A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET ÉS A MAGYAR NYELV EREDETE

ANGELA MARCANTONIO
válogatott tanulmányai

©Angella Marcantonio 2006 szewrkesztés © HUN-idea 2006

Fordította és lektorálta

Bertal Mária Imre Kálmán Sárközy Péter Tomory Zsuzsanna Zsigmond Benedek Zsigmond Gergely

Kiadja a HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely honlap wwwhun-idea.com e-levél: info@hun-idea.com tel. (20) 226-4155 Felelős kiadó: Kárpáti Gábor Csaba A kötetet tervezte: ;t~)H~ Nyomdai munkálatok: G-Print Felelős vezető Wilpert Gábor igazgató Budapest, 2006 ISBN 963 7014 19 5

1

2

Magyar barátaimnak

3

A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET ÉS A FINNEK EREDETE: ......111

TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................5 ELŐSZÓ ................................................................................................9 1. A KÖNYV BEMUTATÁSA...................................................................9 2. NYELVCSALÁDOK: NYELVÉSZETI ELMÉLETEK VAGY TÖRTÉNELEM ELŐTTI TÉNYEK? .......................................................................10 3. MI A BAJ A FINNUGOR/URÁLI ELMÉLETTEL? ..................................20 4. MI A KÖVETKEZŐ LÉPÉS?...............................................................34 5. VÉGKÖVETKEZTETÉS .....................................................................43 IRODALOM .........................................................................................46 SAJNOVICS JÁNOS SZEREPE AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVTUDOMÁNYBAN ............................................................51 1. BEVEZETÉS ....................................................................................51 2. A kérdés állása .......................................................................52 3. A "NYELVTANI" ÖSSZEHASONLÍTÁS ..............................................59 3.1. A nyelvtani "megfelelések" ..................................................59 4. A LEXIKOLÓGIAI MEGEGYEZÉSEK ..................................................65 4. 1. A lexikai megegyezések és azok értékelése a szakirodalomban....................................................................65 4.2. A lexikai megegyezések alapvető hibája .............................67 5. GYARMATHI NYELVTANI ÖSSZEHASONLÍTÁSAI..............................75 6. BEFEJEZÉS .....................................................................................80 IRODALOM .........................................................................................83 NYELVÉSZETI PALEONTOLÓGIA: TUDOMÁNY AVAGY FIKCIÓ?..........................................................................................87 1. BEVEZETÉS ....................................................................................87 2. MI A BAJ A STANDARD URÁLI NYELVELMÉLETTEL? .......................88 3. MI A BAJ A NYELVÉSZET ELEMZŐ MÓDSZERÉVEL?.........................90 4. A MAGYAR SZÓ REKONSTRUKCIÓJA ÉS A KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNETI BIZONYÍTÉKOK ÚJRAÉRTELMEZÉSE ...........................................93 4.1. Bevezetés .............................................................................93 4. 2. A magyar szó etimológiája: a történelmi háttér.................94 4. 3. A magyar szó etimológiája: kronológiai és nyelvi fejlődés 95 4. 4. A magyar szó etimológiája: az uráli etimológiája ...........101 IRODALOM .......................................................................................104

1. A HAGYOMÁNYOS URÁLI NYELVELMÉLET ÉS A JELENKORI KUTATÁS ...............................................................................................111 2. A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET MÓDSZEREI .......................................113 3. MIT HIRDETNEK A TRADICIONALISTÁK ÉS MIT A FORRADALMÁROK? ...............................................................................................117 4. MI A BAJ A HAGYOMÁNYOS URÁLI NYELVELMÉLETTEL? .............119 4.1. A nyelvészeti modell és a társtudományok eredményei közötti ellentmondások A nyelvészeti modell és a társtudományok eredményei közötti ellentmondások a következők:...............120 4.2. A nyelvészeti modell ..........................................................121 5. TANULSÁGOK ..............................................................................124 IRODALOM .......................................................................................127

ÉSZREVÉTELEK JU HA JANHUNEN: "AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ URALLSZTIKA PARADIGMÁIRÓL" C. TANULMÁNYÁRÓL. .................................................................131

IRODALOM .......................................................................................136

MILYEN NYELVI ADATOK TÁMASZTJÁK ALÁ AZ URÁLI ELMÉLETET VAGY ELMÉLETEKET?.................................137

1. BEVEZETÉS ..................................................................................137 2. A LOJÁLIS ELLENZÉK ...................................................................138 3. ALAPVETŐEN ELHIBÁZOTT? ........................................................139 4. HAZUGSÁGOK, NAGY HAZUGSÁGOK ÉS STATISZTIKÁK ................140 5. SZINKRÓNIA VAGY DIAKRÓNIA? ..................................................141 6. STATISZTIKAILAG SZIGNIFIKÁNS-E AZ "URÁLI" REKONSTRUÁLÁS? ...............................................................................................143 7. TÖPRENGÉSEK .............................................................................145 8. KÖVETKEZTETÉSEK .....................................................................146 IRODALOM .......................................................................................147

AZ URÁLI ELMÉLET JELENLEGI ÁLLAPOTA: KRITIKAI ISMERTETÉS ..............................................................................149

1. BEVEZETÉS ..................................................................................149 2. A HAGYOMÁNYOS URÁLI PARADIGMA .........................................149 3. HOGY LEHETETT ELHINNI, HOGY AZ URÁLI ÉS AZ ALTÁJI NYELVEK NEM ROKONOK?......................................................................150 4. A HAGYOMÁNYOS URÁLI PARADIGMA ÁTTEKINTÉSE...................152 IRODALOM .......................................................................................159

5

6

.....................181 2........................ MI A BAJ A FINNUGOR/URÁLI ELMÉLETTEL? .........................................4.....167 2.......................... Verifikációs kritériumok...........................190 3. B: a 'megfeleltetések' .......6....204 3. 480 O............................................................A kezdeti választás...... OLVASÁS UTÁN.......192 IRODALOM ............. A MAGYAR NYELV TERMÉSZETE ÉS JELENLEGI ÁLLAPOTA ....2..206 4....................................................................................................................... 2003.201 2.................201 I ........................................ A TÖRTÉNETI-ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVÉSZET ÉS A NYELVCSALÁDOK .. Az etruszk a magyar archaikus formája? .................210 IRODALOM ...................................... "Az etruszkok kárpáti-dunai eredete"............................... Tipológia és genealógia: "A magyar és az etruszk nyelv közös tipológiai vonásai".... BEFEJEZÉS ...............................................163 1......................................................................... Verifikációs kritériumok...179 2......3...................7..167 2.......................................... OLVASÁS ELŐTT ..198 BALÁZS JÁNOS AREÁLLS NYELVÉSZETI MODELLJE ÉS A MAGYAR NYELV EREDETE .......................212 7 8 .........................BALÁZS JÁNOS EMLÉKEZETE ..186 2...............................190 2..MARIO ALLNEI: AZ ETRUSZK NYELV: A MAGYAR NYELV ARCHAIKUS FORMÁJA....... A: 'hangtani törvények' .......................1 ..187 2...................... BOLOGNA: IL MULLNO RICERCA......5................................................164 2......................... "Az etruszk morfológia az ugrisztika fényében"? .

mondjuk. a finnekről és a magyarokról azt tartották (és általában továbbra is azt tartják). az nem jelenti szükségszerűen. a szanszkrit (és a mai indoárja nyelvek) stb. hogy az ősi uráli néphez(/fajhoz) tartoznak. hogy az elméletet körülbelül 200 éve olyan tudósok hozták létre. szanszkrit stb. a zürjén. indoeurópainak besorolt (olasz. E kedvező fogadtatás nagyon meghatott. főleg azért. az észt. minden magyar számára is ismerős. 2.1 Ehhez hasonlóan. mielőtt továbbhaladnék a könyv témájának és célkitűzésének bemutatásával. hogy egy adott nyelv eredetének felfedezésével. E tudósok leggyakrabban nyelvészek voltak (mintsem. az osztják. ipso facto a kérdéses nyelvet beszélő emberek eredetét is megtalálják Így például a (feltehetően) indoeurópai ős9 nyelvből származó. latin. és hálás vagyok érte. Amikor egy adott nép eredetévei kapcsolatban valamit állítunk. dán stb. történelmi bizonyítékunk. amely magyarázatot ad nyelvük.és újgörög. Valóban a területet kutató tudósok körében jói ismert tény. amely csak említésszerűen került elő az előző könyvemben lehetséges módszereket fogok javasolni olyan új modell.) nyelveket beszélő embereket. a szamojéd és természetesen a magyar egy nyelvcsaládot alkot. a vogul. indoeurópai nyelvek. hogy lefordítsam magyarra. mivel a finn és a magyar nyelvet uráli nyelvként könyvelték el. főleg ha annak (feltételezett) létezéséről beszélünk a történelem előtti időkben. Nyelvcsaládok: nyelvészeti elméletek vagy történelem előtti tények? 2. fajok eredetének (akkoriban különösen fontos és népszerű) témájával foglalkoztak.1. amelyek állítólag mind egyazon közös. vagyis "leánynyelveinek" olyan csoportját. amely esetleg fényt deríthet a magyar nyelv eredetére. vagy más szakterület tudósa. hogy a nyelv elkerülhetetlenül egyet jelent a "népességgel/etnikummal/fajjal" Más szóval. hogy nincs erre vonatkozó régészeti. az ősi indoeurópai néphez/fajhoz tartozónak vélték. hogy a latin (és a belőle származó újlatin nyelvek).(és új)görög. az ó. megtapasztaltunk Európa XX századi történelmében 10 . hiszen ez a "hivatalos" elmélet. azt hiszem nagyon fontos az olvasó (legyen bár nyelvész. és egyetlen kötetbe összegyűjtsem azon írásaimat. új elmélet kereséséhez. hogy kényszerítő erejű nyelvészeti és/vagy más tudományos bizonyítékot találtunk a feltételezett indoeurópai nép(/faj) létezésére. hogy jól ismert a nyelvészek és más humán tudományok tudósai körében. feltételezték és komollyan is gondolták. hollétére és nyelvére világos és egyértelmű bizonyítékot találtunk épp ellenkezőleg had magyarázzam el ezt a fent említett nyelvek példáján. az úgynevezett ős-finnugor / ős-uráli nyelvből származnak Ez az elmélet. azon kívül. mert akkoriban úgy gondolták. nincs semmi utalás és bizonyíték az (általánosan feltétele- 1 Azt hogy ez a „nyelv = faj” koncepció milyen veszélyeket hordozhat magában.). vagy akár laikus) figyelmét felhívom a "nyelv = népesség" hagyományos nyelvészeti elgondolására. ősnyelvből. amelyeknek közös témája az úgynevezett finnugor/uráli elmélet kritikai ismertetése és elvetése. etnikumok. és ennélfogva (a történelem előtti időkben) indoeurópai eredetű népek beszélték őket.ELŐSZÓ 1. E ponton. ó. antropológusok. sehol semmiféle nyoma nincs e meghatározott népnek az eurázsiai térségben Hasonlóképpen. a mordvin. valamint a nyelvek osztályozásának általános koncepciójára Erre azért van szükség. ez egyáltalán nem jelenti. Az előző könyvemhez hasonlóan a jelen munkámban is megvizsgálom és megkérdőjelezem a finnugor/uráli elmélet érvényességét. eredetére. történészek vagy etnográfusok). hogy létezésére. A könyv bemutatása Az Uráli nyelvcsalád (2006a) című könyvem magyar fordításának meleg fogadtatása a magyar olvasóközönség (legalábbis egy részének) körében indított arra. antropológiai. nemzetek. német. Amikor azt állítjuk. miközben olyan témát is tárgyalok. akik a nyelvek. német. vagy a germán nyelvek (angol. mert tökéletesen látni kell ezen alapvető nyelvészeti meglátások (és a kapcsolódó vizsgálati módszerek) jelentőségét és használhatóságát. a lapp (számi). Az uráli elmélet szerint a finn. és ezzel együtt népük eredetére is Szintén közismert tény a nyelvészek és általában a magyar olvasóközönség előtt. mielőtt a nyelvek és népek eredetének vizsgálatába belekezdünk.

mert a nyelvészek a szóban forgó nyelveket egy csoportba. politikai és kulturális légkör hatása (és nyomása) alatt. Az olvasó ennél a pontnál joggal mondhatja. akár fel is róhatja. amely az uráli osztályozás és annak széles körű (de nem egyetemes) elfogadása következményeként keletkezett Más szóval. az uráli nyelvek esetében is. a nyelvészek. vagy újabban. és nemcsak a nyel11 12 . amelyet közös kultúra jellemez. párhuzamosan fejlődött ki (lásd lejjebb) Ennélfogva. csakis azért beszélünk indoeurópai "népességről".a nyelvészek elkezdtek gondolkodni azon isme2 A régészeti. hanem csupán nyelvészeti elméletekre Így tehát e nyelvészeti elméletek. hogy amikor mi ősnyelvekről beszélünk. amelyek valóban megtörténtek valamikor és valahol az őskorban. paleoantropológiai stb. magától értetődő volt. miután egy nyelvcsalád és közös ősnyelv létezését tételezték fel. szintén "szükségszerűen következő feltevés". és nem csak a nyelvészek elmeszüleményének. 1) világosan rámutat. a nyelvészeti jelenségeket magyarázó modelljüknek. bármely egyéb tudományos elmélethez hasonlóan. hogy ragaszkodásom e koncepciókhoz túlzottan szőrszálhasogató Ez igaz. az a kiinduló pont. megalapozottnak tűnhetnek e pillanatban. például a magyar és a finn nyelvre vonatkozó megállapítás. Más szóval. valóságos nyelvnek tartjuk. stb. az uráli nyelvek esetében sincsenek régészeti. akkor nem történelmi. Egyszóval.. sőt – semmiféle nyom vagy jel nem utal e feltételezett népesség történelem előtti létezésére (lásd lejjebb részletesebben kifejtve). A fentebb felvázolt kép az indoeurópai nyelvcsaládot/népet illetően. nem "eseményekre" gondolunk. hogy feltételezzük e nyelv létezését. nem szabad az "elméleteket" a "tényekkel" összekeverni A nyelvészeti elméletek' esetében ez különösen igaz. hogyan jött létre az indoeurópai nyelvi közösség létezésének ötlete az indoeurópai nyelvészeti beosztás eredeti feltevéséből "szükségszerűen következő feltevés"-ként "Bár az indoeurópai koncepció elsősorban nyelvészeti elgondolás. valójában csak a következőt jelenti: e két nyelvet egy-azon nyelvcsaládba sorolták az uralkodó nyelvészeti osztályozási modellnek megfelelően Valójában. hogy nemcsak az indoeurópai ősnyelv létezett. Campanile (1998. bár véleményem szerint szükséges ennek hangsúlyozása. az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan. homogén nyelvi közösség/nép is. hogy szinte rögtön azt követően. és az emberek általában túlságosan is gyakran elfelejtik. jól definiálható. azzal. a pedantériára a következő miatt van szükség: a tudósok. az idő és a tér egy meghatározott pontján beszélt. hanem az e nyelvet beszélő. hogy az összehasonlító nyelvészet felállította az indoeurópai elméletet. a nyelvészek és más szakterületek tudósai egy lépéssel továbbmentek és újabb feltételezéssel álltak elő az előbb említett "nyelv = nép/faj" elgondolásból kiindulva feltételezték. hogy e nyelvek ugyanabból az ősnyelvből származnak (egyelőre hagyjuk figyelmen kívül a kérdést. amelyek valaha az indoeurópai nyelvet beszélték" [kiemelés tőlem]. lehetnek hibátlanok. és nem bizonyították. homogén uráli népességi/faj). feltételeznünk kell az e nyelv beszélőinek homogén csoportját is. antropológiai. . esetűnkben az ősindoeurópait. ugyanazon történelmi. vagy nem. mégis. vagyis egy nyelvcsaládba sorolták (és itt hangsúlyozni szeretném a "sorolták" kifejezést) – ez a besorolás pedig saját nyelvészeti feltételezéseik és elemzési módszereik alapján történt (lásd lejjebb). kutatásaik eredményeként és a nyelvi jelenségekre vonatkozó saját értelmezési modelljeik alapján feltételezték. genetikai bizonyítékok. hogy vajon az előterjesztett nyelvi osztályozás helyes-e vagy sem) E ponton. bizonyítékok hiányáról az indoeurópai és a finnugor/uráli nyelvközösséggel kapcsolatban lásd pl. hogy ugyanabból az ős-uráli nyelvből/közösségből származik. Az indoeurópai tanulmányok híres tudósa. mint minden természetes nyelv esetében. azonos vizsgálati módszerek és a nyelvi jelenségek ugyanolyan értelmezési modelljének felhasználásával. tökéletesen áll az uráli nyelvcsaládra/népre is.zett) ősi indoeurópai nyelvre sem – amennyiben azt egy valódi nyelvi közösség által. helyesebben történelem előtti tényekre. miszerint a történelem előtti időkben létezett egy jól meghatározható.2 2 Ennélfogva. Valójában az indoeurópai és a finnugor/uráli elmélet. Hausler (2003 és 2004) retlen népek tárgyi és szellemi kultúráján. a nyelvészeket is beleértve. Más szóval. de megkérdőjelezhetik őket a jövőben előkerülő új bizonyíték fényében.

mélyen beágyazódva a történeti/összehasonlítónyelvészet módszerébe. "nem hitelesített" (szótani vagy nyelvtani) alakjai. vagyis szabályba foglalják az úgynevezett (hangtani. Az (a) és (b) pontból látható. a "szó szoros értelmében vett" nyelvcsalád. nagyon akadékoskodó vagyok. vagyis nyelvi beosztásokat hozzanak létre. a nyelvészek megpróbálják felmérni. sokkal inkább történelmi baleset. azaz valódi hasonlóságok. a nyelvészek megalkotják. R (2!!Ú3) telezett értékét. aki igen 13 14 . szókészlet. valamint a hozzá tartozó ősnyelv is. szükségszerűen intuitív és szubjektív. mert egyszer s mindenkorra világossá szeretném tenni az olvasó előtt. tipológia. Aíkhenvald & Dixon [szerk 2001]). Ismétlem. hogy ezek a rekonstrukciók azon túl. ahhoz. a dolog természetéből adódóan "képletek". mint tudatos. hogy melyek voltak az anya-nyelv eredeti. elfogulatlan. amelyekből a leánynyelvekben megfigyelt összefüggések feltehetőleg származnak. amelyet azon meghatározott célból használnak. hogy ez a két alapvető hiányosság. hogy nincsenek adatokkal alátámasztva. a gyakori állítással szemben nem is olyan tudományos és precíz. sót megszabták a történelmi. éves beszámolóját (The third anniversary discourse. mint például McMahon. vagy egyszerűen úgynevezett "véletlen egybeesések". amikor is egy brit bíró. lexikális és nyelvtani) rekonstrukciókat. valódi nyelvészeti összefüggések-e. amint a nyelvészek körében köztudott. jól felkészült nyelvészeti kutatás eredményeként jött létre Valóban. még ez a nyelvi osztályozás. Végül. E célból a nyelvészek az úgynevezett összehasonlító módszert alkalmazzák. amely egy (állítólag) "tudományos" vagy legalábbis egy szigorú és viszonylag "biztonságos" módszert nyújt a valódi összefüggések egyenkénti felismeréséhez. gyakran inkább befolyásolták. fellelhető nyelvészeti vagy nyelvészeten túli információk esetleg fontos adatai alapján. amelyekre lejjebb találunk néhány példát. és a következő módon járnak el (további részletek végett lásd a 2 és 3 tanulmányt a történeti nyelvészet módszereivel kapcsolatban) 1 Először. delivered 2 February. és azért. amely a világ "legjobban megalapozott" nyelvcsaládja. a nyelvészek rendszerint az úgynevezett "történeti nyelvészet" módszereit alkalmazzák. amelynek érvényességében aligha kételkedik valaki Azonban. melyekhez terjedelmes tanulmányok és dokumentumok álinak rendelkezésre Vegyük újra az indoeurópai nyelvcsalád esetét. komoly negatív következményekkel járhat a feltételezett nyelvi besorolásokat. szintaxis) személyes. hogy a feltehetően valódi megegyezéseket megkülönböztessék az esetleges véletlen hasonlóságoktól. az összehasonlítandó nyelvek kezdeti kiválasztása. illetve a hozzájuk tartozó rekonstrukciók és ősnyelvek hitelességét illetően Ezt néhány olyan konkrét (a történeti nyelvészet múltjából vett) példán keresztül fogom szemléltetni. Ráadásul nagy valószínűség szerint hamisak is. hogy újra meg újra hangsúlyozom a "nem igazolt" nyelvi rekonstrukciók merő felté3 A szubjektivitás szerepére a nyelvcsaládok felállításánál más tudósok is rámutattak. az indoeurópai nyelvcsalád/nyelvi közösség ötlete először India brit gyarmatosítása idején merült fel. az "Ázsiai társaságnak" megtartotta hagyományos. hogy ezek az "ösztönösen megfigyelt hasonlóságok valóban helytállóak-e. a megállapított összefüggések. a választás pedíg a nyelvek között (állítólag) meglevő hasonlóságok (a nyelv különböző szintjein: fonológia. a nyelvészek összehasonlítás céljából kiválasztanak két vagy' több nyelvet. hogy nyelvcsaládokat. amelyek alapján a rekonstrukciókat szabályba foglalták. 1786). és mind a mai napig híres. A & McMahon. Sir William Jones. Más szóval.vek osztályozási folyamatában felmerülő nagyfokú (tudatos vagy' öntudatlan) szubjektivitás3 miatt. Sir Jones. nyelvtan/morfológia. szubjektív vagy (ahogy a nyelvészetben gyakran állítják) "szabad szemmel történt" megfigyelésén alapszik 2 Másodsorban megpróbálják kiértékelni. ahogy számos kiadványban bemutatják (lásd pl Fox [1995]. kulturális tényezők. és távol tartja őket a "véletlen egybeesésektől" 3. mintsem tisztán nyelvészeti adatok (ahogy erről lejjebb szót ejtünk). hanem az eljárás során alkalmazott speciális módszerek és vizsgálatok miatt is Amint még a laikus olvasó számára is bizonyára ismert. a következő fő okok miatt: a) mint már említettem. valamint más. b) az összehasonlító módszer.

Ily módon az indoeurópai nyelvcsalád „felfedezése" csakugyan történelmi. hogy ez segíti őt abban. a szanszkrit és (akkoriban) néhány más. valamint néhány indiai nyelv és nép (az óindo-irání ág és az abból származó modern nyelvek) ugyanabból az ősnyelvből és ennek következtében (ahogy hitték) ugyanabból a „fajból" származik. mindkét oldalon könnyen fel tudták használni politikai célokra. hanem "be is bizonyította" a latin. jól tájékozott. továbbá járatos lévén a latinban és az ógörögben is. a szanszkrit és a görög genetikai rokonságát. Valójában. Azonban az érdeklődő olvasó számos publikációt ta- Az összehasonlító módszert pontosan azért hozták létre. Nyilvánvalóan nem tudunk belemenni olyan bonyolult részletekbe. hogya latin. hamis. hogy miért és milyen előnyökkel járhatott ez az elgondolás egyik vagy másik hatalmi csoportosulás vagy társadalmi osztály számára. amelyeket a tankönyvek sosem idéznek. mert az igazat megvallva. sőt személyes körülményeknek köszönhetően vert gyökeret. akik az indo-iráni nyelveket beszélték. a görög és a szanszkrit egyazon ősnyelvből származik. nem közölt semmi egyéb olyan adatot sem. érvelhetne bárki. Nem hozott példákat a feltételezett hasonlóságokra. politikai. miszerint Sir Jones nem csak feltételezte. hogy egy sor összefüggés és hasonlóság van közöttük. És még valami. presztízs-nyelvét. hogy a szóban forgó nyelveknek közös az eredetük Pontosan erről számolt be híres beszédében Azóta Sir William Jonest széles körben az indoeurópai történeti nyelvészet alapítójának tekintik. és nem annyira az elemzés precíz módszerei és ismérvei szerint végzett. részletes kutatás következményeként (bár később egy többé-kevésbé precíz vizsgálatra került sor az összehasonlító módszer bevezetésével. ma is indoeurópainak számító nyelv. rögtön megtette hatását Így az intuitív elképzelés. először mind Európában. akik Sir Jones-t az indoeurópai nyelvcsalád atyjának tekintik. minden példa nélkül). a perui vagy a kínai. egyrészt a gyarmatosító britek (és általában az európaiak). mivel "kimutatta" (így áll gyakran a tankönyvekben). mivel úgy gondolta. tanulmányozta e nyelvek szerkezetét és észrevette. mint a germán nyelvek. mind Indiában a tisztán történelmi. mint például az egyiptomi. amely segítette volna a hallgatóságot a hasonlóságok felismerésében és megértésben. E hasonlóságok oly határozottnak tűntek számára. Sir Jones valójában ennél is tovább megy (megint minden bizonyíték. ezek nagyon kellemetlenek mindazok számára. hogy csak közös forrás feltételezésével lehet őket megmagyarázni. politikai körülmények eredménye (még akkor is ha. hogy jobban megértse annak a : népnek a kultúráját és életmódját. közös eredetének gondolata. hogy ezt az (akkoriban) elég merésznek számító elméletet a legtöbb tudós és politikus rögtön elfogadta azt az elgondolást. másrészt pedig a gyarmatosított indiaiak (de csak azok. előbb vagy utóbb valaki másnak támadt volna hasonló ötlete) Az a (túl széles körben) elterjedt állítás pedig. ami szerinte nem lehetett a véletlen műve Azt gondolta továbbá. a szanszkritot. amelyekről egyszerűen azt "gondolta". sok más nyelvről is elmondván. Sir Jones csak annyit közölt a hallgatósággal. és egyértelműen nem rokonnyelvek. hogy "megfigyelt" több nyelvtani hasonlóságot. főleg a nyelvtan és alak tan szintjén. nem is elemezte azokat. milyen különleges oka volt. és amelyek egymástól valóban jelentősen eltérnek. mint például a dravida és a munda nyelv).művelt ember volt. amelyeket ma nem sorolunk az indoeurópai nyelvek közé. akik olyan indiai nyelveket beszéltek. indiai tartózkodása során elhatározta. vagy miként lehetett azt kijátszani az európaiak és az indiaiak összetett kapcsolatának összefüggésében. és nem tévedett. ugyanabból az ősnyelvből származnak. mint a latin. amelyet a brit birodalom' képviseletében segített kormányozni Tökéletesen elsajátítva a szanszkritot. rábukkan olyan egyéb megállapításaira is. hogy az intuitív módon megállapított indoeurópai nyelvcsalád érvényességét ellenőrizzék 15 16 . hogy e hasonlóságokat csak annak feltételezésével lehetne megmagyarázni. miszerint az európai nyelvek és népek. azok nem. a görög. a görög és a szanszkrit Ezek \iszont olyan nyelvek. hogy megtanulja az indiaiak ősi. Azonban a latin. amely csupán egy személy "szabad szemmel történt" megfigyelésén alapul (bármilyen okos és művelt ember is lehetett).4 Könnyű kitalálni. hogy ugyanabból a közös for4 rásból. amelyeket ma nem tekintünk indoeurópaiaknak. Ha valaki elolvassa Sir Jones eredeti beszédét. mint említettük.

hogy a "nyelv = népesség/faj" elgondolás nem feltétlenül helyes: különböző etnikai csoportokba tartozó népek beszélhettek teljesen megegyező. hogy ha a releváns történelmi események másképp alakultak volna. Ez nyilvánvaló a számos 5 Különösen releváns az első fejezet. hogy vajon az uráli és altáji nyelvek egyetlen nagyobb családból.s. amint az világosan kitűnik a fenti Carnpanile idézetből Nekem személy szerint nincsenek kétségeim afelől. 1970) című híres művében publikációból is. teljesen kifogástalan. valószínűleg helyesen. főleg régész. hogy ha az összes uráli és altáji nyelvek közül csak az [altáji] észak tunguzt. hogy a nyelvek osztályozása mindig a "valószínűségi fok" kérdése soha nem lehetünk száz százalékig biztosak abban. ahogy az a történelmi korokban elöfordul (ezt mutatja például az angol nyelv széleskörű elterjedtsége Észak-Amerikában és Ausztráliában) A "faj" fogalmát. hogy milyen nehéz feladat nyelveket osztályozni és a hozzájuk kapcsolódó rekonstrukciókat és ősnyelveket megszerkeszteni. hogy érvelésem ellenére még mindig vannak (nagyra becsült) nyelvészek. mind az uralisztika területén megfigyelték. mint például a politikai nyomás. megemlíthetjük Malloryt (1989) és Renfrew-t (1987) Az (állítólagos) uráli nyelvi közösség őshazájával kapcsolatos vita összefoglalását megtaláljuk Erdélyinél (2005) 8 Lásd Koememél (1989) a vita összefoglalásál Hagyományosan a következőket sorolják az altáji nyelvek közé: török. de más elméletekkel egyéb tudományágak területén is. kihagyták a modern nyelvészeti tanulmányokból. Ha egy adott nyelvi besorolás. akik nagyon is hisznek a rekonstruált ősnyelvek történelmi realitásában. E pontnál felvetheti valaki. a munda és 7 A nemrégen megjelent világszerte ismert publikációk közül. hogy sok tudós. az uralisztika és altajisztika9 híres magyar tudósa például a következőket mondta azzal a sokáig vitatott kérdéssel kapcsolatban. Hogy valóban a konvencionalista megközelités lehet a megfeleló hozzáállás. amint azt T Kum annak idején világosan bebizonyította a The structure of Scientific Revolutions.. hogy a konvencionalista megközelítést kell választanom. ma már tudjuk. beleértve az indoárja (szanszkrit). beleértve azok (feltételezett) őshazáját. például Ringe (1992. beleértve a természettudományokat. Pre. hogy kétséget kizáróan képesek vagyunk a feltételezett ősnyelvet beszélő ősközösséget beazonosítani Csakugyan. hogy a tudósok más nyelvi osztályozást és ősnyelveket javasoltak volna Sinor Dénes. mivel a nehézségeket és valószínű hibákat mind a vizsgálati módszerekbe ágyazott gyenge pontok. hogy az Indiában talált nyelvcsaládok.lálhat e témáról. az urál-altáji családból származnak-e (1988. 2001)5 2. azt két tényezö támasztja alá: mind az indoeurópai nyelvészet. Az előző részben rámutattam arra. ez még nem feltétlenül jelenti azt. amelyek az eredeti ős-indoeurópai vagy ősuráli közösséget kutatják. vagy hasonló (ős)nyelvet a történelem előtti időkben. vagy akár érvekkel alátámasztani. 1998 és 1999) és Greenberg (1991 és 2005). (Chicago University. 738): "Egészen biztos vagyok abban.7 Amióta a nyelvcsaládok elgondolása megszületett. és az [uráli] obiugort ismernénk. gyakran felhívták kollégáik és a nagyközönség figyelmét arra a tényre. amelyek közül a következőt szeretném ajánlani E Bryant: The Quest for the Origins of the Vedic Culture The Indo-Aryan Migration Debate (Oxford University Press. jól ismert. 1995. hogy az adott nyelvi besorolás helyes-e. amelyet nyelvészek között a "konvencionalizmus" és a "realizmus" vitájának neveznek8 vajon a nyelvészeti rekonstrukciók realisztikusak. régészek. hogy miért az ő értelmezése lenne helyes.2. Hasonlóan. mind pedig a nyelvészeten kívüli tényezők jelenthetik. mongol és tunguz 9 17 18 . a rekonstrukció és az ősnyelvek realisztikus értelmezésének híve. tételezzük föl. amelyek az ős indoeurópai közösség felfedezésével foglalkoznak. lehet.6 Valóban. senki sem tagadná azok genetikai rokonságát" [a kiemelés tőlem]. paleoantropológusok stb. vitathatatlan tény. számos világhírű nyelvész. de képtelen bebizonyítani. reálisak vagy tisztán konvencionálisak? Igaz. azon belül a következő címmel ellátott bekezdések The Aryans and colonial and missionary discurse és a German Aryanism 6 Ez nem csak nyelvészeti elméletekkel történik meg. azóta folyamatosan tart a tudomásom szerint még megoldatlan vita e kérdésben. pontosan ügy.

mivel . a balti-finn (finn. szubjektív választás. amit néhány (magyar) tudós indítványozott Természetesen. hogy kialakulásuk és fejlődésük (nagyjából) a történelmi időkben ment végbe és így (részben vagy egészében) dokumen19 20 tálva van A kézenfekvő példák a latin. számos indiai tudós (akik mind a szanszkrit. amely a magyart az etruszkkal vagy a sumérral vagy az ógöröggel stb. Ez tényleg nagyon hihető magyarázat. a germán. jól ismert tény. mind az uráli nyelvek. bár feltételezi a szanszkrit hagyományos indoeurópai besorolásának abszolút. helyesen. mind a történeti nyelvészet módszerével kapcsolatban általában. vagy egészen másképp alakult volna Mindezek eredményeképpen a szanszkritot pedig. ha a kérdéses nyelvek térben és időben távol esnek egymástól. vagy a magyar és sumér lehetségesnek tartott genetikai rokonságára. hogy a szanszkrit. mondjuk. térjünk vissza a könyv fő témájához Amint említettem. csökken a valószínűsége annak. amelyekre abban a könyvben jutottam. és az uráli nyelvcsaláddal foglalkozó korábbi könyvemben kifejtett téziseimet még jobban megerősítik Ennek következtében most szeretném összefoglalni a következtetéseket. e nyelvcsaládok mindegyike olyan nyelvekből áll. az indoeurópai elmélet sosem született volna meg. E megfeleléseket átvétellel szokták magyarázni. észt és néhány más. amelyek természetes módon jelentkeznek a térben és időben egymáshoz közel álló. avagy "nyelvészeti régiót/nyelvészeti közösséget" képeznek. hogy a nyelvek egy csoportja azonos eredettel rendelkezik. olyan értelemben. de ezek tipikusan olyanok. a szláv és a török nyelvek Amint láthatjuk. mondjuk a "dravida nyelvek" közé sorolták volna Kivételek természetesen vannak. a Balti-tenger mentén beszélt kisebb nyelv). amelyek térben és időben egymáshoz közel léteztek és fejlődtek. ha ki kellene választanom két vagy több nyelvet a közöttük lévő hasonlóság megállapítása miatt. mivel ezek térben és időben szintén távol esnek egymástól. amelyek létezésére független bizonyítékunk is van.a dravida nyelveket. mintha. mert százszázalékosan elfogadták azt a feltevést. amelyeket az utóbbi kb 6 évben különböző szakmai folyóiratokban már publikáltam. a szanszkrit és a dravida nyelv között fennálló hasonlóságot csak azért tekintik átvétel eredményének és nem genetikai öröklődésnek.1. és hasonló kulturális és tárgyi háttérrel rendelkező nyelvek között. hogy a szanszkrit az indoeurópai és nem a dravida nyelvcsaládba tartozik. és ez a tér. Ez áll fenn például a magyar és az etruszk. sőt nyelvtani megfelelést mutat a dravida nyelvekkel. úgynevezett Sprachbundot. legalábbis első próbálkozásra ragaszkodnék ahhoz az elvhez. Ezzel ellentétben. ha elfogadjuk az elvet. olyan indiai nyelvekkel. e kötetben összegyűjtött tanulmányok további megfigyeléseket. hogy ha egy történelmi véletlen következtében a nyugati tudósok nem kerültek volna kapcsolatba a szanszkrit nyelvvel (amelynek létezéséről nem tudtak India gyarmatosítása előtt). Ennek ellenére. a nagyon hosszan tartó. Ez lényegében azt jelenti. ami indoeurópai nyelv. e könyv néhány tanulmányomat tartalmazza. de véleményem szerint szükséges elkalandozás után. egyéb önálló nyelvészeti és nyelvészeten kívüli bizonyítékok hiányában. hogy a nyelvek besorolása soha nem lehet igazán száz százalékig biztonságos. amelyet széles körben "dél-ázsiai nyelvészeti régiónak" hívnak (lásd például Masica 1979). a szanszkritot hasonlítanánk össze egy kelta nyelvvel (ma már a kelta nyelveket is indoeurópainak tartják). hogy a szanszkrit számos fonológiai. Valóban. elvileg semmivel sem önkényesebb. vagyis léteznek megkérdőjelezhetetlenül érvényes nyelvcsaládok. számottevő összefüggést/hasonlóságot mutat a nyelv bármely szintjén. Mi a baj a finnugor/uráli elmélettel? 3. úgyszólván százszázalékos érvényességét Más szóval. hogy a térben és időben egymáshoz közel álló nyelveket hasonlítsam össze 3. mind a dravida nyelvek szakértői) azt tartja.és időbeli közelség kétségkívül megnöveli e nyelvek genetikai rokonokságának valószínűségét. amelyeket nem sorolnak az indoeurópai nyelvek közé Nevezetesen. és amelyeknek közös témája az uráli elmélet felülvizsgálata és elutasítása Más szóval. hacsak valamiféle nyelvészeti és/vagy nyelvészeten kívüli adatok és körülmények nem késztetnének az ellenkezőjére. hasonlítja össze. intenzív kapcsolatoknak köszönhetően. Ebből világos kellene legyen. Ezután az elég hosszú. elvileg minden lehetséges Én személy szerint azt gondolom. akkor szanszkritban jelenlévő dravida jellemzők "kölcsönzés" magyarázata a "körkörös érvelés" tipikus példájának bizonyul. hogy az eredeti. adatokat és elemzéseket tartalmaznak.

a hagyományosan urálinak nevezett nyelvek nem igazán mutatnak konzisztens. hamis megfelelések. Természetesen van számos közös morfológiai elem az uráli nyelvekben. az uráli nyelvcsaládnak azzal a problémával is szembe kell néznie.fészék (tárgyeset fészket) pesä és nyel (<niele) melyek közül tulajdonképpen egyedül a fészek/pesä egy tökéleytes megfelelés. amelyeket a történeti nyelvészet hagyományos módszerei megkívánnak ahhoz. sok kívánnivalót hagynak maguk után. amely úgynevezett paleo-szibériai nyelv. de találtak valamit ami első látásra elfogadható mentségül szolgál: eszerint az uráli nyelvek 11 A (csak) az uráli nyelvcsaládban megtalálható valódi megfelelések száma öszszesen 4. a konvencionális elmélet hívei elismerik ezt a kellemetlen tényt. mind a morfológiai szinten) nagy része megtalálható az altáji nyelvekben is. és legtöbbször más. egyszóval a konvencionális nyelvészeti bizonyítékok kritikai ismertetését végeztem el Ezen kívül számba vettem az uralisztikához kapcsolódó nyelvészeten kívüli bizonyítékokat is. sót még a jukagirban is. paleoantropológia. mint a kiterjedt lexikális korpusz hiánya. ha a nyelvészeti rekonstrukciók realisztikus megközelítésének hívei vagyunk. az önmagában is csekély számú helyes megfeleléseknek csak egy nagyon kis százaléka van jelen mindenütt az uráli régióban Vagyis. további részleteket lásd Marcantonio. a genetika. [1981] uráli összehasonlító korpuszára vonatkozó vizsgálataimnak megfelelően). amely még súlyosabbnak tekintendő. hogy ellenőrizzem. mivel a nyelvészet a legilletékesebb és legmegbízhatóbb a tudományok közül a nyelvek/népek eredetének felderítését illetően. vagy szinte a legtöbb uráli nyelvben 10 A tudósok hajlamosak arra. hogy nem teljesül a következő két alapvető feltétel. mely (aránylag) jó megfeleléseket tartalmaz Valójában az uráli nyelvcsaládon belül hagyományosan felállított megfelelések nem igaziak. azaz (csak a magyar és a finnugor megfelelőjét idézve) szem/ silmiti. amelyek jelen vannak a legtöbb. A megjósolt. Az 1. mind az indoeurópai nyelvcsalád esetében) eredményei közötti jól ismert ellentmondásokat irrelevánsnak tartsák Más szóval. kritikai újraértékelését. vagyis a nyelvészet testvértudományainak. releváns morfológiai megegyezéseket. igen csekély11 (amint ezt maguk az uráli elmélet hívei is beismerik). Továbbá. azért.ezek segíteni fogják az olvasót. valamint. mert sok (talán a legtöbb) történeti nyelvész szerint. és 2 pontban bemutatott hiányosságokon túl – amely hiányosságok egyéb nyelvcsaládok esetében is megtalálhatók –. elemzések és feltételezések részletes. és nem meggyőzőek. szív (tárgyeset szívet)/ sydän. megfelelései. de ezek egyszerű toldalékok (általában egy vagy két alaphangból állnak). 21 22 . vagy magától értetődőnek tartottak). A szintén kiterjedt. 2. paleoantropológiai és genetikai vizsgálatok (mind az uráli. Világos azonban. Mindent összevetve arra a következtetésre jutottam. mint például a régészet. hogy megfelelő kontextusba helyezze a jelen kötetet A 2006 elején megjelent könyvemben a hagyományos finnugor/uráli elmélet alapját képező nyelvészeti adatok. csak a nyelvészeti eredmények a fontosak.10 Nevezetesen bemutattam azt. főleg. Valójában. Kiterjedt. Más szóval. esetragok (névszóragozási paradigmák). hogy egy nyelvcsaládot létrehozzunk: 1. ismétlem. legújabb kutatási eredményeit. hogy a nyelvészeten kívüli bizonyítékok egyértelműen ellentmondanak a nyelvészeti modell előrejelzéseinek. morfológiai összehasonlító korpusz megléte. azon megfelelések száma. (2006a.(Janbunen. mint például igeragok (igeragozási paradigmák). amelyeken az uráli elmélet alapszik. hogy a csekély számú megfelelések (mind a szótani. vagy utalhat egy szélesebb körű genetikai rokonságra. fonológiai/szótani összehasonlító korpusz megléte. hogy az ilyen megállapítás könnyen kétségbe vonható. vajon megegyeznek-e a nyelvészeti modell által megjósolt "tényekkel" (amelyeket nyíltan állítottak. csupán hasonlóságok. közös morfológiai paradigmák hiánya olyan hiányosság. hogy a nyelvészeti bizonyítékok. a morfológiai megfelelések jelzik legmegcáfolhatatlanabbul a genetikai öröklődést. Vagyis az ilyen összehasonlító korpusz lehet akár átvétel eredménye is. képzők stb. nem uráli nyelvekben is jelen vannak Így ezen morfémák nem lehetnek relevánsak genetikai kapcsolatok megítélésénél (lásd részletesen Marcantonio [2006a] 8 fejezetét az alaktanról). 228-9). hogy a nyelvi vizsgálat és a régészeti.

a hangsornak mindig ugyanabban a pozíciójában Jelen esetben szókezdő helyzetben). amint azt sok tankönyvben és szaktanulmányban bemutatták Ráadásul. a figyelmes olvasó nem fogja tudni nem észrevenni. hogy még sok olyan szó van. hogy az 1) táblázat többi szó-párját is azonos típusú. hogy azért mégis van néhány megegyezés az uráli nyelvek között. Vagyis minden egyes uráli nyelv saját morfológiai rendszerét az eredeti ősnyelvből való kiválás után alakította volna ki. és összpontosítsunk a finnre és a magyarra (a két nagy "uráli" nyelvre) I. ahogyan azt a päli és fej-fő szó-pár mutatja Ehhez hasonlóan. 3. hogy ezek a hasonlóságok. mivel például a finn lioni szó jelentése 'hang' és a kola szóé 'kunyhó'. morfológiai és tipológiai megfelelést. ha közelebbről megvizsgáljuk a releváns adatokat. az adatok részletesebb vizsgálata felfedi számunkra. mivel az adatok nagyon szelektív (és azt merném állítani. hogy az uráli nyelvekben a morfológiai az egyes nyelvek önálló fejlődése során alakult ki. ezek a megfelelések elég jók és meggyőzőek abban az értelemben. se nem döntőek a finn és a magyar (és a többi uráli nyelv) között fennálló egyedülálló. szabályosan és rendszeresen. és a nyelvészek rendszerint kizárólag ezt keresik. Nézzünk meg közelebbről néhány fonológiai lexikai. mindent egybevetve. azt állítják. "szabad szemmel" látható hasonlóságok ellenére. sok okból se nem relevánsak. Mégis. Ez azért van. mert a hagyományos történeti nyelvészetben 23 24 . és ami még fontosabb az őket alkotó hangokban. hogy megvizsgáljuk a lexikai megfeleléseket.) NYELVTANI MEGEGYEZÉSEK: IGEI ÉS BIRTOKOS VÉGZŐDÉSEK finn anna-n (*anta +m) anna-t (*anta +t) käte-ni magyar ad-o-m ad-o-d keze-m III. ha a jelentésbeli megegyezés is kívánatos lenne. fő fa száz ház víz méz éne-k Az egyértelmű. Ennél a pontnál joggal felvetheti valaki.morfológiai struktúrájában bekövetkezett (időnként nagy) változatosság – lásd Marcantonio (2006b) és Suilikonen (2002) – annak a ténynek a természetes következménye lenne.2. hogy szabályosnak és szisztematikusnak tűnnek (az összehasonlító módszer elvárásainak megfelelően). amint azt a finn /t/ és a magyar /z/ megfelelései a szó belsejében mutatják (néhány hangmegfelelést kövérrel szedtem) A szemantikai megegyezés néhány szó-pár esetében kétségtelenül nem tökéletes. amint azt lejjebb látni fogjuk Kezdjük azzal. de ezt nem tartják lényegesnek A hangok megfelelése lenne a legfontosabb.) TIPOLÓGIAI/SZERKEZETI MEGFELELÉSEK finn pőydä-n alla kalo-i-lla-ni magyar az asztal alatt hala-m-mal finn pää puu sata kota vesi (vete-) mesi (mete-) üüni-(/) magyar fej. kiváltságos genetikai rokonság felállításához. hogy elfogult) módon lettek kiválasztva. például a következő szó-párt puu és fa ezek a szavak tökéletesen megegyeznek jelentésükben. még akkor is. egyértelművé válik számunkra. Az uráli elmélet hívei azt állítják. hogy ezeknek az állítólagos megfeleléseknek az érvényessége csak látszat. amelyeket általában a hagyományos elmélet bizonyítékaiként állítanak be. szabályos és szisztematikus hangmegfelelés kapcsolja össze. melyekben a finn /p/ a magyar /f/ mássalhangzónak felel meg. és egyedül az uráli nyelvekre jellemzőek. Ez bár elvileg hihető magyarázat.) FONOLÓGIAI/LEXIKAI MEGFELELÉSEK II. hogy itt a körkörös érvelés tipikus és egyértelmű példájáról van szó.

elvileg könnyen elképzelhető nyelvészeti folyamat. "kiskapukkal" igazolják. Ugyanez igaz a plilil fe. csekély legyen is az" (Campbell [1998. vagyis ez ad-hoc magyarázat. amint azt a következő példák mutatják (az úgynevezett altáji nyelvekből véve) az orok pe és a mandzsu fa (UEW 410). a következőképpen szokták igazolni: a magyar hozzátett egy -k képzőt (UEW 25) az eredeti hangsorhoz – minden látható ok nélkül. hogy feltételezhetően szigorú és tudományos vizsgálati módszert alkalmazzunk: egy adott modellvizsgálati módszer akkor és csak akkor tudományos és hasznos. a -Φ. míg a jelentés egészen önkényes módon változhat a nyelvek fejlődés során (de lásd lejjebb) Visszatérve példáinkhoz. kivételeket – amelyek jelen vannak a nyelv minden szintjén – részletesen bemutattam a korábban megjelent munkámban (Marcantonió 2006a). ha ezt sok nyelvész nem tartja komoly problémának. ami arra szolgál. az utolsó hangban nem a magyarban van egy szóvégi -k. az l. az i az e-vel). hogy ha továbbra is ad-hoc magyarázatokat és kiskapukat alkalmazunk minden hibás megfelelés esetében. a részletesebb vizsgálat során kiderül. a nyelvészetben viszont a hanghiánynak is nagy jelentősége lehet) A -k hang" jelenlétét a finn -Φ-val szemben. kola/ház és vesi (vete-)/víz. vagyis amelyekről Ezeket a téves megfeleltetéseket. a magyar és más uráli nyelvre igaz. első látásra elfogadhatónak.úgy vélik. hogy itt megint egy körkörös magyarázat tipikus példájával találkozunk semmi bizonyíték nem szól amellett. a szakirodalom széles körben számol be arról. ártalmatlannak tűnhet. ez azonban más okból problematikus. melyek egy széles eurázsiai területen előfordulnak (bármi legyen is az oka ennek). A magyar és finn szó ezzel szemben csak az első három hangban egyezik meg (a finn hosszú ä megegyezik a magyar hosszú é-vel. hogy a javasolt megfeleléseket alkotó minden hang. mert az megköveteli. ha az öszszehasonlító módszert szigorúan vesszük. hogy a puul fő megfelelés nem csupán a finn. táblázatban felsorolt szó-párok közül csak egy van. hogy a hangváltozás általában szabályosan következik be. Még a nem szakértő olvasó számára is világos. Ily módon. az n az n-nel. ahogy a helytelen megfeleléseket és kivételeket ad-hoc magyarázatokkal. hanem megtalálható nem uráli nyelvekben is. Pedig a jelentésbeli eltérés gond lehet a megfelelések felállításánál. érvényteleníti azt a szándékunkat. méghozzá az óind salá. vagy ahogy én szeretem nevezni őket. 25 26 . ennél a szó-párnál a szemantikai megfelelés nem igazán helyes. hogy segítségével jóformán bármiféle adatot alá tudunk támasztani. A kiskapuk olyan céllal történő segítségül hívása. Az a gyakorlat. hogy ezek a szavak átvétel útján kerültek az uráli nyelvterületre. a kiemelés tőlem) Ezen túlmenően. hogy e képző hozzáadódott az eredeti szóhoz. fő megfelelésre is. Viszont magától értetődik. Mint említettük. mikor az uráli ősközösség még egyben volt. még akkor sem. bármilyen . mint a magyar és a finn esetében Ami a sata/száz és a mesi (mete-)/méz megfelelést illeti. meg kell jegyeznünk. ha világos és ellenőrizhető előrejelzései vannak. hogy a téves hangtani párosítást igazoljuk. vagyis olyan szavakként. a szó időbeni fejlődése során.'100' (UEW 467) és a szanszkrit mádhu 'méz' szóból származnak (UEW 273) Az átvétel abban az időben történt. az ääni és az ének szavak között nem áll fenn valódi hangtani megfelelés sem. ahol a kezdő mássalhangzó tökéletes megfelelését találjuk a kérdéses nyelvekben /p/-/f/ ugyanúgy.277]. ami kizárólag az uráli területen található meg: az lilini/ének megfelelés. "zérus-hang". ha . amint azt a következő példák mutatják (szintén az altáji nyelvekből véve) mandzsu fe és gold peje (UEW 365). hogy a szóban forgó szavakat egyértelműen Wanderwörterként osztályozták. és nincs semmi okunk annak feltételezésére. hogy egyébként nem megegyező adatokat megfeleltessünk egymásnak. Ami a táblázat fennmaradó két megfeleléspárját illeti. melynek a finnben egy hanghiány felel meg (vagy. akkor az összehasonlító vizsgálati módszer annyira simulékonnyá és hatásossá válik. bár ezt az állítást semmiféle bizonyíték sem támasztja alá. mivel például egy -k vagy másik toldalék hozzákapcsolódása a szóhoz. amellyel találkozunk – és az uráli elmélet12 adataiban bőségesen akadnak téves párosítások és kivételek –. ahogy a nyelvészetben mondjuk.megengedünk egy szemantikai eltérést. mivel. sza12 bályosan és szisztematikusan megfeleljen egymásnak. mint ahogy számos tudós rámutatott: "dramatikusan megnő a véletlenszerű megfelelések megállapításának esélye.

hogy két vagy több nyelv (nyelvcsoport) véletlenül azonos. hanem például az indoeurópai nyelvészet terén is A jelen kötet 7. tipológiai strukturális hasonlóságokat. amint ezt az alább közölt. Ma nagyon sok nyelvész továbbra is azt hiszi. rekonstruált ragokra *-m az első személyben. *-s(V) + többes szám Amint látható. *-s.be lehet bizonyítani. mivel a felhasználható kiskapuk száma elvileg nincs korlátozva (ez igazából az összehasonlító módszerben rejlő szubjektivitás legveszélyesebb eleme) Sajnos ez a minden ellenbizonyíték. amelyeket a III. ha ez elég nagy területet foglal magába). azáltal. az uráli elmélet hívei jogosan hangsúlyozzák a következőt nemcsak arról van szó. mint ahogy e konkrét példa esetében is. ahogy azt a II. és nem csak az uralisztika területén (amint azt feljebb bemutattuk). *-s(V) / / *-m. így lehetséges magyarázatként szóba kerülhet az átvétel. hogy különböző nyelvcsoportok szinte sohasem adnak át egymásnak nyelvtani elemeket. *-1 a második személyben stb. táblázat mutat be. téves megfelelés vagy kivétel "elsimításának" gyakorlata nagyon gyakori az összehasonlító nyelvészetben. e névutók etimológiailag is rokonok. a finn és a többi uráli nyelv tipológiai alapszerkezete megegyezik (itt szeretném kihangsúlyozni az "alap" szót. *-s. ahol felülvizsgálom Alinei professzornak a feltételezett magyar-etruszk genetikai rokonságra előterjesztett bizonyítékait. *-t < **-Φ // *-me(s) -*-mo(s). mivel az uráli területen jelentős tipológiai változatosságra is találunk példát. Viszont ugyanezt a paradigmát rekonstruálták egy másik kontinensen található nyelvcsalád esetében. véletlenszerű hasonlóságokat állítanak fel. hanem időnként. *-Φ//*-mas. azon (vitathatóan csekély) különbség ellenére. *-Ie ős-uráli:*-m. amelyeknek hasonló a földrajzi elhelyezkedésük. Az ilyen típusú rag-megfeleléseket hagyományosan a genetikai öröklődés erős (tulajdonképpen a legerősebb) bizonyítékának tekintik. 50 év nyelvészeti kutatásai megcáfolták. *-to-k ős-indoeurópai: *-m. táblázatban bemutatott nyelvtani megfeleléseket. és hogy nagyon csekély annak a lehetősége. a nyelvészek azt kockáztatják. Ezen túlmenően. mivel a mivok nyelvek valójában amerikai indián nyelvek. Ráadásul ezek a ragok a legtöbb uráli nyelvben megegyeznek. hogy a finnben. a magyarral ellentétben. Végül vizsgáljuk meg az ún. a névutót megelőző főnév felvesz egy esetragot. Közismert. hogy helyesek vagy helytelenek Konkrétan. *-1. a csekély különbségek pedig (-n és -t a finnben szemben -m és -d a magyarban) könnyen vissza vezethetők ugyanazokra az eredeti. amelyekkel ezeket a megfeleléseket igazolni lehetne – átvétel vagy véletlenszerű hasonlóság – itt nem alkalmazható. lásd ezzel kapcsolatban Suihkonen [2002] és Marcantonio [2006b]) Például a finn névszói szerkezet pöydä-n alla szerkezetileg megfelel a magyar az asztal-Φ alatt kifejezésnek. Elterjedt nézet. valódi és precíz megegyezések helyett Ez a kockázat pedig igen nagy lehet. hogy mindkét nyelv névutókat használ (elöljárók helyett. rekonstruált személyragok mutatják: 27 28 ős-mivok: *-m. vagy a tágabb genetikai kapcsolatok lehetősége (ezekről lásd később). vagy hasonló igei vagy névszói végződéseket mutasson fel Azonban e két hagyományos hiedelmet különösen az elmúlt kb. *-t. Így a hagyományos történeti nyelvészet állításával ellentétben. hogy a magyar. táblázat világosan mutatja. hogy hamis megfeleléseket. mert a másik két lehetséges magyarázat. melyeket megtalálunk például az indoeurópai nyelvekben). ahogy az alla/alatt szó-párból mindkettő a rekonstruált *ala 'hely valami alatt' szóból származik (UEW 6) Itt tehát "kétszeres megfelelés- . a nyelvtani hasonlóságok nem feltétlenül jelentenek erős bizonyítékot a nyelvek közötti rokonságra – legyen ez a rokonság öröklődés vagy átvétel eredménye – hanem azok tisztán a véletlen hasonlóság következményei is lehetnek (a véletlenszerű nyelvi hasonlóságokra további példákat lásd Campbell [1995]). Most vizsgáljuk meg közelebbről a II. hogy a szabályoknak indokolatlan hajlékonyságot tesznek lehetővé. teljesen megegyező vagy hasonló személyragokat rekonstruáltak olyan különböző nyelvcsaládok esetében. tanulmányában egy konkrét példát találunk erre a jelenségre. jelen esetben a genitivus eset -n ragját. mint például az uráli vagy az indoeurópai. hogy mind a finn. (még akkor is. mind a magyar nyelvben (és egyéb uráli nyelvekben) ugyanazokat a végződéseket használjuk az igék személyragjainak és a főnevek birtokos ragjainak képzéséhez.

és sok nyelvészt arra vezettek. Az igaz. jogosan tartják róluk. részben igyekeztem kiemelni a nyelvcsaládok felállításának nehéz feladatával járó általános módszertani problémákat. hogy ők a finnugor elmélet alapítói. és joggal. hogy egy szélesebb. hogy ez a két magyar tudós intuitív módon már akkoriban megelőlegezett néhány olyan fogalmat. a tipológiai összefüggések önmagukban nem megbízható bizonyítékok a genetikai rokonságra. hogy szóljak a jelen kötetben összegyűjtött tanulmányokról. hogy a világ nyelveit és népeit a bábeli nyelvzavarból eredeztették volna. itt a lia és a -val ragok az egyedüli nem rokon elemek. az asztal alatt és haja-i-m-mal típusú névszói szerkezetek nemcsak az uráli területen fordulnak elő. hogy az első tudósok között voltak. mégpedig a következőt: kalo-i-lla-ni és hala-i-mmal E névszói szerkezetekben mindkét nyelv a toldalékok sorát alkalmazza. Az első tanulmányt (Sajnovics János szerepe az öszszehasonlító nyelvtudományban) két magyar tudós munkásságának szenteltem Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel. azonos jelentéssel. Ehhez hasonlóan megvan az -í rag/infixum a törökben is. egyértelműen rokon nyelvek is nagymértékben eltérhetnek tipológiai szerkezetükben. nyelvtani és 13 tipológiai) megfeleléssel rendelkeznek13 amelyek a szakirodalomban jól ismertek. nem csak e nyelvek között áll fenn.ről” van szó. vagyis lexikális és ugyanakkor strukturális megfelelésről Az ilyen kétszeres megfelelést ismét a genetikai öröklődésre utaló fontos jelnek tekintik. bár a finnben a (-ni) birtokos személyrag a -lia esetragot követi. – másodsorban. amelyek még ma is a történeti nyelvészet alapját képezik – ami elég nagy teljesítmény volt akkoriban –. amint a latin és a belőle származó új-latin nyelvek esetében láthatjuk. Még általánosabban. hogy még az indoeurópai besorolást sem tekinthetjük százszázalékosan biztosnak (valóban van számos megoldatlan probléma azon a nyelvcsaládon belül is). amely az úgynevezett uráli nyelvek közötti található. lásd lejjebb). ha a főnév alany. és szintén többes számot jelöl. sajátos nyelvészeti nehézségeket. sőt azon túl is. Az elmélet egy ideig vetélkedett az uráli elmélettel (még azután is. táblázatot). de az nem igaz (ahogy sok nyelvész állítja). ha igaz az. hogy az ilyenfajta megfelelés átvétel eredménye vagy a véletlen műve lenne Az "isomorphismus" (ahogy a nyelvészetben nevezik) másik példáját a III. Ezen felül megfigyelhetjük. hogy az "ugor-török háború" az uráli elmélet győzelmével zárult. akiket nemcsak a magyar emberek. fonológiai. lásd a II. Összefoglalva. a magyar és egyéb uráli nyelvekkel Lásd ismét Marcantonio (2006a) további részletek és a kapcsolódó bibliográfia véget 29 30 .3. ami a kor általános hiedelme volt.vagy tárgyesetben van) és az *-m birtokos személyrag (melyről feljebb már beszéltünk. hanem sok egyéb. az uráli besorolás helyességének biztosan még kevesebb az esélye 3. mivel (állítólag) nem rokon nyelvek is rendelkezhetnek megegyező tipológiai rendszerrel. mint az uráli nyelvekben. Miután egy ideig módszertani problémákkal foglalkoztunk (általában és konkrétan az uralisztikára vonatkozóan). Ráadásul az al névutó. ’gy. UEW 119) – etimológiailag kapcsolatban vannak. hagyományosan nem az uráli nyelvek közé sorolt nyelv esetében is. mivel nagyon valószínűtlen. amelyek az uráli nyelvcsalád amúgy sem könnyű azonosítását még jobban megnehezítik: a néhány megfelelés. amely többesszámot fejez ki (kivéve. addig a 3 rész első két pontjában megpróbáltam felvázolni a fő. mígnem lassan feledésbe merült. és ezért (úgy gondolják) egymással etimológiailag kapcsolatban áll az -i toldalék/infixum. míg a 2. Azonban még ez sem releváns és döntő bizonyíték ahhoz. míg a magyarban e két elem sorrendje fordított. hanem megtalálhatók az altáji térségben. ahol háromból kettő megegyezik. az úgynevezett urál-altáji nyelvcsalád léezését feltételezzék. hanem a történeti nyelvészettel foglalkozó nyelvészek ís ismernek Valóban. akik megpróbálták a nyelvek és népek eredetét feltárni konkrét nyelvészeti osztályozások alapján ahelyett. végül engedjék meg. megtalálható a török és a jukagir nyelvben is. a hagyományos módon meghatározott 'uráli' és 'altáji' nyelvek számos (szótani. a következő okok miatt – először is. hogy maguk a főnevek is – kala és hal (rekonstruálva *kala. és fordítva. táblázatban bemutatott szerkezetben találjuk. hogy a magyar és a finn (valamint a többi uráli nyelv) kizárólagos rokonságát nagy biztonsággal megállapíthassuk.

hogy nem alkalmas azoknak a bonyolult. mint például Wiik (2000 és 2002) és Künnap (1998 és 2000) úgy gondolják. hogy elvetik a szintén hagyományos uráli családfa diagrammot (amelyet a 3 tanulmányban bemutatok). hanem sok. nagyon kevés leletre alapoznak!). tehát nem volt kis területekre zsúfolódó és nagy tömegű népességet magába ölelő műveltség (márpedig a feltett uráli nyelv ebben a korban alakult). s bennük több-kevesebb a rokonság. akik az uráli modellt alapjában véve nyelvek és nyelvjárások láncolatával magyarázzák. arról tájékoztatja a magyar olvasót. Néhány tudós. amelyek ez irányban történtek. Röviden. amelyről széles körben elismerik. hogy nem létezett a hagyományos értelemben vett ősuráli közősség (többek kőzött azért sem. hogy nehéz lehet különbséget tenni az érintkezésből adódó hasonlóságok és a rokonságból eredőek között Más revizionista tudósok. sőt még azon is túl.36-37. Hasonló interpretációkat javasoltak magyar tudósok is. észt és magyar kutatók által végzett régészeti. genetikai. ahogy a szakmában gyakran nevezik őket). a kritikus kérdés viszont az. főleg finn. és következésképpen a kívánt nyelvészeti és "történelmi" eredmények kimutatása érdekében. vagyis közös kommunikációs eszköznek a széles eurázsiai terüle14 ten élő népek között. átmenet. nem igaz az. Finnországban és Észtországban Magyarországhoz hasonlóan. Korhonen (1974 és 1976). A harmadik munka. hogy számos finn és észt ember is (legyenek tudósok vagy egyszerű emberek) kételkedik saját. miszerint Sajnovics és Gyarmathi már a 18. az élet egyszerű kérdéseire felelő közös nyelv. ennek tudatában már eleve megállapíthatjuk. hogy milyen könnyen lehet manipulálni az összehasonlító módszert. században bebizonyíották a finnugor nyelvcsalád létezését A második munka. hogy a megfigyelt hasonlóságok a közvetlen érintkezés következményei (is) lehetnek. hogy a késő jégkori vadászműveltségek hatalmas területen nagyjából egységes arculatúak. hogy itt érdemes László néhány megjegyzését idézni (1981." "Ez az 'összekötő nyelv' természetesen más és más színezetet vett fel. mert az uráli őshazának vagy "uráli génnek" nyoma sincs). késő jégkori. Ez a kép az újkőkorban hirtelen megváltozik. Úgy gondolom. kőkor. amit a magyar tankönyvekben és egyéb általános történeti nyelvészeti művekben. csak különböző finnugor nyelvek vannak. és a kialakuló földműves műveltségek valóságos mozaikká tördelik Eurázsiát. A történetí nyelvészet és a finnek eredete: A tradicionalisták és a forradalmárok vitája. a kívánt megfelelések. de számos jelentős változtatást javasolnak. Később meg az újkőkorban ugyancsak nem volt olyan aránylag nagyobb területet összefogó sajátos műveltség. Nos. mint például az úgynevezett "bokor" vagy a "fésü" diagrammot. és az egész elméletet elveti Más. nem volt Az őskőkorban egy-egy műveltség hatalmas területeket hatott át. úgy gondolják.40-41 és 47) "Vegyük elő Eurázsia. széles körben állítanak. szövevényes izoglosszáknak az ábrázolására. paleoantropológiai kutatások konkrét eredményei között. két fö témával foglalkozik a) ellentmondások az uráli elmélet tárgyi előrejelzései és a különböző nemzetiségű. és László (1981). mint például Häkkinen (1990). pontos és máig is helyesnek tartott elemzéseik miatt. állítólagos uráli eredetében Más szóval. Sok-sok egymáshoz alig kapcsolódó művelődés népesíti be a lakható területeket. hogy a hagyományos elmélet hiányosságait azáltal is ki tudják küszöbölni. b) a magyar szó "hivatalos" rekonstrukciójának esete. hogy úgyszólván az egész lakható terület lakott volt A régészetben járatlanabb olvasó számára jegyezzük meg." "Finnugor nyelv nincs. amelyek (állítólag egyedül) az uráli területre jellemzőek." 31 32 . hogy az uráli modellel összhangban legyen (a magyar szó egyéb alternatív. Nyelvészeti paleontológia tudomány avagy fikció. Ezért még bonyolultabb diagrammokat javasolnak. amelyet úgy alakítottak. megfontoltabb tudósok ugyan nagy vonalakban elfogadják. amelyet a nyelvtudomány az urali-finnugor korra feltesz. akit ismét megemlítek. lehetséges származtatásával kapcsolatban lásd például Erdélyi [2005] és Ligeti [1964J) Ez a példa ténylegesen megmutatja azt is. Tehát nem egy ősnyelv volt. de léteznie kellett az uráli lingua francának. amelyek a hagyományos uráli elméletet többféle módon támadják Néhány tudós még radikálisabb (vagy "forradalmibb". Skandináviától Szibériáig. e csoportok egymástól való távolságának megfelelően. hogy olyan terület. Ez azt jelenti. az utóbbi körülbelü1 40 évben számos publikáció látott napvilágot.kapcsolatos. s ezek közt teremtődött volna meg egy. és újkőkori településhálózatát Azt látjuk. és összhangba hozzák a legújabb nyelvészeti és nyelvészeten kívüli kutatások eredményeivel (ezek az úgynevezett "revizionisták"). amelynek szétáramlásából magyarázható lenne az uráli-finnugor szétvándorlás (azok a kísérletek. hogy kiküszöböljék az elmélet elismert gyengeségeit. mint például László14 (1981) és Pusztay (1995 és 1997).

hogy első pillantásra nagyon meggyőzően hat – még olyan nyelvészek számára is. uráli eredetű nyelv. E pontnál az olvasó biztosan észrevette. A nyolcadik és egyben az utolsó tanulmány (Balázs János areális nyelvészeti modellje és a magyar nyelv eredete) felidézi a híres magyar tudós. de nem kevésbé fontos témájára olyan módszereket vizsgálunk. vagyis gyakorlatilag azt állíthatjuk. és hasonlóképpen el kell vetnünk. természetesen nem helyeslem az elemzés uráli részét 4.A magyar etruszk nyelvrokonság címen. Hogy miért vettem fel ebbe a kötetbe több olyan tanulmányt. A hetedik tanulmány (Nyelvészfantáziák Mario Alinei "Az etruszk nyelv: a magyar nyelv archaikus formája"). Mi a következő lépés? 4. Alinei ügyesen használja mindazokat a "stratégiákat". (Alinei mentségére legyen mondva. hogy a hagyományos (és "hivatalos") uráli elmélet nemcsak "történelemelőtti tényként" megalapozatlan. Alinei könyve. Ezt a könyvet nemrégiben fordították magyarra Ősi kapocs –. hogy ez nemcsak Magyarországon vitatott kérdés Ez a tény természetesen még inkább alátámasztja a "másként gondolkodó" magyarok és jómagam véleményét. amelyek előmozdítják a magyar nyelv megfelelőbb besorolásának és eredete felkutatásának nehéz feladatát. amint erre már feljebb utaltunk). Véleményem szerint. én személyesen nagyon szkeptikus vagyok az etruszk és a magyar nyelv rokonságának lehetőségével kapcsolatban. "Ellenforradalmárnak" szeretik nevezni magukat azok a nyelvészek. Balázs János által elterjesztett érdekes nézőpontot a magyar nyelvvel kapcsolatban. annak ellenére. ha . Amint az olvasó a tanulmány olvasása közben hamar rájön. hogy milyen egyszerűen lehet manipulálni az összehasonlító módszert –jóhiszeműen –. és az Alinei által szolgáltatott helytelen adatok miatt. vagy eleve hibásnak bélyegezni (a vitával kapcsolatos további nézőpontokat lásd Marácz [2004a és b]) A hatodik tanulmány (Az uráli elmélet jelenlegi állapota) az uráli elmélet jelenlegi állásának általános kritikai áttekintése. akik a régi modell érvényességét újra megerősítik (lásd a Juha Janhunen tanulmányt). de amelyet nagymértékben befolyásoltak (a határos és/vagy presztízs) európai/indoeurópai nyelvek. Véleményem szerint a hagyományos és hivatalos elmélet a magyar nyelv (és valószínűleg a magyar nép) uráli eredetére vonatkozóan szintén érvénytelen. a jelen előszóban ismertetett általános és módszertani okok miatt (lásd lejjebb is). amelyek e heves és érdekes vita főbb pontjaival foglalkoznak. kisebb-nagyobb változtatásokat támogatják. és nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni. akik a történeti nyelvészettel és/vagy a 33 34 finnugor és a magyar nyelvvel tisztában vannak –. annak oka az. amelyek egyszerűvé teszik tetszőlegesen kiválasztott nyelvek bármiféle adatainak egymással történő megfeleltetését. főleg a következő kérdés körül mozog: mit sugallnak a legújabb nyelvészeti és nyelvészeten kívüli bizonyítékok? Alátámasztják-e az uráli elméletet hagyományos formájában.1. vagy az elmélet teljes mértékű elutasítását kibánják meg (ez utóbbi az én személyes álláspontom). bár. hogy a magyar nyelv az. és sok lelkes magyar követőre talált. hogy két egyformán szoros és fontos rokonságról van szó "genetikai rokonság" (az uráli nyelvekkel) és "areális rokonság" az európai nyelvekkel. az uráli nyelvcsaláddal foglalkozó előző könyvem. vagy az eddig javasolt különböző. amelyben forradalmárként magam is aktívan részt veszek. amit szakszerűen "kevert" nyelvnek nevezhetnénk. a "forradalmárok" és az "ellenforradalmárok" között máig tartó vitával foglalkozik. a "revizionisták". Mario Alinei Etrusco: una forma arcaica di ungherese című könyve által ihletett esszém. hogy szerintem fontos a magyar olvasóközönség tudtára adni. miszerint ez a vita jogos és indokolt. és a jelen kötetben öszszegyűjtött tanulmányok mind amellett érvelnek. Ő tulajdonképpen azt állítja. tökéletes példája annak. Véleményem szerint ez megfelelő ábrázolása a mai magyar nyelv állapotának.A negyedik és ötödik tanulmány (Észrevételek: Juha Janhunen "Összehasonlító uralisztika paradigmáiról illetve a Milyen nyelvi adatok támasztják alá az uráli elméletet vagy elméleteket?) ismét a "tradicionalisták". a releváns nyelvészeti adatok "kiigazítása" céljából. V essünk egy pillantást a jelen kötet második. hogy eddigi érvelésem úgyszólván csak "negatív" volt Vagyis. Más szóval. Ez a vita. mindazokat a "kiskapukat". hogy nem ő az egyetlen. hanem pusztán nyelvészeti besorolásként sem állja meg a helyét. aki ezt teszi.

magyar és sumér. csak azért. hogy egyéb tudósok is osztják ezt a véleményemet. lásd a 18 lábjegyzetet). hogy »nekünk nem ázsiai. hogy részletekbe bocsátkozzunk először is egy ilyen vita túllépné a jelen kötet kereteit. a nyelvészeti osztályozásnak. s azért a jövőben állami ösztöndíjat. hogy e tudománypolitikai irányzat egyik kiinduló és mai napig is nyomon követhető intézkedése az volt. Valójában. célirányos. Szólnunk kell egy történelmi dokumentumról azzal kapcsolatban. kiterjedtebb. a magyarok. híres nyi- latkozata (az itteni idézet Hary Györgynétől [1976. az Akadémia. akik kétségbe merik vonni a hivatalos modellt. Még ha be is lehetne bizonyítani. kritikusan. Sok magyar tudja. amely már régóta vetekszik az uráli elmélettel Megemlíthetjük az Illič-Svityč (1971-84).2. külföldi tanulmányokat csak az kaphat. alternatív modellt javasolnak. azt hiszem. magyar és ógörög. és másik. Az utóbbi rokonságot az urál-altáji elmélet tágabb modelljén belül javasolták. 11) "A nyelvi rokonítás. magasabb szintű nyelvcsaládból. hogy a magyar nép uráli eredetének elmélete akkor is megkérdőjelezhető. az ún 16 15 Úgy tűnik. alternatív elméletekkel szemben (az "ugor-tőrök háború" idején. alternatív nyelvészeti modellt javasolhassak a magyar nyelv eredetére. ahhoz. vagy annak megoldása egyúttal és automatikusan nem jelenti a magyar őstörténet problémájának a megoldását" Trefort nyilatkozatáról olvashatunk az MTA lapjának. de állításaimmal kétségtelenül támogatom azokat a magyarokat (akár laikusok. vagyis saját feltevésemet (szeretném hangsúlyozni a „feltevés" szót) azzal kapcsolatban. mielőtt elfogadjuk. ahogy engem is ezzel a jelzővel illettek. magyar és török." amely megtalálható az MTA könyvtárában 35 36 . akár nyelvészek vagy más humán tudományok tudósai). ha a kutatásaim eredménye helyes. Viszont. hogy a magyar politikusok miként tették magukévá és írták elő a finnugor elméletet más versengő. ahogy már feljebb láttuk. a jelenlegi tudásom és a történeti nyelvészet módszereivel kapcsolatos kutatásaim alapján azt hiszem. akkor e tudósokat nem lenne szabad sarlatánoknak vagy dilettánsoknak tekinteni. Rédei 1998). vagy visszautasítjuk azokat. valamint a finnek és az uráli népek eredetével kapcsolatos viták jogosak és nagyon is indokoltak. (2005. kifejthetem saját véleményemet. hogy az uráli besorolás nyelvészetileg valóban megalapozott. egyértelmű. nem biztos. a hivatalos intézmények általában "sarlatánoknak". Természetesen minden modellt. "dilettánsoknak" bélyegzik (lásd pl. összetett kutatásra lenne szükség. akik soha nem hittek nyelvük uráli eredetében. ha mégoly helyes is. hogy hihető. 4. hogy a hivatalos uráli elmélet mellett eddig a következő genetikai rokonságokat terjesztették elő: magyar és egyiptomi. s a konferencia végén – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – kijelentette. illetve Greenberg (2000 & 2001) által javasolt úgynevezett "nosztratikus" és "eurázsiai" elméleteket." Ami a hivatalos elmélet és a "másként gondolkodó" tudósok vitáját illeti.indirekt módon is. másodsorban. Amint a magyar nyilvánosság előtt jól ismert. ez két okból kifolyólag nem alkalmas hely és idő arra.94]):1616 "Talán nem tévedek. kollégiumi elhelyezést. mert nem elégedettek a hivatalos elmélettel. ha azt állítom. értesítőnek az 1923-as évjáratát tartalmazó kötetére. nyíltan megvallott és akkoriban érthető politikai Indítékok miatt ez Trefort Ágoston széles körben idézett. kiterjedt. aki a finn-magyar rokonság igazolására folytat tanulmányokat. amelyek szerint a legtöbb európai és néhány ázsiai nyelv egy régebbi. és 3 tanulmányt). hogy a magyarok lehetséges eredete felkutatásának nehéz feladatánál merre induljunk el. amelyet lehetséges alternatívaként javasoltak. lásd például Erdély. de részrehajlás nélkül meg kell vizsgálni. hanem európai rokonokra van szükségünk«. hogy bármi köze van az adott nép valódi eredetéhez15 (ezzel kapcsolatosan lásd főleg a 2. amikor 1876-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter összehívta a magyar nyelvészeket. magyar és etruszk. a következő alapvető okból kifolyólag: ahogy feljebb már szóltunk erről. én viszont ilyen kutatást eddig még nem végeztem Ennek ellenére. azokat a tudósokat.

ha a rovásírás Mezopotámiából származik."nosztratíkus" vagy "eurázsiai" vagy "makro-családból" származik. Az utóbbi kapcsolat is sok követőre akadt. 37 38 . Ezt a vitát nevezték az "ugor-török háborúnak" A harc vezéralakjai Vámbéry Ármin és Budenz József voltak. nagy klasszikus nyelvekkel/népekkel és azok kultúrájával. Ezen a ponton az olvasó könnyen zavarba jöhet. bár néhány más tudós szerint. az egyiptomi-magyar. amely Alineinek a magyar-etruszk rokonságáról szóló könyvét tárgyalja). hogy ezek a kihalt nyelvek nincsenek igazán eléggé dokumentálva. aki 1834-ben kiadott könyvében a magyar. Ezen a ponton érdemes rámutatni. hogy a magyar nyelv egyike (ha nem ó maga) a legrégibb és legnagyobb presztízzsel bíró eurázsiai nyelveknek és kultúráknak. amely sok tudós szerint visszavezethető a sumér/mezopotámiai időkre (lásd pl. Felvetődhet 17 a kérdés. sokféle lehetséges eredetével előállni? Hol az igazság (ha fel tételezzük. Azok a tudósok. hogy egyenesen szükséges az adatokat és az összehasonlító módszert manipulálni. és annak e régi nyelvekkel való különleges. hogy még akkor is. a javasolt magyar-etruszk és magyar-sumér rokonság esetében. Ügy tűnik. ógörög-magyar. vagyis török eredetű. az utóbbi időben a sumér és az etruszk kapcsolat nagyon népszerűvé vált Magyarországon. mint például Németh (1934). a mongol és a tibeti nyelvet egyetlen. az a további probléma. amelyeket az urál-altáji elmélet és a hozzá kötődő "ugor-török háború"18 kapcsán alapo- Itt érdemes emlékeztetni az olvasót arra. lexikai és nyelvtani alapvető hasonlóságokat). amikor az olvasó figyelmét folyamatosan felhívom arra a tényre. hogy nagyon könnyű az összehasonlító módszer használatát a kívánt eredmény eléréséhez igazítani (ezt a folyamatot bemutatom és részletesen dokumentálom a 7. amely a magyart egy holt nyelvvel. kiterjedt nyelvcsaládba tartozónak tekinti. mivel a tudósoknak ellensúlyozniuk kell hiányos ismereteiket a kérdéses nyelvekkel kapcsolatban. erre számtalan példa volt a történelem során 18 "A 19 század végén a magyarok eredetének két egymással versengő magyarázata létezett Egyik oldalon állt a türk eredetbe vetett hit. a rovásírás sokkal újabb keletű. amint ez ismét csak Alinei elemzéséből nyilvánvaló. ezen esetekben még egyszerűbb. Megemlíthetjük Kőrösi Csoma tézisét is. koreai-japán-ainu nyelvcsaládokat. altáji. A különféle elnevezések gyakorlatilag ugyanazt a nyelvcsaládot jelentik és magukba foglalják a hagyományos indoeurópai. hogy miként lehet ennyiféle különböző nyelvi beosztással és következésképpen a magyarnak ilyen. hogy a kérdést már megválaszoltam. Ennek tudatában én magam mindenféle kísérletezést feladnék. Más szóval. közvetlen és egyedülálló rokonságát hirdeti. mivel a fent felsorolt elméletek képviselői azt állítják. Ehelyett kiindulásként újra vizsgálnám a magyar és a török nyelv között létező megfeleléseket. eszkimó-aleut. Forrai [2004]). hogy a magyarok vajon türk vagy az ugor és esetleg a finn területekről áradtak-e be. vagy bármiféle olyan nyelvvel hasonlítja össze. Ezenfelül. azt is állítják (nyíltan vagy kimondatlanul). váratlan dokumentum vagy bármilyen nyom nem kerül napvilágra. minek következtében a velük foglalkozó tudósoknak feltevésekbe kell bocsátkozniuk. hogy létezik „egy" igazság)? Azt hiszem. magyar-türk rokonság "másodlagos természetű". amely kutatásainkat ebbe az irányba terelné). Alinei nem régiben kiadott könyvének köszönhetően. a kínai. dravida. a török. Az előbbi kapcsolatot (többek kőzött) a híres rovásírás17 léte miatt fogadták el elég sokan. amint a történeti források és a krónikaírók hagyománya sugallta. hogy a magyar nyelv is Mezopotámiából származik. és pontosan ugyanazt a vizsgálati eljárást. kartveli. hogy míg a nosztratikus/eurázsiai elmélet a magyar nyelvet továbbra is a hagyományos uráli nyelvcsalád részének tekinti. tanulmányban. és úgy mondanám. annál is inkább. A színpad készen állt egy jelentős nyelvészeti harcra: vita akörül dúlt. türk és ugor jellegzetességeit támogató nyelvészeti bizonyítékokat tett közzé. mivel egyidős és rokonságban áll a régi. A másik oldalon ott voltak a különböző közlemények. akik e kiváltságos kapcsolatok létezését támogatják. ezt pedig egy régebbi. hogy pontosan ugyanazokat az adatokat (a fonológiai. a szanszkrit. uráli. az összehasonlító módszert használták. a magyar nyelv. melyek a magyar és az északkelet-európai nyelvek között nyelvi megfeleléseket mutattak ki. az nem garantálja. kiterjedtebb "makró-család" részének. jukagir. etruszk-magyar kapcsolat a magyart kiemeli. amely a magyartól időben és térben távol esik (hacsak valami új. hogy. vagy egy nyelvtani végződést szeretnének azonosítani (alakját és/vagy szerepét tekintve). amikor a szavak jelentését próbálják megfejteni. Vámbéry először "vegyes". Amellett érvelt. sumér-magyar. mivel az írásrendszerek könnyen átvehetők.

amely néhányszor előfordul a Bíborszületett Konstantin bizánci császár által görögül irt De Administrando Imperio című szövegben a X. nyelvcsaládra volt igaz. Így érthető. hogy a megeree szó a magyarokra vonatkozik (és igazából. ily módon. századtól kezdve) intenzív kapcsolatoknak köszönhető átvétellel magyarázható. e módszer gyakorlati alkalmazását még nem kellőképpen határozták meg. A dolgok e hivatalosan megállapított állása mégsem felel meg a valóságnak Ahogy már számos alkalommal említettem. de ez valószínűtlen. vagy legalábbis egyértelmű feljegyzések erről a feltételezett együttélésről.san kivizsgáltak. a nyelvtanra és a tipológiára terjednek ki – az ugortörök háború óta a török nyelvből való átvétel világos példáinak tekintik. adminisztrációs határozat döntötte el. Ezért állította. Ehelyett minden. még akkor is. századból. Ezenfelül. a császár itt világosan és egyértelműen török törzsekről beszél).ez annyira jelentős. Már beszéltünk arról. nem biztos. ami a görögben azóta is megmaradt. az ugor-tőrök háború nem volt tudományos harc és egyáltalán nem bizonyította a magyar nyelv finnugor/uráli természetét (a háborúról részletesebben lásd Marcantonio. egyáltalán nem lehetünk biztosak abban. hogy a nyelveknek csak egy szülőjük lehet. a valóság megint csak más. ahogy a történelmi feljegyzések is alá támasztják. Nincsenek közvetlen. amit mafonológiának nevezünk (ez nemcsak az uráli alapvetően az "összeolvadás" eredménye. vagyis. amivel rendelkezünk a megeree (Μεγερη) szó. mély kapcsolat kézenfekvő és elkerülhetetlen következményeként magyarázzák. 75-93]). az ugortörök háború. amint az Trefort Ágoston miniszter híres beszédéből kitűnik. Az intenzív átvételt pedig mindig is a magyar és a török nép közötti. mert a hosszú magánhangzók 39 40 . c) a török nyelv jelentós hatása a magyar nyelvre . A háborút természetesen Budenz nyerte. többek között azért. hosszan tartó kapcsolatok létezését támasztják alá. hanem politikai indíttatás és minisztériumi. hogy a különböző uráli és altáji nyelvek között vannak hasonlóságok). mivel nagyon könnyen manipulálható. mintha a két szó közötti (állítólagos) hangzásbeli hasonlóság miatt egy magyar törzsre utalna. szókészletre. a szerző a magyar nyelv és nép tiszta türk eredetét állította. erre viszont nincs semmi bizonyíték b) Továbbá feltételezni kell azt is. mint már említettem. amely egy egészen különböző nyelvcsalád (annak ellenére. b) a török nyelvet az altáji nyelvcsaládba sorolták. hogy a görög g betű ugyanazt. főleg Ligeti Lajos is ezt tette. Ami a történelmi dokumentumokat illeti. vagy hasonló hangot jelöl mint a magyar gy. az összehasonlító módszer nem tudományos módszer. majd nemrégiben számos híres magyar tudós. hosszúra nyúló. hogy a magyart tisztán és egyszerűen »ugornak« kell besorolni" (Marcantonio 2006a. Később a komoly bírálatokra válaszolva. míg az ugor-magyar rokonság "elsődleges természetű". hogy a görög ee (hosszú /e/) megegyezik egy (Φ-hanggal a magyarban. ha helyes. amelyek a magyar és a török nép közti intenzív. hogy a magyar szó elvesztett egy szóvégi hosszú magánhangzót. hogy bármiféle felállított megfelelés. a két szó között megállapított megfelelés tisztán nyelvészeti/komparatív szempontból sem állja meg a helyét. u a III-IV. amelynek végeredményeként megbízható nyelvészeti adatokra és tudományos vizsgálati módszerekre támaszkodva (összehasonlító módszer) a magyart a finnugor nyelvek közé sorolták (és nem a török nyelvek közé). hanem az indoeurópaira is). az ugor-török háború idejében. de magyar nyelvészek és történészek úgy magyarázták. Valójában a vitát egyértelműen nem nyelvészeti vizsgálat és érvelés. a fonológiája. amint a bibliográfiában felsorolt kiadványok hosszú (de nem teljes) listája mutatja. mint az uráli nyelvekhez – csak a 3-4 évszázados (Kr. A szövegben ez a szó egyértelműen egy türk törzsre (/törzsfőre) utal. vagy "szimbiózisról" (ahogyan gyakran nevezik) a két nép között.75). hogy megfelel a valóságos. mert akkoriban nem sokat tudtak arról. Ráadásul. Ezzel ellentétben Budenz a kor meghatározó vélekedésével megegyezően úgy látta. a hangok öszszehasonlításának következő nehézségei miatt: a) feltételeznünk kell. történelmi "eseménynek" vagy "elemnek". Így a hivatalos uráli elmélet szerint az egész történet világos és megoldott: a) a két egymással versengő elmélet között volt egy harc. hogy ellentétben az általában állítottakkal. Ezen ismert megfeleléseket – amelyek a nyelv minden szintjére. Nurnmenaho & Salvagni [2001] és Marcantonio [2006a. hogy a magyar valójában közelebb áll a török.

sokkal józanabb meglátás a török minden bizonnyal közelebb áll a magyarhoz. Ellentétben azzal. Ezen a ponton fontosnak tartom hangsúlyozni. Ez a következőkből válik világossá: Kérdés "Miért vett át a magyar nyelv olyan sok elemet a török nyelvből?" Válasz "Mert a magyarok hosszú ideig szoros kapcsolatban voltak a türk törzsekkel" Kérdés "Honnan tudjuk. Azonban jellem. Balázs a két rokonságot egyforma súlyúnak és jelentőségűnek tartja. és szintén megalapozatlan urál-altáji elmélet kötelékeitől Más szóval. Ennélfogva a hagyományos elmélet. érdemes lenne megvizsgálni a Balázs által javasolt "kettős rokonság" elméletet Mint említettem. műveltség és hagyomány szempontjából a honfoglaláskori magyarok a türk népek összes jellegzetességeivel rendelkeztek" "A rokonságot az ősi kulturális – gazdasági kép felvázolásával is megkísérelték megoldani: a honfoglaló magyarságot kétségtelenül törökös. az uráli nyelvek helyett. egy újabb példa a "körkörös érvelésre" (pontosan ugyanúgy. hogy a megeree/magyar kétséges megfelelésen kívül. hogy "mikor lettünk finnugorokká?” 42 .19 "Amint a 19 századi nyelvészek megállapították. sztyeppei jellegű népnek lehet tekinteni. az a következő. a magyar kétségtelenül finnugor nyelv. mind nyelvtani. 134] és Bakay [1993]). széles körben állították. főleg a némettel. sem egyéb önálló bizonyíték a feltételezett hosszan tartó szimbiózisra a törökök és a magyarok között. hogy a magyar nyelv sok elemet átvet a török nyelvből" 4. hogy a magyar nyelv és nép török eredetű – ez ellentétben állna mindazokkal az érvekkel és elvekkel. mert a honfoglalás korában. valamint a hagyományos. a szerző alapvetően azt tartja. valamint számos egyéb európai nyelvvel.3. ahol az első rokonság genetikai eredetű. amelyeket idáig kifejtettem. 12) a következőket mondja (lásd még Róna-Tas [1988. mind szintaktikai szempontból – olyan mélyen gyökerezik. társadalmi szerkezet. A török-magyar hasonlóságok elfogulatlan felülvizsgálata jogos és szükséges. hanem azért is. hogy a magyarokat embertani. mint a szanszkritban található dravida elemek esetében). hogy ezt a szót illetve a görög szövegben talált egyéb. hogy a magyarok hosszú időn keresztül szoros kapcsolatban voltak a türk törzsekkel?" Válasz "Onnan. amire számítanánk. hogy nehéz lenne szétválasztani a magyar eme "európai természetét" a feltételezett uráli 19 A régész Bakay ezzel kapcsolatban azt a kérdést teszi fel. A gazdálkodás is sztyeppei nomád képet mutat" Ezek után. neki kell állnunk hig41 gadtan és elfogulatlanul a megfigyelt hasonlóságok újbóli vizsgálatának és újraértékelésének. hogy a magyar nyelv kettős rokonságban áll az uráli nyelvekkel. 31) illetve Erdélyi (2005. eléggé félreérthető információt hogyan próbálták a magyar törzsekre vonatkozó eseményként magyarázni. szociális és kulturális szempontból alig lehetett megkülönböztetni a korabeli türk törzsektől Erről Halasi Kun (1986/1988. szerintem jogosan. nemcsak mert nincs meggyőző bizonyíték a két nép között feltételezett hosszan tartó szimbiózisra. Ezért véleményem szerint érdemes lenne újraindítani egy vizsgálatot ezen a téren. beleértve az uráli nyelveket is.általában megmaradnak Hosszú története van annak. de megszabadulva a hagyományos és teljes mértékben megalapozatlan uráli és altáji nyelvi beosztások. mint idáig bármelyik másik összehasonlítás céljából javasolt nyelv. mivel az (Indo)európai nyelvek hatása a magyarra – mind lexikológiai. míg a második "areális" jellegű – természetesen az érvelésemnek megfelelően a magyart először inkább a törökkel kellene összehasonlítanunk. és amelyekben hiszek Amit állítok. ha rámutatunk arra. nincs semmi más egyértelmű dokumentum. ennek részleteit Marcantoniónál (2006a 62-75) illetve a jelen kötet Nyelvészeti paleontológia tudomány avagy fikció című tanulmányában megtaláljuk (főleg A "magyar" szó rekonstrukciója és a kapcsolódó történeti bizonyítékok újraértelmezése cimű részben). Itt elég. amely a török vonásokat a magyar nyelvben "átvétellel" magyarázza. hogy én egyáltalán nem állítom azt.

mintsem a nyelvi változás természetére Én nem tekintem a történeti. hogy milyen eredményekre vezet ez a felülvizsgálat. és a magyart "tiszta" nyelvnek tekintik. azonos földrajzi nevei is feltétlenül indokolják. 94) "a Kárpátmedencét is tekinthetjük az őshazánknak. Mégis. hogy a magyarok alapvetően európai és europid nép. hogy a nyelvek közötti összefüggéseket és a változásokat. e mögött pedig esetleg valami rejtett szándékot sejthetnek. akik ennek ellenkezőjét állítják Ahogy Harrison (2003. és nagy presztízzsel bíró természetét. a történeti nyelvészetet csak a célból alkották. bár a legújabb genetikai és paleoantropológiai kutatások azt mondják. hogy vannak. amelyeken keresztülmennek az időben. hogy szintén komoly kritika ér a "másként gondolkodó" tudósok részéről. már a nyelvészeti vizsgálat hagyományos módszereinek jól ismert gyengeségei miatt sem (hacsak nem használunk egy másik. számomra úgy tűnik. kifejtettem a szkepticizmusomat a sumér/etruszk/ógörög/egyiptomi rokonsággal. Minden kritika ellenére. hogy feltárják a népek (legkorábbi) eredetét. Ráadásul. több valódi előrelépés lenne ezen a téren" 43 44 . fenn tartom állításaimat. annak alapján. a magyar eredetkutatás helyes megközelítésére vonatkozó feltevéseim (hangsúlyozom "feltevéseim") kapcsán lehet. 20 Végezetül. (többékevésbé) formális és szisztematikus módon feltárja. de legalább őszinte végkövetkeztetésre. hogy azon túl. hanem éppen ellenkezőleg. magyar-ógörög. hogyha kevesebbet foglakoznánk dátumokkal. Európaiak vagyunk ugyan. elég unalmasak: nincs bennük semmi új és izgalmas. Ez igaz egyfelől a tudományos kutatás eredményének (ha feltételezzük. és többet a nyelvi változással. Vagyis a történeti nyelvészet módszerei nem alkalmasak arra."természetétől".21 valamint a nosztratikus/eurázsiai elmélettel kapcsolatban. Ezen felül a magyar-török hasonlóságok újra-vizsgálatát javasoltam. Nagyon is lehetséges. hogy míg a hagyományos uráli elmélet megalapozatlanságára vonatkozó állításaim miatt hivatalos helyeken komoly bírálattal illetnek. újabb nyelvészeti kutatási módszert. sohasem leszünk képesek a magyar nyelv és nép eredetére fényt deríteni. vagy bármi legyen is a magyar "genetikai természete". Ebben a stádiumban nem lehet előre látni. hogy a történeti nyelvészet fényt derítsen őskori népvándorlásokra. családfákkal. különleges. és ez könnyen úgy értelmezhető. amelyet Alinei használt a magyar-etruszk rokonság bebizonyítására.). A releváns nyelvészeti adatokat a lehető legobjektívebb módon kezelem. annak ellenére. magyar-egyiptomi genetikai rokonságot propagáló szakirodalmat illetően. melyeket ugyanannak a módszernek a segítségével állapítottak meg. hogy ily módon letagadom a magyar nyelv ősi és nemes eredetét. hogy a nyelv nemes és antik voltának előfeltétele annak tisztasága. nem végeztem alapos vizsgálatot a magyarsumér. a történeti nyelvészet sosem volt arra hivatott. amit idáig olvastam. és mostanra eljutottam a feljebb kifejtett. és azt állítottam. hogy lebecsülik a magyar nyelv feltételezett. mivel ezek csupán nyelvészeti kutatásaim eredményei. hogy korabeli dokumentumok és egyéb információ hiányában. hogy a magyar és e nyelvek közötti "megfelelések" csupán véletlen hasonlóságok. akik úgy tartják. Végkövetkeztetés Ezen a ponton tudatában vagyok annak. hogy az őstörténet-kutatás egyik ága legyen és most sem az. Ily módon megbotránkoztatva azokat. és őszintén azt gondolom. Az olvasó úgy kommentálhatja e következtetéseket (legyenek bármennyire spekulatívak és ideiglenesek). Való igaz. ugyanúgy. térképekkel. "Számos történeti összehasonlító nyelvész. vagy a feltételezett "török természetétől".3 és 8 tanulmányt illetve Erdélyi [2005. mint a Európában élő többi uráli nép (lásd ezzel kapcsolatban a 2. érdeklődést mutattam Balázs elméletével kapcsolatban (bár annak finnugor vonatkozásával természetesen nem értek egyet). amint már többször említettem. nyelvészeti értelemben ki akarja ásni Tróját Fontosabbnak gondolják. de számtalan szállal kötődünk a Közel-Kelethez és Ázsiához ősidők óta" Amint már korábban említettem. összehasonlító nyelvészetet az őstörténet-kutatás egyik ágának. 231) erőteljesen megfogalmazza: 21 Vesd össze a következő idézettel Forraitól (2004. hogy a magyar valóban "kevert nyelvnek" tekinthető. 11-12] és Forrai [2004]"20 5. Ezt a Közel-Kelet és a Kárpát-medence ősi kapcsolatai. mai őshazánk is Európa. sajnos még mindig csak spekulatív. és egyedül arra alkalmas (bár ez az alkalmasság megkérdőjelezhető). hogy a nyelvészet tudományág) nem feltétlenül kell izgalmasnak és kétkedőnek lennie.

Croft (szerk). es nem 1 is különleges. L 1995. Some thoughts on Hungaro-turkic affinity. I: Grammar Stanford University Press. ] 2005. 1995. mint például a régészet. valamilyen szinten "kevert". & Dixon R. Inda-European and its Closest relatives The Eurasiatic Language Family. W. J H 2000. Minden nyelvnek megvan a saját kora. 5-14 Campanile. E. Th 5 Noonam & U Schamiloglu (szerk) Archivum Eurasiae Medii Aer. P B.E ponton szeretném az olvasó figyelmét felhívni a következőre az. és I. Ezenfelül. M W. Bakay. Routledge. és először Kr. Forrai. hogy nagyon régi nyelv (az elemzések szerint Kr. a világ egyik legrégibb és legnagyobb presztízsévei rendelkező nyelvére. minden erőfeszítésünk ellenére. mindig is szájról szájra terjedtek. Campbeli. Valójában a szanszkrit esete mindkét szempontból elég érdekes. hogy – mondjuk – dravida nyelvnek tekintenénk (néhány mai indiai tudós valóban így tesz. (szerk) 2001 Areal Oiffusion and Genetic Inheritance Problems in Comparative Linguistics Oxford University Press. a valóságban olyan nagy mértékben vannak jelen benne (főleg) dravida és munda elemek. 1-24. még akkor is. mivel a legöregebb szanszkrit (vallási) szöveg. annak ellenére. Oxford University Press./evat Suomalaista etymologiaa Tietolipas 117 Helsinki. Giacalone & PRamat (szerk) The Indo-European Languages. hogy a magyar nyelv nem régi. II Lexicon Stanford University Press Greenberg. SKS Halasi-Kun. beleértve a legöregebb és a legnagyobb presztízzsel rendelkezőket. 1998 The Indo-Europeans origins and culture. hogy nem tudjuk. hogy vessük el a magyar nyelv hivatalos uráli eredetét. a Rig-Véda himnuszai. Genetic Linguistics Essays on Theory and Method. A. J H 1991 Some problems of [fido-European in historical perspective. amely a latin és a germán nyelvek keveréke (még akkor is ha az angolt nemigen tekintik "kevert nyelvnek") Ez áll a szanszkritra is. a Halotti beszédet. S. Bár azt mondják. 8794. A P Martinez. 2004 A magyar rovásírás eredetének őstörténeti háttere Turán 34. Oxford University Press Hakkinen. hogy ha a szanszkritot a nyugati nyelvészek nem fedezik fel. lehet.) Befejezésképpen annyit. J H 2001. sok nyelv. Y. században foglalták írásba őket – később. 31-39. a válóság az. Linguistic Reconstruchon An ntroduction to the theory and Method. folytassuk kutatásunkat. Ehhez hasonlóan. annak ellenére. milyen régi. Greenberg. 4-20. akkor lehet. Fox. ha az nincs feljegyezve – nyelvek nem jelennek meg hirtelen a semmiből. Irodalom Aikhenvald. Indo-European and its Closest relatives The Eurasiatic Language Family. u a XIV. CampbeIi. Greenberg. hogy a magyar nyelv (és nép) eredetére. nem jelenti azt. T 1986/1988. előtt VI. hogy a magyart kevert nyelvnek tartjuk. hogy sosem sikerül választ találnunk.i 6. 127-40. hogy a szanszkritot széles körben az indoeurópai nyelvek közé sorolják. In A. és ne feledjük. K 1990 Mistii sanat h. A. The Quechumaran hypothesis and lessons for distant genetic comparisons Oiachronica 12/2. K 1993 Hogyan lettünk finnugorok? Hu"ni" 44. Ez igaz például az angol nyelvre. In Th Allsen. D Mitchell (szerk) Sprung from Some Common Source: Investigation info the Prehistory of Languages Stanford University Press. hogy a nyelvészet testvértudományai. In 5 M Lamb & E. mint az első magyar írásos emléket. évezred közötti id6bői származik). Greenberg. Golden. és letagadjuk állítólagos kapcsolatát a világ (általunk ismert) legősibb nyelveivel. L 1998 Historicai Linguistics: an Introduction Edinburgh University Press. London-New York. T Halasi-Kun. A magyarság eredetéről és őshazájáról Hungarian Studies II. 157-200 Erdélyi. a paleoantropológia vagy a genetika segítségünkre vannak. 45 46 . J H 2005.

257-274 Ligeti. Magyar Ház. M. . A 2000 Contact-induced perspectives in Uralic linguistics.): The New Sound of IndoEuropean Essays on Phonological Reconstruction BerlinNew York. A. 1974. Budapest. 15-42. Válasz Rédei Károlynak Turán 34/7. Vennemarm (szerk. ural'skij. mítoszok és statisztika Budapest. Az uráli nyelvcsalád Tények. Winter. Tankönyvkiadó Lígeti. September 2001 Liege. L 1975a Quelques problemes étymologiques des anciens mots d'ernprunt turcs de la langue hongroise Acta Orientalia Hungarica 29. L 1960. 190-271 Ligeti. L 1975b La théorie altaYque et lalexico-statistique]n L Ligeti (szerk. Kőrösi Csoma Társaság Ligeti. Akadémiai Kiadó. In E Schütz & É Apor (szerk) Oriental Reprints. V M 1971-84 Opyt sravnenija nostraticeskikh jazykDV (seJnitokhamitskij. 243-256. Archaeology and Mylh. 79-84 Illic-Svityc. indoevropejskij. L 1935 Mongolos jövevényszavaink kérdése Nyelvtudományi Közlemények 48. Korhonen. Marácz. S. I-!Il Moscow.Harrison. A" Nummenaho. Bamrnesberg & T. 1964 A magyar nép mongol kori nevei (magyar. 219-274 Koemer. L 1938 Les voyelles longues en turc Journal Asiatique 230. Marcantonio. Oliko sllomalais-ugrilainen kantakieli agglutínoiva? Eli mita kielihistorialiisista rekonstruktioista voidaan lukea ja mita ei Virittiijd 78. 1986. University of Liege. 385-404. J. K 1989 Comments on reconstruction in historical linguistics. Apropos des éléments "altaYques" de la langue hongroise Acta Linguistica Hungarica 11. L 1978 Régi török eredetű neveink. C 1979. király) Magyar Nyelv 60. J P. 1977-1979.1963 Gyarmat és Jenő In L Benkő (szerk): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből Nyelvtudományi Értekezések 40.) Researc)". dravidskij.193-199 Ligeti. University of Chicago Press. Gy 1981 Őstörténetünk Egy régész gondolatai néppé válásunkról. A 1998 Breakthrough in present-day Uralistics University of Tartu Künnap. Defining a linguistic area South Asia. 2001 The 'Ugric-Turkic battle' A critical review Linguistica Uralica 37/2. 1981. London. Uralilaisen kantakielen sanastosta Journal de la Société Finno-Ougrienne (= Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja) 77. Elsevier.81-102 Masica. 1-11. A 2006b Uralic languages In K. Search of the Indo-Europeans Language. Acts of the XIV UISPP Congress. Ligeti. In T. Brown (szerk) Encyclopedia of Language and Linguistics Oxford. Mouton de Gruyter. kartvelskij. 1976 Kiegészítések egy nyelvvita történetéhez Valóság 19/2. BAR International Series 1302. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban Budapest. L 1976. Vennemann (szerk) Languages in Prehistoric Europe Heidelberg. Gy. Künnap. 93-101 Hausler. 1961. baskir. Lincom Europa László. Budapest. M 1976 Suomen kantakielten kronologíaa VinUiijii 80. Néhány megjegyzés úgynevezett altáji jövevényszavainkról Magyar Nyelv 56. L. Thames & Hudson. Ligeti.67-75 Marcantonio. Nauka Janhunen. A 2006a. M. Manory. 3-17 Korhonen. München. Series A 1-2 Budapest. A 2004 Problems of the origins of the Indo-Europeans. 279-288. altajskij).1989 Ii. Magyar Nyelv 74. P. Régi török jövevényszavaink etimológiai problémái Nyelvtudományi Értekezések 89. L. Ligeti. L 2004a A magyar nyelv eredetéről Turán 34/7. BlackweIl. L 2004b A kétszer kaksi igazsága. 49-83 Hausler. 2003 Urkultur der Indogermanen und Bestattungsriten In A. P & Salvagni.s in Altaic Languages Bibliotheca Orientalis Hungarica 20. 230-239 Ligeti. L. L. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 289-303 47 48 Ligeti. Akadémiai Kiadó. P 2003 on the limits of the comparative method In B D Joseph & R D Janda (szerk) The Handbook of Historical Linguistics. 265-6? Marcantonio. 177-204 Ligeti.3-15. L. 99-115 Ligeti. 55 66 Marácz. Oxford. 213-243 Hary.

Őstörténetünk kérdései.. Die türkische Komponente in der Ethnogenese des Ungartums Studien zur Ethnogenese 2: 120-138 Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften Abh 78 Westdeutscher Verlag Suihkonen. D 1998 A probabilistic evaluation ol Indo-Uralic In J C. Wiesbaden. Akademisk Forlag 49 50 UEW = Uralisches Etymologisches Wörterbuch. D Joseph (szerk) Nostratic Sifting the Evidence Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science. London. Atena . Ju1ku & M Aarela (szerk. 9-19 Rédei. 1&5-176 Thomsen. 2002 Eurooppalaisten juuret. Budapest.ln A Künnap (szerk) The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia II and III Fenno-Ugristica 23. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája Budapest.. Transactions of the American Philosophical Society 82. An introduction to its History and Grammatical Structure Copenhagen. D. Renfrew. 1-110. 153-198 Ringe. Ringe. K 2000 European Lingua Francas. D 1999 How hard is it to match CVC-roots? Transactions of the Philological Society 97. J Care Ringe. J 1997. P 2002. 1992 On Calculating the Factor of Chance in Language Comparison. Pusztay. G 2006. Akadémiai Kiadó. R 2003. Jn K. Amsterdam. 1-VIII (K Rédei [szerk]. K. Harrassowitz. 19&4. Balassi Kiadó. A finnugor ellnélet alkonya Farkas Lőrinc Imre Kiadó Wiik.McMahon. Ajatus uralilaisten kansojen ketjumaisesta alkukodista. Benjamins. 3-35. Salmons & B. 7-57 Németh.): Itiimerensuomi-eurooppalainen maa. C 1987 Archaeology and Language The puzzle of IndoEuropean Origins. A 1988 Ethnogenese und Staatsgründung. The Sumerian Language. Transactions of the Philological Society 101/1. Jyvaskyla. K 1998. Finding families: quantitative methods in language classification. 55-74 Ringe. Pusztay. Gy 1934 A magyar rovásírás A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve II/2. M L. 202-236. Wiík. O. J 1995 Diskussionsbeitriige zur Grundsprachenforschung (Beíspiel: das Protouralisclze) Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 43. 1986-1991) Varga. Series IV. 213-244 Róna-Tas. The Uralic languages Fenni" 180. Studia Historica Fenno-Ugrica il Jyvaskyl. Atena. A & McMahon. D 1995 "Nostratic" and the lactor of chance Diachronica 12/1.

miután ez az a terület. állítólag "világos vizsgálati módszereket" (lásd lejjebb) hozott létre és használt. melyben részesült. és valódi fényében mutassák be az olvasóknak Míg S forradalmi volt azáltal. Ezen állítólagos átütő eredmények magukkal vontak konkrét származástani csoportok felállítását a kor Biblia ihlette irányzataival szemben. hogy a magyar Gyarmathi Sámuel híres műve az »Affinitas. hogy a finnugor nyelvcsaládot megalkotta volna. hogy én ténylegesen elolvastam Sajnovics eredeti munkáját Megdöbbentett az a nagy eltérés. érdemét és jelentőségét a történeti nyelvészet szempontjából túlbecsülték. a nyelvtani alakok módszeres összehasonlításának bevezetésével A mai napig azt feltételezik.4 Sajnovics a Demanstratioban a nyelvtani hasonlóságokat oly nagymértékben használta fel két egymástól távoli nyelv rokonságának bizonyításához. hogy az az állítás. 5 A Demonstratio megjelenése az összehasonlító nyelvészet egy. Bevezetés Elterjedt nézet. mely e műről elterjedt hírek.. hogy ezek a csoportosítások helytállóak jelen tanulmányt megírására az indított. Sajnovics János (1735-85) és követője. a jezsuita Sajnovics János. egymástól távol álló rokon nyelv rokonságának a bizonyításában a nyelvtani egyezéseknek oly nagy szerep jut.. hogy S ahelyett.és nyelvjáráslánc létezésében hitt. mind az általános nyelvészeti irodalom általában egyhangúan dicséri S kiadványát. A Demonstrationak nagy szerepe van abban. hogy nA Demonstralioban két. A kérdés állása Mind a szakirodalom. hogy a történeti és összehasonlító nyelvészeti módszerek megalapítója egy magyar jezsuita tudós. melyek döntően bizonyították először a magyar és a lapp-finn nyelvek közötti 51 52 . Gyarmathi Sámuel (1751-1830) orvos volt Az összehasonlító nyelvészet híres nyelvtudósai. maga az elemzés nagyon rossz minőségű.« 29 évvel később létrejött Morpurgo Davies (1992. mind az átfogóbb nyelvtörténeti publikációkban általában." In P KIesment (szerk) . ahol S és Gyarmathi állítólag a legmaradan22 dóbbat alkották Ezen felülvizsgálat eredményeként az olvasó felfedezi. 1770) Lakó (1937." Ezt az értékelést ismétli Lakó (1970. mind az uralisztika területén. és Gyarmathi Sámuel. mivel. 151-169 "A tizennyolcadik század utolsó harmadában két magyar tudós. a korábbinál egészségesebb irányba való fejlődésének kezdetét jelentette Magyarországon. Fenno-Ugrisiica 26. a szókészlet. s szükséges. s nem érdemli meg azt az elismerést. hogy Sajnovics (a továbbiakban S). egy észak Európától az ázsiai sztyeppékig és Kínáig kiterjedő nyelv. Számunkra a nyelvtani összehasonlítások felülvizsgálata a legfontosabb. hogy: Eredeti angol verzió: The role of János Sajnovics in comparative lingu. meglehetősen túlzott. hogy elvetette a bibliai megközelítést és megkísérelte a tényleges nyelvészeti anyag elemzését.. olyan tanulmányokat írtak. Az olvasó azt is be fogja látni. 19) például azt állítja.C a crl!. mely állítólag hatalmas áttörést jelentett a nyelvészet történetében: Demonstratio idioma ungarorum el lapponum idem esse (Koppenhága.SAJNOVICS JÁNOS SZEREPE AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVTUDOMÁNYBAN22 KRITIKAI ÁTTEKINTÉS 1. hogy Franz Bopp előfutárának tekinthetjük.. 39) a következőkben: .!. amely szerint S az összehasonlító nyelvészet atyja.cal revle". akik megalapították az uráli nyelvcsaládot mennyiségi és tudományos alapon. hogy munkáját újra megvizsgálják.. 45) megállapítja. 2. hogy SAJNOVICS joggal tekinthető az összehasonlító nyelvtudomány történetében RASMUS RASK és FRANZ BOPP érdemes előfutárának. úgymint Rasmus Rask és Franz Bopp csak őutánuk következtek Ugyancsak elterjedt nézet. és a valós tartalom között van Be fogom mutatni.\'Í!/ths and Facts in Urlllishc. hogy Sajnovics és Gyarmathi voltak az elsők. s ami még fontosabb.

1974. mely szerint a rokon nyelvek egymás számára érthetőek. [Ezen művek]. de lásd Marácz (2004) és Martorano (2004) ettől eltérő bírálatát Láthatjuk tehát. Zsirai (szerk. a lappok és magyarok többé nem értik meg egymást. 1937). Ez alapjában véve megegyezik Lakó listájával. névmások stb. 159-63).. hogy megalapította az összehasonlító uralisztikát. az egymás kölcsönös megértése csak akkor volna lehetséges. a műveltetés -1-je. Mivel ez lehetetlen. amely Sajnovics János a tizennyolcadik század végén folytatott kutatásának tárgya" Egyéb hasonló bírálatokat találunk a következőknél Stipa242 (1990. Következésképpen ez a tizennyolcadik század magyarjai számára is lehetséges lehetett. Az egymás kölcsönös megértésének hiányában hogyan lehet megállapítani a nyelvek közötti rokonságot? Úgy. hanem mindenek felett az alkalmazott módszer következetessége. ragok. melyeket a nyelvek nem valószínű. Sajnovics harcolt azon népszerű nézet ellen. 187) azt írja: "Az uráli nyelvészet egyértelműen a finn. az egyes szám első személyének -m végződése. mintha belőlük a valóságban sokkal több lenne a többes szám -k jele. A lapp például nyelvjárásokra oszlik. hogy mi számít hasonlóságnak és mi nem" Hasonlóképpen Campbellnél (2001. 23 24 Itt meg kell jegyeznem. Mindkét munka tisztán nyelvészeti (nem kísérelték meg őket történelmi keretbe helyezni). s munkája nagy befolyással volt a történeti nyelvészet fejlődésére" Sebeok. ha ezen változások egységesek lettek volna. a Halotti Beszéd pedig már nem volt érthető a tizennyolcadik szá- zad magyarjai számára. 2) irt előszavában S-t következő megállapításáért dicséri: "A nyelvek állandóan változnak.”23 Megjegyzi. de azokat félrevezető módon úgy kommentálja. ezeket későbbi munkáiban is gyakran alkalmazta. hogy hozzájárult az összehasonlító nyelvtan alapelveinek megalkotásához (ha nem is ő indította el azt) – a betűk valamint a hangok és lexikai elemek hasonlóságából kiinduló módszerekkel szemben – valamint.211-216 és 218-9). a múlt időt jelölő -f. xiii). viszont nem adnak világos magyarázatot arra. hogy miután mind a lapp. s ezután nekilátott következetes módon a lexikális és nyelvtani alakok összehasonlításának. 88-9) a következőt olvashatjuk "Sajnovics Johannis Gános) (1770) bebizonyította a magyar. mind a magyar sokat változtak szétválásuk óta. Stipa a 212 oldalon hoz néhány példát az összehasonlított nyelvtani végződésekre. névmások. Gyarmathi ugyanezen módszert használta. Décsy és Veenker (szerk. a főnévragozás általában véve. 495-6). s a legrégibb magyar szöveg. majd ezeknek az észt és más finnugor nyelvekkel való rokonságát. hangsúlyozta a nyelvi változás nagyságát egyazon nyelven íródott korai és kései szövegek összehasonlításával. Világos módszereket használt. hogy átvesznek egymástól Figyelembe kell vennünk a hasonlóságokat a megfelelő alaktani szerkezet között" Végül Saarikivi (2004. hogy még napjaink magyarsága is el tudja olvasni és többnyire meg is érti a Halotti beszéd szövegét. s eljutott addig a kijelentésig. a felsőfok/középfok -b jele. s olyan nyelvi elemeket hasonlítunk össze. hogy széles körben azt tartják S-ról. valamint Gulya és Szathmári (szerk. a lapp és a finn nyelv közötti rokonságot. s a hangsúlya nyelvtani alakok (végződések. bár szerkezeti hasonlóságokat is említenek. figyelembe vette az íráskép és kiejtés közti eltérésből adódó nehézségeket. 1972. lapp és magyar esetragok összehasonlításával kezdődött. 53 54 .rokonságot. S munkájának az Indilma University által utánnyomott kiadásához (1968. pedig közös az eredetük.) öszszehasonlításán van. érdeme nemcsak az elért következtetések érvényessége. miszerint a rokonság megállapításánál a lexikai megegyezések a legkevésbé fontosak (1799. hogy ragokat. Zsirai (1952).

. összevetve a lapp igeragozás m-jével (a lapp nyelvben nem különböztetünk meg alanyi és tárgyas igeragozást)." Ezen a ponton. hogy a S által felhozott legtöbb nyelvtani egyezés a mai napig érvényes. hogy az általa követett módszer nem különbözik alapvetően elődjétől.Gyarmathi nagyobb területet foglal össze. ugyancsak Morpurgo Davies (1992. 55-6) idézettel is: "A kívülálló számára nehéz megállapítani a két munka közötti különbséget [az Affinitas ésa Demonstratio] . azaz a finn) ragjait hasonlította össze Végeredményben a nyelvtan nem lett elhanyagolva az összehasonlító munka során A probléma inkább az. a névmásokat stb. hogy S valóban felismert számtalan egyéb valódi nyelvtani hasonlóságot a tipológiai/strukturális hasonlóságok mellett. különösen az egyes szám első személy -m. Azonban. 4) a) birtokos végződések (és névmások). illetőleg – mai szóval mondva – tipológiai egyezés" található. Kezdjük azzal. amint majd látni fogjuk. b) az első személy -m ragja a magyar tárgyas ragozásnál. az igeragokat. hogy S munkájában nagy számú "szerkezeti. Saumaise-től Sajnovicsig és Gyarmathiig. de ő valójában névszók és igék ragozott alakjait. azaz mindkettőben vannak esetragok" vagy mindkettőnek hasonló a hangtani rendszere. melynek értelme és jelentősége a megfelelő szövegkörnyezetbe helyezve világosabbá válik Ezt később maga Morpurgo Davies pontosítja (1992.6. Sajnovics … pedig a két nyelv (a magyar és a »lapp«. feltétlen nagyrabecsülésével szemben 55 Például Lakó (1937. 5 . s ezért e helyen most nem foglalkozunk velük Ugyanez áll az említett mi és ti személyes névmásokra. mivel hasonló nyelvtani szerkezetekkel rendelkeznek. a valóság teljesen más.S kutatási módszereinek hitelességével kapcsolatos fenntartások olykor kifejezésre jutottak a neki kijáró elismerések mellett. 25 Lakó megemlíti ennél a résznél a (feltételezett) megegyezéseket a számok esetében (2." Vessük össze a következő. hogy a nyelvtanra való gyakori. 17-8) annak ellenére. Vessük össze ezeket például a Morpurgo Davies idézet utolsó részével (lásd feljebb). hasonlította össze.. ez irányba mutatott. illetőleg képzőjét etimológiailag is azonosítja egymással. 5) a múlt időt jelölő -i. 2) a felsőfok -b (lapp) illetve -bb (magyar) rama. 4. 100) De ezek lexikai és nem nyelvtani egyezések. . hogy ő a két nyelv több ragját. de általános utalások félreérthetők Ezen a címen lehetőség nyílt a két nyelv közötti rokonság mellett érvelni. Lakó Stipáéhoz hasonló adatbemutatása (lásd a 3 lábjegyzetet) az olvasóban joggal azt a benyomást kelti. Később – és ez lesz az újdonság – lehetővé vált a kétféle »nyelvtani« összehasonlítást egyértelműen megkülönböztetni. 3) kicsinyítő képző -tzh --oh (lapp). miután megállapította. az egyes szám második személy -d és a többes szám első személy -mek. vagy a szórendi sémái De lehetséges volt nyelvtani alakokat is összehasonlítani: az esetragokat." De az ilyen fenntartások erősen kisebbségben vannak a két magyar tudós széleskörű. mint a (finnugor) összehasonlító nyelvtan alapítója. jelét. mint Sajnovics és megérdemli a finnugor összehasonlító nyelvtan alapítója címet. de úgy látszik.51): "Gyarmathi művének címe (1799) utal a nyelvtanra. ezúton igazolva hírnevét. bár a kutatók előbb említett gyakorlati munkája. de ez nem volt könnyű. az összehasonlításra szolgáló végződéseket. Lakó a következő konkrét példákat sorolja fel25 (lásd később részletezve): 1) a többes szám -k rama. hogy az irodalomban legtöbbször idézett nyelvtani hasonlóságok szegényes listája nem csak egy ízelítő. -cs (magyar). J. 6) a műveltetés -t jele. melyek töve minden esetben megegyezik a megfelelő birtokos személy jelekkel 56 . a következőket hangsúlyozza: "Sajnovics eljárásában az az újítás. hogy felismerte. a melléknevek középfokát stb.

vagy problematikus. mivel S a legtöbb esetben csak utal rájuk anélkül. hogy e téren is rámutassak az elmélet né hány nagyobb gyengéjére. 35). mint említettem. hogy ő valóban szemlélteti az által javasolt tipológiai/szerkezeti összehasonlításokat. főleg a modern nyelvészet jelenlegi állásához és mércéihez képest. Például S megjegyzi. s inkább a beszélt nyelvet. mint az írottat. Továbbá a fent felsorolt végződések nagy része. hogy a Demonstratio tartalmaz jó megfigyeléseket a nyelvek természetét és a nyelvek változását illetően. ha a tudósok ténylegesen a kérdéses kiadványok általános történelmi értékére korlátoznák elismerésüket De a probléma az. még egy korai. ezeket nem használta fel a Demonstratioban Ehelyett a lapp anyagot a dán tudós Leem Lapp szótárából vette. hogy a gyakorlati elemzés szegényes minősége tulajdonképpen nem vesz el semmit a Dernonstrnl1o általános történelmi és módszertani értékéből. ami csak később válik az összehasonlító nyelvészet alapelvévé Ezzel egyet is értenék. mellyel ez az elemzés készült. amint majd látni fogjuk S (cs Gyarmathi) számára a "nyelvtani összehasonlítás" lényegében a nyelvtani szerkezetek és nem a nyelvtani alakok összehasonlítását jelenti b) A Demonstratioban található hatalmas mennyiségű konkrét tárgyi hiba (a nyelvészeti vizsgálat minden szintjén). Így sok ideig számos nyelvész félre lett vezetve. 57 58 . s még a magyar anyagot is Szenczi Molnár Albert Magyar-latin szótárából merítette. egyaránt rossz összehasonlítások azok. a következő okok miatt a) a mindvégig jelenlevő kétértelműség a "nyelvtani összehasonlítás" fogalmának gyakorlati értelmével kapcsolatban. nem tudja nem észrevenni.néhány jellegzetes példa felsorolása. a Dro10nstral1o nyelvészeti elemzései meglehetősen gyengék. Viszont az elővigyázatos és tárgyilagos olvasó. néha bőséges példákkal bár azok legtöbbször helytelenek Érvelhet valaki azzal. hogy a mai napig is a történeti nyelvészet alapjaihoz tartoznak. kifinomulatlan formája annak. A következő szakaszban meglehetős részletességgel tekintem át S híres művét. Minden bizonnyal igaz. hogy a kutatóknak inkább a "fonémákat" kellene figyelembe venniük a "grafémák" helyett (hogy modern terminológiát használjunk). ahogyan ezt Morpurgo Davies megfogalmazta . míg a lexikális összehasonlításokat is érintem. valamint érdekes módszertani állításokat a nyelvek összehasonlításának egy lehetséges megközelítését illetően (főleg. amint azt a szakirodalom kihangsúlyozza (lásd pl Lakó 1970. hogy a kérdéses szerkezetekről megfelelő magyarázatot vagy leírást26 adna. pozitív értékelés a gyakorlati munkára is kiterjed. s elhitte S adatait az általában a helyszíni 26 kutatásoknak tulajdonított jó minőség és megbízhatóság alapján Vagyis programadó kijelentései ellenére S a gyakorlatban grafémákat és nem fonémákat hasonlít össze. hogy bizonyos jó meglátásai jelentős értéket képviselnek olyannyira. mikor mesterével. Ugyanez áll Gyarmathi "nyelvtani" és "szerkezeti" fejezeteire azzal a különbséggel. melyek az uráli/finnugor nyelvcsalád és elmélet alapjait képezik. s ez viszont nagy hiba Valójában a hamis adatok és a S (és később Gyarmathi) által javasolt. hanem S híres "nyelvtani hasonlóságainak" teljes listája. Vizsgálatomat a nyelvtani alakokra összpontosítom. hiszen a módszer. s így csak egy-két releváns hasonlóság marad számunkra Még a jónak tartott tipológiai/szerkezeti hasonlóságok is sok kívánni valót hagynak maguk után. Hellel ezen a vidéken járt csillagászati tanulmányok folytatására. hogy a "gyakorlati munka" szintjén (Morpurgo Davies szavait használva). hasonlóképpen helytelen módszertani állítással és alá nem támasztott feltételezéssel párosulva (melyeket általában nem említenek a S-t ünneplő irodalomban).és csakugyan. S legértékesebb hozzájárulásának tartanak. főleg ha rendelkezik egy kevés finn és magyar nyelvismerettel. számos. és nem a saját intuitív tudásából. Ámbár még ennél is súlyosabb alaktani összehasonlításainak szegényes minősége. vagy irreleváns a finnugor/uráli nyelvcsalád megalapozásának szempontjából. hogy ez a széles körben elterjedt. amelyeket általában. még ha végzett is S helyszíni kutatásokat Finmark lapp népe között. Az is igaz. melyben ez az írás született). viszont S maga nem tartja magát ezen elvekhez Valóban. ha figyelembe vesszük azt a kort.

439). el usu numeralium27 (84-92 oldal) című fejezet különböző bekezdéseiben felsorolt példákkal. 59 60 . Továbbá a magyar -k eredete vitatott (lásd Abondolo 1998b. 2. egyik sem igazolja a nekik tulajdonított jelentőséget az uráli nyelvcsalád felállításánál.. Az első összehasonlításnál a -k nem egyezik meg a mai rekonstruált máll többes számú '-1 végződéssel.és többes szám tárgyeset –(V)t jele a magyarban. a k-t a gyűjtőnevek képzésére használják (lásd Abondolo 1998b. az egyes szám tárgyeset "változó" (az alanyesethez hasonlóan) a lappban. Ezen elemzés alapján S megállapítja (87-88 old). az összehasonlító korpusz csak három "megfelelésből" áll. a többes szám alanyeset -k jele mind a magyarban. mint hogy alaktani szinten nincs alapja uráli nyelvcsalád felállításának. amint ezt alább megtárgyaljuk csak a következő hasonlóságokat tudja felmutatni a magyar nyelv és "Finmarchia" (86-89 old. 439) A második összehasonlítás helytelen. mint a németek és dánok nyelve közöttiek. mely szerint a magyar a lapp nyelven keresztül rokona a kínainak. hogy nem talál "megegyezéseket" a finn. ezekben helyesen hívja fel a figyelmet a következő hasonlóságokra és különbségekre: a nyelvtani nemek hiánya mind a magyarban. például a részesés tárgyeset között: egyes szám részeseset valóban -i a lappban és nak -nek a magyarban. hogy "Finrnarchia lapp dialektusa jobban hasonlít a magyarhoz. mint az észthez.fonnatione dimimitivorum. sőt a közeli Svecia lapp nyelvjárásához" Azt is megállapítja. Valóban sem az uráli nyelvcsalád fogalma. mind a lappban (lásd az első pontot Lakó listájában feljebb). az indianai egyetem utánnyomását. mivel az esetragok még az általa ismert lapp dialektusok esetében is különbözőek. Amint látható. comparatione adjectivornm. Valóban. A "nyelvtani" összehasonlítás Ebben a bekezdésben bemutatom a Demonstratioban javasolt konkrét "nyelvtani összehasonlítások" teljes listáját E részletes vizsgálat eredményeként a következő jellemzők válnak világossá: a) a javasolt valódi nyelvtani összehasonlítások egészen csekély száma. dialektus tartozik. A nyelvtani "megfelelések" Nézzük hát meg közelebbről a valódi nyelvtani alakok összehasonlítását. a két hang állítólag megegyezik. mi28 Az eredeti latin Demonstratiót használtam (második javított kiadás).1. s nem a főnevekét (lásd Sammallahti 1998. de -al -et -ot a magyarban (azaz egy segéd magánhangzó + -1) S többi megjegyzése tipológiai természetű. Az észak-lappban.3. és az -i jele lappban. a kettes számot kifejező végződések jelenléte a lappban. lásd lejjebb). észt és "Svecia" lapp dialektusa közölt. bár S a magyar nyelv és a különböző lapp nyelvjárások közölt keres alaktani megfeleléseket (azon elméletének megfelelően.28 valóban a -t a főnevek többes számának jele a lappban is. Indiana University Publications 91 kötet. c) a helytelen elemzések teljes skálája a tényleges alakok kiválasztásánál és az összehasonlítási folyamatokban. amely a terminationem casuumot tárgyalja (87 old). 69) A többes szám jele a főneveknél ehelyett-t. b) a javasolt szerkezeti/tipológiai összehasonlítások nagy száma. melyhez a linmark. a többes szám tárgyeset -t jele a lappban. a többes szám birtokos eset -é jele a magyarban. Az ígéretes cím ellenére S határozottan állítja az albekezdésben. 27 Miután S előteqesztette e három hasonlóságot. s ezek hiánya a magyarban. mind a lappban. a finnhez. 1968. s az egyes. különben a -k hang főleg a birtokos ragok többes számát jelöli. említ különbségeket is a két nyelv esetragjai közölt. kezdve az Idioma ungarorum. sem pedig a finnugor/uráli besorolás nem található meg sehol a szövegben. et lapponnm idem esse probalur ex declinatione nominum. 3. hogy ezek sokkal számottevőbb egyezések. d) a kevés helyesen felismert hasonlóság nagy részének nem releváns volta az uráli nyelvcsalád felállítása tekintetében Következésképpen az olvasó nem juthat más megállapításra – legalábbis a Demonstratio alapján ítélve –. 3. Ezenfelül.) lapp dialektusa között: 1. Bloomington.

) és a birtokos ragok természetével kapcsolatban (második idézet 96 old) "Multiplex34 usus Pronominum quemadmodum in omni lingua frequens est. a finn és a lapp -*np-ről azt tartják. Lappones Finmarchire Pronomina ego. a magyarok nyelve is különbözik egymástól a névmások terén. De nominibus adjedivis című albekezdésben az egyetlen nyelvtani megfelelés a fokozásra30 szolgáló -b rag a lappban a magyar -bb raggal szemben31 (lásd a második pontot Lakó listájában). hogy az *-mpből származik. Non ita tamen. affixorum. son. maneant" 29 lásd Sammallahti (1998. apud Lappones e contra perpaucae. Ezen különbségek azonban nem olyan nagyok. & invariatae. Ő. hogy az ember ne ismerné fel. A magyarok pedig én. mi. te. lásd Sammallahti (1998. tii. Mindhárom nyelvvel kapcsolatban azt feltételezik. az észtek. […] Discrepant quoque in Pronominibns aliquantum lappones. ti ők-et mondanak. mint a lappban nincs egyeztetés (esetben és számban) a főnév és mellékneve(i) között. míg a magyarban a -t csak közvetlen tárgyat jelöl. ők" "Tanta35 cum sic apud Ungaros in formandis possessivis particularum suffigendarum varietas. et lapponum idem esse probatur ex simili usu pronominum. ugyanúgy. & multitudo. A többes szám a következő eseteket tartalmazta alanyeset (mely valószínűleg a többes szám tárgyeset kifejezésére is szolgált. miután az alanyeset jelöletlen az összes uráli nyelvben ugyanez áll a -t végződésre. az -é az egyes szám harmadik személy birtokos személyragja (a többes szám harmadik személyé -éi). 68-69). ami szintén az *-mp-ből származik. A valóságban a lapp helyzete kicsit változatosabb. hogy a magyarban.87 S-nak tehát helyes megérzései vannak azzal a ténnyel kapcsolatban. Esthii. a finnek. amely egyszerre csak egy információt hordoz. et suffixorum. 35 "Amíg a magyarban különböző ragok nagy választéka áll rendelkezésre a birtokviszony kifejezéséhez (a megfelelő szövegkörnyezetben). mii. ő. végződést (Sammallahti 1998. ti. S valóban. eset nélkül a többes számban […]. ut varietatem dialecti non facile agnoscas. s így nem veszi észre. A fennmaradó rész tipológiai természetű megjegyzéseket tartalmaz. a lapp igeragozás egy' pFS [proto-finn-lapp] rendszert sugall minden hely. tu . jó meglátásait a névmások (első idézet 93 old. Ungari. 198). hogy a felsőfok képzése különböző. hogy e két -t végződésnek semmi közük sincs egymáshoz. i son. mii. hogy itt különböző nyelvjárásokról van szó. mint például a"szép-Φ-könyv-e-k-e-t láttam esctében. s hogy rokona a magyar -bb-nek. hogy mindkét nyelv bőségesen használ kicsinyítő képzőket. Finmark lappjai a. eaedem semper. többnyire alanyesetben29 (lásd Sammallahti 1998. Továbbá S (érthetően) nincs tudatában a latin típusú nyelvek esetragjai (ő ezt a modellt követte) és az agglutináló nyelvekre jellemző ragok közötti különbségekkel. de összesen csak egy hasonlóságot említ a lapp -tzh vagy -sh a magyar -cs-vel szemben. 81) 34 "Nagyszámú különböző névmások használata nagyon gyakori az összes nyelvben. Fennii. mint például az egyeztetés hiánya névszói szerkezetek esetében mind a magyarban. ton. ami a 'többes szám' a lappban és a 'tárgyeset' a magyarban. A lappok. ton. addig a lappban csak néhány van belőlük és ezek sem nagyon változatosak" 61 62 . sii Ungari vero dicendo én.68-69) "Egészében véve. Ez az elemzés alapvetően helyes33 (lásd a harmadik pontot Lakó listájában) Vizsgáljuk meg az Idioma ungarorum. item praepositionum című fejezetben tárgyalt összehasonlító anyagot Érdemes idézni S saját. 63-5. eléggé különbözőek a lappban és a magyarban. hogy a névmások gyakran erősen különböznek egymástól még a közeli rokonságban lévő nyelvek esetében is. sii.vel a magyarban valójában nincs birtokos eset végződés. miután a 1appban a -1 (eredetileg) csak egy többes számot jelző végződés. mind a lappban32'J (89 old) A De diminulivis (91 old) című albekezdésben S megjegyzi. hogy a középfok jele ugyanazon alaphangcsoportból kiindulva egy önálló fejlődésen ment keresztül Czuczor-Fogarasi (1862-74) viszont a magyar középfokot jelölő –bb-t a bő melléknévből származtatja 32 S helyesen figyeli meg. mert ott bizonyos esetekben "részleges egyeztetést" találunk. hanem csupán a többes számot jelöli. ille efferunt per mon. itt csak egy véletlenszerű hasonlóságról van szó. Ugyancsak 33 lásd a lapp kicsinyítő -š. a többes szám jele *-t észak lapp guolit”' 30 S helyesen figyeli meg. 31 Dksy szerint (1965. hogy a -k egyáltalán nem foglalja magába a "többes szám alanyeset" fogalmát. személyes névmásokat a következőképpen ejtik ki mon. Nyilvánvaló. A harmadik összehasonlítás is helytelen. te. tii. mi.

befejezett múlt. hogy nem tudta megtalálni a -t ragot Leem lapp nyelvtanának azon részében. a ragokat közvetlenül az ige tövéhez csatolják. 560] és Sinor [1988. 72] és Abondolo [1999b. mód és személy) jelentős változatosságot mutatnak a vizsgált nyelvekben.). s a hagyományosan rekonstruált rendszerhez képest számos eltérést mutatnak (lásd például Raun [1988. lenni’ jelentéssel. Az -m + többes szám jele használata a többes szám első személy jelölésére az uráli. a le. Éppen ezért S csak némely strukturális hasonlóságot tud felmutatni. a török és a tunguz területeken. A szerző azt is kijelenti. az egyes szám második személy -d.). miután ez nincs közelebbről meghatározva Leem művében. 38 Finmark. de megtalálta a képzőkkel foglalkozó részben. mely a múlt idővel foglalkozik. mindkettőben vannak segédigék (lenni37 illetve lem). 439]). amelyek a mai uráli nyelvekben változatosak és összetettek (különösen a többes számmal és a kettes számmal kapcsolatban). mediativus és diminutivus stb.és személyragokat illeti. azaz. mint például a névutók használata (a De praepositionibus című bekezdésben) A néhány közölt példa csupán a magyarból lett véve. s csak négy igazi nyelvtani megfelelést A tipológiai hasonlóságok a következők: a lappban és a magyarban is a jelen idő harmadik személy általában jelöletlen (vagyis maga a tő). de figyeljük azért meg. hasonlóságot figyel meg. Az első összehason- 37 Ezt a megfelelést mind a mai napig elfogadják. amely -t a lappban és -1 a magyarban. mint a magyarban. szó sincs a lapp és a magyar nyelv közötti összehasonlításokról még strukturális típusúakról sem. hogy befejezett múlt időt kell jelölnie. Így ma már széles körben felismert tény. hogy ezen a téren is (mint számos más területen is) a magyar nyelv meglehetősen távol áll a többi uráli nyelvtől (lásd például Kulonen [1993. pontot Lakó listájában). 7.helyesen hívja fel a figyelmet a magyar birtokos rendszer összetett voltára. mint például az "Infinitivum praesens" (jelen idejű főnévi igenév) jele. felszólító mód stb. auxiliaribus36 című bekezdést. Svédország és "Angermannia" nyelvjárásai. amelyekben S csak néhány olyan szerkezet. mivel a rekonstrukciójuk számos nehézségbe ütközik (lásd például Janhunen [1981. 24]) Ugyanez áll fenn a birtokos. a tulajdonos és tulajdon egyes és többes számának gazdag játékára. manysi és a szamojéd nyelvben) Most vizsgáljuk meg az Idioma ungarorom. a jukagirban is jelen van. hogy az igék végződései (idő. az -an melléknévi igenév mind a magyarban. 5. et verbi. hogy egy lexikális elem. 725]). Valójában az egyes szám első személyt jelölő -m Eurázsia nagy részén előfordul (beleértve néhány indoeurópai nyelvet). még a lapp különböző nyelvjárásain belül is – összhangban a névmások és birtokos ragok terüle36 Ezt a bekezdést három albekezdés előzi meg (De sufixis verbalibus. befejezett múlt időt illetve műveltetést jelölő -t a magyarban szemben a lapp -t-vel39 (Jásd a 6. folyamatos múlt: lapp -i-m a magyar -ék --érn -mel szemben (lásd az 5. legalábbis a UEW 243 szerint. jelen idő egyes szám első személy: a lappban -(V)m --(V)b -(V)/(különböző dialektusokban)38 és a magyarban -(V)m -(V)k. hogy bizonyos ragok eltérőek a két nyelvben. A nyelvtani megfelelések (100104 old) a következők 4. Manapság széles körben elismerik. és a többes szám első személy -m-e-k (lásd Lakó listájában a 4 pontot) –megfigyelhető. 39 S figyelmezteti az olvasót.232] és Abondolo [1998a. Ezen összehasonlítások40 állítólagos fontosságát megint csak semmi sem indokolja különböző okok miatt. pontot Lakó listájában). dverbiaiibus De praepositionibus). 6. közös eredetre. Hasonlóképpen az egyes szám második személyének -t-je is megtalálható az uráli területen túl. Itt S helyesen figyeli meg. tén megfigyelt változatossággal. bár S önmaga is helyesen felhívja a figyelmünket a két igeragozási rendszer különbségére: a lapptól eltérően a magyar a -(V)m és -(V)k alakokat a tárgyas illetve az alanyi ragozásnál használja (lásd a 4. Ami a birtokos. melyeket széles körben relevánsnak tartanak az uráli nyelvcsalád megalapításánál – egyes szám első személy -m. és mindkettőt más-más ragokkal látják el a számnak és személynek megfelelően (Itt rögtön meg kell jegyeznünk. pontot Lakó listájában). hogy jelentőségüket ismét túlbecsülték.) 63 64 . és számos képzett igealak (inchoativus. minthogy' előfordul a tunguzban (viszont nincs jelen a hanti. hogy az uráli nyelvi térségben a névmások nemigen vezethetők vissza egyetlen. De sufixi. mind Svecia lapp nyelvjárásában. Ennek ellenére nem kételkedik abban. befejezetlen múlt. hogy nem ismeri e rag lapp jelentését. 40 S megjegyzi. számos igeidő és igemód jelen ideje. hogy a magyarban nincs -1 főnévi igenév végződés. et lappanum idem esse probatur ex conjugatione verborum.és személyragok rendszerére.

57-8) megjegyzi: ". melyek ráadásul csupán két nyelvre korlátozódnak. hogy "valahol mélyen" a lapp valóban azonos (vagy majdnem azonos) a magyarral." Ezzel kapcsolatban Hendriksen (1937. a S által említett -an végződés a magyar szó helytelen elemeire bontásának eredménye: látv-án a helyes lát-ván (103 old. 38. egyben-másban fonák elvek szerint végezte a kényes munkát" Végül Zaicz (1970) felhívja a figyelmet arra. lapp és magyar esetragok összehasonlításával kezdődött" (amint azt Saarikivi állítja..a címerben levő karra. Mint említettem. Bízom abban. merte. hogy [S] foglalta szabályba. hogyan olvasandók Leem szótárában a dán helyesírás szabályai szerint írt lapp szavak.. A lexikológiai megegyezések 4. legalábbis egy bizonyos mértékben. 54) is kritikus. hogy Sajnovics a dán helyesírás és kiejtés szabályait nem is65 "A Karjel nevet Sajnovics . a hangzó-egyezéseket a két nyelv között. Eurázsia-szerte megtalálható. lásd az idézetet fentebb). lásd még szintén Lakó 1937..lítás rossz: a magyar melléknévi igenév valójában -ván (-vén). amelyet ma inkább szinkronikusnak mintsem diakronikusnak neveznénk. hogy senki sem hozna létre egy nyelvcsaládot a szóképzés területén található néhány megfelelés alapján. mint említettük. hogy S úgy gondolja. 126-8). hiszen az ő álláspontja ettől eléggé eltér.19-20) továbbá ezt figyeli meg: "Azonban a valódi etimológiák száma Sajnovicsnál meglehetősen csekély. Lám. hogy ha "az uráli nyelvészet egyértelműen a finn. mivel.. a következőket állapítja meg "A legnagyobb nehézség mégis abban áll. legalábbis S több megfeleltetésével kapcsolatban: 4. mint jelre gondolva Kar+jel-nek értelmezte. Az utolsó megegyezés ismét irreleváns. mivel a török nyelvekben is megtaláljuk a műveltetést jelölő/befejezett igeidőt képző -t ragot (Menges 1995. A lexikai megegyezések és azok értékelése a szakirodalomban Most vizsgáljuk meg a lexikai összehasonlításokat. S összehasonlító vizsgálati anyagán belül fontos területek érvényességét számos szerző több okból kifolyólag kétségbe vonta. akkor a valódi megfelelések száma háromra csökken: a többes szám -k (amelynek elterjedése eléggé korlátozott). melyek már említett tőszavak származék Domokos (1990. hogy S elképzelése a lapp és a magyar nyelv kapcsolatáról olyan természetű. finnugor alapon is bontakozni kezdenek a tetszetős. A múlt időt kifejező -i-vel kapcsolatban (mely a finnben és a lappban jelen van) az az állítás.. de hiteltelen etimológiák!" Hasonlóképpen. 1944. és ezért nem tudta. .) helyett. A második összehasonlításban az -m (mely az egyedüli megegyező végződés) nem releváns. 495) is megjegyzi. Úgy tűnik. Gulya és Szathmári (szerk. miszerint azonos lenne az ómagyar nyelvben a múlt idő jelölésére használt -é-vel. amelyek egyike sem lényeges az uráli tanulmányok szempontjából a fentebb kifejtebb okok miatt. 35) felhívva a figyelmet arra. hogy: "Sajnovics szigorú. már akkoriban is egy megalapozatlan feltevés volt. és az is maradt mind a mai napig. mivel az általa összehasonlított 150 szó között sok az olyan. és az egyes szám második személy 1. hogy a S által felsorolt 150 lexikai megfelelésnek napjainkban csak 22 %-át tartják megalapozottnak 66 . még ha öntudatlanul is. Például Lakó (1970. hogy S sajnálatos módon anyagát csak szótárakból meríti." Lakó (1970. mint az alaktaniakat. Úgy látszik. az egyes szám első személy -m.fenntartható. a lexikai összehasonlításokat S-nál általában kevésbé tartják pontosnak. 1. Végezetül megfigyelhetjük.

Syranos. sed Lapponíbus quoque. kétségtelenül megváltoztatná véleményüket Snak az összehasonlító nyelvészet történetében betöltött pozitív szerepéről. melyet a tatárok egy Kínába benyúló sivatagnak adtak (máskülönben Lop. quin ímo. a permjákokon. a cseremiszeken..) című fejezetben úgy érvel. Valójában.] In ea ergo versatur opinione: Chinenses. keresztül Ázsiában. hogy a lappok. a magyar nyelvet pedig abból az ősi és széles körben elterjedt nyelvből mely egészen napjainkig kétségtelenül nemcsak a magyarok között. tum Svecicis. V." 42 . ad ultimos usque Sinas. protendi in consesso est. Morduinos. így végső fokon a magyar a kínaiból származik ezen nyelvlánc közvetítésével." 67 68 . tum Danícis. a zürjéneken. a török pedig a magyarhoz. hanem úgy találtam. aut saltem Idiomatis Asiatici. -a magyar része (és rokona) ennek az eurázsiai nyelvláncolatnak. Radices in Idiomate Ungarico perinde sunt omnes monosyllab~. 1. a vogulokon. azaz: a legősibb magyar nyelvjárást a kínai nyelvjárásban kell keresni. a hangtörvények. egészen Kináig elterjedt. miután ezen eurázsiai nyelvlánc részei. hogy a Samo név. A magyar nyelvben a szavak szótövei mind egyszótagúak. tum Russicís. vagy legalábbis az ázsiai nyelveké. a votjákokon. ex Illyrica prognatam scriberent. Ostiakios. quod per plerosque Tartariae Populos. old). melynek szülőföldje eredetileg egy Kínába benyúló sivatagban volt. a finnek. Permekios.. Compositio vocum perinde sit per monosyllaba in utroque Idiomate. & Carjeliis. S a De diversitate dialectorum ín genere (46-49 old. Végül. Pronunciatio. de érthető és megbocsátható tényszerű hibával) ugyanazok a hangtörvények. S szerint Lap) megfelel asaame népnévnek. & sonus verborum Chinensium.. quibus ad id credendum inducitur. következésképpen a kínai közel áll a magyarhoz.. convenit item cum Turcico. a mordvinokon. 47. az oroszok. Argumenta. az osztjákokon stb. amely.[Hell Miksa] véleménye szerint a kínaiak minden ázsiai népnek az ősei. ut in Idiomate Chinensi.. közel áll a törökhöz is. valamint a karéliaiak és az észtek is használják. ha a szlavon nyelvet az illírből származtatnánk. a svédek. hogy uráli nyelvészetet alapítana. Wogulitzios. Ezen állítások részletesebb vizsgálatához érdemes S-t közvetlenül idézni (46-7."42 S ezután azzal érvel. II. si linguam Sclavonicam. ergo. V.. A következő indokok vezették őt erre az e]képzelésre: I A kínai szavak hangzása és kiejtése úgy tűnik megegyezik a magyarokéval.kínai rokonságát is! Valóban. melyeket S (állítólag) megalapozott a magyar és lapp között (bár számos. eadem videtur esse. a mongol nyelv nagyon közel áll a kínaihoz. Scheremissas. Fínlandis item.. & Same admodum correspondentes voces mihi videbantur".2. atque Esthonibus in usu esse comperi. & Turcicum cum Ungarico. hogy még büszke is rá) a magyar és a .. Éppen ezért a lapp nép hazájának a kínai nép közelében kellett len- 41 "Ezért helyesebb lenne. S szótári összehasonlításainak van egy nagy hibája. ezek a nyelvek nyelvláncot alkotnak.. ahelyett. melyeken keresztül S "bizonyítani" tudja (és úgy tűnik. Sőt kétségtelenül Mongólia népeinek többségén. & per amplissima terrarum spatia diffusum Idioma. ("Samo autem. old): "Rectius itaque facerent.4. . id est: Ungarici dialectum antiquissimam in dialecto Chinensium qu~rendam esse. s így a magyarokéi is. a dánok. ugyanúgy mint a kínaiban. egy nyelvi nyelvjárás kontinuumot. II. "szintén rokonai a magyarnak". atque adeo & Ungarorum. különösen a lappon keresztül. qu~ in Idiomate Ungarico. III. A lexikai megegyezések alapvető hibája A fent említett gyenge pontokon túl. & Chinense cum Ungarico. hogy -a kínaiból (mely Ázsia legnemesebb és legősibb nyelve) származik minden ázsiai és néhány észak-európai nyelv. ha ismert lenne az általános nyelvészek előtt.. -A török nyelvek. Denique: Idioma Tartaricurn proxime convenit cum Chinensi. mindkét nyelvben a szóképzés egyszótagú képzők segítségével történik. III. sequentia habet: 1. in Asiam. etc. Ungaricam vero refferent ad veterrimuru illud. aut aborigines esse omnium Asiaticorum Populorum. quod scilicet hodiedum non solum apud Ungaros floret.]41 1. Wotyackyos. . virágzik.

Ugyancsak lásd például a veszély szót a vész + ély-ből 47 48 Konkrétabban a -muk --muc megfelel a mai magyar -unk végződésnek. mint azok. amelyekről azt gondolja. s az isemukut szó helyes felbontása a következő: ise-muk-ut 'ős-ünk-et'. Azonban a személy valójában 2 részre osztható. hogy neki az említetteknél még több bizonyítéka van (47. ex szem +élek". Azt is kijelenti továbbá. amely alátámasztja. Décsy és Veenker (szerk. olyan érveket hoz. 8. a szóképzés egyszótagú képzők segítségével -5 egy sor "meg- magyar és a kínai között fennálló különbségek nem nagyobbak. -y-ra végződő melléknévi igenév pedig szintén nem létezik. Az S által felállított megegyezések a következők (48-9 old. ebből a könyvből meríti S a Samo sivataggal kapcsolatos információt is. A kínai sem.): "Si eadem fuerunt gens. azaz 'majdnem kelet adta' értelemmel.szót nyilvánvalóan 'kelet'-ként értelmezte. Más szavakkal. mint a kínai sem és az -ély az él igéből képzett melléknévi igenév. amelyet idézett és részletesen tárgyalt a DemonstratioDan. de az a tény. ahol S a tám. Ez valóban igaz lehet. Azonban a tám-adat szó. miután könyvének nem célja a magyar és a kínai nép azonosságának "demonstratiója". hogy ő itt csak néhány példát szeretne említeni. de ezt a hibát elnézik neki arra hivatkozva. melyek az izlandi és modem szász nyelv között vannak. A kínai anyag egy feliratból származik. s így tökéletes azonosság nem várható. kínai sy – magyar szü -szív 3.és térbeli szétválása miatt. ezért a magyar nyelvnek is valamilyen módon meg kell egyeznie a kínaival. A kínai tum 'kelet' a magyar tám-adat-al szemben: "quasis Oriens dedit.47 Azaz nincs a szem szónak' élet' jelentése. hogy bizonyítékokként (argumenta) szolgálnak. kínai sem 'élet' . Ezen argumentumok segítségével (melyeket a fenti idézetben részleteztük) -a kiejtés és a hangok azonossága/hasonlósága. 1. Ráadásul S a továbbiakban azt állítja. kínai ge 'nap (égitest és időszak)' – magyar ég 4. kínai tu – magyar út 5. Feltehetően S az isem szót a legkorábbi magyar írott szöveg (Halotti beszéd) isemukut szavából merítette. s következésképpen valaha egyazon népnek kellett lenniük. Azt is kijelenti. ahol a szem nyilvánvalóan ugyanaz. kínai hay 'tenger' és ham 'hajó' a magyar hajó-val szemben. A nyilvánvaló következtetés tehát a következő (48.48 7.nie. egy kiterjedt eurázsiai nyelv/nyelvjáráslánc léte széles körben elfogadott volt abban az időben. hogy erősen hitt is benne. a szem + élek-ből'. hogy a bírálat nélkül elfogadott kínai őshaza S tiszteletadása mestere. old. amellyel a magyar és a lapp nép "alapvető azonosságát" demonstrálja lexikális szinten (a korpusza 150 szó). hogy a lapp (finn) és a kínai valaha egy nép volt. ergo & Ungaricum debebit convenire aliquomodo cum Sinico"43 S nem elégszik meg azzal. megfelel az ómagyar isem 'apa. mint ilyen ismét nem létezik a magyarban. hogy természetesen némely szó "némileg megváltozott" a két nép idő. hogy biztos abban. A megadott fordítások és a szavak elemeikre való tagolása is a szerzőtől származik. 6. 46 S helyesírását reprodukálom." 44 S kutatásának eme kényes aspektusát szinte sosem említi a szakirodalom. s az adat szót az ad ige múlt idejű egyes szám harmadik személyű alakjaként kezeli. Jam vero Lapponum Idioma demonstratum est. S szerint a magyar személy szó részekre bontható. 45 S azt állítja. a lappok nyelvének meg kellett egyeznie a kínaikéval. Ezenkívül. mint ilyen. melynek második jelentése 'teremt. hogy ezeket kijelentse. melyről Kircher atya De China illustrata című műve tesz említést. mely két nyelv egyértelműen ugyanazon nyelvcsaládhoz tartozik. mielőtt a finn népek jelenlegi területükre beköltöztek. hogy "a legősibb magyar nyelvjárás eredete a kínai nyelvjárásokban keresendő". hogy a 43 "Ha ők egy nép voltak. 1972. 69 70 . azaz 'életet élő. Azt már bebizonyítottuk. még több azonosságot is találnánk. Viszont az isem szó. nemz'. eandem Lappones oportuit habere linguam cum Sinensibus. 159) említik a kínai kapcsolat ügyét (ez szerintük 5 igen kevés hibáinak egyike). a szótövek egyszótagúsága. old. ős' szónak. véleményem szerint arra utal. esse idem cum Ungarico.magyar szem-ély "vitam vivens.44 Ugyanazt a módszert használva.45 S figyelmezteti is az olvasót. kínai ye – magyar éj 2. nem létezik a magyar nyelvben. azon állítás alátámasztására.). hogy a lapp nyelv azonos a magyarral. hogy ha kibővítenénk a vizsgálatot lexikális téren.):46 felelést" állapít meg a magyar és a kínai között. a szem-re és a főnév képző -ély-re. Hell atya iránt. hogy S menynyire igyekszik állításának helyénvalóságát az olvasók előtt igazolni.

est Borealiorum a'nO. ratket.. kolm dicitur. omissione. Így például a délieknél a jaeno. Sic voces. aki valamiféle pontosításra vár legalább néhány hangtörvény esetében (olyan 50 "Ugyanez történik egyéb betűmódosulások esetében is."). Ily módon például a déli emberek által tknak ejtett szavakat az északiak rk-nak ejtik. cum Ungaricis prorsus convenire"). mint ahogy ez nyilvánvaló a kínai syn és a magyar szü esetében. A dat helyet tat-ot. nem lehetnek "azonosak" átvételből kifolyólag. a betűk ilyenfajta "felcserélése nem ismeretlen más nyelvekben sem" ("Haec litterarum translocatio retrograd a nihil novi est etiam in aliis Idiomatibus"). S a hangok és a 49 S ugyancsak megjegyzi. hogyan jutott el ezekhez a megfelelésekhez (49. Sic Australium ja:no. melyek abszurditása és együgyű jellege nyilvánvaló. aelet lesz. assie.) A legtöbb kínai egyszótagú szó magánhangzóra végződik.) Némely kínai szó "visszafelé" olvasva tökéletesen megegyezik a magyar megfelelőjével (". nem egészen világos. quas Australiores per tk efferunt. rarket. melyeket megfelel tetet egymással. az asse helyet assie-t. Az olvasó. aenam. bár az eredeti szótő egyszótagú természete többnyire elhomályosult. (ii. mint a magyar ég. mint a magyar út stb. (". jenem. loco asse. n. rarket. Ezen általános módosulásokra hoz néhány példát (44. fejezetben (41-3.E pontnál S világosan kifejti az "argumentumait”. old. mint a személy szó esetében.. amint ez könnyen belátható a Demonstratio III. akkor pontosan ezek magyar megfelelőit kapjuk. Pariter nihil insoliti est. hogy a megfelelő hangok egyáltalán nem hasonlítanak/azonosak. A VI. Megjegyzem. fejezetének elolvasásával. Valóban. az északiaknál aeno. vagyis: a botkanet.) A kínai egyszótagú szótövek a modern magyar nyelv összetett és képzett szavaiban megtalálhatók.): (i. hogy a lapp és a magyar szavak és kifejezések alapjában véve "egyformán" hangzanak.litterarum additione. tanvetet-nek ejtik ki. old. Australes certe voci a vo cali incipienti libenter prcemittunt j. jenem. m és 1 került a szó végére. Hasonlóképpen semmi különös nincs abban.. bár van néhány kivétel. melyek magánhangzóval kezdődnek. a:nam. quoe in quibusdam ialectis reperitur. Itt ugyancsak figyelembe kell venni azt a speciális mássalhangzó váltakozást. S összeállítja a megfelelések híres 150 szavas listáját (Idioma Ungarorum. Pedig ez pontosan úgy van. tarwe te t. boreales per Tk pronunciant. hogy egy nyelvjárás számos betűt hozzáad egy szóhoz. amelyek oly gyakran előfordulnak még nagyon közelálló nyelvjárások esetében is. etc.seu retrograde legantur. ratket. ezen "kritériumok". a déliek szabadon hozzáadnak egy j-t azon szavakhoz. a kínai tu ugyanaz. a goim helyett koZm-ot mondunk. hogy ezek a bizarr kritériumok a magyar és a kínai nyelv összehasonlításának lehetetlen voltából adódnak. dabredet szavakat mások borganet. hogy azok a szavak. Ha ezeket (a nem lényeges) hangokat elhagyjuk bizonyos kínai szavakból. miután ezek mind alapszavak. melynek címe önmagáért beszél: Idioma Ungarorum. melyek esetében történetesen előfordulhat. jelet. old. arWO. abro. ahol. Így a kínai yé" 'éjszaka' megegyezik a magyar éj szóval. Neque proeteriri debet specialis transpositio consonantium.49 Amint említettük. transmutatione.) S továbbá azt állítja. a:let"50 Miután megállapította a "nyelvváltozás" ezen általános "szabályait". et Lapponum idem esse evincitur ex simiii apud utramque gentem vocum enunciatione. Loco goim." 71 72 . et Lapponum idem esse ostenditur ex vocabulis utrique genfi communibus). aliis dicitur: borganet. (iii. . ut una Dialectus copiam litterarum voci adjungat. jelet. hogy hol található tk -rk hangcsoport váltakozás az abro az anvo-val és a dabredel alanvetet szópárok esetében. Unde botkanet. abro. különböző okok miatt. és azok ellenállnak az átvételnek kiejtés hasonlóságáról/azonosságáról beszél és nem rendszeres megfelelésekről. hogy részletesebben illusztrálja. tat. olyan értelemben. melyeket S magáévá tett.): "Cum permutatione aliarum litterarum eodem modo se res habet. ng. mint ahogy mi bemutattuk. dabredet. Loco dat. anvo.. hogy nem sokat mutatnak azokból a "betűmódosulásokból". a kínai ge 'nap (égitest és időszak)' ugyanaz. ugyanazok. hogy a magyar és a lapp nyelvet összehasonlítsa és "bizonyítsa" alapvető "azonosságukat"! A hitetlenkedő olvasó felvetheti azt. amelyet néhány nyelvjárásban megtalálhatunk.

(15) és (16) példák esetében megteszi. S nem mindig veszi a fáradtságot. amely a hangok felületes hasonlósága. Valóban. hogy az összehasonlított szavak tulajdonképpen egy egyszerű kritérium alapján lettek kiválasztva. hogy a gyennek a gyerek szó egy alternatív formája (64-5. a gyénne ('elme') tőből' vs a magyar gyennek. 42 old. amint arra már korábban rámutattunk.) 16. ha az au-t ö-re változtatjuk. hogy megvilágítsa az általa használt módszereket oly módon. aut omissio". a lapp aagam-ból S szerint a magyar hágom lesz 'felmászom. amit adtak valakinek' bár tudja. állandó jellegük. mely a javasolt eljárásmód rendszertelen vagy helytelen használatából ered: számos hamis megfelelés megállapításának lehetőségét. hogy e módosulások némelyike (ha fonémaváltozásként és nem grafémaváltozásként értelmezzük azokat) valóban egy igazi hangváltozás durva körvonalát. csalódni fog. 65. hogy ha a módszerrel visszaélnek. (71. a lapp arvo 'valami árusított dolog ára' vs a magyar ár. valamint. ez esetben pedig megegyezik a magyar görbe szóval (70. old. illetve a megfelelő szótöveket. fellépek' (mindkét nyelvben). hogy az ár valóban valaminek az 'árát' jelenti. old. Ez gyakran azzal párosul.) 15. aki 'a következtetés képességét megszerzi'. (68. ha egy hehezetet elé teszünk. a lapp amees 'édes' vs a magyar méz (68. miközben azon fáradozik. Itt meg kell jegyeznünk. old. 13. a lapp mieel vs a magyar elme ("mint egy anagramma". valamint a szavak önkényes szegmentálása. a tudósok bármit bárrnitől származtathatnak 73 74 .). A szemantikai kapcsolat bizarr voltától eltekintve. úgy látszik. (10). a S listájából találomra kiválasztott következő 8 elem közül egyedül a magyar ár és a lapp arvo közötti megfelelést tartják mind a mai napig megalapozottnak (legalábbis az UEW 16-7 szerint). Néhány példa elegendő a probléma illusztrálásához (a jelentések S-tól származnak):51 9.). old. "törlése" "helyettesítése" és "felcserélése". hogy egyezzen a magyar helyesírással.) 10.52 Mindazonáltal a gyakorlati munka folyamán mindezeket a helyes. hogy a nyelvjárások változatossága miatt megkísérli óvatosan. old. az adaldak nem bizonyul magyar szónak. vagy milyen más eljárás képzi a megfeleltetés alapját. a lapp keresz vs magyar szekér (ismét egy "anagramma". s ily módon nő a hamis megfeleltetések kockázata. hogy a szóban forgó módosulásoknak kell.) 12. áro.) Érvelhet valaki azzal S védelmében.) 14. old. viszont az áro. S szerint ez a szó a magyarban jelenthet 'valamit. hogy a lehető legtöbb 51 Meg kell jegyeznünk. Viszont úgy tűnik. old. amint azt a 6-os példa feljebb és a 11-es példa lejjebb mutatja. Valóban. úgymint a betűk "hozzáadása" . hogy legyen valamiféle szisztematikus. s ezen folyamat során meglehetősen sok szubjektív ítélet is beszivárog 52 5 azt mondja. hogy nem képes felismerni bizonyos főnevek vagy igék különféle ragozott és képzett alakjait.) 11. hogy a szavak jelentését indokolatlanul kibővíti.pontosításra. 65. a lapp gaure 'hajlott' S szerint göre-vé válik. a lapp adaldak. hogy S-nak minden egyes megfeleltetésnél a lapp szavak dán helyesírásán igazítania kell. módszerét. tudván. (5 talán az árú szóra gondolt). s a lehető legritkábban használni a betűk kicserélésének. Más szavakkal. Általánosan az állapítható meg. átgondolt észrevételeit könnyen elfelejti. hogy valódi nyelvészeti folyamatoknak és nem tudósok betűkkel való ügyeskedésnek tudjuk be őket ("litterarum quidem constans permutatio. mint olyan nem létezik. old. felcserélésének. Éppen ezért az olvasónak találgatnia kell. intuitív definícióját támasztja alá. hozzáadásának stb. hogy S helyesen felismeri azt a veszélyt. amely túlmutatna a betűmódosulások homályos és gyakran önkényes elméletén). hogy maga S is néha tudatában van annak. Mindezen ad hoc eljárások természetesen hozzájárulnak a kívánt felületes hasonlóságok eléréséhez. itt azt kell meg- jegyeznünk. hogy a helyes alak a magyarban ajándék (68. Továbbá a kínai-magyar megfeleltetésektől eltérően. Valójában S éppen ezekkel a fogalmakkal dolgozik. a lapp gyérmom 'a gondolkodás és következtetés képességének megszerzése. ahhoz. mint ahogy azt lejjebb a (9). árulok. hogy a fent felsorolt "módosulások" melyike.

Így S összehasonlításaiból éppen az a tulajdonság hiányzik. mint 5. Gyarmathi nyelvtani összehasonlításai E tanulmánynak nem célja. Dat. XIII). mintsem a lexikális összehasonlításra helyezi a hangsúlyt". az Affinitas. ami tárgyának mélyebb elméleti megközelítésére utalna vagy javítana a vizsgálati módszeren . hogy helyénvaló és hasznos Gy nyelvtani összehasonlításait. táblázatban bemutattam a kiisi szó teljes. Például Hanzeli (1983. összekeverve a birtokos esetragot ('genitivus') a birtokos személyraggal ('possessivus'). ezt a témát Gy kimerítően tárgyalja. mert azok a tőhangváltozás miatt hangzásban. 5. különösen a "nyelvtani összehasonlítás" fejlődése terén53 elért (állítólagos) jelentős szerepéért (lásd a fenti idézeteket)." ahogy erre Morpurgo Davies helyesen rámutat. hogy ezt a problémát az olvasó is világosan lássa. az Affinitas -az indianai egyetem által újranyomott kiadásához írt előszavában ezt mondja: "A ragozási megfelelések jelentőségének felismerésében. vagy az összehasonlított alaktani anyag hibás kiválasztása. a magyar hal és kéz szavak egyes számú ragozását hasonlítja össze a finn kesi szó (többnyire) többes számú ragozásával. az Affinitas angol változatához írt előszavában azt mondja. amely a nyelvtani összehasonlításokat hangsúlyozva a kor értelmiségének érdeklődését tükrözte és irányította. mely az Affinitas 9. Vagyis Gy a finn cala (mai kala) szó. vagyis példák tömege támassza alá. Továbbá./Com. Ez két dolgot jelenthet: Gy vagy képtelen megkülönböztetni az egyes és a többes számú ragozást a finnben. mely a conditio sine qua non ahhoz.! ESETEK FINN MAGYAR FINN MAGYAR Nom. Gy ugyanazt a hibát követei el. Acc. A probléma illusztrálásához elég lesz megvizsgálni az esetrag megfeleléseket a finn és magyar nyelv között. a II. a következő oldalon)." é. az Affinitasban előterjesztett összehasonlítások nagy többsége tényleg strukturális. valamennyi bemutatott megegyezés rossz (kivéve a jelöletlen alanyesetet). amint az r. kommentálni. a finn kesi (mai kiisi 'kéz') szó esetében a többes számú és nem az egyes számú ragozási paradigmát használja (kivéve a kesi alanyesetet és a keden birtokos esetet). bár Gy sokkal több területet tárgyal. hangsúlyozásában és gyakorlati alkalmazásában Gyarmathi Sajnovics nyomdokát követi E téren nem mutat semmit. az J. A részeshatározó esetek összehasonlítása (dativus. egyes és többes számú ragozását (ld. Valóban. Ezzel kapcsolatban rögtön meg kell jegyeznünk. Gen. táblázat után. vagyis nem bontottam őket elemeikre.. mivel a magyarban nincs valódi birtokos esetrag. hogy egy megfigyelt hangváltozás jól meghatározott és megalapozott hangtörvénnyé váljon (és ne csak egy ad hoc leírás legyen): hogy számszerűleg jelentős legyen. mint S (bár nagy részüket helytelenül kezeli). vagy mindkettő miatt. 24-5).. táblázattal kapcsolatban a következő figyelhető meg. A ragokat azonban félkövérrel szedtem 75 76 . hogy a szerző inkább a strukturális. 'Nyelvtani bizonyítékok' azonnal megmutatja. a "gyakorlati munka" minősége itt is sok kívánni valót hagy maga után.Ennek ellenére Gyarmathi eredményeit jelent6s fejlődésnek kell tekintenünk a nyelvrokonság ragokon keresztül történő szemléltetése terén. 54 cala calan calalle calaa calasta hal halé halnak halat halastol kesi keden kesílle kesei kesist kéz kézé kéznek kezet kezestöl A példákat úgy közöltem. mint amilyet a Demonstratio esetében tapasztaltunk. De miután az Affinitast nagyon gyakran emlegetik a Demonstratióval kapcsolatban és hasonlóképpen dicsérik. Valóban. vagy (tudatosan vagy öntudatlanul) azért a kesi szó alakjait választja. táblázatokban lejjebb látható. ha röviden is. 88-9) azt mondja: "Nagyon hatásos és Jones munkájánál sokkal kifinomultabb volt Gyarmathi Sámuel műve. Az I. Abl.. tipológiai természetű. hogy "úgy tűnik Gy módszere lényegében nem különbözik elődjétől.. úgy hiszem. Ráadásul. vagy a morfémák helytelen társítása (a hangok és/vagy a funkció tekintetében). ahogy az eredeti szövegben állnak. hogy: "a cím [Affinitas] grammatice demostrata. A finn -Ile-nek semmi köze nincs a magyar -nak --nek-hez.. és II.összefüggést megállapítsa. finn szaknyelven allativus) szintén helytelen. felületesen szemlélve jobban hasonlítanak a magyar kéz szó megfelelő alakjaihoz Azért." Zsirai (1968. hogy Gyarmathi munkájával (1799) foglalkozzon (továbbiakban Gy). mint S53 Általában az Affinítas hasonló jellegű elismerésben részesül. A birtokos esetek összehasonlítása54 rossz. Campbell (2001. oldalán bemutatott esetrag megegyezéseket tartalmazó táblázat. és sok esetben semmivel sem jobb.

calalla Neg. bár talán rendelkeznek egy közös alkotóelemmel. táblázat: A finn käsi ragozása egyes és többes számban käsi käde-n kät-tä käde-llä käde-ltä käde-lle käde-ssä käde-stä käle-en käde-ksi käte-nä 0 käde-t käi-en käsi-ä käsi-llä käsi-ltä käsi-lle käsi-ssä käsi-stä käsi-in käsi-ksi käsi-nä käsi-n A tárgyesetek összehasonlítása ismét elhibázott: a finn ca/a-a esetében az -a a 'partitivus' ragja. Part. mert ily módon a magyar egyes számú és a finn többes számú alak hangzásban globálisan jobban hasonlít egymásra. amelyeket úgy kapott. calasa Med. táblázat: Gyarmathi esetrag megfelelései ESETEK EGYES SZÁM TÖBBES SZÁM hal ann hallal halatlan hallá halul halnak (-ba) halként kesisan kesilla kesilta kesixi kesina kesie kesien kezenn kézzel kezetlen kézzé kézül kéznek (-be) kézként Nom. Más szóval. itt sem tudunk meg semmit a szóvégi -1 sorsáról. s a *-s + *na-ból származik. mely a magyar szóban jelen van. hasonlóan a -st(V)1 ablativus / comitativus-hoz.-vel ragokat két olyan főnévhez kapcsolta. hogy a finn -lle --lia a cala-llä. Allat.56 Gy valószínűleg azért választja a kesisan kezenn alakokat. calain I. hogy az -a-nak nincs semmi köze a -t-hez fonológiai szinten sem./Soc. Inst. továbbra is magyarázatra szorul. akkor az valószínűleg a käsi-ssä-än-nek felelne meg./Mut. Utoljára.Loc. a tőhangváltás (lásd käde-ssä a käsi-ssä-val szemben a II. Trans. 78 . a "negativus" vagy "adessivus" (Gy szerint. De még akkor is. finn szaknyelven elativus) ismét helytelen. hogy a hasonlóságot megalapozza) hasonulás eredménye a hal főnév és a -val. Gen. tekintve a világosan eltérő eredményeket. Abl. Ami a helyhatározói esetet illeti (locativus. Gy itt valószínűleg a kiisiii alakra gondolt. nem képes felismerni a birtokos személyragot. vagy a kade-lle/ kesi-llä szóban valódi rag. ha ez helyes lenne. a hallal-ban a -ll al betűsor (amit Gy feltételezhetően azért így darabolt fel. calahan Desc. a finnben inessivus) nyilvánvaló. gyakran nem tudja (nem akarja?) megkülönböztetni a főnév ragozatlan alakját a ragozott (és/vagy az alternatív) alakoktól. A következő összehasonlításnál. II./Ess. Ha itt kesisen állna a kesisan helyett. hogy a magyar -n(n) és a finn -s(s)a nem közös eredetűek. calana Pen. Adess. A következő "mediativus" vagy "sociativus" rag (finn szakkifejezéssel adessivus) mutatja./ Adess.55 Ezenkívül nem világos a kesisan szóvégi -n-jének eredete és természete. Illat./Trans. A magyar szavak hasonu1ásának a szerző előtt legalább intuitív módon ismertnek kellett volna lennie. hogy hogyan és miért tűnt el a comitativ 77 st(V)1 a -1-je. különösen. hogy Gy. a finnben ablativus) esetében. ami viszont többes szám partitivus). S-hoz hasonlóan. de nem utolsó sorban. Rag + harmadik személyű birtokos személyrag'. Iness. Az ablativus-ok összehasonlítása (vagy Gy szerint comitativus.(-vel) rag között. ha hasonulás is történik. hogy összetett végződés (lásd lejjebb). Valójában Gy két látszólag hasonló alakot vizsgál anélkül. ami 'kéz + Loc/Iness. míg a -na locativus rag. Ess. táblázatban) pedig többes számra utal Ha Gy erre gondolt. hogy észrevenné. melyek különböző mássalhangzóra végződnek: kézzel (< kéz + vel) vs hallal (< hal + val). de az esetragoknak nem közös eredetűek. Gy ismét két teljesen különböző funkciót és esetragot hasonlít össze. hogy a -val./Inst. akkor úgy Játszik. miután a finn 55 56 A finn -ssa-ról azt tartják. calaxi Nonc. a finn -lla –llä-nak nincs semmi köze a magyar -val --vel-hez. A "factitivus" (műveltető) vagy "mutativus"/"translativus" (translativus a finnben is) esetében a funkció ugyanaz a két nyelvben. mivel a magyar st(V)1 rag 'val/vel'-t jelent. calalta Fact. bár a partitivus-t a közvetlen tárgy jelölésére is használják bizonyos körülmények között (ami a kesei-t illeti. míg a finn calasia szó jelentése a magyarban 'haltól'. ezzel szemben a -1 rag egy valódi és az egyetlen tárgyesetrag a magyarban – említenünk sem kell. Elat.

