You are on page 1of 58

· .

"'f

~~,,",__"~-.:C~'.~--;-.:'".~_'":_~"''_''''''''''''''_''' __ .~''"'""'''~'':' •. ~" ._~~ ... _.

tGAZGATOI pALVAzAT A TATABANVAI JASZAI MARl SZINHAz> "'~

", -' , :~

NEPHAZ IGAZGATOI POSZTJARA "

_ ~ ~n~

CRESPO RODRIGO

]

TARTALOMJEGYZEK

Szernelves bevezeto .......................................................................................•....................................................................

Szakmai oneletrajz .

Szernelves mdltattasorn t

A Jaszai Mari sztnhaz, Nephaz kulturpolltlkal erdekkepviselete 16

Misszi6nk 17

Muveszeti koncepci6 18

EgyOttmukiidesek, szinergiak 20

Musorpolitika 21

Valla las : 30

A Jaszai Mari Neph,3z 31

Igazgat6i feladatkiiriik 33

Gazdalkodas 38

PR es rnarketingaktivttas 42

Cselekvesi vazlat - A klnevezestol a hivatalba lepeslg tart6 id6szak lehetseges feladatai. 46

zARSz6 47

Melleklet \ 48

MELLEKLETEK:

Diploma

Erkolcsi bizonvttvanv

Nyilatkozat

A Magyar Teatrurni tarsasag eldado-rmlveszeti es szakmapolitikai programja

3

A tatabanvai Jaszai Marl Szlnhaz igazgat6i posztjara kiirt palvazatot, az alabbiakban megfogalmazott gondolatok menten szeretnern megpalvaznl. Rernelern, szakmai celkltuzeselm elnyerik Tatabanva varos kepvlselotestuletenek tetszeset.

Crespo Rodrigo

szuletett: lakcfm: allampolgarsag: f'elesege: gyermekek: telefon:

e-mail:

Budapest,1973.november 17. 2500, Esztergom Beke ter 24. magyar

vitezv Rita

Crespo Antonio (5 eves), Crespo Fernando ( 2 honapos) +36209220162

cresporodrlgojjit-onllne.hu

/sko/6k:

Altalanos iskola.Petof Sandor Zenei Alt.lsk., 2500. Esztergom Erettsegi: 1992.Budapest, Budapesti Evangelikus Girnnaziurn

4

Diploma: 1996.Budapest, Szfnhaz- es Filmmdveszeti Egyetem,szinesz szak

Fontosabb szinhazi szerepek:

Mad6ch SzfnhOz(1996-2006) Ayckburn: Mese habbal - Greg

Varkonvi-Brodv: Will Shakespeare - Kit Marlow Bart: Oliver! - Bill Sikes

Ludwig: Csillagok Buffaloban - Paul

Wouk: Zendilles a Caine hadlhajon - Stephen Maryk hadnagv.vadlott Tennessee Williams: Ovegfigurak -Jim O'Connor

Steinbek: Egerek es emberek - Crooks

Stein-Bock-Harnick: Hegedus a hazteton - Percsik

Eugen Scribe: Egy pohar viz - Masham hadnagy

Shaffer: Black comedy - Brindsley,a szobrasz

Miller: Edes fiaim - George Deever

Shakespeare: Hamlet.dan kiralyfi - Laertes

Frater Zoltan: soszorkanvos estek - Karinthy Frigyes

Gyori Nemzeti SzinhOz(2006-)

Shakespeare: Lear klralv - Edmund Shakespeare: Szentivane]i alom - Demetrius'

Jane Austen: Buszkeseg es balltelet - Collins tiszteletes Zola: Nana - Fontan

Kander-Ebb-Fosse: CHICAGO - Amos Hart Spiro: Koccanas - Ferfi

Szep Erne: Lila akac - Csacsinszky Pali

Szekesfehervari vorosmart» SzfnhOz(2008-)

Schiller: Stuart Maria - Wilhelm Cecil, Burleigh baroja Enquist: A tribadok ejszakaja - August Strindberg

Matei Visniec: A kommunizmus tortenete elmebetegeknek -Jurij Petrovszkij

Film szerepek

A Nagyasszony (2002)

Gino Bartali, az acelernber (2006) Zimmer Feri 2. (2010)

Televiz6s sorozat

Kolvokido- A jegpalyak lovagja (1996)

Fi.iggetlen ekiadasok:

Pasztell Szinhazi Tarsulas:

Goldoni : A patikus - Anselmo Onesti,doktor Barrie Keeffe: A varosban -Ian

Thalia Szfnhaz:

De Silva-S.Margohles-J.Levy-J.Fernandez:FAME - Jose

5

SZEMELYES INOITATTAsOM

Nem tudom, melyik beszelgetes, melyik plllanataban kezdett megfogalmaz6dni bennem a gondolat.

Mikozben baratokkal, kollegakkal soroltuk az erveket, gondolatokat, szfnhazrnegvalto almokat, hogy ezt fgy vagy ugy kellene csinalnl, ott es okkor, felelosseg es kovetkezrnenvek nelkill konnvu volt csapongani ...

Vajon, mi tortenne, ha en lennek az igazgat6?

Mit ereznek, ha val6ban nekem kene dontenem?

Ha tOlem varna mindenki:

azt az anyagi blztonsagot,

hogy olyan tarsulatot epltsek,

ugy allltsam ossze a musort,

azt a darabot valasszam,

azt a szerepet osszarn,

mlkozben

legyek c5szinte,

biraljak, de csak egy hatarlg,

dlcseriek, de azt hatartalanul,

szerezzek rengeteg szponzort, rnecenast,

gyc5zzem meg a fenntart6t a szukseges kiadasokrol

es egvaltalan a szfnesz, a nezo, a fenntarte alrnainak szfnhazat val6sftsam meg.

Es meg fel sem merUit a jelen szlnhazl struktura, a torvenvl hatter, a finanszlrozasl rend, az erdekervenvesltes es az osszefogas hlanva ... es fgy tovabb,

De miert is kell a szlnhaz?

Mert kell, hiszen ez a palvazatl kllras is bizonyftja, hogy szukseg van ra, Tatabanva vezetesen keresztul, maga a varas, a polgarok osszessege tartja eletben,

Kell, mert sehol mas hoi nem kaphatjak meg azt az elmenvt, amit csak a szfnhazrmiveszet ad hat a maga kozelsegevel, a pilianat torekenvsegevel. A szfnhazl eloadas hat az egvenre, es hat a nezok osszessegere.

6

Az egyszerre kitor6 nevetes, a visszafojtott lelegzetek, a konnves szemzugok, mind ontudatlan rnedicinakent ernlekeztetlk az embert, hogy nines egvedul, ugyanabb61 az anyagb61 vagyunk, minden szentsegunkkel es gvartosagunkkal, .. egyek vagyunk.

A F6iskolara kozvetlenul az erettsegi utan nyertem felvetelt, Talan tul fiatal es eretlen voltam, hogy folfogjam, mi tortenik velem. Id6 kellett, hogy belen6jek, erosodjek ebbe a hivatasba, Ugy erzern, hogy a tetszes kereseset, most mar folvalthatja, vagy megel6zheti a szolgalat. Mivel az igazgat6i munkak6r hatalommal jar, nem vezerelhet mas a dcnteselmben, mint ez a bizonyos szolgalat.

A rnuveszet, a rnuvesz es a kozonseg szolgalata.

Generaclorn elerkezett abba az eletkorba, amikor a szernelves sikerek keresese mellett, egyre inkabb teret kap a tarsadalmi szerepvallalas. Ugyancsak eletkorunknal-, megszerzett tudasuknal-, tapasztalatainknal fogva, de meg rneglevo lendulettinkkel (nem utols6 sorban, mar kieptilt kapcsolatrendszerunkkel), lgenvt forrnalhatunk kUlonboz6 vezet6i posztokra, amelyek altai konkret hatast gyakorolhatunk a minket kortilvevd vilagra, fgy a szfnhazrmiveszetre is.

A palvazatban ismertetett szakmai elkepzeleselmet es az egvuttrnukodesre vonatkoz6 terveimet, az alabblakban bemutatott baratalmrnal, kcllegaimmal+ a rendez6-dramaturg, Balatoni M6nikaval, a szekesfehervari Vorosmartv Szinhaz lgazgatojaval, Vasvari Csabaval es muveszeti lgazgatojaval, Szucs Gaborral- alkottuk meg.

Palyazatom pozitfv eiblralasa eseten, a lefrtakat kozosen klvanjuk megval6sitani.

7

Balatoni Monika

szOletett: lakcim: allampolgarsag: gyermekek: telefon:

e-mail:

Tatabanva 1971. augusztus 9. 1221 Budapest, Kocsag u. 25. magyar

Flora Anna, Csenge Sara +36209314896 balatonimonika@t-online.hu

tskokik:

Altalanos iskola:11. sz. Ujvarosi Altalanos Iskola, ratabanva Erettsegi: 1989. Tatabanva, Arpad Glmnazium

Diploma: 1993.Budapest, Tanftokepzo Foiskola

1997 Budapest, Szfnhaz es Filmrnuveszetl Foiskola

Dramaturgi munkak:

W. Gibson: tlblkoka - rendezo: Szekhelvl Jozsef Szfn-jatek sorozat- drarnajatekos foglalkozasok

Madach Imre: Az ember tragedlaja - rendezo: Kerenvi Imre Balogh-Rossa-Kerenvi: Csiksornlvoi Passio - rendezo: Kerenvl Imre Gorgey Gabor: Mikszath kOlonos hazassagai - rendezo: Gorgey Gabor Stein-Bock-Harnick: Hegedus a hazteton - rendezo: Kerenvl Imre Frater Zoltan: aoszorkanvos estek - rendezo: Balatoni Monika

tehar Ferenc: Ciganvszerelem - rendezo: Moravetz Levente

Kodaly Zoltan: Szekelvfono- rendez6: Harangi Mi§ria

Lazar Ervin: A Negvszogletu Kerek Erdo- rendez6: Cseke Peter Kedves Jankorn, ocsem Sandri! - rendez6: Balatoni Monika

8

Andersen-Balatoni: H6kiralyno- rendezo: Szigeti Oktavla Prokofjev: Eljegvzes a kolostorban - rendezo: Berenyi Gabor Goldoni: A patikus - rendezo: Gardos Peter

Romhanyi-Balatoni: Mekk mester cegerel - rendezo: Sziki Karoly Michael Stewart: Hello, Dolly - rendezo: Tasnadl Csaba

Moliere: Orhatnam polgar - rendezo: Almasl Toth Andras Exuperv: A kis herceg - rendezo: Quintus Konrad

Ez nem ugyan Az - rendezo: Dunai Tamas

A. Miller: Edes fiaim - rendezo: Kerenyi Imre Feydeau: Bolha a fOlbe- rendezo: Telihay Peter Szabo Magda: Kigy6maras- rendezo: Csikos Sandor JAcobi: teanvvasar- rendezo: Bor Jozsef

W. Shakespeare: Hamlet- rendezb: Kerenyi Imre Dumas-Bolland: A harorn tester- rendezo: Balatoni Monika

Rendezesek:

A. Camus: Caligula - Szkene Szfnhaz

Kiraly Cabaret - tatabanvai Jaszal Mari Szinhc\'z A.Keffee: A varosban - szkene Szfnhaz vaseszu Mihok -varszlnhaz

Ki hozta ezt az idot? -Madach Szlnhaz Vig, boles, de notlen -Madach Szinhaz

Frater Zoltan: soszorkanvos estek -Madach Szlnhaz Zongoragala -Zeneakademia

10 eves a Budapest Klezmer Band Uubileumi koncert) - Madach Szfnhaz Zongoragala II. -Zeneakadernla

.Parlzs! eso" - Parizs, Magyar lntezet

C. Goldoni: A patikus, avagy orvos is lehet tlsztesseges ... , KeszthelyBalaton Szlnhaz

Jatsszunk Mozarttal! ket MOZ egy ART - Madach Szlnhaz, Tolnay Szalon Maszk es Tukor - Budapest Saxophone Quartet musora

Peter Pan- Debreceni Csokonai Szinhaz

Spiel, Klezmer spiel!- Budapest Klezmer Band hamburgi koncertturneja DOrrenmatt: froi elmenv - Madach Szfnhaz

Kedves Jank6m, ocsern Sandri!- jatek egy reszben Petofi-Arany levelezesenek felhasznalasavat- Parlzs, Magyar Intezet

Handel: Xerxes- Eger, Bukkl Regi zenei Fesztival

"In memoriam Sinkovits Imre", a Nemzet Szfneszenek 7S. szuletesnapjara ernlekest- God6110, Petof Sandor Muvelodesi Kozpont Kht.

Bognar Laszlo: Elektra - Madach Szlnhaz Miskolci Operafesztival harem babjatek:

Donizetti: A csengo + Rossini: Sevillai borbelv, + Rossini: Harnuptpoke Monteverdi:Opera pasticco- Biikki Regi zenei Fesztival

Szophoklesz: Antigone - Debrecen Csokonai Szfnhaz

Zsila Akos: Ernlekhaz- Debrecen Csokonai Szinhaz

Dumas-Bolland: A harorn tester (musical)

9

Ingmar Bergman: Jelenetek egy hazassagbol- Madach Szlnhaz Konvvek:

n Vigasz-larnpacskak" Tukor-jatek

Mit is akartam mondani? -oneletrajz helyett Draga j6 Mamikarnl

:1

TV-s munktik:

MTV, Duna Tv, TV2,

'l I

!

Rendezvenyek-ki6l1it6sok rendezese-rejerenciak:

Jaszai Mari- Ernst Muzeurn,

Mensaros Laszlo ernlekkiallitas- Tolnay Szalon+ Debrecen+ Mohora MVM, Pan non GSM , Uniqua, MKB ,Richter Gedeon, Grandoptix, Styli

Oxivit, Cisco, T-Systems, Szentendre varos, Szerencsejatek Rt., Magyar Jegkorong Szovetseg, Ferrero, Kinder haj6, Merlin komrnunkaclo, Yong&Partners, Sensatoins, Hungarofest

10

Vasvari Csaba

szuletett: lakdm: allampolgarsag: telefon:

e-mail:

Bekescsaba, 1966. december 29. 1066 Budapest, Zichy Jend u. 29. magyar

+36306219898 vasvarics@t-email.hu

Iskolok:

Altalanos iskola: Sarkad, 1.sz. alt isk., majd Bekescsaba, 1.sz. alt. isk. Erettsegi: 1985 Bekescsaba, Rozsa Ferenc Glrnnaziurn

Diploma: 1992 Budapest, Szfnhaz- es Hlrnrnuveszetl Egyetem, szinesz szak

Szakmai gyakorlat:

Nemzeti Szfnhaz, Budapest

Shakespeare: Szentlvane]l alorn / Oberon (rendezd: Iglodi Istvan) Schwartz-Greene: Godspell / Jezus (r: lglodl Istvan) salcgh-Rossa-Kerenvl: Csiksornlvol passio / Pluto (r: Kerenyi Imre) Moricz Zsigmond Szinhaz, Nyfregyhaza

John Arden: Gyongyelet / Taruics! ember (r: Gaa] Erzsebet]

Palva:

1992/93-as evad Madach Szinhaz, Budapest; Nemzeti Szlnhaz, Budapest

1993/94-es evadtol az 1999/2000-ig Szigligeti Szfnhaz, Szolnok, Nemzeti Szlnhaz Budapest 1999/2000 Madach Szlnhaz, Budapest; Pesti Magyar Szinhaz, Budapest;

Szigligeti Szfnhaz, Szolnok; Csokonai Szlnhaz, Debrecen

2004//05-2006/07 Nemzeti Szlnhaz, Gyar; Madach Szfnhaz, Budapest

Fontosabb szfnh6zi szerepek:

Shakespeare: Tell rege I Polixenes (r: Macsai Pal) Goethe: Clavigo / Clavigo (r: Bagossy Laszlo)

Szilagyi Andor: Leander es Lenszirom I Leander (r: Fodor Tamas) Harsanvi-Zagon-Eisernann: XIV. Rene / Gyorgy f6herceg (r: Bor Jozsef]

11

Weores Sandor: Ketfeju fenevad / Szutejmon (r: Cslszar Imre) Barth: Oliver! / Bill Sikes (r: Bor J6zsef)

Nagy lgnac: Tisztujitas / Heves (r: Szoke Istvan) Schiller: Don Carlos / Domingo (r: Gaal Erzsebet)

Heinrich von Kleist: Az eltort kors6 / Walter (r: Czeizel Gabor) Shakespeare: Vizkereszt, vagy amit akartok / Orsino (r: Schwajda Gyorgy) Shakespeare: Romeo es Julia / Tybalt (r: Igl6di Istvan)

Lerner-Loewe: My Fair Lady / Freddy (r: Sik Ferenc)

Beremenvl Geza: A [eghegvek lovagja / Skarpjetin (r: Beremenvi Geza] Csiky Gergely: A nagymama / Szerem» Erna (r: Igl6di Istvan)

J6kai M6r: A koszivu ember flai / Baradlay Richard (r: K6vary Katalin)

Szabo Magda: Regim6di tortenet / ifj. Jablonczay Kalman (r: Meczner Janos) Herczeg Ferenc: Kek r6ka / Sandor (r: Kolos Istvan)

John Steinbeck: Egerek es emberek / Lennie (r: Szucs Gabor) G. B. Shaw: Sosem lehet tudni / Valentine (r: Verebes Istvan)

Ken Kesey - Dale Wasserman: Kakukkfeszek / Bromden Fan6k (r: Szucs Gabor) Merimee-Puskin-Halevy-Maszlobojscsikov: Carmen / Don Jose

(r: Szergej Maszlobojscsikov)

G. B. Shaw: Szt. Johanna / Dunois (rendezc: Acs Janos) Bohm-Korcsmaros-Gador-Jacobi: Otell6 Gyulahazan / Debr6di Laszlo (rendez6: Korcsrnaros Gyorgy)

Zagon-Noti-Elsernann: Hyppolit, a laka] / Nagy Andras (rendez6: Bujtor Istvan) William Shakespeare: Lear kiraly / Alban (rendez6: Acs Janos)

Molnar Ferenc: A nattvu / Albert herceg, tron6r6k6s (rendez6: Korcsmaros Gyorgy) Jane Austen: suszkeseg es balltelet / Darcy (rendezo: Korcsmaros Gytirgy)

Connor McPherson: A gat/ Jack (r.: Szucs Gabor)

Matei Visniec: A kommunizmus tcrtenete elmebetegeknek - Sztalln (r.: Szucs Gabor)

Fontosabb film szerepek:

Hello, Doki! / Masik Oliver (rendez6: Bacs6 Peter)

6:3, avagy jatszd ujra Tutti / Avos (rendez6: Timar Peter)

De kik azok a Lumnitzer noverek? / Etteremtulajdonos (rendez6: Bacs6 Peter) Minden rnaskepp van - Marairol / Rendez6 (rendez6: Darday Istvan, Szalai Gyorgyi)

Vezet6i gyakorlat

Mozaik M(Jveszegyesiliet olopito tag, otetno« 2003-

3-Art Kft.

(televizi6s musorgvartas) ugyvezeta 2005-

ECHO Hungaria TV lrt. elnok 2005-

Vorosmarty Szfnhaz igazgato 2008-

12

Szucs Gabor

szuletett: lakcfm: allarnpolgarsag: felesege: telefon:

e-mail:

Budapest, 1968. szeptember OS. 2481, Velence ur.u. 2.

magyar

Szephelvl-Sztlcs Petra

+36 30 611 0666 szucsgabor.medve@gmail.com

tskokik:

Altalanos iskola: Budapest, II. Rakoczl Ferenc

Erettsegi: 1987 Budapest, Vorosrnartv Glrnnaziurn, irodalml-drarnat tagozat Diploma: 1992 Budapest, Szfnhaz- es Filmmdveszetl Egyetem, szfnesz szak

Szakmai gyakorlat:

odrv Szinpad: George F. Walker: Zastrozzi / Zastrozzi (r: Kerenyi Imre) Varszinhaz: Schwartz-Greene: Godspell (r: Igl6di Istvan)

Shakespeare: Szentlvaneji alorn / Zuboly (r: Igl6di Istvan)

Katona Kamra: Ugye oregem leszel oly szives es hozol egy hatoser' turot (r: Benedek Mikl6s)

Fontosabb szinruu! szerepek:

Madach Szfnhaz:

Shakespeare: Teli Rege / Leontes kiraly (r: Macsai Pal) Shaffer: Amadeus / Amadeus (r. Kerenyi Imre)

Goldman: Az oroszlan telen / Janos kire1/y ( r: Ruszt J6zsef) Weingarten: A nvar / Ofokhagymasaga (r: Alrnassv Eva) Kosztolanvi-Tasnadl: Edes Anna / Patiktuius Jancsi (r: tener Andras) Stein-Bock-Harnick: Hegedus a hazteton / Percsik (r: Kerenyi Imre) Enquist: A tribadok ejszakaja / Wiggo Schiwe (r: Kolos Istvan) Orkenv - Galambos: Magyar Panteon (r: Galambos Peter)

Herczeg Ferenc: Kek roka / Trill bara (r: Kolos Istvan)

Mihail Sebastian: Nevtelen csillag / Udrea zenetantu (r: Kolos Istvan) Kerenvi - Rossa: Csiksomlvoi Passlo / Kajaf6s (r: Kerenyi Imre)

13

G. B. Shaw: Sosem lehet tudni / Bohum (r: Verebes Istvan) Harward Barker: Jelenetek egy kivegzesbcl ,' Prado (r: Macsai Pal) Goldoni: A kornedlaszfnhaz / Brighello (r: Babarczy Laszl6)

Shakespeare: A harpla rnegzabolazasa, avagy A makrancos h61gy / Tranio (r: keszeg Laszlo) Jaszai Mari Szinhaz, Tatabanva

Szlrrnal-Bakonvl-Gabor: Magnas Miska / Pixi gr6!(r: 6agossy Laszlo) Traf6

MOiler Peter Szlarni es a Sziarnl Zenei Tarsulat: Angyal az egre, ordog a falra / Showman Thalia Szfnhaz / Di6sgy6ri var

Shakespeare: Hamlet / Claudius (r: Kallov Molnar Peter)

Rendezesek:

Kornediurn

Witkiewich: Az anya 1992 A legujabb Villon 1994

Szlnhaz es Filmrmlveszeti Egyetem

Pilmeier: Agnes (Szirtes osztalv, kurzus) 2000 Madach Szlnhaz

Steinbeck: Egerek es emberek 2001

Ken Kesey - Dale Wasserman: Kakukkfeszek 2003

Sopron

Witkiewich: Az 6rOIt es az apaca 1991 Gyori Nemzeti Szlnhaz

Moliere - Tasnadl Istvan: Maniakusok 1996 Ebb-Kander-Masteroff: Kabare 2003 Michel Tremblay: Sogorndk 2005

Arthur Miller: Plllantas a hidr61 2006 Reginald Rose: 12 dtlhos ember 2007 Kalman Imre: Marica gr6fn6 2008

Csokonai Szinhaz, Debrecen Strauss: Egy ej Velenceben 2008

V6r6smarty Szlnhaz, Szekesfehervar Schiller: Stuart Maria 2008 McPherson: A gat 2009

Csukas Istvan: Agacska 2009 Ebb-Kander-Masteroff: Kabare 2009

Matei Visnec: A kommunizmus tortenete elmebetegeknek 2010

Vezet6i gyakorlat

Sziget (Dlaksziget, Pepsi 5ziget) 1993 - 2000

Szfnhazi helyszin, f6szervez6

Mozaik M{jveszegyesillet 2003-

14

alapito tag, elnok

Echo Televizio 2005 - 2006 kreatfv igazgato

Vorosmarty Szfnhaz 2008 -

rndveszetl igazgato

15

A JASZAI MARl SZINHAz, NEPHAz KULTURPOLITIKAI ERDEKKEPVISELETE

I

!

Alapveto fontossagunak tartom az allarnl szerepvallalas meghatarozasa-, a fenntart6i feladatok tisztazasa- es a hivatasrendi kamara felallltasa tekinteteben a Magyar Teatrumi Tarsasag programianak ervenyre [uttatasat, abban a szakmai kulturpolitikai eroterben, aminek megalkotasaban meghatarozo szerepet vallalt a Mozaik MuveszegyesUlet, amelynek alapft6 tagja vagyok. A Tarsasag szekhelve a Vorosmarty Szinhaz, amely sikeres palyazatom eseten a Jaszal Mari Szinhaz strategial egyuttmukodo partnere lenne.

]

Magyar Teatrumi Torsastiq

A Magyar Teotrumi Torsasog Egyesiilet 2008. november 24-en, a Debreceni Csokonai SzinhOz epilleteben tartotta meg alakulo k6zgy(Jleset.

A Torsascig 15 alapit6 tagja: Bekes Megyei J6kai SzinhOz, Debreceni CSokonai Szinhciz, Gyori Nemzeti Szinhciz, Kecskemeti Katona iozse] SzinhOz, Soproni P~to/i SzinhGz, Szekes/ehi?rvari Vorosmarty Srinhaz, Szolnoki Szigligeti Szinhaz, veszpremi Pet6/i Szinhoz. Zalaegerszegi Hevesi Sandor SzinhGz, Goldmark Karoly M(Jvelodesi Kozpont, Balaton Kongres5zusi K6zpont es sziniuu, Cervinus Teatrum szorvas, Kvartelyhaz Szabadter! Szinhciz Kft., Turay Ida Szinhaz - Szemiramisz Kbt., Mozaik M(Jveszegyesiilet, Mandala Dalszinh6z Egyesii/et.

A Tcirsasag elnoke: Vidnyanszky Aftila, a Debreceni CSokonai Szinhaz igazgataja, aleln6kei: Nagy Viktor, a Gyori Nemzeti Szinhciz es Vasv8ri Csaba, a Szekes/ehi?rvari V6r6smarty Szinhciz igazgatoja.

A Magyar Teotrumi Torsasog e/k6teJezett a magyar szinjatszas hagyomanyainak tipotaso, a magyar nyelven jatszo szinnazok partneri egyiittmiik6dese es az erdeml, karakteres szinhcizmiiveszeti erdekkepvisetet mellett. Szandeka, hogy orsztiqos miik6desi teriileten, az atlam es az onkormonvzatot: altai jenntortott, tovabbci a mas modell szerint miik6dtetett szintuuak ossze!ogas6t eloseqitse.

Az altalam iranyitott Szfnhaz, szakmapolitikai erdekeinek keplliseletet a jovoben tehat, ennek a szervezetnek a tagjakent folytatna.

16

, I

MISSZIONK

"A szinhaz cetja, hogy gyarlosogainkat kiigazitsa, rassz szokasainkat nevetseqesse tegye."

(Carlo Go/doni)

Mar az antik tragediak es kornedlak is ezert irattak, es a mi szinhazunk legf6bb celja sem mas, minthogy rnegisrnerjuk, es megertsuk az egvent es a polgari kozossegeket napjainkban erinto, leginkabb foglalkoztato problema kat, az emberek kozotti- es a tarsadalmi ellentrnondasokat, azert, hogy szernbesithessuk ezekkel, nezolnket. A szernbesules, elrnenv dus torteneseken keresztul, erotelles erzelrneket kivaltva vezesse, a nezdt a raeszmelesen es felismeresen keresztiil, a katarzison at, a rnegertesig ugv, hogy az esemenvek is gy6ny6rk6dtessenek, ne csak a kulsosegek.

Ahhoz, hogy munkank soran a minket ero impulzusok altai ne sodortassunk, el kell dontenunk, mit akarunk, es amellett ki is kell tartanunk. Vagyis: meg kell fogalmaznunk kuldetesunket: azt a tetelmondatot, mely napi munkank soran minden tevekenvseg legrnelven, vezerfonalunk lehet.

Ez pedig a kovetkezo:

KUldetesunk, hogy az emberi szellern igaz, es tererntd ertekeit hirdessuk a legerdteljesebb hatassal az . egyeni, es nernzetlelek fejlodesere.

Ennek erdekeben kell Szfnhazunkat olyan fejlodesi palvara allitanunk, amelynek lranva a szfnhazl kultura egyetemes fejl6desi Iranvaba mutat, es terrneszetes kozeppontjaban a kozossegben gondolkodo szlnhazl alkotorndvesz, kulonoskeppen a szlnesz ~II; az a szfnesz, aki egveni rmiveszi arnbiciolt, rnuveszeteben vale kiteljesedeset kepes tarsulata celjaival osszhangba hozni. Ugyanakkor, a fejl6des csak a Szinhaz valamennyi munkatarsanak k6zos ercfeszitesevel es egvuttmukodesevel mutathat abba az Iranvba, amely ira~y lehetove teszi, hogy a Varos polgarainak kotelezd aldozatkeszseget ne zsakrnanvothassa ki sem az ertektelen, olcso eszkozokkel el6 szcrakoztatas.isern a dilettantizmus, sem puszta uzteti torekves.

Mindezt Tarsulatunk tagjainak es rnunkatarsalnak is szern el6tt kell tartaniuk, mikozben szlnhazunk folyamatos fejlodesere es elornenetelere forditjuk energiankat.

17

MUVESlETI KONCEPCIO

Arisztotelesz szerint hat elem szukseges a szinhazhoz: cselekmeny, szerepto, otlet, nyetv, dal, latvanv. Lope de Vega szerint nem kell mas, mint harom deszko, ket szinesz es egy kozos szenvedety,

Ez a ket rneghatarozas adja a keretet a rnuveszetl koncepci6mhoz.

A JELENLEGI HELYZET

Az 1994-es nezocsucshoz kepest, amely 6sszesen 88.649 fo volt, a tavalyi evadban mind6ssze 44.946 nezo latogatott el az eldadasokra.

A jelenlegi mtlkodesben egy produkci6 atlagosan 7 (het] alkalommal kerOI szinpadra, mindez al61 csak az Oliver! jelent ktvetelt, ami egvrnaga 26 (huszonhat) eloadast elt meg (7' felnott berletes+ 6 gverekberletes + 13 jegyes eldadas), azaz k6zel annyit, mint a Brecht: Kaukazusi Kretakdr-Tatab6nya (7 berletes+ 1 jegyes elcadas), Moliere: A nevetes iskol6ja- Amphitryon (7 berletes+ 3 jegyes eldadas), Halo nelkiil- Kaoare mortale (7 berletes+ 1 jegyes eloadas},

A Jaszai Mari Nephciznak, Szinhaznak olyan, a magyar szfnhazkultura hagvornanvalra epOl6, szorakoztato NepSzinhazza kell valnla, ahol nem csupan a megnevettetes a cel.hanern a neveles is , meghozza lgenves.muveszi szinvonalon. A eel tehat nem lehet mas.mlnt tartalmas irodalmat bemutat6 szinhaz letrehozasa, ahol a tervszeruen, alaposan iitgondolt rendezdl munkiival, mufaji sokszinuseggel, a tiirsulat fejladeset szem elatt tartva, egyre tobb,rendszeresen szinhiizba jar6 nezat tudjunk megsz6Htani.

A jelen bizonytalan gazdasagi kornvezeteben nines k6nnyu helyzetben egy lgazgato, Nem egvszeru kozos nevezore hozni a rmiveszl szempontokat, a nez6i igenveket es a gazdasagi lehetosegeket .Meg kell talalni a kitores! pontokat, olyan otletek, gondolatok, tartalmak kelienek, amelyek r6vid- es hosszutavon egyszerre szolgaljak a muveszetet es a ktizonseget, az egyent es a kozosseget, valamint gazdasagllag is sikeresek.

A TARSULAT

I

A szfnhaz termeszetes kozeppontja a szlnesz. Azert epitenek szinhazat, hogy ott esterol estere

szineszek egy esoportjiit nezzek az emberek. Szineszek nelkUl nines szinhiiz, es a szlnhaz lenyeget a

18

szfneszek csaladja, a tarsulat adja. Nehezen ertelmezheto a honlapon talalhato allltas, miszerint a Jaszai Mari Szlnhaznak .virtualls tarsulata" van.

Az Eldadormiveszeti Torvenv 44.§ 36. pontja a k6vetkez6 medon hatarozza meg a tarsulat fogalmat: "m{iveszek olyan csoportja, akik munkaviszony, kozalkalmazotti jogv;szony, vagy munkavegzesre ircinyul6 egyeb jogviszony alapjcin egy vagy tobb evadon keresztiil folyamatosan kapcso/6dnak egy eloado-m{iveszeti szervezethez." A Jaszai Mari Szlnhazban ez most is teljesOI, hiszen ev~k. ota, rendszeresen visszaterd, a szlnhaz altai fizetett rmiveszekkel talalkozhattak a nezok, (Margitai Agi, Toth IIdi, Scherer Peter, Mucsi Zoltan, Egyed Attila, Saghy Tamas, Honti Gy6rgy, stb.)

.\

Tehat, a Jaszai Mari Szlnhaznak rnegls val6di tarsulata van!

Velernenvern szerint, mindez zavart ldez e16, amelyet rnusza] feloldani, mert ez a fogalmi zavar, csak gatja lehet a cselekvesnek. Ha pedig nem cselekszunk, akkor nem csinalunk semmit; es ha nem csinalunk semmit, akkor organikus ertelernben olyan, mintha nem is leteznenk,

AZ INTEZMENY ALAPFElADATA

Az alapit6 okirat 22/ A. pontjaban a fenntart6 a k6vetkez6en hatarozza meg az intezrnenv alapfeladatat:

"A szfnhOz alkot6i es forgalmaz6i tevekenyseq. Ennek erdekeben klasszikus es moi, killfOidi es magyar aramo« bernutottisa helyben, meqyenkben es az orsz6gban. Klasszikus es kortars irodalomb61 gyermek es ifjusagi darabok szfnrevitele. Elsosorban sajcit produkci6k letrehozcisa es tervszer{i,folyamatos bemutatcisa. II

Ezzel az akarattal nines osszhangban a szinhaz jelenlegi rnukodese es az EI6ad6muveszeti T6rveny szerinti kateg6ria besorolasa (II/B). Az alapito okiratban leirt fenntartol szandekot a szlnhaz az I. kategorlas besorolassal valositana meg. Ami, es ezt szeretnem hangsulvozni nem penzkerdes, a fenntartonak nem kell tobb tarnogatast adnia a szlnhaznak-, hanem rmlsorpolltlka es a szlnerglak klhasznalasanak a kerdese.

Az altalam, a kovetkezokben felvazolt rnusorterv es szlnergiak az alaplto okirat es a szinhaz jelenlegi II/B kategorlas besorolasabol adodo disszonancia feloldasat szlnten szolgal]a.

19

EGVOTTMUKODESEK, SZINERGIAK

ratabanvan a zenes eloadasok, az ut6bbi evekben mellozottek voltak, pedig nezocsalogato hatasuk nvilvanvalo.

A studio eloadasok eseteben pedig, a musorszamok jellegeb61 fakad6an, a Szlnhaz relative keyes bsvetellel szamolhatott,

Hasznos es mindegyik fel szarnara gvurnolcsozo lehetdseg rejlik ket szinhaz koprodukcios egyuttmukodeseben.

Erthet6 m6don, a leggazdasagosabb, ha a legtobb koltseggel jar6 produkci6kat, valamint a studio el6adasokat hozzak letre egvutt.

Nem csoda, hiszen a zenes szfndarabcknal jelentkez6 koltsegek nagy terhet r6nak a szinhazakra, azonban ezzel a megoldassal, meg a megterillesi pont elerese is lehetsegesse valhat.

A studio eloadasok tekinteteben pedig az egvebkent varhato el6adasszam, a bernutatas koltsegehez kepest viszonylagosan alacsony, ebben a konstrukci6ban viszont, mig a bekeriiles koltsege a ket szlnhaz kozott egyenl6en oszlik el, a varhato eloadasszam akar a duplajara is emelkedhet. A vegeredmennvel pedig a szfnhazak es rndveszek egvarant elegedettek lehetnek.

A szekesfehervarl Vorosmarty Szinhazzal egyuttmukodve vallaljuk, hogy evente, koprodukcioban mutatunk be ket zenes darabot (Iehetoseg szerint egy musicalt es egy operettet), amelyeket rnindket szlnhaz berletes eloadaskent jatszik majd.

TovABBI LEHETSEGES EGyOTTMUKODESI PONTOK

.:. Marketing- es kommunlkacio osszehangolt tevekenvsege .

• :. A Szinhaz rmlkodtetesevel kapcsolatos egveb tevekenysegek koordinacioja (gyartas, szallitas, tarolas, stb.).

Vasvari Csaba igazgatourral es Szucs Gabor muveszetl lgazgatourral, evtizedes, kolcsonos szakmai ellsmeresbol kiindul6 baratsagunk blztosltek arra, hogy az egvuttrmlkodes, az intezrnenvek teljes vertlkumaban, hatekonv lesz.

20

MUSORPOLITIKA

A szinhazban regi szalloige, hogy a j6 szereposztas a siker 90%- a.

Termeszetesen, ezzel en is egvetertek, es nem gy6zom elegge hangsulvoznl az atgondolt tervezes fontossagat. Ha csak tetelesen veglgvesszuk a tovabbi feladatkoroket, rogton lathato, hogy egyik sem teljesithet6 kielegltcen a korilltekintd tervezes nelkul. Terrneszetesen nem eleg az egyes reszteriiletek kivanalrnainak rnegfelelo, onmagukban remek tervek megalrnodasa. Tudni kell azokat integralni: es itt a legnagyobb hangsulvt a gazdasagi lehetosegekkel val6 osszhangra fektetnern.

Bar almodni is tudni kell, de szukseges szem eldtt tartani, hogy az alrnok megvalosltasahoz az emberi eroforrasok mellett mindig szuksegeltetnek anyagi terrneszetu eroteszttesek is.

A szinhaz alapfeladatanak, es a tarsulatepltes szempontjainak megfelel6 repertoarban nagy szerepet szanok a klasszikus es kortars hazai dramaknak, valamint hazai szerzok zenes szinpadi mOveinek, illetve az operett-irodalom remekeinek egvarant,

A ket, a vorosmartv Szfnhazzal koprodukci6ban szinpadra allitott zenes darab (Id.: Egyuttm{jk6desek, Szinergiak) melle, negv pr6zai bemutat6t tervezek (ezen belOI: egy vigjatekot, egy k6zep mufaju muvet, egy drarnat es egy kortars, magyar szindarabot, amelyre a Jaszal Mari Szlnhaz drarnairo palvazatot ir ki) es ket meghivott elaadast, amelyek rnlndegvlket berletes rendszerben jatszana a Szinhaz.

NEHANY PELDA, A TELJESSEG IGENYE NELKUL, A BEMUTATAsRA SZANT DARABOK KOZUL

Musicalek, operettek, zenes szinpadi miivek:

);> Kom(ives Kelemen (Szorenyi l.- Br6dy J.)

);> A dzsungel konyve (Des l.- Geszti p.)

);> Dr. Hertz (Tolcsvay l.- MOiler P.)

);> Will Shakespeare [Varkonvi M.-Br6dy J.)

);> Aladdin (R. Clements- J. Musker)

);> Fekete Peter (Zagon Gy.- Somogyi Gy., Eisemann M.)

);> Marica Grefna (Kalman I.)

);> Denever ( J. Strauss)

);> csokos Asszony ( Zerkovitz B., Szilagyi L. Harmath I.)

);> Maya (Fenves Sz.- Harmath I.)

);> Lili bar6na (Huszka J.)

21

'"

~ l

! i

".I

~1 1

_J

Vfgj6tekok, traqediak "k6zep mO!aju dramak":

>- Ahogy tetszik, Makrancos holgy, Romeo es Julia, Julius Caesar(W. Shakespeare)

>- Galocza ( I. Kusan)

Komamasszony, hoI a stukker? ( Gorgey G.) II/atszertar (Laszlo M.)

123, Ibolya, Az ordog, Jatek a kastelyban ( Molnar F.) Sosem lehet tudni, Kleopatra (G.B. Shaw)

Lila akac (Szep E.)

Urhatnam polgar (Moliere)

Totek (orkenv I.)

Egerek es emberek (J. Steinbeck) Kakukkjeszek ( Kesey- Wassermann)

A vagy vil/amosa, Macska a jorro badogteton, Ifjusag edes madara (T. Williams) Az iigynok halala, Salemi boszorkanyok, Pil/antas a hidrol (A. Miller)

Rokonok ( Moricz Zs.)

>- Farsang, Az elveszett leve/( L. Caragiale)

>- Nem jeliink a farkastol (E. Albee)"

>- Diihonga ifjusag (J. Osborne)

>- Mesel a becsi erda (Odon von Horvath)

>- Egerjogo, 10 kicsi neger (A. Christie)

>- A csoda (Schwajda Gy.)

>- vesztegzar a Grand Hotelben (Rejt6 J.- Hamvai K.)

>- Portugal, Soska ,siiltkrumpli (Egressy Z.)

>- Amerikai elektra ( E. O'Neil)

>- Janos kiraly, Beckett, Az oreg hOlgy latogatasa (F. Durrenrnatt]

>- Voros es fekete ( Stendhal)

Kamelias holgy (A. Dumas) 22-es csapdaja (J. Heller) Acelmagnoliak ( R. Hasrling)

Egy erkolcsos ejszaka (Hunyady S.) Viragot Algernonnak ( D. Keyes) Liliomfi (Szigligethy E.)

22

A FIATALOK SZfNHAzA

Jelen dolgozat azert fr6dott - mint minden palvazat -, hogy a jov6ben elerendo celokat fogalmazza meg, es az azokhoz vezet6 uta kat vazolja tel. Ahhoz, hogy holnap is erdernes legyen szlnhazat rnukodtetni, a fenntart6 es az lntezrnenv erofeszlteseln tul szukseg van meg egy elengedhetetlen elemre, es ez: a nezo.

Biztosan elcsepelt frazls, hogy a ma gverrnekkozonsegebol iesz a holnap fizetckepes keresletet biztosit6 bertetvasarloja. de az is biztos, hogy munkank hornlokterebe kell allltanunk a gyermek es ifjusagi kozonseg szinhazba szoktatasat es megtartasat. Ez terrneszetesen csak az adott generaciok igenveinek fellsmeresevel, es azok ert6, pozitiv lranvba hat6 kiszolgalasaval kepzelheto el.

A Jaszai Mari Szlnhazban, az ut6bbi evekben leginkabb befogadott gyermek- es ifjusagi szfndarabok voltak lathatoak.

Ezzel szemben, en sajat kiallftasu szfndarabokkal szeretnern megsz61ftani a gverekkozonssget. Rendkfvul fontosnak tartom gverekeldadasatnkat, amelynek sorozata atfog6 merlegeles alapjan kerulnek rnusorra.

A gyerekek altalaban 3-6 eves korukban talalkoznak eloszor a szlnhazzal, es csak rajtunk rnullk, hogy az itt ert elmenvek hatasara, par ev mulva, nagy terrneszetesseggel valtsanak ifjusagi-, majd kesobb feln6tt berletet. fgy nevelunk uj kozonseget, igy erjuk el, hogya Szinhaz a mindennapi eletuk resze legyen es igy vallk val6ra: a Jaszai Mari szmhaz val6ban mindenkinek tud programot klnalni.

A gyerekeknek, fiataloknak sz616 programot negv, egvmastol j61 elkulonlthetd, de szervesen egvmasra epOl6 lepcsdben kepzelern el. Az else lepcso a 3-6, a kovetkezo a 6-10, majd a 10-14, vegOI a 14-18 eveseket celozna meg.

I ELSe LEPcse

Ha valahova fol szeretnenk erni, az els6 lepes az els6 lepcsofokon kezd6dik, es ez nalunk korulbelul a harmadik es a hatodik tHetev kozott leva kicsikre ertendd. A nekik sz616 programok legyenek mindig a legkreatrvabbak, a legerdekesebbek. Ezeknek a programoknak, es szandekosan nem az "elaadas" szot hasznalorn, epiteniOk kell a szineszek azon kepessegeire, melyeket kotdttebb rmlfajok eseteben csak kortatozottabban hasznalhatnak ki. Azt szeretnem, ha itt szabadjara engedhetnek alkot6 fantaziajukat, es 6k is kirandulasnak ereznek ezeket a rnunkakat a gyermeki fantazla szabad es hatartalan vilagaba.

Fontos szerepe lenne a zenenek, a tancnak, a baboknak, a fantazladus latvanyvilagnak, es a [ateknak, az lnteraktivltasnak. Az itt keszOl6 produkci6knak szamolni kell a korosztalvt er6 egveb hatasokkal (a TVk, es mozik kmalataval), de arra is figyelmet kell fordftanunk, hogy azok a rrulvek, amelyek mas csatornakon nem nagyon jutnak el a gyerekekhez (pI. magyar nepmesek es mondavllag), mindenkepp helyet kapjanak.

23

Mivel ez a korosztalv a szulokkel egvutt erkezik a szlnhazba, figyelmet fordltanank arra a mi:igi:ittes tartalmi, es formai slkra, amely a feln6ttek szcrakoztatasara is garancia lehet. Ha ilyen szandekokkal fogunk bele egy produkci6ba, az a val6di csaladi szinhazi elrnenven tul arra is biztosltek lehet, hogy az a resztvevok szarnara is erdekes szakmai klhlvas legyen. A szinhazban pedig fokozottan igaz a szabalv, hogy csak az nvujthat igazi elmenvt a befogad6nak, ami a jatszonak is orornot ad.

Generacios sajatossagokbol kiindulva az "eloadasok" nem haladnak meg a 40-60 percet, igy m6d nyflna arra, hogy az eloadas utan, esetenkent jatszohazat tartsunk a kicsiknek. Itt az eloadas ternatikajahoz vagy az evszakhoz, az eppen aktualls urmepekhez kapcsol6d6, targvakat keszlthetnenek, dramatikus jatekokat, a latottak teldolgozasat segftc helyzetgyakorlatokat, vagy szarnukra is erdekes szlnesztechnikai alapgyakorlatokat [atszhatnanak a resztvevc szlneszek es szakemberek vezetesevel,

I MAsODIK LEPCs6

A kisiskolasok szarnara sz616 programokban a korosztalvvaltas genera Ita elorelepesek mellett, ket terulet kapna hangsulvos szerepet: a nye!vi neveles, es a tanulasmodszertan.

A nalunk regebben muki:ido, de evek 6ta ercsen atalakulo poroszos iskolarendszer is, de az angolszasz rendszerek mindenkepp hangsulvos elernkent kezelik a retorikat es a drarnapedagoglal modszereket. Fontos hangsulvoznunk, hogy nem szineszkepzesrol van szo, hanem az elet minden teriileten, es a lehetseges palyak legti:ibbjen szukseges keszsegek, [elesul a kornrnunlkacids es asszociacios keszseg erc5siteserc51. Ezek alapozasat nem lehet eleg koran elkezdeni.

Napjaink es a ji:ivo klhfvasalnak akkor felelnek rnajd meg gyermekeink, ha birtokaba kerulnek e ket keszsegnek, hiszen gondolatrendszerek megertese, tovabbfejlesztese asszociativ integracloja es tovabbadasa, kommunlkacioja az elet minden teruleten alapvetden fontos klvanalom. A szlnhaz, mint rnufa], pont errol sz61: egy adott alkot6 gondolatainak megerteserol, a jelen problematlkainak beeplteserol, a kuli:inbi:iz6 tarsrmiveszeti sikok integraclojaro] es ertheto kornmunlkaclojarol a befogad6 fele.

A program rnindenkepp epltene az ebben a korban meg rneglevd eros vonzodasra a szerepjatekok fele, ugyanakkor klhasznalna a tenvt, hogy a korabbi evekhez kepest itt mar megjelenik a tudatos keszseg az inforrnaclok analfzlsere es azok szintezisere.

I HARMADIK LEPCs6

A 10-14 eves generacio figvelmet ismet mas iranvok ki:ithetik Ie. A drarnapedagogial vonal tovabbi erdsltese mellett itt mar hangsulvos szerepet kapna az irodalmi torzsanyag szfnhazl feldolgozasa, amely

24

nem korlatozodna pusztan a tanult drarnak bemutatasara, hanem a tananyagban szerepl6 egveb rmitajok kiemelked6 rmiveinek dramatikus feldolgozasaval helvezhetne az ad ott rmiveket uj megvilagltasba.

A t6rzsanyag feldolgozasat celzo rendhagvo irodalornorak, persze nem adnak mindig lehetoseget a fiatalokat aktuallsan erdekld kerdesek megvalaszolasara, ezert az altalanos rmlveltseghez elengedhetetlen rnuvek feldolgozasal mellett, a rnanapsag eloterbe kerOlc5, egetc5 problernak megoldasat honi es kulfold! kortars drarnak felolvaso-szlnhazi bernutatasaval segltenenk. fgy lehetcve valna, hogy egy-egy generaclos problemara a lehet6 leghamarabb valaszokat adhassunk, hiszen a felolvasasok el6tt, es utan, mod nyilna olyan beszelgetesekre, ahol pszichologus, krirninologus, addlktologus, es mas szakember segitene a gyerekekben felmerulo kerdesekre feleletet adni.

Ebben a lepcsoben tovabb erositenenk a programok nyelvmuvelc5 szerepet,

Ujra fel kell tarnasztanunk az lgenvt a fiatalokban a helyes magyar nvelvhasznalatral Nem feledhetjuk el, hogy a magyar nvelvu sztnjatszas megszuletese plllanatatol kezdve a magyar nyelv megorzesenek fellegvara volt. EI keli ernunk, hogy a silany rnlntak helyett (melyek sajnos elozonlottak a medlumok tobbseget) a gyerekek ujra helyes peldakat kaphassanak j61 kepzett szakemberekt61. Nyelveszek, drarnapedagogusok, es szlneszek lehetnek azok, akik felhfvjak a figyelmet nyelviink alapvet6 szabalvaira, es rnintakat adnak az anyanyelv helyes hasznalatahoz, segftik a fiatalokat a szovegertelmezesben, es az erta, helyes beszedben,

I NEGYEDIK LEPCSO

A 14-18 evesek, 'korosztalyuk igenveihez alakitva rnegkapnak az eddigi lepcsokbol a szarnukra is erdekes elemeket, ugyanakkor naluk ket uj terUieten fejlesztenenk tovabb a programot. Megpedig a kulturtortenet, kulturantropologia teren, valamint letrehoznank egy pszicho-szfnhazi programot. Az el6bbi kevesbe, az utobbl inkabb szorul magvarazatra.

Dlyan programot indltanank, mely val6ban a fiatalokat foglalkoztat6 problemakat dolgozna fel a szinhaz k6zvetlen, az ertelernre es erzelernre egvarant hat6 rnodjan. A palvavalasztas, a kozossegekbs val6 beilleszkedes, a kapcsolattererntes, a generacios feszultsegek, a csaladon belllli ercszak, valamint a klsebbsegek szegregaciojanak kerdeselt, a szexualltassal osszetuggo problema kat, a szocialis feszultsegeket, az alkoholizmussal es a drogokkal, valamint az egeszseges eletmoddal kapcsolatos dilemmakat: csak hogy parat emlftsek a lehetseges ternak kozul,

A pszlcho-szfnhazi "eI6adas" beszelgetessel indulna, ahol fiatal szlneszelnk beszelgetnenek a szinte kortars kozbnseggel, biztosftva ezzel olyan kotetlen legkor letrejottet, melyben szemelves torteneteken keresztul felszinre kerulhetnek a val6ban egeto problemak. Pszichol6gus segltsegevel [arnank kortll egyegy kerdest, majd a megoldas fele vezet6 utak felterkepezese celjab61 improvizaclokkal modelleznenk a kulonfele lehetdsegeket. Ezekbe a rogtonzesekbe, ha j61 keszltjuk el6 6ket, a fiatalokat is bevonhatjuk,

25

fejlesztve empatikus es problernarnegoldo keszseguket. A latottakat es atelteket ujra elemezve meglep6, uj szempontokat fedezhetUnk fel egy-egy jelenseg korbejarasa soran.

Ami rnagatol ertetodobb: kulturtorteneti programok adnanak lehetdseget a fiataloknak, hogy a tortenelrnl, irodalmi, es egveb ismereteiket u] rnegvllagltasba helvezzek, Az egyes korszakok drarnalrodalmanak irodalomtortenesszel, kulturtortenesszel egylitt vegzett feldolgozasa segitheti a klil6nb6z6 helyr61 szerzett inforrnaciok integralasat, es azok rnelvebb rogzfteset,

"MOZG6LEPCSOK"

A programban helyet kapnanak olyan lepcsdfokok, melyek klil6nbez6 forrnaban es tartalommal jelennenek meg a kulonbez6 korosztalvok szarnara, Ezek pedig a kovetkezok:

Beavato-szinnaz

A fiataloknak sz616 berletsorozat elernekent a berletes elcadasok kozt szerepelne egy beavato-szfnhazl eloadas, amely lehetoseget adna a fiataloknak, hogy egy irodalmi torzsanvaghoz kapcsol6d6 antik gorog drama ujszeru feldolgozasa mellett, (illetve azon keresztul] beteklntest nyerjenek egy-egy eldadas letrejottebe. A szlnhazl munka fazlsait tarnank fol a fiataloknak az el6keszitest61 a premierig, illetve a szineszek es egveb kozrermlkodok munkafolyamatait az els6 figvelrneztetdtcl az elcadas vegelg.

Az "eI6adas" szokvanvos m6don indulna a szfnhazterernben, de egy adott ponton atcsapna valami egeszen varatlan forrnaba es a szlnhaz [ellegebol ad6d6, meglep6 es megh6kkent6 m6don indltana el a nezdket (ez estben talan szerencsesebb resztvevokent aposztrofalni 6ket) a varhato "szinh6zi kalandtura" allomasalra. A csoportokra osztott resztvevok, szakemberek segftsegevel latogatnak vegig a kul6nboz6 staclokat. A dramaturgiai munkatol kezdve a tervez6i feladatokon, a rendez6i rnunkan, a pr6bafolyamat allomasain, a szcenikai megoldasokon, a [elmezraktaron, a fodrasztaron at a szinpadig vezet6 utat ismerhetnek meg interaktiv m6don ugy, hogy ok maguk is megtapasztalhassak: mi minden kell ahhoz, hogy letrejojjon az eloadas, amit a kalandtura vegen megneznek majd.

A szlnhazat elrnenvparkka varazsotva lehetoseget adnank a gyerekeknek arra, hogy a kesdbbiekben egeszen mas szemmel nezzenek egy-egy rnuveszetl alkotast. Egyedul a szlnhaz osszmilveszett jellege ad lehetoseget arra, hogy szinte az osszes kepzo-, es eldado-rnuveszetl ag kulisszatitkaiba bepillantast engedjlink. Az itt foly6, szerteagazo tevekenvsegek alkalmasak arra, hogy a kulonbozd erdeklodesf fiatalok figvelmet lekossek. A projekt komoly el6keszit6 munkat igenvel a szlnhaz munkatarsaitol es az 6sszes taraktol, de ugyanakkor lehetoseget teremt az oktatasi intezrnenvekkel es a

26

drarnapedagogusokkal val6 kapcsotatfelvetelre is. Ez a program szervesen kapcsol6dik az eloadornuveszeti-torvenv a miniszter altai felUgyelt koltsegvetesi fejezetb61 nvujthato kiemelten tarnogatando szlnhazi produkci6k koze. Szerencses lenne, ha a program eldkeszitesebe is bevonnank a diakonkormanvzatokat, a tanarokat, es a drarnapedagogusokat.

Paly6zGtok

A szinhaznak, ha szamit a fiatalabb generaciok erdeklodesere (es mi szarnltunk) figyelembe kell vennie azt a rnegvaltozott k6rnyezetet es gondolkodast, amelyben gyermekeink elnek es feln6nek. Ma mar nem eleg j61 eljatszani egy eloadast es maradand6 szlnhazi elmenvt adni a fiataloknak.

A szfnhaznak elo, es folyton megujulo, interaktfv kapcsolatot kell kialakftania nezoivel, es azokkal a gyerekekkel, akik, akar anyagi, akar mas okb61 meg nem sorolhat6k a nezdk koze. A ketoldalu kapcsolatok j6 terepe lehet egy j61 felepltett es soklranvu palvazatl rendszer. A mar emlftett osszrnuveszeti-jelleg m6dot adhat arra, hogy az egvmastol eltero erdekl6desu gyerekek flgvelrnet vegOI egy lranvba, a szlnhaz fele lranvltsuk.

Csak par pelda a lehetseges palvazatl iranvokbol:

.:. szinhazl targvu rajzpalyazat, akar az egyes eloadasokhoz kapcsolodoan, akar altalanosabb ternatikaval

.:. esszepalvazat, melynek eredrnenveit, akar a rnusorfuzetekben jelentetnenk meg, akar mas kladvanvokban, sajtoorganurnokban adhatnank kozre

.:. jelmez- es dlszlettervpalvazatok soran elkepzelheto, hogy olyan tehetsegeket fedezhetnenk fel, akiknek rnunkai, ert6 szakmai segltseggel meg is jelenhetnenek a szfnpadon

.:. a dramaturgiai munkat celzo palvazatok kllrasaval seglthetnenk a terOlet irant erdekloddket, hogy elmelyilltebb fogalmakat alkossanak a drarnai mfifa] torvenvszenisegelrol

.:. a varosban es a rnegveben muk6d6 diakszfnjatszo es amator szfnjatszo csoportok reszere kifrt palvazatok akar olyan produkci6kat is eredmenvezhetnek, melyek a musorrendbe illesztve megterrnekenvltoen hathatnak a szinhazban foly6szakmai munkara, es tovabb er6sfthetik a fiatalok erdeklodeset a szlnhaz lrant

.:. dramapalvazat: dramafro verseny: erdekes klserlet lenne a magukban tehetseget erzo fiataloknak meghirdetni egy olyan napot, ahol reggel egy ujsagclkk, aprohirdetes, vagy rovid hfr alapjan a resztvevok dramalrasba fognanak, delutan mar probalnak is a szinhaz szineszel az elkeszult jeleneteket, este pedig mar az uj rnuvek premiereit tarthatnank

A palvazatoknal persze elengedhetetlen, hogy a beerkezett palvarnuveket erton dolgozzuk fel. Ez persze sajat erdekunk, hiszen megismerve azokat, rengeteg ertekes, a napi rnunkaba beepithetd elemet es lnforrnaciot talalhatunk, melyeket mind a fiataloknak sz616 programban, mind egveb munkaink soran hasznosfthatunk. A palvazok pedig a slkerelrnenven es az esetleges palvadljakon tul publicitast

27

nyerhetnek mediapartnereinken keresztul, valamint szakmai kapcsolatot eplthetnek a szlnhaz szekernbergardaiaval. es azon keresztUI szakmai egvuttrruikodd partnereinkkel.

A szakmai eldkeszltettsegen tul a program egeszenek egyik legfontosabb plllere a szernelves [elenlet. A tarsulat es a teljes szakernbergarda (kellekestol a fodraszig, ugyel6t61 az igazgatoig, tervez6t61 a dramaturgig) szernelves [elenlete. Azt szeretnern elernl, hogy mikor nezokent belepnek a szlnhazba a fiatalok, mindig talalkozhassanak valakivel, akit mar ismernek, akihez valamilyen szintG szernetves kotodessel birnak. Hogy otthon erezhessek magukat a szinhazban.

Gyerek- es ijjUs6gi darabok

-.

,

>- Negyszoglet(J kerekerdo (lazar Ervin)

>- Csal6ka Peter (We6res Sandor)

>- Hamupipoke (Romhanyi J.)

>- Pal utcal fiuk ( Molnar F.)

>- Emil es a detektivek ( E. Kastner)

>- Tom Sawyer ( M. Twain- Zahora -Heilig G.)

>- Kiralyfi es koldus (M. Twain, Zalan T.)

>- AndrokJesz es az orosz/an (G.B. Shaw)

>- Trainspotting (I. Welsh- H.Gibson)

>- Ketba/kezes varazs/6 (Bekes P.)

>- La Fontaine, Ludas MatyiJr., Aladdin (Kszel A.)

>- Alice Csodaorszagban (L. Caroll)

>- Di6toro (Zalan T.- Huzella P.)

>- RogvEst Mini -interaktiv mesejatek, RogvEst (Mornentan Tarsulat)

MEGHfVOTT ELOAOAsOK

A ket koprodukcios, zenes eldadas es negv sajat bemutato mellett a masik ket szlnleloadast a regie szlnhazalbcl valasztanam ki: a szekesfehervari, a veszprernl es a gyori intezmenvekbdl,

A videki szlnhazaknal jellemz6en egy evadon at [atsszak a darabokat, pedig egvik-rnaslk rnegerdernelne, hogy tovabb eletben maradjon. Ehhez szeretnek segltseget nvujtanl, Emellett azonban nem elhanvagolhato, hogy meghivott eloadasok szerepeltetesevel, javal kevesebb anyagi ratorditassal nyerhetUnk magas szlnvonalu eloadasokat, hiszen nines bekerulesl koltseg. Sot, zsakbarnacska sines, mert mar elkeszult es "bizonyitott" eloadasokat hivnank meg.

Fontos kitetelnek tartom, hogy az evad be~letes eldadasain tul, gondot forditsunk a hataron tull magyar szinhazak vendegjatekara is.

28

Mindez, persze, az intezrnenv atvllagttasa utan a vales altapot isrnereteben, a piackutatas eredrnenveit elemezve, a munkatarsakkal kialakftott strategla menten, a megfelel6 id6intervallumban es arpolitlkaval kerulne bevezetesre.

A Jaszai Mari Szlnhaznak ki kell hasznalnla a f6varoshoz vale kozelseget. Ha id6ben, el6re tervezve, korrekt, kolcsonosen elonvos szerzodessel, vonzo felkerest tudunk adni, a legnevesebb rnuveszek valtalnt fogjak a fellepest. Emellett torekedni kell egy olyan tarsulat klalakttasara, ami magas muveszi szinvonalon, emberileg es anyagilag megbecsulve vegzi a dolgat.

29

VALLALAs

Palyazatom pozitiv elblralasa eseten valla 10m, hogy a sajat bemutat6ink diszlet-, jelmez terveinek elkeszitesere elsdsorban a Kepzomuveszeti Egyetem vegzos hallgat6it kerem fel, a diploma rnunkajuk kereteben. Ugye nem nehez elkepzelnl, hogy ezek a fiatalok, milyen miniSsegben, akarattal, fantazlaval dolgoznak egy-egy dlplomamunkan, amely onmagaban, olyan muveszi ertekkel bir, ami penzben nem kifejezheto?! Raadasul, nem keveset konnyit a produkci6k koltsegen!

Nem eplthetlink masra csak a dolgozni akar6, de jelen pillanatban lehetdseget nelkul6zo, tehetseges, az allarn altai sok rnllllo forlntert kitanftott, nvltott, friss szernleletu fiatal rrulveszekre.

Az Egyetem egyik tanaratol hallottam szornoruan, hogy .rnegvek a rnunkanelkull kepzdbe", Ez a program, vallalas, segiti a fiatal dlszlet-, jelrneztervezdk szakmai verkeringesbe val6 bekeruleset: es fenntartja a megrendelot oldal: rendezok tervszeru, eloregondolkod6, atgondolt es nyitott szernleletrnodjat. A nvltottsag kucsfontossagu a muveszetben, nem mtikodtethet minket a rnegszokas, a kenvelern, a belterjesseg.

Uj impulzusok nelkul nem lesz mit tovabb adnunk. Ha nem teszunk valamit, fenn all a veszelve, hogy teljes mtlvesz-generaciok tOnnek el a tetlensegben. A program kldolgozasat terrneszetesen a Kepzomuveszetl Egyetemmel szorosan egvuttmdkodve kepzelem el.

30

A JASZAI MARl NEPHAZ .

Tatabanva, buszke banvaszrnultjaval - az ipari varos hagvomanvalnak tiszteletben tartasa mellett =. a valtozas es a fejl6des korat eli. Az lskolavaros, a befektet6i celpont lehetdsegelvel egy viragzo megyeki:izpont kialakltasat teszi lehetove. Eppen ezert, az ujonnan elkeszult szfnhazepuletnek kulturalls kozpontkent kell szolgalnia a varos, valtozo lgenveit, Meghozza egy olyan rnultlfunkcionalls kozcssegl terkent, amelynek speclalltasa elter a tatabanvai Kozrmlvelddes Haza tevekenvsegetot.

Egyfajta proflltisztltassal a varos kulturalis kozpontjava kell valnia, mely minden tekintetben a minoseget jelenti. A konvvtar, a Filharmonikus Zenekar, Vegyeskar, a Banvasz Neptanc Egyuttes, a Kepzdmflveszetl Kor, a Fantazia Muhely, a kiallitasok, es a szlnhazi eloadasok ennek e eel egvsegekent kell, hogy megjelenjenek. Nem az a feladatunk, hogy harcoljunk a F6varos kozelsege ellen - hiszen ez ertelrnetlen lenne -, hanem egy olyan centrum letrehozasan kell dolgoznunk, ami megteremti annak a lehetcseget, hogy a kulturara ehes nezok itt is rnegtalaljak az lgenvelket,

Fontosnak tartom, hogy a ki:ivetkez6 daturnok, kiemelt programokkal keruljenek be a varosl nagvrendezvenvek koze:

.:. Magyar Kultura Napja - [anuar 22.,

.:. Szfnhazi Vilagnap - rnarclus 27.,

.:. Kolteszet Napja - aprllis 11.,

.:. Tanc Vilagnapja - aprllls 29.,

.:. Magyar Drama Napja - szeptember 21.,

.:. Zenei Vilagnap - okt6ber 01.

Ezekre minden evben kiemelt figyelemmel keszulnenk, hogy melton unnepelhessuk ezeket az esernenveket. (Peldaul: Tanc Vilagnapi Gala, melyre a varosban es a meqyeben alkoto es muk6d6 meqnatarozo tanc- es mozqasmiiveszet! egyOttesek, esoportok egy-egy produkei6jat hivntink meg, neves venaeqmiiveszekke! emelve a masor !enyet. Jlyenre eddig meg nem volt pelda.MeghatiJrot6nak tartan6nk, hogy egy evben egyszer, egy szfnpadon kozosen adhassanak sz6mot az etveqzett munk6jukr61 es az esetleges uj produkci6jukr6/.)

Tovabb! esemenyek sematikus [elsorokiso:

.:. Hetvegi Jatszohazas fogtalkozasokat szerveznenk a Kepzomuvesz Ki:ir es a Fantazla Muhely kozrernukodesevel, A gyerekek itt [atekos, interaktfv forrnaban tanulhatjak meg a babkeszites, maszk-keszftes es egveb technikak fortelvait .

• :. A felujitott epulet helvszineul szolgalhat kUli:inbi:izo, varosl jelentosegu esernenvek (Peldaul:

Yaros Balia, Vallalkozok Balja) megtartasara .

• :. tehetoseget blztosltanank a kongresszusokat, konferenciakat szervez6 cegeknek, hogy konferenclalkat, rendezvenyeiket tartsak az epuletben .

• :. A Banyasznap - melyet hagvomanvosan a Szinhaz szervez - ujra a regl tradfci6knak megfelel6, igenves kontoset oltene magara. Megszuntetnenk a bazarl kirakodovasarl hangulatot es lgenves

31

nepmuveszeti kirakodovasarral kotnenk egybe, amely rnelldl terrneszetesen a kulturalls programok sem hianvozhatnak, Ez az Unnepnap is az egyik legmegfelelobb lehetosege, hogy a varosban es a rnegveben alkot6 mtlveszetl csoportok produkci6jukat bemutathassak a nagvkozonsegnek.

Emellett a 21.szazadi technikat segltsegul hiwa,a kor szellernenek megfeleloen, a val6s terbol a virtualis terbe transzformalva az lntezrnenvben letrejovo ertekeket, olyan es annyi .fogvasztohoz" juttathatjuk el, arnlrcl korabban meg csak almodnl sem rnertunk. A Jaszal Mari Szinhaz,Nephaz kulturalls erdforrasalra tamaszkodva letrehozhatjuk Magyarorszag elsa online Muveszetek Hazat.

Ennek kereteben az alabbl "szerkesztosegek" rntikodhetnenek:

.:. Online kultur61is magazin es a vil6g elsa blog-irodalmi folyoirata:

A blog-irodalom egyre gazdagabb kincseibdl meritve, az online tarsadatom klvansagalt figyelembe veve, a digitalis ter egvedulallo lnteraktlvltasat klhasznalva, szinte pillanatr61-pillanatra kozosen szerkesztve a tartalmat,egy kozos.megis szernelves, kortars kulturalis entltas tererntcdne .

• :. Online TV. :

A vorosrnartv Szinhazzal, fentebb emlitett szakmai egvuttmakodes folvtan olyan technikai ( 4 db Sony Hd kamera, alivanvzat es kamera-pozicionalasi eszkozok, Macintosh-AVID vagokiallasok, stb.) es szakertoi hatter allhat Szinhazunk rendelkezesere, amilyet a nyugat-eur6pai professzionelis rnusorszorok mondhatnak rnagukenak. Igy, tulajdonkeppen barrnilven rnozgokepes mOfajban ertekes produktumot hozhatunk letre .

• :. Online radio:

Kortars mtiveszekkel (ir6,k6Ito,zenesz,kepzomOvesz,szinhazcsinaI6) keszltene riportokat.

A Jaszai Mari Szlnhazban a felolvas6 szlnhazl sorozatban elhangz6 mOveket rogzitve, radiojatekot sugarozna,

A blogirodalom remekeit a Szlnhaz mflveszeinek drarnatizalt lnterpretaciojaban tenne hallhatova. Kizarolag kortars zenet [atszana .

• :. Online irodalmi, szlntuu! j6tekok

.:. Online galeria

Digitalis kepzdrmiveszeti alkotasok bemutatasa.

32

IGAZGATOI FElADATKOROK

~ Tervezes
~ Szervezes
~ Operativ lranvitas
~ Ellenorzes
~ Tovabbkepzes
~ PR Az lranvitasi- es mukodtetesi koncepci6m alapelve, hogy rneghatarozza es szetvalasztja az alaptevekenvseget es a kiszolgal6 tevekenysegeket.

Az alaptevekenvseghez szukseges, magas rnuveszi es szakmai sztnvonalu mukodtetes esszerusftese utan, a felszabadul6 szabad eroforrasokat onall6, uzletileg ertelmezheto szolgaltataskent szeretnenk hasznositani.

A hasznosulashoz igvekszlmk felterkepezni es ertelmezni erossegeinket es lehetosegeinket, illetve megtalalni azokat a partnereket, akikkel egvuttrnukodve a terrneszetes szlnergiak okan, terveinket megval6sithatjuk, kltuzott celjainkat elerhetjiik.

Fejleszteseinket, beruhazasalnkat szinten ennek jegveben hajtjuk vegre.

TERVEZES

Mivel Szlnhazunk kozeppontjaban a szinesz all, ezert a tervezes egyik legfontosabb teruletenek a tarsulatepitest tartom.

A drarnai rnuvek altai tamasztott kovetelmenvek alakltottak ki a hagvornanvos szinhaz! szerepkordket. Az igazgat6 legfontosabb feladata ezert, a tarsulati letszam szerepkorok szerinti optlmallzalasa.

Az eldkeszltes egveb teruletein is fontos szerepet szanok a menedzsment osszes tagjanak. A szervezeti egvsegek vezetoinek tapasztalatat es velernenvet nem lehet figyelmen kiviil hagyni. Ugyanakkor, a fenntart6t is biztatnarn arra, hogy elvarasalt vilagos es kovethetd formaban mlndenkepp fogalmazza meg.

A tervezes fazisalba a Szfnhaz munkatarsain, es a kUiso tanacsadokon tul a kozonseget is bevonnam. Meg kell talalnl a lehetdseget, hogy a szlnhazba [arok mar a tervektdl kezdve magukenak erezhessek a Szlnhaz egeszet. Erre leglnkabb a rnusorterv es a kulonbozo programok klalakitasaban latok lehetoseget.

33

SZERVEZES

A szervezesi feladatokkal kapcsolatban elsodlegesnek tartom a Szervezeti Muk6desi Szabalvzat atvizsgalasat, es az arra vonatkozo, a fenntartoval egyeztetett esetleges valtoztatasalt. A szfnhazl menedzsment hatekonv mukodese ugyanis nagyban javithatja az lntezmenv rnunkajat,

I i

"

A jelenlegi szervezeti feiepites helyett szerencsesebbnek tartanek egy atgondoltabb es hatekonvabb, projektszernlelettl strukturat.

Megblzatasom eseten, olyan szakmai partnereket es szervezeteket vonnek be a szervezeti atviiagltasba, akiknek tapasztalata, es szakmai szfnvonala garancia lehet a hatekonvabb rmlkodes kialitasara.

Persze a legatgondoltabb szervezet sem mutathat komoly eredrnenveket, ha nem ratermett szakemberek milkodtetik azt. Munkatarsalrn kivalasztasanal is alkalmaznarn a palyazati rendszert. Ez nvujthat garanciat arra, hogy olyan vezetdi garda iranvltsa a Szinhazat, amely a siker egyik zaloga lehet.

Erdemes ujra gondolni a gazdasagi vezetc5 szerepet, Neki kell gondoskodnia arrol, hogy a tervek osszhangba kerOljenek a gazdasagl lehetdsegekkel. Jo szlnhazat sokfelekeppen lehet "csinalni", hiszen a rendelkezesre allo "nyersanyagok" (irodalmi rntlvek es emberi eroforras) szinte hatartalan volta, erre szarnos lehetoseget ad, de a gazdasagi vezeto feladatai kozt a legfontosabb, hogy csak olyan almok induljanak el a rnegvalositas fazlsal fele, melyek aztan testet is 6lthetnek.

Az lgazgato szervezesi feladatai kozt szinten fontos helyet foglal el a szakmai es gazdasagi egyilttmukodc5k es partnerek bevonasa. Ezeken a terOleteken meghatarozo szerepe van a szemelves kontaktusoknak. Meglevd kapcsolati tdkernet mindenkepp a Szlnhaz szolgalataba allltanam, es ezt vezeto rnunkatarsalmtol is elvarnarn. E terOleten rnlndenkepp keresni kell az uj lehetosegeket a rneglevd partnerek rnegtartasa mellett.

Szandekaim kozt szerepel olyan regi6s egyilttmukodesek klalakltasa, melyek peldaertekuek lehetnek a jelenlegi szlnhazi struktura mukcdesi nehezsegekkel kOzdo terOletein. A szekesfehervarl, veszpremi es a gyori szinhaz rnindenkepp a lehetseges partnerek kozt szerepel, de meg kell vlzsgalnl a kornvek nyari szlnhazaival, fesztivaljaival valo egvuttmukodes lehetdsegeit is. VelOk mind evad kozben, mind a nvarl ldoszakban kozosen valoslthatunk meg olyan programokat, amelyek eddig nem szerepeltek a varos, a megye, es a regie kulturalis klnalataban,

OPERATfv IRANVfTAs

Az operativ iranyitas teruleten is fontos szerepet szannek a vezetol gardanak, ugyanakkor blztositanam azt is, hogy a Tarsulat es a Szinhaz rnunkatarsai kialakltsak, es hatekonvan rnukodtethessek azokat a testOleteket (K6zalkalmazotti Tanacs, egveb forurnok}, amelyek biztosltjak a vezetdseggel es az igazgatoval valo ketoldalu kommunikaciot.

34

Nem gondolom, hogy az igazgat6 egvszemelvi feleloskent jogot formalhatna arra, hogy elkepzeleseit minden es mindenki elleneben, kontroll nelkul veghezvigve. Erre egvebkent sem jellemem, sem az altalam vallott ertekrend, sem eddigi tapasztalataim nem predesztinalnak. Hiszek ugyanakkor abban, hogy az igazgat6 feladata, hogy a teruleti vezet6k javaslatait minden szempontb61 atvlzsgalva, azokat integralva kijelolje azon lranvokat, melyek mind szernelves rneggvozcdesevel, mind az intezmenv, es a fenntart6 j61 felfogott erdekelvel egybeesnek.

Ki kell alakitani, illetve er6siteni kell a szervezeti egysegek koztl lnformaclecseret, Meg kell hatarozni, hogy a teruleti vezetOk milyen rendszerben szamolnak be tevekenvsegukrdl (napi, heti es havi riportok}, valamint tlsztazni kell az ala-, fi:>ie-, es mellerendeltsegi viszonyokat.

E teruleten is kiemelt szerepe lehet a gazdasagi iranvitasnak, ezert a legfontosabb a kiadasi es beveteli oldal napi nyomon kovetese, es lrasban val6 elszarnoltatasa.

ELLENORZES

Elsokent itt is a gazdasagi folyamatok es a fenntartassal kapcsolatos kladasok ellendrzeset ernelnern ki, hiszen csak ezek szoros nyomon kovetese teszi lehetove, hogy a fenntart6 fele is kialakithassuk a rendszeres beszarnolas strukturiijat.

Ugyanakkor kiemelten kezelnern a muveszeti tertileten val6 ellenorzest es szarnonkerest, Erre a teruletre tobbnvire azt rnondjak, hogy kuls6 szernlelo szarnara megltelhetetlenek az elert eredrnenvek, es azok megltelese mindig vegletesen szubjektiv. Ezzel nem ertek egyet. A terulet igenis ellen6rizhet6! Ehhez persze tudnunk kelt mit kerunk szamon, vagyis terveznunk kell. Az ilyen jellegu terveket, es azok szarnonkereset, ellendrzeset kiemelten kezelnern.

Mar csak azert is celravezeto, ha rnegtervezzuk, mit szeretnenk majd latni a premieren (es az utols6 aldadesonl, mert igy ertekesebb es hasznalhatobb kovetkezteteseket vonhatunk Ie rnunkank helvessegere vonatkoz6an.

Egy-egy eloadasnak ugvanugv meg kell fogalmaznia sajat kUldeteset es jovokepet, mint barrnelv rnagara valamit ad6 szervezetnek, igy Szinhazunknak is. Az eloadasnak, mint onallo projektnek legfObb vezet6je a rendezd, 6 fogja ossze a szfneszek, a tervez6k, es egveb kozrermlkoddk munkajat a pr6baid6szak folvaman, ezert elvaras-rendszerenek lenyomatai kitorolhetetlenul megmutatkoznak majd az eloadason.

Az elvarasok rendszere pedig tobbe-kevesbe elc5re megfogalmazhat6, meg akkor is, ha a muveszl alkot6folyamat - jobb esetben - rengeteg, el6re nem lathato momentumot rejtegethet.

Megfogalmazhat6 celok: az eloadas misszi6ja es vizi6ja, a metodika, melyet a pr6bak soran a rendezd alkalmaz, a pr6bafolyamat hossza, es allomasal, az egyes produkci6kt61 elviirhat6 eldadasszam, es szarnos mas elem, igy ezeket a produkci6 el6keszit6 szakaszaban rntndenkepp megk6vetelem a rendezoktdl. Termeszetes kovetelmeny a reszletes szereposztas, a diszlet es jelmeztervek, a varhato

35

produkci6s koltsegek, hiszen csak ezek ismereteben tervezheto egy eloadas elkeszultenek kiadasi oldala.

Ami legalabb ilyen fontos: a tervek pontos ismerete biztosfthatja, hogy a bevetefi oldalon is megfogalmazhassunk terveket, majd elerhessunk eredmenveket. A tervek biztosithatjak, hogy a fentebb mar emlitett eldkeszlto szakaszban megkereshessuk a potencialis tarnogatokat es egveb iizleti partnereket, majd erdemi targvalasokat folytassunk azokkal.

I

.J

A tervezes, es szarnonkeres rendszere, persze nem csak forintokban merhetd hasznot hoz. A mtiveszl munka is csak akkor ertekelheto, ha tudjuk, mit szandekoztunk letrehozni. Az eloadas elkeszulte utan, csak a tervek isrnereteben rnlndsltheto a kesz rnfi, es csak a tervek tukreben elvegzett ertekeles adhat visszacsatolast a tovabbl alkot6i lranvokhoz, vagy lranvvaltasokhoz.

TovABBKEPZES

Az altalunk megfogalmazott misszi6nak csak akkor tehetlink eleget, ha lehetove tesszuk, hogy rmlveszelnk meglsmerhessek a vllagszfnhazi trendeket, es lehetoseget kapjanak az azokban val6 jartassag rnegszerzesere. Ennek zalogai lehetnek a nemzetkezl csereprogramok kereteben megval6sftott tanulrnanvutak, workshop-ok, kiilfoldi vendegrendezok, szerzok es produkci6k rneghfvasa, valamint a testvervarosl kapcsolatok uj retegei.

Az atapkeszsegek szinten tartasa mellett nem hanyagolhatjuk el a [arulekos keszsegek, enek es tanctudas, hangszeres keszsegek, zenei ismeretek rnegszerzeset es karbantartasat, valamint a kortars irodalomban val6 [artassagot sem.

A hatekonv menedzsment is csak akkor felelhet meg az elvarasoknak, ha folyamatosan blztosftjuk, hogy a gyakran valtozo jogi es gazdasagi szabalvzok adta feladatokat naprakesz tudasanvag birtokaban oldhassa meg. Az errol val6 gondoskodas termeszetes kovetelmenv,

PR

Szamos javftanival6t latok a kulso es a belso PR teren is, de ez a teriilet olyan szorosan osszefugg a marketing rnunkaval, hogy jobbnak latom a ketto egylittes targvalasat a gazdalkodasr61 sz616 fejezetben.

Itt csak az uj sajt6kapcsolatok es rnediapartnerek rnegnvereset, valamint a rneglevokkel val6 hatekonvabb kapcsolat kleplteset emelnern ki.

Nem korlatozhatjuk sajtomegjeleneseinket a premiereket megelozo idoszakral EI kell ernunk, hogy folyamatosan jelen legviink a rnedlurnokban, legfdkepp azokban amelyeknek feltetelezett celkozonsege

36

egybeesik a Szinhazeval, Kiernelnern a fiatalokat celzo internetes portalokat, es az orszagos sajtoorganurnokat. Nem hagyhatjuk figyelmen kivul a televlzlo rneghatarozo szerepet, de figvelnunk kell a fogvasztasi trendek valtozasaira, amelyek rnindlnkabb eloterbe helyezik az online mediat, valamint a napilapokkal szemben a hetilapokat. EI kell ernunk, hogy produkcioink es muveszeink ezekben is megjelenesi lehetoseghez jussanak.

tegalabb ilyen fontos: a bels6 kommuntkacle. Nem varhato el a Szlnhazban dolgozoktol, hogy olyan lntezmenvl, es vezet6i szandekokkal azonosuljanak, amikr61 csak kodos sejteseik vannak.

Csak akkor mutathatunk kifele egvseges kepet, es csak akkor j6het letre jo munkahangulat az intezrnenven belul, ha a Tarsulat es az osszes rnunkatars megismeri a Szlnhaz celjait.

37

GAZDALKODAs .

Gazdalkodas alatt nem pusztan a penziigyi folyamatok vezerleset ertern, hanem a rendelkezesunkre all6 osszes erdfcrrassal vale gazdalkodast. Ezek koze tartoznak az anyagiak mellett: a rendelkezesunkre allo szellemi toke, az altaluk elerhetd lehetosegek, a human eroforras, a kapcsolati toke, es minden mas eszkoz, amit celjaink elerese erdekeben felhasznalhatunk,

Az lntezrnenv penziigyi tervet, az atvilagitas, az ertekesitesi es mukodesi terv veglegesitese utan keszithetjiik el, mind hagyomanyos penziigyi szernleletben, mind cash-flow rendszerben. Erdemes lenne penzugvi tervet keszltenl mind a gazdasagi ev, mind szlnhazi evad vonatkozasaban, akar hosszabb tavra is. Az elsa ket gazdasagl eyre havi bontassal, a tovabbi evekre negvedeves bontassal.

A penzugvi tervezes alapveto szempontjai: a raclonalltas, betarthatosag, es ellenorizhetoseg.

Erdemes az elsa perctcl komoly kontrolling folyamatokat terveznunk, melyek alkalmasak, mind a penzugyi terv ellenorzesere, mind a gazdalkodas ellenorzesere, de ezeken tulrnenoen a produkci6k letrehozasl koltsegeinek esszertisitesere is. fgy vallalhato, hogy a fenntarto Onkormanyzat reszere reszletes, es atteklntheto beszarnolokat, [elanteseket keszitunk.

A beszamolo nem a vegzett tevekenvseg szubjektiv minosltese, hanem a rendelkezesre 13116 tenvek es adatok, a bevetelek es kladasok, az elert nezoszarnok, a nezai velernenvek, sajtornegjelenesek, kritikai visszhang, a megszerzett szakmai dfjak es ellsmeresek, valamint egveb elemek tenvszeni felsorolasa, mely eldsegfti, hogy az arra hivatottak megltelhessek az intezrnenv rnukodeset.

Ahhoz, hogy folterkepezzuk, milyen ercforrasok birtokaban van a Szinhaz, lehetove kell tenni annak minel szelesebb ki:iru atvilagltasat, Az atvilagitas szempontjai a kovetkezok:

.:. Elsa es legfontosabb teendd a Szfnhaz gazdasagi helvzetenek rneglsrnerese. penziigyi es jogi atvilagltasa. Az atvilagltas soran feltarjuk a szinhaz gazdalkodasiinak gyenge pontjait, az esetleges rejtett kotelezettsegeket, az eszkozok piaci erteket nyilvantartasi ertekiikhoz kepest, es mas teruleteket.

.:. vizsgalatakor velemenvezni kell a jogszabalyi eloirasok es a szakmai kovetelrnenvek e rvenvesuleset .

• :. Az atvilagltas [ellegf vizsgalatok kereteben foglalkozni kell a szinhaz szervezeti felepitesevel, ugyrendjevel, szabalvzatalval, ezek funkcionalltasaval, mukodesevel: a koltsegvetes tervezesi rendszerevel: a sziimviteli es beszamolasl tevekenvseggel.

Az atvllagltast kbvetOen, annak eredrnenve alapjan fel lehet terkepezni a rovid es hosszu tavu lehetosegeket. Amennyiben szukseges, erdernes atgondolnl az egyes munkakorokhoz tartoz6 feladat- es hataskoroket, az ertekesltesi rendszert, a marketing strategiat, a munkaerd politl kat valamint erdernes megtervezni a mtikodes atszervezeset.

38

A koltsegcsokkentes erdekeben meg kelt vlzsgalnl, hogy mely tevekenyseget lehet kiszervezni, illetve helyi, a mar emlitett koprodukci6s, vagy regionalis egvuttrnukodesek kereteben megosztani mas intezrnenvekkel, illetve at kell vlzsgalni, hogy a mar kiszervezett tevekenvsegek teren elerheto-e tovabbi opttrnalizalas. Kiernelendd itt a produkci6k eloailitasi koltsegeinek jelentos hanvadat kitevc diszlet-, es jelmezkoltseg.

Meg kell vlzsgalni, hogy mik6zben a Szlnhaz alapfeladatara, a szlnhazi eloadasok letrehozasara, bernutatasara es [atszasara osszpontoslt, mely tevekenvseget erdernes olyan kulso cegekre biznunk, amelyek kello tapasztalattal es referenciaval rendelkeznek ahhoz, hogy a szukseges szinvonalon vegezzek el a tevekenvsegeket.

A klszervezes legfontosabb tndltekal a kovetkezok lehetnek:

o a kGlso szervezet oles6bban vegzl el a rnunkat

o a kGlso szervezet hatekonvabban vegzi el a munkat

o a tevekenvseg vegzesehez nines elegendo beruhazasi forras

o nines rnegfelelo szakkepesitesf munkatars

o letszamcsokkentes miatti kenvszer

A kiszervezes esteben terrneszetesen ugyanazt az eljarast kell alkalmaznunk, mint barrnelv mas szolgaltatas rnegrendelese eseteben, Ennek elemei a kovetkezok: az igenyek felrnerese, iIIetve kiszamltasa, a flnanszlrozasl forrasok hozzarendelese, a szallit6i piac meglsmerese, a lehetseges szallftok kivalasztasi szempontjainak meghatarozasa, ajanlatok bekerese a klvalasztott szallft6kt61, az ajanlatok ertekelese, vegul pedig a szerzodeskotes.

Emellett erdernes megvizsgalni a szervezeti felepttest, a vezetes rendszeret is.

Fe/56 vezetes

o A strategiai tervek elckeszftese, elfogadasa: az operativ dontesek csucsszerve

o A Szlnhaz rnunkajanak rendszeres es folyamatos ertekelese

o Kapcsolattartas a fenntart6 Onkormanvzat kepvlseldlvel

o Az evadra vonatkozo, es a havi rmlsorterv elfogadasa

o Az intezmenvi diplomacla rnenedzselese

o A Szinhaz penzugvelnek, gazdalkodasanak tervezese, iranyitasa, felGgyelete

MOveszeti vezetes

o Eves mtlsorterv osszeallltasa

o Havi rnusorrend kialakltasa

o A rnuveszeti munka folyamatos ertekelese [egveni es esapatmunka)

o Tarsulatgondozas (javaslatot tesz a kovetkazo evad tarsulatl szerzodeseivel kapcsolatban, gondoskodik a tovabbkepzes lebetdsegeirol, stb.)

o A Szinhaz kreativ anyagainak elkeszltese

39

Marketing ironvitas

o A Szinhaz eves marketing tervenek elkeszltese

o Az intezrnenv beveteleinek rnaximalizalasa, feladatainak ellatasa erdekeben

o Az intezmenv ertekesltesl strateglajanak kldolgozasa

o Jegvertekesites

o Szponzoracio, rnecenatura, barterek

PR es kommunikocio

o A Szlnhaz eves, a marketing tervre epul6, bels6 es kuls6 komrnunikacios strategiajanak

kldolgozasa

o Javaslat a media barterekre

o Allando kapcsolattartas az irott- es elektronikus rnedlurnokkal

o PR es kornmunlkaclos anyagok elkeszttese

o PR es kornrnunlkaclos esernenvek szervezese

Penziiqvi vezetes

o A szinhazi evad strateglal tervehez, es a penzugyi ev kivanalrnalhoz igazodo, atfogo penzugvi terv

elkeszftese

o Az egyes projektek penzugyi terveinek elkeszltese

o A gazdalkodas felugvelete

o Penzugyi beszarnolok keszltese a fels6 vezetes, a fenntart6, es az allami szervek fele

o A szarnvltel rnegszervezese, bonvolltasa, ellenorzese

o A kiadasok es bevetelek folyamatos kontrollja

Muszaki vezetes

o Muveszeti kiszolgalo tevekenvseg

o Uzerneltetesi feladatok tervezese, es teljes k6ru lranvttasa

Nagy hangsulvt fektetnek a folyamatok nyomon kovetesere. A reszfolvarnatok id6szakos ellendrzesevel kepzelheto csak el, hogy a bels6 szervezettseg, a szervezeti komrnunikacio, es a feladatrnegosztas a kituzott celok elereset segjtsek. A feladataink ellatasaban bek6vetkez6 reszleges, vagy nagyobb rnerteku zavaroknak nem csak befele mutate hatasai vannak. Azok ugyanugy akadalvozzak a Szlnhaz kulso kapcsolatrendszerenek fejlesztesi lehetosegeit is, azaz sztlkitik a kozonseg, a nezok, az esetleges mecenasok, szponzorok koret.

40

A feladatok es vallalasok pontos ismerete, az ewel megteremtett lehetcseg azok pontos vegrehajtasara az egyes teruletekre nezve rnagablztossagot es motlvaclot von maga utan, amely, mar rovidtavon is erzekelheto hatassal bir a szervezetfejlesztesre, a hurnanpolitikara, a marketing rnunkara es a belsoes kulso kommunikaci6 terOleteire is.

A folyamatok nyomon kovetese, auditalasa az arculat teren is nagyon fontos. Meg kell talatnunk a lehetoseget, hogy a Szinhaz blrnevet befolvasolo eroforrasok tenvleges helvzeterol is meggy6z6djOnk. Csak igy hangolhatjuk ossze az epulet, a rnedia-megjelenesek, es kapcsolodo programjaink arculatat a Tarsulat es a szinpadra allltott darabok altai kepviselt uzenettel,

A gazdalkodas fontos eleme a sajtokapcsolatokkal, es a megjelenesi lehetosegekkel vale gazdalkodas, Ez a terulet mlndenkepp fejlesztesre szorul.

Egy kulturalis intezrnenv PR- es marketing strategiaja elsosorban a piaci igenyek kiszolgalasara, iIIetve azok alakltasara hivatott. Mindehhez szukseges a piaci es tarsadalrnl viszonyok, mutat6k es szokasok pontos ismerete, merlegelese es feldolgozasa. A palvazatomban talalhato marketing es PR elkepzelesek a szlnhaz latogatottsaganak nove lese es sikeresse tete Ie mellett, egy legalabb ennyire fontos celt szolgalnak: sajat, megelheto, szerethet6, atlathato, es megismerend6 teatrumrna tenni Tatabanva, a regie, s6t, egesz Magvarorszag szarnara a Jaszai Mari Szlnhazat,

41

PR- ES MARKETINGAKTIVITAs ,

Az intezrnenv marketlngaktlvltasa egvreszrol a piac elemzesebol, masreszrdl annak befolyasolasab61 all, mely befolvasolasra marketing, es marketlngkommunlkackis eszkozok allnak rendelkezesilnkre. A marketingeszk6z6k koze tartoznak t6bbek kozt maguk a produkci6k, azok rninosege es valaszteka, a [egvar, es az ertekesltesi halozat, A rnarketingkomrnunikacio eszk6zei pedig a k6zvetlen es k6zvetett befolvasolas, az image-politika, a reklarn es a szernelves rneggvozes.

PIACELEMZES

EI- es megkerulhetetlen alapplllere a sikeres PR- es marketing strategianak a piacelernzes, Kulturalis lntezrnenv eseteben ez a terulet, reglo kulturafogvasztolrol, azaz a kulturalis produkci6k felvevoplacarol, illetve, annak tanulrnanvozasarol sz61. Ahhoz, hogy megismerjuk a potencialis- es a realls kozonseget: annak szokasait, preferenciait, egveb szorakozasi lehetosegelt, rafordltasi hataralt, kiemelten fontosak az alabbi adatok es felmeresek osszefuggesel:

.:. Regionalls- es helyi atlagkeresetek

.:. szorakozasra koltott 6sszeg, havi bontasban

.:. A szorakozas alternativai, lehetdsegei varosl, helyi es regionalls szinten - Ezen lehetosegek kihasznaltsaga (veletlenszeru, vagy orlentalt megkereses alapjan)

.:. Iskolazottsag szerinti klkapcsolodasi szokasok

.:. Kikapcsolodasi szokasok kor szerinti tagolodas alapjan

PIACBEFOLVAsOLAs

A piaci kereslet befolvasolasa teren, celunk es erdekunk a szorakozasi lehetoseget rnashol keresok (vagy a meg csak nem is keresdk) reszere, olyan klkapcsolodasi lehetosegeket nyujtani, ami a PR- es marketing rnegtalalasok kovetkezteben, szarnukra egvaltalan nem idegen, sot vagvnak azok megismeresukre. Egvszeruen fogalmazva, a leheto legt6bb embert "bevonzani" a szinhazba.

Meg kell vizsgalnl, hogyan lehet a szolgaltatasokat meg plackepesebbe alakitani, illetve a hagvomanvos ertekesitesi csatornak es formak mellett milyen uj lehetosegeket erdemes bevezetni (jegvvasarlast ajandekutalvanv, pontgyujto kartvak, biank6 berlet, last minute jegy, stb.).

At kell gondolni a jelenlegi jegyarpolitikatl A berletesek megtartasa mellett, az also arsav valtozatlanul hagvasaval, az arkategorlak szamanak novelese, lehetseges es szukseges. Az arpollttkaban konkretan

42

meg kell hatarozni, hogy milyen jegvarakat allapitsunk meg ahhoz, hogy a Iehetd legnagyobb latogatottsagot megval6sfthassuk.

MARKETINGKOMMUNIKAClOS- ES MARKETING ESlKOlOK

Marketing strateglankat ket szinten kepzeljuk el. Eisosorban terrneszetesen a nezck Iranvaba szukseges kifejteni hatekonv marketing tevekenvseget. Masodsorban a szponzorok, tamogatok fele, A ket szint szuksegszeruen atfedi egvrnast.

Ertekesftesi tervunkben az alapvetd ertekesitesi forrnakon tul meg kell hataroznunk az egyeb ertekesitesl lehetdsegeket (online ertekesftesi strategla: berbeadas: reklarnfeluiet es egveb ertekesites: szinhazi relikvlak ertekesitese, [otekonvsagi felhasznalasa: egveb vallalkozasi tevekenvsegek, kavezo, k6nyvesbolt, stb.).

A mar bejaratott prom6ci6s feluletek mellett, u] opci6kat is fel kell klnalnunk partnereinknek. Az etoadasban akar diszletelemek, kellekek, butorok, akar jelmezek, mind-mind rnegjelenesi m6dot biztosithatnak egvuttrruikoddink szarnara, igy ezen elemek beszerzese - tamogatok eseten - nem a kiadasi oldalt terhelik. Ahhoz, hogy ezeket az egvuttmukcddket felkutassuk, es a bemutat6ig a targvalasi folyamatok vegere erhessunk, j61 atgondolt es tervezett elokeszito szakaszra van szukseg.

KOlVETLEN BEFOLVAsOLAs

A mai, kulturalis produkci6-d6mpingben, nelkulozhetetlen a nyomtatott es elektronikus mediumokon keresztul tortenc altalanos-, illetve fokuszalt tajekoztatas, a reklam. A k6zvetlen befolvasolas e forrnajanak tobb feladatot is el kell latnla, Ezek a tajekoztatas, a figyelemfelkeltes, a klemeles, az intezmenyi-, szemely-, es produkci6- imazs atadasa es fckczasa.

A helyi, reglonatis es orszagos medlurnokkal torteno szoros egvuttmukodes lenvege az a kollegialitas, es szoros kapcsolat, amit felajanlunk, de el is varunk, Mindez szigoruan hangzik, de zokkenomentes, folyamatos es korrekt medlakapcselatokhoz vezet. A media a felUletet, mi a tartalmat nvujtjuk, igy a tartalmi keretek msghatarozasanak elsdbbseget rnindenfelekeppen megtartjuk. Mindez azt jelenti, hogy az eloadasokrol a Szinhaz sajat (alkalmi, vagy allando] stabja is keszlt mozgokepes anyagokat, szem elott tartva a produkci6 mondanivalojat, latvanvvllagat, a szineszl alakltasokat, a rendez6i koncepci6t, fgy keriilve el a sajt6ban szinte mindennapos felszinesseget, amely legfdkepp ido- es kapacltas hianvbol fakad.

Ez a rnegoldas mindket felnek el6ny6s, hiszen, a mediurnok szerkeszt6i, vezet6i, rneghatarozott iddkozonkent kapnak kezukhoz kompakt, adasminosegu anyagokat, melyek darabreszleteket, interjukat, illetve a Szinhaz mukodesenek nvilvanossagot erdeklo, erint6 esernenveit tartalrnazzak, kepileg ragaszkodva a Szlnhaz felepltett arculatahoz, tartalmilag, pedig az altalunk kialakitott irnazshoz.

43

Terrneszetesen, sernrnikeppen sem zarkozunk el a tovabbi interju-, vagy riport megkeresesektol, s6t megszervezzUk a megfelel6 kornvezetet, es technikai felteteleket.

SZEMELVES MEGGVOZES

A szemelves meggvozes, a PR- es marketing strategia megtervezesenek legszebb, legemberibb resze. Es talan az egyik legfontosabb is.

A szlnrnuveszek, szinhazl emberek szernelves megismerese a nezok szarnara legelabb akkora elmenv, mint estenkent katartikus elrnennvel felallnl a zsollyeb61. A megismeres persze a szinrntiveszek, es a szlnhazi emberek szarnara is fontos, hiszen igy alkothatnak nagvjabol realis kepet arr61, hogy rnuveszi munkajuk eredrnenvekeppen, kiknek ajandekoznek esterol, estere katartikus elmenveket.

Motlvalo es kozossegkovacsolo, s6t kozonsegkovacsolo eszkoz lehet tehat, a Szfnhazhoz kapcsolodo, de nem feltetlenUi a Szfnhazban megrendezett unnepek, fesztlvalok, valamint olyan rendezvenyek, ahol ernberkent ismerhetik meg egymast a rlvaldan innen, es tul elok.

A szernelves kapcsolatot nem csupan a kozonseggel hasznos kiepiteni es allandosltanl, hanem a szakma, az onkormanveatok, a helyi kulturalis intezmenyek, a politika, a nagyobb helyi vallalkozasok, es a sajto vlszonvlataban is. Ennek okan a bemutat6k es egveb rendezvenvek, esernenvek alkalrnabol is szarnltanank a rneghatarozott, fent emlftett korok kepviseldlnek rnegjelenesere.

INTERNET

Felesleges az Internet jelentoseget, velemenvformalo erejet bizonygatni. Az informatfv szerepen es a feimerUI6 reklamlehetosegeken tul, az lnteraktlvltas az a tenvezo, amit szlnhazi berkekben csak nagyon ritkan hasznalnak ki maradektalanul, Teljes mertekben szeretnenk kozvetlteni a Tarsulatnak azt a figyelmet, amit a kozonseg fordft ra, es viszont. Garantalnl kell art a szernelvre szabott reszt, a szinhaz! oldalon belul, ahol lehetseges az azonnali vlsszacsatolas a neziS es a mlivesz kozott.

Virtualis terben letezd Szlnhazunk legyen eppen olyan pezsg6, interakci6val tell, mint a valosagos,

Szukseges a honlap szolgaltatasait kiszeleslteni, a honlapot "eI6ve" alakftani, es ennek a csatornanak minden lehetseges elonvet klhasznalni (jegvvasarlas, reklarnok, szponzori rnegjelenesek, esetleg eloadasok internetes kozvetltese. interaktivitas, hozzaszolasok, kritikak, muveszekrcl sz616 informaclo, minden lnforrnacio az eloadasokrol, hfrlevelek, f6rum, interaktfv [atekok, stb.).

Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznUnk az internet lehetdsegeirol a belsc5 kommunlkacloban sem. Erre a kovetkezo terUleteken nyflna lehetdseg:

.:. rnuveszetegveztetd rendszer;

.:. probak es eloadasok szervezese, ertesltesek kuldese:

44

.:. lntegralt penzugvi rendszer bevezetese:

.:. integralt folvamatiranvttast rendszer bevezetese:

.:. epulet-felugveleti rendszer bevezetese:

.:. on-line fallujsag:

.:. szinhazbarat, virtualis "klubelet" letrehozasa

45

CSELEKVESI VAZlAT - A KINEVEZESTOL A HIVATALBA LEPESIG TARTQ IDOSZAK LEHETSEGES FELADATAI

o A Jaszai Mari Szfnhaz, Nephaz jelenlegi mukodesenek muveszeti, gazdasagi, rmlszaki, uzerneltetesi

atvilagitasa

o A repertoaron lev6 darabok muveszl es gazdasagl ertekelese

o Beszelgetesek a Szlnhaz rnuveszelvel (szlneszek, rendez6k, dramaturgok)

o A Szlnhaz szervezeti egvsegeinek atvllagltasa, a hatalvos szerzodesek, szabalvzatok attekintese. fenntartoi es egveb allarni szervek celvlzsgalatalnak, revizloinak megallapftasal es a nyomukban keszult intezkedesl tervek megvalosulasa (Irasos dokumentumok es prezentaclok az egyes teruletektdl: muveszeti ugvkezeles, penzugv, ertekesites, marketing, rnuszaki allornany, kommunlkaclos stab, stb.)

o Atadas - atvetell jegyz6k6nyv osszeallltasa az Onkorrnanvzat szamara

o Esetleges onkormanvzatl kontroll klalakltasa az atmeneti id6szakra

o Egyeztetes az igazgatovaltas atrnenetl id6szakarol a jelenlegi igazgatosaggal

o A palvazatban szerepl6 szakmai programok elokeszltese

o Az evad sajtornegjeleneseinek elckeszltese

o A lehetseges szakmai es penzugvi egvuttrmlkoddk bevonasa

Bemutatkozas es eqyeztetesek:

o Polgarrnester

o A kepviselctestulet tagjai

o kulturans bizottsag tagjai

o Parlamenti partok varosl frakclovezetdi

o A megye varosi es kozsegi polgarrnesterel

o Kulturalis, oktatasl es tarsadalrnl lntezrnenvek, szervezetek vezet6i

o A regio rneghatarozo gazdasagi szerepl6i

Az atmeneti id6szak alatt, amennyiben lehetseges, szeretnenk megismerni a varos es a Megye kulturalls, fejlesztesl, idegenforgalmi, ifjusagi es civil programjait, hogy a Szlnhaz tarsadalrni szerepvallalasat a fenti programokkal6sszhangban fejthesse ki.

46

ZARSZO

Tatabanva rohamosan fejl6d6 es egy nagyon er6sen valtozo megyei kozpont, annak minden elonvevel. A varos rangjanak megfelel6, a varos kulturalls arculataba ilieszked6, izgalmas Szinhazat, es a kulturalis verkeringesnek lenduletet es az erdekl6d6knek soksziml valasztekot ado Muveszetek Hazat szeretnek teremteni.

A szinlgazgatoknak kotelessege, nogy a magyar sZlnnazmuveszet szfnvonalat, ugy a musornak gondos es celtudatos megvalasztasa, mint pedig a szfnpadi kiallitas. es az eloadas muveszi formalnak tokeletesltese altai ernellek, es a rajuk blzott nemzeti kulturat, egyeb gyokerei mellett hangsulvosan vallalva annak keresztenv [elleget, elhlvatottsagukkal a mai idok szellemenek megfelelden, teljes erejtlkkel szolgaljak.

Csak a Varos kulturalis eleteben betoltott integralo szerep, es az egyuttmuk6d6k rninel szelesebb k6ru bevonasa teszi lehetdve azt a szerteagazo, es szines tevekenvseget melynek eredrnenvei a magyar kulturalis elet rneghatarozo szlnjatszo helveve varazsolia a Jaszat Mari Szinhazat.

Ezen fogok dolgozni, ha elkepzeleseimnek bizalmat szavaz Tatabanva kozgvulese.

2010. augusztus

"A virag elfar adt mar szagosodni. Unta,

hogy mifenenek tettUk asztalunkra. S igyekezett arnvekot vetni, nagyobbat, mint a kertben

5 elfar adt, mikor nem neztu nk ada.

De eszrevettem."

(Jozsef Attila: kultur a)

47

! 1

,

,

MELLEKLET

.,,'

I i

!

48

,i

.,

A MAGYAR TEATRUMJ TARSASAG

ELOADOM(JVESZETI SZAKMAPOLITIKAI PROGRAMjA

2010, Majus

1

A kulturalis nernzetpolitika

Nemzeti kulturank helyzete es jov6kepe

A kultura, minden tarsadalorn, minden nep legnagyobb kincse. Az emberek nem elhetnek a kulturan kivul, a kultura az emberi let anyagi es szellemi alkotasokban megnyilvanul6 formaja, az alkot6 emberi szellem dial6gusa. Egy nep vilagban elfoglalt helyet, eltoqadottsaqat, az iranta tanusltott tiszteletet kulturajanak ertekevel, kisuqarzasi erejevel rnerik, ezert a kultura apolasaban, szellemi es anyagi gazdagsaganak es nyitottsaqanak gondozasaban a korszerO hazafisaq jut kifejezesre,

Azokban az orszaqokban, amelyek figyelmuket a [ovore es a nemzeti kulturajukra varo kihlvasokra osszpontosltlak, az ezzel kapcsolatos beruhazasok el6kel6 helyet foglalnak el a tarsadalrni es allarni kiadasok soraban. Nem egyiranyu, vissza nem terul6 adornanyokrol van itt sz6. Ellenkez61eg - a kulturaval kapcsolatos beruhazasok a legmegalapozottabb, gazdasagilag legkifizet6d6bb beruhazasok koze tartoznak.

Az eluzletiesedo j61eti tarsadalorn negativ hatasai mellett, napjainkban tapasztalhat6 a riaszt6 rnertekben terjed6 szeqenyseq megsemmisit6 hatasa is a kulturara, ami megfosztja azt eletado er6it61, ranqiatol.

Ahol az allarn nem rnukodik, a gazdasagi elet pedig haldoklik, ott a kultura lenyegeben megszOnik letezni. Az ertelmiseg elhallgat, a katedrak kiOrOlnek, a rmiveszet prostitualodik.

A vilaqban letezo szamos tarsadalmi rneqoszlas mellett egyre hatarozottabban korvonalazodik - a szeqenyek es gazdagok rneqoszlasan kivul - egy uj egyenl6tlenseg: vannak, akik hozzajutnak a tudashoz, a kulturahoz, es vannak, akiknek ez nem jut osztalyreszul, kovetkezeskeppen marginalizal6dasra, rnasodrenduseqre iteltetnek. Rendkivul fontos, hogy a fiatal nemzedekek vih3gszerte felisrneriek ezt, mig az id6sebb nernzedekek feladata es felelosseqe, hogy a tudas rneqszerzesenek vagyat fokozzak, illetve az ertek- es ne a sikerorientalt tudas kultuszat erosltsek bennOk.

Sok felreertes es tevedes szarrnazik a kultura nalunk meghonosodott ketfele ertelmezesebcl: az anqolszasz, kulonosen az amerikai, valamint az europai kulturaertelrnezes kulonbozoseqebo]. Nagyon leegyszerusitve ezt mondhatjuk: az amerikai felfogas szerint a rnualkotas emberi munka terrneke, e munka erteket pedig a befogad6 a vasarlas aktusaval vagy annak elutasltasaval mondja ki, Europa viszont a rnualkotast az ihlet gyOmtilcsenek tartotta, olyan dolognak, amely a sacrum elemeit tartalmazza, a piaci ertek tehat masodlaqos szerepet [atszott. A globalizacio teriedesevel egyre nagyobb teret nyer az else, az anqolszasz valtozat. A ketfele kulturamodell kozottl kOl6nbseg nem csupan filozofiai terrneszetu. e kulonbseqnsk gyakorlati kovetkezrnenyei is vannak.

A planetaria kultura terrnekei - a filmek, sorozatok es mas televizi6s programok, a szorakoztato es komolyzene, az irodalom, a festeszet stb. - azert vannak jelen, mert ez a korporacioknak es monopoiiurnoknak meses hasznot hoz. A globalizaci6 harem nagy feltedezest hozott: a kultura, az oktatas es az inforrnacio nagyszerO uzlette valhat. Tortenik mindez hatalmas meretekben - mig ugyanis a XX. szazad elejen a tomegtarsadalorn [ott

2

i

J

letre, jelenleg a tomeqtarsadalom planetaria tarsadalornrna alakulasat eljuk, mikbzben a torneqkultura planetans rnereteket bit. Az. univerzalizaclo [elenseqe ugyan elorelepest jelent az ernberiseq szarnara, am eqyuttal alattomos rombolornunkat is vagez. Az. egyseges vilaqcivilizaclo a mult nagy civitizacioit alkot6 kulturalis forrasok rovasara, azok elkoptatasa, elhasznalodasa aran val6sul meg. Ez a fenyegetes a szemOnk lattara elterjedo torneqkulturaban olt testet. A vilag minden tajan rneqtalalhatok ugyanazok a rossz filmek, jatek automatak, muanyag vagy aluminium rernseqek, a nyelv torzulasahoz vezeto propaganda.

Az. emberiseq nagy tbmegei azzal, hogy elertek a fogyaszt6i kultura bizonyos szintjet, meg is rekedtek egy szubkultura szintjen.

A vilaqban kialakult uj kommurukacics helyzetben a mai ember mar nem csupan egyetlen kulturaval, sajat nemzeti kulturajaval erintkezik, hanem tbbb tucatnyi mas, gyakran nagy as gazdag kulturaval, s ezert allandoan valaszthat, sot valasztania kell, annal is inkabb, mivel az emberi elme befogad6 es percepci6s kepesseqenek megvannak a maga athaqhatatlan korlatai. A rombol6 hatas hagyomanyainkra, nemzeti kulturankra nezve talan meg nem helyrehozhatatlan .

. J

Az. univerzalis kultura szerepenek novekedesevel, s eppen ez a tendencia fogja a XXI. szazadot jellemezni, megnovekednek nemzeti kulturankkal kapcsolatos kotelezettseqeink. A megkonnyitett es korlatozasrnentes kommunikacio vilagaban, abban a terben, amelyet ma hatalmas es dinamikus kulturak igyekeznek rneqtoltenl, csak rugalmas, alkot6 es gazdag nemzeti kulturanak van eselye a fennrnaradasra es arra, hogy betoltse azt a szerepet, amelyet hazaja, Eur6pa es a vilag var el tole.

Nemzeti kulturaepites - nemzeti szinjatszas

KOldetesOnk, hogy az emberi szellem igaz, es teremto ertekeit hirdessOk a legeroteljesebb hatassal az egyeni, es nernzetlelek fejlodesere.

Ennek erdekeben kell szlnhazainkat olyan fejlcdesi palyara allitanunk, melynek iranya a szinhazi kultura egyetemes fejl6desi iranyaba mutat, es terrneszetes kozeppontlaban a kozosseqben gondolkod6 szinhazi alkotornuvesz, kulonoskeppen a szlnesz all; az a szlnesz, aki egyeni rnuveszi ambici6it, rnuveszeteben val6 kiteliesedeset kepes tarsulata celiaivat osszhanqba hozni. Ugyanakkor a fejl6des csak a Szinhaz valamennyi rnunkatarsanak kozos erofeszitesevel es egyOttmukodesevel mutathat abba az iranyba, mely irany lehetove teszi, hogy a nemzet polqarainak kotelezo aldozatkeszseqet ne zsakrnanyolhassa ki sem az ertektelen, olcs6 eszkozokkel el6 szorakoztatas, sem a dilettantizmus, sem puszta uzleti torekves. Kulon hanqsulyoznunk kell a szlnhaz kozosseqteremto hatasat mind tarsulati, mind szelesebb, tarsaoalrni vonatkozasban is, hiszen a muveszetek kozul a szlnhaz az egyetlen olyan komplex kommunikacios forma a virtualis informaciokkal bombazott, es tul mediatizalt vilaqunkban, amely alkot6 es befogad6 kozott a k6zvetlen dial6gus lehetoseqet teremti meg.

"Meg kell vallani, hogy mindeddig a magyar jatekszln inkabb a tobbi eur6pai nemzet szokasat kovette, melyek szinten egymast61 tanultak, s azert semmi eredeti nemzetit nem mutathatott; mind azert, mivel a tarsasaqokat gyenge ero taplalta, mind azert, mivel a

3

haborus id6k miatt a csendes nemzeti leleknek rnaqara inkabb figyelmezni, es sajatjait kifejtegetni nem lehetett. Most tehat, mikor az eur6pai nemzetek kozott a nemzeti erzes sokkal tozesebben langol, ideje volna annak is, hogy nemzetonk ezen kozrnulatsaqok nerneben maga karakterere, orszaqunk alkotrnanyara, es a tulajdon nemzeti szokasaira inkabb figyeljen, es a jatekszini eloadasokat ugy alkalmazza, hogy ezek a magyart, mint magyart kulonosen illessek. Emiatt talan nem lesz felesleges dolog a tud6s hazafiakat, akik a teatrurni jatekok keszitesere vonzodast ereznek, a kovetkezokre emlekeztetni:

. ,

,

I. Hogy jatekaik targvait a magyar historlabol valasszak.

II. A kidolgozast ugy alkalmazzak, hogy abban az eleven nemzeti lelek

kitundokoljon,

III. A nemzet potgarl alkotrnanvat, sa hazat szeretni tanltsak.

IV. A reglbb nemzeti szokasokat felelesszek, s kellemesen rnegismertessek.

V. A nemzeti tokeletesedest, a nyelv dolgaban is, minden tehetseggel elomozdltsak .

Kell-e a magyarnak teatrurn? A kerdesre a kovetkezo okok felelhetnek:

I. NemzetLink Europaban megtelepedven, ugyan az europai szokasokat megkedvelte, 5 az elet kellernessegeit, egveb szomszed nemzetek rnodja szerint nevelni megszokta. Mivel pedig minden europai nemzet, a kozonseges rnulatsagokra teatruml [atekot valasztott, illendd a magyar nemzetnek is, ezen csinosodas utjan versenyt futni.

II. A teatrurni darabok, elrnes es tudes ferfiak munkal, es a szeptudornanvok agaban kutonos helyet foglalvan, a nemzeti nyelv csinosodasat hathatosan eszk6zlik.

III. A kozonseges eletnek finomabb szokasalt, sa klmtlvelt nemzetek dfszesebb eletrendjet kozonsegesebbe tehetik, sa durvasagokat kiirthatjak.

IV. A tanulatlan, kozonseges rendu embereket, mintegy erezhetetlenul oktatva nevelhetik.

V. A nemzeti nemes erzest eleszthetlk es megercslthetlk. Mind ezekre nezve, ha az egyes szernelvek onnon tokeletesltesen szorgalmasan dolgoznak, vajon nem melto-e, hogy a magyar nemzet nagyjai es az orszag atyjai, ugy, minden jurisdictiok is teljes buzgosagga! azon legyenek, hogy a nemzetet is teljes buzgosaggal azon legyenek, hogy a nemzetet ezen kellemes medon neveljek es tokeletesltsek." (Kultsar Istvan, 1819)

,,Az, hogy a kultuszminiszteriumot annak mindenkori vezet6je, mint apolitikus tarcat kormanyozza, f61eg az illet6 miniszternek temperamentumatol, impulzivluisdtol, eqyszoval egyeniseget6! filgg. Ez azonban csak esetleges, es epp ezert a szemelyes garancicik mellett objektiv, .orqanizatarikus" garancicikat is kell keresni, lehet61eg elkeriilend6 annak a veszelyet; hogy a kulturpolitika a partok valtakozasa kozben ide-oda cibaltassek. Ha mar kolcsonvettuk Ang!itito! a parlamentaris rendszert, ugy azt a maga eqeszeben, mint organikus eqyseqet: kelt atvennunk. Nem szabad tehat alkotmtinyjogi reszenei megcillnunk, hanem a kozigazgatcisi jog teriileten is maqunkeva kell tenniink, es be kell vezetniink az autonomiak, onkormanyzatok (.oo) modszeret:"

[Grof Klebelsberg Kuno, 1925 oktober 20.)

A nemzet csak ugy felelhet meg saiat foqalrnanak, a maga sajatos kuldetesevet csak ugy [arulhat tehat hozza az ernberiseq kozos kulturkincsenek a rneqalkotasahoz es tovabbfejlesztesehez, ha az idegen szellemi termekek atgondolt, akar kritikus befoqadasa mellett els6sorban az onall6 szellemi teljesltrnenyek letrehczasara helyezi a hangsulyt. A szlnhazrnuveszet teren Nemet Antal es Hevesi Sandor szellemiseget kbvetve a teremt6 hatasokra nyitott, de saiat tradici6kra alapul6, dinamikus, modern nemzeti kulturara kell 6sszpontositanunk. Ertekeinknek a rnultba, a tetteinknek a jelenbe, celjainknak a jbv6be kell mutatniuk.

4

Magyarorszag - kulturnemzet

A magyarsag nemzeti letenek alapja a kulturalis onazonossaq es anyanyelvi kulturajanak rneqorzese, erosltese. Magyarorszag eseteben - szemben az allarnnemzetkent meqhatarozhato orszaqokkal - az allarn es a nemzet fogalmak nem esnek egybe. E tenykent kezelhet6 korulmenybol fakadoan a nemzeti identitas alapk6ve a kulturalis identltas, az allarnnemzeti helyett a kulturnernzeti let. A magyar allamnak a magyar kultura - rnaqyarorszagi es Magyarorszagon kivu Ii - tamoqatasa soran szerepvallalasat ehhez rnerten kell kialakitani es politikajat ervenyeslteni. A kulturalis nemzetpolitika alapja tehat a magyar nemzeti kultura rnuvelesenek, hatoereje b6vOIesenek el6segitese. Ennek sikeresseqe mozdithatja el6 a nemzeti identitas, a tarsadalrni, kozossegi es gazdasagi egyOttmukodesek srosodeset. A kozos magyar kultura a nemzeti egyOve tartozas erzesenek, a kozos nemzettudat kialakulasanak egyetlen tartos eredmenyt iger6 eszkoze. Mindezeken tulmenoen a kulturalis nernzetpolinkat azon felismeresnek kell athetnia, hogy a muveszetek gyakorlasa, a magyar es egyetemes kulturkincs megismerese, befoqadasa a tartalmas es teljes emberi letezes alapvet6 szukseglete.

a/ A mintaad6 kulturalis politika

Az eddigi politikai hatalomqyakorlok neoliberalis tarsadalomszervezo ideologiaja csodot mondott, kiOresedett, tarsadalrni bazisa naqyreszt osszeroppant. Alapvet6 nemzeti erdek, hogy olyan uj kohezios er6 lepjen a helyebe, mely biztos es idotallo kereteket ad a tarsadalmi egyOttmukodeshez, a kozossegi letezeshez es cselekveshez, Ha az allarn vonzo gondolatisagot, rnintat suqaroz es megteremti a tarsadalrni folyamatokba valo bekapcsolodas lehet6seget, akkor a jelenlegi indulati energiak joreszet a nemzeti Ogyek szolqalataba allithatja ahelyett, hogy azok a tarsadalmi es ertekvalsag tovabbi rnelyuleset eredmenyeznek. Az ilyen, ertekorientalt valtozas alappillere a kultursfls sztera. Az allarn felel6ssege abban all, hogy a kozQssegi forrasok felhasznalasa soran e szempontokat mind gondolatisagaban, ertekvalasztasaban, mind pedig a kulturalis agazat szervezeti rnukodeseben ervenyrs juttassa.

A kozos kulturalis identltast kell tehat a kozos, nemzeti eselekves alapjava tenni. Ez a magyar-magyar egyOttmukodes bazisa.

b/ A kotmenyzeii strukiure szerepe

Az allarnnak a korrnanyzati struktura szervezeti kialakltasakor szamltasba kell vennie, hogy a jelkepes lepeseknek meglegyenek a gyakorlati vonatkozasai is. A nemzeti gondolatot fontosnak erz6k szarnara ugyanis lelki visszaiqazolast jelenthetnek a jelkepes aktusok, ugyanakkor azok - az ilyesmire nem fogekonyakban - visszatetszest is kelthetnek. A eel tehat az, hogy a nemzeti gondolat es elkotelezettseq eredmenyes cselekvesset parosulion. Ha egy kormanyzat azt vallja, hogy a gazdasag, az orszaq talpra allltasanak zaloqa a munka, akkor vallania kell azt is, hogy a nemzet rneperosodesenek zaloqa az egyOttmukOdes, a kozos cselekves. Ha egy az orszaq - eggye val hat a nemzet is. Ha azonban nines nemzeti szolidaritas, akkor nines tarsadalrni szolidaritas sem.

I

A tarsaoalmi szolidaritas es a nemzeti szolidaritas gondolatat ossze kell kapesolni es

szervezett, lntezrnenyes keretek kozott kell tarnoqatnt, er6siteni. A mindenkori kormanyzatnak a kultura szerepere es hatasaira tekintettel gondoskodnia kell arrol, hogy

5

szervezetileg is kapcsol6dhasson az egyes tarsadalrni folyamatokhoz, sajatos eszk6zeivel eloseqlthesse azok eredrnenyesseqet. E tekintetben az allamnak a szervezeti 6sszehangol6, koordinacios feladatai vannak. Tudatosltani kell, hogy a nemzetstrat€lgiai, nemzetpolitikai kerdesek 6sszekapcsol6dnak, illetve azok meqoldasa nem csupan allarru, hanem tarsadalrni cselekvest is ig€lnyel. Az allarnnak tehat osztonoznle, tamoqatnla kell a kulturalis terulet €ls a

kozosseql, civil szfera kapcsolateplteset is. " ,

c/ A ku/turalis nemzetpo/itika e/ernei

A magyar kutturalis 6r6ks€lg €ls a kulturalis €llet sokszlnuseqe, szabad mukodese nem viseli el a velerneny- es latasmod kenyszert, A rnuveszef elet egyes teruletein is megmutatkoz6, de latvanyosan az agazati szabalyozasban es iranyltasban jelentkezo valsaqjelenseqek okai €lppen a szabad rnukodest gatl6, szuk csoporterdekek ervenyeslteseben ragadhat6ak meg. Ezek a megcsontosodott, a szocialista idokben gy6kerezo erdekviszonyok nemcsak a rnuveszeti elet megujulasanak, hanem a muveszeti elet tarsadaimi funkci6i betcltesenek is a gatjaiva valtak. A kulturalis nemzetpolitikanak nem valamely szernlelet vagy ideol6gia heqemoniajat kell elosegitenie, hanem m6dot adnia az egyes eltero rnuveszeti torekvesek szakmai es tarsadalrni tamoqatottsaqgal aranyos ervenyre juttatasara. Ezzel a jovoben kikuszobolhetoek azok a szuk - de kozvelemeny elott altatanoskent megjelenitett - kulturalis velemenymonopoliumok, melyek mindezidaig ellehetetlenitettek a magyar rnuveszeti struktura tenyleqes megujitasat.

Az allarnnak el kell fogadnia a kozerdekkel osszhangban all6, a politikai felelosseqen nyugv6 kormanyzati politika es a szakmai strukturak kepezte egyensulyt. Nem avatkozhat k6zvetienOI rnuveszeti folyamatokba, de nem folytathat sematikus rneroszarnokon alapul6, automatikus tarnoqatasi politikat sem. A kulturalis nemzetpolitikanak auando elemei a rnaqyarsaq kulturnemzeti vottabol, a kultura, a muveszetek mintaad6, ertek- es rnintakozvetito szerepebol fakad6, tovabba a kulturmlsszios es kulturdiplornaciai feladatok rneqhatarozasa. Ezen elemek tartalommal val6 megtolteseb61 rajzol6dhat ki az az ertekrend, mely a kulturalis nemzetpolitika tarnoqatasat €llvezi.

Az atlami szerepvdllalas eszkozei a kulturalis nemzetpolitikabon

I. E/oado-mUVfiszet

a/ A joga/kotasi politika es a tamogatasi politika

A joqalkotasi politikaval 6sszefliggesben nem kerulheto meg az allarn alkotrnanyos szerepe a jogi keretek kialakltasa soran. Az allarnnak ugyanis alkotrnanyos kotelezettsepe a rnuveszeti €llet szabadsaqanak tamoqatasa es tiszteletben tartasa. Ez olyan szakmai intezmenyrendszert igenyel, mely demokratikus elvu, biztosftja az onkorrnanyzatisaq, az onrendelkezes €ls az oniqazqatas joqszabalyi keretek kozottl meqvalosulasat. Az allam nemzeti es az azzal osszhangban all6 kulturans politikai feladataival kapcsolatos politikai felelosseqenek. valamint a rnuveszeti €llet szabad muk6d€lsevel kapcsolatos alkotrnanyos kovetelmenyeknek egyensulyban kell lenniOk. Ennek m6dja a fentiek figyelembevetelevel rneqhatarozott szervezeti rnukodesi modell klalakitasa, tovabba a feladatok, hataskorok €ls jogkorok pontos meqhatarozasa. A meghatarozas soran egyertelmuen el kell hatarolni az allami, a fenntart6i €ls a szakmai kornpetenciakat.

6

Az. allarnnak a tarnoqatasi funkcioja gyakorlasa soran szakmapolitikai elveit vilaqossa kell tennie es a rnuveszeti elet szabadsaqat minden tekintetben, tiszteletben kell tartania. Teves az a jelenlegi torvenyi meqkozelltes, mely a fenntartoi tamoqatashoz aranyosltia a kozponti tarnoqatast. Ez ugyanis azt feltetelezi, hogy a fenntartoi tarnogatas kizarolag annak kultura iranti elkotelezettseqetol fOgg, nem pedig a mindenkori kbltsegvetesi helyzetetol, Ezen tulmenoen pedig a rendszer nem ertekef az erintett muveszeti szervezet tEmyleges rnuveszeti es rnukodesi teliesltrnenyet. Az allarn alapveto feladata, hogy folyamatosan tudatosltsa es ervenyre juttassa a tarnogatasanak alapmeqfontolasait. Ezek nem merOlhetnek ki az egyebkent lenyeges rnutatoszarnok (eloadasszam, bemutatoszarn, nezoszarn) kritikatlan, mas szempontokat figyelmen kivOI haqyo, automatikus alapulveteleben. Az. ilyen sematikus egyszerOsites sem az allarn kulturpolitikai feladatait, sem a rninoseqbiztosltassai bsszefOggo szakmapolitikai elveket nem engedi ervenyre jutni. Ez pedig, rovid tavon is torzulasokat eredmenyez, Az. allami tarnoqatasok a muveszeti intezrnenyrendszer tekinteteben nem alanyi jogu juttatasok, hanem a terOletet erinto nemzeti erdekek, a kozerdek ervenyre juttatasanak eszkozei, Az. allarn ezen erdekeket nyilvanos tarnoqataspolltlkai elvei es gyakorlata soran juttatja ervenyre.

Az. allarnnak a jelenlegi szervezettarnoqatasi gyakorlattal szemben a rnuveszeti tartalomszolqaltatasi tamoqatas elvere kell atternie. A tarnoqatott muveszeti szolqaltatasok (produkciok) vallalasnak megfelelo voltanak, a kozpenzek tamoqatasi celnak meqfelelo hasznosulasanak ellenorzesers pusztan a penzOgyi utoellenorzes nem elegseges. t.etre kell hozni es folyamatosan megujitani az allaml tamoqatasokkal erintett eloado-rnuveszeti kor muveszeti minoseqbiztosltasl rendszeret. Ez szakmai onigazgatasi feladat.

Az. allarnnak a nemzetpolitikai celiainak meqfeleloen meg kell hataroznia a nemzetkbzi, kulonosen a Karpat-medencei magyar kulturalis rnisszios tevekenyseqenek koncepciojat es annak rneqvalosltasahoz anyagi es koordinacios tarnoqatast egyarant nyujtania kell. Illyes Gyula .haza a magasban" gondolatat kovetve fontosnak tartjuk, hogy megerosbdjbn a magyar kulturat sokszinO, de egyseges szellemi terkent kezelo szemlelet, amely eqyenranqu szereplonek tekinti a magyar szellernisequ alkotokat, fbldrajzi hataroktol fOggetlenOI. A kulturmisszios allarni feladatokban valo - rneqhatarozott feltetelrendszeru - aktiv szerepvatlalas a muveszeti lntezmenyek tekinteteben tamoqatasi elvaraskent fogalmazhato meg.

Az. allarni szerepvallalas, a tarnoqatasi politika szempontjai nem lehetnek tovabba fOggetlenek a kultura tarsada'rnl hatasmechanlzrnusaitcl. Ezek sajatossagaibol kbvetkezik, hogy a kulturalis-muveszeti produktumok, a rnuveszeti intezrnenyrendszer rnukodese nem fOggetlen attol a tarsadalmi-politike! kbzegtol, melyben letezik es hat. Ennek rneqfeleloen az allarn kotelssseqe es felelosseqe, hogy biztositsa a rnuveszeti terOlet mas szterakkal vale intezrnenyes kapcsolodas lehetoseqeit, es azok tartalommal val6 rneqtolteset kovetelrnenykent fogalmazza meg. E kbrben kiemelend6 az allarni kozoktatasi es a kozrnuvelodesi intezrnenyrendszer, melyekkel az eloado-muveszeti szervezeteknek intezmenyes, modellszintU kapcsolatrendszert kell kleplteniuk, Az allamnak gondoskodnia kell arr61, hogy az ehhez szukssqes koordinacios tevekenyseqnek meglegyenek a kozponti kormanyzati szervezeti feltetelei.

b/ Az eloedo-muveszett infrastruktura

Az. allarnnak fel kell rnernie es 6sszegeznie kell azt az infrastrukturalis allornanyt, melyet a tamoqataspolitikaja erint, Ennek isrnereteben meg kell hataroznia azokat a szabalyokat es felteteleket, melyek alapjan az intezrnenyfenntartoi funkci6 gyakorolhat6. Meg kell hatarozni azokat a kovetelrnenyeket, melyek teliesttese eseten a fenntart6 e minoseqeben allarni tamoqatasra tarthat igenyt. A fenntart6 kotelessepe a rnuveszeti intezmeny funkcionalis mukodokepesseqenek biztosltasa, a letesltmenyuzerneltetes, karbantartas, felujitas. A fenntart6nak kell gondoskodnia arr61, hogy az intezmenyek szemelyzeti, rnuszaki feltetelei,

7

mukodesi hatekonysaqa alkalmasak legyenek a rendeltetesszeru mukodesre, a muveszeti tevekenyseqhez kapcsol6d6 allarni es nem allarni tarnoqatasok, forrasok bevonasara.

A fentiek szerint elvarassa kell valnia annak, hogy az egyes allarni, onkorrnanyzati fenntartasu rnuveszeti intezmenyek is hangsulyt fektessenek gazdasagi kapcsolatrendszerOk bovltesere, sajat beveteli forrasaik novelesere. Ennek erdekeben elo kell segiteni az erintett lntezrnenyek tarnoqatoi, szponzoracios es gazdasagi alapu egyOttmukbdesi modelljeinek kirnunkalasat es gyakorlati alkalmazasat. Ezen tulrnenoen az eroforrasaik hatekony kihasznalasa es a szakrnai-rnuveszeti kapcsolatrendszerOk bovltese erdekeben eroslteniuk kell az egymassal vale kooperaciot (fesztivalok, szakmai f6rumok, vendegjatekok stb.).

Az allarnnak a rendelkezesere allo eszkozokkel elo kell rnozdltania a rnuveszef kozosseqi (tarsulati) alkotornunka, az alkotomuheiyi mukodes felteteleinek, illetve a magyar szlnhazi intrastruktura rsndeltetesenek meqfelelo rneqorzeset, boviteset. Ennek erdekeben a tarnoqataspclitikai vedelrnet kell nyujtani a nemzetpolitikai feladatokat vallate eloadomuveszeti lntezrnenyhalozat szolqaltatasainak biztosltasahoz.

c/ A szakmai onigazgatas szervezete

A szakmai demokratizmus kikOszoboli az egyes szakmai csoporterdekek tulreprezentaltsaqat, a muveszeti megujulasi folyamatok erdekalapu elfoltasanak lehetoseqet. Az onigazgatasnak es a szakmai onrendelkezesnek kulonosen a minoseqbiztosftasi es a nyilvantartasi rendszer kirnunkalasaban, mukodteteseben, tovabba a szakmai hivatasqyakorlasi iranyelvekben es a kepzesi kerdesekben kell ervenyre jutniuk. A letrejbvo strukturanak alkalmasnak kell lennie a nemzetpolitikai, a kulturpolitikai es szakmapolitikai rneqfontolasoknak a kozerdeknek megfelel6 osszehanqotasara. A mtnoseqbiztosltasi rendszer rneqalkotasa, rnukodtetese es folyamatos megujltasa soran a kbztestOletnek meg kell hataroznia az egyseges szakmai ertekelesi szempontrendszert es szakmapolitikai javaslatokat kell kidolgoznia az allarn tarnoqatasi as jogpolitikajahoz kapcsolodoan. Ennek kereteben ki kelt rnunkalnia az egyes rnuveszeti szolqaltatasok kateqoriait, javaslatot tenni azok tamopatasi aranyaira. A karnaranak szerepet kelt kapnia muveszef iskolarendszeru es egyeb muveszeti kepzes, iIIetve a kapcsol6d6 kepzesek (kulturalis menedzser, rnuveszetl kiegeszlt6 specialls kepzesek stb.) rendszerenek kimunkalasaban.

Az allamnak biztositania kell e korben a demokratikus elven mukod6 hivatasrendi kamara koztestuleti forrnaban vale letrehozatatat. Ennek elrnaradasa eseten a muveszetl szabadsaq elvenek ervenyesulese, a kozpenzek hatekony es atlathat6 felhasznalasa, a szakmai demokratizmus, a folyamatos rnuveszeti-szakmal megujulas egyidejuleg, egyszerre nem biztoslthat6. A kulturalis nemzetpolitika ervenyesulese erdekeben a hataron tuli magyar rnuveszek es muveszeti szervezetek szamara a kOlso tagsag intezmenyet is letre kell hozni.

A kamara lehetoseqet ad a szakmai allaspontok utkoztetesere, a szakmai es gazdasagi erdekek osszehanqolasara, es szakmai legitimitasara tekintettel hiteles visszacsatolast nyujt az allarnnak a kulturalis, azon belOI a tamoqatasi es jogpolitikaja tekinteteben. Letevel €IS rnukodesevel rendszertani ellensulyt kepez, ugyanakkor torvenyes kotelezettseqei teljesltesevel, szakmai partnerkent hozzaiarul a muveszetl terOletet erinto kozerdek ervenyre jutasahoz.

Szekesfehervar, 2010. malus 9.

8

Magyar Teatrumi Tarsasag

Csokonai Szinhaz, Debrecen Igazgat6: Vidnvanszky Attila,

a Magyar Teatrurni Tarsasaq elnoke

Nemzeti Szinhaz, Gyor Igazgat6: Nagy Viktor

a Magyar Teatrumi Tarsasaq alelnoke

Vorosmarty Szinhaz, Szekesfehervar Igazgat6: Vasvari Csaba

a Magyar Teatrurni Tarsasaq alelnoke

Szigligeti Szinhaz, Szolnok Igazgat6: Belezs Peter

Pelofi Szinhez, Sopron Igazgat6: Darvasi Ilona

Katona J6zsef Szinhaz, Kecskeme:

Igazgat6: Cseke Peter

Pelofi Szlnhez, veszprem Igazgat6: Oberfrank Pal

Hevesi Sandor Szinnez, Zalaegerszeg Igazgat6: Besenczi Arpad

Turay Ida Szinhaz Igazgat6: Darvasi Cecilia

J6kai Szinnez, Bekescsaba Igazgat6: Fekete Peter

Kvarlelyhaz Szabadleri Szinhaz Ogyvezelo igazgaf6: Tompa Gabor

Cervinus Teeirum, Szarvas Muveszeti igazgat6: Gergely Laszl6

Beregszaszi Magyar Szinhilz Igazgat6: Belezsi J6zsef

Mozaik MuveszegyesOlet Elnok: Szucs Gabor

Mandala Dalszinhaz Elnok: Dobos Laszl6

Goldmark Karoly MOvelodesi Kozoom es Balatoni Szinhaz

Igazgat6: Csengei Agota

Aranytiz MOvelodesi Kozpon:

Igazgat6: Balogh Erika

9

Mindez, persze, az intezrnenv atvllagttasa utan a vales altapot isrnereteben, a piackutatas eredrnenveit elemezve, a munkatarsakkal kialakftott strategla menten, a megfelel6 id6intervallumban es arpolitlkaval kerulne bevezetesre.

A Jaszai Mari Szlnhaznak ki kell hasznalnla a f6varoshoz vale kozelseget. Ha id6ben, el6re tervezve, korrekt, kolcsonosen elonvos szerzodessel, vonzo felkerest tudunk adni, a legnevesebb rnuveszek valtalnt fogjak a fellepest. Emellett torekedni kell egy olyan tarsulat klalakttasara, ami magas muveszi szinvonalon, emberileg es anyagilag megbecsulve vegzi a dolgat.

29

Mindez, persze, az intezrnenv atvllagttasa utan a vales altapot isrnereteben, a piackutatas eredrnenveit elemezve, a munkatarsakkal kialakftott strategla menten, a megfelel6 id6intervallumban es arpolitlkaval kerulne bevezetesre.

A Jaszai Mari Szlnhaznak ki kell hasznalnla a f6varoshoz vale kozelseget. Ha id6ben, el6re tervezve, korrekt, kolcsonosen elonvos szerzodessel, vonzo felkerest tudunk adni, a legnevesebb rnuveszek valtalnt fogjak a fellepest. Emellett torekedni kell egy olyan tarsulat klalakttasara, ami magas muveszi szinvonalon, emberileg es anyagilag megbecsulve vegzi a dolgat.

29