You are on page 1of 89

Jean-Marie MULLER

:
L'Évangile de la non-violence

Az erőszakmentesség Evangéliuma 
"Arra intünk benneteket, hogy ne az erőszakban bízzatok." 
(VI. Pál pápa) 

"Amíg civilizációnkból nem irtottuk ki az erőszakot, nem született meg Krisztus." 
(Gandhi) 

"Jertek, nézzétek meg Isten tetteit, a rontást, mit a földön végbevitt! Minden hadakat 
elpihenni késztet: 
Íjjakat eltör, lándzsát összezúz, harci szekeret tűzzel elemészttet. 
"Megálljatok s lássátok: az Isten én vagyok, minden népek közt felséges vagyok!" 
(46. Zs.,9­11.) 

Fordította: Bulányi György SchP 

TARTALOM 

BEVEZETÉS 
1. A MEGVÁLTÁS POLITIKAI ASPEKTUSAI 
2. A JOGOS VÉDEKEZÉS ELVE ÉS JÉZUS PARANCSA: FORDÍTSD ODA 
ARCODAT 
3. IGAZSÁGOSSÁG ÉS SZERETET 
Az igazságosság szükségessége 
A szeretet szükségessége 
Az emberek igazságossága 
4. AZ EGYHÁZ ÉS AZ ERŐSZAKMENTESSÉG EVANGÉLIUMA 
5. EGYHÁZ ÉS ÁLLAM: AZ ANARCHISTA INTUÍCIÓ IGAZSÁGA 
6. AZ EGYHÁZ POLITIKAI KÖTELEZETTSÉGE 
7. A LELKIISMERETI ELLENVETÉS JELENTŐSÉGE 
8. A FORRADALOM SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL 
9. AZ EGYHÁZ ÉS A BOMBA TÁRSADALMA 
10. AZ ERŐSZAKMENTES POLGÁRI VÉDEKEZÉS FELÉ 
FÜGGELÉKEK

BEVEZETÉS 
"Békességet  hagyok  rátok  ­  mondotta  Jézus  ­  az  én  békémet  adom  nektek.  Én  nem  úgy 
adom nektek, amint a világ adja." /Jn 14,27/ Mégis 20 évszázaddal a golgotai dráma után, ma 
sincs  béke  a  világon.  A  történelem  tanúsága  szerint  maguk  a  keresztények  is  csak  a  "világ" 
eszközeivel akarták a békét biztosítani: az erőszak és gyilkolás eszközeivel. Pedig ezek nem 
igazságot hoznak, csak az erősebb uralmát. Az Egyház teológusai és lelkészei pedig igazolták 
az  erőszak  alkalmazását,  és  definiálták,  mikor  jogos  a  háború,  milyen  jog  érvényes  háború 
idején /jus ad bellum, jus in bello/... 
Pedig  Jézus  békéje  nem csupán  lelkiismeretünkben  és  szívünkben  akar uralkodni,  hanem 
népek és nemzetek fölött is. Nem lelkek, hanem emberek békéje akar lenni. Jézus legyőzte a 
világot. Erre alapozzuk reményünket, hogy már itt és most megépíthetjük "a szilárd alapokra 
épülő várost, melynek tervezője és alkotója Isten." /Zsid 11,10/ Ebben a reményben indult el 
Ábrahám is az Ígéret Földje felé. 
A  teológusok  ugyan  mindig  hangoztatták,  hogy  a  béke  biztosítása  kötelességünk,  de 
Konstantin óta hangoztatták azt is, hogy a béke érdekében kötelességünk lehet a háború is. És 
így  hitelesítették  a  szerencsétlenséggel,  amivel  jár.  A  teológia  egyrészt  elítéli,  másrészt 
igazolja a háborút. Bűn a háború, mert Isten tiltja felebarátunk megölését, nem bűn a háború, 
mert  Isten  megengedi,  hogy  védekezünk  és  önvédelemből  megöljük  ellenségünket.  Az 
Egyház ellenzi a szükségtelen háborút, de megengedi a szükségeset. A háború kérdésében az 
Egyház szava "majd Igen, majd Nem". /2Kor 1,19/ 

Az  utóbbi  századok  folyamán  a  hivatalos  Egyház  tanítása  Rabelais  elgondolásával 
egyezik:  békességre  inti  a  fejedelmeket,  de  a  béke  érdekében  folytatott  háborút  jogosnak 
tartja. Vajon felülmúlja ebben az Egyház igazsága az írástudókét és farizeusokét? 

A  tanítás  helyességét  gyümölcseiből  ítélhetjük  meg.  Abból,  milyen  emberi  magatartást 
sugall  különböző  körülmények  között.  Az  Egyház  tanítása  sajnos,  többnyire  az  erőszakot 
igazolta, valahányszor emberek és népek fegyverrel támadtak egymás ellen. E tanítás alapján 
igazságosak,  sőt  szentek  voltak  a  háborúk,  méghozzá  mindkét  ellenséges  tábor  számára.  A 
helyi  egyházak  meg  támogatták  az  állami  politikát,  még  a  legnyilvánosabb  erőszak  és 
atrocitás esetében is. 

A ma embere nem sokat vár az Egyháztól az igazság és béke érdekében. Hiszen már annyit 
csalódott.  A  ma  világa  azzal  a  kérdéssel  fordul  hozzánk,  amellyel  Keresztelő  János  küldte 
Jézushoz  tanítványait:  "Te  vagy­e  az,  akinek  el  kell  jönnie,  vagy  mást  várjunk?"  Mit 
felelhetünk  erre?  Ha  mi,  keresztények,  nem  Isten  szelíd  irgalmának  vagyunk  tanúi,  hol 
találhatnak  még  e  kegyetlen  világban  az  irgalom  Istenéhez  vezető  irgalmat?  Nem  inkább 
Ádám  fiai  vagyunk­e,  mint  Jézus  tanítványai,  amikor  a  szemet  szemért,  fogat  fogért  elvet 
gyakoroljuk?  Mit  válaszolhatunk  azoknak,  akik  azzal  gúnyolnak:  "Hol  van  a  ti  Istenetek?" 
Ebben az erőszakos világban ésszerű kérdés: mit tettek az egyházak és a keresztények a Jézus 
adta békével? 

Fél  évszázada  az  erőszak  uralkodik  és  halmozódik  világszerte,  nem  az  igazság. 
Valamelyes  békét  csak  a  félelmek  egyensúlya  biztosít:  a  teljes  megsemmisüléstől  való 
félelem.  Az  emberek  lassanként  rájönnek:  más  megoldást  kell  találni  a  konfliktusok 
megoldására, nem a háborút. De hiába ismételjük: a háború túlhaladott eszköz már, nem oldja 
meg a konfliktusokat. Hiába ismételjük, amíg csaknem mindenütt van konfliktus, és amíg más 
eszközt nem találunk. És nem menekülhetünk meg a konfliktusoktól, nem menekülhetünk ki a 
történelemből és az emberi felelősség elől.

Éppen akkor, amikor a modern technika felfedezte az abszolút fegyvert, fellépett az ember, 
aki  felszabadította  hazáját  egy  egész  emberi  birodalom  igája  alól.  Csak  az  igazságosság,  a 
szeretet  és  az  igazság  erőszakmentesség  erejére  támaszkodott.  Gandhi  úgy  vívta  ki  India 
népének függetlenségét, hogy közben sohasem alkalmazott erőszakot az angolokkal szemben, 
sőt őszinte barátjuk maradt. 

Gandhi  nem  volt  keresztény.  De  csodálta  Jézust,  a  Hegyi­beszéd  volt  számára  az 
erőszakmentesség  alapokmánya,  abból  merítette  gondolatait,  az  irányította  tetteit  /ld.  I. 
Függelék/. Egész életében tökéletességre törekedett, arra, amelyet Jézus kíván tanítványaitól. 
Gandhi  felszólít  minket,  keresztényeket,  hogy  vele  együtt  azon  az  úton  haladjunk,  amelyre 
Krisztus hív. /vö.: C.Drevet: Gandi interpelle les ehésitiens. Gandhi keresztényekhez intézett 
felhívása.  Le  Cerf,  Paris,  1965/  Legyen  benünk  elég  alázat  ahhoz,  hogy  elfogadjuk  nem­ 
keresztény  testvérünk  emlékeztetőintézését:  nem  a  test  szerint  harcolunk,  mert  harci 
fegyvereink nem földiek, hanem isteni erejűek és erődítmények lerombolására képesek. /2Kor 
10,4/  Gandhi  sürgetésére  fedezzük  fel  újra  az  erőszakmentesség  evangéliumi  eszményét, 
revidiáljuk elgondolásainkat és állítsuk be életünket ebbe az új perspektívába. 

Az erőszakmentesség ma még csak megtűrt, sokaknak gyanús álláspont, még az Egyházon 
belül  is. Tegyük  fel  a kérdést: az erőszakmentesség csak egy vélemény  más,  hasonlóképpen 
jogosult  vélemények  között,  vagy  pedig  a  kereszténység  lényegéhez  tartozó  evangéliumi 
parancsok  egyike?  Szabad  vélekedésünktől,  szubjektív  beállítottságunktól  függhet­e, 
elfogadjuk­e vagy nem, vagy pedig a kereszténység alapvető követelménye? 

Talán  nem  szerencsés  ez  a  kifejezés:  "erőszakmentesség".  Mindig  elégtelen  a  negatív 
meghatározás;  nem  fejezi  ki  magatartásunkat,  ha  csak  azt  mondjuk  meg,  mi  nem  az.  A 
kifejezés  maga  fordítás.  A  szanszkrit  ahisma  szószerinti  fordítása  /a  privatívum,  és  himsa: 
ártás,  erőszak/.  A  kifejezésből  eredő  félreértések  elkerülése  végett  Gandhi  maga  új  szót 
alkotott  irányának  jellemzésére:  satyagraha  /satya:  igazság,  és  agraha:  ragaszkodás, 
csatlakozás/. Maga mondja: "A szó etimológiai jelentése: az Igazsághoz tartani magunkat ­ és 
ebből kifolyólag: az Igazság Ereje". Talán kár, hogy a másik kifejezést tartottuk meg, és nem 
ezt.  Minthogy  azonban  az  ahimsa  szó  ment  át  a  köztudatba  és  a  szótárakba,  azt  kell 
megtartanunk, de pozitív és építő értelemben. 

Nem  használjuk  azonban  a  "pacifizmus"  szót,  mert  ez  az  igazságtalansággal  szembeni 
passzív  megalkuvásra  utal.  VI.  Pál  1967.  december  15­i  szózatában,  amikor  minden 
"jóakaratú  embert"  felszólít  arra,  hogy  az  év  első  napját  szentelje  a  béke  gondolatának,  ezt 
írja:  "A  béke  szó  nem  pacifizmust  jelent,  nem  az  élet  gyáva,  rest  felfogását  leplezi". 
Ugyanebben  a  szózatban  óv  a  "taktikai  pacifizmus  csapdájától,  amely  el  akarja  altatni  az 
ellenfelet, hogy rácsaphasson, vagy pedig ki akarja irtani az igazságosság, a kötelesség és az 
áldozat eszményeit". Ebben a perspektívában nem is annyira az erőszak, mint inkább maga a 
pacifizmus is ellentéte az erőszakmentességnek. 

Határozzuk  meg  tehát  az  erőszakot,  amely  ellen  küzdeni  akarunk.  Legtágabb  értelemben 
az erőszak koncentrált akarat, mely minden erejét latba veti a megkívánt tárgy meghódítására. 
Ez  az  intenzív  akarás  nem  rossz,  sőt  kifejezetten  jó.  Ilyen  értelemben  mondotta  Jézus:  "A 
mennyek országa erőszakot szenved és az erőszakosak ragadják el azt". /Mt 11,12/ Nem ezzel 
az  erőszakkal ­  amelyet  Jézus  is  megdicsért  ­  állítjuk  szembe  az  erőszakmentességet.  De  ha 
elferdül akaratunk, ha  mindent el akar pusztítani,  ami terveinek útjában áll  főleg  ha a  másik 
ember testi­lelki integritása ellen irányul, akkor már rossz az erőszak. Ha ebben a klasszikus 
értelemben használjuk az erőszak szót, akkor állíthatjuk vele szembe az erőszakmentességet.

Az  ilyen  erőszak  nem  csupán  fegyverek  használatára  értendő,  hanem  többé­kevésbé 
leplezett  politikai  és  gazdasági  struktúrákra  is.  Az  erőszakmentesség  nem  csupán  háború  és 
terror  ellen  irányul,  hanem  intézményesített  és  törvényesített  politikai  és  gazdasági  erőszak 
ellen  is. Ezek  legalább annyira  fenyegetik a személyiséget, mint a  háború. Az  erőszak tettei 
előtt  az  erőszak  szituációjára  kell  irányítani  figyelmünket,  mert  az  előbbiek  többnyire  az 
utóbbiból következnek. 

Az  erőszakmentesség  célja  nem  csupán  az,  hogy  gyilkos  erőszak  nélkül  oldja  meg  a 
konfliktusokat.  Életmódot,  társadalmi  magatartást  akar  kialakítani,  melyben  a  személyek 
közötti  relációk  alapja  a  szolidaritás  és  a  testvéri  osztozkodás.  Ez  a  gondolkodás  és 
elkötelezettség  két  olyan  tengelye,  amelyek  nem  lehetnek  meg  egymás  nélkül.  Az 
erőszakmentességet csak ezzel a kettős polaritással érthetjük meg helyesen. 

Az erőszakmentesség nem cél, hanem eszköz. A cél: az igazságosság, a béke, a testvériség. 
De  éppen  ezeket  a  célokat  csak  igazságos  és  békés  eszközökkel  érhetjük  el,  olyanokkal, 
melyek a testvéries élethez illők, tehát erőszakmentességek. Nem másodlagos kérdés az, hogy 
milyen eszközöket alkalmazzunk. "A cél ­ mondja Gandhi ­ úgy rejlik az eszközökben, mint a 
fa a vetésben." 

Könyvünk célja annak bizonyítása, hogy az erőszakmentesség az Evangélium lényegéhez 
tartozik, és ezért minden keresztény ehhez kell hogy tartsa magát, mind magánéletében, mind 
a  közéletben.  Ma  még  a  legtöbb  teológus  az  erőszakmentességben  csak  egyéni,  vagyis 
kivételes elhivatottságot lát. De nem háromszoros tévedés ez? Mert ha a keresztény eszmény 
ténylegesen  erőszakmentesség  eszmény,  akkor  nem  lehet  csak  kivételes  elhivatottság. 
Másodszor, mint minden más keresztény erényt, sőt azoknál még inkább, ezt sem lehet csak 
individuálisan  gyakorolni.  A  magányos  egyén  ereje  hamar  kimerül;  fáradság  és  csüggedés 
fenyegeti. A személy nem lehet meg a vele egyetértő, vele együtt küzdő közösség nélkül. És 
harmadszor, kevesek törekvése hiábavaló, kétségbeesett, sőt nevetséges küzdelem. 

Az erőszakmentesség nem kivételes hivatás, mint amilyen például a cölibátus. Ezeket nem 
állíthatjuk  párhuzamban.  A  cölibátus  olyan  állapot,  melyet  a  keresztény  önkéntesen  választ 
vagy  nem  választ:  nem  maga  a  keresztény  eszmény.  Az  eszmény  a  szív  tisztasága,  amely 
éppen annyira kötelező a házaséletben,  mint cölibátusban. Ezért nem  is szerepel  a cölibátus, 
mint olyan, a nyolc boldogság között. 

Sürgős feladatnak látjuk a béke teológiájának kidolgozását, vagyis az erőszakmentesség, és 
nem  a  jogos  erőszak  teológiáját.  Könyvünkben  arra  törekedtünk,  hogy  felvázoljuk  ennek 
alapvonásait.  Megvitattuk  azokat  a  központi  kérdéseket,  amelyekkel  az  erőszakmentesség 
teológiájának  szembe  kell  néznie.  Munkánk  nem  lehet  teljes.  Újabb  tanulmányokra  van 
szükség,  kiegészítésre,  korrekcióra.  Ez  még  csak  úttörés.  Utat  kellett  törnünk  előítéletek, 
félreértések,  zavaros  gondolatok  tömkelegén  át,  amelyek  felhalmozódtak  a  konstantini 
időszak  16  századában.  Még  alig  hagytuk  el  ezt  az  időszakot.  Nehezebb  út  vezet  az 
igazsághoz,  ha  tévedésből  kell  kiindulnunk,  mintha  csak  tudatlanságból  indulhatnánk  el.  De 
nem  szállunk  szembe,  nem  vitatkozunk  egyenként  minden  váddal,  amelyekkel  az 
erőszakmentességet  illetik.  Nem  vádlottként  jelentkezünk,  nem  védekezünk.  De  nem  is 
vádolunk senkit. Az biztos, hogy felfogásunk sokban és alapvetően ellenkezik sok keresztény 
testvérünk álláspontjával, de ez az ellenkezés a  mi részünkről nem  személyek ellen  irányuló 
ítélet és vád.

  hogy  az  erőszakmentesség  nem  csupán  a  "meggyőződés  etikája".  Úgy  éljünk.  Számot  kell  vetnünk  a  valósággal.  lehetővé  vált  az  erőszakmentesség  történelem.  irányát adja és szabja meg.  amellyel  Péguy  illette  Kantot:  azért  tiszta  a  keze. amely alapvetően egységes.  ha  csupán  az  evangéliumi  abszolút  eszmény  követelményeit  tartjuk  szem  előtt.  mert  nincs  is  keze.  hogy  felfogásunk  ellenkezik  az  Egyház  "hagyományos"  tanításával. akkor a  Megváltás.  Nem  bújhatunk  el  a  történelmi  valóságok  elől  történelem­feletti elvek nevében. Nem menekülhetünk ki a világból a világban el nem érhető  ártatlanság  érdekében. Ezért Jézus Evangéliumának  igazi  értelmén gondolkoztunk.  az  erőszaktól  is  meg  kell  hogy  szabadítson.  Éppen  ezért  az  erőszakmentesség  teológiája  magában  kell  hogy  foglalja  a  keresztény  evilági 5  .  Amikor  elindulunk  az  erőszakmentesség  útján. és útját csak szeretet és szabadság készítheti. igazságban és egyeneslelkűségben mutatkozik.  "A  lehetetlent  ­  mondja  a  költő  ­  el  nem  érhetjük.  mint  a  világosság  fiai!  A  világosság  gyümölcse csupa jóságban. a Megtestesülés és a Megváltás révén.  Világunk  a  maga  teljességében  Istenben  áll  fenn.  Mert  a  jog  ártatlanná  tesz. És éppen az a feladatunk.  hanem  életünk  és  tevékenységünk  értelmét. A lehetőségek határain belül felelősek vagyunk  tetteink  előrelátható  következményeiért  is. Éppen azért  csak  egy  úton  haladhat  az  igazság. Az  is  előfordul.  hogy  ez  a  kettős  hűség  összeegyezhetetlen.  amikor  keresztények  egyes  evangéliumi  verseket  lobogtatva  vitatkoznak  egymással.  mert  megtöri  a  testvériességet  és  késlelteti  Isten  Országának  eljövetelét.  hogy  elszakadunk  a  realitástól  és  evilági  tevékenységünk  hatékonyságától." /Ef 5.  Érdekes  az  a  szemrehányás  is. ez nem ok botránkozásra.  de  az  mégis  lámpásunk". hogy  lehetősége a Megváltásban gyökerezik.  De  ami  ma  lehetetlennek látszik.  méghozzá szigorúnak tetsző állításainkban.  Persze. hogy egy  bizonyos tett megengedett­e vagy tilos.  és  tevékenységünk  következményeit egyszerűen rábízzuk Istenre.  Ezért  hangsúlyozzuk  annyira.  hanem  egyúttal  a  "felelősség  etikája"  is.  Ne  higgyük.  Ezért  nem  taníthatja  az  Egyház  azt.  és  a  lehetetlent  nem  érhetjük  el.  hogy  az  erőszakhoz  való  folyamodás  emberi  jogunk  lehet. Erre pedig állandóan törekedtünk. Ebben a perspektívában az erőszak nem elsősorban törvényszegés.  amennyiben  a  jogos  szellemi  szabadság  határain belül marad. És nem azt akartuk felfedezni.  A  keresztény  misztérium  fölötti  elmélkedés  nemcsak  arról  győzött  meg.  Nem  elégedhetünk  meg  elvont  gondolatokkal.  Szomorú  dolog.  a  maga  teljességében  üdvösségtörténet történelmünk a Teremtés. és véleményünk szerint ez igen jó teológia.  mely  megszabadít  a  bűntől. hanem arról  is.  hanem  életünk és tevékenységünk  értelmének elferdítése. milyen legyen alapvető magatartásunk e  világ erőszakával szemben.  hanem  az  Egyházon  belül  vitatkozunk.  míg  az  erőszak  mindig  rossz  marad.  ma  még  nem  lehetséges  minden.  Mert  Krisztus  feltámadt. hanem azon.  és  azt  gondoljuk. Már  most  vagyunk  "világosság  az  Úrban.  Egyszerre  kell  szem  előtt  tartanunk  az  evangéliumi  eszmény  iránti  hűséget  és  a  komoly  politikai  elkötelezettség  iránti  hűséget.  hiszen  ez  a  szeretet és szabadság Országa.  Óvakodnunk  kell  a  csak  farizeusi  tisztaságtól.  A  kereszténység  nem  elsősorban  erkölcs. Nem az  Egyházat  vitatjuk.  hogy  ez  a  vita  szükségszerű  szabad  légzése  az  Isten  népének.  fennáll  az  a  veszély.  hogy  az  erőszakmentesség  evangéliumi követelmény. Mert ha az erőszak a bűn egyik leggyilkosabb gyümölcse.  a  szeretet  és  az  igazi  hatékonyság.8­9/  Álláspontunk  megalapozását  nem  az  Evangélium  egyes  kiragadott  mondatában  keressük.  és  mert  az  idők  végezetéig  a  történelem  Ura.  Mert  nem  teljesíthetjük  feladatunkat. De azt hisszük. hogy egyre távolabb  toljuk  a  lehetetlen  határait.  tisztább  szándék  ürügyén. holnap talán már nem az.

 ami egyszerűen  emberi.  megszervezzük.  hogy  az  erőszakmentesség  a  kereszténység  lényegéhez  tartozik.  hogy  mindabban.  és  amennyire  csak  képesek  vagyunk  rá.  Mert  soha  vissza nem nyerheti az emberek bizalmát.  hogy  a  vallás  semmi  hasznunkra  nem  lehet.  hogy  a  jövőben  az  erőszakmentesség  tevékenységben  találkozni  fognak  mindazok  a  különböző  bölcseleti  és  vallási  beállítottságú  emberek. Ha talán nem is áll. éd.  "Azt  hisszük.C.  hogy  elkülönítsük  a  fegyver  erejétől.  Nem  hirdetheti  Krisztus  Feltámadását. Éppen ezért nem  lehet racionális  és  teológiai  vizsgálódás  tárgya:  ez  a  vizsgálódás  vagy  utópisztikus  lenne.  vagy  pedig  nem  vetne  számot  a  politikai  realitással.  Az  embert  akarjuk  figyelmesen  szemlélni. a szeretet ereje./ 6  .49/  Főként  azt  akarjuk  kimutatni. Paris. az erőszakmentesség erő ­ nem  fontos. ami  belső.  p. Szellemi  erő.  hogy  életünk  és  tevékenységünk elvévé tegyük mind magán­." /P.  Valóban  azt  gondoljuk. 1965. ha a történelem tanúsága szerint az ember sorsának  legtragikusabb  pillanatában  nem  meri  vállalni  az  igazságosság  és  a  béke  kockázatát.  azoknak  vallásossága  rossz  és  egyúttal  rossz  politikusok  is.  amint  nem  vallási  kérdésekről  van  szó. Új ütőerő: az erőszakmentesség akció.  hogy  már  ma  veszélyezteti  az  Egyház  jövőjét.  ha  politikai  problémákról. az igazság ereje.  september­october  1960.  nem  csupán  gondolatban  és  szóban.  De  ez  nem  jelenti  azt. túlárad a kegyelem.  az  biztosan  áll. Ricocur.Pyronnet.  mint  az  emberbe  vetett  hitről  van  szó.  ha  csak  hallgatással  és  "jóindulatú  semlegességgel"  is  alátámasztja a gazdagok és  hatalmasok fegyverkezési  versenyét a szegények és elnyomottak  jogaival szemben. hogy a félelem­szülte egyensúly közvetlenül veszélyezteti az  emberiség  jövőjét.  és  hogy  ennek  az  erkölcsnek  elvei  nem  igazítanak  ela  társadalmi  és  politikai  élet  valóságaiban.  hogy  csupán  az  eredményesség  szempontjából végzett tudományos és technikai vizsgálódásnak van értelme és lehetősége. Történelem és igazság.  Azt  gondoljuk. A MEGVÁLTÁS POLITIKAI ASPEKTUSAI  "Szerintünk a politika területe  irracionális és erőszakos. mind közéletünkben".  De  ideje.  amely  tiszteletben  tartja  "minden  egyes  ember  és  az  összes  ember"  jogát." E  sorokat  egy  a  tekintélyről  és  hatalomról  szóló  tanulmány  kezdetén  olvashatjuk. és akik nem így vélekednek. Une nouvelle  de frappe: l' action non vielente. Historie et  véritó. Éppen ezért ma "fel kell támadnia a szellem hatalmának és élnie kell saját  fegyvereivel.23. vagyis az Egyház jelenlétét a világban.  Az  erőszakmentesség  felrobbantja  minden  ideológia és minden dogmatizmus mindig szűk kereteit.  és  főként.  hogy  mobilizáljuk. 1955. amelyeket a nukleáris fegyverkezési verseny tesz fel az  Egyháznak.  magánerkölcsre  tanít.  hogy  nevezzük." Paris.  akik  egyöntetűen  éhezik  és  szomjúhozzák  az  igazságot.  hanem  tettben  is.  szeretni.  amelyeket  egyházak  és  keresztények  választhatnak  elhivatottságuknak  megfelelően.  1 . és visszavezet ahhoz.  ami  külső.  Éppen  ezért  reméljük.  hogy  az  Evangélium  individuális.  Itt talán  nem  is  annyira  az  Istenbe. Rá fogunk mutatni  azokra  a  konkrét  utakra.  hogy  könyvünk egészséges és testvéri párbeszédet kezdeményez mindazokkal. és  mindabban.  hogy  kutassuk  hatékonyságának  módjait.  hogyan  vélekedünk  általában  a  politikai  realitásokról.  Azt  gondoljuk. "T.  Ebben  a  perspektívában  különleges  jelentőséget  tulajdonítunk azoknak a kérdéseknek. Le Seull. p.  hogy  az  erőszakmentesség  a  kereszténységen  kívül  is  nem  találhat  megalapozásra.  No  49/  Eléggé  megmutatják.  Sőt  azt  gondoljuk. /J.elkötelezettségének teológiáját  is. hogy vallás és politika két teljesen különböző terület. akik ­ bármi legyen  is hitük ­ igazságosabb és szabadabb világ építésén fáradoznak. túlárad a  bűn.  /Lumiere  et  Vie.  Általában  azt  gondoljuk.  tisztelni.

.  mely  szégyenletes  szenvedélyek  kielégítésére  vezet?  Krisztus  megváltása e világban csak "rejtett".  annyira  erősek  lennének. Ha valóban hűségesek vagyunk az Evangéliumhoz.  azt  kell  válaszolnom.  "az  a  pillanat. Ha pedig Isten  nem  nyilatkozik  meg a politikában.  De  a  történelmet  az  emberek. mely az apokaliptikus fehér lovas szájából tör elő? /Jel 19.  Áldott  legyen  kegyelméért. bele kell nyugodnunk a Rossznak e világban való jelenlétébe.  Ezért nyugtalanítóak Maruriac annyira radikális..  milyen  helyet  tulajdonítok  a  Gondviselésnek  a  történelemben. "jelenségeket  meghaladó"  módon  nyilvánulhat  meg?  Igaz  lenne  szent  Dimitri  legendája.  Hogyan is lehetne a keresztények Istene csak a szívek Istene? Nem inkább "minden ember  és az összes  ember" Istene? Nem  földi  létünk egész sűrűjében és természetünk totalitásában  váltott meg  és  változtatott át az Emberfia  Megtestesülése és Feltámadása?  A  Keresztáldozat  ereje nem lenne képes csak szívünk démonjainak kiűzésére? Azok. hanem az emberek  maradnak távol Istentől.  az  emberi  szenvedélyek  írják.  hogy  a  mi  Istenünk  a  szívek  Istene.  Igaza  van  Ricoeurnak:  Gheorghiu  regényének  címe:  A  Huszonötödik  Óra  /La  Vingt­  cimquieme  Heure/  "káromló  cím".  Ha Isten ténylegesen távol van a történelemtől.  hogy  Maruriac  hangsúlyozza.  nagyon  elhibázott  lenne..  sőt  a  szükségszerűség  folytán  magunknak  is  meg  kell  alkudnunk  a  rosszal. és hogy az emberi szabadságok játékán keresztül 7  . ahol az ember a végzetnek van alárendelve. határozott szavai. "titokzatos". aki pedig ­ Bernanos szavai szerint ­ időnként "oly bátran és oly nemesen" száll le  a politika küzdőterére. nekünk is ennek a távolmaradásnak  függvényében  kell  eljárnunk. Ha Jézus eljött.  Mégis. Mert  az  a  Megváltás.  az Üdvösség órája.  Ha Jézus valóban feltámadt.  mellyel  annyiszor  visszaéltem.  Mert  az  "aktuális  idő".  Ha  megszorít  e  téren  és  megkérdez. nem Isten marad távol.  őrültségek  és  szerencsétlenségek"  halmazának  látszik. vagy  inkább /mert a vétek  magában  foglalja a  felelősség  fogalmát  is/  annyira  idegen  az  erkölcsi  törvény  számára.  a  "pontos  idő"  nem  a  huszonötödik  óra.  Kénytelen­kelletlen  engednünk  kell  annak  a  nehézkedésnek.11 kk. azt írta valamikor Albert Camusnek /aki hitetetlenséggel vádolta/: "Az  a  keresztény  aki  bennem  él  .  minden  felelősségtől mentesen.  hogy  meg  nem  sebezheti  őket az éles kard. az a Feltámadás pillanata. a pontos idő."  Igaz. "láthatatlan".  hogy  nem  lehetünk  Machiavel  tanítványai..  Még  Francois  Mauriac is..  amikor  fölöslegessé  válik  minden  mentési kísérlet". "észlelhetetlen". akik a történelemre hatnak  és  akik  miatt  ­  Voltaire  szavai  szerint  ­  a  történelem  "gaztettek. lehetetlen.  kezdve Ábel  meggyilkolásával .  melyet  Camus  mond  el  Az  Igazak­ban  /Les  Justen/./ Valóban  legyőzhetetlenek? Vajon az emberek Isten kegyelmével nem győzhetik­e le már a történelem  folyamán  azt  a  nehézkedést. hogy  Isten ne nyilvánuljon meg a történelemben.  és  a  politikát  a  nehézkedés  törvénye  irányítja.  mint  amilyen  idegen  a  leopárdok  vagy  a  tigrisek  ösztöne.  hogy  minden  emberi politika  lényegében  vétkes. mert a politika törvénye a nehézkedés. Ebből arra következtetünk.  hacsak  távolmaradásával nem ­ ezen távolmaradásának borzalmas gyümölcsei révén /szerintem Isten  igazságossága a nemzetekkel szemben mindig negatív/ ­..  amelyet Simone  Weil a kegyelemmel állít szembe..  melyen  kívül  esne  az  emberek  életének  ily  nagy  része. akkor az aktuális idő.  már  nem  térhet  ki  annak  nyilvánossága  elől.  akkor  Machiavelnek  van  igaza. az emberi történelemnek most már a Feltámadás ad előjelet és  nem  Ábel  meggyilkolása. És értelmetlen lenne ez a világ.  ha  szerinte  Isten  szükségszerűen  távol  marad  a  politikától.  mely  szerint  Isten  nem  a  földön  találkozik  velünk?  Hiszen akkor Camus­nak lenne igaza a kereszténységgel és a keresztényekkel szemben. és részt kell  vennie  Ábel  meggyilkolásától  kezdve  annak  minden  történelmi  folyamatában.  Az  én  szememben  a  történelem  rossz  kívánságainak  summája..  és ha valóban az élő Isten Fia. ahol "még egy Messiás eljövetele sem oldana meg semmit".  és  hogy  gondosan  kerülni  kell  a  csapdákat.

  irányt.  Ebből  pedig  elválasztódás  következik  Egyház  és  világ  között. Azt elismerik. és ugyanakkor az emberek egymás közötti megosztottsága megmaradt. és nem. gyilkos erőszakot parancsol.  mint  a  ­  szükségszerűen  konfliktusokkal  járó  ­  elkötelezettség felelősségét. melynek következményeitől  a  keresztények  se  mentesek.  Kettős hűség köti az  embert.  Mily  "paradoxális  kifejezései"  az  evangéliumi  szeretetnek  az  erőszak  és  a  gyilkosság!  Ha  pedig  valaki  lelkiismeretére  hivatkozva  nem  akart  ebben  részt  venni. Az utóbbi századok folyamán  a  tanító  Egyház  már  csak  a  Megváltás  vertikális  aspektusát  tartotta  szem  előtt. 8  .  Ebben  a  perspektívában  kell  újra  átgondolnunk  az  Egyházról  való  fogalmunkat.  meg  kell  óvni  az  örök  tűztől. Ha az  Egyház azt állítja. és közben nem csupán ellenségeik  voltak. mint az emberek egyházát. mely többnyire  egymás között összeegyezhetetlen.  Különösen  hangsúlyozzuk.  Hiszen nem lehetünk hűségesek az Evangéliumhoz.  és  ebből  következően  a  keresztények  életén  belül  is.  de  azt  kívánják. Ezért az Egyház általában kötelességünkké teszi. ha ez a világ ártatlanabb lenne. nem beszélhet már csak egyéni üdvösségről. A papok és  teológusok általános tanítása szerint a Hegyi beszéd elvei olyan lelki követelmények.  viseljük  el  ezt  a  feszültséget  türelemben.  hogy  a  keresztény  ember  szinte  kétfelé  szakad  az  Evangélium  iránti  hűség  és  a  világ  iránti  hűség  között.  Az  ember  a  Megváltás  révén  kibékült  Istennel.  hogy  ennek  magunkat  alávessük.  alázatban  és  hitben. de nem akadályozták meg a  gonosz  tetteket.  "Csak  lelkem  van.  és  megfeledkezett  annak  horizontális  aspektusáról.ne  adna  annak  értelmet.  azzal  vádolták.  A  Megváltás  nem  terjed  ilyen  messzire.  hogy  szükségszerűen  részt  kell  vennünk  olyan  dolgokban.  ha  az  evilággal  kapcsolatos felelősségünknek is eleget akarunk tenni.  ha  politikai felelősségünkre is vonatkoztatnánk. mint amelyben a remény és  üdvösség  szavai  nem  a  világhoz  szólnak;  megment  a  világtól.  hanem  maguk  is  ellenségei  voltak  másoknak. Odavitték adományaikat az áldozati oltárhoz. farizeusi magatartásra vezethetne: intellektuális és erkölcsi jó  közérzetünket  többre  becsülnénk.  azt  meg  kell  menteni.  Válasszunk:  ebben  a  perspektívában  az  evilági  elkötelezettség  teológiája  igen  közel  áll  Machiavelli téziséhez.  Azt is mondják.  az  erőszakmentesség kevélységre. de az Egyház a gyakorlatban mégsem ítélhet el.  Fogadjuk  el  tehát  kénytelen­kelletlen  a  "fájdalmas  megalkuvásokat".  hogy  a  Jézus­tanította  erőszakmentesség  csak  magán  relációiban  irányíthatja  a  keresztény  ember  magatartását.  Mert  általában  úgy  gondoljuk  el  az  Egyházat.  és  a  realizmus  rákényszerít. hogy hitetlen az emberi közösséghez.  de  félreértenők  Jézus  tanítását.  jelentést.  mint amilyen ténylegesen. Megszabadítottak a rossz gondolatoktól.  Azonfelül. Úgy gondoljuk el. hogy ebben a világban.  és  ezért  bele  kell  törődnünk  abban.  mint  a  lelkek  egyházát. a Megváltás ellenére is. ha megszegjük a világ iránti hűségünket. csak akkor mondhatnánk le az erőszakról.  Így  tehát  meg  szabad  ölni  az  ellenséget.  csak  éppen  gyűlölet  és  bosszúálló  érzület  nélkül. Mert ­ mondják ­ az eviláginak sajátos  rendje  van.  és  nem  ösztönözhetik  közvetlenül  az  emberek magatartását az evilági valóságaival szemben.  hogy  alávessük  magunkat  az  állam  rendeleteinek. hogy áruló. mely szerint ezen a földön a rossz szükségszerű feltétele a jónak.  és  másrészt  a  világ  evilági  követelményei.  de  nem  menti  meg  a  világot. a "politikus ember" a rossz  foglya továbbra is.  A  szentségek  már  csak  belső  megtisztulást hozhattak.  melyeket  az  Evangélium önmagában elítél.":  így  imádkoztak  a  keresztények  két  testvérgyilkos  háború  szünetében.  Itt  vannak  egyrészt  az  Egyház  lelki  követelményei. melyek  a  keresztények  privát  magatartására  vonatkoznak. A világot azonban befolyásolja a bűn. és a teremtett  világon  továbbra  is  a  gonosz  lélek  uralkodik.  amikor  az  állam  saját  védelme  érdekében  háborút.  amely  továbbra  is  ki  van  szolgáltatva  a  rossz  hatalmának.

  aki  "győzelmes  és  legyőzhetetlen  uralkodó.  szenteli  meg. hogy "ünnepélyesen hálát adott Istennek" XV.R. amelyek a lázadás és a rendetlenség csíráját vetették el Isten világában.  Gyökere  nem  csupán  az  a  bizonyosság. csak a lelkeket oktatták.  konszekrálja. akkor természetes  az  Egyház  és  a  világ  teljes  szétválasztódása. És ezzel meghamisították a  Megváltás  értelmét. valóban az.  hanem üdvösségét hirdetik. csak olyan értelemben.  E teremtett világ idejére vonatkozik és nem a teremtett utáni időre.  mint a 6. Ha  a  moralisták  és  teológusok  ugyanazzal  a  buzgósággal  foglalkoztak  volna  a  szeretet  parancsával.  fosztogatással.  csak  a 9  .  minden  igyekezetével  Európa  békéjét  akarja  biztosítani  és  ezáltal  a  földön  látható  képmása  Annak.  Nem dolgozhatjuk ki a Megváltás hiteles teológiáját.  mely  tönkreteszi  a  világot.  "Ó  Bourdaloue  ­  írja  Voltaire  ­  a  tisztátalansággal  kapcsolatban  igen rossz prédikációt  mondott.  állítja  helyre  Jézus Krisztus. hanem az a bizonyosság  is. hogy e  világ után  más világ következik.  hanem  egyúttal  evilági  és  kollektív  reménység  is.  Lajosért.  Aki  az  Írás  szava  szerint  egyszerre a seregek ura és a béke Istene. és ezért kell a megváltottnak továbbra is harcolnia a természetfölötti  hatalmasságok  ellen.  ennek  folytán  ennek  a  teremtett  világnak  a  megváltása. amelyet a Megváltással hajt végre. Éppen ez a Megtestesülés  értelme.10/  Krisztus  emberi  történelmünkön  belül  testesült  meg.  jelenné  vált  az  eszkatológia. hogy nem csupán a jövendőre polarizálja azt. Bernard kiváló tanulmányában rámutat arra.  és  minden  keresztény  valóság eszkatológikus. hogy "a keresztény eszkatológia  úgy hatja át és változtatja át az idő struktúráját.  ha az evangéliumi szelídséggel kapcsolatban ugyannyi  tanáccsal  szolgáltak  volna.  Pedig  a  Megváltás  is  a  Teremtő  műve.  és  meghamisítjuk  a  keresztény  eszkatologia  értelmét. Ha a Megváltás  nem áll a teremtéssel  vonatkozásban.  hogy  az  Üdvösség  a  jövőben  megy  végbe.  ha  az  időn  túlra  toljuk  ki.  Krisztus  alapvető  győzelmét  mindazon  hatalmasságok fölött.  Ez  most  még  nem teljesen nyilvánvaló.  tartással  és  értékkel  telít".  Az Egyház tanítói nem a nemzeteket.  vagyis  az  eszkatologikus  üdvösség  ideje.  és  vele  együtt  az  egész  teremtett  világ  számára  megkezdődött  a  végleges  üdvösség.  mint főben foglaljon össze mindent.  hogy  Megváltásra vonatkozó teológiánkban úgyszólván kimaradt a horizontális."  Voltaire  itt tévedett. parancsolattal.  és  ezzel  az  egész  kozmosz  fölött. Jézus szavai erre a világra vonatkoznak. vagyis szociális és  kozmikus aspektus. hogy az eszkatológikus üdvösség időben végbemenő és történelmi valóság.259/  A  keresztény  teológia  eddig  ezt  nem  merte  világos  bátorsággal  kimondani. P.  a  történelmin  túlra.  Schnackenburg. végleges jelleggel bír. Isten terve. de sajnos.  "A  Megváltás  biztosítja.  Regne  et  Royaume  de  Disu." /Ef 1.  garázdasággal.  Isten  uralma  és  Országa.  Jézus  Feltámadásával  az  emberiség. de egy szava sincs  mindazzal a gyilkossággal.  és  ezért  a  világ  idejét  váltja  meg.  hanem  beleépül  a  jelenbe  is.  Biztosította  Jézus  uralmát  a  hatalmasságok.  Ezt  a  teremtést  ismétli  meg.  Mert  éppen  Bordaloue  foglalkozott  prédikációiban  a  világot tönkretevő  erőszakkal.  egyetemes  dühvel  szemben.  de  már  Isten  erejével  és  hatalmával  felvértezve.  akkor  a  világ  nem  vált  volna  minduntalan  hadszíntérré. ami mennyben és földön van.  végleges  módon.  A  Megváltás  a  Teremtő  győzelme.  kétségtelen.  Paris. hogy "Krisztusban.  p."  /R.  ugyanannyi  tilalmat  állítottak  volna  fel.  Mert  a  keresztény  remény  nem  csupán  szellemi  és  individuális  reménység.  az  Isten  Országának  eljövetelét. hogy ez  a  világ is képes megújulni és újrakezdeni."  Világos tehát.  azt.  Sokszor  csaknem  manicheista  nézeteket  hangoztatott.  ennek  misztériuma  pedig  szorosan  összefügg  a  Megváltás  misztériumával.  L'Orante.  Ennek  elmulasztása  járt  azzal  a  következménnyel.  "Amióta  Krisztus  egyszer  s  mindenkorra  beteljesítette  Isten  művét.  1965. nem vesztét. ha nem hozzuk állandóan kapcsolatba  a  Teremtés  teológiájával.

de Lubac ezt írja: "A katolicizmus lényegéből folyóan szociális.  hanem  azon  belül  elkötelezett  a társadalmi  és  politikai  valóságok  felé  is.  és  hogy  egyre  intenzívebben  és  bensőségesebben  valósuljon  Krisztus  és  az  emberi  nem  asszimilációja  és  azonosulása.  hogy  ne  hagyjuk  ki  belőle  a  felebaráti  szeretetet.  és  ezzel  együtt  a  gyakorlati  tagadása  a  Teremtésnek.  Ha helyesen értelmezzük a Megtestesülést és a Megváltást.  még  a  keresztények  sem  mentesülnek  a  gonosz  léleknek  világ  fölötti  uralma  alól. a béke és a testvériség Országának alapjait. a világ végéig"." Természetes.11/  Ezért  is  jelent  meg  nekik  "két  fehérruhás férfi": "Galileai férfiak.  pedig  az  Megtestesülés. "A dogma társadalmi aspektusairól" szóló  tanulmányában P.  amint  megígérte:  "Íme. de már ezen a földön. Nem az ember érheti el Istent.  individuális.  Paris.  mely  megelégedne  ennek  elismerésével.  csak  arról.  1963.  "Spiritualizáltuk"  a  Megváltást.  1964.  De  itt  nem  arról  van  szó.  hanem  egyúttal  történelmi és kozmikus is.  Csak  akkor  érthetjük  meg. homo vivens: Isten dicsősége az.  egyik  a  másikból  folyik. hogy nem kell szembeállítanunk az Urs von Balthazar idézte két  jelmondatot. azt vallja. a 10  ./  Így  magyarázza  szavait:  "Párhuzamosan  kellene  elvárnunk  a  jövendőtől  azt. hogy az ember él.  hogy  a  kereszténységet  a  felebaráti  szeretetre  redukáljuk.  hogy  ne  ezt  a  Szeretetet  éljük  az  emberek  között. /Mt 28.  lehetetlen.  Balthasar.  és  nem  az  ég  felé  fordulunk. Szociális.  Fayard.  A  Paruziát  megelőző  időben  pedig  a  világon  a  sötétség  hatalmasságai  uralkodnak. a  tanítványok  ott  álltak  "égre  emelt  szemekkel"  /Ap.  ismerjük  meg.p. az Egyház már nem csupán "lelki" valóság. Isten nem testi valóságaitól akarja az embert megszabadítani és így bevezetni égi  Országába.  és  már itt veti meg az igazságosság.  Isten  uralma  nem  csupán  láthatatlan.  mert  a  lelkekben  rejtőző  valóság;  a  Lélek  ereje  az  egész társadalmat akarja megváltani és átalakítani.v.  Ha  a  Jézus­adta  üdvösség  nem  csupán  "szellemi"."  /U. mit álltok itt égre emelt szemekkel?"  Találóak tehát Urs von Balthasar merész szavai: "A régi jelszót: Ad majorem Dei gloriam  /Isten nagyobb dicsőségére/.  Ha  a  Szeretetet  Istent  keressük.  mely  végre rámutatna a  kereszténység  értelmére:  Ad  majorem  profectum  generis  hámani  /az  emberi  nem  nagyobb  előrehaladásáért/.  így  váltja  meg. vagyis amikor  a  kereszténységet  csak  emberi  dimenzióra  redukáljuk.  hanem  csak  azt  a  vallási  magatartást.  ha  az  előbbi  már  megszűnt.Csel  1.  tehát  az  emberért  van.  szemléljük.  én  veletek vagyok mindennap. történelmi valóságot. Szembeállítja a Teremtést és a Megváltást.  Mintha  a  Megváltó  győzelme  valamiképpen véglegesítené a Teremtő kudarcát.  lelkiismeret  és  szándék.  inkább  azt  kell  mondanunk. hogy ez utóbbi csak akkor  válhat  valóban  hatékonnyá. hanem Istentől az ember felé. A Megváltás Istennek az ember  iránti  szeretetéből  folyik. horizontalizmus.  hogy  nem  Isten  transzcendenciáját  vitatjuk. Isten éri el  az embert. hanem egyúttal evilági  valóság  is. ezzel a  másikkal kellene  helyettesíteni.  in  Semaine  des  intellectuels  cath.  A  Megváltás  nem  az  embertől  indul ki az Isten felé.  Isten  közöttünk  maradt.  Ebben  a  perspektívában  a  messiási  jövendölések  csak  az  idők  végén.másvilágra  remélhetjük.  Természetes.20/ Mégis. már a Mennybemenetel után.  hogy  az  emberiség  fokozatosan  megvalósítsa  e  földön  az  isteni  szeretetet.  hiszen  az  Egyház  is  részt  vesz a világ történelmében.  Pedig  ez  a  Megtestesülés.  Már  szent  Ireneus  mondotta: Gloria Dei.  Az  Egyházban  az  ember  nem  csupán  bensőség.  Krisztus  második  eljövetelével  valósulnának. de nem akarná ennek értelmében alakítani az evilági.  Ennek a perspektívának is megvan a maga veszélye: az ún.  ha  az  emberek  világa. nincs szakadék Egyház és világ  között.  Krisztus "mindent magához vonz".229.  hanem  Isten  éppen  testi  valóságaiban  találkozik  az  emberrel.

  ezt  is  át  kell  hatnia.  hanem  vallási  téren." /Iz 66.  ha  kibékülnek  a  nemzetek.  Krisztus  nem  lépett  fel  a  politika  terén.III.400. "Úgy tetszett az Atyának.  inkább a közösségi életre gondol.Csel 2. ha az  is tény. és már nem értették meg  egymást.14­18/." /R.  de  a  vallási  magában  foglalja  a  politikait  is.m.  hogy  saját  személyében  megdöntötte  az  ellenségeskedést. hogy a Szentlélek e közösség  minden  tagjában  is  működik.  vertikális  és  horizontális  aspektusa./ Szent Pál  leveleiben  mindig  ott  van  a  Megváltás  kettős.7­8/  Az  a  keresztény  terv.  a  politikában  létesülnek az emberek között. És aki nem zárkózik el az élet egyetlen területe.  Paris.  Jézus  valóban  a  "Nemzetek  Királya"  /Jel  15.  lelki valóság. Nem ott találkoznak­e az emberek.  át  kell  alakítania.  s  nem  számítja  be  bűneinket.  amikor  az  Ország  dinamikus  és  pneomatikus  jelenlétéről  beszél.  egyúttal  kibékítette  az  embereket  egymással  és  a  teremtett  világot az emberekkel.  hanem  elsősorban  a  szétszóródott  ember  Egybegyűjtője. 1962. Mounier."  /Kol  1. és a kereszt által mindkettőt egy testben engesztelte ki Istennel  úgy.  "Isten  ugyanis  Krisztusban  kiengesztelődött  a  világgal.19/  Következésképpen a bármely nívójú emberi relációkat helyreállíthatja Krisztus és az Egyház  közvetítése.  még akkor is. így  a politika elől sem. s hogy  általa  békítsen  ki  magával  mindent. és általa az  egész teremtett világ tökéletessége  valósul  meg.  Amikor  Jézus  kibékítette  az  embert  Istennel.  "Pál.IX. Schnackenburg i. "a két népet  magában  eggyé; új emberré teremtette.  hanem  ezt  megelőzően  önmagában.5­6/ "Krisztus nem  elsősorban  a  visszavonult  lélek  barátja.  sőt  ránk  bízta  a  kiengesztelés  igéjét. Az biztos.3/. hogy a vallásnak nincs köze a politikához. akik önként befogadták az Ország Evangéliumát és akik már  ezen a földön akarják felépíteni igazságban és szeretetben./2/  /1/  Gandhi  szerint  az  igazság  Lelkét  csak  az  közelítheti  meg. Félreérti a vallást.  /Gen  11.  akár  a  mennyben  van./ "Én pedig. mint önmagát.t."  /2Kor  5.  mondja  Jahvé. Le Cerf.p. Le Suell./ az Egyház.  aki  a  legsatnyább  teremtményt is úgy szereti. hogy együtt építsék e világ 11  . hogy amikor itt volt az embere  között.  Isten  Országa  sohasem  kizárólagosan  misztikus. Már nem szóltak ugyanazon a nyelven.  csak  belső. amely az embereket és a  népeket egymástól elválasztotta.  egymás  között  is  eloszlottak  és  elszéledtek az egész földön.  ami  akár  a  földön. aki azt hiszi.  Krisztus  Teste  már  e  világon  kezd  épülni  és  a  föld  minden  valóságát  magához  kell  ölelnie. a misztikus Test felépülésével arányos a  rossz világra gyakorolt hatásának a megszűnése. Oeuvres. Paris./1/  A  keresztény  remény  nem  elégszik  meg  a  már  üdvözült  és  a  tisztuló  lelkek  közösségével. a keresztény szeretet kiterjesztése révén újra egyesíteni akarja az  "ég alatt található mindenféle nemzetből" származó embereket.  amelyek  a  közéletben. A Szentatyák szerint az Egyház a  teljes  Krisztus vagyis  a teljes Ember. /Ap.  azzal  keresztjének  vérével  békességet  szerzett  mindennek. 1947.  ennek  éppen a fordítottja: az agapé.de Lubac Catholicisme.szó  legmélyebb  értelmében:  nem  csupán  természetes  intézményekben  nyilvánuló  valósításaiban.  hanem  azon  emberek  és  nemzetek közösségében valósul.m.263.  /2/ Schnackenburg szerint /i. hogy benne lakjék az egész teljesség.  misztikus  értelmében.  melynek  valósítását  Jézus  megkezdte. és Országa már a politika terére is kiterjed.  hogy  békét  hirdessen  nektek"  /Ef  2.18/  A  Megváltás  tehát  azzal  teljesedik  be. eljövök egybegyűjteni a nemzeteket." "H.  tanítása  leglényegében." /R.  És  egészen  különösen  azokat  a  relációkat. p.245/  A  bűn  következtében  az  emberek  elszakadtak  Istentől. p.  Eljött.19­20/  Jézus  ledöntötte  a  válaszfalat.  Az Egyház valósága és a világ valósága nem egyszerűen egymás mellé rendelt; az Egyház  az  Istennel  való  kibékülését  valósító  világ. bármi legyen is a nyelvük.p.  elfordulnak  bálványaiktól  és  visszafordulnak  az  élő  Isten  felé.

  s  Fölkentjének  uralma.  A  legutóbbi  időkig  a  Feltámadás  már  csak  hitvédelmi  jelentőséggel  bírt;  bizonyította  Kr.  akik  megkérdezik:  "Hol  marad  /Uratok  és  Üdvözítőtök/  megígért  eljövetele?  Hiszen.  és a  világ  mégsem  ismerte  meg a  békét. Mert Isten "kiragadott minket a sötétség hatalmából.jövőjét? Ebben az értelemben a Megváltás szükségszerűen politikai is.  jövendölésének beteljesülése igazolja. hogy ne közvetlen­közeli Paruziára várakozzanak és ne csak 12  . hogy az emberek  nem  ismerik  fel  többé  történelmünk  eszményeiben  Isten  jelenlétét  és  még  kevésbé  ismerik  fel  a  keresztény tanúbizonyságon keresztül az Írások Messiását! "Őrültek vagyunk ­ írja Bernanos ­  amikor gőgösen hivatkozunk arra. hanem az eljövendőben is"./  Lebukik  a  Sátán.  gyakorlatban  tehetetlen  az  adódó konkrét problémákkal szemben. nemcsak e világon.18  kk.10/  Ettől  kezdve  az  egész  teremtett  világ  Királya  és  Főpapja  az  Atya  jobbján  ül  az  égben. valóban ő­e a Messiás."  Amikor Keresztelő János küldöttei megkérdezték Jézust. A keresztény reménység és hit csak kazuisztikára vezetett.  elhatározó  választ  kaptak:  "A  vakok  látnak.  a  szegények  pedig  hallgatják  az  Evangélium  hirdetését". hogy  Krisztus békéjét adta az embereknek. ragyogó.  de  nem  befolyásolta a keresztény magatartást az evilági valóságaival kapcsolatban.  mégis  meglepő  ellentét:  az  Egyház  elvben  vallja  a  Megváltást.  Elméletben:  nagy  bizonyosság;  gyakorlatban:  "komplex"  problémák. /Ef  1.  aki  kiűzi  a  rómaiakat és visszaállítja a nemzetek szemeláttára Izrael nagyságát.  minden  úgy  maradt. "Eljött Istenünk üdvössége.  amelyek  nem  befolyásolták  evilági  tényleges  magatartásukat.  Mivel  Krisztus  Teste  lényegéből  folyóan  társadalmi  és  közösségi." /Kol 1.20­21/ Az ember ettől kezdve felszabadulhat mindazon kényszerűség alól. a teljes.  s  minden néven nevezendő méltóság fölött. az eleven igazság.9/ Kétezer éve  már. és  maguk  a keresztények  is  folyton  háborúskodtak.4/  Mert  "ha  a  próféta  a  békét  jövendöli. ­ ha ez az igazság tehetetlenné válik kezünkben.  mert  letaszították  testvéreink  vádlóját.  Akkor  pedig  mit  válaszoljunk  a  "gnosz  csúfolódóknak". hogy valóban Jahvé küldötte­e"! /Jer 28.  sánták  járnak.  Adhatunk­e ma is hasonló választ?  A  Jézus­korabeli  zsidók  nagy  kísértése  az  volt.  az  Egyház  küldetése  is  az. hogy miénk az igazság. hogy Krisztus legyőzte a gonosz hatalmát.13­14/  A keresztények azonban nem azt felejtették ki. Ne csodáljuk  akkor.  aki  éjjel­  nappal  vádolta  őket  Istenünk  színe  előtt.  hogy  ezt  is  visszaadja  Istennek.  felépülésében nem kerülheti ki a társadalmi és közösségi.  a  keresztény  ember  gyakorlati  magatartásáról. amelyik  megszabadít és megment. milyen hatással lehet a Megváltás a konkrét  és  történelmi  valóságra.  melyek  alól  nem  találunk  kibúvót. vagyis politikai valóságokat sem.  ereje  és  királysága. és helyébe felemelkedik Krisztus.  mióta  atyáink  elhúnytak.  Istenségét. mely Ádám fiait  addig alávetette a rossznak.  aki  addig "e világ fejedelme volt". s áthelyezett  szeretett Fia országába.  amelynek  Ádám  bűne  szolgáltatta  ki:  fölszabadítja  a  múlandóság  szolgai  állapotából  az  Isten  fiainak  dicsőséges  szabadságára.  Jézus  halála  és  feltámadása  révén  Isten  megmenti  a  teremtett  világot  abból  a  hiábavalóságból. és  olyan  megalkuvásokra. Benne van megváltásunk.  Mindennek  lehet  magyarázata.  süketek  hallanak.  /Róm  8.  hanem  többnyire  megelégedtek  olyan  fogalmi  meghatározásokkal.  Húsvét reggelén elvben meghirdetjük. "kényes" kérdések.  akkor  már  nem  gondolunk  erre  az  igazságra.  "minden  fejedelemség.  hogy  harcos  királyt  vártak. Az első keresztényeknek  azt a kísértést kellett legyőzniök. és az Egyház küldetése  szükségszerűen  politikai  is.  mint  a  teremtés  kezdetétől  fogva"?  /2Pét  3.  halottak  föltámadnak."  /Jel  12.  A  politikum  is  Istené.  erő  és  uralom. Amikor a  konkrét  valóságról  van  szó.  leprások  megtisztulnak.

  melyekről  az  Apostol  beszél  semmire  sem  jók.  nincs  más  királyunk.  Semmibe  vennénk  ezzel  Krisztus  "föltámadásának  erejét". Akkor már nem elég  a "politikai realizmus". ­ de csak annak a szelídségnek és erőszakmentességnek a szellemében. hogy az erőszak még most is jogos.  Jézus  a  FÖLDET  azoknak  ígérte örökség gyanánt.  Mégis. ha realizmus és hatékonyság ürügyén azt állítanánk. akik szegények.  hogy  a  megváltás  itt  és  most  megbukott. és ezáltal szüntethetjük meg az emberi erőszakot.  de  úgy.  ha  félreismerik  az  evangéliumi  igazságot.  egy  pillanatig  talán  féken  tarthatjuk  az  egyik  erőszakot  a  másik  nagyobb  erőszakkal.  Amennyiben  az  Isten  a  történelem  értelme.  és  hogy  merő  utópia  az  a  keresztény  forradalom.  Ezért  van  az. Jézus azért jött el e­világra. szelídek. harcolhatunk ki magunk is jó harcot az emberek  közötti  igazságosság  és  béke  érdekében.  hogy  a  teológiai  gondolkodás  nem  tagadhatja  a  bűn  valóságát.  ha  az  erőszak  az  emberi  bűn  következménye.  hogy  Isten  jelen  van  az  emberi  történelem legkonkrétabb valóságában.  kiüresítenénk a keresztény reménységet.  háború  nélkül  nem  irányítjuk  hatékonyan  a  történelmet.  hatalmasok  és  erőszakosok  már  ebben  az  életszakaszban  mondanak  le  örökségükről.  Ezzel  pedig  gyakorlatilag tagadjuk azt.  Azt  még  megengedjük. amely  még csak a  megrontott természettel  számolt.  amelyet  világosan  sugall  a  nyolc  boldogság  szelleme?  Pedig.  ­  ezzel  azt  hangoztatjuk.  hogy  ne  hathasson  a  történelem  eszményeire.  hogy  amikor  egyrészt  Jézus  királyságáról  beszélünk  mégis  azt  mondjuk. de  nem  a  megváltással.a  várakozás  éltesse  őket.  benne  teljesül  és  ér  célba  emberi  történelmünk.  de  nem  szűntetjük  meg  az  erőszak  forrását.  Amikor  azt  mondjuk.  amikor  a történelmet  most  már  a  Szeretet  és  az  Igazság  erőszakmentesség erejével is irányíthatnánk?  Az  igaz.  A  gonosz  erőszak  bárminemű  alkalmazása  akadályozhatja  csak  Isten  Országának  eljövetelét  erre  a  Földre. és továbbra is ez lehet csak azok tevékenységi  elve. hogy Jézus a történelem Ura.  hogy  Isten  a  lelkeken  uralkodhassék.  mi  szükség  van  még  erőszakra.  Az  emberi  szabadság  sokszor  száll  szembe  az  Evangélium  követelményeivel.  a  bűnt.  Mert  ha  Jézus  valóban  a  történelem  Ura. mely ellen küzdeni akarunk és növeljük a szenvedést és az igazságtalanságot.  hogy  a  világosság  fegyverei.  meg  kell  látnia. terrorra. irgalmasok és békességesek.  Ha  azonban  a  Megtestesülés  misztériumában  megláttuk. Ha erőszakra erőszakkal  válaszolunk. akkor már nem magyarázhatjuk és érthetjük meg ezt a  történelmet csak gazdasági és politikai természettörvények segítségével. A ma kísértése: az Isten uralmának minden elgondolását kitoljuk a történelem  utánra.  gyakorlatban  mégis  fenntartás  nélkül  vetjük  magunkat  alá  e  világ  kormányzóinak.  csak  Jézus.  hogy a gonoszság  erői  még szembeszállnak ezen  a világon a  szeretet és  igazság erőivel.10/  Tagadnánk  a  szeretet  és  az  áldozat  teremtő  erejét.  amely  megkövetelte  az  Egyház  teljes  azonosulását  egy  meghatározott  társadalommal.  A  hajdani  keresztények  kísértése:  Krisztus  társadalmi  uralmának  eszménye. tisztaszívűek.  akik  hasznosan  akarják  előmozdítani  a  történelmet. mi  pedig  visszaküldjük  ezt  az  Evangéliumot  az  Egekbe.  még  akkor  is.  A  törvények  szükségszerűségeivel  szemben  itt  van  most  már  a  kegyelem  és  a  szellem  szabadsága. amelyet  Ő maga nyilatkoztatott ki a Hegyibeszédben. hogy elhozza az embereknek az Ország Evangéliumát.  így  tehát  gazdagok. 13  .  Inkább  megerősítjük  azt  az  erőszakot.  hogy  erőszakot  csak  erőszak  győzhet  le.  /Fil  3. Krisztus a történelem ura és főpapja: ez megdöbbenti a pogány világ  perspektíváit.  Elvben  azt  mondjuk.  akkor  a  bűnt  kell  leküzdenünk  az  emberi szívekben.  Hát  csakugyan  azt  gondoljuk. öldöklésre.

 ekévé változtatta.  "Ha  Isten  velünk. mondjanak le a testi fegyverekről és öltsék magukra Isten fegyverzetét.  legyenek  "ártatlanok.  és  azt  kívánja.  ha  buzgók  vagytok  a  jóban?" /1Pét 3. Nincs  bennünk  sem  félelem.  Nem  valaki  másról  szólottak  a  próféták. sem aggodalom.  ki  ellenünk?"  /Róm  8."  Jézus  ezzel  beteljesíti  az  Írásokat.  Békét hirdet a nemzeteknek.  Amikor  azt  mondjuk.  Uralma tengerről tengerig terjed.16/  Bizalommal  mehetünk  mégis.  Szamárcsikó hátán.  hogy  Isten  jelen  van  és  működik  a  történelemben. A Megváltás az ember szabadságának felajánlott  lehetőség. másik  orcájukat  is  odatartják. és tanúsítják Isten  Országának közöttünk való jelenlétét. eljön hozzád királyod:  Igazságos ő és győzedelmes.31/  "Vajon  ki  árthat  nektek.  /Mt  10. meg  kaszává. mint a hatalmasok erőszaka.  Elveszti Efraim harci szekereit  És Jeruzsálem lovait:  Megsemmisíti a harci íjjakat. Jézus  úgy  küldi  tanítványait  a  világba.  aki  elpusztít  minden  harci  fegyvert  és  békét  teremt  a  nemzetek között:  Ujjongj minden erődből.  A Folyamtól a földkerekség határáig.  nem  valami  deus  ex  machimu­ra  hivatkozunk.  a  próféták  és  a  szentek  tanúbizonyságára. hanem.  Ezért  tanították  az  első  egyházatyák  az  erőszakmentességet  és  arra  intették  a  keresztényeket. csak az emberek tanúbizonyságán  keresztül  hathat. a  történelem Ura.  De Isten nem szükségszerűen működik a történelemben.Comblin  ­  kezdődik az  erőszakmentesség  szituációja. alakulása az emberek szabadságától függ. és azt állítja.13/  Az  Újszövetség  perspektívájában  az  emberi  történelem  üdvösségtörténet.  mint  a  galambok".  hanem  arról.  mert  Ő  legyőzte a világot. ha megütik őket. de nem szükségszerűség.  amelyek  régtől  fogva  megjövendölték  az  alázatos  és  erőszakmentesség  király  eljövetelét. /Zsk 9.  amelyben  ezek  megtérnek  a  nyolc  boldogság  Evangéliumához.  Alázatos és szamárháton jő.  az  Üdvösségtörténet  pedig  erőszakmentesség  történelem. Hittek  abban. akik az időben aktualizálják és valósítják a Megváltást. Mesterünk. Sion leánya!  Kiálts örömödben. és  ezért tántoríthatatlan  nyugalommal  fogadunk  fenyegetést és  veszedelmet.  aki  mindezt  megtette".9­10/  Mária öröméneke is ilyen értelemben szól a történelem titkairól.  Szent  Ireneus  ezt  írja:  "Isten  Igéje átalakította a világot: a kardokat és lándzsákat a béke eszközeivé.  hogy  Krisztus  eljövetelével  megvalósult  Izaiás  jövendölése:  eljön  a  nap.  hanem társadalmi  síkon  is. a történelem újból erőszakossá  és gyilkossá válik.  "mint  juhokat  a  farkasok  közé".  amikor  a  népek  "ekevassá  alakítják  kardjaikat  és  kaszává  lándzsáikat".  hanem  a  bölcsek. nem csupán  individuális.  "Krisztus  uralmával ­  írja  P.  abban  a  mértékben.  akik még Isten ígéreteit is megbuktathatják. De ha ezek hiányoznak. úgy. A történelem nem végzetszerű.  következésképpen  a  történelem  teológusa  csak  az  erőszakmentesség  teológusa  lehet. hogy ezentúl  erősebb a kicsinyek alázata. Jeruzsálem leánya!  Íme.  hiszen  Jézus. hogy az emberek már nem akarnak hadakozni. 14  .

  Világos.  Hisz  nem  ebből a világból valók ők. És  nem  is  fegyverzi  fel  híveit  a Birodalom ellen.  részt veszünk a világ megszabadításában.  Az  persze  előfordulhat. kínszenvedésének előestéjén: "Nem  azt  kérem.  mellyel  e  világnak  tartozunk."  /2Kor  6. amit az Apostol mondott  az  Egyház  első  keresztényeinek.  saját  kezük  műveit. Desolés.4/  De.  az  Ige  fegyverével  harcolnak.  mondja  az  Úr.  inkább  leplezzétek  le  őket".  De  ez  rettenetesebb  a  seregeknél. Szenteld meg őket az igazságban:  a  te  igéd  igazság".  De  denaturált  szolidaritás  az. legyőzik és megölik őket.  és akkor Istenetek leszek és ti az én  népem  lesztek. mely szájából tör elő". ha nem vállaljuk a bűnrészességet.  és  azt  vallották.14  kk.  hanem  hogy  óvd  meg  őket  a  gonosztól.  hogy  sohase  vegyenek  részt  a  sötétség  cselekedeteiben:  "Keressétek.  amikor  visszautasítjuk  a  világ  bűnét  és  igazságban  élünk.  Mert  az  emberek  nem  akartak  megtérni.Comblin.  s  váljatok  el  tőlük. amit mond.  továbbra  is  bálványokat  imádnak. mely véghezviszi.  /Jn  17.  és  semmit  sem  bíztak  Jahve  nevében.  elzárták  fülüket;  gonosz  szívük  hajlamát  követték;  hátat  fordítottak  Istennek.  amikor  arra  intette  őket. amely bűnrészességgé válik.  nem  fordították  felé  arcukat". mely így szól: "Vonuljatok ki onnan. Annak az imának  az értelmében járunk el. Így szólott hozzájuk Jahvé. amely le tudja győzni a föld királyainak hadseregét. Le  Christ dans L' Apocalypse.10/  "Ne  húzzatok  egy  igát  a  hitetlenekkel. amikor kivonulunk Babilonból.  Megtagadták  Jézus  Királyságát.  ellenkezőleg. Istenük leszek.24/  Maguk  a  keresztények  is  testi.  És  az  emberiség történelme továbbra is a háborúk és erőszakos forradalmak történelme maradt. De a keresztény magával a tanúbizonysággal 15  . én népem. ők meg az én népem. az Emberfia.  hogy  boldogok  lehessetek." /Jel 18. Csak akkor vagyunk igazán  szolidárisak. Jézus  uralkodói alakja./  És  meg  kell  hallgatnunk azt a hangot is.  és  növelték  hatalmukat  a  nemzetek  között. hogy részetek ne  legyen vétkeiben és csapásai ne érjenek titeket is.  /Jel  10. Isten Igéje.  /Jer./  Amikor  lehetőségeinkhez  képest  visszautasítunk  minden  kompromisszumot  a  világ  szellemével.  /Ef  5. p. /Jel  19. nem hagyjuk el az emberek világát.11/  Akkor teljesítjük ezt.  A  keresztények. csak Cézár.  nincs más királyuk. 1965.  nemzeteknek. hogy mi keresztények szolidaritást kell vállaljunk az emberekkel és viselnünk kell  velük  együtt  a  világ  bűnének  következményeit.  harci  fegyverekkel  védelmezték  biztonságokat. Mi köze az igazságnak a gonoszsághoz? Vagy hogyan fér össze a világosság a  sötétséggel.  Mert  a  történelem  leghathatósabb  fegyvere  Isten  szava. Amikor nem alkalmazunk hazugságot és erőszakot.  maga  is  bűnre  vezető alkalom és botrány okozója. amelyet Jézus intézett Atyjához.  Ne  vegyetek  részt  a  sötétség  meddő  cselekedeteiben."  De  az  emberek  "nem  hallgattak  rá.15  kk. Azon az úton haladjatok. Hogyan egyeznék meg Krisztus Béliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?  Hogyan  tűri  meg  Isten  temploma  a  bálványokat?  Hiszen  ti  az  élő  Isten  temploma  vagytok.  hanem  ­  mint  a  teremtő  és  megváltó  Szeretet  tanúi  ­  végre  tényleg  hatunk  a  világra. melyek miatt kételkedünk abban.  Krisztus a Jelenések  Könyvében.  a  Jelenések  Könyve  szerint  "lovas kardja.  hogy  vedd  el  őket  a  világból.  csakúgy  mint  Krisztus.  nem  mondunk  le  arról  a  felelősségről./ Ezért szól nekünk is ez az utasítás:  "Jövendölnöd  kell  ismét  népeknek.  nyelvek  és  sok  királynak". Isten szava ez. kérlelhetetlenül ítélkező szó.  Ezért  távozzatok  közülük. Elmélkedjünk arról. melyet nektek  előírtam.99. hanem éppen azon belül hatunk: nem a hatástalanságot  választjuk.21/  "Jézusnak  nincsenek  földi  fegyverei.  ami  kedves  az  Úrnak.  amint Isten mondja: "Közöttük lakom és közöttük járok.  nem menekülünk ki a történelemből. Tournai. amint én sem vagyok e világból. hogy Jézus a világ Fejedelme  és  hogy  közöttünk  van  Isten  Országa.  hogy  "a  föld  királyainak  hadseregei"  háborút  viselnek  Isten  Szavának tanúi ellen. amikor hirdetjük az Ország Evangéliumát és Isten Ítéletét.  7. Ezért van annyi jelenség." /J. Izrael Istene: "Hallgassatok rám.

  Desolée.Desclée. visszaütnünk. A JOGOS VÉDEKEZÉS ELVE ÉS JÉZUS PARANCSA: FORDÍTSD ODA ARCODAT  Az  erőszakkal  és  háborúval  kapcsolatos  teológiai  tanulmányok  központi  érve  a  jogos  önvédelem elve.  p.  A  gyilkosságot  "önmagában"  ugyan  elítélik.győzedelmes  és  önmagában  hatékony. minden békés eszköz már  csődöt  mondott.  ha  előbb  visszautasított  minden  bűnrészességet  a  gonoszság  cselekedeteiben.  Élémente  de  mofale  sociále.  és  szükség esetén. és így teológiánk nem az Evangélium alapján.  A  teológusok  és  papok  többsége  továbbra  is  azt  állította.  Főként  arról  kell  lemondania. De éppen  azt kell világosan megmondanunk az embereknek.  a  siker  megalapozott reménye; 4.  Steven.  /Az  igazságos  háború  feltételei.681.  A  társadalmi  erkölcs  elemei.  Egyszerűen  azt  állították. Nem küzdhet ellenfeleivel  csak  "tisztaságban  és  tudásban. nem vehetjük "szóról­szóra".  1963. sőt életükbe is került.  béketűrésben  és  jóságban.  törvényes  hatalom  hadüzenete;  2.  az  igazság  támadó  és  védő  fegyverzetében".  akár  társadalomnak  "jogtalan  támadó"  ellen  kell  védekeznie.:  P.  Szerintük:  az  embernek  joga  a  védekezés. hogy szó nélkül.  Vö.  amelyet az Evangélium sem tett kérdésessé.  elveik  gyakorlati kivitele sokszor szabadságukba.  Baring  La  Loi  du  Christ. A teológusok szerint ez az elv.  Krisztus  törvénye. Nem adatik nekünk sem más jel./  Ez  az  elv  annyira  evidensnek  látszott. és mit kell  számukra is jelentenie.  mely  szerint  ha  egyik  arcunkat  megütik.  ha  "az  emberi  életet  vagy  méltóságot  kell  megóvnunk  igazságtalanul  támadó  elen".  Tournai. alapozza meg az erőszak és a háború jogosságát arra az esetre.  2.  tehát  önvédelemből  sem  szabad  ölnünk. és nem az  Evangéliumra.  p.  a  Szentlélekben  és  őszinte  szeretetben. mit jelent számunkra Jónás jele.  /2Kor 6.  oda  kell  fordítanunk  a  másikat  is.  sőt  ölni.  t. a nemzetközi közjó tekintetbe vétele; 5.  mely  arányban  áll  a  háború  okozta  károkkal;  3.  hogy  ez  természetjogból  folyó  abszolút  elv. Így vezet el a jogos védekezés elve a gyilkos  erőszak  igazolásához./  Az  Egyház  hagyományos  teológiája  ezek  szerint  igazolja  a  jogos önvédelmet és az "igazságos háborút".  1964. mint Jónás jele.  Hazugság  nélkül  csak  úgy  tehet  tanúságot.  Ezen  kevesek  elve:  nem  szabad  ölnünk.  hogy erőszakot alkalmazzon  felebarátjával  szemben.  hogy  szabad  erőszakot  alkalmazni. Nem jelentik azt.  elszigetelt  keresztények  nem  értettek  egyet  ezzel  a  felfogással.  amely  szerint  tartsuk  oda  másik  arcunkat is.  hogy  nem  is  keresték  teológiai  megalapozottságát. gyakorlatilag azonban a  jogos védekezés  felold  a  gyilkosság  tilalma  alól. tehát védekezésből ölnie is szabad.III.  Tournai. amelyek  híján az erőszak  jogosulatlan. ha akár egyénnek.  Mivel  kevesen  voltak.  és  hogy  a  rosszat  nem  szabad  rosszal  viszonoznunk.  /P.  amelyben  védekeznünk  kell.  Csak  arra  a  "szellemre"  tanít. Sokan a többi boldogságot is ilyen tágan értelmezték: Krisztus 16  .  Csak  kevesen  gondolták. Mindig a "természetjogra" hivatkoztak.  Jézus  szavait.575.6­7/  Ne várjunk égből jövő csodát.  1.  hogy  ez  az  elgondolás  nem  egyeztethető  össze  az  Evangélium  tanításával.  és  megszabnak  bizonyos  feltételeket. hanem Az Evangélium ellenére  fejlődött. "amelyet a moralisták és jogászok általánosan  elfogadtak".  A  teológusok  szerint  a  nyolc  boldogság  Evangéliuma  nem  mérvadó  az  erőszakkal  szemben  követendő  magatartásunkban.  igazságos  ok.  Szent  Ágoston  óta  már  csak  egyes.  igazmondásban  és  Isten  erejében. védekezés nélkül  kell  elviselnünk  az  ütlegelést.

  hogy  megszabjuk  a  jogos  önvédelem  határait. fordítsd oda a másikat is.t.  hanem  arról. nehogy túl  messze  menjünk.  add  oda  köntösödet  is.  csak  az  alkalmazható  eszközök  határait  szabják  meg.  hogy  támogassák  azokat  a  császárokat. mai 1966.  A  két  alapelv  gyökeresen  ellentétes. csak azért./  A teológusok tehát inkább arra törekedtek.  Az  ellenségszeretet  legelső  követelménye. ezt már nem." /Mt 5.  hatalmasságokat.  és  mi  is  legyünk  szeretetté:  ez  a  keresztény  kinyilatkoztatás  lényege. Térjünk  meg  az  igazi  kereszténységhez.  hogy  megvizsgáljuk:  megegyezik­e  ez  az  elv  Krisztus  tanításával.  Hiszen  már  túlhaladott  az  igazságos  háború tana:  a  háború  semmiképpen  sem  felelhet meg a mai világ konkrét szituációjának.Comblin.502.  áldjátok  átkozóitokat".  hanem  ajándék.  Ugyanez  vonatkozik  arra.  A  tanítás  célja  világosan  a  háború  engedélyezése  volt.  vagy  hitelétől 17  .  és  magatartásunk  alapja  nem  volt  evangéliumi. S ha  pörbe  fogva  el  akarják  venni  a  köpenyedet.  és  az  Isten  Igéjével  össze  nem  egyeztethető.  Pedig  maga az elv nem evangéliumi.  /"A  konstanti  korszak  egész  folyamán  az  igazságos  háború  elmélete  alapján  parancsolta  meg  az  Egyház  híveinek. hogy  méricskéljük a határokat:  ezt szabad. amelyek az Egyház sövetségesei voltak.  Az  igazi  szeretet  nem  jutalom.  hanem  azzal. hanem. Az Evangélium erő.  Az  ellenségszeretet  nem  elvont  fogalom.  hanem  konkrét  magatartást  tanít./  Nem  arról  van  szó.  Ne  azzal  foglalkozzunk. Mégis.45/ Az Evangélium alapján  döntő  jelentőségű  az  ellenség  szeretete:  olyan  mint  egy  teszt. és nem  arra.  Nem  az  Evangélium  szerepe. Tehát az erőszakmentesség.  ha  szétválasztjuk  a  gyakorlati  alkalmazást  a  "szellemtől". esőt ad igaznak és bűnösöknek. hanem ha megütik jobb arcodat.Universitaires.  "Ne szállj szembe a gonosszal.  Messze  mentünk  olyan  irányban."  P. p.  Jézus  nem  "szellemiséget".  mely csak elvont marad?" /P.­R. Vie Spirituelle.  "Mert  mi  értéke  lehet  még  annak  a  szellemiségnek. hogy az erőszak alkalmazását igazolják.nem tényleges szegénységre int. milyen "szellemben" lehetünk gazdagok.  inkább  menjünk  el  a  lehető  legmesszebbre  az  Evangélium  értelmében.  hogy csak abban akadályozzon.39 kk.  Ed. hogy minket szeretnek.  királyokat. Kivételes esetektől eltekintve nem  ítélték  el  a  királyok  háborúit.  mely  hitelesíti. p.  hogy  megkíméljük  ellenségünk életét.  A  béke  teológiája.  Félreérthetetlen:  viseljük  el  türelemmel  a  rosszat.  Azt  kerestük  inkább:  mit  enged  meg  az  Evangélium.  erőszakmentességre  int.18.  Nem  abból származik a szeretet.  S  ha  ezer  lépésre  kényszerítenek. Régamey. tegyetek  jót  haragosaitokkal.  hogy  kifejtsék  Krisztus  tanításának  gyakorlati  kihatását  keresztény  magatartásukra. Ne akarjunk a lehető legmesszebb elmenni az Evangélium  szellemével  ellentétben. melynek dinamizmusa a jóra vezet./ "Szeressétek ellenségeiteket.  mely  az  Evangélium  tanításával ellentétes.  Moráletológiánknak  a  Hegyibeszédből  kell  táplálkoznia.  Théológie  de  la  paix.  1963. Pedig  nagyon  is  modern  felfogás.  államokat.  hanem  igazolták  azokat. hogy Isten mintájára mi szeretünk  és  jók  vagyunk  másokhoz.  menj el kétannyira!" /Mt 5.  és  kövessük a második elvet.  amit  mások  tesznek  ellenünk.  Isten  szeretet.  az  erőszak  világában.  Jézus  tanítása  és  élete  szelídségre.  Isten  "fölkelti  napját jókra és gonoszokra. hogy ne alkalmazzunk ellene erőszakot. nem elvben ítélik el.  Elvben  nem  zárják  ki  az  igazságos  háború  lehetőségét. mert  a  mai  technika  pusztító  eszközei  már  túl  messzire  vezetnének. csupán arra... a bölcsesség  és szentség lelkének irányításával.II.  hogyan  járunk  el  igazán  az  Evangélium  szellemében.  amikor  a  teológusok  a  jogos  önvédelem  "határairól"  elmélkednek.  meddig  szabad  elmenni  az  erőszak  terén.

  akkor  vagyunk  a  mennyei  Atya  gyermekei. mikor szenvedett.  akik  titeket  szeretnek.  a  jókra  és  a  rosszakra. amíg a többiek is meg nem térnek az evangéliumi szeretethez.  példát  hagyva  nektek...8/  Isten  akkor  is  szeret.  mint  hogy  gonoszságáért.  hogy  szenvedjünk  általuk  és  értük. maga sem jó. A türelemben benne rejlik személyes szenvedésünk."  Az  Evangélium  szellemében  a  keresztényeknek  együtt  kell  szeretniök  Istent  és  az  embereket. az Igaz bűnösökért.  a  szidalmat  nem  viszonozta.  mert  Krisztus  is  szenvedett  értetek.  Így  kell  szeretnünk  azokat.  az  múlja  felül  az  összes  többit  a  jogában.  akik  szeretik.  hanem  meggyőzzük  arról." /1Kor 13.  felrázzuk  lelkiismeretüket.  "Mi  dicsőség  van  abban. sőt türelemmel és  rokonszenvvel kell azt tévedésétől megszabadítanunk: mert amit az egyik igazságnak lát azt a  másik tévedésnek láthatja. nem alkalmazhat erőszakot ellenfelével szemben.  hogy  igazságtalanok.  Megbízunk  bennük. Csak ilyen felfogás igazolhat Isten és ember előtt.  9/  Mindig  azt  mondjuk:  kénytelenek  vagyunk erőszakot alkalmazni.  akkor  nem  legyőzzük  őket.  ha  azokat  is  szeretjük  akik  rosszat  tesznek  ellenünk és üldöznek minket.6.  "Amint  te  küldtél  engem  a  világba.  Ő  bűnt  nem  követett  el.  amikor erőszakot alkalmazunk mások ellen." /1Pét 2..  ha  elfordulunk  tőle  és  rosszat  teszünk..  az  idegenekre  és  a  közelállókra.13­14.  hogy  mondjanak le a rosszról.  amint  Isten  megbíz  bennünk.  Ha  elfogadjuk  a  szenvedést. nem ismeri az Istent.4­  7/  Ha  így  szeretjük  ellenségeinket. 17 18/  Ha  szeretjük  ellenségeinket. Krisztus is meghalt egyszer a bűnök miatt. a  szeretet jóságos.  mint  mennyei Atyátok!" /Mt 5.  ha  hibéátokért  tűritek  el  az  arculverést?  De  ha  jót  cselekesztek  és  ugyanakkor  türelmesen  szenvedtek.  ez  értékes  Isten  előtt. boldogok vagytok.  Ha  ellenségeinket  szeretjük..  úgy  hogy  most  már  tudniok  kell  "mit  cselekszenek"  és  át  kell  gondolniok  magatartásukat."  /Ehagavad­Gita.  és  tiszteljük  ellenségeinket.  hogy  nyomdokaiba  lépjetek. mindent remél.  ahogy  Isten  szeret  minket. mindent elvisel. "Aki  ugyanúgy  tekint  azokra. Stock.  rávezethetjük."  /l  Jn  4. ha  buzgók vagytok a jóban? Még ha szenvednetek is kell az igazságért.  ha  az  Isten  akarata.  Mikor  szidalmazták.  akkor  tehát  elfogadjuk.  Martin  Luther  King  írja:  "Azt 18  . úgy küldöm én a világba őket.  ha  ellenfelünknek  okozunk  szenvedést. ahogy maga Isten szereti őket.  hogy  az  ember  jócselekedeteiért  szenvedjen.  amint  Isten  szenvedett  és  életét  adta  értünk.  "Amikor  a  Satyagraha  szerint  jártam  el  ­  írja  Gandhi  ­  hamar  észrevettem.  "Ha  azokat  szeretitek  csak.18/  Ha  úgy  szeretjük  ellenségeinket.  ha  elviseljük  a  szenvedést. mert az Isten  a  szeretet.  akik  rosszak  és  igazságtalanok  hozzánk. Az Ifjú India.  vajon  mi  magunk  megtértünk­e  már  az  evangéliumi  szeretethez." /1Pét 3.fosztja  meg  barátaink  iránti  szeretetünket.  mi  lesz  a  jutalmatok?  Nem  így  tesznek  a  vámosok  is?..  ahogy  Isten  szeret  minket. nem fenyegetőzött. mindent elhisz. mindent eltűr.  melynek  rabjai.  6.  Hiszen  erre  kaptatok  hivatást.. mely csupán bennünket védhet meg a rossztól. 1924.  hanem  ha  mi  magunk  szenvedünk;" /La jeune Inde.20­23/ "Vajon ki árthat nektek. pl.  Inkább  arra  gondoljunk.  az  ismeretlenekre  és  közömbösökre.  akkor  lemondunk  az  erőszakról. hogy Istenhez  vezessen minket../ "A szeretet türelmes.  amit  okoznak.  Készek  vagyunk  szenvedni  és  életünket  adni  értük. akik szeretnek és jót tesznek velünk.  hogy az Igazságot keresi. Jobb  ugyanis.46/  Akkor  szeretünk  az  Evangélium  értelmében. Olyan erő ez." /Jn 17.. Az Igazságot  nem  úgy  védhetjük  meg. hanem  ellenségeinket  is  kiszabadíthatja  a  rosszból. csakúgy mint azokat.  Dialógus. Paris.  akik  barátai  és  ellenségei.  amit  okoznak.  "Aki nem képes elviselni a rosszat.. "Aki nem szeret.  Ti  olyan  tökéletesek  legyetek  tehát.

  akadály  leküzdésére  vagy  támadással  szemben. A böjt elsősorban aszketikus eszköz. de hármat kihagy a próféta listájából: az  irigységet.  hogy  testben  élünk.  hogy  hagyjon  fel  a  rosszal.  Akár  minket  ér  igazságtalanság.  Maga  Gandhi  is  látta  azonban.12­17/ Szent Pál azokat a fegyvereket  sorolja fel. melyet  Gandhi  felhasznált  erőszakmentesség  küzdelmében.  és  megszűntetheti  az  igazságtalanságot." Ami böjtünk mögött áll. nekünk erős a lelkünk.  Olyan  felhívást  intézünk  szívetekhez  és  lelkiismeretetekhez.  le  kell  mondani  az  erőszak  fegyveréről. mi el tudjuk viselni  a szenvedést.17­20/.  Böjtölni.  hogy  ez  a  fegyver  is  veszélyessé  válhat:  "Tudom.. Bármit tesztek velünk. Csak így tudtok ellenállni a gonosz  napon és  így tudtok mindent  leküzdve  helytállni.  a rosszat  másik  rosszal  akarja  legyőzni:  azzal.  amikor  a  lélek  magába  fogadja  a  szenvedést.  agresszivitás  és  a  türelem  ereje.  melyet  az  ember  konfliktusokban  és  ellenállással  szemben  használ.163­229. La Foros d'aimer. /J. Ha karotok erős." /M.  nemcsak  mi  leszünk  szabadok.  Mindehhez  fogjátok  a  hit  pajzsát."  /2Kor  10.  aminthogy  kétfajta  erő  vagy  bátorság:  a  támadás  és  az  elviselés  bátorsága. ami Isten igéje.72.  a  támadás.  amellyel  elháríthatjátok  a  gonosz  minden  tüzes  nyilát.  Gandhi tanúságtételét vizsgálva Jacques Maritain Szent Tamás tanítására emlékeztet.  hanem  a  fejedelemségek  és  hatalmasságok. A szeretet  ereje.  és  abba  beleegyezik;  a  rossz  itt  megáll. mi továbbra is  szeretünk  benneteket.King. Szerinte Gandhi eredetisége éppen az." /Ef 6.  mely  lefegyverezheti  az  elnyomót. a haragot és a bosszúállást.  Szent  Tamás  nyomán  a  háború  szót  olyan  tág  értelemben  használhatjuk. Casterman.  Az  önkéntes  szenvedés  és  a  türelem  ereje. az csak az igazságosság. ha nem olyan  valaki alkalmazza.  ez  olyasmi.L.  amely  csak  halált  és  pusztulást  hoz. mint politikai hatóerőt.4/  Igazi  ellenfelünk  nem  a  rossz  ember.. tisztulás eszköze. nem mehet tovább.  de  nem  a  test  szerint  harcolunk.  az  elviselés  ereje  megszűnteti  a  kapott  rosszat  és  szeretetté  változtatja. mint "a türelem és önkéntes szenvedés olyan eszközéről. és győzelmünk így kettős győzelem lesz. kitartás vagy szenvedés /sustitenere/.  mely  üt.  a  hosszas.  Háborús  eszköznek  nevezünk  közéletben  és  magánéletben  minden  olyan  eszközt.  amely  az  embert  rabságban  tartja.  mert  harci  fegyvereink  nem  földiek. az igazság 19  . 1964. Így a rossz egyikről a másikra megy át.Maritain.  "Igaz  ugyan.  Ilyen  értelemben  kétfajta  háborús  eszköz  van.  többé­kevésbé  álnok  módon  fog  bosszút  állni.  hanem  Isteni  erejűek  és  erődítmények  lerontására  képesek. Du régime temporel et de  la liberté. de így harci eszközzé is válik.  e  sötét  világ  kormányzói  és  az  égi  magasságok  gonosz  szellemei ellen.  hogy  a  böjt  fegyverét  sem  szabad könnyelműen alkalmazni.  és  Szent  Pál  szavai  szerint  izzó  parazsat  helyez  fejére.  hogy  benneteket  is  megnyerünk  útközben.  Ha  majd  szabadok  leszünk. mely  szerint az erősség erényének nem a támadás /aggredi/ a legfontosabb aktusa.  hanem  az  a  rossz. hogy másnak testi szenvedést okoz./  Szólnunk kell itt a böjtről. amelyekről már Izaiás beszélt /59.  lábatokra  húzzátok  a  békesség  evangéliumának  hirdetésére  a  készség  saruját.73. hogy a türelem és önkéntes  szenvedés erejét szervezi meg. Ez a megkülönböztetés fontos ebben a vitában. 1935. hanem a szilárd  elviselés.  öltsétek  magatokra  az  igazság  páncélját.  Vegyétek  föl  az  üdvösség  sisakját  és  markoljátok meg a lélek kardját.  az  az  erő. Mert a szenvedő fél nem értette meg és nem fogadta el az ütést ­ ami pedig ritka  és  éppen  lelkierő  függvénye  ­. Desclée de Broumer. Könnyen erőszakossá válhat ez a fegyver is. méghozzá  vég nélkül.  "Nem  a  vér  s  a  test  ellen  kell  viaskodnunk.  Álljatok ki tehát: derekatokra csatoljátok a  tisztesség  övét.  mintha  odatartanánk  másik  arcunkat. aki ért hozzá. Paris. pp.  amint  azt  csak  az  analógia  engedi. Paris. Öltsétek fel tehát Isten teljes fegyverzetét. pp.  akár  másokkal  vagyunk  szolidárisak./  Ha  a  jó  harcot  akarjuk  megharcolni  mindvégig.  önkéntes  böjt  szenvedése  felszólítást  intéz  ellenfelünk  lelkiismeretéhez.mondjuk legvadabb ellenfeleinknek: Ha ti szenvedést okozhattok nekünk.

 ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát felebarátjának. Isten meghagyja választásunk szabadságát.  akik  ítélkeznek.  ahogy  mi  ítélkezünk  mások  fölött.  nem  rejtettem  el  arcomat  a  gyalázat  és  köpések elől.  akkor  felvesszük  keresztünket és követjük Jézust.  "mint  Krisztus  keresztjének  ellenségei".  türelmét  és  elnézését?  Nem  szíveled  meg.18/  "Én  pedig. ha magunk  is  igazságtalanok  és  hazugok  vagyunk. mert ő maga nem bocsátott  meg.  "Vagy  semmibe  sem  veszed  Isten  végtelen  jóságát. de bosszút áll  azon.  olyan  kényszert. Megrajzoltuk az igazságos Isten képét. ha a másik szenvedést okoz nekem.  amikor  ez  nem  könyörül  saját  adósán.  Amikor  odatartjuk  másik  arcunkat  és  türelemmel  viseljük  az  ellenségeink  okozta  szenvedéseket.  Jézus  Krisztusban. ez a jogos önvédelem "pogány" elvének alapja. /Iz 42.24/ "Az erőszakmentesség az  emberi  kapcsolatok  horizontális  síkjára  alkalmazza  azt  a  módszert. amely ellen harcolunk.  Ha  visszautasítjuk a szeretetet.  éd.24/ Ha pedig visszaütünk. akkor úgy viselkedünk.  Isten  mindvégig  szelíd  velünk  szemben.  amellyel  Isten.  Odatartottam  hátamat  azoknak.  hogy  Isten  is  csak  úgy  szereti  őket.Lasserre. ha az valóban felelős  azért az igazságtalanságért.  Sőt  a  múltban  többnyire  azt  hittük.  és  ünnepi  lakomát  rendez  a  tékozló  fiú  hazatérésekor.  Erre  tanít  Jézus  a  könyörtelen adós példabeszédében.  De  mert  Isten  szeretet.  aki  irgalmasságot  és  bocsánatot  választott.4/ Isten nem áll bosszút a rossz ember ellen. nem oltja el a még füstölgő mécset". Testének.  Les  Chrétiens  et  la  violence. hirdeti Jézus.  átadja  a  poroszlónak. aki megáldja azokat. /vö.: Mt 16.  p.  erőszakot  alkalmaznak  a  rosszal  szemben?  Valójában  Istenről  nem  tételezhető  fel  semmi  bosszúállás.  majd.  amint  Isten  szereti  őket./ Felmerül a kérdés: Isten tehát megbocsát a rossz embernek."  /J. aki haragra gerjed a bűnös ellen  és bosszút áll.a szeretet.  nem  tartottuk  oda  másik  arcunkat. de nem azonosul vele. aki azért nem nyer bocsánatot.  hogy Isten is visszaüt.  Paris.  hogy  Isten  kegyessége bűnbánatra indít?" /Róm 2.  A  keresztények  és  az  erőszak.  ami  még  hiányzik  Krisztus szenvedéséből. az áldozat ereje lehet.  részt  veszünk  Krisztus  szenvedéseiben  és  vele  együtt  véghezvisszük  a  világ  Megváltását.  jót  tesz  azokkal.23 kk. azé lesz az igazságosság és büntetés.  hogy  a  szeretetet  válasszuk. Ez  tehát éppen az ellenkezője az evangéliumi elvnek.  és  tiszteletben  tartja  szabadságunkat. az Egyháznak javára.  akik  fájdalmat  okoznak  neki.  /Fil  3.  akik  maguk  bosszút  álltak  másokon?  Vagyis  csak  a  rossznak  bocsát  meg.  Ezért.  "Örömmel  szenvedek  értetek  és  testemben  kiegészítem  azt.  de  la  Réconciliation.  és  elengedi  adósságát."  Különben is böjtünk csak akkor gyakorolhat kényszert ellenfelünkre." /Mt  18.  elítélnek./  Ha  odatartjuk  másik  arcunkat." /Iz 50. "nem töri  össze a megrepedt nádat. akkor jogom van erőszakosan védekezni. A szenvedés visszautasítása.  Isten  szeretet. Amikor egy keresztény misszionárius ezt kérdezte: "A maga  böjtjei  is  nem  valami  kényszert  alkalmaznak­e?". Ezen  elv szerint.  Ezért  böjtünk  előtt  el  kell  ismernünk  saját  hibáinkat  ellenfelünkkel szemben és lehetőségeinkhez képest jó kell azokat tennünk.207.  aki  pedig  igazságosságot és büntetést választott.5­6/ A "pogányok" persze nem akarnak ellenségeiktől és ellenségeikért  szenvedni.  akik  vertek  engem.  aki  bosszút  áll  a  rossz  emberen?  Hiszen  a  gazda  előbb  megkönyörül  a  szolgáján.  Gandhi  így  válaszolt:  "Igen.2/  Isten  úgy  fog  minket  megítélni.35/  Tehát  Isten  mégis  bosszút  áll  azokon." /Kol 1. És nem lehet hathatós böjtünk. amilyent Jézus gyakorol önökre a Keresztről.  arcomat  azoknak.  Sajnos  nem  szerettük  az  embereket.  akik  áthozzák. Az Evangélium Istene nem ilyen: a szeretet. "Amilyen ítélettel 20  .  "Így  tesz mennyei Atyám is veletek. azé  lesz  az  irgalom  és  bocsánat.  de  nem  azoknak.  mondja  Jahvé  Szolgája.  nem  akar  bennünket  kényszeríteni  arra.  helyreállította  a  normális  vertikális  relációkat  önmaga  és  az  emberek  között.  1965.  mint  mi.  és  a  szeretet  nem  állhat  bosszút.  akik  szakállamat  ráncigálták.  nem  álltam  ellent  és  nem  hátráltam  meg. /Mt 18.

 P.  aki  átkoz!".  jó.  a háborún kívül."  /Mt  7./ 21  .U.  hogy  bölccsé  lehessen."  /G.  képtelenség  arra.  ha  túljutottunk  az  ellenálláson. hogy  visszaüssünk."  /1Kor  1. a bátorság azt kívánja.2­3/  És  csak  akkor  engedik  el  tartozásunkat. de  akkor mondják  meg".  hogy  megszégyenítse  a  bölcseket.86.  "Az  erőszakmentesség  nem  olyan  nyugalmi  helyzet.  Csak  aki  képes  erőszakra. az képes az erőszakmentességre. Ha a béke embere kevésbé élő.  1961. ez azért van.  amelyet  az  erőszakon kívül érünk el.  Tizenhat évszázada azt gondoljuk.  és  áldd.  félelem.  amely  azért  nem  akar  csak  ölni.  Semmit  sem  várhatunk  olyan  rendszertől.  Ezt  a  pacifizmust  Péguy  is  elítélte:  "Ismert  taktika az.  annak  visszavonulása.  amely  csak  gyávaság.  amelyeket  az  erőszakon  túl  érhetünk  el.  gyávaság.  E  világ  bölcsessége ugyanis oktalanság Isten előtt.27/  Ennek  a  parancsnak  konkrét  megvalósítása  megújíthatja  a  föld  színét. És Gustave Thibon  ezeket  írja  a  második  világháború  után:  "Ha  a  pacifista  intelmekben.  s  azt  választotta  ki.12/  Ezzel éppen ellentétes a jogos önvédelem elve. kimutatta." Az ember gondolatja előtte tárva van: mint egy  lehellet. amely csak békésebb temperamentumok  ellenállása a háborús erényekkel szemben.  hogy  megszégyenítse  az  erőszakot.  mindig veszélyeztetett ­ önuralom és  feszültség.  ha  magunk  is  elengedtük  adósaink tartozását./  "Isten  azt  választotta  ki.  amely  megelőzi  az  erőszakot.ítéltek.  La  Vertu  de  force. és nem a háború fölött állnak.  Paris. önmagunkat nézzük és meg akarjuk menteni életünket.  "Aki  közületek  bölcsnek  mondja  magát  ezen  a  világon.  Az  Egyház  azonban  századok  óta  a  jogos  önvédelem elvét hangoztatja.Mounier. Paris. 1960. aki erőteljesen bírálta azt a pacifizmust. Ezzel a  válasszal:  "Szeresd  azt. hogy a becsület.  Isten  arra  késztet. Az erőszakból felfelé és nem lefelé kell kiszabadulnunk.  hanem  túlhaladnia.  ez  is  lehetne.  p.  aki  üldöz.  mert  fél  a  haláltól.  félelem.  Ceuvres.  Gasdorf  soraival:  "Van  tehát  olyan  erőszakmentesség.  Azt  gondoljuk.  Mounier.  azt  kell  gondolnunk.  Az  erőszak  mindig  szenvedély;  az  erőszakmentesség  szublimálja  ezt  a  szenvedélyt  és  ezzel  felsőbb  tekintélyt  szerez. amely minden áron békét akar.  Persze. olyannal mérnek majd  nektek  is.  az  egyetértésre  és  szeretetre  való felszólításokban többnyire nincs vonzó erő és tekintély.  akik  félnek  az  ütlegektől  és  csak  kíméletért  könyörögnek.  t.  Ne  tévesszük  össze  az  erőszakmentességet  az  olyasféle  pacifizmussal..  tehetetlenség. és amilyen mértékkel mértek. az erény.  Csak  akkor  beszélhetünk  győzelemről.Gasdorf.F.  mondja  az  Írás. mert akik hirdetik.I. és ezért nem újult meg a Föld színe.  /1Kor  3. Az erősség erénye.  megzabolázott  és  túlhaladott  erőszak.  ami  a  világ  szerint  oktalan. olyannal fognak megítélni titeket. Ha azt kérdezzük: "Meddig terjed jogom a  rossz ember ellen.  amely  személyiségünknek  erőtartalékot  ad.  De  a  hiteles  erőszakmentesség  ezzel  szemben  túlhaladja  az  erőszakot. mint a háború  embere.  Le  Seull.  hogy  az  erőszakmentesség  gyöngeség.  aki  enged  az  erőszak  törvényének.317/  Vonjuk  le  tehát  a  következtetést  G. mely szerint a becsület olcsóbb. hogy az erőszakmentesség nem azonos  ezzel  a  pacifizmussal.  váljék  oktalanná. Ha a  félelem taktikája. A szellemnek nem elfojtania  kell  az  ösztönt  /vagy  nem  áll  ösztön­szegénységben/. p.  neki  mind  olyan".  amint  a  szerelem  visszautasítása  is  lehet  félénkség.  hogy  az  evangéliumi  parancs  a  világ  szemében  ostobaság.  de  méthode  és  d'  action.  hogy  erőszakkal  erőszakot  állítson  szembe.  hogy  a  másikat  nézzük és készek legyünk érte életünket elveszíteni.  mint az élet. aki üldöz?.  ami  a  világ  szemében  gyönge. Olyan értékskála.  Az  világos.  és  ezen  felül  képes legyűrni erőszakosságát.  Lignes..  hogy  nincs  meg  benne  az  igazi  béke".18  kk. /Mt 6.  amelybe  azok  menekülnek."  /E. hanem ­  mindig bizonytalan.

  erkölcsi  ellenállásal  küzdhetjük  le. Lelki ellenállásomat  nem gyűrheti  le..  az  hitelre  méltó.  Mindenre  számított. hogy élesebb fegyvert szerzek az övénél."  Inkább  utat  nyitunk  az  igazságosságnak. hogy az  erőszakmentesség  perspektívájában  a  becsület  olcsóbb  lenne  mint  az  élet. Nem vádolhat azzal.  a  szelídség.  hiszen nem feleseltél vissza; nem vádolhat félelemmel.  Aki  üldözést  szenved  az  igazságosságért.98. Az erőszakmentesség.  hanem  már  az  első  láncszemnél megszakítjuk elkerülhetetlen bajok láncolatát. hogy mi öljünk..  1934.  amely  nem  butaság.  Gyöngeség  és  gyávaság  inkább menekülésre késztet. majd  arra kényszeríti. mint a rossz elviselésére. megdöbbenti.  bizonyítsd  be  a  rosszat. Nem igaz az.  hogy  nem tanúsítom  azt a fizikai  ellenállást."  /Róm  12. Nietzsche­vel  szemben  meg kell állapítanunk.  hová  üthet.  és  gyökérteleníti  a  gyilkosságot.  azért  áll  az  igazi  bátorság  abból.  hogy engedjen. És  ha enged. aki ellenállásodra vagy  menekülésedre  számított.  Ezzel  éppen.  története.  szembeszálltunk.  azt  csak  szellemi.  Kr.  és  bűntársakká válunk. mint azt. ezen új erő előtt. "Az erőszakmentesség ­ írja Gandhi ­ nem abból áll. mint a vérbosszú. már kaptunk egy pofont. hogy te provokáltad. Jézus egyszerűen  így szól:  "Ha rosszat szóltam.  hogy az erőszakmentesség  nem  azok érve.  csak  erre  nem.  A  nyugalom.  Paris.  mivel  nem  lehetnek  erősek. időt ad neki a gondolkodásra.  Payot. inkább aktívabb és  valósabb küzdelem a rossz ellen. melyről eddig nem is  tudott.  mert  tanúságot tesz az igazságról. hanem felemeli. nem azzal.  szembeszállunk  a  háborúval.  erőt  gyártanak  gyöngeségükből.  hogy paktáljunk  az igazságtalansággal. hogy ez az ember embernél több; és az állat. a közönséges lelkeket.  Ami  erkölcstelen.  megszakítja  azt. tanácstalan.  sőt  magad  mutatod.23/ Ezzel Jézus arra készteti ezt az embert. hanem  éppen azzal.  hogy  üldözzenek  az  igazságért. hogy  tudatosítsa  és  megítélje  saját  tettét. ezzel szembeállítjuk üldözőnket a maga  igazságtalanságával  és  erőszakával.  hogy  nem  vetjük  magunkat  alá  a  másik  törvényének. hanem  háborút. mint türelemre. hiszen készen várod a második ütést.  amelynek  érdekében  hallgatunk  igazságtalansággal  és  hazugsággal  szemben. Ez az ellenállás először elvakítja.  Amikor  odatartjuk  másik  arcunkat. mint mindencsodálatos dolog. ez nem alázza meg.  Mozdulatlanságod  megfagyasztja dühét. Az erőszakmentesség nem béke bármi áron. hogy  inkább elviseljük azt.  "Ha  odatartjuk  másik  arcunkat  ­  írja  Giovanni  Papini  ­  nem  jelenti  azt."  /G.  Amikor  Jézust  a  főpap  egyik szolgája  megpofozza. szenvedéseinek és áldozatának elfogadásával. csaknem felelős lesz." Amikor odatartjuk  másik arcunkat. ahogy azt én értem.  hogy  ne  üssünk  vissza.Papini.  akik. miért ütsz engem?" /Jn 18. Ellenfeled.  hogy  megkapjuk  a  másik  pofont.  hogy  odatartsuk  a  másik  arcunkat. úgy.  "Amennyiben  rajtatok  múlik.  amely  nem  gyávaság.  Zavara  már  csaknem  szégyenérzet. hanem  eléje  mentünk.  és  amely  megzavarja.p./  Ha odatartjuk másik arcunkat és nem ütünk vissza.  és  jobban  meggátoljuk  az  igazságtalanság  terjedését.  Kénytelen  ezekre  felfigyelni.  Nem  engedünk  fenyegetésnek  és  kényszernek;  a  másik  brutális  erőszakával  szilárd  elhatározásunkat  állítjuk  szembe. félénk.  ha  elfogadjuk.  Le  akarom fegyverezni a zsarnokot. vagyis nem bújtunk el az igazságtalan elől. melyet már nem ingerel ellenállás vagy  menekülés.  Historie  du  Christ.  megalázottnak  érzi  magát  előtted  és  saját  maga  előtt  is.  Miért  tartsuk  oda  a  bal  arcunkat  annak.  amit  Lanza  del  Vastó  "a  hivatalos  erőszak  és  az  erőszakos  igazság  láncolatának"  nevez.18/  De a békesség kedvéért nem mondunk le az igazságosság követelményeiről. megéreztetik az  állattal. de ha jól.  aki  a  jobbat 22  . hogy üldöznek az  igazságért.  mintha  üldöznének  valakit  az  igazságosság  nevében. mintsem. Jézus elítélte azt  a  békét. Ezért mondta: "Nem  békét hoztam. Ha odatartja másik  arcát. amelyre  várt. hogy lemondunk a  rossz elleni küzdelemről. mely természeténél fogva továbbterjeszti a  gonoszságot.  lehetőleg  éljetek  minden  emberrel  békességben.  és  inkább  kockáztassuk a halált.

  mert  akkor  könnyen  lerombolhatnánk  azt  a  jót  is.  úgy.  mégis ember és dolgozik  benne az  igazságosság  érzéke.Deonel.  inkább legyen barátságos.8/  "Ha ellenséged éhezik.  szabadon  és  tisztán.  mivel semmi rosszat  sem tud ránk fogni".24­26/  Az ember olyan.  Az  erőszak  mindig  a  jog  és  igazságosság  álarcába  bújik. hadd nőjön fel mindkettő az aratásig. akár akarja. hiszen ezzel a jót is akadályoznánk  és csak megsokszoroznánk a rossz hatalmát.  megfosztjuk  az  erőszakot  a  jog  ürügyétől  és  úgy  kell  mutatkoznia..  Gondoljunk  csak  a  konkoly  példabeszédére!  A  túlbuzgó  szolgák  ki  akarták  tépni. hogy erőszakhoz nyúljunk a rosszal szemben. pp./ "Az Úr szolgája ne veszekedjen./  Ha  a  jogos  önvédelem  nevében  visszaütünk.  az  Apostol  tanácsa  szerint.  Bármilyen  brutális  legyen  is  a  támadó.  ­  válaszol  Jacques  Goettmann ­  éppen  így  fog  jobban  fejlődni  a  búza.  mint  ami  ténylegesen:  igazságtalanság  és  hazugság.  és  nem  tudatosíthatja  igazságtalanságát. Átvitt értelemben ezt úgy mondhatjuk: reflektál önmagára.  hogy  valamikor  meg  ne  mozduljon  valami  elsötétedett  lelkében.  gondolkodik.  A  sok  ütlegelés  közepette  talán  már  azt  sem  tudják.9."  /Lanza  del  Vasto.  Erőszakunk  igazolja  az  övét  és  lehetetlenné  válik  a  kibékülés. Ellenségünk  is  ember. Paris. égő  parazsat raksz a fejére.  érte  is  meghalt  Jézus  a  kereszten.18/.  Így  válik  szabaddá  a  rosszon  belül  is  a  benne  rejlő  jó. nem az igazságosabb.  Nem  arra  kell  törekednünk.  bármily messzire ment is a rosszban.  hátha  megadja  nekik  Isten  a  bűnbánat  kegyelmét.:  Róm  1. hogy képes jóvá lenni.  Ezért. restségbe esik. akár  nem.  aki  kényére­kedvére  fogva  tartja  őket.  mely  művelőjét  lealacsonyítja  és  becstelenné  teszi.20/  Nem  azért  tartjuk  oda  másik  arcunkat.. Feddje meg szelíden az ellenszegülőket. Minden erőszakossá vált emberi konfliktusban mindkét fél ürügyet  talál a másik igazságtalanságában és erőszakában ahhoz. de a gazda így válaszol: "Nem. hogy még nagyobbakat kövessen el." /Mt 13.  melyet  rosszindulatúan  elfojtott  /vö.  Isten  képére  és  hasonlatosságára  teremtették.  hogy  erőszakkal  leromboljuk  a  benne  lévő  rosszat.  mert  azt  gondoljuk. és  éppen ezért visszatartja önmagát.  hogy  elárassza  a  földet  és  a  szomszédos  földeket?  "Ellenkezőleg. Comment  l'Eglise  maitrisetelle  le probléme de  la guerre? Hogyan  győzheti le az Egyház a háború problémáját? kiadatlan..  Les  Cuarte Fléaux."  /2Tim  2.  hadd szégyenüljön  meg az ellenfél.megütötte?  "Hogy  ürességbe  essék  és  szembetalálja  magát  az  evidenciával  ­  mondja  Lanza  del Vasto ­. A Négy Csapás.  Ha  pedig  odatartjuk  másik  arcunkat  és  nem  ütünk  vissza.  és  amelyből  végeredményben  a  rossz  is  erejét  merítette.. 328­329. adj neki  inni;  mert ha így teszel." /Róm 12. p. Az 23  ." /J.  nem  azért  viszonozzuk  a  rosszat  a  jóval. ahogyan az vele szemben.  akkor  a  másik  már  igazolhatja  önmagát. hogy a konkolyt gyomlálva ki ne tépjétek  vele együtt a búzát is. adj neki enni; ha szomjazik.  minden  körülmény  közepette legyünk "feddhetetlenek. 1959.  bármennyire  elvakítja  is  szenvedélye. tanításra kész és türelmes.  már  számára  is  fennáll  a  jogos  önvédelem  esete.  hogy  végül  is  elfojtja  a  konkolyt. hogy felebarátjával többnyire úgy viselkedik.  És  így  az  erőszakosabb fog győzni.  és  kikerüljenek  az  ördög  kelepcéjéből.Goettmann./ Jézus  nem akarja.  bűnrészesekké  válunk  és  a  végtelenségig  állandósítjuk az erőszakot. Lehetetlen. hanem mert azt hisszük.  ami  még  benne  van. hogy ellenségünk jó.  hogy  min  vesztek  össze. van még benne valami jó. mert aki el akar nyomni egy akadályt és nincs útjában akadály.  Ha  visszaütünk.  és  most  már  ő  is  "kénytelen"  ütni.  hagyjuk.  hogy  fölismerik  az  igazságot.  Mert  mihelyt  ütöttünk.  De  mindig  ugyanezt  a  kérdést  tesszük  fel:  ne  törődjünk  hát  a  konkollyal. és remélnünk kell megtérését. /Tit 2.24 kk.  hadd  nőjön  jobban  a  búza  /jóakaratuk  nem volt kétséges/. Hagyjátok.  az  igazság.

erőszak  erőszakot  vált  ki,  a  bizalmatlanság  bizalmatlanságot,  a  jóság  pedig  jóságot,  a 
szelídség  szelídséget.  Lao­tseu  írja:  "Jó  vagyok  azokhoz  akikben  jóság  van;  jó  vagyok 
azokhoz, akikben nincs jóság; és így győz a jóság. A jóhiszeműeknek jóhiszeműséget adok; a 
rosszhiszeműeknek jóhiszeműséget adok; és így győz a jóhiszeműség." 

Nem  állíthatjuk  azonban,  hogy  az  erőszakmentesség  hatékonysága  abszolút,  és  hogy 
szükségszerűen győzelemre vezet ellenfelünkkel szemben. Óvakodjunk az erőszakmentesség 
triumfalizmustól  is.  Az  erőszakmentesség  lényegében  felhívás,  amelyet  ellenségünk 
lelkiismeretéhez  és  szabadságához  intézünk,  hogy  az  felismerje  igazságtalanságát  és 
lemondjon  a  rosszról.  De  szabadságában  áll,  hogy  visszautasítsa  felhívásunkat  és 
megmaradjon a rosszban. 

Az  erőszakmentesség  szeretet,  és  csak  a  szeretet,  vagyis  a  szabadság  eszközeit 
használhatja;  mert  csak  ezek  tartják  tiszteletben  az  egész  embert.  Az  erőszak  gyökeresen 
rossz,  mert  elpusztítja  a  szabadságot,  megszakítja  a  párbeszédet  és  lehetetlenné  teszi  a 
kibékülést. Ilyen értelemben az erőszak mindig hatástalan; mindig kudarc. Az erőszak elítél, 
az erőszakmentesség nem ítél, hanem megérteni próbál. Az erőszakmentesség lehetővé teszi a 
barátságot  még  ellentétek  közepette  is.  Akármilyen  erős  legyen  is  az  ellentét,  az 
erőszakmentesség  akkor  is  felhívás  a  békülésre  és  a  barátságra.  Az  erőszakmentesség  révén 
megtagadtam,  hogy  ellenségévé  váljak  ellenségemnek;  nem  megyek  bele  a  "játékba",  nem 
leszek  bűntársává;  udvariasan  kijátszom.  Ha  meg  akar  ölni,  övé  a  gyilkosság  minden 
felelőssége,  nem  háríthatja  rám,  még  részben  sem.  De  feltétlenül  nem  akadályozhatom  meg 
gyilkosságát.  De  halálom  sem  teszi  lehetővé  kibékülésünket.  Barátságom  a  halálon  túl  is 
üldözi.  Az  emberek  megölték  Istent,  és  kétezer  évvel  e  gyilkosság  után  Isten  szeretete  még 
mindig üldözi az embereket és még mindig lehetséges a kibékülés. 

Ha odatartom másik arcomat, újabb ütéseket kockáztatok, sőt a halált is. De aki az erőszak 
útját  választja,  aki  visszaüt,  az  is  kockáztatja  a  szenvedést  és  a  halált.  Ha  igaz  az,  hogy  az 
erőszakmentesség  túlmutat  az  erőszakon,  hogyan  ne  vállalna  az  erőszakmentesség  legalább 
annyi  kockázatot,  mint  az  erőszakos?  De  az  erőszakmentesség  a  kockázatot  maga  vállalja, 
nem  ellensége  számára  kockáztat.  Kockára  teszi  életét,  éppen  azért,  hogy  meg  ne  ölje  a 
másikat. "Jobb ugyanis, hogy az ember jócselekedeteiért szenvedjen, ha ez Isten akarata, mint 
hogy gonoszságáért." /1Pét 3,17/ És csak az erőszakmentesség áldozat hiteles áldozat, csak ez 
részesedés Jézus keresztáldozatában. 

Odatartani másik arcunkat, a halált kockáztatni, éppen ez a szeretet kockázata. És főként az 
evangéliumi szereteté. Ebben foglalható össze az egész kereszténység: a szeretet több, mint az 
élet, és semmi az élet szeretet nélkül. "Ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy 
pengő cimbalom." /1Kor 13,1/ Ezért ez a parancs, hogy tartsam oda másik arcomat, lényeges 
tartozéka  a  kereszténységnek,  talán  legjelentősebb  jellemzője.  És  a  jogos  önvédelem  elve, 
mely szerint a szeretet ellenére is megvédhetem életemet, a kereszténység tagadásához és az 
Evangélium elárulásához vezet. 

Nem  annyira  életünket  kell  megvédenünk,  mint  inkább  a  rossz  ellen  kell  védekeznünk, 
mert  üressé  és  terméketlenné  tenné  életünket.  "Mondom  nektek,  barátaimnak:  Ne  féljetek 
azoktól,  akik  megölik  a  testet,  de  aztán  semmi  egyebet  nem  tudnak  tenni.  Megmondom  én 
nektek, kitől féljetek: Attól féljetek, aki miután megölt, elég hatalmas ahhoz, hogy a pokolba 
taszítson.  Igenis,  mondom  nektek:  Tőle  féljetek!"  /Mk  12,4  kk./  "Aki  meg  akarja  menteni 
életét, elveszti azt, de aki érettem elveszti életét, megtalálja azt." /Mt 16,25/

24 

"Kelemen második levelében" olvashatjuk Jézus és Péter párbeszédét, melynek hitelessége 
természetesen  nem  bizonyítható, de legalább kifejezi  íróinak  mentalitását: "Olyanok  lesztek, 
mint  bárányok  a  farkasok  között",  mondja  Jézus  Péternek.  Péter  megkérdezi:  "És  ha  a 
farkasok  szétszaggatják  a  bárányokat?"  Jézus  válasza:  "A  bárányok  haláluk  után  már  nem 
félnek a farkasoktól." 

Ha  odatartjuk  másik  arcunkat,  már  legyőztük  a  rosszat,  megszakítottuk  az  erőszak 
láncolatát,  nem  lettünk  bűnrészesek,  legyőztük  a  haragot,  a  félelmet,  a  bosszúállást,  a 
gyűlöletet és az erőszakot, amit bennünk támasztott a rossz és amelyek visszaütésre késztettek 
volna.  Volt  erőnk  rosszat  és  szenvedést  szelíden  és  türelemmel  hordozni  és  elviselni, 
viszonzásuk,  megsokszorosításuk  nélkül.  A  vértanú  legyőzi  a  rosszat  akkor  is,  ha  őt  magát 
kivégzi a hóhér. 

Isten lelke arra indít, hogy "gyűlöljük" életünket e világon. /Jn 12,25/ Csak aki kész életét 
adni,  tehet  tanúbizonyságot  Jézus  Evangéliumáról.  "Minden  találkozásnál  ­  írja  P.Urs  von 
Balthasar ­ azt kell látnom a másikban, ami valójában: valaki, akit Isten öröktől fogva szeret, 
akiért Isten meghalt és akiért kész vagyok én is meghalni." /Concilium no 6,p. 37./ 

Nagy  tévedés,  ha  azt  tanítjuk,  hogy  a  szeretet  néha  gyilkos  erőszakot  parancsol.  Igaz,  a 
szeretet  is  legyen  realista  és  keresse  a  hatékonyságot,  de  ne  olyan  eszközök  árán,  melyek 
számára  idegenek  és  melyek  tagadását  jelentenék.  A  szeretetnek  is  megvan  a  maga 
realizmusa,  és  ennek  nevében  kell  lemondanunk  az  erőszakról  és  odatartanunk  másik 
arcunkat,  ahelyett,  hogy  visszaütnénk.  A  keresztény  hivatás  mindenekelőtt  az,  hogy 
biztosítsuk  e  világon  a  szeretet  valamelyes  nívóját.  Nem  az,  hogy  megvédjük  az 
intézményeket,  vagy  akár  a  dogmákat.  Elsősorban  azt  követeli  meg  tőlünk,  hogy  életünk 
kedvéért ne mondjunk le a szeretet tényleges gyakorlásáról. 

3. IGAZSÁGOSSÁG ÉS SZERETET 
Az igazságosság szükségessége 
Proudhon kikelt magából, amikor látta, hogy a gazdagok "felebaráti szeretetnek" nevezik, 
amikor a szegények nyomorát enyhítik. "Amikor a pauperizmus megzavarja álmukat, amikor 
a kimerült beteg silány ágyán kínlódik, amikor az éhező proletár az úton ordít, akkor jutalmat 
tűznek  ki  a  koldulás  megszűntetése  érdekében,  bálokat  rendeznek  a  szegények  érdekében, 
vagy  színielőadást,  versenyt,  tombolát;  szórakozásuk  árát  adják  alamizsna  gyanánt,  és  még 
tapsolnak  is önmaguknak!" Proudhon a szegények nevében  visszautasítja ezt az úgynevezett 
szeretetet,  amely  inkább  fenntartja  a  nyomort,  mintsem  megszűntetné,  ­  ehelyett  az 
igazságosságot sürgeti. 

Proudhon  félreismeri  itt  az  evangéliumi  szeretet  igazi  természetét  és  csak  karikatúráját 
adja.  De  abban  nem  téved,  hogy  korának  keresztényei  tényleg  így  gyakorolták  azt.  P.  de 
Lubac  is  írja,  hogy  "a  liberális  polgárság  lealacsonyította  és  szokásaihoz  idomította  a 
keresztény  szeretetet;  és  ebből  a  lealacsonyított  állapotból  elméletet  gyártott".  Ezen  elmélet 
szerint, mely gyakorlatilag "az Egyház hivatalos tanításává" vált, a társadalmi igazságtalanság 
az  eredeti  bűn  szükségszerű  következménye,  a  dolgok  természetéből  folyik,  és  így  hiába  is 
küzdenénk  a  pauperizmus  és  a  vagyoni  egyenlőtlenség  ellen.  Mert  amint  Proudhon  írja,  "a 
Krisztusba  vetett  hit  nem  szabadít  meg  ...  a  bűn  következményeitől:  a  kegyelem  enyhíti

25 

kemény  megpróbáltatásainkat;...  a  pauperizmus  lepráját  valamennyire  enyhíti  a  szeretet 
kiáradásával".  A  gazdagok  tulajdonjoga  korlátlan  és  csak  "tanácsolják  nekik,  hogy  lélekben 
szabadok, szegények legyenek, hogy szívükben és önkéntes önmegtagadással egyesüljenek a 
szegények szenvedéseivel és alamizsnát adjanak nekik". 

Ezen elmélet következtében a társadalmi egyensúly alapja nem az igazságosság, hanem a 
"szeretet",  mely  a  Gondviselés  választott  eszköze  a  fennálló  rend  fenntartására,  mely 
önmagában  is  gondviselésszerű.  Ennek  folytán  "a  szociális  kérdés"  kapcsán  Pie  bíboros  "a 
gazdagok  szeretetéről,  a  szegények  megadásáról,  és  mindenki  boldogságáról"  szól.  Így 
azonban  gyakorlatilag  igazolt  minden  társadalmi  egyenlőtlenség,  és  a  szegények  nem 
remélhetik, hogy  felszabadulhatnak az  igazságtalanság és nyomor alól. Bármennyire túloz is 
Proudhon,  mégis  igazat  adunk  neki  ma,  amikor  szemére  veti  a  keresztényeknek,  hogy 
megelégszenek igazságosság helyett alamizsnálkodással. 

A  gazdagok  alamizsnája  puszta  képmutatás,  ha  csak  arra  szolgál,  hogy  megnyugtassa 
lelkiismeretüket,  és  gyűlöletessé  válik,  ha  felment  az  igazságosság  alól.  Fokozza  a  szegény 
megaláztatását,  még  inkább  érezteti  az  igazságtalanság  súlyát,  ha  alamizsnát  kap  és  nem 
ismerik  el  jogait.  Az  "alamizsna",  amennyiben  ajándék,  vagy  javaink  megosztása,  adott 
esetben  egyetlen  közvetlen  eszköz  a  szegények  megsegítésére,  de  ezt  is  az  igazságosság 
szellemében kell tennünk és nem csak mint önkéntes szeretet­szolgálatot. /"Előbb eleget kell 
tenni az igazságosság követelményeinek, nehogy szeretet ajándék gyanánt adjuk azt, amit az 
igazságosság  kíván  meg."  II.  Vat.  Zsin.  A  világiak  apostolkodásáról  2.fej.  8./  Egyúttal  arra 
kell  törekedni,  hogy  az  igazságtalanság  társadalmi  és  politikai  okait  megszűntessük,  tehát 
társadalmi  és  politikai  akcióra  van  szükség.  Ezen  perspektíván  kívül  semmi  reményük  nem 
lehetne a szegényeknek. "Minden emberi szenvedés láttán ­ írja Pierre abbé ­ ne csupán arra 
törekedjél,  hogy  haladéktalanul  segíts,  amennyire  csak  teheted,  hanem  arra  is,  hogy  annak 
okait  megszűntesd.  De  ne  csupán  az  okok  megszűntetésén  fáradozzál,  hanem  segíts  is 
haladéktalanul. Senki sem jó, senki sem igaz, amíg lehetőségeihez képest nem szolgálja egész 
szívből, minden erejével mindkét feladatot. Nem választhatók el egymástól." 

Különben  is,  a  szegények  "büszkeségét"  sérti  az  alamizsna,  nem  akarnak  a  gazdagok 
"adósai" lenni. Mert ha adunk, ezzel is uralkodunk, a másikat pedig lealacsonyítjuk. Ezért az 
igazságosság nem ad, hanem visszaad. "Nem a te javadból adsz a szegényeknek ­ mondja ezt 
Ambrus  ­  csak  az  övéből  adsz  neki  vissza."  "Egyenlő  mértékre"  van  szükség,  mondja  az 
Apostol.  /2Kor  8,13/  Előbb  el  kell  ismerni  igazságosan  a  másik  jogát,  csak  azután 
szerethetjük.  "E  földön  ­  mondja  helyesen  Proudhon  ­  az  igazságosság  örökös  feltétele  a 
szeretetnek". Éppen ezért nem is lehet szeretet jelenleg gazdag és szegény között és a gazdag 
nem  is  lehet  igazán  a  szegény  barátja.  A  barátság  feltételezi  az  egyenlőséget  és  magunk  is 
kell,  hogy  szegények  legyünk,  ha  hazugság  nélkül  akarunk  a  szegények  barátai  lenni.  Az 
Evangélium  nem  annyira  azt  kívánja  tőlünk,  hogy  segítsük  a  szegényeket,  mint  inkább  azt, 
hogy szegények legyünk. 

Előbb  jogaihoz  kell  segítsük  azt,  akit  megalázott  az  igazságtalanság.  Tiszteletben  kell 
tartani  jogait,  melyeknek  végső alapja  maga a  léte. Csak  akkor válhat velünk  egyenlővé. És 
csak  azután  ajánlhatjuk  fel  szeretetünket,  anélkül,  hogy  ezzel  elnyomnánk.  Ha  nem  tudjuk 
magunkat  egyenlővé  tenni,  azzal,  hogy  jogaikhoz  segítsük  ­  és  ez  többnyire  azonnal  nem 
lehetséges  ­,  akkor  váljunk  mi  magunk  vele  egyenlővé,  és  legyünk  vele  együtt  azon 
igazságtalanság  áldozataivá,  amelytől  ő  szenved,  és  harcoljunk  vele  együtt  az  igazságosság 
érdekében. Ezért a nyomorgók szeretete arra ösztönöz, hogy megosszuk sorsukat és bajaikban 
legyünk társaikká.

26 

Az igazságosság tehát a szeretet követelménye, de a szeret az igazságosság feltétele. Mert 
a szeretet késztet igazságosságra, és már sok szeret kell ahhoz, hogy csak elismerjük a másik 
jogait  és  gyakorlatban  is  tiszteletben  tartsuk.  De  a  szeretet  mindig  előzze  meg  az 
igazságosság,  és  hallgassa  el  nevét  a  szeretet;  csak  akkor  mutatkozhat  be,  amikor  már 
győzelemre segítette az igazságosságot. 

A szer etet szükségessége 
A  szegény  és  elnyomott  első  szükséglete  tehát  az  igazságosság.  De  Proudhon  állításával 
szemben az evangéliumi szeretet nem közömbös az igazságtalansággal szemben. Inkább arra 
törekszik, hogy érvényre juttassa a jogot. Sőt azt kell mondanunk, hogy az igazságosság nem 
elég önmagának, csak a szeretet révén érheti el célját. 

Mert  az  igazságosság  önmagában  megosztott  birodalom,  és  ezért  nem  állhat  fenn.  Az 
igazságosságból származik az erőszak, az erőszak pedig igazságtalanság. A mindenáron való 
igazságosság  ára  a  háború  és  a  gyilkosság,  vagyis  az  igazságtalanság.  Az  biztos,  hogy 
botrányos az igazságtalanságon alapuló rend. De botrányos az erőszakon alapuló igazságosság 
is,  megújítja  a  rosszat  és  a  szenvedést  és  gyűlöletessé  teszi  az  igazságosságot.  A  szeretet 
mindkét botrányt leleplezi, egyik bűntársává sem válik. Mert a szeretet a jó erejével győzi le a 
rosszat  és  így  beteljesít  minden  igazságosságot  "Az  igazi  élet  magját  békében  vetik  el  a 
békeszeretők." /Jak 3,18/ 

A szeretet titka a tartozások elengedése, a  sérelmek  megbocsátása. Az  igazságosság  nem 
ismer  bocsánatot,  hiszen  a  bocsánat  igazságtalanság.  De  csak  a  bocsánat  törheti  meg  az 
erőszak  és  igazságtalanság  jogos  láncolatát,  és  teszi  lehetővé  a  kibékülést.  A  szeretet  "a 
rosszat  fel  sem  rója;  mindent  eltűr,  mindent  elhisz,  mindent  remél,  mindent  elvisel".  /1Kor 
13,4 kk./ 

A  szeretet  az  Evangélium  nagy  kinyilatkoztatása.  Az  Ószövetség,  a  szemet  szemért  elv 
alapján  igazságról  beszélt.  Az  Újszövetség  tanítja,  hogy  engedjük  el  az  adósságokat  és 
szeressük  ellenségeinket,  tehát  a  szeretetet.  Ezért  mondhatjuk,  hogy  az  Evangélium 
szabadította  fel  az  emberiséget  az  igazságosság  igája  alól.  A  szeretet  kijavítja  az 
igazságosságot, lehetővé teszi a megbékélést. 

Azt  mondhatná  valaki,  hogy a szeretet  is önmagában  megosztott birodalom és ezért nem 
maradhat  fönn.  Mert  ha  a  szeretet  nem  akar  erőszakot  alkalmazni  a  gonosztevő  ellen,  ha 
tiszteli, ha megbocsát neki, végül is bűntársa lesz, vagyis meggyalázza a szeretetet. De aki ezt 
mondja,  tévesen  értelmezi  a  szeretetet.  Mert  ha  a  szeretet  tiszteli  is  a  gonosztevőt,  és  nem 
alkalmaz  is  erőszakot,  nem  nyugszik  bele  a  rosszba  és  nem  marad  passzív.  Szembeszáll  a 
gonosztevővel  és  saját  fegyvereivel  felfegyverezve  küzd  ellene,  amíg  csak  le  nem  győzi, 
vagyis fel nem szabadítja a rossz alól, mely rabságban tartja. A szeretet nem mindenáron való 
békét akar; főként nem akarja a békét igazságtalanság árán. Inkább felfegyverzi az embert az 
igazságosságért  folytatott  jó  harcra.  Mert  tudja  a  szeretet,  hogy  nem  lehet  igazságosság,  ha 
nem küzdünk az igazságtalanság ellen. 

Ebben  igazuk  van  az  erőszakosoknak  a  "pacifistákkal"  szemben.  Igaza  van  Péguy­nak, 
amikor  így  kiált  fel:  "Őrültség,  ha  az  Emberi  Jogok  Nyilatkozatához  akarjuk  fűzni  a 
békenyilatkozatot.  Hiszen  az  igazságosság  nyilatkozata  már  önmagában  is  haladéktalanul 
hadüzenet.  Bármilyen  jog,  bármilyen  jogos  követelmény  tüstént  zavart  okoz  e  világon  és 
háborút támaszthat". Az emberek közötti első relációk tényleg az ellentét és az ellenségesség 
relációi.  A  másik  számomra  elsődlegesen  az,  akinek  szabadsága  az  én  szabadságomat

27 

  de  ha  az  alternatíva foglyai maradunk.  Az  erőszakmentesség  akció  követi  Krisztus  magatartását.  Ezért az első időkben biztosítanom kell jogaimat a másikkal szemben. mind az igazságosság létesítésére. Csupán a közvetlen erőszakmentesség akció ment ki  a szorítóból.  "Ezerszer  inkább  kockáztatnám  az  erőszakot.  de  arra  is  ösztökél.  persze  a  szónak  abban  a  tág  értelmében. 28  .  amikor  felkészítette  India  népét  a  jogaiért  folytatandó  erőszakmentesség  harcra. úgy hogy követeléseit a másik fél  is elismerje.  P.  Az  erőszakmentesség  küzdelem  nem  teszi  teljesen  fölöslegessé  az  emberi  agresszivitást. Vagyis.  hanem  támadásra  is  rászorít. vagy nem lehetséges a két fél között. ellentét.  Az  erőszakmentesség  akciónak  akkor  az  a  célja.  Gandhi  és  mindazok.  amikor  mindenki  más  megalkudna  vele. És a másik csak úgy  ismeri el jogaimat.  Itt  ­  és  csak  itt  ­  nem  értünk  egyet  Péguy­vel. azért van konfliktus.  igazságosabb  emberi  relációkat létrehozni. amelyben  nincs  feszültség.  Ezeknek  az  erőszakmentesség  akcióknak  is  megvannak  a  maguk  fegyverei.  amely  lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését vagy folytatását.  a  konfliktus  révén  olyan  erős  pozícióra  törekszik.  és  hogy  türelemmel  viseljük  az  ellenség  okozta  szenvedést.  amennyiben  szó  lehet  az  igazságosság  és  az  igazság  "kényszerítő"  erejéről. akinek tervei kétségessé teszik az én terveimet. anélkül. hogy ezeket az ellentéteket és konfliktusokat  romboló  és  gyilkos  erőszak  nélkül  is  meg  lehet  oldani.  A keresztény "lelkiség" sokszor félreismerte ezt az agresszivitást.  ahol  vénlányok  vezetik  pórázon  a  növényevő oroszlánokat".  Az  erők  ténylegesen  összeütköznek. és az igazságosság és megbékélés erejévé változtatja.  hogy  vagy  nem  akarnak  tudni. az pedig képtelen.  mondta  Gandhi. hogy igazságos legyen hozzám.  aki  leleplezi  a  kereskedők  botrányát  a  Templomban. amely nem  csupán  védekezésre.  akik  kipróbálták  az  erőszakmentesség  küzdelem  eszközeit. aki azt állítja. hogy a zsidók észrevették volna.  hogy  az  "Emberi  Jogok  Nyilatkozata"  nem  lehet  "békenyilatkozat".  sőt  még  "kényszerről"  is  beszélhetünk.  amelyben  a  pszichológusok  is  használják:  a  küzdőképesség. és a konfliktusból ered az  újabb  tárgyalás.  mert  latrok  barlangjává tették Isten házát.  az  igazság erejére alapozták akciójukat.  mint  egy  egész  faj  elférfiatlanodását".  erőpróba.  konfliktus az emberek között. csak azt mondja. mind a  béke. mint  béke  az  igazságtalanságban". de ezekben  az akciókban az ellenfél  világosan ellenfél. akkor csak a háborút választhatnánk.  Mert az erőszakmentesség  nem tételez  fel olyan  világot.  Mindkét  fél.  és  hogy  felébressze  az  emberek  lelkiismeretét.  hogy  az  erőszakmentesség  az  erőszak  ellentéte. az ellenségesség átmenete nélkül..  hogy  erőteljesen  leleplezzük  az  igazságtalanságot. ha a  jobbat  megütötték. éppen a konfliktusok célja a tárgyalások "megoldása".  Nem  tudunk  újabb. ha erőt érez bennem.  Az evangéliumi erőszakmentesség ugyan arra ösztökél.fenyegeti. hogy az "igazságosság nyilatkozata" egyben hadüzenet is. hogy odatartsuk bal arcunkat.  hanem  szublimálja azt.  Ezért többnyire nem elég a tárgyalás konfliktusok megoldására. Igaza van  abban.  Ezek  is  harc.  Cottier  szerint  Isten  Országa  nem  "élettelen  paradicsom.  A  szeretet  nevében  nem  irthatunk  ki  magunkból  minden  agresszivitást. a feszültség.. a konfliktus.  a  jogaim  megvédése  érdekében.  Igaza  van  tehát  Péguy­nek  abban.  hogy  jobb  a  "háború  az  igazságosságért.  Ebben  az  értelemben  nem  is  állíthatjuk. amelynek felismerésére  viszont  rákényszerített  a  lélektan  tudománya.  feszültségeken  és  konfliktusokon  keresztül  tudatosítom  felebarátom más voltát. Elsődleges agresszivitás jellemzi az  emberek  közti  kapcsolatokat. Éppen mert kudarcot vallott a  tárgyalás. és  nem  fordítva. amely rákényszeríti.

 az megbocsát. de aki ártatlan.  Jézus.  Mert  csak  az  ítélkezhetne.  hogy  az  evangéliumi  bocsánatnak  politikai  kifejezése  is  kell. hogy fölismerjék az  igazságot.  Mivel  a  halálbüntetés  megszűntetése  gyakorlatilag  lehetséges  volt.  mint a  háború  igazolása.  hogyan  ismerhette  el  az  Egyház.  az állam pedig kivégzi ugyanannak az Egyháznak az engedélyével.  aki  maga  nem  bűnös.  hogy  az  igazságosság  megkövetelése küzdelemmel  jár.  Csak  aki  maga  ártatlan  ítélkezhetne és vethetné az első követ.  Bizonyos  értelemben  a  halálbüntetés  egyházi  igazolása  még  súlyosabb  következménnyel  jár.  hogy az Egyház itt megalkuszik a világ erőszakos szellemével. amikor állami igazságosságunkat megalapozzuk. és nem az erőszakra.  hogy legyen. Sőt. amikor például  valamelyik  nép meg akarja védeni szabadságát igazságtalan támadóval szemben.1  kk.  a  bűnös  embernek  is.  hogy  az  államnak  joga  van  halálbüntetés  meghozatalára.  hogy  erre  nincs  is  szükség.  nem  ítélkezik.  aki  pedig  a  keresztény  kinyilatkoztatás  középpontjában  áll. De itt az Evangélium követelményei kevéssé hatottak az evilági szervezetre.  A  legprimitívebb  igazságosság  követelményeit  tartjuk  szem  előtt  /amint  azokat  az  Ószövetség  első  könyvei  is  megfogalmazzák/  és  visszautasítjuk  az  evangéliumi  szeretet  követelményeit.  Az igazságosság erőszakos követelményein túl a szeretet arra ösztönöz. minden lehető  magyarázat  után  sem  érthető.  vagyis  végeredményben  nem  vesszük  tudomásul  az  Evangéliumot. hogy a  jog  megvédésében  és  az  igazságosság  kiküzdésében  csak  a  szeretet  és  igazság  erőszakmentesség erőire támaszkodhatunk.  aki  kényére­kedvére  fogva  tartja  őket". 29  .  hogy  az  Egyház  igazolja  a  halálbüntetést.  az  Evangélium  alapján  ez  szükségessé  is  vált. inkább a hóhérok bűntársa. mint az áldozatokkal szolidáris?  Ha  igazoljuk  a  halálbüntetést.  Nem  kételkedünk  abban. hogy a  rosszat rosszal viszonozzák.  hogy  ezt  megértesse  mindenkivel és minden állammal. Az igazságosság logikája itt is arra vezetne. Ha  igaz.  csak  az  Egyházon  belül  van értelme.  hogy  az  evangéliumi  megbocsátás  nem  az  emberek  kormányzására  vonatkozik.  akkor  a  szemet­szemért  elvnél  tartunk  és  nem  a  sérelmek  megbocsátásánál. hogy nincs joguk elítélni a házasságtörő asszonyt  /Jn  8. és a szeretetnek kell itt is megbocsátásra és kibékülésre vezetnie.  nem vesszük tudomásul Isten akaratát. De hogyan is nem látjuk.  /2Tim 2.24­26/  Jézus világosan megmondja a zsidóknak. aki vétett ellenük. A  háború célja  legalább  igazolható.  pedig  Mózes  törvénye  az  ilyen  esetre  a  megkövezést  írta  elő. hogy szelíden intsük  meg a gonosztevőket. nem  ítélheti  el  felebarátját. a keresztények "lelki" közösségében./.  amikor  az  emberek  ítélkeznek valaki fölött. mind  az igazságosság tagadása. Viszont. az nem ítélkezik.  és  kikerüljenek  az  ördög  kelepcéjéből.  amikor  erre  nincs  semmi  valós  szükségesség.  éppen  mert  bűntelen.  akit  tetten  értek.  Szerintünk  nagyon  súlyos  dolog  az.  Ezen a jeleneten keresztül világosan láthatjuk.  a  teológusok  maguk  is  sokszor  azt  magyarázták. akkor az  is  igaz. "hátha megadja nekik Isten a bűnbánat kegyelmét. akkor kitoljuk a Megváltást az idők végezetéig.  az  elesett. és nem akarjuk  ez élet idejében gyakorolni a megbocsátó és megbocsátván megmentő szeretetet.  Ezzel  radikálisan  elveti  azt  a  tiszteletet.  amellyel  minden  embernek  tartozunk.  Az Egyház  megbocsát az elítéltnek. hogy az ember nem bíráskodhat jogosan.  Ha  igazoljuk  teológiailag a halálbüntetést.  De  éppen  ő.  Az ember ek igazságossága  A  szeretet  akkor  is  ki  kell  hogy  igazítsa  az  igazságtalanságot.  és  éppen  az  lett  volna  az  Egyház  hivatása. és hogy amikor az irgalmat és  megbékélést kellene szolgálnia.  aki  egyedül  bűntelen. mely mind a szeretet.  egyedül  ítélkezhet  jogosan.  nem  ítél  el:  "Én  nem  ítéllek  el"  ­  mondja  a  házasságtörő  asszonynak.

  Szerintünk  minden  kereszténynek  úgy  kellene  vélekednie.  talán  belenyugodnánk végszükség esetén. mégis idejük  maradna a bűnbánatra.  hogy  ne  mondjanak  ki  halálos  ítéletet..  mert  Ágoston  a  prokonzulnak  azon  donatisták  ügyében  ír. Ezzel egyúttal jót is tennénk velük. ahelyett.  akiknek  érdekében  közbenjárunk.  Ebből is látható.  hagyják  meg életüket és ne csonkítsák meg testüket.  halálbüntetésre  nincs  joga. de a büntetés értelme nem a bűnös elítélése.  még  ha  nem egyházi  ügyről  van  is szó?"  Jelentős ez az utolsó utalás. Sajnos.  de  olyan állapotba helyezné őket.  valamint  a  gonoszok  megfékezése  is. hogy igazzá válhasson Isten és emberek előtt. Tanulságos. Elégségesnek látjuk.  anélkül.  Ezen  alkalmakkor  írt  levelei  egész  különös  aktualitással  bírnak.  aki  nem  érti.  Inkább  mindent  meg  kell  tennie  annak  érdekében..  mint  igazságossá  tenni. 30  .  Ha  igazságot  szolgáltatunk  a  bűnösnek. hanem az utóbbi századokban alkalmazott olyan büntetési  rendszerekről.  A  magunk  részéről nem így vélekedünk; bármennyit vétett is valaki a közösség ellen. és ma is hány keresztény gondolkodik így!/. és miért nem egyezik bele szelídebb ítéletbe."  Azt  mondják. és semmilyen cél nem szentesítheti a fegyvertelen és megbilincselt ember megölését. Minden  bűn büntetést érdemel.  hogy  megbüntessék". amennyire csak jámbor ember ismerheti azt: "Nem tudod­e.  hogy  valami  hasznos  munkában  használják  fel  őket.  Ha  üldözni  akarjuk  bűnt  és  meg  akarjuk  szabadítani  az  embert.  Itt  nem  csupán a halálbüntetésről van szó. hogy sokáig még sokan azt hiszik. Ágoston ezt a magyarázatot adja:  "Nem  azért  védjük  a  bűnösök  életét. hogy a szigorúság hiánya bátorítja a gonoszságot és  sérti az áldozatokat.  csak  az  emberiességet.  A  tartományi  prokonzulnak  írja:  "Ha  a  halálbüntetés  lenne  egyetlen  módja  a  gonoszok  megfékezésének.  hogy  a  halálbüntetést  "igazolja  a  helyesen  értelmezett  közjó".  félő. és amelyek még jobban lealacsonyítják a bukott  embert. nem szabad embert  a  közjónak  feláldozni.  ezzel  nem  pártoljuk  a  gonoszságot.  vessen  véget  a  rossznak. hogy a gonoszokat meg kell fosztani attól a lehetőségtől.  Idézzünk  néhány  részletet.  mintha  kedvünk  telne  a  rosszban:  de  amikor  utáljuk  a  bűnt.  szánjuk  az  embert.  sőt  olyan  büntetésekre  sem. melyek gyógyítása a ti hivatásotok.  csak  azt  akarjuk.. hogy háborúban részt vegyenek.  amelyet  még  ma  is  hangoztatnak  a  halálbüntetés  hívei. hogy Szent Ágoston.  és engedte meg a keresztényeknek. De minthogy más büntetés is lehetséges. többszörösen közbenjárt  a  világi  hatóságoknál. hogy talpra segítsék. Itt még hatalmas nevelőmunkára van szükség. aki az elsők között ismerte el az állam hadviselési jogát. Pedig ki veheti szívére.  miért  jár  közbe  bűnösök  megkímélésének  érdekében  /"Azzal  jóváhagyja  a  bűnt. akkor meg kell engednünk.  akik  megöltek  egy  katolikus  papot.  Ez  is  ítélet  lenne.  az  afrikai  helytartónak  válaszol. ami lehetséges  a bírák  számára.  miért  nem  választja a bölcsebb lehetőséget. hanem úgy tekintsétek. hogy Isten türelme  "bűnbánatra"  vezet?  Erre  a  bűnbánatra  akarjuk  elvezetni  azokat.  Hiszen  a  cél  nem  szentesíti  az  eszközt.  hogy  megfeledkezne  az  emberiesség  kötelességéről;  a  bűnösök  gonoszsága  ne  legyen  számotokra  a  bosszúállás  kiélvezésének  alkalma.  bármint  értelmezzük  is  ez  utóbbit.  "Nem azt vitatjuk.  hogy  ezek  az  emberek  megjavuljanak  és  szabad  emberként  ismét  részt  vehessenek  a  közösség  életében. mint sebeket. amelyben nem folytatnák bűnös tevékenységüket.  Igazságot  szolgáltatni  annyit  jelent.  pontosan  visszautasít  minden  érvet. hogy eldobja az első követ. hogy törvényes ítélet vessen  véget értelmetlen ténykedésüknek és vezesse őket jobb belátásra.  Az  Apostol  így  vázolja  Isten  elgondolását. amelyek még most is léteznek.  amelyek  csak  megalázhatják  és  lealacsonyíthatják  az  embert.. hogy további  vétkeket  kövessenek  el  ­  írja  a  tribunusnak  ugyanezen  ügyben  ­. vagy pedig azzal fordítsák el  őket  a  rossztól. hogy elvei általános érvényűek.  ha  nem  engedi. és így lehetővé  válna  az  Egyház  szelídségéhez  való  hűség. teljesítse a jó atya  kötelességét. hanem megmentése."  Amikor  Macédoniusnak.  hogy  bár  a  társadalomnak  védekeznie  kell  a  gonosztevők  ellen  és  ezeket  ártatlanná  kell  tennie. Keresztény bíró.

.  Az  első  egyházatyák  szerint  egyik  legnagyobb  keresztény  erény  a  türelem  erénye  /sok  Atya  írt  a  türelemről. és odatartotta másik arcát ­ ezáltal diadalmaskodott a gonosz erőkön. hogy igazságos dolog  valakit  az  igazság  nevében  üldözni. AZ EGYHÁZ ÉS AZ ERŐSZAKMENTESSÉG EVANGÉLIUMA  Amint kimutattuk. ha az jogosnak látszik".  mintsem  mással  viseltetné  el. a jogos önvédelem elvét. és azt állították.  bár  számos  és  kiterjedt  a  mi  népünk.  legfeljebb vérfürdő". hogy kudarcba fulladt a keresztényforradalom.  Pedig  a  kereszténység  éppen  azáltal  lépett  napvilágra. hányszor támad  ránk  a  nép  is  kövekkel.  A  mindenfelől  üldözött  első  keresztények  visszautasítják az erőszakos védekezést.  Nem azt kell mondanunk. Krisztus nem  tanította. De  bono  patientiae  c. ilyen evidens  félreértésekre. Mert a keresztények nagyon is hamar áthágták Jézus szeretet­  parancsát.  Nekünk  nem  szabad  gyűlölnünk.  ha  nem  viszonozzuk  a  rosszat. amelyek különösek. amelyet egy folyó sem tud eloltani.  akikkel  ilyen  kegyetlenül  bántok?  Nem  gyújthatnánk­e fel néhány fáklyával az egész várost. inkább azt. meg. Nem volnánk­e alkalmasak a háborúra.  Tertulliánus  írja:  "A  türelem  általános  szabályát  ez  a  parancs  foglalja össze: nem szabad rosszat tenni akkor sem.  nem  próbál  bosszút  állni  igazságtalan  erőszakotok  miatt. sőt tagadjuk ezt a törvényt. hogy becsület dolga az ütés viszonzása. de nem vitték  egészen végig.  mely  az  ember  leghitelesebb  és  legméltóbb erénye.  magatartásunk  nem  egyezik  az  Evangélium  követelményeivel. és megakadályozzuk Jézus Országára vonatkozó ígéreteink valósulását.  még a keresztények révén  is.  De  patientia/.  mintha csak olajat öntöttél volna rá. A keresztények igen hamar megalkudtak a világ szellemével és az erőszak újra  diadalmaskodott a történelemben.  Ha  tehát  a  fenti  elv  szerint  járunk  el.. mert hűségesek Jézus Evangéliumához. akik ezzel  meghiúsították az  egyházatyák  reményét. olyan tűzvészt okoz. sőt arra intett. Ezért írhatja  Tertulliánus: "A hivatalos rendeleteken kívül. 31  .  bosszút  állnak­e  bármiképpen  azok. még  ha számban kevesebben  lennénk  is  mi.  és  gyújtja  fel  házainkat  az  észtvesztő  bacchanáliák  folyamán!.  Tolsztoj  írja  Gandhinak:  "Ha  egyszer  helyeseljük  az  erőszakot."  A keresztény forradalommal az Egyház első századaiban próbálkoztak meg.  mint  hivatalos  ellenség. ezzel elégtelennek ítéltük a szeretet törvényét.  amelynek  révén  az  ember  szívesebben  eltűri  a  rosszat. ha nálunk is megengedett volna rosszat  tenni?  És  ha  úgy  lépnénk  fel. És Cypriánus.  Szelídséggel  viszonozzuk  gyűlölségteket"  Lactantius  hangsúlyozza  a  türelem  hatékonyságát  az  erőszakkal  szemben...  amikor  majd  győzedelmeskedett a kereszténység és a pogányság helyére lépett".  akik  oly  elszántsággal  viseljük  el  a  halált  ha  tanításuk  nem  azt  írná  elő. mely külsőleg oly pompás.  Mégis. ilyen ellentmondásokra épült. és jóval viszonyozzuk a rosszat. hogy  még nem próbáltuk végigvinni. amelyek  bennünket üldöznek. többnyire azonban nem is tudatosak.  hogy  tényleg  gyakorolta  az  evangéliumi parancsot. és néha tudatosak.  és  jobban  tetszünk  Istennek. Az egész  keresztény civilizáció. hogy tartsuk oda másik arcunkat is.4.  amelyek  már  születésekor  meg  akarták  fojtani.  hogy  "majd  eltűnik  a  föld  színéről  a  háború.  művében  így  szól  a  keresztények  ellenségeihez:  "Közülünk  senki  sem  áll  ellen. akkor a gonoszságot azonnal eloltod vele.  amikor  letartóztatják.  türelemmel.  Ha  a  provokáló  gonoszságot  viszont  hozzá  hasonló  türelmetlenséggel  viszonzod.  nem  volna­e  elég  katonánk  és  seregünk?. de mi ne öljünk".  "Ha  türelemmel  viszonzod  a  gonoszságot. mintha csak vizet öntöttél volna  a  tűzre.  amit  nekünk  tesznek.  hogy  inkább  megölessünk. amelyet morálteológiánk hirdet.

  Nem  gondolták. amióta a békesség 32  . Az  első  Egyházatyák  felfogása  szerint.  Azt megértjük. Ellenkezőleg. hogy véglegesen eldöntsük  a  kérdést.16.  e  jelentős  szövegek  azokat  látszanak  igazolni.Windass  véleményét.  azzal. sem  bármi  más okból.  Az  igaz. Az  Egyházatyák nem relativizálták Jézus szavait.  minden  arra  utal.Windass.  akiket  az  imént  idéztünk.  Sok teológus  még  ma  is  minimumra  akarja  szorítani  e  szövegek  jelentőségét. az idők változtak. művét.  Nézzük  meg  a  kérdést  közelebbről.  hogy  az  Egyház  első  három  századában  a  keresztények  nem  vállalhattak  közvetlen politikai felelősséget. p.  "Mi  már  nem  rántunk  fegyvert a nemzetek ellen. Paris. Mi sem vagyunk kompetensek arra. hogy háborúskodjunk. sem azért. és nem teheti tanítása részére.  egyúttal  minden  keresztényt  lefegyverzett.  hogy  Jézus  lefegyverezte  Pétert. De nehezebb megérteni az Egyház  teológiájának  gyökeres  változását. amelyet addig visszautasítottak. amint azt néhány szerző bizonyítani próbálta.  jobb.  Ezért  tesszük  magunkévá  S. hogy igazolják az erőszakmentesség elvének félretételét.  hogy  az  első  századok  keresztényei  nagy  többségének  véleményét  fejezi  ki. mi már nem tanuljuk meg a háború mesterségét. sem azért. hogy elfogadhatnak egy  olyan kompromisszumot.  Ez  a  tény  elegendő a legtöbb szerzőnek ahhoz.  aki  szerintünk  nagyon  tárgyilagos:  "Ezek  a  vélemények  /mely  szerint  a  keresztények  nem  védekezhetnek  erőszakkal  vagy  gyilkolással/  teljesen  világosak  és  semmi  sem  mutat  arra. művét.  vagy  hogy  kívül  esnének  az  Egyház uralkodó hagyományán.  Ez  szerintünk  túlságosan  leegyszerűsítése a problémának. hogy a körülmények változása maga után vonta a keresztények gyakorlati  magatartásának változását.  hogy  minden  keresztény gyakorlatilag is ehhez alkalmazkodott volna!" Sajnos azonban. Pedig éppen ez  történt. századtól kezdve  pedig  olyan  problémákkal  kerültek  szembe. Mert ez az evangéliumi parancs  nem  ismer kivételt".  hogy  csak  kevesek  gondolatát  fejeznék  ki.  ezt  majd  megteszik  az  egyháztörténelem  írói. Le Cerf.  bizonyos  körülmények  között  kénytelen  belenyugodni  valamelyes  gyakorlati  kompromisszumba.  valamint  az  erőszak  és  háború  jogosultságát  az  ellenség  elleni  védekezésben. és azt is mondhatjuk./  Az  igaz.  Arnobus  írja:  "Krisztus  tanítása  és  törvényei  szerint  nem  viszonozhatjuk  a  rosszat  rosszal. Az evangéliumi szöveget kommentálva Origenész azt állítja.  1966. Ez azonban még nem magyarázza meg  az alapvető különbséget Origenész és Ágoston teológiája között.  hogy  ez  a  parancs  kivihetetlen.  és  a  vita  e  tárgyban  még  most  is  folyik.  ami  nem  jelenti  azt. egészen más körülmények uralkodtak. hogy tartsák oda  másik  arcukat.  nem  akarták  "kiigazítani". hogy jogainknak érvényt  szerezzünk. mint amelyek  közepette Ágoston írta meg az Isten Országa c.  Mégis. amelyet a birodalom határait védő légiók biztosítottak.  mintha  kezünket  és  lelkiismeretünket  más  vérével  szennyeznénk be". Le Christianisme  et la  violence. Az események nyomására azt gondolták.  de  a  teológus  semmiképpen  sem  igazolhatja és szentesítheti ezt a megalkuvást.  Nehezen  tagadható. hogy  "nem ránthatunk kardot.  ha  egyúttal  lelkipásztor  is.  Még  most  is  kölcsönösen  elfogultsággal  vádolják  egymást  az  ellenkező nézetek képviselői. hogy amikor Origenész  megírta Contra  Celsum /Celsus­szal szemben/ c.  és  azoknak  ennélfogva  nem  szabad  erőszakos  és  gyilkos  fegyverekkel védekezniök.  Origenész  szerint  a  keresztények  nem  vehetnek  részt  az  erőszakban  azért.  hogy  senki  sem  gondolkozott másképp.  mely  lemond  a  Hegyibeszéd  evangéliumi  eszmények  tanításáról. hogy bizonyos fokig "kihasználhatták"  a római békét. aki azt kívánja tanítványaitól.  hogy  megvédjék  a  bizalmat  ellenségei  ellen.  ha  saját  vérünket  ontjuk. A 4.  és "a  háború és az erőszak  fokozatosan  beleintegrálódtak a keresztény  idealizmus  velejébe".  /S.  amelyeket  addig  nem  ismertek.  A  teológus. A  Kereszténység  és az  erőszak.

"  Véleménye  szerint  azonban  ez  az  elv  a  keresztény  magánéletében  irányadó. "Ezek a parancsok inkább  a szív belső felkészültségére vonatkoznak. amint azt a Templomosok  rendje  valósította.  hogy  az  ellenállásokkal  szemben  bizonyos  szigort  kell  alkalmaznunk.  De  csak  a  szellem  erőszakmentesség  fegyvereinek segítségével harcolhatnak a fenyegetések ellen.  hiszen  mindenfelől  biztosítva  van:  mindkét 33  .  sajnos. amelyet az  első Atyák tanítottak. ahelyett.  mert  ezzel  a  törvénynek engedelmeskednek.  akiket  vissza  szeretne  vezetni.  akiket  megbüntettünk." Ez szerinte nem egyértelmű azzal.  Ha  tehát  a  politikai  társadalmak  megtartanák  e  keresztény  parancsokat.  maguk  a  háborúk  sem  folynának  egy  bizonyos  jóság  nélkül  és  a  legyőzötteket  könnyebben  vissza  lehetne  vezetni  ahhoz  a  társadalmi  békéhez.  hogy  vétkezne  a  katona. mint a külső cselekedetekre; céljuk az. században  már teljesen  megfeledkezett erről a türelemről.  már  nem  az  emberek  Egyháza. hogy hozzájuk hasonlóan  jár  el.  melyek  a  Birodalmat  fenyegetik.  amikor  kivégzik  a  gonosztevőt.  Gyakorlatban  már  elejti  ezt  a  parancsot. hogy részt vegyen az állam vezette háborúban.  és  nem  követjük  azon  idők  hagyományos  szokásait. hogy szerinte az evangéliumi parancsok  csak a belső szándékra vonatkoznak és nem magára a cselekedetre. a 12.  Mégis  sokszor  előfordul."  Másik  helyen  Ágoston  az  erőszakmentesség  elve  mellett  foglal  állást  és  dicséri  a  türelem  erényét:  "Az  igaz  és  jámbor  ember  viselje  el  türelemmel  azok  gonoszságát.  melyeket  a  felsőbbségnek ki kellene irtania vagy vissza kellene szorítania.  kinek  lelkét  a  hit  vértezete. sőt kötelessége.  hogy  mi  a  legjobb  a  másiknak. amikor állami törvényeknek engedelmeskedik. amennyiben azokat igaz  ügyért  folytatják.  hogy  a  keresztényeket  nem  is  érdekelnék  a  háborúk."  Szent  Ágoston  az  Atyák  hagyományaival  egyetértésben  vallja  még.  Ágoston  teológiai  tévedése  ­  melynek következményeit még most is nyögjük ­ az.  és  nem  akkor.  Úgy  kellene  lehetőleg. melynek alapja a jó kívánsága; ekkor nem az akarat az irányadó. egyszerűen a törvényt  szolgálja.  hogy  ezzel  is  növelje a jók számát.  de  az  elsők  között  állítja.fiai  lettünk.  hogy  megvédje  polgártársait  és  hogy  erőt  állítson  erővel  szemben.  hogy  az  Evangélium  parancsa  szerint  legyünk  jók  ellenségeinkhez.  hogy  ez  az  engedmény  mily  messzire  vezeti  majd  a  keresztényeket.  amikor  megöli  az  ellenséget. és így ne viszonozzuk a rosszat  rosszal.  hogy  megfékezzék  a  szabados  kapzsiságot  és  megszűntessék  azokat  a  vétkeket.. A katona.  A  szív  soha  meg  ne  feledkezzen  a  türelem  parancsáról és akaratunkban mindig legyen teljes a jóakarat.  amikor még idegenek voltunk a szövetség szempontjából.  bátor  maradhat.  Elvben  ugyan  még  azt  állítja.  Teremtőnk.  "Nem  hiszem.  Szavai  félreérthetetlenek:  "A  lovag.  testét  vasból  való  vértezet  borítja.  szenvedély  nélkül.  de  tudjuk.  Ezért  szabad  neki  szolgálatát  teljesíteni.  és  a  Jézus  adta  üdvösség  már  nem  vonatkozik  a  földi  társadalomra.. és magasztalja a szerzetes­katona eszményét. amikor az ellenséget megöli.  mely  jámborságon  és  igazságon  nyugszik. de szerinte a kereszténynek  joga. hogy a lélek  mélyén  táplálják  a  türelmes  szeretet  érzelmeit  és  így  sugallják  külső  magatartásukat  az  irányban.  Jézus  által.  Szt.  hogy a kereszténység perspektívájában a háborúk gyilkos erőszaka nem  áll  szemben a  jóság  és irgalom követelményeivel. Ez vezeti ­ a szerintünk esztelen ­ állításhoz.  Szent Bernát.  Tehát  már  Ágostonnál  az  ellenségszeretet  nem  zárja  ki  az  erőszakot  és  a  gyilkosságot.  hogy  a  jók  irgalommal  folytassák  a  háborút.  Ágoston sem feledkezik meg a szellemi fegyverek hatalmáról... Szent Ágoston számára az Egyház már csak a lelkek Egyháza.  hogy  tartsuk  oda  másik  arcunkat  és  hogy  ne  viszonozzuk  a  rosszat  rosszal.  hogy  ez  a  parancs  csak  belső szándékunk  megtisztítására kötelez.  vagy  hogy  távol  kellene  maradniok  a  történelemtől.  valamint  hogy  vétkezne  a  bíró  és  a  hóhér. hogy a rosszak számát növelné azzal. hanem azok  érdeke.

 ha ölnek. mint Ágostoné és Bernáté?"/  De Gaulle tábornok e szavakkal dicsőíti a katonai mesterséget: "A harci szellem.  tisztük  a  gonoszok  üldözése  és  az  igazak  megdicsőítése.  Bernát  bizonyos  katonákat  megdicsér.  /Idézzük ezzel szemben Erazmuszt: "Az emberi dolgok sok változásának közepette. annyi  paktum  és  szerződés  után. ahol nagyobb a dicsőség?" Mint Ágoston. melyik az a  három feltétel.  az  ezekkel  járó  erények  az  emberek  tőkéjének  integráns  része. mert nem tudják elválasztani a kardtól.  Mégis. melynek teljesítése igazságossá teszi a háborút. Bernát is azt gondolja.  Ha  a  keresztény  "azért  indul  hadba.  ami  isteni  paranccsal  ellentétes./  "Én  úgy  látom. Megérthetnénk­e Görögországot Szalamin nélkül.  De  Krisztus.  Egy századdal Szent Bernát után Szent Tamás újból hitelesíti és igazolja az erőszakot és a  keresztény  háborús  jogát. mennyire nem nyugtalanította a gyilkos erőszak  a  kereszténység  lelkiismeretét.  Viszont  a  háború  viselése  ellenkezik  az  isteni  paranccsal.  bűn. 34  .  szeretteim. a katonai  mesterség.  melyeket  aláírtak.  Nem  hiába  viselnek  fegyvert:  Isten  igazságosságának  szolgái.  Rómát  a  légiók  nélkül.  de  ami  a  Kereszténységet  illeti. nem lehet rossz; és a látszatok ellenére  nem lehet jó.  a nemzetek Paktumát Franciaország győzelme nélkül?" Talán igaz. De azt mondják: a pápai törvények nem ítélnek el  minden  háborút;  Ágoston  némelyeket  helyesel.  hanem  rosszat  szűntetnek meg; az isteni fenyegetések kivitelezői és a kereszténység védelmezői.  hogy  ez  az  állítás  "nehézségekbe"  ütközik. a Forradalmat Valmy nélkül..  hanem  inkább  lehetetlenséget. Hiszen egyedül Krisztusért  ölnek  és  halnak  meg.  "Mindaz.. ha elesnek.  nem  emberölést  követnek  el.  Ennek  kifejezői  a  történelem egész folyamán.  Amikor  gonosztevőt  megölnek.  akkor  biztosítja  üdvösségét:  "Krisztus  lovagjai  teljes  biztonsággal  harcolják  Uruk  harcát: nem kell félniök bűntől.  mindenki  találhat  valamely  okot.  majd  megszegtek. de nem különösképpen szép dolog a  csatamezőn meghalni.  Szent  Tamás  csodálkozásba  ejtő  könnyedséggel ugrik át ezen a "nehézségen"..fegyverzettel  felvértezve  nem  kell  félnie  sem  embertől.  éppen  azért  nem  értheti  ma  meg senki. a Keresztényeket kard nélkül. az Iszlámot temető nélkül.  Krisztus  haszna. bárhol következzék is be.  hogy  Krisztust  és  az  Egyházat  szolgálja.  sem  gonosz  lélektől. bármilyen legyen is.  Az  ő  tekintélyük  miért  gyöngébb  számunkra.  hogy  ez  a  jól  megalapozott  okoskodás  nem  csupán  "nehézséget"  jelent  a  teológusnak. Rómát a légiók  nélkül.  amit  osztanak.  amikor  ki  szeretné  dolgozni  az  igazságos  háború  teológiáját.  sem  a  Forradalmat  Valmy  nélkül. a háború kimenetele.  vagy  az  ellenféllel  szemben  a  "legcsekélyebb  gyűlölet  érzése"  van  benne. ha egy ok elegendő háború indítására.  A  szent  ember  halála értékes Isten szemében. és néhány sorral lejjebb már kifejti.  biztos  üdvösségük;  a  halál.  Ezért  mindig  bűn  a  háborúskodás.  amiben  részük  van.  Péter  és  Pál  pont  az  ellenkezőjét  tanítják. ha igazságtalan az ügy és vétkes a szándék".  Előzőleg  azonban  világosan  megmondja.  mert  egyetlen  vágya  az  élés.  saját  hasznuk". Ha elesnek.  hanem  hagyjátok  az  ítélet  haragjára".  Hiszen  ezt  olvassuk  Szent  Máténál:  "Én  pedig  azt  mondom  nektek:  Ne  szállj  szembe  a  gonosszal"  és  a  Római  levélben:  "Bosszút  ne  álljatok. sem ítélettől. hogy Görögországot nem  érthetnénk  meg  Szalamin  nélkül.  amelyet  az Egyház tanított..  sem  az  Izlámot  temető  nélkül.  emberölés  vétkében  vétkes.  E Szent Bernátból vett idézetek mutatják.  /Erge  bellum  semper  est  peooatum.  még  ha  nem  is  ölt  meg  senkit;  de  ha  egyedül  azért  indul  hadba. hogy  az  igazságos  ügyért  folytatott  háborúban  csak  a  hadakozók  szándékában  lehet  valami  rossz;  nem  kívánja  meg  a  felhasznált  eszközök  igazságos  voltát:  "Ha  igaz  ügyért  verekszik  a  keresztény.  Még  bele  is  integrálták  abba  keresztény  eszménybe.  hogy  megdicsőítsék  vagy  vele  egyesüljenek.

  Ez  igen  káros  következményekre  vezetett. Úgy lett  volna  jó. 1965. az lett volna a  szerepük.­M.  Ennek  alapján  engedték  meg  híveiknek  a  jezsuiták. a történelem szükségszerűen a háborúk és  erőszakos forradalmak történelme marad. Paupert: Pour une politique évangelique. /J.  Úgy  lett  volna  jó. Toulouse.  mert  a  teremtett  világ  a  rossz  fogságában  marad.  amelyet  a  büntetés  a  bűnös  számára  eredményez. Ha az a fő és  végső  szándéka. aki gyakorolja.  hogy  elsőként  ő  vétett  ellenünk;  ezzel  megszegnénk  Szent  Pál  parancsát:  "Ne  engedd.  mely  nem  fér  össze  azzal  a  szeretettel.  hogy  kipróbálják  az  Apostol  ajánlotta  szellemi  fegyverek  evilági  hatékonyságát.  hogy  nyugodt  lelkiismerettel  megtegyék  azt.  mégis  a  dolgok  ilyen  "idealista" szemlélete rásegíthet a keresztény eszmény meghatározására. ha nem úgy történik.  ha  az  Egyház  lehetőségeit  arra  használja.  és  nem  a  pogány  állam  logikájának  értelmében.  hogy  rosszat  tegyen  azzal.  Így  üresítették  ki  gyakorlatban  Jézus  parancsait.  már  nem  élhetnek  a  Hegyibeszéd  követelményeinek  megfelelően.  Sohasem  vétkeztünk  más  ellen  annak  ürügyén.  ha  autonóm  marad  az  állam.  hogy  azt  hitték. ami tilos."  ­  Ezzel  szemben.  amelyet  Pascal  Provinciales  c.  éppen  úgy.  hanem  te  győzd  le  a  rosszat  jóval.  hogy  aki  keresztény  akar  lenni.  ha  elkövetőjének  nincs  szándéka rosszat tenni.  Ha  maguk a keresztények is elvetették ezt a parancsot.  Persze. Érdemes idéznünk következtetését: "A bosszúállás gyakorlata a bűnös  megbüntetése./  Amikor a keresztények is részt vehettek már az állami felelősség hordozásában.  ha  szándékuk  nem  arra irányul.  feltéve. p.  Paupert szerint minden jó lett volna.  ha  a  Milánói  Ediktum  csak  egyszerűen  lehetővé  teszi.  J. Más  helyen  pedig  erénynek  mondja  a  bosszúállást.  akik  minket  gyűlölnek.  és  ezért  nem  volt  hatása  az  Evangéliumnak az emberek konkrét életére és a  népek történetére.  hogy  átalakítsa  a  struktúrákat  és  nagy  léptekkel  vezesse  az  emberiséget  a  teljes  Krisztus felé.  mellyel  minden embernek tartozunk.  elsősorban  a  jót  tartja  szem  előtt.  mihelyt  politikai  felelősségük  van.  amit  az  Evangélium  tilt.  ha  az.  Csak  arcunk  odatartásának  tényleges  megvalósítása  változtathatja  meg  a  történelmet.  de  tettben  is  teljesítenünk  kell. Ez pogány  maradt.  aki  a  bosszúállást  gyakorolja. Ezért  sürgető  az  a  felismerés.  az  nem  szolgál  mentségünkre."  Természetesen el kell ismernünk.  utólag  könnyű  ezt  ajánlani. akik velünk igazságtalanul tettek  rosszat.  Isten dicsőségét.103.  ezt  ezentúl  félelem  nélkül  tehesse.  hogy  fokozatosan  bevezessék  az  "elviseléshez  szükséges  türelem  és  bátorság  eszközeit".  hogy  ezt  saját  "logikájuk"  értelmében  tegyék. Privát.  a  ténylegesen  kivitelezett  tett  tisztaságának  rovására.  a  közösség  békéjét. 35  .  A  keresztények  Ágostonnal  együtt  abban  tévedtek.  hogy  legyőzzön  a  rossz.  ha  tényleges.  Az  lett  volna  a  feladatuk. hogy más vétket nem  foglal magában.  és  erre  alapoznunk  társadalmi  és  politikai  magatartásunkat  is.  Úgy  lett  volna  jó.  akit  megbüntet.  ahogy  nem  gyűlölhetjük  azokat. Tekintetbe kell tehát vennünk annak a szándékát.  de  itt  kizárólag  a  szándék  tisztaságát  hangsúlyozzák.  meghiúsítjuk  a  Megváltást.  az  igazságosság  védelmét. hogy a szándéknak fontos szerepe van az erkölcstanban. akkor a bosszúállás megengedhető.  feltéve. Ha rosszat kívánunk azoknak. hanem valami nem tiltott dologra "irányul".  tettekben  megtestesülő  szeretet.  de  szabadon  engedi  működni  az  Egyházat.­M.  hogy  másik  arcunk  odatartásának  parancsát  nem  csupán  szóban  és  gondolatban. azzal a feltétellel.  Ebben  a  perspektívában  dolgozták  ki  a  teológusok  "a  szándék  irányításának  nagy  módszerét".  például  megjavulását  vagy  legalábbis  megfékezését.  Ha  csak  szándékunkat  tisztítjuk  meg.  művében  elítél.  Az  ellenségszeretet  nem  lehet  csupán  lelki  szeretet:  csak  akkor  nem  illuzórikus  és  hazug.  akkor  teljességgel  tilos;  mert  felebarátunk  baján  örvendezni  az  gyűlölet. mint ahogy tényleg történt.

  amely  szerint  oda  kell 36  .  Ed.  a  tökéletesség  értelmét.  mert  akkor  megmaradhatunk középszerűségünkben.  /J.  hogy  megnyugtat. Csak..  csupán  néhány  vallási  közösség. Azok a keresztények.  bűnös  voltát?.  Maritain  mondja.  hogy  a  rossz  megalkuvásokra  vezet. p. melyben jól érezzük magunkat?  Ha  az  Egyház  nem  csak  szentekből  áll  is.  tartotta  századokon  át  ébren  az  ősi  kereszténység  erőszakmentesség hagyományát. Eddig a nagy egyházak csak megvetették és kiátkozták ezeket a közösségeket. de ebből a szempontból mégis kevésre tartják.  Ezért tanításában  csak  a  tökéletes  tetteket tárhatja  az  emberek  elé.  Pál  világosan  rámutat  arra." ­ Éppen az az Egyház küldetése.  amint  mennyei  Atyátok tökéletes.  hogy  az  evangéliumi  szeret  parancsát  tökéletesen  csak  a  szentek  valósíthatják.  Mindnyájan  tudjuk. Az Egyháznak kell arra emlékeztetne./  Csak  azt  kell  sajnálnunk.  Comblin.  hanem  nagyrészt  bűnösökből  áll.  mint  mindenki.  még  ha  így  kevéssé  elérhető  is.  melyeken  keresztül igen nehéz felismerni az Isten Országának Evangéliumát.  De  szükségszerű..  hogy  nem  vagyunk  szentek.  és  a  gyakorlatban  a  keresztények  habozás  nélkül  alkalmazták  a  gyilkos  erőszakot./ De azt is mondhatjuk. Paris  1967.  mint  követendő  eszményt.  sohasem  kisebbítették  a  tökéletes. hogy Isten szavával táplálja az embereket  és elvezesse őket az Atya tökéletességére.  Théológie  de  la  paix. De nem az­e a legnagyobb  kísértés  és  a  lélek  elleni  legnagyobb  bűn.  amit  általában  esznek. ez csökkentheti lelkünkben  a  szennyező  rosszat.  mintha  csak  kisebb tökéletességre vágynánk.. t. borzalmas üldözések közepette is.  az  Egyház  hivatása  szentségre  való  meghívás.  Nincs középszerűségre szóló meghívás. Jean Guitton. Sokan szavaikban dicsőítik az emberi  lélek méltóságát..  mint  a  hatodik  paranccsal  kapcsolatosat.  Az  igaz.  az  Egyház  apostolai  sohasem  egyeztek  bele  az  eszmény  csökkentésébe. Miután  az  Egyház  elismerte  az  erőszak  hitelességét. akik "ezekhez a szektákhoz tartoztak.  hogy  illuzórikus  az  az  okosság.  nem  tanította  a  Hegyibeszéd  eszményét.  Izrael  prófétái.  mihelyt  a  jogos  önvédelem  elvére  hivatkozhattak.  hogy  az  Egyház  nem  hangsúlyozta  annyira  azt  a  tökéletességet.II. és testvéri.  annál  inkább  érdekelve  voltak  a  hivatalos  Egyház  magatartása  és  az  evangéliumi  erőszakmentesség  közötti  ellentmondás  megvilágításában.  a  nagy  egyházaktól  elkülönülten.  hogy  belenyugszunk  abba.  és  az  Egyház  amint  gyakran  hangoztatjuk. és nem húztak határvonalat az eszmény és a természet közé; sohasem csökkentették  a bűn értelmét sem: éppen elenkezőleg!. talán mégsem hiába tették századokon át tanúbizonyságot az erőszakmentesség  isteni parancsának abszolút volta mellett.  hogy  a  kisebb  tökéletességre  nem  azért  kell  törekednünk.  hogy  vétettek  az  Evangélium  ellen.  Az  emberi  szeretetről  és  annak  követelményeiről  szólva  VI. hogy isteni  hivatása  hősiességre  szánja  az  embert.  Ezt  sajnos  mindnyájan  tudjuk.  mely nem mert az emberektől nehéz dolgokat követelni.  hogy  olyanok  vagyunk.  még  ha  vele  szemben  a  közönséges  ember  érzi  is  képtelenségét.  Bármennyire  szűk  legyen  is  néhány  teológiai  elgondolásuk. /Dalogues unec Paul VI.  az  általános  szokásokhoz?  Vagy  inkább  fenn  kell­e  tartani  az  eszmény  magasztos  nagyságát. Fayard. 1963.  amelyet  az  ötödik  parancs  követel  meg. hogy ez az ellentmondás a szekták létezésének  a magyarázata..  Paris.  és  nem  tehet  engedményeket  az  emberi  gyöngeségnek:  "Vajon  ahhoz  kell­e  hozzáigazítani  az  erkölcsi  törvényt  ­  kérdi  ­.  A  béke  teológiája.  Ezért  parancsolja  Krisztus:  "Legyetek  tökéletesek.  hogy  az  Egyháznak  szószerint  kell  ragaszkodnia  az  evangéliumi  szeretet  parancsának  tanításához..133.  Mert  ebben  a  perspektívában  világos. "A kereszténység egyik legalapvetőbb igazsága ­ írja  Simone  Weil  ­  az.  Universitaires.  Az  Egyház  tehát  ténylegesen  megalkudott  a  világ  szellemével.  hogy  ökumenikus mozgalmuk majd ezen levált közösségek felé is irányuljon.  nemcsak  szentekből. ha tökéletességre vágyunk.  hogy  az  Egyháznak  a  tökéletességet  kell  tanítania.  mert  ők  maguk  is  ellentmondás  áldozatai  voltak". becsületes  párbeszéd  jöhessen  közöttünk  létre.  melyek  szemükre  vetik.

tartanunk  másik  arcunkat.  milyen  megalkuvásban  élünk  és  hogy  közelíthessünk  az  eszmény  felé.  mai  1966. Természetesen az adódó konkrét helyzetekben  meg  kell  mérnünk. melyre legbelül  mégis áhítozik: eszményt mutat az embernek és  mindig  lemérhetjük.  De  ezt  el  kell  ismernünk  és 37  . Nem az a  fontos.  azért.  de  mindenképpen  azért  folyamodunk  erőszakhoz. az Evangélium jelezte irányokba."/ Az  Egyház  rá  kell.  Krisztus  tanítása.  Hiszen  ez  önellentmondás  lenne. minden pillanatban újabb útszakaszt világít meg.  meg  kell  különböztetnünk.  mely  felé  törekednünk  kell.  minden  esetben  azt  a  teljes  mértéket.."  /La  Vie  spirituelle.  hogy  segítsen  a  Krisztus  tanította  eszmény  tudatosítására.  az  egész  ember  mélységes  megtérése.  Jacques  Goettmann  írja:  "Ha  bűnünkből  nem  jutunk  ki.  egyszer  s  mindenkorra megszabnák a  valósítás gyakorlati  módját.  nem  szabad  viszonoznunk  a  rosszat.  akkor  leszünk  tökéletesek.  a  türelemre.  Mindig  bűnt  fejez  ki.  melyek  előre.503­504.  hogy  számos  esetben  nem  lesz  sem  erőnk. A mi dolgunk.  Gondolnunk  kell  itt  a  szükséges  várakozási  időkre.  aki  Krisztus  tanítása  szerint  él.  hanem  jóval  kell  a  rosszat  legyőznünk.  Külső  szabályokhoz  mindig  hozzá  alkalmazkodhatunk. csak az  igyekezet igazolhat.  Az  erőszak.  /Tolsztoj  még  ezt  is  írja:  "Az  az  ember. hogy  megszabjuk.  mert  bűnösök  vagyunk.  az  okosságra.  amelyre  képesítenek  tartalékaink  és  a  körülmények  adottságai.  amelyben  élünk.  Belső  késztetésnek  engedve.  hogy  erre  rásegítsen  minden  keresztényt.  még  ha  védekezésből  alkalmazzuk  is  a  rossz  szándék  nélkül. és a szegénységgel: nagyon tökéletlenül valósítjuk ezeket.  hogy  még  igen  kevéssé  próbálkoztunk  meg  a  Kereszt  Vére  által  történő megbékéléssel. az alázattal.  Talán  nem  azért  vagyunk  bűnösök.  és  akkor  is  megszegi  Isten  törvényét.  Rógamey ­. a szív  tisztaságával. Mert ami ezen kívül van.  Ezt  az  eszményt  nem  lehet  bezárni  külső  szabályokba.  hasonlít  olyan  valakihez.  hogy  az  Egyház  nem  kötelezhet  tekintélyi  úton  minden  keresztényt  e  parancs  gyakorlati  kivitelére.  és  mindenkinek  minden  erejével  arra  kell  törekednie.  sem  bátorságunk  bizonyos  megalkuvások  visszautasítására.  hogy  meglássuk.  mert  erőszakhoz  folyamodunk. a tökéletesebb valósítás irányában.  Az  eszmény  tudata  tudatosítja  egyúttal  azt  a  megalkuvást  is.  De  az  Egyháznak  az  eszményt  kell  tanítania. hogy életünket a tökéletesség eszményéhez  alkalmazzuk.  vagy  alig.  hogy  a  lehető  legmesszebbre  eljusson  az  abszolút  irányban.  Az  biztos.  meddig  tudunk  elmenni.  hanem  a  határtalan  növekedés  vitális  követelménye.  mily  távol  vagyunk  tőle".  Az  Egyháznak  tanítania  kell  az  evangéliumi  szeretet  törvényét  a  maga  teljes  abszolút  mivoltában.  melyek aggályos teljesítése igazzá tehetne és üdvözítene.  maga  is  mindig  bűn. hogy szüntelenül megtaláljuk  a  mértéket.  de  az  Egyháznak  éppen  az  a  feladata./  Az  elsődleges  az  az  eszmény.  mely tettek törvényesek és melyek nem azok.  hiszen  a  megalkuvás  szükségszerűen  a  törvénnyel  való  alkudozást  jelenti. azt a "pogányok" is megteszik. de attól mindig távol állunk. Csak ha ezt a parancsot  törekszünk  teljesíteni  létünk  minden  dimenziójában.  és  mégis  jogos.  és  nem  külső  szabályok  összességét. állandó menésre ösztönzi.  és  erre  kell  alapoznia  az  Egyház  tanításának.  akkor  is  rossz  marad.  Erre  hosszas  előkészület  kell.pp.  mindenki  számára.  Nevezzük  tehát  a  kompromisszumot  kompromisszumnak  és  ne  mondjuk  rá.  aki  hosszú  pózna  végére  helyezett  lámpást  visz  maga  előtt:  mindig  előtte  a  világosság.  hogy  jogos.  amint  azt  Tolsztoj  helyesen  értelmezte. mint minden más keresztény erénnyel.  amint  a  mennyei Atya Tökéletes.  De  ezeket  a  kompromisszumokat  semmilyen  esetben  sem  mondhatjuk  jogosnak.  csak  azt  bizonyítja.  "olyan  tökéletességet  mutat.  Az  természetes.  mi  lehetséges  és  mi  nem  az..  "Ami  elsődleges  ­  írja  P.  Az  erőszakmentesség eszményével is így vagyunk.  hogy  valami  egyszerre  kompromisszum.  melyet ember el nem érhet.  az  nem  valamely  törvény  magatartásának  a  kötelezettsége.  teljes  szellemi  szabadsággal  kell  az  embernek  e  parancs  teljesítésére  törekednie.

  hogy  az  erőszak  az  ószövetségben  törvényes  volt.  hagyományos  tanítások  alapján  törvénytelenné  vált  az  evangéliumi  parancs  gyakorlati  alkalmazása./  Az.  de  kezdetben  nem  így  volt." /Jn.  az  ún.  Ha  jobb  híján  alkalmazzuk  őket.. Az Egyházban hosszú ideig igen  szigorú  büntetéseket  szabtak  ki  azokra. hogy elbocsássátok feleségeteket.  Erőszak és gyilkosság sohasem lehet jog.65.p. Meg kell mondanunk.p/  Azért."  /Th.  arra  mutat.  nem  erkölcsi igazolásra.  legalább  vádoljuk  magunkat.  és  ne  tegyük  életünk  elvévé és szabályává. amikor azt írta az Isten Országában: "Az  isteni  tekintély  megszabott  néhány  kivételt  az  emberölés  tilalma  alól.  Semences  de  destruction. Azt  mondhatjuk az erőszakról.  "Angliában  a  10.  nem  a  törvényt.  azért  nem  haladunk  a  világosság  felé. akik azt mondják: "látunk".  hogy nem vagyunk keresztények.  akik  ellenséget  öltek  ­  még  igazságos  háború  folyamán  is. hanem igazi jóvátételre szorulnak. mert Mózes megengedte a válást.  Erkölcsileg nem követ el emberölést. amikor azt hitték.  Ott  is  csak  megtűrték.  Bases  évangéliques  de  la  non  violence  chrétienne. amit maga Jézus mondott a válásról az őt próbára tevő farizeusnak.  Ezeket  nem  fogadja  el  jóakaratú  ember.  akár  ideiglenes  és  egyedi  paranccsal.  A  pusztulás  vetése.  akár  általános  törvénnyel.  újra  fel  kell  fedeznünk.  Amikor  az  Egyház  törvényesítette  az  erőszakot.  Van.Goss. hogy papok és teológusok szemében.  Ezek azt állították.  "Miért  parancsolta  hát  Mózes  a  válólevéllel  történő  elbocsátást?"  Ő  kijelentette: "Mózes keményszívűségtek miatt engedte meg.  mint  visszaütni.  hogy  még  jobban  megfeledkezett  a  másik  arcunk  odatartásának parancsáról.  és  az  erőszak  csak  kompromisszum  lehet.  hogy  az  egyház  abbahagyta  ezt  a  gyakorlatot. és ez az első  lépésünk  előre".  milyen  sötétségben  élünk. vagyis a törvény megszegésének jogát. ellentétbe került Mózes törvényével. Még hozzá olyan mértékben.  században  negyvennapos  böjtöt  szabtak  azokra. "Ha  vakok volnátok ­ mondja nekik Jézus ­. igen egyszerű a dolog: mondjuk ezt meg.  A zsidók tévedtek.2  kk.  inédit.  1968.  és hogy ő a seregek Istene.  hanem  a  kompromisszumot tanította. De kezdetben nem  így volt."  /Mt  19.nem  szabad  letagadnunk  lelkiismeretünk  és  restségünk  megnyugtatására.  semmilyen  esetben  nem  képeznek  jogalapot  azok  számára. nyugtalanságunk termékeny.  akik  mások  vérét  ontották.  amelyek  gyilkolást  vagy  háborút  rendelnek  el.Merton. kezdünk keresni.  Az  ölést  olyan  rossznak  tartották. Ha nem tudunk jobbat. De ti azt mondjátok: látunk. 9.  hogy  gyöngék  voltunk. amelyet jó kell tenni. bűnötök nem volna. Ezért  megmarad bűnötök. 38  ./  Ugyanígy  mondhatjuk.. És tévedett Ágoston is.  Albin  Michel.  mert  nem  tudatosítjuk.  Mondom  nektek:  aki  elbocsájtja  feleségét  és  mást  vesz  el.  Pedig  az  evangéliumi  parancs  az  erőszakmentesség. hogy ura legyen erőszakos ösztönének.  ha  nem  tudták  elkerülni.  /J.  házasságtörést  követ  el. amelyért vezekelni kell.  Soha.  hogy  a  zsidók  keményszívűsége miatt engedte meg nekik Mózes az erőszakot és az ölést. aki szolgálatával.  még  kevésbé  keresztény  vagy  pap.  hogy  minden  erőszak rossz.  A  szemet­szemért  törvény  csak  kompromisszum. "Ha nem tudjuk megvalósítani az Evangélium parancsolta szeretet ­ írja  Jean Goss ­.  amelyért  akkor  is  vezekelni  kellett.  és  már  ez  is  arra  készteti  az  embert.40/  Ha  valósítani  akarjuk  az  evangéliumi  szeretetet.  akik  méltók  az  ember  nevére. és sötétségben élünk és halunk. Ha beismerjük.  amikor  Isten  megparancsolja  az  ölést.  még  ha  nem  rossz  szándékból  tették  is.  Mi  vagyunk azok a farizeusok. Ő  pedig  nem  engedi  meg. Isten megparancsolta nekik az erőszakot és az ölést. mely egy ütést akár százzal is viszonozna. még kevésbé kötelesség.  Paris.  jogos  önvédelem  eszközei.  Még  azt  sem  mondhatjuk. a felsőbbségnek tartozik; csak eszköz.

  akkor  nem  rendelhette volna el a gyilkolást és a háborút. ezzel teljesítik Isten akaratát.  aki  a  Szentírásból  merítette  annak  a  politikának  elveit.  foglyok  és  gyermekek  legyilkolásának  parancsa  támadt  Izraelben.  melynek  hagyományát  a  pápaság  átvette.  amikor  teljesen  lehetetlennek  tartja. és minden keresztény mint a nép tagjai.  magukban  hordozták  volna  Istent.  hogy  belépjen  az  Egyházba.  mint  a  szabadságot. amikor tanítását és  magatartását nem arra a parancsra alapozta.  Weil  zsidósággal  és  kereszténységgel  kapcsolatos  nem  egy  nézete  vitatható. Gallimard. mint a gyilkolást. Ezt írja: "Ha a  héberek."  Marcion  ­  írja  Barnack  ­  kétségtelenül  a  maga  tisztaságában  ragadta  meg  a  keresztény  Isten­fogalmat.  nem  Isten".  Igazságtalanok  lennénk.  azzal  dicsekedhet.Weil  szerint.  az  elfoglalandó terület népességének lemészárlása árán". amíg a zsidók erőszakot és  háborút alkalmaztak.  mint  nép. 63­64."  Gondoljunk itt arra a számos helyre.  akkor  az  apostolok  soha  sem  hagyták  volna  ránk  a  zsidók  könyveit.  és  az  Egyház  sokszor  állította.  A  marcionista  egyház. melyeken Simone Weil mutat rá arra. Utóvégre is olyan teológiájuk van a keresztényeknek.  főként. hanem a  jogos  önvédelem  elvére.  Ez  távolított  el  engem  a  kereszténységtől.  akik  Isten  parancsára  háborút  viseltek."  Origenész  csaknem  osztotta  Marcion  véleményét  az  ószövetségi  háborúkkal  kapcsolatban.  hogy  Jézus  Krisztus  Atyjának  ragyogó  képét  akarta  megőrizni."  /S.  mely  sokáig  fennmaradt.  Weil.  Pensées  sans  ordre  concernant  l'amour  de  Dieu.  népek  lemészárlásának.  ha  egyoldalúan  csak  a  klerikusokat  és  teológusokat  vádolnánk. amilyet érdemelnek.  hogy  Isten  parancsolja  nekik  a  más  népek  iránti  erőszakot  és  gyilkosságot.  hogy  S.  Mert ha ismerték volna.  hogy  azokat  az  egyházban  felolvassák azon Jézus tanítványainak.  Ha  a  keresztények  nem  is  ismerik  az  erőszakmentesség  elveit  és  módszereit.  mely  sokban  ellentétes  az  evangéliumi  szeretettel.. és azt hitték.  véleményem  szerint  két  fő  oka  a  kereszténység  megromlásának.  amelyből  városok  e  pusztításának.  Simone  Weilt  főként  ez  akadályozta  abban. mert ezek a szövegek húsz évszázada folytonosan hatnak a keresztény gondolkodásra;  legalábbis ha kereszténység alatt azokat az Egyházakat értjük.  még  ha  ezek  szerepe  különösen  jelentős  volt  is  az  Egyház  történelmében.  Mégis. hogy zsidók és  keresztények  tévedtek.  mely  ennek  tagadása."  Ezen  a  ponton  igaza  volt  Marcion­nak  Ágostonnal  szemben. hogy oda kell tartanunk másik arcunkat. 39  . inkább a halált választották volna.  ég  nem  akarta  valami  harcos  Isten  képéből  kölcsönzött  vonásokkal  elhomályosítani. pp.  nem  Bossuet  volt  az  egyetlen. "kollegiálisan" részesednek az elégtelenség és e  mulasztások  felelősségében.  hanem  meg  akar  halni  a  bűnös  megtéréséért.  jobban  szerették  volna  az  egyiptomi  rabszolgaságot  ­  melyre  előző  túlkapásaik  szolgáltattak  okot  ­. nem ismerték az igaz Istent.  Ezt  írja:  "Kérlelhetetlenül  kegyetlen  elbeszéléseket  sorolnak  a  szent  szövegek  közé..  sőt  törvényesebbnek  látják  az  erőszakot  az  erőszakmentességnél.. amelyeket ma ebbe a rubrikába  sorolnak. Paris. aki Békét jött hirdetni. Jézus halála óta tudjuk.  ha  minden  emberre  vonatkozó  terve  a  szeretet  terve.  amelyek  a  bűn  és  gonosz  hatalmak  elleni  szellemi  harcot  fejezik  ki:  "Ha  az  Ószövetségben  elbeszélt  borzalmas  háborúkat  ­  írja  ­  nem  lehetne  átvitt  értelemben  értelmezni.  abból  a  célból.  Így  nem  szegték  meg  a  törvényt..  Az  Ószövetség  hatása  és  a  római  Birodalomé.  de  abban  igaza  van.  hiszen  csak  allegóriákat  látott  bennük. 1962.  Rendszer  nélküli  gondolatok  Isten  szeretetével  kapcsolatban.  hogy  a  keresztény  Isten  gyilkosságot  és  mészárlást  parancsolhatna  az  embereknek.  még  az  Ószövetség  feláldozásának  árán  is.milyen  eszköz  fegyvere  is.  Ez  Isten  szeretet.  bár  hitt  a  kereszténység  igazságában. nem mutat ez a tény az Egyház súlyos elégtelenségére? De az Egyház  nép./ S.  Fel kell tennünk azt a kérdést: nem vétett­e az Egyház küldetése ellen.  hogy  "az  a  forrás. hogy Isten nem a bűnös  halálát  akarja.  Az  igaz.  hogy  Izrael  háborúival  maga  Isten  igazolja az ölés és az erőszak jogosságát.  amikor  azt  hitték.

  Szerintünk  az  jelent  komoly  bajt.  Inkább  úgy  látszik.  mint  ifjúsága napjaiban. azért hogy a világ elismerhesse és megvallhassa  az  Egyház  szentségét.  hogy  az  Egyház  hanyatlott  a  vértanúk  ideje  óta  az  igazságos..  három tíz. Az igaz. és nem ezt a tudós és merev kézikönyvekbe zárt  teológiát.  és  főként ezek kihatását a jelenre./  Hisszük.  nem  szabad  megítélnünk;  de  tárgyilagosan  kell  megítélnünk  a  keresztények  múltbeli  magatartását  az  elveket. mennyi időveszteség! Az biztos.  Azon  a  napon  szövetséget  kötök  érte  a  mezők  állataival. hogy békességben aludhat. hogy az Egyház Krisztusé.  Az  Egyház.  hűtlenségre.  "Istenem.  Ott  úgy  fog  válaszolni. 1964.  de  éppen  mint  ilyen.  és  így  a  keresztények  tanítását  és  magatartását  egyenesen  a  világ  erőszakának  szelleme  irányíthatta.  az  ég  madaraival  és  a  föld  csúszómászóival;  összetöröm az országban az íjat.  el  kell  ismernünk.  Mennyi  selejt.  Vétkezett  az  Egyház.  melyek  hosszú  kártevését  alig  lehet  jóvátenni.  az  akkor  szokásos  erkölcsre  hivatkozzunk.  hogy  az  összes  keresztény  együtt  századokon  át  ily  súlyos  tévedésben  volt  a  kereszténység  ennyire  alapvető  kérdésében?  Nagy  a  kísértésünk.  nem  fogja  többé  kiejteni  e  neveket. Mégis  hogyan  lehet  az.  Nem  ezt  a  konstantini békét. de mily távolság Fő  és Test között!" /Semaine des intellectuels catholiques 1963.  De  itt  is  különböztessünk  megértés  és  igazolás  között.  mi az  igazság. hogy mint ilyennek.  hogy  az  Egyház  legjobb  részében  szent. úgy. csak Krisztus jegyese.  kevésbé  tudatosította  az  evangéliumi követelményeket úgy.  amelyek  egymást  támadják. amikor kijött Egyiptom  földjéről. hanem  új reménnyé.  elfordult  Istentől.  de  a  keresztények  maguk  is  el  kell  ismerjék és meg kell vallják az Egyház bűnét. Ezért ne rejtse el az Egyház önmaga elől  bűnét. a kardot. Mert Isten nem vonja vissza ajándékait.  ahogyan  most  már  megtehetjük.  árulásra  is  képes. amikor pedig  mindenki tudja. Az Egyház nem Krisztus. és ő azt  mondja: "Én Istenem!" /Oz 11/  Ezért  ne  féljünk  szembenézni az  Egyház  bűnével  és  ne  essünk  kétségbe.  Bármilyen  nehezünkre  esik  is. százfelé szakadt kereszténységet.  hogy  az  Egyház  nem  maradt  "tiszta.  ránctalan.  főként  az  erőszak  istene  előtt. 218.  hogy  a  keresztények  nem  ismerték  fel  mindig  az  evangéliumi  követelményeket  úgy. a háborút. Azon a  napon ­ ez Jahvé szava ­ azt mondom Nem­Az­Én­Népemnek: "Az én népem vagy".  Személyeket  nem  lehet.  Sokan  azt  mondják.  nem!  ­  kiált  fel  Urs  von  Balthasar  ­  nem  ezt  akarta  Krisztus  megvalósítani. Csalódásunk ne váljék keserűséggé.  a  sivatagba  vezetem  és  szívéhez  szólok.  nem  azokat  a  missziós  módszereket.  Pedig  azt  sem  mondhatjuk.  idegen  istenek  előtt  borult  le.  el  fogom  csábítani.  Mindaz  az  érv.  azonosulnia  kell  Krisztussal.  nem  volt  "hűséges  isteni  alapítójának  leveihez  és  nem  volt  következetes".  ami  alapvetően  ellentétben  állt  az  evangéliumi  követelménnyel.  mint  egykor  a  zsidó  nép  is. p. Paris. "Ezért  mondja  Isten.  amely  ezt  igazolni  próbálja.  Eltávolítom  ajkáról  a  Baal­ok  nevét.  nevetséges..  sőt  szent  háborúk  idejéig.  hogy  történelmi  körülményekkel  mindig  igazoljuk  az  Egyház  múltbeli  magatartását. Fayard.  Az Egyház csak akkor  igazul  meg Isten és emberek előtt.  mennyi  melléfogás.  hogy  a  múltban  az  Egyház  lelkiismerete  nem  különböztette  meg  a  mindenkori  kor  szokásaiban  azt. amikor már nem  a  farizeus  imáját  mondja.  hanem  a  bűnbánat  és  alázat  szellemében  el  meri  mondani  a  vámos  imádságát.  szeplőtlen".  de  Isten  nem  hagyta el és nem vonta tőle vissza szeretetét.  melyek  szerint  igazodtak.  nem  a  klerikalizmust.  Isten  bocsánata  erősebb a bűnnél. nem a karoling uralmat. és az Egyház képes újrakezdeni.  nem  lehet  a  múlt  századokba  visszavetíteni  korunk  lelkiismeretének  követelményeit. 40  .  hogy  egyszerűen  a  századok  múlása  okozott  haladást  a  lelkiismereti  fejlettségben. nem a keresztes hadjáratokat.  hogy  a  korszellemre.  és  éppen  ezért  nem  csodálkozhatunk  azon. ahogyan most már megtehetjük. még kevésbé a két.  mint abban az  időben.

  belekössenek:  ha  azt  mondja.  gyakorolják  az  emberek  "törvényesen" az erőszakot." 41  .  még  ha  az  evangéliumi  szempontból kétséges volt is.  mindig  és  mindenütt.  hogy  nem  adhatjuk  oda  Cézárnak. /Max Weber: "Az állam magának tulajdonítja a törvényes fizikai  erőszak monopóliumát."  /A  törvényes  erőszak  és  az  igazságos  háború  teológiája  mindig  az  állami  szuverenitás  elvével  igazolta  téziseit. Kétségtelen ironikus  válasz  ez.  a  lelkiismeret  ellenvetéseit  Cézár  parancsaival  szemben. Jézus azt mondta. adják  vissza Istennek. EGYHÁZ ÉS ÁLLAM: AZ ANARCHISTA INTUÍCIÓ IGAZSÁGA  Az erőszak  jogosságának  vizsgálata arra vezet. A politika is Istené.  erre  kellett  volna  felfigyelniök  a  keresztényeknek.  ami  Istené;  és  ez  fel  kellett  volna  hogy  vesse  a  polgári  engedetlenség  elvét.  Hanem  éppen.  ha  pedig  azt  mondja. ami nem ellenkezik Isten  szolgálatával; mert ha azzal ellenkezne. Gyakorlatilag.  A  farizeusok. és a helyi egyházak  sokszor  így  vagy  úgy  alátámasztották  hitelükkel  az  állami  politikát.  hiszen  parancsa  szerint  meg  kell  adni  a  Cézárnak. adják "vissza" Cézárnak. mert feltételezésünk szerint  ezek mindig a közjót szolgálják.17/ Pedig félreértették Jézus válaszát: a farizeusok  azt kérdezték. ezek az egyházak súlyos kötelességként írták elő  híveiknek az állam tiszteletét és az állami rendeletek megtartását. hogy már e világon előmozdítsuk Isten Országának igazságosságát.  és  ezért  jogosulatlanul  idézik  válaszát  annak  igazolására. azért.  Amire Jézus itt tanítványait tanítja."  A  teológusok  hosszú  értekezésekben  bizonygatták.  ez  azt  jelenti. hogy  megvizsgáljuk az állam problémáját  is. hanem a Sátánnak. /Mt 22.  ami Cézáré ­ írja Aranyszájú Szent János ­ olyasmire gondoljatok.  hogy  bárhogy  válaszol. ami Istené.  hogy  az  érméken  Cézár képe van. És  főként. és Istennek.  hogy  a  tanítványok  kötelessége  a  császárnak  való  engedelmesség. "Amikor ezt halljátok: adjátok vissza Cézárnak.  Hiszen  éppen  az  volt  ravasz  tervük.  Ez  Jézus  igazi  parancsa.  ami  a  Cézáré.  amennyiben  azok  nem  egyeznek  Isten  akaratával. és vissza kell adnunk Istennek a  politikát.  ne  fizessenek  adót.  beárulhatják  a  római  kormányzónál. szabad­e adót fizetni a császárnak.  hogy  tanítványai  engedelmeskedjenek  az  államnak.  Nem  adóról  van  szó. mellyel Istenhez tartoznak. Ebből  nem  azt  kellett  volna  következtetni. mint Izrael ügyének  árulója.  hogy  Jézus  akarata  az.  Cézár  parancsai  sohasem  köthetik  meg  a  keresztény  lelki  ismeretet.  Ebbe  a  válaszba  nem  köthettek  bele.  és  jóindulatú  semlegességgel  viseltetett irányában. Hiszen minden Istené.  hogy  mindig  kötelességünk  a  császárnak  engedelmeskedni. ami az Istené.  nem  értették  félre  szavainak  értelmét. mint a hódítókkal kooperáló.  Hiszen  éppen  az  állam  fedezete  alatt. az az engedelmesség. hitelét veszti a zsidók előtt. ami Cézáré. azt mondja  nekik. mint a semlegesség. mivelhogy Cézár  királyságához idomult; meghajolt az állam ereje előtt és ezt az erőt szakralizálni törekedett.  csak  viszontszolgáltatásról.  fizessenek adót. nem Cézárnak fizetnétek adót.  ha  nem  vezetnek  Isten  Országának  valósítására és az Igazságosság teljesítésére. Ezzel emlékezteti őket  hagyományos  misztikájuk  lényegére:  mint  messiási  népnek  az  ő  hivatásuk  Isten  megdicsőítése  a  nemzetek  között.  Az  Egyház  elismerte  az  állam  monopóliumát  a  maga  területén.  akiket  meglepett  Jézus  válasza.  Ha  tehát  a  farizeusok  csöndben  maradtak  és  eltávoztak.5. hogy beleköthessenek szavába.  "Történelmi sorsában ­ írhatta Berdiaeff ­ a kereszténység deformálódott. Valójában több volt a jóindulat. Csoportoknak vagy egyéneknek csak állami engedmény alapján lehet  ilyen  joguk:  az  állam  az  erőszak  "jogának"  egyedüli  forrása.  adott  közösségben.  Hogyan  értsük  tehát  Jézus  válaszát?  Miután  a  farizeusok  megmondták.  hogy  Jézus  kijátszotta őket egyik várt választ sem adta. Jézus  nem  válaszolt  megtévesztő  kérdésükre.

 az is inni fog Isten tüzes borából.  Nem  a  törvények  szabják  meg  a  jogot  és  az  igazságosságot.  A  hazaszeretet  és  a  haza  szolgálata  arra  kell  hogy  indítson. akkor a lelkiismeret miatt. a nagy hatalmat is". 42  . amely a hamis prófétákat személyesíti meg. az elnyomó rendeletek íróinak. Ha előfordul.  vigyázzunk. vagyis a Sátán  adta neki "erejét.  ha  igazságtalan célokra akarná fordítani.  hajítsuk  el  igájukat!"  /Zs  2.  Ha  a  hatóság  olyan  cselekedeteket  parancsol.24  kk. akik  nem szolgáltatnak igazságot a szerencsétleneknek és megsértik népem szegényeinek jogait.2/ Ezért a Vadállat "káromlásra nyitotta  száját Isten ellen: káromolta nevét.  hogy  engedelmeskedjünk  a  törvényeknek. és nem a fegyelmezett emberek.  hogy  Cézárnak  engedelmeskedjenek:  "Ajkukon  nincsen  hazugság. engedetlensége  és  vonakodása  lojalitását  bizonyítja. melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. /Jel 13.  amelyek  az  igazságosság  szolgálatával  ellenkeznek.5/  "Aki  imádja  a  vadállatot  és  szobrát. amelyek  az emberi méltósággal ellenkeznek.  /Mt  18."  /Jel  14.  hogy  bíráljuk  felül  a  törvényeket.  elnyomják az özvegyeket és kifosztják az árvákat! /Iz 10.15/ De csak akik nem imádják.5/ Szent János még egy  Vadállatot lát Jelenéseiben. akik igazságtalan törvényeket hoznak.  és  nem  csak  jól  megfegyelmezett  embereket.  Jézus  és  Péter  ezért  fizetik  meg  a  templom  szükségleteire  szedett  adót. hanem az ördög eszköze.5/  És valahányszor a felsőbb hatóság rendelte adó tényleg az állami közösség javát mozdítja elő.  Ez  a  Vadállat.  szeplőtelenül  állnak  /Jel  14.  hanem  a  jog  és  az  igazságosság  határozza  meg  a  törvényeket. ahogy Szent  Pál írja a Rómaiaknak.  aki  viseli  jelét  homlokán  vagy kezén./  De  valahányszor  a  felsőbb  hatalom  elárulja  küldetését. akkor "nem Isten eszköze" az igazságszolgáltatás és a jó érdekében. hajlékát és a menny lakóit".  "A Föld királyai és a népek vezetői felkeltek jahvé és Felkentje ellen. Szabad emberek  biztosíthatják csak a nép szabadságát.1 kk.  amelynek  száma  emberi  szám. a megtorlástól való  félelem  ellenére  sem  szabad  engedelmeskedni. nemcsak a megtorlás.  akik  igazságtalan  törvényeket  hoznak  és  gyötrik az embereket:  Jaj azoknak. hanem a lelkiismeret miatt is".  ha  a  rossz  és  igazságtalanságban  való  bűnrészesség.2­3/  Izsaiás  is  Isten  haragját tanúsítja  azok  ellen.  Az  igazi  szolidaritás  szabad  és  felelős  embereket  tételez  fel. trónját. /Róm 13. hogy az ember lelkiismerete tiltakozik Cézár rendeletei ellen. és az előzőt szolgálja.  És  nem  szabad  adót  fizetni  Cézárnak.  magasabbrendű  hűséget  fejeznek  ki. /Jel 13. Szent János szerint a sárkány.  Mert  ezek  mindvégig  jó  harcot  harcoltak  és  nem  árulták  el  Isten  igazságosságát  azért.  hanem  azt. Isten Igazságosságának kigúnyolására és az  emberek  csapdába  ejtésére. /Jel 13.  annak  imádására  bírja  a  föld  lakóit  és  meg  akarja  ölni  mindazokat.  és  megvetették az igazságosság és szeretet törvényét.10/  Mert  hajlandók  voltak  áldozatot  bemutatni  az  állam  pogány  bálványainak.  mindenki  kötelessége  az  adó  megfizetése./  Az  Egyház  ne  azt  tanítsa.  Valahányszor a törvény elő akarja mozdítani az államban a nagyobb igazságosságot." Ekkor a Zsoltáros  engedetlenségre  és  forradalomra  int:  "Repesszük  el  rabláncunkat. "alá  kell rendelnetek magatokat. azoknak neve van beírva a megölt  Bárány  könyvébe.  annak  hatalmát  erősíti.  Legközelebbi  felebarátunk  iránti  szolidaritás  is  gyávaság  és  árulás.  A  fegyelem  önmagában  még  nem erény és a túlságosan fegyelmezett nép hamarosan elveszti szabadságát.  a  keresztény  hagyományban  Cézárt  és  hatalmát  jelenti. nehogy hazánk nevében olyan  igazságtalan eszközöket alkalmazzanak. amennyiben ezt rossz szolgálatba állítja. mely pedig szívükbe volt írva.  Akkor  válik  a  felsőbb  hatalom  apokaliptikus  Vadállattá. és nem szolgálja az igazságosságot.  akik nem imádják.

  a  poklosok  megtisztulnak. Az Atyák és az egyháztanítók  már  nem  védik  a  lelkiismereti  szabadságot.  Jézus  éppen  ezt  magyarázza  Pilátusnak:  "Ha  e  világból  volna  országom.  amelyről  Jézus  itt  beszél.  mint  az  embereknek". a sánták járnak. hogy Királysága nem "e világból való".  harcra  kelnének  szolgáim.  /Mt  10.  amely  előmozdíthatja  a  kereszténység  jövőjét.  hogy  ha  hűségesek  az  Evangéliumhoz.4/  Jézus  perében  megmutatkozik  Isten  Országának  és  Cézár  birodalmának  összeütközése.  aki  királlyá  teszi  magát.  mint  börtön  és  kivégzés.  Az  állam  logikája  tüstént  megmutatkozik.  te  mondád.  amely  miatt  azt  gondolhatta  az  Egyház.  hogy  az  egész  római  Birodalom  kereszténnyé  vált  és  hogy  ezért  szövetséget  kell  kötnie  az  állammal.18/  Mert  a  világ  fejedelmei  és  királyai  nem  viselhetik  el  sokáig  a  próféták  tanúságát./  Könnyen  érthető. "A Birodalom kereszténnyé vált szimbolikájában ­ írja  Berdiaeff ­."  /Jn  19. amelyet Pilátus szolgál azzal.  ellenszegül  a  császárnak. 1951.  Az  első  három  század  folyamán  a  keresztényeket is az állam üldözte.  Csel  5. hogy más a király.  /Lk  7.  /Ap. Hiszen már most van az. mégpedig Jézus".  sem  e  világ  pusztulásra  ítélt  fejedelmeié". /Lk 12.  amint  tették  addig:  a  Lélek  enged  integritásából  Cézár  javára.  Király  vagyok".  De  nincs  mitől  félniök  azoknak. Neuchatel."  /H.  azért  jött  e  világra.  mert  nem  e  világ  Fejedelme  kormányozza. Pilátus semmit sem ért ebből: "Mi az igazság?" ­ mondja és ott hagyja.  amelyben  a  Gonoszlélek  lakozik.  Isten  Országa  nem  e  világból  való. hogy Isten Országa csak a  történelem után következik be.  mint  aki  "veszélyezteti  az  állam  biztonságát".  Mindaz.  és  nincs  más  eszközük  elhallgattatásukra. "akik megölik a testet. hogy a vakok látnak.  nem  az  a  világ.  /1Kor  2.  hogy  három  század  borzalmas  üldözése  után  az  Egyház  a  Birodalom  megváltozott  magatartásában  gondviselésszerű  eseményt  látott.  "nem  e  világnak  bölcsessége. de aztán semmi egyebet nem tudnak tenni". hogy  nem  vetik  magukat  alá  az  állami  törvényeknek.  a  süketek  hallanak.  /Jn 18.  amelyért nem imádkozott. Nem csupán a kereszténység 43  .  fejedelmek  és  királyok  elé  idézik  őket.  Azután  következett  be  Konstantin  "megtérése". de ­ és ez a fontosabb ­ az Egyház birodalmivá vált. Amikor  Jézus  azt  parancsolja  tanítványainak. /Ap.  Amikor  azt  mondja.  A  Vadállatot  megkeresztelték.  Pedig  Egyház  és  állam  szövetsége  az  e  világ  szellemével  való  legvégzetesebb kompromisszumokra vezette a kereszténységet. /Jn 18.33/  A  zsidók  ezzel  az  érvvel  bírták  rá  Pilátust. hogy Jézust kivégzi.  lehetetlen."  Jézust  úgy  ítélték  halálra. 67.6 kk.  Delachaux  et  Niestlé.  a  halottak  feltámadnak  és  a  szegényeknek  hirdetik  az  Evangéliumot.36/ Jézus Királyságának Bölcsessége csak  az  igazságra  alapozódik. p.  "inkább  kell  engedelmeskedni  Istennek./  Jézus  figyelmeztette  is  tanítványait. akik "azt mondják. Csel 17.  mihelyt  azt  mondjuk. hogy megzavarják a közrendet.  Pilátus  előtt  Jézus  megvallja  király  voltát:  "Igen.  hogy  tanúságot  tegyen az igazságról.  hogy  ezzel  ne  zavarja  meg  valamiképpen  a  Cézár  rendelte  rendet.  Ezért  elsősorban Jézus Királyságát nem védheti meg az erőszak fegyvere. mint e világ fejedelmeit.6/  Amikor  Jézus  azt  mondotta.  hogy  Jézust  halálra  ítélje:  "Ha  elbocsátod.  Nem  annyira  az  Egyház  hódította  meg  a  Birodalmat.  pedig  nem  tért  meg. és azzal vádolta őket.21/  Az  a  világ.  mint inkább a Birodalom az Egyházat.38/  A  zsidók  pedig  Cézárhoz  való  hűségük  ürügyén  adták  Jézust  halálra:  "Nincs  más  királyunk. ez nem azt jelenti.  Berdiaeff.  nem  vagy  a  császár  barátja.  mint  Cézár. hogy a zsidók kezére ne kerüljek".  hogy  tanúságot  tegyenek  ezek  előtt  és  a  népek  előtt.  akik  Isten  Országának  örökösei.2/  És  mindazok  "a  császár  rendelete  ellen  foglalnak állást".  hanem  az.  mint  aki  fellázadt  a  római  uralom  ellen.  ne  féljenek azoktól.  amelyet  Isten  teremtett.  hogy  keressék  előbb  Isten  Országát.  amely  gyűlöli  Jézust.  konfliktusba  kerülnek  majd  Cézár  képviselőivel.  Royaume  de  l'  Esprit  et  Royaume  de  Césár.

  De  ekkor  már  az  állam  egyedül  alakította  a  történelmet.  hogy  tiszteletben  tartsa  az  államot. ezzel magát Istent tiszteljük és szolgáljuk.  hogy  tiszteletben  tartsa  és  tisztelje  az  Egyházat.  Már  nem  reméli. az egyetemes Egyház feje koronázta meg.  Napóleonnak  szeretettel. hogy  állammá  legyen.  hanem  maga  az Egyház sem  védte ki azt a kísértést. Napóleonhoz?  Válasz:  De  igen.  Isten  őt  rendelte  nehéz  körülmények  között  arra.  Kérdés:  Nincsenek­e  még  más  motívumok  is.  erősen  fegyelmezettek.  hogy  visszaállítsa  atyáink  szent  vallásának  nyilvános  Isten  tiszteletét.  gyakorlatban  opportunista.  Azután  jöttek  a  forradalmak. sőt igazolta ezt a tényállást is.  amíg  e  zsarolás  révén  el  nem  nyerte  jóindulatú semlegességteket.  elvben  abszolút.  hűséggel  tartoznak.  hogy  ez  a 44  .  ami  ritkán  alkalmazható  konkrét  esetekre  és  a  Kisebb  Rossz  nevében  elfogadott  bármely  engedményre  alkalmas.  Ide­oda  hányódva  igyekezett  hozzá  alkalmazkodni  minden  helyzethez. e  szavakkal  fordul  papokhoz és teológusokhoz: "A  modern  állam  alapvetően  keresztényellenes.  Maga  Péter  engedett  a  harmadik  sivatagi  kísértésnek.  ő  tette  uralkodónkká  és  ezzel  hatalmának  közvetítőjévé  és  földi  képmásává.lett államvallás.  és  a  vértanúk  Egyháza  az  Inkvizíció.  Kérdés: Mit kell gondolnunk azokról.  Az  Egyház  már  nem  szerepelt  az  emberek  konkrét életében.  vagy  legalábbis  elismeri.  amelyet  miatt  ragaszkodnunk  kell  császárunkhoz.  Cézár  rendeleteit  nem  merte  többé  bírálni. Végül is elfogadta. I.  Amikor  aztán  az  Egyház  beleegyezett  abba.  Semmi  sem  mutatja  jobban  az  Egyház  szolgai  állapotát.  hogy  hívei  "szabadon  gyakorolhassák  a  kultuszt"  és  hogy  tűrjék  meg  dogmáit.  tanításotokra  hallgatnak. és melyek a mi  kötelességeink császárunk I.  ez  is  szívesen  beleegyezett  abba.  és  hogy  annak  védelmezője  legyen.  ő  árasztotta  el  ajándékaival  Császárunkat.  és  így  mi  I."  "Kijavították"  Jézus  művét. mivel őt a pápa.  amelyet  Isten  állított fel.  a  Hatalom  kísértésének.  Bernanos.  amelyek  megszűntették  a  régi  kereszténység  rendszereit  és  egyúttal  kiűzték  az  Egyházat  a  történelemből. Semmiképpen  sincs ellenére. akik megszegik kötelességeiket Császárunk iránt?  Válasz:  Szent  Pál  apostol  szavai  szerint  azzal  a  renddel  szállnak  szembe.  az  Egyház  csupán  elviselte.  katonai  szolgálatot  kell  teljesíteniök.  Ha  Császárunkat  tiszteljük és szolgáljuk.  hogy  elpusztíthatja  a  kereszténységet.  meg  kell  fizetniök  a  trón  megőrzését  és  védelmét  szolgáló  adókat;  tartoznak  még  buzgó  imával  üdvösségéért és az állam lelki és evilági javáért. Belenyugodott abba.  és  mindig megtalálta a helyzethez illő szavakat.  mind  háborúban.  ha egyházközségeitek  szűk  keretekben  mozognak.  "Elfogadtuk  Rómát és Cézár kardját ­ mondja Dosztojevszkij Nagy Inkvizítora ­ és kijelentettük.  mind  békében. hogy  már  csak  a  lelkekhez  szóljon  és  átengedte  az  embereket  Cézár  egyeduralmának.  "Lojális"  magatartása  ellenében  csak  azt  kérte  az  államtól. Napóleon iránt?  Válasz:  A  keresztények  uralkodóinak.  Kérdés: Miért tartozunk mindezzel Császárunknak?  Válasz:  Először  is  azért.  mint  az  1808­i  franciaországi  "Császári  Katekizmus".  minden  frontváltozásra  hajlandók. vagyis a hóhérok Egyháza lett.  mert  Isten  teremti  a  birodalmakat  és  osztja  szét  azokat  akarata  szerint.  mindebből okulva.  engedelmességgel.  Antiklerikális  csak  addig  volt.  melyből  a  következőkben idézünk:  Kérdés: Melyek a keresztények kötelességei az uralkodó fejedelmek iránt.  a  politikával  kapcsolatban  nagyon  is  általánosságban  bölcselkednek. és így méltók az örök kárhozatra.  tisztelettel. hogy mi  vagyunk  a  föld  egyedüli  Királyai.  Mélységes  és  tevékeny  bölcsességgel  állította  helyre  és  őrizte  meg  a  közrendet;  az  Úr  fölkentje lett.

/  Állíthatjuk.  mint  minden  más  dologban. visszaélés jut eszünkbe.  káosszal.  leghitelesebb.  Első felléptében az anarchizmus tiltakozás Cézár erőszakossága ellen. Az egységet  a  szabad  államszövetség  biztosítaná. ahol mindenható állam van a kormányon. mindig szolgasággal és elnyomással  fenyegeti a személyiséget.  Ezeket.  hogy  a  századok  folyamán  kialakult. A  realista államot szeretik.  hogy  a  társadalmat  ne  felülről  lefelé  szervezzék  meg  ­  mint  a  mindenható  állam  esetében ­.  Isteni  hivatást  és  küldetést  tulajdonított  az 45  .  mint  hogy  egy  olyan  vallást  gyakoroljanak. Az individuális szabadság nevében szólal fel az anarchizmus azon  rend  ellen.  hanem  alulról  felfelé.  hogy  keresztény  szempontból  el  kell  ismernünk  az  anarchista intuíció megalapozott voltát.  melynek  egyik  törvényes  tanítása  éppen  a  törvényes  hatalomnak  való  engedelmesség.  hogy  anarchizmus  egyenlő  rendetlenséggel.  Furcsa. hogy ugyanazok a keresztények.  hogy  megszomorítsa  békés. ­ és ez elég ahhoz.  mennyire másképp állnak hozzá az anarchista intuíció kérdéséhez.  zűrzavarral.vállalkozás sokkal hosszabb ideig tartó és sokkal nehezebb lesz. ez több.  Csak  arra  akarunk  rámutatni.  mind  a  politikai  elidegenedés  okát. "Az anarchista elgondolás  ­  írja  Moanier  ­  éppen  túlzásaival  segít  rá  arra.  hogy  becsapja  a  népet. mint ahogy azt a demagógok  elképzelték.  /Ezen  a  téren  Proudhon  elgondolásai  a  leginkább  realisták.  amikor  igazságot  és  egyenlőséget  ígér.  meg kell különböztetnünk azt.  a  múltból  okulva. mely gyökerét képezi.  Ezért  az  anarchisták  azt  akarják.  szemben  az  Evangéliummal.  hogy  "az  egyenlőség  szabadság  nélkül  állami  zsarnokságot  jelent". hogy  mindenkivel  együtt  azt  higyjük. de főként az a fontos.  és  akkor  ragadhatjuk meg azt az alapvető intuíciót. Az anarchista terv széleskörű függetlenséggel bíró kis  közösségeket szeretne megvalósítani.  Addig  is./  Nem  akarjuk  itt  mélyrehatóan  jellemezni  az  anarchizmust  és  vele  kapcsolatos  számos  problémát.  Ebben  a  perspektívában.  tényleg  nem  vehetjük  komolyan.  de  szabadság  nélkül.  Szakítsunk  megszokott  gondolattársításainkkal  és  lépjünk  túl  azokon  a  félreértéseken.  hogy  szükségszerűen  különböző  funkciókon  túl  minden  állampolgár  egyformán osztozzék a felelősségben.  akik  nem  is  kívántak  mást.  mely  fenyegetés  és  kényszer  eszközével  tartja  fenn  önmagát. és nem egy formája tényleg degenerált. akik nemcsak elfogadják.  hogy  a  történelem  Bakounine­t  igazolta.  Nem  tartja  törvényesnek azokat a kényszerítő erőket. mint amit megkívánhat!"  Ez  rávezethet  arra. amely minden olyan  társadalomban.  tisztelettudó  polgárait. attól.  nem  vesztegeti  idejét  azzal.  hogy  megértsük  az  anarchizmus  igazságát.  spirituális  tanokban.  hogy  a  szocialista  államot  csak  a  rég  benne  rejlő  anarchista  szellem tudja életben tartani.  arra.  Mert  igaz  az.  személyiség  ellen  irányuló  erőszakát.  és  ezeket  az  okokat  akarja  megszűntetni.  aki  szemére  vetette  Marxnak.  akár  gonoszak. Sőt mi több. erőszakos esemény.  mind  a  hatalom  elosztására  kell  irányulnia.  a  "rend"  fenntartása  érdekében."  Hiszen  láttuk.  a  társadalmi  forradalomnak  mind  a  javak. nem is csak engedelmesség.  úgy.  politikai  társadalommal  kapcsolatos  keresztény  teológia  is  legalizálta  az  állami  erőszakot. hogy az  anarchista  gondolatban  is  felfedezzük  azt. Hiszen annyi változata van az anarchiának.  Itt  is.  mint Marx. ami nem az. Az  anarchizmus  ebben  látja  mind  a  gazdasági.  /Jean  Lacroix  állítja. A szocialista  állam  okozta  bajok  láttán  el  kell  ismernünk.  hogy  rádöbbenjünk  mennyi  felszínesség  és  gyakorlati  materializmus  van  az  ún. hogy Proudhon és Bakounine  jóval  forradalmibbak.  ami  benne  legmélyebb. hanem e hatalom iránti szeretet. Néhány név.  melyeknek  többnyire  rabjai  vagyunk. amelyekkel az állam saját fennállását biztosítja. ami értelmes.  hogy  mindenki  valóban  szabad  és  felelős  legyen  a  szolidáris  társadalom  ölén. hanem törvényesítik az  állam  folytonos. erősen decentralizált társadalom keretében.

  "Az  állam  java  felér­e  egyetlen  ártatlan  ember  halálával?"  ­  kérdi  Berdiaff. tagadnia. és az ember szerve a társadalom.  hanem  tanítani. A személyiség a cél és nem a  kollektivitás;  személyt  nem  tekinthetünk  úgy. amely a pillanatnyi történelmi helyzettel járt. ­ erre azt válaszolom. Paris. a személyes méltóság megsértését.  1963.  Az  állami  struktúrák.  ezt  mindig  úgy  kellene  értelmezni. a közjót nem  határozhatjuk  meg a  személyiségen  kívül. 46  . nem  az ember az államért." /Berdiaeff/ Ha pedig  a személy előbbrevaló.  nevelje  rá  az  embert  saját  autonómiájára.  ha  az  állam./  Ez  a  fogalom  azonos  a  Proudhon  emlegette  federációval.  Ebben  a  perspektívában a társadalom már nem olyan kollektivitás.  amelyek  ránehezednek  a  személyiségekre  és  azokat  elidegenítik."  Áll  ez  minden  törvényre. az is szükséges.  p. mint a szerv a szervezethez. Az állam kell.  mint a társadalom.  börtönbe  vethetett  és  végül  kivégezhetett  számtalan  embert  az  Egyház  jóakaratú  beleegyezésével. amelyre törekednünk kell.  De  l'  esclavage et da la liberté de l' homme.14/  Mindig  azzal  akarták  igazolni  az  államhatalom  kényszerét. amely jogot ad hazugságra.államnak. hanem a személy  szabadsága  és  autonómiája. Ne kényszeríteni  akarjon.  és  ilyesmibe  keresztény  soha  bele  nem  nyugodhatna.  /"Ahol az állam kezdődik ­ írja Bakounine ­ ott végződik az egyéni szabadság.  És  az  Egész  rendje  és  harmóniája  sohasem  igazolhatja  a  személyiségre gyakorolt kényszert. hogy ez a logika mennyi szerencsétlenség okozója volt. nem fordítva. Pedig  a személy nem úgy viszonylik a társadalomhoz.  "Az  ember az. Aubier.  ha  a  törvény igazságos.  Az állam  van az emberért. mert már ezen a világon részesít az Isten gyermekei  szabadságában.  Maga  a  kormányzás  elve  téves. hogy egy ember haljon meg a népért" ­ mondotta Kaifás.  "A  szombat  van  az  emberért  nem  az  ember  a  szombatért.  hanem  szabad  és  felelős  személyek  közössége.  Pedig  az  emberre  gyakorolt  minden  külső  kényszer  rossz. és nem  leigáznia.  akiknek  autonómiája  legyen  a  legtágabb. feltétlen engedelmességet követel mindenkitől.  121. csalásra. hogy szeretettel alkalmazzák.  nem  lehet  célja  saját  fennmaradása.  Az  állam  így  elítélhetett.  rosszak. mert a szerv csak  eleme  a  szervezetnek.  Ezért  nem  elég. hogy ez a  többi.  mely  a  közjót  képviseli  és  a  közérdeket.  hogy  ez  a  "közjót"  szolgálja. hogy a többit biztosíthassa. és viszont. valahányszor biztonságát  támadják.  a  személyiség  perspektívájában  a  közjó  nem  vonatkoztatható  el  az  egyéni  szabadság  tiszteletben  tartásától.  Az  Egyház  belenyugodott  minden  "szükségszerűségbe". de sohasem a szabadság.  A  Jézus  adta  üdvösség ettől a rossztól is megszabadít. A rabszolgaság és az emberi szabadság.  míg  a  társadalomban  éppen  a  személy  az  alapvető  egység. /Jn 18.  Ismerjük  azt  a  választ.  117."/  A  közjó. és ezért kell magát alávetnie.  megalázhatott. és nem valami fölöttünk álló valóságot: a társadalmat. ez talán a biztonság.  hanem  kooperatio"  /Berdiaeff.  "Jobb. A szabadság oszthatatlan. Mindegyiknek  biztosítania kell  az ember szabadságát.  mint  eszközt  a társadalom  szolgálatában.  hogy  más  személyeket  szolgál. Ezt  az  ellentmondást  találhatjuk  meg  Rousseau  híres  Társadalmi  Szerződésében  is.  "A  társadalom ­  mondja  Berdiaeff  ­  nem  szervezet.  és  ezeket  semmilyen  teológia  sem  igazolhatja.  csak  szabadságunk egy részét veszi el. amelyben a személy csak egy része az Egésznek.  Ha  ez  a  "kollektivitás"  szolgálatában  áll. De tudjuk azt is.  a  közérdek  fogalma  majdnem  mindig  a  társadalom  organikus  elgondolását  takarja.  amit  az  állami  logika  mindig  is  adott erre a kérdésre. A társadalmi intézmények pedagógiai funkciója kell hogy legyen.  hogy  az  állam. gyilkos erőszakra is. Az állam  nem  öncélú. és nem  a személyiség az állam követelményeinek. hogy alávesse  magát a  személyiség követelményeinek. aki szervezet.  melynek  mindenki szabadságát kellene biztosítania. melynek minden tagja engedelmes  rabja. Az a legfőbb érték. nem az Egész rendje.  Ha  pedig  azt  mondjuk.  Azonban.  amely  ténylegesen az állam abszolút uralmára vezet társadalom és egyesek fölött.

  és  hogy  az  állami  erőszak  törvényes Isten szemében.  ezzel  fogságba  ejtünk. vagy mondhatnánk.  és  azt  a  módot.  amelytől  félnek.  hogy  a  társadalom  jogosan  védekezhet  azok  ellen. akkor milyen jótéteményt  várhatnak  tőle?  "Megértettem  ­  mondja  Saint­Exupéry  egyik  hőse  ­.  hogy  az  uralkodás.  Az  emberek  társadalmi  életében  szükség  van  olyan  tekintélyre  is. az Evangélium ellenére is? Pedig a Megváltás hatása. A fegyelem legyen  önkéntes.  meg  kell  állapodniok  valamilyen fegyelemben.  mily  hatalmas  távolság  választja  el  egymástól  a  Krisztus  végrehajtotta  Megváltást.  mely  képes  mindenki  szándékát a közös mű valósítására irányítani és előmozdítani az akaratok egységét.  erőszakot  vezetett  be  relációikba."  Természetes. ez a megállapodás nem történhet kényszer útján.  és  igazi  kölcsönös  párbeszédet  létesít." Így tehát keresztény szempontból az anarchia  a társadalom kegyelmi állapota. mihelyt az emberek komolyan  veszik  az  Evangéliumot. a személyes  szabadságok útján az kell hogy legyen. /mint a marxisták/ "az állam elsorvasztása".  Az  a  tekintély.  hogy  az  állam  erőszaka  emberi  személyek  ellen  az  emberi  relációk  degradációjának  egyik  legrettenetesebb  formája.Comblin  ­  abból  áll.  amelynek  célja  az  állam  radikális  átalakítása.  hogy  a  Megváltás  ezen  nem  akar  változtatni.  megnyerés  azt  jelenti.  megnyerlek. "Krisztus uralma  ­  írja  P.  meggyőzés.  mert  az  utóbbi  megalázza  és  degradálja  a  személyiséget.  testvéri  egység  rendszerével  helyettesítse be. a kegyelem gyümölcse pedig ennek eltűnése kell hogy legyen.  ha  megtérítünk. Ha  igaz  is.  felszabadítottam  egy  embert.  együttműködés.  hogy  meg  kell  különböztetni  a  meghódítást  a  kényszertől.  hogy  erőszakmentesség eszközökkel helyettesítsék az erőszakos eszközöket.  Itt  is  számba  kell  venni.  alapja  legyen  mindenki  meggondolt  hozzájárulása  ugyanahhoz  a  bölcsességhez  és  ugyanazon  eseményhez:  "A  gyermek  játékszabályai ­ írja Saint Exupéry ­ kényszerűek.  Akkor  hódítunk  meg.  osztályok.  amely  rákényszerül  az  emberekre.  A  meghódítás.  Ha  kényszerítünk. A Megváltás perspektívájában minden társadalmi struktúra és 47  . még e világon."  A  bűn  feldúlta  az  emberek  testvériségét.  melyekből  nem  lesz  semmi.  erőszak. olyan állam. Itt sem indokolhatja a  védekezés  jogossága  az  erőszak  jogosságát.  Hogyan  is  gondolhatták  századokon  át  keresztények.  hódítás.  Jézus  Feltámadásával  olyan  történelmi  folyamat  kezdődik  meg.  elnyomtalak.  rajtad  keresztül  felépülsz.  "Isten Országa ­  írja  Berdiaeff ­ az anarchia és szabadság országa.  hogy  mihelyt  emberek  együtt  élnek  és  dolgoznak.  hiszen  ezeket  a  "kényszerűségeket"  a  közösség  minden  tagja  kívánja. a bűn gyümölcse.  még  ha  "társadalmi  szerződése"  nagyon  nagy  kívánalmakkal  lép  is  föl.  Ha  kényszerítlek.  De  lényeges  dolog  világosan  kifejteni  a  keresztény  célkitűzést.  ahogyan  az  emberek  abban  részesednek.  A  társadalmi és politikai elnyomás láncai le kell.  rendőrség  rendszerét  az  erőszakmentesség.  amely  nem  ad  helyt  kezdeményezésekre  és  megöli  a  felelősséget.  Ha  meghódítlak.  Szükséges  a  "rendőrség"  a  "rend  fenntartása"  érdekében;  de  ezen  a  téren  is  mindent  meg  kell  tenni  annak  érdekében.  A  kényszer  pedig  egyforma  kövek  halmaza.  A  történelem  megtanít  arra.  hogy  benned." Valójában a kolostor az  anarchista  társadalom  legtökéletesebb  típusa.  Ebben a perspektívában szükségesnek mutatkozik az anarchizmussal kapcsolatos teológiai  gondolkodás  kimunkálása. Hosszú távra Jézus Cézártól is felszabadítja az embereket.  akik  visszautasítják  a  közös  fegyelmet  és  fenyegetik  a  belső  békét. De ha ez a  tekintély kényszerrel lép fel és megfosztja az embert szabadságától. De kívánja ezeket.  és  életük  teljességében  teljesítik. hogy hulljanak.  szabadon  állapodjanak  meg  benne. hogy minden erőszaktól mentesíti az emberek politikai  kapcsolatait.  melyre  nem  alkalmazható az uralom egyik kategóriája sem.  mindenki  tiszteletben  tartásával.

  és  odaadja  tisztjeinek.  tehát  meg  kell  szűntetni  minden  erőszakot  és  minden  kényszert.  ami  keresztény.  hogy  az  új  rendben.25; Lk 22.  mindenből  a  legjobbat. ökreitek és szamaraitok akirálynak fognak dolgozni.  Az  evangéliumi  szeretet  szellemében  kell  újra  átgondolni  és  újra  megszervezni  az  emberi  társadalmat.  hogy  szükség  esetén  feláldozzák  az  egyént  a  közjónak  /az  állati  társadalmak mintájára/.  /Mt  20./ 48  .  Sámuel  így  ismétli  meg  a  népnek  Jahvé  szavait:  "Íme  ez  lesz  a  király  joga. /Mt 20.  nem  a  kozmosz  mintájára.  Jahvé  így  szólt  Sámuelhez:  "Engem  vetettek  el.  hogy  a  "rend  nyugalmát"  az  elnyomás. és  így  biztosítsa az alattvaló személyes  válaszát.  hanem  a  lélek  képére.  Legjobb szolgáitok.11 kk.  hogy  a  hatalmat  a  szeretet  hatására  fellazítsa. amelyet ő hozott.22  kk." S a bátor  német  teológus  ezt  a  következtetést  vonja  le:  "Azzal.25/  Jézus  ezzel  azt  mondja.  /1Sám 8. szolgálóitok.  szőlőtöket  és  olajfa  kertjeiteket.  tegye  meg."  Isten szemében az a tekintély jogos.  "mint  a  többi  nemzet". aratják az ő aratását. és teljesen  alávetik  a  társadalomnak. Jézus irónikusan említi.  akkor  csak  a  közös  természet  különböző  példányai  találkoznak. "Ha a találkozás csak addig a keretig jut el. gyártják harci fegyvereit és a  seregei  lószerszámát. hogy az ilyen önkéntes áldozat nemes valami..minden  állami  intézmény  át  kell  hogy  vegye  a  krisztusi  szeretet  Lelkének  információit  és  átalakító  hatását.  Elveszi  leányaitokat.  bölcseletileg  nem  építhető  fel  az  állam.. sőt az is. hogy  "a  kereszténységben  minden  arra  irányul. "amit a pogányok is megtesznek".  Elveszi  földjeiteket. így táplálja annak párbeszédét a hatalommal"."  Berdiaeff  is  így  gondolkozik:  "Szabad  emberek  nem  rabszolgák  társadalmát  kell  létrehozni. megparancsolja Sámuelnek.  aki  uralkodni  fog rajtatok.  hogy  a  szokásoknak  megfelelő  rendelkezéseket.  a  tekintélyt átitassa szolgálattal és  baráti  szívességgel. Fiaitok szántják az ő földjét. ez nem csupán a hívők lelki közösségére vonatkozik.  legyen  szolgátok". Ebbe  tökéletesen  belefér  az  is.  de  egyúttal  figyelmeztesse  őket  a  következményekre.  a  királyi  önkényre.  hogy  kibújjanak  Jahvé  uralma  alól:  amikor  Izrael  vénei  Sámueltől  kértek  királyt.  kötelezés. zsarnokoskodnak a  népeken. /1Sám 8.  és  odaadja  eunuchjainak  és  tisztjeinek.  Ezentúl  minden  emberi  találkozást  az  evangéliumi  szeretet  kell  hogy  jellemezzen.  mert  hiszen ezek erőszakot követnek el  az emberi személy ellen. ez  így  válaszolt:  "Nem  én  fogok  rajtatok  uralkodni.  sem  az  én  fiam. ­ írja  P.  mint  a  "pogány"  perspektívában.  főzzenek. legyen királyuk. /ld. Ne determinatio irányítsa hanem a  szolidaritás és a szereteté.  a  hatalmasok  pedig  önkényüket  éreztetik  velük"  és  hogy  "jótevőiknek  hívatják  magukat".  hogy  illatosítsanak. Tizedet  vet nyájatokra és ti magatok rabszolgái lesztek"./  Az  izraeliták  éppen  azért  akartak  királyt.  "társadalmi  szerződést" hozzanak az egyéni ösztönök és önzések  mindenki  számára  hasznos korlátozása  érdekében /amint ezt Hobbes igen reálisan megmagyarázza/.  amit  kívánnak. kocsija előtt  futtatja őket.  hogy  én  uralkodjak  rajtuk".  a  természet  keretén  belül.  /Bir  8.  süssenek  számára. hogy "akiket a világ urainak tartanak.  nem  akarják. mely szolgálni és szeretni akar. nem hatalmaskodni és  uralkodni. hanem a személyiség elvén. Elveszi  fiaitokat és szekerei és  lovai  szolgálatába állítja. Ez pedig kompromisszum.  mert  Jahvé  kell  hogy  uralkodótok  legyen".  Már  a  Szentírás  első  könyveiben  Isten  emberek  fölötti  Királysága  kizárja  az  emberi  királyság gondolatát.  Nem  lehet  többé  céljuk. Amikor az izraeliták felkeresték Gedeont és kérték.  sőt  megtagadják azt.  tilalom  és  repressziók  eszközeivel  biztosítsák.Urs  von  Balthasar  ­.  Adót  vet  földjeitekre  és  szőlőtökre.25/ Tanítványait arra inti. Mounier írja. Euripides  tragédiájának több hősét/ Ezt még szakadék választja el a keresztény eseményektől.  Tehát  ne  hierarchikus elven nyugodjék. hogy közöttük ne így legyen: "hanem. /mert ebben  az  esetben  nem  volna  értelme  a  "világ  uraival"  való  összehasonlításnak/  hanem  az  emberek  politikai társadalmában is a testvéri szeretet törvényének kell uralkodnia.  aki  nagyobb  akar  lenni.7/ De mert Isten tiszteletben tartja az emberek akaratát.

 és az uralkodjék rajtuk.  aki  abszolút  szükségesnek  látja  az  államok  megszüntetését. és  himbálózzak a fák fölött?"  Akkor a szőlőnek mondták a fák: "Jer.  Illuzórikus.  Pedig  ez  a  bölcs  ember  csak  az  Ország  Evangéliumában  vetett  hitét  fejezte  ki.  vagy  más  hasonló  elv  tekintélye  uralkodik.  a  többi  mind  a  tolsztojizmus  "nagy  illúziójáról"  értekezett.  az  igazság  és  a  testvériség uralma./  De hangsúlyoznunk kell.  akár  erőszakmentesség  eszközökkel  meg  lehet  valósítani.  "vagy  legalább  is  radikális. Paris.  és  azt  teszi. Ezért be kell venni az anarchizmust a  keresztény  célkitűzésbe.  hazug  dolog  lenne  azt  állítanunk.  de  mindenki  azt  akarja.  felülről  lefelé  szervezett  hatalmak. hogy így legyen. uralkodjál rajtunk!"  A szőlő így válaszolt: "Lemondjak­e boromról.  ami  igazságos.  Csak  esetleges  valami. hogy az egész társadalomnak ez a radikális megtérése elsősorban  nem  a  politikai  eszközök..  melyeket  önmagában  fedezett  fel. Történelem és Szabadság.  amelyet  leejtettem  és  olyan  ember  vette  fel. melyben mindenható  a  széthúzás.Ricoeur.  aki  nem  is  tudja. Hiszem. p. te légy királyunk!"  És a tövisbokor ezt válaszolta a fáknak: "Ha jóhiszeműen kentek föl uralkodásra.  a  hazugság  és  az  erőszak.  hogy  az  egyházaknak  a  múltban  nem  volt  érzéke az anarchizmus igazsága iránt.  melyekben  erőszak. és himbálózzak a fák fölött?"  Az összes fa így szólt akkor a tövisbokorhoz: "Jer. Historie et Vérité. 1955.  Mielőtt  az  államok  alkalmazta  eszközöket  vizsgálnánk.  és keressetek menedéket árnyékomban. 126.  Nem volt szükségszerű.  Azt mondják az olajfának: "Légy királyunk!"  Az olajfa így válaszolt: "Lemondjak­e édességemről és kitűnő gyümölcsömről. És ez az Isten gyermekeinek szabadsága. aki  meg akarja  szűntetni  a  kényszerítő.  és  így  veti  magát  alá  az  egyetemes  törvényeknek.  amit  akar".  "Mindenki  azt  teszi.  Az  anarchizmus  pozitív  meghatározása  az  autonómia:  mindenki  önmagát  kormányozza.  Aminthogy Cézár erőszaka csak Cézár rendjét és igazságosságát védheti meg és mozdíthatja  elő. jertek. 49  .Az emberi királyság hasonló megvetését fejezi ki csodálatosan Jotan példabeszéde:  Egy nap útra keltek a fák. és hogy ez többnyire ateista filozófiához kapcsolódott. melyet Isten írt  szívébe.  új  rend  lép  majd.  hanem  elsősorban  és  lényegesen  a  politikai  célok  megtisztítását  kívánja  meg. amely megörvendezteti az isteneket és az  embereket. hogy  minden párt teljes szabadsággal rendelkezzék".7 kk.  először  az  államok  céljaival  kell  foglalkoznunk. hogy királyt kenjenek fel.  amikor  kiközösítése  után  ezt  a  levelet  intézte  a  zsinathoz  /bárcsak  imaként  tanulnák  meg  mind  a  keresztények!/:  "Hiszem."  Ezért  meg  kell  értsük  Bakounine­t.  az  egyetértés.. ami jó.  hanem tökéletes rend. hanem úgy alakuljanak újjá.  Társadalomra  és  államra  való  elgondolásaink  teljes  megtérítésére  vagyunk  hivatottak. vagyis annak a szervezetnek a helyébe.  és  sajnos  kevés  keresztény  igyekezett  megérteni  Tolsztojt.  hogy  megvallja  Jézus  Krisztust.  hogy  ugyanazt  a  politikát  akár  erőszakos.  hadakozó  és  rendőr­államot;  az  én  Evangéliumom  ez.  Ne  legyenek  már  centrális.  teljes  átalakításukat. mindenki szabad engedelmessége annak a törvénynek.  hogy  mindnyájunk  életének  értelme  a  bennünk  levő  szeretet  növelése." /Bir 9./  Tolsztoj  jól  megértette  az  anarchizmusban  rejlő  igazságot.  "Felismerem az én Evangéliumomat  ­  írja Paul  Ricoeur ­ az "anarchistánál".  hogy a szeretet növekedése  minden  más erőnél  jobban  mozdítja elő Isten  Országának földi megalakulását.  Ebben  a  perspektívában  tehát  az  anarchizmus  nem  rendetlenség  ­  ahogy  általában  vélik  ­."  /P. Le Seuill.

  demokráciát  választanának. és így nem lesz egyhamar anarchista  társadalom  sem.  Azt  ugyan  tudjuk  a  történelemből.  hanem  Földet  ígért. De mihelyt csak irányvonalakat.  az  idegenek.  az  "evilági  szükségletek"  miatt.  mind  érdekből. 50  . AZ EGYHÁZ POLITIKAI KÖTELEZETTSÉGE  A  szeretet  természeténél  fogva  politikus.  P.  amelynek  fennhatósága  alatt  állott. az a szabadság szelleme. forradalom. szolgaságtól mentesen.  hiszen  az  anarchia a be nem vallott /és be nem vallható/ vágya a demokráciának.  de  csaknem  mindig  olyan  értelemben.  amely  irányíthatja  a  politikai  társadalom  építésére  vonatkozó  törekvéseinket.  amelyek  a  keresztényeket  is  érintik. de attól a lelki mozgalomtól sem remélhetnek semmit. hogy korunk fő veszélyei ellen  küzd. /Proudhon  szerint  az  ember  csak  azt  a  törvényt  ismeri  el  igazán. amely apolitikus lenne.  amelyet  értelme  és  lelkiismerete  helyesnek  tart.  Ahelyett.  "Mihelyt  az  anarchia  rendszerezi  tételeit  ­  mondja  Mounier  ­.  hogy  engedelmeskedni  kell  a  Cézárnak.  ahol  szabadon  élhetnek.  /Bernanos: "Az általános választójog nem biztosítja jobban az emberi szabadságot.  hogy  az  Egyház  állást  foglalt  egyes  különleges  politikai  kérdésekben..  hogy az erőszak  jogos.  és  lassankint  rásegít  a  helyes  megoldások  megtalálására. mindenki belenyugszik. bármilyen  formában  jelenjék  is  meg. hogy leszögezzük a problémákat;  egyúttal  rámutat  téves  megoldásokra  is. mint a  lottó a gazdagságot.  hazug  emberek  számára.  ami  ideigvaló!"  Az  emberek  jogosan  félnek  minden  olyan  politikai  mozgalomtól.  nevetségessé  válik.  ha  politikussá  válik.  hogy  az  Istennek  tartozó  engedelmességről  és  az Evangéliumból  folyó evilági kötelességekről szólt volna.  nem  békességes  az.  mind  elvből. az a lényeges./  A Megváltás  lehetővé teszi az anarchista társadalmat.  melyben  nincs lelkiség.  Mindig  csak  kompromisszumokra  kényszerülünk. megtermékenyíti a  mozgalmakat.  Rousseau  szerint.  akit  nem  érdekel  a  politika.  és  ezért  csalóka." És bármi legyen is a pillanatnyi "szükségszerűség"..  De  ebben  tévedett.  "Éppen  ez  a  történelmi  hiányosság  ­  írja  Péguy  ­.  hogy  az  anarchizmus  olyan  eszmény.  elnyomástól. utópisztikus ráirányulást akar adni. legalább arra ad lehetőséget az anarchizmus.Lubac  igazat ad ebben Proudhonnak de Maistre.  az  anarchiát  választanák.  A  múltban  még  a  Megváltást  is  az  Isten  Országának  eljövetelét  hátráltatta  az. elfeledték.  Nem  igazságos.  Az  emberszeretet  csak  akkor  felel  meg  saját  követelményeinek  és  akkor  éri  el  célját.  Ha nem is teszi azonnal lehetővé a személyiség és a társadalom valamennyi problémájának  a megoldását./  politikai  kérdések  feltevésére  és  politikai  válaszok  adására  késztet.  a  foglyok  szeretete  /Mt  25. amelyekre hat. Mert mihelyt azt  mondjuk.  De  azért  áll.  amelyekbe  belenyugodtunk.  hogy  a  keresztények  nem  akartak  "felelősséget  vállalni"  a  politikáért.  Mégis  az  emberek  számára  még  a  lehető  legjobb  kompromisszum  a  lehető  legjobb  demokrácia. Legalábbis annyit mondhatunk.  nem  irgalmas.  hogy  jóváhagyta  annak  az  államnak  a  politikáját. megvetették azt. Ezért az Egyház számára sem lehet közömbös az evilági  átváltozás.3  kk.  minden  más  engedetlenség  erkölcstelenségre  vezet.  Az  egyiptomi  rabszolgáknak  Isten  nem  eget.  ha  az  istenek  a  társadalomban  élnének. De a Megváltás  jelenleg sehol sem  valósult meg /utópisztikus a szó etimológiai értelemben/. Ami szabaddá teszi a népeket. a szituáció megmerevedik és lehetetlen túljutnunk rajta. Boland és a "tradícionalistákkal" szemben.  mert  az  örökkévaló hatalmi megbízottjai nem ismerték fel. hogy ne igazoljuk az  erőszakot."/  6.  hogy  az  örökkévalót  ideiglenesen  eltakarták;  az  örökkévaló  kudarcba  fulladt  az  időben.  Az  apolitikus  remény  nem  testesült  meg. azt  hirdette.  Az  éhezők. félreismerték.

  És  nagyon  sokszor  éppen  politikai  állásfoglalása  révén tanúsíthatja az Egyház Istennek az emberek iránti szeretetét.  megszokásból. "VIII.  hogy  az  Egyház  és  állam  szétválasztása  csodaszer. Ez a tanítás elvben  kétséges. még ha ezzel kockáztatja is az állammal való összeütközést és küzdelmet.  gyakorlatban  veszélyes. elkötelezi az Egyházat.  akik  különböző  bölcseleti  vagy  vallási  világnézetekből  kiindulva  ­  mégis 51  . hogy  ezt  a  dokumentumot  elfogadhatatlan  teokratizmus  is  áthatja.  de  ez  már  elavult  teológia  következménye. hogy sajnáljuk a középkori rendszer  megszűnését.  Távolról  sem  oldja  meg  a  hit  és  politika  kapcsolatainak  problémáit. Bonifác Unam  sanctam  bullájának  maradandó  értéke  ­  írja  P. nem szólhat hozzá a politika terén. mert tisztelnie kell a törvényesen  alakult kormányzatot.  mintha  újra  kérdésessé  kellene  tennünk  a  társadalom  és  az  állam  szekularizációjának  elvét.  akkor  az  Egyház  küldetése.  vagyis az igazi igazságosság és igazi testvériség eszményére. Felül kell vizsgálnunk azt a  tévhitet.  Szó sem lehet arról. Az Egyház eddig azt tanította.  ma  a  polgári  életre  való  behatását  csak  a  keresztény  erkölcsre  támaszthatja. már az időben megvalósuljon Isten Országa. hogy minden keresztény egyetlen felekezeti pártba tömörüljön.  Ha  a  Megváltás  lényeges  részében  politikai  Megváltás  is.  De  azért  ne  higgyük  azt  sem.  mintha  a  középkori  kereszténység  klerikális  rendszerét  kellene  visszaállítani. És éppen az a  veszély a  problémák  ilyen  körülmények  közötti  felvetésénél.  Inkább a problémák  felvetésére ad  lehetőséget. hogy a középkori kereszténység eltűntével az Egyház már egyáltalán nem avatkozhat  be. Ha  helyesen  le  is  mondtunk  a két kard teológiájáról. Nem arról van itt  szó.  hogy  az  Evangéliumnak.  hogy  felszólaljon  a  politikai  kérdésekben. képviseli.  nem  arról  van  szó.  ugyanebben  a  mértékben  az  Egyháznak  is  "fel  kell  szólalnia"  éppen  az  Evangélium  nevében  a  politika  területén.  amelyben  az  evangéliumi  szeretnek  van  politikai  hatása. mily borzalmas igazságtalanságokra és erőszakra  vezette  ez  ­. hogy találkozzanak  mindazokkal.  hogy  éppen  "lelki  küldetése"  érdekében kell visszavonulnia a politikától.  hogy  dogmatikai  alapon  tanítja.  Krisztus  szeretete  kell  hogy  sürgesse  az  Egyházat  arra. és azt ismételgettük restségből. A politikai elkötelezettség visszautasítása az Egyház  lelki  csődjét  jelenti. amely nem érintheti a benne rejlő igazságot.  hogy az Egyház nem foglalhat állást politikai kérdésekben. Igaz. amely különben ­ és ez nagyon  jelentős ­ közös eszménye lehet minden jóakaratú embernek. hiszen  akkor az Egyház gettóvá válna az államon belül.  panacén. hogy  amennyire csak lehetséges.  és  az  Egyháznak  nem  kell  az  államtól  különleges  privilégiumokat  megkövetelnie. Végeredményben semmi okunk sincs arra. csak éppen más eszközökkel  mint a középkorban."  A  középkori  kereszténység  az  Egyház  a  birodalmi  egységet  is  a  katolikus  dogma  egységével akarta megalapozni ­ és tudjuk.  hogy  az  Egyház  védekezik  az  evilági  választásoknak  még  a  látszatától  is.  Abban  a  mértékben.  Egyház  és  állam  szétválasztása  a  maga  idejében  kétségkívül  felszabadító  állomás  volt. és az Evangélium szellemének megfelelőbb eszközökkel.  miszerint  minden politikai akciót  is érint a  hit  világossága és a kegyelem  hatása. A keresztények hivatása. mint  megoldásukra.  Az  államnak  nem  mint  Egyházat  kell  elismernie  az  Egyházat. sem Istentől származó tekintélyével. De itt  nem kérkedhet az Egyház küldetésével. tévedésből.  És  minden keresztény az Egyház.  mely  számos  zavarnak  vetett  véget. És ezért. és ez a maga sajátos területén autonóm és szuverén.  még  ha  hosszú  ideig  azt  gondolta  is.Chenu  ­.  lényeges részében.  nem  kellene  sugalmaznia  és  átalakítania  a  politikát  és  rajta  keresztül  ezt  az  egész  emberi  világot. politikai küldetés is.  Az Egyháznak ma is befolyást kell gyakorolnia a politikára. az  nem  jelentheti  azt.  az  Egyház  közvetítésével.

  ha  ez  nem  osztja  meg  hitemet. Sokszor azt mondták.  nem  szükséges. akármelyik ideológiára vagy vallásra támaszkodjék is e szemlélet.  hogy  a  világban  való  akció  azonos  elveiben  egyezzünk  meg.  53­54.  hanem Istentől ember  felé  indul.  vagy  ha  az  "Isten  haláláról"  beszél.  az  Atya  akaratából. hogy Krisztusért cselekszem.  hogy  egyedül  ők  kívánják  az  államot  az  "evangéliumi"  eszmény  alapján  berendezni. vajon emberi vagy keresztény lelkiismeretem  vezet­e  választásomban  vagy  cselekedetemben.  Lehetetlen. és  ha  elismertem Jézus Krisztust.  az  a  szükséges.  hogy  mindenki  hallgassa  el  saját  elgondolását.  de  hát  ez  lehetetlen:  akkor  nem  igazán  szeretnénk  őket.  U. Csak önmagáért szerethetek valakit. ebből nem vonhatunk le általános érvényű elvet.  hitétől  elvonatkoztatva.  Tehát  ha  együtt  is  dolgozunk.  ugyanazt  a  jelentést  tulajdonítsuk  neki. 52  .  hogy  megegyezzünk  a  világ  magyarázatának  azonos  elveiben is.E. /Simone Weil: "Krisztus nem az Atyáért  szenvedett.  amilyen. hiú dolog lenne azt kérdezni.":  La  Pesanteur  et  la  grace. De ez elég kivételes eset. Ha közös politikai feladatot  akarunk  kezdeményezni.  se  a  pluralizmust.  és  a  többiek  úgy  ismerik  el. Hiszen a keresztények nem  állíthatják.  Ha  tehát  elismerem  Jézus  Krisztust  és  Evangéliumát.  hogy  a  keresztény  a  többiek  előtt  csak  mint  ember  szerepeljen.  hogy  a  kereszténységben a  mozgás  nem embertől Isten  felé.  A  valóságos  dialógus  ilyenkor  a  két  ellenkező  nézet  lojális  szembesítése.  hogy  magát  elkötelezze  és  hogy  kockáztasson  bármibe  kerül  is.  Ezért  teljesen  jogos.  Ne  Istenért  közeledjen  felebarátomhoz.  vagy  önérzetét sértené.  csak úgy tennénk.  mint  ahogy  a  nyilat  röpíti  célja  felé  az  íjász.  És  ezekből  merít  erőt  arra.  hogy  a  keresztények  együtt igyekezzenek  felismerni  az  Evangélium  világosságánál./  Az  Evangélium  kinyilatkoztatja.  Igaz  az.  milyen  legyen  evilági  elkötelezettségük. és amennyire tőlem telik.  mint  én. Kereszténységem nem hozzátevődik emberségemhez.  De  én  se  érezzem  magamat  sértve..  Mert  a  laicitás  nem  kívánja  meg  azt.  értelmét  adja.  Ebben  semmi  sem  sérti  meg  a  laicizmust.  Mondottuk  már.  és  a  politikai  elkötelezettség  nívóján a hasadék nem hívők és hitetlenek között állapítható meg.  csak  azt. a világra és a történelemre vonatkozó átfogó szemléletével  igazolhatja..  de  elkötelezettségünk  teljes  értelmét  kinek­kinek  bölcseleti  hite  vagy  vallási  hite  adja  meg.  amelyen  ugyanazon  gyakorlati  meggyőződéseinket  megfogalmazhatjuk. hanem az emberért és a világért  Krisztussal.ugyanazon értékeket tartják polgári elkötelezettségük normájának. Nincs igazi laicitás csak valóságos dialógusban.G.  Istenért  kell  szeretni  az  embereket..  de  nem  szükséges. engem is magával ragad ugyanez a mozgás. hogy szeretjük.  ccll.  amikor  a  másik  iránti  tisztelet  arra  késztethet. mint Krisztus.  úgy  tisztelik.  már  nem  különböztethetem  meg  magamban  az embert és a keresztényt.  Ha  kifejezem  hitemet  Jézus  Evangéliumában.  "10/8".  pp.  és  hitükre  vonatkoztatva  igazolják  magatartásukat.  hanem  Isten  lökjön  felé.  hogy  tartsa  tiszteletben a másikét is.  ha  elgondolásom  hangoztatása  provokációnak  tűnne.  ezzel  nem  vétek  a  testvérem  iránti  tiszteletben.  1962.  hogy  hallgassak.  és  még  kevésbé  ítélem  el  erkölcsileg.  Paris. Ha tehát valamiben  választok  vagy cselekszem. ahol mindenki saját  mivoltában  nyilatkozhat  meg  a  többiek  előtt.  Vannak  körülmények.  hanem  az  emberekért.  hogy  Isten  szereti  az  embereket  és  a  világot.  Meg  kell  találnunk  a  közös  nyelvet.  hogy  ugyanazzal  igazoljuk  elkötelezettségünket.  Az  ember választását csak az emberre.  ha  hitetlen  testvérem  másképpen  ítéli  meg  az  embert  és  a  világot.  Krisztushoz  és  az  Evangéliumhoz  való  vonatkozásom nem azt jelenti. hanem kinyilatkoztatja  azt.  hogy  "az  erkölcs  független  a  vallástól".

 csak az Egyház szempontjából az.  hanem  életének  értelme.  Ami  a  kereszténységet  lényegesen  jellemzi.  papokat  és  püspököket  együtt  ­  felszólalni  politikai téren. mert  kormányozni  akar. Újra vizsgálat tárgyává kell tennünk azt a klasszikus sémát.  semmi  abból.  amikor  Szent  Ambrus  tiltakozott  Teodóziusz  császárnál.  A  napi  tapasztalat  mutatja. beszélnie és cselekednie kell.  akiknek  nem  ugyanazok  a  mélységes  meggyőződéseik.  Ugyanígy.  a  tesszalonikai lázadók lemészárlása után.  és az államférfiúhoz fordul. püspöki lelkiismeretének megfelelően. az állampolgárok egy közösségének nevében.  A  régi  keresztény  rendszerben.  Csak  jámborság. Az Egyháznak éppen azért kell interpellálnia az  államnál.  mivel  most  az  Egyház  szabadabban  gondolkozhat  és  cselekedhet  az  Evangéliumnak  megfelelően.  de pluralista társadalomban az Egyház csak annyiban cselekszik. de az Egyház a világért van és őrzője a világban az  evangéliumi bölcsességnek.  csak  lelki  erények  nem  segíthetnek  rá. egyedülálló  könnyebbséget jelent a közös elkötelezettség szempontjából. Ma pedig úgy lép fel.  Neki is fel kell szólalnia.  és  szelídséget.  ez  nem  jelenti  azt.  nem  csupán  vallási.  Mivelhogy  minden  keresztény  tagja  a  politikai  társadalomnak.  mint Egyházának képviselője és tanúja. Az.  ha  államérdekből  igazságtalanságot  vagy  erőszakot  rendelnek  el.  irgalmat  kér  számukra.  Nincs  sajátosan  keresztény  erkölcs. mennyi szakadás volt keresztények között  konkrét  és  lényeges  politikai  kérdésekkel  kapcsolatban.  hogy  másképp  járnék  el.  Az  Egyház  közbelépése  alapjában  különbözni  fog  attól.  nyilvános  vezeklést  szabott  ki  rá.  irányítsa  az  emberek  politikai  választását. hogy most már a  püspöknek  hallgatnia  kell.  azért  kell  az  Egyháznak  ­  értve  itt  laikusokat. és szükség esetén szólal fel. és ott meg kell hirdetnie a szabadság  és testvériség Evangéliumát.  Ha  azt  akarjuk.  hanem  politikai  tanításra  is  szükség van.  hogy  a  politikára  a  vallás  információs  és  átalakító  hatást  gyakoroljon.  hogy  valóban  nehéz  azok  együttműködése. hogy  az egyházi tekintély az állami helyére lépjen.  mert  ő  is  "kormányzott". Ez a keresztény rendszer már a múlté. hogy a pusztán "lelki" és "vallási" tanítás teljesen kiszolgáltatja az embereket a  politikai eseményeknek. Ha  magatartásomat  Jézus  Evangéliumával  igazolom. de ez nem jelentheti azt. mint ember az emberhez. hogy a keresztények ugyanazt az Evangéliumot ismerik el. Szó sem lehet arról.  hogy  felismerjük  a  Hegyibeszéd  politikai  követelményeit  adott  politikai  szituációban. mert maga is része a társadalomnak.  ami  a  középkor  keresztény  társadalmában  volt. 53  .  Főként  a  politikában.  amikor  Szent  Ágoston  tartománya  prokonzuljánál  közbenjár  bűnösök  érdekében.  de  a  történelem  kényszerít  arra.  és  csak  ezután  fogadta  vissza  Egyházába. Ezért Ambrus  kiközösítette  Teozódiuszt. mint állampolgár.  ami  keresztény  nem  lehet  sajátosan  az. Nagyon fájdalmas dolog.  hanem  éppen  azért.  amikor  pedig  mind  ugyanarra  az  Evangéliumra  hivatkoztak  és  talán  ugyanolyan  jóakarattal  keresték  az  igazságot.  hogy  felülvizsgáljuk.  Valamikor  a  püspök.  Az Egyház mindig Krisztusra és az Evangéliumra hivatkozva szól és cselekszik a világban.  amennyiben  maga  is  evilági.  akkor  is  a  keresztény  emberhez  fordult  benne.  de  annál  sürgetőbb  lehet.  csak  van  az  erkölcsnek  sajátosan  keresztény  megalapozása. a püspök ítélkezett a keresztény fölött. Az Egyház nem azért fordul az államhoz. A püspök az állam szempontjából nem  püspök.  Az Egyházban is fel kell szólalnia a politika területén.  mert  ez  világosan  megmutatja. hanem csak az Evangélium tanításának  megfelelően.  mint  püspök  lépett  fel.  ha  nem  lennék  keresztény.  a  püspök  fordult  a  keresztény  emberhez. a Hegyibeszéd követelményeinek megfelelő módon.  és  amikor  a  fejedelemhez  fordult. mely  szerint az Egyház ne válasszon politikai szempontból.  az  végeredményben  nem  a  keresztény  életmódja.  Álláspontunk  teljesen  ellentétes valami újféle klerikalizmussal vagy teokráciával.  Ez  a  séma  elméletben  tökéletesnek  látszódhat.

  Az biztos. p.  ez  gyakorlati  közömbösségre  vezetett.  és  zárta  el  őket  mesterkélt  világba. személyi szabadság vagy elnyomás. hogy éppen a jámborság tartotta nem egyszer távol a keresztényeket  a  szociális  és  politikai  feladatoktól. hanem azzal inkább.  /H.  hogy  a  politikai  kérdések  olyan  kérdések. igazságosság vagy igazságtalanság forog kockán.  és  foglalkoztunk  szinte  rögeszmésen  csak  a  hatodik  parancs  követelményeivel?  Természetes.  amelyek  nem érintik a keresztények "szabadságát".  Ezért  "társadalmi  etika  követelményeit úgy kell tekintenünk. hogy az Egyház egyik politikai pártért  sem  vállal  kezességet. Az Egyháznak nem csak arra kell  vigyáznia. melyről az Egyház szüntelenül  tanúságot  tesz  prédikációjában". hogy keresztény szempontból mi az igazság.  ha éli a mások iránti szeretetet.  hogy  egy  keresztény  politika  van.  és  itt  már  nem  jogosak  az  eltérések.  Az  Egyháznak  nem  politikai  programokat./  Túlságosan  és  rosszul  hangsúlyozták.  1966. mint püspökök nyilatkozata választások előtt. hogy az Egyház nem vállalhat kezességet minden egyes technikai megoldásért. mint ha bármely lehető választás mind egyformán  keresztény  lehetne.  vagyis szeretetre alapozott életigazság. valahányszor az nem engedi meg.  De  mindig  keresnünk  kell. mint a szeretet parancsa és engedelmessége. a  pluralizmus már nem jogos: akkor már nem igaz; hogy bármelyik megoldás érvényes.  Milyen  lélek  hatására  feledkezünk  meg  erről.  Labor  et  Fides. nem csupán a tanbeli tévedéseket  kell  felfednie.  hogy vállaljon kockázatot és szálljon szembe az állammal.  hanem  hogy  keresztény  politikák  vannak.  és  a  világosan  látás  nehézségével.  amely  bármely  magatartást  lehetővé tett.Wenland. Ez kényelmes magatartás. még a legnagyobb gyávaságot is.  Pedig  lényegesebb  ennél. valahányszor az állam nem ismerte  el  az  Egyház  jogát  a  keresztény  dogma  tanítására  vonatkozólag./  "Amikor  háború  vagy  béke.  Eglise  et  Société.  De  lényeges  politikai  kérdéseknél  az  igai  választás  nem  a  technikát.  mert  az  igazságosság.  Ezen  a  téren  nincs  sajátos  kompetenciája;  itt  az  eltérések  lehetségesek  és  jogosak.  ahol  úgy  vélték.  Azt  kell  tanítanunk.  amely  az  Egyház  legjelentősebb  tanúbizonysága a keresztény dogma igazsága mellett. 89.  A múltban az Egyház felszólalt az államnál és ellenállt.  hogy  "hirdesse"  az  Evangéliumot  a  dogmák  meghatározásával. Ebből a szempontból semmisem kétértelműbb  például. 54  .  Geneve. Az Egyház azzal hirdeti Jézus Krisztust.  /Elvben  helyeselnünk  kell  a  pluralizmust. és végeredményben nem is becsületes." /René Rémond.  hogy  gyakorlatban  mindegyiket  elfogadja.  hanem  az  erkölcsi  rendet  érinti.  hanem  politikai  terveket  kell  elbírálnia. mint a kegyelem parancsait a társadalomban való földi  létünk  szempontjából.  és  együttesen  kell  keresnünk.  hogy  szabadon  tanítsa  és  főként  élje  az  evangéliumi  bölcsesség  követelményeit.  hogy  a  keresztények  "élete"  összhangban  legyen  az  evangéliumi  igazsággal. Akkor  már  nem  keresztény  akármire  való  szabadság:  a  keresztényt  köti  hite  és  alapvető  visszautasításokra kényszeríti.  hogy  ezek  az  üdvösség  hírének  szükséges  következményei.­D. mint inkább bölcsesség. hogy a pillanatnyi történelmi helyzetben megtestesíti  a Nyolc Boldogság szelídségének és irgalmának szellemét.  a  szeretet  és  az  igazság  követelményeire  vonatkoznak.  és  ez  az  élet  szükségképpen  "politikai"  is. az Esprit ankétjára adott válaszában:  "Van­e  keresztény politika?"/  Az Egyház Evangéliumra alapozott igazsága nem annyira dogma. de rest.  minden  kísértéstől  távol  ápolhatták  az  örök  életre  vezető  erényeket.  Hiszen  ez  nem  csak  azt  jelenti.  de  arra  is  vigyáznia  kell. hogy az Evangéliumot helyesen "magyarázzák".  hogy  számolnunk  kell  a  politikai  helyzetek  csaknem  mindig  komplex  voltával.  nem  mondhatjuk. És arra is rámutattunk.  Mert  az  Egyház  küldetése  nem  annyira  az. A szituációkkal és történelmi eseményekkel szemben  ez  az  igazság  olyan  politikai  magatartást  követel  meg.

  Minthogy  Krisztus  megtestesült  a  történelemben.  Amikor az Egyesült  Államok kormánya  bombázza  Vietnam  földjét.  De  ha  a  vallás  egyesít. hogy jogosak. de a történelmen át valósul és nem a "történelem fölött".  Benedek  lépéseire az Első Világháború alkalmával.  maradjon  meg  akkor  is  általánosságoknál. moszkvai vagy akármilyen kormányok gyártanak  atombombákat.  Láttuk  mennyire  hatástalanok  a  római  Egyház  felszólalásai  a  hadatviselő  államok  szempontjából  ­  gondoljunk  itt  például  XV.  és  az  Egyház  semmit  sem  remélhet  olyan  vallási egységtől. amelyek súlyosan befolyásolják az emberek jövőjét?  Mit  ér  az  a  vallási  egység.  és  az  Egyház.  Ha  azt  állítjuk.  Az  Egyetemes  Egyház  túl  könnyen  válik  testetlenné  és  elvonttá. hogy túljuthassunk rajtuk. ha konkrét esetekben lép közbe.  ugyanezt  kell  hogy tegye. ha a párizsi. Azt mondják: a  vallás  egyesít. aki még csak nem is római állampolgár. Amikor a francia vagy a német kormányok hadakoznak.  azért.  Mégis. semmit sem használ.  ha  olyan  lényeges politikai problémákról van szó.  hogy  a  nézeteltérések  szinte  elkerülhetetlenek. Az Egyház szellemi küldetése nem csupán az.  Valójában  csak a helyi egyházakban létezik.  amelyek  csodálatba  ejtik  a  filozófusokat. a világ evangelizációját.  És  mivel  az  igazságtalanságok  mindig  konkrétak. nehogy az Egyháza  maga politikai semlegességével  bűntársává  legyen  a  szegényeket  elnyomó  igazságtalanságoknak  és  erőszaknak. "Igaz.  mert  testetlenné  tették  a  kereszténységet. londoni.  és  sohase  foglaljon  állást  egyedi  kérdésekben.  minthogy  az  Egyház  szinte  sohasem  említi  név  szerint  az  elnyomókat. hogy sajnos.  Szerintük  az  Egyház  a  lehető  legkevesebbet  szóljon  politikai  problémákról.  "normálisak" kezdetben.  ha  folytatni  akarja  küldetését.  a  politika  megoszt.  hanem hogy maga is elkötelezze magát a politikai életben.  amely  nem  vezet  politikai  egységre  is. Lehet valahogy igazolni a pápai állam jogosultságát  azzal. Ezeket úgysem valósítják meg.  nem  segítenek  az  elnyomottakon.  hanem  maga  a  megosztottság.  vagyis  a  történelmen túl teljesedik be.  nem  kell­e. Kell.  Főként attól kell  félnünk. Sokan  attól  félnek. ez nem jelenti azt is. Mihelyt nézeteltérés van az  Egyházban  lényeges  politikai  problémákkal  kapcsolatban.  fontos.  de  csak  azért.  ha  azt  mondjuk. hogy az Egyház csodálatosan határozza  meg  az  elnyomást  ­  írta  valamikor  Bernanos  ­.  A  botrány  nem  annyira  megosztottságunk  megnyilatkozása.  Sokszor  mondták  ennek  ellenkezőjét.  hogy  akkor  is  egyesítsen.  Krisztus  szellemi  küldetésének  biztosítására  megtestesült  az  emberek  evilági  történelmében."  Ezért.  az  Egyesült  Államokban  lévő  Egyháznak  kell  felszólalnia.  de  ezek  a  kifogástalan  meghatározások.  hogy  őszintén  és  szeretettel  nézhessünk  szembe  a  kérdésekkel. a  francia  és  német  egyházaknak  kell  felszólalniok. 55  .  amikor  az  emberi  igazságosság  előmozdításáról  van  szó.  visszavonult az igazi emberi történelemből és csak jókívánságokat fejezhet ki a nemzetekkel  szemben. mely csak álcázza politikai megosztottságunkat.  hogy  ha  az  Egyház  állást  foglal  politikai  kérdésekben.  az  Egyháznak  fel  kell  szólalnia  a  politika  terén.  a  keresztény  remény  hozzákapcsolódik  az  emberiség  politikai  történelméhez.  A vatikáni palotájába visszavonult római püspök.  Itt  is  látjuk.  A  keresztény  remény  történelemtúli. hogy moralizálja a politikai életet. Ugyanígy. amíg  mindezen országok helyi egyházai nem mernek szembeszállni a bombák gyártásával. mennyire hatástalanok a római Egyház lépései ­ melyek úgyis csak szavak  maradnak.  önmagában  is  megoszlik és ezzel veszélyezteti elsődleges hivatását.  az  Egyház  csak  akkor  hű  Isten  és  emberek  iránti  küldetéséhez. hogy így Róma püspöke szabad minden evilági kötöttségtől és függetlenül szolgálhatja  szellemi  küldetését.  feltétlenül  szükséges  a  lojális  és  testvéri  dialógus  minden  keresztény  között. ha Róma püspöke elítéli a fegyverkezési versenyt.  hogy  a  helyi  egyházak  teológiájának  perspektívájában  gondolkozzunk  és  nem  csupán  az  Egyetemes  Egyház  teológiája  szempontjából.

  Ezzel  szemben  az  Egyház  tiltakozzon  azon  törvényekkel  szemben.  amennyiben  az  emberek  összessége  tudatosította  és  magáévá  tette  ezeket.  Az  Egyház  ne  vesse  magát  alá  ezeknek  a  törvényeknek. amelyek  árulást  követnek  el  a  Hegyibeszéddel  szemben. nehogy megbotránkoztassa az erőseket. nehogy botrányt okozzon.  Viszont a nem­keresztények nem úgy látják­e majd.  Ha  áldozatai  vannak  ezeknek  a  törvényeknek  /például  a  faji  megkülönböztetéssel  kapcsolatos  törvények  esetében/. már itt van közöttünk.  Ezért  nem  szállhat  szembe  olyan  törvényekkel. amelyek megengedik a válást.  és  törekedjen  az  eseteket  motiváló  konkrét  problémákat  olyanképpen  megoldani.  Az  Egyház  tartsa  tiszteletben  a  többiek  szabadságát. ha  megmondják az igazat. hogy ne éljenek a törvény adta lehetőségekkel.  csak  abban  a  mértékben.  ha  az  Egyház  a  társadalom  minden  tagjára  rá  akarná  erőltetni  annak  a  hitnek  evangéliumi  követelményeit. akik nem igazak.  amennyiben  ezek  ellenkeznek  az  Evangélium  erkölcsi  törvényeivel.  de  maradjon  hűséges  önmagához.  nem akar ráerőltetni  ilyen  vagy olyan politikát.  amelyek  köteleznek  /affirmatív  törvények/.  Az  Egyház  nem  akarja  rákényszeríteni  az  államot. Türelmetlenség  lenne  részéről.  még  ha  ezek  nem  is  felelnének  meg  az  evangéliumi  követelményeknek.  hogy  újra  irányítani  akarja  az  evilági  dolgait?  Nem  olyan  folyamatot  látnak­e  majd ebben.  akik  nem  szeretnek.  az  Egyház  az  áldozatokkal  vállaljon  szolidaritást  és  maga  is  vegyen  részt  velük  együtt az igazságosságért folytatott küzdelemben.  hogy  a  középkori  kereszténység  idején  az  Egyház  ezekkel  a  törvényekkel  is  szembeszállt.  és  így  az  igazság  is  mindig botrányos azoknak. amely újra úrrá teszi az Egyházat a társadalom fölött? Nem beszélnek­e majd új  klerikalizmusról. amennyiben  módjában áll.  A  szeretet  mindig  botrányos  azoknak.  amelyek  engedélyeznek.  a  hagyományos  teológia  osztályozása  szerint/. Ez evidensen nem azt jelenti.  Másrészt  nem  volt  elég  sokáig  az  is  érve  az  antiklerikalizmusnak.  hogy  az  Egyház  beleavatkozik  az  állami  ügyekbe? Ezek az ellenvetések fennállnak.  amely  majd  azzal  vádol.  melyben  nem  osztoznak.  de  nem  köteleznek  /vagyis  a  negatív  törvényekkel.  nehogy  az  igazságtalanság  bűntársává  legyen  hallgatásával  és  a  "fennálló  rend"  tiszteletével.  mely lényeges részében politikai is.  nem akar az államon uralkodni.  /Meg  kell  jegyeznünk.  azokat.  hogy  az  Egyház mindig megalkuszik a fennálló hatalommal; éppen elég sokáig hivatkozhattak éppen  az  Egyház  hallgatására  a  társadalmi  igazságtalanságokkal  szemben. És az Egyház szavával és tanúbizonyságával törekedjen arra.  A  társadalmi  törvények  nem  képviselhetik  az  evangéliumi  követelményeket.  csak éppen  saját  maga életére tartsa kötelezőnek  a saját elgondolásait.  mi  az  igazság. hanem csak  éppen élni akarja a krisztusi szeretetet.  akik  éhezik  és  szomjúhozzák  az  igazságot  és  akiknek  joguk  van  meghallani.  Azért  tiltakozzon. hogy Isten Országa.  hogy  saját  elgondolásaihoz  igazodjék. Ezért mindig botrányt okoznak a világban azok.  hogy  a  törvények  megfelelhessenek  az  evangéliumi  szellemnek.  mert ezek a törvények olyan cselekedetekre kényszerítik. vagyis kényszert alkalmazni  tilalmazására./  Például  az  Egyház  nem  szállhat  szembe azokkal a törvényekkel. csak éppen nem akar törvényt. ha az Egyház beleavatkozik politikai  kérdésekbe.  hogy  az  Egyház  felszólal  ugyanezen  igazságtalanságokkal  szemben?  Hiszen  az  Egyház  nem  az  állami  ügyekbe  akar  avatkozni. és leleplezik az igazságtalanságot. Először is azért. Sokak szerint az Egyház nagyon óvatosan szóljon és tegyen.  akik tanúbizonyságot tesznek az Evangéliumról. hogy az emberek  tudatosítsák az evangéliumi követelményeket ezen a ponton.  rosszul  leleplezett  hatalmi  törekvésről?  Nem  kockáztatunk  újabb  antiklerikális  támadást. az Egyház a gyöngéket botránkoztatta meg. De  sokszor. De az Egyháznak jobban kell félnie  attól.  hogy ő maga megengedi a válást. mert nem tetszik mindenkinek. és így ráveheti őket. 56  .  Most  biztosan  hivatkozhatna­e  ennek  ellenkezőjére. és ezzel akar tanúságot tenni arról.

  Elemzésük  mindig  ellenkező  irányba  forgatja  ki  a  szövegeket. melyet az állam jogi úton büntethet.  hogy  csak  jelentéktelen  kisebbségnél  lépett  fel  lelkiismereti  ellenvetés.  ésszerű  büntetést  alkalmazni.  ne  olyan  törvényeket  hozzon  az  Egyház.  hanem  a  terjedést  és  a  társadalmi  kárt  akadályozza  meg."  /P.  Paris.  ki  akarják  kerülni  azt  az  ellentmondást.  és  annak  az  Evangéliumnak  a  szellemében  éljenek.II. Ed. 1963. Théológie de  la Paix.53.  mely  ­  árthat  a  társadalomnak.  hanem  jogtalannak  és  törvénytelennek a lelkiismereti ellenvetést.  kiknek  gyakorlatát  az  Egyház  nem  tette  magáévá.  Nem  az  Egyház  küldetése.  hogy  lelkiismerete  ezt  nem  engedi".  p.  Végül  azt  állítják.  és  arányos. Ettől kezdve  nem  csupán  megengedettnek  tartják  a  katonai  szolgálatot. a Béke Fejedelmét. mely szerint nem viszonozhatunk  rosszat rosszal és szeretnünk kell ellenségeinket.  e  hatásoknak  ellenállni. Paris."  A  katonai  szolgálat  társadalmi  kötelesség. Universitaries.  és  a  lelkiismereti  ellenvetés  tévedés.  hogy  a  keresztény  háborúskodhat.  de  úgy  gondolja.  Elítéli  tehát  az  ellenvetést. De hozzáteszi: "Ha a téves lelkiismeret kifelé is megnyilvánul.  Úgy  látszik. hogy túl kell jutni ezen a legalista  és jogi magatartáson.  hogy  rásegítse  az  embereket.  7.  hanem  az.  A legutóbbi évekig a kérdéssel foglalkozó katolikus moralisták jogi szemponthoz tartották  magukat. /P.Lorson:  Un  chrétien  peutil  etre  objecteur  de  consience?  Le  Seuil.  mégis  tiszteletben  kell  tartania  annak  lelkiismeretét. pp ic­ll.  melyekben  a  keresztényeknek  kötelezően alkalmazkodniok kellene. hogy már az élet idején is megváltást nyerjenek.  amelyet  azért adott Isten az embereknek. mely feltevésünk  szerint  nem  vétkes."  Ha  pedig  valaki  "úgy  gondolja.  1950. Vajon szolgálhatjuk­e egyszerre Jézus Krisztust./ Lassanként  azonban  úgy  vélekedtek. Hangsúlyozzuk.  ezek  is  inkább  értelmiségiek  voltak.  aki  nem  vállalja a katonai szolgálatot.  tudatosítsák  a  tökéletes  szeretet  valódi  követelményeit./  Az  Etudes  1930.  hogy  ezzel  elárulná  az  Evangéliumot.  május  20­i  számában  közölt  erkölcstani  beszélgetésben  P.  Azt  állítják. sem a tévedést. Lorson  így  foglalja össze következtetéseiket: "Jogunk és kötelességünk  háborút  viselni  és  engedelmeskedni. Inkább arról van szó.  elég  egy  kevés  józan  ész  annak  megítéléséhez. A LELKIISMERETI ELLENVETÉS JELENTŐSÉGE  Az Egyház kezdeti  időszakában  is  felvették  már a keresztények a  lelkiismereti ellenvetés  kérdését.  az  hazánkban  társadalmi  kötelesség. melyhez nem férhet. Nem a szándékot bünteti. hogy elárulnánk az evangéliumi parancsot. amelyhez az Egyház itt és egyéb területeken is túlságosan ragaszkodott. és Ágoston óta ezt ismételgeti az Egyház hagyományos tanítása. 57  .Comblin  írja  a  Béke  Teológiájában.  amit  a  morálteológia  "téves  lelkiismeretnek"  nevez.  hogy  az  első  keresztények  nem  voltak  hajlandók  katonai  szolgálatra.  amikor  a  jog  és  igazságosság  védelméről  van  szó. a hatalomnak joga ezeket  a  megnyilvánulásokat  elfojtani.  hogy  amíg  a  francia  törvény  előírja  a  katonai  szolgálatot. P. t. jót kell velük tennünk? Tudjuk.  mely  a  Konstantin  előtti  és  utáni  egyházi  fegyelemben  látható.  hogy  kötelezettségeket  és  tilalmakat  halmozzon.  Folytathatunk­e  háborút anélkül.  a  Lélek  elleni  vétség  kockázatával.  ha hatásai megzavarhatják a társadalmi miliőt.  anélkül.  ha  az  állam  hadba  szólít.René  Brouillard  ezt  állítja:  "Azt  hiszem.  hogy  a  bálványimádás  elkerülése  és  nem  az  ölés  tilalma  miatt  vonakodtak  a  katonai  szolgálattól".  "A  legtöbb  katolikus  történetíró  kevés  jelentőséget  tulajdonít  annak. hogy az első  négy évszázadban a keresztények általában negatív választ adtak erre a kérdésre.  akkor  alkalmazható  rá  az.  ha  az  erőszakot  és  gyilkolást  rendel  el. és ugyanakkor  engedelmeskedhetünk­e  Cézárnak. utánzásra bírhatnak.

  és  az  ellenkező  magatartást  a  nemzeti  szolidaritás  és  a  társadalmi  kötelesség nevében elítéli. Tournai. mint a fent idézettek. mindenesetre több figyelmet és jóindulatot.  április  5­i  számában  P. /P.  hogy  tartsuk  oda  másik  arcunkat. még ha a fejedelem meg is parancsolná.  nem  szabad  abban részt vennie.az/  Az  Etudes  1936.  Ha  az  illető  az  Evangéliumra  hivatkozik. Mert "szigorú büntetéssel vértanúvá tennénk őket. hogy a rendszeres  gyakorlatban  ki  kell  zárni  a  lelkiismereti  ellenvetést. hogy azok lehetőségével e gyakorlatban nem is kell  számolni".  hogy  a  lelkiismeret  ellenvetése  jogos  lehet  egyes  esetekben. de la Briere/ Az ellenvető dezertáló. Ez csak  súlyosbítaná a társadalmi rendetlenséget és a közveszélyt".  aki  abban  az  időben  nagy  tekintéllyel bírt./  A  lelkiismereti  ellenvetést  a  legutóbbi  évekig  a  katolikus  moralisták  "súlyos  erkölcsi  és  társadalmi  eltévelyedésnek"  tartották.  hogy  a  többi  esetben  a  törvényes  felsőbbség  javára  kell  dönteni.  Minden  író  azt  állítja.  amely  túlhaladná  a  rendes  jogi  szabályokat".  hogy  a  háború  igazságtalan.  és  ezért  nem  csodálkozhatunk. /u.  akkor  is  el  kell  ítélnünk azt a radikális és káros illúziót. 1957.  Feszard  ezt  a  mérsékeltebbnek  tűnő  állítást  hangoztatja. melyek a keresztény lélek belső és vallási tökéletességére vonatkoznak".  hogy  néhány  lelkiismeretben  ellenvető  pacifizmusának  motívumai  az  ő  szemükben  érdeknélküliek. és ez magyarázhatja  részben  azt  a  szigorúságot. ha  még  ma  is keresztények és klerikusok nagy része  még  mindig az előző  álláspontot  képviseli. az Egyház hagyományos tanítása  mélységesen  hat  még  mindig  a  lelkiismeretekre  és  a  mentalitásokra. Ez evidens.  annak  jogos  eljárását  kell  feltételezni."  Tény. hogy az ellenvetők magatartása sokszor túlságosan negatív volt.  amely  azt  tanítja.  mely  "az  állampolgári  szolidaritás  szükségszerű  kötelességével ellenkezik". amikor nyilvánvalóan igazságtalan háborúban kellene részt venni. 58  ." Viszont ugyanezen  moralisták  szerint  a  háború  nem  lehet  igazságos  mindkét  félnél. de  la Briere fent idézett cikkében ezt írja: "A kivétel csak szörnyűséges esetekben tételezhető fel. ugyanezt az álláspontot képviseli. Nagyon kevés keresztény érti meg az ellenvetők álláspontját. /Ducatillon. Ezért P.  azt  válaszolják  neki. melyre példájuk ösztönözhet. és így  álmisztikai őrültségük annál  inkább  fertőzne a pacifista exaltációra  hajló  miliőkben.  mely  következményeiben  azonban  ugyanoda  vezet:  "Elhiszem. Mégis csak holt betű maradt.  "mint  betegeket és nem mint vétkeseket".  tehát  gyakorlatilag  mindig  alá  kell  magunkat  vetnünk  az  állam  parancsának.  kivéve  talán  egyes  egészen  kivételes  esetekben.  ha  besorolnak.  Hogy áll ma e kérdés? Az utóbbi világháború óta érlelődtek a dolgok és sok teológus már  nem foglal olyan negatív állást.  De  nem  kellett  volna­e  ez  utóbbiaknak  az  ellenvetőket  konstruktívabb  és  a  valósággal  jobban  számoló  magatartás  felé  irányítaniok? Mert a lelkiismeretük miatt ellenállóknak joguk volt mást várni Jézus papjaitól.  mellyel  a  moralisták  elítélték. Patriotisme et colanisation.  De  ha  tiszteletben  tartjuk  is  személyes  őszinteségüket.  október  5­i  számában  P. Szerinte ezek "jóhiszemű exaltáltak. amelyek annyira kivételesek.  elvben  elismerik  mindnyájan.Ducatillon  írja: "A  moralisták könnyelműen azt gondolták és tanították. Ezt az elvet már  Viktória  kimondotta:  "Ha  valaki  világosan  látja.  mint egyszerű elítélést.  P.  nagyfokúan  hamis  értelmezés  ha  "a  közügyek  kormányzására  transzportálunk  olyan  lelki  tanításokat. akik a  feltétlen  pacifizmus  hallucináló  misztikájának  hívei.  sőt  keresztények  is.  Ez  elvnek  tehát  jelentős  gyakorlati következménye kellett volna hogy legyen. Az  Etudes  1936."  Inkább  úgy  kell  kezelni  őket. Mégis.  Mégis. aki nem akarja vállalni a  társadalomhoz  való  tartozásából  folyó  felelősségeket.  de  la  Briére.

  78.  "akik  lemondanak  jogaik  védelmében  az  erőszakos  cselekvés  alkalmazásáról.  Mgr.  Sőt  voltak  atyák.  Verdun  püspökének  szavait.  hogy  a  lelkiismereti  ellenvetők  esetével  kapcsolatban  ne elégedjenek  meg azzal.  és  csak  olyan  védelmi  eszközöket  alkalmazzanak.  Boillon.  hogy  ez  megtörténik.  Mégis.  /Gaudium  et  Spes.  A  Zsinat  valójában  értékelte  ki  a  problémát. Valójában  a  Zsinat  egyszerűen  azt  jelentette  ki.  akik  nem  tartják  tiszteletben  személyes  lelkiismeretüket. A lényeges az.  aki  egy  levélben  túllép  a  Zsinat  szövegén.  még  mindig  megkerüljük  a  kérdést. de hajlandók azt még terhesebb társadalmi szolgálattal is  helyettesíteni". akik ezt  a magatartást választják.  Az  ilyen  súlyos  elkötelezettségnek  belső sürgetésre kell  létrejönnie és  meg kell  felelnie  minden egyes ember 59  .  hogy  a  Zsinat  nyilatkozata  nem  magukra  a  lelkiismereti  ellenvetőkre  hivatkozik.  hogy  a  törvények  emberségesen  bírálják  el  a  lelkiismereti  ellenvetők  esetét".  kényszerítsük  rá  az  összes  keresztényre?  Szerintünk  nem  szabad  így  felvetni  a  problémát.  fej. hogy olyan hatalom alattvalói. Nem a lelkiismeretben ellenvetők  oldalán  áll  fenn  a  probléma.  Mert elég közeli még az a múlt.  hanem  a  társadalom  álláspontjára velük szemben. Ancel e szöveggel kapcsolatban még kategorikusabban mondja: "A Zsinat nem ítélte  el  a  lelkiismereti  ellenvetést. hogy a Zsinat közvetve elismerte a lelkiismereti ellenvetést. akik  nem vállalják a katonai szolgálatot.  Tévedés  lenne  ezeket  a  szövegeket  túlságosan  végleges  jellegűnek  látni.  hogy  valaki  visszautasítsa  a  katonai  szolgálatot.  mely  ellen  tiltakoznak. hogy emberségesen bírálják el ezeket az eseteket".  és  akkor  már  ezeknek  is  van pozitív jelentőségük.  Caronne mondja.  Tegyük­e  hát  a  lelkiismereti  ellenvetést  általános  szabállyá.  hanem  a  tárgyi  szituáció  oldalán./  Nem  mondhatjuk­e  akkor.  melyekkel  a  gyöngék is rendelkezhetnek.  Ez  a  nyilatkozat.  3/  erre  vonatkozó  szövege  úgy  értelmezhető. itt  is csak lassú lehet a fejlődés.  csupán azt állítja. csak azért mondanak le az erőszakról. "akik az erőszakmentesség harcosai.  A Zsinat folyamán több francia ellenvető írt püspökének.  Világos  tehát.  hogy  a  népeket irántuk való türelemre szólítsák  fel.  Azt  kívánják.  5. és a  lelkiismeretük  miatt tiltakozókat.  Bele  kell  azokat  helyeznünk  a  fejlődés  menetébe. Sokat beszéltek a zsinat lelkiismereti ellenvetéssel kapcsolatos nyilatkozatairól. nem alkalmaznak erőszakot az igazságtalanságok  elleni  védekezésben.  mégis  hatásos védekezésük.  amint  Mgr.  Tehát  a  Zsinat  szemében  is  a  katonai  szolgálat  társadalmi  kötelességünk  teljesítésének  normális módja.  melynek  irányítani  kell  magatartásunkat.  hogy  a  Zsinat  pozitíve  értékelhesse  ki.  akik  a  fent  említett  szöveg  kihagyását  is  kérték.  hogy  "igazságosnak  látszik.  és  pozitíve  dicséri  azokat.  mert  szerintük  még  az  is  túlságosan  pozitív  olt  és  "ellenkező az Egyház hagyományos tanításával és az erkölccsel".  mint  elnézés  kérése  hibát elkövetett emberek számára. mert a kérdés még  nem  érett  meg  arra. amikor sokan ráfizettek arra. és másokat is hasonlóra kell ösztönöznie.  és  a  Gaudium  et  Spes  /79.  ha  csak  erre  a  problémára  összpontosítjuk  a  figyelmünket.  de  nem  is  akarta  jóváhagyni". és levelükben többek között ezt  hangoztatták:  "Sürgősen  kérjük  az  atyákat.  Másrészt  a  Zsinat  dicsérte  azokat. Csodálkozunk­e vagy botránkozunk? Nem gondoljuk ezt. feltéve. hogy ezt megtehetik anélkül. amennyiben azok. hogy felkészüljenek közösségi  jogainak  más  eszközökkel  való  megvédésére?  Szerintünk  így  kell  értelmezni  Mgr.  fej.  hogy  a  zsinat  ezt  értékelje  ki". hogy mások és a közösség  jogai  és  kötelességei  ellen  vétenének". hogy lépjünk előbbre. és mindennek ellenére azt  gondoljuk. "nem foglal magában ítéletet a lelkiismereti ellenvetés tárgyi moralitásával  kapcsolatban  és  nem  fejezi  ki  a  jogot  arra. Mint minden más téren.

  1962. a béke  szeretete inkább. Akiknél ez  fennáll. Az antimilitarizmus nem  csupán  fölösleges. mint a háborútól való félelem"."  /Lanza  del  Vasto. szembenézve saját felelősségével.  Paris. amely az Evangélium realizmusára támaszkodik és  a politikai realitásban a Nyolc Boldogság szellemét akarja megtestesíteni abban a mértékben  az Egyház hivatása e magatartás előmozdítása és a keresztények felkészítése arra.  október  4­i  beszédében azt mondja. a mindenki iránt való szeretet.  küzdjék  le  előbb  félelmüket  mert igazolhatóbb az erőszak.  hogy  inkább  legyenek  katonák.  mint  ahhoz. vagy legrosszabb esetben.  Evégből  a  lelkiismereti  tiltakozó  elkötelezettségének  nívójára  helyezkedünk.276. a minden ember iránti szeretet.  hogy  azért  nem  akar  ölni.  mint  mindenki. Természetesen. hogy egyesek magatartása jellemzi az összes többiét is.  és  megkíséreljük kimutatni."  De  nem  lenne  becsületes  dolog azt állítani. hanem  hogy annak  ismeretében  hozhassa  meg saját  döntését.  Ezért  VI. hanem  igazságtalan.  azt  kellene  tanácsolni. Pál kijelentésének itt különleges értelme  van  nem  a  háborútól  való  félelem  ad  értelmet  a  lelkiismereti  tiltakozásnak.  hogy  a  gyáva  szembeszálljon  az  egész  világgal.  de  ezek  nem  diszkréditálhatják  azokat./ Ami  igazolja a tiltakozást.  becstelen  is.  A következő oldalakban ki szeretnénk fejteni a lelkiismereti tiltakozás pozitív jelentőségét.  A  rossz  keresztények  léte  sohasem  volt  bizonyíték  a  kereszténység ellen. és ugyanez áll a tiltakozókra és a tiltakozásra.  Dencel.  nehogy  megöljék. hogy felmentsék.  akik  teljes  jelentőségében  vállalják  a  tanúbizonyságot.  Gyakran  szemére  vetették  a  lelkiismereti  tiltakozónak.  A  háborútól  való  irtózás  önmagában  még  nem  szül  békét. "Tudom ­ mondja Gandhi ­.  nyíltan.  amelyek  már  önmagukban  is  nem  tagadásai  azoknak  az  érdekeknek.  p.  Pál  1966. mely  a  háború  borzalmas  tragédiája  után  fogant  meg:  keressük  mindig  a  békét;  a  békét  mindenki  számára".  hogy  úgy  tegyünk.  Inkább  azt  választaná.  hogy  egyszerűen elfogadja az Egyház  ítéletét.  hogy  az  Egyháznak  javasolnia  kell  a  lelkiismereti tiltakozást.  Apprcche  de  la  vie  intérieure.  hanem  a  béke  szeretete. hogy magatartása teljesen konstruktív lehet. ez egyes esetekben lehetséges.  Ebben  a  perspektívában  úgy  látjuk.  és  el  szeretnénk  oszlatni  a  tárggyal  kapcsolatos  félreértéseket. lógjon a kaszárnyában. ma már inkább  a szeretnek kellene alátámasztania ezt az elhatározást. Joga  van  akkor  az  Egyháztól  világos  beszédet  elvárni  kétértelműség  nélkülit. VI. és  elbújjon  a  csatában.  a  félelem  attól.  hogy  dezertáljon. Amilyen  mértékben a lelkiismereti tiltakozást nem egyszerűen a katonai szolgálat megtagadása. nem annyira a haláltól  vagy öléstől való  borzadás.személyes választásának.  Hozzáteszi:  "Ha  ezen  elhatározás  kiindulópontja  a  félelem  volt. hogy az emberiség legyen "hűséges ahhoz a nagy eszményhez. mint a gyávaság.  vagy  betegséget szimuláljon. Amely mértékben olyan magatartás.  A  modern  világ  szituációival  szembesítve  a  keresztény  ember  kénytelen előbb­utóbb  valamilyen  formában  felvetni a  lelkiismereti tiltakozás kérdését.  melyeket  meg  akarunk  védeni. hogy ebben  a  perspektívában  lássanak. abban a mértékben pozitíve dicsérni  kell. Nem  helyezhetjük egy  nívóra  a katonát 60  .  hogy a borzalmak még nagyobb apokaliptikus arányokban megismétlődjenek. Mégsem elég csak nem elítélni a  lelkiismereti tiltakozást és tiszteletben tartani azt a lelkiismereti szabadság nevében. hanem  elkötelezettség az igazságosság és a béke szolgálatában. ha választanom  kellene  gyávaság  és  erőszak  között.  Valójában  majdnem  mindig  több  bátorság  kell  a  tiltakozáshoz.  nem  azért. hanem  az igazságosság és béke előmozdításának szándéka kizárólag igazságos és békés eszközökkel. Mindenütt vannak  hamisítók  és  gazemberek.  "Kevéssé  valószínű  ­  írja  Lanza  del  Vasto  ­.  a  történelmi  realitás  keretében.  A lelkiismereti tiltakozást nem igazolhatják antimilitarista érvek.  A  háború  egyszerű  elítélése  még  sohasem  akadályozott  meg  egy  háborút  sem.  az  erőszakot  választanám. tehát gyáva és dezertáló.

  ha  valódi  dialógus  indulhatna  a  két  fél  között.  és  megkímélje  őket  attól  a  fáradságtól.  Paris.. Az nem lenne becsületes.  de  nem  egyenlő  fokban  és  a  katona  nem  gonosztevő. hogy kevés katona tartja tiszteletben a  lelkiismereti tiltakozók  álláspontját.  J.  A  választás  szükségszerűen  elutasítással  párosul.  de  a  választást  nem az elutasítás igazolja. hogy őket ne értsék meg. hogy a tiltakozóra általában az elutasítás hívja fel a figyelmet. Azok  is  bűntársak.  Minden  erőszak  embertelen.  Diszkreditálni  kell  az  erőszakot. hogy ne meneküljünk.9/ De szerintünk ez a szöveg azt sem bizonyítja. Csak az fontos.  hogy  másként  is  tehettek  volna. ha különben bűntársai vagyunk azoknak az igazságtalan­ 61  . Sok félreértés is  tisztázódna. akiket nem  soroltak be.  mintsem együttműködjön a rosszal.  hogy  a  háború  emberek  lemészárlása. ami őrá vonatkozik. ez ejti csodálkozásba a  társadalmat.  hogy  együttműködjünk a rosszal.1967.  hogy  magatartása  hiteles  legyen.  vagy  kevesen  nem  oldhatunk  meg  olyan  problémákat.  kényszerhelyzetekben  előfordulhat.  hogy  egyedül.  akik  nem  tudják.  a  tiltakozó  tanúbizonysága  csak  akkor  termékeny." Végül  is  hiába  tagadjuk meg a katonai szolgálatot. hogy Jézus nem ítéli el az  erőszakot. nem csak magukat ítélték arra.  és  azt  hitték. amelyre már  önmagát elkötelezte és amelyet mások is választhatnak. hogy rámutasson egy lehetséges útra. maga is keresse a választ. ha a többiek  azt  kívánnák. Viszont az  is  igaz.  amelyek  mindenkire vonatkoznak. A lényeg az.  azért  még  nem  érezzük  szükségét  annak. hogy a lelkiismereti tiltakozás nem korlátozódik a katonai szolgálat  megtagadására.  Az  erőszak  egyszerű  elutasítása  és  a  háború  elítélése  tehát  még  nem  ad  értelmet  a  lelkiismereti  tiltakozásnak.  élete  és  halála. Egy magányos tanú: vie et mort  de  Franz  Jagerstatter. Ez a vértanúság jogosultságával  azonos: Jogos.  de  nem  szabad  beszennyezni  azokat. de elég  ha saját mértékének megfelel.  Gandhi  szerint  "elvetni  éppen  annyira  eszmény./  De  ha  félretesszük  ezeket  a  kivételes  eseteket  /korunk  története  ugyan  megmutatta.  éppen  annyira.  Ezek  az  emberek  számos  esetben  nagy  bátorságról  és  nagy  lelki  nemességről  tettek  tanúságot  katonai  szolgálatuk  teljesítésében. De ez részben talán azok elítélő magatartásával is magyarázható.  hogy  a  lelkiismereti  tiltakozás  pusztán  annak  visszautasítása.  hogy  apokrifnak  tartsuk  azt  a  helyet.  Igaz.  elaltatják  lelkiismeretüket.  hanem  megoldást  keres  arra. hanem energikusan és bátran hozzálássunk.meg  a  gyilkost.  Igaz. Igyekezete nem üti meg a felvetett problémák mértékét.  ha  nem  csupán  nem  akar  a  rosszal  együttműködni.  mint  elfogadni.  hiszen  az  embere  különben  olyan  könnyen  megnyugtatják. ha  más  módon támogatják az államot. és ekkor önmagában is jogosult. amennyire el kell fogadni az igazságot.  de ez is ok lehet arra.  Amikor  a  pacifisták  a  háborúban  csak  a  gazságot látták..  hogy  a  jóért  dolgozzon. hogy az ember elfogadja a halált  inkább. hogy aki kérdést tesz fel.  Ezért  fontosnak  tartjuk  háborús  ellenségünket mentesíteni minden antimilitarista jellegtől.  kötelességüket  teljesítik. hogy önmagukat kelljen elkötelezniök; az biztos.  ami  nem  igazság.  hogy  Krisztus  az  erőszakmentességet  hirdette  és  hogy  az  Evangélium  értelmében  ezt  az  utat  kell  választanunk. "A katonai szolgálat ­ mondja Gandhi ­ csak mélyebb baj szimptómája.  Az  biztos.  Ha  azt  gondoljuk  is.  ez  készteti  kérdések  felvetésére. /Lk 7.  de  nem  csupán  ez. Nem működni együtt a rosszal épp annyira  kötelességünk. hogy a feladat mértéken felüli. hanem önmagukat is  becsapták. Az elutasításnak éppen csak a választás ad értelmet.  Hangsúlyozzuk azt is.  hogy  rájuk  vonatkozó  válaszokat  is  hozzon.  El  kell  vetni  azt.  /Olvassuk el Gordon zah szép könyvét: Un témoin solitaire.  abban is.  Ez  a  kérdés­feltevés  szükséges.  és  ezt  a  lelkiismereti tiltakozónak  mindenki  másnál  jobban  el  kell  ismernie.  Határhelyzetekben.  hogy  ugyanabban  a  nemzedékben  többször  is  előfordulhatnak/.  azért.  amikor  Krisztus  csodálja  a  századost  és  megdicséri  a  tömeg  előtt hitéért.  Le  Seuil.  mint  együttműködni  a  jóval".

  Csak  akkor  lehetünk  szolidárisak." Ha  arra  gondolunk  vissza  amit  egykor  P.  hogy  azt  átalakítsa. hogy  bizonyos értelemben tényleg prófétai:  minden 62  .  hogy  a  tiltakozó  önmagát  zárja  ki  a  társadalomból. Amikor a tiltakozó szembe akar szállni  az erőszakkal. A nemzeti szolidaritás már csak hazug frázis.  amely  többnyire  erőszakra  épül  és  erőszakot  támaszt.  és  hogy  így  a  társadalmat  nem  érinti  elkötelezettsége.  másképp  is  teljesíthetné  történelmi  feladatát.  Ebben  a  perspektívában  kétértelmű  és  végeredményben  téves  a  lelkiismereti  tiltakozás  prófétai  jellegének a  hangoztatása.  a  hadseregről  és  a  Nemzet  szolgálatáról"  hangsúlyozta  e  magatartás  pozitív  jellegét:  "Manapság  ifjú  keresztények  növekvő  számánál  a  háború  jogosságának  vitatása  a  Szeretet  és  a  Béke  teljesen  pozitív  misztikájából  folyik.  Az  lehet. Nem akar visszavonulni  a történelemből. hogy  megtörik a  nemzeti szolidaritást  és  kivonják  magukat  az  ebből  folyó  felelősségek  és  kötelezettségek  alól.  Nem  közömbös  számára  az  emberek  evilági  küzdelmeinek  játéka;  részt  akar  abban  venni.  hogy  a  társadalom  másképp  is  felfoghatná  létét.  Congar  1961­i  konferenciájában.  A  nemzeti  szolidaritás  nem  kívánja  meg  az  összes állampolgár lefokozását; inkább azt kívánja meg.  és  lehetőnek  tartják  egy  másik  erő  hatékonyságát.ságoknak  és  rendetlenségeknek.  A  tiltakozó  nem  elégedhet  meg  azzal.  "Az igazi.  méghozzá  erőszakos  és  gyilkos  eszközök  nélkül  is.  az  elnyomás  és  kizsákmányolás ellen. hanem forradalmár akar lenni.  A  lelkiismereti  tiltakozás  nem  csupán  a  meggyőződés  erkölcséből táplálkozik.  Ne  lássunk  ebben  pusztán  individuális  eljárást.  hogy  a  háború  hatásai  ellen  tiltakozzék. hogy keze tiszta. és a céllal homogén: az erőszakmentesség. lelke ártatlan maradjon. tudatos tiltakozó ­ írja Lanza del Vesto ­ nemcsak a háború.  ez  pedig  magában  foglalja  a  lelkiismereti tiltakozást.  amely  néhány  alkalmatlan  és  felelőtlen  idealista  menedéke.  csak  lelkiismereti  aggály  megoldását. konstruktív.  az  "ifjúságról. hogy minden állampolgárnak fel kell áldoznia saját érdekét nemzeti szolidaritásból.  ha  nem  akarunk  bűntársak  lenni.de  la  Briere  írt.  Pedig  a  tiltakozó  nem  utasítja  vissza  a  szolidaritást.  és  mindenkitől  megkívánja.  hogy  anyagi  erőszak  eszközével  rendezzék  az  emberek  közötti  konfliktusokat.  örülhetünk  a  megtett  útnak. politikai. ha szeretetből vállaljuk. rendőri és bírói rendszer ellen.  melyek  még  a  katonai  szolgálatnál  is  jobban  okozói  a  háborúknak.  Mondjunk  le  arról  a  leegyszerűsítő  ítéletről. és  azt  tanúsítja.  a  törvényesített  hazugságok. az ipari és kereskedelmi. inkább el akarja magát kötelezni a  történelemben.  Ebben  a  perspektívában  a  lelkiismereti  tiltakozásnak  szükségszerűen  van  közösségi  és  politikai  dimenziója.  hogy  elvontan  tanítsa  az  erkölcsi  törvény  abszolút  voltát. hanem elkötelezettséget a küzdelemre.  elsősorban  a  baj  mélységes  okai  ellen  kell  tiltakoznia. szükségképpen  felül kell  vizsgálnia  az  egész  gazdasági  és  politikai  szervezetet.  hogy  erősítse  az  igazság  és  béke  erejét.  a  túlkapások. hanem a béke ellen is  tiltakozik:  a  visszaélések. mekkora utat kellő megtenni.  Nem  akar  a  "tömeg  fölé"  menekülni." És  ez a tiltakozás nemcsak elítélést jelent.  de  aggodalmat is okoz.  csak  a  bűnrészességet  és  éppen  hogy  eleget  akar  tenni  állampolgári felelősségének.  és  a  mélyebb  meggyőződések  irányában  kötelezze  el  magát.  P.  Mert  a  tiltakozó  nem  vonja  ki  magát  állampolgári  kötelezettségei és felelőssége alól; magatartásával kérdésessé teszi a társadalom létmódját.  és  erőszaktól  és  gyilkosságtól  mentesítse.  amely  szellemi. Igaz.  Az egyik  fő ellenvetés a tiltakozókkal szemben az. A tiltakozó nem dezertőr. ha ezen a réven az  egész  nemzetet  bele  akarjuk  rántani  abba  a  politikába.  Tiltakoznak  az  ellen. de  saját  meggyőződését  sohasem  áldozhatja  fel. hanem végeredményben a felelősség erkölcséből. hogy mindegyikük szabad és felelős  ember  legyen.  amit  a  kormányzat  elhatározott.  mondjon  le  "felsőbb  érdek  miatt"  személyes  meggyőződéséről.  azokat  kell  felszámolni.

 hogy  tényleg  fennáll  az  erőszakmentesség  abszolút  eszménye.  Nem  hiszünk  az  erőszakmentesség  politikai  hatékonyságában  és  kiűzzük  a  történelemből.  hogy  felette  áll  minden  nemzeti  érdeknek.  igazságtalan szituációkkal.  mint  amilyenek  és  a  világ  olyan.  mely  minden  emberi  élet  tiszteletét  parancsolja  meg. amikor  állam és nemzetek felelősségét viselik. amelynek folyamán számos akadályt kell leküzdenie. 63  .  Le  Cerf.  azt  mondhatjuk.­X.  hogy  világpolgár. Hiszen sokan elismerik.  hogy  korát  emlékeztesse  az  erkölcsi  törvény  abszolút  voltára.  természetesen  rácáfolhatatlan.  Ha  megengedik. hogy ne zárkózzék be a "prófétai" magatartásba. Csak azt ismerik el.  hogy  nem  alkalmazhatjuk  közvetlenül  elveiket./  Nem  elég.  hogy  az  egyetemes  testvériség kell hogy minden nép közös eszménye legyen.  hanem  meghatározott  erőszak  ellen.  és  az  erőszakmentesség  politikus". igaza kell hogy legyen a történelmi valóságban is. "az lényeges ­ mondja P.  1962.  hogy  tanúbizonyságuk  minket  érint. Ha csak prófétai értéküket ismerjük el. annyira igaz.  Nem  annyira  az  a  hivatása.  /J. még sincs meggyőző ereje. hogy többé  ne  lenne  háború. hogy vannak rendkívüli hivatások.  mint  amilyen".  bármely  valóság  közepette  lehet  az  abszolut  mutatta  irányban  haladni  /nevezetesen  az  Evangélium  mutatta  irányban/.  hogy  a  tiltakozónak  abszolút  értelemben  igaza legyen.evangéliumi  magatartás  prófétai.  Éppen  az  a  tiltakozó  meggyőződése.  és  azok  nevében  ítéljen  el  bárminemű  erőszakot.  a  valóságból  kiindulva. Az az érv.  És  akkor  az  erőszak  a  maga  teljességében  törvényes marad ebben a világban; ez marad az emberek cselekvési elve és szabálya.  Idealizmussal  vádoljuk  és  végül  is  visszautasítjuk  őket.  Face  a  la  violence.  De  amikor  a  tiltakozók  prófétai  küldetéséről  beszélnek.  ha  hasznosan  akarunk  működni  a  történelemben.  ha  valaki  azt  mondja.  hanem  egyúttal  politikai  választás is. Nem azt lényeges hangoztatni.  És  az  általuk  hirdetett  erőszakmentességet  olyan  abszolút  valóságban  helyezzük  el. Ezért kétértelmű lehet.  amelyet  a  világon  el  sem  érhetünk.  fittyet  hányva  az  emberek  valóságos  életkörülményeinek. de a valóságban nem érhető el.  Az  erőszakmentesség  magatartást  csak  az  igazolja.76.  hogy  abszolút  elvekre  hivatkozzék.  és  önmagunkat  nem  kell  felülvizsgálnunk.  Ezzel  könnyen  irreális  világban  mozogna. Jolif ­.  hogy  ezt  az  erkölcsi  törvényt  lehet alkalmazni korának és országának történelmi realitásában.Jolif.  ­  de  ezt  minden  esetben  demonstrálnia  is  kell.  ha  abszolút. hogy  az erőszakmentesség a lelkiismeret abszolút parancsa.  Természetes.  sőt  éppen  ezzel  lemond  relatív  jelentéséről. hogy az emberek erre még nincsenek  felkészülve.  nem  az  a  dolga.  Ne  általában  az  erőszak  ellen  tiltakozzék.  Elkötelezettségét  állítsa  be  korának  és  nemzetének  szituációjába.  amíg  "az  emberek  olyanok. Az akadályok tagadása.  még  szükségesnek  mondják  az  erőszak  alkalmazását. hogy a  politika  legyen  erőszakmentesség.  melynek  már  részbeni  megvalósítója.  Paris.  Azt  mondhatjuk.  ha  szembe  tud  szállni  erőszakos.  hogy  néhány  tiltakozó  léte  jogos.  amelyben a többiek még semmiképpen nem mondtak le az erőszakról.  ezzel világosan értésünkre adják.  általában  nem  erre  gondolnak. vagyis nem vonatkoztatja adott szituációra.  ha  minden  ember  tiltakozásra  határozná  el  magát.  Ebben  a  perspektívában  a  tiltakozás  nem  csupán  bölcseleti  vagy  vallási.  és  a  népek  és  emberek  egyetemes  testvériségének  elvi  állítása  még  nem  szolgálja  a  világ  egységének építését. Éppen ezt kell demonstrálnia a tiltakozónak.  mint  inkább. hogy szükségképpen csak kevesen lehetnek. csak  hosszú út után.  A  tiltakozónak  olyan  világban  kell  valósítania  elkötelezettségének  értelmét.  hogy  mindig. ezzel végeredményben megvonjuk tőlük a  polgárjogot.  A lelkiismereti tiltakozó vigyázzon arra.  és  az  emberek  egyetemes  testvériségét  hangoztatja.  Ezért  a  tiltakozásnak  nem  az  az  előnye.  amelyek  nem  érintik  a  közös  szabályt.  mert  új  világot  jövendöl  meg. amelyből semmi ürügyén ki  nem  menekülhet.  hogy  bebizonyítsa.  p.

A  politikai  elkötelezettség  nívóján  "az  erőszakmentesség  cselekvést  nem  tanításként  kell  felfogni. kimenekül a valóságból és sorsára hagyja a világot.  Az  a  fontos.  hogy  ez  a  kompromisszum  már nem elfogadható.  amelyekben  az  ellenfél  viszont  erőszakhoz  folyamodik.  amelyek  /pl.  Sokan.  Nem  elég  a  hit:  jobb  megöletni  mint  ölni.  amikor  azon  állam  adta  lehetőségekre  gondolnak.  hogy  megalapozzunk  egy  politikát  és  civilizációt. mint támaszpontokból kiindulva. vannak szükséges kompromisszumok.  amelynek  lehetőségeit  minden  egyes  szituációban  gondosan  meg  kell  vizsgálni". amelyre tiltakozása is vonatkozik.  /Adam  Roberta.  hogy  a  tiltakozó  nem  elégedhet  meg  olyan  állapottal. hogy a tiltakozó teljesítse feladatát.  de  nem 64  .  hogy  a  módszerek  hatékonyságát  állíthassuk.  éppen  az.  akármilyen  szolgálat  nem  tesz  eleget  a  tiltakozó  elkötelezettségének  a  béke  szolgálatában.  amely  különben  nem  mondott  le  politikája  folytatásáról.  és  ezen  nem  változtat  elkötelezettsége.  Akármilyen  feladat.  Sok  pacifista  a  múltban  erkölcsi.  bölcseleti  vagy  vallási motívumok miatt utasította el az erőszakot. P.  hogy  ő  ne  viseljen.  azt  gondolják.  hogy  éppen  abban az irányban fáradozhassék.  amelyeket az élet és a szabadság védelme felvet.  és  ezek  teszik  lehetővé. Ebben az  esetben. Ezért.  Thé  strategy  of  civiliam defense.  A szabályozott feltételek mindaddig kétértelműek maradnak.  Ezért  a  tiltakozóknak  keresniök  kell  és  kipróbálniok  azokat  a  harci  technikákat. mert nem teszi lehetővé.  A  kooperáció  a  maga  részére  elkerüli  a  katonai  szolgálatot.1964.  Térjünk  ki  a  lelkiismereti  tiltakozás  és  a  Kooperáció  vonatkozására.  amelyek  minden  társadalmat fenyegetnek.  csak  ezekből a kompromisszumokból. mind kívülről.  Ezzel  éppen a  lelkiismereti  tiltakozás  értelmében  tévedne. Mégsem  gondoljuk.  amit  általában  szemükre  hánynak.  amelyekkel  harcolhatunk  romboló  és  megsemmisítő  erőkkel  szemben. és amelyeket eddig mindig csak erőszakkal  oldottak  meg.  ha  azt  gondolná. mind belülről. Bár ha elfogadja  a  szabályozott  felmentést  az  olyan  kormányzat  részéről.  elkötelezettségének  mélységes  motívumai  iránti  hűségből.  hogy  ne  vonuljon  be  és  vegyen  közvetlen  részt  a  háború  előkészítésében.London.  és  talán  hatékonyabb kifejezésére.  egyúttal  sánsz  is.  ahhoz.  hogy  a  Kooperációban  végzett  munka  szolgálhatja az emberek között a nagyobb igazságosságot és hozzájárulhat a béke építéséhez.  Fel  kell  hogy  tudjunk  használni  olyan  módszereket  és  technikákat.  Nem  építhetünk.  Mindez  világosan  mutatja.  Mégis.News./ Összefüggő politikai  magatartáshoz nem elég a nagylelkűség és önfeláldozás.  még  ha  ezzel  újabb. Az általános véleménnyel ellentétben  már  elég  tapasztalat  valósult  ebben  az  irányban  ahhoz.  Az  igaz. hogy a tiltakozónak felül kellene vizsgálnia magát a szabályzatot.  bűntársa  marad  annak  a  politikának.  hanem  mint  technikát. De ha nem érintenek lényeges pontokat.  felül  kell  vizsgálnia  a  szabályzat  biztosította  feltételeit.  ha  nem  vesz  is  közvetlenül  részt  a  háború  előkészítésében. ha a felmentési  határozat elvében csupán csapás rejlik: a tiltakozás megszűntetése.  Ha  maga  nem  visel  is  fegyvert.  többé­kevésbé  hosszú  börtönt  kockáztatna is. A polgári  védelem stratégiája.  Hiszen  ez  csak  negatív  személyes  magatartás  volna.  melynek  alapja  az  erőszak  elve.  Előfordulhat.  ez  csak  kompromisszum.  mások  viselnek.  hogy  az  ilyen  állapot  már  megoldás.  hogy  ilyenkor  már  nincs  annyira  létjogosultsága  a  lelkiismereti  tiltakozásnak. Aki mindjárt az eszményt  akarná valósítani.  a  kooperáló.  mely  számára  megengedné.  amelyek  erőszak  nélkül  is  hatékonyan  megoldhatnak  meghatározott  konfliktusokat. e nem ismerték a valóságos problémákat. amíg maga az állam nem érti  meg a tiltakozó magatartásának valóságos jelentőségét és nem azt tartja tiszteletben. mert hiszen az paradoxális  módon  törvényessé  vált. hanem technikai felkészültség is kell.  melyet  elfogadunk  vagy  elutasítunk.  amelyekből  kiindulva  kapcsolatba  léphetünk  az  átalakító  valósággal.  mert  lehetőséget  nyújt  a  tiltakozás  más.  Franciaországban/  lehe4tővé  teszik  a  fejlődésben  levő  országokban  való  munkát.

  politikai  és  gazdasági  velejáróival  legnagyobb  akadálya  a  szegény  népek  fejlődésének.  Szükséges.  nehéz  hasonló  evolúció  hatékonyságában  hinni. csak  individuális  megoldás  marad.  úgy.  azaz  társadalmi  és  politikai  szervezet  radikális  megváltoztatását.  Nemcsak  azért.  Előfordulnak  tehát  olyan  történelmi  szituációk.  mert  semmi  mást  nem  ajánlottak  nekik.  még ha tömeges  is.  ez  nem  sajátosan  erőszakmentesség  akció.  Felmentik  a  törvény  alól.  A meglévő struktúrák és intézmények. ideiglenesen lemondhatok gyakorlásukról. legfeljebb.  és  éppen  ezért  privilégiumait  erősíti  meg  a  szegények  rovására. hiszen a  törvény  többnyire  a  gazdagok  akaratát  fejezi  ki.  meg  épít  is.  ma  elkötelezzék  magukat  az  erőszakmentesség  útján  és  maguk  is  tiltakozzanak.  A  tiltakozó  azzal.  Végül  éppen  a  fegyverkezési  verseny. amely  privilegizált  helyzetet  biztosít  azoknak. Ezért ítélte el eddig oly szigorúan 65  .  mert  éhesek.  nemcsak  jogom. ha a szeretet megkívánja.  a  kooperáló  ebben  semmi  részt  sem  vesz. amikor az igazságtalanság nyilvánvaló.  és  ezért  küzdenem  kell  az  igazságtalan  szituációért  felelősök  ellen.  mert  megalázottak.  akik  valamikor  letöltötték  a  katonai  szolgálatot. meg kell küzdeniök értük a gazdagok ellen.  Még  kevés  valósult  meg ebben az irányban.  és  bizonyos  értelemben  annyira  "érthetőek".  a  fortiori.  felebarátomat/.  hogy  a  felnőttek.  A  gazdagok  nem  mondanak  le  önként  privilégiumaikról.  amikor  az  igazságosság  megkívánja  a  Forradalmat.  hogy  illuzórikus  lenne  az  igazságosság megvalósulását "harmonikus és progresszív" fejlődéstől várni.  A  forradalom általában  nem  mehet végbe  illegális eszközök alkalmazása  nélkül.  egyedül  hordozzák  azt  a  hatalmas  terhet.  És  akkor  fel  kellene  tenni  az  igazságosság  kérdését.  De  ez  nem  lehet.  8. Amikor valamely  társadalmi  rendszer  már  önmagában  igazságtalan.  Jogaik  elérése  nem "kegy".  akár.  és  kétségtelenül  előnyben kell részesítenünk a tiltakozókat.  de  nem  szállt  szembe  a  törvénnyel. Az utóbbi századok történelme is arra utal.  És  ha  a  tiltakozó  lényeges  feladata  az  erőszakmentesség  védelem  módszereinek  és  technikájának  kidolgozása.  Ezért  a  kooperációra való vállalkozás. amelyeket a pozícióban lévő emberek tartanak fenn. bármily pozitív aspektusa  is  legyen  a  Kooperációnak. A FORRADALOM SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL  Olyan helyzetben. mert az erőszakmentesség elveiről  és  módszereiről  majdnem  teljesen  elfeledkezett  századok  oly  kevéssé  készítettek  fel  erre  a  feladatra.  Ezeket a változásokat majdnem mindig erőszakos és gyilkos eszközökkel hajtották végre.  annyira  tunyák.  oly  módon. hogy csaknem mindig Forradalom indította  el  azt  a  dinamikus  folyamatot. hogy sokak számára Forradalom és Terror egyet jelent.tiltakozik  ellene.  Akkor  a  fiatalok  már  nem  szigetelődnek  el. ­ amire az Egyház többnyire hajlott.  hanem  azért  is.  hogy  mindent  megtegyek  az  igazság  követelményeinek  elismeréséért.  akik  a  tiltakozást  választják. majdnem minden hátra van még.  hogy  tiltakozik  is.  melyre  vállalkozni  mertek.  a  szegény országok nyomorának egyik legfontosabb okára hat.  akiknek  kérvényét  elfogadták.  és  a  szegények  nem  várhatják  ki  a  gazdagok  megtérését.  A  Forradalom  "uralkodókat  taszít  le  trónjukról"  és  "lelki"  testvériség  prédikálása.  hogy végre elismerjék és tiszteletben tartsák az elnyomottak jogait.  /Saját  jogaimról  nem  kell  lemondanom.  hogy  a  fiatalok. Ezért. amikor megsértik a személyiség  alapvető  jogait  /akár  engem  érint.  és  teljesebben  teljesíthetik  elkötelezettségük  értelmét.  de  kötelességem  is.  amely  az  igazságosságot  előmozdította.

 Mégsem mondhatjuk.  éppen  a  nagylelkű  és  elkötelezett  híveket:  az. Mégis el kell ismernünk.  elítéljék  a  forradalmat. és gyakran az is volt.  és  bizonyos  szempontból  szolidárisak  is 66  .  és  éppen  mert  nem  volt  képes  megkülönböztetni a Forradalom hordozta pozitív értékeket.  hogy  Camillo  Torres  azért  járt  el  így.  meg  kell  értenünk.  A  forradalmak  éppen  abban  hibáztak. Ezért jobban érti azt is. amely  mindkettőjüknek csak ártott.  az  erőszakot  pedig  a  szeretet  nevében  kell  visszautasítanunk.  nem  a  Nyolc  Boldogság  evangéliumának  elárulása  /amelynek  pedig  életét  szentelte/. még ha a keresztények többsége nem is  ért  egyet  a  forradalmak  kérdésében. és  ez  a  béke  csak  szeretetből  fakadhat. Az Egyház  már kilépett a puszta védekezés  helyzetéből és  nagyobb  rokonszenvvel figyeli a világot. Ennek elégséges  magyarázata az a tény.  amely  megfelelő  forradalmi  technikára  képesít.  Igaz. hogy a forradalom tényében is lehet  igazság.  és  nem  feledkezhetünk  meg  büntetlenül  az  Evangélium  parancsolta  ellenségszeretetről.  A  forradalomban  az  elnyomók  az  ellenség.  egyoldalúan  védelmezte  ezzel  a  Forradalom  ellenségeit.  akik  nem  láttak  más  módot  az  igazságtalanság  elleni  harcra.  amely  kielégíti  a  szegények  és  elnyomottak  iránti  igazságosság  követelményeit.  A  forradalmat  az  igazságosság  nevében  kell  akarnunk.  ezek  szerint  Camillo  Torres  tanúbizonysága  követendő  példa;  nem  eltévelyedés.  Látszólag  igazolta  a  "fennálló  rendetlenség"  igazságtalanságait.  akár  a  jövőben  szükséges  forradalmakról  van szó. hogy szerencsétlen  dolog  volt  a  Forradalom  elítélése.  evangéliumi  sugalmazás  és  irányzat.  ha  nem  ítélte  el  az  Egyház  azokat  a  társadalmi  intézményeket.  az  Egyházat  is  üldözték.  Hiszen  a  Forradalmak  többnyire  az  Egyház  ellen  is  fordultak.  ez  védekezett. Az igazi forradalom ki akarja békíteni a tegnapi elnyomottakat és elnyomókat.  éppen  a  forradalom  ürügyén.  Minthogy  pedig  közvetlen  fenyegették  az  Egyházat.  Azzal  kellett  volna  próbálkoznia.  és  senki  sem vetheti rá az első követ.  hogy  nem  tudták  szeretni  ellenségüket:  a  keresztények  sajátos feladata.  és  mégsem vét a gazdagokkal és elnyomókkal szemben köteles szeretet ellen sem.  amely  ellenségszeretetet  és  a  megbántások  megbocsátását  parancsolja. Csak az  erőszakmentesség forradalom tehet eleget igazságosságnak és szeretetnek egyszerre.  Az  Egyháznak  küldetése  szerint  csak  a  Terrort.  vagyis  erőszaktól  való  megtisztítás  révén.  hogy  megmentse  a  Forradalmat.  Ez utóbbi időkig tehát történelmi félreértés állt fenn az Egyház és a Forradalom között.  mert  éhezte  és  szomjúhozta  Isten  Országa  Igazságosságát.  olyanra. hogy a szeretet e lényeges dimenzióját is belevigyék a forradalomba.  Sokáig  az  volt  a  keresztények  kísértése. hogy döntése és tette teljesen igazolható.az  Egyház.  hogy  helyeseljék  és  igazolják  az  erőszakot.  Amikor  az  Egyház  nem  különböztetett  Forradalom  és  Terror  között.  és  ezáltal  természetes  ellensége  a  Forradalomnak. amelyekből csak igazságtalan és erőszak származhatott.  a  nyomorgók  és  elnyomottak  felszabadítására.  Ma  ellenkező  előjelű  kísértés  fenyegeti  a  keresztények  jó  részét.  és  így  nagy  kockázatok  árán  is  erőszakot  alkalmaztak  és  fegyveres  lázadást  hirdettek.  és  nem  a  Forradalmat  kellett  volna  elítélnie.  akár  már  végbement. ellenállása fenntartás nélküli volt.  Azokat.  mert  az  erőszakos. hogy megegyezik az Evangélium jelezte úttal.  és  a  gazdagok  pártját  fogta  a  szegényekkel  szemben.  Ezért  látták  "reakciósnak" az Egyház történelmi magatartását.  Ma már sokban változott az Egyház magatartása.  ha  a  kolumbiai  gerillákhoz  csatlakozott  és  a  népet  fegyveres  lázadásra  szítja.  Mindkét fél hibázott; a felelősség megoszlik. hogy az Egyház  mindig a "fennálló rend"  szövetségese  volt.  sem pedig azt.  Az  Egyháznak  kell  kidolgoznia  azt  a  forradalmi  misztikát.

 amely igazolja  az  erőszak  alkalmazását  "a  személy  alapvető  jogainak"  védelmében.  hanem  személyeket  is  támad.  minden  kétértelműsége  ellenére  is. amikor az állam ellen kell védekeznie.  A  forradalom  általában  rengeteg  igazságtalanságot  és  szenvedést von maga után.vagyunk  velük.  hogy  politikailag  az  ő  pártjukon  vagyunk.  Ha  az  erőszakot  választják.  másrészt  azért..  melytől  legalább  remélni  lehet  a  szegények  sorsának  valamelyes  javulását. ha evidens és hosszantartó 67  . Még ha sajnáljuk is.  ez  pedig  elégséges  az  erőszakos forradalom igazolására is.  /Gaudium  et  Spes.  így  szólt:  "Az  Egyház  nem  helyeselheti  azok  eljárását. Itt mégis kivételt tesz abban az esetben. nehezen kontrollálja önmagát.  ezek  nem  ellenkeznek azokban a dolgokban.  kompetenciáján  túl  elnyomja  az  állampolgárokat.  de  elítéljük  a  szegények érdekében kifejtett erőszakot.  nem  kérdéses.  Amikor  VI.  farizeizmus  lehet. de megvédhetik saját és  polgártársaik  jogát  a  hatalom  visszaéléseivel  szemben.  Ezért  az  Egyház  nem  ebben  látja  a  társadalmi  bajok  orvoslásának  megfelelő  megoldását". amelyet különben  nem élünk.  Pál  1967­ben  a  diplomáciai  testületet  fogadta.  Hiszen  egyrészt  mindannyian  felelősek  vagyunk  az  igazságtalanság  szituációjáért. és  nemcsak  struktúrákat.  hogy  a  gazdagok  és  elnyomók  bűntársai  sem  lehetünk.  hogy  nem  ismerik  az  erőszakmentesség  forradalom lehetőségét. hogyan áll ma az Egyház hivatalos tanítása a forradalommal kapcsolatban!  A  Zsinat  elismeri.  Ez  nem  jelenti  azt.  hogy  milyen  eszközökkel  vívják  ki  szabadságukat.  akik  e  nemes  és  jogos  célt  a  jog  és  a  társadalmi  rend  erőszakos  felforgatásával  akarják  elérni. hogy erőszakot alkalmazzon..  Nem  ez  a  keresztény  kötelességünk;  nem  a  fegyveres  forradalom  és  harcok  igazolása.  mint  az  erőszak  igazi  okozóit  mindazokat.  és  aktív  szolidaritással munkáljuk felszabadításukat.  hogy  a  keresztény  szeret  nevében  helyeseljük  az  általuk  alkalmazott  erőszakot.  Ezért  voltaképpen  a  gazdagok  és  hatalmasok  felelősek.  Éppen  ilyen  kétségbeesett  helyzetekben  választják  sokan  az  erőszakot. melyeket a közjó tőlük megkíván.  és  5/  De  melyek  ezek  a  határok?  Erről nem nyilatkoznak.  amely  ide  vezetett.  akik  a  szegények  embertelen  életkörülményeit  okozzák. mert az erőszak.  amikor  nem  lehet  választani  csak  passzív  beletörődés  vagy  közvetlen  erőszakos  akció  között.  hogy  a  népnek  joga  van  ellenállni  az  elnyomórendszerrel  szemben:  "Amennyiben  a  közhatalom."  Képmutatás.  "Vádolom  ­  mondja  dom  Helder  Camara  ­. mely szerint részt kellene vennünk a gazdagok elleni erőszakos  harcban.  akik  ­  akár  jobb. Persze nem is lehet az egyik oldalon elismerni.  és  magunk  is  fegyveres  forradalmat  akarnánk  előmozdítani.  ha  az  Evangéliummal  akarnók  alátámasztani  a  gerilla  harcok  jogosságát. hogy ilyen  eszközöket  használnak. ha felszabadult. olyan erőszakmentesség nevében.  hogy  küzdenünk kell a szegények felszabadításáért.  akár  baloldaliak  ­  megsértik  az  igazságosságot  és  akadályozzák  a  békét.  a  másik  oldalon  pedig  megtiltani a népnek.  Súlyosnak  tartjuk  főként  azt.  Ugyanezt  hangsúlyozza  a  Populorum  Progressio körlevélben is.  talán  még  mindig  jobb  az  erőszak.  ha  a  szegények  és  elnyomottak  helyzetén  akarunk  segíteni.  Szofisztikus az az okoskodás.  Evidens  igazságtalan  szituációval  szemben. És a Zsinat is elismeri még a jogos önvédelem elvét. nem foghatjuk a gazdagok pártját.  Nézzük meg. hogy az  államnak  joga  van  rákényszeríteni  a  népre  a  védekező  háborút. de csak erőszakmentesség forradalom révén.  És  nem  is  szabhatjuk  meg  mi  a  szegényeknek.  Természetes.  vagy  az  azokban  való  részvétel.  tiszteletben  tartva  a  természetjog  és  Evangélium  szabta  határokat".  no  74.  nem  fordulhatunk  szembe  velük  az  erőszakmentesség nevében.

 nem a  forradalom  és  erőszak  felforgató  erejével. amelyek jogaikhoz segítenék az elnyomottakat.  Pál  elítélte  "a  szegények  és  gazdagok  közötti  igazságtalan  gazdasági  egyenlőtlenséget.  Éppen  erre  a  kivételre  hivatkoznak  azok  is.  amelyre  a  szegények  jogosan  vágyakoznak".  és  azt  átalakítani.  A  szeretetet  az  az  ügy.  hogy  VI.  akik  számára  az  erőszak  nemes  eszmény. akiké a vagyon és a hatalom? Nem gondoljuk.  különösen  Latin­Amerikában  az  erőszakos forradalom és a gerilla­harcok hívei.  hanem  általában  az  erőszak  kérdésével  kapcsolatban.  és  semmi  hatékony eszközt nem ajánl  helyettük.  Pál  az  erőszakot  és  a  forradalmat  egyszerre  ítéli  el. akik  az igazságosságért harcolnak. Pált éppen ezért nem  értette meg azoknak  többsége.  A  múlt  tévedéseinek  kijavítása. Új perspektívát nyit  meg a 68  .  24­én.  és  így  ez  a  kivétel  éppen  annak  az  erőszaknak  nyit  utat.zsarnokság  súlyosan  korlátozná  a  személyiség  alapvető  jogait  és  veszedelmesen  ártanak  az  országban a közjónak. Aug.  "hogy  az  erőszak  nem  evangéliumi. akik  nagyobb  igazságosságért harcoltak.  Pál  gondolatát  alapvetően  kétértelműnek  látjuk.  VI.  dicsőséges  hősiesség.  de  miután  elítélte  az  erőszakot.  azok részéről.  Mégis.  a  világhoz:  "Elvünk  a  szeretet. akkor éppen azon szegények kárára teszi. Pál szavaira hivatkozva ítélhetik azok "felforgató tevékenységét".  A  "vezető  osztályokhoz  tartozó  emberektől" VI.  az  Evangélium  szellemével.  a  közösség  elleni  hatalmi  és  adminisztratív  visszaéléseket".  "legyenek  képesek  megérteni  az  emberek  szorongását.  a  jelen  bajainak  gyógyítása  érdekében  ne  kövessünk  el  újabb  tévedéseket:  az  ellentétes  lenne  az  Evangéliummal.  hogy  VI.  Erőnk  a  szeretet.  Pál  elítélése  túl  formálisnak  hatott  a  harmadik  világ  szegényeinek  konkrét  szituációjával szemben.  /aug.  miután  160  papot  szentelt.  nem  az  erőszak  teszi  erőssé  szeretetünket. a nép érdekével". VI.  Pál  e  szavait  maguk  a  keresztények  is  erős  kétkedéssel  fogadták.  de  nem  említ  semmilyen  eszközt.  Ugyanaz  nap.  Módszerünk  a  szeretet.  VI. De más kifejtést kívánna  meg.  VI.  ami  Bogotában  elhangzott  ez:  "az  erőszak  nem  evangéliumi". hogy ez az elítélés tétlenségre kényszeríti azokat a papokat. és akik számára az erőszakot könnyen igazolja a  forradalom.  22­én. és végeredményben a  jelenlegi állapotot erősítik.  a  latin­amerikai  püspökök  második  plenáris  ülésének  megnyitásán:  "Még  egyszer  mondjuk:  nem  a  gyűlölet.  23­i  beszéd/  Ez  a  téma  mintegy  leitmotívja  kolumbiai  beszédeinek.  hogy  amikor  Róma  püspöke  végre  egyszer  elítéli az erőszakot az Evangélium nevében.  amely  ezt  a  fejlődést  hatékonyan  előmozdíthatná.  amelyet  a  pápa  elítél.  éberebb  rendet  felépíteni  képes  erő.  akik. Pál "nagylelkűséget" kér. Ez kétértelmű megállapítás; hiszen a forradalmak éppen ilyen eseteket  akarnak  orvosolni. hogy intselek benneteket:  ne  helyezzétek  bizalmatokat  erőszakba  és  forradalomba:  ez  ellenkezik  a  keresztény  szellemmel".  nem  haraggá  és  erőszakká.  Határoljuk  el  felelősségünket  azokétól.  Aug. akiket  teljesen  embertelen  életkörülményekre  kényszerítenek.  VI. 23­án: "Engedjétek meg."  Aug.  és  nem  segítenék  elő  azt  a  társadalmi  fejlődést.  Igaz.  Hosszú  századok  óta  először  mondta  ki  világosan  Róma  püspöke. akik az igazságosságért harcolnak.  mint amit VI. Félő.  A  szeretet  a  siker  titka.  nem  ajánlott  más  utakat.  Pál  azért  imádkozik.  amelyért  érdemes  cselekedni  és  harcolni".  nem  keresztény".  Sokan  ­  és  ezen  a  ponton  egyetértünk  velük  ­  kínosnak  érezték.  tetszetős teológia. Ezek a  rendszerek éppen VI. Többször említi ­ szerintünk helyesen  ­. Pál bogotai útja új és nagyon fontos elemeket hozott nem csupán a fejezetben tárgyalt  szempontból.  hogy  az  erőszakos  felkelés  következményei  "hátráltatnák. De várhatnak­e a szegények jogainak elismerésére.  hanem  mint  új. Ugyanebben a beszédben a munkásokhoz szólva: "Szeretetetek legyen erős.  hanem  erős  és  békés­  építő munkára alkalmas energiává".  Sajnálatosnak  tartjuk.  és  ez  az  állítás  nagy  dolog.  VI. Pál nyújtott.  az  egyetlen  sajátos  teológiai  állítás.

 akik végre tudták volna hajtani a forradalom igazi célját..  nem  teheti  magáévá  az  embertelen  elvet.. mint testvérével".  A szegények fegyvere az igazságosságért folytatott harcban csak erőszakmentesség lehet;  különben könnyen mindent elveszíthetnek. nem hősöket.  A  gazdagok a szegényeket sorolják  be  hadseregükbe;  a  nyomor.  nyugodt  lelkiismerettel  teszi. aug.  hogy  gondolkozzunk  a  forradalom  szükségességéről.  a  szegénységgel.  mert általa a Forradalomból  elnyomás lett.  még önmagunk feláldozása.  hiszen  felsorolhatja  "gonosztetteit.  Eléggé  világos.  nagyrészt  szegények  alkotják. háborúval válthatjuk meg a világot.  sem  forradalmi  és  erőszakos  reakcióval. az éhség..  Az  elnyomó  állam  ha  terroristát  börtönöz  be./  Megkíséreljük  az  erőszakmentesség  forradalom  módozatainak  kidolgozását. Pál két nyilatkozata tanúskodik arról. szenvedés.  a  keresztút  folyamán  hangsúlyozta.keresztény  kutatás  számára.  hogy  a  kolumbiai  pap  politikai  hatékonysága  végeredményben  nagyon 69  .  hogy  önmaguk  és  az  emberiség előtt igazolják magukat.  . hanem ember emberért és emberrel. hanem az Evangélium nyilvánvalóan passzív  erényeivel.  nagypéntekén.  És  éppen  azok  esnek  többnyire  áldozatul.  melynek  feladata  a  "lázadók"  üldözése.  Sem  gőggel.  1969. ellenségeskedés után nehéz lenne a Forradalom ígéreteit megvalósítani.  mely  Isten  szabad  imádásából.  A  "nemzeti  hadsereget".  sem  presztízzsel./ A Terrorista rossz forradalmár.  hogy  itt  Jézust  "emberi  gyöngeségében. pénteken.  bosszúval.  Amikor  visszautasítjuk  az  erőszakot.  /A  keresztény  eszmény  vértanúkat ismer. És ebben a háborúban ott  lesznek  a  szegények  mindkét  oldalon.  a  szeretet  alázatos  jóságának  erejével.  de  mélyen  szenved  az  okok  és  várható  következmények  miatt.  hanem  azzal  az  erővel.  hanem  arról  is. ha  ellenzőinek  már  nem  lesz  alibije. így szólt az ugandai parlamenthez.  hanem  hatékonnyá  is  akarjuk  tenni  a  forradalmat.  mely  az  egész  Egyházat  elkötelezhetné az aktív erőszakmentesség szolgálatában.  ezzel  nem  csupán  erkölcsössé.  nem  hivatkozhatnak  a  Terrorra. hogy tovább akar  haladni  az  erőszakmentesség útján:  1969.  A  mi  egyetlen  programunk:  az  igazságosság  és  Krisztus  békéje.. Hiába vallja.  /E sorok írása óta VI.  erőszakkal.  Az  Egyház.  Nem  ember  ellen.  az  igazság  megvallásából. Túl nagy lenne a győzelem ára; a sok  pusztítás.  hanem  gyakorlatban  is;  már önmagában a Forradalom kudarcát jelenti.  és  olyan  fejlődésnek  nyithat  utat.  az  evangéliumi  erőszakmentesség  elvéből  kiindulva. vagyis a Kereszt árán is".  tehát  a  szegények  közül  esik  el  a  nagyobb  számú  áldozat. 1­én.  és  Afrikában  is. "Ma sajnos olyan szituációk  támadtak  világszerte.  az  alázattal.  de  éppen  barátságunk  és  szolidaritásunk követelménye.  hogy  sokan  elkerülhetetlennek  látják  a  háborút.  erőszakmentességében"  láthatjuk. A Forradalom csak akkor lesz igazán hatékony.  mely  kénytelen  minden  vétektől  ártatlan  forradalmárt  bebörtönözni.  hogy  más  forradalmi  módszereket  kell  kidolgoznunk.  és  többnyire  egymást  gyilkolják.  Mert  a  Terror  elárulja  a  Forradalmat. Hiszen ez volt mindig a "reakciósok" érve.  testvéreink  szolgálatából  táplálkozik. És a gazdagoknak több a  fegyvere. az  írástudatlanság  a  gazdagok szolgálatába kényszeríti a szegény katonákat. A szegényeket  meg  kell  szabadítani  az  erőszaktól;  ez  nem  könnyű  feladat. hogy jó ügyért  harcol: a  háború mindig átkozott és sohasem  igazolható.  Camillo  Torres  példája  nem  csupán  arra  int.  megnevezheti  áldozatait.  Mi  sem  "anyagi  erővel.  De  diszkreditálja  magát  az  az  állam.  Az  erőszak  nem  lehet  az  emberi  ellentétek  megoldásának  elve;  csak  az  értelem  és  a  szeretet  hozhat  megoldást.  nem  csupán  elvben.

  Az erőszakmentesség forradalom leghatalmasabb fegyvere az állampolgári engedetlenség. hanem az ennek való  engedelmesség  következménye.  Ott. Ezek révén  mindenki számára elérhető az erőszakmentesség küzdelemben  való  részvétel. és néha  jobban érdeklődnek az erőszakmentesség  módszerek  iránt.  nők és gyermekek ezreinek.  és  így  meg  kell  hiúsítani  ezt a törvényt.  akik  lemondanak  az  erőszakos  cselekvésről.  vagyis udvarias visszautasítása az olyan törvényeknek.  melytől  szenved  a  harmadik  világ. ha magunknál nem hajtjuk végre.  kell  harcolni  az  igazságtalanság  ellen.  az 70  . hogy  még gyermekeknek  is  meg  lehet hirdetni.  hogy  másoknak  hirdessük  a  forradalmat. a gyanú. hogy az erőszakmentes módszerek olyan kvalitásokat tételeznek fel. "Az erőszakos forradalom csak az erőszak elkerülhetetlen  eredményeit hozhatja létre.  A  forradalom  nálunk  nem  lehet  sikeres.  hogy  jelen  körülmények  között  az  erőszak  nem  hatékony.  ugyanezen  realizmus  nevében  a  kommunisták  kijelentik. Beteljesedett a  forradalom.  ­  mégis. melyekkel  a szegények nem rendelkezhetnek.  ugyanakkor.  mihelyt  megtört az  igazságtalan törvény  és helyreállt az elnyomottak joga.  csak  éppen  nem  szabad  engedelmeskedni.  szervezésre. Az igazságtalanság nem az igazságtalan törvény.  A  szegény  országok  gazdaságát  nem  lehet  átalakítani  a  gazdag  országok  közgazdasági  struktúráinak  gyökeres  átalakítása  nélkül.  A  legfontosabb  a  gondolkodásra.  Minden ellentétes a forradalommal.  irányításra  képes  felelősök  kiválasztása.  Hogy  megszűnjön  az  igazságtalanság.  az  erőszakmentesség  a  szegényeké. Én  meghirdettem  férfiak. amelyek az emberek  jogait vagy  vélt  méltóságát támadják. /Brazil  ifjú  nyilatkozata:  "Nem  marxisták  és  keresztények  között  mutatkozik  ellentét. És elsősorban erre a feladatra vagyunk hivatottak.  Az  erőszak  csak  "reakciós"  lehet;  nem  várhatunk  tőle  igazságosabb  és  testvériesebb  jövőt.  9.  Már  most  megfontoltan  irányítsák  forradalmi taktikájukat az erőszakmentesség küzdelem irányába.  vagy  másoknál  akarjuk  létrehozni. hogy hatékony akciók előtt hatalmas nevelő munkát  kell  végezni..  Különösen  hangsúlyozza  ezt  a  Gaudium  et  Spes  körlevél:  "Dicsérjük  azokat.  Az  erőszak  a  gazdagok  fegyvere.  mint  a  szabadság érdekében kifejtett népi mozgalom".  melyet  türelem  és  értelem  révén  rájött  a természet titkaira. amióta világ a világ".  az  igazságosság  előmozdításának  más  eszközeit keresik.  nem  kell  megölni  azokat. "Szerintem ­ mondja Gandhi ­ az erőszakmentesség szépsége és hatalma oly nagy.  és  a  jogok  védelmében  olyan  védelmi  eszközöket  alkalmaznak."  De  nem  arról  van  szó. a neheztelés" az erőszak  fokozására vezet. AZ EGYHÁZ ÉS A BOMBA TÁRSADALMA  Korunk  egyik  legjellemzőbb  eseménye  a  nukleáris  energia  felfedezése. és kiváló eredményeket értem el.  hogy  amikor  keresztények  és  papok  a  forradalmi  erőszak  teológiáját  kérik  a  politikai  realizmus  nevében. Ezért "az erőszakmentesség közvetlen akció  a  jövő  forradalmainak  egyetlen  reménye./  Az  erőszakos  forradalom  önellentmondás..  Huxley  ­  és  az  erőszak következményei: a  visszavágás.  Elgondolkoztató. "A forradalmi tömegek annál inkább teljesíthetik történelmi  feladatukat.csekéllyé  vált  azzal.  minél  kevésbé  alkalmazzák  az  erőszakot.  amelyek a legszegényebbeknek is a rendelkezésére állnak".  akik  a  törvényt  hozták. Igaz.  Addig  nem  áll  más  a  rendelkezésünkre.  tana oly egyszerű.  hanem  erőszakosok és erőszakmentességek között".  ahol  vagyunk.  "Az  erőszak  ­  írja  A.  Megcsodálhatjuk  az  emberi  szellemet." /Barthélemy de Ligt/  Nem igaz.  hogy  a  gerillákhoz  csatlakozzon.

  amely  vétkessé  tesz  bennünket  Isten  és  ember  előtt.  hogy  háborús  eszközei  révén  lebeszélje  a  háborúról  esetleges  támadóit. melyek eszközeit előkészíti. tehát hogy csak az erőszak.  melyekről  pedig  a  legnagyobb  tudósok  megmondták./de  Gaulle  beszéde  1963.  a  valóság  komoly  elemzéséből  kiindulva. vagy az erőszakkal való fenyegetés gyakorolhat befolyást a  történelemre?  Nem  mondják­e  ezzel.  elővigyáza­  tossági intézkedésekről gondoskodtak. hogy csak akik háborúra képesek.  Több  harmadik  világbeli  országot  nyugtalanít  ennek  lehető  következménye. amelyeket  meg akar védeni?  Az igaz.14­én/  Azt  hangoztatja.  "Félő.  vagyis  Egyházban  kell.  ápr." /Gaudium et Spes/  E  komoly  helyzettel  szemben  a  keresztényeknek  fel  kell  vetniök  saját  felelősségük  kérdését.  hogy  a  fegyverkezési  verseny  kiterjedése  előbb­utóbb  kirobbanthatja  azokat a végzetes katasztrófákat.  hogy  meglegyenek  a  szükséges  eszközeink  az  esetleges  agresszor  lebeszélésére.  ha  meg  akarják  védeni  országuk  szabadságát  és  a  nemzeti  örökséget.  Aki  így  érvel.  ugyanezzel  a  logikával  igazolhatják fegyverkezésüket a többiek is.  Nyugtalanít  az  is.  és  együtt. A Zsinat kifejezése szerint "nem kezelhetjük könnyelműen az ennyire komoly  kérdéseket".  itt  csak  francia keresztények számára felmerülő kérdésekkel foglalkozunk.  hanem  a  békét  akarja  biztosítani.  melyekkel  ma  az  államférfiaknak  szembe  kell  nézniök.  27­i  beszédében  így  határozta  meg  de  Gaulle  tábornok  Franciaország  politikáját:  "A  biztonság  szempontjából. és nincs kiút az ördögi körből. ha a többi kormány is  megteszi.  1965.  függetlenségüket  és  hatalmukat  atomfegyvereikre  alapozzák.  az  Evangélium sugalmazta gyakorlati magatartásukat meghatározniok.  amelyek  nem  hatnának  az  eseményekre.  amely  nem  ismeri  el  a  nehézségeket.  és  mindez  nem  állítja  meg  a  nukleáris  fegyverkezési  versenyt.  hogy  a  többi  kormány  ugyanezt  mondja.. amikor a Köztársaság elnöke  azt állítjas.  hogy  ez  garantálja  országunk  függetlenségét  és  biztonságát.  A francia kormány sokszor kijelentette. Ezekkel az eszközökkel el kell magunkat látnunk. amikor gyakorlatilag pusztító fegyverek  gyártására  szolgál.atomhasadás lehetséges következményei sötét árnyékként nehezednek az emberiség jövőjére.  függetlenségünk  megkívánja  a  jelen  atomkorszakban.  Mint keresztényeket és mint állampolgárokat is nyugtalanít. a népek egymás után kockáztatják az abszurd  atomháborút. azok óvhatják meg a  békét. amelynek "meglesz az a sötét és  borzalmas  képessége.  Mert  ha  a  többiek  fegyverkezésében  saját  fegyverkezésünk  igazolását  látjuk.  hogy  néhány  pillanat  alatt  emberek  millióit  pusztítsa  el".  hogy  a  francia  kormány  távol  marad  minden  leszereléssel  kapcsolatos  nemzetközi  értekezletről.  de mindenki tudja. hogy Franciaországnak szüksége van atomerőre. Odáig kell eljutnunk.  végeredményben  beletörődik  bűnrészességébe. Veszélyes  dolog  lenne  lekicsinyelni azoknak  a  problémáknak  nehéz  és  súlyos  voltát.  hogy  a  népek  közötti  kapcsolatot  nem  lehet  bizalomra  építeni. hogy atomfegyver gyártásával a francia kormány nem akar háborút előkészíteni. Nem azt mondja­e ezzel.  Nem  bízhatunk  abban  a  pacifizmusban.  Hogy  ne  maradjunk  általánosságokban..  Viszont  folytatni  akarja  nukleáris  kísérleteit.  De  tudjuk.  A  béke  biztosítása. hogy hajlandó leszerelésre.  Mint  ahogy  már  szokásos. hogy  egy állam sem hozhassa el hozzánk a halált anélkül.  hogy  az  emberi  faj  genetikai  potenciáját  veszélyezteti.  Hiába szolgálhatja az új energia az emberiség javát.  úgy.jan. 71  . hogy maga is ne kockáztatná". hogy a biztonság nem teljes és komoly veszedelmektől kell félni. a civilizáció fenntartása érdekében. csak bizalmatlanságra? És nem támadja­e éppen ezzel azokat az értékeket.  Manapság  a  gazdag  országok  ­  és  rövidesen  a  szegények  is  ­  biztonságukat.  hogy  atom­  robbantásainkat  határaik  közelében  hajtják  végre. biztosítékokat adtak a nyugtalanságok lecsillapítására.

 Ezt pedig nem  akarhatjuk.  1965.  demográfiai  célpontokra  irányulna. hogy éppen a fenyegető veszedelem biztosít a nukleáris  háború tényleges  bekövetkezése  ellen.  majd  szükség  esetén katonai vagy lakott objektumok ellen is.  Stratégáink persze azt gondolják.  hogy  nem  támad?  ­  országunk  nukleáris  stratégiája  városokra.  jogunk  van­e  másokat  jogtalan  tettekkel  fenyegetni. sőt az ellenséges érzületet a népek között. azon céllal.  mégis  beismerik. Mégis azt gondolják. hiszen  legföljebb csak a félelmek egyensúlyát ígérhetik.  Ha  tehát  a  fenyegetés.  és  mindenfelé  rejtetten  fejlődik".  amelyek  részleges  pusztulást. mint "hidegháború".  vagyis  emberek  millióinak  meggyilkolására.  Ez  azt  jelenti.  Meg  is  írja  Beaufra  tábornok:  "Nincs  szó  a  hidegháború  megakadályozásáról.  mert  csak  így  védekezhetünk  agresszió  ellen.okt.  és  hozzájárulna  a  fennálló  "rendetlenség"  megerősítéséhez.  hogy  "egész  városok  lerombolása. hangsúlyozza azt is.  és  lehetetlenné  teszi  a  nemzetek  közötti  bizalmat  és  kölcsönös  segélynyújtást.  igazolhatjuk­e  gyártásukat  fent  említett  célból?  Talán  azt  gondolhatjuk.7. hiú dolog lenne. ha az atomfegyverek használata nem  csak  lehetséges. "amelyek  túlhaladják  a  legitim  védekezés  határait".  De  ha  teljességgel  elítéljük  is  e  fegyverek  tényleges  használatát.  és  kifejezetten  mondja. hogy fenyegetéssel védekezzünk a támadások ellen..  hanem  valószínű  is.  /La  Figaro. Az Egyház ne essék bele hasonló érvelés csapdájába.  hogy  adott  esetben  készek  legyünk  az  agresszorok  ellen  valóra  váltani  fenyegetéseinket.  És  minden  óvintézkedés  ellenére  is  balesetek  történhetnek.  Amikor  a  Zsinat  azt  mondja. ezzel  az  Egyház  épp  oly  nevetségessé  tenné  magát.  amelyet  szilárdan  és  habozás  nélkül  el  kell  ítélni".  mert  ezzel  elárulnánk  a  keresztény  törvényt  és  szellemét. Amint Laurentin abbé  írta a Zsinat alatt: "ha a félelmek egyensúlyának előnyeiről és hátrányairól értekezünk.  hogy  súlyos  válság  esetén  az  ellen­  felek  valamelyike  megindíthatja  ezt  a  háborút.  A szakemberek szerint csak úgy hatásos ez a taktika.  De  ezzel  ténylegesen  igazolnánk  azt..  Mert  ha  tényleg  nem  akarjuk alkalmazni  az atombombát. Akik  tehát  a  Hegyibeszéd  szellemében  keresik  politikai  magatartásuk  irányvonalát.  amíg  nem  következik  be  az  általános  és  szituális  leszerelés. Ez a  politika  állandósítja  a  hidegháborút.  és szükségképpen táplálja a bizalmatlanságot.  meg  kell  különböztetnünk  az  atomfegyverek  tényleges  alkalmazását  egyrészt.  E  stratégia logikája az. 72  . hogy vannak aktusok.  amit  önmagában  elítélünk.  előbb  talán  néptelen  területen. ha nem foglalná magában a vétekre való készséget is.  Tehát  kerülni  kell  nukleáris  területen  a  túl  nagy  stabilitást.  nem  támogathatják a félelmek ez egyensúlyát. miközben az erre foganatosított eszközök előbb teszik lehetetlenné a békét.  Tehát  reális  veszedelmet  kell  előkészíteni.  Feltehetjük  tehát  a  kérdést.  Isten  és  emberek  elleni  vétek. ami elfogadhatatlanná teszi a keresztény politikai etika szempontjából.  mert  az  valószínűtlenné  tenné  a  fegyverek  alkalmazását.  hogy  amennyiben  konfliktus  támadna  ­  és  ki  biztosíthat. mint a kivitelt.  Igaz.  mert  csak  így  hihetik  el  azok  fenyegetéseinket.  hogy  parancsot  adnának  egész  városok  lerombolására.  hogy  a  félelmek  egyensúlya  a  béke  hatékony  biztosítéka. akkor nem  hatásos  "lebeszélő taktikánk".  amelyek  Isten  és  emberek  elleni  vétek?  A  mások  lebeszélésének  logikája  megkívánja./  A  francia  kormány  kijelentette.  hiszen  ez  már  régen  megindult. hogy lehetetlenné tették  a háborút. Tehát éppen úgy kell ítélnünk a fenyegetést is.  és  a  fegyverek gyártását másrészt.  és  hogy  ezért  nem  lehet  teljességgel  elítélni  atomfegyverek  gyártását  és  birtoklását.  mégis. Ez a stratégia nem más.  mintha  szexuális  erkölccsel  kapcsolatos  tanításában  a  szervezett  prostitúció  előnyeiről  és  hátrányairól  értekezne". akkor nem  is fenyegetőzhetünk vele.  katasztrófákat idézhetnek elő.  mint  védekezés  még  nem  vétek.  hogy  "nem  tagadhatja  a  kormányok jogát a legitim védekezésre".  és  óvatosan  készen  tartani.

  anélkül.  hogy  beszéde.  egyáltalán  nem  hatékony. ha már jóval előbb nem készültünk fel rá? És nem  lenne­e fontos.  hogy  nem  "állunk  a  katonai  hatóság  rendelkezésére"  abban.  De  meg  kell  mondanunk.  hogy  megoldhatatlan  ellentmondásokba  ne  keveredne.  Pál  az  O.  akkor  ­  mivel  az  emberi  természet  már  csak  ilyen  ­  a  fegyverkezési  verseny  a  dolgok  logikájából  folyik. de elismeri.  ma  talán  ez  országainkban  a  hazaszeretet  igazi  módja.  /A francia református Zsinat 1967­ben határozott kérdéseket tett fel a nukleáris energiával  kapcsolatban: "Hogyan utasítsuk ma vissza a háborút? El kell­e mennünk a katonai szolgálat  visszautasításáig. nem  kívánnak  meg  hatalmas  kiadásokat.  vagy  pedig  a  háború  vet  véget  az  emberiségnek".  Így  minden  államfő  előzmozdítja azt a rosszat.  Nem  szerethetünk  támadó  fegyverekkel  a  kezünkben.  és  tanácskozik  velük  azon  formákról. mintha ez a megegyezés lehetséges lenne. hogy  "az  emberiség  vessen  véget  a  háborúnak. bizalmatlanságot. hogy a többi nép megtudja. A nukleáris verseny tehát semmiképpen sem előnyös.  amikor ez számunkra életveszélyt jelenthet. hogy már itt legyen a háború.U.  csak  az  ott  szokásos  nyelven  beszélhetett.  amelyek  hajlandók  önmagukat  feláldozni  a  veszélyeztetett  pontokon?  Ma  talán  ezt  kívánja  tőlem  Isten. ha megvárnánk az utolsó pillanatot. az adó részleges megtagadásáig.  amit  mond.N.  Amit VI. sötét elhatározásokat.  és akkor mondjuk meg.  hogy  nem  vállalunk  felelősséget  az  agresszorok  elleni  fenyegetéseinek  kivitelében?  Nem  kell­e  már  most  közösen.  ugyanakkor ő maga is megsokszorozta a háború kockázatát. Pál a támadó fegyverekről mond ­ vajon melyik kormány vallja be.  Ha  igaz."  De  szerethetünk­e kezünkben védelmi fegyverekkel? A népek közötti testvériség nem üres szó­e.­ban  mondott  beszédében  elismerte  a  védekező  fegyverek  jogosságát. rossz érzéseket.  sőt  szükségszerűségét."  Mind  a  demokrácia. lelkiismeretben nem vehetünk részt nukleáris konfliktusokban.  hogy "amíg  az ember gyönge."/  Igaz. növelte országa atomerejét.  hogy  elvigyük  a  halált  más  népekhez?  Becsületes  dolog lenne­e.  melyben  elítéli  ugyan  a  fegyverkezési  versenyt."  Határozatai  közül  kiemeljük  a  következőt:  "A  nemzeti  Zsinat  elhatározza. hogy támadó  fegyverei vannak? ­ nem áll az a védekező fegyverekre is? Ezek nem okozhatnak éppen úgy  álmatlan éjszakákat. hogy mi sohasem fogjuk használni ellenük ezeket  a csak pusztulást és  halált  hozó fegyvereket? "Nem  hiszem ­  írja  Bernanos  már 1945­ben ­.  Pál  ­. mert ha veszítünk.  még  ha  ezáltal  polgári  engedetlenséget  követünk  is  el.  változékony.  hogy  VI.  ha az emberek egymás ellen fegyverkeznek? 73  . Amikor Kennedy elnök kijelentette.U. vagyis azt.  amint  a  Zsinat  határozottan  kimondja.  hogy  kapcsolatba  lép  a  francia  és  külföldi  keresztény  Egyházakkal. hogy  hatékonyan védekezhessen esetleges agresszorral szemben.  meghívottja.  ha nyerünk. akkor nincs békénk. hogy nem szolgálunk? És lesz­e akkor ezt bátorságunk megmondani.  mi  szerepe  lehet  kereszténynek  a  nemzeti  védelem. és végeredményben életünk értelmét tesszük kockára.  sőt gonosz.  Ha. szabad­e akkor úgy  gondolkoznunk és cselekednünk.  hogy  lehetséges  legyen  a  megegyezés  a  keresztény  demokrácia  és  az  atom­demokrácia  között. mely felett sajnálkozik. háborút kapunk.  mind  a  kereszténység  szempontjából  az  a  nagy  baj.  mintha készek  lennénk abban részt venni? Nem kell­e  már  most  figyelmeztetni  a  francia  kormányt.N.  hogy  majdnem minden keresztény úgy él ma.  és  sohasem  változtathatjuk  meg  a  valóságot.  az  Egyházban  kimondanunk. nemzetközi segítőbrigádok megalakításáig.  sajnos  szükségesek  a  védekező  fegyverek".  ejtsétek  el  a  fegyvereket.  nem  hamisítják  meg  a  népek  lélektanát?  "Ha  testvérek  akartok  lenni  ­  mondja  VI. rémületet.  jelenlegi  keretében.  De  mint  az  O.  melyekben  megállapíthatnánk  közös  magatartásukat  a  nukleáris  energia  vagy  más  tömegpusztító  eszközök katonai felhasználása elleni tiltakozás terén. Nehéz  meglátni.  nem  gátolják  meg  a  szolidaritást  és  a  hasznos  munkát.

  már  megoldottuk.  logikája.  ha  magunk  fegyverkezünk  vagy  leszerelünk?  Hogyan  érhetjük  el  jobban  a  célt?  Két  realizmus. De hát éppen  azzal törjük le eleve a lelkiismeretek forradalmát. nyugodt községekben. ha mi magunk is fenyegetőzünk.  Az  a  feltételezés  pedig. emberek halálát és pusztulását. igazságtalansággal és veszéllyel szemben. kockázata és fogadása: csak erőszakra képesítő  potenciákra  támaszkodhatunk;  másrészt  a  szegények  és  alázatosak  realizmusa.  ha  magunk  teszünk  tanúságot a béke  mellett.  Miután az elérendő cél nyilvánvalóan az egyetemes leszerelés.  Legyünk  meggyőződve.  ez  megint csak háborút jelentene.  mely  napról­napra  fenyegetőbben  nehezedik  az  emberiségre.  hogy  legyen  ilyen szervezet.  két  logika.  Ritkítják az erdőt és alacsonyabbra építik a városok falait. ha  bebizonyítjuk:  nem  akarunk  háborúskodni.  ami  önmagában  elítélendő.  hogy  holnap  majd  lesz  olyan  nemzetközi  szervezet. mintha a  háborúra készülnénk  fel. hanem az Igazságosság nyújt biztonságot:  Újra reánk árad a felülről jövő Lélek;  Jog uralkodik a sivatagban és igazságosság lakozik a szőlőben;  Az igazságosságból béke árad  És a jogból örök biztonság. Békében lakozik majd népem.  hogy  a  népek  megoldják  a  konfliktusokat.  és  a  bizalom  és  a  kölcsönös  tisztelet  kapcsolatait  tudják  kiépíteni  egymás  között. vagy "a lelkiismeretek forradalmáról". de ne tudja megvédeni a békét és az igazságosságot csak gyilkos erőszakkal  /mert  arról  beszélnek. hogy jobban meggyőzhetjük a nukleáris hatalmakat a  leszerelés  szükségességéről.  Nem  oldja  meg  a  problémát.  a  valóság  az  egyetemes  pusztítás  fenyegetése. És  nem  illúzió­e  annak  reménye.  Biztonságos hajlékokban.  hogy jobban felkészüljenek a védekezésre.  ha  mi  magunk  lemondunk  az  atomerőről. felmerül a kérdés.  Tanuljuk meg újra Izaiástól.  ha  mindenki belefásul tehetetlenségébe.  Mert  jobban  fenyegetnek minket a többiek.  /Iz 32.  a  gazdagok és hatalmasok realizmusa.  egyetemes  kompetenciájú  szervezet  felállításáról  volna  is  szó.  közömbösség és belenyugvás fölött.  hogy  felkészültünk  a  háborúra.15 kk.  Egész  kereszténységünk  nem  az  első  ellen  és  a  mások  mellett  szól­e?  Nem  így  kell­e  nyilatkoznia tehát az Egyháznak?  Azonkívül értelmesen gondolhatjuk. és így arra kényszerítjük őket.  Egyrészt. A probléma csak áthelyeződne.  elhárítaná  az  atomveszélyt.  vagy  két  kockázat./ 74  .  "amely  rendelkezne  küldetése  teljesítésének  elengedhetetlen  eszközeivel"?  Ha. amely megváltoz­  tathatná  az  események  jelenlegi  folyamatát.  mintha  azt  bizonyítanánk.  A  fenti  szervezet  létrejöttének  előfeltétele  az.  védekezésből.  amíg  nincs  olyan  nemzetközi  szervezet. mi jobb.  két  fogadás  között  kell  választanunk. Hatékonyabb.  amely biztosítja a népek közötti igazságosságot és békét.  megállíttatná  az  elnyomottak  elleni  igazságtalanság  folytatását.  Gyakran  van  szó  ­  az  Egyházon  belül  is  ­  "a  közvélemény  felébresztésének  sürgető  voltáról.  Ezért  ne  csodálkozzunk.  mégis. hogy nem a Hatalom. és hogy majd akkor leszerelünk? Ez  a  terv  hiú  álom.  hogy  a  szervezet  rendelkezésére  álljon  nemzetközi  fegyveres  erő/.  felszerelkezhetünk  atomerővel.  itt és  most  mégis  megengedett?  Mert  ha  csak  államok  fölötti.  de nem oldódna meg.  nemcsak  erkölcsösebb.  kockázata  és  fogadása;  csak  az  igazságosság.  ha  azt  hisszük.  de  hatékonyabb  is. hogy kijelentjük: bár elítélendő önmagában  a  fegyverkezési  verseny.  be  kell  ismernünk.  hogy  nem  vagyunk  felkészülve  erre  a  feladatra.  amelyek  egymással  szembeállítják  őket  ma. logikája.  És  akkor  elcsodálkoznak  az  általános  apátia. "a mentalitás reformjáról".  a  Szeretet  és  az  Igazság  erejére  építhetünk.

  Azt gondoljuk. az élet kockázata ­ keresztény kockázat  a  béke  és  az  élet  érdekében  ­  és  vétkesek  lennénk  Isten  és  ember  előtt. hanem éppen civilizációnk  forog  kockán.  hanem  hogy  megválogassuk  a  kockázatot.  Ezért  szerintünk  a  francia  keresztényeknek  együttesen  kellene  kijelenteniök.  amelyben  minden  nemzet  lemond  az  atomerő  birtoklásáról.  hogy  higgyen  szilárdan azon  javak  érdekében.  Ha. Hogy ma legyen ilyen bátorságunk ilyen vállalkozásra. ha komoly  veszélye az emberiségnek.  amely  kölcsönös  beleegyezésből  származott  volna  ­  írja  Bernanos  ­  az  ilyenféle  megállapodás  nem  béke. mely elég erős. mi csak  a  saját  felelősségünk  határain  belül  cselekedhetünk.  és  hogy  a  többi  nép  felé  konkrét  javaslatokat  tegyen. hogy lemondjon az  atomfegyverről. e/  lehetőleg a legmagasabb nemzetközi hatóság szankcióit garantálják".  indíthatja  meg  a  visszafelé  vezető  úton  a  fegyverkezési  versenyt  és  nyithat  új  utakat  a  béke  felé.  mint  a  Zsinat  mondja.  olyan  államokkal  szemben.  hogy  a  leszerelés  problémáját  együttes  perspektívájában  kell  feltennünk:  a  cél  az  az  egyetemes  és  tényleges  állapot.  vajon  megfelel­e az erkölcs legelemibb elveinek. hogy ne  vállaljunk  kockázatot. a vele járó hatalmas kockázatra.  hogy  ők  is  biztosíthassák  függetlenségüket  és  biztonságukat. a bölcsesség és okosság abból áll./  Világos. olyan nemzet részéről. hogy  a  nép önmagában  higgyen. hogy az  igazi  bölcsesség  és az igazi realizmus azt kívánja.  amely  a/  progresszív.  A  Béke  nagy  mű.  hanem  progresszív  tárgyalások  útján.  hogy  ez  a  világos  és  precíz politikai állásfoglalás annyira "konzervatív". azért.. ha a többiek is lemondanak. A többiek felelőssége az ő felelősségük. amíg a többi le  nem mond róla?  Ezért  ha  az  Egyházak  nem  tudnak  mást  ajánlani.  "Sohasem  hallottunk  olyan  békéről.  amelyet  nagy  nép  valósíthat  meg  és  amely  hitből  fakad. Mégis.  ha  nem  vállalnánk  inkább ezt a kockázatot.  És  ki  állíthatja.  nem elég  az.  hanem  éppen  egész  civilizációnkat kockáztatja.  amelyeket  hatékony  és  valódi  garanciák  támasztanak  alá.  mi  is  vétkesek  vagyunk.  még  ha  módja  van  is  annak  birtoklására.  mint  olyan  "leszerelést. akkor igazságuk miben  múlja  felül  az  írástudókét  és  farizeusokét?  /Zsinat."  Nem  a  franciák. mint a fegyverkezéssel járó; ez utóbbit pedig ma vakon  elfogadjuk? Azonkívül a leszerelés kockázata a béke.  ha  tűrhetetlen  módon csorbítja a  szegények  jogait.  De  ha  nem  tesszük.  Viszont a francia kormány jelenlegi választása csak növeli minden népben a nukleáris fegyver  birtoklásának  vágyát. b/ egyetemes és szimultán.  a  fegyverkezési  verseny  az  emberiség  súlyos  sebe. hogy elsőként vállalja azt a kockázatot. mint az atomháború abszurd kockázatát.  hanem  fegyverszünet.  ne  egyoldalúan  járjanak  el.  és  nem  kell  megvárnia  e  téren  a  nemzetközi  megegyezés  létrejöttét. Ezért gondoljuk.  ha  csak  általánosságban  ítéljük  el  a  fegyverkezési  versenyt  és  magunk  csak  akkor  mondunk  le  az  atomfegyverről. hogy ezt a hitet ápolják.  akik  egyelőre nem hajlandók példánkat követni. d/ ellenőrzött. Minden  lelki  egyháznak  a  leszerelés  igazi  politikáját  kell  előmozdítania. c/ kölcsönös beleegyezésre alapuló. kell az  is.  Gaudium  et  Spes:  "Hogy  a  fegyverkezés  csökkenése  hatékonnyá  váljon."  Kár.. Választásunk  nem annyira  vonatkozik.  mint  első  mérföldköveket  az  egyetemes  leszerelés  felé  vezető  úton.  hogy  nagyobb a leszereléssel járó kockázat.  főként  a  francia  keresztények  hivatása­e.  De  magunkat  ítéljük  el  ebben  teljes  hatástalanságra  /meggyőzhet  erről  az  utolsó  húsz  év  története/.  Az  atombomba  nem  szolgálja  civilizációnk  védelmét.  amelyeket  a  béke  biztosít. hogy vállalhassuk a béke hatalmas kockázatát?  Pillanatnyilag  Franciaország  semmilyen  konfliktusban  sincs  közvetlenül  elkötelezve.  hogy  választhasson.  hogy  nem  vállalnak 75  .  hogy  kockázattal  jár  az  egyoldalú  leszerelés. hogy milyen eszközökkel védjük meg civilizációnkat. ha magunk is részt veszünk benne.  semmilyen külföldi  fenyegetés nem  veszélyezteti.  Hangsúlyoztuk. hogy csak az egyoldalú leszerelés.

 hogy ezért fittyet hányhat természetes elvekre és törvényekre. És  egyszerre  szükséges  a  fekély  kitisztítása  szike  segítségével. melyek nélkül civilizációnak nincs értelme. az utóbbi pedig azt. mint azon folyamat ellen. mely gazdagságunkat alapozza meg. hogy de Gaulle egészen más jellegű eszményhez kötötte a  maga és a francia nép sorsát. és hogy gyakorlatilag rámutassunk. ez  nem oka.  egyúttal jobban fel kell mérnünk minden téren az ezzel járó technikai kívánalmakat is.  presztízs.  hanem  a  társadalom. hanem  hatása  mélyebb  bajnak.  hogy  megmondjuk. hogy a leszerelés után is olyan társadalomban élhetnénk./  Nagy bizonyosságok nem elégségesek nagy problémák megoldására. Hatalmas munka van hátra. Ezt  csak olyanok végezhetik el.  olyan  társadalom.  Az  atombomba  létezése  a  népek  közötti  relációk  nívóján  fejezi  ki  azt. akik egyrészt belátják ezen életbölcsesség igazát /ami nem zárja  ki  a  bölcseleti  és  vallási  pluralizmust/. Csak hatása e bajnak.  milyen  választásokat  ejthetünk  meg már ma.  másrészt  kompetensek  abban  a  specialitásban.  és  megélni  a  társadalmi  élet  minden  dimenziójában.  Illúzió  lenne  ennek  fontosságát  tudomásul  nem  venni  vagy  lekicsinyelni:  inkább  igen  komolyan  kell  ezekkel  foglalkoznunk. amelyeket nem ejthetünk meg. Ezért nem annyira a bomba ellen  kell tiltakozni. Kell még értelmiség  és képzelő erő tudományos és technikai téren is.  hogy  a  francia  püspöki  kar  nem  tett  ilyen  értelmű  nyilatkozatot.  Illúzió  azt  gondolnunk. hogy a "katolikus értelmiségiek" között Henri  Fesquet  és  Pierre­Henri  Simon  foglalt  állást  velünk  együtt  az  egyoldalú  leszerelés  kötelezettsége  mellett;  az  előbbi  sajnálja.részt ebben a politikában.  hogy  kiszámítsuk.  hogy  milyen  relációkban élnek az emberek a társadalmon belül.  nagyság  ­  amelyekre  országunk  jelenleg  törekszik  ­  tényleg  nem  valósítható  megfelelő  adottságok  nélkül. a hit hegyeket helyezhet át.  Az  biztos. A rossz nem annyira a  bomba.  iskola. akkor  akarjuk  komolyan  venni  ezeket  az  értékeket. melynek eredménye a bomba.  amelyeket  csak  technikai  módszerek  oldhatnak  meg.  amelyek a világot kormányozzák. és semmit  sem tesz meggátolására.  A  leszerelés  és  a  hiteles  béke­politika  megkívánja  társadalmunk  szervezetének  alapvető  reformját. Mert egy bizonyos gazdagság. és melyek azok.  amelyet  saját  fejlődésünk.  de  nem  akarni  társadalmi  létformánk átalakítását.  Leegyszerűsítés  és  tévedés  azt  állítani.  melyek  között  az  atomerővel  való  fenyegetés  lehetősége.  hatalom.  és  a  baj  gyökeres  kezelése.  számos  visszafordulás  valósítását.  ezzel nem azt akarjuk mondani.  Ezért  esztelenség  lemondani  az  atombombáról.  mely  egész  létformájában  nem  veszi  komolyan  azokat  az  emberi  és  szellemi értékeket. haladás. hogyan válik lehetővé a leszerelés. lényeges helyet foglal el.  Nem  elég  azt  mondanunk. amilyen most áll fenn. Az a társadalom. amely meggyorsítja a fegyverkezési verseny folyasmatát. jelenlegi  politikai  és  gazdasági  szituációk  komoly  elemzése  alapján.  Amikor a szervezetben  fekély keletkezik. nem oka.  sőt még ennél gazdagabb társadalomban. Ha azt mondjuk.  hogy  a  leszerelés  hitünk  követelménye;  az  is  hitünk  követelménye.  Hiábavaló  dolog  az  ­  amit  az  atomfegyver  sok  ellenzője  tesz  ­.  mely  a  bombát  gyártja. /Meg kell említenünk. Amikor jobban fel akarjuk mérni hitünk következményeit.  amelynek felelősségét vállalják. Ha akarjuk a leszerelést.  hogy  a  leszerelés  tüstént  lehetővé  teszi  jelentős  megtakarítás  valósítását. mely atombombát gyárt.  ugyanaz. Az a folyamat. amely fegyverkezésünket teszi szükségessé. jelen körülményekben.  A  bomba  csak  jellemző  szimptómája  sokkal mélyebben gyökerező bajnak.  vagyis  a  szegény  népek  fejlődésének  szolgálatába  állíthatunk.  hány  kilométer  autóút  telne  ki  az  atomfegyverre  szánt  költségvetési  összegből.  hány  kórház.  lakás.  a 76  .  hogy  a  leszerelési  politika  súlyos  technikai  problémákat  is  felvet.

  Az  igaz. hogy ilyen vagy olyan formában közösségi életstílust létesítsünk.  Pál  ezért  Bombayben  "világszínvonalú  Alap  létesítését"  kívánta  meg.  Ha  leszerelünk.  aminek  vállalhatjuk  értelmét  és  következményeit./. ez azt  jelenti.  "a  szegény  népek  mindig  szegények  maradnak.  Ezt a két feladatot egyszerre kell végrehajtani. De az legyen  első  gondunk. hogy mások is rálépjenek velünk egyidőben ­.  hogy  lemondjunk  azon  gazdasági  és  társadalmi  struktúrák  előnyeiről.  csak  szegény  társadalom  lehet.  Az  igazságtalan támadó ellen  lehet és  kell is védekezni. mint udvarias helyeslést.  amelyek  egyesek gazdagságát csak mások nyomora árán biztosíthatják.  Pál  írja  a  Populorum  progressio  körlevélben. ez illegalitásba vezet.  Ezért  a  társadalmi  élet  minden  területén  kell  munkálnunk  a  leszerelést. az  igazlelkűség a ravaszságot és csalárdságot.  anélkül  hogy  megkívánjuk  vagy  megvárjuk.  ami  égbekiáltó  igazságtalanság..  hogy  a  mi  létmódunk  lehetővé  kell  hogy  tegye  az  ilyen  társadalom  megvalósulását.  a  gazdagabbak  egyre  gazdagabbakká  válnak". amelyben mások még fegyverkeznek. de a leszerelési politika  nem annyira ezek "segélyezését" kívánja meg.  Nincs  a  keresztényeknek  sürgősebb  feladata. az emberek közötti relációban. Itt is. Isten majd rávezet a helyes útra.  ami  magába  foglalja mindenekelőtt az igazságos kereskedelmi relációkat a gazdag és a szegény országok  között.  hogy  Isten  előtt  legyenek  legális  tetteink.  Ha  rálépünk  erre  az  útra  ­  és  meg  kell  tennünk. 77  .  hogy  gazdagságot  gazdagságra halmozzon.  A béke érdekében nem elégséges az atomfegyverek elpusztítása. és ezért ki kell dolgozni az erőszakmentesség védekezés eszközeit.  amelynek  eszménye  nem  az.  saját  fejlődésünket  minden  ember  szolgálatába  kell  állítanunk. hanem olyan társadalom  felépítésére  is  szükség  van.szervezetet megtámadott méreg kiirtása.  Amint  VI.  hogy  a  sürgősség  miatt  kell  pénzügyi  segélyt  nyújtanunk  a  szegény  országoknak  /ismeretes.  mert  hiszen  a  társadalmon  belül  is az egyensúlyt sokszor csak  a  félelem tartja  fenn. ami a szervezetben a fekély.  Ha  merünk  vállalkozni az első lépésekre. milyen kockázatokat vállalhatunk és milyeneket  nem.  amelynek  létmódja  lehetővé  teszi.  hogy  VI. az ember értékelése az azonnali hatékonyság és teljesítmény értékelését. hanem az. másrészt az igazságosság és béke pozitív építése terén.  melyet többé­kevésbé  tudatosan táplálnak.  ami  lehetővé  teszi  az  erőszakmentességet;  és  ezért  gondoljunk  arra  az  elkötelezettségre.  "amelyet  a  katonai  kiadások  egy  része  táplálna";  ismeretes  az  is.  mely  az  erőszakmentesség  kívánalmai  szerint  akar  élni. Mégis okosan kell mérlegelnünk.  és  nem  az.  Ebben  a  perspektívában.  hogy  olyanokká  legyenek. amely szükségessé vált egyrészt az erőszakra alapozott nemzeti védelemben  való részvétel visszautasítása. sőt ágyúkra  meg  harci szekerekre sem. Az  ilyen  társadalmat  megvédhetik  erőszakmentesség  küzdelmi  módszerek.  hogy  csak  azt  tegyük. olyan világban.  hogy  az  emberek  fegyverek  nélkül éljenek.  és  a  békét  a  legkomolyabban  veszélyezteti. hogy szükségleteit a lehető legjobban leegyszerűsítse. Ami minket illet. mint inkább az igazságosságot.  hogy  az  emberek  szemében.  az  a  társadalom. Az atombomba az.  mint  arra  törekedni.  hogy  nem  kapott más választ a kormányok részéről.  ugyanez  a  testvériség  azt  is  megköveteli. az aktív szolidaritás helyettesítse a  bizalmatlanságot.  nincs  szüksége  atombombára. Ez  magában foglalja azt is.. mert egyik nélkül nem lehetséges a másik. Ezért  fontos egyszerre megsemmisíteni az atombombát és meggyógyítani a társadalom betegségét. Mert egyes nemzetek fejlődése  fejlődés­alatti  állapotban  tart  más  nemzeteket.  És  ha  a  leszerelés  az  emberi  testvériség  követelménye.

  Az  ember  biztonsága  az. AZ ERŐSZAKMENTESSÉG POLGÁRI VÉDEKEZÉS FELÉ  Több  ízben  említettük.  Továbbra  is  az  erőszakban  bíznak.  ha  a  katonai  erényekkel  valami  egyenértékűt  ajánlunk.  Ország elleni támadást csak akkor határoznak el.  az  erőszakmentesség  küzdelem  sem  hatékony  megfelelő  stratégiai  elvek  és  taktikák  nélkül.  Viszont  az  erőszakmentesség  államvédelem  előkészítése  és  módszeres  megszervezése  az  esetleges  támadó  részére  nem  teszi  rentábilissá  az  ország  meghódítását. adhat.  A  szerzett  tapasztalatok  már  meghatároznak bizonyos alapirányzatokat.  Sürgősen  össze  kell  tennünk  igyekezetünket.  hogy  meg  kell  szerveznünk  a  nemzeti  védelmet  az  erőszak­  mentesség elvei alapján. Ha ez a fegyveres védelem megszűnne.  Ha  a  háború  nagyrészt  a  katonai  stratégán  múlik. melyekre eddig csak  háború adott választ. hogy megfosztották. Szerintünk azoknak a stratégáknak.  ha  a  katonai  módszerekkel  és  célokkal  ajánlunk  egyenértékűt. precíz és  fontos  célok  szempontjából. kifejeződése.  amelyhez tartoznak.  De  vajon  az  erőszakmentesség  nem  szabadíthatja­e  meg  az  embereket  a  másoktól  és  a  jövőtől  való  félelmüktől?  Nem  adhat­e  biztonságot. a mások félelmétől és a jövő félelmétől.  Walter  Lipmann  mondta  néhány  éve:  "Nem  elég.  Lényeges  dolog. úgy érezné. Mi  teljesen egyetértünk véleményével.1 0.  hogy  megkeressük  az  erőszakmentesség  gyakorlati  lehetőségeit  konfliktus  esetén. A nép  számoljon ezzel a lehetőséggel. akkor a háború megszűntetésére legfontosabb más módszerek  feltalálása és  megszervezése.  amíg  a  nép  csak a fegyveres védekezésre bízza biztonságát.  erőt  a  kockázattal  való  szembenézésre?  Mi azt hisszük. Azonban e téren nincs abszolút garancia; le kell  mondanunk az illúziókról és nem utasíthatjuk vissza priori minden agresszió lehetőségét. főként nagy emberi problémákra  adott egyik válasz. szüksége van a háborúra  való  felkészülésre. A biztonság nem nyugalom. nem kockázat és veszély hiánya. hogy Walter Lippmannt azóta sem hallgatták meg a pacifisták. készüljön fel az erőszakmentesség ellenállás technikájára. maguknak is foglalkozniok kellene ezzel a kutatással.  sőt  hátrányos  lehet  presztízse  és  belső  rendszere  szempontjából. Ez ­ szerintem. E tárgyban szeretnénk most néhány perspektívát megnyitni. Mert a háború intézménye nemcsak a harci szellem kifejezése.  amelyek  igazolhatják  a  nemzetközi  közvélemény  előtt. Hasznos és termékeny feladatunk tehát nem annyira az. a legtöbb embernek.  Bármilyen  érveket  is  hozhatunk  fel  a  háborúval szemben. biztonságérzete érdekében. hogy fejlesszük az emberek bizalmát az  aktív erőszakmentesség elveiben és módszereiben.  hogy  ezekkel  nemesen  és  bátran  szembenézhessünk. ha számol a veszéllyel.  Fontosabb. ha ez rentábilis a hódító részére. akik a nemzeti védelmet gondolják ki és szervezik  meg. Ha ez igaz.  és  a  leszerelés  lehetetlen.  ha  megszabadul a félelemtől.  Érvei  sem  lehetnek  ilyen  esetben  az  agresszornak." Kár. a nép  veszélyben érezné magát. Mindez eltérítheti támadó szándékától. amelyek  megoldhatják azon problémákat. mint inkább. 78  . Eddig azonban az emberek  csak  fegyveres  védelemre  alapozták  biztonságukat.  Nem  kell  megvárni  a  minden  erőszakról  való  lemondást  ahhoz. Ez nem csupán  alanyi ösztönök felszabadulása. Az  erőszakmentesség védelemre is áll. hogy elítéljük a  militarizmust és hirdessük a leszerelést. hogy csak akkor "hihető".  hogy  kipróbáljuk  az  erőszakmentesség  módszerek  hatékonyságát  és  elismerését. hanem az a  lehetőség.  hogy  az  emberek  biztonságérzetben  élhessenek  abban  a  közösségben. mindenfelől fenyegetést érezne.

 hanem ­ és  csodálatos.  Vállalkozni  lehet  rá  azon  korlátozott cél érdekében is. Ezt  írja: "Ha a kormánygépezet a  felebarát elleni  igazságtalanság eszközévé akar tenni. és ez tanácstalanná." Thoreau nem volt hajlandó  adót  fizetni.  Mihelyt  nem  engedelmeskednek. tehetetlenné  teszi a lakosságot. ezzel  is utat kell nyitni az igazságosság győzelmének.  hogy  annyi  ember.  és  sugalmazást  merített  belőlük.  A 19. "Határozzátok el.  erőszakmentesség  akciókkal  egyidőben  is  lehet  alkalmazni.  hogy  a  polgári  engedetlenséget  nem  szívesen  gyakorolják  azok  akik  nem  szeretnék  megzavarni  a  fennálló  rendet.  Elég ehhez Isten szava.  Gandhi.  Boetiánus  az  önkéntes  szolgasággal  kapcsolatban  mondja.  város.  amikor  pl.  fontos.  nem  dolgoznak  a  diktatúra  szolgálatában. meggyöngítsük  azt a rendszert.  nemzet  tűri  el  egyetlen  Zsarnok  uralmát.  és  azt  állítja.  hogy  ne  szolgáljam  a  rosszat.  de  nem  mondana  ellent.  politikai  zavargások idején.  a népnek nem csupán esetleges külső támadás ellen kell megvédenie szabadságát.  Az  akár  belső  akár  külső  diktatúra  addig  maradhat  hatalmon. hogy aláássuk.  hogy  a  Zsarnok  nem  uralkodhat egy egész  népen  ennek közreműködése nélkül.  kooperálnak. Az erőszakmentesség stratégia keretében az invázió elleni ellenállásnak nem az a fő célja.  Meg  kell  szervezni  a  nem­kooperálást  és  a  polgári engedetlenséget." Nem szükséges  megdönteni. hogy megváltoztassunk egy politikát vagy igazságtalannak tartó  rendelkezést."  Az  erőszakmentesség  ellenállás  szervezete  legyen  a  lehető  legdecentralizáltabb.  Az  erősen centralizált állam háború idején könnyen válik hatékony eszközzé az ellenség kezében.  és  nem  szabad  megvárni.  engedelmeskednek.  hogy  az  ellenséget  már  a  határnál  megállítsa. akkor át  kell  hágni  a  törvényt.  nem  csupán  mint  egy  nép  természeti  jogában.  Szerinte  már  elég  a  felszabaduláshoz  az  ezirányú  törekvés.  Már  ő  meghatározza  az  erőszakmentesség  védekezés alapelvét: megvonni a diktátortól a nép közreműködését.  Vigyáznom  kell.  amelynek  nincs  hangja  saját  kormányzásában.  hanem  mint  hatékony  eszközben.  amíg  az  állampolgárok  együttműködnek  vele. megbénítsuk. hogy nem szolgáltok. És ­ kérdezi ­  miért van az. és már szabadok vagytok.  Más.  amennyit  neki  adnak;  aki  nem  árthat. Azonkívül. amelyet igazságtalannak és zsarnokinak tartunk.  csak  ha  inkább  elszenvedik. erőszakos forradalom helyett.  Ma  világszerte  több  népet 79  .  hogy  ezt  mennyire  elhanyagolják  ­  olyan  esetben  is.  amit  elítélek". Az erőszakmentesség védelem pedig éppen ilyenkor a leghatékonyabb.  Megkapta  gondolatainak  egyszerűsége  és  igazsága.  annak  hatalma  összeomlik.  olvasta  Thoreau  értekezését. mihelyt az ellenséges katonaság behatolt.  csak  éppen  hívek  akarnak  maradni  meggyőződéseikhez. Katonai stratégia keretében  az invázió és az ország elfoglalása egyet jelent a vereséggel.  Hogy  gyorsan  működésbe  léphessen  és  hatékonyan  funkcionálhasson.  ez  megrendül  és  könnyen  összeomlik.  kisebbség  veszi  kezébe  a  hatalmat  és  rá  akarja  erőszakolni  totalitáris  rendszerét.  mely  helyettesítheti  az  erőszakot vagy a fegyveres lázadást. amíg odébb nem áll.  Legyen  életünk  ellenálló  súrlódás. hogy többségben legyenek.  hogy  tiltakozzon  ezzel  a  rabszolgatartó  politikával  szemben.  Szerinte  meg  kell  vonni  a  pénzügyi  és  személyes  támogatást  Massachusetts  kormányától.  hogy  maga  az  államhatalom  is  decentralizált  legyen  béke  idején  és  így  a  nép  közvetlen  részt  vegyen  a  nemzeti  életben  és  képes  legyen  kezdeményezésre  és  felelősség  vállalásra  helyi  szinten.  akinek  pedig  csak  annyi  a  hatalma.  "Lehet.  amikor  Oxfordban  tanult. támaszkodjék lelkiismeretére.  elég  nem  támogatni.  Ilyen módon könnyen megbéníthatja a nemzeti életet és biztosíthatja saját uralmát.  "Hiszek  a  polgári  engedetlenségben  ­  írja  ­.  vagy  passzívak. században az amerikai Henry David Thoreau felújítja értekezésében ezt az elvet. Akinek igaza van.  ha  a  nép  nem  működik  közre  a  Zsarnokkal.  és  összeomlik.  csak  ha  eltűrik;  nem  tehet  ellenük  semmi  rosszat.  Már  ő  kimondja  a  nem­  kooperálás  és  a  polgári  engedetlenség  elvét.  amely  megállítja  a  gépezetet.

 de sürgősebb megbénítása.  Viszont  kétségtelen  kell  vállalni  szenvedést  és  áldozatot.  ha  a  polgári  engedetlenséget  szervezik  meg. aminek jelentős lélektani hatása lehet.  Mint  már  említettük.  amely  nevetséges  tilalmakra  készteti;  titkos  adóállomások  rádióüzenetei;  titkos  újságok;  jelképek.  melyek  okkupáció  esetén  alkalmazhatók:  egyéni  vagy  kollektív  engedetlenség  igazságtalan  parancsok  esetén.  Az  biztos.  mintha erőszakos lázadásról volna szó.  hogy  a  diktatúra  nem  fog  harc  nélkül  visszavonulni.  minél  több  az  engedetlen  és  nem­kooperáló  állampolgár.  rákényszeríthetik.  A  győzelemre  nincs  biztosíték. mint ami  elviselhető és  mint ami  arányban  áll  a  céllal.  vagy  olyan  parancsokkal  szemben. kevesebb a pusztítás.  hogy  az  ellenállás  hangsúlya pontos és lényeges kérdésekre menjen át.  Szólhatunk  több  ilyen  technikáról.  hogy  a  nép  nagy  része  ne  engedjen.  többé­kevésbé  hosszú  ideig;  lehetőleg  sokan  vállaljanak  önként  megtorlást;  az  igazság  nyilvános  hirdetése;  röpiratok  terjesztése;  a  falakon  hirdetések.  még  ha  lelkiismere­  tében nem is változott meg. 80  .  A  megtorlás  megszervezése  pedig  annál  nehezebb.  Valószínűleg  lesznek  vértanúk.  hogy minden esetben az elnyomó uralom fő ereje a hadsereg.  de  a  nagy  fegyelem  nélkülözhetetlen.  közlekedési  eszközök  használhatatlanná  tételével  is.  és  ezek  folyamán teljes csend; az ellenség ellenőrzése alatt álló kormányzati szervekben való munka  visszautasítása; a hadianyag.  A  nem­kooperálás  elvén  alapuló  erőszakmentesség  módszerek  alkalmasak  a  diktátor  semlegesítésére.  az  ellenségnek  nem  adunk  semmiféle  felvilágosítást;  nem  fizetünk  adót;  az  ellenségtől  esetleg  előzetesen  kapott  kitüntetés  visszaküldése;  nem  veszünk  részt  a  hódító  által  szervezett  manifesztációkon;  nem  fogadunk  el  tőle  semmi  segítséget;  csendes  felvonulások;  nyilvános  böjt. a közlekedési eszközeinek használhatatlanná tétele /nem kell  elpusztítani a  nyersanyagot.  melyek  a  hódító  hatalmát  erősítenék;  korlátozott  de  elég  sűrű  általános  sztrájkok.  mint  az  erőszakos  ellenállás.  mint  idegen  uralom.  A  megtorlás  talán  kevésbé  brutális./ Az erőszakmentesség nemzeti  védelem  megszervezése  ellenállást  biztosít  államcsíny­kísérletek  esetén  is  totalitáris  rendszerekkel szemben.  Nem  engedni  kell  másodlagos  kérdésekben.  amelyek  nyilvánvalóvá  teszik  az  igazságtalanságot  és  a  lelkiismeretre  hivatkoznak;  lármás  manifesztációk  szervezése  a  hódítók  közelében.  új offenzívák előkészítésére.  Az  ellenállás  hatékonysága  ezen  múlik.  nemcsak  szentek  vagy  hősök  alkalmazhatják  az  erőszakmentes  módszereket.  Hiszen  a  kockázat  kisebb  a  népesség  szempontjából.  ezen  kezdeményezések  szervezete  legyen  a  lehető  legdecent­  ralizáltabb. Időnként kell stratégiai visszavonulás is.  Minden  esetben  meg  kell  különböztetni  a  lehetségest a  lehetetlentől.  amelyek  jelzik az ellenállást a hódítóval szemben. És nem sértik meg a civilizáció alapvető értékeit.  ha  az  ellenállás  erőszakmentesség. csak használhatatlanná tenni;  a pusztítás  már terrorcselekmény/;  az  ellenségtől  megvonni  a  fenntartásához  szükséges  eszközöket  és  közlekedési  eszközöket.  hogy  változtassa  meg  a  politikáját.  Sőt  szerintünk  ez  a  módszer  közelebb  áll  a  többséghez. ártatlanná tétele.  Ez a tanúbizonyság nagyon jelentős lehet.  Mindenesetre  kevesebb  lesz a halálos áldozat. Az erőszakmentesség akció ugyan az ellenség megtérítését tűzi ki  céljául.  szintén  használhatatlanná  tétellel. pl.  rajzokkal  és  humoros  jelszavakkal.foszt  meg  szabadságától  "nemzeti"  kormány.  Esetleg  nagyon  brutális  megtorlást  szervez  meg. stb.  nem provokálni több áldozatot.  /És  meg  kell  jegyeznünk.  Végül. erőszak nélkül.  csak  lehetőség;  valószínű.

 melyben akkor egész  Európa és Franciaország  is  volt.  és  a  népeknek  részt  kell  vállalniok  az  áldozatokból.  stb.  Esetenként  kellene  megállapodni. hogy  mégis  jogos  és  szükséges  az  erőszakos  védekezés?  Nem  mutatják­e  meg  azt  is.  súlyos  problémák  ezek.  És  akkor hatékonyak.  mert  elvben  a  leszerelési  politika  minden  fegyverkereskedést  már  eleve  leállíthatna/;  diplomáciai  kapcsolatok  megszakítása;  az  agresszor  ország  felé  irányuló  export leállítása és behozatalának bojkottálása; kizárás a nemzetközi politikai szervezetekből  a  nemzetközi  katonai. Ebben sokszor más népek segítségére is  számíthat. Vállalni kell a következményeket.  hogy  ezek  abszolút  hatékony  módszerek.  hiszen  ezzel  általánosabb  konfliktust  kezdeményezne.  Az  embereket  csonkító  igazságtalansággal  szemben  a  semlegesség  bűnrészesség.  A  többi  nép  irányelve  az  igazságtalan  kormánnyal  való  nem­kooperálás  kellene  hogy  legyen.  hogy  senkire  se  nehezedjék  túl  nagy  rész  a  közösen  vállalt  teherből.  a  Nemzetek  Szövetsége  Olaszország ellen. hogy nem kockáztat  fegyveres  beavatkozást.  vagy  melyeket  idegen  nemzet  fenyeget  vagy  támad  meg.  Megjegyezzük.  hogy  az erőszakmentesség  megkímélt  volna  a rengeteg bajtól és  szenvedéstől. a többi úgy gondolja.  de  sohasem  elég  általánosan  és  hosszan  ahhoz. Mégis.  Szükség  lehet  ilyenkor  az  országok  közötti  kölcsönös  segédkezés  megszervezéséről.  nem  tolhatjuk  félre.  Nem  is  állíthatjuk.  De  áldozatok nélkül nem lehet harcolni az igazságosságért. amikor az agresszorként  lépett  fel Etiópiával szemben; egyeseket némely  ország  alkalmazott  részben.  Ebben  a  perspektívában  kellene  tanácskozni  egymással  a  közbelépni  szándékozó  országoknak.  Amikor azonban egy nép elvesztette szabadságát.  hogy  az  erőszakmentesség  nem  hozhat  létre  igazságos  világot?  Igaz.  gazdasági  és  kulturális  szervezetekből;  kizárása  minden  sport  és  kulturális  versenyből;  országa  felé  való  turisztika  megszűntetése. amely új perspektívákat mutathat a jövőben.  Mivel  csak  az  erőszak  van  szemük  előtt.  és  közösen  kellene  megállapodniok  olyan  módszerekben.  Pedig  alkalmazhatnának erőszakmentesség technikákat. felvázolunk néhány  választ.  ehhez  pedig  nem  folyamodhatnak.  mely  a  demokrácia  alapvető  elveit  sérti  meg.  Különben  is  egy  ország  szembeállíthat  ezekkel  az  eszközökkel. amelyek szoros kapcsolatban  álltak a semlegesítendő kormányzattal.  a  kereskedelmi  kapcsolatok  megszüntetéséből/.  És  nem  mutatjuk  ki.  melyek  az  elnyomót  elszigetelhetik  és  politikájának  megváltoztatására kényszeríthetik.  mégsem  szabadna  őket  elhanyagolni.  jobban  ki  kellene  munkálni  lehetőségeiket.  Elég  komoly  gazdasági  nehézségek  származhatnak  ezekből  a  lépésekből  /pl.  és  éppen  itt  próbálhatja  ki  a  nép  a  technikák  hatékonyságát.  csak  éppen  meghatódnak  és  tétlenül  szemlélik  a  tragédiát.  A történelem  újra megírása egy tétel igazolása érdekében illúzió és képmutatás.  Ezért  kísérnie  kell  az  ország  belsejében  uralkodó  igazságtalan  szituációk  elleni  küzdelemnek.  hogy  valóban  hatékonyak  legyenek.  Nem  mondhatjuk  tehát. Az akkori események  nem  mutatják­e  meg  világosan. Ilyenek pl.  és  ezért  egyáltalán  nem  avatkoznak  be. amelyek  nyomást gyakorolhatnának akár a  totalitáris  kormányra. az a helyzet.  Egy  népnek  nemcsak  saját  szabadságát  kell  megvédenie.  vagy  szigorúak  legyenek­e. 81  .  hogy  mindenre  tudunk  válaszolni.  akár  a  támadó  országra.  Eddig  túl  kevéssé  próbáltuk  ki. ha együttesen alkalmazzák azok az országok.  hogy  hasonló  szankciókat  már  terveztek  pl.  hogy  segítse  azokat  a  népeket.  hogy  e  lépések  részleges  és  progresszívek.  megpróbálhatja nélkülözni a visszavont kooperációt.  Sok problémát vet fel a Második Világháború emléke.  hanem  szolidaritásból  folyó  kötelessége. a fegyverszállítási tilalom /ez a módozat tény­  helyzetekre  vonatkozik.  melyeken  olyan  kormányzat  uralkodik. Az  erőszakmentesség  azonban  csak  igaz  ügyeket  védelmezhet  és  nem  gazdaságon  és  hatalmon  alapuló  privilégiumokat.

  1934­ben  egyenesen  szembeszáll  Hitlerrel. amit Jean Réal vet  fel 1966­ban.  léte  érdekében.  sőt  volt.  Más  ennek  mélyenfekvő  oka.  Így  mondja  el  az  eseményt:  "Egyik  telefonbeszélgetésemet  lehallgatták. Így pl. és azt hitte. hogy a németek visszaéltek "az engedelmesség erényeivel".  ha  Németországban  az  egyházak  tanították  és  élték  volna  az  evangéliumi  erőszakmentességet?  Nem  akarjuk  az  egyes  személyeket  megítélni.  amelyet  Isten  bízott  ránk.  hogy  csaknem  a  keresztény  népesség  teljessége  hajlandó  volt  együttműködni  a  náci  rendszerrel?  Hangsúlyoznunk  kell  azt  is.  júliusában  aláírt  Konkordátum  a  Vatikán  és  a  3."  A  keresztények  tehát  ismét  alávetették  magukat  Cézárnak. az  Esprit  hasábjain:  "A  feszületek  levétele  tehát  botrányt  okozott.  hazánk  és  népünk  szolgálatában".  nem  szolgai  félelemmel.  mely  a  feladatban  küldetést.. és hogy az állam eszközei lettek jobb jövő reményében. a bajor és Oldenbourg­i papság nyilvános tiltakozásokra szólított fel. hogy "elvessék  az Egyház küldetését.  Abban látja..  amely  szembeszállhat küldetésünkkel és a diktált rendelettel"..  Csak  ritka..  nyilvános.  a  küldetésben  pedig  hivatást  látott.  Azt  válaszoltam.  amikor  igazolta  is.  hogy  néhányan  szembeszálltak  már  a  náci  mozgalom  kezdetétől. hogy  biztosítsa  a  szöveg  garantálta  jogokat. Életünk értelmét és  nagyságát az engedelmességben  láttuk.  mi  kellett  volna  hogy  legyen  a  német  keresztények  magatartása.  kollektív  nyilatkozatok okozhattak volna gondot a hatalmon levő csoportnak..  Mi  értelme  volt  hát  akkor  a  feszületeknek  azok  számára.  a  háborús  módszerek  nem. a püspökök tartózkodtak  minden  ilyenfajta  lépéstől. Nem jogtalan az a kérdés.  Fogságban  írt  feljegyzéseiben  Dietrich  Bonhoeffer  elgondolkozik  népe  drámáján. akiket  a nácizmus arra csábított. személyes vágyaink és gondolataink alárendelésében  küldetésünknek.  Már  1928­ban  Niemoeller  lelkész  megvádolja  azokat a német keresztényeket.  amikor  pedig  már  Németország  elveszítette  az  emberi  méltóság  iránti  minden  érzékét.  Fel  kellett  fedeznünk.  De  emlékezzünk  arra.  Birodalom  között.  mi  volt  jó. válaszolnom kellett.  hogy  a  világon  senki.  hogy  a  Mennyországba  vezessük  őket.  Mivel  Hitler egyenesen rám támadt..  és  Goering  elhozta  a  szalagot  az  összejövetelre.  hogy  az  1933.  Nem  számítottunk  azzal  a  lehetőséggel.  És  az  emberi  jogok?  A  zsidók?  A  háború?  Ezekről  beszélni már "politika" volt.  mi  volt  rossz.  hogy  hiányzott  belőlünk  egy  alapvető  fogalom:  a  szabad  és  felelős  akció  szükségességéé.  Magatartása  következtében  nyolc  évet  töltött börtönben. Szerintünk  jogos  kérdés.  hogy  visszaélnek  engedelmességi  hajlamunkkal  és  szolgálatkészségünkkel. és  meg akarta tiltania az  iskolákban  való  imádkozást. ezzel rákényszerítheti a kormányt.  akik  a  közéletben  folytatták  a  megfeszítést?  Valójában.  de  önkéntes  bizalommal.  levenni  a  feszületet  a  nyilvános  épületekről.  pusztán  vallási  kérdésekben  lépett  közbe  egyöntetűen  az  Egyház.  a  német  katolicizmus  a  konkordátum szűk határai közé zárkózott.  de  a  zsidók  legyilkolása. és megjegyzi. hogy  Isten  hírnökei  lennének  a  nép  felé".  Ennek  következtében  a  német  püspöki  kar  magatartása  sohasem  gátolta  komolyan  a  nácizmus  előrehaladását. Végül azt mondta.  még  ő  sem  menthet  fel  azon  feladat  alól.  lelkiismeretünkre.  a  német  protestáns  egyházak  számára  tartott  konferenciájában. hogy a németekben nem volt "polgári bátorság": "Naív dolog lenne  ezt  a  hiányt  egyszerűen  személyes  gyávasággal  magyarázni.  mégis  nem  tragikus  dolog. bízzuk rá a német népet. 82  .  amely  a  katolikus  Egyház  támogatását  biztosította  a  német  kormány  számára.  De  ezzel  félreismertük  a  világot.  a  mi  feladatunk  csak  az.  Minden  hasonló  esetben a nácik visszakoztak.  és  megvetették  az  Evangéliumot.  Szemünk  a  felelősség  felé  irányult.  Ma  visszatekintve  könnyű  megmondani.  Amikor  egyedül  konkrét.  legalábbis  sajnálatos  eltévelyedés  volt  ítélőképesség  szempontjából. amikor a  kormány el akarta küldeni  a szerzetesnőket a nyilvános  iskolákból.  hogy  Hitler  esztelen  vállakozása  lehetséges  lett  volna. ahelyett.

 májusában így készíti fel barátait és népét a japánok elleni  erőszakmentesség ellenállásra: "Ne feledjétek.  mint  az  igazságosságért  folytatott  háború és  hogy olyan értékes a  béke.  Franciaország  elfoglalása  álljon  meg  a  felszínnél.  okt. művében. Ez gyávaság lenne."  Ugyanekkor  szól  a  csehekhez.  Viszont  München  szelleme  távol  áll  az  erőszakmentesség  szellemétől.. mely méltatlan a szabadságszerető néphez.  Semmiben  sem  segíthetjük.  amit  nem  szabad  soha  megtennünk:  nem  vethetjük  magunkat önkéntesen alá.  a  legnagyobb  kockázatok  árán  is.:  Anglia  és  Franciaország  visszahőkölt  a  kombinált  német  és  olasz  erőszak  elől. amit Gandhi többször mondott: "Ha választani kellene erőszak és  gyávaság  között. a Kongresszus legtöbb  tagjának kételye ellenére is. akiket nem  hívtunk  meg. amikor Indiát kellett megvédeni a Japánok ellen.  De  azután  megláttam.  a  kövezetnél.  Amikor  a  franciák  az  ellenállást  választották.  semmi  előnyt  nem  fogadhatunk  el  tőle. 1942.  A  konkrét  szituációkban  nem  volt  más  választásuk. Mauriac írja 1940. kénytelenek  voltak az erőszakot választani. hogy e politika bűntársává lett.  mint  inkább  a  kollaborációval.  Szerintünk  az  erőszakmentességet  nem  annyira  a  kisebbség  erőszakos  ellenállásával  kell  szembeállítani. hogy magatartásunk a japán sereggel szemben  csak  a  teljes  nem­kooperáció  lehet.  távolabb.  hogy  ez  gyávaság." Éppen ez a magatartás jellemzi a német tiszt vendégeit Vercors Le  Silence de la mer /A tenger csődje/ c.  hogy  észre  sem  vesszük  őket.  az  ellenállás  tágabb körű és eredményesebb lehetett volna. a források és lelkek rejtekéig.  jobb  az  erőszakot  választani".  A  hódítóval  szembeni  első  ellenállás  jelenlétének  tekintetbe.. A Müncheni gondolat: a béke minden áron.  amelyben  a  többség  vétkes  volt.  München  visszautasította  az  erőszakot:  és  a  gyávaságot választotta.  melyek  alig  tudtak  valamit  az  erőszakmentességről.  Sokak  szemében  a  Müncheni  szerződések.  mint  a  későbbi Ellenállás szelleme.  úgy  hogy  jobb  az  igazságtalan  béke. Ezért Gandhi erőteljesen reagált a Müncheni egyezmény ellen.  hogy akármilyen  igazságtalansággal  sem  fizetünk érte  túl nagy árat. különösképpen illusztrálják ez utóbbi kudarcát.  Emlékeznünk kell arra.  és  az  általa  nyújtott aktív ellenállási  lehetőségekről.  Hiszen  mondtuk. ne hatoljon lejjebb. júniusában: "A  rendreutasítás ezekkel a  látogatókkal szemben. 1938..."  De  az  európai  demokráciák. hogy az angol és francia kormányok e gyöngesége bátorította Hitlert  hatalmi törekvésében.  és  így  szerintük az erőszakmentességet képviselték.  figyelembe  nem  vétele  lehetett.  De  mit  nyert  ez  a  két  hatalom?  Gyarapították­e  akármivel  is  az  emberiség  erkölcsi  gazdagságát?.  és  így  mentsék  meg  becsületüket. amelyet Münchenben  létrehoztak ­ ahol Chamberlain és  Daladier kiszolgáltatták Hitlernek Csehszlovákiát 1938 szeptemberében ­ az erőszak diadala;  tehát  vereség. mely szerint a béke  egyedülálló  érték.  akik  velük  paktáltak:  "Amikor  behatoltunk  ­  mondja  néma  vendégeinek  ­  örültem.  melyeket  "pacifistáknak"  jellemeztek.  Ha  ismerték  volna  az  erőszakmentesség  ellenállás  módszereit. az utak kátrányánál.  bátorságuk tiszteletet  érdemel.. Amily mértékben tudatosította.  Azt  gondoltam:  könnyű  lesz.  Ugyancsak  az  erőszakmentesség  módszerekben bízott.  szálljanak  szembe  erőszakmentesség  ellenállással.  Nagyon  örültem. De ez a tiszt nagylelkű német. hogy az  erőszakmentesség  egyik alapelve az ellenséggel  való kollaboráció  visszautasítása. Simone  Weil ezt írja 1941­ben Gustave Thibon­nak: "Sohasem tudom eléggé levezekelni a pacifizmus  vétkes tévedését". aki tiszteli ezt  a  magatartást  és  elítéli  azokat. abban  nyilatkozzék  meg.  nem  erről  van  szó.  és  azt  tanácsolja  nekik. Az biztos.  még  ha  életükbe  kerülne  is. És főként  egy szívet sem érintsen.  akiknek  helyzete  úgy  megrendítette.  Csupán  elhalasztották  a  háborőt.  Egy  dolog  van.  hogy  a  nép  jól  fogadott..  többé­kevésbé  tudatosan. 8­án  írja: "Az az európai  béke. mert hiszen az ellenkezője már bűnrészesség volt. Ezek  után  vizsgáljuk  meg  az  európai  demokráciák  magatartását  Hitlerrel  kapcsolatban.  Megvetettem  azokat  az 83  .  hogy  belebetegedett.  hogy  ne  engedelmeskedjenek  Hitlernek.

 Az egyik  koppenhágai  gyár  a  kimenési  tilalomra  azzal  válaszolt. De  megmutatkozott.  a  városi  szolgáltatások  helyreállítása.  ahol  kényszermunkát  végeztek./  A  népi  ellenállás  határozott  és  szervezett jellege meghátráltatta a németeket és tudatosította a nép erejét.  A  sztrájkot  felfüggesztették. amely a norvég  nép ellenállását fejezte ki.  1943­ban  visszanyerték  szabadságukat.  és  azt  már  este  nem  végezhetik  el. stb.embereket.  És  féltettem  Franciaországot.  Ne feledjük el azt sem.  Mégis. a Nevelésügyi minisztériumhoz  intézett  levélben.  Akik  ennek  hősei  voltak.  A  tanárok  magatartása.  magatartásukban  és  szavaikban  inkább  kollaborációt  tanácsoltak. a villanyt és ostromállapotot mondtak ki Koppenhágában.  és  a  norvég  nép  nemzeti  hősökként fogadta őket.. ezért 1942­ben kiadott egy  határozatot. és elkerülték az  ellenséget.  De  a  le  nem  tartóztatott tanárok  sem  vonták  vissza  tiltakozásukat. és  mindegyikük személyesen közölte a kormánnyal tiltakozását. hogy a németek által otthagyott dán kormányzat nem tud ténylegesen  szembeszállni az ellenség diktálta határozatokkal.  Ebből rövidesen általános sztrájk lett.  hogy  kertjükben  van  dolguk. Qualing be akarta vezetni az iskolákba a náci ideológiát és növelni  annak  hatását a lakosságra.  és  nem  és  nem  engedtek  semmi  nyomásnak.  A  polgári  engedetlenség  következményeképpen  sokat  letartóztattak.  a  rendőrség  kimért  volt.  ennek  következtében keményebb a hódítók eljárása.  a  német  őrség  és  megtorlások  megszűntetése. mely egészen a rendszer  szolgálatában álló  szervezetbe kényszerítette a tanárokat.  A  harmadik  év  folyamán  sűrűbb  lett  a  szabotázs  /minden  vérontás  nélkül/.  Itt  is.  elfordította a fejét az ellenség köszönésére.  a  dánok  közömbös  magatartása éreztette. Maga a király is így járt el. Sajnos sok francia nem volt képes erre a  szigorra. De a tanárok többsége ellenállt.  Azt  gondoltam:  valóban  ilyen  lett?.  titkos  kormány­tóla.  /A  tárgyalások  a  népnek  kedveztek.  támogatta  a  nép  akcióit.  Nem  túlozhatjuk  el  ennek  az  akciónak  a  jelentőségét. ahol már valamennyi erőszak is érvényesült.  ­ ­ ­ ­ ­ ­ 84  .  Végül..más  helyzetben  nem zárták ki az erőszak alkalmazását.  az  alternatíva  nemcsak  erőszak  alkalmazása  vagy kollaboráció.  hogy  du.  majd  Németországba  deportálták. volt Európában néhány erőszakmentesség ellenállási  kísérlet is.  kijátszották. erre válaszul sztrájkok és tüntetések. nem vettek részt rendezvényein.  mint  amilyen  a  náci  foglalás  volt.  2  órakor  beszűntette  a  munkát  azzal  az  ürüggyel. Ekkor a nép kezdeményezte az ellenállást.  Nem!  Nem!  Megláttam azután; és most örülök szigorú arcának"..  Az  adminisztráció  lelassult. a gázt.  a  kooperáció  részükről  való  visszautasítása  mély  hatással  volt  az  egész  nép  magatartására  és  megerősítette  a  Quialing  elleni  ellenállást. hogy a francia püspökök nagyrészt elfogadták az okkupáció tényét.  A  Szabadság  Tanácsa.  Dánia ellenállásában a német hódítók ellen is volt erőszakmentesség. hogy olyan tragikus  helyzetben. Egy éves megszállás  után a nép tudatosította. a norvég professzoroké a Quialing­i pro­nazi kormányok alatt. az általános erőszak ellenére.  német  koncentrációs  táborba  zártak. Pl. nem válaszoltak.. hogy nem  látják  jó szemmel  az agresszort: hallgattak.  az  erőszakmentesség  ismerete  és  tapasztalata  elkerülhette  volna  e  sajnálatos  kompromisszu­  mokat.  mint  ellenállást. A németek  viszonzásul elvágták a vizet.

 ha a társa­  dalom inkább az erőszakmentesség érdekében fektetne be. ha visszautasítja a munkát.  De  meggyőződésünk.  hanem  az  igazságosság  követelése. ha nincs igazságosság.  hogy  általában  ellensúlyozza  az  árak  emelkedése  is  ­. el  kell magunkat köteleznünk ebben a kutatásban.  mit tesznek a katonai stratégia kutatása és alkalmazása terén egyrészt.  attól  félnek  hogy  gyöngíti  akaratukat.  De  ez  nem  jelent  egyet  az  erőszak  elismerésével. és  így  arra késztet. Ez pedig az erőszakmentes társadalom globális terve.  Szerintünk  az  erőszakmentes módszerek a legalkalmasabbak ebben a jogos küzdelemben./  Mégis  a  munkások és segítőtársaik nem bíznak az erőszakmentességben.  amelyeket  egy  nép  szabadságának  megvédése.  stb. vagy félreismerik.  felvonulások.  ez  nemcsak  a  harc  eszközeit.  hogy  a  kereszténység  nem  osztályharcot. Jobb volna. és akkor meglátjuk. Ha megértjük századunk szavát.  hogy  az  itt  megnyitott  perspektívákban  kell  keresni a problémák megoldását. mit  tehettünk volna.  Az  eszközök  tisztulása  a  célokat  is  megtisztítja.  hanem  az  osztályok testvériségét tanítja.  és az erőszakmentes stratégia kutatása és alkalmazása terén másrészt.  hanem  határozottságukat  és  erejüket  megmutató  küzdelemmel  szerezhetik  csak  meg.  Ma  még  sajnos  minden  eszközzel  biztosítják  a  nép  bizalmát  a  katonai  védelemben  és  a  hadi előkészületekben.  ha  azt  mondjuk. Néha igazuk van. meg is kell tennünk.  Szükséges  az  osztályharc.  Az  erőszakmentesség  arra  kényszerít. és ez utóbbi nem érhető el  harc  nélkül.  Ez nem jelenti.  Hasonlítsuk össze.  szemben  a  társadalmi  igazságtalansággal.  éppen az osztályharcban is.  energiájukat.  Ismételjük: nem hirdethetünk szeretetet.  A társadalmi igazságosságra való törekvésben másodlagos a/ harci eszközök kérdése. mint az előbbiért.  De  ez  rossz  tréfa.  gyárak  elfoglalása.  Nem  elég  tehát  a  béremelés  követelése  ­  amiről  tudjuk.  A  munkásmozgalom  története  bizonyítja. és ürügyet szolgáltat a fennálló rend fenntartására.  hogy  azonosítsuk ellenségeinket. hogy elég a tárgyalás.  Nemcsak  nem  küzdöttek  a  társadalmi  igazságosságért. ha az utóbbiért annyit fáradozunk.  hogy  milyen  társadalmat  akarunk  létrehozni. Polgári erényt látnak benne.  Tudatában  vagyunk  e  könyv  korlátainak.  békülékeny  szellem. amely mindenki számára egyforma sánszokat és  hiteles részesedést biztosít.  A  keresztények  e  téren  is  túl  sokat  beszéltek  a  szeretetről.  megadásra  késztet.  hanem  azt  mondták. ugyanígy a  "polgárság" sem  igázhatja  le  a  "proletariátust"  ennek  kooperációja  nélkül.  /Sztrájk.  hanem  céljait  is  megváltoztatja.  vagy  az  elnyomottak  jogainak  helyreállítása  vet  fel.  De  ha  jobban  megismerjük  az  erőszakmentesség  módszereket. A gazdagok és hatalmasok gyakran így akarják a szegények erejét  megosztani. Mert megtehetjük.  de  ne  gyűlölet  vezesse. Az erőszak árthat  az ügynek. míg az erőszakmentességet nem ismerik. Kell direkt akció.  hogy  ez  a  harc  ellenkezik  az  evangéliumi  szeretet  eszményével. hogy  harcoljunk ellenük. Az  erőszakmentes  módszerek  szerintünk  főként  az  osztályharcban  válnak  be. amelyek sokszor eredménytelenek. hogy elismerjük az  osztályharc  létét  és  szükségességét. 85  .  amelyek mutassák meg az erőt.  A  polgárság  semmit  sem  tehet  a  proletárok munkája nélkül; ezért az utóbbi rendkívül erőssé válik. b/ az  elsődleges  az.  hanem  a  struktúrák alapvető reformjára van szükség.  mely  idegen  harcaiktól.  Tehát a nem­kooperálás elvén alapszik a dolgozók küzdelme a szociális igazságosságért. Ha a  munkásharcot  sokszor  erőszak  kísérte  is.  az  igazságosság  rovására.  nem  megmerevíti  az  ellentéteket.  Amint  a  zsarnok  nem  igázhatja  le a  népet ennek közreműködése nélkül.  Nem  adhatunk  kész  válaszokat  azokra  a  nehéz  problémákra.  hogy  az  elnyomottak  nem  várhatják  jogaikat  a  privilegitált  osztályok  nagylelkűségétől.  amely  legyőzi. érvényesítsék a jogokat.  a  munkások  mégis  sokszor  használtak  erőszakmentes  eszközöket  is.

  2. hogy minden ember  szabad lehessen.  3.  Mindabból amit olvastam.  A  Hegyibeszéd  meggyőzött  tévedésemről.  9.  Amikor  életének  történetét  ebben  a  megvilágításban  olvastam.  kezdtem  érteni  Krisztus  tanítását  és  a  Hegyibeszéd  olyasmire  emlékeztetett. ­ Naponta elmélkedek Jézus tanításáról és életéről.  Következőleg kötelezem magam a következő tíz parancsra:  1. fogat fogért.  és  amíg  nem  irtottuk  ki  civilizációnkból  az  erőszakot. hanem kollektív életünkben is. nemcsak egyéni. hogy erőszakmentes mozgalmunk célja a kibékülés és az igazságosság.  Ahogy  többet  érintkeztem  igazi  keresztényekkel.  hogy  a  kereszténység  még  megvalósításra  vár. nyelvvel. az csak az a  szabadság. és kérem Isten. ­ Törekszem lelki és testi higiéniára.  Amíg  ez  csak  kielégítetlen  éhség. ­ Őrizkedem az erőszaktól ­ akár ököllel. hogy az Ő eszköze legyek. ­ Gondolok arra.  7.  4.  úgy  láttam..  aki  részt  vett  Martin  Luther  King  lelkész  mozgalmában  a  faji  megkülönböztetés  ellen  /1963/:  Átadom személyemet ­ testemet­lelkemet ­ az erőszakmentes mozgalomnak.. ­ Naponta imádkozom. 86  . és nincs béke a földön.  nem a győzelem. ha egyet kérnek.  5. hogy minden ember szabad lehessen. Mert ami képem arról volt. hanem  fogadjak két ütést. Mégis. hanem teljessé teszi Mózes régi törvényét. Gandhi és a Hegyibeszéd  Kb. ma nem dicsőítik az Istent.  8.  6. ­ Tiszteletben tartom a mozgalom és a vezető utasításait tüntetés alkalmával.  Azt gondoltam: ez biztosan nem a kereszténység.  vagyis  Istenért  élő  emberekkel.  Mert  ha  énekeljük  is:  "Dicsőség  Istennek  a  magasságban és békesség a földön".  amit  gyermekkoromban  tanultam. és tegyek meg két kilométert.  10.  Krisztus  még  nem  született  meg. az maradt meg mindenkorra. ­ Feláldozom önérdekemet. de amikor  az  Újszövetséghez  értem  és  a  Hegyibeszédhez. 45 éve ismerkedtem meg a Bibliával. Az Alabama­i ker esztény mozgalom az ember  J ogai ér dekében  Ezt  tartalmazza  az  elkötelezettségi  nyilatkozat.  Ezen  beszéd  szerettette  meg  velem Jézust. hogy nem hoz új törvényt. hogy új törvénnyé vált: már nem szemet szemért.  Amikor  meglesz  az  igazi  béke. hogy Jézus új törvényt hozott.  úgy változtatta meg ezt. ­ Ellenséggel és baráttal szemben egyformán megtartom a szokásos udvariasság szabályait. Nem nagyon érdekelt az Ószövetség. ­ Megpróbálom magam rendszeresen mások és a világ szolgálatára szentelni.FÜGGELÉKEK  1.  nem  kell  már  bizonyíték:  sugározni fog életünkben.  Gandhi  2. ­ Magatartásaimban és szavaimban megőrzöm a szeretetet.  megláttam. Azt  mondja ugyan.  hogy  ne álljak bosszút és ne viszonozzam a rosszat rosszal.  melyet  minden  önkéntesnek  alá  kellett  írnia.  hogy  a  Hegyibeszéd  a  teljes  kereszténység  annak  számára. vagy szívvel fejeződne is ki.  Azt  tanultam. hogy valakinek lehessen viszkis üvege az egyik kezében és rostélyosa a másikban. mert Isten szeretet. ha egyet kaptam.  aki  keresztény  életet  akar  élni.

  hogy  lelkiismeretünk  nyomására  protestálnunk  kell  az  erőszak  terméketlen  és  erkölcstelen  alkalmazása  ellen.  Mégis a háború problémája túl komplex ahhoz. hogy fennkölt elvekkel megoldhassuk vagy  jó elhatározásokkal.  Ha  nem  tud  megszabadulni.  az  értelmes  tárgyalás  és  az  erőszakmentes  küzdelem  előnyben  részesítését  a  konfliktusok  helyes  megoldására. az emberek kapjanak bátorítást más eszközök keresésére.  amelyek  éppen  ennek  folytán  hatékonyak.  Parancsoló  szükség.  és  bátorítsuk  a  szükséges  új.  A 2..  és  hogy  senki  sem  mondhat  le  felelősségéről  azzal. vagy fokozatosan.  mint  hogy  támogassa  kormányát  és  kívánságára  bevonuljon.  kezdetben  igazságos  eszközökkel. amelyeket maga elé tűz.  akik  úgy  látják.  nyilván  igazságos  ellenállásban.  És  az  Egyház  nem  menekül  azon  kötelessége  elől. hogy a politikusok közti egyszerű bíráskodás  általában  terméketlen. hidegen kiszámított terrorizmusban.  A  világ  nem  azt  várta  a  Zsinattól. Tudjuk.  akik  egyre  nagyobb  számban esnek áldozatul a modern háború tömegpusztító eszközeinek. melyet nem tűrhet el a keresztény erkölcs és  amelyet korunk pápái ismételten és kifejezetten elítéltek.  az  egyedi  lelkiismeretnek  kell  hogy  legyen  lehetősége  megtagadni  kooperációját  olyan  cselekedetekben  vagy  politikában. Akik ebben a  háborúban  a  mi  oldalunkon  védték  nemzetüket. hogy egy kormány sem indít háborút anélkül.  Másodszor.  Az ember akaratlan.  mely a nem harcolókat is éri. amelyről kiderült. de gyakorlatban következményeik erkölcstelenek és pusztítók.  .. Az átlagos polgárnak  nincs  lehetősége ezeket  felülvizsgálni.. Világháború története megmutatta. hogy ellenálljanak a  rossznak és megoldják konfliktusaikat. Merton nyílt leveléből az amerikai püspökökhöz.  hanem  erőteljes  és  félreérthetetlen  visszautasítását  minden  erőszaknak.  hanem  igazítsa  el  világosan  azon  keresztények  lelkiismeretét.  a  legerősebb  terminusokkal. egyszerre.  Erőteljes  akcióra  lehet  szükség. saját magát pusztítja el.  Ez  a  világháború  problémájának a veleje.  De  az  ember  ma  már  megtanulta.  hogy  megteremtse a tanácskozások tisztességes feltételeit. Ezt a tömegpusztítást.  Az  Egyház  ajánljon  az  embernek  általában  és  a  katolikusoknak  különösen  is  konkrét  és  gyakorlati eszközöket e szolgaságból való kiszabadulásra.  akaratuk  ellenére  kooperáltak  totális  és  megkülönböztetés  nélküli  pusztításban. hanem annak ténybeli elismerését is..  hogy  milyen  fegyver  vagy  technika  erkölcsös. Komolyan kell gondolkoznunk azon.  hogy  majd  a  konferenciák  megoldanak  minden  problémát. hogy  a  háború  modern  technikája  önmagában  csak  nem  elkerülhetetlen  és  hatalmas  skálájú  bűnalkalom. 87  .  A Zsinat ne csak újítsa meg ezt az ítéletet.  és  következőleg  most  már  nem  lehet  értelmes  és  hatékony  eszköz  azon  célok  elérésére. hogy  azt tetszetős motívumokkal alá  ne támasztaná. hogy katolikusok ezrei vettek részt ezen az alapon  olyan háborúban.  mert  közvetlenül  az  igazságra  és  lelkiismeretre  hivatkoznak.  hogy  jogaiért  erőszakmentes  eszközökkel  is  harcolhat. a megkülönböztetés nélküli terrorista pusztítás  elítélését.  meg  kell  tagadniok  részvételüket  tárgyilag  vétkes  cselekményekben.  hogy  formális  definíciót  adjon. félreértés nélkül el kell ítélni.  Először  is. hogy vétkes és igazságtalan agresszió volt.  nem­elkötelezettek  érdekében.  nincs  más  választása. Kívánságok a zsinat felé  Kivonat Th.  Az  erőszak  megszokottsága  hiábavaló  és  halálos  szolgaságra  kárhoztatja. 3.  erőszakmentes  módszerek  kutatását  a  konfliktusok  megoldására. de  leláncolt rabja a hagyományos pszichológiának.  amelyet  elvont  érvekkel  igazolnak  ugyan.  Ez nem csak világos elvi kijelentést kíván meg.  hogy  felszólaljon  az  ártatlan  nem­harcolók.

.  De  tiszteli. hogy példájuk nem méltó a francia nemzethez? 88  . Fel  kell  szabadítani  minden  keresztény  lelkiismeretét  az  alól.  hogy  részt  vegyen  lelkiismerete  ellenére  az  erőszakban  ­  az  Egyháztól  pedig  ennek  megerősítését kérik.. Ő maga nem vesz  részt  az  erőszakmentes  mozgalomban. mint az igazságos­  ság.  a  tárgyalások elmélyítették és elterjesztették eszméit.  erőszakmentes  védekezés módszereit.  5.. mielőtt rálépett  volna az erőszakmentesség útjára és tiltakozott volna a katonai szolgálat ellen.  másrészt  tiszteli  közössége  védelmében.  mi  indította  őket  erre  a  gesztusra.  de  megvan  a  helye  az  Egyház  tanításában  és  az  emberek  életében.  ami  csak  elvont  formula.  ­  Levélben  kifejtik..  ­  A  vádlottak  egyszerűen  megértést kérnek.  az  alapja../ Szerintük az állam  nem kötelezheti  minden  tagját.. gyűlölet származik...  ami  nagy  hatással  volt  a  közvéleményre.  nem tud mit  tenni.  /Egyház  és  Világ. amely erejének ilyen használatára kényszerítheti. Ha pedig  nem  ismeri a  módszereket.  hogy  a  vádlottak  annak  idején  bátran  harcoltak.  akármilyen  tettekre  indíthatnak  becsületes  embereket. januárjában két pappal együtt meg kellett jelennie az Orléans­i  törvényszék  előtt.  Az  igazság­  talanságból.  Először a Hadügyminisztériumhoz fordultak..  Nem  teljesítették.  Mindenkinek  nincs  erre  kegyelme  és  hivatása. népek. hanem: mindenki mindenki­  ért.  Ezt  elismerte  a  Zsinat..  78/  Kötelességünk  tiszteletben  tartani  azt  a  meggyőződést.  Perükben  nyilatkozott  az  Orléans­i  püspök. meg erőszak..  A  katolikusok  tanulmányozzák  tevékenyen  és  szorgalmasan  az  új. Akiknek több van..  pénzbüntetés  és  5  évi  megfosztás  a  polgári  jogok  gyakorlásától..  A  Kanadai  kat. A testvériség a béke második pillére. még ha ez áldozatokra vezet is..  hogy  a  véres  háborúk  tettekre..  Közvetlen  és  konkrét  szolidaritás  azokkal.  Törvényszabta  büntetés  lehetett  1  hónaptól  1  évig  terjedő  elzárás.  Az igazságosság nem elég. Or leans­i per  A könyv szerzője. és ezért 1969.  majd  lelkiismeretük  késztetésére  legálisan  kérték  felmentésüket. Visszaküldte  katonakönyvét.. Ki mondhatná. Nem: mindenki magáért.  amely  nem  akar  normává  lenni..  Túl  kell  jutni  a  hajdani  problematikán  és  rálépni  az  erőszakmentesség  útjára. vagy csak rosszul  ismeri. csoportok.  Rend.  mert  csak  ez  fér  össze a testvéri élettel.  Amikor nem  fogadták el...  4..  igazságosság.  mint  az  ágyúk  csendje.. tartalékos tiszt volt. javakkal kapcsolatban. és felmentést kértek a katonai szolgálat alól.  felül  kell  vizsgálnunk  alapvető  magatartásunkat  a  gazdagsággal. hogy a  keresztény valamilyen módon használja az erőszakmentes ellenállás eszközeit.  ami  csak  elvont  emberiségre  irányul. Igazságtalanságra nem épül állandó béke. akár egyének.  Mint  Gandhi  esetében. hogy a rosszat  jóval győzze  le.  Tanúsítja. Egyik csoport sem lehet központi..  A  mai  ember  egyrészt  elítéli  az  erőszakot.....  de  akinek  van. ­ itt nem  fordítom újra.  Viszont a kereszténynek nincs joga a passzivitásra.  hogy  automatikusan  alá  kelljen vetnie magát bármilyen politikának.  Ha  biztosítani  akarjuk  a  békét. akik körülöttünk vannak.  amelyben  kifejti.  Nem  testvéri.  A  testvériség  megkívánja  a  megtestesülést  és  az  egyetemességet. ez a szeretet gyümölcse. ma filozófiatanár egy kollégiumban. hogy a három vádlott hitelesen képviseli az Engélium szellemét. vizsgálják felül kivételezett helyzetü­  ket...  azt  kötelezi.. amely tovább lép. ­ Megérti. azért hogy igazán keresztény módon hasznosíthassák ezeket. A keresztény szeretet megköveteli. három  napi  böjt után küldték vissza katonai könyvüket....  püspökök  kollektív  levele  a  Konfeder áció  százéves  jubileumár a  A  béke  több.­ De nem lehet zárt.  /A  könyvben  már  megvan a  magyarázata.  Újabb  tiltakozásukra  kerültek  a  törvényszék  elé.

  E. Fayard. Paris  Points Shauds. 1969. vállalják. (Égető problémák sorozat)  C Librairie Artheme Fayard.  ­  Számítottak  elítélésre.  és  öt  évi  jogvesztés.  Hungarian translation © György Bulányi SchP.  Fayard kiadó.  1000  frank  pénzbüntetés.  A kúria jóváhagyja az elsőfokú ítéletet. 1969  Magyar fordítás © Bulányi György SchP.  Ezért folytatják küzdelmüket. Ezzel elítéli az erőszakmentességet. Ezért fellebbeznek. hogy "rossz példát adnak". 1969. Párizs. Ítéletük:  háromhavi  börtön. ­ más módon. De nem vállalják azt. 89  . mint téves és  veszélyes vélekedést.