2006_01_gyumolcsfaiskola1

GYÜMÖLCSFAISKOLA

KERTGAZDASÁG 2006. 38. (1) ¡ 35

A GYÜMÖLCSFAJTÁK ÉS ALANYOK SZAPORÍTÁSA A MAGYAR FAISKOLÁKBAN I. Alma, körte és birs HROTKÓ K.1, NAGY Á.2, CSIGAI K.1 1. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermõ Növények Tanszék 2. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, Szõlõ-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály A hazai faiskolák gyümölcsfajta- és alanyhasználata az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult. Az adatok azt mutatják, hogy a nehézségek ellenére a faiskolák mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fajtakínálatukat a kereslethez igazítsák. A cikkben az alma, körte és birs fajta- és alanykínálatát elemzik a szerzõk az OMMI adatbázisa alapján. A vizsgált idõszakban a faiskolák 149 almafajtát kínáltak, a kínálat mintegy háromnegyed részét öt fajtacsoport, a ’Jonagold’ és klónjai, a ’Golden Delicious’ és klónjai, az ’Idared’, a ’Gala’ és klónjai, valamint a pillnitzi Re-sorozat fajtái adták. A ’Jonathan’ és klónjai már csak 4%-körüli arányban szerepeltek a kínálatban. Az alanyválasztékban a törpe M.9 és a féltörpe M.26 együtt 57%-ot tett ki, míg az MM.106 aránya 36% volt. Talaj- és klimatikus adottságainkat figyelembe véve ez az alanykínálat jól alkalmazható intenzív ültetvények telepítésére. A körte fajtakínálatban (54 fajta) meghatározó a ’Bosc kobak’ és a ’Vilmos körte’, a kettõ együtt adja az oltványok 42%-át, de figyelemre méltó a ’Packham’s Triumph’ és a ’Conference’ növekvõ aránya. Az alanyválasztékban még mindig a vadkörte képviseli a legnagyobb arányt, mintegy 28% a birsalanyú oltvány, és megjelentek a kínálatban a vegetatív szaporítású körtealanyok. A 8 birsfajtából a ’Bereczki birs’ és a ’Konstantinápolyi’ adta az oltványok 87%-át nagyjából azonos arányban, míg mintegy 10%-ot képvisel az ’Angersi’. A birsfajtákat zömmel birsalanyokra szemzik a faiskolák, de mintegy 5%-ban vadkörte alanyt is használnak egyre csökkenõ arányban.

¢ BEVEZETÉS
A gyümölcsfajta-használat hazánkban hosszú idõn keresztül jelentõsen elmaradt az európai trendektõl, amiért a gyümölcstermesztõk a nehézkes szabályozás mellett többnyire a faiskolásokat okolták. Valóban, a magyar faiskolák a rendszerváltozás elõtt nem rendelkeztek a leginkább divatos és védett fajták szaporítási és forgalmazási licencével, s az elmúlt 15 év meglehetõsen zaklatott változásai (tulajdonviszonyok, üzemi szerkezet, fajtajogi szabályozás, telepítõk igényei) mellett ez a helyzet alig változott. A korábbi leegyszerûsített fajtahasználat azonban jelentõs változásokon ment át minden gyümölcsfaj tekintetében, ami azt jelzi, hogy a faiskolák igyekeznek kielégíteni a termesztõk és a divat által diktált gyorsan változó igényeket. Munkánkban az OMMI adatbázisára támaszkodva szeretnénk áttekintést adni a faiskolai oltványnevelés fajtahasználatáról 1997 és 2003 között. Ez az idõszak az EU csatlakozást megelõzõ hét esztendõt fogja át, amikor az állami támogatással telepített gyümölcsösök oltványigénye meglehetõsen nagy volt. A faiskolai oltványnevelés fajta- és alanyösszetételének ismerete részben segítséget nyújthat a közeljövõ termõ ültetvényeinek fajtaösszetételérõl, de az idõszakra jellemzõ fajtahasználati trendek ismerete a faiskolák számára is hasznos információkat adhat fajtakínálatuk alakításához. Cikkünk az alma, körte és birs fajta- és alanyhasználatát elemzi, a csonthéjasokról következõ cikkünk ad áttekintést.

¢ ANYAG ÉS MÓDSZER
Az elemzést az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet adatbázisában szereplõ, a hazai faiskolák összes leltárba vett készlete alapján végeztük. Ez kismértékben eltérhet az adott idõszakban eltelepített mennyiség fajtaösszetételétõl, de arra nem volt lehetõségünk, hogy az összetételt a telepítésig kövessük. Hasonlóképpen nem vettük figyelembe az export tételek (3–5% körüli), és az import (10–15%) módosító hatását. Ezek a tételek azonban számottevõen nem változtatják meg a hazai alany- és fajtahasználat alakulásának fontosabb trendjeit. Az adatokat feldolgoztuk, csoportosítottuk évekre lebontva, fajonként, fajtacsoportonként és fajtánként, majd táblázatokban, illetve diagramok segítségével mutatjuk be azokat.

melyek aránya kissé csökkenõ tendenciát mutat.ÉS ALANYHASZNÁLATA A világon több mint 15 ezer almafajta létezik (SOLTÉSZ. Az ’Idared’ aránya az utóbbi évtizedben fokozatosan csökkent. 2001). s az indokoltnál nagyobb területekre telepítették (G. A magyar faiskolák fajtakínálatában 1997 és 2003 között dinamikus változás is tapasztalható. 2001) hazánkban is nagy arányban (15. ÁBRA. Egyéb jelentõs almafajták százalékos megoszlása 1997–2003 között (OMMI adatai alapján) . ’Red Delicious’. a ’Golden Delicius’-t (G. de 7 év átlagában 17% volt (1. 1998). Európa vezetõ fajtáját. TÓTH. TÓTH. adatai alapján) 60 50 Pillnitzi Re-fajták Gala és klónjai Idared 40 30 20 10 0 1997 Golden Delicious és klónjai Jonagold és klónjai 1998 1999 2000 2001 2002 2003 % 25 Topaz Granny Smith 20 15 Red Delicious és klónjai Braeburn és klónjai 10 Mutsu Florina (Querina) Jonathan és klónjai 1998 1999 2000 2001 2002 2003 5 0 1997 2. A magyarországi faiskolák 1. ÁBRA. A magyar % faiskolák által szaporított fõ 80 almafajták aránya 1997–2003 között 70 (OMMI. az adott idõszakban összesen 149 fajta szerepelt a leltárban. Ez a fajta a világ almatermesztésében stabilan kb. illetve fajtakör (pl. fajtakör illetve fajtasorozat adta a szaporítás 70%-át (1. Magyarországon a sikerfajták közé sorolódott. 2004).36 ¡ KERTGAZDASÁG 2006. Magyarországon 1997 és 2003 között 5 fajta. a Föld almatermésének zömét azonban mindössze néhány fajta. (1) GYÜMÖLCSFAISKOLA ¢ EREDMÉNYEK ¢ AZ ALMA FAJTA.7%-os volt. táblázat). Ezek lesznek kb. 2003-ra már 10% alatt volt. Legnagyobb arányban a ’Jonagold’-ot és klónjait kínálták a faiskolák. ’Golden Delicious’) szolgáltatja (PAPP. ábra). 38. ez az arány stabil maradt a hét év alatt. 2%-os részarányt képvisel. beleértve a nagyszámú új klónt is.8%) telepítik. A ’Gala’ alakkör fajtáinak részaránya a hét év átlagában 11. 5–8 év múlva – amikor termõre fordulnak – a meghatározó almafajták a termesztésben.

a ’Mutsu’ és a ’Topaz’ aránya fokozatosan csökken.4 közbeoltott egyéb 45.4 0. Összesen 5. ábra). ’Relinda’: 3%.106 M. Összességében tehát megállapítható. hogy a faiskolák fajtakínálata a bevezetõben említett nehézségek ellenére is jelentõsen bõvült. ÁBRA.9 1. míg a ’Summered’ kis mértékben növekedett.6 36. klón) 1. 38. 2%). Együttesen kb.6 11.26 MM.4 2.0 5.GYÜMÖLCSFAISKOLA KERTGAZDASÁG 2006.7 2.2–0. a ’Red Delicious’ és a ’Granny Smith’ esetében.2 1. mely 2003-ra 15%-os részarányt ért el.1 2.4 2. ’Rewena’: kb. A ’Freedom’ és a ’Prima’ aránya is jelentõsen lecsökkent. ’Renora’. táblázat (%) Jonagold és klónjai (17) Golden Delicious és klónjai (10) Idared Gala és klónjai (6) Pillnitzi Re-sorozat (10) Jonathan és klónjai (8) Florina (Querina) Mutsu Braeburn és klónjai (4) Red Delicious és klónjai (9) Granny Smith Topaz Elstar és klónjai (4) Summerred 17.4 Freedom Prima Pinova Egyéb (68 fajta ill.8 ALMAALANYOK (%) M. ’Remo’: 7%. A kis jelentõségû almafajták szaporítási aránya 1997–2003 között (%) (OMMI adatai alapján) 1998 Elstar és klónjai 1999 Summerred 2000 Freedom 2001 Prima 2002 Pinova 2003 . A kis jelentõségû almafajtákat egyenként átlagosan 2% alatti részarányban telepítették.7 9. ebben a csoportban összesen 68 fajta.9 + klónok MM. Az ’Elstar’ aránya 2000-ig rohamosan csökkent.8%-ot tesz ki az egyéb fajták aránya.0 15.1 0.9 2. Az egyéb jelentõs almafajták csoportjába soroltuk azokat.5 1.8 1999-ben kezdték szaporítani a Drezda-Pillnitz-i Kutató Intézetben fõleg léalmának nemesített rezisztens fajtasorozatot (’Reanda’.5 2. (1) ¡ 37 A HAZAI FAISKOLÁK ALMA FAJTA-ÉS ALANYKÍNÁLATÁNAK %-OS ÖSSZETÉTELE HÉT ÉV ÁTLAGÁBAN (1997–2003) (OMMI ADATAI ALAPJÁN) ALMAFAJTÁK (%) ALMAFAJTÁK 1. ’Rebella’. míg növekvõ tendencia figyelhetõ meg a ’Braeburn’. ’Resi’. igen változatos szortimentet képvisel.9 3. 20%-ot tesznek ki. melyek a 7 év átlagában 2–5% közötti részarányban szerepeltek (2. ’Reglindis’: 2%.5%-os arányt képvisel (3. azóta 0. % 12 10 8 6 4 2 0 1997 3.2 1.8 14. A ’Jonathan’.111 M. ábra). Ez mindenképpen gyökeres változást jelent az 1980-as évek végének kínálatához viszonyítva.5 11.4 1. ’Releika’. illetve klón szerepelt.2 4.

ábra). Az alma-alanyhasználat 100% alakulása a magyar faiskolákban 1997–2003 80% között (%) (OMMI adatai alapján) 60% GYÜMÖLCSFAISKOLA egyéb közbeoltott M.9 aránya többszörösére növekedett (HROTKÓ. táblázat). táblázat).106 aránya is stabil 35–40%. összesen 9 fajta) együtt kb. Az M. Az 1997 és 2003 közötti idõszakban az M.ÉS ALANYHASZNÁLATA A faiskolák a vizsgált idõszakban 8 birsfajtát kínáltak eladásra. a többi 30%-ot különbözõ birs alanyok teszik ki. M. és ezeken a fajtákon kívül még 5%-ban egyéb fajtákat (37 fajta) állítanak elõ. ami elõször növekvõ tendenciát mutatott. amikor a törpe M.4 MM. Az ’Angersi’ fajta 10%-ot tesz ki.ÉS ALANYHASZNÁLATA Magyarországon a faiskolák elsõsorban az õszi érésû. 38. aránya 10–15% körüli. ábra. Közülük a két fõ fajtánk a ’Bereczki’ és a ’Konstantinápolyi’. A ’Conference’ szaporítási aránya szintén növekvõ tendenciát mutat. ábra). A magyar faiskolákban még mindig 70% körüli arányban az oltványokat vadkörte magoncokra szemzik (8.26. köztük a ’Bereczki bõtermõ’ is (3.106 40% 20% M. ábra). Az egyéb jelentõs körtefajták együttesen 35–40%-ot adnak (6. Az oltványiskolában a birsfajták eredése vadkörtemagoncon általában gyengébb. a ’Vilmos körté’-vel együtt 40–45% arányt tesz ki (5. jól tárolható ’Bosc kobak’ fajtát szaporítják. ábra). ÁBRA. Közülük a ’Packam’s Triumph’ aránya az elmúlt években folyamatosan nõtt és felváltani látszik az igen igényes és varasodásra fogékony ’Hardenpont téli vajkörté’-t (GÖNDÖRNÉ.9 és klónjai. és kevesebb. Az utóbbi években megfigyelhetõ azonban a vadkörtemagoncok használata is. Az MM. A piros héjú fajták közül a ’Piros Vilmos’ és a ’Piros Clapp’ aránya átlagban 2–3%-ot tesz ki kisebb ingadozásokkal. A szaporított alanyoknak több mint 90%-át 3 alany alkotja: az M. Míg a ’Bosc kobak’ esetében kis mértékû növekedés figyelhetõ meg. A kis jelentõségû körtefajtákat (7.106 és az M. 1999). a ’Clapp kedveltje’ és a ’Hardy vajkörte’ aránya pedig egyenletes. 2000).26 MM.38 ¡ KERTGAZDASÁG 2006. .10%-os arányban szaporítják a magyar faiskolák. A birsek közül a legnagyobb arányban a törpe-féltörpe növekedésû EM-A és BA-29 alanyokat alkalmazzák. A birsfajtákat a faiskolákban általában különbözõ birsalanyokra szemzik. 1999). ¢ A BIRS FAJTA. A törpítõ birseket használják legelterjedtebben körtealanyként az intenzív ültetvények telepítésére. de ezek közül csak néhány éri el a birsnél már megszokott hatást (HROTKÓ.4 alanyú almafát napjainkban már nem kínálnak a faiskolák. melynek aránya fokozatosan csökken (2. ez a másik fõ fajtával.111 M. mint 2%-ban elõfordulnak más fajták. melyeket együtt 80%-körüli arányban használnak (9. ezért ez a megoldás kevésbé elõnyös (HROTKÓ. A széles körû szelekciós munka eredményeként ma már vannak vegetatív szaporítású törpe hatású körtealanyok is.26 esetében egy kissé csökkenõ tendencia figyelhetõ meg. (1) 4.9 aránya tartósan 45% körüli szinten volt (4. az oltványok növekedése sem kielégítõ. 1999). ábra). stabil trendet mutat. addig a ’Vilmos körte’ aránya enyhe csökkenést mutat. az MM. ábra). majd aránya csökkenni kezdett (10.9 + klónjai 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Az alanyhasználat átalakulása a ’90-es évek közepén kezdõdött. mint birseken. ¢ A KÖRTE FAJTA.

ÁBRA. A magyar faiskolák által szaporított fõ körtefajták részaránya 1997–2003 között (%) (OMMI adatai alapján). ÁBRA.1 Társulati esperes . ÁBRA. Egyéb jelentõs körtefajták szaporítási aránya (%) a magyar faiskolákban 1997–2003 között (OMMI adatai alapján) % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1997 1998 Packhams Triumph Clapp kedveltje 1999 2000 Conference Hardy vajkörte 2001 2002 2003 Hardenpont téli vajkörte 25 % 20 15 10 5 0 1997 7. (1) ¡ 39 50 45 40 35 30 25 20 15 10 % 5. 38. Kis jelentõségû körtefajták aránya (%) a magyar faiskolák szaporításában 1997–2003 között (OMMI adatai alapján) 1998 Piros Vilmos Téli esperes Kornélia 1999 2000 Piros Clapp Serres Olivér Arabitka G 2001 2002 2003 Ilonka Nemes Krasszán N.GYÜMÖLCSFAISKOLA KERTGAZDASÁG 2006. 5 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Bosc kobak Vilmos 6.

táblázat 1997–2003 (%) Bereczki Konstantinápolyi Angersi Egyéb (5 fajta) 45.2 Kornélia Arabitka G Társulati esperes Egyéb (37 fajta) KÖRTEALANYOK 1. 38.9 5.1 1.7 4.ÉS ALANYKÍNÁLATÁNAK %-OS ÖSSZETÉTELE HÉT ÉV ÁTLAGÁBAN (1997–2003) (OMMI ADATAI ALAPJÁN) BIRSFAJTÁK 1997–2003 (%) BIRSALANYOK 3.7 8.1 5. körte A HAZAI FAISKOLÁK BIRS FAJTA.6 26.1 8.4 Egyéb birs EM-C Birs közbeoltással 3.9 1.5 7.8 2.6 1998 Vadkörtemagonc Egyéb birs 1999 EM-A EM-C 2000 2001 BA 29 Birs közbeoltással 2002 2003 Veg.8 9.1 1.1 10.2 9.1 42.6 19. (1) A HAZAI FAISKOLÁK KÖRTEFAJTA. ÁBRA.5 15.0 15.4 5.5 1.4 (%) Vadkörtemagonc EM-A BA 29 Vegetatív szaporítású körtealanyok 65. szap.ÉS ALANYKÍNÁLATÁNAK %-OS ÖSSZETÉTELE HÉT ÉV ÁTLAGÁBAN (1997–2003) (OMMI ADATAI ALAPJÁN) KÖRTEFAJTÁK (%) KÖRTEFAJTÁK GYÜMÖLCSFAISKOLA 2. A körte-alanyhasználat a magyar faiskolákban 1997–2003 között (%) (OMMI adatai alapján) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 22.7 2.8 .6 1.0 6. táblázat (%) Bosc kobak Vilmos Packham’s Triumph Conference Hardenpont téli vajkörte Clapp kedveltje Hardy vajkörte Piros Vilmos Piros Clapp Ilonka Téli esperes Serres Olivér Nemes Krasszán N.3 1.1 0.2 BA 29 EM A egyéb birs vadkörte magonc EM C 51.40 ¡ KERTGAZDASÁG 2006.6 1.3 2.6 2.

9 and the semi-dwarf M. Á. ‘Golden Delicious’ and clones.2. and the varieties of the Re-series of Pillnitz. Department of Fruit Science 2 National Institute for Agricultural Quality Control ¢ SUMMARY The use of different fruit varieties and rootstocks in Hungarian nurseries changed radically in the last decade. ‘Jonathan’ and its clones represent only 4% of the whole supply.1. K. The nurseries offered 149 apple varieties in the analyzed period. NAGY. 38. ‘Idared’. pear and quince on the base of OMMI’s database. In the article the authors analyze supply of varieties and rootstocks of apple. ÁBRA. Faculty of Horticultural Science.1 1 Corvinus University of Budapest. In rootstock assortment the dwarf M. CSIGAI. (%) (OMMI adatai alapján) 60% 40% 20% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Bereczki Konstantinápolyi Angersi Egyéb 10. K. I. Five variety groups gave the 75 % of the assortment: ‘Jonagold’ and clones. (1) ¡ 41 100% 80% 9.26 together represent 57% of total amount while the ratio of . pear and quince HROTKÓ. Apple. The data shows that the nurseries do their best to adjust the variety supply to the demands – and to overcome difficulties. ‘Gala’ and clones.GYÜMÖLCSFAISKOLA KERTGAZDASÁG 2006. A birs-alanyhasználat alakulása a magyar faiskolákban 1997–2003 között (%) (OMMI adatai alapján) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 BA 29 EM A egyéb birs vadkörte magonc EM C PROPAGATION OF FRUIT VARIETIES AND ROOTSTOCKS IN HUNGARIAN NURSERY. ÁBRA. A birs fajtahasználat alakulása 1997–2003 között.

(by OMMI’s data) FIGURE 4. The propagation rate of minor pear varieties from 1997 to 2003 (%). PAPP J. In Hungarian nurseries quince rootstocks are mainly used for quince varieties.42 ¡ KERTGAZDASÁG 2006. (1) GYÜMÖLCSFAISKOLA MM. (1997–2003) TABLE 3. TÓTH M. From the 8 varieties of graft assortment ‘Bereczki’ and ‘Konstantinápolyi’ give a total 87%. The usage of quince rootstocks in Hungarian nurseries from 1997 to 2003 (by OMMI’s data) ¢ IRODALOM 1. The propagation rate in the assortment of pear cultivars and rootstocks in Hungarian nurseries.) 2000. The usage of pear rootstocks in Hungarian nurseries from 1997 to 2003 (by OMMI’s data) FIGURE 9. Gyümölcsészet. (szerk.) 2004. Budapest . Budapest. (1997–2003) TABLE 2. but its use shows decreasing tendency. (the ratio of the two varieties within it is 50–50%). This rootstock assortment is highly suitable for high density orchards considering to our soil and climatic conditions. G. 38. The propagation rate of other important pear varieties from 1997 to 2003. (1997–2003) FIGURE 1. A gyümölcsök termesztése 2. the two varieties together give 42% of grafts. Mezõgazda Kiadó. (by OMMI’s data) FIGURE 2. Mezõgazda Kiadó. The propagation rate in the assortment of quince cultivars and rootstocks in Hungarian nurseries.) 1998. The propagation rate of other important apple varieties from 1997 to 2003. and vegetative propagated pear rootstocks. Körte. 5.-NÉ (szerk. Budapest. (by OMMI’s data) FIGURE 7. The usage of quince varieties in Hungarian nurseries from 1997 to 2003 (by OMMI’s data) FIGURE 10. (by OMMI’s data) FIGURE 6. and ‘Angersi’ represent 10%.) is used generally followed by quince rootstocks (28%). but the ascending ratio of ‘Packam’s Triumph’ and ‘Conference’ also deserves attention. SOLTÉSZ M. ‘Bosc kobak’ and ‘Williams’s pear decisive in the supply of pear varieties (54 varieties). The propagation ratio of main pear varieties in the Hungarian nurseries from 1997 to 2003. Mezõgazda Kiadó. The usage apple rootstocks in Hungarian nurseries from 1997 to 2003 (by OMMI’s data) FIGURE 5. but there is still a small amount (5%) of wild pear rootstock. Budapest. (szerk.106 was 36%. 2. In the rootstock assortment wild pear (Pyrus spp. 3. 4. (by OMMI’s data) FIGURE 8. The propagation rate of minor apple varieties from 1997 to 2003 (%). Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. The propagation rate in the assortment of apple cultivars and rootstocks in Hungarian nurseries. Primon Kiadó. 1999. (by OMMI’s data) FIGURE 3. Nyíregyháza GÖNDÖR J. ¢ TABLES AND FIGURES TABLE 1. HROTKÓ K. Mezõgazda Kiadó. The propagation ratio of main apple varieties in the Hungarian nurseries from 1997 to 2003. 2001. Gyümölcsfaiskola.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful