, "ICSODA 20.

kote,t

Mi

MICSODA

".

Irta: Peter yantzer

tllusztralta: Hauke Kock

TeSSLOFF BaB:ILON

Elo5Z0

A szamurajok Japanban uqyanolyan fontos es meqhatarozo szerepet jatszottak, mint a nemesseq vagy a lovagok a kozepkor Europajaban, igy hazankban" Maqyarorszaqon is. A nagy ktilonbseg abban rejlik, hogy a szamurajok sokkal hosszabb 'ideig oriztek meq sikeresen hatalmukat: hetszaz esztendeig alltak a japan tarsadalorn csucsan, Kemeny fabol faraqtak oket. Japan h6se'ii batrak, onfelaldozoak, huseges,el<, feqyelmezettek es vakmerriek voltak, Felernelkedesukre es hanyatlasukra is nernzetuk llegzivatarosabb evszazadai alatt kerult sor,

Honfoglal6 oseinkidejeben, a 10. szazadban a japan szamurajok meg csupan egyszen1 hareosok, a feqyverekhez mesterien erto, halalmeqveto batorsaqqal kuzd6 testdrok voltak, Milvel azonban Japan tortenelme nem csupan a veres haboruk

sorozatabol all, a beke idejen a szamurajokbol kialakult az a tarsadalmi csoport, amelyik politikai ereje es elkepzelese' reven rneqhatarozta a sziqetorszaq (~rtekrendjet es tortenelmet.

A 17. szazadban aztan Japanra koszontott a ket es fel evszazadon at tarto beke korszaka, A szarnurajoknak mar nem volt kivel harcolniuk, am tovabbra is raqaszkodtak ahhoz, hogy 6k vezessek a birodalmat, Ekkoriban a harcosok hatalmas enerqiaval kezdtek valera valtani eszmeiket, es vezeto reteqkent elvalaszthatatlan reszei lettek a Japanrol alkotott kepnek, Nem csoda, hog)' emlekuk es szellemisequk mind a mal napig elevenen el, A japan tortenelern viharos korszakaibol szarrnazo tudasuk es erenyeik lenyu'90zQ, emlekrmivet flHita1l1ak a fellkel6 nap I ova !Iiai nak.

A konyv ,eredeti (fme: Samurai '* WAS 1ST WAS * BANI) 94 C.opyrig'ht «> Tessloff Verlag * NOrnberg * 2006,

'U"Ii1.~llCi'fZ11I

ForoK: IIlchrv tll. Kunst u. Ges(hich'le, Berilim: 17. Arcli1iv TessloffVeriag: 30, lb, Bib:la[chiv p~eu$s. Kulturbe!>itz., Be.lln: l8,Bridgeman Art Libla[)'.londoll: ,81, 46f, 41kb, 8'1iiUsh Museum" Londoa: 21, Corbis, DiiSs@l~orf: 6f, Edo Tokyo Mu.s.eum; )of, Freer Gal'lery of Art, Wasl1lngton: 22,l-iayaslliba1i! M\!SellIm ,of Art: 10f,46.

Heibonsha, Tokyo: 14/15 (a s2'lilen), www.jap.an·ho.IQ.de: I, 61, zk, 71 (riz.sfilldek), ur (pavilo,nokt 13'Ib" 1)lj. 161, 26, loti. )211, 39" 1f4. 45 .. 47il.lapanolog: Seminar d Univ. Balin: 251. Kanagawa IPreteklural Museum of Cultural History, ifokoharrna: 401. Keisho' Palota. Uesugi Szentely: 12f, Michihisa Kilashilrakawa. To'kyo,; 43f. Kob, City Mliseum:. IJr, 36, 371, 43, Kyoto Universtty Ubra.ry: 37f. Museum of Namban Art: lSkb. Nagoya City Museum: Ujkj .. ~atio~al MU$('ym of [apanese !History: 23. Oster." Nlationalbiblil;lilnek, Wien: 1;1f, Picture alliance, Ffa:nkfurt: 'Sl, 7f (Kobe), 411. Picture desk, Idondon: Sf. ,8f, '35, 40f, Shlnsho 6okuraku·ji Templl)m" Kvolo: ul, Tokwgawil Arl Muse'um; 19. Tokugawa Memorial Foulndalion; nki. To,kvo Nalional Mwseum, Tokyo: 101, 111. 12, 14kb, 1slb. 11'>f, 2Sf. 461. Wa.seda Univ. Library: 471f

80RI-mJOl611: Hauke Kock, Kiel; To'kyo National, Museum. Tokyo; www.japan·l!hoto.d~e;

Ford flotta: Vargii Csa~a

$ze,rkesnett'e: (iarl;; lud,il * I(,orf,ekl~r: BenCII' Mariann

A kiad~s~rl lelel: Saba; tva. a Tessloff i!s, Babl!!m KIt. DlV"'ele!~ iga!lgat,6ja Copyrighl HUiigarian version 10 Tes.slolf H 8abiloll Kiad6 Budapest. '* 2008 A n.yomdai Sled~sl kisziletle: IKe1e11 iMarcell • Pfi1lled in Chima www.lessloff·babllon.lhu

www.miml'tsadal.hu

ISSN o866·10!jX ISB~ 'S!7S-!j61'9657'77'9

Tartalom

Milyen volt a szamunij napirendje?

8. Mjlyen korulmenyek k6lQtt eltek HQgyan zailon le a dannourai :--n~ ri csata? 10 a amutaijo1<? ~ 32

Ki volt Japan elsa sogunja? 10 IKuzdLSsfl0rtok, '(.agy a szarnurajok harcml1ves-

zete 13

Milyen fela · ... tm voltak a szamuraj "Fe leseqen e Ik'?

A szamurajok hajlnala Ki1< voltak a szarnurajok? Ho~n alakult ki a szamurajok. osztalya?

Japa - a felkelo nap ors!aga A szamurajok viragkora

Ho an lett fontos politikai er" a sza -urajokb61?

Mtert tor_! ki a Genpei~haboru?'.::)

Miert tort ki a 5zazeves habonr?

Miert nem sikeriilt veqet vetni a habonmak? 12 A birodalom harom egyesitoje 13

A szamuraj felszerelese

A szam raj fe~erz f .." Miken ha~znaltak nair o-zben az Oat es a nyilat?

HOQYdn harcoltak a landzsaval? Hogyan isrnertek meg-a japanok

a tuzfegyverek erdet? . •

Mennyire becsultek nagyral a tUzfegyvereket? 18 \1ibe~ rejlett a ard '€lentoseg1e? Ho9Yan lee zult a szamurejkard? \!1ityen kfilonfele szarnurajkardok leteznek? -_lett olyan fontos az 17112-es kardtoPleny?

Harcosok beke idejen Hoqyan valtozott meg az elet 31 bekeidd alatt? 22 Hal volt a szamurajok helye jalpim tarsadalom-

ban? .. 22

1iert utaztak olyan 5'01<3t a szamurajok? 24

1it csi mil tal a szariiurajok a fovarosban? 1i1yen kotelezettseqekkel jart a szamura]: rang? iert olt annyira fontos a tanulas a szamuraiok szamara?

4 4

6

Mivel foglalkoztak a leqmilveltebb szarpurajok?

Heiny szarnura] 'It Japanban? A. szamuraJ gyermekko't,~

. (

Mit takar a Harcos U1J3 kifejezes?

Mit je~e t a szeppuku es a harakiri?

28 28 29 30 31

A szamursjok hetlkijiln pial

8

11

34

14

A szamurajok es:.a ltefesztenyseg

16 17

A ,szamurajiok hanyatlasa es bukisa Milyen volt Japan a# 1 . s!a~d kozepen? Miert veszltettek ell a szamllm3jok

ekin telyuket?

I yen volta szamursjok es a kulfoldiek viszOfilya?

Mit csinaltak a' szamuralok ebben

39

18

a zUlizavaros korszakban? 41

\ i1Y.en rnaqatartast tanusltortak a kul oldi hatal:21

mak? 42

Mi len a szamursjokkal a M idzsi-reformok

utan? ./,'

20

21

21

43

.....

A-szamurajok oroksege

Mi maradt meq mara ill szamuraJoK oroksegebo.l?-

44

:2.5'-;

Mey szalnuraj-rmiveszetek maradtak fenn mind a mai napig? Milyen unnepek maradtak meg az Ed -korszakbol?

A g" iesebb.szamurajok

Idorendi tiblazaf

...

-

27 N~v- es 'tirgym utaf6

A szamuralok halnala

A Xr. u. hetedik szazadra Japanban eros, kozpontositott al-

K.Ek yoltak lam alakult ki,

a sz.amufiajok? elen a tennoval,

vagyis a csaszarral, Az uralkod6 ha talma azokra a f gyveres kre

tamaszkodott, akik belfnldon a kozrendet tartottak fenn az orszaq hatarvidekein pedig ujabb terul teket hcditottak meg. A katonak tobbseqe eleinte paraszti csaladbol szarmazott, Eqy ida rnulva azonban kiderult, hogy a kisnern i esaladok harcedzetr, tapaszta I t tagjai sokkal elszantabban kuzd n k mint a k 'ny z rrel be orozott paraszt-

'1egenyek. A esc! zar nemsokara mar 'C ak ezekre a neme i zarmaza u vitezekre tarnaszkodott, akiket szamurajoknak neveztek.

A szamurajok a 9, szazadtol kezdve egyr'e fontosabbakka valtak, A csaszari udvarban szolqalatot telj 5itd szamurajok tavoli

videkeken kaptak foldbirtokot, amit meg kellett vedeniuk az ellenfelek tarnadasarval szemben. Az udvari

tavoli tartomanyokba, ahol nem csupsn katonai feladatok vartak nljuk, de nekik kellett iranyitani az allamqepezet helyi hivatalait is, Kemenyen elleruiriatek a parasztokat es qondoskcdtak a termeny begyl1jteser61.

Mim~l rnesszebb volta huberes birtok az akkori fOvcirost61, Heiantol - amit rna Kiotn neven ismerilnk -, annal fonto abbakka valt a foldesur

zarnara, hogy meqblaha on szamurajaiban. A fol,desur igy a szarnurajok l1uberuralett, akik vazalluskent zolqaltak,

KorUlbeli.i1 abban az ild6ben,

amikor hazankban Szent Istvan uralkcdott, Japanban egyr1e tobb vallalkozo

Hogyan alakult ki

a szarnuralek osztilya?

'-- -' kedvu udvari

nemesember gondolta ugy, hogy szfv sen Jenne videki szamuraj. Ezek a fiatalernberek ugyan rokonai voltak valamelyik korabbi csaszsrnak de a f6varosban mar olyan sok naqycsalad tulekedett az uralkudo kegy-iert es a ZSif10S poziciokert

SzigonJ stamuroj {eltJgyeii a rilst iJltet6 porasztokat.

JoplJnut igy {flak ie 1]1 .szamurdj (tent) es Q busi sz6t (lent).

SnMUUJOK. {5, HA_RCOSOK

A szamura,1 526 eredete

a "namUfilll!l"lapan Igere vezethetlS vissziI. Ez ,annyit lelent,hogy .,szolgalnl",

A Helan-korszakban (794-1185) euel a newel JeUlttek ilZ udvarl nernesseg' f:elf@gyverzett csatL6sait fls kiser6lt. A kahmalnemesdg szerepenek megn6vekedesevel a sz6 m6r azt jelentette.

hogy .. harcos". A japinok

a busl sz,6t haszniljik" amlkor a to,vag,oklrot, vagyis iI harcosok kozossegMI~ beszetnek"

akikre meglhatarozott

tu ajdonsigok is Melkrend Jellemz6. A. bu azt jelentl. hogy nutonai dolgo~~l foglatkozli'". mr, a sl azt. ho.gy .. s;zemely"'.

A FEUDAus A.LLAM Feud.filis allamok Ellropalban. ~gy M,agyarorsza:gol'l is kilalakultak iI Ikozep'ko'rban.

A:z. llyenallall11ban eros kOlelek rozl (lssze a Idlberurat

es a vazaltusat, Ez a ka po cs sdmitott a 11 em zetsegl kotlSdb melle" lIiZ atl.am le,gflSbb osszetarta erejenek. A szamliJraj csatadok az idBk folyamal1 betagolodtak

a lap,fm feud allis, allamba.

A TENN6

A japan csa.szar hivatalos clime a tenno, A szigetorszag leg(Ssibb kranikai arr'at sd.molnak be, hogy elso. leg,ellidiis uralkodOjluk, Dzsimmu csa.szar mar

Kr. e. 660·ban uralkodott a l'egenda.s Iamate Birod,alomba n.

Mivel,a csasz.firt AmateraSZlu naplstennlS utadjanak tartettak, ezert az uralkQd6t kOliinleges tlsztelat Oyezte. " Ulrtene'lemktlnyvek taliiu.siiga szerlnt )apanban

a 4. szazadtbl kezdve uralkodtak a csasz,;irok.

Az orszag elen rna is a csaszar all, am napjainkbarn mar nem uralkodik. csupan jelkepes szereJilet I:ijtt be,

• ~~~~QIOO-ll1en. nehdny nappa/ tronio elfoglalrfso urdn Ak;hit6 csaSZQr

a hagyom6nyos d(szruMba oitosve

ellotogafott a tokioi J.ze-szentelybe,

A ,APAN TORTENHEM KORSlAKAI

- - --

A $,zigetorszag hosszu Uirtenelmenek klllonboz<S korszakal'l az akkorl fl:iviirosr61 vagy ez uralkood6 csaladr61 5zoktak elnevezlIIl, Japant,ijrtenelmenek azt a reszet. almelyben szfnr'e leptek

II szamuralek, majd a legfontosabb Ursadal.ml elr3ve valtak.

Inagy k,orSlakra leha. fe1losztanl.

A Helan-korszakot (8-112. szazad)'" az akkorl ftlvaros.r6'l, a tenno :szekhelveUlls slolgo116.

'mal IK.lotor61 neveztek ei.

A Mlnamoto (Salad a Kamakura· korszakbarn b,3"""1.4, s,zazad)

A 19. sldlOd eieien fgy nezett ki Edo, vogyis a mai Tokio leg{orga/masabb utcoj.a.

Ilralk,odott, az akkori s6gun ugyanis a K,eleHapa,nban talalhata Kamakura v;irosat tette meg ki:izp0lnliihd. A1. Asika.ga (salad uratma (15-16. s:zazad) a Muromacsi-korszak nevet kapta. M!!fOm,acsi Kiot6 egyik varosnegyede volt. A 17-19., s.:zii:zad pedis a Tolkugava. vagy mas neven az Edo·korsz,ak. Akkoriban Edonak hivl:fik iokl6t, a Tokugadk pedig az ekkor uralkDd6 s6gl.mok veltak,

hogy eselyiik sem lehetett egy jo allasra az udvarban. Valamelyik tavoli tartornanyban azonban zarnurajkent nagy dicsoseg varhatott rajuk.

Mindenkeppen elqondolkodtaro, de ugyana kor jelleqzetesen japan doloq, 1109Y ez a mind befolyasoabba valo videki nerne e9 ho zu evszazadnkon at zolqalta a csaszsri

udvart anelkul, hogy megkerd6- jelezte volna a csaszar uralrnat. All.

zazadban aztan fordult a kocka.

Ekkoriban az allami foldek jelentd resze atkerult a nernesi hazak birtokaba. Mivel az udvari nemesek a nagy tavolsaqok miatt eqyre ritkabban latoqattak el huberbirtckukra, a foldek iranyita a kezdett kic uszni a kezukbol. Videken eqyre er6 ebbek lettek a szarnurajok.

A katonai szolqalatot t Ije Ho szarnurajok kivalo harcosok voltak.

em csoda, hogy fegyvereik erejere tamaszkodva ha marosan rtilggetlenne valtak. Mal' nem teljesitettek a mes zirol java uta itasokst, hancrn azt tettek, amit akartak, Raada ul rneqtartottak maguknak a para ztoktol beszedett rerrnenyadot is ..

A zamurajok rendjc akkor : zuletett meg, amikor egyre nagyobb lett a tavolsaq a gyengelkecl6 udvari nernesseq es a jol felfeqyverzett videki urak kozou,

5

ELKEILOI NAP OR5ZAGA

5zubtropusl eghajlat uralkodik. Amlkof az ineni te:ngerparlon 2S"( melegben napoznak a vendegek. akkor a,sligetorszag legeszakfbb cslltsklibem aUg 5 fokot mutatnak a h6:mMlk,

lis blzOIlY, a meleg kabatra is szUkseg van. Ossze:ssegeben veve elmondhatjuk. hogy Japannak kedvez6 az iglilajlata.

J,ap{1II csendes-6ceani partvldeken egy, az eUlropai Golfaramlathoz hasonl6 melegtengeriiramllat tot vegig.

orszag volt. E.z enyhfti a szligetek @ghajlatal. A szlgetorsziigban

AI ittel'll emlberek Ii}' melegebb vain, min~ mas, hasonl6

mar a ~6. szazad Clta fiildrajzl fel<v,es(l terUI,etek'en.

pr6baltak te:rmo

tiildterilleteket elh6dltanli Himeji VO((l

a tengerll:ll. Elkep,zelheto. l~~~~ill~~:~;

liIogy a japan tortenelem e''Io':1IJviIl\lrl'_illftjllJ!

A japan nogyv:oro50kban elkepeszttien sok habor(ija eppen a26rt

50/( ember vtazi« a ftjldalattival. robbant kl, mien nem

volt eleg termofold. A t,ermekeny teriHetek igen Mekes blrtoknak szamlt,ottak.

Ha a szamlos szigetbol 01116 !apal1t QsszehasonlitjlUk hatalmas szomszedaival. Ol'oszorszaggal es KInavaL, alkkor a sligetorszag kic.sinek tUlllhet. Egeszen :mas

a helyzet. ha a lavol·keleti ofszagot inkabb a szamlllnkra sokkal Ismertisebb eur6pa! viszonyolckal osszehasonlilva vizsgaljuk. Japan termete 372 ezer negyz,etkiLometer. E.z Magy:arorsziig teriUetenel tobb mint harom es felszer nlagyobb. Europaban legfel.jebb Nelmetorszag vaS)' Spanvolo~szag: !merete nason .. IIthat6 a felkeltl nap orsz,agaehoz. Japan legeszakibb szigete.

H okkaid,o aLl,g valamivel klsebb, mint Magyalrofszag.,

Svallt peldaUiI ketsze:r Is raferu a szIget terkepe're.

TEROLETE

Japiin terilletenek haromnegyedet hegysegek boritlak. A szig,etlanc koZelpen veglglhuzbd6 hegylarncmt Jlapiin·Allpoknak Ihlvjalt.

Ezek a hegyek - bar nem Hit magasak, die oldalluk annviira meredek, hogy jogosan nevezliletj(lk he'gyvid.eknek iiket. A sziklas hegyl tajak [elentds re.sze Laklhatatlan.

I[gy a lakossag tlsldl:lk 61a neMinv szelesebb sfks,iigon sUr(Js,IidCStt i:I,ssze. Mezogazdastigli termeles es nagyobb telepiile,sek esak ezekell a he'lyeken alakulha,ttak ki.

A H(GYVID~I

Ha rilnezilnk 011 terkepre. liithatjlllk. hogy !apannak I\osslukb ,alakja van. Igen vatto-

zatos az eghajlata. med a szigetek

a messzl e:s,zskrol, ellndulva ssames eghajli1lti ,ol/ezeten kereszttlt, egeszen delig terleszkednek. Hokkaid6n nagyon lord Idiijaras uralkodllk. A szlgetet evente ket-hiirom honapig ho boritja. Del fele haladva eljl,ltunk az ori:ikzi:i'ld lombos erd8k. i:lvezetel:ie'. amelyek az utaz6t Ola.szorszag dlell vldekelre' emlekeztetilk. Klos(il delli csilcskl!beln es a RiJukiju szigellancon vislont

Az tGHAJLAT

6

Ez ,0 te:rkepreszlet is ;61 mutatja, hogy Japan mennyire eJttirplil halo/mas szomszedol; Oroszafszog es Kina mellett.

A termsszet vad ertiivel

TUMtSl£TI KATASDRCFAK

/jejeszu nikko; mauzoteuma

Japan legfontosabb tortenelml varoso'i is emlekfielyei (12-%9- sauod)

gyakran kelt szembeneznillk a j,apanolknak.. Az lisszel tOlillbolo tijfunok rendkivlll sok csapadekot hoznak, ernlatt gyakoriak

,az iiradiisok es

,a foldcsuszamlasok.. Sokszor reng a fQld, es rendszeresek

a '1ulltaililkillSresek Is.

Kobe varosa !:IZ 1955-(:15 {Oldfenges uMn

A tortenelmi idokben

150 Vi.JIlk,ankittiresr61 !tes.zii It feljegyzes. Japan leghiresebb vulkanja a Fudzsi.

A 3700 mleler magas liIegy lelnyllgtizilen szabiilyos kupja kOlVetlenill a tenger szintjenek magass.agab6'1 tor a fellililk fete. Nem csoda, hogy sokan Japan egyik ielkepe'nek tart,jak.

A Fudzsi 16ckepe: a hegyvalamikor szent helynek szam/tott,

hiszen a hegycsucs p6rotlan medon veUk eggye az eggel.

A hiSseges e;so, a rendszeres csapadek jot tesz a novenyzetnek.

Japan legfontosabb gabonaja '/ssidlSk ola

IRIZSTERME.5ZTES

a rizs, A s.zigetek ,eghajlala rendkivl.ll kedvezo a rizsterme'les szernpontjAb61. Az orszag egyes vldekein evente k@tszer is lehe,t aratni. A 5zigetors.zag nagy reszen a foldmlivesek

az ev egyiik feleben et.iirasztassat. a mbilk

feleben vlszont szaraz!)n mUvelik meg foldleiket Csupanaz eszakl szigeteken eli) fijldmUveseknek kelt beernillk evi egy aratassat,

Japan foldmuves osszony dll a rissfiifdie meilett (tenO, es terasrosan megm(JveU rizsfroldek (balra)

7

A japan tortenelem folyaman tobbszor is megtortent, hogy a t nne nem elete vegeig dott, hanem i ........ ~~~_--:-..--' kozben Jekoszont a tr6m6l. Elofordult, hogy lmkent. de volt, hogy ki.ilso kenyszer hatasara vonult nyuqdijba. Meqtortenhetett, hogy az uralkode megunta a, poli ika zfirzavarat es bekesseqre vaqyott, Mas csaszarok viszont inkabb a szinfalak moqul, titokban akartak iranyitani alattvaloik orsat,

A csaszar nyugalomba vonulasa persze azzal a kovetkezrnennyel is jarhatott, hogy a visszavonuh es az eppen uralmon leva vezetok kozott vita tamadt. Ez torrent peldaul 1156-ban. Az uqynevezett Hogenincidens kovetkezteben haboruskodas tort ki Go-Sirakava csaszar es eJ6dje, a nyugalomba vonult Szutoku kozott, Mindket uralkodo sereget gyujt6tt. es meqprobaltak meqszerezni a naqyhatalrnu szamuraj-nemzetseqek tamoqatasat is. A Iket leqfonrosabb nernzetseq, a Taira es a Minamoto azonnal bekapcsolodott a kuzdelembe. Ezek a klanok mar korabban is vallaltak katonai zerepet a csaszari udvar szolqalataban, A Tairanernzetseq a f5v,amsi eroket kep

Hogyan lett fontos potltlkal ler'o a

szarn u rijok.b61?

viselte, mig a Minarnotok az olyan szamurajok szoszoloiva lettek, akik tavol a f6varost61 meqerosodtek, e szerettek volna m qszuntetnl az eros kozponti ha talmat.

A feszultseq kovetkezteben a 12. szazad kozepen a katonai nernesseq, vagyis a szamurajok a palitikai viharok kellos kozepebe kerultek. A c aszari udvar m ggyengi.ile e miatt a kozponti korrnany ereje roharnosan csokkent.

A Taira es a Minamota csaladok

taqjai nem csak eqyrnas ellen haboruztak, de idonkent veres tesrverharc rob'---------__j ba n t I< i saja t

soraikban is. A szamurajok a hatalornert kuzdottek, 19y tortenhetett

Miert: tort ki

Kegyetfen kuzdelem tombol

a Tairdk es a Minamot6k k()oIQtt. A szamur6jok htit6ra erf5siteft selyemzs6kok tillit6/og felfogt6k az ellenfel nyilait,

A GENPEI-HIAaoRu

A Minamoto es a Taira (salad nevet a megsloko,ttol elllhli modo,n" klnal kif,ejezes,sel is ki lehet mondani. A Minamotokat (gy Gendzsinek, a Tairakat Heik€mek hiviiik. A ket nagy nemzetseg Mboruslkodlasiit azlrodallom Genlpel·hiiboru neve n ij rokftette m eg.

A Heidlsj·Jdlodds idejen elpusztult a csosztiri szekhety. neian egy resze is.

8

a Genpeihaboru?

bGlNDlS HOS6k ,szamurajreteg kialakl!llasa tan iii legend lis hiSsok hamarosan bekeriiltek

az Irodalomba is. Bliszkesegilk, hardas-saguk; n.lpnlesettsl!gIlk e.s

HZ erenyessegi] k leny,Ugolte IZ utiikort. amely eliimult

a szamunijok szerelilcselen. vagy tragikus buka.san.

Az elsl:S hiSsi enekeket valndorl!nekesek, tobbnyire yak szerzetesek terj,esztettek a szigetorszagban.

Az elllekmond6k ti:irteneteiket a [antra ,emlekezteto huros hangszeren, a bivan kiserUik. H6si enekeik mind a mal napig .Hnlek Japfinlban, a szfnpado,n es a kl)nyvekben is.

HasQl1blsd sssee Q joplin 5zamfJrlij es oz europa; IOllog venezetet)

A billo·Janfon idtsz6 muzslkus egy htJsi eneket ad e16.

meg. hogy a Minamotok egyik nemzetseqe rovid id6re szovetseqet kotott a Tairakkal, Iqaz, ez a szovetseg nem tartott tul sokaiq. D160- ban aztan, az uqynevezett Heidzsi-

lazonqasok idejen, a Tairakna k sikerult szinte teljesen kiirtaniuk a Minamotokat, A nagylelku gy6ztes meqkcqyelmezett ket

kisfiunak a Minamot6k nernzet egeb61. Ez a cselekedet azonban evekkel kesobb halalos tevedesnek bizonyult.

A Tairak vezetoje, Taira no Kijornon husz even at eros kezzel iranyitotta a f6varl)S eletet. A csaszar kenytelen volt a leqmaqasabb ranqokkal elhalmozni a harcias nagyurat, meg a birodalmi kormanyzo ranqjat is rneqkapta .. Taira no Kijomori azt is elerte, hogy lanyat felesegul adhassa a csaszarhoz, A Tairak akkor jutottak el hatalmuk csucspontjara, amikor Kijomori sajat unokajat, a kiskoru Antokut ultette a csaszari tr6nra.

A Taira-nemzetseq gyors es veres veqet ert, Kijomori halala utan minden ellensequk 6sszefogott ellenuk, A tulel6 Minamot6k visszatertek a szamuzetesb61, es valosaqos meszarszekke valtozrattak az orszagot, Japan tortenelmeben eloszor haboru tornbolt az orszaq eqesz teruleten. A csaszarsag langba borult,

Bar ilZ eur,6pilJl es, 31 Japan tovag,ok sehasem taliilkozhattak, a k.et toe.voll vll.§gtajon meglepl5en hasonlo mOdon fejlodi:itt ki a har~osok osztalYil. Rengeteg kozes

vOliliisuk valil mind a potitiika, miind iii gazdasagi rel.@t

terilleten. Japalll - aliljr· esak Magyarorszag - evsi!az,adoko~n it feud:i1,lis :i1llam vall. Mind ket orszaglban a fegyveres lovagok

!.mdkodtak a parasztok 'folott. A. tem,gfdld

a nagyurak res a I'ovagok I<.ezl!ben volt.. A mezogazda.s.ag

b iztositotta

a harcosok gazda.sagi J6letet. Sem a lovago~k, sem a s:I;am uralo~k nem akartiik. hogy el'6,s kiizponti konmanyzat, korhitou:a a hatatmukat, Ahogy hazankban iii bar6k szembefordultak

III. Andrassal. vagy IV. Belavat, ugy lapa.nban

a s,zamurajok kortatoztak ,a tenno uralm,at. Mln:dket orszagban hasonl6 \\'011 a ihUberiir

e:s a tdlberes kapcsoLataliak atapla, a liIaslg. INagykUlonbseg van vlszont abben,

aliJogy a hal,;Ural gondolkodtak II harcosok. A szamuralok. nem Feltek a halalt6l,

as semml klve.t.nivalot nem talaltak abban, Ihogy tisztessegllk" ;0 hirnevilk mlegmentese erdekaben olngyilkossagot koves5enek el.

A keresztt!mv magyar lovagok szamiir.a

az ongyilkossag elkep'zelhetetlen dotog lett 'tolna, mlvel ez a tett a katolikousok szemeben lhatalmas bunnek szamrt.

9

1185. mflrcius 2S-en a Danno ura i -obolben,

nern me sze a Hunsu e Kjusu kozotti tenqerszorostol ralalko-

Hogyan zajlott. ~,e a dannourai

- - -- - _.

ten,ge'fi csata?

'- _j zott a Taira es a

Minamoto nernzetseq felfeqyverzett hadiffottaja. A kora hajnalban kezdodo tengeri csata fordul6pontot jelentett Japan tortenelrneben,

A hadtszerencse ekkorra mar regen elpartolt a Tairaktol es a csaszari udvart6l. A Tairak vereseqe nem csak nemzctsequk bukasat jelentette, de azt is, hogy az uj nernesi reteg veqervenyesen szetzuzta a csaszari udvar hatalrnat.

La tva, hogy csapatai vesztesre allnak, Taira no Tomomori onqyilkossaqot kovetett el, Vele egyi.itt vizbe fulladt az anyja es a Tairarokonsaqqal egytitt Nyugat-Japanban menedeket kereso nyolceves gyermekcsaszar. Antoku is. A hajosok babonabol evszazadokon at nem mert k arrafele hajozni. A csaszar helyett ezutan a Minamoto-klan szamurajai uralkodtak, A csaszari udvar evszazadokon keresztul csupain arnyeka volt regi onrnaqanak, es ez alan az id6szak alatt a szarnurajok dontottek mindenrol.

1.0

Azt, hogy a csaszan haz hatalma

lelenet a dannoural tenqer! (sat6b6f

~~-~~-- ...... semrnive fa zlott, abbol is kitunt, hogy az orszaq els6 56- gunuiava 1192-

...._ _j ben Minarnoto

no Joritomot (1147-11199) neveztek ki. Soqunkent nem csak 6 iranyttotta a birodalom hadiqepezetet, de a tehetetlen c a zar helyett 0 paranesolt az egesz orszaqban,

Az uj korszak kezdetet az is [elezte, hogy Joritomo az orszaqot irfmyito fOparancsnoksagot Karnakuraba egy apro, kelet-japan kikotdvarosba helyezte at. A s6gun uralma, vaqyis a soqunatus elsosorban a Minamoto nemzetseq fegyveres erejere es a Tairaktol meqszerzett f5ldbirtokokra tamaszkodott. Joritomo j61 mukod6, sziqoru allarrqepezetet alakitott ki. A csaszarl tisztvise161k szinte teljesen kiszorultak a politikai es a fontosabb qazdasaqi uqyek intezesebol. Ennek ellenere gyakran fajt a soqun feje, mivel alland6an zemrnel kellett tartania sajat hadvezereit, akik konynyen veszelyesse valhattak volna a

KJi volt .apan elso s6.gunja·?

TEsrvtRHA.BORO

A ket hires Mlnammtohaclv'ezer,llllritomo i:s, 10sh::ulII.e olyalll volt, mint tUl es viz ..

A ket f6ltestver hamar ossze,tUzi!sbe keveredett.

Az els6 s6gun •. Joriitomo. feltekeny Ilett Josicune siker@re., ezert a hal.albill kergette, Keltojlik kOlll1 10rilol1l10 volt <I. sikeresebb. amll:R senki sem szerstte, loslcune Ulgyan elbukott,

de mind a mal napig

legendas h8snek szamit.

Miflomoto flO }oritomo,

tu elsl5 s6gun po(t;e;a

Az EZOSTPAYII!.ON

A sors furtsa flnrora, hogy a gyilkos lhaboru

ill Asikaga.hil nyokadik sogunj,a idejell tort kl,

akl peGig a nepmUveszet igazi rajOlngo.;anaktartotta magat. Nelk! koszQllhetjOk

a kiot6i E:zUstpaviloll't. A nagy· ur azzel a pompas epUlette~1

a Iilarmad ik Asika,ga·sogunt

ATanypavilon megepftese tett halhata tt a nln<1.

A kiot6i EZi1stpavi/on

sza mara. Az 'egymast koveto soqunok szazeven at meqbirkoztak ezzet a feladattal. Amikor azonban a mongolok rneqtarnadtak Japant,

a zurzavart kihasznalva egy rnasik katonanernzetseq, az Asikaga csalao szerezte meg az egyeduralmat.

Az AfO'oy· pavilon

TATARJ1RAs JAPAN BAN

A japanok geriJIo narcmoao« aiko/maztak a tOmado mmlgofokkaf ssemben,

€S kismeretl1 hoj6kkal t6madt6k meg (0 kepen iobbra, alul) at ellenseges f/ottat.

Magyarrorszagot 1241-.lJ2-ben majdnem elpusztftottak a ta'tarok. A Moni,ol Birod!alom Ilem sekkal kesiSbb la,panfa 15 tecsapott, IKlIlblaj kan 1274-ben es u81-ben Is megtpr6balta haj6hadavii!ll eo!fo;glall1i a 5zigetorszagot. Mindket alkalommal a termeszet ereje mentette meg a blr,oda.l'mat.

A tuleroben levo ellensege.s flottat tajfullok vertl!k szet. A japanok aZGta iis n~steni szelnek", kilmikizenak hrvjak ezeketa vlharokat, Az liS; hara,gia a legjo!bb pitlanatban z(idLIIlt,az eUenseg:re,. es megsemmisFtette a mongolo'kat ..

1441-ben orgyilkosok veqeztek

az Asikaqa csalad 6. soqunjaval. Josinorival. Azt mindenki sejtette, hogy

a gyilkossag miatt komoly nehez egek varhatnak, azt azonban senki nem gondolta, hogy a merenylet hosszu es veres haboruba taszitja az orszaqot.

Josinori mindig kern "ny kezzel leszamolt a zavart keltfikkel. Ekkoriban sok paraszt ehezett, es a katcnai parancsnokok is qyakran lazadoztak a s6gun hatalrna ellen .. A kerlelhetetlen szigorral kormanyzo Josinori rnikozben az allarn erejet akarta meg6rizni, sok ellenseqet szerzett maqanak.

A gyilkossag utan omladozni kezdett a SOglll1<'1tUS intezmenye. Josinori leqidosebb fia a Jig' ket evig lehetett 6gun. Az ot k6vet6, nyolcadik Asikaga-s6gun meg kiskoru volt, ami miatt ujabb bonyodalmak tamadtak, Ehinseqek es jarvanyok puszritcttak az orszaqban, es fellmeruit a kerdes, hogy k'i kovesse majd az allarn jelenleqi vezet6it. Hamarosan ket par alakul ki, a Hoszokava es a Jarnana c alad kertrlt zernbe eqyrnassal, amelyek azormal sereget gyujtoHek. 1467- ben aztan ki is tort az Onin-haboru, amely a hosszu e zkozok, koztuk a naginata ujjasztilete et is eredrnenyezte. Az osszes akkori naqinatatipust bevetettek a harcokban,

A haboru 'elsa, tizeves idoszakaban Kioto tobb mint fele elpusztult. Mar reg nern tor6dottt senki sern azzal, hogy ki is legyen a soqun ut6dja. Sokkal nagyobb qondot jelentett az, hogy a soqunnak elrneletileq alarendelt nagyurak kozul j6 paran mar senkinek sem enqedelrneskedtek, Ugy qondoltak, egyenrangualk

,Mh!rt tort. ki

a SZ8zeves ha!boru?

11

A nagyhafalm(i UeszIJgi Ken.sin nagyur

az allam vezetdjevel. A szarnurajok kozul uj naqyurak emelkedtek ki. Ezek a hadakozo fejedelmek, a daimjok va'osaqos kiskiralykent uralkodtak a birtokaik fOlott.

BaT a sereqek kivonultak a csaszar: f6varosb61 es az Asikaga,s6gunok felleqvarabol is, az Oninhaboru meg sokaiq nern ert veqet. A soqunatus egeszel1 1573 -ig fennmaradt, azonban hatalma szinte semmive foszlott. A kozponti kormanyzat mar csak nevleq muk5dott. Megkezd6d6tt a teljes zurzavar idfiszaka, a szazeves haboru, amelyik vegighuz6dott az egeszl16. szazadon. Eqyes torteneszek, emlekezve a kozel: Kina tortenetenek egyik hasonloan sotet es viharos idoszakara, amelyik szinten SZ3Z even kereszt 01 ta rto tt,.ezt a korsza kat (147B-1577) a hadakozo fejedelmek korszakanak neveztek el.

A hiiboru elso nehany esztendeje utan mar nem a s6gun harcolt a fejedelrnekkel, hanern a naqyurak kuzdottek

,K.EGYE.TLEN GVOZTESEK

Japanuan egy os,szetlizes oak akkor ert veget. iha. a legyl)zott eltensegel az utols6 emberig kiirtottak. Ha az eUenfel

nem, ssen el a, csatsban,

akko, Idveg;eZ1ek. vagy addlg illdoztek. amigel nem pusztult, Ez ill61 esupan

az uratkod6k j:elenteUek kivetelt, alklk viltasllhaltak

a sdmUzeies. a nyugalomlba vornulas Yagy egy ketestor maganya k!)zi:itt.

AI ,Onin·hdboru egyik puszUle csotoia. Olear vette kezdeMt a lavant ivsz6.zt)dQi<ra virbe borft6 ntiboruk learszaka ..

M,iert nem

sikerUU ve,get vetni

a haborunak?

elszantan egymassal. A dai.mj6k [, .. nagy nev") azert harcoltak, hogy l1Ilegrilove!jek hatalrnukat, es ujabb foldbirtokokat h6ditsanak meg. Az onallo, hadakoz6 daimj6k sajat teruleteiken teljhatalommal uralkodtak, Ernbereiknck folder osztottak, ez azonban engedely nelhil nern volt elideqenithet6 S orokolheto .. Mindez kap6ra jott a szarnurajoknak.

A haboru hosszu evtizedeken at tartott, mert nem alakult ki olyan hatalmi kozpont, arnelynek segitsegevel vissza lehetett volna terni a korabbi rendezett, bekes viszonyok koze, Jo pelda erre a ket nagyur, Takeda Singen es Ueszugi Kensin hosszu haboruja, A fejedelmek birtokai hatarosak voltak KozepJapanban. Egyszer az egyik, masker a rnssik fejedelemnek kedvezett a hadiszerencse, Mindketten meg tobb hatalmat es befolyast akartak, de csak annyit ertek el, hoqy k61- csonosen sakkban tartsakeqymast. Tortenetuk azzal ert veqet, hogy mind a kettdjukkel leszarnolt egy nevet6 harmadik, a hires Oda Nobunaga, az elsa a harem allarnferf kozul, akik egyesitettek az orszaqot.

RO

EGY SfT''''JE

O"da Nobunaga (11514-1581) kllzdelemben, 5:zamos hadj.!ilr,al utan sllke'~lltt egyesltenie

egy ,az egbz orszagot. Ne ... ehez ffliziSdiik ,at elslS polgarl aUam-

ariinvtag Igazgatisl rendszer klata'kltasa. fe!me~ette al ~enm6fo'ldeket.

Ids feledel.ernseg a~tikosekent 'as egyseges ad6dst vezetett be. Ezeoknek ktisziSnhetlien

kapcsol6dott be a polgar- mege:r,ostidin az allam. Mlndezek ellenere nem sikerUlt

haboriiba. Blrtolkail nagyon j6 mego'ldania a. tr,smorokles keJrdeset. Hldejosl halalakor egyetlenl

adottsag(l helven t'erilltek el,Aa meg csak kiskoru volL Ezt a helyz,etet Tokugava lelaszu

iI mai Nagoja varos kijzeleben. rna.sznalta k! a sajat javara.

Itt ... 011 az osszekotteU!s K,elet- Oda Nobu1UJIgo

I

I OOA NOBUNAGA

h Nyugat-Japin kozon. A rendkivOl n,agyra .... agy6 nem'esur Igen s~erencses hadvezemek bizonyult. palyaflutii.sa ke.zdetlm minde:nkil meglepett ezzat, hog)' dtint6 ... ereseget mert elY oly,an nagyurra. akinek esapatal egyszer(jel1 keresztUl .... onultak Nobunaga felsegte'rUleten. Ez nagy hllba volt, mert Nobunaga nem lsmert kegyelmet A gyoztes hadvezer ett'ol kezdve te·rvs,zeruen er5siteHe csapatait, e.s vegClI1s'7-ben !levonult IRiot,oba. Atvetite a.z uralmat

az Asikaga-soglUna.tus, felett, b nam :sokkal kesiSbb kizavarta az 1110156 s6gunt a v3ro,slIKil. Nobunaga husz evelll keres'ZtUi Iranyftotta az orszagoL R.endkiviil iigyes liIadvez:erklmt Uife.gyver,eket is bevetett. Sok gylSzetmet ert el, am egys.zer csapdaba ualttik,

es ekkor nem maradt 5.zimira mis d.la5ztis, miln! hogy 6ngyiJIkossagot kiivessen el. Ha.lala napjlm milr slk.erlUt lapin koze'! egyharmadlil egyesiternle

az uralma al.m., Ezzel elindilotta

az orszagot az egysegesOles uljan ..

Hildelosi I)roksege nem huUott (Sak u,gy maga.t,ol Tokugava leJuzu (1542-16·16)

A k6vetkez8 rlivid tlirtenetb61 kld'erin, mennylre eLtert egymast61 a birodalom harom meg-

teremt8jenek jelleme. A hirom nagyur egy szep napen meg akar-

ta hallgatnia csaloganygyonyorU dalc'iLA madar azonban Clem akart ' dalra fakadni.

- Megi:ili:im a madarat, ha nem keld el Iineketnll ~ dUh6ngott NobUllla!a.

- Ha nem kezd et enekelnl, akkor maid en riiklil1V5zerilern. hogy da- 101jol1- (saltant fel Hldejosi.

