CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA

XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2010. február-március - ÁRA: 130,- Ft

Egymást követõ ünnepeink (2. oldal) Névadónk Petõfi (3. oldal) Békakocsonya és biológia (4. oldal) Csenger a magyar irodalomban (5. oldal) Szi-Zo városi kispályás bajnokság (6. oldal)

A tartalomból

Országgyûlési képviselõk választása 2010.
A Csengeri Hírmondó hasábjain - immár hagyományosan - tájékoztatást adunk az országgyûlési képviselõk választásával, lebonyolításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A Magyar Köztársaság Elnöke a 2010. évi országgyûlési választások elsõ és második fordulóját 2010. április 11. és április 25. (vasárnap) tûzte ki. A választási értesítõk és az ajánlószelvények kézbesítése a lap megjelenésének idõpontjában már megtörtént, azokat a választópolgárok kézhez kapták, minimális volt a nem kézbesíthetõ választási értesítõk száma. A választók nyilvántartását 2010. február 10-e és 17-e között tette közszemlére a hivatal, az a választópolgár, aki értesítõt nem kapott a nyilvántartásba vételrõl, a kihagyás, törlés, illetõleg a felvétel miatt 2010. február 17-én nyújthatott be kifogást a Helyi Választási Irodánál. Kérjük azokat a választópolgárokat, akik a választásról értesítõt nem kaptak, szíveskedjenek a Polgármesteri Hivatalt felkeresni a nyilvántartás egyeztetése, és az értesítõ, valamint az ajánlószelvény kiadása érdekében. A módosított névjegyzék a választások elsõ fordulója elõtt 2010. április 9-én 16.00 óráig, a második forduló elõtt 2010. április 23.-án 16.00 óráig tekinthetõ meg a Polgármesteri Hivatalban. Az ajánlószelvényeket 2010. március 19.-én (péntek) 16.00 óráig lehet a jelölõ szervezetek képviselõjének átadni, az ajánlás lehetõsége ezzel a határnappal lezárul. Az ajánlószelvénynek tartalmaznia kell az ajánló családi és utónevét, a lakcímét és a személyi azonosító jelét, továbbá az ajánlani kívánt jelölt és a jelölõ szervezet nevét, megnevezését. Az ajánlószelvényt a választópolgároknak saját kezûleg kell aláírniuk. Az ajánlásért elõnyt adni, vagy ígérni, illetve elõnyt kérni, vagy annak ígéretét elfogadni a törvény szerint tilos, illetve büntetendõ cselekmény. Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni, a lakóhelyük szerint illetékes jegyzõtõl kapott igazolás birtokában más településen is leadhatják szavazatukat abban az esetben, ha az igazolásukat idõben elkérték. Az igazolás kiadására - a választás elsõ és második fordulójára egyaránt! - személyesen, vagy meghatalmazott útján 2010. április 9.-én (péntek) 16.00 óráig van lehetõség az adott település jegyzõjénél. Azok a választópolgárok, akik igazolással rendelkeznek, de valamely oknál fogva mégis az eredeti szavazókörben kívánnak szavazni, a választópolgár kérelmére egy alkalommal - 2010. április 8.-án (csütörtök) 16.00 óráig- a Helyi Választási Iroda az igazolás egyidejû bevonása mellett visszaveheti a névjegyzékbe. Abban az esetben, ha a választópolgár nem tud személyesen, vagy meghatalmazottja útján eljárni az igazolás kiadása érdekében, annak kiadását ajánlott levélben is kérheti azt az illetékes jegyzõtõl, azonban ebben az esetben legkésõbb 2010. április 6.-án (kedd) a kérelemnek meg kell érkeznie. Amennyiben a küldemény a határidõig nem érkezik meg, az igazolás kiadására már nincs mód, tekintettel arra, hogy a választók nyilvántartásából történõ törlést, illetve az új helyen a felvételt már nem lehet lebonyolítani. A névjegyzéket 2010. április 10. után lakcímváltozás miatt már nem lehet módosítani. Azok a választópolgárok, akik nem hazánkban kívánnak szavazni (pl. külföldi munkavállalók, tanulók, stb.) a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket személyesen, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezõ meghatalmazott útján kérhetik a lakcímük szerint illetékes Helyi Választási Iroda vezetõjétõl 2010. március 19-ig (péntek) 16.00 óráig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhetõ úgy, hogy az legkésõbb ugyaneddig az idõpontig megérkezzen a Helyi Választási Irodába, az "elkésett" kérelmet teljesíteni nem áll módjában az illetékes jegyzõnek. Kérem a Tisztelt Választópolgárokat, hogy a fenti határidõket szíveskedjenek pontosan betartani, a választáson történõ részvételük biztonsága érdekében. A jelölõ szervezetek, jelöltek választási kampányt az elsõ választási fordulót megelõzõen 2010. április 9.-én (péntek) 24.00 óráig, míg a második fordulót megelõzõen 2010. április 23.-án (péntek) 24.00 óráig folytathatnak. Az úgynevezett "kampánycsend" idõszakában, 2010. április 10.-én 00.00 órától április 11.-én 19.00 óráig, illetõleg 2010. április 24.-én 00.00 órától április 25.-én 19.00 óráig tilos és törvénybe ütközõ a kampány folytatása. Plakátot állami, vagy önkormányzati hatóságok épületeinek falán, kerítésén nem szabad elhelyezni, ezekben az épületekben, helyiségekben választási gyûlést sem lehet tartani, ideértve a kijelölt a szavazóhelyiségeket is, más ingatlanok esetében a tulajdonos - kezelõ hozzájárulását kell kérni a plakát kihelyezésére, vagy gyûlés tartására. A plakátokat az, aki elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték 2010. május 25.-ig köteles eltávolítani. A választás napján, mindkét fordulóban, a szavazóhelyiségek reggel 06.00. órától este 19.00 óráig tartanak nyitva, a választópolgárok ebben az idõszakban adhatják le szavazataikat a választási értesítõben megjelölt címen. Városunkban a szavazóhelyiségek az elõzõ választások szerinti gyakorlat alapján, körzetenként a megszokott helyükön kerültek kialakításra, a választópolgárok az értesítõben megjelölt, a lakóhelyük szerinti körzet szavazókörében szavazhatnak. A Képviselõ-testület megválasztotta a Helyi Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottságok tagjait és póttagjait, akik a választást megelõzõen felkészítésen vesznek részt és esküt tesznek a törvény szerint. A választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölõ szervezetek a Szavazatszámláló Bizottságok mellé a megbízott tagjaikat legkésõbb 2010. április 2.án (péntek) 16.00 óráig jelenthetik be, ezt követõen a jogszabály kizárja a megbízás elfogadását. (folytatás a 3. oldalon)

Interjú Apáti György polgármesterrel

Gazdálkodás, tervek 2010-ben

- Gazdaságilag lezárult a 2009es év. A képviselõ-testület februári ülésén a tavalyi 123 millió forintos hiánnyal szemben idén 153 millió forinttal fogadta el a 2010. évi költségvetést. Elõreláthatóan hogyan fog alakulni ez az esztendõ? - A 2010-es végleges költségvetést rengeteg egyeztetés elõzte meg. Az ország gazdasági állapota rányomta bélyegét az önkormányzat büdzséjére. Súlyos terheket ró a településekre, hogy nagy mértékben csökkent a közoktatás támogatása.

Ez Csenger esetében óriási szám, 44 millió forint. A normatívakieséshez hozzájárul a negatívan alakuló demográfia is. Sajnos, egy osztállyal kevesebb gyermek fog a jövõ tanévtõl iskolába járni. Ha ehhez hozzátesszük a lecsökkentett kistérségi normatívát is, akkor még további 13 millió forinttal szûkült az állami a finanszírozás. De megszûnt a sport és a közmûvelõdés támogatása is. Ezeket a területeket pályázati lehetõségekkel szeretnénk támogatni. (folytatás a 3. oldalon)

A képviselõ-testület jóvághagyta a 2010-es költségvetést
A Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a 2010. február 15-ei ülésén tárgyalta meg a város 2010. évi költségvetésérõl szóló elõterjesztést és a hozzá kapcsolódó napirendeket. A 2010. évi tervezést több olyan tényezõ határozta meg, amelyek egyrészt az ország gazdasági helyzetébõl, másrészt pedig a helyi és az önkormányzat társulásai sajátosságaiból adódnak, mindezen tényezõk az elmúlt évhez képest is negatív irányba határozták meg a Képviselõ-testület rendelkezésére álló forrásokat és a mûködési hiány növekedését okozták. A Képviselõ-testület kiemelt célja ebben az évben is az önkormányzat mûködõképességének megõrzése, az alapfeladatok ellátását szolgáló intézmények fenntartása, a foglalkoztatotti létszám lehetõség szerinti megõrzése, a szociális juttatások és a közcélú foglalkoztatás biztosítása, valamint a szervezetfejlesztések, beruházások megvalósítása. Ebben az évben jelentõsen átalakult az állami támogatások rendszere és részben az elmúlt évi szinten maradt az egyes feladatokhoz társuló támogatások öszszege, ugyanakkor több területen az állam már azt várja el az önkormányzatoktól, hogy kizárólag az alapfeladataikat lássák el, ehhez biztosítsák a saját bevételeik bõvítését, és a nem kötelezõ feladatok közül csak azokat lássák el, amelyek finanszírozására illetve fenntartására képesek. A városi költségvetés tervezése során az állami támogatások tekintetében meg kellett azt állapítani, hogy az iskolás korú gyerekek körében folyamatosan csökken a tanulólétszám, emiatt a hozzá társuló állami támogatás összege is kevesebb. (folytatás a 2. oldalon)

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. február-március

Egymást követõ ünnepeink
A húsvéti ünnepkörben a csúcs, Jézus diadalmenete nagypéntek felé, és maga a kereszthalál eseménye. Ami igazán fontos, az már nagypénteken átélhetõ. Ekkor lehet bennünk a legtöbb és leggyümölcsözõbb csend. Ekkor tehetjük leginkább mérlegre az életünk eseményeit. Ekkor élhetjük át földi létünk legnagyobb mélységét és magasságát. Ekkor fedezhetjük fel, hogy egy erõtlen vagy dicstelen múltból mégis lehet egy reményteljes jövõ. Azt, hogy még van egy felépíthetõ és egy értékes jövendõ elõttünk. Itt nem csak magunkra nézünk, hanem arra a Krisztusra, aki értünk, még a Golgota keresztjén is tudott és akart imádkozni. Egy bûnös, eltévedt, megvásárolható, hazug, becstelen és feszítsd meg-et kiáltó népért, van ereje, van szeretete azt kérni az Atyától, hogy bocsásson meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Ez engem mindig megállít, és elgondolkodásra késztet. A felkérés úgy szólt, hogy írjak a Húsvétról. Szívesen megteszem, de úgy, hogy a Nagypéntek gyõzelme felõl látom a Húsvét diadalmas reggelét. A húsvéti ünnepkör ugyanis a virágvasárnappal kezdõdik. Virágvasárnapot is a nagypéntek felõl tudjuk nézni. Mi már tudjuk, hogy kicsoda Jézus és hogy mit tett a golgotai kereszten minden emberért. Egy szomorú szenvedéstörténetnek a kezdete indul virágvasárnap, amelynek a vége a kereszthalál lett, ami váltság mindenki számára ezen a földön. Sokan csak azt várták, hogy Jézus majd kiûzi a római megszállókat. A szamárháton érkezõ Jézus, mégis királyként vonul be Jeruzsálembe, hogy elvégezze a megváltói munkát. Akkor is és ma is a tömegekkel könnyû volt menni, ahol arról beszélnek, hogy Jézus milyen nagy tanító, gyógyító, csodatevõ. Ma is igaz, hogy ott vagyunk az Isten oldalán, mint vallásos emberek, de amikor ez már valamilyen pénzbe, vagy árba kerül, amikor ezért fizetni kell, az életünkkel akár, akkor már meggondolja a legtöbb ember. Jézus tudta, hogy meg kell halnia a bûnökért, a bûnösökért. Halálával tette szavahihetõvé az életét. Mi leginkább az ellen szoktunk tiltakozni, amikor akaratunknak kell meghalni az Isten akaratával szemben. Amikor kezdte kiûzni a templomból az árusokat, már kevesen maradtak mellette. Jézusért nem csak lelkesedni kellene, hanem engedelmeskedni neki. Virágvasárnap mindannyiunk kérdése lett, hogy meddig mész Jézussal? Meddig mennek Vele, virágvasárnapon konfirmáló fiataljaink? Persze az is végtelenül fontos kérdés a gyermekeinkre nézve, hogy meddig mennek Jézussal a szülõk és keresztszülõk, vagy nagyszülõk. Furcsa emberek vagyunk mi, hiszen a virágvasárnapi "Hozsanna" szóból, nagypéntekre az lett, hogy "Feszítsd meg!" Kellett a gyõztes vezér, de nem kellett az Isten Báránya, a szenvedõ Messiás. Gondolkozzunk el azon, hogy amikor Jézus belenyúl a pénztárcádba, hozzányúl a rossz szokásaidhoz, kiengedi a hamis gondolataid galambjait, felfordítja azokat a dolgokat, amiket te biztosnak akartál tudni, amihez görcsösen ragaszkodsz, ami az Isten helyére került, akkor már belõled sem szól a hozsanna, vagy csak kevésbé. Talán e miatt hiányzol abból a templomból, amit maga Jézus tisztított meg, forgatott fel, mert ott csak az õszinte, önmagát Isten elõtt vállaló imádkozó ember fért meg. Jézus nem fenyegetni, hanem megtisztítani akart bennünket. Helyre akarta állítani az isteni rendet. Mi azt kérdezhetjük, hogy meddig megyünk Jézussal? Az még fontosabb kérdés, hogy meddig ment el Jézus? Végig. Egészen a Golgota keresztjéig, és nem maradt alatta, hanem engedte, hogy felszögezzék arra. Aki mindvégig Jézussal marad, az átélheti a húsvét hajnalát, amikor kiderül, hogy Isten gyõztes a halálon, mert van feltámadás. Azok megláthatják az Isten dicsõségét. Jézus feltámadt, nem maradt a sírban. Átment Jeruzsálemen, fel a Golgotára, a keresztre, meghalt, eltemették, harmadnapon feltámadott, s aki vele jár, az meglátja Õt a mennyei dicsõségben. Ezért nagyon fontos, kérdés, hogy meddig mész vele? Akik idelent vállalják Õt, azok odafent vele lesznek a mennyei dicsõségben. Õ mondta, hogy elõre megyek, és helyet készítek néktek. Isten nem hazudik. Jézus útja diadalmenet volt nagypéntek felé. S aztán jött a feltámadás. Azért írtam Húsvét kapcsán az én nagypéntekemrõl, mert arra gondoltam, hogy városunkban sajnos még mindig sokan lesznek, akik nem jönnek el templomainkba ezekért a jó hírekért. E sorok talán többet jelentenek nekik, mintha a húsvéti szokásokról írtam volna néhány gondolatot. Mindenkit arra buzdítok, hogy menjünk végig az úton, hogy lehessen mindanynyiunknak boldog húsvéti ünnepünk.

A képviselõ-testület jóvághagyta a 2010-es költségvetést
(foytatás z 1. oldalról) Az alapfokú oktatást ellátó "Petõfi Sándor" Általános Mûvelõdési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat intézményben az iskola vezetése különbözõ szervezési feladatokkal tudja kezelni ebben és a következõ tanévben a problémát, illetve egyeztetést végzett az önkormányzat a társult önkormányzatok vezetõivel a közösen ellátott feladatok biztosítása érdekében. Kiemelt szempont volt ebben a tekintetben az, hogy a csengeri és a bejáró gyerekek változatlan színvonalon részesülhessenek oktatásban, továbbá az, hogy ne emelkedjen az osztályok átlaglétszáma annak ellenére, hogy a kormányzati szándék szerint az egy osztályra jutó gyerekek számának emelésével lehet a fajlagos költségeket csökkenteni. Az állami támogatás és a tényleges kiadások közötti különbözetet a Képviselõtestület az egyéb saját forrásaiból, illetve a kistérségi támogatásból biztosította. A Kistérségi Társulási Tanács a jogszabály szerint kiutalandó támogatáson felül többlettámogatást sajnos sem a pedagógiai szakszolgáltatásokhoz, sem pedig a mozgókönyvtári ellátáshoz nem biztosított. Az egészségügyi ellátás területén a Képviselõ-testület továbbra is biztosítja mind az egészségügyi alapellátást, mind pedig a járóbeteg szakellátásokat, az ehhez szükséges forrásokat az intézmény rendelkezésére bocsátja. Az elmúlt év végén és ez év elején eredményre vezettek az egyeztetõ tárgyalások a fogorvosi ellátásokkal kapcsolatosan, így a Kristadanta Kft., illetve az ÉPDENT Kft. biztosítja a két körzet és a hozzá tartozó települések ellátását, valamint az iskola fogászati szûrõvizsgálatokat és ellátást. Az önkormányzat továbbra is fenntartja a bentlakásos idõsek otthonát, amelyet pályázati úton korszerûsíteni, illetve igény szerint bõvíteni kíván, és szélesíteni szándékozik a nappali ellátások (házi segítségnyújtás, étkeztetés stb.) körét, valamint az ellátottak számát annak érdekében, hogy a településen élõ idõs korúak megfelelõ gondoskodásban részesülhessenek. A városban és a térségben élõk számára ebben az évben is biztosítottak a járóbeteg szakellátások, az önkormányzat benyújtotta a pályázatát a járóbeteg szakellátó központ bõvítésére, létesítésére, amely jelentõs minõségi javulást eredményez a megvalósítását követõen az egészségügyi ellátásban. A szociális alapellátások tekintetében a városi önkormányzat kezdeményezte a térség önkormányzatainál, és a Többcélú Kistérségi Társulásnál, hogy a Társulási Tanács közremûködésével kistérségi szintû intézmény megszervezését és erre vonatkozó társulás létrehozását, amely az állami támogatások bõvülésével jelentõsen segítheti az önkormányzatok további munkáját és a szolgáltatások biztosítását. Az alapfokú közoktatás területén az önkormányzat társulásban látja el a feladatait, tagintézményt mûködtet Csengerújfalu és Ura községekben, a társult önkormányzatok területérõl a gyerekek beszállítása és hazajuttatása iskolabusszal történik. A közoktatási törvény változásaiból eredõen az intézmény feladat ellátását hozzá kellett igazítani "a méretgazdaságosság" elvéhez, ugyanakkor a Képviselõ-testület nem kívánta megemelni az osztályok létszámát, lehetõségeihez mérten továbbra is biztosítja az eddig is megszokott szolgáltatásokat. Az iskolában tovább folytatódik az integrációs nevelés és a kompetencia alapú oktatás feltételeinek biztosítása, az elnyert pályázatok keretében, ebben az évben várható jelentõs infrastrukturális fejlesztés az informatikai eszközök területén. Az önkormányzat az alapfokú közoktatás területén is kezdeményezte kistérségi szintû intézmény létrehozását a Társulási Tanácsnál annak érdekében, hogy a meglévõ oktatási rendszer mûködõképességét biztosítani tudja, és az ellátás színvonala ne változzon, az így biztosítható többlet állami támogatások igénybe vételével. Az óvodai ellátás fenntartásához biztosítja az önkormányzat a szükséges forrásokat, amelyet több önkormányzattal együtt társulásban lát el, tagintézményt Szamosbecs községben mûködtet. A Csengeri ÁMK felújítására közösen benyújtott pályázat eredményeként ebben az évben új óvoda épület kerül átadásra a községben. A bölcsõdei ellátás területén jelenleg már 12 fõ gyermek ellátására van lehetõség, az ellátotti létszám bõvítésének engedélyezését követõen. A Polgármesteri Hivatal költségvetésében kerültek megtervezésre az önkormányzat mûködésével összefüggõ kiadások, amelyek a település üzemeltetéshez, illetve a Képviselõ-testület és bizottságai mûködéséhez kapcsolódnak. A jelentõs bevételi kiesések ellenére az önkormányzat fontosnak tartja a város társadalmi életét meghatározó civil szervezetek támogatását még akkor is, ha annak nagyságrendje az elõzõ évekhez képest csökkent, a Képviselõtestület szándéka az, hogy a civil szervezetek pályázataihoz szükséges saját forrást tudja biztosítani. A költségvetés tervezése során az önkormányzat intézményeinek vezetõivel az érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés alapján a közszférában dolgozók részére ebben az évben sem történik bérfejlesztés, illetõleg a béren kívüli juttatások is gyakorlatilag szünetelnek, ezek biztosításáról a Képviselõ-testület év közben, a gazdálkodás helyzetétõl függõen hozhat döntést. Kiemelt feladata az önkormányzatnak a szociális juttatások lehetõség szerinti biztosítása, ezen belül külön figyelmet érdemel a közfoglalkoztatás helyzete. A 2010.évi közfoglalkoztatási tervet a költségvetéssel egyidejûleg elfogadta a Képviselõ-testület, a lehetõ legtöbb munka nélkül lévõ ellátottat kívánja foglalkoztatni az önkormányzat, egyrészt a település üzemeltetés, másrészt az intézményi feladat ellátás, harmadrészt pedig külsõ szervezetekkel kötött megállapodások alapján, így munka jövedelemhez kívánja juttatni a rászorulókat. A Képviselõ-testület által korábban elhatározott fejlesztések megvalósítására benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan történik, az önkormányzat a szükséges saját forrást az erre a célra kibocsátott kötvény ellenértékébõl és annak hozadékából biztosítja. Kiemelt feladatként kezeli a Képviselõ-testület a szennyvíz beruházás megvalósítását, a járóbeteg szakellátó központ létesítését, e pályázatok vonatkozásában az elõzetes bírálatok már megtörténtek, a támogatásról szóló döntések remélhetõleg rövidesen várhatóak. A költségvetésrõl szóló rendelettervezet elõkészítése az ebben az évben jelentõsen megváltozott államháztartási törvény szabályainak megfelelõen a társult önkormányzatok polgármestereivel, vezetõivel, az intézmények vezetõivel, az érdekképviseleti szervek képviselõivel, és a kisebbségi önkormányzattal egyeztetett módon történt. Az önkormányzatok és így a város gazdálkodására ható negatív tényezõk - lakosságszám csökkenése, gazdasági válság, stb. - azt követelik meg valamenynyi önkormányzati képviselõtõl, az intézmények vezetõitõl, hogy a lehetõ legszigorúbb gazdálkodási elvek mentén hajtsák végre a 2010.évi költségvetést, amelynek forráshiánya 153 millió Ft. A hiány egy részére az ÖNHIKI rendszerén belül tud pályázni, ugyanakkor a legtakarékosabb módon kell mûködtetni az intézményeket és a várost, annak érdekében, hogy év végére a hiány a lehetõ legkisebb mértékre csökkenjen, hiszen azt csak mûködési célú hitel felvételével tudja kezelni az önkormányzat. A hitel felvétele egy lehetséges eszköz, azonban ennek "továbbgörgetése" nem lehet célja és érdeke a Képviselõ-testületnek, ezért valamennyi szükséges intézkedés megtételét vállalni kell, át kell gondolni az egyes feladatok ellátásának módját és annak feltételeit, amelyhez a város valamennyi polgárának támogatását és megértését, valamint aktív együttmûködését kérjük.

Húsvéti köszöntõm
Nagypénteki gyásznap, örömre változott, Húsvét reggelére, Jézus Feltámadott. És ma mindenkinek meg kell látnia, Hogy nincs a sírban az Isten Fia. Sírjáról a nagy kõ elvétetett, Életre kelt, ki megfeszíttetett. Érettünk jött, miattunk szenvedett, Halála érettünk elvégeztetett. Az Õ diadalmas példája így tanít: Feltámadunk! Ez a húsvéti hit. Keresztyén testvérem és te ezt hogy látod? Számodra a Jézus feltámadott? Ha velem együtt vallod és így hiszel, Te is az Úr Jézus megváltottja leszel. Boldog Húsvétot kívánok! Bartha Gyula esperes-lelkipásztor

2010. február-március

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

(folytatás az 1. oldalról)

Országgyûlési képviselõk választása 2010.

Interjú Apáti György polgármesterrel
(folytatás az 1. oldalról) Az elsõ számítások a teljes költségvetést tekintve 220-230 millió forint kiesést feltételeztek, amibõl a számítások, intézményi tárgyalások után 150 millió maradt meg. Úgy gondolom, hogy ez a hiány még kezelhetõ. - Mibõl pótolják a forráshiányt? - Idén is számítunk az ÖNHIKire (Önhibáján Kívül Hátrányos Helyzetben lévõ önkormányzatok támogatása) és a 6/3-as támogatásra, ami a mûködésképtelenség megelõzõsét szolgálja. Ebbõl a két tételbõl 90-100 millió forint támogatást szeretnénk lehívni, illetve a kötvénykibocsátásból várunk még bevételt. Emellett nagyon fontos elv a takarékosság és a folyamatos pályázás. Említettem, hogy a sport és a kultúra területének fenntartása az önkormányzatokra maradt. Most nyújtunk be többek között egy 50 millió forintos projektet, ami a fenntartást (diáksport, közmûvelõdés), programszervezést segíti. A nagyobb rendezvényeink költségeit egyébként is évek óta pályázati pénzekkel enyhítjük. Ezekkel az intézkedésekkel reményeink szerint fenn tudjuk tartani és színvonalasan tudjuk továbbra is mûködtetni az intézményeinket. - A városatyák által jóváhagyott költségvetésben nemcsak a mûködtetés, hanem a fejlesztés is nagy hangsúlyt kap. Idén milyen beruházásokban gondolkodnak? - Ami biztos, hogy befutott projekt, az a szennyvízhálózat és tisztítómû kiépítése. Még nem történt meg a szerzõdéskötés, de az elõkészületeket elkezdtük. Valószínûleg nyár elején-közepén elkezdjük az 1 milliárd 800 millió forintos beruházás megvalósítását. Szintén befutó pályázat a kistérségi járóbeteg-szakellátó, egészségügyi központ bõvítése. Az LHH-s (Leghátrányosabb Helyzetû Kistérségek címzett támogatása) programból 550 millió forintot hagytak jóvá erre a célra, most várjuk a pályázat elbírálását. Itt a szakellátásban lesz ugrásszerû bõvülés. Összesen 18 szakorvos fog ki-járni Csengerbe, és a különbözõ egészségügyi területeken szolgáltatást nyújtani a betegeknek. Az épület is bõvülni fog, ami a városközpont esztétikai látványát is emeli majd. Azt gondolom, hogy a geotermikus közmûrendszer 700 millió forintos elképzelés is lassan révbe ér. Az elképzelésünket befogadták, hamarosan kiderül, hogy nyertünk-e. Ez a fejlesztés a városközpontban lévõ intézményeinkben oldaná meg a melegvízellátást és a fûtést. A tervezett beruházások - még ha idõszakosan is - nagyon sok helyinek biztosítanak majd munkát. Évek óta elõ van készítve a városrehabilitációs programunk, de a gazdaságos mûködtetés miatt az iskolát kivéve az összes intézményünkben szeretnénk a nyílászárókat cserélni, a fûtést korszerûsíteni. Régi álmunk a bel-, és külterületi csapadékvíz-elvezetõ rendszer rendbetétele, az utak rendbetétele és még sorolhatnám. Remélhetõleg ezekre is sor kerül. - A foglalkoztatással kapcsolatban már említette a beruházásokkal járó munkalehetõséget. Milyen elképzeléseik vannak a munkaerõ-pici helyzet javítására vonatkozóan? - Az említett fejlesztések már önmagukban növelik majd a város vonzerejét. A munkahellyel is járó befektetések akkor települnek le egy helyen szívesen, ha minden infrastrukturális feltétel megvan. Mi ezeket a feltételeket megteremtjük, sõt turisztikai szempontból is próbáljuk népszerûsíteni a várost. - Egy város menedzseléséhez hozzátartoznak a turisztikai kezdeményezések is. Idén mit terveznek? - Többek között turisztikai célzattal jött létre az Almavirág Ünnep, amit idén egybekötünk az 1970-es árvíz 40 éves évfordulójára rendezett ünnepséggel is. Elkészül a Szamos-híd kicsinyített mása, aminek avatása május 1-jén az újtelepi parkban lesz. Ezen a napon a szokásos módon az almáskertekben megszenteljük az almafa ágakat, majd kulturális mûsort szervezünk a városközpontban. Tervezzük még a nagyszabású augusztus 20-i állami ünnep mellett a közkedvelt õszi Almafesztivált is. Reményeink szerint ezek a kezdeményezések hozzájárulnak városunk népszerûsítéséhez.

Gazdálkodás, tervek 2010-ben

A megbízottak akkor vehetnek részt a választási szervek munkájában, ha esküt tesznek, természetesen felkészítésükrõl a Helyi Választási Iroda gondoskodik. Amennyiben az országgyûlési választási eljárással kapcsolatban bármilyen kérdésük merülne fel, kérem forduljanak bizalommal a Helyi Választási Iroda munkatársaihoz a Polgármesteri Hivatalban. A szavazás napján a Szavazatszámláló Bizottságok a szavazóhelyiség kinyitását megelõzõen elõkészítik a szükséges iratokat, valamint ellenõrzik a szavazóhelyiség környezetét, szükség szerint eltávolíttatják azokat a hirdetményeket, amelyek befolyásolhatják a szavazókat. Felhívom a választópolgárok figyelmét, hogy a szavazás napját megelõzõen, azaz április 10-én és április 24-én (szombat) 00.00 órától kampánycsend lép életbe, amely idõtartam alatt a szavazás befejezéséig minden fajta kampánycélú hirdetés, hirdetmény vagy nyilatkozat közzététele a törvény szerint szigorúan tilos, ezért kérem, hogy ebben az idõszakban ezt a szabályt tartsák be, illetve ha ilyen jellegû cselekményt tapasztalnak szíveskedjenek azt a Polgármesteri Hivatalban a Választási Iroda tagjainak, vagy a Szavazatszámláló Bizottságnak illetõleg az Országos Egyéni Választókerület Választási Irodájánál (Fehérgyarmat) jelezni. A Bizottság az elsõ választópolgárral ellenõrizteti az urnákat, és abba ellenõrzõ lapot helyeznek el, amely igazolja, hogy az urna a szavazás megnyitásakor üres volt. Ezt követõen a bizottság ellenõrzi a választópolgárok adatait a névjegyzék alapján, a névjegyzéket a szavazó aláírja, majd részére átadják a szavazólapokat, amelyekkel érvényesen egy egyéni jelöltre és egy jelölõ szervezet listájára lehet szavazni, a megnevezésük elõtt elhelyezett X vagy + jellel. A szavazólapokat a bizottság a speciálisan erre a célra készült bélyegzõ lenyomattal látja el, amely annak érvényességét is jelenti, ezért kérjük, hogy annak meglétét a szavazás megkezdése elõtt ellenõrizzék. Szavazni a kialakított szavazófülkében lehet, az ott elhelyezett golyóstoll felhasználásával, külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a ceruzával kitöltött szavazólap érvénytelen. Ugyancsak érvénytelen lesz az a szavazólap, amelyen esetleg több egyéni jelöltet, vagy több listát jelöltek meg, vagy amelyrõl nem állapíthatóan meg egyértelmûen a választópolgár akarata. A szava-

zófülkében csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazás ideje alatt. Az esetlegesen elrontott szavazólap cseréjét egy alkalommal még az urnába történõ bedobás elõtt lehet kérni, a rontott szavazólapot a Bizottságnak vissza kell adni. A kitöltött szavazólapot az urnába kell elhelyezni, a szavazólappal együtt átadott borítékban. Azok a választópolgárok, akik egészségi állapotuknál, vagy egyéb akadályoztatásuknál fogva nem tudják a szavazólapot kitölteni, a Bizottságtól segítséget kérhetnek, ebben az esetben annak két tagja együttesen segít a szavazólapok kitöltésében, a választópolgár akarata szerint. Mást - a bizottság tagjain kívülsegítség nyújtására nem szabad felkérni. Azok a választópolgárok, akik mozgásukban korlátozottak, vagy fekvõbetegek, személyesen, vagy megbízottjukon keresztül kérhetik, hogy a Szavazatszámláló Bizottság a lakásukon felkeresse szavazatuk leadása érdekében, természetesen a mozgó urna igénybevételére csak indokolt esetben van lehetõség. Többször merült fel kérdésként, ezért tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy a mozgóurnát nem lehet más településre (pl. kórházba) átvinni, így csak Csenger területén lehet ilyen módon szavazni. A szavazás az ismertetett módon 19.00 óráig tart, ekkor a bizottság a szavazó helyiséget bezárja és értékeli a szavazatokat, majd a választási iratokat a Polgármesteri Hivatalban átadja. Kérem a választópolgárokat, hogy a szavazás gyors, pontos és zökkenõmentes lebonyolítása érdekében, még a választásokat megelõzõen ellenõrizzék személyi igazolványuk érvényességét, a szavazásra az érvényes személyi igazolványukat (lakcímigazolványukat) és a választásról kapott értesítõt szíveskedjenek magukkal vinni. Amennyiben a választásokkal kapcsolatosan bármilyen további kérdésük lenne, úgy kérem forduljanak a Helyi Választási Iroda tagjaihoz, illetve a szavazás napján a Szavazatszámláló Bizottságok tagjaihoz. Tájékoztatom az olvasókat, hogy az országgyûlési választásokkal kapcsolatos további információkról, illetõleg az elõzõ választások eredményeirõl, legfontosabb eseményeirõl a www.valasztas.hu internetes címen tájékozódhatnak. Dr. Simai Zoltán Címzetes fõjegyzõ

Lezárult a három hetet meghaladó projekt az általános iskolában
Nagyszabású rendezvénysorozat színhelye volt Csengerben a Petõfi ÁMK. A kompetencia alapú oktatás keretén belül az iskola tanulói és tanárai úgynevezett projektmódszer segítségével ismerkedtek meg a névadó, Petõfi Sándor költészetével, életútjával, és korának történelmi hátterével. Az alkalmazott módszer természetébõl adódóan elvetette a hagyományos oktatási formákat: felborította az iskola megszokott, 45 perces óráit, majd átlépve az intézmény falait, életközeli problémákra, alkotótevékenységre sarkallt pedagógust és gyereket. Az elmúlt egy hónapban a diákok a tanárok által irányított témacsoportokban önállóan és csoportosan kutakodtak interneten, könyvtárban, múzeumban a tanórákon és azokon kívül is. A 6.c és a 8.c osztály diákjai, Gyarmati Józsefné és Vinczéné Szilágyi Melinda projektvezetõk, valamint az osztályokban tanító pedagógusok, oktató munkát segítõk irányításával közösen hat témakörben bõvítették tudásukat. Elkészítették a költõ családfáját, tanulmányozták életútját a gyermekkortól haláláig, versein ke-

"Névadónk Petõfi"

resztül megismerkedtek a korabeli magyar tájjal és élõvilágával. Néhány költeményét pedig angol és német nyelven is olvashatták. Elkészítették a forradalom és szabadságharc dokumentumait: kinyomtatták a tizenkét pontot, leveleket váltottak Szendrey Júliával, rekonstruálták a szülõház és a Pilvax berendezését, de még a segesvári csata is megelevenedett egy korhû terepasztalon. Ezekbõl a produktumokból kiállítás készült, amely az elõkészítés fázisainak fotóival együtt minden érdeklõdõ számára megtekinthetõ az általános iskola aulájában.

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. február-március

Farsang a suliban

"Határon útnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése"
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013. keretében a Majtényi Polgármesteri Hivatal benyújtotta a "Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése" címû pályázatát. Ennek megfelelõen 2009. november 30-án írta alá a finanszírozási szerzõdést a Szerzõdõ Hatóság és a kedvezményezett (Majtény Község Polgármesteri Hivatala). Ebben a projektben partner Csengerújfalu Község Önkormányzata Magyarországról. A pályázat összköltségvetése 111.268,60 Euro, melyból 84.412,60 Euro a projektvezetõ partnert illeti, vagyis Majtény Község Helyi Tanácsát, 26.850 Euro pedig a projekt partnert, vagyis Csengerújfalu Község Önkormányzatát. A projekt átfogó célja a társadalmi-gazdasági vonzerõ és a határon átnyúló mobilitás mértékének növelése a határmenti térségben. Konkrét céljai a közúti infrastruktúra fejlesztésének támogatása a Majtény-Csengerújfalu határövezetben és a Majtény-Csengerújfalu határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a közutak minõségének javításával.

Békakocsonya és biológia
Az idén is megrendezésre került Miskolcon a dr. Árokszállásy Zoltán Országos Biológia-Környezetvédelmi Verseny, amely egybeesett a híres Miskolci Békakocsonya Fesztivállal. Az elõdöntõt december elején rendezték, melyen egy 120 pontból álló tesztet kellett kitölteni a versenyzõknek. Országos szinten a legjobb 30 eredményt elért versenyzõt hívták meg a döntõbe. A versenyt három kategóriában rendezték meg, melybõl az I. kategória 7-8. osztályos, a II. kategória 9-10 osztályos, a III. kategória 11-12.osztályos diákokból állt. Az elsõ kategóriában a "Petõfi Sándor" ÁMK tanulójaként Czine Enikõ 8.c osztályos tanuló, míg az Ady Endre Gimnáziumból Póti Martin 9.a osztályos tanuló jutott be a február 19-20-án rendezett országos miskolci döntõbe. A döntõ két napos volt és három fordulóból állt. Az elsõ fordulóban egy újabb 120 pontos tesztet kellett kitölteni, a második fordulóban pedig hazai növény-és állatfajok felismerése követke-

A projekt célcsoportját a két partner helység lakossága képezi: Csengerújfalu 892 fõ és Majtény 4.328 fõ, valamint a térség meglévõ és potenciális gazdasági szereplõi, társadalmi-kulturális intézmények a térségbõl: iskolák, óvodák, egészségügyi és közszolgáltató intézmények. Fõ tevékenységi csomagok: projekt menedzsment, ágazati határon átnyúló együttmûködés, Majtény és Csengerújfalu közúti infrastruktúra felújítása dokumentációjának elkészítése, tájékoztatás. Tevékenységünk fõ eredménye a közúti infrastruktúra felújítása elsõ szakaszának megvalósítása, mely elõsegíti a határon átnyúló utak elérhetõségét, illetve a két helység belsõ útjainak korszerûsítéséhez szükséges mûszaki dokumentáció elkészítése, mivelhogy ezek az utak biztosítják a megyei/országos/európai határon átnyúló úthálózatokhoz való csatlakozást. Kidolgozásra kerül a megvalósíthatósági tanulmány és a mûszaki terv 30 km belsõ úthálózat korszerûsítéséhez.

zett, míg a harmadik fordulóban tételt húztak és szóban vizsgáztak a tanulók. A csengeri diákok kiválóan szerepeltek, mert Póti Martin (Ady Gimn.) a II. kategóriában, holtversenyben a 8-9. helyen, míg Czine Enikõ (Petõfi ÁMK) az I. kategóriában a 6. helyen végzett az országos versenyen. A diákok emléklapot kaptak és könyvjutalomban részesültek. Felkészítõ tanáruk Papp Szilárd volt.

"Két ország, egy cél, közös siker!"

2010. február-március

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Csenger a magyar irodalomban
Egy település hírét-nevét öregbíti, mondhatni közismertté teszi, ha bármely irodalmi mûben szerepelhet: lehet ez akár pozitív, akár negatív említés. Csenger sajnos nemigen ismert a magyar irodalomban, bár nem is ismeretlen. Arról a kevésrõl amirõl tudomásunk van - szeretném megosztani a Hírmondó hasábjain keresztül kedves olvasóimmal. Kezdeném a sort az ifjúsági irodalommal, egy olyan könyv ismertetésével, mely nem hiszem, hogy igen ismert lenne a csengeriek elõtt. Ennek a könyvnek a címe pedig: "A csengeri domb". Keményfedelû, félvászon kötésben jelent meg ez az úgynevezett "ifjúsági regény" 88 oldalon a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadásában Budapesten. Írója pedig Kertész Mihály volt. A könyvet nem akárki, hanem a kor legjobb, legfelkapottabb illusztrátora Mülhbeck Károly színesítette rajzaival. Ismerkedjünk meg a szerzõvel. 1888. február 4-én született Szolnokon, ahol késõbb ügyvédi tevékenységet folytatott. A húszas évek végére egymás után jelentek meg ifjúsági - és társadalmi regényei. Kabarétréfáit, jeleneteit szívesen játszották a fõvárosi színházak, fõleg a Belvárosi Színház. A harmincas években mozgástere beszûkült, az egymás utáni zsidótörvények megfosztották a közlési lehetõségektõl, hogy aztán õt is Auschwitz pokla nyelje el. Mindezek A csengeri domb címû ifjúsági regényére is tökéletesen jellemzõek. Mielõtt ismertetném a regényt, s a benne történteket, az bizonyos, hogy a szerzõ valamiképpen - akár közvetlen, akár közvetett formában - ismerhette Csengert, mert a regényben erre utaló jelek vannak. élén, s megtörtént a trianoni hatás kijelölése. A gyerekek megtudták, hogy bár Csenger magyar földön maradt, de a Domb, mely számukra "valami kincsekkel érõ birodalom volna"- már a román oldalra került. Ebbe a gyerekek nem nyugodtak bele, s tervet eszeltek ki, hogy visszaszerezzék a dombot. A két ezidáig ellenséges csapat egyesült, s gyermekes fantáziával, csúzli és botok segítségével gondolták ezt a haditettet megvalósítani. Kikémlelték, hogy a dombon egyetlen õr áll, akit idõnként leváltanak. Egy alkalmas pillanatban rárohantak, persze az õr védekezik, sõt puskáját védve még véletlenül meg is szúrja a legkisebb gyereket. De ezt a többiek nem is tudták meg, mert a kiérkezõ váltás összeszedte õket, s elvitték mindnyájukat Bukarestbe, ahol hadbírósági tárgyalást tartotta ügyükben. A hosszú ideig tartó procedura során részletesen elmondtak mindent. Ezzel kivívták a bíróság szimpátiáját, mely fel is mentette õket, mert az indoklás szerint: "..nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy elhatározásukhoz hazafias nevelésük nagyban hozzájárult, amit egy pártatlan bíróság az idegen állampolgároknál bûnnek nem tarthat." Sõt a román bíróság és egy ezredes jóvoltából a szeretett dombjuk is visszakerült Magyarországhoz. Hazatérve ugyanakkor egy igen fájdalmas ténnyel kellett szembesülniük, mikor megtudták, hogy kis társuk belehalt sérülésébe. A regény e szavakkal fejezõdik be: "..A domb tehát visszakerült a csengeri gyerekekhez, és most már két dombjuk van, az egyik a falu keleti részén, a másik a falu nyugati szélén, a virágos kis temetõben emelkedik." Kertész Mihály regénye üdítõ kivételként eltér a korabeli irredenta irományok útszéli, gyûlölködõ hangjától, stílusától. Egyetlen sértõ, túlzó románellenes kitételt nem találunk a könyv lapjain, sõt a bukaresti tárgyalást taglaló részben a hadbíróságot szimpatikus, segítõkész színben festi meg, sõt az egyik ezredes a csengeri gyerekekhez hozná kisfiát hazafiságot tanulni., akik be is akarják venni a csapatba. Szívesen ajánlanám a regényt a csengeri gyerekeknek, csak a könyvhöz nem igen lehet hozzájutni manapság. Múzeumunkban van egy fénymásolt példány, amit örömest kölcsönadnák. Fábián László
Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

Március 15. képekben

Különleges színfoltja volt az ünnepségnek a szalagos bemutató

Életmûvének legmaradandóbb értékei az ifjúsági regények. Témái általában egyszerû, könnyen áttekinthetõ, a gyerekek érdeklõdését mégis felkeltõ és ébren tartó történetek. Mesélõkedve gördülékeny, stílusos, fordulatos meseszövése kora gyerekeinek gondolkodását jól ismerõ szerzõre vall.

"…Ezerkilencszázhuszonegyet írtak ekkor."- kezdõdik a regény. "A véres világháborúból megtépázva, rongyosan kikerült, de hajdan annyi dicsõséget látott magyar lobogóra még soha meg nem ért súlyos csapást mértek Trianonban." E bevezetõ is sejteti velünk, hogy mirõl is fog szólni a történet, mert ahogy megcsonkították a hazát "...erdõkoszorúzta hegyeink, gazdag bányáink, kincses városaink… idegen kézre kerültek, elvesztek. És elveszett a csengeri domb is. Elveszett, de rövid idõ alatt ez mégis visszakerült. Hogyan? Ezt akarom éppen elmon-dani a csengeri gyerekek örök dicsõségére…" Hát errõl az örök dicsõségrõl szól a regény, melynek rövid tartalmát szeretném ismertetni. A történet tipikusan ifjúsági, amenynyiben két gyermekcsapatról, azok versengéseirõl szól, továbbá szerepel benne egy domb, melyért váltakozó sikerrel harcolnak, sõt szerepel benne az elmaradhatatlan, szánalomra méltó "vézna, fejletlen, sápadt arcú gyerek" is, aki a végén hõssé magasztosul -vagyis egy valamirevaló ifjúsági regény összes kelléke - elég, ha az örökéletû Pál utcai fiúkra utalok. Tehát adva van két gyermekcsapat, akik Csenger keleti határában kedvenc dombjukért rendszeresen megvívnak egymással, váltakozó hadiszerencsével. Ám egyszer csak gyászos napra ébredt Csenger lakossága, megjelent egy katonai bizottság, francia és román tisztekkel az

Az általános iskola irodalmi színpada korhû jelenetet adott elõ. Az énekkar közismert muscal részletekkel és 48-as nótákkal színesítette a mûsort

Az iskolai néptánccsoport

Koszorúzás a Petõfi szobornál

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta

A programot Kerülõ Ferenc kiállítása zárta a Múzeumban

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. február-március

Megkezdõdött a bajnokság
….eljött a nagy nap, megkezdõdött a 2009/210-es bajnokság tavaszi, befejezõ szakasza. Az elsõ akadályt sikeresen vettük, jelenleg (márc.10) a tabella 6. helyén állunk szoros versenyben. Ez pedig már így lesz egészen a befejezésig.. Nos, lássuk az elsõ mérkõzés eseményeit… III. 6. keserves gyõzelem szezon eleji formával Csenger - Nábrád 2-1 (1-1) Tíz percig még egyforma erõk gyötörték egymást a pályán, de aztán a jól erõsített vendégek találtak magukra, és gyorsabb és tervszerûbb támadásaikkal átvették az irányítást. A 15. percben egy szép kombinációból egy óriási helyzetet hagytak ki, jobban mondva kapusunknak kellett védenie. Ez már figyelmeztetõ jel lehetett volna. Sajnos igencsak szezon eleji formában fociztunk, pontatlan átadásainkkal az ellenfelet hoztuk helyzetbe. A 28. percben bekövetkezett a nem várt, de sejthetõ gól. Egy jó 30 méteres szabadrúgásból a kapunk elé szállt a labda, amit egy csatár zavartalanul fejelt a hálónkba (01). A gól még jobban feltüzelte a nábrádiakat, kapunk elõtt hajmeresztõ tömegjelenetek történtek. A szerencse ekkor mellénk pártolt, a legjobbkor. A 43. percben egyik kóbor támadásunk végén a 16-oson belül elkaszálták Szilágyit, aki be is lõtte a büntetõt (1-1). Szünet után láthatóan motiváltabban kezdtünk, nagyobb volt az elszántságunk. Az 50. percben már Orosz nagy lövését kellett védeni, akit egyre többet és egyre jobb labdákkal kerestek. Tíz perc után megint visszaesett a teljesítményünk, a szakadó hóesésben leült a meccs. Újra a nábrádiak fociztak jobban, és már-már levegõben lógott a góljuk, s ehelyett mi voltunk eredményesek. A frissen beállt Kondor mesterien keresztbe vágott labdájával Orosz ugrott ki a 77. percben, és külsõvel vágta a hálóba (2-1). Ilyen a foci, úgyszólván a semmibõl értünk el gólt. Az utolsó percekben még Szilágyinak adódott helyzete, de kiszorítva már csak az oldalhálót találta el Mindent összevetve: talán hiányzott a csapategység, szervezetlenül játszottunk, góljaink inkább az egyéni teljesítményeknek köszönhetõek…

SZI-ZO VÁROSI KISPÁLYÁS BAJNOKSÁG
Befejezõdtek februárban a Sportcsarnok arénájában mindhárom osztályban a küzdelmek a rájátszásokkal együtt. Az izgalmas összecsapások az egész téli idõszakban sok nézõt vonzottak, városunk sportlétesítménye tényleges otthona lett a régió mindenféle sportrendezvényének Ha imitt-amott a meccsek színvonala nem is érte el a megkívántat, mégis sok embernek a játék örömét adták… I. osztály Az Építkezõk egészen a befejezésig az elsõ helyen trónolt, s fölényes gólaránnyal ( 52 gól!) meg is nyerte a bajnokságot, Ezt azonban csak a Nagyecsed elleni összecsapáson (13-2) biztosították be, pedig a Kraszna partiak is bajnoki reményeket dédelgettek sokáig. A Baráti Kör csak sajnálhatja, hogy befejezõdött a bajnokság, hiszen annyira ráéreztek a gyõzelmek ízére, hogy bátran megcélozhatták az elsõséget. Ennek egyik jele a Építkezõk - Baráti Kör nagy rangadója, ahol "Palikáék" kétgólos hátrányból fordítottak (3-2). A középmezõnyben a várakozások ellenére január végétõl sem történtek változások, a két csapatnak kísértetiesen egyforma az eredménye, Tatárfalvának azonban lényegesen jobb volt a gólaránya. Az alsóházban Kispaládnak sikerült eggyel több gyõzelmével elkerülni az utolsó helyrõl, de Porcsalma sem szégyenkezhet, hiszen nem õk kapták a legtöbb gólt. 1. Építkezõk Raktáráruháza 2. Baráti Kör 3. Nagyecsed Kabai Táp 4. Szamostatárfalva 5. Csenger BOS Kft. 6. Kispalád 7. Porcsalma 12 10 0 2 12 9 1 2 12 7 2 3 12 4 1 7 12 4 1 7 12 3 0 9 12 2 1 9 80-28 30 pont 64-38 28 62-43 23 48-53 13 47-69 13 43-81 9 28-60 7

Akik a befejezõ szakaszban fociznak: Volkán Roland edzõ, Jónás Roland, Erdõs Tamás, Mándi Lajos, Sajó László, Varga György (Kuntics), Jóbi Miklós, Kondor Dávid (papóka), Szilágyi Sándor, Orosz Ferenc (Fecó), Csontos Zsolt, Jakab Róbert, Asztalos Gergõ. guggolnak: Mester Gábor, Kerekes Miklós (Guriga), Halász Norbert, Virág Gergõ, Varga Valentin, Balogh Ferenc (doki) és Zámbó Attila (Pasas)

A gólkirályi cím itt felezõdött, Bornemissza István (Építkezõk) ugyanúgy 25 góllal vezet, mint Katona Pál (Baráti Kör) , aki az utolsó fordulóban érte utol. II. osztály Az osztály legnagyobb vesztese az Öcsi Húsbolt, akik a január végi vezetõ helyükrõl a harmadik helyre szorultak le. Persze már akkor is egymás sarkában volt egy-egy ponttal a többiektõl messze elhúzó triumvirátus. A végleges állás tulajdonképpen már két meccsel a befejezés elõtt dõlt el, mikor a két éllovas összecsapásán Rozsály legyõzte a bajnoki címre törõ Szamos Kft-t. A végleges elszámolásnál a kettejük közötti párharcból csak két gólocska döntött az erdõhátiak javára. A reménységeknek azért mégis volt némi reményük, mert az utolsó elõtti helyrõl pontjaikat szinte megduplázva a 4. helyre szökkentek, a szebb napokat6 látott Gólvágók viszont sereghajtóként zártak. Bizonyára sokmindent felborított a csegöldiek kiválása a középmezõnyben. 1. Rozsály 2. Szamos Kft. 3.Öcsi Húsbolt Tyukod 4. Reménységek 5.Szamosbecs 6. Gólvágók 7.Csegöldi Fiúk 11 11 11 11 11 11 6 8 8 8 4 2 2 2 1 2 1 2 0 3 1 6 1 5 0 9 0 4 45-21 25 pont 48-22 25 48-34 24 36-37 13 35-44 7 15-44 6 21-46 6

Diáksport - ismét az atléták
A nyíregyházi Kertvárosi Iskolában rendezték meg február 9-én a Torna- B kategóriajának diákolimpia megyei döntõjét. a III. és IV. korcsoportban két kiválóan felkészült leánycsapatunk képviselte iskolánkat, akik gerendán, talajon és ugrásban remekletek. Izgulva ugyan, de a gyakorlatokat kiválóüan végrehajtva az A csapatunk a 2. helyezéstb érte el, így továbbjutottak a debreceni országos elõdöntõre. A B csapatunk a 6. helyezést érte el. Szeretnénk köszönetet mondani Póti Béla kárpitosnak, aki önzetlenül tette rendbe a megrongálódott gerenda burkolatát. Köszönet illeti Ópris Andrásnénak Barcsay Zoltánnénak és Szilágyi Szabolcsnénak a verseny utáni megvendégelésre felajánlott összegért. Nyíregyházán rendezték meg a fedettpályás atlétikai gyermekversenyt, ahonnan diákjaink számos éremmel tértek haza. Legjobban Fehér Ákos 3.b. oszt. tanuló szerepelt aki 50 és 600 méteres síkfutásban is elsõként ért célba, így kétszeres megyei bajnok lett. Juhos Viktor (3.t) a 600 méteren a 2. helyet, míg 50 méteren a 4. helyet szerezte meg. Felkészítõ tanár: Papp Szilárd

JOMA KUPA sokadjára
Az idén is megrendezték a hagyományos JOMA KUPÁT, amely tulajdonképpen a nagypályás igazolt játékosok felkészülési tornája tulajdonképpen. A rendezvénysorozat egyik selejtezõjének színhelye most is a csengeri Sportcsarnok volt, ahol két vasárnapon át (február 7. és 14.) folytak a csatározások. Az elsõ versenynapon, 7-én a csengeri csapat Pátyod mögött másodikként továbbjutott: Eredmények: 1. Pátyod, 2. Csenger, 3. Tunyogmatolcs, 4. Ura, 5. Tyukod, 6. Mátészalka A következõ, 14-én sorra kerülõ selejtezõbõl is sikerült 2. helyen kiharcolni a továbbjutást. Eredmények: 1. Pusztadobos, 2. Csenger, 3. Vaja, 4. Apagy, 5. Pátyod, 6. Tunyogmatolcs A nyolc csoportos döntõ a nyíregyházi Bujtosi Csarnokban történt, ahol sajnos már elfogyott a puskaporunk, és csapatunk csak az utolsó helyen tudott zárni a csoportjában, így a helyezésekbe nem szólhatott bele.

Anyakönyvi hírek
Csenger Danika Diána (an.: Ignácz Erzsébet), Tejfel Ricardó (an.: Tejfel Melinda), Varga Ricardó (an.: Rácz Etelka) Szamosbecs Molnár Fruzsina (an.: Nagy Mónika) Pátyod Géczi Hanna Boglárka ( an.: Földi Henrietta) Csengerújfalu Szabó Fanni ( an.: Lakatos Melinda) Csengersima Balázs Ádám (an.: Zámbó Gyöngyi) Csenger Dorogi Pál ( 1926), Bányainé Sziklási Anikó (1943), Méder Imre (1921) Csengerújfalu Szabó Jánosné (sz.: Juhász Anna 1926) Szamostatárfalva Papp Lászlóné (sz.: farkas Teréz 1952)

Újszülöttek

A Csegöldi Fiúk csapatát kizárták a bajnokságból, a 2. körben elért eredményeiket törölték. A gólkirály 24 góljával Kertész József (Bunca) lett az Öcsi Húsbolt csatára. III. osztály Már január végén is látszott, hogy ebben a csoportban lesz a legádázabb harc a bajnoki címért az élcsapatok helyezései között csak hajszálnyi különbségek voltak. Az utolsó fordulóban még négy csapat is pályázhatott az aranyéremre. A hajrára pörögtek fel aztán az események, a Csenger IFI a 3. helyrõl, hacsak egy ponttal is, felkapaszkodott a dobogó legmagasabb fokára. A Filléres ÁBC-nek jobb gólarányával sikerült keservesen megtartania a 2. helyét Ökörítóval szemben, párharcuk a mezõny színfoltja volt. Az alsóházból az Infra Start remek hajrával menekült a középmezõny élére, az angyalosiak is derekasan helytálltak a nagy csatákban. A Vaddisznók viszont következetesen ragaszkodott az utolsó helyhez. 1. Csenger IFI 2. Filléres ÁBC 3. Ökörítófülpös 4. Csenger 105 5. Infra-Start 6.Winner FC 7. Szamosangyalos 8. Vaddisznók 14 14 14 14 14 14 14 14 9 9 9 8 7 6 5 0 2 1 1 1 0 1 0 0 3 4 4 5 7 7 9 14 72-51 29 pont 61-35 28 50-44 28 79-49 25 51-47 21 47-63 19 38-70 15 22-61 0

MÁRCIUSI IFJAK KUPA
Március 7-én ezen a néven zajlottak hét csapat résztvételével az öregfiúk számára meghirdetett focitorna. A kupa elnevezése találó, hiszen ezek az örökifjak igazán fiatalos hévvel küzdöttek a kupáért. A helyezések: 1.Baráti Kör, 2.Pátyod, 3.ESZ-ES Bt. (Nyírcsaholy, 4.Ökörítófülpös, 5.Porcsalma, 6. Szatmárnémeti, 7. Gacsály

Eltávoztak közülünk

M.J.B.