Általános földrajz_kurzus

Általános földrajz

I. A földrajz helye és szerepe tudományok rendszerében

a

A természettudományok szempontjából a XX. század egyik legfontosabb eredmé-nye James Lavelock Gaia elmélete (hipotézise), mely szerint az élőlények és környezetük együttese egy önszabályozó rendszer, mely képes dinamikus egyensúlyt fenntartani az é-let fennmaradásához szükséges állapotokban. Az életet olyan egyensúlyi állapotok és fo-lyamatok jellemzik, amelyek létezéséhez és fennmaradásához energia szükséges. Ez az élőlényekre történő utalás kiterjeszthető az egész földi rendszerre is, beleértve abiotikus és biotikus összetevőjét is. Tehát a kőzetek, a talaj, a domborzat, a levegő, a víz, a nö-vényzet, az állatvilág és az emberiség, továbbá a szervetlen és szerves anyagok mozgásai, a természetben végbemenő folyamatok és jelenségek mind egy egységesen létező és mű-ködő rendszert alkotnak. A Gaia hipotézis nagy kérdése az volt, hogy tulajdonképpen mi szabályozza ezt a rendszert és az a valami honnan tudja, hogy mi a jó, mi a helyes úgy az összetevőknek, mint az egésznek. Válaszként Lavelock megalkotta a „százszorszép vi-rág” földmodelt, ahol a változó energiamennyiséget kapó növényzet megfelelőképpen tud módosulni és így szabályozza a hőelnyelést, hővisszaverést, tehát a rendszer egyensúlyát. Egy szélesebb körű és átfogóbb axiomát1 megfogalmazva el lehet mondani, hogy a földi rendszereknek megvan az a különleges tulajdonsága és lehetősége, hogy önmagát létre-hozta, fenntartja és fejleszti. A földi rendszer legbonyolultabb része a földrajzi burok, amely mint egységes rendszer a földrajztudomány kutatási és elemzési régiója és tárgya. Természetesen, ennek a rendszernek az összetevőivel nagyon sok más tudományág is foglalkozik. A Venn típusú logikai séma szerint a regionális földrajz a tudományrendszerek központában van, mivel a legkomplexebb régiót, a földrajzi burkot tanulmányozza. Venn a geoszisztéma összetevőit elemezve négy fejlődési szintet határozott meg, amelyek az a-nyag fejlődési szintjeinek felelnek meg. Ezek a szervetlen, a szerves, a biotikus és a humán szintek. A felépítésnek megfelelően olyan négy tudománycsoportot határoz meg, amelyek ezekkel a fejlődési szintekkel foglalkozik. A humán szintű anyagot a gazdaságtan, nyel-vészet, néprajz, szociológia, történelem, antropológia és az orvostudomány kutatja, ame-lyek a humántudományok csoportjába tartoznak. A biotikus anyaggal a biológia, a szer-ves anyaggal pedig a szerves kémia foglalkozik. A szervetlen anyagokat tanulmányozza a szervetlen kémia és a geológia résztudományaikkal együtt. Vannak olyan
1

Axioma ═ olyan állítás, mely igaz, megkérdőjelezhetetlen.

1

Általános földrajz tudományágak, amelyek átfognak két vagy három fejlődési szintet (pl. az orvostudomány, a sejtbiológia, biofizika, biokémia, geokémia, paleontológia stb.). Ebben a tudományrendszerben a földrajztudományoknak jól meghatározott he-lyük és szerepük van. A humánszintézisű anyaggal (az emberrel) a humánföldrajz résztu-dományai foglalkoznak (pl. a népességföldrajz, a gazdaságföldrajz, a településföldrajz, a politikai földrajz stb.). A szervetlen anyagokat a természetföldrajz ágazatai tanulmányoz-zák (pl. a meteorológia, a klimatológia, a hidrológia, a geomorfológia stb.). Itt is léteznek olyan résztudományok, amelyek kiterjednek különböző fejlődési szintű anyagokra (pl. ó-ceánográfia, paleogeorgáfia, talajtan). A földrajz résztudományai által tanulmányozott anyagok, jelenségek és folyama-tok egy régión belül integrálódnak és az ilyen komplex rendszer felépitésű és működésű térség elemzésével a regionális földrajz foglalkozik. Egy ilyen régió tanulmányozásában a földrajztudományok mellett más tudományágazatokat is be kell vonni, természetesen csak olyan mértékben, amennyiben megalapozzák a kutatásokat, a jellegzetességeket, a törvényességeket a rendszeresség irányában. Egy ilyen komplex kisebb vagy nagyobb ré-gió elemzésével kell hogy foglalkozzon a turizmus is, amely az adott régiók különböző jellegű erőforrásait hivatott feltárni és turisztikai szempontból hasznosítani. Boulding szerint „Minél teljesebb a tudományok alágazatokra bomlása, annál in-kább növekszik a veszély, hogy a lényegbevágó közlések hiánya miatt a tudományok, mint egészek fejlődése lelassul. Tehát a regionális elemzések során nem szabad a részle-tekbe elvesztődni. Ami a lényeges ezekben az elemzésekben, az a rendszer egységes felé-pítésének és működésének megismerése.” El kell kerülni az ún. tudományos süketséget, amelyet Boulding úgy határozott meg, hogy „Valaki, akinek tudni kellene valamit, amit valaki más tud, nem képes azt felfogni az általános érvényű hallóképesség hiánya miatt”. A geográfia és a többi természettudomány és a humántudomány egy részének a kutatásalapja és alapmódszere a modelezés. A model tekintetbe veszi az egész rendszert, de az alrendszerek szerepét is, a belső és külső anyagcseréket, energiacseréket és infor-mációcseréket. A modern földrajz elsősorban mint térföldrajz érvényesül, ami nem jelenti azt, hogy a résztudományokat mellőzni kell. A geográfia ágazatai oly magas elkülönítési fokot értek el, hogy eredményeiket az informatikai tökéletesség nélkül szinte lehetetlen egységes rendszerbe foglalni. Ezért szükség van a rendszerelmélet alkalmazására a földrajzi kutatásokban, azaz a rendszer-földrajzra. A mai földrajz a többi természettudománnyal egyetemben az elméleti megoldások mellett gyakorlati válaszokat kell adjon a felvetett problémákra. Ennek megfelelően a földrajz egy pragmatikus fejlődési

2

Általános földrajz irányt vet fel, amelyben a kvantifikálásoknak2 és a mo-delezéseknek kiemelkedő szerepük és fontosságuk van. A humánföldrajz pedig a szociá-lis és gazdasági törvényességeket veszi figyelembe egyre mélyrehatóbban. Ennek megfe-lelően a földrajzi elemzések a földrajzi burok egységes rendszerének kutatásával kell hogy foglalkozzanak. Egyre nagyobb szerepe van és lesz a regionális jellegű kutatásoknak, amelyek egy térséget, egy tájat, egy környezetet elsősorban mint rendszert elemeznek. Ez a módszer teszi lehetővé a szisztémák interkondícionálásuknak, dinamikus (relativ) egyensúlyuknak, hierarchikus3 felépítésüknek, egységes működésüknek megismerését.

2 3

Kvantifikálás = számokban történő kifejezés Hierarchia = egymás utánság

3

Általános földrajz

II. Az anyag kozmikus szervezkedési szintje
1. A természet létezésének alapfogalmai
A Világegyetemben végtelen anyagfelhalmozódások vannak. Nagyságrendjeiktől függetlenül az Univerzum anyagának legkisebb felépítési egységei az atomok. A tudományok fejlődésének első szakaszában az emberek csak gyanították a vi-lágmindenség és az anyag kapcsolatát. Később sikerült bebizonyítani, hogy minden tárgy és élőlény anyagból van felépítve. Tehát az első fontos következtetés az egységesség, ami érvényes a Világegyetemmel kezdve az atomig a galaxisokon, csillagokon, bolygókon, földrajzi egységeken, az életvilágon keresztül. Az egységes természet tagolódása nem más, mint az anyag különböző szintű szer-vezkedési fokának a következménye. Később a kutatók azt is kimutatták, hogy a fénynek és a sugárzásnak alapvető fontossága van a Világegyetemben. Ezek voltak az első először még empírikus jellegű megközelítések. Az energiaáramlások következtében az Univerzumban kisebbnagyobb szabályta-lanságok, anyagcsomósodások jöttek létre. A különböző anyagcsoportosulások saját a-nyagvonzásuk hatására összesűrűsödtek, kialakultak az égi testek. Az egyre növekvő kül-ső nyomás hatására az anyag felforrósodott és beindultak az energiatermelő folyamatok. A csillagok energiát bocsátottak ki, tehát „kigyulladtak”. Az anyag és energia nem létezhet statikus állapotban. Minden az ember által érzé-kelhető és nem érzékelhető nagyon sokoldalú mozgást végez. Ez jellemzi úgy az Univer-zum nagy egységeinek keringését, mint az atomok nagyon kisméretű mozgásait. Tehát a mozgás az anyag és az energia létezésével egyetemben univerzális értékű. A mozgás le-het külső vagy belső eredetű attól függően, hogy az erők, amelyek hatnak, a testek belse-jében vagy azokon kívül jönnek létre. A világmindenség összetevői a belső erők hatására energiát bocsátanak ki, amely nyomást gyakorol más testekre, eltávolítva őket. Ugyanakkor az univerzális gravitáció a különböző testeket egymás felé vonzza. Így alakul ki és így létezik az Univerzum erőe-gyensúlya, amely relatív értékű. Ahhoz, hogy az energia vagy az anyag egyik helyről a másikra eljusson, hosszabb vagy rövidebb időre van szükség. Minden anyag- és energiamozgás időben történik. Az i-dőben történő mozgás csak egy adott térben tud végbemenni. Tehát a mozgás és az idő teret igényel.

4

Ugyanakkor a galaxisok is halmazokba vagy asszociációkba tömörülnek. amely korong alakú. külön-böző fejlettségű formákat ölt fel. Ma több. • Planetezimális elmélet arra alapszik. mint 100 ezer galaxis ismeretes. amelyeknek periféri-kus elhelyezkedése van. a gondolko-dást. 2. Az Univerzum legsűrűbb anyagkoncentrációi csillagokat és bolygókat alkotnak.Általános földrajz Ez kiterjedhet az egész univerzumra vagy csak mikronokban kifejezhető egységekre. akkor lehet beszélni rendszerelemzésről. A mi galaxisunk a Tejút. összetett lé-tezési és mozgási formákat. A mozgásnak meghatározott iránya van. Mivel a természet és a környezet axiomatikusan rendszer az ilyen jellegű kutatások és kiértékelések szük-ségszerűek. Itt 1 cm3 térben legfeljebb egy atom vagy molekula van. de résztudományonként is ehhez az elv-hez kell viszonyuljon. Ennek az anyagfelhőnek nagyobb egységei 4 5 . mivel csak így tud válaszolni a társadalom egyre pragmatikusabb4 kihívásainak. A Naprendszer keletkezésének több elmélete ismeretes: • Laplace nebuláris elmélete azt állítja. Tehát el lehet mondani. A Világegyetem és a Naprendszer A Világegyetemben az anyag egyenlőtlenül van eloszlódva. míg eléri a legfelsőbb szervezkedési szintet. melyek növekvő gravitációja egyre több anyagot vonzott magához és az impulzusmomentum hatására forgásnak indult. a természetes folyamatoknak nincs elejük és végük. hogy a Nap közelében elhaladó csillag óriási ár-apály hullámot idézett elő. Mikor az elemzések figyelembe veszik mindezt a nagyon bonyolult. végtelen és örök. Ezek közül a Nap csupán egyike a közepes méretűeknek. A csillagközi tér nagyon kevés anyagot tartalmaz. ami a fejlődést fejezi ki. Ilyen folyamatokon megy végig minden a kozmikus testektől az atomig. amely következtében hatalmas mennyiségű anyag szóródott ki és Nap körüli pályára ért. hogy az eredeti ősködben helyi sűrűsödések jöttek létre. Az anyag integrálódik és dezintegrálódik. fejlődnek és megszűnnek. A csillagok az égbolton elhelyezkedésük és egymáshoz való térbeli viszonyuk alapján csillagképeket alkotnak. míg a különböző megnyíl-vánulási formák létrejönnek. 100 milliárd. Mivel a fejlődés végtelen. hogy a természet egységes. A csillagok általában csoportosulásokat alkotnak. A fölrajztudomány komplexitásában. amelyek a kozmikus felhőkkel együtt mint galaxisok léteznek. A Tejút csillagainak száma kb. A legközelebbi galaxisok mintegy 20 ezer fényév távolságra vannak tőlünk. csupán momentumai.

míg a megmaradt 1% egyéb elemek atomjai. Ennek nyomán létezik a Nap-rendszer. A Nap és bolygói keringési pályákon mozognak és egyidejűleg saját tengelyük körül forognak. vas. Tehát így vagy úgy kialakult a Naprendszer. Vénusz. A napfény a fotoszférából ered. másik része pedig visszahull a kromoszférá-ba. A fotoszféra felett több ezer km vastagságban a kromoszféra van. Ezek a nap-kitörések. A Nap azonban csak azért tűnik oly nagynak és fényesnek. mint a fotoszférában. Föld és a Mars 8 Az óriásbolygók a következők: Jupiter. A Nap legkülső burka a napkorona.Általános földrajz magukhoz vonzották a kisebbeket és sűrűsödésük magjává váltak. A Nap óriási sűrűségű gázhalmazállapotú állandó mozgásban levő anyagból van felépítve. A központi csillagban5 koncentrálódik a rendszer anyagának túlnyomó része és ez meghatározza a rendszerben létező többi égitest voltát és mozgását. egységesen a galaxis központjához viszo-nyítva és egységeiben is a központi csillaghoz viszonyítva. a bolygóközi térbe bele-nyúló felhő. melynek összetevői a következők: • A bolygók o Földtípusú bolygók7 jellegzetessége:  méretük kicsi  átlagos sűrűségük nagy  nagy mennyiségű nehézfémet tartalmaznak: nikkel. A fényspektrum6 alapján meghatározták. A Nap óriási tömege által az összes kőzelében levő kozmikus tárgyra gravitációs vonzást gyakorol és meghatározza mozgásaikat. 6000°K hőmérsékletű izzó gázréteg. amely csak napfogyatkozáskor látható. mint egy fokozatosan halványuló. Az egész Naprendszer mozgásban van. szilicium  lassú a forgási sebességük  kevés a holdjuk  napközeli keringési pályáik vannak o Óriásbolygók8 jellegzetessége: 5 6 Központi csillag a Nap Fényspektrum = színkép 7 A földtípusú bolygók a következők: Merkúr. hogy az anyag 85%-a hidrogén és 14%-a hélium.87%-a a központi csillagban összpontosul. A Naprendszer közepén a Nap helyezkedik el és óriási mennyiségű fényt és hőt sugároz a körülötte levő fagyos világűrbe. amelyeknek egy része eltávolódik. Uránusz és Neptunusz 6 . Szturnusz. mely a Tejút része. Napfogyatkozáskor a kromoszféra egy vöröses korongként jól megfigyelhető. amely 400-500 km vastag. A Nap tömegének 99. ahol a hőmérséklet még nagyobb. mert a legközelebbi csillag a Földhöz viszonyítva. Időnként a Nap felületén tüzes felhőszerű nyúlványok jelennek meg.

A Föld majdnem 30km/s sebességgel kering a Nap körül egy elipszis mentén. Ma már megvan határozva a Földnek. tömege 5. átlagos sugara 6371 km. amelynek következtében a nappalok és az éjszakák hossza változó.975 x 1024 kg. A Nap körüli keringéssel egyidőben a Föld 24 órás időtartamú tengely körüli for-gást is végez. A Föld felszíne 510 millió km2. úgy mint a többinek is két típusú mozgása van: keringés és forgás. A Föld e-gyenlítői síkja 23°27’-es szöget zár be a Föld pályasíkjával. A legnagyobb idősík kétszer következik be. században Kopernikusz megalkotta a valós heliocentrikus világnézetet. Listing 1878-ban a Föld alakjának további pontosítása végett figyelembe vette a nagy földrajzi egységek. meteórok. Csupán nap-éj-egyenlőségkor létezik ugyanaz az időhossz. amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap. Átlagos sűrű-sége 5. Newton stb. A Föld alakjának ezzel a megközelítéssel történő kife-jezését forgási elipszoidnak nevezzük. A Föld és a Hold Az ókori geocentrikus elméletekkel ellentétben a XVI. Kopernikusz elméletét továbbfejlesztet-ték: Tycho Brache. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására égitestünk a pólu-soknál belapult. Ezek az ismeretek a-zonban távolról sem fedik le a nagyon bonyolult valóságot. amelyet az óceánok átlagos szintjének a kontinensek alatti képzeletbeli meghosszabításával lehet kapni. kozmikus por Bolygóközi tér    • • • • 3. Így határozta meg a ge-oidot. mint azt a testet. illetve a Baktérítő felett delel. az Egyenlítő mentén pedig kidudorodott. míg a 9 A kisbolygók közé sorolják a Plutót is 7 . A Nap három bolygójának. Kepler. mint bolygónak helye és szerepe a Nap-rendszerben. a kontinensek és az óceánok létezését is. Ezért a sarki sugár 21. és ezek nyomán alakult ki a mai Naprendszer–ismereteink a felépítésre és működésre vonatkozóan. mint az egyenlítői sugár.5g/cm3. hélium  a keringési pályájuk távol esik a Naptól A kisbolygók9 zöme a Mars és a Jupiter közötti kisbolygók csoportosulása A bolygók holdjai Üstökösek.5 km-rel rövidebb. Galileo Galilei. Az óceáni rövidebb földsugarak térségeiben a bolygó központjába irányuló vonzóerő nagyobb. amikor a Nap a Ráktérítő.Általános földrajz nagy a méretük kicsi a sűrűségük anyagi összetételük inkább a Napéhoz hasonlít: hidrogén.

mint északon. ami után ugyanolyan hosszú hold-éjszaka következik. míg a kontinentális régiókban az elipszoid szintje alatt helyezkedik el. A Hold keringési ideje 27 nap 7 óra 43 perc.61-szerese. másutt pe-dig felette van (pl. hanem inkább elip-szis. mint a Földé. Az űrszondák fényképei alapján megállapították. A Földön ez nagyobb mértékben érvényesül. A tengelykörüli forgás ideje megegyezik a ke-ringési idővel. Az űrkutatás újabb pontosításokat szolgált a Föld alakjának meghatározása érde-kében. míg az Ázsiai – Mediter-ránnál 67 méteres kidudorodás létezik). mely ellentétes irárnyban mozog bolygónk forgásával. a Holdnak is van tömegvonzása.34g/cm3. Mint minden égitestnek. A kráterek belső lejtője meredek. hogy nappal a Holdon +30°C van.Általános földrajz szárazföldi hosszabb földsugarak térségeiben.n. amely a Föld körül kering. Mikor a Nap és a Hold helyzete lászólagosan derékszöget zár be (első és harmadik negyedben). A keringés és a forgás sajátosságainak következtében a Nap egyfolytában 29 földi napból álló holdnap feléig világítja Holdunk egy adott pontját. akkor hatásuk lerontja egymást és a dagály minimális. de feltételezhetően a tektonizmusnak és vulkánosságnak is volt szerepe. a kozmikus por. Tömege 1230-szor kisebb. mint terroid (telluroid). Továbbá az óceánok szintje sem egyenlő: egyes régiókban az átlagszint alatt. ez újholdkor és teliholdkor létezik és ha a Hold Földközelben van. A Hold az egyedüli kozmikus test. A Hold felszínét a meteoritbecsapódások. míg éjszaka -150°C-ra hül le. A legjellegzete-sebb formák a kráternek nevezett nagy kiterjedésű mélyedések és a gyűrűs hegységek. Ennek következménye. A Föld – Hold átlagtávolsága 384400 km. Ez az ú. közepükön pe-dig kúpok emelkednek. Ennek következtében a geoid hullámos egyenlőtlen felületű forgási test. melyek átmérője elérheti a 200 kmt is. de két újhold között eltelt idő 29 és fél napot tesz ki. Átmérője 3476 km. A gravitációs erő ilyen változásainak következtében a geoid felülete az óceá-ni régiókban az elipszoid szintje felett van. azaz megközelítően egy negyed Föld-átmérő. hogy a pólusok behorpadásai nem egyformák: délen nagyobb. a napszél alakították ki. En-nek a jelenségnek a következtében egy állandóan hullámzó dagályöv jön létre a Földön. amely ár-apály jelensé-get hoz létre. Átlagsűrűsége 3. mint a Napé a csekély távol-ság miatt. A 4000-8000 m 8 . holdtöltekor bekövetkezik a holdfogyatkozás. A legnagyobb vonzóerő akkor alakul ki a Földön. A Föld a Nap és a Hold között helyezkedik el. Eképpen egy kicsit körte alakú a Föld. az Indiai-óceánban 79 méteres behorpadás. Mindezek nyomán úgy lehet meghatározni a Föld alakját. a Föld sűrűségének 0. ezért a Hold mindig ugyanazt a felét fordítja a Föld irányába. mikor a három égitest látszólagosan egy egyenes mentén helyezkedik el. Az Egyenlítő nem kör alakú. szinotikus idő.

A Föld kezdeti stádiumában olyan forró anyagból állt. Ez az első sza-kasz 3 milliárd évet tartott.Általános földrajz magas hegyek között tengereknek nevezett relatí-van sík területek vannak. A felszínre került. Ezáltal beindultak az első kémiai folya-matok és kialakult a hidrogén.6 milliárd éve alakult ki. A „meleg Föld” elmélete a legismertebb és legelfogadottabb elmélet. III. Az szintje anyag földi terjeszkedési 1. hogy minden olvadt. 10 Kozmogónia = a Föld keletkezése 9 . A forrásban levő forró anyagból felszabadultak a gázok és egyre több salakszerű szilárd réteg állt össze. Nem sokat lehet tudni a Föld kialakulásának folyamatáról sem. deutérium és később a többi elem. kihült láva egyes helyeken nagyobb mértékben megvastagította a kérget és ezáltal kialakultak az „őskontinensek”. A Föld fejlődése és több sajátos jellegzetessége nem volt lineáris. Ez az idő azonban módosul a tudománytörténelem során és a legújabb kutatások már 9-10 milliárdot említenek. porral borított felszín alkotja. kaviccsal. Később a folyamatos felületi lehülés következtében a forró anyag teteje végképp megszilárdult és egy egységes vékony szilárd kérget alkotott. Az eddigi kutatások szerint a Föld 4. sőt nem differenciált állapotban létezett. majd ezt kö-vetően az ősatmoszféra és az ősóceán. A kozmogóniai10 elméletek nem döntötték el egyértelműen hogy a „hideg Föld” vagy a „meleg Föld” el-méletének megfelelő folyamatok jellemezték az első fejlődési szakaszt. 1 milliárd évig tartott. 100 ezer évet foglal magába. az ember őseinek kifejlődését. A felszínt kövekkel. Ezeket hegyláncok és rianások szabdalják. Az alatta levő folyékony forró magma még gyakran áttörte a vékony kérget. az első alapvető momentum a fejlődés során a szilárd létrejötte volt. A Föld őskora A Föld őskoráról a mai tudományoknak nincsenek túl sok és túl pontos ismeretei. amely-ből csak az utolsó töredék kb. hogy a protonok és neutronok egyesülése atomokat hozzon létre. hanem az evo-lúció során krizisek és lépcsők jellemezték (pl. A Föld fejlődésének kiteljesülése csupán az utolsó 570 millió évre tehető. amikor kifejlődött az első kezdetleges földkéreg. melyet az első sejtek megjelenése és kifejlődése jellemez. alapvető az élet megjelenéséhez). ami nagyon fontos. Egy második szakasz kb. amely sókat és fémeket tartalmazott. A hőmérséklet fokozatos csökkenése lehetővé tette.

Ezeket a modeleket három nagy csoportba lehet sorolni: 10 . A hőmérséklet kb. A megszilárdult lávából nagy mennyiségű gáz és gőz szabadult fel. A folyékony víz feltöltötte az óceáni medencéket. mert nem volt akkora tömegvonzás. kietlen.7 milliárd évvel ezelőtt a lehülés elérte a 100°C-ot. A vékony kéregnek nagy méretű dinamikus mozgásai voltak és nagyon aktív vul-káni kitörések gyarapították a felszínt. 0°C körül volt és nem létezett atmoszféra. atmoszféra. amelyek oxigént tudtak termelni és ez az oxigén az élet kifejlődésének alapfel-tételét képezte. felte-hetőleg szén-dioxiddal és kénsavval telített volt. eképpen kialakultak azok a feltételek és fejlődési folyamatok. Ez az elmélet szerint a Föld első fejlődési szakaszában sziklás. hideg felszín létezett. a folyékony víz azóta a leghatéko-nyabb tényező. A hideg Föld elmélete. majd később az állatok szervezetében. kioldotta a sókat a kőzetekből. majd az élő burok. így egyre több szén és szén-dioxid kötődött meg a növé-nyek. Az üvegházhatás következtében a légrétegek melegedni kezdtek és létrejött a cseppfolyós víz. ami következtében cseppfolyós víz jött létre és megjelentek az esőfelhők. Ezzel egyidőben nagy mennyiségű gázatom távozott a vi-lágűrbe. A Föld gömbhéjának felépítése A Föld kialakulásához hasonlóan a felépítéssel kapcsolatosan is több elmélet látott napvilágot. A víz elterjedése a Földön elősegítette a mikroorganizmusok fejlődését. A felmelegedési folyamatok elősegítették a víz körforgását a természetben. hogy ekkor jelentek meg az első mikroorga-nizmusok. Ebben az atmoszférában nagy mennyisé-gű vulkáni por és sókicsapodás létezett. A folyamatos esőzések nyomán a kéreg nagy negatív formái megteltek vízzel. hogy a héliumból és hidrogénből álló bolygóközi gáz megtartsa.Általános földrajz Az ősatmoszféra ősszehasonlítva a Vénusz és a Mars mai atmoszférájával. Kb. Az erózió következtében kialakultak az üledékes kőzetek. Feltételezhető. beindította az eróziót nagy mennyiségű üledékes kőzetet hozva létre. hidroszféra). amelyek hozzájárultak az élet meg-jelenéséhez. 3. 2. A szén-dioxidot vesztett légkör tovább hült és az oxigén nagy része felszabadult. amelyből egy másodlagos atmoszféra alakult ki. ami modelálja a Föld felszínét. A lehülés folytán a hidrogén és oxigén atomok e-gyesültek és kialakult a vízgőz. fokozva a lehűlést. A kéreg végképp megszilárdult és differenciálódtak a Föld először élettelen burkai (li-toszféra. ami elindította a nagyméretű esőzéseket. létrehozva az óceánt. ami szintén fontos té-nyezője az élet megjelenésének.

alsóköpeny. A Föld kérgének átlagvastagsága 30 km. A Föld lassú lehűlése miatt a mag fokozatosan atomos szerkezetűvé válik. átlagos sűrűsége 4. külső mag. A köpenyekben a szilikátos anyagok vannak túlsúlyban a mélység irányába nö-vekvő fém aránnyal. mivel nem túl nagy. 2) Óceáni réteg vékonyabb. ami következtében óriási feszítő erők hatnak a kéregre. belső mag. Lényeges a sűrűségnövekedés.3g/cm3-re ugrik. A belső mag (Nife) szilárd halmazállapotú. Alsó részén a Repetti felület (határ) helyezkedik el. 700 km mélységig terjed és átlagsűrűsége 3. anyagfelépítése folyé-kony fémekből elsősorban nikkelből és vasból.7 g/cm3.3 g/cm3-re növekedik. A földkéregnek két fő típusa különbőztethető meg: 1) Szárazföldi réteg. de tág határok között változik. Ezen az anyag sűrűsége 2. amely vastagabb és ahol elkülöníthető egy gránitos és egy alsó bazaltos réteg. A két mag között húzódik a Lehmann határfelület. nagy sűrűségű vas és nikkel. A külső mag (Nifesima vagy maghéj) 5150 km-ig terjed. amelyeket határfelületek választanak el. hogy a magját vas és nikkel képezi. ahol a sűrűség 12. de közel áll az olvadásponthoz. A felső köpeny (Sima) kb. A Föld középpontjában óriási nyomás uralkodik. A kéreg és a köpeny között húzódik a Mokorovičiči határfelület. Jelenlegi ismereteink szerint a legelfogadottabb Földmodel öt héjból van felépítve: kéreg. mivel a felső gránitos réteg hiányzik. A köpeny és a mag között van a Gutenberg . Itt van a legna-gyobb sűrűségváltozás (5. A kéreg vas-tagsága minegy tükörképe a felszíni domborzatnak. 2) Vasmag nélküli modelek: (kutatói Kuhn és Rittman) ez az elmélet azt tartja.Általános földrajz 1) Vasmagos modelek: (kutatói Svess és Goldschmidt) ennek az elméletnek az alapgondolata. A hőmérséklet a köpenyben először gyorsan nő. felsőköpeny. Az alsó köpeny (Krofesima) 2900 km mélységig terjed. valamint szilikátorból áll. hogy a Föld centroszféráját nem differenciálódott napanyag alkotja 3) Asztrofizikai modelek: (kutatója Holmes) ennek az elméletnek megfelelően a Föld belsejében az anyag degenerált atomokból áll.3 g/cm3-ről 13.9 g/cm3-ről 3. Ez a fo-lyamat nagy térfogatnövekedéssel jár. Ennek következménye a rádió-aktív anyagok aránynövekedése mellett a 11 . majd lényegesen le-lassul. amely nem túl hangsúlyozott.5 g/cm3-ről 10 g/cm3-re). aminek következtében a mag anyagának sűrűsége óriási. A kettő között 15-20 km mélységben helyezkedik el a Conrad felület.Wichert határfelület.4g/cm3.

A szilárd kérget elhatároló Moho felület mélysége nem állandó (pl. Alatta következik a köpeny legalsó rétege. magnézium (2%). Halmazállapota képlékeny. 4000 km mélység után azonban a hőmérséklet már nem változik. 12 . alumini-um (8%). míg a gázok aránya csökken. lassúfolyásos alakváltozásokra ké-pes.Általános földrajz létező nagyon nagy hőmérséklet. amely 400-900 km mélységig terjed. míg az óceáni régiókban 5-8 km).85%-a nyolc elemből épül fel: oxigén (50%). valamint a visszaverődésük ideje határozza meg. Általá-nos törvényesség. de vannak régiók. A gömbhéjakat elválasztó határfelületek a földrengés hulláma. vas (5%). a nagy kiterjedésű gyűrt hegységek alatt eléri a 60-80 kmt. A litoszféra alatt levő kevésbé merev réteg az asztenoszférát képezi. szilicium (26%). ahol jóval vastagabb. a mezoszféra egész 2900 km-ig. kálcium (3%). ennek átlagos vastagsága 60-100 km. A kéreg az alatta levő köpeny egy vékony rétegével együttesen alkotják a litoszfé-rát. A Föld kérgének 97.és irány-változásai. hogy a mag irányába a nehézfémek aránya növekedik. kálium (2%). nátrium (2%). sebesség.

Len-tebb a kéreg aljáig a geotermikus gradiens átlagértéke 3°C hőmérséklet növekedés 100 méterenként.5 fokos eltérés van. Közvetlen méréseket csak kb. Ezt mágneses elhajlásnak vagy deklinációnak nevezik. Az északi mágneses pólus a Kanadai 13 . Egyes kutatók feltételezik. Az ilyen régiókban a kéreg süllyedő és emelkedő mozgásokat szenved (pl. 12-13 km mélységig végeztek (a kőolajfúrásokban).Általános földrajz 3. hogy a mágnesesség a külső mag fémáramlataiból ered. A kettő közötti egyen-súly Archimédesz hidrosztatikai elméletére alapszik és ezt izosztáziának nevezik. A sűrűség A köpeny egy részének plasztikussága miatt a litoszféra. hogy a Föld egy nagy mágnes. a litoszféra mélyén megszűnnek. mivel a Föld egyes régióiban időnként nem létezik. Ez egy relatív egyensúlyi állapot. mint a kontinensek alatt. Egy másik eltérés az iránytű vízszintessel bezárt szöge. A Föld anyagának tulajdonsága és mozgásai A hőmérséklet A Föld belső hőmérsékletére csak közvetetten geofizikai és geokémiai számítá-sokból következtetnek. a mágneses pólusoknál 90°. hogy a földrajzi és a mágneses észak-dél irány között 11. A regionális gradiensek különbözőek. a Skandináv pajzs és a Kanadai pajzs felszabadulva a negyedidőszak eljegesedése idején létező jégpáncél terhe-lésétől még ma is emelkednek). mint a jéghegy az óceán vizén. a megfelelő pólusok sem te-vődnek egymásra. A lehajlás a mágneses Egyenlítőn 0°. aminek neve mágneses lehajlás vagy inklináció. A kutatások nyomán észrevették. Mivel a mágneses tengely eltér a földrajzi tengelytől. A talaj felső rétegének hőmérséklete néhány méterig évszakonként változik. hogy a mag hőmérséklete megközelíti a Nap felszínén létező hőfokot. Ké-sőbb rájöttek és bizonyították. úgy úszik az asztenoszférán. 4000 km-nél mélyebben a geotermikus gradiens már nem változik. A mágnesesség Már az 1600-as évek elején Gilbert rámutatott. Ez az érték az óceánok alatt nagyobb. aminek a sűrűsége ki-sebb.

A rádióaktív anyagok bomlásakor a nagy se-bességgel kirepülő alfa részecskék mozgása a Föld belsejében lefékeződik és ez az ener-gia hővé alakul. Ezekben az áramlásokban rejlik az az 14 . ami felszínalatti érctelepre utal. Ennek következtében a gravitációs erő. Idővel a Föld mágneses tere fokozatosan csökkent. Az utóbbi 4. A Föld belsejének irányában a nyomás fokozatosan növekszik. Habár az ilyen anyagok aránya nagyon kicsi. a kéreg alján elérve a 2000-5000 atmoszféra/cm2-t. Az energia A Földön lejátszodó folyamatoknak két alapvető energiaforrásuk van: − a Nap sugárzása − a bolygó belső hőáramlata A Föld belső energiája elsősorban a rádióaktív anyagok bomlásából termelődik. az Adelie parton. A mágneses térerősség nagysága a Főld felszínén változó. A felszínen a légköri nyomás a jellemző.5 millió év alatt 11 ilyen felcserélődés létezett. hogy a magban nem növekedik to-vább a hőmérséklet. nyomást idéz elő. Paleomágneses vizsgálatokból kitűnik. mivel itt az anyag atomszerkezete megváltozik. a pólusokon duplája az egyenlítői értékeknek. A gravitáció Az anyag léte a Világegyetemben tömegvonzást idéz elő. valamint más tényezők következtében a Föld belsejében az anyagok olyan állapotban léteznek. ezért feltételezik. hogy a földtörténet során a mágneses tér többször változtatta nagymértékben nemcsak erősségét. A radóaktív sugárzás. Valamely területre jellemző mágneses térerő értékétől jelentősen eltérő adat a mágneses anomália. Az erősség eloszlása kisebb régiónként is differenciálódik. Ennek a folyamatnak extrém példája a mágneses pólusok felcserélődése. Ennek az óriási nyomásnak hőmér-séklet-növekedésgátló hatása van. Ezek a kevésbé ismert tulajdonságok és folyamatok az asztenoszférában egy óriási energiájú körforgást idéznek elő. amilyenben a fel-színen nem fordulhatnak elő. amely univerzális érvé-nyességű. amit konvekciós áramnak ne-veznek. A déli mágneses pólus Antarktiszon van. de irányát is. amely egy kritikus nyomás-érték. a nyomás és a magas hőmérséklet. A mag hatá-rán 2950 km mélységben a nyomás 800 ezer atmoszféra/cm2.Általános földrajz szigetvilágban Bathurst szigete melletti óceáni területen van. mely a Föld belsejében és felszínén is fellép. mégis elegendő energiát fejlesztenek a bel-ső erők mozgásfolyamatának elindításához.

A földrengéshullámoknak három fő típusát szokták megkülönbőztetni: − Longitudinális hullámok (vagy P hullámok): az epicentrumból kiindulva leggyorsabban haladnak és a terjedés irányába mozdítják el a tárgyakat − Tranzverzális hullámok (vagy S hullámok): érkeznek másodsorban és a terjedés irányára merőlegesen hatnak. A kifelé tartó vándorlás a magma felfele nyomulásának. A befelé tartó vándorlás a felszíni üledékes és biogén kőzetek mélybejutása. amivel meg lehetett határozni a határfelületek mélységeit. A migráción kívül létezik kétirányú geokémiai anyagvándorlás is. a kéregrepedések és betolódási övek mentén. mely körül többé-kevésbé kör alakú izoszeizmikus vonalakat lehet meghatározni.Általános földrajz erő. fókusznak nevezik. E törvé15 . A földrajzi burokrednszer földrajzi Földünk sajátosságai az anyagcserékből és energiacserékből adodó specifikus struktúráknak és mechanizmusoknak tulajdonítható. amley a litoszférát lemezekre szakítot-ta és most is sodorja magával évi néhány cm-es sebességgel. Általános törvényei a folyamatok önirányítá-sát határozza meg. amelyek szerkezete nem tudja elviselni a mély övezetekben létező nagy nyomást. Az anyag szervezkedési szintje 1. Különösen azok az a-tomok migrálnak. minek következtében biztosítva van létezése és állandósága. mivel a rezgés nagysága a mélységgel együtt csökken. Ezek okozzák a legnagyobb károkat. Különböző humllámok különböző gömbhéjakban az eltérő anyagsűrűség miatt el-térő sebességgel terjednek. a folyamatos lehűlésnek és a felszíni kitö-réseknek a következménye. Ez a felismerés volt a földmodel elkészítésének egyik alapve-tő támasza. − Felületi hullámok (vagy L hullámok): csak a felszín környezetében terjed-nek. Ezek következtében létezik a Föld fel-ső régiójában az egyedi földrajzi burok. Azt a belső pontot. Az ennek megfelelő felszíni pont az epicentrum. Az asztenoszféra áramlatai és a nagy nyomások együttes ereje következtében a Föld belsejéből földrengéshullámok indulnak el. A sodrodó mozgások következtében alakultak ki a földfelszín makroegységei: a kontinensek és az óceánok. IV. migrációt végeznek. ahonnan a rengés elindult. Ezeknek a hullámoknak az elemzése nyomán lehet a Föld belsejéről közvetett ismeretekhez jutni. A Föld belső elemei kifelé irányuló ún.

amelyek a földrajzi entitások változékonyságát határozza meg. amely az extraplanetáris hatása alatt létezik. a gondolkodást képviseli. úgy a struktúrára. Az életen belül a legfejlettebb szintet. a tellúr által. ahol az anyag az energia és az információ különböző struktúrákban léteznek.Általános földrajz nyek általános jellege elősegíti az egységet a többség révén. Rendkívüli összetettsége mellett a földrajzi buroknak jól meghatározott összetevői vannak: 1. A földrajzi buroknak kettős függősége van: egyrészt a külső környezet. az életet hozta létre és táplálja. hogy az általános törvényességeknek mintegy közös céljuk az a modelhiány volt. energia és információcserék gyors egymásutánsága. amely meghatározza saját léte-zésének formáit. mint a fejlődés fő irányelvét. Ez az egységes irány egy egységes rendszert hozott létre. A nagyságrendtől függetlenül minden szisztéma egy tér–idő rendszerben létezik és olyan egységes model szerint működik. ami azonban éppen saját sokféleségén alapszik. A biológiai struktúrák állandó létrehozása képezi a földrajzi burok folyamatos fel-újulásának végső célját. amely az élet bolygójának kialakulásához vezetett. másrészt befolyásolva van a Föld belső rendszere. amely lényegesen eltér a többi bolygón létező dermedtségtől elsősorban a ritmikusság szempontjából. A sokféleség alapja a különböző struktúráknak az eredetisége. sajátos összekapcsolódása és kölcsönös egymásra hatása. Mindezekkel együtt a burok saját energiájának köszönhetően az anyag legfejlettebb szervezkedési formáját. amely csak az ember sajátossága. Ezek kihatnak a földrajzi folyamatok ritmusára és sokféleségére. Mivel a földrajzi burok a Világegyetem legkomplexebb rendsze-re. mint a tulajdonságokra és a működésekre vonatkozóan nagyon ne-héz egységességében és sokféleségében meghatározni. Ami a földrajzi burok sajátosságát képezi az anyag. amelyben a külső és belső erők hatására a legmagasabb rendű anyagi szinté-zis jött létre a Föld fejlődése során. Az Univerzum szűkebb vagy tágabb rendszere hierarchikus felépítésben egy vég-telen médiumrendszert alkotnak. Ez a felépítés és működés egyedi a Naprendszerben. A Föld keletkezésének és fejlődési ciklusainak során észre lehet venni. A földrajzi burok létezése a Földön egy sajátos természetes kombináció. A burok önszabályozá-sára egy állandó fejlődési irányt sagít elő. melyben mindegyiknek megvan a saját létezési és fejlő-dési helye és szintje. természetes komponensek − atmoszféra − litoszféra − hidroszféra 16 . Egy nagyon tömör meghatározá-sában a földrajzi burok rendszerét a Föld felszíni övezetében kialakult komplex buroknak nevezhetjük.

Úgy a belső. mint a koszmosz irányába állandó jellegű anyag és energiacserék vannak folyamatban. mint az összetevők összege. Az óceáni régiókban ez a belső határ 11 km-nél van. A földrajzi burok összetevői szinergikus együttműködési viszonyban vannak egymással. Ennek az elvnek megfelelően a belső határ 7-8 km mélység-ben van a kontinentális régiókban. kémiai tulajdonságain. Túl a levegő. a talaj stb. ami lényeges és meghatározható volt a földrajzi burok tanulmányozásában. akkor határait a legszűkebb szféra határaival kell azonosítani. A földrajzi burok összetevőinek működése és állandó megújulása az egész rend-szer függvénye. mesterséges összetevők. A rendszerelmélet kialakulása előtt különböző statikus jellegű elméletek léteztek. A külső határ az atmoszférában 20-25 km magasságban van. mint a külső határ térben és időben változó és nem minden esetben pontosan meghatározható. amely a Föld felszínétől az interplanetáris régiók felé terjed. ahol pollent és spórákat fedeztek fel. ahol a kőolajtelepekben baktériumok (tehát élet) léte-zik. Ezzel szemben a modern földrajzi szemlélet a rendszertani felfogás és elemzés a geoszférákat. amelyek a természeti folyamatok antropikus szabályozá-sai és felépítési formái: − agroszféra − technoszféra Az ember hatása alatt a földrajzi burok antropocentrikusan is szabott rendszer. ami kimondja. Ha abból a szempontból elemezzük a földrajzi burkot. Mivel a földrajzi burok a földfelszín közelében létező alsó és felső réteget foglalja magába. egyes kutatók két részre osztják: − endoszféra. amely a Föld felszínétől a bolygó belseje felé irányul − exoszféra. ahol mélytengeri állatvilág léte-zik. tehát minősé-gi szempontból több. a víz. amelyek a geoszférákat életben tartják. gravitációs rétegződésén és ezek fizikai. Úgy a tellúr. melyek információhordozók. hogy minden egyidejűleg történik és az egység energetikai. hogy az ösz-szetevők folyamatos és állandó kapcsolatát fejezi ki. A rendszer működésének alapja az a-nyagcsere és energiacsere. azok az energetikai folyamatok. a-mi azt fejezi ki. Ez fejezi ki a földrajzi burok nyitott rendszermivoltát.Általános földrajz − pedoszféra − fitoszféra − zooszféra − antroposzféra 2. amelyek a földrajzi burok szféráit pontosan elhatárolt és autonóm egységeknek minősítet-ték. Az összetevők egyénisége csak relatív 17 . mint élő struktúrákat elemez előtérbe helyezve azok funkcionális és dinami-kus jellegét.

Protobolygó ciklus. Kozmogónikus ciklus. A föld-rajzi burok összetevői nem mások. Geoplanetáris ciklus. mint az anyag és energia sokféleségéből eredő kölcsönhatások megjelenési formái. a víz. hogy a földrajzi burok evolúcióját meg lehessen érteni. mint rendszert tanulmányozza. az esőzések folytán óriási mennyisé-gű üledékes kőzetek halmozódnak fel az erózió folytán. A földrajztudomány tehát a földrajzi burkot. hogy létezik egy természetrendszer (natúr rendszer) és egy társadalomrend-szer (szoció-rendszer). 2. egymásba kapcsolódásuk egyre bonyolultabb. Ez fejezi ki a modern földrajz rendszertani felfogását. hanem működési elvüket. az üledékes kőzetek 18 . kialakul a kéreg és ekkor beszélhetünk tulajdonképpen a Földről.Általános földrajz jellegű. Jellegzetessége egy kialakióban levő Nap és egy kialakuló-ban levő Föld létezése. Eképpen 10 ciklust lehet elhatárolni: 1. melynek keretén belül ciklusokat lehet elhatárolni. egyelőre csak az abiotikusak: atmoszféra és hidroszféra. amelyből ké-sőbb létrejön a köpeny. megjelenési formáik és tulajdonságaik csupán egy nagyon mélyre ható és komplex folyamat külseje. A tár-sadalom mai fejlettsége mellett a földrajzi burok elemzésénél nem szabad figyelmen kí-vül hagyni. Ez a modern felfogás lehetővé teszi. mint bolygóról. Beindul a víz körforgalma. Az anyag felső része folyamatosan megszilárdul. a le-vegő. ami a működésük alapját képezik. A földrajzi burok modeljének meghatározásánál nem a geoszférák létét kell figye-lembe venni. A kialakulás és fejlődés folyamatosan lépésről lépésre történt. és egyenesen arányos a társadalom fejlettségével. A földrajzi burok kialakulásának ciklusai A Föld létezéséből a földrajzi burok kialakulása és fejlődése egy nagyon rövid i-dőszakot foglal magába. energia és információcsere megértése és a folyamatok elemzése. Ezek összefüggései. 4. elemezni kell a Föld kialakulásának és fejlődésének ciklusait is. Itt szakad el végképp a Föld a kozmikus jellegzetességektől. amely tulajdonképpen létüket biztosítja. Prebiogén ciklus. Tehát az égitestek a Naprednszerben ekkor még nem vol-tak kellőképpen kiformálódva. melynek alapja az anyag. hogy a statikus és leírásos elméleteket felváltsa egy működésre és annak folyamataira alapuló funkcionális elmélet. 3. Az atmoszféra. Ahhoz. egymásra hatásai. A Föld magja körül kialakul egy anyagfelhő. A szerkezeti felépítés változatosabb lesz és kezdnek kialakulni a rendszer külső összetevői is. 2.

Beindul a különböző anyagok körforgalma. Elemi táj ciklus. az üledékes kőzetek létrejötte. a nagy tektonikus átala-kulások. a kontinentális tömbök dara-bolódása vagy összesodródása. energia és informá-ció körforgalmában. Gáztartalmi (oxigén tartalmú) légkörük vizet tartal-maznak és itt jelenik meg az élet. amelynek hatása a-latt mindez kialakult. melynek elhatárolását az ember megjelenése képezi. Mindegyik ciklusnak megvolt a maga sajátossága az evolúció során.Általános földrajz folyamatosan előkészítették az élet megjelenéséhez szükséges feltételeit. 10. A Föld fejlődése során ekkor következik be a legnagyobb krizis (pozitív értelemben). 7. Fejlődése során a társadalom egyre dinamikusabban vesz részt az anyag. A légkör konzisztens oxigén tartalmat kap a zöld növények meg-jelenése folytán. Ilyen meghatározó pillanatok (lépcsők) a kéreg kialakulása. Az éghajlat kialakulásának egy fázisában meleg és nedves. 9. a nagy hegységrendszerek kialakulása. Ezek-nek már van szilárd alakjuk. amelyek a felszín jelentős változásait idézik elő. Negyedkori ciklus. A legjelentősebb változások a periódikus nagyméretű lehűlések. Létrejön a mai értelemben vett földrajzi burok. amelyek meghatároz-zák az egész fejlődési periódust. Mindenek mellett vannak olyan általános jellegzetességek és törvényességek. az élet megjelenése. A főbb általános jellegzetességek a következők: − a ciklusok időtartama csökken a múltból a jelen felé − a földrajzi burok fejlődése lépcsőzetesen ment végbe. amelyek az eljegesedéseket váltották ki. A jégkorszakot interglaciális periódusok választották el. majd meleg és száraz. A legfontosabb tényező. később fokozatos lehülés észlelhető. a tengeri előrenyomulások és visszahúzódások. 19 . Folytatódtak a lényeges éghajlatváltozások. először a morfogenetikus jellegű. 6. Jellegzetességei a különböző kéregemelkedések és süllyedé-sek. Prototáj ciklus. később a biológiai jellegű körforgások. Megjelennek a még szigetszerű első földrajzi tájegységek. a nagy klimatikus változások stb. Paleo táj ciklus. En-nek következtében az élővilág megújuló változásokon megy át. Itt indulnak be az első tektonikus folyamatok és nagy hegység-képződések. Jelenkori ciklus. 8. amelyek a földraj-zi burok további változását idézték elő. Ennek következté-ben megváltozik az anyag és az energia körforgalma és eloszlása a Földön. Neotáj ciklus. 5. az éghajlat volt. A kivülről kapott energia felhalmozódási módja egy új felsőfokú irányt vesz fel a fotoszintézis által. Ezáltal az emberiség egyre nagyobb mértékben befolyásolja a földrajzi burok fejlődésének irányát.

a változatosság és a minőségnö-vekedés irányába. átenged és kibocsájt úgy anyagot. aminek követ-keztében technogén ciklusnak is nevezik. ami a szilárd burkot képviseli Mindegyik alkotó résznek mint rendszernek megvan a saját felépítése és sajátos-ságai. A geoszisztéma felépítése A földrajzi burok a Föld geoszitémájának közbülső része. mely befogad. perigeoszisztéma. ami a gáznemű burkot alkotja. a progresszív fejlődés törvényessége 4. mezogeoszisztéma. Ez a földrajzi burok 3. 2. periódikus rendszerek. Ezek a törvényességek földrajzi értelemben véve meghatározták a földrajzi burok fejlődésének minden ciklusát. jellegzetességeik és tulajdonságaik nem véletlenszerűek. pillanatát. energia és in-formációcserét is hozzáértve − az ember egyre nagyobb hatással van a jelenkori ciklus irányítására. 20 . de nem határolták el egyértelműen. Értelmük szerint a földrajzi burok egy nyitott rendszer. a mennyiségi felhalmozódás és minőségi változások törvényessége 3. a zonalitás és a lépcsőzetesség törvénye. az anyag és energiacsere törvényessége 2. I-lyen törvényességek a következők: 1. egymásutánságuk. permanens rendszerek. de folyamatuk ál-landó jellegű. valamint a tehermentesítésitésektől függenek 2. Roşu sze-rint a geoszisztémát három részre lehet osztani: 1. Ez az elv kétoldalú feed-back kapcsolatokat hoz létre. mint a kozmikus tér felé. pregeoszisztéma. Permanens jellegű az anyag és energia megmaradásának elvén alap-szik. mint energi-át. melynek funkcionális kapcsolatai vannak úgy a Föld belsejének irányába. Mindezek jól meghatározott törvényességek befolyása alatt történtek. Ezek állandósága az energiaforrás felújításábúl ered.Általános földrajz − a fejlődés fokozatos és előrehaladó volt a sokféleség. − a meghatározó irány a biológiai jellegű előrehaladás − az egymásután következő ciklusok a földrajzi burok szerkezeti felépítésének a kiala-kulását és működésének egyre pontosabbá válását segítették elő − a ciklusok nyitott jellegűek és állandó folyamatuk van és volt az anyag. A földrajzi rendszereket működésük szempontjából két csoportba lehet sorolni: 1. peiódusát. egy meghatározott földrajzi térségben és az adott régió energetikai felhalmozódásától és anyagfelhalmozódá-sától. E-zeknek a rendszereknek van emelkedő és hanyatló periódusaik. A ciklusok lefolyása. szakaszát. Ezek léteznek egy adott ideig.

majd csökken a világűr irányába. Mindegyik burok szerkezeti felépítése a Napenergia hatása alatt van és a gravitáció is befolyásolja. Sztratomezoatmoszféra Ez a burok a perigeoszisztéma alsó része és az atmoszféra középső részét alkotja 20-80 km magasságok között. biztosítja a kétoldalú feed-back jellegű cseréket. határ. 400 km-en megközelíti a maximális 2000°C-ot. majd a legkülső a hé-lium atomoké. jellegzetessége felépítésének és működésének rendszerelméleti volta. melyek szelik a három komponenst. de olyan folyamatok is léteznek. A gravitációs erők csökkenésének következtében a magassággal folyamatosan ritkul a sűrűsége. Anyagi felépítése sokrétű. Ezeket a gázburkokat annak függvényében határolják el. A sztratomezoatmoszféra képezi az utolsó szűrőt a mezogeoszisztéma előtt. koncentrikus gázburokból tevődik össze. Védi a földrajzi burkot a káros hatásoktól. energia és információcseréket. elsősorban minőségi szempont-ból. 3. Szerkezeti felépítése a Föld gázkibocsátásától és energeti-kai tevékenységétől függ. 50 km magasságig nö-vekszik és utána csökken az epiatmoszféra határáig. neon. Az epiatmoszféra hőmérséklete 80 km felett elkezd nőni. Leggyakoribb gázok a hidrogén. 21 . Mezogeoszisztéma (földi burok) A mezogeoszisztéma meghatározó nagyon fontos. hélium. oxigén. de állandó. másrészt a koszmosz felé irányulnak. Az epiatmoszférának három irányú jelentősége van: 1. melyek egyrészt a tellúr felé. hogy milyen elem dominál bennük. Epiatmoszféra Az epiatmoszféra hozzávetőlegesen 80 km magasságban kezdődik és 10 ezer km-nél vastagabb. ózon és nagyon fontos a vízpára. mely felfogja a bolygóközi nyomást 2. utána következik az oxigén burka. valamint a lebegő szilárd szemcsék. Perigeoszisztéma Az atmoszféra külső rétegeit képviseli és két részre osztható: sztratomezoatmosz-féra és epiatmoszféra. szabályozza az anyag. A hőmérséklet kb. A legbelső burokban a nitrogén molekulák dominálnak.Általános földrajz Vannak saját folyamataik. szén-dioxid.

előidézi a légtömegek mozgását és a víz párolgását. a komponensek mindegyike és a környező médiumok között is folyamatosan léteznek. Mindez alapvetően hozzájárul a mezogeo-szisztéma állandó jellegű dinamikájához. a nagyon sokrétű egymásra utaltságot úgy lehet megérteni. felhasználódik a fotószintézisben. Ugyanakkor a cserék. 2. A mezogeoszisztéma mint nyitott rendszer abból a tényből ered. hidroszféra. geomagmatikus stb. hogy ma még nem minden felépítési formát és működési törvényességet ismerünk. a vulkanizmus és részben a lemezmozgások előidézője. de befolyásolja a rendszert egészében is. a levegő gázai fel vannak oldva a vízben. Felépítési struktúrája és működési törvényességei igen sokrétűek és szerteágazóak.Általános földrajz A kivülről és belülről kapott energia geotermikus. A legdinamikusabb ezek közül a víz körforgalma. Egyik legfontosabb ilyen kapcsolatrendszer a földrajzi burok abiotikus és biotikus alrendszerei között létezik. to-vábbá a kéreg felső részét. Az is tény. Az a tulajdonság. erodálja a felszínt.). Nyitottság. hogy állandó jellegű anyag-. A gravitáció hatá-sa alatt ezek a geoszférák koncentrikusan helyezkednek el anyagsűrűségük föggvényében. ha elemezzük a földrajzi burok legfontosabb tulajdonságait: 1. a víz jelen van a levegőben és a szilárd testekben is. energia. A Hold és a Nap vonzása ár-apály jelenséget hoz létre a Föld belső melege. az élőlények talaformálók és felszínformálók stb. mezőket hoz létre. mint a vízben stb. A mezogeoszisztéma összetevői egymás felépítésébe hatolnak és anyagkörfor-gásokat hoznak létre. a hidroszférát. de ugyanakkor pontosan meghatározható elvek alapján működnek. pedoszféra és bioszféra tulajdonságait. Egységesség. Ez az egymásba fonódás kihat minden geoszféra tulajdonságára és működésére külön-külön. mint egységes egészet jel-lemez és bizonyítja. A nyitottságnak köszönhetően a Napból kapott energia felmelegíti a geoszférát. szilárd ré-szecskék vannak úgy a levegőben. Az anyagkörfor-gások a geoszférák kölcsönös egymásra hatását idézik elő dinamikai szempontból is (pl. levegő létezik a kőzetek pórusaiban és a talajban. geogravitációs. a szél hullámokat hoz létre és a pollenizálást segíti elő. a víz nedvesíti a levegőt és a talajt.). a troposzférát. A mezogeoszisztéma összetevői funkcionális alárendeltségben 22 .és információcseréje van a környező médiumok-kal. A mezogeoszisztéma magába foglalja az atmoszféra alsó részét. hogy ezt a rendszert nem lehet leegyszerűsíteni az összetevők összegére. A mezogeoszisztéma rendszeri volta a geoszférák struktúrális és funkcionális egymásra utaltságából ered (pl. ami a földrajzi burkot. a pedoszférát és a bioszférát. A domborzat ma-gassága is alapvetően módosítja az atmoszféra. A struktúrális jellegű működést. melyek külön-külön és együttesen sajátosan befolyásolják a föld-rajzi burok egyediségét.

mint az összete-vőké. a kéregben vég-bemenő anyagkörforgalom. Egysé-gesség létezik a struktúra és a működés között is.és energiacserék révén kapott in-formációkat a dinamikus egyensúlyhelyzet megőrzésére használja.és energiamennyiségek kiegyenlítése egy adott szinten vagy a rendszer e-gészében. A burok egységessége állandóan fejlődő jellegű. Ilyen jellegű dinamikát fejez ki a légkör vízszintes és függőleges moz-gása. A mezogeoszisztéma az anyag.és energiacseréket.Általános földrajz vannak egymással. melyek keretében létezik az e-gyensúlyi állapot. Jellegzetességeiket elemezve a körforgások két csoportba sorolhatók: a) Mindegyik geoszférának a sajátos körforgásai b) Átfogó körforgások. Ez azért szükséges. Mindezeket az egységességi formákat az anyag és energia körforgá-sai biztosítják. A mezogeoszisztéma felépítése és dinamikája. amelyek több szférát metszenek. 3. melyek a földrajzi burok egyre fejlettebb szervezkedési szintjéhez vezetnek. Ez a cél az anyagi. A dinamikus egyensúlyállapot kife-jezi az anyagés energiacserék változatosságát a mezogeoszisztémában. Ezek következtében az egység tulajdonságai mások. melyek kölcsönösen befolyásol-ják egymást. A jelenlegi ciklus-ban az ember egyre jobban befolyásolja az anyag. Önszabályozás. a víz körforgalma. Az új áramlások elsősorban morfogenetikai folyamatokat idéznek elő. az élet láncolatának körforgalmai és a földrajzi termé-kenység. aki legnagyobb 23 . A működés ál-talános iránya a külső hatások inpakt csökkentése. Ezeknek a változásoknak a dinamikája azonban pontos határok között játszódik le. a-mely az önszabályozást fejezi ki ugyanakkor fejlődést is jelent. az óceánok és tavak vizének mozgásai. mely az ember tevékenységét is magába foglalja. A mennyiségi ak-kumulációk minőségi változásokat idéznek elő. A burokban lejátszódó körforgásoknak egyedi irányuk és céljuk van. mert a kül-ső cserék nem egyenletes intenzításúak és az újabb anyag. ami után új biogenetikai folyamatok is bekövetkezhetnek. melyek új egyensúlyállapotot hoznak létre. antropikus. szezoni vagy na-gyon hosszú geológiai jellegű. tehát a di-namikus egyensúlyállapotot és az önszabályozás lehetőségeit. A dinamikus egyensúlyállapoton belül a földrajzi burok műkö-désének ritmikusságát lehet elemezni. Az egységességen alapuló kutatási módozatok a földrajzi burok rendszerta-ni egyéniségét emelik ki. Ennek következtében a burok három fő fejlődési cikluson halad át: prebiogén. Ennek következtében folyamatok is mennek végbe.és energiaáramlások a létező egyensúlyhelyzetet felborítják. Ma az ember (a tár-sadalom) az a tényező. A körforgások a mezogeoszisztéma különböző szervezkedési szintjein léteznek. A ritmikusság lehet napi. biogén.

4. Ez azt fejezi ki. Mindegyik rendszer egy adott rendszer alrendszere. jelentős eltéré-sek vannak az ősi lemezek (pajzsok). Szintén a bazaltrétegből jön létre a riftek mentén az óceánok bazaltkérge. hogy jelentős hő-szigetelő hatása van. Bazaltréteg 2. b) Lépcsőzetesség. vas-tagsága és felépítése a rajta levő geomorfológiai struktúráktól függ (pl. Az időbeni differenciálódás a földrajzi burok fejlődésének a következménye. c) A földrajzi táj és földrajzi régió. Prelitoszféra Bazaltréteg A bazaltréteg a pregeoszisztéma földrajzi burkot határoló része. A földrajzi bu-rokban meg lehet határozni általános jellegű rendszereket. amely a domborzat magasságának függvénye. Két összetevője van: 1. Mélysége. a gyűrődéses régiók. morfológiai. A térbeni differenciálódásnak három típusa van: a) Övezetesség. Pregeoszisztéma A pregeoszisztéma ellenkező irányból (alulról) védi és határolja a földrajzi burkot. tehát az oro-gráfia idéz elő. melynek kozmikus okai vannak és lényegében a hő zonalítására alapszik. Időbeni és térbeni differenciálódás. a-mi jelentős képlékenységének köszönhető. zonális differenciálódási típus. Az első két típus ún. rendsze-rek). a süllyedő medencék és a riftek esetében). Legfontosabb funkciója az izosztatikus mozgások csökkentése. A mezogeoszisztéma keretén belül létező differenciálódásoknak logikai következménye a hierarchizálás. melynek differenciálódása nagyon összetett jellegű és a földrajzi burok valamennyi szférájának jellegzetességeire alapszik. Az egymás utáni ciklusok és szakaszok az idők folyamán újabb és újabb mennyiségi és minőségi jellegzetességeket foglaltak ma-gukba. A bazaltréteg segítségével jön létre az i-zosztatikus egyensúlyi állapot a kontinensek és főleg a gyűrődéses hegységrendszerek alatt e réteg vékonyodása vagy elvastagodása révén. a harmadik azonális differen-ciálódási típus.Általános földrajz mértékben és leggyakrabban szakítja meg a földrajzi burok különböző egyensúlyállapotait. Általában nagy az eltérés a szárazföldek és az óceánok alatt levő ba-zaltrétegek között. ezek a különböző föld-rajzi tájak és részrendszereket (pl. éghajlati. Egy másik fontos szerepe. de ugyanakkor saját alrendszerei is vannak. 24 . hogy a földrajzi burok rendszerei hierarchikus alárendeltségben léteznek. hidrológiai stb.

Az energia Az atomoktól kezdve a világmindenségig mindenütt és minden szervezkedési szinten a lét és a mozgás alapja az energia. A prelitoszféra elkülöníti azokat az anyagokat. A prelitoszféra. vulkanizmus. hanem saját létezésének módozata. Általában az elemzések során nem a földrajzi folyamatok energetikai eredete került előtérbe. amely az energeti-kai mozgásokat és átalakulásokat helyezi előtérbe. Belső energiaforrások (a Föld belsejének energiája) 3. melyek a tellúrból terjednek kifelé. az anyag szerkezete és mozgása volt. az csu-pán a légköri és óceáni áramlások voltak.Általános földrajz Prelitoszféra A prelitoszféra a pregeoszisztéma köpeny felőli része. Ez a rész képezi az átmenetet a köpeny felé. A földrajzi burokban is az energia az anyag-mozgások és anyagcserék serkentője. A szembeötlő energiakitöré-sek (pl.és energiaáramlás hatása alatt. Amire a kutatók a földrajzi elemzések során rámutattak. ahol jelentős ké-miai és mineralógiai folyamatok mennek végbe az anyag. Ezek az áramlatok bizonyos folyosókon működnek (a riftek mentén az emelkedők. Ahol az energia jelentősége már a kutatások elejétől ki volt hangsúlyozva. Ezeknek megfelelően az ilyen szempontú rednszerelemzés során a mezogeoszisztéma energiájának alapvető forrását lehet elkülöníteni: 1. E szempontból az anyag mozgása nem csupán egy megjelenési forma. Később a fizikai törvényességek új tipusú elemzése. gejzírek) a véletlenek és a természet balesetei közé voltak sorolva. A földrajzi burok saját energiaforrásai 25 . mint az epiatmoszféra az űrsugárzás esetében védi a földrajzi burkot a káros áramlatoktól. melynek működése és kihatásai a magába foglalt információktól függ. hanem a folyamatok által létrehozott morfológiai formák. amelyek elhagyják a kérget és beolvadnak a köpenybe. melyek olvadt állapotban a kö-peny felől áramlanak és azokat a szilárd kéreglemezdarabokat. a szubdukciós övezetekben az ereszkedők). Az energia diszkrét megnyilvánulási módja miatt mindig az anyag úgymond árnyékában létezett. lehetővé tette a természettudományok-nak új szemléletét. ami megfelel a pregeo-szisztéma atmoszférájának. míg az impulzust adó energia háttérbe szorult. Eképpen az energia egy genetikai mechanizmus di-menzióját ölti fel. földrengések. Külső energiaforrások (Földön kivüliek) 2.

valamint a diffúziós jelensé-gek által. mint időben. A hősugarak alapvetően meghaladják a korpuszkuláris sugárzást. A földrajzi burok jellegzetességeinek befolyása igen változó és néha véletlenszerű. kozmikus porfelhők) 3. A termikus su-garak hőhatása a hullámhossztól függ: míg eljutnak a földrajzi burokig. Az energetikai sugárzások. 11 Diverzítás = sokoldalúság 26 . amelyek elemi anyagrészecskék (pl. Ebből a bejutott energiamennyiségből 12% az atmoszféra felmelegédésére használódik és 88% a párolgási folyamatokban vesz részt. fel vannak használva vagy el vannak tárolva a nagyon sokoldalú folyamatok által. Ezek biztosítják a mezogeoszisztéma működését és az élet fenntartását. amelyek lejátszódnak a földrajzi burokban. E változásokat 4 tényező csoport okozta: 1. a sugarak hullám-hosszai befolyásolva vannak a zenit távolság és az elhűlési. állandó jellegű sajátos átalakulásokon mennek át. A pregeoszisztéma által végzett szűrés következtében csak azok a sugárzások jutnak el a földrajzi burokba. a Naptevékenység egyenlőtlensége (pl. ezért az energe-tikai mérlegekben csak az elektromágneses sugárzást veszik figyelembe. A Nap energiája alapjában 2 féle sugárzástípust foglal magába: 1. Korpuszkuláris sugarak. hősugarak) 2. a földrajzi burok tulajdonságainak sokfélesége Az első három tényező hosszú időtartamú és pontos változásokat idéztek elő. a Földnek. A földrajzi burok aktív felületére érve a Napsugarak át vannak alakítva. Ezeknek az inputoknak és outputoknak az egyensúlya biztosítja a Föld energetikai mérlegét és ezen belül a földrajzi burok létezését és állandóságát. E változások után a lemorzsolódott energia más formában az interplanetáris térségek felé van irányítva.Általános földrajz Külső energiaforrások A Napból a földrajzi burok irányába nagyon sokféle energiaimpulzus indul el. a kozmikus jelenségek hatása (pl. Mindezek következtében amihez hozzáadódik a Föld felszínének diverzitása11 a földrajzi burokban az energiamegoszlás nem egyenlő úgy térben. mint bolygónak változó viselkedése (keringési. Elektromágneses sugarak (termikus sugarak. Bloom szerint a Nap sugárzásának az atmoszférába jutott mennyiségéből 66% van visszatükrözve és 34% jut be a földrajzi burokba. A hullámhosszt még befolyásolja a levegőben létező vízgőz és szilárd részecs-kék mennyisége és dimmenziói.ionok és protonok). Az ilyen jellegű folyamatok változtak a Föld evolúciója során. amelyek nem károsak. Ez az energiaegyenlőtlenség idézi elő a sokféle folyamatot és jelenséget. Napkitörések) 2. forgási zavarok) 4. melyek túljutnak a burok felső határán.

mint az Egyenlítő mentén. Mivel a tömegeloszlás a Földön nem egyenletes. hogy az élővilág dimenziói is a gravitációs erő hatása alatt is rendeződnek. hogy a gravitációs tér a Föld tömegének következménye és a Föld formájának és felépítésének a tükre. A terroid13 felületének formáját az a vonzóerőmegoszlás határozza meg. A legelemibb folyamattól a Föld telluroid formájáig minden a gravitációs energiamennyiségtől függ. A tömeg és az energia kapcsolatát Einstein fejezte ki (mc2). Ezen általános eloszláson belül regionális és helyi eltérések is léteznek. amihez azonban hozzáadódik a forgási erő hatása is. Je-lentősége bolygónk létezésére és a földrajzi burokra alapvető fontosságú. a gravitációs vonzás is változó. Sőt azt is felfedezték. ugyanakkor befolyásolja az anyag függőleges eloszlását is. a denodáció. amelyek a Föld anyagi és szerkezeti felépítésétől függenek. A gravi-tációs energiamennyiség az. A gravitációs erő helyi potenciális ér-tékétől is függ a földfelszín általános jellegű lepusztulása. ami térben és időben változó. A Föld tömege 2. hanem univerzális jelentőségű Terroid = telluroid 27 . E két erő ellen-tétes irányú. Vízszintes irányban a pólusoknál nagyobb a gravitációs erő. amely a tömeg következménye. 12 13 gravitáció nemcsak a Földön van jelen. tehát a Föld potenciális vonzóereje magába foglalja mindkettőt s ezek eredő-je. aki rámutatott.Általános földrajz Belső energiaforrások A tellúr irányából induló energia 2 tényező következménye: 1. Ez az erő maximális a köpeny és a mag határán. ahonnan hirtelen csökken a bolygó központjában elérve a 0 ér-téket. A Föld belsejében végbemenő folyamatok A Föld tömege Az anyag tömege gravitációs vonzást idéz elő. A gravitációs erő következménye. hogy a Föld felszínén a légnyomás létezik. ami a földi anyagot összetartja és ellenáll az elszabadulási tendenciáknak12. A Föld geológiai és földrajzi felépítése a gravitációs erő következménye.

hogy a hőmérsékletnövekedés a mélyebb régiókban is a földmag irányában nem egyenlő. Egyes kutatók szerint a Föld mélyén izotermia is feltételezhető.Általános földrajz A Föld belsejében végbemenő folyamatok A tellúrban végbemenő sokoldalú folyamatok legfontosabb közös energetikai kö-vetkezménye a belső hőenergia. A termodinamika két alapvetü törvénysége azt állítja. hogy az energia rendkivüli minősége egyik formából a másik formába való átalakulási képessége és ugyanakkor 28 . a radoaktív anyagok csökkenése mennyiségi szempontból a mélység irá-nyában. A geotermikus gradiens értéke i-gen eltérő egyik régiótól a másikig (pl. geotermikus lépcsőnek nevezik. Kimutatták. Ugyanakkor ez az energia is befolyásolva van a pregeoszisztéma és a trigeoszisztéma szűrő hatásai által valamint a földrajzi burok sajátosságai által. ahol az évi átlaghőmérséklet már nem változik. A belső energiának több típusát lehet meghatározni: − Az eredeti hő − A radioaktív felbomlások hőenergiája − A nyomás által létrejött hőenergia − A geokémiai reakciók energiája − A kristályosodási folyamatok energiája Mindezek következménye. hogy a belső folyamatok által termelt hőenergia térben és időben változó. ami után a hő-mérséklet 1°C-kal nő. A földrajzi burok szempontjából az a hőenergiamennyiség fontos. mivel hősza-bályozó gyanánt kiegészíti vagy csökkenti a földrajzi burok hőenergia felhalmozódását. A Földrajzi burok saját energiája A földrajzi burokba érkező energia mennyiség a külső és belső folyamatok függvénye. Ezt nevezik termozónának. Ennek az energiának lényeges szerepe van. A Föld hőmérséklete a mélység irányába állandóan növekvő. Ez a hőáramlás a geotermi-kus gradiens és a kőzetek hővezető képességének a következménye. Tehát az. A mélységet. az anyagfelbomlások lényeges lelassulása a nagy nyomás alatt 2. A 100 méterenkénti hőmérsékletnövekedést geotermikus gradiensnek nevezik. ami az egység-nyi idő alatt a felületegységnyi területére áramlik a mélyből. hogy mennyi energiát vesz át a földrajzi burok aktív felülete az a naptevékenységtől és a föld belsejétől függ. nagy a vulkanikus és tektonikus övezetekben és csökkent a régi pajzsokban és az üledékes medencékben). A Föld felszíne alat 10-90 méter között meghatározható egy olyan mélység. melynek két oka van: 1.

Ezek a folyamatok melyeknek energetikai anyaguk van biztositják a földrajzi burok rendszerelméleti mechanizmusait memelynek nyomán képes energetikai megterhelésének hatékony alakitására és felhalmozódására. amely az élő anzagban jön létre. C. amely a légkör és a talaj felmelegedését idézi elő .Hőenergia. Az ásványi fűtöanyagok az energia ősi készletei amelyek a Föld evoluciója során jöttek létre a kéreg felső övezetében. Ezek képezik a társadalom alapvető energia forrásait. Az az energia mennyiség amely e veszteségek után bejut az atmoszférába három részre osztodik: 1. Az energia körforgalmai az anyag körforgalmának révén nyilvánúl meg. Amely mennyiség eléri az atmoszféra határát ennek 66% vesztődik el elsősorban mind hosszu hullámu sugárveszteség. Ezek nyomán a burok szerkezetei ugy működnek mint energiafelhalmazó rendszerek és mint az átalakított energiamennyiségek közvetitői. mozgékonysága és válzotzékonysága a burokban lejátszodó összes folyamat alapja ebböl a szempontból meglehet különböztetni a földrajzi burok abiotikus müködési rendszerét melynek legfontosabb összetevöje a víz és a levegő. de készleteik végesek.A növényvilág fotoszintézise és az ásványi fűtöanyagok. Bloom 1970-es évek végén elkészítette a földrajzi burok energetika terhelésének szintézisét. Ezek a rendszerek együttesen bíztositják a földrajzi burok létezését és működését.Állapotenergia.Általános földrajz mennyiségi megmaradása is. Legfontosabbak a szén és a köolaj. Ugyanakkor e sajátos folyamat nyomán lényege energia felhalmazódás is történik. Simoi szerint a Föld energiafekvése három irányba osztodik a földrajzi burokba. Az ábra arra utal. A légmozgás energiája 2. amely az anyag halmazállapoti változásaihoz vezet A kémiai energia. Az energia ilyen típusú gazdálkodási módja bíztositja a földrajzi burok sokféleségét. Tehát az energia mozgásia biztositják az anyagmozgását és átalakulását valamint a mozgások által megnyilvánuló informáciokat. Ugyanakkor létezik egy biotikus rendszer is amely az élő világban felhalmazódott energia nyomán működik. állandoságát és egyediségét az ismert világegyetembe. A fotoszintézis kémiai egyenlete kifejezi a víz és a széndioxid vegyületéből az oxigén és széndioxid létrejöttét a fény hatása alatt. A földrajzi burok kulönböző összetevőinek a levegőnek a víznek az élövilágnak stb. hogy mielőt a napsugárzás energiája az atmoszféra határára érne már elvesződik belölle 30% elsősorban a rövidhullámu sugarak közül. éspedig: . A földrajzi buroknak van két jellegzetes saját energiaforrása: . A vízkörforgalom energiája 29 . Az ilyen típusu mozgások határozzák meg az anyag szerkezeteinek felépítését és változásait valamint az újratermelést és elpusztítást.

A fotoszitézis energiája a biologiai folyamatokban nyilvánul meg amelyek szintén fontos felszinmodellálók. Szintén egy kis része az energetikai termelésnek a kéregben felhalmozódott ásványi fűtőanyagok.Biológiaifejlődés vizsgálata . Ezért a burok fejlődésének vizsgálata a földtörténeti kutatásokra alapszik. Harmadszor megnyílvánul mint kéregmozgások.A földrajzi burok fejlődésének szintézise A kőzetfejlődés vizsgálata: ez a kutatási módszer feltételezi a kőzetek meghatározását. A földrajzi burok energia terheléséből a társadalom 6.A kőzetfejlődés vizsgálata . de így is a Föld fejlődésének csupán egy nagyon kicsi része. amelynek eredménye az árapály jelenség. hogy megismerjük és megértsük a burok fejlődését ismerni kell a Föld fejlődésének egésszét is. Lum egy külső energiaforrás mellet kitér a belső energiára is. (1970-es évre) A földrajzi burok földtörténeti fejlődése Kutatási módszerek A földrajzi burok fejlődése egy nagyon hosszú folyamat. Ez 30 .Fácisek vizsgálata . Egy másik része az oceán felületekre hat és megnyilvánul mint hullámok.Ősföldrajzi képek vizsgálata . rámutatva.Általános földrajz 3. hogy a geotermikus hősugárzás három irányba osztódik mielőtt a földrajzi burokba ér. földrengések. A földtörténeti kutatás szempontjából az üledékes kőzeteknek van a legnagyobb jelentőségük mivel egymás feletti rétegekben találhatók. képződési körülményeik leírását és települési viszonyaik elemzését. A fotoszintézis energiája A légmozgás energiája egyrészt eolikus folyamatokként nyilvánul meg amely a szél eroziólyát felyezi ki a kontinentállis régiokban. áramlatok valamint a tengrepartot modelláló folyamatok. A folyékony vagy szilárd víz nagyon sok féle és nagyon aktiv folyamatok révén erodálja a Föld felszínét. És pedig melegíti a Föld felszínét a hővezetőképesség nyomán. Ahhoz. Másodszor megnyílvánul mint vulkánosság.8x10 a tízediken watt energiát használ el. A földrajzi burok energetikai termelése magába foglalja a Naprendszer forgásenergiáját valamint az univerzális tömegvonzást. A vízkörforgalom energiája a földrajzi burok felületének legaktivabb modellálója. A földtörténeti elemzés több módszert foglal magába: . Az aktív erők melyek denudálják a felszint és a passzív erők melyek részben ellenállnak ezeknek eredményeként a felszínről egy év alatt az erodált anyagmennyiség 2x10 a tízediken tonna. Ha a rétegek zavartalan állapotban vannak akkor a legalsó a legidősebb a legfelső pedig a legfiatalabb.

Ilyen esetekben más kutatási módszerekhez kell folyamodni. hogy az üledékek a vízszint alatt vagy a vízszint felett rakódtak le megkülönböztetünk tengerfáciesek és szárazföldi fácieseket. Nagyon fontos tény. közvetetten pedig a rengéshullámok terjedési sebességének és egyéb elemzések vizsgálata révén. Ebben az esetben az idősebb rétegek a fiatalabbak felé kerülnek és a módszer eredeti elve nem használható. Ilyen típusú kormeghatározásokat a vezérkövületek tanulmányozása teszi lehetővé. Az aktualizmus bizonyítja. kambrium vezérkövülete 3 karéjú rákok (trilobites). Vezérkövületeknek nevezzük azokat az élőlény maradványokat amelyek csak bizonyos földtörténeti korra jellemzőe pl. A diszlokáció mértéke enyhe döléstől 180°-os teljes átfordulásig terjedhet. Biológiai fejlődés vizsgálata: a kőzetfejlődés vizsgálata során a különböző rétegek korátmeg lehet határozni közvetlenül izotópos vizsgálatokkal. Az eocén tengeri fáciesének a vezérkövülete Szent László pénze (nummilites).Általános földrajz az elhelyezkedési típus csak ritka esetekben fordul elő. Fontosabb meghatározásokat a korra és a keletkezés körülményekre vonatkozóan az élőlények maradványainak és lenyomatainak tanulmányozása teszi lehetővé. A kontinentális régiók ősmaradványa inkább az újabb geológia rétegek idömeghatározásánál játszanak szerepet. Ezek a maradványok vagy lenyomatok a nagy nyomás következtében igen jól konzerválódtak. azaz a mai felsőb rendű élőlények alsóbrendüekből fejlődtek ki a földtörténeti idők során és minden földtörténeti kornak megvolt a maga jellegzetes élővilága. Ezért ezeknél a kőzeteknél a keletkezési időt nem lehet meghatározni e módszer szerint csak a velük érintkező üledékes kőzetek alapján. A biologia fejlődés vizsgálatának elmélete az aktualizmus és az evolució elvein alapul. Ez az eredeti település forma vagy típus legtöbbször megvan zavarva a különböző erősségű és különböző irányú kéregmozgások által. Attól függően. 31 . Ilyenkor zavart lerakódásról (diszlokált lerakódásról) van szó. A metamorf kőzetek és a vulkanikus kőzetek települése nincs összefüggésben egy ilyen időbeli elhelyezkedéssel. A régi szárazföldi ősmaradványok ritkábbak és általában kevésbé jó állapotban konzerválódtak. megmagyarázhatók. tehát egy adott keletkezési hely üledékeinek összes jellemző közettani és őslénytani sajátosságát. Fáciesek vizsgálata: a fices a földtani kifejlődést fejezi ki. hogy mivel a földrajzi burkon belül az anyagmozgásoknak és energia mozgásoknak ugyanazok voltak a törvényességei a múlt folyamatai maiakkal meghatározhatók. hogy a vezérkövületek minél nagyobb területet fedjenek le. Ebből a szempontból nagy jelentőségük van az óceáni üledékes kőzeteknek mivel az óceánok élővilága óriási területeken egyöntetű. Az evolució az élő világ folyamatos fejlődést fejezi ki.

Az ősföldrajzi kép vizsgálata: a földrajzi burok fejlődése során minden ciklusnak és szakasznak megvolt a saját jellegzetessége. . A földrajzi burok fejlődésének szintézise: A földrajzi burok fejlődése előrehaladó jellegű volt. A fejlődés során az élövilág egyre jobban alkalmazkodott a változó körülményekhez. folyamatok. Ezek a sajátosságok és a tényezők minden ciklusba és szakaszban egy jelegzetes ősföldrajzi képet alkottak.a sivatagi fácies amelyeket a szél és az inszolációs aprózódás alakitott ki. de finom szemcséjű szervetlenek is. Ezeknek a ciklusoknak a tanulmányozása folytán össze lehet állitani a földrajzi burok fejlődésének szintézisét. . Igy beszélhetünk meghatározó denudációs ritmusról. . ezért dominálnak a szerves üledékek. . nagyon finom szemcséjű üledékeket. tengeri. amelyek alapján össze lehet rakni az adott jellegzetes ősföldrajzi képet. 32 . A szárazföldi fácieseknél a következőek vannak: . tehát egyre fejletebb lett. A tengerfáciesek a következők: . tehát minden időintervallumra meglehet határozni a jellegzetes kövületeket és fácieseket.Litorális vagy partközeli fáciesek => a hullámverés az árramlatok és az árapály nyomán jött létre.A mérsékelt égövi fáciesek => a legszerteágazóbbak attól függöen. hogy minden ciklusba újabb és újabb jelenségek.vízfelszin arányról.trópusi fácies => itt a legfontosabb folyamat amely az üledékeket kialakítja a málás.Mélytengeri fáciesek => az üledékek túlnyomó részét az óceánba lebegő és úszó állatok vázzai képezik. . késöbb élő csoportosulások jelentek meg. mocsári. és üledékes üledékek.Sekély tengeri fáciesek => a szervetlen üledékek túlnyomó részt a szárazföldi eredetűek. valamint ezek egymásutániságát.Glaciális és nivális fáciesek => amelyek a jég és a hó eróziós és okumulációs tevékenysége alakitja ki. Ez fejezi ki a burok fejlődés történetét figyelembe véve a kőzeteket. jellegzetes szárazföld.Általános földrajz A kutatások szempontjából a tengerfácieseknek van nagyobb jelentőségük mivel egységesebbek míg a szárazföldiek nagyon sok féle tényező hatása alatt diverzifikálódtak. vagy sajátos élővilágról. hogy milyen tényező következtében történik az erózió és az akumuláció beszélhetünk folyóvizi. de dominálnak a tengeri szerves. Ez azt fejezi ki. tulajdonságok. Itt talállunk előszőr szárazföldi eredetű. kövületeket és a fácieseket. lejtőalpi fáciesekről. A szerves és szervetlen üledékanyag kontinentális eredetű és igen változatos.

A kvartel időtartama 1. a Föld keringésének periodicitás ingadozásai . A burok kialakulásának és földrajzi fejlődésének alapfeltétele volt a föld külső rétegének megszilárdulása és a kéreg kialakulása. A kormeghatározás lehet relativ. Mig a relativ kormeghatározás megfelelő pontosággal bir. amikor a rétegek korát években fejezik ki. szilur. pliocén. Ennek az időszámitásnak az alapját az üledékes rétegek helyzete és a bennük lévő ősmaradványok képezik. A korbeosztás szerint a rétegeknek és a kövületeknek a keletkezési periodusát vagy időszakát határozza meg. az üledékképződés gyorsasága . jura. korszakai: triász. Az abszolut időt figyelembe vevő kutatás irányai lehetnek többfélék: . a földtörténeti időszámítás meghatározása 2. és lehet abszolut. holocén. perm. mikor az egyes rétegek korát egymáshoz viszonyitják. Mivel a földrajzi burok fejlődése a földkéreg nagy változásaitól. a fejlődés szakaszait és ciklusait a földtani korbeosztással lehet és kell összevetni. karbon. eocén. Korszakai: paleogén. A neogén alegységei: miocén.csilagászatiak pl. A paleogén alegységei: paleocén. átrendezéseitől függöt. korszerinti sorrendbe lehet állítani a közeteket és a kövületeket. Ezt követte a légburok 33 . egymás után alakultak ki. neogén ( e kettő alkotja a harmad időszakot). A paleozoikum korszakai: kambrium. A paleozoikum 570 millio és 250 millio év között volt. A legtávolabbi kor az archaikum. idő. A neozoikum 65 millio évtől napjainkig tart. Kvarter alegysége: pleisztocén.földtaniak pl. az abszolutnál még igen sok a hibalehetőség.8 millio év A földrajzi burok szféráinak kifejlődése A föld fejlődése során a földrajzi burkot alkotó szférák meghatározó sorrendben. ordovicium. devon.fizikaiak pl. a földtörténeti korbeosztás lehetősége Az időszámítás lehetőségével képződési. A földtörténeti korbeosztás legnagyobb egységei a korok.Általános földrajz A földtörténeti kormeghatározás A földrajztudomány szempontjából a földrajzi burok földtörténeti kutatásainak két alapvető eredménye: 1. kréta. amely 4600 millio és 2600 millio év között volt. kvarter (negyed időszak). Az itt használt időegység 1 millio év. Alapját az állati ősmaradványok képezik és ez ma is érvényes. Következik a proterozoikum 2600 millio és 570 millio év között. A mezozoikum 250 millio évtől 65 millio évig tartott. korszakok. a radioaktiv bomlás időtartamai Az egységes időszámítás és korbeosztás az első nemzetközi geológiai kongresszuson 1881-ben Bolonyában határozták el. oligocén.

A földkéreg fejlődése: a Föld fejlődése során a szilárd kéreg korát 3300 millio évre becsülik.Általános földrajz kialakulása. Hogy ebben az első fejlődési szakaszban mi történt pontosan az csak a XX sz. amikor a prelaurenciumi és a laurenciumi gyűrödéses ciklusok következtek be. de fentartották. Mindezek a burkok létezése és működése feltétele volt az élet megjelenésének és a bioszféra kialakulásának. E szerint eleinte egységes ősföldség a kéregmozgások következtében feldarabolódott és igy alakultak ki az első oceáni medencék és geoszinklinális rendszerek. hogy az oceánok nem alakultak ki egyszerre. Az egységes szárazulat most már szétvált különbözö vastagságú részekre. A globális tektonika szerint a földkéreg kifejlődése elsösorban a tágulási időszakoknak az eredménye. maj létrejött a csepfolyós víz és kialakult a vízburok. A XIX sz. Ezeknek a geoszféráknak a kifejlődése szoros kapcsolatban ment végbe de ugyanakkor mindegyiknek megvan a saját kifejlődési története. és ezután következett a második nagyméretű földtágulás és kéregrepedés a proterozoikumban. második felében a paleontologiai és biologiai kutatások folytán. A permanencia elmélet nem tudta elképzelni a kontinensek mozgását. hogy ugyanazon a helyen megmaradtak oceáni medencéknek. kontinensek gyürt hegységek kialakulásáról. kialakultak az őskontinensek. hogy a távol eső szárazulatokon azonos vagy rokon fajok éltek és élnek. de mivel nem sikerült kellő bizonyítékokat felmutatni. A korábbi ugynevezett permanencia elméletek a legtöbb oceánnak és kontinensnek a helyét azonosnak tartotta a kéreg megszilárdulásának kezdetétől. Egy időre a relativ egyensulyállapot helyreáll. Ebben a periodusban folytatódot a csendes oceán medencéjének tágulása és kialakultak az első kéregrepedések az Indiai oceán az Atlanti oceán és a Földközi tenger mai térségeiben. Azt lehetségesnek vélték. Tágulási folyamatok amelyek a kontinens mozgásokat és az oceán fejlődéseket előidézték tovább ismertebb intenzivebb és kevésbé intenziv szakaszokat. Ezt az ugynevezett földhidak elmélete akarta megmagyarázni. amikor létrejött a Föld atmoszférája. eltekintettek az idönként létező földhidak elméletétől. amikor a legintenzivebb kontinens vándorlások történtek. A kéreg első nagyméretű tágulási időszaka az archaikumban volt. a vulkanizmusról és a földrengésekről és megszületett az uj felfogás: a globális tektonika. A paleozoikumban két nagy kéreggyürödés következett be: 34 . aminek okai a kéreg tágulási időszakaiban létrejött egyensuly eltolódások. Ezek következtébe jött létre a csendesoceán medencéje. Ekkor szintén két nagy tektonikai ciklus gyürte a kérget az algomai és a bajkáli. Geofizikai kutatásai pontosították az oceánfenék szétterülését tanulmányozva. Ezek a geofizikai felfedezések megváltoztatták a korábbi álláspontokat az oceánok. Az ezt követő periodusban az atmoszféra telitődött vízpárával.

A mezozoikumba jellegzetes kimériai gyürödési ciklus. kontinens vándorlások. hogy a Föld felszine 271 millio négyzetkilométer volt a mai 510 millio négyzetkilométerhez viszonyítva.mezoklima a paleogén és neogén határáig . A kéreg fejlődésében más szempont szerint megkülönböztetik az ősföldségek korát minek neve protogeikum és az újföldségek korát. Kialakulása óta az éghajlat is nagyon sok változást szenvedett. melyet neogeikumnak neveznek. kéreg gyürődések.arheoklima a proterozoikum közepéig . ugyanakkor a mezozoikum közepén megkezdődnek az Alpi-himalájai gyürödések. a Föld pályaelemeinek változásai .klimaövek vándorlása . hogy a felmelegedési és eljegesedési periodusok a Föld polusainak elhelyezkedésétől függtek. A határ köztük a proterozoikum közepe.Általános földrajz A kaledoniai a paleozoikum első kétharmadában a Hercéniai a harmadik harmadban. A klima változások okai többfélék: .neoklima napjainkig Azt is felfedezték.meleg és hideg időszakok váltakozása Az éghajlat változása és fejlődése a kéreg és a felszíndomborzat lényeges átrendeződései követték.kozmikus tényező pl. megállapították. Az alpok térségében a legközelebbi négy eljegesedés: 35 . pl. Az éghajlat változásai két irányuak voltak: . És szintén kilehetett számítani. a földtengely dőlésének modosulásai vagy a nagy kéregtágulásuk A telur okozta változások kiderithetők paleomágneses elemzésekből az élőlény maradványok tanulmányozásából vagy a gyűrt hegységek és a vulkanizmus vizsgálatából. A neozoikumban folytatodnak az új hegységek gyűrődései amelyet új Alpi ciklusnak neveznek. kéregmozgások. a napsugárzás intenzitásának a változása.telurikus tényező pl. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve az éghajlat fejlődésében négy szakasz határolta el: . Mikor legább az egyik pólus oceáni régióban helyezkedik el nem tudtak kifejlődni az oriási méretű vastag kontinentális jégtakarok. Minden tektonikai ciklus nyomán legtöbb kutató szerint a Föld kérge tágult.paleoklima a triász és a jura határáig . A nagy angyagátrendeződések. Egyes számitások szerint a földtágulás mértéke évente egy fél milimétert. Ennek alapján kilehet számítani h az egységes szilárd kéreg idején a Föld sugara 4800 km volt a mai 6371 km hez viszonyítva. hogy a nagy hegységképződési ciklusokat eljegesedések követték. Az éghajlat kialakulása és változása Az atmoszféra létrejöttével egyidöben kialakult az éghajlat tehát a földön klima övek léteztek. oceánképződések meghatározták a földrajzi burok létrejöttét és további fejlődését.

würm A legújabb klimafejlődési szakasz sz utolsó eljegesedést követő felmelegedés azaz posztglaciális időszak. pedig a kontinensek vándorlásától függtek. A Tethys maradványai a Szarmata tenger feldarabolódása nyomán kialakult Aral tó. A bioszférák kifejlődése Az élővilág a Föld geoszférái közül utolsónak kapcsolódott be a földrajzi burok kialakulásába. A földrajzi burok kialakulásának.Általános földrajz . fejlődésének első szakaszát az óceáni medencék általában észak dél irányúak voltak és így a kontinenseket Kelet-Nyugati szárazföldekre osztották. Az utolsó eljegesedés után nagy méretű transzgreszió volt jellegzetes és ennek köszönhetően alakult ki a ma létező összefüggő világtenger. eljegesedések következtek be a folyékony víz mennyisége lényegesen csökkent. Ezek a változások elsősorban az éghajlat változásokhoz kapcsolódnak.riss . A földrajzi burok fejlődése során olykor nagy mennyiségben változott a Föld vízkészlete. A Föld fejlődése során az első szakaszban nem léteztek élőlények. mint a kéreg és az éghajlat esetében. A vízburok fejlődése A vízburok harmadik geoszféraként alakult ki akkor mikor az atmoszférában levő vízgőz cseppofolyosá vált. Földrajzi burokról a mai értelemben rendszer elméleti felfogásban csak akkor lehet beszélni mikor az összes komponens létezik és együttesen határozzák meg a burok nagyon összetett strukturáját és dinamikáját. Amikor az éghajlat száraz periodusokon ment át vagy mikor nagy lehűlések. Az első élőlények apró váznélküli szervezetek voltak amelyeknek nem maradtak meg maradványaik 36 . az intenzív párolgás illetve a fagyás következtében. Kaspi tenger és egyesek szerint Szarmata tenger része volt a mai Földközi tenger Keleti része. A víz mennyiségi változásai nem tudjuk pontosan az óceáni medencék változása.günz . az volt az azoikum amely rátevődik az arhaikumra. Ettől a jellegzetességtől eltér a Tethys geoszinklináris rendszer kialakulása. A Föld vízkészletének változásai első sorban a világtenger vízmennyiség változásaiban nyilvánultak meg.mindel . A vízburok evolúciójának nem lehet egy olyan szakasz kifejlődést meghatározni. A Tethys óceán először osztja a szárazulatokat Észak és Dél kontinensekre. Ezek a térfogat változások a transzgreszió és regreszió által meghatározták az óceáni és a szárazföld területek arányát is.

Számunkra ebben a fejlődési szakaszban a legfontosabb esemény az emberszabású majmok megjelenése. A mezodendrikum a karbon és a perm határától a kréta közpéig tart. Kezdenek megjelenni a az őshüllők. hogy az élővilág e két összetevője között nagyon szoros kapcsolatok voltak és vannak. A mocsárerdők mellett a peremerdők is létrejöttek amelyek a Gondvana kontinens partvidékén terjedtek el. de átnyúl az eocén közepéig. A protodendrikum felső határa a devon és a karbon közé esik amikor a harasztokból. cserjésekből kifejlődtek a fatermetű páfrányok. A növényvilág kifejlődésének első szakaszában csak vízi növények léteztek. Ebben a szakaszban zárvatermők. Az állatvilág legfejlettebb komponense az emlősök amely az óceán közepétől uralják a földet. a vízből kiemelkedő ősharasztok folyamatosan a szárazulatok belseje felé terjedtek. A növényvilág legujabb fejlődési szakasza a neodendrikum amely az új típusú erdők korát fejezi ki. Ekkor kigyonyakú teknősök. Az őshüllők világkora a mezozoikumra tevődik át. Ez nem zárja ki azt a tényt. inkább vízszint alatt élő néha a vízszint felé emelkedő kistermetű növények voltak. A partmenti iszap lerakodásokban gyökerező. Ennek a fejlődési szakasznak a neve ( mivel nem léteztek fák) atendrikum amely a kambrium és az ortovicium határáig tartott.Általános földrajz és nyomaik. Az állatvilág az apeikum és proterozoikum határán. virágos növényekből álló erdők foglalják el az ősfenyvesek helyét. lenyomatai nagyon jól megmaradtak az óceán üledékben. A földrajzi burok növényvilága és állatvilága elérő ütemben és eltérő jellegzetességekkel fejlődött ami következtében külön kell elemezni jellegzetességeiket. Utána következik protodendrikum amikor az időszakosan kiszáradt lagúnás térségekben apró termetű levéltelen őscserjések fejlődtek ki. A pleisztocén eljegesedések növényzetet erősen megbolygatják és sok növényfaj kipusztul. Ebben a szakaszban az ősfenyvesek uralták a trópus a szubtrópus és kiterjednek a mérsékelt égövbe is. A következő fejlődési szakasz a paleodendrikum a karbonra tevődik rá amikor jellegzetes mocsárerdők fejlődtek ki. repülő hüllők és oriás termetű dinoszauruszok népesítették a földet. Az 37 . A posztglaciális idők klimaváltozásai az erdők. Ezek kis termetű. Innen kezdődik a halak kora amelyek közül az első gerinces állatok és ezek maradványai. A gliocén növénytakarójának elrendeződése már a maihoz hasonló. A legprimitívebb élőlények az arhaikum és proterozoikum határáról származnak amikor még nem diferenciálódtak a növények és az állatok. A mezozoikum középen a jurában jelenik meg az első madár neve Archaeopterix. Az atmoszféra fokozatos lehűlésének következtében a növényzet egyre jobban tükrözi az egyes klíma öveket. a füves puszták és a szemiaritikus növényzet területi változásai bizonyítják. A paleozoikum vége felé az állatvilág a mocsaras lagúnás térségeken át fokozatosan kijut a szárazföldre.

A XX sz. A földrajzi burok ciklusainak korbeosztása A probiogén élet előtti ciklus az arhaikum végére tevődik rá. Mai értelmezésben a táj fogalma megkell feleljen a földrajz tudomány rendszerelméletének. Tehát az arhaikum és a proterozoikum határán kezdődik a pratatáj ciklus amely a devon és karbon határáig tart. végén XX sz elején vált a földrajz tudományok jellemző kutatási tárgyává. A harmadidőszaka a neotáj ciklusa jellegzetes amikor a Föld életébe lényeges megújuló változások következnek be és itt beszélhetünk legelőszőr mai értelembe vett földrajzi burokról. a térrendszer mint komplexum szempontjából értékelő definíciók Mindkettő csoportulás szerint azonban a tájokat következő szempontok figyelembevételével kell elemezni: 38 . Ugyanakkor a táj fogalmát más tudományok is használják pl. de alapvetően két csoportba lehet sorolni őket: 1. a másadik pedig természetes és társadalom közti kölcsönhatások eredményeként keletkezett téregységet jelöli meg. A negyedkori táj ciklusa a kvarter legnagyobb részét fedi le míg az utolsó jelenkori táj ciklusa csak a holocén végét jelenti. A tájmeghatározások nagyon sokfélék. A tudomány fejlődés során e fogalom értelmezése sokat változott és ennek megfelelően tartalma is módosult. első felében az egységes táji szemléletből kivált egyrészt a természet táj fogalma másrészt a kultur táj fogalom. Ezeket a vonalszerű hatásokat a kutatás és az oktatás érdekében kellet így meghatározni. A földrajzi táj komplex térbeli értelmezését Alexander Humbolt alkotta meg. Az első művészeti megnyilvánulás amelyek meghatározzák az ember fejlődését a pleisztocén végéről származnak.Általános földrajz ember őse csupán a kvarterben fejlődik ki és egyenes leszármazását nem lehet nyomon követni. Az első a természeti tájalkotó tényező által létrejött régiót elemzi. Ebben a ciklusban alakulnak ki a szigetszerű tájegységek. a növénytan és gazdaságtan. A táj és a környezet A táj fogalma A táj a földrajz egyik leggyakoribb használt fogalma és téregység. Az utolsó eljegesedés közepén jelenik meg a fejlődés szempontjából jelenős lépést tevő homoszapiensz. Következik a mezozoikum és neozoikum határai a paleotáj ciklusa. és a XIX sz. A fejlődési korszakok közti határok nem élesek és nem egyértelmüek. Az evolúció egyes fajok megjelenés mások kihalása fokozatos volt. Az elemi táj ciklusa a triász közepéig tart. de még nem beszélhetünk tulajdonképpeni földrajzi burokról. a táj alkotó tényezők szempontjából megközelítő definíciók 2.

A tényezők közti kölcsönhatások következtében valamelyik tényező változása az egész valamijen méretű változást okoz. biotikus tényezők => növényzet. hogy nem csupán az alkotó tényezők egyszerű összege. domborzat. víz. Az ijen jellegű fejlődés az alkotó tényezők ciklus 39 . komplexitást fejez ki. litológia talajok. jégtömegek. ezek a tényezők alkotó részel önállóan nem alkothatnak tájakat mivel így kizáródik a táj összetettségének figyelembe vétele. Helytelen tehát tájakról beszélni csak egyetlen tájalkotó tényező figyelembevételével. A tájalkotó tényezőket alapvetően két csoportba lehet sorolni: 1. víz. állatvilág. A táj állandó fejlődési jellegű változásokon megy át amelynek van napi. A táj kutatása során nemcsak az összetevőket és a felépítést kell figyelembe venni hanem a kapcsolatokat is. Szerinte ezek vizsgálata a tájkutatás legfontosabb kérdésköre. Helytelen tehát éghajlati tájról. légkör. A táj alkotó tényezőknek felépítése és mozgásai arra utalnak. Ezek a földkéreg. és dinamikus tényezőket pl. Ebből a szempontból meglehet különböztetni statikus tényezőket pl. A tájalkotó tényezői A tájat kialakító alapvető tényezőket nehéz pontosan körülhatárolni mert vannak olyanok is köztük amelyek más komponensek kölcsönhatásainak eredményei lehetnek. A statikus tényezők epizotikus a dinamikus tényezők pedig periodikusan váltakoznak. A táj a különböző hierarchikus szinteken csak az összes összetevő figyelembe vételével alkothat egy egységet az az rendszert. hogy a táj magas szintű szervezett nyílt rendszer amiből az következik. sugárzás stb. 2. abiotikus tényezők => kéreg. domborzat. Ilyen úgynevezett származtatott tényezőknek lehet tekinteni a felszíni formákat és a talajt. vizek. évszakos és nagyon hosszú sokéves ritmusa. A táj fogalma elsősorban funkcionális sokféleséget. Meghatározhatjuk tehát. emberiség Solcen öt alapvető komponenst határolt el. állatvilág. növényzet. hogy a táj fogalma magába zárja az összes tényező kölcsönhatásából létrejött komplex téregységet melyen belül funkcionális kapcsolatok léteznek és amely mint egész kölcsönhatásokban van környezetével is. vízrajzi tájról. tehát az alkotó tényezők dinamikáját. talajtájról stb. és fedik a megfelelő egész felszínt A térrendszer szerint megközelítés azért mélyreható mert jobban kihangsúlyozza a földrajzi táj funkcionális egységet.Általános földrajz a táj egy térkategória minden táj regionális földrajzi egység a táj komplex egység tehát rendszer a tájak hierarchikus szintekbe sorolhatók. atmoszféra.

Ez a kölcsönhatás fennáll az összes abiotikus. hogy jelentsen. erőforrásai. Ezen az első szinten a tájalkotó tényezők azonosak és pedig litologia. hanem fokozatosan jól meghatározott egymást követő ciklusokon és szakaszokon keresztül. A hierarchia felsőbb szintjein az azonosság megszűnik és helyébe a hasonlóság lép. A legkisebb hierarchikus szinten az elnevezésektől függetlenül a tájegységek a legkisebb homogén egységet jelölik meg. Ahogy haladunk felfele a hierarchia fokozatosan csökken a hasonlóság mértéke. mikroklima. eltérő módon. Ez abból adódott. Ez minden esetbe minőségi megkülönböztetést is kell. növényzet stb. statikus és dinamikus tényezők közt. többnyire ezek a határak sávszerű átmenetet képviselnek amelyeket a tényezők fokozatos változásaival lehet azonosítani. A környezet kutatás elején a természeti komponenseket és társadalmi. Az emberi beavatkozások következtében a táj határai módosulhatnak. biotikus. Az egységek tartalmát és elnevezésüket illetően a különböző tudományos iskoláknak eltérő állásfoglalásuk van. A különbséget tevők szerint a földrajzi környezet mindig az élő szervezetek által meghatározott és szabályozott konkrét környezet. hogy az ember környezetét egyre nagyobb mértékben nem a természeti táj jelentette.Általános földrajz változásából és a kölcsönhatások ritmikusságából ered. A társadalom fejlődésével egyre bonyolultabb lett a természeti tényezők és a társadalmi gazdasági tényezők kölcsönhatása. A földrajzi táj minősége többnyire a természeti alkotó tényezők által meghatározott. potenciáljai 40 . A táj természetes hatások melletti fejlődése nem ugrásszerűen történik. de többnyire nem lényeges. A tájak hierarchiája A tájakat hierarchikus rendszerekbe lehet foglalni. A tájak határai ritkán élesek. gazdasági zónákat önállóan. A környezet adottságai. kevés egymásközti kapcsolattal értelmezték. Rendszerelméleti megközelítésben az ember földrajzi környezetének van egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi vagy humánföldrajzi komponense. Ennek következtében a táj határai viszonylag stabilak. A táj és a környezet fogalmaknak egyesek gyakran szinonim értelmezést adnak. mások viszont jelentős különbségeket vélnek köztük. talaj. Ezek a konkrét környezetek egységes rendszert alkotnak és különböző képen kapcsolódnak egymáshoz. átszövik egymást. A legnagyobb eltérések a legkisebb egységekkel kapcsolatosan léteznek. Az 1970-es évek földrajzi irodalmában egyre gyakrabban rajzolódik ki a környezet kifejezés használata a táj fogalma mellet. vízháztartás. A természeti környezetekből az ember földrajzi környezetére történő kifejlesztés nem csak mennyiségi lépések sorozata.

víz. Ezek a módszerek a környezet potenciál területi értékei abszolút vagy relatív értékekkel fejezik ki. technikai színvonalon gazdaságilag hasznosítja ami során erőforrásokká válhatnak. Az optimális környezethasznosítás a környezeti monitori a környezetváltozások prognózisa ma már elképzelhetetlen az erőforrások és adottságok pontos ismerete nélkül. A fogalom a természeti ökológiai potenciálon túl a mesterséges környezet erőforrásai valamint a társadalmi gazdasági és politikai kulturális környezet adottságait és erőforrásait is magába foglalja pl. A földrajzi környezetnek azonban nemcsak természeti erőforrásai hanem gazdasági. Ezeket irányzatokat a számítástechnika használta és rendszerkutatás jellemzi. növényzet 2. a mezőgazdaság eredményei az apró ökológia potenciáltól valamint a gazdasági műszaki tényezők lehetőségeikből mint részpotenciáloktól függenek. megújulók => szél. társadalmi erőforrásai is léteznek. Ezt nevezik természeti környezet potenciálnak. mint ökonómiai szempontokat vesznek figyelembe. statisztika. ugyanakkor egyes erőforrások végesek. A környezet potenciák nem statikus jellegűek hanem a környezet hasznosítottságai mértékének megfelelően időről időre átértékelődnek. Ma a 41 . A természet egyes adottságai a társadalom meghatározott műszaki. nem megújulók => ásványi nyersanyagok és energia hordozók A természeti adottságok a környezet egyes elemeinek jellemzői melyek mindegyike sajátos térbeli megjelenésű. A természeti erőforrások két csoportba sorolják: 1. Az 1970-es évek a környezet fogalmának előtérbe kerülésével az elemzések új módszerei alakultak ki. Ekkor használatosak általános jelleggel a matematika. számítás technika eljárások és modellek. Az 1980-as években a továbbfejlődő környezet kutatási irányzatok integrációs típusúak amelyek úgy ökológiai.Általános földrajz A természeti környezet meghatározott adottságokkal és erőforrásokkal rendelkezik melyek lehetőséget nyújtanak a társadalom fogyasztási és társadalmi igényeinek kielégítésére. Tehát a földrajzi környezet potenciálja sokrétű és tágabb mint a tájpotenciák. Ezért a környezet erőforrásai és adottságai nem lehet kedvezőtlen vagy kedvezőtlen tulajdonságoknak nyilvánítani mert csak időleges jellegűek amiből következik. talaj. A természeti erőforrások köre és mennyisége nem állandó éspedig a technika fejlődésével szélesedik. A környezet minősítése A környezeti potenciálok számbavétele a gazdálkodás. Ma a környezet kutatást meghatározzák a kitűzött célok és az alkalmazott módszerek. hogy a környezetnek nincs abszolút értéke. a fejlesztés és az ezekkel kapcsolatos döntéshozatalok megelőző feltétele.

hogy melyik üléscsoportokat milyen súlyértékkel vegyük figyelembe. Az ilyen típusú eljárások többnyire ma még a kísérletezés fázisában vannak és azt integrált alapegység komplex minősítésére irányulnak. kiértékelések harmadik integrációs szintjét. hogy figyelembe vegyék. Az ilyen típusú minősítés nemcsak a természeti hanem a társadalmi gazdasági tényezőkre egyként kiterjedt. de olykor egymagukban is elemzési értékekként hasznosítható. a környezet minősítés második integrációs szintjén a részcsoportok környezet potenciáljainak kiértékelése a cél. elemzések. Ezekre a kérdésekre matematikai statisztikai módszerekkel lehet választ kapni. 2. környezetvédelmi. A környezet kutatás és a környezet potenciál kiértékelése. 42 .Általános földrajz környezet potenciál tehát a környezet minősítése három szempontból kell értékelni: ökológiai. gazdasági. értékelése három integrációs szinten történik: 1. Ez a parciális értékelés az integrált minősítések kiinduló pontjai. egymásra hatásukban kell. Az ilyen elemzések kardinális (legfontosabb) kérdése. hogy magukba foglaljanak. a területi tervezés és környezethasznosítás leginkább a teljes földrajzi környezetpotenciál értékek régionként minősítést igényli. A részcsoportok sajátos komponensek együtteseket kell. 3. Ezt képviseli a kutatások. az első szinten egy adott térség parciális környezet potenciál értékeknek a meghatározása a cél. A földrajzi elemzések ezeket a szempontokat együttesen.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful