You are on page 1of 4

Bálint Gábor nemzetközi konferencia

Szentkatolnai Bálint Gábor nemzetközi konferenciát


rendezett 2006.dec.8-án a MVSZ Szent László Akadémia és a
Körösi Csorna Sándor Magyar Egyetem Budapesten, a Magyarok
Háza dísztermében.
A konferencia célja - olvasható a meghívóban - az, hogy
neves hazai és külföldi szakemberek segítségével
újraértékelje a nagy keletkutató, valamint az első nemzetközi
hírű mongolista szakember tudományos eredményeit. A
konferencián 12 előadás mutatta be Bálint Gábornak az akkori
Orosz Birodalomban tett tudományos kutatásának eredményeit.
A konferencián, melyre Egyházunk is meghívót kapott,
jelen volt Léta Sándor a budapesti Bartók Béla egyházközség
lelkésze, Szalontainé Kisgyörgy Zsuzsanna a Duna-Tiszaközi
Szórványegyházközség gondnoka, Kelemen Miklósné tiszteletes
asszony és Kelemen Miklós lelkész, aki hozzászólásában az
"unitárius" Bálint Gábort mutatta be, az alábbiakban:

Bálint Gábornak az egyházakhoz való viszonya.


Egy Kolozsváron élt zeneszerző a "Kincses Kolozsvár" című
önéletrajzi regényében azt írja, hogy "az ember élete olyan,
mint egy többismeretlenes egyenlet, amelynek megoldására csak
későn jövünk rá. Akkor, amikor előbbi ismereteink már
megfakultak és olyanok lettek, mint a kopott szekrényben
őrzött régi ruhadarab".
Így vagyunk a 162 évvel ezelőtt született Bálint Gáborral
is, kinek agyonhallgatott, a magyarság eredetével foglalkozó
munkásságát - oly sok idő elteltével - csak ma, a XXI.század
embere kezd értékelni.
A tudományról való viszonyáról, ma itt, átfogó és komoly
tanulmányokkal szembesültünk. Én - röviden- egyházi
hovatartozását kívánom fölemlíteni, mert Bálint Gábor egy
olyan korban élt, amelyben az egyházhoz való tartozás is
rányomta bélyegét, a tudományos érvényesülésre.
Dr. Obruzsánszky Borbála - a mai konferencia egyik kiváló
előadója, a Magyarországi Unitárius Egyház lapjának, az
Unitárius Életnek 2006. május-júniusi számában "Egykori
keleti nagy utazónk nyomában" című tanulmányában - Bálint
Gábor naplótöredékére hivatkozva, elmondja, hogy a Római
Katolikus Egyház szertartása szerint megkeresztelt Bálint
Gábor nem rokonszenvezett egyháza külsőségeivel.
Naplótöredékéből kiderül, hogy már, mint kisiskolásra, negatív
hatást gyakoroltak - többek között- a templomban elhelyezett
szentek szobrai. Az akkori bigott, dogmatikus egyházi
neveléssel szembeni ellenszenve miatt többszöri iskolaváltoz-
tatásra kényszerült, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, a
püspöki líceum növendékeként - szülei kívánságára - papnak
készült. Azonban - a saját bevallása szerint az itt látottak
és hallottak, sem testileg, sem lelkileg nem szolgálták
előmenetelét. Ennek következtében, még az Orosz Birodalomba
induló Bálint Gábor, 1870-ben szakit a Római Katolikus
Egyházzal és az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik.
Amint ismeretes az 1568-ban lezajlott tordai
országgyűlés a vallásszabadság kihirdetésével tette lehetővé
annak az Unitárius Egyháznak a megalakulását, amely
elvetette a zsinati határozatoknak Krisztusnak és a
Szentléleknek Istenné való nyilvánítását s az Isten személyi
és lényegbeli egységének hirdetésével és a földi élet
értékeinek ápolásával zárkózott föl a Magyarország területén
működő, az 1848.XX.törvénycikkben, az Állam által elismert
egyházak sorába.
Amikor Bálint Gábor az Unitárius Egyház híveihez
csatlakozik, az Egyház püspöke a "Vadrózsák", a székely
népköltészeti emlékek gyűjtője Kriza János, majd a szabadelvű
kereszténység képviselője Ferencz József volt. Ebben, a
"kiegyezést" követő időszakban - amikor a Magyarországgal
egyesült Erdély tudományos életét még a katolicizmussal
szövetkező, Habsburg politikát folytató tudósok irányították,
mint pl. a Hunsdorfer - Hunfalvy Pál, kinek szemében a
"hitehagyott unitárius-székely Bálint Gábor" olyan ellenfélnek
bizonyult, akit el kellett téríteni az érvényesülés útjáról s
ismerve önérzetes székely voltát az ország elhagyására kell
kényszeríteni.
Ennek megtörténte után - 12 évi önkéntes száműzetés után a
Székely Rendek és az unitárius Jakab Elek történész
vezetésével mozgalom indult annak érdekében, hogy Bálint
Gábort hazahívják és egyetemi katedrához juttassák.
A Jakab Elek vezette székely összefogás eredményeként
sikerült elérni, hogy a vallás és közoktatási miniszter
kinevezze Bálint Gábort a kolozsvári Egyetem ural-altáji
tanszék vezetőjének. Bálint Gábor a kolozsvári Egyetemen
kilenc évig tanított. Amint Gaal György említi "a nyelvek
tanítása mellett óráit arra használta föl, hogy bebizonyítsa az
akadémikusok hibáit s elvesse a finn-ugor nyelvészet
létjogosultságát”.
Bálint Gábor 1913. május 26-án, Temesváron fejezi be
életét, de hamvai a kézdivásárhelyi református temetőben
nyugszanak. Temesváron a pap-költő Szabolcska Mihály, a
kézdivásárhelyi temetőben a kolozsvári Egyetem részéről
Cholnoky Jenő búcsúztatta.
Bálint Gábor életéhez, főleg tudományos munkásságához -
e több ismeretlenes egyenlet megoldásához, a mai napon
jutottunk el. Ma, amikor olyan sok elmélet a kopott
szekrényben lógó ócska ruhához hasonlóan, a feledésbe merül és
nem az ész, hanem a technika uralja a gondolkodást, Bálint
Gábor emléke megújul s munkássága utat mutat a jövendő felé.

Kelemen Miklós, lelkész-történész


2006. december 11.