VOFKORI LÁSZLÓ

GAZDASÁGI FÖLDRAJZ

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
CSÍKSZEREDAI KAR
GAZDASÁGTAN TANSZÉK

A kiadvány megjelenését a Sapientia Alapítvány támogatta.

VOFKORI LÁSZLÓ

GAZDASÁGI FÖLDRAJZ

Scientia Kiadó Kolozsvár·2002

Lektor: Dr. Benedek József (Kolozsvár)

Sorozatborító: Miklósi Dénes

Elsõ kiadás 2. utánnyomása © Sapientia, 2002; © Vofkori László, 2002 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádióés televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naþionale a României VOFKORI LÁSZLÓ Gazdasági földrajz / Vofkori László. – Kolozsvár [Cluj-Napoca]: Scientia, 2002. 320 p.; 16,5×23,5 cm. Bibliogr. ISBN 973-85750-2-8 911.3:338

TARTALOM

Táblázat- és ábrajegyzék Bevezetés I. A gazdasági földrajz tárgya, helye és szerepe a földrajztudományok rendszerében 1. A földrajztudomány tárgya 2. A földrajztudomány szerkezete. Rendszerszemléleti megközelítés 3. Tudománymódszertani megközelítés 4. Tudományrendszertani alapok 5. A gazdasági földrajz tudományrendszertani helye II. A világgazdaság földrajzi vetületei 1. Elméleti kérdések és alapfogalmak 1.1. A világgazdaságtan fogalma 1.2. A világ mai politikai felosztása 1.3. Mi a világrend? 1.4. Mi a nyitott gazdaság? 1.5. Mi az „új gazdaság”? 1.6. Új kulcsszavak: globalizáció, regionalizáció (regionalizmus) és integráció 1.6.1. A globalizáció 1.6.2. A regionalizáció 1.6.3. Az integráció 2. A világgazdaság és a világpiac kialakulása 3. A világgazdaság mai erõvonalai, térszerkezete és dinamikája 3.1. A világgazdaság mai erõvonalait meghatározó tényezõk 3.2. A világgazdaság térszerkezete 3.3. A hárompólusú világgazdaságról

9 11

13 13 15 16 18 18 23 23 23 26 27 29 29 32 32 38 41 42 48 49 54 54

6

TARTALOM

3.4. A világ két vezetõ országa: az AEÁ és Japán 3.5. Nagy léptékû átalakulások a világban. A világgazdaság jelenleg zajló folyamatai 3.6. A multi- és transznacionális vállalatok (TNC) 3.7. A világ nagy gazdasági és geopolitikai tömörülései 4. Milyen ma a világ, az emberlakta Föld? III. Az Európai Unió gazdaságföldrajza 1. Európai Unió – mint az európai gazdasági-társadalmi integráció megtestesítõje 1.1. Az Európai Unió kialakulása és rövid fejlõdéstörténete 1.2 Az Európai Unió ma. Mi is lényegében az Európai Unió? 1.3. Az Európai Unió politikai és támogatási rendszere 2. Európa régiói. A gazdasági tér változásai és a régiók versenye 2.1. Európa társadalom- és gazdaságföldrajzi áttekintése 2.2. Európa régiói 3. Az Európai Unió országainak (Tizenötök) gazdaságföldrajza A Hatok 1. Franciaország 2. Németország 3. Belgium 4. Hollandia 5. Luxemburg 6. Olaszország A Kilencek 7. Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) 8. Írország 9. Dánia

57 58 61 63 67 69 69 69 71 78 90 90 93 96 97 98 106 115 121 127 130 141 141 150 154

Kelet-Közép-Európa társadalom. Litvánia 7. Spanyolország 12. Szlovénia 5. Csehország 3. Az Európai Unió és Kelet-Közép-Európa 5. Ausztria 14. Észtország 9. Európa jövõje. Az EU-csatlakozásra váró országok gazdasági földrajza (Huszonötök + 2) 1.1. Az európai integráció kihívásai .és gazdaságföldrajzi jellemzõi 5.2. Mit akar az Európai Unió 2002 után? 5.TARTALOM 7 157 157 163 163 169 175 176 181 189 194 194 195 197 200 201 204 208 209 211 213 218 220 222 223 223 224 225 228 242 243 A Tízek 10. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok 4. Az EU és Japán 4. Portugália A Tizenötök 13.1.3.2. Lettország 8. Magyarország 4. Románia 12. Az Európai Unió kelet-európai bõvítése 5. Szlovákia 6. Málta 11. Görögország A Tizenkettek 11. Az Európai Unió kapcsolatai a Triád többi tagjával 4. Ciprus 10. Svédország 4.3. Finnország 15. Lengyelország 2. Bulgária 6.

gazdaságföldrajzi és EU-integrációs fogalomtár Függelék – Fontos internetcímek TARTALOM 245 255 309 .8 Szakirodalom Kislexikon – Társadalomföldrajzi.

Az Európai Unió tagállamai (1999) 5. A hét legfejlettebb ipari ország (G7) összehasonlító globális adatai 1999-ben 4. Az Európai Unió 2002-ben 40 54 55 59 70 74 76 124 136 199 . érdekazonosságok. A globális világ térszerkezete (az új. A világgazdaság centrumtérségei 2001-ben 3. A közös jogalkotás folyamata az Európai Unióban 6. Az Európai Unió térszerkezeti modellje 7. több pólusú világszerkezet tartalmi struktúrái – strukturált elméleti modell) 3. TRIÁD) 4. A holland gazdaság térszerkezete 9. A kelet-közép-európai országok fõ mutatói (1999) 19 56 60 72 77 203 Ábrajegyzék 1. Regionális fejlettségi különbségek Olaszországban 10.TÁBLÁZAT. A világgazdaság térszerkezete (a hárompólusú világgazdaság.ÉS ÁBRAJEGYZÉK Táblázatok jegyzéke 1. Az Európai Unió születése (szervezeti gyökerek. Nyugat-Európa innovációs magtérségei 8. Térségi szintek és térszervezõdés a társadalmi-gazdasági életben (elméleti modell) 2. együttmûködési területek. A világ legjelentõsebb vasérctermelõ országai 5. A földrajztudományok rendszere 2. fejlõdéstörténeti szakaszok – áttekintõ ábra) 6.

Tulajdonképpen azt vizsgáljuk. A gazdasági földrajz egyetemi tantárgy általános célkitûzéseit az egyetemi oktatásfejlesztési stratégia három pillérére építjük: elõször a gazdaságföldrajzi. harmadszor pedig a széles értelemben vett földrajztudomány szerepét próbáljuk ismertetni a segéd. Jelen egyetemi jegyzet és egyben tankönyv az agrárközgazdaság. és olyan környezetet hoz létre. Az erõforrás nagy része tõkeként halmozódik fel. Ez egyetemi jegyzet további célja. amellyel az ember az életmódjához rendelhetõ természeti eredetû anyagi javakat elsajátítja. olyanokat. a fej- . Az emberi erõforrás egy kapacitás. valamint a vidékfejlesztés szakok hallgatói számára készült. A korszerû gazdaság az ember és az õt körülvevõ természet fenntartását. Mindezeken túlmenõen áttekintjük az emberlakta Föld legfontosabb (globális) kérdéscsoportjait. könyvelés és gazdasági informatika. Az ember mint bio-szocio-kulturális lény tudatosan cselekszik. trendjeihez. Az egyes fejezetekben tömörségre törekedtünk. Európában és a szûkebb értelemben vett tájban. célunk inkább folyamatláttatás. az Európai Unió gazdaságföldrajza témakörökbõl. a tárgy és fizikai tõke mellett az emberi tényezõ növekvõen fontos szerepet tölt be.és rokontudományok tényeinek folyamatos beépítésével. Az utóbbi években az intellektuális tõke használati értéke felértékelõdött. mert sokan sokfélét akarunk. hogyan él az ember a világban. tértudományi (regionális tudományi) ismeretek célorientált szintézisét vázoljuk fel. a társadalmi termelés és elosztás földrajzi-regionális vetületeinek érzékeltetése.BEVEZETÉS A korszerû gazdasági növekedési modellekben a munka. alkot – ezért viseli a homo sapiens nevet. és nem egyforma felelõsségtudattal közelítünk a nagyon is sebezhetõ bolygónk problémáihoz. földrajzi stúdiumokból társadalom. fejlõdését és kiteljesedését szolgálja. amelyben életmódja kiteljesül.és gazdaságföldrajzi ismereteket szerezzenek. Bevezetõ és alapozó jellegû tantárgy a világ és Európa gazdaságáról. Élete mégsem könnyû. fejlõdési vonalaihoz. Tárgyunk címe gazdasági földrajz. hogy a hallgatók a világgazdaság. amelyek szorosan kapcsolódnak az európai és a világgazdaság nagy csomópontjaihoz. Másodszor az interdiszciplináris alapokat próbáljuk megvilágítani a világgazdaság naprakész példáival. az emberi erõforrás-befektetés a gazdaság növekedésén keresztül válik a társadalmi fejlõdés eszközévé. a nagyobb régiókban.

.és tartalomtudásra tehetnek szert. a könyv végi Társadalomföldrajzi. Az alaposabb tudásra vágyó egyetemi hallgatók a földrajzi atlaszok és az ajánlott szakirodalom áttekintésével. gazdaságföldrajzi és EU-integrációs fogalomtár pedig a mélyebb fogalmi megértést hivatott elõsegíteni. a belsõ gazdaságitársadalmi átalakulásokra és a térszerkezetre. Vofkori László Székelyudvarhely.12 BEVEZETÉS lõdési és integrációs irányok bemutatása. A válogatott irodalom a szakirodalmi tájékozódást. majd a csatlakozásra váró országok. Az EU tagországainak gazdaság.és gazdaságföldrajzával. mint például globalizáció. piacgazdaság. A tananyaghoz csatolt elméleti modellek csupán segédeszközszerepet töltenek be. köztük Románia társadalom. Jelen egyetemi jegyzet logikai sorrendje: világgazdasági és általános gazdaságföldrajzi ismereteken és rövid szakföldrajzi áttekintésen túlmenõen részletesebben foglalkozunk az Európai Unióval és az Uniót alkotó Tizenötök országaival. Tisztázzuk az új kulcsfogalmakat. illetve a kétpólusú világrend végérõl. E jegyzet földrajzi tényanyaga ilyen értelemben tekintettel van a gazdasági szerkezetváltás és a privatizáció kulcskérdéseire. gyakori használatával az elmerülõ tanulmányozás során újabb eszköz. Feltárul a Kelet–Nyugat és az Észak–Dél ellentét. március 26.és társadalomföldrajzi szempontú bemutatása segíti a hallgatókat az európai folyamatok megértésében. 2002. Az agrárgazdasági térfolyamatok megértéséhez feltétlenül szükség van a társadalomföldrajzi ismeretekre és az értõ térképolvasásra. európai integráció. amelyek éppen a világ sokrétû gondjainak megértésében segítenek. beszélünk a hidegháborús korszak. a termelés földrajzi eloszlása. az integrációs feladatokra. a katonai szembenállás.

bioszféra. Minden idõben a földi környezetünkre vonatkozó ismeretek valamilyen rendszerét nyújtotta. a földrajzi jelenségek és folyamatok sokszínûsége arra késztette a megismerõ embert és ezt követõen a tudományos kutatókat. atmoszféra. a fejlõdési irányok megjelölésére is. A tudományos látókör bõvülésével. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. Tulajdonképpen a Föld felszínének általános leírását. A földrajztudomány tárgya A földrajz mint tudomány nagy általánosságban a Földet tanulmányozza. a földmérés tökéletesedésével egy idõben a görög és római kultúra nagyjai számos töredékes munkában számoltak be a Föld akkori leírásáról. Újabban a földrajztudomány a térfolyamatokat sokrétûségében vizsgálja (és így a tájökológiai kutatások felé teremt kapcsolatot). pedoszféra. hidroszféra. Ezt a folyamatot a földrajzi felfedezések története maradandóan rögzítette. amely egyben topografikum is. a geográfia a Földre vonatkozó ismeretek rendszere. A földrajzi környezet változatossága. amely kiegészül az antroposzférával) tanulmányozásával foglalkozik. az életadó rendszerek mûködésébe már eléggé veszélyes állapotokat eredményezett. A földrajztudomány kutatási tárgya tehát a földrajzi burok. hogy a földrajzi tényezõk.I. A földrajz (geográfia) tágabb értelemben a földfelszíni szférák (geoszférák: litoszféra. hogy kezdettõl fogva a Föld leírásának tudományaként alakult ki és fejlõdött. egyre pontosabb térképek szerkesztésével. hogy egyre alaposabban feltárják a geográfia szabályés törvényszerûségeit. A földrajz. amikor az ember beavatkozása a természet rendjébe. Fõ rendezõ elve a térbeliség. A helyismerettõl a kontinensek megismeréséig hosszú utat tett meg a kutató geográfus. a geofaktorok szoros köl- . HELYE ÉS SZEREPE A FÖLDRAJZTUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 1. az idõbeli összehasonlítás során pedig már alkalom nyílik a távlatosság. az ember (a társadalom) földfelszín-alakító (tájalakító) hatását jelentette egészen napjainkig. A szerzõk szakmunkáikban azt hangsúlyozzák. Napjainkra viszont a térre vonatkozó ismereteink megsokasodtak. A szóösszetétel – a „Föld” és a „rajz” – jelzi.

a demográfia és a szociológia felé. oknyomozóan magyaráz. annak ellenére. térbeli kölcsönhatás. melynek feladata éppen a társadalmi terek egységesítõ beépítése. Ebben a színtézisben a földrajztudományt messzemenõen segítette és segítik a terjedõben lévõ geoinformációs rendszerek (GIS). hogy a szakirodalom már két évtizede regionális tudományról beszél.és társadalomtudományi kettõssége erõs hidat vert a többi földtudomány. Ha ebbõl az alaptételbõl indulunk ki.és társadalomtudomány. integrálása. hogy a környezet fogalmát sokáig a természetfogalommal szinonim értelemben használták. Nem vitás. Korszerû szemléleti alapon a földrajztudomány a természeti és a gazdasági-társadalmi folyamatokkal. Az ember maga is igen aktív formálója a térnek. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. régió vagy éppen a térszerkezet. A „két lábon álló” földrajz a geográfusok felfogása szerint azt jelenti. Végeredményben ez az alapja a földrajztudomány kettõs felosztásának: természet.és a mûszaki tudományok. A társadalmi-gazdasági tér a társadalmi–gazdasági–infrastrukturális kérdéskörök rendszere. hely. A földrajztudományoknak ez a természet. a földrajztudomány is megélte a maga válságát: a földrajz mint közismereti tudomány és diszciplína a természet és a társadalom térbeli kölcsönhatásait vizsgálja. addig a korszerû földrajztudomány alapvetõ összefüggéseket keres.14 I. legyen az a földrajzi helyzet. az agrár. Érdekes. eloszlás. természeti és társadalmi-gazdasági tényezõkre való felosztása indokolt. elõrelát (prognosztizál) és beépít (integrál). HELYE ÉS SZEREPE csönhatásban vannak egymással. azok egymásra hatásával. hogy a földrajz egyidejûleg természet.és társadalomföldrajz. Míg a klasszikus földrajztudomány a XX. az ember és embercsoportok. értékel. jelenségek. elemzett és magyarázott. majd az ökológiai aspektusok egyre inkább elõtér- . a közgazdasági tudományok. társadalmi környezet fogalma. melynek belsõ szerkezete is sokgyökerû. Meghonosodott a természeti környezet. ember és környezet kapcsolata. Napjainkban a földrajz dualizmusa – a természeti földrajz és a társadalom (humán) földrajz – azt a látszatot kelti. Ezeknek a tényezõknek kettõs. melynek tárgya egy sajátos tértípus: szerkezeti (strukturális) alapon a természetitársadalmi tér. folyamatok komplexumát értjük. hogy létezik egységes földrajz. A „rend” és a „rendszer” fogalmát a földrajz sem kerülheti ki. század elejéig fõleg leírt. A földrajztudományban rendszeren az egymással kölcsönhatásban álló elemek. akkor a geográfia valamennyi alapfogalmát vallatóra kell fogni. A környezet fogalmi köre sokkal tágabb. a társadalmak környezetének differenciált és sokoldalú tanulmányozásával foglalkozik. holott napjainkra sokkal többrõl van szó.

a növény. E tárgycsoport fogalmai napjainkra már letisztultak és szakirodalmi használatuk egyértelmû. a. míg a legfontosabb segédtudomány a kartográfia. Társadalomtudományi megközelítés. A földrajz a természeti-társadalmi tér alakulása során elkülönült egységek – régiók. b. folyamatokat. Mindezek fogalomkészlete mintegy „bevonult” a társadalom. talajtakaró. c.és gazdaságföldrajzba és az elnevezések is megváltoztak: antropogeográfia vagy emberföldrajz. A tájökológia fogalmának megalkotója Carl Troll (1939) volt. 2. A természeti földrajz a természet oldaláról közelítve foglalkozik a földrajzi jelenségekkel és folyamatokkal. .és állatvilág összefüggéseit tárjuk fel és egységes magyarázatától jutunk el a gazdaságföldrajzi értelmezésig. Szerinte a tájökológia feladata egy bizonyos tájrészletben az életközösségek (biocönózisok) és azok környezeti feltételei között uralkodó komplex hatásmechanizmusok tanulmányozása. terület. humángeográfia majd a szociálgeográfia. a gazdasági körzetesítés és a fenntartható fejlõdés. A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZERKEZETE 15 be helyezték az ökológiai környezet fogalmát. amelynek interdiszciplináris jellege napjainkban erõsödõben van. Ennek tudományos háttere a közgazdaságtudomány és a regionális tudományok voltak. a klíma. Olyan kapcsolódási pontokra is figyel. a régiók hierarchiája. Regionális megközelítés. tájak. Ez a regionális tudomány. Természettudományi megközelítés. Különösen a felszín.és településfejlesztés. Újabb megközelítés is felmerült: a természet és a társadalom bonyolult kölcsönhatásait vizsgálva a földrajztudomány képes lesz-e megválaszolni az ökológiai válságból eredõ kérdéseket. A földrajztudomány szerkezete. Egyre pontosabb szaktérképek birtokában az utóbbi években a földrajzi (geográfiai) kutatások megsokasodtak.2. hogy regionális (területi) politika és tervezés eredményeként egy dinamikusan fejlõdõ tudományág kér helyet a tudományok rendszerében. térségek – oldaláról közelítve vizsgálja a természeti és társadalomföldrajzi jelenségeket. A társadalomföldrajz a földrajz tárgyát a társadalom oldaláról közelíti meg. Napjainkban tapasztalható. a vízrajz. Az egyes társadalomföldrajzi iskolák – különösen a német és az angol-amerikai hivatkozások – pezsdítõleg hatottak e tudományszak fejlõdésére. Rendszerszemléleti megközelítés Röviden térjünk ki három megközelítésre. mint a területi tervezés. Az alapozó tudományos diszciplína a geológia.

E tudománycsoport operatív fogalmai: a tér. HELYE ÉS SZEREPE Tudományágakra lefordítva szakmai részt követel a regionális gazdaságtan. analitikus. Tudománymódszertani megközelítés A Föld jelenségeinek és folyamatainak vizsgálatakor számos kérdést kell megfogalmazni. városi agglomeráció. fejlesztési régió (egy vagy több megyére terjed ki). A csak leíró jellegû földrajzi munkák ideje lejárt. A régió az egyik leggyakrabban használt fogalom. A vonzás tekintetében azt a kérdést tesszük fel: „milyen a vizsgált földrajzjelenség vonzásköre” (pl. hogy „mi hol van”. dinamikus. a szociálgeográfia. Átalakuló és sok hatást felmutató világunkban a földrajz elõrelátó funkciója mutatkozik meg erõteljesebben. szomszédság és mások. a területiség. turisztikai vonzóerõk).16 I. a térgazdaság reálfolyamatai olyan nagy mennyiségû tényanyagot szolgáltatnak. Újabban többet foglalkoznak a katasztrófaveszély és azok elhárítási kérdéseivel is. A régió lehet társadalmi-gazdasági régió (egység). leíró. egy természeti katasztrófa bekövetkezésének valószínûségét. integráló. a települések szint: szórványtelepülés. magyarázó. összegezõ (szummatív). tervezési-statisztikai régió. a „táguló tér” különösen a humánföldrajz kereteit tárta szélesebbre. A geográfia körvonalazható tudománytani jellemzõi napjainkra a következõk: a földrajz leíró.és idõtudomány. . elõrelátó tudomány. alkalmazott (gyakorlati). jelezve pl. Természeti környezetünk. város. hogy azok egyszerû leírása lehetetlen. ásványkincsek) és a helyzeti „energiák” (pl. 3. Így kerül elõtérbe a földrajztudomány oknyomozó jellege. Ez a térszemlélet. ez a legfontosabb vizsgálati kör a térségi vizsgálat. közlekedési gócpont vagy közlekedési elszigeteltség. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. oknyomozó. a politikai földrajz. régió. a dinamikus jelenségek követése és magyarázata. idõbeli. magyarázó. A fenti jellegvizsgálat megadja a választ a fõbb tudománytani elágazásokra: a földrajztudomány lehet elméleti. A tér kapcsán a földrajztudomány azt vizsgálja. A hierarchia tekintetében a fölé és alárendeltségi szint kerül terítékre (pl. térbeli (regionális). a gazdasági kollapszusveszély. szintetikus. térbeli helyzet (fekvés). induktív és deduktív. falu. alkalmazott. megalopolisz*). Az földrajzi energia kapcsán a helyi (pl. A földrajz ugyanakkor tér. elérhetõség. Az idõ kapcsán: „mi hol történt”. árnyék) kérdését kell megvizsgálni.

A gazdasági földrajz az ember termelõ tevékenységét. Más meghatározások fõleg a területi munkamegosztás törvényszerûségeit emelik ki. régebben: gazdasági geográfia gazdaságföldrajz. . valamint a földrajzi megoszlás kölcsönhatásait a társadalmi munkamegosztás alapján vizsgálja. A termelés földrajzi megoszlásának kutatásával foglalkozik. A termelés és az elosztás.). A gazdasági földrajz a földrajzi környezetnek a gazdasági-társadalmi életre gyakorolt hatásait a maguk konkrét sokrétûségében. az egyenlõtlen fejlõdés okainak vizsgálatával foglalkozik. szoros összefüggésben a társadalmi fejlõdés törvényeivel. d. Megközelítési módjában a minõségi oldal dominál. Mivel a gazdaságot nem lehet elválasztani a társadalmi tényezõktõl – ugyanis az ember nemcsak termelõ. e. éghajlat. b. egzaktabb. A gazdaságföldrajz tárgya az egyes ásványkincsek. turizmus földrajza stb. a termelõerõk térbeli elhelyezkedésének természeti és társadalmi különbségeinek kérdéseivel. hanem társadalmi lény is – így a társadalomföldrajz megnevezés is helyet kér ebben a tudományrendszertani megközelítésben. kereskedelem földrajza. Tágabb értelemben: a. A gazdasági földrajz tárgya az egyes ásványkincsek. A termelés eloszlásával. a csere és a fogyasztás területi elhelyezkedését. mezõgazdaság földrajza. a talaj gazdasági hatásainak feltárása (Nemes Nagy 1998. talaj gazdasági hatásainak feltárása. az éghajlat. b. a termelõ erõk földrajzi eloszlását tanulmányozza a természeti környezettel szoros összefüggésben. a földrajzi munkamegosztás törvényszerûségeit vizsgálja. Más megnevezések: gazdasági tevékenységek földrajza. A gazdaság térszerkezetét tanulmányozza. sajátos megjelenési formában tárgyalja. A termelés. domborzati viszonyok. A termelõerõk földrajzi elhelyezkedését vizsgálja. c. közlekedésföldrajz. c. Szûkebb értelemben: a. 29. mivel módszertanilag korszerûbb. Konkrét telepítési kérdések esetén ezek a feltárások nélkülözhetetlenek. A termelési folyamatnak megfelelõen számos ága alakult ki (iparföldrajz. Vizsgáljunk meg a gazdaságföldrajz néhány meghatározását. a domborzati viszonyok.). a különbözõ országok és területek termelésének feltételeit és sajátosságait tanulmányozza. az eloszlás. az anyagi termelés komplex összefüggéseit a termelési mód és technikai viszonyok.3. Újabban több szerzõ a térgazdaságtan elnevezés használatát javasolja. a földrajzi munkamegosztás törvényszerûségeit vizsgálja. a csere és a fogyasztás területi elhelyezkedését. TUDOMÁNYMÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉS 17 A gazdaságföldrajz tárgya.

– ágazati vagy speciális gazdaságföldrajz (egyes termékek termelési helyeit vizsgálja. a földrajztudomány rendszerének önálló tudománya. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. – nyelvek és vallások földrajzi elterjedése. településagglomerációk. – a települések kialakulásának és fejlõdésének feltételei. azok nagyságrendi és funkcionális szerkezete. – a mezõgazdaság világgazdasági jelentõsége. a földellátottság. mit. mûvelési ágak és üzemi típusok stb. 5. a városfejlõdés szakaszai. HELYE ÉS SZEREPE A társadalom. – a települések és a településhálózat. – népesedési ciklusok. Ide sorolható az iparföldrajz. – regionális vagy leíró gazdaságföldrajz (egy-egy terület gazdasági arculatát tanulmányozza). Tudományrendszertani alapok Tulajdonképpen a földrajztudományok felosztása tartozik ide. Összefüggései alapján a társadalomtudományok körébe tartozik és ilyen értelemben társadalmi-tör- . urbanizáció. illetve területét tekintve a gazdaságföldrajz is három fõ csoportra tagozódik: – általános gazdaságföldrajz (az elméleti törvényszerûségeket vizsgálja). – az ember gazdasági tevékenysége a földrajzi környezetben.és gazdaságföldrajz fõbb vizsgálandó témakörei: – a természet és a társadalom kapcsolata. mezõgazdaság földrajza. a városnövekedésbõl adódó gondok. turizmus földrajza. közlekedésföldrajz. eloszlásuk a Földön. A táblázat adataiból analógiás alapon kiderül. a mezõgazdaság területi típusait meghatározó tényezõk. A földrajztudomány mindkét fõ ágának – a természeti és társadalomföldrajznak általános és regionális (leíró) tárgyköre különíthetõ el. 4. a nagyvárosok belsõ szerkezete. – a külsõ és belsõ vándorlás. – a népsûrûség és területi különbségei. településhierarchia. földhasznosítás. azok regionális különbségei és hatásai. demográfiai folyamatok és jelenségek a Földön. kereskedelem földrajza (forgalom és fogyasztás földrajza).18 I. településtípusok. hogy a feldolgozás módját. foglalkoztatottság. A gazdasági földrajz tudományrendszertani helye A gazdaságföldrajz tehát a földrajztudomány egyik fõ ága. hol termelnek.

Számos szállal kötõdik a természeti földrajzzal. Az utóbbi idõben szoros kapcsolatot épített ki a területi gazdaságtannal. Orvosföldrajz 16. Népességföldrajz (demogeográfia) Növényföldrajz (fitogeográfia) 5. táblázat. Kibontakozása Walter Christaller és kortársai munkásságának köszönhetõ. Választási földrajz III. Politikai földrajz fológia. A földrajztudományok rendszere . A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TUDOMÁNYRENDSZERTANI HELYE 19 téneti tudomány. morfogeográfia) 2. 2. Kereskedelem földrajza (üzleti földrajz) 11. Alkotásföldrajz 14. Katonaföldrajz 15. Turizmus földrajza 12.és hírközlés földrajza 10. Közigazgatás földrajza 4. Általános földrajz (planetáris geográfia) Elméleti földrajz I. kultúrgeográfia) 13. Társadalom-és gazdaságföldrajz (természeti táj) (antropikus táj) 1. Életföldrajz (biogeográfia) 4. Közlekedés. Kultúra földrajza (kultúrföldrajz. Felszínalaktan (geomor1. Mezõgazdaság földrajza Állatföldrajz (zoogeográfia) (primér szektor földrajza 7. Természeti erõforrások földrajza 5. Regionális földrajz (földrajzi régió) 1. Történeti földrajz klimatogeográfia) 3. Iparföldrajz 9. Alapját a közgazdasági elméletek képezik. primér szektor földrajza) 8. a közigazgatással. a politikával és a joggal. Településföldrajz 6. Természeti földrajz II. Éghajlattan (klimatológia.5. Talajföldrajz (pedogeográfia) (bányászati földrajz. Vízföldrajz (hidrogeográfia) 3. a közgazdaságtannal (ágazati gazdaságtan). A területi gazdaságtan (regionális gazdaságtan. térgazdaságtan) tárgya: a gazdaság különbözõ ágazatainak – köztük az iparnak – térbeli eloszlása során érvényesülõ törvényszerûségek vizsgálata.

Felosztása: gazdasági régiók földrajza. Fodor Ferenc 1933-ban megfogalmazta: „a leíró földrajz nem lehet fizikai vagy emberföldrajz. A regionális földrajz tágabb értelemben: 1. 31. Szûkebb értelemben: 1. HELYE ÉS SZEREPE A regionális gazdaságföldrajz fogalmát a regionális földrajz fogalmából bontjuk ki. tájak. 2. A gazdasági földrajzzal való . A földrajzi teret és annak összetevõit táji. illetve demográfiai arculatuk és a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepük. Az egyes kontinensek természetföldrajzának. táj. továbbá politikai és közigazgatási egységeinek komplex elemzéseivel foglalkozó földrajztudományi ág. 3. A területi munkamegosztás egységeinek. A társadalomföldrajz (humángeográfia) az ember földrajzi környezetét és annak kölcsönhatásait tanulmányozza. technológiai parkok földrajza. világföldrajz. gazdasági körzeti illetve közigazgatási egységekben vizsgálja és értékeli: különbözõ jellegzetes tértípusokat állapít meg és vizsgálja ezek változását egyrészt a természetföldrajzi tényezõk. különösen a regionális gazdaságtanhoz. folyamatokat. táj vagy gazdasági körzet termelésének térbeli kifejlõdését. 243. A gazdasági körzetek földrajza (gazdasági régiók földrajza) például a gazdasági körzetek kialakulásával és földrajzi elterjedésével foglalkozik. 36. 2. hanem az illetõ táj teljes életét feltáró leírás” (Probáld 2000. országcsoportok földrajza.). 2. a földrajzi környezetével való öszszefüggésben. A földrajz tárgyával a természeti-társadalmi tér alakulása során elkülönült egységek – régiók. és az így kiadódó térbeli együttesek életének és arculatának magyarázó leírása (Mendöl 1999. egyes országok földrajza. tulajdonképpen egy ország. A leíró vagy regionális földrajz feladata a jelenségek regionális összefüggéseinek megállapítása a maguk egyéni mivoltában. régebben tájismeret. A regionális gazdaságföldrajz (vagy leíró gazdaságföldrajz.és társadalomföldrajzi jelenségeket. minõségi felmérése alapján (Rétvári 1992. világismeret): 1. s az ezek hátterében meghúzódó történelmi folyamatok. gazdasági körzetek földrajza. Az egyes országok tárgyalásakor különös hangsúlyt kapnak a gazdasági fejlettség területi különbségei. valamint a természeti erõforrások térben és idõben változó szerepének értékelése. kontinens) gazdasági életét vizsgálja. regionális összefüggések leírásával foglalkozik. másrészt a társadalmi-gazdasági-kulturális és politikai tényezõk állapotának és fejlõdésének mennyiségi. egyes tájakra.20 I.). Valamely terület (ország. Szorosan kapcsolódik a regionális tudományokhoz. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. ennek sajátosságait és változásait mutatja be. országokra korlátozó földrajzi jelenségek és folyamatok. fejlõdéstörténetének és nagytájainak bemutatása.). térségek – oldaláról közelítve vizsgálja a természet.

az államok politikai csoportosulásaival. A társadalomföldrajz az emberek tevékenységének körével. amely az emberek tevékenységének körével. A természeti adottságok. 3. térbeli differenciálódásával és kifejlõdésével foglalkozik. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TUDOMÁNYRENDSZERTANI HELYE 21 azonosítás nem helyénvaló. Ugyancsak egy másik meghatározás szerint a politikai földrajz az államalakulatok „dinamikai” geográfiája. emberföldrajz. geostratégia. hanem annak egyik diszciplínája. kultúrtájak kialakulásával és annak elemeivel. A politikai földrajzot régen áltudománynak tekintették. Fridrich Ratzelt (1844–1904) tekintik a politikai földrajz megalapítójának. Elmélete többnyire geostratégiai elméletek köré sorolható. Ideológiai alapja: a földrajzi környezetnek meghatározó befolyása van a társadalom fejlõdésére. közigazgatását. fejlõdési különbségeit kutatja. mások a humángeográfia ágazatának tekintik. 5. térbeli differenciálódásával és kifejlõdésével foglalkozik. Az államok térbeli rendjét. 4. kultúrtájak kialakulásával és annak elemeivel. Az általános földrajznak az az ágazata. Egy másik meghatározás szerint a geopolitika a folyton változó politikai alakulatokat és hatalmi tömörüléseket mérlegeli földrajzi beállítottságban. mivel a gazdasági élet vizsgálata a társadalmi életnek csak egy részét fedi le. belsõ tagozódását. ezek okaival és változásaival foglalkozik. Szinonimák: humángeográfia. s ez a teljes antropogeográfiát átfogó kutatási koncepciót képviseli. hogy a földrajzi környezetnek meghatározó befolyása van a társadalom fejlõdésére. 2. Átfogó elemzés a társadalmi és gazdasági földrajzi ágazatok összefogására. A politikai földrajz szinonimái: geopolitika. Többen az alkalmazott földrajz ágának. A társadalom földrajzi hatású tevékenységeivel foglalkozik. a természeti erõforrások szerepét a társadalmi-gazdasági fejlõdésben több földrajztudós hangsúlyozta. amely a Föld népeinek gazdasági-politikai orientációival. A társadalmi földrajz a földrajz tárgyával a társadalom oldaláról közelítve foglalkozik. E társadalomtudományi és politikai tudományág érdeklõdési központjában a nemzetállam fogalma áll. . A szociálgeográfia nem rokonfogalom a társadalomföldrajzzal. Német nyelvterületen honos meghatározás: a szociálgeográfia az embercsoportok és társadalmak alapvetõ funkcióinak területi szervezõdési formáit és téralkotó folyamatait kutató tudományágazat.5. Tágabb értelemben: 1. A politikai földrajz – nagy általánosságban – a politikai magatartás térbeli megjelenéseit vizsgálja. Az embernek a földrajzi környezetéhez viszonyított helyzetével. mivel mûvelõi azt hirdették. A politikai földrajzot a gazdasági földrajz ágának tekintik. kölcsönhatásaival foglalkozik.

reprodukciójával. ismérvei. A szociálgeográfia a népesség számos más vetületét (életszínvonal. szervezõdésével a közigazgatási földrajz foglalkozik. A történeti földrajz a tájformáló ember életét mutatja be a történeti korok ismeretében. Területi fejlõdés problémái Kelet-Közép-Európában. A népesség etnikai szerkezetét az etnikai földrajz kutatja. A népesség lakókörnyezetével. Az egyes gazdasági ágazatok szerepe a területi fejlõdésben. turizmus földrajzát öleli fel.és munkahelyek térbeli viszonyaival a településföldrajz foglalkozik. . Fõbb tartalmi megközelítések: a társadalmi-gazdasági fejlõdést befolyásoló tényezõk. a lakó. szereplõi. A román gazdaság és társadalom térszerkezetének alakulása. A regionális politika követelményei. szegénység. a települések szerkezetével. Az Európai Közösség regionális politikája. regionális gazdaságtan. A népesség földrajzi (térbeli) elterjedésével. A gazdasági földrajz rokontudományai (kapcsolódó tudományok): világgazdaságtan. A települések közigazgatási felosztásával.22 I. A regionális politika szervezetei és eszközrendszere a fejlett piacgazdaságokban. migrációs azaz vándorlási viszonyaival a népességföldrajz (demogeográfia) foglalkozik. szerkezetével. kereskedelem. Közigazgatás és területfejlesztés. A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TÁRGYA. területi együttmûködések. A román regionális politika intézményrendszerének és funkcióinak fejlesztése. Szoros kapcsolata van a népességtudománnyal (demográfiával). regionális politika. társadalmi átrétegzõdés. HELYE ÉS SZEREPE A tercier szektor földrajza a közlekedés.) vizsgálja. A regionális politika fejlõdése. A városökológia (urbánökológia) már az alkalmazott és a mûszaki tudományok felé teremt kapcsolatot. vándorlás stb. a regionalizmus elméletei. intézményei és eszközei. Nemzetközi regionális integrációk.

Kapcsolódó tudományszakok: mikro. 1. A társadalomba szervezõdött ember átalakítja környezetét. A termelés és a fogyasztás során a természeti környezetbõl anyagokat vesz fel. Elméleti kérdések és alapfogalmak Mielõtt rátérnénk napjaink világgazdasága fõbb erõvonalainak felvázolására néhány elméleti kérdéssel kell megismerkednünk. öszszehasonlító közgazdaságtan. A környezetszennyezés tehát nem mindig .1. fogyaszt. a világpiac fejlõdésérõl adtunk áttekintést.II. hogy saját szükségleteit kielégítse. fejlõdéselméletek. Jelen fejezet elsõ részében a világgazdaságról mint rendszerrõl szólunk. kiemelve a gazdasági jelenségek és folyamatok földrajzi elterjedését. fejlõdéstanulmányok. integrációs törekvések. tehát az emberi társadalom természeti környezetben él és dolgozik. kész terméket). nemzetközi pénzügyek. a második részben az alkalmazkodás kérdéseit. a világgazdaság ciklikus fejlõdése. a világ gazdaságának földrajzi vetületeirõl. nemzetközi gazdaságtan. regionális kérdések. 1. hasznosítja. átalakítja. fizetési mérleg. ezeket feldolgozza. Földünk ma igen változatos tájak összessége. világgazdasági rendrõl és folyamatairól. A világgazdaság rendszerszemélete kapcsán megállapítható. hogy a társadalmat a természet veszi körül. A természet hatással van a társadalomra. a termelés pedig visszahat a természetre.és makroökonómia. centrum–periféria viszony stb. nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás. Mindez szükségszerûen elvezet a hulladékok képzõdéséhez. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI Eddig néhány fontos gazdaságföldrajzi alapfogalomról. Az ember ugyanakkor megteremtette a saját belsõ viszonyait: nyersanyagokat hasznosít. míg a negyedikben az aktualitásokat vesszük számba. Fõbb témakörei: a globális világ és gazdasága. A világgazdaságtan fogalma A világgazdaságtan mint közgazdaságtudomány a világ gazdaságának általános törvényszerûségeit kutatja. a gazdasági világrend kérdései. termel (félkész terméket. és közben szennyezi a környezetét. növekedéselmélet. a harmadikban a világgazdaság krónikus zavarait. a termelés nemzetközi jellege.

tehát társadalmi (szociális) környezetben él és dolgozik. vezérlésétõl függ. amelyben élünk. a külkereskedelembõl származó elõnyök. antropogén vagy emberalakította) és a technikai környezet.24 II. az egész emberiség. a nemzet. és „bolygónk sebeinek” számos látható jelét vehetjük észre. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI szándékos: a környezeti alapprobléma éppen az. hogy világunkban. A földrajztudomány ebben a gondolatkörben a geoszférák összhatásaként tárgyalja a környezetet. Ezt húzza alá a holisztikus szemlélet. A társadalom egy önálló nyílt földi rendszer: tõle. A társadalmi törvények ismerete egymagában nem elég: környezetkímélõ magtartásunk lényege a tett. Mindez a társadalom tevékenységének eredménye. hogy a földrajzi környezet az emberi létezés állandó és elengedhetetlen feltétele. században alakult ki nemzetgazdasági keretek között. a szociális réteg. Nem kis . Az ember keze nyomán kialakul a társadalmi (szociális. a bioszférát megóvó rendszereit. lakos) tágulása talán elérte végsõ határait. Számos gazdaságföldrajzi tényezõ arra utal. A modern világgazdaság a XIX. E hármas egységben telik el életünk. Azt is mondhatjuk. az áruexport és -import. az ember behatolt valamennyi élettérbe: a görögök által nevezett oikumené ma már nagyjában és egészében az egész földfelszínt felöleli. hogy a geoszférák (földburkok) bonyolult rendszerek. Az oikumené (oikos = ház. hogy képes lesz-e az emberiség lélekszámának növekedését. megállapítható. alkotunk. E sajátos mozgástérbe beletartozik az egyes ember. Összehangolt cselekvés nélkül mindez nem valósul meg. az embercsoport. hogy a gazdaságföldrajzi jelenségek és folyamatok sokaságát az ember céltudatos természetalakító tevékenységeként értékeljük. a régi „planetáris rend” felborult. A nemzetközi munkamegosztás. és fenntartsa az életcentrikus. hogy a környezet. a Földön minden összefügg mindennel. amelyet magunk körül létrehozunk és folyton módosítunk. A holisztikus* szemlélet segít abban. az osztály. Társadalmi lény.és természetvédelem valóban megvalósuljon. Földrajzi (geográfiai) értelemben a környezet az emberlakta térségre terjed ki. és térbeli elkülönülésük során szoros ok-okozati összefüggés alakult ki közöttük. mesterséges vagy mûvi) környezet. Az ember nincs önmagában. A termelés egymagában csupán beavatkozás a természet egységes rendjébe. a teljes körû védelem ugyancsak az ember érdekében. a termelés fellendülése együttesen hatottak e sokszereplõs tényezõ kibontakozásában. hogy a földi élet még hosszú ideig fennmaradhasson. Egyértelmûen leszögezhetõ. termelõ és fogyasztó tevékenységét úgy szabályozni. a humán (humanizált. A fenti alrendszerekben vizsgálva a világgazdaság összetevõit. Így a környezet nemcsak a természet világát jelenti. hanem azt a kulturális miliõt is.

Nem kétséges azonban. a „második világ”. század végének és a XXI. A berlini fal összeomlása 1989-ben a „létezõ szocializmus” porba hullásának látványos szimbóluma volt. A több mint negyven évig fennálló szocialista világrendszer gyors összeomlása a világ minden táján érezhetõ változásokat hozott. Ma egy-egy ország külgazdasági nyitottságát az is meghatározza. Kelet–Nyugat és Észak–Dél ellentéte sok vonatkozásban fennmaradt. Birodalmak bomlottak fel. A világpolitikai elemzések szerint tehát a kétpólusú világrendbõl egypólusú világhatalom (világrendszer) jött létre. Sokkal szélesebb látómezõt kell választanunk ahhoz. a bipoláris világrend vége új gazdasági-társadalmi feltételeket teremtett a világ népeinek. évi megszûnése a bipoláris világ végét jelentette. A jaltai elvre épült kétpólusú világrendszer. hogy leginkább a volt szocialista országok belsõ viszonyaira nyomta rá a bélyegét. Földünkön gyors és jelentõs változások zajlottak le az elmúlt évtizedben. A II. azaz a gazdag és a szegény országok kettõségének nyomasztó világproblémája. világháború utáni rend még ötven évig sem maradt fenn. Újabban bebizonyosodott. hogy milyen a külkereskedelemnek a megtermelt bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. hogy Európa-centrikus világképünk nem alkalmas a világesemények kellõ értékelésére. új államok születtek. politikai szempontból pedig formális demokratikus szabályok irányítják az ezen alapuló rendszert. megszûntével) ért véget. a mozgosítható munkaerõnek és a tõkebefektetéseknek. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 25 szerepe volt a természeti erõforrásoknak.1. a szocialista blokk összeomlásával (Szovjetunió. A XX. Jugoszlávia. Napjainkra a gazdagok hitelnyújtása még jobban kihangsúlyozza a szegény országok fizetésképtelenségét: mára eladósodásuk rendkívüli méreteket öltött. A Nyugat–Kelet megosztottság mellett megmaradt az Észak–Dél ellentét. Csehszlovákia. s azóta új világrendrõl beszélünk. század kezdetének világa a „hidegháború gyõzelme” és a „történelem vége” után alternatívák hiányában oly módon engedelmeskedik a racionális világuralom elvének. E világrendszernek elsõ vezetõ hatalma (csúcshatalma) az Amerikai Egyesült Államok (AEÁ) lett. Ha a fenti politikai mozgástérben és rendszerszemléleti alapon próbáljuk felvázolni a világrend és a világgazdaság kérdéskörét. a hidegháborús korszak és ezzel a katonai szembenállás. akkor néhány történeti-gazdasági tényre kell hivatkozzunk. hogy gazdaságilag a piac. A Szovjetunió 1991. hogy körültekintõbben tudjuk felmérni napjaink és a közeljövõ változásait. a Német Demokratikus Köztársaság felbomlásával. .

2002-ben Svájc is az ENSZ tagja lett. Burkina Faso (volt Felsõ Volta). Luxemburg. Ausztria. hogy az állam egy szervezett ország. Afrikában pedig Etiópia. Kuvait.26 II. Pakisztán. Kambodzsa. Hollandia. Szenegál. Kanada. Svédország. Ezekben az orszá- . Franciaország. Sri-Lanka) vagy a Szaharától délre esõ félsivatagi Szahel-övezet („éhség-öv”) országai néven ismeretesek: Mauritánia. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI 1. Nagy-Britannia (vagy Egyesült Királyság). A II. Röviden tekintsük át a legfontosabb országcsoportosításokat. Ausztrália. közepes és magas szintû jövedelemcsoportba sorolja be. Svájc. Mali. olyan országok. Németország. Szudán. Banglades. Kanada. (2) A nemzeti jövedelem szempontjából az egy fõre esõ nemzeti jövedelem csökkenõ sorrendjében az országok lehetnek: (a) gazdag országok: Amerikai Egyesült Államok. Pl. (c) a nagyon szegény országokat 1974-tõl az ENSZ éhségövezet néven jelölte meg (India. világháborút követõen a nemzeti felszabadító mozgalmak számos új független állam létrejöttét eredményezték. amelyek nemzeti jövedelmében a mezõgazdaság részesedése meghaladja az iparét. Németország. Az egyes államok létrejötte. A világ mai politikai felosztása Ha elfogadjuk azt az állítást. alacsony. Laosz. 44 monarchia. Szomália. Olaszország (G7). (b) ipari országok vagy ipari arculatú országok. (3) A gazdasági szerkezet és fejlettségi szint szerint az országok lehetnek: (a) gazdaságilag a legfejlettebb országok: Amerikai Egyesült Államok. amelyekben a bruttó nemzeti termék túlnyomórészt az iparból származik és a lakosság nagy része az iparban dolgozik. Banglades. A 194 államból 184 az ENSZ* tagja. akkor ma a Földön 194 független állam van. Belgium. Mozambik. (c) agráripari országok. területük és lakosságuk alakulása hosszú fejlõdés eredménye.2. Csád. Niger. Japán. (b) szegény országok: a dél-kelet ázsiai Myanmar (a volt Burma). (1) Politikai berendezkedésük (államforma) szerint a Föld 194 államából 149 polgári köztársaság. Japán. 1992 után is a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásával néhány új állam jelent meg a világ térképén. A Világbank pl. a bruttó nemzeti termék* (GNP) alapján az egyes államokat három csoportba.

Eddig a világrendszer legtöbb változását az evolúcióval magyarázták. a világ többi részéhez viszonyítva elmaradott országok megjelölésére. amelyben fokozódik a globalizáció*. amelyek nemzeti jövedelmét nagyobb részben a mezõgazdaság szolgáltatja (Afganisztán. pozíciója (centrum–periféria kérdés). az „olajexportáló országok” és az „újonnan iparosodott országok” (a „kis tigrisek”*) kategóriáit jelölték. Vietnám). ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 27 gokban az aktív lakosság nagyobb része (az agrárnépesség) a mezõgazdaságban dolgozik pl. elõnyös–hátrányos tényezõk. jelezve egy új világrend kezdetét. Mi a világrend? Ma világrendszerrõl beszélünk. A monokultúra (egyféle terméket termelõ) jellemzõ az ún. Panama). ami azt jelenti. Honduras. „második” (a volt szocialista országok megszûnésével) és „harmadik világ” (fejlõdõ világ). Az országok gazdasági életének fõ mozgatóereje a piac. A gazdasági és politikai elemzõk három fõ országcsoportot ismertek el: „elsõ”. Többségük élelmezési gondokkal küzd. „banán-köztársaságok”-ra Közép-Amerikában (Costa Rica. hogy a nemzetközi viszonyok rendszere világegésszé tágult. A fenti osztályozáson kívül számos más szempont szerint is elvégezhetõ az egyes országok besorolása. Fejlõdõ országok: gyûjtõfogalom a természeti és emberi erõforrásaikat még elégtelenül kihasználó. 11 „újonnan iparosodott országra” és 13 kõolajexportáló. Nigéria. Ide sorolható az afrikai országok többsége pl. Albánia. Szenegál stb. A felosztás alapja itt is a világgazdaságba való bekapcsolódásuk módja. OPEC*-tagországra osztotta. ahol a termékek árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre való törekvés. mikéntje. újabban a ciklusokat tartják elfogadható magyarázatnak. A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD*) a harmadik világ országait az egy fõre esõ nemzeti jövedelem 1993-as dollárárakon számított színvonala alapján 61 „alacsony jövedelmû” országra (low-income countries). Az . a globális látásmód és a nemzeti keretek túllépése. Mali. 1. (d) agrárországok (agrárállam). Nepál. India. 73 „közepes jövedelmû” országra (middle-income countries).3.1. A „harmadik világ” névvel is illetik. olyan országok. A „negyedik” és „ötödik világ” a „legkevésbé fejlett országok” és az „alacsony és közepes jövedelmû országok”. Banglades. Szíria. Ennek alapfeltétele a magántulajdon.

Oroszország). a kilencvenes évtized 2. Európa (Nyugat-Európa. amelynek erõforrása a természet.5%-os teljesítménye kevésbé meglepõ. hogy a globálkapitalizmus fejlõdése 2000-ben felfelé ívelõ volt. hogy a nemzetközi politika résztvevõi szuverén államokként egymás hatalmának kiegyensúlyozására törekednek. Kelet. Az újonnan iparosodó* ázsiai országok is jelentõs fejlõdést mutattak fel. az ökoszisztémák mûködését. Az ember és a társadalom túlélési stratégiája a biztonságra való törekvésen keresztül valósul meg. .6%-os átlagával szemben. s 2000-ben 5%-ot meghaladóan szárnyalt.és Közép-Európa országai a kilencvenes években bekövetkezett nagy visszaesés után növekedésnek indultak. a természet–ember–társadalom törvényszerûségeit. a „négy kis tigris”*.9%-kal emelkedett. mely már az utóbbi években is 4% feletti növekedést mutatott. kiegészítve a dinamikus gazdasági egyensúly és a harmonikus fejlõdés fogalmával egyetemben.28 II. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI amerikai iskola szerint a világrend azt jelenti. a világgazdaság fejlõdési (növekedési) ritmusa több mint másfél százalékkal haladta meg az elõzõ évtized átlagát. Az új világkorszak. hogy az világrendszer dinamikájának lényege az egyenetlen fejlõdés minden eddiginél erõteljesebb jelentkezése. A gazdasági elemzõk szerint a leggazdagabb ipari országok GDP-je is szokatlanul gyorsan. Ázsiában Japán. hogy alaposan ismerni kell az ember és a bioszféra kölcsönhatásait. A szükséglet–kielégítés anyagi eszközökkel való termelést jelent. A véges természeti erõforrásokkal rendelkezõ Földön olyan világrendet kell kialakítani. világrend (New World Order) paradigmája: a fenntartható fejlõdés. Ma az elmaradottság ismérvei kapcsán újabban egy „meleg–hideg skálá”-ról beszélnek és az alábbi sorrendet állítják fel: Észak-Amerika. Európa 3. 3. Ez a kulcsszó 1972-tõl ismeretes és a többi világmodell is használja. A Riói Nyilatkozat (1992) egyöntetûen leszögezi: „A fejlõdés középpontjában az emberek állnak”. amely hosszú távon képes az emberiség jövõjét biztosítani. Az „utolérés” inkább csak gazdasági fikció kérdése. A gazdasági szekértõk megállapították. A gazdasági szakértõk jelzik. Kelet-Európa. bár ez alacsony szinten következett be. Ausztrália és Új-Zéland. A globális katasztrófa elkerülésének módozata a fenntartható fejlõdés. Ez azt jelenti. Különösen az Egyesült Államok teljesítménye volt kiemelkedõ. Ennek a világrendnek ökológiai alapelvûnek kell lennie. amely egészséges és teljes életet biztosít minden földlakó számára. Afrika.

az információs technikák fejlesztésében és elterjesztésében játszott vezetõ szerep. A globalizáció* és a transznacionális vállalatok* térnyerésével az áruk és a szolgáltatások kereskedelme és a tõkemozgások egyre áttekinthetetlenebbekké válnak. A holding* erõs tõkés csoportosulás az érdekkörébe tartozó gazdasági vállalatok tevékenységének ellenõrzésére és irányítására. gépkocsik. de különbözõen ítélik meg hatásának mértékét és a világgazdasági környezet várható változásainak következményeit. a munkatermelékenység emelkedése. szeptember 11-éig. A monopólium* a gazdasági élet valamely területén bizonyos termék termelésében vagy forgalmazásában uralkodó helyzetben levõ óriásvállalat. A közgazdászok elismerik az információs-kommunikációs forradalom fontosságát. A relatív eredményeket abszolutizálják. Az „új gazdaság” tekintetében az Egyesült Államok történelmében a jelenlegi volt a leghosszabb gazdasági fellendülési szakasz. hogy egy-egy magas színvonalú technológiával gyártott terméket a hazai anyavállalatokon kívül más országokban mûködõ leányvállalatoknál* állítsák elõ (pl. Az amerikai gazdasági ciklus meghosszabbításában több tényezõ és körülmény játszott szerepet: a termelés folyamatos technikai megújítása. Mi a nyitott gazdaság? A nyitott gazdaság olyan nemzetgazdaság.5. Mi az „új gazdaság”? Az „új gazdaság” kifejezésben az újságírók és a politikusok Amerika elsõségét és felsõbbrendûségének szimbólumát fogalmazták meg. amelyben a nemzetközi munkamegosztás szerepe jelentõs. Fõbb kulcsfogalmak: a holding és monopólium. nehéz helyzetbe hozva a döntéshozókat és a kutatókat. Sok helyütt lerombolták a hierarchiát. egészen 2001. A multi-. Az új technológiák hatékony alkalmazása egészen új vállalati struktúrákat hívott életre.4. õrködve a gyártási minõség felett. A divatos kifejezés a leépítés és átalakítás (restructuring) lett. hangsúlyozzák az amerikai típusú politikai és gazdasági rendszer minden elõnyét. a nemzetközi gazdaság fokozódó . illetve a transznacionális társaságok* üzletpolitikájában az is szerepel. számítógépek). a hibákra pedig nem vesztegetnek még csak odavetett megjegyzéseket sem. A monopolhelyzet a másokat kizáró. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 29 1. a tõkekoncentráció és centralizáció szintje. és ennek következtében a külkereskedelmi forgalom értéke lényeges hányadot (közel egyharmadot) képvisel a nemzeti jövedelem létrehozásában.1. kedvezõ gazdasági pozíciót jelenti. 1.

hogy a nemzetközi forgalom lanyhulása idején jelentõs mértékben szaporodnak a „dömpingeljárások”. A magas olajár inflációs nyomást is okoz. A gyengén fejlett országokban a hatás ennek a duplája. Szakértõi vélemények szerint a kõolajár tízszázalékos drágulása a fejlett világban 0. de különösen az euróhoz képest. a termelési-szállítási ráfordítások. hogy a nagy multinacionális társaságok portfoliójuk egy részét pénzügyi spekulációs tevékenységekben fiatalították. totális kereskedelmi konfrontációkra. valamint a pszichológiai tényezõk együttesen határozzák meg. a piacokért folytatott harc kiélezõdhet. a dollár speciális. szigorodnak az adminisztratív megkötések. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI liberalizációja.1–0. De az elmúlt válságidõszak tapasztalata is azt mutatja. vonzereje és nem kevésbé a magasabb kamatok miatt folyamatosan felértékelõdött a többi valutához. növeli a termelõ és szolgáltató ágazatok költségeit. idõleges vámok. esetenként eladatlan készletek voltak a világ vegyiparában. A nemzetközi pénzügyi rendszer másik izgalmas fejleménye a vezetõ valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának alakulása. Még egy példa. 2000 közepétõl viszont a konjunktúraciklus leszálló ágba került. építõanyag-iparában. Amennyiben a nemzetközi kereskedelem és az általános gazdasági növekedés dinamikája lassul. Nem kell számítani látványos vámemelésekre. A szakértõk szerint közgazdaságilag ebben a feszített helyzetben egy kisebb hógolyó is lavinát indíthat („pillangóhatás”). A világgazdaság felemás és bizonytalan helyzete tükrözõdik abban. Gyorsan fejlõdött a mikroelektronikai ipar. A dollár az amerikai gazdaság teljesítménye. Sajátos volt a helyzete a világ iparának 2000-ben. textiliparában. hogy a régen látott gazdasági növekedési ütem ellenére a vezetõ tõzsdei árfolyamok 2000 folyamán nem emelkedtek tovább. a külföldre telepített termelés és fõleg az amerikai spekulációs tõke extraprofitot hozó megtérülése. és csak 44 millióra volt kereslet. Az egyik ok kétségtelenül az volt. inkább csökkentek. Földünkön 60 millió gépkocsit tudtak gyártani.30 II. a stratégiai-politikai érdekek. . nemzetközi tartalékvaluta szerepe. A struktúraváltást.1%-os GDP csökkenést okoz. azaz a nemzetközi jövedelemlecsapolás. a hagyományos gépgyártásban. rendkívüli.2%-os általános áremelkedést és 0. hogy az export versenyképességének javításához „jól jött” a gyengélkedõ közös valuta. Különösen meglepetést okozott a technológia-intenzív cégek részvényárfolyamának megingása. Hatalmas kapacitásfeleslegek. karcsúsítást az is fékezte. fékezi a konjunktúrát. Az európai közös valuta értékvesztésének hátterérõl kiterjedt vita folyik. A kõolaj árát a monopolhatások.

Céljuk a súlyosan eladósodott országok egyesítése egy új szervezetben (World Association of Debt Management Offices – WADMO). majd a városközeli térségeket érinti. . Többek között az ellen. – évezredes megatrend. – a jóléti állam intézményes segítsége (szociális háló) ezt sugallja: „nem halat adunk. az urbanizáció tovább fokozódik. a kevésbé fejlettek kizárásával döntsenek a nemzeti piacok további liberalizálásáról. A szupranacionális vállalatok szerepe nõ. Genfben 30 szegény ország az adósságügyekben tárgyalóerejük közös növelése érdekében csoportot hozott létre. Az új gazdasági rend keretében nemzetközi megállapodásokban és szerzõdésekben keresik a gazdasági konfliktusok elkerülésének lehetõségeit (tárgyalásos rendezés). – a fenntartható fejlõdés (sustainable development) meghatározó szerepet tölt be a födlakók életében. illetve államfõ jelenlétében éles hangú közös nyilatkozatot fogadott el a jelenlegi globalizáció és annak negatív hatásai ellen. – felértékelõdik az emberi tudás. A politikai és gazdasági szakértõk szerint nagy változások korszaka következik. A gazdaságilag elmaradott országokat tömörítõ Hetvenhetek csoportja* (G77) 2000 májusában tartott havannai értekezletén 69 kormányfõ. hanem hálót és halászni tudást”. (1982): – a nemzetgazdaságok mellett a világgazdaság dominál. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 31 Világszerte erõsödõben van a – transznacionális tõke által vezérelt – globalizáció jelenlegi formája elleni tiltakozás. – jelentõsen növekszik a nemzetközi szervezetek száma és jelentõsége. Az élethosszig tartó tanulás (life-long learning) mindennapjaink részévé válik. – a hierarchikus kapcsolatrendszer mellett egyre jobban erõsödik a hálózati (network) kapcsolatrendszer.1. a „szürkeállomány” jelentõsége. – az ipari társadalom a fejlett országokban egyre inkább információs társadalommá alakul. – a hagyományos technika helyett az elektronika eredményeire épülõ magasan fejlett technika (a high technology) merõben új megoldásokat hozott. Mindezek után kérdezhetõ: melyek a nagy biztonsággal elõre jelezhetõ nagy változások (megatrendek) a Földön? Ezekre válaszol Naisbitt J. hogy a legfejlettebb országok szûk körben. a civilszféra hatékonysága erõsödik.

1. „globális világ”.és makrofolyamatokra. „globális folyamat”. A globalizáció fogalma nem egységes. jelenti az AEÁ világhatalmát. A globalizáció Korunk fõ folyamata és jellegzetessége a globalizáció*. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI 1. az uniformizálódás elleni harc. A globalitás térhez. Tulajdonképpen a társadalmi problémák egyetemessé válását. Elõtérbe kerül a kölcsönös függés kérdése. Sajátos kifejezés. globalizálódás. 1. a legerõsebb gazdaságok és államok „rátelepedését” a gyengébbekre. a nemzeti (etnikai) másságok felerõsödése. Jelenleg „globális tanácstalanság” uralkodik a világon. a média globális szétterülése. beleértendõ. A világproblémák összefoglalására a Római Klub szakemberei felvetették a globális problémák súlyát.32 II. melyek befolyásolják az egyes nemzetgazdaságok sikeres vagy kevésbé sikeres szereplését. A globalitás „globus” szóból származik és a földkerekség egészét jelenti. mindezt a múlt és a jövõ tartalmaival együtt. hogy a hatékonyság (termelés) további fejlesztésével az ember léte egyre inkább veszélyeztetett helyzetbe kerül. A globalizáció jellemzõi: Mint politikai-politológiai kifejezés Ambrosétól származik (1971). azaz amerikanizálódó képlet. Új kulcsszavak: globalizáció. Vizsgáljuk meg kissé részletesebben. Ma a globalizációt a világgazdaság átfogó integrálódási folyamatának tekinthetjük. „Globális ökológiai válság”-ot jeleznek és figyelmeztetnek. azaz tartósan érvényesülõ meghatározottság. Értelme lehet: átfogó. regionalizáció (regionalizmus) és integráció A fenti három szó a mai világgazdaság három meghatározó kulcsfogalma. . a mikro. melyet eléggé divatosan használnak. a kultúra amerikanizálódása. idõhöz. Ma sok minden „globális probléma”. Ökológiai természetû gyûjtõfogalom. jelezve az emberiség veszélyeztetett helyzetét glóbuszunkon. tárgyhoz és személyhez kötött és ma többnyire érdekszó.6. A globalitás a társadalmi folyamatok világméretû egységesülési tendenciáját jelenti. a tõlük függõkre.6. A jövõ viszonylatában célhoz rendelést is jelent. Az egész világ ma már modern és globális. A globalizálódás kiterjed a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területére. „globális jövõ”. A globális kifejezés is elterjedt. „globális gazdaság és politika”. az egész földgolyóra való figyelést jelenti. „globális katasztrófa”.

Földünket idõnként globális krízisek (energiahiány. Az szakértõk úgy érzékelik. A globális világrend egységesülõ gazdaságot jelent. nemzetek feletti színtereket befolyásolva. Felveti a „globális felelõsség”. Kérdések: Mi a globális probléma? – Válasz: mindaz. „vágtázók”. Az interaktív információs és kommunikációs rendszerek már léteznek. Felveti a globális értékhomogenizáció kérdését. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 33 Jövõkutatási kifejezés. A globalizáció feltételei és hatásai közepette fenntartható-e a fejlõdés? Az emberiség létét veszélyeztetõ ökológiai válság körülményei között ugyanis távolról sem mindegy.1. az ellenõrzés. és „kocogók”. A globalitás egyfajta totalitást jelent. hogy a legteljesebb globalitás az információs globalitás (a telematika forradalma). rosszul strukturált jelenségekkel. A hierarchikus szervezõdésrõl a hálózati típusra történõ áttérés folyamata elkezdõdött. hogy a jövõ törékeny és paradigmaváltásra* van szükség. egységes rendszert jelöl. vagy elõsegíti a kedvezõ irányú fordulatot. melynek állomásai a „nyersanyaghiány” „gazdagság–szegénység” és a multik szerepének növekedése. A globalizáció dialektikus ellenpólusa a fragmentáció (regionális és helyi érdekszövetségek kialakulása). melynek lényege a hozzáférés (hozzáférhetõség) és a hálózatok. a „globális erkölcs”. jelezve. ahol vannak „gyorskorcsolyázók”. válságfolyamatokat. A gazdasági cselekvéssorozatot is kijelöli. Mûszaki alapon új technikai minõséget vezet be. majd „transznacionalizálódás” (azaz országhatárokat keresztezõ kibontakozás) kérdéskörét is. a munkaalkalmak terén). Az információs tudástársadalmak kialakulása megkezdõdött. ami az emberiség egészére vonatkozik. csak még nem lehet tudni azt. Rendszerelméleti alapon „világegész”-et. hogy milyen legyen. A globalitás a nemzetköziségbõl is levezethetõ egyenlõtlen fejlõdés. hogy a globális gazdasági rendszer közelebb visz-e ehhez a válsághoz. kõolajhiány) zavarják meg. Elõrevetíti a válságjelenségeket. A kultúra vonalán jelenti a „kulturális imperializmus”-t. A fejlett világ az információs társadalom irányába halad. „futók”. a tõke. Egyre több a planetáris korlát (fõleg a növekedés. az amerikai kultúra és életmód „mindenütt” fogalmát (fõleg terjedését). az elosztás. az áru és a pénz szabad . A veszélyekre figyelve sajátos jelenségvilág. A globalizáció a regionális és lokális viszonyokat is tömöríti. Szükség lesz valamilyen planetáris igazgatásra? – Igen.

) használatának összehangolása és szabályozása. a demográfiai robbanás vagy a közjavak (világûr. az oktatás és a tudás mind erõteljesebb nemzetközivé válása határoz meg. hanem mindinkább a tõke. Spanyolország. A globalizáció az egész világot áthatja: gazdasági. Napjainkban a globális problémák az egész világon éreztetik hatásukat. régió. mely lehet egy település. . Újabban a gyorsuló ütemet is hangsúlyozzák. és szorosan öszszefügg az élelmiszerválsággal. Nagy-Britannia.34 II. Németország. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI áramlását az egész világon. A kommunikáció a gazdasági siker egyik kulcstényezõje. a fejlett technológia. Franciaország (Práger 2000. politikai. Még a konfliktusok is kezdenek globális méreteket ölteni. A globalizálódás alapja objektív. amelyet már nemcsak a világkereskedelem bõvülése. ország. különbözõ módon érinti az eltérõ adottságú és fejlettségû országokat. Spanyolország. míg az internetes felhasználók terén (a népesség százalékában. 129. óceánok stb. a demográfiai „robbanás” globális világprobléma. Emellett a nemzetközi kapcsolatokban egyre nagyobb súllyal szerepelnek olyan globális kérdések. elõidézõje. gondoljunk csak a korszerû hírközlési technikák nyújtotta kulturális globalizációra. az amerikai gazdasági hegemóniát felváltó többpólusú gazdasági rendszer. az ökológiai egyensúly megbomlása. Japán. Területi és ágazati vetülete azt sugallja. a nagytõke összefonódását hozta magával. AEÁ. A globalizáció ellentmondásos jelenség és folyamat. 1999-ben) a csökkenõ sorrend a következõ: Svédország. a legtöbb mobiltelefon-tulajdonos száma szerint 1999-ben a következõ sorrend volt: Svédország (61%). társadalmi. az egészségügyi ellátással és az oktatással.). Nagy-Britannia. Németország. A világ globalizálódása a nemzetközi tõkepiac uralmát. Mégis a civilizáció globális válságban van. Olaszország. Mindezek mellett ma az új gazdaság kulcsszava a kommunikáció. hogy a hely. AEÁ. a tudományos kutatás. Japán. A globalizációt hordozó erõk a transznacionális nagyvállalatok. hogy a világgazdaság történetében elõször bontakozik ki a világ egészére kiterjedõ. Pl. Melyek a „legmobilabb” országok? A háztartások százalékában. A globalizáció oka a világméretû munkamegosztás. a beruházások. A globalitással ellentétben a lokalitás a hellyel (latin „locus” szó) kapcsolatos. Tény azonban. a nemzetközi pénzügyi intézmények és a tõkepiacok. Olaszország. még pontosabban kikényszerítõje a mûszaki fejlõdés és a termelõapparátus bõvülése. Érdekes módon a világ nagy civilizációs szférái is találkoznak vagy ütköznek. Franciaország (25%). hogyan éli meg a nagy léptékû változásokat. a specializált tömegtermelés és a fogyasztói társadalom növekvõ igényei. mint a környezetrombolás. mûvelõdési értelemben.

és a posztgraduális képzési szintek kiszélesedéséhez vezetett. és a kirekesztettek száma állandóan növekszik. A fogyasztói társadalom gyorsuló életritmust diktál a kényelmes ember számára. Magyarország a 26. így a nemzetközi tranzakciók (egyelõre) mindenfajta szabályozás alól kivonják magukat. Egy svájci vezetõképzõ intézet 47 országban készített a versenyképességre vonatkozó összehasonlító számításokat 290 különbözõ gazdasági változó figyelembevételével. átlépi a nemzeti határokat. amely általában együtt járt a magasabb iskolázottság iránti igénnyel. Ezt elsõsorban a környezetvédõk (zöldek) hangoztatják. Mindez szûkíti a széles körben demokratikusan ellenõrizhetõ folyamatelemeket. – Segítette a gazdasági növekedést. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 35 A globalizáció elõnyös hatásai: – Sok millió embernek adott új életlehetõséget. Mindez csökkenti a társadalmi összetartozás érzését. kríziseket). irányítói. Hollandia. 131. (Práger 2000. mert kihúzza a talajt a képviseleti demokrácia mûködõképes formája. A globalizáció hátrányos hatásai: – A versenyképesség kíméletlen teljesítménykövetelménye a nem eléggé fejlett gazdaságban tömegeket rekeszt ki a társadalomból. Csehország a 36.) – A felértékelõdõ versenyszellem leértékeli az emberi szolidaritást. a globalizáció nyertesei ugyancsak a fejlett országok termeléskihelyezõi. – Folytatódott a szolgáltatási szektor arányának növekedése. Szlovénia a 34. Ebben a sorrendben az elsõ az Egyesült Államok. majd Finnország. a második Szingapúr.1. Lengyelország a 39.... amely az oktatási rendszerben a felsõfokú oktatás iránti növekvõ igényt is felfokozta. Irország. Németország. Svájc. – A munkaerõpiac nemzetközivé válásával a munkaerõ mobilitása megnövekedett. ezzel a nagy és egységes világ minden régiójának esélyt adott. Izland és Kanada alkotja az elsõ tízes sort. cselekedj lokálisan”. Sok a pótcselekvés. – A munkahelyek aránya növekedett a csúcstechnológiai szektorban. Svédország. Luxemburg. A világproblémák kezelése és megoldása az emberiség történelmének legnagyobb kihívása. – A globalizáció sok tekintetben nem válik hasznára a demokráciának. konkrét cselekedetekkel kell megoldani a gondokat). és lokálisan kell cselekedni (helyileg. akik képesek betörni a külföldi piacokra. Ehhez kell globálisan gondolkodni (ismerni az átfogó veszélyeket. az állam alól. – A globalizáció a gazdálkodás terét kitágította. pl. . Az új jelszó tehát így hangzik: „Gondolkodj globálisan.

továbbá azt sem. – A mai világ talán legsúlyosabb gondja a szakadék állandó növekedése fejlett és kevésbé fejlett országok. és egy új világhelyzet egészének összefüggéseit vetíti elõ. a forrásokhoz. elsõdleges célja pedig ebbõl eredõen a termelés és a fogyasztás növekedése. hogy a regionális integrációk sok területen tapasztalható erõsödése valóban az elõrehaladó globalizálódás lépcsõfokait képezik és nem válnak annak inkább gátjává. – A globalizálódás részben jelenti a internacionalizálódást. Ezekkel az ember szellemi létét rombolja. Tulajdonképpen a „földkerekség egészére kiterjedõ” sokszereplõs jelenségsorozat. deviáns viselkedés (drog. hiszen semmi nem garantálja pl. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI a fogyasztás. – A globalizálódás hatása (a globális hatékonyság növekedése ellenére is) problematikus jelenség. . de legalább lefékezése és a fenntartható fejlõdés lehetõségének a megteremtése kritikusan fontos kérdés. a száguldás. a természettõl való elszakadás. melynek eredményeként az elidegenedését segíti elõ. amely alkalmas fejlõdésük felgyorsítására. 1989-tõl az elsõ globalizációs ugrás a monetarizmussal és a nemzetközi adósságválsággal kezdõdött. aminek középpontjában a szabad kereskedelem. Elvi kiindulópontja a hozzáférés (hozzáférhetõség) kérdése: a tõkéhez. – Az új világgazdasági korszak kibontakozásával a globalizáció viszszafordíthatatlanná és meghatározóvá válik. kommunikációhoz. Aki megáll vagy lelassul. Az érintett régiók egyre kevésbé képesek olyan gazdaságpolitika kialakítására. vagyis a piac áll. másrészt a transznacionalizálódást. Ennek megállítása. de legalábbis legfõbb szervezõereje. az veszít.és alkoholfogyasztás).36 II. információhoz. Ezzel természetesen problémák és ellentmondások is felmerülhetnek. a szabad verseny és a hatékonyság. Összegezés: – A globalizáció tehát egy új gazdasági jelenség és cselekvéssorozat. A globalizáció ugyanakkor a mûszaki és gazdasági fejlõdés mentén alakul ki. Mindez kihat a világgazdaság szerkezetére és annak erõviszonyaira. és ebben az értelemben nehezen jön létre kedvezõ kapcsolat a kirekesztõdõ régiók gazdasági fejlõdése és a jelenlegi globalizálódási folyamat között. mint az emberi társadalom egyetlen. régiók között. hogy a globalizálódás automatikusan a függés kölcsönösségének az elmélyülését és a demokratikus értékek terjedését hozza magával. A jelenlegi liberalizálási megállapodások éppen az ilyen gazdaságpolitika kialakítását gátolják meg. – A globalizálódás a neoliberalizmus ideológiai alapján fejlõdik. melynek tere is egy (átfogó) globális tér.

ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 37 Az Egyesült Államok szintén elsõ helyen áll a munkaráfordítások terén. Ellenkezõ esetben a globalizálódás úgynevezett melléktermékei (szervezett bûnözés. a nemzetközi gazdaság szintjén pedig az egyenlõtlenségek fokozódása) válhatnak uralkodóvá. úgynevezett fejlesztési évtizede ellenére kétszeresére nõtt a földgolyó népességének leggazdagabb és legszegényebb 20 százaléka közötti szakadék. Ez a nemzetek feletti integrációs szintnek felel meg és egyre inkább a globalizálódás „ernyõje” alatt zajlik. biztos alapvetõ szolgáltatásokra épülõ kormányzást követel. A globális fejlõdés a gazdagokat még gazdagabbá teszi. szilárd jogrendre és demokratikus elvekre. a gazdaság egységes.1. Azaz a növekvõ gazdaság továbbra is biztosítja az erõfölényt. körültekintõbb. Éppen ellenkezõleg. akik 1999-ben évente egyenként közel 1900 munkaórát dolgoztak. a szuverenitás feladását. – A nemzetállam vége? – kérdik a szakértõk. utóbbi azonban ennél több is. A fejlettebb országok arra törekednek. az egész világra kiterjedõ szabályok szerint mûködik. Adódhat az a kérdés is. Mindkettõ magában foglalja a gazdaságok összekapcsolódását. . és az erõsödõ gazdasági-hatalmi terek növekedését eredményezik. – Az ENSZ utóbbi három. Ezek a korporációk példa nélkül álló kapcsolódó hatásokat hoztak létre a nemzetgazdaságok között. – A globalizálódó világgazdaságban az országhatárok gazdasági szempontból egyre kisebb jelentõségûek. nagyobb befolyást kíván meg. – Napjainkban az egyes országok fejlettsége eltérõ szinten áll. korrupció. A világ GDP-jébõl az Egyesült Államok 2000-ben már 30. ami egyben a növekvõ dominancia jele is. megelõzve az eddig vezetõ japánokat. A globális gazdaság kialakulásának egyik leglényegesebb mozgatórugója a transznacionális vállalati (TNC) rendszer. A globalizálódásban a nemzetgazdaságok számára megnyíló elõnyök realizálása távolról automatikus. hogy még erõsebb államcsoportosulásokat hozzanak létre. Ezt ma a szakirodalom a „többsebességes fejlõdés” kifejezéssel illeti. és nem igényli az állam visszavonulását. kábítószer-kereskedelem. Ma a világ leggazdagabb 447 milliárdosának tulajdonában lévõ eszközök értéke meghaladja az emberiség felének birtokában lévõ eszközök összértékét. hogy a globalizálódás mennyiben különbözik a nemzetgazdaságok különben is mind mélyebb kölcsönös függésétõl.4%-ot meghaladó arányban részesült.

Skócia. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI Kapcsolódó operatív alapfogalmak: régió.38 1. (pl. Wales. kedvezményezett térség. gazdasági régiók. régiók felzárkóztatása. politikai eszközei és tartalma mellett direkt anyagi érdekekkel fonódik össze. Az Európai Unió intézményi és finanszírozási rendszerében a regionális politika. válságtérségek. kistérségek. A gazdasági életben is tapasztalható. Strukturális Alapokon keresztül) a közösségen belüli fejlettségi különbségeket enyhítendõ. periféria. hogy a térdimenzió. régióközpont. Hegyi Karabach. transznacionális makrorégiók. centrumtérség. hogy milyen mértékben vonták be az egyes régiókat a fejlesztési tevékenységekbe. illetve az Európai Unió intézményrendszerében egyre növekvõ szerepet töltenek be. háló. Ennek hatására a „regionalizmus” eszmei-kulturális értékei. és ezek mit nyertek a felzárkozási folyamatban. Luxemburg). A régiók és a regionalizmus a mintaként ható nyugat-európai társadalom szervezõdésében. Az Európai Unió statisztikai szervezete (Eurostat) három regionális szintet. Dánia. hanyatló régiók. decentralizáció. a regionalitás az utóbbi években felértékelõdött. regionális fejlesztés. regionális integráció. Ennek fõ oka a piacgazda- . interregionális kapcsolatok. fejlesztési régiók. kínálatorientált regionális politika. Baszkföld. Bretagne. a NUST II. Korzika. Ezek többsége szorosan összefügg a globalizációval. speciális fejlesztési területek. A regionalizáció kapcsán az is vizsgálható.2. határmentiség. Európát a regionális sokféleség jellemzi. periférikus térségek. hálózat (állandó határvonal nélküli nyílt struktúra). 137. ún. regionális tagolódás. mediterrán övezet. Dél-Tirol. fejlõdõ térségek. határ. Észak-Írország. A regionalizáció II. majd ezek további alosztályai a NUST III. határ menti térség. regionális különbségek. transzeurópai hálózatok. eltérõ sorsú régiók. Franciaország 22 „region”-ja vagy Nagy-Britannia 35 „Groups of counties”-a. A regionalizmus* ma egész Európát átfogó politikai jelenség és egyben regionális gazdaságföldrajzi kérdéscsoport. regionalizmus.6. depressziós térség. ezt követi a közigazgatási területegység. rurális (falusi) térség. (pl.). Olaszország 20 „regioni”-ja vagy a 9 osztrák szövetségi tartomány vagy a 26 svájci kanton. Példák: Csecsenföld. regionalizáció. hatalmas fejlesztési forrásokat rendel e térségi szintekhez (Horváth 1998). szint) (Haubrich 1997. NUST-egységet (Nomenclature des Unies Statistiques Territoriales) állapított meg: a legnagyobb területegység a NUST I. regionális identitás. a regionális támogatási rendszer (az ún.

belsõ eszközökkel operáló területfejlesztésében az EU-konform (az egységesítési követelmények miatt az ország kis területe és népessége következtében a mai megyéknél nagyobb) területegységektõl el lehet és el is kell térni. térségek földrajzi elhatárolása).és gazdaságföldrajza c. tartalmának meghatározásában az egyes tudományterületek között nagyok a szemléleti különbségek. Sokan és sokhelyütt hivatkoznak régiókra. statisztikai rendszert jelentenek. a térségi-települési kapcsolatok megsokasodása. Ehhez ismerni kell a társadalmi-gazdasági tér szerkezetét. projektek alapján lehet hozzájutni. Mivel az Európai Unió jelentõs regionális fejlesztési eszközeihez egyértelmûen térségek szintjére készített fejlesztési koncepciók. még akkor is. hazánk EU-csatlakozási törekvése kulcskérdéssé teszi a régiók* létrehozását. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 39 ság területi kiépülése. egy adott megfigyelési területi közigazgatási. ha a konkrét megoldásnak bizonyos tekintetben csak elvi és elméleti jelentõsége van. felosztják a maguk vizsgált terét. A régió nem egyenlõ a térséggel (nem minden térség régió). regionalizmusra. A régió fogalmának. továbbá a rendszer egészének vizsgálatán túlmenõen elemezni tudják a tárgyul kiszemelt társadalmi szféra térbeli és területi folyamatait. nem túl nagyra tartott tudományág (például a földrajz) belterjes nómenklatúrájából nálunk is szinte a közhelyek gyakoriságával felbukkanó kifejezéssé vált – vélekedik Nemes Nagy József (1998). amelyek az utóbbi években néhány. nemegyszer azonban maga a térfelosztás a kutatási téma. fejezet megfelelõ alfejezeteinél). IV. E térfelosztások sokszor már készen vettek. regionális fejlesztésre. – a vertikális tagolás (szintek kijelölése minõségi hordozók szerint). A földrajz a térségek gazdasági-társadalmi komplexitását emeli ki. megoldásokkal (lásd a Románia társadalom. illetve elkülöníthetõ részei. a közlekedés korszerûsödése. hogy a térelemek egyedi jellemzésén. Felmerül a kérdés. A térfelosztásban földrajzilag is két alapvetõ tagolási irány mutatható ki: – a horizontális tagolás (területek. A hazai regionális politikai célú térfelosztásnak a saját.1. A nagyrégiók léte nincs ellentmondásban a helyi és kistérségi sajátosságokra épülõ kezdeményezésekkel. A tudományok ahhoz. A régió* kétségkívül egyike azoknak a fogalmaknak. A társadalmi-gazdasági tér jellegzetes alapegységekbõl. hogy milyen szintekre és területegységekre tagozódik illetve tagolható egy ország vagy országcsoport. elkülönülõ. térelemekbõl áll össze. Errõl Probáld Ferenc (1995) így fogalmaz: „A komplex földrajzi régiók és a lehetõ legtá- . A térelemek és a tér egésze között azonban még sajátos lépcsõfokok találhatók: a terek egyes alrendszerei.

tehát nem szûk ágazati vagy tervezési szempontok alapján meghatározott integráns gazdasági körzetek lényegileg azonosak. Felerõsödtek a Nyugat–Kelet kapcsolatok. hexagonale. a politológia a hatalom megosztásának folyamatában keresi a régiók szerepét. ábra. megye. A NUTS I. Lokális terek település (helyi önkormányzat) Ø 7. ami a NUTS nevet (Nomenclature of Territorrial Units for Statistics) kapta. Romániában a NUTS II. Fontos vonása e régióknak. nagytérség) Ø Kistérség (kistáj. 176. a politikai keretek (pentagonale. Regionális terek (körzet. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI Ø 1. Lakókörzet (településrész. átlagos népességszáma 2 832 000 fõ (Horváth 1998. Térségi szintek és térszervezõdés a társadalmi-gazdasági életben (elméleti modell). a Föld) Ø 2. 341.).40 II. munkahely) 1.” A szociológia. melyek átlagos területe 5654 km2. városi vonzáskörzet) Ø 6. 1123 körzetet tartalmaz (Horváth 1998. és e regionális identitásnak egyre jelentõsebb kulturális.). a NUTS II. Adria–Alpok Munkaközösség. Visegrádi Hármak majd Négyek. gabban értelmezett. valamint politikai-érdekérvényesítési vetülete van (regionalizmus). . család. szellemi-tudati összetartozásra helyezi a hangsúlyt. Kárpátok-Eurórégió). 206 mezorégiót. az antropológia az etnikai-kulturális. A NUTS* az EU-ban regionális statisztikai fogalomként jelentkezett. Országcsoport Ø 3. kerület) Ø Mikrotér (háztartás. régiók száma 8. Ország (nagytáj) × globalizáció × nemzetközi integráció Ù Ù Ù Ù Ù Ù Ù Ù Ø 4. Makroterek (világ. míg a NUTS III. hogy társadalmuk összetartozása a tudati szférában is megjelenik. Az Európai Régiók Tanácsa (1995) és közgyûlése (Strasbourg) mintegy 200 régiót tart nyilván. 75 makrorégiót. Az Európai Tanács Strukturális Alapokról szóló rendelete alapján három fokozatú statisztikai rendszert dolgozott ki.

Az „európai eszme” kialakulá- . Karlsruhe. Elzász. 34. felsorakozva egy ország mögé. Trentino-Alto-Adige. Valle d' Aosta. hogy az új és régi államok. A tagolt európai kontinens a tengerhajózás kialakulását és fellendülését segítette. A legtágasabb. megtörténik a beilleszkedés. régió. Az is megfigyelhetõ. s mindez az egyre nyilvánvalóbb globalizálódás „ernyõje” alatt zajlik. Az egységes belsõ piac megteremtése mellett egy magasabb szint a gazdasági unió (egységes gazdaságpolitika mellett). Liguria.6. Az integráció fogalma szorosan összefügg az elõzõ két alapfogalommal. 1. Napjainkban az európai integráció a nyugati civilizáció átalakulásával párhuzamosan zajló folyamat. Friuli-Venezia Giulia. Grampian. kistérség (kistáj. Darmstadt. Bréma. Berlin. hogyan fogadják be a kelet-közép-európai értékeket. Lazio. Hannover.3. az AEÁ). Az integrációra a legjobb példa az Európai Unió kialakulása. Ma az integrációtól az európai népek a gazdasági jólétet. ország (pl. valamint a nemzetek feletti integrációs szint újfajta erõegyensúlya van kialakulóban. Düsseldorf. az AEÁ). hogy az európai népek között igen sokoldalú áruforgalom bontakozott ki már a középkorban.1. Tübingen (112 USD GDP/fõ). Luxemburg. hogy az árutermelést „kihelyezik” az második és harmadik világba. Az egységesülési folyamat tehát egy globális trend*. Lombardia. Az integrációs folyamat tehát új irány a térszervezõdésben. Ile-de-France. Az integráció Korunk alapvetõ folyamata. pl. EmiliaRomagna.) Napjaink Európájában megfigyelhetõ. Stuttgart. melynek során a részek egésszé olvadnak. Nagy-London. Felsõ-Bajorország. Koppenhágai régió. hogyan valósul meg a kulturális váltás. a kisebb egységek az alábbiak: országcsoport (egyfajta nemzetközi integrációt valósítanak meg. melyet a megvalósulandó politikai unió (Európai Egyesült Államok) zár be. Az integráció regionális vetületû egységesülést jelent. körzet. (Horváth 2000. városi vonzáskörzet) és végül a lokális terek: település (helyi önkormányzat). a békét és biztonságot várják el. További kérdés. A világban szervezõdõ térségi szintek méretei igen tág keretek között változnak. Veneto. Brabant. Közép-Frankföld. Földrajzilag is érdekes vetületek emelhetõk ki. Groningen. regionális terek (szövetségi állam az AEÁ-ban. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS ALAPFOGALMAK 41 Európa legfejlettebb régiói a GDP csökkenõ sorrendjében: Hamburg (193 USD GDP/fõ). Antwerpen. Kezdõdött azzal. A civilizációs hatások nem maradtak el. legnagyobb tértípus a legnagyobb makrotér. melyhez az egész világ tartozik (a Föld egésze). Piemont. megye).

A piac a mai világgazdaságban részben a globalizálódás anomáliái miatt torzult. – Az elsõ világháború (1914–1919) megszületett a szocialista világrendszer.42 II. Ennek ellenére kialakultak a világ nagy gazdasági térségei (makrorégiók: Nyugat-Európa. Észak-Amerika. gondolunk csupán a kultúrák találkozására. A kis országok nagy gondja az. Van mikro. és ennek levezetõje a nemzetközi munkamegosztás (nemzeti piacok megnyitása. A Zöld-foki szigetektõl kb. a Nyugatrómai Birodalom bukásával az akkor ismert világ. a szocialista és a kapitalista világrendszer. A mikrointegráció a vállalati szférát érinti.és makrointegráció. amelyeket a nagy geopolitikai tömörülések (lásd külön alfejezetben) szerveznek erõteljes szervezetekké. A világgazdaság és a világpiac kialakulása Történeti áttekintésünkben a világrendszerek kialakulására vonatkozóan néhány fontos történelmi-társadalmi-gazdasági eseményre térünk ki: – 476-ban. amelyben érvényesülnek a piaci mechanizmusok. hatékonyság és jólét fokozása). liberalizálás. . így az értéktörvény. és össztársadalmi szintû összekapcsolódást tételez fel. a keletre levõ területek Portugália érdekszférájához tartoztak. a kereslet és a kínálat. a makrointegráció az országokat és országcsoportokat. Ez jelentette a középkor kezdetét. Kelet-Ázsia). 2. Az integráció nem valósulhat meg versenyképesség nélkül. A nemzetközi integrációt tehát többszintû folyamatként határozhatjuk meg. Mindez nagy erõket szabadít fel az egyes. – A második világháború után (1939–1945) kialakult a kétpólusú világ. hogy ki tudják-e használni a csatlakozás komparatív és kompetitív elõnyeit. A piacgazdaság olyan gazdálkodás. – A tordesillasi szerzõdés (1494 – Spanyolország) a meghódított gyarmatok Spanyolország és Portugália közötti felosztásáról rendelkezett. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI sa és az európai egység gondolata szintén jelentõs kérdésként jelentkezik az integráció folyamatában. Az út a mikrótól a globális felé halad. szabad verseny. vagyis milyen elõnyökre tesznek szert. 2000 km-re húzódó délkörtõl nyugatra esõ területek Spanyolország. Feltehetõ a kérdés: mi szervezi ma Földünk nagy gazdasági tömörüléseit? Itt elsõsorban a politika mellett a nemzetközi piac (fõleg tõkekivitel) szerepét kell kiemelni. csatlakozni kívánó nemzetállamok részérõl. de különösen Európa két részre szakadt. A bonyolult „áthatás” és kölcsönhatás reális folyamatként fogható fel.

Megerõsödik a levantei kereskedelmi tér. Az angolok mindenkivel kereskedtek. 1870-ben az angol vas. Az ipari tõke szerepe megerõsödik. Az AEÁ liberális kereskedelmi politikája az Államokat a késõbbi korok fõszereplõjeként vetíti elõ. Nagy-Britannia fejlõdését a hatalmas gyarmatbirodalomból származó külsõ források biztosították. hegemón szerepük vitathatatlan.1. Kialakulnak a tõkés magánkereskedelem intézményei. a tõzsdék és a világpiaci árak. fejlõdéstörténete. a használati értékre irányuló kereslet.2. Ennek magterülete Nagy-Britannia volt. (b) A kereskedelmi kapitalizmus kora (1640–1780): a kezdetleges világgazdaság kialakulását eredményezi. A súlypont a mediterráneumból az atlanti térségre tevõdött át. A tordesillasi szerzõdéssel (1494) megtörtént a világ elsõ felosztása: Spanyolország megkapta a nyugati féltekét (Brazília kivételével). kialakulnak a nemzetállamok. – 1989–1990: a szocialista világrendszer bukása. Kialakultak a kereskedelmi utak és megszervezték a távolsági kereskedelmet. A nagy földrajzi felfedezéseket követõen az ibériai hatalmak – a spanyolok és a portugálok – jelentõs mértékben kitágították az akkori világ határait. A VILÁGGAZDASÁG ÉS A VILÁGPIAC KIALAKULÁSA 43 – 1957–58: az Európai Unió születése. Amsterdam és London központtal. az „egypólusú világ” kialakulása. Angliában elsõnek alakul ki a tõkés nemzetgazdaság. Késõbb Hollandia. A XIX. melyben a világ többi része csak alárendelt szerepet játszott. 1807-ben hivatalosan megszûnt a nyugat-afrikai part menti államok rabszolga-kereskedelme. A világgazdaság kialakulása. a világgazdaság kialakulásának az alábbi fõbb csomópontjai különböztethetõk meg: (a) A „hosszú XVI.és agrárviszonyokat felváltja a kapitalista termelés. Történetiségben vizsgálva. A bérmunka alkalmazása sokat lendített a mezõgazdaságon. A feudális földbirtok. míg Portugáliának a Fülöp-szigetek kivételével a Föld keleti része jutott. Ez az egypólusú világrendszer kialakulását jelentette. század közepére egyetlen világgazdaság létezett. Itt zajlott az ipari forradalom. megszületik a szabad verseny. kissé részletezve. Anglia és Franciaország tör az élre Antwerpen. és általában Nyugat-Európa a centrumtérséget képviselte. A La Manche- . (c) Az 1780-tól 1880-ig terjedõ idõszak az ipari kapitalizmus kora. 2. a mediterrán térség a Hanza és Gilde szövetséggel.és acélkohászat a világ hasonló iparágának 54%át birtokolta. század” (1450–1640): a feudális gazdaságból a tõkés világgazdaságba való átmenet. amely meghatározta a világ késõbbi fejlõdését. új centrumtérség kialakulása Nyugat-Európában.

mind politikai szembenálláshoz vezetett. A pozícióvesztett Európa átadja helyét az AEÁ-nak. felfedezések stb. Nevéhez kötõdnek a világ nagy megvalósításai (innováció. Közben megindul a harc a világ újrafelosztásáért. Japán. a Közös Piac. 1958ban a római szerzõdéssel megkezdte mûködését a Európai Gazdasági Közösség (EGK). világháború is igazol. az imperialista gyarmatosítás és a tõkekivitel kora. A befolyási övezetek megszerzése valamenynyi nagyhatalom létérdeke. egy katonai jellegû imperializmus keretében). világháború átrendezte a világgazdaság térszerkezetét. ahol a tõkés termelés szerepe egyértelmû. és Európa. és a „hidegháborús” korszak köszönt be. megosztott világ. 1949-ben megalakult a KGST.). de fõleg Nagy-Britannia kezdi elveszíteni a világban betöltött vezetõ szerepét. század elejére egyfajta átrendezõdés következett be. Belgium. mások pedig gazdasági elõnyökre tesznek szert. A tõkekivitel nagy hasznot jelentett. Elõretör Németország. Ez mind katonai. Megindul a tömbösödés. A XX. Nyugat-Európa. A munkamegosztás keretében megvalósult a szakosodás (specializáció) és a kooperáció (együttmûködés). A kialakult világpiac viszont minden ország számára fontos. kialakul a bipoláris. Az AEÁ az élre tör. A szocialista világgazdaság a kapitalista világ ellenlábasa lett. Németalföld). Öt regionális pólus alakul ki: AEÁ. melyet a I. Nagy-Britannia óriási gyarmatbirodalommal rendelkezett. miáltal megkezdõdik a Japán modernizálására irányuló reformsorozat. A II. Megerõsödik az AEÁ. Közben az AEÁ még jobban megerõsödik. (e) A II. Szovjetunió és Kína. mûszaki eredmények. A világgazdaság kialakulása a klasszikus értelemben vett kapitalista nemzetgazdaságok kialakulásával és fejlõdésével hozható kapcsolatba. A periféria csak fokozatosan fejlõdik. Közben a szovjet tömb „védi magát”.44 II. Mivel az egyes országok természeti erõforrásai nem egyformák. így egyesek függõségi viszonyba kerülnek. és ezzel megszületett a gazdasági vasfüggöny is. világháborút követõ globalizáció és a többpólusú világ kialakulása. A nukleáris ütõerõ Európában a Szovjetunió javára dõlt el. Az I. (d) 1880–1914 a monopolkapitalizmus. világhatalom volt. nõ a tõkekoncentráció és centralizáció. A NATO (1949) és a Varsói Szerzõdés (1955) szembenállása fokozódik. Japán elõretörése is megfigyelhetõ. A gyarmati rendszer összeomlása átformálta . Japán is ekkor nyit (1867-tõl a Meidzsi-korszak a felvilágosult kormányzás bevezetését jelentette. Új korszak a világgazdaságban: új szerkezet. intézményrendszer alakul ki. majd Franciaország és Olaszország. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI csatorna térsége dinamikus fejlõdése hatott a többi közeli országokra is (Hollandia. világháborút követõen létrejön a kétpólusú világ. Nyugat-Európában megindul az egységesülés folyamata. A világverseny erõsödik.

integrálása lesz. annak ellenére. a tõke és technológia intenzív fejlõdési pályára lépett. Közben Észak (gazdagság) és Dél (szegénység) ellentéte fokozódik. 1990-tõl a világgazdaság. hogy gazdasági kapacitása nem haladja meg az európaiét. A XX. 1989 után tehát láthatóan az egypólusú világ kialakulásának és a világ egységesülésének vagyunk szemtanúi.2. A II. világháború ráébresztette a politikusokat. katasztrofális világméretû háború megelõzésére. A döntõ szót ez alkalommal is a gazdaságiak mondták ki. Ma ez reális tényként kezelhetõ. A kínálkozó lehetõségek egyike éppen a gazdasági integráció. és a XXI. Franciaország. Németország és Olaszország – úgy gondolták. a szovjet szuperhatalom szétesett. a bipoláris világrend széttöredezett. centrumországok mellett a fejlõdésben lemaradt perifériák vagy szemiperifériák is hátrányuk csökkentésére törekednek. a késztermékek mellett útra . bár a gyarmatokat a gazdasági függõség még sokáig az egykori anyaországhoz kötötte. A VILÁGGAZDASÁG ÉS A VILÁGPIAC KIALAKULÁSA 45 a világ politikai térképét. hogy tenni kell valamit egy újabb. jelezve. Az integráció remélt elõnyei: visszafordíthatatlanná teszi a szovjet hatalom összeomlása után beindult demokratizálódási és gazdasági reformokat. Napjainkban a politika és a gazdaság egyre jobban összefonódik. Az I. Luxemburg. a gazdasági fejlõdés globálissá válása számos politikai és társadalmi változást eredményezett. és II. Így az ún. (f) 1989 után a világtörténelemben egyedülálló módón – háború nélkül – megindul a szovjet birodalom összeomlása.és kelet-európai országok igénybe vehetik az Európai Unió strukturális alapjait. Hollandia. hogy a krízishelyzeteket ellenõrzés alatt kell tartani. és egyben megteremtik a biztonságos gazdasági-szociális fejlõdés lehetõségeit. A szocialista rendszer látványos összeomlása megszüntette az állandó szembenállást és a kétpólusú világot. hogy a gazdasági és politikai együttmûködéssel elkerülhetõ egy újabb világháború. a közép. Az távoli civilizációk egymáshoz közeledtek. az adósságválság erõsödött. és egy új politikai és gazdasági térszerkezet alakul ki. világháborút követõen az Európai Közösséget (EK) létrehozó országok – Belgium. a közlekedés és a kereskedelem fejlõdése a világgazdasági kapcsolatok bõvülését eredményezte. Az AEÁ pénzügyi szerepe igen jelentõs. Az új Nyugat–Kelet világtengely csomópontjai (magterületei): Észak-Amerika – Nyugat-Európa – Japán. Az 1970-es évek két olajválsága a szocialista világrendszert is megrázta.és kelet-európai országok felzárkóztatása. A két világgazdaság megszûnt létezni. században két világégés volt. Az AEÁ magasan az innovációs centrum szerepét tölti be. Az ipar. és megindult egy hárompólusú világgazdasági térszerkezet erõvonalainak megalkotása. század egyik legfontosabb feladata éppen a közép. a nyersanyagok.

a gazdag és szegény országok. Néhányat felsorolunk. A gyorsuló növekedés paradigmája* jelentõs közgazdasági téma. melyek éppen az emberiséget érdeklõ nagy kérdések megoldását célozzák meg és számítják ki az esélyeinket a túléléshez. majd az elektromosság elterjedése újabb változásokat indított el. Földrajzi vetületben mindez a centrum és a periféria szembeállításában mutatkozik meg. az emberiség létszámának növekedésébõl és gazdasági tevékenységébõl származó korlátokat. hogy a világgazdaságban vannak növekedési idõszakok. alapítója Aurelio Peccei olasz közgazdász) megbízásából készültek. „növekedési pólusok” (a közgazdászok ezeket a területeket „innovációs és megújulási képességgel” ruházzák fel). A Singer-varrógép korszerûsítette a divatot. A vállalatóriások hálózatai az egész világot átfogják. 2. A világgazdaság fejlõdésének fõ trendjét* a globalizációs folyamatok határozzák meg. Ezek központjai a legfejlettebb országok magtérségeinek agglomerációiban. az ún. Következett a többi civilizációs vívmány: telefon. Céljuk megismerni a földi rendszerek mûködését. Röviden tekintsük át a világmodelleket. A hatalom és a politika összefüggése egyre jelentõsebb. A XX. Ezek olyan számítógépes vagy vizuális-verbális modellek. Ezek a modellek az ENSZ és a Római Klub (1968-tól. mosógép. Ebben szerepelnek a fejlett és fejlõdésben levõ. „zöld gazdaság”. nagyvárosokban helyezkednek el. gépkocsi. Mik a világmodellek? A globális problémák iránti tudományos és politikai érdeklõdés hozta létre a világmodelleket. színes tévé. A monopolkapitalizmus korában erõteljesebben jelentkezett a centrum–periféria („központ–vidék”) viszony. A mûködõtõke-kivitel döntõ hányada (kb. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI kelt a munkaerõ is. a centrum–periféria kérdése igen fontos kérdéscsoport. számítógép és a mobil telefon. illetve az elmaradott országok. Már most is használatosak az alábbi kifejezések: „fenntartható növekedés”.46 II. és éppen a világ változásainak megértéséhez próbálnak eligazítót nyújtani. . Napjainkban a világgazdasági folyamatokban a kereskedelemmel szoros kölcsönhatásban a nemzetközi tõkeáramlás válik a nemzetközi munkamegosztás fejlõdésének meghatározó tényezõjévé. Azt is megállapították. A gigantikus méretû és erejû multinacionális és transznacionális vállalatok (TNC) szerepe felértékelõdött. Ez utóbbi oka a gazdasági recesszió (visszaesés). századot pedig a tömegtermelés és a tömegfogyasztás koraként (is) emlegetik. „újrahasznosítás”. 2000-tõl viszont ez a növekedés viszonylag lelassul. melyeket visszaesõ vagy regressziós szakaszok követnek. 80%-a) a multinacionális vállaltok tulajdonában van. Mit magyaráznak meg a világmodellek? A világgazdaság regionális változásait ma globális világmodellekkel írják le. hûtõgép. rádió.2.

ENSZ modell.2. 1979): szükség van a készség. (c) A hulladékkorszak (Gábor Dénes. A Brundtland Bizottság jelentése a Közös jövõnk (1987). (g) A tanulásnak nincsenek határai (Botkin. hogy a növekedésnek vannak határai. 1972): a számítógépes világmodell a népesség. A VILÁGGAZDASÁG ÉS A VILÁGPIAC KIALAKULÁSA 47 (a) A növekedés határai (Meadows-csoport. MTI. 1900 és 2001 között. a világélelmezési programokkal. az egy fõre jutó ipari termelés és az egy fõre jutó élelmiszer. béke. . 172 ország részvételével) készítette elõ (Riói Föld Csúcs – Earth Summit). óvatosságra int a maghasadásos erõmûvek üzemeltetésével kapcsolatban. Takarékoskodnunk kell a nyersanyagkészletekkel. az élelmezési válság megoldása. Elmandrija. Megállapították. Maliþa. az energiastratégiával. a le nem bomló szennyezõdés és a nem megújítható erõforrások megmaradó hányadában várható alakulást modellezte 14 változatban. 1977): a fejlett és fejlõdõ országok közötti feszültség nõ. 1976): a kõszén szerepének növekedését javasolja. új szabályozott világrend megteremtése. a világbiztonság megteremtésére. 1977): szükség van az ENSZ reformjára. csökkenteni kell a hulladékot. a takarékosság és a „0 növekedési stratégiát” javasolták. a világgazdasági rendszer átfogó reformjával kapcsolatosak. az élelmezési gondok szintén sokasodnak. az erõforrások átcsoportosításával. Meg kell szabadulnunk konzervatív korlátainktól.és képességfejlesztõ innovatív tanulásra. Tinbergen. hogy a biztonság forrása a bizalom. fõ kulcsszó a korlátozás. a globális energiagazdálkodás kiépítése. (f) Célok az emberiség számára (László Ervin. (b) Fordulóponton az emberiség (1974): a válság tartós lesz és nem átmeneti. melynek lényege a természettel kialakított harmónia és nem leigázás. Az ember társadalmi érzékenysége a globális felelõsségtudattal társulva jelentõs lépés a közösségi összefogásban. melyek gazdasági kérdésekkel. (d) A világgazdaság jövõje (W. 1992. a nemzetközi pénzügyi reformra. a fejlõdõ országok felzárkóztatása elengedhetetlen. meghatározta a harmonikus fejlõdés fogalmát és az Agenda 21 a világot a jövõ század kihívásaira próbálta felkészíteni. Leontief. A hosszú távú megoldást a napenergia hasznosítása jelentheti. 1977): globális biztonság. Többen jelzik. a fegyverkezés csökkentésére. Ehhez új globális etikára van szükség. Késõbb több úgynevezett jelentés látott napvilágot. (e) A nemzetközi rend átalakítása (J. amelyet sem a Nyugat. amely az ENSZ Környezet és Fejlõdés Konferenciát (Rio de Janeiro. sem a Kelet nem fogadott el.

kapcsolatrendszerünk térbeli szerkezetét fogjuk megvizsgálni.48 II. A világgazdaság megnyilvánulásai: külkereskedelem. a nemzeti politikák összehangolása. A világgazdaság ennek ellenére ma egy szerves egység képét mutatja.” J. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI 3. Mindezek elõzményeként érdemes néhány fontos tényre odafigyelni. a tudományos eredmények és a technika nemzetközi mozgása (licenc*. Ma a világgazdaság motorja a piacgazdaság. A gazdasági növekedés mérõszáma pedig a bruttó hazai termék* (GDP). A XX. gyorsabban. melyek kijelölik a világgazdaság erõtereit. fõ hibája. térszerkezete és dinamikája „Annak a rendszernek. A piacgazdaság igazi mozgatója pedig a munkamegosztás. az elektronikában a miniatürizálás lett a kulcsszó. pénz. a munkaerõ áramlása. M. Mindezek a piacon mérettetnek meg: a munka és az áru piacán. A harmadik évezred kezdetén álló emberiség jelentõs. a délkelet- . Újabban a gépeknél. információ. nemzetközi vállalati tevékenység. amelyben élünk. A nemzetgazdaságokat a nemzetközi munkamegosztás kapcsolja össze. majd a földrajzi (területi) vetületeket emeljük ki. században Európa (az Óvilág). produkált. Elõbb a nagy világgazdasági változásokra és összefüggésekre térünk ki. A jelszó sem hiányozhat: többet. században végbement változások közül az egyik legfontosabb tényezõ a gazdasági élet fokozódó nemzetköziesedése. A világgazdaság a nemzetgazdaságok összessége. a multinacionális vállalatok szerepének és befolyásának erõsödése volt. A világgazdaság fejlõdése jelentõs elmozdulást eredményezett a viszonylag zárt regionális piacoktól a mai hierarchikusan felépülõ kapcsolatrendszerekig. esetenként forradalminak nevezhetõ változások tanúja és alanya mind a politika és a gazdaság. nemzetközi pénzügyek. hogy nem tud teljes foglalkoztatást biztosítani. Sok fogaskerék tartja össze: áru. jellemzõit. a regionális és globális integrációs szervezetek mûködése. know-how*). mind a társadalmi élet más fontos területein. hogy önkényes és igazságtalan benne a vagyon és a jövedelem elosztása. energia. munka. nagyobbat. Keynes (1883–1946) Az alábbiakban Földünk nagy világgazdasági régióit. Napjaink világát viszont a szélsõséges egyenlõtlenségek jellemzik. A világgazdaság mai erõvonalai. hogy egy adott ország egy adott évben mit termelt. Ilyen regionális piac volt a XVIII–XIX. amely megmutatja. továbbá.

(3) a tõke (a pénzforgalmazás a legnagyobb hasznot eredményezi). ezt fejezi ki a monetáris világgazdaság fogalma is. sovinizmus. és elõretört a regionalizáció. A világgazdaság mai erõvonalait meghatározó tényezõk Napjaink világgazdaságának kulcstényezõit és kísérõjelenségeit vizsgálva – a nemzetközi összehasonlítások alapján – megállapíthatjuk a következõket: – az egypólusú világ egyenetlenségei továbbra is fennmaradtak. világháborút követõen többpólusú világgazdaság kap erõre: Európa (fõleg Németország). A II. amely az Európai Egyesült Államok gondolatához vezetett el. – egyre jobban hódit a globalizáció. A tõkeerõs országok nyersanyagszükséglete igen jelentõs volt. AEÁ. – a kulturális különbségek fokozódnak és nem tûnnek el. A XX. majd kialakultak a leányvállalatok. (2) a természeti erõforrások (ásványkincsek. Az I. A világgazdaság fõ mozgatóerejét az ipari termelés és a világkereskedelem képezte. ellenben elõretört a nacionalizmus. multipoláris szerkezet) alakult ki. hasznosítva az egyes országcsoportok természeti erõforrásait. 1989 után a szovjet államszövetség felbomlása új helyzetet teremtett. A VILÁGGAZDASÁG MA… 49 ázsiai szigetvilág. Japán.1. Ezek: (1) a humán (emberi) erõforrások.és gazdasági rend születése és kiteljesedése egészen 1989-ig tartott. – az innovációbarát területek megsokasodtak. (4) a technológia (fõleg az információs technológia). a pénz egyre inkább egy világméretû „árnyékkormánnyᔠvált. Nagy Britannia) a peremterülettel (a volt gyarmatok). melyek újabb növekedési pólusokat hoztak létre. energiahordozók). közben az AEÁ politikai és gazdasági hegemóniája megerõsödött.és gazdaságpolitikusok állítják. – a geo. A Szovjetunió egy gravitációs központ szerepét töltötte be mérsékeltebb világkereskedelemmel. század fordulóján szembeállítható a fejlett magterület (gravitációs központ – pl. . a földrajzi fekvés elõnyeit. másfelõl az egységesülés eszméje jelentkezik erõteljesebben. hogy a nemzetállamok ideje leviharzott. a viszonylag olcsó munkaerõt. kartellek. és világviszonylatban több gazdasági csomópont (ún. A világgazdaság életében a gazdasági növekedés négy alaptényezõjét szokták meghatározni. a határok átjárhatósága napi realitásnak tûnik.3. világháborút követõen a kétpólusú politikai világ. Kína. – az információs társadalomban egyre bõvülõ információtechnológia korszaka következett be. 3.

A fejletlen országokban – a világ országainak mintegy 25%-ában – az egy fõre jutó évi bruttó nemzeti termék (GNP)* nem haladja meg az 500 USD-t. a leszakadás. a világgazdaság az emberiség legátfogóbb. 1995-tõl újabb fellendülés következett be. Pl. E téren a fejlett és fejletlen országok jellemzõi szembetûnõek. . függõségi helyzet. Ez azt jelenti. Ezek az országok erõteljes telematikai hálózatokkal és információs sztrádákkal rendelkeznek. a versenytársak. A fejlett országokban – az országok alig 10%-ában – a GNP* meghaladja a 20 000 USD-t. Amerikai Egyesült Államok). világméretû (egyetemes) tényezõje lett. és egyre erõteljesebben kerül terítékre a helyi gazdasági teljesítmény. amely a világpiac jelentõs fejlõdését és erõteljes intézményesülését eredményezte. A gazdagság fejlõdése látványos. a Nyugat egyes országainak domináns pozíciói gyakran változtak (Hollandia. a helyi érdekekkel történõ azonosulás és a szubszidiaritás* kérdése. A fenti általános és gazdaságtörténeti visszapillantás ismeretében a mai világgazdaság – mint térben és idõben változó jelenség – fõbb jellemzõit az alábbiakban összegezhetjük: (a) Sokszínûség és fejlõdési különbségek. hogy a fejlõdési szintek alakulásával a centrumok térben áthelyezõdnek. vándorolnak. Fejlõdésén mégis ötvenéves periódusú hullám vonul végig. majd ezt követi a negatív elõjelû tõzsdeválság (1873). melyben a válságok mintegy 25 évenként következnek be (ez a Kondratyev-féle ciklus).50 II. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI – többfelé a helyi preferenciák kerülnek elõtérbe. Néhány fõ lendítõerõt érdemes feleleveníteni: a textilipar fejlõdése az 1760-as években. Nagy-Britannia. (b) A nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése és elmélyülése. (c) A kölcsönös függõségek világméretûvé válása mellett a társadalmi-gazdasági tér szerepe egyre jobban felértékelõdött. A gépipari tömegtermelésnek (1895) az 1929-es világválság vet véget. A felemelkedési hullám legtöbbször egybeesik a beruházási javak életciklusával. 1945 után az atomenergia. 1994-ben a fejlett országok adták a világ összes GDP-* értékének mintegy 79%-át. (d) A globalizáció mindvégig erõsödött. elektronika. a vasút megjelenése 1825-ben Angliában. azaz a „couleur locale” jelentkezik. (e) A centrum (központ) és a periféria (fejlõdésben elmaradt vidék. Sok ország alacsony információs hálózattal rendelkezik és a szegénység szembetûnõ. a fejlõdés fõ sodrásirányából való kikerülés jellemzi) viszony folyamatosan újratermelõdik. vegyipar fellendülését követõen az 1973-as olajválság újabb vészhelyzetet jelölt ki.

London. Ezt követõen viszont Észak–Dél régi ellentmondásai kiújultak. Ma közel 1000 milliárd dolláros tõketúlkínálat van a világon. Antwerpen. országcsoportjai: Észak-Amerika. amelyek révén a világ országainak nemzetgazdasága a nemzetközi munkamegosztáson keresztül összefonódik egymással. Távol-Kelet néhány fejlett országa. továbbá a Gazdasági Együttmûködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD*) szerepe egyre jelentõsebb. a nemzetközi piacok és az országok között létrejött kereskedelmi kapcsolatok összessége. (f) A világgazdaság magasabb rendû. Ezeken a helyeken a nemzetközi tõke szerepe igen erõs. ország (Németország) vagy éppen országcsoport (pl. a nemzetközi (regionális) konfliktusokról naponta kapunk híreket.3. Amsterdam. A VILÁGGAZDASÁG MA… 51 A centrum a magterületet* (core = mag). Tulajdonképpen többszereplõs rendszer. mert az utóbbi csak a kereskedelmi kapcsolatokat foglalja magában. A világrendszer a gazdasági szférán túlmenõen magába foglalja az emberiség etnikai. kulturális. a Nyugat–Kelet szembenállás (konfrontáció. tudás. Velence. mint a nemzetgazdaságok egyszerû összessége. A világgazdaság azoknak a gazdasági kapcsolatoknak az összessége. A közel-keleti válságról. párbaj. mint a világpiacé. Tokió. Tokió-Yokohama. az Európai Unió országai. Gazdasági-pénzügyi értelemben a centrum lehet egy pénzügyi rendszercsoport (New York bankövezete a cityben). melyet kiszolgáló menedzserréteg többnyire gyökértelenné válik. Láttuk. tõke. érdek. területet. ipari park*. katonai. A világpiac a világgazdaság része. (g) A világgazdaság fogalma ugyanakkor tágabb. megosztottság) jegyében eltelt idõszaknak. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO). ahol jelentõs pénzügyi átutalások valósultak/valósulnak meg). politikai. diplomáciai viszonyait és azok kölcsönös kapcsolatrendszerét. a gócot jelenti. (h) Ma a világban tapasztalható gazdasági növekedés több szempontból befolyásolja egy új gazdasági világrend kialakulási folyamatát. Centrum lehet egy város (London). technológia.és vonzáskörzet (áruk. mint a világrendszer. Ez jelenthet lemaradást vagy éppen gazdasági befolyási kört. Hongkong. hogy az 1989-es év politikai fejleményei véget vetettek a kétpólusú világrend feszültségekkel terhes. egy konurbáció (Randstad. Európai Unió országai). míg a periféria a gazdasági peremvidékkel (szegély) azonosítható. a GATT* örökébe lépett. jelentõs innovációs többlettel jelentkeztek az idõk során Brügge. Ezt a fo- . További fejlõdését és térszervezõdését a transznacionális vállalatok. Ma igazi centrumtérségek a Triád országai. Rhône-Alpok). vállalatóriások (TNC) hálózata és a regionális integrációs szervezetek együttesen szabják meg. Manchester. New York. Ugyanakkor a világgazdaság szûkebb kategória. innovációs pont pl.

hogy segítséget nyújtson Európa háború utáni újjáépítéséhez. környezeti és energiaválság mellé társult az értékválság. ma pedig az alacsony és a közepes jövedelmû országok gazdasági fejlõdését segíti hosszú lejáratú hitelek („célhitelek”) nyújtásával. vagyis az egyik valutának valamely más valutához viszonyított ára nem változik. amely egy-egy ország vagy országcsoport törekvését fejezi ki újabb területek vagy piacok és nyersanyagforrások megszerzéséért. köztük az aranydollárrendszer elfogadása (eszerint rögzített árfolyam létezik. szociális. A fejlõdõ országok elhúzódó válsága világgazdasági válság lehetõségének rémét vetíti elõre. A világgazdasági. Az atomveszély (atomhalál) ma is fennáll: a FÁK 17 500 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek az AEÁ pedig 19 000 nukleáris robbanófejjel. hogy a valuták árfolyama a piac törvényeinek megfelelõen alakulnak. pénzügyi. állandó marad). melynek lényege az. Fõ feladata a hitelnyújtás azon tagországoknak. Kialakult a monetáris világgazdaság. Kezdeti feladata az volt. A használt eszközök is változatosak. Azóta bevezették a lebegõárfolyam-rendszert. melyek összehangolt és haté- . Ezáltal a meglévõ befolyási övezetük erõsödik meg. az IMF testvérintézménye. amelyek fizetési nehézségekkel küzdenek. Napjainkban mintegy egybillió amerikai dollárnak megfelelõ összeget költenek évente katonai kiadásokra. kezdve a gazdasági tõkekiviteltõl a politikai nyomásig.52 II. székhelye Washington. Nagy-Britannia és fontosabb szövetségeseik kidolgozták az új gazdasági világrend három alapelemét: – A nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozása. A krízishelyzetek megoldása érdekében olyan nemzetközi intézményekre lenne szükség. A világ fegyverkereskedelemét évi 40-50 milliárd dollárra becsülik. melyben nem a tényleges termelési folyamatok. ahol az AEÁ. míg a gazdasági fejletlenség a szociális problémák és a szegénység felé tereli a figyelmet. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI lyamatot expanziónak nevezik. hogy a magasabb életszínvonal a jóléti állam felé vezet. amely ma a világ legfõbb bankja. (i) Naponta tapasztalható. – A Világbank* létrehozása. hanem a pénzügyi élet a döntõ. (j) A világgazdasági rendszer alapjait 1944-ben. A háború és a béke kérdése regionális vetületben is felmerült. egészen a fegyveres hódításig. Ma a világ kutatási és fejlesztési célokra fordított kiadásainak mintegy 25%-a hadiipari jellegû. az egyesült államokbeli New Hamphshire államban levõ kis üdülõfaluban. Bretton Woods*ban tették le. – A Nemzetközi Valutaalap (IMF*) létrehozása.

Dánia. – A világgazdasági hatalom tulajdonosai éppen a fejlett országok. új versenyhelyzetek alakulnak ki. A vidéki elszigeteltségbõl ki kell lépni. 1994-ben a világ legszegényebb országa a közép-afrikai Ruanda volt. Egy-egy gazdasági válság vagy túltermelési válság krízishelyzet. a világpiac kitágul. A nemzetközi folyamatokat (trendeket*) látni kell. Ezek a centrumországok. Összegezés: – Napjaink világgazdasága multipoláris. Megkülönböztethetõk növekedési gócok. cél az Európai Unió kohéziója.3. majd kisebb regionális növekedési térségek. a világkereskedelem fõ irányainak megváltozása. Az átlagos növekedési ütem valamely ország vagy országcsoport (térség) nemzetgazdaságának meghatározott idõtartamon belüli változását százalékban fejezi ki. A fejlõdõ és a fejletlen országok a periféria felé sodródnak (noha van kivétel is: Szingapúr GNP-je: 22 500 USD). magas jövedelmû országcsoportokhoz tartozó államok GNP-je 23 420 USD volt. Az egyes országcsoportok eltérõ érdekei miatt azonban erre még várni kell. – Növekszik a versenyképesség. – A világgazdasági korszakváltás éppen a nemzetgazdaságok feltételrendszerének gyökeres átalakítását jelöli (az áruforgalom termékszerkezetének átalakulása. . ahol az integráció magas fokot ért el. míg a fejlõdõ országokban élõk háromnegyede viszont a jövedelmek egyötödén kénytelen osztozkodni. melynek során a gazdasági rend zavarai és a hiánygazdaság mutatkozik meg. hogy a fenntartható fejlõdés buktatókkal jár. aki informáltabb. be kell kapcsolódni az integrált információs rendszerekbe. Japán és a világ leggazdagabb országa Svájc (GNP: 37 930 USD volt). a multinacionális vállalatok térhódítása). – Már tapasztalható. akciótérségek. Ide sorolható: Németország. A VILÁGGAZDASÁG MA… 53 kony lépésekkel tényleges eredményt tudnak felmutatni. ahol egy lakosra 80 USD GNP jutott. A legfejlettebb. Norvégia. azonos skálán haladva és egyidejûleg. AEÁ. – A világnépesség fejlett országokban élõ egynegyede birtokolja a jövedelmek négyötödét. – Az ipari társadalomból az információs társadalomba tartunk: a gazdaság egyre inkább globalizálódik. Nyer az.

ábra. Második világ: ò „félig fejlett világ” Ù fejlõdés + verseny (félperiféria) középjövedelmû országok: 2900–8900 USD (kelet-közép-európai térség + Latin Amerika. Latin-Amerika egyes országai 2. A világgazdaság térszerkezete Globális világunk térszerkezete a következõ ábrával is szemléltethetõ. Szingapúr) ò tõke 2. többpólusú világszerkezet tartalmi struktúrái – strukturált elméleti modell). A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI 3. Ennek összetevõi: 1. . Amerikai Egyesült Államok.54 II. Harmadik világ: ò Ù fejlõdés + verseny leszakadt térségek fejletlen/fejlõdõ világ (periféria) Fekete-Afrika. Tajvan. „Elsõ világ”: a fejlett világ (centrum) Fejlett Észak: G7 + Fejlett Kelet-Ázsia (Japán. Láttuk. a XX. Kína) volt szocialista országok némelyike ò tõke 3. a „négy kis tigris”: Dél-Korea. A hárompólusú világgazdaságról Az alábbiakban a világ három gazdasági erõcentruma vagy a hárompólusú világgazdaság (Triád) fontosabb kérdéseire térünk ki (3. 1. A globális világ térszerkezete (az új.3. század végére – a világméretû területi munkamegosztás eredményeként is – kialakult a hárompólusú világgazdaság. Európai Unió mint Európa legjelentõsebb centrumtérsége.2.ábra). Hongkong. 2. amely önálló piacgazdaságot épített ki északra és délre. 3.

és az idegen tõke erõteljes benyomulását. A verseny egyre erõteljesebb. fõleg az AEÁ és Japán között. . ábra. Mindez elõsegítette a harmadik világ kettéválását egy sikeres. A „harmadik világ” (Latin-Amerika. Ugyanakkor a fejlett országoknak fontos a segítségnyújtás a gyengén fejlett országok felé. századi sorsát döntõen a hatalmi-gazdasági-katonai erõközpontok versenye. melynek a neve Triád (az elnevezés Kenichi Ohmae japán közgazdásztól származik). illetve gazdasági tengely. a nyugati modernizációt pedig eredményesen beépítette nemzetgazdaságába (észak–dél felé kapcsolatokat építhet ki). A többpólusú világ tehát három növekedési gócot és akciócentrumot foglal magába. gyorsan fejlõdõ és egy mindinkább lemaradó pólusra. Délkelet-Ázsia) mintegy „ütközõpont” éppen az olcsó munkaerõ és a nyersanyagok tekintetében. A világgazdaság térszerkezete (a hárompólusú világgazdaság. 3. A VILÁGGAZDASÁG MA… 55 3. együttmûködése és konfliktusai határozzák meg. Ma a stratégiailag fontos ásványi nyersanyagokért és energiahordozókért erõteljes versengés és harc indult meg a fejlett országok részérõl. Az emberiség XXI. Japán illetve Kelet-Ázsia: elkerülte a gyarmatosítást. A Triád más neve gazdasági háromszög.3. TRIÁD).

amely a posztmodern. Látványosan fejlõdött az információgazdaság. Dél-Korea (Kelet-Ázsia Délkelet-Ázsia centrumtérsége) Kína Ausztrália – Új-Zéland FÁK (Független Államok IV. A humán tõke felértékelõdött. táblázat. Észak-Amerika (amerikai centrumtérség)+ NAFTA* Kapcsolódó térség AEÁ és Kanada Terület (km2) 19 200 000 Lakosság (millió fõ) 297 Latin-Amerika (Közép. Az „agyelszívás*” (brain drain) a humántõke állományának jelentõs átcsoportosítását eredményezte.és Dél-Amerika) Európai Unió II. ugyancsak a fejlett országok elõnyére. A kutatás és fejlesztés (K+F) jelentõsége tovább növekszik. és a tudatosan kiépített technopoliszok mûködésére (különösen Japánban). biztosítási szolgáltatások) együttesen hozzájárulnak a GDP növekedéséhez. III. ©Szerk. Afrika Japán („négy kis tigris”): Hongkong. de fél perifériának illetve perifériának minõsülnek. információs társadalom alapját jelenti. NyugatCEFTA* Európa(EU Közép. A centrumországok gazdaságának legfõbb jellemzõje. hogy nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra. Térség I.56 II. Tajvan. míg a tercier* és kvaterner* korszerû ágazatai (bank-pénzügyi. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI A világ többi országai a Triádhoz képest kisebb vagy nagyobb mértékben. Egyéb térségek Közössége) India 2 239 000 374 377 000 126 9 572 000 7 900 000 1 244 22 3 287 000 955 2. és mindenütt a magas mûszaki színvonalat (high-tech*) képviselõ termékek kerülnek piacra.és Kelet-Európa centrumtérség) Közel-Kelet. Vofkori László . A világgazdaság centrumtérségei 2001-ben (a három nagyhatalom gazdasági–katonai erõközpontja). Japán Szingapúr.

3. mint a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi terrorizmus. az egy fõre esõ GDP 24 681 USD – Az amerikanizmus fejlõdési modellt követi: „Amerika az amerikaiaké!” – A termelés alapja és mozgatóereje a profit. valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedését nevezik meg. a világ harmadik legnépesebb országa 250 millió lakossal. nagy az önbizalma. – GDP 6374 milliárd USD. – Az eljövendõ nemzetközi rendszerben sokan számítanak az AEÁ vezetõ szerepére. A hidegháború végével ugyancsak sokan várják az ENSZ* újjáéledését. országa nagyságára és gazdaságára. demokráciájára. a legátfogóbb információs szupersztrádát építi. század elejére a világ legerõsebb és iparilag legfejlettebb társadalmát teremtette meg.3 millió km2. területe 9. Sajátos gazdasági és politikai erõtér.4. világgazdasági szervezõdés vezetõ állama. – Katonai ereje legnagyobb a világon. és bíznak a nagyhatalmak jövõbeni együttmûködésében. A világgazdaság vezetõ ereje és geopolitikai hatása egyedülálló. a demokrácia elleni fellépéseket. Nagyon sok nemzetközi szervezet. A XX. rugalmas az életfelfogása. . egyes régiók demográfiai problémáit. A VILÁGGAZDASÁG MA… 57 3. Mindent a piaci szemlélet ural. hogy e szuperhatalom a nemzetközi rend fontos befolyásolója marad. – Az amerikai polgár életcéljává a minél több új termék megszerzése válik. A nemzeti katonai stratégiákban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az olyan új típusú veszélyekre. Japán – A világ egyik legdinamikusabban fejlõdõ országa (sokan a japán csodáról »boom« beszélnek). Büszke a szabadságára. Az állampolgároknak nagy a problémamegoldó-képessége. és még ha nem is mindenki tartja lehetségesnek az unipolaritást. – 211 millió ember kezében van lõfegyver (az évente elkövetett gyilkosságok száma 38 000). – Az AEÁ-ban ma a legfõbb veszélyként a regionális és a gazdasági instabilitást. A világ két vezetõ országa: az AEÁ és Japán Amerikai Egyesült Államok – A világ egyetlen szuperhatalma. abban megegyeznek. – Kontinensnyi nagyságú nagyhatalom.

Az AEÁ-hoz szorosan kapcsolódik Kanada. Nagy léptékû átalakulások a világban. (3) Észak-Amerika erõs gazdasági és politikai hatást gyakorol a térségre. társadalmi hagyományoktól mentes „egyveretû” (uniformizált) kultúra és világ. hogy a Földünkön kialakulhat egy nemzeti sajátosságoktól.58 II. Politikai ereje. hogy érdekeit világméretekben érvényesítse. logisztikai struktúrák kiépítése). (2) Kelet-Közép-Európa kezd bekapcsolódni a nemzetközi gazdaságitársadalmi átalakulási folyamatba (noha magas az infláció és a gazdaság mûködése nehézkes). Továbbra is fejletlenek a modern piaci infrastruktúrák (hitelkártyák. Az Amerikai Egyesült Államok magterület. Magas integrációt valósít meg. Az „átmenet” mindeddig nem hozta meg azokat a hatékonysági és jóléti elõnyöket.5. centrum és egyben magterület. – Erõs a tõkekivitel. másfélszer annyit dolgoznak. mint az európaiak. kapcsolódás és a globális folyamatokban való minél nagyobb mértékû részvétel. A modellzavar erõsödõben van. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI – A „japán út” lényege: gazdasági hatékonyság. Mexikó. Az EFTA* szerepe is jelentõs. Ugyanakkor a világgazdasági sikeresség záloga a globalizáló világpiachoz való fölzárkózás. katonai potenciálja. A világgazdaság jelenleg zajló folyamatai (1) A nemzetgazdaságok igyekeznek felsorakozni a „nagyok köré”. melynek legerõsebb intézményesített integrációs szervezeti kerete az Európai Unió. századi évszázadát egyengeti. a globális hálózatokban való részvétel. (4) Nyugat-Európa az öreg kontinens legerõsebb integrációs tere. 3.vagy a szürkegazdaság túlzott térhódítása. munkahelyi hûség. – Japán Ázsia XXI. a technológiai-mûszaki kutatásokra nagy hangsúlyt fektetnek.és Dél-Amerika gazdasága. Az elmúlt 10-15 évben a globális pénzpiacok óriási mértékû felduzzadásának lehettünk tanúi (amely viszont nem sebezhetetlen). – Magas ipari termelékenység. . Veszélyként az jelentkezhet. Gazdag és jól szervez. Közép. nemzetközi szervezetei lehetõvé teszik számára. kitûnõ exportõrök. pénzformák. A fekete. a gazdaság kriminalizálódása és demoralizálódása súlyos piaci torzulások forrása. amelyeket eredetileg vártak tõle.és erõtérgazdasága megõrizte vezetõ szerepét. szeretik bankban tartani pénzüket.

Tajvan. majd Indonézia. népességük 327 millió fõ). Malajzia. technológiák cseréje. A világ legjelentõsebb vasérctermelõ országai. kutatási kooperációk szervezése).3. A magterületet Japán alkotja. melyhez felsorakozott a „négy kis tigris” néven ismeretes küszöbország (Hongkong. Dél-Korea. Thaiföld és Fülöp-szigetek a második hullámban iparosodtak (területük összesen 3 millió km2. melyek elsõ számú feltétele éppen a korszerû termékek minõsége. (6) Az amerikai kontinens és az új csendes-óceáni gazdaságok is igyekeznek minél gyorsabban átvenni azt a vezetõ szerepet. élelmiszer-önellátásra rendezkednek be. Szingapúr. Egy olyan geopolitikai átrendezõdés zajlik. melyek eleven gazdaságú regionális növekedési térséget alkotnak. népességük összesen 73 millió fõ). Elõretört a tõke. és amelyet egyre nehezebben tud már megtartani. A VILÁGGAZDASÁG MA… 59 (5) Japán és Délkelet-Ázsia szerepe erõsödõben van: modellértékû országok. megélénkültek a külkereskedelmi cserefolyamatok. amelynek a során az ismeretek és az információk válnak a hatalom és a befolyás megszer- 4. Az újonnan iparosodó országok (NIC) tehát a világgazdaság legdinamikusabban fejlõdõ centrumtérségéhez kapcsolódnak. ábra. század” (területük összesen 137 000 km2. amely évszázadokon át Európa kezében volt. ahol „megkezdõdött a XXI.és technológia-behozatal (szabadalmak. aktív pénzrendszerük van. .

3.Egy fõre Népessûrûség jutó GDP sége (átlag) (átlag) Fõ / km2 29 334 230 108 242 191 3 162 114 USD 1998 28 020 40 940 28 870 26 270 21 200 20 800 22 400 26 928 millió Millió km2 fõ 9. 7.241 58 0. táblázat. . 2 becslés és a szerzõ adatgyûjtése különbözõ forrásokból. Az Európai Unió ugyanakkor ma példaként szolgál a más kontinenseken zajló. New York. U. (7) A minden területet felölelõen zajló verseny elkerülhetetlenül egy világméretû piaccá alakította át a „globális falut” – Földünket. Annual Economic Report for 1997. 5. amely csupán az integráció gyakorlati megvalósításának eszközeit tartalmazza és legfõbb célja a jólét biztosítása. Forrás: Statistical Yearbook (Forty-first issue). Egyre inkább nyilvánvaló. 63. 1977.301 57 9. a kreativitásnak és a vállalkozókészségnek. különbözõ regionális gazdasági integrációs folyamatok számára is. ábra szemlélteti. Azonban egy olyan integrációs modell. Megnevezés Mértékegység Amerikai Egyesült Államok Japán Németország Franciaország Egyesült Királyság Olaszország Kanada G7 együtt Az EU együtt A világ összesen 1. A gyarmatbirodalmak felbomlottak és egy új gazdasági világrend van kialakulóban.239 374 510 6 000 3. Nr. European Economic.356 82 0. A hét legfejlettebb ipari ország (G7) összehasonlító globális adatai 1999-ben. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI zésének eszközeivé. nem elegendõ. 6. Összegzésképpen álljon itt a hét legfontosabb ipari ország összehasonlító adatsora (3. E. hogy azoké lesz a vezetõ szerep. melyben a gyengébben fejlett országok mintegy „felsorakoznak” a nagyobbak oldalán. akik szabad folyást tudnak majd engedni az intelligenciának. N.976 31 21.60 II.551 59 0.363 269 0. táblázat). 1996. C.378 126 0. A világ legjelentõsebb vasérctermelõ országait a 4. Luxembourg. 2. Területe Nép. 4.166 682 2.

illetve nemzetet átfogó nagyvállalatok. vegyes). Asea Brown Boveri (Svájc/Svédország. Hitachi (Japán. Az utóbbiban van az olcsó munkaerõ. 175 milliárd USD forgalommal). Exxon (AEÁ. General Motors (AEÁ. Toyota Motors (Japán. 6. elektronika). a helyi nyersanyag. sõt a kész termékek felvevõpiaca is. A jelenlegi nemzetközi gazdasági kapcsolatok fõ mozgatórugói a világkereskedelem és a multinacionális* (MNC) és transznacionális* vállalatok (TNC). Számos adatforrás a világ 20 legnagyobb multinacionális vállalataként az alábbiakat jelöli meg: 1. Nippon Life Insurance. Nippon Telegr. 171 milliárd USD). elektronika).és energiaforrás. autóipar). 7. Philips Electronics (Hollandia. & Teleph. Matsushita Elec. Marubeni (Japán. 100 milliárd USD). Tipikus iparágak e tekintetben: könnyûipar. 155 milliárd USD. A multi. autóipar). autóipar). Kialakultak az ún.3. Más jelentõs multinacionális vállalatok: Alcatel Alsthom (Franciaország. Coca-Cola. Royal Dutch/Shell Group (Nagy-Britannia/Hollandia. 167 milliárd USD). a multinacionális vállalatok egységei számítógépes összeköttetésben állanak egymással. Nissho Iwai (Japán. Indust. A VILÁGGAZDASÁG MA… 61 3. Napjainkban. elektronikai és közlekedési eszközök gyártása (pl.. és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalatai* más országokban mûködnek. elektromosipar). melynek egy adott országban van a székhelye. General Electric (AEÁ. Daimler-Benz (Németország. 150 milliárd USD). 8. 3. Mitsubishi (Japán. 162 milliárd USD). távközlés). 4. 94 milliárd USD. 10. a végtermékek összeszerelését más és más országokban végzik el. az egyes alkatrészek elõállítását. Nestlé. (1) A multinacionális óriásvállalatok nemzeteken átívelõ (vagy országok fölött álló) nagyvállalatok. IBM és a Microsoft termékei már mindennapjaink részét képezik. világtermékek. Például az egyes termelési fázisok végrehajtását. Sumitomo (Japán. Több országot. 128 milliárd USD. az információ-technológia idõszakában. Itochu (Japán. Napjainkban pl. Ford Motor (AEÁ. AT& T. 5. olajipar). 9. Így az anyavállalat és a leányvállalat tevékenysége országhatárokon átnyúlik és szervesen összefonódik.6. E vállalatok számának növekedésében jelentõs szerepet játszott a magánosítás (privatizáció) elõretörése. a McDonald’s gyorsétterem-hálózat termékei. 101 milliárd USD. autóipar). olajipar). autóipar).és transznacionális vállalatok (TNC) A nagy sorozatú termelés és a széles körû háttéripari kooperációs kapcsolatok létrehozták a világ legerõsebb transznacionális mamutvállalatait. Jelenleg a világon közel 350 nagy multinacionális cég bonyolítja le a nemzetközi árukereskedelem több mint 40%-át. Elf Aqui- . Tomen. 2. Mitsui (Japán. Wal-Mart Stores.

olajipar).62 II. Az amerikai Business Week folyóirat szerint ezek a vállalatok a világgazdaság domináns gazdasági és politikai tényezõi. amelyek bármelyikének nagyobb a gazdasági ereje. Ma a világon közel 150 vámszabad terület létezik. A gazdasági unió már tényleges integrációs szervezõdésnek tekinthetõ (pl. hogy a valóságban már alig képesek ellenõrzést gyakorolni a nemzetközi pénzügyi mozgások felett. a közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat hajtanak végre. hogy a világ 100 legerõsebb gazdasági szervezetébõl 47 transznacionális vállalat. Hatalmukat mi sem szemlélteti jobban. sõt gyártás is folyhat. A kívülálló országokkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát alkalmaz. mint 130 országé. számítógép). Unilever (Nagy-Britannia/Hollandia. valójában a saját nemzetgazdaságuk feletti ellenõrzés is kérdésessé válik. Siemens (Németország. elõnyben részesített (preferenciális) vámövezetek kialakulásához. (2) Transznacionális vállalatok (TNC). Azt is fontos látni. olaj). IBM (AEÁ. élelmiszeripar). autó). A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI raine (Franciaország. Britisch Petroleum (Nagy-Britannia. ahol az áruk szabadon. autó). 128. A TNC-k egy központból irányított. Exxon Co. Nestlé SA (Svájc. vámmentesen értékesíthetõk. „brutális versenyre” épülõ gazdasági rend bontakozott ki. Az UNCTAD megállapítása szerint a TNC-k olyan területekre hatolnak be. Toyota (Japán. piaci kapitalizációja 3400 milliárd dollárt tett ki 2000-ben (Práger 2000. A szabadkereskedelmi övezeten belüli kereskedelem minden korlátozástól mentes. hogy a magas technológiai szintû termékek elõállítása csak az országok tényleges gazdasági együttmûködésével gazdaságos. vegyes). Azáltal.). A világ húsz vezetõ informatikai és távközlési vállalatának ún. mint az. VW csoport (Németország. (AEÁ. General Motors (AEÁ. Jelenleg a 200 legnagyobb világcég a globális gazdasági tevékenység több mint 25 százalékát teszi ki. közös termelõegységeket hoznak létre). Shell Royal Dutch (UK/Hollandia. (Japán. Ford Motor Co. Éppen ezért tevékenységükben a globális hatékonyság szempontjai érvényesülnek. olaj). és a hidegháború megszûnésével új. tárolhatók. Mitsubishi Co. Mobil Co. csomagolhatók. . A világkereskedelem jelentõsen hozzájárult a kedvezményes. A világ legjelentõsebb – nem pénzügyi – vállalatainak (TNC) sorrendje a UNCTAD szerint: General Electric (AEÁ. olajipar). elektromosipar). (AEÁ. autó). (AEÁ. amelyben a nemzetgazdaságok szerepe mindinkább háttérbe szorul. globális leányvállalati hálózattal rendelkezõ óriásvállalatok. elektronika). autó). olaj). élelmiszer). és a globális gazdaság fejlõdésében egyre nagyobb szerepet játszanak. amelyek feletti szuverenitás korábban a nemzetállamokat illette.

melyek a világ nagy gazdasági és geopolitikai tömörülései. lakossága 269 millió fõ. A VILÁGGAZDASÁG MA… 63 A húsz legnagyobb internetes-telekommunikációs (IT = információs társadalom) vállalat döntõ többsége amerikai. Tagjai: Izland. Oracle. Liechtenstein. (2) Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA*): székhelye Genf. Lucent Technologies. Norvégia. az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) 1999-ben 23 017 USD volt. Nokia. EMC Corporation. átlagos népsûrûsége 334 fõ/km2. Ericcson. Svájc. Csökkenõ sorrendben az alábbi „IT” vállalatok szerepelnek: Cisco Systems. Softbank. átlagos népsûrûsége 29 fõ/km2. Dell Computer. Nortel Networks.7. afrikai. Az egykori brit gyarmatbirodalom. A legerõsebb és legjelentõsebb gazdasági tömörülés Európában. majd az 1931-es westminsteri statútumban létrehozott Brit Nemzetek Közösségének utóda. lakossága 126 millió fõ. Védelmi erejüket egymás kölcsönös támogatásával állandóan fejlesztik. melyhez 1955-ben Finnország is csatla- . Japán területe 378 000 km2. (4) Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO*): székhelye Brüszszel. Tagjai: Dánia. (5) Északi Tanács (ÉT – Nordic Council. (3) Brit Nemzetközösség (Commonwealth.3. amennyiben bármelyiküket fegyveres támadás érné. Ausztrália és Új-Zéland mellett számos dél-amerikai. Az EU 1999ben 3 324 000 km2 területet ölelt fel. Microsoft. Motorola. America Online. IBM. ázsiai országból és a csendes-óceáni térség szigeteibõl áll. Jelenleg 49 tagországa van. az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) 1999-ben 19 834 USD volt (részletek a következõ alfejezetekben). 1947-ben alakult. A világ nagy gazdasági és geopolitikai tömörülései Vizsgáljuk meg kontinensenként. Qualcomm. Izland. Sun Microsystems. Texas Instruments. Intel. Applied Materials. Hawlett-Packard. Célja a tagállamok megvédése. Nagy-Britannia Közös Piacba (EU) történt belépése óta (1973) a tagállamok és a anyaország kapcsolatai tovább lazultak. átlagos népsûrûsége 115 fõ/km2. Összehasonlítva: az Amerikai Egyesült Államok területe 9. Yahoo. lakossága 375 500 000 fõ. 3. C): székhelye London. Kanada.3 millió km2. EU): székhelye Brüsszel. NC): 1952-ben alakult az észak-európai országok együttmûködésének elõsegítésére. Norvégia és Svédország. az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) 1999-ben 28 812 USD volt. Európában: (1) Európai Közösség (Európai Unió*.

Tagjai: Azerbajdzsán. Kuvait. Omán. Ukrajna és Üzbegisztán. közös piac létrehozása és a gazdasági integráció kialakítása. Ázsiában: (1) Arab Liga (AL) vagy Arab Államok Ligája: az arab világ átfogó hatáskörû központi szervezete. Irak. Egyiptom. Szaúd-Arábia. Új szervezõdés Kelet-Európában.64 II. Irán. Kuvait. politikai és gazdasági együttmûködésének elmélyítése. Szíria. környezetvédelmi. Libanon. Laosz. Szingapúr. Már több átalakulás érte. 1995-ben 21 tagja volt (Algéria. Grúzia. Tagországai: Algéria. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI kozott. Arab Emírségek. Fehéroroszország. 1945-ben alakult Kairóban. Szaúd-Arábia. Fülöp-szigetek. Kambodzsa. . Líbia. Nigéria. (3) Kõolajexportáló Országok Szervezete (OPEC*): székhelye Bécs. Indonézia. Jemen. Központja Tuniszba költözött. többnyire vallási szervezet. Tádzsikisztán. Arab Emirátusok. kereskedelmi és pénzügyi politikáját. mezõgazdasági. Más tömörülés: NIE (az újonnan iparosított ázsiai országok*). Tunézia). Céljai: a tagországok gazdasági erõsítése. Szervezeti keretei kötetlenek. Katar. Dzsibuti. a foglalkoztatottság növelése. az életszínvonal emelése. Kazahsztán. valamint szociális tevékenységét. (2) Iszlám Konferencia Szervezete (OIC – Organization of the Islamic Conference)): 1971-ben alakult regionális. 1960-ban alapították (24 taggal). A szervezet a katonai kérdések kivételével a tagállamokat érintõ bármely kérdéssel foglalkozhat. Szudán. Líbia. mûszaki-tudományos. Moldova. (6) Független Államok Közössége (FÁK): székhelye Minszk. hat tagállama van. Marokkó. Oroszország. Örményország. oktatási és munkaerõ-gazdálkodási. Türkmenisztán. Malajzia. (5) Délkelet-Ázsiai Államok Szövetsége (ASEAN*): 1967-ben alakult az alábbi tagországokkal: Brunei. Indonézia. 1962-ben létrehozták az Arab Gazdasági Egység Tanácsát. a világkereskedelem fejlesztése. A szervezet összehangolja a tagállamok gazdasági. Szomália. Comore-szigetek. (7) Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): székhelye Párizs. A szervezet célja a térség állami. Irak. Myanmar. 1995-ben 25 tagja volt. Thaiföld. Katar. Kirgizisztán. gyakorlatilag valamennyi fejlett tõkés országot tömörítõ gazdasági szervezet. (4) Öbölmenti Arab Államok Együttmûködési Tanácsa (GCC – Gulf Cooperation Council): 1981-ben alakult. E regionális tömörüléshez 1995-ben Vietnám is csatlakozott. Bahrein. Jordánia. Mauritánia. 1995-ben 55 tagja volt (Afrika és Ázsia országaiból).

(5) Közép-Amerikai Közös Piac: (CACM. Bolívia. Uruguay és Chile képezi. Haiti. Trinidad és Tobago. Peru és Venezuela. Chile. Regionális szervezet.és Dél-Amerikában: (1) Amerikai Államok Szervezete (OAS – Pánamerikai Unió): székhelye Washington. Ez szabályozza az észak-amerikai gazdasági térség összes erõvonalait. Politikai. Régebben: a Közép-Amerikai Államok Szervezete (OCAS néven) 1951-ben alakult. Kanada és Mexikó. Bolívia. Korábbi székhelye San Salvador volt (Salvador). Guyana. ODECA névre változott.és Dél-Amerika államaiból szervezõdve). Kolumbia. Brazília. és megalapították a Közép-Amerikai Gazdasági Integrációs Bankot. Saint Vincent.3. Kolumbia. Székhelye Guetamala város (Guatemala). Chile. Peru. jogi és szociális tervek összehangolását vázolta fel. Ecuador. (4) Latin-Amerikai Együttmûködési Társulás (ALADI). Az Andok-program keretében az ENSZ Argentína. Grenada. Ecuador.Közép. régebben Latin-Amerikai Gazdasági Bizottság (ECLA): az ENSZ regionális Bizottságaként 1948-ban alakult Santiago de Chile székhellyel. A program fõ koordinátora az ENSZ szakosított intézménye. Jamaica. amely 1890-ben alakult Pánamerikai Unió (eredeti nevén: Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Uniója) néven. Belize. A VILÁGGAZDASÁG MA… 65 Észak. A CACM országai: Costa Rica. (2) Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA*). a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) volt. Guatemala. 1995-ben 35 tagja volt (Észak. 1964-ben megalakították a Közép-Amerikai Monetáris Uniót. Salvador. Ecuador. ang. (6) Karibi Közösség és Közös Piac (CARICOM): Tagjai: Antigua és Barbuda. Mexikó. 1994-ben lépett életbe. Az egymás közötti vámokat csaknem teljesen eltörölték. Tagjai 1995-ben: Argentína. Honduras. 1960-ban aláírták a Közép-Amerikai Gazdasági Integrációra vonatkozó Általános Szerzõdést. egészségügyi és szociális ellátottságuk és általános oktatásuk fejlesztésével. Mauritius. Bahama-szigetek. Saint Kitts és Nevis. Regionális gazdasági szervezetként alakult 1960-ban négy középamerikai ország részvételével. Barbados. CAFTA vagy MCCA – Mercado Común Centroamericano). (3) Andok Csoport (ACS): Tagjai Bolívia. mezõgazdasági termelésük. Tagjai: AEÁ. A „déli kúpot” Argentína. Saint Lucia. Dominikai Köztársaság. Akkoriban 35 rendes és 2 társult tagja volt. Nicaragua. Dominikai Közösség. Kolumbia és Peru indián népességét igyekezett a megfelelõ országok nemzeti életébe integrálni. Paraguay. (Régebben: Karibtengeri Szabadkereskedelmi Társulás (CARIFTA) vagy Karibi Szabadke- . Uruguay és Venezuela.

Paraguay. Tuvalu. (4) Machrak-országok: Egyiptom. 1995-ben 16 tagországa volt (Benin. Guinea. Lesotho. Szenegál. Vanuatu. Fidzsi-szigetek. Elefántcsontpart. Bissau–Guinea. Sierra Leone. A 69 ország társulásának kereteit az 1990-tõl érvényes IV. Új-Zéland. (5) Dél-Afrikai Fejlesztés Közössége (SADC): 1995-ben 10 tagország alkotta: Angola. Malawi. (7) Mercosur (Közös Délamerikai Piac). hogy elõsegítse a tagországok közti kereskedelem minél teljesebb liberalizálását. Mali és Mauritánia. Szíria. Nagy-Britannia. s erre 2020-ig szóló programot dolgoztak ki. Zöld-foki Köztársaság). Tunézia. Peru és Uruguay). Salamon-szigetek. Kiribati. Namíbia. Libéria. 18 tagállama van és 199394-tõl mûködik állandó szervezetként. . Libanon. Afrikában: (1) Afrikai Egységszervezet (OAU – Organization of African Unity): székhelye Addis-Abeba (Etiópia). Jordánia. a légi és tengeri fuvarozás. Ghána. Zimbabwe. Célja az afrikai államok egységének. 1982-ben 49 független afrikai állam a tagja. Elefántcsontpart. A szervezet elsõdleges célja. Burkina Faso. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI reskedelmi Övezet. Csendes-óceán térségében: (1) Dél-Csendes-óceáni Fórum (SPC): Tagjai 1995-ben AEÁ. Togo. 1963-ban alakult 32 afrikai állam részvételével. Franciaország. melyeket az EU különleges elbánásban részesít. Mexikó. 1975-tõl Benin. Mauritánia. Mikronézia. Tanzánia. Marshall-szigetek. Nyugat-Szamoa. 1989-ben alapították Canberrában. hogy elõsegítse a tagországok együttmûködését a gazdasági fejlõdés. Sváziföld. melynek tagjai Argentína. Botswana. a halászat. Ösztönzi a nemzeti és Afrika-közi gazdasági szervezetek és intézmények felállítását. Nigéria. Mali. Gambia. (2) Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS): tagjai 1967-ben Dahomey. 16 tagállammal 1971-ben alakult Wellingtonban (Új-Zéland). Libéria. Székhelye Suva (Fidzsi-szigetek fõvárosa). szolidaritásának és együttmûködésének elõmozdítása. Mozambik. Ghána. Jelenleg 53 tagja van. Niger. Loméi Konvenció szabja meg. Chile. Karibi és Pacifikus Államok (AKP): az egykori gyarmatokból jött létre. Egyik legnépesebb regionális szervezet. Tonga. (3) Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia (APEC): székhelye Szingapúr. Pápua Új-Guinea. Brazília. (2) Afrikai. Marokkó. Célja az. Ausztrália. Zambia. a kereskedelem. valamint az idegenforgalom és a környezetvédelem terén. (3) Maghreb-országok: Algéria.66 II.

A felelõsségünk véget ér tulajdon jólétünk biztosításával. hanem szétterjednek. Modern világunk ma inkább folyamatszerûnek és antinomikusnak tûnik. erõs globalizáció és integráció kíséretében. a nukleáris energia kérdései. Világunk. Azt is láttuk.4. melyben élünk bizonytalan és veszélyek sorával jellemezhetõ. gazdasági. gazdagokra és szegényekre. A világon „végigsöprõ” struktúraváltással kapcsolatos teendõk újabb kihívásokat jelentenek a gazdálkodó ember számára. AZ EMBERLAKTA FÖLD? 67 4. A világ népességének kétharmada képtelen kielégíteni szükségleteit és magvalósítani önmagát.és pénzügyi válság. munkanélküliség. annak törvényeit. hulladékhelyek állapota. a szabályokat. az AIDS. talajpusztu- . Életünk sokkal bonyolultabb. A tengeren túl (AEÁ. fejlett és fejletlen országokra tagozódik. a sztratoszféra ózonpajzsának pusztulása. A szociális gondok sokasodnak. Milyen ma a világ. Pedig megérteni a természetet annyit jelent. és globális méreteket öltenek (pl. Az országok 1/4-e nem tud élni gazdasági potenciáljával. MILYEN MA A VILÁG. urbanizációs gondok. ahogy nekünk is kellett – mondják/hiszik egyesek. Japán) az egypólusú világ piacát a multinacionális vállalatok uralják. A fejlett Nyugat még nem tud választ adni a világ új kihívásaira. A különbözõ világakarások harcolnak egymással. világélelmezési kérdések. A harmadik évezred fordulóján az aggodalmaink nem csökkennek. a biodegradáció. a jövendõ nemzedék pedig gondoskodjék magáról. az ember pedig parányi. azaz felismerni a rendet. egy „korlátozott” nukleáris háború veszélye. erõs növekedési pólusokkal és leszakadó perifériákkal. és még mindig nem érti tökéletesen a természetet. hogy a gazdasági fejlõdést a természeti és humán (emberi) erõforrások. energiaválság. az emberlakta Föld? A globális világproblémák nem maradnak ágazati keretben. mint felismerni az összefüggéseket (holisztikus szemlélet*). mint az a kétpólusú szembenállás idõszakában volt. Az Óvilágban (Európában) egy erõteljes gazdasági magterület alakult ki („forró banán”). számos ellentmondásos tendencia láncolatával. a tõke (pénzpiac) és az új gyártásfolyamatok (technológiák) vitték elõbbre. Merre halad az emberiség? – teszik fel a kérdést a gazdasági és politikai elemzõk. még kevésbé tudja saját javára hasznosítani környezeti adottságait. „népességrobbanás”). Láttuk. Mindezek ellenére a világ megosztott (polarizált). a savas esõktõl pusztuló erdõk. A civilizációs fejlõdés minden eredménye ellenére a jövõtõl való félelem nem csökkent: létezik a demográfiai csapda. és új mozzanatként a világkommunikáció jelentkezik. elszegényedés. hogy világunk (ma) egy bonyolult képzõdmény: a természet nagy és (majdnem) „bevehetetlen”.

megélni (esetleg „külsõ segítségre várni”?) vagy optimistának lenni és cselekedni. A globális aggodalmakra okot adó öt fõ trend*: gyorsuló iparosítás. az ember mûve. Az átfogó válság jelei szembetûnõk: mindezt az ember okozta.68 II. az üvegházhatás. A természetet az embertõl kell védeni! Csak egyetlen Földünk van! . a Római Klub volt elnöke mondotta: „Minden nemzedék köteles a magáénál jobb világot hagyni az utána következõre”. a megoldandó feladat aránytalanul nagy. hogy minden embert jóllakassanak. A válaszok nem maradnak el: boldogság és derû vagy kiégett Föld? Szegénység. éhínség vagy emberhez méltó élet? (Ghandi szavai: „a Föld javai elegendõek ahhoz. A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI VETÜLETEI lás. fennmaradni. Ehhez kell a béke. a természet anyag. biztonság és fejlesztés. Azaz ismernie kell a bioszféra legfontosabb törvényeit és azoknak kell magát alávetnie. gyors népességnövekedés. Terünk és idõnk véges. A sikeres környezetgazdálkodás elõfeltétele a tudatos és célirányos emberi cselekvés. akkor meg kell tanulnia társadalmi lényként (szocio-kulturális lény) és a bioszféra. fõleg a döntéshozók részérõl. alultápláltság. jövõkép fogalmát (amely felett még nincs uralmunk) vetíti elénk. a természet részeként (biológiai lény) élni. A választás lehetõségei is adottak: átvészelni (túlélni). Az összefonódó válságot a jövõ fiataljainak kell megoldania: mi csak a válságkezelés mai módozatait adhatjuk át nekik.és energiaforgalmának zavarai. Mi marad utódainknak? – kérdezik sokan. míg nem késõ! Így az emberiség legnagyobb dilemmái: fejlesztés (gazdasági fejlõdés) vagy szinten tartás vagy éppen a „zérus növekedés”? – továbbá energiafelhasználás vagy takarékosság az energiahordozókkal. Jövõre figyelésünk és környezetünk épsége mindannyiunktól függ. Az emberiség valóban válaszúton van. A lelkesedés nem elég – konkrét tettekre van/lesz szükség. a meg nem újuló erõforrások felélése. arra azonban nem. hogy milyen lesz a jövõnk. Aurelio Peccei. leromlás. A jövõkutatás a domináns jövõ. környezetrombolás. Hogyan tovább emberiség? Földünk valamennyi lakóját érdekli. hogy mindenki kapzsiságát is jóllakassák”). Ha a túlélést választja.

hogyan kapcsolódik az erõsödõ. 1981-ben Görögország. szeptember 19-én Winston Churchill zürichi beszédében felveti az Európai Egyesült Államok gondolatát. majd az Európai Unió tagállamainak összefoglaló jellemzésére. az amerikai integrációhoz és a délkelet-ázsiai térséghez. az „új gazdaság” rövid leírására térünk ki. Az Európai Unió kialakulása és rövid fejlõdéstörténete Az „Európai Egyesült Államok” gondolatát a XX. bõvülõ. versenytársi viszonyokra. A stratégiai alkalmazkodás szintjén megvizsgáljuk azt is. és az európai gazdaság fellendítését tûzték ki célul. Az európai gondolat kidolgozói Altiero Spinelli olasz föderalista és Jean Monnet (1888–1979) francia politikus voltak. A második világháborút követõen az európai népek tartós békére vágytak. Európai Unió – mint az európai gazdasági-társadalmi integráció megtestesítõje 1. század két világégése is élesztgette. 1946. 1967-ben megalakult az Európai Közösség. feltéve a kérdéseket: Megvalósul-e a régiók Európája? Mit ad ma Európa a világnak? 1. A Hatok csoportja folyamatosan bõvült: 1973-ban csatlakozott Dánia. makrogazdasági teljesítményeire (táblázatok). az Egyesült Királyság és Írország. egységesebbé váló európai gazdasági és politikai régió a világgazdaság másik két súlypontja és hatalmi központjához.III. a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország részvételével létrejött az Európai Szén. majd 1957 áprilisában megalakult a Hatok szervezésében az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergiai Közösség. Franciaország. majd 1989-ben a . akik az európai integráció* gondolatát tûzték ki célul.és Acélközösség. Európa rövid jellemzése után felvázoljuk az öreg a kontinens regionális egyenlõtlenségeit.1. az európai piac sajátosságaira és szervezõdési szintjeire térünk ki. Mindvégig a regionalizmus kérdésköre terén maradunk. az EU világgazdaság pozícióira (gaps). 1986-ban Portugália és Spanyolország. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Az alábbiakban az Európai Unió (EU) régióinak gazdaságföldrajzi kérdéseire. 1951-ben a Benelux-országok. melyben fõ eszmeként éppen az öreg kontinens újjászervezése és a nemzetek közötti ellenségeskedéseken való túllépés szerepelt.

Az EU tagállamainak alakulása: A Hatok (1957): Belgium. ábra. Hollandia. Németország. Az Európai Unió születése (szervezeti gyökerek. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA volt Német Demokratikus Köztársaság területe. Az integráció folyamatát egy ábrával szemléltetjük (5. nincs vám) ò keleti bõvítés (újabb 12 ország+1) Huszonötök 5.és Acélközösség ò Európai Gazdasági Közösség (EGK) (EGK – Római Szerzõdés – 1957) Hatok ò ò EURÓPAI KÖZÖSSÉG (EC – 1967 – közös piac) ò EURÓPAI KÖZÖSSÉG (EU – 1993 – egységes belsõ piac) Maastrichti Szerzõdés Tizenötök (nincs versenykorlátozás. 1995-ben az EFTA-tagországok – Ausztria. Portugália. A Tizenkettek (1986): Spanyolország. együttmûködési területek. Finnország és Svédország – csatlakozásával 15 tagúvá vált a szervezet. Írország. sõt átalakították Európa EURATOM Európai Atomenergiai Közösség (ESZAK – Montánunió (1957) – 1951) Európai Szén. A Kilencek (1973): Dánia. Olaszország. A Tizenötök (1995): Ausztria. Franciaország. Luxemburg.70 III. fejlõdéstörténeti szakaszok – áttekintõ ábra). ezért az Európai Közösség elnevezés használata a Maastrichti Szerzõdés (Hollandia. érdekazonosságok. A nem várt politikai fejlemények érintették. A Tízek (1981): Görögország. . Svédország. Finnország.ábra). 1993) után az „Európai Unió” név elfogadott. 1989–90-tõl Európa egyre jobban „kezdett aggódni” saját jövõje miatt. Egyesült Királyság. Az Európai Unió még nem jogi személy.

de a sok belsõ konfliktus. Az Európai Unió továbbra is megõrizte a béke iránti vágyat. Az Európai Unió Tanácsa* az Európai Parlamenttel* közösen kidolgozta a közös biztonsági és védelmi politikát. Az európai integráció álma a béke. és amelyhez elválaszthatatlanul hozzákapcsolódik az egységre való törekvés. Lázasan kezdték keresni a kontinensen belüli kapcsolatok új és tartós formáját. politikai és gazdasági rendszerét. a strukturális merevség. Mostanára kiderült. 1. Az Európai Unió (rövidítve: EU. amely éppen a regionális stabilitást veszélyeztetõ tényezõként szerepel. a munkaerõpiac rugalmatlansága számos akadályt gördített a döntéshozók asztalára. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 71 évtizedek óta kialakult biztonsági. amely létrehozta. a mobil beruházási tõke hiánya jelentõs elemzés tárgyává váltak. valamint (3) a bel. amely három „pilléren” nyugszik: (1) az Európai Közösség.és igazságügyi együttmûködés. A bõvítés egyben az EU megújítását is jelenti (ugyanis kezdetben csak néhány ország számára hozták létre azért. A versenyképes termelés ugyan döntõ a felzárkózásban. és közös programokat szervez. a szolidaritás és a biztonság utáni vágyból fakad. a gyártási technológia hiányosságai. (2) a közös kül. hogy a posztkommunista országokban erõs fejlettségi különbségek tapasztalhatók. a függetlenség. Az Európai Unió együttmûködési megállapodásai egyre több területre terjednek ki. Az EU – a kormányközi együttmûködés és a föderáció között félúton – a szubszidiaritás* elvét alkalmazza.2 Az Európai Unió ma. megtervezte az Európai Jegybankot és a közös gazdaságpolitikát. Az új tagok felvételének. European Union) az európai integráció* új szervezeti kerete. . hogy együtt éljenek és szuverenitásuk egy részérõl lemondjanak).és biztonságpolitika. a szabadság. amelyben nincs hely két Európa: egy békében és egy háborúban élõ Európa számára. a csatlakozásnak egyik feltétele az EU meglévõ vívmányainak (aquis communitaire*) teljes átvétele. Hosszú távú célja Európa öszszes demokráciájának összefogása. Az egyes nemzetállamok felépítése és makroökonómiai teljesítménye.1. A Huszonötök (az elkövetkezõ években): a kommunista blokk romjaiból kiemelkedõ új demokráciák támogatást és együttmûködési hajlandóságot várnak az EU-tól. 1994-tõl hívják így. Mi is lényegében az Európai Unió? Ma a fejlett európai országok tényleges integrációs tömörülése az Európai Unió (EU). az áruexport. amelyek a háború utáni Európában alapvetõ értékekké váltak.

0 10. 1999-ben 1999-ben kozás éve dollár.9 19 528 15 ország 1958–1995 3240. mint a háború utáni idõszak volt az 50-es Egy fõre Az Európai jutó bruttó Területe Lakosság Unióhoz nemzeti terOrszág (ezer km2) (ezer fõ) való csatlamék (GNP. Görögország (EL) 1981 132.és Kelet-Európa országainak felvételére irányuló törekvés.740 8. Írország (IRL) 1973 70.7 20 244 9. * alapító tagország.72 III. Ezt a folyamatot „hidegháború utáni” periódusként lehetne jellemezni. Dánia (DK) 1973 43. és várhatóan olyan meghatározó jelentõségû lesz.2 15. Belgium (B)* 1957 31.0 82. 1999 (Commission Européenne).4 32 678 4.5 0. Carte publié en Luxemburg. 1999-ben) 1.: Die Europaische Union. táblázat. A szerzõ aktualizát adatgyûjtése.8 20 964 3. Franciaország (F)* 1957 551. Statistiken über die Europaische Union (EU-15). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Európában a tõkés fejlõdés a nemzeti államok keretei között ment végbe.0 59.3 10.0 5.0 57. A termelõerõk fejlõdése a XX. Europaische Kommission. Hollandia (NL)* 1957 41.1 22 261 14. Svédország (S) 1995 450.0 39. amely az európai kommunista blokk felbomlásához vezetõ 1989-es történelmi események után megnyílt lehetõségeket igyekszik kihasználni. Luxemburg (L)* 1957 2.2 14 094 12.8 19 669 10. Az Európai Unió tagállamai (1999). a Közép.0 375.2 3.7 13 607 11.0 19 834 4. A most kezdõdõ történelmi korszakot nagymértékben befolyásolja az Unió bõvítésének befejezésére.3 21. 1999.0 58. a gazdasági-társadalmi integráció kelt életre. Portugália (P) 1986 92.2 22 452 2.1 20 694 5. és L Union Européenne.5 20 069 7. Ausztria (A) 1995 84.2 19 813 15.0 21 740 6. század közepére mintegy szétfeszítette a társadalmi-gazdasági kereteket.0 8. Németország (D)* 1957 356. Finnország (FIN) 1995 338. Forrás. Egy új eszme. Spanyolország (E) 1986 504. .1 5. Olaszország (I)* 1957 301. Nagy-Britannia (UK) 1973 244.0 10.0 8.1 15 592 13.

Franciaország. AZ EU összterülete mintegy 3. Luxemburg. Finnország és Por- . és a piacok egymást kiegészítõ jellege szintén olyan tényezõk. hat parlamentáris köztársaság (Finnország. viszont a világ valutatartalékainak 32%-ával rendelkezik. Olaszország és Nagy-Britannia termeli meg (alig 3%-át adják Írország. a Föld népességének 7%-ával. Franciaország. Európa gazdaságának térszerkezeti modelljét a 6. mint egy olyan egységes és erõs Európai Unió megtervezése. A német újraegyesítés. a világ gazdasági teljesítményének (GDP-jének) 23%-át hozta létre. Az Európai Unió jelenlegi tagországait táblázatban mutatjuk be. Görögország. NagyBritannia. Svédország) kettõ szövetségi köztársaság (Ausztria és Németország). Dánia. Az Európai Unió építésének feladata most a szemben álló blokkok nélküli Európa kialakításával azonos. amelyeket Európa mint „dialógusteremtõ készségeket” a maga javára fordíthat a nemzetközi kapcsolatok új rendjének kialakulása során. amely képes sikeresen szembenézni az elõtte álló nemzetközi szintû kihívásokkal úgy. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 73 években. a keleti tömb széthullása új kihívásként jelentkezett a nyugat-európai országok számára. Írország. Hollandia. centrális régió lehet. a Szovjetunió felbomlása. ábra szemlélteti. Olaszország. a világexportból 19%-kal a világ energiafogyasztásából 17%-kal részesedik. Az európai nyelvek világméretû elterjedtsége. a Kelet-Európában bekövetkezett gyökeres változások. GDP-jének csaknem háromnegyed részét négy nagy tagállama Németország. amelyen 375 millió ember él. lakosságú és politikai berendezkedésû. Az Európai Unió fõbb jellemzõi: (1) A tagországokból hét királyság (Belgium. Európa központi jelentõségû. a fejlõdõ országok támogatásából 53%-kal veszi ki a részét (1994–95). (2) Az Európai Unió a globalizálódó világgazdaság egyik meghatározó pólusa. Spanyolország. Az Európai Unió (EU) 15 tagországa különbözõ nagyságú. Valamennyi említett részesedés 2005-ig várhatóan kb. nem kisebb. egysége. A folyamat tétje igen nagy. Portugália) egy alkotmányos monarchia (Luxemburg). amelynek gyümölcseit szerte a világon élvezik. (3) Az Európai Unió (EU-15-ök) a világ legnagyobb gazdasági és szociális társulása.1. a tudományos és technikai fejlõdés. az európai kultúra megtermékenyítõ hatása. hogy közben csak a békés tárgyalások és a demokrácia eszközeit használja. 3-4%-kal csökken a jelenlegi tendenciák szerint (a valutatartalékok alakulásának megítélése bizonytalan a hektikus és nagy mérvû dollár–euró árfolyamváltozások miatt).3 millió km2.

Az Európai Unió térszerkezeti modellje (Európa magterülete és fejlõdési tengelye. Napjainkban a 15-ök Európájában az áruk. szolgáltatások. Dicken (1998) nyomán. Az egységes Európai Okmány 1986 óta már feladatként írja elõ a tagországok számára a közös piac megteremtését. Térszerkezeti modell P. kiegészítve). Pénze: az euró*.74 III. Kivitele közel háromnegyed részében a fejlett ipari országokba irányul. ábra. a tõkék és a mun- 6. . AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA tugália).

évi árakon és 1999 év végi árfolyamokon). az AEÁ-ban 3. Az Európai Unió országai és Nyugat-Európa egésze is az 1990-es évtizedben az AEÁ-nál és a fejlett országoknál (az OECD országcsoportjainál) lassabban fejlõdött. az Európai Unió országai 36. az AEÁ. Ma az európai intézmények közötti megállapodások hidat vernek a közösségi intézmények és diplomáciai együttmûködések között. teljes. amely a 15 tagállam gazdasági. Nyugat-Európa s az EU világgazdasági öszszefonódása.ábra).5%-os GDP-növekedést mutattak ki. Eltörölték a vámokat. hogy egy közös kül.4%-ot. (5) Erõs egységesülés (integráció) és újfajta. Az Európai Parlament teljes mértékben kihasználja az új.1.2%. (6) Az Európai Unió az európai kontinens hajtóereje.4%-kal. de jelenleg is Európa Földünk gazdaságilag legfejlettebb kontinense. Japánban 1.9%-kal.7% részesedett (1999. Kanada 2. Japán és Kanada együttes GDP-jét 100-nak tekintve abból 1999-ben Nyugat-Európa 38. (4) Az Európai Unió az egyik a legnagyobb kereskedelmi hatalom: ma már olyan formák kialakításán dolgozik. (7) Az EU az AEÁ és Japán nagy vetélytársa lett. melyek markáns megjelenést biztosítanak számára a nemzetközi porondon annak érdekében.0%-kal. ahol az északi félteke biztonsága szavatolva lesz. Japánban 1.és biztonsági politikát vezethessen be.6%. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 75 kaerõ szabad áramlása zajlik. Az 1991–95-ös idõszakban az EU-15-ökben évi átlagban 1. az AEÁ 39. szociális és politikai területein. a fõ piacoktól. közös döntéshozó jogkörét. valamint az állampolgári jogok és a külkapcsolatok vonatkozásában fejti ki tevékenységét. Japán nagymértékben megelõzi az EU-t. szorosabb együttmûködés jellemzi. Az Európai Unió kontinensünk fejlett országainak gazdasági és politikai együttmûködését valósította meg. Az „Egyesült Európai Államok” eszméje ma is él (vagyis a pánerurópa. Japán 19. Hosszú távú célja Európa összes demokráciájának összefogása. de az egész világgazdaságtól való függése fo- . Az 1996–2001-es idõszak átlagában az EU-beli GDP-növekedés üteme évi 2. Fõ célkitûzése az egységes belsõ piac megteremtése.9%. Nyugat-Európa innovációs magtérségeit egy térképvázlattal szemléltetjük (7. Magas fokú integrációs képzõdmény.7%-kal. mûködését.4%-ot. egységes Európa gondolata). amelyet 1993 óta sikerült megvalósítani. lehetõvé tették a munkaerõ és a tõke szabad mozgását. Egy jövendõ tagország gazdasági szakembereinek alaposan ismernie kell ezen belsõ piac szerkezetét. Nyugat-Európa. Olyan fórummá szeretne kifejlõdni. A fejlettségi szint vonatkozásában az AEÁ jelentõsen. az AEÁ-ban 2. problémáit és pénzügyi rendszerét.

100) és Horváth Gyula (1998. kisebb piaci erõ. ábra. Az EU az AEÁval szemben hátrányban van a termelési potenciál tekintetében: az elvileg egységes termelõgépezetet a nemzeti határok még mindig széttöredezik.76 III. Eltérõek a gazdaságpolitikák. a finanszírozási lehetõségek. Az EU az AEÁval és részben Japánnal szemben több területen erõs versenyhátrányban van. Ezek a következõ területeken jelentkeznek: a világpiacon élenjáró EKcégek. Nyugat-Európa innovációs magtérségei. alacsonyabb termelési koncent- 7. Forrás: Competitiveness and Cohesion (1994. 195) . AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA lyamatosan erõsödik. Az EU (korábban EK) konjunktúrája immár jó negyedszázada több mint 25 éve meghatározó módon és mértékben függ az észak-amerikai térség s döntõen az AEÁ konjunktúrájától. iparágak hiánya.

Miniszterek Törvényeket hoz. 625 képviselõbõl áll. viszonylag alacsony jövedelmezõség. Európai Megvizsgálja a Parlament törvényjavaslatokat.1. A tagállamok kormányai nevezik ki az EU Parlament jóváhagyása útján (elnök és 19 biztos). AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 77 ráció mellett. hogy egyedül német cégeket találunk egyes piaci szegmensekben az élen: a Megnevezés Feladatköre 1. akkor megállapítható. túl kis méretû és széttöredezett tõkepiac. Európai Bizottság Jogi javaslatokat fogalmaz meg. táblázat. a kérdésben illetékes szakminiszter vesz részt benne. ellenõriz. Tanácsa Összetevõi 15 államfõ vagy kormányfõ. elégtelen növekedési ütemek. a félvezetõk. jóváhagyás után gondoskodik a végrehajtásáról. Európai Politikai Tanács döntéseket hoz. A közös jogalkotás folyamata az Európai Unióban . Bíróság Dönt a vitás kérdésekben. a gépek-berendezések. a titkárság Luxembourgban Strasbourg / Luxembourg 5. mûszaki-technológiai hátrányok. 2. Tagállamokként egy miniszter. kidolgozza a közös biztonsági és védelmi politikát. a gépkocsik. Döntéseiket egyhangúlag vagy a szavazatok 71%-ával hozzák meg. jóváhagyja a közös költségvetést. 3. üléseit a elnökséget betöltõ országban vagy Brüsszelben tartják. Központja Brüsszel Brüsszel Strasbourg. 4. Luxembourg 5. Minden ötödik évben az EU szavazópolgárai választják meg. Ha megnézzük: az elektronika. A 13 bíró és hat fõügyész alkotja a testületet. többségi szavazással döntenek a törvényhozással és a szerzõdésekkel kapcsolatos vitákban. a vegyipar ágazatait.

Még aggasztóbb a helyzet az EK számára olyan jövõorientált iparágakban.3. . ha nem dolgozta volna ki a mûködéséhez szükséges megfelelõ politikát. súlyosbítja a gazdasági válságot.és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó Párizsi Szerzõdés (1951). – újabb terheket jelent az új tagországok számára. – új kommunikációs rendet alakít ki. a Mannesmann és a MAN a gépgyártásban. – elõsegíti az integrálódást. (8) Az Európai Unió-tagság elõnyei: – segítségével általános fejlõdés várható. – nyitott lesz a piac. területeken. a Maastrichti Szerzõdés (1992). Egységes Európai Okmány (1986). viszony.78 III. szélesebb rálátás a világra. 1. Az Európai Unió politikái és támogatási rendszere „Nem országokat egyesítünk. a lakosság számára az életszínvonal növekedését jelenti. A technológia terén mindinkább érezhetõ az AEÁ-nak a nagyobb tõkeereje. munkavállalás. az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergiai Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerzõdés (1957).” Jean Monnet Az Európai Unió nem mûködhetne eredményesen. irányultság és tartalom. – módosítja a centrum–periféria rendet. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Daimler-Benz a gépkocsik piacán. – az életszínvonal növekedése a csatlakozást követõen idõben „elhúzódhat”. hatalom. – nyitott határok. a Hoechst és a Bayer a vegyiparban tartoznak a világ vezetõ cégei közé. Az EU alkotmányos alapját számos szerzõdés szavatolja: Az Európai Szén. – elõsegíti a tudományos. A politikának mint rendszerfogalomnak összetevõi: érdek. (9) Az EU vélt hátrányai: – költséges. Ezek a szerzõdések szorosabb köteléket jelentenek a tagállamok között: az állampolgárok számára közvetlenül alkalmazandó jogszabályokat hoznak és biztosítanak (pl. az emberi jogokhoz és a demokráciához. mûszaki és kulturális együttmûködést. Továbbá felfogható mint tevékenység. mint például a géntechnológia. utazás). a BASF. hanem embereket. akarat. – az EU hozzájárul a békéhez. Amszterdami Szerzõdés (1997). – megvalósul a jogharmonizáció.

Miért fontos az integráció? A két világháborút és az 1929–33-as világválságot követõen a gazdaságpolitikusok felismerték a nemzetközi piac ellenõrzésének követelményét. az integrációérettség kérdései köré csoportosíthatjuk. (1) Az Európai Unió integrációs politikája. Sorrendben jelentõsebbek: az integrációs. A funkcionalista megközelítés ezzel szemben a szuverenitásnak a nemzetitõl a közösségi szintre való fokozatos átadását támogatja. Altiero Spinelli. Az európai integráció rövid története. irányelvek (directives). melyek érvényesítési területei a rendeletek (regulations). környezetvédelem). Mindkettõ az európai integráció megvalósítását tûzte ki célul. kutatás. versenypolitika. tartalma. mely az Európai Szén. kölcsönös függés. az intézményi fejlõdés. és ki kell egymást egészíteniük. pénzügyi. versenyképesség és mások. a strukturális (ipari. A föderalista megközelítés lényege. A hidegháború két táborra osztotta az államokat: az Egyesült Államok gazdasági-politikai súlya mellé álltak a nyugat-európai országok. nemzeti és európai hatóságoknak együtt kell mûködniük.1. s az Európai Közösség tagállamainak hosszú távú céljává nem vált. határozatok (decisions). hogy a helyi. míg politikai koncepcióként formát nem öltött. regionális. A kezdeti szabadkereskedelmi övezettõl a gazdasági és a politikai unióig számos integrációs forma különíthetõ el. tájékoztatási. Mára a két irányvonal egy meggyõzõdéssé vált. Az Európai Egyesült Államok gondolata egy humanista-pacifista álom része volt. a Szovjetunió befolyási övezetébe kerültek az ún.és Acélközösség megteremtéséhez vezetett 1951-ben – két fontos irányvonalat képviselt. agrár és energiapolitikák. amelyet az európai kontinensnek oly sok pusztítást okozó konfliktusok a század elsõ felében meghiúsítottak. a föderalistát és a funkcionalistát. technológiai. a kapcsolatok intenzitása és komplexitása. Az európai idea a filozófusok és a látnokok kivételével mindaddig nem létezett. mely szerint a nemzeti és . Az integrációelmélet fõbb vizsgálati aspektusait a nemzetközi integráció formái. olasz föderalista és Jean Monnet – aki annak a Schuman-tervnek adott ösztönzést. szocialista országok. jogharmonizációs. regionális. szociális. ugyanakkor a védelmi kiadások is növekedtek. Mindezt a Szovjetunió és az általa ellenõrzött kelet-közép-európai országok nem vették igénybe. Lényeges továbbá az integrációs folyamat mérésének (mennyiségi és minõségi) metodológiai kérdései. 1947-tõl a Marshall-terv meghirdette európai újjáépítési segélyprogramját.és technológiafejlesztési politika. Az ajánlások és vélemények nem jogszabályszerû állásfoglalások. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 79 Az Európai Tanács mûködése során számos politikát dolgozott ki.

Nehéz tárgyalásokat követõen. Luxemburg és Hollandia) közös szén. kül. Franciaország.és acélpiacának megteremtésére korlátozódott. Ez a világméretû monetáris instabilitás kezdetét jelezte. melyek során Franciaország – De Gaulle tábornok elnöksége alatt – kétszer élt vétójogával (elõször 1961-ben. majd 1967-ben). A bõvítés még inkább szükségessé tette.80 III. hogy a Francia Nemzetgyûlés visszautasította az Európai Védelmi Közösség gondolatát. július 1-jén eltörölték. a három ország 1972-ben felvételt nyert. áruk és szolgáltatások szabad mozgása volt. melynek központi gondolata a munkavállalók. mivel a gyõztesek és a legyõzöttek is egy intézményes keretbe tartoztak. ahol a közös fellépések hatékonyabbak. mint az egyes államok lépései. foglalkoztatási politika. a monetáris politika. Olaszország. melynek révén kölcsönösen segíthették egymást. külpolitika és védelmi politika. melyet 1973-ban és 1979-ben két olajválság súlyosbított. demokratikus. a Hatok egy gazdasági közösség létrehozásáról döntöttek. s élvezhették azokat az elõnyöket. A késztermékek vámját ennek megfelelõen 1968. A tagállamok számát hatról kilencre növelõ elsõ bõvítés 1973-ban együtt járt a Közösség feladatainak elmélyítésével: a szociális. Írországot és az Egyesült Királyságot. három évvel azután. A Hatok sikere arra ösztönözte Dániát. 1957-ben. nevezetesen a mezõgazdasági politika és a kereskedelmi politika az évtized végére kialakultak. hogy a gazdasági fejlõdés terén a Tizenkettek kö- .: az egységes piac. környezetvédelem. a szabadság és igazságosság területének a megteremtése. a gazdasági és társadalmi összefogás. s egy szigorú gazdaságpolitika kidolgozására bátorította a tagállamokat. Az Európai Pénzügyi Rendszer 1979-ben történt elindítása stabilizálta az árfolyamokat.és biztonsági politika. Németország. és a közös politikák. melyeket egy nyitott gazdasági térség által megkövetelt fegyelem nyújtott.) A Közösség tevékenysége a kezdetekben a hat alapító tag (Belgium. regionális és környezetvédelmi kérdések is feladatkörébe kerültek. A gazdasági összefogás és a monetáris unió szükségessége az 1970es évek elején vált nyilvánvalóvá. amikor az Amerikai Egyesült Államok felfüggesztette a dollár konvertibilitását. Spanyolország és Portugália 1986-os felvételével valósult meg. A II. ahol egyenlõ felekként tudtak együttmûködni. európai intézményekre azokon a területeken. hogy csatlakozási kérelmeiket benyújtsák. A Közösség bõvítése déli irányba Görögország 1981-es. (Pl. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA a regionális hatóságok mellett szükség van független. világháború utáni idõszakban a Közösség elsõdlegesen a béke garanciájaként jelent meg.

1. október 3-án. Karib-tengeri és csendes-óceáni országokkal. január 1-jén három újabb ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió egy tömbként tárgyalva igyekezett a tárgyalások menetét megszabni és saját érdekeit érvényesíteni. mely 1987. január 1-jére. Az Európai Parlament. új közös politikák. elsõsorban a bírósági együttmûködés. . AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 81 zött tapasztalható különbségek csökkentésére strukturális programokat hajtsanak végre. Az 1980-as évek elejére az „euro-pesszimizmus” idõszaka alakult ki a világméretû recesszió és a pénzügyi terhek megosztása körüli belsõ viaskodás következtében. és a kapcsolódó törvények bevezetésére új eljárásokat alkalmazott. A Jacques Delors vezette Bizottság által 1985-ben elkészített Fehér Könyv alapján a Közösség az egységes piac kialakításának feladatát tûzte ki célul 1993. A világkereskedelem fejlõdésének új szakaszába lépett. ezt a nagyra törõ célt erõsítette meg. amikor 1994.és Észak-Európa szívében. a német egyesítés 1990. a külpolitika és a közegészségügy terén. a közép. valamint belsõ biztonság. törvényhozói szerepét megerõsítették. melynek fõ vonalairól a Európai Tanács 1991. és egy új szerzõdést tárgyaltak meg. átalakították Európa politikai szerkezetét. április 15-én a GATT* minden tagja megállapodást írt alá Marrakesh-ben (Marokkó).és biztonsági politika. október 2-án aláírták az Amszterdami Szerzõdést. új egyezményeket ír alá a déli mediterrán országokkal. Az 1986 februárjában aláírt Egységes Európai Okmány. európai állampolgárság. a személyek szabad mozgása. november 1-jén lépett életbe. és új lehetõségeket teremtettek Közép. melyeket a négy egymást követõ Lomé-i Egyezmény köt a Közösséghez (1975-ben. 1984ben és 1989-ben). Finnország és Svédország egyéni vonásaikkal gazdagították az Uniót. egy nagyra törõ programot szabott a tagállamok számára: monetáris unió 1999-re. mely 1993. s megerõsítette azokat. december 9-én és 10-én megtartott maastrichti (Hollandia) ülésén állapodtak meg. afrikai. július 1-jén lépett életbe. Az Európai Uniós Szerzõdés. közös kül. A Közösség ettõl kezdve tölt be nemzetközileg fontos szerepet. 1995. A Maastrichti Szerzõdés felülvizsgálati cikkét alkalmazva a tagállamok 1997. Ausztria. új jogkört kapott. 1979-ben. az Unió közvetlen demokratikus szószolója. A tagállamok kapcsolataik erõsítésérõl döntöttek. illetve a Szovjetunió felbomlása 1991 decemberében. 1985-tõl kezdõdõen azonban a Közösség újjáélesztésének lehetõsége egyre reménykeltõbbnek tûnt. A Berlini Fal leomlása.és kelet-európai országok szovjet ellenõrzés alóli felszabadulása és demokratizálódása. mely átalakította az Unió politikáját és jogköreit.

Magyarország és Ciprus. a liszszaboni csúcsértekezlet által kitûzött.82 III. Szlovákia. a monetáris unió dinamikájának segítségével. Jelenleg a regionális politika mint a kohézió és az integráció fontos eszközeként jelentkezik. eddig meg nem oldott konfliktusok kezelésére és jó partneri kapcsolatok kiépítésére. – az 1998. Jelentõs erõfeszítések nélkül a kihívásokkal lehetetlen megbirkózni.és kelet-európai országgal. melyben az EU-tagállamok 2001. hanem azonos gazdasági érdekeltségû (határ menti) területekbõl kialakított régiók Európájaként is értelmezhetõ. Az EU egyik legfontosabb közös politikája. sõt a finanszírozási alapokból az erre fordított fejlesztési források egyre nagyobb arányt képviselnek. hogy eredményesen és igazságosan finanszírozzák a szolidaritás és a közös fellépések politikáit? Általánosabban megfogalmazva: miközben a bõvítés fokozni fogja az Unión belüli érdekek és elképzelések heterogén jellegét. grafikonok tükrében. a tagállamok gazdaságai szorosabb kapcsolatot építsenek ki és a munkahelyteremtés állandó bõvítésének feltételei jöjjenek létre. Fontos eszközei a strukturális alapok. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A Tizenötök Uniója most két jelentõs kihívással néz szembe: – sikeres bõvítés 12 közép. és anélkül. hogyan lehet az európaiak által kitûzött fõbb célkitûzések és az elérésükhöz szükséges eszközök esetében a tagállamok konszenzusát fenntartani? A Jacques Santer vezette Európai Bizottság 1997 júliusában terjesztette elõ az „Agenda 2000” dokumentumcsomagot. (3) Szociálpolitika. Az ún. Románia és Málta. amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. 2000-ben újabb hat országgal kezdõdtek tárgyalások: Bulgária. Lengyelország. Litvánia. Hogyan is mûködhetne egy több mint 25 tagból álló Unió megerõsített döntéshozó mechanizmus nélkül. a csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdõdtek meg a következõ országokkal: Észtország. évi szociális körképe rajzolódik ki az elemzések. Lettország. Szlovénia. melynek alapján a kormányok a strukturális politikák és a közös agrárpolitika átfogó felülvizsgálatába kezdtek. Egy országhatárokon áthidaló Eurorégió alkalmas lehet államokon belül is államok közti. A regionális politika szerepe az Európai Unióban felértékelõdött. Tanulmány jelent meg A szociális helyzet az Európai Unióban 2001-ben címmel (The social situation in the European Union 2001). Csehország. táblázatok. május 2-án létrehozott euróra támaszkodva. „euroregionális szemlélet” szerint a jövõ Európája nemcsak a nemzetállamok Európájaként. illetve Nizzában megerõsített „legversenyképesebb és dinamikus tudásalapú gazdaság” megteremtése. A EU szo- . A fejlõdés tendenciái. (2) Regionális politika.

a mezõgazdaság termelékenységének növelése. a szegénység elleni küzdelem. b. piac. a fenntartható vidékfejlesztés fontosságára. Legitimáció és demokrácia. c. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának fõ célkitûzéseit a Római Szerzõdések rögzítik. hogy milyen politikai összefüggések. a piacok stabilizálódása. A jóléti rendszerek fõbb típusai. és megfogalmazta mindazokat az alapelveket. hogy a vidéki életmód és lakóhely választása vonzó és elfogadható alternatíva legyen a fiatal generációknak is.és árpolitika stb. végül a pénzügyi szolidaritás. A vidékfejlesztés dokumentumait érdemben a Corki Nyilatkozat (The Cork Declaration) és a Vidéki Térségek Európai Kartája (European Charter for Rural Areas) rögzítette. melynek lényege a mezõgazdasági termelés növelése. c. hogy a Corki Nyilatkozat milyen célokat jelöl meg a vidékfejlesztés számára: a. A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) betûszó olyan közösségi támogatási eszközöket je- . megfelelõ szintû fogyasztói árak. e. Az általánosan elfogadott három alapelv a következõ: a piac egységessége. A vidékfejlesztés célja a vidéki térségek adottságainak érvényesítése azért. biztosítani az egészség. d. a vidéki lakosság megfelelõ életszínvonala. Egyes társadalmi jelzõszámok alakulása Európában. a munkahelyteremtés serkentése. Az agrárgazdasági politikát a vidékfejlesztési politika egészíti ki. vagyis a Közösségen kívüli országokból származó importtal szemben különféle fokozatú védelem létezik. b. (4) Agrárpolitika. További szociális összefüggések: a Szociális Charta és az európai jóléti rendszerek problémái. a piacok stabilizálása. d. Szegénység Európában. a személyiség fejlõdése és a pihenés területén jelentkezõ fokozott minõségi igényeket.1. milyen politikai tényezõk magyarázzák az integrációs folyamatokat és az egyes országok álláspontját. e. vagyis a kiadásokat egy közös alapból fedezik. A corki Európai Vidékfejlesztési Konferencia felhívta a figyelmet a vidéki térségekre. protekcionizmus. az életszínvonal emelése. Nem felesleges talán emlékeztetni. a biztonság. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 83 ciális és politikai kérdései között szerepel az is. vagyis a tagállamok közti kereskedelemben nincs korlátozás. a mezõgazdasági készletek eladhatósága. Egyik legnehezebb kérdéskör. az esélyegyenlõség kialakítása. Szubvenciók kérdése. az elvándorlás megelõzése. Más neve: „Zöld Európa”. Az európai dilemma: nemzetekfelettiség versus szuverenitás. amelyekre a vidékfejlesztés épülhet és amelyeken keresztül megvalósulhat. A nyilatkozatban közzétett szempontok és alapelvek azóta az EU politikájának részévé váltak. a közösségi preferencia. a mezõgazdasági termékek kereskedelme. Ezek a következõk: a. az ellátás biztonsága.

a környezetkárosítást kiváltó okok leküzdésének elve. környezetgazdálkodás és környezetvédelem az EU-ban igen fontos kérdésként jelentkezett. A pénzügyi támogatás alapelve a társfinanszírozás. amelyeket a tagjelölt országok a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés érdekében használhatnak fel a csatlakozási folyamatban. Ezt a folyamatot. megyei. a projektek elõkészítése és végrehajtása során folyamatosan tesztelni kívánják ugyanakkor. melyek a környezet állapotának védelmét. A környezeti problémák megoldására tett lépések számottevõek. fenntartását. A 130R–T szakaszok rögzítik az Európai Közösség legfontosabb környezetvédelmi alapelveit. A törvény külön hangsúlyoz nyolc környezetvédelmi alapelvet: a megelõzõ védelem elve. hogy a tagjelöltek alkalmasak-e már az EU adminisztratív és pénzügyi irányítási rendszerének az átvételére. melynek keretében az EU tagországai saját jogszabályaikat közelítik egymáshoz. A jogharmonizáció minden csatlakozni kívánó ország számára kötelezõ. javítását szolgálják.és kötelezetségvállalás elve. az együttmûködés elve. illetve az EU jogszabályaihoz. A környezetpolitika. mûködése tehát igényli a jogharmonizációt. A jogharmonizáció az a tevékenység. A közösségi törvényhozás jogkörébe utalják mindazon kérdések szabályozását.84 III. az egyéni és kollektív részvétel elve. települési. és biztosítják a természeti erõforrások ésszerû használatát. Ez azt jelenti. hogy a csatlakozó országok jelenlegi és jövõbeli jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. jövõbeli jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetõk lesznek. így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára. Magyarország biztosítja. védik az emberek egészségét. címének III. A fejlesztési programok bevezetésével az Európai Unió célja a csatlakozás folyamatának. fejezete kifejezetten a jogszabályok közelítésérõl tartalmaz szabályokat. (5) Jogharmonizációs politika. azaz a Közösség hozzájárul a támogatott beruházások költségeihez. hogy amennyire lehetséges. Az 1987-tõl hatályba lépõ Egységes Európai Törvény a Római Szerzõdés módosításával beemelte a Közösség céljai közé a környezetvédelmet. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA lent. az állami felelõsség. a szennyezõ fizet elv. a környezetvédelmi szempontok integrálásának elve. A programok. illetve az egyes programokon belüli gördülékenyebb munkavégzést speciális szakértõi együttmûködéssel (twinning) segítik. A Brüsszelben aláírt Európai Megállapodás V. . végül a távlati gondolkodás elve. kiegészítve a nemzeti költségvetés és más nemzeti források (regionális. Az Európai Unió intézményrendszere. a tagjelöltek felkészülésének gyorsítása. (6) Környezetpolitika. magán) által biztosított pénzeszközöket. az addicionalitás.

ahol a globális problémák megítélésében. közös kül. az elõvigyázatosság elvét. gazdasági és pénzügyi unió. A Közösség és tagállamai részt vesznek az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáin. Komoly viták alakultak ki az ivóvíz és a fürdõvíz minõségi direktívák követelményeinek betartása körül. A szubszidiaritás elve lehetõséget teremt arra. vagy éppen emelt követelményekkel implicite kereskedelmi protekcionista intézkedéseket hozzanak. A Maastrichti Szerzõdés módosította a 130R–T szakaszokat is. hogy a környezetpolitika kidolgozásánál a Közösségnek számításba kell vennie a Közösség egészének gazdasági és társadalmi fejlõdését. együttmûködés jogi és bizonyos belügyi kérdésekben. A környezetvédelem területén nem túl gyakoriak. A szubszidiaritásra hivatkozva eltérõ érdekeket igyekeznek érvényesíteni az Európai Közösség fejlettebb és kevésbé fejlett országai. vagy a közös fellépés hatékonyabb. és az elvet az Európai Közösség általános politikája részévé teszi. Az Európai Közösség részese több mint 30 nemzetközi egyezménynek és megállapodásnak. a környezetvédelem tervszerû alakításának elvét. Megfogalmazza. a Bizottságtól azok felülvizsgálatát és visszavonását kérve. c. E szerzõdéssel az alapvetõ szabadságjogok megerõsítése mellett megfogalmazták az Európai Unióvá alakult Közösség együttmûködésének három területét: a. Egyes tagállamok már arra is jogot formáltak. hogy visszamenõlegesen vitassanak közösségi jogszabályokat. ha a célok valamilyen okból nemzeti vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg. Az 1993ban ratifikált Maastrichti Szerzõdés újabb alkotmánymódosítást jelentett a Közösség életében. melynek értelmében az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések.és biztonságpolitika. Direktívák vagy rendeletek kiegészítéseként gyakran használják. a nemzetközi . A Maastrichti Szerzõdés már nevezetten tartalmazza a szubszidiaritás kifejezést. d. a maximális védelem elvét. amelybõl 27 környezetvédelmi tárgyú volt. Az Európai Közösség napjainkig több mint 300 környezetvédelmi jogszabályt alkotott. illetve régióinak kiegyensúlyozott fejlesztését. Az Egyesült Királyság például 1992 végén 71 elõírást vitatott. c. a fenntartható fejlõdés elvét. Lényeges kérdés az együttmûködés a globális problémák megoldásában. b. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 85 Utal továbbá a szubszidiaritás* elvére. Például a csomagolóanyagok tagállamonkénti eltérõ szabályozása már ennek az irányzatnak az érvényesülését mutatja. hogy egyes tagállamok enyhébb környezetvédelmi követelményekkel teremtsenek a hazai gazdaság számára jobb versenyfeltételeket. további 4 környezetvédelmi alapelvet emelve azokba: a. b.1. Aktívan támogatja az ENSZ környezetvédelmi szervezetét az UNEP-et és az akcióprogramok – jelenleg az Agenda 21 – megvalósítását.

hogy a nemzetközi egyezmények betartását ellenõrzõ és azok betartatását kikényszerítõ új szervezet jöjjön létre az ENSZ égisze alatt. Az euró* belsõ és külsõ hatásai 2002 után értékelhetõk érdemben. a Trópusi erdõk védelmérõl szóló egyezmény. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA egyezményekkel és az ENSZ környezetvédelmi intézményrendszerével kapcsolatban – több-kevesebb sikerrel – közös álláspontot igyekeznek képviselni. a 130a. Az EU egyik prioritást képezõ „fenntartható fejlõdés” elvének gyakorlati megvalósításának bemutatása. felállították a Fenntartható Fejlõdés Bizottságot (UNCSD). Az egyezmény létrehozott egy Kohéziós Alapot a kevésbé prosperáló tagál- . beleértve a vidéki területeket is. (8) Strukturális és kohéziós politika. Mivel az UNEP-t erre a feladatra alkalmatlannak látták. és a környezetvédelmi világkonferenciák megrendezéséhez a háttérmunkát tekintve jelentõsen hozzájárul. társfinanszírozás és a szubszidiaritás alapelve. A monetáris integráció (gazdasági és monetáris unió) kérdései igen fontosak a tagországok életében. hogy az Európai Közösség által igen erõsen bírált UNEP munkáját segítve a Közösség dolgoz ki – legalábbis részben – nemzetközi környezetvédelmi egyezménytervezeteket. Egyre gyakoribb. amely a „nyilvánosság erejével õrködik” az egyezmények betartása felett. A gazdasági és társadalmi kohézió célja. A monetáris politika azon célok és eszközök összessége. a Biológiai sokféleség védelmérõl szóló egyezmény elõkészítése. továbbá a hátrányos helyzetû régiók elmaradottságát. amelyekkel az EU a forgalomban levõ pénz mennyiségét szabályozza. amelyekre a globális környezetvédelmi célú nemzetközi megállapodások többletkiadásokat rónak. közel 20 évre kiterjedõ statisztikai adatokkal. hogy a gazdaság és a társadalmi kohézió erõsítése az egységes piac és a pénzügyi és gazdasági unió. A Közösség elkötelezte magát a nemzetközi környezetvédelmi akciók és azon országok támogatása mellett. cikkely szerint. A költségvetési politikák keretében legfontosabb alapelvek: a szolidaritás. Az Európai Unióról szóló Maastrichti Egyezmény B. hogy csökkentsék a fejlettségbeli különbségeket a különbözõ régiók között. Ilyen volt például az Éghajlatváltozási keretegyezmény. (7) Pénzügyi politika és monetáris rendszer. A Közösség egyik fontos törekvése volt – a mai napig is az – a riói értekezleten. az EMU* megteremtése mellett a harmadik fõ prioritássá vált. a Küzdelem a sivatagosodás ellen egyezmény. konvergencia kritériumok és intézményi feltételek). cikkelye leszögezte. kohézió.86 III. Címe: Measuring progress towards a more sustainable Europe (Data 1980–99) – Egy fenntarthatóbb Európa felé tartó haladás mérése (1980–99). Az Európai Monetáris Rendszer értékelése kapcsán felmerülnek az egységes valuta bevezetésének kritériumai („optimális valutaövezet”.

a foglalkoztatásról. Tanulmányok készültek a növekedésrõl. egészséges és környezetvédelmi szempontból elfogadható energiaellátás biztosítása a tagországokban.és teherfuvarozás megkönnyítése. A tagállamok közötti kereskedelmet gyakran gátolják a biztonsági rendelkezések álcájába bújtatott szándékos akadályok. a versenyképességrõl. programozás. (10) Kereskedelempolitika. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 87 lamok számára. hogy az olaj a legfontosabb energiaforrás az európai gazdaságokban. (11) Közlekedéspolitika. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja. Szociális Alap. A közös közlekedési pi- . és módosította a Szociális Alapot. nap. A mûködés elvei: koncentráció. a Közösség egészének harmonikus fejlõdése és különösen a különbözõ régiók közötti különbségek mérséklése. Tulajdonképpen a közös piac gondolatából bontakozik ki. Az Unióban felhasznált olaj több mint négyötödét importálni kell Az arány a közeljövõben növekedni fog. Az EU csak nukleáris és vízienergia terén önellátó. A Strukturális Alapok egy átfogó keretrendszeren belül mûködnek. a kevésbé elõnyös helyzetû régiók elmaradottságának leküzdése érdekében. Jelentõsebb eszközök a szén. A Unió hat pénzügyi eszközzel rendelkezik strukturális politikájának megvalósítására: Regionális Fejlesztési Alap. a közlekedés korszerûsítése és biztonsága. Ezek fõleg az adókat érintõ akadályokról szólnak.és geotermikus energia). A személy. a nukleáris technológiai programokban és a fúziós kutatások terén halmozódtak fel. hogy lehetõvé tegyen új formájú beavatkozásokat. Kohéziós Alap és az Európai Beruházási Bank kölcsönei. (9) Energiapolitika terén a fõbb célkitûzések: a biztonságos. az új energiarendszerek kifejlesztése.és nukleáris energiaiparban. olcsó. A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartozásának erõsítése. az egységes energiapiac megalkotása. Halászati Pénzügyi Alap. Újabban a környezetbarát energiaforrások felkutatására helyezik a hangsúlyt (szél-. partnerség és addicionalitás. a környezetbarát közlekedés-megvalósítás szintén fontos elvárás. Megállapították. Jelentõs elõrelépés történt a vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése terén. Lényeges az európai közlekedési folyósok és a transzeurópai hálózatok kialakítása. Jelentõs összegeket költöttek a transzeurópai energiahálózatok finanszírozására. amikor az Északi-tenger olajtartalékai kimerülnek. A földgáz is importfüggõségben van. Az olajbehozatalok kétharmada az OPEC* országokból származik. Fõ célkitûzés a sebezhetõség csökkentése és az alternatív ellátás kifejlesztése. Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része.1. 1995 júniusában az Európai Bizottság megjelentette a belsõ piac kiteljesítésérõl szóló Fehér Könyvét. amely 270 jogalkotási intézkedést tartalmaz.

EU*. Végsõ cél Európa egészét átfogó integrált közlekedési rendszer létrehozása. Új kihívás a fenntartható mobilitás. A felbukkanó válságok menedzselése során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják. (12) Biztonságpolitika. hogy a megoldáshoz elengedhetetlen az eltérõ típusú szervezetek együttmûködése. vagy csak az ún. a fuvarozási láncok kialakítása. Bonyolítja a képet. Ezek a különbségek csaknem cselekvõképtelenné tették az EU-t a boszniai konfliktusban. míg az ENSZ és az EBESZ a kollektív biztonság megteremtése érdekében tevékenykedett. hogy az Unió közös kül. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA ac 7 millió munkahellyel rendelkezik.és biztonságpolitikájának kialakítása vonatkozásában. az optimális logisztika. Az e területeken mutatkozó összehangoltság mellett lényeges nézetkülönbségek mutatkoznak a szervezethez tartozó országok közös kül.88 III. vagy megelégszik regionális hatalomi státusával? Milyen jellegû és mértékû érdekérvényesítõ képességekkel kíván rendelkezni: átfogó katonai kapacitást akar kiépíteni. beleértve a telematikus és biztonsági rendszerek kifejlesztését is. amely együtt járt a volt szocialista országok integrációs szervezeteinek felbomlásával. A NATO és a WEU a hidegháborús elvek szerint a kollektív védelmet szolgálta. az Európai Unió a tagországok gazdasági. Nem alakult ki például konszenzus a szervezet jövõbeni státusa és feladatköre kapcsán: vajon globális érdekeket érvényesíteni kívánó szervezetté alakul. amelyek lehetõvé teszik a biztonság önálló garantálását. olyan képességekkel és felkészültséggel. A kilencvenes évtizedben azonban a nyugati integrációs szervezetek is módosították önként vállalt feladatkörüket: míg a NATO a nemzetközi biztonság garantálását vállalta fel. A legjelentõsebb intézmények – NATO*. különösen ha az erõ alkalmazásáról van szó. s paradox módon ez segítette annak eldöntésében. némileg „zavarba hozta” a porondon maradókat. hogy a konfliktuskezelés melyik elemében vállal majd a jövõben szerepet. EBESZ*. ugyanis egyikõjük sem rendelkezik olyan intézményi háttérrel. kereskedelmi és társadalmi viszonyainak integrálását tekinti legfõbb feladatának. különösen a vasúti/közúti fuvarozást. Az EU támogatja a vegyes közlekedést. puha biztonsági garanciák szavatolója lesz? Komoly eltérések mutatkoznak a nemzetközi politikában való részvétel készsége és képessége között. ET* – nemcsak a tagországaik egy részét tekintve különböznek egymástól.és biztonságpoliti- . Az EUban a fuvarozott áruk közel 70%-a közutakon történik. hiszen mûködésük körülményei gyökeresen megváltoztak. A fejlett Nyugat hidegháborús „gyõzelme”. de tevékenységi körük és a tevékenységük folytatásához szükséges mandátum megszerzését illetõen is. Az európai integrációs szervezetek biztonságpolitikai vetületei.

kereskedelem. õszinte partneri kapcsolat helyettesítheti a NATO belsõ kohéziós erejét. Az intézményi kapcsolódások és szerepek tisztázása összetett. közlekedés. emberi erõforrások. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MEGTESTESÍTÕJE 89 kájával szemben az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI) sikeresnek tûnõ integrálása a NATO katonai struktúrájába körvonalazta a NATO-n belüli munkamegosztás hidegháború utáni gyakorlatát. A „Kék Európa” nevet is viseli. gazdasági. országokat és a közöttük létesített kapcsolatrendszereket a XXI. regionális együttmûködés. mezõgazdaság terén). a korábbi 12 mérföld helyett. Az EU támogatási rendszere – a csatlakozásra váró országok számára – több mindenre kiterjed. Európa azonban ma még inkább egy olyan biztonsági rendszerre vágyik. (14) Támogatási rendszer. nemzetközi szervezeteket. a halászati lelõhelyek fenntartása és védelme. 1970-tõl érvényes EU-rendelet szerint az EU bármely halásza szabad és egyenlõ bebocsátást nyer az EU valamennyi halászati vizére.vagy többoldalú biztonsági és együttmûködési egyezmények sora szabályozná. hogy a külsõ fenyegetés látványos csökkenésével csak egy igazi. a kínálat elérhetõsége. stabil árak. amely magában foglalja a meglévõ és a jövõben létrejövõ politikai. kockázatainak és destabilizációs tényezõinek a kezelésére. a tagállamok közötti elosztása. a felügyelet is fontos kérdés e témakörben. Az EU felségvizein összesen kihalászható mennyiség meghatározása. közmûvek. A több országra kiterjedõ együttmûködés sok PHARE program alapeleme. katonai és más szövetségeket. két. transzeurópai hálózatok. melyben feltüntetik a halászzsákmány összetételét és mennyiségét. lassan haladó folyamat. század kihívásainak. Ez a kapcsolatrendszer kihatna a környezõ kontinensekre és régiókra is. verseny. Valamennyi halászhajónak rendelkeznie kell hajónaplóval. Lényege: a tisztességes életszínvonal biztosítása a halászattal foglalkozók számára.1. új NATO-funkciók – mint például a válságkezelés is – nagy szerepet játszanak. Minden tagállam számára elõírták a flották csökkentését a halfajoktól és a halászati technikáktól függõen. Ezek között említjük az alábbiakat: befektetések elõsegítése. Ez a Program az Európai Parlament . amelyben nemcsak a kollektív védelem.és segélyezési politikák. amelyek állománya már súlyosan veszélyeztetett és 15%-os a lepényhalfélék tekintetében. hanem az egyéb. továbbá országcsoportokat. környezetvédelem. Sok állam jogot formált a 200 mérföldes zónára. Ez az új munkamegosztás azon a felismerésen alapul. A csökkentés 20%-os nagyságrendû a fenékjáró halfajok húzóhálós halászatát illetõen. Ezt a kapcsolatrendszer-hálót a szerzõdõ felek közötti nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeket tartalmazó. gazdasági fejlõdés. a technikai elõírások. (13) Halászati politika.

Területét tekintve Földünk legkisebb és a legtagoltabb kontinense. A gazdasági tér változásai és a régiók versenye 2. amely kettészeli Oroszországot? A Boszporusz–Márvány-tenger képezhet-e határt.és gazdaságföldrajzi áttekintése Európa területe: 10.1. a régiók között húzódó határok által állított akadályok megszüntetése. társadalmi-gazdasági és politikai csoportosulásokhoz csatlakoznak. kontinensünkön több mint 100 nemzet és 300-nál több régió található. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA kezdeményezésére jött létre 1994-ben. Európa társadalom. turizmus. energia. A kontinens neve a föníciai „ereb” szóból ered. – 1999 decemberében kijelölték a határt az ortodox kereszténység és az iszlám „birodalmi és kulturális térség” felé. Európának 2002-ben 44 országa van. és akkor Törökországot hova lehet besorolni? – 1989-et követõen Európában 20 új állam és 14 ezer km-nyi új államhatár jött létre.4 millió km2. A végsõ cél a gazdasági. amely napnyugtát jelent. Európa határaival kapcsolatosan számos geopolitikai kérdés megfogalmazható: – Hol húzzuk meg Európa határait? – A határ elválasztó vagy összekötõ vonal? – Meddig tart Kelet-Európa keleti határa? Az Urálig. A kisállamok nem képesek biztonságukat önállóan garantálni. és az Európai Unió és a társult országok határvidékei közötti együttmûködést támogatja.és Biztonságpolitikájának összefogott intézkedése volt. . Ez a kezdeményezés az európai összefogás politikai és biztonsági szempontjaira helyezi a hangsúlyt. emiatt nagyobb közösségekhez. és az Európai Unió Közös Kül. Az 1995 márciusi párizsi konferencián – melyen részt vettek az EBESZ* tagországai – elfogadták a Stabilitási Paktumot. E paktum lényege a jószomszédi viszony elõsegítése. szociális és kulturális fejlõdés útjában álló. Európa régiói. távközlés.90 III. A projektek középpontjában álló témák: infrastruktúra. 2. – Az Urálig tartó Európát 730 millióan lakják. üzleti együttmûködés.

Egyöntetûen megállapítható. hogy Európa. az európai térség egy hosszú idõ alatt kialakult kulturális és politikai tér. Az objektív természet. Európa lakossága: 730 millió fõ (1/3-a szláv nyelvcsaládhoz tartozik. Európa egészét tekintve ma mintegy háromszáz területi egység található nagyon különbözõ önállósági fokon. Európa átlagos népsûrûsége: 75 fõ/km2 (Hollandia: 365 fõ/km2 Izland 2 fõ/km2). melyeket az EU regionális politikája szervez és fejleszt. a gyakori határváltozások alakítják azt a tagoltságot. A táji sokszínûség. ahol a legtöbb országban sajátos térségeket lehet elkülöníteni a települési és az országos szint között. ahol „régiókról” a leginkább beszélhetünk. Európa tíz legnagyobb. A XV–XX. hogy az állam és az etnikum kettõs szervezõdése ellentmondásokhoz vezethet (Jugoszlávia). ahol az etnikai közösségek száma 892 volt). a kisebbségek száma 184 (érdekes. mint 50%-a). 1/4-e újlatin. Európa országai nevüket általában a területükön élõ népektõl kapták. a határok légiesítésével. Van arra is példa. EURÓPA RÉGIÓI 91 Nagyjából körvonalazódik az a megállapítás. átjárhatóságával.és társadalomföldrajzi tagoltság számos országban az államberendezkedés föderális (szövetségi) formájában. melynek folyamatai meghatározóak a világgazdaság szempontjából is. abban a zónában. a keleti ortodox kereszténység és az iszlám – földrajzi metszéspontjában helyezkedik el (Huntington 1993). 3%-a finnugor (1990-ben 178 állam volt Földünkön. hogy Európa számos régióból áll. hogy a világ 49 országában a „névadó etnikum” a lakosság kevesebb. Nyelv kérdése: nincs euro nyelv.2. Táji szempontból tagolt kontinens. melyek nyersanyagtermelõk és fogyasztópiacok szerepét töltötték be. 1/3-a germán. a gazdasági együttmûködés fokozásával. A világ és Európa több államán belül több nyelvet beszélõ (és több kultúrát képviselõ) csoportok élnek együtt. A kisebbségi kérdés biztonságpolitikai kérdés. méretekkel. Etnikai* szempontból homogén európai országok: Portugália és Izland. de Európa 36 országában – a nyugateurópai törpe államokat nem számítva – 70 nyelvet beszélnek. Jellemzõ az erõs piacgazdaság. A határok légiesítésével az európai eszme kezdi átlépni az öreg kontinens határait. a bonyolult történeti fejlõdési utak. Mindez kiegészülhet a jó szomszédsággal. erõs gyarmatbirodalommal. az etnikai-kulturális heterogenitás. századig a világ ura volt. Európa három különbözõ kultúra és civilizáció – a nyugati kereszténység. Ennek az európai mozaiknak részleteire most nem térhetünk ki. illetve a regionális autonómiákban intézményi megerõsítést is kap. fejlettséggel és intézményesültséggel az országos szintek alatt. európai többségû tulajdonú . A legsûrûbben lakott földrész.

„ütközõ zóna”). Függése a világgazdasági folyamatoktól a XXI. E toplista tagjai a korszerû gazdasági húzóágazatokat kötik le. szoros együttmûködést épít ki a tagországokkal és a csatlakozni kívánó országokkal. Philips. Gazdasági. közép. vagyis a páneurópa. és fõleg fogyasztási termékeket állítanak elõ (autó. Ukrajna–Fehéroroszország–Oroszország. – jelentõs demográfiai tényezõ. Balkán. A II. számos nemzetiséggel (a „sokszínûség” elõnyei). BASF. – jelentõs vetélytárs: az AEÁ és Japán irányában (pólusképzõ szerepe nyilvánvaló). Bayer. vegyipari termékek). Közép Európa („köztes”. esetleges. a Duna-völgy. a Baltikum. elektronika. Volkswagen. Kultúrák gyûjtõje: puritán. a felzárkózás zálogaként legtöbben a modernizációt jelölik meg. világháború után az európai országok határait a vesztes pozíciók alapján húzták meg. Észak-Európa 2. Visegrádi Hármak-Négyek térsége. élelmiszer. Nyugat-Európa 4. a teljes. a Kárpátmedence. . Európa ma. Kelet-Európa 5. újabban pedig bizonyos térségek felértékelõdésérõl beszél. és erõs gazdasági erõvel rendelkezik: a világtermelés 30%-ával részesedik. Földrajzilag elkülöníthetõ nagyrégiók: 1. Európa a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje: világkereskedelmi részesedése 46%. itt él a Föld népességének 12%-a. az Európai Unió és a csatlakozó országok integrációja elõrehaladott. Siemens. Nestlé. Kelet-Közép-Európa lehatárolása ma is nehézkes. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA mamutvállalata: Daimler-Benz. Újabb alternatívák: a homogenizálódás vagy változatos értékrendû Európa-kép.és kelet európai kultúra. különösen erõs és egyre szorosabb az AEÁ fejlõdésétõl való függés. Fiat. egységes Európa gondolata fennmaradt. Nemzetiségi alapon: sok a nemzetállam. Európa strukturálisan összetett és megosztott centrum és periféria alapon. Hoechst. – a világgazdaság szerves része. mediterrán.92 III. Azóta az integrációs törekvések felerõsödtek. a nemzetállamok lehetõségei különbözõek. többnyire az EU-tagállamok (EU–15-ök) tekintetében: – egységesülõ kontinens. aki „sorban állás”-ról. Dél-Európa 3. Az informális Európa nagytérségi szervezõdései: Adria-Alpok térsége. század elsõ évtizedében tovább erõsödik. Unilever. – az „Egyesült Európai Államok” eszméje ma is él. – országainak gazdasági és politikai együttmûködését valósította meg. politikai. A világtermelés 36%-át adja. Van. katonai szempontok szerint számos átmeneti fejlõdési szakasz különböztethetõ meg. egységes belsõ piaca van.

Összefogó szervezetük az Európai Határmenti Régiók Szövetsége (AERB). A kelet-közép-európai régiók keretében ismeretesek az Adria-Alpok. hogy összehangolják tevékenységeiket a határ menti térségek eredményesebb fejlesztése érdekében. Bulgária. a németországi Rheinében. mely két vagy több ország adott területét foglalja magába. melynek tagjai: Albánia. az Orosz Föderáció. változós szervezeti struktúrákkal mûködõ Európa. EURÓPA RÉGIÓI 93 Azt jósolják. gazdasági. szintén a csatlakozást támogatja. hogy Európa a tartós átmenet szakaszában marad 2020ig. Az Európai Határmenti Régiók Szövetségének ezzel a taglétszáma 56-ra emelkedett. Számos jel arra utal. évfordulóján üdvözölte a teljes jogú tagságot elnyert Kárpátok Eurorégiót. Tulajdonképpen erre az idõpontra megvalósulhat a tudástársadalom kiépülése az egyesült Európában. A centrum (mag) és periféria alternatíva ezáltal új értelmezést nyer. mint a politikai stabilitás és a gazdasági kapcsolatok elõmozdításának eszköze. szociális. a Kárpátok és a Balkán együttmûködések. Mégis az európai civilizáció válsághelyzetben van. társadalmi trendek. Az Eurorégió tehát egy behatárolt földrajzi területet jelöl. A kistérségi szervezõdések szerepe szintén felértékelõdik. pénzügyi. amikor egy olyan területet akarnak megjelölni. illetve helyi kormányzataik között. ahol a kölcsönös interregionális vagy határokat áthidaló gazdasági. illetve más jellegû együttmûködések léteznek két. Kérdés: mit kap Európa tõlünk. fennállásának 25. A globális trendek is hatnak. Moldávia. amelyek megállapodtak abban.2. vagy több állam.2. melyek fõ hatóereje az Európai Unió (EU) és a NATO. 2. Európa régiói Az eurorégiók rendkívül nagy szerepet játszottak Nyugat-Európa egységesülési folyamatában. amely 1996-ban. Ilyen szervezet a Fekete-tengeri Gazdasági Együttmûködés. és mit kapunk mi tõle? Mit jelent majd a „nagy egység”? Milyen lesz a trendváltozás? Hogyan védi ki a civilizációs válságjeleket? A szabályozók is sokfélék: globális ökológiai. Örményország és Azerbajdzsán. Görögország. etnikai tér és a regionális identitás tere. hogy 2020–2030 körül Európa a régiók Európája lesz. Viszont új modellként jelentkezik a rugalmasan. nagytérségi szervezõdések. kulturális. Románia. . Törökország. Grúzia. Az Eurorégió nevet akkor használják. A nemzetállami keret fokozatos átalakuláson megy át. A régiók közötti együttmûködés. amely ma is sajátos politikai. Ukrajna.

elõsegítendõ az EU-konform gazdaság fokozatos létrehozását a Köztes-Európában. népsûrûsége 104. A CREDO-program ugyancsak a határ menti megyék fejlesztését szolgálja. Romániának is tulajdonképpen egy alapos és megvalósítható nemzeti regionális fejlesztési programot kell kidolgoznia ahhoz. Létrehozását az Északkeleti-Kárpátok szomszédos.8 fõ/km2. Hunyad Krassó-Szörény és Temes megye). Igaz. A Kárpátok Eurorégió. lakossága 11 074 000 fõ. hogy megfelelõ szervezeti keretet biztosítson a tagoknak a határokon átnyúló együttmûködések koordinálására. a versenyképesség növelése. hogy Románia részt vegyen egy eurorégiós csoportosulásban. a KGST-bõl egybõl az Európai Unióba nem lehet belépni. Békés. Magyarország (Bács-Kiskun. A Duna–Maros–Tisza Eurórégió. február 14-én alakult meg Lengyelország. 1996 augusztusában a Kárpátok Eurorégió területe 105 639 km2 volt. A paradigmaváltás tehát elodázhatatlan. a jószomszédi kapcsolatok kialakításához. A periféria-helyzet nem lehet elõny. a jogharmonizáció és a modernizációs stratégiák kidolgozása). Ez is egyfajta integráció. Bihar (Nagyvárad). A Kárpátok Eurorégió területe 1998-ban 132 000 km2 (nagyobb mint Görögország). hogy növekedjék országunk hitele e kérdéskörben. Szatmár (Szatmárnémeti). valamint hozzájáruljon egy gyorsabb regionális és gazdasági fejlõdéshez. Itt elõtérbe kerül a tõkeintenzív termelés stratégiája. 1997-ben a Kárpátok Eurorégió az alábbi romániai megyékkel egészült ki: Máramaros (Nagybánya). hogy az elsõ tisztán keletközép-európai eurorégiós kezdeményezés. Szilágy (Zilah) és Botoºani (Botoºani). határ menti régiók több éves – többnyire kétoldalú – határ menti kapcsolatai elõzték meg. A Kárpátok Eurorégió 1993. A gazdasági felkészülést egy hosszabb idõszak elõzi meg (lépései: az agrárpiac kiépítése. Szlovákia Magyarország és Ukrajna részvételével.94 III. Tagjai: Jugoszlávia (Vajdaság Autonóm Tartomány). Az Euro-érettség elérése kemény munkát és erõs gazdaságot igényel. lakossága 14 millió fõ. Csongrád és Jász-NagykunSzolnok megyével). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A Visegrádi Csoport analógiájára felmerült annak szükségessége. a zöldmezõs beruházások és a technológiai parkok kialakítása. melynek célja. A határon átnyúló európai kooperációs program (crossborder cooperation) a román–magyar határ melletti négy megyében a kormány 5 millió ECU-nek megfelelõ programokat indított be. szögezik le a felek. Románia (Arad. Az alábbiakban vizsgáljuk meg térségünkben a fontosabb eurorégiókat. a Duna–Maros–Tisza Eurorégó társadalmigazdasági és euro-integrációs jelentõségét feltétlen ki kell emelni. A Duna–Maros–Tisza Eurorégió Regionális Együttmû- . A regionális együttmûködés létérdek. A Kárpátok Eurorégió legfõbb érdeme az.

Románia. illetve azok együttmûködését. valamint az egyes régiókra és programokra vonatkozó mintákkal és a magyar vidékfejlesztési politikával. Ukrajna. mûvelõdési. Görögország. az oktatás. hogy erõsítse a gazdasági és társadalmi összetartást. a tudomány és a sport területén. a hátrányos helyzetû térségek lemaradását. Ilyen szervezet a Fekete-tengeri Gazdasági Együttmûködés. Magyarországnak – az EU-ba történõ belépése esetén – vélhetõen valamennyi régiója a támogatott területekhez sorolódik. lakossága közel 6 millió. . amelyek az 1988-as reform óta rendkívül jelentõs regionális célokat követnek. a minõségbiztosítási rendszerek információihoz lehet hozzájutni. november 21-én volt Szegeden. Az EU költségvetésének közel egyharmadát kitevõ Strukturális Alapok összegének 70%-a a vidékfejlesztés célját szolgálja. a Magyar Dél-alföldi Régió és a Szerbiai Északi Régió regionális együttmûködésük keretében erõfeszítéseket tesznek az infrastruktúra fejlesztésére. a vidék fejlesztését.2. Moldávia. turisztikai együttmûködésére. Így e tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az EU vidékfejlesztési politikájával. ahol naprakész gazdasági adatokhoz. A Romániai Nyugati Régió. fo lyosó nyomvonala Budapest–Szeged–Arad–Déva–Nagyszeben–Bukarest vonalán épülne ki 2010-ig egészen Konstancáig. Bulgária. EURÓPA RÉGIÓI 95 ködés alapító jegyzõkönyvének aláírása 1997. Az európai közúti IV. A régiók közötti együttmûködés mint a politikai stabilitás és a gazdasági kapcsolatok elõmozdításának eszköze szintén a csatlakozást támogatja. azaz a legnagyobb támogatást a vidékfejlesztés fogja kapni. és csökkentse a régiók fejlettségi szintjében megnyilvánuló különbségeket. A támogatást célzó közösségi eszközök közé tartoznak a Strukturális Alapok. A térség gazdasági kamarái PHARE-támogatással közép-európai információs központot létesítettek. Törökország. a támogatás feltételrendszerével. Az Eurorégió területe 77 243 km2. Örményország és Azerbajdzsán. a mûvelõdés. mely a korszerû európai folyamatok kereteibe való integráció felé vezet. Az EU egyik alapvetõ célja. A DMT regionális együttmûködés célja.és keleteurópai országok határ menti együttmûködését. a határ menti régiók gazdasági. melynek tagjai: Albánia. Az Európai Unió a PHARE-programon keresztül támogatja a közép. az érvényes jogszabályok szövegéhez. az Orosz Föderáció. Grúzia. hogy fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat a gazdaság.

Az Európai Unió céljai elérése érdekében közös politikát folytat a mezõgazdaság. a természeti táji adottságok és a gazdaság öszszefüggéseire. a tõke és a szolgáltatások korlátozások nélküli. Az alábbiakban az társulási folyamat idõrendiségének megfelelõen röviden áttekintjük az egyes EU tagországok gazdaságföldrajzának fõbb jellemzõit és folyamatait. a gazdasági élet fõbb jellemzõire. milyen mértékben képes kibontakoztatni az egyénekben rejlõ erõket. kutatás. Elõbb az alapító tagok (Hatok). vám. szállítás. pénzügyi és szociális integráció további szélesítésére. ipar. majd a csatlakozásra váró 12 ország gazdasági földrajzával foglalkozunk. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA 3.és gazdaságföldrajzára térünk ki. szabad mozgása vált lehetõvé. energia. a biztonság. a Tizenkettek és végül a Tizenötök országainak gazdaságföldrajzi jellemzõit néhány szempont szerint vizsgáljuk. Az Európai Unió 15 tagországának 370 millió lakosával a világ egyik legjelentõsebb gazdasági csoportját képezi. A gazdaságföldrajzi alapadatok feldolgozásánál a Probáld Ferenc szerkesztésében megjelent Európa regionális földrajza (2000) címû könyvet használtuk fel.” Eric Hoffer Az alábbiakban a Tizenötök országainak rövid gazdaságföldrajzi képét mutatjuk be az EU kialakulásának idõrendjében. és a közös piac létrehozása mellett számos területen közös politika kialakítását is jelentette. a Tízek. helyi és szociális ügyek. beleértve a turizmust is. Az Unió egységes piacán a személyek. . A regionális földrajzi leírás kapcsán kitérünk a fõbb országjellemzõkre. környezetvédelem. majd a Kilencek. halászat. regionális fejlesztés. külügy és az igazságügy területén. A statisztikai adatok java részét az Anuarul statistic al României 2000 évkönyvbõl és más forrásokból vettük át. Az Európai Uniót létrehozó Maastricht-i Szerzõdés (Dél-Hollandia. áruk.96 III. 1993) keretet teremtett a gazdasági. Az Európai Unió országainak (Tizenötök) gazdaságföldrajza „Egy ország teljesítõképességét végsõ soron az határozza meg. kereskedelem. pénzügyek. Az alapító tagokhoz való csatlakozás idõrendi sorrendjében elõször a „Hatok” politikai.

március 18. illetve kormányfõk találkozója Hágában. július 22-én Szabadkereskedelmi megállapodásokat írnak alá az EFTA azon államaival. december 9–10-én Párizsban az állam-. elfogadják az EMU (Economic and Monetary Union/Gazdasági és Pénzügyi Unió) új ütemtervét. Izland. július 1-jén létrejön a vámunió. A hat ország (Hatok) ma is meghatározó eleme az Európai Unió mûködésének. illetve kormányfõi megállapodnak az EK Európai Unióvá alakításáról. Eldöntik. Németország. december 1–2-án az állam-. hogy tárgyalásokat kezdenek Dániával. a Német Szövetségi Köztársaság. 1957. Franciaország. január 1-jétõl kezdve az EGK-államok nemzeti vámjainak elsõ részleges összehangolása történik meg. 1972. 1974. 1975. 1970.és Acélközösséget megalapító szerzõdést (Párizsi Szerzõdés). január 1-jén hatályba lépnek a Római Szerzõdések. május 27-én ugyancsak a Hatok aláírják az Európai Védelmi Közösséget (EVK/European Defence Community – EDC) létrehozó szerzõdést. az EK bõvítését. amelyek nem kérték felvételüket az EK-ba (Ausztria. 1958. majd aláírják a három Európai Közösség (ESZAK. Norvégiával és az Egyesült Királysággal.és kormányfõk tanácsa) létrehozásáról. június 1–2-án a Hatok Messinában ülésezõ külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztésérõl. Portugália. Svédország és Svájc). október 19–20-án a Közösség állam-. amelynek célja. és életbe lépnek a közös külsõ vámtarifák.én életbe lép az ESZAK-szerzõdés. 1969. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap .3. hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését. 1961. július 25. Megállapodnak a gazdasági és monetáris unió (EMU) 1980-ig történõ bevezetésében. 1952. Olaszország. illetve kormányfõk döntenek az Európai Tanács (állam. a Benelux-államok (Belgium. 1952. EGK. 1955. Hollandia és Luxemburg) és Olaszország gazdasági földrajzi jellemzõit vesszük szemügyre. Euratom) végrehajtó szerveit egyesítõ szerzõdést (Merger Treaty). A Hatok együttmûködésének rövid története évszámokban: 1951. október 8-án benyújtják az EMU-ról (Economic and Monetary Union) szóló Werner-tervet a Tanácsnak és a Bizottságnak. 1968. április 18-án Belgium. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 97 A Hatok Az alábbiakban Franciaország. március 25-én a Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK/European Economic Community – EEC) és az Euratomot létrehozó Szerzõdéseket (Római Szerzõdések/Treaty establishing the European Communities). az integrációs folyamat fokozását. Írországgal. Luxemburg és Hollandia („a Hatok”) aláírják az Európai Szén. 1972. és megállapodnak a rendszeres találkozókról.

hogy Németországot be kell vonni egy olyan integrációba amely megakadályozza. Franciaországról elsõként legtöbbünknek Párizs. május 9-én Jean Monnet inspirálta beszédében Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tesz. természeti erõforrások. s ezzel a területnagysággal világviszonylatban a közepes méretû országok közé sorolható. 1954. 1. a turizmus és a jó borok országa. belterjes. EU intézménytörténeti elõzmények. június 17–19-én az Európai Tanács ülésén Stuttgartban aláírják az Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozatot.és Acélközösséget létrehozó szerzõdést Párizsban. Európa magterületén fekszik. Területe 551 500 km2. 1951. 1952-ben motivációs tényezõként merült fel az. a zord szikláktól a hófödte hegycsúcsokon át a homokos tengerpartokig. a módosított Brüsszeli Szerzõdésrõl szóló megállapodásokat írnak alá Párizsban és létrejön a Nyugat-európai Unió. Nem véletlen. Franciaország a francia–német megbékélés jegyében lett az Európai gazdasági Közösség tagja. agrárterményeibõl jelentõs exportot valósít meg). fejlett nyugat-európai ország. Franciaország ma az Európai Unió legnagyobb országa. Elhelyezkedésénél fogva kitûnõ összekötõ kapocs az Újvilág és Európa keleti részei között. Párizs a fény városa (noha éjszaka 11-órától a fõvilágítást kikapcsolják). A csúcstechnológiai iparágak* hazája. sokszínû természeti adottságokkal rendelkezõ. Az ország azonban még számos érdekességet tartogat. 96 megyé- . 1992. Általános földrajzi leírás. 1983. hogy minden évben Franciaországba érkezik a legtöbb turista a világon.05%-a az Unió szerzõdésének ratifikálása mellett szavaz. Franciaország a frankok földje. kontinesünk egyik vezetõ állama és mezõgazdasági nagyhatalma (amely sokszínû és specializált. április 18-án a Hatok aláírják az Európai Szén. hogy az NSZK még egyszer uralja Európát. Tulajdonképpen az Európai Szén. szeptember 20-i népszavazáson a franciák 51. A divatvilág fõvárosa. a Német Szövetségi Köztársaság és bármely más hozzájuk csatlakozni kívánó európai ország szén és acél erõforrásaikat közösen kezeljék. Országjellemzõk: kedvezõ geopolitikai helyzetû.98 III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA (European Regional Development Fund ERDF) létrehozása. hogy Franciaország. 1950. október 20–23-án a londoni konferenciát követõen. a fény városa jut eszünkbe. Franciaország Az EU (EK)-tagság történetébõl. Területe közigazgatásilag 22 régióra (région).és Acélközösség (ESZAK/European Coal and Steel Community – ECSC) megalapításáról volt szó.

fennsíkok uralják. DOM). melynek természeti erõforrásait kiaknázhatja. majd igyekezett helyreállítani európai . Az országhoz négy tengerentúli megye (ún. táji adottságok. 3828 járásra. La Manche-csatorna. Pireneusok. a Szajna (770 km). Folyói közül a Loire (1010 km). Fejlõdési erõforrások.és Futuna-szigetek. világháború után visszaszerezte a németektõl Elzász-Lotharingiát. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 99 re (département). ezen belül 36 551 községre oszlik. illetve kereskedelem tranzitországa. században a germánok szállták meg. Így az AEÁ és Nagy-Britannia után Franciaország rendelkezik a legnagyobb kiterjedésû – kb. Vogézek. sz. A legmagasabb hegycsúcs a közismert Mont Blanc (4807 m). Természeti viszonyok. 327 kerületre. a Garonne (650 km) és a Rhône (522 km) jelentõs áru. valamint Wallis. Bretagne) mellett hegyvidék: Alpok. 1789-ben kitört a polgári forradalom. Napóleon császársága vette kezdetét és az 1870–71-es francia–porosz háborúig tartott. Mintegy 5500 km hosszúságú tengerpartján számos kitûnõ infrastruktúrájú kikötõ található. Északon az Ardennek. félszárazföldi. I. kikiáltják az elsõ független köztársaságot. Az 5. majd 760-tól 843-ig a Frank Birodalom része. A délkeleti országrész nagyobbik hányadára az egyenetlen terepviszonyok jellemzõek. A dombságok (Normandia. Francia-középhegység. 48-ban a rómaiak létrehozták Gallia provinciát. Az I. Az ország fele folyóvölgyekkel. Francia Polinézia. délnyugaton a Pireneusok csúcsai magasodnak.és személyszállító forgalmat bonyolítanak le. Földközi-tenger) rendelkezik. Atlanti-óceán. Az ország négy tengeri kijárattal (Északi-tenger. keleten az Alpok. Martinique. valamint a Párizsi-medencében síkságok. e. végére a feudális rendszer teljesen összeomlott. 843 után a felbomlott birodalom nyugati felébõl alakult ki Franciaország. TOM). 1804–15 között Napóleon uralma alatt élt. széles medencékkel tagolt síkvidék. 10 millió négyzetkilométeres gazdasági zónával. Domborzata igen változatos: a délnyugati és kisebb mértékben az északnyugati részen.3. Külpolitikájában az 1830-as évektõl sikereket könyvelhetett el a gyarmatosítás terén. ill. Négy nagyobb klimatikus áramlat befolyásolja idõjárását: az óceáni. majd megszületett a Harmadik Köztársaság. A XVIII. Modern infrastruktúrája révén emellett az észak–déli és kelet–nyugati gazdasági kapcsolatépítés. Guadeloupe. Francia-Guyana és Réunion tartozik és ugyancsak négy tengerentúli terület (ún. 1848-ban kikiáltották a Második Köztársaságot. mediterrán és hegyvidéki éghajlat. 1852-ben III. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. A kelta eredetû gallok nem tudtak ellenállni a római hódításoknak. Új-Kaledónia. Déli és Antarktiszi Francia Területek. Hosszú évszázadokon át európai nagyhatalomként tündökölt.

A 200 000 fõnél népesebb agglomerációkban* összesen 20 milliónyian tömörülnek (Párizs. majd korzikai 2%. Fõvárosa Párizs (Paris). A II. valamint egyes ipari nyersanyagok (kaolin. elzászi 2% breton 1%. Lille 959 000 lakos. Sûrûn lakott területek a Párizsi-medence (Île de Françe). Marseille 1 231 000. mohamedán 5%. Kiterjedt alvóváros* elõgyûrûvel rendelkezik. kén. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Toulouse). valamint a nagy folyók (Szajna. korzikai és okszitán. Településállománya 36 000 települést számlál. flamand. De Gaulle francia elnök idején az új alkotmány elfogadásával megalakult az Ötödik Köztársaság. kálisó) ugyan megfelelõ mennyiségben bányászhatók. Párizs egyben Európa „titkos fõvárosa” is. nikkel nem fedezi a belsõ szükségletet. illetve azok vonzáskörzeteiben. majd 1944 õszén felszabadult. baszk. az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja. Rhône) völgyei és a tengerpartok. elõvárosaival együtt 9 319 000 fõ lakja. külföldi 6. azonban a kitermelhetõ vasérc. Marseille. a mezõgazdaságban pedig 4%-a dolgozik. ebbõl 32 000 falu. Vallás: római katolikus 76%. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA hegemón helyzetét. az amerikai haderõ európai jelenléte megakadályozhat egy újabb fegyveres konfliktust. Nord-Pas-de-Calais és a Rhône–Alpes régiók. Rajna. 1949-ben mint a NATO alapítója úgy vélték. és ezek 60%-ának a lakossága nem haladja meg az 500 fõt.4% (algériai.100 III. a franciák száma 60 millióra emelkedik. egyéb 18%. Az építõipar számára nélkülözhetetlen anyagok (kõzúzalék. majd a régiók. Az 1946–1958 közötti Negyedik Köztársaság újból nagyhatalmi státushoz jutott. Hivatalos nyelv a francia. Népsûrûsége 108 fõ/km2. az iparban 25%-a. portugál. 1966-ban kilépett a NATO-ból. 1964-ben az országot 22 tervezési régióra osztották. protestáns 1%. Európában a negyedik helyet foglalja el. Németországhoz és az Egyesült Királysághoz viszonyítva alacsony. elzászi. Amenynyiben ehhez hozzászámítjuk a tengerentúli területek (DOM-TOM) lakosait. amellyel a világon – népességszám szempontjából – a huszadik. Nagy . breton. talkumpor. marokkói. Bordeaux. spanyol). megyék önálló hatáskörhöz jutottak. homok. A gazdasági élet fõ vonásai Franciaország ásványi anyagokban és energiaforrásokban relatíve szegény. katalán. Foglalkozás: a szolgáltatásokban az aktív lakosság 71%-a. világháborúban 1940–44 között teljes német megszállás alá került. Népessége 59 100 000 fõ. bauxit. katalán. flamand. regionálisan a baszk. mészkõ). Jelenleg a francia lakosság háromnegyede él városokban. A legnagyobb városok: Lyon 1 262 000. só. A többségi nemzetet a franciák alkotják 89%.

melyben szinte versengett Angliával. az inflációs ráta 0. annak ellenére. a luxuscikkek (parfümök. festék). MICHELIN (gumiipar). mind EU. ahol sokáig a textilipar jelentette az ipari termelést. ûrtechnika. így erre is igaz. de az integrációs és európai hivatalok életben tartják. mind világviszonylatban. Napjainkban. élénk a belsõ kereslet. ALCATEL (telekommunikáció). a háztartások (átlagos) jövedelme 17 690 USD volt (1995). Ipar. a tõkekihelyezéssel függ össze. sõt megszépítették. GDF (gáz). Az infláció 2000-ben 2. Lotaringiában haldoklik az ércbányászat és a kohászat. precíziós gépgyártás. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 101 gondot fordít az alternatív energiaforrások* felkutatására.2 %. Az egy fõre esõ GDP értéke 26 270 USD (1997). Meghatározó nagyváros Lille. TOTAL (olaj. energetika. újabban pedig a kõolaj-finomítás telepedett ide. A hagyományos textilipar és a szénbányászat ma már halódik. AUCHAN (áruház). A kedvezõ körülmények között meg kell említeni az adócsökkentések serkentõ hatását és a gyengélkedõ euró miatti exportnövekedést. majd az ipari forradalom megteremtette a szénbányászatot. Lotharingia és Elzász sokat vitatott hovatartozásának oka az itt bányászott vasérc. hadipar. Termelési értéke alapján a világmezõnyben az ötödik helyet foglalja el. A francia gazdaság néhány jellegzetessége az integráció szemszögébõl.2 %-kal nõtt. 2000-ben Franciaország jó gazdasági évet zárt. A GDP 3. rakétatechnika. VIVENDI (víz. Elzászban a nehézipar ugyancsak képtelen a megújulásra.4 %-kal növekedett. SANOFI (gyógyszer). Ipari fejlõdésének lelassulása a monopolkapitalizmus gyermekbetegségével. Az északi iparvidék egyike a régi iparvidékeknek. csökken a munkanélküliség. kulcsfontosságú iparágai a villamos ipar és a vegyipar hatalmas tõkét vonzott.8% (1998).3. A nagy kiterjedésû ipari régiókra. Az export értékének 80%-át adja. A háború utáni rendezés Franciaországnak juttatta a tartományokat. Jelentõsebb befektetõi cégek: EDF (villamos energia). SERVIER (gyógyszer). számítástechnika. hogy policentrikus. divatáruk. hogy a magas olajárak kedvezõtlen hatást gyakoroltak.7% (1998). italok) mellet nagy . a vaskohászatot. a munkanélküliségi ráta 11. gépgyártást.2% (1998). vegyipar. A francia termékek exportja 2000-ben 12. Két vonalon fejlõdött a hagyományos ipar. A franciák életszínvonala kiemelkedõ. ERIDENIABEGHIN-SAY (cukor). különösen a napenergia hasznosítása terén ért el eredményeket. Franciaországban az ipar nagyipari keretek között alakult ki. Franciaország a kulcsiparágakat fejlesztette: elektronika. telekommunikáció). Más adatok: az évi gazdasági növekedés: 3.

Toulouse. Citroen. Vegyipari központjai: Párizs. Fõbb központok: Párizs. A gyapjúipar központja Lille. Fejlett viszont az atomenergia termelése és a vízi energián alapuló áramtermelés. Mulhouse-Épinal térségben. St. s ezzel a világ élvonalában áll. Kõszénbányászata visszaesett. Rennes. Dunquerque. a ruhaipar központjai Párizs. Kohászat. szõlõ. Az alumínium-feldolgozás (Les Baux területén termelik a bauxitot) is lehanyatlott. Hazai autógyártó nagyvállalatai: Peugeot. Évente 2. Le Creusot. a selyemipar központja pedig Lyon–Saint Étienne körzetében jelentõsebb. A francia mezõgazdaság – a rendkívül kedvezõ klimatikus viszonyoknak és a nagy kiterjedésû termékeny földterületeknek köszönhetõen – Európában a legfejlettebbek közé tartozik.3 millió személygépkocsit. Textiliparon belül a pamutipar Lille–Tourcoing–Roubaix háromszögben. Le Mans. Jelentõsek a Rhône völgyébe. Központok: Longwy. és 500 000 haszonjármûvet gyártanak. atomerõmû-berendezések. Marseille. Bordeaux. Nancy. Lyon. Párizs. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA hangsúlyt fektetett a csúcstechnológiát igénylõ tudásintenzív iparokra (repülõgépek. Gabonatermelésbõl ötödik a világranglistán (62 millió tonna). kert. Reims. Marseille. Ugyancsak a legnagyobb összefüggõ erdõséggel büszkélkedhet. Normandiában épült. Lille. Le Havre. Étienne városban különleges acélt állítanak elõ. hogy az elmúlt 50 év alatt az erdõkkel borított területek nagysága – csökkenés helyett – 35%-kal növekedett. a többi gyümölcsös. és importfüggõsége erõsödik. Fos (Marseille). Mulhouse. Dunquerque. Árapály erõmûve is van a Rance-folyó torkolatában. kõolaj-kitermelése jelentéktelen. az Alpok elõterébe telepített atomerõmûvek is. A lotharingiai minettevasérc bányászata gyakorlatilag megszûnt. kukorica a Garon- . Gumiipari központ Clermont-Ferrand. fegyverek. Széttelepült a repülõgépgyártás is: Párizs. La Rochelle. Az ûr. Lille. Rouen. Lyon. amely eléri a 15 millió hektárt. Toulouse. Az autógyártás dinamikusan fejlõdik. a mûanyagtermelés központjai pedig Marseille. Nayonne. Nem elhanyagolható körülmény. 35% rét és legelõ. Limoges. Blainville. Lyon. gyógyszerek). 30. megmûvelhetõ vetésterülete – amely az ország területének 55%-a! – a legnagyobb Európában. radarberendezések. Hajógyártás: Le Havre. Strasbourg. elektronikai berendezések. újabban külföldrõl hoz be vasércet. Legkorszerûbb nukleáris hulladékfeldolgozó-telepe La Hague területén. rakétatechnika.és haditechnika szintén fejlõdött. Az ország területének 55%-a szántó.102 III.és cukoripar a Párizsi-medencében és északon fejlettebb. Metz. Saint Nazaire. Lille. Renault. A divatvilág központja Párizs. Le Havre.4 millió hektáros. Bordeaux. Bordeaux. Az élelmiszeriparon belül a malom.

A TGV (Train a grande Vitesse) fõ vonala már 1981-ben kiépült Lyonig. Lyon. A szénbányászat (igaz nemcsak a csökkenõ készletek miatt) fokozatosan visszaszorul. Saint Étienne. Lille.3 millió fõ.4 Mrd m3/év).5 milliárd utas-kilométer).3. A világkereskedelemben az AEÁ. földgáz: 2. Németország és Japán mögött a 4. Infrastrukturális ellátottság terén: 1995-ben 32. A szolgáltatások a legdinamikusabb szektor Franciaországban. A belvízi hajózás számára 8533 km-es hasznos vízi út áll rendelkezésre. Franciaország élen jár a technológiai parkok és technopoliszok építésében: Metz. Bordeau. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 103 ne-medencében. mangánból és ólomból. Állattenyésztés: a szarvasmarha-. a Minitel-ek (telefonos információs rendszerek) száma 6. Csak a két párizsi repülõtéren 1995-ben 55 millió utas fordult meg. Nacy. Fajborok: fehérbor. Toulouse.4 millió telefonvonal. Meylant. Cognac és Armagnac vidékén. Le Mans-ig futók vagy a Párizs–Lille–Calais (La Manche alagút). melybõl autópálya 7396 km.3 millió bruttóregiszter-tonna* összkapacitással. Párizsi-medencében. Rennes. A vasúti személyszállítás terén Franciaország az elsõ helyet foglalja el Európában (összesen 32 000 km hosszú vasúthálózat. a mediterráni tengerpart közelében termesztenek. Vasúti közlekedése világviszonylatban az élen jár. Az áruszállítás 63%-a közúton bonyolódik. Pezsgõkészítés: Champagne.9 Mt/év.5 millió. Csemegeszõlõt délen (Languedoc). és juhtenyésztés európai viszonylatban is jelentõs. 55. Tengeri flottája 208 hajóból áll. Paris-Sud. 4. Más vonalak a Toursig. melynek az elérhetõ sebessége 270–300 km/óra. cognac (borpárlat) és likõr Bordeaux. Aix-en-Provence. Az Euroalagútban különleges szerelvények („mozgó autópálya”) szállítják a gépjármûveket. Autóutak összhosszúsága 964 356 km. almabor (cidre) és almapárlat (calvados) Bretagne vidéken. Külkereskedelmi mérlege pozitív. Nagy figyelmet fordít a regionális politikára. A kilencvenes évek elejére a tercier (szolgáltató) szektor biztosította a legtöbb munkahelyet a franciák számára: 14. Sophia Antipolis. A felsõoktatás és a tudományos élet központjai: Párizs. krómból.5%-át. sertés-. Montpellier. legfõbb kereskedelmi partnere Németország. Importra szorul rézbõl. A szénhidrogén-kitermelés szintén alacsony szintû (kõolaj: 2. Igen jelentõs a légi közlekedés. helyet foglalja el. az aktív népesség 64. Az alternatív mezõgazdálkodást* több régióban elõnyben részesítik. . Légi forgalma közel 100 millió utas/év. Boripar: Olaszországgal együtt az élen járnak. jelenleg a felhasznált energiamennyiség 6%-át biztosítja. muscadet a Loire völgyében. vörösbor Burgundiában.

az azonos nevû öbölben). Tengerparti fürdõhelyek: Ajjacio. vonzerõk: a tengerpart hossza: 1047 km. A legtöbb beutazó – 13 millió – Németországból érkezik. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Fõbb régiói: Île de Françe (a fõvárosi régió. azaz a „legszebb”-nek nevezték. Az ágazat 900 000 embernek biztosít közvetlenül megélhetést. a Francia Riviéra. Az idegenforgalom a legtermelékenyebb szolgáltatói ágazat. napsütéses napok száma 2700 óra/év. Bastia (északkeleten.7%-os világpiaci részesedéssel. õket az angolok (8. az országtól 80 km-re délre. Fõvárosa Ajaccio (a Fesch múzeum és díszudvara). Jelenleg a francia GDP 8%-át az idegenforgalom adja.3 Mrd USD) a bevételeket tekintve. gyógyfürdõk (Pireneusok. majd a Párizsi-medence. a Földközi-tengerben fekvõ sziget. Sartcne erõd. Franciaország egyik körzete (région). Sartene (délen). miközben 33 millió francia állampolgár utazott külföldre.3 Mrd USD). Turisztikai körzetek: Párizs. hollandok (7 millió).5 millió). A „vissza a természethez” elnevezésû idegenforgalmi irányzat kibontakoztatásában a Club Méditterranée játszott vezetõ szerepet. Korzika (Corsica) – a zöld sziget. Bonifacio (déli csücskén). Calvi (északon. a fõváros. Sok erdõ és maquis. Kelet-Közép-Franciaország. Területe 8720 km2.104 III. Franciaország áll a második helyen (27. Côte de Azur. Éghajlata: mediterráni. augusztusi csúcshõmérséklet 29 fok. lakossága 260 000 fõ. A görögök „Kalliste”-nek. a déli part fehér sziklái. corte-i citadella. a Cap Corse zöldes palái. Languedoc partszakasz. 1994-ben pl. Más látnivalók: az Agriates sivatag. ahol a turizmus mára a gazdaság elsõ számú ágazatává nõtte ki magát. 10.és gépkocsiexport értékét. 170 km-re az olasz partoktól. turisztikai promóció elõrenyomulása. itt született Bonaparte Napoleon. Savoie). a fõváros itt terül el a nyugati parton). a turisztikai termékek javítása. Franciaország a turisták elsõ számú célállomása volt. tartozéka. Franciaország turisztikai fogadóállam. DélFranciaország. Felosztása: Magas Korzika (északon) és a Déli Korzika (délen. Turisztikai érdekességek. Jelentõs a turisztikai céltámogatás. Massif Central. legmagasabb csúcsa a Monte Cinto – 2710 m Zonza és a Bavella tûszerû szikacsúcsai. Alpok. A külföldi turisták ellátásából származó jövedelem meghaladja az agrár. a keleti síkság. a külföldi országprogramok finanszírozása. Észak-Franciaország. az ország szíve). akiket összesen több mint 17 millió ágykapacitás várt a szálláshelyeken (1995). Turizmus. a külképviseleti turisztikai hálózat kiépítése (Maison de la Françe). belgák és az amerikaiak követik. Az AEÁ után (58. katedrális). a 2000 m-nél magasabb csúcsok száma 50. a tengervíz 25 fok. Saint-Florent település. a Loire völgye. a Lavezzi- . a vörös színû Calanches de Piana (sziklás part). közel 61 millió beutazót regisztráltak.

faintarziás régi házai. Pianottoli torony. a Mona Lisa és a milói Vénusz látásáért évente sok millióan keresik fel. a szórakoztatóipar központja. muratoi templom. Cannes-nak van a legkedvezõbb éghajlata. Lotaringiában a mûemlékekben gazdag Nancy. Le Havre (nagy tengeri kikötõ). a pezsgõ hazája.és mûvészeti intézményei. ahol a mûvészekkel teli bohém múlt elevenedik meg. értékei. Scandolai természeti rezervátum. Az Alpok az ország délkeleti részét hálózza be. A Francia-középhegység (Massif Central) az ország szerkezeti magja. a latin és a germán kultúra találkozópontja a leglátogatottabb. a Szajna-parti fõvárost a világ kulturális fõvárosaként is emlegetik. tudományos. Párizs közelében szinte kötelezõ látnivaló a XVII. A Concorde tértõl a Champs-Elysées-n át a Diadalívig és az „öreg hölgy”-nek becézett Eiffel-toronyhoz minden Párizsban tartózkodó turista elzarándokol. a francia királyok káprázatos palotaegyüttese. mûemlékek. a régi gótikus koronázóváros. Provence tengerparti sávját a Tengeri-Alpok megvédik az északi hideg szelek betörésétõl: ez az olasz határig húzódó Francia-Riviéra. A Vidéki Természetes Park 300 000 hektárra terjed. a Montmartre. mely északnyugaton a La Manche-csatornára tekint. a Rhône-völgy Lyontól délre fekvõ szakaszára. a fontanaccia-i dolmen (megalitok). fõ helye Reims. míg a Pireneusok meredek fala a délnyugati határon húzódik a Vizcayai-öböl és a Földközi-tenger között. A Riviérán belül is a filmfesztiválok híres városának. Elzászban a Rajna-parti Strasbourg. fedett hídjai sajátos középkori hangulatot árasztanak.) Sok turistát vonz Champagne. A mediterrán éghajlat Provence-ra. Az Atlantikummal ás a Mediterránummal való kettõs kapcsolata elõnyös földrajzi fekvést biztosít Franciaország számára. században épült Versailles kastélya. szabadidõs programok. az ország magját képezõ jellegzetes réteglépcsõs vidék. Az olasz–francia határon emelkedõ Mont Blanc (4807 m) az Alpok legmagasabb csúcsa. Az Európa Tanácsnak otthont adó Strasbourg híres mûemléke a katedrális a világórával. Franciaország a lépcsõs medencék és az árkos süllyedékek hazája. konyhamûvészet. s a Pigalle. Franciaország fõbb turisztikai vonzásterületei: Párizs mûemlékei. míg a Burgundiai-kaputól délre a Rhône–Saône-medence a mediterrán Délvidékre nyílik. más néven Azúr-part. Alériai régészeti múzeum. Normandiában a Szajna-parti Rouen (a gótikus emlékek tárháza). A Louvre-t. szórakozóhelyei közismertek. a Montparnasse. Legnagyobb a Párizsi-medence. Lisieux . a Génuai híd a Golo folyón. Az Akvitániai (Garonne)-medence délnyugaton az Atlanti-óceánra.3. (Itt található a Trianon-palota is. Languedoc és Roussillon tájaira és Korzika szigetére jellemzõ. Párizst. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 105 szigetek. Vonz a Notre-Dame. a Szajna-parti hangulat.

Franciaország egész évben nagy turistaforgalmat lebonyolító üdülõhelye a Földközi-tenger partját kísérõ. Híresek a karneváljai. Vichy mellett Le Puy zarándokhely vonzása a legerõsebb.9 km2. 1990. Az anyaországtól délre. 32 000 fõ) kifejezetten a turizmusból él. Nizzán át Mentonig és Monacóig tart. Marseille régi kikötõjébõl (Vieux Port) indulnak a hajók If várához. . Tours. Cannes a filmfesztiválok városa. A Párizs–Marseille vonalon jelentõs turisztikai központok: Dijon (Burgundia középkori emlékekben gazdag fõvárosa). A Garonne torkolatánál fekvõ Bordeaux világhírû borvidékközpont. kongresszusai. a független nagyhercegség. a Földközi-tengerben fekvõ Korzika – a „szépség szigete” – vonzását a Napóleonhoz kapcsolódó emlékek erõsítik. Monte Cristo – Dumas regényalakjának – börtönéhez. 2. Franciaország Párizs és a Riviéra vonzása miatt a nagy múltú idegenforgalmi fogadó országok egyike. Jelentõs bevételt könyvelhet el a monte carlói játékkaszinó. mely tulajdonképpen Marseille-tõl Cannes-on.és sportközpontjai Grenoble és Chamonix. Grasse parfümgyártásáról. kb. (1. Monaco. világhírû kastélyai a turisták tízezreit vonzzák. A spanyol határig húzódó Ezüst-part leglátogatottabb fürdõhelyei Arachon és Biarritz. Arles. Heliopolis. Fõbb központok: Angers. évi átlagban 36-37 millió külföldi vendéget fogad. hogy mint demokratikus ország Európa tagja legyen. 300 km hosszú sáv: az Azúrpart (Francia-Riviéra). A dél-francia térség mûemlékekben gazdag városai Toulouse és Carcassonne. Az Île du Levont-szigeten van a „Nap városa”. A Francia-Alpok nemzetközi hírû üdülõ. Nîmes és Avignon (a középkori pápai székhely). melyhez gazdasági érdekek is társultak. A Loire-völgy az ország történelmimûvészeti emlékekben egyik leggazdagabb tája. Nizzát (Nice) a turizmus tette gazdaggá. a természetes életmód híveinek törzshelye. a Pireneusok lábánál találjuk a világhírû a lourdes-i zarándokhelyet. Németország Az EU (EK)-tagság történetébõl: Németország Európai Uniós csatlakozásának motivációját (1952) az a tény is meghatározta. Orléans és a Loire torkolatában Nantes. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA (ismert zarándokhely). Az Atlanti-part hátterében.106 III. A Francia-középhegység vidékén az ismert gyógyfürdõhely. Mont Saint-Michel szigete az apátsággal és Cherbourg az ismertebb fogadóhelyek. Saint Tropez luxusüdülõirõl híres. lóversenyei és autóversenyei. Ekkor a Német Demokratikus Köztársaság területével és lakosságával egészült ki. október 3-án megalakult az egyesített Németország. Vámunióban van Franciaországgal. Lyon (Franciaország második legnagyobb városa).

a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta elõnyök hasznosítása biztosítja. Lakosainak száma 82 millió. Németországban minden negyedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten exportfüggõ. Országjellemzõk: Ma Németország Európa legfejlettebb és kedvezõ gazdaságföldrajzi fekvésû állama. Fejlett kvaterner szektora alakult ki. 962-ben I. Németország – az AEÁ után – a világ második számú exportõre.3. Az öt új tartomány az Európai Közösség része lett. az AEÁ és Japán után a világ harmadik vezetõ gazdasága. Az újraegyesült Németország NyugatEurópa legnagyobb lélekszámú országa. Ugyanakkor a német piac a külföldi kereskedelmi és kooperációs partnerek számára is jó lehetõségeket kínál. az Európai Unió motorja. Az örökébe lépett Német Szövetség szentesítette a széttagoltságot. Autópálya-hálózata 11 500 km. a világ legforgalmasabb belvízi hajóútjait a Rajna–Duna vízrendszerével kapcsolták össze. 1949. A csúcstechnológiai iparágak* hazája. A századfordulóra ipari termelésével már felülmúlta Nagy-Britanniát. A német vereséget lezáró potsdami konferencia a hidegháború korszakának kezdetét jelentette. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 107 A német újraegyesítés gazdasági gondokkal is járt. a versailles-i békeszerzõdés értelmében eddig is korlátozott külsõ piacai tovább szûkültek. az egységes Második Német Birodalom létrejötte vetett véget. és a náci politika tudatosan sodorta Németországot a II. (Nagy) Ottó német királyt a pápa császárrá koronázta. Németország középkori eredetû szétdaraboltságának az 1870–71-es porosz–francia háború gyõzelmes befejezése. és 1806-ban megszûnt. Fejlõdési erõforrások. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. Az egy fõre jutó nemzeti össztermék 28 870 USD (1998). A gazdasági növekedést és stabilitást a gazdaság globális orientációja. vezetõ gazdasági hatalma. miután gyarmatairól és Elzász-Lotharingiáról Észak-Schleswigrõl és Kelet-Sziléziáról is kénytelen volt lemondani. Az elsõ világháború után. Az ország GDP-je 2000-ben +3. ugyanakkor a vámszövetség létrehozásával fellendítette a kereskedelmet. század végére kezdett szétszakadozni. Az ország a haditermelésre állott rá. Az így létrejött Német-római Birodalom a XIII.1%-kal haladta meg az elõzõ évit. szeptember 20-án Németországi Szövetségi Köztársaság . A világkereskedelem 2/3-át lebonyolító 28 ország közül 15 számára Németország az elsõ számú beszerzési forrás. A gyenge Weimari Köztársaság után a hitleri hatalom következett (Harmadik Birodalom). Közel 18%-os részesedésével a csúcstechnológiai termékek világkereskedelmében is kimagasló helyet foglal el. ahol a tudás szerepe felértékelõdött. világháborúba. ösztönözte a tõkés gyáripar térhódítását.

már szuverén államként. Lakóinak száma 82 087 361 fõ (1999). május 9-én lett tagja. török 2. megelõzve az 58 milliós Olaszországot. A Ruhr-vidéken mintegy 4 millió ember él. Négy évtizedig az 1381 km hosszú aknazárral és szögesdróttal védett belnémet határ. Nemzeti kisebbségei: a lausitzi szorbok. emellett százezres nagyságrendben élnek görögök. Lipcse. 1954-ben a párizsi „Németország-szerzõdés” rendezte a nyugati hatalmak és az NSZK kapcsolatát.4%. az 1961-ben megépített Berlini Fal a két katonai tömb szembenállásának jelképei voltak. A gazdasági önellátást a szociális piacgazdaság elve váltotta fel. nem volt hadserege. Népsûrûsége 230 fõ/km2. osztrákok. továbbá az északnémet frízek és a Schleswig-Holsteinben élõ dán kisebbség. Vallások: római katolikus 42. október 3-án Németország újra elnyerte egységét. majd 1949. nem voltak gyarmati problémái. 1958-ra a világ második ipari hatalma az AEÁ után. München és Nürnberg/Fürth városa.2%. Az országban ugyanakkor 7. Stuttgart és környéke. a jó minõségû termékek nemzetközi keresletét. görög 0. A népesség összetétele: német 92. muszlim 2. 1990. románok és spanyolok is). Folyamatosan nõtt a GNP és csökkent a munkanélküliek száma.2%. A gyors fejlõdés okai között tartják nyilván a legkorszerûbb technika és technológia alkalmazását.7%. olasz 0. Wiesbaden és Mainz városa.2 millió külföldi származású lakos él (a törökök száma megközelíti a 2 milliót. majd meghívást kapott a NATO-ba melynek 1955. ezzel – Oroszország után.7%. a Rhein–Neckar vidéke Mannheim és Ludwigshafen várossal. . Németország területe 356 733 km2. A nemzetközi elfogadottság a gazdasági fellendüléssel egyszerre következett be. az 57 milliós Nagy-Britanniát és az 56 milliós Franciaországot – Európa második legnépesebb országa. az olaszoké meghaladja a fél milliót. Az NSZK gazdasági teljesítõképessége újból gyõzedelmeskedett: gazdasága a világ élvonalába került. protestáns 42. délszláv 1%. volt fedezete az importnak. Az 1990-ben újraegyesített Németország az Európai Unió legnépesebb állama. Hamburg. Köln. rövidült a munkaidõ. Németországot egyébként nagyban fenyegeti a lakosság elöregedésének veszélye. Ma államformája demokratikus parlamenti szövetségi köztársaság.9%.108 III. és az infláció is alacsony szintû volt. október 7-én a keleti övezetben válaszként kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK). További sûrûn lakott területek Frankfurt. lengyelek. Amerikai hitelekkel óriási beruházások indultak el.7%. továbbá Bréma. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA (NSZK) néven önálló állammá alakult. Drezda.

Ma erõsen koncentrált gazdaságának köszönhetõen Németország az Európai Unió termelésének 1/3-ával az elsõ. Stuttgart.) kedvezõ munkaerõhelyzet. Németország legnépesebb városai: Berlin. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 109 1989 novemberében leomlott a Berlint két részre osztó fal. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Az NSZK 1990 októbere óta tizenhat szövetségi tartományból áll (Bundesland). a szénbányászatban a Ruhrkohle. A fejlett ipart magas színvonalú szolgáltatói szféra és belterjes mezõgazdaság egészíti ki. (e. Bréma. Lipcse és Drezda. vegyipar és elektromos ipar. (c.) a szakértelem és az innovációs lánc kedvezõ mozgósítása és értékesítése. A három legdinamikusabban fejlõdõ iparág: gépipar. Az acéliparban a Thyssen.2 % (1998). iparvidékek gyors fejlõdése. A multinacionális cégeknek döntõ szerepe van a gazdaság irányításában. Wolsburg. a vegyiparban a Hoechst. világháború utáni gyors gazdasági fejlõdést számos tényezõ befolyásolta: (a.) keveset költött a fegyverkezésre. Frankfurt am Main.) a Marshall-terv keretében 5 milliárd dollár amerikai segélyt kapott. (d. alacsony bérekkel. és sor került az NDK helyén létrejött/helyreállított tartományoknak a Németországi Szövetségi Köztársasághoz történõ csatlakozására. A lakosság bõ harmada 83 nagyvárosban él. a fõváros 3 437 900 fõ.8%os gazdasági növekedést valósított meg. a munkanélküliségi ráta pedig 11. Essen.3. Duisburg. Braubschweig. Az infláció értéke 1. Köln 955 500. Bielefeld. míg 7%-os részesedésével – az AEÁ és Japán után – a világon a harmadik gazdasági nagyhatalom. a távközlésben a Mannesmann. Hannover. Halle. július 1-jén a német valutaunió megteremtését követõen október 3-ával megszûnt az NDK. (g. Dortmund. 1998-ban 2. Hamburg 1 660 000. mint Finnországban. A II. A vásárvonalak mentén összefüggõ városláncok alakultak ki (Osnabrück. az elektromos iparban .9% (1998). Hannover. mint Magyarországon. melyek népessége meghaladja a 100 000 fõt. Legnépesebb Észak-RajnaVesztfália (a Ruhr vidékén annyian élnek. ipar 35%. 1990 tavaszán megtartották az NDK elsõ és egyetlen szabad parlamenti választását. Magdeburg. (f. (b. A fõbb nemzetgazdasági ágak sorrendje: szolgáltatások 63%. a BASF és a Bayer. Düsseldorf. A tõkekoncentráció magas fokú.) magas munkatermelékenység. Nürnberg.) az ipar kedvezõ szerkezetváltása. mezõgazdaság 2%. Rajna-Ruhr-vidéken vagy városhalmaz területén (6500 km2-en) annyian élnek. majd 1990. Drezda).) a meglévõ ipari üzemek. és egy-egy iparág elsõsorban amerikai vállalatóriásokkal fonódott össze. München 1 236 000. a népsûrûség meghaladja az 1500 fõ/km2-t) és Baden-Württemberg tartomány. Lipcse.

Bréma valamint Eisenhüttenstadt. 1998-ban Németország az energiahordozókból az alábbi termelési értékeket érte el: fekete kõszén: 41.9 millió tonna. Földgázkitermelése stagnál. Barnaszenet az Eifel-hegység elõterében (Köln.110 III. Dortmund. Ezenkívül Alsó-Lausitz területén (Cottbus). a feldolgozási kapacitás 110 millió tonna. Magasan kiemelkedik a Ruhr-vidék ipari agglomerációja.és acéltermelés fele. Emscher-zóna. Nehézipar. az elektromosáram-termelés egyharmada összpontosul. Lippefolyó mentén) 11 bányája adja. Más központok: Lübeck. a Rajna–Neckar vidéke. . ahol 3000 m vastag karbonkori üledékes kõzetekbõl termelik ki. és a Közép-Német-medencében (Halle. A 20 atomerõmû az áramtermelés 30%-át adja.és ólomkohászata Európában Oroszország után a második helyen áll. Lünen. a nyersvas. barnaszén: 166 millió tonna. Jelentõs iparvidékek: a Saarvidék. földgáz 20. a többit importból szerzi be. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA a Siemens. illetve rézfinomító hatalma: Hamburg. villamos energia 552 milliárd kWh. Lübeck. A vízierõmûvek az alpesi folyókon épültek. Bitterfeld). ahol a feketeszén. Bréma. a Bosch és a Daimler-Chrysler a leghíresebbek. a Nyugati-Harz. a Neckar völgyében termelik ki. Hessen és Bajorország. és fõleg a Ruhr-vidéken sorakoznak. kõolaj 2.9 milliárd m3. és a nagy kikötõkben dolgozzák fel (Hamburg. és évi forgalma 258 milliárd márka volt (bõ háromszorosa a magyar GDP-nek). A német ipar alapja az energiagazdaság. 44 millió tonna acélt termelt. a Weser mentén. Aachen) termelnek. A vasércbányászat gyakorlatilag megszûnt. Csõvezetéken Hollandia és Olaszország felõl is érkezik kõolaj. Németország 1998-ban 31 millió tonna nyersvasat. Hõerõmûvei szén. Baden-Württenberg. Németország a Föld negyedik rézkohászati. Bochum. Az egykori vasércbányákra épült Salzgitter (Nyugati-Harz) és Siegerland kohászata. Mülheim.és koksztermelés négyötöde.6 millió tonna.és földgáztüzelésre rendezkedtek be. Mióta fúzióra lépett a Chyslerrel 1998-ban már 434 000-en dolgoztak. Dortmund. 1998-ban Németországban 6205 szélerõmû mûködött (fõleg az Északi-tenger partján). a Rajna–Majna. Behozott bauxitból épült ki az alumíniumkohászata (Lünen. Lipcse). így behozatalra szorul. A DaimlerBenz autógyártó cégnek 1997-ben 300 000 alkalmazottja volt. A tõke területi koncentrációja is jelentõs: a négy legiparosodottabb tartomány Észak-Rajna-Vesztfália. Az acéltermelés a Ruhr-vidékre összpontosul: feketekõszén alapon termel Duisburg. Kõolajat a Weser-Aller és az Ems-vidéken termelik ki. Ezenkívül a cink. Dortmund és Saarbrücken. ezért külföldrõl hoz be kõolajat. csupán az Ems-vidéken. A kõszén csaknem négyötödét a Ruhr-vidék (Hellweg-zóna. Duisburg. Rostock).

Erfurt. Lipcse. Rostock.2 millió személygépkocsit gyártott. ahol évi 2 millió személygépkocsit gyártanak. viszonylag drágán termel. A mezõgazdasági gépgyártás központjai: Hannover. A német mezõgazdaság belterjes. majd komlót. Essen. Az elektrotechnikai ipar központjai: Berlin. A Daimler-Chrysler üzemcsoport az autógyártás egynyolcadát szolgáltatja. Japán és az AEÁ után a harmadik. A farmgazdaságok kilenctizede a nyugati országrészen található. Szerszámgépgyártása is az élen jár. Lübeck. A mezõgazdaságból származó nemzeti jövedelem 60%-át a fejlett istállózó állattenyésztés adja. A 37 cégbõl mindössze hat monopólium alakult ki: Volkswagen-Audi. A könnyûipari gépek gyártásában jelentõs a textilgépgyártás Wuppertal. A gépkocsigyártás ma is vezetõ helyen áll. mozdonyok: Duisburg. Az ipari termelés és a kivitel értékének csaknem kétötöde gépipari termék. Hamburg. Elektronikai és elektrotechnikai óriások a müncheni Siemens cég és a stuttgarti Bosch cég. Folyami hajókat gyártanak Duisburgban és Regensburgban. az AEÁ és Japán után. Dortmund. zabot. Hamburg. Németország a világ negyedik sörtermelõje (Észak-Rajna-Vesztfália. Hannover. A repülõgépgyártás központjai: Stuttgart. A cukortermelés központjai: Braunschweig. Köln. Zwickau. Chemnitz. Frankfurt am Main. Drezda). A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 111 Gépipar. Kiel. A német gazdaság vezetõ ágazata. Jelentõs a burgonya. Hagen. Drezda. Mannheim.és buszgyártó a világon.3. Köln. Düsseldorf. Motorkerékpárokat (Japán után a második helyen) Ingolstadt (DKW). Központja Stuttgart. Stuttgart. hadifelszerelések. Köln. automatizált gépsorok. A gabonafélék közül termelnek árpát. Más fontos autóipari központok: a kölni Ford Mûvek (az amerikai Ford leányvállalata) és a müncheni BMW gyár. Mannheim. Az Opel Mûvek (a General Motors leányvállalata) központja Rüsselsheim. München. Weimar. Aachen. takarmányrépa. Ford. München. A legnagyobb autógyár Wolfsburgban van. GM-Opel. cukorrépa termesztése is. míg a teherautó. Kassel. Drezda. Berlin. sörárpát. Köln. Bányagépek. MAN és BMW. vasúti berendezések. Mikrobuszokat gyártanak Hannoverben. München (BMW). A legnagyobb teherautó. faipari és papíripari gépgyártás: Würzburg. 1998-ban Németország 5. a Volkswagen autóipari konszern üzemi központja. Augsburg (NSU). Az iparágnak 700 000 alkalmazottja van. Heidelberg. kohászati és erõmûberendezések. kisebb teherautókat Braunschweigenben és Kasselban. vagonok. Sindelfingen.és autóbuszgyártása a hetedik. Daimler-Chrysler. . Bajorország). Mannheim. A hajógyártás központjai: Bréma. Drezda gyáraiból kerülnek ki. Az elsõ Mercedest 1901-ben gyártotta Benz Stuttgart városban. Stuttgart. A harmadik gépexportáló ország.

hogy tengerparttal nem rendelkezõ országok is bekapcsolódhatnak a vízi szállításba. Drezda. Ezek közül a világ egyik legjelentõsebb belföldi vízi útjának tekinthetõ Rajna–Majna–Duna hajóút hazánkat is keresztülszeli. SzászAnhalt. Aachen. Nürnberg. A német kivitel legjelentõsebb termékcsoportjai. .és a Fekete-tenger között. Bonn.és fémipari termékek. Saar-vidék): leggazdagabb ásványkincsekben. sokközpontú városi agglomerációval. Mainz. Rostock. Heidelberg.és cipõgyártás központjai: Köln. Ma erõs szerkezeti átalakulás érinti. Halle. Lipcse. hírközlési és adatátviteli berendezések. Jéna. Türingia. Aachen. (1) Alsó-Szászország. A bõr. Potsdam. Lipcse Chembitz. Bréma. Solingen. hogy közvetlen öszszeköttetést teremt az Északi. Wuppertal. Meissen. (6) Tartományi jogú városok. Hamburg. A német piac. Düsseldorf. valamint ezek részei. Ingolstadt. Szászország. exportfüggõség tekintetében. Augsburg. A malomipar mellet jelentõs a dohánytermelés: Hamburg. ipari tömörülése. Magdeburg. Hamburg Lübeck. vegyi anyagok. Közlekedés.112 III. Mannheim. A német gazdasági életben különleges szerepe van a nemzetközi vásároknak és kiállításoknak. Feiburg. vas. irodagépek. Eisenach. Frankfurt am Main. Bréma. Weimar. Regensburg. Bréma. Saarbrücken. Németország nyugati felét hajózható csatornák hálózzák be. Erfurt. Wiesbaden. Erfurt. A nemzetközi szakvásárok jó része az adott szakmában a világ elsõ számú bemutatkozási helye. Gazdasági nagykörzetei. Düsseldorf. Köln. Központok: München. belterjes mezõgazdaság. (4) Észak-Kelet-Németország (Brandenburg. személy. (5) Új tartományok: Berlin. Schleswig-Holstein: fejlett mezõgazdasággal. gépek. ezek alkatrészei. hanem abban is. Stuttgart. (3) Közép-Rajna-vidék és Baden-Württemberg. Ludwigshafen. valamint a külgazdasági nyitottság.és tehergépjármûvek. Chemnitz. az új tartományok) fõbb ipari központjai: Rostock. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Mainz. Koblenz. Zittau. valamint élelmiszerek. Hessen. egyenetlen eloszlású iparral. Németország legrégibb és legsokoldalúbb iparvidéke. Berlin. A tartományok eltérnek egymástól a termelõágazatok súlypontjai. A sertéstenyésztés a Germán-alföldön jelentõs. Rajna-vidék. Karlsruhe. (2) Északnyugat-Németország (Észak-Rajna-Vesztfália. Nagy múltra tekint vissza a textilipar: Wuppertal. Magdeburg. Jelentõsége nemcsak abban áll. Bajorország: dinamikusan fejlõdik.

a magas életszínvonal is hozzájárult ahhoz. Schwabing ismert mûvész. Sváb–Bajor-medence. Karlsruhe (mûemlékekben gazdag õsi fejedelmi székhely). Berlin idegenforgalmi vonzása az újraegyesítés óta egyre jelentõsebb (Reichstag. Bréma. Kiel. Aachen. Németország elsõsorban mint küldõ és nem mint fogadóország jelentõs. Nürnberg és Augsburg híven õrizte meg a történelmi városmag arculatát. Gazdasági fejlettsége. olimpiai városrész. Lübeck kikötõk – egykor a Hanza Szövetség tagjai – számos turisztikai értéket sorakoztatnak fel. Türingia mûemlékvárosa Erfurt. vidékei. Környékének fontosabb idegenforgalmi központjai: Potsdam (a négy gyõztes hatalom 1945. Oktoberfest rendezvénysorozat). Bajor-Alpok). Fejlett városhálózata elsõsorban a kulturális és kereskedelmi turizmusnak kedvez. A Bajor-Alpok klimatikus üdülõhelyei közül GarmischPartenkirchen (nemzetközi síparadicsom) említendõ. pénzügyi és légiforgalmi központja. Szász-Anhalt tartományban két Elbaparti város említendõ: Magdeburg és Wittenberg (Luther és a reformáció városa). Wiesbaden ugyancsak nagy számú turistát vonz. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 113 Turizmus. A Majna melletti Frankfurt az ország legfontosabb kereskedelmi. Aachen volt a középkori Karoling-dinasztia székhelye. Weimarét pedig a német irodalom két jeles képviselõje. A Duna menti városok közül Ulm gótikus dómjával emelkedik ki. Bajorország idegenforgalmi központja (képtárak. Hannover és Lipcse nemzetközi vásáraival. Brandenburg és Cottbus. Drezda a híres Zwinger világhírû képzõmûvészeti gyûjteményével emelkedik ki. Német-középhegyvidék. látványosságai: Németország számos turisztikai tájegységet tud felmutatni (Német-alföld. Freiburg. Köln csodálatos dómjáról. mint amennyi az országba érkezik. évi történelmi jelentõségû értekezletének színhelye). A Sváb–Bajor-medence közepén. Tübingen (egyetemi városok).és diáknegyede. Frankfurt. Beethoven szülõvárosa – politikai szerepkörével emelkedik ki. míg Meissent a porcelánipara tette híressé. Köln. Goethe és Schiller neve biztosítja. a Glyptothek antik szoborgyûjteménye. Bonn – a halhatatlan zeneszerzõ. Hamburg. Dortmund. Az ország délnyugati részén található Heidelberg. Bayreuth Wagner városa. . ahová az európai hírû virág. ünnepi játékai. az Isar folyó partján települt München. idegenforgalom. A Boden-tó partján Konstanz és Lindau a leglátogatottabb. Turisztikai tájegységei. Stuttgart. Nagy Károly birodalmának fõvárosa. kétezer éves múltjáról. Brandenburgi kapu). operaelõadásai világhírûek. hogy több turista induljon innen külföldre. Regensburg és Passau vonzása ugyancsak számottevõ.és zöldségkiállítások is sok turistát vonzanak.3. történelmi emlékeirõl híres. valamint a gyógyforrásairól híres Baden-Baden a Fekete-erdõ vidékének turistaközpontjai. Eisenach vonzását Wartburg vára.

Több olyan vidéke van az országnak – Frankföld. az ún. Göttingen. kis területû.) A három ország az európai integráció magterületét alkotja. Lüneborg. A természet a legháborítatlanabbul Mecklenburg–Elõ-Pomeránia területén maradt meg. Az áruk. A Benelux-államok Nyugat-Európa központi fekvésû országainak gyûjtõneve. Területükön kialakulófélben van az ún. borturizmus. de elsõsorban Kölnben megrendezésre kerülõ karnevál. hogy az óceánhoz kifutó utak rajtuk át vezetnek. valamint a Hannover közelében lévõ Celle. Wolfenbüttel. mivel Németország egyik számottevõ turisztikai vonzereje az ún. Rosenmontag napján Mainzban. század elsõ felében rájött arra. Európai megalopolisz* (Probáld 2000. A „romantikus útvonal” mentén fekszik Rothenburg ob der Tauber. a tranzitszállítás igen jövedelmezõ szolgáltatásnak bizonyult. Brémában. Ez államok iparában uralkodó monopóliumoknak a tõkekivitel révén hatalmas külföldi érdekeltségeik vannak. Turisztikai útvonalai közül a leghíresebb Bajorország és Baden-Württemberg határán húzódó „romantikus útvonal”. Düsseldorfban. Hildesheim.114 III.és bortermelésnek. Elõször Belgium és Luxemburg kötött gazdasági szövetséget egymással (1922-ben). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A Német-középhegyvidék kedvelt turistacélpontjai a Harz. A népszokások/népi hagyományok közül a hamvazószerdát megelõzõ hétfõn. Köszönhették ezt annak. Baden-Württemberg. Más idegenforgalmi központjai: Braunschweig. hogy csak együttmûködve tarthatják meg korábban megszerzett európai szerepüket.és közúthálózatuk világviszonylatban a legsûrûbb. Hannover. Hollandia (Nederland) és Luxemburg uniója. 146. Az európai együttmûködés úttörõi a Benelux-államok. a „német meseútvonal” vagy a „német borútvonal”. A Benelux-államokat „Európa kapujának” nevezik. A belvízi hajózás szerepe jelentõs. Rajna-vidék – ahol rendkívül nagy hagyományai vannak a szõlõ. Így jött létre Belgium. Vasút. a pénz és a munkaerõ szabadon áramolhatott orszá- . valamint a szeptember végén Münchenben megtartott népi felvonulás és sörfesztivál kívánkozik kiemelésre. ámde jelentõs kézmûipari hagyományokkal rendelkezõ ország a XX. de különösen Hamburgban a kikötõ kínál emlékezetes turisztikai látványosságot. Hameln. Európa nyugati szegélyén három. a Benelux Szövetség. majd 1944-ben Hollandia is csatlakozott hozzájuk. A következõ két évtizedben lebontották egymás között vámhatáraikat. az Elbai-homokkõhegység (Bastei természetvédelmi terület). a Türingiaierdõ és az Elba völgyének legismertebb tájegysége. A Benelux vámunióról szóló szerzõdés 1948-ban lépett életbe. Goslar.

Felszíne az Északi-tenger felõl délkeleti irányban lépcsõzetesen emelkedik az Ardennek tetejéig. mint Európa egésze. Déli részén az Ardennek . Kedvezõ földrajzi fekvés. a nemzetközi politikai és gazdasági élet központja.3. mert felszíne és kulturális arculata majdnem olyan változatos. szabaddá tették az áruk és a munkaerõ szabad vándorlását. Sûrûn lakott nyugat-európai ország. 1948. köztük „kormányának”. Így érdekeltek voltak az együttmûködés európai méretû bõvítésében is. Ez a Brabanti-dombság. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 115 gaik között. Gazdaságpolitikájukat és szociális intézkedéseiket összehangolták egymással. A csúcstechnológiai iparágak* hazája. keleti felét folyami homokon képzõdött 20–51 m magas területek (ún. Belgium Nyugat-Európa gazdag kis országa. a Flandriai-síkságon termékeny tengeri térszínek (ún. kiemelkedõ gazdasági fejlettség jellemzi e három országot. nagy népsûrûség. Közösen lebontották a vámhatárokat. 3. táji adottságok. Az európai integráció egyik elõfutára. a Bizottságnak* a székhelye is itt található. Általános földrajzi leírás. Kereskedelmük nagy részét azonban nem egymás között. geestek) uralják. hanem az Egyesült Királysággal. A Flandriai-síkság kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. A tengerparton dûnesorok. Az európai integráció motivációjaként (1952) nyomós érvként jelentkezett a már intézményesített integráció természetes folytatása. a nyugat felé végét érõ Holland–Német–Lengyel-síkság és a közép-európai röghegységek határán fekszik. Brüsszel központi fekvésénél fogva az Európai Unió fõvárosa. majd 1944-ben Hollandia is csatlakozott. „Kis Európának” is nevezik. katonapolitikai súlyú ország (a NATO* székhelye). 1922 óta gazdasági és vámuniót alkot Luxemburggal. Az Európai Unió számos intézményének. március 19-én életbe lép a Benelux vámunióról szóló szerzõdés. A Sambre és a Meuse (Maas) völgyében 10 km-es szélességben karbonkori kõszéntelepek vannak. Belgium EU (EK)-tagság történetébõl: Belgium EU (EK) alapító tag. természeti erõforrások. marschok). Erõteljes gyarmatbirodalma révén hamarosan a gyarmatáru-kereskedelem központja lett. Országjellemzõk: Benelux-állam. Belgium a gyémánttõzsde (Antwerpen) hazája. Két természetföldrajzi nagytáj. a termelés erõteljes területi munkamegosztásával Németalföld egyik legfejlettebb országa. Franciaországgal és Németországgal bonyolították le.

amelyben a francia ajkúak domináltak. az ország pedig három régió föderációja. Az 1830-ban kialakult önálló királyság 1970-ig lényegében központosított állam volt. a francia és a német. Sambre. Államformája alkotmányos monarchia. lakóinak nagyobb része flamand (kb. A lakosság 75%-a római katolikus. Liege/Luik 200 000. mint a vallonok. kisebb hányada vallon (kb. jelezve a fõ közlekedési útvonalak csomósodását a Mediterráneumból a Párizsi-medencén át a németalföldi kikötõk felé. 332 fõ/km2.116 III. de vallon nyelvû és Belgiumban fõvárosaként külön régió). Mára a tízmilliós lakosság 61%-át adó. Nagyobb városok: Antwerpen/Anvers 465 000. szerzõdéseket köthetnek. sok csapadékkal.5 millió fõ. 3. Hivatalos nyelve: a flamand. Van egy szövetségi parlament és kormány és külön törvényhozása Vallóniának. az Európai Unió és a NATO székhelye is egyben. 55%). Flandria (az északi rész.2 millió (2000-ben). Belgium Nyugat-Európa kis területû. Kétnemzetiségû ország. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m. A Régiók elsõsorban gazdasági. Legfontosabb kikötõk: Antwerpen. Schelde. holland nyelvû flamandok gazdagabbak és befolyásosabbak. Területe 30 518 km2. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA variszkuszi eredetû röghegysége húzódik. ám sûrûn lakott országai közé tartozik. Fõvárosa Brüsszel/Bruxelles/Brussel – 970 000 fõ. 6. külön kormánya és parlamentje a vallon népközösségnek (személyi elvû önkormányzat). és a székhelye Brüsszel (amely történelmileg és földrajzilag Flandria része. Bruges/Brugge 118 000. Fejlõdési erõforrásai. Oostende. a Közösségek pedig kulturális kompetenciákkal rendelkeznek és az illetékességi körükben önállóan alakíthatják nemzetközi kapcsolataikat. Charleroi 209 000. a Belgiumi Francia Közösségnek. Éghajlata óceáni. A flamand népközösségi parlament és kormány beleolvadt a területibe. germán eredetû) és Vallónia (a déli rész. Gent/Gand 230 000.5 millió fõ). a Német Közösségnek és Brüsszel-Fõváros Régiónak is. . népûrûsége egész Európában a legmagasabbak közé tartozik. A Schelde tengelyéhez kapcsolódó csatornarendszer mindezt a késõbbiekben felerõsítette. Az ország délkeleti részén német anyanyelvû kisebbség él. a Vallon Régiónak. Flandriának és Brüsszelnek (területi önkormányzat). Az 1994-ben hatályba lépett új belga alkotmány föderációs államberendezkedést alakított ki. a vallon. Ennek alapján a szövetségi kormányon túl saját kormánya van a Flamand Régiónak. Jelentõs folyói: Meuse. lakóinak száma 10. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. romanizálódott kelta lakossággal) rászolgált az „Európa országútja” elnevezésre. A flamand és vallon etnikai kétarcúság ma is Belgium meghatározó társadalomföldrajzi tényezõje.

dohány.és pamutszövés.és posztószövés. és a dél-belgiumi szénvidéket értették alatta. (2) Vallónia: az ipari forradalom idején Európa mûhelyének nevezték. fõleg len. A nagy autóipari monopóliumok (General Motors. virág). Oostende halászkikötõ. a színesfémkohászat (a gyarmatokról behozott ércek olvasztására kobaltfeldolgozás terén Belgium elsõ a világon). Idegenforgalma jelentõs. cukorrépa. Flandria a belga mezõgazdaság õsi fészke (ipari növények termesztése. Ezenkívül csipkeverés. a munkanélküliség rátája 9% (1998). (1) Flandria: az újkor hajnalán a textilipara. és korszerû iparágak letelepedését is jelentette. vegyipar központja. fürdõhely és élénk komphajóforgalmat bonyolít le. A Société Générale üzemei például a vas. Fõ vonzásközpontjai Antwerpen és Gent. Ford. Hollandiától 1830-ban vált el. Antwerpenben kõolaj-finomító épült. Késõbb a vas és az acél völgyeként vált ismertté a Sambre és a Meuse mentén. Késõbb a gyarmatáruk behozatala a kikötõk forgalmát lendítette fel. majd letelepedett a vegyipar. Vallónia és Brüsszel. Oostende. Leuven Belgium legrangosabb egyetemi városa. A belga ipar nagyobb része a banktõkével összefonódott óriáströsztök kezében van. Volvo) összeszerelõ és alkatrészgyártó üzemei az 1961–70es években épültek ki. 1999-ben az egy fõre jutó GDP értéke 23 900 USD volt. század elején építettek új elõkikötõt. vászon. Ipar. és csak a XX. majd textil. században feltöltõdtek. Nemzetközi repülõterek: Brüsszel. VW. mintegy 30–50 . Híresek voltak a flandriai lenvásznak. Gent kikötõ a gyapjú. élelmiszeripar. valamint az energetika terén vannak kulcspozícióban. A gazdasági élet fõ vonásai. a posztó és csipkeáru. Charleroi. Gazdasági növekedés rátája 1. szõnyegszövés (ebben európai vezetõ helye van). Liege. míg az inflációs ráta 1% (1998). autó. komló.és színesfémkohászat. a fotókémiai ipar (AGFA-Gevaert). Gazdasági-társadalmi jellemzõk. hajóépítés. Gent ipari parkja elõbb a Fordnak. sörárpa. Gent. Gazdasági régió egybeesnek a történelmi régiókkal: Flandria. iparigyémánt-feldolgozás (csiszolás) és -kereskedelem. Jelentõs a kertgazdálkodás is (zöldség. lenfeldolgozás.és motorkerékpár-gyártás.8% (1999). Brugge kikötõ lagúnái már a XV. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 117 Zeebrugge. kõolaj-finomítás. gyümölcs. cikória). Mezõgazdasága és céhes ipara már a középkorban jelentõs volt. jelentõs a gyógyszergyártás.3. forgalmas kikötõi és kereskedelmi útvonalai jelentõs gazdasági vonzóerõt képviseltek.és vegyipari gyáraknak adott otthont. Renault. Rövid idõ alatt erõteljes nehézipart (fõleg vasipar) hozott létre. A belga vegyipar közel kétharmada felett a Solvay tröszt rendelkezik. Antwerpen. gyapjúfonás.

118

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

km-es szélességben. Ez ma is Vallónia gazdasági tengelye. Újabban a halódó kõszénbányászat (1960-ban a kitermelt kõszén 30 millió tonnás szinten tetõzött) és a válságban vergõdõ acélipar a gazdasági szerkezetváltást sürgeti ebben a nehézipari övezetben. A lélekszám is stagnál, a fiatalok körébõl a munkaalkalmak hiánya miatt elég nagy az elvándorlás. Fõ vonzásközpontjai Charleroi és Lie ge. Az egy fõre jutó nyersvas- és ` acéltermelésben Belgium még mindig világelsõ: 1997-ben 8,4 millió nyersvasat és 10,8 millió acélt termelt. Jelentõs volt az ólom- és cinktermelés, erre épült az egykori Lie ge színesfémkohászata. Az építõanyag` ipar ma is fejlett (az Ardennek márványai és gránitjai, mészkõ, márga, a Meuse-völgyi kvarchomok a világhírû üvegipar alapanyaga). A vallon fegyvermûvesek már a XV. században hírnevet szereztek áruiknak. A fegyvergyártáson kívül a gépipar többi ága is meghonosodott a Sambre és a Meuse völgyében (vasúti kocsik, mozdonyok, kazánok, erõmûvi berendezések, bánya- és szerszámgépek, elektromotorok). Ezenkívül a vegyipar telephelye is kiépült. Feluy-ban kõolajfinomító a Neuse mellé atomerõmûvek települtek. Újabban ipari parkok alakultak. Lie ge a vallon ` nehézipar fellegvára (vas- és színesfémkohászat, hadipar, vasúti jármûgyártás, kristály- és táblaüveggyártás). Seraing területén épült fel az elsõ koksztüzelésû nagyolvasztó (1823, itt gyártották a kontinens elsõ vasúti mozdonyát 1835-ben, és itt helyezték üzembe az elsõ Bessemer-acélmûvet (1863). Charleroi a Solvay vegyipari konszern székhelye, ezenkívül a gépgyártás és az üvegipar jelentõs. Namur a vallon régió közigazgatási központja (porcelán, üveg, papír, egyetemi város). Borinage területén jelentõs ipari központok alakultak ki: Mons (itt van a NATO európai haderõinek fõparancsnoksága) és La Luoviere (elektronika, távközlés, gyógyszergyártás, gépkocsi-összeszerelés). Az erdõkitermelés és a fafeldolgozás az Ardennek területén jelentõs. Legnagyobb textilipari központja (gyapjúfonal) Verviers. (3) Brüsszel: a kétnyelvû világváros a Brabanti-dombság közepén épült fel, közlekedési csomópont. Csipkeverése világhírû, majd a fémfeldolgozás, divatáru-készítés és könyvnyomtatás központja lett. Világpolitikai rangját fõleg a NATO-központnak és az Európai Bizottságnak jelenléte fémjelzi. E központ közel 20 000 alkalmazottat foglalkoztat. Turizmus, idegenforgalom. A germán (flamand) és latin (vallon–francia) kultúra mezsgyéjén 10 millió ember él. A turisztikai programokat sok látványos ünnep, vásár, kiállítás, virágkarnevál színesíti. Jelentõs a virágkertészet. A tengerparti üdülés központja Oostende. A flamand országrész (Brugge–Gent–Antwerpen), valamint a francia és flamand nyelvû fõváros,

3. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA

119

Brüsszel és a közeli Waterloo jelentõs idegenforgalmi terület. A katedrálisok, kastélyok és a középületek a városi turizmust lendítik. Flandria 70 km hosszú tengerparttal és három nagy tengeri kikötõvel rendelkezik: Gent (a kikötõ mesterséges csatornarendszeren keresztül kapcsolódik az Északi-tengerhez), Zeebrugge a tengerparton, Antwerpen, amely Rotterdam után Európa második legnagyobb kikötõje a Schelde tölcsértorkolatában. Folyója a Schelde (Escaut). Tengerpartja szinte összefüggõ szállodai és nyaralói láncot alkot, fürdõhelyei közül legjelentõsebb Oostende és Knokke. Jelentõs mesterséges csatornahálózata van, amelyen uszállyal vagy jachton Európa legnagyobb folyói is elérhetõk. Így népszerûek a vízi sportok és a ráépülõ szórakoztató, pihenõ és egyéb sportlétesítmények. Flandria kulturális öröksége a németalföldi kultúrából táplálkozik (lakói lényegében hollandok), ez fõként a képzõmûvészetben, az építészetben és a szabadidõ eltöltésének kultúrájában mutatkozik meg. A németalföldi hagyományok szerint települt polgárvárosok, amelyek a középkortól egy-egy képzõmûvészeti és szakmai kulturális központnak számítottak, a mai napig megõrizték jellegüket, így óriási a turistavonzásuk. A legjelentõsebbek: Antwerpen: tengeri kikötõ, zenei kultúra (opera), képzõmûvészeti központ, képtárak, múzeumok, a város festõje, Pieter Paul Rubens emlékházával, gótikus katedrálissal, megyei központtal, egyetemmel és világhírû állatkerttel. Antwerpenben – Európában hasonló mértékû gyémántkereskedelem csak Amsterdamban van – bonyolódik a belga gyémántkereskedelem, amely az Afrikából importált részben a volt gyarmatról Zaire-bõl, részben Dél-Afrikából származó gyémánt helyi csiszolásából származik. Antwerpenben gyémánttõzsde is mûködik. Oostende Belgium legnagyobb személyforgalmú tengeri kikötõje, ahonnan közvetlen hajójáratok indulnak Calais-ba (Franciaország), és Doverbe (Anglia), emellett forgalmas jachtkikötõ, fürdõváros, kaszinóval. A város festõje az impresszionista James Ensor. Brugge kikötõje csatornarendszerrel kapcsolódik a tengerhez (katedrális, Hans Memling-múzeum, a várost keresztülkasul átszelõ, sétahajózásra alkalmas csatornák). Gent tengeri kikötõ, katedrálisok, sétahajózásra alkalmas csatornahálózat. A város festõje: Peter és Jan Van Eyck testvérpár. A takácsmesterség központja, egyetem, opera. Leuven egyetemi város (Belgium legrégibb egyeteme), jelentõs építészeti emlékekkel. Vallónia változatos domborzatú, bõvizû folyókkal (köztük a Meuse vagy Maas). Délen az Ardennek hegycsoportja, a 694 m magas Botrangeval, amely egyben az ország legmagasabb pontja. A nagyvárosok mellett elsõsorban a középkori hangulatot árasztó kisebb városok hálózata, erõd

120

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

(citadella) jellegû építkezés a jellemzõ. A vallon tájakra a francia kultúra és építészet erõsen rányomta jegyeit. Legnagyobb városa Lie ge (Luik) a ` mindenkori belga trónörökös, a Lie ge-i hercegség fellegvára. Míg Fland` ria a hajózás, a mezõgazdaság és a kereskedelem terén ért el jelentõs gazdasági eredményeket, addig Vallónia a bányászat és a nehézipar, fõként a kohászat terén bír évszázados hagyományokkal. A kohászat központja Lie ge, a bányászaté Charleroi, a város, amely Nagy Károlyról kap` ta nevét. Idegenforgalmi szempontból Vallónia teljesen egyenrangú Flandriával, bár nem határos a tengerrel, gazdag természeti adottságai éppannyira vonzzák a turistákat, mint a több évszázados csatornákkal és épületekkel gazdag flamand városok. Természetes vizû gyógyforrásai: Spa, Chaudefontaine, Francorchamp, kiterjedt barlangrendszere közül a rocheforti és a Haan Sur Lesse-i a leglátogatottabb. Vallónia legszebb városa, egyben a tartomány fõvárosa Namur, szintén a Meuse (Maas) folyó partján, igen szép fekvésû, régi püspöki város. A folyó partján, sziklára épült citadella- és katakombarendszere a leglátogatottabb a környéken, ahová felvonóval is eljuthat a látogató. Namur szépségéhez Dinant áll legközelebb, hasonlóan a Meuse partján sziklára épült citadellával, turistáknak vonzó látképpel. Brüsszel Belgium legismertebb turisztikai zarándokhelye, az 1100 éves, közel egymilliós, vegyes lakosságú (flamand és vallon) fõváros. A csipkegyártás hagyományos központja. Jelentõs konferenciaközpont, bár nem igazi metropolisméretû. Kereskedelmi gócpont s a nemzetközi szintû intézmények székhelye. Itt mûködik évtizedek óta az Európai Közösség, ma Európai Unió* egy városnegyedet elfoglaló építményegyüttesével, székháza a Berlaimont-palota fõ és melléképületei, az 1994-ben felavatott Európai Parlament épülete, valamint az Észak-atlanti Szövetség, a NATO* épülete. Ezenkívül számos multinacionális cég és nemzetközi bank központja van Brüsszelben. Látnivalók: a Fõtér, a Grand Place (Grote Markt), gótikus katedrálisok, pl. a Szent Mihály (Saint Michele et Goudule). A város szimbóluma a szív (a központ egy szívhez hasonlít). Az 1958-as világkiállításra megépített kilenc gömbbõl álló Atomium. Számos múzeuma van. Az 1984-ben megnyílt Szépmûvészeti Múzeumban a flamand realista festészet legismertebb és legkedveltebb képviselõje, id. Pieter Brueghel képei tekinthetõk meg. Gazdagságban vetekszik a New York-i Guggenheim-gyûjteménnyel. Brüsszel egyben királyi város, egyszerre két királyi palotával, amelyek építészetileg teljesen egyformák, óriási parkokkal és mesterséges tavakkal. Brüsszelbõl vonaton (Gare du Midi) három órai utazással közvetlenül a londoni Waterloo pályaudvarra érkezhetünk.

3. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA

121

4. Hollandia
Az EU (EK)-tagság történetébõl. Alapító tag. 1948 májusában Hágában konferenciát tart az európai egység létrehozását szorgalmazó bizottság. Megalakul az Európai Mozgalom brüsszeli székhellyel. Már 1952-ben mint motivációs tényezõ merült fel, hogy Hollandia a már megkezdett intézményesített integrációját természetes úton folytassa, ugyanis mint kis államnak nincs más választása. Országjellemzõk: Benelux-állam, Európa legsûrûbben lakott országa (átlagos népsûrûsége 373 fõ/ km2), etnikailag egységes tengerparti ország, a mélyföldek, a szélmalmok és a tulipánok hazája (a virágok országa), a gyémántcsiszolás hagyományos központja. Hatalmas földgázkészlettel rendelkezik, a kitermelt gázmennyiséget illetõen Európában második Nagy-Britannia után, a világon ötödik. Az alternatív energiaforrások* hazája. Belterjes mezõgazdasága világszínvonalú. A hús, tojás, tejtermékek, zöldségfélék és virágok elsõrendû exportõre. A sajtok és a fapapucs hazája. Az európai kontinens egyik legnyitottabb országa, az Európai Közösségnek alapító tagja. Kis ország, de kereskedelmi–ipari nagyhatalom. A holland mélyföldön akadálytalanul söpör végig az óceánról érkezõ, esõt hozó nyugati szél, amely megedzette az itt lakókat: nyílt, közvetlen, de kemény kereskedõ- és hajósnép a holland, Rembrandt, Erasmus és Van Gogh világa. A XVII. században élte a fénykorát a holland gyarmatosítás. A gyarmatok területe 60-szor volt nagyobb, mint az anyaország. A part menti hajózás jelentõsége nem csökken, de a Mediterráneumból az Atlantikumba tevõdött át. Az Atlanti-partvidék jelentõségét tovább növelte az Újvilág bekapcsolódása a nemzetközi forgalomba. Kezdetben az Ibériai-félsziget országai vállaltak ebben oroszlánszerepet, majd hanyatlásukat kihasználva Hollandia lett a világ fuvarosa. E címmel csak addig büszkélkedhetett, míg a polgárosodó Anglia adminisztratív és katonai eszközökkel átvette e szerepet. Anglia tengeri hatalma a II. világháború alatt omlott össze. Általános földrajzi leírás, természeti erõforrások, táji adottságok. Hollandia az Északi-tenger partján fekszik, keletrõl Németország, délrõl Belgium határolja. Területe 41 200 km2, melynek kétharmada áll mûvelés alatt, 9%-a – mintegy 3700 km2 – folyókkal, tavakkal, beltengerekkel borított vízfelület, 8%-át pedig erdõ borítja. Területének túlnyomó része 100 méternél alacsonyabb síkság. A Rajnától északra már az 50–100 m magasságig emelkedõ térszintek kerülnek túlsúlyba, jelentõs tõzegtartalékokkal és végmorénákkal. A Holland-síkság nyugat felé húzódó

122

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

marsch-földeit fiatal folyami és tengeri üledékek alkotják. Legmagasabb pontja az Ardennek elõõrseként átnyúló Limburgi-rögnél található, ahol meghaladja a 300 métert. Az ország területének mintegy negyedrésze a tengerszint alatt fekszik. E mélyföldeket, melyek nagy részét az évszázadok alatt a tengertõl nyerték vissza a hollandok, természetes (széles parti dûnesor) és mesterséges gátakkal védik. Számítások szerint a holland partvidék évszázadonként 12–20 cm-t süllyed. A polderesítés, a holland szárazföld visszahódítása, vagyis a körülgátolt mélyföldek kialakítása már a XIII. században megkezdõdött. Tulajdonképpen a tenger által elrabolt 9000 km2-nyi terület visszahódításáról van szó. A vihardagályok már az ókorban feldarabolták az egységes dûnesort, és így alakultak ki a tengerpartot kísérõ Fríz-szigetek. A XII–XIII. században a tenger újabb elõnyomulása az ország középsõ részén fekvõ Flevo-tavat hatalmas öböllé alakította. Ez a Zuiderzee. Jelentõsebb katasztrófák: 1574-ben a betörõ tengerár 400 000 emberéletet oltott ki, az 1953-ban pusztító vihardagály pedig 90 falut söpört el, 60 000 ember vált hajléktalanná, és 1800-an vesztették életüket. A sekély Watt-tenger mentén 7,5 m magas gátat emeltek, melynek belsõ vonalán vezet az országút, míg a belsõ elzárt terület 6 méterrel van tengerszint alatt. A vízlevezõ-csatornák, szivattyúállomások és zsilipek nélkül aligha lehetne biztonságos életviszonyokat kialakítani a mélyföldeken. A Zuidersee polderesítése (1932) során összesen 1650 km2 területet nyertek vissza. A kialakult belsõ tó neve Ijssel-tó. A Delta-terv (1950) jelentõs változásokat eredményezett a holland tájban. A Zuidersee 32,5 km-es hosszú zárógátjának belsõ peremén autópálya (1927–1932) halad. A mezõgazdasági területek mellett a poldereken újabban vízparti üdülõtelepeket létesítettek. A szélerõtelepek szintén megjelentek. Kis városok is épültek, köztük Lelystad (60 000 fõ). A Rajna, Maas és a Schelde tölcsértorkolata állandóan süllyed, ezért ezek védelmére pilléres gátakat és vízáteresztõ zsilipeket építettek ki. A magasabb dombvidék csak a délkeleti határvidéken húzódik (az ország legmagasabb pontja a 326 m magasságban fekvõ Vaalserberg). Éghajlata óceáni, csapadékos, szeles. Folyói a Rajna és a Maas. Népesség: 15 807 641 fõ (1999). Gyarapodó népességszáma a magas természetes szaporodásnak köszönhetõ. Népsûrûség: 380 fõ/km2. A népesség összetétele: holland 95,8%, fríz 4,2%. Vallások: római katolikus 34%, protestáns 25%, felekezet nélküli 36%. Nyelvek: holland (hivatalos), fríz. Államformája alkotmányos monarchia (királyság). Hollandiában megközelítõleg 800 000 külföldi él, ez a lakosság több mint 5%-át je-

3. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA

123

lenti, ehhez járul még mintegy 300 000 olyan holland állampolgár, akik vagy akiknek a szülei Indonéziában, a Holland-Antillákon vagy Surinámban születtek. A külföldi állampolgárok közül a törökök 30%, a marokkóiak 22%, valamint a más EU tagállamból érkezett 24% németek, belgák és britek élnek az országban a legtöbben. Fõváros: Amszterdam 1 091 000 fõ, illetve Hága mint közigazgatási központ 648 000 fõ. Hágában székel a parlament, a minisztériumok, és itt lakik a királyi család is. Az ország lakosságának közel 90%-a városokban, illetve azok vonzáskörzetében él, melyek közül a legfontosabbak az ország nyugati részén fekvõ Amszterdam, Rotterdam 1 060 000 fõ és Hága, az ország középsõ vidékén fekvõ Utrecht 543 000 fõ, a déli területekhez tartozó Eindhoven, Maastricht és Breda, a német határ közelében fekvõ Arnhem és Enschede valamint az ország északi területein található Groningen és Leeuwarden. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A gazdasági élet fõ vonásai. Mezõgazdaság. A holland mezõgazdaság vezetõ ága az állattenyésztés, amely az agrártermelés 55%-át adja. A kertészet 35%-kal részesedik. A legnagyobb szarvasmarha-állomány (4,3 millió darab, fõleg a fekete-fehér fríz lápi tehén) a marchföldeken található. A tejtermékek, fõleg sajtok világhírûek (feldolgozóközpontok: Edam, Gouda, Limburg). A friss és a sûrített tej, valamint a sajtexportban Hollandia elsõ, a vaj és a tejpor kivitelében pedig második a világon. Jelentõs a sertés- és baromfitenyésztés és a heringhalászat is. Az agrárreform része a hátasló és a strucctenyésztés. A takarmánynövények termesztése után a gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, cukorrépa, repce, burgonya) következnek. A kertgazdálkodásnak nagy hagyományai vannak. A zöldség- és virágkertészkedés egy része üvegházakban történik. A virágok közül termesztik a tulipánt, jácintot, nárciszt és a gladióluszt. Híresek a Haarlem körüli tulipánmezõk. A virágkivitelbõl származó bevétel meghaladja a földgázexport értékét. A nemzetközi virágtõzsde központja Aalsmeer, a Schiopol légikikötõ szomszédságában. Fejlett a halászat és az akvakultúra*. A földgázt kivéve energiahordozókban szegény ország. A Hollandiához tartozó, északi-tengeri 56 000 km2-nyi kontinentális talapzat rejtegeti a fölgázt. A földgáztelepek kitermelése korszerû tengeri fúrótornyokkal történik. Limburban feketeszenet bányásznak, a keleti határvidéken kõsót. 1924-ben megépült az ijmuideni vaskohászati kombinát, fejlõdött a fémfeldolgozás, a gépipar (mezõgazdasági gépek, szivattyúk, hajómotorok) és a vegyipar. Behozott timföldre alapozottak Delfzijl és Vlissingen alumíniumkohói. Lendületesen fejlõdött az elektrotechnika, elektronika,

124 III. Ma a Rotterdam. ábra. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA gördülõanyag-ipar (daruk. amely közrezárja a „zöld szívet”. A holland gazdaság térszerkezete . és az országban egy patkó alakú urbanizált régió körvonalai rajzolódtak ki. azaz a bel- 8. Hága. Amszterdam Utrecht alkotta terület – ahol a lakosság mintegy 40%-a él – az ország gazdasági központja. hajógyártás. mintha egy nagyváros – megalopolisz – lenne). ez a „Randstad” (azaz „patkóváros. 7 milliós lakossággal. rakodógépek). A két nagy kikötõ forgalma (Rotterdam és Amszterdam) megnövekedett.

a gyógyszergyártás. Kezdetben izzólámpákat gyártott. Arnhem kereskedelmi és közlekedési csomópont. Az óceánjáró hajók és a Rajna-mellék iparvidékeinek tranzitkikötõje.és fajanszipar központjai. 30 km-re a tengertõl. a Philips-cég gyártelepe. kakaóõrlés. olajfinomító. halfeldolgozó. Nijmegen az elektrotechnika és elektronika fellegvára. gyufagyár). közlekedési csomópont. hajóépítés.és dohánygyárak. a közútijármûgyártás központja (busz. Szingapúr után a világ legnagyobb kikötõje. Erõteljesen fejlõdött a vonalas és a hálózati infrastruktúra. a holland „szilícium-háromszög” – Nijmegen. ezenkívül a porcelán. és üveggyártás. a pénzpiac és a kereskedelem központja. A Maas menti Limburg holland tartomány székhelye Maastricht (165 000 fõ). Hertogenbosch és Eindhoven – északkeleti tagja. A városmagot koncentrikus körökben csatornák övezik. Hága a királynõ. papírgyár. acélhengermû. Újabban kiépített része az Europoort (raktárak. dohányfeldolgozás). Angliába tartó komphajóforgalom. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 125 terjes mezõgazdasági területet. Utrecht római alapítású város. mûszál és gumigyártás. csokoládégyártás. Mûszaki egyeteme van. Ugyanitt van a telephelye a DAF-mûveknek. a gyarmatáru-kereskedelemhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás (rizshántolás. cukorfinomítás. azaz továbbfuvarozó. egyetemi város. a névleges fõváros. gyémántcsiszolás. A tansznacionális mamutvállalat a világ 60 országában 240 000 dolgozót foglalkoztat. a tömegközlekedési rendszer. Leiden és Delft egyetemi város. porcelán-. hajóépítõ mûhelyek és más iparágak telepei). hajógyár. logisztikai csomópont. hajóépítés. Évente 12 millió konténert raknak ki. textilipar. A holland gazdaság térszerkezetét a 8. a parlament és a kormány. Brabanti városok: Tilburg. újabban elektronika és híradástechnikai berendezéseket. A Zeeland városai közül Vlissingenben a kikötõi ipar honosodott meg: alumíniumkohó.3. kõolaj-finomítók. mûtrágya. Amszterdam. ipartelepek.és nyomdaipar. ábra személteti. finommechanikai gépek). IJmuiden a fõváros elõkikötõje (a teljes vertikumú vasmû behozott nyersanyagokból dolgozik. cement-. Eindhoven az 1891-ben alapított Philips konszern székhelye. vegyipar. a bevásárló és konferenciaturizmus egyik központja). Északon fõ gazdasági gócpont Groningen (a cukor. színesfémkohászat. gépipari központ (repülõgépgyártás. határ menti város (szénbányáit bezárták. kikötõ. vasúti jármûgyártás. Fejlett a konfekció. . majd elektromos gépeket.és teherautógyár. Breda. bezárásra szánt atomerõmû. kerékpárgyár mellet igen jelentõs a fölgázvegyészete és alumíniumipara). olajütés. Rotterdam: „Európa kapuja” a Rajna és a Maas torkolatában.divatáru. halfeldolgozás). a Nemzetközi Bíróság székhelye.

Jelentõs összegeket szánnak a konferenciaturizmus fellendítésére.2% (1998). egyben természetes határt képez a protestánsok és a katolikusok között. míg a munkanélküliségi ráta 4. erõs holland bankok ING. Hága attrakciója a Sint Hubertus Park mellett . ABN-AMRO.és vegyiparban. 6. Jelentõs a „visszatérõ” turizmus.126 III. Hollandia gazdasági életében a turizmus jelentõs szerepet játszik. Hollandia két fõvárosával – Hága (a királyi és kormányzati székhely) és Amszterdam („Észak Velencéje”. RABO Bank. Anna Frank háza).8 millió) tesz évente 2-3 alkalommal rövidebb-hosszabb utat. közel 20 millióra emelkedett. Madame Tusseaud Panoptikum. a 16 milliós lakosság 80 %-a (12. az inflációs ráta 1. Az ország klímáját az Észak-Atlanti-áramlás szelídíti. Látnivalók: Hoye Veluwe (Van Gogh múzeum). Mint köztudott a hollandok a leggyakrabban utazó nép a Közös Piac országai közül. a Philips az elektrotechnikában és az elektronikában eredményes. mind az általuk költött pénz tekintetében Nyugat-Európa leggyorsabb növekedést mutató turistacélpontja volt. Franciaországot. az infláció mértéke 2. A holland gazdaságot változatlanul a dinamikus fejlõdés jellemzi: a GDP 3. a vízi sportok. fesztivál és karnevál.3%-kal nõtt 2000-ben. A gazdasági növekedés értéke 3. Nagy-Britanniát. Az Idegenforgalmi Világszervezet felmérése szerint Hollandia az 1984–1994 közötti idõszakot véve alapul mind a turisták száma. népmûvészeti vásár. Turizmus. Idegenforgalomból származó bevételei is jelentõsek.8% (1998).6 %. így lehet Hollandia Európa virágoskertje. a munkanélküliség 2. sajtvásár. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Hollandiában 1999-bean az egy fõre jutó GDP értéke 25 940 USD volt. a tényleges fõváros) – jelentõs idegenforgalmat bonyolít le: Rijksmúzeum. Jelentõs holland multinacionális cég a Douwe Egberts. az ott eltöltött vendégéjszakáké pedig 10%-kal. Hollandia a városi turizmus számára nyújt kedvezõ feltételeket. idegenforgalom. A közel 45 000 turisztikai jellegû kis. E nagy népsûrûségû országban sok a virágkiállítás. Keukenof virágos parkja 28 hektáron terül el.6 %-ra csökkent. A holland ipar három vezetõ monopóliuma világviszonylatban is a legnagyobbaknak számít (Royal Dutch-Shell fõleg a kõolajiparban. a Benelux-államokat és a Skandináv országokat magában foglaló északnyugat-európai régió idegenforgalmi piacán.6 millió fõre. 1995ben a Hollandiába érkezett turisták száma 6%-kal.és középvállalatban mintegy 280 000-en dolgoznak. tovább nõtt a holland lakosság utazási kedve.8% (1998). A Rajna kelet–nyugati irányban kettészeli az országot. a kerékpárturizmus. Ennek megfelelõen az 1985 évi 7%-ról 9%-ra nõtt az ország súlya a Németországot. Népszerû a sportturizmus. az Unilever az élelmiszer. Amszterdam kiemelt jelentõségû turisztikai célpont.

Mint EU hivatali központ számos integrációs intézménynek ad otthont. melyhez mára már Ausztria. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 127 1952-ben alapított Madurodam.3. Országjellemzõk: Benelux-állam. Történelmi véletlen. A Benelux-államok. hogy kis területe és lélekszáma ellenére három hivatalos nyelve is van: a francia. Franciaország és Németország 1985-ben itt kötött megállapodást. A francia–német nyelvhatáron. Finnország. Görögország. a liliputi város (dam = gát). Rotterdam – a Rajna torkolatánál – legnagyobb kikötõje (Europoort). Schengen kisváros Luxemburgban. Államformája az alkotmányos monarchia. Az örökös semlegességet 1867-ben mondták ki. míg az ország északi részén élõ frízek földje a dús füvû legelõk és a tavak vidéke. Luxemburg a pénzbõl él: a bankok. 1952-ben e tagállam Európai Uniós csatlakozásának motivációjaként a már intézményesített integráció természetes folytatása merült fel. Jelentõs pénzügyi központ. és belépett a NATO-ba. de a spanyol uralom idején több erõd. vár és kastély épült itt. akik vagyunk” – olvasható a fõváros egyik házának homlokzatáról.) rendszerét az . mint „Észak Gibraltárja”: tengere nincs. biztosítók és ingatlanközvetítõk országa. Haarlem a virágvárosok egyike. Leiden õsi egyetemi város.és acélkivitelben világviszonylatban az élen van. Svédország és Portugália is csatlakozott. Spanyolország. mint politikailag és gazdaságilag együttmûködni a „nagyokkal” a gazdasági és politikai integráció kérdésében. hogy az egyik híres kora középkori menedékhely. Luxemburg nagyhercegség nem más. a luxemburgi és a német. Európa egyik forgalmi fókuszpontjában fekvõ nagyhercegség a tranzitturizmus hazája. mint ilyen kis helyen bárhol másutt. A hegyek között egymást érik a citadellák. Érdekessége. A lakosság vallomása: „Azok akarunk maradni. az Európai Unió legalacsonyabb népességû tagállama. A Schengeni Egyezmények (I–II. Dánia. tehát szárazföldi vagy kontinentális ország. 5. Luxemburg Az EU (EK)-tagság történetébõl: Az EU (EK) alapító tagja. Olaszország. Delft a fajansz városa. bástya. Gouda a sajt városa. a Szentlélek-apátság épülete ma a pénzügyminisztérium. Az ország semlegessége 1948-ban megszûnt. Nyersvas. minden falunak van legalább egy chateau-ja. Ennek végrehajtására hozták létre 1990-ben az egyezményt. kastélya. Központi fekvésénél fogva nem volt más választása. 1921 óta gazdasági és vámuniót alkot Belgiummal. Ma a Tizenötök Európájának legkisebb országa. nincs kijárata a tengerre.

Franciaországgal.2%. Északkeleti irányban található a Müllerthal Régió. Feltételezi. táji adottságok. s magához köti az észak-európai országok (Norvégia. az Our és a Sure (Saure). Fokozatosan leépítik a belsõ határokat. Folyói: Alzette.128 III. nem sokkal nagyobb. Keletre fekszik a már említett Mosellevölgy. Az egyezmény a tagállamok egymás iránti politikai bizalmán alapul. a Minerette régió. bizarr sziklaképzõdményekkel szabdalt Gutland-vidék terül el. szarvasmarha-tenyésztés).4%. Népsûrûség: 166 fõ/km2. ezért az éghajlat nem mutat nagy változásokat. Általános földrajzi leírás. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Európai Közösség legszorosabban együttmûködõ tagállamai hozták létre. és ma import ércet használnak. mely bájával és rekreációs lehetõségeivel vonzza a kíváncsi látogatókat. portugál 10. A népesség összetétele: luxemburgi 70%. melyet a luxemburgiak csak Eislécknek neveznek. világháborúban is.és acélipar fellegvára. hogy mélyülõ politikai és szélesedõ gazdasági együttmûködésüket bõvítsék a belsõ határok folyamatos megszüntetésével. francia 3. Izland) egy részét. és a II. Méretét tekintve 2586 km2. . Népessége 429 080 fõ (1999). olasz 4. Az ország egész területe az Ardennek vidékére (hegylánc) jut. a Moselle (völgye bortermõ vidék). és Németországgal határolt területen fekszik. Az Ardennek általában télen hóval borított. Luxemburg Európa szívében. 1867-ben a londoni konferencián kinyilvánították a hercegség örökös semlegességét. 565 m). Céljuk az volt. Északon a devon idõszak palákból álló Ösling erdõs fennsíkja. Az ország legdélibb része a tulajdonképpeni iparvidék. Az egyezmény rendszere mára már magában foglalja az EU tagállamainak jelentõs többségét. a fõvárostól délre a dombsági. természeti erõforrások. Érdekessége annyi. Ezt figyelmen kívül hagyva Németország elfoglalta az I. míg délen.9%. felszámolják a határellenõrzést. a Belgiummal. s ezáltal az utasok gyorsabban és szabadabban mozoghatnak az egyik államból a másikba. „Luxemburg a vasérc ajándéka” – tartja a mondás. az ország területén az esõ meglehetõsen ritka. Mivel az ország nagyon kicsi. Luxemburg mai határait 1839-ben jelölték ki. A schengeni rendszer alapját egy számítógépes adatbázis képezi. 1815 és 90 között Hollandiával perszonálunióban volt. palákból és homokkõbõl felépült. mint London. Ez a vas. mégis 1981-ben bezárták az utolsó vasércbányát. mely kiváló mezõgazdasági vidék (gabona és burgonyatermesztés. Három kerületre (district) oszlik. s gazdasági fejlettségük is közel azonos szinten áll. Az ország legmagasabb pontja az Eisléck régióban található (Mont de Holdingen. hogy egész évben közel azonos. enyhe hõmérséklet uralkodik az országban. hogy társadalmi és jogrendszerük hasonló.

A fõvárosban számos bank és biztosítótársaság tevékenykedik. Az Ardennek széles völgyei. ipar 22%. Legfejlettebb iparága a vaskohászat (központjai: Dudelange. hogyan válik bor a szõlõbõl. kanyargó folyói szép számmal csalogatják a turistákat és a helyi lakosságot télen és nyáron egyaránt. a Történeti és Mûvészeti Múzeum. Svédországból és Brazíliából importálnak. Gyönyörû kilátás nyílik a városra és környékére a Szentlélek Citedelláról. az UNESCO pedig a Világörökség részévé választotta. a Beaufort-kastély. amely az Alzette folyócska kanyargós szurdokvölgye fölé magasodik. akik szeretik a luxemburgi borokat. Kiváló terepei vannak túrázók és kirándulók számára. más adat szerint 45 360 USD. protestáns 1. Clervaux. A Moselle-völgy azon turisták számára kedves. További fontos települései: Esch-sur-Alzette 24 000 fõ. hogy itt székel az Európai Parlament titkársága. A várost a X. Müllerthal régió kiváló adottságaival leginkább a túrázókat. az Európai Unió Bírósága. a pénzügyi világ vezetõinek és az Európai Unió titkárságainak és irodáinak ad helyet. A 23 km hosszú és 40 méter mély erõdítmény (kazamata) még ma is turistacsalogató látványosságot kínál. a munkanélküliségi ráta pedig 3.6%. Felfedezésre váró egyéb látnivalók: a nagyhercegi palota. Más látnivalók: Berdorf. A Sigfrield Lütelburg gróf által építtetett erõdbõl alakult ki több mint 1000 évvel ezelõtt.1% (1998). Rendszeresen szerveznek ezen a vidéken borutakat. Az egy fõre jutó GDP 32 700 USD (1998). Luxemburg City. Jelentõségét emeli. Remichen és Schengenen keresztülutazva bemutatják. Wiltz. és újabban a francia-lotaringiai körzetbõl. tûzállótéglagyárak és hõerõmûvek vannak. és a Millenniumi Emlékmû. a Posta Múzeum. Differdange kisvárosok). az echternachi Bazilika és a Bencés Apátság.6%. században alapították. . Számvevõszéke. mezõgazdaság 1%. A régebbi vasércbányákat bezárták.3. Clervaux. amelyek Waserbilligból indulnak és Grevenmacheren. Fõvárosa Luxembourg vagy Letzebuerg 79 500 fõ (1998). A gazdasági növekedés 1988-ban 5. A nemzetgazdasági ágak sorrendje: szolgáltatások 77%. idegenforgalom. Termékeinek háromnegyede kivitelre jut.1% (1998). Turizmus. Az inflációs ráta 1. Differdange 15 700. Az ország déli részén cementgyár. a kerékpárosokat és a hegymászókat várja. Vianden. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 129 belga 2. a város központjában épült kastély és a Bencés Apátság.1%.7% volt. pénzügyi és statisztikai intézményei (Eurostat). francia és német. Vallások: katolikus 94. Wormeldangen. A fõváros. Hivatalos nyelvek: luxemburgi. a Villamos Múzeum. Beruházási Bankja. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A gazdasági élet fõ vonásai.

népsûrûsége 191 fõ/km2. Hivatalos nyelv az olasz. Toscanai-szigetek (Elba). Késõn iparosodott dél-európai ország. az Adrián a Tremiti-szigetek. és nemzetközi jelentõségét tovább növelje. Országjellemzõk: alpesi és mediterráni ország. jó közlekedés kedvezõ földrajzi fekvéssel. Garda-tó. Vallás: római katolikus 83. Lipari-szigetek (Stromboli). hogy az integráció élvonalában maradjon. Hozzátartozik Szicília és a Szardínia-szigetek. A XIX. Ezt gazdasági okok és a politikai stabilitás kérdésköre egészítette ki. A Mont Blanc 4807 m magas csúcsa. Szigetei: Szicília. Az olasz lakosság majdnem 100%-a római katolikus vallású. ortodox. az Appenini-félsziget országa. a forró nyár.7%. Kisebbségi nyelvként Alto-Adige tartományban a német (kb. észak–dél térbeli fejlettségi különbözõsége és ellentéte (a klasszikus duális térszerkezet). zsidó és muzulmán hitközösségek is. Általános földrajzi leírás. természeti erõforrások. Népessége 57. majd az elõalpesi táj belesimul a Pó síkságába. Trieszt és Gorizia járásokban pedig a szlovén nyelv (a rétoromán nyelvcsaládba tartozó friuli nyelv) is széles körûen használatos. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Az EU (EK)-tagság történetébõl: Mint Európai Uniós tagállam csatlakozásának motivációjaként (1952) szerepelt az. táji adottságok. Közép. Capri. rétoromán 1. hogy a demokratikus Európa tagjaként szeretne elfogadottá válni. valamint a hosszú aszályos idõszakok a jellemzõek. Szardínia. Ponzaiszigetek.1%. Lugano. A lakosság 67%-a városlakó.2%. szárd 2. Ma Olaszország eredményesen küzd azért. olivaolaj termelése Spanyolország mögött a második helyen áll a világon. Területe: 301 302 km2.5 millió fõ. az alpesi alagutak. A népesség szerkezete: olasz 94. Az albánok fõleg DélOlaszország mezõgazdasági térségeiben élnek. Ezeken a területeken az enyhe tél. de vannak protestáns. a regionális sokszínûség országa. 300 000-en beszélik). ipari hatalom nyersanyag nélkül. a borok hazája. helyenként óceáni és szubtrópusi hatások érvényesülnek. 200 000-en beszélik). Északról dél felé a klíma változik: alpesi klíma. Glaciális tavak: Lago. Az Appenini-fészigeten terül el. Maggiore. Olaszország két kis államnak ad helyet: San Marino és Vatikán. melyet a Pó-síkság kontinentális éghajlata vált fel. Olaszország III. kijárás a tengerre. század nyolcvanas éveitõl .3%. Északon az Alpok déli részének kristályos palákból és mészkõbõl álló koszorúja határolja. Val d’Aostában (Aosta-völgy) a francia (kb.és Dél-Olaszországban enyhébb. míg a szigeteken kifejezetten mediterrán.130 6. Como. majd Tunézia felé félúton a Pantelleria és a Pelagie-szigetek.

Ezt követõen a Savoyai-család vezetésével monarchiává alakult.9%-os. Olaszország gazdasági fejlõdése 2000-ben az EU átlaga alatt maradt. Friuli-Venezia Giulia) oszlik. tehát az egykori kivándorlók országából befogadó országgá vált. A lemaradás fõ okai elégtelen vagy túlzott ügyintézés.4 millió fõ. A GDP növekedése 2. Jelentõs elõrelépés történt a munkaerõpiacon annak az új rendelkezésnek a bevezetésével. Olaszország egyetlen iparilag fejlett országa Dél-Európának.9% (1998). Palermo 700 000. amikor a Giuseppe Garibaldi által vezetett bersaglierik áttörték a Pápai Államot jelképezõ római városfalat. Közigazgatása a mai NUTS 2 szintnek megfelelõ. Torino 980 000. A GDP/fõ: 20 800 USD (1998). a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. Az export közel fele.3. hiszen csak 1870. Valle d’ Aosta. Nápoly 1 millió. kevés pozitív migrációs mérleggel (1977ben ennek értéke 119 000 fõ volt). Olaszország Európa fiatal államai közé tartozik. az EU normáihoz való alkalmazkodás nehézségei. hiányos infrastruktúra. április 4-én alapító tagként a NATO szervezetébe lépett. Fejlõdési erõforrások. 15 rendes és 5 különleges (automóm) jogállású régióra (Szicília. az import kétharmada a kikötõkön keresztül zajlik. amely megkönnyíti a részmunkaidõben illetve a biztos határidejû munkaszerzõdésekkel dolgozók munkavállalását. Észak-Itáliában a tõkés átalakulás hosszú történelmi múltra tekinthet. míg az ipari termelés 3%-kal nõtt 2000-ben. A belsõ migráció ma is fõleg Északkelet. Genova 700 000. és telepedett le fõleg a tengeren túli területekre. Szardínia. Olaszország 1949. Dél-Itáliában a feudális nagybirtokosok akarata határozza meg a mindennapokat.4 % (1998). Az ipar fejlõdésében tapasztalható történelmi késés mellett hátrányos helyzetet eredményezett az ipari nyersanyagokban és energiahordozókban mutatkozó hiány is. inflációs ráta: 2. Az ország népmozgalmát újabban a természetes fogyás határozza meg. a tudományos kutatásokban lemaradás. Firenze 400 000 és Velence 310 000. gazdasági növekedés: 1. A gazdasági élet fõ vonásai. Bologna 400 000. ma az ország gazdasági vezetõ városa.5%-os marad a munkanélküliségi ráta. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 131 napjainkig mintegy 12 millió olasz hagyta el az országot. szeptember 20-án zárult le az egyesítéséért folytatott harc. Trentino-Alto Adige. amelynek területi el- .és Közép-Olaszország felé irányul. rossz munkaerõképzés. de még így is 10. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Nagyobb városai: Milánó 1. így közel 400 000 új munkahely jött létre fõleg az új gazdaság (New economy) területén. Fõvárosa: Róma 2 648 000 fõ (1995).

Torino). A gyáripar óriásai: Pirelli gumigyár. Piemonte. addig az északi tartományokban jelentõs munkaerõhiány mutatkozik. Ipar. firenzei bõripar és ékszeripar stb. La Spezia.9%-kal emelkedett. Mantova). földgázt a Piacenza–Parma–Ravenna vonal mentén. elsõsorban kõsó. cink és márvány bányászata folyik. Taranto (acélgyártás). A munkanélküliségi ráta még mindig magas (1998-ban 12. Ravenna. mûszálipar (Lombardia). Fiat autócég. számítógépek (Ivrea.és textilipar.és cinkkitermelés és kohósítás Szardínia területén jelentõs. Trieszt. Toscanában a geotermikus erõmûvek is vannak. Gaeta. mangán. Nápoly. Szicília. Ásványi kincsekben szegény. illetve az eurónak a dollárral szembeni leértékelõdése. Szicília. Piemonte. Siracusa. Faenza környéki fazekasság. Az infláció 2. Zanussi). Porto Marghera. A foglalkozási szerkezet: az aktív lakosság 61%-a a szolgáltatásokban. Trapani. Háztartási gépek közül jelentõs a hûtõszekrénygyártás. Brescia. Energiagazdálkodás. a világhírû olasz cégek (Benetton. Az ipar bölcsõje Észak-Olaszország. bár Olaszországban jelentõs gázmezõk találhatóak. Kõolaj-finomítók vannak: Genova. Piombono. az autógumi-gyártás (a Pirelli cég Milánóban és Torinóban). Ferrari (Modena) és a Lamborghini cégek állítják elõ. A vaskohászat központjai: Genova-Cornigliano. ként. Puglia). Lancia (Torino). pirit. 32%-a az iparban és közel 7%-a a mezõgazdaságban dolgozik. Bányászat. Toscana régiókban). Messina. Livorno. Az ország energiaszükségletét 85%-ban importból fedezi. Ferrara). Milánó. Torino. ennek okozója a nyersanyagban szegény Olaszország kõolaj-behozatalának növekedése. Porto Marghera. kohászat.132 III. bányászat. élelmiszeripar. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA oszlása változó. A kézmûvesipart (pl. Lignitet bányásznak Toscana és Umbria régióban. velencei üveg.) a gyáripar váltotta fel. Az ólom. A kül- . építõipar. márványt (Carrara).1 % volt). Trieszt városokban és a csõvezeték mellett (Milánó. a mosógép (pl. Míg Rómától délre a friss diplomások 40%-a munkanélküli. Tradicionális iparág a textilipar. kõolajat Emilia-Romagna. Valentino) vezetésével (Lombardia. Basilicata régiók területén termelnek. Taranto. irodagépek. Fiorucci. Sportautókat az Alfa Romeo (Milanó). Az olasz autóipar 80%-át a Fiat cég (Torino és Firenze) adja. Fejlett a vegyipar (Piacenza. Novara. Az ipar vezetõ ágazatai a gépgyártás. Az EU-ban Németország után Olaszország a második legnagyobb acéltermelõ (25 millió tonna /1997). Északon Milánó. Gucci. vegyipar. Montecatini vegyimûvek. Közép-Itáliában pedig Terni kohászata kiemelkedõ. és ezt még a bevándorlások új kvótarendszerével sem sikerül jelentõs mértékben mérsékelni. Versace. cementipar (Szardínia. Nápoly. ólom. textilipar. ezenkívül termelnek még ezüstés mangánércet.

kohászati. Marche régiókkal. kézmûvesipar). a gyapjúipar (Piemonte. Padova (egyetemváros). A divatáru mellett jelentõsek a lakberendezési áruk (csempe. Környékén a belterjes mezõgazdaság is jelentõs. lámpa) és az élelmiszeripar. valamennyi iparág megtelepedett a városban. Vicenza környékén és a Toscana Prato vidékén. Piacensa (fölgázalapú vegyipar). Terni (kohászat és vegyipar).3 millió fõ). (2) Északkelet. Bergamo (pamutipar) lombard városok. Mirafioriban épült fel a Fiat hatalmas ipartelepe. textil. Varese (pamutipar). Umbria. (1) Északnyugat: Lombardia. valamint bútoripari központokkal. bútor. gépipar).és bõripar). a közeli Porto Merghera (kõolaj-finomítás. A selyemipar központjai Vomo és Veneto.3. Lazio régió. Genova (kikötõ.. Ferrara. A ruha. gépipari. Livorno (halászat.és cipõipar. kereskedelem). kõolaj-finomító). Assisi (a legendás Szent Ferenc városa). Veneto.és kenderfeldolgozás Lombardiában összpontosul. La Spezia (kikötõ. vegyipar. Toscana. Perugia (feldolgozóipar. selyemipar. valamint EmiliaRomagna. Prato (gyapjúipar). Veneto és Friuli-Venezia Giulia. Piombino (kohászat). A Via Emilia ipari tengely mentén terül el Bologna (egyetem. Rómával (az . Ivrea az Olivetti mûszergyár központja. Brescia (gépgyártás). Valle d’ Aosta tartományokkal az olasz gazdaság centrumtérsége. élelmiszeripar). Piemonte. Veneto tartományban. gépipar. bõr. hajóépítõ központ). Verona (vasúti és közúti csomópont). Vicenza (textil. Torino elõvárosában. gépgyártás). Umbria.és cipõipari. a fõvárossal. alumíniumkohászat. a „Harmadik Olaszország” tagja. Parma (tejfeldolgozás). Liguria. Velence (világhírû idegenforgalmi centrum. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 133 földrõl származó nyersanyagra épülõ pamutipar tekintetében Olaszország elsõ Európában (Milánó környéke. alumíniumkohászat). kereskedelem). Ravenna (kõolaj-finomítás). Milánó Lombardia fõvárosa (1.és Közép-Olaszország: az ország második nagy körzete Trentino-Alto Adige. Monza (Forma-egyes autópálya). Cremona a vonóshangszer-gyártásáról nevezetes (Stradivari hegedûk). idegenforgalom). jelentõs élelmiszeripari. a len. gépgyártás).és ruházati ipar. Gazdasági körzetek. Trieszt (gépipar. Bolzano (turizmus. Vegyes gazdálkodású vidék. Trento az elektronikai ipar központja. Como (kõfaragás. a cipõipar Vigevano és Varese központokkal. Modena (autóipar).és vegyipar). Pisa (ferde harangtorony). kötöttáru. Torino és Genova alkotja. fémipar. Toscana fõvárosa Firenze (képtárak.és kötöttáruipar északnyugaton és az Arno völgyében. turizmus. Az ipari háromszöget Milánó. Marche régió Ancona kikötõvárossal (szén. kõolaj-finomító). Bergamo és Torino környéke). Aosta (vízerõmûvek.

majd a latifundiumok dél-olasz birtokformája zárja a sort. Az állattenyésztés (a szarvasmarha. vegyipar). Legnagyobb tengeri kikötõk: Genova.és középbirtokosokat a mezzadriarendszer követi. Puglia régión belül jelentõs Tarantó (acélipar). Jelentõs a mezõgazdaság (déligyümölcs. juh. Calabria. textilipar. Taranto. Róma. Abruzzo. Trieszt. Siracusa (kõolaj-finomító. Repülõterek: Milánó. kereskedelmi központ). A birtoktulajdonosok szerint a tõkés mezõgazdasági üzemek bérmunkásokkal termelnek. Calabria (élelmiszeripar). (3) Mezzogiorno: a hagyományos dél. a zöldségtermesztés. viszonylag elmaradott vidék (Campania. Az Abruzzo régió központja Pescara (vegyipar. fürdõhelyek). élelmiszeripar). Basilicata. de gazdasági téren csak második Milánó után. a szõlõmûvelés és borgazdálkodás. A vasútvonalak hossza 19 000 km. Molise. La Spezia. oliva) és az idegenforgalom. Mezõgazdaság. Campagna központja Nápoly (az ország harmadik legnépesebb városa. Genova. rizstermelés. 2800 éves ókori és középkori mûemlékekkel. szõlõ. Nápoly. 16%-a rét és legelõ.és építõanyag-ipar). Szicília. szója. és csupán Franciaország elõzi meg. kõolaj-finomítás. Molise (élelmiszeripar. kecske. ahol intenzív. autógyártás). idegenforgalom). élelmiszeripar). idegenforgalom. Közlekedés: A 303 000 kilométeres úthálózat (ebbõl 7000 km autópálya) korszerû telekommunikációs hálózat. fõleg a takarmányozó szarvasmarha-tenyésztés fejlõdött ki. vegy. szolgáltatások). Torino. 10% kert. a Lombardia és EmiliaRomagna. Az összterület 30%-a szántó. Szardínia fõvárosában Cagliariban kõolaj-finomító épült. Jelentõs még a citrusfélék. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA „örök város”. azaz a vegyes gazdálkodás részes. kohászat. Bari (fém. Foggia (élelmiszeripar). Puglia. kendertermelés. a FAO* központja). A legfejlettebb mezõgazdasági terület a Pó síksága. többnyire feles mûvelése. a dohány. közlekedési csomópont. Szardínia).134 III. szárnyasok) a növénytermesztési ágazatot erõsíti. Palermo (gépipara. a mandula-. Az alpesi rétgazdálkodás a hegyláb-lépcsõ területén jelentõs. Catania (az Etna vulkán keleti lábánál. olívaolajból pedig Spanyolország mögött a második helyet foglalja el a világranglistán. sertés. . Olaszország részesedése a világkereskedelembõl 5% körüli. Ugyanitt jelentõs a búza. szétszórt cityfunkciókkal. újabb modernizációs folyamatok beindulásával. a kis. Olajbogyó-termelése a világ élvonalában van. politikai és mûvelõdési szerepkörök. Olaszország a világ bortermelésének egyötödével (51 millió hl) büszkélkedhet. Brindisi (vegyipar). Szicíliában Messina (kõolaj-feldolgozás. Salerno (textilipar). Pomigliano d’ Arco (Alfa Romeo autókat szerelnek össze).és vegyipar.

építészeti értékek. A gazdag kultúrtörténeti emlékek. Nagyszerû tengerparti üdülõ. az „Elsõ Olaszországot”. lassan felzárkozó gazdaság. Olasz-Riviéra). A Világörökség 60%-a Olaszországban található. ábra szemlélteti. Európa elsõ autópályája (1924-ben épült) Milánótól a Ligur-tengerpartig tart. Velence és Trieszt a világ nagy forgalmú kikötõi közé tartozik. Alagutak: Simplon. A nemzeti regionális politika legnagyobb szabású vállalkozása éppen a Dél-Olaszország felzárkóztatására irányuló Mezzogiorno-program jelentette. mediterráni klíma. kijárat a Ligur-. Bernát. a görögök. VII–I. Valle d’ Aosta. a félsziget egyetlen pontja sem fekszik a tengerparttól 100 km-nél távolabb. századi) mûvészet elválaszthatatlan a régi itáliai nép. A regionális fejlettségi különbségeket a 9. az egykori köztársaság és császárság központja. Jelentõs energiatartalékokkal rendelkezik. (2) Dél-Olaszország: a teljes Mediterráneum jellemzõivel a „Második Olaszország” az Ancona-faltól délre húzódik. fejlett kézmûipar és a késõbbi gyors iparosodás eredményeképpen ért el kimagasló gazdasági fejlõdést. Emilia-Romagna. Ez alkotta a tradicionális ipari centrumot. a tömeges kivándorlás területe. centrumhatásokkal. fõleg vízenergia. A XIII. Sikerágazatként emlegetik azt. A római köztársaságkori (Kr. Alpesi hágók: Szt. és Adriai-tengerre. Mont Blanc. idegenforgalom. gazdasági periféria és félperiféria. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 135 Térszerkezeti alapon két fõ területre osztható. Gotthárd. A román mûvészet egyik legszebb példája a pisai dóm a keresztelõkápolnával és a különálló. A néhol máig fennmaradt hidak tették lehetõvé a híres római hadiutak tökéletesítését. A Mezzogiorno térség az ország legelmaradottabb vidéke. A középkori észak-olasz városállamok erõs hatása. Taranto. fõniciaiak kolóniái. Jelenlegi autópálya-hálózata 6860 km-t tesz ki. az etruszkok és a görögök mûvészetétõl. e. Szt. közvetlen kedélyessége. sajátos társadalmi szerkezet. Fréjus. Róma sokarcú szerepköre. Genova. (1) Észak-Olaszország: fejlett ipar (a tõkeerõs észak) és magas színvonalú mezõgazdaság. Turizmus. Legfejlettebb vidékei: Lombardia.3. Évente 60 millió turista látogatja meg Olaszországot. ferde harangtoronnyal. Újabban dinamikusan fejlõdik a „Harmadik Olaszország”.és fürdõhelyekkel rendelkezik (Adria-part. Brenner. a Veneto. hogy a Fiat itt végzi a világsikernek számító Punto összeszerelését. temperamentuma és az utcák nyüzsgése vonzzák a turistákat Itália földjére. Trentino-Alto és Lazio régiókkal. színvonalas rendezvények mellett az emberek jellegzetes mediterrán életvitele. Tirrén-. Ennek következtében a Mezzogiorno exportja az utóbbi években dinamikus növekedést ért el. A turistákat több mint 50 000 szálloda és panzió fogadja. századtól a .

ábra. A kor festészetét és szobrászatát a trecento (1300-as évek) mûvészetének is nevezik. Regionális fejlettségi különbségek Olaszországban . AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA gótika vált uralkodóvá: a bordásívû kupolaépítés szép példája a Brunelleschi tervei szerint épült firenzei dóm harangtornya. A trecento a reneszánsz nyitánya volt.136 III. melynek kiforrott idõszaka már a 9.

század elejétõl Velence is a mûvészetek egyik központja. reneszánsz és barokk épületek). Híresek a Sorrentói-félsziget üdülõhelyei (Amalfi. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 137 quattrocento (1400-as évek). A turistacsalogató rendezvények közül néhány: Vízkeresztkor Rómában vidám vásár. Siracusát.és Nyugati-Riviéra találkozásánál) fekszik. Toscana központja. Genova. az Angyalvár. versenyek (Verona. Szicíliában az Etnán kívül felkeresik a görög alapítású városok épen maradt ókori emlékeit. . Circus Maximus. Róma császárváros. júniusban János napi búcsú. valamint a csodálatos Capri-sziget. Ravenna bizánci stílusú templomaival emelkedik ki.3. Az olasz fõvárosba ékelõdik a Vatikán – a római katolikus egyház szellemi és adminisztratív központja. Leonardo da Vinci mûvészete hidat jelent a cinquecento (1500-as évek) mûvészetéhez. Agrigento és a Róma közeli Altari). az ország fõvárosa csaknem háromezer éves múltra tekint vissza (Colosseum. San Marino Köztársaságot. Michelangelo híres szobra. az ókeresztény emlékek és a katakombák. Firenzében húsvétkor látványos egyházi ünnepség tûzijátékkal. A mûvészettörténet értékes és szép emlékeivel az ország egész területén találkozhatunk.és hangversenyünnepe. a legnagyobb kikötõváros az Olasz-Riviéra közepén (a Keleti. Az országban rendszeresek a nemzetközi zenei és folklórfesztiválok. melynek fõ látnivalója a Szent Péter tér és -bazilika. Lugano. Salerno). a bizánci jellegû székesegyházzal. Como) igen látogatottak. A világhírû milánói Scala nem egyszerûen színház. az Utolsó ítélet Rómában látható. közelében a vulkáni hamuval betemetett Pompeji és Herculaneum ókori romvárosokkal. Uffizi-képtár). A Pó-síkság nagyvárosai közül Torino. Milánó és Verona az alpesi túrák kiindulópontjánál fekszik. májusban pedig a Maggio Musicale opera. A cölöpökre épült Velence (Venezia) az ország leglátogatottabb városa (Canal Grande. közelében találjuk a turistákból élõ miniállamot. Dóm. az Arno-parti Firenze reneszánsz emlékeirõl híres (Palazzo Vecchio. festõi fekvésû Nápoly. valamint Palermo kikötõvárosát. Padova és Bologna híres középkori egyetemeivel. Szent Márk tér a Doge-palotával. Ennek bölcsõje Firenze lett. Rimini 60 000 szállodai ággyal az Adria-parti fürdõk fõ helye. Dél-Olaszország leglátogatottabb városa a görög alapítású. hanem a Dómhoz hasonlóan a város jelképe. Róma. a Mózes és a Sixtus-kápolnát díszítõ festménye. A XVI. Forum Romanum. Maggiore. Palermo. 1929-tõl a Pápai Állam –. A világhírû fürdõhelyek sorából kiemelkedik San Remo és Imperia. Taorminát. Alpesi tavai (Garda. a környéki Lido homokturzásain nemzetközi hírû fürdõhelyek vannak).

Európa legrégibb köztársasága. legalul a Libertas felirattal. Siracusa görög és római mûemlékekben bõvelkednek.138 III. Lignano. motocross. Cesenatico. Ancona 130. Jellegzetessége: számos látványossága. Campania. skating (görkorcsolya). Tulajdonképpen egy kis városállam. Róma 350 km. Megközlíthetõ a Bolognától Rimini–Ancona felé vezetõ A14-es autosztrádáról (Adriai autósztráda) délnyugatra (balra). Giardini Maxos. San Marino távolsága innen 40 km. „Bella Sicilia”. Etna. Milánó 330. Fõ idegenforgalmi látványosságai: Monte Titano. melynek keleti oldalában az Etna tûzhányó mûködik (3323 m). Velence és a Brenta-völgyi kastélyok. Alkotmánya 1263-ban kelt. Ekkor íjászversenyt rendeznek (Palio dei Balestrari). Az Adriai-tenger partján. San Marino város történelmi központja. vadászat. Terrasini. Ravenna 70. Ligur-tengerpart. Vieste. kutyabemutatók. középkori hagyományok éltetõje. a konferenciaturizmus központi helye. Szardínia fõleg gránitból épül fel. rajtuk három torony. Kis köztársaság Olaszországban. Városai: Palermo. Cervia. az Appenini-fészigeten. Puglia. Ravenna és Rimini között építették ki Olaszország egyik legnagyobb (160 000 m2-es) kempingtáborát (Camping Cesenatico) és sporttáborát (Eurovamp). Látnivalók: Catania. Közeli repülõterek: Rimini vagy Forli. Taormina. Maritima. . középen a köztársaság címerével (a címerpajzson három hegycsúcs. észak-olasz kiskörút. 24 km. felül az önállóságot szimbolizáló korona). Argigento. fotómûvészet. bemutatók. szárdok lakják. Határátkelõje Conline di Stato. Taormina. Zászlaja fehér-kék. Palermo. A köztársaság határán semminemû útlevél vagy vámellenõrzés nincsen. Olaszországgal van vámunióban. színházi seregszemlék. így inkább turisztikai szempontból ismertetjük. Lido Adriatico. San Marino (Repubblica di San Marino). Megközelíthetõ a Bolognától Rimini felé vezetõ A14-es autópályáról is. Leghíresebb ünnepe a köztársaság ünnepe szeptember 3-án. várak. Északról az Emilia Romagna. Évente 3 millió turista keresi fel. más ünnepségek. Cefalu. Sorrentóiöböl. Rimini kikötõvárosából drótkötélpályán is megközelíthetõ. divatbemutatók. Lido di Jesolo. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Appenini-félsziget. fesztiválok. Forli 74 km. San Marino és Vatikán nem EU tagországok. Milánó. Follonica. Szicília. Kiállítások. galamblövészet.és népünnepélyek. délrõl a Marche-Montrefeltro olasz tartomány határolja. sport. Mivel Olaszország területén alakultak ki. A Földközi-tenger legnagyobb szigete. dzsesszkoncertek. Monreale. Calabria. Bologna távolsága 135 km. Elba szigete és a toscán városok. Utazások Olaszországban: Firenze–Róma–Sorrento.

melynek 60 tagját öt évre választják a köztársaság polgárai. A kis városállamot kétszer foglalták el: 1503-ban Cesare Borgia és 1739-ben Giulio Alberoni kardinális. Ma is független. demokratikus. ritkán havazik. Elõször Szent Marinus földjének hívták e vidéket. az elnöke a Rector volt. 1243-ban választottak elõször két konzult. szabálytalan négyszög alakú terület. Éghajlata mérsékelt. lakossága 24 599 fõ (1993-ban). pénzügyek és gazdasági vezetés minisztere) és hét kormányképviselõ. amikor a választópolgárok elõterjesztik közérdekû javaslataikat. világháború alatt 100 000 embernek adott menedéket. 1797-ben Napoleon felajánlotta. melybõl a fõvárosban. a régenskapitány-váltást követõ vasárnapon. a Commune fokozatosan alakult ki. A törvényhozó hatalmat a Nagytanács gyakorolja. Acquuaviva 1240. Az ország 9 várkerületre oszlik. A két államfõ (régens kapitány) hat hónapra kapja a megbízatást. illetve október hónapban van. A vallásos és a világi ünnepeket megünneplik. Faetano 795. Hivatalos vallása: a római katolikus. A középkorban létezõ kis telepek: Cenobio. Késõbb kinevezték a kapitányt. hogy . Pieve. Rupe del Monte Titano és a Canepa-barlang. Beiktatásuk április. Története: A legenda szerint egy kõfaragó szent Dalmácia egyik szigetérõl. Chiesanuova 812. Arbérrõl került ide és a Monte Titanon élt visszavonultan és megalapította a Diocletianus császár uralkodása idején üldözött keresztények kis közösségét. Három minisztere van (külügy. Fiorentino 1716. Az önállóságukra büszkék. semleges állam. Honvédelmi és rendfenntartó szervezeteire jellemzõ. Napjainkban a népgyûlést évente kétszer hívják össze: az államfõi. Torracia település mészkövei. Tiszteletben tartja évszázados hagyományait. vagyis a szavazati joggal rendelkezõ polgárok) alkotta. San Marinóban 4385-ön laktak. de lemondtak errõl. Az önkományzatot a családfõk gyûlése (Arengo = népgyûlés. Montecerreto park. melyek a régi egyházi kerületeknek felelnek meg. 1463tól a köztársaság területe változatlan maradt. Borgo Maggiore 5100 fõ. évi középhõmérséklet 16 fok. Természeti szépségek: Titano-hegy (750 m magas). hogy megnagyobbítja a köztársaság területét. Ezenkívül két kormánymegbízott képviseli az államot a jogvitákban.3. Közigazgatása. Domagnano 2100. kéréseiket az Általános Nagytanácsnak. angolul vagy németül. Montegiardino 672. majd késõbb lett San Marino. A II. Castello. Nemzeti nyelv: olasz. vagyis régens kapitányt. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 139 Területe: 61 km2. akiket azóta hathónaponként mások követnek a tisztségviselésben. belügy és polgári védelem. Ausa park. A római császárság után a városállami forma. de beszélnek franciául. Fontosabb települései: Serravale 7000 fõ. Élükön egy-egy önkormányzat és egy-egy várkapitány áll.

festékáru. Clessidra atomica – 1997-tõl felszerelt naperõmû. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA önkéntesekbõl szervezett egyesített katonai egységekkel rendelkezik. Más magánmúzeumok: Maranello Rosso-gyûjtemény (Collezione Maranello Rosso). díszõrsége (Nemesi Gárda) a két Capitano Reggelente a két államfõ és az Általános Nagytanács védelmét szolgálja. Színházak és sportpaloták: Teatro Titano (750 hely).44 km2 nagyságú városállam. Szent Ferenc templom (Chiesa sin San Francesco) és mellette a hozzátartozó Képtár és Múzeum (Il Museo di Stato Russo si San Pietroburgo a San Marino). itt található San Marino és San Leo sírja. a Panoptikum (Museo delle cere). csempe. A Szent Szék fõvárosa. a Modern Fegyverek Múzeuma (Museo delle Armi Moderne). Kongresszusi Palota (Palazzo dei Congressi. dzsesszkoncertek. Antico Monastero Santa Chiara középkori épülete. Gazdasága: földmûvelés. Sale Polivalenti di Serravalle (a fõvárostól északkeletre. tornyokkal.140 III. bútor. teniszversenyek (Montecchióban. Vatikán. Egyetemi oktatás: Centro Naturalistico Sammarinese (C. a Régi Autók Múzeuma (Museo delle Auto d’ Epoca). A Monte Titano csúcsán három bástya. A várõrséget tüzérségi fegyverekkel szerelték fel. Látnivalók. Hivatalos kapcsolatot tart fenn az Európai Unióval. A második toronyban a Régi fegyverek Múzeuma van. Híres szimfonikus zenekara van. torony látható. Van egyesített rendõrszázada. több alkalommal. Híresek a szépségbemutatói és a Miss San Marino ünnepély. uszodával. pápaváros. nevezetességek: San Marino fõváros történelmi központja. Multiventi Sport Domus. S. a régensi palota elõtt megtekinthetõ az õrségváltás. Szent Péter-bazilika és kistemplom (Basilica e Chiesetta din San Pietro). Ezt az erõdöt kapukkal. N. 750 férõhelyes. A Giornate Medioevali múzeum (a középkor történeti eseményeit mutatja be). juhászat.). . a kapucinusok San Quirimo temploma és a San Marino-i Képzõmûvészeti Kiállítóterem. teokratikus monarchia (olaszul: Stato della Citta del Vaticano). Cassa di Risparmio). kézmûvesség (kerámia.) Az Etnofesztivál: áprilistól szeptemberig. Róma központjánban. Teatro Nuovo (850 hely). textília). a Szent Péter-székesegyház környékén terül el a 0. Madárház és Akvárium (Reptilarium-Aquarium). idegenforgalom. Kormánypalota (Palazzo Pubblico). építõkõ-kitermelés. építõje Terza Torre). Az ország rendjéért és biztonságáért a rendõrség felel. mûemlék („az utódok gyönyörûségére évszázadokon át megõrzött városka”). bástyákkal ékesített városfal és várárok köti össze az alant elterülõ várossal. Teatro Concordia (400 hely). Jelenleg 60 európai és Európán kívüli állammal tart fenn diplomáciai és konzuli szintû kapcsolatot. likõr. Palazzo Gregotti (200 hely).

Norvégia és az Egyesült Királyság) Luxemburgban. gõzgép). 1975. 1973. Az európai történelemben meghatározó szerepet játszó szigetország nem volt ott az integráció alapító tagjai közt. 1972. a lateráni egyezményben az olasz állam elismerte a római katolikus egyházfõ szuveranitását. 1961. 1972. Országjellemzõk: a világtengerre nyitott szigetország. november 8-án megkezdõdnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal. Az elsõ és második ipari forradalom hazája (fonó-. június 30-án Luxemburgban megkezdõdnek az Egyesült Királysággal folytatott új tárgyalások. A Kilencek 1970. 1973. január 22-én Dánia. 1972. október 8-án csatlakozik az EMS-hez (European Monetary System / Európai Pénzügyi Rendszer). Sixtus-kápolna. hogy nem kíván kimaradni ebbõl a folyamatból. 1961. január 1-je az Egyesült Királyság csatlakozásának napja. az egykori legnagyobb gyarmatbirodalom anya- . 1967. 1990. 1963. a világ egyik legfejlettebb ipari-agrár országa.3. Látnivalók Szent Péter-katedrális. Írország. Van saját rádióadója. A városállamot 1000 római katolikus pap lakja. egyik legfejlettebb nyugat-európai állam. a kapitalizmus szülõhazája. 7. Csatlakozásának motivációjaként éppen a politikai és gazdasági elszigeteltség (izoláció) elkerülése jelentkezett. erõmûve és pályaudvara. pápai nyaraló. január 22-én az Egyesült Királysággal aláírják a csatlakozási szerzõdést az EGK-hoz. postája. Írország. augusztus 9-én az Egyesült Királyság felvételét kéri az EGK-ba. szõvõ-. Késõbbi csatlakozása jelezte. 1970. Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Közösséghez (Norvégia a népszavazást követõen visszalép). július 13-án a brit alsóház jóváhagyja az Egyesült Királyság csatlakozását. 1986 óta az EU tagországa. Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) Az EU (EK)-tagság történetébõl. június 5-én az Egyesült Királyság népszavazással az EGK-ban maradás mellett dönt. május 10-én az Egyesült Királyság másodszor is benyújtja EGK-csatlakozási kérelmét. sajtója. június 30-án tárgyalások kezdõdnek négy tagjelölt országgal (Dánia. január 29-én a csatlakozási tárgyalások megszakadtak. január 1-jén Dánia. Népsûrûsége 2272 fõ/km2. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 141 1929-ben. Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozásáról aláírják a szerzõdést Brüsszelben.

miközben a tenger mellett hatalmas ipari beruházások is folytak. melyek ma nem tudják az ipari szektoron belül megtartani hegemón helyzetüket. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. népsûrûsége 242 fõ/km2. itt is a City. Severn. minõségi mutatói) új központokat teremtettek. Legmagasabb pontja a Ben Nevis (1343 m). valószínûleg kelta eredet is gyökerezik benne. amelyhez északról a Skóciai-magasföld.142 III. Általános földrajzi leírás. a világon mindenütt gyarmatosított. természeti erõforrások. A gõzgépek energiaszükséglete. Az Egyesült Királyság. s egyben része az Európai Uniónak is. Legnagyobb tava Lough Neagh. délrõl síkságok csatlakoznak. Britannia magába foglalja a hagyományos értelemben vett Nagy-Britanniát (Anglia. Fejlõdési erõforrások. Clyde. nyugatról a Wales hegyei. A Brit-szigeteken Nyugat-Európa partjainál fekszik. A középkorban erõs feudális állam volt. Teljes neve: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (UK. valamint Észak-Írországot. a „világ mûhelye”. Legnagyobb folyói Temze. Területe 241 752 km2. ez kedvezõ a tengeri hajózás szempontjából. mégis csupán általuk került be Britannia az írott történelembe. A hatékonyság fontos ipartelepítõ tényezõvé vált. Ezeket a legkorábban kiépült iparvidékeket nevezzük régi iparvidékeknek. Humber. a tengerek volt ura. tengerpartjának hossza 12 400 km. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA országa.1 millió fõ. ezen belül London. a gõzenergia az eddigi lehetõségeket messze meghaladó teljesítménye lehetõvé tette a termelés hatékonyságának növelését. A tél enyhe. Középen észak–déli irányban a Pennine-hegység húzódik. Észak-Írország dombos területû. Wales és Skócia). a nyersanyag. népessége 59. anyagszükséglete és a mûködésük révén elõállított termékek anyagszükséglete miatt az elsõ jelentõs ipari tömörülések szén. Ma is csúcstechnológiai iparágak* hazája. A kikötõk közül ma nem egy fontos népes- . Bár a teljes történelmi idõskálát tekintve a kelták nem túl korán érkeztek a Brit-szigetekre. James Watt találmánya és a találmány terjedése. Partvidéke erõsen tagolt tágas tölcsértorkolatokkal. a közlekedésben a „balra hajts” brit jellegzetesség. A „Britannia” elnevezés történetileg görög és latin nevekbõl származik. A „kelta” kifejezés leggyakrabban a Brit-szigetek angolszász hódítóit megelõzõ lakóinak megkülönböztetésére használatos. United Kingdom). Tweed. Nagyon gyorsan növekedett a kikötõk kapacitása. az egyik legnagyobb gyarmattartó hatalom volt. Az ipari termelés sokrétûsége.vagy/és vasérclelõhelyek közelében alakultak ki. a nyár hûvös. a Golf-áramlás hatása alatt áll. táji adottságok. ma is a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja.és energiaigény (a munkaerõ mennyiségi. Éghajlata óceáni.

az állattenyészés. ipari nagyváros (vaskohászat. Port Talbot és Swansea a brit vas. világháború után kénytelen volt lemondani gyarmatainak többségérõl. Közigazgatási egységek: 4 alkotmányos rész. (3) Észak-Anglia. walesi 2%. Glasgow 684 000 fõ. Anglia a XIII. Fõbb városai: Birmingham 1 009 000 fõ. alvóvárosokkal* 7 122 000 fõ. egyéb 13%. kikötõ. digitális kijelzõk. (2) Wales. 15–59 éves: 61%. a Glasgow–Edinburg ipari tengely között. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 143 ségcentrum lett. régi egyetemi város (1582). A XVIII. Fõvárosa London (elõvárosokkal. melybõl Anglia: 39 grófság (county) és 7 nagyvárosi grófság (metropolitan county). Ma az autóipar (Rover). S miután 1801ben Írország parlamentje egyesült az angol parlamenttel. Skócia: 9 kerület (region) és 3 szigetcsoport (island area). indiai 1%. Volt gyarmatai is sorra felszabadultak. a népesség szerkezete: angol 80%.és kábelgyártás. Hivatalos nyelve az angol. Kevésbé városias vidékével. Városban lakók aránya: 89 %.és színesfémkohászat. Államforma: alkotmányos monarchia (parlamentáris királyság). Leeds 721 000 fõ. élelmiszeripar jelentõs. Skócia gazdasági fõvárosa. kikötõ. presbiteriánus 7%. Wales: 8 grófság (county). ír. római katolikus 13%. walesi. 1437 óta Skócia fõvárosa. ír 4%. kõszénipar. A Skót-felföldön terül el. Legnépesebb városa Cardiff. kõolaj-finomítás jellemzi. A mikroelektronikai csúcstechnológia területe: „skót szilíciumvölgy” (mikrochipek. Így született meg Nagy-Britannia. Európa legnagyobb szigetcsoportjának nagy részét ma Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom) foglalja el. Vallások: anglikán 67%. Nyelvek: angol. A legritkábban népesült országrész.és acélipar jelentõs központjai. 1801. A Tyne folyó torkolatában alakult ki Newcastleupon-Tyne.3. skót 10%. Népessége 59 113 439 fõ (1999). pénzügyi központ. 1997). Más váro- . Gazdasági és történelmi régiói (északról délre) (1) Skócia. nyomdaipari központ. január 1-jén a brit és az ír parlament egyesült. vas. majd két évszázad múltán Skóciára is kiterjesztette hatalmát. Sheffield 531 000 fõ. században alakult az óriási angol gyarmatbirodalom és az angol egyeduralom a tengereken. valaha a világ elsõ szénkiviteli kikötõje volt. Edinburgh egyik legszebb város. skót. Glasgow ipari város. A II. hajóépítés). de hogy gazdasági kapcsolataik ne szakadjanak meg. században Walesre. szoftverek gyártása). Az iparok a Swansea-völgyben települtek. 60 év feletti: 21%. 1947-ben létrehozták a Brit Nemzetközösséget. Lakosság koraránya: 14 év alatti: 19%. Észak-Írország: 26 körzet (district). villamosgép. létrejött az Egyesült Királyság.

és színesfémkohászat. Preston és Liverpool (kikötõ. (5) Yorkshire és Humberside a brit kõszénbányászat központja. Dunlop Rubber Co. A régió északnyugati része a „Fazekas vidék” (Pottery District). melybõl kiemelkedik az acélgyártás. az alumínium. az ország legnagyobb textilipari központja.és porcelánipar szülõhazája. papíripar. másfélezer iparág telepedett le. Ma is egyoldalúan nehézipari jellegû vidék. a „gyapot fõvárosa”. kerékpár. Rozsdamentes acélokat állít elõ (szerszámok. a Középsõ-Pennine keleti elõtere és az Északi-tenger között. a gépipar. az ország legjelentõsebb gépipari központja. Ebben a városban van a szigetország . kerámia. Leeds (gyapjúfeldolgozás. West Ridign gyapjúipari központ. e két utóbbi város között indult meg 1825-ben George Stephenson feltaláló vezette elsõ mozdony. a környezõ „pamutvárosokkal”: Blackburn. Fõbb ipari városok: Birmingham. villamosgép-. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA sok: Sunderland (Nissan autókat gyárt). kõsó. vegyipar.). A tradicionális acél.és ruházati ipar. Ezen a területen alakult ki a világ elsõ nehézipari körzete. Világhírû pamutipara. jelentõs repülõgépgyártással. A vas. traktor-.és hadipar). a hazai és importált nyersanyagokra támaszkodó tradicionális vasiparához az évszázadok során egyre több iparág társult. Bradford (gyapjú és selyemáru). a Középsõ-Pennine és az Ír-tenger között. és a rakétagyártás. A hagyományos óra-. a híradástechnika és a katonai célú elektronikus berendezések gyártásával egészült ki. Tulajdonképpen innen indult el világhódító útjára az elsõ ipari forradalom.és gumigyártás mellett (pl. az „acélváros”. a második legnépesebb város. A helyi kõszénmedencékre. a „Black Country” („Fekete vidék”). Helens az üvegipar központja.és szerszámgépgyártás központja Sheffield. A német bombatámadások után újjáépült. vastömegcikkek gyártása. ollók).és szerszámgépiparral bõvült. Természeti kincsei a kõszén. majd a vegyészet. Darlington és Stockton (mozdonyok). gépipar. az angol kõedény-. a sokoldalú gépgyártás (autó-. elektronika). kések. repülõgép-. vegyipar. majd Halifax. Két nagy agglomerációja: Manchaster. A brit gazdasági élet jelentõs térsége volt. Huddersfield. Mindezek mellett egyetemi város és érseki központ. (6) Nyugat-Midlands a Pennine déli elõterében terül el. Bolton.és színesfémkohászat társult iparágai a gépjármûgyártás. gépkocsi. St. élelmiszer. szerszámgép. települt Coventry. (4) Északnyugat-Anglia. Délen. elektrotechnika. varrógép-. vegyipara. James Watt ebben a városban építette meg elsõ gõzgépét. Wakefield gyapjúipari központok. gépgyártóipara van. Middlesbrough. Az angol ipari forradalom egyik bölcsõje. ruházati ipar. bõripar ). Fõ központja Stocke-on-Trent.144 III.

az ország legrégebbi színházával. a gyógyszeripar. valamint belterjes mezõgazdasággal jeleskedik. selyem.és porcelánipar. (8) Délnyugat-Anglia a Cornwall-félsziget területén takarmány-termeléssel és tejelõ szarvasmarha-tenyésztéssel jeleskedik.1 millió fõ). majd a híres autókat és repülõgép-motorokat gyártó Rolls-Royce Mûvekrõl és dízel-elektromos mozdonyairól nevezetes). A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 145 legnagyobb repülõgép. Theatre Royal (1776). Más városok: Leicester (bõr. élelmiszer.és bõripar) és híradástechnikai iparral. A hagyományos gyapjú-. egyben iskolaváros és mûvelõdési központ. kõolajvegyészet. 1284-ben alapították. Cambridge legrégebbi kollégiumát. A gabonatermesztés és a kertgazdálkodás fõ területe. ipari és egyetemi város.és élelmiszeripar. melyet virágkertészet egészít ki. (7) Kelet-Midlands könnyû. Legnagyobb városa a Trent folyó menti Nottingham.és cipõipar). Cambridge (mintegy 100 000 lakossal) Anglia egyik legszebb városa. amely késõbb a tengerjáró hajók fogadására felkészülõ Avonmouth elõvárossal egészült ki. Oxforddal együtt az elitképzés centruma. században lett Anglia fõvárosa. A Themze két partján elterülõ Nagy-London mintegy 70 km hosszúságban terjeszkedik a világváros összes jellemzõivel együtt. a szerkezetváltást követõen. Római alapítású Londinium. Az . Jelentõs a porcelángyártás.és autógyár telephelye (az „angol Detroit”). Az elektromos energiatermelés mellett jelentõs szövödéi vannak. repülõgép. az európai magterület része. (9) Kelet-Anglia a legkisebb területû régió. hadikikötõ.3. Bristol az egykori rabszolga-kereskedelem irányítója. Ma Nagy-Britannia legjelentõsebb politikai. a Peterhouse College-t. A vidék gazdasági központja London. A déli partvidék legnépesebb városa Plymouth. majd a Hanza-kereskedelem egyik vezetõ kikötõjévé vált. világkikötõ és iparváros. Jelentõs szerepet vállalt London ellátásában. Népessége a XX. Derby (selyem. A vidék kertgazdálkodása és szarvasmarha-tenyésztése országos jelentõségû. század fordulójára már 4 millióra duzzadt. Ma. Társult iparágak a finomvegyészet és textilgépgyártás. Jelentõs a tengeri halászat és a megtelepedõ könynyû. Norwich egyetemét 1960-ban alapították. a kis Themze melletti városka a IX. a repülõgépgyártás egyik fellegvára. NagyBritannia legnagyobb és Európa harmadik legnépesebb városa (elõvárosokkal együtt 7. fejlett a csipkeipar és a dohányfeldolgozás. elektrotechnikai-elektronikai ipar. kereskedelmi és pénzügyi központja. az élelmiszeripar.(textil-. fontos agrárvidék. A város körüli sherwoodi erdõ a Robin Hood-legenda színtere.és autóipar. mûvelõdési. (10) Délkelet-Anglia a Londoni-medencére terjed ki.és élelmiszeripar ma is fejlett.

biztosítótársaságok. a szolgáltatásokat és az ipart. Brighton (tengerparti fürdõhely. 198 km2-nyi területen. és két párhuzamos. repülõtér. Jersey és Guersney és több apró szigetbõl áll.6 m átmérõjû betongyûrûbõl áll.és értéktõzsdék. magasvasutak. a bankok.és repülõgépgyártás. forgalmas közlekedési gócpont. a nyomdaipar. repülõgépgyártás).és hírügynökségek irányító központja. A 120 tengeren túli multinacionális vállalatnak van itt az európai székhelye. A City közeli hatalmas dokknegyedei az új építkezések színterévé váltak. 148 000 lakossal.és legelõgazdálkodáson alapuló szarvasmarha. Ásványkincsekben szegény. Az alagút erõs hatást gyakorolt a brit gazdaságra és üzleti kapcsolatokra: megnövekedett a teher. míg az korszerûbb iparágak az óriásváros északi és nyugati peremén telepedtek meg. Southampton („Anglia kapuja”) kikötõváros.és dohányipar. forgalmas kikötõ. Peter Port – több mint 100 bank telepedett le. A számûzetése idejét itt töltõ Victor Hugo „gyönyörû tengeri kertnek” nevezte a szigetcsoportot. Meghonosodtak a high-tech*-ágazatok. Jelentõs a malom-. Oxford. Fawley (kõolajvegyészet. irodaházak) egy új város született. fõleg protestánsok (anglikánok és presbiteriánusok) lakják. reklám. a világ legnagyobb könnyûzenei piaca. A rét. 7. cukor. Két városában – St. s egyben iparváros (autó. Évente közel másfélmillió turista látogatja. fellendítette a térség regionális fejlõdését.és utasforgalom. hanyatló leniparral és hajóépítészettel. Az 1994ben a Doveri-szorosban átadott Euroalagút vagy Csatorna-alagút minden idõk egyik legdrágább (9 milliárd angol font) mûszaki létesítménye: a angliai Folkestone és a francia Calais-közeli Sangatte közötti közlekedési infrastruktúra 50 km hosszúságban épült ki. Régióközpontja és fõvárosa Belfast (600 000 fõ). áru. újabban a repülõgépek és elektromos készülékek gyártása. az idegenforgalmat. Az Ír-sziget északkeleti hatodára terjedõ országrész. Két szigetbõl. (12) Csatorna-szigetek. A Dockland területén korszerû vonalas és hálózati infrastruktúra telepítésével (autóutak. sûrûn lakott szigetcsoport. A régi központ. halászat és osztrigatenyésztés. Henrik alapította 1167-ben). a brit korona fennhatósága alatt. a világhírû egyetemi város (II. elektronikai ipar). London európai hírû kulturális és oktatási központ. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA East End elsõsorban a hagyományos iparok területe. A szigeteken jelentõs a kertgazdálkodás. kohászati központ. a City. zöldségtermesztés. paloták. óceáni klímájú.és juhtenyésztés honosodott meg. A La Manche-szorosban fekvõ. nagynevû cégek és lapkiadók telepedtek le. luxuslakások.146 III. egyetem). (11) Észak-Írország (Ulster). A helyi lakosság nem . Helier és St. állattenyésztés.

Halzsákmányából kivitelre is jut. acél. textil-. A telekommunikációs ágazat vállalatai egyre jobban érzékelhetõ finanszírozási problémákkal küzdenek. kristályos palából épül fel. Douglas-ban és a közeli kisvárosokban összesen 68 bankot. mint brit koronabirtokok.1. nem tagjai az EU-nak.és közlekedésieszköz-gyártás. mészkõ. Fõbb általános mutatók: GDP/fõ 21 200 USD (1998). grafit. A magas fontárfolyam szorításában a brit exportõrök versenyképességüket csakis a termelékenység javítása révén tudták fenntartani.és ólomércet Nagy-Britanniába szállítják. energia és vízellátás 1. amelyen belül leginkább az exportintenzív gépipari szektor emelkedett ki. Más természeti kincsek: ón. élelmiszeripar.3. papír-. építõipar 3. Négy alkotmányos részbõl áll: Anglia.7% (1998). anglikán vallású angolok és skótok).és bútoripar.és színesfémkohászat. Az Egyesült Királyság nem tagja az EMU-nak (European Monetary Union). Energiatermelésben elsõk között van a világon (hõ.5%. 192 biztosítótársaságot és 42 000 bejegyzett céget tartottak nyilván 1998-ban (Probáld 2000.). vasérc.5. gipsz. A brit autóipar a túlméretezett európai gyártókapacitások és a font erõsségének az exportõrök versenyképességére gyakorolt hatása miatt nehézségekkel küzd. kõolaj-feldolgozás. gazdasági növekedés 1. erdészet és halászat 1. az inflációs ráta 2. só. hajógyártás.0. A szigetek. A munkanélküliségi ráta 7. Ipar. Castletown repülõtere élénk forgalmat bonyolít le. vas-.7 % (1999). Munkavállalók szektoronkénti százaléka (%-ban): szolgáltatás 76. A munkavállalók száma 22 millió fõ. A vas. Legfejlettebb iparágai: gép. a munkanélküliségi ráta 6. Ma is a világ egyik legfejlettebb ipari országa.5 % (1999). Évente közel egymillió turista látogatja meg. A feldolgozóipar termelékenysége közel 5%-kal emelkedett. Ennek nyomán az elektronikai ipar konjunktúrája is mérséklõdhet. (13) Man-sziget: az Ír-tengerbõl emelkedik ki. mezõgazdaság.7. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Wales. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 147 fizet jövedelemadót és a GDP 60%-a a pénzügyi szolgáltatásokból származik. A gazdasági élet fõ vonásai. kaledóniai szerkezetû. fa. . bányászat. Fõvárosában. Területe 572 km2. vasérc és az Északi-tengeren feltárt kõolajkincs. 206. ipar 17. népessége 76 000 fõ (katolikus írek.és atomerõmûvek). és ott dolgozzák föl. híradástechnika. Skócia. többnyire sík terület. amelynek következtében a technológiai fejlesztésre fordított összegek csökkenése várható. 1828-tõl széles körû önkormányzattal rendelkezõ brit koronabirtok. amely az EU-nak nem része. A növénytermesztés mellett jelentõs állatállománynyal rendelkezik. Észak-Írország. Ásványkincsei közül legfontosabbak a szén.8.

immár az exportot veszélyezteti. Termõterületének 30%-a mûvelés alatt áll.5%-os szintjének. A „Csalagúton” való átkelés lehetõvé teszi a szállítmányok vasúton történõ eljuttatását is. Southampton. A 2000. de folyamatosan csökken. a munkanélküliséget sikerült 1 millió alá leszorítani. Southend-on-Sea. Glasgow. míg a feldolgozóipar termelése az átlagos növekedés felét érte el. Cardiff.1% volt a brit GDP növekedése). A „Csalagút” megnyitásával elkezdõdött a verseny a hajóstársaságok és az alagutat mûködtetõ Eurotunnel között. amelynek révén sikerült az inflációt 3 % alá leszorítani. Korszerû vasúthálózata és kiterjedt közúthálózata van.2%. bár lassuló ütemben. Az elkölthetõ jövedelem tovább nõtt. amely más nyugat-európai piacon is versenyképes és nem túlzottan szállításigényes termék.5% volt. Humberside. Birmingham. legnagyobb áru. Blackpool. erdõség 10%. A font rendkívül erõs.148 III. Edinburgh. Fõbb repülõterek: London. Minden olyan áruféleség. Prestwick. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Mezõgazdaság. Lydd. Az Egyesült Királyság gazdasági helyzetét a stabilitás jellemzi. autópályák hossza 3016 km. Elsõsorban nagy feldolgozottságú. 5. A brit gazdaság – amely a világ 5.1%-ot.és szolgáltatásexportõre – 8 éve folyamatos növekedést ért el. A munkanélküliség. (1999-ben 2. A vasúti pálya hossza: 17 966 km.és a tejfeldolgozás. utak hossza 380 682 km. A brit gazdaság helyzete. munkaintenzív termékeket érdemes és lehet behozni.5 %-os szinten belül mozog. Belfast. Exeter. East Midlands. juh).8 % – kal növekedtek.5 %-át foglalkoztató mezõgazdaság képes fedezni az ország szükségleteit. a brit piacon is eladható.6%-ot ért el. Nagyobb csõvezetékek: nyers- . Bournemouth. a szolgáltatószektor ezt meghaladó mértékben növekedett. Ennek a versenynek az eredményei eddig az átkelési díjak némi csökkenésében nyilvánultak meg. A GDP növekedése közel 3 % -os. A lakosság 1. Tees-Side (Darlington). A brit piac. ahol gépesített magas szintû gazdálkodás folyik. Ebbõl szántóföld 27%. amely kedvezõbb árfekvésû a közúti fuvardíjakhoz képest. Az infláció – immáron 18 hónapja – a kormány által kitûzött 2. a termelékenység növekedése 2. Az ipari termékek vámmentesen szállíthatók be a brit piacra. Liverpool. a bérek 2. legelõ 46%.7%-os mértéke jóval alatta marad az EU 8. Plymouth. Norwich. Sikeresen folytatják a modernizációs programot. A bérszínvonal átlagos növekedése 4. Manchester. Szolgáltatások. Aberdeen. A mezõgazdaság fõ ágazata az állattenyésztés (szarvasmarha. a termelõi árak növekedése pedig 2. évben a GDP-növekedés 3%-ot ért el. Leeds. éves átlagban a fogyasztói árak növekedése 2. Newcastle-upon-Tyne. Fejlett a hús. Bristol.

Edinburgh (középkori vár. Dél-Anglia fürdõhelyei: Brighton. gótikus katedrálisa egyike a legszebbeknek az országban. idegenforgalom. a Holyrood-palotával). Legnagyobb kikötõi: London. whiskygyárai. a City a bankok és biztosítótársaságok hagyományos központja. Plymouth. földgáz 12 800 km. Regent park.3. Dover. kõolaj 2993 km. Walesbõl. nyersanyagokat importál. érdekes népviselete és népszokásai sok látogatót vonzanak a tengeren túlról is. Wight-sziget. Skócia romantikus várkastélyai. a skót királyok kastélyával. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkezik. a hajóépítés fellegvára. Anglia legnépszerûbb hegyvidéki üdülõterülete a Lake District (a Cumbriai-hegység tóvidéke). Liverpool. Anglia két leghíresebb középkori alapítású egyetemi városa Oxford és Cambridge. A turisztikai ágazat az ország má- . Észak-Anglia legszebb városa a rómaiak által alapított York. hegyvidékei szintén sok vendéget vonzanak. Nottingham környéke. a Tower. a Parlament. Igen elterjedt a „bed and breakfast” (ágy és reggeli) szolgáltatás. Manchester. Canterbury az anglikán egyház székhelye. Southampton. kiemelkedõ gazdasági és mûvelõdési központ. a polgári demokratikus intézmények szülõhelye. London földünk legelsõ metropolisza (századunk elején 10 milliót közelítõ. Coventry történelmi városmagjában mementóként romos állapotban hagyták meg a második világháború alatt a németek által lebombázott katedrálist. a londoni tõzsde. Stratford on Avon kisvárosban született William Shakespeare. Skócia legszebb városa a félmilliós fõváros. az élõ évszázados hagyományok és a Brit-szigetek különleges természeti szépségei. A római Londonium helyén épült a középkori királyi vár. Turizmus. Idegenforgalmi adottságai közül kiemelkednek a világ minden részérõl összegyûjtött mûkincsek. Kereskedelem: Az ipari termékeit exportálja. Hyde park. az elsõ föld alatti vasút mind fontos idegenforgalmi látványosságok. a British Museum. Wales történelmi városai. katedrálisa európai hírû gótikus mûemlék. A Westminster az angol királyok évszázados koronázó székesegyháza. Skóciából és Észak-Írországból összetevõdõ Egyesült Királyság jellegzetes szigetország. a sherwoodi erdõ a Robin Hood-legendáról nevezetes. a Tate Gallery. mûemlékekben gazdag õsi városok. Leglátogatottabb tava a Kaledón-árokban helyet foglaló Loch Ness. Liverpool a nyugati part nagy kikötõvárosa. Eastbourne. Az Angliából. Greenwich obszervatóriuma. Glasgow Skócia legnagyobb városa. a szinte érintetlen. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 149 olaj 933 km. Észak-Írországban viszont a protestáns–katolikus viszály akadályozza az idegenforgalom kibontakozását. azóta valamivel kisebb lélekszámmal).

sportés üzleti lehetõségek.9 millió). 1972. Ezzel egyidejûleg a komputasforgalom 250 000 fõvel való csökkenése nem jelentett drámai visszaesést a komptársaságoknak. 1992. Az EU-tagság irányában ható fõ motiváció az Egyesült Királyság követésének szükségessége. június 20-án Írországban népszavazás hagyja jóvá a Maastrichti Szerzõdést. mûvészeti galériák. sea.4 milliárd fontot költve el a fõvárosban. január 22-én aláírják Írország csatlakozási szerzõdéseit az EGK-hoz. .150 III. 1973. mint a vásárlási-. 1.8 millió külföldi turista vette igénybe az alagútvonatot. múzeumok. a Thomson Travel Groupot és a Thomas Cookot a németek vették meg. Az Európából érkezõ forgalom felfutásához nagymértékben hozzájárult a Csatornaalagút megnyitása. Az idegenforgalom mint iparág 1995-ben 37 milliárd fontot hozott a brit gazdaságnak. június 30-án Luxemburgban megkezdõdnek a tárgyarások Írországgal. Turisztikai vonzerejét alkotják a színházak. 14 millió turista kereste fel Londont 6. s 13. Az utóbbi évek – a britek számára kedvezõ éghajlatváltozás – ellenére a brit lakosság úgy érzi. a nagy cégek a saját viszonteladó-hálózatukon keresztül értékesítenek. sand” élvezetéért el kell utazni az országból. 8. 1970. A britek közel 30 milliárd fontot költöttek külföldön utazásaik során. január 1-jétõl teljes EU tagország. 1961. megfosztva a független ügynököket a megélhetéstõl. Nagy-Britannia a világ 5. 1972. értékét 50 milliárd fontra becsülik. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA sodik legnagyobb iparágává nõtte ki magát. amely 14%-os növekedést jelent 1994-hez képest. május 10-én Írország népszavazással úgy dönt: csatlakozik az EGK-hoz. Az Eurostar La Manche csatorna alatt átmenõ vonatutat 70%-kal többen vették igénybe. mint 1999-ben. Az 1995.4 milliárd font volt a beutazó forgalomból az összbevétel. amely a GDP 5%-át jelentette. történelmi nevezetességek ugyanúgy. A vertikális integráció tovább erõsödik. legjelentõsebb turisztikai célpontja a látogatóktól származó bevételeket tekintve. Radikális változásokon megy keresztül: a két legnagyobb utazási irodát. július 31-én Írország felvételét kéri az EGK-ba. A trendet érdemben leginkább az Egyesült Államokból és Kanadából ismét rekordszámban érkezõ turisták jelzik (3. Írország Az EU (EK)-tagság történetébõl. az Egyesült Királyságtól való pénzügyi és politikai függõség lazítása. hogy évente legalább egyszer a „sun. évi statisztikai adatok szerint 24 millió külföldi turista látogatott az Egyesült Királyságba.

Virágzó gazdaságot épített ki. Népessége 3. a whiskygyártás. és rendszerint rövid ideig. amiért méltán a „Zöld sziget”. a szolgáltatói ágazatok felfuttatásának.és húsfeldolgozás és a hajóépítés emelkedik ki. Területe 70 283 km2. Az ír termékek zöme a hiht-tech* ágazatokból (számítógép-perifériák. és mészkõbõl. A fõvárostól északra építették ki a Smaragd-folyosót. csatornákkal és kis vízfolyásokkal. Az ezer lakosra számított szarvasmarha-állomány alapján elsõ Európában. az infrastruktúra látványos kiépítésének és a magas ipari termelékenységnek tulajdonítják. homokkõbõl és palából épült fel (legmagasabb pontja a Kerry-hegységben van – 1041 m). Az Atlanti-partvidék riasz típusú öblökkel szabdalt. Az esõzések gyakoriak egész évben. Fõvárosa Dublin (952 700 fõ. közlekedési és oktatási központ. Ma a jókedv. amelyrõl a Golf-áramlat gondoskodik. 1996). Általános földrajzi leírás. Két csatorna köti össze a Shannon folyó vízrendszerével. az ír pubok hangulata az. Az ír (gael) nemzeti nyelvet a lakosság alig 1/3-a beszéli (fõleg Gaeltachtra vidékén). a Liffey folyó parján. szoftverek. ritkán emelkedik a hõmérséklet 30°C-ig. A hõmérséklet csupán télen csökken fagypont alá. A belterjes (dán mintájú) állattenyésztés fellendülése látványos. Nyáron nincs hõség. ennek ma mindössze 1%-át találjuk meg. amely leginkább irigylésre méltó. protestáns. kereskedelmi. Brit gyarmat volt. természeti erõforrások. mûszerek) kerültek ki. számos kikötõvel. A Dél-Ír-hegyvidék a variszkuszi orogenézis során alakult ki. 7 millió fõ (1999). tavakkal. fejlesztési régiót. a dohány. ipari. tõzeglápokkal borított. walesi. Északon a Donegali. melyek kristályos kõzetekbõl (kaledóniai) épülnek fel. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 151 Országjellemzõk. Nyelvek: ír és angol (hivatalos). A rétek és legelõk szigete. A zöld sziget történelme és kultúrája egészen a keltákig nyúlik vissza. Mindezt a szakképzett munkaerõnek.3. Régen az ország egész területét tölgyfa erdõk borították. Az egymilliós fõvárosi agglomerációt leszámítva a lakosság túlnyomó része szórványtelepüléseken él. Északi fekvése ellenére Írország éghajlata enyhe (óceáni). a hó ritka. Az ír kormány modernizációs kezdeményezéseként az importhelyettesítõ gazdaságról az exportorientált gazdaságra tért át. . Az 1980-as évek közepétõl gyors gazdasági felzárkózásával hívta fel magára a figyelmet. a „Smaragdzöld Sziget” névvel illetik. Hagyományos iparából a serfõzés (Guinness).és a Mayo-hegység húzódik. helyettük fenyveseket telepítettek. Az ország belsõ része az Ír-alföld. táji adottságok. gazdasági növekedést mutató területet. népsûrûsége 53 fõ/km2. A népesség szerkezete: ír (94%). Újabban a gazdasági szakértõk ír gazdaságfejlesztési modellrõl számolnak be: a „kis kelta tigrist” (fõleg 1973-tól) gazdasági csodaként emlegetik. Vallások: római katolikus 93.1%. irodai felszerelések. angol.

Gazdasági-társadalmi jellemzõk. s ma már a számítástechnika és az elektronika terén Írország lassan nagyhatalomnak számít. A vízerõmûvek az energiaellátásban csupán 6-7%-kal vesz- . skót eredetû lakosság él.8 millió lakója volt.és húskivitel. cukorrépát termesztenek.5%. Az angolok hosszan tartó háborúkban a XII–XVI. Cork (80 000 fõ) a déli tengerpart gazdasági központja (tejipar. Az élõállat. Az ír farmok elaprózottak és vegyes gazdálkodást folytatnak. A nagyhírû lentermelést a külföldi verseny visszaszorította. 1922-tõl már brit domínium* és Ír Szabadállam nevet viselte. ahol nagyobb részben protestáns. gépkocsi-összeszerelés. zabot és búzát. A sertéshizlalás. 1970-re az ipar a foglalkoztatottak aránya alapján utolérte a mezõgazdaságot. Az európai integrációba való bekapcsolódást követõen az ír gazdaság látványos fejlõdésnek indult. A gazdasági élet fõ vonásai. és Nyugat-Európa leggyérebben lakott országává vált. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA amely Belfast vonalán átnyúlik Észak-Írországba is. Az Egyesült Államok és Kanada bõséges felvevõpiacot kínált az ír kivándorlóknak. Mezõgazdaság.7% (1998). Szarvasmarha-állománya 6 millió. a Nagy-Britanniához való csatlakozást választotta. Az ipari forradalom idején az Ír-sziget Nagy-Britannia fontos élelmiszerellátó bázisa volt. hús-. az ország gazdasági növekedése 1998-ban magas volt: 9. a búza.és cukorrépa-termesztés. Energiahordozókban szegény. a természetes szaporodás ellensúlyozni tudja a migrációs veszteséget. tejpor) hagyományos felvevõpiaca Nagy-Britannia. Az ország népessége megcsappant. A juhtenyésztés fõleg nyugaton jelentõs. és 1949-tõl kilépett a Brit Nemzetközösségbõl. egymillió ember hagyta el az országot). valamint a tejtermékek (vaj. 1937-ben az Ír Szabadállam köztársasággá alakult. Az egy fõre jutó GDP 18 600 USD (1998). A sziget északkeleti része azonban. század során hódították meg az Ír-szigetet. kõolaj-finomító). Waterford városa üveggyáráról. Fejlõdési erõforrások. Ipar.és mûanyagipari üzemeirõl nevezetes. A bevándorolt angol és skót nemesség megfosztotta földjétõl a katolikus ír földesurakat és szabad parasztokat. az inflációs ráta 1. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. sörárpát. Tõzegtelepei a hõerõmûveket látják el tõzeggel. 1960-ban alig 2.5% (1998). A 18%-ot kitevõ szántóterületen fõleg burgonyát. Az új gazdaság megteremtheti a jólét és a jövõ kultúrájának alapjait. és leigázták a kelta eredetû ír népet. a tejtermelés a Tipperary grófság termékeny alföldjén és Cork közelében összpontosul. 1845–50 közötti burgonyavész következtében az országban bekövetkezett a Nagy Éhínség (közel 700 000-en haltak meg. papír. a munkanélküliségi ráta pedig 7. Erdõsültsége alig 8%.152 III. acélipar. Ez a terület az Ír-sziget éléskamrája.

Az ország nyugati (óceáni partvidék) és középsõ részeit az Európai Unió strukturális alapjaiból* támogatják. Patrik-katedrális. míg a Shannon-folyó torkolatában épült Limerick jelentõs kikötõ. A gyáripar az élelmiszerek exportcélú feldolgozására és a textil. Kiemelt látványosság az 1781-es Vámõrség Háza (Custom House). Erzsébet királynõ építtetett 1592-ben. többnyire jellegzetes vörös téglából épültek. A Liffey-folyó szeli át. Shannon repülõtere az Atlanti-óceán feletti légiforgalom üzemanyagfelvevõ állomása. lakosainak száma a 10 000-et sem érte el. Dublin. A cink. Probáld 2000. a szoftverek 40%-a Írországból származott (Probáld 2000. és az 1990-es évek végén az Európában eladott személyi számítógépek 30%-a. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 153 nek részt A déli kontinentális talapzatból felszínre hozott kevés földgázt Cork és Dublin vegyipari üzemei is hasznosítják. Jelentõs még a XI. idegenforgalom. századi Szt. valamint a Dublini-kastély. 213. Galway közelében külszíni fejtéssel elérhetõ színesérctelepeket tártak fel. század közepéig élte a középkori városok tipikus életét.3. A fellendülés idõszaka következett.. és közel 40%-kal járul hozzá az exporthoz. A repülõtér közelében 1959-tõl a világ elsõ vámmentes ipari parkját alakítottak ki (Horvát 1998. Dublin történetében fontos szerepet játszott az irodalom. Exporttermékek: szórakoztató elektronikai cikkek. 211. 1204-ben épült). az ország legnagyobb városa.). 2000.és ruházati iparra korlátozódott. a bíróságok épülete. alkatrészek. Az Antrim-hegység peremének látványossága a tengerparti Óriás Útja (nyolcszögû bazaltoszlopok). Írország az új gazdaság keretében a csúcstechnológiát részesítette elõnyben. 831-ben vikingek telepednek le a Liffey-folyó déli oldalán. melyet I. Galwey az érckivitel központja. Turizmus. Látnivalói a déli fekvésû Trinity College.és ólomércet dúsítva exportálják. mint erõd. Az épületek javarészt az 1700-as évektõl kezdõdõen keletkeztek. 1170ben a normanok angol uralom alá hajtották Írországot. gyógyszerek. Az ország nyugati része az önellátásra berendezett farmokkal a falusi turizmus és egyben a külföldre szakadt írek nosztalgiaturizmusának fogadóterülete. a fõváros. Az elektronika egymaga az ipari keresõk negyedének ad munkát. a Vár (inkább palota. A század végére protestáns menekültek érkeztek ide Európából. Az országban még nem sikerült felszámolni a területi-gazdasági egyenlõtlenségeket.). . Dublin a 17.

A királyság gazdaságának legerõsebb ága a mezõgazdaság és az élelmiszeripar. 1970. 1972. augusztus 10-én Dánia felvételét kéri az EGK-ba. évi agrárválság után már a modern gazdaság megalapozásának jegyében állt talpra. 1967. május 18-án a második népszavazáson a dánok 56. a sörrõl (Tuborg). A dán fejlõdési út alapja a mezõgazdaság volt. Kihasználva a kedvezõ természetföldrajzi adottságokat (dús legelõk) a belterjes mezõgazdaság kialakítására törekedtek. A IX–XI. az egykori Hanza-szövetség tagja. Dánia III. Írországgal. Alföldi ország (síkvidék). 1996.8%-a az uniós szerzõdés mellett dönt. A szélmalmok hazája is. Az 1870.és kelet-európai országok EUcsatlakozásának elvi feltételeit. 1993 júniusában itt fogalmazták meg a közép. Az újkor elején a svéd királyság erõsödése megtépázta az akkori Dánia tekintélyét a balti térségben. egészen 1857-ig. 1973. tehát az EU tagországa lesz. június 2-án a dánok 50. kedvezõ közlekedésföldrajzi fekvéssel. december 19-én Dánia csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. 1972 október 2-án Dánia népszavazással úgy dönt. Halászflottája és a tengeri halászat számottevõ. Észak-európai szigetország. június 30-án Luxemburgban megkezdõdnek a Dániával.154 9. 1993. Jelentõs tranzitforgalmat bonyolít le. Megszervezték a ve- . egyetlen pontja sincs 52 km-nél nagyobb távolságra a tengertõl. a vikingek egyik országa. Kulcshelyzete van a tengeri közlekedésben. Országjellemzõk. koppenhágai kritériumokat. század tengeri portyázásai és hódításai után megszilárdult a feudális Dánia.7%a a népszavazáson az Unió szerzõdésének ratifikálása ellen szavaz. Koppenhága. 1887-tõl erõteljes szövetkezeti mozgalom fogta át a parasztságot. csatlakozik az EGK-hoz. január 22-én aláírják Dánia csatlakozási szerzõdéseit az EGK-hoz. fõleg a mezõgazdaság terén. A dán mezõgazdaság példaértékû Európában. 1961. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. A felvétel indoklásaként gazdasági okokat jelöltek meg. május 11-én Dánia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. 1992. a fõváros. Fejlõdési erõforrások. világszerte ismert hagyományos jelképe a tengerparti szikla sellõje. azaz elutasítják a Maastrichti Szerzõdést. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Az EU (EK)-tagság történetébõl. Dánia híres a lego (LEG GODT = játssz jól!) játékokról (1932-tõl). Jól gazdálkodik az alternatív energiaforrásokkal*. az ún. gazdagították a dán kincstárat. Norvégiával és az Egyesült Királysággal folytatott új tárgyalások. január 1-jén Dánia csatlakozása az EGK-hoz. Az Öresundon áthaladó hajókra kivetett vámok évszázadokon át. Andersen hazája ma az Európai Unió egyik legfejlettebb országa.

növényvédõ szerek beszerzését és a mezõgazdasági termékek értékesítését. Nyugati része Holland–Nyugatnémet alföld. táji adottságok. Az ország népességének 80 %-nál nagyobb hányada városban él. 275 városa van.7% (1999) volt. A Feröer-szigetek Dánia önkormányzattal rendelkezõ részét képezik (halászat és juhtenyésztés). legmagasabb pontja Yiding Skovhoj (173 m). Gröndland. Mon (fehér krétaszirtekkel). mûtrágya. Bornholm a Balti-pajzs része. Külbirtokai: Feröer. Az inflációs ráta 2. az ország területét 14 kerületre osztották. Fõvárosa Koppenhága 1 379 413 fõ (1998). az ország lakosságának 1/4-e él itt. Az ország nagy részét borító végmorénák többnyire ɖD-i irányúak. 3500 km2.3. A szigetek egy részét hidakkal kapcsolták össze. Langeland hosszú végmoréna. fürdõhelyek. Fyn-sziget (Dánia kertje. A 4 km-es Oresund-szoros választja el Skandináviától. Dániának nincs egyetlen hegye sem. 7500 km2. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. a Nagy és a Kis-Belt szorosok között. A szakmai ismereteket a népfõiskolákban sajátították el.5%. Szigetek: Sjaelland (a legnagyobb dán sziget. kaolinbányák. Az egy fõre esõ GDP 1999-ben elérte a 23 800 USD-t és évi 1. népessége 5 336 394 fõ (2000). Maribo (Falster városával). A szántóföldek felén gabonafélét. népsûrûség 123 fõ/km2. a keleti része a Balti-tengerre tekint és a Balti tóhátság kicsinyített hasonmása kréta kori alapzaton (mészkõ. elsõsorban árpát. német. Területe 43 094 km2. harmadkori tengeri üledékekkel). A mezõgazdaság legfejlettebb ága a tejelõ szarvasmarha-tenyésztés. Nagy gondot fektettek a mezõgazdaság gépesítésére és a belterjes (istállózó állattartás) jelleg megteremtésére.3%-os gazdasági növekedést ért el. természeti erõforrások. Vallások: evangélikus 89%. míg a munkanélküliségi ráta 5. A népesség szerkezete: dán 97%. A gazdasági élet fõ vonásai. hogy a lakosság csupán 4%-a dolgozik a mezõgazdaságban. Grönland 1979 óta már csak a közös védelmi politika és a külügyek révén kapcsolódik Dániához. római katolikus. Bavnehöj. 161 m magas gránitsziget. Sund. svéd. 131 m magas. Legjelentõsebb folyója a Gudena. morénája. 1972-tõl II. „Fyn-Alpok” néven is emlegetik). amelybõl csupán 100 lakott. Általános földrajzi leírás. A Jylland-félsziget széles földnyelv. Kattegat. Hivatalos nyelv a dán. Margit királynõ). és búzát termesz- . A Jylland (Jütland)-félsziget mellett közel 500 szigetet mondhat magáénak. Határainak hossza 7313 km. a tömzsi Lolland. Közép-Európa törzséhez kapcsolódik. termékeny szántóföldek. zabot. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 155 tõmag. Államformája alkotmányos monarchia (Dán Királyság. Érdekes.

mozdonygyártás). a légikikötõ és az új pályaudvar szomszédságában 50 000 új munkahelyet adó új városközpont bontakozik ki. . A baromfinevelésbõl származó tojás. Sertésállománya is jelentõs (11 millió). az ország második legnagyobb városa. a fõvárostól délre esõ Amager-szigeten. tejelõ szarvasmarha-tenyésztés). Gazdasági szempontból hátrányos terület a Jylland-félsziget nyugati fele. A dán oldalon. Esbjerg kikötõ a dán halászat és halfeldolgozás központja.és a húsipar bontakozott ki. exportálják a lapos kenyeret (Flachbrot) és a rozslisztbõl készült knackebrotot. Erdõterülete 445 000 ha. A nehézipar Koppenhágához és környékéhez kötõdik. Az intenzív mezõgazdaság területei a dán szigetek (Selland. A 2 millió szarvasmarha (többnyire vörös tehén) adja a mezõgazdasági jövedelem java részét. Az ipar fõ telepítõtényezõ.és dohányfeldolgozó-üzemek. A kikötõkbe települtek a növényolaj. sajt) kivitelében. A húsosszalonnaexportban (bacon) elsõ helyen áll a világon. tehát a korszerû mezõgazdaságból felszabaduló munkaerõt. A halászatból származó halliszt és halolaj szintén az állattenyésztést szolgálja. A növénytermesztés a sokoldalú állattenyésztés igényeit szolgálja. kivételt képez a kontinentális talapzat gázlelõhelyei. az elektromos energiát importálja. Lolland.és Falster-szigeten fõleg búzát és cukorrépát termesztenek. Lolland. gyógyszerészet és a porcelángyártás. fõleg telepített fenyõerdõk. A hajóépítés és a gépgyártás is a kikötõkben összpontosult. Mön.és húsexportja is jelentõs. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA tenek. 1995). Fejlett továbbá az elektrotechnika. kénsav. barna kenyér. Energiahordozókban szegény. Arhus. Ipar. a belsõ fogyasztópiac szívja föl. A takarmányalap biztosítása étfontosságú a dán állattenyésztés számára. Elõször a tej. Alborg kohászati. ahol a rossz talajminõség nem kedvez a mezõgazdaságnak. Sörfogyasztás tekintetében a dánok Csehország. Dánia élvonalban van a tejtermékek (vaj. E vonalas infrastrukturális beruházás mindkét parton egy új Öresund ipari-szolgáltatói régió körvonalait jelöli ki. nagyméretû reptérrel. A szélerõmûvek a hazai fogyasztás csupán 7%-át elégítik ki. Mezõgazdasági szempontból a legjelentõsebb sziget Selland (sertéshizlalás. A Gratistel cég a világ elsõ ingyenes mobiltelefon-szolgáltatója volt.156 III. baromfitenyésztés. jármûipari központ (hajóépítés. Németország után harmadik helyen állnak világviszonylatban (124 liter/fõ. Odense sokoldalú iparáról híres. Jelentõs tengeri behozatali és kiviteli kikötõ. Kevés hõerõmûve van. Híres a dán halmarinád. A 2000-ben befejezett hídalagútrendszer (12 milliárd USD értékben) Koppenhágát a svédországi Malmövel a 16 km széles Öresundon át kapcsolja össze. Fyn. Falster. a sajtok (Dambo).és cementgyártó központ. Fehmarn).

Az idegenforgalom fogadási feltételei sokszínûek (félpanziós ellátást nyújtó farmok. turistaházak). Hillerod három szigeten álló kastély körül épült ki a XVI. Görögország Az EU (EK)-tagság történetébõl. gazdasági és geopolitikai okok. 1976. tagállam. Fredensborg lényegében egy kastélypark. Görögország az egyetlen olyan EU-tagország. Tivoli. kikötõ. Sorrendben a 10. a kis hableány bronzszobra). 1975. Jugoszlávia felbomlásakor a szláv ajkú macedón kisebbség Macedónia néven önállósult. polgárnegyedek. 1999. május 28-án Athénban aláírják a szerzõdést Görögország csatlakozásáról. 1961.3. az óváros tengerpartjáról jól látható az Oresundszoros túlsó partján fekvõ svéd Helsinborg utcája. Az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kialakult Hanza fõleg kelet-európai termékeket szállított Nyugatra. mint a tengeri kereskedelem. Északra elágazása van Arhus és Alborg felé. december 1-tõl Gö- . július 9-én az EGK–Görögország társulási szerzõdést írják alá. szórakoztató központ. 10. egy észak–déli irányú szárazföldi út kötötte össze. nyugat–kelet irányú tengeri kereskedelmi útvonalat. január 1-tõl tagja az EU-nak. AZ EU-hoz tartozás motivációja az új. amely szárazföldön egyetlen más EU-tagországgal sem határos. idegenforgalmi központ. 1981. Andersen emlékét õrzi. Köztudott. Roskilde Koppenhága elõvárosa. Karcsú hídjai rendkívüli mûszaki alkotásról tanúskodnak. Turizmus. kempingek. Koppenhága sok arcú fõváros (hagyományos és modern építészet. 1979. június 14-én a Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítésérõl szóló Fehér Könyvet. de soha nem öltött olyan szervezett formát. Helsingõr Hamlet városa. július 27-én megkezdõdnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal. mely nagymértékben hozzájárult a közép-német vidék gazdaságának fejlõdéséhez. Odense a nagy mesélõ. idegenforgalom. A Tízek 1985. pl. hogy a két. A középkori levantei hajózás Ázsiával teremtett kapcsolatot. június 12-én Görögország kéri felvételét az EK-ba. demokratikus identitás megerõsítése. században. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 157 A szárazföldi közlekedés fõ ütõere Koppenhága–Kolding–Németország vonalán halad. Európa közlekedésében a part menti hajózás mûködött elõször szervezett keretben.

századtól pedig az Oszmán Birodalom területi terjeszkedésének esett áldozatul. természeti erõforrások. Az ókori Hellász a filozófia és kultúra az európai gondolkodás és mûvészetek kiindulópontját jelentette. Jón-szigetek). a Balkán és Közel-Kelet között. 1952-tõl a NATO tagja. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. Délre húzódó egysége a Pindosz. Az athéni demokrácia az ókori történelem egyik legragyogóbb alkotása volt. amelytõl délre a mészkõvonulatok a Korinthosziöböl mentén kelet felé húzódnak (Parnasszosz. A mai Görögország leginkább napsütötte szigeteirõl. Ma is az EU perifériáján fekvõ ország. Ennek északnyugati részén a Meteorrák nevû homokkõ-konglomerát sziklatornyai meredeznek. köztük a karsztos Hellenidák. A regionális fejlettségi különbségek viszonylag tartósnak bizonyultak.). Kikládok. ugyanakkor kapocs Nyugat-Európa.s Trák-rögvidék déli tagjait a Vardar és a Stuma folyók termékeny völgyei tagolják. Általános földrajzi leírás. majd a Bizánci Birodalomba olvadt. tengerpartjairól és mûemlékeirõl ismert. Dinaridák egy része. 376. Legtágasabb medencéje Thesszália. A II. 1947 után a demokratikus államiság és az európai centrumhoz való felzárkózás útjára lépett. Az észak–dél dualizmusa (kettõssége) itt is fellelhetõ. 2500 m magas). táji adottságok. A pánhellén eszme – miszerint a valaha görögök lakta területeket egy államba kellene tömöríteni – nem kedvezett a jószomszédság kialakításában. Az ország legmagasabb pontja a jégformálta Olimposz (2917 m). mégis területi elszigeteltsége továbbra is fennáll. A Macedón. akárcsak Olaszországban. gazdaságilag érezhetõ területi különbségekkel. az európai centrumtól elütõ civilizációs háttérrel. mediterrán szigetvilággal. Ma közepesen fejlett ország. Országjellemzõk: tipikus mediterráni ország. Fejlõdési erõforrások. Az Attika-félsziget szigethegységei az ókori városállamoknak helyet adó medencéket – köztük az Athéni-medencét – zárják körül. a görög mitológia isteneinek lakhelye. az európai kulturális és szellemi élet gyökereihez visszavezetõ ókori helyszínek országa. . Az ókori tündöklés után hosszú évszázadokon át elõbb a Római. Területének jelentõs része hegyvidék. sajátos. A Balkán-félsziget déli részén és a környezõ szigeteken terül el (Kréta. a Balkán-félsziget országa. világháború után kitört polgárháborút katonai diktatúra követte. A tektonikus mozgásokkal kialakított rögvidék a Thesszália-medencét övezi. a XV. Az egy fõre jutó GDP – vásárlóerõ paritáson – 1998-ban 11 366 USD-t ért el (Probáld 2000. Szporádok.158 III. Délrõl északra haladva szabadult fel és nyerte el mai képét. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA rögország csatlakozik a schengeni övezethez. És ezzel az értékkel csupán sereghajtó az EU-ban.

