You are on page 1of 207

Montágh Imre: Tiszta beszéd

Beszédtechnikai gyakorlatok
CALIBRA K I A D Ó
Az elõszó elé:
Montágh Imre Tiszta beszéd címû könyve többször
is megjelent változatlan utánnyomásban, ily módon
megtartva mind a sajtóhibákat, mind pedig az irodalmi
anyag pontatlanságait.
A lehetõségekhez képest megpróbáltunk minden
anyagot az eredetivel egybevetni, s így kijavítani a
hibákat - változatlanul hagyva a könyv egészét.
Budapest, 1995.
Andics Orsolya, Ságodi Gabriella, Vecsey Katalin
Montágh Imre örökösei
ISBN 963 686 426 8
Raktári szám: CM 024
Kiadja a Calibra Kiadó, 1033 Budapest, Flórián tér 1.
(Levélcím: 1033 Budapest, Polgár u. 8-10.)
Telefon: 188-7789; fax: 250-0358
Felelõs kiadó: Várhelyi István
Felelõs szerkesztõ: Kékes Mária
Mûszaki vezetõ: Abonyi Ferenc
Borítóterv: Biró Mária
Készült a Múzsák Nyomdában

Jól szólni dísz,
derék dolog,
de a dísztelen
csak dadog.
+mbár dadogni
dísztelen,
olykor dicsõbb,
mint díszesen.
Weöres
Sándor

ELâSZÓ
Ez a kötet régi adóssága a szerzõnek, kiadónak egyaránt.
Elsõ tankönyvem 1962-ben jelent meg, s azóta jelentõsen
meggyûlt az ismeretanyag is, de fõként a gyakorlattár.
Most, amikor rendelkezésre bocsátom gyakorló szövegeimet
-melyek egy részét magam írtam, más részét a több
évszázados magyar irodalomból válogattam s alakítottam
mondhatóvá -a Színmûvészeti Fõiskolás növendékeimen kívül
az amatõr színjátszókra gondolok, akik évek óta
nélkülözik egy jól forgatható változatos anyagú
gyakorlókönyv használatát.
Rövid elmélet elõzi meg a gyakorlatokat -
részletekbe nem bocsátkozom, akit bõvebb ismeretek
érdekelnek, mélyedjen el az ajánlott szakirodalomban.
Színészeknek, színjátszóknak fogalmaztam, s színpadi
beszédrõl szólok, de a kötet egy-egy részét jól

használhatják logopédus kollégáim, óvónõk és tanítónõk,
magyar szakos tanárok sõt fõiskolai, egyetemi oktatók is.
A klasszikus szépségû beszédeket a szónokok figyelmébe
ajánlom.
1976
Montágh Imre

A BESZÉDRÕL
A beszéd a legtökéletesebb kifejezõ mozgás
(kifejezõ mozgások még a gesztus és a mimika). A
beszéddel kapcsolatban általában csak a hallhatóság
tényére gondolunk, s nem figyelünk arra, hogy a hangokat
beszédszervi mozgásokkal hozzuk létre. Beszédszervi
mozgásaink automatikusan zajlanak le, azt mondjuk, hogy a
beszéd automatizmus (mint például a járás, egy idõ után
az evezés, a biciklizés, autóvezetés), éppen ezért
beszédhibáinkról leszokni elkeserítõen nehéz, hiszen új
automatizmust kell kiépítenünk (ez nemegyszer egy
áthelyezett villanykapcsolóval is csak hetek múltán
sikerül - pedig az csak egy mozdulat, míg egy sz, c vagy
r átállítása tizedmilliméteres, hangkapcsolatonként
változó helyzetû mozdulatocska-komplexus átvezérlését
igényli, s a régit, közel két évtized alatt, alig
kiirthatóan rögzítették az idegpályák).
A beszédet nem örököljük, hanem a szüleinktõl,
illetve gyermekkori környezetünktõl tanuljuk. Úgy
beszélünk, ahogyan velünk beszéltek az elsõ négy-öt
évben. Ha a környezetünk beszédhibás volt, mi is azzá
lettünk, ha a környezetünk tájszólásban beszélt, a mi
kiejtésünkön is érzõdik az íz.
Beszédszerveinket viszont örököltük. A rossz
hangadottság, a torz fognövés, sõt még a nyelvmozgás
ügyetlensége is öröklõdik, a fogékony hallással, a
labilis beszédtempóval együtt.
Veleszületett adottságainkat azonban
fejleszthetjük, s a színésznövendékek egy-két éves
tanulás után hamarosan szebben beszélnek a szüleiknél,
hangadásuk megerõsödik, kiejtésük kitisztul, tempójuk
szabályosabb lesz, levetkõzik az otthoni hangsúlyhibákat.
A beszéd többcsatornás kifejezõrendszer. A szavak
általános tartalma gyakran megváltozik a hanglejtéstõl, a
hangszíntõl, a hangsúlytól; a beszédtempó, a hangerõ, az
artikuláció lágy vagy erõteljes volta a beszélõ
lelkiállapotáról árulkodik. A pontos szabályok szerint
létrejött beszéd üres, szpíkerszerû; a szabályokat nem
tisztelõ henye beszéd olykor magyartalan, olykor
érthetetlen vagy téves. Nehéz tehát azt a középutat
megtalálni, ami nem szürkíti ugyan a kifejezést, de

tökéletesen érthetõ, úgy tartja be a szabályokat, hogy az
szinte észrevehetetlen, s az apró szabálytalanságok nem
gátolják, hanem szolgálják a kifejezést. (Egy röviden
ejtett "ugy!" mást fejez ki, mint egy "úgy", és mást az,
hogy "eegen", mint az, hogy "igen" - de aki mindig
röviden ejti az "úgy" szót, és rendszeresen "eegen"-t
mond, az nem tud élni a szabálytalanság kifejezést
gazdagító eszközével.) Csak az lehet szabálytalan, aki
szabályos: ismeri a szabályokat.
A beszéd szabályaival a fonetika foglalkozik
(Fónagy Iván, Laziczius Gyula, Vértes 0. András, Bárczi
Géza, Deme László, Subosits István, Molnár József a
legfontosabb szerzõk). A szabályokra a szakkönyvek
felhívják a figyelmet, de a beszédet elméleti munkák
alapján megtanulni lehetetlenség, mivel a beszéd
gyakorlat, és csak gyakorlattal lehet a beszéden
változtatni, javítani.
A beszéd a személyiség legfontosabb
megnyilatkozása, és bár olykor egy tehetséges tekintetbõl
vagy fintorból többet értünk meg, mint hosszú-hosszú
mondatokból, mégis beszéd-megnyilatkozásunk fejlesztésén
nem munkálkodhatunk eleget, hogy élményeinkrõl élményeket
kelthessünk, hogy lényünk visszhangot verhessen a
másikban.
Mindaz, ami a szavak tartalmán túli kifejezés
területére tartozik (hang, tempó, a beszédet kísérõ
mimika, gesztus, a lény beszéddel párhuzamos
megnyilatkozásai), a metakommunikáció témakörébe vág, és
gyakran lényegesebb, mint a pallérozott szövegejtés. Aki
beszélni tanul, nagyon vigyázzon, hogy miközben fejleszti
a szövegmondását, ne károsítsa a metakommunikációját,
azaz engedje az ösztönös megnyilatkozásokat is
érvényesülni, s ne hagyja, hogy a tudatos munka megölje
az ihletet. Ezért szenteljünk sok idõt beszédkészségünk
fejlesztésére, az oly fontos és késõbb gyümölcsözõen
beépülõ mechanikus gyakorolgatásra, de amikor
mûvészetünket gyakoroljuk, már nem szabad a formai
elemekre fordítanunk a figyelem legerõsebb sugarát, mert
a tartalmi elemek sínylik meg.
Beszédünk egész életünkön keresztül változik,
alakul. A kezdeti fegyelmezetlenségek a tudat felügyelete
alatt lassan-lassan irányított, taktikus beszéd-
megnyilatkozásokká szelídülnek. Megtanuljuk uralni a
tempót, a hangot, és még a kiejtés lefolyását is.

A SZ+NPADI BESZÉDRÕL
A színpadi beszéd éppen abban tér el a köznapi beszédtõl,
hogy bár nem köznapi beszéd, a köznapi beszéd látszatát
kelti. Az, hogy a színpadról, kívülrõl megtanult szöveget
úgy tudjuk elmondani, mintha az nem a színpadon, kívülrõl
megtanulva hangzana el,
magában foglalja azt, hogy a színpadi beszéd szabályait
alkalmaztuk. Minél természetesebben hangzik a szó a
színész szájából játék közben, annál nagyobb a közönség
elragadtatása, ugyanakkor, ha a közönség soraiból
botorkálna fel valaki a színpadra, s szokott természetes
módján igyekeznék ott megszólalni, az nem hatna a

természetes beszéd módján, hanem vagy érthetetlen lenne,
vagy "csinált" vagy kifejezéstelen.

A színpadi megnyilatkozást zavarja a színész és a
nézõ közötti nagy távolság. Zavarja, hogy nem saját
gondolatainkat fogalmazzuk spontán, hanem a másokét
mondjuk kiszámítottan. Zavarja, hogy beszéd-
megnyilatkozásaink ritkán higgadtak, általában
felfokozott idegállapotban hangzanak el, s jól tudjuk,
hogy az érzelmi feszültség könnyen torzítja az érthetõ
beszédet.
A színpadi megnyilatkozás többnyire lényegesen
mélyebb értelmi kifejezést tár föl, mint a köznapi
beszélgetés tartalmi elemei (Németh László), bravúrosabb
tempót, replikázást kíván, mint az élet (Shakespeare,
Moliére), s nem egyszer veretesebb kifejezésmódot
(görögök). A legnehezebb azonban az olyan játék (Shaw,
Ibsen, Gorkij, Csehov), ahol a teljes természetesség
látszatát kell kelteni egy egyáltalán nem természetes
helyzetben.
Mindehhez járul az, hogy a színészjelöltek
általában rakva vannak beszédhibákkal, hangadási
zavarral, rosszul beidegzett hangsúlyokkal, hadarási
hajlammal, ritmushibával, s maga a látottság, a nyilvános
jelenlét is zavarja õket.
A színpadi beszéd jellege korszakonként változik.
Korábban a nemzeti jelleg dominált. Az anyanyelvi
színjátszás hazafias cselekedet volt. Késõbb a deklamáció
uralkodott, az illusztratív elõadásmód, a játék
vállalása. Ezt követte a naturális beszéd, a
természetesség alapelve. Ma a hitelesség, a mûfaji
egységesség, a sokszínûség, a jó értelemben vett bravúr
és a személyesség határozzák meg a célt.
A színpadi beszéd a köznyelv mûvészi változata, a
beszélt szépirodalmi nyelv. A mindennapi köznyelvi
kiejtéstõl három vonatkozásban tér el: érthetõbb, szebb,
és célirányosabb beszédszervi mozgásokon alapszik.
Érthetõbb, mert nagy távolságról kell fontos
információkat közvetítenie. Szebb, mert költõi szövegek
tolmácsolására való. Célirányosabb beszédszervi
mozgásokon alapszik, hogy elejét vegye a nagy hatásfokkal
beszélõ színész korai kifáradásának. "(Érthetõbb
mivoltára példa a gondos szóvégejtés. Szépségét példázza
fokozottan ritmikus jellege, azaz a hosszú-rövid hangok
ejtésének határozottabb elkülönülése. A célirányosabb
beszédszervi mozdulatok közül a kidolgozott
légzéstechnikát említjük.)" (M. I.: A magyar színpadi
beszéd jellege és pedagógiája - 1974.)
Ha rászánjuk magunkat a tanulásra, elõször is meg
kell tanulnunk hallani. Az elsõ idõben - ha már tudunk
egy kicsit hallani - megdöbbent majd bennünket az a
sokféle beszédhiba és modorosság, ami környezetünkben
fellelhetõ, késõbb majd kezdjük észrevenni saját
hibáinkat is. (Ez azonban ritkán tesz bennünket
bölcsebbeké mások megítélését illetõen.) Amikor kezdjük
látni a célt, s fölfedezzük a leküzdendõ hibákat, az elsõ
hónapok nagy munkával, lendülettel és eredménnyel
köszöntenek be. Ezután némi
stagnálás következik, egy kicsit visszaesik az

ha indulatosan beszél. értelmes közlésekké rendezünk. és az. Hogy mennyi a tennivalónk. hogy kezdetben a tudatunk is erõteljesen részt vegyen a munkában. szünetekkel tagolva. hogy mi történik velünk beszéd közben. hogy mi a természetes. Az indulat önkéntelenül emeli a hangot. Jó hangadás. mert felületes eredményeink nem vigasztalnak a makacs hibák megmaradásáért. "szorít". nemigen vesszük észre. A kilélegzés a gégében hanggá alakul. rekedtség- megelõzõ izom-tevékenységének. kifulladt. hogy ennél vagy annál a hangnál hol van a nyelvünk. illetve a degeszre töltött tüdõ kirobbanása. mint egy színész". de hangos megszólalás magassága. hol az artikuláló nyelv géppuskazaja. akik nem dadogunk. ha oda se figyelünk. Ne legyen így! A BESZÉDSZERVEK MÛKÖDÉSÉRÕL A beszéd a belélegzéssel indul. kellemetlenül kemény a hangja. észre kell vennünk. zártszájú. az értelmi egységek). meg "beszélj rendesen. Nekünk átmenetileg tudati befolyásolás alá kell vetnünk. fokozza a tempót. A beszédtevékenység folyamatos. fel-felszakadása. hangsúlyozva.. azt mindig a társaink beszédén figyelhetjük meg: nincs elég levegõje. hogy "kezdesz úgy beszélni. hibásan hangsúlyoz stb. hogy olykor már akkor is jól beszélünk. "ne mélyítsd a hangodat". többnyire fejcsóválva. ha a fonetikus megmondja. figyelnünk kell a tiszta magánhangzóejtésre (a széles. Meg kell figyelnünk. a pontos szóvégekre. hogy egy-egy szövegben hol vesszük a levegõt (hol mutatkoznak a szólamhatárok. Mi. A LÉGZÉSRÕL A légzés is automatikus cselekvés. és visszaesünk. s hogy lám. Késõbb kezdjük látni az eredményt. ilyenkor már otthoni környezetünk is észleli a változást. vagy pösze. mondatokat alkotnak. A hang a szájban hangzóvá lesz. hiszen hol a lihegés. nem halljuk a szó végét. de ennek a korholásnak mi õszintén örülünk. s azon kapjuk magunkat. az erõteljes jó sziszegõkre. tulajdonképpen a dadogóknál figyelhetõ meg a legjobban. amelyeket dallamosan ejtve. az ajkak pattogása okozza a folyamat meg- megszakadását. A színpadi beszéd tanulása megkívánja. s mi a módja a hangerõfokozás kevés fáradsággal járó.érdeklõdésünk. vagy túlságosan fakó. hogy megtanuljunk jól lélegezni. A szervezetünk spontán gondoskodik hosszabb mondandó elõtt nagyobb levegõrõl. A hangzók szavakat. jó lélegzés . A kiejtés is tudatlanul zajlik.. de nem túlzott artikulációra). mint régen". veszekedés közben milyen "jól visz a hangunk". hogy milyen elemekbõl áll. Nem beszélünk tudatosan. és végül meg kell tanulnunk tudatosan hangsúlyozni. az r hangokra. "régebben gyorsabban beszéltél". s bizony mi lepõdünk meg a legjobban. hol a hang gégébe ragadása. Akkor aztán többnyire leállunk.

sõt egyike a beszédpedagógia legkönnyebben mûvelhetõ területeinek. önkéntelenül szorítani kezdünk. s így bár tudnak helyesen lélegezni. Ismeretes még a zár-állás (ez történik a köhögéskor). de hang vagy zörej még itt sem keletkezik) és a suttogó-állás (ilyenkor a szalagok zárnak. annál magasabb a hang.hallatszik a levegõ surranása . A jó beszéd alapja a biztonságos légzés. hogy mely izmok vesznek döntõen részt a légzés munkájában (hiszen a tüdõ attól tágul. szónokok évszázadok óta a rekeszizom mûködésén alapuló légzés automatikus használatát alakítják ki. Pedig néhány hónapos rendszeres munkával elvethetjük egy életre a gondját a légzéstanulásnak. a levegõ hangtalanul halad keresztül. énekesek.és orrüregben válik betûvel jelzett beszédhanggá. hogy áradna belõlünk a hang. az öntudatlan helyes használat némely hallgatónál elmarad. megkülönböztetnek mellkasi légzést. mert a munka nehezét a helyes levegõadagolással könnyítjük. s minél nagyobb a kilengés.nélkül elképzelhetetlen. A rekeszizommal indított. Attól függõen. A helyes légzés megtanulása egyáltalán nem ördöngösség. . s az áradó levegõ hosszanti rezgésbe kezd) zönge-állás: hang keletkezik. préselõdik. A hangszalagok és a kannaporcok által közrefogott rést nevezzük glottisnak. A beszédlégzés gyorsabb és mélyebb belégzéssel jár. egy zsilipen hatol keresztül (a hörgõkön és a légcsövön jut el odáig). A HANGAD+SRÓL A tüdõbõl kiáradó levegõ a gégében. vállövi légzést és rekeszlégzést. vagy a vállunkat emeljük. hogy vagy a mellkasunkat szélesítjük. (lélegzõ állás).) A színészek. Az élettan kétféle légzést különböztet meg: az életfenntartáshoz szükséges élettani légzést és a hangadáshoz szükséges beszédlégzést (respiratio muta és respiratio phonatoria). ha a rést szûkítjük (h-állás) a h hangot hozzuk létre . és hosszabb kilégzéssel. és a porcok közt préselõdõ levegõ kelti az éles zörejt). és ahelyett. ha a szalagokat lazán összezárjuk. A hiba általában ott van. A zsilip két fala a két hangszalag. Ha a hangszalagokat széttárjuk. és visszahorpad kilégzéskor. de a bordakosár tágításával folytatott belégzést nevezik kombinált légzésnek. hogy a megtanult új formát nem gyakorolják a növendékek az automatizmus kialakulásának szintjéig. s az erõteljes hangadás nem terheli majd a gégénket. amely a száj. annál hangosabb a hang. (A rekeszlégzést szokás hasi légzésnek is nevezni. a fúvó-állás (ez szûkebb a lélegzõ állásnál. és létrehozzuk a kiáradó levegõ közben a hangszalagrezgést (a rés nyílik-csukódik váltakozó sûrûséggel. Ha kevés a levegõnk. csupán a porcok között nyílik rés. mert ennél a légzésnél a hasfal elõredomborodik belégzéskor. vagy a tüdõ alatt boltozódó rekeszizmot dolgoztatjuk).. Minél szaporább a hangszalagok rezgése. itt zajlik a hang létrehozása.

de a fiúknak is meg kell tanulniuk a "szorításmentes" emelést. A magyar beszéd pedig . A feszes ember hangja garatszínû. Mostanában Magyarországon szokássá lett a lehetõ legszûkebb hangterjedelmen beszélni (az érzelemmentes beszédtõl és az eleven gondolkodás hiányától szûkül a beszédhang-terjedelem). A kabarétréfákat is gyakran mondják a középhangsáv fölött. a felhangsáv dúsabb. +rásban nehezen magyarázható meg a cél. Középhangsávnak nevezzük azt a hangterjedelmet. (Gondoljunk az iskolai elõadások kiabáló beszédmodorára a gyermekszínészek gyakran magasított. basszus. A hangszalagok által létrehozott hang csupán a forrás. amíg a kényelmes mellhang tart. szoprán stb. amelyen a jól hallható kényelmes beszéd zajlik.a rezonanciában. a beszédbiztonság megteremtésével. hogy a legmélyebben kiadható hang fölött három hanggal kezdünk skálázni fölfelé addig. ez évszázados hagyomány. a mély fekvés is hallhatóvá váljék. a kihirdetés. A mélyebb fekvés az õszinteség. másoknál egy oktáv. A középhangsávunk alatti három hangot persze szintén használjuk a beszédben. és a magasságokat is mellhangból legyen képes megoldani. anélkül hogy tudna róla).) A színpadi beszédpedagógia elsõ célja a helyes légzés kialakítása. a bizalmas közlés. hogy mely üregek dominálnak a rezonancia létrehozásában. a meghittség. A színésznek álladóan dolgoznia kell a hangterjedelmén. õszintétlenül ható hangvételére. fejhang feletti hangadási módot falzettnek hívjuk. Ezt a legkönnyebb úgy megkeresni. a Dunántúl öreg magyarjain. (A "pontot" tesszük csak lent le. Attól függõen. a sípszerûen vékony.és arcüregi rezonancia fokozásáról van szó. amelyet a rezonáns üregek (mellüreg. Nagyon sok "privát" egész életén át így beszél. mert õk könnyebben csuklanak fejhangba (néhány iskolázatlan beszédû nõ egész életén át fejhangon beszél. az oldott ember hangja nazo-orális.bár többnyire ereszkedõ dallamú .és koponyaüreg) tesznek jól hallhatóvá. hogy a középhangsávja minél szélesebb legyen. arc. Lányoknak nehezebb. A "hangelõrehozás" szintén fontos célja a színpadi beszédpedagógiának. a fölösleges izomfeszültségek kioldásával. A cirkuszi bohóc mindig a középhangja fölött beszél. a magasabb inkább a hazugság területe. halk és rekedtes lesz a hangja. Gyakran az "intellektuális" színészi magatartás póza a motyogás és a szûk hangterjedelem. a szájüregen kívül az orrüreg is részt vesz .enyhén! . a kiáltás hangjai.) Ha valaki állandóan a középhangsáv alatt beszél. A hangfekvés (tenor. .) részint a hangszalagok hosszától függ (a hosszú szalagok mélyebb hangot hoznak létre). de nem ezen zajlik a beszédünk. Érdemes megfigyelni ezt székely parasztokon vagy az Alföld. Itt zajlanak a dühös indulatok. ezek színezik zengõvé. beszélünk fejhangról és mellhangról. Ez némelyeknél egy kvint. a második a középhangsáv felismertetése és kimunkálása. a hang teltebb. illetve csengõvé a jól képzett hangot.széles hangterjedelmû. a bánat hangsávja a középhangok alatti terület. A középhangsáv fölötti területet is használjuk. Ez a terület hamisan cseng a hitelesség szempontjából. részint a rezonáló üregektõl. A száj.

ha a szalagok átmeneti hurutos vagy duzzadt állapotát tapasztalja. az náthás zártsággal beszél. a zöngétlen mássalhangzók zörejbõl. rafinált hangadási mód. esetleg ecsetel. de indulatában többnyire szorít. Az u. mint a boldog "sleimosok". A basszus. hanem zörejbõl. ha valakinek "nem zárnak a hangszalagjai". száraz hangon a középhangsáv alatt beszél. a bariton jól hallhatóan tud csevegni. kialakulhat "rossz szokásként". a tenor általában nem meri használni szépen csengõ beszédhangját (a magyar közízlés ugyanis baritonpárti -az angol nem). az é. hogy a gégébõl áradó hang a szájüregben. és a beszédben hiteltelen. hogy az orrüreg (a helytelen lágyszájpadmunka következtében) túlságosan is részt vesz a beszédben. csak zörej. s a nyitott részen nem keletkezik hang. illetve csengenie. ami nem engedi a szalagok tökéletes összesimulását (hangszalag-tyúkszem). A magánhangzók úgy keletkeznek. "némaságot" ír elõ néhány napra. A beszédhangnak állandóan úgy kell zengenie. Ilyenkor kerül sor a glottisban a fúvó-állásra. A kiszáradó torkúak többet veszõdnek a hangadással. ü hangokat összecsucsorított szájjal képezzük. szorít. így aztán rekedtes. ha valaki túl sok levegõvel beszél. hogy a korábban ismertetett zsilip hangadás közben egy kicsit nyitva van. és ha netán hangszálcsomót lát. A megfázás olykor kellemesen zengõvé teszi a beszédet. a hangtalanságig berekedünk. Nem mindig hangból lesz azonban a hangzó (betûvel jelölt beszédhang). A gégét gégetükörrel vizsgálja a gégész vagy a foniáter ("hanggyógyász" orvos). de ilyenkor vigyázni kell. a nyelv elhelyezése következtében sajátos színt kap. az orrhangzós beszéd pedig éppen ellenkezõleg. A KIEJTÉSRÕL A gégében tehát a tüdõbõl áradó levegõ hanggá lesz. mint amikor az ember mell-hangon énekel! De nem úgy kell beszélnie. s ez a hang a szájüregben hangzóvá formálódik. de lehetséges az is. hogy szervi elégtelenség a torz képzés oka. hiszen a h ugyebár nem hangból lesz. A hangadási hibák közül a legsúlyosabb. általában azt jelenti. aki a gége fölpréselésével hozza létre a kellemetlenül éles hangot (olykor vidéki kántorok). Öblösítésnek hívjuk a mélyítést. az ajkak formálása.kellemesebb. i . mint a szopránok. Ez bekövetkezhet a hang túlerõltetése következtében. mert akinek az orrával baj van. mûtéti beavatkozást javasol. Küzdeni kell az orrhangzósság ellen (a dünnyögésre gondolunk. a beszéd modulációgazdagsága nagyobb. mert ha túllépjük a gyönyörûen szóló szobahangot. és a zöngétlen mássalhangzók sem lesznek hangból. A magánhangzók és a zöngés mássalhangzók hangból lesznek. mint ahogyan a képzett torkú énekesek énekelnek. Az orrsövénymûtétek ezen nem segítenek. mert az túldíszített. és a levegõ egy része zörejessé teszi a hangot. levegõsnek azt. Az altok könnyebben beszélnek. Ez azt jelenti. és nem a dús rezonanciára).

szóvégen is. amely csupán a gégében keletkezik . Fontos. a többit hátul képezzük A magánhangzók ejtéshibája leggyakrabban a zártszájúság. v ajak-foghang. é. illetve fogmederhang. ö. a szájüregben keletkezõ zárlat. zs mélyebb fogmederhang. amit a beszélõ talán önkéntelenül takargatni igyekszik. o. dzs- nél (az s helyén) és tz. Résalkotással keletkezik az f.hangokat szélesre húzott ajakkal. dz-nél (az sz helyén). és a gégében keletkezõ h. õ. dzs. akár zöngétlenek (a gégét elhagyó hangtalan levegõ alakul hangzóvá). A görcsösség elleni küzdelem egyébként általános törekvés a színészpedagógiában. o. amelyek csak az erõteljes nyugalom. a továbblátás bölcsessége idején jelentkeznek. amelynél a nyelvállás is. a j szájpadhang. az ajakállás is az e és az é közé esik. Ez a hang sajnos kopik a magyarból. az sz. u. A másik leggyakoribb hiba a helytelen ritmusú magánhangzóejtés. erõteljes. és akkor is. Az i. Jó fülû ember azonban huzamosabb idõt töltve zárt e hangot is használó környezetben. hiszen ejtési helyei tájegységenként is változnak. u. e. áttekinthetetlenül sok szón kellene a kiejtést gyakorolnia. á. képes az új ejtésmódot elsajátítani. közepes az é. A kezdeti zár résbe oldódik a c. de a nyelv is módosítja az üreget. gy-nél (a j helyén). vagy az o-ö hangok között nem volna különbség. é-szerû hang. (Az írásban nem jelölt. akkor az u-ü hangok között. célra koncentráló igyekvés elûzi a segítõ erõket. hanem oldottan nyissuk. e hangokat elõl. A sûrû. Magas nyelvállású hangjaink az i. a k. Ajakkerekítéses hangjaink: û. de a kiejtésben szívesen hallott zárt e rövid kiejtésû. d nyelvvel képzett fog-. ú. Aki el akarja sajátítani ezt az ejtésmódot. A feszült igyekvés megöli a spontán erõket. é. Tájejtési jelleg is lehet. e. Ha csak az ajkak vennének részt a munkában. vagy gátlásosság. a cs. z fog-. a lény szent összpontosítása. Mesterségesen nemigen tanítható. g nyelvközéppel pattintott szájpadláshang. ö. Az á és az é legyen mindig hosszú! Az a és az e pedig mindig rövid! A többi az ékezettõl függõen hosszú vagy rövid. ha az otthoni környezetben nem így szokás! A mássalhangzók akár zöngések (a gégében keletkezett hang alakul hangzóvá). A színpadi beszédpedagógia fontos és jól elérhetõ célja a száj kinyittatása. az z. és orrhangot eredményez az m-nél (ajakhang). ö. mivel alig van értelemmódosító szerepe. kisebb vagy nagyobb teret biztosítva a rezonanciának. A görcsös ember tehetségtelen. a t. rés vagy pergés következtében jönnek létre. figyelembe véve a ragozott formákat is. mint ahogy a tájszólás is ragad némileg felnõtt korban is. Zárpattanással keletkezik a p. ü. hosszú szavakban is. ü. ó. Erre szokták használni az állejtõ gyakorlatokat. s a legmélyebb az á.. b ajakhang. Ez gyakran összefügg az elsõ fogak csúfságával. ajakterpesztéses hangjaink: i. ü.a h hang kivételével. illetve fogmederhang. mély az a. a. A zár nem bomlik fel. i. . hogy az állunkat ne görcsösen húzzuk le.

Egy járatos ember le tudja utánozni egy iskolai osztály minden tagjának sziszegését. Igen nagy baj a hosszú tt-k rövid ejtése.némi gyakorlat után . beszédzavarok szakemberére tartozik. hogy egy-egy sz hangra önkényesen rámondja valaki. a rögzült beszéd szervi elváltozás. Vigyázzunk a v zöngéjére! Az sz a legkritikusabb hang a színpadi beszédben. de a javíthatóság náluk általában rosszabb. vagy a bírált ejtésétõl elütõ. annál erõteljesebben hangzik a színpadról. A pöszeség azt jelenti. A lányok sziszegése a színpad számára többnyire elégtelen. a megtévesztésig. s a bíráló olykor maga is pösze. s hogy szóvégen is határozottan ejtsük. A g legyen zöngés szóvégen is! Az f kiejtése nem okoz gondot.pontosan felismerjük társunkat. ha a nyelv . és minél öblösebb (anélkül. +ltalában úgy kapjuk a legkedvezõbb formát. Megesik az is. az önmagát rosszul ellenõrzõ csökkent hallásfigyelem.az n-nél (fogmederhang) és az ny-nél (szájpadláshang). A szabályos sz sem nem tompa. sem nem túlságosan vékony. A beszédhibák leküzdése gyermekkorban többnyire egyszerû. Ahány beszélõ. vagy túlságosan elõreáll). A helyesen képzett sz szélesen erõteljes. A b hang zöngéje legyen erõteljes. a logopédus tanárra. hogy a pösze beszédûek is képesek a helyes formát kiejteni. ha túl hátul képezzük. Csak fokozatosan lehet haladni és a visszaesés gyakori. törekedni kell a felpattanás erejére. A fiúk sz hangjával ritkán van baj. és az eltérés nem biztos. s többnyire rossz állkapocs-zárlattal járó beszédhibával állunk szemben. A pöszeség megszüntetése a beszédhibák. Ez függ a szájtértõl. hogy hibás. Ha a fogak zárlata torz (túlságosan mélyen van az áll. aki diplomáját a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolán szerzi. A szobában hangzó tiszta kiejtés a színpadról nem mindig mutat hasonló tisztaságot. Egy önállóan kiejtett szisszenésbõl a hátunk mögött . Ha ugyanis megszûnik a pöntyögõ nyafogás. s az sz hang eltompul. megszûnik az sz-hiba is. de õk könnyebben szoktak javulni. csak a beszédbeépítés okoz alig leküzdhetõ gondot. felnõtt korban nemegyszer reménytelen az automatizmus makacssága. azt a nagy távolság fölfokozza. s akkor angolosan levegõs lesz. hogy s-szerû lenne). rosszul törik meg a kiáradó levegõ. A t hang olykor hibás. hogy pöszén képzett. Ez nagy hiba. A k kiejtése nem okoz gondot. A p hanggal ritkán van baj. szóvégen egyaránt. szóban. annyira jellegzetes mindenkinek az sz hangja. Nyelvhegyi emeléssel az l oldalréshang. helyes variációt használ. ahogyan Debrecen körül szokás. kifejezett. Nyelvhegyi pergetéssel jön létre az r. mert eltér a kiejtés a bíráló kiejtésétõl. Ebbõl következik. a fiúknál azonban ha rossz az sz. füttyszerû. de legdöntõbben a nyelv elhelyezésétõl. s fõként a keveset gyakorló felnõtt lustasága miatt. hogy valaki nem a magyar kiejtés szabályai szerint képezi a mássalhangzókat. A szóvégi t-k gyakran elsikkadnak. mert ha kicsit is torzul az ejtés. annyiféle sz ejtés. Az sz hang javítása nagy türelmet és hozzáértést követel. a fogazattól. gyermekkorban rögzült.

hegye érinti az alsó fogmedret, a nyelv közepén vályúlat
képzõdik, a fogakat szembehelyezzük, és a levegõt a
fogsor közepére, a fogélekre irányítjuk. Ha a fognövés
szabálytalan vagy zizegõ korona van az egyes fogakon, ez
okozhat olyan kis akusztikus eltérést, amely a köznapi
élet során semmi gondot nem okoz, de a színész életét
megkeseríti. A durva hibák javítása (fog közé tolt
nyelvvel vagy fogélre helyezett nyelvvel, esetleg
oldalozva képzett sz hang) mindig eredményes és örömteli.
Egy nagy mozdulatot átállítani sokkal könnyebb, mint egy
alig rögzíthetõ mozdulatocskát. A javítást a fül
elsõdleges bevonásával kell végezni; az izomérzet és a
tükör ellenõrzése csak a munka elején fontos.
A z hang ugyanannyi problémát okoz elvben, mint
az sz hang, de itt a hibát a laikus fül kevésbé veszi
észre, mivel a zönge elnyomja a hibát, és a torzulat
kevésbé hallható. Szinte szabályszerû, hogy mindenki
ugyanúgy ejti a z hangját, mint az sz-t, s ha az sz
hibás, szinte minden esetben hibás a z is. (Egy-két
kivétellel találkoztam.) A z javítása azonban alig okoz
gondot, ha az sz-t rendbe tettük, mert a z spontán
rendezõdik, vagy ha nem, akkor rövid gyakorlással az sz
helyére áll.
Az s hang a másik kritikus hangzó. Akkor szép, ha
karakterisztikusan sötét, mély, erõteljes. A férfiak s
ejtése mélyebb, mint a nõké. Ezért ha egy férfinak
túlságosan világos az s hangja (homoszexuális férfiaknál
gyakori ez: így is szokták õket csúfolni), érdemes a
sötétebb színt kigyakorolni. A lányoknál sem engedhetõ
azonban meg, hogy fütyüljenek az s-ek. A jó hangzású s
létrehozható úgy is, mint az sz hang, csak mélyebbre
húzott nyelvvel és csücsörített ajkakkal, de kedvezõbb az
a mód, amikor a nyelv a t hangnak megfelelõ felsõ
helyzetbe kerül, s a t zárlatának óvatos felbontása után
marad résalkotó helyzetben. Az elõrébb képzett s
világosabb, a hátrább képzett sötétebb.
A zs és az s összefüggése azonos a z és az sz
összefüggésével, ha az s rossz, rossz a zs is, ha
megjavul, megjavul a zs is, illetve olykor kicsit
gyakorolni kell stb.
A j, a h kiejtése nemigen okoz problémát. Gond azonban a
ch-val jelzett idegen szavakban használatos "ich laut és
ach laut" (technikus, bacchanália). Az elsõ esetben a j
hangot kell súgni, hogy rájöjjünk a technikus ich
lautjára, a második esetben hátul kell keresnünk a
levegõt fúvó vízcsap hangját. A c
hang problémaköre megegyezik az sz, z gondjával.
A cs hang problémaköre megegyezik az s, zs
gondjaival. Olykor a c vagy a cs hibás ejtése hívja fel
az sz, s (z, zs) hibáira a figyelmet. Gyakori az
oldalazás, és ez meglehetõsen makacs kiejtéshiba.
A ty, gy ejtés sohasem okoz gondot, többnyire
problémátlan az m, n, ny is.
Az r hang a kritikus hangok közé tartozik.
Találkoztam olyanokkal, akik többéves logopédiai
segítséggel sem tudták levetkõzni a raccsolást. R hiba
esetén mindig meg kell nézni a nyelvféket, hogy nem túl
rövid-e. Több növendékemnél vezetett a késõbbi
beszédtanulás teljes sikerre, miután felvágattam a
nyelvféket. A lágyan ejtett r hangok általában jól

javíthatók, a hátsó pörgést mutató uvuláris r lényegesen
nehezebben. Ha az r-hiba semmiképpen sem küzdhetõ le
(ritkábban fordul elõ, mint egy-egy makacs sz- zavar
leküzdhetetlensége), d-szerû kiejtéssel el lehet leplezni
a bajt. A szabályos r a t helyén erõteljesen pereg. Ezt a
pergést kellõ logopédiai szakértelemmel és rutinnal
(hurkapálca alátámasztással, tükör elõtt) általában
néhány hónap alatt el lehet érni.
Az l hang nemigen okoz problémát.
A magyar írás fonetikus (tehát kiejtés szerinti,
nem úgy, mint az angol), de mégsem szabad minden esetben
ragaszkodnunk a betûk szabályos ejtéséhez - ez általános
iskolát végzett emberek elõtt nem szorul bõvebb
magyarázatra. Csak néhány lényeges
dologra hívjuk fel a figyelmet.
Az n hang a legváltozékonyabb kiejtést igényli:
m, p, b elõtt m lesz belõle (szénmedence, szénpor,
szénbõl); f, v elõtt az n hangot is ajak-fog zárral
képezzük (honfi, konvektor); j elõtt nnz lesz belõle
(kenje); ty, gy elõtt ny (negyven tyúk,
kengyel); k, g elõtt hátul képezzük (inkább, angol); h
elõtt orrhangzós magánhangzót ejtünk. (huszonhárom).
Az m hangot is ajak-fog zárlattal képezzük f, v elõtt
(amfora). Az l hang j-be olvad j elõtt (éljen, teljesen,
félj), és megnyúlik, de igekötõs kapcsolatban (eljött),
valamint szóvég és szókezdet között (Pál jön) nem mindig.
A j hang ny után nny lesz (anyjuk), gy után ggy
(hagyjuk), ty után tty (atyjuk). A t, d hangok sz, z, c,
s, zs, cs hangok elõtt elvesztik a tiszta
zárfelpattanást.
Az sz, z, c, s, zs, cs hangok egymás mellé
kerülése a kiejtés módosulásával járnak.
A zöngésség szerinti egymásra hatás közismert,
ezen a téren szinte senki sem hibázik, a téma tehát
bõvebb kifejtést nem érdemel.
Ép beszédérzékkel többnyire mindenki maga rájön a
helyes ejtésmódra. Egy dologra azonban figyelnünk kell. A
színpadi beszéd egyik fontos eleme a biztos érthetõség. A
hangkapcsolatokból származó ejtésmódosulás tehát csak
akkor következhet be, ha nem gátolja a világos
érthetõséget. Viszont ha nem gátolja, és az irodalmi
nyelvben az ejtésmódosulás általános, akkor alkalmazni
kell, különben beszédünk eltér az elfogadott normától,
amelynek szolgálata a színész vagy szónok kötelessége.
A tiszta kiejtés, a hangkapcsolatok megfelelõ
ejtésmódja csak az alapja a színpadi artikulációnak. Ez a
követelmény minden hivatásos beszélõt (rádióbemondó,
riporter, tanár, szónok stb.) kötelez. A színpadi beszéd
többet kíván. Meg kell tanulni a követelményeknek
megfelelõen beszélni bravúros helyzetekben is. Tehát ki
kell alakítani a helyes kiejtést nagy tempójú
szövegmondásban. (Ismeretes, hogy gyors beszéd közben a
képzetlen beszédû emberek elnyelik a szótagokat - fõként
a hosszú, nehéz ritmusú szavakban: imperializmus,
elszemtelenedett, tudatosítottad - , elkenik a hangokat,
rossz ritmusban beszélnek, azaz röviden ejtik a hosszú
hangzókat, nem mondják ki a szóvégeket stb.) Gyakorolni
kell a pontos ejtést suttogás közben és nagy hangerõvel,
különbözõ hangmagasságban és más-más hangszínben is.

Nincs annál szánalmasabb, mint amikor valaki
hibásan alkalmazza a tájszólást, hiteltelenül utánozza a
beszédhibákat. Nem árt tehát, ha a színész gyakorolja
magát a karakterbeszéd területén is, és szándékosan
utánozza mások sajátos kiejtését, hogy eddze a
hallásfigyelmét, és szokják a tudatos beszédváltoztatás
tartós önfegyelméhez. Helyes, ha olyan formák
gyakorolgatásán történik a dolog, amirõl az embernek
mélyen beivódott élménye van, tehát volt vagy jelenlegi
tanáraink, régi vagy jelenlegi osztálytársaink beszéde, a
táj nyelve, ahonnan származunk, vagy ahol nyaralni
szoktunk.

A HANGSÚLYRÓL, A HANGLEJTÉSRÕL
Shaw azt mondta, hogy igent tízféleképpen tudunk
mondani, nemet pedig százféleképpen.
Pécsi Sándor Fónagy Iván kérésére harmincféle
módon kérdezte meg, hogy "hány óra?"
A hangsúlyozás, a hanglejtés témaköre alig
határozható meg tudományosan. Ez a beszédtevékenység
legvariábilisabb területe.
A helyes hangsúlyozás és hanglejtés zeneisége
nyelvenként változik. A magyar ereszkedõ dallam,
Bernstein szerint ez Bartók zenéjébõl fülbeötlõen
leolvasható, illetve Bartók zenéje követi a magyar
beszéddallamot. Az operák fordításakor súlyos gondot
okoz, hogy a német vagy az olasz dallam alá nehéz a
magyar szöveget fordítani, mivel a kérdés vagy az
indulati kitörés dallamíve nyelvenként változik.
A magyartalan hangsúlyforma, a magyartalan
hanglejtés sérti a magyar nézõ fülét, idegessé, dühössé
teszi a nyelvi konvenciótól való eltérés. Nem ritkán hall
ilyet az ember: "kinyílik a bicska a zsebemben, ha
beszélni hallom", pedig csupán az anyanyelvben megszokott
formát nem tartja be az illetõ, s a hallgató úgy érzi,
hogy õt személyében és nemzeti közösségében sérelem éri.
Alig áthidalható ellenszenvet vált ki a rossz
a hangsúlyozás, az idegen beszéddallam. Tudnunk kell
errõl az érzékenységrõl, s nem szabad eleve ellenszenvet
kelteni beszédünkkel, sem a színpadon, sem a szónoki
emelvényen. Mielõtt
megkísérelnénk a nemzeti beszédnorma hangsúlyozásban,
hanglejtésben mutatkozó jellegzetességeit ismertetni,
foglalkozzunk az általános, minden nyelvre vonatkozó
színpadi hangsúlyozás, hanglejtés kérdéskörével.
Két véglet okozza a feltétlenül elkerülendõ hibák zömét.
Az agyonhangsúlyozás és a hangsúlytalan beszéd.
Az agyonhangsúlyozók nem tudnak különbséget tenni a
fontos és a kevésbé fontos közlések között. Lekicsinylik
hallgatóikat, és bosszantóan szájba rágnak mindent, s
ezzel elkenik a lényeget.
A hangsúlytalan beszédûek beszéde érdektelen, a
monotónia unalmas; modernkedõ, hamis beszéd az ilyen.
Az elsõ hibát többnyire a dilettánsok követik el,
az utóbbit a rossz útra került, blöffölõ színészek.
A végletes hibákon kívül gyakori a téves

hangsúlyozás. Ez a mondanivaló félreértésébõl adódik,
Saját gondolatainkat ritkán hangsúlyozzuk tévesen. A
színész mások, gyakran igen-igen magvas gondolatát
tolmácsolja. A köznapi beszéd produktív beszéd, a
színpadi beszéd reproduktív beszéd. Megeshet, hogy a
reprodukció téves. Egy-egy Shakespeare-szöveg (de
emlegethetjük bátran a mi Németh Lászlónkat is) elsõ
olvasásra nem bomlik ki teljesen. A színésznek el kell
mélyednie a szövegben, és úgy kell keresnie a hiteles
hangsúlyokat, a kifejezõ hanglejtéseket, hogy a kifejezés
gazdagítása érthetõbbé tegye az olvasmányt, különben a
nézõ többet kap a mûbõl, ha személyesen olvassa el.
Megesik, hogy a hangszínváltások, hanglejtés-variációk, a
szemfényvesztõ fokozás áldozataivá válunk, csak éppen a
mû kifejtése marad homályos, a beszédzsonglõr ugyanis
maga sem érti, hogy mit beszél, és a formai elemek
fölösleges felvonultatásával leplezi a mondanivaló
bizonytalanságát. (Gondoljunk mai magyar költõk verseinek
dilettáns elõadásaira.) A mondanivaló értelmezése
nagyrészt rendezõi feladat. Az olvasópróbán, amikor a
rendezõ felolvassa a darabot, bármilyen tehetségtelen
elõadó is, mivel õ érti a mûvet, a puszta felolvasása
által - gyakran minden magyarázat helyett - a
hangsúlyokból, a hanglejtésbõl világossá válik a színész
számára a mondanivaló lényege, amelyet aztán õ elõadói
tehetségével plasztikusabbá, átfûtöttebbé, csillogóbbá
tesz.
Végül a negyedik hiba a hangsúlyozás, hanglejtés
terén az anyanyelv szabályainak megsértése. A beszéd
konvencionális jelrendszer, amely az egyéni mondanivaló
szubjektivitását az általános közlésformák keretei között
tolmácsolja. Ha eltérünk a nyelvi közösség kifejezési
szokásaitól, megnehezítjük, vagy lehetetlenné tesszük a
megértést. A színpadon minden rezdülésnek tartalma és
célja van. Ha valaki a megszokottól eltérõ módon
hangsúlyoz, vagy a hanglejtése idegenszerû, ez a
színpadon azt jelenti, hogy a megelevenítendõ személy
idegenszerû, nem azonos a színpadi környezetével (a
zsidós, a svábos, a paraszti hanglejtés meghatározza a
színpadi figurát). Ugyanakkor az is fontos, hogy saját
személyes ízeinkkel gazdagítsuk anyanyelvünket, ne csak
kapjunk tõle, adjunk is - hogy csak holtakról szóljak,
emlékezzünk Domján Edit sajátosan hízelgõ, Pécsi Sándor
önfeledt, Uray Tivadar elegáns, Ajtay Andor charmeos,
Kiss Manyi megható, Salamon Béla mulatságos hanglejtésére
- a személyesség ugyanis legalább olyan fontos tényezõ a
színpadon, mint az általános kifejezési formák pontos
ismerete.
A nyelvészet a szünetek, a tempóváltozások, a
hangszínváltozások, a magassági vagy dinamikai fokozások
és csökkentések, a hangsúlyok és hanglejtések kifejezést
gazdagító rendszerét mondatfonetikai eszközöknek nevezi.
A kifejezés legkisebb egysége a szólam. Ez állhat
egy szóból, egy mondategységbõl, egy mondatból, vagy
kivételesen több mondatból. "Volt egy falu - nem tudom,
hol, - Abba' lakott - mondjam-é, ki? - Se bajusza, se
szakálla, - Egy szõrszála sem volt néki; -" Arany János
verssorai például így tagolódnak szólamokra. Vannak
kétségtelen egységek: "Volt egy falu", ezt ugyebár
lehetetlen tovább tagolni: "volt - egy - falu", így

Az elõadónak pontosan tudnia kell. vagy a megnyugvás következtében mélyebb. A szólamtagolás régen sûrûbb volt. de összefügg az elõadási stílussal értelmezõ. a többi csak kiegészíti. hogy ki mondja kinek. mint a gazdagon áradó. a legjobb erõket mozgósító hiteles . érzelmi kitörést mutató szövegmondás) és a személyiség belsõ tempójával. A magyarban a fõhangsúly gyakran áll a szólam élén. A légzés. tanáros értelmezésnél. mélyebb hangon történik) vagy tempó-. végül hogy falu volt. magasabb hangon. talán mert értõbb vagy legalábbis jártasabb a közönség (vagy csak türelmetlenebb?).emeltebb hangon mondjuk: nagyobb nyomatékkal vagy magasabb hangon.Lehet hangmagasság-váltással (a közbevetések mélyebben szólalnak meg. Vannak azonban olyan szólamegységek is. (Azért ez a sok "többnyire" meg "általában". s ez nem hamisítja meg a mondanivalót: "Se bajusza. hogy megtalálja az aktuálisan hangsúlyozandó szót. mikor s milyen indítékból a szöveget. se szakálla" ez már elképzelhetõ két szólamban is. lassabban hömpölygõ lenne. mert a szólamoknak általában egy fõhangsúlyos és több mellékhangsúlyos szavuk van.ez a legegyszerûbb. A szólamok tehát közlésegységek. Az. a hangadás. s a külföldiek szerint férfias ritmikát ad a nyelvünknek: Öreg ember. a növendék iránt táplált bizalommal. oktató beszéd sûrûbben tagol. A hangsúlyviszonyok árnyalt megelevenítése a szövegmondást a dilettáns felolvasástól vagy felmondástól az átélt mûvészi elõadás szintjére emeli. s nem város. A hangsúlyviszonyok pontos felismerése a színészi tehetség egyik fontos ismérve. megbízható. különben a csönd modorossá vagy unalmassá válik. és tudományosan éppoly nehezen közelíthetõ meg. beleélõ képességétõl) függ. A szüneteket azonban átfûtött jelenléttel kell kitölteni. A mai színjátszás kedveli a nagyobb lélegzetû szövegmondást. A szólamokat azonban nemcsak szünetekkel lehet egymástól elválasztani . szeretetteljes figyelemmel.illetve a magyarban általában azok elsõ szótagját . magasabbra lendíti a hangot. mint a szerelem vagy a hazafiság. s a szólamok ejtése magasabb. hogy ezen a téren eléri-e valaha az ihletett mûvészek színvonalát. Az empátiakészség azonban fokozható. a hangsúlyozás csak elõsegíthetõ. hol. illetve a darab rendezõ által elképzelt menetével. az indulat mind magasabbra. illetve hangszínváltással is érzékeltetni a tagolást. hogy volt. A közlést többnyire egy vagy két szó hordozza. mert a beszéd eleven jelenség. a kiejtés remekül tanítható. hogy csak egy volt.) A szólam tehát a fõhangsúly köré csoportosul. vagy megreked a pontos. akkor az elõadás huncutabb. s ma már nincs.megváltozik teljesen az értelem: az kap hangsúlyt. amelyek további tagolása lehetséges. A szünetek nagysága döntõ fontosságú a színpadi beszédben. s talán legprimitívebb módszer. A lényeges szavakat . A hangsúlyozás összefügg a szólamtagolással. Ez sajátos. meg az. hogy egy mondatban mi hangsúlyos és mi nem.nem vén ember. . egyszóval hangsúlyt adunk a szónak. csak a teljes szövegrészlet elemzése után válik nyilvánvalóvá. s nem több. s a színésznövendék empátiájától (átérzõ. A szólamtagolás tehát egyrészt szorosabb függvénye az értelmezésnek.

fõként ha a fõhangsúlyos szó a szólam elejére esik . Nem ittam.mint mondottuk . Nyitva hagyjuk a dallamot. de ne szorongjon a váratlan variációk kiválasztása közben. A magyar beszéddallam alapformája az ereszkedõ hanglejtés... s pontnál leereszteni.). hogy vesszõnél mindig fel kell vinni a hangot. hibás hanglejtés- variációkat sajátított el. Elõször is a vesszõ nem jelent föltétlenül szólamhatárt. Ha azonban valaki a szülõi házban magyartalan hangsúlyrendszert.). Bár .ettem. hogy a magyarban többnyire a szavak elsõ szótagját hangsúlyozzuk (tehát itt emeljük a hangot. se a rögtönzés henyeségében.. ha befejezetlen a közlés (Amint beléptem a szobába.mint a kisgyerekek . mert a számtalan variáció alig foglalható szabályokba. a számára hitelesnek hitt formákat fogja felmutatni. ez az úgynevezett poláris hangsúly. te szemét. A jó hangsúlyozás alapja. Ne hagyj itt. mert ez a képesség csak akkor mozgósítható.a helyes hangsúlyozás a szabályok ismeretével aligha sajátítható el. csirkefogó fráter. Ez összefügg azzal. kisebb dinamikájú szótagok (szavakban a páratlan szótagok) enyhe lüktetést adnak az ereszkedésnek. hogy legelõnyösebb tehetségérõl gyõzze meg a tanárát. annál szélesebb és változatosabb a beszéddallam.általában ereszkedõ a hanglejtés. . értelmezõ.. s így a mellékhangsúlyos. A kérdõszót nem tartalmazó kérdõ mondatok nem ereszkedõ jellegûek (vesd össze: Hány óra van? Nyolc óra van? Nyolc óra van!) és nem ereszkedik a dallam az érzelemdús közlésekben sem (vesd össze: Ne hagyj itt.hajas. A magyarban tehát a szóhangsúly is. és olvasni kezdtem. (Nem kopasz.. mert fölpofozlak!).. minden vesszõnél "pontot tesznek". egyszerû kijelentésekre nevelt beszélõk). A hangsúlyszabályok közé tartozik az ellentétpár kiemelése. a drukkereket. A föltárt hangsúlyszabályok közé tartozik a párhuzamos tagok . hogy csökkentsük a hibalehetõségeket. hogy a mondanivalót megélt igazságként közvetítsük. .nem csak a pont . Igen általános hiba. a jóízû öreg paraszt mesélõket stb. s ennek megfelelõen a további szótagokat ereszkedõ jelleggel mondjuk). és lezárjuk.). s ilyenkor illik levinni a hangot (figyeljétek meg a szpíkereket. Minél érzelemgazdagabb a szövegmondás. Az babona. ha befejezett (Beléptem a szobába. a szólamhangsúly is elõrekívánkozik. az átélés hevületében ugyanezeket. Egy új könyvet találtam.) Ugyanilyen általános szabály a közlés új elemeinek hangsúlyozása (Beléptem a szobába. ha a növendék ugyan fontosnak látja. érzelemmentes közlések és a kérdõszót is tartalmazó kérdõ mondatok hanglejtése ereszkedõ. Az ereszkedõ dallam csak alapforma! Az egyszerû. és a betanultság ne érzõdjék se a kiszámítottság gondosságában.tanári tekintéllyel. nagyon helyesen. hogy valaki akkor is kérdõ dallamot használ . ha van kérdõszó a mondatban és az. néhány alapszabályt ismertetünk. Beléptem. A könyvet a Corvina adta ki. mert õk érzelemmentes. hogy soha nem fejezi be a szólamokat. másodszor egy-egy vesszõ jelölhet befejezett közlésegységet is . riportereket. s a szólamon belül is .). (Figyeljétek a veszekedõket.

a zöngés-zöngétlen elkülönülés határozott módja. Mit jelent a váltás? A "privát" ember gyakran a legizgalmasabb élményét is monoton egyformaságban adja elõ.amely szintén a mondatfonetikai eszközök közé tartozik . jól idõzített a poén. s átsiet az érdektelen részeken stb. a kamrában sem találtam. a szobában sem. A begyökerezett artikulációbázis okozza . A váltás történhet úgy. a sajátos ritmuson kívül. A váltás is. hogy adott esetben könnyen alkalmazható legyen. másrészt mert a mondanivalóját váltásokkal teszi érdekessé..oldottan a mélybe kerül. mert ha valaki nem fejleszti a hangszerét.a fokozás. A váltás újfajta beszédmód alkalmazása. tömören összefoglalt legfõbb sajátosságot. a hangsúlyok nem túlságos kiemelkedése. figyeli a hallgatóság reagálását.. Egyrészt azért. A fokozás többnyire az indulati állapot sûrûsödésének.). A magyar artikulációs bázishoz hozzátartozik az idõmértékes és a nyomatéki hullámzás. ugyanakkor a társaság jópofája közömbös dolgokat is mulatságosan vagy izgalmasan beszél el. Mind a kettõnek a gyakorlása fontos. Megjegyzem. hogy a ripacs a váltásokból él! A váltásokat tehát igen fontos alkalmazni. ha a váltás töltött. vagy "itt egy csöpp váltás kellene"). hogy a feszült magasság rövid szünetközbevetéssel . mert a verbális tehetség ért a mondanivaló szerkesztéséhez (nem terjengõs a bevezetés. a monoton dallam gúnyos szélességbe csap. A magyar artikulációs bázist. a többnyire ereszkedõ beszéddallam. a nagyobb egységek lehatárolására. A váltás lebonyolítása igen nehéz.esetleg anélkül . a fokozás is fontos beszédtechnikai feladat. vagy a derûs hang robbanásszerûen dühössé lesz. Különben szánalmas üres hõbörgés az egész.nem nyeljük el a hangsúlytalan szótagokat. (A konyhában sem. és csak akkor hiteles. stb.mondja a rendezõ. egyszóval. Lépten-nyomon elhangzik ez a szó a rendezõ szájából: itt váltsál. amely meghatározza egy-egy nyelv beszélt formájának jellegét.hangsúlyozása. ha a lélek is követi a beszédmód változását. Ugyanígy fontos a változatos hanglejtés és a hangsúlyozás variációinak gyakorlása. A szólamokat kis szünetekkel vagy enyhébb hang-. A RITMUSRÓL A magyar beszéd sajátos értéke fokozottan ritmikus volta. nem fog tudni szépen játszani. mint például olykor a német . a nagyobb egységeket nagy szünetekkel vagy váltásokkal ("itt nagyot válts!" . de módjával kell élni velük.) A színpadi beszéd alapvetõ mondatfonetikai eszköze a váltás. (Artikulációs bázisnak nevezzük azt a nyelvenként változó. jellemzi a pontos hangzóejtés . a nagy hangerõ suttogásra vált. vagy az elbeszélés izgalomkeltõ szándékának az eszköze. a hangsúlytól független idõmérték -a német nyújtja a hangsúlyos szótagot. A másik mindennapos színészi beszédeszköz . a magyar nem . tempóváltoztatással tagoljuk. az erõteljes nyelvhegyi r.

Egyrészt ékezettõl és mássalhangzók kettõzésétõl függõen olykor törvényszerûen hosszan ejtjük a hangokat.kell beszélnie. pedig neki igenis magas hangon . A BESZÉDST+LUSRÓL Sztanyiszlavszkij óva int bennünket attól. Jól kell beszélni. illetve hosszú mássalhangzóval).. A színész az idõmérték pontos alkalmazásával fokozza a beszéd esztétikai hatását. Az alapok tisztázása után fontos. ez a szokás . hogy a német kiejtésérõl is többnyire felismerhetõ. A belsõ tempó is személyiségjegy. Azt hiszem. hogy lengyel. Hozzá nem értõk részérõl gyakran hangzik el a vád. olykor együtt jár az ajkak modoros túlartikulációjával és a hang monotóniájával. se az idõmértékes szótagejtés nem ölheti meg a sor tartalmát. Fontos szabály azonban.) A ritmus nagyon fontos.a fordított mûvekre is gondolunk - hemzseg az idõmértékes soroktól. vagy minden szótag hosszú lesz . hogy a szavak hosszúságát a kiejtés hosszú szavaknál kötelezõ meggyorsításával idõben rövidítjük. hogy mikor hosszúak és mikor rövidek a szótagok (rövid: rövid magánhangzó magában vagy egy rövid mássalhangzóval - hosszú: hosszú magánhangzó magában vagy mássalhangzóval. hogy a színész gyakorolja magát abban is. hogy se a nyomatéki ritmus (az elsõ szótagok hangsúlya).azt. de ha valakinek . hogy sajnos az idõmértékes versmondással együtt .igaz. A magyar beszédritmus kettõs gyökerû. A színpadi beszéd csak fõbb ismérveiben általánosítható. nem keresztezheti az értelmi hangsúlyt. mert igen sok a szépen beszélõ színész a fiatalok között. mint az olasz. másrészt az elsõ szótag nyomatéka. A magas hangú színész ritkán vívja ki az elismerést a szép beszéd kutatói között. Tisztán. Régen szokás volt skandálás közben a hosszú szótagokra indulatlan nyomatékot adni. és az a törekvés. ügyesen és legfõképpen a személyiségünknek megfelelõen. a színpadi beszéd egyik alapeleme. A jó ritmusú beszéd önmagában is gyönyörködtet. hogy különbözõ stílusoknak megfelelõen is képes legyen beszélni.már kiment az iskolai divatból. magyar vagy holland ember beszéli a németet.ezt nevezzük pattogásnak . A magyar beszéd valóban lassabb. hogy a színpadon bármi is "általában" történjék. másrészt az úgynevezett szép beszéd önmagában ma már nem használható. világosan. A magyar költészet és drámairodalom . a leptetés fõként nõi beszédmodor.ez a leptetés. A ritmustalan beszédben vagy minden szótag rövid lesz . és rövid magánhangzó két vagy több mássalhangzóval. s ezeket szabályosan illik ejteni. alig szorul magyarázatra.de technikailag felkészülve és mellrezonanciával dúsítva . A szép beszéd számonkérõi a lassú beszédet igénylik. hogy a fiatal színészek nem beszélnek elég szépen. A pattogás a hadarók tulajdonsága. majdnem szabályosan dobolhatóvá teszi nyelvünket. Ez egyrészt nem igaz.

Amikor úgy kell beszélnünk. Alkalmat ad a hangszínezés. hogy ilyenkor igenis szépen kell beszélni. gazdagítva valóban az õ kifejezési módja. mert kevéssé tér el a köznapi beszédtõl. mert a kívül maradás. hogy a színészek nem élik át a mondanivalót. annál könnyebb a megvalósítás. biztosítva van a tempó. Hadarni és motyogni kezdünk halkan (hiszen ezt érezzük természetesnek).pontosságra szoktat.tanára segítségével . A bájos túlzások. s ha a figura vagy a játékstílus megkívánja. s akiknél már mélyen automatizálódott az erõlködésmentesen is jól érthetõ köznapi beszéd. javul a beszédritmusérzék. mert a szavak szokatlansága.azt a beszédmódot. ha a hang növelése nem jár magasítással (a rezonánsság a fõ törekvés). Ilyenkor minden kicsit túlzott. A naturális beszéd kezdõknek akkor sikerül. (Ezért hasznos kezdeti idõkben archaikus szövegeken dolgozni.technikailag alaposan felkészülve.gyors a belsõ tempója. tehát mindent hajszálpontosan ejtve - gyorsan kell beszélnie.meg átdolgozott színészek képesek tökéletesen alkalmazni. A romantikus beszéd sokkal könnyebb. Ezt a fajta beszédmódot csak az érett. amely kitisztítva. hiszen ezek a szövegek elsõsorban esztétikai élményt nyújtanak. A brechti játék is kedvezõ beszédgyakorlat. akkor ettõl a saját beszédtõl kell eltérni a kívánt stílus felé.vagy olykor nagyon is magával ragadóan . ha a szöveg versben van. s nem az ajkak túlartikulálásában teremti meg a tisztaságot. akik már az életben sem beszélnek az elõbb emlegetett pongyola módon. Különösen jó beszédnevelõ a romantikus elõadás. Ilyenkor minden plasztikusabb lesz. Az a körülmény. elharapjuk a szó végét. megerõsítve. a daIlamos beszéd gyakorlására.mondatfûzés veretes szépsége megkönnyíti a helyes és szép beszédre való koncentrálást.furcsa paradoxon -. önmagukat át. a komikum és a tragikum átmeneti szélsõségei nagy beszédtechnikai jártasságot igényelnek. A naturális beszédstílus a legnehezebb. hogy technikai felkészültség nélkül egy-egy jelentõs Shakespeare-szerepet eljátszani . a számunkra új . dallamosabb a beszéd. hanem csak felidézik a helyzetet. Meg kell tehát keresnie minden színészjelöltnek . amely a beszédet végzetesen .megzavarná. ami az otthoni és az iskolai életben kialakult. annak . A mesejáték sok színt kíván. mint a romantika .valójában nagyon is régi . másrészt alkalmazkodik a megelevenítendõ figura beszédmodorához. szélesebb az artikuláció. mint ahogyan ma az életben szoktak.más szempontból. akkor állunk a legközelebb ahhoz a mélyen gyökerezett beszédmódhoz. Akkor aztán lehet csengeni-bongani. és nincs rezonanciánk. hanem mert nagyon is eltér. és a kiejtés fõként a nyelv munkájában. Ez az eltérés már oly nagy. a játékos ritmizálás. Megjegyzem. Romantikus drámák eljátszása igen jó beszédiskola. Minél nagyobb az eltérés saját beszédünk és a fölvett stílus között . Shakespeare nem azért nehéz. Erõteljesebb a hangvétel. nem teremt olyan indulati belsõ feszültséget.) A beszédstílus egyrészt követi az elõadás stílusát. lehetõséget ad a harsányságra. a gondolkodtató láttatás .

Dsida Jenõ. a poentírozás biztos szünetérzéke. (Halkan beszélni sokkal nehezebb. Vörösmarty Mihály . beszéddallam játékos formáit segítik. tempója gyors. a karakterizáló beszéd ízléses mértéktartása. szép beszédre. beszédhez kötöttek. A tájleíró versek alkalmat adnak a láttatásra. amelyet valamelyik színész szájából hallott. A hiteles megszólalás a láttatás. s innen van néhány mai unokának élménye Rátkai Mártonról vagy Rózsahegyí Kálmánról. és másként mûfajonként. Az anekdotázó versek lehetõséget nyújtanak az apróbb váltásokra. lásd ajánlott irodalom). hogy valakit hitelesen utánozzanak. A karakterizálás (éppúgy. Elég e néhány példa. az anekdotának (széles. amelynek bizony jelentkeznie kell a hangban is.Ady Endre. Csak neveket teszek egymás mellé: József Attila . a tréfának (gyors. Hevesitõl tudjuk. hogy más a mímes készség és más a lírai alkat . Másként hangzik el a vers költõnként. hogy a vállalkozó riadtan meneküljön beszédgyakorlatai közé.lehetetlen.vannak parodisták. hanggal bírni. hatalmas erejére és elveszejtõ gyengeségére. s olykor ez az élmény olyan nagy. míg nagy lírai tehetségek alkalmatlanok arra. hogy majdan felkészült technikával legyen képes a reá váró tirádákat végiglélegezni. mert a személyesség és a csöndesség nagy beszédfelkészültséget követel. olykor a megelevenítésre. hogy a nézõ olykor évekig másra sem emlékszik. Gondoljunk Othello áradó érzéseire. színes) és a mesének is (az utóbbi jellegzetességeit Fónagy Iván tudományosan vizsgálta. hogy otthon évekig idézik a családban. A lírai költészet egyike a legnehezebb anyagnak.néha szerencsésen találkozik a kettõ . a ritmusérzék. a lassan hömpölygõ. az emelt beszéd. pontos). csak egy különös hangszínre vagy beszéddallamra. Szükséges a biztos artikuláció. a széles ívek megformálására adnak alkalmat. lassan hömpölygõ). Jelentõs színészi hatást lehet elérni a . Az erre való hajlam egyéni adottság. hangsúlyokkal megvilágítani. a fordulatok sodra éppúgy igénybe veszi a beszéd zeneiségét. Arany János . A komikai elemek itt néha annyira hanghoz. mint az elõadó szuggesztivitását. a Szentivánéji álom zeneisége a szövegben. akik kiváló imitátorok. mint az elõadási vagy a versmondói stílus megragadása) nem nélkülözheti az ösztönösséget. mint hangosan!) A balladák elmondása kívánja a legnagyobb felkészültséget. A bohózat alaphangja fényes. Jago sziporkáira. belsõ feszültségének fokozódásaira. a feszültség érzékeltetése. szuggesztív hatóerejére.Kosztolányi Dezsõ. Júlia gyermeki öröme hogyan vált át érett tragédiává. beszédtempóval gyõzni. A gyermekversek a beszédritmus. Saját stílusa van az értekezõ prózának (száraz. A forradalmi versek a hangerõfokozás. Hamlet alig követhetõ belsõ gondolatainak hangos kivetítõdése. de képtelenek egy verset belülrõl igazán elmondani. kimért. Mercutio beszédzsonglõr mutatványai. de Othello által nem is sejtett hazugságaira. a nézõ által tudott.

színes. tiszta szövegmondás kialakítása. A szabályos beszédritmus megteremtése. A színészi önnevelésnek (s ezen belül a beszédnevelésnek) két úton kell járnia. hogy a karakter megnyilatkozásai korántsem egyenletesek. az önimádó és az adni kész is. barátkozó). magával ragadó felmutatásával. Persze tudjuk. és építkeznie kifelé. A szünettartás tudatosítása. az introvertáltról (befelé forduló. a ravasz és a korlátolt. a pillanatnyi lelkiállapot. a színész által tudott elõzmény és következmény. A . A rekedtes vagy levegõs. A kifejezõgyakorlatok célja a szólamegységek felismertetése. A mássalhangzóejtés kitisztítása (sz. a szituáció. A hangtalan belégzés begyakoroltatása. ha valaki egy jellegzetes embertípust a maga riasztó vagy szeretetteljes mivoltában pontosan megformál. A hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása. ha pszichológiai jártasságunk van. A pergõ. késõbb a kiejtéssel. A hangelõrehozás. HOGYAN GYAKOROLJUNK? A beszédtevékenység összetett jelensége négy. A kiejtésgyakorlatok célja az oldott szájnyitás kialakítása. másfelõl figyelnem kell a világot. aki vagyok. A hangsúlyviszonyok tanulmányozása. A gondos szóvégejtés beidegeztetése. hogy személyességem mind erõteljesebben kibontakozzon. és automatikussá tétele. A hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben. Az erõteljes mellhang erõlködésmentes kialakítása. s végül a kifejezés gazdagításával. A légzõgyakorlatok célja a nagy kapacitású rekeszlégzés kialakítása. cs. c. hogy megteremtsük a jó hangadás alapfeltételeit. elmélyedõ) és az extrovertáltról (kifelé forduló. A levegõbeosztás rekesz adagoló biztonságának kialakítása. öblösített vagy felszorított hangadás megszüntetése. s ezzel gazdagítsam õket. kifejezés. A szövegértelmezés jártasságának kialakítása. A karakter megragadásához nem árt. hogy biztosítsuk kiejtésünk forrását.gazdag személyiség szereptõl töltött. csöndes. de bámulatba ejtõ az a képesség is. viszonylag körülhatárolható egységre bontható: légzés. hogy a látottakat másoknak is felmutassam. A hangadó gyakorlatok célja a jól vivõ középhangsáv felismerése és kimunkálása. Tudnunk kell a két fõ típusról. z. azután a hangadással. A hangterjedelem kiszélesítése: A görcsmentes hangerõfokozás megtanulása. A magánhangzók pontos színének kialakítása.szükséges kilégzés szabályozása. - r). hangadás. s. Mindkettõ felismerhetõ a beszédmódjáról. +snia kell befelé. hiszen befolyásol a partner. ez módjával segíti az ösztönösséget (nem módjával tönkreteszi). Az egyenletes hangadáshoz. zs. Egyfelõl meg kell teremteni azt a meg nem ismételhetõ embert. az akarnok és a szerény. kiejtés. Elõször a légzésünkkel kell foglalkoznunk. De felismerhetõ a szorongó és a gátlástalan.

. belégzés. . nem 6. rekesszel. .. s.Januárban itthon vagyok februárban vidéken márciusban itthon vagyok áprilisban vidéken. A hangszíngyakorlatok kialakítása.. Koncentrációs légzõgyakorlatok: . tenyérellenõrzéssel. nem 12. Hangos számlálás 100-ig. Fölállás csípõre tett kézzel.Tizenhárom óra az egy óra tizennégy óra az két óra tizenöt óra az három óra.. A színész a színpadon állandóan többfelé koncentrál. A beszédtechnikai gyakorlatok voltaképpen személyiségnevelõ koncentrációs gyakorlatok.Egy óra az tizenhárom óra két óra az tizennégy óra három óra az tizenöt óra... hanem 30. 3. nem 18. csak "beszélni". és kialakítjuk azt a beszédet. Relaxálás tudatos rekeszlégzéssel.Hétfõn szõlõt eszem kedden cseresznyét szerdán szõlõt eszem csütörtökön cseresznyét. s. nem 15. 11. nem 24. 10. nem 27... Hanyatt fekvés. 5.... A kilégzés sz. Oldott hanyatt fekvés (relaxálás) önkéntelen rekeszlégzéssel.hanglejtés-variációk gyakoroltatása. "Vonatba állás. nem 21. a kilégzés elnyújtása 50-60 mp-ig.. 9. f.Héttõn cseresznyét kedden szõlõt eszem szerdán cseresznyét csütörtökön szõlõt eszem. amely késõbb ráfigyelés nélkül is szolgálja színpadi életünket. .. . mert akkor nem tud játszani..Nem 3. nem 18. . f. . a kilégzés sz...' a légzés ellenõrzése egymáson. 4. s ez a színpadi játék halála. 6. Ugyanez székadogatás vagy dobálás közben. Mély belégzés. A váltások és fokozások megtanulása. kilégzés a körkörös tágulás ellenõrzésével. húszankénti lélegzetvétellel. 7.Hétfõn te jössz énhozzám kedden én megyek tehozzád szerdán te jössz énhozzám. GYAKORLATOK LÉGZÕGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES LÉGZÕGYAKORLATOK 1.vasárnap együtt leszünk. elnyújtott kilégzés (kezek a csípõn).Egy mellett nem három áll kettõ mellett nem négy áll három mellett nem öt áll. nem 9. nem 27. 8.. elnyújtott kilégzés fekve. lazítás-feszítés. h hangon történjék. . de a beszédére már nem. 2. Mély belégzés. . . h hangon. A beszédtechnikai gyakorlatok során megtanulunk koncentrálni..Nem 9. .

4. részint a jó légzés érzésének felkeltésére. Egy-egy légzõgyakorlatot (pl.-at vagy az 5 - et) használhatunk a pályán fellépés elõtt. varrjunk fel gombot. Dsida Jenõ: Arany és kék szavakkal. Kezdetben csípõre tett kézzel gyakoroljunk. Mándy Stefánia: Csendítsd rá. 1. József Attila: Mint a mezõn. játékos pergetés egy levegõre. . SZÖVEGES LÉGZÕGYAKORLATOK 1. Késõbb vegyük el a kezünket. 3. A szövegek elsõsorban a jó légzést szolgálják. Késõbb a hang-. 6. Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet): Azon az éjjel. de nem erõltetett mellhang). hangkapcsolatok.hanem 90. 5. növekvõ szólamok. . (-) -összevissza hosszú sz! - Azon az éjjel .. Konrád György: A látogató {részletek). Az elsõ öt szövegben be kell tartani az elõírt szüneteket. hosszú-rövid hangok) és a világos hangsúlyozásra.Kettõ meg kettõ az négy négy meg négy az nyolc. Adogassunk széket. azonos szólamok. érzelmileg indokolt helyeit. a szövegmondással egy idõben írjunk fel nehéz szavakat. részint az izgalom levezetésére. kössünk nyakkendõt. Addig kell mindent gyakorolni.. amíg kívülrõl megy a dolog. a pontos kiejtésre (szóvégek. de természetesen törekedni kell a hangvétel tisztaságára (erõteljes. KOSZTOL+NYI DEZSâ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Azon az éjjel az órák összevissza vertek. a 3. kél hatalmas szólam. a hiteles hanglejtésre.. 2. a hatodik egységben meg kell keresni a szünettartás értelmileg. a helyes légzés alkalmazása. illetve kiejtésgyakorlatok idején is vissza-vissza kell térni a légzõgyakorlatokhoz. Babits Mihály: Esti kérdés. labdázzunk. váltakozó nagyságú szólamok. nyolc meg nyolc az tizenhat.. hogy ellenõrizzük a rekeszlégzést.

dühödt- a tarlón szalmaszál pörög. (-) -hallgatott! - Azon a reggel olyan volt. (-) -földúlt!- Azon a reggel rozsdás pénzt tettek kék szemére. (-) Azon az éjjel féltünk a borzadó homályba. (-) -ijedt rövid j! - Azon az éjjel halt meg szegény. (-) -rokon jött! - Azon a reggel sürögtek az öreg mosónék. (-) Azon a reggel csupa rokon jött. sóhajtana. (-) -pénzt! - Azon a reggel riadtan bámultam feléje. õ mint az állat. dühödt ég dörög. (-) a tömött. lámpa. (-) -féltünk hosszú é! - Azon az éjjel arcunk ijedt volt. de hirtelen . (-) -mosónék ritmusa! - Azon a reggel kendõvel kötötték fel gyönge állát. hova futna kapkodott lábaival. (-) -állat- zokogna. (-) -olyan volt! 2. nyöszörög. (-) -alatt szóvégi tt! - Azon az éjjel könnyben vergõdtek a fülledt szavak. halavány. mint egy néma angyal. de a félelem -félelem- elveszi könnye melegét. (-) -ben vergõdtek! - Azon az éjjel égett szobánkba gyertya. (-) -állát! - Azon a reggel lassan vezettek a földúlt szobán át. anya. JÓZSEF ATTILA: Mint a mezõn Mint a mezõn a kisfiút ha -kisfiút- eléri a vihar (-) s nincs tanya. (-) -úsztak hosszú ú! - Azon az éjjel kocsik robogtak a kapunk alatt. sirató nép. -tömött. (-) -riadtan bámultam! - Azon a reggel csak hallgatott makacs ajakkal. õsz nagyapám.holdfényben úsztak mind a kertek.

kívánságát- észre se venném. útja van ebben az idõben -(-) -útja- így tört e vágy rám.reá lehel a hideg ég (-) s csak akkor. (-) -az ily hangsúlyos- férfi létemre sírni kezdtem. amely fölgyûl a földeken. (-) A kívánságát -megállok. éren- hömpölyög fönn a levegõben. -esõ dõl- az mintha belõle fakadna. -réten. (-) -sirni- S e könnyel ázott talajon. hömpölyög a réten. árkot betölt és gödröt ás. ily veszetten -az így és- ily hirtelen. -fönn- s a gyermek megindul a téren. ily szilajon. (-) -ázott talajon- hol nehezen emeli lábát az ember. villám- s fekete esõ dõl szakadva. amikor sovány testén és arcán halovány borzongás villan. mint a villám -villan. fénylõn csorog a zöldeken. . (-) ki pedig sietne -(-) megállok most. (-) -belõle- mint mérhetetlen nagy sírás. az éren. (-) ha szeretne.

ül roppant asztalánál. világ legszebb virága. Madonnát fest örökké arannyal s égi kékkel. mígnem szelíd mosollyal lelkét kileheli -(-) úgy szeretnélek én is lámpásom esteli. pókhálós vén terem zugában álmodó középkori barát. mint romló fának ága. ki lemosdotta rég a földi vágy sarát. . mely könyvekkel teli. én szerelmem. s le nem lankad fejem a béke isteni ölébe. DSIDA JENÕ: Arany és kék szavakkal Miképpen boltíves.3. drága arany és kék szavakkal csak téged festeni. míg ujjam el nem szárad. halavány fénye mellett megörökítni. s már félig fent lebeg a tiszta étheren. s a nagybetûk közébe kis képecskéket ékel.

4. az utcalángok kettõs vonalát. BABITS MIH+LY: Esti kérdés Midõn az est. mely miként a bûvös lámpának képe van is már. (-) vagy országúton. hogy nem is érzik e lepelt tehernek: (-) olyankor bárhol járj a nagyvilágban. melynek emléke édesen gyötör. minek az apályok s a felhõk. a tarka márvány? minek az est. melybe nem vet magvetõ? (-) minek az árok. (-) elmúlt korodba. (-) vagy fáradtan. dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot (-) és úgy pihennek e lepelnek árnyán. hogy gyújtják sorban a napfényû gázt. e bús Danaida-lányok s a nap. bús szobádban. melynek emléke sohse lehet hûvös. hol lángot apróz matt opáltükör. (-) vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát. hogyha majd leszárad? (-) miért szárad le. a féltett földet lassan eltakarja (-) s oly óvatosan. sima bársonytakaró. melynek emléke teher is. vagy a vonatnak pamlagán. e könnyû. bársonyos lepelnek. a Riván. ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat. domb oldalán. e lágyan takaró fekete. de nincs is. merengj a messze múltba visszaríván. vagy otthon ülhetsz barna. sima. (-) vagy a hajónak ingó padlatán szédülj. hogyha újra nõ? (-) . vagy kávéházban bámészan vigyázd. melyet terít egy óriási dajka. (-) vagy épp a vízi városban. álmos kocsisod bóbiskolva hajthat. e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger. hogy minden fûszál lágy leple alatt egyenesen áll (-) és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes. de kincs is: (-) ott emlékektõl terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: (-) csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? (-) mégis csak arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz. ez égõ szizifuszi kõ? (-) miért az emlékek. miért a múltak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelõ idõ? (-) vagy vedd példának a piciny fûszálat: (-) miért nõ a fû. melyet por lepett el.

villog is. színekkel ékes. múlik is. befed is vetésen meleg is jó takaró . kéktintás.a labda. a füstös háztetõn a rücskös hegytetõn. ezüstös fény. kot-kot-kot- . M+NDY STEF+NIA: Csendítsd rá Kis Magda feldobja. magasba hajítja.5. megeszem. Csillog is. hullik is. ha tarka.a hó Mindennap megterem kot-kot-kot kotkodács. ragyogó! Hûvös is. elteszem. görgetve. zöld mintás. elkapja Kis Magda . ha fehér. szép piros festékes. röptetve. szöktetve. pörgetve. feldobja az apja. bokorba gurítja. hej minden reggelen szalma közt meglelem. húsvétra tiéd lesz. az apja elfogja.

ágon alma. elkapja pajtikád. minden ember mindig várja . Szájról jár itt szájra. mégis száll.a tojás. nincs szárnya. föld fia . vissza is hajítja. mint a parittya. bokron málna. pagonyból virányra röppen szép virága. mikor végre. jérce. Palkó csak a tóra járna.néz az égre januárban. ha jó. ha nem vagy egyedül. hogyha zuhog. hegyek bérce. de csodás! . Füleden berepül. aláállna.a szó. Ég lánya fakasztja búsaknak vigaszra.a nyár. issza is. . néz az égre februárban: mikor jön hát. zöld az erdõ. úgy röpül.kotkodács de csinos. amit mindig újra vár . a szádon kirepül. rikkant kakas. Kurjant.

bicegõ. b) Az embert kalodába vonja az idõ. a puszta leheletnél is kevesebbet mondó illetékes szóvivõk. / nem a világtér és a történelem láthatatlan. veled is megosztja. akkor is csak olyan lesz ez a nap. gyermekkori torlódással elõbb. ha kiejtettem lomkamrához mindinkább hasonlító emlékezetembõl az öklüket rázó hadügyminiszterek. és nem csoszognak ablakom alatt a veszendõ lábbelik tétova és leselkedõ gazdáikkal az üveg mögött. katódsugarak hullámain minden szobába bemosolygó buboréknagyságok tolakodó nevét. mint a többi. ha nem szól senki. ha éjszaka sikerült hosszan és ájultan aludnom. dünnyögi. / nem a . a szoborleleplezõ. nem hív senkit sehová a hangosbemondó. vonalas szerkezetekkel utóbb. új kenyeret szegõ. zümmögi vén s fiatal . a bírósági üvegkalickában bóbiskoló tömeggyilkosok. újdonsült népvezérek. almára. nem hörög a fûtõtest. várakozásteljes. az autóbusz ablakánál ülõhelyet kapva becsukódhattam felebarátaim füstesõ. emberfölötti ideje. ha idegeimben elindul néhány korty pálinka. nem dörren percenként a felvonófülke csapóajtaja. istenem. kávéra. majd. szakadozott. nem kaparásznak ablakpárkányomon az örökké hasmenéses galambok. s ettõl egész zsibbadt agyvelõm sercegni kezd. KONR+D GYÖRGY: A látogató a) Ha íróasztalomnál ülve tenyeremet homlokomra szorítom. virágcsokros kislányokat homlokon csókoló. s megszabadulva a tûrhetetlen kopácsolástól.a dal.szakasztja. akkor. kellemetlen mondatroncsokat dobálva figyelmem napról napra zsugorodó mezejére. az emberevõ istenkirályok. s maradt pénz tejre. ha a lakbért. 6. dohányra és borra is. üdvözlõ táviratokat küldõ és rendjeleket osztogató. húsra. elsötétített recehártyámon zajlani kezdenek a képek. mint egy porlepte.és telefonszámlát már kifizettem. a halkan kicserélt mesterkémek. hídavató. ha a keltõóra robbanásától a mosdó elé lökve idõben elvégeztem a fölkelés elhomályosuló gondolatokkal központozott szertartásait. törpe írógép. mert mögötte. díszszázad elõtt ellépõ. nem erõszakoskodik a telefon. s a kávé friss gõzével fejemben.és konyhaszagú kabátjai között. jobb és bal felõl zakatolni kezdett egy-egy elnémíthatatlan. ha elõzõ este feleségemet átkarolva csendben végigjárjuk szokott sétautunkat a hegyoldalon. ahogy beléptem a hivatal kapuján. kivénhedt televíziós készülékben a villanyáram. villany. a barátaikat felköttetõ.

néha kegyosztó és szeretetre méltó hatóság. pohár csörömpöl a kövezeten. mozdulatokat rövidítõ. drágán vehetõ idõ. teherautó oldaldeszkája csapódik. összecsavarodott körpályákon vezérlõ. kivágódik a mozi ajtósora.és gyapotbáláknak. alighanem a virágkereskedõké. a hangosbemondó valamire figyelmezteti az árusokat. tetõcserép csusszan le a szomszéd házról. a betonelemeknek. pisztrángezüst (a benyomott. társak mellett elcsúsztató. érintkezések. valahol leeresztenek egy redõnyt./ átmenetileg tudomást sem venni róla. zárás elõtt a trombitaárus portékájával rikongat. a sarki kocsmából valakit kilökhettek. középen árkolt. alumínium. távolabb szenet lapátolnak a járdáról bizonyára a pinceablakon át.gyulladt vagy kialvó eszmélet lüktetõ ideje. folyami kavics. híddal átívelt. "Kénsav" . egyforma teendõk kürtõin átvonszoló. ládákat dobálnak egymásra. összefonódások. meggypiros. "Bor". hasadozott és csaló hajcsáridõ. kátránylemezeknek és bitumenhordóknak. / és lehet iszonyodva. vas-. hat-nyolc-tíz tonnás. huzalgubancok lejtõs halmainak. távolabb mentõkocsi szirénázik. "Szörp". locsolócsõ serceg. lehet / . c) A szürkülõ délután egykedvû hangjai becsobognak az ablakon. vak ember botja kopog a ház falán. három-négy-öt aknás. villamosra ugrató. / naponta / beledögleni. elgömbölyített orrú vezetõfülkével tömzsin összenõtt vagy tõle vékony csuklós nyakkal elválasztott) tartálykocsiknak. "Benzin". lecsapott. kereplõ szól. ébredéstõl elalvásig rángató. / lehet elviselni. vajsárga. d) Hódolat a vándorló anyagnak a terepszínû proletár-teherautók zörgõ rakterén. autóköpenyeknek acéldróttekercseknek.és téglarakásoknak. / ez a nyugodt és megvesztegethetetlen. "Szesz". nehézkesen. homok. domború hátú. fektetett henger és hasáb alakú.és gumicsöveknek. gépekben zakatoló. a megszentelhetõ és bemocskolható idõ. megakad az ereszcsatornában. hozzásimulni. deszka. vödrök feneke zörren élesen a járdán. / a lépcsõn ziháltató. súrlódások. mozdony tolat sípolva a közeli pályaudvaron. / a kuporgatva is elveszíthetõ. a tékozolva is babusgatható. koporsó alakú. köhögve beindul egy motor. ócskavas. rekeszes vagy egybenyitott. tolókocsi nyikorog. kender. kiásott törmelék. köznapi idõ. a kivilágítható és elsötétíthetõ. hódolat a trapéz alakú. söprõgép durrog az úttest szegélyén. kiknek oldalán bizakodó zománcbetûkkel áll kiváltságos rendeltetésük fölirata: "Tej". létrával. elválások forgalmát szabályozó. kohókoksz. forgácsba ágyazott kénsavballonoknak. négyzetes és áramvonalas.mert mindenkire súlyosul . a közúti szállítás e formatervezett elõkelõségeinek. béke van. bélyegzõórával lepecsételt. szilvakék. / az olcsón adható. / hanem a keltõórában toporzékoló. kicsinyes. eternit oxigénpalackoknak. lehet kis kedvezményeket kialkudni tõle.

gombja vesztett. és végül a kegyelet csöndje azoknak az olajszürke. a ketrecágyak fenekén a háló zsinegét markolva. " Toluol". arasznyi lábakon álló vaságyak matracán fejüket ingatva és tarkójukat hanyatt verdesve. vagy az ajtó mögötti szabad területen tengely- vagy keresztirányú."Kenõolaj". acélfonatú cementtartályvivõknek. "Robbanásveszély!"). némi kétséges. az eredetileg is szürkére festett. az acéltornyukat roppant szarvként lebocsátó emelõdaru-kocsiknak. az udvari sarokcsatlakozás után mintegy nyolclépésnyire. a lecsonkított. öt-hat méter széles sétálótérségre néznek. szétfeslõ. oldalt ablakos ponyvával elfüggönyzött rendõrbuszoknak. a kék-fehér csíkos. a sátorként összehajló házelemszállítóknak. "Tûzveszély!".és homloklenyomatoktól zsíros üvegén át a platánfa lombtetejére kibámulva. és mindegyikben egy ember áll. a csupa háromszögbõl összerótt. melyeknek léckamrájából tehenek és lovak emelik ki kötõfékkel rögzített tudós és elítélt fejüket. sötét állófülke nyílik. öles falazatú épület. de a koromtól iszapszínûvé változott és csak a begipszelt lövésnyomok helyén fehér himlõhelyes kórház bal oldali szárnyának földszintjén. mert nyílásuk a cölöprácson álló épület süllyedése és az udvar fokozatos feltöltõdése miatt eléggé lealacsonyodott. a zárt osztálytól. ha az ápolók befogadják játszmájukba az . melyekben mozdulatlan és nehéz arcú férfiak ülnek egymással szemben. görcsös. ahol siettetni lehet az idõt kártyával. ahol termenként harmincasával tartózkodnak három hete vagy huszonöt éve. mennyezetes. valószínûtlen kagylós. a sajtharang formájú. s a termek mellett húzódó folyosó ablakai a betonburkolatú. az ablakok a fal téglamintázatán és a mögötte boltozódó platánfák felsõ koronáján kívül egyéb látnivalót nem kínálnak. a zárt osztálytól. alacsony padokon egymás mellett szorongva és kenyeret majszolva. hosszú. ablaktalan bádogládáknak. vagy belõle koronként kilépve. egérszürke öltözékben. a lebetonozott és bástyás pártázatú téglafallal körülzárt sétálótérség mögött. a vízszintes záródású emeleti ablaksorok alatt lemezborításos koszorúpárkánnyal körülfuttatott egykori laktanya. süveges és csöves felületeikkel a rohamnaszád és a föld-levegõ rakétahordozóknak. de engedelmes bámulat a nagy ketreckocsiknak. nadrágjukat csípõjükhöz fogva. hódolat a fagykamrás. az elmebeteg férfiak két egymásba nyíló terembõl és egy oldalfolyosóból álló zárt osztályától. e) A háztömbnyi telket tégla alakban keretezõ. ahol az utca felõli ablakokat sûrû fonatú. kilincstelen ajtó mögött toporogva vagy a folyosóablakok orr. zömök dömpereknek. "Furfurol" (elnyújtott karcsú ciszternák. hófehér hússzállító kocsiknak. térdük közé állított géppisztollyal. esetleg hurokvonalú rituális sétájukon bolyongva az ápoltak. melyeknek középfolyosójáról hat kulcsra zárható. és mert a bástyás pártázatú belsõ kerítésfal szokatlanul magas. gumija szakadt pizsamáikban. vörös acélkeretben. a folyosó régi. porszakállas acéldrót sodrony borítja.

cigarettával. szétosztályozott. magnóliával és fehér halotti koszorúval búcsúzó. vihogó párnadobálással. ahol befejezhetném. a pénztáros. a tekercselõ. és a térrõl szétágazó utcák nyolc lehetõsége közül egyet szabadon kiválasztok. egész napos. magam mögött hagyom az összehordott. nem úgy. vízcsap alatt és szájra tapasztott takaró alatt is. a kristálycukor-csomagoló és mosogatónõket. félek. térdüket szemérmetlenül széttáró hordárok a tolókocsikon). deszkák. szagos nedveket eresztõ táplálék szegfûvel. hosszú körmû lábujjak morzsolgatásával. ünnepélyes sorfalát. túl a szomszédok ámyékforgalmán. átlépem a négyzetes körútját rovó éjjeliõr ingó árnyékát. az ablak alatt elforduló gépkocsik dörejének megvesztegethetetlen számontartásával. tárolásával és számlálgatásával. padok. túl az örökjátszó mozi záróráján. elhúzok az egymásra tornyozott ládák. vasállványok. mint a hanyatt fekvõ. kecskelábak gyatra alkatrészeire szétszerelve hevernek összeláncoltan a négykerekû tolókocsikon. a jelmezvarró. póznák. legyõzhetetlenül. kenyérdarabkák koldulásával. arcukat szemben egymás mellé fektetve. az utca a hazatérés órájának. túl a szótár pusztulásán. hátat fordítok az ütemes fogyasztás. a kávéfõzõnõket. A délutáni mûszak elereszti a fodrászlányokat. Kopognak vasalt . elkülönülõ. a bélhurutos agyalágyultak lemosogatásával. vagy egy módosabb betegtárs megajándékoz egy égõ csikkel. papucsharapdálással.és bútorfényezõ-. ízeltlábúak rajzolásával. ha a hozzátartozók idõnként behoznak egy-két csomagot. a téglával rögzített ponyvák. a leleplezés derûjével nézem a bazáráruk nappal oly virágzó bódéit. rettegõ falhoz lapulással éveken át tartó némaságban. külön raktárakban. a lüktetõ feltöltõdés és kiürülés holdfényben ázó arénájának. nagyvizitkor és a halottszállítás ünnepén. keresztülnyomulok a lécketrecekben alvó tyúkok s az elfonnyadt káposzta támadó szagán. nejlonlepedõkkel betakart cékla. a nap bármely szakaszában. kikerülöm a ládákon. a zárt osztálytól. alig azonosíthatóan rövid csomagok.és jegyszedõ-. g) Az este megadja magát az éjszakának. félóránkénti elaprózott vizeléssel. míg csak át nem villámlik az agyvelõn az elektrostimulátor tízezer voltos fényrobbanása.értelmesebb ápoltat. összenyálazott fényképek dugdosásával. egy idõtlen sláger dallamával. felforgató üzenetek rejtjelezésével. páros vagy csoportos önkielégítéssel.és karalábéhalmok mellett. f) +tmegyek az úttesten. gyönyörûséggel teljes mosolygással. a fõorvos számára egy végül is mindig visszanyelt mondat fogalmazásával. lágyuló. a kémcsõfúvó- és gépkönyvelõ-. pincékben és alagutakban tárolt.és takarító-. zsákokon szendergõ kofákat (térdüket felhúzva. az elhárított nap és a kékre festett villanyégõk légoltalmi világosságában. látomások öklözésével. a spárgával összecsomózott kosarak. erjedõ.

mennek egy mindent elfelhõzõ nászéjszaka. koporsó alaprajzú tükörbe. laza combokon. mert minden lehetséges történés közül már csak ez az egyetlen. mennek a perecet rágcsáló. mogorván és elszántan. készen már mindennek az elfogadására. a hús. téveteg gõggel irányt változtatnak.arcom is belép egy aranyrámás. zsebrádióval és összegyûrt mozimûsorral. érdektelen kirakatok elõtt toporognak. hogy már csak aludni lenne jó. lemerevedett arcukon az eredménytelen kóválygás üledékével. és már egy vonalban haladnak tovább. szobrászi pillanatkép felé. egy bádogredõnnyel elsötétített üzlethelyiség. anyagraktárosok és darukezelõk. fonott hálóban kenyeret. egy hátsó udvari szükséglakás. a fullasztó nyakgödör. mennek a kicsúszó gombok. valami gyors és sikeres megoldás egyre zsugorodóbb reményével. úthenger. bal kezüket nadrágzsebükbe gyûrve. figyelik a fehérnemûszegélyek kidomborodását tapadó szoknyákon és pulóvereken át. mennek egy megkülönböztethetetlen ágyék kettéolvadó ajkai felé. várakoznak. . s már menetelnek egy másik alak után. rázökkennek magas szárú fûzõs cipõikre. fekete patak lopakodik át a zúzmarás erdõn egy baracklekvár-színû hajnalon. a bõr. a kamaszlegendákkal kárpitozott far. vagy néhány mondat után oldalt kanyarodnak. száraz. amiben meg lehet kapaszkodni. mert vége a napnak. a szõr tüdõig-torkig érõ torlódása. íves. rózsás arcú. a két elõretartott karon lecsúszó melltartó. valamit mondanak. hosszú hátakon és rövid. vastag és vékony. dúdolgató. egy olajos hordókkal körülrakott gödör. elõresietnek. hajukat igazgató. a szétváló kapcsok. körülkémlelnek. felvágottat és hajmosószert cipelõ. mennek. lemaradnak és nekilódulnak. és a három elmaradhatatlan mackó ott játszik alatta a megdõlt fenyõtörzsön. szõrös és csupasz lábikrák után. a térd alá göngyölõdõ harisnyák. rugóznak puha bocskorban. az izzadt albérleti éjszakától egy túlontúl ismerõs láb nyirkos érintésétõl. húsos hátakon. . egy visszhangos pincelejárat. cseresznyeszájú megváltó egy képkeretezõ kirakatában. frakkos. ha körülöttük szabad tér nyílik. mennek ötlépésnyi távolságban.és italboltvezetõk. majd hirtelen felzárkóznak. két összeillesztett kútgyûrû felé. ondolált haján erdõnyi tüskével. és körös-körül cilinderes. csokornyakkendõs kutyák ácsorognak lovaglókorbáccsal kezükben és szemüveggel az orrukon. egyik mellékutcától a másikig sodródnak. szúró gerincük egy névtelen útkeresztezõdésnél hírül nem adja. a lakatosok és tetõfedõk. s nyomukba erednek gumitalpakon. selymes szõke. hátranéznek. kirakatot nézõ. könnyû combokon és visszeres. egy áporodott alkóv. mennek egy betonozott mosókonyha. egyik járdától a másikig. tûzifalehordók és kocsimosók.sarkukon csattognak térdig pántos saruban. levéldíszekkel telecsiszolt. rágyújtanak és továbbiramodnak. a gyerekfej nagyságú emlõk. fáradt arcú és rosszul kifestett nõk után. h) Krisztus csavarja égre a szemét. és még nem történt semmi. tulajdonjogukat a többieknek jelezve. mennek egy égetõ. amíg sajgó talpuk. mennek irtózva a kapuzárás közeledõ percétõl.

Utaztam már vonaton. +gy. a kis. Alig kifejtve magam e látomásból. kinagyított családi csoportképpel (a földön törökülésben a gyerekek. mit mondjak. sírkõfaragók és jelmezkölcsönzõk kis mûhelyei. szívósan. egy fölemelt lábú. de bennünket túlélõ. ünnepi perceink és sóvárgásunk. aranysüveges robotember szaxofonozik ûrhajója mellett. vagy ódivatú szuronyos puskával hasba szúrnak egy sötétkék plasztikkatonát. hogyan néz . egy üvegfüggõcskékkel teleaggatott álvelencei csillár hat karján hat érintetlenül lógó. cukrászbarokk játszadozásban az ordas anyaggal. kárminbugyis kánkántáncosnõvel a szekrény tetején két meggybefõtt között. sérv- kötõárusok és töltõtolljavítók. egy elmocskolódott fallal. felpumpált arcú slágerénekesek. öklömnyi járomcsontjaival a stilizált Lenin. mindentudásunk és harci lázunk jelvényeit. tudtam. ezeket a mészkukacos. selejtes álmoktól és lõtt sebektõl ragadós falakat. tetején sapkás nyúlfej. sárga plasztikkatonákról. Kiemeltem az ablak mögül egy arcot. kívül hordott szívének kis tûzcsóváival. Az újrafelismerés ámulatával nézem révületünk és földi bájunk. boltjai mellett visz el az utam. magunkhoz édesgetve a lakatlan jövõt. a megszállatlan síkokat. és miközben mûfogsorkészítõk és foltozószabók. baktatok tovább a térrõl nyíló nyolc egyforma utca valamelyikén az irgalmatlan és testvéri megértéstõl. mégis érdemes volt kimenni elé. de visszatérni már nem tudott a felemelt lábú. elkísértem talányos úti céljához. és itt van a romolhatatlan születésnapi torta is. mûvirágtermelõk és lúdtalpbetétárusok. parókakészítõk és szõrmepapucsárusok. középcsatárok és világsztárok és többemeletes koponyájával. lábápolók és gázszerelõk. a folytonosság oszlopai). a távirányítható piros csengettyûs tankról. amelyen egymás mellett sorakoznak a rajzszöggel felerõsített gyásztáviratok és a tulipános ingaórával. a villogni és kerepelni tudó géppisztolyról. köznapi szégyenektõl. kis. egy paradicsomi állatkert csacsogó ábráival megengesztelve falainkat. i) A falusi vasútállomáson mindössze fél percre állott meg a gyorsvonat. öten-hatan szálltak csak le róla.menyasszonyi fátylas oroszlán negédeskedik csepp gázlámpa alatt. egy zöldesen derengõ akváriumhoz támasztott. csipkeszoknyás. melynek egyik csücskébe magam is odaillek. melynek nemzetiszínû faköpenyébõl kivonult. amint épp kézigránátjukat készülnek elhajítani. férfimaggal és paranoiás üdvösséggel nemzõ apáink üres szemû maszkja alatt talán csakugyan élhetõbb az élet. Nem tudom levenni a szemem a bazári hadfölszerelésrõl. bõrözött végû mankóval. kék csákós huszár. mézszínû légyfogó tekerccsel s alattuk egy hófehér hajkoronával. földszinti ablakok jóvoltából a félmeztelen Máriával. mögöttük kalaposan vagy hajadonfõtt állva a szülõk. kiegészítem a teljesedõ látomást a lámpafényes. táncoló kacsa és álcukordísszel pingált köszöntõ versike. a nyolckerekû teherautócskára szerelt taktikai gumirakétáról. a székeken egyenes derékkal a nagyszülõk.

mindent tud. akkor. túl a vízköpõ szörnyek csordáin. és naponta mérgelõdik a drágulás miatt. és visszamegy. amelyhez -túl életünknek a felén -már igencsak hozzáköt az érdes megszokás. utasok és búcsúztatók mûvi holdfénnyel elúsztatott sokadalmába. Nézem most magam egy tetszõleges arccal. az örökké fürdeni vágyó svéd lányokat. amikor a szoba már átvette bõrének. nincsen már sok különbség köztünk. bajuszos cserkésznõt. s egy õsz eleji kora délután soha eddig nem ismert nyugalommal hajtja hátra tarkóját az óceánpart kavicsfövenyén. mire gondol éppen. s a körözõ sirályok alatt. a kagylót és a halászokat. a fehérre mosott székesegyházat. ezüstre festett nukleáris ipartelepen. aztán megunja a vizet. a langusztát. a motorozó néger apácát. egy. érvényes pecsétablakokkal különbözõ formájú tányérsapkák tisztelgésére szerzett jogot. dohányának. hogy milyen fura: mögötte van ez az összeszabdalt földrész. az autóban telefonáló vezérigazgatót.a félrehajtott fejû utas két bágyadt szemhunyás között az elinaló távírópóznákra és az állomások elõtt ácsorgó helybeliekre. a bambuszos kacsát és a borban fõtt kakastaréjt. és amikor a földalatti-állomáson már harmadszor nyomja be egy vak kínai pénzét a narancsszörp-automatába. a távozó. késõn este. Holnapután reggelig összecsukódik mögötte néhány országhatár fényképes ûrlapokkal. a nyirkos. egy sótól szemcsés. fektében egy bárhová behelyettesíthetõ kéz megérinti a szemhéját. hogy hol van. mosdószereinek szagát. amikor engedelmesen sorba áll egy boltíves sötét hivatali folyosón. itt a pályaudvar indulási oldalán. õ. mikor így. ahogy elmesélik egymásnak. a villanybiliárdtól elrángatott kurvát és a porosan menetelõ. és nem mer szólni a pipázó és fülét kapargáló tisztviselõnek. azt hiszem. partra vetett szalmakalap mellett. szélverte ablakok mögött. és kérdezõsködés nélkül hazatalál. õ is megkedveli a tengeri pókot. túl néhány pirosra. kékre. amit egyáltalában tudni érdemes. rólam. voltaképp a bõrömben is lehetne. valamivel beljebb a kontinensre. a homárt. hogy már túlságosan régen várakozik erre a pecsétre. a kétszázhuszon-hat melltartós próbabábut egy nagyáruház teljes emeletén. és egy már otthonossá vált hang idegen nyelven megkérdezi. voltaképpen nem gondol semmire. az undorodó rendõrcipõ elõtt vinnyogó hímnõ koldust és a kocsmában józanon iddogáló munkásokat. csak valamivel fárasztóbb nap után. kevéssel éjfél elõtt. Elnézi a fekete tehenet. akkor talán már mindegy. a többi közül alig kiemelkedõ. j) . még a vörösbort és a hagymalevest is. de néhány napig még elüldögél a tengerparti városka fogadójában. mit ettek nyári vakációjuk alatt. mely homlokát a nemzetközi expressz kék világú ablaküvegéhez támasztja. itt is hagyhatná talán. és amikor már a helyi híreket kezdi elõször olvasni az újságban. Beletöröl az ósdi fedett csarnok elhanyagolt falába. az ósdi fedett csarnok ritkuló tömegében. a helyben maradóról. a helikopterrõl rányitott országúti kocsiforgalmat. legföljebb arra. amikor a térkép már a fiókjában hever. a zsebébõl elõhúzott banán héjával csapkodva a köveket. az összeszabdalt földrész egyik városában.

mert várja karácsonykor egy félkegyelmû öregasszony hájat szeletelve egyetlen szobájában. akarnok mániáikkal és furakodó hízelgésükkel. aki láujja közt égõ papírral rugdalózik. vizeletben ázó. de aztán mindig megkerülnek. akit be kell mutatni börtönbõl szabadult anyjának. aki izzó piszkavassal akarta kiszúrni féltestvére szemét. és felhozza a boltból a tejet. papír álarccal. de az utolsó pillanatban elejtette. s már majdnem utolérte. könnyel és lendkerekes tûzoltókocsival sem lehet otthon tartani. s a másik. sétatéri padon. idegen bolygókra is. és átkúsznak a rabgazdaság letöretlen kukoricatábláján. tehervagonok cukorrépahalmán. bölcsõdében. nagy halom iszapszén és faforgács között. aki engesztelhetetlen. és elindulnak a határra. és kibontják a cellájuk falát. akinek rimánkodó leveleire soha sem érkezik válasz. bevonszolta a fiút. gyóntatófülkében. és megbilincselt kézzel kiugranak a vonatból. konyhakéssel. üvegcserép és krumplihéj között ótvarosan fekvõ csecsemõket. hogy melléje az új élettárs fekhessen. s a többiek. elkábíthatatlan önzésükkel és kísértõ gyengeségükkel. homoktároló ládában. rendõrségre surranó . és cipõtalpbélésük alá rejtik a lopott pénzt. szemetesvödörben hagyott csecsemõket. és elmennének tengerentúlra. és a tárgyalóterem elõtt áttörnek a nyugdíjas kíváncsiskodók gyûrûjén. amíg õ evett és elaludt. kiszáradó. zseblámpával. Jöjjenek el vizsgáztatóink. a lehûlõ testû. Közben azonban várom ügyfeleimet. az. idegenek karjában. és eltakarja tintával befeketített nemi szervét. és sarkukban a loholó fegyõrrel felugranak egy induló teherautóra. földre ejtett. csíkos ruhájukat egy árokban kicserélve. ahol csak másodnaponként kapnak enni. a kamasz. akit félõrülten keres egy öreg házaspár értelmetlen sejtések után kószálva az utcán. mert senki sem jön hozzá. párna alatt fuldokló. a gyerekek. és kifutott ajtón. meglátogatják anyjukat. lakatlan sertésólban töltött éjszakáik után az elfogott csavargók. felfegyverkeznek iránytûvel. akiket selyemcukorral. akit késsel üldözött a körfolyosón az apja. nádasban vacogva. orvosi várószobában. jöjjenek erdei avarban. jöjjenek a gyerekek. meleg kezükkel és illatos koponyájukkal. õskori aggodalmukkal és rémületes tanulékonyságukkal. mert kimásznak az ablakon. feltört ajtajú nyaralókban. széngázból kimentett. a lány. akit örökbe fogadnak. a fiú. és bedobják iskolástáskájukat egy pincébe. hogy napközben vigyázzon a kutyára. mert anyja az ágyból leköltöztette a földre. és sírva-nevetve csókolgatta a kezét. gyapotszállító uszályban. egy bibliás özvegyasszony kidugott lába elé egy seprûnyelet. alkalmazkodásuk sérelmeivel és hitványságunk kaján lenyomatával. aki hiába vár a rács mögött. míg a sötétzárkába nem kerülnek. jöjjenek számozott fehémemûjükben és elforduló szemükkel az intézeti gyerekek. aki örül. nevelõ szándékú pofonok felé. és fejbe rúgják a besúgót. hozzák ide a kórházban. ezeket a hívattan és bosszúálló ellenfeleket. és átvetik magukat a kõkerítésen. falhoz nyomott. és leütik a pénzesfiók kulcsáért. öröklétben ingázó fûzõs cipõjükkel és elõszivárgó mosolyuk érdemrendjével.

a . hüvelyükben elrejtett aranyláncaikkal. mikor a nevelõtiszt kezet fog velük. jancsiszöggel és halszálkával megtöltött süteményükkel. elrákosodott tárgyatlan és megnevezhetetlen sérelmeikkel. elektromos maszturbálószerkezeteikkel. és jöjjenek a mindig alulmaradók. akik névtelen feljelentõ leveleket írnak önmaguk ellen. s egyéb agyafúrt bûnjeleikkel. jöjjenek a szeretet piócái és hörcsögei. az ujjukat szopók. a kucsmájukba nyöszörgõk. akiknek bordáját éveken át nyomja egy acélrugó. mindig ugyanazokra a kõkockákra lépve. hogy kimessék hasából egy vörös hajú zsidó ószeres gyerekét. akik csak a negyedosztályú koporsóban maradnak elõször magukra. a vízipisztolyból vitriolt fecskendõk. a tenyerüket kaparók.szerelmük albérleti ágyában. akik az ámyékszéken is visszafojtott lélegzettel párosodnak. akik gyógyhatású virágcserepek és hímzett terítõk között teljesíthetik majd csíkos hálóköntösükben. akik olajfestékkel kenik be ablakukat. a mentegetõzés részegei. akik sohasem tudják végérvényesen felmenteni magukat. akik végül is vígjátéki félreértésekbe halnak bele. s már egyedül ülnek õszen. ha elõlrõl ölelik õket. csecsemõjük fejébõl kipiszkált légypetéikkel. hogy egy belépõnek kezet nyújthassanak. akik a konyhaasztalra kötözik gyermeküket. divatlapokból és pornóképekbõl összevágott collage- aikkal. ezek a dühös telefonálók. és jöjjenek szabadalmaikkal. keveset szólnak. nehogy a feleségük belenyúlhasson. cipõkrémes dobozba rejtett rövidhullámú adóikkal. fehér ajtó mögött. nehogy rájuk ismerjenek. akik havonta egyszer végignézhetnek majd egy bábelõadást. a tudós székrõllefordulók. nehogy a házmester megerõszakolja õket. akiknek mindig elfelejtik a születésnapját. gombostûvel. és elsírják magukat szabadulásuk napján. mérgezett baracklekváros-üvegekkel. akik pinceablakukból évszámra csak a cipõjét látják embertársaiknak. a szappanbuborékot köpködõk. hátul már magányosak. rémverseikkel. akiknek sosem jutott még annyi tér sem. akik sohasem kapnak vonalat. akiknek gyémánt félkrajcárját végül is mindig ellopja a kiskakas. akik egymás után többször is különbözõ álneveken mutatkoznak be. rögeszméik papagájketrecében. és jöjjenek az önzés egyeduralkodói. akik majd megtanulnak színes papírokat ragasztani. akik esténként tûvel. míg végre bekerülnek a nagyidõsök közé. ezek a fázékony kitaszítottak. akik hitvesi szeretetbõl soha nem tudnak igazán kinyújtózni. hogy eltereljék a nyomozószervek figyelmét. ezek a titkos fõügyészek. és kést köszörülnek. nehogy a szomszéd benézzen hozzájuk. kopaszon a fegyház lovas kocsijának bakján. a tetovált fejûek. akik hosszan várakoznak majd a csak kívülrõl nyitható. akik körül a vas rozsdás. míg el nem jöhetnek értük vagy kötött kabátjukért és jegygyûrûjükért a szívópapírra sokszorosított levélben értesített hozzátartozók. mint egy civilizált börtön fegyencének. ezek az emelt fejû vértanúk. a fekete fogú vacogók. jöjjenek a forgó szemûek. vizet forralnak. akik vizesdézsát tesznek az ajtó elé. motozáskor nincs mit elvenni tõlük. és minden jót kíván. sivatagi ingajáratukat. akik. ezek a bélpoklosok. cérnával bevarrják a zsebüket.

másikunk hallgat. akiknek ráülnek a kalapjára. ezek a hátmegvetõk. nyáron a télikabát. akiknek ingét. akik az undor és az érzéketlen otthonosság között. akik két karju-kat már elõre arcuk elé emelik. búvóhelykeresõk. szerepük tuskókezû mûszerészei. és lomha ütközésekkel megindulnak a bútorok). megkönnyebbülnek a polcok. akik abban sem lehetnek biztosak. akik soha semmit sem kaptak ingyen. egy felfokozott és gyengéd órán meggyújtják a meszkalinos ráismerés karácsonyi csillagszóróját. aki akar. a dunnahuzat és a párnahaj. akiknek otthonából néha megindul a látványos és szertelen processzió (vonul kifelé az ünneplõ ruha. és szertelazul a megfordíthatatlan entrópia elõrehaladott és valószínû állapotában. hogy megvalósuljanak. hogy anyjuk másnap megismeri õket. jöjjenek el az élhetetlenek. mert nem tudják eldönteni. akiknek mindig egy elúszó arc érdeklõdik a hogyléte felõl. hogy ezúttal sem csöngetnek be az ajtón. akik végül is úgy döntenek. akiket az iskolaudvaron egyik csapatkapitány sem választott be a csapatába. levet-kõznek a lószõr matracok. a szövet fényes. almacsutkának alásétálnak. új viszonylatok fölállításának ezek a szürke ujjú hõsei.. akik álmukban sem jutnak elõbbre az utolsó elõtti helynél. ezek a mellõzöttek. mint egy húgyos pelenkát. a falról lelép Mária. a fa szuvas. hogyan szólítsák meg a címzettet. akik elõl a többiek valamit mindig eltitkolnak. akik minden hulló köpésnek. akik végül is azért nem írják meg azt a bizonyos levelet. a vezetékbõl kifut az áram. és befokhagymázzák a gallérját. egyikünk beszél. öreg.mész kukacos. akiknek csak egy inggomb. utánarepül a terítõ. a cipõpucolást és a közösülést. legalább együtt vagyunk. és törvénybe iktatják semmiségük tapasztalata fölött a letartóztathatatlan szemlélet szabadságát. egy telefonérme. akik gyakran sírnak a tükör elõtt. akik cukorkát és feleséget mindig a maradékból választanak. Jöjjön el mindenki. a kacataikkal szembesülésnek ezek a leforrázott vádlottai. az ablak viszont repedt és homályos. egy aszpirintabletta hiányzik ahhoz. lepedõjét úgy fogja meg a zálogházi becsüs. minden tárgy elhasznált. ezek a remegõszájúak. akik alkatrészeik limlomából sosem tudják összeállítani magukat. kihátrál a rádió. télen a nyári ruha. az átrendezkedésnek. égõ cigarettavégnek. akik hetenként egyszer letudják a fürdést. akik a székesegyházak ezüstangyalait látják a napsütötte gang falán. ezek a sereghajtók. ezek a lábukat váltogató ácsorgók. . elszaladnak a porcelánkutyák.

anélkül hogy észrevehetõ volna. 4. Erõteljesen kitartott á. ö. i hangokon. Az á magánhangzó fölsiklatása és kitartása fönn. ü. A kitartott á majd a. 5. Ugyanez a többi magánhangzóval is. 2. 7. Az áae . mikor oldódik egyik magánhangzó a másikba. a. illetve e hangok szirénázó fel-. e hangok. é hangokkal. HANGGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES HANGGYAKORLATOK 1.áae . Szirénázás u. illetve lesiklatása. . 3. 6.áae .hangok egymás után ejtegetése folyamatosan egy-egy magasságban. Az elõzõ gyakorlat megismétlése o.

hangszíngyakorlat. unalom. 11. fokozások.. nálam. Hangelõrehozó gyakorlat a mamama. nenene. a középhangsáv megállapításával és rögzítésével. Orbán Ottó: A bálna. Orbán Ottó: +llatok innen-onnan. 6. Thomas Mann (Jékely Zoltán ford. nönönö. hangelõrehozás. 5. nánáná. Bõsz Jenõ: Favágók. Rákóczi Ferenc kiáltványa. De kiabálok Engedd meg . váltások. hangelõrehozás. Mondd meg te Nem voltál ott . hangelõrehozás. különbözõ magasságon. Weöres Sándor: Dob és tánc. József Attila: Tömeg. nénéné stb. 13.. nem (népdal). II. de neked hiába beszél az ember! Megmondtam neked hétfõn. Ugyanez az iuü-vel. hangszíngyakorlat. váltások. Gyakorolgatás szavakon: málna. mánámanamene. 4. de te nem értesz a szóból! SZÖVEGES HANGGYAKORLATOK 1. Kosztolányi Dezsõ: Ilona. mememe. de ahogy a légzõgyakorlatoknál vigyázzunk a jó kiejtésre. 10. csöndes erõ. Ugyanez a nanana.. nulla stb. Weöres Sándor: Magyar etûdök 26. 9. Tóth árpád: Láng. széles fokozás. 15.stb. momomo stb. Pázmány Péter: A halálrúl. A gyakorlatok lényege a jó hangvétel. Paul Verlaine (Tóth árpád ford. Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart. itt is .. Nem maradok Megmondtam neked hétfõn. mámámá.. 18. Ugyanez az oöé-vel. nem. 16. 15. Azonos hangmagasságon. malom. 12.A gyakorlatok a zongora kitartott hangjaira történjenek. IV.. hangsorokon. Nem. vagy "de igen" je felel. hogy nem tudom behozni szombatra. 2. 14.hangsorokon. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékirata. szavak mondogatása "elõl". váltások. nonono. hangszingyakorlat. hogy hozd be nekem szombatra. De ott voltam Ne kiabálj . Dózsa György ceglédi beszéde. hangelõrehozás. mellé. .): Õszi chanson.. liliom. és fokozva az erõt és magasságot. hangszíngyakorlat. hangerõgyakorlat. Nem engedem Vállald el .jálájalajele.): Ki harangoz?. Nem vállalom Maradj . 14.. 8. 9.nálánalanele. 11. összetett hanggyakorlat. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez. Az elõzõ játék a következõ mondatpárokkal: Te voltál . Béla levele a Pápához. A tagok körbeállnak s egyikük "nem" jére a másik "igen" je. Nem én voltam Mondd meg neki . 17. 13. középhanggyakorlat. 10. 7. erõteljes középhang. 12. hangsorokon. középhangsávskála: 3.8. 19. hangszíngyakorlat. váltás. +brányi Emil: Magyar nyelv.

törik a fa derekát. Nyilván pompás tûzvészt akart. TÓTH +RP+D: Láng . A száraz fû se vette észre. Sándor napján megszakad a tél. BÕSZ JENÕ: Favágók Csim-bum. mert a 13. s legott Hetyke lobogásba fogott.Eldobtam egy gyufát. . És mosolygott minden virág. nincs több fázás. szõkék legelébb. izzó leget. oda vág. Égõ erdõt. . csim-bum. boldog aki él. és a földre ült. furcsa törpe. gyakorlattól kezdõdõen a szövegek nyilvánvalóan hangsúlygyakorlatok is.Lábhegyre állt a kis nyúlánk.Nem rezzent senki fel a vészre. .Nem látta senki más. 3. . körbe. zsákban Benedek hoz majd meleget.De gõggel álltak fenn a fák.Lengett. József napján megszûnik a szél. elõre. Ide üt.Vígat nyújtózott. a zöldbe mart.Lobbant még egy-kettõt szegény. mi dönög a dombon? Két fejsze. . Élfáradt. ha mondom. végül barnák és a maradék. . 1. csak én. Izgett-mozgott. S meghalt a moha szõnyegén. . 2.S a lázas törpe láng lehûlt.Piros csodát. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik. . kigyúlt eget. Hegyes sipkájú sárga láng. WEÖRÖS S+NDOR: Magyar etûdök 26. . .gondot fordítunk a nagyszerû légzésre és a kiváló értelmezésre. aztán feketék. táncolt. .

tengervizet iszik a bálna. nem nem megyünk mi innen el. nem. míg a gazda. Bunkós bottal. bábeli . NEM (népdal) Nem. majd beszélünk a fejével. a bálna. a füle fekete. a bálna. hasa csupasz. folyton zabálna hallevest reggelizik. nem. kongástól terhes levegõ-egében! Harangok. ringnak-rengetõznek. nem nem. házigazda bunkós bottal ki nem ver. feje kopasz. nem nem megyünk mi innen el. harang-ár supra urbem. az egész város felett. a bálna tenger tehene. ha jön a bálna!" 6. harangok. házigazda. hét tenger csodája! Pléhtábla a víz alatt. THOMAS MANN: Ki harangoz? Harangszó.Csim-bum. meg meglódulva gerendáikon. fejszenyéllel. A bálna. a bálna. lengenek-hintáznak.- hó rukk rajta. lábaikon. csim-bum. NEM. A bálna. nem. NEM. bunkós bottal ki nem ver. tekeredik a gyökér. nem. míg a gazda. nem nem. százhangúan. ez van rápingálva: "Vigyázz. 5. A bálna A bálna. nem. ORB+N OTTÓ. délutánra teli lesz a pajta! 4.

más dudorait bevonja. hánykolódik. a tömeg! Mint a megriadt legyek röpülnek róla a kövek.- Óh! Minden más hiábavaló. Kenyértésztaként dobódik.összevisszaságban. gyárért. zeng már a "Beati. Szálló szikla apró szikra. bekap a tömeg! Felleget fú orralika. JÓZSEF ATTILA: Tömeg Munkát! kenyeret! Munkát! kenyeret! Jön a tömeg. a lovakat. nyúlik. görbedõ atyáim. kapja. A tömeg járó erdõ rengeteg. hogy mikor zeng még az "In te Domine speravi". tenyere Százezer hegy a kenyere. mintha ministráns-fiú rázná meg a misecsengõt. ahová ér. önkongásukba. nyúl.nincs itt se ritmus. gyorsan csendülnek-bondulnak . (Jékely Zoltán ford. boglyáért. a csákókat. és önnön szavukba: harangnyelv- kongatással. ha vasdorong ütötte meg. sem összhang. idõt hagyván a zaklatott ércnek magát kikongani. válik amõbaként. Fiastyúkért. egymás szavába vágva. ha megáll. Világ. mint ki a szemét kinyitja. quorum tecta sunt peccata".) 7. . a tömegnek nincs kenyere. édes. Kapkod. odvas foga bérkaszárnyák görbe sora. dagasztódik a tömeg. Súlyosan. a kocsikat. sovány leánykáim a tömeg. a Göncölért. Tömény õssejt. hétórai munkáért. Termõföld talpa. Körötte füstölgõ csövek. a fölmutatott kardokat. sõt élesen belecsilingel kisebb helyekrõl is. viszi már az ár! és sodorja a padokat. bõvizû alföldi kútért - Nyirkos. egyszerre beszélnek. vér a gyökere. máris lendülnek a túlsó peremhez. itala nem féme ködnek s a ködök bár hegyet födnek. a kiszniket. csûrért. püffeteg tapogatóit kibontja.- ni. Folyót piszkál a szalmaszál.

Csatakürtök bõsz riadása! Halld! Halld! . színdús szavakat. a csönd. érzés oly ragyogva hord.. Annyi bájjal. Festi-e más nyelv Oly remekül? Pattog a víg éle. mi fejben vagy szívben fakad. a tervezõ - Éljen a munkásság. Hát a csapongó Gyorsszavu tréfák Játszi szökését.. Nagy eszme. mint sír-fáklya lobban. S dörögni úgy tudsz. komor szavát.. Pajzán. mint hõsök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy. Mint egy király az ünneplõ bíbort! Bír-e más nyelv úgy epedni. tovább! 8. Mikor ébren semmi sincs más. Mert csak enyelgés. Csak a fák sötét bogán: Hangos. S erõs. Õrzõ oltárrá válik a kebel. derûs vagy. Búg. mint villámos ég! Minden. annyi kéjjel Olvadóbb. az átok. fölrúgja milliónyi láb. Tarka bohóság Volt az egész!..az alku. többé nem dobhat el! Szentség gyanánt hogy befogadja éked. mint egyház harangja Mely messze hinti mély. Ciklops pörölye. mint mennybolti kék. nem fogja polgári ravaszság. néma szerelem. langyos éjjel. Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja Úgy zendül benne. a dolgozó. mint lant zenéje Holdvilágos. hogyha csatát fest. tovább.. szilárd. +BR+NYI EMIL: Magyar nyelv Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára võn. Tõled nyer pompát. +m sebe nem fáj.. parasztság. boldog csalogány S boldog. a szó! Õ az épület s az építõ lenn alapkõ és fönn tetõ. - hú! tömegek. mint a gyászdal. Mely virágot s dalt terem. S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban. Úgy döng minden szó a kedélyen át!. mint nõink szeme.

krokodil. Dúl a szilaj kéz. inkább piszkos bundát hordasz. kipislogsz a nádból. krokodil. krokodil. bõrpikkelyes. mezõben udvarolsz jó erõben: "Én vagyok a szörnyû Tigris. szitok és zuhanás! Rázkódik a föld. krokodil. lengeteg! Tündérszoknyád .Száguldva. ki téged Ajkára vesz majd: Elsõt rebegve Végsõt sóhajtva! 9. Százak keze vág. Amíg világ áll! S legyen megáldott Az is. csattog a kard. Krokodil. sárbundás. Erdõben. szép nyelv. vihogva. iszonyodva reng.. százak keze lõ. Sebet osztva süvölti: ne bántsd a magyart! Hatalmas. nálam szörnyebb tigris nincs is!" Hattyú Hess hattyú. ORB+N OTTÓ: +llatok innen-onnan Krokodil Krokodil. tigris.. Csak ágyúdörej. Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kísérjen áldás. Nem szárnyal a vér-ködös égre más. a szemed sem áll jól! Tigris Tigris. Amerre a kartács vad tánca kereng!. kapálva Dölyfös paripák robbannak elõ. hétpróbás. ritkán mosdasz.

három kutya.lengeted. liba. Hess hattyú. Nagyoroszlán. csin. csuda kutyaszán Csuda szán. boldog. Oroszlán Kisoroszlán. Kisoroszlán. Csin. gömbölyded. fut a kutyaszán Fut a kutya. kutya-kutyaszán Egy kutya. két kutya. csini. liba. táncosnõ. szerelemtõl elapad. huss! . fut a kutya. liba. vadliba. csuda szán csuda kutyaszán. Vadliba Vadliba. Folyó vize addig tükröz. Csin. négy kutya. Nagyoroszlán kevéssel. vele fut a szán. vízben nézed magadat. csin. Kutyaszán Csin. csini. mikor bömbölhet. felhõtokban drágakõ! Vízre hajtod nyakadat. csin. hol rohangál. hol poroszkál. beéri húsevéssel. csini.

aranyos. liba. KOSZTOL+NYI DEZSÕ: Ilona Lenge lány. fény felé. csuda.Itt van a csuda. Lelkembe hallgatag dalolom. harmatos. Minthogyha a fülem szellõket hallana. lelkeket lengeni. Ilona. Müezzin zümmög így: "La illah il Allah". Arra. Ilona. . éj felé. Vadliba. 10. vadliba. huss! Itt van a csuda. a cseresznye tûzpiros. Itt a tavasz. holdvilág mosolya: ezt mondja a neved. sellõket. mezõ csatakos. csuda- szép május. lallala. csuda. Ilona. liba. hol feltûn és eltûn a fény hona. Ilona. mint ahogy zengem én Ilona Ilona. aki szõ. csuda- szép május. liba. dajkálom a neved lallázva. erdõ.

csupa a. ó az l dallama. távoli. Ilona. szellemi lant-zene. csupa tej. s balzsam is mennyei lanolin. . nem múló hallali. Vigasság. nem múlik el soha. csupa jaj. halovány anilin. ibolya Ilona. mint ódon ballada. alkonya. úgy sóhajt. csupa o. Lankatag angyalok aléló sikolya. Ilona. csupa kéj. fájdalom. És nekem szín is ez. Ilona. halkuló. halovány kék-lila. Ilona.Ilona. Ilona. Elmúló életem hajnala. Csupa l csupa i. Balgatag álmaim elzilált lim-loma. Ó az i kelleme. Ilona.

WEÖRÖS S+NDOR: Dob és tánc csönd béke csönd béke fény csönd fénye béke csöndje fény békéje csönd fényes csönd béke csönd béke fény béke csöndes fénye fény csöndje csönd csöndje fény fénye béke csönd fény lombban kõ csönd köve kövön fény csöndje kõben csönd béke kõ békéje béke köve lombban csönd fényes béke kõ lombban fény kút csöndje fû kútra hajló béke csönd kút békéje inda . múlni már.) 12. Mit felkavart A rossz szél. csak sírok. Ilona. Halvány beteg. Ilona. S ont monoton Bút konokon És fájón. búsong A tájon.Ilona. Jajong. PAUL VERLAINE: Õszi chanson Õsz húrja zsong. Óh. S elém a sok Tûnt kéj kél. S én csüggeteg. Õsz! hullni már Eresszél! Mint holt avart. Míg éjfél Kong.. (Tóth +rpád ford. 11.. Ilona.

fû inda kõ lomb hintája kúton fény ingája kútban csönd dajkája csepp csepp kút cseppje cseppek csengõ csöndje csönd cseppje fény kút habja kõ lombja fény csöndje béke szél víz föld kis patak irama fény halmai föld keblei kút karjai kõ lábai víztüdejû szél lombtorkú csönd fûruhájú fény kõarcú béke reggel dél este éj hajnal karéja dél sziklája alkony karéja éj sziklája csönd béke fény hímzése hab szövése szél fonása füst rovása tûz írása örökös szálak verejtéke só orsó koporsó kop kop harkály óriási csönd órája sok külön kis csönd ingája kövön gyík fénylõ néma bálvány béke veled szeretõd lappang virágzó ág rejtekében párod rejlik minden kapu hajlatában rend ünnep béke rend köve ünnep lombja .

egész Európa ellen töméntelen hadat indítanak. holott minden más nemzet. s mint a juhakolt a kerítés. Abban állapodtunk meg. nyitva áll a kapu számukra a többi katolikus keresztény ország felé is. Bulgária. akikre legjobban fenekednek. megkerestük az egész kereszténység három legfõbb udvarát. amiért ekkora csapás után is vonakodtunk meghódolni. azt már megmutattuk. egyedül nyugatról a németektõl. mert ez az ellenállás vize.csönd füve béke kútja szállj békés lomb csöndje fényes ünnep ága lengj ima irama unalom fénye csönd ünnep béke rend szállj ima fény ünnep lengj béke fény csönd béke csönd csönd béke béke 13. mert amikor a tatárok országunkban harcoltak ellenünk. mind adófizetõik lettek. de mindezektõl semmiféle vigaszt. Itt álltunk tíz hónapon át ellen a tatároknak. Nyissátok meg az atyai szívet a hit védelmében a köz javára az üldöztetésnek emez idején. Kúnország.a tatárok egyszer birtokba veszik. Napról napra jönnek hozzánk a hírek a tatárokról. vagy segítséget nem kaptunk. hanem az egész kereszténység ellen. hogy a Dunát várakkal erõsítjük. mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie. hogy nem csak ellenünk készülõdnek. Hanyagsággal sem vádoltathatunk. amikor az ország javát váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el. IV BÉLA levele a Pápához Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részben pusztasággá változtatta. +me tehát most valóban fenyegetni látszik a nagy szükség. amely ellen erejüket megmutatták: Oroszország. hanem a villongás töviseit kell éreznünk. Amit a gyakorlati tapasztalat harcikészségünkbõl megmutathat.ami távol legyen . csak szavakat. de innen is nem gyümölcsöt. úgy veszik körül a hitetlen népek. amikor magunkat és a mieinket kitettük a tatárok soha nem látott erejének. . Ha ezt .

+gérem. Nekik szántjátok a földet.ha szándékunkat isten segíti. Amely házakban most laktok. rövid üdõ forgásában egytûl egyig meghaltok: úgyhogy legfeljebb negyven vagy talán csak harminc esztendõ után.visszaszerzem azt. sem kincs és gazdagság.14. ha voltunk-e e világon? Sõt akik most ismérnek holtunk után úgy emlékeznek rólunk. ha nõsül. ki összegyûjtött benneteket. fullánkjátúl meg nem menthetett. és száz esztendõ elõtt bírták. Valakik most itt jelen vagytok. hanem rabszolgául tart titeket. ha a királyhoz megy a maga dolgában . ezeken az utcákon jártak. ezekben a házakban éltek. sem ifjúság és hatalom senkit a halál nyilaitúl el nem rejthetett. Meddig tûritek még ezt a gyalázatot magyarok? Kövessétek istent. a ti rovásotokra megy a dolog. mennyit ti gondolkodtok azokról. nekik neveltek nyájat és csordát: nektek csak szolgaság és ínség marad. kik ezeket a házakat építették. mint álomban látott dologrúl. és fegyvert adott kezetekbe! Rajta hát. gazdagságokat gyõjtöttek. sem uraság és birodalom. egy sem él közületek: száz esztendõ múlva pedig azt sem tudják az utánunk valók. Polgártársai vagytok a magyar nemességnek. P+ZM+NY PÉTER: A halálrúl Se bölcsesség és szentség. szolgaságban tartják önnön nemzetük tagjait. támadjatok ellenségeitekre! Oktalan félelem ne csökkentse bátorságotokat! Ne gondoljátok. Nincsen is nagyobb bûn. hogy szabadságotok visszaszerzésében vezéretek leszek s . Amit hoz az ugar a ti fáradságotok által. Minden ember tudja Magyarországon. azok mind másokra szállanak: kik tirólatok annyit gondolkodnak. mit száz esztendõvel? húsz vagy harminc esztendõvel ebben a várasban laktak. ha leányát adja férjhez. nekik ültettek szõlõt. És hogy régi dolgokrúl ne szóljunk. vígan ettek. DÓZSA GYÖRGY ceglédi beszéde Magyar férfiak! Mi sem utálatosabb isten elõtt. ittak: mindnyájan megholtak. fáradalmak közt veszedelmekben bátor leszek és hûséges! S ha oltalmazótokul vezérré tesztek a hatalmamat javatokra használom és ellenségeink megtörésére. amely tiszteket most viseltek. amely szépséget most bírtok. akik ezelõtt száz esztendõvel. Ha a nemes házat épít. sem erõ és szépség. de nem parasztként. mintha emberek. ha ti veszedelembe kerültök. mint ha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett. hatalmukkal visszaélve. azaz csak . 15. ha születik. minõ nyomorúság minden napotok.titeket fejnek: bármit tesz. ha meghal. amit barmaitok adnak: minden a nemesség prédája. hogy én elkerülöm a bajt. ha vendéget fogad.

minden jószágunktúl és gazdagságinktúl el kell szakadnunk. gázolja nemzetünket. annyira jutott-e ügyed. minden atyánkfiaitúl és barátinktúl. tusakodunk az mi életünkért. és azok érdeme szerént vesszük jutalmat. Ez a halál. sem kincsünk és gazdagságunk nem késérhet: hanem csak cselekedetink jõnek utánunk. fegyver. Kik dicsõséges magyar vérnek maradéki vagyunk. II. R+KÓCZI FERENC kiáltványa . hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden. országunkat. mint egy erdei kan a szépen plántált szõlõt. hogy Isten ítélõszéki eleiben kell menni. oly országba kell lépni. és nem tudja. hogy valamit bírunk. Mátyás király dicsõségeit kezünkben ismég újonnan megvirágoztatni? De úgy. imé üvöltök: halj meg engem. ha szentül akarunk élni. gyermekünkért. feleségünkért. Erdélyt. hogy minden pompáktúl és gyönyörûségektûl. tinéktek szólok! Ez a rettenetes sárkány a török. koronánknak egy legszebbik boglárát elprédálta. kik kevés néppel számtalan sok ezer pogányokat kergettek? Nincsen-e istennek hatalmában Hunyadi gyõzedelmeit. ihon az emésztõ tûz! Magyarok. Oda pedig sem szolgánk és barátunk. az mi atyánkfiaiért. imé kiáltok. Fegyver. feledékenységben lesztek. fegyver kévántatik. Váradot tõlünk elvette. vigyázunk. valamit remélünk e földön. sok ezer magyar lelket rabságba vitt. ha mindnyájan egy szívvel. segítségül híván istennek szent nevét. hogy ez a test. Annyit tészen. Akarjátok-e érteni. ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem de ha az isten az hazámhoz való szeretetet reám tette. melyen által kell mennünk. halállal való küszködéseden egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én õrállód. mit tészen az. hazánkért meg kell indulnunk. hogy meg kell halnunk? Annyit tészen. ihon a veszedelem. hogy senki utolsó. e világot el kell hagyni: oly útra. anyáinkért. 16. hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon. és jó vitézi elszántság! Vagy nem azoktul a vitéz magyaroktul szármáztunk- e mi. Ne bántsd a magyart Szegény magyar nemzet. ki lészen angyal-é vagy ördög? Annyit tészen. azt mind el kell hagynunk. ennek emlékezetit kell szívünkbe oltanunk. élõ magyar. fejedelmét eltiporta. ZRINYI MIKLÓS. hogy a léleknek a testbûl ki kell menni. ha kévántatik mennünk. körmösen nyúlunk a magunk dolgához. melyben azelõtt nem volt. halálra is. mégis legalább bosszút ezen a dühödt eben állanunk. atyáinkért. és fáradunk. minden tisztektûl és méltóságoktúl. Annyit tészen.neveteket sem tudják. egy lélekkel. férgektûl megemésztetik. vigyázód. 17. Annyit tészen. minden világi édességektûl megfosztatik: föld alá tétetik. és mintha soha nem éltetek volna. sokat a kardnak élivel emésztett meg. elsõben egészségtûl és erejétûl azután minden érzékenységtûl.

Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a
nemzet szabadságának annyiszor mostohán kezelt
sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai
lassú sorvadása közben az ausztriai uralkodó ház végzetes
uralma alatt az egészséges törzset is a végsõ halálos
pusztulásba dönti, s azt követeli, hogy karddal vágjuk
ki.
Ó kegyetlen, szabad népnek tûrhetetlen szolgaság
Katonai kényszer uralkodik, a börtönöket és a
botozást alkalmazzák, ellentmondó törvények, felújított
perek, egymást érõ rablások, a hatalmasok önkénye, árvák
elnyomása, özvegyek kifosztása. Elég soká ûzött
már gúnyt belõlünk a nagyravágyó osztrák kormányzat
kiterjesztett vitorlájú hajója, elég soká pompáztak a
kárunkra, hogy végre az isteni bosszúállás igazságos
örvénye végzetes árjával elnyelje õket.
Hadd lássa meg a világ jogosan megragadott
fegyvereinket!
Életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket
szabad akaratunkból édes hazánknak szenteljük. A
keresztény világ elõtt tiszta lélekkel kinyilatkoztatjuk,
hogy a fegyverfogásra nem az uralom, nem a nyereség, nem
a személyes dicsõség vágya késztetett.
Kelt munkácsi várunkban, az úr 1703.
esztendejében, június hó hetedik napján.

18. KOSSUTH LAJOS: Kiáltvány a néphez
Atyámfiai! Véreim! Polgártársaim!
Az örökkévaló istennek nevében ki az igazságot
védi, és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a
nemzetet: szegény magyar hazánk megvédésére.
A magyar nemzet háromszáz esztendõn át sokat
szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és
a királyok idegen gonosz tanácsosai és a hazának
háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de
mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány
árulást nem hallott az embernek fia, mint aminõvel most
hazánkat meg akarják ölni a hitszegõk.
Ha most a magyar nemzetnek minden fia, aki csak
karját bírja, fel nem kél hazáját védeni, akkor kiirtanak
saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit õseid
vérrel szereztek, árulással szétdarabolják. A magyar
földet, mit véres verejték közt miveltél , s mit a magyar
nemesség, a király gonosz tanácsosai daczára, szabaddá
tett, rácz rablók és illyr pártütõk közt osztják ki, s
téged, szegény elárult magyar nép, ki fognak irtani az
élõ nemzetek sorából, hogy szegény hazádnak még csak neve
se maradjon fenn.
Nem! Ezt az örökkévaló isten nem engedheti. A
magyar nemzet, melynek hûségéért, hosszas, türelmes

szenvedéséért most ily alávaló hitszegéssel, ily rút
hálátlansággal fizetnek, nem lehet oly gyáva, hogy
védtelenül hajoljon meg a gyilkosok elõtt, és veszni
hagyja szegény hazáját, zsákmányul a hitvány árulóknak.
Még a nyomorult féreg sem tûri, ha lábbal
tapodják. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a
féregnél. Aki nem akar hontalan vándor koldussá lenni,
akinek szívében a becsületnek, a hazafiságnak legkisebb
szikrája ég, aki nem akarja a szolgaságnak keserves
bilincsét hordozni, akinek nõje, gyermeke van, aki nem
akarja apái sírját megfertõztetni, aki nem akarja, hogy
gyermekei megátkozzák, aki szabadságot kíván e földön, s
üdvösséget vár a másvilágon: az fel fog kelni isten és a
haza nevében, a rablókat, pártütõket semmivé tenni és
megbosszulni a hitszegést, és Magyarország függetlenségét
és a magyar nép törvényes szabadságát megvédeni.
Atyámfiai, hallgassátok meg szavaimat!
Én a nép javáért éltem, szenvedtem, cselekedtem
egész életemben. És nektek igazat szólok, mintha isten
elõtt állanék. A magyar nemzet 300 esztendõ elõtt ily
feltétel alatt választott királyt, a most is uralkodó
házból: hogy Magyarországot, mint szabad és független
országot, saját törvényei szerint kormányoztatja.
Ilyen feltétel alatt engedte meg a magyar nemzet
azt, hogy a királyság firól fira örökségül szálljon.
Ily feltétel alatt szállott a korona a mostan
uralkodó királyra is.
Tizennégy király megesküdött az örökkévaló
istenre, hogy az ország szabadságát, az ország törvényeit
meg fogja tartani.
De nekünk a királyi eskü semmit sem használt.
Mert a királyok - esküvel fogadott számtalan ígéreteik
ellenére -mindig külföldön laktak, ott idegen
tanácsosokkal vették magukat körül, akik hazánkat nem
szerették, a népet sanyargatták, törvényeinket lábbal
taposták, s Magyarországot minden szabadságából
kivetkõztették.
A nép fizette a terhes adót, tartotta az idegen
katonát, ki miatt a szegény népnek saját házában sem volt
soha egy pillanatnyi nyugodalma. De a keservesen fizetett
adóból a nép javára soha egy fillér sem fordíttatott.
Soha a nép adójáról a király számot nem adatott.
Legnagyobb részét a népnek elnyomása végett tartott
idegen katona emésztette fel, a többit pedig kiküldték
Bécsbe, ott költötték el, s a népnek örökös ínséggel
kellett küzdeni.
A ti fiaitokat, testvéreiteket elvitték
katonának; de nem avégett, hogy szegény hazánkat az
ellenségtõl megoltalmazzák, hanem avégett, hogy más
nemzeteket a karjaitok közül kiragadott magyar katonák
által járomban tartsanak és sanyargassanak, éppúgy, mint
titeket idegen katonák által járomban tartottak és
sanyargattak.
És a nemzetnek soha senki számot nem adott, hogy
hová fecsérelték a magyar vitézeknek, a ti fiaitoknak
vérét.
Idegen országokban vesztek el legnagyobb részben
-s azon országok népeinek átka kísérte õket sírjokba,
akik pedig sok esztendõ múlva hazakerültek, koldusok
gyanánt tértek meg helységeikbe s nem volt aki õket

szenvedéseikért megjutalmazza, aki nekik egy keserves
darab kenyeret adjon. Ti
robotoztatok, dézsmát adtatok, úri székeknek voltatok
alávetve, a föld, melyet véres verejtékkel míveltetek,
nem nektek jövedelmezett, szolgák voltatok, mint szolga
volt a föld, melyet míveltetek.
De a nemességnek igazságos része fel akart
titeket törvény által szabadítani.
Én is egyike voltam azoknak, kik szabadságtokért
küzdöttek sok esztendõk óta.
De a király idegen gonosz tanácsosai
ellentállottak szabadságotoknak, sõt sokakat közölünk
üldöztek, sanyargattak, amiért bátran és hangosan mertünk
szólani.
És mivel eszerint a nép maga ki volt rekesztve a
szabadságból, mi nem lehettünk elég erõsek szegény hazánk
szabadságát oltalmazni.
És szegény elárult hazánk minden szabadságából
kivetkõztetett. Olyan volt mint egy fejõstehén, amelyet a
külföldi gonosz tanácsosok számára hitszegõ magyarok
vérig fejtenek. Szegény magyar hazánk ínség, nyomorúság,
szolgaság tanyájává lett.
Ez volt a régi, keserves állapot, atyámfiai!
Végre az örökkévaló isten megsokallotta
szenvedéseiteket, megszánta szegény magyar hazánk
szenvedéseit.
A múlt országgyûlésen még csak a nemesség hozott
törvényeket, de a nemesség követei és a mágnások között
számosan valánk a magyar népnek igaz barátai.
Elhatároztuk: szegény árva hazánk szabadságát
visszaszerezni; de visszaszerezni nemcsak egyedül a
nemesség számára, de az egész népnek számára.
A nagylelkû nemesség elhatározá a néppel minden
szabadságát megosztani és a nép minden terheiben
megosztozni. És semmit sem kívánt a néptõl egyebet, mint
azt, hogy szeresse magyar hazánkat és segítsen az árulók
és zsarnokok ellen megvédelmezni.
Isten megáldotta igazságos küzdelmeinket.
Magyarország, Erdély, Horvát, Tótország népeit
szabaddá tettük. Robotot, dézsmát eltöröItük. Az
adófizetés terheiben megoztoztunk. Az ország védelmének
kötelességében megosztoztunk. És a népet minden
alkotmányos szabadságnak részeseivé tettük.
Hogy pedig a népnek, az országnak ezen
szabadságát idegen gonosz zsarnokok meg ne ronthassák,
felelõs minisztériumot alkottunk, valóságos nemzeti
kormányt, mely oly emberekbõl álljon, kik a nemzet
többségének bizodalmát bírják, kik a népnek barátai, kik
annakjavát szabadságát szívbõl, lélekbõl elõmozdítsák.
És ezen nemzeti kormányt felelõssé tettük, hogy a
nép, s az ország szabadságát szentül megõrizze; a nép
adóját a nép javára fordítsa: arról a nemzetnek számot
adjon, s a nemzet vérét nem másra, mint az ország
védelmére fordítsa.
És hogy ezen felelõs kormány hazafiui
kötelességének becsületesen megfeleljen, a népnek azon
hatalmat adtuk hogy válasszon képviselõket, kik a
kormánytól számot vegyenek, s a nép javára törvényeket
hozzanak, melyek szerint a minisztérium az országot
kormányozni tartozzék.

Ezt tettük a múlt országgyûlésen: ilyen
törvényeket alkotánk. A királynak elibe terjesztettük és
a király e törvényeket megerõsítette és királyi esküjére
szentül fogadta, hogy örökre meg fogja tartani.
Tette ezt a király szabad akaratból, tette
esküvel erõsített kötelessége szerint.
A szerencse ezen igazságos kívánatainkat csak
annyiban segítette elõ, hogy ekkoron a királyt nem vették
körül hajdani gonosz tanácsnokai, mert azokat a türelmét
vesztett bécsi nép akkoron elkergeté.
De alig múlt el néhány hét, a magyarnak halálos
ellenségei, mint a kígyók, ismét összeseregeltek a király
körül és összeesküdtek szegény magyar hazánk ellen,
öszszeesküdtek a magyar nép szabadsága ellen.
És ezen árulóknak az összeesküvés borzasztóan
sikerült. Mert a király e nyáron megbetegedvén, maga-
magával annyira tehetetlenné lett, hogy szegény hazánkat
a hitszegõ tanácsosok a király nevében gyilkolnák meg.
Tudjátok hazám fiai! Szegény hazánkat minõ
irtózatos szerencsétlenségbe sodorta immár az árulás. A
vad ráczokat, a rabló szerbeket a király nevében
lázították fel, a magyar nép kiirtására. És irtják a
magyar népet. Gyilkolják a férfiút, asszonyt, gyermeket.
Porrá égetik a magyar falukat, s el akarják a magyar nép
földét foglalni. A király nevében esküdött össze ellenünk
a hazánkban tanyázó idegen katonaság, melyet véres
verejtékkel fizettetek és tápláltatok.
A király nevében választották ki Jellasichot
vezéréül a szegény magyar nép ellen intézendõ irtó
háborúnak. A király nevében lázították fel a horvátokat,
akik velünk az ország minden közös szabadságaiban
megosztoztak, kiket mi, magyarok, testvéreinkül fogadánk,
akiknek még több szabadságot adtunk, mint amennyivel
maguk a magyarok bírtanak.
Õk csak félannyi adót fizetnek, mint a magyarok,
katonát nem tartanak, az õ földükrõl a kálvinista és
lutheránus magyar vallása ki van rekesztve, mint
bélpoklos; nekik külön országgyûlésük is van, és saját
nyelvükön szabadon intézik beldolgaikat. Mindezen
jótéteményeket pedig azzal hálálják meg, hogy a pártütõ
Jellasich vezérlete alatt mint vad ellenség rohanták meg
országunkat, s rabolják, pusztítják a magyar népet. A
király nevében lázították fel a magyar ellen az oláhokat,
s a király nevében
rohantak be a felföldre fegyveres cseh rablók, a tót
népet fellázítani. Szóval a király nevében van hazánk
vérrel és lánggal minden oldalról elborítva. És tódul a
sok fegyveres rabló, a sok háládatlan áruló minden
oldalról beljebb és beljebb a magyar népre, hogy õtet
kipusztítsa a föld hátáról.

19. BAJCSZY-ZSILINSZKY ENDRE emlékirata
Ne lelkesedjünk okvetlenül, amikor káromkodnunk,
vagy sírnunk kellene és ne erõszakoljuk magatartásunk
önkéntességét, amikor kényszer alatt cselekszünk. A
szabadság nemzete nem keresheti a maga boldogulását
egyedül a mindenáron való könnyû alkalmazkodásban és a

hogy a magyar nemzet nagy többsége a mi ellenzékiségünk táborában van. történelmi hivatásunk s államunk függetlensége. legfõképpen pedig évezredes igazságainkat. Egy kis levegõt kérünk. Merem mondani és vállalom a felelõsséget minden mai és jövendõbeli fórum elõtt. akik mögött sem magyar múlt. sem magyar nagyok nincsenek. sem magyar hagyomány. csak az idegen érdekekhez való olcsó alkalmazkodás. hogy quislingek. a magunk törhetetlen és logikailag verhetetlen külpolitikai ellenzékisége számára. hogy egy újabb szörnyû omlás idején hitele lehessen szavunknak. Szabadabb szellemi légzést kérünk.természetes kockázatok mindenáron való kerülésében. Rákóczi és Kossuth helyett Haynau és Bach szelleme. szabadon kínálkozhatnak idegen hatalmasoknak - s nekem és mindazoknak. akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. aggodalmainkat is. hanem nemzetünk. ha mást nem. sem magyar érdek. a nemzet igazi elitje tekintélyes részének a magyar parasztság és munkásság zömének hallgatnunk kell?! El kell hallgatnunk panaszainkat is. Magyarország és a magyar függetlenség jövendõ megmentése érdekében. . hát legalább a börtön vagy az internálótábor levegõjét. Micsoda igazság az. nem a magunk érdekében.

S felismerés hátmögötti susogással. A magánhangzók színének tanulmányozása óvatos ajakmozdítással. 18. 6. mozdulatlan állal. nd. Ajakkerekítés-terpesztés tükör elõtt alkalmanként 50-szer. nalanalanala. 15. A j hang. a helyes kiejtés rögzítése. 11. áaoöuü. v gyakorlat a zöngés-zöngétlen érzékeltetésére. jelejelejele ugyanígy. g. 3. az ajkakon belül nyitott szájjal -mindkét irányban. 7. ameddig a levegõ tart. Sz variációk gyakorlása. f. az ich laut és az ach laut gyakorolgatása. gondos magánhangzó ejtés . Sz. Erõteljes szájnyitás. R skála. 23. Magánhangzó gyakorlatok: áaou. nyelvközép emelgetéssel. Jálájálájálá. A ritmus ledobolása bármilyen írott szövegen. S variációk gyakorolgatása. Papírszelet pöccintés kézfejrõl p. Alsófogmedri nyelvhegytámasz. t. ng ciklizálás az erõs zönge-megszólaltatás érdekében. jalajalajala. F. 9. 21. nyitás 2. A magánhangzók színének tanulmányozása óvatos nyelvmozdítással. v. 13. k mássalhangzókkal. 16. Nyelvkörzés a fogakon kívül. 12. zárt fogsorral. 8. 22. illetve mb. d. Weöres Sándor: Kínai templom. z gyakorlatok. 10. R gyakorlatok légzõgyakorlatként. B. A hangkapcsolatok tanulmányozása bármilyen írott szövegen. 17. c. nelenelenele nagyra nyitott szájjal. 5. lágyszájpad emelgetés tükör elõtt. 4. 19. KIEJTÉSGYAKORLATOK SZÖVEGMENTES KIEJTÉSGYAKORLATOK 1. pergetés. áeéi. Nálánálánálá. SZÖVEGES KIEJTÉSGYAKORLATOK 1. Sz felismerés hátmögötti szisszentéssel. 20. 14. Szógyakorlatok. L gyakorlatok mozdulatlan állal. 2.

pontos beszéd. Tamkó Sirató Károly: Országjárás.3. r-hangok 10. R gyakorlatok raccsolóknak 18. amekkora magyarul még nem jelent meg. egy levegõre 7. Vidor Miklós: Nyelvgyötrõk. A HELYES KIEJTÉS RÖGZ+TÉSE. Weöres Sándor: Magyar etûdök (részletek: 9. A raccsolók anyaga mindenki számára hasznos. mert az r hangok mostanában nagyon lágyak. 48). a helyes kiejtés alkalmazása A pontos kiejtés anyaga következik. A pöszék számára akkora anyagot állítottam itt össze. pontos ejtés 8. Zs gyakorlatok pöszéknek 16. Tarján Iza: Ungon-berken. pontos beszéd. pontos mássalhangzóejtés 5. Csukás István: Gilice-síp. ne bosszantsuk egymást! A pöszék anyagát a nem pöszék is haszonnal gyakorolhatják. és a színpad erõteljes pergést kíván! 1. a helyes kiejtés alkalmazása 20. gyors mondogatást. Z gyakorlatok pöszéknek 13. Petõfi Sándor: Orbán. és tessék rendbe jönni. követeljük meg magunktól a pontos. ajaktorna 4. gyors. Cs gyakorlatok pöszéknek 15. NYIT+S már bár pár vár fáj zár szár cár mar baj pad var faj zab szab cakk mer . SZÓGYAKORLATOK. Kiss Dénes: Gyárlátogatás. egy levegõre 6. gyors. A menet szisztematikus tessék betartani. hosszú mássalhangzók 9. Babits Mihály: Theosophikus ének. S gyakorlatok pöszéknek 14. Papp Tibor: Nevek. C gyakorlatok pöszéknek 12. Ismétlõ gyakorlatok pöszéknek 17. Sz gyakorlatok pöszéknek 11. a helyes kiejtés alkalmazása 19. Babits Mihály: Fekete ország. Ne elégedjünk meg a gyors mondogatással.

begy per ver fej zeng szer cent mór bor pór von Fót zord szór comb mér bér pék vér fél zé szén cél mö bõr pör võ föl zöld szög cö míg biz pír visz fisz zim szív cikk múlt búr pult vu fúr zug szúr cucc mázsát bábát pápát vázát fáját zárát száját cápát magyar badar panasz vasal falat .

zavar szaval caplat megyek berek perek veszek felek zene szelek cement mórok borok pórok vonok Fóton zokog szórok colos mérés bélés pénzét vérét félét zéjét szélét cégér mögött bõrök pörög vörös fõzök zörög szõlõ cölöp mirigy bízik pirít vízi fityisz zizi színi cívis múltunk búsul puhul vuvu fúrunk zúdul szúrunk cucu mázsáját bábáját pápáját vázáját fájánál zárását szájánál cápáját madarat .

babahaj parazsat vadakat falakat zabszalma szavakat capcarap meleget bereked pereket vezekel felemel zene zeng szerepel cementtel móroktól boroktól póroktól vonótól fokokból zokogok szóródó combokról mérését bélését pénzénél vétkénél fészkénél zéjénél szélénél cégérét mömömö bõrökrõl pörökrõl vörösök fõnököt zörömböl szövõnõ cölöpök mit iszik bízik is pirít is virít is fityfirity zizit is szívni is cívis is mázsájánál bábájánál pápájánál vázájánál fáklyájánál zárásánál szállásánál cápájánál madarakat babahajat parazsakat vasalatlan .

fakanalat zavartalan szakadatlan capcarapcap melegeket berekesztett perelgetett vezekeljen felekezet zene zengett szerecsenek cement mellett máma bába pápa váza fája zára szája cápa mamám babám papám vagány falás Zalán szakács Cabán máma már bábatál pávaláb vágatás fáradás záratás száradás cápaszáj mamával babával papával vattával falással Zalánnal szamárral Cabánnal nád láb rág dán táj zsák sár csáp nap lap rag dal tag zsa .

sakk csap nem len rend de teng zseb seb csepp no lomb ront domb toll zsong sor csont nép lét rét dél tél zsé sérv csép nõ lõ rönk döng tönk zsö sör csönd nincs liszt ring disz tíz zsír sir csíp nu lúg rúg dúl túr zsupp súg csuk nádját látják rántják dánját tátják zsákját sálját csápját nagyja lantja .

rakja dajka tatja Zsazsa sanda csalja neme lenge rendje dele tenger zsenge sejtje csendje nono lopott rovott dobott tobozt zsongott sodrott csorgott népét létét részét dérét téjét zséjét sérvét csészét növök lövök rönkök döngök tönkök zsözsö sörök csöngök nini Lidi rikít díszít Tibi zsizsik sivít csitít null-null lúdjuk rúgjunk dúlunk túrunk zsúrunk súgunk csukunk nálánál lábánál Rábánál dámánál tájánál zsályánál Sáránál .

császárnál nagyapa lakatlan ragasztja darabka tagadja zsazsazsa savakkal csak azzal ne tedd el levente remete delente tengelye zsengelye sebhelye csemege nonono lópokróc robotol dobogó tolongott zsongódott sodródott csókot lop nénjénél lépését részénél dédété tépését zsécsézé sérvénél csészéjét nõttön nõ lövõkrõl rögökrõl dörömböl tönkökrõl zsözsözsö sörökrõl csömörrõl ninini Lidi sír ribizli díszíti Tibit is zsizsizsi sivít is csitít is náthájánál ládájánál rázásánál dámájánál támlájánál zsályájánál Sárájánál császáránál nananana lakatalatt ragasztva van .

WEÖRES S+NDOR: Kínai templom Szent kert. fönn lenn .dagasztatlan tapasztalat zsazsazsazsa salaktalan csapat alatt nemtelenek lehetetlen rendetlenek de szereted tehetetlen zsebembe tedd sebhely mellett csemege lett nála lába rája dáma támla zsálya Sára csárda naszád lakás rakás dagály talán Zsadány saját csapás nászdalát lázadás rángatás dámaság tálalás zsályaszár sárgaság csámpaság nagyjában lantjával rabjával dajkával találtam Zsazsával sajátja családja 2. bõ lomb: tárt zöld szárny.

a fény alatt. a kék alatt. Hír. a fény alatt. a fény alatt. Négy fém cseng: Szép. 3. a föld alatt. a láng alatt 4. a fény alatt. a lég alatt. BABITS MIH+LY: Theosophikus ének (részlet) A fény alatt. VIDOR MIKLÓS: Nyelvgyötrõk Roppant bottal koppantottam. hat gödörbe. te rõt ökörke. az árny alatt. az ég alatt. fürge ürge sürg e zûrbe õt gyötörd. Jó. a jég alatt. S e nóta . vak tükörbe. papnadrágban kappant fogtam. borongott. Derengett.tág éj jõ kék árny. macskám fecskét hökkent. az ég alatt. csak áll. a zöld alatt. a lég alatt. ha választ. szorongott. Körbe pörg e görbe körte. merengett. Rang. kerengett dorong ott de nem vet korongot. szöcském csacskán szökkent. Szakállas sakál.

Záli. Bori. Lilla. mesém henyén halad. Tercsi. Józsi. de nem csak kívül: csontig. Böske. Magdi. zsupsz a sutra. 5. Miska. Rézi. Dóri. Tünde. Miki. Piri. Robi. minden fekete. Mimi. Tibi. hebrencs babra. zsebre zabra. Simi. Manci. Kriszta. Sári. Kari. Flóri. Dani. Mári. Masa. Viki. Mózsi. Samu. 6. Biri. Panni. lukba rugva fúlt a kútba. Margó. szeszély fején e szép kemény kalap! De félek én. Bence. Dini. Giza. Lóri. fekete. Pista. Zoli. Fanni. Rozi. . Emmi. Karcsi. Franci. Jóska. Jenci. Lonci. Berci. Tini. Mari. Vili. Klári. Vince. Máli. Médi. Gyuri. Ibi. Lili. Ince. PAPP TIBOR: Nevek Marci. Ali. Pali. Gergõ. s felén e rémlegény belém harap. elél. Ancsa. velõig fekete. Nelli. Muki. pulyka-húzta pudva-dudva. ugra-bugra. Matyi. Frici. Zsiga. Sanyi. Szegénylegény e vén cserény alatt. Misi. Tóni. Imi. Jancsi. Lali. BABITS MIH+LY: Fekete ország (részlet) Fekete országot álmodtam én ahol minden fekete volt. evén szerény lepény- halat. Andi. Vica. Maca. Gabi. Feri. Ami. Helga. Vali. Zabra zebra. Manyi. Mici. Eszti. habra rebbents. Tóbi. Teri.dacára spenót a szakálla. Ili. Gazsi.

fekete. 8. Kunkorodik göndör forgács. csepereg a víz. fekete. . fekete. Tó vize. reszket a tó vize. 48. egy csepp. szocialista. fekete érc és fekete kõ és fekete föld és fekete fák. öt csepp. fekete ember. fekete öröm. ( Mond el fehérrel. gõzkalapács hubbanik.) 7. Csipp. pirossal. fekete gyász. de elmondhatod úgy is . sárban ezer kacsa bogarászik. farag.ha embere vagy -. fekete fák és fekete ház. kippen-koppan. WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök (részletek) 9. fekete. ki se látszik. fekete állat. csepp. kalapál. . fekete férfi. fekete nõ és fekete. hol a sok gép. fúr. a sok ember. vág. fasiszta vagy kuklukszklán. hogy imperialista. kockással. rippen-roppan ez a gyár. dibben-dobban. pitteg-pattog. csíkossal. KISS DÉNES: Gyárlátogatás Csitteg-csattog. Fekete ég és fekete tenger. tó vize csupa nádszál egy kacsa két kacsa oda-császkál. meg tíz: olvad a jégcsap. fekete világ.

Mert oly vidám hajnal pirult Az orrán. SZ GYAKORLATOK . jól halad a munka itt. Hogy oly vidám hajnal pirult Az orrán.csitteg-csattog. kippen-koppan. Bár oly vidám hajnal pirult Az orrán. Vidám hajnal azért pirult Az orrán. 9. 10. dibben-dobban. PETÕFI S+NDOR: Orbán Komor. mogorva férfiú Volt Orbán. rippen-roppan. De hisz mogorva ép azért Volt Orbán. Temérdek borfélét ivott Meg Orbán. Oka egyébiránt maga Volt Orbán. pitteg-pattog.

szhi szhé szhe szhá szha szho szhö szhu szhü szi szé sze szá sza szo szö szu szü isz ész esz ász asz osz ösz usz üsz isszi ésszé essze ásszá assza osszo összö usszu üsszü ejszi ejszé ejsze ejszá ejsza ejszo ejszö ejszu ejszü ekszi ekszé eksze ekszá eksza ekszo ekszö ekszu ekszü .

etyszi etyszé etysze etyszá etysza etyszo etyszö etyszu etyszü elszi elszé elsze elszá elsza elszo elszö elszu elszü erszi erszé ersze erszá ersza erszo erszö erszu erszü epszi epszé epsze epszá epsza epszo epszö epszu epszü s-sz (9-szer) süszi söszé sosze saszá sásza seszo sészö siszu söszü es-szi es-szé es-sze es-szá es-sza es-szo es-szö .

es-szu es-szü ecs-szi ecs-szé ecs-sze ecs-szá ecs-sza ecs-szo ecs-szö ecs-szu ecs-szü ec-szi ec-szé ec-sze ec-szá ec-sza ec-szo ec-szö ec-szu ec-szü szív szín szirom színes szék szél széles szem szed szeleburdi szelence száj szám szár számítás szalag szaval szarka szamóca szoba szóda szór szóvicc szõnyeg szöglet szörp szöcske Szudán szúr szúnyogos szülõ szûrõ szükség szíj szid .

szigorú színház szén szép szélcsendes szeg szegy szendereg szemez szánt száll szárít szállítás szalad szabad szamár szavaz szoknya szokott szorít szódavíz szövet szögel szõrme szövetkezet szunnyad szurkol szuvas születik szürke szülõház szik szít szivar szivacs szét széf szétcincál szent szelet szerény szeles szánkó számít szárad Szása szakad szavak Szahara szakács szól Szob szomorú szólás szõlõ szöveg szõr szövés szuffita .

szurony szusszantás szûnik szürkület születésnap szilva szikla Szíria Szicília széna széle szépséges szelep szelel szemereg szecska száguld szállít számára száz szappan szakáll szamovár szabás szólít szokik szorgalom szocializmus szög Szõd Szõreg szövetség szúnyog szúrat szusz szûk szüret szüzesség sziget szipog szivárvány szilvás szédül szépít Széchenyi Szeged szegény szeder szegecs Száva száda szárcsa százados szalámi szabály szardínia szavazás szójabab .

szovjet szorong szókincs szövõnõ szövedék szögmérõ szövegezés szultán szurkál szultánság szûköl szûr születés Szilvia szigony szirt szívesség széjjel szégyen szétzengett szelvény szedeget szeret szerencse számol szájal szárát százas szandál szablya szarkaláb szalmazsák Szováta szonda szótár szociális szõke szökõkút szörnyû szõrözés szundít szurok szundítás szûkül szûröm szüzsé visz ész sebész tengerész vesz halász kamasz gonosz õsz húsz iszik .

készétel messze másszál kasza oszolj ússzunk hiszékeny fészek leszáll vadászat aszály asszony viszek Tiszán vissza viszont eszik beszakad úszik tejszín egy szív fekszik lépsz nem szid elszív eperszín más színû vörös szalag Pécs szélén láncszem hisz kész cipész régész tesz vadász tavasz kosz bõsz túsz viszik mészégetõ eszem kászálódik aszal osszon túszunk kiszédül mûvészek beszámol halászat naszád haszon hiszek kiszámít .

kiszab iszom veszik leszakít kúszik fejszék egy szék megszédül lopsz nem szép elszédül erszény hússzínû friss szóda kalácsszelet kötszer ápisz mész zenész merész lesz fogász mamlasz hossz lõsz humusz hiszik mésszé teszem házszám massza fosszon buszunk déli szél ügyészek beszánt szabászat kaszál tavaszon kiszed nyiszál kiszalad kiszólít teszik beszabadul nyuszi fejsze egy szem megszed kapsz nem szed elszed persze kevés szék vasszög .

kavicsszem metszett fityisz vész csempész rész repesz kalász kopasz orosz szösz autóbusz díszít nézz szét veszem rászáll maszatol nyoszolya bambuszunk régi szék bûvészek beszámít fogászat kaszáló kopaszon pisze kiszáll Tisza viszonyít messzi leszab alkuszik hajszál egy száj megszán köpsz nem száll elszáll eperszár véres szem hess szúnyog bocsszáj harmincszor cisz egész csibész kérész retesz lovász kuvasz porosz jössz kókusz vízszint .

részét meszelõ rászán tavasszal koszol kaktuszunk piszék vegyészek beszállít borászat Naszály akasszon díszeleg iszák kiszabadít iszony veszít beszalad alamuszi hajsza egy szalag megszab tépsz nem szab elszalad vérszag kisszerû piros szûr kapocsszög hatszor tenisz penész színész erdész eresz toklász tapasz rossz nõsz fókusz kiszív vészét vesszen gyászát kamasszal gonoszok gyûszû visszér színészek leszárad hadászat Hasszán mamlaszok szisszen isszák .

Kesze-kusza háló.Eszem iszom szuszogok. .A szúnyog nem hagy szundikálni. . . Szilvia szeretett szavalni. de elõbb-utóbb megszokta azt.Szuszi-muszi nyuszika. újból kezdtek szavalni. . Pöszén beszélnek. . . Szép a szemem. de rosszul mondta az sz hangot.A szél szétfújja a szénát. Legelõször Szilvia megtanulta a nyelve hegyét lent a foga alá illeszteni.Szépen meszelik a ház falát.A lisztet meg szokták szitálni. . míg kialakultak az sz hangok. szilvafa.A kígyó kúszik-mászik a szikla szélén. Tíz hónapi munkába került. de rosszul szaval. hogy Szilvia vagy szépen beszél. .Szandálban szalad a fiú. . .Össze-vissza szaladok. Próbálkoztak szavalattal de hamar észrevették. A színjátszók egy része nem tud szépen beszélni. Amikor a sziszegõket már jól ejtette. . . . Szembe hozta a fogait. hiszen tudta. szótagokat mondtak: sziszészeszászaszoszöszuszü. Mondatokat mondtak. de már többször jól. . Eztán jöttek a szavak: szitakötõ. .issza kiszól feszít leszakad puszi hajszol egy szoba megszól babszem nem szól elszól bérszolga piros száj varázsszem bocsszõr ötször A szitával szitálunk.Esztike hosszú szoknyában szaladgál. Több mint egy év után szûnt a pösze beszéd. Pösze volt. . szõlõszem. . Amikor Szilvia már beszélgetve jól ejtette az sz hangot. hogy sz hangjai szépek legyenek.Guszti szépen szaval a negyedik osztályban. Sziszegett.Teszek-veszek motoszkálok.Õsszel szedik a szõlõt.Száguld a szánkó.Isze-pisze Esztike.Szövetbõl szabja a szabó a szoknyát. Egyszer jól ejtette a sziszegõket. egyszer rosszul.A szünidõben a szüleimmel vagyok. Szil szál szalmaszál.Szedegeti a galamb a szemet. de még aztán tovább kellett figyelni egy darabig. Szomorú volt. amelyekben az sz hang többször szerepelt. teniszlabda disznófalka tavaszi szél. Szilvia szõlõt eszik a szobában. . .A szövõnõ szövetet szõ. szépen szavalni pöszén lehetetlen. . . Elõször föl-fölszaladt a nyelve. . de rosszul beszél. Eszerint szegény kénytelen volt beszédtanárral veszõdni.A szoknya a szobában van.A halászok a Tiszán halásznak. vagy szépen szaval. . hogy a nyelvét nem szabad a régi megszokott helyére engedni. - Szisszen-szusszan szöszmötöl. hogy el ne tévessze a sziszegõket. - Hiszi a piszi. Tovább kellett sziszegni.

Köszön a vadász. jól szisszentél. Eszik a disznó. -nesze neked. nagyon jó volt. . Káposztát eszem. Eszti néni nevetett: jól van Szilvi. székely bánja. Köszön a színész. messze szólót. -ne szólj szám nem fáj fejem. épp úgy mint én: . szépen mondjad. Szilvát eszem.... -székely támad. Eszik Gusztáv. Széket viszek.anyámasszony katonája. Szép a szoba. Szénát viszek. Asztalt viszek. Hosszú piszkafa. Köszön a bûvész. Jöhetnek a szavak szintén. Eszik a nyuszi. . -egy a haszna.. - bánja a szösz. Hosszú vesszõ. Hosszú szalag.. Szép a szõnyeg. Szalmát viszek..szõ-fon. Eszik Szilvia. -majd felfalja a szemével.. Köszön a halász.. Szõlõt eszem.Szép a szájam. Hosszú meszelõ. Tésztát eszem. iszi észé esze ásza.. -színe-java. -tisztelet a kivételnek.... Mondjad: sziszészeszásza. szil-szál-szalmaszál lengõ hinta messze száll jön a vadász fúj a szél nyuszi iszkol szalad fél eszem-iszom dínom-dánom szõlõ szilva van a tálon ingó-bingó hosszú fûszál fúvó szélben lepkét hintál itt a hajnal kél a szellõ száll a légben könnyû felhõ Szilvi hosszút sziszegett. Szánom bánom. tesz-vesz.

büszke nagyon a mamája. A hal aztán büszkén mutatta uszonyaival a keszegeknek: ilyen hosszú halászt fogtam. A zizi színes. Zsuzsi szemtelen. sziszegek. nem tudta kiszedni. Zsuzsi szalad. hosszan ült hasztalanul. Sok szappan. Színes szivacs. Csupa szén. Csapa szem.szívem. Szalagos mackócska. veszek. Húzta. . Szegény halász ott kászálódott ki. Csupa szalag. Szeles utca. székem. Sok szõlõ. Sündisznócska mozog a bozótban. Zsuzsi számol. Zsuzsi szitál. Zsuzsi szédül. Bosszankodott. lesz valami a hálóban. Sok szánkó. szán. Zsuzsi születésnapja. Hopsz. eszem. Sok szülõ. Szõnyeges szobácska. hosszú szoknya keszkenõ piszkafa meg meszelõ. Szájas kisasszony. szellõ. Csupa szünet. Zsuzsi szundít. Csupa szó. szemem. Sok szúnyog. teszek. Csupa szú. szõlõ. A halász a Tiszán halászott. Zsuzsi szól. Jaj-jaj a hal húzta vissza a halászt. Egészen a szigetig úszott vele. Zenél a díszdoboz. Csupa szög. húzta. szünet. Szûkös csészécske. Sok szó. Szépen szól a Szilvi szája. szám. Széles zászló. Csupa széj. piszegek. Sok szilva. iszom. Zsuzsi szõke. Sok szem. húzta. Szomjas cicuska. Csupa szív. Sok szék.

égen ahány csillag jár. FAZEKAS ANNA: Fûrész. Nem mondom.. hogy csodaszép. kalapács. reszelõ dolgozik a szerelõ. fejsze. beh sok súly! Meg se mozdul! Friss sze- net. Köszöntõ anyák napjára (népköltés) Már megjöttünk ez helyre. Amennyi a zöld fûszál. Hízik a disznó. A szalmazsákban zizeg a szalma. ILLYÉS GYULA: Mozdony S-sz. +zlik a szilvásgombóc. A szobában van a szék. Köszöntlek egészségben. anyánk köszöntésére. szaladok. Anyám. leterítve szép damaszttal. kalapács Fûrész fejsze kalapács. NEMES NAGY +GNES: Mi van a szobában? (részlet) A szobában van az asztal. . légy reménységben. Fúró vasszög reszelõ. fészert eszkábál az ács. Finom a mazsolás kalácsszelet.A faház meszes. ha bekapok: messze.. májusban a szép virág: annyi áldás szálljon rád. messze szaladok.

GAZDAG ERZSI: Hófarsang Északi szél. -szisszen a pára: indul a gõzös nemsokára. dudál a bálban. pénteken csak nézegettem. pszüh... BUDA FERENC: Messzi nyargal Messzi nyargal a zivatar.. annak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem.. Azt várom.. csütörtökön megöntöztem. s akár hiszed. szerdán este vödröt vettem. -szusszan a mozdony: áll a bakter már a poszton. fennen fénylik a szivárvány. zeng a mezõ. mit csinálsz? A dudádon mit dudálsz? . Táncra hívod a havat odakint a fa alatt.. Egy szál zenész magában sípol. kedden délben földbe tettem. elrepül a szelek szárnyán. Most meg szederfánkra ülsz. Szuh. mindig ezt fújod.Du-du.. FEKETE GYULA: Vonatosdi Pszüh. szombaton már büszkélkedtem. Itt a tél.. Azért dudál ez a szél. s szederfánkon hegedülsz. TÉNAGY S+NDOR: Bolondos mondóka Héttõn egy szem makkot leltem. míg elunod. szuh. . pendül a dal. akár nem: vasárnap az én tölgyfámról. Hófarsang van.

.. nekiszaba- dul. a patkó miatt a ló elveszett. Egyre csak azt. a ló miatt a lovas elveszett..Klitt... most..... figyelünk a kósza neszre. klatt. Hallod-e.. este..... ziki-zaka- tolja: a vas- utas potya- utas.. . . +rnyak ingnak. potya- utas a vas- utas.. Aki velem nem utazik... És a csend jõ.. Csattog a vas..kattog a váltó: szabad a pálya! -lobog a zászló... egy vonatfütty messze-messze. hogy zaka- tol?. jól van néki dolga! Egy szög miatt (angol gyermekvers) Egy szög miatt a patkó elveszett. a lovas miatt a csata elveszett a csata miatt az ország elveszett - máskor verd be jól a patkószeget! (Károlyi Amy átdolgozása) KOSZTOL+NYI DEZSÕ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Este. és bezárjuk ajtainkat. gyalog mehet Rakamazig.. hull a szikra hull.

Alszik a cicánk s a vén szelindek. a karikahajtók. s annak három lánya. de mind a három olyan pösze volt. Ó. Akkor aztán a nagyobb elkiáltja magát: Put a té. hideg érem az égen. Az óránk is félve üt.Alszik a homályos éjbe künn a csengõ. A játékok. +lmos a poros kép. alszik a pókháló közelében a légy a falon. Nosza az asszony mindjárt kávét tesz föl. hogy egyetlen szót is szóljanak. Alszanak a régi réz-kilincsek s alszanak a fáradt. put a té! A középsõ meg: Ne folj te. szaladt. hogy majd szépen megkínálja vele a legényt. A három selyp (népmese) Egyszer volt. hol nem volt. RADNÓTI MIKLÓS: Éjszaka Alszik a szív. minden legénynek elment tõlük a kedve. Már itt lett volna a férjhez menés ideje. szemrevalók. a néma csengettyûk. beszél majd õ helyettük is. nem fabad befélni! A legkisebb is megszólal persze: De drága a té. alszik a holdban a láng. fölkel az õsz és lopni lopakszik az éjben. rózsában a rózsabogár. a faág. és alszik a szívben az aggodalom. volt egyszer egy asszony. de a lányoknak megtiltotta. barna ajtók. ha eddig meg nem házasodott. mintha csak egy foguk se lett volna. Hallgattak is szépen. Alszanak már mindenütt. csönd van a házban. A díván elbújik félve. szelídek. szerények. péndér addák! Nosza elszaladt a legény. kasban a méh. Osztán még most is házasodik. még a kávét sem várta meg. alszik a kert. a fatörzsben a harkály. Egyszer egy idegen legény toppant be hozzájuk. Szaladt. Alszanak a csengettyûk. míg el nem kezdett futni a tej. föl ne keltsük -csitt -e sok-sok alvót. a szegény tükör is hallgatag lóg. az éber egér se kapargál. alszik a pergõ búzaszemekben a nyár. Szépek voltak. Szundít a karosszék. . de ha megszólaltak.

Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak. egy kisleánynak. bronzot. Krikszkrakszokat. néma-szürke. szünes-szüntelen. mindig-mindig írnék. zöldet. Oly boldog lennék. japán betûket írnék. szemérmetes. arany-szót. anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak. egyre-egyre írnék egy vén toronyba.KOSZTOL+NYI DEZSÕ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) Mostan színes tintákról álmodom. s egy kacskaringós. Kiszínezném vele az életem. Kékkel húgomnak. és kellene még aztán millió: tréfás-lila. és kellene még sok száz és ezer. És akarok még égõ-pirosat. de boldog. szerelmes. ezüstöt. És akarok még sok más színû tintát. És el nem unnám. Legszebb a sárga. bor-színû. rikító. és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is. akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. de halvány. mint a mérges alkonyat és akkor írnék. vérszínût. . aranyat. akit szeretek. mint a hajnal. kedves madarat. Istenem. arany-tüzet.

C gyakorlatok: ci cé ce cá ca co cö cu cü ic éc ec ác ac oc öc uc üc ici écé ece ácá aca oco öcö ucu ücü etyci etycé etyce etycá etyca etyco etycö etycu etycü ekci ekcé ekce ekcá ekca ekco ekcö ekcu ekcü elci elcé elce elcá .11.

elca elco elcö elcu elcü szici szécé szece szácá szaca szoco szöcö szucu szücü cs-c (9-szer) csüci csöcé csoce csacá csáca cseco csécö csicü csicü ecs-ci ecs-cé ecs-ce ecs-cá ecs-ca ecs-co ecs-cö ecs-cu ecs-cü esz-ci esz-cé esz-ce esz-cá esz-ca esz-co esz-cö esz-cu esz-cü cím cián citrom címez cél cégér célkitûzés cement centenárium cápa comb cucli .

cica cink cifra cinkos cédula cérna céklás centi ceremónia cáfol copf cuppan cipõ cinke cirógat címzés cégtábla célratörõ célzatos cella center cárizmus coboly cudar cimbalom cipel ciripel címszó célpont cérnászacskó céloz cent ceruza cáfolat col cukrász ciklámen cicoma cirok cincogás cég célrepülés cédulázás Cegléd cenzúra cammog cövek cukrászda cikcakk Cili címer címes céh cégjelzés cédrus Cecília .

cenzor cafrang cölöp cukorka cin civil cirka cicás céllövõ cédulás cégéres Celsius cezúra cakkos Zürich cumi vicc léc necc pác dac kóc kötsz futsz bíbic vigéc vetsz Vác Bugac móc Regõc luc tanítsz szanitéc metsz látsz adsz bohóc teknõc dúc slicc vétsz hecc akác kukac palóc befödsz tudsz skicc éc-péc-kapuléc ec-pec-kimehetsz rác .

akadsz kanóc ütsz strucc lassítsz Regéc ketrec srác malac vadóc futsz hazudsz vadítsz védsz jegec sokác sápadsz daróc hûtsz kuruc javítsz síléc perec játssz tapadsz tanonc sütsz Bucz Mici lécét ecet fácán kacat pocok döcög Laci deci pici vécé metszet játsszál vacak bohócok pöcök katica foci bicikli pévécé becenév rácáfol Maca mócok .

teknõcök boci Béci kicipel ábécé december fácános pacal kocog röcögtet buci anyuci icipici récét jegeces pálcát vacakol mocorog röcögök Ica hoci Lici jércét neccet tálcát kacag kócos ötszög Teca koccan megcirógat lánc elcammog kis cica lesz cím fércel megcéloz tánc elcipel kis cél lesz cég mérce megcáfol sánc alcím kis cement lesz centi tercel megcukroz ránc polc kis cár lesz cápa .

. Talán picit hideg volt a tej. a cölöp fából van. Vacak cimbalom. Két nap múlva a cicuka meggyógyult...Maci Laci tévé maci. . nyugodtan tanulhatta tovább a leckéjét. . . . Játszik a cica. .Diceg-döcög a koca. Hapci. hapci-ci.Inci-finci malacka. Mici cica nem gyógyult meg a picike.. Pici cipõ. . . Vacak cipõ. hapci. Pici cinke.Cammog a medve. döcög a hintó. Micike nem tudott tanulni a pici Lacikától.Cumival cuppog a pici baba.A cápa nagyon nagy állat. hapci-ci. Pici cédula. .Bice-bóca bocika. Lacika elhallgatott.Kocog a paci. Pici cica. Játszik Cili. . Hapci.arc lakkcipõ kanca filc kis cövek lesz comb érc megcímez boncol töltsz kis cucc lesz cica durcás Cili a cicával játszik. meg a nyávogó pici cicától. ott hideg volt a hely. . Vacak polc. egy pici tálba öntötte. . odaadta Micu cicának. cumit adott Lacikának. hapci. nem hallatszott a hapci.Ici-pici Micike. egy icike-picike tablettát tett a tejbe. . . . ne köhögj.Teca kacag. Cilike picike cicája meghûlt.A cövek.A cementet Cegléden vettük.Kacag-kuncog a bohóc.Finom a libacomb. . Bejött a mamájuk. hapci-ci. pucolgatta. Játszik Mici.Laci viccet mond.. Cilike tejet melegített. vagy éjjel a fal mellett vacogott. . . Micike elvette a cumit a mélyen alvó Lacikától. de Micike picike cicája tovább nyávogott. hiába nyalogatta. melengette a mamája.A cipõbolt cégtábláján cé betû van. Játszik Laci. hapci.Vicik-vacak hitvány kacat. Köhögött a cica.Kuc- kuc. . Cipõt pucol Micike.

- Lacika mackóban van. élt egy cinege. Csendes kacagás. mondd utánam Lacika. cé betû van benne. boci. Laci játszik a kuckóban kockával meg macival. Szép cápa. koca. Szép Cegléd. mintha könnyû lenne: cápa. a tálca a polcon volt. ci-ci-ci-ci-ci-ci-ci-ci. Csendes ciripelés. SEBÕK ÉVA: Cinegenóta A borókaligetben. ha polcot szab. -A koszos koca kilenc malacával a pocsolyában cammogott. Szép cipõ. hívogatja: ci-ci-ci. fácán..A hatalmas cápa a Csendes-óceánban ficánkol. meg katica. cinke. Húsz cédula.A pettyes katicácska pici fûszálacskán mászik. Csendes cincogás... -A kacsacombot ecetes céklával esszük. szép tolla tarkabarka. Húsz cica. Mondok kilenc állatot. pici maci. -A lusta mackó téli álmát alussza a kuckójában. Csendes cuppantás... mondjad velem hibátlanul. paci. . .Vacak cégtábla. Húsz centi. Cili hívja cicáját. Szép cégtábla. egy híján száz.. A pákosztos cicácska tejesköcsögöt talált a táIcán. a képen egy boci van. Micike pedig kockás szoknyácskában. ici-pici cilukáját. -Kilencvenkilenc. . cin-cin-cinege.. Vica képet bámul. hol a fák törzse mazsolabarna. Húsz cinke. -A fácánkakas pompás színes tollaival délcegen lépked. cinege.. Ica. -Az asztalos colstokkal méri a deszkákat.

amerre csak kocogtak.cin-cin! -Picinke citeráját a cinke kertek alján pengeti. TAMKÓ SIRATÓ K+ROLY: Óc Óc. volt néki egy szekere. citeráját pengeti. hol a gombák kalapja barackos sárga. rezegteti.. muzsikája tilinkó nem volt. röpdösött körbe-körbe. meg fölültek. galambóc. A borókaligetben. picinke kéregetõ a cinke. hiányzott egy kereke. hej. ezüst dalt ezüst kosárba. csak fél kótája. Nótáztak és döcögtek. folyton csak körbe-körbe. gyûjtögetett a cin-cin-cinege ezüst dalt ezüst kosárba. Cibere. hol a bokrok zöldek. Volt egy leány. félig szólt a nótája.Cin-cin! Téli.Plim-plim. póc. a népek mind kacagtak. Dilinkó. akár a körte. TARBAY EDE: Félnótás nóta Volt egy legény. Cibere. szállt az a cinege. zengeti.valódi tarkabarka. . fekete gombóc. cin-cin-cinege. Cibere. CS+NYI GYÖNGYI: Kéregetõ . leszálltak. verkliként nyekergeti. . A borókaligetben.

. . fülem mellett van egy kis póc. Volt annak az icinke-picinke asszonynak egy icinke-picinke cicája. Azt az icinke-picinke fazekat rátette egy icinke-picinke padra. Abból az icinke-picinke sajtárból azt az icinke- picinke tejet beleszûrte egy icinke-picinke szûrõn egy icinke-picinke fazékba. Ha az icinke-picinke cica el nem szaladt volna. felborította az icinke- picinke tejet. Felkapott egy icinke-picinke nyújtófát. tengerecki. ott lakott egy iciri piciri kis macska. rákaptak egy iciri piciri kis tökre. hogy mindjárt elszaladt. Az az icinke-picinke cica odament az icinke-picinke fazékhoz. és úgy megütötte vele az icinke-picinke cicát. talán az én icinke-picinke mesém is tovább tartott volna. Ecki. Csizmát húz az iciri piciri kis macska. Azt az icinke-picinke tehenet megfejte egy icinke-picinke sajtárba. babakóc. Volt egyszer egy iciri piciri házacska. Annak az icinke-picinke asszonynak volt egy icinke-picinke tehene.. Tengerecki Pál! Icinke-picinke (népmese) Volt a világon egy icinke-picinke asszony. hol volt hol nem. s befedte egy icinke- picinke fedõvel. Ezért nagyon megharagudott az icinke- picinke asszony. MÓRICZ ZSIGMOND: Iciri-piciri Ajaj. becki. Volt annak két iciri piciri kis ökre. póc.Óc.

s nem látja az iciri piciri kószálót. benne a két iciri piciri ökröcske.hová lett az iciri piciri barmocska. Rátalál egy iciri piciri kis tökre. Felfordult az iciri piciri tököcske. Megörült két iciri piciri ökrének: Vége van az iciri piciri mesének! . s nem leli az iciri piciri tekergõt. bánatában iciri picirit meglökte. Bejárja az iciri piciri kaszálót. Bejárja az iciri piciri kis erdõt.

Z GYAKORLATOK zi zé ze zá za zo zö .12.

zu zü iz éz ez áz az oz öz uz üz izzi ézzé ezze ázzá azza ozzo özzö uzzu üzzü emzi emzé emze emzá emza emzo emzö emzu emzü egzi egzé egze egzá egza egzo egzö egzu egzü elzi elzé elze elzá elza elzo elzö elzu elzü erzi erzé erze erzá erza erzo erzö .

erzu erzü szizi szézé szeze százá zsaza zsozo szözö szuzu szüzü szicizi szécézé szeceze szécázá szacaza szocozo szöcözö szucuzu szücüzü zsüzi zsözé zsoze zsözá zsaza zsázö zsezo zsézu zsizü edzi edzé edze edzá edza edzo edzö edzu edzü zizi Zénó zendül zálog zab zokni zöld zuhany zümmög zigóta zéró zeng zár zakó .

zokog zömök zúg züllött zihál zérus zebra zápor zabla Zoltán zönge zubbony zûrzavar zilált zé betû zerge závár zakatol Zója zökken zuhan zûr zizeg zene zengés zárva zabál zongora zöm zuhog zümmögés zivatar zeke zenész zárka zaj zord zörög zúzmara züllik íz méz evez máz az hoz õz húz ûz víz géz nemez gáz gaz .

doboz köz nyúz fûz tíz kéz lemez váz halmaz toboz ötvöz kalauz tûz hízz nézz tegez megaláz falaz koboz gyõz blúz bûz Aliz indonéz felez magáz kanalaz nyomoz idõzz tunguz betûz remíz réz nevez ádáz Rakamaz fokoz fõz grúz gyûrûz hízik nézzék ezzel vázát azzal ózon özön húzzuk ûzzük izzik mézzé vezet házát gazzal .

hozzon gyõzzön nyúzzuk tûzünk tízig idézés kezet lázát kazal pózol fõzzön blúzunk tûzzük vizit elnézés lemezek Lázár bazalt bozót özönöl kalauzunk güzü Gizi mézédes erezet rázás haza bozont közön megkoszorúzzuk fûzzük bízik igézés rezet gázálarc laza dolgozzon elõzzön nyúzzuk betûzzük ki Lizi rézzé rendezzen fázás lábazat rozoga gõzös grúzunk szüzük izé mézzel evezés .

váza lazít dolgozik huzat vizet hézag bezár mázol azért Rozi nyúzza vízállás nézzük bezavar ázik vazelin hozzá búza izzad Gézám bezörget fázik hazám hozza dugóhúzó izom Rézi lezuhan lázít azóta mozi duzzog kizöldül lézeng kezünk rázúdít lazán józan buzog ízület kézzel mezõ rázendít hazudik rozzant húzok nem zizeg lagzi elzengi nemzet megzendül elzárkózik .

. -A zé betû nehéz betû.Ezzel- azzal-amazzal. A hegyek zengve visszhangoztak a zajtól.Nagy zajjal zakatol a vonat. . -A ház mellett zöldell a fû. Miközben legelt. Zoli vizet hoz. Zoli mézet hoz. Zoli hozza az evezõt. -A kazánban ég a tûz. . Zenél Zoltán. Az õz mozdulatlanul állt néhány pillanatig. - Azom-fázom. -A mezõ zöld.. Tíz zokni. Zenél Elza. pusztán a mezõ zümmögött halkan. tagjait elnyújtva szinte úszott a mezõ fölött..Zoltán zokog..Vigyázz. Aztán nem hangzott egyéb. -A víz eloltja a tüzet. . -Tûzzel-vízzel vigyázzál. -Az õzike nézegeti magát a vízben.. nem izzadok. . Zoli hozza a vázát. -Kézen-közön eltûnt. fülelt.nem zár megzápul elzavar nem zakatol megzavar elzongorázza nem zokog legzordabb felzörög nem zöld megzörget elzúg nem zúg megzúzódott elzüllik A zizi zizeg. aztán felszökkent. -A zümmögõ méhek mézet gyûjtenek.Zimmeg-zümmög a mezõ.. nézegetett ide-oda vigyázott. A bozótból a vadász odalõtt. nehogy a vadász jöjjön a közelébe. Tíz doboz. A közeli bozótban megmozdult valami. Izeg-mozog Zolika. Zenél Gizi. VARGA KATALIN: Gyermekversek . ha jön a vonat! Az õzike a zöld mezõn legelgetett. Zenél Lizi. Tizennégy ház. -Zúg a zuhany. . -Zene zeng. Tíz toboz. Az õzike azonban eltûnt a fák között.

méz. tûz. Százan száz zászlót visznek. Vízzel töltöm tálamat. Mázsálják a zabot. Tûz. Ez a violám. Bözsi moziba ment. Itatom a tyúkomat. Széna zizeg a kazalban. Szól a zongora. Dezsõ zongorázik. Szövõgép zörög a gyárban. Itt a méz! Víz. víz. Ez itt a kék tálam.Ez itt a kék kannám. de nem teszem. tûz! Ott a tûz ! Eloltanám. A vizsla belegázolt a vízbe. A zsebemben zizi van. illatozó mézzel töltöm. Szegeden zene szól. Zoli és Zsolti a tûzõ napon pici zsömlécskéket csinálnak . Öntözöm violámat. A mazsola mézízû. Szabja a zakót a szabó. méz! Itt a méz ! Üvegtála teletöltöm. Mivé lenne a két kezem? Ó mint tûz! Méz. Szúnyog zümmög a szobában Zsuzsi zenél. A dézsában víz van. víz! Ott a víz ! Túl a mezõn kéken villan. Ez meg a tyúkom. Vízzel töltöm kannámat. Ó kék víz! Szilvia zizit eszik. Kék vizén a ladik illan.

Tûz! Tûz! Tûz! Ne játssz vele. A mentõv hol van? . VARGA KATALIN: Gyermekversek Tüzet vittem elejtettem. muzsikálnak a széles utcán a fölcicomázott lakodalmasok. . Szellõ-csikó húz. lásd. tûzbe majdnem beleestem. Amíg húz. hát baj nincs. Csuda jó a kedvem! 5 x 10 az ötven. 3 x 10 az harminc. lakható. Van-e ház itt. tüzes volt a lapátom is. vízre többé nem mehettem. mezõn aki van. meggyulladt a kabátom is. 6 x 10 az hatvan. Nosza fogjuk a csizmát. -A tûzoltók sebesen száguldanak a tûzesethez. -Zenélnek. építsük be a tisztást. ma még táncolni akar. -A pici õzike csetlik-botlik. Bodri reánk vakkan. víztõl én is vizes lettem. 8 x 10 az nyolcvan. mert a vízbe beleestem. eladó? Nincsen itt más eladó. vizet mertem. sehogy sem áll a lábán.Száz meg száz az éppen kétszáz.vizes homokból. 4 x 10 az negyven. -A vizeskancsó nem mázas edény. csak egy csizma. -A zsömle zizeg a zacskóban. Büszke sirály rebben. -Géza és Dezsõ hazafutnak a zuhogó esõben. sebesen száguld. A túlsó part ködben. -Zakatol a füstös vonat. Víz! Víz! Víz! Jaj de hideg a mély víz! Házasodik a manó. LELKES MIKLÓS: Vitorláson 1 x 10 az tíz. hogy tûz Vízbõl mertem. Csobog kéklõ víz. 7 x 10 az hetven. 2 x 10 az húsz. Erdõn.

S GYAKORLATOK s-u s-ü s-o s-ö s-a s-á s-e s-é s-i su sü so sö sa sá se sé si us üs os ös as ás es és is . Géza ült ott fényképezõgéppel a kezében. Harapófogókkal ragadták meg a segédek a hatalmas széntûzben izzó vaskarikát. Közben vezényelt. Odazuhintottak egy félkanna vizet. Újra víz. A hiú õz azonnal mozdulatlan pózba vágta magát. Vízbe ne ess. Ha kell. +gy futottak vele a fakerékhez . A fa tüzet vetett. Zizzent a bozót.9 x 10 kilencven. kis pajtás! ILLYÉS GYULA: Munka Az elsõ megrázó élményem a kerék-abroncsozás lett. 13. Aztán az utolsó gõz-bokor is szétlebbent. Újból tûz lobbant. Az õz odanézett. mi az a zaj? Valami izeg-mozog a bozótban. Az õzike a zöld mezõn legelgetett. vízbõl kimentsen! 10 x 10 az éppen száz. a kerékre helyezték.Az egyik inas a nagykalapácsot tartotta. A vaskarikát. a másik a vödröket. amely fehérenizzó állapotban tágult. A kerék gõzt s füstöt lökött. Apám villámgyorsan kezelte a kalapácsot.

ussu üssü osso össö assa ássá esse éssé issi ut-su üt-sü ot-so öt-sö at-sa át-sá et-se ét-sé it-si ulsu ülsü olso ölsö alsa álsá else élsé ilsi ursu ürsü orso örsö arsa ársá erse érsé irsi uksu üksü okso öksö aksa áksá ekse éksé iksi sz-s (9-szer) szisü szésö szesu szásü szasa szosá szöse szusé szüsi .

sánta. süketség. süveg. sütõkemence. sárgaréz. suhan. súgó. sakk. sömör. senki. sül. sárgarépa. selyemhernyó. sáv. sodrófa. sorsjegy. sovány. sorrend. sáska. sajt. sült. surrog. sorszám. sör. sajtószabadság. . savanyú. sárgabarack. sámfa. selejt. süket. sár. suhanc. sarjadzás. sápadság. semerre. sötétzöld. süllyed. saláta. sajátságos. sörözõ. selyem. seb. segít. sok. sudár. sorozat. sor sorompó. sütõ. Sárospatak. soha. som. súrol. sápadt. sajtár. súg. sorakozás. sûrû. seregély. sündisznó. sonka. süllyesztõ. surran. só sólyom. saru. sarkantyú. súlyzó. sõt sötét söprû. sütemény. söpör. sakál. süt. sál. sugár. serény. sólet. sörény. súlyemelés. saroglya. suttog. súrlódás. Sarolta. sámli. sapka. sereg. söröskancsó. sürgés-forgás. sunyi. sürgöny. salak. sósborszesz. semmi. sötétség. satu. sugdolódzás. sátor. sövény. sarok. segéd. sárga. sárcipõ. súlyosbít. Sári. sás. sakkozás. söntés. soros. sógor. sügér. sótartó. seper. sündörög. sürget.isz-su isz-sü isz-so isz-sö isz-sa isz-sá isz-se isz-sé isz-si ucs-su ucs-sü ucs-so ucs-sö ucs-sa ucs-sá ucs-se ucs-sé ucs-si ic-su ic-sü ic-so ic-sö ic-sa ic-sá ic-se ic-sé ic-si súly. sorvad. suhint. Sándor. súrolókefe. sokszor. sárkány. suba.

szöszös. akaratos. fussunk. kiütés. dacos. vitézség. nyaralás. aratás. lopás. gyûrûs. kisbetûs. sérült. dolgos. ecetes. erõdítés. pszichológus. ijedõs. Etus. göcsörtös. harcias. Pilis. hús. úszás. lassan. búsan. sûrítés. hármas. gyalogos. tus. begyesen. gyanúsít. felelõsök. vas. szõrös. hitves. szigetelés. hûs. Simontomya. zizegés. kõris. . tigris. csendes. üdülés. vajas. okosan. kösöntyû. keselyû. sípszó. lakatos. vörös. kalaposok. sörös. vallását. has. zsindelyezés. kaszálás. kapusunk. mókus. keres. Julis. fussak. sípcsont. õsök. Maris. repes. sintér. felelõs. kés. húszas. készség. búsít. sietség. tejfölös. Kõrös. sebláz. hõsök. hatosok. Boris. sérteget. ügyészség. falusi. segítség. darabos. hamis. les. büdös. hazafias. takarás. árusít. siker. okos. sikkaszt. trópusi. õs. csapos. tusa. bélés. bús. havas. sima. sétabot. harapás. logopédusunk. fuss. hentes. közömbös. séta. fokos. magasan. kerítés. garas. tilalmasan. darus. rés. jussunk. traktoros. ás. mocskos. sí. koldus. piszkos. szabás. hasal. közös. ötvösök. segédszemélyzet. hatos. gyanúsan. fürdés. cserepes. kását. terítés. csõrös. állás. és. magas. lakatosok. zsebes. sétahajó. sík. szalagos. színezés. leves. csodás. sétány. öttusa.sebész. deres. lássák. ötös. kisiet. Emese. hetes. vésés. hallását. hegedûs. fütyülés. maszatos. sízik. Kassa. mese. hamisít. kalapos. búsul. gyûrés. hangosan. begyes. kis. kúszás. húsunk. rögös. sikít. óvatosan. simogat. akarás. bacilus. agyaras. oson. erõs. trópus. vágás. tarajas. látását. ülés. kezes. egyes. zengzetes. alapos. kedves. kakas. siet. csapás. szellõs. lakás. sír. csípés. vakarás. sikátor. alaposan. fazekas. dúsít. Fogaras. állását. eres. derítés. esemény. szorgalmas. más. segédeszköz. szántás. haragos. borús. mocsaras. kas. kisiklott. epres. farkas. kapus. zajos. pompás. kössön. bolondosok. mosat. üss. bõröndös. kisimít. Rókus. bogaras. takaros. bontás. vasal. veres. sirály. pörös. talpas. visít. síléc. becsüs. késés. hasam. ássál. kormos. egészség. sikál. tûrés. hõs. USA. sivár. kevés. vese. bicegés. juhsajt. árus. egres. rakás. öblös. síp. aranyos. sincs. Misi. sérv.

sebesen futottak fedél alá. . felelte Sanyika. hogy segíthessenek. Széles sövény. 20 sajt. ami benne van. Széles selyem.Tessék-lássék. ásít fásít megmásít alásimul. megsajnál. elsuttog. borsó. vésõk. -Ami késik. felésöpör. vásott lakások. - Sötét a sövény. -Fésûvel fésülködnek. kopások. elkésik. A táskát a konyhába. hasát. hárs.Se lát. -Sétabottal sétálunk. Széles suba. -Savanyú a saláta. Súg a súgó. és siettek vele. . felsüvít. besétál. Gondolta. ásó.- Mesekönyvbõl olvassák a mesét. Annuska és Sanyika keskeny úton sétálgattak. belsõ. -Oda se neki. hazafiasság. . A kislány és a kisfiú leültek a hûvösbe egy fa alá. . rásiklik. -Tessék sóssütemény. és otthagyva a kis sünit. nem múlik. milyen hegyesek a süni tüskéi! Különben siessünk. és a veteményesbe mentek salátát tépni a süninek. te még nem tudod. -Ha te úgy. -Keskeny a vasúti sín. vessél. etessél. megsült. szántáson. lesérül. -Ez se jó. . magasság. -Sütik a süteményt. tessék. legsudárabb. -Idesüss. -Lassabban a testtel.vasárnap. A sámli mellé settenkedett. Melegen sütött a nap. esni fog! Valóban. Széles sütõ. -Ahogy esik. Lompos kutya beosont a konyhába. Varsó. késõbb elésöpör. -Végestelen végig. - Asóval ássák a földet. a sámli mellé tették. 20 sétabot. megsegít. havasi. legsoványabb. alkalmasint. A kis állat félelmes tüskéi. . én is úgy. Sajtot. Széles sál. -Havas esõ esik. nyakasság. Mese-mese meskete. Széles sonka. versek. korsó. Másnap ismét végigsétáltak az ösvényen. Táskával a fején vágtatott a veteményesbe. felsóhajt. esély. mondta Annus. -Aki nem siet. Sanyi ijedten pattant fel: tüskébe ültem. mint hegyes tövisek védték a sünike testét. -Sós a sonka. de beteg volt. Hogyisne. lassít. - Festékkel festi a kifestõkönyvet a kislány. társít. -Annuska mesét olvas.Véges végig. nevetett Annuska: süni. 20 suba. harsány. elseje. késõn. Óvatosan bedugta a fejét: ki sem tudott gabalyodni. kilopja a táskából. -A vasalóval vasalnak. rásípol. . 20 sütemény. - Üsse kõ. úgy puffan.Sebbel-lobbal. se hall. -Esõ után köpönyeg. 20 sonka. sonkát sejtett benne. vésõ. A sikló siklik a sásban. Július volt. -Semmi sem. pillanatok alatt sötét felhõk gyûltek fölöttük. másol.Finom a húsvéti sonka. vasipar. Nem tüske. az se jó. hasít magasít. Megint ott volt a kis süni. -Síppal sípolunk. elsõ. -Sárga a sál. Betették a sünit a táskába. meg se lehet fogni. -Meg se kottyan. Széles sajt. harsog. Helyes. -A süni oson a keskeny ösvényen. mars. fussunk mondta Annus. Jó lenne magunkkal vinni.

Sárikának. Vizes sín. Kilenc sajt. Dezsõ bácsi mesél A zsemlét elcsente a kiskutya. Vizes ásó. Süt a mama. süt a mama süt. Vizes mosogatótál.Széles sétahajó Széles sítalp. A vizsla csontot és húst eszik. Zsuzsi csomagjában sajt van. Vicces sétabot. Vizes mosóteknõ. Kilenc sámfa. Vizes kés. Süt a mama. A dézsában pancsol Annuska. Marikának. . Vizes salak. Kilenc sakk. süt. Kilenc sólyom. Vizes sás. VARGA KATALIN: Süt a mama Süt a mama. süt. mákos rétest. Süt a mama. süt. Rétest ettem kettõt. Kis Kelemen Zakariás evett tizenkettõt. Zsolti ecsettel fest. süt a mama süt. Mazsolás kalácsot sütött Emese. Vizes táska. A zsebemben nincsen semmi. Te is ettél kettõt. Vicces sapka. Vicces mese. Vizes lakás. süt. Vicces süveg. Kilenc sütemény. Zsóka locsolja a muskátlit. A zsákban csokoládét hozott a Mikulás. Túrós rétest.

Vastag sonka. Keskeny sál... Édesanya mesél. kicsit sós! Kakastejjel sütötték: a kemence meg a pék. Súlyos sín. Súlyos ásó. +sít Misi.. süssünk valamit. Keskeny ösvény.. Keskeny kés. addig jó. +sít Jóska. míg fényes vagy! Népi mondóka Süssünk.. Sanyi mesél. kerekes és édes. Keskeny vasút. túróval bélelve. Vastag sütemény. azt is megmondom. csigabiga rétes. hogy mit: lisztbõl legyen kerekes. tekerve.DONASZY MAGDA: Itt a kifli ltt a kifli: ropogós! Kicsit édes. Sodorva. Vastag vésõ. süss ide. Súlyos vas.. +sít Annus... édes nap. jó édes. ORB+N OTTÓ: Napkérlelõ Süss ide. Vastag bélés. töltelékes. +sít Pista. Súlyos suba. .

nõjön a fû kedvesen. ásott.. Annus. Este. Jánoska mesél.. TARBAY EDE: Macskazene (részlet) Síp. fényes nap.. tele is lett négy nagy kas. Süt a nap. nem süt a nap. Sós a leves. síp. mosolyogjon a világ. Annus. . A kis kakas ásott. vagy ablakban áll. Süss fel nap. felvisít. fényesedjen a faág. fölásta a fél világot. sütött a nap. Esõ esett. boldog volt a kis kakas. megfagynak. Sós a sütemény. Esik esõ. nagyon süt a nap. hûs fûben. süt a nap. leste. DON+SZY MAGDA nyomán: Mókusgondok -Makkos mókus! Fenn a fán. jólesik a vánkoska. okos kislány most nem sétál. a kis libák. este.. Sanyi sétálnak a hûs fák alatt.Böske néni mesél. otthon ül. sóskát vetett a földbe. késõ este. nádsíp fújd a végit. Sós a sonka. leste megnõ-e. elpihen a baba teste. Sanyi otthon vannak. nõtt a sóska napok altt. Sós a hús. álmos a kis Jánoska. Ess esõ hevesen.

Mi a bajod kis komám? -Hej! Egyedem-begyedem. csöndes este sötét a távol a messze sötét a hegy és az erdõ. Vackor nevû kicsi medve. KORMOS ISTV+N: Mese Vackorról A csavargás Volt egy boglyos. És bánatában. lompos. . mert elmosta. Addig. bömbölt utána apja. lompos. vigasztalan búsultában szíve majdhogy megszakad. Nekiesem sebesen. piszén pisze kölyökmackó. piszén pisze kölyökmackó az otthonát megkeresse. míg elérte. loncsos és bozontos. elmosta az árkot-bokrot. csak egy apró. Este. amin által lompos. nem is medve. este. loncsos és bozontos. Bekapom a mandulát. addig. és bozontos. Hej! Egyedem-begyedem. a kék sötétebbre kékül sötét dunyha: száll a felhõ. Fél is ám a kicsi medve. Fenn az égbolt elsötétül. Tanakodom: mit egyem? Seje-huja! Lombos ág. el az este. egész nap járta az erdõt - hiába kereste anyja. el az este. loncsos. Az volt ám csak nagy csavargó.

zsibong a sok . Hej óvoda óvoda. Vackorék hûs barlangjába. istenesen elporollak. nevezetes. Vackor. és a barlang hûvös mélyén ama alvó kölyökmackó híres. kávé mellé édes málé. neves. Apja így szól: Kelj föl. Reggel Másnap reggel a napocska sugarát özönnel ontja: rásüt a kerek világra. két mancsával elfésüli kerek kobakján a boglyos. s fordul szépen a hasára. ölbe kapja csöpp fiát: És apjával akkor hazasétál Vackor. híres. óriásit. hogyha én elnáspángollak. Reggelije: tejeskávé. neves. míg egy fa alatt meglátja. piszén pisze xsöpp orrára.Hát az apja mit csinál? Sûrû erdõn csatangolhat. És elindult akkor óvodába Vackor. nevezetes nagy bozontját. Hanem bizony kettõt ásít. sajogni fog ám a bunda! Erre Vackor szökik talpra. loncsos és loboncos. lompos. de fényes az ablaka. Hívja apja: induljunk az óvodába. barlangokban barangolhat.

talált egy szem gyöngyöcskét - csillogó. KORMOS ISTV+N: A kevély kiskakas Hol volt. tarka tollas. olyan. kényeskével. kényes. oda szállt. csibekas! Kevély volt a kiskakas. ide szállt. piros lábú. kitátotta csõröcskéjét. hol nem volt. Csõriben a gyöngyöcskével.gyerek benne. Ejhaj. . begyeskedõ kiskakas. villogó. volt egy kevély kiskakas. tarka tollas. Hát a kevély kiskakas. fényeskével. csibekas! Megörült a kiskakas. tarka tollas. fényes gyöngyöcskét. tarajas. ékes palota. mint egy kacsalábon forgó. piros csõrû. Ez a kevély kiskakas. tarajas. az udvaron szaladgált a kis kevély kakaska. tarajas. Ejhaj. s hamm! bekapta gyöngyöcskéjét.

Egy garas. fényes gyöngyöcske ragyogott a csõribe. tarajast. hova lett? A gyöngyöcske oda lett! Kukurikú. Meglátta egy tyúkocska. Szaladt. A víz fölé hajolva mit látott a habokba? Egy kevély kiskakast. gyöngyét vízbe pottyantotta. tarka tollast. Tisza szélsõ partjáig. nincs. meg se állt a Tiszáig. s kérve-kérte: "Kakaska! Add ide a gyöngyöcskét. szaladt messzire. kényes.Ejhaj csibekas! Szaladgált a kiskakas. két garas! Elámult a kiskakas! Piros csõrrel tátogatott. hadd játszódjak kicsinykét. . gyöngyöcskéhez odakapott. csibekas! Megjárta a kiskakas." De a kevély kakaska a gyöngyöcskét nem adta. gyöngyöcskével csõribe'. Volt. Mikor csõrét kitátotta.

ILLYÉS GYULA: Gyermekkorom zivatarai Az esõ. sem ismerõse Nem vagyok senkinek. Ezért minden: önkínzás. mint minden ember: fenség. Elfognak és felkötnek. ha kell.lassú helybenfutás. Harmadnapja nem eszek. Vagyok. Észak-fok. se hazám. mint a lakodalmak. se sokat. Hogy látva lássanak. se istenem. se szemfedõm. reménytelenül elsárosodó országutakkal. Húsz esztendõm hatalom. embert is ölök. A hegyi falvakban. mégis szertartásosan. ADY ENDRE: Szeretném. szeretném magam megmutatni. se keveset. éles végük. Nem vagyok senkinek. Éles kezdetük volt. Hogy látva lássanak. az országos is. illetõleg fõleg az. idegenség. ének: Szeretném. hogyha szeretnének Slennék valakié. se szeretõm. másutt cammogás. se csókom. húsz esztendõm eladom. hát az ördög veszi meg. Lidérces. messze fény. egyhelyt-topogás . nem tudok így maradni. sem boldog õse. messze fény. De jaj. de még azután is rengeteg . az esõk úgy jöttek. se bölcsõm. Hirtelenül. áldott földdel elfödnek s halált hozó fû terem gyönyörû szép szívemen. Lidérces. ami az én gyermekkoromban még Ozora is volt. Mindenkinek dolgot és élményt adva. Hogyha nem kell senkinek. se anyám. Sem rokona. titok. .JÓZSEF ATTILA: Tiszta szívvel Nincsen apám. Tiszta szívvel betörök. ha szeretnének Sem utódja. Lennék valakié.

mint a gyorsvonatok. mint maga a borulás. De megesik. Örült szörnyek vágtatnak már. ritkásan. a rohanva összegyûlt víz elõbb ért ide. a házanként fölállított kis gyalogjáróhidakat magasbavetve. de a kövéren. Alatta a mély. A magyarázat: kint a felsõ határ cukorsüvegként meredõ hegyeiben már húsz perce zuhog a zápor. CS GYAKORLATOK csu csü cso csö csa csá cse csé csi ucs ücs ocs öcs acs ács ecs écs ics ucsu ücsü ocso . a hangya-karavánok vágtatása jelez ugyan valami sorsszerû sürgetést. gyémántos szikrázással leforgó elsõ csepp olyan. Fehérsörényes fõ emelkedik ki belõle. majd csörrenti össze a mennydörgés közeli cintányérjait. ez a falu fölött csak most rántja el a villámot. A böglyök élesebb csípése. mintha egyben az utolsó volna. aztán piszkossárga hosszú test.utóeseményük. a lovasembert elrejteni képes patakágy egyszerre fölhördül. a bokrokat maguk alá gyûrve. Úgy jöttek. Mi ez a tikácsolás? Az enyhén-lejtõs fõutca közepén végehosszatlanul húzódó bokrokból a delelõ tyúk haza iszkol. ilyenkor a felhõk ellenkezõ irányban haladtak. A bokor-sor megrezzen. Az égbolt egyik felén még dühöngõ fénnyel uralkodik a nap. hogy a szörnyeteg a szabályosan lefolyt esõ végén vagy annak elmúltával tör be. 14.

csúfol.öcsö acsa ácsá ecse écsé icsi urcsu ürcsü orcso örcsö arcsa árcsá ercse ércsé ircsi sucsu sücsü socso söcsö sacsa sácsá secse sécsé sicsi c-cs (9-szer) as-csu as-csü as-cso as-csö as-csa as-csá as-cse as-csé as-csi ic-csu ic-csü ic-cso ic-csö ic-csa ic-csá ic-cse ic-csé ic-csi cicsü cécsu cecso cácsö cacsa cacsá cöcse cucsé cücsi csuka. csuha. csúnya. csúf. . csuma. csutka. csupán.

csenevész. Pécs. csöndes. facsavar. csésze. acsarog. csizmadia. megcsíp. csomóz. csûrcsavar. csokoládé. kis csákó. csintalan. bocsok. megcsókol. csuk. csámpás. meccs. Borcsa. cseber. cseh. csepereg. csíz. cséplés. csoda. becses. cséplõgép. látcsõ. csökönyös. csillag. csajka. kis csuka. csábítás. csilingelés. loccsan. kis csónak. kecses. csupasz. cserény. csúszik. cselekvés. csodás. tócsa. mancs. csak. locs-pocs. csokor. lendíts. csárdás. csüng csomag. csábít csámcsog. 20 csutka. csapat. csata. Tercsi. csámcsogás. locsol. csáp. csörög. csuklik. csermely. cseléd. csokréta. csípõs. -A csüggedt ember . ács. csikó. lencse. kis cséve. csöpög. facsar. megcsap. kis csikó. Csongor. csel. javíts. bocs. csûr. pamacs. Bécs. taníts. kapocs. csók. Marcsa. csángó. háncs. csipog. rosszcsont. csörgõ. csekélység. rácsát. fuccs. kalácsát. mecset. fûts. cséve. csókol. csont. csúzli. csalafinta. csekély. csatlakozás. csengetés. csobog. narancs. megcsuklik. papucs. cserje. család. csempész. Babits. kis csap. csücsül. bekecs. kancsó. makacs. csillagász. csõd. csákány. indíts. csöbör. vétség. csõr. csepp. locsoló. Mágocs. csövezés. csónak. csinál. hûts. karcsú. vacsora. cserép. bogáncs. csúszómászó. csöpp. csorda. váltson. csapszeg. locsog. csütörtök. császkál. Csöpi. kis csempe. kocsonya. csengõ. csodálat. csökken. csapás. fecseg. csalfa. csészealj. csurran. csöröge. csoszog. ecset. mécs. csönd. vascsõ. kulcs. csülök. cselédség. csóvál. csomagolás. csúz. Inárcs-Kakucs. Csongrád. csomagol. csalogány. felcsap. csákó. csöves. csak. Lukács. csömör.csúcs. vércse. csüng. kalapács. csúzda. csal. kis csöngõ. 20 csóka. tölcsér. csiga. kukucs. 20 csöpp. kis csülök. Csóványos. csalás. csépel. csuklya. csúszás. csapszék. felcser. csorog. cser. öcs. kocsi. kacsa. legcsendesebb. csalán. köcsög. csatázás. csekk. Csobánc. csap. bécsi. csúszós. csahol. fakopács. csácsog. csóka. csõ. csöpögés. császár. csikós. csõsz. csörömpöl. csibe. Csúfolódni csúnya dolog. csöngõ. elcsábít. harcsa. csukló. csat. kavics. 20 csikó. csupa. csakhogy.

-Csépel a cséplõgép. Kicsi kacsa kacsácska becsobbant a tócsába. csobogó patakokban megcsodálja csodás füleit. Szép család.-Encsem-bencsem. -A kicsi fiú pancsol a tócsában. OIvad a jégcsap csöppen a csepp csöpög a hólé csip-csep-csipi-csep Sok csuka.. két fejecske. kecske. megcsendül csengõje. -Csip-csepp-cseppecske. a bogáncs..lecsüggeszti a fejét. . Csúnya csat. pancsolt. csökönyösen megáll. -Csöng a csöngõ. -Liccsen- loccsan.. -Csip-csip-csóka. Csúnya csõ. Csúnya csomag. Csillogó csajka. -Cseppen a csepp. tocsogott. A kicsi csacsi nyakába csengõt kötnek. csóválgatja fejecskéjét. Csinálom a csizmát. -Kicsi kacsa. Csillogó csillag. vagy csalogatjuk. -Csurran-cseppen. Csillogó csap. ... Csinálom a csákányt. Sok csont. -Kecske-fecske.-Csiga-biga. -A bácsi tolja a kicsi kocsit. vagy csomaggal a hátán csöndben bandukol.. Ott csetlik-botlik a mamája mellett csilingelve. Csinálom a csónakot. hiába csapkodjuk. belecsobban a pocsolyába. el nem indul. kicsiket lépkedve vidáman üget a kicsi kocsi elõtt..A csomagban csokoládé van. A tócsákban. Itt a kecske. Csúnya csutka. Ha csínján bánunk vele. a tavacska csobogott. elég neki a csalán. vidáman szökdécsel tovább. A csacsi csuda igénytelen állat. Sok család. De ha megmakacsolja magát. nem makacskodik. -Csillog a csillag. Csinálom a cséplõgépet. locsbolt. Csitteg-csattog. ott a fecske. fecske. Csillogó csöngõ.. -Csattog a csalogány. Sok csokoládé.

. -Mocskos csészébõl még a macska sem issza meg a tejecskét. kicsi kacsa.. vak varjúcska! TÓTFALUSI ISTV+N: Soroló Jégcsap. Ha nem volna Piripócs. Pici csõ. ott lakik egy medvebocs: piripócsi medvebocs.csepegõ. -A száncsengõ kedvesen csilingel szánkózás közben a diccenõ-döccenõ úton. Pici csónak. álmos a baba. totyogó. kicsikém. A kecses kecske vidáman szökdécsel az akácos bozótban. csevegõ. Pici csibe. VÉGH GYÖRGY: Dalocska Legszebb város Piripócs. Szép csákó. -A csinos köcsögben méz illatozik a polc szélén. zöld fûszálat cipelnek. füsti fecske.. csiga-biga. Szép csikó.. . Pici csomg. nem lenne a medvebocs: piripócsi medvebocs! Csip-csip csóka (népköltés) Csip-csip csóka vak varjúcska. aludj. csicsijja.Szép csapat. -A kocsis az anyakanca mellett szoktatja a kocsihoz a pici csikót. csoszogó. ne csípd meg õt. jó volt-e a kisfiúcska? Ha jó volt a kisfiúcska. -A fecskék a fészek építéséhez szalmaszálacskákat. Csicsijja (népköltés) Csijja.

te macska. Bõg a csacsi. talpadra. Sári néni Kiabál. csupa sár. Sír Jancsika.csijja. kiabál. kiabál: "juj a szobám Csupa sár. Vigyázzál A talpadra. ezután csak gyalog jár. hiába: Beugrott a Szobába. csendben osont a pincénkbe. Jancsi vadul kiabál. kiscsibém. Hiába. csapnak is nagy galibát: csacsi orrát csipkedik. A csacsira nem ül már. KÉPES GÉZA: Jancsika meg a libák Ihol baktat a csacsi. A csákója leesett. Sári néni Kiabál. azért olyan nagylegény. szobába. DAR+ZS ENDRE: Csupa sár Most az utca Csupa sár. rúgkapál." VARGA KATALIN: Cirmos és Csóri Cirmos cica s Csóri csóka csütörtökön este. könnye hull. Papírcsákó a fején. "Hallottad-e Te macska. Jancsi lábát tépkedik. hátán ül a kis Jancsi. csupa sár. Odafutnak a libák. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! . a kardja meg elveszett. leszállott a csacsirul. egy kis egérlesre." +m a macska.

s a két barát ámult. Csóri súgta: . nem szólt már a nóta. csihi-puhi a seprûvel mindkettõt elrakta.csörrent a kulcs. ne hagyd itt. Csapzott hátát nyalogatta cica s szegény csóka. te csacska! Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csupor tejfelt mind kinyalták.Csak csapra! Cirmos mondta: . ez lesz ám a móka! Csóri mondta: . Csípj belõle. e kerek sajtot - súgta a kis macska - kóstoljuk meg. Csodálatos. jó lakoma volt mi elé tárult. .Csak csendben! Cirmos mondta: . nyílt a pince.Cikcakkban! Csattant a zár. a mézet befalták. Cirmost verte cikcakkban! Csend lett végre a pincénkben. mind megitták. Csórit verte csak csendben.Cikcakkban! .Csak csendben! Cirmos mondta: . -Csurratott méz az üvegben s jó bor a hordóba! Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csórikám. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! -Cirmos. kicsurgatták bizony mind a hármat. nézd.Csapoljuk meg. kedves macskám. s Cili néném futott le a zajra. Csóri mondta: -Csak csendben! Cirmos mondta: -Cikcakkban! Csakhamar a hordók mellett csücsült Xsóri csóka. egy csupor tejfel! - súgta Csóri csóka.Csurrantva! Csapra verték. táncra keltek. csûrdöngölõt jártak. s nagyapó kis bicskájával a sajtot felvágták. Csóri mondta: .

Misu. Megérkezett a fekete medve: -Tisztíts ki engem is. új fürdõt a vendégeknek! . -Ez lesz csak igazi mulatság! -rikkantott a csuklyás majom. -Gyûjts rõzsét -reccsent a sok ág. A róka a puma alatt nyögdécselt. Hanem ahogy feltette a kötélre száradni. kedves rokon! A kedves rokon másfél óráig csutakolta a medvét. -Segítsek? -Van már segítségem -felelte Masa. Misu is. -Készíts. -Kezdhetjük elõlrõl az egészet! -sóhajtott Mosó Misu. kérlek. az egyik fa nagyot reccsent. Loccsant a víz. -Mit segítsek még? -Gyújts tüzet a katlan alá! Segíts a dézsába vizet önteni! Készíts kötelet is! Feszítsük ki két fa közé! Miközben Masa és Misu sürgött-forgott. Elõkerült Mosó Masa kis öccse. -Ez ám az igazi mulatság! -rikkantott a csuklyás majom. egymás után megérkeztek a megrendelõk.VARGA KATALIN: Mosó Masa mosodája Mosó Masa a szorgos medve egy nagy táblára piros betûket festett: MINDEN MOCSKOS BUND+T TISZTARA MOS MOSÓ MASA. Hû micsoda kavarodás támadt. habzott a szappan. és az összes kimosott állat letoccsant a fûre. A zergére ráesett a csíkos tapírkölyök. s jókedvûen tocsogott a kidûlt vízben. Elsõnek a kényes hermelin érkezett: -Tisztíts ki.

ZS GYAKORLATOK zsu zsü zso zsö zsa zsá zse zsé zsi uzs üzs ozs özs azs ázs ezs ézs izs uzsu üzsü ozso özsö azsa ázsá ezse ézsé izsi ulzsu ülzsü olzso ölzsö alzsa álzsá elzse élzsé .15.

ilzsi urzsu ürzsü orzso örzsö arzsa árzsá erzse érzsé irzsi uvzsu üczsü ovzso övzsö avzsa ávzsá evzse évzsé ivzsi ugzsu ügzsü ogzso ögzsö agzsa ágzsá egzse égzsé igzsi suzsu süzsü sozso sözsö sazsa sázsá sezse sézsé sizsi sucsuzsu sücsüzsü socsozso söcsözsö sacsazsa sácsázsá secsezse sécsézsé sicsizsi zizsü zézsu zezso zázsö zazsa zozsá zözse zuzsé zizsi udzsu .

garázs. zsálya. torzsalkodik. zsinór. rúzs. zsivány. zsaluzás. darázs. zsolozsma. A pizsama zsebében zsebkendõ van. zsebkendõ. Józsi Dezsõ Gazsi Bözsi és kis Balázs hátizsákkal a hátukon elindultak a hegyekbe. horzsol. mondta Józsika. pizsama. Zsolti muzsikál. pázsit. toldotta meg Bözsike. Izsák. zsibáru. zsibbadt. bõrzsák. aki elfut. zsömle. -Balázs uzsonnája vajas zsömle. én pedig mazsolát adok a zsebembõl. zsupsz. zsemle. Erzsi.-A zsákot a zsámoly mellé tették. annak a kutya utánaveti magát. zsarnokság. morzsa. Zsuzsi.üdzsü odzso ödzsö adzsa ádzsá edzse édzsé idzsi zsúp. Bözsi. zsiradék. Gazsi. Balázs. pezseg. Bözsikét. Berzsenyi. A ti butaságotok miatt odalett kis Balázs uzsonnája. Zsámbék. A zsivány vizsla abban a pillanatban békében hagyta Dezsõt. Gazsit. -A zsoldos katonák zsoldot kapnak. A dézsában pizsama van. zsenge. törzs. mazsola. meg kell állni. Kis Balázs lekapta a hátizsákját. zsák.. Zsolti lazsál. -A zsalu fából van. zsilett. Rezsõ.-Zsipp-zsupp. zseb. uzsonna. Zsolti zsákol. zsold. . mázsa. perzsel. Zsuzsi és Józsi nem ijedt meg. és elõvett egy sonkás zsemlét. torzsa. zsugori. +zsia. zsivaj. zsibong. Gazsi és Bözsike ijedtükben elfutottak. Börzsöny. Zsófia. -Zsákbamacskát ne vegyél! -Muzsikál a Zsuzsika. -Kis zsák. Zsuzsi. és vidáman folytatták útjukat. zsúfolt. hát egy nagy vizsla toppant eléjük. dörzsöl. zsiráf. mondta bûnbánóan Gazsi. zsombék. de Dezsõ. rózsa. morzsol. - Zsibonganak a tanulók a zsibongóban. Odaadom Balázsnak a sonkás zsemlémet. zsakett. zsalu.. Dózsa. mozsár. a vizsla meg utánuk. -A zsákban mazsola van. zsindely. Zsuzsanna babáját Zsuzsinak hívják. ha féltek a kutyától. -A zsebemben zsebkés van. muzsika. és fölkapva a finom uzsonnát elinalt. a vizsla elé dobta. zsarnok. zsámoly. gúzs. zseni. zsarol. Látjátok. dézsa. zsugorodik. hátizsák. guzsaly. zsiger. zsákbamacska. A dézsában zsebkendõ van. hátizsák. lazsál. zsöllye. Pozsony. zsír. -Zsong a méh a pázsiton. Mentek mendegélték a pázsiton. rozs. nagy zsák.

Sok zsebkendõ. Gazsi... Csíkos zsalu. zsupp (népköltés) Zsipp. . mossák a zsebkendõket. VIDOR MIKLÓS: Szalonnapirítás Szedd a rõzsét halomba. vigyázni kell! -Az ételes dobozt a hátizsákba teszik.. halomba. Zöld zsombék. Zsipp. itt a finom uzsonna! Sok zsák.. vajas kalács mazsolával. a vizet meg a kulacsba. Bazsi. . kidobjuk. ha megázik. 1 zsák mazsola. Zöld zsálya.Pici cseppek csillognak a most öntözött pázsiton. A dézsában habzik a szappanos víz. Zsuzsika kell-e a muzsika: Nem kell a muzsika. féltik a mézet.. Zöld hátizsák. zsupp kenderzsupp. -A zsúpfedeles házikó könnyen tüzet fog. Sok pizsama.. Csíkos zsák. Zsuzsóka. Csíkos zsebkendõ... fusson Rózsi. 1 zsák zsömle. Zsuzsika. Zöld pázsit. -zsupsz.. Sok mazsola. Csíkos pizsama.A dézsában hátizsák van. Fusson Józsi. kiáltja Zsuzsika. zsibonganak a méhecskék a kasban. 1 zsák zsebkendõ. -Pici kacsák úszkálnak a zsombékos vízben.. -Zsonganak.

ficánkol. meg balra dül. lakodalmat ül ma egér és darázs. Csipkebokor-rózsa közt Két szál majoránnát? Az egyik majoránna Mintha Erzsi lenne. Nézd. megy a zsuku-zsuku-zsuku. táncol a kis Zsuzsika. Én vagyok a masiniszta. ficánkol..úgy sül meg a szalonna. fújd. kis egér pördülj. Dönö-dön a nóta. szalonna! Pattog a tûz. . hogyha táncra kér. nála sose más. Két duda nyekergett a hóna alatt. fordulj. jobbra dül. mama. Fújd. megy a zsiki-zsiki-zsiki. cigánykoma hegedül. megy a zsiki-zsiki-zsiki.. A másik majoránna Mintha István lenne. Virág Erzsi (népköltés) Láttál-e már valaha Csipkebokor-rózsát. járd. parázson! A muzsikus macska (angol gyerekvers) A muzsikus macska kertünkbe szaladt.) Cini-cini muzsika (népköltés) Cini-cini muzsika. megy a masina. mama. (francia népköltés) Nézd. darázs. (Tótfalusi István ford. megy a zsuku-zsuku-zsuku. cica. szalonna sül parázson.

és illatával a kert megtelik.) TARBAY EDE: Réges-régi vadászének Parázs pattog. de voltak vasmozsarak is. Zsákban szállítják a lisztet és a burgonyát. A dézsát fából készítik. a borsot. Zsoltikák a dézsa körül. rózsa fénylik estelig. A turisták hátizsákot és kenyérzsákot (vagy oldalzsákot) használnak. Gyakrabban mondunk a zsámoly helyett sámlit. Faluhelyen gyakran dézsát tesznek ki a gyerekeknek pancsolásra. emlékké lesz a rózsa illata. és vassal abroncsolják. Erzsik. FAZEKAS L+SZLÓ: A rózsa A rózsa. Egy nagyméretû zsákba közel egy mázsa liszt fér. A mozsárban a mozsártörõvel mindent apró morzsákra lehetett törni. A tûzõ napon ilyenkor vidáman zsivajognak a Zsuzsik. füst fut a csillagos égre. (Weöres Sándor ford. szikra táncol. A papok gyakran imazsámolyra . Régebben a zsákok zsákvászonból voltak. s olykor a cukrot is. nemigen szoktunk a zsámolyon ülni.megy a masina. A szépen kitisztított mozsarak ma már csak díszei a konyhának. szárnyra kap az éjszaka. A dézsa A dézsa víztároló edény. dalol a sátrak népe. Ha szárnyra. A mozsár A régi háziasszonyok mozsarakban törték a diót. A zsák A zsák szállításra és tárolásra való. A mozsarak többnyire rézbõl készültek. zsírja lángol. A zsámoly Ritkán használjuk ezt a szót: zsámoly. de zsákban tartják a cementet is. A kis zsámoly nemegyszer kerek és inkább a lábunkat tesszük rá. a cementzsákok félmázsásak. újabban elterjedtek a mûanyagzsákok is. nyárson vad sül.

s azon imádkoznak. zsinórral kötik meg a díszes zsákocskákat. A zsinórok színesek. Jelent súlymértéket: száz kiló egy mázsa. a több mázsát mérni tudó óriásmérleget mázsának hívjuk. A mázsa A mázsa többjelentésû szó. és jelent mérlegfajlát is. olykor aranyozottak.. A zsinór A zsinórt sodorják. A hízott disznókat kisebb mázsán. sokszor fényesek. zsinórral díszítik a zsinóros ruhát. a teherautó-rakományt nagyobb mázsán mázsálják.térdepelnek. Zsinórt használnak a függönyökhöz. .

zsuzsüzsozsözsazsázsezsézsi..16. zsuzsüzsozsözsazsázsezsézsi... csucsücsocsöcsacsácsecsécsi...... szicizi szécézé szeceze szácázá szacaza szocozo szöcözö szucuzu szücüzü sücsüzsü sucsuzsu söcsözsö socsozso sacsazsa sácsázsá secsezse sécsézsé sicsizsi szív szék szem száj szalag szóda szõlõ szúnyog cím cél cent cammog comb cövek cumi Zürich zizi zéró zene zár zab Zoli . cicécecácacocöcucü.. sziszészeszászaszoszöszuszü. csucsücsocsöcsacsácsecsécsi. zizézezázazozözuzü.. zizézezázazozözuzü. ISMÉTLÕ GYAKORLATOK sziszészeszászaszoszöszuszü.. susüsosösasásesési. susüsosösasásesési........ cicécecácacocöcucü.

zöld zuhany visz mész vesz ász kamasz rossz õsz húsz vicc léc vetsz Vác adsz móc kötsz ütsz víz méz evez ház az hoz õz húz iszik készétel eszem másszál kasza oszol köszön úszunk Mici lécét ecet fácán kacat kocog döcög uccu izzik nézzék ezzel ázzál azzal hozzon özön húzzuk Mit sütsz kis szûcs? Tán sós húst sütsz. kis szûcs? Kilenc öles .

Azt. Kettõ közt egy csorba kút. Kis dió. vágj le róla egy araszt! Azt az asztalt idetettem.. Látod? Szépen kihímeztem. . Ha sokáig kandikálsz. kifolyt. Terme száz és tornya száz. meg amazt. Elszaladtam.köles kazal. ezt meg emezt. Ezt a szoknyát készítettem. Épült benn egy cifra ház. ez a teknõ már nem ereszt! WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg (részlet) 147. Keskeny út. jól vigyázz.. Ezt a kisteknõt rátettem. Hol van a víz? . Esztendõre megtalálsz. Ha benézel. végig jól beszappanoztam. Babaruhám beáztattam. százhuszonegy-kilenc kilencszázkilencvenegy-kilenc tízezeregy-kilenc ezerkilencszázhúsz-kilenc VARGA KATALIN: Ezt. Ezt. Ha sokáig benne jársz. szoknyaalját jól feltûztem. Virradóra megtalálsz. mire felfedeztem. Nagy dió. Cérna végét megcsomóztam. mert a szoknya így is hosszú. Szívem mégis marja a bú. azt. azt meg amazt. Tûbe új cérnát befûztem. Rése száz és odva száz. Széles út. Kettõ közt egy mogyoró. visszatértem.nagyot néztem! Teknõben cseppet sem leltem. s itt a szélén körbehúztam.

megy a gép. fut a kocsi: Patkó dobogás. zúg a vihar. a katona sose fél. fuj a szél. megy a gép. gonoszoknak odavág. Fekete az alagút. fut a vonat: Zúgó robogás. zúg-búg. Zum. WEÖRES S+NDOR: Csalóka Péter (részlet) Megy az úton a katona. hegyen át! Zim. . Megy a vonat. odavág. fuj a szél. Zum. nagy az út. A masina fut.WEÖRES S+NDOR: Magyar etüdök (részlet) 43 Megy a kocsi. nagy az út. Hogyha támad az ellenség. dirr-durr. zim. sose bántsák a hazát. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön. Fut a sinen a kerék. Forog a kerék.

gyöngyöt dobálni. karácsonyt. akarsz-e játszani halált? . szegény. vonatot. élni mindörökkön. hallgatni hosszan. az utcaseprõ. mindig játszani. mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön. mondd. színlelni sírást. néha-néha félni. cifra temetõt? Akarsz-e élni. hogy a körúton járkál a november. beteg ember. akarsz-e lenni. semminek örülni. havas telet és hosszu-hosszu õszt. mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretõt. hosszú utazást. mi élet. hajót. gyerekszívvel fontosnak látszani. akarsz-e mindig. nagykomolyan az asztalfõre ülni. rubin-teát és sárga páragõzt? Akarsz-e teljes. s akarsz. sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent. akarsz-e együtt a sötétbe menni. tiszta szívvel élni. álmot. játékban élni. ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót. lehet-e némán teát inni véled.KOSZTOLANYI DEZSâ: Akarsz-e játszani A játszótársam. borból-vízbõl mértékkel tölteni. madarat.

rigó. réz. . bár. rüh. rühös. kér. szobor. rág. var. rühes. rest. razzia. ringló. kóbor. révész. gyér. hadar. rügy. Rudi. rövid. rõzse. mer. rékli. vödör. ront. teper. ritka. reggel. kenyér. rejt. vér. rozs. rózsa. ragad. gyár. ruha. rikkant. gyomor. regény. röhög. rács. röstell. rémes. hever. rög. gyötör. szõr. fodor. gyönyör. vár. römi. . ver. fehér. rugó. ökör. ragya. ráma. rivalda. régi. rab. kar. ránt. rája. rokkant. rücskös. rúg. röntgen. sor. rossz. rühell. badar. ripacs. veder.17. zár. Rába. rabló. rét. robot. kár. tar. R GYAKORLATOK drá dra dre dro drö dré dru drü dri srá sra sre sro srö sré sru srü sri árrá arra erre orro örrö érré urru ürrü irri rák. bér. hamar. rohan. jár. robog. mér. rönk. sömör.rum. kever. eper. rúd. rizs. jer. rév. egér. rajkó. kor. repül. rüszt. rím. rebben. romlik. ráz. rak. zavar. sár. rend. repülõ. rühatta. bõr. tor. akar. rusnya. rag. tanár. rém. rúzs.

Drága a drágakõ. virág. cárrá. madarat. kaprot. gurul. talpra. mirigy. térré. zárrá. elront. trafik. kandúr. mérés. muris. próba. síró. vödörrõl. drapp. írisz. Rendezkedik a rendõr. arra. torok. tûrünk. várat. trikó. kúrát. virít. drogéria. tapír. Maris. drót. szeret. megrak. Rövid a rönk. ürügy. bõrrõl. körrõl. kárunk. elrökönyödik. darázs. báró. király. Rágom a rágógumit. gyûr. zörög. turista. Rúg a rugó. kûr. kérés. írunk. varrat. gyûrünk. ûr. Rohan a robogó. húrunk. várrá. Walkûr. tõrrõl. Gömörrõl. sróf. gyúrunk. pedikûr. elrémül. irigy. terelem. Gyuri. manír. megremeg. eret. Gyõrrõl. szúrunk. szatír. csavarra. csörög. nyarat. merre. sirat. orrom. epret. tréfa. torát. túrán. ökörrõl. vezérét. tûr. szerelem. udvarra. járó. srác. megró. várás. korog. megrémít. szárít. korán. bárány. járat. nyomorít. arat. porok.úr. trón. erre. tréner. gyûrû. sírunk. dérré. elrak. Rémes a rém. trubadúr. mederre. csõrrõl. amarra. sárrá. vederre. ledérré. párrá. kövérré. bírunk. dragonyos. A rüh rühességet okoz. szûrünk. mórok. tanárrá. traccsol. járrá. gyomorról. irat. korról. perre. emerre. gyárrá. magyarra. bérét. Egerre. bíró. . urunk. nyírunk. elrúg. agarat. keret. parázs. borít. drága. megrövidít. eperre. járás. körök. Irinyi. búrát. pirít. ürü. másra. ír. kirí. megrúg. húr. kirak. zárat. egérré. párák. elrepít. fúrunk. Rikkant a rigó. görög. virrad. sírás. mórról. kárász. letérés. gyárát. járunk. drukk. Boris. zsúrunk. zûr. szúr. máris. manikûr. fehérré. testvérét. papír. szamarat. író. hír. zárunk. teret. ürül. torról. bírák. Iringó. török. kefír. érés. búr. tarisznya. Rabol a rabló. sarat. sorról. hasra. porról. hadúr. zárás. prés. karika. nyíró. képre. vérét. varázs. húsra. gyárat. Navarra. záró. garat. korok. õsre. gyúr. akarat. kerevet. sörök. túrunk. párás. elrág. dráma. Párizs. borát. borról. káró. sorok. sramli. vezérré. pörök. tõrök. várunk. egeret. vérré. karra. apród. megrág. dórok. zûrünk.

Ráront a török a görögre. Korán reggel harmatos gyepre heveredtem. . Egyik szidta gazdáját.Hurrá itt a nyár! . sorsot nézni bikatejben. retek. . Három görbe legényke. WEÖRES S+NDOR: Magyar etüdök (részlet) 105. Ritka búza. Görbe bögre. róka rege róka. (népdal) Répa. róka rege róka. bajról bajra. röpülnek a gyerekek. Jó nyár jár rája. -Pergõ nyelvvel ropogtatjuk az erret. -Gyorsan forog a kerek korong. lett belõle rántotta. róka rege róka. Sörrõl borra. Srófol a srác. rege. ritka árpa. róka rege róka. Présel a prés. sárga bögre. Erre a perre. sorról sorra. tojást lopott ebédre. róka.Tréfás traktoros. róka rege róka. hozzá vágta kalapját. -Pörrõl pörre. . aki takaros. Kerek utca szegelet Jártam arra eleget Ha még egyszer ott járok A rózsámra találok (népdal) JÓZSEF ATTILA: Regös ének Komororrú bikát fejtem. róka rege róka. Arra a karra. - Februárban gyakran korog a róka gyomra. harmadik az ükapját. rejtem. mogyoró. Körrõl körre. . -A párom várva várom.Forog a körhinta. Ritka kislány. róka rege róka.Forrón jó a forralt bor. korán reggel ritkán rikkant a rigó. a kutya lerántotta. ritka rozs. másik meg a fajtáját. róka rege róka.

ejtem. ejtem. róka. rege. szertefuttam rózsaszedni. JÖTTÜNK-MENTÜNK Nagylaposon -hegyesen. róka. Fenekesre fenekestül. rege. Kocsonyádra mazsoláért. Lángos csöbörim befödni. BE IS ÉRTÜNK Verebesre -seregestül. böködjön a paplanukba! Rege. rejtem. Homoródon -begyesen. rege. Mocsoládra kocsonyáért. róka. ejtem. tányér tészta piócává. rege. róka. rege. róka. rejtem. róka. róka. Rabirázra paprikáért. rejtem. Pécelre mézért Mézeskútra pénzért. rege. ejtem. Cserenyésre cseresznyéért. Szerencs-érre szerencséért. ejtem. rejtem. Nép rozsa ring a rózsában. rege. fizeti a népet lõccsel. róka. róka. ejtem. Hétrongyoson -feszesen. Váljon szénájuk szalmává. róka. lobot vetött habosában. kasznár szíve káposztában. Láng legyen kecskéjük szarva. Keni urát oly kenõccsel. rege. Csolnakosra csolnakon. 18. Lassú-réten -sebesen. Galántára palántáért. Seregesre -verebestül. Soroksárra salátáért. ejtem. rege. ejtem. . róka. róka. rejtem. róka. rege. TAMKÓ SIRATÓ K+ROLY: Országjárás ELINDULTUNK Balátára malátáért. Hét csöböröm jó vasában. rege. rege.

Szombathelyre szombaton. Boldogkõre. kaszát fentek irgalomból. Bársonyosra bársonyban és boldogan! 19.szemük éjjel fölparázslik - egy sem pókos. CSUK+S ISTV+N: Gilice-síp Gyalókára gyalog mentünk. Görgetegen átgörögtünk.Lovas-szirtre jó lovon. Bicsérden a bicsérdisták ránkolvasták a bûnlistát. sem bagóért nem tatáltunk egy jó bordélyt Orfûn fû nõtt az orrunkból. mert nem köszöntünk. Gigén eékérték gigánkat. Acsán acsarogtunk. Dadon dadogtunk. így értünk Tátra s bedugtak. -szemünk. . Hangosvölgybe -daltalan. Szomjúhelyre szomjasan. lüktetõ. Nyõgéren nyögtünk. aki hallotta gigánkat. Zsákán egy zsákba. s rajt egy búsat trombitáltak. Bujon bújtunk. egy sem sántít. szánk tátva. . nagy isten-erek kint a ház falán függenek. Vencsellõre elcsellengtünk. Dalos-zúgba -hangtalan. sem aranyért. Gyopárosra párosan. Duzson dúskáltunk. Dõrön dörmögtünk. Mecsekszakálra mekegve kecskepatákon mentünk be. +sványrárón a föld alatt nyihognak az ásványlovak. Zajgóvárra -zajtalan. menny-kanális. Sósvertikén vertikális cíncsatorrna. Tiszasülyön elsüllyedtünk Gyónon gyóntunk.

addig el is fáradok. Ölbõn bõ ölbe. Látrányon kátrányt. Bõsárkányon szappannal mosdik a szárnyas. Zsibriken ibrikbe. Maglócán megpihenünk. Pencen szövõszéket. Encsen. Váradok. körmös hal. Küngösön egy inget. Süttõn sütõbe. Uppogon puttonyt... Mártélyon kvártélyra lelünk. Pécsen ég a mécs. Kámon kámzsába. TARJ+N IZA: Ungon-berken Inárcs-Kakucs. Sárvár. Penyigén zöldültünk vén venyigén. Méhkeréken lépes mézet. Epölön kölest. Menjünk tovább. vándorútra.szeme lassan könnybe lábadt. A horizonton gurul Görömböly. Vámospércs. gyógyírt keresni a bajra! Messze vagyunk Váradoktól pedig ott már vár a doktor. Ukkon egy mukkot. Csécs. míg az apja kövéren szunyókál a fõtéren s rámordul: "Még ezer év. Pátrohán potrohába.. Hejõbába! Hol a tejet fejõ bába?! . álmod pinceajtaján dörömbölj! 20. s igen híres lesz e név!" Etesen etessél.. Apcon. Imolán szeressél. nesze te!. Bödén bödönbe. Kömlõn tömlõbe. Pátyon pátyoljál. Kosdon egy kost. Écs. Kehida kehes lett a kis gida! Neszele legelõjén eszel-e? Ne szeleskedj.

. Velemér - Jössz-e velem. +gi hív hintázni. nem megyünk Nyakvágóra! Ránk borult Palkonya palakék alkonya. Elemér? Bú ért Buzsákon: kilukadt a búzás zsákom! Alsótoldon toldják. csíp a neved. Cece. Szalatnak mind utána szaladnak!. . Pacsa. Bánkon bánkódtunk. ipi-apacs Ipacsfa.. Szõregen öreg bõregér.. Viden vidámodtunk. Bakon átbaktattunk. Bátya.. Berhida: meggyógyult a kis gida! S hogy elértünk Kecskemétre bukfencezve fut a rétre. Nagytilajon tilalomfa. Vác. Becefa. Hegyfalu falára másztunk. Öcsöd. Várdán dárdás áll a vártán. Acsa. perdülni a bálba. Töröcske. fussunk Szulokra szurokért. Tokod. virágzik az ecetfa! Sirokon sírok: merre van Szomor Szomorún kordul a gyomor. szõrbundában az egen mendegél. Pölöske! Halmajugra: majonézes hal ugrik a tálunkra. Varsádon a szád bevarrják. Makkoshotykán hetyke potyka. Kányaváron kánya vár rám..Elment Perbálba. Selypen a pösze pék arra kért. Bokod. Eszterágon Eszter. Fóton megfoltozzák. Ilocskán Ilonka csacskán tejet loccsant ócska rocskán..

Misztótfalusi Kis Miklós: Mentség. mint a színpadi szerep beszédtechnikai elemzése. és nem megtanulni. Vitéz hadnagy. legalább ebben a könyvben jussanak szóhoz. 5. A versmondás nem beszédtechnikai feladat. 10. mert ez éppen azt a közeget rontja. A versmondásban is. szólamkeresés. meg aztán nagyon elhanyagoljuk mostanában a régieket. a színjátszásban is csak alkalmazni szabad a technikát. Arany János: A bajusz. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza: Elõszó (részlet). Megeshet. hogy a mûvészet helyes gyakorlata közben önkéntelenül javul a technika. anekdotázó beszéd. Mondatgyakorlatok: hangsúly-hanglejtés próbálgatás. akkor sem szabad a mûvészi anyagot technikai feladatnak tekinteni. Mikes Kelemen leveleibõl. amely a mûvészi többletet adja a színészi magatartáshoz. s a szavalat beszédtechnikai megközelítése éppen olyan elhibázott dolog. HANGSÚLYGYAKORLATOK 1. 6. ízes beszéd. hogy egy-egy szerep eljátszása. vagy egy vers elszavalása föltárja a technikai nehézségeket. közvetlen beszéd. Bethlen Miklós: Önéletírás. szép beszéd. Fõként archaikus anyaggal foglalkozunk. 1. veretes beszéd 8. Más dolog. Arany János: A fülemile -Hevesi Sándor jelölésével 3. A Képes Krónikából. hangsúly bejelölés. 4. . mert annak nagy nevelõ hatást tulajdonítunk. veretes beszéd 9. 2. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem -Az olvasónak.

a giccset is utálom! Régen voltam színházban . Ne kínozzatok! Jó dolog a tavasz .1. Néhány órát nagyon szeretek! Sokat kell még nekem tanulnom . Nyolc óra van? Meddig voltál fönn tegnap? - Tizenegyig olvastál? Kivel beszéltél ma? .!?. Mondatgyakorlatok Kimegyek az udvarra. "Már egy . Te. de szörnyû pocsék idõ volt a múltkor! Szeretem a magyar irodalmat . Te csak ponyvát olvasol? Merre jártál külföldön? .-" Veled nem lehet beszélni . Tudod milyen télen cipõ nélkül? Hány óra van? . hogy megáll az eszem! A matematikához nincs sok érzékem . A demagógiát is. Nem -De -Talán -Jól van -Szép -Jól láttad -Kérem -Te Elhoztad nekem a könyvet. Jánossal beszéltél? Miért nem tornázol minden reggel? . Jaj. -Igen. Te. Húsz forintod sincs? Hol dolgoznak a szüleid? . De jó volna tehetségesnek lenni! József Attila nagy költõ . Otthon döglesz egész nap? Mit olvastál utoljára? . Mit szenvedett a drága József Attila! Iskolába nem szívesen járok . -Igen! -Igen? -Igen. Nem jutottál még ki? Igen. járok egyet .. -"Igen"-Igen: -Igen. olyan hülye felnõttek vannak.:. Nálatok nincs vezetõ? Hová mész vasárnap? . én jóformán semmit se tudok! Szeretem a gyerekeket . Nem bírok bent maradni! Ma tûrhetõ az idõ . Szoktál te tornázni? Mennyi pénzed van? . Nem dolgoznak a szüleid? Ki vezeti a csoportot? ..

Ellenben a Péter tyúkja Ha kapargál A szegény Pál Háza falát majd kirúgja. Péter attól mindjár' tüszköl. azon gondolkodám" Ezt nem hittem volna rólad . annak tõszomszédja. S Péter. "Mióta készülök. Összehorgolnak keményen. Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat. Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körül mást találunk: Zenebonát. ARANY J+NOS: A fülemile Hajdanában. Felmagasodni nem bírhatsz. Rossz szomszédság: török átok. Könnyû nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban. az se hagyja. de lobogsz Ne vágj a szavamba még. szél kaszabolta magyar nyelv" 2. "A rakodópart alsó kövén ültem" Neked semmi sem tetszik . . Rólok szól e rövid példa. "Nem Pesten történt amit hallotok" Sokat tudsz beszélni . Emberemlékezet óta +llott egy magas diófa. ha nem unnád" Jaj istenem mit csináljak . örök patvart. Ebbõl aztán lesz hadd-el-hadd. De. Mely a kert alá is elhat! Ez sem enged. S õk nem igen jó barátok. úgymond hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) - Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom. nagyja. hogy a dologra térjek. hogy elmondjam neked" Segítettél neki . Majd felfordítják az udvart. "Elmondanám néked. "Egész úton hazafelé. S a két ház kicsinye.hete csak a mamára gondolok" Tõled kérek tanácsot . amikor még +gy beszélt a magyar ember: Ha per. Ha a Pál kéménye füstöl. "Itt ülök csillámló sziklafalon" Folyton csak várok rád .

A sugárt és harmatot.Semmi kétség - õérte Jött létre Csupán õ érette mind! Elannyira. Mely dicsõség . hajba kapnak. melynek lombja zöld.. Azt szemelvén ki oltárnak. bírót búsít. im felvirradott. A fészket. Majd szitokra. szemlél. A szellõt és illatot. Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot. Ki gyönyörrel ott hallgatta. ami benne él S mit körében lát. Bölcsen eltûrt. szórul szóra. És ahogy van. hogy még a . hol párja költ.pattogja Pál - Mikor az én fámra száll?" "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet!" Pál nem hagyja: õtet uccse! Péter ordít: õ meg úgyse! Többrûl többre. Majd mogorván +tugorván Ölre mennek. Szóval. Azt a pompát. S melyet a vérszenny tanúsít A bántalmat elõadja. Hogy a fentírt fülemile Ép' a közös gallyra üle." Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. minthogy róla A dió is odahulla. . A fát. le nem vága.. Pál azonban bosszút forral. hogy Pál gazda. Jogát. Az örömet. fényt és színt. majd karóra. Melyet Péter. - Hanem a jusst mégsem hagyva. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt. véres orral Megy panaszra.Díszéül a Pál kertjének. Beh szépen Fütyül ez az én madaram!" "Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok. +gy kiáltott örömében: "Istenem uram. mely teli Szivecskéjét elteli. Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyva. A szomszédba nyúlt egy ága. Történt pedig egy vasárnap. "Hát kié . úgymond õ nem hagyja. Melyre.

Mígnem a bíró. Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon lévõ zsebébe. +mde a bírót most cserben Hagyja minden tudománya. Madárfüttyrõl. a szív iránt. * Milyen szép dolog. S minden írást széjjel túr is: Ilyen ügyrõl. Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse.elbeszéli. haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre. mely a vitát eldöntse. hogy már ma Nem történik ilyes lárma. +gy s úgy történt. Az ütlegbõl sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz. Mit sem tud a corpus juris. Össze a szomszéd se zördül. nem! halálig. hanem (Jobbfelõl üt) nekem fütyöl. . ember! - De. A rokonság . És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja. Mely is a bírói zsebben Bal felõl. se oda nem Fütyöl a madárka. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a bíróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze. nem lehet per. (Bal felõl üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Felderûle a kívánt Nap. Nincsen törvény. Nem engedi. Hisz azt látja Isten. Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Se ide nem.Mely az õs diófáról jött. õ azt véli: Nincs vármegye. Ki elvegye. Övé a fütty. Meghúzódik a legszebben.

Azonkívül juha. E volt az õ titulája. Nem tudom. Ebkaporral. Egy szõrszála Sem volt néki. mennyi kéjjel Tapogatta . Ha divatból úgy kimenne. ARANY J+NOS: A bajusz Volt egy falu . S ha fölébredt. de nagy kár lenne. Meg is nõtt az minden éjjel . hiában! Ami pedig Szûcs György gazdát Máskülönben illeti: Nem bolond ember volt ám õ: Ládájába' pénz. Mint például . hogy már régen . Meglévén .. Kígyóhájjal.... egy bögre. medvezsírral. Se szakálla. kutyatéjjel. Abba' lakott . Sõt. Magyar ember fél a pörtül . mit az apja Adott neki. A testvérek Összeférnek. Hogy bajuszát megnövelje. Hogy a Szûcs György falujában Könnyû volt eligazodni: Mivel ottan minden ember Névhez jutott olcsó szerrel Azon felül. ki? Se bajusza. Nincsen osztály.hogy többet ne Mondjak.szamara volt neki. az is szent. nincs egyezség Hogy szépszóval meg ne essék.. a puszta helye. Nem tudom.Tudniillik: álmában. hol. - Kente. De hol akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? 3. ökre És . fente õ azt írral.. Annálfogva helységében Nem is hítták egyéb néven: Kopasz-szájú Szûcs György bátya.mondjam-é. ha más vidéken Megvan-é e szép szokás.. No mert (közbe legyen mondva) Azt az egyet meg kell adni.Csupa jóság. Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni.nem tudom. a káromkodás! Egyébiránt Szûcs György gazda Semmit is el nem mulaszta. meg a papja.. Vagy megenni vagy megölni Egymást korántsem akarja.

A csupasz száj mily nagy átok! Ti. vén korában. borba Szegény ártatlan bajusz. ha egyszer hébe-korba' Beleér levesbe. Vagy korommal fest a gyermek. A helybeli cigányságot És ezeket tõrül hegyre Kivallatják mindenképpen: Mi van? hogy' van a helységben? .. ha nincs bajusz! Ily anyám-asszonyos képpel Sosem választá a nép el. Tüzet rakva. - S bajuszt kapván áldott nõje. Minden szentet sorra szedtek S a beretvától sziszegtek! Ti. hogy nõ más embernek. e szõr mily drága. kiket a természet Bajusz-áldással tetézett. cserélt volna véle! De mi haszna! mindhiába! Nincs orvosság patikába. zúz fagy: Már az olyan nagy sor nektek! Már ollót mit emlegettek. Történt. Mily irigyen nézte másnak. S megszálltak a faluvégen. Hasa. fõznek. Ami neki szõrt neveljen! S már a bajszot úgy gyûlölte. Nosza mindjár' sátort ütnek. Meghíják a rokonságot. Minden kész e méltóságra: De mit ér. Látva. amit valahonnan Más faluból idehoztak. (Tudvalevõ nagy zsiványok) Kóborlának a vidéken. drága kertben. Elkergette. Ott ti. Becsesebb a drága gyöngynél: E hiányzott csak Szûcs Györgynél. S lám! hiányzott boldogsága. kéknadrága . Szavazott rá tíz vagy húsz. Hogy mohos a szája-széle: Bezzeg. Sõt csupán ezér' a macskát Sem tûrhette udvarában. Ti nem is gondolhatjátok. Minthogy onnan Éhen-szomjan Búcsú nélkül eltávoztak. sütnek Abból.. Vagy más helyen. Nem tudván. Hogy legott a méreg ölte.Ott ülne a bírószéken. hogy oláhcigányok. vagy Télen át rá jégcsap. Széles mezõn. A legutolsó kapásnak. hája. midõn a szúrós serte Sima állatok kiverte.

Puhatolja. Ha az ellenséghez ér. Anekül is mester abban: Szõrmentibe vagy visszára Beretválni nincsen párja. Kit jó móddal megkopasszon? Melyik háznál van eladó Sári. S mikor aztán ütközetre Megy a dolog: gyors a tettre. míg meg nem hûl. Minden zegzugat kikémel. Hol erõsebb az ellenség. Vagy ha tett is. Épen mint a jó vezér. hova nem tett. Nem kerülte el figyelmét Szûcs György uram nyavalyája. Veri a vasat.S a hallottat szedik begyre. de csupa szemfül. Nem kell ahhoz néki szappan. Panni. Zsuzsi. Ki legény után bolondul? Mert az a jövendölést Megfizeti ám bolondul! Kinek esett holmi kára S van szüksége prófétára. . Hogy a magyar kész bolondja. Hogy ne tudná csínyja-bínját: Hol lakik dús özvegy asszony. Vagy ha néhol egy beteg Szalmaágyon fentereg. Nincsen otthon. Hogy nyomába ne jöhessen. A letett kincs Idõközben elszelentett? Mindez a vén vajda gondja. Ki nem adná egy vak lóért. Hogy megfõzzön. Nemkülönben a bölcs vajda Haditervet kohol mindjárt: Nincsen egy ház. Sõt. Nem siet. De ha Isten meg nem õrzi. Csak az asszony. Vagy dagasszon. Munkától ég a mezõ. Minden bokrot és fatörzsöt. Lassan mozdul seregével. nincs egy pajta. merre gyengébb. hogy az idõ S alkalom oly kedvezõ: Ripeg-ropog A sarló fog. elõõrsöt. Kató. Könnyû módon pénzhez jutni: +sni onnan. Küld vigyázót. Vagy a seprû. ráfizessen? Ki szeretne gazdagodni. házõrzõnek Felállítva küszöbre. hogy õ kigyelmét Egy kissé megberetválja. Kivált most. Gondolván. ami több.

Lobog a láng. De a cigány gyõzte szóval. hogy kigyelmed Bajuszát levágja tõbe? Magyar ember-é kigyelmed?" Milyen szemmel nézett rája Szûcs György gazda. Kész immár a bornyomó kád: Szûcs György jó remény fejébe. Sonka. Holmi gizgaz. Hízelgõvel. Ráadásul jó ozsonna. S ha hibáznék egy kicsi: A babona ráviszi. Van elég. Egyedül van Szûcs György gazda. Mintha csak úgy történetbõl: . szalonna. Hogy' áll a dolog mivolta. forr az üst. Nosza. Fõ a fürdõ. Füstös oldal. A cigány sereg azonban Beszivárog alattomban. Ami úton. Hogy bajusza lesz maholnap.Ott lehet az örökre. fojt a füst. S valamit a vajda kére. S mintha nõne a szép sörte. megígérve. istennek ajánlva dolgát. útfelen Elhányódik vagy terem. Fõzelék. Megalkudva. Már a helyét is pödörte. bõg a katlan. úsztatóval: Míg György el nem panaszolta. "Szent Pilátus! minõ szégyen! Hát miér' nem mondta régen? Sohasem volt? nem is termett? Hát miért nem mondta kelmed? Nagy bajusza volna régen: Hisz ez az én mesterségem!" Megörüle György a szónak. tüzet rak legottan. sódar. Száll a szikra. képzelhetni: A vasvillát sem lehetne Mérgesebben odavetni. Egy lélek sincs udvarában: Hát im! a furfangos vajda Beköszön a pitvarában. Jön elébb egy. holmi ringy-rongy. Nyakig ül a szennyes lébe. aztán kettõ. Liszt. Benne mindenféle gyimgyom. "Ejnye gazduram. a kõbe! Mi dolog az. E bûbájos fürdõlében Nõ meg a György bajsza szépen.

A nyelv. Az ágynemû. meg a sódar. meg a rézmû.. gondolataink. fehérnemû. más vizet mer. mind elpusztult."tiktak. pörge. De igen a füle s orra! 4. érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi használatú eszköze mindennemû emberi fejlõdésnek egyik legfõbb tényezõje. Mert a gazda . Hogy bajuszát felsodorja: Nem tehette. mely alapvetõ fontosságban vetekedhetnék a nyelvvel. Tükröt vevén kezébe. Meddig üle György a kádban Lepedõvel leszögezve. S a kád mellett körbe-körbe Tánc kezdõdik. Úgy szaladnak! úgy segítnek! Dolgot ád a vajda mindnek. S egy bûvös dal Ümmög halkal: "Bajusza lesz Szûcs Györgynek. Követé a füstös oldal. tiktak" - Nem hallá.Szerencsére a vajdának Épen jó. Igen biz a szegénynek. Ne irigyeld szegénynek!" Ezalatt a pénzes bögre Búcsujárni ment örökre. .. A cigányhad újrakezdi: "Bajusza van Szûcs Györgynek. hogy bebotlának! Egy tüzet rak. Lába kelvén." S míg a ponyvát sietõsen Jóerõsen Apró szeggel odaszegzi. ami könnyen mozdult. Kalapácstól dong a donga. Hogy pedig a hasznos pára Szûcs uram fejét megjárja: Elõvesznek egy nagy ponyvát És a fürdõkádra vonják. Csak annyi van följegyezve. A vasféle. Másik fát hoz . Hogy mihelyt abból kilépe. B+RCZI GÉZA: A magyar nyelv életrajza Elõszó (részlet) Az emberi elme nagyszerû alkotásai között aligha van még egy. "Tiktak. Nincs megírva krónikámban. hogy zárat nyitnak. Szóval. fürge. mert nincsen mit! Mert bajusza nem nõtt semmit. A szalonna. tiktak" foly a munka. kell az ember.

Valóban emberinek mondható társadalmat még kezdetleges fokon sem lehet valamelyes nyelv nélkül elképzelni. mint az anyanyelvet. Nyelvtörténeti háttér nélkül nincs igazi. elmúlt gazdasági és . mint a matematikai képleteket. melyet valaha megteremtettek. és még mai szerkezetének sajátosságait. A nyelvtani szabályokat a mai nyelv alapján föl lehet állítani (sok megmagyarázhatatlan kivételt. tudatos nyelvismeret. fejlõdõ valami. a levezetést. Neki köszönhetõ legnagyobbrészt. hanem tudatos ismeretekre törekszik. s egy életen át halmozódó nyelvismeretünket bõvíti ki elõzõ korok nyelvi színeivel. hogy a tagolt. hanem szakadatlanul alakuló. olyan eszköz. mélyebb. vonzó stúdium. látszólagos logikátlanságot tudomásul véve). elszigetelten megvívnia. sõt bizonyos fokig gondolkodásunk formáit is meghatározza. hogy az egymást felváltó nemzedékek tapasztalatai halmozódhatnak. melyet mai változataiban a nemzedékek végeláthatatlan sorainak állandó erõfeszítése teremtett meg. fejlõdésünket kíséri. e fejlõdés sajátos vonásaira is világot vet. változatos felhasználásában megfigyelhetõ. Ezt a gépezetet mûködésében tanulmányozni. mintegy megõrzött kövületekben elénk tárul a nép viszontagságos történetének. úgy ahogy ma mindennapi mûködésében. sõt minden egyes embernek külön. de szinte sohasem úgy. hajlékony emberi nyelv az emberiség legnagyszerûbb vívmánya. tökéletesít. S e történet. sõt általa egyes nyelvi tényekben. nem egyszeri alkotás. sõt évtízezredek óta szakadatlanul formál. melyet sohasem tudunk nélkülözni. mely egész nevelkedésünket. alakulás folyamatával. S "a nyelv" mindenki számára elsõsorban az anyanyelv. melyet egy egész nép évezredek. Idegen nyelvet meg lehet tanulni. egymásba illeszkedésük módjait vizsgálni. Kétségtelen. ha megismerkedünk a hosszú-hosszú fejlõdés. de önmagában is. e részek szerepét. (Ennyiben sántít a gépezethez való hasonlítás. a változó és rendszerint sokasodó szükségletekhez idomít. melynek minden elemét ezer meg ezer emlék színezi és tölti meg tartalommal.sõt föltétele. A nyelv mint eszköz a legbonyolultabb gépezet. részleteiben is színes. egész életén át kíséri és szolgálja. sõt esetleg kivételesen igen jól is lehet tudni. s az utódokra átszállhatnak. de a belemélyülõ számára végtelenül érdekes és soha véget nem érõ tanulmány. fejlõdése törvényeinek feltárása adhatja csak meg. mely egyszersmind a nyelvet beszélõ nép gondolkodásának fejlõdésére. bonyolultságában olykor fárasztónak tetszõ. de a miértet és a hogyant. márpedig a gondolkodó ember nem elégszik meg az ösztönszerûvel.) A nyelv tehát történelmi produktum. meg is lehet e szabályokat tanulni. s mely az embert attól fogva. a nyelv esetében a nyelv élettörténetének. s azóta jól-rosszul jár. mely a képlet tulaidonképpeni meqértéséhez vezet. alkatrészeire bontani. bonyolult titkait is csak úgy lehet igazán megismerni és megérteni. titkait megfejteni maga is. hogy zsenge korában eszmélni kezd. +mde ez a gépezet. melyet határozott törvényszerûségek irányítanak. nemcsak a nyelvi rendszer alaposabb megértéséhez és értékeléséhez segít hozzá. hogy a természet közömbös vagy éppen ellenséges erõi ellen való harcot nem kell minden egyes generációnak elõlrõl kezdenie.

Bélával együtt. akivel cserélnék pénz dolgából. május harmadikán. a királyné asszonnyal. Szinte Magyarország egész vitézi népe odaveszett. Ha pedig ott a házasságra vöttem volna magamat. nyugszik a sírban a három: Béla. azt merem mondani. pénteken. amelyet el nem távoztathattam volna semmiképpen. A tatárok három esztendeig maradtak Magyarországon. hadakban. akkor is kínáltak engemet olyan leánnyal. hogy néha targoncával tolták a pénzt szállásomra. a görög császár leányával és legkedvesebb fiával. és ha tovább hallgatok. valamint lehet. akik többnyire azt cselekszik. "Mária-oltáron. mint a méz mai napiglan. látom. A Képes Krónikából Az Úr 1241-ik esztendejében Béla uralkodása alatt a mongolok vagyis a tatárok ötszázezer fegyveressel törtek be Magyarországba. hogy amit . ezért amazok kivonulása után sokkal többen haltak éhen. a szent kereszt megtalálásának napján a budai szigeten.társadalmi rendszereinek. csatákban nem volt szerencséje. Béla király a Sajó folyónál hadakozott eIlenük. kevés erdélyi úr volna. évében halt meg. annyi idõ alatt könnyen 40000 vagy talán 50000 forintot is gyûjthettem volna. ha a más jó mesterembereket követtem volna. Ebben én benne vagyok. vagy kiúsz. becsület vala ottan. Békeszeretõ ember volt. mert észrevették. A király az Úr 1270. Sokan vannak ellenem. nézd. Ilyen gazdag jövedelmemet pedig könnyen elpazarolhattam volna én ott. egykori mûveltségének számos emléke. Nékem Belgiumban olyan állapotom volt. hogy ha pénzgyûjtésben gyönyörködtem volna. és célul nem töttem volna azt. szent béke virult. a nép ködbe veszõ múltja. neje s herceg - örvendjenek õk az egeknek!" "Míg lehetett. segítsem. ott nyugszik boldogan Mária nevû feleségével. hogy vesznem kell. akivel 60 000 forintot adtanak volna. testét Esztergomban temették el a minorita testvérek egyházában. mint ahányan fogságba estek vagy kard alatt haltak. hogy hazámat. másként belehal. MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS: Mentség (részlet) Aki a tengerbe esik vagy megissza mind. és miután a magyarok abban az idõben nem vethettek. 5. ült trónja felett a király hatalomban: Csalfa lapult. Virtusokkal teljes férfiú volt akinek emlékezete minden magyaroknak és sok más nemzetbelieknek szájában édes. és ha eddig ottmaradtam volna. ha mégis tovább ottmaradtam volna. a testnek minden gyönyörûségi között." 6. de legyõzték.

egynapi munkájokkal keresnek, nem nyugosznak addig, míg
azt korcsomákon és egyéb hitván helyeken el nem
tékozolják; én pedig csak azt is kárnak tartottam annyi
keresetem mellett, amit kenyérre kellett költenem
nyavalyás testemnek táplálására. Néha egy holnapig is
bizony bort nem ittam; és minél alábbvaló s olcsóbb
eledellel lehetett, olyannal éltem. Sokszor úgy kiadtam a
pénzemet a könyvnyomtatóknak, hogy kenyérvételre
egy poltrám sem maradt.
Micsoda munkát töttünk azon a biblián, úgy, amint
volt, kinyomtatni. Nem sajnállottam ily drága idõmet erre
a munkára fordítani. Merek dicsekedni minden jó
lelkiismeret elõtt, hogy soha a magyar reformátusok ilyen
megjavított bibliát nem láttanak. Jóllehet pedig mindezt
én jó lelkiisméret szerint cselekedvén, úgy tetszett,
hogy dicséretes dolgot cselekedtem. Az irégy szívek
kiváltképpen, látván, hogy egyébként sem árthatnak,
magyarázták balra, hogy én országgal akarok vetekedni,
oly dolgot kezdvén, mely országot illetett volna. Mások
azt mondták, hogy nagy fába vágtam a fejszét. De én nem
hogy elcsüggedtem volna, hanem még inkább megvetettem
lábomat, és a biblia nyomtatását elvégezvén, kinyomtatám
az Új Testamentumot is. Azzal sem elégedvén meg, mind e
könyveimet békötettém még pedig többnyire aranyosan,
úgyhogy néha dolgozott én számomra húsz ember is.
Gondolkodóba esvén azért én (méltán, ha eszem
volt), ha ugyan odahagyjam-é olyan zsíros állapotomat, -
mondék magamban -hacsak külsõkép pen kellene, itt örökké
boldogul elélhetnék, mert hovatovább inkább kiterjedne
hírem, és vagy akarnám, vagy nem. el kellene élnem. De
meggondolván, mivégre fogtam istenem elõtt mindezekhez,
hogy nemzetemnek használhatnék vélek, sok jó
igyekezetimnek jutalmául töttem fel én azt, hogy könnyen
megnyerem - mondok - azt, amit a külsõ gazdagságnál
nagyobbnak tartok, istenem és nemzetem elõtt való
kedvességet.

Az uraim azon vannak valósággal, hogy tõlem a
vevõket elidegenítsék. A szegény ember azért idegenkedik
sokszor gyermekének taníttatásától, hogy látja, mely sok
esztendeig kínoznak a skólákban majd mindeneket a deák
nyelvvel. De ha csak a maga nyelvén való olvasást tenné
fel célul, kevés idõ kellene arra, és kevés volna olyan
szegény ember, akitõl annyi költség ki nem sülne.
Azt forgatták ellenem nagy hévvel, hogy az urakon
nagy szemtelenséget követtem el és sokszor úgy bántam
velük, amint nem illett volna.
Õnagyságoknak, s õkegyelmeknek azt írtam, hogy a
nemzet hasonló a kenyérkérõ gyermekhez, akinek ezt
felelvén az apja: "Fiam, se búzám, sem lisztem nincsen,"
- õ azt feleli: "Hiszem nem kérek én sem búzát, sem
lisztet, és nem kívánom, hogy ekével, sarlóval, cséppel,
malommal stb. bébelõdjék, én csak kenyeret kérek."- Tõlem
is csak azt kívánják, hogy nyomtassak szépen, azonban az
ahhoz való készületet ingyen sem fizetik meg."
Hogy méltóságos gubernátor uramnak ezt írtam,
hagy adni kellene inkább, mint elvenni tõlem. Méltán
szólhatok így: - Mit várom mégis tovább a nagyságtok
audienciáját? Ennyi ideig itt-tekergésemmel nem tudék

egyebet elérni, hanem hogy az urak közül egyik a másikhoz
igazit, mint egy bolondot! Mint egy regalistának minden
országgyûlésben ott kell nékem lötyögnöm, fityegnem, s
ugyan példabeszéddé lõttem már ezért az embereknél.
Mintha tõlem az szinte úgy meglehetne, mint mástól,
akinek vagy hivatala
hozza, vagy valami érdeke van benne, holott én mintha
tövisen ülnék mindenkor, midõn otthon két betûöntõ és
nyomtató mûhelyem az én jelenlétemet (jól akarván
dolgozni) igen megkívánják.
Ahhoz kell nyúlnom: sok nyavalyáimból való
egyszeri kimenekedésemre, hogy úgy veszessem magamat,
mint Sámson, közönséges romlással. Hazamenvén, mindazt,
valamit ennyi esztendõk alatt annyi költségemmel és véres
verítékemmel a haza hasznára készítettem, mind
öszverontván, még a port is leverjem lábamról, mondván:
Nem méltó ez az hely énhozzám! Bujdosásra indulván,
valahol járok Európában, teli torokból harsogjam: így
nyomorították meg a haza javára teljes lélekkel igyekezõ
szegénylegényt!

7. ZR+NYI MIKLÓS: Szigeti veszedelem
Az olvasónak
Homerus 100 esztendõvel az trojai veszedelem után
írta historiáját; énnékem is 100 esztendõvel az után
történt irnom Szigeti veszedelmet. Virgilius 10
esztendeig írta Aeneidost; énnékem penig egy esztendõben,
sõt egy télben történt véghez vinnem
munkámat. Eggyikhez is nem hasonlítom pennámat; de avval
õ elõttök kérkedhetem, hogy az én mesterségem nem az
poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára
annál: az kit írtam mulatságért írtam, semmi jutalmat nem
várok érette. Õnekik más gondjok
nem volt nékem ez legutolsó volt. +rtam, az mint tudtam,
noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha több
munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon
fogyatkozás verseimben, de vagyon mind az holdban, mind
az napban. Bizony szégyen nélkül szemlélhetem csorbáimat,
igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam
munkámat, mert üdõm nem volt hozzá, hanem elsõ szülése
elmémnek. Fabulákkal kevertem az historiát; de úgy
tanultam mind Homerustul, mind Virgiliustul, az ki azokat
olvasta, megesmerheti eggyiket az másiktul. Török,
horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is
gondoltam úgy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki
historiát ír, elhiszi szómat.

8. ZRINYI MIKLÓS: Vitéz hadnagy - Dedicatio
Magyar vitézeknek dicsõséggel földben temetett
csontjai és azok nagy lelkei nem hadnak nékem alunnom,
mikor kévánnám, sem henyélnem, ha akarnám is. Igen
szeretõje vagyok az õ dicsõségeknek, hogy én elmúlassam
az õ intéseket, kiket nemcsak nappalbéli elmélkedésemben

juttatnak (eszembe), de még éjtszakabéli elmémben is
elõmben tüntetnek, mondván: ne aludjál, ne keresd a
gyönyörûséget. Látod-e romlott hazánkat, melyet mi annyi
vérontással, verésekkel és untalan való fáradsággal
nyertünk, oltalmaztunk, és sok száz esztendeig
megtartottunk. Kövesd az mi nyomdokunkat, ne szánd
fáradságodat, ne szánd véredet, ne szánd életedet.
Ezekkel az ösztönökkel serkentgetnek engemet
nyugodalmomban. De szerencsétlen én, hogy nem lehet az én
mentségem oly nyilván
õnálok, mint az õ rettenetes vitézségek és
számlálhatatlan érdemek énnálam, mert bizonnyal okkal
panaszolkodhatnám nékik a szerencsére. Nem azért, hogy
egyszer hazánkat magasan felvitte, most mind alább-alább
szállítja; azért nincs mit panaszolkodnunk, tudván, hogy
ez a világi törvény, hogy aki benne születtetett, annak
halála is következzék, és ez az istennek akaratja. Sokáig
volt dicsõséggel a szerencsének felsõ kerekén a magyar
fátum, ha most alább szállott, nem szokatlan dolog
történt rajta ebben az világban. Hanem azon
panaszolkodnám a szerencsére, hogy evvel a tehetséggel,
evvel az hazám szolgálatjához való készséggel, végezetre
evvel a jó igyekezettel, ebben a magyar romlásának
évszázadába helyeztetett engemet, és nem azokban a
dicséretes idõkben, melyekben az isten kegyelemmel volt a
magyarokhoz, és nem fordította volt orcáját õtõlök, hanem
rettenetessé tette volt azoknak, akik most unalommal
néznek reánk, és csúfsággal említenek bennünket. Talált
volna talám akkor ez a lélek, ki bennem vagyon, maga
hajlama szerint dicsõséges foglalatosságokat. De mire
való leszen az most, hogy ne aludjam, hogy ne henyéljek?
talám inkább ez az idõ olyat kéván. Mire való hogy ne
szánjam véremet, ne szánjam életemet? Miért kévánjam
tehát halálomat? Kit váltok s kit szabadítok meg véle?
Kevés az én életem ilyen nagy csorbát felépíteni, de még
kevesebb halálom. Hát mit tegyek? Mit csináljak tehát, ha
nem aluszom? Ebben a békességes században (ha annak kell
mondani a török rablásit) nekifogtam históriák
olvasására. Én senkit tanítani nem kévánok, hanem magam
tanulni. Azért olvasó barátom, ha tetszik, olvasd és
aszerint munkálkodjál hazánknak hasznára és magad
becsületire.

9. BETHLEN MIKLÓS: Önéletírás I.
Bölcsõ- és igen kicsiny koromról nincs mit írnom,
bolondság is volna. Hallottam az anyámtól, hogy
rettenetes síró voltam, annyira, hogy életemrõl is
kételkedtek miatta; hihetõ, has- vagy valami egyéb tagom
fájdalmától lehetett, mert elmétõl vagy
szomorúságtól, amint olyan még ész használata nélkül való
életkorban az nem származhatott. De akármitõl volt, e
bizonyos, hogy én midõn felnevekedtem, sem a has- vagy
gyomorfájásra, sem másképen akármi, még nagy
szomorúságért való sírásra is hajlandó nem voItam, sõt
mikor üdeje, helye, oka volt is, nehezen tudtam sírni;
mikor elkeseredtem is nagy nyomorúság és szomorúságimban,
gyakrabban vagy torkommal nyeltem, vagy orromon fújtam

ki, vagy mély keserves sóhajtásokkal, mely sírás és
könnyhullatásnál sokkal nehezebb volt. Vagy néha
elmorgottam, haragudtam amely vétkes dolog volt. Sokszor
bizony talán pénzen is megvettem volna a sírást, mert az
könnyebb lett volna. Nevetséges, hiábavalóság és játékra,
mint akármely gyermek és ifjú, felettébb hajlandó, sõt
vásott és a játékban telhetetlen s fáradhatatlan volt az
én gyermekségem és felserdült ifjúságom; de nem veszteg
ülõ, mint a kocka, kártya, hanem a testnek ingatásával
járó játékokban gyönyörködtem, mint a labda, forgattyú,
parittya, teke, kézzel való hajigálás, vitéz játék,
versfutás, küzdés, ugrás, melyek miatt néha meg is
vertek, nyíllal való lövöldözés és madarászás. Mikor
osztán nagyobbat nõvén, lóra, puskára, kutyára kaptam
lövöldözés hosszú puskával, pisztollyal, nyargalódás,
fürjészés, magam kezemmel való rákászás, halászás voltak
igen a mulatságim. Mindazonáltal, mikor osztán a
gyermekségbõl kikelvén, eszemnek, házasságomnak és
emberségnek esztendeire jutottam, az én mulatságim nem
mulatták el énvélem a szükségesebb és hasznosabb
dolgokat, mint a könyvek olvasása, házi gazdaságom és
közönséges tisztem s hivatalomban való eljárást.
Úgy hallottam, hogy mihelyt a hetedik esztendõbe
fordultam, mindjárt tanítani kezdettek az abc-ére mint
gyermeket játékkal. Elsõ mesterem volt Naményi Mihály
nevû, aki annakutána híres prédikátor volt. Második
mesterem volt Fogarasi Mihály, ki nemrégen még él vala
szép nagy vénségben és esperességben. Ez initiált a deák
nyelvbe, dirigáltatván Keresztúri Pál által. Egyszer
Keresztúri Pál Búnra jöve az atyámhoz, akkortájban az
atyám s mesterem olyan rendet szabtak vala nékem, hogy
ebéd s vacsora elõtt tanuljak öt-hat szót, és amikor
innya akarok, mondjak el abból egyet deákul s magyarul,
és úgy adnak innom, de ha nem tudom, nem adnak. Ott ülvén
már asztalnál, én elõpattanék nagy felszóval, (mert úgy
kellett mondanom nagyon,) egy deák szóval, s innom
adának. Hallván azt Keresztúri, végére méne, s meghagyá
az atyámnak, hogy az napságtól fogva hagyják el azt a
rendet, hadd ehessem bátran asztalnál s vígan, mert az az
egynéhány szó nem éri fel azt a kárt, amelyet bátorságom,
elmém és egészségemben tesznek véle, mely bizonyos is.
Elhagyák azért énnékem nagy örömömre, mert bizony nagy
iga volt rajtam, oly móddal nem is ehettem jól, csak a
vocabulákat mammogtam magamban; ha nékem Keresztúri Pál
akkori eszemmel, amint voltam, egy falut ajándékozott
volna, nem vettem volna kedvesebben tõle, meg is
szerettem, dicsértem, hogy micsoda jó vén ember az, még
az apámnál is jobb. Amely is osztán a keze alatt való
tanulásomra sokat használt volt igen, mert siettem keze
alá és örömmel tanultam tõle, annál inkább, hogy ez a
Fogarasi rettenetes rútul vert, henyéltetett, amint ezt
szokták mondani vagy nevezni; mert hanyattán fektetett a
földre, fejemet, két kezemet, lábomat feltartatta vélem,
hol egyik, hol másik talpamat csapta lapockával, hol
fejemet a háromágú
lapos korbáccsal, hol féllábra állított kõre, mire,
egyszóval igen rútul és bolondul bánt vélem, elannyira,
hogy osztán az atyámnak panaszoltam, s megmondottam, hogy
bizony nem tanulok. Ezt pedig nem az én tanulásomért vagy
latorságomért, hanem maga bolondságából cselekedte csak,

Magáról hogy írjak. Egyszer csak nyargal Guzics. s oda lön. löve egy nagy emse disznót. lelkû és ábrázatú szóval: akkor magyar híres ember hozzá hasonló nem volt. mi ideérkeztünk ma szerencsésen. elõször ülni. oda az úr. hogy itt a . nincsen erõm s üdüm reá. tudós deák. mentem a vérin. vallásában nem babonás. noha az Isten titka és tárháza véghetetlen. Az úr mindjárt mondá nékünk. minthogy azután tisztességes. hogyha a köszvény búcsút akarna tõlle venni. +gy lõn vége Zrínyi Miklósnak. sõt talán ezután sem lészen. stuc kezében. de híjába. adakozó. és osztán prédikátor lett belõle. bizony nem tanultam volna. Eléggé próbálták véle. de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott) sebtében állítsátok meg a sebnek vérét véle. Rettenetes sírás lön az erdõben. az arra igen jó. nemes. ki mondá horvátul: én egy kant sebesítettem. Istennek hálá. az úr arccal a földön. csak azt írhatom: igen tudós. kegyelmetek csak maradjon itt: mindjárt visszajövök. és osztán eresztették a feleségét hozzája. de az bizonyos. s a kan a hátán: õ hozzá lõ. sõt az én vékony ítíletem szerént máig sem. mondja a bátyjának: hamar a hintót. 10. csak elfolyt a vére. Szép õszi üdõ járván. Menénk amint a hintó nyargalhat és osztán gyalog a sûrûbe.melyet tovább nem terjesztek. Otthon fejér bársony dolmányba öltöztették. félénket gyûlölõ. hazugot. mindent igen megbecsülõ. Õ maga puskával béméne. osztán hanyatt fekünni. Majláni legelébb érkezék. hálá légyen az Istennek. A fejedelmünknek. vitéz. Nagy szerencsétlenségemre csak öt nap lehete véle ismérkedésem. Septembris indultunk meg. de reméljük. végre csak meg kelle halni. nemzetéhez buzgó. Azonban odahozá a fátum egy Póka nevû vadászt. BETHLEN MIKLÓS: Önéletírás II. hogy ha keze alól ki nem vettek volna. és szokása szerént csak egyedül búkálván. aki eszén sem volt buvában. kedvezvén emlékezetének. Póka után elnyargala: mü ott a hintónál beszélgeténk. úgy elkedvetlenített volt a tanulástól. Csak bocskorban lóra kapa. elmenénk vadászni. elveszthetnõk. hát Póka egy horgas fán. ha utána mennénk. Édes néném. Németújvárból mentünk Zrínyi Miklóshoz. az úr felkél s mondja: rútul bánék vélem a disznó. Franciaországból pedig 15. nagy és szép termetû. MIKES KELEMEN leveleibõl I. jó egészsége volna. s vége lõn a vadászatnak. az olyanokat és az igazmondókat szeretõ. azért is osztán elbocsáták. részegest. elfut a kan. nagy tanácsú. józan életû.

hogy . hogy többet nem adtak innunk. mintha most is a hajóban volnék. de szükséges tudni. de a halyóban az a szûntelen való rengetés. Õméltóságok pedig egy nyomorult korcsmára szállottanak. némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk. hát mi bûnösök. XXVII. hogy nem jó egy leánynak. hogy õméltóságoknak pénzek ne volna. kettõt vagy hármat az udvariak közül eladnak és így a pénz elfogyván. Tudniillik. mintha a ház keringene velem. és úgy kell tenni. aki a bort meg nem emésztheti. Édes néném minthogy egynehány száz mérfölddel közelebb vagyunk egymáshoz. hogyne félnénk. mikor a vízben sipadoztak a lábai. Aztot igen jól cselekszi kéd. hogy még csak az írásra és az olvasásra sem kénszerítenék a leányokot. mint az erdélyi nagy hegyek . de az udvari nép nem ruhásabb a mi cigányinknál. hogyha csak azoknak nem volna arra kedvek -azt a két dolgot pedig egy nemes leánynak nem csak illik. Oh! mely okos beszédek ezek! mintha az írás okozná a roszat és nem a rosz az írást. de mégis olyan emberségesek voltanak. Nem akkor történik meg a . Édes néném igen-igen szükséges kédnek egy hírt megtudni. a gyomrot felkeveri. Itt a fejedelemnek jó szállást adtak. mert a tengeren is megbetegszik az ember. Péter is megijedt volt. idegen nyelvet tanul. . hogy már csak azt vártuk. Bár a mi földink azon volnának. Azt írta volt kéd a minap. mintsem kellett volna. azért. elfárad. hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. hogy már ért franciául. az udvariak is elfogynak. mintsem a hajóban. amidõn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára. hánykódás a fõt elbódítja. addig pénzek is lészen. és jobb egyepetyéje vagyon az ételre. hogy már inkább is kell kédnek engemet szeretni: én pedig. nem csak a földön. valamint a farkasnak. de azután úgy kellett ennem.török levegõ elûzi. hogy írni tudjon: azért hogy a szeretõinek ne írhasson.és ott. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két elsõ nap. de többet nem írhatok. Látja kéd. mert úgy tetszik. úgy tetszik. de mi ebül vagyunk szállva. valamint a részeg embernek. Azt pedig ne gondolja kéd. még Sz. de mégis jobban szeretek itt lenni. hogy két gyorgyiánus fejedelmet az atyafiai az országból kiûzvén. Elég a. segítséget jöttek ide kérni a császártól. Erre azt felelik némely csúfos rövideszû anyák. mert valamég a cselédekben tart. de az olyan állapottal oly keveset gondolnak. hogy idegen nyelvre tanyíttatnák gyermekeket. Édes néném. Cselédjök elég vagyon. a méltóságos fejedelmek idejöttenek. Aki is segítséget adván nekik. hogy bolhák ne csípjék kédet. mert amidõn a pénzek elfogy. ha igen szeretem is kédet. mi jó a földön járni.némelykor azoknak a tetején mentünk el. ha a hintó megrázza. hogy innét hajón a segítséggel a Fekete-tengeren vissza menjenek. hogy itt vagyunk egészségben.

mint a macska az egeret? Vagyon-é kédnek jó egészsége? Mikor látjuk meg egymást? Ma talám nem. És nem tudom. Az bizonyos. Meg nem kell. de egy erdélyi asszony nem ér-e annyit. és három vagy négy holnapját a télnek töltse el kéd itt a magyar asszonyokkal. mikor egymásnak írnak. mégis az asszonyoknak akarok leckét adni. tudom. hogy még házas nem vagyok. és nincsen szükségek az írásra. Mikor Magyarországon fogyatkozás vagyon a napban. hanem azért. de ha rútul vagyon metszve. tartanék valamitõl. noha két generális vagyon velünk. amelyet el nem lehetett ûzni. hogy mi most is abban a szándékban vagyunk. de erdélyi lévén. hogy írni tudok. megtartja. édes néném. Mindezekbõl megüsméri kéd. ha lefekszem. amit fogad. csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda. szeret-é kéd úgy. A mindennapi mulatság már itt abból fog állani. mint tíz magyarországi? A rózsa többet ér a kórónál -a nap fényesebb a holdnál. vacsorát pedig Európában -ide pedig nem a levegõégben hoztak. Ha az Isten õket szebbnek teremtette másoknál. nem becsülik. Nem akarok. mert a német követ legtöbbet azon elmélkedik. de a szív eljár a maga dolgában. mert már tizenegy az óra és le kell fekünni. hogy ide visszájöttünk. mi pedig legkisebben sem ártunk néki. mint egy macskának. hogy vagy Bercsényi uram jõ mihozzánk. Akár tudjon a kéz írni. Micsoda szép állapot az: tegnap ebédet +zsiában ettem. vagy mi megyünk hozzája. azt fogja kéd mondani. mi végre kívánja üldözni ezeket a szegény bújdosó magyarokat. de. A talám tudva nincsen kédnél. hogy ellenünk ne vadásszanak a portán. Ha magyarországi volna kéd. sokszor azt gondolom. akik itt a tengerparton csak dohányoznak suhajtozással. hogy kéd is velem egy gondolatban vagyon eziránt. Isten adjon olyan feleséget. de csak az akarat áll mirajtunk. hanem igazmondás. mint ha feredném. akkor. de ha nem tudna is azon lennék hogy megtanyítanám. hogy nekünk árthasson. Akármely szép legyen a gyémánt. hanem a sok essõ elõl. hanem. mert a tenger habja egészen bécsapván a házam alá. a tehetség pedig máson. hogy a hajlandóság viszen reá. amikor egymással vannak. az ígéretet másolni. úgy tetszik. Nekem úgy tetszik. hogy nem az ellenség elõl jöttünk el. ma indulnánk meg. aki írni és olvasni tudjon. Való. hanem a vízen. XXXII. tudom. Mindezekre. nem akarok.tilalmas dolog. és a táborozást elvégeztük. annak szépsége elég fényességet ád. és hacsak a mi akaratunkon állana. hogy nemcsak azért írok kédnek. hogy kéd lesz egyedûl erdélyi. ki tehet arról? . hogy az ágyamban locsog a víz. hogy az ilyen anyák nem okosan gondolkodnak. akár ne tudjon. -A vadászat sem múlik el. de az sem múlik el. Mind ezekbõl azt hozom ki. hogy Franciaországban visszámenjünk. valamint a brassai havas -tartsa meg hát kéd ígéretit. ha több esze nem volna is. ott a nemes asszonyoknak a szavok olyan állandó. Édes néném. A nemes vér. édes néném. E nem dícséret.

Õk a beszéllgetéshez. jó némelykor megbátorítani az embert. de unadalmas dolog törököt látogatni: egyik a. Már mi itt derék házastüzes emberek vagyunk. De akármely szép házak legyenek itt a városokon. nem tetszhetnek szépeknek. Azért ez a levél olyan hosszú. édes néném. mert tizenegy az óra. hogy el nem felejthetem Zágont. Ihon azt majd elfelejtettem megími. hogy törökül nem tudok. hogy suhult a fejedelemnek jobb lakóhelyt nem adhattak volna. hogy Európának éppen a szélyén vagyunk. mikor fog kéd ideérkezni. nyájassághoz éppen nem tudnak. hogy micsoda városban telepítettenek le bennünket. A város elég nagy és elég szép. mind nyárban megtartom. Más-szor többet. A város felõl azt mondhatom. ha azt akarja kéd. úgy szalad tõllem. mert sokan vannak olyanok. hogy ezen a földön elmondhatní egy szép városnak. amely nem olyan szélyes. de minden pereputyástól kell ide jönni.azután egy pipa dohányt ád. Lóháton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet menni. csak jól alugyam - jobb az egészség annál. hogy már tíz az óra. akik szégyenlik világosságra tenni gondolatjokot. azután tíz óráig is elhallgatna. vagy hetet szól az emberhez. hogy az a veszett köszvény az urunkra jött alkalmatlankodni. egy findzsa kávét -hatot. De tréfa nélkül. vagy kevesebbet. mivel az utcára nem hadnak ablakokot. kivált a törõkök azért.Arról sem tehet senki is. mint az ördögtõl. De az egészségre kell vigyázni. . LXII. és szemeimet bézárom. Török urak vannak. annak micsodás lakosi vannak micsoda környéke. noha jobban gondolkodnak sokszor. és. Az is való. mint hosszú. Mind ezekbõl megláthatja kéd. édes néném. hogy én micsodás szokást tartok. tengeren pedig egy nap. Ha a szerencsén nem fekszem is. De azt még meg nem mondottam kédnek. és úgy szeretem már Rodostót. Még nem láthattam a szomszéd asszonyomot. elsõben: no. Az én szokásom a. ha lefekszem. másik a. ülj le . és bézárja a kapuját. és rend szerént azokot fel nem nyitom más nap hatodfél óráig. ha a kapuban talál lenni. mintsem a törökök. hogy gyakran írjak. Kivált az örmények inkább féltik feleségeket. ha az ember azt elvárná. hogy ha az ember hozzájok megyen. a tengerparton lévõ kies és tágas oldalon fekszik. hogy tíz órakor lefekszem. alugyunk hát. Ezután csak azt nézem. Édes néném. Napjában tízszer is a kapuja elõtt kell elmennem. XXXVI I. hogy a feleségek ki ne láthassanak -micsoda szép dolog az irígység! Itt az idegen senki házához nem mehet. Ezt a dicséretes szokást mind télben. A bizonyos. mi itt igen szép kies helyt vagyunk.

elnehezedék és az Urat magához vette nagy buzgósággal. Végtire szegény ma három óra után . Ki sem lehet mondani. De hogy az iskoláról való emlékezetet is tellyességgel elfelejtse. Mert ugyanis nézzük el. mert a sok fülbenmászóval tele a sátorom. Errõl többet nem írok és többet nem írhattam volna. és csak mindenkor aludt. mert a napokban visszámentünk volt a városban. Csütörtökön. igen közel levén utolsó végihez. ebédelt és lefeküdt. még a dohánt is megkívánta és dohányozott. UtoIsó levelemet az elmúlt holnapnak 25-dik napján írtam vala. és úgy süt a nap itt minket. hogy cifra köntöse és paripája légyen. E szerént tölt el két vagy három esztendõt vagy a vadászatban. Arról igen okosan gondolkodik kéd. Itt kell a vászon alatt perkelõdni. Mindennap szokott órában felöltözött. Tizenkét vagy tizenhárom esztendõs korában valamely collégyiumban béplántálják. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette voltunk. de mégis úgy megtartotta a rendet. Abban a gyengeségiben is az esztergában dolgozott elsõ Aprilisig. amit Vrgiliusból vagy Ovidiusból olvasott. valamint ott Párisban nevelik a franciák. hogy az apja vendégit megrészegítse. akik aztot csak bátran kipökik. hogy õ semmit halála órájáig a háznál való rendben el nem múlatott se meg nem engedte. aztán faluról-falura béjárja az atyjafiait. hogy úgy szeretné neveltetni a fiát és leányát. mint egészséges korában. Vrágvasárnap nem mehetett a templomban. Az Isten árvaságra téve bennünket. és azt bánom. Amitõl tartottunk. Édes néném. hanem a közel való házból hallgatta a misét. három óra után reggel. Egynéhány részegség után megmosván torkát a deák szótól és az iskolai portól. hogy a szolgálók közül kettõt vagy hármat szeretéinek fogadjon. és az apjától is azért dicséretet vegyen másnap. Hetfûn jobbacskán volt.mint azok. Szeredán délután nagyobb gyengeségben esett. Legelsõben is a mi deákunk azon igyekszik. Azután szegény mind nagy bágyadtságokot érzett. vagy a Vénus udvarában. ismét haza iromtat s legnagyobb gondja is a lesz. Ebéd után az asszony vagy a leányok házában bontja ki. abban már benne vagyunk. az egészségre vigyázzunk. ha szinte fiam volna is: de nincsen. Asztalnál nagy gyalázatnak tartaná ha jól nem innék. de másként mindent a szokás szerint vitt végben. kedden hasonlóképpen. és mondjon el kéd egy olvasót érettem. valamint a kolduslábat sütik a tûznél. hogy neveltetnek nálunk az iffiak közönségesen? Legalább tíz vagy tizenegy esztendõs koráig a faluból ki nem megyen. ahonnét huszonnégy vagy huszonöt esztendõs korában szabadul ki. De azt csudálta mindenikünk benne. Noha alig volt el. azt egy kevés idõ alatt csaknem mind elfelejti. micsoda nagy sírás és keserûség vagyon itt miközöttünk. hogy ma ismét sátorok alá jöttünk lakni. és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot. szükségesnek gondolja lenni. hogy õérette valamit elmúlassanak. CXII. vagy az italban. Igen keveset. és amit egynehány esztendõkig tanult. De azt is bánom.

Pygmalion. összetett ritmusgyakorlat. 8. Weöres Sándor versei. Kár lenne Európa egyik veszendõ értékét a minden más nyelvtõl elütõ magyar beszédritmust a szomszédnyelvek hatására elpusztulni hagyni. ezek pedig a szép beszéd gyakorlatai. idõmértékes verselés. 6. az Istennek adván lelkét elaluvék -mivel úgy holt meg. idõmértékes mese. idõmértékes mese. O Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Jó lenne a magyar beszéd ritmusát föltámasztani. Horváth János: Versritrnusú szólások a kötetlen beszédben.). József Attila: Ülni. amely a magyar beszédritmust fenyegeti. Kalevala (Vikár Béla ford. Ovidius (Devecseri Gábor ford. 5. Mesofanti a múlt században még a harmadik helyen emlegette a magyar nyelvet ritmikusság dolgában . idõmértékes verselés. WEÖRES S+NDOR: A tündér Bóbita Bóbita táncol körben az angyalok ülnek. A gyûjtemény minden darabja a szép beszédet szolgálja. Az Isten vigasztaljon meg minket! RITMUSGYAKORLATOK 1. béka-hadak fuvoláznak.az olasz és a görög után (a nagynevû nyelvész több mint száz nyelvet ismert). nyomatéki hangsúlyritmus. idõmértékes mese. Figyelmes füllel hallgatva tragikus a folyamat. . Ne feledjük.): +tváltozások (részletek) Philemon és Baucis. sáska-hadak hegedülnek. ölni.reggel. nemzeti verselés. 3. Õ szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. 2. Babits Mihály: Új leoninusok. idõmértékes mese. A ritmusgyakorlatként átnyújtott anyag alkalmat ad a beszédesztétikai elemek gyakorlására. nemzeti verselés. 9. 7. idõmértékes szövegmondás. 4. állni. 1. mint egy gyermek. Weöres Sándor: Robogó szekerek. Pyramus és Thisbe. halni. Papp Tibor: Pogány istentisztelet. Daedalus és Icarus. A hangsúlygyakorlatok inkább az értelmezõ beszéd összetett gyakorlatai voltak. A színész sokat tehet a nyelvi kincsek megõrzéséért. nyomatéki hangsúlyritrnus.

Bóbita Bóbita álmos. nagy a jég. Ha viharjõ a magasból. Taligán tol a pék gezemice-lángost. hejhó! Hegyen át. Amikor paripám táncol. kicsi néném. Amikor paripám ballag. a bozótból ki sem látszik.Bóbita Bóbita épít. ígér neki csókot. . WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 46. de a cinke. ha leröppen. Reggel nagy a hó. törpe-király fia-lánya. Ha falomb közt telihold lép. röpteti és kikacagja. szárnyat igéz a malacra. Paripám csodaszép pejkó. nem adom. WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg 91. te vigyázz rám. ráül. ide lép. odanéz valahány csillag. kicsi bátyám. oda lép. 103. szunnyad az ág sûrûjében. Reggel süt a pék. Bóbita Bóbita játszik. Rakodó nagyanyó beveti a vánkost. belepi a várost. odanéz a nap is százszor. süt a pék gezemice-lángost. elpihen õszi levélen. ha ígérsz százat. hajnali köd-fal a vára. két csiga õrzi az álmát. ne bocsáss el. Falu végén van a házunk. küszöbünkön vacsorázik. vízen át vágtat. termeiben sok a vendég.

tarkabarka suhogó. alaposan eltévedtünk. Lassan jön a pásztor álma. Nyár-éj ege betakarja Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. Égicsikón léptet a nyár. mint tele tál. derekasan áztunk-fáztunk. odaül az ázott holló. rojtos. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. nyárba-télbe jó? Nincsen szoknya vehetõ. . táncra való. Zúg-dong sûrû raj az fákon. (részlet) Van-e szoknya eladó. ráncos. fürdeni jó. keserüli holló-voltát. Nyáj zsong be a faluvégen. Hogyha kijössz. 56. 54. teregeti csapzott tollát. csipdes a légy. no de kicsit elnótáztunk. Habzik az ég. Rezgõ fû a feje-alja. tarka idõ ünnepe jár.WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 49. repedõ. most érkeztünk. nagy hegy alatt hûsöl a tó. Békák dala kel az árkon. csak egy régi lepedõ. Jön a kocsi. a derékra simuló. 99. tarka idõ szõttese száll. 57. üsse meg a kõ. Jegenyefa ingó-bingó. messzire mégy. hogyha maradsz. +rnyak sora ül a réten. Csillag süt a szeder ágra.

ki barna.Kürtõs pogácsa. Néha nyár jön. ha bolond. szegfû minden legénynek hátára seprû. díszlik halomba. Dunába. folyóba sok a hal valóba. kicsi patak-ágyon vízicsibe úszik. se-szeri se-száma. ki szõke. Siklók. Hajló nád közt kotlós zizzen. kerekre. árkot lépünk. 91. Sej-haj. Sej-haj fonóba sok a lány valóba. sose fuss elõle. jegenye-sudaras utakon élünk. pókok látják vízicsibe-pásztor vízicsibe-nyáját. Minden leánynak szép rózsa. fejetetején a vízicsibe-nép is. Zsong a kis szél. Tiszába. Minden leánynak füstös kemence. zúg a nagy szél. bele ne essél. szél se tudja merre térünk. füstölt szalonna itt van rakásra. ne szedd le. Éren-nádon sikló kúszik. elegett ettél. néha nagy tél. Ér tükrében látszik az ég is. minden ravasznak egy nyírfavesszõ. ha üres a szatyor. vadonba kivirít a gomba keményre. Sej-haj. bokrot bolygat. minden kopasznak jut hajnövesztõ. vízicsibe-népét tereli a vízben. 53. Erdõt járunk. bükkfa lábunk. venyige-térdünk. 61. békák. . minden legénynek tág-öblû pince.

csak elbír a kopár fa. sírni kezd. 72.WEÖRES S+NDOR: Rongyszõnyeg 31. 99. Szállnak az alkonyi felhõk. vízre hajló ágára. WEÖRES S+NDOR: Szarvasok Legel a kis falu gulyája. fütyülünk a világra. Duna mellett kopár fa. Õszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. reszket a galagonya magába. szél szalad ide-oda. libben a fátyol utánok. Õszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. rászállott a madárka. tûz-színû csillag az ékük. nincs nyoma égi vadaknak. ráülünk az ágára. rászállott a madárka. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik. te madárka. Lassan a hegyre hanyatló Hold poharába zokognak. . Mennyei õzre vadásznak. Kettõnket. Zúg a tüske. mint halovány-hajú lányok.

beleront a porba és nyomában dübörög a horda. WEÖRES S+NDOR: Magyar etûdök 39. száz. meg mégtöbb nyargal egy-seregben. +rok mellett üszkös a fadereka. Egyszer égig fölmásznék. a völgyben szarvasok robognak. a fejét fölvágja. nyugtalan a gulyás kutyája. Felhõ-cápa úszik az egeken át ûzi a hegyeken át a holdat. mert üszkös a fadereka üszkös a fadereka kikorhadt. üszkös a fadereka. Idegen szagot sejt. Föl ne mássz. 2. mennyei cápát horgásznék. HORV+TH J+NOS: Versritmusú szólások a kötetlen beszédben . A szittyós itatón megállnak. Egy vén bika szétnéz. Jönnek a szél-árka völgybõl egyre többen. szimatol a nedves szél sodrába. szarvaik kék eget kuszálnak. kikorhadt. Szárnya kél a fehér homoknak.

ha van nyele! nem mind arany. mint a fehér holló öregember nem vénember nem nõnek a fák az égig köd elõtte. hátán kutya baja! élve-halva kékült. nádak erek a jó bornak nem kell cégér holtomiglan. holtodiglan apád-anyád ide jöjjön hamu alatt lappang a tûz legyen neki könnyû a föld! ide vele. zöldült kipked-kapkod ritka.billeg-ballag ötöl-hatol hébe-hóba éjjel-nappal télen-nyáron girbe-gurba lári-fári ákom-bákom elõl-hátul dínom-dánom egytõl-egyig üti. köd utána maga alatt vágja a fát láttam én már karón varjút Illa berek. cseppen széna-e vagy szalma? nem sül ki a szemed? . szegény! egy csapásra kettõt belészorult a szó szakasztott az apja! egy bordába szõtték ha nem csurran. marja ki ad többet érte? madárlátta kenyér végét járja. veri térül-fordul okkal-móddal étlen-szomjan tárva-nyitva jobbra-balra nyakra-fõre mende-monda körbe-körbe imitt-amott hegyin. ami fénylik felkopik az álla ellátta a baját van bõr a pofáján kivágta a rezet attul döglik a légy visszafelé sült el aki bírja.

búzát. ha megtartják. kutya ugat ember kell a gátra! csínján bánik vele jön-megy. gyõztem végestelen végig megadta a módját rossz fát tett a tûzre igaza van benne nem kerget a tatár! tavasz akar lenni lassabban a testtel! nem fenékig tejfel! süket. mint tyúk az ábécéhez. dobbal. NAGY G+BOR: Magyar szólások és közmondások Ne állj itt úgy.minden lében kanál vak vezet világtalant ahány ház. az se jó hányódik-vetõdik új seprû jól seper adtál uram esõt nincs köszönet benne ki mint veti ágyát. Aki á-t mond. a bornak javára. tente szólj igazat. mint az ágyú tente baba . bé-t is mondjon. úgy jó Bort. mint a kámfor kitették a szûrét szoknya mellett nõtt fel jöttem. megnyeri a vámon Az ígéret szép szó. úgy alussza álmát amit ma megtehetsz. mint a Sion hegye ne szólj szám. se oda ez se jó. makkot. O. mint egy + betû. láttam. . mogyorót 3. mákot. nem fáj fejem pénz beszél. mint a szûcstû eltûnt. békességet. betörik a fejed eltalálta szarva közt a tõgyit egyet mondok. annyi szokás áll. kettõ lesz belõle síppal. Bizonytalan. ne halaszd holnapra amit veszt a réven. nádi hegedûvel kénytelen-kelletlen se ide. mint az abai vacsora. Elmegyünk Abára. Ért hozzá.

Beszélhet annak az arkangyal is. de ördög a szíve. Jobb egy adok. mint a berényi török. Nincs aratás munka nélkül. kényes a leánya. az ajtón nem viszik. mint megkötni. halni Ezt a széket odább tolni. mikor indulni kell! +brázatnak rossz. Kialudná a törököt Belgrádból. jóízû bablevest enni. Örül. Rágódik. megállott a gálya. ölni. Angyal a szava. öregasszonyt cirógatni. Könnyû azt adni. Bársony mellény. csak egy legyet elhajtani. üres has. mindig panaszkodik. óvatosan hegyre mászni. +gyba kicsi. +ldás.Az ábécét se tudja. Aki nem akar adni. Ne akkor abrakolj. mégis papolni akar. mint Berkes ökre. azt mondja. Vastag abrosz. 4. vékony ebéd. ami nem kell. csengõ habok közt pirulni. mint száz kérek. a tavat csak megkerülni. Nem egész világ Baranya. Új barátért el ne hagyd a régit! Nehezebb a barátságot fenntartani. . mint az ablakos. állni. minthogy étel maradjon. Nem együtt tanultuk az ábécét! Az ablakon kérik. kegyelem. Itt az árok. laknak Somogyban is. ha nincs jaj. ezt a kis bort lenyelem. Ne nevesd a bénát. Aki mást becsap. sár van. ha te sánta vagy. most ugorj! Ha van baj. bölcsõbe nagy. magát csapja be. hogy nincs. JÓZSEF ATTILA: Ülni. kalapom a sínre tenni. mikor hanyatt esik. Iszik. fenekén ruhástul ülni. pofának megjárja. felér százzal a vigasságban. Egy jó barát a szomonúságban. Ahol nyájas az anya. lábujjhegyen menni. napraforgók közt virulni - vagy csak szépet sóhajtani. zsákomat a völgybe rázni. vonat elé leguggolni. Inkább bendõ szakadjon. Repedt az árboc. vén pókomnak méhet adni.

Mennek a fuvarosok. hosszú késsel mind megölni. a kövön a pata kopog. s a hold-fele kanyarog a hintafa bársonya. salátabo- káju. cifra szalagja. õk maguk éberek - az úton a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik - ágyban a kisfiú és húga mennyei hintafa ágain ezer üvegizmú. a fekete dobosok a kerekeken éjszaka -a tanyai kutyaugatásokon át.poros könyvem letörülni. 6. hogy egy kislány fordul - vagy csak így megülni veszteg - fölgyújtani Budapestet. földre pörögnek. morzsámra madarat várni. elleneimmel békülni. - tükröm közepébe köpni. rossz kenyerem földhöz vágni. a paripa föl- nyihog -a falon a ló feje. elülnek a szürke galambok. de tövises alma. úgy itt hagyni sose lásson - Ó köttetõ. vizsgálni. aluszik a köpönyegük. BABITS MIH+LY: Új leoninusok (részlet) Kékek az alkonyi dombok. zokogtató. te választató! 5. tova! s a falusi zárt kapuk álmain át. Súlyos muraközi ló dobog. hol érik a csillag. a kicsi öcsik és húgok álmai hajnali légcsiga fonatain újra le. tovasuhan -ablakon és puha keszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék. jó szeretõm megríkatni. hó-színen a fekete. nézni. életem. most e verset megírató. oldoztató. nevettetõ. de virrad. kicsi húgát ölbekapni s ha világ a számadásom. A gyerekek alszanak. . kakukfejü tarka lovat lát. elviszi õket a fuvalom az égbe. hallgat az esteli táj. a vér hogy csordul. e gömbölyû. ballag a kései nyáj. tova! az úton a kétfele meredeken árny-hegyû jegenyesor innen is onnan is árkai mentén. WEÖRES S+NDOR: Robogó szekerek Mennek a fuvarosok.

Sûrûn csillan a villám. Idegenben. jönnek az éjjeli baglyok. Míg künn csattan az ég. Avagy édsanyád mezein: Hegyen-völgyön danolászni. bár gyújtana minket. Hallj ide. Úton-útfélen hújazni. távoli dörgés. Hadd csak itthon ezt a hármat: A napfényes hosszú álmot. . Ihol másik házba röppensz. míg én beszélek. Hangafüves helyre hordja. gyûl a vihar serege. KALEVALA (részlet) "Haj húgocskám." "Ha majd elhagyod e házat. Éjre csukódnak az aklok. félnek az édesanyák.Villám. Vagy nyoszolyódnak unszoljad. a vihar. Cselekedni fontolgatva. Más módon amíg mesélek! Szép virág. Nem ahogy apád terein." "Új erkölcsöt kell követned. még lila s már fekete. Végy eszedbe minden egy s mást. Köpüléskor a vajosztást. Sápad a kék hegytábor. csattan az ég. +lomtáskádat felejtsd itt. csöndben a törpe tanyák. más hazában. boldog az. menyasszonyka. Ablakba te vidám versed. jer velem árva virág. sír és fél a világ. szél jön. fátyola távoli zápor. Mikor ölembe kaplak. Idegen családba csöppensz. a faluban kocsizörgés. Nyoszolyód vigye harasztba. Szülédnek szíves szavait." "Végy eszedbe minden holmit. Aranyalma. csókom az ajkadon ég. Leányságod seprütõre. Pallóra te lomhaságod. Messze mégy. porban a puszta vidék. egy hamuvá teteminket a villám. Padkára te rosszaságod. Dalaid lócavégre vessed. Lépegetni gondolkodva. Hagyd hazádbeli szüzekre. Posztó-pelyhes elporoszkálsz. Nyoszolyód kezébe nyomjad. gyöngyömadta. így aki hal. Az elõbbit elfeledned. A kemencesutba vetve. zörren az üveges ablak! Hajtsd a szívemre fejed. ím indulsz innen. 7. Ó. menten. szamóca. Más világ van másik házban. bús szemed isteni csillám. künn az esõ megered. Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre. E szépséges szép tanyáról. Bársonybõrû bizony elszállsz E híres-neves hazából. Vesd vadságod lepedõre.

Ott van szükség szemfülesre. Virgács végivel ne ríkasd. Lelked bántani. Csak nincs képed a kis árvát. Szomszéd háznép becsmérelje." "Új erkölcsöt kell követned. Idegen szégyenbe keverje. Kit kecsegtetve kívántál. Ne engedd. Rokon rád esik. Virgácsvéggel nem ríkatták.Atyád irgalmát tagadnod. Mélyebben kell meghajolnod. Ipad irgalmát fogadnod. Húgod irgalmát tagadnod. Míg arany hold süt az égen. Szülõd irgalmát tagadnod. Bõrostorral nem bégették. hogy rakd meg. Járatlan ne menjen férjhöz! Minden ház szokásra oktat. Az elõbbit elfeledned. Mélyebben kell meghajolnod." "Võlegényke te szegényke. hogy csapd meg. a drágát. Ráadásul jó szót adnod. Napad irgalmát fogadnod. Hol hibás a ház szokása. Ráadásul jó szót adnod." "Falmódra elõtte állván Maradj. Süved irgalmát fogadnod. Akit három évig vártál." . Ne bántsd ám kis asszonyodat. Ott szorulnak az ügyesre. Az elõbbit elfeledned. Hol haszontalan az ember. Ne fogd rá rabostorodat. Kedvedet a legjobb férfi." "Míg világ világul lészen. Ráadásul jó szót adnod. Mélyebben kell meghajolnod. Ráadásul jó szót adnod. Mélyebben kell meghajolnod. Az elõbbit elfeledned. mint a kapubálvány. Férj a kedvet megkísérti. +ngyod irgalmát fogadnod. Fészersutba nem síkatták. Szokatlan ne házasodjék. Bátyád irgalmát tagadnod. Bõrostorral meg ne bégesd." "Új erkölcsöt kell követned. Fészer sutjába ne síkasd! Eddig apjánál se szokták Bántani a kis asszonykát. A rabostort rá nem fogták. Jó ház is szokásra szoktat. Ipa korholgatni merje. hogy napa verje. Családod ha kér." "Új erkölcsöt kell követned.

"Võlegény, a nõcskét szoktasd,
Arany almácskádat oktasd,
Neveld ágyadon a kis nõt,
Az ajtó megett tanítsd õt,
Mind a két helyt egy esztendõt,
Egy kis évig szád szavával,
Másik évig szemjárással,
Harmadikban toppantással!"
"Ha még erre sem hajolna,
Szófogadó mégsem volna,
Hozz a nádasból egy nádszált,
Mezõrõl suhogó surlót,
A lányt avval engeszteljed,
Negyedik évben nõd neveljed,
A surlófûvel suhintsd meg
A sásosnak szélén intsd meg,
Ne nyúlj hozzá ostornyéllel,
Ne verd meg a lányt kötéllel!"
"Süve nyomban kérdezhetné,
Ipja fontolóra venné,
Falut járók észre vennék,
A falusi nõk nevetnék:
Ez csatában csörtetett-e,
Ütközetben ügetett-e,
Vagy toportyánféreg marta,
Erdõ medvéjének marka,
Avagy farkas-e a párja,
Medve a kenyeres társa?"
(Vikár Béla fordítása)

8. OVIDIUS: +tváltozások
Philemon és Baucis (részlet)
...hárs mellett tölgyfa magaslik
phryg halmok közepett, közepes kõfal körülöttük:
Nem távol tó áll, tó most, hajdanta lakott föld,
most szárcsák, vöcskök, vízityúkok lakhelye, posvány.
Arra halandó képében Jupiter s vele pálcás
gyermeke jött, Atlantiades, de levetve a szárnyát.
Kértek ezer házban pihenõt és éjjeli szállást,
zártak ezer házat reteszek; hanem egy befogadta
mégis a két istent, csak sásfedeles kicsi kunyhó,
ám jó Baucis anyó s vele egykorú férje Philemon
házasok ott lettek még ífjan, s ott öregedtek
együtt, és a szegénységet megvallva viselték
könnyen e kunyhóban, sose lázadt ellene lelkük;
ott urat és szolgát, vendég, be hiába keresnél:
õk az egész háznép, s a parancsot az adja, ki kapja.
Hát hogy az égilakók e szerény kicsi házhoz elértek,
és fejüket hajtván alacsony kapuján bekerültek,
már elibük széket hoz az agg, le is ülteti õket;
rá a serény Baucis takarót tesz, durvaszövésût,
tûzhelye langyosodott hamuját tovasöpri, föléleszt
tegnapi csöpp parazsat, táplálja levéllel a lángot
s száraz kéreggel; lobbantja öreg lehelettel;
fölszelt mézgafenyõt, padlásról hozza a rõzsét,
tördeli szét, s a kis üstnek alá odarakja serényen.
Majd, a locsolt kertbõl ami zöldséget hoz a férje,

fosztja levéltõl mind; azután kormos fatetõrõl
ágas villával leemel füstlepte szalonnát,
mit be soká õrzött, darabocskát szel le belõle,
és a tûzön buzgó vízben megfõzi puhára.
Múlatják az idõt közben, csalják csevegéssel,
várakozásuk könnyû legyen. S ama bükkfa-medencét,
falbaütött szögrõl mely függött görbe fülével,
langyosodott vízzel töltik, fürdetni a lábuk;
állt a középen egy ágy, raknak rá nádbuzogánynak
pelyhével töltött vánkost; fûzbõl keret és láb.
Nádbuzogány-pelyhes vánkost tesznek kerevetre,
rendezik el buzgón; fûzbõl kerevet-keret és láb;
rá takarót tesznek, mit egyébkor elõ sose vesznek,
csak szent ünnepeken; de bizony hogy ez is csak öreg volt
és foszlott, illõ mindenhogy a fûz-kerevethez.
Dõlt le a két isten. Nekitûrõzködve, remegve
asztalt ád az anyó: de a háromból rövidebb volt
egy láb: tettek alá cserepet, s eltûnt a különbség,
már egyenes; lapját zöld ménta sikálja simára.
Tiszta Minervának kétszínû bogyója kerül rá,
s õsszel termõ som borseprõ-óvta gyümölcse;
répa, cikória is, sajttá sürüdötten aludttej,
s véle tojás, langyos hamuban forgatva kifõzött,
mindez agyagtálban. S keverõ, ami éppoly ezüstbõl
volt vésett, vele meg faragott poharak, valamennyi
bükkfából, sárgállt vájt öblük szõke viasszal;
csöpp kis idõ: s melegen küldött nekik étket a tûzhely,
végül a nem nagy idõn át vénült bor jön utána,
s második asztalnak mindez hamar ad helyet aztán:
ott a dió, füge, ott az aszalt datolyák meg a szilva,
majd remek illatú alma kerül kereköblû kosárba,
s bíborosult vesszõ leszedett friss fürtje, a szõlõ.
Ott közepütt, a fehér lépes méz; és ami legfõbb:
jóakaró orcák, sose rest, sose szûkös igyekvés.
Közben a kancsóról látják, hogy megtelik újra
mindig, amint kiürül, s hogy a bor megemelkedik önként,
megrémülnek, a furcsa csodán, tenyerét fölemelve
Baucis anyó könyörög s vele félénk férje Philemon,
rögtönzött kicsiny étkeikért a bocsánatuk esdve.
Volt egy lúdjuk, a kis kunyhó õrzõje, egyetlen,
ezt a lakók le akarták vágni az égilakóknak;
fürge a lúd, repdes, fárasztja a két öregembert,
játssza ki õket igen hosszan, s fut az égilakókhoz
végül is oltalomért: mire õk tiltják leölését.
"Égbõl érkeztünk, bûnhõdni fog itt a sok ádáz
szomszéd, érdeme díjában; de ti", szólnak, "a vészbõl
megmenekültök, igen; de ki kell most lépnetek innen,
s nyomdokaink kísérve, a hegy meredek tetejére
mennetek!" +gy is tesz mindkettõ, botrahajolva
lépdelnek föl a domb derekán igyekezve a vének.
Annyira voltak csak, mint nyíl tud szállni, a
csúcstól,
s vissza amint néznek, látják, hogy lent az egész táj
mélyre, mocsárba merült, csak az õ kicsiny otthonuk áll
még;
sírnak a szomszédok sorsán, s ámulnak az aggok;
s ím az a kettõjüknek is oly kicsi ócska lakocska
templommá válik: cölöp állott, most csupa oszlop,
sárgul a zsupp, s a tetõ tündöklik sárga arannyal,
díszes az ajtófél, márványból rakva a padlat.

Satumus fia most szelíden megkérdezi tõlük:
"Mondd, te igazságos vénember s hû felesége
ennek a jó férjnek, mire vágytok?" Csak keveset szól
Baucisszal, s közösen vele már ezt kéri Philemon:

"Itt mi a papjaitok, szentélyetek õrei légyünk,
s mert egyetértésben töltöttük az életet együtt,
egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját
én feleségemnek, ne temessen el õ soha engem."
Teljesedik vágyuk: hív õrei voltak a szentelt
helynek, míg éltek; s mikor õket az aggkor, az évek
megtörték, s mikor épp ama lépcsõn állva, az elmúlt
dolgokról szóltak, hát Baucis látja: Philemon
Iombosodik, s Baucist leveledzeni látja Philemon.
Már mindkettõnek kezdett arcára a lombcsúcs
nõni, mikor míg még lehetett, "Isten veled, édes
hitvesem!" ezt mondták, egyszerre, s az ágak is ekkor
és egyszerre belepték ajkuk: a thynosi tájon
azt az iker két fát a lakos mutogatja ma is még.
Ezt szavanemjátszó sok vén (nem volt oka csalni)
mondta el énnékem: magam is láttam koszorúkat
függni az ágakon ott, s szóltam, magam is, koszonúzva:
Égi legyen, kit az ég kedvel, s tisztelt, aki tisztel!"
(Devecseri Gábor ford.)

Daedalus és Icarus
Meggyûlölte ezenközben Krétát, meg a hosszú
számkivetést, mert vágyakozott haza Daedalus immár-
s foglya a tengernek. "Minos elzárta a földet
és el a tengert," szól, "de az ég csak nyitva; gyerünk
hát:
mindenen úr lehet õ, de a tágas lég nem övé még."
Szólt, s új mûvészet, mire most szíve-lelke törekszik:
s újul a természet. Tollat sûrû rendbe rakosgat,
kezdi a kurtákon, melléjük rakja a hosszút,
mint lejtõsen ahogy nõnének: hajdan a pásztor
sípja ekép magasult nem-egyenlõ nád-darabokból;
majd közepütt szállal, köti lentebb össze viasszal,
és az egész toll-sort kicsikét görbére konyítja,
mint a valódi madár szárnyát. Fia, Icarus ott áll,
s hogy maga vesztével játszik, nem sejti sehogysem:
hol, mosolyogva, a szél-felfelfúdosta pihékért
kapdos, hol meg a szõke viaszt lágyítja hüvelykkel,
s apja csodás mûvét késlelteti játszadozással.
És hogy a legvégsõ simítást megkapta a munka,
két kifeszült szárnyán egyensúlyt ér el a mûvész,
és levegõt rezzent s ott leng, levegõ magasán fent.
Oktatgatja fiát: "Közepütt szállj," adja tanácsát,
"Icarus, erre vigyázz, nehogy aztán, hogyha alant
szállsz,
víz nehezítse a tollaidat, s tûz marja, ha túlfönt:
szállj csak a kettõ közt! S intlek: ne figyeld a Bootest,
sem Helicét, sem az Orion kardját, a kivontat:
szállj, ahogy én vezetek!" S míg így repülésre tanítja,
már a szokatlan két szárnyat vállára szorítja.

Dolgozik és oktat, s öreg arcán könnyei folynak,
két keze is reszket. Csókot nyom a gyermeki arcra,
mit többé soha már, s szárnyán fölemelkedik, úgy száll,
kísérõjét féltve, elõl, valamint a madár, ha
zsenge fiókáját fészekbõl légbe vezérli;
szállani hívja tovább, vészes tudományra tanítja,
lengeti két szárnyát, néz vissza, figyelve fiáét.

Lent a halász, remegõ nádszárral míg halakat fog,
botra hajolt pásztor, s ekevasra hajolva a szántó,
látja, meg is döbben, s azt véli: kik útjuk a légben
így veszik, égilakók. Õk meg balkéz fele hagyták
Juno szent Samosát (Paroson túl, Deloson is túl),
jobbra Lebinthus esett tõlük s dúsmézû Calymne;
ekkor a gyermek kezd a szilaj röpülésnek örülni,
és vezetõje fölé száguld, vágy vonja az égbe,
tör magasabbra utat. Lágyítja közelben a hõ Nap
tollai illatozó viaszát, körítõ kötelékét;
olvad a könnyû viasz: csupaszon csap-csapkod a karja,
s már evezõtelenül nem fog vele csöpp levegõt sem,
ajka kiált, apját szólítja, de elnyeli ekkor
áradatába a kék tenger, mely róla nevet nyer.
Ekkor a bús apa - már nem is az! - szól: "Icarus!" így
szól,
"Icarusom, hol vagy? Nyomodat hol-merre kutassam?"
"Icarus!" így harsan: s meglátja a tollat a habban;
már átkozza találmányát, teszi sírba a testet,
s kapta nevét az egész tájék amaz ott-nyugovóról.
(Devecseri Gábor
ford.)

Pyramus és Thisbe
"Pyramus és Thisbe, legszebb fiú volt amaz egyik,
másik Napkeleten legszebb volt mind a leány közt,
s egymásnak szomszédai, hol, mondják, hogy a büszke
várost téglával körítette Semiramis egykor.
Ismeretet szomszédság ad s indítja szerelmük:
ez meg idõveL nõtt; vágyták is a hitvesi fáklyát,
s tiltották a szülõk. De amit megtiltani meddõ:
egymásért azonos lobogással lángol a szívük.
S errõl senki se tud; szavuk intés, titkon-adott jel;
rejtegetik tüzüket, s lobog az csak méghevesebben.
Keskeny kis hasadék támadt még kezdetidõben
építéskor amott, hol a két ház közfala állott.
Észre olyan sok századon át e hibát ki se vette,
s (mit meg nem sejtesz, szerelem?) szeretõk, szemetekbe
tûnik: s ösvényt lel szavatok; gyöngéd susogással
száll a becézõ szó egymáshoz biztosan által.
Gyakran, ahogy Thisbe itt állt és Pyramus ott túl,
s egymás ajkának leheletjét érzeni tudták,
"Jaj", szóltak "te irigy fal, mért állsz két szeretõ
közt?
Oly sok-e engedned, hogy a testünk egybefonódjék?
Vagy legalább addig nyílnál, hogy csókokat adjunk.

a fiút szeme. mind. töpreng hát. míg lépdel a véres oroszlán vissza az erdõségbe. és nem jöttem elõbb. hogy jószavaink egymáshoz elérnek. könnyel a jólismert leplet s csókkal telehinti. s fa tövénél búva. túlsó oldalra nem érõt. vérrel telehintve. és ha az otthonuk elhagyták. Tépjétek szerte a testem. ezt mondja. Eljut a helyhez. én hoztam a veszted. végre a vízbe szakadt. az éj tüzeit tüstént tovaûzve. a két szeretõt. éj közeledtével búcsúztak. a sebbõl. ám a gyümölcs színe más. rohan remegõn barlangi homályba. s elsápad az arca. "az én vérem. hogy a véráztatta lepelt is megleli. a fához. Hol gyönge panasz-szót suttogtak hosszan. s "Vedd".a leány élt volna sokáig! Bûnös az én lelkem: te szegény. Ennyire bátorrá szerelem teszi. nem másképp. majd. bemeríti hasába. és a nyomát jól látja a vadnak Pyramus ott a homok sürüjén. el a házakat is mind. vajjon ez-é az. Annak a fának most. lakozói e szikla-vidéknek! Gyáva. s a vizekbõl éjszaka támadt." Fel is veszi leplét Thisbének. vériszamos szájjal széttépi a lenge ruhákat. s kijelölt fájukhoz. barmot csak imént ölt. a fához is ér. melyhez lehatolt a sötét vér. mit mondtak. nem akarja becsapni a kedvest. . Hullt le a földre hanyatt. leesik válláról leple. ki e félelmes vad helyre kicsaltalak éjjel. szíve kutatja. a Hajnal. s õk a szokott helyen ott voltak. Tetszik a terv. S íme. így szól: "Minket. lepel. s döntöttek: az éjszaka-csöndben rászedik õreiket.méltó volt rá . az új nap." Hasztalanul miután. Tûnt fel. föl is ismeri lombját. Lassan látszott tovatûnni a napfény. s a gyökér. néked jár köszönet. s odaül. s hogy mily nagy vészbõl menekült. Nagy ravaszul kioson Thisbe a homályban az ajtón. az árnyba ragadja. rászedi háznépét. üres leplére találva. gyümölcse elfeketül. s késedelem nélkül kiragadja. mely övén díszlett. oroszlán jön. kiosonnak a házból. surran a sírdombhoz. noha még retteg. Most. és sziszegõ kicsi nyílásból szökken ki a víz-ár. halódva. szomszéd forrásnál kívánja eloltani szomját. csókot is adtak két külön oldalon õk. messze mezõn nehogy eltévedjenek. vértõl-habosult szájjal. valamint ha csöveknek megreped ónja. bíborosult színnel tarkázza a fenti gyümölcsöt. Hold sugaras fényében amint Babylon-beli Thisbe ezt meglátja. s magasan fröccsent föl a vére. Késõbb ér oda. A szederfát. és a mezõk dérlepte füvét szárítva. tudják: hûs forrás partja növelte.Vedd mégis hálánk: mert meg kell vallani. össze Ninusnak sírjánál jönnek. Bár . én. s oszlopként a magas levegõt hasogatja sugára. ebben is ázz hát!" És tõrét. bevárják egymásnak jöttét. így keseregtek. rakva fehérlõ szedreivel. ti oroszlánok. ki csak kíván meghalni. kétoldalt. el akarja mesélni. egy éjszaka küld a halálba. fátylával rejti a képét. s ha lehet. Eloltván bõ vízzel szomját. S míg száguld. s megtér már a leány. és vétkes szívemet faljátok vad harapással.

És. belesápad az arca. fa. szegény! De merész kezem erre s van nekem is szívem: s ad erõt. s ti szülõi az én szeretõmnek. mi rabolt el? Pyramusom. más se. s a saját mûvébe bolondult. ránéz. nõtelen élt. hogy ezek mily vétkesen élnek. ti szegény szüleim. hogy. tán a szemérem tiltja csupán mozdulnia. a szülõkhöz is elhat az óhaj: mert a szeder feketén csillog mindig ha megérik. kiket ennyire hû szerelem s végóra köt össze. belédõl abba a vasba. mi még vérnedves volt az öléstõl. lehanyatlott arcod emeld rám!" Haldokoló szemeit Thisbéje nevére kinyitja Pyramus egyszer még. Égbeliekhez elér. te szegény. szerelmem. ám veri ott vonagolva a véres földet. hirdessék a gyümölcseid is feketén a halálunk. drágám. Nagy mûvészettel készített szobrot eközben hó elefántcsontból. s utána a tõrt mellének szegzi. hozzátok kettõnk kérõ szava szálljon. követlek. s szól a leány: "A magad keze volt. oka voltam. +me. látván. ártatlan karját verdeste goromba ütéssel. Néz a ruhára s a tõrnek puszta ivor hüvelyére. no felelj. valamint tengernek sós vize. s borzadozik. a test. ó. szeretõd. halld meg a szóm. És amikor már látta. hideg arcát csókja borítja. Az ámult Pygmalion az utánzott testtõl gyúl szerelemre. s "Pyramus!" így sír fel.) Pygmalion Pygmalion. már irigyelni ne kívánjátok tõlük az egy-sírt. halál volt. s illõen e gyászhoz. amilyen szép nõ a világra nem születik sohasem. hátrál. aki szólít." Mondta. nem vett maga mellé asszonyt. holtodnak s követõje. s nem sok idõ múltán kettõre az ágaid árnyát. Thisbe. sebet ütni. s a szerelmed irántam. mûvészet fedi el. holt. mely itt most egy nyomorult holttestre teríted. tépte a fürtjeit és karjába karolva a kedves testet. hogyha sík színén lebegõ szellõ fuvallatja megy és jõ. mondja a hír majd. hogy ez nem más: szeretõje. keverte véréhez könnyét. mi tõlem tépni tudott téged: s a halál sem tép tova tõlem. (Devecseri Gábor ford. elborzadt buja bûnüktõl. és mi a két máglyán maradott.Még kételkedik. vélnéd. hogy csak mûvészet. Mégis. hordd az ölés jeleit mindig. nõtlen volt ágya sokáig. mely a halálod hozta. látja. s így hunyja le újra. . s könnyeivel sebeit telehintve. Élõ szép szûznek vélhetnéd könnyen e szobrot. egy urna nyugosztja. "tõlem. mit az asszonyi szívnek nyújt bõvebben a természet.

Csókokat ad. egy olyant. hószín nyakukat bárd metszi keresztül. s fél. égiek. Eljön az istennõ is. szép liliomszálat. jõ a világra Paphos. hitvesnek hívogatja. festett labdákat. áldozat-adva áll meg az oltárnál.. kerül kebelére kösöntyû: mind illik neki ez. Pygmalion hazatér. ha nap heve éri. s hogy ivor. szól hozzá. adhattok. égig háromszor lobogó lánggal kimutatta." Csakhogy arany Venus átértette (hisz ünnepi napján ott volt). sima kövecskét. szarvuk körülöntve arannyal. ama nászhoz. tartja ölében. Jött Venus ünnepe. pihés párnára nyugosztja végre nyakát. ád csókot neki. el is pirul. ahol tapogatta. mellére az ujját: s lám az ivor lágyul. vágyom feleségemül. testére ruhákat is aggat. ajkát nyomja reá ismét. s hogy kedvez e vágynak. és. Mond gyöngéd szavakat. hátha csalódik. használják. PAPP TIBOR: Pogány ritmusok Az ötven éves Weöres Sándornak tiszta az ünnepi tisztás kard-hegye éles hold fákon lóg a sötétség kör közepén a tûz (-) * . hasznos eképp lesz.. és hiszi: ujjai lágy testébe nyomódnak a lánynak. és egyszerre az ég boltját és látja szerelmét. ujjait ékkõvel s a nyakát csinosítja nyakékkel. (Devecseri Gábor ford. pusztán: ". s aggódik. puhul. mit megadott. gyöngéd gyöngy a fülére. érzi: melegszik. és ajkait immár nyomja a nem hazudott ajkakra. s hiszi: kap. és félénk szemeket vet a fényre. ki hasonló. füstöl a sok tömjén. lányszobrát látni szeretné. mely Cyprusban mindig igenszent. ágyra lefekteti. hogy kék folt kél a leányon. valamint a hymetti viasz. Sidoni bíborral készült kerevetre teríti. a vágyott lányt érinti meg újra. s már nem mereven. s félénk szava szól: "Ha ti mindent. hullnak a tulkok áldozatul. Élõ test! Ereit már vetni tapintja hüvelyke. hogy mire áhítozik. és hogy a holdnak szarva kerekre kilencszer egészül. nevet õ ad majd a szigetnek. igen sok más alakot vesz föl." Azt nem merte kimondani: "Õt". s azután ami kedves ajándék mindig a lánynak. most a szerelmes. s nem csúnyább meztelenül sem. a szûz meg a csókot érzi. tarka virágot. nem vallja be mégse magának. félve örül.. valamintha csak érezhetne akármit. benyomódik vágyó ujja alatt. elé viszi: kagylót.) 9. a fákról Heliasok könnyét.. mint kell. gyönge madárkákat. sok ezer színû. s õ. ha hüvelyk meggyúrja. +mul. Most azután a Paphos-beli hõs szívbéli szavakkal adja Venusnak a háláját.Ujjaival mûvét tapogatja: ha emberi test-e vagy csak ivor.

.- doboló fényes / dob .....- dob doboló zene / dob ..... / dob ...- kong peng bong zsong / cseng .- duda zene zene duda / dob duda dob duda dob .....- fényes doboló / dob ....- bõr duda duda szól / dob ..... / .....- síp szava kürt szava / csattog a ló pata ordít a bömböl a / duda duda duda duda síp szava kürt szava / duda duda duda duda két kéz két kés / duda duda duda duda két kupa négy kupa / duda duda duda duda dob ..- * .- dob tõr tánc tûz / tíz tûz tánc tõr dob .. / dob dob dob zene dob . / ide oda fut a lova ...- síp szava siklik / s tûz ég fû közt dob szó kürt szó / csík száll égig rozsdás égig / föl csak csíkban a füst .- üst-dob kong bong / peng . / dob tõr tánc tûz tíz tûz tánc tõr / vér völgy víz vár füst-csík tûz-csõr / dob ...duda / dob dob dob duda dob duda dob duda / üsd . / fut a lova fut a lova dob tõr tánc tûz / tíz .zene zúg zene bõg / tûz ég puha tûz vad zene zúg bõg / dob .- * . / dob dob dob zene üsd .. / kürt szól duda szól síp szól duda szól / duda szól kürt szól síp szól húr peng / bong zsong buja hang bõgõ zene búg / tûz ég puha tûz harsona harsog / dob pergésben ének kórus / zeng .- dob .

halk és önkéntelen. / pák . mert így hazugság születik. A helyes légzés mély.- ide oda fut a lova / síp szava kürt szava hívja a várja a / dob tõr tánc tûz tíz tûz tánc tõr / fûszál vas-víz kõ-kút tûz-csõr / dob . Hagyjuk.. Nagyon kell értenünk azt.- ÖSSZEFOGLAL+S 1. A szünetek .. Nem azért tartunk szüneteket.- szép szügye fényes-e / éles a kés hegye szõre sötét feje / csupa hab csupa dér fuj a szél köp a vér / míg a tõr sxivet ér síp szava kürt szava / duda duda dob duda harsog a harsona / duda duda dob duda duda duda dob duda / duda duda dob duda tûzbe a lópata / bõr szaga bûzlik a réten a nádas ö.. hanem hogy tagoljuk a gondolatokat. hogy hasson ránk a kimondott gondolat és az átélt helyzet. hogy lélegezzünk.- dob duda duda dob / dob ... / lén . A szöveg érzelmi színeit nem szabad erõltetni. amit beszélünk. 2.- * hajlik az ünnepi táncos táncol a kör közepén (-) föld víz nap hold föld (-) föld hold nap víz tûz (-) szél fák fû víz hal (-) tûz tánc fül láb kar (-) zöld szem két szem zöld (-) föld víz nap hold föld (-) tûzbõl futhat az árnyak tûz közepébõl a füst (-) hajlik az ünnepi táncos szél fúj dob pereg üsd (-) dob dob dob duda / duda duda dob duda dob zene dob dob / duda duda dob dob duda .tíz tíz tíz lova / csattog a lópata futnak a vad pari.- dob dob duda dob / dob dob duda dob dob dob duda duda / üsd ... A hiteles színpadi beszéd alapja az automatikus biztonságú szövegtudás.. s közben lélegezzünk. s az érzelmi töltöttség magától létrejön. / dob duda duda duda dob zene zene dob / dob . Az ezredszer kimondott mondatot is úgy kell felszínre hoznunk. mintha most mondanánk ki elõször.

hanem halljuk meg partnerünket is. miért mondunk. mint a csevegõ. mit. Szinte mindig mellhangon kell beszélnünk. Ügyeljünk a helyes hangsúlyra. hogy kinek. mert gyors tempó esetén gyakran elmosódik egy-egy szótag. A színészek többsége egyetlen beszédmodorban játssza végig a szerepek százait. A túl rövid. az archaikus a legkönnyebb. se az erõnövelés ne járjon görcsös izommunkával. A jó hangadás erõlködés nélkül erõs. mint a szürkeség. 6. 7. Vigyázzunk hanglejtés-kaptafáinkra. Magunkba kell inni a figurát. hogy a nyelvén megszólalhassunk. olykor tartalmasabb a szabályosnál. Minél tehetségesebb valaki. A szünet addig tartson. A hanglejtés a színpadi beszéd legkényesebb területe. Ne bízzunk azonban az átélés biztonságában. Ne a torkunkat terheljük. A klasszikus szövegek segítik a beszédszabályok betartását. A tagolás biztonsága a beszéd biztonságát mutatja. Az egészséges hang tisztán cseng. A naturális színpadi beszéd a legnehezebb. A legkönnyebb érzelemmentes közlõ prózát mondani. Az sz-z-c hangok gondatlan kiejtése a színpadról pöszeségnek hangzik. Minden szituációban másképp beszélünk. 8. t hangokra. Ismernünk kell anyanyelvünket. A lírai közlés mélysége megronthatja a beszédet: a hang sokszor alig hallhatóvá halkul. A pontos kiejtés az érthetõség alapja. Föl kell tárnunk . 4. Ügyeljünk a ritmusra: figyeljük az ékezeteket. nem jó a színpadon. A stilizált beszéd annál könnyebb. ha nagy hangerõ mellett is úgy érezzük. a rezonanciát fokozzuk. hogy a gégénk alig vesz részt a munkában. Ilyenkor tartjuk be leginkább a beszédszabályokat. Az r hang peregjen erõsen. kapkodó szünetek többnyire a szöveg üres felmondását jelzik. A drámai dialógusok megkövetelik. A hang.sokszor fontosabbak a kimondott szavaknál. annál találóbb hanglejtéssel beszél. 5. Se a hangmagasság fokozása. Tudnunk kell. 10. Ami jó a szobában. A játék segíti a beszédet. A hanglejtés-variációk tarkasága a színészi képesség rangját jelzi. a kiejtés olykor motyogó lesz. Ejtsük szélesen az á-a-e hangokat. hogy: milyen ki? mikor? hol? milyen kivel? beszél. de ne hangsúlyozzunk minden körülmények között föltétlenül szabályszerûen. A hosszú szavakat ejtsük gondosan. Vigyázzunk a szóvégi k. A túlzott szünetek modorosak. Egy kis szabálytalanság. hogy ne csak a saját beszédünkre figyeljünk. A karakterbeszéd jó hallást. A lúlzás azonban ugyanolyan baj. az intimitás mélysége nehezíti. mert megszokott hangsúlyhibáink ilyenkor jelentkeznek leginkább. Minden ember másképp beszél. erõteljes emberismeretet kíván. 9. minél távolabb áll saját ejtésmódunktól. ameddig tartalmas. Föltétlenül tudnunk kell. A széles középhangsáv megteremti a moduláció biztonságát. Az erõteljes játékmodor beszédfeladatai könnyebbek. társalgó stílus oldottsága. Irodalmi szövegek közül az epika könnyebb a líránál. akkor szól elõl. Kerüljük a tájejtést. A ripacsság többnyire hanglejtés- karikatúrákat használ. 3. Majdnem mindenki mindig ugyanabban a dallamban beszél. Legyen bennünk eleven a közlés ereje.

amit elõad. Tudnunk kell az irányt és a célt. Ha a verseket az eredeti interpunkció szerint mondjuk el. sem értelmes nem lehet. mint amennyi szünet van a beszédben. Mennél finomabb hangsúlyokat talál az elõadó egy költeményben. Az eltúlzott beszédmûvelés rontja a mûvészet eleven erõit. A helyes hangsúlyozáshoz az szükséges. hogy a zenedarabok elõadásában mily fontos szerepe van a tempónak. mint a hibás hangsúly és a rossz interpunkció. tehát míg egyrészt minden költeménynek megvan a maga sajátos tempója. amit mondania kell. RÉSZLETEK A SZAKIRODALOMBÓL HEVESI S+NDOR: Az elõadás mûvészete (részletek) +rásjelünk összesen 10 van. hogy a beszéd tempója jellemzi az embereket is. akkor ez az érzés a hangjában is jelentkezni fog. annál finomabb az értelmezése. amennyi okvetlenül szükséges. amelyet folyton modulálni kell. s minden vesszõnek egyenlõ értéket tulajdonítunk. ne a meglevõ hibák keserítsenek. s azt. a beszédgyakorlatok elhanyagolása dilettantizmushoz vezet. amit ösztönünk súgott. e tempón belül tömérdek változás lehetséges. ellenõrizzük. míg a zene a legkülönfélébb és legkisebb színezeteket is jelzi. Az író nemcsak kevesebb szünetjelet használ. amerre elindulunk. vagyis mindegyik után egyforma nagy szünetet tartunk. hogy a szöveg értelmét öntudatossá tegyük magunkban. A legsûrûbb írásjelzés sem tudja az élõ beszéd minden tagolásbeli árnyalatát visszaadni. elõadásunk sem világos. . s nemcsak különbözõ érzéseknek. de nem kiforgatni igazi mivoltából. ami felesleges. szeret tört csapáson járni. megvizsgáljuk. s ilyenkor az elõadó feladata. hanem a különbözõ karaktereknek is megvan a saját külön tempójuk. hanem akárhányszor a legfontosabb szüneteket sem jelzi. Minden. hogy szétboncoljuk az egyes mondatokat. hogy lehetõségeink korlátozottak. Beszélni mindenki csak a maga természetes hangján tud. mert a mûvészetben mindaz. Tudnivaló dolog. Tudomásul kell vennünk. A költemények tempóját nem szokták meghatározni. Az ösztön úgyis nagyon kényelmes. A helytelen tempó ugyanazt árulja el. Mindenki tudja. érzelem vagy indulat kifejezéséhez csak annyi hangot használjunk. Egyazon költemény keretén belül is többféle lehet a tempó. hogy tudniillik az elõadó nem érti.beszédfogyatékosságainkat. ámbár a tempó itt is majdnem olyan fontos. s csak a kritikai munka után hagyjuk jóvá. mint a zenei elõadásban. Ha valaki át tudja érezni azt. s könnyen enged a megszokott szórend és fõképpen a ritmus csábításának. hogy az értelem fonalán megállapítsa a szüneteket. Miben áll a jó hangsúlyozás? Lehetetlen szabályba foglalni. hanem az elért apró eredmények lelkesítsenek. már hibás is egyúttal.

az enyhe nyomaték és telt zönge jellemzõ. a mûvészi közvetítésben növekszik a szöveg hírértéke. A dallammenet azonban sohasem emelkedõ. Érthetõ. Az enyhén ereszkedõ dallamívek az elbeszéléstõl a meséhez vezetnek. A színész elõadásában a szöveg megelevenedik. A spontán elõadás erõtejesebb. A magyar beszéd dallama (részletek) A hangmagasság is. szinte gyanúsan szabályos a megfelelés a belsõ magatartás és a hangos kifejezés közt. "lágyan" ívelõ a dallam is. enyhén ereszkedik szólamonként. A gyengéd hangvételre elsõsorban a lágy artikuláció.FÓNAGY IV+N-MAGDICS KL+RA. akárcsak a zavaró bizonytalanságot vagy nyomasztó nyugtalanságot követõ hirtelen megkönnyebbülés hatására. az eredeti közlemény bõvül. A lelkendezõ örömnek jellegzetesen élénk a dallama. A mese jellegzetes dallamformái a hétköznapi beszédbõl emelkednek ki. A mesén keresztül pedig mintha a zene felé vinne ez az út. egyes köznapi hanglejtésformák zenei megfogalmazásai. a hangterjedelem is szorosan összefügg a közlés módjával. A reménytelen szomorúság hangja középmély hangfekvésbõl mintegy tercet esik. enyhébb nyomatékokkal összefogott enyhén ereszkedõ dallamívek jellemzik az elbeszélõ hangját. A hangterjedelem jelentékenyen megnõ. a hangfekvés középmagas. élénkebb. a hang nem esik le az alapszintre. A panaszos szomorúság dallama középmély szinten hullámzik szûk hangterjedelemben. hogy az esetek jó részében a mondat hangfekvése feljebb tolódik. és a hang a mondat végén sem száll le az alapszintre. a hangfekvés magasabb. A hangfekvés középmély. Lágy hangvétel. A váratlan esemény bekövetkeztekor magasba szökik és hirtelen leesik a hang. a hangszín világos. gazdagodik. ahogyan nagyobb térre lenne szükségünk ahhoz is. A harag okozta dallammódosulásból kiindulva azt mondhatjuk. hogy egy hosszabb mondat világos tagolásához nagyobb hangterjedelem kell. A közönyösen odavetett mondatoknak is viszonylag szûk a hangterjedelme. Szélesen. céljával. a felolvasás kimértebb. FRINT TIBOR: A hangképzés és zavarai (részletek) . A beszéd ritmusa szabályosabbá válik. a tempó lényegesen meggyorsul. De várja és elvárja ezeket a motívumokat a hallgató is. A szorongás minden esetben szûkíti a hangterjedelmet. Egyúttal fokozódik a mondat dinamikája. a szólamok szinte zenei ütemekké szervezõdnek. fegyelmezettebb. DR. s talán nem is tekintené mesének az olyan mesét. jellegével. Nem mindig ilyen naivan szembeszökõ. A tempó minden esetben lassabb az átlagos beszédsebességnél. melyet nem a hagyományos mese-hanglejtés zenéje kísér. hierarchiáját papiroson érzékeltessük. hogy a hosszú mondat rétegezõdését.

hangadás. s ez menthetetlenül kisiklások felé taszítja a színészt. vagy ha mégis. de legfõképpen át is élje a színpadon történteket. a légzés természetességét. A hangképzés egyik elõfeltétele a kilégzés levegõáramlása. A pszichaszténia kórképébe tartozik a kényszer-. Ha a színész nem áll azon a szilárd alapon. hogy a beteg nem tekinti kóros állapotnak. Csak az ilyen játék ragadja úgy meg a nézõt. és kialakul a hangképzés zavara. indulatok. Csak az átéléssel telített színmûvészet tudja érzékeltetni a szerep szinte megfoghatatlan árnyalatait és mélységeit. amelyben az idegrendszer õsibb rétegei: az érzelmek. hogy hibás légzésmechanizmus esetén is egy ideig kifogástalan lehet olykor a hangképzés. Nem szabad megfeledkezni arról. A hang tartama. tele van kétkedéssel. a szorongási. a nyakizomzat lazaságát. szorongással. vagy pedig a beteg állapota változatlan marad. A "rossz szokás" eleinte nem tudatos. jóllehet a hangképzõ izmok túlfeszített munkára kényszerülnek. Egy idõ múlva azonban a hangképzõ izmok kifáradása. A neuraszténia jellemzõ tünete az idegrendszer ingerlékenysége és fáradékonysága. A hisztéria lényegében fejletlen lelki alkat. A különbözõ funkciók (légzés. a bíztatás elõmozdítja a munkát. amelyet csak az átélés adhat meg. hogy a személyiségzavar a hangképzés zavarában nyilvánul meg. a pontos artikulációt. akkor nem tud leszokni róla. és gátlólag hat a beszédtanulásra. és egymást kiegészítik. ösztönök határozzák meg az egyén magatartását. SZTANYISZLAVSZKIJ: A színész munkája (részletek) A legtöbb helyen durva és erõszakos hatásvadászat folyik. hogy megértse. intenzitása folyamatossága és szabályossága a légzõmozgások függvénye. máskor azonban csak javulásra számíthatunk. A meg nem értés és a közöny elkedvetleníti a beteget. rezonancia) kapcsolatban vannak egymással. Próbáljuk kifejleszteni és ellenõrizni az állkapocs ellazított mozgását. eleinte múló. artikuláció. A hangadás az egyén személyiségkivetítésének egyik módja. hiányzik belõle az önbizalom. a félelmi és várakozási neurózis. mivel fülünk köztudomásúan igen pontatlan mércéje hangképességeinknek. s így elõfordul. Köztudomású. A megértés. Nem ritka az sem. hogy a hangképzési zavarok legnagyobb részének kiindulópontja a hangtúlerõltetés. a támogatás. A hangbetegségek kezelésének eredményei néha igen jók. késõbb végleges hangképzési zavarokat idézhet elõ. . hogy a keletkezett hangképzési zavar a hangszerv organikus elváltozását okozza (hangszalagcsomó). eltévelyedik és elveszti azokat a jellegzetességeket amelyek színessé teszik. Az ilyen egyén bár értelmileg fejlett. a lágy hangindítást. Késõbb annyira rögzül a hibás hangképzés. Bármelyik résznek természetellenes vagy erõltetett mûködése átterjed az egész hangképzõ apparátusra. a helyes hangeffektust (a hang tisztaságát és csengõ jellegét).

Az ilyen színészek játékukban csak az ihletre számíthatnak. hassanak egymásra szabad természetességgel a szomszédos mássalhangzók. Az egy szót hosszú gy-vel egymagában. mint hangszeres zenésznek az ujjgyakorlat. Ez: a szerep illusztrálása. a mûkedvelõ válogatás nélkül. hanem sz-et ejtünk. akik úgy képzelik a tökéletes kiejtést. hang és taglejtések segítségével csupán azokat a külsõséges sablonokat tálalja a nézõ elé. ha magánhangzó következik a gy után: egy-egy. FERENCZY GÉZA: Hangképzési hibák Igaz. Akár a zenében. A kontárkodás ott kezdõdik. egyes. ki nem csiszolt sablonokhoz folyamodik. Mindkét hajlandóság ellen higgadtan. egyelõre. hogy akár hangsúlyos egy szótag. házhoz szóalakban nem z-t. fejleszti készségét. de nem hisz benne. Az illusztrálás mûvészetével nem minden fejezhetõ ki. Nem létezõ érzések halotti maszkját nyújtja valóság helyett. származékaiban és vele alkotott összetett szókban. A természetnek szüksége van a jól kimûvelt pszichotechnika segítségére. aki ösztönszerûen is általában helyesen mûködteti beszélõszerveit. A háztól. de még az ilyennek sem árt. egyforma tökéletességgel kell képeznünk benne a beszédhangokat. nem tudják mivel kitölteni az üres. A kontár színész arcjáték. van. Még a mûveltek között is sokan vannak. A hazugságtól való mértéktelen félelem viszont félszeg óvatosságot eredményez. A ripacskodás elnyomorítja és rossz útra viszi a színészi tehetséget. Tanácstalanul botorkálnak a felemelõ pillanatok és a mûkedvelõi modorosság között. A kontár színész elõre kidolgozott sablonok alkalmazásával készül fel a valóságos érzések helyettesítésére. Azonban sohasem szabad eltúlozni az igazsággal szemben támasztott követelményeket sem. mert az az igazság túljátszásához vezet. ha tervszerûen végez hangképzõ gyakorlatokat. a keze ügyébe esõ "általános" emberi. útja kiejtés! Eresszük szabadjára mondatunk hangsorát. hogy pontosan az írás szerint kell beszélnünk. egyaránt. Olyan ez neki. a beszélésben is könnyû észrevenni a különbséget az ösztönös és a mûvészi képzésû közt. Egy szerepet át lehet élni minden egyes alkalommal. vagy az annak eredményeképpen jelentkezõ mûvészi illusztrálás végzõdik. hogy megfigyeljük a természetes érzés külsõ megnyilatkozásait. így tudatosítja. Az ember megcsodálja ezt a mûvészetet. egyesület. egyenként. de át lehet élni csupán egyszer vagy többször abból a célból. . és megtanuljuk azokat gépiesen megismételni. mintegy. Helytelen és mûveletlen a látja. egyalakú. amik állítólag az ember lelki életét fejezik ki. izgalom nélkül és természetes határozottsággal kell küzdenünk. akár hangsúlytalan. Az "ösztönös" színészek nem ismerik el a technika létjogosultságát. Ha azonban az ihlet elmarad. ez pedig a színpadi hazugságok legrosszabbja. Nyelvünknek jellemzõ sajátossága. ahol az alkotó átélés. át nem élt szövegrészekben mutatkozó hézagokat. egyáltalában.

A finom angol hangsúly a gondolat és érzés minden árnyalatát éreztette. leg- csúnyább. mutatja az a . "Ki volt itt?" "Hova ment?" Az ilyen kérdõmondatok hanglejtése ereszkedõ.március 2. õszinte és fõleg tiszta. A gyermekeket monoton dallal. Igen sok a hiba a kérdõ mondatok hanglejtésében." Shaw Johannájának berlini elõadása alkalmából az egyik kritikus a fõszereplõ hanglejtését jellemezte: "Ez a hang nem szárnyal. világosan. mesével altatják. Hogy mennyire fontos eleme a nyelvnek a melódia. ritkán tartozik a magasabb rendû költészet körébe.erõsen foglalkoztatta a sajtót és gazdag anyagot szolgáltatott a beszéd fonetizmusának tanulmányozói számára. sõt legesleg-csúnyább. a normálistól eltéríti a hangot és dallamot. csak meleg. Edward angol király lemondása a trónról - egy szerelmi regény történelmi pillanata . verssel. az utolsó pedig a mélybe zuhan. A zeneiség igénye persze korszakonként változó. az orgánum milyenségén alapul. leg-erõsebb. A hangsúly és a hanglejtés szorosan összefonódik. el-mentem hozzá és meg- tudtam tõle." Zenei elemek nélkül nincs semmiféle beszéd. Olykor szükségtelenül megnyújtják a rövid mássalhangzót: heggeszt.): "A király hangja eleinte kissé elfogódott volt és halk. bánatos. egyik. Az érzelem elváltoztatja. köppeny. érthetõen csengett. rokonszenves és közvetlen. olyan. VIII. akkor megint visszatérhetek a szokásos ereszkedõ hangmenethez: "Megkaptad-e a levelemet?" Annak idején Kosztolányi Dezsõ így panaszkodott: nálunk újabban szeretik az igét elválasztani az igekötõtõl "el-viselhetetlen. helytelenné válik a hanglejtés.egyetért. leg-célratörõbb. fályolozott hang. az utolsó elõtti szótag magasra szökik. Ezt halljuk nap nap után: leg-nagyobb. Ha ugyanezt a mondatot kérdõ -e szócskával szerkesztem meg. A Reggel írta a király rádiószózatáról (1936. megzenésítve vagy elszavalva. Más az eldöntendõ kérdés: "Megkaptad a levelemet?" Ilyenkor a hanglejtés középfekvésben kezdõdik. és a modulációk végtelen skálájával rendelkezhetik. hogy vér-mérgezése van". értelem nélkül hathat az idegekre. a mondat hangmenete. Azóta sem változott a helyzet. dallama is. ha ugyan a gyakorlatban van ilyen desztilláltan "normális" hang és dallam. nagy hatást gyakorolhat. Kissé szomorú. Az operaszöveg. Az emberi hang önmagában is. bakkancs. de férfias. mint olvasmány. ZOLNAI BÉLA: Nyelv és hangulat (részletek) Minden logikai jelentéstartalomtól függetlenül maga a beszélõ hangja is rengeteg variációját keltheti föl bennünk a hangulatoknak. Csodálatosan tiszta. ha ugyan nem rosszabbodott. Ez a hang mindenekelõtt a beszélõszervek. de az elsõ mondat ulán megerõsödött és tisztán. jappán. A legbanálisabb tartalmú vers is. mint a kijelentõ mondatoké. Ha helytelen a hangsúly.

Ha megszerzi az ösztönös elõadói tehetség. hogyan hangsúlyozunk. rnég gátlásnevelõ tényezõvé is válhat. módszeres eljárással. a könnyekig megindult közönség elõtt. és a hangsúly- melódia. a közvetlenség a nõi beszéd legszebb alkatrészei. Bizonyos megbízható mesterségbeli tudáshoz minden ép érzékû ember eljuthat. -1937.mi tanulható? Megfelelõ. a mód. ami minden vonatkozásban a legnehezebb: tudniillik megtalálni az eleget." MOLN+R IMRE: Eufonetika (részletek) Mi tanítható.: Anyanyelvûek magyarsága Akadémiai K. mint egy szem. Van egy szabály: nem szabad senkit utánozni. A legkisebb merevség darabossá. de ami ezen fölül a mûvészi színvonalon következnék. hogy a hanglejtés önmagában is a megértés. A beszéd életteljességérõl Bajor Gizi így nyilatkozott: "minden azon múlik. . nehézkessé teszi a mozgásfolyamatot. . csak az utánzásig juthat el az elõadó. mert az elsõ beidegzés kísértetiesen vissza-visszatér. az már a tehetség dolga. Ha beidegzõdött egy hiba. vagy a szavak elnyelése és a locsogás a szexepil legnagyobb ellenségei. Ha ez hiányzik. E.tény. Egy olasz színész a számokat egytõl százig úgy tudta elszavalni. vezessük rá egymást arra. önfegyelemre. sem elnyújtani a szavakat. Minden szavunk olyan legyen. Alkalmazkodni kell a hanggal ahhoz. ahogyan beszélünk. Elsõsorban a mesterségbeli készség. kihasználom az egyes szavakban rejlõ lehetõségeket. mert az nem adható: a mûvészi tehetség. csak egy nem várható. IRODALOM Aderhold. A technika nem öncél. nincs elõtte nehézség. majd ennek alkalmazása. segítsük a növendéket határozott mûvészi világnézete kialakításában. hogy a szavak eredeti jelentése teljesen háttérbe szorult.: Sprecherziehung des Schauspielers Henschelverlag. a technika. Bárczi G. Ascher O. -1956. Egész dráma sûrûsödhetik össze egyetlen szóba. érzelem kife-jezését: a produkáló egy gyilkos lelki összeomlását ábrázolta. gesztus-mimika vette át az értelem. sok minden tanítható és tanulható.: Beszédmûvészet Színpad K. Berlin -1963. A kedvesség. Sohasem szabad hadarni. szabadítsuk fel esetleges bátortalanságait. akivel beszélünk. de nélkülözhetetlen eszköz. vagy fogyatékos. A kiejtés a legfontosabb. Mód van rá. a nyávogás viszont. mûvészi lelkiismeretességre. pedig a szép ott kezdõdik. megbízhatóságra neveljünk.eszköze lehet. ahol az erõlködés megszûnik. hogy bizonyos rendszerességre. De ha csak fogyatékosan van birtokában. alig tudunk szabadulni tõle. ami belenéz a másik lelkébe. Nem sietek. Nyesegessük az ösztön túlzásait.

Molnár I. -1962.: A magyar beszédhangok akusztikai szerkezete Akadémiai K.: Füst Milán: Öregség -dallamfejtés Akadémiai K.: Beszédtechnikai ismeretek Népmûvelési Int. Kanizsai D. Fischer S. Int. -1967.: Gyermekszínjátszók beszédnevelõ könyve .: Hangsúly. -1965. Kepich -Overbeck: Die Kunst des Sprechens Henschelverlag. Jánosek. Kerényi M.: Hang -Jel -Vers Gondolat K. K. Fischer S. Fónagy -Magdics: A magyar beszéd dallama Akadémiaí K. Akadémiai K.: Beszédtechnika Mûvelt Nép K. -1972. -1969. J. -1972.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei MRT -1974. Csûry B. -1955.): Helyes kiejtés.: Eufonetika Zenemûkiadó -1966. Fónagy I. -1963.1953. Nyelv. Molnár J.: A színészi szó Színháztud. Kálmán B. Jakobson. -1963. (szerk.: Fonetika Tankönyv K.: Az éneklés mûvészete és pedagógiája Zenemû K. szórend. Lotz J. Grétsy L. -1967.: A magyar beszédhangok atlasza Tankönyv K.: A beszédhibák javítása Tankönyv K.: A beszéd mûvészete Gondolat K. Montágh I.: Az elõadás mûvészete Gondolat K.: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái Bp. 2. . Laziczius Gy.: Érzelmek kifejezõ mozgása a gége szintjén Magyar Pszichológiai Szemle XX. Büky B. -1962. -1967.Buda B. Fónagy I. -1974. Gy. Versritmusú szólások a köteben beszédben A magyar nyelvtud. -1974. Deme L. -1970. -1925. hanglejtés. Fnnt-Surján: A hangképzés és zavarai Medicina K. társ. Deme L. -1973.: Nyelvjárásaink Tankönyv K. Knyébel M.: Szonettkoszorú a nyelvrõl Gondolat K. szép magyar beszéd Tankönyv K. X. -1959. szünet A mai magyar nyelv rendszere. -1974. -1970.: A magyar színpadi beszéd jellege és pedagógiája Alt.: Társadalmi kommunikáció Közgazdasági K. Montágh I. -1958. Horváth J.: Szónokok. Tan. Hevesi S. -1954. elõadók kézíkönyve Kossuth K. Akadémiai K. R. -1963. Magdics K. Montágh I. -1966. -1966.: A beszédtanítás pszichológiája Tankönyv K.

: Nyelv és hangulat Gondolat K.: A hivatásos beszéd oktatásáról A Beszédjavító Intézet évkönyve. Montágh I. B. Montágh I. Int. .: A pöszeség terápiája Logopédiai jegyzet (szerk. Tóth B. -1975. -1952.: Bevezetés a fonetikába Tankönyv K. -1976.: Kovács Emõke) Tankönyv K. személyiség All. 1977. J. -1970. jellem. -1969. Tankönyv K.: A beszédfolyamat alaptényezõi Akadémiai K.: Beszédpedagógiai észrevételek a Színmûvészeti Fõiskolán Az anyanyelvi oktatás korszerûsítéséért. Gyermeklélekt. Montágh I.: Bevezetés a beszédpedagógiába Tankönyv K.): Nyelvtan. -1974.-1973. Vámos L. Zolnai B. Tankönyv K.: Beszéd. Wacha I. -1948. Tankönyv K. -1964. Subosits I.: A logopédia helyzete hazánkban Elõadások a beszédkutatás területérõl.: Köznyelvi kiejtésünk Magyar Nyelvtud. Szende T. MRT.: A nyelvi közlés alapjai Tankönyv K. szónoklás Kossuth K. Montágh I.: A színpadi beszéd technikája Magyar Színház és Filmmûvészeti Szövetség. -1977. -1974. (szerk.) Tankönyv K.: A beszédoktatás problémái Százéves a színésziskola. -1954. Wacha I. Montágh I.Népmûvelési Intézet. Tan. -1976.: Beszédmûvelés kisiskoláskorban Fõv. -1964. Seper -Montágh -Vinczéné: A gyakori beszédhibák Tankönyv K. Rónai -Kerekes: Nyelvmûvelés és beszédtechnika Tankönyv K. - 1970. (szerk. A. Terestyéni F. -1969.: Szépe Gy. -1941. Montágh I. -1960. -1976. Subosits I. X. Nyelv. Ped. -1965. Magvetõ K. Társ. -1976. Zsolnai J.: Az artikulációs zavarok logopédiai kezelésérõl Tanulmányok a logopédia körébõl.: A bemondói beszéd akusztikumának stílusgondjairól Arádióbemondó beszéde. Szaricseva. stílus.: A helyes hangadás kialakításának módszertana Tanulmányok a logopédia körébõl. Int.: Az elhangzó beszéd fõbb stíluskategóriáiról Alt. Akadémiai K. Nagy J. Vértes O.

15 3. . . - . . . - . . . . . 10 A beszédstílusról . . - . . . . . . . 26 Szöveges hanggyakorlatok . . - . . . Weöres Sándor: Magyar etûdök . . 28 5. . . . . Babits Mihály: Esti kérdés . 13 Szöveges légzõgyakorlatok . . . . 27 2. 26 Szövegmentes hanggyakorlatok . . 20 Hanggyakorlatok . 14 2. 4 A hangadásról . . . . . . 8 A ritmusról . . . . - . . . 17 5. . . 13 Szövegmentes légzõgyakorlatok . . . Dsida Jenõ: Arany és kék szavakkal . . . . . - . Konrád György: A látogató . . - . - . . - . 3 A légzésrõl . . Bõsz Jenõ: Favágók . . - . . - . 2 A színpadi beszédrõl . a hanglejtésrõl . . Nem. . . . . . . Orbán Ottó: A bálna . . - . 5 A hangsúlyról. . . . - . - . - . .Tóth árpád: Láng . . . Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai (részlet) . . . . . - . - . . - . . - . 11 Hogyan gyakoroljunk? . . - . - . nem (népdal) . 1 A beszédrõl . . . 14 1. . - . 27 4. . - . nem. - . . 16 4. . 2 A beszédszervek mûködésérõl . . . József Attila: Mint a mezõn . - . . 26 1. . 12 GYAKORLATOK Légzõgyakorlatok . . . . 18 6. Mándy Stefánia: Csendítsd rá . . 4 A kiejtésrõl . . . . . . . . - . - . 27 3. . .TARTALOMJEGYZÉK Elõszó .

. - . . - . Béla levele a Pápához . Babits Mihály: Fekete ország (részlet) . 38 17. 37 14. - . - . . - . . Sz gyakorlatok . . C gyakorlatok . - . - . - . . . . . . 43 2. . . - . . II. . - . Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart . . . Babits Mihály: Theosophikus ének (részlet) . . . 33 11. . . . nyitás - . - . . . 72 12. IV. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékirata . . . . 51 3. . - . . . Szógyakorlatok. 52 6. 28 7. . - .. . . Papp Tibor: Nevek . . . . - . . Dózsa György ceglédi beszéde . . . . - . - . . 53 8. 51 5. 42 1. - . - . 28 6. . Petõfi Sándor: Orbán . - . +brányi Emil: Magyar nyelv . . - . Rákóczi Ferenc kiáltványa . . 53 7. Orbán Ottó: +llatok innen-onnan . . 38 18. Kossuth Lajos: Kiáltvány a néphez . Kosztolányi Dezsõ: Ilona . . . - . . 54 10. . . - . . 30 9. Z gyakorlatok . . 83 13. . . - . . . Paul Verlaine: Õszi chanson . . . . . 37 15. . 39 19. - . . . . . . 31 10. . 42 Szövegmentes kiejtésgyakorlatok . . 37 16. - . 55 11. 40 Kiejtésgyakorlatok . Vidor Miklós: Nyelvgyötrõk . 34 12. a helyes kiejtés rögzítése. Weöres Sándor: Kínai templom . . . Weöres Sándor: Dob és tánc . . Kiss Dénes: Gyárlátogatás . 42 Szöveges kiejtésgyakorlatok . 51 4. . 29 8. . . 53 9. . . Weöres Sándor: Magyar etûdök (részletek) . . - . 35 13. . - . - . . - . S gyakorlatok . .Thomas Mann: Ki harangoz? . József Attila: Tömeg . Pázmány Péter: A halálrúl .

- . . 152 5. Mondatgyakorlatok . Ovidius: +tváltozások . - . - . . 104 15. . . . . . 125 20. - . . . - . . Babits Mihály: Új leoninusok (részlet) . 124 19. 161 Összefoglalás . 139 9. . . 137 5. 151 4. 140 10. . Tarján Iza: Ungon-berken . - .. 117 17. 138 6. . . Misztótfalusi Kis Miklós: Mentség (részlet) . . - . - . 141 Ritmusgyakorlatok . - . . . 138 7. . . . - . Weöres Sándor: A tündér . 133 4. A Képes Krónikából . O. . . . . - . . - . 122 18. . . . . . Arany János: A bajusz . 144 2. . József Attila: Ülni. Kalevala (részlet) . . . - . . - . . állni. . 149 3. . 144 1. - . . . . . . Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza . halni . Tamkó Sirató Károly: Országjárás . 129 2. . . . . - . Weöres Sándor: Robogó szekerek . . . . . . . . . Papp Tibor: Pogány ritmusok . . 129 1. Csukás István: Gilice-síp . - . ZS gyakorlatok . . . - . . Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy . . 130 3. - . 92 14. . . . Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . 111 16. 139 8. . . Arany János: A fülemile . - . - . . - . . . . . - . . CS gyakorlatok . . ölni. . . . . Mikes Kelemen leveleibõl . 155 9. . Horváth János: Versritmusú szólások a kötetlen beszédben . . - . Bethlen Miklós: Önéletírás . - . 153 8. . . . . 152 6. . 127 Hangsúlygyakorlatok . R gyakorlatok . - . . Ismétlõ gyakorlatok . - . 153 7. - . Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások - . . 163 Részletek szakirodalomból .

163 Irodalom . . . . . . . . - . - . .. 167 Tartalomjegyzék . 169 182 . . .