P. 1
Százalékszámítás, törtek

Százalékszámítás, törtek

5.0

|Views: 12,746|Likes:
Published by ivonyildiko
MATEKOTTHON.BLOGSPOT.COM

Százalékszámítás
Műveletek törtekkel, százalékszámítás
Ivony Ildikó

2010.

COPYRIGHT 2010, IVONY ILDIKÓ

Százalékszámítás

A matematika leggyakorlatiasabb része, a hétköznapokban leginkább használt területe a százalékszámítás. Oda-vissza jól kell ismernie mindenkinek, például az árváltozások miatt, a kamatok kiszámítása miatt, vagy a háztartási anyagok százalékos összetételének meghatározása érdekében. A százalékszámítási feladatok megoldásához előfeltétel a törtes mű
MATEKOTTHON.BLOGSPOT.COM

Százalékszámítás
Műveletek törtekkel, százalékszámítás
Ivony Ildikó

2010.

COPYRIGHT 2010, IVONY ILDIKÓ

Százalékszámítás

A matematika leggyakorlatiasabb része, a hétköznapokban leginkább használt területe a százalékszámítás. Oda-vissza jól kell ismernie mindenkinek, például az árváltozások miatt, a kamatok kiszámítása miatt, vagy a háztartási anyagok százalékos összetételének meghatározása érdekében. A százalékszámítási feladatok megoldásához előfeltétel a törtes mű

More info:

Published by: ivonyildiko on Nov 10, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/07/2014

pdf

text

original

MATEKOTTHON.BLOGSPOT.

COM
2010.
Százalékszámítás
Műveletek törtekkel,
százalékszámítás
Ivony Ildikó
C O P Y R I G H T 2 0 1 0 , I V O N Y I L D I K Ó
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 2

Százalékszámítás

A matematika leggyakorlatiasabb része, a hétköznapokban leginkább használt területe a
százalékszámítás. Oda-vissza jól kell ismernie mindenkinek, például az árváltozások miatt, a
kamatok kiszámítása miatt, vagy a háztartási anyagok százalékos összetételének
meghatározása érdekében.
A százalékszámítási feladatok megoldásához előfeltétel a törtes műveletek helyes
elvégzése. Ezért a könyv első részében a törtszámokkal végzett műveleteket magyarázom
el.
A második részben a százalékszámítást értelmezzük, s rengeteg gyakorlati kérdésben
alkalmazzuk.
Tartalom
Törtek értelmezése .............................................................................................................................3
Törtek összeadása...............................................................................................................................4
Szorzás, osztás ....................................................................................................................................8
Reciprok ........................................................................................................................................... 14
Törtrész kiszámítása.......................................................................................................................... 18
Százalékérték kiszámítása ................................................................................................................. 19
Egészrész kiszámítása ....................................................................................................................... 24
Százalékalap kiszámítása ................................................................................................................... 26
Százalékláb kiszámítása ..................................................................................................................... 30
Összefoglalás .................................................................................................................................... 35





http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 3

Törtek értelmezése

Két tonna arany harmad részét szállították Piripócsra. Hogyan írjuk le, hogy mennyi aranyat
vittek Piripócsra?
Több lehetőség is van az elszállított arany mennyiségének leírására:
2:3 vagy
3
2
.
Mindkettő ugyanazt jelenti: valaminek a mennyisége 2, s ezt a mennyiséget 3 egyenlő részre
osztották, s egy ilyen harmadrésszel történik valami:









Másnap 3 tonna arany ötödrészét szállították Piripócsra:







2
3
2

3
5
3

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 4

Törtek összeadása
Mennyi aranyat szállítottak összesen Piripócsra?
Erre a kérdésre összeadással tudjuk meg a választ: ?
5
3
3
2
= +
Másképpen: 2:3 + 3:5 = ?
Föl lehet-e írni másképpen is a 2:3 osztásnak az eredményét?













Ha kétszer több mennyiséget kétszer akkora részre osztunk, ugyanannyi lesz a hányados.
Ha ötször akkora mennyiséget ötször annyi felé osztunk, ugyanannyi lesz a hányados.
2:3 = 4:6 = 10:15
15
10
6
4
3
2
= =
4
2
2:3
4:6
10
10:15
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 5

Ezt a bővítést akármeddig folytathatjuk. Ha olyan példa adódik, ahol 400-zal kell bővíteni, az
így néz majd ki: 2:3 = 800:1200, azaz
1200
800
3
2
= .
Most nézzük a másik osztást is: 3:5











3:5 = 6:10 = 9:15  Kétszer akkora számot kétszer annyi felé osztunk, ugyanannyit kapunk.
Háromszor akkora számot háromszor annyi felé osztunk, ugyanannyit kapunk.
15
9
10
6
5
3
= =

Ezekkel a bővítésekkel elérhetjük, hogy mind a két mennyiség ugyannyi felé legyen osztva:
15
9
5
3
15
10
3
2
= = és

Az eredeti kérdés ez volt: 2 tonna arany harmad része meg 3 tonna arany ötöd része
mennyi. Ezt most átfogalmaztuk magunknak erre a kérdésre: tíz tonna arany tizenötöd
része meg kilenc tonna arany tizenötöd része mennyi arany?
3
6
9
3:5
6:10
9:15
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 6

Ezt az átfogalmazást nevezzük közös nevezőre hozásnak.

10:15 + 9:15 = (10 + 9):15 = 19:15
15
19
15
9 10
15
9
15
10
=
+
= +
Így Piripócson 19 tonna arany tizenötöd része lesz, röviden tizenkilenc tizenötöd tonna
arany.

Összefoglalva: Osztásokat úgy tudunk összeadni, hogy addig bővítünk, amíg azonos lesz
az osztó, majd az osztandókat összeadjuk.
Törteket úgy tudunk összeadni, hogy addig bővítünk, amíg azonos lesz a nevező, majd a
számlálókat összeadjuk.
A két mondat ugyanazt jelenti és ugyanazt az összefüggést fejezi ki. Fogsz még ilyennel
találkozni a matematikában, amikor ugyanannak a dolognak több neve is van. Például egy
szám második hatványát a szám négyzetének is nevezzük, vagy a harmadik hatványt
köbnek is nevezzük, vagy a századrészt százaléknak is nevezzük.

Törtek egyszerűsítése
A bővítés fordítottja az egyszerűsítés:
3
2
2 : 6
2 : 4
6
4
= =



4
2
4:6
2:3
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 7

Példa
Mikor kap több szőlőt egy gyerek?
A) Ha 8 kg szőlőt 10 gyerek között osztunk szét?
B) Ha 4 kg szőlőt 5 gyerek között osztunk szét?




Fele annyi szőlőt fele annyi gyerek kap meg, így ugyanannyi jut egy gyereknek:
5
4
2 : 10
2 : 8
10
8
= =

Röviden: tört egyszerűsítésekor ugyanazzal a számmal osztjuk a számlálót is, és a nevezőt
is.
Példák
6
5
7 : 42
7 : 35
42
35
4
3
8 : 32
8 : 24
32
24
5
4
5 : 25
5 : 20
25
20
= =
= =
= =


Kivonás: ugyanúgy járunk el, mint összeadásnál, vagyis közös nevezőre hozunk, és a
számlálókkal elvégezzük a kivonást:
8
4
8:10
4:5
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 8

15
1
15
9 10
15
9
15
10
5
3
3
2
=
÷
= ÷
= ÷

Szorzás, osztás
A) Tört szorzása egész számmal
.
3
4
9
12
9
3 4
3
9
4
9
4
9
4
9
4
=
=
·
= ·
= + +


Törtet úgy szorzunk egész számmal, hogy a számlálóját szorozzuk az egész számmal. A
szorzás után, ha lehet, egyszerűsítjük a törtet.
(Ezt az egyszerűsítést szorzás előtt is megtehetjük:
3
4
3 : 9
4
3
9
4
= = ·
Amikor a nevezőben maradék nélkül megvan a szorzótényező, akkor röviden úgy is
elvégezhetjük a műveletet, hogy a nevezőt osztjuk.)


4:9 + 4:9 + 4:9 = (4 + 4 + 4):9 = 12:9
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 9

Példák:
3
13
21
91
21
7 13
7
21
13
=
=
·
= ·

Másik példa:
( )
14
13
28
26
28
26
28
) 2 ( 13
) 2 (
28
13
) 2 (
28
8 21
) 2 (
28
8
28
21
2
7
2
4
3
÷
= ÷
=
÷
=
÷ ·
= ÷ ·
|
.
|

\
|
= ÷ ·
|
.
|

\
| ÷
= ÷ ·
|
.
|

\
|
÷
= ÷ ·
|
.
|

\
|
÷




3
13
7 : 21
13
7
21
13
= = ·
Ha heted akkora számmal osztunk,
akkor hétszer akkora lesz az
eredmény.
-1 0
14
13
÷
1
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 10

B) Tört osztása egész számmal
10 alma negyedét Peti kapta, ő pedig az almái ötödét Évinek adta. Mennyi almája van
Évinek?
10:4:5 alma jutott Évinek.
10:4:5 = 10:20 = 1:2
2
1
20
10
5 4
10
5 :
4
10
= =
·
=



Peti a 10 alma negyedét kapta, azaz 2 és fél almát. Ezt felosztotta 5 egyenlő részre – ez így
öt darab fél alma. S egy ilyen fél almát adott Évinek.
Összefoglalva: törtet úgy (is) oszthatunk egész számmal, hogy a tört nevezőjét szorozzuk a
számmal.
Példa:
9
2
18
4
2 9
4
2 :
9
4
=
=
·
=



10
10:4
10:4:5 =
10:20
9
2
9
2 : 4
2 :
9
4
=
=
Ez most egy olyan
osztás, amikor a
számlálóban maradék
nélkül megvan az osztó.
Ilyenkor úgy is
kiszámolhatjuk a
műveletet, hogy a
számlálót osztjuk.
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 11

Tört szorzása törttel
4
1
4
1
4
1
4
3
+ + =

Ha 3 egészet 4 felé osztunk ugyanannyit kapunk, mintha 1 egészet osztanánk 4-felé és 3
darab ilyen negyedrészt fognánk össze.







Törtek szorzását négyzet területével szemléltetjük:







A zöld négyzet területe negyede az eredeti egységnégyzet területének. Négyzet területét
pedig úgy számoljuk ki, hogy oldal szorozva oldallal:
4
1
2
1
2
1
= ·

0
1 2
3
4
1
4
1
4
1
4
3
1
1
2
1

2
1

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 12








Az eredeti egységnégyzet két hatod része zöld. Ezt a területet úgy számoljuk ki, hogy
6
2
3
2
2
1
= ·







Most az eredeti egységnégyzet területének hat tizenketted része zöld. Ezt a zöld területet
úgy kell, kiszámolni, hogy
12
6
4
3
3
2
= · .
A három példából azt szűrhetjük le, hogy törtek szorzásakor a számlálók szorzata, illetve a
nevezők szorzata lesz az eredmény számlálója, illetve nevezője.

Nézzük meg másképpen is törtek szorzását!
A törttel való szorzást visszavezethetjük egész számmal való szorzásra és osztásra. A
törtvonal osztást jelent, s ezt írjuk át:
1
1
2
1

3
2

1
1
3
2

4
3

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 13

4 : 3
3
2
4
3
3
2
· = ·

Már láttuk, hogy egész számmal úgy szorzunk, hogy a tört számlálóját szorozzuk az egész
számmal:
3
6
3
3
2
= ·
Egész számmal úgy osztunk, hogy a tört nevezőjét szorozzuk az egésszel:
12
6
4 :
3
6
=
Természetesen ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az előbb. Nézzünk meg egy másik
példát is:
35
12
7
4
5
3
:
35
12
7 :
5
12
)
5
12
4
5
3
)
7 : 4
5
3
7
4
5
3
= ·
=
= ·
· = ·
Tehát
b
a


Törtet törttel úgy szorzunk, hogy számlálót a számlálóval, nevezőt a nevezővel
szorozzuk.
Bármilyen szám is az első tényező, mindig elvégezhetjük a törttel való szorzást így:
) 0 (
:
=
· = ·
y
y x A
y
x
A


http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 14

Reciprok
Van egy kitüntetett, fontos szorzás a törtek körében: amikor két törtszám szorzata éppen 1.
Például:
1
24
24
3
8
8
3
1
2
2
1
2
2
1
1
45
45
5
9
9
5
1
12
12
3
4
4
3
= = |
.
|

\
|
÷ · ÷
= = ·
= = ·
= = ·

Ha két törtszám szorzata 1, akkor a számokat egymás reciprokának nevezzük.
4
3
reciproka
3
4
, illetve fordítva is,
3
4
reciproka
4
3
.
Általánosan is: x és y számokat egymás reciprokának nevezzük, ha szorzatuk 1. A nullának
nincs reciproka (semmivel sem tudjuk úgy megszorozni, hogy 1 legyen az eredmény).

Osztás törttel
A törtszámmal való osztás megértéséhez nagyon jól kell ismerni az osztás tulajdonságait:
- Hogyan változik a hányados, ha az osztó fele akkorára változik?
8:8 = 1
8:4 = 2
8:2 = 4
8:1 = 8
8:½ = 16
8:¼ = 32
stb.
Ha egy osztásban az osztó felére változik, akkor a hányados a kétszeresére változik.

