Montágh Imre: Tiszta beszéd Beszédtechnikai gyakorlatok CALIBRA K I A D Ó Az elõszó elé: Montágh Imre Tiszta beszéd címû könyve

többször is megjelent változatlan utánnyomásban, ily módon megtartva mind a sajtóhibákat, mind pedig az irodalmi anyag pontatlanságait. A lehetõségekhez képest megpróbáltunk minden anyagot az eredetivel egybevetni, s így kijavítani a hibákat - változatlanul hagyva a könyv egészét. Budapest, 1995. Andics Orsolya, Ságodi Gabriella, Vecsey Katalin Montágh Imre örökösei ISBN 963 686 426 8 Raktári szám: CM 024 Kiadja a Calibra Kiadó, 1033 Budapest, Flórián tér 1. (Levélcím: 1033 Budapest, Polgár u. 8-10.) Telefon: 188-7789; fax: 250-0358 Felelõs kiadó: Várhelyi István Felelõs szerkesztõ: Kékes Mária Mûszaki vezetõ: Abonyi Ferenc Borítóterv: Biró Mária Készült a Múzsák Nyomdában Jól szólni dísz, derék dolog, de a dísztelen csak dadog. +mbár dadogni dísztelen, olykor dicsõbb, mint díszesen. Weöres Sándor

ELâSZÓ Ez a kötet régi adóssága a szerzõnek, kiadónak egyaránt. Elsõ tankönyvem 1962-ben jelent meg, s azóta jelentõsen meggyûlt az ismeretanyag is, de fõként a gyakorlattár. Most, amikor rendelkezésre bocsátom gyakorló szövegeimet -melyek egy részét magam írtam, más részét a több évszázados magyar irodalomból válogattam s alakítottam mondhatóvá -a Színmûvészeti Fõiskolás növendékeimen kívül az amatõr színjátszókra gondolok, akik évek óta nélkülözik egy jól forgatható változatos anyagú gyakorlókönyv használatát. Rövid elmélet elõzi meg a gyakorlatokat részletekbe nem bocsátkozom, akit bõvebb ismeretek érdekelnek, mélyedjen el az ajánlott szakirodalomban. Színészeknek, színjátszóknak fogalmaztam, s színpadi beszédrõl szólok, de a kötet egy-egy részét jól

használhatják logopédus kollégáim, óvónõk és tanítónõk, magyar szakos tanárok sõt fõiskolai, egyetemi oktatók is. A klasszikus szépségû beszédeket a szónokok figyelmébe ajánlom. 1976 Montágh Imre

A BESZÉDRÕL A beszéd a legtökéletesebb kifejezõ mozgás (kifejezõ mozgások még a gesztus és a mimika). A beszéddel kapcsolatban általában csak a hallhatóság tényére gondolunk, s nem figyelünk arra, hogy a hangokat beszédszervi mozgásokkal hozzuk létre. Beszédszervi mozgásaink automatikusan zajlanak le, azt mondjuk, hogy a beszéd automatizmus (mint például a járás, egy idõ után az evezés, a biciklizés, autóvezetés), éppen ezért beszédhibáinkról leszokni elkeserítõen nehéz, hiszen új automatizmust kell kiépítenünk (ez nemegyszer egy áthelyezett villanykapcsolóval is csak hetek múltán sikerül - pedig az csak egy mozdulat, míg egy sz, c vagy r átállítása tizedmilliméteres, hangkapcsolatonként változó helyzetû mozdulatocska-komplexus átvezérlését igényli, s a régit, közel két évtized alatt, alig kiirthatóan rögzítették az idegpályák). A beszédet nem örököljük, hanem a szüleinktõl, illetve gyermekkori környezetünktõl tanuljuk. Úgy beszélünk, ahogyan velünk beszéltek az elsõ négy-öt évben. Ha a környezetünk beszédhibás volt, mi is azzá lettünk, ha a környezetünk tájszólásban beszélt, a mi kiejtésünkön is érzõdik az íz. Beszédszerveinket viszont örököltük. A rossz hangadottság, a torz fognövés, sõt még a nyelvmozgás ügyetlensége is öröklõdik, a fogékony hallással, a labilis beszédtempóval együtt. Veleszületett adottságainkat azonban fejleszthetjük, s a színésznövendékek egy-két éves tanulás után hamarosan szebben beszélnek a szüleiknél, hangadásuk megerõsödik, kiejtésük kitisztul, tempójuk szabályosabb lesz, levetkõzik az otthoni hangsúlyhibákat. A beszéd többcsatornás kifejezõrendszer. A szavak általános tartalma gyakran megváltozik a hanglejtéstõl, a hangszíntõl, a hangsúlytól; a beszédtempó, a hangerõ, az artikuláció lágy vagy erõteljes volta a beszélõ lelkiállapotáról árulkodik. A pontos szabályok szerint létrejött beszéd üres, szpíkerszerû; a szabályokat nem tisztelõ henye beszéd olykor magyartalan, olykor érthetetlen vagy téves. Nehéz tehát azt a középutat megtalálni, ami nem szürkíti ugyan a kifejezést, de

tökéletesen érthetõ, úgy tartja be a szabályokat, hogy az szinte észrevehetetlen, s az apró szabálytalanságok nem gátolják, hanem szolgálják a kifejezést. (Egy röviden ejtett "ugy!" mást fejez ki, mint egy "úgy", és mást az, hogy "eegen", mint az, hogy "igen" - de aki mindig röviden ejti az "úgy" szót, és rendszeresen "eegen"-t mond, az nem tud élni a szabálytalanság kifejezést gazdagító eszközével.) Csak az lehet szabálytalan, aki szabályos: ismeri a szabályokat. A beszéd szabályaival a fonetika foglalkozik (Fónagy Iván, Laziczius Gyula, Vértes 0. András, Bárczi Géza, Deme László, Subosits István, Molnár József a legfontosabb szerzõk). A szabályokra a szakkönyvek felhívják a figyelmet, de a beszédet elméleti munkák alapján megtanulni lehetetlenség, mivel a beszéd gyakorlat, és csak gyakorlattal lehet a beszéden változtatni, javítani. A beszéd a személyiség legfontosabb megnyilatkozása, és bár olykor egy tehetséges tekintetbõl vagy fintorból többet értünk meg, mint hosszú-hosszú mondatokból, mégis beszéd-megnyilatkozásunk fejlesztésén nem munkálkodhatunk eleget, hogy élményeinkrõl élményeket kelthessünk, hogy lényünk visszhangot verhessen a másikban. Mindaz, ami a szavak tartalmán túli kifejezés területére tartozik (hang, tempó, a beszédet kísérõ mimika, gesztus, a lény beszéddel párhuzamos megnyilatkozásai), a metakommunikáció témakörébe vág, és gyakran lényegesebb, mint a pallérozott szövegejtés. Aki beszélni tanul, nagyon vigyázzon, hogy miközben fejleszti a szövegmondását, ne károsítsa a metakommunikációját, azaz engedje az ösztönös megnyilatkozásokat is érvényesülni, s ne hagyja, hogy a tudatos munka megölje az ihletet. Ezért szenteljünk sok idõt beszédkészségünk fejlesztésére, az oly fontos és késõbb gyümölcsözõen beépülõ mechanikus gyakorolgatásra, de amikor mûvészetünket gyakoroljuk, már nem szabad a formai elemekre fordítanunk a figyelem legerõsebb sugarát, mert a tartalmi elemek sínylik meg. Beszédünk egész életünkön keresztül változik, alakul. A kezdeti fegyelmezetlenségek a tudat felügyelete alatt lassan-lassan irányított, taktikus beszédmegnyilatkozásokká szelídülnek. Megtanuljuk uralni a tempót, a hangot, és még a kiejtés lefolyását is.

A SZ+NPADI BESZÉDRÕL A színpadi beszéd éppen abban tér el a köznapi beszédtõl, hogy bár nem köznapi beszéd, a köznapi beszéd látszatát kelti. Az, hogy a színpadról, kívülrõl megtanult szöveget úgy tudjuk elmondani, mintha az nem a színpadon, kívülrõl megtanulva hangzana el, magában foglalja azt, hogy a színpadi beszéd szabályait alkalmaztuk. Minél természetesebben hangzik a szó a színész szájából játék közben, annál nagyobb a közönség elragadtatása, ugyanakkor, ha a közönség soraiból botorkálna fel valaki a színpadra, s szokott természetes módján igyekeznék ott megszólalni, az nem hatna a

természetes beszéd módján, hanem vagy érthetetlen lenne, vagy "csinált" vagy kifejezéstelen. A színpadi megnyilatkozást zavarja a színész és a nézõ közötti nagy távolság. Zavarja, hogy nem saját gondolatainkat fogalmazzuk spontán, hanem a másokét mondjuk kiszámítottan. Zavarja, hogy beszédmegnyilatkozásaink ritkán higgadtak, általában felfokozott idegállapotban hangzanak el, s jól tudjuk, hogy az érzelmi feszültség könnyen torzítja az érthetõ beszédet. A színpadi megnyilatkozás többnyire lényegesen mélyebb értelmi kifejezést tár föl, mint a köznapi beszélgetés tartalmi elemei (Németh László), bravúrosabb tempót, replikázást kíván, mint az élet (Shakespeare, Moliére), s nem egyszer veretesebb kifejezésmódot (görögök). A legnehezebb azonban az olyan játék (Shaw, Ibsen, Gorkij, Csehov), ahol a teljes természetesség látszatát kell kelteni egy egyáltalán nem természetes helyzetben. Mindehhez járul az, hogy a színészjelöltek általában rakva vannak beszédhibákkal, hangadási zavarral, rosszul beidegzett hangsúlyokkal, hadarási hajlammal, ritmushibával, s maga a látottság, a nyilvános jelenlét is zavarja õket. A színpadi beszéd jellege korszakonként változik. Korábban a nemzeti jelleg dominált. Az anyanyelvi színjátszás hazafias cselekedet volt. Késõbb a deklamáció uralkodott, az illusztratív elõadásmód, a játék vállalása. Ezt követte a naturális beszéd, a természetesség alapelve. Ma a hitelesség, a mûfaji egységesség, a sokszínûség, a jó értelemben vett bravúr és a személyesség határozzák meg a célt. A színpadi beszéd a köznyelv mûvészi változata, a beszélt szépirodalmi nyelv. A mindennapi köznyelvi kiejtéstõl három vonatkozásban tér el: érthetõbb, szebb, és célirányosabb beszédszervi mozgásokon alapszik. Érthetõbb, mert nagy távolságról kell fontos információkat közvetítenie. Szebb, mert költõi szövegek tolmácsolására való. Célirányosabb beszédszervi mozgásokon alapszik, hogy elejét vegye a nagy hatásfokkal beszélõ színész korai kifáradásának. "(Érthetõbb mivoltára példa a gondos szóvégejtés. Szépségét példázza fokozottan ritmikus jellege, azaz a hosszú-rövid hangok ejtésének határozottabb elkülönülése. A célirányosabb beszédszervi mozdulatok közül a kidolgozott légzéstechnikát említjük.)" (M. I.: A magyar színpadi beszéd jellege és pedagógiája - 1974.) Ha rászánjuk magunkat a tanulásra, elõször is meg kell tanulnunk hallani. Az elsõ idõben - ha már tudunk egy kicsit hallani - megdöbbent majd bennünket az a sokféle beszédhiba és modorosság, ami környezetünkben fellelhetõ, késõbb majd kezdjük észrevenni saját hibáinkat is. (Ez azonban ritkán tesz bennünket bölcsebbeké mások megítélését illetõen.) Amikor kezdjük látni a célt, s fölfedezzük a leküzdendõ hibákat, az elsõ hónapok nagy munkával, lendülettel és eredménnyel köszöntenek be. Ezután némi stagnálás következik, egy kicsit visszaesik az

Meg kell figyelnünk. vagy pösze. Akkor aztán többnyire leállunk. de nem túlzott artikulációra). de ennek a korholásnak mi õszintén örülünk. s mi a módja a hangerõfokozás kevés fáradsággal járó. vagy túlságosan fakó. "régebben gyorsabban beszéltél". az értelmi egységek). hol a hang gégébe ragadása. kellemetlenül kemény a hangja. hibásan hangsúlyoz stb. az ajkak pattogása okozza a folyamat megmegszakadását. akik nem dadogunk. hangsúlyozva. észre kell vennünk. amelyeket dallamosan ejtve. hogy mi a természetes. zártszájú. fel-felszakadása. nemigen vesszük észre. illetve a degeszre töltött tüdõ kirobbanása. Az indulat önkéntelenül emeli a hangot.. s azon kapjuk magunkat. hol az artikuláló nyelv géppuskazaja. ilyenkor már otthoni környezetünk is észleli a változást. Nem beszélünk tudatosan. "szorít". mint régen". hogy egy-egy szövegben hol vesszük a levegõt (hol mutatkoznak a szólamhatárok. hogy megtanuljunk jól lélegezni. hogy mi történik velünk beszéd közben. hogy ennél vagy annál a hangnál hol van a nyelvünk. A hangzók szavakat. ha indulatosan beszél. hiszen hol a lihegés. A hang a szájban hangzóvá lesz. Nekünk átmenetileg tudati befolyásolás alá kell vetnünk. Ne legyen így! A BESZÉDSZERVEK MÛKÖDÉSÉRÕL A beszéd a belélegzéssel indul. azt mindig a társaink beszédén figyelhetjük meg: nincs elég levegõje. A kilélegzés a gégében hanggá alakul. A kiejtés is tudatlanul zajlik. A szervezetünk spontán gondoskodik hosszabb mondandó elõtt nagyobb levegõrõl. és az. szünetekkel tagolva. Hogy mennyi a tennivalónk. és visszaesünk. az erõteljes jó sziszegõkre. értelmes közlésekké rendezünk. nem halljuk a szó végét. mint egy színész". figyelnünk kell a tiszta magánhangzóejtésre (a széles. s hogy lám. tulajdonképpen a dadogóknál figyelhetõ meg a legjobban. többnyire fejcsóválva. mert felületes eredményeink nem vigasztalnak a makacs hibák megmaradásáért. Mi.érdeklõdésünk. ha oda se figyelünk. és végül meg kell tanulnunk tudatosan hangsúlyozni. az r hangokra. A beszédtevékenység folyamatos. hogy olykor már akkor is jól beszélünk. kifulladt. Késõbb kezdjük látni az eredményt.. ha a fonetikus megmondja. "ne mélyítsd a hangodat". hogy milyen elemekbõl áll. rekedtségmegelõzõ izom-tevékenységének. A színpadi beszéd tanulása megkívánja. hogy "kezdesz úgy beszélni. Jó hangadás. veszekedés közben milyen "jól visz a hangunk". a pontos szóvégekre. de hangos megszólalás magassága. A LÉGZÉSRÕL A légzés is automatikus cselekvés. fokozza a tempót. jó lélegzés . meg "beszélj rendesen. mondatokat alkotnak. hogy kezdetben a tudatunk is erõteljesen részt vegyen a munkában. s bizony mi lepõdünk meg a legjobban.

mert ennél a légzésnél a hasfal elõredomborodik belégzéskor. (lélegzõ állás). mert a munka nehezét a helyes levegõadagolással könnyítjük. hogy a megtanult új formát nem gyakorolják a növendékek az automatizmus kialakulásának szintjéig. Az élettan kétféle légzést különböztet meg: az életfenntartáshoz szükséges élettani légzést és a hangadáshoz szükséges beszédlégzést (respiratio muta és respiratio phonatoria). (A rekeszlégzést szokás hasi légzésnek is nevezni. annál magasabb a hang. Pedig néhány hónapos rendszeres munkával elvethetjük egy életre a gondját a légzéstanulásnak. A hiba általában ott van. egy zsilipen hatol keresztül (a hörgõkön és a légcsövön jut el odáig). önkéntelenül szorítani kezdünk. Ismeretes még a zár-állás (ez történik a köhögéskor). s az erõteljes hangadás nem terheli majd a gégénket. vagy a tüdõ alatt boltozódó rekeszizmot dolgoztatjuk). A zsilip két fala a két hangszalag.és orrüregben válik betûvel jelzett beszédhanggá. Attól függõen. de hang vagy zörej még itt sem keletkezik) és a suttogó-állás (ilyenkor a szalagok zárnak. és ahelyett. Minél szaporább a hangszalagok rezgése. és létrehozzuk a kiáradó levegõ közben a hangszalagrezgést (a rés nyílik-csukódik váltakozó sûrûséggel. . ha a rést szûkítjük (h-állás) a h hangot hozzuk létre . megkülönböztetnek mellkasi légzést. sõt egyike a beszédpedagógia legkönnyebben mûvelhetõ területeinek. hogy vagy a mellkasunkat szélesítjük. hogy áradna belõlünk a hang. s minél nagyobb a kilengés. A hangszalagok és a kannaporcok által közrefogott rést nevezzük glottisnak. a fúvó-állás (ez szûkebb a lélegzõ állásnál. és hosszabb kilégzéssel. itt zajlik a hang létrehozása. hogy mely izmok vesznek döntõen részt a légzés munkájában (hiszen a tüdõ attól tágul.) A színészek. csupán a porcok között nyílik rés. vállövi légzést és rekeszlégzést. A helyes légzés megtanulása egyáltalán nem ördöngösség..hallatszik a levegõ surranása . s az áradó levegõ hosszanti rezgésbe kezd) zönge-állás: hang keletkezik. szónokok évszázadok óta a rekeszizom mûködésén alapuló légzés automatikus használatát alakítják ki. A beszédlégzés gyorsabb és mélyebb belégzéssel jár. Ha a hangszalagokat széttárjuk. az öntudatlan helyes használat némely hallgatónál elmarad. és a porcok közt préselõdõ levegõ kelti az éles zörejt). annál hangosabb a hang.nélkül elképzelhetetlen. amely a száj. préselõdik. A HANGAD+SRÓL A tüdõbõl kiáradó levegõ a gégében. a levegõ hangtalanul halad keresztül. Ha kevés a levegõnk. ha a szalagokat lazán összezárjuk. vagy a vállunkat emeljük. és visszahorpad kilégzéskor. de a bordakosár tágításával folytatott belégzést nevezik kombinált légzésnek. A rekeszizommal indított. énekesek. A jó beszéd alapja a biztonságos légzés. s így bár tudnak helyesen lélegezni.

) Ha valaki állandóan a középhangsáv alatt beszél. Ezt a legkönnyebb úgy megkeresni. Ez némelyeknél egy kvint. A mélyebb fekvés az õszinteség. õszintétlenül ható hangvételére.enyhén! . amíg a kényelmes mellhang tart. A kabarétréfákat is gyakran mondják a középhangsáv fölött. basszus. Középhangsávnak nevezzük azt a hangterjedelmet. A középhangsáv fölötti területet is használjuk. Ez a terület hamisan cseng a hitelesség szempontjából. illetve csengõvé a jól képzett hangot.A hangszalagok által létrehozott hang csupán a forrás. a mély fekvés is hallhatóvá váljék. másoknál egy oktáv. a kihirdetés. Itt zajlanak a dühös indulatok. a kiáltás hangjai.) részint a hangszalagok hosszától függ (a hosszú szalagok mélyebb hangot hoznak létre). ez évszázados hagyomány. hogy mely üregek dominálnak a rezonancia létrehozásában. szoprán stb. de nem ezen zajlik a beszédünk. a szájüregen kívül az orrüreg is részt vesz . hogy a középhangsávja minél szélesebb legyen. ezek színezik zengõvé. Érdemes megfigyelni ezt székely parasztokon vagy az Alföld. . a meghittség. A középhangsávunk alatti három hangot persze szintén használjuk a beszédben. (A "pontot" tesszük csak lent le. Attól függõen. A hangfekvés (tenor. a második a középhangsáv felismertetése és kimunkálása.széles hangterjedelmû. a bizalmas közlés. A magyar beszéd pedig . a hang teltebb. de a fiúknak is meg kell tanulniuk a "szorításmentes" emelést. a fölösleges izomfeszültségek kioldásával.és koponyaüreg) tesznek jól hallhatóvá. arc. a Dunántúl öreg magyarjain. A "hangelõrehozás" szintén fontos célja a színpadi beszédpedagógiának. részint a rezonáló üregektõl. a sípszerûen vékony. a bánat hangsávja a középhangok alatti terület. a beszédbiztonság megteremtésével.a rezonanciában. amelyet a rezonáns üregek (mellüreg. hogy a legmélyebben kiadható hang fölött három hanggal kezdünk skálázni fölfelé addig. a magasabb inkább a hazugság területe. Mostanában Magyarországon szokássá lett a lehetõ legszûkebb hangterjedelmen beszélni (az érzelemmentes beszédtõl és az eleven gondolkodás hiányától szûkül a beszédhang-terjedelem). (Gondoljunk az iskolai elõadások kiabáló beszédmodorára a gyermekszínészek gyakran magasított. +rásban nehezen magyarázható meg a cél. Nagyon sok "privát" egész életén át így beszél. A színésznek álladóan dolgoznia kell a hangterjedelmén. A feszes ember hangja garatszínû. fejhang feletti hangadási módot falzettnek hívjuk.bár többnyire ereszkedõ dallamú . és a magasságokat is mellhangból legyen képes megoldani. mert õk könnyebben csuklanak fejhangba (néhány iskolázatlan beszédû nõ egész életén át fejhangon beszél. anélkül hogy tudna róla). a felhangsáv dúsabb.) A színpadi beszédpedagógia elsõ célja a helyes légzés kialakítása. Gyakran az "intellektuális" színészi magatartás póza a motyogás és a szûk hangterjedelem. halk és rekedtes lesz a hangja.és arcüregi rezonancia fokozásáról van szó. beszélünk fejhangról és mellhangról. Lányoknak nehezebb. A száj. A cirkuszi bohóc mindig a középhangja fölött beszél. az oldott ember hangja nazo-orális. amelyen a jól hallható kényelmes beszéd zajlik.

ami nem engedi a szalagok tökéletes összesimulását (hangszalag-tyúkszem). hanem zörejbõl. Ilyenkor kerül sor a glottisban a fúvó-állásra. mert az túldíszített. de indulatában többnyire szorít. A kiszáradó torkúak többet veszõdnek a hangadással. A beszédhangnak állandóan úgy kell zengenie. hogy szervi elégtelenség a torz képzés oka. a zöngétlen mássalhangzók zörejbõl. de lehetséges az is. Az orrsövénymûtétek ezen nem segítenek. Az u. mert akinek az orrával baj van. Az altok könnyebben beszélnek. az náthás zártsággal beszél. ha valakinek "nem zárnak a hangszalagjai". mint a boldog "sleimosok". Ez bekövetkezhet a hang túlerõltetése következtében. mint ahogyan a képzett torkú énekesek énekelnek. ha a szalagok átmeneti hurutos vagy duzzadt állapotát tapasztalja. az orrhangzós beszéd pedig éppen ellenkezõleg. ü hangokat összecsucsorított szájjal képezzük. mûtéti beavatkozást javasol. s ez a hang a szájüregben hangzóvá formálódik. Nem mindig hangból lesz azonban a hangzó (betûvel jelölt beszédhang). és a levegõ egy része zörejessé teszi a hangot. szorít. A gégét gégetükörrel vizsgálja a gégész vagy a foniáter ("hanggyógyász" orvos). hogy a gégébõl áradó hang a szájüregben. mint a szopránok.kellemesebb. az ajkak formálása. aki a gége fölpréselésével hozza létre a kellemetlenül éles hangot (olykor vidéki kántorok). "némaságot" ír elõ néhány napra. A KIEJTÉSRÕL A gégében tehát a tüdõbõl áradó levegõ hanggá lesz. Öblösítésnek hívjuk a mélyítést. általában azt jelenti. A magánhangzók úgy keletkeznek. esetleg ecsetel. mert ha túllépjük a gyönyörûen szóló szobahangot. az é. A megfázás olykor kellemesen zengõvé teszi a beszédet. a hangtalanságig berekedünk. a bariton jól hallhatóan tud csevegni. kialakulhat "rossz szokásként". de ilyenkor vigyázni kell. hiszen a h ugyebár nem hangból lesz. a tenor általában nem meri használni szépen csengõ beszédhangját (a magyar közízlés ugyanis baritonpárti -az angol nem). száraz hangon a középhangsáv alatt beszél. mint amikor az ember mell-hangon énekel! De nem úgy kell beszélnie. rafinált hangadási mód. és a zöngétlen mássalhangzók sem lesznek hangból. csak zörej. s a nyitott részen nem keletkezik hang. Ez azt jelenti. illetve csengenie. így aztán rekedtes. i . A magánhangzók és a zöngés mássalhangzók hangból lesznek. Küzdeni kell az orrhangzósság ellen (a dünnyögésre gondolunk. hogy a korábban ismertetett zsilip hangadás közben egy kicsit nyitva van. és a beszédben hiteltelen. a nyelv elhelyezése következtében sajátos színt kap. levegõsnek azt. A hangadási hibák közül a legsúlyosabb. a beszéd modulációgazdagsága nagyobb. és nem a dús rezonanciára). és ha netán hangszálcsomót lát. A basszus. hogy az orrüreg (a helytelen lágyszájpadmunka következtében) túlságosan is részt vesz a beszédben. ha valaki túl sok levegõvel beszél.

szóvégen is. vagy az o-ö hangok között nem volna különbség. i. Az á és az é legyen mindig hosszú! Az a és az e pedig mindig rövid! A többi az ékezettõl függõen hosszú vagy rövid. és akkor is. Résalkotással keletkezik az f. e. Erre szokták használni az állejtõ gyakorlatokat. illetve fogmederhang. a j szájpadhang. Tájejtési jelleg is lehet. A másik leggyakoribb hiba a helytelen ritmusú magánhangzóejtés. és orrhangot eredményez az m-nél (ajakhang). Magas nyelvállású hangjaink az i. ü. mivel alig van értelemmódosító szerepe. A feszült igyekvés megöli a spontán erõket. dzsnél (az s helyén) és tz. az ajakállás is az e és az é közé esik. (Az írásban nem jelölt. d nyelvvel képzett fog-.a h hang kivételével. de a kiejtésben szívesen hallott zárt e rövid kiejtésû. u. amelynél a nyelvállás is. . é-szerû hang. Aki el akarja sajátítani ezt az ejtésmódot. Ajakkerekítéses hangjaink: û. ü. gy-nél (a j helyén). ajakterpesztéses hangjaink: i. o. kisebb vagy nagyobb teret biztosítva a rezonanciának. é. e. a cs. rés vagy pergés következtében jönnek létre. A kezdeti zár résbe oldódik a c. a lény szent összpontosítása. hiszen ejtési helyei tájegységenként is változnak. á. mély az a. dz-nél (az sz helyén). közepes az é. Ha csak az ajkak vennének részt a munkában. ó. ö. ha az otthoni környezetben nem így szokás! A mássalhangzók akár zöngések (a gégében keletkezett hang alakul hangzóvá). hogy az állunkat ne görcsösen húzzuk le. o. amely csupán a gégében keletkezik . az sz. a szájüregben keletkezõ zárlat. amit a beszélõ talán önkéntelenül takargatni igyekszik. ú. az z. A zár nem bomlik fel. zs mélyebb fogmederhang. ö. mint ahogy a tájszólás is ragad némileg felnõtt korban is. illetve fogmederhang. a t.hangokat szélesre húzott ajakkal. u. hanem oldottan nyissuk. z fog-. Mesterségesen nemigen tanítható. Jó fülû ember azonban huzamosabb idõt töltve zárt e hangot is használó környezetben. Az i. Ez gyakran összefügg az elsõ fogak csúfságával. é.. ö. akkor az u-ü hangok között. de a nyelv is módosítja az üreget. A görcsösség elleni küzdelem egyébként általános törekvés a színészpedagógiában. erõteljes. A sûrû. a. e hangokat elõl. g nyelvközéppel pattintott szájpadláshang. v ajak-foghang. vagy gátlásosság. amelyek csak az erõteljes nyugalom. célra koncentráló igyekvés elûzi a segítõ erõket. b ajakhang. áttekinthetetlenül sok szón kellene a kiejtést gyakorolnia. dzs. ü. A görcsös ember tehetségtelen. s a legmélyebb az á. Ez a hang sajnos kopik a magyarból. Zárpattanással keletkezik a p. a továbblátás bölcsessége idején jelentkeznek. és a gégében keletkezõ h. hosszú szavakban is. Fontos. akár zöngétlenek (a gégét elhagyó hangtalan levegõ alakul hangzóvá). a többit hátul képezzük A magánhangzók ejtéshibája leggyakrabban a zártszájúság. a k. õ. A színpadi beszédpedagógia fontos és jól elérhetõ célja a száj kinyittatása. figyelembe véve a ragozott formákat is. képes az új ejtésmódot elsajátítani.

gyermekkorban rögzült. Ahány beszélõ. Ha ugyanis megszûnik a pöntyögõ nyafogás. Nyelvhegyi pergetéssel jön létre az r. hogy pöszén képzett. kifejezett. annyira jellegzetes mindenkinek az sz hangja. szóban. s az sz hang eltompul. A helyesen képzett sz szélesen erõteljes. de õk könnyebben szoktak javulni.pontosan felismerjük társunkat. de a javíthatóság náluk általában rosszabb. hogy s-szerû lenne). A k kiejtése nem okoz gondot. az önmagát rosszul ellenõrzõ csökkent hallásfigyelem. Egy önállóan kiejtett szisszenésbõl a hátunk mögött . hogy a pösze beszédûek is képesek a helyes formát kiejteni. A szóvégi t-k gyakran elsikkadnak. Csak fokozatosan lehet haladni és a visszaesés gyakori. a logopédus tanárra. a fiúknál azonban ha rossz az sz. Ebbõl következik. A pöszeség azt jelenti. s a bíráló olykor maga is pösze. Vigyázzunk a v zöngéjére! Az sz a legkritikusabb hang a színpadi beszédben. beszédzavarok szakemberére tartozik. helyes variációt használ. annál erõteljesebben hangzik a színpadról. Igen nagy baj a hosszú tt-k rövid ejtése. A szabályos sz sem nem tompa. a rögzült beszéd szervi elváltozás. s fõként a keveset gyakorló felnõtt lustasága miatt. A pöszeség megszüntetése a beszédhibák. A p hanggal ritkán van baj. szóvégen egyaránt. s többnyire rossz állkapocs-zárlattal járó beszédhibával állunk szemben. füttyszerû. s hogy szóvégen is határozottan ejtsük. Ez függ a szájtértõl.az n-nél (fogmederhang) és az ny-nél (szájpadláshang). felnõtt korban nemegyszer reménytelen az automatizmus makacssága. +ltalában úgy kapjuk a legkedvezõbb formát. A szobában hangzó tiszta kiejtés a színpadról nem mindig mutat hasonló tisztaságot. Nyelvhegyi emeléssel az l oldalréshang. A lányok sziszegése a színpad számára többnyire elégtelen. Ha a fogak zárlata torz (túlságosan mélyen van az áll. és az eltérés nem biztos.némi gyakorlat után . vagy a bírált ejtésétõl elütõ. annyiféle sz ejtés. A b hang zöngéje legyen erõteljes. aki diplomáját a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolán szerzi. és minél öblösebb (anélkül. mert eltér a kiejtés a bíráló kiejtésétõl. rosszul törik meg a kiáradó levegõ. Ez nagy hiba. A fiúk sz hangjával ritkán van baj. hogy egy-egy sz hangra önkényesen rámondja valaki. csak a beszédbeépítés okoz alig leküzdhetõ gondot. vagy túlságosan elõreáll). A g legyen zöngés szóvégen is! Az f kiejtése nem okoz gondot. hogy hibás. sem nem túlságosan vékony. Egy járatos ember le tudja utánozni egy iskolai osztály minden tagjának sziszegését. törekedni kell a felpattanás erejére. ahogyan Debrecen körül szokás. megszûnik az sz-hiba is. A t hang olykor hibás. de legdöntõbben a nyelv elhelyezésétõl. azt a nagy távolság fölfokozza. hogy valaki nem a magyar kiejtés szabályai szerint képezi a mássalhangzókat. a fogazattól. mert ha kicsit is torzul az ejtés. A beszédhibák leküzdése gyermekkorban többnyire egyszerû. ha a nyelv . s akkor angolosan levegõs lesz. Megesik az is. a megtévesztésig. Az sz hang javítása nagy türelmet és hozzáértést követel. ha túl hátul képezzük.

hegye érinti az alsó fogmedret, a nyelv közepén vályúlat képzõdik, a fogakat szembehelyezzük, és a levegõt a fogsor közepére, a fogélekre irányítjuk. Ha a fognövés szabálytalan vagy zizegõ korona van az egyes fogakon, ez okozhat olyan kis akusztikus eltérést, amely a köznapi élet során semmi gondot nem okoz, de a színész életét megkeseríti. A durva hibák javítása (fog közé tolt nyelvvel vagy fogélre helyezett nyelvvel, esetleg oldalozva képzett sz hang) mindig eredményes és örömteli. Egy nagy mozdulatot átállítani sokkal könnyebb, mint egy alig rögzíthetõ mozdulatocskát. A javítást a fül elsõdleges bevonásával kell végezni; az izomérzet és a tükör ellenõrzése csak a munka elején fontos. A z hang ugyanannyi problémát okoz elvben, mint az sz hang, de itt a hibát a laikus fül kevésbé veszi észre, mivel a zönge elnyomja a hibát, és a torzulat kevésbé hallható. Szinte szabályszerû, hogy mindenki ugyanúgy ejti a z hangját, mint az sz-t, s ha az sz hibás, szinte minden esetben hibás a z is. (Egy-két kivétellel találkoztam.) A z javítása azonban alig okoz gondot, ha az sz-t rendbe tettük, mert a z spontán rendezõdik, vagy ha nem, akkor rövid gyakorlással az sz helyére áll. Az s hang a másik kritikus hangzó. Akkor szép, ha karakterisztikusan sötét, mély, erõteljes. A férfiak s ejtése mélyebb, mint a nõké. Ezért ha egy férfinak túlságosan világos az s hangja (homoszexuális férfiaknál gyakori ez: így is szokták õket csúfolni), érdemes a sötétebb színt kigyakorolni. A lányoknál sem engedhetõ azonban meg, hogy fütyüljenek az s-ek. A jó hangzású s létrehozható úgy is, mint az sz hang, csak mélyebbre húzott nyelvvel és csücsörített ajkakkal, de kedvezõbb az a mód, amikor a nyelv a t hangnak megfelelõ felsõ helyzetbe kerül, s a t zárlatának óvatos felbontása után marad résalkotó helyzetben. Az elõrébb képzett s világosabb, a hátrább képzett sötétebb. A zs és az s összefüggése azonos a z és az sz összefüggésével, ha az s rossz, rossz a zs is, ha megjavul, megjavul a zs is, illetve olykor kicsit gyakorolni kell stb. A j, a h kiejtése nemigen okoz problémát. Gond azonban a ch-val jelzett idegen szavakban használatos "ich laut és ach laut" (technikus, bacchanália). Az elsõ esetben a j hangot kell súgni, hogy rájöjjünk a technikus ich lautjára, a második esetben hátul kell keresnünk a levegõt fúvó vízcsap hangját. A c hang problémaköre megegyezik az sz, z gondjával. A cs hang problémaköre megegyezik az s, zs gondjaival. Olykor a c vagy a cs hibás ejtése hívja fel az sz, s (z, zs) hibáira a figyelmet. Gyakori az oldalazás, és ez meglehetõsen makacs kiejtéshiba. A ty, gy ejtés sohasem okoz gondot, többnyire problémátlan az m, n, ny is. Az r hang a kritikus hangok közé tartozik. Találkoztam olyanokkal, akik többéves logopédiai segítséggel sem tudták levetkõzni a raccsolást. R hiba esetén mindig meg kell nézni a nyelvféket, hogy nem túl rövid-e. Több növendékemnél vezetett a késõbbi beszédtanulás teljes sikerre, miután felvágattam a nyelvféket. A lágyan ejtett r hangok általában jól

javíthatók, a hátsó pörgést mutató uvuláris r lényegesen nehezebben. Ha az r-hiba semmiképpen sem küzdhetõ le (ritkábban fordul elõ, mint egy-egy makacs sz- zavar leküzdhetetlensége), d-szerû kiejtéssel el lehet leplezni a bajt. A szabályos r a t helyén erõteljesen pereg. Ezt a pergést kellõ logopédiai szakértelemmel és rutinnal (hurkapálca alátámasztással, tükör elõtt) általában néhány hónap alatt el lehet érni. Az l hang nemigen okoz problémát. A magyar írás fonetikus (tehát kiejtés szerinti, nem úgy, mint az angol), de mégsem szabad minden esetben ragaszkodnunk a betûk szabályos ejtéséhez - ez általános iskolát végzett emberek elõtt nem szorul bõvebb magyarázatra. Csak néhány lényeges dologra hívjuk fel a figyelmet. Az n hang a legváltozékonyabb kiejtést igényli: m, p, b elõtt m lesz belõle (szénmedence, szénpor, szénbõl); f, v elõtt az n hangot is ajak-fog zárral képezzük (honfi, konvektor); j elõtt nnz lesz belõle (kenje); ty, gy elõtt ny (negyven tyúk, kengyel); k, g elõtt hátul képezzük (inkább, angol); h elõtt orrhangzós magánhangzót ejtünk. (huszonhárom). Az m hangot is ajak-fog zárlattal képezzük f, v elõtt (amfora). Az l hang j-be olvad j elõtt (éljen, teljesen, félj), és megnyúlik, de igekötõs kapcsolatban (eljött), valamint szóvég és szókezdet között (Pál jön) nem mindig. A j hang ny után nny lesz (anyjuk), gy után ggy (hagyjuk), ty után tty (atyjuk). A t, d hangok sz, z, c, s, zs, cs hangok elõtt elvesztik a tiszta zárfelpattanást. Az sz, z, c, s, zs, cs hangok egymás mellé kerülése a kiejtés módosulásával járnak. A zöngésség szerinti egymásra hatás közismert, ezen a téren szinte senki sem hibázik, a téma tehát bõvebb kifejtést nem érdemel. Ép beszédérzékkel többnyire mindenki maga rájön a helyes ejtésmódra. Egy dologra azonban figyelnünk kell. A színpadi beszéd egyik fontos eleme a biztos érthetõség. A hangkapcsolatokból származó ejtésmódosulás tehát csak akkor következhet be, ha nem gátolja a világos érthetõséget. Viszont ha nem gátolja, és az irodalmi nyelvben az ejtésmódosulás általános, akkor alkalmazni kell, különben beszédünk eltér az elfogadott normától, amelynek szolgálata a színész vagy szónok kötelessége. A tiszta kiejtés, a hangkapcsolatok megfelelõ ejtésmódja csak az alapja a színpadi artikulációnak. Ez a követelmény minden hivatásos beszélõt (rádióbemondó, riporter, tanár, szónok stb.) kötelez. A színpadi beszéd többet kíván. Meg kell tanulni a követelményeknek megfelelõen beszélni bravúros helyzetekben is. Tehát ki kell alakítani a helyes kiejtést nagy tempójú szövegmondásban. (Ismeretes, hogy gyors beszéd közben a képzetlen beszédû emberek elnyelik a szótagokat - fõként a hosszú, nehéz ritmusú szavakban: imperializmus, elszemtelenedett, tudatosítottad - , elkenik a hangokat, rossz ritmusban beszélnek, azaz röviden ejtik a hosszú hangzókat, nem mondják ki a szóvégeket stb.) Gyakorolni kell a pontos ejtést suttogás közben és nagy hangerõvel, különbözõ hangmagasságban és más-más hangszínben is.

Nincs annál szánalmasabb, mint amikor valaki hibásan alkalmazza a tájszólást, hiteltelenül utánozza a beszédhibákat. Nem árt tehát, ha a színész gyakorolja magát a karakterbeszéd területén is, és szándékosan utánozza mások sajátos kiejtését, hogy eddze a hallásfigyelmét, és szokják a tudatos beszédváltoztatás tartós önfegyelméhez. Helyes, ha olyan formák gyakorolgatásán történik a dolog, amirõl az embernek mélyen beivódott élménye van, tehát volt vagy jelenlegi tanáraink, régi vagy jelenlegi osztálytársaink beszéde, a táj nyelve, ahonnan származunk, vagy ahol nyaralni szoktunk.

A HANGSÚLYRÓL, A HANGLEJTÉSRÕL Shaw azt mondta, hogy igent tízféleképpen tudunk mondani, nemet pedig százféleképpen. Pécsi Sándor Fónagy Iván kérésére harmincféle módon kérdezte meg, hogy "hány óra?" A hangsúlyozás, a hanglejtés témaköre alig határozható meg tudományosan. Ez a beszédtevékenység legvariábilisabb területe. A helyes hangsúlyozás és hanglejtés zeneisége nyelvenként változik. A magyar ereszkedõ dallam, Bernstein szerint ez Bartók zenéjébõl fülbeötlõen leolvasható, illetve Bartók zenéje követi a magyar beszéddallamot. Az operák fordításakor súlyos gondot okoz, hogy a német vagy az olasz dallam alá nehéz a magyar szöveget fordítani, mivel a kérdés vagy az indulati kitörés dallamíve nyelvenként változik. A magyartalan hangsúlyforma, a magyartalan hanglejtés sérti a magyar nézõ fülét, idegessé, dühössé teszi a nyelvi konvenciótól való eltérés. Nem ritkán hall ilyet az ember: "kinyílik a bicska a zsebemben, ha beszélni hallom", pedig csupán az anyanyelvben megszokott formát nem tartja be az illetõ, s a hallgató úgy érzi, hogy õt személyében és nemzeti közösségében sérelem éri. Alig áthidalható ellenszenvet vált ki a rossz a hangsúlyozás, az idegen beszéddallam. Tudnunk kell errõl az érzékenységrõl, s nem szabad eleve ellenszenvet kelteni beszédünkkel, sem a színpadon, sem a szónoki emelvényen. Mielõtt megkísérelnénk a nemzeti beszédnorma hangsúlyozásban, hanglejtésben mutatkozó jellegzetességeit ismertetni, foglalkozzunk az általános, minden nyelvre vonatkozó színpadi hangsúlyozás, hanglejtés kérdéskörével. Két véglet okozza a feltétlenül elkerülendõ hibák zömét. Az agyonhangsúlyozás és a hangsúlytalan beszéd. Az agyonhangsúlyozók nem tudnak különbséget tenni a fontos és a kevésbé fontos közlések között. Lekicsinylik hallgatóikat, és bosszantóan szájba rágnak mindent, s ezzel elkenik a lényeget. A hangsúlytalan beszédûek beszéde érdektelen, a monotónia unalmas; modernkedõ, hamis beszéd az ilyen. Az elsõ hibát többnyire a dilettánsok követik el, az utóbbit a rossz útra került, blöffölõ színészek. A végletes hibákon kívül gyakori a téves

hangsúlyozás. Ez a mondanivaló félreértésébõl adódik, Saját gondolatainkat ritkán hangsúlyozzuk tévesen. A színész mások, gyakran igen-igen magvas gondolatát tolmácsolja. A köznapi beszéd produktív beszéd, a színpadi beszéd reproduktív beszéd. Megeshet, hogy a reprodukció téves. Egy-egy Shakespeare-szöveg (de emlegethetjük bátran a mi Németh Lászlónkat is) elsõ olvasásra nem bomlik ki teljesen. A színésznek el kell mélyednie a szövegben, és úgy kell keresnie a hiteles hangsúlyokat, a kifejezõ hanglejtéseket, hogy a kifejezés gazdagítása érthetõbbé tegye az olvasmányt, különben a nézõ többet kap a mûbõl, ha személyesen olvassa el. Megesik, hogy a hangszínváltások, hanglejtés-variációk, a szemfényvesztõ fokozás áldozataivá válunk, csak éppen a mû kifejtése marad homályos, a beszédzsonglõr ugyanis maga sem érti, hogy mit beszél, és a formai elemek fölösleges felvonultatásával leplezi a mondanivaló bizonytalanságát. (Gondoljunk mai magyar költõk verseinek dilettáns elõadásaira.) A mondanivaló értelmezése nagyrészt rendezõi feladat. Az olvasópróbán, amikor a rendezõ felolvassa a darabot, bármilyen tehetségtelen elõadó is, mivel õ érti a mûvet, a puszta felolvasása által - gyakran minden magyarázat helyett - a hangsúlyokból, a hanglejtésbõl világossá válik a színész számára a mondanivaló lényege, amelyet aztán õ elõadói tehetségével plasztikusabbá, átfûtöttebbé, csillogóbbá tesz. Végül a negyedik hiba a hangsúlyozás, hanglejtés terén az anyanyelv szabályainak megsértése. A beszéd konvencionális jelrendszer, amely az egyéni mondanivaló szubjektivitását az általános közlésformák keretei között tolmácsolja. Ha eltérünk a nyelvi közösség kifejezési szokásaitól, megnehezítjük, vagy lehetetlenné tesszük a megértést. A színpadon minden rezdülésnek tartalma és célja van. Ha valaki a megszokottól eltérõ módon hangsúlyoz, vagy a hanglejtése idegenszerû, ez a színpadon azt jelenti, hogy a megelevenítendõ személy idegenszerû, nem azonos a színpadi környezetével (a zsidós, a svábos, a paraszti hanglejtés meghatározza a színpadi figurát). Ugyanakkor az is fontos, hogy saját személyes ízeinkkel gazdagítsuk anyanyelvünket, ne csak kapjunk tõle, adjunk is - hogy csak holtakról szóljak, emlékezzünk Domján Edit sajátosan hízelgõ, Pécsi Sándor önfeledt, Uray Tivadar elegáns, Ajtay Andor charmeos, Kiss Manyi megható, Salamon Béla mulatságos hanglejtésére - a személyesség ugyanis legalább olyan fontos tényezõ a színpadon, mint az általános kifejezési formák pontos ismerete. A nyelvészet a szünetek, a tempóváltozások, a hangszínváltozások, a magassági vagy dinamikai fokozások és csökkentések, a hangsúlyok és hanglejtések kifejezést gazdagító rendszerét mondatfonetikai eszközöknek nevezi. A kifejezés legkisebb egysége a szólam. Ez állhat egy szóból, egy mondategységbõl, egy mondatból, vagy kivételesen több mondatból. "Volt egy falu - nem tudom, hol, - Abba' lakott - mondjam-é, ki? - Se bajusza, se szakálla, - Egy szõrszála sem volt néki; -" Arany János verssorai például így tagolódnak szólamokra. Vannak kétségtelen egységek: "Volt egy falu", ezt ugyebár lehetetlen tovább tagolni: "volt - egy - falu", így

Az elõadónak pontosan tudnia kell. illetve a darab rendezõ által elképzelt menetével. a hangsúlyozás csak elõsegíthetõ. mélyebb hangon történik) vagy tempó-. s nem város. (Azért ez a sok "többnyire" meg "általában". végül hogy falu volt. amelyek további tagolása lehetséges. talán mert értõbb vagy legalábbis jártasabb a közönség (vagy csak türelmetlenebb?). egyszóval hangsúlyt adunk a szónak. a kiejtés remekül tanítható. lassabban hömpölygõ lenne. s a külföldiek szerint férfias ritmikát ad a nyelvünknek: Öreg ember. hogy volt. különben a csönd modorossá vagy unalmassá válik. mert a beszéd eleven jelenség. se szakálla" ez már elképzelhetõ két szólamban is. a legjobb erõket mozgósító hiteles . Vannak azonban olyan szólamegységek is.nem vén ember. de összefügg az elõadási stílussal értelmezõ. magasabbra lendíti a hangot. mikor s milyen indítékból a szöveget. a hangadás. A mai színjátszás kedveli a nagyobb lélegzetû szövegmondást. hogy egy mondatban mi hangsúlyos és mi nem. érzelmi kitörést mutató szövegmondás) és a személyiség belsõ tempójával. akkor az elõadás huncutabb. mert a szólamoknak általában egy fõhangsúlyos és több mellékhangsúlyos szavuk van. s ez nem hamisítja meg a mondanivalót: "Se bajusza. s nem több. s a színésznövendék empátiájától (átérzõ. mint a szerelem vagy a hazafiság. A magyarban a fõhangsúly gyakran áll a szólam élén. tanáros értelmezésnél. a növendék iránt táplált bizalommal.illetve a magyarban általában azok elsõ szótagját . A légzés. A lényeges szavakat . Az empátiakészség azonban fokozható. s a szólamok ejtése magasabb. Ez sajátos. meg az. A hangsúlyviszonyok pontos felismerése a színészi tehetség egyik fontos ismérve. A közlést többnyire egy vagy két szó hordozza. A szólamtagolás tehát egyrészt szorosabb függvénye az értelmezésnek. hogy ki mondja kinek. A hangsúlyozás összefügg a szólamtagolással. oktató beszéd sûrûbben tagol. . A szólamok tehát közlésegységek. magasabb hangon. mint a gazdagon áradó. vagy a megnyugvás következtében mélyebb. s ma már nincs. beleélõ képességétõl) függ. hogy ezen a téren eléri-e valaha az ihletett mûvészek színvonalát.) A szólam tehát a fõhangsúly köré csoportosul.ez a legegyszerûbb. megbízható. A szólamtagolás régen sûrûbb volt. illetve hangszínváltással is érzékeltetni a tagolást. az indulat mind magasabbra. Az. s talán legprimitívebb módszer.Lehet hangmagasság-váltással (a közbevetések mélyebben szólalnak meg. hogy csak egy volt. a többi csak kiegészíti.megváltozik teljesen az értelem: az kap hangsúlyt. hogy megtalálja az aktuálisan hangsúlyozandó szót.emeltebb hangon mondjuk: nagyobb nyomatékkal vagy magasabb hangon. hol. A szünetek nagysága döntõ fontosságú a színpadi beszédben. szeretetteljes figyelemmel. A szólamokat azonban nemcsak szünetekkel lehet egymástól elválasztani . A szüneteket azonban átfûtött jelenléttel kell kitölteni. és tudományosan éppoly nehezen közelíthetõ meg. csak a teljes szövegrészlet elemzése után válik nyilvánvalóvá. A hangsúlyviszonyok árnyalt megelevenítése a szövegmondást a dilettáns felolvasástól vagy felmondástól az átélt mûvészi elõadás szintjére emeli. vagy megreked a pontos.

. érzelemmentes közlések és a kérdõszót is tartalmazó kérdõ mondatok hanglejtése ereszkedõ. ha a növendék ugyan fontosnak látja. egyszerû kijelentésekre nevelt beszélõk). te szemét.. ha befejezett (Beléptem a szobába.hajas. mert fölpofozlak!).. se a rögtönzés henyeségében. hibás hanglejtésvariációkat sajátított el. s pontnál leereszteni. Minél érzelemgazdagabb a szövegmondás. Nem ittam. hogy vesszõnél mindig fel kell vinni a hangot. A kérdõszót nem tartalmazó kérdõ mondatok nem ereszkedõ jellegûek (vesd össze: Hány óra van? Nyolc óra van? Nyolc óra van!) és nem ereszkedik a dallam az érzelemdús közlésekben sem (vesd össze: Ne hagyj itt. hogy csökkentsük a hibalehetõségeket. s a szólamon belül is .nem csak a pont . annál szélesebb és változatosabb a beszéddallam. és a betanultság ne érzõdjék se a kiszámítottság gondosságában. . a számára hitelesnek hitt formákat fogja felmutatni.tanári tekintéllyel. hogy a magyarban többnyire a szavak elsõ szótagját hangsúlyozzuk (tehát itt emeljük a hangot.. és olvasni kezdtem.ettem. Ha azonban valaki a szülõi házban magyartalan hangsúlyrendszert. Elõször is a vesszõ nem jelent föltétlenül szólamhatárt. Egy új könyvet találtam. s ilyenkor illik levinni a hangot (figyeljétek meg a szpíkereket. Ez összefügg azzal. mert õk érzelemmentes. Beléptem. Az babona.). Az ereszkedõ dallam csak alapforma! Az egyszerû.a helyes hangsúlyozás a szabályok ismeretével aligha sajátítható el. (Figyeljétek a veszekedõket. A magyarban tehát a szóhangsúly is. Bár . A könyvet a Corvina adta ki.). hogy valaki akkor is kérdõ dallamot használ . ez az úgynevezett poláris hangsúly. ha befejezetlen a közlés (Amint beléptem a szobába. A jó hangsúlyozás alapja. a szólamhangsúly is elõrekívánkozik. értelmezõ. és lezárjuk. hogy soha nem fejezi be a szólamokat.általában ereszkedõ a hanglejtés.). Nyitva hagyjuk a dallamot. minden vesszõnél "pontot tesznek". ha van kérdõszó a mondatban és az. Ne hagyj itt. hogy legelõnyösebb tehetségérõl gyõzze meg a tanárát. a jóízû öreg paraszt mesélõket stb.). A föltárt hangsúlyszabályok közé tartozik a párhuzamos tagok . s így a mellékhangsúlyos.mint mondottuk .. Igen általános hiba.. s ennek megfelelõen a további szótagokat ereszkedõ jelleggel mondjuk)..mint a kisgyerekek .fõként ha a fõhangsúlyos szó a szólam elejére esik . mert ez a képesség csak akkor mozgósítható. az átélés hevületében ugyanezeket. de ne szorongjon a váratlan variációk kiválasztása közben. A magyar beszéddallam alapformája az ereszkedõ hanglejtés. a drukkereket. hogy a mondanivalót megélt igazságként közvetítsük. riportereket. A hangsúlyszabályok közé tartozik az ellentétpár kiemelése. mert a számtalan variáció alig foglalható szabályokba. kisebb dinamikájú szótagok (szavakban a páratlan szótagok) enyhe lüktetést adnak az ereszkedésnek. (Nem kopasz.) Ugyanilyen általános szabály a közlés új elemeinek hangsúlyozása (Beléptem a szobába. néhány alapszabályt ismertetünk. csirkefogó fráter. másodszor egy-egy vesszõ jelölhet befejezett közlésegységet is . nagyon helyesen.

A begyökerezett artikulációbázis okozza .mondja a rendezõ. stb.hangsúlyozása. a fokozás is fontos beszédtechnikai feladat. tempóváltoztatással tagoljuk. A RITMUSRÓL A magyar beszéd sajátos értéke fokozottan ritmikus volta.amely szintén a mondatfonetikai eszközök közé tartozik . A váltás újfajta beszédmód alkalmazása. a zöngés-zöngétlen elkülönülés határozott módja. Egyrészt azért. mert a verbális tehetség ért a mondanivaló szerkesztéséhez (nem terjengõs a bevezetés.. a kamrában sem találtam. A váltás lebonyolítása igen nehéz.a fokozás. hogy a ripacs a váltásokból él! A váltásokat tehát igen fontos alkalmazni. az erõteljes nyelvhegyi r. és csak akkor hiteles. Különben szánalmas üres hõbörgés az egész. a magyar nem .). a monoton dallam gúnyos szélességbe csap. amely meghatározza egy-egy nyelv beszélt formájának jellegét. nem fog tudni szépen játszani. A váltás is. ha a váltás töltött. a hangsúlytól független idõmérték -a német nyújtja a hangsúlyos szótagot. jellemzi a pontos hangzóejtés . Mit jelent a váltás? A "privát" ember gyakran a legizgalmasabb élményét is monoton egyformaságban adja elõ. tömören összefoglalt legfõbb sajátosságot. másrészt mert a mondanivalóját váltásokkal teszi érdekessé. A szólamokat kis szünetekkel vagy enyhébb hang-. hogy adott esetben könnyen alkalmazható legyen.oldottan a mélybe kerül. A magyar artikulációs bázishoz hozzátartozik az idõmértékes és a nyomatéki hullámzás. vagy "itt egy csöpp váltás kellene"). a hangsúlyok nem túlságos kiemelkedése. (A konyhában sem. Lépten-nyomon elhangzik ez a szó a rendezõ szájából: itt váltsál. A magyar artikulációs bázist. s átsiet az érdektelen részeken stb. de módjával kell élni velük. a nagyobb egységek lehatárolására.) A színpadi beszéd alapvetõ mondatfonetikai eszköze a váltás.nem nyeljük el a hangsúlytalan szótagokat. Ugyanígy fontos a változatos hanglejtés és a hangsúlyozás variációinak gyakorlása.. a többnyire ereszkedõ beszéddallam. Megjegyzem. a szobában sem. hogy a feszült magasság rövid szünetközbevetéssel . jól idõzített a poén. mert ha valaki nem fejleszti a hangszerét. Mind a kettõnek a gyakorlása fontos. a nagy hangerõ suttogásra vált. A másik mindennapos színészi beszédeszköz . mint például olykor a német . A váltás történhet úgy. egyszóval. ugyanakkor a társaság jópofája közömbös dolgokat is mulatságosan vagy izgalmasan beszél el. ha a lélek is követi a beszédmód változását. a sajátos ritmuson kívül. vagy a derûs hang robbanásszerûen dühössé lesz. a nagyobb egységeket nagy szünetekkel vagy váltásokkal ("itt nagyot válts!" .esetleg anélkül . A fokozás többnyire az indulati állapot sûrûsödésének. (Artikulációs bázisnak nevezzük azt a nyelvenként változó. vagy az elbeszélés izgalomkeltõ szándékának az eszköze. figyeli a hallgatóság reagálását.

Az alapok tisztázása után fontos. Régen szokás volt skandálás közben a hosszú szótagokra indulatlan nyomatékot adni. A magyar beszéd valóban lassabb. hogy a szavak hosszúságát a kiejtés hosszú szavaknál kötelezõ meggyorsításával idõben rövidítjük. A szép beszéd számonkérõi a lassú beszédet igénylik. majdnem szabályosan dobolhatóvá teszi nyelvünket. a színpadi beszéd egyik alapeleme. A pattogás a hadarók tulajdonsága. A magas hangú színész ritkán vívja ki az elismerést a szép beszéd kutatói között.már kiment az iskolai divatból. hogy lengyel.igaz. hogy a fiatal színészek nem beszélnek elég szépen. hogy se a nyomatéki ritmus (az elsõ szótagok hangsúlya). s ezeket szabályosan illik ejteni. A magyar beszédritmus kettõs gyökerû. hogy mikor hosszúak és mikor rövidek a szótagok (rövid: rövid magánhangzó magában vagy egy rövid mássalhangzóval hosszú: hosszú magánhangzó magában vagy mássalhangzóval. nem keresztezheti az értelmi hangsúlyt. másrészt az úgynevezett szép beszéd önmagában ma már nem használható. de ha valakinek . és az a törekvés. se az idõmértékes szótagejtés nem ölheti meg a sor tartalmát. Tisztán. magyar vagy holland ember beszéli a németet. és rövid magánhangzó két vagy több mássalhangzóval.ez a leptetés. hogy a német kiejtésérõl is többnyire felismerhetõ.a fordított mûvekre is gondolunk hemzseg az idõmértékes soroktól.azt. a leptetés fõként nõi beszédmodor. hogy a színpadon bármi is "általában" történjék. A belsõ tempó is személyiségjegy.. olykor együtt jár az ajkak modoros túlartikulációjával és a hang monotóniájával. illetve hosszú mássalhangzóval). Jól kell beszélni. Azt hiszem. pedig neki igenis magas hangon . A BESZÉDST+LUSRÓL Sztanyiszlavszkij óva int bennünket attól. Hozzá nem értõk részérõl gyakran hangzik el a vád. mint az olasz. vagy minden szótag hosszú lesz . ügyesen és legfõképpen a személyiségünknek megfelelõen. alig szorul magyarázatra. A magyar költészet és drámairodalom . A színész az idõmérték pontos alkalmazásával fokozza a beszéd esztétikai hatását. Fontos szabály azonban. mert igen sok a szépen beszélõ színész a fiatalok között. A jó ritmusú beszéd önmagában is gyönyörködtet. Ez egyrészt nem igaz.kell beszélnie. hogy különbözõ stílusoknak megfelelõen is képes legyen beszélni. hogy sajnos az idõmértékes versmondással együtt . világosan. A színpadi beszéd csak fõbb ismérveiben általánosítható. Egyrészt ékezettõl és mássalhangzók kettõzésétõl függõen olykor törvényszerûen hosszan ejtjük a hangokat. ez a szokás .de technikailag felkészülve és mellrezonanciával dúsítva . hogy a színész gyakorolja magát abban is. másrészt az elsõ szótag nyomatéka.) A ritmus nagyon fontos.ezt nevezzük pattogásnak . A ritmustalan beszédben vagy minden szótag rövid lesz .

Erõteljesebb a hangvétel. Amikor úgy kell beszélnünk. mint a romantika . A naturális beszéd kezdõknek akkor sikerül. a játékos ritmizálás. ami az otthoni és az iskolai életben kialakult. Alkalmat ad a hangszínezés. hogy ilyenkor igenis szépen kell beszélni. A bájos túlzások. a komikum és a tragikum átmeneti szélsõségei nagy beszédtechnikai jártasságot igényelnek. akik már az életben sem beszélnek az elõbb emlegetett pongyola módon. hanem csak felidézik a helyzetet. Meg kell tehát keresnie minden színészjelöltnek . s akiknél már mélyen automatizálódott az erõlködésmentesen is jól érthetõ köznapi beszéd.tanára segítségével . elharapjuk a szó végét. tehát mindent hajszálpontosan ejtve gyorsan kell beszélnie.) A beszédstílus egyrészt követi az elõadás stílusát.mondatfûzés veretes szépsége megkönnyíti a helyes és szép beszédre való koncentrálást. a gondolkodtató láttatás . Shakespeare nem azért nehéz. szélesebb az artikuláció. hanem mert nagyon is eltér.vagy olykor nagyon is magával ragadóan . s nem az ajkak túlartikulálásában teremti meg a tisztaságot. amely a beszédet végzetesen . nem teremt olyan indulati belsõ feszültséget. s ha a figura vagy a játékstílus megkívánja. javul a beszédritmusérzék. Az a körülmény. Megjegyzem.valójában nagyon is régi . másrészt alkalmazkodik a megelevenítendõ figura beszédmodorához. annál könnyebb a megvalósítás. Ilyenkor minden kicsit túlzott. megerõsítve. és a kiejtés fõként a nyelv munkájában. mint ahogyan ma az életben szoktak. gazdagítva valóban az õ kifejezési módja. ha a hang növelése nem jár magasítással (a rezonánsság a fõ törekvés). hiszen ezek a szövegek elsõsorban esztétikai élményt nyújtanak. Akkor aztán lehet csengeni-bongani. mert a szavak szokatlansága. A brechti játék is kedvezõ beszédgyakorlat. mert a kívül maradás.furcsa paradoxon -.megzavarná. Minél nagyobb az eltérés saját beszédünk és a fölvett stílus között . és nincs rezonanciánk. dallamosabb a beszéd. mert kevéssé tér el a köznapi beszédtõl. A romantikus beszéd sokkal könnyebb. A mesejáték sok színt kíván. amely kitisztítva. Ez az eltérés már oly nagy. akkor ettõl a saját beszédtõl kell eltérni a kívánt stílus felé. akkor állunk a legközelebb ahhoz a mélyen gyökerezett beszédmódhoz. annak . Ezt a fajta beszédmódot csak az érett.meg átdolgozott színészek képesek tökéletesen alkalmazni.pontosságra szoktat. Különösen jó beszédnevelõ a romantikus elõadás. a daIlamos beszéd gyakorlására.gyors a belsõ tempója. (Ezért hasznos kezdeti idõkben archaikus szövegeken dolgozni. Romantikus drámák eljátszása igen jó beszédiskola. hogy technikai felkészültség nélkül egy-egy jelentõs Shakespeare-szerepet eljátszani . biztosítva van a tempó. Hadarni és motyogni kezdünk halkan (hiszen ezt érezzük természetesnek).más szempontból.azt a beszédmódot. A naturális beszédstílus a legnehezebb. Ilyenkor minden plasztikusabb lesz. hogy a színészek nem élik át a mondanivalót. lehetõséget ad a harsányságra. önmagukat át. ha a szöveg versben van.technikailag alaposan felkészülve. a számunkra új .

Kosztolányi Dezsõ. mint az elõadási vagy a versmondói stílus megragadása) nem nélkülözheti az ösztönösséget. Jelentõs színészi hatást lehet elérni a . Hamlet alig követhetõ belsõ gondolatainak hangos kivetítõdése. A lírai költészet egyike a legnehezebb anyagnak. csak egy különös hangszínre vagy beszéddallamra. Másként hangzik el a vers költõnként.lehetetlen.néha szerencsésen találkozik a kettõ . pontos). míg nagy lírai tehetségek alkalmatlanok arra. kimért. a ritmusérzék. de képtelenek egy verset belülrõl igazán elmondani. a poentírozás biztos szünetérzéke. A bohózat alaphangja fényes. hatalmas erejére és elveszejtõ gyengeségére. A gyermekversek a beszédritmus. Elég e néhány példa. Vörösmarty Mihály . s olykor ez az élmény olyan nagy. A komikai elemek itt néha annyira hanghoz. amelynek bizony jelentkeznie kell a hangban is.Dsida Jenõ. Az erre való hajlam egyéni adottság. a Szentivánéji álom zeneisége a szövegben. mint hangosan!) A balladák elmondása kívánja a legnagyobb felkészültséget. szuggesztív hatóerejére. színes) és a mesének is (az utóbbi jellegzetességeit Fónagy Iván tudományosan vizsgálta. hogy majdan felkészült technikával legyen képes a reá váró tirádákat végiglélegezni. Gondoljunk Othello áradó érzéseire. hogy a vállalkozó riadtan meneküljön beszédgyakorlatai közé. beszédtempóval gyõzni. hogy valakit hitelesen utánozzanak. belsõ feszültségének fokozódásaira. (Halkan beszélni sokkal nehezebb. Hevesitõl tudjuk. amelyet valamelyik színész szájából hallott. beszéddallam játékos formáit segítik. olykor a megelevenítésre. lásd ajánlott irodalom).Ady Endre. Csak neveket teszek egymás mellé: József Attila . Saját stílusa van az értekezõ prózának (száraz. hangsúlyokkal megvilágítani. hogy más a mímes készség és más a lírai alkat . az emelt beszéd. Jago sziporkáira.vannak parodisták. lassan hömpölygõ). s innen van néhány mai unokának élménye Rátkai Mártonról vagy Rózsahegyí Kálmánról. akik kiváló imitátorok. az anekdotának (széles. A forradalmi versek a hangerõfokozás. A hiteles megszólalás a láttatás. hogy a nézõ olykor évekig másra sem emlékszik. hanggal bírni. mint az elõadó szuggesztivitását. Szükséges a biztos artikuláció. hogy otthon évekig idézik a családban. a karakterizáló beszéd ízléses mértéktartása. Mercutio beszédzsonglõr mutatványai. A karakterizálás (éppúgy. Júlia gyermeki öröme hogyan vált át érett tragédiává. tempója gyors. és másként mûfajonként. mert a személyesség és a csöndesség nagy beszédfelkészültséget követel. a tréfának (gyors. a nézõ által tudott. Arany János . a lassan hömpölygõ. szép beszédre. Az anekdotázó versek lehetõséget nyújtanak az apróbb váltásokra. a fordulatok sodra éppúgy igénybe veszi a beszéd zeneiségét. a széles ívek megformálására adnak alkalmat. A tájleíró versek alkalmat adnak a láttatásra. de Othello által nem is sejtett hazugságaira. beszédhez kötöttek. a feszültség érzékeltetése.

öblösített vagy felszorított hangadás megszüntetése. kifejezés. A mássalhangzóejtés kitisztítása (sz. Az erõteljes mellhang erõlködésmentes kialakítása. a színész által tudott elõzmény és következmény. Egyfelõl meg kell teremteni azt a meg nem ismételhetõ embert. z. A szövegértelmezés jártasságának kialakítása. s ezzel gazdagítsam õket.gazdag személyiség szereptõl töltött. magával ragadó felmutatásával. hogy a látottakat másoknak is felmutassam. A hangadó gyakorlatok célja a jól vivõ középhangsáv felismerése és kimunkálása. A hangsúlyviszonyok tanulmányozása. a szituáció. elmélyedõ) és az extrovertáltról (kifelé forduló. r). A hangterjedelem kiszélesítése: A görcsmentes hangerõfokozás megtanulása. +snia kell befelé. barátkozó). az introvertáltról (befelé forduló. ha pszichológiai jártasságunk van. de bámulatba ejtõ az a képesség is.szükséges kilégzés szabályozása. színes. A hangelõrehozás. a pillanatnyi lelkiállapot. hangadás. hogy megteremtsük a jó hangadás alapfeltételeit. Tudnunk kell a két fõ típusról. A levegõbeosztás rekesz adagoló biztonságának kialakítása. tiszta szövegmondás kialakítása. hogy a karakter megnyilatkozásai korántsem egyenletesek. és építkeznie kifelé. kiejtés. A kifejezõgyakorlatok célja a szólamegységek felismertetése. Mindkettõ felismerhetõ a beszédmódjáról. Persze tudjuk. az önimádó és az adni kész is. Elõször a légzésünkkel kell foglalkoznunk. cs. késõbb a kiejtéssel. A szünettartás tudatosítása. De felismerhetõ a szorongó és a gátlástalan. és automatikussá tétele. A színészi önnevelésnek (s ezen belül a beszédnevelésnek) két úton kell járnia. ha valaki egy jellegzetes embertípust a maga riasztó vagy szeretetteljes mivoltában pontosan megformál. A pergõ. hogy személyességem mind erõteljesebben kibontakozzon. hiszen befolyásol a partner. A karakter megragadásához nem árt. A hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben. A rekedtes vagy levegõs. másfelõl figyelnem kell a világot. csöndes. A kiejtésgyakorlatok célja az oldott szájnyitás kialakítása. A szabályos beszédritmus megteremtése. az akarnok és a szerény. A magánhangzók pontos színének kialakítása. viszonylag körülhatárolható egységre bontható: légzés. aki vagyok. HOGYAN GYAKOROLJUNK? A beszédtevékenység összetett jelensége négy. ez módjával segíti az ösztönösséget (nem módjával tönkreteszi). A hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása. Az egyenletes hangadáshoz. s végül a kifejezés gazdagításával. c. azután a hangadással. a ravasz és a korlátolt. zs. A hangtalan belégzés begyakoroltatása. A . s. hogy biztosítsuk kiejtésünk forrását. A légzõgyakorlatok célja a nagy kapacitású rekeszlégzés kialakítása. A gondos szóvégejtés beidegeztetése.

A hangszíngyakorlatok kialakítása. nem 27. húszankénti lélegzetvétellel. s. kilégzés a körkörös tágulás ellenõrzésével. . elnyújtott kilégzés (kezek a csípõn).. mert akkor nem tud játszani. 11. . Mély belégzés. nem 12. s. A beszédtechnikai gyakorlatok során megtanulunk koncentrálni.Nem 9. nem 9. 3. A beszédtechnikai gyakorlatok voltaképpen személyiségnevelõ koncentrációs gyakorlatok. s ez a színpadi játék halála. elnyújtott kilégzés fekve.Hétfõn szõlõt eszem kedden cseresznyét szerdán szõlõt eszem csütörtökön cseresznyét.. lazítás-feszítés. nem 21.vasárnap együtt leszünk. A váltások és fokozások megtanulása.hanglejtés-variációk gyakoroltatása. . 5.' a légzés ellenõrzése egymáson. rekesszel. h hangon történjék. nem 24. Ugyanez székadogatás vagy dobálás közben..Héttõn cseresznyét kedden szõlõt eszem szerdán cseresznyét csütörtökön szõlõt eszem..Hétfõn te jössz énhozzám kedden én megyek tehozzád szerdán te jössz énhozzám. nem 18.. A színész a színpadon állandóan többfelé koncentrál. amely késõbb ráfigyelés nélkül is szolgálja színpadi életünket. h hangon. 4. 7... . de a beszédére már nem.Egy mellett nem három áll kettõ mellett nem négy áll három mellett nem öt áll. "Vonatba állás... tenyérellenõrzéssel. . hanem 30. . Relaxálás tudatos rekeszlégzéssel.Tizenhárom óra az egy óra tizennégy óra az két óra tizenöt óra az három óra. Hangos számlálás 100-ig. . a kilégzés elnyújtása 50-60 mp-ig.. . 10. nem 18.Egy óra az tizenhárom óra két óra az tizennégy óra három óra az tizenöt óra. Koncentrációs légzõgyakorlatok: . 9. és kialakítjuk azt a beszédet.. 8. nem 27.. a kilégzés sz. csak "beszélni". nem 15. 2. Oldott hanyatt fekvés (relaxálás) önkéntelen rekeszlégzéssel. GYAKORLATOK LÉGZÕGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES LÉGZÕGYAKORLATOK 1... A kilégzés sz. nem 6. f...Januárban itthon vagyok februárban vidéken márciusban itthon vagyok áprilisban vidéken. 6.. Hanyatt fekvés. .Nem 3. Mély belégzés. . f.. Fölállás csípõre tett kézzel. belégzés.

a hiteles hanglejtésre. a hatodik egységben meg kell keresni a szünettartás értelmileg. Mándy Stefánia: Csendítsd rá. hogy ellenõrizzük a rekeszlégzést. Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet): Azon az éjjel.. illetve kiejtésgyakorlatok idején is vissza-vissza kell térni a légzõgyakorlatokhoz. érzelmileg indokolt helyeit. A szövegek elsõsorban a jó légzést szolgálják. 3. részint az izgalom levezetésére. SZÖVEGES LÉGZÕGYAKORLATOK 1. Késõbb vegyük el a kezünket. de nem erõltetett mellhang). Babits Mihály: Esti kérdés. 4. kél hatalmas szólam.Kettõ meg kettõ az négy négy meg négy az nyolc. a 3. József Attila: Mint a mezõn. de természetesen törekedni kell a hangvétel tisztaságára (erõteljes. nyolc meg nyolc az tizenhat. Késõbb a hang-. a helyes légzés alkalmazása. váltakozó nagyságú szólamok. 6. azonos szólamok..-at vagy az 5 et) használhatunk a pályán fellépés elõtt.hanem 90. Kezdetben csípõre tett kézzel gyakoroljunk. növekvõ szólamok.. hangkapcsolatok. a pontos kiejtésre (szóvégek. 1. játékos pergetés egy levegõre. amíg kívülrõl megy a dolog. varrjunk fel gombot. Egy-egy légzõgyakorlatot (pl. Konrád György: A látogató {részletek). Adogassunk széket. labdázzunk. (-) -összevissza hosszú sz! Azon az éjjel . KOSZTOL+NYI DEZSâ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Azon az éjjel az órák összevissza vertek. a szövegmondással egy idõben írjunk fel nehéz szavakat. 2. részint a jó légzés érzésének felkeltésére. Dsida Jenõ: Arany és kék szavakkal. 5.. kössünk nyakkendõt.. hosszú-rövid hangok) és a világos hangsúlyozásra. Addig kell mindent gyakorolni. . Az elsõ öt szövegben be kell tartani az elõírt szüneteket.

(-) -állatzokogna. nyöszörög. lámpa. (-) -úsztak hosszú ú! Azon az éjjel kocsik robogtak a kapunk alatt. (-) -olyan volt! 2. de a félelem -félelemelveszi könnye melegét. (-) Azon a reggel csupa rokon jött. halavány. anya. (-) -ijedt rövid j! Azon az éjjel halt meg szegény. mint egy néma angyal. sirató nép. hova futna kapkodott lábaival.holdfényben úsztak mind a kertek. de hirtelen . õ mint az állat. (-) -rokon jött! Azon a reggel sürögtek az öreg mosónék. -tömött. (-) -alatt szóvégi tt! Azon az éjjel könnyben vergõdtek a fülledt szavak. (-) -állát! Azon a reggel lassan vezettek a földúlt szobán át. (-) -mosónék ritmusa! Azon a reggel kendõvel kötötték fel gyönge állát. (-) -riadtan bámultam! Azon a reggel csak hallgatott makacs ajakkal. (-) -pénzt! Azon a reggel riadtan bámultam feléje. dühödta tarlón szalmaszál pörög. (-) -hallgatott! Azon a reggel olyan volt. (-) a tömött. (-) Azon az éjjel féltünk a borzadó homályba. õsz nagyapám. (-) -ben vergõdtek! Azon az éjjel égett szobánkba gyertya. dühödt ég dörög. JÓZSEF ATTILA: Mint a mezõn Mint a mezõn a kisfiút ha -kisfiúteléri a vihar (-) s nincs tanya. sóhajtana. (-) -féltünk hosszú é! Azon az éjjel arcunk ijedt volt. (-) -földúlt!Azon a reggel rozsdás pénzt tettek kék szemére.

árkot betölt és gödröt ás. ily veszetten -az így ésily hirtelen. -esõ dõlaz mintha belõle fakadna. (-) ki pedig sietne -(-) megállok most. érenhömpölyög fönn a levegõben. -réten. mint a villám -villan. (-) -sirniS e könnyel ázott talajon. villáms fekete esõ dõl szakadva. amikor sovány testén és arcán halovány borzongás villan.reá lehel a hideg ég (-) s csak akkor. útja van ebben az idõben -(-) -útjaígy tört e vágy rám. az éren. hömpölyög a réten. fénylõn csorog a zöldeken. -fönns a gyermek megindul a téren. amely fölgyûl a földeken. (-) -belõlemint mérhetetlen nagy sírás. ily szilajon. (-) A kívánságát -megállok. (-) -ázott talajonhol nehezen emeli lábát az ember. kívánságátészre se venném. (-) ha szeretne. . (-) -az ily hangsúlyosférfi létemre sírni kezdtem.

s a nagybetûk közébe kis képecskéket ékel. drága arany és kék szavakkal csak téged festeni. én szerelmem. ki lemosdotta rég a földi vágy sarát. mely könyvekkel teli. DSIDA JENÕ: Arany és kék szavakkal Miképpen boltíves. s le nem lankad fejem a béke isteni ölébe. világ legszebb virága. s már félig fent lebeg a tiszta étheren. halavány fénye mellett megörökítni. mígnem szelíd mosollyal lelkét kileheli -(-) úgy szeretnélek én is lámpásom esteli. . míg ujjam el nem szárad. pókhálós vén terem zugában álmodó középkori barát.3. mint romló fának ága. ül roppant asztalánál. Madonnát fest örökké arannyal s égi kékkel.

(-) vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát. a féltett földet lassan eltakarja (-) s oly óvatosan. sima bársonytakaró. e bús Danaida-lányok s a nap. de nincs is. dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot (-) és úgy pihennek e lepelnek árnyán. BABITS MIH+LY: Esti kérdés Midõn az est. merengj a messze múltba visszaríván. hogy minden fûszál lágy leple alatt egyenesen áll (-) és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes. vagy kávéházban bámészan vigyázd. az utcalángok kettõs vonalát. melynek emléke teher is. a Riván. álmos kocsisod bóbiskolva hajthat. melybe nem vet magvetõ? (-) minek az árok. e könnyû. de kincs is: (-) ott emlékektõl terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: (-) csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? (-) mégis csak arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz. hogy nem is érzik e lepelt tehernek: (-) olyankor bárhol járj a nagyvilágban. sima. vagy a vonatnak pamlagán. melyet por lepett el. melyet terít egy óriási dajka. ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat. (-) vagy országúton. (-) vagy épp a vízi városban. bús szobádban. melynek emléke sohse lehet hûvös. mely miként a bûvös lámpának képe van is már. minek az apályok s a felhõk. ez égõ szizifuszi kõ? (-) miért az emlékek. e lágyan takaró fekete. hogyha majd leszárad? (-) miért szárad le. domb oldalán. hogyha újra nõ? (-) . a tarka márvány? minek az est. (-) vagy a hajónak ingó padlatán szédülj. hol lángot apróz matt opáltükör. hogy gyújtják sorban a napfényû gázt. e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger. (-) elmúlt korodba.4. miért a múltak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelõ idõ? (-) vagy vedd példának a piciny fûszálat: (-) miért nõ a fû. bársonyos lepelnek. melynek emléke édesen gyötör. (-) vagy fáradtan. vagy otthon ülhetsz barna.

zöld mintás. megeszem. feldobja az apja. kot-kot-kot- . kéktintás.a hó Mindennap megterem kot-kot-kot kotkodács. az apja elfogja. villog is.5. ragyogó! Hûvös is. múlik is. a füstös háztetõn a rücskös hegytetõn. ha tarka. Csillog is. M+NDY STEF+NIA: Csendítsd rá Kis Magda feldobja. röptetve. ha fehér. pörgetve. szöktetve. hullik is. ezüstös fény. magasba hajítja. hej minden reggelen szalma közt meglelem. befed is vetésen meleg is jó takaró . görgetve. szép piros festékes. húsvétra tiéd lesz. elteszem. bokorba gurítja.a labda. színekkel ékes. elkapja Kis Magda .

Szájról jár itt szájra. föld fia . amit mindig újra vár . a szádon kirepül. Kurjant.a tojás.a nyár. ha nem vagy egyedül. de csodás! . aláállna. zöld az erdõ. bokron málna. néz az égre februárban: mikor jön hát. elkapja pajtikád. mint a parittya. ágon alma. issza is.kotkodács de csinos. úgy röpül. vissza is hajítja. minden ember mindig várja . Ég lánya fakasztja búsaknak vigaszra. pagonyból virányra röppen szép virága. . nincs szárnya.a szó.néz az égre januárban. hegyek bérce. hogyha zuhog. rikkant kakas. Palkó csak a tóra járna. ha jó. mégis száll. mikor végre. Füleden berepül. jérce.

a barátaikat felköttetõ. ha éjszaka sikerült hosszan és ájultan aludnom. ha elõzõ este feleségemet átkarolva csendben végigjárjuk szokott sétautunkat a hegyoldalon. üdvözlõ táviratokat küldõ és rendjeleket osztogató. virágcsokros kislányokat homlokon csókoló. újdonsült népvezérek. mint egy porlepte. majd.szakasztja. mint a többi. nem hív senkit sehová a hangosbemondó. az autóbusz ablakánál ülõhelyet kapva becsukódhattam felebarátaim füstesõ. szakadozott. ahogy beléptem a hivatal kapuján. dünnyögi. a bírósági üvegkalickában bóbiskoló tömeggyilkosok. vonalas szerkezetekkel utóbb. nem dörren percenként a felvonófülke csapóajtaja. KONR+D GYÖRGY: A látogató a) Ha íróasztalomnál ülve tenyeremet homlokomra szorítom.és konyhaszagú kabátjai között. zümmögi vén s fiatal . / nem a . ha idegeimben elindul néhány korty pálinka. veled is megosztja. almára. villany. s a kávé friss gõzével fejemben. akkor. jobb és bal felõl zakatolni kezdett egy-egy elnémíthatatlan. nem kaparásznak ablakpárkányomon az örökké hasmenéses galambok.a dal. bicegõ. s megszabadulva a tûrhetetlen kopácsolástól. törpe írógép. a puszta leheletnél is kevesebbet mondó illetékes szóvivõk. nem erõszakoskodik a telefon. emberfölötti ideje. ha kiejtettem lomkamrához mindinkább hasonlító emlékezetembõl az öklüket rázó hadügyminiszterek. dohányra és borra is. akkor is csak olyan lesz ez a nap. a szoborleleplezõ. s ettõl egész zsibbadt agyvelõm sercegni kezd. kávéra. húsra. új kenyeret szegõ. gyermekkori torlódással elõbb. várakozásteljes. hídavató. díszszázad elõtt ellépõ. ha a keltõóra robbanásától a mosdó elé lökve idõben elvégeztem a fölkelés elhomályosuló gondolatokkal központozott szertartásait. b) Az embert kalodába vonja az idõ. nem hörög a fûtõtest. elsötétített recehártyámon zajlani kezdenek a képek. s maradt pénz tejre. ha a lakbért. mert mögötte. 6.és telefonszámlát már kifizettem. kivénhedt televíziós készülékben a villanyáram. ha nem szól senki. / nem a világtér és a történelem láthatatlan. kellemetlen mondatroncsokat dobálva figyelmem napról napra zsugorodó mezejére. a halkan kicserélt mesterkémek. az emberevõ istenkirályok. istenem. katódsugarak hullámain minden szobába bemosolygó buboréknagyságok tolakodó nevét. és nem csoszognak ablakom alatt a veszendõ lábbelik tétova és leselkedõ gazdáikkal az üveg mögött.

kátránylemezeknek és bitumenhordóknak. középen árkolt. lehet / . vajsárga. autóköpenyeknek acéldróttekercseknek. kohókoksz. huzalgubancok lejtõs halmainak. "Szörp".és téglarakásoknak. valahol leeresztenek egy redõnyt. elválások forgalmát szabályozó. pisztrángezüst (a benyomott. pohár csörömpöl a kövezeten. a sarki kocsmából valakit kilökhettek. ládákat dobálnak egymásra. a közúti szállítás e formatervezett elõkelõségeinek. hozzásimulni. érintkezések. híddal átívelt./ átmenetileg tudomást sem venni róla. a megszentelhetõ és bemocskolható idõ. kiásott törmelék. nehézkesen. tolókocsi nyikorog. elgömbölyített orrú vezetõfülkével tömzsin összenõtt vagy tõle vékony csuklós nyakkal elválasztott) tartálykocsiknak. alumínium. folyami kavics. rekeszes vagy egybenyitott. távolabb szenet lapátolnak a járdáról bizonyára a pinceablakon át. / lehet elviselni.és gyapotbáláknak.gyulladt vagy kialvó eszmélet lüktetõ ideje. egyforma teendõk kürtõin átvonszoló. / a kuporgatva is elveszíthetõ. a betonelemeknek. ébredéstõl elalvásig rángató. lecsapott. vak ember botja kopog a ház falán. / és lehet iszonyodva. zárás elõtt a trombitaárus portékájával rikongat. hat-nyolc-tíz tonnás. köhögve beindul egy motor. mozdulatokat rövidítõ. távolabb mentõkocsi szirénázik. súrlódások. "Bor". eternit oxigénpalackoknak. / ez a nyugodt és megvesztegethetetlen. deszka. kereplõ szól. köznapi idõ. "Szesz". vas-. ócskavas. domború hátú. / hanem a keltõórában toporzékoló. c) A szürkülõ délután egykedvû hangjai becsobognak az ablakon. drágán vehetõ idõ. "Benzin".mert mindenkire súlyosul . fektetett henger és hasáb alakú. koporsó alakú. hasadozott és csaló hajcsáridõ. béke van. létrával. / a lépcsõn ziháltató. a hangosbemondó valamire figyelmezteti az árusokat. tetõcserép csusszan le a szomszéd házról. alighanem a virágkereskedõké. kiknek oldalán bizakodó zománcbetûkkel áll kiváltságos rendeltetésük fölirata: "Tej". a tékozolva is babusgatható. társak mellett elcsúsztató.és gumicsöveknek. a kivilágítható és elsötétíthetõ. megakad az ereszcsatornában. lehet kis kedvezményeket kialkudni tõle. teherautó oldaldeszkája csapódik. forgácsba ágyazott kénsavballonoknak. három-négy-öt aknás. összefonódások. söprõgép durrog az úttest szegélyén. meggypiros. villamosra ugrató. kivágódik a mozi ajtósora. "Kénsav" . összecsavarodott körpályákon vezérlõ. / naponta / beledögleni. szilvakék. mozdony tolat sípolva a közeli pályaudvaron. hódolat a trapéz alakú. homok. locsolócsõ serceg. kender. néha kegyosztó és szeretetre méltó hatóság. d) Hódolat a vándorló anyagnak a terepszínû proletár-teherautók zörgõ rakterén. vödrök feneke zörren élesen a járdán. / az olcsón adható. bélyegzõórával lepecsételt. gépekben zakatoló. kicsinyes. négyzetes és áramvonalas.

az ablakok a fal téglamintázatán és a mögötte boltozódó platánfák felsõ koronáján kívül egyéb látnivalót nem kínálnak. vagy belõle koronként kilépve. melyeknek léckamrájából tehenek és lovak emelik ki kötõfékkel rögzített tudós és elítélt fejüket. hosszú. gumija szakadt pizsamáikban. vörös acélkeretben. mennyezetes. a csupa háromszögbõl összerótt. a folyosó régi. de engedelmes bámulat a nagy ketreckocsiknak. "Furfurol" (elnyújtott karcsú ciszternák. valószínûtlen kagylós. az elmebeteg férfiak két egymásba nyíló terembõl és egy oldalfolyosóból álló zárt osztályától. kilincstelen ajtó mögött toporogva vagy a folyosóablakok orr. a ketrecágyak fenekén a háló zsinegét markolva. süveges és csöves felületeikkel a rohamnaszád és a föld-levegõ rakétahordozóknak. s a termek mellett húzódó folyosó ablakai a betonburkolatú. melyekben mozdulatlan és nehéz arcú férfiak ülnek egymással szemben. sötét állófülke nyílik. az eredetileg is szürkére festett. "Robbanásveszély!"). a lebetonozott és bástyás pártázatú téglafallal körülzárt sétálótérség mögött. ahol siettetni lehet az idõt kártyával. gombja vesztett. térdük közé állított géppisztollyal. ablaktalan bádogládáknak. és végül a kegyelet csöndje azoknak az olajszürke. arasznyi lábakon álló vaságyak matracán fejüket ingatva és tarkójukat hanyatt verdesve. görcsös. hódolat a fagykamrás. porszakállas acéldrót sodrony borítja. "Tûzveszély!". a kék-fehér csíkos. a lecsonkított. " Toluol". a sajtharang formájú. vagy az ajtó mögötti szabad területen tengelyvagy keresztirányú. esetleg hurokvonalú rituális sétájukon bolyongva az ápoltak. mert nyílásuk a cölöprácson álló épület süllyedése és az udvar fokozatos feltöltõdése miatt eléggé lealacsonyodott. a zárt osztálytól. ahol az utca felõli ablakokat sûrû fonatú. nadrágjukat csípõjükhöz fogva. e) A háztömbnyi telket tégla alakban keretezõ. szétfeslõ.és homloklenyomatoktól zsíros üvegén át a platánfa lombtetejére kibámulva. az udvari sarokcsatlakozás után mintegy nyolclépésnyire. acélfonatú cementtartályvivõknek. és mindegyikben egy ember áll. de a koromtól iszapszínûvé változott és csak a begipszelt lövésnyomok helyén fehér himlõhelyes kórház bal oldali szárnyának földszintjén. zömök dömpereknek. egérszürke öltözékben. öles falazatú épület. a vízszintes záródású emeleti ablaksorok alatt lemezborításos koszorúpárkánnyal körülfuttatott egykori laktanya."Kenõolaj". az acéltornyukat roppant szarvként lebocsátó emelõdaru-kocsiknak. a zárt osztálytól. oldalt ablakos ponyvával elfüggönyzött rendõrbuszoknak. öt-hat méter széles sétálótérségre néznek. ha az ápolók befogadják játszmájukba az . és mert a bástyás pártázatú belsõ kerítésfal szokatlanul magas. ahol termenként harmincasával tartózkodnak három hete vagy huszonöt éve. a sátorként összehajló házelemszállítóknak. némi kétséges. alacsony padokon egymás mellett szorongva és kenyeret majszolva. melyeknek középfolyosójáról hat kulcsra zárható. hófehér hússzállító kocsiknak.

A délutáni mûszak elereszti a fodrászlányokat. legyõzhetetlenül.és bútorfényezõ-. arcukat szemben egymás mellé fektetve. páros vagy csoportos önkielégítéssel. egész napos. az utca a hazatérés órájának. átlépem a négyzetes körútját rovó éjjeliõr ingó árnyékát. papucsharapdálással. g) Az este megadja magát az éjszakának. ahol befejezhetném. padok. magam mögött hagyom az összehordott. vízcsap alatt és szájra tapasztott takaró alatt is. vihogó párnadobálással. rettegõ falhoz lapulással éveken át tartó némaságban.és karalábéhalmok mellett. a nap bármely szakaszában. erjedõ. Kopognak vasalt . a lüktetõ feltöltõdés és kiürülés holdfényben ázó arénájának. magnóliával és fehér halotti koszorúval búcsúzó.és takarító-. az elhárított nap és a kékre festett villanyégõk légoltalmi világosságában. alig azonosíthatóan rövid csomagok. a fõorvos számára egy végül is mindig visszanyelt mondat fogalmazásával. a jelmezvarró.és jegyszedõ-. túl a szomszédok ámyékforgalmán. a leleplezés derûjével nézem a bazáráruk nappal oly virágzó bódéit. a kávéfõzõnõket. hátat fordítok az ütemes fogyasztás. f) +tmegyek az úttesten. egy idõtlen sláger dallamával.értelmesebb ápoltat. nagyvizitkor és a halottszállítás ünnepén. míg csak át nem villámlik az agyvelõn az elektrostimulátor tízezer voltos fényrobbanása. mint a hanyatt fekvõ. hosszú körmû lábujjak morzsolgatásával. vagy egy módosabb betegtárs megajándékoz egy égõ csikkel. nejlonlepedõkkel betakart cékla. a bélhurutos agyalágyultak lemosogatásával. cigarettával. túl a szótár pusztulásán. a zárt osztálytól. deszkák. kenyérdarabkák koldulásával. a tekercselõ. nem úgy. a pénztáros. lágyuló. a kristálycukor-csomagoló és mosogatónõket. kecskelábak gyatra alkatrészeire szétszerelve hevernek összeláncoltan a négykerekû tolókocsikon. és a térrõl szétágazó utcák nyolc lehetõsége közül egyet szabadon kiválasztok. látomások öklözésével. kikerülöm a ládákon. póznák. elkülönülõ. felforgató üzenetek rejtjelezésével. összenyálazott fényképek dugdosásával. vasállványok. gyönyörûséggel teljes mosolygással. térdüket szemérmetlenül széttáró hordárok a tolókocsikon). ízeltlábúak rajzolásával. pincékben és alagutakban tárolt. az ablak alatt elforduló gépkocsik dörejének megvesztegethetetlen számontartásával. külön raktárakban. keresztülnyomulok a lécketrecekben alvó tyúkok s az elfonnyadt káposzta támadó szagán. szétosztályozott. félóránkénti elaprózott vizeléssel. szagos nedveket eresztõ táplálék szegfûvel. zsákokon szendergõ kofákat (térdüket felhúzva. a kémcsõfúvóés gépkönyvelõ-. ünnepélyes sorfalát. a téglával rögzített ponyvák. tárolásával és számlálgatásával. a spárgával összecsomózott kosarak. túl az örökjátszó mozi záróráján. ha a hozzátartozók idõnként behoznak egy-két csomagot. elhúzok az egymásra tornyozott ládák. félek.

majd hirtelen felzárkóznak.sarkukon csattognak térdig pántos saruban. téveteg gõggel irányt változtatnak.és italboltvezetõk. elõresietnek. a fullasztó nyakgödör. könnyû combokon és visszeres. mennek ötlépésnyi távolságban. hogy már csak aludni lenne jó. levéldíszekkel telecsiszolt. egyik járdától a másikig. s már menetelnek egy másik alak után. egy hátsó udvari szükséglakás. és körös-körül cilinderes. . amíg sajgó talpuk. egyik mellékutcától a másikig sodródnak. figyelik a fehérnemûszegélyek kidomborodását tapadó szoknyákon és pulóvereken át. a kamaszlegendákkal kárpitozott far. selymes szõke. amiben meg lehet kapaszkodni. érdektelen kirakatok elõtt toporognak. valamit mondanak. mennek a perecet rágcsáló. hosszú hátakon és rövid. mennek egy mindent elfelhõzõ nászéjszaka. rázökkennek magas szárú fûzõs cipõikre. cseresznyeszájú megváltó egy képkeretezõ kirakatában. egy áporodott alkóv.arcom is belép egy aranyrámás. rágyújtanak és továbbiramodnak. a szõr tüdõig-torkig érõ torlódása. úthenger. egy olajos hordókkal körülrakott gödör. az izzadt albérleti éjszakától egy túlontúl ismerõs láb nyirkos érintésétõl. és már egy vonalban haladnak tovább. kirakatot nézõ. a hús. a két elõretartott karon lecsúszó melltartó. koporsó alaprajzú tükörbe. mennek egy megkülönböztethetetlen ágyék kettéolvadó ajkai felé. szobrászi pillanatkép felé. mogorván és elszántan. mennek egy betonozott mosókonyha. és még nem történt semmi. vastag és vékony. mert vége a napnak. csokornyakkendõs kutyák ácsorognak lovaglókorbáccsal kezükben és szemüveggel az orrukon. a térd alá göngyölõdõ harisnyák. hajukat igazgató. hátranéznek. laza combokon. dúdolgató. szúró gerincük egy névtelen útkeresztezõdésnél hírül nem adja. mennek a kicsúszó gombok. és a három elmaradhatatlan mackó ott játszik alatta a megdõlt fenyõtörzsön. fonott hálóban kenyeret. körülkémlelnek. száraz. tulajdonjogukat a többieknek jelezve. két összeillesztett kútgyûrû felé. a bõr. felvágottat és hajmosószert cipelõ. íves. rózsás arcú. a lakatosok és tetõfedõk. a szétváló kapcsok. rugóznak puha bocskorban. frakkos. szõrös és csupasz lábikrák után. fáradt arcú és rosszul kifestett nõk után. valami gyors és sikeres megoldás egyre zsugorodóbb reményével. vagy néhány mondat után oldalt kanyarodnak. húsos hátakon. mennek irtózva a kapuzárás közeledõ percétõl. készen már mindennek az elfogadására. zsebrádióval és összegyûrt mozimûsorral. mennek egy égetõ. tûzifalehordók és kocsimosók. ha körülöttük szabad tér nyílik. várakoznak. egy visszhangos pincelejárat. h) Krisztus csavarja égre a szemét. ondolált haján erdõnyi tüskével. lemaradnak és nekilódulnak. s nyomukba erednek gumitalpakon. bal kezüket nadrágzsebükbe gyûrve. anyagraktárosok és darukezelõk. lemerevedett arcukon az eredménytelen kóválygás üledékével. . mert minden lehetséges történés közül már csak ez az egyetlen. egy bádogredõnnyel elsötétített üzlethelyiség. mennek. a gyerekfej nagyságú emlõk. fekete patak lopakodik át a zúzmarás erdõn egy baracklekvár-színû hajnalon.

de bennünket túlélõ. mögöttük kalaposan vagy hajadonfõtt állva a szülõk. bõrözött végû mankóval. és miközben mûfogsorkészítõk és foltozószabók. a megszállatlan síkokat. a székeken egyenes derékkal a nagyszülõk. cukrászbarokk játszadozásban az ordas anyaggal. selejtes álmoktól és lõtt sebektõl ragadós falakat. sírkõfaragók és jelmezkölcsönzõk kis mûhelyei. kis. aranysüveges robotember szaxofonozik ûrhajója mellett. csipkeszoknyás. a folytonosság oszlopai). parókakészítõk és szõrmepapucsárusok. Az újrafelismerés ámulatával nézem révületünk és földi bájunk. egy zöldesen derengõ akváriumhoz támasztott. ünnepi perceink és sóvárgásunk. amint épp kézigránátjukat készülnek elhajítani. egy üvegfüggõcskékkel teleaggatott álvelencei csillár hat karján hat érintetlenül lógó. kinagyított családi csoportképpel (a földön törökülésben a gyerekek. Nem tudom levenni a szemem a bazári hadfölszerelésrõl. i) A falusi vasútállomáson mindössze fél percre állott meg a gyorsvonat. szívósan. mûvirágtermelõk és lúdtalpbetétárusok. hogyan néz . tetején sapkás nyúlfej. köznapi szégyenektõl. kék csákós huszár. kívül hordott szívének kis tûzcsóváival. Utaztam már vonaton. ezeket a mészkukacos. felpumpált arcú slágerénekesek. de visszatérni már nem tudott a felemelt lábú. tudtam. a kis. egy fölemelt lábú. kiegészítem a teljesedõ látomást a lámpafényes. mindentudásunk és harci lázunk jelvényeit. boltjai mellett visz el az utam. +gy. középcsatárok és világsztárok és többemeletes koponyájával. táncoló kacsa és álcukordísszel pingált köszöntõ versike. mégis érdemes volt kimenni elé. és itt van a romolhatatlan születésnapi torta is. mézszínû légyfogó tekerccsel s alattuk egy hófehér hajkoronával. Kiemeltem az ablak mögül egy arcot. földszinti ablakok jóvoltából a félmeztelen Máriával. vagy ódivatú szuronyos puskával hasba szúrnak egy sötétkék plasztikkatonát. amelyen egymás mellett sorakoznak a rajzszöggel felerõsített gyásztáviratok és a tulipános ingaórával. öklömnyi járomcsontjaival a stilizált Lenin. melynek nemzetiszínû faköpenyébõl kivonult. baktatok tovább a térrõl nyíló nyolc egyforma utca valamelyikén az irgalmatlan és testvéri megértéstõl. egy elmocskolódott fallal. melynek egyik csücskébe magam is odaillek. öten-hatan szálltak csak le róla. sárga plasztikkatonákról.menyasszonyi fátylas oroszlán negédeskedik csepp gázlámpa alatt. magunkhoz édesgetve a lakatlan jövõt. egy paradicsomi állatkert csacsogó ábráival megengesztelve falainkat. a távirányítható piros csengettyûs tankról. sérvkötõárusok és töltõtolljavítók. mit mondjak. kárminbugyis kánkántáncosnõvel a szekrény tetején két meggybefõtt között. Alig kifejtve magam e látomásból. a nyolckerekû teherautócskára szerelt taktikai gumirakétáról. a villogni és kerepelni tudó géppisztolyról. férfimaggal és paranoiás üdvösséggel nemzõ apáink üres szemû maszkja alatt talán csakugyan élhetõbb az élet. lábápolók és gázszerelõk. elkísértem talányos úti céljához.

voltaképp a bõrömben is lehetne. fektében egy bárhová behelyettesíthetõ kéz megérinti a szemhéját. egy sótól szemcsés. szélverte ablakok mögött. a helyben maradóról. hogy milyen fura: mögötte van ez az összeszabdalt földrész. mosdószereinek szagát. õ is megkedveli a tengeri pókot. amikor a térkép már a fiókjában hever. amit egyáltalában tudni érdemes. amikor engedelmesen sorba áll egy boltíves sötét hivatali folyosón. hogy már túlságosan régen várakozik erre a pecsétre. bajuszos cserkésznõt. legföljebb arra. az örökké fürdeni vágyó svéd lányokat. dohányának. túl a vízköpõ szörnyek csordáin. a villanybiliárdtól elrángatott kurvát és a porosan menetelõ. és kérdezõsködés nélkül hazatalál. Beletöröl az ósdi fedett csarnok elhanyagolt falába. a távozó. a nyirkos. mikor így. itt a pályaudvar indulási oldalán. voltaképpen nem gondol semmire. kékre. az autóban telefonáló vezérigazgatót. akkor talán már mindegy. nincsen már sok különbség köztünk. a langusztát. de néhány napig még elüldögél a tengerparti városka fogadójában. mit ettek nyári vakációjuk alatt. a helikopterrõl rányitott országúti kocsiforgalmat. a homárt. õ. és nem mer szólni a pipázó és fülét kapargáló tisztviselõnek. az ósdi fedett csarnok ritkuló tömegében. mely homlokát a nemzetközi expressz kék világú ablaküvegéhez támasztja. amikor a szoba már átvette bõrének. utasok és búcsúztatók mûvi holdfénnyel elúsztatott sokadalmába. aztán megunja a vizet. s a körözõ sirályok alatt. amelyhez -túl életünknek a felén -már igencsak hozzáköt az érdes megszokás. a motorozó néger apácát. az undorodó rendõrcipõ elõtt vinnyogó hímnõ koldust és a kocsmában józanon iddogáló munkásokat. csak valamivel fárasztóbb nap után. mire gondol éppen. túl néhány pirosra. a fehérre mosott székesegyházat. s egy õsz eleji kora délután soha eddig nem ismert nyugalommal hajtja hátra tarkóját az óceánpart kavicsfövenyén. a kétszázhuszon-hat melltartós próbabábut egy nagyáruház teljes emeletén. és egy már otthonossá vált hang idegen nyelven megkérdezi. és amikor már a helyi híreket kezdi elõször olvasni az újságban. és amikor a földalatti-állomáson már harmadszor nyomja be egy vak kínai pénzét a narancsszörp-automatába. rólam. itt is hagyhatná talán. partra vetett szalmakalap mellett. és naponta mérgelõdik a drágulás miatt. j) . mindent tud. ezüstre festett nukleáris ipartelepen. egy. Elnézi a fekete tehenet. hogy hol van. a zsebébõl elõhúzott banán héjával csapkodva a köveket. a kagylót és a halászokat. Holnapután reggelig összecsukódik mögötte néhány országhatár fényképes ûrlapokkal. a bambuszos kacsát és a borban fõtt kakastaréjt. Nézem most magam egy tetszõleges arccal. késõn este. valamivel beljebb a kontinensre. még a vörösbort és a hagymalevest is. kevéssel éjfél elõtt.a félrehajtott fejû utas két bágyadt szemhunyás között az elinaló távírópóznákra és az állomások elõtt ácsorgó helybeliekre. akkor. ahogy elmesélik egymásnak. azt hiszem. érvényes pecsétablakokkal különbözõ formájú tányérsapkák tisztelgésére szerzett jogot. és visszamegy. az összeszabdalt földrész egyik városában. a többi közül alig kiemelkedõ.

mert senki sem jön hozzá. és megbilincselt kézzel kiugranak a vonatból. a kamasz. s már majdnem utolérte. de aztán mindig megkerülnek. felfegyverkeznek iránytûvel. és sírva-nevetve csókolgatta a kezét. rendõrségre surranó . ahol csak másodnaponként kapnak enni. gyapotszállító uszályban. és bedobják iskolástáskájukat egy pincébe. bevonszolta a fiút. és sarkukban a loholó fegyõrrel felugranak egy induló teherautóra. õskori aggodalmukkal és rémületes tanulékonyságukkal. amíg õ evett és elaludt. kiszáradó. tehervagonok cukorrépahalmán. sétatéri padon. és kifutott ajtón. széngázból kimentett. lakatlan sertésólban töltött éjszakáik után az elfogott csavargók. jöjjenek a gyerekek. aki izzó piszkavassal akarta kiszúrni féltestvére szemét. földre ejtett. és fejbe rúgják a besúgót. idegenek karjában. s a másik. akit örökbe fogadnak. a fiú. de az utolsó pillanatban elejtette. zseblámpával. egy bibliás özvegyasszony kidugott lába elé egy seprûnyelet. meleg kezükkel és illatos koponyájukkal. az. Jöjjenek el vizsgáztatóink. mert kimásznak az ablakon. akinek rimánkodó leveleire soha sem érkezik válasz. és átkúsznak a rabgazdaság letöretlen kukoricatábláján. vizeletben ázó. gyóntatófülkében. a lehûlõ testû. bölcsõdében. akit be kell mutatni börtönbõl szabadult anyjának. csíkos ruhájukat egy árokban kicserélve. hogy napközben vigyázzon a kutyára. aki hiába vár a rács mögött. akit félõrülten keres egy öreg házaspár értelmetlen sejtések után kószálva az utcán. elkábíthatatlan önzésükkel és kísértõ gyengeségükkel. jöjjenek számozott fehémemûjükben és elforduló szemükkel az intézeti gyerekek. papír álarccal. nagy halom iszapszén és faforgács között. idegen bolygókra is. aki engesztelhetetlen. meglátogatják anyjukat. üvegcserép és krumplihéj között ótvarosan fekvõ csecsemõket. párna alatt fuldokló. és felhozza a boltból a tejet. és leütik a pénzesfiók kulcsáért. homoktároló ládában. hozzák ide a kórházban. és cipõtalpbélésük alá rejtik a lopott pénzt. és elmennének tengerentúlra. akit késsel üldözött a körfolyosón az apja. feltört ajtajú nyaralókban. aki örül. orvosi várószobában. öröklétben ingázó fûzõs cipõjükkel és elõszivárgó mosolyuk érdemrendjével. a gyerekek.Közben azonban várom ügyfeleimet. könnyel és lendkerekes tûzoltókocsival sem lehet otthon tartani. akarnok mániáikkal és furakodó hízelgésükkel. akiket selyemcukorral. és kibontják a cellájuk falát. alkalmazkodásuk sérelmeivel és hitványságunk kaján lenyomatával. a lány. jöjjenek erdei avarban. hogy melléje az új élettárs fekhessen. nádasban vacogva. míg a sötétzárkába nem kerülnek. szemetesvödörben hagyott csecsemõket. és elindulnak a határra. és a tárgyalóterem elõtt áttörnek a nyugdíjas kíváncsiskodók gyûrûjén. és átvetik magukat a kõkerítésen. mert várja karácsonykor egy félkegyelmû öregasszony hájat szeletelve egyetlen szobájában. konyhakéssel. aki láujja közt égõ papírral rugdalózik. s a többiek. nevelõ szándékú pofonok felé. mert anyja az ágyból leköltöztette a földre. és eltakarja tintával befeketített nemi szervét. ezeket a hívattan és bosszúálló ellenfeleket. falhoz nyomott.

a fekete fogú vacogók. ezek a bélpoklosok. nehogy rájuk ismerjenek. akik majd megtanulnak színes papírokat ragasztani. akik hitvesi szeretetbõl soha nem tudnak igazán kinyújtózni.szerelmük albérleti ágyában. ezek a dühös telefonálók. akik az ámyékszéken is visszafojtott lélegzettel párosodnak. jöjjenek a forgó szemûek. mérgezett baracklekváros-üvegekkel. nehogy a házmester megerõszakolja õket. míg el nem jöhetnek értük vagy kötött kabátjukért és jegygyûrûjükért a szívópapírra sokszorosított levélben értesített hozzátartozók. akik névtelen feljelentõ leveleket írnak önmaguk ellen. ezek az emelt fejû vértanúk. a mentegetõzés részegei. és jöjjenek a mindig alulmaradók. akiknek gyémánt félkrajcárját végül is mindig ellopja a kiskakas. mikor a nevelõtiszt kezet fog velük. motozáskor nincs mit elvenni tõlük. jancsiszöggel és halszálkával megtöltött süteményükkel. rögeszméik papagájketrecében. akik sohasem tudják végérvényesen felmenteni magukat. csecsemõjük fejébõl kipiszkált légypetéikkel. mint egy civilizált börtön fegyencének. és jöjjenek az önzés egyeduralkodói. divatlapokból és pornóképekbõl összevágott collageaikkal. akik vizesdézsát tesznek az ajtó elé. akiknek sosem jutott még annyi tér sem. és elsírják magukat szabadulásuk napján. elrákosodott tárgyatlan és megnevezhetetlen sérelmeikkel. s már egyedül ülnek õszen. akik. hüvelyükben elrejtett aranyláncaikkal. akik egymás után többször is különbözõ álneveken mutatkoznak be. ezek a fázékony kitaszítottak. akik gyógyhatású virágcserepek és hímzett terítõk között teljesíthetik majd csíkos hálóköntösükben. akiknek mindig elfelejtik a születésnapját. akik a konyhaasztalra kötözik gyermeküket. sivatagi ingajáratukat. akiknek bordáját éveken át nyomja egy acélrugó. akik esténként tûvel. és jöjjenek szabadalmaikkal. akik csak a negyedosztályú koporsóban maradnak elõször magukra. jöjjenek a szeretet piócái és hörcsögei. akik havonta egyszer végignézhetnek majd egy bábelõadást. s egyéb agyafúrt bûnjeleikkel. rémverseikkel. a tudós székrõllefordulók. nehogy a szomszéd benézzen hozzájuk. akik olajfestékkel kenik be ablakukat. keveset szólnak. nehogy a feleségük belenyúlhasson. a tenyerüket kaparók. ezek a titkos fõügyészek. a szappanbuborékot köpködõk. a tetovált fejûek. akik hosszan várakoznak majd a csak kívülrõl nyitható. hogy kimessék hasából egy vörös hajú zsidó ószeres gyerekét. elektromos maszturbálószerkezeteikkel. fehér ajtó mögött. akik végül is vígjátéki félreértésekbe halnak bele. az ujjukat szopók. akik pinceablakukból évszámra csak a cipõjét látják embertársaiknak. akik körül a vas rozsdás. akik sohasem kapnak vonalat. hogy eltereljék a nyomozószervek figyelmét. cipõkrémes dobozba rejtett rövidhullámú adóikkal. mindig ugyanazokra a kõkockákra lépve. a kucsmájukba nyöszörgõk. a vízipisztolyból vitriolt fecskendõk. hátul már magányosak. cérnával bevarrják a zsebüket. és kést köszörülnek. vizet forralnak. míg végre bekerülnek a nagyidõsök közé. kopaszon a fegyház lovas kocsijának bakján. és minden jót kíván. hogy egy belépõnek kezet nyújthassanak. gombostûvel. a . ha elõlrõl ölelik õket.

télen a nyári ruha. ezek a remegõszájúak. a vezetékbõl kifut az áram. akik minden hulló köpésnek. kihátrál a rádió. akiknek mindig egy elúszó arc érdeklõdik a hogyléte felõl. és törvénybe iktatják semmiségük tapasztalata fölött a letartóztathatatlan szemlélet szabadságát. akik soha semmit sem kaptak ingyen. és befokhagymázzák a gallérját. legalább együtt vagyunk. a falról lelép Mária. elszaladnak a porcelánkutyák. akik két karju-kat már elõre arcuk elé emelik. ezek a lábukat váltogató ácsorgók. akik cukorkát és feleséget mindig a maradékból választanak. hogy ezúttal sem csöngetnek be az ajtón. akiknek ráülnek a kalapjára. megkönnyebbülnek a polcok. lepedõjét úgy fogja meg a zálogházi becsüs. a fa szuvas. szerepük tuskókezû mûszerészei. egy felfokozott és gyengéd órán meggyújtják a meszkalinos ráismerés karácsonyi csillagszóróját. mert nem tudják eldönteni. új viszonylatok fölállításának ezek a szürke ujjú hõsei. akiknek ingét. aki akar. . akik az undor és az érzéketlen otthonosság között. nyáron a télikabát. mint egy húgyos pelenkát. akik elõl a többiek valamit mindig eltitkolnak. levet-kõznek a lószõr matracok. akiknek otthonából néha megindul a látványos és szertelen processzió (vonul kifelé az ünneplõ ruha. másikunk hallgat. akik gyakran sírnak a tükör elõtt. a szövet fényes. hogy megvalósuljanak. akik álmukban sem jutnak elõbbre az utolsó elõtti helynél. egyikünk beszél. a dunnahuzat és a párnahaj. egy telefonérme. és szertelazul a megfordíthatatlan entrópia elõrehaladott és valószínû állapotában. akik abban sem lehetnek biztosak. akik a székesegyházak ezüstangyalait látják a napsütötte gang falán. az átrendezkedésnek.mész kukacos. hogyan szólítsák meg a címzettet. a cipõpucolást és a közösülést. és lomha ütközésekkel megindulnak a bútorok). ezek a sereghajtók. akiknek csak egy inggomb. minden tárgy elhasznált. akik hetenként egyszer letudják a fürdést. jöjjenek el az élhetetlenek. akik végül is azért nem írják meg azt a bizonyos levelet. almacsutkának alásétálnak. ezek a mellõzöttek. öreg. egy aszpirintabletta hiányzik ahhoz. búvóhelykeresõk. égõ cigarettavégnek. akik végül is úgy döntenek.. ezek a hátmegvetõk. hogy anyjuk másnap megismeri õket. a kacataikkal szembesülésnek ezek a leforrázott vádlottai. akik alkatrészeik limlomából sosem tudják összeállítani magukat. utánarepül a terítõ. akiket az iskolaudvaron egyik csapatkapitány sem választott be a csapatába. Jöjjön el mindenki. az ablak viszont repedt és homályos.

Az áae . . é hangokkal. 2. 7.HANGGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES HANGGYAKORLATOK 1.hangok egymás után ejtegetése folyamatosan egy-egy magasságban. 6. mikor oldódik egyik magánhangzó a másikba. Az á magánhangzó fölsiklatása és kitartása fönn. Az elõzõ gyakorlat megismétlése o. ö. 4. anélkül hogy észrevehetõ volna. 3. illetve e hangok szirénázó fel-.áae . Erõteljesen kitartott á. illetve lesiklatása. Szirénázás u. i hangokon. Ugyanez a többi magánhangzóval is. 5. ü. A kitartott á majd a. e hangok. a.áae .

8. nulla stb. középhanggyakorlat. malom. Ugyanez az iuü-vel. 13. 18. itt is . hogy nem tudom behozni szombatra. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez. Béla levele a Pápához. Orbán Ottó: +llatok innen-onnan. nem. Paul Verlaine (Tóth árpád ford. nonono. 17. váltás. 4. nönönö. 10. hangelõrehozás..nálánalanele. Thomas Mann (Jékely Zoltán ford. 19. hangszíngyakorlat.. erõteljes középhang. 12. nálam. 7. hangerõgyakorlat. Orbán Ottó: A bálna.. középhangsávskála: 3. hangszíngyakorlat. 8. 12. Azonos hangmagasságon. mememe. 11.. 14.. 2. Weöres Sándor: Magyar etûdök 26. nánáná.jálájalajele.. 5. 14. 13. Ugyanez az oöé-vel. vagy "de igen" je felel. Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart. 15. és fokozva az erõt és magasságot. mámámá. hangelõrehozás. fokozások. Weöres Sándor: Dob és tánc. 6. különbözõ magasságon. Az elõzõ játék a következõ mondatpárokkal: Te voltál Nem én voltam Mondd meg neki Mondd meg te Nem voltál ott De ott voltam Ne kiabálj De kiabálok Engedd meg Nem engedem Vállald el Nem vállalom Maradj Nem maradok Megmondtam neked hétfõn.): Õszi chanson.): Ki harangoz?. szavak mondogatása "elõl". József Attila: Tömeg. hangszíngyakorlat. a középhangsáv megállapításával és rögzítésével. váltások. Ugyanez a nanana. II. unalom. Dózsa György ceglédi beszéde. momomo stb. 15. Bõsz Jenõ: Favágók. hangelõrehozás. mánámanamene. hangelõrehozás. nenene. de te nem értesz a szóból! SZÖVEGES HANGGYAKORLATOK 1. váltások. Gyakorolgatás szavakon: málna. nénéné stb. +brányi Emil: Magyar nyelv. 11. hogy hozd be nekem szombatra.hangsorokon. IV. Pázmány Péter: A halálrúl. széles fokozás. Tóth árpád: Láng. de neked hiába beszél az ember! Megmondtam neked hétfõn... A gyakorlatok lényege a jó hangvétel. de ahogy a légzõgyakorlatoknál vigyázzunk a jó kiejtésre. 9. váltások.stb. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékirata. hangszíngyakorlat. 9. Rákóczi Ferenc kiáltványa.A gyakorlatok a zongora kitartott hangjaira történjenek. nem (népdal). A tagok körbeállnak s egyikük "nem" jére a másik "igen" je. . mellé. hangsorokon. Nem. hangszingyakorlat. Hangelõrehozó gyakorlat a mamama. 10. csöndes erõ. Kosztolányi Dezsõ: Ilona. liliom. hangsorokon. összetett hanggyakorlat. 16.

gondot fordítunk a nagyszerû légzésre és a kiváló értelmezésre. törik a fa derekát. . S meghalt a moha szõnyegén. TÓTH +RP+D: Láng .Lengett. szõkék legelébb. furcsa törpe. És mosolygott minden virág. s legott Hetyke lobogásba fogott. táncolt. József napján megszûnik a szél. mi dönög a dombon? Két fejsze. BÕSZ JENÕ: Favágók Csim-bum. . Nyilván pompás tûzvészt akart.S a lázas törpe láng lehûlt. kigyúlt eget.Nem rezzent senki fel a vészre. Izgett-mozgott.Piros csodát. Ide üt. . Élfáradt.Lobbant még egy-kettõt szegény. . Hegyes sipkájú sárga láng. A száraz fû se vette észre.Nem látta senki más. aztán feketék. . 1. elõre. csak én. boldog aki él. izzó leget. . .Vígat nyújtózott. 2. . és a földre ült.Eldobtam egy gyufát. végül barnák és a maradék. ha mondom. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik.Lábhegyre állt a kis nyúlánk. . Égõ erdõt. gyakorlattól kezdõdõen a szövegek nyilvánvalóan hangsúlygyakorlatok is. . körbe.De gõggel álltak fenn a fák. nincs több fázás. . mert a 13. zsákban Benedek hoz majd meleget. a zöldbe mart. oda vág. 3. Sándor napján megszakad a tél. csim-bum. WEÖRÖS S+NDOR: Magyar etûdök 26.

a bálna tenger tehene. harang-ár supra urbem. lengenek-hintáznak. lábaikon. nem. az egész város felett. csim-bum. ha jön a bálna!" 6. kongástól terhes levegõ-egében! Harangok. míg a gazda. NEM. ez van rápingálva: "Vigyázz. ORB+N OTTÓ. nem.Csim-bum. a bálna. nem. meg meglódulva gerendáikon. a füle fekete.hó rukk rajta. A bálna. harangok. nem nem megyünk mi innen el. százhangúan. A bálna A bálna. A bálna. NEM. Bunkós bottal. hasa csupasz. tekeredik a gyökér. fejszenyéllel. tengervizet iszik a bálna. nem. a bálna. majd beszélünk a fejével. THOMAS MANN: Ki harangoz? Harangszó. hét tenger csodája! Pléhtábla a víz alatt. míg a gazda. nem nem. ringnak-rengetõznek. NEM (népdal) Nem. feje kopasz. házigazda. a bálna. bábeli . 5. nem nem megyünk mi innen el. házigazda bunkós bottal ki nem ver. folyton zabálna hallevest reggelizik. bunkós bottal ki nem ver. nem. délutánra teli lesz a pajta! 4. nem nem.

a tömegnek nincs kenyere. hánykolódik. és önnön szavukba: harangnyelvkongatással. A tömeg járó erdõ rengeteg. Körötte füstölgõ csövek. a kiszniket. mint ki a szemét kinyitja. vér a gyökere. odvas foga bérkaszárnyák görbe sora. más dudorait bevonja. sem összhang. JÓZSEF ATTILA: Tömeg Munkát! kenyeret! Munkát! kenyeret! Jön a tömeg.) 7. a lovakat. a fölmutatott kardokat. ha megáll. hogy mikor zeng még az "In te Domine speravi". a Göncölért. máris lendülnek a túlsó peremhez. idõt hagyván a zaklatott ércnek magát kikongani. válik amõbaként. itala nem féme ködnek s a ködök bár hegyet födnek. hétórai munkáért. Tömény õssejt. ahová ér. bõvizû alföldi kútért Nyirkos. önkongásukba. Világ. a kocsikat.nincs itt se ritmus. Folyót piszkál a szalmaszál. quorum tecta sunt peccata". édes.összevisszaságban. sõt élesen belecsilingel kisebb helyekrõl is. kapja. gyárért. Termõföld talpa. sovány leánykáim a tömeg. Kenyértésztaként dobódik. Kapkod. . görbedõ atyáim. Szálló szikla apró szikra. a csákókat. Fiastyúkért. tenyere Százezer hegy a kenyere.Óh! Minden más hiábavaló. Súlyosan. egymás szavába vágva. zeng már a "Beati. mintha ministráns-fiú rázná meg a misecsengõt. gyorsan csendülnek-bondulnak . dagasztódik a tömeg. a tömeg! Mint a megriadt legyek röpülnek róla a kövek. (Jékely Zoltán ford.ni. nyúl. viszi már az ár! és sodorja a padokat. boglyáért. ha vasdorong ütötte meg. csûrért. nyúlik. egyszerre beszélnek. püffeteg tapogatóit kibontja. bekap a tömeg! Felleget fú orralika.

Õrzõ oltárrá válik a kebel. Hát a csapongó Gyorsszavu tréfák Játszi szökését. a csönd. Ciklops pörölye. mint nõink szeme. a szó! Õ az épület s az építõ lenn alapkõ és fönn tetõ. az átok. mint egyház harangja Mely messze hinti mély. derûs vagy.. Mely virágot s dalt terem. hú! tömegek. hogyha csatát fest. néma szerelem. nem fogja polgári ravaszság. mi fejben vagy szívben fakad. Annyi bájjal.. Tarka bohóság Volt az egész!. parasztság. mint lant zenéje Holdvilágos. érzés oly ragyogva hord. tovább. Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja Úgy zendül benne. S erõs.az alku. langyos éjjel. többé nem dobhat el! Szentség gyanánt hogy befogadja éked. szilárd. Úgy döng minden szó a kedélyen át!. Mert csak enyelgés. annyi kéjjel Olvadóbb. Csak a fák sötét bogán: Hangos. Búg. Pajzán. mint mennybolti kék... boldog csalogány S boldog. mint hõsök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy. Festi-e más nyelv Oly remekül? Pattog a víg éle.. S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban.. Nagy eszme. a dolgozó. fölrúgja milliónyi láb. mint a gyászdal. a tervezõ Éljen a munkásság. Csatakürtök bõsz riadása! Halld! Halld! . +m sebe nem fáj. S dörögni úgy tudsz. Tõled nyer pompát. Mint egy király az ünneplõ bíbort! Bír-e más nyelv úgy epedni. színdús szavakat. mint sír-fáklya lobban. mint villámos ég! Minden. +BR+NYI EMIL: Magyar nyelv Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára võn. Mikor ébren semmi sincs más. komor szavát. tovább! 8.

vihogva. kipislogsz a nádból. Csak ágyúdörej. krokodil. lengeteg! Tündérszoknyád . ORB+N OTTÓ: +llatok innen-onnan Krokodil Krokodil. Amíg világ áll! S legyen megáldott Az is. százak keze lõ. ritkán mosdasz.. Sebet osztva süvölti: ne bántsd a magyart! Hatalmas. szitok és zuhanás! Rázkódik a föld. nálam szörnyebb tigris nincs is!" Hattyú Hess hattyú. kapálva Dölyfös paripák robbannak elõ. ki téged Ajkára vesz majd: Elsõt rebegve Végsõt sóhajtva! 9. Dúl a szilaj kéz. Százak keze vág. tigris. sárbundás. iszonyodva reng. Amerre a kartács vad tánca kereng!. hétpróbás. mezõben udvarolsz jó erõben: "Én vagyok a szörnyû Tigris.Száguldva. Nem szárnyal a vér-ködös égre más. csattog a kard. inkább piszkos bundát hordasz. a szemed sem áll jól! Tigris Tigris. Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kísérjen áldás. Krokodil. bõrpikkelyes. szép nyelv. krokodil. krokodil. krokodil.. Erdõben.

gömbölyded. csini. csin. csin. csuda kutyaszán Csuda szán. három kutya. hol poroszkál. Nagyoroszlán kevéssel. felhõtokban drágakõ! Vízre hajtod nyakadat. hol rohangál. szerelemtõl elapad. liba. vadliba. Csin. Nagyoroszlán. Oroszlán Kisoroszlán. liba. csuda szán csuda kutyaszán. kutya-kutyaszán Egy kutya. fut a kutyaszán Fut a kutya. fut a kutya. Csin. huss! . csini. beéri húsevéssel. liba. csin. Kutyaszán Csin. vele fut a szán. Kisoroszlán. két kutya. Hess hattyú. táncosnõ. csini.lengeted. Folyó vize addig tükröz. boldog. négy kutya. mikor bömbölhet. Vadliba Vadliba. vízben nézed magadat.

fény felé. aranyos. hol feltûn és eltûn a fény hona. Vadliba. Ilona. csuda. csudaszép május. Ilona. erdõ. KOSZTOL+NYI DEZSÕ: Ilona Lenge lány. vadliba. liba. mint ahogy zengem én Ilona Ilona. sellõket. csudaszép május. Müezzin zümmög így: "La illah il Allah". liba. huss! Itt van a csuda. Lelkembe hallgatag dalolom. a cseresznye tûzpiros. éj felé. Arra. lallala. lelkeket lengeni.Itt van a csuda. 10. csuda. holdvilág mosolya: ezt mondja a neved. Ilona. Minthogyha a fülem szellõket hallana. . aki szõ. liba. dajkálom a neved lallázva. harmatos. mezõ csatakos. Itt a tavasz. Ilona.

halovány kék-lila. csupa a. Vigasság. halovány anilin. Ilona. Ilona. csupa jaj. nem múlik el soha. Ilona. Lankatag angyalok aléló sikolya.Ilona. nem múló hallali. Balgatag álmaim elzilált lim-loma. alkonya. Ilona. . ó az l dallama. szellemi lant-zene. csupa o. mint ódon ballada. csupa kéj. És nekem szín is ez. ibolya Ilona. távoli. halkuló. Elmúló életem hajnala. Ilona. fájdalom. Csupa l csupa i. csupa tej. Ó az i kelleme. úgy sóhajt. Ilona. s balzsam is mennyei lanolin.

) 12. S én csüggeteg. (Tóth +rpád ford. Míg éjfél Kong. WEÖRÖS S+NDOR: Dob és tánc csönd béke csönd béke fény csönd fénye béke csöndje fény békéje csönd fényes csönd béke csönd béke fény béke csöndes fénye fény csöndje csönd csöndje fény fénye béke csönd fény lombban kõ csönd köve kövön fény csöndje kõben csönd béke kõ békéje béke köve lombban csönd fényes béke kõ lombban fény kút csöndje fû kútra hajló béke csönd kút békéje inda ... Õsz! hullni már Eresszél! Mint holt avart. csak sírok. PAUL VERLAINE: Õszi chanson Õsz húrja zsong. S elém a sok Tûnt kéj kél. S ont monoton Bút konokon És fájón. Óh.Ilona. búsong A tájon. Halvány beteg. múlni már. Ilona. Ilona. Ilona. 11. Mit felkavart A rossz szél. Jajong.

fû inda kõ lomb hintája kúton fény ingája kútban csönd dajkája csepp csepp kút cseppje cseppek csengõ csöndje csönd cseppje fény kút habja kõ lombja fény csöndje béke szél víz föld kis patak irama fény halmai föld keblei kút karjai kõ lábai víztüdejû szél lombtorkú csönd fûruhájú fény kõarcú béke reggel dél este éj hajnal karéja dél sziklája alkony karéja éj sziklája csönd béke fény hímzése hab szövése szél fonása füst rovása tûz írása örökös szálak verejtéke só orsó koporsó kop kop harkály óriási csönd órája sok külön kis csönd ingája kövön gyík fénylõ néma bálvány béke veled szeretõd lappang virágzó ág rejtekében párod rejlik minden kapu hajlatában rend ünnep béke rend köve ünnep lombja .

nyitva áll a kapu számukra a többi katolikus keresztény ország felé is. . amikor magunkat és a mieinket kitettük a tatárok soha nem látott erejének. holott minden más nemzet. Amit a gyakorlati tapasztalat harcikészségünkbõl megmutathat. hogy nem csak ellenünk készülõdnek. Napról napra jönnek hozzánk a hírek a tatárokról. de mindezektõl semmiféle vigaszt. hogy a Dunát várakkal erõsítjük. azt már megmutattuk. egyedül nyugatról a németektõl. mind adófizetõik lettek. amikor az ország javát váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el. egész Európa ellen töméntelen hadat indítanak. amiért ekkora csapás után is vonakodtunk meghódolni. +me tehát most valóban fenyegetni látszik a nagy szükség. mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie. de innen is nem gyümölcsöt.ami távol legyen . Bulgária. mert amikor a tatárok országunkban harcoltak ellenünk.csönd füve béke kútja szállj békés lomb csöndje fényes ünnep ága lengj ima irama unalom fénye csönd ünnep béke rend szállj ima fény ünnep lengj béke fény csönd béke csönd csönd béke béke 13. Ha ezt . akikre legjobban fenekednek. s mint a juhakolt a kerítés. Hanyagsággal sem vádoltathatunk. vagy segítséget nem kaptunk. hanem a villongás töviseit kell éreznünk. IV BÉLA levele a Pápához Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részben pusztasággá változtatta. Itt álltunk tíz hónapon át ellen a tatároknak. csak szavakat. Kúnország. úgy veszik körül a hitetlen népek. amely ellen erejüket megmutatták: Oroszország. hanem az egész kereszténység ellen.a tatárok egyszer birtokba veszik. Nyissátok meg az atyai szívet a hit védelmében a köz javára az üldöztetésnek emez idején. Abban állapodtunk meg. megkerestük az egész kereszténység három legfõbb udvarát. mert ez az ellenállás vize.

hanem rabszolgául tart titeket. fullánkjátúl meg nem menthetett. nekik neveltek nyájat és csordát: nektek csak szolgaság és ínség marad.ha szándékunkat isten segíti. Amely házakban most laktok. sem kincs és gazdagság. mintha emberek. ki összegyûjtött benneteket. Nekik szántjátok a földet. sem erõ és szépség. de nem parasztként. azaz csak . egy sem él közületek: száz esztendõ múlva pedig azt sem tudják az utánunk valók. ha voltunk-e e világon? Sõt akik most ismérnek holtunk után úgy emlékeznek rólunk. azok mind másokra szállanak: kik tirólatok annyit gondolkodnak. mit száz esztendõvel? húsz vagy harminc esztendõvel ebben a várasban laktak. Polgártársai vagytok a magyar nemességnek. És hogy régi dolgokrúl ne szóljunk. ha vendéget fogad. rövid üdõ forgásában egytûl egyig meghaltok: úgyhogy legfeljebb negyven vagy talán csak harminc esztendõ után. hatalmukkal visszaélve. hogy szabadságotok visszaszerzésében vezéretek leszek s . mint ha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett. Meddig tûritek még ezt a gyalázatot magyarok? Kövessétek istent. sem uraság és birodalom. amely tiszteket most viseltek. ittak: mindnyájan megholtak. 15. ha meghal. és fegyvert adott kezetekbe! Rajta hát. a ti rovásotokra megy a dolog. vígan ettek. szolgaságban tartják önnön nemzetük tagjait. P+ZM+NY PÉTER: A halálrúl Se bölcsesség és szentség. DÓZSA GYÖRGY ceglédi beszéde Magyar férfiak! Mi sem utálatosabb isten elõtt. +gérem. sem ifjúság és hatalom senkit a halál nyilaitúl el nem rejthetett. amit barmaitok adnak: minden a nemesség prédája. hogy én elkerülöm a bajt. gazdagságokat gyõjtöttek. minõ nyomorúság minden napotok. ha ti veszedelembe kerültök. kik ezeket a házakat építették. Minden ember tudja Magyarországon.titeket fejnek: bármit tesz. nekik ültettek szõlõt.visszaszerzem azt. Valakik most itt jelen vagytok.14. Nincsen is nagyobb bûn. mennyit ti gondolkodtok azokról. és száz esztendõ elõtt bírták. akik ezelõtt száz esztendõvel. ha nõsül. ezeken az utcákon jártak. ha leányát adja férjhez. támadjatok ellenségeitekre! Oktalan félelem ne csökkentse bátorságotokat! Ne gondoljátok. fáradalmak közt veszedelmekben bátor leszek és hûséges! S ha oltalmazótokul vezérré tesztek a hatalmamat javatokra használom és ellenségeink megtörésére. amely szépséget most bírtok. Ha a nemes házat épít. Amit hoz az ugar a ti fáradságotok által. ha születik. ezekben a házakban éltek. ha a királyhoz megy a maga dolgában . mint álomban látott dologrúl.

Annyit tészen. azt mind el kell hagynunk. halállal való küszködéseden egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én õrállód. ha mindnyájan egy szívvel. Oda pedig sem szolgánk és barátunk. sem kincsünk és gazdagságunk nem késérhet: hanem csak cselekedetink jõnek utánunk. koronánknak egy legszebbik boglárát elprédálta. hogy valamit bírunk. melyben azelõtt nem volt. hogy meg kell halnunk? Annyit tészen. annyira jutott-e ügyed. és azok érdeme szerént vesszük jutalmat. elsõben egészségtûl és erejétûl azután minden érzékenységtûl. halálra is. 16. kik kevés néppel számtalan sok ezer pogányokat kergettek? Nincsen-e istennek hatalmában Hunyadi gyõzedelmeit. fegyver. élõ magyar.neveteket sem tudják. ZRINYI MIKLÓS. e világot el kell hagyni: oly útra. Mátyás király dicsõségeit kezünkben ismég újonnan megvirágoztatni? De úgy. hogy minden pompáktúl és gyönyörûségektûl. imé üvöltök: halj meg engem. anyáinkért. minden atyánkfiaitúl és barátinktúl. Váradot tõlünk elvette. országunkat. ennek emlékezetit kell szívünkbe oltanunk. vigyázód. egy lélekkel. gázolja nemzetünket. feleségünkért. hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden. hogy senki utolsó. II. ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem de ha az isten az hazámhoz való szeretetet reám tette. oly országba kell lépni. Akarjátok-e érteni. R+KÓCZI FERENC kiáltványa . fejedelmét eltiporta. Erdélyt. sokat a kardnak élivel emésztett meg. hogy a léleknek a testbûl ki kell menni. mint egy erdei kan a szépen plántált szõlõt. hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon. Annyit tészen. mégis legalább bosszút ezen a dühödt eben állanunk. ihon az emésztõ tûz! Magyarok. valamit remélünk e földön. ha szentül akarunk élni. és mintha soha nem éltetek volna. Fegyver. Kik dicsõséges magyar vérnek maradéki vagyunk. Ez a halál. körmösen nyúlunk a magunk dolgához. ihon a veszedelem. imé kiáltok. minden jószágunktúl és gazdagságinktúl el kell szakadnunk. feledékenységben lesztek. minden világi édességektûl megfosztatik: föld alá tétetik. és jó vitézi elszántság! Vagy nem azoktul a vitéz magyaroktul szármáztunke mi. az mi atyánkfiaiért. ki lészen angyal-é vagy ördög? Annyit tészen. atyáinkért. melyen által kell mennünk. és fáradunk. fegyver kévántatik. gyermekünkért. Ne bántsd a magyart Szegény magyar nemzet. hogy ez a test. ha kévántatik mennünk. vigyázunk. tusakodunk az mi életünkért. hogy Isten ítélõszéki eleiben kell menni. tinéktek szólok! Ez a rettenetes sárkány a török. férgektûl megemésztetik. és nem tudja. 17. mit tészen az. segítségül híván istennek szent nevét. sok ezer magyar lelket rabságba vitt. minden tisztektûl és méltóságoktúl. hazánkért meg kell indulnunk. Annyit tészen.

Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben az ausztriai uralkodó ház végzetes uralma alatt az egészséges törzset is a végsõ halálos pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk ki. Ó kegyetlen, szabad népnek tûrhetetlen szolgaság Katonai kényszer uralkodik, a börtönöket és a botozást alkalmazzák, ellentmondó törvények, felújított perek, egymást érõ rablások, a hatalmasok önkénye, árvák elnyomása, özvegyek kifosztása. Elég soká ûzött már gúnyt belõlünk a nagyravágyó osztrák kormányzat kiterjesztett vitorlájú hajója, elég soká pompáztak a kárunkra, hogy végre az isteni bosszúállás igazságos örvénye végzetes árjával elnyelje õket. Hadd lássa meg a világ jogosan megragadott fegyvereinket! Életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból édes hazánknak szenteljük. A keresztény világ elõtt tiszta lélekkel kinyilatkoztatjuk, hogy a fegyverfogásra nem az uralom, nem a nyereség, nem a személyes dicsõség vágya késztetett. Kelt munkácsi várunkban, az úr 1703. esztendejében, június hó hetedik napján.

