A tartalomból

Tûzoltótanfolyam (2. oldal) Mit kell tudni az influenzáról? (3. oldal) Kompetencia az oktatásban (4. oldal)
CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA
XX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2009. október - ÁRA: 130,- Ft

Sprint csapatbajnok (5. oldal) Duatlon éremesõ (6. oldal)

Átadták az általános iskolát
Az ÉAOP ÉAOP-4.1.1/2F-2f2009-0030 jelû pályázat az iskolaépület és a szabadtéren vállalt munkák október 19-i átadásával zárult le. A beruházás magában foglalta egy Kresz-tanpálya és egy multifunkciós pálya kialakítását is, ami október elejére elkészült. Az oktató-nevelõ munka a Petõfi Sándor ÁMK Ady Endre utcai épületében már szeptember második hetétõl zavartalanul megkezdõdött. A pályázati elõírásoknak megfeleõen minden egyes nyílászáró (ajtók, ablakok) ki lett cserélve, az osztálytermekben pedig parkettázás, meszelés elõzte meg a gyerekek beköltözését. Az aulában, folyosókon burkolatot cseréltek a szakemberek, és ezzel egyúttal a padlófûtés, illetve a teljes fûtési rendszer korszerûsítése is megtörtént. Az épület kapott egy külsõ szigetelést is. Ezeknek a beavatkozásoknak meg lett az eredménye: az iskolából már nem szökik ki a hõ, meleg van. Bár nem volt a pályázat része, a mosdóhelyiségeket is felújították. Az Európai Uniós pályázatok kiemelten kezelik az esélyegyenlõség megteremtését, ezért a csengeri beruházás részeként az akadálymentesítés is megtörtént. Az étkezdébe és mindkét iskolaépületbe is külön rámpán juthat be a mozgássérült, illetve speciális mosdóhelyiségek lettek számukra kialakítva. Az Ady utcai iskolában ezen kívül lift is épült, de nemcsak a mozgássérülteket vette figyelembe a pályázat. A látássérültek, vakok számára Bray írással is jelölve van minden terem, valamint vakvezetõ sáv segíti a folyosókon a közlekedést. A hallássérülteket beépített és mobil indukciós hurkok, azaz speciális hangerõsítõ rendszerek segítik a kommunikációban. Látványos része a beruházásnak a nevelõi szobában kialakított galéria, és érezhetõ a mennyezetbe épített fûtõtestek jótékony hatása. A projektben a pedagógusok és a diákok megelégedésére 10 millió forint értékben eszközbeszerzésre is lehetõség nyílt. Minden osztályterembe új bútorok, tanári asztal és tárolószekrények kerültek. Ezen kívül modern számítógépasztalokkal, fémtáblákkal, oktatástechnikai eszközökkel, tanulói székekkel, valamint rengeteg fejlesztõ eszközzel gazdagodott az iskola.

Megalakult a Víziközmû Társulat
Apáti György polgármestert kérdeztük
"A szennyvízcsatorna és tisztítómû kiépítésének beruházásához a város víziközmû társulat létrehozásáról döntött, ami 2009. október 19-én alakult meg Csenger Csatornamû Vízgazdálkodási Társulat névvel." bizottság, valamint egy 3 fõs ellenõrzõ bizottság. Az Intézõ Bizottság elnökéül Bakó Lászlónét választották. A bizottság tagjai: id. Gaál Pál, Apáti Imréné, Csernyi Endréné, Jeles Antalné. Az Ellenõrzõ Bizottság elnöke a sza-

Apáti György polgármester azt is elmondta, hogy a lakossági saját hozzájárulást az ingatlantulajdonosok érdekképviseleti szerveként mûködõ víziközmû társulat kezeli, ami az önkormányzati forrásokkal is kiegészül. A csengeriek támogatása rendkívül jó, 99%-os volt. Két hosszú hétvége állt rendelkezésre a szerzõdések megkötésére, valamint még további két alkalommal is megköthették a szerzõdést azok, akik addig elmulasztották. A szerzõdéskötések idejére megalakult Szervezõ Bizottság ezekben az idõpontokban közös képviselõkrõl is nyilatkoztatta a helyieket. A javaslatok alapján húsz csengeri kapott bizalmat, akikbõl az alakuló ülésen 19-en meg is jelentek. A társulat öt évre jött létre, amiben a törvényi elõírásoknak megfelelõen alakult egy öt fõs intézõ

vazatok alapján Dr. Komlódy Miklós lett. Tagok: Juhos Ferenc és Mester Ferenc. A társulat a rá bízott vagyont társberuházóként fogja kezelni, és segíti a szennyvízprojekt megvalósításának három szakaszát, úgymint: 2.000 folyóméter rekonstrukció, 22.330 fm új csatorna, valamint szennyvíztelep építése, amihez 15 km bekötõ vezeték is társul. A társulat tagjai: Apáti Imréné, Tóth Józsefné, Id. Gaál Pál, Csernyi Bertalanné, Ifj. Póti Sándorné, Szabó Bálint, Bálint Andrásné, Gereben Lajos, Nagy Nikoletta, Jónásné Sáfár Judit, Kazamér Tibor, Csernyi Endréné, dr. Komlódy Miklós, Mester Ferenc, Juhász Istvánné, Jeles Antalné, Juhos Ferenc, Gaál Gedeon, Szabó Gyula, Czibere László

56-ra emlékeztünk
Október 23-án ünnepeltük az 1956os forradalom 53. évfordulóját. A gimnazisták szép mûsorát megelõzõen Kazamér Tibor osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévõkkel. Visszaemlékezésében kitért a csengeri eseményekre is: "Október 25-én a fõtéren egy több fõs csoport verõdött össze, melynek tagja volt többek között Medgyesi László, Juhos Lajos, Osváth József, Juhos Árpád. Medgyesi László közölte a többiekkel hogy Budapesten milyen események történnek, és felvetette: "itten is csinálni kellene valamit". A beszélgetést tettek követték! Leverték a vörös csillagot elõször a tanácsházáról, majd a Lenin Tsz-rõl és végül a Nemzeti Bank épületérõl. Ezt követõen a csoport-a hozzájuk csatlakozókkal tüntetõ felvonulást rendezett a községben. Másnap, 26-án a fent említett személyek ismét találkoztak, hozzájuk csatlakozott még Apáti Béla, Tõsér Ignác, Bakk Antal és Varga Gyula. (folytatás a 3. oldalon)

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. október

Királyi vár Becsen…
Sajnálatos módon Szatmár vármegye Árpád-kori történelme meglehetõsen ismeretlen, mivel az okleveles források a közelmúltig jórészt feldolgozatlanok voltak, és az utolsó - a megyérõl szóló összefoglaló mû az azóta is forrásértékû Maksay Ferenc-féle munka az 1940-es évekbõl (ám õ is csak a már akkor ismert adatokra tudott támaszkodni, azokat bõségesen ki is merítette). A megye újabbkori kettészakítottsága szintén erõsen gátolta a kutatók munkáját úgy régészetileg, mint az okleveles anyagok megismerésében. A szomszédos Szatmárral és Kárpátaljával való közelmúltbeli javuló együttmûködési lehetõségeknek köszönhetõen igen sok, eddig ismeretlen adalékokat lehetett megszerezni, melyek ismeretében egészen új megvilágításba került számos dolog. A fent említett együttmûködés egyik gyümölcse dr. Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató, régész új könyve, mely 2008-ban jelent meg, s címe: "A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig". E kiadvány forrásértékû minden, Szatmár korai történetét kutató számára. Nem utolsósorban bennünket, csengerieket és Csenger környékieket is két nagyon is fontos adalék érint. Az egyik ilyen adalék a szomszédos Óvárira vonatkozik (hasonló gondolatokat közöltem a Hírmondó egyik 2007-es számában). Maradjunk Németh Péter gondolatmeneténél. Felveti, hogy kellett lennie egy, a szatmári királyi vártól régebbi "óvár"-nak, melyet bizonyít az, hogy Szatmárnémetiben sem a XIX. sz. végi nagy építkezések-városalakítások folyamán, sem a késõbbiekben nem kerültek elõ az Árpád-kori településre, vagy erõsségre utaló régészeti leletek. "Azaz ki kell mondanunk - írja Németh Péter -, hogy Szatmáron a 11. század végéig a várispánságok létrejöttekor már nem építettek földvárat, vagy ha igen, akkor ezt máshol kell keresni. Kiindulópontunk, egy Szamos-menti település neve: Óvári, melynek jelentése 'Óváré'. Továbbá azt írja, hogy "A helység egy elavult, s ezért Óvárnak nevezett földvár tartozéka volt." Ezzel összefüggésben még érdekesebb felvetést is közöl a szerzõ: azt, hogy az Árpád-kori királyi vár (kastély) nem máshol, mint Becsen - Szamosbecsen volt egykor. Ezt az alábbiakkal igazolja. Becs királyi várát - mely igen késõn tûnik fel okleveleinkben - óvárnak kell tekintenünk. Becs királyi várának 1241ben történt pusztulására utal, hogy nagy kiterjedésû birtokait még abban a században eladományozgatták. A pusztulás ellenére e birtokához a király a végsõkig ragaszkodott. A hajdani becsi várat utoljára 1364-ben említik, amikor a még 1291 elõtt eladományozott birtokáról, Egyházassenyérõl, azaz Senyérõl melynek templomát 1992-ben tártunk fel - kiderült, hogy az Becs királyi várának tartozéka volt egykor. Az is közismert, hogy ennek a Senyének (Sanyikertnek) szomszédságában fekszik Óvári falu is. A becsi királyi vár azonban az 1368-as években már csak egy eltûnt szervezet - a királyi várbirtok - jelképe volt. Jelentõsége ebben az idõben megszûnt, de hogy nemcsak az oklevelekben, hanem a valóságban is létezett a vár, bizonyíték, hogy egy 1424-es birtokosztozkodáskor Becset is megfelezik, megjegyezve, hogy a falu melletti kastély helye (locus castelli) közös marad. Az a jelenség, hogy a várszervezet neve és a királyi várának helye nem esik egybe, nem volt egyedi: a névadó Szatmár és vára, Becs fekvése között 13-15 km volt a távolság. Hasonló volt pl. Torda és vára, Várfalva (12 km) valamint Kolon és vára, Zalavár között (13 km). Ugyanakkor azt is tisztáznom kell, hogy ezek a "királyi várak" csak ispáni várak voltak, a királyi várbirtok vezetõnek székhelyei. Ki kell ábrándítanom azokat, akik fényes királyi palotát, bástyákkal, tornyokkal ékes várat képzelnek el Becsen. Az Árpád-kor elején ezek a királyi várak nem ütötték meg egy múlt századi módos parasztház színvonalát. Sajnos, a helyére semmiféle dûlõnév nem utal, talán az Erge-patak környékén, az úgynevezett Árok-alja részen kereshetõ. Egy alapos terepbejárás mindenesetre pontosíthatja ezt. Fábián László

Iskolafelújítás képekben

Megújított tanári szoba galériával

Új rendszerû tûzoltótanfolyam Csengerben
Az elmúlt évben, az országban egyedülálló kezdeményezésként a Nyíregyházi Regionális Képzõ Központ (NYRKK) szervezésében, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ anyagi finanszírozásában "Váratlan Katasztrófahelyzetek Kezelése…" címmel regisztrált munkanélküliek részére 50 órás idõtartamban, új rendszerû tanfolyami képzések kerültek lebonyolításra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5 különbözõ településén. A hét napot felölelõ képzés során a hallgatók bepillantást nyerhettek a tûzoltó szakma elméleti és gyakorlati alapjaiba és megismerték a katasztrófavédelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is. Idén Csengerben folytatódott a képzési sorozat, melyet a tervek szerint további négy helyszínen folytatnak az ötletgazdák. A több hetes elõkészítõ munkálatokat követõen, 2009. október 02án Csengerbõl, Tyukodról és a környezõ településekrõl beiskolázásra került 23 hallgató - köztük több hölgy is - az elsõ képzési napon a tûzoltó szakma szerelési fogásait sajátította el, az egész napos gyakorlati foglalkozás során. A speciális képzésnek kiváló helyszínt biztosított a helyi mûvelõdési központ impozáns épülete és az általános iskola udvara. A további képzési napokon a tûzoltó mûszaki ismeretek keretében a tûzoltó készülékek típusait és használatát, valamint a tûzoltók egyéni védõfelszereléseit ismerhették meg a résztvevõk. A hétnapos kurzus folytatásaként október 08-09-én a tûzoltási- és katasztrófa elhárítási feladatkörökbe tekinthettek be a résztvevõk. Ezeken a napokon a tûzés katasztrófavédelem honi szabályozását Holes István tû. alezredes, a tanfolyam parancsnoka mutatta be. A tanfolyam záró foglalkozásain október 10-11-én pedig Kruppi István tû. alezredes az égés- oltáselmélet "rejtelmeibe" vezette be a hallgatókat. A tanfolyamon a beiskolázottak valamennyi tananyag modul végén tesztlapos felmérésen bizonyították, hogy megfelelõ szinten elsajátították a szükséges ismereteket. A hallgatókra október második hétvégéjén is komoly feladatok vártak, hiszen a befejezõ részben tûzoltó szerelési ismeretekbõl és Új székek és asztalok érkeztek az informatika terembe is

Váratlan katasztrófahelyzetek kezelése…

égés-oltás elméletbõl kellett, gyakorlati és elméleti számonkérés során megfelelniük. A tanfolyam zárásakor átvett bizonyítványok révén a legjobbak, szerepet vállalhatnak a lakóhelyeik szerinti önkéntes tûzoltó egyesületeknél, illetve szükség esetén tevõlegesen segíthetik az önkormányzatokat a helyi katasztrófavédelmi feladatokban. A tanfolyam elõkészítésében és szervezésében végzett munkájukat szeretném megköszönni a Csengeri Önkéntes tûzoltóság parancsnokának, Erdõs Zoltánnak és Vadász Gábor titkárnak. Holes István tû. alezredes Szekrényt, tanári asztalt kapott minden felsõ tagozatos osztály

2009. október

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

Regionális Pályaválasztási Kiállítás és Szakmai Napok
Létkérdés mind az egyének, mind az országunk sorsát tekintve, hogy tudásukat, aktivitásukat mielõbb társadalmilag és egyénileg is hasznos formában kamatoztathassák a fiatalok. Abban kell minden segítséget az új generációnak megadni, hogy aktív, felnõtt életüket a munka világába való minél sikeresebb belépéssel kezdjék, sikert és egzisztenciát teremtve, ne kudarcokkal, csalódással induljanak. rálhatták magukat. Újszerûbb, személyes élményt nyújtó program keretében Csengerben a Szamos Kft. üzemében üzemlátogatást szerveztek, ahol a könnyûipar és a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásáról kaphattak képet az iskolások. Külsõ helyszíneken, a sportcsarnok melletti szabad területeken gépek, berendezések, bemutatók sokasága várta a látogatókat.

Dönts jól, jövõd a tét!

Mit kell tudni az influenzáról?
Az ÁNTSZ tájékoztató anyaga
nemétõl, és szövõdmények is elõfordulhatnak bárkinél. A legveszélyeztetettebb csoportok a kisgyermekek, a 65 év feletti idõsek, a krónikus betegségben szenvedõk, és a várandós kismamák. A súlyosan elhízott cukorbetegek különösen veszélyben vannak. VÉDEKEZÉS A JÁRVÁNY ELLEN A járványt elkerülni nem lehet, de mindent el kell követni, hogy a terjedését lassítsuk, és a hatásait mérsékeljük. Az új influenza elleni védekezés legjobb döntése a védõoltás felvétele. Óriási jelentõsége van a megfelelõ kézhigiénének, a helyes zsebkendõ-használatnak, valamint a körülöttünk lévõ tárgyak tisztán tartásának. HIGIÉNÉS SZABÁLYOK BETARTÁSA Kézhigiéne A megfelelõ kézmosás gyakori, meleg folyóvízzel és szappannal történik, amely legalább 20 másodpercig tart. A kéz fertõtlenítésére hatékonyak a legalább 60 %-os alkoholtartalmú kézfertõtlenítõk is. A megfelelõ kézmosás által megakadályozható, hogy a kézrõl a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre és onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Köhögés, tüsszentés és a zsebkendõ-használat Köhögéskor, vagy tüsszentéskor nagyon fontos a zsebkendõ orr és száj elé tartása. Ez meggátolja, hogy az influenza vírusa a cseppekkel szétszóródjon a levegõben, rákerüljön a tárgyakra, mást is megfertõzve ezzel. A célra az eldobható papír zsebkendõ javasolt, amelyet használat után zárt szemetesbe kell dobni, hiszen a kórokozók a zsebkendõben még néhány óráig életképesek maradnak. Környezetünk tisztán tartása Takarítsunk rendszeresen! A szokásos tisztítószerekkel és módszerrel végzett gyakori takarítás elegendõ a felületek és a tárgyak tisztán tartására, külön fertõtlenítésre nincs szükség. VÉDÕOLTÁS Az influenza ellen a jelenleg ismert leghatékonyabb védekezés a specifikus védõoltás. A szezonális influenza elleni védõoltás nem hatásos az új influenza ellen, ezért az új vírus ellen új vakcina elõállítására volt szükség. A védõoltások beadását követõen mintegy 10-14 nap szükséges ahhoz, hogy a megfelelõ védettség kialakuljon. Az elsõ hullám során akkor várható jelentõs elõny a specifikus védõoltástól, ha még a járvány csúcsa elõtt sikerül a célcsoportok jelentõs hányadát védõoltásban részesíteni. A további járványhullámok következményeinek kivédésére a leghatékonyabb védelmet biztosítja a védõoltás,mind közösségi, mind egyéni szinten. A vakcina a lakosság 80 százalékát megvédheti a járványtól, vagy legalább is lényegesen enyhíti a betegségüklefolyását. Pandémiának nevezzük a több országra, több földrészre, vagy a Föld egészére kiterjedõ influenza járványokat. A XX. században többször is megjelent a Földön olyan influenzavírus, amely pandémiát idézett elõ. 1918-ban a H1N1 vírus által okozott és "spanyolnátha" néven ismertté vált pusztító járvány alakult ki, amely a becslések szerint 20-50 millió ember halálát okozta. Az ezt követõ pandémiák kevésbé ugyan, de szintén súlyos következményekkel jártak. A szakemberek régóta állítják, hogy az ezredfordulót követõen is hasonló járvány fog végigsöpörni a világon. A madárinfluenza megjelenésével beigazolódni látszott ez az állítás, amikor azt valószínûsítették, hogy ennek avírusnak egy mutációja az emberekre is fertõzõ lehet. 2009. április 17-én az Egyesült Államok Betegségmegelõzési és Járványügyi Központja (CDC) lázas, légútitünetekkel járó megbetegedésekrõl számolt be, amelyeket egy 9 és egy 10 éves gyermeknél diagnosztizáltak. A gyermekek Dél-Kaliforniában élnek, annak egymással határos két megyéjében. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy új, korábban nem ismert influenzavírus okozta. A(H1N1)v elnevezésû új, emberi megbetegedést okozó influenzavírust elõször 2009. áprilisában mutatták ki emberi szervezetben. AZ ÚJ VÍRUS Az A influenzavírus az egyik legrégebben ismert víruscsalád, ami madarakban és emlõsökben is okozhat megbetegedést. Az A vírus altípusait H és N betûkkel, valamint számokkal jelölik, a különbözõ mutációkat altípusokba sorolják. Az új influenza és a hagyományos influenza közötti leglényegesebb eltérés a szezonalitásban mutatkozik: míg a humán influenza szezonhoz kötött, addig az új influenza bármikor fertõzhet. Az új influenza tünetei hasonlóak a hagyományos víruséhoz, és a fertõzés ugyanúgy terjed, mint más influenzavírusok: cseppfertõzéssel, illetve a nyálka-cseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján. A FERTÕZÉS TÜNETEI Az új influenza vírus okozta fertõzés tünetei: hirtelen kezdõdõ hõemelkedéssel vagy lázzal indul, torokfájás, nátha, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, fáradtság jellemzõ rá, de hányás és hasmenés is felléphet. A felnõttek az 1-4 napos lappangási idõt követõen, a tünetek megjelenésétõl számított 5 napig fertõzõképesek, míg a gyerekek akár 7 napig is képesek átadni a vírust. Az új influenza a szezonális influenzához hasonlóan súlyos megbetegedéseket és különleges esetben halálesetet is okozhat. KIK VANNAK LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN? Az új influenza vírust, ugyanúgy, mint a hagyományost, bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, A SZEZONÁLIS ÉS AZ ÚJ INFLUENZA ELLENI OLTÓANYAGOK A 2009-2010-es szezonban két különbözõ influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre. SZEZONÁLIS INFLUENZA ELLENI OLTÓANYAG (FLUVAL AB). Kik kapják? A 3 évesnél idõsebb személyek számára 1 millió 300 ezer (Fluval AB), míg a 3 éven aluli gyermekek influenzaelleni védõoltására 10 ezer adag oltóanyag (Fluarix) áll térítésmentesen rendelkezésre a mostani influenza szezonban. Emellett a gyógyszertárakban többféle szezonális influenza elleni oltóanyag is megvásárolható receptre. AZ ÚJ INFLUENZA ELLENI OLTÓANYAG (FLUVAL P) Hazánkhoz hasonlóan több országban is októberben kezdik oltani az embereket az új influenza ellen. Kik kapják? Azt, hogy egy-egy országban kik kaphatnak a térítésmentes vakcina-készletbõl, a kormányok döntik el. A WHO ajánlása szerint a fontossági listák élén a krónikus betegek, az asztmások, az anyagcsere-betegséggel küszködõk (például cukorbetegek), az egészségügyi dolgozók, a terhes nõk vannak. Az új influenza megelõzésére Magyarországon 6 millió vakcina áll rendelkezésre. 4 millió térítésmentes oltóanyag, illetve 2 millió vakcina áll rendelkezésre azok számára, akik nem kapják térítésmenetesen. Ezek a gyógyszertárakban- receptre felírva - vásárolhatók meg. 2009. OKTÓBER ELEJÉTÕL HÁROM ÜTEMBEN TÖRTÉNIK AZ OLTÁS 1. ÜTEM • Hat hónaposnál idõsebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok • Várandós nõk, valamint azok, akik a következõ néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek, • Egészségügyi, vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 6 hónaposnál idõsebb személyek, • A lakosság biztonságát és alapvetõ ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát mûködtetõ személyek. 2. ÜTEM Egészséges gyermekek védõoltása: • 6-36 hó közötti, közösségbe járó csecsemõk és kisgyermekek, valamint az intézmények dolgozói, • A nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói, továbbá a kollégiumban lakó diákok. 3. ÜTEM A 6 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemõkkel egy háztartásban élõk.
ÁNTSZ Észak - alföldi Regionális Intézete

A fiatalok munkanélkülivé válásának egyik legfõbb oka - az alacsony munkaerõ-keresleten túl, a munkaerõ-piaci tájékozatlanságukból fakadó pályaválasztás, az oktatásból szakképzettség nélkül kilépõk igen magas aránya, az iskolarendszerû képzéseknek a munkaerõpiac igényeit nehézkesen követõ szakmastruktúrája, valamint az érintettek álláskeresési motivációjának alacsony szintje. A kiállításon 30 standon 34 kiállító mutatta be az általuk oktatott, vagy rájuk jellemzõ szakmákat. A kiállításon 2 felsõoktatási intézmény, 5 középiskola, 4 képzõ, és 23 munkáltató volt jelen. Külön érdekesség, hogy a kiállításon romániai kiállítók is jelen voltak. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ ez év õszén is megrendezte, immár 10. alkalommal "Dönts jól, jövõd a tét" Regionális Pályaválasztási Kiállítás és Szakmai Napok rendezvénysorozatát. A korábbi években kialakult hagyományokhoz híven, a rendezvény lehetõséget teremt arra, hogy az intézmények tanulói a helyszínen tájékozódjanak a megyében, illetve a régióban mûködõ szakiskolákban, szakközépiskolákban folyó képzések tartalmáról, a jelentkezések feltételeirõl és az iskolai, kollégiumi életrõl. A felsõfokú oktatási intézmények, iskolarendszeren kívüli képzõ szervek, munkáltatók is képviseltették magukat. De ezek mellett részt vettek a pályaválasztást segítõ intézmények, a kamarák is. A megalapozott pályaválasztási döntést kívánták elõsegíteni a Munkaügyi Központ szolgáltatásai és a pályaválasztást segítõ intézmények szakemberei. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által mûködtetett e-pálya.hu pályaválasztási és pályaorientációs honlapon a rendezvényen résztvevõ kiállítók neveit az érdeklõdõk megtekinthették, a látogató iskolák pedig a helyszínen regiszt-

A határrendészeti kutyás terep bemutató és a Tûzoltóság bemutatója jelentette a látványosságot az érdeklõdõk számára. A rendezvény célcsoportjai: A pályaválasztás elõtt álló diákok, a pályamódosításra készülõ felnõttek, az álláskeresõk, szülõk, pedagógusok és pályaválasztási szakemberek. A pályaválasztási kiállításon a közép és felsõfokú oktatási intézmények, a hiányszakmákat oktató képzõszervek részére biztosítottak bemutatkozási lehetõséget, a továbbtanulás, szakma- és iskola választás elõtt álló célcsoport segítése érdekében. A szakképzõ iskolák bemutathatták azokat a szakképzési lehetõségeket, amelyek összhangban állnak a megye és a régió munkaerõ-piaci igényeivel, a bemutatott szakmák legalább 50 %-a tükrözi a térség munkaerõ-piaci helyzetét, a foglalkoztatásban várható változásokat, a térség jövõképét. Kiemelt jelentõséget tulajdonítanak annak, hogy a fiatalok a hiányszakmákról szerezzenek minél szélesebb körû ismereteket. Ennek érdekében növelik azon képzõintézmények kiállításon való részvételét, amelyek hiányszakmák oktatását ajánlják és mutatják be az érdeklõdõk részére. A szakmákat oktató iskolák bemutatkozására az egyes szakmák, gyakorlati bemutatók segítségével került sor, a szakmák jellegzetességei, az elsajátításukhoz szükséges készségek és képességek pontos megismerése érdekében. A szakmák bemutatása lehetõséget ad a munkafolyamatok és a munkaeszközök minél alaposabb megismerésére, kipróbálására. Az elõzõ évben nagy sikert aratott a látogatók körében a kiállítóstandokban felállított szakmai tanmûhelyekben, tanszalonokban végzett gyakorlati bemutató, illetve gyakorlati tevékenység kipróbálásának lehetõsége.

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. október

Miben hoz újat a kompetencia alapú program?
Abban, hogy a tanítási óra eltér a hagyományos óravezetéstõl és szervezéstõl. A pedagógus eltér az elõre, egy tanévre meghatározott tanmenetétõl, hisz a gyerekek különbözõ fejlettségi szinten állnak a különbözõ részképességek területén. A kompetencia alapú oktatás a differenciálásra épül, azaz az adott osztály, és az egyes tanulók egyéni szükségleteire építve halad a pedagógus tananyaggal. A siker másik kulcsa az olyan tanulásszervezési módszerek gyakorlati alkalmazását jelenti, ami szakít a frontális (csak a pedagógus beszél) osztálymunkával. A kommunikáció kiteljesítésére, csoportmunkára (kooperatív technikákra) és az említett differenciált módszerekre épül az óra. A pedagógusoknak sokkal többfelé kell figyelniük az órákon, és sokkal több kreativitással kell felépíteniük a tananyagot, mint eddig. A tanító vagy tanár egyéni mérlegelésén, szakmai felelõsségtudatán múlik a program sikere. Nálunk, a csengeri általános iskolában 12 pedagógus vállalta önként a plusz terheket. Szeptembertõl - bár jó magyar szokás szerint a felkészítõ továbbképzések most indultak be a pályázati határidõk csúszása miatt - megkezdték az új módszer bevezetését. A HEFOP-os képzéseknek köszönhetõen pedagógusaink nem a semmibõl indultak: jó szakmai ismeretekkel rendelkeztek, amit kicsit fel kellett frissíteni. Egész nyáron készültek és képezték magukat. És bár nagyon sok kérdés felvetõdött a tankönyvek használatától a tanmenetek megírásán keresztül a naplójelölésig, szeptemberben elkezdõdött szövegértésbõl, matematikából, idegen nyelvbõl, valamint szociális és életvitelbõl az új módszerekre épülõ oktatás. A pedagógusok elmondták, hogy a megkezdett munka során a kérdésekre egyre több választ ad a gyakorlat. Segítség jön a szakmai mentoroktól, akiket a képzést elnyert Sulinova Kht. küldött személyes konzultációra iskolánkba. Segítséget jelentenek a pályázattal elnyert oktatást segítõ eszközök (laptopok, projektorok, nyomtatók, fényképezõgépek stb)

(folytatás az 1. oldalról)

56-ra emlékeztünk

Közösen egy hat pontból álló forradalmi követelést állítottak össze, melyet Juhos Lajos azonnal fel is olvasott a piacon összegyûlt népnek. E pontok a következõk voltak: 1 A begyûjtés eltörlése. 2 A földadó eltörlése. 3 Kötelezõ tûzbiztosítás eltörlése. 4 Többpártrendszer létrehozása. 5 Az 1952-es tagosítás felülvizgálata. 6 A szovjet csapatok azonnali kivonása Magyarországról.

Terményforgalmi Vállalat vezetõinek leváltásáról. Az elkövetkezõ napokban a forradalmi bizottság tagjai bejárták a környezõ településeket és mindenhol próbálták megszervezni a helyi forradalmi bizottságokat. Amíg Budapesten a forradalom tartott, addig Csengerben is tartott a szervezkedés. A helyiek élelmiszerszállítmányokkal támogatták a budapesti harcokat. November 5-én a budapesti események következményeként lezárult a csengeri forradalmi események egy nagy szakasza, de a forradalmá-

Szakmai megbeszélés a tanáriban

A gimnázium irodalmi színpada és énekkara (Felkészítõ: Juhász Gabriella és Vinczéné Szilágyi Melinda)
Október 26-án délután 5 óra tájban kezdõdött a nagy tüntetés, melyen a tömeg forradalmi jelszavakat kiabált, Kossuth nótákat énekelt, éltették az új kormányt és Nagy Imrét. A felvonulás a pártbizottság épülete elõtt ért véget, ahol nagygyûlést tartottak. Ekkorra már közel háromezer ember gyûlt össze, A délután folyamán Juhos Lajos és Papp András által összeállított forradalmi követeléseket felolvasták az éljenzõ tömeg elõtt.. Október 27-én állították össze a leendõ forradalmi bizottság névsorát. Az 56 személybõl hattagú elnökség állt föl: elnök Juhos Lajos, helyettes Medgyesi László. Tagok: Lovász József, Horváth Gyula, Juhos Árpád, Tõsér Ignác. Az elnökség Horváth Gyulát a helyi fegyveres erõk parancsnokának nevezte ki. A következõ napon, 28-án Juhos Lajos a községi vb-elnöktõl, Gyarmati Miklóstól átvette a hivatalt, valamint intézkedtek a Tüzép-telep, a Malom és a rok küldetésüket még nem tekintették befejezettnek. A feloszlott termelõszövetkezet tagjai dr. Banda Istvánt kérték meg, hogy mérje szét a korábbi saját tulajdonú táblájukat. November 7-én megalakult a községben az MSZMP helyi szervezete, melynek elnöke Papp András lett. A forradalmi események különleges színfoltja volt a november 10-i nõi felvonulás. A felvonuló nõk átmentek a szomszédos Komlódtótfaluba, ahol sokan csatlakoztak hozzájuk. November 22-én Csenger ismételten forradalmi bizottságot választott. A helyi események december 12-én zárultak le, amikor visszaadta a bizottság a hatalmat a községi tanácsnak. Ezután következett a megtorlás! A csengeri forradalmárok szinte mindegyike bebörtönzésre került, és ott kegyetlen megpróbáltatásokat kellett kiállniuk, és kellett embernek maradniuk az embertelen körülmények között"

A 4.b kipróbálta az új fejlesztõ eszközök egyikét

Munka közben a szociális kompetenciás 1.c is, amelyek a 21. századi oktatás elengedhetetlen kellékei. A projekttel kb. 5 millió forint értékû eszközt tudott az AMK a nevelõoktató munka elõsegítéséhez biztosítani. A legbiztatóbb válaszok azonban a gyerekektõl érkeznek, akik lelkes résztvevõi és követelõi az új módszereknek. Alapigazság, hogy a gyerekek mindig õszintén mutatják ki érdeklõdésüket. Ebbõl az igazságból kiindulva már két hónap után úgy tûnik, hogy megérte. És mit várhatunk mi, csengeriek ettõl az egésztõl? Egy modern, korszerû iskolát, ahol az új módszereknek köszönhetõen minden gyerek saját képességeihez mérten fejlõdhet és sajátíthatja el az élethez való tudást. -mjb-

Technikai fejlesztések a tûzoltóknál
Több mint 60 millió forintos eszközbeszerzéssel sikerült a tûzoltóság technikai eszközparkját tovább fejleszteni, ezáltal a tûzoltási, mûszaki mentési, katasztrófa elhárítási feladataikat még hatékonyabban tudják a jövõben ellátni. Az elmúlt napokban megérkezett felszerelések között egy motorcsónak teljes felszereléssel, védõruházat, védõcsizmák, sisakok a hozzájuk tartozó lámpával és tûzoltólétrák voltak. A pályázat legnagyobb értékû eszköze egy felújított tûzoltó gépjármû, melynek átvétele szintén a közeljövõben várható.

A pályázathoz szükséges önerõt Csenger Város Önkormányzata biztosította részükre, melyet ezúton is szeretnének megköszönni

Csenger Város Képviselõ-testületének, és Apáti György Polgármester Úrnak.

Ardai Attila csengeri horgász elõszeretettel látogatja a környékbeli horgászvizeket. István barátja javaslatára nemrég a Tisza vásárosnaményi szakaszán áldoztak szenvedélyüknek. Kecsegtetõ haljárás láttán bizakodva pergettek a folyó habjaiban. Egy ilyen pillanatban megpillantották a mélybõl kiemelkedõ hal farkát. Az álmélkodás hamar becslésekbe ment át - "Ez biztos volt egy huszas. Volt az harminc is!" Hamarosan kiderült, hogy mindketten jócskán tévedtek, pedig a horgászok elõszeretettel túloznak. Egyik dobásnál Attila "beakadt". A csali se elõre, se hátra nem mozdult. A következõ pillanatban pedig olyan erõvel indult meg, hogy a két horgászt hajóval együtt vontatni kezdte. Az este negyed hétkor akasztott hal a Spider 25ös fonott zsinóron keresztül 2-300 méter huzavona után többször próbált a csónak alá menekülni, de a rutinos és szerencsés horgászoknak nem sokkal hét elõtt megadta magát, és egy kézre csavart

Óriási harcsa

törölközõ segítségével sikerült csónakba emelni. Elképzelni se tudom milyen érzés lehetett, de a cikket írva is borsózik a hátam, a végül egészen pontosan 74,4 kg és 245 cm hosszú óriásharcsa méreteitõl. Hm... Attila a mai naptól kezdve, megengedheti magának, hogy õszinte horgász legyen, nincs szüksége túlzásokba bocsátkozni. Fodor László

2009. október

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Sprint csapatbajnok
A 17 éves Kovács Norbert, Fehérgyarmaton tanul a Közgazdasági Szakközépiskolában. A család több generációra visszamenõleg tart galambokat, 11 éves vette át bátyjától a galambok gondozását. Ekkor még a galambdúcban a postagalambok mellett megtalálhatóak voltak a díszgalambok is. 2006-ban alakult meg Csengerben a T-20-as Postagalamb Egyesület, amihez csatlakozott. Az elsõ versenyszezonban nem sikerült jelentõs eredményt elérnie. 2007-ben ismerte meg Móré Ferencet, aki ellátta jó tanácsokkal és fiatal galambokat is kapott tõle. Ezek a galambok meghozták a várva várt kezdeti sikert, hiszen a következõ évben a fiatalok versenyén Tagszövetségi 7. helyezést ért el. Ezután a galambjai évrõl évre jobb eredményeket hoztak, amelyre nagyon büszke. Ezekben a sikerekben nagy segítséget nyújtott Kazamér Tibor, akit "tanítómesterének" tekint. 2008-ban már Rövidtávú és Sprint kategóriákban is jelentõs eredményeket ért el és két galambja is kimagaslóan teljesített. Az egyik említésre méltó galamb egy tojó, ami a 8 versenybõl álló Sprint bajnokságban tagszövetségi 2. sampion lett. A következõ évben szintén 9 helyezést szállt és rövidtávú kategóriában a tagszövetségi 3. sampion tojó címet szerezte meg. A legeredményesebb galambja egy kék hím, ami egy évesen 12út/12 helyezést repült, második évben 11út/11 helyezést hozott, tehát a 2 év során 23 versenyen helyezte magát, így 100%-os eredményt ért el a 3-szoros Tagszövetségi 1. sampion. A 2009-es versenyszezonban elért eredményekkel nagyon elégedett Norbi, akinek a versenyeztetés stafétabotját a galambokkal ma is szívesen foglalkozó nagypapa és édesapa adta át.

ANYAKÖNYVI HÍREK
Újszülöttek Csenger Riczu Zsombor (an.: Juhász Ivett), Katona Kevin (an.: Nagy Bernadett), Horváth Norbert Pál (an.: Horváth Viktória), Bakk Máté (an.: Pável Renáta) Csengersima Kádas Dóra Zsófia (an.: Mándi Enikõ Ildikó) Házasságot kötöttek Csenger Gyarmati Anikó - Halászi András, Krakkó Melinda Ágota - Bakk István Pátyod Melnic Ramona - Ioana Bernáth József, Tordai Magdolna Kazamér Szabolcs Szamosangyalos Tarcsa Beáta - Farkas István Eltávoztak közülünk Csenger Apáti Borbála (1921), Enyedy László (1938), Kerekes Károlyné (sz.: Éles Zsuzsánna Juliánna 1933), Soós Ferenc (1917), Osváth József (1925), Balázs Pál (1921), Bandula Alexandra (1992), Osztolykán János (1930), Nagy Imre (1953), Forján Sándor (1944), Fodor Árpádné ( sz.: Halinda Julianna Mária 1959), Vas László (1948), Veller Lajos (1934), Kristin Györgyné ( sz.: Kertész Erzsébet 1915), Balogh Emilné (sz.: Nagy Irma 1923), Varga Gyula (1934), Mezei Gyula (1946) Csengerújfalu Éles Károlyné (sz.: Csatári Julianna 1948), Endrédi Antalné (sz.: Révész Gizella 1936) Szamosbecs Gyarmati Andrásné (sz.: Gaál Borbála 1940), Veres Kántor László ( 1931) Csengersima Karácsony Zsigmond (1923), Nagy Gyula (1922) Szamostatárfalva Király Lajos (1939)

A hagyományoknak megfelelõen az idén is megrendezte a Sakk és Asztaltenisz Klub a szokásos "Köztársaság Tornát" A 20 csapat résztvételével lezajlott versenyre az általános iskola aulájában került sor október 23-án. A sakk eredményei gyermekeknél: 1. Ecsedi Norbert 4 pont, 2. Szabó Eszter 4 pont, 3. Papp Erik 4 pont, 4. Szabó Gréta 3 pont felnõttek: Gaál Sándor 5 pont, 2. Kovács József (Porcsalma) 3,5

Sportesemények a forradalom évfordulóján

pont, 3. Gaál Gergõ 3 pont. 4. Varjasi Sándor 3 pont. Az asztaltenisz eredményei gyerekeknél: 1. Gaál Richárd, 2. Szabó Dávid felnõttek: 1. Kiss Zoltán (Pátyod), 2. Boros Endre, 3. Dalnoki László (Ura), 4. Csernyi Endre (Szamosbecs), 4. Ecsedi István Gratulálunk minden résztvevõnek! Sakk-Asztaltenisz vezetés Katona Mihály elnök

A sportcsarnokban történt
Nyolc csapat lépett pályára a Sportcsarnokban megrendezett Köztársaság Futball Kupáért, ahol két csoportba osztva nívós küzdelmeket vívtak egymással. Az I. elõdöntõben a Baráti Kör lépte le Szamosbecset (6-0), a másikban pedig az Öcsi Húsbolt Szamostatárfalvát (7-2). A döntõben aztán igen szoros csatában a Baráti Kör bizonyult jobbnak (3.2) A kupa végeredménye: 1. Baráti Kör, 2. Öcsi Húsbolt( Tyukod), 3. Szamostatárfalva, 4. Szamosbecs, 5. Winner FC, 6. Rozsály, 7. Filléres ABC (Porcsalma), 8. Kispalád Gólkirály Erdõs Tamás, a Baráti Kör játékosa lett 9 góljával, a legjobb kapusnak Makay Zoltán bizonyult Rozsályból, a legjobb mezõnyjátékosnak Kertész Józsefet látták, az Öcsi Húsbolt csatárát.

Önök küldték

Sikeres szereplés a duatlon PROFI kategóriában

Diáksport

Kákos Dávid (Molnár J. u.) jutatta el azt a fényképet, melyen a komlódtótfalusi iskolások egyik osztálya látható Apjok Tanító Nénivel. A háttérben a régi iskola és melléképületei figyelhetõek meg.

Kerezsi Miklósné (Béke u.) is iskolai jellegû képet hozott - a múzeum képanyagát gyarapítandó. Ezen a felvételen a régi "Nagyiskola" belsõ udvarán egy szép Május 1-jei ünnepi zászlófelvonást láthatunk, úttörõkkel, dobbal, kürttel, ünnepi beszéddel körítve.

MÚZEUMI HÍREK
• A múlt havi számban megköszöntem Deli Zsolt, egykori honismereti szakkörösöm ajándékait, ám még az újság meg sem jelent, ismét újabb tárgyakkal lepett meg. A legértékesebb ezek közül egy újkõkori - azaz neolitikus - õrlõkõ mindkét részével. A tárgy Kr.e. körülbelül 7000, de legkevesebb 4500 éve volt használatban, s bizonyítja, hogy környékünk már ekkor is lakott volt. Az õrlõkõ az õskori tárlónk kiemelt dísze lett. • A csengeri tûzoltók a múzeum hátsó udvarán balesetveszélyes fát vágtak ki. A kiszáradt fa még a kábeltévé itt áthúzódó vezetékét is veszélyeztette. Munkájukért köszönettel tartozom.

Lakiteleken rendezték október 10-én a duatlon A kategóriás országos döntõt, ahol eddig csak leigazolt "profi" versenyzõk vehettek részt. Az idén már az amatõrök is elindulhattak, így iskolák is megmutathatták magukat. A csengerieket a IV. korcsoportos fiuk képviselték, akik profi csapatokat maguk mögé utasítva mindössze 20 másod-

perccel lemaradva a második helyen értek a célba a 2000 méteres futás, 8 kilométer kerékpározás és 1000 m. futás teljesítése után. A csapattagok: Juhász Balázs, Páskuly Gergõ, Székely Gergõ, (7.a) Egyéniben Juhász Leila (6.a) fiatalabb korosztályosként a 21. helyezést ért el a népes mezõnyben.

MOZIELÕADÁS
2009. november 26. 18.00 óra amerikai romantikus vígjáték A pasi szerint minden nõt el lehet csábítani. A nõ szerint minden nõnek megvan a maga szabad akarata meg józan esze - és mert az egyik egy reggeli tévémûsor gátlástalan, nagyszájú mûsorvezetõje, a másik meg a producere: fogadást kötnek. A férfi vállalja: bebizonyítja a fõnökének, hogy a módszerei hiba nélkül, mindig mûködnek, azt csábít el, akit akar. És õ történetesen majdnem mindenkit akar. Ha pedig ez kevés volna, azt is vállalja, hogy a nõ tanácsadója lesz és biztos benne, hogy a módszerei mûködni fognak. A pár marakodva, versengve ismerkedik a csábítás fortélyaival. Egymás büszkeségét szeretnék megtörni, míg végül, mindketten megtörnek. Mert persze egymásba szeretnek. De ez még nem a vége a történetnek.

A csúf igazság

Illyés Sándor (Rákóczi u.) újabb képet talált, mely Csenger határõr községgé avatásának ünnepi pillanatát örökítette meg 1974. október 18-án.

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. október

Változékony õszi teljesítmények…
Már-már azt kezdtük hinni, jóra fordul minden a focinál, hiszen a legutóbbi négy meccsen végre megtört az átok, és egymást követõen kétszer is nyertünk idegenben, nem is akármilyen jó játékkal… Ezzel be is lõttük magunkat elég stabilan a bajnokság 7. helyére…. Miközben titokban talán még jobb helyezésekrõl ábrándoztunk, mikor megtörtént az , amit a csoport egyik edzõje megjósolt. A tyukodi pajtások egy szép õszi délutánt pocsékká tettek, és négy góllal illusztrálva megmutatták, hogyan kell(ene) focizni…. Abban azért bízhatunk, hogy ez a csúfos kisiklás nem töri meg a fiúkat, és az õszi szezonban ezt a 7. helyet azért tudjuk majd tartani… IX. 26. hej, az a második félidõ! Vámosoroszi-Csenger 3-0 (0-0) Az utóbbi két év "mumuscsapata" ellen ugyancsak hiányosan utaztunk el, lényegében hat kezdõemberünk hiányzott. Ezt már nem tudtuk pótolni, de ennek ellenére az elsõ félidõben még tartottuk magunkat, sõt még gólhelyzeteket is tudtunk kialakítani. Virág Petinek is besikerülhetett volna, aztán Szilágyi a 15.percben centikkel emelt fölé, majd Jóbi Miki félelmetes lövése éppencsak a kapufa mellé szállt. A sort Volkán nagy bombája zárta, amit a kapus a gólvonalról(?) tudott valahogyan a hasa alól kikotorni.. Ennyi helyzetet azért nem lehet büntetlenül kihagyni, ezek elõbbutóbb megbosszulják magukat. A bosszú a szünet után jött el. Az 55. percben egy szögletrõl kipattanó labdát 20 méterrõl vágták rá, ami három védõnk lábán flipperezve került a hálónkba(1-0). A gól bénítólag visszavetette csapatunkat, mert öt percre rá megzavarodottságunkat kihasználva egyértelmû védelmi hibánkból jött a következõ (2-0). A kétgólos vezetés érthetõleg felhozta a hazaiakat, erõnkbõl már csak egy pár elvetélt kontrára futotta. Egymás után estek a hazai támadások, és a 80. percben egy gyors szélsõtámadásból beállították a végeredmény (3-0). Kár volt ezért az elszalasztott lehetõségért, mert komplett csapatunkkal lehettek volna reális esélyeink akár egy gyõzelemre is. X.4. Csoda Nagydoboson Nagydobos - Csenger 2-7 (1-6) A végeredménybõl ítélve téves lenne azt gondolni, hogy ennyire gyenge csapat ez a Nagydobos. Egyszerûen mi egy nagyon jó napot fogtunk ki. Jellemzõ ez ifjonti csapatunkra, hol nagyot tudunk alakítani, máskor meg pocsék játékkal nagyot tudunk bukni. Mire a hazaiak feleszméltek, az 5. percben Halász Norbi góljával már vezettünk is (0-1). Nemsokára ismét õ volt eredményes, Buncával való összjáték után kegyetlenül perdített a hálóba (0-2). Veszekedni kezdtek, egymást szapulták a hazaiak, mi pedig közben lõttük a gólokat. A harmadik gólunk Orosz Fecó érdeme, aki egy jobboldali támadásból a hálóba bombázott (0-3). Volkánnak is illet feliratkozni a gólgyárosokhoz, lövése egy védõrõl megpattanva jutott a kapuba (0-4). Ekkor már padlón volt az ellenfél, s Buncának jutott az ötödik találat (05). Közben még kaptunk mutatóba egy kis gólocskát (1-5), de aztán Orosz repetázott egy szögletbõl elért fejesgóllal (1-6). Szünet után szinte komplett csapatcsere történt nálunk. Habár a cserék tisztességes küzdéssel megállták a helyüket, de a tétmeccsek izzó hangulatát szokniuk kell még, fõleg teljes csapatrészek variálásában. A félidõt már lanyhább játék jellemezte, túl nagy tét már nem volt, itt is, ott is esett egy-egy gól. A mienket Szabó Robi szerezte, aki félpályáról megindulva a védõsort megkerülte, és látványosan helyezett a hálóba (2-7). X.10. Ezt a játékot gólra játsszák Csenger - Tiszakóród 2-0 (2-0) Már a 4. percben vezethettünk volna, de Halász jó beadására senki ne érkezett, és ugyanez a szituáció megismétlõdött még jónéhányszor. A számtalan gólhelyzetet követõen aztán a 9. percben Sajó pontos beadását Volkán higgadtan emelte a hálóba (10). Nem sokkal ezután Asztalos elõtt kétszer is lehetõség kínálkozott, de ki tudta hagyni. Az elsõ negyedórában akár 4-5 góllal is elhúzhattunk volna, jól, de eredménytelenül fociztunk, semmi nem akart sikerülni. A félidõ közepétõl viszont a vendégek diktáltak nagyobb iramot, figyelmeztetõ volt egy-két lövésük. Akadozott a gépezetünk, majd csak a végefelé jöttünk ki a hullámvölgybõl, s a 39.percben Bunca szép cselsorozat után adott be, melyet aztán Volkán pofozott a kapuba (2-0). Szünet után is a vendégek kezdtek jobban, egyáltalán nem adták fel. Jobbára a mi térfelünkön folyt a játék, s kétgólos vezetésünk ellenére igen gyatrán, enerváltan játszottunk, s gólhelyzet szinte csak a kóródiak elõtt adódott. Szerencsére a góllövõ cipõjüket otthon hagyták, de még így is, a jó kezdés után nekünk volt okunk várni a lefújást jelentõ sípszót. X.17. Megy ez, ha akarjuk Kölcse - Csenger 1-2 (1-0) Az elõzetes hírek szerint a hazaiak az egyik legjobb összeállításban vártak gyõzelemre éhesen bennünket. Az elsõ percektõl irgalmatlanul erõs iramot diktáltak, aminek a tempóját nekünk is sikerült felvennünk, így aztán változatos, jó focit láthattak a nézõk. Mindkét csapat nyílt sisakkal, bátran játszott - bár a hazaiak olykor kissé keményen. Persze a nézõk egyfolytában a mieinket ócsárolták, szerencsére a fiúk a focival foglalkoztak. Az elsõ gólt a hazaiak szerezték a 27. percben, igaz nem épkézláb akcióból, hanem egy fölöttébb lesgyanus helyzetbõl. Miközben a csengeriek ezt reklamálták, megzavarodtak, a hazaiak viszont nem tétlenkedtek (1-0). A vezetés szárnyakat adott Kölcsének, de gólra nem váltak a vágyak. A félidõben Volkán edzõnek sikerült lelket öntenie a már-már csüggedõ fiukba, mert a pályára lépve nyugodtabban, megfontoltabban kezdtük a második félidõt. Támadásainkat jobban felépítettük, s már az elején négyöt gólhelyzetet dolgoztunk ki, vissza is vették a lendületet a hazaiak. Taktikai fegyelmünk az 58. perc körül beérett, Szilágyi S. egy szögletbõl érintés nélkül csavarta hálóba a labdát, igaz a felugró Juhász F. zavarta a kapust (1-1). Kétségbeesetten rohamozott Kölcse, de Valentin kapus szenzációsan védett, s Köllõ kétszer is mentett a gólvonalról. Parázs hangulatúvá vált a meccs, voltak bõven vitatható helyzetek. A végsõ szó a mienk volt, a 70. percben egy jobboldali szabadrúgást Nyerges Donát a hálóba fejelt (1-2). Az eredmény már nem változott, a csalódott hazai nézõk a meccs végén a bírókon töltötték ki dühüket - mindenféle következmény nélkül. X. 24. (most) te vagy a legény, tyukodi pajtás Csenger - Tyukod 0-4 (0-3) A két szomszédvár rangadói az utóbbi években a mi csapatunk sikereivel végzõdtek, s reméltük, ez a sorozat nem szakad meg. Nos, alaposan tévedtünk, mert ez a mai nap nem nekünk volt kitalálva. A meccs körülményei is elég rejtélyesek voltak, Nyerges Donát nem tudott Tyukodról (10 km) bejutni Csengerbe, más dolgokról is csiripelnek a verebek, de a lényeg, hogy vereségünk egyértelmû volt. Az elsõ percektõl már a vendégek akarata érvényesült - no meg a játékvezetõké is, de az végig. A 15. percben már jött is az elsõ góljuk. A tyukodi csatár kézzel vitte el a labdát, de a bíró nálunk látta a kezezést, a szabadrúgásnál Valentin kapusunk megcsúszott, és akadálytalanul vágták a jobboldali ficakba a labdát (0-1). A vezetés feldobta a vendégeket, amúgy is lelkesebben, agresszívebben játszottak, és a 25.percben egy fatális egyéni védelmi hibánkból tovább növelték elõnyüket (0-2). Mi nem voltunk képesek újítani, más fazont adni játékunknak, így a tyukodi nyomás megmaradt. Alig a szünet elõtt baloldalon vezették fel a labdát szinte akadálytalanul, a beadásra sajnos volt egy érkezõ ember (0-3). Ezt a hátrányt ez a mai csengeri gárda már nem volt képes behozni, mert a látottak alapján is ennyivel jobbak voltak a vendégek. Szünet után azonban már bátrabban játszottunk, s fõleg -Korpás révén - a jobboldalunk jeleskedett. Sajnos a labdákat feleslegesen elszórtuk, és talán a legroszszabbkor, egy kapitális védelmi baklövésbõl a 66. percben végzetessé vált a gólarány (0-4). Innentõl már tényleg kitámadtunk, de a kapu elõtt elfogyott a tudományunk, minden különösebb elképzelés nélkül játszottunk, a maradék lehetõségeinket is elkapkodtuk. Talán ha estig játszunk és ezer gólhelyzetet kidolgozunk, akkor sem tudtunk volna ezen a szombaton a kapuba találni. A mérkõzés vége elõtt percekkel a csengeri pályán régóta nem látott esemény zajlott. A Bunca leterítésén és az esetet újfent fordítva látó bíró ténykedésén megdühödött nézõk egy része a palánkon átugorva vett elégtételt. Kár volt ezért, mert a 3 perccel hamarabb lefújt meccs eredményén ez mit sem változtatott. A bíró lelkén egy-két gól még múlhat, de négyrõl már nincs mit beszélni. Sajnos drága percdíjakkal kell szembenézni a klubnak.

Éremesõ a duatlon országos döntõn…

Karcagon rendezték meg október 17-én a duatlon B kategóriás országos döntõt, ahová a sikeres megyei szereplés után 27 diákunk jutott be. Az I. kcs. leánycsapat (Kõrösi Barbara (2-a), Adorján Zsanett (1.c), Borbély Viktória (2.t), Gaál Nikoletta (1.c) nagy küzdelemben az 5. helyet szerezte meg. Az I. kcs. fiúk (Barcsay Dávid (1.c), Szedlacsek Ákos (1.b) is megállták helyüket , és a középmezõnyben végeztek. A II. kcs lányok közül Riskó Anett (4.a) a kiváló 7. helyen, míg osztálytársa Kõrösi Klaudia a középmezõnyben ért a célba. A II. kcs. fiúk (Juhos Viktor(3.t) és Lakatos Dániel) a 12. illetve a 30 helyen zártak. A III. kcs. leányok hozták formájukat, mert csapatban a dobogó legmagasabb fokára állhattak, a bajnokcsapat címet elnyerve (Szabó Kitti, Lakatos Andrea, Paládi Bernadett (7.a-sok) és Juhász Leila (6.a), aki egyéniben a 3. helyen futott a célba. E korcsoport fiai is remekül szerepeltek, de kis technikai hiba és rendezõi figyelmetlenség miatt 2 másodperccel maradtak le a bajnoki címrõl. (Busák Alex (6.a), Szabó István (6.a) és Ecsedi Gábor (7.a), aki egyéniben pár másodperccel maradt le a dobogóról, és a 4. helyet szerezte meg! A IV. kcs. leányok igen "aranyosak" lettek, hiszen a tavalyi

bajnoki címüket megvédve ismét elnyerték a Magyar Köztársaság bajnokcsapata címet!! A csapat tagjai: Pesti Enikõ (7.a), Beczõ Alexandra (8.e), Gaál Izabella (8.a), aki egyéniben bronzérmes lett, és Osváth Krisztina (8.d), õ pedig egyéniben is a dobogó legmagasabb fokára léphetett, mint bajnok. Az idén immár 3 országos bajnoki aranyéremmel büszkélkedhet, meghívást is kapott a tatai nemzetközi edzõtáborba. Persze a fiúk sem hagyták alább, õk is "aranyosak"-ká váltak, mivel fantasztikus küzdelemben õk is immár harmadszor lettek bajnokcsapat! A csapattagok: Szedlacsek János, Székely Gergõ, Páskuly Gergõ, valamint Juhász Balázs (7.á), aki hihetetlen hajrával megvédte bajnoki címét, és elnyerte a Diákolimpia bajnoka címet. A sikeres versenyzés tetõfokaként a csengeri Petõfi Sándor Ált.Iskola lett az iskolák közötti megmérettetésben a legeredményesebb intézmény! Köszönettel tartozunk Jáger Sándornak a rendelkezésünkre bocsátott ponyvás kisteherautóért, valamint Juhász Miklósnak és Zámbó Józsefnek a gyerekek és a felszerelés szállításáért. Gratulálunk a kiváló eredményekért a versenyzõknek! A felkészítõ tanár Papp Szilárd.
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja