A

BUDDHIZMUS

NYELVEI

KLASSZIKUS MONGOL NYELV
TÓTH ERZSÉBET

BUDAPEST, ELTE BELSÕ-ÁZSIAI TANSZÉK 2005

Tartalom

I. Szövegelemzés 1. Kísérő szószedet ................................................................................................... 2.1. Átírás ............................................................................................................... 2.2. Szófejtés .......................................................................................................... 2.3. Toldalékok ....................................................................................................... 2.4. Névmások, számnevek stb. ............................................................................. 3. Átbetűzött szöveg ................................................................................................. 4. Átírások ................................................................................................................

1 11 17 31 42 45 50

II. Írás 1. 2. 3. 4.

Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat ......... 51 A szöveg nyomtatott változata ............................................................................. 65 A szöveg kézírásos változata ............................................................................... 89 A szöveg fadúcos nyomata ................................................................................... 114

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil
Mahászattva tigris VT test TA adás fejezet

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein
Nagy-lény nevű királyfi pedig nőstény tigris VT test TA adás fejezet pedig így

ukhaghdakhui :
ért

ein kemen minu szonoszughszan :
így mond én B hall

nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki
egy idő VT Diadalmas buddha pedig Srávaszti város-beli

Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig
Győző királyfi B virágoskert

Itegel-ügei-idegen-öglige-tü
Oltalom-nélkülieknek-élelmet adó

khotala-bajaszkhulang-un
teljes-öröm B

kürijen-dür
kert VT

szaghun
tartózkodik

abai : tere csagh-tur
van az idő VT

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvad-idegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür :
Diadalmas buddha pedig alamizsna VT menő idő VT elérkezik

khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged : badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a
alsó ruha és vallási köpeny felölt alamizsnacsésze fog Ánanda Ts

binvad ghujur-a odbai :
alamizsna kér megy

tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi
az idő VT az város-beli egy asszony VT két tolvaj

köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede
fiú van az tolvaj T vagyon B úr elfog törvény B úr B elé

abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a
visz megy szó T pedig vesz megköt megölés hely

abcsu odtala : tere
megy az

VT visz

khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i
tolvaj B anya pedig Diadlmas buddha

kholacsa üdzseged :
lát

T messzeség Er

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged :
Diadalmas buddha ahol levő az irány VT leborul

– ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü
ó isten B isten Buddha nagy könyörületes gondolat Esz én B ez két fiú B

(T.E.) klm_nytan_1

1

2005.09.07.

amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur :
élet T megvéd kegyeskedj mond messzeség Er esdekel

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i
Diadalmas buddha messzeség Er hall azok T

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü
Diadalmas buddha nagy könyörületes gondolat Esz együttérez azok B

amin-i aburakhu-jin tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un :
élet T megvédés B miatt Ánanda VT parancsol

– Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen
Ánanda ó te király VT megy ezek két B élet T kér mond

dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu
parancsol azután Ánanda megy király VT kérlel király pedig

Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai :
Buddha B parancs Esz azok T elenged

tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün :
azok ember pedig Buddha T együttérez megvéd nagyon örül van

Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban
Buddha ahol levés oda érkezik fej EszA láb VT leborul tenyér TA

khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei :
egyesít Buddha VT így mond kérlel

– Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i
Diadalmas buddha ó nagy könyörület Esz mi B élet T

aburaghszan ; Burkhan ; csinu
megvédés Buddha te

acsi

buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke
bizony ó isten ember B magasztos vezető nagy

B jótétemény van

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i
könyörületes gondolat Esz mi

toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür :
kegyeskedj mond kérlel

T szerzetes tesz (vvé)

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan :
Diadalmas buddha

– szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu :
kiváló kiváló mond jóváhagy szakáll haj biz magától leesik

toin

bolughad : ulabur degel-tü bolbai :
vöröses köpenyű válik (vvé)

szerzetes válik (vvé)

tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan
azok biz nagyon szilárd hitű válik (vvé) Diadalmas buddha

(T.E.) klm_nytan_1

2

2005.09.07.

jambar ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad :
ami is tan T megtanít por és szenny (tsz) T megtisztít

daini darughszan-u khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i
ellenség T aki győzött B szentség T elér az két tolvaj B anya öregasszony pedig tan T

szonoszughszan-ijar : nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai :
hall egyszer visszatér nem érkező B szentség T elér

tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün :
az idő VT olyan csodás változás T Ánanda lát van

– Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen
Beérkezett buddha B érdem T úgy mérhetetlen van mond

maghtaghad : basza ein szedkir-ün :
dicsőít újra így gondol

„ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer :
ez anya fia hármójuk biz korábban miféle jó tett tesz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse
Diadalmas buddha Ts találkozik nagy bűn Er

tonilughad :
megmenekül

nirvan-u khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i
nirvána B szentség T elér van egy test VT hasznos ilyen jó boldogság (tsz) T

olughszan masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan
elérés nagyon jó van mond a gondolt gondolat T Diadalmas buddha

ukhadzsu : Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai :
felfog Ánanda VT így mond kinyilatkoztat

– Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan
Ánanda ó ez anya fiú hármójuk biz én csak épp most aki megvédett

buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge :
nem van bizony rég elmúlt idő VT is ezek T megvéd aki segített van

Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei :
Ánanda Buddha VT így mond kérlel

– Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü
Buddha ó rég elmúlt idő VT is ez anya fiú hármójuk T hogyan

aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen
megvédés mód T Diadalmas buddha tanít kegyeskedj mond

öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un :
kérlel Diadalmas buddha Ánanda VT kinyilatkoztat

(T.E.) klm_nytan_1

3

2005.09.07.

*** erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge
rég számtalan elmúlt világkor B előtt biz ez Evilág VT Nagy-kocsi

neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad
nevű király van az király VT alattvaló ezer számú kicsi herceg

buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu
van három fiú van nagy fiú biz Mahánada nevű van középső

köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju :
fiú biz Mahádéva nevű van legkisebb fiú biz Mahászattva nevű van

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad :
az legkisebb fiú biz kiskor Er gondoskodó könyörületes gondolatú válik (vvé)

khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi :
valamennyi mindenki T egyetlen fiú VT hasonló gondol

tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji
az idő VT az király biz nemes (tsz) miniszter (tsz) úrnő (tsz) együtt erdő-hegy T

ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber
megcsodál megnéz megy tartózkodik van három fiú

ojin dotor-a
belsejébe

pedig erdő B

ghaikhar-a odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu :
megcsodál megy egy tigris kölykezik nagyon éhezik szomjazik

dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar
kölyök (tsz) TA eszik odajutó lát azután legkisebb fiú biz két

akh-a-nar-tur-ijan ügüler-ün :
báty (tsz) VTA szól

– ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar :
ó két báty én B ez nőstény tigris biz étel nélkül válik (vvé)

dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün :
kölyök (tsz) TA eszik mond szól két báty biz szól

– ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen
ez tigris nagyon éhezik biztosan kölyök (tsz) TA eszik bizony mond

ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün :
szól újra legkisebb fiú biz két báty VTA szól

– ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar
ez tigris B táplálék miféle van mond kérdez két báty (tsz)

(T.E.) klm_nytan_1

4

2005.09.07.

anu ügüler-ün :
pedig szól

– aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e –
bármiféle friss megölt nedves hús vér van tigris B táplálék van bizony

kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün :
mond szól újra legkisebb fiú szól

– ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen
ki is maga B hús vér Esz ez B élet T megvéd képes (i) mond

aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün :
kérdez két báty pedig szól

– teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen
olyan nagyon nehéz tett (tsz) Esz ez B élet T megvédés ki képes (i) mond

ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi :
szól azután legkisebb fiú pedig így mond gondol

„bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza
én régóta létforgatag VT kering test TA számtalan ártalom

bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur
okoz némely VT pedig vágy B miatt némely VT pedig harag B miatt némely VT

anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada
pedig ostobaság B miatt érdem nélkül aki tett (vt) van bizony tan B miatt

öglige ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada
adomány adás alkalom Ts találkozik van most érdem okozás B miatt

bejeben egün-dür ögszügei” – kemen szedkidzsü bür-ün :
test TA ez VT ad mond gondol van

tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar
azután hármójuk visszafordul jövetel közben legkisebb fiú pedig két

akh-a-daghan ein kemen ügüler-ün :
báty VTA így mond szól

– ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad :
ti kettejük előre megy én maga B egy teendő B miatt erdő VT megy

kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged :
dolog TA megvalósít azonnal jön mond szól

tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne
az út Esz nőstény tigris ahol levő az irány VT odaér tigris B előtt

(T.E.) klm_nytan_1

5

2005.09.07.

kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai :
lefekszik tigris száj TA becsuk eszik nem képes (i)

tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun
azután királyfi pedig egy lehasadt fa Esz test TA szúr vér

gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad :
kienged tigris biz vér T pedig nyal száj TA nyit képes (i)

bej-e-deki mikhan inu baratala : idebei :
testbeli hús pedig elfogy eszik

öni

udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu :
két báty (tsz) pedig

sok idő múlik

„degüü bidan-u
öccs mi B

udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged :
elmarad mi? B helyzet válik mond gondol

mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün :
épp épp az út Esz keres megy így gondol

„degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan
öccs mi B valóban test TA éhező tigris VT adás B miatt aki ment

buju dzs-e” kemen szedkidzsü :
van bizony mond gondol

tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu
az tigris B közelébe odaér fiú T tigris eszik csont pedig

csaidzsu büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad :
megfehéredik levés meglát test TA föld VT odaver elájul hosszú idő válik

amiduradzsu : jeke daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei :
magához tér nagy hang Esz beszél föld VT fetreng újra épp elájul

tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala
az idő VT anya királynő pedig így álmodik három galamb pedig mind

naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i
játszik röpköd megy egy kicsi T pedig sólyom megfogás T

dzsegüdüleged szacsa : szerigszen-dür : masi ajun
álmodik felébred

emijeged : khaghan-dur öcsir-ün :
király VT kérlel

nagyon megrémül megijed

– ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü
ó nagy király szólásmondás VT galamb madár fiú B

szüneszün bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür
lélek van mond hall én pillanat múlik álom VT

(T.E.) klm_nytan_1

6

2005.09.07.

minu ghurban kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji
én B három galamb játszik megy van egy kicsi galamb T

kharcsaghai abcsu odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu
sólyom visz menés T álmodik bizonyára legkisebb fiú én B rossz

bolbai dzs-e – kemen ügüleged szacsa :
válik (vvé) bizony mond szól

khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar
valamennyi mindenki T keres küld pedig pillanat egy válik kettő

akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür :
báty pedig jön legkisebb pedig nem jön

– Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur :
Mahászattva hol? mond kérdez

khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad :
két báty pedig mi is szól képtelen (i) pillanat van

– barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü :
tigris VT etet mond szól

tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan
azután királynő anya pedig olyan rossz szó (tsz) T hall föld VT esik

üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger
elájul pillanat egy válik magához tér más valamennyi társ (tsz) együtt mindenki

köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm
fiú B nirvána válás az hely VT megy tigris pedig fiú B hús T egészen

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi
eszik vér pedig föld VT csurog csont kifehéredik levés T meglát azután

khatun eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar
királynő anya fej Er pedig megfog király pedig kéz Er megfog nagy hang Esz

okilaghad : üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai :
zokog elájul esik pillanat visszatér ébred

tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un
az Mahászattva fiú pedig ott Er meghal Teljes boldogság B

oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu :
hely VT isten B fiú válik (vvé) születik az isten B fiú pedig

„bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged :
én miféle? jó tett tesz ide születik mond gondol

(T.E.) klm_nytan_1

7

2005.09.07.

tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen
isten (tsz) B szem Esz öt létforma VT megvizsgál néz saját B meghalt

jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü :
csont pedig egy erdő B belsejében apa anya vezet valamennyi társ (tsz) Esz körülvesz

jeke daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein
nagy hang Esz szomorkodik jajgatás T pedig lát az isten B fiú pedig így

szedkir-ün :
gondol

„minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur
én B az apa anya kettő pedig én B miatt nagyon nagy szenved élet VT

todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen
akadály válik bizony azok B gondolat T vigasztalás B miatt megy én mond

szedkidzsü :
gondol

tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un
azután menny VT tartózkodik különféle fajta jó szó (tsz) Esz apa anya kettő B

szedkil-i szergügebei :
gondolat T vigasztal

ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged :
apa anya kettő pedig menny VT fölfelé néz

– ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür :
ó isten te ki? van mi VT kinyilatkoztat mond szól

tere tngri-jin köbegün ügüler-ün :
az isten B fiú szól

– bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin
én ti B fiú Mahászattva nevű van bizony én maga B test TA nőstény

barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun
tigris VT adás B jótett Esz Teljes boldogságú hely-beli isten B fiú válik (vvé)

töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad
születik ó király apa királynő anya én B ti hall a létrehozott B vég biztosan

ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü :
elpusztul bizony születés van épp van biztosan meghalás van bűnös vétek cselekszik

amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba
élőlény-pokol VT esik erény cselekszik kiváló születés VT születik általánosan születés és

(T.E.) klm_nytan_1

8

2005.09.07.

ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi
meghalás pedig valamennyi mindenki VT van van kizárólag én B miatt ti mindenki nagyon

jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan
nagyon nem gyötrődik én ez -szerű jó születés elér ti biz követ

bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun
örvendez érdem B irány VT törekszik hiábavaló keserves szenvedés milyen?

kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün :
dolog mond szól apa anya kettő szól

– ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh
ó fiú te nagy könyörületes gondolat Esz test TA tigris VT ad valamennyi

bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei
mindenki T könyörületes van épp van most mi T elhagy

bolughszan-dur :

nem létező válik (vvé)

bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke
mi te T emlékezik hús Esz vágás -szerű szenved van ó nagy

nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi :
könyörületes te mi T mi? B miatt elhagy

tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji
azután újra az isten B fiú különféle jó szó (tsz) Esz apa anya vezetésű mindenki T

szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a
vigasztal apa anya pedig kicsi vigasztalódik hét fajta drágakő (tsz) Esz doboz

kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu
készít csont T pedig az doboz belsejébe beletesz föld VT rejt fölé pedig

szuburghan boszkhabai :
síremlék emel

tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger
isten B fiú biz hely VTA visszatér király királynő társ (tsz) együtt mindenki

ordu-kharsi-dur-ijan irebei ::
palota VTA érkezik

*** Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un :
Diadalmas buddha Ánanda VT így mond kinyilatkoztat

– Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge
Ánanda ó te azok T miféle? mond gondol az idő az esetbeli Nagy-kocsi

(T.E.) klm_nytan_1

9

2005.09.07.

neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere
nevű az király pedig mostani apa én B Suddhódana király van az idő az

ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün
esetbeli az királynő biz Mahámájá királynő van az idő az esetbeli nagy fiú

Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün
Mahánáda mond Maitréja van az idő az esetbeli középső fiú

Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün
Mahádéva pedig mond Vaszumitra van az idő az esetbeli legkisebb fiú

Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un
Mahászattva fiú pedig most én van az idő az esetbeli tigris B

dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa
kölyök pedig ez kettő ember van bizony én rég idő VT is ezek T akadály Er

tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi
megment élet T megvéd boldogság VT aki juttatott van most én

ilete burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke
nyilvánvaló buddha B szentség T elér ezek T akadály Er megment létforgatag B nagy

dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a :
szenvedés Er egészen elválaszt

tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber
úgy mond kinyilatkoztat Ánanda és sok társ (tsz) biz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai ::
Diadalmas buddha B parancs T magasztal tisztel nyilvánvaló örül

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::
Mahászattva tigris VT test TA adás második fejezet van

(T.E.) klm_nytan_1

10

2005.09.07.

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein ukhaghdakhui : ein kemen minu szonoszughszan : nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig Itegel-ügei-idegen-öglige-tü khotala-bajaszkhulangun kürijen-dür szaghun abai : tere csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvadidegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür : khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged : badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai : tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : tere khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i kholacsa üdzseged : Iladzsutegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged : – ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur: Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i Iladzsu-tegüsznögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü amin-i aburakhu-jin tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un : – Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai : tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün : Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei : – Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i aburaghszan ; Burkhan ; csinu acsi buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke

(T.E.) klm_nytan_1

11

2005.09.07.

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür : Iladzsutegüsz-nögcsigszen burkhan : – szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu : toin bolughad : ulabur degel-tü bolbai : tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jambar ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad : daini darughszan-u khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i szonoszughszan-ijar : nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai : tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün : – Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen maghtaghad : basza ein szedkir-ün : „ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer : Iladzsutegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse tonilughad : nirvan-u khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i olughszan masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan ukhadzsu : Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai : – Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge : Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei : – Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

***

erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju :

(T.E.) klm_nytan_1

12

2005.09.07.

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad : khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi : tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber ojin dotor-a ghaikhara odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu : dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar akh-a-nartur-ijan ügüler-ün : – ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar : dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün : – ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün : – ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar anu ügüler-ün : – aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e – kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün : – ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün : – teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi : „bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada öglige ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada bejeben egün-dür ögszügei” – kemen szedkildzsü bür-ün : tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar akh-adaghan ein kemen ügüler-ün : – ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad : kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged :

(T.E.) klm_nytan_1

13

2005.09.07.

tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai : tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad : bej-edeki mikhan inu baratala : idebei : öni udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu : „degüü bidan-u udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged : mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün : „degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan buju dzs-e” kemen szedkidzsü : tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad : amiduradzsu : jeke daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei : tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i dzsegüdüleged szacsa : szerigszen-dür : masi ajun emijeged : khaghan-dur öcsir-ün : – ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü szüneszün bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür minu ghurban kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji kharcsaghai abcsu odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu bolbai dzs-e – kemen ügüleged szacsa : khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür : – Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad : – barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü : tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm

(T.E.) klm_nytan_1

14

2005.09.07.

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi khatun eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar okilaghad : üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai : tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu : „bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged : tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü : jeke daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün : „minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen szedkidzsü : tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un szedkil-i szergügebei : ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged : – ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür : tere tngri-jin köbegün ügüler-ün : – bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü : amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün : – ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei bolughszan-dur : bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi :

(T.E.) klm_nytan_1

15

2005.09.07.

tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu szuburghan boszkhabai : tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger ordu-kharsi-dur-ijan irebei ::

***

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un : – Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a : tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber Iladzsu-tegüsznögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai ::

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1

16

2005.09.07.

Szófejtés

* * * * * *

11

* * * * * *

Makh-a-szaduva = Mahászattva (= Nagylény) barsz = tigris bej-e = test öggügszen = aki adott, az adott, (múltbeli) adás ög- = ad dzsüil = rész, szakasz, fejezet Jeke-amitan = Nagy-lény (= Mahászattva) jeke = nagy amitan = élőlény(ek) ami(n) = lélek, lélegzet, élet neretü = nevű nere = név khan-köbegün = herceg, királyfi khan = király, uralkodó köbegün = (vki) fia, fiú anu = pedig, biz (kiemelő szó) ölögcsin = nőstény állat öl = táplálék ein = így ukha- = megért, felfog, felismer keme- = mond, szól, beszél minu = az én vm, enyém bi = én szonoszughszan = a hallott, aki hallott, (múltbeli) hallás szonosz- = hall, meghallgat nige(n) = egy csagh = idő Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha Siravaszt = Srávaszti balghaszun-daki = városbeli balghaszu(n) = város

Ilaghughcsi = Győző ilaghu- = győzedelmeskedik ila- = legyőz csecseglig = virágoskert, liget csecseg = virág Itegel-ügei-idegen-ögligetü = Oltalomnélkülieknek-élelmet-adományozó itegel = hit, oltalom, menedék itege- = bízik, hisz ügei = nélküli idege(n) = élelem ide- = eszik ögligetü = adakozó, adományozó öglige = alamizsna, adomány ög- = ad khotala-bajaszkhulang-un kürije(n) = édenkert (= „Minden Öröm Udvara”) khotala = teljes, minden bajaszkhulang = boldogság, öröm kürije(n) = udvar, kerítés szaghu- = ül, időzik, tartózkodik (vhol) a- = van tere = az csagh = idő binvad-idege(n) = alamizsna, koldulás binvad = alamizsna, adomány idege(n) = élelem ide- = eszik odkhui = aki elmegy, távozás od- = elmegy, megy, indul kür- = jön, érkezik, elér khormughcsi = alsó ruha, kötény ba = és, is nom-tu debel = szerzetesi ruha nom-tu = a vallás szerinti nom = vallás, tan, Törvény (dharma) debel = ruha, köntös, köpönyeg emüsz- = felölt, (ruhát) felvesz badir-ajagha(n) = alamizsnacsésze badir = alamizsnacsésze ajagha(n) = csésze bari- = fog, vesz, tart Ananda = Ánanda

(T.E.) klm_nytan_1

17

2005.09.07.

binvad = alamizsna, adomány ghuju- = kér od- = elmegy, megy, indul tere = az csagh = idő balghaszun-daki = városbeli balghaszu(n) = város nigen = egy emegen-kümün = öregasszony emegen = öregasszony kümün = ember khojar = kettő khulaghaicsi = tolvaj khulaghai = lopás, rablás; rabló, tolvaj köbegün = (vki) fia, fiú bü- = van ed-ün edzsen = tulajdonos ed = vagyon edzsen = úr, gazda bari- = fog, vesz, tart dzsaszagh-un nojan = bíró dzsaszagh = hatalom, törvény nojan = nemes, úr dergede (+ B) = elé ab- = vesz, kap od- = elmegy, megy, indul abcsu od- = visz, elvisz üge-ji ab- = kikérdez, kihallgat, vallat üge(n) = szó ab- = vesz, kap inu = pedig (kiemelő szó) küli- = megköt alakhui ghadzsar = vesztőhely alakhui = megölés, megölő ala- = megöl ghadzsar = hely, föld eke = anya anu = pedig, biz (kiemelő szó) Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha kholacsa = távolról, messziről khola = messzeség, távolság üdzse- = lát, néz khamigha = hol, ahol
(T.E.) klm_nytan_1 18

bükü = a levő, levés bü- = van dzsüg = irány mürgü- = leborul ai = ó! tngri = isten, ég Burkhan = (Sákjamuni) Buddha jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn szedkil = gondolat, gondolkodásmód minu = az én vm, enyém bi = én ene = ez ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik keme- = mond, szól, beszél khola = messzeség, távolság dzsalbari- = esdekel, imádkozik khola-acsa = messziről, távolról khola = messzeség, távolság szonosz- = hall, meghallgat teden-i = azokat, őket tede(n) = azok tere = az örösije- = megsajnál, könyörül teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük tede(n) = azok tere = az ami(n) = élet, lélek, lélegzet aburakhu = a megmentő, megmentés abura- = megment tulada (+B) = miatt Ananda = Ánanda dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé a = ó! csi = te khaghan = király, uralkodó od- = elmegy, megy, indul ede(n) = ezek, ők ene = ez ghuju- = kér keme- = mond, szól, beszél tedüi = azután od- = elmegy, megy, indul öcsi- = kérlel
2005.09.07.

anu = pedig, biz (kiemelő szó) Burkhan = (Sákjamuni) Buddha dzsarligh = parancs teden-i = azokat, őket tede(n) = azok tere = az talbi- = elenged; helyez tedeger = azok, amazok (nyomatékos), ők ott tede(n) = azok, ők tere = az kümün = ember örösije- = megsajnál, könyörül abura- = megment masi = nagyon bajasz- = örül, örvendez bü- = van khamigha = hol, ahol bükü = a levő, levés bü- = van tende = oda kür- = jön, érkezik, elér oroi = fej, fejtető köl = láb mürgü- = leborul alagha(n) = kéz khamtudkha- = egyesít, összetesz khamtud- = egyesül ein = így keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn manu = a mi vnk ami(n) = élet, lélek, lélegzet aburaghszan = a megmentett, aki megmentett, (múltbeli) megmentés abura- = megment csinu = a te vd csi = te acsi = jótétemény, jótett
(T.E.) klm_nytan_1 19

dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) ai = ó! tngri = isten, ég degedü =magas, magasztos manglai = vezető

* * * * * *

12

* * * * * *

szedkil = gondolat, gondolkodásmód bidan-i = minket bida(n) = mi toin = szerzetes bolgha- = tesz, változtat (vvé) bol- = válik, változik (vvé) szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik öcsi- = kérlel szain = jó szaisija- = helyesel, jóváhagy, dicsér inu = pedig (kiemelő szó) szakhal = szakáll üszün = haj öbeszüben = magától una- = leesik bol- = válik, változik (vvé) ulabur = vöröses, vörösesbarna ulaghan = piros, vörös degel-tü = vmilyen ruhájú, köntösű degel = ruha, köntös (= debel) csing = szilárd, igaz, őszinte bisirel-tü = hitű bisirel = hit, tisztelet bisire- = hisz, tisztel, bízik jambar = milyen, amilyen ba = és, is nom = vallás, tan, Törvény üdzsegül- = megmutat, megtanít üdzse- = lát, néz toghuszu(n) = por kkir = szenny arilgha- = megtisztít aril- = megtisztul daini darughszan-u khutugh = ellenséget legyőző szentségfok, arhati üdvösség dain = ellenség darughszan = aki győzött, a legyőzött, (múltbeli) legyőzés daru- = legyőz khutugh = szentség, boldogság, üdvösség
2005.09.07.

ol- = talál, szerez, elér tere = az khojar = kettő khulaghaicsi = tolvaj khulaghai = lopás, rablás, tolvaj, rabló eke = anya emegen = öregasszony ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) nom = vallás, tan, Törvény szonosz- = hall, meghallgat nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh = egyszersem visszatérő szentségfoka nigen-te = egyszer nige(n) = egy khari- = visszatér ülü = nem iregcsi = aki érkezik, a megérkező khutugh = szentség, boldogság, üdvösség csagh = idő teimü = olyan ghaikhamsigh = csoda, csodás ghaikha- = csodál, ámul, csodálkozik bolughszan = a változott, változás Ananda = Ánanda üdzse- = lát, náz bü- = van Tegüncsilen-iregszen = Beérkezett tegüncsilen = olymódon iregszen = az érkezett ire- = jö, érkezik burkhan = buddha erdem = érdem csagh-ügei = mérhetetlen csagh = idő, mérték ügei = nélküli, -talan/-telen a- = van keme- = mond, szól, beszél maghta- = dicsőít, magasztal basza = újra, ismét ein = így szedki- = gondol ene = ez köbegün = (vki) fia, fiú ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk urida = régen, korábban jambar = milyen?, miféle? szain = jó üile = tett üiled- = tesz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal ucsira- = találkozik jeke = nagy gem = vétek, bűn tonil- = megmenekül nirvan-u khutugh = a nirvána szentségfoka nirvan = nirvána khutugh = szentség, boldogság, üdvösség nige(n) = egy bej-e = test tuszatu = hasznos tusza = haszon eimü = ilyen dzsirghalang = öröm, boldogság olughszan = aki elért, az elért, (múltbeli) elérés ol- = talál, szerez, elér masi = nagyon bolai = van szedkigszen = aki gondolt, a gondolt, (múltbeli) gondolkodás szedki- = gondol szedkil = gondolat, gondolkodásmód ukha- = megért, felfog, felismer dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé a = ó! bi = én ghaghcsa = csak, kizárólag kü = éppen (hangsúlyozza, fokozza az előtte álló szó jelentését) edüge = most aburaghszan = aki megmentett, a megmentett, (múltbeli) megmentés abura- = megment buszu = nem bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) erte = régen nögcsigszen = az elmúlt nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal

(T.E.) klm_nytan_1

20

2005.09.07.

eden-i = ezeket ede(n) = ezek ene = ez abura- = megment tedkügszen = aki segített, a megsegített, (múltbeli) segítség, támogatás tedkü- = segít, támogat bü- = van Burkhan = (Sákjamuni) Buddha ein = így keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel a = ó! erte = régen nögcsigszen = az elmúlt nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal csagh = idő ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) ene = ez eke = anya köbegün = (vki) fia, fiú ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk kerkidzsü = hogyan?, milyen módon? aburaghszan = aki megmentett, a megmentett, (múltbeli) megmentés abura- = megment joszu(n) = mód Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha nomla- = megtanít nom = vallás, tan, Törvény szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik keme- = mond, szól, beszél öcsi- = kérlel dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé togh-a-tomsi-ügei = számtalna togha(n) = szám, mennyiség tomsi = szám ügei = nélküli nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal
(T.E.) klm_nytan_1 21

galab = világkorszak (= kalpa) urida (+B) = előtt, korábban anu = pedig, biz (kiemelő szó) Dzambudvib = Evilág (= Dzsambudvípa) Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána) jeke = nagy terge = kocsi neretü = nevű nere = név khaghan = király, uralkodó tere = az kharij-a-tu = alattvaló, alávetett kharija(n) = függés, alávetettség mingghan = ezer toghatan = számú(ak) togha(n) = szám, mennyiség ücsügüken = kicsike ücsüken = kicsi khan = herceg, fejedelem khad tsz ghurban = három jeke = nagy Makh-a-nada = Mahánáda dumdadu = középső dumda = közép Makh-a-diu-a = Mahádéva odkhan = legkisebb Makh-a-szaduva = Mahászattva

* * * * * *

13

* * * * * *

ücsüken = kicsi aszarakhui = együttérző, gondoskodó, együttérzés, gondoskodás aszara- = együttérez, gondoskodik nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn szedkil-tü = gondolatú szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol bol- = válik vvé, változik vvé khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki ghaghcsa = egyetlen, kizárólagos adali (+VT) = hasonló (vhez) szedki- = gondol nojan = nemes, úr nojad tsz
2005.09.07.

tüsimel = miniszter tüsimed tsz khatun = úrnő khatud tsz szelteber = együttesen, közösen oi-aghula = erdős hegy, hegyi erdő oi = erdő aghula(n) = hegy ghaikha- = megcsodál üdzse- = lát, néz od- = elmegy, megy, indul szaghu- = ül, időzik, tartózkodik bü- = van ghurban = három köbegün = (vki) fia, fiú ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) oi = erdő dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, belsejében, (vnek a) belseje odughszan = aki elment, elindult, (múltbeli) távozás od- = elmegy, megy, indul nige(n) = egy barsz = tigris dzsuldzsaghala- = kölykezik dzsuldzsaga(n) = kölyök, fióka masi = nagyon ölösz- = éhezik umdaghasz- = szomjazik dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka dzsuldzsagasz tsz ide- = eszik kürküi = az odaérő, odaérés kür- = jön, érkezik, odaér, eljut tedüi = azután odkhan = legkisebb anu = pedig, biz (kiemelő szó) khojar = kettő akh-a = báty, fivér ügüle- = szól, beszél ai = ó! minu = az én vm, enyém bi = én ene = ez ölögcsin = nőstény öl = élelem ügei = nélküli bol- = válik vvé, változik vvé keme- = mond, szól, beszél inu = pedig (kiemelő szó)
(T.E.) klm_nytan_1 22

ene = ez maghad = bizonyosan, biztosan dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) basza = újra, ismét idesi = eleség jaghun = mi?, milyen?, ami bui = van aszaghu- = kérdez aliba = mindenféle, bármiféle sine = új, friss, újonnan, frissen alaghszan = aki ölt, a megölt, (múltbeli) ölés ala- = öl noitan = nedves, friss mikha(n) = hús csiszu(n) = vér bü-/bö- = van ken ber = valaki, bárki ken = ki? ber = is, biz öber-ün = saját vje, önnön vje öber = sajátmaga, önmaga egün-ü = ennek a vje, ezé ene = ez ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment csida- = képes (i) teimü = olyan berke = nehéz üile = tett, dolog üilesz tsz aburaghszan = aki megmentett, a megmentett, (múltbeli) megmentés abura- = megment ein = így szedki- = gondol bi = én öni = hosszú ideje, régóta orcsilang = létforgatag orcsi- = kering amin-bej-e = test ami(n) = élet, lélek, lélegzet bej-e = test togh-a-tomsi-ügei = számtalna togha(n) = szám, mennyiség tomsi = szám ügei = nélküli khoor-khomsza = ártalom, kár, baj bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bol- = válik, változik (vvl)
2005.09.07.

dzsarim = némelyik inu = pedig (kiemelő szó) tacsijangghui = vágy, szenvedély tula (+B) = miatt anu = pedig, biz (kiemelő szó) urin = indulat, düh, harag mungkhagh = ostobaság tulada (+B) = miatt ghabija-tusza = érdem ghabija(n) = haszon, eredmény tusza = haszon, előny ügei = nélküli bolghaghszan = aki okozott, az okozott, bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bol- = válik, változik (vvl) bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) nom = vallás, tan, Törvény öglige = adomány ög- = ad ögkü = az adó, adás ög- = ad oron = hely, ország, helyzet, alkalom ucsira- = találkozik edüge = most bolghakhu = a változtató, a változtatandó, változtatás bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bol- = válik, változik (vvé) bej-e = test egün-dür = ennek, ebben, ehhez ene = ez ög- = ad keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol tedüi = azután ghurbaghula = a három, hárman ghurba(n) = három khari- = visszafordul, visszatér ireküi = az érkező, érkezés ire- = jön, érkezik dzsaghura = közben odkhan = legkisebb köbegün = (vki) fia, fiú khojar = kettő akh-a = báty, fivér ein = így ügüle- = szól, beszél ta = ti
(T.E.) klm_nytan_1 23

khojaghula = a kettő, ketten khojar = kettő uridkhan-a = kicsit tovább, kissé előre jabu- = megy, jár bi = én öber-ün = saját vje, önnön vje öber = sajátmaga, önmaga nige(n) = egy üile = tett, dolog oi = erdő od- = elmegy, megy, indul kereg = dolog, ügy bütüge- = megvalósít, teljesít, végrehajt bütü- = megvalósul, teljesül bü- = van ödtere = azonnal, rögtön, gyorsan ire- = jön, érkezik

* * * * * *

14

* * * * * *

tere = az mör = út ölögcsin = nőstény állat barsz = tigris khamigh-a = ahol bükü = a levő, levés bü- = van dzsüg = irány kür- = jön, érkezik, elér emüne (+B) = elé, előtt kebte- = fekszik lefekszik ama(n) = száj dzsaghura- = összezáródik, becsukódik dzsaghu- = fogai között tart ide- = eszik esze = nem (befejezett igealakokkal) csida- = képes (i) khan-köbegün = herceg, királyfi khan = herceg, fejedelem köbegün = (vki) fia, fiú khughurkhai = eltörött, letörött (pl. gally) khughura- = letörik modu(n) = fa bej-e = test khadkhu- = szúr csiszu(n) = vér ghargha- = kivesz, kienged, kijuttat ghar- = kijut, kijön, megjelenik ber = pedig, biz, is (kiemelő szó)
2005.09.07.

csiszu(n) = vér inu = pedig (kiemelő szó) dolija- = nyal ama(n) = száj nege- = nyit csida- = képes (i) bej-e-deki = testbeli bej-e = test mikha(n) = hús bara- = elfogy ide- = eszik öni = hosszú idő, régóta uda- = elmúlik, telik (idő), elidőz, elmarad khojar = kettő akh-a = báty, fivér degüü = öcs bidan-u = a mi vnk, miénk bida(n) = mi jaghun = mi?, ami siltaghan = ok bol- = válik, változik (vvé) keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol mön = ugyanaz, igen kü = épp (nyomatékosító szó) tere = az mör = út ire- = jön, érkezik od- = elmegy, megy, indul ein = így manu = a mi vnk, miénk ba = mi (kizáró) maghad = bizonyosan, valóban bej-e = test ölöszügszen = a megéhezett ölösz- = éhezik öl = táplálék barsz = tigris ögkü = az adó, az adandó, adás ög- = ad tula (+B) = miatt odughszan = aki elment, (múltbeli) távozás od- = elmegy, megy, indul bü- = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) dergede (+B) = elé, közelébe, előtt kür- = jön, érkezik, elér köbegün = (vki) fia, fiú jaszu(n) = csont
(T.E.) klm_nytan_1 24

csai- = kifehéredik, kifakul büküi = a levő, levés bü- = van üdzse- = lát, héz köszer = föld deled- = üt, ver üküdkü- = elájul ükü- = meghal egüri = hosszú idő amidura- = feléled, magához tér amidu = élő ami(n) = élet, lélek, lélegzet jeke = nagy daghu(n) = hang ügüle- = szól, beszél körbe- = fetreng basza = újra, ismét csagh = idő eke = anya khatun = királynő dzsegüdüle- = álmodik dzsegüdü(n) = álom ghurban = három kegürdzsegene = galamb, gerlice anu = pedig, biz (kiemelő szó) khotala = egész, teljes naghad- = játszik nisz- = repül jabu- = megy nige(n) = egy ücsüken = kicsi kharcsaghai = sólyom barighszan = aki elragadott, az elragadott, (múltbeli) elragadás bari- = fog, vesz, tart, megfog, megragad szeri- = felébred masi = nagyon aju- = fél, megrémül emije- = megijed khaghan = király, uralkodó öcsi- = kérlel ai = ó! khaghucsin üge = szólásmondás khaghucsin = régi, ősi üge(n) = szó kegürdzsigene = galamb, gerlice sibaghun = madár szüneszü(n) = lélek, szellem bui = van (= büi/bü-) keme- = mond, szól, beszél
2005.09.07.

szonosz- = hall, meghallgat bi = én khorumkhan = pillanat khorum = pillanat uda- = elmúlik, telik (idő) dzsegüdü(n) = álom minu = az én vm, enyém bi = én ghurban = három kegürdzsigene = galamb, gerle naghad- = játszik jabu- = megy a- = van nige(n) = egy ücsüken = kicsi kharcsaghai = sólyom abcsu od- = visz, elvisz ab- = vesz, kap od- = elmegy, megy, indul dzsegüdüle- = álmodik dzsegüdü(n) = álom maghad = bizonyosan, valóban odkhan = legkisebb köbegün = (vki) fia, fiú maghu = rossz, baj bol- = válik, változik (vvé) dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki eri- = keres ilege- = küld inu = pedig (kiemelő szó) khorum = pillanat khojar = kettő akh-a = báty, fivér ire- = jön, érkezik esze = nem Makh-a-szaduva = Mahászattva ali = hol? keme- = mond, szól, beszél aszaghu- = kérdez jaghun ber = bármi, bármiféle, valami jaghu(n) = mi?, milyen?, ami ber = is (módosító szó) jada- = képtelen (i) barsz = tigris

idegde- = megevődik ide- = eszik tedüi = azután khatun = királynő eke = anya anu = pedig, biz (kiemelő szó) teimü = olyan üge(n) = szó ügesz tsz köszer = föld una- = esik üküdkü- = elájul ükü- = meghal delüre- = magához tér buszu = más, eltérő, különböző nökör = társ, kísérő nököd tsz szelte = együtt bügüdeger = minden, mindenki bügüde = minden, mindenki nirvan bolughszan = nirvánába távozás nirvan = nirvána bol- = válik, változik (vvé) tere = az oron = hely, ország, terület od- = elmegy, megy, indul mikha(n) = hús csöm = egészen, teljesen

* * * * * *

15

* * * * * *

ide- = eszik csiszu(n) = vér ghadzsar = föld duszu- = csöpög jaszu(n) = csont csai- = kifehéredik, kifakul bükü = a levő, levés bü- = van üdzse- = lát, héz terigün-ecse bari- = fejét fogja (fájdalmában) terigü(n) = fej bari- = fog, vesz, tart, megragad khaghan = király, uralkodó anu = pedig, biz (kiemelő szó) ghar-acsa bari- = kezét tördeli (másutt: kézenfog!) ghar = kéz bari- = fog, vesz, tart, megragad
25 2005.09.07.

(T.E.) klm_nytan_1

jeke = nagy daghu(n) = hang okila- = sír, zokog üküdkü- = elájul ükü- = meghal una- = esik khorumkhan = pillanat khorum = pillanat khari- = visszatér, visszafordul bosz- = felébred tere = az Makh-a-szaduva = Mahászattva köbegün = (vki) fia, fiú anu = pedig, biz (kiemelő szó) tendecse = onnan tende = ott, oda ükü- = meghal Tegüsz-bajaszkhulang-un oron = Tökéletes-boldogság országa tegüsz = teljes, tökéletes bajaszkhulang = öröm, boldogság bajasz- = boldog (i), örül oron = hely, ország, terület tngri = isten, ég bol- = válik, változik (vvé) törö- = születik bi = én jambar = mi? miféle szain = jó üile = tett üiled- = tesz, cselekszik ende = itt, ide keme- = mond, szól, beszél szedki- = gondol nidü(n) = szem tabu(n) = öt dzsajagha(n) = lét, sors, létforma dzsajagha- = létrehoz, teremt sindzsile- = megvizsgál sindzsi- = alaposan megnéz, megvizsgál sindzsi = jel, ismérv üdzse- = lát, néz öber-ün = saját vje, önnön vje öber = sajátmaga, önmaga ükügszen = a meghalt, (múltbeli) meghalás ükü- = meghal jaszu(n) = csont, tetem nige(n) = egy oi = erdő

dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, belsejében, (vnek a) belseje ecsige = apa eke = anya terigüle- = kezd, vezet terigü(n) = fej, kezdet khamugh = valamennyi nökör = társ nököd tsz kürijelegül- = körül van véve, övezve van kürijele- = körülvesz, övez kürije(n) = kerítés, udvar enel- = szomorkodik, szenved ghaszalkhu = a kesergő, kesergés ghaszal- = kesereg ein = így minu = az én vm, enyém bi = én khojar = kettő minu tula = miattam minu = az én vm, enyém bi = én tula (+B) = miatt masi = nagyon dzsoba- = szenved bej-e-naszu(n) = élet bej-e = test naszu(n) = életkor, élettartam todkhor = akadály dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük tede(n) = azok tere = az szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol szergügekü = a vigasztaló, vigasztalás szergüge- = vigasztal szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát tulada (+B) = miatt od- = elmegy, megy, indul tedüi = azután oghtarghui = ég bai- = van, elhelyezkedik, tartózkodik (vhol) eldeb = különféle dzsüil = fajta üge(n) = szó ügesz tsz szergüge- = vigasztal szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát
26 2005.09.07.

(T.E.) klm_nytan_1

degegsi = fölfelé ai = ó! tngri = isten, ég csi = te ken = ki? bui = van mandur = nekünk ba = mi (kizáró) dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél tere = az köbegün = (vki) fia, fiú bi = én tanu = a ti vtek, tiétek ta = ti Makh-a-szaduva = Mahászattva neretü = nevű nere = név bui = van dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) öber-ün = saját vje, önnön vje öber = sajátmaga, önmaga bej-e = test ölögcsin = nőstény állat barsz = tigris öggügszen = aki adott, az adott, (múltbeli) adás ög- = ad acsi = jótett Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron = Tökéletes-boldogságú ország tegüsz = teljes, tökéletes bajaszkhulang-tu = örömteli, boldog bajaszkhulang = öröm, boldogság bajasz- = boldog (i), örül oron = hely, ország, terület bol- = válik vvé, változik vvé törö- = születik khaghan = király, uralkodó ecsige = apa khatun = királynő eke = anya minu = az én vm, enyém bi = én ta = ti szonosz- = hall, meghallgat
(T.E.) klm_nytan_1 27

dzsajaghaghszan = aki létrehozott, a létrehozott, létrehozottság dzsajagha- = létrehoz, teremt ecsüsz = vég maghad = bizonyosan ebdere- = elpusztul ebde- =elpusztít törökü = a születő, születés törö- = születik bui = van ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító) bü-/bö- = van ükükü = a meghaló, meghalás ükü- = meghal nigül-tü = vétkes, bűnös nigül = vétek, bűn kilincsa = bűn üiled- = tesz üile = tett amitan-tamu = pokol amitan = élőlény ami(n) = élet, lélek, lélegzet tamu = pokol una- = esik bujan = erény, jótett degedü-szain = kiváló degedü = felső, magasztos szain = jó töröl = születés törö- = születik jerü = általánosan ba = és anu = pedig, biz (kiemelő szó) khamugh = valamennyi bügüde = minden, mindenki a- = van ghaghcsakhan = kizárólag, egyedül csak ghaghcsa = csak, kizárólag minu tulada = miattam minu = az én vm, enyém bi = én tulada (+B) = miatt bügüdeger = minden, mindenki bügüde = minden, mindenki masi = nagyon jekede = nagyon jeke = nagyon ülü = nem dzsoba- = szenved

2005.09.07.

ene metü = ilyen, ehhez hasonló ene = ez metü = -szerű, -féle, hasonló szain = jó töröl = születés törö- = születik ol- = talál, megszerez, elér ta = ti ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) daghan bajaszulcsa- = együtt örül dagha- = csatlakozik, követ bajaszulcsa- = (egymással) örvendez, együtt örül bajasz- = örül, örvendez bujan = erény, jótett dzsüg = irány kicsije- = törekszik öd-ügei = haszontalan, hiábavaló értelmetlen ghasighu(n) = keserű, keserves dzsobalang = szenvedés dzsoba- = szenved jaghun = mi?, milyen? kereg = dolog, ügy keme- = mond, szól, beszél ügüle- = szól, beszél ecsige = apa eke = anya khojar = kettő ai = ó! köbegün = (vki) fia, fiú csi = te jeke = nagy nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn szedkil = gondolat, gondolkodásmód szedki- = gondol bej-e = test barsz = tigris ög- = ad khamugh = valamennyi bügüdeger = minden, mindenki bügüde = minden, mindenki nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn bui = van ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító) bü-/bö- = van edüge = most
(T.E.) klm_nytan_1 28

bidan-i = minket bida(n) = mi tebcsi- = eldob, elhagy ügei = nélküli, nem létező bol- = válik vvé, változik vvé bida(n) = mi csimaji = téged csi = te szana- (+T) = gondol, emlékszik (vre) mikha(n) = hús oghtalughszan = aki vágott, a vágott, (múltbeli) vágás oghtal- = vág metü = -szerű, -féle, hasonló dzsoba- = szenved a- = van nigüleszügcsi = aki könyörületes nigülesz- = könyörül, kegyes (i) nigül = bűn mani = minket ba = mi (kizáró) jaghun tula = mi miatt? miért jaghun = mi?, milyen?, ami tula (+B) = miatt

* * * * * *

16

* * * * * *

tedüi = azután basza = újra, ismét, még tere = az tngri = isten, ég köbegün = (vki) fia, fiú eldeb = különféle szain = jó üge(n) = szó ügesz tsz terigüten = vezetésű, vezette terigü(n) = fej, vezetés, kezdet bügüde = minden, mindenki szergüge- = megvigasztal szergü- = megvigasztalódik, összeszedi magát anu = pedig, biz (kiemelő szó) ücsüken = kicsi szergü- = megvigasztalódik, összeszedi magát dologha(n) = hét dzsüil = fajta

2005.09.07.

erdeni = kincs, drágakő erdenisz tsz abdura(n) = doboz, láda, ládikó ki- = készít, csinál jaszu(n) = csont anu = pedig, biz (kiemelő szó) tere = az dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, belsejében, (vnek a) belseje oroghul- = beletesz, elhelyez oro- = belemegy, behatol, bejut ghadzsar = föld nighu- = elrejt degere = fenn, rajta inu = pedig (kiemelő szó) szuburgha(n) = síremlék, ereklyetorony, sztúpa boszkha- = emel, állít bosz- = emelkedik, feláll, felkel tngri = isten, ég köbegün = (vki) fia, fiú ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) oron = hely, terület, ország khari- = visszatér, visszafordul khaghan = király, uralkodó khatun = királynő nökör = társ, kísérő nököd tsz szelte = együtt bügüdeger = minden, mindenki bügüder = minden, mindenki ordu-kharsi = palota ordu = szálláshely, palota kharsi = palota ire- = jön, érkezik Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha ein = így keme- = mond, szól, beszél dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé a = ó! csi = te
(T.E.) klm_nytan_1 29

teden-i = azokat, őket tede(n) = azok tere = az jaghun = mi?, milyen? szedki- = gondol csagh = idő ucsir-taki = alkalombeli, esetbeli ucsir = ok, körülmény, eset, alkalom Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána) jeke = nagy terge = kocsi neretü = nevű nere = név edüge-deki = jelenlegi, mostani edüge = most minu = az én vm, enyém bi = én ecsige = apa Szudadani = Suddhódana khaghan = király, uralkodó bü- = van Makhamai = Mahámájá jeke = nagy Makh-a-nada = Mahánáda Maidari = Maitréja dumdadu = középső Makh-a-diu-a = Mahádéva Baszu-mitra = Vaszumitra odkhan = legkisebb Makh-a-szaduva = Mahászattva edüge = most bi = én barsz = tigris dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka ene = ez khojar = kettő kümün = ember dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló nyomatékosító szó) erte = rég eden-i = ezeket, őket ede(n) = ezek, ők ene = ez todkhor-acsa tonilgha- = megvált todkhor = akadály tonilgha- = megment, tonil- = megmenekül ami(n) = élet, lélek, lélegzet abura- = megment

2005.09.07.

dzsirghalang = boldogság, öröm, gyönyörűség dzsirgha- = örül, örvendezik orosighulughszan = aki bejuttatott, (múltbeli) bejuttatás orosighul- = elhelyez orosi- = vhol van, lakozik oro(n) = hely bü- = van edüge = most bi = én ilete burkhan-u khutugh = nyilvánvaló buddha szentsége ilete = nyilvánvalóan ile = nyilvánvaló burkhan = buddha khutugh = szentség, boldogság, üdvösség ol- = megtalál, megszerez, elér eden-i = ezeket, őket ede(n) = ezek, ők ene = ez todkhor-acsa tonilgha- = megvált todkhor = akadály tonilgha- = megment, tonil- = megmenekül orcsilang = létforgatag orcsi- = kering jeke = nagy dzsobalang = szenvedés dzsoba- = szenved oghoghata = teljesen, egészen khaghacsaghul- = elválaszt, megfoszt khaghcsa- = elválik

tein = úgy keme- = mond, szól, beszél dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat dzsarligh = parancs bol- = válik vvé, változik vvé ba = és olan = sok nökör = társ, kíséret nököd tsz ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) ila- = legyőz tegüsz = teljesen, egészen nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, meghal burkhan = buddha dzsarligh = parancs szaisija- = helyesel, dicsőít bisire- = hisz, tisztel, bízik ilete = nyilvánvalóan ile = nyilvánvaló bajasz- = örül, örvendez Makh-a-szaduva = Mahászattva barsz = tigris beje(n) = test öggügszen = aki adott, az adott, (múltbeli) adás ög- = ad khojadughar = második dzsüil = rész, szakasz, fejezet bolai = van

(T.E.) klm_nytan_1

30

2005.09.07.

1.

Névszó + névszó

Birtokos jelzős szószerkezet (B) (Genitivus) -jin -u/-ü -un/-ün tngri-jin tngri nirvan-u khutugh tngrisz-ün nidün degüü bidanu az istennek az istene a nirvána szentsége az isteneknek a szeme a mi fivérünk

vminek a vmije

Alanyi ragok (BA) -u-ban/-ü-ben -un-ijan/ -ün-ijen -jin-ijan/ -jin-ijen -jughan/-jügen

SAJÁT

vmije

Minősítő és kijelölő jelzős szószerkezet szain üile ölögcsin barsz ücsükgüken khad aszarakhui szedkil nögcsigszen csagh 0 0 ene barsz tere csagh jaghun kereg jambar üile ghurban köbegün khojadughar dzsüil olan nököd ez a tigris az az idő milyen dolog? miféle tett? három fiú második fejezet sok társ jó tett nőstény tigris kicsi fejedelmek gondoskodó gondolat elmúlt idő

Jelzős szerkezetek kapcsolódása tere odkhan köbegün nirvan bolughszan tere oron minu ene khojar köbegün odkhan köbegün minu kümün-ü degedü manglai öber-ün nigen üile öber-ün ükügszen jaszun az a legkisebb királyfi az a nirvána elérési hely e két fiam az én legkisebb fiam embereknek a magasztos vezetője egy saját teendője a saját holt teteme

(T.E.) klm_nytan_1

31

2005.09.07.

2.

Névszó + ige

Alanyos szószerkezet (Nominativus) 0 0 -t ! szakhal unakhaghan talbibinvad ghujucsiszun gharghaszakáll lehullik a király elengedi alamizsnát kér (!) vért enged (!)

Alanyi ragok -ijan/-ijen
SAJÁT -ja

Tárgyas szószerkezet (T) (Accusativus) -i/-ji t 0! csiszun-i dolijaszedkil-i ukhakhulaghaicsi-ji baria vért nyalja a gondolatot megérti a tolvajt megfogja

Alanyi ragok (TA) -ijan/-ijen -ban/-ben -jughan/-jügen
SAJÁT

aman-ijan dzsaghurabeje-ben ög-

-ját -ja !

a száját becsukja (a szája becsukódik!) a testét odaadja

Vég-, tartamhatározós szószerkezet (= részes-, idő-, helyh.) (VT) (Dativus–Locativus) -dur/-dür/ -tur/-tür -a/-e -du/-dü/ -tu/-tü -da/-de/ -ta/-te -csagha/-cseghe -nak -hoz -ba -ra -ban -ön -kor -ig (hely, idő) barsz-tur ögkhaghan-dur odoi-dur odorcsilang-dur orcsinigen csagh-tur odburkhan-a öcsiköszer-e unaköszer-e körbeszerigszen-dür emijetigrisnek ad királyhoz megy erdőbe megy létforgatagban kering egy időben megy buddhához könyörög földre zuhan földön fetreng felébredéskor megrémül (= amikor felébredt, megrémült – lásd 37. oldal )

Alanyi ragok (VTA) -dur-ijan/ -dür-ijen/ -tur-ijan/ -tür-ijen -daghan/-degen/ -taghan/-tegen -tu-ban/-tü-ben/ -a-ban/-e-ben
SAJÁT

-jának -jához -jába -jára -jában -ján

akhanar-tur-ijan ügüleoron-dur-ijan khariordu-kharsi-dur-ijan ireakha-daghan ügüle

fivéreinek mond helyére visszatér palotájába érkezik fivérének mond

(T.E.) klm_nytan_1

32

2005.09.07.

Eredethatározós szószerkezet (Er) (Ablativus) -acsa/-ecse -csa/-cse -ból -tól khola-acsa üdzsetodkhor-acsa tonilghamesszeségből meglát akadálytól megment

Alanyi ragok (ErA) -acsa-ban/ -ecse-ben -acsa-ghan/ -ecse-ghen
SAJÁT

-jából -jától

Eszközhatározós szószerkezet (Esz) (Instrumentalis) ügesz-ijer szergügedzsarligh-ijar talbijeke daghun-ijar ügülejeke dagh-bar okilanidü-ber sindzsiletere mör-ijer kür(szain üile) üiledügszenijer (ende) töröszavakkal vigasztal parancs szerint elenged nagy hanggal beszél nagy hanggal zokog szemmel megvizsgál azon az úton(!) visszatér (jó cselekedet) tevése által (ide) születik (= azáltal, hogy jót tett, ide született – lásd 38. oldal)

-ijar/-ijer -bar/-ber -ghar/-ger

-val szerint által

Alanyi ragok (EszA) -bar-ijan/ -ber-ijen -ijar-ijan/ -ijer-ijen -gharan/-geren -igharan/-igeren
SAJÁT

oroi-bar-ijan mürgü-

-jával

fejével hódol (fejtetejével – vki lába elé – leborul)

Társhatározós szószerkezet (Ts) (Sociativus) -lugha/-lüge -lagha/-lege -val (együtt) burkhan-lugha ucsirabuddhával találkozik

Alanyi ragok (TsA) -lugha-ban/ -lüge-ben
SAJÁT

-jával (együtt)

(T.E.) klm_nytan_1

33

2005.09.07.

Irányító (I) (Directivus) -si, -ghsi/-gsi, -s, -ru/-rü, -ra/-re, -ghur/-gür Névutók metü
dzsaghura

arra felé -hoz vmi mentén

degegsi üdzse-

felfelé néz

-szerű(en), -féle, vhez hasonló közben -hoz, elé, közelébe miatt előtt (idő) -ba, -ban, belsejébe(n) előtt, elé

tere metü szain töröl olireküi dzsaghura ügülebarsz-un dergede kürüile-jin tula odgalab-un urida büabduran dotora oroghuloi-jin dotora odoi-jin dotora kürijelebarsz-un emüne kebte-

ahhoz fogható (= olyan) jó születést elér/lel jövetel közben szól a tigris közelébe ér teendő miatt megy világkorszak előtt van a dobozba beletesz az erdőbe megy erdőben körülvesz a tigris elé(be) fekszik

dergede (+B) tula/tulada (+B) urida (+B) dotor-a (±B)

emün-e (+B)

Megszólítás (Vocativus) a/e ó! burkhan a ó buddha!

3.

Ige + ige

Két ige között alárendelő viszony jön létre, ha az alárendelt ige igenévképzőt kap. A következő táblázatban olyan egyszerű szószerkezetek láthatók, amelyek könnyen lefordíthatók magyarra. Az esetek többségében azonban az igék egyrészt szószerkezet-láncot alkotnak (azaz egy szószerkezet főtagja egy következő szószerkezet alárendelt tagja), másrészt igenévként is megőrzik bővítményeiket. Így olyan mondatok születnek, amelyek magyarra fordítása az eredetihez közeli felépítést követve rendkívül nehézkes szerkezeteteket eredményezne, ezért az alárendelt ige a bővítményeivel mellékmodatban kap helyet. Lásd a fejezet 4. B pontját. -dzsu/-dzsü/ -csu/-csü (Adverbium imperfecti) -ghad/-ged (Adv. perfecti) egyidejűség üdzsedzsü ügülekülidzsü abcsaidzsu büszedkidzsü bübarighad ab(vt) látva szól, összekötve visz fehérlik gondolkodik megfogván elvisz

folyamatosság előidejűség

(T.E.) klm_nytan_1

34

2005.09.07.

-n (Adv. modale)

módhatározó célhatározó folyamatosság (létigével)

unan üküdküerin odszaghun adzsoban aghujur-a od-

ájultan összeesik keresni indul üldögél (éppen, hosszan) szenved (hosszan) kérni megy

-ra/-re (Adv. finale) -ghszaghar/gszeger, -ghszar/-gszer (Adv. abtemporale) -khula/-küle (Adv. success. -s (Adv. moment.)

célhatározó hosszú előidejűség

egymást felváltó cselekvések ahogy, alighogy

4. A)

Állítmányi toldalékok Főmondat

Jelen idő -ju/-jü (Presens futuri) -mui/-müi -mu/-mü, -m -na/-ne (-nai/-nei, -nam) (Ps. imperfecti) most és majd (jelen-jövő) most degedü-szain töröl-dür törüjü : Kiváló születésbe születik (fog születni). khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün adali szedkumüi : Mindenkire egyetlen fiaként gondol. csi mani jaghun-u tulada tebcsimüi : Te minket miért hagysz el?

Múlt idő -lugha/-lüge (Presens perfecti) -bai/-bei (Pt. perfecti) „befejezett jelen” (elbeszélésekben) végleg lezárult eden-i dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghulu-lugha Őket a szenvedéstől egé szen elválasztottam. tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai Az istenfiú visszatért a lakhelyére.

(T.E.) klm_nytan_1

35

2005.09.07.

-csughui/-csügüi, -dzsughui/ -dzsügüi, -dzsi/-csi (Praeteritum imperfecti) -mui dzs-a, -bai dzs-a (Potentionalis)

félmúlt (múltban kezdődött és még tart)

feltételesség (bizonyára)

Felszólítás 0 (Imperativus) -szughai/-szügei, -szui/-szüi, -szai/-szei -ghaszughai/ -geszügei -ghdakhui/ -gdeküi (Benedictus) -tughai/-tügei (Potat.) -ghacsi/-gecsi, -ghtun/-gtün, -dkhun/-dkün (Praequsativus) -ya/-ye (Voluntativus) -gharai/-gerei (Praescriptivus) -ghudzsai/ -güdzsei (Dubitativus) udvarias felszólítás durva felszólítás önfelszólítás, óhajtás ígéret, akarat elhatározás, szándék köznapi felszólítás ta szonosz : Halljátok! bejeben egün-dür ögszügei : Testemet neki akarom adni. ödtere ireszügei : Azonnal jönni fogok. bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : Az erény irányába igyekezzetek (kell igyekezni)! ta khojaghula uridkana jabutughai : Ti ketten menjetek csak előre/tovább!

„majd én...” ígéret 1. személy jó lenne, ha ... (régies) bizonytalanság

(T.E.) klm_nytan_1

36

2005.09.07.

B)

Mellékmondati toldalékok

Előidejű történés -ghad/-ged (Adv. perfecti) miután..., aztán barighad abmegfogván elvisz = miután megfogták, elvitték toghoszun ba kkri-nughud-i arilghaghad : daini darughszan-u khutugh-i olbai : Miután a port és a szennyeket megtisztította, elérte az ellenséget legyőző szentséget. -ghad szacsa/ -ged szacsa alighogy ..., ... tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan üküdkübei : Azután pedig, alighogy a királynő-anyjuk meghallotta azokat a rossz szavakat, a földre rogyva elájult. szerigszen-dür emijeamikor felébredt, megrémült (pontosabban: felébredéskor megrémült barsz-un emün-e kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsagharadzsu : ... Amikor a tigris elé lefeküdt, a tigris a száját becsukta és ...

-ghszan-dur/ -gszen-dür

miután ..., aztán amikor..., akkor

Egyidejű történés -dzsu/-dzsü/ -csu/-csü (Adverbium imperfecti) és üdzsedzsü ügülelátta és (így) szólt (pontosabban: látva szólt) külidzsü abmegkötötték és elvitték (= összekötve visz) alaghaban khamtudkhadzsu : burkhan-a ein kemen öcsibei : Kezüket összetették és buddhához így könyörögtek. csai khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui : Menj a királyhoz és az életüket kérd! -tala/-tele (Adv. terminale) amíg, miközben alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : eke inu burkhan-i kola-acsa üdzseged : ... Miközben a vesztőhelyre vezették, az anya messziről meglátta buddhát, majd ... mikhan inu baratala : idebei : Evett, amíg a hús el nem fogyott.

(T.E.) klm_nytan_1

37

2005.09.07.

-khui-dur/ -küi-dür

mikor épp...

szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber oi-jin dotor-a ghaikhar-a odughszan-dur : ... Miközben (ott) tartózkodtak, a három fiú az erdőbe ment, hogy megcsodálja (az erdőt), és akkor ... ölöszün umdaghaszajun emijeunan üküdküéhezik és szomjazik retteg és fél elájul és összeesik

-n

és

Feltételes mellékmondat -baszu/-beszü -baszu ber (-ghaszu/-geszü, -bala/-bele) (Adv. conditionalis) feltételes ha ... akkor amikor ... akkor nigül-tü kilincsa üiledbeszü : amitan-tamu-dur unaju : Ha bűnt követ el, az előlény-pokolba zuhan. khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai : Amikor a királyt kérlelte, a király Buddha parancsa szerint elengedte őket.

Következtető mellékmondat -ghszan-ijar/ -gszen-ijer azáltal, hogy ... mivel ..., ... szain üile üiledügszen-ijer ende töröazáltal, hogy jót tett, ide született (pontosabban: jó cselekedet tevése által ide született) ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsulgzsaghasz-ijan idemüi dzs-e : Mivel ez a tigris nagyon kiéhezett, bizony biztosan megeszi a kölykeit. Célhatározó mellékmondat -ra/-re (Adv. finale) célhatározó Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai Elment Ánandával, hogy alamizsnát kérjen (kolduljon) (pontosabban: alamizsnát kérni ment)

Előkészítő mellékmondat -run/-rün (Adv. preparativum) amikor... (idézet következik) tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün Az az istenfiú pedig így gondolkodott: „... ...” kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün Amikor ezt kérdezte, két fivére így szólt: „.. ...”.

(T.E.) klm_nytan_1

38

2005.09.07.

5. A)

Képzők Névszó → névszó khulaghai lopás; rabló – – khulaghaicsi tolvaj tolvaj fiú az a tolvaj a tolvajt megfogja balghaszun-daki városbeli, városi az esetbeli fiú dumdadu középső középső fiú khorumkhan pillanat(ocska) pillanat eltelik csecseglig kert, liget fiú virágoskertje nigül-tü vétkes szerzetesi ruha gondolatúvá válik – – toghatan számú(ak) élőlény-pokol nagy élőlény

-ghcsi/-gcsi/-csi tsz: -ghcsin/ -ghcsid/-gcsin/gcsid/-csin (Nomen actoris) -daki/-deki/ -taki/-teki

khulaghaicsi köbegün tere khulaghaicsi khulaghaicsi-ji baribalghaszun város – –

ucsir-daki köbegün -du/-dü dumda közép – –

dumdadu köbegün -khan/-ken khorum pillanat – –

khorumkhan uda -ligh/-lig csecseg virág – –

köbegün-ü csecseglig -tu/-tü nigül vétek nom-tu debel szedkil-tü bol-tan/-ten togha szám amitan-tamu jeke amitan B) -d -sija/-sije -la/-le Névszó → ige üile tett szain jó dzsegüdü(n) álom – – – – – – – –

üiledtesz szaisijahelyesel, jóváhagy dzsegüdüleálmodik

(T.E.) klm_nytan_1

39

2005.09.07.

C)

Ige → ige bütümegvalósul boszemelkedik üdzselát ideeszik kememond barifog – – – – – – – – bütügemegvalósít boszkhaemel üdzsegülmutat, láttat idegdeétetik, etetődik kemeldübeszélget barildubirkózik – – bajaszulcsaegyütt örvendezik

-gha/-ge/ -kha/-ke műveltető -ghul/-gül műveltető -ghda/-gde szenvedő -ldu/-ldü

-lcsa/-lcse

bajaszörül

D)

Ige → névszó szergügevigasztal – – szergügeküi a vigasztaló vigasztalás vesztőhely könyörülettel megvéd darughszan aki legyőzött a legyőzött (múltbeli) legyőzés az elmúlt idő a változást látja a kicsi megfogása (pontosabban: a kicsit megfogás) iregcsi az érkező

-khui/-küi (Nomen futuri)

alakhui ghadzsar nigüleszküi-ber abura -ghszan/-gszen (Nomen perfecti) darulegyőz – –

nögcsigszen csagh bulughszan-i üdzseücsüken-i barighszan -ghcsi/-gcsi/-csi tsz: -ghcsin/ -ghcsid/-gcsin/gcsid/-csin (Nomen actoris) -ghan/-gen -khulang/-küleng ireérkezik – –

ideeszik bajaszörül

– – – –

idegen élelem bajaszkhulang boldogság

(T.E.) klm_nytan_1

40

2005.09.07.

-l -lang/-leng -msigh/-msig -ngghui/-nggüi -si -ligha/-lige -gha/-ge, -ghai/-gei (Nomen imperfecti) -dagh/-deg (Nomen usus) 6. Többesszám

bisirehisz dzsobaszenved ghaikhacsodál tacsijavágyakozik ideeszik ögad

– – – – – – – – – – – –

bisirel hit dzsobalang szenvedés ghaikhamsigh csoda, csodás tacsijangghui vágy idesi eledel öglige adomány

biztosan bekövetkező cselekvés gyakorító képző

-nughud/-nügüd -d

kkir khatun khan tüsimel nökör balghaszun cserig dzsirghalang üile tngri erdeni üge(n) nokhai akh-a mongghol

– – – – – – – – – – – – – –

kkir-nughud khatud khad tüsimed nököd balghad (!) cserigüd (!) dzsirghalangud üilesz tngrisz erdenisz ügesz nokhasz (!) akh-a-nar mongghol-csud

szenny úrnő herceg miniszter társ város sereg boldogság tett isten drágakő szó kutya báty, fivér mongolság

-ud/-üd -sz

-nar/-ner (csoport) -csud/-csüd (csoport) -tan/-ten

-tu/-tü képzős szavak tsz-a

(T.E.) klm_nytan_1

41

2005.09.07.

Névmások 1. Személyes névmás bi nama-ji minu nadur nadacsa nada-bar nada-lugh-a ba (kizáró) nama-ji minu nadur nadacsa nada-bar nada-lugh-a i inu én engem enyém nekem tőlem általam velem bida bidani bidanu bidandur bidanacsa bidan-ijar bidan-lugh-a a anu mi minket miénk nekünk tőlünk általunk velünk csi csima-ji csinu csima-dur csimacsa csima-bar csima-lugh-a ta tani tanu tandur tanacsa tanijar tanlugh-a te téged tiéd neked tőled általad veled ti titeket tiétek nektek tőletek általatok veletek

T B VT Er Esz Ts

T B VT Er Esz Ts

B

ő övé(k)

Hangsúlyos alakok minükei csinükei enyém tiéd manukhai tanukhai miénk tiétek

2.

Mutató névmás

e- (közel) te- (távol) ke- (kérdő) ene egüni egünü egündür egünecse egünijer egünlüge tere tegüni tegünü tegündür tegünecse tegünijer tegünlüge ez ezt ezé ennek ettől ez által ezzel az azt azé annak attól az által azzal ede edeni edenü edendür edenecse edenijer edenlüge tede tedeni tedenü tedendür tedenecse tedenijer tedenlüge ezek ezeket ezeké ezeknek ezektől ezek által ezekkel azok azokat azoké azoknak azoktól azok által azokkal

T B VT Er Esz Ts

T B VT Er Esz Ts

(T.E.) klm_nytan_1

42

2005.09.07.

3.

Visszaható névmás maga, sajátmaga

öber, bej-e

Számnevek 1. Tőszámnév egy kettő három négy öt hat hét nyolc kilenc tíz tizenegy 2. Sorszámnév első második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik kilencedik tizedik tizenegyedik

nige(n) khojar ghurba(n) dörbe(n) tabu(n) dzsirghugha(n) dologha(n) naima(n) jiszü(n) arba(n) arban-nige(n) stb. khori(n) ghucsi(n) döcsi(n) tabi(n) dzsira(n) dala(n) naja(n) jire(n), jere(n) jiren-nige(n) stb. dzsaghu(n) dzsaghun-nige(n) khojar-dzsaghu(n) stb. minggha(n) arban-minggha(n) tüme(n)

terigün, nigedüger khojadughar ghutaghar, ghurbadughar dötöger, dörbedüger tabtaghar, tabudughar dzsirghudughar dolodughar naimadughar jiszüdüger arbadughar arban-nigedüger

húsz harminc negyven ötven hatvan hetven nyolcvan kilencven kilencvenegy

khoridughar ghucsidughar döcsidüger tabidughar dzsiradughar daladughar najadughar jeredüger jiren-nigedüger

huszadik harmincadik negyvenedik ötvenedik hatvanadik hetvenedik nyolcvanadik kilencvenedik kilencvenegyedik

száz százegy kétszáz

dzsaghudughar dzsaghun-nigedüger khojar-dzsaghudughar

századik százegyedik kétszázadik

ezer tízezer tízezer

3.

Gyűjtőszámnév a kettő, ketten, kettejük a három, hárman, hármójuk a négy, négyen az öt, öten a hat, hatan

khojaghula(n) ghurbaghula(n) dörbegüle(n) tabughula(n) dzsirghughula(n)

(T.E.) klm_nytan_1

43

2005.09.07.

dologhula(n) naimaghula(n) jiszügüle(n) arbaghula(n)

a hét, heten a nyolc, nyolcan a kilenc, kilencen a tíz, tizen

4.

Szorzószámnév egyszer kétszer háromszor négyszer ötször hatszor hétszer nyolcszor kilencszer tízszer százszor

5. Osztószámnév nidzsiged khosijaghad ghurbaghad dörbeged tabughad dzsirghughad dologhad naimaghad jiszüged arbaghad egy-egy, egyenként kettő-kettő, kettesével három-három, hármasával négy-négy, négyesével öt-öt, ötösével hat-hat, hatosával hét-hét, hetesével nyolc-nyolc, nyolcasával kilenc-kilenc, kilencesével tíz-tíz, tizesével

nigente khojarta ghurbanta dörbente tabunta dzsirghughanta dologhanta naimanta jiszünte arbanta dzsaghunta

Tagadás esze ülü buszu ügei buu ige és névszó előtt – általában tagadás + imp. igealakok ige és névszó előtt – tagadott szó előtt + perfecti igealakok ige és névszó után – minőséget tagad ige és névszó után – állítmány után (fosztóképző) inkább igékhez – tagadott szó előtt

Létigék a-, bö-, bü-, bai, bol-, bui-, buju

(T.E.) klm_nytan_1

44

2005.09.07.

3. Átbetűzött szöveg

1

5

10

15

20

25

30

35

40

jeke amitan neretü khan köbegün anu ölögcsin barsz tur beje ben öggügszen dzsüil anu ein ukhaghdakhui : ein kemen minu szonoszughszan nigen csagh tur : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu siravaszt balghaszun daki ilaghughcsi khan köbegün ü csecseglig itegel ügei idegen öglige tü khotala bajaszkhulang un kürijen dür szaghun abai : tere csagh tur iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu : binvad idegen dür odkhui csagh tur kürügszen dür : khormughcsi ba : nom tu debel emüszüged badir ajagh a baridzsu : ananda lugh a binvad ghujur a odbai : tere csagh tur tere balghaszun daki nigen emegen kümün dür khojar khulaghaicsi köbegün bülüge : tere khulaghaicsi ji ed ün edzsen barighad dzsaszagh un nojan u dergede abughad odcsu : üge ji inu abughad : külidzsü alakhui ghadzsar a abcsu odtala : tere khulaghaicsi jin eke anu iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan i kholacsa üdzseged : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan khamigh a bükü tere dzsüg tür mürgüged : ai tngri jin tngri burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer minu ene khojar köbegün ü amin i aburan szojurkha : kemen khola acsa dzsalbarighszan dur: iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan khola acsa szonoszcsu : teden i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer örösijedzsü : teden ü amin i aburakhu jin tulada : ananda dur dzsarligh bolur un : ananda a csi khaghan dur odcsu ede khojar un amin i ghujughdakhui : kemen dzsarligh bolughszan dur : tedüi ananda odughad khaghan dur öcsibeszü : khaghan anu burkhan u dzsarligh ijar teden i talbibai : tedeger kümün anu burkhan i örösijen aburaghszan dur : masi bajaszcsu bür ün : burkhan khamigh a bükü tende kürüged : oroi bar ijan köl dür mürgüged : alaghaban khamtudkhadzsu burkhan a ein kemen öcsibei : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan a jeke nigüleszküi ber manu amin i aburaghszan burkhan csinu acsi buju dzs e : ai tngri kümün ü degedü manglai jeke nigüleszküi szedkil ijer : bidan i toin bolghan szojurkh a kemen öcsigszen dür : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan : szain szain kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu toin bolughad ulabur degel tü bolbai : tedeger anu masi csing bisirel tü bolughad : iladzsu tegüsz nögcsigszen
45 2005.09.07.

(T.E.) klm_nytan_1

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

burkhan jambar ba nom i üdzsegülügszen ijer : toghuszun ba kkir nughud i arilghaghad : daini darughszan u khutugh i olbai : tere khojar khulaghaicsi jin eke emegen ber : nom i szonoszugh szan ijar : nigen te kharin ülü iregcsi jin khutugh i olbai : tere csagh tur teimü ghaikhamsigh bolughszan i ananda üdzsedzsü bür ün : tegüncsilen iregszen burkhan u erdem i teimü csagh ügei adzsughu kemen maghtaghad : basza ein szedkir ün : ene eke köbegün ghurbaghula ber : urida jambar szain üile üiledügszen ijer : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan lugh a ucsiradzsu : jeke gem ecse tonilughad : nirvan u khutugh i oldzsu bür ün : nigen bej e dür tuszatu eimü szain dzsirghalang ud i olughszan masi szain bolai : kemen szedkigszen szedkil i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ukhadzsu : ananda dur ein kemen dzsarligh bolbai : ananda a ene eke köbegün ghurbaghula ber : bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan buszu buju dzs e : erte nögcsigszen csagh tur ber : eden i aburan tedkügszen bülüge : ananda burkhan dur ein kemen öcsibei : burkhan a erte nögcsigszen csagh tur ber : ene eke köbegün ghurbaghula ji kerkidzsü aburaghszan joszun i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh a kemen öcsibeszü : Iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ananda dur dzsarligh bolur un : erte togh a tomsi ügei nögcsigszen galab un urida anu : ene dzambudvib tur jeke terge neretü khaghan bülüge : tere khaghan dur kharij a tu mingghan toghatan ücsügüken khad buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu makh a nada neretü buju : dumdadu köbegün anu makh a diu a neretü buju : odkhan köbegün anu makh a szaduva neretü buju : tere odkhan köbegün anu ücsüken ecse aszarakhui nigüleszküi szedkil tü bolughad : khamugh bügüde ji ghaghcsa köbegün dür adali szedkilmüi : tere csagh tur tere khaghan anu nojad tüsimed khatud szelte ber oi aghula ji ghaikhar a üdzsen odughad szaghun büküi dür : ghurban köbegün ber ojin dotor a ghaikhar a odughszan dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu masi ölöszün umdaghaszcsu dzsuldzsaghasz ijan ider e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar akh a nar tur ijan ügüler ün : ai khojar akh a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan ijar dzsuldzsaghasz ijan idemüi kemen ügülegszen dür : khojar akh a inu ügüler ün : ene barsz masi ölöszügszen ijer maghad dzsuldzsaghasz ijan idemüi dzs e kemen ügülegszen dür : basza odkhan köbegün anu
46 2005.09.07.

(T.E.) klm_nytan_1

95

100

105

110

115

120

125

130

135

140

khojar akh a daghan ügüler ün : ene barsz un idesi jaghun bui kemen aszaghughszan dur : khojar akh a nar anu ügüler ün : aliba sine alaghszan noitan mikh a csiszun bögeszü barsz un idesi buju dzs e kemen ügülegszen dür : basza odkhan köbegün ügüler ün : ken ber öber ün mikh a csiszun ijar egün ü amin i aburan csidamui kemen aszaghughszan dur : khojar akh a anu ügüler ün : teimü masi berke üilesz ijer egün ü amin i aburaghszan ken csidamui kemen ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi : bi öni orcsilang dur orcsiju : amin bejeben togh a tomsi ügei khoor khomsza bolghalugh a : dzsarim dur inu tacsijangghu jin tula : dzsarim dur anu urin u tula : dzsarim dur anu mungkhagh un tulada : ghabij a tusza ügei bolghaghszan buju dzs e : nom un tulada öglige ögkü oron lugh a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij a tusza bolghakhu jin tulada bejeben egün dür ögszügei kemen szedkildzsü bür ün : tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur a odkhan köbegün anu khojar akh a daghan ein kemen ügüler ün : ta khojaghula uridkhan a jabutughai : bi öber ün nigen üile jin tula oi dur odughad : kereg ijen bütügedzsü ödter e ireszügei kemen ügüleged : tere mör ijer ölögcsin barsz khamigh a bükü tere dzsüg tür kürüged : barsz un emüne kebtegszen dür : barsz aman ijan dzsaghuradzsu iden esze csidabai : tedüi khan köbegün anu : nigen khughurkhai modun ijar bejeben khadkhudzsu csiszun gharghaghszan dur : barsz ber csiszun i inu dolijaghad aman ijan negen csidaghad : bej e deki mikhan inu baratala idebei : öni udaghszan dur khojar akh a nar inu degüü bidan u udabai : jaghun u siltaghan bolbai kemen szedkiged : mön kü tere mör ijer erin odtala : ein szedkir ün : degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz tur ögkü jin tula odughszan buju dzs e : kemen szedkidzsü tere barsz un dergede kürügszen dür : köbegün i barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu büküi üdzseged bejeben köszer e deleddün üküdkübei : egüri bolughad amiduradzsu jeke daghun ijar ügülen köszer e körben basza kü üküdkübei : tere csagh tur eke khatun inu ein dzsegüdüler ün : ghurban kegürdzsegen e anu khotala naghadcsu niszün jabutala : nigen ücsüken i inu kharcsaghai barighszan i dzsegüdüleged szacsa : szerigszen dür masi ajun emijeged khaghan dur öcsir ün : ai jeke khaghan khaghucsin üge dür kegürdzsigen e sibaghun köbegün ü szüneszün bui kemen szonoszulugh a : bi khorumkhan udaghszan dur dzsegüdün dür minu :
47 2005.09.07.

(T.E.) klm_nytan_1

145 ghurban kegürdzsigen e naghadcsu jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen e ji kharcsaghai abcsu odughszan i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu bolbai dzs e : kemen ügüleged szacsa : khamugh bügüde ji erir e ilegegszen dür inu : 150 khorum nigen bolugszan dur : khojar akh a inu ireged : odkhan inu esze iregszen dür : makh a szaduva ali kemen aszaghughszan dur : khojar akh a inu jaghun ber ügülen jadadzsu khorum aghad : barsz tur idegdebei kemen ügülebeszü : tedüi 155 khatun eke anu teimü maghu ügesz i szonoszu ghad szacsa : köszer e unan üküdkübei : khorum nigen bolughad delüredzsü buszu khamugh nököd szelte bügüdeger köbegün ü nirvan bolughszan tere oron dur odbaszu : barsz inu köbegün ü 160 mikh a ji csöm idedzsü : csiszun inu ghadzsar tur duszudzsu jaszun csaidzsu bükü ji üdzseged : tedüi khatun eke terigün ecse anu barighad : khaghan anu ghar acsa baridzsu jeke daghubar okilaghad üküdkün unabai : khorumkhan kharin 165 boszbai : tere makh a szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : tegüsz bajaszkhulang un oron dur tngri jin köbegün bolun töröbei : tere tngri jin köbegün anu : bi jambar szain üile üile dügszen ijer : ende töröbei kemen szedkiged : 170 tngrisz ün nidü ber tabun dzsajaghan dur sindzsilen üdzsebeszü : öber ün ükügszen jaszun anu nigen oi jin dotor a ecsige eke terigülen khamugh nököd ijer kürijelegüldzsü jeke daghun ijar enelün ghaszalkhu ji anu üdzseged : tere tngri jin 175 köbegün anu ein szedkir ün : minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu bej e naszun dur todkhor bolumui dzs e teden ü szedkil i szergügekü jin tulada odszughai bi kemen szedkidzsü : tedüi oghtarghui dur baidzsu : 180 eldeb dzsüil szain ügesz ijer ecsige eke khojar un szedkil i szergügebei : ecsige eke khojar anu oghtarghui dur degegsi üdzseged : ai tngri csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui kemen ügülegszen dür : tere tngri jin köbegün 185 ügüler ün : bi tan u köbegün makh a szaduva neretü bui dzs e : bi öber ün bejeben ölögcsin barsz tur öggügszen ü acsi bar : tegüsz bajaszkhulang tu oron daki tngri jin köbegün bolun töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu ta szonosz 190 dzsajaghaghszan u ecsüsz maghad ebderemüi dzs e törökü bui ele bögeszü maghad ükükü bui : nigül tü kilincsa üiledbeszü : amitan tamu dur unaju : bujan üiledbeszü degedü szain töröl dür törödzsü : jerü törökü ba ükükü anu khamugh
(T.E.) klm_nytan_1 48 2005.09.07.

195 bügüde dür bui atala : ghaghcsakhan minu tulada : ta bügüdeger masi jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan dur ta ber daghan bajaszulcsaghad : bujan u dzsüg tür kicsijegdeküi : öd ügei ghasighun dzsobalang jaghun kereg kemen 200 ügülegszen dür : ecsige eke khojar ügüler ün : ai köbegün csi jeke nigüleszküi szedkil ijer bejeben barsz tur öggüged : khamugh bügüdeger i nigüleszküi bui ele bögeszü : edüge bidan i tebcsiged ügei bolughszan dur : bidan csimaji 205 szanadzsu mikhan ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke nigüleszügcsi csi mani jaghun u tula tebcsimüi :: tedüi basza tere tngri jin köbegün eldeb szain ügesz ijer ecsige eke terigüten bügüde ji szergügegszen dür : ecsige eke anu 210 ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz ijer abdur a kidzsü : jaszun i anu tere abduran dotor a oroghuldzsu ghadzsar tur nighughad : deger e inu szuburghan boszkhabai : tngri jin köbegün ber oron dur ijan kharibai : khaghan 215 khatun nököd szelte bügüdeger ordu kharsi dur ijan irebei :: iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan ananda dur ein kemen dzsarligh bolur un : ananda a csi teden i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir daki jeke terge neretü tere 220 khaghan anu edügedeki ecsige minu szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere ucsir daki tere khatun anu makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir daki jeke köbegün makh a nada kemebeszü : maidari buju : tere csagh tere 225 ucsir daki dumdadu köbegün makh a diu a anu kemebeszü : baszu mitr a buju : tere csagh tere ucsir daki odkhan köbegün makh a szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir daki barsz un dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju 230 dzs e : bi erte csagh tur ber ede i todkhor acsa tonilghaghad : amin i aburadzsu : dzsirghalang dur orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete burkhan u khutugh i olughad : eden i todkhor acsa tonilghaghad : orcsilang un jeke dzsobalang 235 acsa oghoghata khaghacsaghululugh a : tein kemen dzsarligh bolughszan dur : ananda ba olan nököd ber : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan u dzsarligh i szaisijan bisireged ilete bajaszbai :: makh a szaduva barsz tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1

49

2005.09.07.

Átírások

magyar

nemzetközi (mellékjeles) a e i o u ö ü n ng q γ b p s š t d l m č j j y k g k r v h

Kowalewski (francia) a e i o ou u u n ng kh gh b p s ch t d l m tch ds dj y k g k r v h

Lessing

a e i o u ö ü n ng kh gh b p sz s t d l m cs dz dzs j k g k r v h

a e i o u ø y n ng x γ b p s š t d l m c z z j k g k r v h

Ez egyben a mongol ábécé betűrendje. A mongol íráson alapuló szótárak nem választják külön az o és u, ö és ü, t és d, dzs és j (régi nyomtatású könyvekben), k és g betűket a szavak sorrendjének megállapításakor. Ugyancsak egy helyen szerepelnek az ábécében a „mellékjeles betűk” és amiből származnak: p és b, dz és cs, k és k. Elkülönítve találhatók viszont ugyanazon jel pontozott és pontozás nélküli változatai: kh és gh, sz és s. Ettől a hagyományos sorrendtől eltér a Lessing szótár, mely a latin ábécét követi: a b c (= cs) d e γ (= gh) g i j k k (idegen szavakban) l m n o ø (= ö) p r s (= sz) š (= s) t u v x (= kh) y (= ü) z (= dzs) z (= dz)

(T.E.) klm_nytan_1

50

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

51

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

52

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

53

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

54

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

55

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

56

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

57

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

58

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

59

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

60

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

61

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

62

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

63

2005.09.07.

II. Írás

1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2

64

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

65

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

66

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

67

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

68

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

69

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

70

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

71

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

72

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

73

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

74

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

75

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

76

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

77

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

78

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

79

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2

80

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

81

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

82

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

83

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

84

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

85

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

86

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

87

2005.09.07.

II. Írás

2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3

88

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

89

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

90

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

91

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

92

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

93

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

94

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

95

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

96

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

97

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

98

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

99

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

100

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

101

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

102

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

103

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

104

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

105

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

106

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

107

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

108

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

109

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

110

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

111

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

112

2005.09.07.

II. Írás

3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3

113

2005.09.07.

II. Írás

4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3

114

2005.09.07.

II. Írás

4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3

115

2005.09.07.

II. Írás

4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3

116

2005.09.07.

II. Írás

4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3

117

2005.09.07.

II. Írás

4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3

118

2005.09.07.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful