Grizzly medve

(Ursus arctos horribilis) Valamikor Észak-Amerika egész nyugati részén honos volt. Száz éve még a nyílt prérin is el fordult de a vadászat és az ember térhódítása a járhatatlan hegyekbe szorította vissza, olyannyira, hogy 1975 ben felvették a veszélyeztetett állatfajok vörös listájára. Ma már jóformán csak Alaszka Yukon tartományában és a Sziklás-hegység nemzeti parkjaiban (Yellowstone Nemzeti Park az Egyesült Államokban, Sziklás Hegység Park Kanadában stb.) vannak olyan, kiterjedt területek, ahol nagyobb számban és szinte háborítatlanul él.

Megjelenése, életmódja
A szürkemedve a törzsváltozattól eltér mérete és színe (barna alapszínen szürkés foltokkal, mert a sz rszálak vége kihalványodik) valószín leg csak a táplálék és az életkörülmények következménye. Rövid feje, domború orrcsontjai, széles és lapos homloka, rövid fülkagylói és rövid farka viszont határozottan megkülönbözteti az európai medvékt l. Er sen görbült, hegyük felé keskenyed , fehéres karmai akár a 13 cm-t is elérhetik. Egy átlagos grizzly közel 400 kilogrammos, marmagassága másfél méter körüli, és ha a hátsó lábaira áll, akár a 3 métert is elérheti. Hatalmas teste roppant er s; megöli a nála 100±150 kilóval nehezebb bölényt, majd képes a tetemet hosszú kilométereken hurcolni. Járása a tevééhez hasonlóan ringatózó, mert egyszerre lép az egy oldalon lév lábaival. Ezzel együtt nagyon gyors: sík terepen, rövid távon az 50 km/h sebességet is eléri. 50-100 méteres szakaszon még vágtázó lóval is felveszi a versenyt, így többnyire el tudja kapni a menekül zsákmányt. F leg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Naponta akár 15 kilónyi élelmet is elfogyaszt, és ebb l sz végére jelent s zsírpárnát halmoz fel a téli pihen re. A feln tt állatok nem tudnak fára mászni. Elvileg az emberre is veszélyes lehet, de az ilyen esetek nagyon ritkák, mert a grizzlyk többnyire rendkívül félénkek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful