You are on page 1of 26

1.

témakör
A rendszerezett számvitel kialakulása,
a számviteli információs rendszer,
a számviteli transzformáció
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
 Kezdetben elkülönült (egy-egy területre) koncentráló számbavétel
 Cash-flow típusú számbavétel
 (pénz)bevételek és kiadások időrendi feljegyzése (háztartási napló, pénztárnapló): honnan,
mire, mennyi?
 Vagyontípusú számbavétel
 Javak leltárszerű feljegyzése mennyiségben és értékben: mi és mennyi?
 Eredménytípusú számbavétel
 Jövedelembevallás: hozamok és ráfordítások: mit, miből, miért
 Vagyonváltozások okainak feltárása, kockázatvállalás
 Kettős könyvvitel: egyesíti a vagyon, eredmény, pénz elszámolását
 Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci (1170?--1240 után)
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
 1494. L. Pacioli: „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az
aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi
(kettős) könyvvitel
 Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel”
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
 J. Gottlieb: mérleg első említése (1546)
 Jelentősebb tényezők a számvitel fejlődésében
 Ipari forradalom
 Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása
 Külső finanszírozás megjelenése
 Materiális számlaelméletek: nemcsak a kereskedelmi és hitel műveletek nyilvántartására
irányul (XIX. század 2. felétől)
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

 E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (Der


Kontenrahmen 1927)
 Mérlegelméletek (XX. század)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
 Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése (XX. század)
 kontinentális típusú (állami kényszer, jogszabály)
 angolszász típusú (szakmai önszabályozás, szokvány)
 Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése
 US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – …)
 International Accounting Standards (1973) → International Financial Reporting Standards
(2001-)
JELEN ÉS A JÖVŐ?
 Globális vállalatok
 Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP)
 Általánosa elfogadottá vált az IAS/IFRS rendszer
 EU-ban: 2005-től kötelező alkalmazása a konszolidált beszámolók szintjén
 USA tőkepiacain is elfogadják ezt a beszámolási nyelvet
 Tudásalapú vállalatok
 Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése
 Mivel magyarázzuk meg?
 Vállalat piaci értéke > Vállalat könyv szerinti értéke
 Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága?
 És a kkv-k?
 Előtérbe kerül ezek számviteli szabályozásának egyszerűsítése
A vállalkozások működése (elvi vázlata)

A számviteli információs rendszer (szir) fogalma


 A számvitel, mint zártrendszerű nyilvántartás (amely eljárások, módszerek, technikák,
szabályok, szakemberek együttese) a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható
jelenségeinek azonosítását, nyomon követését, mérését, tárolását, rendszerezését, értékelését,
ellenőrzését és közzétételét foglalja magában, biztosítva ezzel a transzparens működés feltételeit.
Másképpen fogalmazva

 A számvitel a valóság, releváns érdekhordozói igényekhez igazított leképezését jelenti,


megteremtve ezzel a „pénzügyi-gazdasági public relations” alapvető, jelentős mértékben
szabályozott, normatív eszközét.
Lényegi kérdések
 A számvitel
 alkalmas a (1)vagyon megragadására, kimutatására
 alkalmas a vagyonban bekövetkezett (2)változások megragadására, feldolgozására,
 rendszeresen megbízható és valós (3)információkat szolgáltat a (4)gazdálkodók
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó (5)érdekhordozói körének
(1) VAGYON
 rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.
 „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak,
értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak”
 az erőforrások minden olyan formája, amely tényszerű szükséglet kielégítést teljesít
(2) VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események
 A működési folyamat egyes jelenségei, az újratermelési folyamat egyes mozzanatai,
amelyek
 pénzértékben kifejezhetők és
 hitelt érdemlő módon igazolhatóak
(3) INFORMÁCIÓK
(4) GAZDÁLKODÓ
 A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői
tájékoztatást igényelnek
 Vállalkozások
 Államháztartás szervezetei
 MNB
 Egyéb szervezetek
 Ezek részletezése az 1. gyakorlaton
(5) ÉRDEKHORDOZÓI KÖR
 Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése
során kapcsolatban kerülnek
koalíciós elmélet
Külső Belső

BIZONYLATOK
 Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló
érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli
elszámolását támasztja alá, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki
és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától):
 Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági
határozat stb. stb.
 bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani
 bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban teljes körűen
rögzíteni kell
 megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában)
 Fajtái, tartalma: lásd majd a számviteli politika témakörnél
KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)
 módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően,
áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket.
 Más szavakkal: olyan tevékenység, amely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan
nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést
megelőzően – lezárják.
 A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum (lásd továbbá
a valódiság elvét!)
KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FORMÁI

 kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt


rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (teljesítés szemlélet: akkor
könyvelünk, amikor a gazdasági esemény megtörténik)
 A gazdálkodóknál általánosan alkalmazott (előírt) forma
 egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett
változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet: akkor könyvelünk, ha a gazdasági
eseményhez pénzmozgás kapcsolódik)
 Csak a gazdálkodók szűk körében használható (részletesen lásd a számviteli politikánál!)

BEMUTATÁS
 Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített
összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum
 Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai
szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról
 Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel
 Ezeket részletesen lásd a számviteli politika témakörnél
A számviteli transzformáció
 leképezés,
 amelynek tárgya a vagyon és annak változásai

Statikus Dinamikus
A MÉRLEG
 Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely
 Előírt struktúrában
 Összevontan és pénzértékben
 Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan
 Kettős vetületben (eszköz és forrás)
 jeleníti meg a vállalkozás vagyonát.
 Hitelesítő okmányai:
 leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű
kimutatása mennyiségben és értékben is)
 és a könyvvitel
TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK
 MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG

 MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN

 MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN


MÉRLEGKÉPESSÉG
 kritériumrendszer, amely alapján eldönt(het)jük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a
számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén
kívül
 amely aktiválási és passziválási szabályokban ölt testet
MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM ÉRTELMEZÉSE
 Általános megfogalmazás (ismérvek)
 Nincs tételes felsorolás (nem standardizált)
 Gazdálkodói mozgástér nagy(obb)
 Fentről lefelé építkezik (eszköz ilyen és ilyen tételekből tevődik össze)
 Angolszász szabályozás
 Tételes felsorolás
 Vagyon meghatározása az elemek tételes felsorolásával: mindenki számára egységesen
 Alulról felfelé építkezik (ez és ez adja meg az eszközöket)
 Minimális gazdálkodói mozgástér
 Kontinentális szabályozás
 Magyarországon a számviteli törvény keretében
ESZKÖZ általános meghatározása (ismérvrendszere)
 múltbeli események eredményeként keletkező, a jelenben a vállalkozás ellenőrzése alatt
álló erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni

hány periódusban?
Befektetett eszközök Forgóeszközök
FORRÁSOK elemeinek általános értelmezése (ismérvrendszere)
 KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő jelenben meglévő kötelem,
amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi

Számbavételi kritériumok
 Mind az eszköz, mind a kötelezettség esetében teljesülni kell
 Valószínűsíthető (bizonyítható) gazdasági haszon be- illetve kiáramlás
 Megbízható mérés (értékelhetőség)

FORRÁSOK általános értelmezése

 (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány (a


tulajdonos maradvány érdekeltsége), amely időbeli és felhasználásbeli korlátozás nélkül áll a
gazdálkodó rendelkezésére
 Fő elemei
 Jegyzett tőke (induló, tulajdonosi döntésen alapuló tőke)
 Tartalékok (működés során felhalmozódó tőke)
Sajátos vagyonelem: az eredmény
 Keletkezésekor nem lehet egyértelműen besorolni a kötelezettség vagy a tőke elemek
közé. Miért? (adózás, tulajdonosok döntése)
 Kétféle helyzet alakulhat ki
 Nyereség: olyan eszköztöbblet, amely nem jár kötelezettségnövekedéssel
 Veszteség: olyan kötelezettségtöbblet, amely nem jár eszköznövekedéssel
A nyereség megjelenése és elszámolása
A veszteség megjelenése és elszámolása
ÉRTÉKTAN
Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ
Vegyük észre
 Az eszköz fogalmában megjelenő 3 idősík, az értékelésben is fontos szerepet kap
 Múltban szereztük be (mennyiért)
 Jelenben rendelkezésünkre áll (mennyit ér)
 Jövőben gazdasági hasznot fog termelni (mennyi lesz)
A számvitelben alkalmazott általános értékelési formula
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
+/–
ÉRTÉKKORREKCIÓK
TAGOLÁSTAN (1): vagyonrészek elhelyezése

Kétoldalas mérleg (kontinentális forma)


(egyező) mérleg főösszeg → a gazdálkodó vagyona

TAGOLÁSTAN (2): a vagyonrészek sorrendje

 újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid)


 likviditási sorrend szerint (rövid → tartós)
Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat)
 Befektetett eszközök → Forgóeszközök
 Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek
TAGOLÁSTAN (3)
Horizontális tagolás: értékoszlopok száma
 legalább bázis és tárgyidőszak

Magyar szabályozás: bázis + tárgy (+ korábbi évek helyesbítései)


TAGOLÁSTAN (4)
Vertikális (mélységi) tagolás
 mérlegfőcsoport (nagybetű)
 mérlegcsoport (római szám)
 mérlegtétel (arab szám)

Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók


TAGOLÁSTAN (5)
 Eredmény bemutatása
 Jellege szerint
 Előjeltől függően
 Nyereség: forrásoldalon
 Veszteség eszközoldalon
 Előjeltől függetlenül
 Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel)
 Felosztás szintje szerint:
 Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény)
 Részleges felosztás után (adózott eredmény)
 Teljes felosztás után (osztalék levonása után, mérleg szerinti eredmény)
VESZTESÉG BEMUTATÁSA
 Eszközoldalon

 Forrásoldalon

TAGOLÁSTAN (5)
 Eredmény bemutatása a gyakorlatban
 Előjeltől függetlenül a forrásoldalon
 Részleges vagy teljes felosztás után

 Magyar szabályozás
 Előjeltől függetlenül a forrásoldalon
 Teljes felosztás után

A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL


 Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra)
az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek
 hitelt érdemlően igazolható
 értékben (forintban) kifejezhető
 Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján
0. Kiinduló (nyitó) helyzet
 Alapítottunk egy kft-t 1.000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel
teljesítettek
 A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát
Eszközök M0, 2008. 09. 08. Források
Jegyzett tőke 1 000
Pénzeszközök 1 000

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000


1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M1, 2008. ……. Források
Jegyzett tőke 1 000
Áruk (0+100) 100
Pénzeszközök (1000-100) 900

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000


2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M2, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100
Pénzeszközök 900 Szállítók 500

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500


3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M3, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100 Hitelek 500
Pénzeszközök 900 Szállítók (500-500) 0

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500


4. esemény: bankhitel visszafizetése.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M4, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100 Hitelek (500-500) 0
Pénzeszközök (900-500) 400

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000


ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE
 Vagyon (mérleg főösszege) nem változik
 Eszközforgás
 Forráskörforgás
 Vagyon (mérleg főösszege) változik
 Tőkebevonás
 Tőkekivonás
5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a
vevő készpénzben fizet.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M5, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk (100-60) 40
Pénzeszközök (400+80) 480

∑ Eszközök 1.020 ∑ Források


EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE
 NETTÓ MÓDSZER
(E4 - X + X) + Y= F4 + Y
ahol X az eszközforgást jelenti (példánkban 60), Y pedig a tőkebevonást (példánkban 20)
 BRUTTÓ MÓDSZER
(E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y
ahol X a tőkekivonást jeleni (példánkban 60), Y pedig a tőkebevonást (példánkban 80)
A kettős könyvelés alapjai
 Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés)
szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla
 a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze,
 olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a
csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük
A főkönyvi számla modellezése:
a főkönyvi számlavázlat
Tartozik szám, megnevezés Követel

Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg


KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK
 T oldalra való könyvelés: Terhelés
 K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés)
 T oldalra könyvelt tételek összege
 Tartozik forgalom (TF)
 K oldalra könyvelt tételek összege
 Követel forgalom (KF)
 A TF és KF különbsége : Egyenleg
 Egyenleg jellege szerint
 Tartozik egyenleg (TE) Ha TF > KF
 Követel egyenleg (KE) Ha TF < KF

EGYENLEG időpontja szerint


 nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az
adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke
 időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított
egyenleg
 záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én)
mutatkozó egyenleg

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I.
 Halmozott forgalom
 A nyitó egyenleggel számolt forgalom
 Időszaki (nettó) forgalom
 A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása)
 Állományváltozás (ÁV)
 Időponti adatokból: ZE – NYE
 Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége
 ÁV = ZE – NYE
 ZE = NYE + Növ. – Csökk.
 ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE,
 tehát ÁV = Növ. – Csökk.

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II.


 A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás: a nyitómérleg felbontása főkönyvi
számlákra

 A nyitás elvi lényege


Számla1
(nyitó)mérleg tételei …
Számlan
TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III.
 A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás
 Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat
 A zárás elvi lényege
Számla1
… (záró)mérleg tételei
Számlan
A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI
A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE
AZ ESZKÖZSZÁMLÁK
 a mérleg eszközoldalának részletezése
 Aktív számlák
 általában T egyenlegük van (Miért?)
ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA
A FORRÁSSZÁMLÁK
 a mérleg forrásoldalának részletezése
 Passzív számlák
 általában K egyenlegük van (miért?)
FORRÁSSZÁMLA PÉLDA
A KÖNYVELÉS FOGALMAI
 Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben,
milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik
számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni
 Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye, rögzíti, hogy melyik számlákra kell a
gazdasági eseményt könyvelni
 Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel
alapján
 Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák
VEGYÜK ELŐ ÚJRA AZ ELŐZŐ PÉLDÁT!
0. Kiinduló (nyitó) helyzet
 Alapítottunk egy kft-t 1.000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel
teljesítettek
 A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát
Eszközök M0, 2008. 09. 08. Források
Jegyzett tőke 1 000
Pénzeszközök 1 000

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel.


 Hatása a mérlegre:
Eszközök M1, 2008. ……. Források
Jegyzett tőke 1 000
Áruk (0+100) 100
Pénzeszközök (1000-100) 900

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel.


 Hatása a mérlegre:
Eszközök M2, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100
Pénzeszközök 900 Szállítók 500

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500

3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből.


 Hatása a mérlegre:
Eszközök M3, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100 Hitelek 500
Pénzeszközök 900 Szállítók (500-500) 0

∑ Eszközök 1.500 ∑ Források 1.500


4. esemény: bankhitel visszafizetése.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M4, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk 100 Hitelek (500-500) 0
Pénzeszközök (900-500) 400

∑ Eszközök 1.000 ∑ Források 1.000

5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a


vevő készpénzben fizet.
 Hatása a mérlegre:
Eszközök M5, 2008. ……. Források
Épületek 500 Jegyzett tőke 1 000
Áruk (100-60) 40
Pénzeszközök (400+80) 480

∑ Eszközök 1.020 ∑ Források

SZÁMVITELI IDŐSZAKOK
A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA
minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a
másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni.
A KETTŐS KÖNYVVITEL SZÁMLARENDSZERÉNEK BŐVÍTÉSE (I.)

 TECHNIKAI SZÁMLA:
 adott gazdasági esemény könyveléséhez használt, a könyvelési tétel áttekinthetőségét
biztosító segédszámla, amelyet sem tartalmi, sem alaki szempontból nem rendszerezünk.
 Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát
 HELYESBÍTŐ SZÁMLA:
 valamely AKTÍV vagy PASSZÍV számlához kapcsolódó számla, amely az adott számla
egyenlegét növeli, vagy csökkenti.
 A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetőek.
 A számlákra gyakorolt hatásuk alapján:
 kiegészítő számla
 ellentétesen helyesbítő (kontra) számla
HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ALAKISÁGA
HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ÉRTELMEZÉSE
PÉLDA
ÖSSZESÍTŐ-ELLENŐRZŐ KIMUTATÁSOK
 Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan
kimutatások, amelyek
 alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges)
rendszerezésére,
 alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére.
ALAPUL SZOLGÁLÓ ÖSSZEFÜGGÉS
FAJTÁI
 főkönyvi kivonat:
 forgalmi kimutatás
 záró kimutatás

FŐKÖNYVI KIVONAT
 2x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
 felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla,
 bemutatva a főkönyvi számlák
 halmozott forgalmait és
 (záró)egyenlegét.
 Általában ezt használják

FŐKÖNYVI KIVONAT
FORGALMI KIMUTATÁS
 3x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
 felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla,
 bemutatva a főkönyvi számlák
 nyitó egyenlegét,
 időszaki forgalmait és
 (záró)egyenlegét.

FORGALMI KIMUTATÁS
ZÁRÓ KIMUTATÁS
 4x2 értékrovatos kimutatás, amelyben
 felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla,
 bemutatva a főkönyvi számlák
 halmozott forgalmait és
 (záró)egyenlegét, valamint
 az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését.

ZÁRÓ KIMUTATÁS
Mit is mondtunk?
Mi a könyvvitel feladata?
 A gazdasági események több szempontból való, zárt rendszerű (ellenőrizhető)
elszámolása, amely választ ad arra, hogy
 melyik vagyonrészben
 mikor
 milyen értékű
 milyen mennyiségű
 változás következett be
 A gazdasági eseményeket több szempont szerint is rögzítjük
A könyvelés formái (részterületei)
A KÖNYVELÉS FORMÁI I.
a gazdasági események logikája alapján
 SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés:
 gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése
 eszköze a főkönyvi számla
 mérleg felbontása
 Számlarendszer kiegészítése: négyszámlasoros modell (lásd a 2. témakörben)
 16 lehetséges számlakapcsolat

A KÖNYVELÉS FORMÁI I.
a gazdasági események logikája alapján

 IDŐSOROS könyvelés: gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése


 eszköze a napló (alapkönyv): tartalma tkp. ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma,
csak más logikai sorrendben
 Kivitelezése
 Egynaplós szisztéma
 Vegyes napló
 többnaplós szisztéma, például:
 Pénztártételek naplója
 Banktételek naplója
 Vevők napló
 Szállítók napló
 Vegyes napló
IDŐSOROS ELSZÁMOLÁS

 A napló használata
 először a naplóban majd a főkönyvben (ma már nem használatos)
 Párhuzamosan
 Átíró technika (manuális módszer)
 Automatikus (számítástechnikai támogatással)
A napló sematikus felépítése
A KÖNYVELÉS FORMÁI II.
az adatok részletezettsége alapján
 SZINTETIKUS könyvelés: bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás
 Erről szól a négyszámlasoros modell és az ehhez kapcsolódó naplók rendszere

 ANALITIKUS könyvelés: részletes, tételes, mennyiségi és/vagy értékbeni elszámolás


 Megjelenési formái:
 csak értékben (pl. vevő-szállító folyószámlák)
 csak mennyiségben (pl. készlet)
 mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz, készlet)
ANALITIKA JELLEMZŐI
 nem feltétlenül kapcsolódik minden vagyonrészhez (az értékbeni részletezés megoldható
lehet a szintetikában is)
 nem érvényesül az Eszköz = Forrás
 nem a kettős feljegyzés elvére épül
 Önmagukban vezetjük az egyes vagyonrészek analitikáját
 Alapösszefüggés adott vagyonrész tekintetében: Analitika = Szintetika, amely
érvényesülhet
 közvetlenül (automatikus: ha az analitika értékbeni is)
 közvetetten (ha az analitika csak mennyiségi, ekkor értékelés szükséges)
 A szintetika hitelességét az analitika biztosítja
 Rendszeres időközönként egyeztetni szükséges
 Az analitika hitelességét a leltár biztosítja

 Leltár: a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű)


kimutatása (mennyiségben és értékben is)
 Leltározás: az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a
gazdálkodó vagyona
 Leltározás formái:
 Adott időpontra vonatkozó tételes, mennyiségi felvétel
 egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében)
 Leltárkülönbözet: a leltár szerinti és a könyv szerinti adat különbsége, amely lehet
 leltárhiány (leltár szerinti < könyv szerinti)
 leltártöbblet (leltár szerinti > könyv szerinti)
ANALITIKA ÉS SZINTETIKA KAPCSOLATA

 csak szintetika
 analitika és szintetika párhuzamosan
 Vevő, szállító folyószámlák, tárgyi eszközök
 először az analitikában, majd a szintetikában
 kapcsolat eszköze: feladás (másodlagos bizonylat)
 Az analitikus nyilvántartás adataiból készített, a szintetikus elszámolás igényeihez
igazított összesítő kimutatás
 Például készletelszámolás, bérelszámolás, tárgyi eszköz értékcsökkenése
 csak analitika

Foglaljuk össze az eddig elmondottakat!


(következő dia)
KÖNYVVITELI MUNKA FOLYAMATA
KÖNYVELÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA
 Sztornózás: hibásan elkönyvelt könyvelési tétel semlegesítése, azaz ellenkező előjellel
való lekönyvelése (pozitív és negatív stornózás)
 Sztornó tétel: a hibásan megszerkesztett könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák
ellenkező oldallal való szembeállítása
 Formai megoldásai
 Pozitív sztornózás
 Negatív sztornózás
POZITÍV SZTORNÓZÁS

A SZÁMVITEL ALAPJAI
2. témakör, 1. rész

Az elszámolások dinamizálása, a termelési, értékesítési folyamat


A négyszámlasoros könyvelési modell alkalmazása
A gazdálkodók
 Működésük során a teljesítmények (termékek, szolgáltatások) létrehozása érdekében
szükségszerűen erőforrásokat használnak fel, amelyek beépülnek a létrejövő teljesítménybe,
kialakítva az értéküket.
 Működés, létrehozás folyamatát a mérlegben befejezetlen termelésnek
 A létrehozott teljesítményeket késztermékeknek nevezzük
 A létrejött teljesítmények értékesítésével eredményt érnek el, amely az értékesített
teljesítményekért kapott ellenérték (eladási ár) és a létrehozása érdekében felhasznált erőforrások
értékének a különbsége
AZ INFORMÁCIÓK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE:
a kétszámlasoros modell dinamizálása

A MÉRLEGKÖR
 A mérlegkörben jelenik meg a gazdálkodó tevékenységéhez szükséges erőforrások
megszerzésével és tartásával összefüggő események elszámolása
 A kapcsolódó kimutatás: a mérleg
 Az erőforrások beáramlása, rendelkezésre tartása pénzeszköz kiáramlással (pénzkiadással)
jár (lásd az 1. témakör sillabuszában lévő ábra bal alsó sarkát!)
 Kiadás:
 pénzügyi fogalom: pénzkifizetés, a pénzeszközeink csökkenése (kiáramlása)
 Üzemgazdasági fogalom: pl. a készletek kiáramlása a raktárból
AZ ÜZEMI KÖR
 A működés során létrejövő teljesítmények (termékek, szolgáltatások, egyéb eszközök)
létrehozási folyamatának elszámolását biztosítja.
 A teljesítmények létrehozása költség-felmerüléssel jár, vagyis az üzemi kör a költségek
elszámolására, nyilvántartására szolgál
 Költség: a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke
 Kapcsolódó kimutatás: költségkimutatás
Költségkimutatás I.
költségnem összesítő
Költségkimutatás II.
költségösszesítő-ív
A költség és kiadás kapcsolata
 A költség és a kiadás nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat: a költség
erőforrás-felhasználást jelent, a kiadás pedig a felhasznált erőforrás megszerzésével összefüggő
pénzeszköz csökkenést.
 Tehát minden költség előbb vagy utóbb kiadással is fog járni
 Kiadás → költség
 Készletezhető erőforrások (készletek, tárgyi eszközök) beszerzése (kifizetése) majd
felhasználása
 A költségfelmerülés tehát eszközcsökkenést fog okozni a mérlegkörben
 Költség → kiadás
 Nem készletezhető erőforrások (pl. munkaerő, külső szolgáltatások) felhasználása, majd
kifizetése
 A költségfelmerülés tehát kötelezettségnövekedést fog okozni a mérlegkörben
 Költség = kiadás
 Az erőforrás megszerzése, felhasználása és kifizetése időben egybeesik (pl. készpénzben
fizetett szolgáltatások)
 A költségfelmerülés egyben pénzeszközcsökkenést fog okozni a mérlegben
 De nem minden kiadás lesz költség! (ezeket nevezzük tiszta pénz(ki)áramlásnak: pl. hitel-
kölcsön törlesztés)
AZ EREDMÉNYKÖR
 Az eredményképződés folyamatát követi nyomon, kimutatja az időszak eredményére ható
tényezőket
 Kapcsolódó kimutatás: eredménykimutatás
 Eredmény: bevételek és ráfordítások különbsége
 Bevétel: az időszaki tevékenység kibocsátásának, piacon (vevők által) elismert (realizált)
ellenértéke
 Ráfordítás: az időszaki tevékenység kibocsátásának bekerülési értéke
 Eredményfogalmak (a bevétel és ráfordítás tartalmától függően)
 Realizált eredmény: kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke – kibocsátott
teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke (a pénzügyi teljesítéstől függetlenül!) → erre épül a
kettős könyvvitel logikája (teljesítés szemlélet)
 Működési eredmény: kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke – létrehozott
teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke
 Pénzügyileg realizált eredmény: kibocsátott teljesítmények pénzügyileg is rendezett
ellenértéke – kibocsátott és pénzügyileg is rendezett teljesítmények bekerülési értéke
 Pénzforgalmi eredmény: pénzügyileg rendezett (befolyt) bevételek – pénzügyileg rendezett
(kifizetett) ráfordítások → erre épül az egyszeres könyvvitel logikája
A bevétel és pénzbevétel kapcsolata
 A bevétel és a pénzbevétel nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat: a bevétel
a kibocsátáshoz, az eredményképződéshez kapcsolódik (eredménynövekedést jelent), a
pénzbevétel pedig a kibocsátás ellenértékének beáramlását (pénzeszköz-növekedést) jelent.
 Tehát minden bevétel előbb vagy utóbb pénzbevétellel is jár
 Bevétel → Pénzbevétel
 Teljesítmények kibocsátása, majd az ellenérték beáramlása
 A bevétel-növekedés először követelésnövekedést (vevők), majd pénzeszköz-növekedést fog
okozni a mérlegkörben
 Pénzbevétel → Bevétel
 A vevők a kibocsátást megelőzően részben vagy egészben kifizetik az ellenértéket (kapott
előleg)
 Csak akkor lesz eredménykör hatása, ha a kapcsolódó kibocsátás (értékesítés) megtörténik
 Pénzbevétel = Bevétel
 A teljesítmények kibocsátása készpénzfizetés mellett
 A bevétel-növekedés egyben pénzeszköz-növekedést is fog okozni a mérlegben
 De nem minden pénzbevételnek van bevétel kapcsolata (ezeket nevezzük tiszta
pénz(be)áramlásnak: pl. hitel-kölcsön felvétel)
A költség és ráfordítás kapcsolata
 A költség és ráfordítás nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat: a költség a
teljesítmények létrehozásához (a termeléshez, működéshez), a ráfordítás a teljesítmények
kibocsátásához (az értékesítéshez) kapcsolódik; a költségek a létrehozott teljesítmények
bekerülési értékét adja meg, a ráfordítás pedig az értékesített teljesítmények bekerülési értékét.
 Tehát minden költség előbb-utóbb ráfordítás lesz
 Nevezzük ezeket származtatott ráfordításoknak!
 De nem minden ráfordításnak van költségkapcsolata
 Nevezzük ezeket eredeti ráfordításoknak! (lásd később!)
A kiadás-költség-ráfordítás és a bevétel-pénzbevétel kapcsolata
Kiadás-költség-ráfordítás rövid távú viszonya
 Rövid távon (üzleti éven belül) a három kategória bármilyen halmazelméleti kapcsolatot
felvehet, például
 Kiadás, költség és ráfordítás is
 Az időszakban értékesített terméket az időszakban állítottuk elő, és a felhasznált
erőforrást ki is fizettük
 Kiadás, de nem költség és nem is ráfordítás
 Pl. beszerzett és kifizetett anyag
 Költség, de nem kiadás és nem ráfordítás
 Ráfordítás, de nem kiadás és nem költség
 Előző időszakban előállított termék értékesítése
 Olyan ráfordítás, aminek nincs költségelőzménye
 Költség és ráfordítás is, de nem kiadás
 Előállított és értékesített termék, amelynek előállításához felhasznált erőforrásokat
részben vagy egészben még nem fizettük ki
 Stb.

VEZESSÜK LE A HÁROM KÖR


KAPCSOLATÁT A „MINDEN KÖLTSÉGBŐL
RÁFORDÍTÁS LESZ” ELVET RÖVIDTÁVRA
IS ÉRVÉNYESÍTVE

A kibővített elszámolás könyvviteli modellezése


MŰVELETI SZÁMLÁK
 az üzemi kör és az eredménykör gazdasági eseményeinek elszámolására szolgáló számlák,
 (közvetlenül) nem mérlegképes számlák
 alakiságuk
MŰVELETI SZÁMLÁK TARTALMI TAGOLÁSA
 A költségszámlák tartalmi meghatározása a költségelszámolás formájától (költségnem
vagy költséghely-költségviselő) függ,
 az eredményszámlák tartalmi meghatározása az eredmény-megállapítás szemléletmódjától
(összköltség vagy forgalmi költség szemlélet) függ
NÉGYSZÁMLASOROS KÖNYVELÉSI MODELL
 Számlarendszer műveleti számlákkal való kibővítésével definiált, általánosan használt
könyvelési rendszer
KIBŐVÜLT SZÁMLAHALMAZ RENDSZEREZÉSE

 A számlák rendszerezése
 alaki szempontból
 tartalmi szempontból
 könyvviteli okmányokhoz való kapcsolódásuk szerint
 a számlakeretben történik
 SZÁMLAKERET: a gazdálkodók által alkalmazott számlák egységesen és
következetesen felépített rendszere.

 Tagolása:
 Horizontálisan: számlaosztályok (azonos tartalmú számlák halmaza)
 Vertikálisan:
számlacsoport → számla → alszámla → részletező számla
A SZÁMLAKERET horizontális
TAGOLÁSA
PÉLDA A SZÁMLAKERET vertikális TAGOLÁSÁRA
1 Befektetett eszközök (számlaosztály)
12 Ingatlanok (számlacsoport)
123 Épületek (főkönyvi számla)
1231 Igazgatási épületek (alszámla)
12311 Központi irodaház (részletező számla)
SZÁMLAKERETEK HIERARCHIÁJA vonatkozási hatóköre (egységesítési szintje) szerint

 nemzetgazdasági számlakeret (kötelező vagy ajánlás)


 ágazati számlakeret
 vállalati számlakeret
 Magyarországon
 a nemzetgazdasági számlakeret csak számlaosztály mélységig egységes és kötelező (a
további tagolás gazdálkodói hatáskör)
 Egyes gazdálkodó típusuknál (pl. pénzintézetek, államháztartás szervezetei) kötelező
ágazati számlakeret is van
 A gazdálkodók széles körében a vállalati számlakeret kialakítása – a számlaosztályokon
belül – gazdálkodói döntés tárgyát képezi (lásd később a számviteli politikát is)
SZÁMLAREND
 a számlakeret adott gazdálkodóra érvényes használati útmutatója, amelynek tartalma:
 számlák száma, megnevezése, tartalma
 kapcsolódó gazdasági események és könyvelési tételeik
 analitikus kapcsolat, egyeztetések rendje, feladások
 bizonylati rend (bizonylatok megnevezése, felépítése, tartalma, kezelése stb.)
A kettős könyvvitel számlarendszere
KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA

 TERMELÉSI (működési) oldalról: KÖLTSÉGEK


 Felhasznált erőforrás fajtája szerint a költség megjelenési formája azonosítható:
KÖLTSÉGNEMEK (egyszerű költségek)
 Felhasznált erőforrás célja szerint a költség elszámolhatósági módja azonosítható:
KÖZVETETT és KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK (összetett költségek)
 ÉRTÉKESÍTÉSI (kibocsátási) oldalról: származtatott RÁFORDÍTÁSOK
 ÖSSZKÖLTSÉG szemlélet: az időszak (származtatott) ráfordítása = az időszakban
előállított (saját) teljesítmények összes (termelési) költsége
 FORGALMI KÖLTSÉG szemlélet: az időszak (származtatott) ráfordítása = az
időszakban értékesített (saját) teljesítmények költsége
KÖLTSÉGNEMEK – ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET
ANYAGJELLEGŰ KÖLTSÉGEK:
anyagfelhasználással és külső szolgáltatás igénybevételével
összefüggő költségek

 Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált anyagok bekerülési értéke: alap- segéd-


üzemanyagok, energiahordozók, víz, nyomtatvány, irodaszer, munka- és védőruha, szerszámok,
stb.
 Igénybevett szolgáltatások költsége: az üzleti évben igénybevett anyagjellegű és nem
anyagjellegű szolgáltatások számlázott összege
 Például: szállítás, rakodás, utazás, raktározás, posta, telefon, javítás-karbantartás,
újságelőfizetés, bérleti díj, reklám-marketing, tagsági díjak, oktatás, számviteli szolgáltatás,
távfűtés, kábeltv, takarítás stb. stb
 Egyéb szolgáltatások költsége: az üzleti évben felmerült hatósági, igazgatási, pénzügyi,
biztosítási szolgáltatások értéke
SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK: humán erőforrás igénybevételével
(alkalmazásával) összefüggő költségek
 Bérköltség: az adott számviteli időszakhoz kapcsolódó bérként számfejtett (statisztikai
besorolás szerint keresetnek minősülő) tételek összessége: alapbér/törzsbér, bérpótlék, kiegészítő
fizetés, egyéb bér, prémium, jutalom
 Személyi jellegű egyéb költségek: természetes személyek részére teljesített nem
bérköltségnek és nem vállalkozási díjnak minősülő kifizetések (dolgozóknak fizetett
költségtérítések: utazási, étkezési, lakhatási; természetbeni juttatások, betegszabadság,
végkielégítés, napidíj, reprezentáció stb.)
 Bérjárulékok: minden olyan, adók módjára fizetendő, jogszabályi előírásokon alapuló
tételek, amelyeket a bérek illetve a személyi jellegű egyéb kifizetések, vagy a foglalkoztatottak
létszáma alapján állapítanak meg:
 társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék)
 egészségügyi hozzájárulás (EHO)
 munkaadói járulék
 stb.
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
 Tárgyi eszközök és immateriális javak (rendszeres) használatából eredő költség, ezen
eszközök hozzájárulása a tárgyévi tevékenységhez
 A (terv szerinti) értékcsökkenés költségkénti elszámolása
KÖZVETLEN-KÖZVETETT KÖLTSÉGEK – FORGALMI SZEMLÉLET
KÖZVETLEN (termelési) KÖLTSÉGEK
 azok a költségek, amelyekről már a felmerülés időpontjában egyértelműen eldönthető,
hogy melyik tevékenységet, teljesítményt (költségviselőt), milyen mértékben terhelik.
(teljesítményköltség)
 A költségviselő lehet:
 termék
 szolgáltatás
 saját előállítású (nem értékesítési célú) eszköz
KÖZVETETT (termelési) KÖLTSÉGEK
 azok a költségek, amelyekről a felmerüléskor csak a felmerülés helye (költséghely)
állapítható meg. (Általános vagy készenléti költség)
 A költséghely lehet:
 üzemi költséghely: társüzem, főüzem
 vállalati (központi irányítás) költséghely
 elméleti költséghely
RÉSZKÖLTSÉG-FOGALMAK
A RÉSZKÖLTSÉGEK ÉLETPÁLYÁJA (1)
A RÉSZKÖLTSÉGEK ÉLETPÁLYÁJA (2)
KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS
 INPUT: az időszakban felmerült költségek költségszámlákon való rögzítése
 OUTPUT: az üzemi kör számláinak rendezése
INPUT KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS LÉNYEGE
FORMÁI
 költségnem szerinti elszámolás
 költséghely-költségviselő szerinti elszámolás
 elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos költségnem szerinti elszámolás
 elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő szerinti elszámolás
KÖLTSÉGNEM SZERINTI ELSZÁMOLÁS
KÖLTSÉGHELY-KÖLTSÉGVISELŐ ELSZÁMOLÁS
ELSŐDLEGES KÖLTSÉGHELY-KÖLTSÉGVISELŐ MÁSODLAGOS KÖLTSÉGNEM
ELSŐDLEGES KÖLTSÉGNEM MÁSODLAGOS KÖLTSÉGHELY-KÖLTSÉGVISELŐ
Kiegészítés az előző két diához
 A kombinált költségelszámolásokhoz szükség van egy technikai számlára (59. számla),
amely biztosítja a másodlagos elszámoláshoz szükséges ellenszámlát, úgy hogy a másodlagos
költségelszámolással ne veszítsük el az elsődleges elszámolás adatait.
OUTPUT KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS
(elvi) LÉNYEGE: összköltség szemlélet esetén
OUTPUT KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS
(elvi) LÉNYEGE: forgalmi szemlélet esetén
Kiegészítés az előző két diához
 Az 5. számlaosztályból való átvezetéskor nem közvetlenül a költségnem számlákra
könyvelünk, hanem itt is technikai számlát használunk
Milyen eredményt kaptunk az egyes esetekben?
Rendben vannak-e az elszámolások?
Vegyünk egy egyszerű példát!
 Időszakban felmerült költség 100
 2 db terméket állítunk elő,
 1 db terméket értékesítünk
 Eladási ár 80/db
 Az üzemi költségekből 20 felosztható a termékre
FORGALMIKÖLTSÉG SZEMLÉLET
ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET
Hogyan biztosítható összköltség szemléletben is a realizált eredmény?
Milyen esetek jelentkezhetnek?
1. (Csak) az időszakban előállított termékeket értékesítjük
2. Az időszakban előállított termékeknél kevesebbet értékesítünk (termelési többlet)
3. Az időszakban előállított termékeknél többet értékesítünk (értékesítési többlet)
4. Olyan teljesítményt állítottunk elő, amit nem értékesítésre szánunk (hanem saját használatra)
1. ESET
termelés = értékesítés
 nincs plusz teendő:
 minden időszaki költséghez kapcsolódik árbevétel,
 a mérlegre nincs hatással
2. ESET: termelés > értékesítés
 olyan költséget is az eredményre terheltünk, amellyel szemben az időszakban nem
keletkezett árbevétel,
 az ezen költségeknek megfelelő termékek az időszak elején még nem voltak meg, de az
időszak végén megvannak.
 Nagyobb a záró állomány, mint a nyitóállomány, azaz állománynövekedés történt (ÁV>0)
 MEGOLDÁS: az eredményt meg kell növelni az állománynövekedés értékével, ezzel
együtt a mérlegbe fel kell venni ezt a növekedést.
3. ESET: termelés < értékesítés
 olyan árbevételt is kimutattunk, amellyel kapcsolatban az időszakban nem számoltunk el
költséget,
 az ezen árbevételhez kapcsolódó termékek az időszak elején megvoltak, de az időszak
végén már nincsenek meg.
 A záró állomány kisebb, mint a nyitó állomány, azaz állománycsökkenés történt (ÁV<0)
 MEGOLDÁS: az eredményt csökkenteni kell az állománycsökkenés értékével, ezzel
együtt a mérlegből ki kell vezetni ezt a csökkenést.
4. ESET: saját célra előállított eszköz
 olyan költséget is az eredményre terheltünk, amellyel szemben az időszakban nem
keletkezett árbevétel, sőt a jövőben sem fog közvetlenül árbevételt okozni, mivel az előállított
eszközt a termelés (működés) során fogjuk majd használni → ki kell mutatni a mérlegben
 Ilyen eset (például) a saját előállítású tárgyi eszköz.
 MEGOLDÁS: az eredményt növelni kell az előállított eszköz értékével, ezzel együtt a
mérlegben is ki kell mutatni (fel kell venni) a megfelelő eszközcsoportban (pl. Tárgyi eszköz)
AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK
 eredménymódosító tételek, amelyek segítségével az időszak összes (termelési)
költségéhez hozzárendelhetjük az annak megfelelő hozamot. (Semleges hozamok, mivel ezek
értékét csak az előállítási költség szintjén szabad kimutatni)
 Összetevői:
 Saját termelésű készletek állományváltozása (STK ÁV, lásd 2-3. esetet)
 hozamnövelő, amely az időszakban előállításra került, de nem került kibocsátásra, illetve
 hozamcsökkentő, amely az időszakban került értékesítésre, de nem az időszakban került
előállításra
 Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ, lásd 4. esetet)
 hozamnövelő, amely az időszakban került előállításra, de az időszakban nem került (nem
kerülhetett) értékesítésre (mert saját eszközként használjuk)
HOZAM – BEVÉTEL - RÁFORDÍTÁS
+ Kibocsátott (realizált) hozam (ÁRBEVÉTEL)
+/- AST [semleges(ítő, nem realizált) hozam]
KORRIGÁLT HOZAM
– Időszak összes (termelési) költsége
REALIZÁLT EREDMÉNY
+ AST = időszakban termelt, de ki nem bocsátott hozam (STK ÁV>0 és
SEEAÉ)
- AST = időszakban kibocsátott, de nem akkor termelt hozam (STK ÁV < 0)
PÉLDA
Árbevétel 1000 1500
AST +200 -100
Költségek 900 900
Realizált eredmény 300 500

Az időszak költségének
megfelelő hozam 1000+200 1500–100
Az időszak árbevételének
megfelelő ráfordítás 900–200 900+100
ÖSSZKÖLTSÉG SZEMLÉLET
AST KÖNYVELÉSE összevontan
(összköltség szemléletben)
Összköltség szemléletű eredmény szerinti elszámolás
 Összköltség szemlélet esetében nem kell elkülöníteni az előállított és értékesített termékek
értékét, elegendő csak az állományváltozás elszámolása az időszaki záró és nyitó állomány
ismeretében
 Előállítási költség elszámolása az 5. számlaosztályban
 Értékesítési ráfordítás elszámolása a 8. számlaosztályban
 Vegyük észre, hogy
 Az értékesítés (származtatott) ráfordítása egyenlő a termelés összes költségével
 A könyvelés során el kell számolni
 Az előállítás költségeit (folyamatosan)
 Az állományváltozást egy összegben (az időszak végén)
 A SEEAÉ-t az eszköz elkészültekor (időszak közben is)
 A termelés költségeinek átvezetését
Összköltség szemléletű származtatott ráfordítás elszámolása
Foglaljuk össze a példánk könyvelését összköltség szemléletben!
Forgalmi szemléletű eredmény szerinti elszámolás
 Forgalmi szemlélet esetében el kell különíteni az előállított és értékesített termékek
értékét
 Előállítás elszámolása az 5. számlaosztályban (itt jelennek meg a közvetlen és közvetett
költségek, de közvetlenül ez nem olvasható le a költségszámlákról, analitikus háttér szükséges)
 Értékesítés elszámolása a 8. számlaosztályban
 Vegyük észre, hogy az állományváltozást az okozza, hogy a termelés és az értékesítés
(volumene) eltér egymástól
 Tehát az állományváltozás számítható
 Állományi adatokból (Z-NY)
 Forgalmi adatokból (termelés – értékesítés)
 A könyvelés során el kell számolni
 Az előállítás költségeit folyamatosan
 Az elkészült termékek értékét folyamatosan az STK ÁV számlán
 Az értékesített termékek értékét folyamatosan az STK ÁV számlán és az értékesítés
közvetlen költsége számlán is
 Az értékesítés közvetett költségét, időszak végén
AST KÖNYVELÉSE tételesen
(forgalmi költség szemléletben)
Forgalmi szemléletű származtatott ráfordítás elszámolása
Foglaljuk össze a példánk könyvelését forgalmi költség szemléletben!
Egy rövid kitérő:
Eredeti (értékesítési) ráfordítások
 Vásárolt készlet értékesítése esetén
 Csak mérleg és eredménykör közötti kapcsolatot eredményez
 Áruértékesítés ellenértéke is árbevétel
 Áruértékesítés ráfordítása:
 ELadott Áruk Beszerzési Értéke
 Elszámolása az eredmény megállapítás módjától függően: (lásd következő dia)
ELÁBÉ KÖNYVELÉSE

A SZÁMVITEL ALAPJAI
2. témakör – 2. rész

A költségkorrekciók, költségrendezések
KÖLTSÉGKORREKCIÓK
 Fogalma: az időszakban felmerült (elszámolt) költségek kiigazítása az időszakot
(ténylegesen) terhelő költségek szintjére (felmerülési és vonatkozási időszak eltérése miatt).
 Miért van erre szükség?
 az időszak költségeit (a tényleges pénzmozgástól ill. a költségek felmerülésétől
függetlenül) ahhoz az időszakhoz kell rendelni, amelyekhez azok gazdasági tartalmuk (hatásuk)
alapján kapcsolódnak.
 Lásd majd a számviteli alapelveket is!
PÉLDA: bérleti szerződés
FELMERÜLÉSI (a költség elszámolása) ÉS VONATKOZÁSI IDŐSZAK (a költség
gazdasági hatása) VISZONYA
 a költség a tárgyidőszakban merült fel és a tárgyidőszakra is vonatkozik
 a költség a tárgyidőszakban merült fel, de nem a tárgyidőszakra, hanem
b/1) a következő időszakra vonatkozik
b/2) az előző időszakra vonatkozik
 a költség a tárgyidőszakra vonatkozik, de nem a tárgyidőszakban, hanem
c/1) a következő időszakban merül fel
c/2) az előző időszakban merült fel
 a költség a tárgyidőszakban felmerült, de a tárgyidőszakban megtérült
TEENDŐK
 a) esetben nincs teendő
 b) és c) esetben: költségmódosítás az előző vagy a következő évvel szemben
 IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
 d) esetben: költség csökkentése
 MEGTÉRÜLÉS
IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
 olyan költséghelyesbítő tételek, amelyek segítségével a költségek a vonatkozási
időszakhoz rendelhetőek, függetlenül azok tényleges felmerülési időszakától
 Az egyes időszakok közötti költség-átcsoportosítás eszköze
 A teljesítés elvére épülő kettős könyvvitel alapvető eszköze (lásd majd az alapelveket is!)
FAJTÁI hatásuk szerint
 AKTÍV időbeli elhatárolás:
 tárgyidőszakban felmerült költség nem a tárgyidőszakot terheli → költségcsökkentés az
előző vagy a következő időszakkal szemben → tárgyidőszaki eredmény nő
 PASSZÍV időbeli elhatárolás:
 tárgyidőszakot terhelő költség a tárgyidőszakban nem merült fel → költségnövelés az
előző vagy a következő időszakkal szemben → tárgyidőszaki eredmény csökken
AIE MEGJELENÍTÉSE
PIE MEGJELENÍTÉSE

MEGTÉRÜLÉS
 mindig költségcsökkentő korrekció, amelynek oka:
 termelés során (az üzemi körben) a termelés jellege alapján keletkező, további
felhasználásra alkalmas „hulladék” (tényleges költségcsökkenés),
 tipikusan az anyagköltségnél fordul elő
 Nem tévesztendő össze a (többlet)költség bevételekben (az eredménykörben) való
megtérülésével (pl. az indokolatlan költségek megtéríttetése a költség okozójával)
ELSZÁMOLÁSA
KÖLTSÉGKORREKCIÓK HATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA
 Időszakban felmerült (elszámolt) költség
– Aktív időbeli elhatárolás képzése
– Passzív időbeli elhatárolás megszüntetése
+ Passzív időbeli elhatárolás képzése
+ Aktív időbeli elhatárolás megszüntetése
– Megtérülések
 Időszakot terhelő költség
KÖLTSÉGRENDEZÉSEK
 Fogalma: olyan, az időszakot terhelő költségek összegét nem befolyásoló elszámolások,
amelyek a közvetett (általános) költségek átrendezésére (felosztására vagy eredményre
terhelésére) irányulnak:
1. üzemi körön belül → költségfelosztás
1.1. közvetett költségek bevonása az értékelés alapjául szolgáló (ön)költségbe
2. üzemi és eredmény kör között → FNOK rendezése
2.1. az értékelés alapjául szolgáló (ön)költségben figyelembe nem vehető költségek
rendezése
SZÜKSÉGESSÉGE
1.1. STK értékelés alapjául szolgáló költség meghatározása → a felmerüléskor nem minden
költséget lehet hozzárendelni a költségviselőkhöz
1.1.1. közvetlen költség (felmerüléskor elszámolt közvetlen költség)
1.1.2. korrigált közvetlen költség (a közvetlen költség kiegészítése a felmerüléskor a közvetett
költségek között könyvelt költségek egy részével)
2.1. A számviteli előírások korlátozzák az értékelés alapjául szolgáló (ön)költségben figyelembe
vehető költségek körét (értékesítési, igazgatási, egyéb általános költségek nem vonhatók be az
értékelésbe)

További részleteit lásd az Értékeléstan témakörnél!


ÉRDEKELT KÖZVETETT KÖLTSÉGEK (költséghelyek)
 Társüzem: a teljesítmények létrehozását segítő, annak előfeltételeit megteremtő
költséghely (csak a gazdálkodón belül értelmezhető)
 Társüzemi versus igénybevett szolgáltatás(!)
 Főüzem: olyan, általában területileg és szervezetileg is körülhatárolt költséghely, ahol a
teljesítmények (termékek és szolgáltatások) előállítása folyik
 Vállalatirányítási (központi irányítás): a tevékenység egészével összefüggő (a gazdálkodó
egészének működését biztosító) közvetett költségek felmerülési helye(i)
KÖLTSÉGFELOSZTÁS
 az adott közvetett költségcsoport felosztható költségeinek figyelembe vétele a közvetlen
költségek (a költségviselők bekerülési értékének) összegében
 Elvi lényege:
1. Felosztható költség (FK) meghatározása
2. Felosztás alapjának (vetítési alap, V) meghatározása
Vetítési alap: az a természetes mértékegységben vagy értékben
kifejezett mutató, amely a költségek nagyságát és arányát befolyásolja
(költségjellemző).
3. Pótlékkulcs (PK) meghatározása
PK = FK/V
4. adott költségviselőre jutó felosztott költség meghatározása
Ki = PK * vi
ahol: Ki = az adott költségviselőre felosztott költség
vi = az adott költségviselőhöz tartozó vetítési alap,
tehát ∑ vi = V
ÜZEMI KÖLTSÉGEK RENDEZÉSE
 Megjelenési formái
 Költségviselőre (értékelésnél figyelembe vehető költségek)
 Eredményre (értékelésbe be nem vonható költségek)
VÁLLALATI KÖLTSÉGEK RENDEZÉSE
 Megjelenési formája
 Eredményre (értékelésbe be nem vonható költségek)

ÖSSZEFOGLALÓ, RENDSZEREZŐ DIÁK


ZÁRÓ BEFEJEZETLEN TERMELÉS
 NEM IDŐBELI ELHATÁROLÁS, NEM KÖLTSÉGKORREKCIÓ!!!
 A záró befejezetlen termelés költsége az adott időszakot terheli, a nyitó befejezetlen
termelés nem része az adott időszak termelési költségének
 költségnem számlákon a tárgyidőszakot terhelő költségeket gyűjtjük (függetlenül attól,
hogy az befejezett vagy befejezetlen teljesítményhez kapcsolódik-e) → a befejezetlen termelés
nem könyvelhető a költségnem számlákkal szemben,
 csak AST-ként (STK ÁV) lehet elszámolni
 Forgalmi szemléletben tételesen (lásd következő diát)
 Összköltség szemléletben elegendő időszak végén csak az ÁV-t könyvelni
 A tárgyidőszakban elkészülő teljesítmények bekerülési költségét a nyitó befejezetlen
termelés növeli!
A befejezetlen termelés hatása forgalmi költség eljárásban
ELKÉSZÜLT TERMÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKÉNEK A TARTALMA
FNOK LEVEZETÉSE
KÖLTSÉGNEM SZÁMLÁK TARTALMA
MŰVELETI SZÁMLÁK RENDEZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA (1)
MŰVELETI SZÁMLÁK RENDEZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA (2)
Az értékelés alapjául szolgáló költség és az eredmény kapcsolata
 PÉLDA
 Nyitókészlet 1 db
 Az időszak összes költsége 100
 Elkészült termék 2 db
 Értékelés alapjául szolgáló költség
a) Közvetlen önköltség 25
b) Szűkített önköltség 40
 Eladási ár 60 Ft/db
 Az önköltség és árváltozástól eltekintünk
EREDMÉNY ALAKULÁSA
EGYMÁSTÓL VALÓ ELTÉRÉSEK

 Ha STK ÁV = 0 → az önköltség nem befolyásolja az eredményt


 Ha STK ÁV < 0 → alacsonyabb önköltség esetén nagyobb az eredmény
 Az FNOK magasabb (+30), de nem annyival amennyivel alacsonyabb az értékesítés
közvetlen költsége (-45)
 Ha STK ÁV > 0 → magasabb önköltség esetén nagyobb az eredmény
 az értékesítés közvetlen költsége magasabb (+15), de nem annyival, amennyivel kisebb az
FNOK (-30)