- Ha a madar nem enekel,

akkor en majd Slepe·n kivarom, hogy nnegjojjon iI datos kedve

- felelte nyugodtiln lejaszu.

Tojot.omi Hldejosl (15369.598) rendkivUI 5ler'env k6rlllmhvek ktizo'Hkezdte', am ravas2siganak e.s kegyetleriisegenek ki:lsz,iSnhet6en Nobun.aga egyik legfonltosabb had ... ezere es sz.ovetsegese lett. A Najedellem halal.a utan. 1.582-bel'l Nobunaga katonal es poHtlkai tir6ktisekent loepett fet. Ogyes lis k,el'll'lenykezil

Tojotomi Hide;osi

poWltlkuSMlilt sikertilt megvall!isitilnla azt ilZ almot:, ami mib Nobunaga. Sleme· ellitt is otllebegelt. 16 evig tarto hosszu

s.zll.ardrtania uralmat. [kltor kermt S0r a hires szekigaharal csatara, :I.'6ao·ban. E1kepesztoen sok szamu raj kapaaIMoltlne a Mborulba. lejaszu kevesebb kalonaval ,erk.ezett, megsem veszlten. mert arul61k es k6pi:inyegforgat6k slettek a segftsegelfe ..

Tokugava lejaszlJ

Szekirahara a japi\n t6rt,enelem egyik legfontosabb foll'du!,opontJa. Itt Me!k veget a.l evtl.zedek 6t.a tart6. utol.so IIlBgy hc'iboruk, IEzzel befejez6c!1i1n Japan egyeslte5.e. llejaszu befe'l,ezte an ill nagy mrunkat.

amil Nobunaga kezdett el, es Hidejosi

vltt tovabb. A verb en 5z(Hetett bekes5eg :150 evig illt fenn. :l603-t6l kezd ... e Tokugava lelaszu vis,elte a s6gunl dmeL A Tokura ... a nemzetsellbollejaszu utan m'eg to ... 6bbl14 sopn illli JapAn elen.

fgy nez ki rna a szekigoharai csetater

13

'it

. ..

Miel6tt a harcos magara olUme volna vert;ezetet" (logy lisztelette'l meghajotr et6tte. nagy meft;6leyyena visetis€rIJ .. A s:zam.ur6jok 5Zdm6ra.~

ASZA

ulRAJ FELSZERE ESE

A. harccsek 'Iertezetie vagy paneSljal nem miSt mint egy olyan palzs, amit kHzvellenU! a testlm vise'll it fegyveres.

A jG pancel nem csak sz,ep' volt.

de arra ]'S aIlkaimasna.k k.eUelt tennle, hiolY elllenallJion ill egyre mederne'bb fegyverek erejinek is.

En(lek a '11l!rtezetnek Q me/Hemez,e e9Y meneien emberi melfkost 6briCfzoU. weI az eUenstget okanok megteveszteni.

A V~RTIEZET

A l~. szaz'adbam tOlllbo'I6 Genpei hiborOi vertezelelne'k egy resle mind a mal napig fenlilmaradt. Ezek az oitozekek hlhetetlenlil konnyUel<voltak, (gy egyaltalan nem abdalyozUik viselijllk mozgolsat, res .. elslSsorbi!1l a nylla'k eUen - ke1l6 vedellllet InyfljtioHall IEz ill paneel klval6ali1 Ineplelt

i8 lovas rjaszoknak. A verte.zet

tiltlka a, relildkivfill erHs selyellll:zsln6rolic!ban rejlett. melyek,el

-

A VERT:EZET ANVAGA

14

A kezm(Jvesek veltezetet kesz(tenek egy $zamu(di szamdra.

szll1lteleheteUen volt. itszakitafil. A k~slSbbik(!lrszakmkban vaslemezeket ls s.zottek a vertezetbe. Az ilyen tipUlSU pa.ncelzat IIlmyegeben a :1.6. 5zaz,ad Ikl:izepeig vall't,oz-aUan mar;adt.

A japan szamurajok paneel!zatanlak fajtalit ccsllpan a fel1s6 risz szerkezete es II Il'inceiz.ijt lezarasa s,zerinti kllllonboztetj'l.lk meg.

Amennyiben a meLlvertet 'egyeUen darabb61 keszftett~k, va.losaggal mer,etre szabva. akkor ,apbce~1 teljeseri kijrbeza'rta a testjobb olda(.cit. Amefinvlben a vert lu!t

reszblSl Am, akker a felslS reszeket a bal kar alatt z.sanerokkat er6sitertek ISssze. A harees baltol vette fel es a iGbb Inrla

alatt katotte meg. Az Ilvenfalta vert ,alkalmazasa gyakoribb volt, hlszeli1 kOlonbo,ziS termet(f emberek ls haszli1alhattik. Ha valaki 6seitISt egy Ilyen pincelt 6rOki:itt. akkor ablbaf! "em C$alc gylinyorkodheteH, de a, tsatateren is viselnl tudta,

A PANCEL TipU5AI)

Tojotomi Hide/os; egyik d(slpom:efjo.

A sisakd{szek meredek szikla{afalcat jelkepeztlek.

... kiodott kezikonyvek ponto50n leiri6k a verifzet re5zeit. es ozt" hogy mil,en 50rrendben kell fe/venn; liket - kezdve ,01 a/s6ruhdktO./...

A japan vertezelek alapvet6en megvalto,zt,ak. amikor a sziigelorsziigban ellerj,edtek a ti1zfegyv,erek.

A puskagollyo. ellen nem vedett a selyermz,sinor, biirrmellnyire s,Uriln cSllmoztak meg. b ba.rmilyen sok femlapocskiival ktittitte:k is ossle Hket. A szamuriliok hamarosan tobb, nagy m(jgonddal ,()sszecillitott femlapocskabol vagy akar ,e'gyetien. gondosan megmunkalt lernezbdl ike'szUlt: mellvertet viseltek. Mivel a mellvertet szamos esetben hatul kellett megki:itni, a slamlurajok 'ell, a fajta Ipancelt

treFasan h,askiSUSnek nevelN'!k., Hogy ne legyen tul nehel. ill osszektito teszeket toviibbra is selyemzsinorokbol vagy slarvasbtir szfjiakb61 keszftettek. Mlvel ez a fajta verteut akkor terjedl el,amlkor a spanyo'iok es a portugalokeljutoltak Japanba. nem megl.epti, hogy gyakran tal,atkolunk 'olyan mlegoldbokkat, amelyeket jot ismerllnk

AVASMULvhr

£1 a pance! megvedte viselfJjet tu ellenseg puskogo/y6it6/.

Eur,opab6l, ugyanebbiSl alkorszakb6t.

A fejedelmek pancellat a fegyverkov;'i(.$ok pazar mlntakkal dl'szfteW!-k. Az egyszerU szamura,lok reszere persze ezeknellel1lyege.senl s:ze'renyebb klvltelU vertet IrendeU al ul~uk_

A barcos mellkosdt aceuemez vedte, mig a verteret tabbi res.zet szoroscm osszeka,pcsai6d6 {emdarabk6kbOl kes.z(tettek.

A 17. szazad ultin a szamurajok·

~i".JI!I.IIJ. nak egyre

kevesebbszer

volt atkalmuk hadba vonulnl, VertezetUket sem tudtak haszrnAln!. A piim:elok a multra el1lllekeztettek, de mivel fegyvemek szamiloltak, gondo-, san oriztek ,es el.zarva tartottak iSkeL .A csalad tag-jai csak a legillnnepelyesebb alkalmakker, 6jevkor is a majus s·,en tartott fiiik Ilnnepen

(tango no !i.zekku) tekinthettH

A Genpei·fujboru idlJszakonak (1180-1185) egyik klasszikus verterete. A konnyf1 ponc.e/zat kiva/oan megfeleft ,(1 lavas IJaszak igenyeinek. A sisakdisz kijzepso ,esze egy kardpenget szimbaliz6/.

.... egeszen as uto/s6 tepesig, a sisal< fe/veteieig.

A {el{egyverzett harcos keszen ail a k.iizdelemre.

15

Az it es a nyfl mar a u. szdzad kozepen, a karol kilenceves h6boru id{fszokdblJ'n is a 101i0s barcosok /egfonlosabb fegyver~nek $z6mftott.

A szamurajok tortenetenek korai szazadaihol zarmazo rajzokbol e festrnenyekbol eqyertelrmien kiiderul, hogy

M'ikent hasznaltak hare kozben az fjat ,is a nyU at?

kezdetben nern kard forga t6 kepessequ krfil vel ta k hiresek, hanem lovas es Ua z tudomanyukrol, A lovas Ua zok rendkivul FUrgen mozoqtak a csatateren, raada-

ul fegyv'erOket bizton ag05 tavolsaqbol hasznalhattak. A harcosok csupan konnyu pancelt viseltek, nehogy lela uljsnak. A elyemz inorokkal rendkivul er6 en ihk6t5zott pancel vi zont eleq eros volt ahhoz, hogy meqvedje eket az ellen eges ijaszok nyilait61. Erdeke parhuzam, hogy az lodeink, az 6 magyarok es a zarnurajok naqyon ha onlo fegyvereket, harcmodort, erkolcskodexet ha znaltak, urukhoz, vezet6ji.ikhoz vale lojalitasuk mindenekfeletti volt.

16

A Minarnotok harcos nemzetseqe igen nagyra becsulte az Uaszatot. V:a16szinuleg nekik k6sz6nhet6, hogy az [jaszatot mely ti ztelet ovezre. A feljeqyzesek zerint a karnakurai katonal korrnany 1266-t61 rendszeresen rendezett lava tornakat Hlacsiman hadisten szentelye elott. A jatek oran a szarnurajoknak a vag ate 16 hatarol harom, kozvetlentil eqymas mellen elhelyezett celt k lie t eltalalniuk nyilaikkal. Bar a

zamurajok rend]e mar nern letezik, Kamakuraban rna is minden evben rneqtartjak zt a naqyszeru lovas unnep eget, a jabuszamet.

A 16., szazadban a tuzfeqyverek m gjelel1' e veqet vetett az ij e a nyil uralrnanak, A nyilvesszo ugyan tovabbra us hata as fegyver volt, f6leg, ha 'SZ<l zaval , viharfelhokent zudult az ellenfelre, am nern vetek, dhetett a mu k' tak pu ztit6 tuzere] eve I.

A IHA.BORIU ISTEHIE Hacsiman liZ egyik legnep:sler(fbb Istellseg Japilnban. Nem 'Sill pan

a harcosekat oltalrnazta de tagab'b ~rt'elermbern vl!ve az egesz allanlfendet is.

A legendak saerlnt egyko~aln

I) volt a mitlkus 6dzs,in c.saszar, akire a Ihalala utan ujabb Feladatok vlil1a'k~

A hardas Mina,molo nemrzetseg ezt a. Idval6 hareost tette meg ved6szentjenek.. IEnnek. a dontesnek

a k6vetkeztilben Hauima.n egesz Japanban nagyon nepSllerOlle vall. Mlnamoto no lerltcmc 11191·ben felep,rttette a Csurugaoka-Hecslman szentellyl K,amakulra "arosaban. PI. hiv6k IITllnd

a mali' napig tomeg'ese'n keresik fel ezt a szentelyt.

A kama/{uroi Hocsiman·sz,ef!t~ly

-A··s,zc.rmurnl{l/(· asszonyai kival6an ettette«

a naginata forgatasahoz.

fzzel a 16ndzsaszerti fegyverrel meg a /egugyesebb' barcast is Ie tudtdk gylJzni.

Az ASSZONYOK fEGYVE.RE.1

Mivet a hindzsa kiivatoan alkalmas ana,

hogy segits,i!g@vel jll I.avol tartsuk magunkt61

az eUenfele<t, nem meglepa, hogy ez lett Japanban a nok legkedvelte,bb onv'edetmi fegyve·r'e. AzokbaFi a satel ko,rszakokban, amikor ezemvi helven tomboll.ak harcok

a sziigelorszagban, nemlgen akadhatott olvaln szamurajhaz, ahol ne lett volna legalabb egy landzsa a lIIiSk lakreszeben. A na.ginaJtanak nevezett landzsa segilsegevelt a nok elkergethettek

az eUenseget.

«egyetlen hare tombott

tu oszokoi var eifoglalasokor. Az 16l5-tis ostrom as £dokorslakegyik otots« csatrija volt, mielBtt kezdetet vette volna 0 hOSS1U bekeid{J

ket legfontosabb ,------~-----, feqyvere a kar-

don kivul az U es a landzsa volt. A landzsakat, dardakat

am Japanban ezeket a fegyvereketi ordbgi i.igye eggel ha znaltak, A12. szazad veqe ota a gyalogos katonaka t ilyen szal fegyverekkel szerel tek fel. Felelmetes feqyverek lehettek ezek a tobb mint ket meter hosszu nyelu, 50-75 em ho szu p'engeju landzsak. A hosszu pengeju naqinatat (kardhegyu landzsa) ugyanolyan j61 leheett az ellen ege lovak, mint a tamado gyalogosok ellen hasznalni.

A 16. szazadban szaz esztend6n at tambala polqarhaborii volt a Ilandzsavivas viragkora. A landzsaval felfeqyverzett csapatok szamos csata kirnenetelet eldontottek. Az ilyen egys.egeket .. landzsafuqqonynek" neveztek, mert a landzsak ugy mozoqtak, mint a fi.iggbny a szelben. Az cllenscq egy zenien kcptelcn volt keresztulverekedni maqat az acelpenqek erdejen.

A i 7. szazadtol a 19. szazadiq tarto beke idejen a landzsa ugyanuqy a szarnurajok jelkepeve valt, mint a kard. A maqas rangu harcosok mindiq rnaqukkal vittek landz ajukat az unnepi alkalrnakra,

A sz arnuraj

Hogyalil harcoltak

a mandzsav'al?

e alabardokat nem di zitettek olyan c odalatos mintakkal, mint a kardokat,

17

1543 szepternbereben egy kinai kereskedoha-

IHogyan ismertek meg ajapanok

a tuzfe,gyv,erek erejet?'

j6 futott zatonyra a Japan deli reszen ta Ijllha to Tanegasima-sziget partjan, A ki.__-~------' naiakat egy tajada. A veletlennek

fun sodorta el

ko zonhetoen harem portuqal is utazott veluk a fedelzeten, A feljeqyzesek szerint ok valtak az elsa europaiak, akik Japan fnldjere leptek. A helybeliek mar az ideqenek furcsa kulsejen iis elcsodalkoztak, de meg jobban meqlepddtek, arnikor eszrevettek, milyen kUlono fegyvereket hoztak maqukkal a latoqatok. A portuqaloknal mu ketak valtak. "A muskets eqyetlen loveset61 megremeg az eqesz heqyl" ~ irta ugyanebben az evben az egyik japan kronika, Az orszaq akkori vezet6je. Tokitaka fejedelem pedig a rnusketat a .. csodak csodajanak" nev zte.

A japanok ugyanakkor nem ertek be a csodalkozassal. Gyorsan megvettek ket puskat a .. barbaroktol", es eID' szarnuraj meqtanulta, hogyan

kell a .vashajitokat" hasznatni. Kezdetben ugyanis igy hivtak Japanban a kanocos rnusketakat,

Egy ev sem kellett hozza, es a japanok mar Ie is masoltak a puskakat. A fegyverkovacsok egyl"e tobb tuzfeqyvert keszitettek. A helybelieket eloszor csak az ujfajta fegyverek technoloqiaja nyuqozte le, de ke 6bb ana is rajbttek hagy mennyire rneqvaltoztathatja a hadviselest a tuzfcqyvcrek hasznalata. A 16. szazad k6zepet61 kezdve a rnusketak forradalmasltottak a haditechnikat e kiemelkedo szerepet jatszottak a csatatereken, ezert jelent6 equket tobbe n 'JTl lehetett ket eqbe vonni.

Japimban hamarosan zinvonalas love ziskolak jottek letre, ahol meg

a . zarnurajok

is m qtanul-

L__ --' hattak ponte-

san celba 116ni. Kivaltsag volt a tuzfeqyverek viselese. A. meqbfzhato

Mennylre becsUlt'ek nagyra a taz· fegyvere,ket?

A nogas;n6i csatabon (1575) hasznaltak japdnban e/IJszor nagy szdmban tazfegyvereket (jabbro). A gyoztes sereq ,negyv,enezer fwrcosab6f naromezret szerelte« fel musk€t6vcd.

TUZKERESZTS~G

A birodalom ih;1lrom egyesitlSje kC:izlll. Oda Nobunag:a (1534~582) nagyur neville'z ffizi)dik a talfegyverek elso sikeres es nagyszabasiii bevetese Jap.anlban.

Az iii; fegyverek atkatmazasa is ellSsegitette Nobllnaga gy,lSzelmet. A hires nag,asinoi tsataba,lI, '157s·belll a nagyur diinUS tSapast men ellen· fel.eire, es ezzel megsze'rezte az uralrnat a 5zigetorszag jelel'!tos rbze felett.

A portIJ9ril utaz6 .megmutatja musketdj6t a japtirroknak.

mu ketak kitUn6 n meqfeleltek a harcmuvesz tukre oly buszke szarnuraioknak, tekintve, hogy ezzel a feg,YVerrel akar 50 rneteres tavolsaqboll is pontos loveseket lehetett leadni, A loveszek azt is hamar fellsrnertek, rnermyire meqijeszti az ellenseqet a fe gyve r dorqese e a lopor athato buze, A rank rnaradt muveszi diszttesu puskak is rnutatjak, hogy milyen nagyra becsultek ezeket a feqyvereket, Egy kesobbi korsza kba n elterjed t egy neze t, miszerint tuzfeqyverrel harcolni

alantas tevekeny ego A szamurajok szemeben viszont 31 verescq volt meqalazo dolog. Celjuk, a gyDzelem, minden eszkozt szen tesitett.

A 17. szazad elejetol mar nern vol talk nagy. nyilt tereken zajl6 csatak, Ekkoriban a varak ostroma, vagy eppen az erodok elfoqlalasa soran a tuzfeqyverek nagyon hasznos eszkoznek bizonyultak. Korszakuk azonban otven evvel kesobb veqet ert, Mivel a 19. szazad kozepeig beke honolt, nem volt szu'kseg a nizfeqyverekre ..

--

ZAsZlOK (5 LOBOG6K

AI. eurilpai lovagok a pajzsukra festJetteit fel csaladjuk va,gy fejedelmOlk Ismertettijelet, a dmert. Japanban a szamunijok ziszl6k!lt es lobog6kat hasznattak erre a celra .. A szamurijok hare kozmen sisa1kot, vertet es az arcuken rnaszkot viseltek. rgy szlnta tehetetlenvelt iI baratokat a2 elle,"slegttH megkilliinbonetni. A [apan harcesok nem haszniiltak pajzsot. AI. ijaszatlho2., a hOSSlU Ibdzsahoz. de meg a tUzfegyvere,khez Is szllkseg(lk volt rnlnd a kit kezUkre. Csata kiizben a kard volt a sz,amurajok ulol.s6 mentsvara.5k ezt a fegyv,ert iis ket

k6uel forgattak. A meg'oldist a hat ukra eriSsite'tt

zbzl6 jelentette.

A zaszl6kon latlilatli lelek nagy reszli! niivenyeket iibr~bott. Nel1ll or'05zhlnok, farkasok vagy medvek, Ihanel1l1 leegyszerU· sltett raJzO SZlllvaviragok, bambuszlevelek ekesltettek a zaszl6kat es a lobog6kat.

Gyalkran alkalmmak j61 felismerheto geometrlal 4briikat Is. A leghfresebb cimerek egyikiili harolll maly. valevelet lithahmk. Ez:eket: III hatalmas Tokugava sogunhaz va.lasztotta jeleDi.

Bar a japan cimerek nagyon egyszeliIne'k tunnel<., sz'epsegUk

es tislta vonalaik mlatt tsak nagyon keves eLlropai cimer ilr fel ve'mk. Nagy "Itkin irasjeleket. is alkalmaztak a lobog6kon.

A 1,6. ,szazadllan a hataLmas Takeda Singen az egesz jelmondatat felilCltta harc:o,sainak hiitzaszl6lra:

.. 'Gyors, mlnt a szl!l; csendes, mint ill erda,; puszlito, mint a tlizes megingatl1atatlan, milnt a hegy."

A Tokugava csalad cfmere

Oda Nobunaga

A csata heveben I a szomurdjok hdtukra

szarnursjok kardjit

..-----~~~~~~~ onaSl tisztelet

es rnegbecsules ovezte, Szin te mar misztikus ahitartal tekin-

~~_~ ---' tettek erre a

fegyverre, es sok kard olyan 9yonyo'ruen meqmunkalt, mint egy 'igazi remekmu,

A kardkovacsok miiveszete mar a karnakurai tdoszak idejen (t 1850- 13),:n eljutott a csucspontjara, es a kesobb] fegyverkovacsok is meqtartottak 8' magas szinvonalat, A kOV3- C50k szakrnai tudasat dicseri, nagy rernekul meqrnunkaltak a femet, es kiemelkedoen jo min6segu perrqeket kesznettek. A szamurajok legfontosabb fegyverenek a kard szarnltott. Mas szalfeqyverek is elterjedtek, de a landzsakat peldaul nern rnunkaltak meg olyan gondo'-

Japanban a

,Mibenrej lett akard jelenttis1ege?

san, mivel ezeket sokkal nagyobb rncnnyiseqben kellett el1oallitani:. A szamursjok raadasul karddal parbajoztak, ezert ez a fe'QlYVer mar a korai id6kt61 kezdve klil6nleges doloqnak szamitott,

A kard tisztelete a 11. szazad elejim mtHyuJt el iqazan, A hosszu beke evszazadat alatt igaztlb61 nem is lett volna sziikseq fegyverekre.. Megis. a kard ekkoriban lett a nemesi rang buszke [elkepe, A nernesi csaladok legertekesebbBr6ksegiiknek, valodi kincsnek teklntettek, ha egy 6si kardot. esetleq egy hires fegyvermester pengejet 6rizhettek a fe gyve rszobaiukban. A kiva16 fegyver iqazi szimbolurnrna vall. A. szarnura] szerneben a kard tobb volt egyszenji feqyvernel, Nem csoda, hogy a penge mindermapos rneqtisztitasat soha nem bizta

volna masra.

KA_RD NtLKUL SEHOYA Aszamuralo~k szinte sehova sem mentek akardiuk niHkiil. OHhon Is alla~rnd6.llil akeztl,k. (lgyeben lartottik a fegyvel1. Ez ;1161 k_ivetelt csak a hires teasz·ertartas jelenlett •.

A lleb6szobiba nem viHek

be ill kardot. Azt .akar1:aik,

hogy odabent. otdott.bekes, legyen aha'fIIgulat. Riiada,sulkard mHkOl azalacsonvabb raingil emberek !5egyenl6nek lelclnthetUik magukat -Iegal~b.bls egy IdlSre - ,aszallnulijokkal.

A k,(j,;dkovac.sok ugyan nem tartozt,aK a szamu.rojok kOzi, de moidnem ugyanolyan nogy tekinteryCik volt. Munl<iijU'kat bfiszf<,ert"

de egys.zersmind

meJyseges aldzottal vegeztek az idfJ.k kezaete 6t(l,

Gyonyodi kivitefezesil wbQ

A HfRES CUBA

A ja.pan kard marketata

es pengeje kozott tai.aljuk

a hires keresztvasat, a (ubal. A cubaket Q,k mlatt is n.agyon fontos. Egyr,£is.zt lIl!dii a kszst, masreszt s(i,lyaval segit egy'ensulyba hoznl ill penge·t es a rnerkolatnt, igy a karddal ki;inlllyebben lehet harcolnl.

A keresztvasat tobbnyiire v<lsbol kh,zitett,ek.

AI Edo-korszakban (1600-1868) azenban divatba jott, hogy ktllonosen slep· maroitvedoket alkenak meg aranlilyal, ezlisttel vagy zomanccal bevont rezbol.

A c:ubi'ikal az erre

sz.akosodoU mesteremberek csoportja keslitette.

Egy szarnurajkard periqejenek

elkeszitese rendkivul hosszu ildeig rarto es naqy szaktudast iigenyl6 munka

volt. A kovacsrnester szarntalan alkalornrnal felizzitotta az acelpenqet, majd az izzo ternet hideg vizbe marrva lehutotte. Ennek kovetkezteben a belso, puhabb acelreteqet egy kemenyebb rdeg veszi korbe, Iqen nagy szaktudas kellett ahhoz, hogy valaki j6 penqet keszithessen, A kovacsmester az acel kalapalasa SOdHi mindig megprobalt egy jelleqzetes fernmintazatot kialakitani. A rnmtazatrol uqyanuqy fe! leherett ismerni a nagy mestereket, mintha csak rairtak volna nevuket a kardra. A kerneny rnunka veqeredrnenye olyan remekrrui lett, amelynek penqeje sosern tort el, sosern hajlott meg. es amelynek elesseqe eqyszenien felulmulhatatlan volt.

Hogyan kesziiilt

a szamurajikard?

rnivel rovldebb pen get az ovbc dugva, clevel Ielfele hordtak, A katanaval rnaskent harcoltak, mint a tacsival. Ezt a Fegyvert villamqyorsan ki lehetett huzni a tokjabol.

A 17. szazadban szokassa valt, hagy a szamurajok ket kardot viseljenek, A katana mellett egy rovidebb penqet, a vakizasit is az ovukbe dug tal<.

Japanban al kardokat a merctuk

es a feladatuk alapjan kulonboztettek meg. .szamurajkardok A leghasszabb letezlIlek? kardokat tacsi-

nak hivtak,

A szarnurajok ezt a regyvert a derekukra kotve, elevel lefele viseltek. All. es 14. szazad kozotti id6szakban a tacsl igazi fegyver volt, kes6bb azonban egyre inkabb qazdajanak ertekes disze leu belole. A ranqosabb nernesurak, peldaul a fejedelmek unrrepelyes alkalmakkor mindig viseltek a tacsijukat.

A szarnurajok leqkedveltebb fegyverenek a katana szarnitott. Ez a kardtipus a Ii 4. szazadban valt iqazan nepszenrvc. A tacsinal vala-

Millyel1l kUlonfeie

miat:

a szomuroie« qvakron kerUltek osszeWzesbe.

A szamunijok bekeidoben is c\1-

tandoan a derekukra korott karddal jartak mindenhova, A fegyverek viselojuk ranqjat jeleztek a kulvilaq szamara. A hosszu kardok sokszor bajt hoztak rajuk. Gyakran tortek ki veres vitak, mivel halalos bunnek szamitott, ha valaki hozzaert egy rnasik szarnuraj kardjahoz .. Az 1712-es kardtorveny ennek a helyzetnek akart veqet vetni. A torveny ertelrneben a reqi kardokat - a katanakat, de a vakizasikat is - meqkurtitottak. es az uj fegyvereket mar csak az uj eloirasoknak meqfelelo rneretben Tehetett leqyartani.

Miert olyan fontos

az 1712-es kardtb rvielllY?

21

Jopdnbon

a szamur6iak 6Utak

a tGrsad,alom csucsdn.

A m6sodik he/yen a (oldmuvesek ottto«, aki« kepjjnkon epoen ontozne):

Harcosok beke idejen

A haborus

korszakokban a szamurajok felelmetes fegyvereiknek koszonhe-

Hogyan viltozott

meg az elet a. bekeido alatt?

teen

mindenki

masnal sebbek

erovoltak.

Ekkoriban Iejlesztettek muveszi szinvonalra a fegyverforgatast, am filozofalqatasra nem sok idejuk rnaradt. A helyzet azonban qyokeresen meqvaltozott, amikor a Tokuqavak uj, kozpontositott allamapparatust hoztak letre, es tart6s beke koszontott a birodalomra. A fegyverek uralrnat a rnindenre kiterjedo torvenyek uralma vette at. Ezzel eqyutt viszont megszunt a szamurajok eletenek legfontoabb feladata. A politlkai befolyasukat ugyan eqeszen a 19. szazadiq me'9 tartottak, a m a 17. szazadtol kezdve a harcosok eleh~b61 elnint a haboru.

22

A hosszu, tart6s beke azzal is jart hoqy a szarnurajoknak mas maqyar azat ot kellett talalniuk arra, rniert

'-- _____J eppen 61< az

orszaq urai, Meg akartak mutatni a tobbi japannak, hogy bekeidoben 'is 6k a legjobb vezetok es iranyitok.

A szamuraiok helyzetet csak megerosirettek a Tokuqava soqunok tOI'venyei. Az elofrasok pontosan rogzitettek minden egyes szarnuraj jogait, de a kotelesseqeit is. Az or zag teljes lakossaqat besoroltak a negy tarsadalmi rend eqyikebe. A blrodalmat a harco ok, vagyis a szarnurajok iranyitottak. Oket a foldmuvesek kovettck. Harm adik h elye n a kez rn uvesek, a hierarchia adUilir1 pedic a kereskedok alltak, Senki sem k rulh tett ki abb61 a csoportb6J, ahova tartozott.

Hoi volt a.

szamura.jok helve a japan tarsada.Eomban?

A kepen I6that.6 assronvokhor hasan/a kezmOvesek

a harmadik heiyre keril/tek.

EDO. YAGYIS TOKI() Japan kies6bbi fej(./;ides(!

szem pontjab61 meghatarozoan fontosnalk b'izonyu It.

hagy az elsa To~kug3/va

sogun Ed6ba helyeztette at

a szekhelyet. A varost g.a.zdasa,gi jelentlSsege

as kitUn6 fekve.se emelle Ikil

a ttibbl telepOh!s IkOzlll.

A.19. szazadban a csaszar is kOv,eHe a s6gun peldajal. Edoba kolto,ziitt. ugya,nabba a varba, amlt m@g·ilI 5o,gunok epilettek. A2 uralkodii atkijlUlzese soran kapla Ella az uj nevet.. Tokio nev,elllek jelentese: Keleti Fovaros ..

A japcirrok a keresked6k.et tartottdk .Q /,egkevesbe {ontos tri(5Qdaimi r;eregnek.

A LE.GFOBB (R'lfh: A RIZ:S A daimj6k es a sogunok hatallma es befolya.sa, is att61 fOgg,ott, mennyi adet tudnak be-hajtan! a birtokaikr61.

A birt:okok bevelelet rlzsben mertek. Egy mero (kokl!!) rizs nagyjiib61180 lit.ernek fel'ill meg. A na,gyblrtoko.sok

a rlzs egy res;zet leadtak

a s6gunnak, egy reszet sajiit maguk hasznallak fet, mig egy reszet a sz.amun'lj'ok ta!1thattak meg tizetsli'g gyanarnt.

Az europai tortenelernrnel osszehasonlitva meglep6, hogy .lapanban a parasztok rendjet ennyire meg becsultek. Uqy veltek, az alapvetc elelrniszereket; peldaul a rizst rneqtermelo foldrruivesek nelkulozhetetlenek az orszaq szarnara. A kezmuvesek termekeit nem tartottak annyira fontosnak. A kereskedoket sern tiszteltek kulonosebben, rnert ok maguk sernmit sem keszite tek, csak azzal kereskedrek, arnit masok alJlitottak e16.

Ez a 'Szigoru tarsadalmi kulonbseqtetel - leqalabbis papiron - eqeszen a 19. szazad kozepeiq meqmaradt, Az emberek vagyona azonban nern fuggbtt ossze SZOTOsan azzal, hogy melyik rendbe is soroltak 6ket. Egy sikeres kereskedo sokkal qazda- 9abb is leh tett, mint peldaul egy alacsony ranqu szamuraj. A fold- Azed6ivar,er6dftmenyrendszereo17.szazodban

rmiveseknek soha nem volt kormyu az elete, mig az Edo-korszak veqe felt': (1600-1868) a keresked6k az orszag vezeto gazdaagi erejeve valtak. A varosok, a polgarsag es a kereskedelern viraqzott ebben a korszakban.

-

GUDAl'LAN 5ZAMUMJOK

IlIP6nban klllo,n elnevezesOk volt. azoknalk a :szamuriijoknak, aklk elvesztettek

a. megelhetesllk.et, mert UJwk megnall

vagy kegyvesztett lett. A r6ninok hAborus iidokben viszonytag egyszerUen taliilhattak lui gazda. maguknak, de a hires szeki:gahiarai csata utan, 1600-t61 kezdve ern! m.ar nem nagyon nyilt lehetiSsegUk. A nagy Illtkozetben elesett s.z:amos olyan hatalmas nagyUlr" akik szembesziilltalk Tokugava lejaszu,val. AI iii sog-un azonnal elkobozt,a ezekneka fe·jedelmeknek a birtokaiit.

Enel egy cSiIJp.bra 50k szazezer szamuriij valt 'fOldlSnfut6va. Nahall'yan harcmUves,zeti iskolakat alaprtottak, ,es Igazi mesterek lettek. Masok lemendtak szamuriii

rangjlllkr61, es dolgozni kezdtek. Soltan a blirn utjara sodrodtak.

IV. Edo-korszak kezdetelil nagyon nehez volt a r6nino'k helvz,ete. Kets.egb@@s@silkben megpr6baltak meggyilkolni a sogunt" s,ot, meg egy fell<elest is kirobbant,ottak.

A.mikor lEi,51-be:n a narmadik Tokugava sOguJn a halii,tos agyan fekUdt, sok ronin elerkezettnek latta az idol arra, hogy egy aUamcsirnyt vegrehajtva visslaaltltsak

regi j6leUiket. Ennelk ilZ lett velna

az eredmeny'e. hogy Japa,n vlsszazuhan a polgirnaboru poklliiba. Csak a szsrenc:senek kilszlSl'lhet6, hogy ,a [azadoknak nem sikeriiilt vegrehajtaniuk mrd,ogi tervllket, lis az orsza,g megmenekillt.

23

A RAN6S0R ES AZ ALLAM

o iranyItja a tan;irokat,. vagyisa dalmj6kat. A. nagyl.lrillk wdvarnagya (karo) te'het:ne,

az os:zt.iilytitkar. A. dia!kok, vagyis

a szamurajok kUlonf:ilefetad!atokert voitakteleltlisek. RangjUlk es teklnUi'l.yllk

~.~ •• : .. a ~e"etett

Ja:panbaTlln,em csupan a kl1llOnfele tarsadatrnl osztia:lyok kozott letertek

nagy klilonbseg,ek, dea sz.amurajok ktiziitt is kiatakutt egy Ir,anigsor,az lugynevezett hlerarchia. E2 a rangsor kicsit hasonlit

az iskoliira.Az iskola fga.z,gaI6janak a s6gurn fetel m.eg.

56gun

+

A szomur6jok rendjenek bels6 """d./ml m,g.sz/

!Na.gyuf

f

Bi rtokigazgat6

Ko.zepes es alacsonYllbb rangu szarnurejok

Az utaz3S eqeszen a 19 .. szazad

kozepelg iqen komoly vallalkozasnak szarnitott. Enneke llenere a szarnurajok-

L__ -' nak meqhataro-

zott idoki:iztink'ent k5telezo volt elutazniuk a f6varosba. A birodalorn tartos bekejet uqyanis csak eqy nagyon gondosan kitervelt biztcns,a'gi rendszerrel lehetett fenntartani, A s6gun kormanyzata mindenaron meg akarta akadalyozni, hogy meggyenguUon az allam, es az orszaqban tsmet harcok torjenek kit amelyek felboritjak a rendet, Meg a nagyurakatis ana koteleztek, hogy rendszeresen meqjelenjenek a f6val"Os.ban. A kozel haromszaz daimj6 neha egy fel ever, vagy akar ,egy eqesz esztendot, de olykor ket ever is ,(I soqun figyel6 szemei el6tt tolti:itt Edoban, miel6tt visszamehetett volna a birtokaira. A f6varosba vale utazas akar hetekig is eltartott, es a naqyuraknakez igen sokba kerult, Nem csak az otthoni szekhelyuket

vagy varukat kellett fenntartaniuk, de bizony a fovarosban is kenytelenek voltaic. feleplteni egy olyan pampas palotat. amely rnelto volt a rangjukhoz. Rengeteg szolgil't is alkalmaztak mindket rezideneiajukon,

Nemelyik naqyurat tobb SZ8Z, s6t akar tobb ezer szarnuraj is elklserte az ultra. A hatalmas kiseret utikoltseqe es a ket fejedelmi szekhely fenntartasa olyan sok penzbe I< e1l"u 11 , hogy a nagyuraknak nem igazim maradt penzuk a haboruskodasra. Ebb61 kovetkezik, hagy a videki fejedelmek meg csak nem is gondolhattak a s6gun elleni lazadasra,

A videki ernberek arnulva neztek, ahogy eqy-eqy daimjo pompazatos kiserete elvonult elottuk. Es va116- szinulec ugyanigy amult az a falun nevelkedett ifJu szamuraj is, akl eleteben elosz6r haqyhatta ott szulof61djet. Azok az idosebh harcosok, akik mar elkisertek urukat korabbl utjai soran.jokat nevethettek a flataloklelkesedesen ..

A szarnuraiok nagy reszet sern feleseqe, sern gyerekei nern l<.iserheHek

A, SZAMURAJOK IKlvAn:sAGAJ

Az al.usonyabb liir$~uhlllnnii csopolitok tagjalt61 elvartik. hllgy nagy tlsz1ie'letlel viselkedje:nek a szamunljokkal szemben, foteg; hi! azok esetleg eppen hivatalos u.gyben jaltak al .. Iu: egyszerfi embe:reknek meg k,eUe:t:t iilhliulk. l!s. fejet keltett hajtall1lul< a.5z.;;J.mliJrijok kiileleben.. Hogyki mennyire hajolt meg, i1Z aziUeUS rangjat61 fIiIggiStlt. HavaIak.l neml ugy visetkelll.ett. ,ahogy

a2 iIIem eltlih1!a.akkor blzonv kemenyen m,egUthette

a bokaj'at!

Mielt utaztak

olyan so kat aszamunijok?

24

A H£LYTARTO

Am'g a na.gy(u E.d6biln volt, a s6gun udvaraban,

addll.g birtokait @IY liJl@gbizolt helytart6.az udvarnagy iranyftotta. Al udvarnagy mindiig egy alyan eliSkellS szamLllriiljnemz,etseg fia volt. ametyet valamilyen rokonl kapcsetat, peldaut h;h:assag f{izlltt a daimjohoz.

SZOMsdooLAs Azoknak a nagyu:raknak, akiknek a birtokai Edo ko~ele:ben hely,ezkedlek el, sekksl gyakrabban kallett a nSviilrosba latogatniilJk. mint azoknak a fej,edel· meknek, aklk messze

dele," vllgy a tiht"o!lieszakj la.rt:omanyokban I.aktak.

A $zomszedban elil nagyuraknak nem is kellett egynene alyan sokolig Ed6ban elnlUk. de a k.et 5ze'khely fennta'rtasa meg igy is egy vagyonba lis nagy t'rofeszitesbe kerlllt.

el a F6varosha tarto hosszu utra, Ok otthon maradtaka faluban. A naqyur viszont eppen e·llenl<.ez61eg: a f6varosban talalkozhatott ujra feleseqevel es gyermekeivel. Oket a s6gun rnajdnernhogy tuszkent tartotta maga mellett, A daimj6 leqidosebb Fia atyja halala elott meg csak meg sem latoqathatta a birtokukat. Csak akkor terhetett haza, ha mar 6 volt a bir- A rwgyur kiseretevel eppen a 50gun udvar6ba vonul. tokok uj ura.

A nagyuraknak eqeszen a

Tokugava soqunatus osszeomlasaiq, 1867 -i9 kellett a fovarosba zarandokolniuk,

meqerkezve a sza~----------. murajok el16sz6r

be ren dezked te k,. majd belemerul-

tek az udvari

eletbe. Renqe-

I.....- ...J leg kotelezettseq

vart rajuk. Bevezeteskeppen gondo~ san at kellett ranulmanyozniuk a kulonfele szabalyzatokat es eloirasokat. Kardot csak nagyon ritkan vihettek magukkal. Ezzel szemben

valosaqos muveszetnek szarnitott a meqfelelo udvari oltozek es az ajandekok kivalasztasa. A biroda- 10m harcosai a soqun udvaraban felcicomazott civilekkent viselkedtek. Akadtak persze problernak es osszetuzesek is, hiszen mindenki gondosan ugyelt ana, hogy rneqkapja a ranqjat me9illet6 tiszteletet, es raqaszkodott a neki jim) udvariassag meqadasahoz. A ,,47 huseqes szolqa" hilfhedten veres tortenete meg a tortenelemkonyvekbe is bekerult, 17m-ben ugyanis egy rangvita annyira elfajult, hogy Ako nagyuli" es negyv,enhet szamura]» eletet

A fov:ho:sba

Mit (sinaltak a .szamurajok a fHvalrosb,an?

vesztette.

186(}-6i·ben €gy porosz kefet·ozsiai exped:rd6 lalt lapcfnban. Az expedki6 egyik ragja kes:zllett:e ezt a kepe't. (lmin egy nogyu( klseretetl6thatiuk. A nogya, embeteillei egyl1tt aton lIolt a s6gun stekllelye feM.

A temp/amok {eWgye./ete is a szomurdjok teiadosot koze tartorott. KepUnkiin az oszasai "Negy egkira/y remploma"·r lathotjuk.

A szamurfljok kozbtt oriasi rangkulonbseqek alakultak ki. Ebb61 kifoly61ag minden kinek mils es mas kotelesseqei

L....- ~~~ voltak. A leqfon-

tosabb feladat azoknak jutott, akik - legyen 5lG akar a nagyhatalmu udvarnaqyrol, egeszen a lequtolso kapuorig - a birtok igazgatasaban seqitettek urukat, A leqtobb szamuraj hivatalnokkent dolgozott.

Mit yenktitelezettse·gekk.el lint a szamulriji

-- - -:--,

rang.

A legmagasabb ranqu szamu- ,EUTISKO,LAK

rajok olyan kenyes kerdesekben A f!<!.gy!Hi!k i.gen f:Ontosn·ak

dontottek, mint a birtokok es tartottak, hog)' szekhelyllkon

az orszaq penzuqyel, ezen kivul ok ellenoriztek a parasztoktol beszedett ad6kat, a templomokat es a szentelyeket, Nekik kellett rendszeresen meqszemlelni a vasarokat es a varosokat is. ami a szamursjok eletstilusatol iqen tavol allt,

A tanarok es a tudosok egy resze is a szarnurajok kozu) kerult ki. Persze olyan szarnuraj is akadt, aki nern szegyellt a szan-

t6f6Idi:in beallni a beresei melle. es bizony kemenyen dolgozott. EQIYreszt, mert a foldrrnrves munkajat igen naqyra tartottak, masreszt pedig, rnert bizonyos evszakokban minden egyes munkaskezre szukseq volt ahhoz, hogy idoben elveqczzck a vetest, vagy hogy betakarithassak a terrnest. A munkaban segit6, tobbnyire alacsony ranqu SZamUTi3j azonban meg ilyenkor sem tette le - meg csak egy percre sem - a kardjat.

sztnvonales Iskolfikat tartsanak fent, ahol a leendo hiiv.atalnokokat €is bilrtokaik tisztviseH:Ht keperte.k.

A legjobb lanitvanyolknak lehettlseglJl!. nyntarra. hogy tanulmifln'laikat

a J6varosballl, a sogunalus. legkivfil6bb iskoliiiban folyta.ssak. Ezek az iskolU

a mal egyetemeknek feleltek meg. AI. Edo··kors.zak valamennyllllfi'es poliUktl.sa es 'lezeHi hlvatal.noka, errlil az akademiar61 kerllit kl.

A slamurdj a paloMban megkapja Q daimi6 parancsoit. A ki.ilonbOztf rongu szomuraiok elter{J t6volsrigban Ulheuek

a flOgyurl61.

KONfUCIUS ARNVtKAIBANI

Az Edo-kors.za.kban a2 iskolaii oktatas kozell'Jllontjaban

a klasszikus kinai rrasa'k. azen beliil is Konfucius tanalnak tanulmanyoza.sa aUt. Ez'ek a tanok vatamlcsket megvaltoztak ugy.an.

aho.gy leltek az e·vszazadok. de az iIIlapveU:I szellemisegiik nagyon is megfelelt

a Tokugava sog:unaklilak.

A klnal bolles ugyanis azt tanitotta, hogy a legfcmtos.abb ereny azerrgedelmesseg

esa koteleze-ttsegek teljesiti!se. Az egyennelk elOgedelmeskednie kelt sztiteinek, eliiljar6inak

es az allamnak.

A Ikl:ltelesseg fOlltasabb volt, mint az 'egyern erdekei.

All I IOl.A

A szamurajcsali5dok leanygyermekei iltalaban csak otthon kaptak valamifele oktatast,

A mlk - mas tirsa·dalmi Iretege'khez tar1toz6 gyer,ekekkel egyUtt _. el.larta,k az alapfokli Iskolaba. Az iskoliJioan szamlJraio~k. !HelVe esetenk~nt buddhista szerzetesek ta.nitottak oket lml, 01·",a50il, szamolni. AI egyes oszt.aIyokba kliliinbtl'ziS eletk.oru fl61< lartak.

szekhe'lyen meg egyfiljta limmiiziiumba is jartak, ,egeszen tizennyolc eves koruldg. .A kozell'iskolal kepzes f6kuszaloan

ill szamlif:ijok erenyeli alltak.

Sakal fogtalkoztak a harcmliv,eszetekkel as a kinaii klassziklls mUve'k t.anulmanyolaslival is .. IEz utobbl azt 'eredmen,yezle, hogy a tanul.6k egylde·gen nyelvet is

A foldmUves.ek, ill ktb:mUvesek es a kereskedok elsajaUto'tt.ak. A kla.ss:zikus Idnalnyelv

gyermel<ei szamara .az lskola altalaban hat iv Az:siiball u:gyanolyan fiontos szerepet ttiltou

utan veget is art. A szamunijok flai gazdajuk be, mint ill k·ozepkori Eur6paban ill laUn.

A tanulas ·es a muvelt e.g el6 zor az Edo-korszak-

Miert volt ban (1600- 1686)

annyilra fontos a. tanulas

a. szamuralek s.zamara?'

els6sorban

valt fontossa a szarnurajok szamara. Az ezt mege16z6 veres

ev zazadok soran bator harcosokra volt

zukseq, ezen kivul mast nemis nagyon vartak el a szarnurajoktol. Persze mar akkoriban is akadtak olyan szarnurajok, akik gyony6n1 verseket Irtak vagy naqyra becsultek a szepnuiveszetet. Az allando haboruskodas miatt azonban nem sok

Az elsli fanft,&si nap. Az anyul<a is elkrserle fidt az iskol6bo.

A toner ekkor tsmeri meg oz iJj didkot.

idejuk maradt a muveszet gyakorlasara, A 117. szazad beknsznntevel azonban gy5keresen atalakult a zamurajok eletrnodja. Mar nern volt szukseq ana, hogy a csatateren bizonyitsak batorsaqukar. A torveny szavatolta kulonleqes poziciojukat, de a tobbi japan csak akkor tisztelte 6ket 6szinten, ha meggy6zte 6ket a szarnurajok tudasa, A legt6bb szarnuraj eqyszerre volt a birtok intezoje. hiroja, kozlekedesi es epitdipari szakertoje, de szolqalhatott diplomatakant vagy tanarkent is. Az ilyen fontos feladatokat csak maqasan kepzett zakernberek tudtak elveqezni.

27

TanlJ./manyaival {ogJalkoz6 szamur6j

A szamurajokat gyakraril hasonlitjak

az europai kozepkor lovaqiaihoz .. Europa tortenelmend azonban csak nehany szaz evet hatarozta meg a iovagl hadviseles, es a lovagl kultura az europai kulturanak csupan 'egy szelete. A szamurajok viszont 600-800 evig uraltak orszagukat, kulturajuk pediq a mad napig is meghatarozo a japan mindennapokban, A szamuraj kultura alapia filozofiai, vallasi, tarsadalrni es katonai eredetu, Mindezen haqyomanyokat, szabalyokat es szokasokat a 17. szazad elejere rendszereztek a busid6 (A harccs utja) cirnf iratlan erkolcsi k6dexben. Kesobb a busid6 az .. iqaz japan szeHemiseg"-et jelentette, a nemzef eqyseqet biztosito, kovetendo etikal norrnat.

A leqtobb szamuraj j61 ismerte a klasszikus kina! irodalmat, am ezen feIGI erdekelte eket a tudornany szamas mas rerulete, f61eg a termeszettudcmanyok, pelldlaul az orvostudornany, a botanika (novenytan)

Mivel foglal:koztak alegmUveltebb szamurajok?

28

es a flzika A korszak ertelmlseqe is a szarnurajok kozul kerult ki: 6k tanulhattak a mar leteza eqyeterneken, ok tanulmanyoztak a japan tudomanyokat es irtak a korszak fontos elmeleti munkait,

A szamurajok kepzeseben oroszlanresze volt az orszaqban mil1- denfele megtalalbaro rnaqaniskolaknak, A tudosok ezekben bizony

sokszor olyasmit is tanitottak, ami cseppet sem tetszett a s6gunnak .. Az iskolak ugyanis leqalabb annyit foglalkoztak a Japan tortenelemmel, mint a hires kinai klasszikusokkal.

Ez pedig azzal a veszellyel jart, hogy az ernberek elkezdenek erdeklodn: a csaszari hatalom irant, Esetleg meg a csaszar uralmanak helyreallitasa is az eszukbe juthat! Mint kesobb kiderult, a s6gun aggodalma joqos volt.

Az Edo-korszakot megeloz6 id6kben nem lehetett megmon-

dani, hany

Heiny szamura] elt)apanban?

sza m u r aj is el Ja-

~ _, panban.

A haborus zurzavarok idejen, a 115-16. szazad saran e16- fon:luh, hogy a parasztuk is fegyvert raqadtak, vagy onszantukbol, vagy azert, mert koteleztek 6ket erre, A feqyveresek szarna ezert nem volt allando.

Ezzel sz emben nagyon sokat tudunk a Tokugava-korszak (1600- 1868) bekeeveirol, Ekkoriban a lakossag 8 szazaleka tartozott a szamurajok rendiebe. Japanban ekkoriban korulbelul haemincrnillio ember ell, igy a szarnuraj rend nagysagat 2;4 millie fOre tehetjuk. A kulonbozo orszaqreszekben elter6 aranyban - 5-8 szazalekban - eltek szarnurajok.

A 28. sz6zadkozepen

a lakr>ssdg 82 sldtalek6t kitev{) porasztos: atkoUak a japan t6rsodalom legsze./esebb reteget.

Masok iillallenezett rnunkakbol elli emberek (!pl. cserz6- vargak vagy meslamsok) 0;5 %

FDldmC!vesek 82%

Kezmuve'sek

e,s keresked~k (varoslak6k) 5%

Buddhista es sintoista vallasos kOlosseg·ek tagjai

(pl. szerzetesek) 4-~"/"

ASZA

URAJ GYER

Jap~nbiln me,g a ~9. szazadban is Igen ,elterjedt volt az

ill s,zokas. hogy fOggetlenUl altt6~j hogy egy ulszllliStt az ,ev elelen vagy eppen it legvegen latta meg it napvllagot. aztez esztendtit egy leljes eViiek tekintettek. A s,zllietest klvetiS elstii iijev lilajinalan a gyerek ezert: maris ,elkezdte masodik iletevit. mig ,aklkor ls, ha val6jiban esetle, (Sale ket van harom h6napos volt. ,]2 nappal a fiugyermek,

is.33 nappal a leanygyermek szl1letese ut~n az egisz c.salid elment e,gy s,zentelybe, hogy az ottanl ist,enseg a,ldbat ker]e a, gye'rmekre., If. :szlllete,s IIltini ~20. napon ilJabb ihmepsegre kerO'lt SO". Utili a nlapt61 kezdve agyarmeket mar nemcsak a,ny'atejjel, de szililrd ennjvaloval is etettek. A szUUSk termeszetesen ezutan iiS figyelembe vette!c, hogy milyen itelek felel.nek meg a legJobban a babanak, am ezen a napon a csalad teglfjabb lagjat jetkepesen megkinaltilk folt Iniu:sel. hallat" kapott Ot rizses slitiemenyt. raadaslll meg 5zaket" ja,pin rizsbon!: Is t<iltiSttek neki.

Az 1I1)5Z0L6TT SZAMURAJ

A japanok (sak a felrdlttkor kl.iszoben ka,pln meg igazl nevil· ket. Addig egy atlmeneti neven sz6litottak ,tilk.et A magas gyennekli1al.andosag miatt szokassa vall. hogy ebbe a nevbe valamiityen vedelmezo hatasii van!zssz6t is beles:zljttek. Ezzel szerett6k volna tavol tartanl

a Ibalszerencsel es etaznl a gono,sz szeUemeket A val6di nev klvila.sztisakor gyakraln figyelembe veHek az Ifjlli ijseinek allnevet ils. ElY klma.ga.sI6an bator ttllist ura azzal Is megjut:almalott, hogy tiJ fe~II'lIiH nevet adominyozott nekl. Azok a szamurijok" aklk a tudomimyoknak 5ze'nteltele magukat, gyakriln felvettek egy tucll6snevet is. Illyen volt peldallIl FOzfamester,

egy' japanl t.ud6s (1725-1767), akl nen a.z ",nhenl

jelenteHe, meg tudomanyos irasalt.

A NE'IIADA:s

A sz.amur~j csatadok fHigyermekei

A HARCOSOK RENI!)'JE

szimara ml'ndienne'l fontosabb volt a hetedlk sz:lltetesnap. A klsfiOk ekkor kapUk mel el$iS szamura;ruh6iukat. es a hajukat. is gondosan lenyirUk, hogy fniz1urijuk is III fell10tt ha.rcosokera huonlitson .. A legfo'liltosabb meg[s az yolt, Iltogy al' i~iO atve· hette a rangjit je'kepez(S

A [iugyer· mekMteve~ kortibon tette meg at els{) Jepest ofete. hagy teUes jogu szam.uraj /egyen beltile.

fz n.agy iinnep/essel jolt minden szamuriij tsauidban.

ket: kardoti. A kardatadisl Unnepsegre miindig nl)vemberben keriltt :sor. A harcesok e·kkor lora Gttek, es megtatogattak

a Hacstman szenteLyt.lhogy illdozatot mutassana!k be

az isteneknek..A japan fiatalok a(talibana 15. eletevtlk betoltese lltan szamlftottak feln6ttnek.

A sz.amUlraj c.saladja Ide~lIs esetben az a,pib6I, az anyab6'1 b harom gyerekbiSl, ket HubOI e:s egy [byb6t illt. A legld6sebb flG tirijl(i:ll'~e a vagyont.,

A misodlk filu sajat I)ldatigal alapithat,olt., cle adott esetben

al batyja, helVere is lepheleH. Megtl:lrtinhetett, hogy egy barat.i csalAd oro'kbe fogadla tit. Igen megbecsUlt

es tlszteletreml!l.tO gesztusnak szamrtott,

ha egy sokgyerm.ekes. tekint<i!lyes csal6d egyik gyerm.eket atengedteik ,egy :gyermek· telen hiUaslpArnak. lapanban a szoki.sjog

gy:al(Jran erlSsebb \lolt, mint a verrokonsag. .Az tirokbe fogadoft gyermek relvette iiI sZllllelnek. a nevet, akik ezzel magukra vaUaltak. a felneveleseveljar6 valamennyi kitelezettsegeles jogot Is. fgy szamos osij cs.alad maradhat.olt fenln. A I.anyoknalk .iltataban szOleik ke r,estel< ferj et.

A felntittkor kiiszotJen megvaltozott az ifju neve, es iJnnepetyesen leborotvalMk elOi hajtit, hogy igazi szDmurajfrizuriJja fegyen.

29

A szamunljok mindigis a ja-

pan tarsadalorn vezetd erejenek tekintettek rnagukat. Mindenkinek peldat mu-

L- ....J tatva sajar becsu-

letkodexuket, a busidot kovettek, Ezt a kifejezest igy lehet leforditani: a Harcos utja. Olyan celokat allitott eleji.ik. mint az igazsagossag a batorsag, az egyOtterzes, az udvariassaq, a becsuletesseg es a huseg.

A busido sz6ban meqtalalhatjuk az .. lit" kifejezest, IEz az ut maqaban foglalja mindazt, ami az emberrel elete saran megtortenhet. A 5Z<IImuraj teliesen azonosulaz titjaval e tiszta szivebol koveti azt. em arrol van 5z6, hagy mesterien banik a karddal vagy az ilia I , hanern arrol, hogy erenyes, becsuletes eletet fog elni, Sziqorulesz onmaqaval szernb n, fegyelmezett, es m 'lysegesen ti zteli a magasabb ranquakat. Minden cselekedeteben az igazsa'g vezerli.

Sok harcos tudta, hogy hiaba van a leqelesebb kardja, a leqpornpasabb vertezete, egyszer majd a csatarnezon jon el erte 01 halal, Az Edo-

Mit takar

a Harcos utja kEfejezes?

3.01

korszakban (1600-1868) adtak ki azt a kezikonyvct amelyik leirja, hoqy "a busido lenyege a halalban rejtozik" A konyv ezzel i az uruk iranti husegr akarta biztarni a szamurajokat,

A szarnurajok eletenek Japanhan a c ere znyeviraq a s.zimb6Iuma. Az ,egyik I qnepszenlbb hasi epa z szavai szerint: "nines szebb viraq, mint a csercsznyeviraq, es nincsen nernesebb ember, mint a szamursj." A szarnuraj, a harms elete olyan, mint iii cseresznyeviraq .. Alighogy kinyilnak a szirmai, marls lehull <31 porba,

A cseresznyevirdgz6s csodalottal tottotte el

Japan vaiamennv; lak6jdt, {ugger/enUl au6/, hogy metyt« tdrsodolmi rendbe is tostozott. Kepilnkon fda egyik vigaJmi negyedet 16thatjuk.

Japonban nopjoinkban is b·6meszkod6 emberek sereqe igyekszik ,a parkokba,

hogy,a cseresznyefcik viragzosdban gyonyor:kodjon.

hog') mi ent gondol odta a sza urajo a halalrnl, A. otelessegOl el a or is

-ewe elle hajtaniuk, ha ez ese eg a halalu-

kat okozta. husege

fontosabb e en. eo

A szamurajo az ongyil 0 sa lemoshatta a

A Harco UtJ3 meqhatarozta,

Mit jelent

II szeppuku tis a haraklrt?

GYORS, NALAIL

IdlSnkent meg a lsgmagasabb ra,ngli szamurajok, a na,gy'uralk is arra, ki!nlyszerUltek.

hogy i:inkezukke'l vessenek veget ill eleUiknek.

Rang'jukra val6 t.eldntettel nekik nem kellett azonban keresztben es. hosszaban is fe'lvagni a hasukat.

Amikor a fejedelem eUire'hajoll, hogy megm,arkolja az el6keszilett fegyveJrt.,

a mogiitte alia segito egyeUen csapassal lemetszette a fejet. fgy a nillgyiir fajdiIJ[,om nelkOl halt meg, megsem vonhatta ketsegbe senkl a becsiiletet.

et e azt, foqsaqba en) altal

momo. a

lele ne es az n 'tom

: '5 sza u aU.

re e e es 0 g:';' ossag rna 0-

az, hogy a lassu a 0 mo at okoz. tabb, a fajdalommal

mTT'1 se 0"006. acelos akaratu

harcos epes lID veqezni maqaval,

szeppu e ~ e 6 zarnurajokrol

A Sf!g(tlJ k~szen dl/, hagyegyetlenmester! .kardcsap6ssa/ leroviditse a ha161ra (Mit szamIJr6j szenvedeset.

sz616 beszamolo szinte kivetel nel~ kul meqemlekeznek egy bizonyos segit6r61. 6 au all baratja mellett, es miutan az elveqezte magan az eloirascs ket vaqast, egy gyors kardcsapassal Jevagja a fejet, veqet verve ezzel a haldoklo szenvedesenek,

A seg'itot nern szabad osszekeverni a hoherral, 6 mindig a szarnuraj baratja vagy rokona volt, akit korabban felkertek erre a nagy szivesseqre ..

Amikor az europaiak eloszor eljutottak Japanha, a szeppuku oriasi meqdobbenest kel tett koreikben. Talan egy k'csit el is tuloztak, mert ez a halalnem akkoriban mar nern volt mindennapos gyakorlat.

31

A szamurajok hetkoznapjai

A szamurajok reggelente a felkel6

nappal egyi.itt ebredtek. Miutan a szarnuraj hat oral korul felkelt, a reggeJi mesa-

kodasra 81 halo-

MHyen volt

a s,zamuraj napirlendJe?

szobaban vagy annak kozeleben kerult sm. Az egyik szolqa hozta oda a friss vizet. Ezutan kovetkezett a reqqeli, A naqyurak es a maqasabb rangu szarnurajok hosszu ideig etkeztek. A naqyur fodrasza ezert aztan reggeli kozben hozta rendbe uranak fnzurajat, Reggelire altala~ ban rizst, Ilevest es loldseget, neha pediq halat ettek. A szamurajok kedvenc levese a bableves volt. A zoldseqet altalaban valamilyen medon tartositottak, hogy sokaiq fogyaszthatok maradjanak. Volt, 811011 szake (japan rizsbor] segitsegevel. masutt viszont sozassal tartositottak az etelt. A haz uranak egy megbizhat6 szolgaja - mag·a is szamuraj - sepitett feloltozkodni. Egy japan naqyur altalaban delelott tiz ora kortil kezdett el dolgozni. Atnezte a

32

feljeqyzeseket, megvizsgalta a hivatalok munkajat •. vendeqeket foqadott, vagy rneqhallqatta tanacsadoi beszarnolojat, Mielott azonban munkaba kezdett volna, tobbnyire rncqlatogatta csaladjat a n6k lakreszeben. Itt nem csak a nap! uqyeket tudtak meqbesze'ni, de az 6soknek szentelt hflzi oltamal minden nap tiszteletet adtak felmenoiknek.

Ha U'9Y tartotta a kedve, 8 baz UTa sportollhatott es tanulhatott is. A rsaladjavalaltalaban delutan vagy este foqlalkozott. A vacsorar Jeqtobbszor feleseqe es gyermekei tarsasaqaban fogyasztott.a el.

A nagyurak varaiban es palotaiban sziqoruan elkulonitettek a nfik szallfl5alt a ferfiak lakohe-

Mi!lyen korlUmenyek kozatt eUek

aszamuralokt lyetfil. Az ala-

'--- _j csonyabb lIangu

szamurajok viszont sokkal szerenyehb korulmenyek kozott eltek,

A leqalapvetobb dolqokban azonban nem volt

fgy nel ki ef)'Y hagyomdnyos lak 6Mz ".tis1faszobaja ":

A slAM,uRAIOK OTTHON.A A japan hartosok uruk 'lara I!tor{ll epRett otthenckban elle·k. /II magasabb rangUak

a varhozki:izel. a.z ala.(:5onyabb ra.nglflak Ikisse kljjebb ellek. Ezekbol az otthonokb61 mba szlntesemml nem rmar:adt meg.Alt alert t1udjuk,

liIogy az egysz:erfi slamurajok lilk6helye sekkal Inkiibb 'egy I a.!ktanyara. em liik,ezletett, mill1tsemegycsaladl hbra.

Amikor 0 c5afddtagok egyutt erkezte/(, mindenki as eletkoranok megfelel6en l<aport W611efyet.

A c50tddanya dJto16ban rJgy iilt, .I1ogy {f legyen leg·ko.zelebb a /(onyhahoz vagya slolg6kl101.

KOZDOSPORTOK, 'H,ARC.

V GY

SZETE

A szamulrajok legkedYeltiebb spor1:aganak kei5e'gte:il!'nDI a In kend6 neven lsmert kardvivis sUmitott. VFviisi"Ol cSlipan az Edo-karszak (16-00-t868) 6tallbeszelheUlnk, hiszen az iIlZt megel8zIS evszazadQk sorin

a sz'amunijok szamara n@rn sport, hanem a,z elettlen maradas lehiettisege vo'it a kardvivas magas fokii ismerete. A hosszU bt!keid8 bekiisz(SliItevel azonban - a 17. $zazad kezd'etetol fagva - ill vivas egyfajta mUveszette tilnomodolt, amely egyszerre· edz'ette a testet IS a telket, Acelpengek helyett 'ib61 keszllit kardokat hasz,liIaltak. Mlvel meg ezzet

a karddal is kamaly serfiles·eket le'hetett

KEMPO

0kozni, ezert a 1,8·. szazad viI!.gen e'llerJedt a meUvert,bol e,s ar,evedobiSl illo ved8felszer'eles. A fakard helyet itvelle az OS5zekotiiz.iilt bambuszszalakb61 k,eszilllt vivokard.

/

I KJODO

Ki'veteles Loitv6nyt nosszu. erosen ivellt lapan ij. Ennek felsi •

az also, mert fgy loMlral is jolleihetelt harclasslipt Jol mutatja; hogy az fjaszok iI - hitirolltlUek celba. Aja.pan ki.lzdl)sport jellemz3. flogya sportolok l,eUemet is m A zen buddhizml!,!s tanitbal is arra billa n

hogy' szOnl:elenlil edz:zllk a tesUlliik:et.. A I a szerzetesek csakl6 all6ke'pessegUlkne hogy reszt tudtak yennll a hO$,$zii rneditac.ibs gy.UIlIr"'=";~

Kjlido, vagyis ez fj !itja

A 5z.amurralok sziimos kilzd6sportillt fell,esztettek kl, I!S ezek k<tizlH a dzsu.d6, vagy magyar neven iI cselgancs biizonyullt a legneps.zer(ibbnek. A pusztalkezes katonai lbirk6zasrol mar a.z 6korllkfnal kr6nlikalk Is beszamoltak. A hadl birk6zas..iI harcosok felkeszites·enek egyik ligen fontosresz,e 'I0lt. A c:selgancs megtanft arra, hogy nam csak azlizomerB sz.amit, hanem iIiZ i.Igyesseg es a sok gyakorlas is. A versell1YZiS rtlrges.egenek koszomheti IY,iSzelmet. valamlnt annak, hogy kepes gyorsalll felmernl 'ellenfele erejet .

. A dz:sud6 fogasait ill 5z.amulii1jok nem esak onv·edelemre hasznalt.a.k,

de a bCIn(i.z6ket is fgy tetltek iirtalmaUilnni. ha r,endi:lri feladatiokat liititiak el. Amlkor a 119. sZ2lzadban ~ealdozott a szamlllrajok csillaga. IZ a spartag is majdnem kJhalt. A Meidlzsi·korszakbal1 (1868-1912) Dzsigoro Kana megreformalt.a a sportigat, ami ennek kiSszonhetBelil hamarosan vilagszerte elteri,edt..

Dzsuo6

Ozslido, vagyis aldgy m,(Jveszet

elteres meg a leggazdagaibb es a leqszeqenyebb szarnurajok elermodjaban sem.

Barmilyen feladata volt is a szamurajnak napkozben, egeszen biztos, hogy eqyetlen nap sem telhetett uqy, hogy ne menjen furdobe. Minden szarnuraj hazaban rneqtalalhatjuk a furdohazat. ernelyik kicsi volt, a masik nagyobb, az eqyikben szolqak vartak a haz mara, a masikban csak maqara szamithatott. A szamurajok nem csak azert furodtek, hagy tisztak leqyenek. A furdes Fanta kikapcsoloda nak, pihenesnek is szamitott. Nem csoda, hogy hosszu ideiq ti ztalkodtak.

Japanban meq a fejedelmek hazat sem fUtottek. Telen a nappali szobaba ugyan betettek egy apro fUt6test,et. de errol nehezen hihetd, hogy fel tudta rneleqiteni a helyi eg t. A szamurajok ugyanis a hideggel es a termeszet viszontaqsagaival is ILIgyanugy dacoltak, mint 6seik az ellenseqqel a csatateren.

Miel6tt kialakult volna a kato-

nai nernesseq, a japan naknek meqlehetosen eros volt a tarsadalmi pozici6juk. Az asszonyok eqyenjoqunak szamitottak a ferfiakkal, es qyakran az eqesz haztartast ok iranyitottak. Meg a 12. szazadban is elt az a szokas, hoqy az ifju ferj koltozott at a feleseqe hazaba. A szamurajok rneqjelene evel mindez rneqvaltozott.

A Genpei-haboru (1180-1185) utan szokassa valt, hogy a szamurajt szolqalatat fejeben foldbirtokkal jutalmaztak .. Ettol kezdve a csaladok nem nagyon akartak zetszabdalni az oroklott birtokot, Alal1yok tobbe nem orokolhettek fOldet,. majd a

MUYlen faladatai voltak

a szarnura] felesegene'k?

34

--

A SZAMUU)OK HAJIVISELETE

A naivtsetet pontosan meqmutatta, hogy melyik tdrsadaJmi oSl'tc1ly togla az illetli.

A 5zamurdjoka.t azonnot {ellehetett lsmemi jeliegzetes frizl,lrrijukrof.

A szamura.!ok na.gyon kiilonl.eg,es, .jot felismerhetlS fri IFejUkel eltll ko'paszra borotvalt.ak, Mlul vlszont Ihosszura novesztettek

a hajukat, es m£fveszi kontyban fogtak ossze. Ez a hajvlselet a 13. szazadban al.ak.ult kl, am elt.erjedesenek ponlt05 okfit nem ismerjUk. Akad Qlyan tudes, akl szerint iIIZ Illyen frlzurat visellS ihar(o,s nem izzadt annyilr,a a slsak alatt

a melegben. A 51,amlJrajok hajviselete annyira nepszer(f lett, hogy az orsz.ag vezet6 rete get utinozva a.17. szazadtlll kezdve mfi.s tarsadalm'j retege!kbe tarteze - foldmlives es valroslako - ferfiiak Is elkezdtek i1yenfrizunit csiinfiUatni. Ennek a bonyotult hajvisel'etnek a kialakitasa megtehet,osen idorabl6 feladat lehetett. A2 el6kel,ij szamlurajok csaUosaik .segil5eget vette:k igenybe. AI. azon·os rang{! 5zamurajok sokszor segitettek egymfi.snak, piHdautlebofotvaltak barlitjuk koponyajat. LegtobbiUk Inem borotvattatta

a fiejet minden nap. Egeszen mast vartak el azokt61 a hlvatalt vlselo szamurajoktol. ak.lknek nap mint Ilap meg kellett j:elenni a nyilvolnossag etl:Sn. A rendlhtisztekt61. vagy a yaro.si tanat50t eUell6rzl:! hlvatalnokokt61 eivirtak a mintaszerfi megjelenest. Reggele,nte, mlelott bementek volna

a hivatatukba, megjelent oUhonukban a fodrhz. es gondosan rendbe hozta a tisztviselok halat. A liIajviselel ugyillnis 5011. mlndent eH'irult visel6ier61.

Ha vallakl nem borotvalta a fejel, aklkor az iIleta nem egyszer(f@n csak apolaUan volt, de vataml ellen tiltakol,ott is e.zzel! A kltaszitott szamunijokat. a csavarg6kat arrolls meg lehetett lsmernl, hogy hiagytak megntsni

a hajukat. A :szarnurajok asslonyai Is - fliggeUellill anDl, hogygaz:dagok vagy sleg:enyek voltak ~ nagyon fQnto$nak tartoHak a nap frlzurat

Mfvel. nem akartak, hogy a hajuk aMls ki)zben tonkremenjen, nem parnanl aludtak, hanem eisz:ak6ra csak egy tark,6tamaslt6t telitek a Ilyakuk ala.

TUIONIIVAIi.OK LANYOKNAK 16'72-ben [elent meg

az' ;II konyv, "Az ass.zonyok tankonyveH, af1llelyik sok nemzedeken kereszttll megl1ata.rozta a japan lanyok elel,et. A tanktinyv mai szemme'! n,exve elegge kUHlno5 dolgokat proba'lt a.kislanyok fejebe vernl. 5zlnte minden s.z,amulrajlany elvasta a konyvet, es ebbOl kelleUotielel: metite~nHilk a legkOlonNilebb elethelyzet.ekbelll .. A2 asszonyok tankonyve szerint: "Egy n.ilne,k nincsen hllbeTlUra, eppen ezert a fefjet kelt ugy tlsztetnle, mint a gazdajal. Becsiilje unit, es szolg,iilja alazatosall ..

Nem szabOlid firiel l'l;!nezni,e lIagy lekezeUIen billnni vele. A;6 as.s.lomy mlndig engedel.meskedlik ferjeoranak. n

A szamut6iok asslonyai evszaz,adokon at kibontva

es egyenfsre fesiJ/ve viseltek

Cl hojuf<al. [supan az fdo· korszakban terjedt et Cl slokcis, hogy gytnyorG kOr:ltyokkol drszitsek a fejuker.

fiutestvereknek is le kellett mondani az oroklesi jogukr61 a legidosebb fiugyermek java ra.

A 17. szazad elejen a Kinabolindult konfuciamzmus filozofiaja elerte Japant is. Ennek hatasara a n6k

helyzete meg

rosszabb lett.

A naknek teljesen a ferfiak ala kellett rendelniuk maqukat. Ettol kezdve a ferfiak .viseltek a nadraqot" A l10ket kezdetben az apjuk iranyitotta. Miutan meqhazasodtak, a ferjuk parancsolt, id6sebb korukban pedig esetleg fiug'yermekei]k kereset kellett teljesiteniUk. A fiatal n6k folott raadasul meg az anyosuk is basaskodott, Az any6s volt az a szernely, aki a fiatalasszonyt vasszigorral beillesztene uj csaladjaba.

Fontosnak tartottak a hazastarsak

A 5zamurcij elindu! otthcnrol. A szamur6jok

felesege1rol elv6rttik, hogya!6zoto50fl es udvanesa« viselke.dienek or urukkal szemben.

kozotti egyetertest es a csaladi harmoniat, Ez a harmonia azonban csak akkor valosulhatott meg. ha az asszony beerte azzal, hoqy enqedelrneskedik, megszi.ili a gyerekeket. es gondoskodik a felnevelesukrol, Szerelernrdl sz6 sem lehetett. A no erzesei nem szamitottak. Mindenben ala kellett rendelnie rnaqat a csalad erdekenek, Nem onszantabol kerult ide, de elete vegeig ittkellett maradnia,

A gazdagabb szamurajok haztartasaban az asszonyoknakjutott idejuk a muveszctekrc . Kolternenyeket ilftak, Iestettek, zeneltek, vagy viragk6teszettel (ikebana) foglalkoztak. A szegenyebb szamurajok feleseqenek viszont kernenyen ki kellett vennie a reszet a haztartasi munkakbol, ha biztositani akarta csaladja szarnara a ranqjuknak meqfeleki eletmodot.

35

A SZAMURAJOK ES A KERESZTE YSEG

A 16. szdzadban japan szamurdjok, ponuga/ ;ezsuita es spollyol terence: szenetese« talalkol,/wtta,k ,0 kikof.(lvaro$okban"

Japanban 5z;imo5 "aUb terjedt el. Ennek Ikovetkezteben

a japanok toleransak voltak a mas vaUasok kepvisel,lSlvel, igy azth egy szamluraj 15 Lehetett hiVD kere:&lteny. Sok szaz ewel koralilb'al1 meg a buddhlzmus is Hidegen" villUiskentjutot1t el Kimib61 Korean kfmuztl1l a sligetorszagba. A keresztenyseget

a japanQk ugyanilVen nyiitottan fogadtak.

------ ---

VALLAsOK SOKASAGA

Az els8 keres~eny hitterlt6. a baszk szarmazasu [ezsulta

I szerzetes, f~anSisco y ),aVi.er 15~9-lbenl l!rkezett Japanba. ,A mlsszlolilanus Indi8ibaln tata'lkozott e'gy japannal, akilnek mliveltsege

es egyenes jeHeme a1nnyira lenyiigozte, hogy 'elhat.hozta, mlndenkipp elljut Japanba. es ott elterjeszti a kereszt,eny Ihi'tet. XavM fer,enc - mart ezen a neven yilt kesoblb ismeme - nemeslszarmazasiiMlhatt Ild:lninyen megtalalta a megfeleUI hang-ot a Japan katonanemesekke'l. A snmuralok es a hltteritlS k6lcs(Sntssen tiszteltek egymast. Xaveri Ferenll:et leny(lgti,zte

a japan kultura. Ramai felett8se'lnek megirta, hogy meg sosem talalkolott Ilyen mayell es ~6ra v aI6 neppel. mini a japa:nok.

A, masik reszrill vliszont II j:apfinok 1'5 go,ndosan vigyaztak

a hitteritlSre as az 1St koveti:l jezsulta szerzetesekre,

- -

Az ELSO tUTTtRrTOK

hlszen rellgeteg hasznos dlolgrot tanuill'lattak meg toLi.lk, petdaul a rnaternattka, a Hzika as a csillagaszat

te rliletl!n.

Ferenc portrejo 0 ~7· sZQzadb6f

ElkepzelhetiS. hogy ~a.panban a keresztenv hitterit6k nem lettek volna e,nnylre slker,esek"

ha nem segilneklk elY nagyOnl fontosgaz'dasigi erdek. flo szlg-etorszag deli resze~nek ural nagyon szereUek volna a portugjlokkai keres'kedni.l~ppen ezert megnyitottak kikot81ket az eurCipaii hajak eUStt. A nagyurak nellll csak p€mlt rem6ltek ettlSl,

de ligy gondoltak, hogy hatalmlukat is m,egniSvelheUk a sziig;etorszag mas reszein uralkocllo, vetelytar· saikkal szemben, Ezert aztan nem keU megteplSdni azen, Ilogy allg neha:ny e¥ rnulva f11!llf tQbb nagyur is meg"'eresztelki!'i:li!ttt. Az: uruk nivomdokaln Ihaladva sDk szamuraj kovette II peld€it. A parasztok es

a haliiszok szeme 'i!16tt 'viS1ornl a szamunijok pelcllamutatasa I'ebegett, ezert 6k is megkeresztelkedtek. Kjflsii szigeten tlibb Divan nagyur is akadt, aklnekaz osszes alattval6la kereszteny lett.

GAIDASAGI oERDEKEK

Giiil; &, « !LXXX vC

A negy ifju szamurdj europ,a; utazosa olyon nagy {eJtUnest keitett Eur6pdban, hogy 0' nyomddk ilyen kii!onnyomatokat keszltettek roluk. mint ez ez 1558-ban kiadatt augsburgi besz6mol6.

Harom klusu! nagyur ifigy gondolta, hogy pusztan a megkeresztellked!es nellTl vezet celra, ezert k.ovet.eket Is k!lldte,k a tiivoli Europiiba .. Negy rnagas rangu liatalembert v,iilaszt.oHak ki erre a feladatra. A szamuraj csaladok fiili uruk levehH vittek el

a portllgal kinilynak es a romal piipanak. A kereszteny nagyurak dOlntesenek kl!t oka is volt. A kovetek reven elsa U~zblSt szerezhettek Informiidokal Europiir61. es igy sokkal job ban meglsmerhettek, mllyelil is val6jaban a kereszteny Nyugat. MAsreszt pedlga k6vetseg er{j,sit'enl fog;a a Japan fele Iriinyulo hrtlterfdi tevekenyseget. eziltal megs.zllardilja

iii nagyurak IhatalmAt. A negy I~(j szamuraj utia kilenc evil tartett (1582-11S9l). A kiSvetek eljutottak Llsszabonba, Madrlidba, Flrenzebe, Ramaba, Yetencebe e.s Milan6ba. Ellndlulisukkolr egyetl.en kovet sem volt tlzenket evrnel idCSsebb. A.z, hogy ennyire fiatal szammajok teljesen egyedOI lIyen hosszu es veszelyes Litra indulhattak, art mutatla,

hogy a Japan tarsadalom vezetli ereje nagy nyitottsagglil fiordult a, IkeresZ'lenysoi!g fele.

Bar 'a.panban k,ezdetben Udvozi:iltelk a ke'resztenyseget. <liZ iij vallas vegill nem gyokeresedett meg a szig,etorszagban.

Ennek nem az volt az eka, hogy a japanok.b61 hianyzott

az ahrtat, vagy hogy a hitttritf:lk helytelen modon v;isel.kedtek volna. A keresztenyseg betlltasahoz so'kkal inUbb

a nyugatl M'agyhatalmllk moM terjeszkedese ve.zetett.

Az eur6paiak Azsiilibal'l mind nagyobb terUleteket fogl.altak et. Japannak is attal keUett tOli1alllia, hOgy eseUeg gyarma.t tesz

A KERESlTtNystG BETILliAsA

beliSle. A Tokugava s6gunok ezert, tisztan politilkai megfontola.sb6l, kitH.otl:ak az eur6paia'kat Japanb61.

A japanok nem ha,gyihatta.k el a s.zlg,etorszagot. A kLilfoldiekre hall)1 y,art, ha labukat a partra tetUik. A kere.szt,enyseg betiiltiisa ennek a IPolitikai elzii.rk6zii.snak kozvetlen ki:ivetkezmenve volt . . A ker,esziteny nagyur,ak es szamlUrajaik a raljuk nehezedd nyomas es a fenyegetes miatt elfordulltak a keresztenysegtf:ll. Legtiibbji1k vis,szati!rt eredetl valliisiililoz,a budd hizmushoz. Nllhamy szamurliJ azonban a martJrhaliilt valasZlotta.

Ez a son vart Nakaura, luliiarnra, a negy Iki:lvet egyikere' is, akl1586-ban IR61maban talalkozotl a papaval..

Egy hitteriU$ miset tart a 5zamu,iijoknak.

37

A szamurajok hanyatlasa es bukasa

Japanban 250 even keresztul tartott a Tokugava s6gunok uralma, es ezzel egyiHt a beketdoszak. Senki sem gondolt ana, hoqy valtoztatni kellene az eddigi rend~ szeren. Ugy nint, minden a legnagyobb rendben van. Bu zke varak hirdettek a naqyurak hatalmat, es a leggazdagabb foldesurak rend zeresen felutaztak Edoba, h09Y hudola tukrol biztositsak 3 s6gunt. Az uta~ ken buszken setalo szarnurajok ket kardja vilaqosan rneqrnutatta a foldrnuve eknek. a kezmuve eknek e a k reskedoknek, hogy kik (II szigetorszaq igalzi urai.

A fel zin alatt azonban egyre nott a feszultseq. A szamurajok tarsadalmi helyzete mar reg nern olyan volt, mint amilyennek a torvenyek elolrtak,

Milyem volt Japan

a 19. szazad kozepen?

szamuHijok hanyatla at a qazdasagi elet atalakula a idezte elo. Az adot tovabbra is terrneszetben kel-

L-- -' lett leroni

(a leqfonto abb qabcna, a rlzs formajabanl, am a rnindennapi eletben rnindenkinek penzre volt szukseqe. Ahogy Iontosabb lett a penz, U9), vall mind jclentosebbe a japan tin adalorn leqalacsonyabb ranqu csoportja, a kereskedok reteqe, 6k hajlandoak voltak bizonyos felarral penzt adni a rizsert. Mive! hivatalosan tovabbra i ariz szarnitott az orszaq penzenek, igy aki meg akart g'azdagodni, annak t6bb rizst kellett term Inie. A mezfiqazdasagi terrneles fejl6desnek i indult, am a foldmuvesek keptelenek voltak olyan sok rizst termelni, arnennyit 3 naqyurak be, akartak szedni toluk,

Miert ve,szitettek el

a szamurajok a tekintelyUiket?

S£LYEMRUHASAN )a,panb,an szigoruan megszabtak. hogy kii mllyen nlhal visellilet. Drags, selyembol esakls

a sz,amurajo,k keszithettek magu~nak what.

,A kereskedol< gyapjul<imonot viseltek. Ahogy II kereskedii,k mind gazdagabbak l,ettek, rasloktak arra, hogy a whajuk atatt meg egy selyem a156kimom,t iis hordjanak. Ekkorra sek szamuraj ilnnyira eI5legenyed,ett,. hogy a rangja nnlatt ugyan selyemruhal \fiselt. de ill kopott es toldozotlt-foldo:zott volt,

fgyneze.tt ki £da, a mo! Taki,6 leg{orgaimasa,bb kereskedelmi negyede: a hetk,jjznapi elet sOf,rin remekiu kijottek egymtissoJ 0 szamlJrajak,

a l<ereskedtJk es Ot kezmOvesek.

PtNZOGYI GO'N DOK

A 19. szazilid elejere nagyon komoly pel11lilgyi nehezsegek gyotllrte,k a Tokugavas6gu.no~kat., E.ze'll Cigy pr6baltak meg segitel1li, hogy meg tiSbb adot koveteUek a nagyurakt61 es a fi:iIdlmuvesektol. Aparasztok.na.lk perS,le

nem tetszett az oj rendszsr. Sok helven liizadasok rabbantak kl, mig masok otthagyltik a falujukat,

es a v,arosokban proMllak szerencset. A hel,vzetencsak rentott, hogy tolilbszi:ir is katasztrofalisan ressz tett

a termes.

A JAPAN VAROSOK SZUtETESI

A 16, s.z.a.za.dig Japanbailil esuparn egyeUen 19:az·ln.agyvar,os letezett, Kiot6. a lenno sz(ikhelve. A hadurakn.akhol az egy.ik, mol a masik varukban volt udvartarta,suk.

A had:seregek folvamatosan ,mozgasbarn maradtak. Valoszin(lle.g mar korabban ls elkezdtek kialakulni varasias jeUegO teleplilesek a kereske-

Mapjainkban Tokio sz(veben tai6/juk a rt!gi Edovedelmi dellmi utak talalkozasaniU vagy

rendszerl?nek egyik {aldarabjdt es az 6ttornyot. a zarandokok k<l.zpon:tjal korO:l,

d:e az 19azi na.gyv.iirosok csalk akkor incilulhattak niivekedesnek, all1l1lkor alapvettien Imegvalteeott a szamurajok l!le,tmodja. A 17. szazad k!ezdeten, amlkor vege,t ertek a hoss.zu h.iiboruk, s.zinte val.amennyi nagyliir vara a terme'ketnvswagok<on feklidt A nagyurak e.zzel is azl le~lerlek, bogy minden mezogardasagilag haszna.silhat6 tennoterUiet az (; kezukben van.

A .seregeiket hemarasan letelepitettek a koneHen .szoms:zedsagukba. A. v·arak korOI megteleped5 sok ezer szamura] viszent fejlettinfrastruktunit igenvelt. N,em c.soeila,hogy nagyon gyorsan kezmUvesek es kereskedlSk k6Itozt.e,k a ki:izeliikbe. es fejlodeslilek iindlLlltak

a yafOsok. A mai Japan Ilegtiibb nagyv.arosa: Tmki6, Szenda.j,Nagofa, Oszake va,gy

Hlrosima isilvetn varak kiirlil alakult kL

A 19. szazad kozepe feU' a szamurajok egyre rosszabb helyzetbe kerultck. A hetkoznapi clethez szukseqes dolqoknak mind gyorsabban ernelkedett az ara, Az '1800-as evektol harornszor draqabbak INtel az alapvetfi elelrniszerek, a szoja, az eeet es a szake, A nyersselyem am nernsoka ra negyszeTesere nett. A szamurajok ugyan tobb penzt kaptak az ugyancsak rneqdraqult rizsert, de a tobbletbevetel nem volt eleg kiadasaik fedezesehez,

A szarnurajok vezetri ereje rneqingott. Nehanyan ktizOluk reFormokat javasoltak, hogy kezelni lehessen a tarsadalrni es a gazdasagi bajokat. A kereskedok ekkorra azonban mar olyan er6sek lettek. hogy nem lehetett terdre kenyszeriteni oketo

1876-ball1 a harcosok rendjenek kepvisehiit meqfosztottak meltosaguk kelso jeleitol is: ezentul tilossa valt a daiso (a ket kardl viselese.

Csak olaj volt a nizre, hogy a ke rneny ja pal n belpolitikai feszultseqek ide[en, a 19. szazad kozepetol a nyugati hatalmale. is egyre hatarozottabban leptek fel a sziqetorszaqqal szemben, Kereskedelmi kapcsolatba akartak lepni Japannal, ezert azt knvetelrek, hogy a soqun nyissa meg a hatarokat A dbnt6 fordulat akkor kovet-

Mil.yen volt

a szamurajok es a klUf6'tidiek

'V'iszon,ya?

kezett be, amikor 1853. julius 7-en neg)! amerikai hadihaj6 vetett horgonyt Matthew Perry sorhajoskapitany parancsnoksaqa alatt az edoi obolben. Az uzenet, amit a kapitany korrnanya rneqbizasabol a soqunnak atnyujtott, a kovetkezot tartalmazta: Japan nyissa meg hatarait, es kereskedelrni eqyezmeny kereteben enqedelyezze a ket allam kozotti szabad arucseret, Az amerikai flotta

39

I fI:I iifL ~~ ~~ :,.,fi

lokonamo kik6t6jeben fgy l1ezett ki a killflJldieklok6negyede.

agyukkal keny zeritette a japan kormanyt a szerztides alairasara.

Ettol kezdve felgyorsulltak az esemenyek, A s6gun iqencsak szorult helyzetbe kerult, tekintelye megingott, hiszen nern sikerult neki tavol tartani Japantol a kulfoldi "barbarokat'' Raadasul keptelennek bizonyult meqvedeni az orszaqot. Japan katonai szernpontbol nern tudon volna szernbeszallni Amerikaval es az europai hatalmakkal (Anqliaval, Franciaorszaqqal, Hollandiaval es Oroszorszaqqal]. A sziqetorszaq kenytelen volt alairni a ziqoru kereskedelrni szerzddeseket.

A. Tokuqava soqunatust valosaqqa] megrenditette, hogy a szerzcdesek Japant - meqalazo medon - rnasodosztalyu orszaqkent kezeltek, A kulfoldiek semmibe vettek a japanok onerzetet, Letelepedtek a nagy kikot61<ben, aqaszaklban vagy Jokoharnaban, es azt tettek, amihez csak kedvuk szottyant. A kulfoldi hatalmak peldaul a sajat erdekeiknek meqfeleloen szabalyoztak a vamokat, amivel oriasi karokat okoztak a helybeliekn k.

40

A nyuqati hatalmak szerettek volna a modern gy:hakban olcson elo<illito' ipari terrnekeiket nagy ha zonnal piacra dobni Japanban. Az orszaq a un1 nepe eqnek es a magas rnuveltseq] szmvonalnat koszonhetden remek felvevopiacnak nint. A ket teljesen eltero qazdasaqi rendszer osszeeresztese azonban alapjaban renditette meg a sziqet-

VlDOvAMOK

ltila a kJiilfOldr61 behozotl aruk sokkal olcs6bbak., mint azek, amiket egy orszag lak:6i

magu k keszile",el<.

a~ko'r fennaU a veszelye annak, hogy ez Ikomoly gazdasagl k.arokat (IIkOl.

Egy orszag e'z ellen (igy is vedekezhet, hogy a kUlftlldriSl behlozott .arukra legyfajta pernzbf rsagot. jj gynevezett vedlSvamot slab kl. A nyugatl hatalmak azennan harom hoss.zii evlizedem At nem engedtek meg, hogy ~apal1 ilyen vedovamokkal 6vJa

meg gazda.sagit.

Ez a seines fametszet 2861·ben keszUIt. }61 ki{ejezi so« japan v6gy6t. nagy vegre megsza.badulJanak

ar el6skcd{j kiJIfijldiekt61. Az ,ed,s slumobirk6z6 ljapcin) kipender(!i

az ellensze'nves kUlflHdit (a "yugat; natatmakat),

orszaq qazdasaqat. Leqalabb atrnenetileg v' dovarnokra let volna szukseg, am a k-Ulfoldiek ezt megakadalyoztak.

A japan Ioqyasztok orUltek az oles6, qepekkel eloallttort arucikkeknek. Miivel azonban a haqyomanyos japan uzemek a magas e16allitasi kOltseg miatt nem tudtak versenyezni a nyugati arukkal, rengeteg them tonkrernent. A. qazdasaqi elet helyzete naprol napra rohamosan

£z Q reg, {enykep 1869.ben rom lott, es eqyre kilatastala na bba

ke5ziiif Q jokohamai kikot5ben. valt. igy rovid ida alan megnehe-

zitette a szamurajok elete is, a I folyamatosan elszeqenyedtek.

A japanok ket tenyezo 0 01-

tak folyarna osan

Mit cslnaltak rornlo vi zonvai-

a szamuralok kert. Eg)i olda-

ebbenlon a soqun

a zUr,z,av.aros tehetetlen 0 -

korszakban] man zatat, asi

oldalon vi zont a moh6 kulfoldiek tern erese i ogasoltak.

Az orszaq vezeto reteqe, a zarnu-

rajok zerettek volna ujra megteremteni a reqi joletet, es vissza zerezni letunt dicsiiseqilket. ,;Dicsoseg a tenn6nak es pusztuljanak a barbarokl" - hirdette ~j jelszavuk .. Az orszaq egykeU6re a polqarhaboru szelere sodr6dott. Egyik oldalon ott alltak azok a szamurajok, akik huseqesek maradtak a soqunhoz. A rnasik oldalon azok a szarnurajok sorakoztak fel, akik szerettek volna az evszazadok ota tehetetlen csaszar hatalmat helyreallitani. 1867-ben es 1136B-ban rengeteg veres osszecsapasta kerult SOL Csupan 31 Tokuga a-haz utols6 s6gunja allarnferfiui bole e egeTlek koszcnheto, hogy nern tort ki pu ztito testverhaboru. 6, a 15. soqun lemondott a hatalornrol. es ezzel a csaszar kulono-

ebb nehezseqek nelkul atvehette az uralrnat. A fiatal uralkndo tronralepese or a eidzsi nevet villa ztotta. Eppen ezert Japan forradalmi atala ulasa a Meidzsi-restauracio never

ap a.

A kulfold vegyes erzelmekel figyelte az esernenyeket. AttOI

A ,MEIDZSI·RISI .... J:i06

oU f~lvenni a versenyt a nyugall hatalmakkal , ..... "",..,~-, iUZ;a1 vetlte ke·zdetet, hogy nehanv ,nagyur Yisszaad a a csaszarnak azokat a nJagyblrtokokat. ,iltT\elyeket nemzetsegUk egykor meg a s6gunt6'l kapott. Az IIIral~Qd6 a blirtokokkal egyiltt visszaszerzett seregeklkell megtererntette

a nemzeti ha:dselr,elS es az .lillamgepezet alapjat. Mlndez CIIzo,nban elkepzelhetetlelll lett votna a szamurajok rugalmassaga neLkUL Ezek a nagy mlfveltsiggel rendelkezo Ihartosok megertettek,

hogy Jap.annak karara tehet,

ha elllltas'it mlndent, amllk!.llfijldr61 jon. A szamurajok hajtallldoak voltak tanlllini a killf1'citdUIl, ,es euel el~ezdodott Japan

A csaszar hatalrnat heilyrdlUt6 Meldzsl-reform legal.abb olyan fontos iii szlgetorszag fe'lllSdese szempontjAb6l, mint a bir,odalom egyesite·se, a har~m nagy 16. na-

zadli iiUamlfem dicslSseges mfive. Kel fOlnto.s oka ts van annak, h!!lgy e:zt a me~ral6 tirte·nelmi Il!semenyt reformnak es nem forradalomnak ne .... ezzUk. EUluc;r 15: a valto.zAs nem a Ian· <Cail l.eraz6 ne·pti:imeg mUve volt. hanem

a szamurajoke. ,A takos.sag pali!i1yi, kiva Itsagos retegt v6Uozitat1i:a meg az egesz Allam mUkijdeset. Mbodsorbn: a. y8110·· zasolkra ertlszak allkalmazasa nelklll kerilit 50r. A. reformok azonban val6balil terrac:!IaLmi vAUozasokkal Janak. A :szamuralok lemollldt.ak az eUijogaikrol. IS .segit,ellek felepfteni egy alyan korszerll allamot,

Mucuhito C5li5zd,- ette

a "Ragyogd urekr»: t 'eidzsj) nevet, amikor tel:' • a trDnru.

modem korl torternelme.

41

tartottak, hogy a szamurajok most valera valtjak jelszavuk rnasodik felet is.

A szarnurajok nem tudtak eldonteni, mi lenne a jobb Japan szamara: ha valahogy kieqyeznenek a kulfoldiekkel, vagy inkabb utasitsanak el mindent, ami kulfoldrdl jon?

A kulfoldteket gyul616 szamurajok ana keszultek, hogy eluldozik a rneqverett idegeneket. Ennek kovetkezteben Japant elontotte az eroszak hullarna, amelynek szamos itt elo ki.ilfOldi esett aldozatul. i 861 januarjaban egy szamuraj meggyilkolta a Poroszorszag szolqalataban allo holland tolmacsot, Hendrik Heusket. 1862 szeptembereben a kivancsisag egy anqol kereskedo halalat okozta, A szarnursjok ugy Iteltek meg. hogy tlszteletlenul viselkedett egy nagyurral szernben, aki kl'seretevel Edo FeU- tartott, ezert Iekaszaboltak.

A veres esernenyek nagy felfordulast okoztak. Sok japan uqy velte, hogy a verontasra a qazdasaqi nehezsegek es a nyuqati hatalrnak lealacsorryito viselkedese miatt, hazaszeretetbol kerult sor, Az aldozatok hozzatartozoi viszont hideqvenl gyilkossagokr61 beszeltek.

VegGI nem kerult SOT a kulfoldiek kiuzesere. A sza-

janak, Nemsokara a hazater6 eqyetemistak es tudcsok valtottak fel a draga, kUlfOldi tanacsadokat, 1-1a ezeket az eqyeternistakat a szamurajok dltozekeben, oldalukon karddal kGldik az europai egyetemekre es akademiakra, valoszlmileo oriasi feltunest keltenek, sot az is lehet, hogy kinevetik oketo Eppen ezert inkabb atvettek az europai oltozkodesi stilust es frizurat is. ldovel az ismeretek elarasztottak Japant: konyvek, elmetetek erkeztek Nyugatrr61, a japanok pediq nagy szamban latoqartak a naqyhatalmak orszaqait,

A Japan politikusok ktilseje is gyorsan meqvaltozott, Levaqtak a copfjukat, frakkot es cilindert tilti:ittek magukra. A szamurajok felese-gei szarnara az addig viselt hagryornanyos oltozetuk, a kimono is csak masodlaqos szerepet taltott be. (Egy ilyen ruha teloltese ket masik szernely seqitseqevel fortenik es 37 mozzanatb61 all.] Az europai divat szeriru oltoztek, megtanuHak zongonizni es tancolni, A szarnurajok lanyai hamarosan megjelentek alz amertkai iskolakban is.

1861 nyardn idegengyl1ieJlB szamurQjok tOmudtai<

€I toki6i ango'i klJvetsegre,

es sl,Hyo.san megsebe.srtettek kef dipfofflatot.

S.ZABAIlI SZAKMAYAIi.ASZ~ lAs

1869·ben egy rendetet eltorijite a D'i!!panban eV5zazadoik 6ta fenmUl6 elkiiloniHesl it kUUinfele liiirsiidalmi osztiilvok:

a szamull'iijok., a foldm~uryesel<. az iparQsok e.s a keresked~k Iko:zolt. 187Hil aztanval.oban mUkodni iskezdett ilZ uj Irendszer. E.gy maroknvL Inemesemlbertij'l eltekinlVe rnlndenkl egyszerl1 ,€illampolgarr.a viiltozott.

nUH kezdve minden japan maga donthette ,el,.

hogy mUVE!'ftfogla Ikoza:st vAllaslt, es hog'! hot laklk.

Mnyen magatart.ast ta'nusit,ottak a ku lfijl di

rnurajok uqyanis felismertek, hoqy szuksequk van az idegenek technikai, rermeszettudornanyos es allarniqazqatasi szaktudasara, Rengeteg k'Olf6ldi tanacsadot alkalrnaztak, Ezek fizetese komoly ervaqast jelentett a megujult Japan kincstara szamara. Ajapanok nem csak kulfoldi szakernbereket alkalmaztak, de az allarn koltseqen rengeteg fiatalt kuldtek kOlfi:ildl"f. hoqy ott tanul-

hatalmak?

Japan tudat

SORIlATONAI S.ZOLGALAT Jap;i,nban a katonai Ihiva,tas e,vszazadokon iit kiziirolag

a SZillilll!Jrajoknak volt lenntartva. A Meidzsil· restauraci6 1867-68-ban ezen Is viltoztato'tt.

Az elso evekben ugyan me'S

iii csaszalri udvar is elsDsarban a re81i harcosok ereje're Iflmaszkodotil, de kesl:lbb

a nyug,at1!61 atvett minta alapjan bevezettek

a sorkatonai szolgiil.atot. 18naprillisatol kez.dve minden, huszadik evet beUiltott ferfil1ak be kellett vonutnla haram eves katonal szolgalatra. ,A tiszt:ikar tagjai kezdetben egylkori szarnuraie voltak, de ahogy teU az ida, alig nelhany evtiz,ed mul1t\il

a hadsereg gerincet mindinkabb parasztl sorbol SZiirmB.lO tisztek alkottak..

Mi lett a szamurajo

a, Me:idzsiraformok u ,# •

anci-

i a tiszt-

je' . _ eze· az ille e a b . alia . ozasba tarsasaqo at

orosz, tasok

Etek a iap6n egyetemist6k mind az udvari 'Vagya kaiona nemesseg lagiai.

A legfiatalabb olig iti eves QZ J8n-ban, Berlinben kesziilt fenykepen.

vaqyonukat qyarakba vagy kozleke-

az 0 desi vallalatokba fektettek be. Voltak azonban, akiknek nem sikerult az atallas.

11871 utan a szarnurajoknak mar nem volt k6telez6 a kardviseles sem. Egy 1876-os rendelet pedig eqyertelrnuen betiltotta a kardokat, A bororvaeles zamurajkard fegyverbal bee e ereklyeve vall. Otthon diszhelyen tartottak, de mar nem vivtak vele. A mult lezarult, es a 5Z(lImurajok dicsoseqe elenyeszett:

japan egykori vezetti ereie, a szomuraj.ok rendkiv(jJ gyorsan alkafmazkodtak Ol uj idiikh6z. A megwilto.zou illi'tlliteJ egyik szep pi/doja volt a Toki6ba/1 {efepr.tett b6lterem. ono! 1883·r61 a jap6n uusadalom kremje egyiitt tlinco.lt a nyugati dipJomatGkkal.

43

A szamuralok oroksege

A szamurajok erejenek leqlatvanyosabb blzonyitekai es emlekei a rna is 8,116 pornpas varkastelyok. Ezek a katanai 1----------' hatalorn kozpon-

tjainak epultek, hogy innen uraljak a komyezo foldeket, am megejt6 a szepsegGk" es igazi epiteszetl rnesterrnunek szamitanak.

A leqtobb japan varkastely eqy mag as toronybol all, arnelyet eros falak es ket-harom mely vizesarok vesz korbe. A varureqyben hadvezer is volt, es igy egy helyen tudta osszevonni a csapatait.

Az egykor hatalrna es buszke varak kozul mara sajnos csupan nehany maradt meq, Csak a masodik vHagMboruban nyolc fontos es lenyug6z6 szeps,egu var esett a bornbatarnadasok aldozatsul. A bornbak porig romboltak a, celpontul kijelolt naqyvarosok sziveben allo eniditmenyeket, A varak t6bbsege megis korsbban, a Tokugava s6gunatus bukasat kovetoen pusztult eL A nagyurak ekkor arra kenyszerultek, hogy er6djeiketatengedjek az uj kozponti hatalornnak. Az elavult, n!gi varakat az uj, korszeru hadsereq nem tudta mire hasznalni, ezert lebontottak 6ket, helyiikre lakta-

Mi maradt

meg mara

a :szamurajok ilrolksegeblU?

nyakat es koztntezrnenyeket epitettek. Szamos helyen mar csak a kOls6 varfalak ernlekeztetnek a regi korok dicsoseqere. A hatalmas parkokban rna mar csak a setalok vaqy a sportol6k ertekelik iqazan, milyen naqyszeru epitmenyeket alkottak a nagyurak es a szamurajok, rnikozben a vinflgz6 cseresznyefak arnyekaban setalnak vagy a parkokban es a sponpalyakon kocognak.

Japa nban minden qyerek jill

tudja, hogy

Me[y ,szamuraj~ a harcrnuvesze-

mUves·zetek. rek, a viraqok

maradtak fe'nn elrendezesenek

mind a rnal

. '}

na,plg.

a rruiveszete, az ikebana es

ONNEPsbiEK

Klo!b y€irosilban ell)szor l895·ben emlekeztek meg

a telepUllls megalapfti1s{mak 1!100. (;vfordu.161i1rol.

Torte nel.mI Juhiikba olt!Szott, dfszes menet [arta be a Yarost, ernlekeztetve az ernberekel japan tihtenelmere,

a kllliinbozo ko:rs.zakoklfil

lis a kiemelkediS loltenelml szem.ilyisegek.re. A helybelilek nagy ~riSme:reKlot6nagy Onnepet. a DuMal Macurlt az6ta 15 mlndenevben megtBrtj€ik.

rnindenekehit l a z61d tea elfoqyaszrasahoz kapcsoIndo reaszertartas - cz mind a szamurajok oroksege.

A teaszertartas j61 mutatja, hogy a japanok milyen sokra becsultek a teat,amelyet egykor iqen draqa arukent Kfnabol hoztak be Japanba, A. zen buddhista szerzetesek eloszeretettel fogyasztottak az eU~nkit6

A szomurdjok egyik Slep hogyomdnya mind a mal

napig etevenen

el Japonban.

Mdjus efeien sok bilslke sliM tess ki

a nosa ele Uizott fJ6zndm viaom z6sz16kates panty alaku szeizs6kakat. Mindelek an

at edt( es kirart6s/ j.elkepetik, amelyekre a {iljknak sliJksege tesz ahhoz, hogy sikeresek

A teaszertartds vezettJje munka kozben. A szenonos egyik titko a nyugalom

es kiegyensUlyo.zottsdg.