- Hogyan változik a hányados, ha az osztó a kétszeresére változik?
20:5 = 4
20:10 = 2
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 15

20:20 = 1
20:40 = ½
20:80 = ¼
Ha egy osztásban kétszeresére változik az osztó, akkor felére változik a hányados.

Általában is: ha egy osztásban felére, harmadára, stb. változik az osztó, akkor
kétszeresére, háromszorosára, stb. változik a hányados.
Fordítva is: ha egy osztásban kétszeresére, háromszorosára, stb. változik az osztó,
akkor felére, harmadára, stb. változik a hányados.
A törttel való osztáshoz ezt a két tulajdonságot kell alkalmazni:
Például:
3
20
5
3
4
5
3
: 4
3
4
3 : 4
4 1 : 4
?
5
3
: 4
= · =
=
=
=


Az utolsó lépés részletezve: 3 helyett
5
3
-del osztunk. Ez az ötöd része a 3-nak. Ezért írtam
a téglalapba, hogy ötöd részére változott az osztó. Ha ötöd akkora számmal osztunk, mint az
előbb, akkor ötször akkora eredményt kapunk, mint az előbb.
Összegezve: úgy osztunk egy számot
5
3
-del, hogy osztunk 3-mal, a számlálóval, majd
szorzunk 5-tel, a nevezővel. Ez pontosan az
3
5
-dal való szorzás:
3
20
3
5
4 = ·

Háromszorosára változott az osztó, harmadrészére változik a
hányados.
Ötöd részére változott az osztó, ötször akkora lesz a hányados.
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 16

Másik példát is nézzünk:
7
48
8
7
6
8
7
: 6
7
6
7 : 6
?
8
7
: 6
= · =
=
=


Az utolsó sorban 7 helyett
8
7
-dal osztunk, vagyis egy nyolcad akkora számmal. Ezért lesz
nyolcszor akkora az eredmény.
7
8
6
7
8 6
8
7
6
8 7 : 6
8
7
: 6 · =
·
= · = · =

Összegezve: úgy osztunk
8
7
-dal, hogy szorzunk a reciprokával, a
7
8
-del.

Természetesen bármilyen más törtszámot is választottunk volna osztónak, ugyanez derült
volna ki: törttel úgy osztunk, hogy szorzunk a reciprokával.

Eddig az osztandó egész szám volt. Most nézzük meg a törttel való osztást akkor is, ha az
osztandó is tört!
27
20
5
27
4
5
3
:
9
4
27
4
3 :
9
4
9
4
1 :
9
4
?
5
3
:
9
4
= · =
=
=
=


Háromszor akkora az osztó, így harmad akkora lesz a hányados.
Ötöd akkora az osztó, így ötször annyi lesz a hányados.
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 17

Összegezve: teljesen mindegy, hogy egész vagy tört az osztandó – mindig az osztóra kell
figyelni. Most is úgy osztottunk törttel, hogy osztottunk a számlálóval, szoroztunk a
nevezővel:
3
5
9
4
3 : 5
9
4
5 3 :
9
4
5
3
:
9
4
· = · = · =


Törttel úgy osztunk, hogy szorzunk az osztó reciprokával.

A törtekkel végzett alapműveletek rutinos kiszámolásához sok gyakorlás kell. Nézzünk egy
összetettebb gyakorló feladatot!
18
47
18
48
18
9
18
8
3
8
2
1
9
4
3
8
15
40
3
10
5
4
10
3
:
5
4
)
9
4
3
2
3
2
3
2
)
10
3
:
5
4
2
1
3
2
2
2
= + ÷
= + ÷
= = · =
= · =
|
.
|

\
|
= + ÷
|
.
|

\
|
b
a




http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 18

Törtrész kiszámítása

Keressük meg a számegyenesen a
4
3
helyét!









Az egységnek választott szakaszt 4 egyenlő részre osztjuk, megjelölünk az egyenlő
részekből 3-at. Így az egységnyi szakasz
4
3
részét határoztuk meg. Ugyanígy kell a
számegyenesen is megkeresni a
4
3
szám helyét, ezt mutatja a második ábra.
Az első ábráról mennyiség törtrészének a kiszámítását olvashatjuk le, ahol a mennyiség
most az 1 egység hosszú szakasz volt.
A második rajzon a
4
3
szám helyét rajzoltuk meg a számegyenesen.
Bármilyen más mennyiségnek is így kell a törtrészét kiszámolni, ahogy az egység szakasz
törtrészét meghatároztuk. Például:
52 kg
4
3
része = 52:4·3 kg = 13·3 kg = 39 kg
48 óra
4
3
része = 48:4·3 óra = 12·3 óra = 36 óra
0 1
1 egész rész
4
1
rész
4
3
rész
4
3


http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 19

130 t
10
7
része = 130:10·7 t = 91 t
3800 m
100
9
része = 3800:100·9 m = 342 m
Törtrészt úgy számolunk, hogy a mennyiséget osztjuk a nevezővel, majd szorzunk a
számlálóval. Ez éppen a törttel való szorzás:
342
100
34200
100
9
3800
91
10
910
10
7
130
36
4
144
4
3
48
39
4
156
4
3
52
= = ·
= = ·
= = ·
= = ·


Tehát röviden: törtrészt szorzással számolunk.
Százalékérték kiszámítása

Van egy kitüntetett törtrész, ami a gyakorlati életben sokszor fordul elő: a 100 egyenlő részre
osztás, vagyis a századrész kiszámítása. Ennek másik nevet is adtak: százalék. A
századrészeket százaléknak nevezzük.
Az előbbi példákból az utolsóban 9 századrészt számítottunk ki. Ezt megkérdezhettük volna
úgy is, hogy mennyi 3800 méter 9 százaléka. Röviden: 9%. A %-jellel a századrészeket
rövidítjük.
Elnevezések:
3800 m  alap
9  százalékláb
342 m  százalékérték.

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 20

A 3800m 9%-át többféleképpen is kiszámíthatjuk:
09 , 0 3800 )
100
9
3800 )
9 100 : 3800 )
·
·
·
c
b
a


Mind a három sor ugyanazt jelenti: a mennyiséget 100 egyenlő részre osztjuk, majd 9
darabot „összefogunk”, összeadunk az egyenlő részekből. Röviden ezt úgy mondjuk, hogy
kiszámoltuk a mennyiség 9%-át:
342 09 , 0 3800 )
342
100
34200
100
9 3800
100
9
3800 )
342 9 38 9 100 : 3800 )
= ·
= =
·
= ·
= · = ·
c
b
a

A feladatmegoldó dönti el, hogy a lehetőségek közül melyik úton-módon számítja ki a
mennyiség valahány százalékát.
Nézzünk egy másik példát is!
A 2 gigabájtos pendrive-nak 35% tárterülete foglalt. Mennyi adatot menthetünk még a
pendrive-ra?
alap = 2GB = 100%
foglalt terület = 35%
szabad terület = 100% - 35% = 65%
százalékláb = 65
Átfogalmazva a kérdést: mennyi 2GB 65%-a?
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 21

3 , 1 65 , 0 2 )
3 , 1
100
130
100
65
2 )
3 , 1 65 100 : 2 )
= ·
= = ·
= ·
c
b
a

Tehát 1,3 GB szabad tárterületünk van még.
A továbbiakban a 3 számolási lehetőség közül a legegyszerűbbet alkalmazzuk majd: a
százalékláb tizedestört alakjával való szorzást: 65%  0,65 rész.
Százalékértéket röviden a százalékláb tizedestört alakjával való szorzással számolunk.
Példák:
a) 120 liter 89%-a = 120·0,89 liter = 106,8 liter.
b) 56000 forint 47%-a = 56000·0,47 forint = 26320 forint.
c) 8880 m 90%-a = 8880·0,9 = 7992 m.
Áremelkedés
Egy 7800 forintos album árát 10%-kal felemelték. Mennyibe kerül így az album?
alap = 7800 Ft
emelkedés = 10%
fizetendő = 100% + 10% = 110%
százalékláb = 110.
8580 1 , 1 7800 )
8580
100
858000
100
110
7800 )
8580 110 100 : 7800 )
= ·
= = ·
= ·
c
b
a

Tehát 8580 forint az album új ára.
110%  1,1-szeres

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 22

Példák:
160000 forintot teszünk a bankba, évi 8%-os kamatra. Mennyi pénzt vehetünk ki 1 év
elteltével?
alap = 160000 Ft
emelkedés = 8 %
százalékláb = 100 + 8 = 108.
160000·1,08 = 172800
Tehát 172800 Ft-ot kapunk 1 év után.
A 2600 forintos könyv árát felemelték 12%-kal; majd két hónap múlva ismét felemelték
az árát 3%-kal. Mennyibe kerül ezek után a könyv?
I. alap = 2600 Ft
emelkedés = 12%
százalékláb = 112
érték = 2600·1,12 = 2912
Az első emelkedés után 2912 Ft a könyv.
II. alap = 2912 Ft
emelkedés = 3%
százalékláb = 103
érték = 2912·1,03 = 2999,36
kerekítve: 3000 Ft.
Tehát a második áremelés után 3000 Ft a könyv ára.
Két megjegyzés:
1. Az áremelkedéses feladatokat úgy is ki lehet számítani, hogy első lépésben 1%-ot
számítunk, majd ezt szorozzuk az emelkedés mértékével, s végül hozzáadjuk az
alaphoz:
2600:100 = 26 (1%)
26·12 = 312 (12%)
2600 + 312 = 2912 (112%)

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 23

2. Ez a kétszeres áremelkedéses feladat egy sorban is megoldható:
112%, majd 103% kiszámítása:
2600·1,12·1,03 = 2999,36.

Árleszállítás
A 182000 forintos laptop árát 7%-kal leszállították. Mennyit kell így fizetni a gépért?
alap = 182000 Ft
árleszállítás = 7%
fizetendő = 100% - 7% = 93%
százalékláb = 93
érték = 182000·0,93 = 169260
Tehát 169260 Ft a laptop új ára.
A feladat úgy is megoldható, hogy először 1%-ot számítunk, majd 7%-ot, s ezt levonjuk az
eredeti árból:
182000:100 = 1820 (1%)
1820·7 = 12740 (7%)
182000 – 12740 = 168260 (93%)
A 2400000 forintos gép minden évben 15%-ot veszít értékéből (amortizálódik). Egy év
elteltével mennyi a gép értéke?
alap = 2400000
csökkenés = 15%
százalékláb = 100 – 15 = 85
érték = 2400000·0,85 = 2040000
Tehát 1 év elteltével a gép értéke 2040000 Ft.

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 24

Egészrész kiszámítása
Egy kert területének
4
3
része 780m
2
. Mennyi az egész kert területe?







4
1
rész = 780:3 = 260
4
4
rész = 260·4 = 1040.
Tehát a kert területe 1040m
2
.
Az egész területet, az egészrészt úgy számoltuk ki, hogy a mennyiséget osztottuk a
számlálóval (3-mal), majd szoroztunk a nevezővel (4-gyel).
Ha visszalapozol a könyv elejére, akkor biztosan emlékszel majd, hogy amikor a tört
számlálójával osztunk, és a nevezőjével szorzunk, az éppen a törttel való osztás.
1040
3
3120
3
4
780
3
4
780
4
3
: 780
4 3 : 780
4
3
: 780
= = ·
· =
· =


2
780
4
3
m
rész

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 25

Ha egy mennyiség törtrészét ismerjük, akkor a törttel való osztással számoljuk ki az egész
mennyiséget.
Másik példa:
Egy osztály
10
7
része fiú. Mennyi az osztálylétszám, ha 6 lány jár az osztályba?






Az egész osztály a
10
10
rész. Ebből
10
7
rész a fiú. Így a lányok száma
10
3
része az
osztálynak.
10
3
rész  6 fő
10
1
rész  2 fő
10
10
rész  20 fő.
Tehát az osztálylétszám 20.
Rövidebben is megoldható a feladat: az a kérdés, hogy melyik szám
10
3
része 6.
Egészrészt osztással számolunk:
20
3
60
3
10
6
10
3
: 6 = = · =


rész
10
7

6 lány
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 26

Százalékalap kiszámítása
Ugyanígy kell számolni, ha a törtrész századokban van megadva, vagyis ha a százaléklábat
és az értéket ismerjük:
Egy kiránduláson 24km-t tettünk meg, ami a tervezett út 30%-a. Mekkora a tervezett
útvonal?
km rész
km rész
km rész
80
100
100
8 , 0
100
1
24
100
30
> ÷ ÷
> ÷ ÷
> ÷ ÷

Egész részt osztással számolunk:
80
30
2400
30
100
24
100
30
: 24 = = · =

Ugyanez tizedestört alakkal:
24:0,3 = 80

Ha egy mennyiség 30%-át ismerjük, akkor legrövidebben 0,3-del való osztással
számolhatjuk ki ezt a mennyiséget.
Példa:
A gomba 90%-a víz. Mennyi friss gombából lesz 1,5kg szárított gomba?
alap = ismeretlen (ezt keressük, az ismeretlen számokat betűvel jelöljük, pl.: x)
víztartalom = 90%
szárazanyag tartalom = 100% - 90% = 10%
érték = 1,5kg
10%  1,5,kg
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 27

1%  0,15 kg
100%  15kg.
Tehát 15 kg gombából lesz 1,5kg szárított gomba.
Oldjuk meg másképpen is a feladatot!
Egészrészt osztással számolunk:
15 1 , 0 : 5 , 1
15 10 5 , 1
10
100
5 , 1
100
10
: 5 , 1
=
= · = · =

Nézzük meg egyenlettel is ezt a feladatot! Az alap valahány %-át szorzással számítjuk, így
kapjuk a százalékértéket. Most nem ismerjük az alapot, ezért egy betűt használunk a
jelölésére:
x·0,1 = 1,5 /:0,1
x = 15
(Megjegyzés: az előző feladatot is megoldhatjuk a százalékérték kiszámításánál tanult
eljárással, egyenlet segítségével: x km 30%-a egyenlő 24 km.
x·0,3 = 24 /:0,3
x = 80)

Árleszállítás
30%-os árleszállítás után 4200 forintba kerül egy könyv. Mennyi volt a könyv eredeti
ára?
alap = x
engedmény = 30%
százalékláb = 100 – 30 = 70
érték = 4200 Ft
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 28

70%  4200 Ft
1%  60 Ft
100%  6000 Ft
Tehát 6000 Ft volt a könyv eredeti ára.
Másképpen:
6000
7
42000
7
10
4200
70
100
4200
100
70
: 4200 = = · = · =
4200:0,7 = 42000:7 = 6000
Vagy egyenlettel:
x·0,7 = 4200 /:0,7
x = 6000
Áremelkedés
18%-os áremelkedés után 68440 forintba kerül egy ágy. Mennyi volt az eredeti ára?
alap = x
emelkedés = 18%
százalékláb = 100 + 18 = 118
érték = 68440
118%  68440
1%  580
100%  58000
Tehát 58000 Ft volt az ágy eredeti ára.
Másképpen:
Egészrészt osztással számolunk: 68440:1,18 = 58000.
Egyenlettel:
x·1,18 = 68440 /:1,18
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 29

x = 58000
Évi 7%-os kamatra tettem bankba a pénzemet. Két év elteltével 572450 forintot vettem
ki. Hány forintot kötöttem le eredetileg?
alap = x
emelkedés = 7%
százalékláb = 107 (első év vége is, második év végén is)
érték = 572450
107%  572450 Ft
1%  5350 Ft
100%  535000 Ft (első év végén)
----------------------------------
érték = 535000 Ft
107%  535000 Ft
1%  5000 Ft
100%  500000 Ft
Tehát 500000 forintot kötöttem le a bankban.
Nézzük meg egyenlettel is a feladatot:
lekötés (alap) = x Ft
1. év végén a pénzem = x·1,07
2. év végén a pénzem (x·1,07)·1,07

(x·1,07)·1,07 = 572450 /:1,07
x·1,07 = 535000 /:1,07
x = 500000


http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 30

Százalékláb kiszámítása

Százalékláb kiszámításánál azt mondjuk meg, hogy egyik szám hány százaléka a másiknak;
egyik mennyiség hány százaléka a másik mennyiségnek. Amelyik mennyiséghez a –nak, -
nek rag társul, az az alap, az a 100%.
Például:
12 perc hány százaléka az 1 órának?
1 óra = 60 perc
60 perc  100% /:10
6 perc  10% /·2
12 perc  20%
Másképpen: az a kérdés, hogy 12 perc hányad része a 60 percnek, majd ezt a törtrész
századokban kell megadnunk.
12 perc
60
12
része a 60 percnek. (Ezt ellenőrizzük is le!
Törtrészt szorzással számolunk: 12
60
12 60
60
12
60 =
·
= · )
A törtrészt adjuk meg századokban:
100
20
5
1
60
12
= =
Tehát a 12 perc
100
20
része a 60 percnek, másképpen 20%-a.

Tizedestörtekkel is nézzük ezt meg:
12:60 = 0,2
0,2 rész  20%

http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 31

Áremelkedés
Hány %-os volt az áremelkedés, ha a 400 forintos bonbon új ára 520 forint lett?
alap = 400 Ft
új ár = 520 Ft
emelkedés = 120 Ft
Kérdésünk: 120 Ft hányad része a 400 Ft-nak?
100
30
20
6
40
12
400
120
= = =  30%
Tehát 30%-kal emelkedett az ár.
Tizedestört alakkal is nézzük meg:
120:400 = 0,3
0,3·100 = 30.
Tehát százaléklábat úgy számolunk, hogy a százalékértéket osztjuk az alappal, majd
ezt szorozzuk 100-zal.

Árleszállítás
Hány %-os volt az árleszállítás, ha a 400 forintos bonbon 380 forintba kerül?
alap = 400 Ft
új ár = 380 Ft
csökkenés = százalékérték = 20 Ft
Kérdés: 20 Ft hányad része a 400 Ft-nak?
100
5
400
20
=  5%
Tehát 5%-os volt az árleszállítás.

120:400·100 = 30
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 32

Nézzük meg másképpen is!
alap·y = százalékérték (itt y jelöli a százalékláb tizedestört alakját)
400·y = 20 /:400
y = 0,05
százalékláb = 5
Másképpen is megoldható a feladat:
400 Ft  100%
4 Ft  1%
20 Ft  5%


Bármelyik megoldási módot is választhatjuk, egyenértékűek, egyik megoldási mód sem
„jobb” a másiknál. Mindig a feladatmegoldó dönti el, hogy hogyan számolja ki az ismeretlent.
Pontozásnál is ugyanannyi pontot érnek vizsgán, vagy dolgozatokban.
A lényeg, hogy a lépések logikusan kövessék egymást, a levezetésből kiolvasható legyen a
feladatmegoldó gondolatmenete. A végén ne feledkezzünk meg a válaszadásról, s az
ellenőrzésről!

Nézzünk egy másik példát is százalékláb kiszámítására:


·5
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 33

Egy téglalap egyik oldalát 25%-kal növeltük. Hány %-kal kell csökkenteni a másik
oldalát, hogy ne változzon a területe?








A ’b’ oldalt növeltük 25%-kal, így 1,25b lett a hossza.
Az ’a’ oldal változik valahányszorosára, ezt jelöli ’y’.
A terület nem változik, így erre írhatjuk fel az egyenletet:
a·b = ya·1,25b
Bal oldalon az eredeti téglalap területe, jobb oldalon az új téglalap területe látható.
Mindkét oldalt osztjuk a·b-vel:
1 = y·1,25
Mindkét oldalt osztjuk 1,25-dal:
0,8 = y
Az ’a’ oldal a 0,8-szeresére változott, vagyis az eredeti oldal 80%-a lett. De a feladat a
csökkenést kérdezi. Tehát 20%-kal kell csökkenteni az oldalt, s így nem változik meg a
terület.


a
ya
b
1,25b
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 34

Egy számológép árát a kereskedő 25%-kal csökkentette. Hány %-kal felemelnie ezt az
árat, hogy ismét a régi áron adhassa a számológépet?








eredeti ár = x
25%-kal csökkentett ár (új ár) = 0,75x
y%-kal megemelt új ár = (0,75x)· |
.
|

\
|
+
100
1
y

Ez ismét az eredeti ár lesz:
3
1
33
3
100
3
1
100
3
4
100
1
1
100
1 75 , 0
100
1 75 , 0
= =
=
= +
= |
.
|

\
|
+ ·
= |
.
|

\
|
+ ·
y
y
y
y
x
y
x

Tehát
3
1
33 %-kal kell felemelni az árat, hogy ismét a régi áron adhassa a
számológépet.

eredeti ár
25%-kal csökkentett ár (új ár)
y%-kal megemelt új ár
mindkét oldalt osztjuk x-szel
mindkét oldalt osztjuk 0,75-dal
mindkét oldalból elveszünk 1-et
mindkét oldalt szorozzuk 100-zal
http:matekotthon.blogspot.com © 2010, Ivony Ildikó oldal 35

A feladat egyszerűbben is megoldható. A rajzról látszik, hogy az új árat az
3
1
részével kell
megemelni. %
3
1
33
3
1
= rész .
|
.
|

\
|
= = ·
3
1
33
3
100
100
3
1


Összefoglalás

A százalékszámítás alap összefüggése:
alap:100·százalékláb = százalékérték

A három változó közül bármely kettőt is adják meg, ebbe behelyettesítve az ismeretlen
harmadik kiszámítható. Az összefüggésből kifejezve a változókat:

1. százalékérték = alap:100·százalékláb
2. alap = százalékérték:százalékláb·100
3. százalékláb = százalékérték:alap·100

Ebben a könyvben nem tárgyaltam az oldatok százalékos összetételére vonatkozó feladatokat, mert
Arányosság című e-könyvemben sok ilyen példát mutatok be.


Copyright 2010, Ivony Ildikó
Minden jog fenntartva.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->