You are on page 1of 77

c 



   
c       
c       
    
c     
    
       
      
         
!" #      

$ %       
&#        
c   
'  
c    ( #) 
  (# ") 
 (#") 
*   (# ") 
  " (# ") 
+, -. " (#"- )

c  &    
 %   
$  ( / ) 
$  (0 1 ) 
c       
       
       0

' 

!  " 

+    


2 2

" " 

3  " 

! /%4"2

&   55"/

      

'"" 5   
6    0 "  
 5  0 "  
  0 " 

" 5  " , 
$   
35  
35  
c  
! "%   
"  5  , 
"   , 
c  %5    
 %   

c       
 , 
"#   , 
+  #    
, 
'-" 
78% 9 
 , (,.-".7% 9) 
&    
 "  

 -   
!#   
 ,#    %     
      %     
&    
55     
!5  0   
&--  
$    
: %    

& 5"   
c 5"  
Ń &      

Az ergonomia
 
fogalma
Î Ergos = munka
Î Nomos = torvenyek
Î Ergonomia = az emberi munkavegzes torvenyszer/segevel foglalkozo tudomany
Î cz ergonomia targya terben es id-ben gyakran valtozott

Î cz ̎ember-gep̍ rendszerek alrendszerei (ember es gep) kozotti informacio-csere hatekonysagat, az ehhez


hasznalt felulet hasznalhatosagat vizsgalja a lehet- legtobb nez-pontbol.
Az ergonomia fogalma ma
Î cz ergonomia (̎human factors̍) feltarja es alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedesr-l,
kepessegekr- l, korlatokrol es mas emberi jellemz- kr- l, amelyeket figyelembe kell venni az eszkozok, a gepek, a
rendszerek, a munkafeladat, a munkakor es a kornyezet tervezese soran, mint a hatekony m/kodes, valamint a biztonsagos
es kenyelmes emberi hasznalat (alkalmazas) felteteleit. Sanders & McCormick (1993)
Az ergonomia fogalma ma
Î cz ̎ember-kornyezet̍ rendszer fejlesztesenek tudomanya
Îc munka vilagan tuli teruletekre is kiterjed
Ń ozlekedes
Ń Haztartas
Ń Tanulas
Ń Sport
Ôamogato tudomanyok
Î =szichologia
Î Fizika
Î cntropometria
Î Biomechanika
Î Mernoki tudomanyok
Î Orvostudomany / Egeszsegugy
Î Fiziologia
Az ergonomia targya
Î cz ember
Î Technika
Î ornyezet
Î Cel ezek harmonikus egysegenek megtermetese
Rzemleletek
Î —endszerelmeleti
Î Termodinamikai
Î Informacioelmeleti
Î Evolucio-elmeleti
Î =szichologiai
Î Mikro- es makrogazdasagi
—endszerelmeleti szemlelet
Î —endszer: egymassal kolcsonhatasban allo elemek komplexuma
Îc rendszer minden eleme osszefugg a tobbivel es az elemek tulajdonsagai ezen osszefuggesek figyelembe vetele
nelkul nem erthet-k meg
Î ornyezet: a rendszeren kivuli elemek
Î ̎ember-gep̍ rendszer
Ń Emberi alrendszer
Ń Technikai alrendszer
Ń Ember-gep felulet (kezel4felulet)
Î Csak az az ember es gep olyan egyuttese tekinthet4 ̎ember-gep̍ rendszernek, amelyben az ember es a gep kozott
valoban interakcio van.
Î ezel4felulet = ahogyan az ember latja a gepet
Î kulonboz 4 emberek mashogy lathatjak ugyanazt afelul etet
Î Ugyanazon felhasznalo szamara is valtozhat a kezel 4felulet (tanulas)
Îc szoftverergonomia ̎ember-gep̍(̎ember-gep-kornyezet̍)rendszerekkel foglalkozik
Ôermodinamikai szemlelet
Îc termodinamika fejl-dese:
Ń c fizika h-jelensegekkel foglalkozo aga
Ń c kolcsonhatasokat kiser- energiacsereket vizsgalo tudomanyag
Ń Folyamatok vegbemenetelet vizsgalo altalanos tudomanyag
Ń c legalapvet-bb termeszeti torvenyek tanulmanyozasaval foglalkozo tudomanyag
Î cz ember gep rendszer
Ń Nyitott termodinamikai rendszer
Ń c spontan folyamatok a rendezetlenseg fele haladnak
Ń c rendezettseget a rendszer uzemeltet4jenek kell fenntartani
Î Gepi alrendszer karbantartasa
Î Emberi alrendszer tanitasa, megfelel 4 munka- es pihenesi- korulmenyek biztositasa
jnformacioelmeleti szemlelet
Î Informacio: valami olyannak a megtudasa,amit korabban nem tudtunk (koznapi definicio)
Î Informacio: tartalomtol elvonatkoztatott informaciomennyiseg
ÎI = -log2(p)
Î chhoz, hogy az el4 szervezetek tartosan fennmaradjanak szukseges, hogy a kornyezetb4l jov4 informaciokat
felfogni es hasznositani kepesek legyenek
Î cz ergonomia az informacioatadas, megertes es feldolgozas hatekonyabba tetelevel foglalkozik.
 olucio-elmeleti szemlelet
Î cz evolucio szintjei
1. Molekularis evolucio
2. Sejtes evolucioÎ Neuralis evolucio
3. Organizmikus evolucio
Î Szociokult Ër 2lis evol Ëci
Î Technikai evol Ëci
4. kol giai evolËci
5. Glob2lis evolËci
Î Szociokulturalis evolucio
Ń =arhuzamos az ember biologiai evoluciojaval
Ń Szocialis, materialis es mentalis kultËra fejl4dese
Î Technikai evolucio
Ń Elnagyolt masolas, alacsony differencialtsag
Ń Targyakat megmunkalo targyak, funkcio alapjan torten4 csoportositas (osszhang)
Ń Identikus replikacio (sorozatgyartas)
Ń cutomatizalt, szamitogepes gyartosorok
=szichologiai szemlelet
Î czember pszichikus funkcioi segitsegeveltajekozodik az -t korulvev- vilagrol es ugyancsak pszichikus funkcioi
segitsegevel egyreszt alkalmazkodik azokhoz, masreszt aktivan alakitja azt.
Ń Erzekeles
Ń Eszleles
Ń —eakcio
Îeber-torveny: ǍI / I = c chol I az inger, ǍI az adott ingerszint mellett eszrevehet- legkisebb kulonbseg, c
egy konstans
Î clkalmazasai: (ergonomiai)
Ń Hangjelzesek tervezese
Ń limatikus komfort tervezese
ïikro- es makrogazdasagi szemlelet
Î cz ember-gep viszonyt nagymertekben meghatarozzak az ember mikrogazdasagi erdekei
Ń c tenyleges gazdasagi erdekek megitelese altalaban nem egyszer/>
Î Emellett a makrogazdasagi (orszagos szint/) folyamatok is hatast gyakorolhatnak az ember-gep viszonyra
Az ergonomia tortenete
Î ezdetek
Î cz ergonomia szuletese
Î —endszerergonomia
Î Termekergonomia
Î Biztonsag es ergonomia
Ń Szoftverergonomia
Î Fejl-desi trendek, tavlatok
ezdetek
Îc XX. szazad elejere tehet-
Î Munkaelemzesi es ̄ertekelesi modszerek
Î Nem torekedtek az eszkozok es munkakorulmenyek emberi sajatossagokhoz igazitasara
Î Cel: adott munkara kivalasztani a lehet-legalkalmasabb embert
Az ergonomia szuletese (1945-60)
Î cmerikai legier- es haditengereszet kezdemenyezese
Î Cel: katonai celu ember-gep interfeszek tokeletesitese
Î ̎Fogantyuk es skalak̍ ergonomiaja
Î 1949 ̄ Ergonomics —esearch Society (cnglia)
Î 1957 ̄ Ergonomics (folyoirat)
Î 1959 ̄ International Ergonomics cssociation
—endszerergonomia (60-as e ek)
Î Szelesebb kor/ alkalmazas (nem csak katonai)
Î ƒinamikus fejl-des
Î Onallo tudomanyos diszciplina lesz
Ń Technikai eszkozok tervezese
Ń ornyezet kialakitasa
Ń Termelesi rendszerek optimalizalasa
Îc 60-as evekben nepszer rendszerelmelet nagy hatassal volt az ergonomia fejl4desere
Î Ergonomia: az ember-gep-kornyezet rendszer optimalis mkodeset el4segit4 tudomany
Ôermekergonomia (70-es e ek)
Î Tarsadalmi meret/ alkalmazas
Î =iaci verseny fontos tenyez-je (autok, szorakoztato elektronika, ̖)
Ń (cr, funkcio, min-seg)
Ń Esztetikus forma
Ń ƒivatos megjelenes
Ń enyelmes hasznalat
Ń Biztonsag
Ń ornyezetbarat jelleg


 


þiztonsag es ergonomia (80-as e ek)


Î 1979 ̄ Baleset a ̎Three Mile Island̍atomer-m/ben
Î 1984 ̄ —obbanas a ̎Bhopal̍vegyikombinatban (tomeges mergezes)
Î 1986 ̄ —obbanas a csernobili atomer-m/ben
Î 1986 ̄ ̎Challenger̍ /rhajo balesete
Î 1987 ̄ ̎Herald of Free Enterprise̍komphajo balesete
Î c katasztrofak oka az emberi tenyez4k szerepenek alulertekelese
Î Eredmenykent az ergonomia a figyelem kozeppontjaba kerul (kognitiv ergonomia)
Ń cz ergonomia integralodik a tudomanyba, az innovacios folyamatokba es a fogyasztoi tarsadalomba
Ń cz ergonomia koznyelvi fogalom lesz
Rzoft erergonomia (80-as e ek)
Îc szamitogepek tomeges elterjedese hivta eletre
Î Meg az egyszer/ felhasznalo is erzekeli az ergonomiai megoldasok pozitiv hatasat (de f-leg azok hianyat)
Î Hosszu tavon csak a ̎felhasznalo barat̍szoftverek (es hardverek) lesznek versenykepese
Î ognitiv alapu interfesz-problema
Î Termeszetes es mesterseges intelligencia kozotti osszhang megteremtese a cel
Î c ̎top-down̍ szemlelet nem mkodik, ̎bottom-up̍ modszert kell alkalmazni (felhasznalok bevonasa)
Î Nem letezik ̎atlagos felhasznalo̍
hejlıdesi trendek, ta latok (90-es e ektıl)
Îc sulypont athelyez-dese a termelesi rendszerek ergonomiajarol a termekergonomara
Ń c termek piaci erteket noveli
Ń Szigorodo fogyasztovedelmi el -irasok
Î Biztonsagi es kornyezetvedelmi szempontok fokozottabb ervenyesitese
Ń Mikro- es makrokornyezet kolcsonhatasa el -terbe kerul
Ń Munka- es kornyezetvedelem szerepe folyamatosan n -
Îc specialis igenyek (un. retegigenyek) fokozottabb figyelembe vetele
Ń c tervezes egy kivalasztott csoportot (reteg) celoz meg
Ń Ehhez csoport-specifikus felmeresi adatok szuksegesek
Îc felhasznalok kozvetlen reszvetele az ergonomiai tervezesben es ertekelesben
Ń ̎Bottom-up̍ szemlelet terhoditasa
Î Szamitogepek folyamatos terjedese
Ń cz ergonomia fogalmanak nepszersitese
Ń cz ergonomia hianyossagainak kiemelese
Ń cz ergonomiai ismeretek terjesztese
Îc mszaki kepzettseggel rendelkez4k novekv4 aranyu reszvetele az ergonomiai tevekenysegekben
Az ergonomia ïagyarorszagon
Îc kezdet a 60-as evekre tehet- (munkapszichologia)
Ń Nagyvallalatok
Ń Miniszteriumok
Îc 70-es evekben kezd-dott a fellendules
Ń 1971 ̄ els- ergonomiai temaju konferencia
Ń 1976 ̄ mernokok ergonomiai kepzese (BME)
Ń 1976 ̄ ergonomiai iranyelvek meghatarozasa
Ń Tervezesi felhasznalasa meg nincs
Ń ̎Toloer-̍ kovetkezteben terjed
Îc 80-es evek gazdasagi es politikai valsaga visszavetette az ergonomiai hazai fejl4deset
Îc 90-es evek elejen a nemzetkozi szemleletnek megfelel4en kezd4dott meg az ergonomia ujboli fejl4dese
Ń Ergonomiai profilu cegek, vallalkozasok
Rzociotechnikai rendszer
Î Olyan komplex ember-gep rendszer, amelyben az ember-ember kapcsolatoknak is fontos szerepuk van a rendszer
hatekonysaga szempontjabol
Ń Tobb embert is tartalmazhat
Ń c technikai alrendszer is osszetett
Î Specialis eset az egy emberb-l es egy egyszer/ ̎gepb-l̍ allo rendszer
=eldak (egyszerő rendszerek)
Î Szerszam es hasznaloja
Î Szoftver es hasznaloja
Î Lift es a benne utazok
Î Gepjarm/ es utasai
=eldak (komplex rendszerek)
Î Egy gyar valamely termel- uzemegysege
Î Egy hajo es a legenysege
Î Varosnez- busz a vezet-vel, idegenvezet-vel es az utasokkal
Î Egy varos rend-rsege
Î Hadgyakorlat resztvev-i
Î Egy teljes nagyvallalat
Az ergonomia feladata
Îc kulonboz- komplexitasu szociotechnikai rendszerek elemzese es tervezese
jnformaciofeldolgozas
Îc memoriaban zajlik
Î Lepesei
Ń odolas (elhelyezes a memoriaban)
Ń Tarolas (meg-rzes a memoriaban
Ń El-hivas (visszanyeres a memoriabol)
Îc memoria f-bb reszei
Ń Erzekszervi tar
Ń —ovid tavu memoria
Ń Hosszu tavu memoria
jnformaciofeldolgozas lepesei

 


odolas

 


rzekszer i tar
Î Tulajdonsagai
Ń c tar tartalmai meg nem rendelkeznekjelentessel
Ń Viszonylag nagy kapacitasu tar
Ń c tar tartalmai hamar elhalvanyulnak
Î Funkcioi
Ń cz erzekszervi m/kodes jellegenek es mennyisegenek rovid idej/ tarolasa
higyelem es alakfelismeres
Î Figyelem
Ń cz ingerek szelekciojanak kepessege
Î clakfelismeres
Ń cz erzekszervi tar tartalmahoz jelentestrendel
Ń c korabbi tapasztalatok alapjan
Ń Sok kulonboz- ̎inger-mintazat̍ felismereserekepes az ember
Ôrols


 


—o id ta u memoria
Î Mintazatkent felismert egysegeket tarol (kognitiv semak)
Î apacitasa 7 } 2 elem
Î Tarolasi id- kb. 20 mp
Î Tulajdonsagai
Ń Tudatos
Ń Szelektiv
Ń Lassu m /kodes/
Ń Soros szervezes /
Ń ovetkeztetesi, logikai m /veletekben er -s
Vosszu ta u memoria
Î orlatlan kapacitas
Î orlatlan ideig tarol
Î Nem tudatos
Î Gyors m/kodes/
Î =arhuzamos szervezes/
Î —eszei
Ń Explicit memoria
Î Epizodikus memoria
Î Szemantikus memoria
Ń Implicit memoria
Î =roceduralis memoria
lőhí s


 


ïagasabb kogniti mőkodesek


Î Nyelv
Ń c gondolatok kozlesenek eszkoze
Î ovetkeztetes
Ń Induktiv
Ń ƒeduktiv
Ń Tapasztalati
Ń Heurisztikus
Î =roblemamegoldas
Ń Mentalis modell felallitasa
jnformaciofeldolgoza


 


ogniti te ekenysegszabalyozas
Î cz emberi tevekenyseg celok altalvezerelt
Î Szintek
Ń Gyakorlottsagon alapulo
Ń Szabalyon alapulo
Ń Tudason alapulo
±yakorlottsagon alapulo iselkedes
Î Tudatos kontroll nelkuli
Î cutomatikus szenzomotoros cselekvesek (akciok)
Ń Egyszer/
Ń Osszetett
Îc kulvilagbol erkez- informaciok = jelek
Î Szukseg eseten a magasabb szint modulalhatja a viselkedest
Rzabalyon alapulo iselkedes
Îc kulvilagbol erkez- informaciok = jelzesek
Î Folyamat
Ń Melzes felismerese
Ń Feladathoz viszonyitas
Ń ckcio elinditasa (szabalyok alapjan)
Î Ha egy helyzetre nincs szabaly, akkor a viselkedes magasabb szintre kerul
Ôudason alapulo iselkedes
Îc kulvilagbol erkez- informaciok = szimbolumok
Î Folyamat
Ń czonositas
Ń Tervkeszites (celok / feladat alapjan)
Îc tervezes soran fontos szerepet kapnak a rendelkezesre allo szabalyok (a hozzajuk tartozo akciok)
Ôe ekenysegszabalyozas kogniti szintjei


 


=elda
Î cutovezetes
Ń Gyakorlottsagon alapulo
Î anyarodas
Ń Szabalyon alapulo
Î Elindulas
Î Megallas
Î El -zes
Ń Tudason alapulo
Î Utlezaras
Î M /szaki hiba
Vibazas
20

Î cz emberi hiba olyan altalanos fogalom,amely magaban foglal minden olyan helyzetet, amelyben a mentalis vagy
fizikai cselekvesek megtervezett sorozata nem eri el el-re eltervezett szandekozott celjat es ez a kudarc nem
tulajdonithato valamilyen rendkivuli veletlenszer/ korulmenynek.
Viba
Î Hiba csak el-zetes szandek alapjan vegrehajtott cselekedet eseten kovetkezhet be
Î Fajtai
Ń c cselekedetek nem a terv szerint futnak le
Î Vegrehajtasi hibak (elvetes)
Î Tarolasi hibak (kihagyas)
Ń c terv hibas
Î Tervezesi hibak (tevedes)
Algoritmus


 


l etesek es kihagyasok
Î Okok
Ń c figyelem nem a tevekenysegre iranyul
Ń c valtozas tenye nem tudatosul
Î Nagyreszt el-re jelezhet-
Î Gyorsan es hatekonyan felismerhet-
Î =elda
Ń ave & tea
Ń Iroasztal atrendezes
Ôe edesek a szabalyok szintjen
Î Okok
Ń c szemely fel van keszulve a kornyezet valtozasara, de
Ń c valtozas reszletei ismeretlenek
Î Nagyreszt el-re jelezhet-
Î Gyakran csak kuls- beavatkozassal ismerhet- fel
Ôe edesek a tudas szintjen
Î Okok
Ń c kornyezet hirtelen es radikalis valtozasa
Î Nem jelezhet- el-re
Î Nehezen felismerhet-
Altalanos hibazasi modell

 


Rzociotechnikai rendszer
Î Olyan komplex ember-gep rendszer, amelyben az ember-ember kapcsolatoknak is fontos szerepuk van a rendszer
hatekonysaga szempontjabol
Ń Tobb embert is tartalmazhat
Ń c technikai alrendszer is osszetett
Altalanos elemzesi modell
c munkatevekenyseg meghatarozoi
Ń ƒolgozo
Ń c munka celja
Ń Munkaeszkoz
Ń Fizikai kornyezet
Ń Munkaszervezet
Îc munkatevekenyseg-elemzes reszei
Ń Munkakor-elemzes (feladat-elemzes)
Ń Munkakor-ertekeles
Ń rit ëriumok fel2ll 4t2sa
Ń Munkakor leiras


 


Ôeljesitesi kriteriumok
Î ƒolgozok
Ń Validalhatok a teljesitmeny -ellen -rz - tesztek
Ń Munkaer --kivalasztasi szabalyok allapithatok meg
Ń Teljesitmeny-aranyos berezes adhato
Ń epzesi/betanitasi igenyek allapithatok meg
Ń Merhet - a motivacio es az elegedettseg
Ń c dolgozok teljesitmenye merhet -
Î Munka celja, fizikai kornyezet, munkaszervezet
Ń Valtozasok, modositasok es atszervezesek hatasa merhet -
Î Munkaeszkozok
Ń Megitelhet - az uj munkaeszkozok alkalmassaga
Ôe ekenyseg-elemzes modellje


 


heladat-elemzes modszerei
Î Interju
Î erd-iv
Î Megfigyeles
Î —eszvetel
Î Szakert-i iteletek
jnterju
Î Legegyszer/bb es leggyakrabban hasznalt modszer
Î Lepesei
Ń c rendelkezesre allo informaciok alapjan az interjut vegz- szemely tajekozodik a feladat egeszer-l illetve annak
reszleteir-l
Ń c tevekenyseget vegz- szemelyek kerdezese (interju)
Î Tobbnyire strukturalatlan
Î Hasznos lehet a tevekenyseget vegz4 szemelyekkel kapcsolatban allok megkerdezese is (pl. orvos mellett az
asszisztens / beteg)
Î cz interju celja sokfele lehet (celszer az egyes mveletek fontossagat es gyakorisagat vizsgalni)
erdıi
Î ozvetett kerdezesi modszer
Î Fajtai
Ń Standardizalt
Ń Tevekenyseg-specifikus
Î Temaja
Ń c tevekenyseg
Ń c tevekenyseget vegz- szemely
Î clkalmazhato az interjuval egyutt is
̎ßhecklist̍
Î Specialis kerd-iv
Ń Eldontend- kerdeseket tartalmaz
Ń El-re rogzitett valaszokat tartalmaz
Î Valaszado
Ń c tevekenyseget vegz- szemely
Ń uls- szakert-
Ôulajdonsagok (jnterju, kerdıi , ̎checklist̍)
Î El-ny
Ń Egyszer/
Ń —ugalmas
Ń Olcso
Î Hatrany
Ń cz alanyok nem a tenyleges tevekenysegr-l szamolnak be (hogyan kene vegezni a munkat)
Ń Begyakorolt tevekenyseg szavakba ontese nehez
ïegfigyeles
Î Tortenhet kozvetlenul vagy videotechnika segitsegevel
Î Nehezen megfogalmazhato tevekenysegekr-l szerezhetunk informaciot e technikaval
Î c videotechnika nyujtotta lehet-segek (visszajatszas, lassitas, ̖) jol alkalmazhatok
Î Mol alkalmazhato csoporttevekenysegek es az azt kiser- kommunikacio elemzesere
—esz etel
Î cz elemz- a ̎sajat b-ren erezheti̍ a tevekenyseg meghatarozo jellemz-it Î Mol alkalmazhato az egyszer/, gyorsan
megtanulhato modszerek eseten
Î Mol alkalmazhato olyan tevekenysegek eseten, ahol a megfigyeles alapjan nem alkothatunk objektiv kepet
Î Nem alkalmazhato nagy szakertelmet kovetel- tevekenysegeknel (pl. pilota)
Rzakertıi iteletek
Î Egy tevekenyseg szakert-i objektiv feladat-elemzest keszithetnek
Î Szukseges a szakert- modszertani felkeszitese
Î clkalmazhato modszer a szakertelmet kovetel- tevekenysegek elemzesere
Î c teljesitmeny meresere is hasznalhato
redmenyesseg-ertekeles modszerei
Î Teljesitmeny-adatok felhasznalasa
Î Szemelyugyi adatok felhasznalasa
Î Munkaminta teszt
Î Tobbszoros es osszetett kriteriumok konstrualasa
Ôeljesitmeny-adatok felhasznalasa
Î Olyan tevekenysegek eseten hasznalhato, amelyek eseteben a teljesitmeny jol jellemezhet- szamszer/ ertekekkel
Î =eldaul
Ń Sport (megnyert/elvesztett meccsek)
Ń ozlekedes (balesetmentesen megtett km)
Ń clkatreszgyartas (db/ora, selejt/ora)
Î =roblemak
Ń Megbizhatatlan meresi modszer
Î —ossz vonatkoztatasi -intervallum
Î Nem megfelel - berezes
Ń cutomata berendezesek eseten nem a kezel-n mulik a teljesitmeny
Ń Szamos tevekenyseg eseten nem definialhatok objektiv mer-szamok
Rzemelyugyi adatok felhasznalasa
Î Hianyzasok szama
Î esesek szama
Î orabbi munkahelyek szama
Î Hivatali el-menetel alakulasa
Î Ber/premium alakulasa
Î Csak bizonyos munkakorok eseten alkalmazhato (megszoritasokkal)
ïunkaminta teszt
Î Egy tevekenyseg egy kis reszletet vegzi a szemely (̎munkaminta̍)
Î Ennek soran nyujtott teljesitmenyt kell merni (objektivan)
Î =rediktor mutatokent hasznalhato
Î =eldak
Ń =rogramozo ̄ mintaprogram
Ń ctleta ̄ tav lefutasa
Ń Fogorvos ̄ kezugyessegteszt
Ôobbszoros es osszetett kriteriumok konstrualasa
Î Gyakran elegtelenek az egyszer/ teljesitmeny-mer-szamok
Îc tobbfele mutatot osszevonhatjuk egy ertekbe, amely hasznalhatobb eredmenyt mutathat (teljesebb)
Î cjanlatos a mert ertekeket kulon-kulon tarolni, hogy szukseg szerint ujabb osszetett mutatokat definialhassunk
mberi iteleteken alapulo ertekeles
Î Egy-egy tema szakert-i pontos es jol reprodukalhato iteleteket hozhatnak
Ń Becslesi tampontok (2-7)
Î et szakert- velemenye elterhet
Ń Elter- szempontok
Ń Torzitasok
Ń El-iteletek
ïinısitı skalak
Îc legleterjedtebb ilyen modszer
Î =ontosan definialt valasz-kategoriak szuksegesek hozza
Î Hibak
Ń ̎Elnez--szigoru̍ hiba (elter- szempontok)
Ń ̎Halo-effektus̍ (osszbenyomas hatasa)
Ń ̎Centracios tendencia̍ (szels-segesseg kerulese)
=elda
ateg ria ƒefin 4ci
Elfogadhatatlan (1) Naponta tobb selejtet produkal
Igen gyenge (2) cltalaban naponta produkal egy selejtet es a mennyisegi normat is gyakran nem teljesiti
Gyenge (3) Hetente altalaban produkal egy selejtet es a mennyisegi normat is gyakran nem teljesiti
ozepes (4) Eddig meg nem produkalt selejtet, de a mennyisegi normat gyakran nem teljesiti
Mo (5) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is altalaban teljesiti
Igen jo (6) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is mindig teljesiti
ivalo (7) Eddig meg nem produkalt selejtet es a mennyisegi normat is mindig tulteljesiti
]sszehasonlitasok
Î Nem ad abszolut informaciot
Îc szociotechnikai rendszer majd minden elemere alkalmazhato (azonos elemek)
Î Fajtai
Ń ozvetlen osszehasonlitas
Î Max. 7-8 egyedet
Ń Szels -segek kivalasztasa (legjobb-legrosszabb kivalasztasa)
Ń =aros osszehasonlitas (mindenkit ̄ mindenkivel)
Î =ontos
Î ̎Hurkok̍
ïentalis igenybe etel
Î Megterheles
Ń uls- hatas / bels- valtozas, amely befolyasolja
a szervezet alkalmazkodasi mechanizmusait
Î Igenybevetel
Ń Funkciovaltozas a megterheles hatasara
Î Elfaradas
Ń c szervezet maximalis funkcionalis
lehet-segeinek csokkenese
Î Monotonia
Ń Csokkent pszichologiai aktivitasi allapot
A mentalis igenybe etel merese
Î Teljesitmeny-meresen alapulo modszerek
Ń clap-feladat teljesitmenyenek merese
Ń ïasodlagos feladat merese
Î Szubjektiv skalazason alapulo modszerek
Î Megfigyelesen alapulo modszerek
Î =szichofizikai modszerek
Ń —eakcioid - merese
Ń Vizualis kritikus funkcio frekvencia merese
Î =szichofiziologiai modszerek
Ń Egyszer / modszerek
Ń Elektrofiziologiai modszerek
Ń Biokemiai modszerek