A FELVILÁGOSODÁS MAGYARORSZÁGI IRODALMA - JEGYZETEK

2010. 09. 07.

A felvilágosodás kori magyar irodalom mediális fordulata

-1772: Bessenyei György  a felvilágosodás irodalmi kezdete

- az eszmék 1849 – től terjednek el Magyarországon, amikor Kaunitz lett Mária Terézia
kancellárja
- a Bessenyei – szövegekben világszemlélet – válság van (a korszak behatárolása mellett szól)
- 1772-ben megjelent két regény is (új műfaj)
- Bessenyeinek négy műve jelenik meg ebben az évben nyomtatásban
- jelentős változás:
- nyomtatás interializálódása (összekapcsolódása) az irodalommal
- azoknak az íróknak tulajdonítjuk a felvilágosodást, akiknek művei nyomtatásban jelentek
meg, holott mindez már Orczy Lőrincnél megvolt (kéziratban is)
- a kultúra hordozói befolyásolják a fogyasztást és az előállítást
- a lényeg: a tömegek bevonása a nyomtatott szövegek világába (ezért lett kötelező az
általános iskola is)
- az olvasás is forradalmasodott  egyre többet olvastak  nyomdák létrehozása
- sokan sokat és mást olvasnak, mint eddig
- jogi – politikai diskurzus:
- nincs alapvető különbség az elmondott és a leírt között
- az utánnyomás kérdése akuttá vált, nem lehetett másolni
- cenzúra, sajtószabadság
- nemesi jog, természetjog: kell a cenzúra
- irodalmi diskurzus:
a, alapvetően nincs különbség:
- Orczy Lőrincet ki akarták tenni a költők közül, mert kéziratban terjedtek a
szövegei
- Ányos Pál életében hat verse jelent meg kéziratban, de halála után Batsányi
nyomtatásban kiadta azokat
- van olyan verse is, ami nem jelent meg: Kalapos király (hozzá közik a
kifejezést)
b, vannak különbségek:
I. tudás szerkezetére gyakorolt hatás:
- tudománytörténeti összefoglalók
- a könyvnyomtatást új korszakot jelent
II. tudás szétosztására gyakorolt hatás:
- a könyvnyomtatást megszüntette a tudás ideológiáját - monopólium
- közboldogság = tudás  gazdasági szempont
- a könyv áru lett = az írás foglalkozás lett, megélhetési írók
- politikai szempont: a nyomtatott könyvek újra tudnák ébreszteni a
nemzeti öntudatot, fellendítenék a kultúrát  magyar nyelven
való olvasás = magyar lét
piac: két jelentés: áru és agora
2010. 09. 14.

A felvilágosodás kori magyar irodalom intézményi fordulata

- intézmény: Tímár Attila definíciója szerint: mindaz, ami a benne foglalt bármely tag
változása után is tudja folytatni működését
- Barkóczy György:
- intern írói csoport
- oktatási – művészeti reformtervek
- a magyar nyelvűség támogatása
- a nyomda támogatása (XVIII. század vége Egerben sok magyar könyv)
- a kör hozzá hasonló kanonokokból, oktatókból állt
- addig folytatták a tevékenységet, amíg Barkóczy élt
- egy külsőbb körbe rokonok, barátok, tisztségviselők (Orczy Lőrinc), a harmadikba a
szerzetesek tartoztak
- zárt társaság volt hasonló gondolkodású emberekkel
- hét fajta csoport:
- folyóirat
- hírlap
- kiadó
- tudós társaságok
- diáktársaságok
- tanári közösség
- irodalmi kör/szalon
- ekkor egyre több lehetőség nyílik (periodika, kávéház)
- de voltak szabadkőműves – páholyok is (nem kifizetődő)

Irodalmi kör/szalon:
1. A Bessenyei György Társasága:
- 1777-ben jelent meg
- ez egy kötet
- meghatározza azt, hogy ki vesz részt a fordulatban, milyen a fordulat és hogy válik
egy intern írói csoport intézménnyé
- episztolák vannak benne 1771 – 1777
- a levelek írói alkották a Hazafiúi Magyar Társaságot 1779-ben, és a Verselők
Társaságát 1782-ben
- a tagok: Bessenyei György, Orczy Lőrinc, Varcsay Ábrahám, Báróczy Sándor,
Szluha Demeter
- később (1777-ben) csatlakozott: Ányos Pál, Kreskay Imre és Bessenyei Sándor
- a barátság működtette legfőképp a társaságot (episztola Ciceró szerint: egymástól
távol lévő barátok levelezése)
- megjelenik náluk az irodalmi előkép, ebben az esetben Gyöngyössy István,
társadalmi funkció: a nemzeti kultúra megteremtése, fenntartása és terjesztése
- Orczy Lőrincet nevezték ki tiszteletbeli elnöknek
- nyelvi kulturális program
2. Beleznayné Szalonja:
- ennek köszönheti fennállását az Uránia
- Pest magyar irodalom központ lett
- támogatta az A Bessenyei György Társaságát
Tudós társaságok:
- Európában a XV. században
- a hierarchizált oktatással szemben jöttek létre
- elválnak egymástól a nyelvi és a természettudományi érdekeltségűek (XVI. század)
- XVII. században már kezdenek anyanyelven működni és sokat állami fennhatóság alá
vonnak
- legfőbb cél: a közboldogság terjesztése, ennek eszköze az anyanyelv  Révai Miklós
- 1780- as évektől a nyelv már szorosan kapcsolódik a nemzettudathoz  Révai Miklós
- nyomdát akarnak létrehozni
- Aranka György:
- szabadkőműves kötődésű társaság
- az erdélyi gubernátor, Bánffy György védelmezte
- nyelvművelés

Diáktársaságok:
- bő tíz évig, 1785 – 1795 működtek
- politikai indítékok
- nyelvművelés, fordítás, recenzió írása, színi előadás, felszólalások
- jó kapcsolat a kortárs magyar irodalommal és a sajtóval
- pesti, debreceni, soproni kispapok