Az EU és a Kárpát-medencei régiók

( Gondolatok és gondok 1999-ben )

Hazánk jövőjéért felelősséget érzők figyelme,vagyis figyelmünk

fókuszában,a szemünk és a fülünk előtt formálódik egy új állam
(pontosabban államközösség):az Európai Unió(EU), de nevezhetjük,
hogy jobban értsük miről is van szó: az Európai Egyesült Államok.
A jelen történelmi időszak több szempontból érdekesen hasonló:
egyrészt az egykori magyar államalapitási időszakkal,másrészt
az Amerikai Egyesült Államok létrehozásának jelentős mozzanataival
annak ellenére,hogy--természetesen--teljes azonosságról szó sincs.
Elemző történészek feladata az azonosság és az eltérőség kérdéskö-
rének közérthető megvilágitása,ez az irás most nem erről fog szólni.
Nekünk magyaroknak,akik most fogjuk ünnepelni a Szent-István-i,
--és 1100 év kemény megpróbáltatásait talpon kiálló—államalapítás ne-
ves évfordulóját, talán a legnagyobb és legérdekesebb hasonlóság az a
hasonló történelmi helyzet, amelyben akkor István királyunk volt,illetve,
amelyben mi most vagyunk.Igaz, ma demokratikusan választott Parla-
ment dönt nem úgy,mint egykor egyszemélyben a király,de ettől a
döntések időállóságára,megfontoltságára,megalapozottságára vonat-
kozóan nem csökkentek az elvárások, sőt, ha lehet, még nőttek is!
A magyar államalapítás időálló nagyszerűségét nem fémjelezte akkor
Függetlenségi Nyilatkozat, mint több száz évvel később az USA-ét.
A miénket elsősorban: fejlődési kereteket nyujtó jó törvények,azok betar-
tását biztositani tudó államgépezet,hosszú ideig hasznosnak bizonyult
vármegye rendszer,a szomszéd államokat követésre ösztönző,sokaknak
jó például szolgáló gazdasági-politikai berendezkedés jellemezték.
Amikor a Kárpát-medencében élő magyarok szorosabb együvé tarto-
zását kivánjuk elősegiteni,akkor természetes és jó ösztöneink szerint
teszünk.Azonban nagyon nem mindegy,hogy milyen módon akarjuk el-
érni ezt a kívánt célt.
A Kárpát-medencében élő népek ma létező államainak „status quo”-ját
erőszakkal,hatalmi szóval nem lehet,nem szabad és nem szükséges
megváltoztatni.
Nem lehet,mert az egész EU és a NATO határozottan nem akarják.
Nem szabad,mert a jelenlegi magyar társadalom katonai és egyéb ereje
erre nem elég .Az utánunk következő nemzedékek fizikai és anyagi ere-
jét (életét és vérét) pedig háborús helyzet teremtésével,könnyen véres-
sé váló viszályok szitásával „beprogramozni” nemcsak felelőtlenség,
de becstelenség is.
Nem szükséges az erőszak,mert van,vannak más,sokkal célszerűbb,
jobb megoldások; például a következőkben vázolt is ilyen.
Joggal feltelezhetjük,hogy sikeres lesz az EU-ba történő becsatlako-
zásunk és viszonylag gyorsan egyenrangú tagjai leszünk a jövő egyik
 --- 2 ---
szuper nagyhatalmának.Gazdasági—politikai sikereink miatt a környező
országokban élők ismét követendő példának fognak minket tekinteni.
Ez különösen akkor lesz igaz,ha látható lesz,hogy Magyarország boldogu-
lása,jóléte,gazdagodása nem mások,külső és belső kisebbségek kizsák-
mányolásától függ,mindez saját,jól megszervezett és jól megfizetett mun-
kánk gyümölcse,akkor ezzel és igy tesszük a legtöbbet és a legjobbat a
határainkon túl élő magyarok számára.
Az EU-ba történő belépésünk nagy döntés volt, de fogalmazzunk úgy,
hogy a mindenkori Parlamentünknek az elkövetkező 10-15 év során majd
meghozandó kisebb döntésekben is nagyon körültekintően kell eljárnia.
Ebbe a körültekintőségbe beletartozik az is, hogy egyik, éppen
kormányon levő párt sem hiheti magát István királyunk egyetlen
örökösének, hanem az éppen akkori ellenzékkel illetve elsősorban a
különböző szempontokat és véleményeket szakértő módon kifejteni tudó
polgártársainkkal keresi ( és találja meg ) az együttgondolkodás,
a „szótértés”, a felelős megvitatás fórumait, ahol tényekkel alátámasztott
érvek és nem előitéletek csapnak össze.

Ennyit bevezetőül.

Először, kisebb kérdésként járjuk kőrbe a magyarországi, EU--régi-

ós átszervezés kérdését.Széleskörű(és nagyon fontos!)vita alakulhatott
volna ki ebben a kérdésben,de úgy tűnik,hogy-megfontolatlanul-olyan
megoldás mellett tör lándzsát a kormány,amely nemcsak hazánk számá-
ra látszik rossznak, nem látszanak, de nem is tapinthatók ki az EU
érdekeltségek sem. Mindezek nélkül pedig nem számithatunk az annyira
áhitott, jelentős EU támogatásokra sem.
A kormány ugyanis eldöntöttnek tekinti, hogy három jelenlegi megyé-
ből (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykún-Szolnok) és
Debrecen központtal áll majd össze az egyik új „statisztikai EU régió”.
Milyen más megoldás látszik jobbnak?
Mi azt állitjuk,hogy a magyar-és az EU-érdekeknek jobban megfelelne,
ha a Tisza folyó mindkét partjához tartozó magyar megyék (tehát
Borsod-Abaúj-Zemplén megye is) beletartoznának ebbe az EU régióba.
Érveink a következők:
1. Közös (magyar és EU) érdek a teljes Kárpát-medence fokozatos
bekötése az EU gazdasági vérkeringésébe.
Európa térképén a Kárpát-medence sajátos „helyzetben” van.
Bár Európa közepén fekszik, zártsága miatt mégsem járható át minden
irányból egyszerűen, még a mai fejlett közlekedési eszközökkel sem.
E sajátos zártságból jó is, meg rossz is következik. Jó például az, hogy
a Kárpátok vizválasztó bérceinek befelé eső oldalain a gazdasági-és
 --- 3 ---
más, tehát az emberek és emberi tevékenységek közötti kapcsolatok
természetes iránya a medence belseje, tehát hazánk felé irányul.
Igy van már több ezer éve,de várhatóan igy is lesz az idők végezetéig.
Az mult évszázad Magyarországot is szétszabdaló világháborús viharai
új és ujabb politikai határokat húztak az itt élő, alapvetően egymásra
utalt népek között, de, mint ezt az ujabb események is mutatják,a
természetes földrajzi-gazdasági határokat nem lehet véglegesen átszabni.

2. Közös (magyar és EU) érdek, hogy az új EU—régiók egyre jelentősebb

gazdasági—politikai vonzerőt legyenek képesek kifejteni a Kárpát-me-
dencén belüli, országunkkal szomszédos régiókra.
Ez a vonzerő, az emberek többségének érdekeivel egyezően képes
lesz visszaállitani a természetes, tehát normális földrajzi—gazdasági
(--politikai) kapcsolatokat és a nem túl távoli jövőben az államok
közötti határokat teljesen átjárhatóvá tenni.
Ez pedig nem más, mint az a cél, amelyet ki kell tűznünk a harmadik
évezred kezdetére anélkül, hogy éles konfliktusok előidézésétől kel-
lene félnünk !

3. Közös (EU és magyar) érdek, hogy az első és még sokáig egyetlen,

egész európát összekötni képes (transzeuropai) viziút, a Duna-Rajna
hajózható viziút-rendszer az EU tagoknak kielégitő kereskedelmi-
szállitási feltételeket biztositson annak fő--és mellékvizein.
Ebbe a gondolatsorba szorosan beletartozik a Tisza folyó hajózhatósá-
gának kérdése. A Kárpát—medence belseje felé igyekvő folyók javaré-
szét a Tisza gyüjti össze és viszi bele a Dunába,azaz a transzeurópai vi-
ziút-hálózatba.Pontosabban:a felvidék vizei a Vágtól az Ipolyig a Dunába,
majd innen kezdve a felvidék és Erdély minden vize már a Tiszába ömlik.
Miután a Tiszán nem folyik kereskedelmi hajózás a Kárpát-medence
javarésze viziúton nincs kapcsolatban az EU-val.
Van olyan térkép, amelyen a Duna—Rajna transzeurópai viziútra, mint
fővízre rárajzolták a hozzá csatlakozó kisebb,de kereskedelmi hajózásra
rendszeresen (üzemszerűen) használt mellékvizeket; folyókat,csatorná-
kat, tavakat stb. Ez a térkép döbbenetes látványt nyújt, ugyanis amíg a
fő- és mellékvizekből álló viziút--hálózat a gazdag nyugat Európában
pókháló sűrűségű, addig a Kárpát-medencét elérve a mellékviz hálózat
gyakorlatilag megszűnik.
Más szavakkal: az Európa nyugati részéhez képest szegényebb és
fejletlenebb Kárpát-medencei államokban a viziút hálózat gyakorlatilag
hiányzik. Sőt, jószerivel nem csak a Tisza és kapcsolódó mellékvizei,de
a Duna magyarországi szakasza sem használható kereskedelmi célú
hajózásra. Ez utóbbit elsősorban a középső szakaszán rosszul szabály-
ozott dunai vizállás okozza és nem az ismert balkáni háborús károk.
 --- 4 ---

Ki kell tehát épiteni a Kárpát-medence viziút—hálózatát, ezen belül

be kell fejezni a Tisza hajózhatóvá tételét, stb. Ennek a valóban sokrétű,
komplex feladat-sornak az összehangolt megoldására dolgoztuk ki az
Európai Tisza Pr ojekt-et ( a továbbiakban: EUTIPR ), amely a
következő
cikk témája lesz.

E célnak az elégséges szintű állami deklarálását követően ( például

az EUTIPR állami szintűvé és/vagy EU pályázattá nyilvánításával ) biz-
tosra vehető, hogy teljesítéséhez az EU erkölcsi és anyagi támogatást
fog nyújtani.

Elgondolkoztató,hogy ha Lesseps Ferdinándnak sikerült a Szuezi--

csatorna megépítéséhez elegendő pénzt összegyüjtenie, főként a
nyugat-európai kis-és közép tőke-befektetőktől, akkor ma, a 21. század
küszöbén mi magyarok miért nem kezdeményezzük hasonló nemzetközi
cég ( pl. RT ) alapítását a Duna-Rajna viziút-rendszer kiépítésének befe-
jezésére ( elsősorban a Kárpát-medencében ) és ezzel a Kárpát-medence
ilyen jellegű bekötésére az EU gazdasági vérkeringésébe ?!?
Lesseps úrnak ez úgy sikerült, hogy miután felismerte, annak a viziút-
nak a megépítése és megnyitása Franciaország, Anglia, Hollandia,
sőt az egész világ érdekében áll ezt a tényt a befektetőkkel is sikeresen
felismertette, tehát a létrehozandó részvénytársaság feltétlenül jó
befektetésnek igérkezik…
Ne felejtsük el, hogy a Duna alsó szakaszán,a Vaskapunál már régen
megépült a hajózást birtositó gát-és zsiliprendszer !

Végül még néhány ide tartozó gondolat.

Ha és amennyiben az új, keletmagyarországi EU régióba beletartozna
Borsod-Abaúj-Zemplén megye is, akkor ez, a négy „lábon” álló régió:
----mind ipari, mind mezőgazdasági, mind oktatási és tudományos oldalról
sokoldalú, erős és vonzó lesz,
----fővárosaiból európai jelentőségű megapolisz alakítható ki a holland
Amsterdam-Hága-Rotterdam-Utrecht megapoliszhoz hasonlóan,
----a Kárpát-medencében élő minden állammal ( Szlovákia, Ukrajna,Romá-
nia ) szomszédos,
----a Tisza folyó magyar szakasza több mint 60%-ának mindkétparti gaz-
dája.
----az EU rövidesen bekövetkező erőteljesebb keleti irányú gazdasági
terjeszkedésének úgy lehetne gazdája, hogy nem gazdag külföldi
cégek kisinasa legyen saját otthonában ! stb.,stb.

Ennek a javaslatnak az elfogadása esetén, az a négylábon álló régió

 sok egyéb kedvező hatása között :
---- 5 ----

----eredményesebben tudná segíteni Kelet-Magyarország felzárkózását

az EU gazdaság mai és holnapi színvonalához,
----a környező területekre jóval erőteljesebben érvényesülhetne a vonz-
ereje,
----gazdája lehetne a Tisza folyóval kapcsolatos komplex terveknek,
----ismert hagyományaira alapozva jelentős védőbástyája lehetne a
magyar kultúra megörzésének, stb., stb.

Egyelőre ennyi a hozzászólásom a címben szereplő kérdéshez.

Kelt 1999.julius 10-én

Böhm János Ferenc
magyar köziró