A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 159 Északról délre húzódó szigetsorok: Északi-Szporádok. Mangán-. A lignitkitermelés területe Nyugat-Macedónia és Évia-sziget. macedón. ipar 22%.3% (1998). albán. mozaikszerû sûrûségfoltokkal a medencék területén. fõleg Nyugat-Macedóniában és Attikában. Zákinthosz).1% (1998). nem haladja meg az uniós átlagot. A mezõgazdaságban felszabaduló munkaerõt a tercier ágazat szívja fel. Közép-Görögországban jó minõségû bauxitot termelnek. A gazdasági élet fõ vonásai. és a földrengés sújtotta Meszénia (Nyugat-Peloponnészosz). Görögország területe 131 957 km2. Az ország gazdasági súlypontja ma is Athén. Jelentõs . nikkelkitermelés mellett jelentõs a márvány (Párosz-szigeten és Peloponnészosz. szövetek. Jón-szigetek (Korfu. Kõolajat és a földgázt behozza. A görög megyék (nomosz) gazdasági felzárkózása viszonylag lassú. Fõvárosa Athén (3 070 000 fõ). Kikládok. DéliSzporádok. bor. Vallások: ortodox keresztény 98%. A munkanélküliségi ráta 10. cigaretta). Fejlett és közepesen fejlett vidékek a 13 régióból (EU NUTS 2): Közép-Görögország. korundot (ebbõl készül a csiszolópapír) Náxosz-szigeten termelnek. A feldolgozóipar tekintetében vezetõ ágazatok az élelmiszer. inflációs ráta 4.és könnyûipar. Nyugat-Görögország (Athén–Korinthosz–Pátra vonala). Az urbanizáció nagy területeket hagyott érintetlenül. mazsola. Görögország és egyben a mediterrán térség legmélyebb tengeri pontja 4850 méter mélységben van a Peloponnészoszfélsziget közelében. króm-. 20%. bõráru. török. elsõsorban a hegyvidéken. A munkanélküliség nagyobb gondokat okoz az iparosodó térségekben. római katolikus. ipari súlya mellet jelentõs mûvelõdési központ. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. turisztikai célpont. melynek telepei fõleg a városokban találhatók (gyümölcslevek. Hivatalos nyelv a görög. A lakosság foglalkozási szerkezete: szolgáltatások 58%. Rodosz. népsûrûség 86 fõ/km2. Thesszália (Larissza központtal). Kréta. A népesség szerkezete: görög 98%.5% (1998). Kefelinia. olívaolaj. a villamosenergia döntõ részét a hõerõmûvek termelik. Dokekániszosz. Legelmaradottabb vidéke Kelet-Macedónia–Trákia. a mezõgazdaság még mindig magas. az Inouses nevû helyen. népessége 10 707 135 fõ (1999). Az ország GDP-jének közel 40%-át a fõvárosi agglomeráció adja. Az ország értékes energiahordozókban szegény.3. Az ország lakosságának 60%-a városlakó. Kréta (Iraklion központtal). Közép-Macedónia (Thesszaloniki). Attika területén). lábbeli. A gazdasági növekedés országos értéke 3. míg a többi részt valóban vidéknek tekintik. Lefkáda. a bolgár határvidék.

citrusfélék és zöldség. Thesszaloniki és Pireusz kõolaj-finomítói a külföldrõl behozott kõolajat dolgozzák fel. a borászat a világranglistán elõkelõ helyen áll. a belterjes mezõgazdaság kiépítése akadozik. Elefszisz. forgalmas kikötõvel és egyetemmel.és textiliparral. az „észak fõvárosa”. textil. Kereskedelmi flottája megbecsült a Mediterráneumban és a világ sok kikötõjében. exportra is jut. Thesszália. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA még a vegyipar. Archeológiai Múzeum. Görögország a vasúti és közúti hálózat tekintetében lemaradt. A bérfuvarozás terén Görögország a 27 millió BRT*-val harmadik helyen áll a világon. Korszerû kikötõi: Elefszisz. idegenforgalom.160 III. Közép-Görögország (búza.és a mazsolaexport. (Látnivalók: Akropolisz. borsó. Az átlagos birtokméret kicsi. Vezetõ városa Lárissza (élelmiszer-. A gyapottermelés tekintetében elsõ Európában (350 000 tonna 1997-ben). és egyben segít az ország deficites fizetési mérlegén. a délkeleti Attika-félszigeten terül el. Vegyipari központok: Elefszisz és Pátra. Évente 12 millió turista keresi fel Görögországot. gyapottermelés. Jelentõs a gabonatermesztés. a modern Szintagma. Az áruforgalom több mint fele az EU országaival bonyolódik le. A legtermékenyebb mezõgazdasági térségek: Macedónia. A hajógyártás (Szírosz-szigeten) és a vaskohászat újabban nem sikeresek. Cementet Elefszisz és Vólosz állít elõ. jelentõs kereskedelmi és halászkikötõ. kukorica mellett az étkezési hüvelyesek – bab. Az olívaolaj. Turizmus. Nõtt az állattenyésztés és a gyümölcstermelés súlya. az Athén Thesszaloniki autópálya közelében. Athén az ország fõvárosa. Kiemelkedõ a narancsés a citromtermelése. mediterrán gyümölcsök termesztése. Erechteion. exportálnak olajbogyót és szõlõt. Thesszaloniki. a legfõbb partner Németország. Dohánytermesztés az európai lista élén jár. a selyemipar.és bõripar). (2) Epirosz és Thesszália. Omonia tér) és a vele egybeépült Pireusz kikötõvá- . A tercier szektort az idegenforgalom és kereskedelem tartja az élen. lencse). hiányoznak az ország nagy térségeit feltáró autópályák. A legelõkön kecskét és juhot tenyésztenek. árpa. Központjai Athén. (3) Macedónia és Trákia: dohány és gyapottermelés. Központja Thesszaloniki. Ez adja a nemzeti össztermék kétharmadát. Parthenon. Pireusz. A mezõgazdasági termelés értéke viszonylag magas. az ország legfontosabb gyáripari körzeteivel. sokoldalú iparral. élelmiszer. Pireusz. Gazdasági régiói: (1) Közép-Görögország a legfejlettebb gazdasági régió. A Korinthoszi-öböl kijáratánál fekszik Pátra.

ahol Erektheiusz király sírja látható. ahol 20 csodálatos középkori ortodox kolostor található (az Athosz csak külön engedéllyel látogatható. Az ókori üdülõhely nyomait a lindoszi Akropolisz õrzi. A Jón-szigetek legnagyobbika. Ellátogathatunk Olümpiába. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 161 ros. Olimpia. színes piacaival a török bazárra emlékeztet. Rekedt utcai árusaival. Délebbre találjuk Manit kirándulóhelyet. A Parthenon a szûzies Athéné temploma. A Peloponnészosz-félsziget a görög szárazföld legdélibb része. Misztra õskori és bizánci emlékei. a Taigetosz-hegység félelmetes sziklavilága. a népszerû sportversenyek szülõhelye és Pátre forgalmas kikötõvárosa. Meteora-kolostorok: Thesszália északnyugati részén 300 méteres homokkõsziklák emelkednek. Trákia idegenforgalmi központjai a festõi Kávala kikötõváros és a népszerû fürdõhely. Ez a sziget sokáig oltalmazta Európát a törököktõl. Spárta. A fõváros elõterében húzódik az Attikai-riviéra (népszerû fürdõhelyek. Délosz az Apolló-szentélyrõl nevezetes. Görögország . A Görög-Makedóniában jelentõs Szaloniki (Thesszaloniki) tranzit turistaforgalma (bizánci mûemlékek. A Dionüszosz Színház az Akropolisz déli lejtõjén épült. A bizánci Misztrasz a Taigetosz oldalába épült. s annak szinte bármely pontjáról látható. Alexandrúpolisz. Mikonosz ugyancsak nemzetközi fürdõhely. Ma. a Szunion-fok melletti Poszeidón-templommal). Korfu (Kérkira) Olaszország felõl könnyen elérhetõ népszerû fürdõhely. Látnivalói: Korinthosz romvárosa (Apollószentély). Érdekes múltjának köszönhetõen Athén Rómával és Jeruzsálemmel vetekszik. Mediterráni éghajlata van. romjaiban még mindig páratlan látványosság. márványszobraival kápráztatta el látogatóit. Mellette találjuk az Erektheiont. Különös egyvelege keletnek és nyugatnak. Mükéné 3000 éves erõdvárosa. Az Akropolisz csodás Parthenonjával mint vigyázó orr magasodik a város fölé. A háromujjú Chalkidiki-félsziget újabban divatos fürdõhelyeivel éles kontrasztot képez az Athosz-hegyi szerzetesek autonómiát élvezõ köztársasága (Ajion Orosz). itt volt a johannita lovagok egykori vára. a nõk még turistaként sem léphetnek be). Rodosz a rózsák szigete. Nagy idegenforgalmat bonyolít le a görög szigetvilág. A félsziget keleti részén található Epidaurosz. Épületei valaha páratlan színeivel. dzsámik területe. Kréta az õsi krétai kultúra emlékeivel (Knosszoszi Palota) jeleskedik. kolostorok.3. aranydíszítéseivel. ahol megtekinthetjük Zeusz templomának romjait. Korinthosz. tetejükön középkori ortodox kolostorok állnak. Galerius császár diadalíve). mind könnyen megközelíthetõ Nafplionból. A Parnasszosz-hegység déli oldalában húzódik meg az ókori világ legismertebb jóshelye. Hangulatos városkák. és Mükéné. Epidaurosz körszínháza. Különleges látványt nyújt. Delphi.

milliomosok. Kósz. Püthagorasz születési helye. Zakünthosz. Límnosz. nudisták. Rethimnonban csodálatos velencei épületeket találunk. Legjelentõsebb szigetek: Kósz. prominens személyiségek mind megtalálhatók a szigeten. A mínoszi kultúra központja volt. Szimi. Kea. Más szigetek: Szikinosz. Látnivalók: víz alatti vulkánkitörések. régészeti emlékek. A Knosszoszi Palota Kréta legnagyobb városától. Legnagyobb szigete a tagolt partvonalú Szalamisz. Szantorini sziget mai alakját a közel 3500 évvel ezelõtti vulkánkitörésnek köszönheti.162 III. Lipszi. Kikládok-szigetcsoport: turista célpontok Mikonosz. Thíra (Szantorin) szunnyadó vulkánja révén vonzza a turistákat. Ithaki. Anafir. zsúfolt helyek ezek. újgazdagok. Kalimnosz. Szimi. Iosz. Anjisztrion. Niszirosz. Paxi. Minden szigetnek sajátos arculata van. Kevésbé zsúfolt: Androsz. Dodekániszosz-szigetek: Rodoszt kivéve kultúrtörténetileg Görögországhoz. Kasszosz. A Jón-szigetek hét fõ szigete: Korfu. Drága. Szporádok: az ókorban kapták ezt a nevet azok a szigetek. Szantorini. Ma megkülönböztetjük egymástól az Északi-Szporádokat és a Déli-Szporádokat. Poroszt. Ejina. Szaróni-szigetek: a Szaróni-öbölben található szigeteket nevezik így. Fontosabb északi szigetek: Szkopelosz. Kefallónia. Chíosz. Lipszi. Déliek: Patmosz. így ennek a kornak számtalan emlékét találjuk itt. Haniában. geológiailag az anatóliai szárazföldhöz tartozó szigetek vízben szegények és többnyire kopárak. Párosz. Szamothráki. A déli part éghajlatának köszönhetõen áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben. Sok emlék az olasz kultúra jellegzetességeit mutatja. Ikara. amelyek a Kükládok körül szétszórtan helyezkednek el (a név jelentése: szétszórt). Északkeleti Égei-szigetek: Szamosz. Iraklion város repülõtere élénk forgalmat bonyolít le. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA legnagyobb szigete. kráterek. Klasszikus mediterrán mezõgazdaságát az élelmiszeripar egészíti ki. Leszbosz. valamint még számtalan kisebb sziget és sziklazátony tartozik ide. A tojás alakú Szamothrákin találjuk az égei-tengeri szigetek legmagasabb hegyét. Kithnosz. Néhány szigeten a pezsgõ éjszakai életen kívül nincs is más különlegesség. Tilosz. Kasztellorizon. Irakliontól mindössze 5 kilométerre található. s az országba látogatók egynegyedét látja vendégül. Lerosz. Számosz. Furni és Ikara. Halki. A legszebb szigetnek sokan Korfut tartják. Tilosz. Mikonosz a legzsúfoltabb és legdrágább sziget. Patmosz. Alonnisszosz és Szkírosz (nehézipar). és Thászosz. Naxosz. Szalamisz. . az 1700 m körüli Fengári-hegyet. Szefirosz és Szifnosz. Festõk. Lefkada és Kithira.

1993. január 1-jén Spanyolország és Portugália csatlakozik a Közösséghez („déli kibõvülés”). 1987. gazdasági okok. Koppenhágába kerül. Magyarország és Csehszlovákia aláírják a Társulási Szerzõdéseket. 1992. 1994. illetve kormányfõi megállapodnak az új EU-intézmények elhelyezésérõl. december 19-én az EK és EFTA országai között tárgyalások kezdõdnek az együttmûködés megerõsítésérõl és az Európai Gazdasági Térség (EGT/EEA – European Economic Area) megalakításáról. február 7-én aláírják a Maastrichti Szerzõdést az Európai Unióról. 1986. demokratikus identitás megerõsítése. 1993. május 17-én a 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt. július 28-án Spanyolország kéri felvételét az EK-ba. december 9–10-én az Európai Tanács esseni (Németország) ülésén megállapodik a közép. május 2-án Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EGT) megalapító megállapodást. 11. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba. Európai Megállapodásokat. 1989. 1992. 1979. Delors bizottsági elnök beterjeszti a növekedésrõl. illetve kormányfõk megállapodnak az Európai Unió Szerzõdésének tervezetérõl.3. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 163 A Tizenkettek Rövid eseménytörténet. december 10–11-én az Európai Tanács brüsszeli ülése. az Europol Hollandiába. Az EU tagjainak száma tizenkettõre nõ. december 9–10-én az Európai Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. október 29-én a brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón az Európai Unió állam-. február 5-én megkezdõdnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal. Spanyolország Az EU (EK)-tagság történetébõl: 1977. január 1-jén Spanyolország csat- . november 1-jén az Európai Unióról szóló szerzõdés hatályba lép. 1989. június 26–27-én a madridi Európai Tanácsülésén megállapodnak az EMU háromszakaszos létrehozásáról szóló „Delors-terv”-nek megfelelõen egy kormányközi konferencia összehívásáról.és kelet-európai államok elõcsatlakozási stratégiájáról és jóváhagyja a Bizottság új mediterrán stratégiáját. 1991. 1985. az ún. A csatlakozás motivációi: az új. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) Dániába. Az állam-. december 16-án Brüsszelben az EK és Lengyelország. 1993. 1986. ahol a fõ téma az Európai Unió gazdasági helyzete. június 12-én aláírják Spanyolország csatlakozási okmányait. 1986. versenyképességrõl és foglalkoztatásról szóló Fehér Könyvet. július 1-jén életbe lép az Egységes Európai Okmány. 1991.

északi peremén pedig a Kantábriai-hegység. a bikaviadalok és az óriási népünnepélyek hazája. narancstermelésben a negyedik. a kultúra. A Kasztíliai-választóhegység két részre osztja az országot: az északi magasabb Ó-Kasztília és a déli alacsonyabb Új-Kasztília fennsíkjára. és lassan kiszorult a tengerek feletti uralomból is. Országjellemzõk. a zene. az építészet. Asztúria. az ország csaknem felét a Mezeta 600–850 m magasra felemelkedett tönkje foglalja el. folytatásában a francia határhegység. Afrikától mindössze a 14 km széles Gibraltá- . az olívaolaj és a déligyümölcsök hazája. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. A Pireneusi. 3404 m). a Pireneusok lánchegységei emelkednek (legmagasabb csúcsa: Maladeta. 1492-ben foglalták vissza. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA lakozott az Európai Közösséghez. amikor megdöntve a diktatúrát a királyságot visszaállították. amely az Atlanti-óceánnal is hosszan érintkezik. az egyetlen mediterráni ország. Spanyolország hatalmas gyarmatbirodalmat alapított. Kantábtia és a Baszkföld területérõl indult ki a XI. természeti erõforrások. Az utolsó arab emirátust. Hajdanában a kelták és az ibérek népesítették be Spanyolország földjét.vagy az Ibériai-fésziget országa. 1991. A félsziget belsejét. Cádizt és Malagát a föniciaiak. Picasso és Gaudi hazája. június 25-én Spanyolország csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. majd Franco tábornok fasiszta uralma következett 1975-ig. Granada). Kedvezõ közlekedésföldrajzi fekvése van. Córdoba. A négy évszázados római uralom alatt a félsziget lakossága romanizálódott (Hispania római kolónia). Mandarintermelésben második a világon. A kibontakozó demokratizálódási folyamat a regionális autonómiák kibontakozásával párosult. Granadát. erõteljes népi-nemzeti hagyományokkal. Általános földrajzi leírás. Gyarmatait sorra elveszítette. a reconquista. Spanyolország a mûvészetek. A tordesillasi egyezmény (1494) az akkori gyarmatbirodalmat spanyol és portugál részre osztotta. Cartagenát a karhágóiak alapították. 711-ben az arabok átkelve a Gibraltári-szorosan uralmuk alá hajtották a félsziget túlnyomó részét. citromtermelésben az ötödik helyet foglalja el. 1989. a nagy földrajzi felfedezések kezdeményezõje és kivitelezõje. Ma Spanyolország turisztikai célország. Északon. építõmûvészet: Sevilla.164 III. Fejlõdési erõforrások. táji adottságok. A sevillai világkiállítás és a barcelonai olimpiai játékok egyaránt tovább öregbítették hírnevét. A spanyol városok egyedülálló hangulata minden évben sok millió látogatót csalogat az országba. 1931-tõl köztársaság. A félsziget délkeleti részén a Bettikai-hegység. június 29-én Spanyolország belép az EMS-be (European Monetary System/Európai Pénzügyi Rendszer). A borok. századtól kezdve a felszabadító háború. és egy sajátos mór kultúrát hagytak hátra (kézmûipar.

A GDP/fõ: 16 500 USD (1998). A szolgáltatás a vezetõ ágazat: 62% (1998). A mediterrán kerteket vegáknak vagy huertának nevezik (narancs. Az infláció nem mérséklõdik. külterjes gazdálkodás) öntözés nélküli gazdálkodás folyik (búza.7%. Vallás: római katolikus (97%). Navarra tartományban laknak.5%-kal növekedett 2000-ben. kereskedelmi. pénzügyi funkciói jelentõsek.6%-os GDP-növekedéssel számol. Fõvárosa Madrid (2 866 850 fõ. (3. A spanyol gazdaság növekedése 2000-ben megismétli az elõzõ év 4%-os növekedési ütemét Ez az ütem meghaladta az Euro Zóna országainak 3. Spanyolország a csemege. A városlakók aránya 1997-re 77%-ra emelkedett. baszk 1. kelta eredetû kisebbség. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 165 ri-tengerszoros választja el. az inflációs ráta 2. Katalóniában. mandarin. A munkanélküliek száma 21 év legalacsonyabb szintjét (9.6%-os növekedését. A foglalkoztatás 4. Területe 504 782 km2. északon az atlanti és vegyes vegetáció. 1996). Valencia. galiciai vagy galegó 6%. Délen a mediterrán kultúrvegetáció.és borszõlõ hazája: La .55 millió fõre csökkent. 10%-a kert. katalán 18% (6. Navarra. galiciai. Valenciában és a Baleár-szigetcsoporton élnek). Az Európai Központi Bank által 2000-re engedélyezett 2%-os szintet kétszeresen meghaladta az év végén regisztrált 12 havi infláció (4%). legsûrûbben lakottak a tengerpartok. 1. A legiparosultabb tartományok: Katalónia. Granadában és Ó-Kasztíliában. népsûrûség 80 fõ/km2.2%) érve el. 21% legelõ. míg a campo redagio területein az öntözéses gazdálkodás (belterjes). Baszkföldön. Az ország területének 30%-a szántó. a dohány Granadában és Andalúziában jelentõs. baszk. 2001-re a költségvetés már „csak” 3. a félsziget legõsibb népe. La Rioja. Agrárjellegû vidékek: Galicia és Extremadura. Baszkföld. kerti vetemények Sevilla. Öntözött rizsföldek vannak Anadalúzia és Valencia tartományban. Malaga vidékeken). A népesség összetétele: spanyol 73%. Mezõgazdasága sokszínû.2 millió fõ. katalán. Észak-Spanyolországban.2% (1998).5% (900 ezer fõ. Fõbb medencéi: Ebro. árpa. az 1998 évi gazdasági növekedés 4. Murcia.és az Andalúziai-medence. a cukorrépa az Ebromedencében. oktatási és kulturális szerepköre is kimagasló. olíva. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. a munkanélküliségi ráta 18.8 % (1998).és Új-Kasztília területén). A Kantabriai hegységtõl délre a campo secano (száraz földeken. A búza külterjes mûvelésû és a campo secano hagyományos terménye (Ó. A gazdasági élet fõ vonásai.3. citrom. Nyelvek: spanyol (hivatalos). Az iparban dolgozók aránya 30%.6 millió fõ. erõs elszakadási törekvésekkel). Erdõsültség 32%. hüvelyesek). népessége 39 167 744 fõ (1999). Galiciában élnek). de a GDP-nek csupán 5%-át adja.

a sertéstenyésztés Extremadura tölgyesein (Galicia kukoricatermesztéséhez kapcsolódva). ÚjKaszíliában. Extremadurában. Jelentõs még a szelídgesztenye-termesztés. Barcelona. A selyemszövés központjai Valencia és Murcia. a madridi körzet fõleg fogyasztási cikkeket gyárt. Navarra. Híres olajfaligetek vannak Andalúziában. 21 millió fõs juhállománya (különösen a merinói juh) Nagy-Britannia után a második Európában. 35 millió hektoliteres bortermelésével a harmadik helyen áll a világon. Az állattenyésztés a mezõgazdasági termelés 38%-át adja.6 millió tonnát. Ebro medencéje. a bikatenyésztés Andalúziában. A vándorpásztorkodás a Mezetán. Tengeri sót vonnak ki Vadíz környékén. Extramadura. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Rioja. Vízi erõmûvei fõleg a Pireneusok lejtõin épültek (Segre-folyón). Cadíz. a katalóniai textilipari. Jelentõs továbbá az ólom. Élelmiszeripar. Ebro-völgy és a Mezeta déli peremén. majd Santander. Rézkitermelés a Sierra Morena vidéki Rio Tinto bányáiban folyik. Almadén világhírû bányáiból kerül ki a világ higanytermelésének fele (1500 tonna). polipfélék). a cink és a cinóber bányászata. a selyemhernyó-tenyésztés Murcia és Valencia vidékén jelentõs. Szénfejtések: Asztúriai-szénmedence. A nehézvegyipar az észak-atlanti iparvidékre összpontosul. Spanyolország az olívaolaj-termelésben is vezetõ ország. mûszálipar Madrid. Jerez de la Frontera). a Baleárok szigetein.166 III. Belterjes szarvasmarha-tenyésztése az atlanti tájakon jelentõs (6 millió). Kõolaj-kitermelése szerény (Ebro-folyó torkolatvidékén).8 millió tonnát termel. Huelva kiviteli kikötõ értékesíti. A hajógyártás központjai: El Ferrol. Három fõ ipari körzete van: az atlanti nehézipari bázisú. A vaskohászat és acélgyártás központjai: Oviedo. Gépkocsigyártás évi közel 2 millió darab termeléssel: Zaragoza. paratölgy (Cadíz. a datolyapálma (Elche vidéke). rákok. a gyógyszeripar Madrid körzetében. La Mancha. az Ebro medencéjében pedig kálisót bányásznak. A gyáripar fejlõdése szembetûnõ a csatlakozás utáni idõkben. délen Almería. Andalúzia (Malaga. Linares (Andalúziában). Murcia környéke. Bilbao. Mandarinból 1. Az algériai földgázvezték Tarifánál lép spanyol földre (1996). Santander. Uránbányászata 800 tonna nagyságrendû. Barcelona (speciális acélok). Vitoria. Valladolid. Gijón. Az üveggyártás központja Oviedo. Ipara. Bilbao. Ásványi kincsekben Dél-Európa leggazdagabb országa. Új-Kasztíliában és Aragóniában. Katalónia – exportcikk). a textilipar Katalóniában jelentõs. A tengerpartokon halászat és a haltenyésztés (kagylók. Vasércbányászati központok: Bilbao környéke. a mediterrán partvidéken. Malaga. malomipar fõleg . papíripar Valencia és Alivante. a valenciai Sagunto. narancsból pedig 2.

Vigo. a Puerta del Sol (Nap-kapu). gépek. Mediterrán tengely a félsziget keleti partjának fejlett területeit fûzi fel. rómaiak alkotásai mellett a nyugati gótok és az arabok csodálatos munkáinak gazdag tárházával találkozunk itt. primõr zöldségek. olajbogyó. zord Mezeta változatos turisztikai tájegységeket képviselnek. az óváros. kõolaj. Turizmus. Ezenkívül 8000 városi és községi önkormányzata van. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 167 Ó-Kasztília területén. volfrám. a napfényes tengerpart és a kopár. Gazdasági térszerkezet. jármûvek. ibérek. az Escorial (II. Fülöp uralkodó palotája). A föníciaiak. Behozatali cikkek: élelmiszerek (gabona). amely 17 autonóm régióba sorolható (NUTS 2 szint). legfejlettebb vidéke a Baszkföld (Bilbao. s ezzel fedezik a negatív külkereskedelmi mérleget. kálisó. cink. földgáz. Az idegenforgalom a gazdaság egyik húzóágazata. 3. A halkonzervgyártás központjai: a galiciai halászkikötõkben. punok. az eltöltött vendégéjszakák tekintetében vezetõ helyet foglalnak el) Madrid. Kiviteli cikkei: déligyümölcs. . Látnivalói a Prado múzeum. Sevilla. Technológiai parkjai: Malaga. Aragónia. A világturizmus bevételeinek közel 8%-át valósítja meg. bor. a királyi palota. vegyipari cikkek. Valladolid. Európa egyik legmagasabban fekvõ (655 m) fõvárosa. Legjelentõsebb vendégforgalmi vidékei: Andalúzia. lábbeli.és az Atlanti-óceánban fekvõ Kanári-szigetek. a pireneusi hegyvidék. Atlanti (vagy Kantábriai) tengely a Vizcayai-öböl nehézipari bázisa Asztúriától Baszkföldig. A „napfény övezet” (sunbelt) területei: Katalónia. autóipar). görögök. a két szigetcsoport (Baleár-szigetcsoport és Kanári-szigetek. A komor Kantábria. Valencia. Elmaradottabb tartománya Extremadura. La Coruna és Malaga. Évente 65 millió turista látogat Spanyolországba. a fõváros. idegenforgalom: Az Ibériai-félszigeten fekvõ ország egyike Európa leglátogatottabb területeinek. Három fõ fejlõdési tengely rajzolódik ki: 1.3. 2. Ebro-völgyi gazdasági tengely az atalanti partot köti össze a Mediterráneummal. cukorgyártás Zaragoza és Valladolid. Az országhoz tartozik a Földközi-tengerben elterülõ Baleári. továbbá pirit. Valencia. Vitoria-Gasteiz. régiók. a fõváros. Valencia és Katalónia. olívaolaj. Közigazgatásilag 52 tartományra oszlik. acél. illetve néhány kilométerre az Elesettek völgye (a spanyol polgárháború halottainak sziklatemploma) és a hatalmas kolostoregyüttes. a Plaza Mayor. vasérc. Madrid. dohányipar Sevilla központokkal. a derûs Andalúzia.

Ó-Kasztilia városai gazdagok középkori mûemlékekben (Segovia. A Malaga melletti Mengo-barlang faragott kõtömbje. Ez idõbõl való a toledói mecset is. Átlagos hõmérséklete: 20-30 fok. a mór építészet gyöngye: itt áll az Alhambra-palota a pompás Generalife-kerttel. Spanyol-Baszkföld kulturális központja). kereskedelmi központ. fõvárosa Andorra la Vella. A középkori mór építészet legcsodálatosabb alkotása Córdobában. Tenerife). belsõ sivatagok. A Földközi-tenger bejáratát õrzõ Gibraltár még Nagy-Britannia felségterülete (27 000 fõ. az Atlanti-óceánban). A legnagyobb tömeg a földközi-tengeri üdülõhelyeket keresi föl: Costa Brava („Vad-part” – a katalán tengerpart). Katalónia székhelye Barcelona. Costa del Almeria. Ávila várfalai. Salamanca õsi egyeteme és székesegyháza). Toledo. A legfejlettebb tartomány. Ibiza. zsidó negyed). Területe 468 km2. 785-ben kezdték építeni a vizigót keresztény Szent Vince-templom köré a 850 oszlopos mecsetet. Menorca. a Mesquitát. a Santa Maria vezérhajó mása. „adóparadicsom”. A Pireneusokban található az idegenforgalmából élõ törpeállam. A Madridtól délre elterülõ Új-Kasztília központja. Spanyolország a helyi ünnepségek és a búcsúk hazája. továbbá a Baleári-szigetek (Mallorca. A Kanári-szigetek nemzetközileg az „örök tavasz” szigetként ismert. A Sierra Nevada-hegység lábánál fekszik Granada. az altamirai barlangfestmények a Kr. E szigetvilág legnagyobb szigete Teneriffe. Sevilla a legnagyobb andalúziai város (gótikus katedrálisának tornya. a flamencótól és a bikaviadaltól. A Vizcayai-öböl legnépszerûbb fürdõhelye San Sebastián (fesztiválváros. Sagrada Familiakatedrális). Sevilla történelmi múltjukkal. idegenforgalom. Kolumbusz szobra. az ország második legnagyobb városa (gótikus negyed. évezredbõl valók. gótikus székesegyház. feketeláva-homokos tengerpart. Costa do Sol („Napos-part” – Andalúzia partszegélye). Az ország 347 arénájában mutatnak be bikaviadalokat. tranzitkikötõ). Az Európai Unió számos interregionális programot kezdeményezett a nemzetközi turizmus fellendítésére.168 III. 16 200 lakossal. építészeti remekmûveikkel tûnnek ki. A borturizmussal kapcsolatos program . Ugyancsak népszerûek a téli fürdõzésre is alkalmas Kanári-szigetek (Marokkó partjai elõtt. a kalifák hajdani székhelyén (Andalúziában) található. népessége 80 000 fõ. Granada. Sok vulkáni csúcs. Malaga. Az ünnepségek elválaszthatatlanok a tánctól. a Giralda a város jelképe). e. Córdoba. Toledo a spanyol városok minden szépségét egyesíti magában (a mór Alcazár erõdje. Costa del Sol. Andorra. 15. s ezáltal a gyorsan növekvõ idegenforgalom legnagyobb központjai. Costa Brava. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Barcelona. A tengerpart üdülõfûzére: Costa Dorada.

Portugália Az EU (EK)-tagság történetébõl. területének egyharmada erdõ. a turisztikai piac fellendülését. 1978. a parafatermelésnek pedig felét adja. promóciós eszközök bemutatása. kedvezõ közlekedésföldrajzi fekvése van. a borturisztika fejlesztése. A Pécsi Egyetem sikerei ezen a téren. szakértelem. Az országot Porto kikötõvárosáról nevezték el. június 12-én aláírják Portugália csatlakozási okmányait. Eredmények: új piaci igények kialakulása. március 28-án Portugália kéri felvételét az EK-ba. a virágok és a jó borok hazája. A borutak szervezésébe bekapcsolódott: Görögország. Megindult a regionális kooperáció a turisztikában. Szicília. január 1-jén Portugália belép az Európai Közösségbe. Katalónia. 1977. Nyugat-Európa legnyugatibb országa. 1986. Olaszország. a turisztikai kínálat fokozása. számítógépes csere. 12. a „borutak” kidolgozása. kiállítás). Burgundia. a mediter- . Borúti kalauz kiadása. Különlegessége a paratölgy. elõsegítette a gazdasági diverzifikációt. Tíz európai bortermelõ régió három kooperációra specializálódott hálózatot hozott létre és mûködtetett kísérletileg. Partnerek: Alentejo. Európa botanikus kertjének is nevezik. A projektek megsokszorozták a regionális energiákat a PHARE támogatási programjai számára is. A RESET-projekt (az OUVERTURE kelet-közép-európai programja) 1994-tõl indult be Alentejo és Szicília kezdeményezésére. A Pireneusi. 1985. június 25-én Portugália csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. amely az európai bortermelõ régiók fellendítését célozza. Spanyolország. Poitou-Charentes. október 17-én megkezdõdnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával. Szlovénia. Portugália a világ hatodik bortermelõje. a Villány–Siklósi Borút megszervezése (1996: autós szõlõ–bor rally. a „borút-koncepció” sikeres volt. Magyarország.3. Bekapcsolódott Magyarország is (Baranya és Tolna megyével). fellendültek a magánvállalkozások és megsokszorozódott a nyereség. Lombardia.vagy az Ibériai-félszigeten terül el. Hozzájárult a fejlõdési egyenetlenségek kiküszöbölésére. Korzika és Languedoc-Roussillon. Norte.2 millió ECU volt. Alentejo vidéke). Cél a javarészt szegény bortermelõ régiók feljavítása. különös tekintettel a falusi turizmusra. minõségi szolgáltatások. Andalúzia. A projekt költségvetése három esztendõre 2. Borászata világhírû. Országjellemzõk. Megszervezték a Bortermelõ Régiók Európai Konferenciáját és megalakították az Borutak Európai Tanácsát (elsõ ülése Santiago de Compostellában volt – Portugália. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 169 a DIONISIS-projekt. a szõlõtermelés (szõlészet-borászat) fokozása (telepítés. 1991. marketing). a napfény (ahol a napsütés „nem megy soha szabadságra”).

Agrártermékeinek zömét NagyBritanniába szállította. Közigazgatási felosztása: északról délre Costa Verde. Kultúrájuk nagy hatású kultúrák ötvözõdésébõl keletkezett: római és spanyol emlékek. Államformája köztársaság. A mórokat a XIII. Népessége 10. Rövid története. táji adottságok. Hivatalos nyelv a portugál. Észak–déli kiterjedése 600 km. Az Ibériai-félsziget nyugati partja. Fejlõdési erõforrások. Algarve. természeti erõforrások. melybõl elõször Brazília vált függetlenné. mozambiki.és a Madeira-szigetek igen jelentõs turisztikai övezetek. A déli országrész (Algarve) alacsony fekvésû üdülõterület mediterrán klímával. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek.1 millió km2 területen mintegy 16 milliónyi lakosság élt. Sok vendégmunkást adott a tengeren túlra. Portugália felzárkózása Európához igazán csak 1986 után kezdõdött meg. füge-. Planícies. Fõvárosa Lisszabon (Lisboa). ebbõl Madeira: 271 000 fõ. Nemzeti ünnep: június 10. BissauGuinea. század közepén. Azori-szigetek 2344 km2). Vasco da Gama 1498-ban eljut Indiába.és dombvidékei is vannak. Kiépül a nagy gyarmatbirodalom. Madeira-szigetek (fõvárosa: Funchal). Zöld-foki-szigetek. Azoriszigetek 254 000 fõ. Alfonz Henrik király uralkodása alatt vált ki a Portugál Grófság a spanyol tartományokból s alakult önálló állammá. Az 1970-es évek elején még a legnagyobb gyarmattartó volt: 2. Általános földrajzi leírás. 1999-ben Makao válik függetlenné. (a nemzeti költõ.2 millió fõ. a portugál eposz (A Luziádák) megalkotójának. afrikai arab vonásokkal. Fénykora a nagy földrajzi felfedezések idõszakára esik. de a nyugati tengerparton sík. Luiz Vaz de Camoes születésének napja). Portugál-India pedig a XX. olajpálmaligetekkel. században ûzték ki az országból. században megkezdik hódító útjaikat. 850 km hosszúságú partvo- . Vallás: római katolikus 88%. narancs-. Costa de Prata. A lakosság összetétele: portugál 99%. Felszínének legnagyobb része hegyvidék. Nagy gyarmatbirodalommal rendelkezett. október 5 – a Köztársaság napja. Tengerész Henrik herceg irányításával kiképzett portugál hajózók a XV. A hajdani nagy felfedezõk hazája ma az Európai Unió egyik dinamikusan fejlõdõ országa. Ma félperiférikus ország. 1974-ben Angola. Népsûrûség: 107 fõ/km2. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA rán térség egyre keresettebb célországa. Sao Tome és Timor. mór kultúra.170 III. majd az afrikai gyarmatok. Costa de Lisboa. Az EU strukturális alapja éppen az oktatást és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálta. riválisainál olcsóbb üdülési feltételeket biztosít. Területe 92 398 km2 (ebbõl: Madeira 797 km2. Azori-szigetek (fõvárosa: Ponta Delgada). Montanhas. szélessége 150–160 km. valamint az Azori. angolai. egyéb 12%. A portugálok tengerjáró népként ismeretesek. Mozambik.

keletrõl Spanyolország határolja.és ru- . Gazdasági-társadalmi jellemzõk.és ruhaipar). szõlõmûvelés (vörösbor). Az olajfaligetek. a Sierra Morenában rézércet. inflációs ráta 3. Hegyvidéke a Minho. augusztus 17–30 fok. és itt rizset termesztenek. A külkereskedelem tengeri úton bonyolódik le. Legjelentõsebb városa Porto (gépgyártás. piritet. ipar. uránércet bányásznak. sok az öszvér és a szamár. Guadiana-folyókon. szõlõskertek és gyümölcsösök szintén a mezõgazdasági jövedelemhez járulnak hozzá. belsõ része kontinentális. Ipar. madeira). szardíniából külföldre is jut. A spanyol Mezeta alacsonyabb nyúlványai a földtörténeti óidõben alakultak ki. Az ország területének egyharmadát erdõ borítja. melyben a lakosság közel 5%-a (480 ezer ember) vesz részt. A csatlakozáskor a mezõgazdaság a lakosság 23%-át foglalkoztatta. Bortermelése Európában a negyedik. A megmûvelt földterület 20%-át öntözik. Tras-os-Montes. halászat. hüvelyesek.3% (1996). Jelentõs a halászat. A gazdasági élet fõ vonásai. Világhírû a portugál bor (portói. Nyugatról az Atlanti-óceán. A mezõgazdaság kedvezõ természeti feltételeket élvez. mind a minõség tekintetében az alacsony termelési színvonal volt jellemzõ (fõképp az igen elaprózódott birtokoknak tudható be. Az Ibériai-félsziget nyugati részén fekszik. s az ágazat a GDP-hez 6-7%-kal járult hozzá. Éghajlata mediterráni. Az ásványi nyersanyagokat jórészt feldolgozatlanul szállítják külföldre. északon volframérc. textil. Portugália régiói: (1) Észak-Portugália. élelmiszeripar). A csatlakozás elõtt Portugália mezõgazdaságára mind a mennyiség. kevés antracit. Jelentõs juhállománya van (6 millió darab). Nehézipari központok Lisszabon és Porto (vasmûvek. Vízi erõmûvek a Douro-.3. A szõlõtermesztés 8 termõtáj és 48 eredetvédett terület (borvidék) összesen 370 ezer hektáros területén folyik. olajfinomítók. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 171 nal. ezek foglalkoztatják a legtöbb munkást. Fõbb mutatók: GDP/fõ 14 600 USD (1998). A parafatermelés fele a Tejo völgyében zöldellõ tölgyesekbõl kerül ki. Január átlaghõmérséklete 8–14 fok. étolaj-elõállításban nyolcadik a világranglistán. A Tejo-folyótól északra többnyire hegyvidék. délen alföld. cipõ. A tengerparti széles síkságon terem a kenyérgabona. gazdasági növekedés 4. márványt. Ugyanitt sertéseket makkoltatnak. hogy a termelés hatékonysága a közösségi átlag 13%-át tette ki). A könnyûipar fejlõdött gyorsabban (fonás-szövés. munkanélküliségi ráta 5% (1998). Teho-. Fejlettebb mezõgazdaság.2% (1998).

egyetemi város.172 III.és kecsketenyésztés. hajóépítés. E vidék a paratölgy országos termelésének 60%-át adja. Legõsibb. konferenciaturizmus (Porto. a történelmi magterület. Szt. sportturizmus (golf). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA házati ipar). ipari és innovációs központ. legvallásosabb. Látnivalók (északról délre): Észak Portugália: Costa Verde (Zöld part). 1717–1730 között épült. Turizmus. üdülõturizmus. kaszinók. Porto az ország második legnagyobb városa (egymillió lakosa van). A gazdasági tevékenység egyéb ágainak fejlesztése mellett az országnak sikerült fokoznia turisztikai vonzerejét is. cukornád. Alfonz Henrik született. Ribeire-folyó. szállodák. Nazare kis halászfalu. mielõtt délrõl kiûzték volna a fél évezredig uralkodó mórokat. fehér házakkal. sólepárlás). Ericeira tengerparti üdülõ. Néprajzi Múzeum. a portugál nemzet bölcsõje. szõlõhegyeirõl híres. a legenda szerint Noé bárkája itt vetõdött partra az özönvíz után. Tõzsdepalota. ma is vezetõ szerepet tölt be a gazdaság térszerkezetében. Guimaraes: hercegi palota. Észak-Portugália. legzöldebb. Évora (egyetemi város. a közeli Seixal (vaskohászat). Porto borpincéirõl. Termesztenek napraforgót. fafeldolgozás). kereskedelmi. kisebb városkákban halászat és idegenforgalom. Covilha (gyapjúszövés. a legdrágább építõanyagok felhasználásával.és élelmiszeripar. hüvelyeseket. A tengerparton sókertek. mûtrágya). Juh. olajütõk. . búzát. fémfeldolgozás. Ferenc-templom. gyéren lakott. egyetemi város). hegyvidéki turizmus). Aveiro tengerparti város. az ország történelmi magja. banán). olajfinomítás. Itt kiáltották ki a királyságot. Costa de Prata. nagy latifundiumokon külterjes mezõgazdaság. I. (3) Dél-Portugália Alentejo és Algarve hegyvidéke. Délre a kisbirtokrendszer honosodott meg (déligyümölcs. Queluz versailles-i stílusú palotájáról ismert. Setúbal (kikötõ. szõlõ-. Arab terem. Mafraában a 45 ezer munkással emelt kolostor V. golfpályák. Látnivalói: Sao Bento pályaudvar. (2) Közép-Portugália és a Tejo torkolatvidéke. kikötõ. idegenforgalom. élelmiszeripar. paratölgy-termesztés. halkonzervgyártás. üdülõhely. A termálfürdõk száma 19 (balneoturizmus). Óbidos: Lisszabontól északra. autógyártás. korai zöldség. Barreio (az Alentejo piritjébõl kénsav. olajbogyó-. Coimbra (gyapjú. gyógyszervegyészet). Costa de Lisboa. ahol az elsõ király. Búza-. János király idejében. Madeira). Clerigos-torony és a Vila Nova de Gaia (a portoi bor otthona). parkok. cementgyártás. Algarve. egyúttal a legsûrûbben lakott vidék. Jelentõs a vallási turizmus. elektrotechnika. Porto katedrálisa. Lisszabon (Lisboa) az ország fõvárosa. fallal körülvett középkori város. a Douro jobb partján.

A római romokon épült város a portugál alföldön: II. kevésbé látogatott. Planicies (Síkságok). Szent Ferenctemplom. századi római templom. János és felesége. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 173 víziváros. Egyetemi-kápolna. Lisszabon szórakozik” – állítják büszkén a lissza- . vízi sportok. Vila Real. egyetem. Vila Real: S. Don Pedro portugál király és feleségének. századi ciszter kolostor. portugál nemzeti szentély. Convento dos Loiosban XV. századi kolostor. „Jézus-múzeum”. Costa de Prata (Ezüstpart). Castello de Vide (vár. az ország vallási fõvárosa. Sintra: kastélyok. katedrális. mór vár 1147bõl.3. Guarda. Villa Nova de Ourém (kastély). Costa de Lisboa (Lisszaboni part). apátság. Castelo Branco. Porto de Mós (kastély). Braga: (52 km-re északra Portótól) a portugál Róma. Viana do Castelo: Eiffel-híd. Dona Ines de Castro sírja. Egyetemi Könyvtár. lagúnák. Fátima: több millióan keresik fel ezt a római katolikus kegyhelyet. Mondego-folyó. a csipkézett Serra da Estrela. Leiria kastélya. amelyet I. római kori megalitok. Alcobaca: XII. Coimbra Portugália elsõ fõvárosa. zsinagóga). Lamego: 1143-ban itt kiáltották királlyá Alfonz Henriket. templomok. Lisszabon és környéke. Európa egyik legrégibb egyetemi városa (1290). Lamego. Monserrate Park. 1995-tõl a világörökség része. Fõbb városai: Viseu. az 1385-ben a spanyolok ellen vívott gyõzelemre emlékeztet és Marinha Grande. 300 temploma közül a legszebb a Sé-katedrális. 1917-ben három pásztorgyereknek májustól októberig összesen hat alkalommal jelent meg Szûz Mária (kegyhelylátogatás). Lüktetõ élet központja a Praca do Giraldo. Faro. Régua. Portugália északkeleti területe. Halászparadicsom. I. Portotól délre. Chaves. Tomar apátsága Templomos lovagok székhelye. az ország legmagasabb hegyvonulata. Sintra 30 km-re fekszik a fõvárostól. századi Királyi Palota). Fõ látványossága a Nemzeti Palota (a XV. a Torre csúccsal (1991 m). múzeum. Alfonz idejébõl. Braga imádkozik. Montanhas (Hegyvidék). Pena Park. Régészeti Múzeum. Városi Múzeum. Az UNESCO 1986-ban a világörökség részének nyilvánította. Bom Jesus búcsútemplom. Clara a Nova. paratölgyekkel tarkított tája. romjai pedig a római idõk emlékét õrzik. Évora Portugália egyik legszebb és történelmi emlékekben leggazdagabb települése: polgári és egyházi épületei a középkor. „Porto dolgozik. Kerámiamúzeum. itt található I. Szt. Ribatejo tartományban Krisztus kolostorának megtekintése. Közeli kolostorok (délre): a gótikus Batalha 7000 lakosú. Mateuspalota. A portugál mûvészet és építészet múzeuma. Braganca. sókertek. a déli kisváros egykor arab emírség székhelye volt. Lancaster Philippa építtetett és használt mint nyári rezidenciát. Középkelet-Portugália.

Gulbenkian Alapítvány Múzeuma. Queluz-palota (XVIII. Belém büszke vára. a csendesebb Alvor. Guincho vagy Boca do Inferno.) A Felfedezések emlékmûve. az alcantarilhai „The Big One”. Sao Antonio de Sé-templom (Páduai Szent Antal – vagy Lisszaboni Szent Antal szülõháza helyén épült). a Rossió köztérrel. Szent Jeromos-kolostor. a portugál felfedezések atyja itt alapította a földrajzi és csillagászati iskolát és hajógyárat. A 28-as villamossal a Praca do Comercioróról érdemes elindulni. Fõbb látnivalói: Expo 98 a Tejo-folyó partján. halászfaluk. kardhal (peixe sepada). biciklizõ papagájok. Igazi nyaralóhely. töltött tintahal. sütemények. 200 km-es homokos part. szénen sült szardínia. Sziklaszirtek. Tengerész Henrik. Avenida da Liberdare sugárút. az egész évben nyitva tartó „Zoomarine” tengeri állatkert.). grillezett. a fõváros keleti részén. narancsligetek. Árpád Szenes magyar származású festõmûvész és felesége életmûvének kiállítása. Óceán óriásakvárium (óceánárium) megtekintése. legnevezetesebb része a Alfama. (Bem Vindo – Isten hozott. Lavra. majd a tõkehal (bacalhau). Cascais tengerparti nyaralóhely. Marques de Pombal tér. Alfama negyed. mediterrán klíma. annak emlékére. fél száz üdülõvel. éttermek. A hídfõ melletti: Krisztus Király-szobortól szép panoráma. „ahol a föld véget ér és kezdõdik a tenger”. Portugália Riviérája (szállodák. sajtok. télen 16 golfpálya nyújt játéklehetõséget (Vilamoura). Nyaralás délen. Tengerészeti Múzeum. Horthy Miklós fiának háza). kaszinók. Sagres „a világ vége” Európa délnyugati részén. Csempemúzeum. Ajuda-palota. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA boniak.174 III. Lejjebb a Baixa negyed. Cabo da Roca az európai kontinens legnyugatibb pontja. Vieria da Silva Múzeum. majd az elõkelõ Chiadóval. Farótól Portimaóig a középsõ szakasz a legfelkapottabb. a régi város): a Tejo partján. hogy Vasco da Gama ezelõtt 500 évvel elindult India felé. Szent György-kastély. Vasco da Gama és Luiz Vaz de Camoes síremlékével. Bica. Praia de Rocha (Sziklastrand). Királyi Kocsimúzeum. a bohém hangulatú Bairro Altóval. Algarve tartományban (Golden Beaches). gótikus katedrális Belém városrészben. Ezekkel lehet könnyebben megközelíteni a városrészeket. Négy liftje (elevador) van: Santa Justa.és fókashow-val. szá- . ahonnan az elsõ karavellák kikerültek. Az Estoril tengerpart 29 km-re Lisszabontól. a lagoai vízipark. Lisszabon (Lisboa) az ellentétek városa. Gloria. Szlogenje: „Az óceán – a világörökség része”. sz. Európa legnagyobb függõhídja. Innen indultak felfedezõ útra a hajók a XV. a középkori negyed. Forma 1 futamok. Nyári eledel a gaspacho – hideg zöldségleves. 3000 órás napsütés. delfin. ódon város és az új város üzleti negyed. Belváros (Rossion. ami túlélte az 1755-ös földrengés pusztításait. Alcantara negyed. Belém-torony.

Graciosa. A Tizenötök A Tizenötök mozgalmas integrációs feladatokról döntenek. bazalttömbök. reneszánsz stílusú templomok. illetve kisebb részben körben a tengerparton lakik. január 19-én az Európai Parlament jóváhagyja az új Európai Bizottságot. borok hazája. Madeira 250 ezer lakosának nagy része a sziget déli részén. Terceira (települése: Angra do Heroismo. Museu Municipal. 1995. Mondelo és Pingo Doce szupermarketek. 1995. a piac (Mercado dos Lavrodores. Pico (1351 m magas hegyek). 1995. 1995. június 12-én az EU társulási megállapodást köt Észtországgal. Fõvárosa Funchal.3. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 175 zadban. építészete. Lettországgal és Litvániával. szõlõ). Portimaótól 30 km-re találhatók Monchique-hegység (Fóia csúcs – 902 m. Faial. papaya. Szigete Porto Santo. helyi autonómia. Sziklák. július 18-án az EU kidolgozza az új mediterrán politikát. Legnagyobb sziget a Sao Miguel: fõ települése Ponta Delgada (templomok). kilátás Délnyugat-Portugáliára) híres termálfürdõi. az avokádó. banán. Madeira talán egész Európa legdúsabb növényzetû szigete. Magának Funchalnak. 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550 km-re Marokkótól. a magas páratartalom és átlaghõmérséklet szubtrópusi klímát eredményez. Flores (kertekkel) és a legnyugatibb sziget a Corvo. Sao Miguel. 240 000 lakos. Botanikus Kert. sok egzotikus gyümölcs). Santa Maria. Idõrendben a fõbb események: 1995. az erõdszerû Palácio San Lourenço. azaz a Dolgozók Piaca. az öbölben tengerjáró luxushajók. míg a sziget közepe szinte teljesen lakatlan. hétvégeken bikaviadal. december 15–16-án a madri- . az egykori halászfaluból mára a turisták közkedvelt nyaralóhelye lett. a Katedrális.és szeszipar. cukor. Kolombusz Kristóf hajójának mérethû mása. A gyakori esõzések. helyi autonómiával rendelkezik. „Algarve nem Portugália” – mondják az ország más vidékein lakók. barokk. Erõs a mór hatás. az arab kultúra egykori központja és gótikus. a városi múzeum (akváriummal). a sziget „fõvárosának” 100 000 lakosa van (kikötõ. S. 250 000 fõ lakos. Szt. teraszos földmûvelés: cukornád. Lagos régi rabszolgapiac. 2247 km2. Antal-templom. szõlõ. Szent Katalin-park dús növényzettel (pálmafák). a belváros mediterrán jellegû házai. Albufeira nyaralóhely. *Madeira az Atlanti-óceán virágoskertje. március 26-án hatályba lép a Schengeni Egyezmény. természeti szépségekben gazdag hely (794 km2. Silves 32 000 fõs település. az 1810 m magas Areeiro csúcs. orchidea. ételei az arab múlttal kapcsolatosak. Jorge. lagúnákkal). *Azori-szigetek (Acores).

az elszigeteltség elkerülése. 1998. december 13-án az Európai Tanács Luxemburgban a Bizottság javaslata alapján jóváhagyja a csatlakozási tárgyalások elsõ körébe kijelölt államokat: Magyarország. december 19-én Dánia. Szlovéniával. március 16-án Ausztriával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. 1998. 1996. 2002-tõl az euró lesz az EMU-tagállamokban az egyetlen törvényes fizetõeszköz. 13. Lengyelországgal. a falusi vendégfogadás hazája. Országjellemzõk. 1996. Közép-európai. A csatlakozásának motivációs tényezõi között szerepeltek a gazdasági okok. január 1-tõl Ausztria EUtagország. turisztikai célország. október 2-án az Amszterdami Szerzõdés aláírása. a völgyekben vízi erõre támaszkodó könnyûipar és alumíniumkohászat. Nincs kijárata a tengerre (szárazföldi vagy kontinentális ország). erõs tranzitforgalommal. Finnország és a nem EU-tag Norvégia és Izland csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez. július 16-án Santer bizottsági elnök az Európai Parlamentnek bemutatja az „Agenda 2000” dokumentumcsomagot. 1989. június 16–17-én az állam. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA di Európai Tanács-ülés úgy dönt. 1997. 1998. 1997. május 1-jén hatályba lép az Amszterdami Szerzõdés. Döntés születik a csatlakozási tárgyalások hat újabb tagjelölt országgal való megkezdésérõl. 1994. 1994. az intézményi reformmal foglalkozó kormányközi konferencia megkezdésérõl. január 9-én Ausztria belép az EMS*-be. június 12-i népszavazáson az osztrákok 66. a környezetvédelem. Észtország. 1997. április 18-án a csatlakozási tárgyalások átvilágító (screening) szakaszának megkezdése a 6 jelölt országgal. jelentõs havasi pásztorkodással.4%-a az EU-hoz való csatlakozás mellett dönt. 1998 december 10–11-én az Európai Tanács csúcsértekezlete Helsinkiben. 1995. Lengyelország. Magyarországgal és Ciprussal (5+1). október 13-án az Európai Bizottság kiadja az 1999. természetes útvonalai révén „Európa országútjának” is nevezték. július 17-én Ausztria benyújtja csatlakozási kérelmét az EK-be. tipikus közép-európai ország. Szlovénia. 1995. Ausztria Az EU (EK)-tagság történetébõl. hogy a leendõ európai valuta neve euró. október 13-án Ausztria elsõ alkalommal tart európai parlamenti választásokat. . július 16-án a Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Észtországgal. Ciprus. 1997. évi országjelentéseket a csatlakozásra váró országok elõrehaladásáról (Regular Report). Svédország. Csehország. 1997. a Cseh Köztársasággal.176 III. Alpesi ország a Duna felsõ szakasza mentén.és kormányfõk elfogadják az Amszterdami Szerzõdés tervezetét.

Általános földrajzi leírás. grafit. században a Hasburgok kezére került. turisztikai vonzerõk. Az alhavasi növényzet* kedvez a hegyvidéki állattenyésztésnek. fontos közlekedési utak metszéspontjában fekszik. november 12-én kikiáltják az Osztrák Köztársaságot. Gazdag vízienergia-tartalékokkal rendelkezik. majd teljes semlegességet vállalt. majd szlávok és germán törzsek (allemannok. bajorok) telepedtek le (fõleg a Keleti-Alpok vidékén). Öt nemzetközi repülõtere van (Bécs. világháború próbáját.3. A Magas-Tauernben található Ausztria legmagasabb csúcsa. Az ország jelentõs részét az Alpok hegyrendszere hálózza be. ólom. évi államszerzõdéssel nyerte el újból szuveranitását. Bergenz=Brigantinum). majd a Habsburgok uralma következik. Fejlõdési erõforrások. 1945 után Ausztria kimondta a függetlenségét. jó minõségû közútjai autópályái vannak. a hegyvidéki gazdálkodás hagyományai. táji adottságok. 1918. délen a Lienzi-Dolomitok sziklavilága Olaszországban folytatódik. Az ezredfordulón Ostmark. Az Alpokban sok jégkori eredetû tó található (legnagyobb az Atter-tó). barnaszén. Az északi vonulatok közül a Salzburgi-Mészkõalpok és a gleccsereirõl. Az Alpokban jelentõs a vasérc. akik házasságok révén igyekeztek növelni hatalmukat. Sok-sok háborút viseltek hatalmuk megtartásáért. Salzburg. A Bécsi-medence az ország szíve. században a magyar kalandozások okán szinte lakatlanná vált. Római hagyományok (Bécs=Vindobona. amelynek örökös semlegességét alkotmányba iktatták. Villamosított vasútvonalai. A XVI. Innsbruck=Veldidena. majd a rómaiak foglalták el. kõsó. az Augsburgi ütközet után kezdett benépesülni bajorokkal. Megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. Ausztria Európa szívében. A II. Az Osztrák Császárság. magnézium bányászata. réz. világháború befejeztével a gyõztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizedig megszállták Ausztriát. majd 1955. Linz). természeti erõforrások. Folyói többségében a Duna vízgyûjtõ területéhez tartoznak. cink. majd Österreich néven a Német-római Birodalom része. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 177 monarchiabeli hagyományok. világháború alatt beolvadt a Harmadik Birodalomba mint annak tartománya. barlangjairól híres Dachstein a legismertebb. Innsbruck. világháború után szétesik. A X. Osztrák–Magyar Monarchia az I. Ma Ausztria egy fejlett ipari agrárország. Salzburg=Iuvanum. A II. a 3797 m magas Grossglockner és a több mint 10 km hosszú Pasterzegleccser. századra hatalmas birodalmat hoztak létre. teljes vereséget szenvedtek. Ausztria elsõ ismert lakói a kelták voltak. A XIII. Graz. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. Az Alpok lábánál északon (Salzkam- . természeti szépségek és érdekességek. A Monarchia elmaradott gazdasági és politikai rendszere nem állta ki az I.

a munkanélküliségi ráta 4. Neusiedler See (Fertõ-tó). Õrvidéken közel 5000 fõ). a kohászat és a nehézvegyipar alapul szolgált a késõbbi iparfejlesztésekhez. Kilenc szövetségi tartományból (bundesland) álló köztársaság.és a könynyûipar adják a teljes ipari termelés értékének 40%-át. horvát. A mezõgazdaságban dolgozók aránya 7%. Attersee. Inn. Ma a kohászat. az inflációs ráta 0. A csehtönk és az Alpok között negyedidõszaki dombvidék húzódik. Dráva.5% (1999). Mura. Fõbb városok: Graz (238 000 lakos a városban. köztük sok török. az iparszerkezet hagyományos. gazdasági növekedés 2% (1999). Mindezek alapozták meg a hagyományos gyáripar kialakulását. A városi kézmûipar korán kialakult. a népesség összetétele: német nyelvû osztrák 91. Bécsi-medence). Linz (201 000 lakos a városban. Vallások: római katolikus 78%. A földgáztermelés . szlovén (Karintiában. Fõvárosa Bécs 1 609 600 fõ (1997). Klagenfurt (87 000 lakos). Attersee) és délen (karintiai tavak) morénatavak találhatók. A feketekõszén-bányászatot beszüntették. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA mergut=„Sókamarabirtok” – Hallstatti-tó. Újabban épül ki a mikroelektronikai termékek gyártása. Lakóinak kétharmada városokban él. Elõtérbe került a gépgyártás és az elektromosenergia-ipar fejlesztése. 272 000 lakos a külterületekkel együtt). míg a szolgáltatásokban 56%. Néhány fõbb mutató: a GDP/fõ 23 400 USD (1999). a kereskedelem fellendült.és papíripar. külföldi közel 750 000 fõ. a Duna medencéje pedig egy nyugat–keleti folyosót jelöl ki (Grazi-medence. 164 000 lakos a külterületekkel együtt). Salzburg (137 000 lakos a városban. különösen a textil és élelmiszeripar. a medencékben kontinentális. 15–59 éves: 62%. Államformája köztársaság.4% (1999). Egy fõre jutó GDP 23 310 USD. könnyûgépgyártás. Lakosság korfája: 14 év alatti: 17%. Villach (73 000 lakos). A gazdasági élet fõ vonásai. Wels (51 000 lakos). Ausztriában kevés az energiahordozó. A másfél milliárdos Marshall-segély nagy részét az alapanyaggyártó iparba fektették. Ausztria területe 83 858 km2. a fa. 280 000 lakos a külterületekkel együtt). a morvamezei kõolajkészletek kimerülõben vannak. az iparban 37%. közel 100 000 fõ). magyar (Burgenlandban. Legnagyobb folyók: Duna. Gazdasági-társadalmi jellemzõk.1%. A II. 60 év feletti: 20%. egyéb 17%. Innsbruck (110 000 lakos). valamint az élelmiszer.178 III. Hivatalos nyelv a német. Sankt Pölten (480 000 lakos). Legnagyobb tavak: Bóden-tó. konzervatív. Mondsee. Ausztria éghajlata túlnyomóan magashegyvidéki. a lignit (stájer bányavidék) termelése is csökkent. protestáns 5%. népessége 8 131 111 fõ (2000). világháború idején a vízienergiafelhasználás. népsûrûség 97 fõ/km2.

Leoben-Donawitz. Ausztria bõséges vízi erõkészletekkel rendelkezik az Ill. mûanyagokat.és cellulózipar. Legfontosabb termesztett növényei: árpa. ezenkívül a Murán. Bergenz és Feldkirch pamut. míg a tekintélyes orosz import a Mura–Mürz-vidék nehéziparát látja el.és vegyipar. elektronika (Siemens és Philips cégek leányvállalatai). elektromotor. gépjármûgyártás. Ennsen és a Dunán épült 9 vízerõmû. a mezõgazdaságban pedig az állattenyésztés szerepe növekedett. Mezõgazdasága belterjes és sokoldalú. cukorrépa. gumi-. Válságba került a könnyû. ár- . nehézgépgyártás.és papíripar.és gyapotipari központok. (3) Linzi-medence. Alapanyag-ipar.3. 1. mûszál-. Salzach folyókon. mûanyag-. színesfém. kukorica. Innsbruckban az elektrovegyészet és a szódagyártás honosodott meg. Kohászat. gumit. szinte kizárólag exportra kerülõ terepjárókat gyártanak. Korneuburg: közlekedési eszközök. elektromos berendezések.és alumíniumkohászat. Fémfeldolgozás. ebbõl jelentõs a Kaprun vízerõrendszere. zab.és szerszámgépgyártás. Zwentendorf mellett az 1978-ban megépült atomerõmûvet nem helyezték üzembe. vegy. míg a keleti medencékben a földmûvelés a jelentõsebb. mezõgazdasági. Hegyi legelõin szarvasmarhát és juhot tenyésztenek. A kohászat külföldi kokszra alapoz. vegyipar.és könnyûipar. a Brenner út vonalában fekszik. Búza. Burgenland fõleg mezõgazdasági vidék. elektrotechnika. Grazban vagon-. helyi vasérc az Érchegységben Eisenerz és Karintiában Hüttenberb. s azóta traktorokat és a Mercedesszel közösen négykerékmeghajtású. Jelentõs a faipar. Nehézipari kombinátok: Bruck an der Mur.4 milliárd m3) a fõvárost. Innsbruck. bútor. Iparvidékek: (1) Mura–Mürz-völgy. A külkereskedelmi mérleg hiányát idegenforgalomból pótolják. Bécsújhely (Wiener Neustadt). papír. Újabban a BMW fióküzemet létesített Grazban. Az iparban az alapanyagokat szolgáltató nehézipari ágazatok túlsúlya jellemzõ. burgonya. Linzben az oxigénkonverteres acélgyártás mellett a hajó és vagongyártás honosodott meg. Inn. Steyerben 1970-ben a Steyr-Puch személygépkocsik gyártását beszüntették. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 179 (Morvamezõ. Bécsben még gyártanak. rozs. elektronika. Az ország területének csupán 18%-a szántóterület. búza és gyümölcsök.és szerszámgépek. (4) Inn-völgye és Vorarlberg: Internet-termelés. textilipar. gyógyszert.és színesfémkohászat. Bécs. (2) Bécs és környéke. A hegyvidéki mezõgazdaság (pásztorkodás) az Alpok elõterében jelentõs. ezenkívül mûtrágya-. jelentõs tranzitforgalmat bonyolít le. gép. a tartományi székhely.

sertés). úthálózata 107 500 km (melybõl autópálya 1532 km). Grazi-medencében. idegenforgalom. az õsi császárváros az ország legnagyobb és mûemlékekben leggazdagabb települése. Bécs környékének látogatott kirándulóhelye a Bécsi-erdõ (Wiener Wald). a Szépmûvészeti és a Természettudományi Múzeum épülete. melki apátság). Ausztria a turistaérkezések alapján az 5.180 III.és Alsó-Ausztria déli szegélye) jelentik a fõ vonzerõt. Turizmus. Innsbruck. Két elmaradottabb vidék: Burgenland (Kismarton – Eisenstadt tartományi székhellyel) és Karintia (itt a gazdasági húzóágazat az idegenforgalom. az alsó-ausztriai Weibviertel területén és a Fertõ-tó mellékén jelentõs. a bevételek alapján a 6. biztonságos. Nagyobb csõvezetékek: nyersolaj 554 km.és húsiparnak Graz. mûemlékekben való gazdagsága.és gyümölcstermesztés. szõlõmûvelés a Bécsi-. barlangjai. Linz. Karintia. A történelmi városmagot az egykori várfal helyét elfoglaló Ring („gyûrû”) határolja. Bécs kultúrája mellett manapság az Alpok sípályái jelentik Ausztria legnagyobb vonzerejét a külföldiek számára. Bécs. Újabban divatba jött a Bécstõl 30 km-re. Klagenfurt. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA pa termesztése mellett jelentõs a zab és a rozs. a tej. a Burg monumentális palotaegyüttese (a Habsburgok egykori lakóhelye). A Ring mellett van az Opera. földgáz 2611 km.és dombvidék (szarvasmarha. Salzburg és Innsbruck a leglátogatottabb. Az egykori római Vindobona helyén épült középkori belváros megõrizte történelmi hangulatát. Az állattenyésztés térségei: az Alpok térsége (havasi pásztorkodáson alapuló tejtermelés) és a sík. gleccserei. Gänserdorfban létrehozott Szafari Park. Klagenfurt központtal). Az alpesi tartományok (Tirol. Salzburg. valamint Felsõ. Nemzetközi szerepét megerõsíti a modern „ENSZ város”. A városok között Bécs. Vorarlberg. kõolaj 171 km.. Az ország területének 40%-a erdõ. a Semmering és a Duna völgye (Wachau-szoros. ahol . Mozart hazájának fõvárosa. A szálastakarmányokat Salzburg–Bécs vonalától északra termesztik. A malomipar központjai Bécs. Különleges természeti adottságai az Alpok csodálatos tájai. Stájerország. Salzburg. Burgenland területén. ezen belül található a Szent István-dóm. míg a város külsõ részein Schönbrunn és Belvedere gyönyörû barokk palotái és díszes kertjei vonzzák a turistákat. helyen áll a világon. vendégszeretete Európa egyik vezetõ idegenforgalmi célországává teszi. de idegenforgalmilag értékes tájak a Bécsi-medence és a Duna völgye is. tavai. Vonalas és hálózati infrastruktúra: a vasúti pálya hossza 5800 km. Zöldség. vidám hangulatú légköre. sajátos magas színvonalú mûvelõdési – elsõsorban zenei – rendezvényei.

J. Bécs a világ egyik legrangosabb operaházát. dóm). Ausztria egyik vonzereje a pezsgõ mûvelõdési élet. F. Innsbruck. Finnország Az EU (EK)-tagság történetébõl. Innen indult világhódító útjára a keringõ. Millöcker. Miksa császár egykori székvárosa. vár. A Dráva völgyében fekvõ Karintia székhelye Klagenfurt. A megoldást õk is az Európai Unióban keresték. Haydn. Arlberg. Ausztria nemzetközi hírû fürdõhelyei: Badgastein. tárgyalási stratégiájukat ma már példaértékûként emlegetik sok országban. majd az európai biztonság. Burgenlandban Kismarton (Eisenstadt) az Esterházyak ragyogó kastélyáról és Haydn-emlékeirõl nevezetes. Tavai közül szép fekvésû a Wörthi-tó. Grillparzer. a leghíresebb búcsújáróhely Mariazell. a legismertebb síközpontok: Kitzbühel. von Hofmannsthal. Itt talált otthont a XIX. L. 1917-tõl független ország. október 16-án a finnek 57%-a népszavazáson az EU-csatlakozás . Baden. március 16-án Finnországgal is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. A XVIII. von Suppé. id. Évente a lakosság 56 %-a utazik el (többen többször is) fõszabadságra és az utazók mintegy kétharmada külföldi úti célt választ. Zweig. fõvárosa Innsbruck. 1994. Rilke. Werfel. környéke enyhe klímájáról híres (Wörthi-tó). H. Kaffka. Mozart. Zell am See. Finnországot is megrázta a szovjet piac összeomlása. jeles képviselõi: F. Salzburg a világ egyik legszebb kisvárosa (ünnepi játékok. A. O. Strauss. március 18-án nyújtotta be EU-s csatlakozási kérelmét. Bischofshofen. Olyan híres zeneszerzõket adott a világnak mint W. Semmering. Mûvészi szemléletük központjában a barokk áll. ifj. J. Linz Felsõ-Ausztria székhelye. Az osztrák kiutazók hovatovább az utazás „kis világbajnokainak” tekinthetõek. Salzburg pedig az ugyancsak rangos zenei fesztivált vallhatja magáénak. században Bécs a zenei élet központja volt. A reneszánsz szép emlékei közé tartozik a grazi tartománygyûlési palota és több várkastély. F.3. Az osztrákokat a színházszeretet mellett a zeneértés is jellemzi. Strauss. R. kulturális azonosságok és mindenképpen Nyugat-Európa tagja óhajtott lenni. Schubert. 1994. van Beethoven. Bad Ischl. F. A csatlakozás motivációjaként a gazdasági okok szerepeltek. Strauss zenéjével. században az operett. Nestroy. J. Tirol az alpinizmus és a téli sportok fellegvára. K. 14. M. R. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OPEC* központja is van. S. Ausztria irodalmának kiemelkedõ alakjai: F. 1992. N. Musil. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 181 az UNIDO. s a tagságra való felkészülésüket. Graz Stájerország fõvárosa (a várában álló középkori óratorony a város jelképe). és ifj. J.

a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk száma a lakosság összlétszámához viszonyítva. táji adottságok. Japán. természeti erõforrások. Sokan látogatják meg télen. kulturált. október 14én belép az EMS-be. január 1-tõl Finnország az EU tagja. a végtelen fenyvesek. A Kelet kapuja. Finnországot a rangsorban az Egyesült Államok.). Európa hetedik legnagyobb kiterjedésû országa. az Internet-szolgáltatók és telefonok száma. Kanada után a világ legnagyobb faipari exportõre. fûrészáru-. Az ország területének egyharmada az északi sarkkörön túl van. az elvégzett iskolaévek száma. Rovaniemi városában. a jogdíjak és licencdíjak összege. Hollandia és NagyBritannia követi. A sarkkörtõl északra nyúló része a Lappföld. Ezt a vidéket hívják Lappföldnek. Dél-Korea. Belgium. „az ezer tó országa”: több mint 100 000 glaciális tó (mások szerint lehet több-kevesebb). A jelentés 72 ország technológiai fejlettségét állítja rangsorba az ún.182 III. (Az ENSZ Fejlesztési Programja. a gránit. az elektromos áramfogyasztás. majd csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. a fesztiválok földje. a végtelen erdõk nyugalma. Ausztria és Franciaország is (Nemzetközi Technológiai Transzfer. az UNDP* égisze alatt összeállított 2001. „technológiai teljesítményindex” alapján. A fejlettség megítélésében kulcsfontosságú a megadott szabadalmak száma. . a csúcsszintû és közép szintû technológia exportja. Hegyes vidék csak messze északon található. Az „igazi télapó” is ebben az országban lakik. a fehér éjszakák földje. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA mellett dönt. a szigetek. Az utolsó jégkorszak simára tarolta az ország felszínét. december 4. a közel kétszázezer tó szabdalta festõi vidék erõs turisztikai vonzást eredményez. Fogadóbázisa sokrétû. Finnország területének kétharmada erdõ. 1995. Országjellemzõk. évi jelentés Finnországot jelöli meg a világ technológiailag legfejlettebb államának. a Lappföldön. 2001. 1996. cellulóz. Sajátos kultúrájú ország. és ha hozzászámoljuk a lápos és mocsaras területeket a tavakhoz. A jégkorszak után kialakult tavak jelentik fõ jellegzetességét. Finnország Európa egyik legritkábban lakott országa. A finnek végtelenül tisztelik a természetet. Déli részét a Finn-öböl választja el Észtországtól. Suomi-Finland területe 338 139 km2. EU MIK/IRC Hungary Hírek. Az ország legmagasabb pontja a Halti vagy Haltiatunturi (1328 m. Általános földrajzi leírás. „mökki”-vel is rendelkezik. a földszorosok és nagy erdõségek országa.és papírkivitellel. Szokásaik közül ismert a szauna. Finnország (Suomi) a Balti-öböl országa. Az élvonalhoz tartozik még Németország. a környezet tisztasága. A finn családok többsége saját vidéki nyaralóval. Írország. akkor az ország területének mintegy 10%-át víz borítja. egyharmada sarkvidéki terület. 2001-ben Finnország a világ technológiailag legfejlettebb országa volt.

1155-ben a svéd király elsõ keresztes hadjárata a finnek lakta területre.3. az Aurora Borealis (finnül: revontuulet) a sötét estéken látható fényjelenség. Espoo-val. 97 százalékban svéd nemzetiségû lakosú szigetcsoport lakói autonómiát élveznek. ez az össznépesség 87%-a. Ezer kilométerrel északabbra. A 25 000. Az ország 60 százalékát egybefüggõ erdõségek fedik. 5. postabélyeget ad ki. Utsjokiban a leghosszabb nyári nap több mint két hónapig tart.9% finn anyanyelvû.1%. Hajózásból és a kompokon virágzó vámmentes üzletekbõl élnek. felekezeten kívüli 12. a népesség szerkezete: 92. A tavasz és az õsz nagyon rövid ideig tart. autonóm nagyhercegségként az orosz cár fennhatósága alá került. Finnországban több mint fél évig a tél „az úr”. a népsûrûség alacsony: 15 fõ/km2. egykamarás parlamentje van. felszínét a jég alakította ki). kormánya. Hivatalos vallás a görögkeleti is. században 600 évig tartó svéd fennhatóság kezdõdött. Éghajlata mérsékelt szárazföldi. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. évente 30–40 000 egyed kilövését engedélyezik. A finn és svéd származásúak általában lutheránusok. amely a finn télközép sajátja. mint Helsinkiben. Vantaa-val és Kauniainennel. Államformája alkotmányos köztársaság. Fõvárosa Helsinki (539 363 fõ. A nyári fehér éjszakák kárpótolják a finneket a téli sötétségért. Északon több mint hetven napon keresztül nem megy le a nap nyáron és több mint ötven napig nem kel fel télen. az Északi Tanácsban pedig külön képviselete van. 1% számi (a lapp nyelvet közel 1700-an beszélik). amelynek kopár a teteje. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. A sarki fény. a sötétség és a szürkület sajátos keveréke. Rövid történelem. 1809-ben Finnország elszakadt Svédországtól. 1917 decemberében függetlenné válik. A XII. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 183 a Tunturi olyan hegyet jelent. Oulu-Kuusamo környékén minden negyedik este látható a sarki fény). a kaamos. A sarkkörön túl beáll a téli sötétség. Népessége 5 158 372 fõ (1999). 1997). Jelentõsebb . az EU engedélyezte a taxfree-üzletek további mûködését. Az svéd lakosságú Aland-szigetcsoport széles körû autonómiával rendelkezik. saját parlamentje. Saját zászlóval büszkélkedhet. A népesség 62%-a városlakó. Fejlõdési erõforrások. Vallások: evangélikus 87%. Helsinki egybeépült három újabb keletû várossal. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja. Mindössze 30 000-en tekintik magukat lapp származásúnak. Leggyakoribb február–márciusban és szeptemberben (Sodankyla környékén minden második. Finnország lakosságának a többsége vallásos.8% svéd. a Lappföldön akár húsz fokkal is hidegebb van. de ez inkább a hosszan tartó orosz fennhatóság emléke.

és papírgyártás központja. nikkelérc kitermelése. gépgyártás (turbinák. Tampere – a második legnépesebb város – a textilés bõripar. Oulu. Az évszázadok során néhányszor tûzvész pusztította el. ezenkívül jelentõs a kobalt. A gazdasági élet fõ vonásai. Karigasniemi. Finnország elsõ fõvárosa. amikor 1812-ben Helsinki lett a fõváros. Kotka a fafeldolgozás központja és exportkikötõ is. elektronikai és távközlési termékek és berendezések. A 15 és 74 év közötti korú lakosság száma 3.és papírgyárak.és színesfémkohászat is jelentõs. Pori). A gépipar jelentõs ágazatai: hajógyártás. Oulu. Kokkola. papíripari gépek). cellulózexportjából 15%-kal részesedik (Probáld 2000. Nuorgam. a gazdasági növekedés 5. a munkanélküliség 12% (1998). 23%-ot az ipar. 8. de a legnagyobb csapás akkor érte. Oulu. A vas. elektroacél-gyártás). A porvoo-i. Jelentõs iparágak még a gépipar (fûrészipari. Az áramtermelés 40%-át a két atomerõmû adja (az egyik Loviisa területén van). Vasa.1% (1998). 47 000 alkalmazottal). fûrész. A tóhátság központjai: Lappeenranta és Imatra (cellulóz. 10%-ot a mezõgazdaság. jelentõs a gépgyártás.és cellulózipar jelentõs mennyiségû fát dolgoz fel (Kotka. a hajóépítõ-ipar (Helsinki). naantali kõolaj-finomítók orosz kõolajat dolgoznak fel. 422. Az ország legnagyobb vaskohászati és acélipari központja Raahé. az inflációs ráta 1. pirit. elektronikai ipar. Tampere. A svéd határ közelében fekvõ Tornio közelében ferrokrómot .7 millió. bútoripar. Turku. hajóépítõ és textiliparral. Színesfémkohászati központjai a Botteni-öböl keleti partvidékén sorakoznak (Tornio.és papíripari gépek. Rovaniemi. Pori. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA város: Turku. Kilpisjarvi. Más városok: Jyvaskyla. Turku az ország tengeri kapuja. importkikötõ. Vaalimaa. Kemi). A feldolgozóipar elsõsorban a déli partvidéken fejlõdött ki.184 III. mozdonyok). A Kemi környékén termelt krómérc mennyisége terén elsõ helyen áll Európában. Helsinki a hajóépítés és a porcelángyártás központja. Az ország területének kétharmadát erdõ borítja.és papírkivitelébõl kb. Rezet Outokumpuban termelnek.4 millió a munkaképes lakosság. vízi erõmû. 60%-ot a szolgáltató szektor foglalkoztat. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Tampere és Turku a finn ipar legjelentõsebb központjai. A Nokia transznacionális cég világszinten az elsõ helyet szerezte meg a mobiltelefonok gyártásában (a világon 11 országában 26 termelõegysége van. Tornio. Helsinki. A kisebb-nagyobb fûrésztelepek mellett a papír.). Az Espoo peremváros a Nokia távközlési cég telephelye. A GDP/fõ 20 100 USD (1998). ebbõl 2. a cellulóz.5% (1998). Kuusamo. Kanada után Finnország a legnagyobb faipari exportõr: a világ fûrészáru. Lahti vasúti csomópont. Lahti már csak 100–200 000es lakosságú.

Ez a mutató az életszínvonal-alakuláson kívül méri például az oktatási lehetõségek elérhetõségét. A telefónia tekintetében Finnország Európa legfejlettebbjei közé tartozik. a zöldeknek. A finnek a gazdasági siker zálogát a kulturális összetartozás erõsítésén túl a jóléti államnak jóléti társadalommá változtatásában látják. Már 1996-ban Finnország a GDP 2. Turizmus. A szocialista rendszerek széthullása a finnek számára piacaik jelentõs részének elvesztését jelentette. burgonyát. cukorrépát. idegenforgalom. Kokkolában kobaltot dolgoznak fel.4 %át fordította kutatásfejlesztésre. „humán fejlettségi index” tekintetében. Ennek érdekében megnövelték a kutatásfejlesztés állami támogatását. a konzervatívoknak és a szociáldemokratáknak közös volt a céljuk: a munkanélküliség gyors és jelentõs csökkentése. A kikötõk biztonságosak és automatizáltak. A szántóterület felét a szálastakarmányok foglalják el. évi adatai szerint a világ összes országa közül Finnország a nyolcadik legjobb helyet érte el az ún. Igen jelentõs a szarvasmarhatenyésztés. Vaasa városban az elektrotechnika és a hajóépítés telepedett meg. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 185 és rozsdamentes acélt állítanak elõ. Pori kikötõvárosban a faipar telepedett le. Az ország területének alig 7%-a szántó. Ezenkívül motorokat gyárt a hajóépítõ ipar számára. A Finnrailpass elõnyös utazási lehetõségeket kínál . a kormánytól és a politikai pártoktól egyaránt független kutatóintézet (The Centre for Finnish Business and Policy Studies) elemezte Finnország helyzetét és esélyeit a globalizáció folyamatában. Kemi város a Lappföld tengeri kijárata (híres fûrésztelepekkel).4 %-ra ugrott a munkanélküliség. Lappföldön a fakitermelés mellett jelentõs a rénszarvastenyésztés. A Holiday Pass egyhetes korlátlan utazási lehetõséget biztosít. Ennek következtében 1994-ere 18. Már nagy sebességû vonatok (IC-k és Pendolínók) kötik össze a nagyobb városokat. a talajviszonyok sem kedvezõek. Kiváló infrastruktúrával rendelkezik. majd a maradék piritbõl kénsavat gyártanak. Oulu fafeldolgozó központ. amelyben a baloldalnak. Az Inari-tó környékén jelentõs a halászat. és a finn gazdaság megerõsítése.3. Egy 1974 óta mûködõ. Ma is jelentõs az ideiglenes nyári hajlékok váltogatásával járó transhumance. a nitrokémiai ipar telephelye. a környezetszennyezettséget és a várható élettartam alakulását is. rozsot. Az ENSZ 1997. A közlekedési rendszer központi elemei a hatékony vasút és a jó minõségû úthálózat. 1995 elején nemzeti összefogással „szivárványkormányt” alakítottak. Termesztenek búzát. Lappföld kereskedelmi és idegenforgalmi központja Rovaniemi.

Finn Nemzeti Múzeum. A Helsinki Ünnepi Hetek augusztusban. 200 üdülõközpont és 10 000 faház várja a nyaralókat. Helsinki repülõtere Vantaaban van. A Finncheche (szállodacsekk) kedvezõ a szálláskeresõk számára. falusi turizmus. a Kábelgyárban modern mûvészeti kiállítások. 350 kempingje van. 25 repülõtere van. Ezek közül talán a Suomenlinna/Viapori hat szigetbõl álló csoportosulás a legismertebb. Az 1909-ben alapított 15 hektáron elterülõ Múzeumszigeten mindig van valamilyen egyéb rendezvény is. A finnek vakációja elképzelhetetlen nyaraló nélkül. Turisztikai tájai: a fõváros (Helsinki-Espoo-Vantaa agglomeráció egymillió lakossal). Modern Mûvészetek Múzeuma (1997-ben készült el). Engel tervezte empire belváros). a Linnanmaki vidám park. a Heureka tudományos ismereterjesztõ központ. sétahajózás (Viking-Line hajó). hajókirándulások. Finn Nemzeti Opera. Seurasaari szigete. a nyugati tóvidék. A sarkkörön túli kutyaszánhajtás igazi élmény. A Nemzeti Múzeum (Kansallismuseo) a finn történelem keresztmetszetét adja. Híres a finn szauna (1. A nyári napforduló fehér éjszakáján itt gyújtják meg a Finnországban nagy hagyománynak számító Szentiván-éji máglyát. A kikötõbõl komppal megközelíthetõ tengeri erõdítményt a svédek építették 1748-ban az orosz támadások ellen. Szállodalánc: Cumulus. jól megrendezett kiállításokkal. mely az ország minden tájáról idehozott régi épületekbõl álló skanzennek ad otthont. a finn életmód része. Látnivalók: a Finn Nemzeti Színház. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA vonattal (vasútvonalainak hossza 6000 km) beutazni Finnországot. L. dzsessz.6 millió gõzfürdõ van. Helsinki tengerparti szigetvilága számos érdekes látnivalónak ad otthont. ahol a Finnair teljesít szolgálatot. Turisztikai érdekességek: szauna. a Korkeasaari-szigeten lévõ állatkert. kamarazene. 1960-as évekbõl). kutyaszánhajtás. Dél-Finnország. azaz a Finland Festivals elnevezésû rendezvénysorozat (opera. Suomenlinna tengeri erõdítmény udvara. Szigeten van a városi állatkert is. Szenátus tér. Ateneum Finn Mûvészeti Múzeum. Kuusamo. Helsinki sok múzeumot tart fenn. Finlandia-ház (Alvar Aalto remeke. Helsinkinek három híres temploma van. Olimpiai Stadion.186 III. konferenciaturizmus. Rantasipi. év kilenc kulturális fõvárosainak egyike. Magas kulturális kínálata van. Székesegyház (C. fesztiválok. a hatnapos tamperei Színházi Nyár. rock). Lappföld. a „szauna” kifejezés is finn eredetû). a Saimaa-tórendszer. Az orosz cár tette fõvárossá 1819-ben. Az Aleksanterinkatun kelet felé haladva na- . Mintegy 500 farm foglalkozik üdültetéssel. Helsinki a 2000. a középkori Olavinlinna vára (Kelet-Finnország) a július–augusztusi nemzetközi Savonlinnai Operafesztivál színhelye (1910-tõl). Híres a Pori dzsesszfesztivál. a nyugati partvidék.

Garden City. sportiskola. a bejárat elõtti magaslatról azonban egészen a kikötõig ellátni. mely gazdag görögkeleti belsõvel rendelkezik. Aura folyó. családi nyaralás ideális helye. Turku a finn történelem emlékeivel. lazachalászati központ. Piactér. Delfinárium. dzesszfesztivál. piac. az orosz határ mentén. Símúzeum. Pori tengerparti üdülõ. Nyugati tóvidék: üveggyárak. Himos síközpont. a legrégibb finn város. tengerpart. fürdõk. nemzeti parkok. golf. század). Tampere: filmfesztivál. kiváló akusztikája miatt. Közép-Finnország tóvidék. Városháza. Jyvaskyla város (bevásárlóközpont). melyet nevéhez híven merész építészeti megoldással sziklába süllyesztettek. horgászat. kikötõ. Madárkert. majd üvegtetõvel borítottak. sátorozás. A Saimaa-tó Európa legnagyobb tóvidéke. Asikkala. Vantaa: egykori helsinki egyházközség templomos falva. A vasúti pályaudvartól indulva kelet felé közelíthetõ meg a város egyik fõ látványosságának számító Sziklatemplom. üdülõterület. A Szaimaa-csatornán Viipurig juthatunk. Meglátogatható az orosz Szentpétervár. a modern városi építészet példája. Csónakázás. Luostarnmaki Kézmûves Múzeum. Ars Nova Múzeum. a turkui vár és székesegyház (XIII. Imatra 32 000 fõs város az orosz–finn határ mellett (19 km). középkori vár. A templomban. kórusverseny. bérelhetõ faház. Evangélikus székesegyház lévén belülrõl igen puritán. Yyteri üdülõparadicsom. Satakunta Múzeum. Espoo: Tarvasppa mûteremháza. Babaház. szauna. (1902). Seitseminen nemzeti park tavai. Továbbhaladva kelet felé az Uszpenszkij ortodox katedrálishoz érünk. „ihatóan tiszta vizû” Dél-Paijanne-tó. Az imatrai vízesés nyáron naponta egyszer zúdul alá: június 6–augusztus 22 között mindig 19 órakor. szigetvilág.3. Alvar Aalto finn építész faépületei (1764-beli Petajavesi temploma világörökség). új kikötõ épült. Lahti: a finn déli tóvidék lüktetõ központja. úszó éttermek. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 187 gyobb térre érünk. ahol az ország legnagyobb katedrálisa emelkedik. Sigyyn vitorlás (1887). sokszor rendeznek koncerteket. a „finn hattyú” (Suomen Joutse) háromárbocos fregatt. Aboa Vetus Múzeum. Viitasaari világhírû vízesés. Padasjoki és Sysma az EU által kitüntetett üdülõhelyek (1995). Az imatrai Big band fesztivál. dzsessz. tiszta víz. Lappeenranta . a legközelebbi orosz város (7 km) Szvetogorszk. Vierumaki: egzotikus üdülés. fesztiválok. Hameenlinna: 45 000 lakos. Nyugati partvidék: Oulu közelében levõ Liminganlahti madármegfigyelõ. Lanu szoborpark. Dél-Karjala a kelet kapuja. Tapiola kertváros. Múzeum. Mukkulai turisztikai központ. jégkorong. Juselius-mauzoleuma. planetárium. tavak. a télisportok hazája. középkori Ótemplom. fürdõk. bogyószüret. Kotka a Kymijoki folyó torkolatában. a város híres szülöttének Jean Sibelius zeneszerzõnek szülõháza ma múzeum.

Lakossága: 200 000 fõ. Kuopio Kelet-Finnország legnagyobb városa. Svédország. Finnországban lappnak minõsül minden olyan állampolgár. Rovaniemi Lappföld fõvárosa. Norvégia. . Télapó fõhadiszállása. Norvégiában 45 000 körüli. görögkeleti vallás. amelytõl a hagyományos rénszarvastenyésztéshez szükséges létfentartást biztosító földjeiket elvették. a gyalogtúrázás vidéke. koncert. lintulai apácazárda. vízesések. rénszarvasok. 6000 Finnországban. 18 000 Svédországban. mocsári gyapot. fehér éjszakákkal. lazacünnep. 23 000 fõ. Mikkeliben októberben balettfesztivál. körülbelül 60 000 lappról beszélhetünk. kenuzás. finn ortodox egyházi múzeum. Európa utolsó érintetlen vadonja. Tornio határváros. 34 000 fõ. sétahajózás. tavak. Kemi: 25 000 fõ. Oulanka nemzeti park (madármegfigyelés.és kongresszusterem. Kuusamo a természetjárók paradicsoma. drágakõmúzeum. Canoe Race sarkköri kenuverseny. üdülés. Északabbra Utsjoki. motorosszán-szafari. Urho Kekkonen. Kalotti Jazz Blue Fesztivál.188 III. Lappföld: legendás táj a sarkkörön túl. Túra a hármashatárhoz a „Nagy szél” úton. korcsolyatúra). kikötõ. õslakos számi (lapp). horgászás. sarkvidéki sétahajózás. üdülõhelyek. A számik. síközpont. horgászat. Artikusm tudományos központ. aranymosásról híres Tankavaara falu. A lappok Finnország nemzeti kisebbsége. jégfalmászás. réntartás. majd a kontinens legészakibb városkája Nordkapp. városnézés. Jutajaiset néptáncfesztivál. Piactér vásárcsarnokkal. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Dél-Karjala központja. bogyók (vörös áfonya). Finnország és Oroszország területén helyezkedik el. A rénszarvasok száma egyenlõ az emberek számával. lappok számáról pontos adattal nem rendelkezünk. Yllas üdülõ: sífutás. Sarkkör. Sokféle sérelmet elszenvedett népcsoport. erdõ. a Szaimma-csatorna kiindulópontja. valamói szerzeteskolostor. Tartományi Múzeum. A lappok szervezett fellépésük elsõ percétõl fogva õslakos népként határozták meg magukat. A lappok száma nyugatról kelet felé haladva országonként csökken. Fõhadiszállás-múzeum. pórhal. régi kultúra. csónaktúrák. vagy beszélte a lapp nyelvet. Karjala Finnország legkeletibb tartománya. lazac. sífutás. folyók. horgászat. Dalosház. s idõrõl-idõre kisebb területre szorították vissza õket. Nemzeti parkok: Lemmenjoki. A Lappföld négy ország. Számos iparmûvészeti termék. csuka. kutyaszán hajtatás. akinek legalább egyik szülõje vagy nagyszülõje anyanyelvként beszéli. medvekörút. nemzetközi táncfesztivál. sétahajózás. ikongyûjtemény. kutyahajtás. Oroszországban pedig 2000 körüli számi lakosság él.

1991. fûrészáru. Észak–déli irányú kiterjedése mintegy 1600 km. március 16-án Svédországgal is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. Az országhoz tartozik Öland.2%-a az EU-csatlakozás mellett dönt. az ország középsõ felét elfoglaló tóvidék és a déli tengerpart a leginkább látogatott területek. Svédország Az EU (EK)-tagság történetébõl. 1994. az . szeptember 17-én Svédország elsõ alkalommal tart európai parlamenti választásokat. Területe 449 964 km2. 1995. A SAAB részvényeinek felét a General Motors vette meg. a Volvo beletagozódott a Ford-birodalomba. a ASEA-Brown-Boveri az erõsáramú elektrotechnikában áll az élen. december 19-én Svédország csatlakozik a Schengeni Egyezményhez. az Alfa-Laval az élelmiszerfeldolgozó-berendezések. a Nobel-díj alapítójának a hazája. január 1-jén Svédország csatlakozik az EU-hoz. Magas szakképzettséget kívánó.3. sokoldalú és korszerû gyáriparral rendelkezik. észak gazdasági nagyhatalma. s ezzel Európa sorrendben negyedik legnagyobb országa. munkaigényes. A csatlakozás motivációjaként az alábbiakat fogalmazták meg: gazdasági okok. táji adottságok. Vezetõ ágazata a cellulóz. 15. A fõváros mellett a Lappföld. 1995. Fejlõdési erõforrások. A Baltikum legfejlettebb országa. az európai kultúra jelentõs országa. a svéd értékrend befolyásának biztosítása az EU-ban. 1994. az Atlas Copco a bánya és építõipari munkagépek. Kr. ahonnan kiûzték a gótokat. november 13-án a svédek 52.és papíripar is. július 1-jén Svédország kéri felvételét az EK-ba. A Svéd Királyság a Skandináv-félsziget keleti részén terül el. kb.és Gotland-szigetek. golyóscsapágy. Híres a svéd rozsdamentes nemesacél. 600-ig tartott a svea nevû viking törzs beáramlása a mai Svédország területére. u. természeti erõforrások. Tõkekiviteli ország. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 189 Lammenjoki a vízisportok hazája. Nobel Alfréd. 1996. autó. gyufa (ez utóbbiból a világtermelés egyharmadát adja). míg az Ericsson a távközlésben jár az élen. A szállodaiparban és vendéglátóiparban 80 000 fõ dolgozik. Az SKF a világ legnagyobb és legismertebb gyolyóscsapágy-gyártó cége. Finnország és Dánia követésének szükségessége. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. Ma Svédország a gazdasági és politikai biztonságot egyaránt az európai integrációban keresi. Általános földrajzi leírás. az Eletrolux az háztartási gépek gyártásában. akiknek nevét pl. Országjellemzõk.

Az 1500-as és 1600-as évekre a folyton kiújuló svéd–dán háborúk a jellemzõek. 1387 azért nevezetes évszám. a négy rend (nemesség. parasztság) képviselõibõl. majd Napóleon fõtisztje XIV. Norvégia elnyeri függetlenségét. az izlandival és a feröeri nyelvvel együtt. Vallások: evangélikus 88. Olaf Setkonung és fiai egyesítették az országot. mert ekkor jött létre a kalmari unió. 1820-tól 1905-ig Svédország uralja Norvégiát is. Izlandot. annak északi ágát képviseli. majd I. az elsõ politikai pártok csírái is megjelennek Svédországban: a fõnemességet képviselõ Kalap-párt („Hattar”) és a középnemesség érdekeit védõ Sapka-párt („Mössor”). finn 2. elsõsorban a termelési specializáció révén. hogy 1723-ban. XVI.7%. a „kalandozások” egy idõre megszûntek. mikor a svéd egyházat a lundi érsekség alá rendelték. a dánnal. tehát az egész északi régiót. 1973 óta.5%. Nem érdektelen még.7%. római katolikus 1. A Riksdag. század fordulójára Svédország beilleszkedett a világgazdaságba. a népesség szerkezete: svéd 90. Károly János néven királlyá koronáztatta magát Svédországban. Jelentõs dátum 1104. Grönlandot és Feröert. Gusztáv ezek során lübecki segítséggel felszámolta a dán uralmat. mikor Bernadotte. késõbb a Riksdagot rávette arra. ekkor az unió megszakad. amely elõször egyesítette (laza formában. papság. hogy engedélyezze a reformációt az országban. 1523-ig állt fenn. svédül Riksdag. (Károly) Gusztáv. megalapítva a híressé vált Vasa-dinasztiát. Magnus Eriksson nevéhez fûzõdik a perszonálunió Norvégiával (XIV. a Nagy Francia Forradalom. de igen markánsan) Svédországot. polgárság. a norvéggel. Károlytól.8%. az államfõ az uralkodó. . aki például a Hanzának adott kedvezmények révén igen sokat tett az ország gazdaságának fejlesztéséért. Norvégiát. Finnországot. Az erdõk és a bányakincsek kiaknázásában alapuló kohászat lendületet adott az iparnak. Népessége 8 911 296 fõ (1999).190 III. finn. A XX. Az ország államformája alkotmányos monarchia.9%. lapp. Göteborg (Gothenburg) õrzi. Dániát. a svéd parlament elõször 1435-ben alakult meg. mikor a Riksdag visszaszerezte a hatalmat az egyeduralomra törõ XI. század). I. A 800-as években a varégoknak is nevezett svea törzsek hódító hadjáratokat folytattak Oroszországban. Az átlagos népsûrûség az országban 18 fõ/km2. Nagyjából ezzel egyidõben Laurentius Petri bibliafordítása teremtette meg a korszerûnek mondható svéd nyelv alapjait. ezzel megalapítva a máig uralkodó Bernadotte-házat. Az ország középkori felvirágzása Birger Jarl (1248–1266) nevéhez fûzõdik. A törvényhozás legfõbb szerve a parlament. A svéd nyelv a germán nyelvcsaládhoz tartozik. Nyelvek: svéd (hivatalos). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA ország második legnagyobb városa. lapp 1. Nevezetes évszám még 1818.

Trollhattan. ASEA-BB (elektrotechnikai berendezések). króm) külföldrõl hozzák be. az exportlehetõségek felkutatása. a gyógyszerészet és a robbanóanyag-gyártás (Nobel-mûvek) szintén fejlõdött. A közlekedési eszközök ipara (gépkocsik. a szigetekre épült város. jó minõségû nyersanyagok behozatala. nikkel. 1846-ban számolták fel. Az Ikea cég világméretû üzlethálózata a bútoripari termékeket értékesíti. A svéd gyufatröszt a világtermelés 30%-át tartja kézben. Norland kis fûrészmalmai rengeteg fát dolgoznak föl. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 191 Fõvárosa Stockholm. . VOLVO (gépkocsi). Egyik szigetén épült fel a világ elsõ falumúzeuma. Gazdaságtörténeti érdekesség. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Oxelösund. mozdonyok. Kohászati kombinátok: Lulea. Fafeldolgozás. Az elsõ vasútvonal 1851-ben épült.3. a finommechanika. szerszámokat és fegyvereket gyártottak. Lényeges összetevõk: a minõségi munka. a Skanzen. Sundsvall. Svédország a századfordulón kifejezetten szegény „peremországnak” számított Európában. Közép-Svédország. és ekkor vezették be az iparszabadságot. Cinkércbõl és ólomból kivitelre is jut. A gazdasági élet fõ vonásai. Ezért igen nagy volt a kivándorlás. Nagyüzemek ekkor még nem voltak. valamint a Wanern-tó északi partján. Alumíniumkohászati központok a kikötõkben alakultak ki: Skelleftea. Elõbb a kis manufaktúrák késeket. repülõgépek). majd áttértek a nagyipari gépgyártása.9% (1998).és Vattern-tó közötti kristályos palák uránt tartalmaznak. a gazdasági növekedés 2. volfram. Vasércbányászat. Az acélnemesítõket (mangán. A vegyipar.3% (1998). fõleg az Egyesült Államokba. ERICCSON (híradástechnika). elektotechnika és elektronika fejlõdése újabb lendületet adott az iparnak. a rövid idejû termelési ciklus. Legismertebb monopóliumai: SKF (golyóscsapágy). Fûrészáruból kivitelre is jut. az inflációs ráta 2% (1998). hajók. A Kiruna és Gallivare foszfortartalmú vasérctelepek feltárása és kitermelése újabb lendületet adott az acéliparnak. lakossága 727 339 fõ (1997). „Észak Velencéje”. ELECTROLUX (háztartási gépek). A svéd gazdasági modellt sokan elõnyösnek emlegették Európában. Összesítõ adatok: a GDP/fõ 19 700 USD (1998). hogy a céhrendszert viszonylag késõn. Az elektrokohászati speciális acélok hamar hírnévre tettek szert (Thomas-eljárás). a munkanélküliségi ráta 6. Az ország erdõsültsége 59%. A közép-svéd tóvidéktõl északra fekvõ Bergslagen vasércérctelepei és a jó minõségû faszén keltette életre az acélipart. A Wanern. A nyárfa alapú gyufagyártás a vegyeserdõ-övezetben jelentõs. A cellulózgyártás a botteni partvidéken. a Klaralven torkolata közelében összpontosul.

Göteborg. a gyapjúfeldolgozás központja Norrköpingen. rozs. Az ASEA-BB konszern nagyüzeme turbinákat. A SAAB-Scania tehergépkocsigyár központja Södertalje.192 III. Malmõ. bár hanyatlóban. gépgyártásáról. Hajóépítõ ipara. A Malaren-tó nyugati partján épült Vasteras a rézkohászat és az erõsáramú elektrotechnika fellegvára. Trollhattan elektroacél. A Svéd-alföld ipari központjai: Falun (rézbányák). A déli körzetben (Skane-félsziget) az ipar mellett jelentõs a specializált mezõgazdaság.és színesfémkohászati. nyomdaiparáról. Motala mozdonygyáráról híres. Göteborg (a Göta folyó torkolatában) Svédország legforgalmasabb (kivitelre fõleg faipari termékek. Stockholm (az egykori Hanza-városok tagja) híres a tudományos parkjairól. Ez a terület egyben a legfontosabb gabonatermõ vidék is (búza. századtól verseng a híres Solingennel és Sheffielddel a rozsdamentes finomacéláruk (kések. gyógyszergyártásáról. Stockholmtól északra az õsi érseki székhely és egyetemi város. A város az SKF golyóscsapágygyár és a Volvo Mûvek. burgonyát. kompokat. precíziós mûszerek) tekintetében. Eskilstruna már a XVII. ma is az ország legnagyobb vonzástérségei. Stockholm behozatali kikötõ is. szeparátorokat gyárt. A gépipari termékek 60%-a a közép-svédországi ipari körzetbõl kerül ki. erõmû-berendezéseket. Észak-Európa legnagyobb autógyárának telephelye. az Atlas Copco cég kompresszorgyárával és az Ericcson mobiltelefon-üzemével. villanymotorokat. árpa. A tóvidék közepén települt Örebo. ezenkívül termesztenek cukorrépát. Uppsala. szerszámgépek. Sertéstenyésztése is jelentõs. ezenkí- . NOHAB mozdonygyár) központ. vegyipari (kénsav. behozatalra kõolaj) kikötõje. melyek közrefogják a svéd nehézipar bölcsõjét. a Nobel-mûvek meg robbanóanyagokat. SAAB autógyár. szuperfoszfát) és jármûipari (gépkocsi.és repülõmotorok. telefonközpontokat. Kenyérgabonája alapján ez a ország „éléstára”. Boras jelentõs textilipari központ. Az Ericcson és az Electrolux társaságok székhelye. a Facit irodagépgyár központja Atvidaberg. Svealand és Götland történelmi vidékek. az élelmiszeripar központja. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Közép-Svédország (a tóvidék. de halászhajókat. Linköping pedig repülõgépgyáráról és szerszámgépiparáról nevezetes. a Svéd-alföld) ma a gazdasági élet magterülete. fontos közlekedési csomópont és logisztikai központ (fõleg raktárak). Gyártanak még híradástechnikai berendezéseket. parti õrnaszádokat gyárt. atomipari fûtõelemeket állít elõ. Jelentõs a szarvasmarha-tenyésztés. Bergslagent. zab). Az Alfa-Level tejipari gépeket. Nagyobb városok: az Öresund déli kijáratánál fekvõ Malmõ (az ország második legnépesebb városa). Fõbb növekedési pólusok: Stockholm. repcét.

Reneszánsz kastélya a Vadstena slott. Vadstena Svédország egyik legszebb. legkellemesebb városa. állatkertbõl. hanem számos látványos múzeum otthona. a TV 4. A rénszarvastenyésztés gazdái a lappok. Jelentõs a konferenciaturizmus. az O M Group. amely Dániával köti össze Svédországot. Svédország második legnagyobb városa. fõleg orvosi és mûvelõdési konferenciát rendeznek. Svédország legnépsze- . Turizmus. melyet augusztusban rendeznek. a 330 m magas Skandinávia-torony megépítése). akik a téli-nyári legelõkön lebonyolított vándorutakon pásztorkodnak (tanshumance) és értékesítik a rénszarvashúst. A szulfidos érceket Skelleftea kénsavgyára és kohói dolgozzák fel. északi fekvésû. Sundsvall fûrészipari és cellulózgyártó központ. A város legszebb arcát a tenger felõl mutatja. A nemrégiben megnyitott Öresundhíd. erdészeti pavilonból és dohánymúzeumból áll. és a Skandináv-félsziget legjelentõsebb kereskedelmi és tengerészeti központja. és itt rakják hajóra. A fesztivál idején minden este más-más ország szerepel szemkápráztató tûzijátékával. a Bjalboattens Palats is itt található. A park nyugati részén található a Vasamuseet. A régi királyi rezidencia. a Multimedia AB. egyetemváros építése. A lappföldi vasérc egy részét vasúton a norvégiai Narvik kikötõjébe szállítják. A város közelében repülõgépgyártás és cementipar. századi életébe enged bepillantást.3. Itt alapították a világ elsõ skanzenjét. A XV. mely az eredeti. A múltat idézi az 1760-ban épült királyi palota. Jönköping a világ egyik legnagyobb gyufagyárának telephelye. A stockholmi Vízi Fesztivál (Vattenfestival) mellett. csodálatos kikötõjérõl és bevásárló utcájáról híres. Stockholm a középkortól az ország fõvárosa. századi apátság (klosterkyrkan) a gótikus és reneszánsz építészet ötvözete. Göteborg. igen látványos a tûzijáték-világbajnokság. mely kiállításokból. a Gammla Stan. Norrland. akváriumból. ezenkívül alumíniumkohója is van. ahonnan szép kilátás nyílik a kikötõre és a Vattern-tóra. A Lulea-kikötõben épült kohászati kombinát Kiruna területérõl szállított vasércet dolgoz fel. nagy kiterjedésû erdõs terület. új fejlõdési távlatokat nyitott meg Malmõ számára (ipari parkok megtelepedése. A fõvárostól keletre fekvõ Djurgarden nemcsak gyönyörû park. a Kyckeby Biopack). Lund egyetemérõl híres. A sajátosan svéd atmoszférát „exportáló” cégek kiadványaikkal támogatják a turizmust (IKEA. mely a Balti-tenger partján fekszik. az IBM Sweden. Gavle jelentõs kikötõ. amely a tengerészek XVII. Az óváros. Gallivare környékén magnetit felszíni kitermelése történik. a XIII. idegenforgalom. a tûz martalékává vált palota újjáépítetett változata. századból származó középkori épületeivel és utcáival csábítja a turistákat. fûrészipari központokkal. a Häglunds Vehicle AB. A TIZENÖTÖK GAZDASÁGFÖLDRAJZA 193 vül jelentõs a vegyipar és hajógyártás. Ericsson.

4. hogy egy nemzet hadi sikerek révén válik nagyhatalommá. Öland kis szigete a vaskori erõdítményrõl. valamint a Konstmuseetet. – Az EU hogyan találja meg helyét ebben a globalizált világban? – Utoléri-e a „technikai/technológiai világ vezetõ erejét. hogyan értékeljük az Európai Unió kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal és Japánnal. Híres a Borgholm kastély. az Amerikai Egyesült Államok és Japán gazdasági kapcsolatai egyre bonyolultabbakká váltak. Vizsgáljuk meg e kérdéskört. Az Európai Unió kapcsolatai a Triád többi tagjával Az Európai Unió. Az amerikai hanyatlásról szóló elméletek egyik kedvenc hivatkozási alapja Japán. a Liseberg is itt található.194 III.1. Ekkor pedig már gondot okoz katonai erõfölényének fenntartása is. hogy e szuperhatalom a nemzetközi rend fontos befolyásolója marad. Visbyben több mint 40 torony és templomrom található. nevezetes. a világ egyik legjobb szórakoztatóparkja. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA rûbb. és azokat tuja-e értékesíteni világszinten? – Hol húzhatók meg az európaiság határai? – Miben ragadható meg az Európához való tartozás? A fenti kérdésekre adott válaszok attól is függnek. s e folyamat során eladósodik. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok A nemzetközi politika irányítója az Amerikai Egyesült Államok. az Amerikai Egyesült Államokat? – Meg tudja-e tartani az európai értékeket. Semmiképpen ne hagyjuk ki a történelmi gyûjteményeirõl híres Ostindiska Husetet. Van Gogh és Rembrandt festményeit állítja ki. hogy az ország elveszti versenyképességét és az összes azzal járó elõnyt. A távol-keleti ország mára megelõzte az Egyesült Államokat az egy . A Gottlands Fornsal történeti múzeum a korai vikingkort mutatja be. abban megegyeznek. Több politikai és gazdasági elemzõ úgy vélte. szeptember 11-i terrortámadás után is a nemzetközi rendszerben sokan számítanak az AEÁ vezetõ szerepére. Ebben az összefüggésben számos kérdést fogalmaztak meg. mely többek között Rubens. A 2001. és még ha nem is mindenki tartja lehetségesnek az unipolaritást. 4. Ezzel az Európai Unió is számol. Az adósság aztán visszaüt a gazdaság helyzetére oly módon. Graborgról.

Az a tény azonban. melyek hasonló mértékû befektetésekkel vannak jelen az országban. Kiadott jelszavuk: „Gazdag ország. A „sárga veszély”. Japán szabadon használhatta fel erõforrásait kutatásra és fejlesztésre. hogy a huszonegyedik . Ez a kétszeresen is látványos elõremenetel már nemcsak tiszteletet. Japán szabadon használhatta fel erõforrásait kutatásra és fejlesztésre. Az ide érkezõ nyugati nagyhatalmak sorra elõnytelen szerzõdéseket kényszerítettek az országra. A második világháború befejeztével Japán történelme folyamán soha nem látott mértékben volt kénytelen egy idegen ország.2. „japán csoda” mibenlétét. erõs hadsereg”. A szigetország szempontjából igen fontos külsõ bástya a kelet-ázsiai térség. mondván. melynek jellemzõje a folyamatos gazdasági fejlõdés. A századfordulóra lezárult a modern államszerkezet és gazdaság kialakítása. században valószínûleg teljes nemzeti összterméke is nagyobb lesz. Meghirdették az új korszakot: Meidzsi („Felvilágosult Kormányzás”) lett a neve a kornak (1868–1912) és az akkor 15 évesen trónra kerülõ császárnak. de különösen a gazdasági nagyhatalmi szerep betöltésével egyre többen vizsgálják az ún. AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAI A TRIÁD TÖBBI TAGJÁVAL 195 fõre jutó nemzeti össztermék tekintetében. Ezt egyesek a két ország eltérõ politikai helyzetével próbálják magyarázni. már politikai feszültséget kelt: napjaink eseményei felvillantják egy amerikai–japán kereskedelmi háború rémét. miközben az AEÁ kénytelen volt a hadi kiadásokra fektetni a hangsúlyt – részben Japán védelme érdekében is. Japánban az egy fõre jutó GDP 1998-ban elérte a 23 100 USD-t. hogy 1868-ban a császári hatalom restaurációját hirdetõ szamurájcsoport került uralomra. hogy a világ legnagyobb hitelezõjévé és tõkeexportõrévé is vált.4. Történelmi elõzményként említhetõ. Ez számukra az ország gazdasági és állami berendezkedésének nyugati mintájú átalakítását jelentette. s a XXI. hiszen vannak más külföldi államok. de gazdasági hatalmát azzal is erõsítette. Japán külsõ nyomásra nyitotta meg kapuit a külvilág elõtt. különösen az éppen gazdasági recesszióval küszködõ Egyesült Államokban. hogy a háborúban vereséget szenvedett és megsemmisült egykori ellenség ma egymás után hódítja el az amerikai cégek piacait. de félelmet is keltett. egy másik kultúra elõtt megnyitni határait. Amerika japánok általi felvásárlásának emlegetése természetesen eltúlzott. 4. A politikai és gazdasági elemzõk úgy vélik. Japán gazdasági fellendülésével egyidõben. A nyolcvanas évek közepére Japán már nemcsak a világ piacain szerzett érdekeltségeket. Megkezdõdött a modern kori japán aranykora. Az EU és Japán Ma.

A térség tõkeéhségét nagymértékben kielégítették azok a japán vállalatok. Az Egyesült Államok nyújtott felvevõpiacot a térség exporttermékeinek.196 III. míg az Egyesült Államokba és Európába irányuló befektetései . de a politikai kapcsolatrendszer is fejlõdésnek indult vagy szorosabbá vált. így a kelet-ázsiai térség a világgazdaság legfõbb növekedési központja. hogy a japán gazdasági recesszió megkezdõdésével. alapvetõen Japán és Kína verseng a teljes vezetõi szerep megszerzéséért. Az 1990-es évek elejétõl az Egyesült Államok már nem tudta felszívni a Kelet-Ázsiából érkezõ importcikkeket. ezért tudta felszívni az Ázsiából érkezõ termékeket. Az Egyesült Államok az 1980-as évek elsõ felében pénzügyi és kereskedelmi hiánnyal küszködött. ugyanakkor az Egyesült Államok sem hajlandó feladni jelenlegi pozícióit. mely egyenrangú szereplõként vehet rész hamarosan a világgazdasági folyamatokban. melyik ország fogja megkaparintani a vezetõ gazdasági befolyásoló szerepet. a yen gyengülésével a Japánba irányuló exporttevékenység is érezhetõen lelassult. Mindez annak ellenére is bekövetkezett. kivétel nélkül minden országban az elsõ három legfõbb kereskedelmi partner között vannak (Japán átlagosan 19. Máig fennmaradt az Egyesült Államok és Japán kettõs befolyásoló szerepe a térségben. az újonnan iparosodó országok. Ezt a modellt sokan vitatják. Japán szerepe a kelet-ázsiai térség jövõbeni gazdasági növekedésében. A térség növekedésének további irányvonalairól megoszlanak a vélemények. melyek a amerikai multinacionális vállalatokhoz hasonlóan nagy lendülettel közvetlen befektetésekbe kezdtek. Kína. Japán pedig tõkejavakat importált. a térség vezetõ iparágai fõként japán és amerikai multinacionális vállalatok irányítása alatt álltak. és a regionális nemzetközi szervezetek alakulásával nemcsak a gazdasági. az Egyesült Államok 18. Japán igyekszik növelni kereskedelmi részesedését a térségben. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA század az ázsiai térség korszaka lesz. hogy nagymértékben megmaradtak a már hagyományos gazdasági kapcsolatok. autonóm gazdasági vérkeringést létrehozni a térségen belül.7%-ot). az ASEAN*-országok átlagosan több mint 5 százalékos gazdasági növekedést tudtak felmutatni az elmúlt években. hogy a gyors növekedés nyújtotta lehetõségeket kihasználják. így Kelet-Ázsia exportpiacai nem növekedtek arányosan a térség országainak gazdaságával. és még mindig nem látszik biztosnak. hogy hamarosan a kelet-ázsiai térség kilép a hosszú évtizedekig tartó függõségi fejlõdés kötelékébõl. Ami még ennél is fontosabb hatással volt az exporttevékenységre az.83%-ot. és képes lesz önálló. különösen ami Japán mint a térség még mindig vezetõ gazdasági hatalmának szerepét illeti. Egyes elemzõk szerint ezek a folyamatok arra mutatnak.

és kelet-európai országgal és Ciprussal. Az Európai Unió jelenlegi hárompólusú világgazdaságának egyik erõközpontját jelenti a tizenöt tagország együttese – azaz maga az Európai Unió –. Japán nemcsak gazdaságával.és külföldi utazások száma az elmúlt évben.7%-os munkanélküliség ellenére is nõtt a bel.7 százalékponttal a „Hetek” inflációs rátáját.4. és a kiáramló szakképzett munkaerõ aránya is növekszik a közvetlen befektetések és kereskedelmi áramlatok arányaihoz hasonlóan. Az infláció ugyanakkor 0. és az egyes kelet-ázsiai országok kereskedelmi arányait tekintve szinte minden országgal szemben kereskedelmi többlettel rendelkezik. A mindenkori világgazdasági és politikai rendhez való alkalmazkodás a késõbbiek során kijelölik az EU számára is a megfelelõ mozgásteret. amely a világ legnagyobb egységes piacát alkotja. de jelentõsen elmaradt Japán és az egész Dél. mint a dél. 4. a rekord nagyságú 4. Nyugat-Európa vonzza a legtöbb közvetlen külföldi befektetést: 1995 végén a Nyugat-Európában felhalmozott külföldi mûködõtõke-állomány kétszer annyi volt. de emberi erõforrásaival is hozzájárul a kelet-ázsiai országok összes tõkeállományához.7 millió. Az EU mozgásterét e két nagyhatalom konjunkturális viszonyai is befolyásolják. AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAI A TRIÁD TÖBBI TAGJÁVAL 197 csökkennek. A szigetországban a piacvezetõ belföldi turizmus több mint 32 millió vendéggel számolt 2000-ben. Az összesen 8400 milliárd dollárnyi GDP-t több mint 300 millió lakos termeli és fogyasztja.3. míg a kiutazók száma becslések szerint 17.és Kelet-Ázsia térségének növekedési teljesítményétõl. s ezzel megújul a japán idegenforgalmi piac. Az elmúlt évben lejátszódott folyamatok eredményeképp egyre határozottabban polarizálódik. politikai irányultságot. 1990–1996 között az EU-ban – elsõsorban Németország robosztus növekedési teljesítménye okán – valamelyest gyorsabban nõtt a GDP. mint az OECD-országok* átlagában. Japánban a részvénypiaci gondok és a yen (JPY) gyengülése. Mit akar az Európai Unió 2002 után? 1998 tavaszán elkezdõdtek a csatlakozási tárgyalások 10 közép. (az egyesített GDP 20 százalékkal haladja meg az AEÁ-ét). meghatározva az unió számára „hasznos és gazdaságos” lépéseket. Gazdasági téren az 1998-ban létre- .5 százalékponttal meghaladta az OECD és 0. Az állandóan változó helyzetek pedig napjainkban zajlanak. a természeti katasztrófák. A fentiek ismeretében az Európai Uniónak egységes politikai és gazdasági irányvonalat kell kidolgoznia. mint az észak-amerikai és háromszor annyi.és kelet-ázsiai.

vagy megbénul. Az Egyesült Államok növekedési dinamikájának megtörése ellenére is elkerülhetõ a világgazdaság általános megrendülése. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA hozott euróra támaszkodva elõ kell segíteni a tagállamok gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fûzését és a munkahelyteremtést ösztönzõ fenntartható növekedés biztosítását. a technikai-internetes világban döntõ elõnyt szerzõ Egyesült Államokat. amely alapul szolgálhat ahhoz. európai uniós identitás van kialakulóban. hogy a szellemi értékek és a különbözõ tradíciókat megjelenítõ szimbólumok újra a helyükre kerüljenek Európa értékrendjében. világméretû terjedése a . akkor a térség véglegesen leszakad a világ élvonalától és a hatalmi erõtérben sem veheti fel a versenyt az Egyesült Államokkal (Práger László 2000. Amennyiben Az EU a legrövidebb idõtávon belül nem kísérli meg utolérni az információs. Az EU világgazdasági kapcsolatainak alakulását illetõen 2002-ben nagy kérdésként jelentkezik: miként változik. A demokratikus szervezõdés és a mûvelõdés tekintetében az EU-nak egy demokratikus szervezetet kell kialakítania. ahol helyet kap az esélyegyenlõség eszménye. Ezzel párhuzamosan megnövekszik az emberiség vállalkozási és cselekvési szabadsága. a kulturális tér fogalmát. Az egységesülés (integráció) terén megtörténhet. hogy a „nagyobb Európa” vagy felhígul. 29.és tõkepiacokon újabb lendületet kap a koncentráció. – a pénzügyi egységesség és egységesülés tudata egyre erõsebb (10. a globális fejlõdés kérdéseit. a gazdasági szerkezet a legtöbb tagországban korszerûsödik. ábra). ha nem képes megerõsíteni és ésszerûsíteni döntéshozatalát. Európa – feltehetõen – a régiók Európája lesz. Ma az oktatásnak alapvetõ társadalmi szerepe van a társadalmi reformokat és a demokratikus megújulást célzó tervek megvalósításában. a telekommunikációs. – a nemzetközi pénz.198 III. Az információs társadalom gyors. Milyen lesz a tudásközpontú Európa? A tudásközpontú Európa víziója: új társadalmi szerzõdés van kibontakozóban. Ugyanakkor az EU-nak újra kell gondolnia az európaiság határait. hogy az abszolút nemzeti szuverenitás idõszaka véget ért. Ma Európa sokfélesége az egyik legnagyobb érték.). a nemzetállami szerepek alakulását. alakul az Egyesült Államok konjunktúrája. Új. Szükség van a közös erkölcsi tudat helyreállítására. 1. A Tizenötök gazdasági hajtóerõi 2002-ben: – megvalósulni látszik az egységes európai piac. de megõrzi az õt alkotó államok identitását. Mára valamennyi kormány felismerte.és mikroszintû versenyképesség erõsödik. a makro. amely képes a döntéshozatalra és a cselekvésre.

AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAI A TRIÁD TÖBBI TAGJÁVAL 199 globális kommunikáció kialakításától kezdve a személyi számítógép széles körû használatáig és az új média. valamint az Internet robbanásszerû térhódításáig viharos erejû változást indított el. Az Európai Unió 2002-ben . 10. ábra.4.

AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA 5. a belsõ integrációt viszont egy hosszadalmas felkészülési folyamat elõzi meg. miáltal a csatlakozás pillanatától az Európai Unió egységes belsõ piacában fognak részt venni.200 III. Tanulmányt készített a tagjelöltek EU-felkészültségérõl. Az Európai Unió kelet-európai bõvítése A közép. melyben összehasonlítja a tagjelöltek és az EU-tagállamok ismérveit. A csatlakozási tárgyalások. Az 1989–90-es közép. Mi a kelet-közép-európai országok EU csatlakozásának idõrendje? Az EU Bizottsága 1996 áprilisában kérdõíveket készített elõ a csatlakozni kívánó országok számára az integrációra való felkészülés felmérésére és az adott ország hivatalos álláspontjának kiderítésére. Bulgária.és kelet-európai változások következtében majdnem mindegyik európai állam az Európai Unió tagjává kíván válni. Az 1997 júliusában az Európai Bizottság által közreadott Agenda 2000 és az „országvélemény” javasolja. Szlovákia. hogy Románia. s mivel a csatlakozás inkább keletre és délre tart. Integrációs nehézségek. 1997. február 1-jén életbe lépett Európai Megállapodással (az un. 1997. ezért a keleti irányú bõvülés elnevezés is lábra kelt az 1994. Mindez az egyes kelet-európai országok felkészülésével jár. Lettország és Litvánia vegyen részt a megerõ- . A megválaszolás határideje 1996. Agenda 2000 címû tanulmányát. Társulási Szerzõdéssel). Bár a csatlakozás majd jelentõsen csökkenti a tagjelöltek pénzügyi piacainak labilitását. valamint a bõvítésnek az Unióra gyakorolt hatásait elemzõ. a jelenlegi átmeneti idõszak azonban még számos veszélyt rejt magában. Ezt nevezik csatlakozási tárgyalásoknak. június 17-én az Európai Tanács amszterdami ülésén megerõsítést nyert az EU kibõvítésének menetrend szerinti folytatása. Az EU számára új századunk elején új feladat jelentkezett: a keletközép-európai országok felzárkóztatása és fokozatos integrációja. július 26-a volt.és kelet-európai országok az Európát megosztó „vasfüggöny” miatt egészen 1989-ig nem élhettek az EU-hoz való csatlakozási lehetõséggel. július 16-án az EU Bizottsága nyilvánosságra hozta a társult közép. A Világbank több opciót kínál a térség országainak pénzügyi piacuk stabilitásának biztosítására. a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU*) új lehetõségek és kihívások elé állítja a tagjelölt kelet-közép-európai országok pénzügyi piacait. és megjelöli a csatlakozás felé irányuló út sajátosságait.és kelet-európai államokról készített országvéleményeit. Ez utóbbi dokumentumcsomag az EU jövõ évszázadra vonatkozó stratégiai elképzeléseit tartalmazza. A csatlakozást.

csatlakozást megelõzõ EU stratégiában. Ugyanakkor a politikai érdekcsoportok harca a rendszerformáló lépéseket ma is akadályozza: például a piacgazdaság kialakulása.1. összehasonlítva az EU 15 országa együttes adatsorával. Átmeneti jellegét több tényezõ is aláhúzza: ebben a térségen – éppen a regionális fejlõdésbõl adódóan – számos gazdasági és politikai érdek ütközik. A biztonságot jelentõ NATO és az Európai Unió támogatására azért van szükség. Nyugatról nézve a kisebb szuverén nemzetállamokat európai „földrengésövezetnek” tekintették. Ez a makrorégió sokkal inkább politikai. rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról és azok üzemeltetésérõl is). Az eurointegráció viszont hosszan tartó folyamatnak ígérkezik. A kelet-közép-európai régióban meghúzott új politikai határ (közel 12 800 km hosszúságban) egyfajta egyensúlyt próbált legitimizálni a nagyhatalmak felé.5. Ez azt jelenti. Kelet-Közép-Európában az átalakulás. bár az elsõ világháborút követõen már nyilvánvalóvá vált. amelyeket az országvéleményekben is megfogalmaztak. Socrates és Leonardo programok). a rendszerváltozás vér nélkül valósult meg.vagy ütközõzóna szerepét többen jelezték. mint földrajzi kategória. amely nem rendelkezik természetes és történelmi határokkal. mert véget vetne e köztes régió halmozott bizonytalanságainak. amelybõl még nagyobb pusztulás és gyûlölködés fakad. amelyben élnek. (2) a Csatlakozási Partnerség keretében együttmûködhetnek az országokkal a teljes tagság elérése érdekében (megjelölik a kulcskérdéseket. Ebben az új geopolitikai és -stratégiai köztes régióban Románia a délkeleti szárnyat képviseli. Már most világos. hogy Európának „egymással marakodó államokra” nincs szüksége. Regionális törekvések Kelet-Közép-Európában. 5. hogy képesek-e jobbá tenni azt a világot. Az Európai Unió és Kelet-Közép-Európa „Közgazdászok morális igazolása abban a kérdésben rejlik. Híd.” John Kenneth Galbraith Néhány adattal szemléltetjük Kelet-Közép-Európa országainak századvégi állapotát. hogy a mesterségesen kialakított államtestek számos idegen etnikum területébe ékelõdnek be. hogy (1) a közösségi programokon keresztül megismertethetõ a jelölt országokkal az Unió politikája és eljárásai (pl. Egyiknek sem jó az olyan béke. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 201 sített. A szomszédokkal való megegyezés ma létkérdés valamennyi kelet-közép-európai országnak. A kialakuló egypólusú világunkban új geopolitikai térség született: Kelet-Közép-Európa. az .

Kelet-Európa is Európához tartozik. Európai Közösség. az áru és a szolgáltatások szabad mozgásával. szélesítése iránt. Nagyvárad. Marosvásárhely. Az európai gondolkodásban kétféle szervezõdés van kibontakozóban: az egyik a regionális szervezõdés. amely lehetõvé teszi egymás kölcsönös segítését és az optimális fejlõdési feltételek megteremtését. Ma a nemzetközi regionális/interregionális együttmûködés változatos formában valósul meg.és vonzóereje egyre jelentõsebb.és hálózati infrastruktúrája mellett felértékelõdött a fõ stratégiai kapcsolódási irányok ismerete és nem utolsósorban a centrumvonzáskörzet összefüggésben kijelölt kistérségi kapcsolatok. A szervezõdési szintek szintén adottak: régió. a mûszaki újdonságok befogadási lehetõségei kerültek elõtérbe.202 III. a kudarcélmények növekednek. Arad. a tõke. Az Európai Unió számos kritériumot jelölt meg a regionális támogatási politika célcsoportjai (fejlõdésben jelentõsen elmaradott régiók) felé. Kolozsvár. vonalas. Szatmárnémeti. hogy a földrajzi hovatartozás szintjén egyetlen kelet-európai országnak sem kell belépni Európába. hogy egy-egy régió esetében a hagyományos iparosítási-urbanizációs folyamatok mellett mindinkább az innováció. Erdély gyûrûs-radiális városhálózata is ezt a folyamatot példázza (Temesvár. Az más kérdés. különösen a szociális háló kialakítása körül. együttmûködési szándék ismeretében mindez egybevág az EU négy szabadságelvével: a munkaerõ. Alaposabb vizsgálat során kiderül. egyenetlenségeit. Ebben a folyamatban Erdély nagyvárosainak kisugárzó. A társadalmi-gazdasági és mûvelõdési kapcsolatok az együttmûködés tartalmi részeit alkotják. A demokrácia ürügyén a sürgõs szerkezeti átalakítások – így a gazdasági szerkezetváltás – sokszor elmaradnak. folyamatok erõsödnek meg. A mindenkori civil társadalmakban a regionális és a helyi szervezõdések. állam. A telematika erõteljes térhódítása Romániában is a telekommunikációs sztrádák kialakulásához vezettek. amely a helyi és vidéki gazdasági-társadalmi és mûvelõdési hagyományok ötvözõdésének ad teret. A bizalomerõsítõ. városhálózata és annak hierarchiaszintje. A hatékony regionális együttmûködés egyik alapelve a szubszidiaritás. a másik maga az európai integráció. Nagyszeben). Ebben a geopolitikai mezõben ma egyre erõsödik a regionalizmus gondolata. és élénkült az érdeklõdés a kapcsolatok kölcsönösen elõnyös fejlesztése. Egy-egy régió térszerkezete. Az már most világos. mert azok Európában vannak. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA árliberalizálódási folyamat és a decentralizáció lassúsága. Románia szintén felkarolta a regionális fejlesztés kérdéskörét. Nagybánya. Brassó. konfliktusmegelõzõ szerepkör. hogy felké- . amely kiegyenlíti a régiók nagy eltéréseit.

5. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE

203

szültsége, fejlettsége és integrációs lehetõségei ütik-e az nyugat-európai mércét. Az egyéni „belépés” ebben a kérdéskörben politikai-gazdasági és integrációs kérdés. A korszerû nyugat-európai társadalom modellje jelentõs eltérést mutat a keletivel szemben. Ebben a gondolatkörben nem vitás, hogy a modernizáció magterülete Nyugat-Európa, legyen az a bruttó nemzeti össztermék, a munka termelékenysége vagy éppen az átlagos Egy fõre Vár- VárMunka- jutó Népes- Népsû- ható ható nélkü- nemzeti ség rûség élet- életliségi összter(millió (lakos/ tartam tartam ráta mék fõ) km2) férfiak nõk (%) (USD(év) (év) ban) 8,5 0,7 10,3 1,4 38,6 2,4 3,7 10 0,2 22,6 5,3 1,9 2239 75 93 131 31 124 38 57 108 1504 95 109 98 114 68 74 69 65 67 64 65 66 74 67 69 67 72,7 75 78 75 75 75 75 76 74 78 73 75 75 79,1 15 3,3 9 2,3 11,4 9,7 8,1 9,7 5 13,6 19 14 10,7 4 300 13 500 11 700 3 583 3 887 2 622 2 890 4 730 13 000 1 635 3 793 10 300 15 944

Országok

Terület (ezer km2) 110 9,2 78 47 312 64 65 93 0,3 238 49 20 370,0

1. Bulgária 2. Ciprus 3. Csehország 4. Észtország 5. Lengyelország 6. Lettország 7. Litvánia 8. Magyarország 9. Málta 10. Románia 11. Szlovákia 12. Szlovénia Az EU 15 országa

6. táblázat. A kelet-közép-európai országok fõ mutatói (1999). Forrás: Földünk a térképen. Világatlasz. Agát, Nyír-Karta, Szarvas András, 1999.; Europe in Figures, 395. IN: Európáról a katedrán. Euro Info Service. Bp., 1996. 169.; n.a. = nagyon alacsony. A szerzõ aktualizált adatgyûjtése.

204

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

életszínvonal mértéke. A fejlettség, a strukturált és mûködõképes jogi-politikai intézményrendszer, társadalmi-igazgatási berendezkedés, az életmód, a piacgazdaság, a modernizáció mind-mind a modern társadalmak fõ ismérvei. Az európai integráció ilyen értelemben egy újabb kihívás a csatlakozni kívánó országok számára. Az már elvárás, hogy a kelet-európai országok csakis a nacionalizmusokról való teljes lemondás árán integrálódhatnak maradéktalanul az Európai Unióba. Kelet-Közép-Európa határairól. Történetiségben vizsgálva Kelet-Közép-Európában az elkésett, korlátozott nemzetté válások miatt még az utolsó száz évben is – nemegyszer több kultúrájú – nemzetállam megteremtése vagy stabilitása volt a feladat. A követendõ modell a francia nemzetállami (etnokratikus uralmi rendszer) volt, kevésbé ismerve el a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. Az intézményes nemzeti védõfal mögött a nemzetiségi és lokális önszervezõdés lokális volt. Az 1989-es rendszerváltások után új modellként kínálkozott a nyugat-európai globalizálódás, miközben a közép-európai politika több ponton zavarban van. „Haladna” is (pl. nemzetgazdaság megújítása) és közben „védekezne” is (pl. a globális világ negatív tendenciái ellen), elkerülve a nacionalizmus vádját. A kelet-közép-európai nemzetek közötti kiegyezés és lemondás napirendi téma kellene hogy legyen, de mindez nehezen valósul meg. Egyetlen nemzet se mond le szívesen haladó nemzeti érdekeirõl és identitásáról (Varga 1997). Ennek az európai szubrégiónak az integrációja most van folyamatban. A lényeg abban van, hogy a csatlakozni kívánó országok hogyan kapcsolódnak a nemzetközi demokratikus fejlõdési trendekhez. Az Európai Unió igyekszik a nemzeti határokon átnyúló régiókban gondolkodni, de nincsen elfogadott távlati koncepciója a lokális szint jövõjére. A megoldás talán a helyi szintû „elektronikus demokrácia” és információs társadalom kiépítése lenne.

5.2. Kelet-Közép-Európa társadalomés gazdaságföldrajzi jellemzõi
Kelet-Közép-Európa társadalmi, gazdasági és politikai átalakulása. Régiók és szubrégiók együttese a történelmi Európa regionális szervezõdésében. Sokan vákumzónának (ütközõzóna) nevezték, mivel soha nem tudott tartósan integrálódni Nyugat-Európához, miközben nem akart Kelet-Európához tartozni. Többszereplõs történet az európai integráció irányába mutat.

5. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE

205

Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország helyzete különleges, a kohéziós erõk ereje szintén. Az integrációra való képesség szempontjai ebben a térségben az alábbiak: – a gazdaság életképessége (piacgazdaság, tõkebefektetések, iparszerkezet átalakítása, a szolgáltatások fejlesztése, birtokviszonyok rendezése, új technológia-transzfer, termékminõség); – társadalmi-politikai kohézió a változtatásokra (civil társadalom kiépítése, modernizáció, jogharmonizáció, menekültügy). A társadalmi-gazdasági rendszerváltozás alapelemei Kelet-Közép-Európában (szcenárió): (1) az alkotmányos reform, (2) a privatizációs folyamat; (3) az új gazdasági rendszer kiépítése; (4) a politikai rendszer konszolidációja (politikai stabilitás). Az Európai Unióhoz csatlakozni óhajtó államoknak mindenekelõtt a globális információs-kommunikációs társadalom modelljét (cyber-Európa) kell követniük. Ez jelenti egyben a globális tudást és kulturális felemelkedést. Önbizalmat teremtõ jövõkép nélkül egyetlen közép-európai ország sem számíthat gyors sikerre. KeletKözép-Európa gazdasági jövõjét az amerikai konjunktúra fõleg közvetetten, az EU-n keresztül befolyásolja. A térség országai exportjának csak 3–6%-a irányul az AEÁ-ba. A közép-európai fejlõdési modell lényege: a tervgazdálkodásból áttérni a piacgazdaságba és a lemaradás kiküszöbölése. Lényeges stabilizációs kritérium a növekvõ tõkebeáramlás. Az EU jövõje szempontjából a legpozitívabb hír, hogy az elsõ csoportban csatlakozó országok felvétele erõsíti az Európai Uniót. A közép-európai országok EU-ba lépésének hozama három fõ területen jelentkezik: (1) az exportpiacok bõvülése nyomán keletkezõ pótlólagos exportbevételek az EU-cégek számára; (2) a mûködõ tõke beáramlása és termelése nyomán keletkezõ profit az EU-beli befektetõk számára; (3) a közép-európai országokban megvalósított alacsonyabb fajlagos termelési költségek révén a hazaszállított termékek beépítésével saját termelésüket rentabilisabbá teszik, ezáltal javul pozíciójuk a nemzetközi versenyben. Az EU-beli sürgetõ reformok fõ területei: az intézményi reform, a közös költségvetés reformja, az agrárszféra átalakítása. Ezek szükségessége nyilvánvaló, a szándékot többször és ünnepélyesen kinyilvánították, egyes területeken a reform érdemi kidolgozása, illetve bevezetése is folyik (ld. intézményi rendszer átalakítása), de összességében ezek hatása inkább a lemaradás csökkentésében, a fejlõdés alapvetõ követelményeihez történõ igazodásban jelenik meg, növekedési-fejlõdési hatása csak késõbb és fokozatosan várható.

206

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

A globalizáció, integráció, regionalizmus és a nemzetállam gazdasági szerepének átalakulása a négy alapvetõ folyamat a XXI. század eleji Európában. A külsõ hatás erõsségét tekintve a globális tényezõk egyre súlyosabb, nagyobb szerepet játszanak. A regionalizmus a szerves térségképzõdés energiáinak kiaknázásával értékelheti fel a versenyképesebbé váló régiók szerepét Európában. A versenyképesség fõ tényezõi: a humán tõke, a modernizáló beruházások, a speciális helyi elõnyök és a jó infrastruktúra együttes mûködése. Ezért a jobb képzést és továbbképzést, innovációösztönzést, minõségi munkaerõ-állományt biztosító gazdaságpolitika a fejlõdés fõ tényezõje Európában, az EU-ban és a csatlakozó országokban egyaránt. Ezek biztosításában pedig az állam gazdaságpolitikája döntõ szerepet játszik, ezért szerepe, felelõssége a fejlõdés generálásában nem csökken, hanem növekszik. Az ezt felismerõ és sikerre vivõ gazdaságpolitika Európa érdemi válasza lehet a XXI. század kihívásaira. Milyen változásokat hozhatnak a világgazdasági változások a keleteurópai országok életében? Elsõ lépésként nyilvánvalóvá vált, hogy vonzóvá kell tenni a kelet-közép-európai országokat a fejlesztést szolgáló közvetlen befektetések szempontjából. Arra lenne szükség, hogy a külföldi befektetõ ne csak azzal a céllal forgassa be tõkéjét a kelet-európai országok gazdaságba, hogy azután rövid idõn belül annak többszörösét vigye ki az országból. Mivel ez a szektor magas jövedelmezõségi rátákat képes megvalósítani, ez a jövedelemkiáramlás tetemes összegeket tehet ki. Fontos, hogy a külföldi beruházó ne csak piacot vásároljon, hanem az országot termelõbázisának tekintse. Az elmúlt évek fejlõdésének egyik negatív következménye az, hogy a betelepedõ transznacionális vállalatok többsége a korábbi hazai háttéripari és bedolgozó vertikumokat leépítette, s azokat saját szállítóival helyettesítette. A külföldi befektetõ ne csak az alacsony bérekre építsen és visszafejlessze a K+F-kapacitásokat (kutatás és fejlesztés), hanem vonja be az országot az innovációs és kutatási folyamatba is. Ehhez nyilván átfogó modernizációs és külgazdasági stratégiára és politikára van szükség. Minden csatlakozni óhajtó országnak világosan meg kell fogalmaznia saját értékrendjét és céljait. Ma a világon több mint 100 regionális integrációs megállapodást tartanak nyilván. Többségük szabadkereskedelmi megállapodások vagy preferenciális vámövezeteknek tekinthetõk. Az EU-nak a kelet-közép-európai országokkal megkötött társulási megállapodása (Európai Megállapodások), köztük Romániával (1993), azt jelentette, hogy a hagyományos társulási szerzõdésektõl eltérõen cél-

5. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE

207

ként tartalmazzák a társulási viszonyt létesítõ országok, köztük Románia késõbbi csatlakozását. Az iparcikkek forgalmát fékezõ különféle akadályok lebontását 10 éves idõtartamra irányozták elõ, melyet késõbb lerövidítették. Az aszimmetria az jelenti, hogy az EU elõbb bontja le a keletközép-európai export útjában álló akadályokat, amit az utóbbiak csak késõbb viszonoznak. Európai Megállapodást még a következõ országokkal kötöttek: Cseh-Szlovákia, Lengyelország, Magyarország (1991), Bulgária (1993), Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia (1995). Az bukaresti székhelyû Európai Integrációs Hivatal (EIH) kidolgozta a regionális fejlesztésrõl szóló törvénytervezetet. A 24-ek (a fejlett országok csoportja) gazdasági Programokkal támogatja Romániát. A Nemzeti Csatlakozási Program (Programul Naþional de Aderare a României) állítja össze és aktualizálja a szakminisztériumoktól kapott dokumentációkat, helyzetelemzéseket (screening). A csatlakozást elõkészítõ stratégiák a közép-európai társult országok számára. AZ EU-nak igen fontos az európai uniós tagsághoz vezetõ út kiépítése. Az EU történelmi jelentõségû elkötelezettséget nyilvánított ki mindazon közép-európai országok felé, amelyek az Európa Megállapodások részesei. Ehhez néhány követelménynek kell megfelelniük: (1) a tagjelölt ország biztosítsa azon intézmények stabilitását, amelyek garantálják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és azok védelmét; (2) a mûködõ piacgazdaság megléte, valamint képesség az Unión belüli versenynyomás és piaci erõk kezelésére; (3) képesség a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljának átvételét is. Az EU esseni (Németország, 1994) csúcstalálkozóján megerõsítést nyert, hogy a közép-európai országok az Európai unió tagjaivá válhatnak, és az EU átcsoportosította ezen államokra irányuló politikáját a jövõbeni csatlakozás fényében, amely a „csatlakozást elõkészítõ stratégia” nevet viseli. Ennek eszköze a „strukturált párbeszéd”, amely elõsegíti a kölcsönös bizalmat, és teret biztosít mindkét fél érdekeit érintõ ügyek kezeléshez. A stratégia létfontosságú eleme a társult országok felkészítése az Unió belsõ piacába való integrálódásra. Ennek elérésére az esseni Tanács elõírta az errõl a témáról szóló Fehér Könyv elkészítését, amelyet az Európai Bizottság meg is tett. A pénzügyi támogatást a PHARE-program biztosította. Az Európai Unió 1991-ben Lengyelországgal és Magyarországgal, 1993-ban a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával, 1995-ben pedig Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kötött Eu-

208

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

rópa Megállapodásokat. Ezek az országok érdekes módón „Európából Európába” haladnak és betagozódásuk, integrációjuk csak idõ kérdése. Az Európai Unió támogatja a közép-európai országok azon törekvését, hogy az európai kultúrában és civilizációban viselt kulcsfontosságú szerepüket visszanyerjék, és Európa társadalmi és gazdasági életébe viszszatérjenek. A keleti bõvítéssel tulajdonképpen a fejlett Európától 1945 után mesterségesen levált országok „visszacsatlakozására”, integrációjára kerül sor. Mindez egyben sajátos döntéskényszert jelent a legfejlettebb nyugat-európai országok számára. A 2000 márciusi lisszaboni rendkívüli csúcsértekezleten egyértelmûvé vált az EU nyitása a globalizált világ felé, de félve figyeli az európai értékek megõrzését is.

5.4. Az EU-csatlakozásra váró országok gazdasági földrajza (Huszonötök + 2)
A közép- és kelet-európai országok majdani EU-csatlakozásával még megközelítõleg sem jutottak egyetértésre az Európai Unió és az érintett országok. A bõvülés számos vita forrása lett. Lényeges az is, hogyan értelmezik a „aquis communitert”-t.* Megállapították, hogy Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Románia EU-csatlakozása nem valósítható meg az EU agrárpolitikájának módosítása nélkül. Ezen országok csatlakozása esetén az EU agrárköltségvetését többszörösére kellene növelni. Németország szerint azonban a kelet-közép-európai országok mezõgazdaságának integrálása nemcsak elkerülhetetlen, hanem lehetséges is. A pályázó országoknak hatékony piacgazdasággal kell rendelkezniük már a csatlakozást megelõzõ években is. Az EU-tagállamok mezõgazdaságát nem szabad kitenni annak, hogy gyorsan menjen végbe a csatlakozás folyamata. A maastrichti szerzõdés értékelése éppen az, hogy 1996 elõtt semmiképpen sem kezdõdnek csatlakozási tárgyalások. Az EU-nak mielõbb ki kellene alakítania a bõvítéssel kapcsolatos stratégiáját és újra kellene gondolnia az agrárpolitikáját. Az EU tagfelvétel modellje: TÁRSULÁS à CSATLAKOZÁSI KÉRELEM à felkészülés à TAGFELVÉTEL (tárgyalások) (tagság) A csatlakozásra váró 12 ország (Huszonötök) eltérõ gazdasági-társadalmi fejlettségi szinten áll. Ezek gazdaságföldrajzát az alábbiakban vizsgáljuk meg.

túlnyomórészt sík terület. az ún. Fejlõdési erõforrások. Sosnowiec. Közép-európai ország. Népessége 38 608 929 fõ (1999). ukrán etnikum. a népesség szerkezete lengyel 98. Krakkó 745 000. Az ország 8 nagyobb régiója Nagy-Lengyelország Poznan székhellyel. Lublini-hátság. Hivatalos nyelv a lengyel. Krakkó (Balice) és Gdansk (Rebiechowo). Koszalin. vajdaságra oszlik. Lengyel Középhegység. természeti erõforrások. fehérorosz. a Balti-tenger. Belföldi repülõterei: Varsó. december 16-án Brüsszelben az EK és Lengyelország aláírja a Társulási Szerzõdéseket. Európai Megállapodásokat. Bydgoszcz 386 000.5%. bár van kisebb német. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 209 1. Pomeránia Szczecin. Középkelet-Európa legnagyobb és legnépesebb országa. Czestochowa. Természetföldrajzi tájegységei: Pomeránia. Szcze- . táji adottságok. Vallások: római katolikus 93.7%. Poznan 581 000. 1 628 500 fõ (1996). Lengyelország etnikailag és nyelvileg tehát homogén. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. július 16-án az Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Lengyelországgal. magasabb területek kivétel nélkül az ország déli harmadában fekszenek. továbbá külön régió a Mazuri-tóhátság és a Balti-tenger vidéke. Lengyelország Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Gdansk. községeken (gmina) alapszik. az Odera és a Neise. Gdansk 463 000. 1989. ún. A legnagyobb lengyel városok: Lódz 823 000 fõ. Alsó és Felsõ Szilézia Wroclaw és Katowice. amelyek élén a kormányfõ által kinevezett vajda áll. Az ország 49 megyei szintû állami közigazgatási egységre. Mazóvia Varsó. valamint a kanyargós Bug-folyó közt terül el. Általános földrajzi leírás.5. Városlakók száma közel 24 millió fõ. A tagoltabb. ortodox keresztény 1. kelet felõl pedig az Uralhegységig terjedõ Orosz (szarmata) síksággal szomszédos.és Mazuriai-tóhátság. széles kijárattal a Balti-tengerre. Nyugati.6%. Wroclaw 642 000. Poznan. 1997. ukrán 0. szeptember 19-én Lengyelország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttmûködési megállapodást. Katowice. Magas-Tátra. 1991. A helyi önkormányzat ún.5%. Katowice 352 000. Lengyelország a Kárpátok. Kis-Lengyelország Krakkó székhellyel. Országjellemzõk.és Keleti-Beszkidek. Népsûrûsége 118 fõ/ km2. Gdynia. április 8-án Lengyelország kéri felvételét az EU-ba. 1994. Fõvárosa Varsó. Krakkó. Nemzetközi repülõterei: Varsó (Okecie). Szczecin 418 000. amely nyugat felé a német síksághoz csatlakozik. Rzeszów. Felszínének közel 90%-a alacsony síkság. Lublin 355 000. Területe 312 685 km2.

(4) Lódz (5) Lublin. 2000-ben a lengyel gazdaság növekedési ütemének folyamatos gyengülése figyelhetõ meg. A népesség foglalkoztatottsága: a szolgáltatási ágazatban a lakosság 47%-a. Nowa Huta kohászati központ. Gdynia és Szczecin. gépgyártás. Zakopane. Bialystok. vegyipar. Gdynia. Lengyelország Európa egyik jelentõs agrártermelõje: gabonafélék. Lengyelország tájai.és színesfémkohászat. Bielsko-Biala. az országon belül könnyen megközelíthetõk a legfontosabb idegenforgalmi központok. nyaralóknak. az egykori Lemberg két jelentõsebb várossal Rzeszów és Przemsyl. az iparban 31% és a mezõgazdaságban 20% dolgozik. (10) Pomeránia (Mazuria). Lengyelország nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára. a munkanélküliségi ráta 11. A települések. Sopot. Turizmus. melynek vadregényes területén közelrõl láthatók a bölények és a tarpánok.4% (1999). az õsök al- . feltöltõdést nyújtanak az üdülõknek. (9) NyugatPomeránia: Szczecin. idegenforgalom. Wroclaw. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. meghaladta a 14. az inflációs ráta 7.5%-ot. zöldségtermelés.5% (1999). a gazdasági növekedés 3.és agroturizmus. és év végére 10% körüli értéken állt be.210 III. Katowice. Slupsk. csodálatos paloták és kastélyok mutatják a viharos évszázadok harcait és gazdagságát. a vesztesek a hagyományos ipari térségek. Ebbõl a legnagyobb a Fehéroroszországgal határos Bialowieski nemzeti park. Ipar tekintetében jelentõs a bányászat (barnaszén. a tengerpart dûnéi. Mazuria csodálatos tavai. az Odera torkolatában. Úthálózata jónak mondható. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA cin. Az egyedi hangulatot árasztó városok és városkák. Torún várossal. A nemzeti parkok száma 22. régiói az év minden szakában maradandó élményt nyújtanak. Bydgoszcz és Zielona Góra. földgáz. (6) Kis-Lengyelország Krakkó. Más városok: Plock. ipari növények. Fejlõdik a öko. a vas. Gazdasági régiói: (1) Mazóvia (Mazowsze). Az igen sokszínû folklórnak és gasztronómiának szintén nagy a vonzereje. Gdanszk. Az infláció – bár az elõzõ évhez képest csökkenést mutat – messze meghaladta a tervezett 5. Olsztyn. Gliwice. ércek). (8) Szilézia: központja Wroclaw (Boroszló).5 %-ot. Varsó köré szervezõdõ központi régió. Sosnowiec. Butom. A piacgazdasági átmenet nyertesei a nagyobb városok. (7) Felsõ-Szilézia: Czestochowa. régi várak. Három nagy Balti-tengeri kikötõje: Gdansk. Zabrze. A gazdasági élet fõ vonásai. kõsó. a délen található vadregényes hegyek télen és nyáron kikapcsolódást. A munkanélküliség növekedett. (2) Nagy-Lengyelország: egyik magterület Poznan és Gnienzo (volt fõváros). (3) KujáviaPomeránia: Bydgoszcz. A GDP/fõ: 3887 USD (1999). Radom.0% (1999).

Egyedülálló Plakát-múzeuma van. az ún. Németország (810 km). Európai Megállapodásokat. . 1993. A munkaképes korú népesség jól képzett. Híresek a dzsesszfesztiválok. Felöleli a történelmi Csehországot. 1996. kifinomult ízlését. természeti erõforrások. Népessége 10 272 179 fõ (2000). Ausztria (466 km). nagyon érdekes barlangot találunk. szárazföldi ország Európa szívében. Területe 78 864 km2. Csehország Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl: 1991. a czestochowai kolostor) önmagukban is meghatározó élményt nyújtanak. a Moldva 433 km és a Morava 135 km. A legnagyobb barlang neve Mrozna. A Zakopanétól nem messze fekvõ Koscieliskavölgyben több. december 16-án Brüsszelben az EK és Csehszlovákia aláírja a Társulási Szerzõdéseket. Az ország három legnagyobb folyója az Elba 370 km. nyáron pedig kirándulási lehetõséget kínál (Morskie Oko-tó. július 16án az Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait a Cseh Köztársasággal. az 1987 m magas hegycsúcs). Az Elba a belé torkoló Moldvával együtt lehetõséget ad a világtengerekre természetes vízi úton való kijutáshoz.5. 2. Népsûrûség 131 fõ/km2. ebben van világítás és ez látogatható a legkönnyebben. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 211 kotókészségét. október 4-én az EK és Csehszlovákia utódállamai aláírják az újratárgyalt Európai Megállapodásokat. 1997. Morvaországot és Cseh-Sziléziát. Zakopanéban van a Tátra Múzeum.5%-a írástudó. Lengyelország (762 km) határolja. Az országot Szlovákia (272 km határvonal). Országjellemzõk: nincs kijárata a tengerre. Az ország hivatalos nyelve a cseh. Az ország népességébõl a munkaképes korú lakosság 51%-ot. 98. a nyugati Bohémia. Az ország keleti része Morvaország. Általános földrajzi leírás. Zakoapne (síparadicsom) közelében kezdõdik a Tátrai Nemzeti Park. táji adottságok. az orosz és az angol. amely a szláv nyelvcsaládba tartozik. A Cseh Köztársaság 1993-ban alakult meg. nagyobbik részét fennsíkok és hegyek borítják.3 millió fõt tesz ki. a német. Fejlõdési erõforrások. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. A Tátra télen számtalan síelési. Kopernikusz otthona. Az országban a hivatalos nyelven kívül leghasználatosabb nyelvek a szlovák. Az ország felszíne változatos. Az egész világon számon tartott turisztikai központok mellett a kulturális és vallási emlékhelyek (Chopin szülõháza. Kasprówy Wierch. január 17-én a Cseh Köztársaság kéri felvételét az EU-ba. azaz 5.

Lytvinov.212 III.9% szlovák. vegyipar. burgonya. az üveg.5% (1999). AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A népesség megoszlása: 95. A szénhidrogének. az inflációs ráta 2. huszita. Pilzen (gépipar. árpa. Az ipar fontosabb ágazatai a kohászat.és kerámiaipar: Usti nad Labem. a lengyel. Teplice. földgáz elõfordulása elenyészõ. A ma elõforduló fontosabb ásványi kincsek közül megemlíthetõ a kokszolható fekete. Fejlett az energetika (feketeszén. kõolaj. az élelmiszeripar. a gazdasági növekedés leállt. A Cseh Köztársaság fejlett ipari ország. A legnagyobb mennyiségben termelt növényi kultúrák a következõk: búza. Jablonec (kristályüveg. (6) Közép-Morvaország a termékeny Hanák-síksággal: Olomouc (gépipar). A csehek világviszonylatban elsõ helyen állnak a sörfogyasztás tekintetében (1995-ben 160 liter sört fogyasztottak fejenként). Pilzen. (2) Délnyugat-Csehország: kevésbé iparosodott vidék.és személygépkocsi) gyártása. Liberec. protestáns. repce és a len. gépgyártás) ikerváros. Ceské Budajovice (gépgyártás. komló. ceruzagyártás. a német és a cigány lakosság egyaránt 0. Frantiskovy Lázné). 2. (4) ÉszakkeletCsehország: Hradec Králové (vegyipari gépgyár) és Pardubice (vegyipar. (3) Északnyugat-Csehország fürdõvárosokkal (Karlovy Vary. vegyipar. A gazdasági élet fõ vonásai. szõlõ. A gazdasági élet gerince a feldolgozóipar. –0. a textilipar. az energetikai gépgyártás. Mláda-Bozleslaw (Skoda-autógyár).és porcelángyártás egészít ki. (5) Észak-Morvaország: Ostrava (kohászat. (1) Prága és Közép-Csehország: Prága. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. sör). Marianské Lázné. cipõipar. gumiipar. így ezen ásványok szükségletét szinte kizárólag importból fedezik. Az ország közúti és vasúti hálózata sûrû. majd Cheb. Vallások: római katolikus. közlekedési eszközök (teher. cukorrépa. Ostrava.5–0. gépipar).és barnaszén. textilipar. a munkanélküliségi ráta 9% (1999). Olomouc. majd Liberec (textilipar). Az ország fõvárosa Prága 1 200 455 fõ (1998). Ústi nad Labem. söripar). .5%-ot képvisel. Kladno. mezõgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás. Hradec Králové és Pardubice. a kaolin. teherautógyár).5% (1999). textil-. Gazdasági régiói. Az ország természeti kincsekben viszonylag szegény. vaskohászat. Összesített mutatók: a GDP/fõ 11 700 USD (1999).1% cseh. Más nagyvárosok: Brünn. a korábbi jelentõsebb vasérckészletek kimerültek. az üvegipari homok. a kõolaj-kitermelés. amely jól fejlett intenzív mezõgazdasággal is rendelkezik. gépipar. amelyeket két tradicionális ágazat. üveg. A mezõgazdaság két ága – a növénytermesztés és az állattenyésztés a GDP elõállításában és a foglalkoztatási szerkezetben csupán 5%-kal vesz részt.és barnaszénbányászat).

a Kisoldal és a Vár. amelyeket gyógyászati célokra használnak. cigány. A gótikus Nagyboldogasszony-templom. A meleg vizû forrásokban 40 féle kémiai anyag található. barokk stílusú épületeivel –. de lakói barátságosabbak. természeti erõforrások. Festõi szépségében vetekszik Prágával. jelentõs agrár-. Vallások: katolikus 66%.1 millió fõ (1999). Közel 400 barlangja a Punkva-folyó munkájának eredménye. Karlovy Vary meleg gyógyforrásaival világhírû fürdõhely. Ennek oka. német. július 16-án az Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Magyarországgal. A hévizek országa. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 213 Zlin (cipõipar). 3. Európai Megállapodásokat. a második legnagyobb város (gépgyártás. Magyarország Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl: 1988. április 1-jén Magyarország kéri felvételét az EU-ba. Az ipar természeti erõforrásai csekélyek. Prága. A történelmi központ kis területre koncentrálódik. árai pedig alacsonyabbak. Kutna Hora 1996 óta a világörökség része. (7) Délkeleti régió: Brno (Brünn). tranzitútvonalak mentén. sûrû erdõkkel tarkított festõi táj Brnotól északra. amelyeken nem fedezhetõk fel a XX. 1991. 1994. Földrajzi helyzete kedvez az idegenforgalomnak (fõleg Budapest és a Balaton). A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros. 1997. textil és acélipari szektorral. Területe 93 030 km2. népsûrûség 108 fõ/km2. szlovák. horvát. táji adottságok. az Újváros. román. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. a Szt. hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. reneszánsz. Turizmus. szeptember 26-án Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttmûködési megállapodást. ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze.5. s nem csoda. a Kárpát-medence belsejében fekvõ. gyalogosan bejárható. A Moravian Karst gyönyörû. század nyomai. Barbara-katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A népesség összetétele: magyar 92%. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum – román. gótikus. A 83-ból tizenkét hasznosított gyógyforrással dicsekedhet. dunai ország. Találunk itt kávézókat. az ún. protestáns 22% . Országjellemzõk: nincs kijárata a tengerre (szárazföldi ország). könnyûipar). december 16-án Brüsszelben az EK és Magyarország aláírja a Társulási Szerzõdéseket. katedrálisokat. idegenforgalom. Híres bányászmúzeuma van. népessége 10. Általános földrajzi leírás.

a munkanélküliségi ráta 9. Gazdasági-társadalmi jellemzõk.214 III. Kecskemét. A fõváros erõs munkaerõ körzettel rendelkezik. Veszprém. További hierarchiaszintek Beluszky Pál szerint (1999): Regionális központok. ugyancsak 1999-ben az évi gazdasági növekedés 4% volt. Békéscsaba. Zalaegerszeg. Gyõr 131 000 fõ Fejlett felsõfokú központ: Eger. Az Alpok alja kedvez a szarvasmarha-tenyésztésnek. megyeközpontok. Székesfehérvár. Az infláció rátája 10. Erdõsültsége jelentõs. Fejlett regionális központ Debrecen. 218 000 fõ. Gazdasági körzetei: Központi körzet (Budapest és vonzáskörzete).és a technológiatranszfer. Vonzáskörzetébe tartozik: Vác. A legtöbb új munkahely a szolgáltatásokban jött létre. A régió központja Gyõr (Rába Rt. Szombathely. Nyugat-Dunántúl.0% (1999). Zalaegerszeg. A gazdasági élet fõ vonásai. Nagykanizsa (Tungsram). 1999). akárcsak az idegenforgalom. A külföldi tõke zöldmezõs beruházásokkal erõsítette meg pozícióit. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Fõváros: Budapest (1 839 000 fõ. kisvárosok és városias jellegû települések. Jelentõs Mosonmagyaróvár (gépés textilipar. A külföldi beruházások Budapestre és környékére. amely késõbb a többi kelet-közép-európai ország gazdasági és társadalmi programjait is támogatta.7% (1999). Magyarország EU-kapcsolatai fokozatosan épültek ki. Magyarország az EU egyik jelentõs gazdasági és kereskedelmi partnerévé vált. Jellemzõ Budapest túlsúlya az iparban és a szolgáltatásokban. Nyíregyháza. a városhierarchia élén áll. Regionális központ Miskolc 190 000 fõ. . Szászhalombatta. Az Alföld mezõgazdasági körzetei és az Északi-Középhegység hajdan virágzó iparvidékei hátrányos helyzetbe kerültek. Az EU cégeinek és bankjainak részesedése meghaladja az 50%-ot. Ezenkívül élénk forgalma van a CEFTA tagállamaival is. Magyarország ezekbõl a támogatásokból és más forrásokból valósította meg a versenyképes gazdasági szerkezetváltást és a munkaerõpiac korszerûsítését. Graboplast mûbõrgyár). agrár-felsõoktatás). Szentendre. az integrációra való felkészülést. Legelõbb itt telepedett meg az idegen tõke: Szombathely (Philips). Szeged 179 000 fõ. A hét vezetõ ipari ország javaslatára 1990-ben indult meg az EU által finanszírozott PHARE-program. Szentgotthárd (GMOpel Mûvek). Kaposvár. Növekedett a tõke. GDP/fõ: 4730 USD (1999). Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak 2/3-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. középvárosok. Gödöllõ. Az ipari szerkezetváltás nagy vesztese a kohászat és a nehézgépgyártás. valamint Észak-Dunántúlra összpontosultak.

átlag 5-6 napot itt töltve. 400 km hosszú és 50 km széles sávja alkotja. Cegléd. 45% csak egy napot tölt az országban. világvárosi fejlettségû infrastruktúrája és szolgáltatásai. dohány. más városok Mohács.és az ÉszakiKözéphegység Keszthelytõl Sátoraljaújhelyig terjedõ kb. Régióközpontja Debrecen.és üveggyár. kecskeméti kajszibarack. Kiskunság területével. Nagykõrös. Pápa. Esztergom (Suzuki autógyár). de közülük kb. Videoton hiradástechnikai gyár. Mátra–Bükk vidéke. Budapest és a Budai-hegység. búza és kukoricatermõ vidék. Tatabánya (brikettgyár). Ez a legnagyobb idegenforgalmi vonzású táj. idegenforgalom. az ágazat hivatalos bevétele évrõl évre növekvõ. kender. A fõváros Duna-parti fekvése (nyolc közúti és két vasúti híd köti össze a két városrészt) változatos domborzati viszonyai.és élelmiszeripar). sertés. Jelentõs a Hortobágy Nemzeti Park. Veszprém. a kiemelt üdülõkörzetek sorrendje 1990-ben az alábbi volt: Budapest. szénvagyon. kiváló közlekedésföldrajzi helyzete ré- . gyógyfürdõ). napraforgó. Keszthely. barlangjai. Kaposvár. itt foglal helyet a Balaton és Budapest. Hódmezõvásárhely (porcelángyár.és fölgáztelepek. Az idegenforgalom szerepe és jelentõsége Magyarországon is kiemelkedõ.5. Lábatlan (cement. Hajduszoboszló. Igen jelentõs a Balaton idegenforgalmi körzet: Siófok. napraforgó. Észak-Alföld: Nyírség (burgonya. élelmiszeripar). Magyarország idegenforgalmi tengelyét a Dunántúli. Bácskai-löszhát. szekszárdi és siklós-villányi szõlõvidék. Orosháza (síküveggyár).és textilipar). Dél-Alföld: a Kõrös–Maros köze. A valódi turisták legnagyobb része változatlanul Németországból és Ausztriából jön. Szolnok. más központok: Nyíregyháza. bõrgyár. Nyergeújfalu (mûszálipar). színvonalas állattenyésztés.és baromfitenyésztés. jelentõs bauxit. aluminíumkohó. Régióközpontja Pécs (porcelángyár. mûtrágyaüzem). zöldségtermesztés. Balatonfüred. Régióközpont: Szeged (élelmiszer. Ikarus autóbuszüzem. Turizmus. Velencei-tó partja.és mangánkészlet. gyógyvizei (termálvizek). A látogatók száma évek óta 40 millió fõ körüli. kõolaj. Balaton-part. rozs. Gyula (húsipar. Philips videokészülékek. Békéscsaba (textil. szarvasmarha-tenyésztés). Feldolgozóközpontok: Ajka (timföld. makói vöröshagyma. Sopron–Kõszeghegyalja. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását véve alapul. Székesfehérvár (könnyûfémmû. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 215 Közép-Dunántúl: gyümölcs és szõlõkultúra. kesztyûgyár. Ford üzem).és papírgyár). Jászberény. Paks. szegedi és kalocsai fûszerpaprika. gyümölcstermesztés. Dunakanyar. mérleggyár). más városok: Kecskemét. Dél-Dunántúl: a Mezõföld kukoricatermõ vidéke. Baja (a dunai kikötõ).

Jellegzetessége a nyári idegenforgalom. Vidámpark. Budapest Európa egyik legnagyobb idegenforgalmi vonzású városa. Keszthely. Millenniumi emlékmû. a Mátyás-templom és a Halászbástya. Szent György- . Kálvin téri református templom. A Kis-Balaton növényzete és állatvilága (a Zala torkolati szakaszánál) védelem alatt áll. A Rózsadomb a szomszédos Szemlõ-. Somogy és Zala megye részesedik. A budai és pesti városmag látnivalói: Vár. Palatinus és Dagály strandfürdõ. Gellért-hegy – 235 m magasságban). Legismertebb fürdõi és gyógyfürdõi: Császár. Az északi parton fekszik Balatonkenese.és Ferenc-heggyel együtt a fõváros legszebb villanegyed-beépítésû zöldövezete. Tihany. Rác. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA vén Magyarország kiemelkedõ idegenforgalmi központja. Országház. Népliget. Magyar Nemzeti Múzeum. a Hadtörténeti Múzeum. A mészkõrögök belsejében számos barlang alakult ki (Pál-völgyi-barlang. Szépmûvészeti Múzeum. Mûcsarnok. árkos süllyedékek (Ördög-árok). Lánchíd. A Balaton területébõl Veszprém. Városliget.216 III. Duna-korzó. Vajdahunyad-vár (mezõgazdasági múzeum). Hõsök tere. Operaház. Állatkert. Balaton-part. a Margitsziget és a Csepelsziget északi része található Budapest területén. A Balaton Európa egyik legnagyobb meleg vizû tava (nyáron 20-25 fokos). a háttérben Tapolca (környékén a bazalthegyek: Badacsony. A fõváros jelentõsebb parkjai: Margitsziget. A Dunának mintegy 30 km-es szakasza tartozik a fõvároshoz: az Óbudai-sziget. A tópart 37 településének és a háttérben fekvõ 114 helységnek az élete szorosan kapcsolódik a Balatonhoz. A margitszigeti gyógyforrások mellé épült a Thermál gyógyszálló. Váci utca. Az északi part természeti szépségekben és mûemlékekben gazdag (Balatoni-riviéra – Tihany. Badacsony. Gellért-hegy. Néprajzi Múzeum. Széchenyi fürdõ. Lukács. Balatonalmádi. Balatonfüred (a tópart legrégibb üdülõhelye). fennsíkok (Szabadsághegy) váltogatják egymást. Szemlõ-hegyi-barlang). Szigliget). Szigliget. Széchényi Könyvtár). Hajós Alfréd és Komjádi Béla Sportuszoda. Pünkösd. amelynek 50 km-es sugarú körén belül a természeti adottságok változatossága szerencsés módon ötvözõdik a gazdasági és kultúrtörténeti értékekkel. Római. Városmajor. Népstadion. Budapest Kelet-Közép-Európa legnagyobb városa (2 000 000 lakos). A 2000 éves történelmi múlt legrégibb emlékei Óbudán találhatók: a római Aquincum. A fõvároson kívül ez az ország legfontosabb idegenforgalmi körzete. itt található a Budavári Palota (nemzeti galéria. Alsó-Pannónia székhelyének romjai. Rókus. Rudas. A Duna bal partján a Pesti-síkság terül el. A fõváros legértékesebb mûemléknegyede a Budai Vár. Gellért. történeti múzeum. Szent István-bazilika. Király. A Duna jobb partján fekvõ Budai-hegységben kiemelt sasbércek (pl.

Esztergom. a Felsõ-Tiszavidék (Szatmár-Bereg). meleg vizû fürdõk Leányfalun és a Lepence-völgyben (Visegrád és Dömös között). Dél-Dunántúl (Pécs és környéke). Egyéb idegenforgalmi körzetek Magyarországon: a Mátra-Bükk vidéke (Gyöngyös. Tisza-tó. Dunakanyar. Kõszeg. a Gödöllõi-dombság. Dél-Alföld (Szeged. a legjelentõsebbek Siófok.). Síterepek vannak a Dobogókõn és a Nagy-Hideg-hegyen. Visegrád. A fátlan pusztaság és a talajközeli légtér jelensége. A Börzsöny. a Zalai-dombság. Természetes hévforrás pl. Balatonföldvár. az Esztergom–Budapest közötti Dunakanyart panorámájában csak az al-dunai-szoros múlja fölül. – A Duna nagyszabású áttörési völgyét. – Az egyes vidékek bõvelkednek karsztjelenségekben (Aggteleki-barlangvidék. Eger.5. Észak-Magyarország. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 217 hegy. Gulács stb. Szigetköz (Gyõr és vidéke). a Tokaji-hegység (Tokaj. Hévíz. NyugatDunántúl. Szombathely). Sümeg és Nagyvázsony. Dunakeszi. Salgótarján). Dél-Alföld. hogy a mélybe szivárgott vizek a tározó kõzetekben erõsen felmelegedjenek és a fúrásokból hévízként jussanak a felszínre. Csobánc. 23 ásványvízforrás és 28 gyógyfürdõ található. A déli parton 13 település sorakozik. a Közép-Tiszavidék (Tisza-tó). Miskolc). Sátoraljaújhely). . Pápa. Budapest-Közép-Dunavidék. a partján sorakozó mûemlékek és városok teszik közkedvelt idegenforgalmi körzetté. Közép-Dunántúl. a délibáb nagy számú nyugati érdeklõdõt vonz. Szerencs. Aggtelek és környéke. Észak-Alföld. a Vértes-Gerecse vidéke (Tata). – A romantikus „magyar puszta” maradványai (Hortobágy. Magyarországon összesen 58 hivatalosan elismert gyógyvíz. Dömös. Göd. Magyarország turisztikai kínálatának jellegzetes elemei a következõk: – A Kárpát-medencében fekvõ ország kontinensünk termálvizekben leggazdagabb vidéke. Budai-hegység). Idegenforgalmi célpontok: Szentendre. Apajpuszta. A Pannóniai-medence tektonikai vonalakkal tagolt szerkezete ugyanis lehetõvé tette. Balatonlelle. Nagymaros. Bükk-. Balatonboglár és Fonyód. DélDunántúl. Nyugat-Dunántúl (Sopron. Zirc). Vác. Más felosztás: Balaton. Leányfalu. Zebegény. Székesfehérvár és a Velencei-tó környéke. A festõi tájat a Duna völgye. Duna–Tisza köze (Kiskunság). Dobogókõ. Bugac) a kelet-európai kontinens sztyepövezetének legnyugatibb darabjai. a Bakony (Veszprém. Ópusztaszer). a Hortobágy és Debrecen. Nagybörzsöny. a Visegrádi-hegység és a köztük húzódó Visegrádi-szoros területe tartozik ide. a Cserhát-Karancs (Balassagyarmat. Sárospatak. az Õrség.

1991.2%. ahol száz kilométeres körzetben három külön világot ismerhetnek meg a turisták: az Alpok. nemzetközi vásárok) bõvíti. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból. július 16-án a Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Szlovéniával.5%.7%. bosnyák 0. Népsûrûség 98 fõ/km2. a Maribor és Ptuj közötti rész a Drávai Mezõség. Kulpa. Népessége 1 970 900 fõ (1999). északon az osztrák. a Podgorje emelkedik. Hosszú. 1992. Szlovénia éghajlatát szubalpin és alpesi klíma jellemzi. Száva. valamint a Pomurje. Az alig több mint 40 km-es Adriai-tengerparton földközi-tengeri klíma érvényesül. A fõvárostól és a Száva folyótól északra a Mura folyóig elterülõ rész a Stajersko. 1991-ben a választók túlnyomó többséggel a függetlenség mellett döntöttek. június 10-én Szlovénia kéri felvételét az EU-ba. magyar 0. a fennmaradó részen pedig a horvát határtól övezve terül el. horvát 2. a Karszt és a mediterrán Adria csábító szépségeit. Hivatalos nyelv a szlovén. vagyis a Mura folyó két partján elhelyezkedõ Mura-vidék. Sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit. Jelentõsebb folyóvizei: Dráva. hideg és havas a tél.9%. szerb 2. Szlovénia öt nagy tájegységre osztható: a fõvárostól északnyugatra levõ magas hegységek által körülvett rész a Gorenjsko (vagy Hegyvidék). egy zöld kert terül el Kelet. ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát.218 III.5% (mintegy 9000 fõ). A 20 251 km2 alapterületû ország nyugaton az olasz. Szlovénia Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. míg a Dráva folyótól délre egy nagyobb különálló középhegység.és Nyugat-Európa találkozásánál. Fõvárosa Ljubjana . 1996. Szlovéniát 1992 májusában felvették az ENSZ-be. természeti erõforrások. Szlovénia Európa olyan fiatal országa. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA – Az idegenforgalmi kínálatot a kulturális és gazdasági rendezvények sora (budapesti tavaszi és õszi fesztivál. január 15-én az Európai Közösség hivatalosan elismerte az országot. 1997. földrajza változatos arculatú. északkeleten a magyar. a népesség összetétele: szlovén 90. Magyarországgal 88 km hosszú a közös határszakasz. ettõl északkeletre terül el a Slovenske Gorice vagy Szlovén-dombvidék. Mura. Szlovénia alpesi jellegû terület. 4. Általános földrajzi leírás. fõképp középhegységekbõl áll. Országjellemzõk: Európa idegenforgalmi oázisa. Északnyugati sarkában tömörülnek az Alpokhoz tartozó magas hegységei. rövid és hûvös a nyár. táji adottságok.

a munkanélküliségi ráta 14. 1818 óta látogatható. a barlangban 8 fok a hõmérséklet. föld alatti járatainak hossza 20 km. Csehország és Magyarország a maguk 62 illetve 53 százalékával ettõl egyértelmûen le vannak maradva. Más városai: Maribor 105 000 fõ.5% (1999). AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 219 280 000 fõ. Szlovéniai síparadicsom: Bohinj sítelepei. a „kívánságok tornyára”. szolgáltatások. Megkapó a Bled. az ún. Szlovénia az egy fõre esõ GDP tekintetében vásárlóerõ-paritáson már az EUátlag 73 százalékát teljesíti. mûvészeti seregszemléjérõl. Rogla. Fõ látványossága a Postojnska jama (a Posztojna cseppkõbarlang): 1818–1997 között 27 millió turista látogatta meg a barlangot. Bled gleccsertó. idegenforgalom. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra. Jelentõs kulturális központ. Szlovén tengerparti kirándulás: Portoroz. A szlovén hegyvidék nemcsak télen. A Szlovén Alpokban található a Triglav-csúcs (2863 m). nyáron is kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. Cille (Celje) 42 000 fõ. A területen átfolyó Kolpa-folyót rendkívüli tisztasága és vadregényes partjai teszik vonzóvá a kikapcsolódni vágyók számára. A gazdasági élet fõ vonásai. Szlovénia földrajzi középfekvése. Tengerészeti Múzeuma a hajózás és a kikötõ történetét. az ország legmagasabb pontja. és a tó szigetén magasodó harangtoronyra.0% (1999). architektúrája a külföldi turistákat mágnesként vonzza. gazdag történelme. valamint a sólepárlás mûveletét mutatja be). Szlovénia idegenforgalmi területei a déli terület. 36 km-es sípálya). A keleti vidéken sorakoznak a gyógyüdülõhelyek (pl. Vogel (540–1800 m magasságban. Becslések szerint Szlovéniában mintegy 600 kisebbnagyobb barlang található. idegenforgalmi szempontból Szlovénia legismertebb tája. Ljubljana barokk és szecessziós stílusú város. a ljubljanai fesztiválról híres. A Bled-kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelõtt. ezen kívül mintegy tizenöt gyógyüdülõhely üzemel.0 % (1999). kultúrája. A város a szlovénség kulturális központja. Szlovénia az egy fõre jutó GDP 10 300 USD (1999). a világhírû lipicai lovarda megtekintése. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. alacsony infláció 6. kis barlangvonattal (roman- . Postojna. vagyis megelõzi Portugáliát és Görögországot. Az ország nyugati területe a 46 kilométeres szlovén adriai-partszakasz. Kobla-tavak (1800 m). Kiváló kirándulóhely. felvonóval.5. Turizmus. Bela Krajina számos barlangjával. a gazdasági növekedés: 3. csatezsi gyógyfürdõ). Az Adria partvidékének legismertebb üdülõhelye Koper (a középkori városképet az ipar rontja. Piran. Ezek közül legismertebb talán a Kostanjevica. néprajza.és a Bohinj-tó festõi környezete. késõbb a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A partvidék legszebb része Fiesa. Kranjska Gora.

a középsõ részén Selmecbánya (Banská Stiavnica). Predjamski grad és kastély. Ljubljana a történelemben mindig fontos szerepet töltött be. Otoska jama. 200 000 fõ).6% szlovák. 1995. A gazdasági élet fõ vonásai. Szlovákia Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. 5. 10.8% magyar. A mezõgazdasági hasznosítású területek részaránya 50%. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. valamint Zsolna (Zilina). Besztercebánya (Banská Bistrica). cseh. Crna jama. keleti részén pedig Kassa (Kosice.6% pedig egyéb (cigány. Jelentõs látnivaló a Nemzeti Múzeum és a Modern Mûvészetek Múzeum. a legészakibb és legdélibb pontja közötti távolság 226 km. a Jama pod. szõlõsök. A barlang elõtti várat („Barlang elõtti vár=Predjamski Grad) 123 m magas szikfalba építették. és több mint 70 éves közös múlt után 1993. Népsûrûsége 110 fõ/km2. 240 000 fõ). Bártfa (Bardejov). Fõvárosa Pozsony (Bratislava. Eperjes (Presov. ukrán. Proteus anguinus halfajta él benne. német) nemzetiségû. természeti erõforrások. ebbõl 85. Más barlangok: Planinska jama. Az ország területe 49 035 km2. 3. táji adottságok. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA tikus kisvasút) lehet bejutni. Jelentõsek a komlóültetvények. mérethû makettjét mutatja be. Pivka jama. Nyitra (Nitra. míg a legkeletibb és legnyugatibb pontjai közötti távolság 428 km. másfél órás vonatséta. Emona. A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság az elsõ világháborút követõen alakult meg. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja. 210 000). a néhai Predjamski Erazmus rablóvezér tulajdona volt. jelentõs turisztikai vonzerõkkel és értékekkel rendelkezik. június 27-én a Szlovák Köztársaság kéri felvételét az EU-ba. A GDP/fõ: 3793 USD (1999). január 1-jével létrejött az önálló Szlovák Köztársaság. Általános földrajzi leírás. majd Predjama városnál a karsztfennsík hídja. Kremnica. zöldségeskertek és gyümölcsösök. Országjellemzõk: nincs kijárata a tengerre. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város. Megközelíthetõ Ljubjana felõl a Trieste felé vezetõ autósztrádáról. ma idegenforgalmi látványosság.220 III. 452 000 fõ) a Duna mentén fekszik.4 millió ha). Más városai: az ország nyugati részén Nagyszombat (Trnava). (2. gazdasá- . rutén. Lakosainak száma 5 537 000 fõ. Szlovénia önállósodása óta (1990) egyre nagyobb léptékben fejlõdik a falusi turizmus és a kongresszusi turizmus. Közelben a Pivka Jama idegenforgalmi település. ennek több mint fele szántóföld.

Turizmus. valamint a dobsinai és demanovi jégbarlangok. Cicmanyban. mind történelmi emlékmûvekben igen gazdag. Besztercebánya (Banská Bistrica). Trencsén (Trencin). valamint a trencsénteplici gyógyvíz. textilés élelmiszeripar. de számos nem kevésbé híres templom és kastély is megtalálható. Osturnán és Spania Dolinán. de kevésbé látogatott Nyugati-Tátrát (Západné Tatry). Legmagasabb csúcsai a déli oldalgerinceken emelkednek: a Gerlechfalvi-csúcs 2655 m. az inflációs ráta 13. Krásna Horka. a legmagasabb ponton pedig 2655 m. a Keleti-Tátraként is ismert MagasTátrát (Vysoké Tatry). a munkanélküliségi ráta 19. fémfeldolgozás. Szlovákia népi építészeti emlékekben is gazdag. a gépgyártás. valamint állami népmûvészeti rezervátum mûködik Vlkolinecben. A Tátra hegycsoport gyûjtõnévvé vált. Öt nemzeti parkkal büszkélkedik. Történelmi emlékmûvekben. Trencin. és több mint 1500 barlangja van.5. Nagyszombat (Trnava). melyeket többnyire sikerült eredeti állapotukban megõrizni pl. Világhírû a pöstyéni (Piestan) kénes meleg források 67 fokos vize.0% (1999). s amelyet Rákóczi is látogatott. Fõ gerincszintje nem haladja meg a 2500 métert. amelyben már római katonák is fürödtek. Szlovákia mind természeti kincsekben. idegenforgalom. A leghíresebbek az ochtini aragonitbarlang. faipar. kohászat. Szlovákia ásványvizekben rendkívül gazdag. Zsolna (Zilina). . amelyet régi nevén Bélai-havasoknak is nevezik. Nyitra (Nitra). Iparában jelentõs helyet foglal el az energetikai ipar. Zvolen. Gazdasági régiói (tartományai) a nagyobb városok köré csoportosulnak: Pozsony.0% (1999). Stará Lubovna. Nyugat felõl a hajdan Liptói-havasoknak nevezett. Eperjes (Presov). A Magas-Tátra 30 km hosszú hegység. vegyipar. s tõle még keletebbre a Bélai-Tátrát (Belanské Tatry). fõleg hajdani végvárakban igen gazdag. A legjobb állapotban az alábbi várak maradtak fenn: Spyssky. Az ország tengerszint feletti magassága a legmélyebb ponton 95 m. Bojnice. Kassa (Kosice). a Lomnici-csúcs 2634 m és a Kriván 2496 m. Martinban található a Szlovák Falumúzeum.5% (1999). s három Tátrát foglal magába. Zdiaron. aránylag rövid és keskeny. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 221 gi növekedés: 2.

reformorientált átmeneti gazdasággal. Második legnagyobb városa a volt fõváros. élelmiszer. Az ország középsõ része a legtermékenyebb vidék (bõ legelõk. Népsûrûsége 58 fõ/km2. rakodó-berendezéseket gyártó üzem.5%. június 12. népességszáma alapján is legnagyobb: 3 584 966 fõ (1999). Nyelvek: litván (hivatalos). gótikus bazilika. ortodox 9%. Más látnivaló a Gorkió. természeti erõforrások. erõdítménybástyával. december 8-án Litvánia kéri felvételét az EU-ba. A lakosság összetétele: litván 81. Fõvárosa Vilnius. A GDP/fõ: 2890 USD (1999). 6. A két világháború között Lengyelországhoz tartozott. Az ország területét 10 körzetre osztották. 206 000 fõ (hajóépítõ és -javító mûhelyek. halfeldolgozás. Csupán 100 kmes tengerpartja van. 1995. A legnagyobb kiterjedésû balti állam (65 300 km2). Gazdasági fejlõdése az utóbbi években stagnál. gépgyártás. A Neris folyó bal partján települt. régi városháza. ukrán 1%.és cukoripar. kézmûipari. Látványossága a Várhegy a Gediminastoronnyal. Kaunas (430 000 fõ). Gazdasági-társadalmi jellemzõk. a szolgáltatásoké pedig 53%. fehérorosz 1.4%. A mezõgazdaság részesedése 11%. az Anna-templom (XVI.1% (1999). melyet a Szentpétervár–Varsó és a Moszkva–Minsz–Kaliningrád vasútvonal keresztezõdés is kijelöl. mûtrágyagyártás. idegenforgalom. az iparé 36%. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A Baltikum három országa vagy a Balti-országok: Litvánia. századi – építésénél 30 téglafajtát használtak fel). Litvánia Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Tengeri kikötõje Klaipeda. tejelõszarvasmarha-tenyésztés) Turizmus.én az EU társulási megállapodást köt Litvániával. A munkanélküliségi ráta 8. 578 412 fõ (1999). Sokáig behozott energiahordozókból élt. Jelentõs az építõanyag-ipar.3%. harangtorony. Ma jelentõs közlekedési csomópont. Látnivalói között szerepel az Óváros. A fõváros egyetemét 1578-ban Báthory István alapította. reneszánsz és barokk épületekkel. grafitmoderátoros. Általános földrajzi leírás.és tejtermelés. Gazdaságföldrajzi áttekintés. A gazdasági élet fõ vonásai. 1995. orosz 8.9%. mûszakilag elavult atomerõmûve Ignalina területén van. malom. kereskedelmi központ. orosz. Vallások: katolikus 90%. lengyel 6. Az agrárszektor vezetõ ágazatai a hús. a vár. Lettország és Észtország. mûtrágyagyártás). Zöld-hegy a siklóval. Országjellemzõk: balti ország. táji adottságok. . A kõolaj-feldolgozás központja Mazeikia.222 III.és textilipar. Geostratégiai helyzete kedvezõ Oroszország felé.

július 16-án a Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Észtországgal. Vallások: evangélikus 55%. 117 000 fõ. június 12-én az EU társulási megállapodást köt Észtországgal.5%. 46 000 fõ. Népsûrûség 38 fõ/km2. 1991 óta önálló állam.3 millió (1999). AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 223 7. A Daugava folyón több vízi erõmû épült. Területe 64 589 km2. A lakosság száma csökken. mikrobuszok). november 28-án Észtország kéri felvételét az EU-ba. orosz. Daugavspils. Észtország Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. vasúti csomópont. 114 000 fõ. Népessége 2. Országjellemzõk: balti ország. gabonatermesztés). A Balti-államok legkisebb (kb. jelentõs regionális központ (eloroszosodott város. mûszálipar). Faipar (gömbfa. õsi múltú kikötõ. Látnivalók. ipar (33%). Fõvárosa Riga. lengyel 2. Lettország Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Tris Bráli lakóépületek (XV. Központi fekvésû balti ország a Rigai-öböl déli részén. 1995. katolikus 24%. sz. táji adottságok. táji adottságok. 1997. mezõgazdaság (9%). A gazdasági élet fõ vonásai. Turizmus. Az óváros látványossága a vár (XIV. sz. 910 200 fõ.2%. Nyelvek: lett (hivatalos). Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A közeli 12 halászfaluban a lívek (etnikai közösség) élnek. június 12-én az EU társulási megállapodást köt Lettországgal. Országjellemzõk: balti ország. október 27-én Lettország kéri felvételét az EU-ba. A Jelgava-alföld az ország legjelentõsebb mezõgazdasági területe (sertés.7% (1999). GDP/fõ: 2622 USD (1999). reformorientált átmeneti gazdasággal. litván 1. A lakosság összetétele: lett 55. ukrán 2.és szarvasmarha-tenyésztés. Svájc nagyságú) és leg- . 8. 1995. Tengerparti üdülõkörzetének központi helye Jurmala (59 000 fõ).3%. A gazdaság fõ szektorai: szolgáltatások (58%). Általános földrajzi leírás.).). A nyugati tengerpart városa Ventspils. fûrészáru). belorusz 4%. ortodox 9%. Általános földrajzi leírás. gépgyártás (vasúti felszerelések. az elvándorlás jelentõs. Gazdasága stagnál. jármûjavító mûhely.). természeti erõforrások. Jelentõs faexportot bonyolít le. Acélipari központja Liepaja.3%.9%. orosz 32. A munkanélküliségi ráta 9. 1995. ipari termelése csökkent. 1995.és kereskedõváros. természeti erõforrások. A Daugava folyó tölcsértorkolatában települt. idegenforgalom.5. a Szent Jakab-templom (XIII. sz. reformorientált átmeneti gazdasággal. A köztársaság 26 körzetre oszlik.

elektrotechnika. A finn bevásárló-turizmus központja is. Vallások: evangélikus 62%. orosz 28. 1960 augusztusában Anglia függetlenséget adott Ciprusnak. 1997. Népessége 1 408 523 fõ (1999). A régi Hanza-szövetség városa ma jelentõs ipari központ (gépgyártás. Az olajpalabányavidék központja Kohtla-Jarve (73 000 fõ. A Finn-öböl és a Rigai-öböl közé nyúló félszigeten terül el. Más városai: Tartu. alsóváros kézmûves-emlékekkel. Évi 1%-os gazdasági növekedést valósít meg. A munkanélküliségi ráta 2. Az ország gazdasági tengelyét a Szentpétervár–Tallin vasútvonal mentén elterülõ iparvárosok képezik. míg az infláció értéke alacsony: 1% (1999). a Peipi-tó (Csúd). mûtrágya. A gazdasági élet fõ vonásai.224 III. december 19-én aláírják a Európai Közösség és Ciprus társulási szerzõdését. 1632-ben alapított egyeteme van. EU csatlakozási kérelmét 1990. Makarios görög elnök és egy török. Több apró sziget tartozik az ország testéhez. gyapjúfeldolgozás. 1972. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA északibb fekvésû országa. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. 75 000 fõ. július 16-án a Európai Bizottság megkezdi az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásait Ciprussal. jelentõs középkori mûemlékekkel (fellegvár. textilipari központ (len-. A tej. A cementgyártás körzetében környezeti válságterület alakult ki A szolgáltatások részaránya 65%. ahol jelentõs a halászat.3%. Lepárlási termékek a benzin. 420 500 fõ (1997). 52 000 fõ. Jégmentes kikötõje Parnu. 115 000 fõ. az élelmiszeripar és a gépgyártás. Országjellemzõk: földközi-tengeri szigetország Törökországtól délre. könnyû. ortodox 35%. ukrán 2. . 9. Ciprus Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. a bútorgyártás központja.1%. mind oroszok lakják). Az olajpalát fõleg a hõerõmûvek értékesítik. 1974-ben a törökök részlegesen megszállják Ciprust. híradástechnika. Alacsony népsûrûségû ország (31 fõ/km2). Keleti határa a Narva folyó mentén húzódik. az iparé 28%. Fõvárosa Tallin. A GDP/fõ értéke: 3593 USD (1999).5%. amelyet 15 körzetre (maakonda) osztottak. finn. július 4-én nyújtotta be. míg a mezõgazdaságé csupán 7%. Az észt–orosz határon található Európa negyedik legnagyobb tava.1%.és húsipar. Fejlõdési erõforrások. Gazdaságföldrajzi áttekintés. Külfejtésû olajpala-tartalékait 4 milliárd tonnára becsülik. Hivatalos nyelve az észt. Narva. Területe 47 600 km2. ruházati cikkek). A népesség összetétele: észt 65. 1925-ben Ciprus brit gyarmattá vált.és élelmiszeripar). fehérorosz. szerves vegyipari alapanyagok. baptista.

szunnita mohamedán 19%. Gozo és Comino (csupán 6-an lakják). 10. a búvárok Mekkája. Népcsoportok: görög ciprióta 80%. a munkanélküliségi ráta 3. július 16-án Málta kéri felvételét az EK-ba. az inflációs ráta 2. Más városai: Limmasol. Kyrenia Girne az északi part középsõ részén található. táji adottságok. 1970. Vallások: ortodox 80%.4% (1997). Hivatalos nyelv a görög és a török. Larnaca lakossága 59 600 fõ. Területe 9251 km2. Kükük vezette az országot. Általános földrajzi leírás. A sziget 8 kerületre (district) oszlik. 1964-re Makarios erõs kapcsolatokat létesített Görögországgal. táji adottságok. szolgáltatások. Országjellemzõk: szigetország a Földközi-tenger övezetében. . Az északi hegység kõzete fõként mészkõ. egyéb 1%. Híresek Paphos mûemlékei. népsûrûsége 83 fõ/km2. 165 500 fõ. természeti erõforrások. Összesítõ mutatók: a gazdasági növekedés 2. Ciprus 1974-ben két részre szakadt. Turizmus. 129 000 fõ. Fõvárosa Nicosia (Lefkosia). Az alig 316 km2-nyi nagyságú és közel 381 000 fõnyi (1999) ország három kis szigetbõl áll: Málta. Legtöbben a déli köztársaságot választják.5. Ebbõl Málta területe 246 km2. a GDP/fõ 13 500 USD (1997). természeti erõforrások. Az Egyesült Nemzetek Szervezete békecsapatokat küldött Ciprusra. Két nagy hegyvonulat található a szigeten: északon a Kirén-hegység és Troodos Massif a köztársaság középsõ részén. A két hegységet a Mesaoria-síkság választja el. idegenforgalom. szélessége 14 km. s ennek következményeként a szigetnek ez a része tele van szállodákkal és tavernákkal. Neve Észak-ciprusi Török Köztársaság) és a déli görög terület között. Famagusta (Gazimagusa). brit 1%. 1990. Legnagyobb hosszúsága 27 km. Egyik legnépszerûbb üdülõhelye Ayia Napa. a sziget legkellemesebb tengerparti üdülõhelye. Málta Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Aphrodite szigete. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 225 elnökhelyettes. és fellángoltak a települések közötti ellentétek. Larnaca pedig több szórakozási lehetõséggel rendelkezik. Népessége 2000-ben 758 363 fõ. Általános földrajzi leírás. a délié vulkáni eredetû.3% (1998). december 5-én aláírják az EK–Málta társulási szerzõdést. 1967-ben egy katonai junta vette át a görög kormányzást. 40 000 fõ (Shakespeare Otellójának helyszíne).3% (1998). Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A gazdasági élet fõ vonásai. Azóta az idelátogatóknak választaniuk kell az északon található török rész (csak Törökország ismeri el. török ciprióta 19%.

a munkanélküliségi ráta 5% (1997). rómaiak.226 III. múzeumok õrzik a három szigetbõl álló ország (Málta. Meghódították a föníciaiak (Kr. Qormi. Legmelegebb hónapok a július–szeptember. Máltát történelme során sokféle hatás érte. 7146 fõ (1997). felszíne többnyire dombvidék. A máltai nyelvet 1934-ben ismerték el hivatalos nyelvként. 27%-a iparból. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. Hamrun. Éghajlata meleg. 22 000 fõ. amelyet 1566-ban kezdtek építeni. a bizánciak. 28 000 lakos) a népsûrûség alacsony. 750–200-ig). A kõ. A tengerpart hossza 137 km. Málta keleti részén terül el. középkori paloták. A gazdasági élet fõ vonásai. az arabok. 1997-ben 2. a történelmi-nemzeti fejlõdésbõl adódó jellegzetességek. bizánciak. Az utak mentén citrusfélék. hatalmas katedrálisok. A Szicíliától délre fekvõ kis ország lakóinak 95%-a arab–olasz keverék-nyelvet beszélõ máltai (fõleg katolikusok. Jean Parisot de la Vallette-rõl. A máltai kereszt az egész világon a megbízhatóság. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Hangulatos öbleit mészkõsziklák tagolják. Fõvárosa Valletta. Városai: Birkirkara. A fõváros La Valetta. karthágóiak. Gozón (67 km2. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend – amelynek eredeti feladata a Szentföldre igyekvõ zarándokok gyógyítása volt – fantasztikus palotákat és erõdöket hagyott az utókorra. A város. e. Piramisoknál is régebbi templomromok. kömény. Az infláció alacsony. Szicília és Afrika között fekvõ Málta változatos látványosságokat nyújt az utazóknak. A Máltánál jóval kisebb szigeten.és bronzkorból származó megalitikus templomok mellett reneszánsz és barokk stílusú paloták állnak.8% volt. század óta beszélik). angol és olasz. 97%. 1998-ban az egy fõre jutó nemzeti össztermék (GDP) elérte a 13 000 USD-t és 4%-os gazdasági növekedést valósított meg. arabok. de a legnagyobb hatással a több évszázadon át Máltán székelõ lovagok voltak. évi középhõmérséklet 14 fok. A máltai nyelv mellett a hivatalos nyelv az angol (a XIX. Jártak itt a rómaiak. a máltai lovagrend egyik nagymesterérõl kapta a nevét. kapribogyó. a Johannita-lovagrend (csaknem 300 évig . a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) változatos múltjának emlékeit. míg 70%-a szolgáltatásokból. A Földközi-tenger közepén. fõleg turizmusból él. szûk utcák. végül a szigetet 1800 és 1964 között uraló britek hatása az élet minden területén ma is szembetûnõ. egy jól védhetõ félsziget végén fekszik. melyek a máltai lovagrend idején épültek. mediterráni. legmagasabb 32 fok. teljes erõdrendszerekkel körülvéve. a vendégszeretet és a segítõkészség jele. kikötõváros. A lakosság 3%-a mezõgazdaságból. 14 000 fõ. Fejlõdési erõforrások. a többi protestáns). 20 000 fõ.

Turizmus. A brit turisták érdekszférájához tartozott. Sok napfény és kristálytiszta tenger hazája. Tilos fürdõruha nélkül fürödni. 100 km-re Szicíliától délre. Számos nyelviskolát (Feltom) mûködtetnek. középkori várbörtönök. Károly német-római császár Málta szigetét a Johannitarendnek adományozta évente egy szem gabonáért és egy sólyomért. A város fõ látványossága a Mediterranean Conference Centre: elõbb katonai kórház volt. Az egész sziget egy múzeum. században. Minden hódító és kereskedõ nemzet hozzájárult a sziget kultúrájához. Ekkor a brit hadsereg haditengerészeti központjává vált. nyelvi örökségéhez. kellemes meleg éghajlata van. konferenciák. A vízi sport Málta egyik vonzereje. Látnivalók: La Valletta fõváros a Grand Harbouröbölben. Paul Island (itt szenvedett hajótörést Kr. szörfözök és könnyûbúvárok keresik fel. Pál apsotol) szigetek lakatlanok. Legnagyobb terme 1400 fõt tud befogadni. az okkersárga házak és paloták. vált. Málta 1964-tõl független. több száz éves palotákban. angolok. macskaköves utcák. A halászok színes luzussai (halászhajói). a fõépítész Francesco Laparelli volt. Konferenciaközpont-szerepe erõsödõben van. 1979-ben átépítették. spanyolok. Számos palota épült. és 291 km-re Észak-Afrika partjaitól. de azok szinte mind gyönyörû. tornya jellemzi. Filfla. Walter Scott Vallettát olyan városnak nevezte. melybõl az egyik. Színes népviselete van. 1530-ban V. a sziget északkeleti részén. és elkezdõdött a 160 éves angol uralom. Cominotto és St. Málta egyik csodája. Az egykori fõvárosban alig 370-en laknak. majd 1800-ban Nelson admirális kiûzte a franciákat. Forte szállodalánc is megtelepedett. a „Csendes város”. A Szent János-székesegyház a lovagrend fõ temploma volt. barokk paloták teszik Málta legnagyobb szigetét Európa egyik legkedveltebb úti céljává. számtalan templom kupolája. a Manoel Színház a XVII. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 227 uralta. folklórrendezvények színhelye. a Pjazza Tas-Surról pedig elbûvölten gyönyörködhetnek az egészen párat- . franciák. A köztársasági alkotmányt 1974-ben fogadták el. Hatezer éves kultúrája van. u. 1888-tól már golfoztak Máltán. A városi erõd alapkövét 1566-ban tették le.5. kiállítási csarnokkal. amelyet „gentlemanok építettek gentlemanoknak”. 7000 m2. Csodálatos homokos öblei vannak. Festõi szigetcsoport Európa és Afrika között. A látogatók hosszan szemlélhetik a páratlan szépségû épületeket és a gazdag gyûjteményû múzeumokat. Napóleon is elfoglalta. a napkúrázok paradicsoma. ódon katedrálisok. Vitorlázók. Mdina (az arab eredetû név jelentése: fallal körülvett város). a Ghajn Tuffieha-öböl élménysziget. az aktív mozgást igénylõk kedvelt szigete a Földközi-tenger szívében. Ma a búvárok Mekkája. Õskori kõoszlopok. idegenforgalom. 1530–1798-ig).

Semmiféle díszítése nincs. ez volt a régi fõváros. Marsxlokk õsrégi halászfalu. Qawra. a növekvõ jogbiztonság és a fölgyorsított privatizáció vonzza a külföldi szállítókat és befektetõket. mészkõhíd. erõdje látható. mozgásba hozhatók-e a felzárkózási és modernizációs folyamatok.228 III. amikor az Európai Unió társulási megállapodást (Európai Megállapodások) kötött Romániával. A Pinubazilika egy magaslaton épült. Itt Rabat citadellája. St. Az Air Malta légitársaság 1973-ban alakult. technológiai transzfer lehetõsége. 11. 1995. Julian (itt: Hotel Malta Hilton). Livius és a Szicíliai Diodórosz). együttmûködés. piac. itt nyaralt Cicero. Bugibba. Más látványosság a Blue Lagoon. Poul s Bay. 1230-ban épült a Szent Pál-katedrális. A tengerparton sólepárlással is foglalkoznak. június 22-én nyújtotta be a teljes jogú tagság iránti kérelmét az Európai Unióba. kijárata van a tengerre A globális kihívások – integráció. A Gantija temploma régebbi. Felmerült a nagy kérdés: Románia képes-e megbirkózni a rendszerváltozással. Románia a jelenlegi kormány reformelkötelezett politikája nyomán nagy tempóban igyekszik bepótolni a korábbi tétovázással elvesztegetett idõt. február 1-jén Románia és az EK Európai Megállapodást ír alá Brüsszelben. Fungus Rock sziklacsoport. A templom építésrõl semmit sem tudunk. Országjellemzõk: dunai ország. köztük Románia késõbbi csatlakozását. A többemeletes sziklába vájt templomban 7000 csontvázat találtak. 1980. július 28-án az EK együttmûködési megállapodást köt Romániával. A felkészülés idõszaka elég hosszadalmasnak tûnik. A dinamikusabb gazdasági növekedés. Híres a mondabeli Kalüpszó-barlang. majd a sziget északkeleti részében Mellieha. 1993. Föníciai eredetû erõdítménye bevehetetlen volt. Ez azt is jelentette. Gozo szigete: magas tengerpart. St. hogy a hagyományos társulási szerzõdésektõl eltérõen célként tartalmazzák a társulási viszonyt létesítõ országok. ahol a kisebb hajók kötnek ki. mint az egyiptomi piramisok. Sliema (a fõvárostól északra). A Hypogeaua föld alatti temetõ felfedezése 1902-ben régészeti szenzációnak számított. a földmûvesek és a halászok faluja. amelyek végül az országot közelebb hozzák a nyugat- . a nyitott gazdaság. 39 céljárata van. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA lan panorámában. A turisták száma évente 1 millió. innovációs láncokba történõ beépülés – egyre inkább gazdasági téren jelentkeztek. Románia Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Románia EU-csatlakozásának folyamata 1993-ban kezdõdött el. Más települései: Cottonera.

Területe: 238 391 km2 (2000. A tartósan veszteséges cégek átalakítása is lelassult. A hurráoptimista megközelítések itt-ott sántítanak. 1999. Bulgáriával 631. Az ellenõrzött vízhálózat hosszúsága 22 106 km. A reálbérek 6. ezzel Románia az EU tagjelöltek sorában az utolsók között kullog. a magánfogyasztás azonban 4. Magyarországgal 448.2 millió ha). de a csatlakozásra váró országok „nagy erõbedobással” készülnek. Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A román gazdaság három évi recesszió után ismét növekedett. szénféleségek. július 1-jén a népesség száma 22 458 022 fõ volt (ebbõl férfi: 48. A privatizációs folyamat változatlanul lassú. A három Bioszféra rezerváció összterülete 583 600 km2. 2688 község és 13 094 falu volt. szanálásuk 2001. a várható évi nettó átlagbér 98 USD körül fog alakulni a tavalyi 108 USD-hez képest. évre tolódott. Népsûrûsége: 96 fõ/km2 (1992-ben) és 94. nemfémek. az egy fõre esõ. termõtalaj. 1999 július 1-jén 2 011 305 lakója volt. Moldova Köztársasággal 681 km. átlagosan 20–40% között. természetes gázok. . Jugoszláviával 546.1 %-os növekedést mutatott. színesfémek. osztályú. A külföldi közvetlen befektetések összértéke 2000 végére meghaladta a 6 milliárd dollárt. Románia területén 1999 végén 40 megye. évi statisztikai adat). Közepes nagyságú ország Európában. Fõvárosa Bukarest (Bucureºti).7%-kal csökkentek az elsõ félévben. Ugyanakkor a szolgáltatások és az élelmiszerek árai folyamatosan emelkedtek. 263 város (ebbõl 84 municípium). mintegy 250 dollárnyi befektetés a legalacsonyabb az EU tagjelöltek között. vasérc. melybõl szárazföldi határ 1085 km. az eljárások bonyolultsága miatt csökken a külföldi jelentkezõk száma. A 14 nemzeti park összterülete 376 423 ha.9%).2%). A gazdasági élet fõ vonásai. melybõl 13 502 km hosszúságban a víz minõsége I. Területe 238 km2. Népessége az 1992-es hivatalos népszámlálás szerint 22 810 035 (ebbõl férfi: 49. Bukarest és Ilfov kerület. bár ez a lakosság életszínvonalának emelkedésében még nem volt észlelhetõ. Természeti kincsei: kõolaj. közel 2000 ásványvízforrás. év elsõ félévében. erdõk (6. só. folyami 1816 km (ebbõl a Duna: 1075 km) és tengerparti 247 km. Elsõ írásos említése 1459-bõl való. Ukrajnával pedig 649 km hosszúságban határos. Ennek megfelelõen a hazai össztermék 2.5.9%-kal esett vissza 2000.2 fõ/km2 (1999ben). AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 229 európai szinthez. A Fekete-tenger határa a nemzetközi vizek felé 193 km. Románia határainak hossza: 3149 km. A makrogazdasági tendenciát a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) Romániáról szóló tanulmánya tartalmazza. Románia vízkészlete 39 778 millió km3/év (ebbõl felszín alatti víz: 5832 km3/év).

észak–dél „gazdasági folyosók” és „erõvonalak” mentén. A balkáni hatás még mindig erõs. pénzügyi gondokkal. A piackonformis tulajdonszerkezet kialakítása érdekében a strukturális reformot végre kell hajtania a nemzetgazdaság valamennyi ágában. ezért stabilizációs szerepe felerõsödõben van. Románia Közép-. Stratégiai helyzeténél fogva nincs más választása. Románia közepes nagyságú dél-kelet európai ország. kedvezõ gazdaságföldrajzi fekvéssel. Geostratégiai (katonapolitikai) helyzete elõnyös: tekintettel a Feketetenger övezetének közelségére. Földrajzi . gazdasági-társadalmi nehézségekkel. annak érintkezési sávjában fekszik. a világ más demokratikus. a GDP 41 milliárd USD (1998). Kelet. és az ennek megfelelõ új.és Dél-Európa határán. mint hogy Európához tartozzék. Románia fejlõdõben lévõ ország. Geopolitikai szempontból Románia egyben a stabilitás.6% (1999). Az általános (globális) rendbe való beilleszkedést immár másodszor kell fél évszázad alatt elvégeznie. többpártrendszere (politikai pluralizmus). Mindez a demokratizálódás folyamatától és a jogállamiság kialakulásának a mértékétõl függ. magántulajdonon alapuló tulajdonviszony szintén.és intézményrendszerével egyetemben. ugyanakkor rendszerváltó ország is. Földrajzi fekvés és földrajzi adottságok. A hatalmi funkciók szétválasztása megtörtént. az inflációs ráta 45. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA A gazdasági mutatók összesítõ adataiból: a GDP/fõ 1695 USD (1999). Államformája köztársaság. Egyetlen útja van: a felzárkózás. magterületeit igyekszik megközelíteni. és Európa fõ gazdasági növekedési pólusait. Románia a jogállam elkötelezettje. a demokrácia jog. a hatalmi körök szétválasztásával. Az egységesülés (integráció) szempontjából Románia az európai integrációra törekvõ ország. Szociális piacgazdasága kiépülõben van. tranzitország a Balkán és Nyugat-Európa között.0% (1999). illetve felzárkóztatás. Délkelet-Európa egyensúlyát szavatoló ország. alakulóban lévõ intézményrendszerrel. Románia ma az egypólusú világrendszer része. Európa centrumországaihoz viszonyítva szemiperiférikus ország. A szocialista világ romjain születik újra. de egyben útkeresõ ország is. csupán még a régiószemléletét kell megváltoztatnia. politikai. Románia az Európai Unió felé való közeledést és a teljes jogú tagságot tûzte ki célul. Integrálódása az euro-atlanti szervezetekbe. kiépülõben lévõ jogállamiság.230 III. gazdasági és mûvelõdési szervezetibe erõs léptekkel halad. azaz van parlamentje (törvényhozó szerv). kormánya (vezetõ szerv). a munkanélküliségi ráta 13. a tolerancia országa a kelet–nyugat tengely. Politikai berendezkedése alapján tehát demokratikus köztársaság.

463 községgel és 2445 faluval. Peru. Suceava és Vaslui megyével. Regionális felosztása.2%. a vállalatmenedzsment hiányosságai.8%. Ezt célszerû érvényesíteni befektetési. vallás. változatos domborzattal és talajtani-éghajlati (pedoklimatikus) viszonyokkal. Törökország. Neamþ. Botoºani.76% cigány. Moldvával azonosítható. 32 várossal (melybõl 15 municípium).5. Számuk 1992-ben 1 620 199 fõ volt. Románia erõs természeti tájhatásokkal jellemezhetõ. 1999. Általános nemzetgazdasági mutatók. Újabban határozottabb lépések történtek az európai kisebbségvédelmi jogrend érvényesítése érdekében. más hasonló országok: Bulgária. A városi lakosság aránya 1999-ben 54.12% magyar. A legnagyobb fejlesztési tartomány. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 231 fekvése. A kárpáti és Kárpátokon kívüli tájak együttese harmonikusan ötvözõdik az ország területén. technológiai és turisztikai téren egyaránt. a csecsemõhalandóság 1000 élveszületettre 22 (1996). a tengerpart éltetõ ereje jelentõs. 1989-ben Románia az egy fõre esõ nemzeti jövedelem szerint a szegény országok sorába tartozott (1000–3000 közötti USD/fõ GDP értékkel. hogy az etnikai kisebbségeket ne betelepült jövevényeknek tekintse. túl kell lépnie azon. Nemzetiségek. A gazdasági jelzõszámok több területen stagnálást és hanyatlást mutatnak. A román állam a nemzeti kérdést kiemelten kezeli. pénzügyi. Irak. református. 1% egyéb nemzetiségû. A lakosság vallási megoszlása: ortodox 86. Erõs turisztikai vonzású ország. Területe 36 851 km2. július 1-jén a fejlesztési tartomány népessége 3 813 123 fõ volt. az ásványi kincsek változatossága és sokasága jellemzi.8%. Románia területén 17 nemzetiség él. Jelenlegi megyéit (40 + Ilfov megye Bukarest municípiummal) összesen 8 területi fejlesztési tartományba (regiuni de dezvoltare) sorolták.2 fõ/km2. Románia a viszonylag gazdag erõforrások országa. Jellemzõ a centrifugális vízhálózat. Kolumbia). népsûrûsége pedig 101. eléggé alacsony termelékenységi mutatókkal. a dunai vízi út. a többi (görög katolikus. az írástudatlanok 4%. Iaºi. A legnagyobb nemzetiség a magyar. Az egy fõre jutó bruttó hazai termék (GDP) értéke 1988-ban 2983 USD/fõ volt (ekkor Finnországé 21 367 USD/ fõ). Fõ okok a piacgazdaság útvesztõi. Lakossága 1992-ben 3 751 783 fõ volt. nyitottsága óhatatlanul egyféle regionális centrum képét nyújtja. Északkeleti tartomány: Bacãu (Bákó). egyéb vallású) 13. 7. az etnikumokkal együtt 24. csupán a turisztikai infrastruktúrát kellene kiépítenie. . 1. római katolikus. Nemzetiségi megoszlás: 90% román.

43 várossal (melybõl 15 municípium). Galaþi (Galac). 1823 faluval. Sibiu (Szeben) megyével. Giurgiu. Népessége 1992-ben 2 909 669 fõ volt. Timiº (Temes) megyével. Délnyugati tartomány: Dolj. Teleorman megyével. Lakossága 1992-ben 2 963 177 fõ volt. Tulcea és Vrancea megyével. Harghita (Hargita).1 fõ/km2. Hunedoara (Hunyad). Kõrösvidék) azonosítható. 1999. 387 községgel és 2080 faluval. 32 várossal (melybõl 8 municípim). 1999. népsûrûsége 65. 35 várossal (melybõl 11 municípium). Cluj (Kolozs). Központi tartomány: Alba (Fehér). Többnyire az egykori Észak-Erdély történelmi régióval (Partium. Covasna (Kovászna). 386 községgel.2 fõ/km2. 1992-ben népessége 2 701 697 fõ volt. Ialomiþa. Lakossága 1992-ben 3 559 737 fõ volt. Déli tartomány: Argeº. Területe 29 212 km2. Gorj. 36 várossal (melybõl 10 municípium). BelsõErdély történelmi régióval azonosítható.9 fõ/km2. Területe 25 762 km2. Constanþa (Konstanca). 38 községgel és 103 faluval. július 1-jén népessége 2 046 499 fõ volt. 1992-ben az össznépesség 2 354 510 fõ volt (ebbõl Bukarest municípium és a fõvárosé 2 354 510 . Braºov (Brassó). Területe 34 453 km2. 34 100 km2. Sãlaj (Szilágy) megyével. A Havasalföld történelmi régióval azonosítható. Vâlcea megyével. Területe 1821 km2. 481 községgel és 2030 faluval. 33 várossal (melybõl 10 municípium).2 fõ/km2. Satu Mare (Szatmár). Az egykori Olténia történelmi régióval azonosítható. Dâmboviþa. július 1-jén a fejlesztési tartomány népessége 2 849 876 fõ volt. Buzãu (Bodza). népsûrûsége 85. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Délkeleti tartomány: Brãila. július 1-jén a fejlesztési tartomány népessége 2 405 254 fõ volt. A Kárpátkanyar és Dobrudzsa területével azonosítható. Prahova. július 1-jén a fejlesztési tartomány népessége 2 936 627 fõ volt. Területe 32 034 km2. 1999. 50 várossal (melybõl 14 municípium). népsûrûsége 103. Máramaros. 1999. Maramureº (Máramaros). 334 községgel és 1823 faluval. népsûrûsége 82. 1999. július 1-jén a fejlesztési tartomány népesség 3 474 173 fõ volt. Északnyugati tartomány: Bihor (Bihar). 332 községgel és 1455 faluval.3 fõ/km2. Olt. Mehedinþi. 267 községgel és 1335 faluval. népsûrûsége 79. 1999. Mureº (Maros). Népessége 1992-ben 2 111 947 fõ volt. népsûrûsége 84. július 1-jén a fejlesztési tartomány népessége 2 646 341 fõ volt. Cãlãraºi. Ilfov kerület és Bukarest municípium. Bistriþa-Nãsãud (BeszterceNaszód). Caraº-Severin (Krassó-Szörény). Területe 34 159 km2.232 III. Bukarest (Bucureºti).9 fõ/km2. Nyugati tartomány: Arad. Bánság és Bányaság erdélyi régiókkal azonosítható. Lakossága 1992-ben 2 457 515 fõ volt.

a szállítási útvonalak közelsége. faipar. II. Bukarestet két iparosult megye követi: Prahova (kõolaj-feldolgozás. Az ipar területi eloszlása alapjaiban kezd megváltozni. gépipar. és II. Olt és Mehedinþi megye ipari üzemei (elektromos energia: Vaskapu I. Olteniþa. regionális hagyományokat. III. Zimnicea. Románia történelmi régiói. IV. gépipar). Összesen a mai értelemben vett Erdély területe 103 000 km2. Arad és Hunyad megye (Bányaság). július 1-jén a fejlesztési régió összlakossága 2 286 129 fõ volt. Ipari alkörzetek: Krajova–Balº– Slatina. Cãlãraºi. a szakképzett munkaerõ és az elosztási piacok. elektronika. (3) Délnyugati ipari vidék. Fõleg a feldolgozóipar ágait tömöríti (gépipar. Bukarest elsõbbsége még jelentõs. Turnu Mãgurele. könnyû. Más ipari központok: Buzãu. Bánság 17 195 km2. a helyi. Temes megye). 1999. Dobrudzsa (15 485 km2). az ipari víz jelenléte. az etnikai és kulturális homogenitás eltérõ fokozatait véve alapul. speciális acélok. a munkamegosztás területi arányait.5. a történeti Erdély vagy Belsõ Erdély területe 56 836 km2. a foglalkoztatottság mértékét. Népsûrûsége 1293 fõ/km2. villamosenergia-termelés. Ma Bukarest fõváros valamennyi jelentõs iparág gyûjtõhelye. Slobozia. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 233 fõ). vegyipar. Nagyvárad–Kolozsvár körzet. Havasalföld vagy Munténia (46 941 km2) és Olténia (29 166 km2). Urziceni. Erdély (Partium és Bánát területével). színesfémipar. papíripar) és Argeº (ez utóbbi az elektromosenergia-termelésben jeleskedik). textilipar. Giurgiu. alumíniumkohászat. részletezve: Máramaros területe 10 620 km2.és . élelmiszeripar. szolgáltatások). kitermelõipar. gépipar. lignit. Románia ipari körzetei: Az ipar földrajzi elhelyezkedésére és az ipari körzetek kialakulására hatással vannak az alábbi telepítõ tényezõk: a kitermelõipar lelõhelyei.. Románia történelmi régiói a következõk: I. Fõ jellegzetességei: energetikai ipar. A történelmi kialakulást és gyökereket. Románia nagyobb ipari vidékei (régiói): (1) Munténia ipari vidéke. Bákó–Oneºti–Piatra Neamþ háromszög. vaskohászat. vegyipar. jelezve az ipar koncentrációs fokát. gépipar. Moldva (46 067 km2).és ruházati ipar. gyógyszergyártás. az energiatermelés központjai. Közép-Zsil ipari vidék (Krajova–Tg. Jiu). vegyipar. Dâmboviþa–Ialomiþa alkörzet (acélkohászat. elektrotechnika. textil. Galac–Brãila tengely. élelmiszeripar). melybõl a fõváros népessége 2 011 305 fõ. Kõrösvidék 15 187 km2. Dolj. Fõ központja Bukarest (az ország ipari termelésének 34%-át adta 1983-ban). villamos gépgyártás. Bánát (Krassó-Szörény. (2) Olténia ipari vidéke. Gorj. Mindezek együttesen az ipari körzetek körvonalait jelölik ki. majd a Plojest–Brassó ipari tengely mellett jelentõs ipari körzetek: Temesvár–Arad.

a Duna közelsége. gépipar. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA élelmiszeripar. gépipar. Közép-Maros vidéke: Gyulafehérvár–Szászsebes–Petreºti (vegyipar. Kisebb ipari körzetek: az Olt középsõ medencéje.és élelmiszeripar). Szilágycseh. gépipar. Avasfelfalu. vegyipar. Odobeºti (gépipar. Mangalia). hajóipar. Románia gazdasági térszerkezete (régiói) . textil.és élelmiszeripar). Kovászna. kohászat. Ipari tengelyek: Déva–Vajdahunyad–Pusztakalán–Nándorhegy–Nadrág–Resica.és élelmiszeripar. gépipar. Keszteg (Chistag). Nagyszeben). építõanyagok. textil. Fehér. Marosvásárhely). Beszterce-Naszód megye és Belsõ-Erdély nagyobb városai (Kolozsvár. építõanyagipar. b. Doaga. Mezõtelegd.és cellulózipar. Nagykároly. Szatmár és Máramaros megyével (energetika. gépipar. (4) Az Erdélyi-medence ipari vidéke. fémipar. Szeben. Alkörzetek: a. c. textil. faipar). alumíniumkohászat. Hargita. Maros. könnyûipar. kohászat. Mãrãºeºti. azaz Brassó–Fogaras–Nagyszeben ipari tengely. só. b. Küküllõk dombvidéke (Dicsõszentmárton. Élesd. Mintia–Parosány.és élelmiszeripar). Fõbb iparágak: energetika (földgáz. Déva–Brád. Vaslui–Focºani ipari körzet: Vaslui. Zilah–Margitta alkörzet: 1970-tõl Zilah. (5) Északnyugati ipari vidék. gépipar. Bákó és Iaºi megye (energetika. Suceava és Botoºani megye (színesfémek. Brassó. élelmiszeripar). Medgyes. faipar. só). Bihar. Tecuci. vegyipar). Petrozsényi-medence (kõszén. Medgidia. Más ipari körzetek: a. faipar. (7) Központi-Moldva ipari vidéke. Brãila megyével. Konstanca–Cernavoda körzet: hajóipar. Szatmár–Nagybánya alkörzet: színesfémek.és élelmiszeripar). Nagyszamos–Beszterce ipari tengely (kohászat gépipar. vegyipar.234 III. Huºi. Galaþi. gépipar. faipar). Kolozsvár–Szamosújvár–Dés tengely. Szilágy. papír. textil-. Kiskapus. építõanyagipar. (6) Észak-Moldva ipari vidéke. Temesvár–Arad ipari tengely. Panciu. könnyû. faipar. hajózás (Konstanca. Cernavodã. kerámia. papír). vegyipar. Resica–Boksánbánya (Bocºa). c. vegyipar. Neamþ. Máramarossziget (gépipar. Torda–Aranyosgyéres–Nagyenyed tengely. élelmiszeripar). Ovidiu. Marosvásárhely. Esküllõ (gépipar. könnyû. mangán. vegyipar. Bârlad. Sebes-Körös menti ipari vidék: Nagyvárad. kõolaj-feldolgozás. textilipar. Margitta és Berettyószéplak. Aranynégyszög. faipar. energetika – Dregánvölgye a Remete-Remeþi vízi erõmû. Galaþi–Brãila ipari körzet: Galaþi. szolgáltatások. energetika. Brassó. Focºani. Kolozsvár és környéke. faipar. Szilágysomlyó. atomenergetika.

vagyis azokat az EU normáihoz kell igazítania. földrajzi. a környezetvédelem vagy éppen a vidék.12 milliárd euróval segíti a csatlakozni kívánó országokat. térségek most kezdnek „kibontakozni”. Térségi együttmûködések Európája. a társadalmi és gazdasági kohézió elõsegítése). A regionális együttmûködések szintjén megkülönböztethetõ makro-. az Európai Gazdasági Közösség és a Régiók.04 milliárd euróval és a SAPARDprogramból 3. a felzárkózás elõsegítése (piacgazdaság terén euró bevezetése. kisebb. önszervezõdések) egymást szervesen kiegészítik. Az Európai Unió regionális fejlesztési politikája az alábbi fõ célkitûzést jelölte meg: 2000–2006 között a PHARE-programból évente 3. a mikrorégiók (alkalmi és állandó társulások és azok hatása a település. A három erdélyi fejlesztési és tervezési terület (régió) behatárolása általában megfelelõ.és régiófejlesztés. eltérõ fejlõdési pályájú és fejlettségû régió alakult ki. A régió fogalma és a regionális együttmûködések tipológiája számos osztályozási kérdést vet föl: vannak történelmi. ha Románia csatlakozni kíván az euroatlanti struktúrákhoz. politikai régiók.és területfejlesztésre) és a településen belüli régiók (kerületek. gazdasági régiók. mikrorégió. kulturális. Európai Társadalmi Alap. Ezek a munkaterületi egységek. az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet). ismerve a történelmileg kialakult közigazgatási határokat. Mezõgazdasági Irányítási és Garanciaalap.5. a társadalmi migráció régiói és közigazgatási régiók. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 235 Románia felelõs politikusai rájöttek arra. A makrorégiók (Régiók a világon. mezo-. válságövezetek). az államhatárokon túllépõ régiók). formális és informális körzetek. idegenforgalmi régiók. hogy a mai államterületet fejlesztési régiókra osztották fel. legyen az a fenntartható fejlõdés. mezorégiók (a jogintézményen alapuló középszintû régiók. az ASPA-alapból évente 1. az egyes körzetek funkcionális kapcsolatait és vonzáskörzeteit. A román gazdaságban történeti fejlõdése során – a természeti és a társadalmi erõforrások különbözõségei révén – számos. a fejlõdési egyenetlenségek ellensúlyozása. A fenti célkitûzések elérésére strukturális alapokat hoznak létre: A Regionális Fejlesztés Európai Alapja. csatlakozás. . Romániában a tervezési gyakorlatot az országos fejlesztési program is segíti azáltal. A szerkezeti politika célkitûzései között szerepel az EU kiegyensúlyozott fejlesztése. Ezek között vannak magterületek (növekedési pólusok) és ezektõl távol esõ perifériák (s egyben hátrányos helyzetû területek. EU-bõvítés. akkor a régiófejlesztési gyakorlaton is változtatnia kell.12 milliárd euróval.

Hunyad. Romániában az üzleti környezetnek döntõ szerepe van a marketingstratégia kidolgozásában. Marosvásárhely. c. 2. Ide tartozik tehát a történelmi Székelyföld és a Királyföld területe. Bihar.9 millió fõ. Keleti régió (Moldva). Itt Bukarest fõváros jelentõségét emeljük ki. Konstanca– Mangalia és Cernavoda–Medgidia ipari körzet kiemelkdõ szerepet játszik a termelésben és az elosztásban. Belsõ-Erdély felöleli Maros. A gazdasági terek és erõvonalak Romániában a lassú átalakulás jeleit mutatják. Északnyugati országrész Románia öt északnyugati megyéjét öleli fel: Máramaros. Gyulafehérvár. Az elmozdulás kiváltó okai a szakmai kooperáció a nemzetgazdasági ágak között. 1992-ben e régió lakossága 4. Szatmár. Fõ tájszervezõ és gazdasági központjai Temesvár. Hargita. Belsõ-Erdély szellemi központja Kolozsvár. A nagy moldvai városok ipara (energetika. Változatos tájegység. Nyugati és délnyugati országrész Arad. 3. melynek vizeit a Szamos és a Körösök viszik a Tiszába.és élelmiszeripar) jelentõs. csehek és ukránok élnek. faipar. A korszerûsödés és a technológiai reform. A gazdaság térszerkezete alapján Erdély területe három körzetre osztható: a. Beszterce-Naszód és Kolozs megyét. Kovászna. a marketingtevékenység megerõsödése. egy dinamizáló jellegû költségvetési politika a területi (regionális) térszerkezet felfuttatásának elsõdleges eszközeivé léptek elõ. E régió lakossága 1. Ez a vidék etnikailag Románia legkevertebb régiója. Talán ezt az elvet kellene követnünk a marketing oktatásában is: a marketingmódszerek alkalmazása attól az üzleti .236 III. Fehér. összesen 2. b. bolgárok. Szeben. A kelet–nyugat és dél–észak irányban terjeszkedõ ipari tengelyek és mezõgazdasági vidékek fõleg a fogyasztópiacok irányába tesznek nagy szolgálatot. a vállalati menedzsment és adminisztratív vezetés új filozófiájának elsajátítása. szlovákok. Legújabban a hazai gazdaságpolitika homlokterébe az új innovációs lehetõségek kerültek. a hasznosuló tõkebehozatal. Nagyszeben. itt románokon. Viszonylag elmaradottabb. vegyipar. Arad és Resicabánya. Erdély. Déli régió (Havaslaföld és Olténia). magyarokon kívül szerbek. textil. Ipara és mezõgazdasága egyaránt fejlett. Temes és Krassó-Szörény megyével.3 millió lakossal. Gazdasági térszerkezete a Nagyvárad–Kolozsvár–Nagybánya–Szatmárnémeti négyszöggel rajzolható meg. A Hunyad–Bánság iparvidék Románia egyik legjelentõsebb gazdasági körzete.3 millió volt. Más nagyvárosai: Brassó. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Földrajzi vetületben Románia nagy régiói az alábbiak: 1. Szilágy és Kolozs megyét. 4. Brassó. Dobrudzsa.

Az új európai információs infrastruktúra megköveteli a társadalom és az ipar számára. A piaci átalakulás felgyorsult. azzal a hatalmas potenciális vásárlóerõvel és lehetõséggel (több mint 370 millió potenciális vásárlóval). Fontos kérdés az európai jogharmonizáció alapvetõ törekvéseinek bemutatása. Romániában is szükség van a üzleti partnerség szellemének erõsítésére. az egész cégre kiterjedõ marketingkultúra megteremtésének lehetõségeivel. szorosan összefonódva a gyógyturizmussal (egészségturizmus) és az üdültetéssel. a magánkezdeményezések koordinálására. Más szóval. amely lehetõséget tartogat minden európai magánvállalat számára. Az üzleti együttmûködésre szükség van. A város környéki és a falusi üdülés a rekreációt szolgálja. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 237 környezettõl függ. kialakítják saját kultúrájukat. illetve az elsõként megjelent nemzetközi cégek jó pozíciókat szereztek. Tehát szükség van a fejlett technológiai rendszerek átvételére. a természeti adottságok tájképi ötvözõdése és a társadalmi-gazdasági. a technológiai transzferhatások kifejtését a piacgazdaságok szempontjából. melyben alkalmazzák azokat. hazai termék eltûnt a piacról. a változó fogyasztói szokásokkal. módszereinek és eszközeinek felvonultatása az európai integráció elõsegítése érdekében. Románia változatos természetföldrajzi képe. miközben számos régi. a nemzetközileg ismert. új munkakészségek átadására. akár az egyes országok. nyelvüket és szokásaikat. Ebben a vonatkozásban a GIS alapú adatbázisok (Földrajzi Információs Rendszer).5. Szembe kell nézni a termékminõség fokozódó jelentõségével és a nagyobb szolgáltatási tartalommal. hiszen még elég gyenge a verseny. melyeket sajátos üzleti környezetük diktál. A piacra jutás feltételezi az Euromarketinggel való ismerkedést. de itthon még új márkák forgalma dinamikusan emelkedett. az információs és kommunikációs technológiák kínálta innovációs akciók. a különbözõ iparágak. munkahelyteremtés. Románia elsõsorban a hegyvidéki turizmus területe. cselekedetek. Az elsõként váltani tudó. valamint a területi jellegû statisztikai és demográfiai adatok felhasználása igen fontos lépés lenne. Külön kérdéskör a technológiai transzfer szerepe a vállalkozások élénkítésében. és a fogyasztói magatartásra a hiánygazdaság sorban állásait felváltó nagy vásárlói kedv a jellemzõ. valamint történelmi-mûvelõdési hagyományai kedvezõ lehetõségeket kínálnak az idegenforgalmi hasznosításra. A romániai üzleti együttmûködés fejlesztése terén jelentõs lépések tapasztalhatók. . A hiánygazdaságban természetes attitûdök egyik napról a másikra kezdnek megváltozni.

A csatlakozás következtében Románia igénybe veheti azokat a strukturális alapokat is. Románia is az „Európához való viszszatérést” tûzte ki célul. a mag-Európához való tartozás tudata felértékelõdött. A román gazdaság specifikus illeszkedési feladatait állítja középpontba. szavazhat annak a tagállamnak a helyi/önkormányzati és európai parlamenti választásain. Románia a világgazdaság része. melyek célja az Unió kevésbé fejlett régióinak fejlesztése. az integrálásra. valamint a munkahelyi biztonság szempontjából. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA Miért fontos és milyen elõnyökkel jár az integráció? Az EU nyitottsága lehetõséget. másik 30 százalékánál fokozatosan leépül. 1989 után láthatóan az egypólusú világ kialakulásának és a világ egységesülésének vagyunk szemtanúi. a CEFTA*-nak. hogy középtávon teljesítse a csatlakozási feltételeket. a sikeres átalakulás pedig az európai stabilitás döntõ tényezõje. esélyt teremt Románia számára is a felzárkóztatásra. jobb körülményeket a környezet. hogy az ipari termékekre kivetett vámok nagy részét leépítették. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) elérése. . A hazai politikusok elismerik. Vállalkozásba kezdhet. az egészségügy a társadalombiztosítás. ugyanakkor értékeket közvetít Nyugat és Kelet között. Köztudott. az integrálásra. hogy a modernizációnak nagy ára van. hogy bármely tagországba utazzon. A társulási egyezménytõl a teljes jogú tagságig hosszú az út. javuló életminõséget biztosít állampolgárai számára. jogosult a társadalombiztosítási juttatásokra. Az európai uniós tagság kiegészíti. esélyt teremt Románia számára is a felzárkóztatásra. erejéhez mérten részt vesz a nemzetközi munkamegosztásokban. de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. és ennek érdekében az új európai struktúrák létrehozását szorgalmazzák. Amennyiben Románia folytatja erõfeszítéseit a felzárkóztatásra. ott dolgozzon. Az egypólusúvá váló világban Románia is keresi helyét Európában. geostratégiailag a stabilizáció egyik kelet-európai láncszeme. minden esélye megvan arra. tanuljon vagy éljen. A mezõgazdasági termékek felénél megszûnik a vám. Az EU polgárának joga van. hogy az uniós tagság megszilárdítja és visszafordíthatatlanná teszi Romániában az 1989 óta végrehajtott demokratikus és gazdasági reformokat. Az Európai Unió mint a világ legnagyobb egységes piaca számos növekedési és munkahelyteremtési lehetõséget kínál. Románia 1997. július 1-tõl tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak. A CEFTA-tagság azzal járt. Az EU nyitottsága lehetõséget. Ezt követõen az EU keleti bõvítésének második körére számíthat.238 III. amelyben az állandó lakhelye található.

Románia. Ismeretes. a jogállamiság alapjainak lerakását. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 239 Az Európai Unió olyan elõkészítõ munkát végez. Ettõl kezdve a globalitás felé haladó világ képe kezd kirajzolódni. amely az Európai Közösség egyik testülete). A gazdasági nehézségek közepette újraéledt a nacionalizmus. A globális világproblémák elérték Románia határait is.5. Romániában is az 1989-es fordulat több eredményt hozott: a többpártrendszert. regionális. az alapanyaggyártás elsõdlegessé vált. hogy a keleti bõvítés tekintélyes költségkiadásokkal jár. a globális versenyképesség felerõsödött. a hatalmi funkciók szétválasztását. A hatvanas évek „békés egymás mellett élés” szakaszát az 1973-as olajválság borította fel. Ezt követõen számos próbálkozás történt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledés érdekében. kormányzati. A sztálinista modellben a centralizáció és a tervgazdálkodás kulcsfogalmakká váltak. amely lehetõvé teszi Közép. rejtett termelékenységi tartalékokat tár fel. a gazdasági szerkezetváltás és a privatizáció lehetõségét. melybõl néhányat kiemelünk. mely a biztonság és az együttmûködés 10 alapelvét tartalmazza. a regionális ko- . Azóta több biztonsági és gazdaságpolitikai kérdés került terítékre. A kezdeti lelkesedés rövid idõszaka után kiderült. a piacgazdaság kezdeti beindítását. Az igazi felzárkózás még várat magára. 1975-ben 35 európai állam vezetõi aláírták a helsinki záródokumentumot. így a politikai gondok mellett erõs gazdasági. új piacokat nyit meg. integrációs szervezet (nem tévesztendõ össze az Európai Tanáccsal. Az új Európa kialakítása nem egyszerû feladat: a nyugat–kelet párbeszéd egyre erõteljesebb lett. Ezzel párhuzamosan Romániának az euro-atlanti integrációs törekvései felerõsödtek. 1989-es év a változások éve Európában: az eladósodás miatt egyre több kommunista-szocialista párt veszítette el hatalmát és helyüket kisebb-nagyobb harc árán a polgári pártok vették át. 36 országot tömörítõ.és Kelet-Európa országai – köztük Románia – számára a csatlakozást. azaz „strukturális többletet” teremt. az egykori szocialista ország gazdasági életében a nehézipar. Az EU számára világos. A társulási megállapodások kapcsán a keleti piacok felajánlása megtörtént. Az Európa Tanács az uniós intézményrendszeren kívül esõ. hogy a kelet-közép-európai országoknak az európai és globális munkamegosztásba való fokozatos betagozódása erõs növekedési potenciált hordoz magában. társadalmi aránytalanságok jelentkeztek. Az 1980-as évek végén Gorbacsov elnök-fõtitkár felismerte a szocialista gazdaság kudarcát. hogy Románia 1990-tõl a Strasbourgban székelõ Európa Tanács társult tagja lett. Románia sem készült fel a gyors változásokra. A felkészülõ országokat viszont aggasztja a számos EU-csatlakozással kapcsolatos korlátozás.

a felvétel geostratégiai szempontjait is módosíthatja. hogy a partnerországokat felvegyék a katonai szövetségbe. A bipoláris világ megszûntével újból van „kiért aggódni”. Az északi országok is kérhetik felvételüket. Románia és a NATO Az 1990-es évek közepén már politikai egyetértés volt a tekintetben. erõteljesebb konkurenciát és egyben újabb globalizáció útját nyitják meg. Mivel 16 tagország együttszavazása szükséges ahhoz. Franciaország kilépett a NATO-ból. Románia euro-atlanti érdekei fokozódtak. Romániának is a bejutás feltételeit a politikai célérvényesítés tartományában kell keresnie . A mediterrán országok veszélyeztetettsége újabb fékezõ tényezõként jelentkezett. míg az esetleges NATO-tagság egyben a kialakult viszonyok védelmi garanciáit adja. az innováció megindítása. A NATÓ-nak mint védelmi szervezetnek célja feszültségmentes kapcsolatok. 1994-ben útjára indították a „Partnerség a békéért” c. a viszonylagos nyugalom megteremtése. A transzatlanti gazdasági erõvonalak ezt a képet még módosíthatják. megállapodást. Mindez elodázhatja a kelet-közép-európai országokkal kapcsolatos döntést. és befolyásolhatná a döntési konszenzust.240 III. Az új identitás keresése közben felmerült. hanem a gazdasági társadalmi és pénzügyi szolidaritással enyhített – egyébként – kíméletlen versenyé. A multinacionális vállalatok bevonulása új értékrendet. hogy mely országokat veszik fel a szövetségbe. A 2002 tavaszán Prágában tartandó NATO csúcs dönti el. hogy Románia közvetlen célja az Észak-atlanti Szövetség (NATO*) tagságának elérése. A NATO missziókeresésével együtt járó hatalmi gondolkodást újabb átalakulás érte. A legfõbb érv a biztonság garantálása volt. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA hézió (Európa Ház felépítésére) is növekedett. Az európai integráció további dimenziókat vetít elõre – ez viszont már nem a garanciák világa. Elmondható. kezelni kellett az orosz kérdést. hogy az új tagok felvétele lazítaná a NATO-kohéziót. hogy Románia OECD-tagsága a nemzetközi gazdasági együttmûködés legfejlettebb zónájába való intézményes betelepülést jelentette. partnerség kiépítése a béke érdekében. A NATO-teherviselés is fokozódott. A NATO-tagságot a közvélemény magas értékekkel támogatta (67%). A NATO valós érdeke a megváltozott kelet-közép-európai térség kiszámíthatósága minden téren. és a szövetség belsõ biztonsága került elõtérbe („ne ingereljük a medvét” szindróma). ugyanakkor az iszlám fundamentalizmust mint NATO-kihívást deklarálták. Tartózkodó magatartást eredményez a kisebbségi konfliktusok objektíve meglévõ veszélyének érzete is.

a korszerû termékszerkezet kialakítása. a Prahova-völgye. Fõleg Bukarest fõváros. moldvai szénmedencék és kõolaj-kitermelõ egységek) tapasztalható a bányászat. a logisztikai rendszer kiépítése. Számuk kevés. ahol az ipar az elavult termékszerkezet következtében elvesztette vezetõ szerepét. Romániában az alábbi gazdasági régiókat különböztethetjük meg: gazdaságilag fejlett. Mindazon térségek. Elõnyösen alakult a tõkebefektetés. Számos szubkárpáti középtáj területén (Motru. (2) Hanyatló gazdaságú térségek. A munkanélküliség egyre jobban fokozza a bányászat és a kohászat válságát. a haderõstruktúra és a védelemgazdaság átértékelése. Nagyszeben–Fogaras–Brassó ipari tengely. technológiai rés. a vegyipar és a gépipar térvesztése. szellemi azonosulás). A NATO-ba való belépésünk értelme nem csupán globális biztonsági jelleget ölt. a védelmi ipar jövõje. továbbá a korábbi természeti erõforrások elapadtak vagy kimerültek (bányavidék. a kis. új költségvetés és teherviselés. Román érdek a konfliktusok távoltartásának igénye. . a védelempolitika. a képzési rendszer átalakítása. Ugyanitt a feldolgozóipar csak részben képes a korszerû piacgazdaság igényeinek eleget tenni. Területi (regionális) bontásban az alábbi négy régiótípus határolható el: (1) Fejlett gazdaságú régiók. kohászati központok). a biztonságpolitika erõsítése. Arad–Temesvár vidéke és részben Vajdahunyad–Déva vidéke tartozik ebbe a csoportba. válságterületek. Ezeken a tájakon legerõteljesebb a vállalkozói kedv. szeptember 11-e utáni idõszak újabb színben tünteti fel hazánk biztonságpolitikáját. a vállalkozóbarát területek pedig újabb zöldmezõs beruházásokat vonzanak. hadfelszerelések kérdése. hanem ezen belül is kiemelten fontos az itteni beruházások védelmi igénye is. javult a marketingmenedzsment. hanyatló és elmaradott régiók. a nagy ipari városok közvetlen vonzáskörzete (ahol sikerült az új termékszerkezet kialakítása). Bányaság. Megoldandó kérdések: haderõreform végrehajtása. A NATO elvárja. A 2001. A stratégiai dilemmák mellett jelentõs a katonai felzárkózás programjának teljesítése (szemléleti kompatibilitás. a hadipar modernizációja. Románia geostratégiai helyzete felértékelõdött: hazánk a déli szárny „elõretolt bástyája” lehetne a Fekete-tenger ellenõrzésében.5. hogy a kelet-közép-európai demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlan legyen. modernizáció és innováció a katonapolitikában.és közepes vállalkozások felkarolása. AZ EURÓPAI UNIÓ KELET-EURÓPAI BÕVÍTÉSE 241 és megtalálnia.

a munkanélküliség magas aránya. hiányos szakképzettségû munkaerõ. korlátozott munkalehetõségek. cigány 2.6%. alacsony színvonalú infrastruktúra. Az egykori virágzó gazdasági térségek fokozatosan ún. gazdasági régiók. 1995. Fõleg a gabonatermelés és az ipari növények termesztése jelentõs. kiépülõ piacgazdasággal rendelkezik. Nyugati-síkság. Erdélyi-fennsík. Dobrudzsa. macedón 2. Lehetõségek a fellendülésre: tõkebefektetés. Fejlõdõ iparral és mezõgazdasággal. Népessége 7 796 694 fõ (2000). a természeti erõforrások szûkös volta. Ialomiþa megye. ipari parkok. 12.2 millió fõ. Vaslui. Területe 110 994 km2. a népesség elöregedése.3%. török. Bulgária Az EU-csatlakozási folyamat történetébõl. Kijárata van a Fekete-tengerre. A népesség szerkezete: bolgár 85. muszlim 13%. „depressziós térségekké” alakulnak át.és közepes vállalkozások felkarolása. táji adottságok. természeti erõforrások. Ilyenek: a Duna menti megyék közül Teleorman. a beruházásra szánt tõke „elvándorlása” vagy éppen menekülése. oktatásképzés. Következmények: a munkaképes fiatalok elvándorlása. A kertek és gyümölcsösök országa. orosz. az épített környezet romlása. december 14-én Bulgária kéri felvételét az EU-ba. elõközmûvesített zöld beruházások létrehozása.5%. korszerûtlen gazdasági szerkezet (pl. Vallások: ortodox keresztény 85%. szénipar keretében). Vrancea. Ezek Románia legjelentõsebb mezõgazdasági térségei (Bãrãgan. Fõváros: Szófia (1. adókedvezmények. román. befektetõbarát térségek. Botoºani és Beszterce-Naszód megye. apró falvas településhálózat. a kis. március 8-án Európai Megállapodás megkötése Bulgáriával. 1994). . görög.3%. Nyelvek: bolgár (hivatalos). az infrastruktúra leépülése. Moldvai-hátság. török 8. a reáljövedelmek csökkenése.5%. vaskohászat. hosszú lejáratú hitelek biztosítása. munkaerõ kibocsátó helyek kialakulása. tájfejlesztés. (4) Hátrányos (és elmaradott) helyzetû területek. majd Tulcea. A hátrányos helyzet fõ okai: rossz termõhelyi adottságok. Általános földrajzi leírás. Népsûrûség 74 fõ/km2. az életszínvonal romlása. piacképes termékszerkezet kialakítása. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA (3) Eltérõ fejlettségû mezõgazdasági területek (agrogén tájak). 1993.242 III. örmény 0. Országjellemzõk: A Balkán-félsziget országa Délkelet-Európában.

6. EURÓPA JÖVÕJE. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KIHÍVÁSAI

243

Gazdasági-társadalmi jellemzõk. A gazdasági élet fõ vonásai. Összesítõ adatok: a GDP/fõ 4300 USD (1999), a gazdasági növekedés 2,5% (1999), az inflációs ráta 6,2% (1999), a munkanélküliségi ráta 15% (1999). Korszerû iparágai: híradástechnika, szerszámgépipar, gyógyszervegyészet, vas- és színesfémkohászat. Az iparszerkezet átalakításán dolgoznak, amely érinti az energiagazdaságot, a kohászatot, gépgyártást, a textil- és élelmiszeripart. Nehézségekkel küzd a mezõgazdaság, a regionális szintû társadalmi-gazdasági fejlõdés számos gondját kell megoldaniuk (privatizáció, piacgazdasági kérdések, regionális együttmûködések, közigazgatási reform). Fejlesztési régiói, tartományai: Szófia és körzete (fõleg szolgáltatási szféra, színesfémérc-bányászat, jármûipar, gabonatermelés, tejelõ szarvasmarha-tenyésztés, turizmus), Burgasz tartomány (iparvidék, petrolkémia és idegenforgalom), Plovdiv tartomány (olajrózsa-termesztés, gyümölcstermesztés), Haszkovói tartomány (ipar, energiatermelés, ólom- és cinkkohászat, gépgyártás), Várnai tartomány (vegyipar, sóvegyészet, gépipar, gabonatermesztés), Rusze tartomány (élelmiszeripar), Montána tartomány (elmaradott vidék, kozloduji atomerõmû). Városai: Vraca, Montána, Vidin. A bolgár mezõgazdaság kedvezõ természeti feltételekre támaszkodhat. Különösen a bolgár kertészet jelentõs. Turizmus, idegenforgalom. Tengerparti üdülõtelepei, a Stara Planina hegyvidék, Rila-kolostor, a Marica völgye, Rózsák Völgye (Kazanlak).

6. Európa jövõje. Az európai integráció kihívásai
A Nizzai szerzõdés 2000. decemberében az Európai Unió jövõjére foglalkozott. Elõkészítette az Unió intézményi szerkezetét a bõvítésre vonatkozóan. Az Összehasonlító Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) szakértõje szerint „az EU keleti bõvítésének elsõ lépcsõje nagy valószínûséggel 2005-ben következhet be”. Sandor Richter úgy véli: hiába deklarálja néhány tagjelölt a 2003-as dátumot, valójában szinte senki nem számol ezzel. A helsinki EU csúcs és az ott meghozott határozatok óta némileg áthelyezõdött a hangsúly az elsõ csatlakozási kör favoritjairól. Mint emlékezetes, a határozat alapján az elsõ bõvítési kör országaival (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Ciprus) megkezdett tárgyalásokhoz egy újabb „hatos fogat” csatlakozott (Szlovákia, Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Málta). 2000 áprili-

244

III. AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGFÖLDRAJZA

sában az EU állampolgárai a társult országok közül Málta (49%) és Magyarország (47%) csatlakozását támogatta leginkább. Az EU-nak a globalizált világ felé való nyitása után a keleti bõvítés újabb terheket ró a tagállamokra és a tagjelölt országokra. Nagy a verseny: a felgyorsult utolérési effektus igényli a fejlett tudásipart, a naprakész eszköz- és tartalomtudást, az információs technológiák azonnali átvételét, sõt továbbfejlesztését is. Aki ebben a versenyben most lemarad, megtörténhet, hogy az európai periférián fogja megvárni sorsának jobbra fordulását.

SZAKIRODALOM

ABELLA Miklós–BALOGH Béla András–BENCE Imre et alii 1968 Európa. I–II. Budapest, Gondolat ALEXA, V.–PENCEA, R. 1980 Transporturi, expediþii, asigurãri. Bucureºti, Editura Didacticã ºi Pedagogicã ANKERL Géza 1997 A globális tolerancia felé. In: Varga Csaba, Tibori Tímea (szerk.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. HÉA Stratégiakutató Intézet. MTA Szociológiai Intézet, Magyar Kapu Alapítvány. Budapest, Kapu Könyv 533–558. ANTAL Zoltán 1982 Általános gazdaságföldrajz. Atomenergetika. Budapest, Tankönyvkiadó *** 2000 Anuarul Statistic al României 2000. Bucureºti, Institutul Naþional de Statisticã ÁGH Attila 1987 Globális kihívás. Budapest, Magvetõ BÁGER Gusztáv 1997 Európai távlatok. In: Varga Csaba, Tibori Tímea (szerk.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. HÉA Stratégiakutató Intézet. MTA Szociológiai Intézet, Magyar Kapu Alapítvány. Budapest, Kapu Könyv, 245–257. BALTEANU, Dan 2000 Orientãri actuale în cercetarea geograficã. In: Terra. Revista Societãþii de Geografie din România. Anul XXX (L), Nr. 1. 5–9. BARÁTH Ferenc–RIMÓCZI Miklós 1998 Közlekedési földrajz. 2. kiadás. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó BERNEK Ágnes–SÁRFALVI Béla 1998 Általános társadalomföldrajz a középiskolák számára. 2. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó BLAHÓ András (szerk.) 2000a Tanuljunk Európát! Budapest (Készült az Európai Unió támogatásával.)

246

SZAKIRODALOM

2000b Nemzetgazdaság, regionalitás, világgazdaság. Tanulmányok Simai Mihály akadémikus 70. születésnapjára. Budapest BOCK Gy.–MARTIN HAJDÚ Gy.–RÉZ A. et alii 1991 Nemzetközi közgazdaságtan. Budapest, Aula BOGNÁR József 1978 Világgazdasági korszakváltás. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó BOLD, I.–CRÃCIUN, A. 1996 Structuri agrare în lume. Timiºoara, Editura Mirton BORA Gyula–KOROMPAI Attila (szerk.) 2001 A természeti erõforrások gazdaságtana és földrajza. Budapest, Aula Kiadó BOUCHER, F.–ECHKENAZI, J. 1999 A 15-ök Európájának kézikönyve. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, CO-NEX Könyvkiadó Kft. BOTOS Katalin–KÕRÖSI István 1999 A világgazdaság az ezredfordulón. Tanulmánygyûjtemény. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Jog- és Államtudományi Kar. Közgazdaságtan joghallgatók számára BRASOVEANU, N. 1995 Economia agriculturii montane. Bucureºti, Editura Academiei Române BULLA Béla–MENDÖL Tibor 1947 A Kárpát-medence földrajza. Budapest CAMERON, Rondo 1994 A világgazdaság rövid története a kõkorszaktól napjainkig. Budapest, Maecenas Könyvek. Talentum Kft. CIANGA, N. 1991 Turismul în Carpaþii Orientali. Studiu de geografie economicã. Rezumatul tezei de doctorat. Iaºi, Univ. Al. Ioan Cuza COCEAN, Pompei 1993 Az idegenforgalom földrajza. Kolozsvár, Babeº–Bolyai Tudományegyetem CSATH Magdolna 1997 A globális világ és az új iparpolitika. In: Varga Csaba, Tibori Tímea (szerk.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. HÉA Stratégiakutató Intézet. MTA Szociológiai Intézet, Magyar Kapu Alapítvány. Budapest, Kapu Könyv, 315–330.

SZAKIRODALOM

247

CSITE András–KOVÁCH Imre 1995 Posztszocialista átalakulás Közép- és Kelet-Európa rurális társadalmaiban. In: Szociológiai Szemle 1995. 2. 49–65. CSÖSZ I. 1996 Agroturismul montan. Timºoara, Editura Mirton DEÁK Péter 1996 Érdekek és érdemek az euro-atlanti csatlakozásban. In: Európai Politikai Évkönyv. 1995–1996. Budapest, MTA 323–341. DIEDERIKS, A.–VRIES et alii 1995 Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Budapest, Osiris Kiadó, Osiris Tankönyvek *** 1998 Documentar. Evoluþia economico-socialã a României in anul 1997. Date provizorii. In: Revista de statisticã. Bucureºti, 1998. Nr. 1–2. 1–41. DUMITRU, S. et alii 1997 Agricultura României. Bucureºti, Editura Expert ENYEDI György 1996 Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest ERDELI, George 2000 Diferenþieri geografice în dinamica satului românesc contemporan. In: Terra. Revista Societãþii de Geografie din România. Anul XXX (L), Nr. 1. 9–13. ERDÕSI Ferenc 1996 A Kárpát-medence közlekedési hálózatának alakulása és nemzetközi kapcsolódásai. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpátmedence történeti földrajza. Nyíregyháza, 225–237. ÉGER György 1997 Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép Európában. In: Varga Csaba, Tibori Tímea (szerk.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. HÉA Stratégiakutató Intézet. MTA Szociológiai Intézet, Magyar Kapu Alapítvány. Budapest, Kapu Könyv, 223–242. 1998 EU kislexikon. Szavak és kifejezések az európai integrációban. Készült a Külügyminisztérium megbízásából. 1997 EU-INFO 97. Az információs társadalom kialakítása az EUban és Magyarországon. Nemzetközi konferencia. Budapest, 1997. november 19. OMIKK

248

SZAKIRODALOM

1994 Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. Gyõr–Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja FORMAN Balázs 2001 Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai. Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja *** 1990 Földrajzi Világatlasz Budapest, Kartográfiai Vállalat FRISNYÁK Sándor (szerk.) 1990 Általános gazdaságföldrajz Nyíregyháza. GAVRILESCU, D. 1996 Economia agroalimentarã. Bucureºti, Editura Expert GÁL P.–SIMAI M. 1994 A mûszaki fejlõdés világgazdasági rendszere. Budapest, Aula GÁSPÁR Tamás 1994 Az integráció nyugat-európai modelljérõl. In: Külgazdaság 8. HAJDÚ-MOHAROS József–SASI Attila–ERÕS László 1993 Románia tájföldrajzi beosztása. Regionarea fizico-geograficã a României. Vörösberény, Balaton Akadémia Könyvek. 5. 1994 Románia. In: Probáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza. Egyetemi és fõiskolai tankönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 414–438. HALM Tamás–KÕRÖSI István 1996 Európa a katedrán. Középiskolai tanári kézikönyv az Európai Unióról és Magyarország csatlakozásáról. Budapest, EURO INFO Service HARGITA Árpádné–IZIKNÉ HEDRI Gabriella–PALÁNKAI Tibor (szerk.) 1995 Európa Zsebkönyv. Budapest, EURATION-Hans Seidel Alapítvány HAUBRICH, Hartwig 1997 A régiók Európája. In: Földrajzi Közlemények. CXXI./XLV. 3–4. 134–141. HITIRIS, T. 1995 Az Európai Unió gazdaságtana. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó HORVÁTH Gyula 1998 Európai regionális politika. 1 kiad. 1998., 2. kiad. 2000. Pécs, Dialóg Campus Kiadó

HÉA Stratégiakutató Intézet. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. Asociaþia culturalã Haáz Rezsõ.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. In: Revista de statisticã. Tibori Tímea (szerk. Budapest. 1995–1996. 7–43. In: Tér és Társadalom 2. Calibra Könyvek INOTAI András 1990 A mûködõtõke a világgazdaságban. 1945–1990. Budapest. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. Budapest.) 1996 Európa ma és holnap. Budapest. MTA Szociológiai Intézet. EURATION-Hans Seidel Alapítvány JANDALA Csilla 1992 A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei. 1. KISS Lajos 1993 A földrajzi nevek etimológiai szótára. 52–62. KJK INOTAI András–TAMÁS Pál (szerk. Kapu Könyv. Budapest.) 1996 Európai Politikai Évkönyv. 1997 Adalékok a Kárpát-medencei magyar nemzeti kisebbségek demográfiai-etnikai földrajzi helyzetéhez. MTA IVAN-UNGUREANU TÃNASE Florina Clementina 1998 Caracteristici ale evoluþiei produsului inrern brut în þãrile aflate in procesul de aderare la Uniunea Europeanã. Odorheiu Secuiesc.SZAKIRODALOM 249 HUNYA Gábor 1989 Településhálózat-fejlesztés és településrendezés Romániában. 35–48. Akadémiai Kiadó KOCSIS Károly 1996 Configuraþia etnicã ºi confesionalã a regiunii carpatodunãreanã. 42–52. század gazdaságtörténete II. In: Varga Csaba. 1–2. KAPOSI Zoltán 2001 A XX. In: Kisebbségkutatás. 5–15.és gazdaságföldrajz. Budapest. . Dialóg Campus Kiadó KISS Endre 1997 A globalizáció társadalomfilozófiájához. IZIKNÉ HEDRI Gabriella–PALÁNKAI Tibor (szerk. HUNYADI László 1997 Általános társadalom. Budapest–Pécs. Magyar Kapu Alapítvány. In: Fizionomia etnicã ºi confesionalã fluctuantã a regiuni carpato-balcanice ºi a Transilvaniei.

Mûszaki Könyvkiadó KOVÁCS Géza 1997 Strukturált Európa mint jövõmodell. David C. 1998 március.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Kapu Könyv. Budapest. In: Varga Csaba. HÉA Stratégiakutató Intézet. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1992 A turizmus nemzetközi földrajza (válogatott országok példáján). In: Varga Csaba. KORÁN Imre 1980 Világmodellek. Elemzés. Tibori Tímea (szerk. *** 1998 Konjunktúrajelentés.250 SZAKIRODALOM KORTEN. Magyar Kapu Alapítvány. Philip 1991 Marketing management. VIVA Reklámügynökség MAKÁDI Mariann 1999 A Föld. Budapest. Kindler József (szerk. tervezés. ellenõrzés. Nemzeti Stratégia . KOPING-DATORG. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 1998 tavaszán. Budapest. KURTÁN Lajos 1996 A közgazdaságtan alapjai. Konjunktúra-. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft. Budapest. Kapu KOLLARIK Amália 1991 A turizmus földrajzi alapjai. Mozaik Oktatási Stúdió MATUS János 1997 Az európai biztonság jövõje. Budapest. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft. Szeged.) Budapest. 1998/1. Európa földraja. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó KOTLER. Budapest. Budapest. Természettudományi Kar LEHMANN Antal–VUICS Tibor 1992 Földrajzi fogalmak kisszótára. Tibori Tímea (szerk. Negyedik kiadás. 1996 Tõkés társaságok világuralma. végrehajtás. Piackutató és Számítástechnikai Rt. amelyen élünk.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. Budapest. Tankönyvkiadó LENGYEL Márton 1992 A turizmus általános elmélete. 143–163. MTA Szociológiai Intézet. Románia: 61–64.

és kelet-európai országok külkereskedelmi kapcsolatai. Budapest. Hilscher Rezsõ Szociálpolitikai Egyesület. Bevezetés a regionális tudományba. Budapest. KJK 1995 Az európai integráció gazdaságtana. Dialóg Campus POUNDS. régió. Egyetemi tankönyv PÁLNÉ KOVÁCS Ilona 1999 Regionális politika és közigazgatás. 1997 Európa történeti földrajza. Magyar Kapu Alapítvány. Editura Agroprint PALÁNKAI Tibor 1981 A nyugat-európai integráció. Patrick A. Debrecen.SZAKIRODALOM 251 Könyvek 2020-ig. Akadémiai Kiadó 1999 A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Budapest. Budapest. G. Timiºoara. Norman J. OTKA OTIMAN. Gondolat NEMES NAGY József 1998 A tér a társadalomkutatásban. Kossuth Egyetemi Kiadó MOLNÁR Jenõ 1992 Területi-közigazgatási felosztás Erdélyben (1867–1968). 194–211. MEZÕ Gábor 2000 A politikai földrajz alapjai. ELTE Eötvös kiadó MESSERLIN. Földrajztanárszakos és területfejlesztõ geográfus hallgatók számára. Osisris PRÁGER László 2000 Európából a bõvülõ Európába.) 1997 Európa politikai földrajza. Kapu Könyv. MYRDALL Gunnar 1974 Korunk kihívása a világszegénység. HÉA Stratégiakutató Intézet. Budapest. In: Ipargazdasági Szemle 2–4. Budapest. település. Budapest. 88–97. MTA. Pécs. Aula PAP Norbert–TÓTH József (szerk. 1990 Külgazdaságtan. Ember. Aula . MTA Szociológiai Intézet. Aula MENDÖL Tibor 1963 Általános településföldrajz. Budapest. 9. 1993 A közép. In: Korunk. Budapest. P ãun Ion 1997 Dezvolatarea ruralã în România. Budapest. MÁDI Cs. Budapest.

Egyetemi és fõiskolai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó 2000 Európa regionális földrajza.252 SZAKIRODALOM PROBÁLD Ferenc 1995 A regionális földrajz helye a geográfiában. Budapest. Magyar Kapu Alapítvány. In: Gazdaság és Társadalom. In: Varga Csaba. 1998 Regionális földrajz a középiskolák számára. In: Napkelet 1997. 31–43. 2010–2020. 1–2. augusztus 19. Budapest. Földrajztanárszakos és területfejlesztõ geográfus hallgatók számára. ELTE Eötvös Kiadó PUWAK. 2. államok. (szerk.) Budapest. In: Regio I.és településfejlesztés alapjai.és településrendezési tervek Romániában. SIMAI Mihály 1991 A világgazdasági rend és az új multilateralizmus. Comisia Naþionalã pentru Statisticã. Negyedik átdolgozott kiadás. Hildegard Carola 2001 Ce este Uniunea Europeanã? Un ghid pentru tinerii români. Vállalatok. Budapest. MTA Szociológiai Intézet. Háttérvázlat. 1990. 371–396. január. SÁRKÁNY Pál 1997 Agrárjövõkép. Kapu Könyv. Aula SIMA Mihály–GÁL Péter 2000 Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. EST (Paris. In: Regionális Tudományi Tanulmányok. SÜLI-ZAKAR István–KOZMA Gábor 1998 A terület. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. 35–63. Akadémiai Kiadó SÜLI-ZAKAR István 1997 A Kárpátok Eurorégió a régiók Európája. nemzetközi szervezetek. Budapest. *** 1992 Recensãmântul populaþiei ºi locuinþelor din 7 ianuarie 1992.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Bucarest. Rezultate preliminare. HÉA Stratégiakutató Intézet. Debrecen. Tibori Tímea (szerk. Bucureºti RÉTVÁRI László 1992 Közép-Európa földrajzi igazsága. Jerusalem) R. Uõ. SÜLE Andrea 1990 Terület. Kossuth Egyetemi Kiadó .

Elméleti és módszertani alapok. HÉA Stratégiakutató Intézet. (szerk. Kapu Könyv VERESEGYHÁZI Béla 1998 A világrendszerek kialakulása. MTA Szociológiai Intézet. Janus Pannonius Tudományegyetem TROND Gilberg 1979 Rural Transformation in Romania. Pécs. Aula 1999 Világgazdaságtan.és gazdaságföldrajza. Balaton Akadémia 1998 Románia társadalom. Bucureºti. Tibori Tímea (szerk.SZAKIRODALOM 253 SZABÓ László Zoltán 1997 Globalizáció több szemszögbõl. Magyar Kapu Alapítvány. MTA Szociológiai Intézet. Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig. Fõiskolai jegyzet. Magyar Kapu Alapítvány. Aula TÓTH József–WILHELM Zoltán 1996 A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái. 1999 A nemzetközi turizmus földrajza. HÉA Stratégiakutató Intézet. Babeº–Bolyai Tudományegyetem. Victor 1974 România. Kolozsvár. Dinasztia VOFKORI László 1994 Erdély társadalom. köt. Budapest. Budapest. New York TUFESCU. Tatabánya. In: Varga Csaba. 133–142. SZENTES Tamás 1990a A kelet-európai átalakulás és a világgazdaság. Oktatási segédlet a földrajz tanításához. In: Völgyes: The peasantry of Eastern Europe. Budapest. Aula–Kossuth Könyvkiadó 1990b Világgazdasági elméletek (Történeti és kritikai áttekintés). Budapest. Budapest. Földrajzi tanulmányok Romániáról. Vörösberény. Balaton Akadémia VARGA Csaba–TIBORI Tímea. Stúdium Kiadó 1996 Erdély közigazgatási és etnikai földrajza. Gyergyószentmiklós. Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája. Budapest. Vörösberény.és gazdaságföldrajza. Gyergyószentmiklósi Turisztikai Kollégium . Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig.): A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. I.) 1997 A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Editura ªtiinþificã 1996 Útkeresõ ország. Nyíregyháza. Tri-Mester Bt. Kapu Könyv.

Az Európai integráció kézikönyve. WALLERSTEIN. Luxembourg . n. Budapest.254 SZAKIRODALOM VUICS Tibor (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó Kft. Immanuel 1983 A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Werner–WESSELS.) é. A társadalomföldrajz számítási és ábrázolási módszerei (Feladatgyûjtemény). Wolfgang 1997 Európa A-tól Z-ig. Gondolat WEIDENFELD. A magyar változat szerkesztõi: Czuczai Jenõ. Budapest. Ficzere Lajos.

KISLEXIKON

Társadalomföldrajzi, gazdaságföldrajzi és EU-integrációs fogalomtár
¬­®¯°±²´µà~ Jelen fogalomtár hallgatói segédlet, az egyetemi jegyzetben felsorakoztatott földrajzi, gazdasági, társadalmi fogalmakat, kifejezéseket egyértelmûen (az egyetlen jelentésû jelek rendszerét használva) próbálja leírni. Így az alábbiakban a használt fogalmak pontos tartalma és terjedelme kerül bemutatásra. Megkíséreljük tömören összefoglalni a gazdaság- és a társadalomföldrajz legfontosabb fogalmait, és megadni a szakmai kifejezések (terminus technicusok) rövid definícióját, meghatározását. A fogalomtár az egyetemi jegyzet szövegére épül, ahol legtöbbször csupán a fogalom neve említõdik. A szövegben mindez *-szel (asterix) van jelölve. A fogalomgyûjtemény tartalmazza mindazon címszavakat, melyekre a gazdaság- és társadalomföldrajzot tanulmányozó hallgatónak szüksége lehet. Jelen fogalomtár nem törekedhet a teljességre. A hazai gazdaság- és társadalomföldrajz táguló világában az ismeretek a határpontokon sorakoznak. A szaktárgyi ismeretek – lehet pl. az EU-integrációs törekvések – így összefonódnak és együttesen a szilárd tárgyi tudás építményét erõsítik. A kereszthivatkozások ugyancsak az összefüggések megértését szolgálják. A fogalom ismétlõ jele a ~ (tilde), a címszóra utalás (amely alatt a fogalom magyarázata áll) a à . Az címszavak keretében az értelmezéseket és meghatározásokat megszámoztuk (¬ ­ ® ¯ °).

A
a három pillér: közösségi vívmányok; a àMaastrichti Szerzõdés az àEurópai Uniót három „pillérre” kívánja felépíteni: az Európai Közösségre, a közös kül- és belbiztonságra, valamint a bel és igazságügyi együttmûködésre. acquis communautaire: az à alapszerzõdések, valamint az àEU által kiadott àrendeletek és à irányelvek összessége. Tágabb értelemben részét képezi az EU egész eljárási rendje. Az új belépõknek vállalniuk

256

KISLEXIKON

kell, hogy a tagság elérésének pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idõ után, átveszik és alkalmazzák ezeket. Az EU-csatlakozás, az Európai Uniós tagságra való felkészülésnek – az „acquis communautaires = közösségi befogadás, közösségi jogrendszer” 1275 jogszabályának, direktívájának és ajánlásának átvételén, meghonosításán túl – legkényesebb és legnehezebb területei minden bizonnyal a mezõgazdaság (agrárpolitika – agrárrendtartás), az infrastruktúra-fejlesztés („az ország átjárhatósága”) és a területfejlesztés gyakorlata lesz. adatbank: egymástól független vagy összekapcsolt àadatbázisok, a használatukhoz szükséges mûszaki és szervezési eszközök összessége. adatbázis: az àadatbankban tárolt adatok összessége. adottság (földrajzi): a természeti adottságok összessége (víz, napfénytartam, éghajlat, talaj stb.). Lehetnek kedvezõek és kedvezõtlenek a termelési tevékenységekre. Agenda 2000: az àEU jövõ évszázadra vonatkozó stratégiai dokumentumcsomagja. Tartalmazza a Közös Mezõgazdasági Politika, a Strukturális alapok célkitûzéseit, a pénzügyi perspektívákat, a àBizottság „országvéleményeit” a tíz társult ország tagsági kérvényeit illetõen. Ebben az szerepel, hogy elõször 6 országgal, majd Romániával, Szlovákiával, Bulgáriával, Lettországgal és Litvániával folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások. agglomeráció: (lat. agglomero, glomero = odaszorít, odanyom) tömörülés, sûrûsödés: a városföldrajzban jelenti a ¬ központi város körül kialakuló népességtömörülést, településegyüttest (pl. városi agglomeráció keretében a nagyváros sok szállal kötõdik a környék településeihez); ­ olyan településegyüttes, amely az egymással szoros gazdasági kapcsolatban lévõ településeket területileg és funkcionálisan egyesíti; ® sajátos, nagy méretû település-összenövés (pl. két vagy több város illetve falu), amelyben szoros, kölcsönös függõségi viszonyok alakulnak ki (az ~ ban a funkciók sokasodnak, a vonzás egyre sokrétûbb). agyelszívás: (brain drain) a képzett szakemberek, tudósok, a kimûvelt szellemi munkaerõ átcsábítása, illetve átáramlása a fejlett országokból a még fejlettebbekbe. agrotechnika: a mezõgazdaságban használt gépek és eljárások megnevezése. Jelenti mindazon eljárások összességét, amelyek a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztését szolgálják (trágyázás, növényápolás, takarmányozás, kemizálás, öntözés stb.).

KISLEXIKON

257

agrár-ipari ország: olyan ország, melynek gazdasági életében a mezõgazdaságnak vezetõ szerepe van és ebbõl származik a nemzeti jövedelem nagyobb része, s a lakosság jelentõsebb hányadát foglalkoztatja. agrárország: olyan ország, melynek életében a mezõgazdaság részesedése a nemzeti jövedelem termelésében meghaladja az 50%-ot, és a keresõ lakosság felénél többen dolgoznak ebben a szektorban. agresszió: támadó jellegû magatartásforma egyik állam részérõl a másik ellen. agrobiocönózis: ¬ olyan életközösség (biocönózis), amelyben az egyes növény- vagy állatpopulációk a mezõgazdasági termelés szempontjából kitüntetett szerepet kapnak; ­ mezõgazdasági haszonnövényekkel borított terület növényi és állati életközössége. agrogén terület: (gör. mezõ + keletkezés) mezõgazdasági termelésre alkalmas vagy annak közvetlen, illetve közvetett hatása alatt álló terület. agrokemikáliák: a mezõgazdaságban alkalmazott, kémiai úton elõállított anyagok, termékek, állatgyógyászati készítmények (takarmány-kiegészítések), melyek lehetõvé teszik a gazdaságos termelést, a technológia betartását. Az ~ okszerû használata környezetkárosítást okoz. A természetes anyagok használatával a biogazdálkodás segíthetõ elõ (organikus gazdálkodás). agroökológiai potenciál: adott területen (termõhelyen) a légkör, a domborzat, a talaj, a víz által alkotott természeti erõforrások teljesítõképessége. Mindez a terméshozammal fejezhetõ ki (t/ha). agrotípus: a mezõgazdasági (termesztett vagy tenyésztett) fajta illetve egyéb faj általános megnevezése. aktív kereskedelmi mérleg: a kivitel összértéke meghaladja a behozatalét (exporttöbblet). aktív keresõk: a lakosságnak keresõ tevékenységet folytató része (a vizsgált idõpontban munkaviszonyban van, ténylegesen dolgozik). akvakultúra: (lat. víz + mûvelés) élõvizek gyakorlati felhasználásának egyik módja, elsõsorban halak és egyéb vízi szervezetek (kagylók, rákok, csigák, algák) intenzív nagyüzemi tenyésztésének technológiájára (haltenyésztés, haltelepítés). alapanyag: a termelésben felhasznált nyersanyag. alapanyaggyártás: az elõzõ munkatárgyakat elõállító ágazatok öszszessége (pl. az acélgyártásban a nyersvas elõállítása). alapfokú ellátottság: a lakosságot ellátó intézmények és szolgáltatási körök összessége, melyek alapfokon kiszolgálják az illetõ települést

258

KISLEXIKON

(pl. oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, közlekedési, közüzemi szolgáltatások). alapszabadságok: a közös piac lényegét a négy alapszabadság adja: (1) az áruk, (2) a szolgáltatások, (3) a tõke és (4) a munkaerõ szabad, akadálymentes áramlása a tagországok között. Az elsõ hármat 1992-ig megoldották, de a személyek szabad áramlását – elsõsorban biztonsági okokból – nem valósították meg. alapszerzõdések: az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalakító szerzõdések, az Egységes Európai Okmány (1986), valamint a Maastricti Szerzõdés (1992) összefoglaló neve. alapterhelés: egy adott területen kialakult és állandósult szennyezõdés (levegõ-, víz- és talajszennyezõdés). A levegõszennyezõdés egészségre még nem káros felsõ határát küszöbértéknek, a vízszennyezõdés egészségre még nem káros szintjét nullterhelésnek nevezzük. Alapterhelés a háttérsugárzás is (természetes geológiai és kozmikus eredetû radioaktív sugárzás mennyisége). alhavasi növényzet: a mérsékelt klímazóna magashegyeiben, a fenyvesek vonulatának felsõ határán élõ növénytársulások (törpefenyõ, törpeboróka, havasi harangrózsa-fajok vagy rhododendronok, törpefüzek). alkotmány: alaptörvény, jogelvek és jogrendek gyûjteménye. alternatív energiaforrások: a meg nem újítható és rohamosan kimerülõ fosszilis energiaforrásokkal (szén, olaj, földgáz), illetve az atomenergiával szemben olyan természetes eredetû, megújuló energiaforrások, mint a biológiai, nap-, szél-, víz-, geotermikus energia. Közös vonásaik: környezetkímélõ jelleg, lokális energianyerés és -felhasználhatóság, kis energiasûrûség, olcsó üzemeltetés, hosszú élettartam („napházak”, napkollektorok, napelemek, minigenerátorok, biogázgenerátor, biobrikett). alternatív mezõgazdálkodás: az iparszerû, nagyüzemi, sok mûtrágyát, vegyszert és gépet használó mezõgazdálkodással szemben új utak keresése a mezõgazdálkodásban. Így számos irányzata alakult ki: organikus, szerves-biológiai, makrobiotikus, biodinamikus mezõgazdaság vagy ennek más megnevezései, mint a környezetkímélõ, természetközeli, biológiai, ökologikus, természetes gazdálkodás, sõt biogazdálkodás is. Közös jellemzõik: a természeti adottságok és a gazdálkodási módszerek közötti harmonikus viszony és szerves egység megteremtése, a talajtermékenység megõrzése, növelése (vetésforgóval, zöld- és szerves trágyázással, kímélõ talajmûveléssel.

KISLEXIKON

259

alvóváros: ¬ egy nagyváros közelében épült, városrész nagyságú lakótelep, amely döntõen a nagyvárosban dolgozó lakosság lakóhelyéül szolgál. ­ az àagglomerációnak az a része, amely lakóhelyfunkciót tölt be. Célja éppen a nagyváros tehermentesítése. Az alvó település olyan elõvárosi település, ahonnan a lakosság nagy része naponta a városba jár dolgozni (ingázik). antropogén hatások: az emberi tevékenység okozta változások a természetben (folyóvizek mederszabályozása, víztárolók építése, gázokkal történõ szennyezés stb.). antropogeográfia: (emberföldrajz – gör. antróposz = ember, emberrel összefüggõ + geosz = föld + grapheo = írok, leírás) a polgári földtudomány egyik fõ ágazata. Elnevezése F. Ratzel (1884–1904) német tudóstól származik. Az a feladata, hogy az emberrel és alkotásaival mint tájelemekkel foglalkozzon. A legjobban kiépült ágazatai: a biológiai antropogeográfia, gazdaságföldrajz, a településföldrajz és a politikai földrajz. Az angol–amerikai irodalom az antropogeográfiát az antropológia (embertan) egyik ágazatának tekinti, amely leírja az emberi rasszokat és azok földrajzi elterjedését. Magyar neve: társadalomföldrajz. Szinonimái: kultúrgeográfia, szociálgeográfia, humángeográfia. aranykorona érték: a föld minõségének értékelésére szolgáló mutató. A múlt század hetvenes éveiben kialakított értékelési módszer az adott földterület kataszteri tiszta jövedelmének maghatározására. A szántóföldi termelés búzaegyenértéken kiszámított összbevételébõl a költségek levonása után fennmaradó, az akkori pénznemben kifejezett jövedelmezõségi mutató. Ma nem használatos. atomerõmû: olyan energetikai létesítmény, amelynek rendeltetése villamos energia fejlesztése a reaktorban elhelyezett fûtõanyag maghasadásakor felszabaduló hõenergiából. Külön gondot okoz az atomerõmûvi hulladék (a radioaktív anyagok, transzurán elemek, nemesgázok, jódgõzök, triciumos vízpára) ártalmatlanítása és tárolása. atomerõmûvek telepítése: az atomerõmû telephelyének biztonságos kiválasztása (földtani, szeizmológiai, hidrológiai, meteorológiai tényezõk ismeretében). Az atomerõmûvek típusai a fûtõanyag, a moderátor és a hûtõközeg fajtája szerint lehetnek: vízzel moderált és hûtött reaktor, nyomottvizes reaktor, forralóvizes reaktor, nehézvizes reaktor, grafitmoderátoros forralóvizes, gázhûtéses reaktor. atomreaktor: az atommaghasadás gyakorlati alkalmazására létesített berendezés. Részei: a hasadóanyagot tartalmazó üzemanyag, ennek burkolata, a maghasadásból származó hõ elszállítására szolgáló hûtõközeg, az

260

KISLEXIKON

önfenntartó láncreakció megvalósulásához szükséges neutronelnyelõ szabályozórendszer, a termikus reaktorok esetén a moderátor (lassítóanyag). atomsorompó-egyezmény: az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött nemzetközi szerzõdés (1970-tõl lépett érvénybe). autarchia: ¬ olyan gazdaságpolitikai felfogás, amely az ország belsõ erõforrásainak maximális kihasználására, a világpiactól való elzárkózásra törekszik; ­ a gazdaság függetlenítése a külsõ gazdasági környezettõl (legtöbbször elszigetelõdéshez vezet); ® jelentheti a gazdasági önellátásra való berendezkedést, az önerõre támaszkodást is. autonóm terület, tartomány: olyan terület, amely az állam gyámsága alatt áll. autonóm: ¬ önkormányzattal rendelkezõ; ­ önhatalmúan, saját hatáskörében megállapított; ® önálló, magának törvényt szabó, mástól független autonóm rendszer, amelyben az egyik jellemzõ változása nem okoz módosulást a többi jellemzõben; ¯ az élettanban: a tudattól független autonóm idegrendszer; az autonóm személy: önálló személy. autonómia: (gör) ¬ öntörvényhozás, azaz önkormányzat; ­ a tudományban: önállóság. Fajai: személyi, közösségi, anyanyelvi, kulturális, vallási, területi, gazdasági, politikai. ® Ezenkívül van etnikai alapon szervezõdõ autonómia vagy kisebbségi autonómia (itt az anyaország felelõssége is felmerül). Jelenti az önállóságot is, de nem egyenlõ a függetlenséggel. Az autonóm területen a jogok többé-kevésbé korlátozottak. autonomista: az autonómia híve. autonomizmus: önkormányzatra való törekvés. autópálya: nagy sûrûségû közúti forgalomra méretezett, osztott útfelületû, irányonként többpályás, szintbeli keresztezõdés nélküli gyorsforgalmi autóút. Nagy sebességre és teherbírásra kiépített fõforgalmi autóút. avis: az Európai Bizottság (melyet a tagállamok kormányai neveznek ki az Európai Parlament jóváhagyása után) véleménye arról, hogy a belépési kérelmet benyújtó ország, felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelményeinek, felvételét mikor és milyen körülmények között tartja lehetségesnek, illetve célszerûnek.

Á
ágazat: gyûjtõnév, a gazdasági tevékenység rendszerének második fokozata az ág után; a nemzetgazdasági ág(ak)on belüli alacsonyabb kategóriájú egység (pl. iparon belül: könnyûipar, élelmiszeripar) az ágazati szemlélet

közhatalmat gyakorló.). B bankrendszer: a pénzkibocsátásnak. általános tájvédelem: a különbözõ földrajzi tájak. . azaz àállamhatalmi szervek (parlament és önkormányzatok). bíróságok. állami szerv: az állam nevében eljáró szerv. a hitel és pénzforgalomnak. azok kapcsolataira. minisztériumok. A harmadik fokozat az alágazat. beleértve a kapcsolatrendszerüket is. pénz közbeiktatása nélkül cserélnek. csomagolás. amelynek keretében az árut közvetlenül áruért. így a parlament (vagy az országgyûlés). barter: ¬ közvetlen termékcsere. Típusai: àmonarchia. államforma: azoknak az intézményeknek az összessége. végrehajtó-rendelkezõ szervek (a kormány és a minisztériumok). árliberalizálás: az a gazdasági-pénzügyi törekvés. a devizagazdálkodásnak. az àállamigazgatási szervek (kormány. tájrészletek természetvédelmi oltalma (a tájhasznosítást is beleértve). amelyben a termékeket gazdaságilag elkülönült termelõk állítják elõ. más szervek. amely törvényhozó szerv. a helyi àönkormányzatok (a választópolgárok helyi közössége a közügyek intézésében) mûködését. hatóságok és hivatalok). kölcsönös egymásra hatásra. barrel: a kõolajtermelés és -kereskedelem régies. Egy barrel = 163. nemzetközi egysége. államhatalmi szervek: az államhatalom megtestesítõi. szállítás stb. köztársaság.KISLEXIKON 261 elõsegíti a rálátást a részletekre. árutermelés: azon gazdasági tevékenység. amelyek az államhatalom és a kormányzat rendszerét és módszereit meghatározza. hogy a termékek árait egyedül a piaci folyamatok (adás–vétel. ­ olyan kereskedelmi ügylet. ügyészségek. a negyedik a szakágazat. valamint minden egyéb pénzügyi szolgáltatásnak a feladatait ellátó intézményeknek összessége. árupiac: egy makrogazdaságban a termékek és szolgáltatások összkeresletének és összkínálatának találkozása. a tárolás. kínálat–kereslet) határozzák meg. áruforgalom: az áruk cseréjével kapcsolatos mûveletek összessége (áru értékesítésével kapcsolatos pl. irányát és feltételeit. államigazgatási szervek: az államhatalmi szerveknek alárendelt. meghatározza a kormányzás rendjét. àdiktatúra. szervezetét. 66 liter.

beruházás: ¬ olyan jellegû anyagi befektetés. amelynél a földterület mûvelését vagy az állattartást korszerû körülmények között. a tõke és a munkaerõ országok közötti áramlásának útjából a különféle adminisztrációs akadályokat is eltávolítják. ezért a gyalogosoknak sétáló vagy gyalogos utcákat létesítenek. biogazdálkodás: (biológiai gazdálkodás. a növényvédõ szerek és a hormonkészítmények használata. Célja a szennyezõ anyagok kiküszöbölése. A városközpont nem feltétlenül esik egybe a történelmi belvárossal. igazgatási. hírközlési és egyéb létesítmények). ­ biológiai eredetû szervesanyag-tömeg. zoomassza). ahova egy-egy tagország befektetni kíván.262 KISLEXIKON befektetési célország: EU-integrációs kifejezés. Eredménye az egységnyi területre jutó magas hozam. biomassza: ¬ élõ tömeg. A történelmileg kialakult utcák általában a gépkocsiforgalmat nem képesek átereszteni. ® növényi. szociális-mûvelõdési. amely egy közösség minden irányú ellátottságának kielégítéséhez járul hozzá. bérfuvarozás: más országok számára pénzért vállalt szállítás. A belváros lakásfunkciója világszerte megszûnõben van.és nedvesanyagegységben (tonna/ha) fejezik ki. Ellentéte a külterjes mûvelés. közellátási. ¯ a biotechnológiai iparok termékeinek keletkezésével a produkciótechnológia foglalkozik (van fitomassza. ­ pénzeszközök befektetése révén megvalósuló. belterjes gazdálkodás: (mûvelés) a mezõgazdasági termelésnek az a módszere. gépesítéssel és kemizálással végzik. irodák. A biotermék elõállításánál tiltott a mûtrágyák. Mértékét terület. Rendszerint történelmi értékeinél fogva a város idegenforgalmának is központja. A beruházások révén az illetõ ország versenyképességének javulását irányozzák elõ. érték. dendromassza (erdõállomány). belsõ lakóöv: a city (városközpont) körül elhelyezkedõ. belváros: a városnak a történelem folyamán kialakult belsõ városrésze. vegyszerektõl mentes élelmiszerek elõállítása. állóeszköz-létrehozás (termelõi. olyan ország. közlekedési-szállítási. . organikus gazdálkodás. belsõ piac: az integrációnak a közös piacnál fejlettebb fokozata. sokemeletes bérházakkal sûrûn beépített városrész. kereskedelmi létesítmények foglalják el. magja.és térfogategységre számolt száraz. állati és mikroorganizmusok testtömege. tevékenységet bõvítõ fejlesztés. ökologikus gazdálkodás) természetes anyagokra és erõforrásokra alapozott mezõgazdasági termelés. a lakások helyét intézmények. az áruk és szolgáltatások. nagy ráfordítással.

­ egy ország jóléti fokának. szabályozás lépett életbe (aranydeviza standard). bruttó hazai termék: (GDP. Ezen alapul õsi eljárásunk. biotermék: biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag. angolul: commissioner). bruttó nemzeti termék: (GNP – ejtsd: dzsíenpí) bizonyos országban az egy év alatt létrehozott termékek. A bruttó hazai össztermék (jele: GDP) a nemzetgazdaságok központi mutatója. amely a nagyváros vonzáskörzetében fekvõ àalvóvárosoktól eltérõen nem csupán lakóhelyül (alvóhelyül). veszélyeztetik a biodiverzitást. az erjesztés. nitrogénkötõ gabonafajta). és ettõl kezdve egy új nemzetközi monetáris rend. hogy egy ország gazdaságában mekkora a létrehozott termékek és szolgáltatások értéke dollárban kifejezve. enzimek.83 m3). Tartalmazza a külföldi gazdasági tevékenységekbõl származó jövedelmet is. gazdasági teljesítõképességének mértékegysége. ugyanis a genetikailag átalakított organizmusok ökológiai következményei még nem ismeretesek. szolgáltatások és a külföldrõl átutalt tõkejövedelmek értékének összege. munkahelyek biztosításával viszonylag önálló települést alakítanak ki. a savanyítás. amely a mikroorganizmusok. mely veszélyekkel is járhat. bõvített újratermelés: a korábbinál nagyobb mennyiségû terméket elõállító tevékenység. tenyésztett szöveti sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználását teszi lehetõvé. Gross Domestic Product) ¬ egy bizonyos országban elõállított összes javak és szolgáltatások értéke. bolygóváros: a nagyvárost tehermentesítõ település. . biztosok: az à Európai Bizottság tagjai (franciául: commissaire. Bretton Woods-i rendszer: (New Hampshire állam. Valamely ország egy adott idõszak alatt megtermelt összes végtermékének és elvégzett szolgáltatásainak piaci árakon kiszámított összértéke a tõkejavak értékcsökkenésének levonása nélkül. biotechnológia: (vagy biotechnika) a biokémia. AEÁ. az egyedek természetes szelekcióját. amely megmutatja.KISLEXIKON 263 bioszféra-rezervátum: az à UNESCO MAB-programja során a Föld különbözõ részein kijelölt ökológiailag védett terület és kutatóállomás. mikrobiológia és a mûszaki tudományok olyan integrált alkalmazása. mérõszáma. hanem kommunális szolgáltatások. BRT: (bruttóregisztertonna) a kereskedelmi hajók teljes szállítási befogadóképességének ûrmértékben kifejezett egysége (1 BRT=2. 1944) ezen a konferencián szûnt meg a dollár aranyra történõ átválthatósága. Ma cél az új tulajdonságokkal rendelkezõ növények elõállítása (pl.

amelynek során azt vizsgálják.és Kelet-Európai Országok (Central and Eastern European Countries).264 C KISLEXIKON CEEC: Közép. minõsége állandóan változik. települési magja. üzleti negyede. city: a nagyvárosok belsõ területe. a szakmai szövetségek és tagországok nemzetközi kapcsolatainak bõvítése. döntéselõny. Állandó lakóinak számát többszörösen meghaladja a nappal ott dolgozók aránya. világképekbõl áll. az àEurópai Unióhoz csatlakozni kívánó ország kormánya szakértõinek és az EU illetékes munkacsoportjának egyeztetõ tárgyalásai. de a tudomány. csápos városszerkezet: a város alaprajzának néhány fõirányban kinyúló (kiépített) része. Szemben a kultúrával a civilizáció az életvilági jelleget testesíti meg. politikai-társadalmi elõny. belvárosa. A civilizáció jelenti a jól szervezett. a társadalom szellemi kultúrájától sem szakadhat el. sajátos gazdasági és hatalmi formákkal átitatott életvilág mozzanatait foglalja magában. Ide tartozik Románia is. befolyásolási lehetõségek sokasága. A centrum saját érdekeinek megfelelõen függõ helyzetbe kényszeríti a perifériát (amely anyagellátó és egyben felvevõ piac is). azaz céltudatosan módosított natúra. csatlakozási tárgyalások: a àcsatlakozási folyamat része. a munkáltatói nemzetközi szervezetekbe való bekapcsolódás. Általában a társadalom anyagi kultúráját jelöli. A civilizált emberi környezet területe növekszik. civilizációs ártalmak: a civilizációval együtt járó és mind gyakoribbá váló betegségek gyûjtõneve. civilizáció: ¬ a társadalom anyagi és szellemi fejlettségi színvonala. az információ és a pénzeszközök közelsége. hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. ­ antropomorfizált természet. mûvelt társadalmat is. CS csatlakozási folyamat: az àEU tagországok szakértõinek delegálása. CEFTA: àEFTA centrum: jellemzõ az erõforrások halmozása. bizonyos meghatározott társadalom egyfajta lenyomata (történelmi-társadalmi). . globális értékrendszerekbõl.

rendelet. Ellenük indul a csõdeljárás. 1990. csúcstechnológiai iparágak: a legkorszerûbb eszközöket alkalmazó iparágak összefoglaló elnevezése (elektronika. július 1-jén indult. Ez azt is jelenti. . Ebbõl származik a demokrácia szavunk is. az átlagos élettartam és az élveszületések számának növekedése). decentralizálás: ¬ az álláshelyek kitelepítése a központból. hogy a szándékolt beruházások elmaradnak a megtakarítások nagyságához viszonyítva. A második lépcsõ (1994. amelynél a pénz iránti kereslet meghaladja a pénz kínálatát. Jelenleg nagy gondot okoz Kelet. Lásd még: àhigh-tech. Elõ-India térségében. jan. ûrtechnika stb. végzés. amely a tõkemozgást liberalizálta. és szorosabb koordinációt helyezett kilátásba e területen. teljes összeomlása. A demokraták fogalma alatt a démosz pártfogói értendõ. melynek alapvetõ feltétele a tagországok valutaárfolyamainak végleges rögzítése. a közigazgatás széttelepítése. mint a nemzeti parlamentek a saját kormányuk fölött. D „demográfiai robbanás”: a világ népességének a XX. demokrácia: (démosz: nép. 1. ­ az ipari üzemek (és intézmények).KISLEXIKON 265 csõd: valamely vállalat vagy vállalkozás üzleti tevékenységének a fizetésképtelenség miatt bekövetkezõ beszüntetése. 1–1999. a középrétegek neve Athénban.) fõ feladata az Európai Központi Bank létrehozása. A centralizálás (központosítás) ellentéte.). démosz: (démosz: nép) a közrendû állampolgárok tömege. jan. telematika. demokráciadeficit: (vagy „demokratikus deficit”) az àEU azon sajátossága. hogy az àEurópai Palament nem rendelkezik olyan széles körû jogosítványokkal a közös intézmények (a Tanács és a Bizottság) ellenõrzésére. defláció: valamely nemzetgazdaság olyan állapota.és Dél-Ázsiában. számszerû növekedése (okai: a halálozások csökkenése. Fõleg a fejlõdõ országok körében tapasztalható népesség nagyarányú és számszerû hirtelen növekedése (elsõsorban a magas születési ráta határozza meg). Delors-terv: a gazdasági és pénzügyi unió (àEMU) létrehozásának háromlépcsõs terve (1989). Kötelezõen magában hordozza az elõzetes önrendelkezést. Az elsõ szakasz. A harmadik lépcsõ a tényleges gazdasági és pénzügyi unió kialakítása. robottechnika. A ~ a nép mindennapos önrendelkezése saját államán belül. dekrétum: (lat) határozat. Erkölcsi és politikai elvek gyûjtõneve. a végleges felszámolás. krátosz: hatalom). néphatalom. század közepétõl felgyorsult. a túlnépesedett àmagterületbõl.

javítására. tisztítására szolgáló medence. birtok. kosár-) valuta. a kereslet-kínálati viszonyokat jelentõsen befolyásoló mennyiségû piacra vitele. általában állami támogatás. diaszpóra: àszórvány. a szükséges erõgépekkel együtt. a nyersanyagkészletek kimerülése). diktatúra: erõszakra támaszkodó. Elõnye a szabadabb. dotáció: az adott tevékenységhez nyújtott. dömping: az áruknak (értékpapíroknak) tömeges. uradalom. valamely tagország átmenetileg vagy tartósan mentesül bizonyos olyan kötelezettség teljesítése alól. amely a tevékenység fenntartását és megõrzését szolgálja. EC: European Community rövidítése = Európai Közösség(ek). a versenyhelyzet. a lakosságnak a szuburbanizációs övezetben való megtelepülése. A munkaerõ egyre jobban távolodik a városok belsõ területeirõl. pl. dezurbanizáció: a nagyvárosok népességének gyorsuló ütemû csökkenése. parancsuralmi rendszer. Az ECU-t az àeuró váltotta fel.266 KISLEXIKON depónia: ¬ a kitermelt meddõ anyag tárolt tömege. A külkereskedelemben általában a dollárelszámolást alkalmazzák. ­ az elhasznált hulladékok elhelyezése. melynek során a feldolgozóipar hanyatlik (az okok lehetnek: a fokozott gépesítés. EEA: (European Economic Area). domínium: függõségben levõ országrész. elnyomó. derogáció: felmentés. Cél: a piackiszorítás. Az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Európai Gazdasági Térség. deviza: minden fizetési eszköz. . az automatizáció. amelyben az àEU tagállamok megegyeznek. amely a nemzetközi elszámolásokban szerepel. lerakása. ­ szétszórtan élõ népcsoport. Tulajdonképpen: kiköltözés. egészségesebb életmód. E EBRD: (European Bank of Reconstruction and Development). ECU: a àKözös Piac közös elszámolási pénzegysége azaz Európai Elszámolási Egység (European Currency Unit). amely egyre szélesebb körben pénzként mûködik. dezindusztrializáció: a hagyományos nehézipari vidékeken tapasztalható jelenség. dokk: a hajók rakodására. amikor a nagy tömegben szállított exportterméket az elõállítási költségnél alacsonyabb áron adják el. ¬ szétszórt település. szórványtelepülés (tanyasi település).

elmaradott terület. Liechtenstein. 1986-ban írták alá. amely az àEurópai Unióval ellentétben csak az ipari termékek szabad forgalmát valósítja meg. Hét ország alkotja. 1995-tõl Európai Unió. Európai integrációs szervezet. A társulás célja a vámok és a kereskedelmi korlátozások csökkentése. 1987. Viszonylagosságát nem vitatják. Az „egységes” jelzõ arra utal. EGK: (Közös Piac) Európai Gazdasági Közösség. vagyis Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás). Az egységes piac 1993-ig való kialakításának megkönnyítése érdekében bevezették a minõsített többségû döntéshozatali rendszert. Portugália. Európai Egységes Egyezmény) az àEurópai Közösség àalapszerzõdéseit nagymértékben továbbfejlesztõ okmány. elsõdleges jog: a közösségek alapító szerzõdései.KISLEXIKON 267 EFTA: (European Free Trade Association) Európai Szabadkereskedelmi Társulás. ahol a gazdaság értéktermelõ képessége. azok módosításai. a gazdasági és a valutaunió 1992-ig történõ kialakítását határozta el. hogy vámuniót létesítsenek a Közös Piacon kívül rekedt európai kapitalista országokkal. Az egyezmény az integráció meggyorsítását és az egységes európai piac. EMU: (Economic and Monetary Union. Megerõsítették az együttmûködést a környezetvédelmi kérdésekben. Az EFTA a àCEFTA nevet vette fel (= Central European Free Trade Association. Norvégia. mely maga is az àEK egyik elsõdleges jogforrása. 1960. Finnország 1961-tõl társult tagja. Norvégia és Svájc. ahol az ott folyó tevékenységet a helyi társadalom alacsonynak értékeli. Izland 1970-ben. a szociálpolitikában és a külpolitikában. egynemzeti állam: olyan állam. Svájc és Svédország. Alapító tagjai: Ausztria. központja Stockholmban van. melynek területén egyetlen nemzet él. Liechtenstein 1991-ben csatlakozott hozzá. január 4-én Stockholmban. Európai Monetáris Unió) az EU-tagállamok pénzügyi (elsõsorban valutáris) együttmûködésének . valamint a rájuk épülõ szerzõdések. Ezek együtt képezik az àEU „alapokmányát”. A többiek valamennyien csatlakoztak az àEU-hoz. infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentõsen kedvezõtlenebbek az országos átlagnál. Dánia. Egységes Európai Okmány: (Simgle European Act. Olyan térség. alapszerzõdések. hogy az EK és az 1969 óta folyó európai politikai együttmûködés kereteit egyaránt szabályozza. EIB: (European Investmnet Bank) Európai Beruházási Bank. Nagy-Britannia. július 1-jén lépett hatályba. Pl. Portugália. 1996-ban négy tagállama maradt: Izland. térség: az átlagostól elmaradott terület. az àEGK ellensúlyozására létrejött tõkés gazdasági társulás. 1960ban hozták létre azzal a céllal.

¯ olyan egyedi sajátosságokkal rendelkezõ népcsoport. 1995. etnikai kisebbség: egy ország területén a többségi nemzet mellett élõ kisebbség. etnikai tömb: egy etnikumnak tömbben való elhelyezkedése a többségi állam (nemzet) keretein belül. néppel való kapcsolatot jelez. valamely néphez való tartozás sajátosságai. 1979-ben alapították. Ide tartozik a szén. egységes fizetõegysége.268 KISLEXIKON rendszere. stadiális változatának tekintenek. az érzelem. emmisszió: a környezeti ártalmak forrásaiból eredõ szilárd. az összetartozás tudatával rendelkezõ népcsoport. etnikai térszerkezet: olyan területi bemutatás. ® valamely nép jellegzetes sajátosságainak összessége. ­ az ~ egy sajátos kulturális együttes. euró: Az à Európai Unió új. nép-. ° más nép területén élõ. sok fontos problémát háttérbe szorít. etnogeográfia: etnikumok földrajza. amelynek történelmi méretekben tartós értékei és normái – azonossága – megerõsítését belsõ interakciós és kommunikációs rendszer biztosítja. kulturális sajátosságait. a mozgó víz (pl. az életminõség. Jelentése sem volt egységes: nincs pontos meghatározása (erõsen széttartó implikációi vannak. Manapság jelentéstartalma nehezen fogalmazható meg. etnikum: (gör. a földgáz. energiaforrás: olyan természeti anyag. amelyet a történészek és néprajzosok az etnikum egy fejlõdési. etnikai jegyek. etnológia: egyetemes összehasonlító néprajz. A gazdasági integráció harmadik s egyben legmagasabb fokozata (megszûnnek a nemzeti pénznemek. etnogenézis: (gör. amely kultúrája alapján elkülöníthetõ a többi népcsoporttól. amelynek segítségével gépeket mûködtetünk (gõzgépet). a kõolaj. decembe- .) szóösszetételben: népi. etno-: (gör. viszonyait vizsgáló tudomány. folyékony vagy sugárzás formájában a környezetbe jutó kibocsátások összefoglaló megnevezése. és a tagországok közös valutát használnak).) valamely nép és nyelv kialakulási folyamata. domináns lehet pl. egymáshoz való viszonya. nemzetiségek szociális. ahol kimutatható az egyes etnikumok területi elhelyezkedése.) ¬ térben és idõben átfogóbb fogalom a nemzetnél és nemzetiségnél. népet jellemzõ. vízesés). a hagyományok). etnográfia: néprajz. népek. EU: az à Európai Unió rövidítése (European Union = Európai Unió). gõznemû. jegyei. A közös valuta bevezetésérõl szóló döntést az Európai Unió tagországainak képviselõi 1992 februárjában írták alá a hollandiai Maastrichtban. etnikai: néprajzi.

Nem téveszthetõ össze az àEurópai Tanáccsal. Európa Tanács: 1949-ben alakult. Az ~ az uniós intézményrendszeren kívül esõ. . január 1-tõl vezették be a legtöbb európai országban. Május 9 ugyanakkor a II. amely az atomenergia békés felhasználásának módozatait szabályozza. amely az àEurópai Közösség. Európai Beruházási Alap: az Európai Beruházási Bank forrásaiból 1992-ben létrehozott alap feladata a tagállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. regionális. hiszen az egyik országból a másikba átutazva nem kell pénzváltással foglalkozniuk. integrációs szervezet. Valamennyi tagállam àbiztossal rendelkezik (Franciaország. a gazdasági és társadalmi fejlõdés elõsegítése. A Bíróságot 13 bíró és hat fõügyész alkotja. Az eurót 2000. emberjogi kérdésekkel foglalkozó kormányzati szervezete. A 2 Mrd ECU-s alapnak öszszesen kb. Európai Bizottság: (Bizottság) az àEU egyik legfontosabb. valamint annak hatalmas apparátusát. 10 Mrd ECU-nyi beruházáshoz kell hozzájárulnia. akik az Unió területén belül utazni szeretnének. „Európa atyja”: Jean Monnet (1888–1979) meghirdeti az egyesített Európa eszméjét a béke és a demokrácia megõrzése érdekében. majd elõterjeszti a közösségi törvényjavaslatokat és azok jóváhagyása után gondoskodik a végrehajtásról. másrészt az àalapszerzõdések és az Európai Közösség-jog értelmezése. 36 országot tömörítõ. Az euró felváltotta a megszûnt àECU-t. Európa Nap: (Európa Napja) minden évben május 9-én ünnepelik Európa Napját.KISLEXIKON 269 rében az à Európai Tanács madridi ülésén született döntés arról. a àSchumann-tervre emlékezve. EU egyik testülete. Európai Atomenergia Közösség: EURATOM. Célja az európai egység elõmozdítása. Európai Bíróság: Az àEU tagállamainak luxembourgi székhellyel mûködõ szerve. a tényleges „végrehajtó hatalmat” gyakorló fõ szerve. Az elnök és a 19 biztos elõkészíti. A tagállamok kormányai nevezik ki az àEurópai Parlament jóváhagyása után. Székhelye Strasbourg. Feladata egyrészt konkrét ügyekben való állásfoglalás. A közös valuta elõnyei a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok mellett érezhetõek lesznek azok számára is. világháború európai befejezésének napja. A Bizottság kifejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú irányító testületet. Románia 1990-tõl társult tagja. politikai és szellemi örökségünk védelme. fõként Európa politikai. hogy a közös pénz neve euró lesz. 1957-ben jött létre hat nyugat-európai ország között. kormányzati.

További szimbólumok az évente átadott Európa-díjak. Írország (1973). Németország két-két fõvel. Luxemburg. Európai Közösség: àEurópai Közösségek. az európai útlevél és a május 9-i Európa-nap. Európai Fejlesztési Alap: az 1957-ben létrehozott alapból támogatja az àEU a társult fejlõdõ országokat (Loméi Konvenciók). mûszaki együttmûködés. Európai Gazdasági Közösség: (EGK. a belsõ határokon található Európa-címerek (a nemzetállamok címerei helyett). március 25-én Rómában alakult meg hat állam részvételével: Németország. Dánia. Franciaország. EC. benne a zöld E betû. szimfóniájának Örömódája. Jelenleg àEurópai Unió néven 15 tagja van.: EEC) „Közös Piac”. az àEurópai Szén. a munkaerõ szabadabb áramlása. hogy az EU elõbb bont- . európai jelképek: a nemzetállamokhoz hasonló módon az àEU is használ hivatalos jelképeket. 1986 óta használja az EK kék zászlaját. Az Európai Közösség himnusza Ludwig van Beethoven IX. Az alapot évente töltik fel. A támogatott célok: termelõ és szociális beruházás. ahol nincs versenykorlátozás. Az Európai Mozgalom saját jelképe a fehér zászló. a fejlõdõ országok külföldi értékesítésének elõsegítése. Központja Brüsszel. benne körben elhelyezkedõ. Európai Megállapodások: a kelet-közép-európai országokkal megkötött társulási megállapodások. szükség esetén segélyezés. Portugália és Spanyolország (1986). Európai Közösségek: (EC). Ezt követte a mai àEurópai Unió elnevezés (EU). Alap (1990–1995) 10. a vámunió és a közös pénzügyi politika megteremtése. 12 ötágú arany csillag (ezek száma csak véletlenül egyezett a tagországok akkori számával). nincs vám.és Acélközösségbõl (ECSC). Olaszország. Görögország (1981).270 KISLEXIKON Nagy-Britannia. a tõke. ang. Olaszország. sajátosságuk. 1957. A Közösség célja az áruk. Az iparcikkek forgalmát fékezõ különféle akadályok lebontását 10 éves idõtartamra irányozzák elõ (ezt késõbb lerövidítették). Európai Közösségek (European Communities. Öt új német tartomány (1990). A 7. Késõbb a közösséghez több fejlett európai ország csatlakozott. az EURATOM-ból és az àEurópai Gazdasági Közösségbõl alakult 1993-ban. Finnország.7 Mrd ECU volt). Késõbb csatlakozott Nagy-Britannia. Spanyolország. hogy a hagyományos társulási szerzõdésektõl eltérõen célként tartalmazzák a társulási viszonyt létesítõ országok késõbbi csatlakozását. Hollandia. Svédország (1995). szimbólumokat. Ausztria. Az aszimmetria az jelenti. míg a kisebb országok egy-egy fõvel). ejtsd: i-szi) a nyugat-európai integráció intézménye. mint nemzetközi gazdasági integrációs szervezet. Belgium. hogy erõsítse az állampolgárok EU-i és európai azonosulását.

és Acélközösség: (ECSC. Jogköre fokozatosan bõvül. azaz gazdasági és pénzügyi unióként oldják föl. ESZAK) 1951. Bulgária és Románia (1993). fõ szerve. az árfolyamrendszer. Európai Számvevõszék: Az àEU ötödik ún. valamint az annak mûködését támogató pénzalapok. munkajogi szabályokat. s részt vesz munkájában a Bizottság elnöke és egyik tagja. Aláírják az atomenergia békés fejlesztésének (felhasználásának) programját. A titkárság Luxembourgban van. Lettország. Litvánia. A 626 képviselõ megvizsgálja a törvényjavaslatokat. Az EU tagországok kormányfõinek évente kétszer-háromszor ülésezõ testülete (Franciaországot az államfõ képviseli. A Maastrichti Szerzõdésben ez utóbbi értelmezés szerepel).KISLEXIKON 271 ja le a kelet-közép-európai export útjában álló akadályokat. minden ötödik évben. valamint meghívottként az . amely az EU szerveinek. az EURATOM-ot. inkább csak törvényhozásszerû. Fõ célja a valutaárfolyamok ingadozásának szûk keretek között tartása. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg. Európai Parlament: Az àEU tagországainak képviselõibõl álló. Franciaország. Hollandia). 1952-ben lép életbe. Európai Monetáris Rendszer: Az àEU-tagállamok pénzügyi (elsõsorban valutáris) együttmûködésének rendszere (European Monetary Systems – EMS). Montánunió. 1979-ben alapították. Magyarország (1991). Fõ feladata az EU költségvetésének elfogadása. Az ~ a következõ országokkal kötöttek: Cseh-Szlovákia. Elsõ elnöke Jean Monnet volt. a Párizsi Szerzõdés értelmében alakult hat tagországgal (Belgium. Észtország. Szlovénia (1995). Lengyelország. április 18-án. Képviselõit 1979 óta közvetlenül választják a tagállamok polgárai. Székhelye Luxembourg. Luxemburg. központi szerveinek ellenõrzése. A megvizsgált javaslatokat àa Miniszterek Tanácsa elé továbbítja. a munkahigiéniával is. melynek 40 ország a tagja. amit az utóbbiak csak késõbb viszonoznak. Európai Monetáris Unió: (European Monetary Union. Németország. elsõsorban az àEurópai Bizottságnak a gazdálkodását ellenõrzi. Európai Szociális Kárta: az àEurópai Tanács jogintézménye. jóváhagyja a közös költségvetést. semmint tényleges parlament. Olaszország. EMU) à az Európai Monetáris Rendszer továbbfejlesztett változata. Európai Szén. Európai Tanács: az àEU legfontosabb jogszabályalkotó és irányító szerve. tulajdonképpen a gazdasági és pénzügyi uniót jelöli (a szakirodalom még használja a Economic and Monetary Union kifejezést is. Foglalkozik a munkahelyi biztonsággal. ezen felül bizonyos kérdésekben az àEurópai Tanáccsal együttesen dönt és ellenõrzõ funkciókat lát el. Lényeges elemei a közös valuta (az àECU). Célja: összefoglalni a különbözõ országokban alkalmazott munkaügyi.

katonai és társadalmi érdekek érvényesítése egy adott területen.272 KISLEXIKON àEurópai Parlament elnöke). Luxemburg. miszerint a termelés a termelési tényezõk (munkaerõ. 12 ötágú arany csillaggal (ezek száma csak véletlenül egyezett a tagországok akkori számával). Az ~ még nem jogi személy. részvény. kifelé terjedõ. az integráció legfontosabb stratégiai kérdéseit mégis ez a testület dönti el. Legismertebb fajtái a csekk. Szervezett adásvételük a tõzsdén történik. 1981: Görögország. Franciaország. Az ~ nem rendelkezik formális jogosítványokkal. Európa 15 tagállamát öleli fel. termelõeszköz) mennyiségi növelése révén fejlesztik. 1990: öt új német tartomány (a korábbi NDK). kincstárjegy). Olaszország.és biztonságpolitika. 1995: Ausztria. Európai Unió: (EU.vagy kormányfõ elnökletével vagy Brüsszelben tartják. É érdekszféra: azonos gazdasági. European Union) Az európai integráció új szervezeti kerete. értéktõzsde: olyan pénzintézet. (2) a közös kül. miközben a felhasznált erõforrások kihasználási foka nem javul. a kötvény. külterjes). az állami adóslevelek (pl. Nagy-Britannia. Finnország. A gyakorlatba az új munkahelyek létesítésével járó fejlesztés értendõ (extenzív = terjeszkedõ. Németország. ezért az àEurópai Közösség elnevezés használata is elfogadott. váltó. amely az àértékpapírok szervezett cseréjét biztosítja . követelést igazoló okirat. expanzió: terjeszkedés extenzív: külterjes extenzív gazdaságfejlesztés: az intenzív gazdaságfejlesztés ellenpárja.és igazságügyi együttmûködés. Hollandia. 1958: Belgium. esetleg romlik. politikai. amely három „pilléren” nyugszik: (1) az àEurópai Közösség. Portugália. értékpapír: vagyonjogot. Írország. Svédország). valamint a (3) bel. A külügyminiszterek tanácsát Általános Ügyek Tanácsának is nevezik. 1986: Spanyolország. Európai zászló: az àEurópa Tanács 1986-ban fogadta el a kék alapon körben elhelyezkedõ. A Tanács üléseit a àMiniszterek Tanácsának soros elnökségét éppen betöltõ ország állam. 1973: Dánia.

konszenzuskeresés. félkör alakú. hogy képessé tegye a társadalmat a àfenntarthatóság elérésére a gazdasági fejlõdés és természeti javak védelmének biztosításával.KISLEXIKON 273 F FAO: (Food and Agricultural Organisation of the United Nations) az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete. a nedvesedés különbözõsége alapján. amely iránymutatóul szolgál a késõbbi jogszabályalkotás számára. gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendõ területi egység. fenntartás: valaminek jó állapotban vagy egészségben történõ megtartása (pl. gépesített mezõgazdasági üzemtípus. foglalkozási szerkezet: egy ország munkaerõkészletének szektorok (tevékenységi területek) közötti megoszlása. az egészség. fenntarthatóság: egy folyamat vagy állapot jellemzõje. fizetési mérleg: egy ország valutában és devizában teljesített valamenynyi nemzetközi fizetéseinek és igénybe vett bevételeinek az összesítése. piacra termelõ mezõgazdasági üzem. banán formára emlékeztetõ. a Benelux-államokat. a Rajna vonalát és Milánó–Torino . társadalmi. a Ruhr-vidéket. Így a fenntartható fejlõdés az emberi élet minõségének javítását célozza (a fenntartható ökoszisztémák teherbíró képességén belül élve). fehér könyv: az angol törvény-elõkészítési gyakorlatból átvett sajátos fogalom („mûfaj”) valamely nagy horderejû kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó összeállítás. elemzés. fenntarthatósági stratégia: mindazon igyekezetek összessége (kommunikáció. intézkedések.). szén vagy érc porának elválasztása a meddõtõl. fejlõdésszakadék: a világnépesség közel 80%-a a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban él és a világ összjövedelmének csak kevesebb mint 20%-át kapja. farm: ¬ gépesített. nyugat-európai gazdasági magterület. érinti Franciaország északi részét. ­ jól felszerelt. Ma a Földön egy milliárd ember (a népesség 35%-a) írástudatlan. végrehajtások együttese) arra. amely Anglia délkeleti részétõl kiindulva. Központja Róma. fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fõvárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedõ. Célja: megszabadítani a világot az éhezéstõl és segíteni a világgazdaság fejlõdését (fõleg az élelmiszertermelést). flotálás: dúsító eljárás. amely a végtelenségig fenntartható (azaz fennmaradhat). az erdõ állapota stb. „forró banán”: a EU politikusai által megrajzolt.

a magán szektor befektetéseinek bátorítása. április 22-én szervezték meg a környezet romlása elleni tiltakozásokat (tüntetések. à tudományos parkok. az adatbiztonság és a szellemi tulajdon jogvédelmének biztosítása. beleértve a kulturális és nyelvi különbözõségeket. erõs telepítõ tényezõkkel (a piac közelsége. közösen elfogadható szabályozási keret kialakítása. elõadások). A hozott törvények a tagállamok területén kötelezõ érvényûek. Újabban egy déli folyosó van kialakulóban Genova–Marseille és Barcelona vonalán. Föld Napja (Earth Day): az Egyesült Államokban elsõ alkalommal 1970. elõsegíteni az adattartalom sokféleségét. Ezek alkalmazásával egy olyan Globális Informatikai Infrastruktúra létrehozására törekszenek. földrajzi munkamegosztás: az eltérõ természeti. Ezek célja támogatni a közös elveken létrejött nemzetközi konszenzus célkitûzéseit. éghajlati és egyéb adottságok miatt a termelõtevékenységben megnyilvánuló különbség. bemutatni a közvéleménynek az információs társadalomban rejlõ lehetõségeket. a hálózati szolgáltatások és alkalmazások világméretû piacának fejlesztése. melynek fõ jellemzõi: az összekapcsolhatóság (connectivity) és együttmûködés ösztönzése. megteremteni a terepet a hatékony együttmûködésre. azonosítani a gyakorlati megvalósítás útjában álló akadályokat. továbbá segíteni megte- . kiépült telematikai rendszerek). szabad hozzáférés biztosítása a hálózatokhoz. valamint elismerni a világméretû együttmûködés szükségességét. G G7: a hét legfejlettebb ipari ország (G7) 1995 februári csúcsértekezletének fontosabb határozatai: meghatározták az információs társadalom fejlesztésében való együttmûködés nyolc alapelvét: a tisztességes verseny ösztönzése. különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra. elõsegíteni az állampolgárok esélyegyenlõségét. államszövetség esetén közös központi szervek intézik az állam legfõbb ügyeit. biztosítani az egységes szabályozást és hozzáférést a szolgáltatásokhoz. Fõleg ipari és fejlesztési magterület. lehetõséget teremteni az információcserére. a személyhez fûzõdõ jogok. föderáció: szövetség. sûrû közlekedési hálózat. Ez indította el a modern környezetvédõ mozgalmakat az AEÁ-ban. együttmûködés a K+F-ben és az új alkalmazások fejlesztésében. A G7 is elhatározta kísérleti projektek elindítását az információs társadalom elemeinek kialakítására.274 KISLEXIKON térségében félkörívben végzõdik. valamint az információs társadalom szociális és közösségi hatásainak nyomon követése.

Az ENSZ égisze alatt mûködik. új nyelvtanulási módszerek). globális katasztrófa-elhárítás. Ez azt jelenti. interkulturális oktatás és képzés (pl. elektronikus múzeumok és képtárak. környezetvédelem és természeti erõforrások adatbázisai. A nemzetközi kereskedelempolitika fóruma. .és közepes vállalkozások információ-ellátása. a részvétel bárki (tehát nemcsak a G7 országok) számára nyitva áll. amelyet bármely más. kormányzati informatikai rendszerek. Az egyezményt eredetileg 23 ország hozta létre 1947 októberében az Egyesült Államok kezdeményezésére. elektronikus könyvtárak. széles sávú hálózatok globális mûködtetése. kis. Organisation for Economic Cooperation and Development) 1961-tõl 26 ország részvételével nemzetközi szervezet. Az egyes projektek kidolgozását egy-egy ország (vagy az EU) irányítja. Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztés Szervezet: (OECD. az 1948-ban megalapított OEEC (Organisation for European Economic Cooperation – Európai Gazdasági Együttmûködés Szervezete) utódja. a tengeri hajózás információs rendszerei. A Marrakeshi Egyezmény után a GATT helyébe jogfolytonosan a àWTO (Világkereskedelmi Szervezet) lépett. Románia is csatlakozott az egyezményhez. A fejlett országok gazdaságpolitikai fóruma. Fõ célkitûzései: a tagországokban gyors legyen a gazdasági növekedés és magas szintû a foglalkoztatottság. harmadik országnak megadnak. A legnagyobb kedvezmény klasszikus elvét általános rendezõelvként fogadták el kereskedelempolitikai alapelvként. hogy a résztvevõ országok vállalják. emelkedjék az életszínvonal. Késõbb még 6 ország csatlakozott. G8: a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetõinek idõnkénti összejövetele (summit). hogy a vámkedvezményt és más kereskedelempolitikai kedvezményt megadják egymásnak. A tagországokban kialakított elemzések segítik a nemzeti gazdaságpolitikák harmonizálását. globális piac. globális egészségügyi alkalmazások. valósuljon meg a pénzügyi stabilitás és a szervezet járuljon hozzá a világgazdaság fejlõdéséhez.KISLEXIKON 275 remteni az új termékek és szolgáltatások piacát. 1990-ben létrehozták az Európai Átmeneti Gazdaságokkal Foglalkozó Együttmûködési Központot. amely a világkereskedelem több mint 90%-át szabályozza. A G7 kísérleti projektjei a következõk: globális leltár (nemzeti és nemzetközi IT projektek és tanulmányok multimédia katalógusa). GATT: (General Agreement of Tariffs and Trade) Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.

az élettér fogalmát továbbfejlesztette Karl Haushofer. hogy a gazdasági és pénzügyi (monetáris) unió legmagasabb szintjén elõreláthatólag megszûnnek a nemzeti pénznemek. GDP: Gross Domestic Product à bruttó hazai termék GNP: Gross National Product à bruttó nemzeti termék geopolitika: elnevezése a svéd Rudolf Kjelléntõl származik – a földrajznak a politikára gyakorolt hatásával foglalkozik. A környezeti tényezõk elterjedésével. Fõleg a politikának a hadászatra gyakorolt hatását vizsgálja. A földrajzi burkok és környezetük viszonyának és azok kölcsönhatásának kutatásával foglalkozó tudományág. . A à politikai földrajzból nõtt ki. amely rendszerelméleti alapon végzi elemzõ tevékenységét. Más néven a környezet földrajza. interdiszciplina. Azóta még számos geopolitikai irányzat látott napvilágot Amerikában is (neogeopolitika). geostratégia: rokon fogalom a àgeopolitikával. az antropogeográfia megalapítója. a német élettérelmélet. globális: ¬ egészben tekintett. Feltételezik. R. Nagyvonalú terek. hanem az érintett országokban azonos gazdaság.és pénzügypolitika is érvényesül. Valamely ország földrajzi fekvése által befolyásolt hadászati helyzete és adottsága igen jelentõs tényezõ. Német geopolitikusok: Friedrich Ratzel földrajztudós. mosoly. Burger King. a munkaerõ és a tõke piacain nincsenek korlátozások. és a tagországok a közös valutát. Számos geopolitikai iskola kontinentális és tengeri szemléletû elvet hirdetett meg. McDonald’s. gazdasági struktúra: egy ország különbözõ gazdasági tevékenységeinek aránya a gazdaság egészében. okozat összefüggéseivel foglalkozó tudományág. az à eurót használják. Kjellén az állam életének térbeli szemléletét emelte ki. Ideológiai töltete is lehet pl. gazdasági és pénzügyi (monetáris) unió: a gazdasági integráció legmagasabb fokozata.276 KISLEXIKON gazdasági hálózat: pl. gazdasági tér: a termelési tevékenység területi elhelyezkedése és térkapcsolatainak kiterjedése. amelyen nemcsak az áruk. Napjainkra a nemzeti érdekek kerültek elõtérbe a katonapolitikai megítélésekben. ­ a világtársadalom létérdekét jelentõ. mindez a legforgalmasabb helyeken. az államelméletet boncolja. a szolgáltatások. a Föld egészére értett. Azt a szintet jelöli. geoökológia: a földrajz (geográfia) és a környezettan (ökológia) határán kialakult tudományág. annak ikerpárja. amelyet földrajzi viszonyok befolyásolnak. tágabb értelemben az Univerzumra vonatkozó. együgyû ételek. tisztaság. Pizza Hut (gyorséttermi hálózat).

nem ismerve országhatárokat. másrészt megakadályozza a határon kívüliekkel történõ kicserélõdést. a regionális identitás nélkülözhetetlen eszköze. Ennek kutatása aktuális gazdaságföldrajzi feladat. A térbeli szervezõdés folyamatában alakul ki és hol elválaszt. ­ a globalizáció során az ipari tevékenység fokozatosan egyesül és integrálódik. hol összeköt földrajzi térségeket. A nagy gazdasági tömbök hanyatló régióit célozzák meg. Habitat néven említik az ENSZ Emberi Települések Központját. értékesítés. Földrajzilag lényeges tehát a széttagoltság. „határon innen és túl”. E területek la- . Más értelemben az elmaradottság oka lehet éppen a perifériahelyzet. berendezések (fõleg személyi számítógépek). „határok nélkül” stb. különösen a Nissan sunderlandi gyártelepre érkezõ alkatrészek 83%-a Európából származik. „kiterjeszkedés”. Olyan vonal vagy sáv. Lényeges hogy földrajzilag koncentrált. hardware: „kemény áru” – az adatfeldolgozó és számítógéprendszerek mûködéséhez szükséges mûszaki eszközök. A határmentiség sajátos fogalom: a centrumhoz viszonyítva periféria. egy faj populációt alkotó egyedeinek a biotópban elfoglalt helye. a világpiacra történõ termelés. cégekkel való együttmûködés és hálózatkiépítés). régiókat. vidék: olyan határsáv. határ: történelmileg-politikailag meghatározott kategória. határ menti térség. termelés. à„légiesítése”. Ebben az értelemben elhatárolást feltételez. amely teljességében az integrált termelést célozza. amely védi a határon belüliek integritását. a helyi vagy regionális piacra termelnek. Újabb kifejezések is születtek: a à„határok átjárhatósága”. határmentiség: olyan térséget jelöl. amely egy ország határai mentén fekszik. A japán autógyártók. Japánból csak a sebességváltókat hozzák be. szétszórtság. A napjainkban zajló folyamatok azonban inkább a határok átjárhatóságát erõsítik meg. tehát a szomszédos ország közvetlen közelében.KISLEXIKON 277 globalizáció: ¬ alapvetõ gazdasági funkciók nemzetközi bõvülése és integrációja (kutatás-fejlesztés azaz àR&D. amely két ország határán húzódik. H habitat: lokális környezet. halmozottan hátrányos térség: többszörösen hátrányos térség. ahol a beszállító és a kutatórészlegek teljesen elkülönülten tevékenykednek. glokalizáció: fõleg a japánok szorgalmazta globális lokalizációs stratégia. Az európaiak ezért kérik a japánok távozását az európai autóiparból.

továbbá milyen kritériumrendszer szerint végezzük a hátrányos helyzet besorolását. Németország.278 KISLEXIKON kossága rendszerint vegyes nemzetiségû. hierarchia: rangsor. megyei. hanem csak néhány tagállamra vonatkozik. high-tech iparok: ¬ azaz tudáson alapuló ipar. gazdasági ág. ahol a kereslet korlátozott. területileg aránytalanul elhelyezett iparszerkezet stb. egyoldalú iparszerkezet. A két térséget az államhatár választja el. regionális alapot. amikor az elõírás nem valamely. határok légiesítése. Hetvenhetek csoportja: (G77. amelyek az ENSZ 18. a termelés és ellátás elégtelen volt és a hiányok állandóan újraképzõdtek. nem megoldott helybeli foglalkoztatás kérdése. terület: azok a területek. a gazdaság egyensúlyi zavarai jelentõsek és tartósak. egykor az anyaországhoz tartozó kisebbség. hátrányosabb viszonyok között él. átjárhatósága: a határok átjárhatóvá tétele. egymás fölé illetve alá rendelt sor. G7) Az „ötök” (AEÁ. ülésszakán közösen léptek fel közös állásponttal. hogy milyen viszonyítási alapot veszünk figyelembe: országos. Franciaország). határ menti kisebbség: a határ mindkét oldalán lévõ. ahol a lakosság az átlagos körülményekhez képest lényegesen rosszabb. Lényeges. határozat: az àEU egyik kötelezõ erejû jogszabályfajtája. ­ magasan fejlett technológiai iparág. Ezekben az országokban a „puha költségvetések”-et fogadták el. ® többen csak mikroelektronikát értenek alatta. amelyet akkor alkalmaznak. amikor valamilyen ok miatt a kereslet-kínálat szerkezete nem felel meg egymásnak. a talaj termékenysége. hátrányos helyzetû térség. ¯ a ~ sorrendben: az elektromos berendezé- . gyenge termelési térkapcsolat. valamint Olaszország és Kanada pénzügyminisztereibõl álló testület (1986-tól). csúcstechnológia. háttérszennyezõdés: a szennyezõ források közvetlen hatásától nem érintett területek levegõjének szennyezettsége. NagyBritannia. a kedvezõtlenebb földrajzi adottságok. Group of 77) Az ENSZ tagállamaivá vált fejlõdõ országok (1963-ban számuk csak 77 volt). életesélyeinek csökkentett volta (a hanyatlás jelei erõteljesebben jelentkeznek). hiánygazdaság: a nemzetgazdaság olyan állapota. A tervgazdaságokra volt jellemzõ. Japán. vagy egy bizonyos fajta településtípus közállapotának. határátkelési feltételek javítása. rendfokozat. pl. hegemónia: vezetõ szerep Hetek csoportja: (Group os seven. gyenge jövedelemtermelõ-képesség. az iparosodás alacsony volta.

falurombolás. Eszközei a városiasodás. a kulturális örökség elhanyagolása stb. pl. melynek során a nemzeti kisebbségek beolvasztására kerül sor. erõszakos áttelepítés. Bajorország. portugál. német. sok politikai. az ember kulturális környezete. ezeket kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló elmélet. holding: holdingtársaság. a lakossági autonómia felszámolása. A high-tech cégek területei: pl. amely befolyásolhatja a hozzá kapcsolódó termelési ágat. ­ az etnikai identitás egy bizonyos tér. Toulouse. identikus: azonos) kulcsfogalom. néprajzi. Az alacsonyabb szintû tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az àEurópai Bíróság bírái viszont kizárólag franciául tanácskoznak.KISLEXIKON 279 sek.és idõbeli identitás. holisztika: ¬ a társadalmi jelenséget mint az egész és részei közötti kapcsolatokat. hivatalos nyelvek: az àEU hivatalos nyelvei: angol. görög. légi eszközök és gyógyszerek gyártása. holisztikus. amelynek fõ funkciója elsõsorban nem a tõkebefektetés. francia. Grenoble környéke. ezen belül le- . illetve mezõgazdasági termelésnek olyan ágazata. amely nem érthetõ meg pusztán a részek vizsgálata révén. nagyváros-építés. Az IBM Skóciában jelentõs hightech beruházásokat eszközölt (skóciai szilikonvölgy). idem: azonosság. humán ökológia: az ember és környezete kölcsönös egymásra hatásával foglalkozó tudomány. tömbházépítés. svéd. dán. holland. A ~ jellemzõi: a tudományos-mûszaki fejlesztés teljesítményeit alkalmazzák (àR&D). Lényeges az ember jó közérzetének és egészségének fenntartása. humanizált környezet: az ember átalakította környezet. hanem a pénzügyi ellenõrzés megszerzése más vállalatokban. Az EU alkalmazottjainak ezért több mint ötöde tolmács vagy fordító. húzóágazat: ¬ az ipari. idegenforgalom. ¬ két nép és két ország között élõ embernek személyi azonossága után érdeklõdünk (filológiailag). szemlélet (és szociológiai elmélet). ­ szolgáltató szférából is lehet. finn. Kelet-Anglia. olasz. turizmus. spanyol. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Francia Riviéra. mûvelõdési vetülete van. I identitás: (lat. ­ a világot egyetlen összefüggõ egésznek tekinti. esetleg az egész gazdasági élet fejlõdését. olyan tõkés részesedési részvénytársaság. homogenizálás: sajátos államvezetési elv érvényesítése. extenzív iparosítás. elektronika.

termény-betakarítás. aluli). szolgáltatások rendszere. moratórium típus (az identitászavarok láttára ambivalens marad.és fogyóeszközök. Lehet vonalas és hálózati ~. illetve a forgalomban lévõ pénzmennyiség meghaladja a pénz iránti keresletet. víz. pl. A hiperinfláció 100%-ot meghaladó infláció. kétnyelvûség). ­ más: az anyagi javak termelése és a lakosság ellátottságát biztosító létesítmények és szolgáltatások komplex rendszere. költségvetési hiány pótló pénzkibocsátás (az infláció gyakran az „inflációs spirál” kialakulásához vezet). ® a pénzinfláció kizárólag a pénzoldalról beinduló tartós árszínvonal-növekedés. Az ~: (lat infra = alatt. IMF: International Monetary Fund àNemzetközi Valuta Alap. infláció: ¬ Az átlagos árszínvonal tartós növekedése. oktatási és kulturális ellátás és hálózat. egészségügy) összessége. kereskedelmi ellátás. identitásformák: érett identitástípus (megtartja minden áron identitástudatát). Ez az árak emelkedését váltja ki pl. kommunális szolgáltatás (villany. továbbá tapasztalatok. oktatás. ­ a nemzetgazdaságnak az az állapota. ® háttérágazat (azoknak a háttérfeltételeknek. amely akkor következik be. ¬ A gazdaságban: a mûködés elõfeltételeit biztosító létesítmények összessége (álló. csatorna. gáz. infrastruktúra: a gazdaság mûködéséhez szükséges tárgyi elõfeltételek (közlekedés. identifikálás: azonosítás). nem krízismentes). másrészt az árak tartós emelkedését. amely egyaránt magában foglal személyes és közösségi vonásokat (az identifikáció. ® olyan önazonosság. identitástudat: önazonosság (pl. Jelentése kettõs. közlekedés. telex. egyrészt jelenti a pénz elértéktelenedési. ha a bankrendszer növeli a pénz mennyiségét a forgalomban és a pótlólagos pénzkibocsátást nem követi árutermelés. idénymunka: idénymunkások által végzett munka (pl. diffúz identitástudat (távol a hazától nincsenek identitásproblémái). felhígulási folyamatát (pénzromlás). közmûellátottság. ki a magyar? ki a román?) Az ~ lehet nemzeti és kulturális. amelyben a pénz kínálata. mezõgazdasági munkák. információ áramoltatása: az àEU integrációról szóló információk közvetítése a szakszövetségek számára. lakás. kaszálás). video). egészségügyi.) és szolgáltatások (mûvelõdés. vélemények továbbítása a kormányzat felé. nyelvi és kulturális azonosságot jelent. az energiaköltségek emelkedése. átvett identitástudat (a családi házból átvett. közmûvek.280 KISLEXIKON játszódó történelmi. telefon. pl. a munkaadói érdekek artikulációja. költségnyomás emelte infláció. ame- . érzés. valamint ezek által nyújtott szolgáltatásoknak az összessége. hírközlés stb.

Ruhr-vidék. Amsterdam. melynek lényege. ipari parkok: az európai àinnovációs szigetek katalizátorai. kutatóközpontokkal. ipari terület: a területrendezési tervben ipari célokra. olyan fejlesztõi. Ile de Françe. tervszerû fejlesztésére. innováció: megújulási készség. ahol a àtudáson alapuló ágazatok és más àhigh-tech szervezetek alakulnak ki. ­ az a folyamat. ipari ország: olyan ország. ahol a kutató laboratóriumok sûrû hálózata alakult ki. amely alkalmazható egy vállalat gazdálkodásának elemzésére. egységes belsõ piac (pl. a köztük lévõ különbség mindinkább eltûnik. Milánó. innovációs szigetek: olyan területek. amely átalakítja a korábbi technológiai. az egymás közti gazdasági (majd késõbb egyéb) kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait. Ellentéte: az extenzív (külterjes) állattartás ipar tercializálódása: a csúcstechnológiai iparon belül a szolgáltatások szerepének és súlyának növekedése tapasztalható (a szoftver beépül az egyes termelési ágazatokba). integráció: (lat. Rotterdam. Jelentõs szerepet játszanak egy-egy régió iparszerkezetének átalakításában. erõs egyetemi háttérrel. specializált. irányítási és piaci kapcsolatok rendszerét. összegezõdés. fejlesztõi.KISLEXIKON 281 lyek nélkülözhetetlenek a korszerû termelés bõvítéséhez és a kulturált életvitel kialakításához. egységesülés. piacra termelõ. ipari átalakítás: a meglévõ. Torino.) jelentése egyesülés. input-output elemzés: olyan ráfordítás-kibocsátás rendszerû mérleg. telepítésre kijelölt terület. hogy a jövõ Európája egyértelmûen a regionális tömbök képzõdménye lesz. hozzácsatolás. intenzív állattartás: korszerû technikát alkalmazó. egyes részek egyesítése valamely cél elérése érdekében. gyártási. Ezek magterületi elhelyezkedése nyilvánvaló: Nagy-London. az àEU-ban). Formái: a vámunió. Grenoble. München. amelyeket nem fejlesztettek ki a helyi népesség foglalkoztatottsági igényeihez és természe- . újítási tevékenység. beilleszkedés. infrastrukturális ellátottság: infrastruktúrával való ellátottság. iparilag elmaradott területek: olyan területek. Frankfurt. ¬ sajátos politikai-gazdasági elv. ahol a lakosság nagy része az iparban dolgozik (az ipar hozza a jövedelmek többségét). amelynek során több nemzetgazdaság „összenõ”. ipar elhelyezésére. a szabadkereskedelmi övezet. Lyon. szervezési. Stuttgart. egyesítés. „érett” iparágak újjáélesztése. hatékony állattenyésztés.

A ~ minden belépni kívánó országra kötelezõ. egyéni jegyek. azaz „kimaradtak”. Többnyire összefüggõ falusi térségek. komparatív elõnyökhöz való jutás. radioaktív izotópok biztonságos elhelyezése a környezetben (szigorúan õrzött és lezárt terület). problematikus területek.282 KISLEXIKON ti erõforrásaihoz képest. Feltételezi egy közös tulajdonú vállalat létrehozását. Fontos a prioritások meghatározása. rendkívüli mértékû (elemi) . a fokozatosság érvényesítése. joint venture: szervezett együttmûködésen alapuló közös vállalat a nemzetközi gazdaságban. Eredménye: szociális háló kiépülése. jóléti állam: a fejlett országokban kialakult. viszonylag hosszú ideig tartó stabilitás. városépítészeti megjelenítése. motívumok összessége). iparosodottsági szint: az ipar termelõerõinek (összalkalmazottjainak) mennyiségi viszonya az adott térség össznépességéhez. hirtelen bekövetkezõ végzetes esemény. fejletlen területek. katasztrófa: az élõvilágot. J jelleg: karakter. Mérõszáma az iparban foglalkoztatottak száma. fejlesztési program munkamegosztásos alapú megvalósítására. közegészségügyi és -oktatási rendszer eredményes mûködtetése. rászorultak ellátása. izotóptemetõ: az atomerõmûvekben keletkezõ maradékanyagok. irányelv: az àEurópai Tanács és a àBizottság által kiadott sajátos jogszabály. sajátosság (pl. illetve az EU közös jogához. hogy a tulajdon többsége magánkézben van. a kölcsönös elismerés egy-egy termék forgalomba hozatalakor. de a teljesítés módját a tagország belsõ jogszabályalkotására bízza. ipartelepítés: ipar létrehozása olyan területeken. illetve környezetét és élõhelyét ért váratlan. jogharmonizáció: az a tevékenység. melynek keretében az àEU tagországai a nemzeti jogszabályaikat közelítik egymáshoz. Jóléti hatása: a jövedelemszint emelkedése. ahol nem volt. az építészetben a város karakterének. és az árukat a szabadpiaci versenyben értékesítik. valamely létesítmény. K kapitalizmus: (mint gazdasági forma) azt jelenti. a piacvédelmi eszköztár kiépítése. Egyik sajátos esete pl. beruházás. teljes foglalkoztatással együtt járó „szociális piacgazdaság”. Általában valamennyi tagország számára elõír bizonyos kötelezettségeket.

laboratóriumok. valamint vegyszerek célszerû alkalmazása a mezõgazdaságban. illetõleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi. kertváros: Angliában 1885-tõl elindult irányzat. gazdasági ösztönzõkkel támogathatók. kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével statisztikai jellemzõk alapján meghatározott térségek köre.és a Balti-tengerben. Itt ildomos a kulturális autonómia léte. kemizálás: kémiai folyamatok. kiemelt üdülõkörzet. ahol több nemzetiség él egy területen.).KISLEXIKON 283 csapás. a „tökéletlen egyensúly” változó színvonalát és általában a kereset elégtelenséget tekintette a fejlett piacgazdaságok jellemzõjének. gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendõ területi egység. szemben a „puha technológiával”(pl. mindaz. . más neve: havária (vízi jármûvek balesete. amely egységes tervezéséhez vagy fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fûzõdnek (fõvárosi agglomeráció. amelyek önkormányzatai. gépegyüttesek. Ebenezer Howard szerint a nagyvárosok tervszerû fejlõdését szolgálják a központi városmag körül elhelyezkedõ kertvárosok. kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fõvárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedõ. növényzetet kell biztosítani. bányavízelöntés stb. vízszennyezés. herbicidek = gyomirtó szerek. A technológiák „fizikai” komponenseit jelenti. ipari baleset. Keynesi elmélet: J. ami a nagyvárosokban hiányzik. kemény technológia: mûszaki berendezések. miszerint a lakosság számára fényt. Keynes (1883–1946) angol közgazdász által kidolgozott közgazdasági elmélet.) a terméseredmények növelése céljából. társadalmi. Tulajdonképpen megjelölték a nemzeti zsákmánykvótákat halfajokra (tõkehal. nyelvhal) lebontva. a lakókörnyezetben (mûtrágya. emberi áldozatokat követelõ tömeges méretû szerencsétlenség. levegõt. a számszerû kisebbség nem „emberi hiba révén kialakult” kisebbség. M. hormonkezelés az állattenyésztésben stb. kevert népességû terület: olyan terület. peszticidek = szerves növényvédõszerek. aki kimutatta a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság színvonalának ciklikus mozgását. elsõsorban az Északi. „kék Európa”: az európai közös halászterületek kijelölésére tett sikertelen kísérlet. szoftverek). Európa 33 államában 40 etnikum él. Ezzel kijelölte a nagyváros tagolt szerkezetének alapelveit is. gátszakadás. Így kialakultak a nagyvárosoktól távolabbra felépített kertes lakótelepek.

s fõleg Európában. Nem egyértelmû kifejezés. Ez alkotja a kisebbségi létforma (s egyben sors) lényegét. II. Pl. a kontroll még igen lassan érvényesül. kisebbségpolitika: az állam. àvallási és ànyelvi kisebbség. törvények útján. A „mi” és „õk” viszonya sajátosan alakul. szociális. következik: a kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani. hogy döntõen a számszerûséget. gazdasági. A kisebbségfogalom hátránya az. Fontos eleme a àtolerancia. mert valamilyen értelemben mindenki kisebbség. A kisebbség lehet: ànemzeti. az anyanemzethez (mivel nem az anyaország területén él).284 KISLEXIKON több megyét érintõ nemzeti parkok. illetve tájvédelmi körzetek térsége. illetve más sajátos térségek). Az emberi személy elvitathatatlan méltóságának tiszteletébõl lehet levezetni a megoldás módozatát is. egy ország területére számítva. A kisebbség demográfiailag általában fogyó tendenciát mutat. ha végleg eltûnik az adott nemzeti kisebbség. A probléma forrása: az egyenlõtlenségek újratermelése sok vetületben (politikai. vallási sajátosságainak és azok változásainak megragadására. a „kisebbséggazda” névvel illetik. A àkisebbségnek többnyire kettõs kötõdése van: a szülõföldjéhez. konvenciók. rendeletek. A kisebbségi kérdésben még mindig az állami törvényhozás a döntõ. Jelentése: számszerûsített lét a többséghez viszonyítva. a szûkebb pátriához. kisebbség: a politikai és nemzetközi jogi nyelvezetben használatos kifejezés. illetve a hatalomtól való részesedést fejezi ki és így kevésbé alkalmas egy adott közösség nyelvi. amióta léteznek kisebbségek egy ország területén. Kisebbségi lét. közigazgatási stb. kulturális.) A kisebbségi kérdés megoldása a politikai akarat. János Pál pápa szerint „a kisebbségi kérdés évszázadunk egyik legkényesebb problémája”. Az elvárások a hatásos jogi és politikai védelem irányába mutatnak. kisebbségi jog: etnikai alapon is az emberi méltóság tiszteletébõl adódik. de többség is egyben. A réteghelyzet is az identitástudattal kapcsolatos. Megoldások: elnyo- . amikor egy vitás kérdés áll elõ. kisebbségi helyzet létezik. melynek kisebbségei vannak. kötelesség kérdése. Akkor fog megoldódni. kisebbségi kérdés: azóta van. határmenti. Azt az országot. a kisebbség a nemzet többi tagjához képest lehet többség is egy adott területen (talán jobb lenne a népcsoport vagy nyelvcsoport kifejezés – vallják többen). kisebbségi autonómia: a àkisebbségek számára biztosított autonómia – kisebbségi önkormányzat. A nemzetközi jogrend. abszolút számokban. mûvelõdési. a nemzetállam àkisebbségekkel szemben tanúsított politikája határozatok. Évszázadunkban jelentkezett erõteljesebben.

¬ egyfajta gyûjtõfogalom a gazdasági értéket képviselõ. egymással intenzív kapcsolatban lévõ. szervezési-vezetési ismeretek. harc. amely az egyik szállítóeszközrõl a másikra átrakható. felépítése. veszteség bizonytalanságának tényezõje. az oktatásban. gyakorlatban alkalmazott. államok belügyének. ­ a kisebbségi kérdés nem tekinthetõ többé az egyes országok. ­ tág értelemben magában foglal minden. károsodás. egymással határos települések összessége. irányításuk alatt álló. kommunális: közösségi. konstrukció: ¬ valaminek a szerkezete. amelyek nem szabadalmazottak. megbékélés (történelmi megbékélés nem vetíti ki egymás hibáit úton-útfélen). áruként szereplõ mûszaki-tudományos eredményt. megállapodás. menedzsment). erkölcsi elidegenedés stb. regionális. konszenzus: egyetértés. önszervezõdõ. illetve gazdasági ágazat fejlesztésének irányelveit rögzítõ tanulmány. ­ a mûszaki haladás várható irányának figyelembevételével egy-egy meghatározott terület. a településeket érintõ. nemzetközileg garantált szerzõdéssel). konfliktus: összeütközés. a nyelvhasználatban. kiegyezés (pontos. az önigazgatás terén). egyöntetû vélemény. kistérség: a települések között létezõ funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység. amely hosszabb távon a gazdasági tervezés alapjául szolgál. ® a nemzeti. ellentét. különbözõ (bizalomerõsítõ) eszközökkel. egy adott technikához kapcsolódó tudásanyag (módszerek. olyan megoldások forgalma. eszközök. társadalmi egyenlõtlenség (pl. konurbáció: az egymáshoz közeli városok és a köztük elhelyezkedõ kisebb települések összenövése következtében kialakult várostérség (sajátos urbanizációs folyamat formája. koncepció: ¬ felfogás. . tapasztalatok. konfliktuskezelés: küzdelem a konfliktusok ellen. know how: „tudni hogyan”. kontinentális stabilitás tartósan nem biztosítható a kisebbségi kérdés megoldása nélkül. elvárások: ¬ az általános emberi jogok védelmének szerves része. eredménye). mûvelõdésben). ­ gépezet. konténer: a korszerû fuvarozásban használt szállítótartály. kockázat: a várható vagy elõre nem számítható kár. kisebbségvédelem: fõbb alaplevek. ma a valuták egymásra való szabad átválthatósága.KISLEXIKON 285 más (itt a nacionalizmus összeütközésbe kerül a patriotizmussal). A kisebbségi sérelmek okai: alkotmányos egyenlõtlenség (az államigazgatásban. konvertibilitás: eredetileg aranyra való átválthatóság.

Gabon. . a levegõ. Az egyes ember még mindig önmagát keresi. Tagjai: Abu-Dzsabi. környezetvédelem: az ember (társadalom) szervezett védelme a àhumánökológiai szempontból fokozatosan rosszabbodó környezeti viszonyok kedvezõtlen hatásaitól (jelenti a víz.286 KISLEXIKON kooperáció: együttmûködés. a talaj. A kötelezettségek mellett rájött arra. PVC-zacskó helyett papírzacskó. Nigéria. az épített környezet. ­ ökológia + ökonómia. halogénmentes oldószerek használata). az élõvilág. A szabadságérzet mindjobban felfokozta az anyagi fogyasztás mértékét. Max Weber osztályozása: puritán. hulladékszegény termék. kõolaj. Irán. „termelõi társulás”. Szinonimája: tájgazdálkodás. környezetfilozófia: azzal foglalkozik. Ecuador. Szaud-Arábia és Venezuela. illetve hasznosítása. szén) nyerjék. dendromassza és zoomassza) és abioproduktumot (a meg nem újítható erõforrások – pl. környezetgazdálkodás: a környezet élõ és élettelen elemeinek mûködtetése. a táj. belsõ önrendelkezés (Weiter professzor elmélete). a természeti erõforrások fokozottabb védelmét. korlátozott önrendelkezési jog: korlátozott. környezet-gazdaságtan: ¬ a környezeti problémák tágan értelmezett gazdasági összefüggéseivel foglalkozó tudományág (a környezet-gazdaságtan a környezet és gazdasági élet kölcsönhatásaival. illetve a környezettel ökonómiai szempontból foglalkozik). a jó közérzet. Líbia. Katar. Székhelye Bécs. felhalmozó vagy hedonista. megóvását. egészség fenntartását). de egyben egzisztenciális félelmet is okozhat. a miliõrõl. Irak. Mindez növelte a materiális fogyasztását (konzumálás). élõ tömeg. környezetbarát termék: a lehetõ legkevesebb. a Föld erõforrásainak fokozott felélését. pl. Célja olyan közös olajtermelési és exportpolitika kialakítása. Algéria. hogy mi a véleménye az embernek a környezetrõl. a természeti folyamatok mûködését károsan nem befolyásoló szennyezõ anyagot eredményezõ termék (a természetben könnyen bomló termék. Az ember a maximális bioprodukcióra törekszik. Kõolajexportáló Országok Szervezete: (OPEC – Organization of the Petroleum Exporting Countries) az olajtermelõ és exportáló országok 1960-ban alakult monopolszervezete (kartell. fogyasztó magatartás. hogy ezektõl a legmagasabb bioproduktumot (élõ anyagtermelés során nyert biomassza. nárcizmus vagy neo-individualizmus. amely lehetõvé teszi az olajból származó jövedelmek maximalizálását. Kuwait. mely lehet fitomassza. hogy egyre nagyobb érték lett az önmegvalósítás.

amely jelenleg több falu együttes irányítását. ­ egy embercsoportra jellemzõ életmód és eszmék összességét is jelenti. a szellemi értékek fokozatos rombolása (pl. munka-. kulturális identitás: egy kisebbség kulturális identitástudata. közigazgatási területbeosztás: elsõsorban államhatalmi kérdés. központi szerepkör: egy településnek az a sajátossága. . jogi és erkölcsi normákban megnyilvánuló különbségek. antropomorf jellegû). EGK. társadalmak között meglévõ nyelvi. gyógyulási. kulturális távolság: ez egyes országok. egyletek. a szolgáltatások. hogy olyan intézményekkel. A közös piac olyan belsõ határok nélküli térség. kulturális közösség: az etnikum egyik lehetséges értelmezése. üdülési. kulturális környezetszennyezés: a szellemi környezetszennyezés területe. a személyek (munkaerõ) és a tõke. idegenforgalmi feltételekkel).KISLEXIKON 287 „Közös Piac”: àEurópai Gazdasági Közösség (EEC). használatos a mûveltség szinonimájaként is: ¬ az anyagi és szellemi értékek összessége. amely jelenti a mûvelõdési közületek kiépítését. Ezen központi funkciójú települések vonzáskörzete egyre jobban bõvül (pl. község: közigazgatási fogalom. alakít (tehát mesterséges. üzleti és vállalkozói szellemben. amelyet viszonylag állandó kulturális elemek (nyelv. munkakultúrában. amelyek vonzást vagy hatásbõvülést gyakorolnak a szomszéd települések számára. mûvelõdési. szövetségek létrehozását. amelyen szabadon áramlanak az áruk. társadalmi magatartásban. kulturális autonómia: autonómiafajta. eltérések összessége. amit a társadalom létrehoz. hagyományok) és pszichológiai tulajdonságok jellemeznek. egy nagyváros vonzáskörzete). olyan történelmileg kialakult népcsoportnak tekinthetõ. A kultúra jelenti mindazt. szokásbeli. mindaz. szokások. vallás. általában történelmileg kialakult nemzeti sajátosságokat hordoz. intellektussorvasztó hatása lehet a televízióadások egy-egy mûsorának is). létesítményekkel (pl. egyesületek. beleértve a lakosság lélektani különbözõségét. kultúra: a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak öszszessége. majd a városok önkormányzatát). gazdálkodását jelenti (a comuna szó az ókorban és ezt követõen eredetileg a városok autonómiájáért küzdõ társulást jelentette. szórakozási. s amelynek tagjai tudatában vannak önálló – másoktól különbözõ – közösségvoltuknak. amivel az ember sokirányú szellemi és testi képességeit kimûveli és kibontakoztatja.

Különösen az autóiparban jelentõs gazdaságszervezési forma (pl. Mercedes leányvállalatai a világon). licenc: ¬ valamely szabadalom tartalmazta és általa jogilag védett mûszaki eljárás. magterület: gazdasági növekedési pólus. technológiai ismeret használatára adott engedély. vámok. latifundium: nagy kiterjedésû. hírtevékenység). . február 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában. összefüggõ földbirtok. ­ szabadalmazott találmány. 1992. hírvilág) elõállításával és továbbításával foglalkozó tevékenységi kör. és a tagállamokban történt ratifikációkat követõen 1993. leazing: ¬ haszonbérlet. a régió olyan területe. ­ olyan bérleti rendszer. kvatetner szektor: a tudás (információk. új gyártási eljárások és ismeretek használatára vonatkozó. krízis: az összeomlás szakasza. mûszaki eredmény felhasználásának engedélyezése meghatározott (pénzbeni vagy egyéb) ellenszolgáltatás ellenében. szektor. a táplálékot részben vagy egészében a legelõk biztosítják. amelyben az állatállományt részben vagy teljes egészében szabad területen (legelõn) tartják. L LAFTA: Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás.288 KISLEXIKON külterjes állattartás: az állattenyésztésnek olyan formája. liberalizáció: a gazdasági szereplõk szabadságát. Elsõsorban a monetáris unió és az egységes valuta megteremtésére vonatkozó „Delors-tervvel” kapcsolatos integrációs folyamat felgyorsítása szervezett EU értekezlet. november 1-jén lépett életbe. megfelelõ ellenérték fejében megvásárolható engedély. hírháttér. Ford. amely az egyes termelõk és személyek számára az átadott eszközök használatához engedményt biztosít. ágazat (információtechnológia. melyben a fejlõdési lehetõségeket idõben elõnyösebben lehet kihasználni és az adott vidéket fellendíteni. leányvállalat: az anyavállalattal szoros gazdasági kapcsolatban álló. tõle függõ helyzetben lévõ vállalat. mennyiségi korlátozások) lebontása. innovációs centrum. M Maastrichti Szerzõdés: az àEurópai Uniót (EU) létrehozó szerzõdés népszerû neve. az országok közötti szabad versenyt fékezõ elõírások (pl. ® találmányok.

hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak. megatrend: àtrend menekülõ iparágak: azok az iparágak. korszerûtlen és költséges. ® kiterjesztett értelemben minden értékkel rendelkezõ jószág (termék. több nagyváros összenövésébõl kialakult városövezet. oly módon. metropolisz: régen anyaváros. vallás. ahol jelentõs a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. mint például az oktatás. továbbá a kisvárosokban élõ népesség aránya. marginális csoport: a perifériára. mineralogén: ásványi anyagokat létrehozó. illetve a községekben. környezetszennyezõ iparok pl. ötlet. cementipar). megalopolisz: óriásváros. és ebbõl származik a jövedelem túlnyomó része. miliõ: környezet. érzés stb. amelynek megvalósítása a vállalati felsõ vezetés feladata. tõkés nagyüzem. ahol nem gépekkel. megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. illetve a mezõgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkozási szerkezetben.) cseréje. Miniszterek Tanácsa: az àEurópai Unió legmagasabb szintû jogszabályalkotó és döntéshozó szerve. a szélre szorult etnikai csoport. szolgáltatás. keret. meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat. hanem minden munkafolyamatot kézzel végeztek. Az üzemen belül már munkamegosztás van és piacra történik a termelés. amely a vevõ/felhasználók igényeinek érdekében elemzi a piacot. A döntéseket egyhangúlag. magas bérszínvonalú iparágak. ahol a lakosság nagyobb része a mezõgazdaságban dolgozik. szemléletmód. Külügyminiszterek és a szaktárcák miniszterei vesznek részt. azaz egymillió lakosnál népesebb város). ennek neve: jumbo Tanács).és nyersanyagintenzív iparágak. eszme. politika stb. ma nagyváros. amelyek a legfejlettebb országokból a kevésbé fejlett országokba kerülnek át (energia. megismerteti azokat a fogyasztókkal. kör.KISLEXIKON 289 manufaktúra: olyan nagyobb mûhely. mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei: (rurális térségek) azok a térségek. Az üzleti szférán túl kiterjed olyan nem nyereségorientált területekre is. mezõgazdasági ország: (agrárország) olyan ország. marketing: ¬ szûkebb értelemben olyan vállalati tevékenység. (tagállamokként egy miniszter vagy az illetékes szakminiszter. kultúra. . illetve szolgáltató tevékenységek. kialakítja az árakat. ­ tágabb értelemben a vállalat egészére kiterjedõ – a vevõkkel való azonosulást hangsúlyozó – filozófia.

Ez nemcsak egy új szervercsalád. Az internet és a köréje épülõ technológiák nélkül mindez elképzelhetetlen. egy központtal bíró város.Net. de új moduláris fejlesztési koncepció is. gyapot). multikulturális város: sokarcú. monocentrikus város: egy központi mag körül fejlõdött. ­ nem differenciált termékek piaca. pénzkínálat alakulását. kávé. cukornád. császár). és juttatják el a saját célközönségükhöz. A hatalom rendszerint továbböröklõdik. kakaó. Az amerikai farmok nagyobb része néhány növényfajta termelésére rendezkedett be (pl. monopólium: ¬ tõkéscsoport vagy tõkések által létrehozott egyesülés a verseny. erõs gazdasági és politikai hatalommal rendelkezõ szervezetek. amelyben egy adott területen több éven át állandóan azt a növényt termesztik (pl.290 KISLEXIKON vagy minõsített többséggel (a szavazatok 71%-a) hozzák meg. dolgozzák fel. és ennek az erõfeszítésnek jó része a ma „dotnet-platformként” ismert technológiákra irányult. csökkentik a nemzetállamok hatalmát. A kutató-fejlesztõ tevékenységet (àR&D) a fejlett országok növekedést mutató régióiba telepítik. a maga sokrétû. ahol csak egy eladó (monopólium). gyapot. Idõvel ezeken a területeken fellép a talajuntság. amelyek az információt a leggyorsabban szerzik meg. az árak biztosítása és a magas haszon érdekében. (rétegspecifikus) viszonyulásaival. búza. a devizaárfolyamot szabályozó politika. ­ a világgazdaság fõszereplõje. Központja Strasbourg és Luxembourg. monarchia: a kormányzásnak az a formája. az ültetvényes gazdálkodás keretében olyan ültetvényes növénytermesztési rendszer. gazdasági tömörülések. vagyis a „dotnet” gyûjtõnév alatt kínál. sok kultúrájú város. multinacionális vállalat: (MNC) ¬ a termelés egyszerre több országban mûködõ szervezete. monetáris politika: a belsõ pénzmennyiség. határozza meg a kínálatot és a keresletet. monokultúra: egyfajta növény termesztése. az összeszerelés és termelés a fejlõdõ országokba kerül. árut és információt állítanak elõ. Az elmúlt 4 évben összesen 11 milliárd dollárt költött a cég ezerhétszázféle szoftverének fejlesztésére. amelyet a Microsoft. . aki tisztét élete végéig tölti be (király. amikor az állam élén korlátlan hatalmú uralkodó áll. Az új gazdaság utat nyit annak a platformnak. azaz a kultúrnövényeket számos nem kedvezõ környezeti tényezõ érinti. Ma a világgazdaság termelési és értékesítési struktúráiban azok a sikeres vállalatok. kukorica.). A termelést egyszerre több országban szervezik meg. illetve csak egy vevõ (monopszónium) képviseli. banán. stb.

amennyiben bármelyiküket fegyveres támadás érné. ­ más nemzet iránti bizalmatlanság és a nemzetek közötti ellenségeskedés. naturálgazdálkodás: piaci viszonyok nélkül folyó termelés. Dél-Korea. N nacionalizmus: ¬ az egész nemzetet érintõ. a kifejezés a nemzetmegtartó szerepet hangsúlyozza. hasznosságában is megjelenik. hogy a cégüknél a 20 ezres létszámot meghaladó fejlesztõi team nagyobb innovációs költségvetéssel gazdálkodhat. munkaigényes ipar: olyan iparok. 370 milliós lakosság és 7 ezer milliárdos GDP). a nemzeti jelleg mellett). Összehasonlításul annyit. nemzet: a történelmi fejlõdés terméke. ¬ nemcsak nacionalizmust termel. iparágak. Fõ haszonélvezõje éppen a AEÁ. identitás tartja össze. április 4-én alakult Washingtonban. hanem kitermeli annak ellenszerét is. „négy kis tigris”: Honkong. mint amilyennel a NASA. NAFTA: (North American Free Trade Area) az Amerikai Egyesült Államok. nyílt szellemi hadjárat a nemzeti érdek érvényesítésére. Célja a tagállamok megvédése. a nemzetközi szolidaritást a nemzeti . mûszaki infrastruktúra: egy település mindazon mûszaki jellegû szolgáltatásainak és hálózatainak létesítményeinek együttese. Kanada és Mexikó között létrehozott szabadkereskedelmi övezet (1994. a nemzetet alkotó állam. az AEÁ kezdeményezésére. Szingapúr. A népszuveranitásból nõtt ki a nemzeti önrendelkezés eszméje. helyi nacionalizmus (az elnyomó nemzet részérõl). számítógépgyártás). Nagy Hármas: àTriád NATO: (Nord Atlantic Treaty Organisation) Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete. az amerikai ûrkutatási hivatal számol – és ez a termékek minõségében. nemzetállam: nemzeti állam. a terület és a gazdasági élet közössége. melynek létezése politikai realitás (az emberi közösség területileg kialakult formája. A politikai nemzettel azonos. januárjától mûködik. ahol a termékek elõállítása sok munkaórát igényel (mûszeripar. Ezen állományjellegû kategóriák mûködése elengedhetetlen egy város életében. Tajvan. a nemzeti integrációt tartja elsõdlegesnek. 1949. A nemzetet a nemzeti közösségtudat. a nyelv.KISLEXIKON 291 Jövõre a Microsoft több mint 3 milliárd dollárt szán kutatásra és fejlesztésre. melyek nélkül a település nem mûködik zökkenõmentesen. nemzettudat. Védelmi erejüket egymás kölcsönös támogatásával állandóan fejlesztik. Lehet: nagyhatalmi sovinizmus (más nemzetek lenézése).

egyértelmû definíciója. amelynek más az anyanyelve. kereskedelmi tevékenységi körök szakosodása.és makroszintû szervezett és intézményesített összekapcsolódása. azok homogenizálására. ­ természeténél fogva hajlik a nemzeti kisebbségek elnyomására. . nemzeti autonómia: az állam önszervezõdése. nemzeti vagyon: egy adott ország anyagi erõforrásainak összessége. A ~ hajlik a területén élõ kisebbségek elnyomására („sokba kerül” – akadály is). Jelentése: „az adott évben megteremtett új érték mennyisége”. nemzeti jövedelem: a társadalom által egy év alatt megtermelt új érték. a munkafolyamatok megosztottsága és összehangolása. A nemzetállam szuveranitása egy tabu. inkább geostratégiai kérdés. A nemzetállam kultuszának kiújulása felelõs a kisebbségi ellentétek kiújulásáért Európában sokfelé. hogy „kisebbségi többletjogok” nélkül a kisebbségeknek a többséghez viszonyított gyengébb helyzete nem korrigálható. a gazdasági növekedés ütemének egyik legfõbb mutatószáma. nemzetgazdaságok közötti termelési. Sok államban a kisebbségi jogokat azonosítják a többség diszkriminációjával.292 KISLEXIKON àkisebbségek irányába. alakulásának. viszonyoknak egyre több országra történõ kiterjedése. àkisebbségi kérdés. A ~ kultusza legtöbbször a kisebbségi ellentétek kiújulását eredményezheti (ezért felelõs is). nemzetiség: etnikum. holott nem kétséges. nemzeti kisebbség: az egyik legvitatottabb fogalom. A nemzetgazdaság mindenkori helyzetének. nemzetközi gazdasági integráció: több nemzetgazdaság mikro. közös piac. Lehet mikro. Európa a kisebbségi jogokat – a sokféle sürgetés ellenére – még mindig csak mint egyéni s nem csoportjogokat ismeri el. mint a lakosság többségének. gazdasági unió stb. egy ország területén kisebb létszámban élõ lakosság. amelynek anyanemzete a határokon kívül él. nemzetköziesedés: a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. még nem született meg a nemzeti àkisebbségek fogalmának eredményes. nemzetközi likviditás: általában az átmeneti fizetési mérleg egyensúlytalanságok rendezésére szolgáló nemzetközi tartalékeszközök rendelkezésre álló mennyiségének mértéke. Egyelõre nem vonul le a történelem színpadáról. nemzetiségi kérdés: egyidõs a nemzetiségek megjelenésével. fejlõdésének fokmérõje. nemzeti közösség: egy másik nemzet (és állam) keretében élõ àkisebbség. összefonódása. nemzetközi munkamegosztás: az egyes országok. szabadkereskedelmi övezet.és makrointegráció. javítható. vámunió.

a nemzeti valuták stabilitásának megóvása. Tagállamai: Algéria. NUTS: az európai regionális politika háromfokozatú rendszere. Irán. Irak. Kuwait. OPEC: a Kõolajexportáló Országok Szervezete. szervezettség (rendezettség). megye. szint a makrorégiókat (tervezési körzeteket. a hálózati alaprajzú településszerkezet. organizáció: szervezõdés. amely lehetõséget teremt a település továbbfejlesztésére. NY nyelvi határ: két nyelvcsoport határa. városkörzet. átmeneti fizetésimérleg-hiánynyal küzdõ tagállamok rövid és középlejáratú hitelekkel való kisegítése. International Monetary Fund): 1944ben Bretton Woodsban kötött megállapodás alapján létrehozott. Indonézia. megye. Nemzetközi Valuta Alap (IMF. Szaud-Arábia. Washingtonban székelõ nemzetközi pénzügyi intézmény. növekedési pólus: olyan város vagy régió. régiókat) öleli fel.KISLEXIKON 293 nemzetközi szolidaritás: összefogás. landokat. . amely az elnyomott nemzeti kisebbséget támogatja. amelyben koncentrált beruházásokat hajtanak végre a fejlõdés beindítására. érintkezési felülete. O OECD: Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet. Arab Emírségek. Ecuador. továbbá a szalagváros). A fejlett országok gazdaságpolitikájának összehangolását szolgálja. rendezési körzet) a közigazgatási egységeket öleli fel. nyelvi közösség: olyan társadalmi csoport (lehet egynyelvû és többnyelvû). (járás. növekedésre. Venezuela. Célja a nemzetközi monetáris együttmûködés és kereskedelem bõvülés elõmozdítása. melyben a NUTS I. míg a NUTS III. körzet) a közigazgatási régiók szerepelnek. megyecsoport. Líbia. a szerkezet kibõvítésére (pl. amelynek alakulásában fontos szerep hárul a társadalmi interakciónak. a NUTS II-ben (land. nyílt településszerkezet: olyan településrészek együttese. fejlesztési körzeteket. a àcsápos alaprajzú településszerkezet. Nigéria. nemzetközösség: a világ nemzeteinek közössége.

egykor nemzetalkotó népcsoport (ma kisebbség).294 Ö. teljes körû. A fejletlenebb régiók hátránya idõvel növekedik. példaszerû. lakatlan területeket jelenti. önrendelkezés: feltételezi a területileg csoportba szervezõdött àkisebbségek létezését õseik földjén. végrehajtás stb. terén). más jelentése: bizonyításra vagy összehasonlításra alkalmazott példa (mintaszerû. az emberi fejlõdés az anyagi termeléssel és az általa megteremtett kényelemmel mérhetõ – Thomas Kuhn. megye) vezetése. periféria: periférikus térség. gör. osztályozzuk benyomásainkat. Ez lehet belsõ. a nonökumen a nem lakott. szerkezetileg torzult. a népességeltartó képesség csökkenése. Kedvezõtlen természeti földrajzi adottságokkal rendelkezik. alacsony infrastrukturális ellátottságú. város. a munkanélküliség magas részaránya. A periférikus térségek függõségi viszonyban vannak a magterülettel. rendezzük. 1984 szerint). a termelékenységi szint alacsonyabb. Lehet többségi és kisebbségi. továbbá hiányos infrastruktúra. P paradigma: vitán felül álló.és centrumhiány. a tartós elöregedés és elvándorlás. õshonos kisebbség: több száz éve egyazon területen élõ. melyek kezelése sokkal nagyobb társadalmi költséggel jár. . oikos = ház) az élethez hozzátartozó terület. azaz centrumhiány. a humán erõforrások gyorsuló fogyatkozása. önkormányzat: egy település (falu. a helyi közösségek önállóságának fenntartása érdekében. önkormányzati autonómia: a helyi közösség önálló döntéshozatalra és cselekvésre való készsége. ahol a gazdaság elmaradottabb. a munkaerõ alacsonyabb képzettsége. város. és ezt követõ „aprófalvasodás”. A perifériahatás a régió központjából való távolsággal alakul és általában a gazdasági-társadalmi funkciók számának és intenzitásának csökkenésében nyilvánul meg. csaknem tudat alatti meggyõzõdések. korlátozott. Õ KISLEXIKON ökuména: (oikuméne. lakó. a magterületektõl távol esõ területek. rossz forgalmi helyzetû. önálló döntéshozatala. szabályszerû). Feladata a lakosságot érintõ közös gondok megoldása (döntés. az oikuména jelenti az egész emberiség otthonát (az oikológia eredetileg a háztartás tudománya volt). a szubökumen az emberek által kevésbé lakott területeket jelenti. végül haza a lakott Föld. és belõlük gondolkodási modelleket formálunk (pl. község. melyek segítségével megszûrjük.

A szovjet utódállamok a TACIS program keretében részesülnek támogatásban. hogy ma 41 ország 70 milliárd USD adósságot halmozott fel. privatizáció: az állami és szövetkezeti tulajdon magántulajdonba vételének folyamata.és igazságügyi együttmûködésre. pillér: a àMaastrichti Szerzõdés az Európai Uniót három „pillérre” kívánja felépíteni: az Európai Közösségre.és biztonságpolitikára. A centrum–periféria fogalompár bevezetõje Immanuel Wallerstein volt. Lebonyolítását az Európai Közösségre bízták. pénztõke: az ipari nagytõke egyik formája a termelõtõke és az árutõke mellett. PHARE program: (Pologne-Hongrie. pozitív diszkrimináció alapelve: a többletjog ezen az elven alapul. és az aktív népesség túlnyomó részét a àszolgáltatások képezik. batáta). Assistance a la Reconstruction Economique) Lengyelország és Magyarország piacgazdasági átmenetét segíteni hivatott program. amelyekben a àdezindusztrializáció már lezajlott. valamint a bel. mûszaki és gyártmányterveket. A kelet-közép-európai változások kiszélesedésével egyre újabb és újabb országokra terjesztették ki. mûszaki képzettséget. puha technológiák: technológiai ismereteket. A kumulatív tendenciát jelzi. korrigálható a joghiány. potenciális: lehetõségként létezõ. Többnyire az ország határán fekszik. az útépítésektõl a közös kutatásokig. A centrum–periféria paradigma ma a földrajzi gondolkodás szerves részévé vált. a közös kül. primitív naturálgazdálkodás: a trópusi õserdõk és szavannák területén honos kezdetleges technikájú (erdõégetéses váltógazdálkodás. nélküle nincs felzárkózás. vízgazdálkodás. posztindusztriális társadalom: olyan társadalmak. mezõgazdaság és erdõgazdálkodás. átutalását a bankok valósítják meg. programokat. melyet 1989-ben dolgoztak ki a legfejlettebb ipari országok. rejtett. A program keretében igen sokféle célt támogatnak. leírásokat. Funkciója éppen a tõke körforgásában a vétel és az eladás. nem javítható.KISLEXIKON 295 elmaradott társadalmi-gazdasági szerkezetû vidék. szervezési és . szúróbotos gazdálkodás) gazdálkodás alacsony terméshozamokkal és hagyományos termelvényekkel (manióka. mellyel értéktöbblet valósítható meg. Mozgatását. primér ágazatok: kitermelõipar. pénzügyi válság: (pénzügyi krach) olyan folyamat amely fokozza az eladósodást. lappangó.

csupán ennek érdekeit képviselõ felfogást jelent. kerületi. tájra korlátozódó. egység önállóságra irányuló törekvése. racionális térszerkezet: térgazdasági fogalom. Fõbb városai Amsterdam. regionális: területi. amely a à„zöld szív” mezõgazdasági területet (polderek) veszi körül. a népsûrûség 450 fõ/km2. amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. regionális autonómia: a regionális identitás területi formája. országra vagy tájra vonatkozó. . Három fõ területe van: Észak-Hollandia. elavult társadalmi-politikai rendszer hibáit gyökeresen megváltoztató intézkedés. táji. amely feltételezi a mérnökökbõl és tudósokból álló igen magasan képzett munkaerõ alkalmazását.296 KISLEXIKON ellenõrzési módszereket tartalmazó technológiák „emberi” komponenseinek összessége. Hága. amely egy régió alapellátását minden körülmények között tudja biztosítani. R R&D: kutató és fejlesztõ tevékenység. rehabilitálás: egy településrész vagy épülettömb olyan típusú helyreállítása. Egy szûkebb területre. Rotterdam. Más értelemben egy országon belül egy kisebb táj. újraiparosítás: a àhigh-tech és új iparágak megjelenésével jellemezhetõ idõszak a àdezindusztrializációt követõen. E politika fontos eszközei a àstrukturális alapok. Dél-Hollandia és Utrecht. A regionalizmus és az etnikai probléma összekapcsolásából született az etnoregionalizmus fogalma. körzeti. a tudományos-mûszaki fejlesztés igénybevétele. A ~ során a településszerkezet alig változik. recesszió: a gazdasági növekedés visszaesése. reindusztrializáció. regionalizmus: egy embercsoport egy-egy tájegységhez mint földrajzi kerethez való kötõdése. innovációs szigetek. Közel 6 millió lakosa van. Randstad városgyûrû: (konurbáció) Hollandia városgyûrûje. valamely nagyobb egységtõl elkülönített területre. regionális politika: az àEU egyik legfontosabb közös politikája. olyan gazdasági szerkezet. vidékre. a gazdasági élet stagnálása. hogy objektumainak karaktere megmaradjon. A ~ telephelyei az ún. reform: a régi. Lehet periférikus. illetve határmenti térség. továbbá a fejlesztés különbözõ fázisaiban a mindenkori lakosságszámot veszik figyelembe. hozzá tartozó.

etnikai régió. Általában táj. régiók (országcsoportok. avult épületeinek a bontása és újakkal való pótlása. Olyan folyamatként is felfogható. Az összetett tartalom. nagyobb kiterjedésû terület. A régió a centrumhoz viszonyítva lehet periférikus vagy határmenti térség is. közigazgatási egység. önálló politikai felelõsséggel felruházott. A ~ során a településszerkezet az érintett részen megváltozik. A térbeli szervezõdés hierarchiájában az egyes régiókat (térségeket) egymástól határ választja el. lyan területi egység. amelyben a keletkezés. az infrastruktúra megújítása. választási körzet. mely politikai önállóságot választott testület által. nagytérségek) és a tulajdonképpeni régiók (mint a regionális politika és tervezés alapkategóriája). övezet. kötelezõ érvényû jogszabályfajtája: minden tagországra általánosan érvényes. város. egységes fogalom-meghatározás aligha lehetsé- . község). Geopolitikai értelemben az európai határok nemzeteket választanak el egymástól. több megye együtt). a társadalomban a térnek több vetülete van: gazdasági régió (gazdasági körzet. országrész. hogy a régióra egyetlen. nagyrégiók. közigazgatási területegységek (megye. Jelenleg az európai határok nemzeteket választanak el egymástól. az àinnovatív tevékenységek. hogy a nemzeti jogba át kellene emelni (közvetlen hatály). egy nagyobb terület (megye. A természetben a táj fogalma jelentõs. az igazgatástudomány szemléletében fontos momentum az intézményesült irányítási funkció. A régiók Európája még sokat várat magára. széthullás. Más értelmezései: gazdaságitársadalmi régió. melynek közös gondjai vannak. A régiót belsõ kölcsönhatások jellemzik. integrációs térségek. rekultiváció: a külszíni bányászat során a felszínrõl lehordott talajréteg bányászat utáni visszaállítása. rekonstrukció: egy településrész nagyobb arányú átépítése. vagy ennek hiányában a régió szintjén a közvetlenül alatta levõ önkormányzati szint által delegált tagokból álló testület vagy szervezet gyakorolja”. regionális identitáshordozó terület). épülés. rendelet: az àEU „legerõsebb”. anélkül.KISLEXIKON 297 Helyet kap a àcsúcstechnológiai ipar. földrajzi régió (valahol a világban). a àtechnológiai transzfer. kulturális régió. a sok szempontú értelmezés természetes következménye az is. amely közvetlenül a központi igazgatási szint alatt helyezkedik el. à tudományos parkok. A régió fogalmára az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzati Állandó Konferenciája például a következõ meghatározást adta: „a régió olyan közigazgatási egység. vidék. területrendezési fogalom (globális. régió: térségfogalom. dinamikus fogalom. azaz állandó módosulás jelen van. A jog. melyben az ember mindennapi élete során egyre személyesebb jellegûvé válik. vonzáskörzet).

régióközpont: olyan város. a tagországok közötti együttmûködési programot a szabad kereskedelemrõl. A mai hazai területfejlesztési szóhasználat akár néhány településre.és piaci vonzáskörzettel a gazdasági megújulás és a szerkezetváltás garanciáival. Ide sorolhatók a municípiumok mint innovációs központok. mely végsõ soron a àKözös Piac kialakulásához vezetett (Európai Gazdasági Közösség). rendszer: alkotóelemek szervezett együttese. A àrendszerszemlélet a rendszerelmélet elveit és módszereit a vizsgálódások középpontjába állító gondolkodásmód. viselkedése. tudatos városfejlesztési politika felfuttatással. gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerrel. Késõbb csatlakozott valamennyi àEU-tagország. . Az érzékelhetõ világ általános összefüggését vizsgálja és tárja föl. hogy fokozatosan lebontják az ellenõrzést közös határaikon. májúsában lépett életbe. A rendszerben az alkotóelemek önmaguk is részrendszerek (alrendszerek). Az egyezmény értelemszerûen azzal jár. A rendszernek van szerkezete (struktúrája). Interdiszciplináris tudomány. mutatóval írható le. amelyek egymással dinamikus kölcsönhatásban vannak. Kiterjesztett értelemben mintegy a térség szinonimájaként használva a fogalmat régiókról a társadalmi térszervezõdés legkülönbözõbb szintjein beszélnek. amelyeknek célja a rendszerek leírása. megfelelõ szellemi háttérrel. összehasonlító vizsgálata és viselkedésük egységes elvek szerinti magyarázata. illetve az erre alkalmas elmélet és módszertan kidolgozása. S Schengeni Egyezmény: 1995. állapota (pillanatnyi helyzete). munkaerõ. Ide sorolhatók a megyei jogú városok (municípiumok) mint innovációs központok. rendszerelmélet: azoknak az elméleti törekvéseknek az összefoglaló elnevezése. Írország és Nagy-Britannia kivételével. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselõi abban. amely egyben erõs vállalkozási (termelési és szolgáltatási) és innovációs lehetõségekkel rendelkezik. Az Egyezmény 1995. hogy elsõ lépésben kidolgoznak egy.298 KISLEXIKON ges. A világgazdasági elemzések „régiói” például lényegében a kontinensek. március 26-án e luxemburgi kisvárosban állapodtak meg a Benelux-országok. melynek megalapozója Ludwig von Bertalanffy (1945–1950 között) volt. Dánia. jellemzõen alkalmilag összeállt kistérségekre is gyakran ráhúzza ezt a fogalmat. Egy régió fejlettsége több jelzõszámmal. Római Szerzõdések: 1957-ben 6 nyugat-európai ország úgy döntött.

Tulajdonképpen a gazdaságirányítási teendõk megfogalmazásáról van szó. fejlõdésben megrekedt. magatartása. közlekedés. ma elsõsorban az informatika térhódítása jellemzi. kulturális dimenziók mentén pedig a nemzeti identitást meghatározó tényezõk fontosságának növekedése. terület kisajátítása. politikai. szervezése. stabilizáció: a gazdasági vagy a politikai élet megszilárdítás (konszolidáció). illetve hírszerzés). munkamorál. ma a globalizáció. a közvélemény befolyásolása. technológiai szint. Ma is jellemzõ a volt szocialista országok gazdaságában. Hagyományos kulcseleme: a gazdasági. szektorspecifikus célok. egyéni szabadság) és az információ (hírközlés. sõt a váratlan esetekre is kiterjedõ). a kereskedelem. az ipari forradalom. a földrajzi tényezõk – összeköttetés. Technológiai síkon a találmányok. stagfláció: a gazdaság stagnálásnak (illetve igen lassú növekedésének) és az inflációnak különös együttlétezése. más: küzdelem tervezése. amely nem vesz részt katonai jellegû csoportosulásban. lényegi. ld. hosszú távú (történelmi léptékû). teljes (minden elõre látható változatra. miáltal egy àbefektetési célország versenyképessége javul. társadalmi szervezettség. stratégia: ¬ hadászat. ­ hosszabb távú elképzelések és eljárások öszszessége. szervezetben. stratégia: katonai kifejezés: hadászat. A tervet (1950. illetve a világûr birtokbavétele példázza a terjeszkedést. amelyekkel a kitûzött célok megvalósíthatók. tömegkommunikáció. május 9. katonai erõforrások birtoklása (pl. a felfedezések. stagnál: egy helyben álló. természeti kincsek. hadmûvelet.) az európai egységesülési folyamat születési okmányának tekintik. . ® az àEU kapcsán jelenti a szakmaspecifikus. Schumann-terv: Robert Schumann (1886–1963) és Jean Monnet (1888–1979) javasolta az együttmûködést a szén és acél piacán NyugatEurópa háború sújtotta országai között. A stratégia: átfogó. vallás.KISLEXIKON 299 hogy az azt aláíró országok külsõ határainál viszont szigorú ellenõrzést valósítanak majd meg. általános (komplex. semlegesség: annak az államnak az állapota. a gyarmatosítás. A hatalmi pozíciók új jelentõséget nyert lényegi összetevõje: a kultúra (nyelv.: geostratégia). status quo: (ejtsd: sztátusz kvó) a korábbi helyzetnek megfelelõ állapot. megakadt állapotban van. az elérendõ àderogációk megfogalmazásának segítését és képviseletét. A stratégia állandóan bõvül: a történelem folyamán földrajzi értelemben ennek megnyilvánulása volt a birodalmak terjeszkedése. meghatározó) terv.

Helytelen értelmezése szerint: épületbontás. oktatás. szegregáció: ¬ a tudományban: elválasztás. amely egyéni vagy közösségi szükségletet elégít ki. SZ szabadkereskedelmi övezet: ¬ olyan terület vagy országcsoport. egészségügy. tudományos kutatási és fejlesztési kapacitások. valamint az ipar és a közlekedés által kibocsátott légszennyezõ füstbõl képzõdõ. ­ ma törvényhozó testület. vízellátás. egészségkárosító gázkeverék. Regionális Fejlesztési Alap. a Halászati Alap. Az EU az elmaradott régiókat anyagilag támogatja. ­ természetes eredetû ködbõl. újítások összessége.). ahol a résztvevõk egymás között lebontják a kereskedelmet korlátozó vámokat. Kohéziós Alap közös elnevezése. szanálás: urbanisztikai érelemben jelenti a meglévõ épületek. ­ a négerek elkülönítése a fehérektõl (pl. banki szolgáltatások és mások. a tercier szektor néven is emlegetik. személyi autonómia: egyénileg átélt autonómia. de nem hoz létre új terméket. energia-. . szellemi tõke: (intellectual capital. suburb: elõváros. szolgáltatás. szabadalmak. elkülönülés. építõipar. hadsereg. az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalap. szociális infrastruktúra: a települések szociális infrastruktúrájának a rendszere (lakásállomány. vendéglátás. rendõrség mûködése. àszuburbanizáció. közellátási intézmények. zöldterületek létesítését. energiagazdálkodás. szakmai ismeretek. szolgáltató szektor: ¬ olyan tevékenység. innovációs és vállalkozói képességek. szmog: ¬ füstköd. mûvelõdési intézmények.300 KISLEXIKON strukturális alapok: az Európai Szociális Alap. az AEÁ-ban). javakat pl. szegény ország: olyan ország. melynek az egy fõre jutó GDP-je 695 USD alatt van. ­ a gazdasági élet önálló ága. szekundér ágazatok: feldolgozóipar. tapasztalatok. gáz-. lehasadás. skill. ­ szabad vámterület. szétválás. knowledge capital) az emberi munkaerõben felhalmozott tudás. épületcsoportok lebontását. mûvelõdési-egészségügyi intézmények stb. szenátus ¬ az öregek tanácsa. szállítás. és helyükbe újak építését.

peremhelyzetû (marginális) vidékek társulás: sajátos jogviszony az àEK és a kívülálló országok között. telekgazdálkodás. amennyiben az egyes tagállamok a célkitûzéseket nem tudják kellõ mértékben megvalósítani. hogy ezek az államok teljes jogú tagságra törekszenek. A „társult tag” nem tagsági viszony. mûszaki infrastrukturális ellátottság. Ezek lehetnek kölcsönös vagy egyoldalú kedvezmények. kedvezõtlen gazdaságföldrajzi fekvésû területek vagy gyenge gazdasági szerkezetû. szubszidiaritás: ¬ a szubszidiaritás az Európai Unió és a tagállamok viszonyát rendezõ alapelv. Az ipari elõvárosokban az ún. T társadalmi-gazdasági funkciók: a társadalomnak a népesség minden irányú ellátottságát biztosító tevékenységei (termelés. A szubszidiaritás elvét a Maastrichti Szerzõdés Európai Közösségre vonatkozó szerzõdésének 3b. és amely szerint a döntéseket a polgárokhoz lehetõ legközelebb esõ szinten kell meghozni.KISLEXIKON 301 szolgáltatási létesítmények: gyûjtõfogalom. ahol az optimális informáltság. a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi. támogatott területek: (UK) gyenge. amelyek révén nyers. karbantartó létesítményeket foglalja magában (üzletek. cikke vezette be. javító. amely szerint a Közösség csak akkor és csak olyan mértékben lép akcióba. a döntési felelõsség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetõk. és így segélyre szorult területek. „industrial suburb”-ban a munkahelyi funkciók is jelentkeznek. társadalmi osztály: a társadalom különbözõ érdekeltségû nagyközössége.és alapanyagokból ipari készítményeket ál- .). szétszóródási zónáinak városodási folyamata. A kelet-közép-európai országokkal kötött társulási megállapodásban azonban szerepel annak elismerése. áruházak. lakásellátottság. szuburbanizáció: a nagyvárosok külsõ ún. Az elõvárosok a nagyváros agglomerációs övezetének külsõ részét alkotják és általában lakóhely jellegûek. technológia: ¬ mindazon módszerek és eljárások összefoglaló elnevezése. étkeztetési. mely értelmében minden döntést azon a lehetõ legalacsonyabb (a polgárokhoz legközelebb esõ) szinten kell meghozni. bevásárló központok stb. szociális-közmûvelõdési szolgáltatások. A hatáskörök elosztását szabályozó elv. igazgatás àtelepülésgazdálkodás). közellátás. A társulási szerzõdésben a felek kedvezményeket biztosítanak egymásnak.

gyártásfolyamat. ­ valamely termék gyártási eljárásainak összessége. hírközlés. Az önkormányzatnak az önként . gazdasági és környezeti folyamatok figyelése. fõleg egyetemi városok közelében létrehozott központ (pl. amely a széles értelemben vett társadalmi szolgáltatásokat öleli fel (kereskedelem. Párizstól délre létesült tudományos város. oktatás. településgazdálkodás: a település tervszerû irányítása. technológiai park: az amerikai Szilícium-völgy mintájára a csúcstechnológiai ipar fejlesztésére és a kutatások biztosítására. tudatos. települések infrastuktúrája: a település életével. tervszerû tevékenység. értékelése.). beépített) környezet. A területfejlesztés fõ eszköze a àterületfejlesztési koncepció. természeti gazdálkodás: elsõsorban a feudalizmus kezdeti idõszakára jellemzõ gazdálkodási mód. tudomány. közlekedés. A fõbb feladatokat. mûszaki paraméterek. mûködésével. fejlesztése a fejlett országokban. Lényeges a társadalmi. Torino környéke). környezet: a természet a társadalmi lét háttere és feltétele. tercier szektor: a gazdasági ágazatoknak a közvetlenül termelõ ágazatokon kívüli csoportja. a fejlesztés ütemét a lakosság. 1969-ben alapították a Cambridge-i Tudományos technológiai Parkot. szociális háló stb. majd 1972ben a Provence–Alpok–Côte d’ Azur régióban (Franciaország) felavatták a Sophia Antipolis Tudományos-technológiai Parkot technológiai transzfer: nemzetközi technológia-átvétel. területfejlesztés: egy térségre kiterjedõ. London és Bristol között. árkalkuláció konkrét munkálatokra). a helyi közösségek igénye alapján szabadon határozza meg az önkormányzat. amikor a feudális nagybirtokon (uradalmon. egészségügy. amely terveken keresztül és koordináció (összehangolás) révén érvényesíti céljait. Rovására alakul ki a mûvi (pl. tercierizálódás: a àszolgáltató szektor gyors ütemû felfutása. természeti viszonyok. àdomíniumon) gazdálkodtak és állították elõ a közszükségleti javakat. fejlesztési területeket. tender: ajánlattétel versenytárgyalás céljára (költségvetés. javainak megõrzése és fejlesztés. a szükséges tervszerû beavatkozási irányok meghatározása (fejlesztési célok. összehangolása és megvalósítása). A településfejlesztés a helyi társadalom közösségi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálja. technikai transzfer.302 KISLEXIKON lítanak elõ. koncepciók és intézkedések meghatározása. fejlõdésével kapcsolatos infrastruktúra jelenléte (a àszociális vagy humán infrastruktúra és a àmûszaki infrastruktúra).

értéktöbbletet hoz létre. tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a fõváros) területére kiterjedõ. ahol a munkanélküliség aránya jelentõsen. . tõke: olyan érték. Lényege a területi közigazgatás megszervezése. társaságok többszörösen hátrányos helyzetû térség: a társadalmi-gazdasági lét és fejlõdés egyedi hátrányainak egymást erõsítõ halmozása jellemzi. a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése. továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot. egybefüggõ tervezési. gazdaságirányítási mûveletek összessége. Felöleli azokat az elhatározásokat. illetve statisztikai területi egység. miáltal egy település bizonyos irányban fejlõdik. TNC àtransznacionális vállalatok. intézményeket. amely stratégiai és operatív programokra épül. Lehet árutõzsde. és az ipari foglalkoztatottak aránya. térség: különbözõ területi egységek (a régió. az érintett megyék közigazgatási határával határolt. területfejlesztési politika: ¬ mindazon igyekezetek. a megye. ­ Az ország és az egyes térségek területi fejlõdése fõ irányainak. A részletes rendezési terv tartalmazza a konkrét beruházásokat és rekonstrukciókat. Az intézményi keretek megteremtésével érhetõ el. területi autonómia: az állami akarat hozza létre az állami feladatok elvégzésére. ahol a regionális folyamatokat alaposan lehet tanulmányozni. területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv. továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. amelyek területi vetületben megszabják a fejlesztendõ létesítményeket.KISLEXIKON 303 vállalt fejlesztés anyagi eszközeit kell biztosítania. tõkekivitel: a tõke országhatárokon túlra történõ kivitele. A szerkezet-átalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetû munkaerõpiaci vonzáskörzetek. amely meghatározza a térség hosszú távú. amely mozgása során önmagát értékesíti. területfejlesztési koncepció: egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum. fejlesztési stratégiai céljainak és ezek elérését segítõ legfontosabb eszközöknek hosszabb idõtávra szóló meghatározása és érvényesítése. tõzsde: az értékpapírok cseréjét lebonyolító pénzintézet. átfogó fejlesztési céljait. térszerkezet: egy régió gazdasági-társadalmi szerkezete. értéktõzsde. hálózatokat. és információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplõi számára.

valójában a saját nemzetgazdaságuk feletti ellenõrzés is kérdésessé válik. A trend lehet lineáris. ® Az igen jelentõs tartós változást megatrend néven értékelik. logisztikus és parabolikus. Éppen ezért tevékenységükben a globális hatékonyság szempontjai érvényesülnek. részvénytársaságok. Továbbá anyaországbeli. Az àUNCTAD megállapítása szerint a TNC-k olyan területekre hatolnak be. . amelyben a nemzetgazdaságok szerepe mindinkább háttérbe szorul. ­Trendnek nevezik egy tetszõleges. TNCs) ¬ azok a vállalatok. exponenciális. Sikereik titka a rendszerszemléleten (a nagy összefüggõ rendszerekben való gondolkodás. és a hidegháború megszûnésével új.304 KISLEXIKON transznacionális társaságok: (Transnational Corporations. irányzat. A hangsúly a tömegtermelésrõl (fordizmus – Ford Mondeo világautó koncepció) a rugalmas termelésre (toyotizmus) irányába tolódik. konglomerátumszerûen szervezett és vertikálisan integrált struktúrájú TNC. trend: ¬ az idõsorban tartósan érvényesülõ tendencia. amelyek a nemzetközi kereskedelem és tõkemozgások túlnyomó részét tartják kezükben. és azt fõként egymás között bonyolítják le. amelyek tevékenysége egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki. leányvállalati. nem feltétlenül idõ szerint rendezett adatsor egy irányba ható változását. amelyek felett a szuverenitás korábban a nemzetállamokat illette. Lehet horizontálisan integrált. Azáltal. mint globális iparágat uralják hárman. Az amerikai Business Week folyóirat szerint ezek a vállalatok a világgazdaság domináns gazdasági és politikai tényezõi. és a globális gazdaság fejlõdésében egyre nagyobb szerepet játszanak. „brutális versenyre” épülõ gazdasági rend bontakozott ki. A fejlõdés fõbb irányvonalát jelenti. Jelenleg a 200 legnagyobb világcég a globális gazdasági tevékenység több mint 25 százalékát teszi ki. A trendszámítás a jelenség változását az idõ függvényében vizsgálja és a fejlõdésre ható tényezõk összhatásának másolatát adja. valamint Japán (illetve az ázsiai iparosodott országok). globális leányvállalati hálózattal rendelkezõ óriásvállalatok. TRIAD: (a világgazdaságban) ¬ a Nagy Hármas. illetve korporációk. ­ A TNC-k központból irányított. az integrálódó Európa (EU). A àhigh-tech iparok élvonalát jelentik a legtöbb iparosodott országban. ­ a világgazdaság fejlett centrumának nagy „hármasa” vagyis AEÁ (illetve az észak-amerikai térség). leíró komponensét. hogy a valóságban már alig képesek ellenõrzést gyakorolni a nemzetközi pénzügyi mozgások felett. a kisebb ingadozások figyelmen kívül hagyásával. Különösen az autóipart. globális rendszerépítés) és a stratégiai tervezésen alapul.

urbanisztika: a településfejlesztést (tervezés. melynek két eredménye a „Nyilatkozat” és a „Cselekvési Program” (RNSZ. a Fülöp-szigeteket. Ú Új Nemzetközi Gazdasági Rend: (NIEO. amely az évnek egy bizonyos részében vagy az egész éven át – természeti adottságainál. Dél-Korea. New International Economic Order) fõleg a fejlõdõ országok részérõl követelt reformprogram. Szinonim fogalmak: üdülõkomplexum. uránércek: az atomenergia alapanyaga. U. üdülõtelep. Argentínát és Brazíliát. a Karlsruhe-i Inno GmbK. településtudomány. székhelye Genf. a leuveni Katolikus Egyetem (Belgium). A „négy kis tigris”: Honkong. alkalmazása. 1974). urbanizáció: városiasodás. NIC) ¬ azok a fejlõdõ országok. majd a „Charta” (1975). rendezés) célzó számos szerteágazó tevékenység. ellátottságánál fogva – az emberi egészség megelõzõ jellegû védelmét szolgálja. Szingapúr. újonnan iparosodott országok: (Newly Indistrialized Countrie. ahol a àhigh-technológia fejlesztésével foglakoznak. Sajátos regionális tudomány. Ü. Az ~ csoportjába szokták ma már sorolni Malajziát. ismeretkör. melynek székhelye Párizsban van. ­ Dinamikus gazdasági növekedést mutató országok. dúsítva értékesítik az érceket. Az ENSZ 1946-tól szakosított intézménye. . Û üdülõhely: településrész vagy egész település. Az EU területén 200 tudományos park van. építés. UNESCO: (United Nations Educational Scientific and Cultural Organization) az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi. a Rennes székhelyû Atalante Tudományos Park (Franciaország). esetleg Indonéziát és Thajföldet. egyetemi központok. Híres az angliai Warwich Egyetem Tudományos Parkja (1984-tõl). amelyek az elmúlt két évtizedben gyors ipari fejlõdést és fõként jelentõs ipari exportnövekedést értek el. elmélet és gyakorlat együttes mûvelése. Tudományos és Kulturális Szervezete angol nevének rövidítése. Latin-Amerikából pedig Mexikót. UNCTAD: (United Nations on Trade and Development) az ENSZ „Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája” (elõször 1964-ben volt).KISLEXIKON 305 tudományos parkok: a tudáson alapuló ágazatok fejlesztésére létrehozott tudományos-mûszaki központok. Tajvan.

a középváros 20–100 000 közötti lélekszámmal. geopolitikailag. melybõl 300 millió gyermek (ebbõl 170 millió gyermek üres gyomorral megy az iskolába). vidékfejlesztés: az EU-n belül a közös agrárpolitikához. üdülõváros. melyek központi szerepkörük révén hivatottak lakosságuk középfokú ellátását biztosítani. vonzáskörzet: a települést ellátó intézmények vonzása a közigazgatási határon túl élõ népességre. Naponta 34 000 ember hal meg alultápláltság és betegség miatt. Magyarország. melynek alapján megkülönböztethetõ: ipari. a szakképzés támogatásával az elvándorlás mérséklése.3 millió ember a létminimum alatt él. mezõgazdasági jellegû. Világbank: (IBRD) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Négy fõ célja van: az agrárgazdaságok modernizálása és a fiatal agrárgazdák pénzügyi támogatása. az àENSZ egyik szakosított nemzetközi pénzintézete. illetve a foglalkoztatást javító intézkedésekhez kapcsolódik.és ipari válsággal küzdõ térség. a helyi lakosság kommunális szolgáltatásokkal való ellátásának támogatása. Tagjai: Lengyelország. városjelleg: fogalma tükrözi a település munkaképes népességének foglalkozási megoszlását. Ezt többnyire a napi ingázás által érintett terület jelöli ki. 1. a metropoliszok egymillió feletti lakosságszámmal rendelkeznek). Szlovákia. egyetemi város). világélelmezési válság: a Világélelmezési Program szerint ma 800 millió ember éhezik. helyi vállalkozások támogatása. amely 1946 óta mûködik. vállalkozási övezet: a régió fejlõdése érdekében létrehozott. a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító. Csehország. városnagyság: a város népességének lélekszáma (kisvárosnak 20 000-nél kevesebb lakossal. melyek külkapcsolatai az EU felé mutatnak.306 V KISLEXIKON válságtérség: jelentõs munkaerõ. amely egyenlõ a munkaerõ-vonzási körzettel. területileg elhatárolt termelési és szolgáltató terület. azaz szegény. az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése. melynek települései nélkülözik azokat a város jellegû településeket. városhiányos térség: olyan terület. stratégiai helyzetüknél fogva Európa egyik régiója (szubrégió). . vegyes jellegû és különleges jellegû város (pl. Visegrádi országok: földrajzilag. míg a nagyvárosok 100 000 fölötti lakosságszámmal.

ahol intenzív (üvegházas) zöldségtermelés. biogáz.KISLEXIKON 307 W WEU: Európa fejlett államai biztonsági és védelmi szervezetet is alapítottak 1954-ben Nyugat-európai Unió (NyEU. ennek energiatartalma 20-szor több mint a világ energiafelhasználása). Terméke a biomassza (a Földön egy év alatt 172 milliárd tonna növényi szárazanyag képzõdik. A gyûrûs-sugaras alaprajzú városok egy része ennek példája: a település növekedését a sugárirányú utak túlterhelése. melyek vonzzák az àipari parkokat és piacosítják az egyetemi kutatásokat. amely a település további területi fejlesztését akadályozza. Z zárt településszerkezet: olyan településszerkezet. WTO: World Trade Organisation = Világkereskedelmi Szervezet. angolul WEU) néven. Elsõsorban a zöld növények fotószintetizáló tevékenységébõl származik. pl. Manchaster központjában Hulme területén létesült ipari park. munkaügyi szabályokkal. szabadalmak. a biológiai eredetû anyagokból nyert energia. Más termékek: alkohol. A szolgáltatások. know-how nemzetközi kereskedelme új feladatok elé állítja e nemzetközi szervezetet. „zöld energia”: (bioenergia) új energiaforrásnak ígérkezik. 1995 januárjában kezdte meg mûködését. Hollandia legjelentõsebb mezõgazdasági területe. A Szingapúri Nyilatkozat (1996 december) regionális egyezményekkel. tejgazdálkodás és virágkertészet folyik. ® város széli földterületeken létrehozott ipartelep. a szellemi termékek világforgalma. melynek keretében közös külkereskedelmi szabályokat és elveket. Mindez lehet központban is. melyben az önkormányzatok szabad területeket ajánlanak fel a potenciális beruházóknak. A àGATT utódja. illetve a település központjának túlzsúfoltsága akadályozza. „zöld mezõs” beruházások: (greenfield investments) ¬ részvényfelvásárlás útján való letelepedés. ­ olyan beruházás. . „zöld szív”: a hollandiai patkó alakú àRandstad városgyûrû (konurbáció) belsõ területe. magatartási kódexeket és kereskedelmi liberalizációs intézkedéseket fogadnak el. a környezetvédelemmel kapcsolatos új elemeket vett fel az ügyrendbe.

EU-információk az Interneten) 1.worldbank. emelet 1/A.org Világegészségügyi Szervezet (WHO) http://www.org Nemzetközi Valutaalap http://www.org Világkereskedelmi Szervezet (WTO) http://www.int 2.imf.org OSCE (EBESZ – Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet http://www. Pf. 329-21-70.FÜGGELÉK Fontos internetcímek (Világ-.nato.oecd. http://euroinfo.hu/euroinfo.hu http://www.ch Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) http://www. Szt. (a Vígszínház mellett). 1039.un.wto.org Világbank http://www.org OECD http://www. Fax: 349-20-53. István krt.who. 12. Nemzetközi szervezetek ENSZ (UN) http://www. III.euroinfo.org NATO http://www. Postacím: 1245 Budapest.oecd. Európai Unió Európa Info Service (amit tudni kell Európáról – magyarul) Euro Info Service: 1137 Budapest. Tel: 329-24-87.ilo.htm .

hu/euroinfo/link.europa.coe.htm Az EU hivatalos dokumentumai http://www.hu Az Európa Tanács és az Európai Unió kapcsolatainak bõvülése http://www.eu.eu.html Európai nyelvtanulással foglalkozó tanulmányok a tagállamokra vonatkozóan http://www.eur-p.europa.itd.europa.int/ Euro Info Központ http://www.hu/itdheuro.eur-op.htm Eurimages http://culture.eu.htm Az Európai Unió és intézményeinek információs honlapja http://europa.htm EU-kiadványok megrendelése az Interneten EUDOR: http://eudor.int Euroguide http://www.int/ http://www.310 FÜGGELÉK Az Európai Unió kiadóhivatala (EUR-OP) http://www.org/ Euró pénzrõl (magyar nyelven) http://www.europa.int/comm/external_relations/news/ip_01_ 497.eu.htm Nyugat-Európai Unió (WEU) http://www.fr/Eurimages Általános EU-oldal http://www.html .int/comm/dgs_en.efta.eu.coe.euroguide.itd.int/general/en/index.int/comm/education/languages/download/ survey.htm Európai Kutatással kapcsolatos hírek központja http://www.weu.eudor.europa.eu.eur-op.int/comm/research/newscentre/index_en.eu.eu.com Az EU fõigazgatóságai (Directorate General) http://www.euro.org Európa Tanács http://www.fr EU politikái SCADPLUS: http://www.eu.int Európai Szabadkereskedelmi Társulás http://www.int/scadplus/scad_en.

html Európai kutatási övezet megteremtése http://europa.eu.int/celex EUR-LEX http://www.FONTOS INTERNET CÍMEK 311 EU-jogszabályok: CELEX http://www.int/comm/dg1a/enlarge/report_11_98_en/ hungary/index.eu.int/comm/dgs/development/index_en.int/eur-lex Testvérvárosi kapcsolatok Európában http://europa.mti.hu Európai Unióval kapcsolatos magyar intézetek listája http://www.europa.eu.asp Az 5.eu.lu/fp5/management Phare-segélyek http://www.asp Közbeszerzési tenderfigyelõ on-line http://www2.hu/kulcs.iif.int/comm/dg1a/phare/index.europa.eu.htm Development http://europa.html Sajtóközlemények http://www.prof.htm Euro Info Service (Margitszigeti Európa Ház) http://www.int/comm/dg10/towntwin/index_en.cec.eu.itd.lu/ted Regular Report http://europa.pharreg.htm Research (kutatásszervezés) http://europa.europa. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram (21 terület) http://www.eu.int/comm/dgs/research/index_en.eu.htm http://www.cor.hu/bulletin/default.cordis.euroinfo.htm Joint research centre http://www.hu/tempus/tempusm.htm MTI Euroatlanti Hírlevél http://www. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram mamagement service http://www.europa.eu.eu.htm Az 5.html Tempus Magyarországi Iroda http://www.int/comm/dg12/rtdinf21/en/key/etoc.int/home.jrc.int/comm/research/area.html Európai Régiók Bizottsága http://www.int/jrc/index.echo.europa.eu.hu .eu.int/rapid/start/rapid.

int/comm/dgs/trade/index_en.int/comm/culture/capeurcult_en.htm Európai Központi Bank http://www.htm Education and Culture http://europa.eu.int/euro Europapers http://europa.htm Kulturális Programok 1999 (Raphael.eu.int/comm/dgs/education_culture/index_en. ûrlapok.be/infosoc/infosoc. hírforrások.eu. kiadványok http://www.html?lang=5 Országtanulmányok http://www.grey.ecb.312 FÜGGELÉK Az Európa Bizottság „Információs Társadalom” Projectjének honlapja http://ispo.html Európa Kulturális Fõvárosa http://europa.cec.eu.int/comm/culture/C2000-index_en.int/comm/tfan/index_en.int/euro/html/home5.int/ Euro érmék és bankjegyek http://europa. Ariane) http://europa.eu.eu.oecd.int/euro/html/rubrique-publication5.europa.int/comm/energy_transport/en/tn_en.int/comm/tfan/index_en.hu/phare Agenda 2000 magyarul http://europa. Kaleidoscope.eu.eu.eu.org//eco/surv/esu.html Euro homepage http://europa.int/en/opnews/198/r355.eu.eu.int/comm/internal_market/en/update/index.html Trade (kereskedelem) http://europa.eu.html .eu.html Információk.html Eurobarometer (közvéleménykutatás az EU-csatlakozásról) http://europa. hasznos linkek.eu.int/en/comm/eurostat EMU-Eur-Op news http://europ.int/comm/dg10/epo/polls.htm Transport (közlekedés) http://europa.int/comm/culture/1999_en.html EU-politikák http://europa.html Culture 2000 http://europa.htm EU-bõvítés http://europa.eu.html Statisztika http://www.

eu.eu.int/comm/agriculture/use/index_en.eu.infomedi.htm CELEX (Adatbázis: teljes equis communitaire.euro-ombudsman.pl Fordítási és terminológiai szaklap http://europa. téma.europa.eu.fao.eu.int/comm/scr/evaluation/reports/ phare/951493_final.int/comm/dgs/agriculture/index_en.eu.org/ Az EU szerepe a világban http://www.int/comm/agriculture/external/enlarge/ index_en.int/celex EU-tenderek – EUROPAID (pályázati felhívások) http://www.int/comm/europeaid/cgi/frame12.htm Mezõgazdasággal kapcsolatos weboldalak http://europa.it/ Agriculture (mezõgazdaság) http://europa.eu.htm FAO http://www. kulcsszó.int/comm/agriculture/external/enlarge/ index_en.int/comm/translation/bulletins/ Emberi Jogok (Európa Tanács) http://www.htm .dhdirhr.eu.eu.polimi.org SAPARD-szabályozás http://europa.ecsanet. keresési lehetõségek.int/home/en/default.it Európai Ombudsman http://www.cultheritage.htm http://www.europa.fr Mediterrán politika http://www.europa.int/comm/world/index. referencia szerint) http://europa.htm Mezõgazdasági támogatás: http://europa.int Európai Integrációs Tanulmányok http://www.eu.coe.eu.FONTOS INTERNET CÍMEK 313 Kulturális Örökség Hálózat – Hypermedia & Medici Napok http://www.pdf Munka és utazás az EU-ban http://citizens.eu.htm Bõvítési kérdések (mezõgazdaság) http://europa.int/comm/agriculture/external/enlarge/ index_en.

314 FÜGGELÉK Regional Policy and Cohesion (Regionális politika) http://europa.eu.eu.htm http://europa.int/comm/dgs/eurostat/index_en.eu.cec.int/wbpro/PRORD/prords/ prds_en.int/comm/dg05/index_en.htm Inforegio http://www.eu.eu.eu.or.wk.eu/int.int/comm/dgs/regional_policy/index_en.htm European Senior Service Network http://www.eu.cec.cor.int/ AGENDA 2000 http://europa.com Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) http://www.int/comm/dg02/databases/bach_en.inforegio.htm .europa.at/aw/whis/statamt.inforegio.htm http://www.comm/dgs/eurostat/index-en.htm Strukturális politika az elõcsatlakozáshoz http://www.org/wbpro/ispa/ispa_en Európai Szociális Alap (szociálpolitika) http://europa.eu.htm Elõcsatlakozási Alapok http://www.int/comm/sg/aides/en/cover.cec.essn.htm Országstatisztikák http://www.htm Harmonized Annual Accounts of EU members http://www.htm Kohéziós Alapok http://www.europa.eu.europa.eu.int/comm/dgs/regional_policy/index_en.eu.ccre.org/wbpro/pro_en.eu.htm Regional Policy and Cohesion (strukturális és kohéziós alapok) http://europa.org/ Eurostat (statisztika) http://europa.inforegio.eu.int/wbdoc/docoffic/sf20002006/ regul_en.htm Strukturális Alapok http://www.inforegio.htm Régiók Bizottsága http://www.int/comm/regional_policy/ag2000/ ag2000_en.inforegio.int/wbpro/procf/cf_en.int/comm/eurostat/Public/datashop/printcatalogue/EN?catalogue=Eurostat http://www.inforegio.int Európai Régiók Tanácsa http://www.cec.

eu.hu EU-magyar tárgyalások http://europa.ro/die http://www.infoeuropa.int/comm/tfan/index_hu.hu http://inforegio.infoeuropa.inforegio.lap.mfa.servernt1.eu.cec.eudelegation. Románia Centrul de informare a Comisiei Europene în România (Általános info Romániáról) http://www.exec.eu.int/idea/ideaen/html Más európai címek http://www.eu.htm Regionális politika http://www.hu/eumagyar.cec.int Intézményi szaknévsor (tisztségviselõk) http://europa.htm Gazdasági Minisztérium http://www.int/comm/dgs/enterprise/index_en.gov.hu Külügyminisztérium (EU-integráció) http://www.ro Románia és az EU http://www.gm.info.eudelegation.europa.hu .hu/etk http://www.eu.hu http://www.meh.eu.ro http://europa.gov.int/comm/regional-policy http://www.int 3.int/comm/enterprise/services/tourism/ index_en.presidency.ro 4.htm http://europa.eu.html Európai Tájékoztatási Központ (ETK) – Budapest elõadások kérése: etk@etk.hu Miniszterelnöki Hivatal http://www.eu. Magyarország Európai Bizottság Magyarországi Delegációja http://www.FONTOS INTERNET CÍMEK 315 Enterprise (Turisztika) http://europa.

iif.iif.hu/ OMKDK (Országos Mezõgazdasági Könyvtár) http://www.hu/euinfo/ MKIK EU-val kapcsolatos információi http://www.iif.316 FÜGGELÉK Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége http://www.htm BKIK Euro Információs és Dokumentációs Szolgáltató Központ http://www.hu/ Phare segélykoordináció http://www.hu/~enviserv/ Környezetvédelmi Minisztérium http://www.prof.tpf.hu/leonardo/ ITDH Euro Info Központ http://www.hu/itdheuro.mkik.ulb.hu/ Euro Info Service http://www.omikk.tpf.ac.euroinfo.bkik.meh.omfb.bkik.hu/pharekoord/ Magyar LEONARDO Iroda http://www.omgk.htm Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány http://www.hu/ Európa Tanács – Információs és Dokumentációs Központ http://www.hu/ Földmûvelõdésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.fvm.mva.europatanacs.ktm.be/ceese/meta/sustvl.itd.hu/etkt/etkt.c3.hu Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: http://www.hu A fenntartható fejlõdés virtuális könyvtára http://www.hu/euro MKIK EU Integrációs Iroda http://www.html Oktatási Minisztérium kutatás és fejlesztéssel foglalkozó államtitkársága (OMFB) http://www.hu .hu/ Európai Tanulmányi Központi Titkársága http://www.hu/ TEMPUS-SOCRATE-CEEPUS http://www.hu/ OMIKK/Femirc http://femirc.mkik.

html Kulcs Európához (további link-ek) http://www.pbkik.itd.itd.hu Magyar Nemzeti Bank (MNB) http://www.html Témadokumentációk http://www.omgk.htm Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal http://www.omgk.hu/EURO/intro.hu/ Országos Közoktatási Intézet http://www.mnb.nkom.hu/ .htm#B Elsõ internetes folyóirat az információs társadalomról http://www.niok.meh.inco. kiadás) – Az Európai Unióval kapcsolatos magyarországi információs források kézikönyve http://www.hu (EU csatlakozás) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzetközi kapcsolatok http://www.html Pécsi Euro Info Centre http://www.htm Nonprofit Információs Oktató Központ (NIOK) http://www.kulturpont.FONTOS INTERNET CÍMEK 317 Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMGK) http://www.hu/ Oktatási Minisztérium http://www.hu/avilag Kultúrpont Iroda http://www.hu/ Kulcs Európához (4.hu/euroinfo/kcsindex.hu/EA9601/hp.oki.hu/kulcs.hu/nekk/defhu.om.hu/temadok.

Elõkészületben: TÕKÉS BÉLA–DÓNÁTH NAGY GABRIELLA Kémiai elõadások és laboratóriumi gyakorlatok. 2002. Lineáris algebra. Gépészmérnöki Tanszék NAGY IMOLA KATALIN A Practical Course in English. Matematika-Informatika Tanszék. Alkalmazott Tudományok Kar. Bölcsészettudományi Kar. Mûszaki és Humán Tudományok Kar. Filozófia Tanszék KOVÁCS BÉLA Alkalmazott matematika a közgazdaságtanban. Marosvásárhely. Mûszaki és Humán Tudományok Kar. Csíkszereda. Csíkszeredai Kar. Közgazdaságtan Tanszék . 2002. Csíkszeredai Kar. Humán Tudományok Tanszék SZILÁGYI JÓZSEF Mezõgazdasági termékek áruismerete. Nagyvárad.A SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM JEGYZETEI Megjelent: BEGE ANTAL Számelméleti feladatgyûjtemény. Gazdaságtan Tanszék A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM JEGYZETEI Elõkészületben: HORVÁTH GIZELLA A vitatechnika alapjai. Humán Tudományok Tanszék IRIMIAº GHEORGHE Noþiuni de foneticã ºi fonologie. Nagyvárad. Marosvásárhely. Matematika-Informatika Tanszék. Mûszaki és Humán Tudományok Kar. Mûszaki és Humán Tudományok Kar. Marosvásárhely. BEGE ANTAL Bevezetés a számelméletbe. Csíkszereda. Marosvásárhely.

20 nyomdai ív terjedelemben 4000 Sepsiszentgyörgy (Sf.: +40-267-351684 Felelõs vezetõ: Bács Attila . 4. tel./fax: +40-264-193694 E-mail: kpi@kpi.Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Mátyás király (Matei Corvin) u.sapientia. Gheorghe) Sport u. Kovács Emma Tördelés: Tánczos András Tipográfia: Könczey Elemér Készült a T3 Kiadó nyomdájában 300 példányban.ro Korrektúra: M. Tel. sz. 8/A.