Professional Documents
Culture Documents
Kidolgozott Vizsgatételek
Miskolc 2007.01.15.
B. E. E.~)ˇ_ˇ(~U. of M.
I. Tétel:
Mágneses alapjelenségek:(hiányos)
1. Egyes vasércek pl.: magnezit Fe3O4 képesek apró vasdarabokat magukhoz vonzani.
A mágneses test és a vasdarab között mindig vonzó a kölcsönhatás.
Tapasztalat szerint az acél felmágnesezhető egy mágneses érc segítségével. Egy acél
mágnestű két végét pólusoknak nevezzük.
2. Tapasztalat szerint egy felfüggesztett mágnestű a földrajzi É-D irányban áll. Azt a pólust
amelyek stabil egyensúlyi helyzetben É felé néz É-i pólusnak nevezzük. A másikat pedig
délinek.
Két mágnestű egynemű pólusait közelítve taszítóerő, a különnemű pólusok között pedig
vonzóerő lép fel.
3. A lágyvas felmágnesezhető azonban a mágnes eltávolításakor mágneses tulajdonságát
elveszíti. A jelenséget mágneses polarizációnak nevezzük.
4. Tapasztalat szerint a mozgó töltés közelébe helyezett mágnes tű elfordul. A mozgó töltés
tehát nemcsak elektromos, hanem mágneses mezőt is kelt maga körül és ebben a mágneses
dipólusra forgatónyomaték hat. A hatás kölcsönös mivel áram-járta vezetőre mágneses
mezőben erő hat, ezt Ampere-erőnek nevezzük.
A mágneses mezőt jellemző alapvektort a B mágneses indukcióvektort az Ampere-erő
segítségével definiáljuk.
Az áram elemet a mágneses mező egy tetszőleges pontjába helyezzük, és mérjük a rá ható
erőt:
- az áramelemre jellemző adatok:
- az áramerősség: I
-az ívelem vektora
dF
a hányados az áramelem adataitól már nem függ , kizárólag a mágneses mezőt
I ∗ds sin
jellemzi a P pontban.
dF
=I⋅ dr× B Ampere-erő képlete.
II. Tétel:
A mágneses polarizáció:
A nukleonok mágneses dipólusnyomatéka sokkal kisebb, mint az elektronoké, ezért egy
atom vagy molekula mágneses dipólnyomatéka megegyezik az elektronok
dipólnyomatékának összegével.
Az elektronok mágneses dipólusnyomatéka két részből áll:
– mozgásból származó dipólnyomaték
– saját dipólnyomaték
Célszerű bevezetni a mágneses térerősséget mint a B és a M vektorok lineáris
kombinációját mivel rá egyszerű alakú alaptörvény állapítható meg:
= B −M
H 0=4 ⋅10
−7 Vs
=> univerzális állandó.
0 Am
Mágneses térerősség:
H
A
[ H ]=[ M ]=1
m
III. Tétel:
A mérési tapasztalat azt mutatja, hogy a stacionárius mágneses mezőben felvett, irányított,
zárt görbére a mágneses térerősség integrálja arányos a zárt görbe által körülfogott áramok
algebrai összegével. Az arányossági tényező dimenziótlan mennyiség és értéke 0
vákuum permeabilitás értékétől függ. Tapasztalati tény, hogy ez az összefüggés akkor is
érvényben marad, ha a térben mágnesezhető anyagok vannak jelen.
Az Ampere-féle gerjesztés törvény integrális alakja:
vékony vonalas áramok esetén
n
∮ H d s =∑ I i
g i=1
folytonos áramelosztás esetén
∮ H d s =∫ J d A
g A
Szolenoid:
Átmérőjéhez képest hosszú hengeres tekercs, sűrűn csévélt. Egy alkalmasan megválasztott
zárt görbére írjuk fel a gerjesztési törvényt.
∮ H d s =∑ I i
g i=1
B C D A
Mozgási indukció:
Ha mágneses mezőben egy vezetőben áram folyik akkor a vezetőre erő hat (Ampere-erő) és
mozgásba lendül. Ha egy vezetőt mágneses mezőben mozgatunk akkor a vele együtt mozgó
töltéshordozókra erő (Lorentz-erő) hat.
F
F ×=q⋅v ×
B E×= × =v ×
B
q
Alkalmazzuk a Faraday-törvényt:
=∫ Bd A= B⋅A⋅cos
=B⋅A⋅cost
−d
ℇ̊= =−B⋅A⋅−sin t legyen ℇ0=B⋅A⋅
dt
ℇ̊=ℇ0⋅sin t
Kölcsönös indukció:
−d
∮ E d s = dt ∫ B d A
g A
−d
∮ E d s = dt ∫ B d A => a Faraday-törvény integrális alakja
g A
−
B
∇× E = => a Faraday-törvény differenciális alakja
t
(1 pontra vonatkozik)
A „g” zárt görbe, „g1” a vezetőben halad, „g2” pedig a kondenzátor lemezei közötti
szigetelőben.
A mágneses energia:
L İ RI =ℇ / I .
L İ I RI 2= I ...(1)...: ennek is teljesülnie kell
(1) (2) (3) ...(2)...: teljesítmény
...(3)...: generátor teljesítménye
1
d I 2
Mivel 2
= I İ
dt
d 1
L I 2I 2⋅R=ℇ R
dt 2
Є*I a telep teljesítménye, időegység alatt ennyi munkát végeznek az idegen erők, ennyivel
fog az akkumulátorban tárol energia nőni.
I2*R a fogyasztó által felvett teljesítmény a fogyasztó a környezetének hőt ad le.
Az első tag pedig azt mutatja meg, hogy a telep munkavégzésének egy a tekercsben felépülő
mágneses mező energiájának változására fordítódik.
1 2
W m= LI a mágneses mező energiája
2
V. Tétel:
Soros RLC kör gerjesztett elekromágneses rezgései:
az általánosított huroktörvény
Q Q
L İ RI =ℇ L Q̈R Q̇ =ℇ legyen ℇ=ℇ0 cos t
C C
1
L Q̈Q̈i R Q̇Q̇ i QQ i =ℇ0 cos ti⋅sin t
C
1
L Q̈R Q̇ Q=ℇ0 e i t
C
Impedanciaábra:
2
∣Z∣=Z = R L
C
valós impedancia
1 2
1
L− R
C cos =
tg = Z
R
Komplex fázisábra:
1
L İ R I ⋅Q=ℇ
C
U LU RU C =ℇ
Teljesítmény:
P t=ℇ I =ℇ0 cos t⋅I 0 cos t−
2 2
Jelölje = T = a periódusidejét a gerjesztő elektromos erőnek.
T
cos =cos cos −sin sin
cos −=cos cos sin sin
cos cos −=2cos cos
Legyen = t és =t−
1
2
[ cos 2 t−cos ]=cos t⋅cos t−
ℇ I
P t= 0 0 [ cos 2 t −cos ]
2
ℇ I ℇ I
P= 0 0⋅cos = 0 ⋅ 0 ⋅cos =ℇeff ⋅I eff ⋅cos
2 2 2
P=ℇeff ⋅i eff ⋅cos
VI. Tétel:
Az Ampere-Maxwell -féle gerjesztési törvény:
Az Ampere -féle gerjesztési törvény differenciális alakja: ∇× H =J ₪
a töltésmegmaradás törvény differenciális alakja: ∇ J =0
t
képezzük a ₪ egyenlet divergenciáját: ∇ ∇× H =∇ J
=0
Ampere törvényből => ∇
J =0
−
töltésmegmaradásból => ∇
J=
t
Az Ampere-törvény tehát stacionárius esetben ellentmondásban áll a töltésmegmaradással.
D
Ha az Ampere-törvény jobb oldalát kiegészítjük a taggal, akkor az ellentmondás
t
feloldódik.
D
=J
∇× H /∇
t
D
=∇
∇ ∇× H J ∇
t
=0
Visszakaptuk a töltésmegmaradás törvényét.
D
az úgynevezett eltolási áramsűrűség és a törvény
t
=J D
∇× H az Ampere-Maxwell -féle törvény integrális alakja.
t
A Maxwell egyenletrendszer:
1. Az Ampere-Maxwell -féle gerjesztési törvény.
∮ H d s =I A dtd ∫ D d A ; ∇× H =J D
t
g A
2. Faraday-féle indukció törvény:
∮ E d s =−d
dt A
∫ d A
B ; =− B
∇× E
t
g
3. Elektromos Gauss-törvény:
∮ D d A =QV ; =
∇D
A
4. Mágneses Gauss-törvény:
∮ B d A=0 ; ∇
B=0
A
Elektromágneses hullámok:
Az elektromágneses mezőnek a testektől leváló azoktól függetlenül tovaterjedő változatát
elektromágneses sugárzásnak vagy elektromágneses hullámnak nevezzük.
E
Legyen a szigetelő töltetlen: =0 ∇× B=ℇ⋅0⋅
t
D
B ℇ E
∇× H =
J ; ∇× = ∇× E =− B
t 0 t t
∇× E =− B ∇ E =0
t
=
∇D =0
∇ ℇ⋅E ∇
B=0
∇
B=0
Monokromatikus síkhullám:
Az olyan hullámot, amelyeknek fázisfelületei síkok, síkhullámoknak nevezzük.
A hullámot monokromatikusnak(egyszínűnek) nevezzük, ha benne csak egyféle frekvencia
fordul elő. Az elektromos térerősség x koordinátájára vonatkozó
monokromatikus színhullám:
[ r
N
E x =E x0 cos t−
v ]
Ez a hullám térben és időben egyaránt periodikus. A térbeli periódushossznak nevezzük.
B = B0⋅cos ismert E0=−v N
× B0
B0 1
Tehát: E 0= E 0=v⋅B0 valamint v=
ℇ⋅0 ℇ⋅0
2
B0
E 20 =
0
VIII. Tétel:
A hullám intenzitása:
Mivel a hullámok frekvenciája igen magas pl.: látható fény esetén v~1014 Hz ezért az
energiasűrűségnek csak az idő átlaga figyelhető meg.
A hullám intenzitáson az energia-áramsűrűségvektor abszolút értékének időátlagát értjük.
I=
1 2
2 0 0
E
Interferencia:
Az interferencia a hullámok olyan különleges találkozása, amikor a hullámtérben
geometriailag szabályos elrendeződésben maximális és minimális intenzitású helyek
figyelhetők meg, vagyis ez a kép tartósan fennmarad.(állókép) Az interferencia a
legfontosabb hullámtulajdonság, ez a jelenség hullám voltának döntő bizonyítéka.
Ha a fáziskülönbség 1− 2=2 l ; e = 0, ±1, ±2... ott az interferenciaátlag és vele
együtt az intenzitás maximális.
Ha a fáziskülönbség 1− 2=2m 1 ahol m = 0, ±1, ±2... ott az interferenciaátlag és
vele együtt a teljes intenzitás minimális.
Snellius-Descartes törvény:
sin v1 n 2
= = =n 21
sin v 2 n 1
n21 relatív törésmutató a 2-es közegnek az 1-es közegre vonatkoztatott törésmutatója.
Optikailag sűrűbbnek nevezzük azt a közeget amelyiknek nagyobb az abszolút
törésmutatója. Ha az optikailag ritkább közegből optikailag sűrűbbe halad a fény akkor a
beesési merőlegeshez törik. Optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább felé haladva a
fény a beesési merőlegesnél nagyobb szöget zár be.
IX. Tétel:
Új utakra kényszerítő tapasztalatok:
➢ Az 1800-as évek végére a fizikusok úgy látják, hogy a fizika néhány apró
problémától eltekintve egy befejezett tudomány.
➢ Max Planch 1900-ban az izzó testek üregeiből kilépő elektromágneses sugárzást
vizsgált. A mérési eredményeket csak úgy tudta számszerűen magyarázni, ha
feltételezte hogy a frekvenciájú sugárzás energiája nem folyamatosan változhat,
hanem csak adagokban. =h⋅
J
➢ Dulong és Petit mérései szerint a legtöbb kristály mólhője kb. 25
mol⋅K
Alacsony hőmérsékletek felé tartva a mólhő meredeken leesik, sőt a gyémántkristály
J
mólhője már szobahőmérsékleten is kisebb mint 25
mol⋅K
➢ Einstein magyarázta 1906-ban és fel kellett tételeznie, hogy egy oszcillátorra jutó
energia nem választható akármilyen kicsinek.
X. Tétel:
Radioaktivitás:
• felfedezése 1896, Bequerel
• bizonyos anyagok minden külső behatás nélkül sugárzást bocsáthatnak ki
• uránsó közelében a fotolemez megfeketedik
-bomlás: A
Z X Z1AY e−¿ pl.: 3
1 H 32 He e−¿
A
-bomlás: Z X × ZA X gerjesztett állapotú atommag
A radioaktív bomlástörvény:
N t =N 0⋅e−t
A radioaktív bomlás spontán folyamat, annak valószínűsége hogy a vizsgált anyag egy
atommagja adott idő alatt elbomlik, teljesen független az életkortól.
Egy anyagdarab aktivitását, a benne időegység alatt bekövetkező bomlások számával
jellemezhetjük: aktivitás.
XI. Tétel:
Az atommag felfedezése:
1890 J.J. Thomson -féle atommodell („mazsolás puding”) pozitív atommag és benne
elektronok.
Routherford kísérlet (1911):
Radioaktív preparátumból származó -sugárzást bocsátott ki vékony aranyfóliára.
Tapasztalat: a legtöbb részecske irányváltozás nélkül halad tovább, néhány
percig igen nagy szögben szóródik vissza.
Következtetés: az atom pozitív töltését hordozó anyag egy nagyon kicsi helyre
összpontosul. Atommag (nucleus)
-10
atomsugár: ~ 10 m
atommagsugár: ~ 10-14 m
Atomok(gázok,gőzök) színképe:
• az izzó szilárd test által kibocsátott elektromágneses sugárzás spektruma folytonos
• ezzel szemben az izzó gázok vagy gőzök által emittált a sugárzást felbontva a
spektrum vonalas lesz (színes csíkok az ernyőn)
• az emissziós színkép függ a gáz anyagi minőségétől
• folytonos spektrumú sugárzást hideg gázon vagy gőzön átbocsátva nyerhető az
abszorpciós színkép
• a mért színképben diszkrét fekete vonalak maradnak
• a gáz hideg állapotban éppen azokat az vonalakat nyeli el amelyeket izzó állapotában
emittálni tud.
Bohr-posztulátumok (1913):
• Az atomban az elektronok csak diszkrét energia szinteken tartózkodhatnak, és
ezekben az állapotokban nem sugároznak
• Az atomok csak akkor sugároznak, ha az elektronok egy magasabb energiaállapotból
alacsonyabb energiájú állapotba kerülnek.
A Bohr-posztulátumok egyik fontos bizonyítékát a Franck-Hertz kísérletét szolgáltatta:
XII. Tétel:
Az elektron hullámtermészetének első kísérleti bizonyítékai 1927-ből származnak.
1961-ben pedig kétréses interferométerrel sikerült elektron-interferenciaképet létrehozni.
Röntgensugárzás:
Röntgensugárzásnak nevezzük azt a rövidhullámú elektromágneses sugárzást, amelynek
hullámhossztartománya 10-8 m-től 10-12 m-ig terjed.
Akkor keletkeznek, amikor felgyorsított elektronok nagy-rendszámú felületre csapódnak. A
becsapódás során egy folytonos spektrumú úgynevezett fékezési sugárzás valamint egy
vonalas szerkezetű úgynevezett karakterisztikus sugárzás jön létre.
Fékezési sugárzás:
Az elektron behatol egy nehéz atommag Coulomb-terébe, ott eltérül és lefékeződik. A
fellépő energia veszteséget egy röntgenfoton formájába kisugározza.
1 2
Ha teljesen lefékeződik akkor mv =h max
2
Ilyenkor sugárzódik ki a maximális frekvenciájú foton.
Karakterisztikus sugárzás:
A felgyorsított elektron ütközési folyamat révén egy másik elektront szabadít ki az atom
egyik belső héjáról. Egy betöltetlen hely, vakancia keletkezik.
Röntgen fluoreszencia:
• az emittált frekvenciák alapján az elemek azonosíthatóak
• az intenzitás mérés alapján a tömeghányadra lehet következtetni
XIII. Tétel:
Atomok gerjesztett állapota, indukált emisszió, populációinverzió:
• az atomokban az elektronok diszkrét energiákkal rendelkeznek
• az elektronok energiaminimumra törekszenek
Indukált emisszió:
• az atom gerjesztett állapotban van
• egy olyan energiájú foton halad el mellette amit ő is ki tudna bocsátani
• ez a foton indukálhatja, hogy az atom gerjeszettsége megszűnjön emisszió révén.
Fényerősítés indukált emisszió révén:
Belátható, hogy amennyiben a gerjesztett állapotú atomok száma nagyobb mint az
alapállapotúaké -ezt inverz populációnak vagy populáció inverziónak nevezzük =>
akkor az indukált emisszió valószínűsége nagyobb, mint az abszorpcióé.
• Al 2 O30,05 %Cr 2 O3
• mesterségesen növesztett egykristályból csiszolt henger
• nagy intenzitású fényimpulzussal gerjesztik az E3 szívót.
• úgynevezett sugárzásmentes az átmenet az E2 szívóra ~10-7 sec alatt
• mivel az E2 egy metastabil szívó ~ 10-3 sec alatt létrejön a populáció inverzió.
• E2 és E1 közti lézerátmenet során λ = 692,8 nm-es sugárzás jelenik meg.
• impulzusszerű lézer
He-Ne gázlézer:
• 1 mbar nyomású He-Ne gázkeverék He:Ne = 9:1
• a He atomokat kb. 3000 eV-os elektronok gerjesztik
lézerátmenet
λ = 692,8 nm
gyorskisülés
Lézerek alkalmazása:
• megmunkálás, fúrás, ponthegesztés
• műtéti beavatkozás, sebészet, retina ponthegesztés
• génsebészet
• vonalkódleolvasó berendezés
• CD-lemezjátszó beolvasófej
• interferometrikus hosszúság, sebességmérés
• iránykitűzés
• holográfiára alkalmas fényforrás
XIV. Tétel:
Nukleáris kölcsönhatás:
Az atommagban „Z” számú proton és „N” számú neutron van együtt nukleonoknak
nevezzük őket. Együttes számuk a tömegszám: „A”
A nukleonok között lévő kölcsönhatást erős vagy nukleáris kölcsönhatásnak nevezzük.
Tulajdonságai:
• töltésfüggetlen
• igen erős és vonzó
• rövid hatótávolságú
A kísérletek szerint:
m=M A , Z −Z⋅m p − A−Z 0 vagyis az alkatrészek tömege nagyobb mint a
belőlük felépített magé.
A maghasadást 1937-ben fedezték fel. Azt a jelenséget, melynek során a nagy tömegszámú
atommag két közepes tömegszámú atommaggá hasad energia felszabadulás mellett,
maghasadásnak nevezzük.
Atomerőmű:
Az atomerőmű reaktorában nagy nukleonszámú mag hasad, a hasadáskor felszabadult
energiával melegítik fel a vizet és alakítják gőzzé. A kitáguló gőz hajtja a turbinákat és azok
a Lorentz-erő révén elektromos energiát termelnek.
Indulás:
• sok bórsav, cadmium rudak betolva
• bórsav hígítása, cd rudak hígítása
h=1,0001-re beáll => felfutás
k<1 szubkritikus
k=1 kritikus
k>1 szuperkritikus