57 és a hal-nak (-ba). és ismétlem.rag -ksi. mint például a calahan (. lásd II táblázatot) többes számú alakok. 6) "hitbéli dolgokról" beszél az általános nyelvészet területén. Ezenkívül a finnben ezt a ragot rendszerint csak néhány többes számú állandósult kifejezésben használják. vagy a calana a halul stb. különösen alaktani szinten. felületes. kaks-i-n kiis-i-n 'mindkét kézzel' 60 gyakrabban hiába). Nyilvánvaló. vagy "sociativus" ragokat). Az utolsó összehasonlításnál a ragok ismét helytelenüllettek kiválasztva.58 melyeknek semmi közük sincs egymáshoz. 46). mely különösen nyilvánvaló a többes számú kesi-nek az egyes számú kéz-zel történő összehasonlítása esetében. rejtett megokolás állhatott a felállított megfelelések hátterében. melyeket a nyelvészek egyik nemzedéke ad át a másiknak. Befejezés Lass (1997.). Hasonlóképpen a finn és a magyar ragok a "noncupativus" vagy "essivus" esetében (Gy használatában és a finn terrninológiában essivus) nem vezethetők vissza egy közös tőre. b) a kesie alak. Ezek a megfelelések éppúgy hibásak. például az egyes számot és a többes számot.60 Ma az ilyenfajta eljárásokon és fogalmakon alapuló munkákat elutasítanánk. hogy hogyan és miért. vagy egyikben sem. de még csak el sem képzelt semmiféle finnugor. Azonban néha még a hangok hasonlóságának kritériuma is hiányzik. vagy funkciójukban. 1942. 58 Megjegyzem. a saját maga által alkalmazott kritériumoknak megfelelően.kalaan) a lminak. mivel S egy olyan nyelv-nyelvjárásláncban hitt. s a szerző meg sem kíséreli megmagyarázni. melynek nincs semmi köze az illativus-hoz. gyakorlatilag nem készült valódi összehasonlító munka. s nem javasolt. hogy valaha is alapos felülvizsgálat tárgyává tennék. 79 80 . s az olvasónak kell találgatnia (leg57 Ez a kala-an egyik elfogadott helyesírási változata. Az általános nyelvészeknek megbocsátható. miszerint S és Gy alapította meg az uráli nyelvcsaládot. hogy S nem kommentálja a szótagszerkezet közötti különbséget a finn – mely alapvetően kétszótagos – és a magyar – mely alapvetően egyszótagos – közölt. Ezenkívül megfigyelhető a jelentés nagyfokú manipulálása és a szótagszerkezet "azonosságának" kihangsúlyozása.).59 mind a caloi-n mind a kesie-n (azaz kiisi-n. ezen "hitbéli dolgok" közé tartozik. a finn "descriptivus"/"instructivus" n ragnak nincs semmi köze a magyar -ként-hez. milyen rejtett kritérium. ha azt hiszik. 19 kk. az egyedüli vezérelv a hangok nagyon homályos. táblázat). melyre Kísbán helyesen rámutatott (S-csal kapcsolatban. hacsak nem foglaljuk bele ebbe a kifejezésbe a hangok és a kiejtés hasonlóságainak és/vagy azonosságainak ködös és homályos fogalmát. A valóság az.) hasonlósága. mint a magyarfinn hasonlóságok. globális (tő + rag + fokozás stb. s amelyeket széles körben elhisznek anélkül. amely Eurázsia hatalmas területeit foglalja magába egészen Kínáig. 59 Lásd pl omi-n silmi-n 'saját szemünkkel'. melyet már megfigyeltünk a hallal és kézzel alakok esetében (lásd fent a "meditativus". miszerint S és Gy "világos vizsgálati módszereket" használt. Egy másik "hitbéli dolog" az a meggyőződés. hacsak a kesie alatt Gy nem a többes számú illativus kdsi-in-t érti (lásd II. akkor többes szám partitivus. vagy igazolni azt. a ragozatlan szótöveket és a ragozott vagy alternatív alakokat stb. vagy fonológiai alakjukban. Ez annál is inkább meglepő. párosítva a szavak részekre bontásának és a "betűmódosításoknak" hasonlóan ködös és önkényes eljárásával. esetében. Ugyanez áll a következő összehasonlításra: a "penetrativus"-ra illetve (a finn terminológiában) illativus-ra: cala-han. Az az állítás. calan a halé. milyen kritériumok alapján soroljuk be a kiválasztott funkciókat és alakokat a "megfelelések" közé Más szavakkal. A "finnugor" és "uráli" osztályozások az 1800-as évek végéig teljesen ismeretlenek voltak a nyelvészet területén (lásd Marcantonio 2002. ahol a hallá és kézzé alakok ugyanannak a hasonulási folyamatnak az eredményei. s a magyar -vá --vé. hogy ezeknek a ragoknak semmi közük egymáshoz. ha a kdsi-d helyett áll. Hasonlóképpen S és Gy mindketten öszszekeverik az alapvető alaktani kategóriákat. hogy S és Gy nem ismerte a fonetika és fonológia alapvető törvényeit. vagy uráli nyelvcsaládot. hogy ez a két szerző volt "a finnugor összehasonlító nyelvtan ala- Érdekes megfigyelni. 6. hogy Gy beszámol megfelelésekről a lapp és a magyar esetragok között is (8 old. Ezenkívül a következőket kell megjegyeznünk: a) a valódi magyar illativus rag csak a -ba --be lenne (-nak --nek ehelyett dativus).

204 kk. s mindmáig helytálló állítása: a birtokos főnév. Mut. Dat. és 244-8] és az ott idézett bibliográfiát). Ahhoz.S legfontosabb. S és Gy-nak ugyancsak megbocsáthatjuk a sok hibás megfelelést és nyelvészeti fogalmat. Még a széles körben említett tipológiai és strukturális hasonlóságok sem találhatók meg következetesen minden uráli nyelvben (lásd pl. Esthii. hogy S és Gy létrehozta a "finnugor összehasonlító nyelvtant"? Ablativus Adessivus Accusativus Allativus Dativus Descriptivus Elativus Essivus Factitivus Genitivus Illativus Inessivus Instrumentalis Locativus Mediativus Mutativus Negativus Nominativus Noncupativus Partitivus Penetrativus Translativus 81 82 . s az általános nyelvészeti ismeretek és szaktudás szintje meglehetősen szegényes volt abban az időben. a birtokos.. melyek azonban megtalálhatók egy sokkal kiterjedtebb nyelvi térségben. az uráli nyelveknek nincs közös alaktanuk. pontos leírást kell adniuk azokról61 Ilyen őszinte újjáértékelés még inkább szükséges és időszerű lenne a következő. Ez az ellentmondás különösen nyilvánvaló a következő. Acc. Rövidítések Abl. Láttuk például. Part. -n. ha kutatási módszereiket megalapozottnak akarnánk tekinteni. Marcantonio [2002. és őszinte. Így még akkor is. Fennii. Ungari. mint a fent említett -m. és rnateriálisan (a végződések hasonlósága) azonos" 62 Az uráli (és altáji) nyelvekben kétféle nyelvtani és funkcionális végződés van. Zaicztól származó idézetben (1970. hogy manipulatív folyamatokról (mintsem véletlen félremagyarázásról) van szó S előterjesztett állításaival és adataival kapcsolatban. Korhonen [1996]. etc. Neg.és személyragok hasonlóságát/azonosságát. melyek a különböző nyelvekben egymástól a nyelvtani alakká válás és a funkciómódosulás (grammatikalizáció és exaptáció) eredményeként önállóan alakultak ki (lásd Marcantonio 2002. a modern uralisztika szakembereinek vissza kell menniük az eredeti forrásokhoz. néhány olyan egyszerű "elsődleges végződés"62 kivételével. 61 Időnként úgy tűnik – lehetséges. hogy 5 hangsúlyozta a névmás ok..". melyek a legalapvetőbb természetes hangokból állnak és b) az "összetett" vagy "másodlagos" végződések. Gen. Loc. a) az "egyszerű" vagy "elemi" végződések. igeragok vagy képzők az egész uráli területen.). Más szavakkal.). Desc. Nonc. -t stb. Pen. Suihkonen [2002]. mivel pontosan ezt tartják és népszerűsítik az uralisztikai szakirodalomban. Fact. a szakmában ma már általánosan elfogadott tény tükrében: alig akadnak olyan névszó-.. Adess. mi alapján állíthatnánk. Trans. hogy a névmások..pítója". valamint az igeragok területén jellemzőek a különböző változatok (lásd például a fenti idézetben: "Discrepant quoque in Pronominibus aliquantum Lappones. hogy e hamis nézeteket meg tudják cáfolni. melyek a feltételezett ősnyelvből származnak. hiszen e téren úttörők voltak. Illess. Ennek ellenére a tudósok mind azt állítják. hogy politikai követelményektől vezérelve –.és igeragozás a magyar és lapp nyelvekben szerkezetileg. Inst. 203 kk.. -k. Allat. mivel ezek a morfémák önálló (s gyakran meglehetősen friss) alkotások és újítások eredményei. melyek az uráli nyelvek morfológiai rendszerét képezik. Nom.. Ess. hogy S világosan és helyesen felismeri. a birtokos ragok. Med. Elat. 324): . Illat. E másodlagos végződések azok.

). 2006a. Tordasi és Kálózi Sajnovics János. Marcantonio. Abondolo. V. Published on the 60th Anniversary of hís Birth. Sajnovics János és Demonstratiója.1942. 1770.). Typological and Historicai Studies in Langu83 84 age.): The Handbook of Linguistics. 2002. Marcantonio. 1998b. The Uralic Languages. Bloomington. Budapest.Irodalom Abondolo. van Heerikhuizen et al. Cambridge. HistoricaI Linguistics and Language Change.1992. Budapest. J. Domokos. Gy. 57-9. Oxford-Boston. Budapest.): Het babylonische Europa. Sajnovics and the genetic linguistic relationship. L. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténet szimpozion (12-14. A. Zsirai (szerk. Einführung in die Finnisch-Ugrische Sprachwissenschaft.). Kulonen. A. 1983. Budapest. 1997. In A. Blackwell.) 1972. BlackweIl. In D. 1990. Tallinn. Johannes Sajnovics. Helsinki. A. SKS. Morpurgo Davies. (szerk. (szerk. Lakó. London-New York. Sinor (szerk. 1981. U. Décsy. Saamic. In D. 95]. Harrassowitz. Uralilaisen kantakielen sanastosta Journal de la Société Finno-Ougrienne 77. daß die Sprache der Ungarn und Lappen dieselbe ist. 1998. Martorano. Ural-Altaic Series. 1970. Copenhagen [Indiana University. In M. Routledge. G. Abondolo.1862-74. 1996. L. Description. (szerk. Hendrik"en. The Turkic Languages and People. 81-96. Janhunen. Longman. Pars I. 1799.). Hungarian. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 223. J. Marácz.) 1998. Rees-Miller (szerk. In M. Gy. Gyarmathi. In M. Beweis. 91]. Zsirai (szerk. Sajnovics: le basi del comparativismo ugrofinnico. P. S. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 42. 1. & Veenker. Routledge Language Family Descriptions. Johdatus unkarin kielen historian. Tények. Salminen (szerk. Harrassowitz. János Sajnovics und die finnisch-ugrische Sprachvergleichung. Szkítiától Lappóniáig. Helsinki. Wiesbaden. My ths and Statistics. D. Campbell.).VI. Sinor. Lakó. Review of: The Uralic Language Family: Facts. Wiesbaden. The Uralic Language Family: Facts. Menges. Gy. 1937. N. 1988. (szerk. The history of linguistics. Décsy. Gy. Sammallahti. Introduction. Amsterdam University Press.-M. Suomi 170.). A Magyar Nyelvtudományi Társaság. De oorsprong van de Hongaarse taal. J. Journal of Linguistics 40. 31-40. 428456. Bloomington. 1995. 1968. Ural-Altaic Series. Magyar Ház. Congressus Tertius Internationalis FennoUgristarum. Pest. M. 2004. Abondolo (szerk. Abondolo (szerk. Proto-Uralic comparative-historical morphosyntax. 1965.) 1974. By Sámuel Gyarmathi. D. 1968. Nineteenth-Century Linguistics. 555-574. Harrassowitz. Facolta di Lettere e Filosofia. An Introduction to Turkic Studies. Raun. A memorial Volume. Amsterdam. Aronoff &J. 1993. Korhonen. 2004. A magyar nyelv szótára I. Tesi di laurea. 1937. R. 187-191. Marcantonio. & Szathmári. D. H. P. D. Akadémiai Kiadó. E. Gulya. Grammatical Proof of the Affinity of the Hungarian Language with the Languages ofFennic Origin. J. 1970). 219-274. Az uráli nyelvcsalád. Göttingen [Indiana University.). Saarikivi. Lass. W. Transactions of the Philological Society 35. 1733-1785. Cambridge University Press. In D. The Uralic Languages. A nyelvrokonság és az őstörténet kérdéskörének visszhangja irodalmunkban. 2001. . Kísbán. 9-28. In D. (szerk. Sajnovics. Benjamins. J. mítoszok és statisztika. Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata. 1998a. by A. T. Czuczor. Oxford. 43-95. Wies baden. 1-42. 1-137. A. Universita degli Studi di Messina. My ths and Statistics. Abondolo (szerk. & Fogarasi. London. A. 2004. Demonstratio idio ma ungarorum et lapponum idem esse.) 1988. K. Hanzeli. Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science 15. 81-105.

1: Sajnovics és Gyarmathi. Rédei [szerk. G. 1952. (szerk. Zaicz. Leiden.) 1937.History and Foreign Influences. Finnugor rokonságunk. Finnisch-Ugrische Sprachforschung von der Renaissance bis zum Neupositivismus. The problem of the Ural-Altaic relationship In D. Brill. Fennia 180.). M. UEW = Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Acta Linguistica Hungarica 20.J. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 206. The etymologist Sajnovics. 85 . 1988. 323-7. Budapest. Sinor (szerk. 1970. Akadémiai Kiadó. A modern nyelvtudomány magyar úttörői. M. D. 1-VIII. Akadémiai Kiadó. Magyar Tudományos Akadémia. Sinor. The Uralic languages. Handbook of Uralic Studies I. 1986-1991). Helsinki. J. Zsirai. Budapest. 165-176. G. 2002. Suihkonen. Zsirai. Budapest. 1990. 706-741. (K. P. Stipa.

( n z a k k e 2. Winsa (szerk. 77-95 A magyar fordítás először a TURÁN című folyóiratban jelent meg. Ilyenformán olvashatók tanulmányok a nyelvészet. hogy a múltban a nyelvek evolúciója nagyfokú szabályszerűséggel történt. és tény. hogy voltak újraértelmezések.1 származnak. ahelyett. (2004/5. hogy megvizsgáljam azokat az elemző módszereket. Academia Tornedaliensis. az antropológia és genetika újabban bizonyítékokkal szolgált az elmélet ellen. hogy az uráli nyelvek nem alkotnak nyelvcsaládot. hogy vizsgálódásomnak lesz relevanciája valamennyi szakág olyan tudósai számára. Újabb könyvemben (Marcantonio 2006) tüzetesen megvizsgáltam azokat a bizonyítékokat. s ez egyértelműen ellentmond a feltett uráli modellnek. vagy "újraértelmezze" amazok adatait. 2002/05. Az a konklúzióm. Tanulmányomnak az a célja. Bevezetés Nyelvész vagyok. Több 87 88 .NYELVÉSZETI PALEONTOLÓGIA: TUDOMÁNY AVAGY FIKCIÓ?∗ ESETTANULMÁNY AZ URÁLI NYELVEKRŐL 1. Az archeológia. Stockho1m. talán az indoeurópai nyelvcsaládé is. A minimalizálás.. Ami a múltat illeti. E tárgy terjedelmes irodaimában nem találtam olyan tudományos bizonyítékot. de konklúzióik hol minimalizálják az elért eredmények fontosságát. hogy a feltett ősi közösség nyelvének. Úgy vélem. mindannyian egy ősi közösségből . Ehelyett következetesen kifejtett feltevések és ad hoc rekonstrukciók kiterjedt. amely feltehetően messzi utakon járva eljutott a magyarság uráli eredetének állításáig. hogy Bíborbanszületett Konstantin eredeti szövege türk népre utal. úgyhogy még az ellenérv is végső soron elősegíteni látszik a modell megszilárdulását. egymáshoz kapcsolódónak tételezett nyelveket. elhelyezkedésének. hogy minimalizálja. amely az uráli nyelvek elméletét igazolná.) A standard uráli nyelvelmélet szerint a magyarok. amint olyan nyelvészek számára is. a finnek. E tanulmányok szövegét idézik azután a nyelvészeti szöveggyűjtemények az elmélet megtámogatására. vagy "újraértelmezték". továbbá feltételezvén. amely valahol az Urál-hegység közelében élt! mintegy 8000/6000 évvel ezelőtt. és egyszerűen elkönyvelik. e modell ellen érvelő szerző hajlik arra. hogy sok szakértői tanulmány beleesik ugyanebbe a csapdába. hogy az eredeti feljegyzésben van a hiba. melyek az uráli nyelvek genetikai rokonsága mellett szólnak. Remélem. a " szamojédek. illetőleg az újraértelmezés megerősíti a feltevések és interpretációk összefonódó hálózatát. Összehasonlítván az igazolhatóan eredeti. összefonódó jellegű hálózatát találtam. hogy elkezdődik más nyelvcsaládok kvantitatív felülvizsgálatának folyamata is. a paleo-nyelvészetnek oly erős lett a tudományos hitele a szerzők és a hasonlóan gondolkodó társaik körében. Mi a baj a standard uráli nyelvelmélettel? Eredeti angol verzió: "Linguistic palaeontology: Science or fiction? A case study within Uralic" in: B. Igazi circulus vitiosus. szakterületem az uralisztika. Az ilyen természetű legvaskosabb torzítások egyikét abban a történelmi textusban találjuk. hogy tanulmányt írnának világos cáfolattal. A történészek ezt az ellentmondást – mivel elfogadott nyelvészeti modellt cáfol – "nevetségesnek" nevezik. a történelem és a genetika területén a tárgyalt elméletnek ellentmondó bizonyítékok bemutatására. hogy számos. Láthatjuk majd.17-31. Ezt a rekonstrukciós folyamatot nevezik 'paleolingvisztikának' ('paleo-nyelvészetnek'). A feljegyzést a legtöbb fordításban "kijavították". úgyhogy ezáltal jobban illeszkednek a modellhez. az a nézet alakult ki. A legtöbb szöveggyűjtemény említés nélkül hagyja még azt is. hol pedig újraértelmezik az adatokat. továbbá hogy e módszerek alkalmazása miképpen téveszthette meg ennyire – nézetem szerint – a kutatókat. Proceedings of the" V ROOTs" Conference: The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia. akik munkájukat az említett rekonstrukciókra alapozzák. amelyeket a standard uráli nyelvelmélet megalkotására használtak.): FinnoUgric Peoples in the Nordic Countries. így alkalmassá tették az elmélet alátámasztására. a lappok stb. a régészet. kultúrájának és ősrégiségének jórésze re∗ konstruálható. akik ezeket létrehozták.

még Taagepera 1994. az antropológusok és a régészek63 álta63 lában úgy vélik. Úgy gondolom. csomópont szisztematikus vizsgálatát. Ahelyett. így az uráli lingua franca modelljét ahogyan Wiik és Künnap kifejtette (Künnap 1995. Parpola 1999). Azonban ennek nincs relevanciája érvelésünk során. Nunez (1987. mely a nyelvcsalád történelmi alapját képezi. ld. hogy megfigyelhetők olyan izoglosszák. 89 90 . amelyeket a nyelvcsaládok. nem rekonstruálták sohasem. hogy a genetikai örökség domináns tényezője a nyelvátadásnak. Az uráli korpusz elemzése statisztikai szinten arra mutat. a szibériai areától. kultúrából a népesség ek szóródásának mely centrumaiból származhattak a kortárs finnugor-uráli népek ősei. 2000.2001) javasolta. Dolukhanov 1998. -A feltételezett migrációnak az Urál-hegységből Európa lakatlan térségeibe az a nyilvánvaló tény ellentmond. köztük az uráli nyelvcsalád kialakítására használtak. hogy ebben a periódusban Északkelet-Európában megszakítás nélkül élt a helyi népesség. 1997b. . 1997a. 1997. összefonódó jellegű hálózatára támaszkodik Terjedelmi okokból ebben a tanulmányban e feltevések közül csak néhányat vizsgálunk – további tájékoztatással szolgál Marcantonio (2002 & 2006): - A kulcsfontosságú ugor csomópontot. Amit általában az uráli csomópont rekonstrukciójának neveznek. ennél fogva e különféle álláspontokat nem vesszük tekintetbe. ellentétben a standard modell előrejelzéseivel. 2000/01. lexikális és fonológiai vonatkozásban a feltételezett ugor ági testvéreitől.szerző erre hívta fel a figyelmet. 2000) és Niskanen (1997. hogy bizonyos értelemben létezett egy uráli nyelvi area. hogy a magyar nyelv gyökeresen különbözik alaktani. 3. egymástól eltérő modellt. azaz a konvenciós modell előrejelzésével ellenkező irányban. az ténylegesen nélkülözi a kulcsfontosságú ugor. és elterjedt annak széleskörű elismerése. Valójában a népesség és a technológia (így a nyílhegyek. egymástól némileg eltérő vélemény van arra vonatkozóan. Az uráli nyelvek között van néhány nyelvészeti összefüggés. 'Uráli génre' nincsen tényszerű bizonyíték. 2000/01a. Nunez 1997 a és b. Künnap 1996. hogy tudományos bizonyítékokra alapozna. Ezen evidenciák fölemeltek számos javasolt. hogy pontosan melyik népességből. miközben a hagyományosan uráli népekhez soroltak fennmaradó része meglehetősen 'europoid'. 1997a és b. 2000. b. hogy alapvetően téves a nyelvészeti studiumok fő feltevése az uráli nyelvcsalád egyediségéről. és c. 2001). 2001/01. amelyek egyértelműen átlépik a hagyományosan felállított nyelvcsaládok határait. 1999. ahogyan azt Pusztay (1995. Tény. továbbá a 'láncolati' modellt. 1998. 2000 és Sutrop 2000a és b. Dolukhanov (2000a és b). Janhunen 2001) sokukban implicit módon még mindig él a vélekedés. 2000a és b). 1997a. helyi népek a kortárs finnugor és/vagy uráli népesség ősei voltak (lásd például Wiik 1996. A fő ellenérvek az alábbiak: -A genetikai elemzés eredményei ütköznek azzal a vélekedéssel. mely különbözött például az altáji vagy. de ugyanezek az összefüggések megvannak az uráli nyelvek és altáji nyelvek között is. Ebben a passzusban Tudós körökben több. 'Forradalmi' vagy 'revizionista' közelítésük ellenére (ld. a jégcsákányok. 1996. hogy itt csupán véletlenszerű hasonlóságokról van szó. csupán afféle nyelvészeti definició jellemző génekről az Urál-hegység közelében. az uráli nyelvelmélet következetesen kifejtett feltevések és ad hoc rekonstrukciók kiterjedt. Wiik 1995. 1997a. Julku 1997.Nincsenek régészeti nyomai vándorlás oknak az Urál-hegységtől nyugat felé.]). Mindezekben a modellekben feltűnik egy közös szál. súlyos gondok merültek fel azon módszerekkel szemben.1997. Az uráli csomópontot sohasem rekonstruálták valójában. 2001. Mi a baj a nyelvészet elemző módszerével? Általánosabb értelemben. a többi között Julku (1997. Pusztay 2001. hogy a nyelvészek. a keramikus technológia) láthatóan általában délnyugatról északkelet felé terjedt. 2000/01b. Tény. 2000 és 2002 [szerk. hogy az Északkelet-Európában élt eredeti. A szamojédok és az obi-ugorok mongoloid genetikai karakterűek.

például Fox (1995). felmerül a vitás kérdés. hogy vajon ez a módszer tud-e ablakot nyitni a prehisztorikus múltra. rénszarvas / jávorszarvas 3. anélkül. 1986-91) nem állapít meg hangtörvényeket. A komparatív módszer eredményeinek legfelső szintjén. Úgy tűnik azonban. hogy ha még bizonyítható is lenne a rekonstrukciók statisztikai jelentősége. Való igaz. Jellemző módon több rekonstruált neve van minden releváns terminusnak. ezeknek pedig sok az alternatív jelentésük. a rekonstruált szavak alapján. ld. A rekonstruált szavak csekély statisztikai jelentőségén túlmenően. ökör / vezető-rénszarvas 4. Belardi (2002. amelyre maga a komparatív módszer épül. Weinreich (1953). melyeknek megfeleltethetők volnának az említett összefüggések. I. további gondokat is okozott ez a módszer (ld. hogy a testrészek. az UEW (Rédei szerk. Ez a korpusz azonban több hangtörvényt foglal magában. rénszarvas 5. és ezáltal megbízhatóak a nyelvcsaládok kialakítása szempontjából. például Renfrew [1987. hogy a legtöbb szó a relevánsan rekonstruáltak közül fellelhető a nem uráli nyelvekben. hím jávorszarvas / rénszarvas / teve. A következő paragrafusban szemléltetni kívánom az uralisztika nyelvi és nyelven kívüli rekonstrukcióinak véleményem szerint leginkább megtévesztő esetét: a magyar szó rekonstruálását. E tényezők annyit jelentenek. akkor nyilvánvaló. így a legfontosabb uráli szótár. táblázat feltünteti a 'rénszarvast' jelölő nyolc rekonstruált szó különféle rekonstruált jelentéseit: 1. A komparatív módszerrel kapcsolatos más problémákról. akkor valószínű. Weinreich. hím jávorszarvas / szarvas / rénszarvas / áldozati állat 6. A legtöbb tanulmány az uráli nyelvek tárgyában. kutya / here(méh) / hím rénszarvas 2. 1972. Fejtegetésem fókuszában a nyelvészet és a történelemtudomány kölcsönös kapcsolatát ismertetem. háziasított rénszarvas / juh / tehén 8. 1994).). hogy a nyelvészeti elemzés úgynevezett komparatív módszere olyan eredményekkel szolgál. mely egyértelműen felmutatja a beazonosított szavakat összekapcsoló hangtörvényeket (legalábbis a magánhangzókat illetően). háziasított rénszarvas 7. mint szabályszerű megfeleléseket. ha sok szót lehet találni különféle nyelvekben úgy. hogy puszta spekuláció lenne. ellentétben a modell feltevéseivel. és a technológiai újítások terjedésével új nevek is elterjedhetnek nagyobb térségben. Wang (969. hogy a 91 92 rokonszók nem ugyanazt a tárgyat jelölik. ilyenformán ennek a korpusznak sincsen statisztikai jelentősége. hogy ezek nem véletlenül hasonlítanak egymáshoz. amelyek statisztikai értelemben jelentékenyek. 1980. A helyzet jellemzésére megvizsgálhatók a flórával és faunával kapcsolatos ősi uráli szavak rekonstrukciói – ezek segédletével jelölték meg az uráli őshaza helyét. bizonyos döntő fontosságú rokonszók eltűnhetnek az egyes nyelvekből. megeshet. beleértve az alapvető szabályszerűség elvével kapcsolatos kérdéskört is. hogy ezek a szavak egymással kapcsolatba hozhatók ugyanazon szabályszerű hangmegfelelések révén. táblázat: A 'rénszarvast' jelölő rekonstruált szavak rekonstruált jelentései Végezetül megállapítható az is. amelyben előállt volna efféle korpusz egymással szabályszerű kapcsolatba hozható szavakból. Tény. az adott szavak közül feltehetően melyiket használták. és ebből következően a magyarok történelmi és etnikai eredetének rekonstruálását. A . hogy e nyilvánvaló gondok megfertőztek más vizsgálati területeket. 1981. Általános az a vélekedés. valamint a flóra és fauna rekonstruált terminusai megtalálhatók több nem-uráli nyelvben is. így történeti textusok interpretációját is. Ha elfogadjuk a fentebb vázolt állapotokat. 1979). főleg az altáji nyelvekben és a jukagirban. hogy a paleo-lingvisztikai módszerre hagyatkozás veszélyes általában és az uráli kontextusban különösen. Ezzel együtt az a központi probléma. úgyhogy nem világos. Például az 1.röviden szemügyre veszem a nyelvészeti módszereket. 77]). hogy jómagam nem találtam olyan esetet. Labov (1963. Első számú kivétel Janhunen (1981) uráli korpusza. illetve rétegében találjuk a paleo-lingvisztikai módszerek alkalmazását: ezek révén rekonstruálható a tételezett ősi közösség őshazája és életmódja. Idővel megváltozhat a szavak jelentése. 1: 147skk. vagyis az eredmények statisztikailag szignifikánsak. Labov & Herzog (1968).

elnyeri c a 'tény' státusát. így valóságos circulus vitiosust indítanak el. amely a magyar szót összekapcsolja egy másik 'uráli' tulajdonnévvel. ám őket rendszerint említés nélkül hagyják a szöveggyűjtemények. azaz a hagyományos paradigma egyik sarokköve – az a nézet. Ugyanakkor ezt a nézetet erősítette a Jugria helynév (e térséget így jelölték az orosz és a nyugat-európai források) és a hungarus szó közötti látszólagos hasonlóság. Anonymus. hogy amint régóta köztudomású volt. a latin és az arab forrásokat is a 9-10. paradigmatikus példája a következetesen kijelentett rekonstrukciók és értelmezések összefonódó jellegű hálózatának. hogy az efféle kapcsolatot alátámasztják a történelmi adatok. amely láthatóan az uráli nyelvelmélet alapját képezi. Bevezetés A magyar etnoníma rekonstruálása. Nyelvészetileg világos türk (főleg baskír) etimológiai megfelelései vannak a magyar terminusnak. amelyet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár írt görög nyelven 947 és 952 között. Általában. 4. hogy a magyarság önmegnevezésének (vélelmezett) etimológiája középpontjában állt az egyezményes paradigma felmerülésének és kialakulásának. mely központi szerepet játszott a standard uráli nyelvelmélet történeti kialakulásában. 4. masszív újraértelmezésre van szükség. 395 szavai szerint). hogy ez az evidencia összeférhessen az uralkodó modellel. Ahhoz.1. amint arra utalnak a fentiek és Marcantonio (2006). Az összekapcsolást igazolta. pl. mint afféle titokzatos részletkérdésre. A 15. amint arról az alábbiakban részletesen szólok.példa jól szemlélteti egyszersmind azon következetesen kijelentett rekonstrukciók és értelmezések összefonódott hálózatainak egyikét. hogy ez a keleti őshaza azonosítható az Urálhegység közelében lévő. nyelvészek inkább azt az etimológiát fogadják el. Mint az alábbiakban látni fogjuk. hogy kimutatták: a térségben élő népek egyike. Időközben nyelvészek és történészek megtalálni vélték a magyar terminus korai előfordulását a De Administrando Imperio textusában. amelynek alapján nyelvészek kinyilvánítják. eljutván egyik tudósnemzedéktől a másikig. a magyar krónikák642 már jeleztek egy meghatározatlan keleti magyar őshazát. hogy még a szakirodalomban is úgy hivatkoznak ezekre. hogy a magyar vs manysi etimológiai kapcsolat "problematikus". Nyelvészek és szótárírók elismerik. A magyar szó etimológiája: a történelmi háttér Már említettem. századból – világosan és következetesen türk törzsekre hivatkozik. amelyek a standard uráli nyelvelmélet alapját képezik. semmint az elmélettel szembeni ellenérvek egy igen fontos elemére. mégis elfogadják azon az alapon. amit nyelvészek állítottak. hogy megtámogassa a magyarság uráli eredetét. A magyar szó rekonstrukciója és a kapcsolódó történeti bizonyítékok újraértelmezése 4. a manysi-val. hogy a magyar nyelv és a magyar nép nem a türk. úgyhogy e reinterpretáció/korrekció. írta Kézai Simon 1282 és 1285 között 93 94 . hogy a magyarok legközelebbi rokonai a vogulokj manysik – eredetileg nem annyira tudományos érveken nyugodott. Jugria nevű areával (innen ered az 'uráli' és 'ugor' terminus). 64 Vö. Valamennyi rendelkezésre álló történelmi feljegyzés. Sajnos ez az etimológia eltér a történetileg bizonyított alakoktól és nyelvészetileg ad hoc jellegű. a vogulok önmegnevezésével. mint a megoldatlan "magyar-baskír kérdéskomplexum" alkotóelemeire. Tény. a vogulok. Ezek a megfelelések ugyancsak cáfolják az uralkodó nyelvészeti modellt. Gesta Hungarorum (erről lásd a 8. és 17 század között úgy könyvelték el. korai arab feljegyzésektől keltezhetően. véletlenszerű hasonlóságon tulajdonnevek között: magyar vs manysi és hungarus vs Jugria. Tény. önmagukat manysi-nak nevezik. újraértelmezés fennforgásáról nem tesznek említést.57]). hanem az uráli nyelvek csoportjából ered. átkerülvén egyik szöveggyűjteményből a másikba. ami első hallásra némileg hasonlít a magyar névhez (Kálmán 1988. 2. A történelmi textus bizonyságát felhasználták arra. még a szakirodalomban sem (lásd ennek újabb példáját Rédei [1998. mint inkább a felszínes. Ilyenformán ezek ellentmondanak az uráli nyelvelméletnek. lábjegyzetet) és a Gesta Hungarorum. mely a magyar szóhoz hasonló neveket említ – beleértve a görög.

1986).magyar viszont jelentős kivétel De a megyer névre is javasoltak türk-megfeleléseket. 185] és [1998. mivel megmagyarázná. amely szerint a kortárs magyarok elődei lehetnének azok. 38 fejezet. sor (Moravcsik & Jenkins [szerk. amely a kazárokból vált ki. és nincsen kifejezett utalás "a 300 éves" együttélésre a türk törzsekkel. hogy a türkök (nem a magyarok!) együtt éltek a (türk) kazárokkal "három" évig. A magyar szó etimológiája: kronológiai és nyelvi fejlődés Az uralisztika magáévá tette azt a megítélést. 306]. hogy a magyar nyelv kiváltképp az obi-ugor nyelvekkel áll rokoni kapcsolatban. Mindemellett az egyezményes paradigma kialakulása idején úgy vélték. 38-40. 372-7). Fodor (1975 és 1982). a negyedik Kourtou-germatos [-germatos azonosítható a mai magyar Gyarmat-tal]. Széleskörűen hivatkoznak arra is. 3. A türkök nemzetét hét (később nyolc) törzs68/ klán alkotja. amely elsősorban kiterjedt lexikális és fonológiai átvételekben nyilvánult meg. akikre a császár hivatkozik. A (vélt) magyar törzsnevek türk eredetének tárgyában vö. például Vásáry (1985/7). baskír nép. a harmadik a Megeri [megyer(i)] törzs. hogy a magyar nyelv. hogy ezek mind türk eredetű szavak. így Álmos és Tas. vö. szintaktikai szinten egyaránt – az obi-ugor nyelvektől (lásd például Abondolo65 [1987. valamint nyelvészeti és történeti összefüggéseiket. lexikai. Sammalahti [1988. a kündü előkelőség- 95 96 . mint uráli nyelv miért áll közelebb a törökhöz." Figyelemreméltó kivétel Viitso (1995. A császár említ egy. 428]).170-1] kiadványából). hogy a magyar nyelv gyökeresen különbözik – fonológiai.175]). A kabarok és a hlrkök törzseiről Az első az imént említett kabarok törzse. Ami e nevek eredetét illeti. hogy az ugor ág (a magyar és az obi-ugor nyelvek) következetesen ellenáll a számos rekonstrukciós kísérletnek (lásd például Hajdú [1987. a hatodik a Genach törzs [Genadz azonosítható a mai magyar Jenő-vel]. 1949. mint bármelyik uráli nyelvhez: a türk törzsekkel való szoros és huzamos együttélésnek könnyen betudható a magyarra gyakorolt erős türk hatás. ld. 428].1978. A Μεγερη név (miként a legtöbb törzsnév) birtokos esetben fordul elő. Ilyen helyzetben érdemes tüzetesen megvizsgálni a szóban forgó terminusokat. Pontosabban szólva az eredeti szöveg megállapítja az alábbiakat: 4. úgyszintén Marcantonio (2006. aki a hagyományostól teljesen eltérő uráli nyelvcsaládfát ajánlott. azaz a Μεγερη (mely megyer(i)-ként értelmezhető). Az eredeti szövegben ez olvasható (Moravcsik & Jenkins [szerk. 484] és Abondolo3 [1998. Ligeti (1963. 1997a & b). amelyen egyéb "devianciák" mellett -a magyar nyelvet nem köti össze a vogullal és az osztjákkal. Valójában a császár sohasem említi ténylegesen a magyar nevet. fejezet) a magyar szót említi. a második a Neki törzs [Neki azonosítható a mai magyar Nyék-kel). Ez a hír valóban döntő. Di Cave (1995). A császár textusában található több más híres 'magyar' tulajdonnév is. és ez a vélekedés mindmáig elég elterjedt. morfológiai.66 Ez annyit jelent. és hogy ezzel a szóval a magyarok őseire utal. a nyolcadik a Kasi [azonosítható a mai magyar Keszi-vel]. a Μεγερη / megyer(i) . a magyar-hoz némileg hasonló nevet. egy ponton67 a császár elbeszéli. az ötödik a Tananas. hogy a magyar vs manysi etimológiai kapcsolat lényegében az 'evidencia' egyetlen tétele volt és maradt mindmáig a magyar és az obi-ugor nép feltételezett szoros rokoni kapcsolatának alátámasztására. az nem annyira az uráli nyelvcsalád egy ága. az irodalom teljesen egybehangzó arra nézve. 65 1.és helynevekkel: Miser -Misar Misar -Mester -Miier stb. A történet azonban így nem teljesen igaz. 13-14. miszerint együtt éltek a türk törzsekkel mintegy 300 évig.1964. és a szövegében olyan jel nincs. s ezek egyikének vezére volt Μεγερη 67 68 66 Például Abondolo (1998. hogy a magyar nyelv eredetileg uráli volt – noha ezzel ellentétesek a "felszíni" bizonyítékok. Golden (1990a & b). Salminen [1997. 86]). Hasonlóképpen a bizánci császár (vélt) bizonysága is egyedüli tétele volt és maradt a "történelmi evidenciának" a magyarság uráli eredetének alátámasztására.Ma már széleskörűen elismeri a szakirodalom. s ezzel világosan egy türk törzs vezérére utal. Sammalahti [1988. Ennél fogva érvényben maradhatott az a tézis. 428) megállapítja: "Amire hagyományosan az „ugor" kifejezést használják.500]. 1949. Emiatt nem okozott meglepetést az az észrevétel. hogy Bíborbanszületett Konstantin (De Administrando Imperio. Lásd e vonatkozásban Ligeti átfogó művét (1986). hogy a császár textusában található egy másik döntő fontosságú közlés a kortárs magyarok elődeiről. Ami a 300 éves együttélést illeti. mint inkább egy Sprachbund (nyelv szövetség) lehetett. a hetedik a Kari.

hogy a kívánt kapcsolat létrejöhessen. hogy ez az első kifejezett. A II. s ezek szintén megvannak a türkben (lásd Ligeti 1986). 367-8 alapján]) az átértelmezést. hogy a szkíta eredetű magyarok saját nyelvükön Mogerii — Mogerij-nek hívják magukat "populus de terra Scithica gressus per ydioma alienigenarum Hungarii et in sua lingua propria Mogerii vocantur" (Szentpétery et al. táblázat A magyar szó kronológiai fejlődése: a nyelvészeti "újraér- telmezés" Amint a táblázatok mutatják. a magánhangzók minőségi eltérését azzal magyarázták hogy az eredeti kimutatott alak 950-ből (azaz Μεγερη) feltehetően csak a "magyeri másodlagos párja" (Ligeti 1986. Következésképpen ahhoz. UEW 866-67. sőt alig említi: Konstantin szövegében a Μεγερη/megyer(i) klán/vezér neve 950 körül ↓ Anonymus Gesta Hungarorum szövegében a mogerii -magyeri nemzetnév 1200 körül ↓ magyar jelenkori II. b) a Μεγερη és a magyar név szabályos variánsai egyugyanazon névnek. Di Cave (1995) és Stephenson (2001) további felvilágosítással szol69 70 alakot (ezt magyeri-nek értelmezték). és III. és a kazárokkal szövetségben vívták a háborúikat. A névtelen szerző megállapítja. amelyet általában Anonymus-nak ismernek (szerzője valóban ismeretlen). hogy mai magyar helynevek (vélhetően) ezt a másodlagos alakot tükrözik. Ám a Μεγερη név valójában nem egyezik a magyar-ral.2. Ezt úgy érték el. [szerk] 1937-1938. mely rámutat arra. 15). mely összekapcsolja őket szabályos hangegyezésekkel (az összehasonlító módszer követelményeinek megfelelően). illetőleg eredetét sem Ligeti (1986). továbbá a Μεγερη véghangzója miatt. lentebb). azaz Μεγερηmegyer(i). lásd például Ghcno & Hajdú (1992. Ligeti [1986. pontban közölt eredeti szöveget átértelmezték oly módon. szintén előfordul a 38-40. 400) A Mogerii név megtalálható egy középkori krónikában (Anonymus: Gesta Hungarorum). Káposztásmegyer stb. Tótmegyer. Az 1. Gheno & Hajdú [1992. amelyről alig szól a szakirodalom. Úgy tűnik.400). aki bevégezte a honfoglalást. A krónika latinul íródott 1200 körül. Az Árpád név. amely a magyarban hiányzik? (ld. táblázat: A magyar szó kronológiai fejlődése: a "kimutatott" alakok *mogyër → Μεγερη /megyer(i) (hátraható hasonulás) 950 körül ("magyeri másodlagos párja") Mogerii -magyeri 1200 ↓ körül ↓ magyar (előreható hasonulás) jelenkori III. mint Pusztamegyer. sem etimológiai szótárak nem jelzik Ezen eltéréseket elismeri a szakirodalom széles köre. A Μεγερη nevet láthatóan tükrözik a mai magyar nyelv olyan helynevei. majd nemzetnév lett. egyértelmű összekapcsolása a Hungar és a magyar megnevezésnek. hogy ekét szóalakot valóban ugyanazon név szabályos variánsainak lehet tekinteni. 33). Ezt a másodlagos variánst nem kívánták megjeleníteni a nyelvi családfán. azaz a Μεγερη és a későbbi Mogerii708 név. valamint a mai magyar szót. Mogeerii-magyeri és magyar alapján rekonstruált alak. 246]. táblázatban szemléltetjük (Marcantonio [2006. 400]). Az új értelmezést a következő két feltevésre alapozták: a) a törzs vezérének neve törzsnév. fejezetben. A magyar szó legelső alakja ezzel szemben feltehetően a proto-magyar *mogyer71 volt (lásd például Németh [1930/1991. hogy a császár itt a kortárs magyarok elődeire utal.69 Ilyen helyzetben a komparatív módszer szigorú alkalmazása esetén azt a következtetést kellene levonnunk. azaz annak a vezérnek a neve. hogy: e nevek között nincs kapcsolat. szükség van egyfajta magyarázatra. UEW (866-67) és Ligeti (1986. a magánhangzók minőségi eltérése miatt. A türkök együtt éltek a kazárokkal három évig. I. 15]. Békásmegyer. hogy nyelvészetileg átértelmezték a történetileg kimutatott szóalakokat. Ám e név világos etimológiáját. így a mogyeri etc. gálnak más 9-13. századi forrásokról. hogy a Μεγερη / megyer(i) névnek semmi köze a mai magyar szóhoz. 97 98 . amelyek vélhetően a magyarokra utalnak 71 Több variáns is előfordul a jegyzékeken. annak ellenére.

hogy igazolja a török nyelv ilyen kiterjedt és mély hatását a magyar nyelvre. amely az asszimilációs folyamatokra egy lehetséges magyarázatot adott volna 896 körül Végül.72 Következésképpen ez nem volt olyan kifejlődött nyelvi jegy. néha még "nevetségesnek" is. hogy igen rövid időről van szó. mint az első magyar textus. hogy ezeket a hasonulásokat segítette a hangrendi harmónia elvének érvényesülése. mely 1192-1195 között íródott. Minthogy alkalmasint inkább a véghangzó elvesztése.ómagyar uruzagbele vs mai magyar országba. egyértelműen ad-hoc jellegű. Másfelől nem kielégítő az asszimilációs folyamatok igazolása a hangrendi harmónia által. 1718] alapján). ezt "újraértelmezték" és a kortárs magyarok elődeire vonatkoztatták. Mint már említettük. . amely szerint a magyar 72 A Halotti beszéd és könyörgés ismeretlen szerző szabad fordítása latinból E rövid szövegben a hangrendi harmónia meg nem volt kifejlődve teljesen. Noha teljesen szabályszerűnek. majd ennek helyettesítése olyan rekonstruált változattal. A magyarázat e vonatkozása még nehezebbnek látszik a magyar "standard" etimológiájának tárgyalásakor (lásd a következő fejezetrészt). Tény. oldalon a szerző kifejti: "Csakhogy a De Administrando nem leplezi a magyarok és a kazárok kapcsolatának kétértelműségét: virágzó katonai szövetségük időszakát nem plauzibilis módon csak három évre teszi. a történeti feljegyzésekkel közvetlenül nem kapcsolódik. Vegyük szemügyre mármost Konstantin textusának azt a tételét. azt mutatja. mely mint a mai magyar jellemző jegye azt jelenti. hiszen három év nem elég hosszú idő ahhoz. másfelől. viszont ld.ómagyar halálnek vs mai magyar halálnak (Molnár & Simon [szerk 1977.25] eltérő értelmezését). például Deér [1952]. hogy a *mogyer fejlődése folytán keletkezett a magyar variáns egyfelől. míg a Μεγερη-megyer(i) ugyanebből a rekonstruált *mogyer alakból keletkezhetett hátraható hasonulással. de nem utolsó sorban ez a magyarázat figyelmen kívül hagyja a görög és a latin szóalakban meglévő. azaz mielőtt a jelenkori magyar terület hivatalosan 896-ban befejezett elfoglalása megtörtént. jóllehet az eredeti szöveg meglehetősen világos a tekintetben. 73 A szóvégi magánhangzó vélhetően hosszú volt. hogy a Halotti beszéd. Ez okszerű. ezt is "újraértelmezték" úgy. a helyneveknek is ellentmond. hogy a magyar minden további nélkül uráli nyelv. . vagy bármilyen huzamosabb időszakot. 1984/1988. amelyet a 2. amely kevésbé tér el hangtanilag a mai formától. e magyarázat kapcsán két gond is felmerül. a honfoglalás előtt. Egyfelől a Μεγερηmegyer(í) mint először bizonyított alak elvetése.636. mintha "háromszáz" évet jelentene. 107. nem pedig a felvétele jellemző. a magánhangzók eltérése megmagyarázható két asszimilációs folyamattal: a magyar szó a proto-magyar *mogyer alakból keletkezhetett előreható hasonulással. tekintve. (Grégoire [1937. Shepard75 [1998.1952.42-43]. Továbbá. közleményének ezt a különös részletét általában tévesnek tekintették. valamint Deér [1952. 108]). Következésképpen "korrekcióra" van szükség: a ‘τρεις' szó helyett csak a kezdő betűt. pontban jeleztünk.280]. Minthogy Konstantin szövegében elismerten vannak pontatlanságok a narráció egyéb részeiben is. Moravcsik [1930. amint azt az alábbi példák is mutatják: . ha feltételezik. tekintettel a görög Μεγερε−η −η-jére 74 A 'három' írásmódja általában ez: y 75 A 25. Másfelől megállapították. hogy összeférhessen a nyelvészeti modellel.ómagyar muganek vs mai magyar mag/inak.ilyen módon e név különböző változatai szabályosabbnak tűnnek. noha a császár egyértelműen "három" évet ír (τρεις). hogy a császár "türkökről" beszél. hogy feltéve egy eredeti *mogyer alakot. hogy egy szón belül minden magánhangzónak ugyanolyan minőségűnek kell lennie A *mogyer átalakulása szabályos variánsokká (magyar-megyer[I]) feltehetően a késői proto-magyar periódusban történt.ómagyar világbelé vs mai magyar világba. . Ilyenformán a történészek átértelmezték a szöveget. talán mintegy szimbolikusan jelezve. azaz pontosabban csak a''t' betűt kell olvasni. hogy a hangrendi harmónia épp akkor kezdett kialakulni. és a hozzáadódó (hosszú)73 magánhangzóval a megyer-i variáns. de a rekonstruált alakból hiányzó szóvégi magánhangzó kérdését Azaz e magyarázattal nehezen igazolható. általános érvényű nyelvi jelenségnek tekinthetők a fentebb leírt asszimilációs folyamatok. vagy "kétszáz" évet. ami a 'háromszáz' általánosan elfogadott írásmódja volt a bizánci görögben74 (ld." 99 100 .

Ligeti 1986. 376-7. emberi lény' származéka. viszont a vélt ómagyar -ar --ér --er komponens ennek megfelelő magánhangzót nem tartalmaz 78 A kezdő m-b váltakozás szabályszerű a török nyelvekben (köztörök m. A magyar szó etimológiája: az uráli etimológiája Miután megállapították.(/ -d' /) nemcsak az uráli *-ʼnć-ból származhat. A komparatív módszer keretei között ez a szófejtés bizonyosan "tudományosabb". mivel jelenléte az említett alakban nem kötelező. ez az etimológia teljesen ad-hoc jellegű. 4. 400) a majγir(i) változatból keletkezett magyar. a 16. Pontosabban szólva. így érvelésük körkörös. Hasonlóképpen egyezik a magyar -gy. 101 102 . nincsenek minőségi eltérések a magánhangzók között és egyeznek a mássalhangzók is78 (ld. homályossá vált. 156]). 400). míg a bajγir(d) változatból keletkezett bašgir(d) ~ bašγir. Például az UEW (84 & 866) azt írja. a szófejtés több ponton vitatható (ld. legalábbis az arab történészek és geográfusok szemszögéből. hogy nem szükséges a szót szegmensekre bontani. bár ezt alig idézik a szöveggyűjteményekben. Ligeti szerint (1986. az -ar (. Több szerző azt állítja. amint alább is láthatjuk. az ugor *maʼnć3 'férfi. Ezt úgy idézik rendszerint. Ligeti [1986. mivel egyikük sem fordult elő különálló elemként. Ezért alkalmas etimológiát alkottak a feltételezett kapcsolat igazolására. UEW 84). hiszen a pusztán felületes hasonlóság a két név között nem tekinthető tudományosnak a történeti nyelvészet berkein belül. pedig itt valójában inkább értelmezik.76 A magy-ar második eleme. Ezen a ponton érdemes megemlíteni – mellőzve a részleteket – hogy létezik a szakirodalomban egy alternatív szófejtés is a magyar névre. mint a standard magy-ar etimológia.400] és Németh [1972. mint okirattal igazolható "tényt". manysi.nyelv és a magyar nép a törököktől teljesen elkülöníthető nyelvi és etnikai csoport. A 10. A magyar standard etimológiája – az UEW 866. UEW 866). A magyar -gy-/ d' / szabályos előzménye a protouráli *-nc. mert a magyarok és a törökök több évszázadon át szimbiózisban éltek. századi arab forrásokban (így A drágakövek könyvében. 4. hogy. mint szabályos variánsok. pontosabban szólva újraértelmezik az egyébként teljesen világos történeti szöveget. a korabeli "magyarok" törzse valamennyire kapcsolódott a korabeli "baskírok" törzséhez (hacsak nem volt azonos vele). előfordulnak a majygir(i)-bajyir(d) alakok. például Imre [1972. 328] és Ligeti [1986]). a történeti források feljegyzéseiben e megnevezések véghangzója hosszú -i (latin Mogeri -Mogerii és görög Μεγερη). Azonban. mint például a magyar emb-er szóban. Mégis a szöveggyűjtemények rendszerint úgy idézik ezt az etimológiát. amelyet Ibn Rusta arab geográfus írt 930 körül). amint azt előbb tárgyaltuk77 Tény az is.(/-d'-/) és a baskír /š/ (Id. hogy e szófejtést elfogadó források belátják. 77 Mint említettem. 396. hanem több más hangsorból is. 376-7. mint azt fentebb jeleztük. hogy ezek a terminusok azonosítandók a magyar névvel (ld. lábjegyzetet). e jellege mára "áttekinthetetlenné". ennél fogva nem tudja elősegíteni az említett felszíni hasonlóság tudományos hitelének felépítését. a szóvégi magánhangzó sem jelent igazából problémát. 76 E szófejtést igen nehéz elfogadni. valamint az egyéb jelentősebb magyar etimológiai szótárak szerint: . Az első eleme. hogy a magyar -gy. hogy a magyar nyelv azért különült el oly gyökeresen a többi uráli nyelvtől. A magy-ar két része külön-külön nem igazolható. Ugyanakkor nyelvészek általában azt is megállapítják.-ér --er) 'férfi' ugyan az a komponens. hogy a név összetételtermészete már nem elemezhető. Itt megjegyezhető. hogy a magyar azonosítható a megyer(i)-vel az iménti "magyarázat" által. és az osztják törzsek egyikének önmegnevezése is (mant' -mmít' -mas. Ezért ez a hangváltozás önmagában véve még nem jelent bizonyságot a kérdéses etimológia érvényességére nézve. magy-. mint "bizonyságot" a magyarok uráli eredetére (és természetesen az ugor ág/csomópont érvényességére) nézve.magy-ar kételemű összetétel. ebből ered a vogulok önmegnevezése. Ennek az alternatív etimológiának az a sugallata.vs bolgár török és kazár b-). Ugyanez érvényes az ember-re is. mint egy "történeti bizonyítékot". Ez a tő viszont összekapcsolható a finn yrkä-vel 'legény' « finnugor *irka -*ürka. tekintet nélkül a hiányzó -í véghangzó kérdésére. azaz a baskír törökök megnevezése. 396. továbbra is magyarázatra várt a magyar és a manysi közötti kapcsolat. Tény.

Túllépném e tanulmányom kereteit, ha fejtegetném a magyarbaskír kapcsolat kérdéskörét is79 E tárgynak már terjedelmes a szakirodalma. Elég itt annyit megjegyezni, hogy a majygir(i)bajyir(d) megjelöléssel a források kifejezetten és következetesen utaltak tényszerűen egy török népességre, valamint, hogy a "baskír-magyar kérdéskomplexum" (Vásáry [1985/7]) még mindig "a magyar őstörténet nyitott kérdései közé tartozik" (Ligeti 1986, 375).

Irodalom

79

Tudósok megkísérelték különféleképpen "újraértelmezni" ezt az ellenérvet is oly módon, hogy igazíthassák a magyarok uráli eredetének téziséhez Vö. például Németh (1930/1991, 325-327, 1966a & b, 1972); Györffy (1948, 184); Fodor (1975, 1982, 265); Ligetí (1963, 1964, 1978, 1986, 375 & 378-379); Róna-Tas (1978); Di Cave (1995, 34); Vásáry (1975,198517) és Golden (1990b, 245)

Abondolo, D. 1987. Hungarian. In B. Cornrie (szerk.): The Major Languages of Eastern Europe. London, Croom Helm, 185200. Abondolo, D. 1998. Hungarian. In D. Abondolo (szerk.): The Uralic languages. Routledge Language Family Descriptions. London, Routledge, 428-456. Belardi, W. 2002. L 'Etimologia nella Storia della Cultura Occidentale, I. Roma, Il Calamo. Deér, J.1952. Le problème du chapitre 38 du De Administrando Imperio. Annuaire de l'Institut de Philologie et d'Histoire Orien tales et Slaves 12, 93-121. Bruxelle. Di Cave, C. 1995. L 'Arrivo degli Ungheresi in Europa e la Conquis ta della Patria: Fonti e Letteratura Critica. Spoleto, Centro Italiano di Studi sulf Alto Medioevo. Dolukhanov, P. M. 1998. The most ancient North Europeans: consensus in sight? In K. Julku & K. Wiik (szerk.): The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia, I. Turku, Societas Historiae Fenno-Ugricae, 3-41. Dolukhanov, P. M. 2000a. Archaeology and language in prehistoric Europe. In A. Künnap (szerk.), 11-22. Dolukhanov, P. M. 2000b. "Prehistoric Revolutions" and languages in Europe In A. Künnap (szerk.), 71-84. Fodor, 1. 1975. Suomalais-ugrilaisen arkeologian paaongelmia In P. Hajdú (szerk.): Suomalais-uxrilaiset. Pieksamaki: Suomentanut Outi Karanko-Pap, 45-74. Fodor, I. 1982. In search of a new Homeland 1ne Prehistory of the Hungarian People and the Conquest. Budapest, Corvina Fogelberg, P. (szerk.) 1999. Pohjan poluilla. Suomalaisten juuret nykytutkimuksen mukaan. Bidrag tili kiinnedom av Finlands natur och folk 153. Helsinki: Finnish Society of Science and Letters. Fox, A. 1995. Linguistic Reconstruction: an Introduction to the Theory and Method. Oxford University Press Gheno, D. & Hajdú, P. 1992. Introduzione alle Lingue Uraliche Torino, Rosemberg & Sellier. 103 104

Golden, P. B. 199Oa. 'The peoples of the South Russian steppes. In D. Sinor (szerk.), 256-277. Golden, P. B. 1990b. The peoples of the Russian forest belt In D. Sinor (szerk.), 229-253 Grégoire, H. 1937. Le nom et l'origine des hongrois. Zeitschrift der Deutschen Morgenliindischen Gesellschaft B. 91, 630642. Grégoire, H. 1952. Le nom grec de Novgorod. La Nouvelle Clio 4, 279-280. Györfiy, Gy. 1948. Krónikáink és a magyar őstörténet Budapest, Néptudományi Intézet. Hajdú, P.1987. Die uralischen Sprachen. In P. Hajdú & P. Domokos: Die uralischen Sprachen und Literaturen. Hamburg, H. Buske, 21-450 [Budapest, Akadémiai Kiadó]. Helimski, E. 1984. Problems of phonological reconstruction in modern Uralic linguistics. Linguistica Uralica 4, 241-257. Imre, S. 1972. Early Hungarian Texts. In L. Benkő & S. Imre (szerk): The Hungarian Language. Janua linguarum. Series practica 134. Budapest, Akadémiai Kiadó, 327-347. Janhunen, J. 1981. Uralilaisen kantakielen sanastosta. Journal de la Société Finno-Ougrienne (= Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja) 77, 219-274. Janhunen, J. 2001. On the paradigms of comparative Uralic studies. Finnisch-Ugrische Forschungen 56, 29-41. Julku, K. (szerk.) 2002. The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia, IV. Societas Historiae Fenno-Ugricae. Oulu. Julku, K.1997. Eurooppa-Suomalais-ugrilaisten ja Indoeuroop palaisten pelikentta. In K. Julku & M. Aarela (szerk.), 249266, Julku, K. & Aarela, M. (szerk.) 1997. Itiimerensuomieurooppalainen maa. Studia Historica Fenno-Ugrica ll. Jyvaskyla, Atena. Julku, K. 2000. Die altesten Wurzeln der finno-ugrischen Völker im Lichte der heutigen Forschung. In A. Künnap (szerk.), 125-130. Kálmán, B. 1988. The history of the Ob-Ugric languages. In D Sinor (szerk.), 394-412. 105 106

Kézai, S. 1937-1938. = Simonis de Keza Gesta Hungarorum. In E. Szentpétery et al (szerk.), J. Künnap, A. 1995. What does a "Uralic language" mean? Conressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum IV, 209-212. Künnap, A. 1996. Mea culpa, aga omakeelsed Eesti pölisasukad oleme olnud ehk juba 12 000 aastat. Keel ja Kirjandus 8, 505-513. Künnap, A. 1997a. On the origin of the Uralic languages. In A. Künnap (szerk,): Western and Eastern Contact Areas of Uralic Languages. Fenno-Ugristica 21, 65-68. Künnap, A. 1997b. Uralilaisten kielten lantinen kontaktikentta. In K. Julku & M. Aarela (szerk.), 63-72. Künnap, A. 1998. Breakthroughs in present-day Uralistics. University of Tartu. Künnap, A. (szerk.) 2000. The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia II and III. Fenno-Ugristica 23. Künnap, A. 2000/01. Comparativistics and uralistics. Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum V, 183-187. Labov, W. 1963. The social motivation of a sound change. Word 19,273-309. Labov, W. 1972. Sociolinguistic Patterns. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. Labov, W. 1980. The socialorigin of sound change. In W. La bov (szerk.): Locating Language in Time and Space. New-York, Academic Press, 251-266. Labov, W. 1981. Resolving the Neogrammarian controversy Langirage 57,267-309. Labov, W. 1994. Principle of Historicai Linguistics: Internal Factors. Oxford, BlackweIl. Ligeti, L. 1963. Gyarmat és Jenő. In L. Benkő (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Nyelvtudományi Értekezések 40, 230-239. Ligeti, L. 1964. A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv 60, 385-404. Ligeti, L 1978. Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv 74, 257-274.

Ligeti, L. 1986. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest, Akadémiai Kiadó Marcantonio, A. 2002. Comment: 'On the paradigms of Comparative Uralic studies' by Juha Janhunen (FUF 2001, Vol. 56,29-41). Finnism-Ugrische Forschungen 57, 466-470. Marcantonio, A. 2006. Az uráli nyelvcsalád. Tények, mítoszok és statisztika. Budapest, Magyar Ház. Molnár, J. & Simon, Gy. 1977. Magyar nyelvemlékek. Budapest, Tankönyvkiadó. Moravcsik, Gy. 1930. Az onogurok történetéhez. Magyar Nyelv 26,4-18 és 89-109. Moravcsik, Gy. 1984/1988. Az Álpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Fontes Byzantini historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stilpe Árpád descendentium. Budapest, Akadémiai Kiadó. Moravcsik, Gy. & Jenkins, R. J. H. (szerk) 1949. Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio. Budapest, Pázmány Péter Tudományegyetemi Görög Filológiai Intézet. Németh, Gy. 1930/1991. A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia. Németh, Gy. 1966a. Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 16,1-21. Németh, Gy. 1966b. A baskír földi magyar őshazáról. Élet és Tudomány 13, 96-599. Budapest. Németh, Gy. 1972. Magyar und Miser. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 25, 293-299. Niskanen, M. 1997. Itamerensuomalaisten alkupera íyysisen antropologian nakökulmasta. In K. Julku & M. Aarela (szerk.),104-118. Niskanen, M. 200Oa. Somatological variations and the population history of northern Eurasia. In A. Künnap (szerk.), 349-371. Niskanen, M. 200Db. The origins of Europeans: population movements, genetic relationships and linguistic distribution. In A. Künnap (szerk.), 33-59. Nufiez, M. 1987. A model for the early settiement of Finland. Fennoscandia Archaeologica 4, 3-18. Helsinki 107 108

Nufiez, M. 1997a. Uusi katsaus Suomen asuttarnismalliin. In K. Julku & M. Aarela (szerk.), 47-63. Nufiez, M. 1997b. Finland's settling model revisited. Helsinki Papers in Archaeology 10,93-102. Nufíez, M. 2000. Problems with the search for the ancestral Finns. In A. Künnap (szerk.), 60-68. Parpola, A.1999. Varhaisten indoeurooppalaiskontaktien ajoi tusja paikannus kielellisen ja arkeologisen aineston perustella. In P. Fogelberg (szerk.), 180-206. Pusztay, J. 1995. Diskussionsbeitriige zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Protouralische).Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 43. Wiesbaden, O. Harrassowitz. Pusztay, J. 1997. Ajatus uralilaisten kansojen ketjumaisesta alkukodista. In K. Julku & M. Aarela (szerk.), 9-19. Pusztay, J. 2001. The so-called Uralic original home (Urheimat) and the so-called Proto-Uralic. TRAMES 1/5,75-91. Rédei, K. (szerk.) 1986-91. UEW: Uralisches Etymologisches Wörterbuch, I-VIII. Budapest, Akadémiai Kiadó. Rédei, K. 1998. Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Budapest, Balassi Kiadó. Renfrew, C. 1987. Archaeology and Language. The puzzle of lndo European Origins. London, J. Care. Róna-Tas, A. 1978. Julius Németh: life and work. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 32, 261-236. Sallinen, T. 1997. Facts and my ths about Uralic studies. A review article of Jazyki mira: Ural'skie jazyki. Otvetstvennye redaktory: Ju. S. Eliseev, K. E. Majtinskaja. [Languages of the World: Uralic Languages]. Sprachtypologie und Universalienforschung 50, 85-95. Sammallahti, P. 1988. Historical phonology of the Uralic languages (with special reference to Samoyed, Ugric and Permic). In D. SinaI (szerk.), 478-554. Shepard, J.1998. The Khazars formal adoption of Judaism and Byzantiums' northern policy. Oxford Slavonic Papers, 11-34. Sinor, D. (szerk.) 1988. The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Handbook of Uralic Studies 1. Leiden, E. J. Brill.

T. W. 2000. 109 110 Wang. K 1995. Sutrop. K. Linguistica Uralica 30. Viitso.-R. Weinreich. 161-167. Künnap (szerk. K. Zvelebil.). Taagepera. 2000b. In A. Lehmann & Y. European lingua francas. The roots and branches of the Finno-Ugric language free [kézirat]. 1997a. TRAMES 1/5. Künnap (szerk. In P. Austin. & Herzog. P.-R. K. Wiik. Comments on the plenary presentation "Urheimat und Grundsprache (Wissenschaftliche Hypothesen und unwissenschaftliche Fehlgriffe)". University of Turku. K. 1985/7.). T. (szerk. Vásáry. D. R.26-47. 1996. R. Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum VI. 1999. 1969. 237-75 Vásáry. Wiik. Weinreich. 1975. T. Keel ja Kirjandus 9. The linguistic aspect of the "BashkiroHungarian complex". The prosodic system of Estonian in the Finnic space. Archivum Eurasiae Medii Aevi 1. 581-589.1. Preface. S. The forest of Finno-Ugric languages.1997. K. Languages in Contact: Findings and Problems. 1-II. Stephenson.) 1990. 165-197. Suomalaistyyppistii iiiintiimistii germaanisissa kielissii. Wiik. 23-30. 205232. Archivum Eurasiae Medii Aevi 5. In A.Y. Institute of Estonian language. Ross (szerk. Linguistic Circle of New-York [The Hague.). 1995. Wiik. Language 45. Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum VI. Itiimerensuomalaisten kansojen ja kielten syntykysymyksiii B.. 465-469. Cambridge University Press. TRAMES 1/5. The Hungarians or Moiars and the Mescersj Misers of the MiddIe Volga region. Annual Review of Anthropology 25. Szentpétery. 2001. 1997b. Wiik.). 2000/01a. Mouton. Early Medieval Europe 10. Language change: a lexical perspective. 1997c. Künnap (szerk. 1968]. Sutrop. In W P. Lehiste & J. R. Five issues in five minutes as a reaction against the traditionalists. K. 1968. 381-395. 3752. On classifying the Finno-Ugric languages Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum IV. Review article: early medieval Hungary in English. 2001. Wiik. Budapest. Wiik.): Estonian Prosody: Papers from a Symposium. 1. In K. U. The linguistic distances between Uralic languages. M. 5. Empirical foundation for a theory of language change. In 1. 202-236.-R. 2000/01b. 9-25. Revisiting Indreko's culture historical model: "Origin and area of settlement of the Finno-Ugrian peoples".). Wang.Sinor. From the 'Language Family Tree' to the 'Tangled Web of Languages'. U. Viitso. Pohjois-Euroopan indoeurooppalaisten kielten suomalais-ugrilainen substraatti. Taagepera. Aiirelii (szerk. W.1953.-Y. (szerk. Uralic as a lingua franca with roots. 899-929. The Cambridge History of Early Inner Asia. 1997a. On the interaction between the Uralic and Indo-European peoples and languages through lingua franca. 1. How far to the South in Eastern Europe did the Finno-Ugrians live? Fennoscandia Archaeologica 14. 95-112. 261-266. Tartu. Tallin. Keelesugulus ja soome-ugri keelepuu. Malkiel (szerk. K. W. et al.1997b. 391-408. U. 222-234.): Directions for Historicai Linguistics A Symposium. U. K. Akadeemia 9. 258-280. Julku & M. Labov.) 2001.. (szerk. Sutrop. Wiik. 1979. 95-196. Viitso. Pöhja-Euroopa rahvaste ja keelte piiritolu küsimusi. Academia Litterarum Hungarica. The Uralic and Finno-Ugric phonetic substratum in Proto-Germanico Linguistica Uralica 33. Uusia kontaktiteoriaan perustuvia ratkaisuja. 2000. Taagepera. Fogelberg (szerk. Scriptores Rerum Hungaricarum Tempore Ducum Regumque Stirpis Arpadianae Gestarum. University of Texas Press. Congressus Nonus Internationalis Fenno--Ugristarum I. 197-291. Wiik. 3-6.) 1937-1938. Competing sound change as a cause of residue. U.1-34. In A. 1994. . 200Oa. M. 75-101.

A standard uráli nyelvelméletnek megfelelően a finneket és nyelvüket rokonsági. nem igaz. antropológiai. Julku és Aarela (szerk. például a következő műveket a nyelvészeten kívül: Dolukhanov (200oa & b). Jóllehet e vita első pillantásra világos. ami annyit jelent. figyelemmel azokra az evidenciákra. amelyek lényegi részei mindkét nézetnek. genetikailag rokon nyelvből. amelyeken e nézetek (feltehetően) alapulnak. azaz genetikai kapcsolat fűzi más népekhez/nyelvekhez. valamint külföldön számos publikáció született a tudomány több területén. amelyek így vagy úgy megkérdőjelezik az úgynevezett "standard" hagyományos uráli nyelvelméletet a finnek és nyelvük eredetéről. azaz a valós nyelvi és nyelven kívüli tényeket a sok feltevéstől és értelmezéstől. VII/5. Ha így áll a dolog. Mint a történeti nyelvészet és az uralisztika szakembere. zárt ősi közösség az évek folyamán több ágra oszlott. így meglehetősen távol azoktól az érzelmektől. ld. Ezt az elméletet még mindig széleskörűen tanítják iskolában és egyetemen egyaránt. egyetlen. hanem máshol is. melyek Északkelet-Európa és Nyugat-Szibéria között helyezkednek el. hogy megjelent két mű a forradalmár nyelvészek részérő1. ahol napjainkban a különböző uráli ∗ Ez a cikk eredetileg a Turán című folyóiratban jelent meg (2004. Úgy vélték. finn és nem finn barátaim. valamint az ellenevidenciákra. megkísérlem szemléltetni oly tárgyilagosan és világosan. hogy mindez nem helyes. akár burkoltan. a mordvinhoz. mint már említettük. Így például a finnek és a finnséghez tartozó népek. például Olaszországban. Azonban. újabban hangoztatja. amennyire tőlem telik a két ellentétes felfogás tételeit. valamint az indoeurópai nyelvek és népek között elszigetelten élő magyarokhoz. vagy proto-nyelvből származnak. 1997). illetve olyan nyelvészek. nem csak Finnországban vagy Magyarországon. hogy a proto-urálit az Urál-hegység és a Volga-kanyar között elterülő areában (az ős-hazában) beszélték legalább 6-8 ezer évvel ezelőtt. valamint a spekulációktól. a hantihoz stb. a marihoz. a Balti-tenger partvidékére vándoroltak. népességeket találjuk. 2002a). hogy ezek a nyelvek a proto-urálinak (PU) nevezett. hogy létezett egy finnugor/uráli nyelvcsoport. Ebből az areából az eredetileg kicsi. és ezek elvándoroltak azon térségekbe. és a finnek igenis épp ehhez a nyelvcsoporthoz tartoznak. 2002) és az enyém (The Uralic Language Family. aki Olaszországban élek és dolgozom.A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET ÉS A FINNEK EREDETE: A TRADICIONALISTÁK ÉS A FORRADALMÁROK VITÁJA∗ 1. régészeti. Julku (2000). és mint olasz ember. Ez az akadémikus vita ellentétes nézetű tudósok – "forradalmárok" és "tradicionalisták" Ganhunen 2001) – között úgyszólván erőteljesebb lett az elmúlt néhány év alatt annak következményeként. akkor miről is vitázik a két ellentétes iskola? Tanulmányomban pontosan ezt a kérdést kívánom tárgyalni. így a számihoz. gyakran kérdezik tőlem: miről szól a vita? Végül is általában mind a tradicionalisták. akár kimondottan. amelyekkel szembe kell nézniük Megkísérlem továbbá elválasztani az evidenciákat. mint az észtek is. így a nyelvészeti. (majdnem) mind pedig a forradalmárok kinyilvánítják. amelyek gyakran együtt járnak az efféle vitákkal. Kalevi Wiik professzor emeritus könyve (Eurooppalaisten juuret. egy tudóscsoport.31-42). Mindezekről a nyelvekről kinyilvánították. akik nem szakértői az uralisztikának. ugyancsak e kötetben a Nyelvészeti paleontológia: tudomány avagy fikció című cikket további hivatkozásokkal. Niskanen (2000) és Nunez (1987). amely különböző kutatási területeket képvisel. akár a faágak. 111 112 .. hogy lakatlan térség volt e vándor népek érkezése előtt. Vö. amelyről feltételezték. A hagyományos uráli nyelvelmélet és a jelenkori kutatás Az elmúlt néhány évtizedben Finnországban. genetikai szakágban. hogy nyelvcsaládot alkotnak (a finn-ugor/uráli nyelvcsaládot).

amint a következő szópárok mutatják (ezekre Alinei 2003. etruszk parliu vs magyar párol. míg mondjuk az ógörög. milyen analízis és milyen adatok alapján tekinthető a finn és a magyar egymáshoz kapcsolódónak és az uráli nyelvcsaládhoz tartozónak. és melyet tekintik bizonyítéknak ellene? Az 1. látszólagos hasonlóságról. a) kérdésre a válasz ez: az elfogadott módszerek (főként) az úgynevezett történeti-összehasonlító nyelvészet módszerei. hogy valamennyi hasonlóság azért áll fenn. mind pedig jelentésében meglepően hasonló vagy azonos szavakat is találhatunk. hogy (a kérdéses nyelvek hangjait. vagyis az egyezések és a véletlenszerű hasonlóságok között? Általában először megfigyelik. a szanszkrit. igeragok vagy konjugációs végződések. mindkettőnek ugyanaz a jelentése: '(föld)mérő'. amely határozói igeneves alakok képzésére szolgál és a magyar -va (-ván) végződést ugyanabban a funkcióban. a) a nyelvészeti analízis mely módszerét vagy módszereit fogadták el? 1. szavait vagy nyelvtanát illető) megfelelésekről van szó. hogy szemléltessük a nyelvészek által általában elfogadott elemzési módszereket a nyelvcsaládok egyénítésére. szavai vagy nyelvtani jelei között ténylegesen sokkal több a véletlenszerű.2. osztályozására és működési módjára. ahogyan a következő példák mutatják: szanszkrit dá-van 'adva' vs magyar várván. birtokjelek stb. Más szavakkal. mintsem feltételeznénk. Rendszerint a nyelvészek pusztán azon ténynél fogva. nyelvészek megpróbáltak biztosra menni abban. közöttük hasonlóságokat észlelnek. és melyet tekintik bizonyítéknak ellene? Röviden szólva. A történeti nyelvészet módszerei Ezen a ponton vissza kell tekintenünk valamelyest azért. b) mely adatot tekintik bizonyítéknak egy feltételezett nyelvcsalád mellett. ahogyan a következő szópárok is 113 mutatják: olasz villa 'vidéki udvarház' vs finn villa 'gyapjú'. egy kis falu neve Közép-Olaszországban és a finn ravintola 'étterem’. mint az esetragok vagy deklinációs végződések. ám osztályozásuk szerint az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. ahogyan ma használjuk. hogy az észlelt hasonlóságok eredeti. jeleznek valamilyen kapcsolatot a vizsgált nyelvek között. olasz (Rocca-) Ravindola. Kezdjük az első kérdéssel. hogy vajon a vizsgált nyelvek között mennyire kiterjedtek a nyelvtani hasonlóságok. párolni'. 304 mutatott rá): etruszk maru vs magyar mérő. hogyan ellenőrzik hipotéziseiket tudományosan a nyelvészek? Általában (történeti nyelvészeti) összeha114 . és nem csak pusztán a véletlennek köszönhetők. Továbbá megbízhatók-e mindezen módszerek. valós hasonlóságok-e. például olyan elemek esetén. szisztematikusabb módon. mindkettőnek ugyanaz a jelentése: 'főzni.. ahogyan azt bármely beszélő vagy olvasó megteheti (és ahogyan mi magunk is tesszük állandóan). Ebben az esetben legalábbis a két szópár igen különböző jelentései arra intenek bennünket. hogy a többi megfigyelt hasonlóság a hangállományban és a szókincs ben szintén valóságos. az 1. Ezen a ponton már megválaszolhatjuk a kérdés második részét. a nyelvészek most már elkezdhetik elemezni a megfigyelt hasonlóságokat szigorúbb. Egy másik meglepő hasonlóság. a szanszkrit -van végződést. bár még meglehetősen intuitív alapon. hiszen a nyelvtani hasonlóságokat széleskörűen az eredeti korreláció legbiztosabb jelének tekintik Ha a nyelvtani korrelációk megmaradnak. hogy miért. megfigyelhető a magyar és a szanszkrit között: vö. mert a szóban forgó nyelvek ugyanabból a rokon (alap) nyelvből származnak. Teljesen eltérő nyelvek hasonló vagy azonos hangjai. már a nyelvtan síkján. az angol és az olasz úgyszintén egymáshoz kapcsolódónak tekinthető. Azonban mind hangzásában. akkor a nyelvészek fel teszik. Ilyen módon posztulálva egy adott nyelvcsaládot. b-t: mely adatot tekintik bizonyítéknak a nyelvcsalád mellett. 23. hogy bizonyosak legyenek: eredeti feltevésük e rokonságról (fenn)tartható. hogy nagy valószínűséggel véletlenszerű hasonlóságokkal van dolgunk. Ennek ismeretében hogyan tesznek különbséget nyelvészek e két eset. melyek a következő módon működnek. Aztán bizonyosságra törekszenek atekintetben. amely két alkérdésre bontható: 1. Aztán a későbbiek során feltételezik. hogy állandó jelleggel foglalkoznak nyelvekkel. nem pedig hamis egybeesésekről/véletlenszerű. látszólagos hasonlóság. Azaz felmerül az a kérdés. azaz valódi tudományos bizonyítást nyertek-e az ismert nyelvcsaládok a "tudományos" terminusnak abban az értelmében is.

hogy milyenek is lehettek az eredeti ősnyelv hangzói. hogy igazolhassák: ezek az (intuitív módon) észlelt hasonlóságok "szabályszerűek és szisztematikusak". -az első szótag hosszú I al magánhangzója a finnben megfelel az első szótag lel magánhangzójának a magyarban (4. uráli alapnyelvi Ip I hangot. hanem szisztematikusak is. szabályszerű és szisztematikus. E pontra jutva. A második kérdéssel kapcsolatban felmerül az a további kérdés. a nyelvészek bizonyítani tudják például. miként a megfelelés maga. hogy minden szókezdő Ip-1 a finnben egyedül és mindig a magyar szókezdő If-1 -nek felel meg vagy általánosabban. s így tovább. hogy a Ipl hang az eredeti. alfejezetet). és ez a hangváltozás is. azaz "egyezéseknek". kifejtem. hogy itt a két szójegyzék nyilvánvalóan hasonló hangzásban és jelentésük is ugyanaz. "megfeleléseknek".2. akkor az összehasonlító módszert alkalmazzuk. amelyek a feltételezett rokon ősnyelvtől a leánynyelvek irányában történhettek: például a szókezdő Ip-1 szókezdő If-1 lett a magyarban (miközben változatlan maradt a finnben). Épp ezért itt biztosan rekonstruálhatunk egy eredeti. Mármost. Eközben például az alábbiakra gondolunk: -a szókezdő Ip-1 hang a finnben megfelel a kezdő If-1 hangnak a magyarban. nem véletlenszerűek. és ennélfogva végső soron magukat a szavakat is. azaz szakszerűen szólva megpróbálhatjuk "rekonstruálni" az uráli proto-nyelvet minden nyelvi szinten. Ugyanakkor. bizonyítottuk is tudományosan az 116 . A következő lépésben megkíséreljük elképzelni. amelyek nemcsak szabályszerűek. vagy szókezdő "ZH hangnak mondjuk a szamojédban. Ha ilyen eset áll fenn. ahogyan ma használjuk a "tudományos" terminust (lásd lejjebb a 4. 115 És így tovább. példa). hanem egyeznek is egymással szabályszerűen és rendszeresen (azaz hangról hangra vizsgálva a szavakat). példa). hogy általában a Ipl hang változik át Ifl hanggá. hogy vajon. akkor a hasonlóságokat eredetinek tekintik. Megállapítva a táblázaton jelzett típusú egyezéseket és rekonstrukciókat. példa). ha bebizonyosodik.sonlító módszer alkalmazásával a nyelvészek összehasonlítják a hangzásban és lehetőleg jelentésben hasonló (vagy azonos) szavak jegyzékeit. Visszatérve mármost az uráli nyelvcsalád tárgyköréhez. megfelelések. ha igazolni kívánjuk. hogy ezek a szavak nemcsak hasonlóak. megállapítván sok szabályszerű és rendszeres hangváltozást. szavai és nyelvtana. Ha ismételten alkalmazva az összehasonlító módszert hasonló szavak számos jegyzékére. Így hát ezek a szavak egyezések. akkor a nyelvrokonság hipotézise. úgy vélhetjük. Ha például ismét a szókezdő Ipl és Ifl hangokat vizsgáljuk. Például a táblázatban feltüntetett egyezésekből kiindulva rekonstruálhatjuk a négy szót alkotó hangzókat. -a középhelyzetű III a finnben megfelel a középhelyzetű III -nek a magyarban (3. úgynevezett "hangtörvényeket". és 3. 1) pesii 2) puu 3) pelkiiii 4) piiiisky fészek fa fél fecske <PU * pesä <PU *puwe <PU *pele<PU *päćkə Látható. a létrehozott nyelvcsaládok nyertek-e tudományos bizonyítást abban az értelemben is. hogy mi értendő szabályszerű és rendszeres egyezéseken (megfeleléseken) bemutatva néhány példát a magyarból és a finnből: FINN MAGYAR REKONSTRUÁLT ALAK -az első szótag lel magánhangzója a finnben megfelel az első szótag I él magánhangzójának a magyarban (1. akkor létrehoztunk igen nagyszámú egyezést. hogy a feltételezett rokon nyelvek nagy számban tartalmaznak szabályszerű és rendszeres egyezéseket. azaz a feltételezett protonyelv megléte tudományosan bizonyítottnak tekinthető (legalábbis a történeti nyelvészet hagyományos módszerein belül). minden szókezdő "x" hang a finnben egyedül és mindig a magyar "y" hangnak felel meg. mivel tudjuk (a nyelvészet egyéb területeiről). és nem fordítva. felállíthatjuk azokat a hangváltozásokat. míg például minden szóvégi "x" hang a finnben megfelel egy" w" szóvégi hangnak a magyarban és egy szóvégi" uH hangnak a szamojédban.

úgyhogy szabálytalan hangváltozások is vannak.uráli nyelvcsalád érvényességét és az uráli ősnyelv érvényességét a történeti nyelvészet követelményeinek megfelelően. hogy ezeket az eredményeket vegyék számításba. azaz abból indult ki. A tradicionalisták azt állítják. ma már jól tudjuk. hogy miről is vitáznak pontosan a két ellentétes iskola követői. A válasz most már egyszerű. és ilyenek megtörténhettek a prehisztorikus időkben is a világ bármely térségében. amelyekről sokrétűen kell számot adni valamennyi nyelvcsalád vonatkozásában. a tradicionalisták és a forradalmárok. hogy a kortárs finnugor népesség keletről – a feltételezett keleti őshazából – vándorolt nyugat felé. legalábbis az elfogadott módszer keretei között 3. következtetései tényszerűen megfelelnek-e a valóságnak. hogy az uráli nyelvcsalád jól viselkedik. hogy egyáltalán nem erről van szó. antropológiai és genetikai implikációkkal foglalkozik. hogy a genetika eredményei alátámasztják vagy sem egy genetikailag egységes. Mit hirdetnek a tradicionalisták és mit a forradalmárok? Térjünk vissza most a vitatott kérdéshez. a történettudomány és az antropológia vajon megerősíti a szorosan összetartozó. amelyek egyértelműen cáfolják az uráli nyelvelméletbe ágyazott faktuális. hogy ha valaki uráli nyelvet beszél. A nyelvek ténylegesen összetett entitások. hogy valóban így áll a dolog? Azaz a régészet. rekonstruált nyelvi családfa mutatja (és valamennyi szöveggyűjtemény közli). mint a fa törzséből az ágak Vajon a nyelvészeten kívüli tudományok szolgálnak-e bizonyítékkal arra nézve. Mindemellett az alapnyelvi koncepció (legalábbis a mintegy kétszáz évvel ezelőtt keletkezett formájában) mindig is U egyenlőségjelet tett a nyelvet beszélő nép és nyelve közé. és az ősnyelv főbb területei rekonstruálhatók. A forradalmárok viszont általában úgy ítélik meg. komplex módon fejlődnek és változnak. különösen a nyelvtan nagyobb részeiben. Mint már említettem. hogy az uráli proto-nyelvet jobbadán a történeti nyelvtudomány követelményeinek megfelelően rekonstruálták. az első kifejti az uráli nyelvcsalád nyelvészeti státuszát. Ma már a forradalmár nyelvészek igénylik. vagy sem. Például az uráli nyelvteória követői kinyilvánítják. ha valaki egy indoeurópai nyelvet beszél. és megfogalmazható két részben. hogy a hangváltozások/hangegyezések döntő többsége szabályszerű és rendszeres. hogy igazolhassák a genetikai rokonság tézisét. vagyis ahhoz. Mégis. Ez azonban meglehetősen egyszerűsített kép a teljes történetről. A válasz második része: A két ellentétes iskola között vita van arról is. Egyébként az utóbbi néhány év során számos tudós a genetikát is kezdte alkalmazni az őstörténeti népek eredetének és vonulásának feltárására. történeti előrejelzéseket és implikációkat (ld. épp ellenkezőleg. legalábbis amikor a hagyományos teória és nyelvi 117 családfa feltételeiből indulunk ki. hiszen csak több társtudomány közötti kapcsolat közelítésévei tárhatjuk fel valamekkora bizonyossággal a nyelvek és népek eredetét. akkor szükségképpen egy eredetileg is indoeurópai etnikai csoporthoz tartozik. sok tényező hatására. különösen a történelem előtti 118 . a nyelvészeknek lehetőséget kínálva e téren is elméleteik implikációinak megvizsgálására. és megtörtént-e már az uráli protonyelv rekonstruálása több területen. azaz felmutat-e nagyszámú hangegyezést/hangváltozást. Mégis.1. ősi közösség létezésének. őszerintük az uráli nyelvek közötti hasonlóságok sem elég jók. A válasz első része: a két ellentétes tábor arról vitatkozik. Hasonlóképpen aligha lehetséges valaha is az ősnyelv teljes rekonstruálása. hogy a nyelv = etnikai csoport egyenlőség nem mindig igaz – igen gyakoriak a nyelvhalál vagy a nyelvcsere valóságos esetei. sem elég számosak ahhoz. ha bebizonyítható. hogy az uráli nyelvcsalád "jól viselkedik-e". alfejezetben). Ilyenformán felmerül a kérdés. folyamatosan szétválva. Azt is hangoztatják. akkor szükségszerűen egy eredetileg is uráli etnikai csoporthoz kell tartoznia. a részleteket a 4. akkor a szóban forgó ősnyelv valóban tudományosan bebizonyítottnak tekinthető. a másik az uráli nyelvelméletbe ágyazott régészeti. uráli őshazájának és nyugatra vándorlásának tézisét. e szakterületek kutatói – egymástól teljesen függetlenül – olyan következtetésekre jutottak. hiszen nagy számban hordoz jó megfeleléseket/hangváltozásokat. ahogyan azt a hagyományos. hogy a hagyományos uráli nyelvelmélet előrejelzései. talán genetikailag uráli nép létezését.

hogy az egész észak-európai népesség legtöbb vonása megegyezik az eredetileg europoid "cro-magnoni" népekével (ld. hogy nincs bizonyíték az őshazának az Urál-hegység térségében történő elhelyezésére. például Hajdú [1987. tudományosan – sem a szó hagyományos. pl. hogy a konvencionális modell egyik-másik eleme nem egészen helyes.1. alfejezetben). és nyíltan vagy burkoltan hirdetik. hogy magába foglalhassa az említett új eredményeket. Az uráli génre nincsen bizonyíték – holott ez volna várható a "nyelv = nép" egyenlőség alapján. a konvencionális modell nem következetes a társtudományok eredményeivel szemben – ezt összegeztem a 4. Ennek alapján úgy vélhetnénk. 2002]). Mindemellett ezek a tudósok még mindig úgy vélik. a jégcsákányok és a keramikus technológia) valójában délnyugatról északkelet felé terjedt el általában. Azonban e feltevést az emberi gének elemzése nem igazolja. A nyelvészeti modell és a társtudományok eredményei közötti ellentmondások A nyelvészeti modell és a társtudományok eredményei közötti ellentmondások a következők: 4. A hagyományos modell szerint a nyelvátadás és terjedés folyamatában a domináns – hacsak nem az egyedüli – tényező a nyelv genetikai átadása a szülök által a gyermeknek. a "fésű"-modellt Hiikkinentől [1983. és más térségeket (alternatív őshazát) ajánlanak figyelmünkbe (ld. Nincsenek régészeti nyomai vándorlásoknak az Urál-Volga térségből nyugat felé. akik elismerik. uráli nyelvet beszélő embernek alapvetően ugyanazok a genetikai jellemzői.2. pontjában.67]). b) a konvencionális nyelvészeti modellt soha nem igazolták ténylegesen. Megint mások elismerik. a vita teljes ismertetését ld. és ezért attól eltérő fejlődési modelleket javasol (ld.000 évben. 3. hogy a hagyományos nyelvi családfa diagramja nem alkalmas annak a komplex történelmi folyamatnak az ábrázolására. különösen a régészet és a genetika feltárásait. Fogelberg [szerk. és módosításra tesznek javaslatot – őket nevezi Janhunen (2001) "revizionistáknak". Alkalomszerűen találkozhatunk olyan tradicionalista nyelvtudósokkal is. Mi a baj a hagyományos uráli nyelvelmélettel? Miután bemutattam az ellentétes iskolák nézeteit (természetesen nagy vonalakban.384]. Ennélfogva a hagyományos uráli nyelvteóriát módosítani kell. Ezzel szemben a tradicionalista nyelvészek hajlamosak megfeledkezni a társtudományi szintű közelítésről. alfejezet 1-5. beleértve a finneket és a magyarokat markánsan "europoid" jellemzői vannak.1. A finnek europoid jellegét megerősíti a paleoantropológia is: újabban őskori emberi maradványok kutatása bizonyította. ezért nincs szüksége sok segítségre más tárgyak részéről. 120 . amely a mai uráli nyelvek kialakulására vezetett (erre utalt ismételten Hajdú.időkben. Úgy tűnik. Néhányuk elismeri például. azaz a konvencionális modell előrejelzésével ellentétes irányban. 4. 4. 119 1. miközben a többi (hagyományosan idesorolt) uráli népnek. Tény. jómagam is úgy vélem. Indokaim a következők: a) mint már említettem. sem mai értelmében (erről írok alább a 4. hogy a szamojéd és az obi-ugor népeknek például jelentékeny számú "mongoloid" genetikai jellemzője van. hogy valamennyi. A forradalmárokkal összhangban. elmondhatom saját véleményemet is. például a többi között Suhonen [1999] és Koivulehto [1999])). 1999] és Grünthal [szerk. ld. Niskanen 2002). vagy Vütso nyelvi családfa diagramját [Viitso 1995 & 1977]). Az őshazából a lakatlan európai térségekbe történő feltételezett vándorlásnak ellentmond az az evidencia is. hogy a nyelvészet a humán tárgyak királynője. hogy a népesség és a technológia (így a nyílhegyek. hogy a standard elmélet lényegében véve helyes. hogy a hagyományos uráli nyelvelmélet alapjaiban téves. 2. hogy ÉszakkeletEurópában helyi lakosság megszakítás nélkül élt az elmúlt 10. saját tudományos elemzés módszerével.

világos és következetes ellenérvekkel szolgálnak az uráli nyelvelmélet faktuális implikációival szemben. ha megvizsgáljuk a 'fa' jelentésű szavakat a többi uráli nyelvben.5. 203-251] és Suihkonen [2002]). ha újra megvizsgáljuk a "vélt" (most már csak 121 íg)' nevezhetem) megfelelést: finn puu vs magyar fa (a 2 példa a táblázatban). hogy az uráli térség nyelveiben a grammatikai kategóriák és funkciók jeleinek döntő többsége valójában nem az uráli ősnyelvből ered. azaz a megállapított hangtörvények vonatkozásában sok a kivétel. hogy nagyszámú szabálytalan hangváltozás létezik. Továbbá a szakirodalom rámutat arra is. Ma már. a nyelvészek általában – beleértve az indoeuropaisztika és az uralisztika szakembereit. Ugyanígy. amelyek még nem tagozódtak be a fogadó nyelv hangrendszerébe. Ám ugyanezen szövegek szerzői elfelejtik megemlíteni a megfigyelt kivételeket. Ilyen értelemben visszatérve a fenti táblázathoz. mint érvet: finn /p/ vs magyar /f/ és finn /e/ vs magyar /é/. ahogyan én is tettem. Marcantonio [2002a. hogy nincs elég nyelvészeti bizonyíték az uráli nyelvcsalád posztulátumára. amit a tradicionalisták és a szöveggyűjteményeik szerzői általában állítanak. Ellentétben azzal. csakis akkor állítható. valamennyi szöveggyűjtemény hangsúlyozza a következő megfelelések szabályosságát. a szakirodalom kiemeli. amit hiányosságának vélek nyelvészeti szinten. kinek higgyünk? Úgy gondolom. hogy a táblázatban a szavakat alkotó hangok nem mindig felelnek meg egymásnak szabályosan és rendszeresen. amennyire tudom. a leánynyelvek önálló fejlődése során kialakult hangtani vagy alaktani eltérések valamennyi nyelvcsaládban valós jelenségek. hogy a szabálytalan hangváltozásokon nyugvó megfeleltetések számukban meghaladják a szabályosakat. az UEW 374 szerint). amelyeket mindig is erősen vitattak – nem fordítottak elég figyelmet a valódi "megfelelések" és a puszta "hasonlóságok" mérlegének alapvető kérdésére Csak amikor ez a mérleg döntően pozitívnak minősíthető a megfelelések javára. Ebben az esetben a megfigyelt. valamint azoknak a nyelvcsaládoknak és nyelvi alcsaládoknak (így az altájinak. akkor észrevehető. azon egyszerű oknál fogva. akkor a feltételezett nyelvcsalád nem tekinthető tudományosan bizonyítottnak az elfogadott keretek között. Megint csak azzal a forradalmár nézettel azonosul ok. Nincsenek antropológiai vagy régészeti nyomai szorosan öszszetartozó ősi közösség létezésének sem a tradicionális őshaza területén. vagy az ausztronéziai nyelvek óceániai alcsoportjának) a szakembereit. amikor az alaktani anyag döntő hányada a feltételezett nyelvcsaládban egyértelműen nyelvspecifikus. Korhonen [1996]. Ilyenformán a genetikai. Hasonlóképpen. hogy a magánhangzók nem egyeznek. illetőleg azt a tényt. Természetesen. hanem e nyelvek önálló fejlődése során keletkezett (ld. hogy a lefektetett hangtörvényeknek nincs általános érvényük – nem "törvények". hogy több esetben a protouráli /*p/ a magyarban /b/ lesz. nemigen találunk egyéb szabályos és rendszeres megfelelést (ld. a komparatív módszer keretében). hogy a szókezdő hang megfelelésétől eltekintve. A nyelvészeti modell Térjünk vissza most az uráli nyelvelmélethez. hogy a megfelelések és a kapcsolódó szabályos hangváltozások "statisztikailag szignifikánsak". például a *pers-bő1 származtatott bőr szót. mint már említettük. az elvárt /f/ helyett (ld. amint az várható volna. Azonban amikor olyan helyzet áll elő. 100-101 & 161-162J) Így azután a táblázatban felsorolt 4 szópár közül csak a 'pelkää vs fél' és a 'pesti vs fészek' szópár látszik szabályosnak e szavakat alkotó valamennyi hangzó tekintetében (Janhunen [1981] uráli ősnyelvi rekonstrukciója szerint). 4. hanem egyszerűen a hangok viszonyainak utólagos leírásai. hogy erre válaszolni ma már igen egyszerű. sem pedig az eddig javasolt alternatív őshazák térségeiben. azaz amikor látható. régészeti és ősembertani eredmények független. úgy észrevehetjük. legalábbis hagyományos koncepciójára bizonyosan nincs. Ezen a ponton megkérdezheti az olvasó: az említett iskolák ellentétesen nyilatkoznak. Például ami az alábbi. Hasonlóan nehezen tartható az öröklött.2. 122 . Marcantonio [2002a. feltételezett hangváltozást illeti: proto-uráli /p/ ~ magyar /f/ a valós helyzet az. vélt "megfelelések" ténylegesen csak "hasonlóságok" (ezek a hasonlóságok pedig maguk is vagy hamis egybeesések vagy kölcsön szók. közös morfológia tézise. illetve ahhoz.

hogy egy adott nyelvcsalád/nyelvi alcsalád vajon tudományosan bizonyított-e. továbbá e nyelvelmélet faktuális előrejelzéseit következetesen cáfolják a társtudományok eredményei. ez a proto-uráli rekonstrukcióegyszerűsítő. mivelhogy a magyar nyelv gyökeresen különbözik alaktanában. nyelvcsere. 185 & 1998. amely a magyarból és az obi-ugor nyelvekből (a hantiból és a manysiból) áll. idejétmúlt modellt el kell hagyni. 123 a már említett okokból. reálisabb nyelvterjedési és – fejlődési modellekkel. Valóban. vagy legalábbis együtt kell alkalmazni más. szigorúan vett rekonstruálása a proto-uráli minden ágának. de nem utolsósorban érdemes megemlíteni. az uráli nyelvi 124 . hogy a rekonstruált proto-nyelv önmagában véve keveset mond a feltételezett nyelvi nép ősi közösségéről. mint két konstitutív elemet (feltételezése szerint). Végül. mivel ennek előfeltétele az ugor ág rekonstruálása ilyen értelemben az uráli protonyelv rekonstruálása sem történt meg. például Abondolo [1987. Amint a szerző is kijelenti Ganhunen 1998. Természetesen itt nem bocsátkozhatom a kvantitatív elemzés részleteibe – az érdeklődők talán veszik a fáradságot és elolvassák a könyvemet. ellentétben azzal. ez a modell feltételezi. elveszítik a kapcsolatot egymással – ez azonban egyértelműen téves felfogás. hogy a történeti nyelvészeten belül alkalmazni kell a statisztikai elemzést. A kulcsfontosságú ugor ág hiányzik ebből a szisztematikus összehasonlításból.hogy a kérdéses nyelvcsaládok tudományosan bizonyítottak a "tudományos" terminus mai értelmében is. mint a szabályosaké. Másodszor. Valójában számos nyelvész – beleértve magamat is – úgy gondolja. amit általában állítanak. figyelmen kívül hagy afféle nyelvi átadási folyamatokat. Az uráli nyelvekről szóló könyvemben (2002a) épp ezt kíséreltem meg: mérni a szabályossági vs szabálytalansági rátát az UEW komparatív korpuszán. ha pedig nincsenek. hogy az uráli nyelvek között észlelt hasonlóságok megvannak a közeleső altáji. hanem csak részleges proto-uráli rekonstruálás – a hagyományos családfának csak két ágát (a finnt és a szamojédot) rekonstruálta. 5. egyedül nyelvészeti kutatással nem tárhatjuk fel a nyelvek és népek ősi eredetét. minthogy ez viszont előfeltételezi a finnugor ág előzetes rekonstruálását. kiegészítve szükség esetén a szaamiból és a mordvaiból nyert információkkal ilyenformán. Másképpen fogalmazva. a nyelvelsajátítás. 7578]): – A hagyományos uráli nyelvi családfa kulcsfontosságú ugor ágát. nyelvhalál stb. arra az uráli rekonstrukció ra szoktak hivatkozni. hogy az esetek döntő hányadában a megállapított hangtörvények meglehetősen ad hoc jellegűnek bizonyulnak. hogy ez a nyelvi családfamodell nem tükrözi adekvát módon e nyelvek terjedését és fejlődését. Következésképpen a finnugor ágat sem rekonstruálták. Marcantonio [2002a. véleményem szerint a nyelvészek azért nem jutottak megegyezésre abban a kérdésben. miután szétváltak. 461). Mi több. hogy a megfelelő. akkor is marad a tény. mert nem sikerült megvonniuk a szabályosság és a szabálytalanság mérlegét megfelelő kvantitatív elemzés kidolgozása révén. 428]). amit széleskörűen elismert a szakirodalom (ld. Rájöttem. hogy ezt az irreális. mint amilyen a kölcsönzés. Hasonlóképpen feltártam azt is. de igen hasznos "közelítése" az uráli proto-nyelvnek. Tény. két okból: először is mint említettem. még ha vannak is írott emlékek. még sohasem rekonstruálták. és igen csekély számú elemre (gyakorta csak egy-két szóra) vonatkoznak. a nyelvészet szintén. hogy a nyelvek és a népek. Elég itt felhívnom a figyelmet az alábbi tényre. akkor gyakorlatilag semmit nem árulnak el az ősi közösségről (pl. hogy a szabálytalan hangváltozások száma sokkal nagyobb. még ha elvetnék is azt a nézetemet. ennél fogva végsősoron magának az uráli protonyelvnek máig megoldatlan feladat. s ez egyedüli szigorúan vett rekonstruálása a proto-urálinak – ez azonban neve dacára nem átfogó. ami megvalósítható idővel a proto-szamojéd és a proto-baltofinn összehasonlítása révén. Ezen a ponton hangsúlyozni kell azt is. szókincsében és hangtanában a feltételezett testvérnyelvektől (ld. Tanulságok A leírtakat összesítve: az uráli nyelvcsalád érvényességét tudományosan mindmáig nem bizonyították valójában. amelyet Janhunen (1981) javasolt. valamint a paleoszibériai nyelvek között is.

azaz itt nem tényekkel. az antropológia. hogy nem tudhatjuk.000 évben Jól tudjuk azt is a genetika és a paleoantropológia révén. vagy ha mégis. ha elvetjük azt a vélekedést. helybéli balti népek a proto-urálit beszélték-e valamely formában. akkor biztosan nem úgy keletkezett és fejlődött. miként azt Wiik (2002). Következésképpen ugyancsak helyeselhető. még a kiválóak is. Ez bizonyosan igaz. A tradicionalista tudósoknak az az ellenvetésük (egyebek között). hogy elfogadják a társtudományi szintű közelítést. szókincsbeli. akár nem. Tény az is. Például a proto-uráli lehetett egy 125 126 lingua franca. pusztán olyan elvont formulák. a Balti-tenger partvidéke megszakítás nélkül lakott volt az utóbbi 10. hogy a finnség alapvetően "europoid" nép. mely Skandináviából a paleoszibériai nyelvi areáig terjedt. hogy a Balti-tenger partvidékén élt helybéliek voltak a mai finnek és egyéb finnségi népek elődei. a régészet és a genetika eredményeit úgy. ahogyan mások állítják (például Pusztay 1995 & 1997). a fentiektől eltérő feltevéseket is az ősnyelvet. hiszen a proto-uráli valószínűleg sohasem létezett. mely Közép-Európából. Következésképpen az efféle rekonstrukcióknak alig van idő. Például jól tudjuk a régészet által. hogy a finnek keletről jött uráli nép.000 évvel ezelőtt. hiszen csupán a nyelvész által alkotott formulák. hogy keletről bevándorlás nem történt. de a népek legősibb eredetét. akkor új hipotézis kutatását kezdhetjük el. akár elfogadjuk ezen feltevéseket. hogy ez utóbbi három tudományág révén feltárhatjuk. vagy legalább szignifikánsan módosítják a konvencionális modellt. még a történeti nyelvészet módszereinek tradicionális követelményei szerint sem. és megkísérlik összeilleszteni a nyelvészet. amelyek által szisztematikus módon ábrázolhatjuk a nyelvek között észlelt hasonlóságokat. Ez a forradalmárok új. hogy e népek délről északra költöztek. E tényállás alapján ésszerű az a feltevés. alapvető gondolata. hanem puszta feltevésekkel van dolgunk.és térbeli dimenziójuk. más európai népekkel együtt (Wiik 2002 szerint). követve a jégréteg levonulását 15. vagy sem. Különösen abban van igazuk. de nem számit. nyelvtani) rekonstrukciók. Visszatérve a finnek és nyelvük eredetének a kérdésére. Mindenesetre. meglehet az "ukrajnai refugium"-ból jött. hogy a forradalmár nyelvészeknek igazuk van. hogy a (hangi. amikor elvetik. vagy legalábbis a finnek közvetlen protonyelvét illetően (ha ragaszkodunk ehhez a koncepcióhoz). akár nem. vagy lehetett nyelvek/nyelvjárások "láncolata". ahogyan a tradicionális modell hirdette. Künnap (2002) és más tudósok hangoztatják. ha nem is a nyelvek. ha megvizsgálunk egyéb. .areában).000/10. Ésszerű az a feltevés is. akár helyesnek bizonyulnak ezen új tézisek. mint nyelvész kristály tisztán látom: a hagyományos uráli nyelvelméletnek mindmáig nem történt meg a "tudományos bizonyítása". vajon e régi. Minderre figyelemmel úgy gondolom.

Hamburg. 457-479. The Uralic languages. Künnap (szerk. 1986-1991). 2001. Eurooppalaisten juuret. K. M. In A. Künnap. Comment on the article by J. J. Janhunen. Tietolipas 180. Itiimerensuomieurooppalainen maa. J. (szerk.). 5. "Prehistoric Revolutions" and languages in Europe. Korhonen. M. Finnisch-Ugrische Forschungen 57. London. Transactions of the Philological Society 35. Künnap (szerk. A model for the early settlement of Finland.) 1997. K. M. Koivulehto.-R. T.Irodalom Abondolo. Finnish Society of Science and Letters. & Aarela. Künnap (szerk. 1995. Janhunen. J. Harrassowitz. In A. Miten menneisyyttiímme tutkitaan. Ajatus uralilaisten kansojen ketjumaisesta alkukodista. Fennoscandía Archaeologica 4. 466470 Niskanen. Akadémiai Kiadó. 56. 1996. Journal de la Socíété Finno-Ougrienne 77. Grünthal. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 43. Routledge. 2002b. München. In K.). 11-21. 1987. Fogelberg (szerk. 2003. H. T. M. Poh jan poluilla. 3-18. Die altesten Wurzeln der finno-ugrischen Völker im Lichte der heutigen Forschung. K. Abondolo. The origins of Europeans: population movements. Hajdú. Contact-induced perspectives in Uralic linguistics.). On the paradigms of Comparative Uralic studies. muinoin.): The Major Languages of Eastern Europe. The Uralic Language Family: Facts. J. Suihkonen. 1995. Abondolo (szerk. Helsinki. 29-41.) 2002. 245-248. In D. The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia. Viitso. Wiesbaden. Helsinki. 1987. 2000. Akadémiai Kiadó. 2002. Routledge Language Family Descriptions. University of Turku. A. 1999. (szerk) 1999.]. K. Comrie (szerk. P. Helsinki. Buske. Suhonen. R. Domokos: Die uralischen Sprachen und Literaturen. Fogelberg. Budapest. P.1987. Hungarian. In D. FUF 2001. on classifying the Finno-Ugric languages. 1998. M. P. Marcantonio. Hakkinen. 29-41. Künnap. Etrusco: una fonna arcaica di ungherese. Varhaiset indoeurooppalaiskontaktit: aika ja paikka lainasanojen valossa. 1-VIII (K Rédei [szerk.) 2000. LINCOM EUROPA.1999. J. In P. Fennia 180. 33-59. Abondolo (szerk). 1983. J. 128 .). Jyvaskyla. Dolukhanov. In A. 2000. Aarela (szerk. 165-176. D. Suomalaisten juuret nykytutkimuksen mukaan. 207236. 21-450. Uralilaisen kantakielen sanastosta. Hajdú & P. 1997. 2000a.ln P. 9-19. 1998. Die uralischen Sprachen. P. 2002. Marcantonio. genetic relationships and linguistic distribution. A. Typological and Historical Studies in Language. 2000b. UEW = Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Ennen. In B. 2000. 428-456. Il Mulino Ricerca. Budapest. Mémoires de la Société FinnoOugrienne. D. Publications of the Department of Finnish and General Linguistics 17. A. Janhunen: "On the paradigms of Comparative Uralic studies". Oxford-Boston. P. Tartu. Julku & M.). 127 Julku. 71-84. Suomen kielen vanhímmasta sanastosta ja sen tutkímísesta: Suomalais-ugrílaisten kielten etymologisen tutkimuksen perusteita ja metodiikkaa. In A. Hungarian. Blackweil. M. (szerk. 219-274. Archaeology and language in prehistoric Europe. Pusztay. Wiik. A. 125-130. Bologna. Dolukhanov. Künnap (szerk.). In P. Pusztay. Samoyedic. Myths and Statistics. 223. M. Salminen (szerk. Jyvaskyla. 2002a. Fogelberg (szerk). Julku. Fenno-Ugristica 23. Studia Historica Fenno-Ugrica II. II & III. Cromm Helm. Nufiez. Janhunen. (szerk. A memorial Volume Published on the 60th Anniversary of his Birth.). London. Atena. Fínnísch-Ugrische Forschungen 56.): The Uralic Languages. Bidrag till kannedom av Finlands natur och falk 153. Alinei. 185200. Atena. Uralilainen alkukoti. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Diskussionsbeitrüge zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Protouralische). 1981.

T. Keelesugulus ja soome-ugri keelepuu.-R. 899-929. Jyvaskyla). 261-266. Viitso. Akadeemia 9. Az uráli családfa (ahogy a tankönyvek általában bemutatják) 129 130 . IV. Leskinen et al..Congressus Odavus Internationalis Fenno-Ugristarum (szerk: H.1997.

ÉSZREVÉTELEK JU HA JANHUNEN: "AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ URALlSZTIKA
PARADIGMÁIRÓL" C. TANULMÁNYÁRÓL.∗
Ebben a tanulmányban szeretnék néhány megjegyzést fűzni egy fontos tanulmányhoz, amely Finnisch-Ugrische Forschungen-ben (FUF) jelent meg Juha Janhunentől: "Az összehasonlító uralisztika paradigmáiról" címmel (2001,56, 29-41). E cikk a területünkre nézve azért fontos, mert határozott módon nyit vitát az uráli nyelvek történetét illető új megközelítések érvényességéről. Körvonalazza a hagyományos uralisztikai megközelítést, amelyben feltételezik, hogy a nyelvek kettős szétválás folytán genetikai rokonságban vannak; ezt szembeállítja a "revizionista" és "forradalmi" (hogy Janhunen professzor szavait használjam) megközelítésekkel, amelyek az elmúlt egy-két évtizedben kerültek előtérbe. A szerző azt a következtetést vonja le, hogy érdemes megfontolni az új felfogásokat, de személyes véleménye az, hogy a kettős fa helyes, és "nincs semmi alapvetően hibás az összehasonlító uráli nyelvészet hagyományos paradigmájában". A tanulmány, vitaindító szándékát tekintve nagyon eredményes. Például azok az olvasók, akik részt vettek a Tartuban 2000ben tartott Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarumon, ahol e dolgozat előadásban hangzott el, emlékezni fognak a sok ösztönző vitára, melyek az előadás eredményeként támadtak. Az ura-list@Helsinki.fi internetes fórum előfizetői mostanában jelentős forgalmat észlelhettek, melyet a FUF-ban közzétett tanulmány idézett elő. A vita középpontjában a bizonyítékok kérdése áll. Ha a hagyományos paradigmát alátámasztó "tudományos bizonyíték" kiállná a próbát, akkor természetesen egyáltalán nem kellene vitatkozni. E rövid ismertetés ben nincs hely az áttekintésre és értékelésre. A revizionistákat és a forradalmárokat összekapcsoló

egyetlen vitapont az, hogy egyszerűen elégedetlenek az állítólagos "tudományos bizonyítékkal", amely az uráli nyelek közötti rokonságot alátámasztja. Úgy vélem, hogy minden "nemhagyományhű" nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy elfogadnánk a hagyományos felfogást, ha a bizonyító anyag előkerülne. A FUF-ban megjelent cikk épp e ponton lehet félrevezető azok számára, akik nem tanulmányozták részletesen a bizonyítást. A cikk korai munkákra hivatkozik, amelyek – állítólag – a hagyományos paradigma "tudományos bizonyítékát" adják. Valójában az eredeti dolgozatok olvasói ennek épp ellenkezőjét láthatják. Például a szóban forgó cikk 31. oldalán azt állítják, hogy:

"Castrén beleérzésen alapuló uráli felfogását tudományosan bizonyította Heikki Paasonen (1917), az első komoly tudós, aki az uráli összehasonlításoknál az újgrammatikus módszert alkalmazta".

A tanulmány eredetileg a Finnisch-Ugrische Forschungen-ben jelent meg (FUF 2002, 57, 466-470), és megjegyzéseket tartalmaz Juha Janhunen szintén a FUF-ban megjelent "Az összehasonlító uralisztika paradigmáiról" című tanulmányához (On the paradigms of comparative Uralic studies, 2001,56,29-41).

Castrén (1858, 139-140) eredeti dolgozatának olvasói látni fogják, hogy "beleérzésen alapuló uráli felfogása" alapvetően ellentétben állt a hagyományos uráli paradigma mai értelemben vett kulcs-tételeivel. Castrént ma talán "revizionistának" lehetne nevezni, mert hitte, hogy a törökök, a finn nép és a szamojédok mind ugyanarról az ázsiai területről származtak (a Szaján térségéből). Ráadásul, osztozott kortársaival abban az alapvető meggyőződésben, hogy az uráli a kiterjedt altáji család egyik ága. A törököknek az uráli-török hazába történő beleszámítása, és a feltevés, hogy az uráli az altáji család része, éles ellentétben áll a hagyományos paradigmával, nem pedig "szőnyeg alá söpörhető" apró részlet. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy a hagyományos paradigmát támogatók meg kell, hogy magyarázzák, a későbbi kutatók mikor és hogyan "cáfolták tudományosan" Castrén felfogását. Hasonlóképpen Paasonan (1917) eredeti művének olvasója azt fogja látni, hogy a szerző nem tett kísérletet az újgrammatikus módszer alkalmazására, és igazából a "tudományos bizonyíték" más formáját sem nyújtotta. Egyszerűen feltételezte a finnugor csomópont érvényességét. Dolgozata különböző uráli nyelvekből vett hasonló szavak jegyzékét tartalmazza. Minden 131 132

hasonló szócsoporthoz kapcsolódik egy feltételezett uráli őshangzó. E szavakról egyszerűen elfogadják, hogy "rokonok", annak minden magyarázata, igazolása vagy bizonyítéka nélkül, hogy miért így osztályozták. A dolgozatban bejelentett módszertannal (az új-grammatikus módszer) szemben az ember például egyáltalán nem talál a finnugor csomópont rekonstrukciójára tett javaslatot, valamint megfogalmazott hangtörvényeket sem. Paasonen számos feltételezett "rokon szava" a szótárak jegyzékében és az irodalomban máig szerepel; azonban figyelemre méltó, hogy továbbra sem találni a módszeres hangtörvények világos definícióját, amely alapján ezeket inkább "rokonnak" gondolják, mint "hasonlóságnak". A 32. oldalon azt olvassuk, hogy "a finnugor és a szamojéd közötti rokonság Donner idején még döntő bizonyítékra várt" A burkolt célzás az, hogy Donner szolgáltatta a "döntő bizonyítékot". Más szerzők, például Georg et. al (1999, 75sk) ezt nagyon világosan kifejtik. Az igazat megvallva Donner (1881) eredeti munkáját olvasva épp az ellenkezőjét találjuk. Donnert ma talán "forradalminak" sorolnák be, mert ebben és más dolgozataiban (például 1879/80) alapvetően elutasítja, hogy a hangtörvényeket genetikai rokonság megállapítására használják. Úgy hitte, hogy közös, élettani jelenségek vannak, ami azt jelenti, hogy a hangváltozások hasonló módon mentek végbe egymással semmiféle rokonságban nem álló nyelvekben 1881-es dolgozata ezért nem tartalmaz rekonstrukciókat, hangtörvényeket, és még hasonló szavak sorozatát sem. Helyette a dolgozat néhány (főleg szerkezeti és tipológiai) jellegzetességet vizsgál – melyeket ma széles körben lényegtelennek tartanak a genetikai rokonság tárgyát illetőleg – és néhány esetvégződést. A szerző közli, hogy mindezek a jellegzetességek és esetvégződések nagymértékben megtalálhatók az uráli, a török és a mongol nyelvekben Végül közli véleményét – és nem többet – miszerint a szamojéd közelebb áll a finnugorhoz, mint az általa figyelembe vett egyéb nyelvekhez Még egyszer, a finnugor csomópont létezése egyszerűen "feltevés" és nem terjesztettek elő valódi bizonyítékot 133

Ha a hagyományosan elfogadott új-grammatikus módszert tényleg sem Donner, sem Paasonen nem alkalmazta munkájában, valójában ki állította helyre a hagyományos paradigma bármely csomópontját az új-grammatikus elvek használatával? Máig nincs a finnugor vagy ugor csomópontok egyikének sem módszeres rekonstrukciója, és ezért az új-grammatikus elvek szerint helyre nem állított csomópontok mellett szóló bizonyíték sem maradt. Ezt a helyzetet széles körben elismerik még a hagyományos paradigma védelmezői Is, ideértve Sammallahtit (1988, 484), Hajdút (1987, 306-310) és Janhunent (1981, 220; 1988, 461). Janhunen professzor túl szerény, hogy azt mondja, ö maga az első – és eddig az egyetlen – tudós, aki az összehasonlító módszert szabályszerűen alkalmazza a szakterület nyelveinek nem jelentéktelen alcsoportjára 1981-es dolgozata elismerte, hogy sem az ugor, sem a finnugor csomópontot nem lehet kikövetkeztetni, rekonstruálni. E csomópontokat és a hozzájuk kapcsolódó nyelveket a dolgozat elhanyagolta, módszeresen csak a permi-finnből és a szamojédból vett adatokat. A tanulmány sok új-grammatikus elvárásnak megfelel, mert a hangtörvények, és szóalakok áttekinthető sorát tartalmazza, és ezért mennyiségi vizsgálat elé állítható. Mindazonáltal a rekonstrukció érvényessége többféleképpen értelmezhető Maga a szerző a javasolt rekonstruált elemek közül többet "merő találgatásnak I kísérletinek" minősít, továbbmenve elismeri, hogy valóban lehetségesek "másféle értelmezések" (1981, 246) Továbbá a mennyiségi vizsgálatoknál az ember felfedezi, hogy a dolgozat több hangtörvényt javasol, mint szabályos etimológiát, a hagyományosan elfogadott új-grammatikus módszer fontos jelentés-ismérvével ellentétben (Marcantonio 2006). Ha ezen nehézségek ellenére az ember elfogadná Janhunen professzor rekonstrukcióját, akkor azt helyesen a "finn-permiszamojéd" ős-nyelv rekonstrukciójának kellene besorolni Nincs bizonyíték, hogy ezt a rekonstrukciót azonosnak lehet tekinteni a legfelső uráli ős-nyelvvel, ahogy javasolja – ez a javaslat valójában egy sor feltevésen alapul. Például fel kell tételezni:

- hogy a hagyományosan elfogadott családfa érvényes; - hogy a permi-finn és a szamojéd a feltételezett uráli területen belüli "oldalágak"; 134

- hogy az oldalági nyelvek lényegesen konzervatívabbak a vizsgált jellegzetességek vonatkozásában; - hogy az ugor vagy finnugor csomópont rekonstruálására való képtelenség a térségen belüli "központi" helyzetüknek vagy más megmagyarázatlan tényezőnek tulajdonítható – és nem annak, hogy az adatok ellentétben állnak a modellel; - hogy maga a rekonstrukció átalakítható úgy, hogy megfeleljen az új-grammatikus módszer statisztikai ismérveinek. Hogy a feltételek e láncára szükség van, azt jelenti, hogy további adatok kellenek, mielőtt a rekonstrukciót a legmagasabb szintű uráli ős-nyelv "tudományos bizonyítékának" tekinthetjük. A dolgozat végkövetkeztetésében a FUF-ban (2001), Janhunen professzor magát "ellenforradalmárnak" osztályozza, és meghívja az olvasókat, csatlakozzanak hozzá a hagyományos paradigmához való visszatérés ben. Hiszem, hogy minden nem hagyományhű nevében szólok, amikor azt mondom, hogy becsületes dolog volna meggyőzni bennünket, hogy csatlakozzunk újra a csapathoz. Nem kell más, csupán egy világos nyilatkozat arra vonatkozólag, hogy pontosan mit is jelent a "hagyományos paradigma" – például a családfa vélelmezett csomópontjainak és a kapcsolódó hang-törvényeknek világos rekonstrukciója – és a mellettük szóló adatok, amelyek megfelelnek a hagyományosan elfogadott statisztikai ismérveknek. Felhívom az ellenforradalmárokat, hogy győzzenek meg bennünket! Élénk vitára számítok.

Irodalom

Castrén, M A.1858 Hvar lag det finska folkets vagga? In Nordiska resor och forskningar 5 M A Castréns smärre afhandlingaT och akademiska dissertationer Helsingfors, Finska Litteratur-Siillskapets Tryckeri, 126-142. Donner, O. 1879/1880 Die gegenseitige Vervandtschaft der finnisch-ugrischen Sprachen. Acta Societatis Scientiarum Fennicae 11,.406-567. Helsinki Donner, O 1881. Die samojedischen Sprachen und die finnischugrischen. Atti del IV Congresso Internazionale degli Orientalisti 2, 231-251. Florence Georg, S, Michalove, P. A, Manaster Ramer, A & Sidwell, P J 1999: Telling general linguists about Altaic. Journal of Linguistics 35, 65-98. Hajdú, P 1987. Die uralischen Sprachen In P. Hajdú & P Domokos Die uralischen Sprachen und Literaturen. Hamburg, Buske, 1987, 21-450 [Budapest, Akadémiai Kiadó]. Janhunen,J. 1981: Uralilaisen kantakielen sanastosta Journal de la Société Finno-Ougrienne (= Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja), 77,219-274 Janhunen, J 1998. Samoyedic. In D Abondolo (szerk) The Uralic Languages. London, Routledge, 457-479 Marcantonio, A 2006 Az uráli nyelvcsalád Tények, mítoszok és statisztika Budapest, Magyar Ház Paasonen, H. 1917. Beitrage zur finnisch-ugrisch-samojedischen Lautgesdtichte. Budapest, Druck des Franklin-Vereins Sammallahti, P. 1988. Historical phonology of the Uralic languages (with special reference to Samoyed, Ugric and Permic). In D Sinor (szerk) The Uralic Languages Description, History and foreign Influences Handbook of Uralic Studies I Leiden, Bril1, 478-554

135

136

így akadályozva meg a "félretájékoztatás" terjedését Ilyen háttérrel megtiszteltetés volt számomra az elmúlt hónapokban mindezen megközelítéseket javasló személyekkel tevékenyen és hivatásos szinten levelezni. 2. Legutóbbi könyvem (Marcantonio 2002a) elsődleges célja a bizonyíték alapos vizsgálata. nyilvánvalóan szükséges gondosan megvizsgálni a bizonyítékokat. a nyelvek érintkezését. Elmondásuk szerint ők egyetemükön lépéseket tettek annak érdekében. E következtetések kihívást intéznek a területen szó szerint több száz éve folyó kutatáshoz és feltétlenül helyén való a kritikai vizsgálatuk. a dolgozat megvédi a hagyományos paradigmát olyan korai munkákra összpontosítva. Ha az ember egyáltalán megkísérli megállapítani. hogy a bizonyítékok sem a hagyományos uráli elméletet. A vita miként történő lebonyolításáról szóló javaslatán túl. Hiszem.MILYEN NYELVI ADATOK TÁMASZTJÁK ALÁ AZ URÁLI ELMÉLETET VAGY ELMÉLETEKET?∗ 1. Rámutatok. alapvetően elhibázottnak tartják a könyvet. a konvergenciát. eltérő modell szolgálhat magyarázatul – vagy több mint egy modellből származó folyamatok keveredésének eredménye lehet. a "bokor" modellig (Hiikkinen 1983) és a lingua franca modellig (Künnap 1997. hogy a Linguistica Uralica e kiadása figyelmet szentel az uráli nyelvészettel szemben ma hitem szerint felmerülő központi kérdésnek: mi a nyelvészeti bizonyíték. A néhány beazonosítható. beleértve a genetikai öröklést. teljesen új nyelvészeti megközelítést javasolva. sem az alternatív modelleket nem alapozzák meg. mint Künnap professzor (2002) és Wiik professzor régóta támogatták a hasonlóeszméket. a témával kapcsolatban lezajlott tudományos vita és tisztázás legjobb tételeit. hogy tisztán nyelvi adatok és elemzés alapján nem lehet megmondani. amely az uráli elméletet vagy elméleteket alátámasztja? Számos párhuzamos modell létezik. Vagylagosan talán segítséget adhatna valaki egy eddig figyelembe nem vett. bár személyes véleménye szerint "az uráli összehasonlító nyelvészet hagyományos paradigmájával nincs semmi alapvető baj". hogy ez minden érintett számára tanulságos volt. A könyvben elvégzett részletes vizsgálat eredményeként megmutattam. A tudósok válasza a könyvemre rendkívüli mértékben eltérő volt A "forradalmárok". A lojális ellenzék E tanulmány eredeti címe és megjelenése "What is the linguistic evidence to support the Uralic theory or theories?" Linguistica Uralica 40/1. Hogy meghatározzuk. és ezennel megkísérlem megosztani az olvasóval. melyik írja le legjobban a valódi helyzetet. Wiik 2002). melyek hatóköre tágabb a hagyományos uráli térségnél E helyzetre számos. Az "ellenforradalmárok" azt mondják. hogy valóban melyik volt ez. de határozottan támogatnak valódi tudományos vitát – különösen Janhunen professzornak vagyok hálás. hogy a diákok és mások ne ismerkedhessenek meg elképzeléseimmel. hogy a nyelvi adatok többsége. aki ilyen alapon hathatósan ajánlotta könyvemet kiadásra Mások. Bevezetés Időszerű. És végül vannak azok. mely fenti folyamat volt meghatározó a ma megfigyelt helyzet kialakí∗ tásában. hogy indokolt az ún "revizionisták" és "forradalmárok" felfogását megfontolni. mint például De Smit (2003). Könyvem központi tárgya és fő állítása az. 137 138 . amelyen a hagyományos paradigma értelemszerűen alapul. a lingua francát vagy más folyamatokat. valamint másokig terjednek. Künnap (1998) és Wiik (2002). 40-46 Janhunen (2001) a vita megnyitásaként az új felfogások érvényességéről szól. jelentős adat az egymást keresztező izoglosszák sorozatának létezésére mutat. hogy személy szerint nem értenek egyet a következtetésekkel. akkor a nyelvészeten kívül a genetikai. amely az uráli népekről és nyelvekről számot ad Ezek a hagyományos uráli elmélettől a "lánc" modellig (Pusztay 1997). a mai tudományos kívánalmak alapján egyszerűen nem meggyőző. mint Julku (1997). akiket a "félretájékoztatási elmélet" híveinek lehetne nevezni. régészeti és más tudományágakból vett adatokat is gondosan mérlegelni kell Eltérő okfejtéssel hasonló következtetésre jutottak olyan tudósok. Azt mondja.

akik munkámat alapvetően tévesnek tartják Természetesen itt csak az általam fontosnak tekintett dolgokra tudok összpontosítani Bár hiszem. hogy ha világos besorolást kellene választani. nem régen jelent meg egy "megjegyzésem" Janhunen (2001) dolgozatáról a Finnisch-Ugrisch Forschungen "Diskussion" részében (Marcantonio 2002b)80. hogy a statisztikusok felül ne vizsgálnák munkájukat". hogy "semmit nem tudnak megjelentetni anélkül. Talán a leggyakoribb "vacsora melletti panaszuk" az egész világon. és ezeket kb 90 kifogástalan szófejtés támasztja alá Természetesen több etimológia van. megtárgyalja a látszólagos megfeleléseket a magyar és a török nyelvek között. Amennyiben valaki képes odáig elmenni. és ezért arra a következtetésre jut. ahelyett. ha azt szándékoznak bemutatni. Lehet mondani. hogy több (szinkron) hangtörvény van. hogy ez nem jelenít meg jó tudományos modellt. mint hangtörvény. Sok biológus természetes módon eleve hajlik a megérzésre jobban építő megközelítésre. amennyire képes vagyok. hogy legyen. ennek kétségtelenül nagy a jelentősége A dolgozat 30 diakrón hangváltozást sorol fel. és hogy a Philological Society és lektorai valamiféle közös tébolyodottságnak kitéve határoztak könyve kiadásáról Ezek komoly vádak és szakmailag indokoltak. a magyart leginkább "belső ázsiai" nyelvnek tekinthetné. Alapvetően elhibázott? Megkísérlem felsorolni. így kitérve az alternatív modell és a tényleges adatok összehasonlításának szükségessége elől.amelyek meghatározták az uráli nyelvcsaládot. hogy ezt a szerzőt nem lehet komolyan venni Nem sikerül felismernie a magától értetődő igazságokat Janhunen professzor uráli ős-nyelv rekonstrukciójában. Ehelyett a könyv csupán az összehasonlított nyelvek (finn-permi és szamojéd) közötti szinkron összefüggésekre összpontosít. akik a hagyományos paradigma történeti alapjáról többet szeretnének megtudni. természetesen vállalom a felelősséget. hogy jó tudományos modellt képvisel olyat. azon tudósok felfogásának fő elemeit. így látszólag magától értetődően következik. vagy a magyar és a mongol között. Hazugságok. ezért 139 140 . hogy valódi. mert 80 Ld. ideértve Paasonent (1912/13-1916/17) és Castrént (1858). amely a rekonstrukció érvényességét adja. E történelmi jelentőségű dolgozatokra vonatkozó személyes megbeszélést követően. mint adat. Például miután a magyart összehasonlítja más uráli és ázsiai nyelvekkel. mint tényleges megfelelés. ellenőrizhető modelleket javasolna. és érdekes lehet az olvasóknak. ha e tudósok nézeteit akaratomon kívül tévesen mutatom be Az uráli proto-nyelvet módszeresen először Janhunen (1981) rekonstruálta Első látásra ez a rekonstrukció látszólag kényszerítő erejű bizonyítékot szolgáltat a nyelvcsalád mellett. hogy a könyvem befejezetlenül hagyja a dolgot. Könyvem kétségtelenül elmulasztja ezen egyszerű igazság méltányolását. hogy nincs a hagyományos modellt támogató bizonyíték! Még rosszabb. ugyancsak e kötetben az "Észrevételek Juha Janhunen »Az összehasonlító uralisztika paradigmáiról«"című cikket több feltevés van benne. Könnyű elképzelni. és ennek eredményeként teljesen figyelmen kívül hagyva az összehasonlító módszer diakronikus alapját És találgatások mögé bújik. hogy ez a legmagasabb szintű okoskodás – semmibe venni a diakronikus modellt. hogy egy egész ősnyelvet kikövetkeztet. nagy hazugságok és statisztikák Ha önök egyetemi városban élnek. Természetes dolog arra gondolni. hogy egy ilyen szerző vagy rosszindulatú. könyvem egyszerűen semmibe veszi azokat. Nagyon nem kielégítő módon a könyv nem mutat be sajátos modellt ezen állítás alátámasztására. vagy hozzá nem értő kell. Láthatólag nem érti a különbséget a diakrón hangváltozások és a szinkrón hangmegfelelések között. amely a sok megfigyelést kevés "igazítható paraméterrel" világít meg. hogy az általunk hosszú időn keresztül mért adatok statisztikailag nem érvényesek. valószínűleg találkoznak társaságban biológusokkal. Érvényesek-e? 4. 3. Az uráli rekonstrukcióban felsorolt (diakrón) hangváltozásokra történő összpontosítás helyett. Azon töpreng. amelyek a jelek szerint ellentmondanak a hagyományos felfogásnak. majd állítani. hogy e témákról hatékony személyes levelezést folytattunk. Statisztikai tanulmányok gyakran hoznak a megérzéseknek ellentmondó eredményeket – különösen. Megállapítja.

We Then conclude that [pater] and [fadar] are cognate because [p] and [f] are both derived from the same proto-phoneme Such circular reasoning is to some extent inevitable with a method that is selfcontained it can lead to serious distortions. hogy vegyék ugyanezeket az alapszabályokat. hogy eredményeink statisztikailag jelentősek. hogy ellenőrizhető előrejelzéseket tegyen. mert az ősi alakokról nincsenek közvetlen adataink. hogy a [pater] és a [fadar] azért rokonok. Ezt a kemény fegyelmet. Aztán arra következtetünk. hogy ők rokonok Például a latin [pater] – a gót [fadar] szópár alapján azt feltételezzük. melyek összevethetők a létező nyelvek megfigyelt elemeivel. súlyos torzulásokhoz vezethet. amely alkalmas előrejelzésre. a rekonstruált proto--alakokat nem lehet egyenesen az elsődleges forrással igazolni. elfogadták ezeket az alapszabályokat. Szinkrónia vagy diakrónia? Statisztikusok majdnem mindig megkövetelik. 8) ezt mondja:82 3 "An inevitable problem here is that of circularity: it is difficult to avoid some version of the vicious circle that results from assuming that forms are cognate because they can be reconstructed with the same proto-phoneme. since by the same reasoning we could establish [k] and [p] as equivalent in Italian and Spanish because of the pair Italian [ka:ne] . mert ugyanazzal az ős-fonémával lehet őket rekonstruálni. Ez egy kemény tudományág Ha nem tudjuk nagyon hatékonyan bemutatni. vagy egyáltalán nem fogják közzétenni. 10 a degree of precision that is both predictive and productive "Predictive" means that given a form X in language Y we can predict. Könnyen belátható. sajnos a nyelvészek közössége általánosan el kell. a nyelvi térségben rendelkezésre álló adatok szinkron természete miatt. by means of the Comparative method. ha meg akarják győzni a tudományos közösséget eredményeik érvényességéről. hogy az uráli területen nincsenek ősi. Ez lényegében szinkron folyamat. Miután a modelleket ily módon létrehozták. form Z in related language W. azon feltevés következményeként. Budenzet is ideértve. és termékeny Az "előrejelzésre alkalmas" 82 "The historical development of all these families [including Uralic] has been established. írott feljegyzések. hogy "bizonyítékként" csak mért és ellenőrzött adatokat vegyünk számításba Lévén. s ezért használhatók közvetlen bizonyítékként. hogy a formák azért rokonok. mert a [p] és [f] ugyanabból a proto-fonémábóllett levezetve. will be. az olasz [ka:ne] .. egyértelműen a merő "találgatás" címkéjét fogják ráragasztani.és a spanyol [pero] szópár miatt. ahol a protofonéma maga az eredménye annak a feltevésnek. 5. on the basis of regular correspondences and credible courses of development. Az uráli paradigma megalapozói. és bevezetjük a 'p proto-fonémát. Könyvemben a mondanivaló lényege talán az. hogy a statisztikusok miért utasítják el a modell közbülső adatait. Fox például (1995. mivel ugyanazon indoklással be tudnánk vezetni a [k] és [p] egyenértékűségét az olaszban és a spanyol ban. Azonban ezt a kikövetkeztetést fordítva nem lehet megfogalmazni. on The basis of the pair Latin [pater] .Gothic [fadar] "'O assume that Latin [pl is equivalent to Gothic (f] and eslablish a protophoneme 'p. mint például a proto-alakokat.. hogy a nyelvészek szintén át kell. egyenértékü a gót [f]-fel..ilyen alakban nem tehetők közzé Mindazonáltal a biológusok most már világszerte elfogadják a statisztikusok által elbírt alapszabályokat." 141 142 . hogy fogadja. hogy a latin [p]. A közelmúltban Abondolo (1988. a modell támogatására szolgáló bizonyítékként Az ilyen vita körkörösségét a nyelvészeti rekonstrukcióról szóló tankönyvek általában elismerik." Mindezen családok [az urálit is beleértve] történelmi kialakulása megállapítást nyert az összehasonlító módszer eszközeivel a pontosság olyan mértékéig. úgy látszik.Spanish [pero]. where the proto-phoneme is itself the result of assuming that they are cognate For example. what the form of its cognate. indokolt lehet a diakrón folyamatokat és/vagy a történeti rekonstrukciókat kikövetkeztetni. 81 Minden tudományos modellnek képesnek kell lennie arra. 63-64) ezt mondja:81 Elkerülhetetlen probléma a körkörösség: nehéz kitérni valamiféle ördögi kör elől. Ilyen körkörös okoskodás bizonyos mértékig elkerülhetetlen egy önmagában zárt módszer esetén.

A tanulmány nagy erőssége. hogy feloldja az /* i/ vagy /*i/ kétértelműségét. o. Ténylegesen nincs bizonyíték arra. ez túltesz a szinkrón szabályok számán Ha az ember el is tekint a statisztikai jelentőség rekonstrukcióbeli hiányától. amelyek alkalmazása a környezettől függ. amely bár eredetileg jelen volt. könyvem a modell szinkron előrejelzéseire összpontosít (azaz a hangmegfelelésekre). mint a szabályos szófejtések száma. a szabályos megfelelések és a hihető fejlődési folyamatok alapján megjósolhatjuk. a /* i/ vagy /'i/ . Palatalizált /d' / után 3 Palatalizált /n' / után 4 Szótagvégi fél-magánhangzó előtt. ha az igazítható paraméterek teljes számát vesszük az összes diakrón hangtörvényben. A hasznavehető tisztázások fő területe a (diakronikus) hangváltozásokat érinti. amely környezettől függetlenül érvényes. Például az utolsó szabályt véve a dolgozat 29 oldaláról. az összehasonlított két nyelvcsoport neve után. Az "uráli" rekonstrukció cím ellenére. valamint az őket alátámasztó szófejtéseket oly módon. Ha e hangváltozások előrejelző modellé kapcsolhatók össze. még akkor is marad egy nehézség. A modell diakronikus előrejelzései (vagyis az proto-alakok és hangváltozások) nem vizsgálhatók közvetlenül a nyelvi adatokhoz képest. ahogy az eredeti dolgozat javasolta ez kiindulási feltételezés. és egyszerűen kihagyták a rendszeres összehasonlításból Ezért ezt helyesen "finn-permi-szamojéd" proto-nyelvnek kellene nevezni. 469) Ez azt jelenti. Továbbá. mint a szinkrón hangmegfelelések. 144 . ez igazából egyáltalán nem az uráli proto-nyelv kikövetkeztetése A kulcsfontosságú ugor csomópontot soha nem rekonstruálták. hogy jegyzékbe veszi és beszámozza a megfeleléseket. és ezért ezeket használva lehetetlen nagyobb statisztikai jelentőségű modellt alkotni Janhunen eredeti dolgozatában (29-32. mint amely a hagyományos elmélet keretein belül valósult meg. Z-nek az alakja W nyelvben.) 11 hangváltozás van. hogy a diakrón szabályok több igazítható paramétert tartalmaznak. Azonban a diakronikus hangváltozások kevesebb igazítható paramétert tartalmazhatnak. a nyelvi adatok kétséges és hiányos volta miatt. melyet össze lehet vetni a szinkron adatokkal. mert a hangmegfelelések száma ugyanolyan nagyságrendű. Könyvem a fent körvonalazott okok miatt nem veti össze ezeket a nyelvi adatokkal. és így vitánk körében korlátozott a hasznuk.→ /*ə/ hangváltozás (a második szótagban) a következő környezetekben jelentkezik: 1. hogy a szerző elismeri: a szinkron törvények statisztikai jelentősége legalábbis kérdéses. Statisztikailag szignifikáns-e az "uráli" rekonstruálás? Janhunen (1981) "uráli" rekonstrukcióról szóló tanulmányának első és fő része a (szinkron) hangmegfelelések megállapítására vonatkozik. mint a 143 Ezért e szabály négy al-szabályt foglal magába. Abondolo professzorral teljesen egyetértek a követendő alapszabályokban. még ha statisztikailag jelentősnek is mutatkozna. hogy ha adva van Y nyelvben egy X alak. hogy hozzátegyen avégett. idővel kiesett 6. és 20 hang-változás. szinkron ok. hogy a finnpermi-szamojéd proto-nyelv azonosnak tekinthető az uráli protonyelvvel. akkor ez valóban nagyobb statisztikai jelentőséget adna a modellnek. hogy ezt a feladatot ténylegesen nem sikerült megvalósítani az uráliban. és a bizonyítás ismérveiben Összefoglalva. Valóban. amikor ezt mennyiségileg készülünk megvizsgálni. s ezt számos más feltételezésből álló láncolatra alapozzák (lásd Marcantonio 2002b. Azonban (ahogy alább körvonalazzuk). több igazítható paramétert kell. hogy mindez mennyiségileg vizsgálható Miközben néhány részlet vonatkozásában tere van a vitának. zárt. így magában tartalmaz számos "igazítható paramétert". Bár állítom. mielőtt a proto-uráli rekonstrukcióját úgy lehetne tekinteni. első szótag után 2. magánlevelezésből tudom. hogy további bizonyítékra lenne szükség. azt látjuk. mert ezeket lehet ellenőrizni a tényleges nyelvi adatokhoz képest.annyit jelent. hogy mi lesz rokonának. ha az ember előrejelző modellt akar szerkeszteni. Eredeti.

ha nem lehetetlen visszavezetni a proto-uráli alaktan legfontosabb idevágó területeit az eredettikig és rekonstruálni azokat (mint például igei. hogy megengedett a kételkedés az uráli nyelvcsalád érvényességében. "legfelső uráli csomópont" csak a permi-finnre és a szamojédra kellett alapozni. Janhunen (1998. hogy nem készítettem hiánytalan modellt és nem vetettem össze az adatokkal Ez gyümölcsöző terület lehet a jövő kutatás számára. hogy a (2002a) könyvemben. és ezért nézeteimet "találgatásnak" kell minősíteni. hogy a magyar valamiféle "belső-ázsiai" nyelv Azonban világosan ki kell mondanom. mint a magyar/altáji megfelelésekről szóló fontos munkákban (mint például Ligeti 1986). és azok között. azon egyszerű oknál fogva. egyenértékű kifejezéssel kell illetni. habár világosan a "töprengés" vagy más. nehéz. Ezt az állapotot nem vitatják. A megvalósított hiányos rekonstrukciók az összehasonlító módszer hagyományos ismérvei szerint sikertelenek: alaktanilag azért. ha ugyan nem első számú elemét jelenti 8. hogy nem értem el a bizonyítás kellő mértékét. azt üzenem az olvasónak. Ez utóbbi rekonstrukció a legfontosabb ismérveknek sem tesz eleget. hogy közzétéve személyes nézetemet a magyar nyelv osztályozását illetően. melyekre nincs bizonyíték Néha az utóbbi. mert lehetetlen volt nyelvtani paradigmák csoportjait (vagy alcsoportjait) rekonstruálni. kinyilvánítom. még a hagyományos paradigma olyan védelmezői is. nem vitatott ténye (lásd például Korhonen 1996). ahogy az sem vitatott. hogy az alaktan kikövetkeztetése a rokonság megállapításának lényeges. értékes útmutató lehet további kutatásokhoz. fonológiailag azért. széles körben elismerik. Ha az ember a hagyományos összehasonlító módszer keretein belül alapoz meg egy nyelvcsaládot. Következtetések 7.461) és Helimski (1984. mert lehetetlen volt kikövetkeztetni a fő ugor csomópontot. amelyeket más tudományágakban elfogadtak. mint Sammallahti (1988. csakúgy. mert másképp cselekedve félrevezetnénk a jövőbeli kutatókat Azt hiszem. ennek elmulasztása a mai uráli kutatásnál a nehézségek magja Szerencsétlen dolognak tekinthetnénk. nyelvtani. és következésképpen fent az uráli csomópontnak sincs módszeres rekonstrukciója. Míg e témákkal nem foglalkoznak kielégítően. és legalább a legfelső csomópont. sem az ugor csomópontnak. 253) Továbbá. 30610).Összefoglalva. vagy azok alcsoportjai). Töprengések Könyvem egyik központi tárgya. mai napig sem a finnugor. hogy a mai uráli nyelvek (összetett) végződéseinek legtöbbje. hogy az embernek mindig világos különbséget kell tenni a bizonyító anyaggal bemutatott dolgok. az alaktan fontos területeinek rekonstruálásával kell kezdenie. vizsgált bizonyítékok erőteljesen arra utalnak. funkcionális paradigmák. legalábbis a hagyományos elképzelések szerint. és ezért az ún. az egyes nyelvekben függetlenül kialakult újítás Ez is a terület jól ismert. Úgy tűnik. a proto-nyelv rekonstrukciójával Ezen elemek egyikét sem hajtották végre megfelelően máig az uralisztikában. 484). ahogy korábban tárgyaltuk. 145 146 . Hajdú (1987.

Hamburg. 1-224 Pusztay. Paris. J 1998 Samoyedic In D Abondolo (szerk). L 1986 A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Paasonen. P 1987 Die uralischen Sprachen In P Hajdú & P Domokos: Die Uralischen Sprachen und Literaturen. 126-142. 1-42 Abondolo. The Uralic Language Family Facts. Atena 148 . A. 219-274 Janhunen. My ths and Statistics Transactions of the Philological Society 35 Oxford-Boston. Publications of the Department of Finnish and General Linguistics 17. 1967. 56. Champion Nichols. K & M Aarela (szerk) 1997. 2002 Öigeusklike öudusunenagu Keel ja Kirjandus 7. K 2002. A. Akadémiai Kiadó Marcantonio. A. 2002b Comment on the paper: 'On the paradigms of comparative Uralic studies' by Juha Janhunen (FL'F 2001. D 1998. H 1912/13-1916/17 Beitrage zur finnischugrischsamojedischen Lautgeschichte Keleti Szemle 13-17. 1998 Breakthrough in Present-day Uralistics University of Tartu Künnap. Marcantonio 2002 Linguistica Uralica 1. ) 1997 Ajatus uralilaisten kansojen ketjumaisesta alkukodista. K 1983 Suomen kielen vanhimmasta sanastosta ja sen tutkimisesta: Suomalais-ugrilaisten kielten etymologisen tutkimuksen perusteita ja metodiikkaa. In K Julku & M Aarela (szerk). MAl858 Hvar lag det finska folkets vagga? Nordiska resor och forskningar 5 MACastrrns smarre ajhandlingar och akademiska dissertationer. Brill Wiik. Atena De Smit. 2002a. University of Turku. A. ItamerensuomieurooppalainetJ mail. H Buske. 1987. 29-41 Julku. E 1984 Problems of phonological reconstruction in modem Uralic linguistics Linguistica Uralica 4.241-257 Janhunen. Finska Litteratursal1skapets Tryckeri. Introduction In D Abondolo (szerk). Korhonen. Eurooppalaisten juuret Jyvaskyla. M 2003 Review of A. A. M 1996 Typological and Historicai Studie. 57-67. A.) Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 223. Helsingfors. 1988 HistoricaI phonology of the Uralic languages (with special reference to Samoyed. Akadémiai Kiadó] Hakkinen. Sammallahti. 9-19. 466470 MeiIlet. in Language.): The Uralic Languages Description. Ligeti. D (szerk.J 1981 Uraiilaisen kantakieiensanastosta. 29-41) Finnisch-Ugrische Forschungen 57. P. Fox. Künnap. BlackweIl Marcantonio. University of Chicago Press. Routledge Castrén. Ugric and Permic) In D Sinor (szerk. Finnisch-Ugrische Forschungen 56. History and Foreign Influences Handbook of Uralic Studies 1 Leiden. 457-479 Janhunen. Helimski. Budapest. A Memorial Volume Published for the 60th Anniversary of his Birth T Salminen (szerk. Studia Historica Fenno-Ugrica II )yvaskyla. 21-450 [Budapest. Linguistic Reconstruction an Introduction to the Theory and Method Oxford University Press Hajdú. 65-68 147 Künnap.523-525. The Comparative Method in Historicai Lingnitics. J 2001 On the paradigms of comparative Uralic studies.) 1998 The Uralic Languages Routledge Language Family Descriptions London. A 1997 On the origin of the Uralic languages In A.Irodalom Abondolo. 1995. J 1992 Linguistic Diversity in Space and Time. Künnap (szerk) Western and Eastern Contact Areas of the Uralic Languages Fenno-Ugristica 21. Journal de la Société Finno-Ougrienne 77.

Hasonlóképpen. amelyek lényegében Szabályosak és rendszeresek 3. hogy a finnugor családot. meglepődve fedeztem fel. vagy kölcsönzésnek 149 150 . A leány-nyelvek mai hangrendszere olyan hangváltozások eredménye. melyek közül legalábbis jó néhány nem tulajdonítható véletlennek. hogy az ős-uráliban olyan indoeurópai kölcsönszavak találhatók. hogy az uráli családfával alapvető gondok vannak. hogy a szamojéd nyelveket a finnugor csoporthoz kell hozzáadni. 1870 és 1880 körül "Az ugor-török háború" néven ismert éles vitában alapozta meg tudományosan Otto Donnere munkára épített 1881ben. az altáji és a paleo-szibériai nyelvekkel. ahogy a mai tankönyvekben sejtetik. Ősiségét (a növényi neveken kívül) az bizonyítja. hogy (több∗ kevesebb) jelentős megfelelések vannak az indoeurópai. 3 tantétel A (hagyományos) uráli őshaza Urál körüli elhelyezését a térségben jelenlévő növénynevek ős-uráli rekonstrukciója tanúsítja. és a családfa alacsonyabb csomópontjait megbízhatóan rekonstruálták a nyelv minden szintjén. és a hagyományos uráli elmélet átalakításra szorul 2. Bár elismerik. a tudósok egy csoportja Magyarországon. az ugor csomóponthoz tartozó nyelvek egymáshoz közelebb állnak. Például a finnugor csomópont alatti mai nyelvek viszonylag köze] állnak egymáshoz. lineáris. Budenz József irányításával.l’ Honneur de son 75e Anniversaire Paris CRELS. hogy 8000/6000 éve élt. hogy az uráli és az altáji nyelvek nem rokonok? E tanulmány eredeti címe és megjelenése:"The current status of the Uralic theory. hogy az uráli család megfelel a történeti nyelvészet módszerei által felállított. 5 tantétel A kettős szétválás eredményeként az anya-nyelvből kialakult leány-nyelvek megfelelő közös újításokat és a modellel összhangban álló megőrzött ősi jellegzetességeket tartalmaznak 6. hogy az uráli nyelvek jól megalapozott. Hogy lehetett elhinni. mint a fa bármely más nyelvéhez. ezeket csupán kölcsönzés eredményének tekintik. melynek létezése kétséget kizárólag bizonyított Az ős-uráli közösségről úgy vélik. 309-319 Amikor kutatásaim során az eredeti művek áttekintéséhez érkeztem. amelyek az ős-indoeurópai nyelvig vezethetők vissza. és körülhatárolt nyelvcsaládot alkotnak. és a mai uráli nyelvek egymást követő. 2 tantétel. Ezen állításnak megfelelően következzenek a "Hagyományos uráli elmélet"-nek nevezhető legfőbb tantételek: 1 tantétel A mai uráli nyelvek egyetlen. és mérhetően távolabb vannak a szamojéd csomópont alatti nyelvektől. és nincsenek genetikai rokonságban a környező nyelvekkel. Bevezetés A tankönyvek és enciklopédiák többségében az olvasható.AZ URÁLI ELMÉLET JELENLEGI ÁLLAPOTA: KRITIKAI ISMERTETÉS∗ 1. és formalizált "eszményi" nyelvcsalád követelményeinek. E dolgozat az uráli elmélet alapjául szolgáló adatok kritikai ismertetését nyújtja Reményeim szerint sikerül bemutatnom.Editions. elismerték a közöttük fennálló szó. hogy az uráli nyelvek nincsenek rokonságban más ázsiai nyelvekkel Ellenkezőleg. ős-urálinak nevezett genetikai szülőtől származnak. 4 tantétel A rekonstruált családfa összhangban áll a mai nyelvekben megfigyelt megfelelésekkel. Budenz és Donner. Az ősnyelv nagyobb részét. teljesen más elméletben hittek. kettős szétválás útján alakultak ki. Budenz és Donner nem mondta. és állítólag bizonyította.és alaktani összefüggéseket. Megrajzolta az első uráli családfát. A hagyományos uráli paradigma Általában úgy tartják. a critical review" In A-M Loffler-Laurian (szerk) Étudcs de Liguistique Générale et Contrastive – Hommage à Jean Perroten . tantétel. A tankönyvek arra céloznak. hogy a terület alapítói. mint amit ma ismerünk.

hogy az idevágó uráli adatok nem igazolják a hagyományos uráli elmélet fent felsorolt tantételeit. amely magába foglalja a finn. A Budenz és Donner által közzétett bizonyítékok mai mértékkel nem bizonyítják az uráli nyelvek kiváltságos kapcsolatát az altáji nyelvcsaládon belül Például Budenz számos. hogy szinte bármelyik eredeti művet elolvassa Maga Budenz például az összehasonlító altáji (nem uráli) nyelvészet professzora volt. amely e kérdéssel foglalkozna – csupán valahogyan elfogadták. Bemutatom. nagy hatású magyar-ugor összehasonlító szótárának (MOSz) bevezetőjében. Donner a szamojéd nyelvtani és funkcionális végződéseket vizsgálja. 1 tantétel. és úgy találja. mígnem kizárta az uráli nyelveket. és épp olyan erőteljesek. a mongol. hogy a szamojéd. Az eredeti munkával fennálló ellentmondás még csak nem is burkolt Fennhangon szól a kutatóhoz. Hogyan 151 152 . mint a lényeges jellegzetességek valódi természetét és eloszlását. morfo-szintaktikus és tipológiai tulajdonságot az altájiakkal és még legalább a jukagirrel (a paleo-szibériaiak közül). ez csak nagyon kis töredékükre érvényes. hogy a török és az ugor nyelvek "a hatalmas altáji családhoz tartoznak". a magyar és a finnugor nyelvekben előforduló gyökszót sorol fel Ezeket vizsgálva. Azt a következtetést vonja le. 375-9]. A kölcsönzött alakok többségét meglehetősen réginek tekintik (legalább 3-4 ezer éves). például egyetlen etimológiai "megfelelésben" kapcsolja össze a magyar köldök szót egy lapp szóval. ha nem hamarább. Az uráli nyelvek néhány tulajdonságukat megosztják más nyelvcsoportokkal: szótani (beleértve az alapvető szókészletet). Egyetlen munka sem jelenik meg. néhány nemzedék múltán lassan megváltozott. miközben az altáji nyelvekhez tartozik. hogy van néhány megfelelés az uráli nyelvek között. sok megfelelés igen erőltetettnek tűnik. ideg' és egy finn szóval. mint a család egyéb nyelveihez Azonban az eredeti dolgozat gondos olvasásakor nehéz megtalálni e döntő állítást alátámasztó adatokat. Másik példa. a tunguz és a török nyelveket Ezt a nyelvcsaládot "altájinak" nevezték (lásd például Budenz [1869. hogy az uráli adatokat összehangolják az eszményi nyelvcsalád kívánalmaival. Másodszor. hogy azok a legtöbb altáji nyelvben is jelen vannak. : lant. Budenz alap szókészletének csupán 19%-át fogadják el a mai szótárak (Marcantonio 2006. alaktani. Donner [1881]) Úgy tűnik.A szerzők úgy érveltek. 78-83). hogy az uráli szótani tételek és formánsok szabályos hangmegfelelésekkel kapcsolódnának össze egymással. ahogy később tárgyalni fogjuk. az ugor. a kérdéses népek között fennálló hosszantartó kapcsolatoknak köszönhetően. hogy jelen vannak a környező nyelvek némelyikében. aki veszi a fáradságot. fonológiai. vagy az uráli és a jukagír szótani tételek és formánsok között. Valójában inkább azt a kívánságot tükrözik. egy (többé-kevésbé) nagy menynyiségű szótani hasonlóságot (különféle értelmezések szerint). hogy az "altáji" szó jelentése a 20 század elején. ellenkezőleg. Miközben tagadhatatlan. ezeket semmiképpen nem lehet hitelesen megmagyarázni a történeti nyelvészet hagyományos módszerein keresztül. az 1 oldalon Budenz újra megállapítja. hogy a kölcsönzött szavak csupán néhány nemzedék után hasonulnak a célnyelv hangrendszeréhez. eltekintve attól. a szamojéd. A "kölcsönzési" értelmezés azon alapulna. Azonban a valóság nem egészen így néz ki. Elsősorban nem igaz. hogy az összes elfogadott uráli szófejtés tökéletes hangmegfelelést mutat. mely 'nyelv'-et jelent (MOSz i 41-42). "közelebb" áll a finnugor ághoz. hogy az uráli nyelvek a szélesebb ázsiai nyelvcsaládon belül alcsoportot képeznek. és csupán néhány formánst az indoeurópaival A hagyományos uráli elemzés szerint ezek a megfelelések tisztán és egyszerűen a kölcsönzés eredményei. míg ez nem lenne érvényes az uráli és altáji. 4. melynek jelentése 'húr. elismert tény. A hagyományos uráli paradigma áttekintése A hagyományos elmélet alapvető tantételeit az adatok nem igazán támasztják alá. Másik példát véve. hogy az uráli és az altáji nem rokonok – és a terület alapító atyáival fennálló ellentmondásra a jelek szerint senki nem figyelt.

pontosabban csak 47 olyan szófejtés van. hogy az ős-szamojéddal összevetett minden szófejtést következetesen "permi-finn"-nek és nem "finnugor"-nak osztályoznak. különösen az esetrendszerek tekintetében. a szamojéd nyelvekkel osztoznak. 491). Tüzetesebb vizsgálat után nemcsak az derül ki. mint amely közbenső csomópontot alkot a finnségi ággal de ez a besorolás nagyon vitatott Két újabb. Ha valaki gondosan elolvassa az eredeti szöveget. aminek oka az. hogy 153 "Ez a magyarok és az obi-ugorok közötti közeli rokonságba vetett nagyon régi és kétségtelenül természetes hit nem annyira tudományos érveken alapul mint inkább azon a tényen. Az Uráli Etimológiai Szótár szerint (UEW) e 94 szófejtésnek több mint egyharmadán más ázsiai nyelvek. amelyekkel az orosz források az obi-ugor népet jelölték. és Sammallahtit (1999). bár úgy dönt. vagyis tagadják. hogy a cseremisz és a mordvin nyelv között közelebbi rokonság állna fenn. és sokkal ritkábban indoeurópaiak osztoznak De a helyzetet tovább súlyosbítja. lévén. Alapjában hasonló véleményen van 154 .tudnánk akkor különbséget tenni az uráli nyelven belül a feltehetőleg ezer éves kölcsönszavak és a valódi származékok között. mely vagy valóban "jó". hogy a volgai-finn csoport már korán négy.461) megerősíti saját 1981-es állítását. hogy "jó" finnugor szófejtéseket keresett. amelyeket nehéz vagy lehetetlen indokolni. szó. amelyekből csak 94-et ítél valóban "jónak" az összehasonlításra. Sarnrnallahti 1988. ami rekonstruált hangszerkezetüket illeti. vagy szabálytalanságairól a szerző úgy véli. az ősmordvin és az ős-cseremisz. 185) Sammallahti (1988. amelyeken a magyar inkább osztozik a permivel és más nyugati ágakkal mint az obi-ugorral elismeri. Abondolo (1998. hogy az ugor csomópont a "nyelvszövetség" eredménye lehet. 306-315. ez fonológiai." Az ugor csomópont érvénytelensége főként a magyar nyelv által felvetett nehézségeknek tulajdonítható. A fennmaradó 47 etimológia olyan szabálytalanságokat mutat. Valóban. néhány szerző elismeri. 484). a Honti (1982) által elért eredmények dacára! A lapp ágat is elszigeteltnek kellene tekinteni. hanem a finn-permi csomópontot veti össze. megfigyelvén a jellegzetességeket. hogy ezek magyarázatához fel kellene tételezni egy "ős-finn-magyar közbülső proto-nyelvet". és még napjainkban sincs rekonstruálva E szempontot ma elismerik az irodalomban Például megint csak Janhunen (1998. hogy a latin Hungarus és Hungarian nevek hasonlítanak az Ugra. egymással szembenálló vélemény végett lásd Titkonent (1997). Yugra nevekhez. az őslapp. bármilyen más fajta ismeret és régi feljegyzés hiányában? 2 tantétel Az általános felfogással ellentétben nem igaz. viszonylag "független" ős-nyelvből kellett álljon: ezek az ős-finn. hogy Janhunen az ős-szamojéddal valójában nem a valódi finnugort. 395) nyíltan állítja. úgy. amint maga a szerző is mondja. amint ezt ma valóban elfogadják (Hajdú 1987. Janhunen (1981) megkísérelte az ős-uráli csomópont hangszerkezetének rekonstrukcióját. hogy a kérdést nem feszegeti tovább. hogy a rekonstruált alakokat kérdőjellel jelölik. Például Itkonen (1997) azt állítja. melyeket jó ős-szamojéd megfejtésekkel vetett össze így 140 szófejtést állapított meg. hogy. aki pedig mellette érvel. Csakugyan.és alaktani szinten nagyon különbözik az obiugortól. aki kétségbe vonja a lapp-finn ős-nyelv létezését. Más szóval Janhunen nem vette tekintetbe az ugor etimológiákat (még ha elemzésében hivatkozik is némelyikükre). Kálmán (1988. 428) és Viitso (1997) elismerik. Végül az obiugor nyelvek is felvetnek bizonyos nehézségeket. hogy több ezek közül fonológiai és/vagy jelentéstani nehézségekkel jár. amint ez abból is nyilvánvaló. észreveheti. hogy képes azokat megokolni. a lapp nyelvek mondattani-tipológiai és "bizonyos" szótani összefüggés vonatkozásában a balti-finn nyelvekkel de az alaktani jellegzetességek. hogy az ős-uráli szerkezetének és alsóbb csomópontjainak legnagyobb részét megbízhatóan rekonstruálták. A lappot gyakran osztályozzák úgy. hogy az ugor csomópont akkor sem volt. hogy a magyar nyelv alapvetően elszigetelt a családon belül (Abondolo 1987. miközben szótani tételeik jó része (beleértve alapvető szókészletüket) úgy tűnik nincs rokonságban egyetlen uráli nyelvvel sem (Lehtiranta 1989) Több kutató a volgai csomópont érvényességében is kételkedik.

amelyek közül több másutt is megtalálható (a két szerző által felsorolt adatok alapvetően átfedik egymást). Ami Koivulehto nagyszámú ős-indoeurópai kölcsönzését illeti. 156 . ahogy a 2. Ettől minden rekonstrukció kísérletet puszta találgatássá válik. E tényt az irodalom is elismeri. hogy ha megbízható hangtani ismérveket lehet megállapítani a kölcsönzés korszakának meghatározására. Ehhez hasonlóan Korenchy (1988. ideértve az UEW-et is. 215) csak 14 jövevényszó van. Továbbá legtöbbjük. mint a finn ághoz. véleményem szerint nagy nehézséget jelentenek. Ettől eltekintve a következőket is megfigyelhetjük: a. főként olyan hangmegfelelésekre támaszkodnak. hogy az indoeurópai kölcsönszavak között. 673) is arra következtet. Ettől eltekintve az igazi nehézség a jelentéstani téren található (hangzás és jelentésbeli) szabálytalanság. Ami azt illeti. amelyek az ős-indoeurópai nyelvig nyúlnak vissza (lásd egyebek között Koivulehto 1991). Hogy tényleg így áll a dolog.Korhonen (1984) és Hakkinen (1983). És az irodalomban tényleg sok egyéb lehetőséget javasolnak az őshazára. 3 tantétel A hagyományos őshaza helyének az Urál térsége körüli meghatározását olyan fák kikövetkeztetett. Rédei szerint pedig csak 7 (1986. b) a finnugor néppel fennálló legrégibb kapcsolatok az iráni ős-nyelvig vezethetők vissza. mint általában feltételezik. amelyek nyilván széles körben elterjedtek. Nevezetesen. melyek az ős-indoiráni korhoz tartoznak. míg az ős-finnugor csomópont olyanokat. igaznak vélt csomópontok meggyőző rekonstrukciójának hiánya. 215) elismeri. Azonban közelebbről vizsgálva a dolgot kiderül. "meglepően kevés az ős-finnugor szó" ["Laajalevikkisia (suomalais-ugrilainen levikki) 155 on oikeastaan yllättävän vähän. széles körben elterjedt.) az uráli és a finnugor időszak között nincsenek lényeges különbségek. ahogy ez magából a névből is nyilvánvaló. megerősíti az a tény. 362-363) a következőket állítja a) egyetlen. Ezért ezek sokkal újabb keletűek. hogy a rekonstruált családfa összhangban áll a mai nyelvekben észlelt megfelelésekkel. lévén. néhányuk jól ismert vándorszóként. és a magyarban (főleg [késő] irániból) található meg. vagy a 'laringálisok' az ős-indoeurópaiban. korábbi kutatók véleménye eltért Koivulehtóétól. Az alaktan fő szempontjait illetően például az obi-ugor nyelvek közelebb állnak a szamojédhoz. más források szerint. Rédei szerint pedig 18 (1986. mint például az 'x' szegmens az ős-uráliban Ganhunen 1981 által bevezetve). tantételben tárgyaltuk. 209-210). Azonban e nevek nagy többsége Eurázsiában. hogy a kölcsönszavak többsége a nyugati uráli nyelvekben (főként a balti és germán nyelvekből). rekonstruált nevei támasztanák alá. 4 tantétel Az állítást. 1975). hogy a finnugor csomópont alatti összes mai nyelv viszonylag közelebb áll egymáshoz. jelen van az altájiban és/vagy az ős-paleoszibériai nyelvekben is."]. akik a hagyományos családfa alapos leegyszerűsítése mellett érvelnek Tulajdonképpen lapos fa-diagramot javasolnak ("fésű/bokor" modell diagram). amelyek létezése bizonytalan és kérdéses. Valójában ős-uráli szinten csupán 13 ős-indoeurópai kölcsönszó van Koivulehto szerint (1999. önmagában is megcáfolja az alapvető fontosságú. az ős-uráli csomópont az ős-indoeurópai korszakhoz tartozó kölcsönszavakat tartalmazna. 40-43). hogy az uráli nyelvekben jelenlévő indoeurópai kölcsönszavak az egyes uráli illetve indoeurópai ágak közötti kapcsolatok eredményei. amelyek az ős-uráli közösség (feltételezett) idején ott jelen voltak (Hajdú 1964. A finnugor szinten Koivulehto szerint (1999. az ős-indoeurópai időkből származó kölcsönszó nem található az ős-uráliban. amely az Uráltól a Baltitengerig terjed. hogy e kölcsönszavak mennyisége jelentéktelen. és amelyek természete amúgy sem jól meghatározott. Például Joki (1973. tévesztés és keveredés különösen magas szintjében rejlik. hogy még a szamojédban megtalálható indoiráni elemek is iráni alakokból származnak. valójában "késő" iráni eredetre mutatnak! Ha így áll az eset. nyugodtan állíthatjuk. 43-49). az ő ős-uráli/ős-indoeurópai megfelelései bármilyen szabatosak is. beleértve a "széles őshazát". a nyelv egyetlen szintjén sem. b) nem igaz. Az ős-uráli nyelv magas korát a fa-neveken kívül olyan kölcsönszavak jelenléte is tanúsítaná. Például Koivulehto (1999. míg a lapp közelebb van a szamojédhoz. különösen a pinus sibi rica. akkor ezek iráni eredetre. a szamojéd nyelvekhez képest.

de nincs a lappban és a mordvinban. amelyekhez nem állnak rendelkezésre régi feljegyzések (Fox 1995. hogy az izoglossza diagramokat – amelyek jobban illenének a feladathoz – aligha lehet családfa diagrammá átalakítani (1975. amely szerint az uráli nyelvek mai hangrendszere olyan hangváltozások eredménye. amelyek létrehozták a mai uráli nyelveket Azt is megvilágította. Azonban az uráli nagy régisége csupán feltevés. a szamojéd és az obi-ugor nyelvekben. és némely szamojéd nyelvben van jelen. ugyancsak ellentétes a tényleges adatokkal. 344) Hasonlóképpen az -lla --Ilä (< *-1-na) finn helyi (adessivus) végződésnek van megfelelője a permi -len végződésben. Fokváltakozás a balti-finnben (de nem a vepszében és lívben). mint a finnségi nyelvekben A főnévi igenév -ni végződésén a magyar és a permi osztozik.259) "elegendő fonológiai és szemantikai hasonlóságról" (". amint a 2 és 4 tantételből már nyilvánvaló. amelyek nincsenek "történelmi kapcsolatban" (Honti 1998. úgyhogy itt egyértelműen az ördögi kör esete áll fenn. lévén például a szamojéd fokváltakozás kevésbé egységes. a lapp némely nyelvjárásban. amikor az általa összehasonlított ős-szamojéd/ős-finn-permi szavak tömegére utal.5 tantétel Az álltás. Például a kettesszám jelen van a lapp. mert nincs a rekonstrukció alapjául szolgáló elegendő adat E körülmények között a kvantitatív eljárások vagy a korszerű nyelvjáráskutatás új módszerei alkalmasabbak lennének. és onnan az általánosabb nyelvészeti irodalomba! . hogy az összehasonlító nyelvészet hagyományos módszerei nem megbízhatóak. amelyek alapvetően szabályosak és rendszeresek. például Tauli (1966) és Künnap (1997). Ezt az állítást már önmagában véve megcáfolja az. ehelyett olyan morfémák töltik be a szerepüket. Nem is beszélve arról. E pontnál megfigyelhetjük. mint például az alapvető dativus/lativus. hogy a végződés az ős-finn-permiben még nem volt része az alapvető esetrendszernek.8). például Hiikkinen (1996. ezek az "elütő hangok" végre utat törnek a hagyományos paradigmán át.nittävän äänteellisen ja semanttisen samankaltaisuuden. Elegendő lesz itt bemutatni bizonyos jellegzetességek rendszertelen eloszlását. tantételben tárgyaltuk Az uráliban jelenlévő tömérdek szabálytalanságot most beismerik a szakmán belül. és ősi megőrzött jellegzetességeket tartalmaznának. a megfigyelt uráli összefüggések eltérő magyarázatát. hogy a leány-nyelvek közös újításokat. hogy ez az uráli nyelv régiségének nyilvánvaló következménye. Egyes tudósok még a rokonsági összefüggések fogalmát is teljesen elutasították. ahogy a 2. Az uráli paradigma több mint 200 éves Ez idő alatt számos alaptételét megcáfolták Ráadásul a nyelvészek ráébredtek. és semmiképpen sem bizonyított tény. azzal indokolják a szabálytalanság magas szintjét. Manapság.") beszél. alternatív családfákat stb. Csakugyan számos uralista (akik közül néhányat korábban már említettünk) javasolta a paradigma többé-kevésbé alapvető módosítását. hanem inkább szóképző elemek termékeny csoportját alkotta. locativus és ablativus végződések. hogy csak néhányukat említsem. 37 & 42) 6 tantétel Végül beszéljük meg a történeti nyelvészet keretén belüli legfontosabb tételt. bonyolult történelmi folyamatok ábrázolására. más részről a magyarban található. hogy sem az uráli. Amikor az uráli nyelvcsalád támogatói szembesülnek ezzel a kérdéssel. az ugor nyelvek számos alapelemen nem osztoznak. hogy a jelenségek részletei nyelvenként számottevően ingadoznak. mint. amikor olyan nyelvekre alkalmazzák. sem a 157 158 legtöbb közbülső csomópont még nincs kielégítően rekonstruálva. Maga Janhunen (1981. Megfordítva. 53). Mennyiségi megfelelés egy részről a lappban és a finnben... Ezt Korhonen (1981) úgy magyarázta. hogy Hajdú Péter ismételten jelezte a családfa teljes alkalmatlanságát az összetett.

Korhonen. Hungarian. M 1981 Typological drift in the Finno-Ugrian languages with special reference to the case system The Second International Conference of Linguists. Künnap. 395-412 Koivulehto. Sinor (szerk).): The Major Languages of Eastern Europe. Heft 16 Wien. mítoszok és statisztika Budapest. Künnap (szerk) Western and Eastern Contact Area. 1997. Croom HeIm. In D. J 1989. A. Finnish Society of Science and Letters. 1983 Suomen kielen vanhimmasta sanastosta ja sen tutkimisesta. P. T. O 1881. In P Hajdú & P Domokos: Die uralischen Sprachen und Literaturen Hamburg. D. (szerk. 21. 235-318 Marcantonio. 457-479 Joki. K. Helsinki. Virittäjä. 241--315 Hakkinen. Hajdú (szerk) Uráli népek. The Uralic languages Routledge Language Family Descriptons London. Phiiosophisch-historische Klasse 468 Veröffentlichungen der Kommission für Linguistik und Kommunikationsforschung. 21-450. Suonwlaisten esihistoria kielitieteen valossa Tietolipas 147. Akadémiai Kiadó 159 Honti. 1987. 1996. 14. D. 665-681. Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. 1-418 Kálmán. 1988 The History of the Ob-Ugric languages In D Sinor (szerk). SKS. In D Abondolo (szerk. Pojan poJuiUa. 209-235 Korenchy. J 1998. 1987 Die uralischen Sprachen. Fogelberg. K. Atti del IV Congresso Internazionale degli OrientaJisti 2. 6.). Reflections on Pre-Uralic and the "SaamiFinnic proto-language" Finnisch-Ugrische Forschungen. On the origin of the Uralic languages In A. Hajdú. J. Budenz. Budapest. Yhteissaamelainen sanasto Memoires de la Société Finno-Ougrienne. Honti. Korhonen. Die samojedischenSprachen und die finnisch-ugrichen. J 1981. Hungarian In D Abondolo (szerk). 327-357 Itkonen. Buske. Uralilaisen kantakielen sanastosta Journal de la Sodété Finno-Ougrienne (~ Suomalais-Ugrilaisen Seu ran Aikakauskirja).428-456 Abondolo. 200. 1999 Varhaiset indoeurooppalaiskontaktit aika ja paikka lainasanojen valossa In P Fogelberg (szerk). 219-274. Acta Linguistica Hungarica. Akadémiai Kiadó. L 1982. J. B. 375-450 Donner. 70-91 Fox. P 1975 A rokonság nyelvi háttere. A. Suomalais-ugriJaisten kielten etynwlogisen tutkimuksen perusteita ja metodiikkaa. 11-43 Hajdú. Nyelvtudományi Közlemények. 1984 Etymologian tila Review of Häkkinen (1983). 356-360. 1998. 160 . In P. A 1997.' of Uralic Languages. 1873-1881 Rédei. Routledge.). Janhunen. P. K 1986 Zu den indogennanisch-uralischen Sprachkontakten Sitzungsberichte der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. 231-251. London. Corvina. Seoul. 1988. J 1991 Uralische Evidenz für die Laryngaltheorie Sitzungsberichte der Österreichischen Akademie der Wissenschaften.Irodalom Abondolo. 2006. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyománya.) Bibliotheca Uralica 6 Budapest. 65-68 Lehtiranta. Az uráli nyelvcsalád Tények. Koivulehto. Iranischer EinfIuss in den finnisch-ugrischen Sprachen. Magyar Ház [Imre Kálmán ford] MUSz = J Budenz (szerk) Magyar-ugor összehasonlító szótár Budapest. Philosophisch-historische Klasse 566 Wien. Samoyedic. 151. 687-710. L 1998 Ob Ugrian in D Abondolo (szerk. 229-266 Janhunen. 54. É. In B Comrie (szerk.) 1998. Oxford University Press Hajdú. Publications of the Department of Finnish and General Linguistics 17. Hajdú (szerk. M. In P. 1995 Linguistic Reconstruction: an Introduction to the Theory and Method. Firenze.) 1999. A J 1973 Uralier und Indogermanen Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 185200 Abondolo. 77. University of Turku Hakkinen. 88. Fenno-Ugristica. 1896 A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. Über die alten Siedlungraume der uralischen Sprachfamilie. Suomalaisten juuret nYkytutkimuksen muka"n Bidrag tilI kannedom av FinIands natur och falk 153 Helsinki. P. D (szerk.

). TR 1997 Keelesuguius ja soome-ugri keeiepuu. Akadeemia. 1986-1991 Viitso. Rédei (szerk.). Uralic Languages. 9. Brill.1966 Structural Tendencies in the. Mouton UEW = Uralísches Etymologisches Wörterbuch.). and foreign Influences Handbook of Uralic Studies I Leiden. Tauli. P. Ural and Altaic Series 17 The Hague.) 1988 The Uralic Languages Description. Historicai phonology of the Uralic languages. 478--554. P 1988. W. Akadémiai Kiadó. 478-574. 70-90. Sinor. Budapest. History. 161 . K. D (szerk. 899-929. In D Sinor (szerk. 1999 Saamen kielen ja saamelaisten aikuperäslä In P Fogeiberg (szerk. Indiana University Publications. 1-VIII.Sammallahti. Sammallahti.

Recenzióm három részre tagolódik (1) "Olvasás előtt" általános módszertani megfontolások. lásd még Bonfante & Bonfante [1985]. amely az összehasonlító/rekonstrukciós módszeren alapul. amely szerint rokonsági viszony áll fenn két olyan nyelv és nép között. mint Mario Alinei. XLII. minden bizonnyal a hatásos címválasztásnak köszönhetően. hogy Alineinek hogyan sikerülhetett felállítania és megvédenie a címben szereplő tézist úgy. amelyek csak az elhunyt nevét tartalmazzák (rokonsági utalással vagy anélkül). módszertani jellegű kérdések merültek fel bennem: 1) Bár nem vagyok etruszkológus. 173-200 Még mielőtt elolvastam volna a könyvet. Az etruszk nyelv esetében igen kevés világosan és egységesen értelmezett nyelvi elemmel rendelkezünk. ahová a magyar egyértelműen besorolandó (értem ez163 164 . olyan tételt. A történeti nyelvészetnek. amely a nem szakmabeli olvasó számára forradalmi nyelvészeti és történelmi felfedezés benyomását kelti. a történeti nyelvészet és a hungarológia művelőjeként azt szeretném bemutatni. csakúgy. amelyek a cím nyomán a nyelvész-olvasókban szükségszerűen felmerülnek még a könyv olvasása előtt. hanem – ideális esetben – diakrón síkon is. azaz: valójában igen keveset (ezt támasztja alá például Cristofani [1991]. a priori el sem gondolható. (2) "Olvasás után": a könyv főbb tételeinek elemzése. hol származéknyelvként vagy egyenesen ősnyelvként van feltüntetve) egy olyan nyelvvel.NYELVÉSZFANTÁZIÁK. mindenekelőtt nagyszámú nyelvi adatra van szüksége. BOLOGNA: IL MULlNO RICERCA. úgy gondolom. 2003. sót. Hogyan hasonlíthatnánk össze tehát az etruszkot a világ bármely más nyelvével? A művelet kivitelezhetetlen. A cím ugyanis. az etruszk szövegek körülbelül 90%-át sírfeliratok képezik. nem értem. a következő. Pallottino [1984]).∗ Ez a könyv már a megjelenése előtt nagy érdeklődést váltott ki mind a szakmai. MARIO ALlNEI: AZ ETRUSZK NYELV: A MAGYAR NYELV ARCHAIKUS FORMÁJA. hogy jelenleg nem tudunk sokkal többet az etruszk nyelv eredetéről.és a tényanyagot manipuláló trükköt. vagyis a szűk értelemben vett recenzió. 2) Alinei talán az etruszk és (ezt hangsúlyoznám) az ómagyar nyelvi adatok hiányosságait a régészet. hogy erős kételkedést támaszt: hogyan fogalmazhat meg egy nyelvész. az antropológia vagy a genetika új felfedezéseivel pótolta? Még ha igy is lenne. 3. mind a nem szakmabeli olvasóközönség körében. hogyan lehet gondolkodás nélkül egyenlőséget tenni "A" régészeti kultúra és "A" nyelv. hiánypótló lehetne: az etruszk nyelv eredetének máig vitatott kérdését kívánja megválaszolni A szakemberben viszont éppen. mint a nem kevésbé problematikus nyelvtipológiai összehasonlításnak ahhoz. mégpedig nem csak szinkron.) Eleve gyanús ez az n-edik kísérlet a magyar nyelv rokonítására (amely hol rokonnyelvként. Ráadásul. míg a köznyelvi szókincs csak korlátozottan jelenik meg. "B" régészeti kultúra és "B" nyelv stb közé A régészeti leletek általában nem szólalnak meg (hacsak nem tartalmaznak feliratokat) Az antropológusok és régészek csoportosításában körülhatárolt egyes "kultúrák" egymástól nyelvi és kulturális értelemben gyakran gyökeresen különböző népességek által lakott területekre terjedhetnek ki. (3) "A történetiösszehasonlító nyelvészet és a nyelvcsaládok" általános megfontolások a nyelvi elemzés módszerei és a nyelvészeti osztályozás kapcsán ∗ 1. amelyek egymástól gyökeresen különböző és távoli történelmi miliőhöz tartoznak? Erre a kérdésre kerestem a választ a recenzióban Másként fogalmazva: noha nincsenek naprakész ismereteim az "etruszk kérdésről. Olvasás előtt Eredeti olasz verzió: "Un caso di "fanta-linguistica" A proposito di Mario Alinei: Etrusco: una forma arcaica di ungherese" Studi e Saggi Linguistici 2004. 480 O. hogy megbízható lehessen. hogy eközben felvonultat egy egész sor módszertani. megkerülhetetlen. mint korábban. amely igen messze található attól a földrajzi és nyelvi környezettől.

a törökkel. a kutatás következő. hogy a finnugor/uráli szakirodalomban gyakran esik szó az ősmagyar kort megelőző stádiumról. hogy e feltételezett ugor korszak puszta spekuláció gyümölcse. és rekonstruáljuk esetleges állomásait De az egész finn ugor (vagy uráli és altáji) területen sem találunk olyan nyelvemléket ebből a korszakból. miért választotta Alinei a priori azt. "ugor korszakkal" (lásd alább) azonosítanak. az etruszk és a magyar nyelv összehasonlítását a későbbiekben a szerző tudományosan igazolja a nyelvi adatok elmélyült és szigorú elemzése során. amelyet leginkább az ún. Valójában nincsenek ősmagyar nyelvemlékek. hogy az etruszkot a magyarral veti össze. a felállított szabályok szerint. És mit szóljunk a címhez Az etruszk nyelv: mint a magyar nyelv archaikus formája? Ez a cím feltételezi. vagy akár közvetetten a történeti-összehasonlító nyelvi rekonstrukció segítségével. amelyet később egy vagy több részfeltételezés megfogalmazása követ. két vagy több nyelv nyelvészeti összehasonlításakor (mint ahogy bármilyen tudományos kutatás esetén) a kutatás kezdeti fázisát általában intuitív megfigyelések kísérik. urál-altáji területet. Más szóval. amely főként a hagyományos finnugor/uráli elmélet első éveire volt jellemző. mégpedig az összehasonlító elemzés módszerével. vagyis ősmagyar szövegeknek köszönhetően. a magyar nyelv fejlődésének korai korszakait is. Végülis mi motiválhatta Alinei kezdeti választását? És igazolta-e tudományos eszközökkel a magyar és az etruszk nyelvi jelenségek között feltételezett kapcsolatot és ebből kifolyólag a rokonsági viszonyt a két nyelv között? Az első kérdésre csak a könyv elolvasása után válaszolhatunk. amely igazolja azt a kezdeti feltevést. vagy akár egy általános hipotézis felállítása a nyelvrokonságra vonatkozóan. Mint korábban említettük. Ezután. fonológiai. már megvitatásra is alkalmatlan nyelvrokonságot vetnek fel (sőt. amely akár a legkisebb segítséget is nyújthatná egy ilyen merész vállalkozáshoz. jelen esetben az ősmagyar kort közvetlen adatok alapján. majd záró szakaszában. hogy olyan. Valóban. jóllehet a fent használt. hogy kövessük a magyar nyelv történeti fejlődését e korai szakaszban. hogy éppen ezt a két nyelvet kell összevetnünk. rögtön azt válaszolhatjuk. Feltételezésünket többnyire az összehasonlító módszer segít165 166 ségével igazoljuk. és ez csakis nemleges lehet Az az állítás ugyanis. szinten) megnyilvánuló hasonlóság. mint gondolnánk. de olyan későbbi adatok sem.alatt az ún. és ma már az uralisztika kutatóinak nagy része elvet Az előzetes megfontolások eredményeképp kezdeti kételkedésünk csak fokozódik: ekkora. és erre alapozható a későbbiekben a rokonsági viszony (esetleg a nyelvi érintkezés) hipotézise a szóbanforgó nyelvek között. amelyek sokkal gyakrabban fordulnak elő. a magyar és ógörög vagy a magyar és óegyiptomi. a kutatás a magától értetődő és vizsgálható hasonlóságok feltételezéséből indul ki. bevett kifejezések minden bizonnyal félrevetetőek lehetnek). (mint említettük) mindig szubjektív. hogy: a) feltéve. hogy jól ismerjük az etruszkon kívül (és máris elég ingatag talajon járunk). Nem ez az első alkalom ugyanis. hiszen a kezdeti választás. hogy az etruszk és az ősmagyar között rokonsági viszony van. hogy elegendő etruszk nyelvi adat áll rendelkezésre. megfigyelhető az etruszk és az ősmagyar között számottevő. előfeltételezi. Ami a második kérdést illeti – ez a kutatás legfontosabb fázisa – már a könyv olvasása előtt előre megfogalmazhatjuk a választ. Aki pedig azt hozza fel ellenvetésül. morfológiai stb. fogadnak el a felkészületlen olvasók). a priori leküzdhetetlen módszertani nehézségekkel számolva hogyan fogalmazódhatott meg a . és kimutatjuk. amelyek lehetővé tennék. mint a magyar és sumér. hogy a megfigyelt hasonlóságok feltevésünknek megfelelően ténylegesen valós nyelvi megfelelések-e vagy inkább puszta véletlennek köszönhető hasonlóságok. hogy az összehasonlított szóalakok jelentős része megfelel egymásnak fonémáról fonémára. vagyis megállapítjuk a hangfejlődési tendenciákat. és nem a baszkkal. a latinnal vagy bármely más európai vagy ázsiai nyelvvel? b) bármi is volt Alinei kezdeti (szükségszerűen intuitív és tudományelőtti) motivációja. az úgynevezett hangtörvényeket. a feltételezett nyelvi kapcsolatot szigorú elemzési módszerrel vizsgáljuk. különböző nyelvi szinteken (lexikai. hogy igazoljuk – és ez a legkényesebb momentum –. esetleg e kettő kombinációjával Alinei sajnos ezt az alapvető követelményt is a priori figyelmen kívül hagyja.

458]. mint a nemesség: két egymástól térben és időben igen távol eső kulturális hagyományban. nemkülönben Alinei módszertanára és az általa alkalmazott nyelvészeti eljárásokra Alinei kezdeti döntése a magyar és az etruszk nyelv összehasonlítása mellett pusztán néhány. Etruszk szótőnek ugyanis a zila alakváltozatot választja ahelyett. Nem lesz nehéz észrevennünk.) tisztviselői terminusok között. 65-71]). Tekintsük a következő példákat: 1. hogy juthat valaki arra a következtetésre. Az ugrisztika is megmagyarázza az <yu> és <i> hangfejlődést. figyelmemet a magyar nyelvi adatokra összpontosítottam (valamint a könyvben idézett egyéb finnugor. az ómagyar (óm) és az újmagyar (újm. 49. uráli és altáji adatokra). Zim. Szintén önkényesek a könyvben szereplő jelentésváltozások (amelyek már 167 természetüknél fogva is nehezen meghatározhatóak). jila -jula -dzla 'alkirály. helyesnek találtam vagy legalábbis általánosan elfogadottnak. mégpedig kétféleképpen: 1. Vizsgáljuk meg azért a nemességgel kapcsolatos kifejezéseket.vagy -dynek. hogy az Alinei által javasolt szórokonítások teljesen önkényesek. Megjegyezhetjük itt. vagy ami még rosszabb.c) újm. Így adódik a megfeleltetés a a zila szóeleji /z/-je és a gyula szóeleji . amint mutatják a Diomedes eu.) Árpád 168 . Zimite. Diomedes és az etruszk Zinaite. századi arab forrásokban található eredeti kifejezések modern átírásai.megfelelhet a görög dy. amelyeket helyesnek vagy legalábbis lehetségesnek fogadtam el (ráhagyván az etruszkológusokra. hogy összevethesse ezt a kifejezést a magyar jila -jula szóval. Ezt a megfelelést a következő hangfejlődési tendenciák bizonyítanák Alinei szavai szerint (20-21 o) "Az etruszk szóeleji z. hogy a sokkal plauzibilisebb zilac vagy zilc/zilx tőváltozatot választaná (vö Rix [1984. Olvasás után 2. mind jelentéstanilag..magyar és az etruszk nyelv összehasonlításának ötlete. hangtanilag hasonló szómegfigyelésén alapszik.. Gyula 'tulajdonnév/személynév' Már az első szóhasonlításoktól kezdődően tévúton jár Alinei. E szavak jelentését (egyszeres idézőjelek között feltüntetve) Alinei javaslata szerint közlöm. mind hangtanilag. Cristofani [1991.1 .a) etr zila -zil -zili -zilac -zi/ci zilX -zilci etc 'közösség feje' 1.kezdetű megfelelői./ dj/"-je (Alinei jelölése) között. és ami még meglepőbb. Ugyanez érvényes az etruszk szakkifejezések jelentésére vagy értelmezésére. vö. és ha külön nem jelzem. néhány ritka kivételtől eltekintve. hogy szinkron vagy diakrón hangváltozásokat állapítson meg. pusztán azért.. amelyek jó. hogy eleve elhibázott döntés szemantikai és lexikai összehasonlító adatokból kiindulni anélkül. hiszen teljesen önkényesen választja ki a szóalakokat. amelyre Alinei? 2. vagy – Alinei kifejezésével élve – az etruszk "magisztrátus"hoz kapcsolható szavakat és feltételezett ómagyar megfelelőiket.). Alinei nem is törekszik arra. o).b) óm. Ezenkívül az <io> hangkapcsolat adhat <i>-t. ha olyan jelentős társadalmi intézményhez fűződő fogalmakat vetünk össze.. Nézzük meg tehát közelebbről a legfontosabb állítólagos megfeleléseket az etruszk (etr. a] nagyobb jelentőséggel bírnak Hasonlóképp. amelyben nyoma sincsen a szóvégi velárisnak. Alinei javaslatainak esetleges megcáfolását). amelyek etruszk és magyar magas rangú tisztségviselőket jelölnek (15-37. Az itt következő ómagyar kifejezések a X. hogy ne is beszéljünk az összehasonlításra kiszemelt etruszk kifejezések többségének értelmezési nehézségeiről. a gör ∆ιοµηδες lat. hogy levonná a szükséges következtetéseket. amelyekről Alinei számot ad anélkül. amelyben Alinei világossá teszi motivációit. amikor e hangváltozások téves magyar/finnugor nyelvi adatokon alapulnak. állami főember' 1. amelyek a kezdeti választáshoz vezették: vagyis az első fejezetet Mivel hungarológus vagyok és nem etruszkológus. téves vagy irreleváns fonetikai és fonológiai sajátosságokon.A kezdeti választás A magam elé kitűzött programhoz hűen először azt a fejezetet vizsgáltam. melyek alapján igazolhatná a szavak esetleges megfeleltetéseit. hogy előzőleg megvizsgáltuk volna az esetleges morfszintaktikai hasonlóságokat.

és az a tény. mégpedig a zöngés palatális zárhangot. mint ami céljához bősé170 . A megyer szóalak valójában a magyar szó egy változatát képviselheti (és meg is található magyar helynevekben. amely szerint Árpád nyelvjárását Megyer-nek hívták. a magyar gyulá-val. Semmit sem tudunk az Árpád-kor nyelvjárásairól (amint már jeleztük. hogy az ómagyar szóalakok a X századi arab forrásokban. nem rendelkezünk ősmagyar szövegekkel. Mindkét esetben. hogy Alinei a feltételezett (árpádi) megyer nyelvjárásról szóló információt magyar szerzőtől veszi (Imre 1972. hogy milyen jellegű és mekkora tévedések rejtezhetnek egyetlen állításban: nyelvészeti módszertani tévedések. gyla. az adatok téves értelmezése általában és magyar/uráli vonatkozásban különösen. b) Árpád feltételezett nyelvjárása. /d/ + /j/ sorának értelmezi. amelyet "valószínűleg" (jól figyeljünk!) az /ü/-nek /i/-vel való helyettesítése jellemez. c) Az az állítás. a híres Halotti beszéd Kr. hanem etruszk. de ez itt biztosan nem elegendő. amelyet mostantól a zila formában fogadok el. latin és német kifejezések sorát vonultatja fel Hogyan lehet bizonyítani az esetleges megfelelést egy X nyelv és egy Y nyelv között.) írja le. Ennek ellenére e kifejezést a magyar nyelvészeti és történeti irodalomban általánosan a magyar néppel kötik össze. ahogyan például a magy. hogy a <gy> betűsort két külön fonéma. De Adminislrando Imperio című görög nyelvű műben. fej. amelyek teljesen különböznek az Y nyelvtől? Talán Alinei a dy frikatívvá válásának lehetőségére akar hivatkozni. a hangalakok hozzávetőleges hasonlóságát és a rokon jelentést már úgy tekinti." Ezt az idézetet rövidsége ellenére emblematikusnak tekinthetjük. A 169 Megyer szóról a következőket állíthatjuk megalapozottan: a Μεγερη név átírása a magyar történetírók tollából. V. b) óm knde -künde -kende -kündü 'király. Ez a név jó párszor előfordul a Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (947-952k. illetve annak /i-vel történő helyettesítése. amelyet ma már csak személynévként használnak. hogy összefüggjön ez az etruszk szóalak. valamint a De Adminislrando Imperioban előforduló kifejezések modem átírásai): 2. hogya <gy> betűsor fonetikai átírását Alinei /dj/-vel adja meg. ez a betűsor egyetlen fonémát jelöl. a tényektől való elrugaszkodás másik jó példája. a) etr canΘe -canoΘe -canΘous -camΘo. ez azonban semmiképpen sem igazolhatja az adatok közvetlen ismeretének hiányosságát d) az a tény. hogy ezt úgy álltja be. és ráadásul túl rövid ahhoz. Csupán feltételezni lehet. Így lehetséges. amellyel alátámasztaná a javasolt szóhasonlítást. sőt ómagyarral sem igen – a legrégebbi szöeg. ha maga a magyar kifejezés sehol nem fordul elő a szövegben. Tótmegyer stb). görög. Ez a kifejezés az eredeti szövegben a török népcsoport vezetőjének a nevét jelöli. egy X nyelv és három másik. Most rátérünk a további tisztségviselőket jelölő szóhasonlításokra (ismét hangsúlyoznám.elnevezésű törzsének nyelvjárását (1 később) valószínűleg az /ü/ hiánya jellemezte.. továbbá a történeti adatok téves értelmezése Ugyanis: a) Alinei a két szóeleji fonéma megfeleltetését úgy igazolja. hiszen világosan mutatja. hogy bizonyítékként nem két egymással összevethető etruszk és ómagyar etimológiai sort tüntet fel. hogy itt is voltak akkoriban nyelvjárások. gyémánt < ném Diamant szó is mutatja.Megyer. puszta kitaláció. hogy e tárgyban felvilágosítással szolgáljon). mintha megegyeznék a német Diamant szókezdő /dj/ hangsora a <gy>vel. u 1192/1195 körülről való. még akkor is. 2.) a korai forrásokban a yila. katonai vezető' Alinei egyetlen érvvel sem áll elő. alak fordul elő leggyakrabban.) által írott. vagyis a magyar szóalakkal. minthogy a császár a "törökök népét" (38-40. mint Puszta-megyer. tárgyi tévedések. Igaz. arra enged következtetni. 'rex' 2. 301). ahogy minden nyelvben és korszakban. holott éppen ellenkezőleg. amelyet szokás szerint /d'/-vel vagy inkább /di/-vel írnak át az uralista hangtani hagyományban. W vagy Z nyelv feltételezett megfeleléseivel. a magyar szóeleji <dy> az idegen eredetü szavak szóeleji /dj/-jére utal. és (figyelem!) nem a magyarokét.

Végül meg szeretném jegyezni. lau' szóalakokat). Alinei önkényesen mégis tovább bontja a szótövet: lau-c. Alinei összesen annyit jegyez meg "ennek az etruszk tisztségnek is megvan a tökéletes [sic!] megfelelője a magyar nyelvben. 67) tűnik Alinei tulajdonképpen azt próbálja bebizonyítani egy hosszú. utalva arra. finnugor/uráli téren is bizonyítsa hozzáértését.gesen elégendő. hiszen egy sor téves feltételezésen alapszik.b)-ben feltüntetett 171 etr. kizárólag a kezdő /k/ hang ~ magyar /h/ levezetés szabályos. d) a nyilvánvaló nehézségek ellenére az etruszk etimológiai sort a magyar összetett szó fényében értelmezi. Arról ad hírt ugyanis az olvasónak. és ezért nem is lehet "kétségünk a földműveseknek az etruszk társadalomban betöltött jelentős szerepe felől" (25 o) Ezen a ponton Alinei anélkül. aki mér' hasonlítás értelmében. és 'lovag' vagy inkább 'lótulajdonos' jelentéssel látja el azokat. amelyeket sorra is veszünk. azaz 'lótulajdonos'.) 3a) 3. Erre könnyedén felhozhatjuk azt az ellenvetést. hogy az etr maru szó 'földmérő'-ként való értelmezése helytálló. Itt nem térhetünk ki az etruszk kifejezés jelentésének kérdésére. luw és az osztják 10)'.).(lucumo.b) maru mérő Jelezni szeretném. lauxume -lauc. mintha ezzel igazolná az etruszk -c. lásd még [1991. és így nem értelmezhet etruszk kifejezéseket magyar szavak segítségével! 4a) etr. c) a 'lovag' jelentést ismét egy igen valószínűtlen jelentésfejlődéssel támasztja alá: 'ló-him' ~ 'ló-birtokos'. UEW 168). ha a ftild szóval kapcsolódik össze (föld + mérő). mégpedig a 4. a következő konklúzióra jut (25 o. -onis) 'lovag' 4. az etruszk szóalakok elemzése önkényes. hogy bármi is legyen a magyar hím szó eredete (amelynek a *koj(e)-ből való levezetése igencsak szabálytalan. hogy további nyelvészeti indokokat hozna fel az általa javasolt lexikális egyezés védelmében.(Um és a magyar hím megfeleltetése kapcsán Alinei a hasonlítás önkényességét az áltudományosság leplével fedi el. hogy a magyar mér-ő szóalak (a mér igéből képzett főnév) szóösszetételben 'földmérőt' jelenthet. amelyek a magyarral együtt hagyományosan az uráli nyelvcsalád fájának középső.--xum alak és a magyar hím szó hangfejlődését. amelyeket a puszta hangzásbeli hasonlóság alapján választott ki. mivel a magyar kende a legrégebbi magyar tisztségek egyikét jelöli" (22 o. hogy a magyar hím szó az uráli *koj(e)-m3 alakból származik. hogy a két alak (kényelmesen) megfeleltethető legyen a magyar ló és hím szavaknak. hogy ennek a szerinte létező összetételnek 'lovag' a jelentése. ló + hím 'lovag' (27. b) dacolva azzal. 'földmérő' 'személy.b) m.-lauxum.): „A maru szóalakra etimológiailag visszavezethető magyar mérő 'földmérő' szóalak az etruszk társadalom és kultúra rekonstrukciójának korábban hiányzó láncszemét biztosítja" Alinei mintha megfeledkezne arról.--. m. hogy jóval tágabb szakterületen. hogy még meg sem kísérelte bizonyítani a két nyelv között feltételezett rokonsági viszonyt. öszszetett és kevéssé meggyőző kitérőben (23-25 o. 129]. 95)) elveti a 'király'-t jelentő etruszk kifejezések bevett értelmezését. Alinei még azt is megpróbálja elhitetni. hogy a magyar ló szóalaknak megfelelői vannak az obi-ugor nyelvekben (vogul/manysi és osztják/hanti).-luc. de nem nehéz kimutatni a javasolt szóhasonlítás abszurd voltát. Az etruszk kifejezés lehetséges értelmezései közül a legvalószínűbbnek a "papok testülete" (Rix 1984. sem a mai magyarban nem adatolható a ló-hím összetétel. Innen már csak néhány lépés a következtetés (27 o): 172 .-hi-c.-luc-. hogy sem az ómagyarban. – és ennek megfelelően lau-tum. o) Itt Alinei Cristofani egyes megjegyzései nyomán (Cristofani [1993. 461) vagy "quaestor" (Cristofani 1991. és a ló-hím összetétel nem létezik a magyarban. Alinei ekkorra már nem hátrál meg attól sem. hogy ej az etruszk -c. ugor ágához tartoznak (lásd a vogul low. a) bár az etruszk szóalak töve a könyv szerint is lauc.

138). amely számos más szóalakkal együtt eurázsiai területen széles körben elterjedt.). ahol azt látjuk.). a magyar nyelv történetének legkorábbi szakaszát nem ismerhetjük közvetlen adatok útján. és közelebb kellett állnia az ugorhoz. de az összetétel két tagja sem fordult elő önállóan (ezt a nehézséget nyíltan elismerték az uráli 173 174 . alaktani stb. 253]. határozottan el kell vetnünk azon erőteljes hangtani. vagyis még archaikusabbnak kellett lennie. mintha Alinei nem venné észre az ellentmondást. amely hozzájárult ahhoz. hacsak nem ismét a hangalakok hozzávetőleges hasonlósága (mindenesetre meg kell jegyeznünk. Viitso [1995 és 1997]. Sauvageot [1976]. Abondolo [1998. Továbbá adósunk marad annak indoklásával. tehát az ugor ág egyik bizonyítékának tekintették. Ezt a radikális különbséget már nyíltan beismerték és közzétették még azok a kutatók is. és semmi köze nincsen a /χ/-hoz) A javasolt rokonítás már a priori nem tartható. 428]. szókincsbeli. Ahogy már jeleztük. b) m. továbbá amalil' -maS. Janhunen [1981 és 1998]. Künnap [1995 és 1998]. mivel a középső ágat. mint a latin res megfelelőjét (Rix [1984]. vagyis a vogulok/manysik népneve. 366skk. amely a magyart. mellyel az etruszkok önmagukat illették: magyar' 5. hogy a bronzkori magyar nyelvre még nem jellemzőek azok az újítások. A magyar szóalakot többnyire a következőképpen rekonstruálják: (a) a szót magy-ar formában bontják fel." Ez utóbbi állítás – Alinei tézisének egyik tartópillére – teljesen megalapozatlan. ulay(a») és a törököt (ulay) is. mivel az uralisztikai szakirodalomban általánosan elfogadott megyer— magyar etimológia téves. magyar -megyer 'magyar' Bár Alinei maga is megemlíti. (lásd a részleteket Marcantonio 2006. bevallottan nehezen értelmezhető. Meχ 'népnév. szó is származnék. (c) az összetétel második fele. Marcantonio [2001 és 2006]). Lásd pl. melyek a magyar nyelv koraibb fázisát képviselik. A már kifejtett okok miatt a későbbiekben az ugor ág hipotézise megalapozatlannak bizonyult Fény derült továbbá a magyar szó korábban elfogadott etimológiájának megalapozatlanságára is. az osztják/hanti népcsoport egyik törzsének elnevezése. . a hagyományos uralisztika művelőinek körében is.. Vagyis az ugor ág rekonstrukciójának kivitelezhetetlensége az az egyik tényező.meΘlum . eltérések miatt. Lezárásképpen jegyezzük meg. hanem egyszerűen annyit. hogy vajon mi indította e két szóalak rokonítására. amelyek az obi-ugor (vogul és osztják) nyelveket a magyartól elválasztják. hogy Alinei egy olyan szót (ló) választotta feltételezett "ősi ugor egység" szimbólumának. Alinei figyelmen kívül hagyja továbbá a bizonyított Τοροηνοι-Tursko etimológiát is. (b) majd a magytőmorfémát az ugor *maʼnće 'ember. a vogult és az osztjákot foglalja magába (ugor ág). lásd lejjebb). stb. Kálmán [1988]. hogy a magyar -gy. és a magyarok és az obi-ugorok (vogulok. lau. amelyek a későbbiekben. vagy a . hogy egy etruszk alak közelebb áll a két másik ugor nyelvhez. mint ahogyan a történeti és a modern kor mutatja. elsősorban a nem indokolható magy-ar szegmentálás miatt ilyen típusú összetételek nem adatolhatók a magyar nyelvben. Vütso [1995 és 1997]). mint magához a magyar nyelvhez."Ez az első eset. Az összetétel második tagjának tisztázatlansága ellenére a finnugor/uráli elmélet kialakulásának első éveiben ezt az etimológiát általános körben elfogadták. Ennek ellenére. az -ar. vidék' ([LE 1978. bennem azonban minden korábbinál nagyobb megrökönyödést keltett: 5. emberi lény' szóalakra vezetik vissza. és így nincs kellő fogódzónk a szó jelentésének meghatározásához – ennek ellenére a meχ szót úgy értelmezik. mint 'városállam. De közvetetten sem. beleértve a mongolt (lav. amelyből a manys. hogy számos kutató elvesse magát a hagyományos finnugor/uráli elméletet is vagy legalábbis az inadekvát genealógiai fát (lásd pl. a) etr. osztjákok) állítólagos rokonságának.fonetikai jelölése /d'/.meχlum általános értelmében. Ez nem jelenti azt. A soron következő szóhasonlítás Alinei érvelésében kitüntetett jelentőségű. akik fenntartják a hagyományos finnugor/uráli elméletet. hogy az etruszk nyelvet proto-ugornak tekinthetnénk.. Helimski [1984. hogy a meχ szóalak ritkán fordul elő az etruszk szövegekben.

még a magy. és örömmel jelenti. Tehát a hagyományos uráli családfa szerint (úgy tűnik. hogy a törzsnév előfordulásának szövegkörnyezetében megtalálható további hét (török) törzs vezetőjének a neve is. hanem csak egy (posztulált) ugor népesség magyar utódai.. csupán korabeli különböző török népcsoportokra A kézikönyvek mindössze Konstantin császár "híres" passzusának (megalapozatlan és félrevezető) értelmezését hozzák. mégpedig török területen. hogy valószínűsíthetően ugyanannak a szóalaknak a lehetséges változatai. vagyis meg-(er)/magy-(ar)-nak tekintették magukat. 22. sőt a gyula szó is gyakori a török nyelvterületen. mint példá175 ul Cermatos (→ magyar Gyarmat). UEW. Igaz.etimológiai szótárban is. amelyeket a magyar történetírás később azonosított azon törzsek és vezetőik elnevezésével. a vogult és az osztjákot). az etimológiai kézikönyvek és szótárak nem nagyon említik ezt a szórokonítást. 86 & 866). Ez olyan állítás. amelyből a magyar szó származik.és az ugor 'manc" kapcsolatát hangsúlyozta.)! 176 . 396.b) és 1. tehát a manysik magyar örököseinek [sic!]". hogy az etruszkok egyszerűen a (még szét nem vált) ugor közösség örökösei (lásd lejjebb. mint a magyar népnév. eredetileg tehát a bajğir(d) változata volt. pontosabban a következő variánssorban. 400). amelyek a magyar népcsoportot eredetileg alkották. csakúgy. És valóban.< *manl:3 alternatívájaként sem. és annyi. lásd feljebb) rokonítása mellett szól. aki a tourxoî magyaroî megnevezéssel hivatkozik rájuk. saját elemzését azzal kellett volna zárnia. ahogyan Ligeti (1986.. Ez azonban még nem igazolja Alinei magatartását (aki egyébiránt egyáltalán nem is idézi Ligeti műveit).): "az etruszkok magukat meχ-nek hívták. úgyszintén a szó belsejében a /d'/ -/š/ megfelelése is). mivel az "ugor" közösség azoknak az elődeiből állt volna. a kende és a gyula terminusok. amely önmagában elborzasztaná még az ugor egység néhány (megmaradt) hívét is. nem létezhetnek "a manysik magyar örökösei". hogy a történeti és nyelvészeti kézikönyvek (akár magyarok. mint a már említett gyula (lásd 1.-mag. A megyer-magyar kettősség kapcsán a felmerülő fonológiai és történeti problémák miatt nyugodt lelkiismerettel röviden csak annyit állíthatunk. hogy megpróbálja a kört négyszögesíteni. a török-magyar nyelvrokonság legavatottabb magyar kutatója javasolja: 6a) majğir(i) 6b) bajğir(d) ~ bašğir(d) -bašjirtl) -basγir stb. Következésképpen az arab (és nem csak arab) források a magyar népcsoportot közvetlenül összekötik a török etnikumokkal. ahogyan láttuk: a magyaroî szóalak egyetlen egyszer sem fordul elő a szövegben. Logikusan tehát Alineinek. és a De Administrando Imperio ugyanezen fejezetében megtalálható továbbiak. e nevek nagy része még mindig előfordul a magyarban. Ez az állítás azonban hamis. hogy a felsorolt törzsnevek mindegyike. egy török eredetű.c) vagy Árpád vezér. hogy (36. aki a vándorló magyarokat vezette a Kárpát-medence felé. hogy a szóeleji /m/-/b/ váltakozása török nyelvterületen igen gyakori és szabályszerű. főként a Volga és az Urál déli lejtői között élő népcsoport elnevezése (hozzáfűzhetjük. Alinei is ennek híve). annyi más meghatározó kifejezés török (és/vagy mongol) eredetű? Igaz. és előfordulnak mongol nyelvterületen is. Az alábbi formák az eredeti arab szavak átírásai. miután a meg. Alinei láthatóan nem tud e szövevényes problémakörről. amellyel a X századi arab forrásokban találkozunk. akik később elszakadtak egymástól és három külön népcsoportot alkottak (a magyart. amelyből a baskír szó is származik. akár nem) többségében az olvasható. A magyar nyelvészeti és történettudományi szakirodalomnak valóságos tintafolyót kellett elhasználna ahhoz. o. 376 skk. A megyer-magyar szóalak (emlékeztetőül a megyer a bizánci görög Μεγερηl átírása. minthogy nyilvánvalóan ellentmond a magyar nyelv finnugor/uráli eredetét hangsúlyozó (véleményem szerint téves) tézisnek. a megyer név. A majğir(i). A probléma csak ott van. ha valamennyi törzsvezetőt jelölő név. A legvalószínűbb etimológiát a (nem szegmentálható) magyar terminusra máshol kell keresnünk. hogy a mai magyarok őseiről szóló első említések egyike Konstantin császár szövegében található. Hogyan tartható a magyarok finnugor/uráli eredetének tézise. 23. és nem található benne semmilyen explicit utalás az ősi magyar népcsoportra (vagy annak feltételezett uráli eredetére). amely egy török törzs (vezérének) elnevezése Konstantin császár beszámolója szerint.

márpedig e megfeleltetések érvényessége kulcsfontosságú az Alinei által felállított elmélet szempontjából. u első századokban? Ezekkel az észrevételekkel nem csak az első fejezet szóhasonlításainak elemzését kívánom lezárni. hogy a két szó összevethető legyen. terület' kifejezéssel rokonít. a mex ras-nal szókapcsolat a latin res publica megfelelőjeként értelmezhető [Rix 1984]). Bár utal rá. hanem csak a Kr. míg ez utóbbi nyelvek a hagyományos uráli elmélet szerint nem az archaikus fázisban kerültek kapcsolatba a magyarral. o): "[a Tarjan név] átalakulása a két etruszk mítoszi személynévvé (Tarcoml! és Tag!!te) kiemelik a török nyelv jelentős szerepét az etruszk mondavilág kialakulásában". amit Alinei az etruszk rasna 'vidék. ezzel szemben – legalábbis.). és az összehasonlító módszert úgy állítja be. . Lehetetlen és felesleges is volna valamennyit egyenként megvizsgálni. Ligeti 1986). És mindezt abban a hiszemben teszi. majd a szavak jelentését vagy jelentésárnyalatát (az etruszk szavaknak gyakran csak feltételezett jelentését) Alinei teljesen önkényesen és a saját céljának megfelelően kitágítja úgy. sőt mongol-török). latinul populus. E ponton akár le is zárhatnánk a recenziót. nem bontható tovább. összetett és a mai napig megoldatlan kérdéséről (vö. o) Alinei úgy tartja tehát. feljebb) felsorolt törzsek vezetőinek. legyenek azok valóban tisztségnevek vagy akár tulajdonnevek. A többinek semmi köze sincsen sem jelentéstanilag. hogy a feltételezett nyelvrokonságot képes bebizonyítani az összehasonlító módszer alkalmazásával (mellőzve az etruszk nyelv tudományos vizsgálatában általánosan alkalmazott módszereket: a kombinációs. mintha az lenne "a probléma végleges megoldása" (249. hanem a könyv további lexikális rokonításainak. hogy lefordítsa az etruszk nyelven fennmaradt "igen kevés hosszabb szöveget" (142 o). ha az etruszk "a magyar nyelv archaikus formája". a bilingvista és a művelődéstörténeti módszert). valójában nem vesz tudomást a magyar nyelv török kölcsönszavainak kényes. mégpedig a fent említett gyula és kende. Vegyük akár a Tarjan tulajdonnevet (a bizánci görög Tarianos átírását): amely Alinei értelmezésében „'hadvezér' a bizánci forrásokban". és a megfejtéshez éppen a magyar nyelvet használja fel kulcsként. hiszen Alinei elemzési módszerei nem változnak. hogy részletesen kimutassuk az általa felsorolt tisztségnevek rokonításának teljes megalapozatlanságát. Szögezzük le. hogy be tudja bizonyítani "tudományosan" a rokonsági kapcsolatot a két nyelv között. és amelyet elég merészen rasna-ként elemez (valójában a rasna. ami a magyarokat illeti – az említett kifejezések közül mindössze kettő vonatkozik állami vagy katonai tisztségre. Alinei. A harmadik fejezetben ugyanis Alinei arra vállalkozik. határozott kijelentés igazságtartalmának vizsgálatát. o. b) a tisztségnevek összevetése valóságtól elrugaszkodott. amelyek megmagyarázzák a magyar nyelv kifejlődését az etruszkból. ám az alábbiakban inkább általános jellegű észrevételekre szorítkozunk Alinei többször hangsúlyozza. és amelyek igazolják az etruszk szókészlet és az etruszk nyelvű szövegek megfejtését e kulcs használatával" (39.Folytathatnánk a sort. ugyanis mindig a két egymásnak megfeleltetett szó hangalakjának felszíni. a tőszavak és az összetett szavak ele177 178 mezhetőségének értékelését is. Más szóval (Alinei logikáját követve). A könyv következő fejezeteiben olvasható egyes programadó állítások mégis arra késztettek. sem történeti-társadalmi szempontból a feltételezett tisztségnevekhez. egyike a De Administrando Imperio című műben (1. miután sikerült kimutatnia azokat a "történeti nyelvészeti szabályokat. akkor hogyan magyarázható az a tény. köznevek. o) Nem kerülhetjük el tehát egy ilyen nagy horderejű. ehelyett durván egyszerűsítő és alaptalan megállapításokra szorítkozik. hogy párhuzam fedezhető fel a magyar és az etruszk tisztségnevek között. Ilyen például a (fent említett) mirő 'földmérő' kifejezés vagy a rész szó. hogy szinte minden fontosabb kifejezés török (és/vagy mongol) eredetű. mint például (30. (29. miután egyértelműen elutasító szándékkal nyilvánvalóvá tettünk két alapállítást a) a magyar és az etruszk nyelv rokonítása a priori lehetetlen. hozzávetőleges hasonlóságából indul ki. a valóságban azonban törzsnév vagy egy törzs vezetőjének a neve (és nyilvánvalóan török. hogy az Alinei által felsorolt magyar kifejezések többsége török eredetű. hogy kiterjesszem elemzésemet és ezáltal a recenziót is.

a jól ismert és gyakori elnémulás eredményeként: /s/-/š/ → /h/ → /Ǿ/. magyar hal. d) vegyük most szemügyre az állftólagos "ugor /θ/"-t. a német Lauroerschiebung kivételeivel ellentétben. Alinei természetesen a finnugor */s/ → ugor /θ/ hangváltozást a "magyar Lautvoerschiebung" részének tekinti. Ráadásul megfigyelhetjük itt is. tehát fontos. sőt "természetesebb" módon is magyarázható (a fonetikai-fonológiai változások "természetes" felfogására célzok).2. osztják köγ -kew 'kő'. A: 'hangtani törvények' A magyar nyelv etruszk eredetére utaló hangtörvények szemléltetésére a szerző az összehasonlító módszert alkalmazza. lásd például a magyar ín (ina-). mert számos olyan kivételt találunk. ahogyan a következő példák mutatják uráli *kala 'hal' →finn kala./j/ az osztjákban. ahogyan a következő példák is mutatják uráli *puwe 'fa' → finn puu. vagyis a nyelvfejlődés ugor korszaka nem rekonstruálható. osztják χui ’hal' vs. Marcantonio 2006. (Nem értek egyet azzal. Jóllehet. hogy az uráli szókezdő */p/ a magyarban /f/-fé válik ("tendenciáról" beszélek. bizonyos feltételek mellett vagy azok fennállása nélkül. de a szamojédban is fe ~ fa. "az ugor szókezdő 1θ1. vogul tan és osztják ton -lan -jan. azt figyelmen kívül hagyja. 256skk. hanem különböző szamojéd nyelvjárásokban is. ahogyan már többször említettük ebben a recenzióban Ezzel ellentétben az ugor egység igazolására olyan köztes fejlődési állomásokat kreáltak. amit Lautverschiebung-nak vagy mássalhangzó-eltolódásnak is nevezhetnénk. hanem néhány vogul/manysi és osztjákihanti nyelvjárásban is. ld. hogy a magyar ín a *sene ~ *sone szóból származik. I például uráli *tälvä 'tél' → finn talvi és magyar tél (eltekintve a számos kivételtől. vagyis ahol /d/ áll. "a magyar nyelvre jellemző.2. Ezt egyetlen példa is kellően igazolja. Marcantonio 2006. Tudniillik. ha mély magánhangzó követi.). a szókezdő hangok a következő változásokon mentek keresztül (268 skk): "a szóeleji /p/ kontextustól függetlenül /f/-fé válik". az uráli *sene ~ *sone szóból (UEW 441). sem más tényezőkkel nem magyarázhatóak (ld. mint a magyar daru < uráli *tara . amely a finnugor /s/-ből származik. hogy ugyanabból a kiinduló fonémából egymástól igen eltérő fonémákat vezethessenek le. Ráadásul. de uráli *kiwe 'kő' → finn kivi és magyar kő is. Verifikációs kritériumok. magyar ja. A szóbanforgó hangtörvények pontos megfogalmazása valójában a következő a) megfigyelhető az a "tendencia". Ez a hangváltozás továbbá nem csak a magyar nyelvben jelenik meg. Könnyen beláthatjuk. a magyar nyelv kivételei sem a kontextussal. ahogyan 180 . mint amilyen a */θ/. még ha el is fogadjuk azt a feltevést. amelyet általában a finnugor */s/-ből vezetnek le. amelyek a finnugor/ugor korszakból kilépő magyar nyelvet jellemzik (268 o. mint például: vogul χul. de úgy tűnik. Az uralisztikai kézikönyvek szerint az ugor */θ/ hang – egy hang 'ugor újítás' – az uráli/finnugor */s/ és */š/ hang összeolvadásából ered. Az ugor */θ/ hang pedig három különböző hanggá fejlődött az ugor nyelvekben: /Ǿ/ a magyarban. amikor /b/ lesz belőle). melynek során valamennyi zárhang. kiesik". "a /k/ mély magánhangzók után /h/-vá válik". a szerző ismét tévedésben van.). 179 c) a szókezdő uráli */t/ képzésének helye Alinei állításával ellentétben nem változik a magyarban. Alinei pontosan megadja a hangváltozás kontextusát./1-/ . hogy ez a jelenség nem csak a magyar nyelvben fordul elő. hogy az ugor újítás természetesen a szamojédban is megtalálható. /t-/ a vogulban és /t-/ . b) az uráli szókezdő */k/ réshanggá válik a magyarban. hogy az ugor ág.esetében. nem beszélve a szamojédról. stb. hogy egyetlen fonetikai jelölés /θ/ alkalmas lenne a különböző osztják variánsok ábrázolására). amelyek megint csak indoklásra várnak. hogy rámutassunk. Tudniillik bármilyen ugor hang feltételezése megalapozatlannak bizonyul azon egyszerű oknál fogva. a szókezdő szibiláns elvesztése sokkal egyszerűbben. 171-73). méghozzá rögtön a tévesen megfogalmazott uráli hangváltozásokkal kezdődően. a megfelelő réshanggá változott" Pontosabban. hogy a köztes */θ/ hangot pontosan úgy választották ki.

és valóban találkozunk is (lejjebb) más nyelvcsaládok kutatása során. és lássuk.3." Hagyjuk egyelőre figyelmen kívül. A kérdést megvilágítására az uráli */p/ → magyar /f/ hangváltozás esetét hozom fel példaként (la). /ϕ/ és /f/. aspirációs fázisnak felel meg. hogy keresztülmenjen. l lejjebb). Alinei a következőt állítja (268 o): 2. A magyar <d>-nek mindig a <t> vagy a <θ> felel meg" Alinei elemzése szerint a helyzet tehát a következő: 1) a magyar /f/ fonémának három etruszk hang felelhet meg: /p/. hogy (307. Valóban felvonultat egy egész sor szóhasonlítást a magyar és az etruszk nyelv között." Hasonlóképpen a (h) pontban bemutatott hangváltozáshoz. Verifikációs kritériumok. felületes olvasás után az a benyomása támad az embernek. <θ> allofón és írásbeli variánsokon keresztül jelenik meg. definiálja (hogy így fogalmazzunk) azokat a hangtörvényeket is. továbbá azt is. amelyeket Alinei (valószínűleg jóhiszeműen) azért alkalmaz. ahol ennek eredményeképp félrevezető eredményekhez is jutottak. amelyek ez utóbbit a proto-ugortól is elválasztják. amelyek csak p-vel kezdődhetnek. Figyelmesebben olvasva azonban feltűnnek azok a stratégiák. Alinei azt árutja. Ezen a nyelvterületen tehát nem érvényesül a Lautverschiebung. hogy egy ilyen típusú vállalkozás belső nehézségei ellenére Alinei hűséges marad a saját célkitűzéseihez. nem csak a protofinnugortól. hol szintén találkozhatunk. hogy (271. Mindent összevéve. Úgy gondolom. mert hasonló megtévesztő eljárásokkal más181 "Világos. míg mások csak f-fel és/vagy ϕ−vel. ahol az eredeti veláris zárhangot elöl képzett magán182 . Alinei azt állítja. hogy az etruszk egy átmeneti. amelyben egyaránt előfordulnak a <p>. amelyek a magyar nyelv kialakulását eredményezték a finnugor/ugor állapotból. feljebb). 2a) a magyar /k/ -nak. hogy "a magyar nyelv fonémarendszerének azon fontos változásai" nem korlátozódnak a magyarra. Az első. o. tegyük hozzá. amelyek az eredeti uráli és ugor időszakról adnak számot" A (c) pontban bemutatott hangváltozást illetően. azok csupán fejlődési "tendenciák". hogy sikerüljön megalapoznia a rokonításokat. Miután e hangváltozást magyar példákkal illusztrálta. hogy Alinei hogyan igazolja láthatóan legfontosabb állítását: az etruszk nyelv kialakulása párhuzamosan történik a magyaréval. mielőtt bekövetkezett volna. néhány (feltételezett) uráli protofonéma változási tendenciái. amely három különböző allofón formájában realizálódik. amikor a magyar nyelv fonémarendszerének azon fontos változásai játszódtak le.az ilyen típusú szamojéd példák is mutatják: ti -ta ηa 'in' (UEW 441). hogy az olvasó előtt leleplezzük ezeket a stratégiákat. amely a kő (< *kiwe) típusú szavakban található. s az utóbbinak megrajzolja a történeti fejlődését is. Amít észlelhetünk mindebből. hangtani szempontból egy /P/ archifonérnával van dolgunk. B: a 'megfeleltetések' Miután Alinei felállította azokat a "hangtörvényeket" (l. hogy proto-ugor nyelv soha nem létezett (sőt. amelyek szerinte az etruszk nyelv kialakulását eredményezték a közös finnugor/ugor fázisból. <χ> és <h> allofón és írásbeli variánsokon keresztül jelenik meg. tételesen kifejtve valamennyi (feltételezett) finnugor/ugor protofonéma fejlődését. minthogy mindkét nyelv egy közös ugor fázisból indul el. hogy ez a hangváltozás. proto-finnugor sem. egy átmeneti. hogy igen fontos feladat. aspirációs fázison kellett.) "Az etruszk nyelv kialakulásának korszaka megfelel annak az időszaknak. <ϕ> és az <f> allofónok: ezért találhatunk olyan alakokat. egy [ph] allofónnal Ennek fényében azt mondhatjuk. a következőket figyelhetjük meg (307 o) "A zöngétlen dentális szókezdő /T/ archifonéma a <t>. o): "A zöngétlen veláris /K/ archifonéma a <c/k>.

hogy egy183 mást keresztező rokonítást állított fel három magyar és három etruszk hangzó között. a korábban már említett magyar bar(om) szót. hanem a szintén áttételekben adatolható /b/-nek is. a magyar /h/-nak. hogy belássuk minél nagyobb számú többszörös rokonítást fogadunk el a vizsgálandó fonémák között. ha csupán a finnugor zárhangok fent bemutatott fejlődését nézzük. amelyeket a szerző az etruszk prχis 'tulajdonos' szóval vet össze Egy pillanatra félretesszük a fenti etruszk hangzókra vonatkozó vitát – hogy tudniillik fonémákról vagy allofónokró1 van-e vajon szó (ld. mint Alinei a következő stratégiák segítségével: a) tetszés szerint kiterjeszti és/vagy módosítja a szó jelentését b) teljesen önkényesen elemzi/bontja fel a szavakat. c) nem igazolható etimológiákat javasol. amelyek olyan hasonló hangzású szavakon alapulnak. oldal) a szó legrégebbi előfordulásai is mutatják.b) hasonlóképpen. 3a) a magyar /t/ hangnak az etruszkban két hang felelhet meg /t/ és /θ/. Cristofani 1991. hogy fejlődése már lezárult. nyilvánvaló. hogy Alinei hibás elemzése mennyire ki van hegyezve arra. lényegesen megkönnyítik a kívánt származtatás megfogalmazását. például a szókezdő hangok között. ahol az eredeti veláris zárhangot hátul képzett magánhangzó követi. és azután elfelejti kimutatni az adott szóalakok valamennyi hangja közötti kapcsolatot. mint a magyar párol szó esetében.hangzó követi. /γ/ és /h/. oldalon elmondottakból következik. Nem kell statisztikai végzettség ahhoz. létezik viszont egy tovább nem tagolható barom szó. többesszám barmo-k. d) kimutatja az összefüggést az összehasonlítandó szavak egy-egy hangja.természetesen az Alinei által meghatározott szabályok szerint – az etruszk parχis szó első elemének (amelyet ráadásul általában birtokos jelzőnek értelmeznek: 'a gazdaságnak a') Ha meg akarunk bizonyosodni arról hogy a magyar szóalak valóban abszolút tő. amely kiegészíthető bar-om-má (ez ugyanis a bar(am) olvasata). gyakorlatilag véletlenszerűen kiválasztott nyelvben hasonló hangzású szavakat. szintén három etruszk hang felelhet meg /k/. nem a bar. mert erre lehetőséget teremtett magának azáltal. a törökből bark 'birtok'" (Alinei példáit idéztük. hiszen itt világosan kitűnik. még akkor is. ahogyan Alinei szeretné. /γ/ és /h/. hogy a /p/. lejjebb). 304 o). hogy létezik egy magyar bar. Ennek ellenére nézzünk most egy újabb példát. hogy az a török alak.a) továbbá. a 304. A bar szó ebben a formában azonban sajnos nem létezik a magyar nyelvben. amely a hal (< *kala) típusú szavakban található. a szó jelentésének önkényes és/vagy téves megválasztására már jónéhány példát bemutattunk. annál könnyebben jutunk "téves levezetésekhez" vagyis teljesen esetleges megfeleltetésekhez. a barïm. mint amilyen például a "bar(om) 'tulajdon'. amelyeknek semmi közük nincsen egymáshoz (ld. hogy a kívánt rokonításhoz eljusson. A téves származtatások esélye azután merészen tovább nő.b) az etruszk /p/ nem csak az (áttételekben szereplő) /p/-nek felelhet meg.szó. amelyet az etruszk parliu 'főz' szónak feleltetett meg Az etruszk /p/ és a magyar /p/ megfelelésének szabálytalan előfordulását a megjósolható magyar /f/-hez képest az a tény magyarázná. ha később ezt olvashatjuk: 4. 3. hogy a barom szó szerepel az összetételekben és a származékszavakban. ahol megfigyelhetjük az ilyen főnevek tipikus alternációját barom → tárgyeset barmo-t. ha olyan rendszeresen alkalmazzuk. hogy Alinei hogyan állíthatta fel "megfeleltetéseit" két egymástól ennyire különböző és távoli nyelv esetén. Végül de nem utolsósorban tegyük hozzá. legyenek tudatosak vagy nem. ugyanazon három etruszk hang felelhet meg /k/. amelyből a magyar szó valószínűleg ered. használata a mai magyar alakhoz hasonló: 1. amely ráadásul 'szarvasmarhát' jelent. hiszen csak a bar alak felelhet meg . a magyar /d/-nek az etruszkban ugyanezen két hang felelhet meg: /t/ és /θ/. és nem 'birtokot'. Önkényes szegmentálásra. és nem a bark 184 . például a többes számú bormu-c alakot 1350-001. hogy Alinei erre azért találhat két. hogy a párol kölcsönszó. Könnyen átlátható ugyanis. Megemlitendő továbbá.alak. Más szóval. elég kinyitnunk a TESz-t (254. /ϕ/ és /f/ etruszk hangok a magyar /p/ megfelelői is lehetnek. 4. 2b) hasonlóképpen. 46-50) – és helyesnek tételezzük Alinei értelmezését. Alinei azt álltja. ezek az eljárások. A "bar(-am)" szóalak ebben a formában kitalált. Amint láthatjuk.

közösség' jelentés azért nem egészen ugyanaz. tehát 'család' vagy 'nemzetség' jelentésű is . hogy a 'nép. amelyek a világ valamennyi nyelvében előfordulnak. hanem Nichols (1992) tipológiai kutatásainak újabb eredményei alapján olyanról. ha utána hozzáteszi. Még nyelvésznek sem kell lennünk. Alinei szerint (300. mintegy annak tükörképét képviselik.. Tipológia és genealógia: "A magyar és az etruszk nyelv közös tipológiai vonásai" Alinei szerint (253. eredetileg a né 'asszony' (a nő szó változata) és talán a fiú (ősmagyar *fo" finnugor *poika 'fia valakinek. mint a 'nemzetség. mint az uráli és a dravida nyelvek ugyanahhoz az agglutináló nyelvtípushoz tartoznak. amelyet "mély" rokonságnak nevezhetnénk. hogy ezt belássuk Bármely olvasó tudatosíthatja magában. a birtokviszony) kifejezésére vagy az igeragozás. ha a fent bemutatott stratégiákat alkalmazzuk. és ennek értelmében az összehasonlított alakok téves megfeleltetések. puszta hasonlósá185 gok. hogy az értelmezés fonológiai természetű nehézségekbe ütközik. Belardi 1990). a posztpozíciók jelenléte. ahogyan Alinei is állítja.) "Az első. UEW 390). hogy mindkét nyelv ugyanazokat a nyelvtipológiai vonásokat hordozza. hogy minden egyes felállított szabály érvényes és helyesen alkalmazható nagy számú származtatás esetén. hogy a nyelvtípus önmagában nem elegendő bizonyítéka egyetlen nyelvrokonsági hipotézis érvényességének vagy megcáfolásának (1. hogy az újlatin nyelvek a latintól (amelyből származnak) gyökeresen különböző tipológiát.Alinei számtalan téves etimológiája közül az olvasónak egy példát szeretnék bemutatni: a magyar nép szóét. Sőt. Ámde hogyan rendelkezhetnénk megfelelő mennyiségű rokonítható szóval az ősmagyar esetén. nem szerepel egyetlen etimológiai szótárban sem (ld. Végül ne feledkezzünk meg arról. mégpedig világosan. ahogyan Alinei állítja. még akkor is.. és itt nem csupán "felületes" tipológiai hasonlóságról van szó. nem is beszélve az etruszkról? 2. b) az adatok megfelelő manipulációja. család' szóalak. az agglutináló nyelvekhez tartozik. hanem statisztikailag relevánsak. míg a TESz (10131014) a nép szót bizonytalan eredetűnek tekinti. család' . Az etruszk alakban a második elem már módosult" A rokonított etruszk alak a nap. hogy az uráli. de (a szótár) azt is hangsúlyozza. és azt a nézetet vallja. a szuffixumok használata a grammatikai funkciók (mint a tárgy. hogy a sav típus a világ egyik legelterjedtebb típusa –. mint ahogyan már kifejtettük Ki kell tudni mutatni. alapvető párhuzam a magyar és az etruszk között a nyelvi tipológiában jelentkezik" Alinei ezzel az állítással indítja a magyar és az etruszk megegyező tipológiai vonásainak ismertetését. amelyből a mai magyar fiú szó származnék. ami első ránézésre megfeleltethetőnek tűnhet. altáji és a paleoszibériai nyelvek egymáshoz igen hasonlóak. Az UEW-ben a nép szóalak nem is szerepel. Zárásképpen. különben nem lehetnének hangtörvények. Nem időzöm el itt hosszan. Ez azt jelenti. o. amelyet könnyen megkaphatunk (kettő vagy több. hogy "talán" összetett szóval van dolgunk. és 305 o) "Az ómagyar nere (XII. mindössze teljesen esetleges hasonlóság eredménye. hogy számos és "mély" tipológiai hasonlóságot találunk a magyar és a török nyelv között.4. Tegyük azért hozzá lezárásképpen. Összefoglalva: mindaz. mivel közismert.és mássalhangzók. hogy minden egyes.) 'közösség'.'nemzetség. ne felejtsük. TESz 925-926. hogy a felállított hangtörvények nem ad hoc szabályok. magát tudományosnak feltüntető rokonságkutatás esetén be kell bizonyítani. hogy e két nyelv egyazon nyelvi típushoz. A nép szó Alinei által javasolt etimológiája valójában teljesen megalapozatlan. ezzel szemben egymástól időben és térben olyan távoli nyelvek. sz. és semmilyen feltételezett ősmagyar *for. szeretném jelezni az olvasónak. amelyek a posztpozíciókon vagy a magánhangzó harmónián túlmenően ki186 . amely könnyen végrehajtható. sót sokszor helyes megfeleltetésnek. fiú') főnevekből alkotott öszszetétel. mint például a sav (alany-tárgy-ige) szórend – nem elhanyagolható.. pusztán egyszerű leírások. és még sorolhatnánk. bizonyos határozók.. véletlenszerűen kiválasztott nyelvet öszszevetve) a következő két ismérvből a) vannak bizonyos alapvető hangzók magán.

hogy Alinei ekkorra tudomásul vegye azt a tényt. amely a későbbiekben részben megújult. újból feltehetjük a kérdést (még mindig Alinei logikáját követve). hogy az etruszk "a török nyelv archaikus formája"." ilyen premisszák után azt várná az ember. hogy egy nyelvrokonság kiinduló hipotézise és a vizsgált nyelvek kiválasztása inkább az alaktanon. Igen korlátozott ismereteink vannak az esetrendszerről ahhoz. vagyis képes betömni a szűkös nyelvi forrásanyag által támadó rést "az ugrisztika fényénél"! Itt szeretném leszögezni. Más szavakkal." Továbbá (319 o) "az etruszk nyelv a proto-ugor és a magyar nyelv közötti átmeneti állapotot képviseli morfológiája még nem a mai magyaré. hogy megfelelő képet kapjunk a morfológiai apparátusról.) viszonylag új morfológiai fejlődés eredménye. vagy miért nem a diakrón tipológia módszerét használja az összehasonlító vizsgálathoz. "Az etruszk morfológia az ugrisztika fényében"? Alinei szerint (318 o) "ha az etruszk-magyar hangfejlődések rekonstruálásához elegendő is az értelmezett [etruszk] lexémák száma. Hatalmas szakirodalom tanúsítja ezt a grammatikalizáció és a morfológiai jelenségek kialakulásának. Belardi [2002.és igeképzők. hogy még ha lenne is elegendő nyelvi adatetruszk részről. hogy miért nem azt a következtetést vonja le Alinei. főnév. a morfológiai elemzéshez mégsem biztosít kellő alapot. amelyben rendkívül világosan megfigyelhető például az összetett helyragok kialakulása a mai magyar nyelvben a "grammatikalizáció" révén. a magyar/uráli oldalon még akkor sem rendelkezünk elég forrásanyaggal. Alinei rátér az alaktanra. és a nyelvészeti vizsgálódást csakis akkor folytathatjuk a többi nyelvi szinttel.]). E kérdésekről kiterjedt és jól ismert szakirodalom áll rendelkezésre (1 például Fokos-Fuchs [1962]). mint minden összehasonlító kutatás előzetes fázisát. hanem tényleges adatról. Jó példa a toldalékmorfémák újabb fejlődésére a Halotti beszéd (1 feljebb). rekonstruálni tudja az etruszk alaktant. Alinei úgy véli. Nyelvészkörökben nem kell bizonygatni ebben az ösz187 szefüggésben Franz Bopp 1816-ban megjelent könyvének jelentőségét (a mű néhány kisebb tévedése és néhol problematikus szemlélete ellenére. A történeti-összehasonlító nyelvészet alapigazsága ugyanis. ahogyan ezt az összehasonlító módszer kialakulásának és fejlődésének története is mutatja az indoeurópai nyelvek vizsgálatában. hogy a feltételezett etruszk-magyar rokonság semmiképpen sem tartható. a szintaxis és a morfoszintaxis területére is. hogy nem csak az uráli (és altáji) nyelveket jellemzi. 2. sőt.terjednek a szemantika. időt és módot kifejező végződések stb. hogy ellenkező módon jár el. ha morfológiai szinten kielégítő eredményhez jutottunk Alinei viszont úgy döntött. Az uráli nyelvek szuffixumainak hihetetlen nagy bősége (ragok. de meglepő módon (319 o) "az általános nyelvi fejlődés szempontjából abszurd tézisnek" tekinti. és ezért nem adatolható a mai magyar nyelv alapján. Minthogy az Alinei által felállított etruszk-magyar rokonítások nagy része valójában az etruszk és világosan török eredetű magyar szavak között tételezett megfeleltetés. valamint megszűnésének folyamata kapcsán a világ különböző nyelveiben. hanem egy korábbi állapoté.5. erről 1. Alinei véleményével szemben azonban nem "abszurd tézisről" van szó. számot. 249skk. condilio sine qua non-ját. hogy Alinei bölcsen felhagyjon a feltételezett etruszk-magyar közös morfológiára irányuló legszerényebb rekonstrukciós kísérleteivel is. mint a hangtanon nyugszik. az egyes nyelvek önálló fejlődése során jelentkező újítás. Miután felállított néhány "hangtörvényt". amely a morfológiai rendszer kialakulásának ismert folyamata. s Alinei mégis hivatkozik erre a kérdésre. Az uralisztikai szakirodalom mindezt bőségesen szemlélteti. Marcantonio 188 . széles körben előforduló folyamatról. az alaktani összehasonlítást általánosan úgy tekintik. Sőt. különösen az uráli nyelvekben (az utóbbiról 1 Korhonen [1996]. hanem előfordul az "általános nyelvi fejlődésben" is. amelyben a szerző a morfológiai vizsgálat kezdeményezőjeként lépett fel. még azt is elvárnánk. olyannyira. az összehasonlítandó szósorok nyilvánvaló összeférhetetlensége és a fonémáról fonémára haladó megfeleltetés hiányában.

"Az etruszkok kárpáti-dunai eredete" Vessünk most egy pillantást a könyv "régészeti" fejezeteire (V. Az etruszk a magyar archaikus formája? A könyv nyelvészeti részéről szóló értékelésem összegzéseként csak megerősíthetem. Marcantonio & Nummenaho [1999-2001]). különösen morfológiai szinten. hanem a Góval közelebbinek feltételezett) ugor nyelvektől is. d) hiányzik az a tudományos vizsgálat. amelyek az egyes nyelvek önálló újításaiként jöttek létre. míg a névszók és a mutató névmások esetén helytálló (tegyük hozzá.): "úgy tűnik. protofinnugor vagy protougor morfológia – ahogyan Alinei posztulálja – sohasem létezett (arról nem is beszélve. az erre vonatkozó megjegyzéseim itt tehát be is fejeződhetnének.[2006. amely viszont a (nyelvrokonság szempontjából) leginkább meghatározó. Nézzük a tárgyeset ragját az Alinei által elfogadott elmélet szerint (336. a tárgy -m --n ragja. amely az egyes nyelvekben ment végbe. mind az etruszk nyelvben kötelező – a főnév hiányzó ragja magyarázza". Mégis szeretnék egyetlen konkrét példát bemutatni az olvasóknak arra. vagyis hogy az Alinei által felállított tézist habozás és fenntartások nélkül el kell vetnünk a fent bőségesen kifejtett okok miatt. o. c) számos ellentmondást találunk Alinei logikájában. és bizonyosan nem alkalmi hasonlóságot a latin vagy a görög nyelvvel. hogy a kimutatott rokonítások nagy része valójában az etruszk és a török nyelv között fennálló hasonlóság. például az onomasztika vagy a tisztségnevek terén 2. hogy túlhangsúlyozza az etruszk és a magyar nyelv közötti (nyilvánvalóan esetleges) néhány hasonlóságot. hogy "értelmezze" az etruszk morfológiát az "ugor alaktan fényében". 2. és éppen ez a -1 rag az egyik olyan jegy.. amit már korábban állítottam.l. hogy az alanyeset és a tárgyeset megkülönböztetése a főneveknél nem létezik. hogy ez az Alinei-idézet nem szorul magyarázatra.7. még ha nem is rendszeres. az uráli nyelvekben gyakoriak a hangtanilag egyszerű szuffixumok is. hogy az etruszkban a főnevek -n tárgyragja nem mutatható ki. míg a névmásokná . amelyeket az alábbi pontokban foglalhatunk össze: a) lehetetlenség összehasonlítani az etruszk és a feltételezett ősmagyar nyelvet. amely a magyar nyelvet 189 jelentősen eltávolítja nem csak a többi uráli nyelvtől (amelyekben az -m tárgyragot szokták rekonstruálni). a tárgyeset ragja jól láthatóan –n. és VI fejezet) valamint a záró fejezetre. az uráli területen az alaktan kialakulása olyan (új) jelenség. mint például a birtokos n jele. az adatok gyakran önmagukban is nehezen értelmezhetőek. mint például. hogy egy hasonló morféma az indoeurópaí nyelvekben is előfordul) Ami az uráli oldalt illeti. amelyek többsége az uráli egység időszakára nyúlik vissza. a (régi és a mai) magyarban a tárgyeset jele a -1 és nem az -m --n.. A cn śθι szintagmában a mutató névmás és a főnév közötti egyeztetés hiányát –amely mind a magyar. a helyhatározó (locativus) –n(V) és – t(V) ragja. hogy a priori érvényét veszítse bármilyen morfológiai egybevetés. jellemzően a mutató névmásoknál .. vajon miért szorítkozik arra. különösen etruszk részről. Azt hiszem. hiszen világos. Az ötödik és a hatodik fejezetben Alinei nyelvészeti tézise érvényességét szeretné alátámasztani a multidiszciplinaritás útjára 190 . amely a felállított hangtörvényeket és megfeleltetéseket statisztikailag bebizonyíthatná Megkérdezhetnénk tehát Alineit. hogy „a látszat hogyan csal" ezen a nyelvi szinten is Az összetett szuffixumokon túlmenően. így tehát az Alinei által leirt eredmények is.]. a rendelkezésre álló nyelvi alakok alacsony száma miatt (mindkét nyelv esetében). E módszertani premisszák önmagukban bőven elegendőek ahhoz. figyelmen kívül hagyván a meggyőzőbb. 305skk. b) az adatok manipulációja. Öszszefoglalva tehát az eddigieket. Ezeket az egyszerű szuffixumokat. és nem az összetett toldalékokat (amelyek grammatikalizáció vagy hasonló folyamatok eredményeképpen jöttek létre) veszi számításba Alinei. hogy a fent említett fejlődési fázisok sem tarthatóak).6. közös protouráli.

az ún. Hadd jegyezzem meg még egyszer. amely szerint az európai (és nem csak európai) populációk lényegében őslakosok. mint általában. elfogadható-e. hiszen a megszólított kutatók nem csak az etruszkológusok. c) az etruszk etnikum kettős eredete – mindez nem bizonyítaná. o. hogy "az etruszkok bronzkori magyarok voltak. [Alinei csak annyit tehet. akiket először meglepett a kifejtett elmélet újdonsága. vagy egyáltalán nem voltak "behatolók". hogy az urnamezős kultúra egyszerűen átterjedt Európa egyik részéről a másikra. a kárpáti-dunai területen is igen elterjedtek. mint a többi humán tudomány. vajon az a tétel. Nem szabad azonban beleesni abba a csapdába. o) a régészeti kutatások fényében is A régészet. Alinei lényegében azt állítja. a tisztesség úgy kívánja tőlem. hiszen ez a két régészeti fejezet zavaros. egymást követő migrációs hullámok során érkeztek meg lakóhelyűkre (ez utóbbi nézetet fogadja el egyöntetűen a legtöbb történész. A történeti-összehasonlító nyelvészet és a nyelvcsaládok Miután kifejtettük. azaz be akarja bizonyítani az "etruszkok kárpáti-dunai eredetét" (355. hogy megítélésünk szerint milyen indokok alapján kell Alinei tézisét minden fenntartás nélkül elvetnünk. antropológus és régész). hiszen sokkal valószínűbb. Lehet. akik az őslakosok fölé kerekedtek. amelyről továbbra is azt gondolom nem érdemes vesztegetni az időt egy ilyen gyötrelmes és hiábavaló "gondolatmenettel". csak lassú vagy ismételt betelepülés.lépve. mivel egymástól teljesen eltérő eredetű és nyelvű népek ugyanazon szellemi és tárgyi kultúra hordozói lehetnek. hogy a behatolók szűkségképpen magyarok lettek volna. minden bizonnyal segítheti. amellyel sajnos más nyelvcsaládok esetében is találkozunk Ahogyan már jeleztük. amely megtalálható Etruriában legalább a középső bronzkor óta". és nem folyamatos. Lehet. sőt segítenie kell a nyelvészetet a népek és nyelvek eredetét kutató nehéz és nagyratörő munkájában. Még mindig a kontinuitáselmélet szellemében Alinei azt állítja. "urnamezők".és Nyugat-Mediterráneum valamennyi populációja az itáliai csoportba tartozik" Akkor miért csak az etruszkokat. akik el tudják dönteni. Szenvedélyes híve ugyanis a kontinuitás elméletnek..) "Ami az itt kifejtett tézist és a szakmabeliek véleményét illeti. és remélem) be is bizonyítottam. Az etruszk populáció összetétele pedig szerinte a következő (358-359. vagyis egyik népcsoportjukat zárja ki ebből a diffúz "folytonosságból"? Az utolsó fejezetben (címe Konklúzió) Alinei a következőt állítja (449.őslakos réteg. Alinei tételét habozás és fenntartás nélkül el kell vetni! 3. hogy egyszerűen egy közép-európai népcsoportról volt szó. hogy ez a várakozás hosszabb lesz. hogy egy "régészeti kultúrát" azonosítunk egy néppel és/vagy nyelvvel (erre többen utaltak már). az összehasonlítandó nyelvek kezdeti kiválasztása gyakorlatilag . ha jól értettem az ő "régészeti tézisét" (ami nem is olyan könnyű. szétszórt és önismétlő). hogy lándzsát törjek ezúttal Alinei és az általa használt módszertan mellett. hogy az etruszkológusok (és nem csak ők) hallgassák meg a "magyar és az ugor nyelvek szakértőjének" tanácsát. hogy az etruszk a magyar archaikus formája. hogy] »szorít« és bizalommal vár. o. hogy (355. és fordítva Alinei mintha mégiscsak beleesne ebbe a csapdába. Nyilvánvaló. hogy egy teljesen téves és félrevezető módszertanról van szó Alinei valójában nem csinált mást. "protovillanovaiak. és a Kárpátmedencéből jöttek" (403 o.): 191 192 "a Közép. hanem a magyar és az ugor nyelvek avatottjai is: ők azok egyedül. mint ami a történeti-összehasonlító nyelvészeti módszer téves alkalmazásának reductio ad absurdum-a.). Ezért azok az etruszkológusok is. és a "behatolók".) . mivel az ún. még akkor is ha (hiszem. hogy még ha e következő három hipotézis igaz is lenne: a) az etruszkok azonosak lennének a protovillanovai kultúrával. hogy Alinei ismét ellentmond a saját logikájának. b) a protovillanovai kultúra közép-európai eredetű. és akiknél felismerhető a közép-európai urnamezős kultúra befolyása". minden bizonnyal legalább részben követni fogják a szerző gondolatmenetét" A magam részéről sok szerencsét kívánok ahhoz. vagyis urnás temetők. o. amelyek etruszk területeken is megtalálhatók.

hogy az említett nyelvek eredete közös. E törvények felállítása azonban nem akadályozta meg a következő tudósnemzedékeket abban. és az esetek döntő hányadában teljesülnek. hogy véleménye szerint figyelemreméltó – főképp nyelvtani – hasonlóságokat "figyelt meg" a szóbanforgó nyelvek között (anélkül egyébként. Az uráli nyelvterület valóban kényes és igen összetett. mint hogy feltételezzük. lásd Fox [1995. hiszen egy vagy több kutató kezdeti megfigyelésein alapul. És csak az újgrammatikusokkal kezdődött el az a nagy és gyümölcsöző módszertani vita a nyelvi elemzés szigorú kritériumainak megfogalmazásáról. hogy megállapítsák a hangtörvények statisztikai relevanciáját. Az indoeurópai nyelvek kutatásában azt tapasztaljuk továbbá (amennyire én látom). hogy véleménye szerint az ilyen hasonlóságok nem magyarázhatóak másképp. hogy az indoeurópai nyelvészet megalapítója Sir William Jones volt. De talán az indoeurópai nyelvcsalád esetében egy ilyen vizsgálat vagy akár a hangtörvények érvényessége (vagy érvénytelensége) nem igazán releváns kérdés a morfológiai hasonlóságok vitathatatlan jelentősége és a földrajzilag közel eső (nemindoeurópai) nyelvek különbözősége miatt így tehát Sir Jones kezdeti intuíciója valóban helytállónak bizonyult. hogy megfogalmazhassuk a hangtörvényt (lásd Collinge [1996]. 63]) Az indoeurópai nyelvcsalád esetében is ez történt Egyesek úgy tartják. hogy minél magasabb a kontextus meghatározandó feltételeinek száma. Sir Jones éppenséggel semmit sem mutatott ki. annál kevésbé lesz általános és érvényes egy hangtörvény. hogy tételét akár egyetlen példával illusztrálta volna).) a közös uráli morfológia 193 194 . Valóban. amely vélhetően a keltára és a gótra is kiterjed. hogy összevessünk két nyelvet és két világot. Éppen ellenkezőleg: mindössze beszámolt közönsége előtt arról. hogy lekicsinyeljük a nyelvi kapcsolatok és a nyelvcsaládok felállításának kockázatát kényesebb nyelvterületeken. hogy a tudósok véleménye igencsak megoszlik egyfelől a törvények érvényességét vagy alkalmazhatóságát illetően. továbbá Lazzeroni [2001]). Mint ismert. és annyira különböznek. amelyek szintén szubjektívek (ez veszélyes körforgást eredményezhet. aki az Asiatic Society-ben tartott híres előadásában (The third anniversary discourse. Ilyen például az uráli nyelvcsalád esete. hogy nem végeztek számszerű felmérést. Nyilvánvaló. vagyis a véletlennek köszönhető hasonlóságoktól. amely lehetővé tette. már Sir Jones korában is feltehetett volna egy ilyen kérdést: hogyan juthat eszünkbe a priori. majd az újgrammatikusok még pontosabb munkája által. Az indoeurópai nyelvek szerencsés példája azonban nem hatalmaz fel minket arra. mégpedig alapvetően három tényezőnek köszönhetően: 1. ez a vita vezetett el a "szabályos hangváltozások" elvének megfogalmazásához (amelynek érvényességét illetően a mai napig nincsen általános konszenzus). és ezáltal az indoeurópai nyelvek "hangtörvényeinek" megfogalmazásához. amelyek olyan távol állnak egymástól térben és időben. Talán valaki. amíg ez a kezdeti hipotézis tudományos bizonyítást nyert. Azután hozzátette. hogy téves etimológiákhoz jussanak. illetve hogy milyen mértékig kell meghatároznunk a kontextust ahhoz. a görög és a szanszkrit közötti genetikai kapcsolatot. ahogyan az egymást követő tudósgenerációk tovább finomították és pontosították elődeik munkáját) (Fox 1995:11). amit jól mutat az a tény. de legalábbis azt –. esetleg mindkettőé. előbb Bopp nyelvtani elemzése. hogy elkülönítsük a valós hasonlóságokat. hogy mennyi lehet a megengedett kivételek száma a szabályos esetekhez képest. delivered 2 February 1786) állítólag kimutatta a latin. hogy "the forms reconstructed of the Proto-Indo-European have changed out of all recognition as successive generations of scholars have refined and amended their predecessors' work" (a protoindoeurópai nyelv rekonstruált alakjai felismerhetetlenné váltak. tehát az igazi megfeleléseket a hamisaktól. mint példának okáért a kelta és a szanszkrit? Valójában (mint ismeretes) sok év telt el.mindig szubjektív. megfigyelhetjük – ha nem is a nyelvi adatok manipulációját. másfelől a tekintetben. vagyis hogy igazolják. vagy minél nagyobb a kivételek száma. hogy ezek a törvények a (gyakran szélsőségesen nagy mennyiségű) környezeti feltétel és a (gyakran nagyszámú) kivétel ellenére általános érvénnyel bírnak. ha megvizsgáljuk részleteiben akár a leghíresebb indoeurópai hangtörvényeket.

Más szóval. azzal a céllal. hogy e tárgyban hogyan nyilatkozik Sinor Dénes (1988. sőt a paleoszibériai nyelvek között. és többször meg is ismétli.) az igazi hangtörvények hiánya –amelyeket hagyományosan finnugor/uráli hangtörvényeknek hívnak. sőt. Ráadásul. és teljesen mellőzi a feltételezett és alapvető ugor ág szembesítését. senki nem tagadná genetikai rokonságukat). ha elolvassuk e kutatók eredeti műveit. ami az uráli egység vagy a finn-ugor egység jelszavával zajlik. Ezután így folytatja "a simplified but very useful approximation of ProtoUralic can be obtained in the meantime by comparing Proto-Samoyedic with proto-Balto-Fennic" (a protouráli nyelv egyszerűsített. pusztán "megközelítés" A kvantitatív elemzés. hogy a szerző az uráli nyelvcsaládot hagyományosan alkotó nyelvi alcsoportok közül csak kettőt vet öszsze egymással: a finn-permi és a szamojéd ágat (csomópontot). Maga Janhunen ís úgy véli. hogy ténylegesen milyen adatokkal rendelkezünk. 2. valójában csupán hangtani tendenciák. 3.hiánya. Ennek oka – ahogyan már többször említettük –. noha elfogadják a hagyományos osztályozást. hogy azon döntését. Az olvasó észre fogja venni. szembetűnő. 1998. sajnos a szakirodalomban is (lásd Sammallahti [1988]) ezt mutatják be. Marcantonio [2006. Tehát. hogy a feltételezett uráli családfát csak részlegesen rekonstruálja. sem a 195 magánhangzórendszert). azt az ágat lehetetlen rekonstruálni. hogy a kívánt etimológiát megkapják. 738-739).209skk]) 196 . hogy ha valamennyi uráli és altáji nyelvből csak az [altáji] északi tunguzt és az [uráli] obi-ugor nyelveket ismernénk. hogy a számos kísérlet ellenére. Bizonyos kutatók. az uráli és altáji nyelvek kitűnő kutatója . Az uráli csomópontot és a feltételezett köztes finnugor csomópontot soha nem rekonstruálták (sem a mássalhangzórendszert. noha minden kézikönyvben.I am quite certain that if from all the Uralic and Altaic languages only the [Altaic] Northern Tunguz and [Uralic] Ob-Ugric were known.) a különböző nyelvi szinteken mutatkozó hasonlóság az uráli. minthogy csak néhány esetre alkalmazhatók (lásd Marcantonio [2006. szembesülvén e problémákkal. az uralisztikai kutatásokban is találkozunk a nyelvi adatok számottevő manipulálásával. ráadásul megmutatta. amely részletesen és az összehasonlító módszer szigorú alkalmazásával tárgyalja az uráli családfát: Juha Janhunen híres írását (1981). 461). de rendkívül hasznos megközelítése időközben kivitelezhető úgy. Valóban. az indokolja. az altáji. hogy az ott megállapított hangtörvényeknek nincs statisztikai relevanciája. hogy a proto-szamojédot hasonlítjuk össze a proto-baltifinnel). még ha azok nem is érik el Alinei szintjét. hogy még jelentős taxonómiai és rekonstrnkciós problémák várnak megoldásra a finnugor keleti ágaival kapcsolatban. például az obi-ugor (vogul. szubjektív volt és marad. elég elolvasnunk egyetlen cikket. amelyet Janhunen összehasonlító korpuszán végeztem. 78skk. no one would deny their genetic relationship" (Bizonyos vagyok abban. gyakorlatilag elismerik a "kezdeti választás" tetszőlegességét. Hogy megbizonyosodjunk arról. amelyek gyakran egybeesnek az altáji nyelvek tendenciáival (lásd Marcantonio 2006.. mai ismereteink fényében.]). A főnevek manipulációjára már láttunk példát. mondjuk egy altáji nyelv helyett Lássuk. osztják) nyelvek összehasonlítását a magyarral vagy a finnel. ahogyan a magyar-megyer jellegzetes példája mutatja (az uráli irodalomban számtalan ilyen típusú példát találunk!) De a legsúlyosabb manipuláció – mivel a legtöbb félrevezető következménnyel jár – a finnugor/uráli családfa feltételezett rekonstrukciója. hogy az általánosan elfogadott nézettel szemben ők valójában nem mutatták ki a finnugor vagy uráli nyelvcsalád létezését (lásd a témában Marcantonio-Nurnrnenaho--Salvagni [2001]. 174skk és az ott felsorolt irodalmat). a hagyományos uráli elmélet alapító atyáinak (beleértve Budenzet és Donnert) tekintett kutatók kezdeti választása. hogy "there still seem to be considerable taxonomic and reconstructional problems to be solved for the eastern branches of Finno-Ugric" (úgy túnik. amelyekkel különböző tudósok az évek során próbálkoztak.

The Uralic Languages London. hogy Alinei ezt a gyakorlatot végigviszi ad absurdum. 299326 Janhunen. Roma. Il Calamo. 197 198 . Firenze. Editori Riuniti Collinge.Véleményem szerint összességében elmondható. Sinor (szerk. Oxford University Press. információkat. D. Giunti. ami az uralisztika esetében történt Az uralisztika kutatói megfogalmaztak egy kezdeti rokonsági hipotézist. Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandtschaft. ami adat. 219-274 Janhunen. Firenze. M. mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandtschaft Wiesbaden. ricostruzione e leggi fonetiche In W. Bonacci Belardi. 1988 Lessico Etrusco Cronologico e topografico. amit már jeleztünk. 1990. J 1998. hogy Alinei eljárása nem különbözik túlságosan attól. Routledge Agostiniani.) 1998. és így érdekes példáját adja a "nyelvészfantáziáknak"! Irodalom Abondolo. 394-412. Linguistica Uralica 4. W 2002 L'Etimologia nella Storia della Cultura Occidentale. Belardi. Hungarian dialects In L Benkö & S. Uralilaisen kantakielen sanastosta Journal de la Société Finno-Ougrienne 77. 1984 Problems of phonological reconstruction in modem Uralic linguistics. Ám ha nem akadtak ilyen bizonyítékok. L & Hjordt-Vetlesen. Olschki. Olschki. In D. O. S. 1981. hogy a nyelvi adatokat. B 1988. L. hogy mi az. és mi az. Roma. vagy pedig egyszerűen hiányzik a szigorú különbségtevés aközött. Cristofani. Abondolo (szerk. M (szerk) 1993 Gli Etruschi Una Nuova Immagine. vagy nem voltak elég meggyőzőek. Helimski. Roma. Benjamins. Belardi: Linguistica Generale. hogy levonták volna a következtetést. az uralisták azt választották. Bonfante. N. A. G & Bonlante. 1991. elemzéseket megfelelően manipulálják. hogy el kell vetni a nyelvrokonság kezdeti hipotézisét (így kell eljárni minden egészséges tudományos kutatás során). tipologia. D. Fokos-Fuchs. 428-56. 457-459 Kálmán. Genealogia. 1972. 1996 The Laws of Indo-European Amsterdam. Cristofani. 241-257. hogy mégiscsak kitartanak amellett. E. és azután elindultak a szükséges bizonyítékok felkutatására. 1998. The history of the Ob-Ugric languages. Filowgia e Cririca dell'Espressione. akkor ahelyett. J. R 1962. E. 1. Akadémiai Kiadó. 1985. Samoyedic. Imre (szerk.). 1995. Hungarian In D Abondolo (szerk). D (szerk.): The Hungarian Language Budapest. ami csupán értelmezés vagy spekuláció Az egyetlen különbség véleményem szerint az uralisták és Alinei professzor között az. Lingua e Cultura degli Etruschi. W. Introduzione allo Studio dell'Etrusco Firenze. Úgy tudják mindezt fenntartani. Abondolo. In D. amit ezentúl csak "uráli mítoszként" lehetne meghatározni. Harrassowitz Fox. Imre. Linguistic Reconstruction: an Introduction to the Theory and Method.).

Magyar Ház. II Calamo. A. Budapest. 1996. A. Meχ rasnal ~ lat rēs pūblíca In G Bretschneider (szerk): Studi di Antichita iu Onare di Guglielmo Maetzke Roma.M 2001 The 'Ugric. Salminen (szerk. Akadémiai Kiadó Marcantonio. T-R 1997. 478-554 199 200 Sauvageot. 2001 The current status of the Uralic theory. 2006. On classifying the Finno-Ugric languages In H. a critical review. D (szerk) 1988. D 1988 The problem of the Ural-Altaic relationship. Consiglio Nazionale delle Ricerche. Roma. Marcantonio. Korhonen. Lazzeroni. 1976 Le probleme de la parenté ougrienne Études Finno-Ougrieunes 13. 261-266 Jyväskylä Viitso. Paris.) ÉII. CRELSEditions. 37-52 Annali Del Universita degli Studi di Napoli uL 'Orientale". 1998. M 1984 Etruscologia. M.). What does a "Uralic language" mean? In H. A & Nummenaho. Akadémiai Kiadó. Leskinen et al (szerk. Tények. & Salvagni. T-R 1995. Budapest. 1967-1976 TLE = Thtesauros Linguae Etruscae (szerk M Pallottino et al) Roma. In A. The Uralic Languages Description. In D Sinor (szerk).Turkic battle' a critical review Linguistica Uralica 2. Riflessioni di un geolinguista in crisi.Künnap. (szerk K Rédei) Budapest. T. P 1999-2001 Grammaticalization as a unidirectional process of change evidence from some Uralic Languages. H 1984. (szerk Benkö. 128-142. Breakthrough in Present-day Uralistics. 1978-1985.).. 706-741 Sinor. Sinor (szerk. J. Leskinen et al (szerk. University of Tartu. 309-319 Marcantonio. Akadémiai Kiadó. 455-468 Sammallahti.-M Loffler-Laurian (szerk. I-III. P. Corvetto (szerk): Dalla Linguistica Areale alla Tipologia Linguistica Atti del Convegno della Societa Italiana di Glottologia Cagliari 2001. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 223.81-102. Sinor. Studi Finno-Ugrici 1. 1995. mítoszok és statisztika. A Memorial Volume Published on the 60th Anniversary of his Birth.): Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarom IV. Milano. Keelesugulus ja soome-ugri keelepuu Akadeemia 9. Az uráli nyelvcsalád. Marcantonio. Hoepli Rix. L) Budapest. P 1988 Historical phonology of the Uralic languages (with special reference to Samoyed. Typological and Historical Studies in Language.): Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarom IV. Linguistic Diversity in Space and Time University of Chicago Press Pallottino. Nichols. A. Nummenaho. 899-929. History and Foreign Influences Leiden. Künnap. L. 209-212 jyvaskyIa. Ugric and Permic) In D. A. 1986 A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. 1986-1991 . R 2001.des de Linguistique Générale et Contrastive – Hommage a Jean Perrot en l'Honneur de son 75e Anniversaire. Brill TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai sztára. In I L. Tartu UEW = Uralisches Eiymologisches Wörterbuch. A. 1992. 35-48 Ligeti. I-VilI. A. Helsinki. Viitso.

ami e térségbe illeszkedésüket nagymértékben megkönnyítette. amelyre kitalálták – vagyis. Ez. vagyis gyakorlatilag azt mondhatjuk. A területi beilleszkedés révén másodlagosan létrejött rokonság azonban máig sem idézett elő lényeges változást e nyelvek örökletes tipológiai és strukturális sajátosságaiban. a minden szinten egyaránt végbement kiegyenlítődés lehetővé tette. 5. míg munkássága legnagyobb eredményének kétségtelenül a Magyar Értelmező Szótár létrehozásában és szerkesztésében való részvételét tekinthetjük. illetve együttélés következményei. egyaránt foglalkozott nyelvészeti. E nyelvek egymástól való kölcsönzéseiket csupán örökölt tipológiai és strukturális sajátosságaikkal összhangban tudták a már addig kialakult részrendszereikbe illeszteni. hogy a magyar nyelv. bár eredetük részben különböző. A szerző tulajdonképpen azt állítja. szoros kapcsolataik folyományaképpen minden szinten igen jelentős kiegyenlítődés jött létre 2. része és Dél-Ázsia. oldalán a következőket olvashatjuk: 1. A Duna-táj szóban forgó nyelvei között évezredes.Balázs János emlékezete 1. Utolsó tanulmányomban a magyar nyelvnek egy érdekes megközelítését szeretném felidézni. a híres tudós terjesztett elő. Így joggal beszélhetünk dunai nyelvszövetségről. hogy e nyelvek ma már ugyanazt a tartalmat egymáshoz nagyon hasonló vagy legalábbis kölcsönösen egymásra vonatkoztatható formában tudják kifejezni. 4. amit szakszerűen "kevert nyelvnek" nevezünk. uráli eredeti nyelv. a nyelvek eredetének felkutatása helyett. a nyelvek közötti összefüggések (és időbeli fejlődésük) felismerésére és megfogalmazására – ezért minden bizonnyal az ő elemzése tükrözi leghűségesebben a magyar nyelv mai állapotát (bár én személy szerint nem írom alá az elemzés "uráli" részét) 1. amelyet Balázs János. azon nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek különböző izoglosszákat alkotnak Ezt a németek Sprachbund-nak nevezik. de nagymértékben befolyásolták (a határos vagy presztizs-) európai/indoeurópai nyelvek. Balázs János hasonlóképp beszél "Duna-táji nyelvi övezetről” könyvének 104. tipikus "nyelvi övezet" Észak-Amerika csendes óceáni partvidékének észak-nyugat. mivel nyelvészként magam is érdeklődöm az areális nyelvészet iránt. ahol genetikailag nem feltétlenül azonos. mivel ezek 84 Másik. az érintett nyelvek jobban hasonlítanak egymásra. mint legközelebbi. hosszas együttélésük eredményeképpen az areális rokonság szálai fűzik össze 6. az olasz terminológia pedig a ca/nunit" linguistica (nyelvközösség) kifejezéssel jelöli E nyelvek egy SOT olyan hasonlósággal rendelkeznek (lexikai.BALÁZS JÁNOS AREÁLlS NYELVÉSZETI MODELLJE ÉS A MAGYAR NYELV EREDETE I . Ennek következtében e nyelvek egyre közelebb kerültek egymáshoz. módszerei és főbb eredményei (1983) című monográfiájában Balázs János felmutatott Az areális nyelvészet olyan nyelvi/kulturális közösséget vizsgál. A "nyelvi övezet" tipikus példájaként a balkáni84 térséget szokták emlegetni. hogy két egyformán szoros és fontos rokonságról van szó "genetikai" rokonság (az uráli nyelvekkel) és "areális" rokonság (az európai nyelvekkel). Balázs professzor munkásságának83 csak egyetlen fontos területével. 3. irodalmi és kultúrtörténeti kérdésekkel Ezeket a különböző témaköröket öszszegzi 1980-ban kiadott szintézisében. amely hasonlóságok a hosszú fizikai és kulturális egymás mellett. amelyeket ezzel kapcsolatban Az areális nyelvészeti kutatások története. rokonaikra. nem feltétlenül egy83 Balázs János igen sokoldalú tudós volt. azaz. a Magyar deákság anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Balázs arra a célra használja az összehasonlító módszert. fonológial és mindenek előtt morfológiai és morfoszintaktikai téren).1. mivel az említett nyelveket. az "areális" nyelvészet terén folytatott kutatásaival és elért eredményeivel szeretnék foglalkozni.2. Gyakran ezen "areális konvergencia" eredményeként. Igen fontosnak tartom azokat az eredményeket. Ezzel kapcsolatban lásd az előszót 201 202 . de földrajzilag távol eső.

hogy az átvett morfológiai elemek miként váltak valódi. a hagyományos felosztás szerint a finnugor/uráli nyelvcsaládba a következő nyelvek tartoznak: a magyar. főleg a latinból vett át. mint ahogy egyes szintaktikai szerkezetek is európai jellegűek. Az utóbbi évek genetikai kutatásai alapján ma már azt is tudjuk. Szt. azzal a különbséggel. a finn. Annak ellenére azonban. a magyar nyelv szókincsének majd 40%-a európai eredetű. 203 Ugyanígy vált nálunk melléknévképzővé a latin -icus végződés. hogy amennyire csak lehet. hogy a magyar nyelv néhány szempontból "európai nyelvvé" vált. Balázs tehát az "areális rokonság" fogalmát állítja szembe az általánosabban elfogadott genetikai rokonsággal Más szóval. amelyek közül az egyik alapszó volt. Magyarország az európai kultúrkör szerves részévé vált. a lapp. amelyeket a magyar nyelv a vele határos illetve más nagy európai nyelvekből. illetve szándék érthető. az egyes nyelvek közötti hasonlóságok nemcsak genetikai rokonság következményei lehetnek. szláv és német eredeti képzőinek kialakulása is. lunaticus 'holdkóros'. Ezen a pomon megkockáztatnám azt a kijelentést. Ez a nézőpont.a nagyfokú és minden szinten észlelhető areális kiegyenlítődés ellenére is alapjában véve érintetlenek maradtak. alapjában véve. hiszen a modern állam megalapítása óta. igéket. amelyeket főnevek. miszerint Balázs János részéről a sorok mögött ott rejlik az a szándék (amelyet megtalálhatunk más tudósoknál vagy egyszerű magyar állampolgároknál is). meghonosodott magyar képzőkké. képzésére használunk – ezek az úgynevezett képzők). Ami a szókincset illeti. vö lat. Ezt a folyamatot jól tükrözi nyelvünk latin. században lett magyar képzővé. Balázs e meglátásával egyetértek. 2.). megtartotta a finnugor nyelvekre jellemző nyelvtani alapszerkezetét és tipológiai jellemzőit. az észt és egy sor kisebbségi nyelv Oroszországban és Szibéria nyugati részén.órium --tórium. amelyeket egy konkrét elemző módszer. magyarizál. az igen hosszú és intenzív nyelvi kiegyenlítődés eredményeként elmondhatjuk. temporisare 'ok nélkül időzni') meghonosodásával jött létre a magyar -izáj (vö bolondizál. magy bolondikus 'bolondos'. Elvonását igen megkönnyítették az olyan latin alakpárok. abban az értelemben. mint papa -papista. hangsúlyozza a magyar nyelv. -izmu. hanem évszázadokon. hanem képzőállományukat is gazdagíthatják. hogy az egyes nyelvek idegenből átvett elemek révén nemcsak szókincsüket. egyetemista. István 1000-ben történt megkoronázásával és a kereszténység felvételével. -ia. hogy oly mértékben integrálódtak a magyar nyelv hangrendszerébe. urizál). esetragokat. A közép latin -isare igeképző (vö stuttisare 'eszelősködni'. európai eredetű (lásd lejjebb). Calvin -calvinista. Mi a baj a finnugor/uráli elmélettel? Visszatérve a finnugor elmélethez. Latin eredetűek olyan főnévképzőink. Álljon itt néhány érdekes példa az egyidejű szótani és morfológiai átvételre (nevezetesen olyan morfológiai elemek átvételére. évezredeken keresztül egymás mellett élő nyelvek kölcsönhatásának eredményei is Balázs János könyvében egy sor példát hoz fel (szavakat. Balázs gondolatmenete szerint. laicus 'laikus'. valamint a magyar kultúra és történelem "európai" jellegét. igék. Ezek a példák azt is megmutatják. A "nyelvcsalád" alatt olyan nyelvek csoportját értjük. forgalmista [. hogy a magyar nép.. Ezek közül az -ista a XVII. mint például az alárendelt mondat. E képző akkor vált magyarrá. hogy nem lehet őket az örökölt morfológiai elemektől megkülönböztetni (1983. melléknevek stb. Ismeretes.]. a történeti/összehasonlító mód204 . A jövevényképzők rendszerint kölcsönszavakból való elvonás útján honosodnak meg. amikor már magyar alapszóhoz is járult: ördögista (Pázmánynál). hogy a fennmaradó nyelvi elemek finnugor eredetét nem tudom alátámasztani. hogy a magyar nyelv európaizálódott. képzőket. mint -ista. a másik pedig ennek e képzővel alakult származéka. 59). parasztikus 'parasztos'. határozószókat stb.

a nyelvek hasonlóvá válhatnak az egymással történő érintkezés ("konvergencia") következtében. hogy (az őskorban) az Urál-térségéből nagyobb nyugat felé irányuló népvándorlások történtek volna. amelyek között vannak bizonyos hasonlóságok. proto-nyelvből származnak Ennek tipikus példája a mindenki által jól ismert uráli nyelvcsalád. és joggal. a magyar és más úgynevezett uráli nyelv területén folytatott több évtizedes tanulmányaim során arra a következte- . 3. hogy a hagyományos proto-lingua (ősnyelv) modell pontosan a nyelv és a gének teljes azonosságát feltételezi. a jelen esetben "őstörténeti realitást" tulajdonítani egy tisztán nyelvészeti modellnek. amelyektől úgy tartják. amelynek beszélői ezen új kutatások szerint kezdettől fogva lényegében "európaiak" Hiába fogadnánk el a hagyományos nyelvészeti modellt a magyar és más uráli népek feltételezett finnugor/uráli eredetére. például a cseremiszek. valamint az említett régészeti és antropológiai kutatások eredményeit is. a nyelvészeti modell által feltételezett irányhoz képest egyértelműen ellentétes irányba történt. mert. és a történelmi nyelvek különbségeit annak fokozatos szétágazásával magyarázza. hogy genetikailag teljesen különböző népek olyan nyelveket beszéljenek. Ezenfelül. és ezt követi a második feltételezés. (mint ahogy nem létezik indo-európai gén sem). európai eredetűek. Vagyis a hagyományos nyelvészeti modell elképzeléseivel ellentétben. miszerint e közösség egyes tagjai nyugat felé vándoroltak. A finn. a konkrét tényekkel ellentétesnek bizonyulnak Például a régészek már jó ideje kimutatták. amelyek egy alaposabb vizsgálat után hamisnak.szer segítségével felismert és csoportosított hasonlóságok jellemeznek. hogy egyazon ősnyelvből alakultak ki? Ez a hagyományos nyelvészeti modell feloldhatatlan ellentmondása. hanem külön kell őket kezelni. mint az "ősnyelv" vagy "nyelvi családfa" Nem kell feltétlenül leánynyelveknek lenniük azoknak a nyelveknek. és a nyelvészeti kutatás. beleértve a történeti-összehasonlító nyelvészet modelljét. Azonban a hagyományos uráli elmélet egy sor olyan feltételezést tartalmaz. amelyek bár Balázs professzorétól eltérő indíttatásúak voltak. és biztosan nem az Urál hegységből származnak. és a kimutatható néhány népmozgás. Azaz. és amelyekről azt tartják. a finnek már europid népek. amely csupán hangokat. hogy Európa uráli népei "europid" típusúak. hogy semmi nyom nem utal arra. Viszont nincs semmiféle ellentmondás. Vagyis a nyelvészetben hagyományosan uráliként számon tartott nyelveknek nem feltétlenül kell genetikailag egyazon közösségből származniuk. szavakat és morfémákat rekonstruál (ezzel kapcsolatban lásd az Előszót). "uráli gén" nem létezik. ahol ma is élnek. legalábbis a kez205 206 deti stádiumában Akkor hogyan lehetséges. a genetika megjelenésének és a paleoantropológiai kutatások tökéletesedésének köszönhetően megállapíthatjuk. Ez természetesen érvényes a magyar nyelvre is. amely feltételez egy ősnyelvet. míg a Szibériában élő uráli népek kétségtelenül "mongoloid" típusúak.1. Mindenesetre nem lehet "történelmi realitást". obiugorok) nyugat felé haladva a mongoloid genetikai jelleg fokozatosan átváltozik europid karakterré. a mordvin ok és a zürjének (mint ahogy a magyarok is). genetikai karakterüket tekintve europid típusú népek. nem lenne rá semmi garancia. alátámasztják az areális nyelvészetet. hogy a nyelveket nem lehet a génekkel azonosítani. A magyar nyelv természete és jelenlegi állapota 3. valószínűleg az úgynevezett "ukrajnai refugium"-ból jöttek (Wiik 2002). miszerint a proto-uráli ősközösség eredetileg (8000/6000 évvel ezelőtt) az Urál hegység egy pontosabban meg nem határozott területén élt. hogy kizárólag genetikailag ugyanabból az ősnyelvből. ahogy azt Balázs professzor bemutatja. Végül szeretnék saját kutatásaimra utalni. a gyakorlatban sokszor szubjektív (bár gyakran ennek ellenkezőjét állítják). bár ez utóbbiak alléljeiket tekintve eltérnek a velük szomszédos finnektől. mivel nincs semmi egyéb (régészeti. hasonlóképp a lappok is. A szóban forgó népcsoportok lényegében őslakosok. Az Északkelet-Oroszországban élő népek. amely e feltételezést alátámasztaná. az Uráltól keletre eső területektől (szamojédek. ha az "areális elmélet" magyarázatát vesszük alapul Ebben az esetben nincs szükség olyan mára már elavult fogalmakra. bár némi keveredéssel. nem teljesen megbízható. vagyis délnyugatról északkelet felé. Az uráli elnevezés abból a feltételezésből származik. hogy az uráli elmélet kizárólag nyelvészeti kutatás eredménye. és lassanként elfoglalták azokat a területeket. Ne felejtsük el. az ún. antropológiai vagy történeti) bizonyíték. annak azt felelhetjük. Ha valaki azzal érvelne.

és nem is elég kiterjedtek ahhoz. aki e problémát a finnből vett példákkal illusztrálja: Az átvett szavak általában fonológiailag átalakulnak. 3. Hogy ezt néhány példán bemutassuk. akkor biztonsággal állíthatjuk a következőket: 1. Ezért lenne most szükség a kérdés elfogulatlan újravizsgálatára. germán és a szláv nyelvek) között szintén fennállnak megfelelések. Más szóval. Ez az integrációs folyamat legtöbbször az átvétellel egyidejűleg történik. vagyis megállapítani. Ami a magyar és az ún. mivel véleményem szerint az uráli-altáji nyelvészet teljes kutatási területét újra kell vizsgálni nie. 193-4). hogy genetikai típusú megegyezést/rokonságot feltételezhessünk. amelyek egy (állítólag) régebbi (nem indoeurópai) kapcsolatra utalnak. ismétlem. elképzelhető. Azonban. latinból átvett elemek példája világosan mutatja). ez a régebbi kapcsolat a türk és nem az uráli nyelvekkel állt fenn Természetesen ennek a korábbi kapcsolatnak (bármi is legyen az). hangtani fejlődésük vagy morfológiai/ szintaktikai szerkezetük. amint sok tudós gondolja. általában elég nehéz megkülönböztetni egymástól az átvett és az öröklött (szótani és nyelvtani) elemeket. hasonlóan a francia/latin szavak angol nyelvben való megjelenéséhez. nyelvészeti jelek alapján. vitathatatlan tény. hogy az úgynevezett uráli nyelvek (legalábbis ahogy hagyományosan besorolták85 őket) között fennálló néhány megfelelés "areális konvergencia" eredménye. valamint Balázs alapötletét a magyar nyelv "kettős rokonságával" kapcsolatban. Másfelől a magyar és számos (indo)európai nyelv (főleg a latin. nem kell mindenképpen genetikai természetűnek len85 Ugyanaz érvényes a hagyományosan "urálinak" nevezett és a hagyományosan "altájinak" nevezett nyelvek között feltételezett megfelelésekre. A beszélők nem fogadják be az idegen hangokat. hanem kü207 208 . miközben megőrzött számos jellegzetességet. mintsem közös genetikai öröklődésről. Mint már említettük. Egyfelől a magyar és a török nyelv között vannak megfelelések. vizsgálatom eredményei alapján (2006a) azok annyira jelentéktelenek. jelenleg semmi bizonyosat nem tudunk mondani. Más szóval. 5. hogy az átvett elemek kiszűrése nem igazán lehetséges olyan belső. mivel önálló (nyelvészeti és/vagy nyelvészeten túli) bizonyítékok hiányában. hogy nagyon nehéz lesz e megfeleléseket szétválasztani. Éppen ezért elég valószínű. és néhány generáció elteltével teljesen lezárul. aminek eredményeképpen a következő két forgatókönyv volna lehetséges 4 a magyar-török kapcsolatról kiderülhet. idézzük Lasst (1997. A második variáció egyáltalán nem jelentene meglepetést. amint Balázs gondolta a magyar-uráli kapcsolatról. beleértve Balázst is. a török megfeleléseket mindmáig átvétel eredményének tekintik. bár.tésre jutottam. ahogy az előszóban kifejtettük. intenzív kapcsolatával magyarázzák. hogy semmiképpen nem lehet őket "genetikai" eredetűnek tartani (az érintkezés vagy véletlen hasonlóság sokkal valószínűbb magyarázat lenne). mint a magyar és valamelyik más nyelv között. miután integrálódtak a befogadó nyelv hangtani és nyelvtani rendszerébe (mint ahogy ezt a fentebb bemutatott. hogy a befogadó nyelv feltételeinek megfeleljenek. nyelvtani és szintaktikai rendszerében. sőt inkább véletlen hasonlóságról van szó. amellyel idáig összehasonlították Ha elfogadjuk az (úgynevezett) uráli nyelvcsaládra vonatkozó elemzésemet. bár erre nincs semmi önálló bizonyíték. hogy az átvett elemek könnyen és gyakran teljes egészében asszimilálódnak és meghonosodnak a befogadó nyelv fonológiai. a nyelvészetben közismert tény. A fentiek alapján egyértelmű. hogy a közöttük fennálló hasonlóságok nem elég mélyrehatóak. hogy genetikai eredetű. a magyar nyelv hosszú utat tett meg "europaizálódásáig". és ezt a türk és magyar törzsek hosszú. vagy ha "tömeges átvételről" van szó. uráli nyelvek közötti megfeleléseket illeti. hogy a magyar és a török között sokkal több megfelelés van (a nyelv bármely szintjén). lexikai. hogy átvétel vagy öröklés eredményei. 2. Így az átvett elemeket csak akkor lehet elkülöníteni. Másrészt. mint különleges vagy rendellenes hangzásuk. ha más független forrásból ismerjük az eredetüket.

lönbözőképpen hozzáalakítják őket az anyanyelvükben azokhoz legközelebb álló hangokhoz. a régi magyar törzsekre vagy a "magyar86 ként" azonosítható törzsekre utalnak. ronta 'tengerpart' < germán */stranð-/. hogy a korai magyar törzsekről széles körben azt tartották. E fejezet első mondata következőképp hangzik (53 o) "A VII-XIII században a magyar nyelv a török. így sem tudhatjuk biztosan. amelyek. és a szókezdő mássalhangzó-torlódás sem lehetséges. és hogy a Kárpát-medence lakott volt az elmúlt kb. uráli nyelvek) esetében a helyzet még bonyolultabb a korabeli dokumentumok miatt – a legelső rendelkezésünkre álló feljegyzések. gyakran még ez a két (látszólag egyszerű) feladat is lehet nehéz. hogy a magyarok végeredményben "europid" típusúak. ha ez igaz. Ezen felül. és a magyar nyelvvel kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló releváns nyelvészeti és történeti adatok birtokában nem mehetek tovább. mint a türkök egy törzsére utalnak. hogy vajon a mai magyarok azoknak a korai népeknek a leszármazottai-e. 10000 év során (lásd pl. hogy a történeti nyelvészet módszerei nem alkalmasak erre a feladatra. mint hogy megállapítom a magyart más nyelvekkel összekötő jellegzetességeket és megfeleléseket. Befejezés E tanulmány és egyben a könyv befejezéseként csak azt tudom elismételni. ahogy az előszóban is elmondtuk. akkor a földrajzilag behatárolt őshaza keresése teljesen értelmetlen feladat. századtól kezdve87 vannak írott adataink (lásd Marcantonio 2006a. magyar sátor / csuvas čatär / tatár čatïr. 1986) című munkájában. 66) a türk szóbelseji g és γ hang fejlődését mutatják: a magyarban mindkét hang eltűnik (ha a magánhangzók minősége megegyezik) a megfelelő alakokból és helyettük megjelenik egy hosszúmagánhangzó magyar bű / török bügü. stb. A feliratok hiánya miatt a régészeti és paleoantropológiai leletekre sem tudunk biztonsággal hagyatkozni Ezért. ha megpróbáljuk megtalálni a feltételezett közös vonások pontos eredetét (a A magyar és a türk közötti fonológiai megegyezéseket illusztrálja Ligeti: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás elótl i5 az Árpád-karban (Budapest. még ha tudjuk is a genetikából és régészetből. lásd a Nyelvészeti paleontológia tudomány avagy fikció! című cikket a jelen kötetben 88 Ne feledjük azonban. amit már oly sokszor hangoztattam nyelvészként. a jövevényszavakat például ugyanaz a hangtani felépítés és fejlődés jellemzi. a magyar és a kérdéses nyelvek között fennálló rokonság fokát. bizonyos esetekben segítségünkre lehetnek. és amennyire lehetséges.2. mint uráli eredetükről alkotott hipotézis) 4. melynek második fejezetének a címe A törók és a magyar hangtörténet konvergens fejlődése. … a jelöletlen eset az. amikor az idegen hangot egy anyanyelvi hangra cserélik. 57) mutatják a szókezdő c fejlődését: magyar sereg I csuvas śară I türk čärig. a finn nyelvben eredetileg nincs zöngés felpattanó zárhang vagy / f/. A következő példák (1986.) Pontosan ez történik az (állítólag) török jövevényszavak esetében a magyarban Valóban. amint ezt Ligeti (1986)86 számos példával támasztja alá e probléma átfogó és részletes vizsgálata során. egyértelmű összefüggést így sem tudunk nagy biztonsággal megállapítani. A következők (1986. félrevezető és nem egyértelmű. Bakay 2004). Más szóval. Akadémiai Kiadó. hogy ezek az elég késői források a "magyarokra". bár természetesen. akik a Kárpát-medencét és/vagy a környező területeket lakták. bár hűen tükrözik a mai magyar nyelv alapvető természetét. túl újak ahhoz. Valójában. a (szomorú) valóság az. bár ez valószínű feltételezés88 (legalábbis valószínűbb. vagy amikor ugyanezt teszik a fonetikailag elfogadhatatlan hangsorral (igy finn pelto 'mező' < germán */felð-u-/. A fentebb leírtak. hogy hasznunkra legyenek csak a IV-V. nyelvvel számos esetben konvergens hangtani fejlődést mutat. 61 skk). vitathatóan. 3. hogy nomádok voltak. a magyar (és az ún." E konvergens hangtani fejlődés illusztrálására álljon itt néhány példa. 209 210 . főleg. az elemzés általános módszereinek segítségével. mint az (állítólag) eredeti magyar szavakat. nem segítenek nekünk a magyar nép eredetét megtalálni Valóban. kinkku 'sonka' < észak-germán skinka. Risto 'Kristóf'. magyar bátor / török (és mongol) baγa'tur 87 Ismeretes. ezen belül az ocsuva.

Balázs. Aten 211 212 . Irodalom Bakay. ha azt állítanám. A. J 1983. de a kutatások jelenlegi állásánál ez mindenképpen sokkal pontosabb. R. mítoszok és statisztika. 35-41. Elsevier. K 2004. Historicai Linguistics and Language Change Cambridge University Press Marcantonio. Marcantonio. Tankönyvkiadó Lass. hogy a magyarok az etruszkoktól vagy a sumérektől származnak. 2002 Eurooppalaisten juuret Jyväskylä. módszerei és főbb eredményei In J Balázs (szerk): Areális nyelvészeti tanulmányok Budapest. Wük. 1997. A 2006a Az uráli nyelvcsalád Tények. KAPU 12/2. Against the forceful finnization of the Hungarian language.fentebb kifejtett okok miatt). őszintébb és hűbb bemutatása a magyar nyelvre vonatkozó nyelvészeti és nyelvészeten túli bizonyítékoknak. Az areális nyelvészeti kutatások története. 265-69. mint mondjuk. Oxford. hogy ez kevésbé izgalmas és vonzó elmélet. K. 2006b Uralic languages In K Brown (szerk) Encyclopaedia of Language and Linguistics. Magyar Ház [fordította Imre Kálmán]. Budapest. Beismerem.

213 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful