P. 1
Peres_Imre_-_Szenci_Molnár_Albert_és_a_vizsolyi_Biblia_első_revíziója

Peres_Imre_-_Szenci_Molnár_Albert_és_a_vizsolyi_Biblia_első_revíziója

|Views: 23|Likes:
Published by ajmea

More info:

Published by: ajmea on Oct 04, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/04/2010

pdf

text

original

Dr.

Peres Imre

Szenci Molnár Albert és a vizsolyi Biblia első revíziója1
Kulcsszavak: Szenci Molnár Albert, Károli Gáspár, vizsolyi Biblia, bibliafordítás, fordításrevízió, apokaliptika, apokrifus irodalom.

Szenci Molnár Albert (1574–1634) a magyar irodalomtörténetben sokat tárgyalt személy. A szekuláris világirodalomban mint tanító, nyelvtudós, nyomdai korrektor vagy mint költő vált közismertté.2 Az egyházban elsősorban mint zsoltárfordító, valamint a magyar kátéirodalom és Kálvin János műveinek fordítója és terjesztője szerzett magának nagy hírnevet. Arról azonban alig esik szó, hogy a Károli-Biblia sikeres elterjedése és napjainkig való használata annak (is) köszönhető, hogy Szenci Molnár Albert a biblia megjelentetése után röviddel hozzákezdett a vizsolyi Biblia revideálásához, hogy ezzel a Károli-féle bibliafordítást – ahogy ő maga mondja – „megjobbítsa” vagy „a szólásoknak dísztelen módját” helyesbítse,3 vagyis ezzel a magyar olvasók számára a vizsolyi Bibliát még használhatóbbá, olvashatóbbá és népszerűbbé tegye. Mivel Szenci Molnár Albert bibliafordítói, ill. bibliarevíziós munkásságának komplex és szakszerű analitikus kiértékelése csak töredékesen történt meg ezidáig, jelen tanulmányunk ebben az irányban próbálja szerény formában némileg törleszteni a hiányt.

Az előzmények
Szenci Molnár Albert személyiségét elemezve és bibliarevízióját kutatva megkerülhetetlen a kérdés, hogyan jutott arra a gondolatra, hogy a bibliát revideálni kell. Miért tartotta fontosnak az ilyen jellegű munkát? És miért éppen a Károli-Bibliát vette kezébe ezzel a céllal? Szenci Molnár Albert elhatározása, hogy a Károli-Bibliát revideálja, korábbi időre, egészen ifjúsága idejére vezethető vissza. Naplójából4
A tanulmány a KEGA 3/3267/05. sz. projekt kutatási programját követi. Hegedüs Géza: Arcképvázlatok. Budapest, 1980. 25. p. 3 Ötvös László: A Hanaui Bibliáról. In Szent Biblia. Magyar Nyelvre fordította Károli Gáspár 1590. Igazgatta és Megjobbította Szenci Molnár Albert 1608. Hasonmás formában megjelent Ötvös László gondozásában. Debrecen, 1998. 1277. p. 4 Szenci Molnár Albert: „Szorgos adósa vagyok hazámnak” avagy „Életemnek leírása”. (Szerk. Zalabai Zsigmond). In Görföl Jenő (szerk.): Magyaroknak – magyarul. Bratislava, 1990. 57–59. p.
1 2

a németországi Altdorfban készítette el mintegy jó fél év alatt5. az énekeskönyv és a káté elkészítését mint a népkegyesség és népbölcsesség forrásának a megteremtését jelentette./ 5 1603. S ekkor Johannes Pappus véleményére hallgatva megfogadta magában. hogy „a magyar ifjúság nem rendelkezik megfelelő könyvekkel. ott vallotta be Szenci szomorúan.megtudhatjuk. 2003. ugyanúgy gyorsan és nagy hévvel dolgozott a Biblia revízióján is. amikor ennek az elhatározásnak szentelheti magát. amikor még diákkorában a németországi Johannes Pappus tisztelendővel beszélgetett annak káprázatos könyvtárában. majdnem mintegy fogadalom-szinten. amelyben a sok teológiai mű mellett főleg a különböző bibliafordítások és szótárak ejtették ámulatba. s ahogy a szótárt a korábbi alma maternél. április 5-én. hogy a szótár elkészítése és kiadása valójában lehetőség és alapvető segítség a megfelelő tudás megszerzéséhez. Pappus kérdésére. hogy Biblia van. amelyek segítségével meg lehet fejteni a Biblia gazdag üzenetét. Ebben az elhatározásában megerősítette egy tekintélyes sárospataki teológus is. „Te akkor érdemes dolgot művelnél egész hazánkkal. . hogy Szenci már korábban készült erre a feladatra. Universitas Könyvkiadó. ami alapját képezheti a Biblia helyes használatának. / Historia Litteraria 13. Abban a korban és ilyen közegben ez elsősorban a Biblia. akivel beszélgetve Szenci sajnálattal állapította meg. „itt korrigálom a két sajtón nyomott magyar Bibliát […] itt verejtékezem a tipográfia börtönében”. hogy vajon a magyar nemzetnek van-e megfelelő magyar nyelvű Bibliája és van-e magyar–latin szótára. Így Szenci mint teológus és mint kifinomult érzékű nyelvész is tudását a szülőföld és az édes haza javának áldására akarta fordítani. és szeptember 19-re el is készült. de még csak egy közönséges szótárral sem”. Szabó András (szerk. 6 Szenci Molnár Albert: „Szorgos adósa vagyok hazámnak”. Johannes Pappus akkor éppen a bibliák és a megfelelő szótárak fontosságáról beszélgetett vele. A dolog lényege egészen talán akkor ért meg benne. ha ilyesmit írnál” – volt a válasz. május 2-án megkezdődött a Károli-Biblia kinyomtatása. de szótár nincsen. és ettől kezdve vágyott arra a nyugalmas állapotra.): Szenci Molnár Albert naplója. mert ahogy naplójában írja 1608. Budapest. Ebből kifolyólag mondhatnánk. mutatja. Vö. hogy már 1608. 73. p. nagyobbrészt Hanauban. De jól tudta Szenci.6 Hogy nagyon gyors ütemben haladt a korrigálás és a nyomdai előkészítés. Szenci örült ennek a biztatásnak. hogy ezt a gondolatot már régen dédelgette magában. május 16-án kezdte el a fordítást és 1604 januárjában már be is fejezte. Akkor elsősorban a latin–magyar és magyar–latin szótár megírásáról volt szó. hogy mihelyt lehet. ezt pótolja. és csak várta a megfelelő pillanatot. hogy belefoghasson.

hogy abban az időben – miként például már korábbról is ismeretes volt. p.. 2. Az olyan igényes Talán az Asztalos András nagyszombati polgár által kiküldött példányról van szó (vö. Továbbá javította a grammatikai hibákat. 1541). 1976. elősegítői voltak.. Kálvinista Szemle 27 [1956/9].9 illetve nehezen alakult a nyelvi reform – Károli is más idegen nyelvek. és amelyek a vizsolyi Biblia nagy történelmi és szellemi sikerének az elindítói. 9 Csanda Sándor: Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. 218. a gönci prédikátor. 208. 1986. p. ahogy maga Szenci is írja naplójában. Sylvester János újtestámentomi bibliafordítását (Új Testamentum maģar ńelven. 10 Vö. Jól ismerte szerzőjét. mivel igazán nehéz megállapítani. amelyek a Károli-bibliafordítás első revízióját jellemzik.): Szenci Molnár Albert válogatott művei. pl. Theológiai Szemle 34 (1991). 215. melyeket talán Károli Gáspár követhetett el. Tánczos Dezső: Emlékezés a háromszázötven esztendős zsoltárfordításra. december 6-án vett át a heidelbergi akadémiai könyvtárban. 9 kk. benne. és amit 1606. vagy saját belátása szerint írt. 11 Szabó András: Károlyi Gáspár. Nemeskürty István: Magyar Biblia-fordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig. ahogy erre már Vásárhelyi Judit8 is felfigyelt. 1984. hogy a cseh. 364–370. 7 . szerette és tisztelte. Balázs László: A vizsolyi Biblia fordítóinak nyomában. Szenci Molnár Albert kijavította a Károli-féle bibliafordításban7 található tényleges nyomdahibákat. főleg ahol értelmi zavarok vagy számbeli elírások vannak. amivel dolgozott. p. Budapest.. Munkájában a következő vonulatokat fedezhetjük fel.). messze hazájától tartózkodott. és revíziójával csak növelni akarta annak értékét. Persze itt eléggé bizonytalan talajon mozgunk.Szenci bibliafordítási revíziója Szenci Molnár Albert nem ismeretlenül nyúlt Károli Gáspár bibliafordításának revíziójához. S bár akkor Károli már régen halott volt és Szenci is többnyire külföldön. hogy ezek a hibák valójában milyen mértékben tekinthetők hibáknak. 5. 1990. lengyel vagy más nyelvekben is eléggé következetlenül írtak. vele? 1. vagy csupán arról van szó. Bratislava. Szenci tehát ezeknek a hiányosságoknak és pontatlanságoknak a korrigálását végezte. Mit tett tehát Szenci Molnár Albert a vizsolyi Bibliával? Mit eszközölt rajta. 8 Vásárhelyi Judit (szerk. p. esetleg az általa használt korábbi magyar bibliafordítások hatására. p. melyeket a vizsolyi nyomdász követett el. Magyar Hírmondó. Peres Imre: Mi indította Károli Gáspárt a bibliafordításra? Kálvinista Szemle 61 (1990/XII). Budapest. Ezek néhol tekintélyesek és tényleg megtévesztőek. Budapest. a Károli-örökséget tisztelettel kezelte.10 munkatársai11 nem egységesített írásmódjának köszönhetően. vagy az akkor beszélt magyar nyelv változatosságaitól ihletve variálta a magyar írásmód formáit. 2. ill.

Probléma volt az is. hogy olykor kritikával illette a Vulgátát..16 illetve annak helyes értelmezését. 12 13 . p. mivel ezek az anyagok Károlinak nemcsak közvetlenül 1590 előtt kerültek a kezébe. amiből kiderül – Németh László szerint –. p. 1982. Ezt olyan szempontból is fontos szem előtt tartani.. precízebben írni. hogy Szenci Molnár Albert poétikusabb lélek volt. akik Károlinak a fordítással kész „levelecskéket“ átadták.17 Ezt már korabeli kritikus olvasók is szóvá tették. Az is látható. p. Ugyanakkor nyelvi újításokat vezetett be. mégis némi időkülönbséggel már jobban tudta megítélni más külföldi fordítások alapján is. Varga Balázs: Károlyiról szó se legyen? Uo.18 – mégis a Vulgátához nyúlt. pontosítani. p. Budapest. hogy Károli nem mindenütt tudta pontosan definiálni az eredeti szöveget. 1983.12 vagy azok a munkatársak. mert Szenci Németh László: Az én katedrám. 19. és azon volt. 1563. vulgárisan. teológiai vagy szimbolikus értelmezését is. Bár 18 év nem nagy idő. 26–27. mint Károli. Budapest. p./ 16 Ehhez vö. /Jászkunsági Füzetek 3. az ilyen következetlenségek szemet szúrtak. 100 k.13 Erre azért is volt szükség. 1605–1620. 17 Ez a kritika egyformán vonatkozik a fordításra és a hozzáfűzött rövid magyarázatokra is. hogy a vizsolyi Biblia szövegét javítani. olykor a kor ízes nyelvén. 5. 15 Ötvös László: Károli Gáspár bibliafordítása a négyszázéves népkönyv. és ahol lehet. 1983. Theológiai Szemle 1992/35. 3. 485–487.p. amiket korábban készített magának például a két könyvecske megírásához. Peres Imre: Mi indította Károli Gáspárt a bibliafordításra? Kálvinista Szemle 61 (1990/XII). amit bele kellett vinni a fordításba. 1991/34. 45–48. Debrecen. p. Szabó András: Mit és hogyan fordított Károlyi Gáspár? Kortárs. hanem akár 30 évvel korábbi időből is származtak – vagy munkatársaitól vagy tőle magától is.14 vagy amelyek korábbi bibliafordítási próbálkozásaiból kerültek Károli szövegébe. Pázmány Péter. kortörténeti. 215. a külföldi írásmódhoz igazítani kell. vagyis eléggé durván. hogy ahol Károli nem tudta pontosan definiálni a szöveget. Theologiai Szemle. amilyen Szenci Molnár Albert volt. 19 Szabó András: A Vizsolyi Biblia lehetséges forrásai. amibe belevitte a vers filológiai. de a Bibliát tekintve jobban ragaszkodott a görög szöveghez (ami az Újszövetséget illeti). ahogy pl. 18 Nemeskürty István: Magyar Biblia-fordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig. ott – annak ellenére. Szolnok. p. 14 Károli Gáspár: Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól és micsoda jelenségekből ismerhetjük meg.15 4.19 Szenci ugyan kiválóan tudott latinul. a humanista latin bibliakiadások. hogy az Istennek ítéleti közel vagyon.és képzett nyevtudósnak azonban. 1990. pl. 1983. Karasszon Dezső: A vizsolyi Biblia magyarázatai II. Kortárs. mennyire megbízható vagy módosítandó egy-egy Károli-szöveg. 487–489. Varga Balázs: Vizsolyban született. 1990.

): Szenci Molnár Albert válogatott művei. beleértve a tipográfiai elrendezést. 24 Szőnyi György Endre: Molnár Albert és a „titkos tudományok”. Scipio Gentilis és mások műveit. az Újszövetséget illetően a korrigált Erasmus. mint például Theodor Béza. hogy Szenci tekintetbe vette a kortárs teológiai irodalmat. 21 Szent Biblia.22 amit majd megismételt 1612-ben Oppenheimben.23 ahonnan nemcsak fordítási megoldásokat meríthetett. Rudolph Goclenius. Adattár XVII.és Újtestamentumának próféták és apostolok által megíratott szent könyvei. ahogy azt némely enthuziasta kortársa jósolta valamikor az ő idejében?24 Ezt a problematikát a bibliafordítás revíziójánál talán legjobban a Dániel és Jelenések könyvének anyagában kell keresnünk. és ezért csak természetes. Hanoviaban MDCVIII. 22 Szent Biblia az az: Istennec O és UY Testamentomanac prophetac és apastoloc által megiratott szent könyvei. 20 . Caroli Gaspar Elöljarobeszédével. szótárait. Kezében forgathatta tisztelt tanára vagy elismert kortárs teológiai és egyéb tudományok területén levő tekintélyek. Ugyanúgy az egyes fejezetekhez. 5. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 4. külső formáját is. In Csanda Sándor – Keserű Bálint (szerk. Így Szenci már 1608-ban. Esztendőben. mint Károli. Magyar nyelvre fordíttatott egészen és újonnan az Istennek Magyarországban való anyaszentegyházának épülésére.pontosabb görög szöveget tarthatott a kezében. azaz Istennek Ó. hanem a fordítás szövegének szerkezetét. A javítások és bibliafordítási javaslatai belekerültek a zsoltárfordításaiba és más műveibe is. Ez masodic kinyomtatast igazgatta néhol megis jobbitotta Szenci Molnar Albert. Mindez nyilván hatással volt rá. Vizsoly. ott bevezetőt írt a bibliai könyvekhez. Szenci és az apokaliptika A vizsolyi bibliafordítás revízióját vizsgálva megkerülhetetlen az a kérdés is. amilyenben akkor sokan éltek. Ez pedig nagy előnyt jelenthetett Károlival szemben.): Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. 1978. Felfedezhetjük. hogy ezek a hatások visszaköszönnek műveiben. p. p. 218. Károlinak pl.20 Ezzel együtt Szenci revíziójában némi teológiai sajátosságok is tisztázódtak vagy változtak. tehát a Károli-Biblia megjelentetése21 után 18 évvel adta ki a revideált Bibliát. ami ezt a területet érintette. és nem várta-e az Antikrisztus országának összeomlását. az Istennec Magyarorszagban valo anyaszent Egyházának épülésére. 53. Szenci már aránylag jó és megbízható Béza-szöveggel dolgozhatott. Magyar nyelvre fordítatott egészszen. 1590. kommentárjait. Ahol nem volt bevezető. 23 Vásárhelyi Judit (szerk. Szeged.vagy Béza-féle görög szöveg állhatott rendelkezésére. de főképpen az akkor ismert és tekintélyes teológusoktól származó idegen nyelvű bibliafordításokat is. hogy Szenci Molnár Albert milyen teológiai vagy történelmi szemléletet próbált belevinni a revíziójába? Nem volt-e esetleg olyan chiliasztikus vonzalom hatása alatt.

ahol még Isten közeli ítéletéről és a két Antikrisztusról. pl. 27 Sziráki Szilvia: A protestáns történelemszemlélet megnyilvánulása a XVI–XVII. aki viszont ifjúkorában nagyon szimpatizált vele. Viszont különös. p. fejezethez írt magyarázatokat. mint Tremellius. Az egész problematikához vö. 193. Században. Szőnyi György Endre: Molnár Albert és a „titkos tudományok”. p. a gönci prédikátor. hanem a krisztológia felé. aminek nyomdokában majd a fiatal bibliakorrektor. a két könyvecskének az anyagát 1563-ból. p. Debrecen. 26 Vö. ahogy a wittenbergi apokaliptikus világszemlélet visszaköszön a fiatal Károli Gáspárnál és ahogy küszködik vele még pl. Magyari István is. hogy őhozzá is közelebb volt. Református Egyház. p. mint a végítélet hírnökeiről ír. hogy itt még Károli lutheri és melanchtoni világnézetet követ (uo.Megállapíthatjuk. Valóban. esztendeit. Munsterus stb.29 Itt látszik. ahol utalásokat találunk olyan teológusokra és filológusokra. hogy Károli és utána Szenci ebben a korszakban már erősen helvét irányzatú teológusnak tekinthetők. ehhez pl. Szabó András helyesen jegyzi meg. holott ez a könyv is prófétai és apokaliptikus jelleggel töltött anyag. századi magyar énekköltészetben és lírában. hogy meglepően elég gazdagok a Dániel könyvéhez írt jegyzetei. amelynek egyes kutatók szerint talán korábban szintén hódolt volna. és a 12. hogy az Istennek fiának napja csak az ajtó előtt. hogy Károli és nyomában Szenci is némi pontosításokkal és kiegészítésekkel ennek a könyvnek a jegyzeteinél nem az apokaliptika felé hajlik. kiváltképpen a 9. hogy Szenci – olvasva naplóját – már abban az időben is elég nyomorúságot megtapasztalt emberré vált.): Károli Gáspár.” Szabó András (szerk. p. 1931.25 akárcsak az öregedő Károli sem. Makkai László: Magyari és műve. 50. 1979. ebben a könyvben alig fedezhetünk fel bővebb utalásokat.26 Itt azonban ennek nyomát már nem nagyon találjuk. vö. 2006/58. Íme: „S noha semmiképpen nem tudhatjuk az ítéletnek napját.27 vagyis a szabadulásért könyörgő és buzdító imádságos lelkület. Az évek során helvét irányzatúvá vált Károli azonban az apokaliptikus világszemléletet józanabb teológiai irányvonallá finomította.28 Itt említendő meg. 28 Ehhez vö. azaz felette igen közel. havát. hetét. óráját. ill. mint az Isten ítéletét váró apokaliptika vagy alkímia. 198. hogy a Jelenések könyvével és az apokaliptikával kapcsolatosan az aránylag még fiatal Szenci Molnár Albert kissé óvatos volt.). amelyek a történelmi apokaliptika szimpátiájára utalnának. s meg van győződve. Pagninus. 120. 159. az akkor a népkegyességben is elterjedező jeremiádi hangulat. magyarázatokat vagy értelmező kiegészítéseket. még: Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és XVII. mindazáltal sok bizonyos jegyekből eszünkbe vehetjük. Inkább feltételezhető. üdvtörténeti aplikációkat alkalmaz. 25 Ezzel kapcsolatban. Budapest. Szenci is óvatosan járt. hogy ez bizony közel van. .): Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. In Katona Tamás-Makkai László (szerk. 29 Vö. ahol történelmi-krisztológiai. és nem merült bele a wittenbergi teológiai iskola apokaliptikus történetszemléletébe.

Dániel könyvéhez pedig hozzácsatolja 13. Ugyanis a Károli-féle fordításban az apokrifusok különböző helyekre szétosztva szerepeltek az Ószövetségben. de utal arra. a Bél historiájáról való apokrif iratot. hanem a görög Szeptuagintás gyűjteményből való. Így lehetséges.” 35 A három ifjú imádsága a tüzes kemencében a 3.36 Szenci Molnár Albert ezeket az apokrif. 34 Ezt Károli még rövid bevezetővel ellátja a szövegben: „Az köuetkezendő két utólsó Caput nintsen az Sido betűben. Az Machabaeusoc harmadic könyve.34 Károli Dánielnek a többi apokrifus iratát hasonlóképpen a kanonikus szöveg közé rakta. és 14. könyve30. azután pedig Tóbiás könyve és Judit könyve. fejezet része. hanem czac Görögül”. Majd a végén hozzáteszi még: „Eddiglen az Sidóban ninczen: és az miket ide töttünc. illetve -tematikája szempontjából. 30 31 . vagyis hogy a hetvenes fordításból (Szeptuagintából) származnak. hanem egy része az Vulgata ditioban. Az Eszter-toldalék tulajdonképpen a kanonikus Eszter könyvéhez a 10. majd Ezsdrás 4. fejezetként a Zuszsanna és a vének. hanem az Theodotion Bibliaiából vétetet. ahogy azokat Károli alkalmasnak találta besorolni a téma vagy a hasonló kanonikus könyv rokonszerzősége. apokrifus irodalom vonatkozásában is. ill. könyve31 következik. hogy „Ez könyu is nintsen Sidoiül. átnézi.Az apokrifus irodalom Szenci Molnár Albert jelentős szerkezeti és tartalmi változtatást végzett az ún. hogy ez sem tartozik az eredeti szöveghez. amelyhez hozzáírja: „Az mellyec köuetkeznec az Sidó írásban ninczenec. vagy más néven deuterokanonikus könyveket szintén átveszi. melly sem az sido.32 A Bölczesegnek könywe és a Iesusnac Sirach fianac böltsesege az Énekek éneke után következik. majd ezeket a könyveket még némileg mással is kiegészíti. hanem az hetuen magyarázóknál”. átszerkeszti és mintegy gyűjteményként önálló Azaz: Esdras apochryphus könyve: mellyet közönseges Ezsdras harmadic könyvenec neveznec. fejezet után csatolt kiegészítés. Az Machabaeusoc masodic könyve.35 Az Ószövetség végéhez a még hátramaradt apokrifus könyveket csatolja. „megjobbítja”. ami arra utal.” 33 Mindkét könyv után megjegyzi. sem az görög nyelven ninczen. Azaz: Esdrasnac masodic könyve: mellyet közönsegesen Esdras negyedic könyvenec neveznec. Az mellyec ez után vadnac. sem az Görögben. Nemely resze pedig sohul nem találtatic. a fordításokat helyenként kicsit.” 36 Ezek a következők: Az Machabaeusoc elsö könyve. helyenként nagymértékben csiszolja. fejezet után ezt jegyezte fel: „Eddig vagyon az Esztherről való historia az sidoban.33 Hasonlóképpen a kanonikus szöveg közé szorítva Báruk könyve is Jeremiás siralmai után következik. hogy ez a fordítás nem a kanonizált zsidó eredeti szöveg alapján készült. 32 Károli a 10. hogy Ezsdrás-Nehémiás után Ezsdrás 3. ninczenec az sidoban. Theodotion ki boczáttatott irásából vadnac fordituán.

helyre teszi az Ószövetség végére. s a háttérben azt a törekvését is. amihez megfelelő bevezetőt is ír. hogy szeretett magyar népének tiszta és megízható bibliafordítással. és hogy a kettőt nem lehet összekeverni. 37 Kifejező a címe: „Intöbeszed”. korszerű bibliatudománnyal szolgáljon. Ezzel még inkább kidomborítja a kanonikus szöveg szent voltát.37 Éppen ebből az intőbeszédből érzékelhető. elkülönítve és figyelmeztetve megbízhatatlan emberi eredetükre. Ezért is közli őket önálló gyűjteményként. hanem hasznosnak jelölve. de olvasásukat nem tiltva. . milyen pontosan tudta a különbséget a kanonikus és nem kanonikus könyvek között.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->