18. KOSSUTH LAJOS: Kiáltvány a néphez Atyámfiai! Véreim! Polgártársaim! Az örökkévaló istennek nevében ki az igazságot védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet: szegény magyar hazánk megvédésére. A magyar nemzet háromszáz esztendõn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint aminõvel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegõk. Ha most a magyar nemzetnek minden fia, aki csak karját bírja, fel nem kél hazáját védeni, akkor kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit õseid vérrel szereztek, árulással szétdarabolják. A magyar földet, mit véres verejték közt miveltél , s mit a magyar nemesség, a király gonosz tanácsosai daczára, szabaddá tett, rácz rablók és illyr pártütõk közt osztják ki, s téged, szegény elárult magyar nép, ki fognak irtani az élõ nemzetek sorából, hogy szegény hazádnak még csak neve se maradjon fenn. Nem! Ezt az örökkévaló isten nem engedheti. A magyar nemzet, melynek hûségéért, hosszas, türelmes

szenvedéséért most ily alávaló hitszegéssel, ily rút hálátlansággal fizetnek, nem lehet oly gyáva, hogy védtelenül hajoljon meg a gyilkosok elõtt, és veszni hagyja szegény hazáját, zsákmányul a hitvány árulóknak. Még a nyomorult féreg sem tûri, ha lábbal tapodják. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a féregnél. Aki nem akar hontalan vándor koldussá lenni, akinek szívében a becsületnek, a hazafiságnak legkisebb szikrája ég, aki nem akarja a szolgaságnak keserves bilincsét hordozni, akinek nõje, gyermeke van, aki nem akarja apái sírját megfertõztetni, aki nem akarja, hogy gyermekei megátkozzák, aki szabadságot kíván e földön, s üdvösséget vár a másvilágon: az fel fog kelni isten és a haza nevében, a rablókat, pártütõket semmivé tenni és megbosszulni a hitszegést, és Magyarország függetlenségét és a magyar nép törvényes szabadságát megvédeni. Atyámfiai, hallgassátok meg szavaimat! Én a nép javáért éltem, szenvedtem, cselekedtem egész életemben. És nektek igazat szólok, mintha isten elõtt állanék. A magyar nemzet 300 esztendõ elõtt ily feltétel alatt választott királyt, a most is uralkodó házból: hogy Magyarországot, mint szabad és független országot, saját törvényei szerint kormányoztatja. Ilyen feltétel alatt engedte meg a magyar nemzet azt, hogy a királyság firól fira örökségül szálljon. Ily feltétel alatt szállott a korona a mostan uralkodó királyra is. Tizennégy király megesküdött az örökkévaló istenre, hogy az ország szabadságát, az ország törvényeit meg fogja tartani. De nekünk a királyi eskü semmit sem használt. Mert a királyok - esküvel fogadott számtalan ígéreteik ellenére -mindig külföldön laktak, ott idegen tanácsosokkal vették magukat körül, akik hazánkat nem szerették, a népet sanyargatták, törvényeinket lábbal taposták, s Magyarországot minden szabadságából kivetkõztették. A nép fizette a terhes adót, tartotta az idegen katonát, ki miatt a szegény népnek saját házában sem volt soha egy pillanatnyi nyugodalma. De a keservesen fizetett adóból a nép javára soha egy fillér sem fordíttatott. Soha a nép adójáról a király számot nem adatott. Legnagyobb részét a népnek elnyomása végett tartott idegen katona emésztette fel, a többit pedig kiküldték Bécsbe, ott költötték el, s a népnek örökös ínséggel kellett küzdeni. A ti fiaitokat, testvéreiteket elvitték katonának; de nem avégett, hogy szegény hazánkat az ellenségtõl megoltalmazzák, hanem avégett, hogy más nemzeteket a karjaitok közül kiragadott magyar katonák által járomban tartsanak és sanyargassanak, éppúgy, mint titeket idegen katonák által járomban tartottak és sanyargattak. És a nemzetnek soha senki számot nem adott, hogy hová fecsérelték a magyar vitézeknek, a ti fiaitoknak vérét. Idegen országokban vesztek el legnagyobb részben -s azon országok népeinek átka kísérte õket sírjokba, akik pedig sok esztendõ múlva hazakerültek, koldusok gyanánt tértek meg helységeikbe s nem volt aki õket

szenvedéseikért megjutalmazza, aki nekik egy keserves darab kenyeret adjon. Ti robotoztatok, dézsmát adtatok, úri székeknek voltatok alávetve, a föld, melyet véres verejtékkel míveltetek, nem nektek jövedelmezett, szolgák voltatok, mint szolga volt a föld, melyet míveltetek. De a nemességnek igazságos része fel akart titeket törvény által szabadítani. Én is egyike voltam azoknak, kik szabadságtokért küzdöttek sok esztendõk óta. De a király idegen gonosz tanácsosai ellentállottak szabadságotoknak, sõt sokakat közölünk üldöztek, sanyargattak, amiért bátran és hangosan mertünk szólani. És mivel eszerint a nép maga ki volt rekesztve a szabadságból, mi nem lehettünk elég erõsek szegény hazánk szabadságát oltalmazni. És szegény elárult hazánk minden szabadságából kivetkõztetett. Olyan volt mint egy fejõstehén, amelyet a külföldi gonosz tanácsosok számára hitszegõ magyarok vérig fejtenek. Szegény magyar hazánk ínség, nyomorúság, szolgaság tanyájává lett. Ez volt a régi, keserves állapot, atyámfiai! Végre az örökkévaló isten megsokallotta szenvedéseiteket, megszánta szegény magyar hazánk szenvedéseit. A múlt országgyûlésen még csak a nemesség hozott törvényeket, de a nemesség követei és a mágnások között számosan valánk a magyar népnek igaz barátai. Elhatároztuk: szegény árva hazánk szabadságát visszaszerezni; de visszaszerezni nemcsak egyedül a nemesség számára, de az egész népnek számára. A nagylelkû nemesség elhatározá a néppel minden szabadságát megosztani és a nép minden terheiben megosztozni. És semmit sem kívánt a néptõl egyebet, mint azt, hogy szeresse magyar hazánkat és segítsen az árulók és zsarnokok ellen megvédelmezni. Isten megáldotta igazságos küzdelmeinket. Magyarország, Erdély, Horvát, Tótország népeit szabaddá tettük. Robotot, dézsmát eltöröItük. Az adófizetés terheiben megoztoztunk. Az ország védelmének kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos szabadságnak részeseivé tettük. Hogy pedig a népnek, az országnak ezen szabadságát idegen gonosz zsarnokok meg ne ronthassák, felelõs minisztériumot alkottunk, valóságos nemzeti kormányt, mely oly emberekbõl álljon, kik a nemzet többségének bizodalmát bírják, kik a népnek barátai, kik annakjavát szabadságát szívbõl, lélekbõl elõmozdítsák. És ezen nemzeti kormányt felelõssé tettük, hogy a nép, s az ország szabadságát szentül megõrizze; a nép adóját a nép javára fordítsa: arról a nemzetnek számot adjon, s a nemzet vérét nem másra, mint az ország védelmére fordítsa. És hogy ezen felelõs kormány hazafiui kötelességének becsületesen megfeleljen, a népnek azon hatalmat adtuk hogy válasszon képviselõket, kik a kormánytól számot vegyenek, s a nép javára törvényeket hozzanak, melyek szerint a minisztérium az országot kormányozni tartozzék.

Ezt tettük a múlt országgyûlésen: ilyen törvényeket alkotánk. A királynak elibe terjesztettük és a király e törvényeket megerõsítette és királyi esküjére szentül fogadta, hogy örökre meg fogja tartani. Tette ezt a király szabad akaratból, tette esküvel erõsített kötelessége szerint. A szerencse ezen igazságos kívánatainkat csak annyiban segítette elõ, hogy ekkoron a királyt nem vették körül hajdani gonosz tanácsnokai, mert azokat a türelmét vesztett bécsi nép akkoron elkergeté. De alig múlt el néhány hét, a magyarnak halálos ellenségei, mint a kígyók, ismét összeseregeltek a király körül és összeesküdtek szegény magyar hazánk ellen, öszszeesküdtek a magyar nép szabadsága ellen. És ezen árulóknak az összeesküvés borzasztóan sikerült. Mert a király e nyáron megbetegedvén, magamagával annyira tehetetlenné lett, hogy szegény hazánkat a hitszegõ tanácsosok a király nevében gyilkolnák meg. Tudjátok hazám fiai! Szegény hazánkat minõ irtózatos szerencsétlenségbe sodorta immár az árulás. A vad ráczokat, a rabló szerbeket a király nevében lázították fel, a magyar nép kiirtására. És irtják a magyar népet. Gyilkolják a férfiút, asszonyt, gyermeket. Porrá égetik a magyar falukat, s el akarják a magyar nép földét foglalni. A király nevében esküdött össze ellenünk a hazánkban tanyázó idegen katonaság, melyet véres verejtékkel fizettetek és tápláltatok. A király nevében választották ki Jellasichot vezéréül a szegény magyar nép ellen intézendõ irtó háborúnak. A király nevében lázították fel a horvátokat, akik velünk az ország minden közös szabadságaiban megosztoztak, kiket mi, magyarok, testvéreinkül fogadánk, akiknek még több szabadságot adtunk, mint amennyivel maguk a magyarok bírtanak. Õk csak félannyi adót fizetnek, mint a magyarok, katonát nem tartanak, az õ földükrõl a kálvinista és lutheránus magyar vallása ki van rekesztve, mint bélpoklos; nekik külön országgyûlésük is van, és saját nyelvükön szabadon intézik beldolgaikat. Mindezen jótéteményeket pedig azzal hálálják meg, hogy a pártütõ Jellasich vezérlete alatt mint vad ellenség rohanták meg országunkat, s rabolják, pusztítják a magyar népet. A király nevében lázították fel a magyar ellen az oláhokat, s a király nevében rohantak be a felföldre fegyveres cseh rablók, a tót népet fellázítani. Szóval a király nevében van hazánk vérrel és lánggal minden oldalról elborítva. És tódul a sok fegyveres rabló, a sok háládatlan áruló minden oldalról beljebb és beljebb a magyar népre, hogy õtet kipusztítsa a föld hátáról.

19. BAJCSZY-ZSILINSZKY ENDRE emlékirata Ne lelkesedjünk okvetlenül, amikor káromkodnunk, vagy sírnunk kellene és ne erõszakoljuk magatartásunk önkéntességét, amikor kényszer alatt cselekszünk. A szabadság nemzete nem keresheti a maga boldogulását egyedül a mindenáron való könnyû alkalmazkodásban és a

Egy kis levegõt kérünk. hogy egy újabb szörnyû omlás idején hitele lehessen szavunknak. nem a magunk érdekében. Magyarország és a magyar függetlenség jövendõ megmentése érdekében. hogy quislingek. sem magyar érdek. . aggodalmainkat is. sem magyar hagyomány. sem magyar nagyok nincsenek. hogy a magyar nemzet nagy többsége a mi ellenzékiségünk táborában van. Micsoda igazság az. ha mást nem. a nemzet igazi elitje tekintélyes részének a magyar parasztság és munkásság zömének hallgatnunk kell?! El kell hallgatnunk panaszainkat is. a magunk törhetetlen és logikailag verhetetlen külpolitikai ellenzékisége számára. hát legalább a börtön vagy az internálótábor levegõjét. Merem mondani és vállalom a felelõsséget minden mai és jövendõbeli fórum elõtt. legfõképpen pedig évezredes igazságainkat. akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. hanem nemzetünk.természetes kockázatok mindenáron való kerülésében. történelmi hivatásunk s államunk függetlensége. csak az idegen érdekekhez való olcsó alkalmazkodás. akik mögött sem magyar múlt. Szabadabb szellemi légzést kérünk. Rákóczi és Kossuth helyett Haynau és Bach szelleme. szabadon kínálkozhatnak idegen hatalmasoknak s nekem és mindazoknak.

21. 9. Jálájálájálá. R gyakorlatok légzõgyakorlatként. Alsófogmedri nyelvhegytámasz. ng ciklizálás az erõs zönge-megszólaltatás érdekében. 23. 11. Papírszelet pöccintés kézfejrõl p. Nyelvkörzés a fogakon kívül. pergetés. A j hang. 4. v gyakorlat a zöngés-zöngétlen érzékeltetésére. Sz felismerés hátmögötti szisszentéssel. 14. A ritmus ledobolása bármilyen írott szövegen. illetve mb. gondos magánhangzó ejtés . g. A hangkapcsolatok tanulmányozása bármilyen írott szövegen. áeéi. S felismerés hátmögötti susogással. R skála. nyelvközép emelgetéssel. 20. nd. 16. t. zárt fogsorral. F. 8. Erõteljes szájnyitás. lágyszájpad emelgetés tükör elõtt. 10. nalanalanala. az ajkakon belül nyitott szájjal -mindkét irányban. A magánhangzók színének tanulmányozása óvatos ajakmozdítással. 12. SZÖVEGES KIEJTÉSGYAKORLATOK 1. 5. Weöres Sándor: Kínai templom. d. Sz. jalajalajala. 22. 15. k mássalhangzókkal. 13. Nálánálánálá. az ich laut és az ach laut gyakorolgatása. 19. z gyakorlatok. Ajakkerekítés-terpesztés tükör elõtt alkalmanként 50-szer. S variációk gyakorolgatása. mozdulatlan állal. Magánhangzó gyakorlatok: áaou. A magánhangzók színének tanulmányozása óvatos nyelvmozdítással. Sz variációk gyakorlása. c. v. jelejelejele ugyanígy. ameddig a levegõ tart. 17. nelenelenele nagyra nyitott szájjal. f. 7. Szógyakorlatok. 6. B. 3. áaoöuü. a helyes kiejtés rögzítése. 18. nyitás 2.KIEJTÉSGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES KIEJTÉSGYAKORLATOK 1. 2. L gyakorlatok mozdulatlan állal.

követeljük meg magunktól a pontos. ajaktorna 4. Papp Tibor: Nevek. R gyakorlatok raccsolóknak 18. A menet szisztematikus tessék betartani. Tamkó Sirató Károly: Országjárás. gyors. NYIT+S . A HELYES KIEJTÉS RÖGZ+TÉSE. pontos beszéd. A raccsolók anyaga mindenki számára hasznos. Vidor Miklós: Nyelvgyötrõk. Weöres Sándor: Magyar etûdök (részletek: 9. pontos ejtés 8. és tessék rendbe jönni. Kiss Dénes: Gyárlátogatás. már bár pár vár fáj zár szár cár mar baj pad var faj zab szab cakk mer SZÓGYAKORLATOK. Petõfi Sándor: Orbán. mert az r hangok mostanában nagyon lágyak. Csukás István: Gilice-síp. amekkora magyarul még nem jelent meg. Babits Mihály: Theosophikus ének.3. C gyakorlatok pöszéknek 12. a helyes kiejtés alkalmazása 19. a helyes kiejtés alkalmazása 20. a helyes kiejtés alkalmazása A pontos kiejtés anyaga következik. Tarján Iza: Ungon-berken. r-hangok 10. Sz gyakorlatok pöszéknek 11. 48). egy levegõre 7. Ismétlõ gyakorlatok pöszéknek 17. egy levegõre 6. Cs gyakorlatok pöszéknek 15. hosszú mássalhangzók 9. pontos beszéd. ne bosszantsuk egymást! A pöszék anyagát a nem pöszék is haszonnal gyakorolhatják. Zs gyakorlatok pöszéknek 16. Z gyakorlatok pöszéknek 13. gyors mondogatást. pontos mássalhangzóejtés 5. S gyakorlatok pöszéknek 14. gyors. Babits Mihály: Fekete ország. és a színpad erõteljes pergést kíván! 1. Ne elégedjünk meg a gyors mondogatással. A pöszék számára akkora anyagot állítottam itt össze.

begy per ver fej zeng szer cent mór bor pór von Fót zord szór comb mér bér pék vér fél zé szén cél mö bõr pör võ föl zöld szög cö míg biz pír visz fisz zim szív cikk múlt búr pult vu fúr zug szúr cucc mázsát bábát pápát vázát fáját zárát száját cápát magyar badar panasz vasal falat .

zavar szaval caplat megyek berek perek veszek felek zene szelek cement mórok borok pórok vonok Fóton zokog szórok colos mérés bélés pénzét vérét félét zéjét szélét cégér mögött bõrök pörög vörös fõzök zörög szõlõ cölöp mirigy bízik pirít vízi fityisz zizi színi cívis múltunk búsul puhul vuvu fúrunk zúdul szúrunk cucu mázsáját bábáját pápáját vázáját fájánál zárását szájánál cápáját madarat .

babahaj parazsat vadakat falakat zabszalma szavakat capcarap meleget bereked pereket vezekel felemel zene zeng szerepel cementtel móroktól boroktól póroktól vonótól fokokból zokogok szóródó combokról mérését bélését pénzénél vétkénél fészkénél zéjénél szélénél cégérét mömömö bõrökrõl pörökrõl vörösök fõnököt zörömböl szövõnõ cölöpök mit iszik bízik is pirít is virít is fityfirity zizit is szívni is cívis is mázsájánál bábájánál pápájánál vázájánál fáklyájánál zárásánál szállásánál cápájánál madarakat babahajat parazsakat vasalatlan .

fakanalat zavartalan szakadatlan capcarapcap melegeket berekesztett perelgetett vezekeljen felekezet zene zengett szerecsenek cement mellett máma bába pápa váza fája zára szája cápa mamám babám papám vagány falás Zalán szakács Cabán máma már bábatál pávaláb vágatás fáradás záratás száradás cápaszáj mamával babával papával vattával falással Zalánnal szamárral Cabánnal nád láb rág dán táj zsák sár csáp nap lap rag dal tag zsa .

sakk csap nem len rend de teng zseb seb csepp no lomb ront domb toll zsong sor csont nép lét rét dél tél zsé sérv csép nõ lõ rönk döng tönk zsö sör csönd nincs liszt ring disz tíz zsír sir csíp nu lúg rúg dúl túr zsupp súg csuk nádját látják rántják dánját tátják zsákját sálját csápját nagyja lantja .

rakja dajka tatja Zsazsa sanda csalja neme lenge rendje dele tenger zsenge sejtje csendje nono lopott rovott dobott tobozt zsongott sodrott csorgott népét létét részét dérét téjét zséjét sérvét csészét növök lövök rönkök döngök tönkök zsözsö sörök csöngök nini Lidi rikít díszít Tibi zsizsik sivít csitít null-null lúdjuk rúgjunk dúlunk túrunk zsúrunk súgunk csukunk nálánál lábánál Rábánál dámánál tájánál zsályánál Sáránál .

császárnál nagyapa lakatlan ragasztja darabka tagadja zsazsazsa savakkal csak azzal ne tedd el levente remete delente tengelye zsengelye sebhelye csemege nonono lópokróc robotol dobogó tolongott zsongódott sodródott csókot lop nénjénél lépését részénél dédété tépését zsécsézé sérvénél csészéjét nõttön nõ lövõkrõl rögökrõl dörömböl tönkökrõl zsözsözsö sörökrõl csömörrõl ninini Lidi sír ribizli díszíti Tibit is zsizsizsi sivít is csitít is náthájánál ládájánál rázásánál dámájánál támlájánál zsályájánál Sárájánál császáránál nananana lakatalatt ragasztva van .

WEÖRES S+NDOR: Kínai templom Szent kert. bõ lomb: tárt zöld szárny.dagasztatlan tapasztalat zsazsazsazsa salaktalan csapat alatt nemtelenek lehetetlen rendetlenek de szereted tehetetlen zsebembe tedd sebhely mellett csemege lett nála lába rája dáma támla zsálya Sára csárda naszád lakás rakás dagály talán Zsadány saját csapás nászdalát lázadás rángatás dámaság tálalás zsályaszár sárgaság csámpaság nagyjában lantjával rabjával dajkával találtam Zsazsával sajátja családja 2. fönn lenn .

Derengett. papnadrágban kappant fogtam. S e nóta . macskám fecskét hökkent. 3. Jó. te rõt ökörke. föld alatt. borongott. a a lég alatt. merengett. szöcském csacskán szökkent. alatt. a a kék alatt. fürge ürge sürg e zûrbe õt gyötörd. Körbe pörg e görbe körte. zöld alatt. ha választ. VIDOR MIKLÓS: Nyelvgyötrõk Roppant bottal koppantottam. kerengett dorong ott de nem vet korongot. szorongott. a láng alatt 4. alatt. Rang. Négy fém cseng: Szép. alatt. a az árny alatt. lég alatt. a az ég alatt.tág éj jõ kék árny. hat gödörbe. vak tükörbe. jég alatt. az ég alatt. Hír. Szakállas sakál. csak áll. alatt. BABITS MIH+LY: Theosophikus ének (részlet) A a a a a fény fény fény fény fény alatt.

Emmi. mesém henyén halad. Lóri. ugra-bugra. Muki. Masa. Samu. Záli. Pali. Ali. elél. szeszély fején e szép kemény kalap! De félek én. Nelli. Teri. Zabra zebra. Lili. Ancsa. Matyi. Piri. Jancsi. Vica. Rézi. Médi. Frici. Jenci. Vali. Maca. PAPP TIBOR: Nevek Marci. Bori. Helga. Sári. Józsi. Máli. Mári. Miska. Manyi. Karcsi. Bence. Mari. fekete. Berci. lukba rugva fúlt a kútba. Magdi. 6. Feri. BABITS MIH+LY: Fekete ország (részlet) Fekete országot álmodtam én ahol minden fekete volt. evén szerény lepényhalat.dacára spenót a szakálla. Manci. 5. Pista. Dani. Tóbi. . Lilla. Biri. Gergõ. zsebre zabra. minden fekete. Tibi. Fanni. velõig fekete. pulyka-húzta pudva-dudva. Andi. Klári. de nem csak kívül: csontig. Jóska. Ami. Tóni. Giza. Flóri. Miki. Lonci. Kari. Mici. Szegénylegény e vén cserény alatt. Mózsi. Margó. Robi. Franci. Simi. Sanyi. Lali. zsupsz a sutra. Zsiga. Gazsi. Gabi. Tünde. Panni. Dini. hebrencs babra. habra rebbents. Mimi. Rozi. Vili. Ili. Gyuri. Viki. Ibi. Zoli. Kriszta. Dóri. Böske. Ince. Misi. s felén e rémlegény belém harap. Tercsi. Tini. Vince. Imi. Eszti.

meg tíz: olvad a jégcsap. ki se látszik.ha embere vagy -.fekete. . csepereg a víz. vág. fúr. csíkossal. fekete világ. kockással. de elmondhatod úgy is . fekete nõ és fekete. . reszket a tó vize. csepp. dibben-dobban. kippen-koppan. ( Mond el fehérrel. pirossal. kalapál. a sok ember. pitteg-pattog. tó vize csupa nádszál egy kacsa két kacsa oda-császkál. sárban ezer kacsa bogarászik. fekete.) 7. rippen-roppan ez a gyár. fasiszta vagy kuklukszklán. fekete érc és fekete kõ és fekete föld és fekete fák. fekete. WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök (részletek) 9. öt csepp. fekete ember. fekete fák és fekete ház. fekete állat. Tó vize. fekete férfi. fekete öröm. hol a sok gép. Csipp. gõzkalapács hubbanik. farag. 48. Fekete ég és fekete tenger. Gyárlátogatás Kunkorodik göndör forgács. 8. fekete. hogy imperialista. szocialista. KISS DÉNES: Csitteg-csattog. egy csepp. fekete gyász.

De hisz mogorva ép azért Volt Orbán. Hogy oly vidám hajnal pirult Az orrán.csitteg-csattog. dibben-dobban. 10. Oka egyébiránt maga Volt Orbán. 9. Bár oly vidám hajnal pirult Az orrán. kippen-koppan. rippen-roppan. PETÕFI S+NDOR: Orbán Komor. pitteg-pattog. jól halad a munka itt. Temérdek borfélét ivott Meg Orbán. SZ GYAKORLATOK . Vidám hajnal azért pirult Az orrán. mogorva férfiú Volt Orbán. Mert oly vidám hajnal pirult Az orrán.

szhi szhé szhe szhá szha szho szhö szhu szhü szi szé sze szá sza szo szö szu szü isz ész esz ász asz osz ösz usz üsz isszi ésszé essze ásszá assza osszo összö usszu üsszü ejszi ejszé ejsze ejszá ejsza ejszo ejszö ejszu ejszü ekszi ekszé eksze ekszá eksza ekszo ekszö ekszu ekszü .

etyszi etyszé etysze etyszá etysza etyszo etyszö etyszu etyszü elszi elszé elsze elszá elsza elszo elszö elszu elszü erszi erszé ersze erszá ersza erszo erszö erszu erszü epszi epszé epsze epszá epsza epszo epszö epszu epszü s-sz süszi söszé sosze saszá sásza seszo sészö siszu söszü es-szi es-szé es-sze es-szá es-sza es-szo es-szö (9-szer) .

es-szu es-szü ecs-szi ecs-szé ecs-sze ecs-szá ecs-sza ecs-szo ecs-szö ecs-szu ecs-szü ec-szi ec-szé ec-sze ec-szá ec-sza ec-szo ec-szö ec-szu ec-szü szív szín szirom színes szék szél széles szem szed szeleburdi szelence száj szám szár számítás szalag szaval szarka szamóca szoba szóda szór szóvicc szõnyeg szöglet szörp szöcske Szudán szúr szúnyogos szülõ szûrõ szükség szíj szid .

szigorú színház szén szép szélcsendes szeg szegy szendereg szemez szánt száll szárít szállítás szalad szabad szamár szavaz szoknya szokott szorít szódavíz szövet szögel szõrme szövetkezet szunnyad szurkol szuvas születik szürke szülõház szik szít szivar szivacs szét széf szétcincál szent szelet szerény szeles szánkó számít szárad Szása szakad szavak Szahara szakács szól Szob szomorú szólás szõlõ szöveg szõr szövés szuffita .

szurony szusszantás szûnik szürkület születésnap szilva szikla Szíria Szicília széna széle szépséges szelep szelel szemereg szecska száguld szállít számára száz szappan szakáll szamovár szabás szólít szokik szorgalom szocializmus szög Szõd Szõreg szövetség szúnyog szúrat szusz szûk szüret szüzesség sziget szipog szivárvány szilvás szédül szépít Széchenyi Szeged szegény szeder szegecs Száva száda szárcsa százados szalámi szabály szardínia szavazás szójabab .

szovjet szorong szókincs szövõnõ szövedék szögmérõ szövegezés szultán szurkál szultánság szûköl szûr születés Szilvia szigony szirt szívesség széjjel szégyen szétzengett szelvény szedeget szeret szerencse számol szájal szárát százas szandál szablya szarkaláb szalmazsák Szováta szonda szótár szociális szõke szökõkút szörnyû szõrözés szundít szurok szundítás szûkül szûröm szüzsé visz ész sebész tengerész vesz halász kamasz gonosz õsz húsz iszik .

készétel messze másszál kasza oszolj ússzunk hiszékeny fészek leszáll vadászat aszály asszony viszek Tiszán vissza viszont eszik beszakad úszik tejszín egy szív fekszik lépsz nem szid elszív eperszín más színû vörös szalag Pécs szélén láncszem hisz kész cipész régész tesz vadász tavasz kosz bõsz túsz viszik mészégetõ eszem kászálódik aszal osszon túszunk kiszédül mûvészek beszámol halászat naszád haszon hiszek kiszámít .

kiszab iszom veszik leszakít kúszik fejszék egy szék megszédül lopsz nem szép elszédül erszény hússzínû friss szóda kalácsszelet kötszer ápisz mész zenész merész lesz fogász mamlasz hossz lõsz humusz hiszik mésszé teszem házszám massza fosszon buszunk déli szél ügyészek beszánt szabászat kaszál tavaszon kiszed nyiszál kiszalad kiszólít teszik beszabadul nyuszi fejsze egy szem megszed kapsz nem szed elszed persze kevés szék vasszög .

kavicsszem metszett fityisz vész csempész rész repesz kalász kopasz orosz szösz autóbusz díszít nézz szét veszem rászáll maszatol nyoszolya bambuszunk régi szék bûvészek beszámít fogászat kaszáló kopaszon pisze kiszáll Tisza viszonyít messzi leszab alkuszik hajszál egy száj megszán köpsz nem száll elszáll eperszár véres szem hess szúnyog bocsszáj harmincszor cisz egész csibész kérész retesz lovász kuvasz porosz jössz kókusz vízszint .

részét meszelõ rászán tavasszal koszol kaktuszunk piszék vegyészek beszállít borászat Naszály akasszon díszeleg iszák kiszabadít iszony veszít beszalad alamuszi hajsza egy szalag megszab tépsz nem szab elszalad vérszag kisszerû piros szûr kapocsszög hatszor tenisz penész színész erdész eresz toklász tapasz rossz nõsz fókusz kiszív vészét vesszen gyászát kamasszal gonoszok gyûszû visszér színészek leszárad hadászat Hasszán mamlaszok szisszen isszák .

hogy sz hangjai szépek legyenek. Pöszén beszélnek. Szomorú volt.Szandálban szalad a fiú. Legelõször Szilvia megtanulta a nyelve hegyét lent a foga alá illeszteni. Próbálkoztak szavalattal de hamar észrevették. .A szoknya a szobában van.Guszti szépen szaval a negyedik osztályban. de rosszul szaval. de elõbb-utóbb megszokta azt. Szil szál szalmaszál. hogy a nyelvét nem szabad a régi megszokott helyére engedni. .A szúnyog nem hagy szundikálni. hiszen tudta. Mondatokat mondtak. míg kialakultak az sz hangok. . Eszerint szegény kénytelen volt beszédtanárral veszõdni.Isze-pisze Esztike. Szembe hozta a fogait. Több mint egy év után szûnt a pösze beszéd.A szél szétfújja a szénát. de már többször jól.Esztike hosszú szoknyában szaladgál. . . szépen szavalni pöszén lehetetlen. . . . egyszer rosszul. Szilvia szõlõt eszik a szobában. .Kesze-kusza háló. . .issza kiszól feszít leszakad puszi hajszol egy szoba megszól babszem nem szól elszól bérszolga piros száj varázsszem bocsszõr ötször A szitával szitálunk. A színjátszók egy része nem tud szépen beszélni. szótagokat mondtak: sziszészeszászaszoszöszuszü. de rosszul mondta az sz hangot. Hiszi a piszi. de rosszul beszél.Szövetbõl szabja a szabó a szoknyát.Eszem iszom szuszogok. Eztán jöttek a szavak: szitakötõ. szõlõszem. de még aztán tovább kellett figyelni egy darabig. Sziszegett. Szép a szemem.Száguld a szánkó.A lisztet meg szokták szitálni.Szépen meszelik a ház falát. Amikor Szilvia már beszélgetve jól ejtette az sz hangot. .Szedegeti a galamb a szemet.Õsszel szedik a szõlõt.Teszek-veszek motoszkálok.Össze-vissza szaladok. . szilvafa. Amikor a sziszegõket már jól ejtette. Szisszen-szusszan szöszmötöl. Elõször föl-fölszaladt a nyelve.A kígyó kúszik-mászik a szikla szélén. Szilvia szeretett szavalni.A szünidõben a szüleimmel vagyok. újból kezdtek szavalni.Szuszi-muszi nyuszika. . . Tovább kellett sziszegni. Tíz hónapi munkába került. .A szövõnõ szövetet szõ. vagy szépen szaval. Egyszer jól ejtette a sziszegõket. . . . hogy Szilvia vagy szépen beszél.A halászok a Tiszán halásznak. amelyekben az sz hang többször szerepelt. . . hogy el ne tévessze a sziszegõket. Pösze volt. . teniszlabda disznófalka tavaszi szél. .

. halász. messze szólót. Káposztát eszem.. Hosszú Hosszú Hosszú Hosszú Köszön Köszön Köszön Köszön szalag. Szánom bánom. -tisztelet a kivételnek. Jöhetnek a szavak szintén. Tésztát eszem. -egy a haszna. Szalmát viszek. -ne szólj szám nem fáj fejem. szépen mondjad. Eszik a nyuszi. Mondjad: sziszészeszásza. iszi észé esze ásza. nagyon jó volt.. . meszelõ. Szénát viszek.. jól szisszentél. Szép a szõnyeg. Eszik a disznó. épp úgy mint én: . Asztalt viszek.. Szép a szoba... bánja a szösz. a a a a vadász. Szõlõt eszem. vesszõ. színész. . -majd felfalja a szemével.Szép a szájam. tesz-vesz..szõ-fon. szil-szál-szalmaszál lengõ hinta messze száll jön a vadász fúj a szél nyuszi iszkol szalad fél eszem-iszom dínom-dánom szõlõ szilva van a tálon ingó-bingó hosszú fûszál fúvó szélben lepkét hintál itt a hajnal kél a szellõ száll a légben könnyû felhõ Szilvi hosszút sziszegett... székely bánja.. -színe-java..anyámasszony katonája. Szilvát eszem. Széket viszek. piszkafa. Eszik Szilvia. bûvész. Eszik Gusztáv. Eszti néni nevetett: jól van Szilvi. -székely támad. -nesze neked.

hosszan ült hasztalanul. szú. Szõnyeges szobácska. A zizi színes. Szomjas cicuska. A hal aztán büszkén mutatta uszonyaival a keszegeknek: ilyen hosszú halászt fogtam. iszom. szülõ. szundít. szól. szünet. szalag. Szájas kisasszony. szén. húzta. hosszú szoknya keszkenõ piszkafa meg meszelõ. eszem. szalad. szappan. Szegény halász ott kászálódott ki. szitál. szánkó. születésnapja. Szûkös csészécske. nem tudta kiszedni. A halász a Tiszán halászott. székem. Hopsz. szó. veszek. Zenél a díszdoboz. büszke nagyon a mamája. Sündisznócska mozog a bozótban. széj. szünet. szúnyog. szán. Szépen szól a Szilvi szája. Szeles utca. szék. szédül. szemtelen. szem. szív. Sok Sok Sok Sok Sok Sok Sok Sok Sok szilva. Szalagos mackócska. . piszegek. szám. szõlõ. teszek. szõke. lesz valami a hálóban. húzta. szó. szellõ. Csupa Csupa Csapa Csupa Csupa Csupa Csupa Csupa Csupa Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Zsuzsi Színes szivacs. Húzta. Jaj-jaj a hal húzta vissza a halászt. számol. Bosszankodott. szem. szõlõ. szemem. sziszegek.szívem. Széles zászló. szög. Egészen a szigetig úszott vele.

. Anyám. égen ahány csillag jár. Fúró vasszög reszelõ. hogy csodaszép. FAZEKAS ANNA: Fûrész. reszelõ dolgozik a szerelõ. kalapács Fûrész fejsze kalapács. . Nem mondom. ha bekapok: messze.. Hízik a disznó. májusban a szép virág: annyi áldás szálljon rád. A szobában van a szék. Amennyi a zöld fûszál. NEMES NAGY +GNES: Mi van a szobában? (részlet) A szobában van az asztal. Köszöntlek egészségben. +zlik a szilvásgombóc. fejsze. kalapács. leterítve szép damaszttal. messze szaladok. A szalmazsákban zizeg a szalma. ILLYÉS GYULA: Mozdony S-sz. beh sok súly! Meg se mozdul! Friss szenet. légy reménységben. anyánk köszöntésére. Köszöntõ anyák napjára (népköltés) Már megjöttünk ez helyre. fészert eszkábál az ács.A faház meszes. Finom a mazsolás kalácsszelet. szaladok.

Azért dudál ez a szél.. szerdán este vödröt vettem. pszüh. pénteken csak nézegettem. Hófarsang van... -szusszan a mozdony: áll a bakter már a poszton. s akár hiszed.. -szisszen a pára: indul a gõzös nemsokára. szuh.GAZDAG ERZSI: Hófarsang Északi szél. FEKETE GYULA: Vonatosdi Pszüh.. szombaton már büszkélkedtem. s szederfánkon hegedülsz. Azt várom.. annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem.. akár nem: vasárnap az én tölgyfámról. mindig ezt fújod. Egy szál zenész magában sípol. zeng a mezõ. dudál a bálban. fennen fénylik a szivárvány.Du-du. csütörtökön megöntöztem. elrepül a szelek szárnyán. Itt a tél. Szuh. TÉNAGY S+NDOR: Bolondos mondóka Héttõn egy szem makkot leltem. . Most meg szederfánkra ülsz.. BUDA FERENC: Messzi nyargal Messzi nyargal a zivatar. kedden délben földbe tettem. pendül a dal. Táncra hívod a havat odakint a fa alatt. mit csinálsz? A dudádon mit dudálsz? . míg elunod.

+rnyak ingnak. .. .. Egyre csak azt. Hallod-e. gyalog mehet Rakamazig. jól van néki dolga! Egy szög miatt (angol gyermekvers) Egy szög miatt a patkó elveszett... hogy zakatol?.. nekiszabadul. hull a szikra hull.... Aki velem nem utazik.. klatt.. és bezárjuk ajtainkat.. egy vonatfütty messze-messze..... potyautas a vasutas. a ló miatt a lovas elveszett..Klitt.kattog a váltó: szabad a pálya! -lobog a zászló. ziki-zakatolja: a vasutas potyautas. figyelünk a kósza neszre. a lovas miatt a csata elveszett a csata miatt az ország elveszett máskor verd be jól a patkószeget! (Károlyi Amy átdolgozása) KOSZTOL+NYI DEZSÕ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Este. most... Csattog a vas... a patkó miatt a ló elveszett. este. És a csend jõ....

nem fabad befélni! A legkisebb is megszólal persze: De drága a té. Már itt lett volna a férjhez menés ideje. RADNÓTI MIKLÓS: Éjszaka Alszik a szív. a karikahajtók. Szépek voltak. csönd van a házban. Az óránk is félve üt. minden legénynek elment tõlük a kedve. a faág. A játékok. Osztán még most is házasodik. Szaladt. Alszanak már mindenütt. hogy egyetlen szót is szóljanak. rózsában a rózsabogár. hol nem volt. a néma csengettyûk. Alszanak a csengettyûk. és alszik a szívben az aggodalom. szerények. föl ne keltsük -csitt -e sok-sok alvót. put a té! A középsõ meg: Ne folj te. szemrevalók. hideg érem az égen. kasban a méh. alszik a pókháló közelében a légy a falon. volt egyszer egy asszony. beszél majd õ helyettük is. péndér addák! Nosza elszaladt a legény. alszik a pergõ búzaszemekben a nyár. szaladt. az éber egér se kapargál. szelídek. mintha csak egy foguk se lett volna. fölkel az õsz és lopni lopakszik az éjben. de mind a három olyan pösze volt. Alszanak a régi réz-kilincsek s alszanak a fáradt. +lmos a poros kép. Akkor aztán a nagyobb elkiáltja magát: Put a té. alszik a holdban a láng. a fatörzsben a harkály. ha eddig meg nem házasodott. még a kávét sem várta meg. Nosza az asszony mindjárt kávét tesz föl. hogy majd szépen megkínálja vele a legényt.Alszik a homályos éjbe künn a csengõ. alszik a kert. a szegény tükör is hallgatag lóg. Hallgattak is szépen. Szundít a karosszék. de a lányoknak megtiltotta. s annak három lánya. A díván elbújik félve. . Ó. míg el nem kezdett futni a tej. barna ajtók. Egyszer egy idegen legény toppant be hozzájuk. A három selyp (népmese) Egyszer volt. de ha megszólaltak. Alszik a cicánk s a vén szelindek.

akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még sok más színû tintát. Istenem. Kiszínezném vele az életem. de boldog. ezüstöt. s egy kacskaringós. szünes-szüntelen. szerelmes. kedves madarat. japán betûket írnék. mint a mérges alkonyat és akkor írnék. és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is. vérszínût. És akarok még égõ-pirosat. arany-szót. . zöldet. egyre-egyre írnék egy vén toronyba. egy kisleánynak. néma-szürke. mindig-mindig írnék. aranyat. Kékkel húgomnak.KOSZTOL+NYI DEZSÕ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Mostan színes tintákról álmodom. bor-színû. de halvány. arany-tüzet. Oly boldog lennék. és kellene még sok száz és ezer. rikító. Krikszkrakszokat. szemérmetes. bronzot. És el nem unnám. akit szeretek. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak. Legszebb a sárga. anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak. mint a hajnal. és kellene még aztán millió: tréfás-lila.

C gyakorlatok: ci cé ce cá ca co cö cu cü ic éc ec ác ac oc öc uc üc ici écé ece ácá aca oco öcö ucu ücü etyci etycé etyce etycá etyca etyco etycö etycu etycü ekci ekcé ekce ekcá ekca ekco ekcö ekcu ekcü elci elcé elce elcá .11.

elca elco elcö elcu elcü szici szécé szece szácá szaca szoco szöcö szucu szücü cs-c csüci csöcé csoce csacá csáca cseco csécö csicü csicü ecs-ci ecs-cé ecs-ce ecs-cá ecs-ca ecs-co ecs-cö ecs-cu ecs-cü esz-ci esz-cé esz-ce esz-cá esz-ca esz-co esz-cö esz-cu esz-cü cím cián citrom címez cél cégér célkitûzés cement centenárium cápa comb cucli (9-szer) .

cica cink cifra cinkos cédula cérna céklás centi ceremónia cáfol copf cuppan cipõ cinke cirógat címzés cégtábla célratörõ célzatos cella center cárizmus coboly cudar cimbalom cipel ciripel címszó célpont cérnászacskó céloz cent ceruza cáfolat col cukrász ciklámen cicoma cirok cincogás cég célrepülés cédulázás Cegléd cenzúra cammog cövek cukrászda cikcakk Cili címer címes céh cégjelzés cédrus Cecília .

cenzor cafrang cölöp cukorka cin civil cirka cicás céllövõ cédulás cégéres Celsius cezúra cakkos Zürich cumi vicc léc necc pác dac kóc kötsz futsz bíbic vigéc vetsz Vác Bugac móc Regõc luc tanítsz szanitéc metsz látsz adsz bohóc teknõc dúc slicc vétsz hecc akác kukac palóc befödsz tudsz skicc éc-péc-kapuléc ec-pec-kimehetsz rác .

akadsz kanóc ütsz strucc lassítsz Regéc ketrec srác malac vadóc futsz hazudsz vadítsz védsz jegec sokác sápadsz daróc hûtsz kuruc javítsz síléc perec játssz tapadsz tanonc sütsz Bucz Mici lécét ecet fácán kacat pocok döcög Laci deci pici vécé metszet játsszál vacak bohócok pöcök katica foci bicikli pévécé becenév rácáfol Maca mócok .

teknõcök boci Béci kicipel ábécé december fácános pacal kocog röcögtet buci anyuci icipici récét jegeces pálcát vacakol mocorog röcögök Ica hoci Lici jércét neccet tálcát kacag kócos ötszög Teca koccan megcirógat lánc elcammog kis cica lesz cím fércel megcéloz tánc elcipel kis cél lesz cég mérce megcáfol sánc alcím kis cement lesz centi tercel megcukroz ránc polc kis cár lesz cápa .

ne köhögj.Kacag-kuncog a bohóc. a cica. . . meg a nyávogó pici cicától. Vacak cipõ.Diceg-döcög a koca. egy icike-picike tablettát tett a tejbe.Inci-finci malacka. Talán picit hideg volt a tej.Ici-pici Micike. cédula. pucolgatta. nem hallatszott a hapci. Micike nem tudott tanulni a pici Lacikától.A cápa nagyon nagy állat. Mici cica nem gyógyult meg a picike. hapci. nyugodtan tanulhatta tovább a leckéjét. . hapci. egy pici tálba öntötte. . Cili.Vicik-vacak hitvány kacat.Bice-bóca bocika. hapci-ci. Vacak cimbalom. ott hideg volt a hely. .Laci viccet mond.Kocog a paci. . .A cövek.A cipõbolt cégtábláján cé betû van. hapci-ci. Két nap múlva a cicuka meggyógyult. .Teca kacag. . . . cipõ. . hapci. . odaadta Micu cicának. vagy éjjel a fal mellett vacogott. döcög a hintó. Játszik Játszik Játszik Játszik Vacak polc.A cementet Cegléden vettük. . Laci. hiába nyalogatta.Finom a libacomb. . Bejött a mamájuk. Hapci. Hapci.arc lakkcipõ kanca filc kis cövek lesz comb érc megcímez boncol töltsz kis cucc lesz cica durcás Cili a cicával játszik. .Maci Laci tévé maci. hapci-ci. Köhögött a cica.. Mici. Cipõt pucol Micike... a cölöp fából van. Cilike picike cicája meghûlt. melengette a mamája. Cilike tejet melegített. cinke.Cumival cuppog a pici baba.. de Micike picike cicája tovább nyávogott. .Kuckuc. Pici Pici Pici Pici cica. cumit adott Lacikának. . Lacika elhallgatott. Micike elvette a cumit a mélyen alvó Lacikától. .Cammog a medve.

pici maci. a tálca a polcon volt. hol a fák törzse mazsolabarna. mondjad velem hibátlanul. Szép Szép Szép Szép Húsz Húsz Húsz Húsz cipõ.. -A fácánkakas pompás színes tollaival délcegen lépked. meg katica. mintha könnyû lenne: cápa. .A pettyes katicácska pici fûszálacskán mászik. cédula. cinege.... Cegléd. élt egy cinege. cincogás.A hatalmas cápa a Csendes-óceánban ficánkol. Ica.. koca.. hívogatja: ci-ci-ci. mondd utánam Lacika. ciripelés. SEBÕK ÉVA: Cinegenóta A borókaligetben. ..Vacak cégtábla. ici-pici cilukáját. -A koszos koca kilenc malacával a pocsolyában cammogott. cégtábla. kacagás. -Az asztalos colstokkal méri a deszkákat. fácán. egy híján száz. a képen egy boci van. -Kilencvenkilenc. ci-ci-ci-ci-ci-ci-ci-ci. centi. -A kacsacombot ecetes céklával esszük. Mondok kilenc állatot. ha polcot szab. Lacika mackóban van.. . -A lusta mackó téli álmát alussza a kuckójában. boci. cuppantás. cinke. cápa. Cili hívja cicáját. Csendes Csendes Csendes Csendes A pákosztos cicácska tejesköcsögöt talált a táIcán. cica. cé betû van benne. Micike pedig kockás szoknyácskában. cinke. cin-cin-cinege. Vica képet bámul. szép tolla tarkabarka. paci. Laci játszik a kuckóban kockával meg macival.

Cibere. .Plim-plim. póc.cin-cin! -Picinke citeráját a cinke kertek alján pengeti. fekete gombóc. amerre csak a népek mind döcögtek.valódi tarkabarka. A borókaligetben. verkliként nyekergeti. Dilinkó. TARBAY EDE: Félnótás nóta Volt egy legény. Volt egy leány. folyton csak körbe-körbe. röpdösött körbe-körbe. kacagtak. félig szólt a nótája.. ezüst dalt ezüst kosárba. meg fölültek. muzsikája tilinkó nem volt. . A borókaligetben. volt néki egy szekere. Cibere. picinke kéregetõ a cinke. cin-cin-cinege. CS+NYI GYÖNGYI: Kéregetõ . galambóc. TAMKÓ SIRATÓ K+ROLY: Óc Óc. gyûjtögetett a cin-cin-cinege ezüst dalt ezüst kosárba. akár a körte. kocogtak. rezegteti. Cibere. csak fél kótája.Cin-cin! Téli. hol a gombák kalapja barackos sárga. citeráját pengeti. hol a bokrok zöldek. Nótáztak és leszálltak. hej. hiányzott egy kereke. zengeti. szállt az a cinege.

MÓRICZ ZSIGMOND: Iciri-piciri Ajaj. hogy mindjárt elszaladt. Ha az icinke-picinke cica el nem szaladt volna.Óc. Volt annak az icinke-picinke asszonynak egy icinke-picinke cicája. fülem mellett van egy kis póc. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Ezért nagyon megharagudott az icinkepicinke asszony. talán az én icinke-picinke mesém is tovább tartott volna. hol volt hol nem. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. tengerecki. Azt az icinke-picinke tehenet megfejte egy icinke-picinke sajtárba. . és úgy megütötte vele az icinke-picinke cicát. Tengerecki Pál! Icinke-picinke (népmese) Volt a világon egy icinke-picinke asszony.. felborította az icinkepicinke tejet. Volt annak két iciri piciri kis ökre. Felkapott egy icinke-picinke nyújtófát. ott lakott egy iciri piciri kis macska. Az az icinke-picinke cica odament az icinke-picinke fazékhoz. Annak az icinke-picinke asszonynak volt egy icinke-picinke tehene. Abból az icinke-picinke sajtárból azt az icinkepicinke tejet beleszûrte egy icinke-picinke szûrõn egy icinke-picinke fazékba. becki. póc. s befedte egy icinkepicinke fedõvel. Ecki. babakóc. Azt az icinke-picinke fazekat rátette egy icinke-picinke padra. rákaptak egy iciri piciri kis tökre..

Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének! . Felfordult az iciri piciri tököcske.hová lett az iciri piciri barmocska. Rátalál egy iciri piciri kis tökre. s nem látja az iciri piciri kószálót. Bejárja az iciri piciri kis erdõt. benne a két iciri piciri ökröcske. Bejárja az iciri piciri kaszálót. s nem leli az iciri piciri tekergõt. bánatában iciri picirit meglökte.

Z GYAKORLATOK zi zé ze zá za zo zö .12.

zu zü iz éz ez áz az oz öz uz üz izzi ézzé ezze ázzá azza ozzo özzö uzzu üzzü emzi emzé emze emzá emza emzo emzö emzu emzü egzi egzé egze egzá egza egzo egzö egzu egzü elzi elzé elze elzá elza elzo elzö elzu elzü erzi erzé erze erzá erza erzo erzö .

erzu erzü szizi szézé szeze százá zsaza zsozo szözö szuzu szüzü szicizi szécézé szeceze szécázá szacaza szocozo szöcözö szucuzu szücüzü zsüzi zsözé zsoze zsözá zsaza zsázö zsezo zsézu zsizü edzi edzé edze edzá edza edzo edzö edzu edzü zizi Zénó zendül zálog zab zokni zöld zuhany zümmög zigóta zéró zeng zár zakó .

zokog zömök zúg züllött zihál zérus zebra zápor zabla Zoltán zönge zubbony zûrzavar zilált zé betû zerge závár zakatol Zója zökken zuhan zûr zizeg zene zengés zárva zabál zongora zöm zuhog zümmögés zivatar zeke zenész zárka zaj zord zörög zúzmara züllik íz méz evez máz az hoz õz húz ûz víz géz nemez gáz gaz .

doboz köz nyúz fûz tíz kéz lemez váz halmaz toboz ötvöz kalauz tûz hízz nézz tegez megaláz falaz koboz gyõz blúz bûz Aliz indonéz felez magáz kanalaz nyomoz idõzz tunguz betûz remíz réz nevez ádáz Rakamaz fokoz fõz grúz gyûrûz hízik nézzék ezzel vázát azzal ózon özön húzzuk ûzzük izzik mézzé vezet házát gazzal .

hozzon gyõzzön nyúzzuk tûzünk tízig idézés kezet lázát kazal pózol fõzzön blúzunk tûzzük vizit elnézés lemezek Lázár bazalt bozót özönöl kalauzunk güzü Gizi mézédes erezet rázás haza bozont közön megkoszorúzzuk fûzzük bízik igézés rezet gázálarc laza dolgozzon elõzzön nyúzzuk betûzzük ki Lizi rézzé rendezzen fázás lábazat rozoga gõzös grúzunk szüzük izé mézzel evezés .

váza lazít dolgozik huzat vizet hézag bezár mázol azért Rozi nyúzza vízállás nézzük bezavar ázik vazelin hozzá búza izzad Gézám bezörget fázik hazám hozza dugóhúzó izom Rézi lezuhan lázít azóta mozi duzzog kizöldül lézeng kezünk rázúdít lazán józan buzog ízület kézzel mezõ rázendít hazudik rozzant húzok nem zizeg lagzi elzengi nemzet megzendül elzárkózik .

-Tûzzel-vízzel vigyázzál. .Zimmeg-zümmög a mezõ. Izeg-mozog Zolika.. Zenél Zoltán. Zenél Gizi. -A mezõ zöld. -A zé betû nehéz betû. Miközben legelt. aztán felszökkent. -A zümmögõ méhek mézet gyûjtenek. -A ház mellett zöldell a fû. tagjait elnyújtva szinte úszott a mezõ fölött.Vigyázz. Tíz doboz. Zenél Elza.Zoltán zokog. Tíz toboz. nem izzadok. A közeli bozótban megmozdult valami. -Kézen-közön eltûnt. Azom-fázom... nézegetett ide-oda vigyázott. . -Zene zeng. Az õz mozdulatlanul állt néhány pillanatig..Nagy zajjal zakatol a vonat. Tizennégy ház. VARGA KATALIN: Gyermekversek . Zoli hozza a vázát. Aztán nem hangzott egyéb. Tíz zokni.nem zár megzápul elzavar nem zakatol megzavar elzongorázza nem zokog legzordabb felzörög nem zöld megzörget elzúg nem zúg megzúzódott elzüllik A zizi zizeg. Zenél Lizi. A hegyek zengve visszhangoztak a zajtól. . -Zúg a zuhany. . Zoli hozza az evezõt. Az õzike azonban eltûnt a fák között. Zoli mézet hoz. nehogy a vadász jöjjön a közelébe. -A kazánban ég a tûz. -A víz eloltja a tüzet.Ezzelazzal-amazzal.. Zoli vizet hoz. fülelt.. . ha jön a vonat! Az õzike a zöld mezõn legelgetett. pusztán a mezõ zümmögött halkan. A bozótból a vadász odalõtt. -Az õzike nézegeti magát a vízben.

Szól a zongora. A zsebemben zizi van. Szabja a zakót a szabó. Széna zizeg a kazalban. Szúnyog zümmög a szobában Zsuzsi zenél. tûz. töltöm tálamat. Öntözöm violámat. Százan száz zászlót visznek. a tyúkomat. a tyúkom. Ó kék víz! Szilvia zizit eszik. Zoli és Zsolti a tûzõ napon pici zsömlécskéket csinálnak . Ez a violám. Dezsõ zongorázik. Itt a méz! Víz. Mivé lenne a két kezem? Ó mint tûz! Méz. A mazsola mézízû. A vizsla belegázolt a vízbe. illatozó mézzel töltöm. Tûz. tûz! Ott a tûz ! Eloltanám. víz. Ez itt Ez meg Vízzel Itatom a kék tálam. méz. Vízzel töltöm kannámat. Szegeden zene szól. méz! Itt a méz ! Üvegtála teletöltöm. víz! Ott a víz ! Túl a mezõn kéken villan.Ez itt a kék kannám. A dézsában víz van. Bözsi moziba ment. Mázsálják a zabot. Szövõgép zörög a gyárban. de nem teszem. Kék vizén a ladik illan.

Nosza fogjuk a csizmát. meggyulladt a kabátom is. Szellõ-csikó húz. -A pici õzike csetlik-botlik. lakható.Száz meg száz az éppen kétszáz. -A zsömle zizeg a zacskóban. 4 x 10 az negyven. hogy tûz Vízbõl mertem. sebesen száguld. VARGA KATALIN: Gyermekversek Tüzet vittem elejtettem. vízre többé nem mehettem. sehogy sem áll a lábán. 6 x 10 az hatvan. . 2 x 10 az húsz. A mentõv hol van? . csak egy csizma. Büszke sirály rebben. 3 x 10 az harminc. -Zakatol a füstös vonat. Tûz! Tûz! Tûz! Ne játssz vele. -A vizeskancsó nem mázas edény. Csuda jó a kedvem! 5 x 10 az ötven. Bodri reánk vakkan. Erdõn. lásd. -Géza és Dezsõ hazafutnak a zuhogó esõben. eladó? Nincsen itt más eladó. A túlsó part ködben. -A tûzoltók sebesen száguldanak a tûzesethez. -Zenélnek. tûzbe majdnem beleestem.vizes homokból. tüzes volt a lapátom is. muzsikálnak a széles utcán a fölcicomázott lakodalmasok. Víz! Víz! Víz! Jaj de hideg a mély víz! Házasodik a manó. víztõl én is vizes lettem. hát baj nincs. 8 x 10 az nyolcvan. 7 x 10 az hetven. építsük be a tisztást. Amíg húz. Van-e ház itt. mezõn aki van. vizet mertem. LELKES MIKLÓS: Vitorláson 1 x 10 az tíz. ma még táncolni akar. Csobog kéklõ víz. mert a vízbe beleestem.

Zizzent a bozót. Géza ült ott fényképezõgéppel a kezében. Közben vezényelt. A vaskarikát. S GYAKORLATOK s-u s-ü s-o s-ö s-a s-á s-e s-é s-i su sü so sö sa sá se sé si us üs os ös as ás es és is . amely fehérenizzó állapotban tágult. 13. mi az a zaj? Valami izeg-mozog a bozótban. Újból tûz lobbant. Odazuhintottak egy félkanna vizet. A kerék gõzt s füstöt lökött. +gy futottak vele a fakerékhez . Az õzike a zöld mezõn legelgetett. a másik a vödröket. Újra víz. Ha kell. a kerékre helyezték. vízbõl kimentsen! 10 x 10 az éppen száz.9 x 10 kilencven. Harapófogókkal ragadták meg a segédek a hatalmas széntûzben izzó vaskarikát.Az egyik inas a nagykalapácsot tartotta. kis pajtás! ILLYÉS GYULA: Munka Az elsõ megrázó élményem a kerék-abroncsozás lett. A hiú õz azonnal mozdulatlan pózba vágta magát. Aztán az utolsó gõz-bokor is szétlebbent. Vízbe ne ess. Apám villámgyorsan kezelte a kalapácsot. Az õz odanézett. A fa tüzet vetett.

ussu üssü osso össö assa ássá esse éssé issi ut-su üt-sü ot-so öt-sö at-sa át-sá et-se ét-sé it-si ulsu ülsü olso ölsö alsa álsá else élsé ilsi ursu ürsü orso örsö arsa ársá erse érsé irsi uksu üksü okso öksö aksa áksá ekse éksé iksi sz-s szisü szésö szesu szásü szasa szosá szöse szusé szüsi (9-szer) .

Sári. . senki. súg. súlyzó. serény. saroglya. surrog. sótartó. saláta. sakkozás. Sarolta. sápadság. sörözõ. sarok. saru. semerre. sövény. sapka. sereg. seregély. süllyesztõ. súrolókefe. sütõ. sál. sárga. sovány. segéd. süllyed. sámfa. Sárospatak. sütemény. sápadt. suhan. sömör. sündisznó. sürgöny. söntés. sólet. sütõkemence. semmi. süketség. sõt sötét söprû. süket. soros. sugdolódzás. segít. sül. súrol. sonka. som. sûrû. sor sorompó. sült. sorozat. sás. satu. sodrófa. sajtószabadság. sudár. sógor. sorvad. sajtár. só sólyom. sarkantyú. Sándor. sugár. selyemhernyó. süveg. salak. sárgarépa.isz-su isz-sü isz-so isz-sö isz-sa isz-sá isz-se isz-sé isz-si ucs-su ucs-sü ucs-so ucs-sö ucs-sa ucs-sá ucs-se ucs-sé ucs-si ic-su ic-sü ic-so ic-sö ic-sa ic-sá ic-se ic-sé ic-si súly. soha. sajt. sügér. sörény. sarjadzás. süt. sáska. söröskancsó. sötétség. sósborszesz. sár. sárkány. sör. sunyi. súlyemelés. suhanc. suba. sötétzöld. suttog. sorsjegy. sáv. surran. selyem. sorrend. sündörög. sámli. sátor. sánta. sorakozás. söpör. sorszám. sürgés-forgás. sakál. súlyosbít. seper. selejt. sárgabarack. sürget. súgó. sárcipõ. súrlódás. sokszor. sakk. sok. sárgaréz. savanyú. seb. suhint. sajátságos.

falusi. vágás. zsebes. sörös. ássál. keselyû. hasal. trópus. vese. Etus. õs. rés. mosat. oson. bolondosok.sebész. hetes. Pilis. sérült. lakatosok. begyesen. bélés. hamisít. felelõs. esemény. sikít. gyanúsít. Julis. szigetelés. egészség. fussak. búsan. kedves. ötvösök. sincs. rakás. vörös. síp. sikkaszt. látását. zsindelyezés. vitézség. sérv. harcias. lassan. lakatos. nyaralás. üss. csapás. kalaposok. szorgalmas. séta. takaros. csodás. óvatosan. aratás. fussunk. sintér. visít. rögös. bacilus. sima. kalapos. havas. zajos. tigris. hangosan. vajas. kisimít. erõdítés. erõs. kezes. kõris. pompás. eres. kapus. simogat. kas. szöszös. Simontomya. logopédusunk. sikál. bús. tarajas. garas. szõrös. közös. hatos. dúsít. kés. sûrítés. dacos. sír. hõsök. akarás. ecetes. becsüs. fuss. ügyészség. Kõrös. deres. vallását. pörös. ülés. húszas. zizegés. sikátor. hasam. sétabot. juhsajt. búsít. trópusi. sípcsont. göcsörtös. kösöntyû. fütyülés. segédeszköz. állását. hús. piszkos. lakás. alapos. Fogaras. lopás. magas. mókus. gyûrûs. derítés. kisbetûs. kakas. jussunk. kerítés. okos. kisiklott. segítség. hitves. terítés. bicegés. síléc. fazekas. sebláz. has. kisiet. szalagos. darus. színezés. sérteget. csendes. szántás. búsul. segédszemélyzet. kapusunk. sí. tus. les. talpas. állás. dolgos. hûs. csípés. sietség. haragos. hamis. gyûrés. bontás. Maris. sípszó. egyes. és. maszatos. kevés. keres. Kassa. siet. közömbös. üdülés. szabás. repes. kiütés. pszichológus. öblös. csõrös. húsunk. vasal. úszás. felelõsök. hegedûs. sízik. lássák. alaposan. vas. vakarás. kúszás. . okosan. tejfölös. ijedõs. agyaras. kását. bõröndös. árusít. bogaras. kormos. harapás. sirály. fürdés. más. hatosok. veres. tûrés. árus. begyes. magasan. cserepes. szellõs. akaratos. hentes. Boris. traktoros. tusa. mocskos. ás. õsök. sétány. mese. hazafias. epres. leves. tilalmasan. sivár. USA. gyalogos. mocsaras. vésés. öttusa. készség. csapos. takarás. hármas. siker. darabos. egres. Rókus. sík. gyanúsan. Emese. büdös. hallását. farkas. fokos. kaszálás. hõs. borús. koldus. zengzetes. késés. kis. sétahajó. Misi. ötös. aranyos. kössön.

nyakasság. kopások. -Ahogy esik. -Síppal sípolunk. Megint ott volt a kis süni. havasi. Melegen sütött a nap. mars. és siettek vele. besétál. az se jó. sövény. -Fésûvel fésülködnek. késõbb elésöpör. legsudárabb. esély. A sámli mellé settenkedett. sonkát sejtett benne. vessél. Óvatosan bedugta a fejét: ki sem tudott gabalyodni. . belsõ. elsuttog. a sámli mellé tették. -Savanyú a saláta. -Sétabottal sétálunk. -Havas esõ esik. A kis állat félelmes tüskéi. Asóval ássák a földet. -Sárga a sál.Se lát. vésõ. szántáson. -Idesüss. Üsse kõ. borsó. én is úgy. hasát. megsajnál.Tessék-lássék. se hall. 20 sütemény. 20 suba. Annuska és Sanyika keskeny úton sétálgattak. nem múlik. pillanatok alatt sötét felhõk gyûltek fölöttük. vésõk. -Sütik a süteményt. -Lassabban a testtel. vasipar. lassít. fussunk mondta Annus. . Gondolta. úgy puffan. -Végestelen végig. rásípol. mint hegyes tövisek védték a sünike testét. elkésik. sál. Festékkel festi a kifestõkönyvet a kislány.Mesekönyvbõl olvassák a mesét.Sebbel-lobbal. -Ami késik. Táskával a fején vágtatott a veteményesbe. Július volt. -Keskeny a vasúti sín. -Annuska mesét olvas. lesérül.vasárnap. . Sajtot. meg se lehet fogni. Lompos kutya beosont a konyhába. -Sós a sonka. . ásó. sonka. -Tessék sóssütemény. esni fog! Valóban. magasság. Hogyisne. A táskát a konyhába. nevetett Annuska: süni. felelte Sanyika. selyem. hazafiasság. tessék. és otthagyva a kis sünit. Széles Széles Széles Széles Széles Széles Széles suba. A sikló siklik a sásban. -Ha te úgy. alkalmasint. felsóhajt. etessél. korsó. Súg a súgó. -Aki nem siet. rásiklik. sebesen futottak fedél alá. . -Oda se neki. ami benne van. A kislány és a kisfiú leültek a hûvösbe egy fa alá. mondta Annus. vásott lakások. Másnap ismét végigsétáltak az ösvényen. és a veteményesbe mentek salátát tépni a süninek. -Ez se jó. legsoványabb. sütõ. felésöpör. hasít magasít. -A vasalóval vasalnak. 20 sétabot. -A süni oson a keskeny ösvényen. társít. -Semmi sem.Véges végig. harsány. Jó lenne magunkkal vinni. Betették a sünit a táskába. megsegít. másol.Finom a húsvéti sonka. . megsült. versek. Varsó. harsog. 20 sonka. milyen hegyesek a süni tüskéi! Különben siessünk. Helyes. Nem tüske. Mese-mese meskete. . ásít fásít megmásít alásimul. elsõ. felsüvít. 20 sajt. elseje. hogy segíthessenek. sajt. Sanyi ijedten pattant fel: tüskébe ültem. hárs. Sötét a sövény. késõn. te még nem tudod. -Esõ után köpönyeg. de beteg volt. kilopja a táskából. -Meg se kottyan.

. sás. Mazsolás kalácsot sütött Emese. táska. rétest. rétest. süt a mama süt. sín. mosogatótál. süt. lakás. kés. sütemény. Zsóka locsolja a muskátlit. A dézsában pancsol Annuska.Széles sétahajó Széles sítalp. salak. Süt a mama. mosóteknõ. mama süt. ásó. Marikának. sajt. süt. mama. sólyom. sétabot. Vicces Vicces Vicces Vicces Kilenc Kilenc Kilenc Kilenc Kilenc Vizes Vizes Vizes Vizes Vizes Vizes Vizes Vizes Vizes süveg. A zsebemben nincsen semmi. Sárikának. mese. sapka. Süt a Süt a Túrós mákos süt a mama. sámfa. Zsolti ecsettel fest. Rétest ettem kettõt. A zsákban csokoládét hozott a Mikulás. sakk. A vizsla csontot és húst eszik. süt. Zsuzsi csomagjában sajt van. VARGA KATALIN: Süt a mama Süt a mama. Kis Kelemen Zakariás evett tizenkettõt. Te is ettél kettõt. süt. Dezsõ bácsi mesél A zsemlét elcsente a kiskutya.

ásó. sütemény. süssünk valamit. kerekes és édes.. bélés.. sál. édes nap. túróval bélelve. Sanyi mesél. Súlyos Súlyos Súlyos Súlyos Keskeny Keskeny Keskeny Keskeny Vastag Vastag Vastag Vastag +sít +sít +sít +sít suba. csigabiga rétes. kés. vasút. vésõ.DONASZY MAGDA: Itt a kifli ltt a kifli: ropogós! Kicsit édes.. Jóska. míg fényes vagy! Népi mondóka Süssünk.. Pista. Misi. Édesanya mesél. sín.. tekerve.. Annus. ORB+N OTTÓ: Napkérlelõ Süss ide. töltelékes.. vas. . süss ide. Sodorva.. ösvény. jó édes. azt is megmondom. kicsit sós! Kakastejjel sütötték: a kemence meg a pék. hogy mit: lisztbõl legyen kerekes. sonka. addig jó.

Süss fel nap. Annus.Böske néni mesél. sütött a nap. felvisít. sonka. süt a nap. Sanyi sétálnak a hûs fák alatt. este. fölásta a fél világot. DON+SZY MAGDA nyomán: Mókusgondok -Makkos mókus! Fenn a fán. a kis libák. . késõ este. hús. otthon ül. ásott. leste megnõ-e. sóskát vetett a földbe. nõjön a fû kedvesen. fényesedjen a faág. leste. álmos a kis Jánoska. vagy ablakban áll. Annus. síp. boldog volt a kis kakas.. nagyon süt a nap. nem süt a nap. elpihen a baba teste. Jánoska mesél. leves. Sanyi otthon vannak. Sós Sós Sós Sós a a a a sütemény.. Este. Süt a nap. TARBAY EDE: Macskazene (részlet) Síp. A kis kakas ásott. nádsíp fújd a végit. Esik esõ. Esõ esett.. jólesik a vánkoska. okos kislány most nem sétál. tele is lett négy nagy kas. fényes nap. megfagynak. nõtt a sóska napok altt. hûs fûben.. mosolyogjon a világ. Ess esõ hevesen.

piszén pisze kölyökmackó. nem is medve. és bozontos. mert elmosta. csöndes este sötét a távol a messze sötét a hegy és az erdõ. egész nap járta az erdõt hiába kereste anyja. este. lompos. amin által lompos. Addig. el az este. Bekapom a mandulát. Fenn az égbolt elsötétül. loncsos és bozontos. piszén pisze kölyökmackó az otthonát megkeresse. el az este. . csak egy apró. Hej! Egyedem-begyedem.Mi a bajod kis komám? -Hej! Egyedem-begyedem. Tanakodom: mit egyem? Seje-huja! Lombos ág. Fél is ám a kicsi medve. elmosta az árkot-bokrot. a kék sötétebbre kékül sötét dunyha: száll a felhõ. bömbölt utána apja. míg elérte. addig. loncsos és bozontos. Nekiesem sebesen. És bánatában. Vackor nevû kicsi medve. vigasztalan búsultában szíve majdhogy megszakad. KORMOS ISTV+N: Mese Vackorról A csavargás Volt egy boglyos. Az volt ám csak nagy csavargó. loncsos. Este. lompos.

zsibong a sok . két mancsával elfésüli kerek kobakján a boglyos. lompos. Hej óvoda óvoda. neves. barlangokban barangolhat. ölbe kapja csöpp fiát: És apjával akkor hazasétál Vackor. de fényes az ablaka. Apja így szól: Kelj föl. s fordul szépen a hasára. neves. sajogni fog ám a bunda! Erre Vackor szökik talpra. hogyha én elnáspángollak. Vackorék hûs barlangjába. óriásit. Reggel Másnap reggel a napocska sugarát özönnel ontja: rásüt a kerek világra. és a barlang hûvös mélyén ama alvó kölyökmackó híres. híres. Vackor. nevezetes. loncsos és loboncos. És elindult akkor óvodába Vackor. kávé mellé édes málé. nevezetes nagy bozontját. istenesen elporollak. Reggelije: tejeskávé. Hanem bizony kettõt ásít. piszén pisze xsöpp orrára. Hívja apja: induljunk az óvodába.Hát az apja mit csinál? Sûrû erdõn csatangolhat. míg egy fa alatt meglátja.

kényeskével. Hát a kevély kiskakas. s hamm! bekapta gyöngyöcskéjét. Csõriben a gyöngyöcskével. talált egy szem gyöngyöcskét csillogó. piros csõrû. ide szállt.gyerek benne. villogó. volt egy kevély kiskakas. az udvaron szaladgált a kis kevély kakaska. tarka tollas. KORMOS ISTV+N: A kevély kiskakas Hol volt. csibekas! Megörült a kiskakas. tarajas. fényes gyöngyöcskét. ékes palota. begyeskedõ kiskakas. Ejhaj. . tarajas. tarka tollas. Ez a kevély kiskakas. kitátotta csõröcskéjét. olyan. piros lábú. hol nem volt. csibekas! Kevély volt a kiskakas. oda szállt. tarka tollas. tarajas. kényes. mint egy kacsalábon forgó. Ejhaj. fényeskével.

csibekas! Megjárta a kiskakas. Mikor csõrét kitátotta. Volt." De a kevély kakaska a gyöngyöcskét nem adta. Szaladt. kényes. gyöngyöcskével csõribe'. hadd játszódjak kicsinykét. szaladt messzire. . Tisza szélsõ partjáig. fényes gyöngyöcske ragyogott a csõribe. meg se állt a Tiszáig. gyöngyét vízbe pottyantotta. tarajast. A víz fölé hajolva mit látott a habokba? Egy kevély kiskakast. s kérve-kérte: "Kakaska! Add ide a gyöngyöcskét. gyöngyöcskéhez odakapott. hova lett? A gyöngyöcske oda lett! Kukurikú. Meglátta egy tyúkocska. nincs.Ejhaj csibekas! Szaladgált a kiskakas. tarka tollast. Egy garas. két garas! Elámult a kiskakas! Piros csõrrel tátogatott.

hogyha szeretnének Slennék valakié. ha kell. se szeretõm. se bölcsõm. Lidérces. reménytelenül elsárosodó országutakkal. embert is ölök. ének: Szeretném. Hogyha nem kell senkinek. Elfognak és felkötnek. nem tudok így maradni. de még azután is rengeteg . éles végük. Ezért minden: önkínzás. idegenség. ami az én gyermekkoromban még Ozora is volt. se istenem. se szemfedõm. rokona. sem ismerõse vagyok senkinek. illetõleg fõleg az. Lidérces. . áldott földdel elfödnek s halált hozó fû terem gyönyörû szép szívemen. se sokat. egyhelyt-topogás . Éles kezdetük volt. Észak-fok. vagyok senkinek. mint a lakodalmak. sem boldog õse. szeretném magam megmutatni. ha szeretnének Sem Sem Nem Nem utódja. messze fény. Hirtelenül.lassú helybenfutás. Hogy látva lássanak. Mindenkinek dolgot és élményt adva. ILLYÉS GYULA: Gyermekkorom zivatarai Az esõ. mégis szertartásosan. messze fény. az esõk úgy jöttek. se keveset. Vagyok. Lennék valakié. se anyám. másutt cammogás. De jaj. Harmadnapja nem eszek. húsz esztendõm eladom. Húsz esztendõm hatalom. titok. se hazám. se csókom. Hogy látva lássanak. ADY ENDRE: Szeretném. A hegyi falvakban. mint minden ember: fenség. az országos is.JÓZSEF ATTILA: Tiszta szívvel Nincsen apám. hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök.

aztán piszkossárga hosszú test. a bokrokat maguk alá gyûrve.utóeseményük. A magyarázat: kint a felsõ határ cukorsüvegként meredõ hegyeiben már húsz perce zuhog a zápor. a hangya-karavánok vágtatása jelez ugyan valami sorsszerû sürgetést. ez a falu fölött csak most rántja el a villámot. a rohanva összegyûlt víz elõbb ért ide. A böglyök élesebb csípése. a lovasembert elrejteni képes patakágy egyszerre fölhördül. a házanként fölállított kis gyalogjáróhidakat magasbavetve. mint maga a borulás. mint a gyorsvonatok. A bokor-sor megrezzen. mintha egyben az utolsó volna. Az égbolt egyik felén még dühöngõ fénnyel uralkodik a nap. de a kövéren. ilyenkor a felhõk ellenkezõ irányban haladtak. Úgy jöttek. Örült szörnyek vágtatnak már. De megesik. hogy a szörnyeteg a szabályosan lefolyt esõ végén vagy annak elmúltával tör be. 14. gyémántos szikrázással leforgó elsõ csepp olyan. CS GYAKORLATOK csu csü cso csö csa csá cse csé csi ucs ücs ocs öcs acs ács ecs écs ics ucsu ücsü ocso . ritkásan. Alatta a mély. Fehérsörényes fõ emelkedik ki belõle. majd csörrenti össze a mennydörgés közeli cintányérjait. Mi ez a tikácsolás? Az enyhén-lejtõs fõutca közepén végehosszatlanul húzódó bokrokból a delelõ tyúk haza iszkol.

csuma.öcsö acsa ácsá ecse écsé icsi urcsu ürcsü orcso örcsö arcsa árcsá ercse ércsé ircsi sucsu sücsü socso söcsö sacsa sácsá secse sécsé sicsi c-cs (9-szer) as-csu as-csü as-cso as-csö as-csa as-csá as-cse as-csé as-csi ic-csu ic-csü ic-cso ic-csö ic-csa ic-csá ic-cse ic-csé ic-csi cicsü cécsu cecso cácsö cacsa cacsá cöcse cucsé cücsi csuka. csúnya. csutka. csupán. csúf. . csúfol. csuha.

csiga. tócsa. csöndes. narancs. csövezés. csörög. rosszcsont. kancsó. kis csuka. csúszás. csörgõ. csinál. mecset. csata. bécsi. bogáncs. Csöpi. vércse. csont. csépel. Csóványos. csípõs. locs-pocs. csak. Marcsa. vétség. fuccs. lencse. csóka. csapszeg. csókol. megcsuklik. csenevész. csikós. csapat. csücsül. csõd. csökönyös. Lukács. Tercsi. csupasz. csõsz. csöpög. csónak. cserje. kocsi. csábítás. csöves. kis cséve. hûts. 20 csikó. csajka. locsol. Csúfolódni csúnya dolog. csönd. öcs. locsoló. csúszómászó. csoda. csõr. kis csöngõ. csodás. háncs. kis csap. mécs. Csongrád. csámcsogás. csákány. csámpás. -A csüggedt ember . köcsög. cséplés. locsog. csibe. csésze. fûts. csûrcsavar. vascsõ. megcsap. csokoládé. fakopács. csók. csapszék. meccs. cselédség. csülök. lendíts. csuklya. csöpp. csillag. váltson. csorda. csökken. csõ. csúz. csakhogy. rácsát. karcsú. megcsíp. ács. Mágocs. loccsan. cséplõgép. taníts. csészealj. csomagolás. csepereg. csekély. csábít csámcsog. legcsendesebb. kukucs. csilingelés. császár. kis csülök. csat. 20 csóka. felcsap. javíts. kis csempe. Pécs. bocsok. csákó. makacs. csúzda. csekélység. csodálat. csúzli. csermely. csempész. 20 csutka. elcsábít. Csongor. facsavar. csobog. kocsonya. csüng. mancs. csak. 20 csöpp. csûr. csorog. csörömpöl. csahol. csengetés. megcsókol. csöbör. kis csákó. csupa. Csobánc. felcser. csel. csúszik. csoszog. csácsog. pamacs. tölcsér. vacsora. cser. cseh. csüng csomag. kalácsát. cseléd. kacsa. csatázás. csomóz. kapocs. Babits. Bécs. csurran. csikó. csalafinta. kis csónak. csömör. csíz. bekecs. kulcs. csalogány. csalás.csúcs. csuk. kalapács. csukló. kecses. csintalan. Borcsa. csángó. csalán. csizmadia. csomagol. csütörtök. csuklik. csal. csatlakozás. csöröge. ecset. Inárcs-Kakucs. csengõ. bocs. család. kis csikó. indíts. kavics. csekk. csóvál. cserép. csöpögés. csillagász. csöngõ. csúszós. becses. cseber. papucs. facsar. csipog. csepp. acsarog. csokor. fecseg. csárdás. cséve. csáp. csapás. látcsõ. cserény. csap. csokréta. császkál. cselekvés. csalfa. harcsa.

kicsiket lépkedve vidáman üget a kicsi kocsi elõtt. vidáman szökdécsel tovább. csóválgatja fejecskéjét. csillag. Csitteg-csattog. Kicsi kacsa kacsácska becsobbant a tócsába.. Itt a kecske. vagy csalogatjuk. OIvad a jégcsap csöppen a csepp csöpög a hólé csip-csep-csipi-csep Sok Sok Sok Sok csuka. csont.lecsüggeszti a fejét. csat. locsbolt. -Csip-csip-csóka. A kicsi csacsi nyakába csengõt kötnek. fecske. hiába csapkodjuk. -Kecske-fecske. tocsogott. csákányt. Csillogó Csillogó Csillogó Csillogó Csinálom Csinálom Csinálom Csinálom A csacsi csuda igénytelen állat. csap. csizmát. belecsobban a pocsolyába. két fejecske. -Csip-csepp-cseppecske. -A bácsi tolja a kicsi kocsit. Szép család. csõ. csokoládé. cséplõgépet. a a a a csónakot. Ott csetlik-botlik a mamája mellett csilingelve.-Encsem-bencsem. -Csurran-cseppen. -Csillog a csillag. -Csattog a csalogány.. a tavacska csobogott. -Csöng a csöngõ. .-Csépel a cséplõgép. -Liccsenloccsan. A tócsákban. el nem indul.-Csiga-biga. Csúnya Csúnya Csúnya Csúnya csutka.. vagy csomaggal a hátán csöndben bandukol.A csomagban csokoládé van. .. a bogáncs. nem makacskodik... csomag. -Cseppen a csepp. elég neki a csalán. csöngõ. kecske. ott a fecske. csökönyösen megáll. Ha csínján bánunk vele. pancsolt. De ha megmakacsolja magát. csobogó patakokban megcsodálja csodás füleit. megcsendül csengõje. -Kicsi kacsa... család. csajka. -A kicsi fiú pancsol a tócsában.

aludj. csevegõ. ne csípd meg õt. álmos a baba. VÉGH GYÖRGY: Dalocska Legszebb város Piripócs. -A fecskék a fészek építéséhez szalmaszálacskákat. Szép csákó. -A csinos köcsögben méz illatozik a polc szélén.Szép csapat. csicsijja.. zöld fûszálat cipelnek. -Mocskos csészébõl még a macska sem issza meg a tejecskét. -A kocsis az anyakanca mellett szoktatja a kocsihoz a pici csikót. csibe.. füsti fecske. csomg.. kicsi kacsa. csiga-biga. csoszogó. jó volt-e a kisfiúcska? Ha jó volt a kisfiúcska. ott lakik egy medvebocs: piripócsi medvebocs. -A száncsengõ kedvesen csilingel szánkózás közben a diccenõ-döccenõ úton.csepegõ. . totyogó. Csicsijja (népköltés) Csijja. vak varjúcska! TÓTFALUSI ISTV+N: Soroló Jégcsap. Pici Pici Pici Pici csónak. nem lenne a medvebocs: piripócsi medvebocs! Csip-csip csóka (népköltés) Csip-csip csóka vak varjúcska. Ha nem volna Piripócs. csõ. A kecses kecske vidáman szökdécsel az akácos bozótban. Szép csikó.. kicsikém.

" VARGA KATALIN: Cirmos és Csóri Cirmos cica s Csóri csóka csütörtökön este. DAR+ZS ENDRE: Csupa sár Most az utca Csupa sár. KÉPES GÉZA: Jancsika meg a libák Ihol baktat a csacsi. kiscsibém. Sír Jancsika. Odafutnak a libák. csupa sár. "Hallottad-e Te macska. Jancsi vadul kiabál.csijja. szobába. Hiába. azért olyan nagylegény. Papírcsákó a fején. a kardja meg elveszett. csendben osont a pincénkbe. Sári néni Kiabál. kiabál: "juj a szobám Csupa sár. talpadra. csapnak is nagy galibát: csacsi orrát csipkedik. ezután csak gyalog jár. te macska. A csacsira nem ül már. könnye hull. rúgkapál. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! . leszállott a csacsirul. hiába: Beugrott a Szobába. csupa sár. A csákója leesett. Jancsi lábát tépkedik. kiabál. Vigyázzál A talpadra. Bõg a csacsi." +m a macska. egy kis egérlesre. hátán ül a kis Jancsi. Sári néni Kiabál.

Csóri súgta: . mind megitták.Csak csendben! Cirmos mondta: . táncra keltek.Csak csendben! Cirmos mondta: . te csacska! Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csupor tejfelt mind kinyalták. nyílt a pince.csörrent a kulcs. jó lakoma volt mi elé tárult. ez lesz ám a móka! Csóri mondta: . Cirmost verte cikcakkban! Csend lett végre a pincénkben. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! -Cirmos. csihi-puhi a seprûvel mindkettõt elrakta. -Csurratott méz az üvegben s jó bor a hordóba! Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csórikám. Csapzott hátát nyalogatta cica s szegény csóka. a mézet befalták. s Cili néném futott le a zajra. egy csupor tejfel! súgta Csóri csóka. s a két barát ámult. Csodálatos. Csóri mondta: .Cikcakkban! . s nagyapó kis bicskájával a sajtot felvágták. nézd. e kerek sajtot súgta a kis macska kóstoljuk meg. ne hagyd itt. nem szólt már a nóta. Csípj belõle.Csurrantva! Csapra verték. .Cikcakkban! Csattant a zár. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csakhamar a hordók mellett csücsült Xsóri csóka. kedves macskám.Csak csapra! Cirmos mondta: . Csórit verte csak csendben. csûrdöngölõt jártak. kicsurgatták bizony mind a hármat.Csapoljuk meg.

Elõkerült Mosó Masa kis öccse.VARGA KATALIN: Mosó Masa mosodája Mosó Masa a szorgos medve egy nagy táblára piros betûket festett: MINDEN MOCSKOS BUND+T TISZTARA MOS MOSÓ MASA. az egyik fa nagyot reccsent. Misu. Hanem ahogy feltette a kötélre száradni. Megérkezett a fekete medve: -Tisztíts ki engem is. -Kezdhetjük elõlrõl az egészet! -sóhajtott Mosó Misu. és az összes kimosott állat letoccsant a fûre. A zergére ráesett a csíkos tapírkölyök. -Készíts. A róka a puma alatt nyögdécselt. s jókedvûen tocsogott a kidûlt vízben. habzott a szappan. Misu is. -Gyûjts rõzsét -reccsent a sok ág. új fürdõt a vendégeknek! . kérlek. -Ez ám az igazi mulatság! -rikkantott a csuklyás majom. Hû micsoda kavarodás támadt. egymás után megérkeztek a megrendelõk. kedves rokon! A kedves rokon másfél óráig csutakolta a medvét. Loccsant a víz. -Segítsek? -Van már segítségem -felelte Masa. -Mit segítsek még? -Gyújts tüzet a katlan alá! Segíts a dézsába vizet önteni! Készíts kötelet is! Feszítsük ki két fa közé! Miközben Masa és Misu sürgött-forgott. -Ez lesz csak igazi mulatság! -rikkantott a csuklyás majom. Elsõnek a kényes hermelin érkezett: -Tisztíts ki.

15. ZS GYAKORLATOK zsu zsü zso zsö zsa zsá zse zsé zsi uzs üzs ozs özs azs ázs ezs ézs izs uzsu üzsü ozso özsö azsa ázsá ezse ézsé izsi ulzsu ülzsü olzso ölzsö alzsa álzsá elzse élzsé .

ilzsi urzsu ürzsü orzso örzsö arzsa árzsá erzse érzsé irzsi uvzsu üczsü ovzso övzsö avzsa ávzsá evzse évzsé ivzsi ugzsu ügzsü ogzso ögzsö agzsa ágzsá egzse égzsé igzsi suzsu süzsü sozso sözsö sazsa sázsá sezse sézsé sizsi sucsuzsu sücsüzsü socsozso söcsözsö sacsazsa sácsázsá secsezse sécsézsé sicsizsi zizsü zézsu zezso zázsö zazsa zozsá zözse zuzsé zizsi udzsu .

uzsonna. A dézsában zsebkendõ van. zsiger. Dózsa. pázsit. Börzsöny. zsalu. darázs. zsarnok. zsömle. A zsivány vizsla abban a pillanatban békében hagyta Dezsõt. Zsibonganak a tanulók a zsibongóban. muzsika. zsákbamacska. Zsófia. én pedig mazsolát adok a zsebembõl. zsebkendõ. zsibbadt. Gazsit. garázs. zsivány. Zsuzsanna babáját Zsuzsinak hívják. A ti butaságotok miatt odalett kis Balázs uzsonnája. Kis Balázs lekapta a hátizsákját.. Zsuzsi. mozsár. Erzsi. Zsuzsi és Józsi nem ijedt meg. rozs. zsolozsma. zsák. zsálya. és fölkapva a finom uzsonnát elinalt. Odaadom Balázsnak a sonkás zsemlémet. és elõvett egy sonkás zsemlét.. -Kis zsák. zsír.-A zsákot a zsámoly mellé tették. Látjátok. zsold. . -Zsong a méh a pázsiton. zsarol. aki elfut. zsámoly. zsugorodik. hátizsák. Józsi Dezsõ Gazsi Bözsi és kis Balázs hátizsákkal a hátukon elindultak a hegyekbe. nagy zsák. zsúfolt. gúzs.üdzsü odzso ödzsö adzsa ádzsá edzse édzsé idzsi zsúp. és vidáman folytatták útjukat. dörzsöl. annak a kutya utánaveti magát. bõrzsák. Gazsi és Bözsike ijedtükben elfutottak. Berzsenyi. zsindely. rózsa. törzs. mázsa. zsakett. zsarnokság. -A zsákban mazsola van. lazsál. zsaluzás. zsilett. torzsalkodik. Pozsony. zsiradék. ha féltek a kutyától. Zsolti zsákol. perzsel. -Balázs uzsonnája vajas zsömle. zsibong. torzsa. zsupsz. a vizsla meg utánuk. Izsák. zseb.-Zsipp-zsupp. pezseg. Zsolti muzsikál. A dézsában pizsama van. -A zsoldos katonák zsoldot kapnak. Bözsikét. Zsámbék. A pizsama zsebében zsebkendõ van. pizsama. Zsuzsi. Mentek mendegélték a pázsiton. Zsolti lazsál. mondta Józsika. Gazsi. Rezsõ. zsugori. zseni. morzsol. zsivaj. zsinór. zsenge. zsibáru. -A zsalu fából van. toldotta meg Bözsike. mazsola. hátizsák. horzsol. Bözsi. Balázs. morzsa. meg kell állni. a vizsla elé dobta. hát egy nagy vizsla toppant eléjük. guzsaly. zsombék. +zsia. zsöllye. -Zsákbamacskát ne vegyél! -Muzsikál a Zsuzsika. dézsa. -A zsebemben zsebkés van. zsiráf. de Dezsõ. rúzs. zsemle. mondta bûnbánóan Gazsi.

.. A dézsában habzik a szappanos víz. Zsuzsika kell-e a muzsika: Nem kell a muzsika. zsupp kenderzsupp. a vizet meg a kulacsba.. zsák... zsebkendõ. mazsola. Zsuzsika. -Zsonganak. 1 zsák zsebkendõ. Fusson Józsi. pizsama. itt a finom uzsonna! Sok Sok Sok Sok zsák. mossák a zsebkendõket. fusson Rózsi. zsalu. -A zsúpfedeles házikó könnyen tüzet fog.. zsupp (népköltés) Zsipp. -Pici kacsák úszkálnak a zsombékos vízben. 1 zsák zsömle. zsebkendõ. pázsit. pizsama. zsálya. hátizsák..A dézsában hátizsák van. féltik a mézet. . Csíkos Csíkos Csíkos Csíkos Zöld Zöld Zöld Zöld zsombék. Zsipp. vigyázni kell! -Az ételes dobozt a hátizsákba teszik. . kiáltja Zsuzsika.. zsibonganak a méhecskék a kasban. Gazsi. ha megázik. halomba.. Bazsi. -zsupsz. kidobjuk.Pici cseppek csillognak a most öntözött pázsiton.. 1 zsák mazsola. vajas kalács mazsolával. Zsuzsóka. VIDOR MIKLÓS: Szalonnapirítás Szedd a rõzsét halomba.

.. (francia népköltés) Nézd. Én vagyok a masiniszta. Dönö-dön a nóta. fújd. járd. A másik majoránna Mintha István lenne. cica. nála sose más. jobbra dül. lakodalmat ül ma egér és darázs. mama. szalonna! Pattog a tûz. ficánkol.úgy sül meg a szalonna. darázs. megy a zsiki-zsiki-zsiki. Nézd. megy a masina. kis egér pördülj. Fújd. ficánkol. Virág Erzsi (népköltés) Láttál-e már valaha Csipkebokor-rózsát. . táncol a kis Zsuzsika. mama. meg balra dül. cigánykoma hegedül. hogyha táncra kér. megy a zsuku-zsuku-zsuku. parázson! A muzsikus macska (angol gyerekvers) A muzsikus macska kertünkbe szaladt. Két duda nyekergett a hóna alatt.) Cini-cini muzsika (népköltés) Cini-cini muzsika. megy a zsiki-zsiki-zsiki. megy a zsuku-zsuku-zsuku. (Tótfalusi István ford. szalonna sül parázson. fordulj. Csipkebokor-rózsa közt Két szál majoránnát? Az egyik majoránna Mintha Erzsi lenne.

(Weöres Sándor ford. újabban elterjedtek a mûanyagzsákok is. a borsot. A zsák A zsák szállításra és tárolásra való. nemigen szoktunk a zsámolyon ülni.megy a masina. Egy nagyméretû zsákba közel egy mázsa liszt fér. nyárson vad sül. Zsákban szállítják a lisztet és a burgonyát. füst fut a csillagos égre. A zsámoly Ritkán használjuk ezt a szót: zsámoly. szikra táncol. A kis zsámoly nemegyszer kerek és inkább a lábunkat tesszük rá. Régebben a zsákok zsákvászonból voltak. a cementzsákok félmázsásak. Erzsik. Faluhelyen gyakran dézsát tesznek ki a gyerekeknek pancsolásra. A mozsarak többnyire rézbõl készültek. Zsoltikák a dézsa körül. zsírja lángol. dalol a sátrak népe. A turisták hátizsákot és kenyérzsákot (vagy oldalzsákot) használnak. emlékké lesz a rózsa illata. s olykor a cukrot is. és illatával a kert megtelik. rózsa fénylik estelig. és vassal abroncsolják. szárnyra kap az éjszaka.) TARBAY EDE: Réges-régi vadászének Parázs pattog. FAZEKAS L+SZLÓ: A rózsa A rózsa. A mozsár A régi háziasszonyok mozsarakban törték a diót. A dézsát fából készítik. A dézsa A dézsa víztároló edény. de zsákban tartják a cementet is. Ha szárnyra. A papok gyakran imazsámolyra . A tûzõ napon ilyenkor vidáman zsivajognak a Zsuzsik. Gyakrabban mondunk a zsámoly helyett sámlit. A mozsárban a mozsártörõvel mindent apró morzsákra lehetett törni. A szépen kitisztított mozsarak ma már csak díszei a konyhának. de voltak vasmozsarak is.

.térdepelnek. sokszor fényesek.. Jelent súlymértéket: száz kiló egy mázsa. A zsinór A zsinórt sodorják. a teherautó-rakományt nagyobb mázsán mázsálják. Zsinórt használnak a függönyökhöz. zsinórral kötik meg a díszes zsákocskákat. s azon imádkoznak. zsinórral díszítik a zsinóros ruhát. A zsinórok színesek. A mázsa A mázsa többjelentésû szó. A hízott disznókat kisebb mázsán. a több mázsát mérni tudó óriásmérleget mázsának hívjuk. és jelent mérlegfajlát is. olykor aranyozottak.