Az oszakai vor (balra) egykor Tr;jotomi Hidejosi es (so/Mia szek.helyeiiJ 5zo(g61(. Oszaka japan egyik /eger6sebb er6dftmenyenek stdmaon.

hatasu italt. Az 6 peldajukat kovetlek a szarnurajok is, akik kozul egyre tobben tertek at buddhista hitre . . erukben alakult ki egy olyan m eszet, arnelyik szeretett volna harrnbniat terernteni ket, egymassal latszola osszeeqyezrethererlen dolog kozott. Meqprobaltak a szerenyseqet osszhanqba hozni a szepseq-

gel. A szerenyseqet azzal fejeztek ki, hogy a szertartast tudatosan apro helyiseqben tartottak, egyszeru teasedenyeket hasznaltak, es minden jelenlevd a szertartasra osszpontositaU. A szcpscqet a csendbol arado nyugalomban es a termeszetes dollgokban talaltak meg. A sokszor eletveszelyes kotelesseqeknek is eleget teva szarnurajok szamara nagy meqnyuqvast jelenthetett, ha az ablakon kinezve y,egigpillantottak a szepen apolt kerten, majd tekintetuk vegigfutott a szoba nernesen egyszeru berendezesen,

A viraqok szeretete is a buddhizrnusban gy6kerezik. A harcosok rendjenek tagjai [kozuluk is elsosorban az asszonyok) felfedeztek, hogy rnilyen csodalatos dolog az evszakok szepseget viraqokca I - neha csak utalasszerfi finornsaqqal - kifejezni az otthonukban.

meg napjainkban is ,...-----------, elevenen el ket

olyan fontos Unnep az Edokorszakbol, melyeknek kozeppontjaban a csa-

'--- ___J lad es a gyerekek

allnak. Ez a ket unnep nem mas, mint a leanyokes a kisfluk unnepe. A Tokugava soqunok dontottek uqy, hogy marcius 3-an a lanyokat, m@jus 5-en pedig a fiulkat kell megiinnepelni .. Ezen a I<et napon megmutattak a gyerekeknek, hogy oket

Japanban

MUyen Unnepek maradtak meg a.zEdokorsz.ak_bol ?'

A kislanyok sziiletesiJkkor meg rna 5 ~ (C '~kapnak ojdndekba if yen b.obaSIoba """f~::; l1ercegi udvortartdst. Akad benne ~f'rE;

es hercegnB. udvarhDlgyek. renesse«. vendeqe«, de iut hely meg ket rroj- srte=e» s.

is a szarnuraj (salad fontos :aqiana' tekintlk, Unnepelyesen feldrsr:e-'e' a haz leqszebb szobajat, es .2 OSIlnuleg olyar, hangulat ural odbatott, mint nalunk karacsony raja .; gyerekek nagy oromrnel varta az u nen bekoszontet. Amikor aztan e er: ezen .<II nagy nap, meqla toqattal eg:. TIl ast. es meqcsodaltak a tobb s:.e'e nagyszer(i jatekait. Korulbe u eg:. heten keresztul mbn~ 0 ~ odhe:~e· az i.innepi dekoracioban. E· 0 aztan minden diszt leszec e e-5 egy eyre eltettek, A fiuk unneper a g:.erekek olyan jelkepe el 'a,;' ozhattak. amelyek meqmutattai., hog::. szarnurajkent milyen SOT'S .ar mao d raiuk, Paranyi vertezetet. s-sa ... c: es a csalad cimerevel diszue«. a hatra er6sithet6 zaszlocskar ap a' a Jatekfegyverek melle .. G~a 0 . a a de' volt a n~gi korok has szarnuraiainal babafiquraja.

Ezekben az tinnepraoo'bar

megis az volt a legjobb es a leqe - dekesebb, hogy rnennyire risztel e' a gyerekeket. Ez az oromteli eraes meg rna is e! .Iapanban, aha' rni den i egyi.itt orulhet egy eqesz heat marclus 3-t61 es majus 5- ol.

A fele/metes Muszosi'bo Benkeit senki sem tuat« legy:tJzni, amfg a kiot6i Godzs6-hldon szemoe nem JON veie a fiatal ~s fUrge loskune.

LEGHOSIESEBB SZAMURAJOK

A szamuralok dlc:s1S korszakab6l sz'amos legenda hase e'levell'le'n ,il a mal j,apanban Is. Eur6;pai szemmel nezve talaln klllono,s, hogy azakat a harcosokat tlszteUk a legjobban. akik a ttirt{!netUk vegen minden erofesziU!sllk es baJ,orsaguk eltenere is kudarcot vallottak es elbuktak.

A Genpei-haborOhol kalpcsol6d6 I'efra.sok is hasi enekek kilOI a leghiresebb a Taira-haz tortiinete. IKliIiSllosen az If]:6 0lvas6kat ragadja me:g a IhalaUakor alig 16 eves. Hatal h8s legendiija. Nagybatyja, Taira no Klomorii haLala utan Taira no Atszumori (u68"118,q) gyermekkent 'lett reszt a Taira (salad haborCilban. Sa,jnos. nem ethetett tul soUlg,. Azl a feladatot kapta, hogy vezesse a haj6ra slall6 Tal~a·hadsereg utovedjet. MikCSzben tarsalit vedte, Ihalalos piirbajra hivta kl tit Kumagai Naozane. a Minamot,o-klan he'tlpr6bas kardforgatoja. Amikor azonban a kemenys.zlvG szamlJlral meglatta,

hogy elllen~ele m,ennyilre' flatal, es mllyen nagyon hasontft

az ,IS saj6t tiara, megl4gyult

aJ szlve, es malr nem akarta

A TAIRA-MAl l'DRT@NETE

Az ifiti Taira no ACUfflor; nem menekUl ei a haj6v.al. honem horcba s1611 " part {eM sieUJ Minamoto-harcossal,

~ hires Kumagai Naozaneval.

megHlnla [egenyt~ Idti'kllzben azonban Cij8!bb Mltllamota harcosok blJk:kantak fel a k6zel.be",. Naozanet nagyonl elkeseritette a gondolat, hogy tarsal majd konyiSrtelenlJl lemeszaroljak

a kec!lves Ifjlut, el~rt iinUbb is 'fegzeH vele. [z a tett azonbanl anny'lra megviselte. hogy a had~bat utan szerzeteskent kelostcrba vonull. A kolos.orlban mind a mai napolg me'g lehet tekinteni AtszlJlmori es Naozane sirjat, aklket a temettikertben egyma:s meUett helyeztek oKik nyu~lomba.

A Genlpei-haborii lsmert hosei ko,ze tartozik ,Muszasibo Benkei is •. A neves szamurajr61 mind

a mal napig legendakat meselnek J'apanban. Benlkei mar szillet.esekor Is megdlSbbentett'l

a, vHagot. Aurt6lag tlzenket kil6vall 5zilletett, I!s akkora volt, mint egy keteve:s gyerek. A lrIiSskiiltemenye'k szerlnt soha egyet'len parbajt sem ves:zrtett et, es tegylbi:itt ellenfelelt81 999 kilrdot zsakmanyoll. Va,gill man a sers el6 ve.zette az alig tizenot eves Mlniilitioto no Joslcun 't .. Az. ifjlu tegy6zte a hatalmas sz.amurajt.

aki halallg tart6 engedelmessegel fogadott uj mesteri!nek.

Musza.sibo Benkei liUta a 5zavaL

A ,Min mot6k is II Talrak ktizijttl hliboruba.n Josic;une ugyan szamos hlSstettel haJtoHveg;re,. de a batyja eUene ford utt, es DlldHznli kezdte.

MU5ZASIBO BENKEI

Amikor latta. hogy nlncs menekves, [eslcune elhalarozta. Iilogy Ingyilkos len. Mivel IIIdtiz6i mar a nyomtibaln jall1lak. Ieslcune csak liigy tudott a tlsnesseget megorlzve v,egezni magih!al. hogy Benkel sajat les1!evel fogta fel a ralu'k kllStt nyllvessz6keL A2. ell,en.seg ann'lira megrimUIt Bemkeit6l.

hogy $okiig nem is mert kOlelelbb 101'lnll. Csak joval kesobb ve'tt,ek eszre. hDIY ellenfelOk molr rig me,ghall a nyilztiporba _

A 47 hOstges szamuraj peldija 5zep n mutatle, hogy az Ed korszakban lITIilyen peldiW'!~UI: aUiftottalc ma~k e e i j ~ h8,rcosok. 1701-ben~5Ii1!e;nt, hogy iIZ egylk vide: a flSvarosba,n a s6gun udvarima,n keUett szolgilillril . ke.znie. A nagyur meg ta,pialszta'iatian 'IoU, az ezelt elko'letett egy 5"1'105 hibat. Az 'e elhaUgatot1! eUl'li'! egy lnformaci6t. eze helyzetbe. Olvan dOlilos lett.nogy b palot.iiiaban tilos volt kihUzn'j a f ..... ~"' ... ·1L.

aiilhoz.lhogy haliilra iteljek. es elvenii'"

A 47 HustGES SZAMUIRAJ

A hifrom hGseges ruhdjukr6r. Aze -

hald/dirt fe/e'6s -.....""' ...... ...., ,....,...."""m""

muralok csa urukat, Idsblrt forrbtit.Igus,i2hlOl'!:::W:

hlszen uruk elltlUioft'et bllntetnl. fu. ig;u:silrm~::"

lotto .Azzal PI~"-".I.&A. rl ngatn I aJ ga:z Ge!f.SZg¥(;1I,.

y;artak a leszi..._~~

lamadtAk. es. ."eg'e2tl~ kit ewel ko~ lek e •. K8:zi1liik a 1~K.iJ:§el:Hl n. a leg· fiatalablb 16 ·ives lLyenn'ek ~ip:z

Ihoso e a' ek a 5ziveben a k8telessegtudat gy6z, meg akkor Is, a euel a halalt Yiila.sztjiik. A koltars,akat rfielyen megrtizla, e:z a2 ese e . A2. irodalmarok i!s a sdnmUir6k azennat feldol- 10m ez1! a lemat.

Az J877·es Szacuma·/dzad6s kortdrs d'bruzoitisa. Ba/raJ j{Jnnek tu .uto/s6 szamur6r, Szaigo Tokamorl harcosai, balrDl pedig

{1 pusk6kkol felszereJt cstfsz6ri esoooio«.

Szaigo Takamorl (1827-18n) volt sokak 5zerint JallMl utDlsO szalmuriija. A2. utD or

h6skent timelL T .. ...,' ....

a Tokugava-s6gumitus ossz'eomlasakor. a 19. szind "'...,..,

lI1a.gy hirnevet: szer:zett a csaSZ'ari erok SOrilv - ..,~" ,,,,,

P'mntosan olyan volt. e.milyennek 'egy i kelt: okos, hatarozot1i es bator. AZI a 0'

hogy segrteni fog elszegenyed6 .

a szamurajo,k reg! dlcs6se,g'~ Ez: _

sikerUlt megval6sft8nia. m a szamurajok rendjet. Ta. sziimnoll. Mlniszteri fll

AI UTOILS6 SZAMUUJ

uonban 3 ert

mr;':IGc::i """"""lI,~"".r3I. am ely Ibadoll81k b ost. A2. utols6 szamlJraj kodtak a reg letant korolk erzetehez. Semml eselyUk sem

• u ellenllk I<Uldtitt, korszerli IUzfe-

_--... el felszerelt csaszar Ii csapatQk ott. t8n-belll kertHt ser fa '~ligl e:s M ui Japan ktizl)ttl tls5zecsapiisra. A szamurajok vesziteHek, es iii (.satiba!! Ta

is meghall. Az iii felkelese volt az utobO

fellarngolasa annak a regi viliignak. am

soUlg meghaUrozta Japan sorsat. A, ven"i.z:tir::u csatalmeztin ekk!or l,ezarult a mUlt. A ver - ellenere sekan tiisztelU!k a.z utolso 5<

Hi;llla veszftett,lhalUil,a utin alig ne ~

mar sokak plHdakepinek sz:fim~to mindl1altilig kitartott meggyflz5cfese

AI .. uto/s6 szamurdj",

Szaigo takomottszobra Toki6bc.

710-794 Naraekorszak

A:z else csaszari allamszervezet kialakulasa,

794-1185 Helan-korszak

A csa zari udvar viraqkora a heiani (kiot6i) udvari nemesseg uralma alatt,

1180 A Taira es 3 Minamoto csalad kozott kiter a Genpei-haboru.

1185-1:333 Kamakura-korszak A hatalom azudvari nernesseq kezebol atkerul 31 harco ok kezebe, A birodalom uj politikal kozpontia Karnakura lesz.

1192 Minamoto no Jori orno lesz az elsa s6gun.

1274, 12811 Mongol tarnadasok Japan lien.

'3:33-1568 Muromacsi~korszak

A. katonai nemesseq vegervenye en maqahoz ragadja a hatalrna ,

1467- '1477 Az Onin-haboru, arnelyet kozel szaz ev

ha boruskodas kovet a .hadakozo fcjcdelmek" korszakaban.

1568-1600 Azuc,si-M,omoj'anla-korszak Veqet er a kozel Z3Z even at tart6 haboru,

1534-1582 Oda obunaga [az els6 a birodalorn harem egyesit6je kozul],

1537-1598 Tqjotomi Hidejosi (a blro-

dalom harem egyesitoje

kozul a masodik).

1600-1,868 Edo/Tokugavakorszak

Ket es fel evszazados beke,

a szamurajok eletebol eltunik a hare. 1542-1616 Tokugava lejaszu [a birodalom

harom egyes'itoje kozul az utolso). 1600 A szekiqaharsi csata.

1603 Tokugava lejaszu lesz a s6gun.. 1639 A ogUin elrendeli Japan elzar-

k6zasat a kulvilaqtol,

1853/54 Egy arnerikai hadiflotta a kikot6k meg nyi tasara kenyszeriti Japan t. 1858 Kereskedelmi e haj6.za i szerzrideek ot nyugati hatalommal,

1867 Josinobu, ,a Tokuqava-haz utolso s6gunja lemond a hatalomrol,

1868-1912 Meidzsi-korszak Mucuhito csaszar uralma,

1.912-1926 Talse-kersza« Josihito csaszar uralma.

1,926-1989 ,S6va-korszak

Hirohito c aszar uralma.

1989 6ta Hejszei-k,orszak

Aldhito csaszar uralkodasa ..

~'ev: ,.e·s.:~t_a'rgym uf~t6

·A,

;E-

- [gyesltllk 12. 13. 11li-. 41

A,1.HlirmSUIJa" 1'5, 31 'Ad6zii':ig

III:A~dfis 9

~

F

flldzsl?

81 8'1ib·'rOk'40.·U. 42 Iv,-afll'9'

Bui!'4

c

Cliiler19 Cuba 21

lI,c$lm.n 16, 29 II.JvIHtel 34 lI.ratlrl 31 lIurelmet5:li5 31 Heldzsl·lbld"s a, 9 HllferltHk 36. ri

, 'KOlen;rntiili!iiS B

D,'·

Dlmn01Jf.1 tenl'l,1 ,c58t1,'10 "

I kebail. ]5, 44 Iskola17

r

I/hnyl1l'lG,119

,1'bllsame 16

'I('

'!(...Ifd .',19.20.21,25,

)1,,4J lIfdkov'aok 20,21 j(...I!o!l11 'S~Q!d!!!t 4] IiCI!~HZI:li1lystl 36. 17 Klnll nyet'l8. 27. 28

KQIRlldl.ek 40. ~ I, 42

L

lova.IO!t.'l lilftl'ilYerek 16, 18, [9

'·M

,.igy.ro:rmc 91. II

, 'M,eidzsl··restlurki6 41.

43 •

Mln.moilo 8. 9, 10, 16. 46 M!llll'olok 11

MIiSUII 18. 19

,N

H.pslno! ~t!l '18. 19 HiVld's 29

Or6kbefopdjs 29

R

lIilnpor ~'I

1111$ 7. ll. 38. 39 116nln B. 47

S.Z

Sz.muril hb.'k )2 SZlilmurfil'le'lu'l'l!k) 5 SilU6¥a h'bOrii [2 5zeldphar.1 CDt. n, 2) Sieppufull.47

$;Uileils 29.44

,

Tlal121

Tllq. 8_ 9, 10, 46 Tltarl:lii'65 II Teuzelt.rtjs 20, 44

o

Oda Nobiln.'" 12, 13. 18 6nl1l .. h.lilHlool 11, 12

folotom! H!tler'"' 13. 14 TolwlilVlleluzlI 13, 23

U

1.I""',magy 24,25,2" Utlz's • sblllnho:z 24.

25.38

V

VlldzMI21 V'.llis 36

V'ink 6, 19, 22, 23, 24,

l2. 3B. 39. 44 YUllluiS 4, 'S, ') V'dllvimok 40 Verlezet 14. 15. 19 Vigpilltslel S. 44

Z

Uszl!!,19

A szarnurajok evszazadokon at rneqhataroztak, milyen iranyba fej16djon a tavoh sziqetorszaq, Japan tarsadalma. Hogyan tettek szert ekkora hatalornra? Miert valt a borotvaeles kard a jelkepiikke? MeTTe vezetett a Harcos Uua? A Mi MICSODA

sorozat jelen kotetenek szerzoje neves Japan-szakerto, aki ezekre a kerde-

sekre mind meqadja a valaszt, Nem csupan a harcok es a haboruk tortenetevel ismerkedhetunk rneq, de lathat-

juk a szarnurajok bekes hetkoznapjait, es betekintest nyerhetunk csaladjaik eletebe is. Feltarulnak elottunk a szamurajokat vezerld eszrnek, es meg azt is meqtudhatjuk, mi minden el eleve-

c-.._ ........ ~fi.II..... nen az 6S1 harcosok orokseqebdl a rnai

Japanban,

A ,Mi MICSODA konyvsorozat eddig megjel,eWIIl kotetei:

L IUln'k "'$ delRnek

2. Ah~IYIl!' ~Ultol! lilA"!!... 1. AalUaFk

4. Glld Atoro

s. TlfmeSZ:lIlllut.utr6fjk,

6. Vllndorubllo. IZ '1IItvll'sban 1. MumlU

a. A;z es6t<rdll,

9. Enl!fJlIII

10. 01 mpl~k

~L ,., nipYindorih

'1.2. A '''p'

1). A;z IdG

LIi. Miles kjk

is. M!Xi _m ftzlkl

16. f I.ftdN6k ls utin.'ulik

17. EI efi !llok

18. Hld.1I ts alagutak

19. HobblllUlltok

20. ,SumuriJok

21.. Em~fSzilblsCr m.JIlIIOik

22. lov.lgok

23. A sarlardtl!..l!k

24. "'pill f.s fijil);

25. Gombik

26. Bartangok

27. A bolYlllk b ,0 D,kuliltU 2'B, AI!' em~r

29. D!nggaUNSwk )0. A mllm)SZkilp

31. A. het ... lIflcsOOa

32. ICllla.'k nyomlban

33- ~1Il.I(I('pek ti cslll.DelY II 3'1. l!!ty(k

35. RepOllla:fpek 65 16paJ6k 36.lndlboll

37. laval!

)8. SWatl Jiill

39. Tltola .• tes il!'Iell5eg 'il

40. A1. bkorl EIYI pto tlrq I

41. Otthonunk, .. Yili,lflYetem 1112. i>.;emlilsllk

4j, Az. 6sl!mber

44. A;z 6korl 1i6m~

45 . ..uvtnYQI! fs k.05ulek,

46. Halo.

47. ,., ke~'$Z\e5 ~dl'J8tok (IS. ~mokrii.cll

lj9. Vlldil.llItok

50. 'Otthon unit, II r!lLd

51, AvlkJlI.lrl!k

52. Miilltill

53. A .. lliS ",,111511

54. ,., 1 ..... ,05 es a v(~

55. A Sibil .. 'SII. ~In RYlnek 57. Allt6k

5B. K.eml.

59. PirlmiS4k se, FI rlkHolc.

61. HOllllk H ~ t'!tOd

6z. Komput relo.,6 fOOOliik

63. Albtkl!1I1iek

64. Az. emberl elY

65. Malelll4t1ka

66. A;z 6l!or! I rli(6k

67. EI.ektr'oliiosH:g

68. ,AyuOt

69. Multlmidll 7'0. flit

71. Europa

72. A Hol,(I n Ginl!!!, 7+ Aphz n·IP6lcok

76. Vulllinok

77. AVldnyulpt

78. M~ddk

79. fIO.zotlllk

80. Az IdlOI'rls II t. Hanpu.e.k 112. Roy.rok

Sl. Tomyolo. ts, felh6karcol6k

84. V'ulzsI61k, boszorkinyok .•.

85. AUi'lok!s nlJ ... ,"y~k. ..

86. Mfh II. dlfUSlk b hangy'k 8'1. TIIII,m6nya'k

SB. A Ib:kol!lZl.k

89. Vldvir'gok

90. A kllupkor

SII. A;z emb rl test 512. Hegy5iigek

91. fogyltkaz6 ,lIaMlig 9li. Kallizok

95, Ck:ehkut:alh

96. Pap.IPiok

97. EI5Dllyedt ... ',osok

98. ,A termiinec

99. ffm,ykelll!ds

too. OHhonunk, MIIY,lroI'!llZ',

lOI. tp t's~el

!,g~. IbzI6k', loboJr6k '100:;. N 5si KIna

104. Halik

2570 Ft

ISBN 978-963-9657-77-'9

.mimicso a.hu www.tesslof-f-babilon.hu