SZOCIOLÓGIA

A szociológia mint tudomány;

A szociológia objektivitása

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, 2006.

Giddens, Anthony: Szociológia. Osiris, 1997.

Szociológia
Def: Társadalmi jelenségekkel és
törvényszerűségekkel foglalkozó tudomány.
Társadalom megismerése – más utak:
- szépirodalom
- média
- mindennapi tapasztalatok
De: a szociológia tudomány: probléma → elméleti magyarázat →
igazolás / cáfolat
(K. Popper, 1976)

Társadalom-ismeret
Más társadalommal foglalkozó tudományok: politológia,
demográfia, közgazdaságtan;
De: társadalom egészét vizsgálja

Más, a társ. egészét vizsgáló tudományok: társadalomnéprajz,

történelem;
De: más a módszere – empirikus adatgyűjtés (statisztikák,
kérdőívek, interjúk)
más a szemlélete, emberképe;

A szociológia emberképe:
homo sociologicus
↔ homo oeconomicus (haszonmaximalizálás)
↔ homo psychologicus (lelki tényező
tényezők, tudatalatti)
↔ homo politicus (a hatalom megszerzése és megtartása)

Homo sociologicus: normakövetés

→ értékorientáció (a kultúra alapjai)
Az ember döntéseiben társadalmi normákhoz
alkalmazkodik.
Modern szociológia: szintetizáló

A szociológia szemlélete
*Az emberi élet minden jellemzőjét meghatározza a
társadalomban elfoglalt hely → eltérő életesélyek
*Pl.: (Andorka, 38. o. – 1980)
40 éves férfi ? % eséllyel hal meg a 60. életéve elő
előtt:
- orvos: 12%
- elektromű
elektroműszerész: 16%
- bányász: 26%
- mg.-i fizikai: 27%
Milyen tényező
tényezők határozzák meg, hogy hány évig élünk?

Mire használható a szociológia?

*Segít megérteni a társadalmat, amelyben élünk (↔
(↔ manipuláció, demagógia)
+ hatékonyabb érdekérvényesítés;
*Segít megérteni önmagunkat is.

*Elősegíti a konkrét társadalmi problémák megoldását (problémák

feltérképezése → szociálpolitika); cél: jobb és igazságosabb társadalom

*Elő
Előrejelzés – segíti a tervezést (csak biz. szintű
szintű valószínű
valószínűség ↔ Comte, Marx)

A szociológus szerepei (R. Aron)

Az uralkodó tanácsadója (politikai, szakértő, tanácsadó,
politikus)

A nép orvosa (kormányzat-kritika, a szegények,

elnyomottak oldalán)
A tudomány főpapja (kutató, oktató, elméleti
szakember)

Szociológia ~ Politika
A szociológia feladata a leleplezés (tiltott tudomány a
diktatúrákban)
*Tudomány → igazság; Politika → hatalom
„Aki a saját lelki üdvét és mások lelkének megmentését keresi,
az ne a politika útján keresse azt, hiszen a politikának egészen
más feladatai vannak, olyanok, amelyek csak erőszakkal
oldhatók meg. A politika géniusza vagy démona belső
feszültségben él a szeretet Istenével.” (Max Weber)

A szociológia objektivitása
*Tudomány: objektív igazságra törekszik.
*Ideológia: az emberek egy csoportjának érdekeit szolgáló
világkép (kormány, párt, társadalmi csoport stb.)
*A társadalmi helyzet hatása a valóság észlelésére:
Marx (burzsoázia ↔ proletariátus)
Weber (témaválasztás is – önkontroll)
Mannheim (szabadon lebegő értelmiségi)
Myrdal (saját értékrend kinyilvánítása)

Objektivitás
A társadalmi helyzet hatása szükségszerű;
*Cél: pontos valóság-felismerés → tények közlése;
értelmezés, saját vélemény: értékrend tisztázása,
közlése;
*Kutatás → a társadalmi viszonyok javulása;
*Milyen célra használják fel?

A magyar szociológia története

*20. sz. eleje: Huszadik Század, Társadalom Tudományi Társaság – (Jászi
Oszkár, Szabó Ervin, Braun Róbert)
*1930-as évek: népi írók mozgalma, falukutatás, szociográfiák (Illyés Gyula,
Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Féja Géza stb.)
*1945 után: Bibó István – nincs lehetőség működésre
*1960-as évek: fokozatos kiépülés, erősödő rendszerkritika (Szelényi Iván,
Konrád György, Ferge Zsuzsa, Kemény István, Andorka Rudolf
*1990 után: nagy változások – kiépülőben a nyugati államokra jellemző
struktúra – társadalmi változások, konfliktusok és problémák; ledőlnek a
tabuk, megszűnő, átalakuló finanszírozás