.16... cicécecácacocöcucü.. ISMÉTLÕ GYAKORLATOK sziszészeszászaszoszöszuszü. zsuzsüzsozsözsazsázsezsézsi...... zsuzsüzsozsözsazsázsezsézsi... sziszészeszászaszoszöszuszü. csucsücsocsöcsacsácsecsécsi. csucsücsocsöcsacsácsecsécsi. susüsosösasásesési... cicécecácacocöcucü. zizézezázazozözuzü..... zizézezázazozözuzü. szicizi szécézé szeceze szácázá szacaza szocozo szöcözö szucuzu szücüzü sücsüzsü sucsuzsu söcsözsö socsozso sacsazsa sácsázsá secsezse sécsézsé sicsizsi szív szék szem száj szalag szóda szõlõ szúnyog cím cél cent cammog comb cövek cumi Zürich zizi zéró zene zár zab Zoli .. susüsosösasásesési.

szûcs? Kilenc öles .zöld zuhany visz mész vesz ász kamasz rossz õsz húsz vicc léc vetsz Vác adsz móc kötsz ütsz víz méz evez ház az hoz õz húz iszik készétel eszem másszál kasza oszol köszön úszunk Mici lécét ecet fácán kacat kocog döcög uccu izzik nézzék ezzel ázzál azzal hozzon özön húzzuk Mit kis Tán kis sütsz szûcs? sós húst sütsz.

Kettõ közt egy csorba kút. Esztendõre megtalálsz. ezt meg emezt. Terme száz és tornya száz. Széles út. szoknyaalját jól feltûztem.. Ha benézel. mire felfedeztem. Elszaladtam. ez a teknõ már nem ereszt! WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg (részlet) 147. Kis dió. Ha sokáig kandikálsz. Ezt a kisteknõt rátettem. . azt. Azt. Nagy dió. Ezt. végig jól beszappanoztam. vágj le róla egy araszt! Azt az asztalt idetettem. Látod? Szépen kihímeztem. Virradóra megtalálsz. Kettõ közt egy mogyoró. s itt a szélén körbehúztam. Szívem mégis marja a bú.nagyot néztem! Teknõben cseppet sem leltem. Épült benn egy cifra ház. visszatértem. meg amazt. kifolyt. százhuszonegy-kilenc kilencszázkilencvenegy-kilenc tízezeregy-kilenc ezerkilencszázhúsz-kilenc VARGA KATALIN: Ezt. Rése száz és odva száz. Babaruhám beáztattam. Ha sokáig benne jársz. Cérna végét megcsomóztam. mert a szoknya így is hosszú. azt meg amazt..köles kazal. jól vigyázz. Ezt a szoknyát készítettem. Keskeny út. Hol van a víz? . Tûbe új cérnát befûztem.

odavág. dirr-durr. Zum. a katona sose fél. megy a gép. gonoszoknak odavág. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön. hegyen át! Zim. nagy az út. zúg a vihar. fuj a szél. Hogyha támad az ellenség. Fut a sinen a kerék. WEÖRES S+NDOR: Csalóka Péter (részlet) Megy az úton a katona. zúg-búg. nagy az út. Zum.WEÖRES S+NDOR: Magyar etüdök (részlet) 43 Megy a kocsi. Forog a kerék. sose bántsák a hazát. fut a kocsi: Patkó dobogás. Fekete az alagút. fut a vonat: Zúgó robogás. fuj a szél. . zim. A masina fut. Megy a vonat. megy a gép.

játékban élni. borból-vízbõl mértékkel tölteni. cifra temetõt? Akarsz-e élni. sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent. hosszú utazást. gyöngyöt dobálni. néha-néha félni.KOSZTOLANYI DEZSâ: Akarsz-e játszani A játszótársam. mondd. akarsz-e együtt a sötétbe menni. színlelni sírást. ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót. szegény. havas telet és hosszu-hosszu õszt. karácsonyt. hogy a körúton járkál a november. élni mindörökkön. akarsz-e mindig. rubin-teát és sárga páragõzt? Akarsz-e teljes. nagykomolyan az asztalfõre ülni. madarat. gyerekszívvel fontosnak látszani. hajót. tiszta szívvel élni. álmot. mindig játszani. vonatot. akarsz-e játszani halált? . beteg ember. akarsz-e lenni. mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön. mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretõt. hallgatni hosszan. mi élet. az utcaseprõ. semminek örülni. s akarsz. lehet-e némán teát inni véled.

ráma. rügy. rühös.17. rög. rücskös. rühell. rossz. sár. . rúzs. gyönyör. gyötör. sor. rejt. Rába. robot. ökör. rág. vödör. ránt. rugó. rúg. vér. veder. rizs. rõzse. röhög. rigó. rács. kar. régi. Rudi. rühes. röntgen. rikkant. romlik. ripacs. kor. kár. rúd. bér. ront. rivalda. rémes. razzia. rend. bár. rest. ver. var. rajkó. robog. révész. rohan. römi. rebben. rüh. egér. szõr. . rokkant. réz. kér. gyomor. rája. rév. rém. rím. rak. jár. rönk. hever. repülõ. ragya. rusnya. gyár. regény. fodor. vár.rum. rag. badar. rühatta. R GYAKORLATOK drá dra dre dro drö dré dru drü dri srá sra sre sro srö sré sru srü sri árrá arra erre orro örrö érré urru ürrü irri rák. tar. röstell. gyér. kever. akar. fehér. rab. kóbor. reggel. rüszt. eper. rozs. hamar. zár. kenyér. mer. ritka. bõr. mér. rét. rabló. ragad. jer. rózsa. hadar. ringló. teper. repül. tor. ruha. sömör. tanár. rékli. zavar. ráz. szobor. rövid.

megrúg. zárrá. perre. megrémít. agarat. keret. virág. kirí. udvarra. akarat. mórról. sörök. zárunk. orrom. trubadúr. borát. sorról. elrúg. húsra. sárrá. manikûr. prés. megrövidít. torok. járat. arra. járó. szûrünk. ürü. virrad. tapír. papír. ürül. tréner. karra. manír. porról. szerelem. ledérré. Egerre. elrág. garat. zörög. várrá. görög. torát. Rövid a rönk. zárás. nyírunk. szeret. õsre. egérré. kandúr. járás. ír. kúrát. sorok. fehérré. virít. sirat. madarat. túrán. Iringó. muris. kövérré. drapp. srác. káró. pedikûr. zárat. varrat. vezérét. Párizs. torról. mirigy. kárunk. elront. elrökönyödik. ürügy. sróf. megrak. búrát. borít. drága. magyarra. cárrá. bíró. turista. tûr. kûr. megró. báró. járrá. gurul. ökörrõl. Rendezkedik a rendõr. író. érés. Rémes a rém. tûrünk. amarra. bárány. írisz. Gyuri. korog. hasra. tanárrá. epret. dérré. tõrrõl. Maris. megrág. gyomorról. nyarat. szúr. vérét. szatír. csavarra. dráma. vederre. párás. máris. Rúg a rugó. másra. karika. tréfa. csörög. húr. teret. trafik. nyomorít. Drága a drágakõ. gyárát. dragonyos. bírunk. kaprot. várat. A rüh rühességet okoz. gyárat. eperre. elrepít. próba. kefír. gyárrá. testvérét. vérré. borról. Rohan a robogó. hadúr. letérés. erre. elrémül. túrunk. sarat. drót. járunk. kérés. térré. bírák. tarisznya. varázs. Boris. zûr. korról. korok. apród. török. Navarra. bõrrõl. gyûrünk. drukk. síró. párák. szúrunk. .úr. fúrunk. trón. eret. merre. körrõl. dórok. terelem. parázs. nyíró. zsúrunk. Gömörrõl. szárít. gyúr. ûr. vödörrõl. drogéria. gyúrunk. tõrök. képre. kerevet. párrá. sírás. kárász. urunk. irat. hír. pirít. trikó. zûrünk. záró. Irinyi. egeret. mérés. kirak. gyûr. vezérré. Rikkant a rigó. elrak. mórok. csõrrõl. Walkûr. darázs. mederre. szamarat. várunk. Rabol a rabló. sírunk. Gyõrrõl. sramli. megremeg. körök. irigy. pörök. bérét. búr. gyûrû. király. porok. várás. talpra. írunk. húrunk. Rágom a rágógumit. traccsol. emerre. arat. korán.

róka rege róka. bajról bajra. . róka rege róka. perre. ritka árpa. sorra.Tréfás Srófol Présel Arra a Erre a sorról Sörrõl Körrõl traktoros. sorsot nézni bikatejben. lett belõle rántotta. róka rege róka. harmadik az ükapját. sárga bögre. Kerek utca szegelet Jártam arra eleget Ha még egyszer ott járok A rózsámra találok (népdal) JÓZSEF ATTILA: Regös ének Komororrú bikát fejtem. róka. Görbe bögre. róka rege róka. -A párom várva várom. röpülnek a gyerekek. róka rege róka. másik meg a fajtáját. Ritka búza.Ráront a török a görögre.Forrón jó a forralt bor. aki takaros. Korán reggel harmatos gyepre heveredtem. borra. . hozzá vágta kalapját. karra. róka rege róka. tojást lopott ebédre. Három görbe legényke. Egyik szidta gazdáját. rege. (népdal) Répa. Jó nyár jár rája. róka rege róka. Februárban gyakran korog a róka gyomra. rejtem. -Gyorsan forog a kerek korong. Ritka kislány. a kutya lerántotta. a srác. -Pörrõl pörre. körre. retek. -Pergõ nyelvvel ropogtatjuk az erret. .Forog a körhinta. róka rege róka. a prés.Hurrá itt a nyár! . mogyoró. korán reggel ritkán rikkant a rigó. . ritka rozs. WEÖRES S+NDOR: Magyar etüdök (részlet) 105.

TAMKÓ SIRATÓ K+ROLY: Országjárás ELINDULTUNK Balátára malátáért. 18. ejtem. ejtem. rege. Homoródon -begyesen. Mocsoládra kocsonyáért. ejtem. rege. böködjön a paplanukba! Rege. róka. róka. róka. Keni urát oly kenõccsel. Váljon szénájuk szalmává. rejtem. rege. róka. rege. ejtem. rege.rege. ejtem. róka. Hétrongyoson -feszesen. BE IS ÉRTÜNK Verebesre -seregestül. rege. Nép rozsa ring a rózsában. rege. Pécelre mézért Mézeskútra pénzért. ejtem. rege. Kocsonyádra mazsoláért. róka. rege. . róka. kasznár szíve káposztában. szertefuttam rózsaszedni. róka. Hét csöböröm jó vasában. ejtem. róka. Láng legyen kecskéjük szarva. Lassú-réten -sebesen. róka. Csolnakosra csolnakon. rege. róka. Rabirázra paprikáért. Lángos csöbörim befödni. rejtem. tányér tészta piócává. fizeti a népet lõccsel. Soroksárra salátáért. Galántára palántáért. rejtem. JÖTTÜNK-MENTÜNK Nagylaposon -hegyesen. róka. Cserenyésre cseresznyéért. Seregesre -verebestül. rejtem. róka. lobot vetött habosában. Fenekesre fenekestül. rege. Szerencs-érre szerencséért. rejtem. ejtem.

így értünk Tátra s bedugtak. .Lovas-szirtre jó lovon. Bujon bújtunk. Dalos-zúgba -hangtalan. -szemünk. aki hallotta gigánkat. Zajgóvárra -zajtalan. Dõrön dörmögtünk. Dadon dadogtunk. sem bagóért nem tatáltunk egy jó bordélyt Orfûn fû nõtt az orrunkból. Szombathelyre szombaton. Szomjúhelyre szomjasan. Görgetegen átgörögtünk.szemük éjjel fölparázslik egy sem pókos. +sványrárón a föld alatt nyihognak az ásványlovak. Boldogkõre. Zsákán egy zsákba. Vencsellõre elcsellengtünk. Hangosvölgybe -daltalan. mert nem köszöntünk. Gigén eékérték gigánkat. lüktetõ. egy sem sántít. szánk tátva. sem aranyért. menny-kanális. Acsán acsarogtunk. Sósvertikén vertikális cíncsatorrna. s rajt egy búsat trombitáltak. Mecsekszakálra mekegve kecskepatákon mentünk be. CSUK+S ISTV+N: Gilice-síp Gyalókára gyalog mentünk. Duzson dúskáltunk. Bársonyosra bársonyban és boldogan! 19. Nyõgéren nyögtünk. Tiszasülyön elsüllyedtünk Gyónon gyóntunk. nagy isten-erek kint a ház falán függenek. kaszát fentek irgalomból. Gyopárosra párosan. . Bicsérden a bicsérdisták ránkolvasták a bûnlistát.

álmod pinceajtaján dörömbölj! 20. Pécsen ég a mécs. nesze te!. Küngösön egy inget. Bõsárkányon szappannal mosdik a szárnyas. vándorútra. TARJ+N IZA: Ungon-berken Inárcs-Kakucs. Mártélyon kvártélyra lelünk. Vámospércs. körmös hal. Imolán szeressél. Kehida kehes lett a kis gida! Neszele legelõjén eszel-e? Ne szeleskedj. s igen híres lesz e név!" Etesen etessél. Váradok. Bödén bödönbe. Sárvár. Kosdon egy kost. Csécs. Maglócán megpihenünk.. gyógyírt keresni a bajra! Messze vagyunk Váradoktól pedig ott már vár a doktor. A horizonton gurul Görömböly. Látrányon kátrányt. Epölön kölest. míg az apja kövéren szunyókál a fõtéren s rámordul: "Még ezer év. Pátyon pátyoljál. Ölbõn bõ ölbe. addig el is fáradok. Apcon. Kömlõn tömlõbe.szeme lassan könnybe lábadt. Hejõbába! Hol a tejet fejõ bába?! .. Penyigén zöldültünk vén venyigén. Écs. Pencen szövõszéket.. Méhkeréken lépes mézet. Pátrohán potrohába. Encsen. Kámon kámzsába. Zsibriken ibrikbe. Uppogon puttonyt. Süttõn sütõbe.. Ukkon egy mukkot. Menjünk tovább.

fussunk Szulokra szurokért. Bánkon bánkódtunk. Tokod. Selypen a pösze pék arra kért. Berhida: meggyógyult a kis gida! S hogy elértünk Kecskemétre bukfencezve fut a rétre. Pacsa. szõrbundában az egen mendegél. ipi-apacs Ipacsfa. Bokod. Elemér? Bú ért Buzsákon: kilukadt a búzás zsákom! Alsótoldon toldják. Acsa. csíp a neved. Makkoshotykán hetyke potyka. Eszterágon Eszter. Viden vidámodtunk. Becefa. Öcsöd... Hegyfalu falára másztunk. Töröcske. .. Bakon átbaktattunk. Várdán dárdás áll a vártán. Fóton megfoltozzák.. Vác. Szõregen öreg bõregér. +gi hív hintázni. Ilocskán Ilonka csacskán tejet loccsant ócska rocskán. Varsádon a szád bevarrják. Nagytilajon tilalomfa. Cece. nem megyünk Nyakvágóra! Ránk borult Palkonya palakék alkonya.. Szalatnak mind utána szaladnak!. Kányaváron kánya vár rám.Elment Perbálba.. perdülni a bálba. virágzik az ecetfa! Sirokon sírok: merre van Szomor Szomorún kordul a gyomor. Bátya. Velemér Jössz-e velem. Pölöske! Halmajugra: majonézes hal ugrik a tálunkra.

hogy egy-egy szerep eljátszása. hangsúly bejelölés. meg aztán nagyon elhanyagoljuk mostanában a régieket. s a szavalat beszédtechnikai megközelítése éppen olyan elhibázott dolog. veretes beszéd 9. Vitéz hadnagy. A versmondásban is. Arany János: A bajusz. és nem megtanulni. 1. legalább ebben a könyvben jussanak szóhoz. anekdotázó beszéd. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza: Elõszó (részlet). Mikes Kelemen leveleibõl. vagy egy vers elszavalása föltárja a technikai nehézségeket. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem -Az olvasónak. 2. 6. szólamkeresés. amely a mûvészi többletet adja a színészi magatartáshoz. Mondatgyakorlatok: hangsúly-hanglejtés próbálgatás. Misztótfalusi Kis Miklós: Mentség. 10. Fõként archaikus anyaggal foglalkozunk. szép beszéd.HANGSÚLYGYAKORLATOK 1. Megeshet. akkor sem szabad a mûvészi anyagot technikai feladatnak tekinteni. . hogy a mûvészet helyes gyakorlata közben önkéntelenül javul a technika. Más dolog. Bethlen Miklós: Önéletírás. 5. ízes beszéd. A versmondás nem beszédtechnikai feladat. mert ez éppen azt a közeget rontja. 4. Arany János: A fülemile -Hevesi Sándor jelölésével 3. a színjátszásban is csak alkalmazni szabad a technikát. mert annak nagy nevelõ hatást tulajdonítunk. A Képes Krónikából. közvetlen beszéd. veretes beszéd 8. mint a színpadi szerep beszédtechnikai elemzése.

Nem -De -Talán -Jól van -Szép -Jól láttad -Kérem -Te Elhoztad nekem a könyvet. én Te. -Igen.:.-" Veled nem lehet beszélni - "Már egy .1.!?.. de A De jó volna Mit Néhány Te. Mondatgyakorlatok Kimegyek az udvarra. a giccset is utálom! Régen voltam színházban tehetségesnek lenni! József Attila nagy költõ szenvedett a drága József Attila! Iskolába nem szívesen járok órát nagyon szeretek! Sokat kell még nekem tanulnom jóformán semmit se tudok! Szeretem a gyerekeket hülye felnõttek vannak. -"Igen"-Igen: -Igen. járok egyet bent maradni! Ma tûrhetõ az idõ szörnyû pocsék idõ volt a múltkor! Szeretem a magyar irodalmat demagógiát is. olyan hogy Nyolc óra van? Jánossal Szoktál Húsz Nem Nálatok Otthon Te csak Nem jutottál még Igen.. megáll az eszem! A matematikához nincs sok érzékem kínozzatok! Jó dolog a tavasz milyen télen cipõ nélkül? Hány óra van? Meddig voltál fönn tegnap? Tizenegyig olvastál? Kivel beszéltél ma? beszéltél? Miért nem tornázol minden reggel? te tornázni? Mennyi pénzed van? forintod sincs? Hol dolgoznak a szüleid? dolgoznak a szüleid? Ki vezeti a csoportot? nincs vezetõ? Hová mész vasárnap? döglesz egész nap? Mit olvastál utoljára? ponyvát olvasol? Merre jártál külföldön? ki? Ne Tudod Nem bírok Jaj. -Igen! -Igen? -Igen.

szél 2. . ha nem unnád" Jaj istenem mit csináljak Pesten történt amit hallotok" Sokat tudsz beszélni úton hazafelé. Összehorgolnak keményen. Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körül mást találunk: Zenebonát. hogy elmondjam neked" Segítettél neki bírhatsz. S Péter. Péter attól mindjár' tüszköl. S õk nem igen jó barátok. Könnyû nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen. Emberemlékezet óta +llott egy magas diófa. Majd felfordítják az udvart. Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat. de lobogsz Ne vágj a szavamba kaszabolta magyar nyelv" - "Itt ülök "A rakodópart "Elmondanám "Nem "Egész "Mióta Felmagasodni nem még. Rólok szól e rövid példa. De. úgymond hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom. ARANY J+NOS: A fülemile Hajdanában. Ellenben a Péter tyúkja Ha kapargál A szegény Pál Háza falát majd kirúgja. azon gondolkodám" Ezt nem hittem volna rólad készülök. Ha a Pál kéménye füstöl. S a két ház kicsinye.hete csak a mamára gondolok" Tõled kérek tanácsot csillámló sziklafalon" Folyton csak várok rád alsó kövén ültem" Neked semmi sem tetszik néked. annak tõszomszédja. hogy a dologra térjek. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban. nagyja. amikor még +gy beszélt a magyar ember: Ha per. Rossz szomszédság: török átok. az se hagyja. örök patvart. Ebbõl aztán lesz hadd-el-hadd. Mely a kert alá is elhat! Ez sem enged.

pattogja Pál Mikor az én fámra száll?" "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet!" Pál nem hagyja: õtet uccse! Péter ordít: õ meg úgyse! Többrûl többre. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt. szemlél. Pál azonban bosszút forral. Hanem a jusst mégsem hagyva. Majd szitokra. A fát. mely teli Szivecskéjét elteli. Történt pedig egy vasárnap. A sugárt és harmatot. úgymond õ nem hagyja.Díszéül a Pál kertjének. hol párja költ. Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyva. +gy kiáltott örömében: "Istenem uram. Mely dicsõség . A szellõt és illatot. S melyet a vérszenny tanúsít A bántalmat elõadja. A fészket. Jogát. Bölcsen eltûrt.Semmi kétség õérte Jött létre Csupán õ érette mind! Elannyira. Szóval. Azt a pompát. És ahogy van. A szomszédba nyúlt egy ága. Beh szépen Fütyül ez az én madaram!" "Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok. minthogy róla A dió is odahulla. hogy még a . Melyre. melynek lombja zöld. ami benne él S mit körében lát. Majd mogorván +tugorván Ölre mennek.. "Hát kié . szórul szóra." Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. bírót búsít. hajba kapnak. Az örömet. majd karóra. im felvirradott.. fényt és színt. véres orral Megy panaszra. hogy Pál gazda. le nem vága. Hogy a fentírt fülemile Ép' a közös gallyra üle. Melyet Péter. . Azt szemelvén ki oltárnak. Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot. Ki gyönyörrel ott hallgatta.

* Milyen szép dolog. hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze. ember! De. Össze a szomszéd se zördül. Hisz azt látja Isten. õ azt véli: Nincs vármegye. Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon lévõ zsebébe.Mely az õs diófáról jött. Mígnem a bíró. Ki elvegye. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a bíróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Övé a fütty. Felderûle a kívánt Nap. se oda nem Fütyöl a madárka. hogy már ma Nem történik ilyes lárma.elbeszéli. Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Se ide nem. . Nincsen törvény. (Bal felõl üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Mely is a bírói zsebben Bal felõl. S minden írást széjjel túr is: Ilyen ügyrõl. Nem engedi. Mit sem tud a corpus juris. mely a vitát eldöntse. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe. És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja. +gy s úgy történt. haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre. Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Meghúzódik a legszebben. nem! halálig. Az ütlegbõl sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz. a szív iránt. hanem (Jobbfelõl üt) nekem fütyöl. Madárfüttyrõl. +mde a bírót most cserben Hagyja minden tudománya. nem lehet per. A rokonság .

Kente. Magyar ember fél a pörtül . Mint például .szamara volt neki. Nem tudom. hiában! Ami pedig Szûcs György gazdát Máskülönben illeti: Nem bolond ember volt ám õ: Ládájába' pénz. S ha fölébredt. Nem tudom. Azonkívül juha.. De hol akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? 3.Csupa jóság. Hogy bajuszát megnövelje. Meg is nõtt az minden éjjel . medvezsírral. Vagy megenni vagy megölni Egymást korántsem akarja.. E volt az õ titulája. meg a papja. ökre És . Meglévén . hol.mondjam-é. nincs egyezség Hogy szépszóval meg ne essék. egy bögre. Hogy a Szûcs György falujában Könnyû volt eligazodni: Mivel ottan minden ember Névhez jutott olcsó szerrel Azon felül. de nagy kár lenne. Ha divatból úgy kimenne.hogy többet ne Mondjak. a káromkodás! Egyébiránt Szûcs György gazda Semmit is el nem mulaszta..Tudniillik: álmában. kutyatéjjel. No mert (közbe legyen mondva) Azt az egyet meg kell adni. Se szakálla. A testvérek Összeférnek.. Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni. Ebkaporral. Nincsen osztály. Egy szõrszála Sem volt néki. Annálfogva helységében Nem is hítták egyéb néven: Kopasz-szájú Szûcs György bátya. fente õ azt írral..nem tudom. az is szent. hogy már régen . mennyi kéjjel Tapogatta ... ha más vidéken Megvan-é e szép szokás. ARANY J+NOS: A bajusz Volt egy falu . mit az apja Adott neki. a puszta helye. Kígyóhájjal. Sõt.. ki? Se bajusza. Abba' lakott .

kéknadrága . drága kertben. Hasa. S bajuszt kapván áldott nõje. Vagy más helyen. hája. Becsesebb a drága gyöngynél: E hiányzott csak Szûcs Györgynél. hogy nõ más embernek. ha egyszer hébe-korba' Beleér levesbe. fõznek. hogy oláhcigányok. Széles mezõn. ha nincs bajusz! Ily anyám-asszonyos képpel Sosem választá a nép el. Sõt csupán ezér' a macskát Sem tûrhette udvarában. Hogy mohos a szája-széle: Bezzeg. A csupasz száj mily nagy átok! Ti. Ami neki szõrt neveljen! S már a bajszot úgy gyûlölte. sütnek Abból.Ott ülne a bírószéken. Minthogy onnan Éhen-szomjan Búcsú nélkül eltávoztak. cserélt volna véle! De mi haszna! mindhiába! Nincs orvosság patikába. Tüzet rakva. Mily irigyen nézte másnak. e szõr mily drága. vén korában. Minden kész e méltóságra: De mit ér. Látva. Ott ti. vagy Télen át rá jégcsap.. amit valahonnan Más faluból idehoztak. zúz fagy: Már az olyan nagy sor nektek! Már ollót mit emlegettek. A helybeli cigányságot És ezeket tõrül hegyre Kivallatják mindenképpen: Mi van? hogy' van a helységben? . Vagy korommal fest a gyermek. S lám! hiányzott boldogsága.. Minden szentet sorra szedtek S a beretvától sziszegtek! Ti. Meghíják a rokonságot. (Tudvalevõ nagy zsiványok) Kóborlának a vidéken. Elkergette. Nosza mindjár' sátort ütnek. S megszálltak a faluvégen. Hogy legott a méreg ölte. borba Szegény ártatlan bajusz. Nem tudván. midõn a szúrós serte Sima állatok kiverte. Ti nem is gondolhatjátok. A legutolsó kapásnak. Történt. Szavazott rá tíz vagy húsz. kiket a természet Bajusz-áldással tetézett.

Nem kerülte el figyelmét Szûcs György uram nyavalyája. elõõrsöt.S a hallottat szedik begyre. Hogy ne tudná csínyja-bínját: Hol lakik dús özvegy asszony. . Veri a vasat. Kivált most. Zsuzsi. Panni. Vagy a seprû. nincs egy pajta. Könnyû módon pénzhez jutni: +sni onnan. hogy az idõ S alkalom oly kedvezõ: Ripeg-ropog A sarló fog. Vagy ha tett is. ráfizessen? Ki szeretne gazdagodni. Minden bokrot és fatörzsöt. Ha az ellenséghez ér. Ki nem adná egy vak lóért. Gondolván. házõrzõnek Felállítva küszöbre. Munkától ég a mezõ. Nincsen otthon. ami több. Kit jó móddal megkopasszon? Melyik háznál van eladó Sári. hogy õ kigyelmét Egy kissé megberetválja. Minden zegzugat kikémel. Küld vigyázót. Sõt. Hogy megfõzzön. De ha Isten meg nem õrzi. S mikor aztán ütközetre Megy a dolog: gyors a tettre. Vagy dagasszon. Kató. Épen mint a jó vezér. Vagy ha néhol egy beteg Szalmaágyon fentereg. merre gyengébb. Hogy nyomába ne jöhessen. hova nem tett. Csak az asszony. Puhatolja. Lassan mozdul seregével. Nem kell ahhoz néki szappan. Anekül is mester abban: Szõrmentibe vagy visszára Beretválni nincsen párja. Nem siet. míg meg nem hûl. Ki legény után bolondul? Mert az a jövendölést Megfizeti ám bolondul! Kinek esett holmi kára S van szüksége prófétára. de csupa szemfül. Hol erõsebb az ellenség. Hogy a magyar kész bolondja. A letett kincs Idõközben elszelentett? Mindez a vén vajda gondja. Nemkülönben a bölcs vajda Haditervet kohol mindjárt: Nincsen egy ház.

bõg a katlan. sódar. Fõ a fürdõ. úsztatóval: Míg György el nem panaszolta. Egy lélek sincs udvarában: Hát im! a furfangos vajda Beköszön a pitvarában. fojt a füst. szalonna. Benne mindenféle gyimgyom. Száll a szikra. A cigány sereg azonban Beszivárog alattomban. "Szent Pilátus! minõ szégyen! Hát miér' nem mondta régen? Sohasem volt? nem is termett? Hát miért nem mondta kelmed? Nagy bajusza volna régen: Hisz ez az én mesterségem!" Megörüle György a szónak. Jön elébb egy. Fõzelék. útfelen Elhányódik vagy terem. Sonka. Lobog a láng. Hogy bajusza lesz maholnap. Megalkudva. Nosza. istennek ajánlva dolgát. S mintha nõne a szép sörte. Liszt. S valamit a vajda kére. képzelhetni: A vasvillát sem lehetne Mérgesebben odavetni. Mintha csak úgy történetbõl: . megígérve. Ráadásul jó ozsonna. Füstös oldal. Hogy' áll a dolog mivolta. Kész immár a bornyomó kád: Szûcs György jó remény fejébe. hogy kigyelmed Bajuszát levágja tõbe? Magyar ember-é kigyelmed?" Milyen szemmel nézett rája Szûcs György gazda. Ami úton. Egyedül van Szûcs György gazda. S ha hibáznék egy kicsi: A babona ráviszi. Már a helyét is pödörte. tüzet rak legottan. aztán kettõ. Nyakig ül a szennyes lébe. Hízelgõvel. De a cigány gyõzte szóval. a kõbe! Mi dolog az. E bûbájos fürdõlében Nõ meg a György bajsza szépen. forr az üst.Ott lehet az örökre. Van elég. Holmi gizgaz. "Ejnye gazduram. holmi ringy-rongy.

Lába kelvén. Csak annyi van följegyezve. Igen biz a szegénynek. A nyelv. mely alapvetõ fontosságban vetekedhetnék a nyelvvel."tiktak. fehérnemû. Nincs megírva krónikámban. pörge. tiktak" Nem hallá. A cigányhad újrakezdi: "Bajusza van Szûcs Györgynek.Szerencsére a vajdának Épen jó. Tükröt vevén kezébe. kell az ember. Szóval. Hogy bajuszát felsodorja: Nem tehette. hogy zárat nyitnak. Kalapácstól dong a donga. "Tiktak. ami könnyen mozdult. mert nincsen mit! Mert bajusza nem nõtt semmit. B+RCZI GÉZA: A magyar nyelv életrajza Elõszó (részlet) Az emberi elme nagyszerû alkotásai között aligha van még egy. gondolataink. mind elpusztult. Meddig üle György a kádban Lepedõvel leszögezve. Hogy mihelyt abból kilépe. S egy bûvös dal Ümmög halkal: "Bajusza lesz Szûcs Györgynek. meg a rézmû. meg a sódar. Úgy szaladnak! úgy segítnek! Dolgot ád a vajda mindnek.. S a kád mellett körbe-körbe Tánc kezdõdik. Másik fát hoz . Az ágynemû. . érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi használatú eszköze mindennemû emberi fejlõdésnek egyik legfõbb tényezõje. hogy bebotlának! Egy tüzet rak. tiktak" foly a munka. más vizet mer. De igen a füle s orra! 4. fürge. Hogy pedig a hasznos pára Szûcs uram fejét megjárja: Elõvesznek egy nagy ponyvát És a fürdõkádra vonják. Követé a füstös oldal." S míg a ponyvát sietõsen Jóerõsen Apró szeggel odaszegzi. A szalonna. Ne irigyeld szegénynek!" Ezalatt a pénzes bögre Búcsujárni ment örökre. Mert a gazda .. A vasféle.

hanem szakadatlanul alakuló. és még mai szerkezetének sajátosságait. úgy ahogy ma mindennapi mûködésében. hogy zsenge korában eszmélni kezd. egymásba illeszkedésük módjait vizsgálni. e részek szerepét. (Ennyiben sántít a gépezethez való hasonlítás. melyet határozott törvényszerûségek irányítanak. hogy a természet közömbös vagy éppen ellenséges erõi ellen való harcot nem kell minden egyes generációnak elõlrõl kezdenie. fejlõdésünket kíséri.sõt föltétele. tudatos nyelvismeret. melyet mai változataiban a nemzedékek végeláthatatlan sorainak állandó erõfeszítése teremtett meg. bonyolult titkait is csak úgy lehet igazán megismerni és megérteni. látszólagos logikátlanságot tudomásul véve). fejlõdõ valami. S "a nyelv" mindenki számára elsõsorban az anyanyelv. e fejlõdés sajátos vonásaira is világot vet. bonyolultságában olykor fárasztónak tetszõ. melyet sohasem tudunk nélkülözni. sõt esetleg kivételesen igen jól is lehet tudni. mely a képlet tulaidonképpeni meqértéséhez vezet. s az utódokra átszállhatnak. a változó és rendszerint sokasodó szükségletekhez idomít.) A nyelv tehát történelmi produktum. A nyelvtani szabályokat a mai nyelv alapján föl lehet állítani (sok megmagyarázhatatlan kivételt. mélyebb. Nyelvtörténeti háttér nélkül nincs igazi. alakulás folyamatával. elszigetelten megvívnia. egész életén át kíséri és szolgálja. részleteiben is színes. de a miértet és a hogyant. s mely az embert attól fogva. Neki köszönhetõ legnagyobbrészt. s azóta jól-rosszul jár. elmúlt gazdasági és . mintegy megõrzött kövületekben elénk tárul a nép viszontagságos történetének. hanem tudatos ismeretekre törekszik. fejlõdése törvényeinek feltárása adhatja csak meg. a nyelv esetében a nyelv élettörténetének. változatos felhasználásában megfigyelhetõ. mint az anyanyelvet. de a belemélyülõ számára végtelenül érdekes és soha véget nem érõ tanulmány. hogy az egymást felváltó nemzedékek tapasztalatai halmozódhatnak. vonzó stúdium. Ezt a gépezetet mûködésében tanulmányozni. hajlékony emberi nyelv az emberiség legnagyszerûbb vívmánya. alkatrészeire bontani. Valóban emberinek mondható társadalmat még kezdetleges fokon sem lehet valamelyes nyelv nélkül elképzelni. Kétségtelen. márpedig a gondolkodó ember nem elégszik meg az ösztönszerûvel. sõt évtízezredek óta szakadatlanul formál. sõt általa egyes nyelvi tényekben. de szinte sohasem úgy. hogy a tagolt. a levezetést. mely egész nevelkedésünket. tökéletesít. titkait megfejteni maga is. de önmagában is. nem egyszeri alkotás. s egy életen át halmozódó nyelvismeretünket bõvíti ki elõzõ korok nyelvi színeivel. S e történet. sõt bizonyos fokig gondolkodásunk formáit is meghatározza. melyet valaha megteremtettek. ha megismerkedünk a hosszú-hosszú fejlõdés. melynek minden elemét ezer meg ezer emlék színezi és tölti meg tartalommal. olyan eszköz. melyet egy egész nép évezredek. mint a matematikai képleteket. A nyelv mint eszköz a legbonyolultabb gépezet. meg is lehet e szabályokat tanulni. sõt minden egyes embernek külön. Idegen nyelvet meg lehet tanulni. mely egyszersmind a nyelvet beszélõ nép gondolkodásának fejlõdésére. nemcsak a nyelvi rendszer alaposabb megértéséhez és értékeléséhez segít hozzá. +mde ez a gépezet.

kevés erdélyi úr volna. hogy hazámat. Bélával együtt. akivel 60 000 forintot adtanak volna. a testnek minden gyönyörûségi között. A tatárok három esztendeig maradtak Magyarországon. hogy amit . hogy vesznem kell. Ha pedig ott a házasságra vöttem volna magamat. a nép ködbe veszõ múltja. évében halt meg. ült trónja felett a király hatalomban: Csalfa lapult. május harmadikán. és miután a magyarok abban az idõben nem vethettek. látom. amelyet el nem távoztathattam volna semmiképpen. testét Esztergomban temették el a minorita testvérek egyházában. Szinte Magyarország egész vitézi népe odaveszett. "Mária-oltáron. ott nyugszik boldogan Mária nevû feleségével. és ha tovább hallgatok. annyi idõ alatt könnyen 40000 vagy talán 50000 forintot is gyûjthettem volna. A Képes Krónikából Az Úr 1241-ik esztendejében Béla uralkodása alatt a mongolok vagyis a tatárok ötszázezer fegyveressel törtek be Magyarországba." 6. valamint lehet. nyugszik a sírban a három: Béla. segítsem. és célul nem töttem volna azt. hogy ha pénzgyûjtésben gyönyörködtem volna. de legyõzték. A király az Úr 1270. hogy néha targoncával tolták a pénzt szállásomra. vagy kiúsz. akivel cserélnék pénz dolgából. mint ahányan fogságba estek vagy kard alatt haltak. azt merem mondani. egykori mûveltségének számos emléke. Ilyen gazdag jövedelmemet pedig könnyen elpazarolhattam volna én ott. nézd. ha a más jó mesterembereket követtem volna. Békeszeretõ ember volt. Nékem Belgiumban olyan állapotom volt. ha mégis tovább ottmaradtam volna. neje s herceg örvendjenek õk az egeknek!" "Míg lehetett. mint a méz mai napiglan. ezért amazok kivonulása után sokkal többen haltak éhen. hadakban. Virtusokkal teljes férfiú volt akinek emlékezete minden magyaroknak és sok más nemzetbelieknek szájában édes. pénteken. a királyné asszonnyal. és ha eddig ottmaradtam volna. másként belehal. MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS: Mentség (részlet) Aki a tengerbe esik vagy megissza mind. Ebben én benne vagyok. Sokan vannak ellenem. Béla király a Sajó folyónál hadakozott eIlenük. a szent kereszt megtalálásának napján a budai szigeten. a görög császár leányával és legkedvesebb fiával.társadalmi rendszereinek. szent béke virult. csatákban nem volt szerencséje. akik többnyire azt cselekszik. mert észrevették. 5. akkor is kínáltak engemet olyan leánnyal. becsület vala ottan.

egynapi munkájokkal keresnek, nem nyugosznak addig, míg azt korcsomákon és egyéb hitván helyeken el nem tékozolják; én pedig csak azt is kárnak tartottam annyi keresetem mellett, amit kenyérre kellett költenem nyavalyás testemnek táplálására. Néha egy holnapig is bizony bort nem ittam; és minél alábbvaló s olcsóbb eledellel lehetett, olyannal éltem. Sokszor úgy kiadtam a pénzemet a könyvnyomtatóknak, hogy kenyérvételre egy poltrám sem maradt. Micsoda munkát töttünk azon a biblián, úgy, amint volt, kinyomtatni. Nem sajnállottam ily drága idõmet erre a munkára fordítani. Merek dicsekedni minden jó lelkiismeret elõtt, hogy soha a magyar reformátusok ilyen megjavított bibliát nem láttanak. Jóllehet pedig mindezt én jó lelkiisméret szerint cselekedvén, úgy tetszett, hogy dicséretes dolgot cselekedtem. Az irégy szívek kiváltképpen, látván, hogy egyébként sem árthatnak, magyarázták balra, hogy én országgal akarok vetekedni, oly dolgot kezdvén, mely országot illetett volna. Mások azt mondták, hogy nagy fába vágtam a fejszét. De én nem hogy elcsüggedtem volna, hanem még inkább megvetettem lábomat, és a biblia nyomtatását elvégezvén, kinyomtatám az Új Testamentumot is. Azzal sem elégedvén meg, mind e könyveimet békötettém még pedig többnyire aranyosan, úgyhogy néha dolgozott én számomra húsz ember is. Gondolkodóba esvén azért én (méltán, ha eszem volt), ha ugyan odahagyjam-é olyan zsíros állapotomat, mondék magamban -hacsak külsõkép pen kellene, itt örökké boldogul elélhetnék, mert hovatovább inkább kiterjedne hírem, és vagy akarnám, vagy nem. el kellene élnem. De meggondolván, mivégre fogtam istenem elõtt mindezekhez, hogy nemzetemnek használhatnék vélek, sok jó igyekezetimnek jutalmául töttem fel én azt, hogy könnyen megnyerem - mondok - azt, amit a külsõ gazdagságnál nagyobbnak tartok, istenem és nemzetem elõtt való kedvességet. Az uraim azon vannak valósággal, hogy tõlem a vevõket elidegenítsék. A szegény ember azért idegenkedik sokszor gyermekének taníttatásától, hogy látja, mely sok esztendeig kínoznak a skólákban majd mindeneket a deák nyelvvel. De ha csak a maga nyelvén való olvasást tenné fel célul, kevés idõ kellene arra, és kevés volna olyan szegény ember, akitõl annyi költség ki nem sülne. Azt forgatták ellenem nagy hévvel, hogy az urakon nagy szemtelenséget követtem el és sokszor úgy bántam velük, amint nem illett volna. Õnagyságoknak, s õkegyelmeknek azt írtam, hogy a nemzet hasonló a kenyérkérõ gyermekhez, akinek ezt felelvén az apja: "Fiam, se búzám, sem lisztem nincsen," - õ azt feleli: "Hiszem nem kérek én sem búzát, sem lisztet, és nem kívánom, hogy ekével, sarlóval, cséppel, malommal stb. bébelõdjék, én csak kenyeret kérek."- Tõlem is csak azt kívánják, hogy nyomtassak szépen, azonban az ahhoz való készületet ingyen sem fizetik meg." Hogy méltóságos gubernátor uramnak ezt írtam, hagy adni kellene inkább, mint elvenni tõlem. Méltán szólhatok így: - Mit várom mégis tovább a nagyságtok audienciáját? Ennyi ideig itt-tekergésemmel nem tudék

egyebet elérni, hanem hogy az urak közül egyik a másikhoz igazit, mint egy bolondot! Mint egy regalistának minden országgyûlésben ott kell nékem lötyögnöm, fityegnem, s ugyan példabeszéddé lõttem már ezért az embereknél. Mintha tõlem az szinte úgy meglehetne, mint mástól, akinek vagy hivatala hozza, vagy valami érdeke van benne, holott én mintha tövisen ülnék mindenkor, midõn otthon két betûöntõ és nyomtató mûhelyem az én jelenlétemet (jól akarván dolgozni) igen megkívánják. Ahhoz kell nyúlnom: sok nyavalyáimból való egyszeri kimenekedésemre, hogy úgy veszessem magamat, mint Sámson, közönséges romlással. Hazamenvén, mindazt, valamit ennyi esztendõk alatt annyi költségemmel és véres verítékemmel a haza hasznára készítettem, mind öszverontván, még a port is leverjem lábamról, mondván: Nem méltó ez az hely énhozzám! Bujdosásra indulván, valahol járok Európában, teli torokból harsogjam: így nyomorították meg a haza javára teljes lélekkel igyekezõ szegénylegényt!

7. ZR+NYI MIKLÓS: Szigeti veszedelem Az olvasónak Homerus 100 esztendõvel az trojai veszedelem után írta historiáját; énnékem is 100 esztendõvel az után történt irnom Szigeti veszedelmet. Virgilius 10 esztendeig írta Aeneidost; énnékem penig egy esztendõben, sõt egy télben történt véghez vinnem munkámat. Eggyikhez is nem hasonlítom pennámat; de avval õ elõttök kérkedhetem, hogy az én mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam mulatságért írtam, semmi jutalmat nem várok érette. Õnekik más gondjok nem volt nékem ez legutolsó volt. +rtam, az mint tudtam, noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha több munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind az holdban, mind az napban. Bizony szégyen nélkül szemlélhetem csorbáimat, igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam munkámat, mert üdõm nem volt hozzá, hanem elsõ szülése elmémnek. Fabulákkal kevertem az historiát; de úgy tanultam mind Homerustul, mind Virgiliustul, az ki azokat olvasta, megesmerheti eggyiket az másiktul. Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam úgy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki historiát ír, elhiszi szómat.

8. ZRINYI MIKLÓS: Vitéz hadnagy - Dedicatio Magyar vitézeknek dicsõséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkei nem hadnak nékem alunnom, mikor kévánnám, sem henyélnem, ha akarnám is. Igen szeretõje vagyok az õ dicsõségeknek, hogy én elmúlassam az õ intéseket, kiket nemcsak nappalbéli elmélkedésemben

juttatnak (eszembe), de még éjtszakabéli elmémben is elõmben tüntetnek, mondván: ne aludjál, ne keresd a gyönyörûséget. Látod-e romlott hazánkat, melyet mi annyi vérontással, verésekkel és untalan való fáradsággal nyertünk, oltalmaztunk, és sok száz esztendeig megtartottunk. Kövesd az mi nyomdokunkat, ne szánd fáradságodat, ne szánd véredet, ne szánd életedet. Ezekkel az ösztönökkel serkentgetnek engemet nyugodalmomban. De szerencsétlen én, hogy nem lehet az én mentségem oly nyilván õnálok, mint az õ rettenetes vitézségek és számlálhatatlan érdemek énnálam, mert bizonnyal okkal panaszolkodhatnám nékik a szerencsére. Nem azért, hogy egyszer hazánkat magasan felvitte, most mind alább-alább szállítja; azért nincs mit panaszolkodnunk, tudván, hogy ez a világi törvény, hogy aki benne születtetett, annak halála is következzék, és ez az istennek akaratja. Sokáig volt dicsõséggel a szerencsének felsõ kerekén a magyar fátum, ha most alább szállott, nem szokatlan dolog történt rajta ebben az világban. Hanem azon panaszolkodnám a szerencsére, hogy evvel a tehetséggel, evvel az hazám szolgálatjához való készséggel, végezetre evvel a jó igyekezettel, ebben a magyar romlásának évszázadába helyeztetett engemet, és nem azokban a dicséretes idõkben, melyekben az isten kegyelemmel volt a magyarokhoz, és nem fordította volt orcáját õtõlök, hanem rettenetessé tette volt azoknak, akik most unalommal néznek reánk, és csúfsággal említenek bennünket. Talált volna talám akkor ez a lélek, ki bennem vagyon, maga hajlama szerint dicsõséges foglalatosságokat. De mire való leszen az most, hogy ne aludjam, hogy ne henyéljek? talám inkább ez az idõ olyat kéván. Mire való hogy ne szánjam véremet, ne szánjam életemet? Miért kévánjam tehát halálomat? Kit váltok s kit szabadítok meg véle? Kevés az én életem ilyen nagy csorbát felépíteni, de még kevesebb halálom. Hát mit tegyek? Mit csináljak tehát, ha nem aluszom? Ebben a békességes században (ha annak kell mondani a török rablásit) nekifogtam históriák olvasására. Én senkit tanítani nem kévánok, hanem magam tanulni. Azért olvasó barátom, ha tetszik, olvasd és aszerint munkálkodjál hazánknak hasznára és magad becsületire.

9. BETHLEN MIKLÓS: Önéletírás I. Bölcsõ- és igen kicsiny koromról nincs mit írnom, bolondság is volna. Hallottam az anyámtól, hogy rettenetes síró voltam, annyira, hogy életemrõl is kételkedtek miatta; hihetõ, has- vagy valami egyéb tagom fájdalmától lehetett, mert elmétõl vagy szomorúságtól, amint olyan még ész használata nélkül való életkorban az nem származhatott. De akármitõl volt, e bizonyos, hogy én midõn felnevekedtem, sem a has- vagy gyomorfájásra, sem másképen akármi, még nagy szomorúságért való sírásra is hajlandó nem voItam, sõt mikor üdeje, helye, oka volt is, nehezen tudtam sírni; mikor elkeseredtem is nagy nyomorúság és szomorúságimban, gyakrabban vagy torkommal nyeltem, vagy orromon fújtam

ki, vagy mély keserves sóhajtásokkal, mely sírás és könnyhullatásnál sokkal nehezebb volt. Vagy néha elmorgottam, haragudtam amely vétkes dolog volt. Sokszor bizony talán pénzen is megvettem volna a sírást, mert az könnyebb lett volna. Nevetséges, hiábavalóság és játékra, mint akármely gyermek és ifjú, felettébb hajlandó, sõt vásott és a játékban telhetetlen s fáradhatatlan volt az én gyermekségem és felserdült ifjúságom; de nem veszteg ülõ, mint a kocka, kártya, hanem a testnek ingatásával járó játékokban gyönyörködtem, mint a labda, forgattyú, parittya, teke, kézzel való hajigálás, vitéz játék, versfutás, küzdés, ugrás, melyek miatt néha meg is vertek, nyíllal való lövöldözés és madarászás. Mikor osztán nagyobbat nõvén, lóra, puskára, kutyára kaptam lövöldözés hosszú puskával, pisztollyal, nyargalódás, fürjészés, magam kezemmel való rákászás, halászás voltak igen a mulatságim. Mindazonáltal, mikor osztán a gyermekségbõl kikelvén, eszemnek, házasságomnak és emberségnek esztendeire jutottam, az én mulatságim nem mulatták el énvélem a szükségesebb és hasznosabb dolgokat, mint a könyvek olvasása, házi gazdaságom és közönséges tisztem s hivatalomban való eljárást. Úgy hallottam, hogy mihelyt a hetedik esztendõbe fordultam, mindjárt tanítani kezdettek az abc-ére mint gyermeket játékkal. Elsõ mesterem volt Naményi Mihály nevû, aki annakutána híres prédikátor volt. Második mesterem volt Fogarasi Mihály, ki nemrégen még él vala szép nagy vénségben és esperességben. Ez initiált a deák nyelvbe, dirigáltatván Keresztúri Pál által. Egyszer Keresztúri Pál Búnra jöve az atyámhoz, akkortájban az atyám s mesterem olyan rendet szabtak vala nékem, hogy ebéd s vacsora elõtt tanuljak öt-hat szót, és amikor innya akarok, mondjak el abból egyet deákul s magyarul, és úgy adnak innom, de ha nem tudom, nem adnak. Ott ülvén már asztalnál, én elõpattanék nagy felszóval, (mert úgy kellett mondanom nagyon,) egy deák szóval, s innom adának. Hallván azt Keresztúri, végére méne, s meghagyá az atyámnak, hogy az napságtól fogva hagyják el azt a rendet, hadd ehessem bátran asztalnál s vígan, mert az az egynéhány szó nem éri fel azt a kárt, amelyet bátorságom, elmém és egészségemben tesznek véle, mely bizonyos is. Elhagyák azért énnékem nagy örömömre, mert bizony nagy iga volt rajtam, oly móddal nem is ehettem jól, csak a vocabulákat mammogtam magamban; ha nékem Keresztúri Pál akkori eszemmel, amint voltam, egy falut ajándékozott volna, nem vettem volna kedvesebben tõle, meg is szerettem, dicsértem, hogy micsoda jó vén ember az, még az apámnál is jobb. Amely is osztán a keze alatt való tanulásomra sokat használt volt igen, mert siettem keze alá és örömmel tanultam tõle, annál inkább, hogy ez a Fogarasi rettenetes rútul vert, henyéltetett, amint ezt szokták mondani vagy nevezni; mert hanyattán fektetett a földre, fejemet, két kezemet, lábomat feltartatta vélem, hol egyik, hol másik talpamat csapta lapockával, hol fejemet a háromágú lapos korbáccsal, hol féllábra állított kõre, mire, egyszóval igen rútul és bolondul bánt vélem, elannyira, hogy osztán az atyámnak panaszoltam, s megmondottam, hogy bizony nem tanulok. Ezt pedig nem az én tanulásomért vagy latorságomért, hanem maga bolondságából cselekedte csak,

csak elfolyt a vére. Egyszer csak nyargal Guzics. lelkû és ábrázatú szóval: akkor magyar híres ember hozzá hasonló nem volt. elveszthetnõk. Csak bocskorban lóra kapa. de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott) sebtében állítsátok meg a sebnek vérét véle. azért is osztán elbocsáták. és osztán prédikátor lett belõle. és szokása szerént csak egyedül búkálván. és osztán eresztették a feleségét hozzája. s vége lõn a vadászatnak. sõt talán ezután sem lészen. sõt az én vékony ítíletem szerént máig sem. az úr arccal a földön. részegest. minthogy azután tisztességes. MIKES KELEMEN leveleibõl I. de reméljük. Édes néném. Azonban odahozá a fátum egy Póka nevû vadászt. Németújvárból mentünk Zrínyi Miklóshoz. s oda lön. stuc kezében. Szép õszi üdõ járván. nemzetéhez buzgó. csak azt írhatom: igen tudós. nincsen erõm s üdüm reá. adakozó. Magáról hogy írjak. vallásában nem babonás. noha az Isten titka és tárháza véghetetlen. A fejedelmünknek. tudós deák. hogy ha keze alól ki nem vettek volna. elmenénk vadászni. úgy elkedvetlenített volt a tanulástól. elfut a kan. Eléggé próbálták véle. jó egészsége volna. hogyha a köszvény búcsút akarna tõlle venni. nemes. Rettenetes sírás lön az erdõben. Az úr mindjárt mondá nékünk. nagy és szép termetû. az olyanokat és az igazmondókat szeretõ. oda az úr. az úr felkél s mondja: rútul bánék vélem a disznó. nagy tanácsú. löve egy nagy emse disznót. de az bizonyos. hát Póka egy horgas fán. aki eszén sem volt buvában. vitéz. mentem a vérin. az arra igen jó. s a kan a hátán: õ hozzá lõ. végre csak meg kelle halni. Otthon fejér bársony dolmányba öltöztették. Franciaországból pedig 15. mi ideérkeztünk ma szerencsésen. mindent igen megbecsülõ. Septembris indultunk meg. hogy itt a . Nagy szerencsétlenségemre csak öt nap lehete véle ismérkedésem.melyet tovább nem terjesztek. BETHLEN MIKLÓS: Önéletírás II. kegyelmetek csak maradjon itt: mindjárt visszajövök. Istennek hálá. hazugot. 10. félénket gyûlölõ. +gy lõn vége Zrínyi Miklósnak. hálá légyen az Istennek. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sûrûbe. elõször ülni. bizony nem tanultam volna. ki mondá horvátul: én egy kant sebesítettem. Majláni legelébb érkezék. osztán hanyatt fekünni. kedvezvén emlékezetének. mondja a bátyjának: hamar a hintót. Õ maga puskával béméne. Póka után elnyargala: mü ott a hintónál beszélgeténk. ha utána mennénk. de híjába. józan életû.

mint az erdélyi nagy hegyek . Tudniillik. mi jó a földön járni. valamint a részeg embernek. Oh! mely okos beszédek ezek! mintha az írás okozná a roszat és nem a rosz az írást. mintsem kellett volna. hogy már ért franciául.török levegõ elûzi. hogy idegen nyelvre tanyíttatnák gyermekeket. mert a tengeren is megbetegszik az ember. de mi ebül vagyunk szállva. Édes néném. hogy bolhák ne csípjék kédet. de azután úgy kellett ennem. úgy tetszik. és jobb egyepetyéje vagyon az ételre. de többet nem írhatok. amidõn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára. hát mi bûnösök. ha a hintó megrázza. Nem akkor történik meg a . de mégis olyan emberségesek voltanak. a méltóságos fejedelmek idejöttenek. Édes néném igen-igen szükséges kédnek egy hírt megtudni. Cselédjök elég vagyon. de mégis jobban szeretek itt lenni. Elég a. segítséget jöttek ide kérni a császártól. hogyha csak azoknak nem volna arra kedvek -azt a két dolgot pedig egy nemes leánynak nem csak illik. hogy két gyorgyiánus fejedelmet az atyafiai az országból kiûzvén. a gyomrot felkeveri. és úgy kell tenni. Bár a mi földink azon volnának. aki a bort meg nem emésztheti. mikor a vízben sipadoztak a lábai. mintha most is a hajóban volnék. mert amidõn a pénzek elfogy. hogy már csak azt vártuk. valamint a farkasnak. hogy õméltóságoknak pénzek ne volna. nem csak a földön. Azt pedig ne gondolja kéd. hogy többet nem adtak innunk. Édes néném minthogy egynehány száz mérfölddel közelebb vagyunk egymáshoz. Azt írta volt kéd a minap. ha igen szeretem is kédet. még Sz. XXVII. de a halyóban az a szûntelen való rengetés. hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. hogy itt vagyunk egészségben. mintsem a hajóban. Aztot igen jól cselekszi kéd. Itt a fejedelemnek jó szállást adtak. hogy írni tudjon: azért hogy a szeretõinek ne írhasson. némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk. Erre azt felelik némely csúfos rövideszû anyák. elfárad. az udvariak is elfogynak. mert úgy tetszik. hogyne félnénk. . hogy innét hajón a segítséggel a Fekete-tengeren vissza menjenek. Látja kéd. hogy már inkább is kell kédnek engemet szeretni: én pedig. de szükséges tudni. azért. hánykódás a fõt elbódítja. de az olyan állapottal oly keveset gondolnak. hogy nem jó egy leánynak. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két elsõ nap. kettõt vagy hármat az udvariak közül eladnak és így a pénz elfogyván. Péter is megijedt volt.és ott. mintha a ház keringene velem.némelykor azoknak a tetején mentünk el. mert valamég a cselédekben tart. Aki is segítséget adván nekik. hogy még csak az írásra és az olvasásra sem kénszerítenék a leányokot. Õméltóságok pedig egy nyomorult korcsmára szállottanak. addig pénzek is lészen. idegen nyelvet tanul. de az udvari nép nem ruhásabb a mi cigányinknál. hogy .

mint egy macskának. hanem. akkor. hogy nemcsak azért írok kédnek. édes néném. de erdélyi lévén. Az bizonyos. hogy nekünk árthasson. Mindezekre. ha lefekszem. ha több esze nem volna is. ma indulnánk meg. de ha rútul vagyon metszve. XXXII. mint tíz magyarországi? A rózsa többet ér a kórónál -a nap fényesebb a holdnál. Micsoda szép állapot az: tegnap ebédet +zsiában ettem. vacsorát pedig Európában -ide pedig nem a levegõégben hoztak. akár ne tudjon. és a táborozást elvégeztük. Akármely szép legyen a gyémánt. Édes néném. ki tehet arról? . A nemes vér. megtartja. tartanék valamitõl. hogy a hajlandóság viszen reá. tudom. amikor egymással vannak. És nem tudom. hogy kéd is velem egy gondolatban vagyon eziránt. és hacsak a mi akaratunkon állana. annak szépsége elég fényességet ád. tudom. Nekem úgy tetszik. valamint a brassai havas -tartsa meg hát kéd ígéretit. hogy az ágyamban locsog a víz. Mind ezekbõl azt hozom ki. nem becsülik. A mindennapi mulatság már itt abból fog állani. mint a macska az egeret? Vagyon-é kédnek jó egészsége? Mikor látjuk meg egymást? Ma talám nem. mégis az asszonyoknak akarok leckét adni. hogy ide visszájöttünk. Való. aki írni és olvasni tudjon. mint ha feredném. azt fogja kéd mondani. hogy írni tudok. amit fogad. mi pedig legkisebben sem ártunk néki. mert a német követ legtöbbet azon elmélkedik. úgy tetszik. hogy ellenünk ne vadásszanak a portán. szeret-é kéd úgy. de ha nem tudna is azon lennék hogy megtanyítanám. hanem a vízen. Mikor Magyarországon fogyatkozás vagyon a napban. hogy az ilyen anyák nem okosan gondolkodnak. és nincsen szükségek az írásra. hanem igazmondás. mi végre kívánja üldözni ezeket a szegény bújdosó magyarokat. de egy erdélyi asszony nem ér-e annyit. hanem azért. A talám tudva nincsen kédnél. az ígéretet másolni. de csak az akarat áll mirajtunk. E nem dícséret. hogy Franciaországban visszámenjünk. csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda. de. ott a nemes asszonyoknak a szavok olyan állandó. hogy még házas nem vagyok. de a szív eljár a maga dolgában. mert a tenger habja egészen bécsapván a házam alá. akik itt a tengerparton csak dohányoznak suhajtozással. -A vadászat sem múlik el. sokszor azt gondolom. Akár tudjon a kéz írni. Meg nem kell. édes néném. Isten adjon olyan feleséget. hanem a sok essõ elõl. hogy vagy Bercsényi uram jõ mihozzánk. és három vagy négy holnapját a télnek töltse el kéd itt a magyar asszonyokkal. Ha az Isten õket szebbnek teremtette másoknál. noha két generális vagyon velünk. Mindezekbõl megüsméri kéd. mikor egymásnak írnak. hogy nem az ellenség elõl jöttünk el. hogy mi most is abban a szándékban vagyunk. hogy kéd lesz egyedûl erdélyi. Ha magyarországi volna kéd.tilalmas dolog. mert már tizenegy az óra és le kell fekünni. vagy mi megyünk hozzája. a tehetség pedig máson. Nem akarok. de az sem múlik el. amelyet el nem lehetett ûzni. nem akarok.

azután tíz óráig is elhallgatna. Ezt a dicséretes szokást mind télben. hogy ezen a földön elmondhatní egy szép városnak. akik szégyenlik világosságra tenni gondolatjokot. ha azt akarja kéd. mivel az utcára nem hadnak ablakokot. csak jól alugyam jobb az egészség annál. nem tetszhetnek szépeknek. De azt még meg nem mondottam kédnek. Mind ezekbõl megláthatja kéd. Azért ez a levél olyan hosszú. Õk a beszéllgetéshez. amely nem olyan szélyes. Más-szor többet. Már mi itt derék házastüzes emberek vagyunk. jó némelykor megbátorítani az embert. és szemeimet bézárom. mintsem a törökök. édes néném. úgy szalad tõllem. ha az ember azt elvárná. mi itt igen szép kies helyt vagyunk. Ezután csak azt nézem. hogy Európának éppen a szélyén vagyunk. hogy ha az ember hozzájok megyen. egy findzsa kávét -hatot. A város elég nagy és elég szép. hogy tíz órakor lefekszem. ha a kapuban talál lenni. Napjában tízszer is a kapuja elõtt kell elmennem. alugyunk hát. nyájassághoz éppen nem tudnak. de unadalmas dolog törököt látogatni: egyik a. hogy el nem felejthetem Zágont. és úgy szeretem már Rodostót. LXII. és bézárja a kapuját.Arról sem tehet senki is. hogy a feleségek ki ne láthassanak -micsoda szép dolog az irígység! Itt az idegen senki házához nem mehet. A város felõl azt mondhatom. noha jobban gondolkodnak sokszor. hogy már tíz az óra. mert sokan vannak olyanok. XXXVI I. hogy törökül nem tudok. vagy hetet szól az emberhez. A bizonyos. hogy én micsodás szokást tartok. Ha a szerencsén nem fekszem is. hogy suhult a fejedelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. a tengerparton lévõ kies és tágas oldalon fekszik. De tréfa nélkül. Az is való. Török urak vannak. . De akármely szép házak legyenek itt a városokon. mint hosszú. és. kivált a törõkök azért. Az én szokásom a. Kivált az örmények inkább féltik feleségeket. ülj le . Még nem láthattam a szomszéd asszonyomot. tengeren pedig egy nap. elsõben: no. vagy kevesebbet. Lóháton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet menni. annak micsodás lakosi vannak micsoda környéke. Ihon azt majd elfelejtettem megími. mikor fog kéd ideérkezni. édes néném. mind nyárban megtartom. és rend szerént azokot fel nem nyitom más nap hatodfél óráig. másik a. de minden pereputyástól kell ide jönni. ha lefekszem. hogy gyakran írjak. Édes néném.azután egy pipa dohányt ád. mert tizenegy az óra. hogy az a veszett köszvény az urunkra jött alkalmatlankodni. De az egészségre kell vigyázni. mint az ördögtõl. hogy micsoda városban telepítettenek le bennünket.

abban már benne vagyunk. és úgy süt a nap itt minket. Legelsõben is a mi deákunk azon igyekszik. mert a napokban visszámentünk volt a városban. hogy õérette valamit elmúlassanak. Szeredán délután nagyobb gyengeségben esett. Ki sem lehet mondani. Hetfûn jobbacskán volt. hogy az apja vendégit megrészegítse. Édes néném. valamint ott Párisban nevelik a franciák. De azt is bánom. kedden hasonlóképpen. vagy az italban. Ebéd után az asszony vagy a leányok házában bontja ki. mert a sok fülbenmászóval tele a sátorom. azt egy kevés idõ alatt csaknem mind elfelejti. de mégis úgy megtartotta a rendet. hogy úgy szeretné neveltetni a fiát és leányát. ahonnét huszonnégy vagy huszonöt esztendõs korában szabadul ki. hogy cifra köntöse és paripája légyen. Egynéhány részegség után megmosván torkát a deák szótól és az iskolai portól. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette voltunk. és azt bánom. elnehezedék és az Urat magához vette nagy buzgósággal. Itt kell a vászon alatt perkelõdni. mint egészséges korában. ebédelt és lefeküdt. akik aztot csak bátran kipökik. Mindennap szokott órában felöltözött. ismét haza iromtat s legnagyobb gondja is a lesz. ha szinte fiam volna is: de nincsen. Mert ugyanis nézzük el. vagy a Vénus udvarában. Csütörtökön. Azután szegény mind nagy bágyadtságokot érzett. hogy a szolgálók közül kettõt vagy hármat szeretéinek fogadjon. Végtire szegény ma három óra után . hogy ma ismét sátorok alá jöttünk lakni. és amit egynehány esztendõkig tanult. hogy neveltetnek nálunk az iffiak közönségesen? Legalább tíz vagy tizenegy esztendõs koráig a faluból ki nem megyen. még a dohánt is megkívánta és dohányozott. és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot. Arról igen okosan gondolkodik kéd. Asztalnál nagy gyalázatnak tartaná ha jól nem innék. amit Vrgiliusból vagy Ovidiusból olvasott. Igen keveset. Tizenkét vagy tizenhárom esztendõs korában valamely collégyiumban béplántálják. UtoIsó levelemet az elmúlt holnapnak 25-dik napján írtam vala. de másként mindent a szokás szerint vitt végben. micsoda nagy sírás és keserûség vagyon itt miközöttünk. Az Isten árvaságra téve bennünket.mint azok. igen közel levén utolsó végihez. és az apjától is azért dicséretet vegyen másnap. Vrágvasárnap nem mehetett a templomban. CXII. és mondjon el kéd egy olvasót érettem. Amitõl tartottunk. az egészségre vigyázzunk. és csak mindenkor aludt. hogy õ semmit halála órájáig a háznál való rendben el nem múlatott se meg nem engedte. Noha alig volt el. valamint a kolduslábat sütik a tûznél. Errõl többet nem írok és többet nem írhattam volna. szükségesnek gondolja lenni. Abban a gyengeségiben is az esztergában dolgozott elsõ Aprilisig. De azt csudálta mindenikünk benne. aztán faluról-falura béjárja az atyjafiait. De hogy az iskoláról való emlékezetet is tellyességgel elfelejtse. hanem a közel való házból hallgatta a misét. E szerént tölt el két vagy három esztendõt vagy a vadászatban. három óra után reggel.

4. Weöres Sándor versei. Papp Tibor: Pogány istentisztelet. Figyelmes füllel hallgatva tragikus a folyamat. nemzeti verselés. Az Isten vigasztaljon meg minket! RITMUSGYAKORLATOK 1. A ritmusgyakorlatként átnyújtott anyag alkalmat ad a beszédesztétikai elemek gyakorlására. Ne feledjük. WEÖRES S+NDOR: A tündér Bóbita Bóbita táncol körben az angyalok ülnek. nyomatéki hangsúlyritmus. amely a magyar beszédritmust fenyegeti. nyomatéki hangsúlyritrnus. ezek pedig a szép beszéd gyakorlatai. 7. Kár lenne Európa egyik veszendõ értékét a minden más nyelvtõl elütõ magyar beszédritmust a szomszédnyelvek hatására elpusztulni hagyni. 9. József Attila: Ülni. mint egy gyermek. idõmértékes mese.). Ovidius (Devecseri Gábor ford. idõmértékes verselés. az Istennek adván lelkét elaluvék -mivel úgy holt meg. összetett ritmusgyakorlat. idõmértékes szövegmondás. Babits Mihály: Új leoninusok. ölni. idõmértékes mese. Pygmalion. A gyûjtemény minden darabja a szép beszédet szolgálja. A színész sokat tehet a nyelvi kincsek megõrzéséért. idõmértékes mese. idõmértékes mese. 6. Weöres Sándor: Robogó szekerek. 2. Horváth János: Versritrnusú szólások a kötetlen beszédben.az olasz és a görög után (a nagynevû nyelvész több mint száz nyelvet ismert). 1. 5.reggel. Jó lenne a magyar beszéd ritmusát föltámasztani. Mesofanti a múlt században még a harmadik helyen emlegette a magyar nyelvet ritmikusság dolgában . nemzeti verselés. O Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Pyramus és Thisbe. . Õ szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. halni.): +tváltozások (részletek) Philemon és Baucis. sáska-hadak hegedülnek. idõmértékes verselés. Daedalus és Icarus. A hangsúlygyakorlatok inkább az értelmezõ beszéd összetett gyakorlatai voltak. Kalevala (Vikár Béla ford. 8. béka-hadak fuvoláznak. állni. 3.

Taligán tol a pék gezemice-lángost. WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg 91. küszöbünkön vacsorázik. kicsi néném. 103. Bóbita Bóbita álmos. törpe-király fia-lánya. Ha falomb közt telihold lép. ha ígérsz százat. a bozótból ki sem látszik. valahány csillag. Amikor odanéz Amikor odanéz paripám ballag. röpteti és kikacagja. WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 46. oda lép. Falu végén van a házunk. a nap is százszor. Reggel nagy a hó. süt a pék gezemice-lángost. ráül. ígér neki csókot. vízen át vágtat. szunnyad az ág sûrûjében. . két csiga õrzi az álmát. nagy a jég. ide lép. paripám táncol. hejhó! Hegyen át. hajnali köd-fal a vára. Ha viharjõ a magasból. termeiben sok a vendég. belepi a várost. kicsi bátyám.Bóbita Bóbita épít. szárnyat igéz a malacra. de a cinke. te vigyázz rám. Paripám csodaszép pejkó. nem adom. Bóbita Bóbita játszik. ne bocsáss el. Reggel süt a pék. ha leröppen. Rakodó nagyanyó beveti a vánkost. elpihen õszi levélen.

Békák dala kel az árkon. nyárba-télbe jó? Nincsen szoknya vehetõ. alaposan eltévedtünk. Nyáj zsong be a faluvégen. csak egy régi lepedõ. 56. derekasan áztunk-fáztunk. üsse meg a kõ. táncra való. messzire mégy.WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 49. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. nagy hegy alatt hûsöl a tó. mint tele tál. ráncos. hogyha maradsz. . Lassan jön a pásztor álma. a derékra simuló. 54. Zúg-dong sûrû raj az fákon. Jegenyefa ingó-bingó. tarka idõ szõttese száll. Habzik az ég. teregeti csapzott tollát. (részlet) Van-e szoknya eladó. most érkeztünk. Jön a kocsi. 99. tarka idõ ünnepe jár. csipdes a légy. +rnyak sora ül a réten. Csillag süt a szeder ágra. rojtos. Égicsikón léptet a nyár. tarkabarka suhogó. repedõ. no de kicsit elnótáztunk. fürdeni jó. Hogyha kijössz. 57. Rezgõ fû a feje-alja. keserüli holló-voltát. odaül az ázott holló. Nyár-éj ege betakarja Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben.

Erdõt járunk. ha üres a szatyor. árkot lépünk. Sej-haj. jegenye-sudaras utakon élünk. minden ravasznak egy nyírfavesszõ. Dunába. szél se tudja merre térünk. ha bolond. bokrot bolygat. vadonba kivirít a gomba keményre. békák. füstölt szalonna itt van rakásra. Hajló nád közt kotlós zizzen. 61. Minden leánynak szép rózsa. fejetetején a vízicsibe-nép is. venyige-térdünk. pókok látják vízicsibe-pásztor vízicsibe-nyáját. Sej-haj fonóba sok a lány valóba. ki szõke. minden kopasznak jut hajnövesztõ. Minden leánynak füstös kemence. Ér tükrében látszik az ég is. 53. szegfû minden legénynek hátára seprû. Sej-haj. Tiszába. Éren-nádon sikló kúszik. . Zsong a kis szél. se-szeri se-száma. bükkfa lábunk. Néha nyár jön. bele ne essél. kicsi patak-ágyon vízicsibe úszik. néha nagy tél. sose fuss elõle. zúg a nagy szél. minden legénynek tág-öblû pince. díszlik halomba. 91. vízicsibe-népét tereli a vízben. Siklók.Kürtõs pogácsa. elegett ettél. ki barna. ne szedd le. kerekre. folyóba sok a hal valóba.

libben a fátyol utánok. sírni kezd. ráülünk az ágára. mint halovány-hajú lányok. Zúg a tüske. csak elbír a kopár fa. nincs nyoma égi vadaknak. Szállnak az alkonyi felhõk. Kettõnket. tûz-színû csillag az ékük. rászállott a madárka. vízre hajló ágára. fütyülünk a világra. 99. rászállott a madárka. 72. Õszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája.WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg 31. . te madárka. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik. Mennyei õzre vadásznak. Lassan a hegyre hanyatló Hold poharába zokognak. WEÖRES S+NDOR: Szarvasok Legel a kis falu gulyája. Õszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Duna mellett kopár fa. reszket a galagonya magába. szél szalad ide-oda.

mennyei cápát horgásznék. Egyszer égig fölmásznék. A szittyós itatón megállnak. 2. Jönnek a szél-árka völgybõl egyre többen. +rok mellett üszkös a fadereka. kikorhadt. beleront a porba és nyomában dübörög a horda. mert üszkös a fadereka üszkös a fadereka kikorhadt. Szárnya kél a fehér homoknak. Egy vén bika szétnéz. Idegen szagot sejt. Föl ne mássz. száz. szimatol a nedves szél sodrába. a fejét fölvágja. szarvaik kék eget kuszálnak. Felhõ-cápa úszik az egeken át ûzi a hegyeken át a holdat. üszkös a fadereka.nyugtalan a gulyás kutyája. HORV+TH J+NOS: Versritmusú szólások a kötetlen beszédben . WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 39. meg mégtöbb nyargal egy-seregben. a völgyben szarvasok robognak.

mint a fehér holló öregember nem vénember nem nõnek a fák az égig köd elõtte. nádak erek a jó bornak nem kell cégér holtomiglan. veri térül-fordul okkal-móddal étlen-szomjan tárva-nyitva jobbra-balra nyakra-fõre mende-monda körbe-körbe imitt-amott hegyin. cseppen széna-e vagy szalma? nem sül ki a szemed? . ha van nyele! nem mind arany. ami fénylik felkopik az álla ellátta a baját van bõr a pofáján kivágta a rezet attul döglik a légy visszafelé sült el aki bírja. holtodiglan apád-anyád ide jöjjön hamu alatt lappang a tûz legyen neki könnyû a föld! ide vele. köd utána maga alatt vágja a fát láttam én már karón varjút Illa berek.billeg-ballag ötöl-hatol hébe-hóba éjjel-nappal télen-nyáron girbe-gurba lári-fári ákom-bákom elõl-hátul dínom-dánom egytõl-egyig üti. zöldült kipked-kapkod ritka. szegény! egy csapásra kettõt belészorult a szó szakasztott az apja! egy bordába szõtték ha nem csurran. marja ki ad többet érte? madárlátta kenyér végét járja. hátán kutya baja! élve-halva kékült.

mint a Sion hegye ne szólj szám. betörik a fejed eltalálta szarva közt a tõgyit egyet mondok. annyi szokás áll. békességet. . gyõztem végestelen végig megadta a módját rossz fát tett a tûzre igaza van benne nem kerget a tatár! tavasz akar lenni lassabban a testtel! nem fenékig tejfel! süket. úgy alussza álmát amit ma megtehetsz. mint az ágyú tente baba . Aki á-t mond. mákot. Bizonytalan. búzát. láttam. mint a kámfor kitették a szûrét szoknya mellett nõtt fel jöttem. tente szólj igazat. nem fáj fejem pénz beszél. kutya ugat ember kell a gátra! csínján bánik vele jön-megy. nádi hegedûvel kénytelen-kelletlen se ide. mint tyúk az ábécéhez. megnyeri a vámon Az ígéret szép szó. ne halaszd holnapra amit veszt a réven. O. mogyorót 3. ha megtartják. Elmegyünk Abára. mint egy + betû. a bornak javára. se oda ez se jó. úgy jó Bort. NAGY G+BOR: Magyar szólások és közmondások Ne állj itt úgy.minden lében kanál vak vezet világtalant ahány ház. mint az abai vacsora. kettõ lesz belõle síppal. bé-t is mondjon. az se jó hányódik-vetõdik új seprû jól seper adtál uram esõt nincs köszönet benne ki mint veti ágyát. dobbal. makkot. Ért hozzá. mint a szûcstû eltûnt.

a tavat csak megkerülni. csengõ habok közt pirulni. Vastag abrosz. Aki mást becsap. 4. Itt az árok. óvatosan hegyre mászni. öregasszonyt cirógatni. megállott a gálya. vékony ebéd. pofának megjárja. jóízû bablevest enni. Egy jó barát a szomonúságban. vonat elé leguggolni. napraforgók közt virulni vagy csak szépet sóhajtani. Könnyû azt adni. . Beszélhet annak az arkangyal is. JÓZSEF ATTILA: Ülni. Inkább bendõ szakadjon. Aki nem akar adni. Angyal a szava. azt mondja. laknak Somogyban is. ami nem kell. fenekén ruhástul ülni. vén pókomnak méhet adni. kényes a leánya. felér százzal a vigasságban. sár van. az ajtón nem viszik. Ne akkor abrakolj. Nem együtt tanultuk az ábécét! Az ablakon kérik. lábujjhegyen menni. Örül. +ldás. most ugorj! Ha van baj. mint száz kérek. Kialudná a törököt Belgrádból. Új barátért el ne hagyd a régit! Nehezebb a barátságot fenntartani. ha te sánta vagy.Az ábécét se tudja. ölni. kalapom a sínre tenni. Bársony mellény. Ne nevesd a bénát. mikor indulni kell! +brázatnak rossz. mégis papolni akar. mint Berkes ökre. csak egy legyet elhajtani. kegyelem. Jobb egy adok. Ahol nyájas az anya. ezt a kis bort lenyelem. Repedt az árboc. állni. +gyba kicsi. mindig panaszkodik. mint megkötni. Nincs aratás munka nélkül. minthogy étel maradjon. mint az ablakos. Rágódik. Iszik. Nem egész világ Baranya. ha nincs jaj. zsákomat a völgybe rázni. bölcsõbe nagy. üres has. mint a berényi török. de ördög a szíve. magát csapja be. hogy nincs. mikor hanyatt esik. halni Ezt a széket odább tolni.

s a hold-fele kanyarog a hintafa bársonya. földre pörögnek. tova! s a falusi zárt kapuk álmain át. úgy itt hagyni sose lásson Ó köttetõ. nézni. cifra szalagja. Súlyos muraközi ló dobog. Mennek a fuvarosok. hó-színen a fekete. de virrad. most e verset megírató. tükröm közepébe köpni. WEÖRES S+NDOR: Robogó szekerek Mennek a fuvarosok. elülnek a szürke galambok.poros könyvem letörülni. BABITS MIH+LY: Új leoninusok (részlet) Kékek az alkonyi dombok. de tövises alma. kicsi húgát ölbekapni s ha világ a számadásom. a kövön a pata kopog. vizsgálni. ballag a kései nyáj. elleneimmel békülni. kakukfejü tarka lovat lát. a fekete dobosok a kerekeken éjszaka -a tanyai kutyaugatásokon át. tovasuhan -ablakon és puha keszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék. hosszú késsel mind megölni. oldoztató. 6. A gyerekek alszanak. a kicsi öcsik és húgok álmai hajnali légcsiga fonatain újra le. hogy egy kislány fordul vagy csak így megülni veszteg fölgyújtani Budapestet. te választató! 5. õk maguk éberek az úton a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik ágyban a kisfiú és húga mennyei hintafa ágain ezer üvegizmú. elviszi õket a fuvalom az égbe. tova! az úton a kétfele meredeken árny-hegyû jegenyesor innen is onnan is árkai mentén. jó szeretõm megríkatni. salátabokáju. aluszik a köpönyegük. életem. zokogtató. hallgat az esteli táj. . a vér hogy csordul. morzsámra madarat várni. hol érik a csillag. a paripa fölnyihog -a falon a ló feje. nevettetõ. e gömbölyû. rossz kenyerem földhöz vágni.

KALEVALA (részlet) "Haj húgocskám. Cselekedni fontolgatva. egy hamuvá teteminket a villám. Padkára te rosszaságod." "Új erkölcsöt kell követned. Köpüléskor a vajosztást. szél jön. Míg künn csattan az ég. bús szemed isteni csillám. Az elõbbit elfeledned. Posztó-pelyhes elporoszkálsz. Szülédnek szíves szavait. Dalaid lócavégre vessed. így aki hal. Sûrûn csillan a villám. Nyoszolyód kezébe nyomjad. menten. még lila s már fekete. Más világ van másik házban. jönnek az éjjeli baglyok. . Sápad a kék hegytábor. Hangafüves helyre hordja. Aranyalma. Lépegetni gondolkodva. Nem ahogy apád terein. Leányságod seprütõre.Villám. Vagy nyoszolyódnak unszoljad. Bársonybõrû bizony elszállsz E híres-neves hazából. Vesd vadságod lepedõre. Hagyd hazádbeli szüzekre. Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre. menyasszonyka. Pallóra te lomhaságod. Hallj ide. Más módon amíg mesélek! Szép virág. csattan az ég. gyöngyömadta. 7. Mikor ölembe kaplak. félnek az édesanyák. távoli dörgés. zörren az üveges ablak! Hajtsd a szívemre fejed. Ablakba te vidám versed. ím indulsz innen. künn az esõ megered. fátyola távoli zápor. +lomtáskádat felejtsd itt. Ó. csöndben a törpe tanyák. Ihol másik házba röppensz. Úton-útfélen hújazni. más hazában. a faluban kocsizörgés. Végy eszedbe minden egy s mást. boldog az." "Végy eszedbe minden holmit. Messze mégy. Éjre csukódnak az aklok. gyûl a vihar serege. szamóca." "Ha majd elhagyod e házat. A kemencesutba vetve. E szépséges szép tanyáról. a vihar. Idegenben. Hadd csak itthon ezt a hármat: A napfényes hosszú álmot. míg én beszélek. sír és fél a világ. porban a puszta vidék. csókom az ajkadon ég. bár gyújtana minket. Idegen családba csöppensz. Avagy édsanyád mezein: Hegyen-völgyön danolászni. jer velem árva virág. Nyoszolyód vigye harasztba.

Kit kecsegtetve kívántál. Szokatlan ne házasodjék. Bõrostorral nem bégették. Virgács végivel ne ríkasd. hogy rakd meg. Virgácsvéggel nem ríkatták. Bátyád irgalmát tagadnod.Atyád irgalmát tagadnod. Rokon rád esik. Ráadásul jó szót adnod. mint a kapubálvány." "Võlegényke te szegényke. Idegen szégyenbe keverje. Fészersutba nem síkatták. Mélyebben kell meghajolnod. Hol haszontalan az ember. Ne bántsd ám kis asszonyodat. Hol hibás a ház szokása. Mélyebben kell meghajolnod." "Új erkölcsöt kell követned. Szomszéd háznép becsmérelje. +ngyod irgalmát fogadnod. Napad irgalmát fogadnod." "Falmódra elõtte állván Maradj. Akit három évig vártál. Ne engedd. Míg arany hold süt az égen. Ráadásul jó szót adnod. A rabostort rá nem fogták. Férj a kedvet megkísérti. Fészer sutjába ne síkasd! Eddig apjánál se szokták Bántani a kis asszonykát." . Szülõd irgalmát tagadnod." "Új erkölcsöt kell követned. Jó ház is szokásra szoktat. Süved irgalmát fogadnod. Az elõbbit elfeledned. Bõrostorral meg ne bégesd. Ráadásul jó szót adnod. Csak nincs képed a kis árvát. Az elõbbit elfeledned. Lelked bántani. Az elõbbit elfeledned. Mélyebben kell meghajolnod." "Új erkölcsöt kell követned. Húgod irgalmát tagadnod. Kedvedet a legjobb férfi. Családod ha kér. hogy csapd meg. Ott szorulnak az ügyesre. Ipa korholgatni merje." "Míg világ világul lészen. a drágát. Járatlan ne menjen férjhöz! Minden ház szokásra oktat. Ráadásul jó szót adnod. Ipad irgalmát fogadnod. hogy napa verje. Ott van szükség szemfülesre. Mélyebben kell meghajolnod. Ne fogd rá rabostorodat.

"Võlegény, a nõcskét szoktasd, Arany almácskádat oktasd, Neveld ágyadon a kis nõt, Az ajtó megett tanítsd õt, Mind a két helyt egy esztendõt, Egy kis évig szád szavával, Másik évig szemjárással, Harmadikban toppantással!" "Ha még erre sem hajolna, Szófogadó mégsem volna, Hozz a nádasból egy nádszált, Mezõrõl suhogó surlót, A lányt avval engeszteljed, Negyedik évben nõd neveljed, A surlófûvel suhintsd meg A sásosnak szélén intsd meg, Ne nyúlj hozzá ostornyéllel, Ne verd meg a lányt kötéllel!" "Süve nyomban kérdezhetné, Ipja fontolóra venné, Falut járók észre vennék, A falusi nõk nevetnék: Ez csatában csörtetett-e, Ütközetben ügetett-e, Vagy toportyánféreg marta, Erdõ medvéjének marka, Avagy farkas-e a párja, Medve a kenyeres társa?" (Vikár Béla fordítása)

8. OVIDIUS: +tváltozások Philemon és Baucis (részlet) ...hárs mellett tölgyfa magaslik phryg halmok közepett, közepes kõfal körülöttük: Nem távol tó áll, tó most, hajdanta lakott föld, most szárcsák, vöcskök, vízityúkok lakhelye, posvány. Arra halandó képében Jupiter s vele pálcás gyermeke jött, Atlantiades, de levetve a szárnyát. Kértek ezer házban pihenõt és éjjeli szállást, zártak ezer házat reteszek; hanem egy befogadta mégis a két istent, csak sásfedeles kicsi kunyhó, ám jó Baucis anyó s vele egykorú férje Philemon házasok ott lettek még ífjan, s ott öregedtek együtt, és a szegénységet megvallva viselték könnyen e kunyhóban, sose lázadt ellene lelkük; ott urat és szolgát, vendég, be hiába keresnél: õk az egész háznép, s a parancsot az adja, ki kapja. Hát hogy az égilakók e szerény kicsi házhoz elértek, és fejüket hajtván alacsony kapuján bekerültek, már elibük széket hoz az agg, le is ülteti õket; rá a serény Baucis takarót tesz, durvaszövésût, tûzhelye langyosodott hamuját tovasöpri, föléleszt tegnapi csöpp parazsat, táplálja levéllel a lángot s száraz kéreggel; lobbantja öreg lehelettel; fölszelt mézgafenyõt, padlásról hozza a rõzsét, tördeli szét, s a kis üstnek alá odarakja serényen. Majd, a locsolt kertbõl ami zöldséget hoz a férje,

fosztja levéltõl mind; azután kormos fatetõrõl ágas villával leemel füstlepte szalonnát, mit be soká õrzött, darabocskát szel le belõle, és a tûzön buzgó vízben megfõzi puhára. Múlatják az idõt közben, csalják csevegéssel, várakozásuk könnyû legyen. S ama bükkfa-medencét, falbaütött szögrõl mely függött görbe fülével, langyosodott vízzel töltik, fürdetni a lábuk; állt a középen egy ágy, raknak rá nádbuzogánynak pelyhével töltött vánkost; fûzbõl keret és láb. Nádbuzogány-pelyhes vánkost tesznek kerevetre, rendezik el buzgón; fûzbõl kerevet-keret és láb; rá takarót tesznek, mit egyébkor elõ sose vesznek, csak szent ünnepeken; de bizony hogy ez is csak öreg volt és foszlott, illõ mindenhogy a fûz-kerevethez. Dõlt le a két isten. Nekitûrõzködve, remegve asztalt ád az anyó: de a háromból rövidebb volt egy láb: tettek alá cserepet, s eltûnt a különbség, már egyenes; lapját zöld ménta sikálja simára. Tiszta Minervának kétszínû bogyója kerül rá, s õsszel termõ som borseprõ-óvta gyümölcse; répa, cikória is, sajttá sürüdötten aludttej, s véle tojás, langyos hamuban forgatva kifõzött, mindez agyagtálban. S keverõ, ami éppoly ezüstbõl volt vésett, vele meg faragott poharak, valamennyi bükkfából, sárgállt vájt öblük szõke viasszal; csöpp kis idõ: s melegen küldött nekik étket a tûzhely, végül a nem nagy idõn át vénült bor jön utána, s második asztalnak mindez hamar ad helyet aztán: ott a dió, füge, ott az aszalt datolyák meg a szilva, majd remek illatú alma kerül kereköblû kosárba, s bíborosult vesszõ leszedett friss fürtje, a szõlõ. Ott közepütt, a fehér lépes méz; és ami legfõbb: jóakaró orcák, sose rest, sose szûkös igyekvés. Közben a kancsóról látják, hogy megtelik újra mindig, amint kiürül, s hogy a bor megemelkedik önként, megrémülnek, a furcsa csodán, tenyerét fölemelve Baucis anyó könyörög s vele félénk férje Philemon, rögtönzött kicsiny étkeikért a bocsánatuk esdve. Volt egy lúdjuk, a kis kunyhó õrzõje, egyetlen, ezt a lakók le akarták vágni az égilakóknak; fürge a lúd, repdes, fárasztja a két öregembert, játssza ki õket igen hosszan, s fut az égilakókhoz végül is oltalomért: mire õk tiltják leölését. "Égbõl érkeztünk, bûnhõdni fog itt a sok ádáz szomszéd, érdeme díjában; de ti", szólnak, "a vészbõl megmenekültök, igen; de ki kell most lépnetek innen, s nyomdokaink kísérve, a hegy meredek tetejére mennetek!" +gy is tesz mindkettõ, botrahajolva lépdelnek föl a domb derekán igyekezve a vének. Annyira voltak csak, mint nyíl tud szállni, a csúcstól, s vissza amint néznek, látják, hogy lent az egész táj mélyre, mocsárba merült, csak az õ kicsiny otthonuk áll még; sírnak a szomszédok sorsán, s ámulnak az aggok; s ím az a kettõjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik: cölöp állott, most csupa oszlop, sárgul a zsupp, s a tetõ tündöklik sárga arannyal, díszes az ajtófél, márványból rakva a padlat.

Satumus fia most szelíden megkérdezi tõlük: "Mondd, te igazságos vénember s hû felesége ennek a jó férjnek, mire vágytok?" Csak keveset szól Baucisszal, s közösen vele már ezt kéri Philemon: "Itt mi a papjaitok, szentélyetek õrei légyünk, s mert egyetértésben töltöttük az életet együtt, egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját én feleségemnek, ne temessen el õ soha engem." Teljesedik vágyuk: hív õrei voltak a szentelt helynek, míg éltek; s mikor õket az aggkor, az évek megtörték, s mikor épp ama lépcsõn állva, az elmúlt dolgokról szóltak, hát Baucis látja: Philemon Iombosodik, s Baucist leveledzeni látja Philemon. Már mindkettõnek kezdett arcára a lombcsúcs nõni, mikor míg még lehetett, "Isten veled, édes hitvesem!" ezt mondták, egyszerre, s az ágak is ekkor és egyszerre belepték ajkuk: a thynosi tájon azt az iker két fát a lakos mutogatja ma is még. Ezt szavanemjátszó sok vén (nem volt oka csalni) mondta el énnékem: magam is láttam koszorúkat függni az ágakon ott, s szóltam, magam is, koszonúzva: Égi legyen, kit az ég kedvel, s tisztelt, aki tisztel!" (Devecseri Gábor ford.)

Daedalus és Icarus Meggyûlölte ezenközben Krétát, meg a hosszú számkivetést, mert vágyakozott haza Daedalus immárs foglya a tengernek. "Minos elzárta a földet és el a tengert," szól, "de az ég csak nyitva; gyerünk hát: mindenen úr lehet õ, de a tágas lég nem övé még." Szólt, s új mûvészet, mire most szíve-lelke törekszik: s újul a természet. Tollat sûrû rendbe rakosgat, kezdi a kurtákon, melléjük rakja a hosszút, mint lejtõsen ahogy nõnének: hajdan a pásztor sípja ekép magasult nem-egyenlõ nád-darabokból; majd közepütt szállal, köti lentebb össze viasszal, és az egész toll-sort kicsikét görbére konyítja, mint a valódi madár szárnyát. Fia, Icarus ott áll, s hogy maga vesztével játszik, nem sejti sehogysem: hol, mosolyogva, a szél-felfelfúdosta pihékért kapdos, hol meg a szõke viaszt lágyítja hüvelykkel, s apja csodás mûvét késlelteti játszadozással. És hogy a legvégsõ simítást megkapta a munka, két kifeszült szárnyán egyensúlyt ér el a mûvész, és levegõt rezzent s ott leng, levegõ magasán fent. Oktatgatja fiát: "Közepütt szállj," adja tanácsát, "Icarus, erre vigyázz, nehogy aztán, hogyha alant szállsz, víz nehezítse a tollaidat, s tûz marja, ha túlfönt: szállj csak a kettõ közt! S intlek: ne figyeld a Bootest, sem Helicét, sem az Orion kardját, a kivontat: szállj, ahogy én vezetek!" S míg így repülésre tanítja, már a szokatlan két szárnyat vállára szorítja.

Dolgozik és oktat, s öreg arcán könnyei folynak, két keze is reszket. Csókot nyom a gyermeki arcra, mit többé soha már, s szárnyán fölemelkedik, úgy száll, kísérõjét féltve, elõl, valamint a madár, ha zsenge fiókáját fészekbõl légbe vezérli; szállani hívja tovább, vészes tudományra tanítja, lengeti két szárnyát, néz vissza, figyelve fiáét.

Lent a halász, remegõ nádszárral míg halakat fog, botra hajolt pásztor, s ekevasra hajolva a szántó, látja, meg is döbben, s azt véli: kik útjuk a légben így veszik, égilakók. Õk meg balkéz fele hagyták Juno szent Samosát (Paroson túl, Deloson is túl), jobbra Lebinthus esett tõlük s dúsmézû Calymne; ekkor a gyermek kezd a szilaj röpülésnek örülni, és vezetõje fölé száguld, vágy vonja az égbe, tör magasabbra utat. Lágyítja közelben a hõ Nap tollai illatozó viaszát, körítõ kötelékét; olvad a könnyû viasz: csupaszon csap-csapkod a karja, s már evezõtelenül nem fog vele csöpp levegõt sem, ajka kiált, apját szólítja, de elnyeli ekkor áradatába a kék tenger, mely róla nevet nyer. Ekkor a bús apa - már nem is az! - szól: "Icarus!" így szól, "Icarusom, hol vagy? Nyomodat hol-merre kutassam?" "Icarus!" így harsan: s meglátja a tollat a habban; már átkozza találmányát, teszi sírba a testet, s kapta nevét az egész tájék amaz ott-nyugovóról. (Devecseri Gábor ford.)

Pyramus és Thisbe "Pyramus és Thisbe, legszebb fiú volt amaz egyik, másik Napkeleten legszebb volt mind a leány közt, s egymásnak szomszédai, hol, mondják, hogy a büszke várost téglával körítette Semiramis egykor. Ismeretet szomszédság ad s indítja szerelmük: ez meg idõveL nõtt; vágyták is a hitvesi fáklyát, s tiltották a szülõk. De amit megtiltani meddõ: egymásért azonos lobogással lángol a szívük. S errõl senki se tud; szavuk intés, titkon-adott jel; rejtegetik tüzüket, s lobog az csak méghevesebben. Keskeny kis hasadék támadt még kezdetidõben építéskor amott, hol a két ház közfala állott. Észre olyan sok századon át e hibát ki se vette, s (mit meg nem sejtesz, szerelem?) szeretõk, szemetekbe tûnik: s ösvényt lel szavatok; gyöngéd susogással száll a becézõ szó egymáshoz biztosan által. Gyakran, ahogy Thisbe itt állt és Pyramus ott túl, s egymás ajkának leheletjét érzeni tudták, "Jaj", szóltak "te irigy fal, mért állsz két szeretõ közt? Oly sok-e engedned, hogy a testünk egybefonódjék? Vagy legalább addig nyílnál, hogy csókokat adjunk.

Késõbb ér oda.méltó volt rá . Hol gyönge panasz-szót suttogtak hosszan. leesik válláról leple. s magasan fröccsent föl a vére. Annak a fának most. halódva. s a gyökér. lepel. A szederfát. lakozói e szikla-vidéknek! Gyáva. ki e félelmes vad helyre kicsaltalak éjjel. Lassan látszott tovatûnni a napfény. vajjon ez-é az. én. el akarja mesélni. mely övén díszlett. Ennyire bátorrá szerelem teszi. s "Vedd". gyümölcse elfeketül. Tépjétek szerte a testem. az új nap. szíve kutatja. és a nyomát jól látja a vadnak Pyramus ott a homok sürüjén. és nem jöttem elõbb. így szól: "Minket. rászedi háznépét. a fához. vériszamos szájjal széttépi a lenge ruhákat. Hullt le a földre hanyatt. ki csak kíván meghalni. s fa tövénél búva. s oszlopként a magas levegõt hasogatja sugára. tudják: hûs forrás partja növelte. Eloltván bõ vízzel szomját. szomszéd forrásnál kívánja eloltani szomját. s késedelem nélkül kiragadja. kiosonnak a házból. messze mezõn nehogy eltévedjenek. s döntöttek: az éjszaka-csöndben rászedik õreiket. végre a vízbe szakadt. föl is ismeri lombját. ebben is ázz hát!" És tõrét. én hoztam a veszted. Nagy ravaszul kioson Thisbe a homályban az ajtón. kétoldalt. nem másképp. s megtér már a leány. a fiút szeme. a sebbõl. az árnyba ragadja. fátylával rejti a képét. Hold sugaras fényében amint Babylon-beli Thisbe ezt meglátja. . S íme. s õk a szokott helyen ott voltak. hogy a véráztatta lepelt is megleli. bemeríti hasába. s hogy mily nagy vészbõl menekült. így keseregtek. a fához is ér. mind. s elsápad az arca. a két szeretõt. éj közeledtével búcsúztak. vértõl-habosult szájjal. s kijelölt fájukhoz. nem akarja becsapni a kedvest. melyhez lehatolt a sötét vér. ezt mondja. a Hajnal. üres leplére találva. s ha lehet. túlsó oldalra nem érõt. el a házakat is mind. mit mondtak.a leány élt volna sokáig! Bûnös az én lelkem: te szegény. ám a gyümölcs színe más. és sziszegõ kicsi nyílásból szökken ki a víz-ár. bevárják egymásnak jöttét. valamint ha csöveknek megreped ónja. Eljut a helyhez. és vétkes szívemet faljátok vad harapással. noha még retteg. barmot csak imént ölt. Most. Bár . s a vizekbõl éjszaka támadt. surran a sírdombhoz." Fel is veszi leplét Thisbének. Tetszik a terv. könnyel a jólismert leplet s csókkal telehinti. és ha az otthonuk elhagyták." Hasztalanul miután. rohan remegõn barlangi homályba. hogy jószavaink egymáshoz elérnek. néked jár köszönet. Tûnt fel. majd. s odaül. az éj tüzeit tüstént tovaûzve. és a mezõk dérlepte füvét szárítva. ti oroszlánok. rakva fehérlõ szedreivel. töpreng hát. míg lépdel a véres oroszlán vissza az erdõségbe. vérrel telehintve. oroszlán jön. S míg száguld. csókot is adtak két külön oldalon õk. bíborosult színnel tarkázza a fenti gyümölcsöt. össze Ninusnak sírjánál jönnek. "az én vérem. egy éjszaka küld a halálba.Vedd mégis hálánk: mert meg kell vallani.

s a saját mûvébe bolondult. lehanyatlott arcod emeld rám!" Haldokoló szemeit Thisbéje nevére kinyitja Pyramus egyszer még. már irigyelni ne kívánjátok tõlük az egy-sírt. Nagy mûvészettel készített szobrot eközben hó elefántcsontból. fa. Mégis. hátrál. te szegény. s így hunyja le újra.) Pygmalion Pygmalion.Még kételkedik. szeretõd. (Devecseri Gábor ford. Thisbe. hogy ez nem más: szeretõje. tépte a fürtjeit és karjába karolva a kedves testet. a test. s ti szülõi az én szeretõmnek. nem vett maga mellé asszonyt. s nem sok idõ múltán kettõre az ágaid árnyát. látván. ti szegény szüleim. oka voltam. követlek. mely itt most egy nyomorult holttestre teríted. valamint tengernek sós vize. mi még vérnedves volt az öléstõl. ó. belesápad az arca. a szülõkhöz is elhat az óhaj: mert a szeder feketén csillog mindig ha megérik. hirdessék a gyümölcseid is feketén a halálunk. +me. És amikor már látta. elborzadt buja bûnüktõl. És. hogy. vélnéd. nõtlen volt ágya sokáig. mûvészet fedi el. és mi a két máglyán maradott. mi rabolt el? Pyramusom. más se. s utána a tõrt mellének szegzi. kiket ennyire hû szerelem s végóra köt össze. mondja a hír majd. hideg arcát csókja borítja. egy urna nyugosztja. halld meg a szóm. szerelmem. amilyen szép nõ a világra nem születik sohasem. látja. hogyha sík színén lebegõ szellõ fuvallatja megy és jõ. halál volt. no felelj. s borzadozik. s könnyeivel sebeit telehintve. "tõlem. sebet ütni. tán a szemérem tiltja csupán mozdulnia. mit az asszonyi szívnek nyújt bõvebben a természet. Az ámult Pygmalion az utánzott testtõl gyúl szerelemre. aki szólít. . hozzátok kettõnk kérõ szava szálljon. szegény! De merész kezem erre s van nekem is szívem: s ad erõt. Néz a ruhára s a tõrnek puszta ivor hüvelyére. ám veri ott vonagolva a véres földet. holt. s szól a leány: "A magad keze volt. s illõen e gyászhoz. mely a halálod hozta. keverte véréhez könnyét. s a szerelmed irántam. Égbeliekhez elér. holtodnak s követõje." Mondta. drágám. mi tõlem tépni tudott téged: s a halál sem tép tova tõlem. belédõl abba a vasba. ránéz. nõtelen élt. s "Pyramus!" így sír fel. ártatlan karját verdeste goromba ütéssel. Élõ szép szûznek vélhetnéd könnyen e szobrot. hogy ezek mily vétkesen élnek. hordd az ölés jeleit mindig. hogy csak mûvészet.

félve örül. Élõ test! Ereit már vetni tapintja hüvelyke. és.Ujjaival mûvét tapogatja: ha emberi test-e vagy csak ivor. gyönge madárkákat. ajkát nyomja reá ismét." Azt nem merte kimondani: "Õt".. érzi: melegszik. ád csókot neki. kerül kebelére kösöntyû: mind illik neki ez. Sidoni bíborral készült kerevetre teríti. egy olyant. égig háromszor lobogó lánggal kimutatta.) 9. gyöngéd gyöngy a fülére. nevet õ ad majd a szigetnek. hasznos eképp lesz. ki hasonló. el is pirul. Most azután a Paphos-beli hõs szívbéli szavakkal adja Venusnak a háláját. ágyra lefekteti. testére ruhákat is aggat. Eljön az istennõ is. mely Cyprusban mindig igenszent. valamint a hymetti viasz. és félénk szemeket vet a fényre. benyomódik vágyó ujja alatt. hószín nyakukat bárd metszi keresztül. mit megadott. a szûz meg a csókot érzi. s hogy kedvez e vágynak. áldozat-adva áll meg az oltárnál. sima kövecskét. nem vallja be mégse magának. puhul.. s fél. tarka virágot. s õ. hogy kék folt kél a leányon. igen sok más alakot vesz föl. hogy mire áhítozik. s azután ami kedves ajándék mindig a lánynak. vágyom feleségemül. ujjait ékkõvel s a nyakát csinosítja nyakékkel. ama nászhoz.. hátha csalódik. s már nem mereven. pihés párnára nyugosztja végre nyakát. ahol tapogatta. s félénk szava szól: "Ha ti mindent.. tartja ölében. adhattok. és ajkait immár nyomja a nem hazudott ajkakra. s aggódik. égiek." Csakhogy arany Venus átértette (hisz ünnepi napján ott volt). sok ezer színû. s hiszi: kap. +mul. ha nap heve éri. elé viszi: kagylót. használják. PAPP TIBOR: Pogány ritmusok Az ötven éves Weöres Sándornak tiszta az ünnepi tisztás kard-hegye éles hold fákon lóg a sötétség kör közepén a tûz (-) * . és egyszerre az ég boltját és látja szerelmét. Mond gyöngéd szavakat. festett labdákat. jõ a világra Paphos. mellére az ujját: s lám az ivor lágyul. ha hüvelyk meggyúrja. s hogy ivor. Jött Venus ünnepe. hullnak a tulkok áldozatul. lányszobrát látni szeretné. füstöl a sok tömjén. hitvesnek hívogatja. Pygmalion hazatér. mint kell. a vágyott lányt érinti meg újra. valamintha csak érezhetne akármit. most a szerelmes. szép liliomszálat. pusztán: ". és hogy a holdnak szarva kerekre kilencszer egészül. és hiszi: ujjai lágy testébe nyomódnak a lánynak. Csókokat ad. a fákról Heliasok könnyét. (Devecseri Gábor ford. szól hozzá. szarvuk körülöntve arannyal. s nem csúnyább meztelenül sem.

- * ..../ tíz tûz tánc tõr / dob ..üsd ...dob ./ dob duda dob duda / .dob dob dob zene kürt szól duda duda szól kürt bong zsong buja tûz ég puha tûz dob pergésben / zeng .lova dob tõr tánc tûz dob tõr tánc tûz dob ./ csattog a ló pata / duda duda duda / duda duda duda / duda duda duda duda / duda duda duda / dob tõr tánc tûz / vér völgy víz vár / dob ../ fut a lova fut a / / / tíz .* / .lova / ide oda fut a ...szól síp szól duda szól szól síp szól húr peng hang bõgõ zene búg harsona harsog ének kórus üst-dob kong bong kong peng bong zsong síp szava siklik dob szó kürt szó rozsdás égig a füst .../ s tûz ég fû közt / csík száll égig / föl csak csíkban / / / dob dob dob zene dob dob dob duda üsd .tíz tûz tánc tõr füst-csík tûz-csõr doboló fényes duda zene zene duda dob ..dob ...dob ..dob ...../ peng .duda dob duda dob duda / / / / / / / / / tûz ég puha tûz dob ...cseng .dob doboló zene bõr duda duda szól fényes doboló síp szava kürt szava ordít a bömböl a duda síp szava kürt szava duda két kéz két kés két kupa négy kupa duda dob ...zene zúg zene bõg vad zene zúg bõg dob ../ dob ..

hogy hasson ránk a kimondott gondolat és az átélt helyzet.ÖSSZEFOGLAL+S 1../ éles a kés hegye / csupa hab csupa / / / / míg a tõr sxivet duda duda dob duda duda dob duda duda dob / bõr szaga bûzlik a / lén .. Hagyjuk. halk és önkéntelen. A szöveg érzelmi színeit nem szabad erõltetni.. hogy lélegezzünk.síp szava kürt / / dob tõr tánc tûz / fûszál vas-víz dob .* föld víz nap hold föld (-) föld hold nap víz tûz (-) szél fák fû víz hal (-) tûz tánc fül láb kar (-) zöld szem két szem zöld (-) föld víz nap hold föld (-) tûzbõl futhat az árnyak tûz közepébõl a füst (-) hajlik az ünnepi táncos szél fúj dob pereg üsd (-) dob dob dob duda duda dob zene dob dob duda .. amit beszélünk. Nagyon kell értenünk azt. hanem hogy tagoljuk a gondolatokat. s közben lélegezzünk..tíz tíz tíz lova lópata futnak a vad pariide oda fut a lova szava hívja a várja a tíz tûz tánc tõr kõ-kút tûz-csõr dob duda duda dob szép szügye fényes-e szõre sötét feje dér fuj a szél köp a vér ér síp szava kürt szava duda harsog a harsona duda duda duda dob duda duda tûzbe a lópata réten a nádas öhajlik az ünnepi táncos táncol a kör közepén (-) / / / csattog a pák ./ dob .. Az ezredszer kimondott mondatot is úgy kell felszínre hoznunk.. s az érzelmi töltöttség magától létrejön.duda dob zene zene dob dob dob duda dob dob dob duda duda / / / duda duda dob duda duda dob dob dob duda duda / dob . A szünetek . A hiteles színpadi beszéd alapja az automatikus biztonságú szövegtudás. 2./ dob dob duda dob / üsd . mert így hazugság születik. mintha most mondanánk ki elõször. Nem azért tartunk szüneteket. A helyes légzés mély.

Legyen bennünk eleven a közlés ereje. kapkodó szünetek többnyire a szöveg üres felmondását jelzik. Föl kell tárnunk . A naturális színpadi beszéd a legnehezebb. mert megszokott hangsúlyhibáink ilyenkor jelentkeznek leginkább.sokszor fontosabbak a kimondott szavaknál. Vigyázzunk hanglejtés-kaptafáinkra. Ügyeljünk a ritmusra: figyeljük az ékezeteket. 4. Minden ember másképp beszél. A színészek többsége egyetlen beszédmodorban játssza végig a szerepek százait. A klasszikus szövegek segítik a beszédszabályok betartását. A tagolás biztonsága a beszéd biztonságát mutatja. társalgó stílus oldottsága. hogy kinek. hogy a gégénk alig vesz részt a munkában. ha nagy hangerõ mellett is úgy érezzük. A lúlzás azonban ugyanolyan baj. A túlzott szünetek modorosak. Az egészséges hang tisztán cseng. Föltétlenül tudnunk kell. A legkönnyebb érzelemmentes közlõ prózát mondani. Ne a torkunkat terheljük. Vigyázzunk a szóvégi k. hanem halljuk meg partnerünket is. Irodalmi szövegek közül az epika könnyebb a líránál. A stilizált beszéd annál könnyebb. a rezonanciát fokozzuk. Egy kis szabálytalanság. A hanglejtés-variációk tarkasága a színészi képesség rangját jelzi. A drámai dialógusok megkövetelik. Ügyeljünk a helyes hangsúlyra. annál találóbb hanglejtéssel beszél. hogy a nyelvén megszólalhassunk. miért mondunk. A hanglejtés a színpadi beszéd legkényesebb területe. a kiejtés olykor motyogó lesz. Ne bízzunk azonban az átélés biztonságában. Tudnunk kell. hogy: milyen ki? mikor? hol? milyen kivel? beszél. 5. A hosszú szavakat ejtsük gondosan. A játék segíti a beszédet. 6. Az r hang peregjen erõsen. Szinte mindig mellhangon kell beszélnünk. t hangokra. Az sz-z-c hangok gondatlan kiejtése a színpadról pöszeségnek hangzik. mint a csevegõ. 9. A jó hangadás erõlködés nélkül erõs. mint a szürkeség. ameddig tartalmas. Ilyenkor tartjuk be leginkább a beszédszabályokat. A pontos kiejtés az érthetõség alapja. A karakterbeszéd jó hallást. Az erõteljes játékmodor beszédfeladatai könnyebbek. Kerüljük a tájejtést. A hang. hogy ne csak a saját beszédünkre figyeljünk. A szünet addig tartson. az archaikus a legkönnyebb. 7. 10. akkor szól elõl. de ne hangsúlyozzunk minden körülmények között föltétlenül szabályszerûen. mert gyors tempó esetén gyakran elmosódik egy-egy szótag. 3. olykor tartalmasabb a szabályosnál. nem jó a színpadon. A széles középhangsáv megteremti a moduláció biztonságát. 8. Ami jó a szobában. A lírai közlés mélysége megronthatja a beszédet: a hang sokszor alig hallhatóvá halkul. A túl rövid. minél távolabb áll saját ejtésmódunktól. Ejtsük szélesen az á-a-e hangokat. Minél tehetségesebb valaki. mit. Ismernünk kell anyanyelvünket. Magunkba kell inni a figurát. se az erõnövelés ne járjon görcsös izommunkával. az intimitás mélysége nehezíti. Se a hangmagasság fokozása. erõteljes emberismeretet kíván. A ripacsság többnyire hanglejtéskarikatúrákat használ. Majdnem mindenki mindig ugyanabban a dallamban beszél. Minden szituációban másképp beszélünk.

míg a zene a legkülönfélébb és legkisebb színezeteket is jelzi. A költemények tempóját nem szokták meghatározni. amerre elindulunk. . Az író nemcsak kevesebb szünetjelet használ. vagyis mindegyik után egyforma nagy szünetet tartunk. Tudnunk kell az irányt és a célt. hanem a különbözõ karaktereknek is megvan a saját külön tempójuk. s könnyen enged a megszokott szórend és fõképpen a ritmus csábításának. A legsûrûbb írásjelzés sem tudja az élõ beszéd minden tagolásbeli árnyalatát visszaadni. amennyi okvetlenül szükséges. annál finomabb az értelmezése. ami felesleges. megvizsgáljuk. hanem akárhányszor a legfontosabb szüneteket sem jelzi. s minden vesszõnek egyenlõ értéket tulajdonítunk.beszédfogyatékosságainkat. A helyes hangsúlyozáshoz az szükséges. hogy a zenedarabok elõadásában mily fontos szerepe van a tempónak. sem értelmes nem lehet. RÉSZLETEK A SZAKIRODALOMBÓL HEVESI S+NDOR: Az elõadás mûvészete (részletek) +rásjelünk összesen 10 van. Mindenki tudja. amelyet folyton modulálni kell. A helytelen tempó ugyanazt árulja el. ne a meglevõ hibák keserítsenek. Mennél finomabb hangsúlyokat talál az elõadó egy költeményben. Minden. hogy a szöveg értelmét öntudatossá tegyük magunkban. Az eltúlzott beszédmûvelés rontja a mûvészet eleven erõit. ellenõrizzük. Tudomásul kell vennünk. elõadásunk sem világos. hogy a beszéd tempója jellemzi az embereket is. s nemcsak különbözõ érzéseknek. hogy lehetõségeink korlátozottak. Beszélni mindenki csak a maga természetes hangján tud. e tempón belül tömérdek változás lehetséges. érzelem vagy indulat kifejezéséhez csak annyi hangot használjunk. s ilyenkor az elõadó feladata. már hibás is egyúttal. akkor ez az érzés a hangjában is jelentkezni fog. hogy tudniillik az elõadó nem érti. a beszédgyakorlatok elhanyagolása dilettantizmushoz vezet. ámbár a tempó itt is majdnem olyan fontos. hogy az értelem fonalán megállapítsa a szüneteket. mint amennyi szünet van a beszédben. szeret tört csapáson járni. Ha valaki át tudja érezni azt. mint a zenei elõadásban. mert a mûvészetben mindaz. hogy szétboncoljuk az egyes mondatokat. s csak a kritikai munka után hagyjuk jóvá. hanem az elért apró eredmények lelkesítsenek. amit ösztönünk súgott. Ha a verseket az eredeti interpunkció szerint mondjuk el. Miben áll a jó hangsúlyozás? Lehetetlen szabályba foglalni. tehát míg egyrészt minden költeménynek megvan a maga sajátos tempója. amit elõad. Egyazon költemény keretén belül is többféle lehet a tempó. de nem kiforgatni igazi mivoltából. Tudnivaló dolog. amit mondania kell. Az ösztön úgyis nagyon kényelmes. mint a hibás hangsúly és a rossz interpunkció. s azt.

Nem mindig ilyen naivan szembeszökõ. enyhébb nyomatékokkal összefogott enyhén ereszkedõ dallamívek jellemzik az elbeszélõ hangját. céljával. A reménytelen szomorúság hangja középmély hangfekvésbõl mintegy tercet esik. fegyelmezettebb. Érthetõ. a felolvasás kimértebb. s talán nem is tekintené mesének az olyan mesét. a szólamok szinte zenei ütemekké szervezõdnek. hogy az esetek jó részében a mondat hangfekvése feljebb tolódik. hierarchiáját papiroson érzékeltessük. melyet nem a hagyományos mese-hanglejtés zenéje kísér.FÓNAGY IV+N-MAGDICS KL+RA. A színész elõadásában a szöveg megelevenedik. A panaszos szomorúság dallama középmély szinten hullámzik szûk hangterjedelemben. hogy egy hosszabb mondat világos tagolásához nagyobb hangterjedelem kell. gazdagodik. A harag okozta dallammódosulásból kiindulva azt mondhatjuk. A tempó minden esetben lassabb az átlagos beszédsebességnél. ahogyan nagyobb térre lenne szükségünk ahhoz is. "lágyan" ívelõ a dallam is. a tempó lényegesen meggyorsul. jellegével. a hangfekvés magasabb. A gyengéd hangvételre elsõsorban a lágy artikuláció. Lágy hangvétel. Egyúttal fokozódik a mondat dinamikája. Szélesen. A mesén keresztül pedig mintha a zene felé vinne ez az út. A dallammenet azonban sohasem emelkedõ. a hangfekvés középmagas. A váratlan esemény bekövetkeztekor magasba szökik és hirtelen leesik a hang. a hangszín világos. A közönyösen odavetett mondatoknak is viszonylag szûk a hangterjedelme. DR. az eredeti közlemény bõvül. A lelkendezõ örömnek jellegzetesen élénk a dallama. De várja és elvárja ezeket a motívumokat a hallgató is. FRINT TIBOR: A hangképzés és zavarai (részletek) . A beszéd ritmusa szabályosabbá válik. a mûvészi közvetítésben növekszik a szöveg hírértéke. A magyar beszéd dallama (részletek) A hangmagasság is. egyes köznapi hanglejtésformák zenei megfogalmazásai. hogy a hosszú mondat rétegezõdését. A szorongás minden esetben szûkíti a hangterjedelmet. enyhén ereszkedik szólamonként. A mese jellegzetes dallamformái a hétköznapi beszédbõl emelkednek ki. a hangterjedelem is szorosan összefügg a közlés módjával. az enyhe nyomaték és telt zönge jellemzõ. A hangfekvés középmély. a hang nem esik le az alapszintre. és a hang a mondat végén sem száll le az alapszintre. akárcsak a zavaró bizonytalanságot vagy nyomasztó nyugtalanságot követõ hirtelen megkönnyebbülés hatására. szinte gyanúsan szabályos a megfelelés a belsõ magatartás és a hangos kifejezés közt. A spontán elõadás erõtejesebb. élénkebb. Az enyhén ereszkedõ dallamívek az elbeszéléstõl a meséhez vezetnek. A hangterjedelem jelentékenyen megnõ.

a támogatás. ösztönök határozzák meg az egyén magatartását. A megértés. artikuláció. és egymást kiegészítik. hogy a hangképzési zavarok legnagyobb részének kiindulópontja a hangtúlerõltetés. Csak az ilyen játék ragadja úgy meg a nézõt. jóllehet a hangképzõ izmok túlfeszített munkára kényszerülnek. hogy megértse. mivel fülünk köztudomásúan igen pontatlan mércéje hangképességeinknek. és gátlólag hat a beszédtanulásra. s így elõfordul. a félelmi és várakozási neurózis. Csak az átéléssel telített színmûvészet tudja érzékeltetni a szerep szinte megfoghatatlan árnyalatait és mélységeit. . szorongással. s ez menthetetlenül kisiklások felé taszítja a színészt. Késõbb annyira rögzül a hibás hangképzés. Egy idõ múlva azonban a hangképzõ izmok kifáradása. A hisztéria lényegében fejletlen lelki alkat. és kialakul a hangképzés zavara. Az ilyen egyén bár értelmileg fejlett. akkor nem tud leszokni róla. a pontos artikulációt. hiányzik belõle az önbizalom. Köztudomású. SZTANYISZLAVSZKIJ: A színész munkája (részletek) A legtöbb helyen durva és erõszakos hatásvadászat folyik. vagy ha mégis. A hangbetegségek kezelésének eredményei néha igen jók. eltévelyedik és elveszti azokat a jellegzetességeket amelyek színessé teszik.A hangképzés egyik elõfeltétele a kilégzés levegõáramlása. A neuraszténia jellemzõ tünete az idegrendszer ingerlékenysége és fáradékonysága. A "rossz szokás" eleinte nem tudatos. a légzés természetességét. A különbözõ funkciók (légzés. Ha a színész nem áll azon a szilárd alapon. a helyes hangeffektust (a hang tisztaságát és csengõ jellegét). amelyben az idegrendszer õsibb rétegei: az érzelmek. vagy pedig a beteg állapota változatlan marad. máskor azonban csak javulásra számíthatunk. A pszichaszténia kórképébe tartozik a kényszer-. A meg nem értés és a közöny elkedvetleníti a beteget. A hang tartama. Bármelyik résznek természetellenes vagy erõltetett mûködése átterjed az egész hangképzõ apparátusra. indulatok. rezonancia) kapcsolatban vannak egymással. tele van kétkedéssel. hangadás. a lágy hangindítást. A hangadás az egyén személyiségkivetítésének egyik módja. Nem szabad megfeledkezni arról. hogy a keletkezett hangképzési zavar a hangszerv organikus elváltozását okozza (hangszalagcsomó). hogy a beteg nem tekinti kóros állapotnak. intenzitása folyamatossága és szabályossága a légzõmozgások függvénye. Nem ritka az sem. de legfõképpen át is élje a színpadon történteket. hogy hibás légzésmechanizmus esetén is egy ideig kifogástalan lehet olykor a hangképzés. amelyet csak az átélés adhat meg. a bíztatás elõmozdítja a munkát. eleinte múló. a nyakizomzat lazaságát. Próbáljuk kifejleszteni és ellenõrizni az állkapocs ellazított mozgását. késõbb végleges hangképzési zavarokat idézhet elõ. hogy a személyiségzavar a hangképzés zavarában nyilvánul meg. a szorongási.

de nem hisz benne. de még az ilyennek sem árt. Az ilyen színészek játékukban csak az ihletre számíthatnak.A természetnek szüksége van a jól kimûvelt pszichotechnika segítségére. hassanak egymásra szabad természetességgel a szomszédos mássalhangzók. Nyelvünknek jellemzõ sajátossága. útja kiejtés! Eresszük szabadjára mondatunk hangsorát. egyelõre. A hazugságtól való mértéktelen félelem viszont félszeg óvatosságot eredményez. Az "ösztönös" színészek nem ismerik el a technika létjogosultságát. Az ember megcsodálja ezt a mûvészetet. Tanácstalanul botorkálnak a felemelõ pillanatok és a mûkedvelõi modorosság között. Az illusztrálás mûvészetével nem minden fejezhetõ ki. a keze ügyébe esõ "általános" emberi. a beszélésben is könnyû észrevenni a különbséget az ösztönös és a mûvészi képzésû közt. ez pedig a színpadi hazugságok legrosszabbja. származékaiban és vele alkotott összetett szókban. van. A kontár színész elõre kidolgozott sablonok alkalmazásával készül fel a valóságos érzések helyettesítésére. ha magánhangzó következik a gy után: egy-egy. egyaránt. A kontár színész arcjáték. hogy megfigyeljük a természetes érzés külsõ megnyilatkozásait. Akár a zenében. A ripacskodás elnyomorítja és rossz útra viszi a színészi tehetséget. aki ösztönszerûen is általában helyesen mûködteti beszélõszerveit. hogy pontosan az írás szerint kell beszélnünk. izgalom nélkül és természetes határozottsággal kell küzdenünk. egyalakú. fejleszti készségét. egyes. mint hangszeres zenésznek az ujjgyakorlat. egyesület. egyenként. hogy akár hangsúlyos egy szótag. a mûkedvelõ válogatás nélkül. A kontárkodás ott kezdõdik. . ki nem csiszolt sablonokhoz folyamodik. akik úgy képzelik a tökéletes kiejtést. A háztól. át nem élt szövegrészekben mutatkozó hézagokat. Mindkét hajlandóság ellen higgadtan. hanem sz-et ejtünk. akár hangsúlytalan. mert az az igazság túljátszásához vezet. házhoz szóalakban nem z-t. de át lehet élni csupán egyszer vagy többször abból a célból. Olyan ez neki. Helytelen és mûveletlen a látja. FERENCZY GÉZA: Hangképzési hibák Igaz. így tudatosítja. egyforma tökéletességgel kell képeznünk benne a beszédhangokat. mintegy. Azonban sohasem szabad eltúlozni az igazsággal szemben támasztott követelményeket sem. Ez: a szerep illusztrálása. Ha azonban az ihlet elmarad. amik állítólag az ember lelki életét fejezik ki. egyáltalában. nem tudják mivel kitölteni az üres. ahol az alkotó átélés. Egy szerepet át lehet élni minden egyes alkalommal. hang és taglejtések segítségével csupán azokat a külsõséges sablonokat tálalja a nézõ elé. Nem létezõ érzések halotti maszkját nyújtja valóság helyett. és megtanuljuk azokat gépiesen megismételni. Az egy szót hosszú gy-vel egymagában. Még a mûveltek között is sokan vannak. vagy az annak eredményeképpen jelentkezõ mûvészi illusztrálás végzõdik. ha tervszerûen végez hangképzõ gyakorlatokat.

Olykor szükségtelenül megnyújtják a rövid mássalhangzót: heggeszt. sõt legesleg-csúnyább. Az operaszöveg. fályolozott hang. érthetõen csengett. olyan. mesével altatják. ZOLNAI BÉLA: Nyelv és hangulat (részletek) Minden logikai jelentéstartalomtól függetlenül maga a beszélõ hangja is rengeteg variációját keltheti föl bennünk a hangulatoknak. rokonszenves és közvetlen. a mondat hangmenete. mutatja az a . mint olvasmány. de az elsõ mondat ulán megerõsödött és tisztán. Azóta sem változott a helyzet. Ha helytelen a hangsúly. A legbanálisabb tartalmú vers is. akkor megint visszatérhetek a szokásos ereszkedõ hangmenethez: "Megkaptad-e a levelemet?" Annak idején Kosztolányi Dezsõ így panaszkodott: nálunk újabban szeretik az igét elválasztani az igekötõtõl "el-viselhetetlen. ha ugyan nem rosszabbodott. A hangsúly és a hanglejtés szorosan összefonódik. VIII. Az érzelem elváltoztatja. A gyermekeket monoton dallal. A Reggel írta a király rádiószózatáról (1936. világosan. Az emberi hang önmagában is. értelem nélkül hathat az idegekre. nagy hatást gyakorolhat. A finom angol hangsúly a gondolat és érzés minden árnyalatát éreztette. az utolsó pedig a mélybe zuhan. Más az eldöntendõ kérdés: "Megkaptad a levelemet?" Ilyenkor a hanglejtés középfekvésben kezdõdik. leg-célratörõbb. de férfias. az orgánum milyenségén alapul. a normálistól eltéríti a hangot és dallamot.egyetért. Kissé szomorú. köppeny." Zenei elemek nélkül nincs semmiféle beszéd. hogy vér-mérgezése van".erõsen foglalkoztatta a sajtót és gazdag anyagot szolgáltatott a beszéd fonetizmusának tanulmányozói számára. Hogy mennyire fontos eleme a nyelvnek a melódia. csak meleg. dallama is. verssel. õszinte és fõleg tiszta. Edward angol király lemondása a trónról egy szerelmi regény történelmi pillanata .): "A király hangja eleinte kissé elfogódott volt és halk." Shaw Johannájának berlini elõadása alkalmából az egyik kritikus a fõszereplõ hanglejtését jellemezte: "Ez a hang nem szárnyal. Ha ugyanezt a mondatot kérdõ -e szócskával szerkesztem meg. Ezt halljuk nap nap után: leg-nagyobb. leg-erõsebb. bakkancs. egyik. megzenésítve vagy elszavalva. Csodálatosan tiszta. Ez a hang mindenekelõtt a beszélõszervek. Igen sok a hiba a kérdõ mondatok hanglejtésében. és a modulációk végtelen skálájával rendelkezhetik. el-mentem hozzá és megtudtam tõle. helytelenné válik a hanglejtés. ha ugyan a gyakorlatban van ilyen desztilláltan "normális" hang és dallam. az utolsó elõtti szótag magasra szökik. A zeneiség igénye persze korszakonként változó. "Ki volt itt?" "Hova ment?" Az ilyen kérdõmondatok hanglejtése ereszkedõ. jappán. ritkán tartozik a magasabb rendû költészet körébe.március 2. legcsúnyább. bánatos. mint a kijelentõ mondatoké.

Bárczi G. a közvetlenség a nõi beszéd legszebb alkatrészei. Ha ez hiányzik. hogy bizonyos rendszerességre. segítsük a növendéket határozott mûvészi világnézete kialakításában. Egy olasz színész a számokat egytõl százig úgy tudta elszavalni. alig tudunk szabadulni tõle.: Beszédmûvészet Színpad K. Ha beidegzõdött egy hiba. érzelem kife-jezését: a produkáló egy gyilkos lelki összeomlását ábrázolta. Ascher O. csak egy nem várható. majd ennek alkalmazása. szabadítsuk fel esetleges bátortalanságait. sok minden tanítható és tanulható. megbízhatóságra neveljünk. . sem elnyújtani a szavakat. akivel beszélünk. ahogyan beszélünk. rnég gátlásnevelõ tényezõvé is válhat.: Anyanyelvûek magyarsága Akadémiai K. ahol az erõlködés megszûnik. A kiejtés a legfontosabb. Alkalmazkodni kell a hanggal ahhoz. mert az elsõ beidegzés kísértetiesen vissza-visszatér. A beszéd életteljességérõl Bajor Gizi így nyilatkozott: "minden azon múlik. Minden szavunk olyan legyen. A technika nem öncél. Mód van rá. hogy a szavak eredeti jelentése teljesen háttérbe szorult.: Sprecherziehung des Schauspielers Henschelverlag. nincs elõtte nehézség. pedig a szép ott kezdõdik." MOLN+R IMRE: Eufonetika (részletek) Mi tanítható. és a hangsúlymelódia. mûvészi lelkiismeretességre. Nem sietek. De ha csak fogyatékosan van birtokában. -1937. a nyávogás viszont. az már a tehetség dolga. kihasználom az egyes szavakban rejlõ lehetõségeket. A legkisebb merevség darabossá. hogyan hangsúlyozunk. módszeres eljárással. gesztus-mimika vette át az értelem. de nélkülözhetetlen eszköz. ami minden vonatkozásban a legnehezebb: tudniillik megtalálni az eleget. vagy fogyatékos. önfegyelemre. Egész dráma sûrûsödhetik össze egyetlen szóba.eszköze lehet. A kedvesség.tény. mint egy szem. a technika. nehézkessé teszi a mozgásfolyamatot.mi tanulható? Megfelelõ. . ami belenéz a másik lelkébe. a könnyekig megindult közönség elõtt. csak az utánzásig juthat el az elõadó. Nyesegessük az ösztön túlzásait. E. vezessük rá egymást arra. a mód. Bizonyos megbízható mesterségbeli tudáshoz minden ép érzékû ember eljuthat. Berlin -1963. Sohasem szabad hadarni. IRODALOM Aderhold. Ha megszerzi az ösztönös elõadói tehetség. hogy a hanglejtés önmagában is a megértés. Van egy szabály: nem szabad senkit utánozni. Elsõsorban a mesterségbeli készség. de ami ezen fölül a mûvészi színvonalon következnék. mert az nem adható: a mûvészi tehetség. -1956. vagy a szavak elnyelése és a locsogás a szexepil legnagyobb ellenségei.

Akadémiai K. hanglejtés. társ. -1972. Molnár J. Molnár I. Akadémiai K. Fónagy -Magdics: A magyar beszéd dallama Akadémiaí K.: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái Bp. -1955.: Társadalmi kommunikáció Közgazdasági K. elõadók kézíkönyve Kossuth K. -1967. -1974. -1969.: A magyar beszédhangok atlasza Tankönyv K.: Füst Milán: Öregség -dallamfejtés Akadémiai K. Gyermekszínjátszók beszédnevelõ könyve .: Az éneklés mûvészete és pedagógiája Zenemû K. Kerényi M.: Szónokok. . Kepich -Overbeck: Die Kunst des Sprechens Henschelverlag.: A színészi szó Színháztud. -1962. Nyelv.): Helyes kiejtés. Montágh I.: pedagógiája Alt. Montágh I. -1963.: Az elõadás mûvészete Gondolat K. -1963. Versritmusú szólások a köteben beszédben A magyar nyelvtud. Grétsy L.: Szonettkoszorú a nyelvrõl Gondolat K. Fónagy I. -1967. Fnnt-Surján: A hangképzés és zavarai Medicina K. Jakobson. Kálmán B. R. (szerk. -1972. Kanizsai D. X.: Eufonetika Zenemûkiadó -1966.: Hang -Jel -Vers Gondolat K. -1970.: A magyar beszédhangok akusztikai szerkezete Akadémiai K.1953. Laziczius Gy. -1963. J. Deme L. A magyar színpadi beszéd jellege és Tan.: A beszédtanítás pszichológiája Tankönyv K. Fischer S.: A beszédhibák javítása Tankönyv K. Fónagy I. -1962. -1967. -1959. 2. Knyébel M. -1970. Horváth J. -1925. szórend.: Beszédtechnika Mûvelt Nép K.: Érzelmek kifejezõ mozgása a gége szintjén Magyar Pszichológiai Szemle XX. Gy.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei MRT -1974. Csûry B. szép magyar beszéd Tankönyv K. -1966. Jánosek. Deme L.: Népmûvelési Montágh I. -1958. -1973. -1954. K. -1974.Buda B. Fischer S.: A beszéd mûvészete Gondolat K. Lotz J. Hevesi S. szünet A mai magyar nyelv rendszere.: Nyelvjárásaink Tankönyv K.: Hangsúly. Int. Magdics K. -1974. -1965. -1966.: Fonetika Tankönyv K.: Beszédtechnikai ismeretek Int. Büky B.

Int. Int. -1969. (szerk. Zolnai B. 1970. J. Seper -Montágh -Vinczéné: A gyakori beszédhibák Tankönyv K. Montágh I. 1977.: A pöszeség terápiája Logopédiai jegyzet (szerk.): Nyelvtan.: A bemondói beszéd akusztikumának stílusgondjairól Arádióbemondó beszéde. Tóth B. Gyermeklélekt. Tan. Subosits I. Wacha I. Társ.-1973. Terestyéni F.Népmûvelési Intézet.: A színpadi beszéd technikája Magyar Színház és Filmmûvészeti Szövetség. Rónai -Kerekes: Nyelvmûvelés és beszédtechnika Tankönyv K. Montágh I. Szende T. Montágh I.: Nyelv és hangulat Gondolat K.: A logopédia helyzete hazánkban Elõadások a beszédkutatás területérõl. jellem.: Beszédmûvelés kisiskoláskorban Fõv. Szaricseva. -1976. -1976.: A nyelvi közlés alapjai Tankönyv K. Vámos L. stílus. Montágh I. Zsolnai J. -1964. személyiség All. -1974. Ped. Montágh I. -1969. Montágh I. Vértes O.: A beszédoktatás problémái Százéves a színésziskola.: A hivatásos beszéd oktatásáról A Beszédjavító Intézet évkönyve. -1976. -1977.: Bevezetés a beszédpedagógiába Tankönyv K. -1976. B. (szerk. -1954.) Tankönyv K. Tankönyv K. -1941.: Beszéd.: Az elhangzó beszéd fõbb stíluskategóriáiról Alt.: Beszédpedagógiai észrevételek a Színmûvészeti Fõiskolán Az anyanyelvi oktatás korszerûsítéséért. A. . Tankönyv K. -1974.: A helyes hangadás kialakításának módszertana Tanulmányok a logopédia körébõl. Nagy J. -1948.: Kovács Emõke) Tankönyv K. Subosits I. X.: Köznyelvi kiejtésünk Magyar Nyelvtud. MRT.: Bevezetés a fonetikába Tankönyv K. Nyelv.: A beszédfolyamat alaptényezõi Akadémiai K. Tankönyv K. szónoklás Kossuth K. Akadémiai K. -1965.: Szépe Gy. -1960. -1970. -1952. -1964. Magvetõ K. Wacha I.: Az artikulációs zavarok logopédiai kezelésérõl Tanulmányok a logopédia körébõl. -1975.

Weöres Sándor: Magyar etûdök 27 2. nem (népdal) 28 5.TARTALOMJEGYZÉK Elõszó 1 A beszédrõl 2 A színpadi beszédrõl 2 A beszédszervek mûködésérõl 3 A légzésrõl 4 A hangadásról 4 A kiejtésrõl 5 A hangsúlyról. József Attila: Mint a mezõn 15 3. Dsida Jenõ: Arany és kék szavakkal 16 4. Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) 14 2. Babits Mihály: Esti kérdés 17 5. Mándy Stefánia: Csendítsd rá 18 6.Tóth árpád: Láng 27 3. Konrád György: A látogató 20 Hanggyakorlatok 26 Szövegmentes hanggyakorlatok 26 Szöveges hanggyakorlatok 26 1. Nem. Bõsz Jenõ: Favágók 27 4. nem. Orbán Ottó: A bálna - - . a hanglejtésrõl 8 A ritmusról 10 A beszédstílusról 11 Hogyan gyakoroljunk? 12 GYAKORLATOK Légzõgyakorlatok 13 Szövegmentes légzõgyakorlatok 13 Szöveges légzõgyakorlatok 14 1.

Orbán Ottó: +llatok innen-onnan 31 10. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez 39 19. Szógyakorlatok. Babits Mihály: Theosophikus ének (részlet) 51 4.Thomas Mann: Ki harangoz? 28 7. Rákóczi Ferenc kiáltványa 38 18. Dózsa György ceglédi beszéde 37 15. Weöres Sándor: Dob és tánc 35 13. Weöres Sándor: Magyar etûdök (részletek) 53 8.28 6. Z gyakorlatok 83 13. Papp Tibor: Nevek 52 6. Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart 38 17. IV. Weöres Sándor: Kínai templom 51 3. Sz gyakorlatok 55 11. Vidor Miklós: Nyelvgyötrõk 51 5. Pázmány Péter: A halálrúl 37 16. Béla levele a Pápához 37 14. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékirata 40 Kiejtésgyakorlatok 42 Szövegmentes kiejtésgyakorlatok 42 Szöveges kiejtésgyakorlatok 42 1. Babits Mihály: Fekete ország (részlet) 53 7. Petõfi Sándor: Orbán 54 10. József Attila: Tömeg 29 8. II. a helyes kiejtés rögzítése. 43 2. Kosztolányi Dezsõ: Ilona 33 11. C gyakorlatok 72 12. Paul Verlaine: Õszi chanson 34 12. S gyakorlatok - nyitás - - . Kiss Dénes: Gyárlátogatás 53 9. +brányi Emil: Magyar nyelv 30 9.

Arany János: A fülemile 130 3. halni 152 5. A Képes Krónikából 138 6. CS gyakorlatok 104 15. Csukás István: Gilice-síp 125 20. ölni. Horváth János: Versritmusú szólások a kötetlen beszédben 149 3. O. Ovidius: +tváltozások 155 9. ZS gyakorlatok 111 16. Weöres Sándor: Robogó szekerek 152 6. állni. Weöres Sándor: A tündér 144 2. Bethlen Miklós: Önéletírás 140 10. Mondatgyakorlatok 129 2. József Attila: Ülni. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 151 4. Babits Mihály: Új leoninusok (részlet) 153 7. Mikes Kelemen leveleibõl 141 Ritmusgyakorlatok 144 1. Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy 139 9. Tarján Iza: Ungon-berken 127 Hangsúlygyakorlatok 129 1. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza 137 5.92 14. Papp Tibor: Pogány ritmusok 161 Összefoglalás 163 Részletek szakirodalomból - - - . R gyakorlatok 122 18. Arany János: A bajusz 133 4. Kalevala (részlet) 153 8. Misztótfalusi Kis Miklós: Mentség (részlet) 138 7. Tamkó Sirató Károly: Országjárás 124 19. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 139 8. Ismétlõ gyakorlatok 117 17.

Irodalom Tartalomjegyzék 169 163 167 - 182 .