Székely Gazda-Kalendárium 2010

A székely gazda kalendáriuma a 2010-es esztendőre Erdély -és Székelyhon minden polgárának
Szerkesztette Berecz Edgár és Kovács Jenő Székelyudvarhelyen 2. - Bővített kiadás

Székely Gazda-Kalendárium 2010 Székelyudvarhely Szerkesztette: Berecz Edgár és Kovács Jenő, Székelyudvarhely Megjelent Székelyudvarhelyen 2009-ben. Magánkiadás. Tördelte és szerkesztette: Corvette Kft., Székelyudvarhely Nyomdai munkálatok: Infopress Group, Székelyudvarhely Fényképekkel ellátta: Kovács Jenő (tel: 0745-836898) © Berecz Edgár és Kovács Jenő

A kalendárium a következő cégek és magánszemélyek támogatásával jelent meg: Romantika panzió*** és étterem, Mózes István Vass Zoltán Kovács Jenő Köszönet érte!

A Hit ha már megadatott! Boldog az, aki megharcolta, kiharcolta magának a Hitet. Mert hinni kell! Mert hit nélkül nem lehet élni, mint ahogy gyökér nélkül a fák sem élhetnek. A halálnak is lehet értelme: ha hitéért hal meg az ember. Az eszméért. Meggyőződéssel, önfeláldozóan.

Az olvasóhoz
Magyar nemzet küzdj, hogy Magyarország magyar ország maradjon!

magyar, amikor múltja felé fordul, nemcsak emlékezni akar, hanem tanulni is. A magyar múlt: visszatérő múlt. Helyzetei és példái tanulságosak a jelenben is, eszméltetők s helyes tettekre indítók. Mikor a múltba nézünk, nem azért tesszük, mintha félnénk a jelentől, s nem azért, mintha nem tudnánk, hogy a fiatal nép a jövőt akarja elsősorban s programot vár, nem csak emlékezést. Ha mi mégis emlékezünk, azért van csupán, hogy helyesebb utat találhassunk a jövőnek és múlttal nemesíthessük a jelent. Mit lehetne várni az olyan nemzettől, mely elfelejtkezik nagyjairól és vértanúiról? Mit lehetne várni az olyan néptől, mely elfeledkezik azokról, akik számára az életet megőrizték és magyarabbá, gazdagabbá tették?Mit lehetne várni az olyan fiútól, aki hálátlan az örökhagyó apával szemben? Az olyan nemzet, amely megtagadja a hagyományt, elveszti a jövőt. Nagy erő van az ősök csontjaiban és a holtak írásaiban, sok tanulság és sok tanítás. Az évtized fordulóján, annyi évszázad harcai után figyelmeztetünk, hogy nem lehet igazán jó ítélete a magyar jövőről annak, aki nem ismeri a magyar múltat, aki a történelemből és az irodalomból semmit se tud vagy keveset ismer. Ezért megidézzük a halottakat, megmutatjuk az ősöket ,és az emlékezés áhítatát akarjuk felkelteni a kortársakban. Nézzetek vissza a múltba, hogy jó magyarjai lehessetek a jelennek és a jó jövőnek lehessetek bölcs munkásai! Ne a szelek szárnyán szálló éretlen s idegen eszmékből tanuljatok, mert azok sokszor szó útján való támadá-

A

5

sok a magyarság ellen, hanem a régi magyarok nemes szavaiból, s a régiek példáiból. Ne múljon el nap, hogy ne emlékezzetek a régiekre, mert ez az emlékezés a legjobb kovásza a nagyobb jövendőnek! Csak akkor, ha ezt tesszük, érdemlünk meg egy nemesebb kort s győzelmet a veszélyeken. S a múltat ne a magunk vigasztalására hozzuk, hanem magunk eszméltetésére, s ne a legfényesebb, hanem a legjellemzőbb pillanataiban. Tanuljunk ezekből. „Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort - Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.” - írta Kölcsey Ferenc. Megszívlelendő gondolatok. Ne takarjuk el a szemeinket a jelen elől, és ne feledkezzünk meg annak kereséséről, hogy mit kell tennünk a jövőben. Közös dicsőség a múltban, közös akarat a jelenben, nagy dolgokat cselekedni és további tennivalókat keresni a jövőben, ezek egy nép életének lényeges feltételei. Legyen közös akarat a jelenben és legyen egyazon megvalósítandó cél a jövőben. Ez a megvalósítandó cél kifelé a magyarság jogi és lelki függetlenségének őrzése,befele pedig lelkiekben:a magyarabb, kulturáltabb és mélyebb magyarság. S társadalmiakban: a gazdagabb és szabadabb magyar nép, a jobb életű munkás és paraszt. De nem maradhatunk meg a puszta emlékezés terén, s nem maradhatunk meg annál, hogy a mai tunya,gerinctelen magyarság elevenebbé tételére felidézzük a régi mélyebb magyarságot tanításul és példázatul. Foglakoznunk kell a gazdasági és szociális helyzetünkkel is, népünk állapotával, népünk vágyaival és azokkal a módszerekkel, melyek e népnek emberibb életet juttathatnak, tehát jobb magyar jövő készítésére alkalmassá teszik. Ezért teljes szívünkből a magyarabb magyarságért munkálkodunk. Ez a könyv értük szól és nekik is szeretne szólni, mert tudjuk, hogy a magyar nép ügye nem haladhat előbbre addig, míg magyarabb magyar közszellem nem lesz az országban. De tudjuk azt is, hogy ez az ország nem csak a magyar parasztra és munkásra épülhet. Az igazszívű magyar tanító, tanár, orvos és politikus munkájára is szükség van. Ezért foglalkozik ez a kalendárium a múlt tanítása mellett a jelen képeivel és a jövő feladataival. Egy szebb, boldogabb, becsületesebb és magyarabb jövő reményében Berecz Edgár

6

Köszöntő Beszéd
A Kalendáriumról

Kevesen tudják, hogy az első magyar nyelvű kalendáriumot, az akkori ,,okos könyvet,, egy székely ember, a bencédi (félúton a Nyikó mentén Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között) származású ferences szerzetes, író, tudós pap Benczédi Székely István adta ki 1538-ban! Ő adta ki és jelentette meg 1559-ben Krakkóban az első magyar nyelvű világtörténelmet ,,Chronika ez világnak jeles dolgairól,, címmel. Ez a hatalmas munka 1557-ig terjed, több mint 600 évet ölel fel és akkoriban a legolvasottabb könyv volt a magyarság körében. Ugyanebben az évben jelenteti meg a ,,Világ Krónikája,, valamint a ,,Magyar krónikája, című munkáját. Mindezek mellett számos más vallásos témájú könyvet, naptárt írt, magyarra fordította a legszebb zsoltárokat, énekeket szerkesztett és komponált, sőt a biblia magyar fordítását is megkezdte. Betegsége és halála akadályozta meg abban, hogy véghez vigye nagy művét, amit Károli Gáspár jó harminc év után 1590-ben fejezett be. Szégyenletes, vagy talán szándékos, hogy sem a Pallas, sem a Tolnai híres nagylexikonok egyetlen szót sem ejtenek róla. Éppen ezért legalább nekünk székelyeknek illik megemlékezni róla ! A kalendárium a naptár régies elnevezése, a mai értelemben a naptárral ellátott, vegyes tartalmú írásos évkönyv, maga a szó a középlatin calendarium szó, ez pedig a hónap első napját jelentő Calendae szóból származik. Az elmúlt évszázadok során hagyománnyá vált a kalendáriumkészítés, amely olyannyira hű társa lett a székely gazdának, mint a lova, vagy a gazdasági szerszámai, hiszen tartalmazta mindazokat a földműveléssel, állattartással, időjárással, népi hagyományokkal kapcsolatos hasznos tudnivalókat, amelyek egész esztendőben segítségére váltak, megkönnyítették munkáját. Ezt a hagyományt szeretnők mi is folytatni szerkesztőtársammal Berecz Edgár barátommal, egy olyan adathalmazt, illetve kalendáriumot adni az olvasó és nem csak a falusi, vagy vidéki olvasó kezébe, amely a gazda tudnivalói mellett a székelyfölddel, a székelységgel, neves egyéniségeinkkel kapcsolatos, tegnapi és mai dolgainkkal és miért ne a jövőbe vetett hitünkkel foglalkozni. Újszerű és ésszerű adatokkal és írásokkal próbálunk szolgálni, amelyek kiegészíthetik, gyarapíthatják a szűkebb hazánkról, a szülőföldünkről szerzett ismereteinket.

Húsz éve

Ne felejtsük el, hogy mire e sorok megjelennek és ez a kalendárium az olvasó kezébe kerül, feltéve ha lesz rá igény és pénzük is lesz rá, amivel megvásárolják szerény kiadványunkat, kerek húszéves évfordulók lesznek ! Húsz éve annak, hogy leomlott, (mert leontották) a két világrendet, a két világeszmét, a kétfajta gondolkodásmódot, a kétfajta hitvilágot, az istenfélőt az ateistától, a kommunista és a kapitalista világot elválasztó, a német fővárost, Berlint, kettéosztó, Európa közepén díszelgő szégyenletes, szögesdrótos, gépfegyverekkel őrzött-védett

7

vasbetonfal. Lehullott a vasfüggöny, SZABAD lett az út Kelet és Nyugat-Európa között és ezután sikerült az európai kommunizmust végleg a történelem szemétdombjára hajítani. A két népet, nemzetet, a két vallást, a kétféle bőrszínt, a palesztinokat a zsidóktól elválasztó, a berlini fal után évtizedekkel, az izraeliek által felhúzott szögesdrótos vasbetonfal miért nem számít rondának, szégyenletesnek, emberietlennek a nagy demokrácia csősznek számító USA, az EU, az ENSZ, az UNICEF, a VATIKÁN és a többi szervezetek szemében?! Miért nem számít egetrengető bűnnek a fent említett országok és szervezetek szemében, ha az izraeliek műholdvezérlésű repülőgépeikről halomra bombázzák a szomszéd országok településeit a bennük lakókkal együtt, ha az izraeli katonák a saját szülőföldükön, a saját őseik földjén a betolakodókra követ dobáló 8-10 éves palesztin gyermekeket lézer-célkeresős, távcsöves fegyverekkel orvul lelövik, mint a kóbor kutyát?! És ráadásul mindezt a neves televíziós társaságok egyenes adásban, fő műsoridőben közvetítik a nagyvilágnak. Ha mindezeket a vérengzéseket egy török TV-csatorna mutatja be egy szűkebb nézőtábornak, akkor ez miért a bűnökbűne?? Az én szűk fejembe nem fér bele sehogysem, hogy miért csodálkoznak azon, hogy a fél világ, vagy még annál is sokkal többen nem nagyon szeretik őket és ez még csak a legenyhébb kifejezés erre a tényre! Vajon, ha a mi gyermekeinket is hátból lelövőldöznék, vagy jobb esetben ,,csak,, elnáspángolnák és harckocsikba tuszkolnák a betolakodók Székelyudvarhely vagy Kézdivásárhely főterén, akkor is ilyen cinikusan hallgatnának-e a világ őrei, miközben 2010-et írunk?! Apropró kóbor kutya, tudtommal kóbor kutyát lakott területen lelőni még Mobutu Abdulah Szesze Szeku Turé országában sem szabad ! Kerek húsz éve annak, hogy 1989 decemberében összeszorított torokkal és ököllel napokon keresztül próbáltunk még többet megtudni a temesvári eseményekről és ordítottunk az örömtől, amikor meghallottuk a kommunizmus bukását, eufórikus, örömmámoros táncot jártunk a hír hallatán, hogy menekül a diktátor házaspár. 1989 december 25-én, karácsony délutánján kerekre tágult és dagadt szemekkel tapadtunk a televízió képernyőjére, szemtanúja akartunk lenni, amint a hős román nemzet kivégzi, szitává lövi a román nép legszeretettebb fiát Nicolae Ceauşescu főelvtársat és drágalátos nejét Elenát! Nem akartuk elhinni, hogy megdőlt a kommunista diktatúra, hogy lehunyta négy szemét a ,,két szemét,,!

Hidegzuhany

Nemsokára jött is az ébresztő hidegzuhany, 1990 Marosvásárhely fekete márciusa, amikor a félrevezetett, felbújtatott és leitatott hegyi román parasztokat rázúdították Marosvásárhely népére, akik válogatás nélkül ütni-verni kezdtek mindenkit, úgy románokat, mint magyarokat, akik ember-közelbe kerültek hiszen nem volt senkinek a homlokára írva nemzeti-vallási hovatartozása. Ekkor verték ki néhai Sütő András írónk fél szemét és nem sok múlott azon, hogy a másikat is el nem veszítette, hála a szakszerű és többszöri orvosi beavatkozásnak. Hiába van rengeteg fénykép, videofelvétel erről a valóban mesterségesen szított etnikai összetűzésről, hiába tudja még a kicsi kutya is a kezdeményezők, felbujtók kilétét, neveit, a valódi tettesek húsz éve szabadon élvezik az élet minden pillanatát,

8

mérgezik tovább a közhangulatot és maholnap szobrot emelnek annak a Ştefan Guşă tábornoknak, aki minden szekus dossziét vizsgáló szakember szerint felelős a temesvári vérengzésekért és további zavargásokért. Persze, hogy az ártatlan magyarokat és cigányokat, akik védték magukat, családtagjaikat, barátaikat hosszú kőkemény börtönévekre ítélték! Cseresznyés Pál nevét minden valamirevaló erdélyi és nem erdélyi magyar ember ismeri, akit több mint nyolc és félévi nehéz börtönév után még élő emberi roncsként löknek ki a vasrácsok mögül. A halálos áldozatok névsorán, az elítéltek névsorán pedig csak magyar és cigány neveket olvashatunk ! A fekete március egyenes következménye volt a szekuritáté újjáélesztése, az egérlyukba is megbújó tagjainak előkotorása, a kommunista diktatúra haszonélvezőinek újrarendeződése, jól megfizetett állásokhoz juttatása, államelnöki és minisztériumi szinten! Néhány év alatt a népnyúzásért, a dolgozó proletár sanyargatásáért, a jónép megfélemlítéséért magas katonai rangot, hangzatos kitűntetéseket kaptak, ők lettek az úgynevezett forradalom hősei, a nemzetmegmentő frontosok, kiváltságosokká lettek, magas pénzjutalomban és egyéb juttatásokban részesültek. Aztán jöttek a sorozatos Cozma vezette bányászhadjáratok Bukarest lakosságát rettegésben tartani, az éppen csak vajúdó demokrácia bomladozó csiráit furkósbotokkal szétverni! A több halálos áldozatnak csak síratói vannak, tettesei nincsenek, illetve vannak valahol jól megérdemelt fizetéssel, jutalékkal és sok nullában végződő nyugdíjakkal! Akkor mire volt jó az 1989-es évvégi lövöldözés, az esztelen, vagtában való gyilkolás, a többezer emberáldozat, az ezt követő gyűlölethullám, a fájdalom, a gyász, a gyászos megemlékezések, ha húsz év után is süllyed az ország hajója, pedig a főkapitány van a kormányos helyén ? Azután, de nem utolsó sorban jött a zavarosban halászás, a vadprivatizáció és érdekes módon azokból a jólismert kommunista politikusokból lettek a legnagyobb kapitalisták, akik néhány hónappal azelőtt, tehát 1990 előtt, ország világ előtt teleszájjal rohasztották a kizsákmányoló, igazságtalan kapitalizmust és dicsőítették a napfényes emberi jövő felé vezető utat, a szocializmust és a kommunizmust. A szemünk láttára változott át egyik napról a másikra, a sovány kisegér, dagadt elefánttá. Ha igaz Darwin evolúciós elmélete, akkor ez folyamat évmilliárdokig kellett volna tartson. Na, de az a fő, hogy ezt is megértük, innentől kezdve bármi megtörténhet! Azon csodálkozom - de nagyon -, hogy ezek közül a vörösszemű kommunista maradékok közül közül egy sem, de tényleg még egyetlen egy sem disszidált se Kubába, se Észak Koreába sem egyik még kommunistának megmaradt országba sem!! Az is igaz, hogy ezt a sort már nem sokáig tudnám folytatni, nem kell két kéz, ahhoz hogy össze lehessen ezeket számolni ezeket az országokat.

Könnyen felejtünk

Honfitársaim, nem szabad könnyen felejteni, egyenesen vétek ilyen könnyen felejteni!! Ahol helye van a szólásnak, ott a hallgatás nagy bűn!! Ezt a régi igazmondást sem szabadna elfelejtenünk, ha már Markóék, Gigi Frundáék ilyen jól elfelejtették.

9

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezalatt a évtizedek alatt, amíg sokan rácsok mögött sínylődtek, szenvedtek, vagy csak munkanélkülivé, földönfutóvá, bujdosó, bolyongó székelyekké váltak és ezalatt a két évtized alatt az UDEMERISTA (R.M.D.SZ. a gyengébbek kedvéért) érdekképviseletünk képviselői, szenátorai vagy kormányon, vagy kormányközelben melengették bankszámláikat ! Hogy kinek az érdekeit képviselik, arra mindenkinek meg van a maga véleménye, hogy a sajátjukat igen, az biztosabb a döghalálnál! Húsz esztendeje annak, hogy minden politikai, vagy nem politikai szervezettel lepaktálnak, lehet baloldali, vagy jobboldali beállítottságú, mindenkivel ágybabújnak a parlamenti bársonyszékért, lehet az posztkommunista vörös báró, újdonsült jobboldali, vagy lehetnek véresszájú magyarfaló, nacionalista soviniszta nagyromániások. Joggal teszik fel sokan a kérdést, hogy akkor létezik-e egyáltalán politikai jobb és baloldal, ha mindenki csak a saját érdekeivel van elfoglalva és nem azzal foglalatoskodnak, amiért a szavazóik a megfelelő helyre juttatták őket? Na igen, ezt nevezzük politikai prostitúciónak ! Akkor főtt fel, néhány évvel ezelőtt az agyvizem, amikor hírül adta a média, a bukdácsoló országnak, hogy választott U.D.M.R-és politikusaink együtt eveznek egy rohadt csónakban a P.S.D-vel, Iliescu volt kommunistáival, és az UDMR-ét éjjel nappal szidó, az erdélyi magyarságot habzó szájjal átkozó Vadim Tudor vezette Nagyromániával, elsülyeszteni a mindenféle huncutsággal körbekent Basescu elnök hajóskapitány páncélozott hadihajóját. (lásd a Basescu államelnök megbuktatása érdekében kierőszakolt népszavazást). Nem lett igazuk és mégis értetlenül csodálkoznak azon, hogy a főhajós államelnök nem lett kebelbarát velük, sőt ahol csak lehet katapultot rak a seggük alá. Húsz éve vannak odaragadva parlamenti bársonyszékeikhez és nem engedik még levegőhöz jutni sem fiatal, tehetséges, tenni akaró politikustársaikat. Sőt, szó nélkül ki is penderítik soraikból, azokat, akik nem azt a kommunista őskövet fújják, amit a felső vezetés elvár tőlük. Ezt első kézből tudom, sok-sok nevet lehetne felsorolni és azt is tudom, tudjuk, hogy sok értékes ember van közöttük, akik emiatt ott sorvadnak az alagsorban, dehát nem ingyen sorvadnak. Úgy végzi az R.M.D.SZ a harmadik évezred első évtizedét, ahogy és akikkel ezelőtt húsz évvel elkezdte! A túlsó oldalon sincs minden rendben, de mi úgy tudjuk, hogy nem ők vannak húsz éve a román parlamentben, hol hatalmon, hol hatalomközelben és azt is tudjuk, hogy az UDMR-é mindent megtett, hogy megakadályozza foggal körömmel, valótlan ürügyekkel egy másik erdélyi magyar politikai alakulat törvényes bejegyzését. Pedig húsz év melldöngetős politizálás után nem szabadna így féljenek egy alultáplált újszülöttől, mert hát az erdélyi magyar embernek is kijárna az a luxus, hogy húsz évvel a változás után, hogy legalább kettő közül tudjon választani, legalább helyi szinten és még mindig ne csak szavazó, hanem végre választó polgára lehessen ennek cifra országnak! Tévedésbe ne essék senki, mert mi ketten a szerkesztők nem vagyunk semmilyen szinten lekötelezettei egyetlen politikai alakulatnak, vagy egyéb formációnak sem, amit teszünk azt meggyőződésből tesszük, ha még szabad ilyent mondani és írni manapság. Az is igaz, hogy sem politikai sem gazdasági elemző nem vagyok és nem

10

is akarok ilyesmibe belemélyedni, de ez nem akadályozhat meg abban, hogy nyitott szemmel visszatekinthessek az elmúlt húsz esztendőre, hogy ne láthassam a mát és hogy ne lehessen jövőképem ennek a szép kerek országnak a kellős közepén. Aki nem hiszi, az forgasson bele kis évkönyvünkbe, vagy olvassa el legalább a kalendáriumunk tartalomjegyzékét! Amit leírtam lehet, hogy sok helyütt közhelynek tűnnek, de legalább hitem szerint igazak és belülről fakadnak ! Ha nem elég nekünk a gazdasági világválságnak nevezett fejetlenség, az uniós lecsó, az energiahordozók pofátlan drágítása, a sertésinfluenza, a huszadik esztendőt is kormányválsággal zárjuk, most éppen a negyedik miniszterelnök jelöltnél tartunk, maholnap apróhirdetésen fogják keresni a főállású miniszterelnököt, erre jön az államelnök jelöltek garmadája, az államelnök választás, az ilyen-olyan népszavazás, de persze nincs 2010-es költségvetés, nincs egy hiteles partnerünk, sem elnöki, sem pártszinten és még sok minden nincsen! Mihai Tănăsescu pénzügyi szakember szerint, aki Románia képviselője az IMF-nél ( Nemzetközi Valutaalap) Románia az ÁLLAMCSŐD szélén imbolyog, ha a román kormány 2009 december 10.-éig nem fogadja el a 2010-es költségvetést, amire azonban semmi esély sincs a belpolitikai csatározások miatt, úgy az IMF nem utalja át a készenléti hitel harmadik 1,5 - 2 milliárd eurós részletét. Ha nem jönnek a kölcsönkért euró milliárdok, nem lesz amiből kifizetni a nyugdíjakat illetve az államiközalkalmazottak fizetését! Ha az IMF feltételei nem teljesülnek és tényleg nem csurrann a csődmentő pénzösszeg, úgy ezt a kétmilliárd eurót a pokol fenekéről, vagy nyílt pénzpiacról kell beszerezni jóval előnytelenebb feltételek és jóval magasabb kamatok mellett! Ne feledjük el, hogy ez a sok pénz nem könyöradomány, ezt a tengernyi pénzt kamatostól meg kell adni kőkemény feltételek betartásával, emellett a gazdaság élénkítésére tett kisebb nagyobb lépések sorra megbotlottak, emiatt sorra mondanak csődöt a vállalkozások, emiatt rohamosan nő a munkanélküliek száma, csökken az állam adóbevétele, beláthatatlan mértékkel nő a költségvetési deficit, ezek miatt jelentősen gyengülhet a nemzeti valuta. Emellett a választási kampány hevében a nagypofájú politikusok 2010-es év második felére jelentős gazdasági növekedésről papolnak és el akarják hitetni velünk, hogy az ökör borjúdzás közben megdöglött, hogy ők a legügyesebbek, hogy ők lesznek az új nemzetmegmentők Nesze neked húsz esztendő !! Ami húsz évvel az álforradalom után nekünk erdélyi magyaroknak legjobban kellene az nincsen: nincsen még egy méter erdélyi autópályánk, nincsen SZÉKELY AUTONÓMIÁNK, nincsen Bolyai Egyetemünk, nincsen csereháti iskolánk, nincsen arányos képviseletünk a hivatalokban, a rendőrségen és még hosszan lehetne ezt a felsorolást folytatni, de tovább nem megyek, mert nyavalygásnak fog tűnni az egész. Az pedig régi igazság, hogy a nyavalygásból, a jajveszékelésből nem lehet megélni, pláné itt a Hargita lábánál, ezt az igazságot elődeink is nagyon jól tudták és mi azt mondjuk, hogy a jövő nemzedéknek is tudomásul kell venni. Hogy a következő húsz évre sem lehet optimizmusra túl sok okunk az biztos, de az is biztos, hogy nagyobb összefogással, nagyobb egymásrafigyeléssel, célratörőbb felsőszintű politizálással és sok kis apró gesztussal ne segíthessünk egymáson, hogy bármilyen lassan is, de előre haladjunk ebben a bábeli zűrzavarban. Ilyennek szán-

11

tuk ezt a Székelyes kalendáriumot is, amelyet a hagyományokhoz híven Bort, Búzát, Békességet, egy sikeresebb, gazdagabb Boldog Újévet kívánva ajánlunk az Önök figyelmébe, a kibontakozást, a gazdasági és erkölcsi talpraállást, a megújulást jelentő új esztendőben. Tisztelettel Kovács Jenő

12

A székely naptár

Szilveszterkor a határban minden,mint a jó naptárban újabb évet mutat, sejtet - reménységgel, bizakodón hó borit be erdőt, kertet. Még szerencse,hogy az évszak nem állandó,mint dél s észak. egymást váltják, egymást űzikkik a székely naptárt veszik, tudják jól, ha átböngészik. Jó kis könyv a székely naptár! Olyan, mint a tele kaptár: éltető méz a tartalma. Nincs egy betű benne olyan, mely tanítani ne akarna. Mutat napot, hónapokat, időjárást, évszakokat, csillagrendet, nap- s holdjárást s életünket jobbá tenni ad sok jó s igaz tanítást. Számon tartja a névnapot, sokadalmat, vasárnapot, s nem ír soha hit s faj ellen. Célja, hogy az olvasója legyen művelt s magyar jellem.

Közül sok jót és sok szépet, verset, mesét, regényt, képet példázatot,blocs tanácsot, adomát- mely megífjitja a gondterhes ábrázatot. Gazda, vagy akár szolgáló, s minden munkatéren álló tanácsot talál mindenre. S valahányszor átbetűzi, mindig talál újat benne. Úr és paraszt olvashatja, mindenütt van foganatja. Ki megveszi minden évben hasznos könyvtárt mond magának a tálason, vagy a szekrényben. Sok szükséges könyvet pótol, S aki egyszer belekóstol, oda megy , ahol ezt kiadják mert tudja mindaz, ki veszi, hogy e naptárt mért kapkodják. Anghi Balázs

13

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel,bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel, Bal sors akit régen tép, Hoz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvverdre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtaknak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg, Isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Kölcsey Ferenc

14

Szózat

Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt, Ez, melyhez minden szent nevet Ez ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai, Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér életet vagy halált”!

Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakad meg a honért. Az nem lehet, hogy ész , erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Száz ezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül, S az emberek millióinak Szemében gyászkönny ül. Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Vörösmarthy Mihály

15

Székely himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillagösvényen! Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ameddig élünk, Magyar ajkú népek, Megtörni lelkünk nem lehet soha, Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján, Legyen a sorsunk jó vagy mostoha! Maroknyi székely porlik mint a szikla, Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Keserves múltunk, évezredes balsors, Tatár, török dúlt, labanc rabigált. Jussunk e honban, magyar –székelyföldön, Szabad hazában éljünk boldogan! Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ki tudja innen merre visz a végzet, Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát királyunk, ittvár a te néped, Székely nemzeted, Kárpát bérceken. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Háborgó szélben, zúgó tengeren, Fejünk az ár, jaj százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

16

Édes Szűz Anyánk, könyörögve kérünk, Ments meg e népet, vérző nemzetet, Jussunk e honban, magyar –székelyföldön, Szabad hazában éljünk boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Haláligában meggyötörten él, Szemünk a korbács százszor eltalálja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Szövegét írta: Csanády György 1921-ben Zenéjét szerezte: Mihalik Kálmán

Nemzeti dal
Talpra magyar, hi a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek –haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide vele, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi, nagy híréhez, Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Petőfi Sándor

17

Magyar hitvallás
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedő fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót ha írod lobogód selymére, Ezt ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámaszthatod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ezt vallod, boldog jövőt veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vittél, Polgár, ki ezzel kelsz, új hazát szereztél, Magyar-e szent hittel mindent visszanyertél! Mert a hit az erő! Mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lábanyomán zöldül a temető, Virágdiszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a háza tája, Mézes a kenyér, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása.

18

Magyar, legyen hited, s tied az országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad azt rebegje reggel, délben, estve, Véreddé, hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen Papp Váry Elemérné

19

Naptár a 2010-es esztendőre

(Fergeteg hava, Boldogasszony hava, Bak hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 P Újév, Fruzsina Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Ábel Angela Simon, Emília Boldizsár Attila Marcell Ágota Ernő, Erna Veronika Bódog Lóránd, Gusztáv Piroska Sára, Sarolta Fábian, Sebestyén Ágnes Zelma, Rajmund Pál Vanda, Paula Angéla, Zsolt Károly, Karola V Benjamin

Január

P Gyöngyvér V Melánia

Hogyha csepeg Vízkereszt (jan 6) S keréknyomban vizet ereszt: Akkor jó termő idő lesz. Hogyha szépen fénylik Vince (jan.22) Megtelik borral a pince, Gabonával a pajta s a csűr Mihály majd jó édes bort szűr. (szept.29) Pál fordulása ha tiszta: (jan.25) Bőven terem mező, puszta Ha szeles jő hadakozás, Ha ködös-embernek sirt ás. Ha pedig havas, vagy nedves: Lesz a kenyér igen kedves. Gazdasági útmutató Tanulmányozzuk a trágyatelep és a siló építését, hasznát. Meglátogatunk néhány silóval rendelkező gazdaságot. Megrendeljük a szőlőoltáshoz az alanyvesszőket és az oltóvesszőket. Előbbit fölös mennyiségben, hogy alanytelepet is ültethessünk. Kedvező idő esetén megforgatjuk az oltványnak szánt helyet 40-50 cm. mélyen. Szigorúan betartjuk a takarmányozási rendet. Kukoricaszárat csak szecskázva, répával, vagy répaszelettel etetünk. Ugyanúgy feletetjük összes polyvánkat. Ezek hiányzó fehérjetápanyagát olajpogácsával és takarmánymésszel kiegészítjük. Decemberben felbúgatott kocáink ilyenkor szintén répával, főtt burgonyahulladékkal és kevés korpával élnek. Növendékeknek adjunk olajpogácsát is. Szecs-kázott és az etetés előtt pár órával beáztatott(de sohasem forrázott) lucerna, korpát pótol a sertéseknél. Elkészítjük a kertészünk tervét, ahol lehet, bolgárrendszer szerint. Megrendeljük a szükséges kerti magvakat. Tanulunk, olvasunk sokat. Ahol alkalmunk van rá, gazdasági tanfolyamra járunk.

P Paula V Antal, Antónia

P Vince, Artúr V Timót

P Adél Sz Martina

V Marcella

20

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1-én született Petőfi Sándor (1823). 4-én született Isaac Newton angol fizikus (1643). 8-án halt meg Galileo Galilei (1642). 9-én halt meg Marco Polo (1342). 10-én született Oláh Miklós esztergomi érsek, történetíró (1403); Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj (1883). 11-én hall mész Latabár Kálmán színész, tánckomikus (1970). 12-én szülelelt Molnár Ferenc író. újságíró (1878). 16-án születeti Mikszáth Kálmán nagy magyar prózaíró (1847). Ezen a napon Franciaország elismerte az USA függetlenségét (1778). 17-én születeti Benjamin Franklin, a villámhárító felfedezője (1706). 17-én kezdődött meg az Öböl-háború (1991). 18-án megalakult a Német Birodalom, I. Vilmos német császárrá való kikiáltásával (1871, Versailles). 19-én született James Watt angol mérnök, az első üzemképes gőzgép feltalálója (1736). 21-én szüleien Madách Imre (1823). 23-án Arany János Toldija megnyerte a Kisfaludi Társaság pályázatát (1847). 23-án meghalt Dali Salvador (Salvador Dali Y. Domenech) spanyol festő (1989). 24-én Pétervarat Leningrádra keresztelik (1924). 24-én meghall Caligula római császár (41). 25-én megjelent az első magyar keresztrejtvény (1925). 26-án Szigetvár felszabadult a török uralom alól (1689). l l- én született Wolfgang Amadeus Mozart (1756). 27-én hall meg Bolyai János (1860); Giuseppe Verdi olasz zeneszerző (1901): Ady Endre költő, a magyar líra forradalmára (1919). 28-án született Benczúr Gyula, a XIX. sz.-i magyar festészet egyik kiemelkedő alakja (1844). 30-án szülelelt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

Évfordulók

• 1042: A nagy hidegtől sok háziállat megfagy. • 1234: A nagy hidegtől a pincékben megfagyott a bor, s ezt a korcsmárosok jég formában fontonként árusították.” • 1328: Az időjárás csodákat művel: a fák kivirágoznak. • 1612: “A nagy hidegtől megfagynak a vadállatok az erdőkön, sok fa is kifagyott.” • 1673: “Januáriusban szántottak és vetettek.” • 1696: “ Hó és eső nélkül múlt el . “ • 1780: A hirtelen felmelegedés következtében elolvad a hó áradásokat okozva. • 1793: “A méhek akkor még sárga virágokról hordtak.” • 1800: “A hónap elején olyan nagy hó esett, amire még az öregek sem emlékeztek.” • 1833: Rendkívüli hideg, megfagy a kutakban a víz. • 1882: Száraz hónap, kevés csapadékkal. • 1896: Sokat esik és havazik. • 1942: Nagy hideg, havazásokkal és hófúvásokkal. • 1948: Annyira felmelegszik az idő, hogy sok fa kivirágzik. • 1963: Igazi téli hideg, sok havazással. • 1964: Nagyon hideg hónap, akkora havazásokkal, hogy a közlekedést is gátolta.

Szeszélyes időjárás

21

(Jégbontó hava, Böjtelő hava, Vízöntő hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz Ignác Karolina Balázs Ráhel, Csenge Dorottya, Dóra Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Ella, Linda, Gergő Kolozs, Georgina Húshagyókedd Juliánna, Lilla Hamvazószerda Dónát Bernadett Aladár, Álmos Gerzson Alfréd Mátyás Géza Ákos, Gábor

Február

P Ágota, Ingrid V Tódor, Rómeó

P Lívia, Lidia V Bálint, Valentin

Fénylik Gyertyaszentelő(febr.2) Az íziket szedd elő. Hogyha hideg Péter s Mátyés(febr.22.) Negyven napig fogvacogás. A jeget olvasztja Mátyás(febr.25) Töri és rajta léket ás. Ha nincs,jeget csinál S elrontja, bontja, ha talál. Az Úr a telet rendelte. Bölcsen tette. Hogy jól megpihenhessen A termésben elfáradott S megbágyadott Föld ismét teremhessen.

P Zsuzsánna V Eleonóra

Gazdasági útmutató Az esetleg januárról elmaradt földforgatásokat végezzük oltványiskoláink számára. Számbavesszük mezőgazdasági vetőmagvainkat, tisztítjuk, cseréljük, kiegészítjük készletünket. Elkészítjük a vetési és a trágyázási tervet. Gyűjtjük a trágyát melegágyak számára, felülvizsgáljuk a melegágyak üvegeit. Megkezdjük igásállatainknak jobb, erőgyűjtő takarmányozását, a vemhes állatok adagját fokozzuk. Megvásároljuk és hazafuvarozzuk a tervezett építkezésekhez(ház, istálló, takarmánysiló stb.) szükséges anyagot. Méhkaptárakat készítünk, kosarat fonunk, seprűt, kefét kötünk. Szorgalmasan folytatjuk a tanulást és önművelést.

P Edina V Elemér

22

• 6-án kezdődött meg Nagy Imre és társainak kirakatpere (1950). • 8-án meghalt Móra Ferenc (1934). • 9-én meghalt Dosztojevszkij (1881). • 11-én született Thomas A. Edison, amerikai feltaláló (1847). • 13-án állították ki a Lumiére testvéreknek a mozgófénykép feltalálásáról szóló szabadalmi oklevelét (1895). 13-án született Georges Simenon belga származású, franciául alkotó író, Maigret felügyelő “szülőatyja”. • 13-án halt meg II. Béla (Vak Béla) Arpád-házi király 1141), Richárd Wagner német zeneszerző (1883), Nagy István erdélyi festő, a magyar realista festészet kimagasló alakja (1937), Jászi Oszkár újságíró, politikus, szociológus, a Húszadik Század főszerkesztője (1957). • 18-án született Jókai Mór (1825). • 20-án született Munkácsy Mihály, a magyar kritikai realista festészet egyik legnagyobb hatású alkotója. • 22-én meghalt Amerigo Vespucci, olasz térképész, Amerika névadója. • 23-án született Hunyadi Mátyás (Mátyás király) 1443-ban. • 27-én a budai magyar színházban először mutatták be Katona József Bánk bánját (1835). • 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere égyezményt (1946). • 27-én halt meg Báró Jósika Miklós (1865 Drezda); Ivan Petrovics Pavlov, orosz fiziológus (1936).

Évfordulók

• 1126: “A madarak fagyottan lehullottanak.” • 1186: “Virágoznak a fák, a madarak lerakják tojásaikat, a hónap végére diónyira megnő az alma.” • 1234: “Sok gyermek megfagyott az ágyban.” • 1473: “Zöldell a mező, virágba borultak a fák” • 1499: ”Embereket öl meg a fagy.” • 1572: Február elején virágok nyílnak, kizöldülnek a fák. • 1612: Nagyon hideg január után tavaszias február. • 1782: “A nagy hideg miatt a fák az erdőkön nagy pattanással kettérepedtek, a legmélyebb kutak is befagytak, sok szárnyas baromfiak megdöglöttek, emberek is sokan, a bor is megfagyott annyira, hogy a tsapok mellett tüzeket kellett rakni a kortsmárosoknak “ • 1793: A hónap végéig az emberek befejezik a szántást és a tavaszi munkákat. • 1794: “Egész télen semmi hó nem esett.” • 1800: Olvad a januári hó, áradások vannak. • 1813: Nagy hideg; kifagy az őszi vetés. • 1843: Virágoznak a gyümölcsfák • 1929: Az elmúlt 200 év leghidegebb februárja (1-én -29 C°); kifagynak a gyümölcsfák. • 1936: Óriási hó hullott. • 1940: -29 C° - 30 C°: • 1973: -30 C° körüli fagyok.

Szeszélyes időjárás

23

(Kikelet hava, Böjtmás hava, Halak hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz V H K Sz Albin, Csanád Lujza Kornélia Kázmér, Gabriella Leonóra Zoltán Franciska Ildikó Szilárd Krisztián, Ida Kristóf Henrietta, Henrik Gertúd Sándor, Ede Klaudia Beáta, Imola Botond, Emőke Gábor, Korina Irén, Irisz Hajnalka
Virágvasárnap Gedeon

Március

P Adorján, Adrián V Tamás

P Gergely V Matild, Paulina

Márciusi hó:még zsákban sem jó Amennyi nap ködös ebben: Nyárban annyi zápor leszen. Húsvét előtti harmatok: Húsvét után hoznak fagyot. Ha száraz március, nedves az április És hűvös a május Bő borhoz, búzához meglészen a juss. Márciusi ködök nyári záporokat, Nagyhéti harmatok majd hoznak fagyokat. Gergely napja ritka, hogy jó(12.) Hideg, szeles, sokszor van hó. Sándor, József, Benedek(18,19,21.) Zsákban hoznak meleget. Szép Virágvasárnap Jó a gyümölcsfának, A borus palmarum: Gyümölcsösnek ártalom. Nagypénteken jó eső: Örvend a földmívelő. Gazdasági útmutató A gazdaságban elvetjük a nagyon jól jövedelmező mákot, lencsés árpát, borsót. Mindjárt a hónap elején, vagy még februárban burgonyát csiráztatunk, hogy korán vihessük piacra. Rétjeinket kitisztogatjuk. A legelőt megszabadítjuk a bozóttól, tövistől. A tavalyi vetésű lucernát, lóherét, baltacimet megboronáljuk. Őszi kalászosainkat hengerezzük, ha a fagy felszívta. Állatainkat sokat tartjuk a szabadban(kifutók), a vemhesek, növendékek tápanyagokban gazdagabb takarmányt kapnak. Baromfiak ültetési ideje is itt van. Ültetés után 1 hétre vizsgáljuk át a tojásokat, a rosszakat szedjük ki, tegyük el, mert főzve csirkékkel megetethetők. A méheknek adjunk alkalmat a tisztuló kirepülésre,a gyönge családokat etessük. Elkészül a kertben a melegágy, be is vetjük mindjárt a hónap elején. A kertben elvetjük a hagymát, murkot, petrezselymet, paszternákot és borsót. Szőlőben csak a hónap vége felé nyitunk és karózunk. A többi gazdasági munka megy a maga rendjén.

P József V Benedek, Bence

P Emmánuel

Auguszta, János Zalán Árpád, Benő

24

• 2-án született Arany János (1817). • 3-a a békéért küzdő írók világnapja. • 3-án hall meg Bod Péter {) 769, Magyarigen). • 4-én halt meg III. István Árpád-házi magyar király (1172). • 6-án halt meg Kodály Zoltán (1967). • 7-én született Székely János erdélyi magyar költő (1929). • 8-án Nemzetközi nőnap. • 8-án nyílt meg a budapesti Madách Színház (1919). • 9-én születeti Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa (1934). • 11-én született Szondi Lipót magyar származású svájci pszichológus, a személyiségvizsgáló Szondi-teszt megalkotója (1893, Nyitra). • 11-én halt meg Than Mór, a magyar történelmi festészet jelese, Barabás Miklós tanítványa (1899); Sir Alexander Fleming Nobel-díjas angol orvos, a penicillin felfedezője (1955). • 13-án halt meg II. Ulászló magyar és cseh király (1516, Buda). • 14-én születtek: Albert Einstein Nobel-díjas német fizikus, az általános relativitáselmélet kidolgozója (1879, Ulm); László Gyula régész, képzőművész (1910, Kőhalom). • 14-én hall meg János Zsigmond (II János) magyar király, erdélyi fejedelem (1571, Gyulafehérvár). • 15. a ‘48-as forradalom és szabadságharc kezdete. • 15-én halt meg Hunyadi László, a törökverő Hunyadi János fia, Mátyás testvére (1457, Buda). • 21-én szülelett Johann Sebastian Bach (1685, Eisenach). • 26-án halt meg Ludwig van Beelhowen német zeneszerző (1827). • 27-én születeti II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. • 27-én halt meg Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa (1968). • 29-én hunyt el Dankó Pista nótaköltő (1903). • 30-án Székesfehérvárott királlyá koronázták az 1458 óta uralkodó Hunyadi Mátyást. • 30-án született Vincent van Gogh holland festő (1853). • 31-én születeti Szabó Lőrinc (1900).

Évfordulók

• 1179: “A januárban leesett hó egész márciusban megmaradt.” • 1619-1620: “Igen lágy tél, koránti tavasz, meleg március, hogy a méhek készen voltak a rajzással.” • 1669: “Március szép száraz és nagyon poros volt.” • 1763: “Március 11., 12., 13. olyan borzasztó hideg volt, hogy sok ember és jószág megfagyott... 27., 28-án nagy hó esett és a hideg tovább tartott.” • 1793: Nagyon enyhe, tavaszias idő. A fecskék már március 19-én megjöttek. • 1847: Nagyon száraz hónap, semmilyen csapadék nem hullott. • 1875: Rendkívül hideg március volt. • 1882: Napsütéses, meleg március. • 1921: Száraz hónap, minimális csapadékkal. • 1932: Hideg, télies időjárás. • 1953: Száraz, csapadékmentes időjárás. • 1958: Nagyon hideg időszak, havazásokkal és hófúvásokkal. • 1961: Száraz hónap, kevés csapadékkal.

Szeszélyes időjárás

25

(Szelek hava, Szent György hava, Kos hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Cs Nagycsütörtök Hugó

Április

P Nagypéntek Áron, Ferenc Sz Nagyszombat Buda, Richard

V Húsvétvasárnap Hubert, Izidor H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Húsvéthétfő Vince Vilmos, Bíborka Herman, Ármin Dénes Zsolt, Ezekiel Gyula Ida, Hermina Tibor, Jusztin, -a Anasztázia Rezső, Rudolf Emma, Leó Tivadar, Tihamér Konrád, Zsombor Csilla, Noémi Gyöngyi, György Ibolya, Boglárka Zita, Marianna Valéria Péter, Tihamér

P Demeter V Leó, Szaniszló

Április , ha nedves,a nyár lesz bőséges. Rét ha nem zöld Tiborra Nem igen jutsz jó borra. Ha a nyirfa áprilisban zöldül: Ne féltsed a kerted a hidegtől. Áprilisban, ha dördül az ég Jó és hasznos jó idő lészen még, Ha cseresznye virágos: Szőlő is hoz virágot. Fülemile ha hallgat Márk napján(ápr.25.) A tavaszban jelent ez változást Ha pedig énekel jókedvűen, vígan: E jó kedve jó tavaszra mutat, Húsvét első napján ,ha esik az eső, Hat vasárnapon lesz mindig esős idő. Gazdasági útmutató A hengerezett és nemhengerezett őszi vetéseinket megboronáljuk. Boronáljuk a réteket és a legelőket is. Vetünk sok napraforgót, zabosbükkönyt,lucernát, lóherét, a hónap végefelé meg korai csalamádét és silókukoricát. Még az első napokban kiültetjük a csíráztatott korai burgonyát. Kukoricát csak sorba, vagy négyzetbe vetünk. A lovakat és a teheneket fedeztetjük. Védőoltásokat végeztetünk. A szaporulatból kiválogatjuk a tenyésztésre és saját szükségletre alkalmas anyagot, a többit értékesítjük, hogy a megtartottaknak minél jobb takarmányozást biztosíthassunk. A méhek szaporodását gondosan figyeljük, az anyákat felülvizsgáljuk. Gyümölcsfa és szőlő metszésének, ültetésének ideje ez a hónap .Sohase ültessünk II. osztályú selejtes, olcsó anyagot. Kiültethetjük faiskolába a vadoncokat 90 cm. Sor, 45 cm növénytávolságra. Itt a szőlőoltás ideje. Oltoványok hajtatásának 1-2 hete is áprilisre esik. Ezeket megelőzőleg, már április elején elkészítjük a szőlőiskola bakhátait. Gyümölcsfáinkat még a rügyek kipattanása előtt permetezzük. A kertben mindent vethetünk és megkezdjük a palánták kiültetését(korai káposzta,karalábé). Már értékesíthetők ilyenkor a kertből az áttelelő egyiptomi zöldhagyma, spenót, sóska, retek.

P Áron, Enikő V Andrea

P Adalber, Béla V Márk, Ervin

P Katalin, Ibolya

26

• 2-án született Hans Christian Andersen (1805). • 3-án halt meg Johannes Brahms, német zeneszerző (1897). • 3-án született Juhász Gyula költő (1883). • 5-én Athénban megkezdődött az első újkori olimpia (1896). • 6-án hált meg Juhász Gyula magyar költő (1937, Szeged). • 7-én Batthány Lajos elnökletével megalakult az első felelős magyar kormány (1848). • 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi • fejedelem, a kuruc szabadságharc vezére (1735, Rodostó). • 9-én született Charles Baudelaire francia költő (1821). • 11-én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek Muhinal a magyarokra (1241). • 11-én halt meg Körösi Csorna Sándor nyelvtudós, őshaza-kutató, tioetológus (1842, Dardzsilng). • 11-én született József,Attila (1905). • 14-én született Tóth Árpád (1886). • 15-én született Leonardo da Vinci firenzei festő, szobrász és építész (1452). • 16-án halt meg Katona József(l 830). • 18-án született Németh László (1901, Nagybánya). • 18-án hunyt el Albert Einstein német fizikus, természettudós, a modern elméleti fizika egyik megalapítója (1955). • 20-án született Adolf Hitler diktátor (1889). • 21-én halt meg Wesselényi Miklós zsibói születésű politikus, az “árvizi hajós” (1850, Pest).

Évfordulók

• 1179: “A téli hó csak áprilisban olvadt el.” • 1328: Kivirágzott a szőlő. • 1420: Mintha felgyorsult volna a természet: a cseresznye kezdett érni, a gabonának április közepén már kifejlett kalásza volt, a fák kétszer virágoztak és kétszer termettek. • 1668: “Április 2-án kezdett havazni és majdnem térdig érő hó volt, amely kilenc napig megmaradt. A hó a korán virágzott fákban is kárt tett. Olyan erős volt a fagy, hogy a fagyott sár üres kocsikat elbírt.” • 1794: “Fújtak a szárító szelek.” • 1879: Egy hónap alatt három hónap csapadékmennyisége hullt le. • 1929: Havazásos, hideg időjárás. • 1931: Nagyon hideg hónap, a hőmérő mínusz fokokat mutatott. • 1934: Júniusra jellemző meleg volt. • 1949: Kánikulai hőmérsékletű időszak. • 1995: Nagyon hideg, szeles, télies hónap. • 1996: Hatalmas (70-100 cm-es) hó hullott.

Szeszélyes időjárás

27

(Igéret hava, Pünkösd hava, Bika hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Fülöp, Jakab Tímea, Irma Mónika, Flórián Györgyi, Ivett, Frida Mihály Ármin, Pálma Ferenc Pongác Áldozócsütörtök Szervác, Imola

Május

V Zsigmond

P Gizella V Gergely

Fülöp,Jakab hűvös, nedves(1.) Középszerű kis termés lesz, Hogyha pedig meleg s tiszta: Bőséges terméssel biztat,Áldozói derült idő: Hasznos lészen az esztendő. Ha ez a nap esős ,sáros, Ez bizony már igen káros Pünköst napi ereszcsorgás: Aratóknak lesz csalódás. Tiszta Orbán napja(259 Edest ereszt hordó csapja Ha pedig esős s szomorú: Lészen a bor jó savanyú. Pongrác napi esőtől(12) Nő a fű a mezőből,- De búcsuzz el a szőlőtől, Május, hogyha igen nedves: Június majd száraz lészen.

Gazdasági útmutató Másodszor vetünk csalamádét. Kender, tök, paszuly 15 Sz Zsófia, Szonja ilyenkor kerül a földbe. Megjelenik és uralkodik a gaz16 V Mózes, Botond daságban, kertben és oltványiskolákban 2-3 hónapon 17 H Paszkál át a kapa. Szántóföldjeinken inkább a fogatos, kertben 18 K Erik, Alexandra a Wolf kapákkal dolgozzunk. Ezek munkája sokkal 19 Sz Ivó, Milán olcsóbb, mint a régi kapáké. Kiültetjük a dohányt és amint megfogamzott, azonnal kapáljuk. Szárazságban 20 Cs Bernát,, Felícia is kell kapálni, hogy a kötött földeken keletkezett repe21 P Konstantin déseket behúzzuk, mert ezeken át igen sok nedvesség 22 Sz Júlia, Rita párolog el. A jószág a legelőre kerül. Egy hétig kihajtás 23 V Pünkösd előtt adjunk minden reggel valami száraz takarmányt Dezső is. A fejős és vemhes állatok abrakoltatását nem sza24 H Eszter, Eliza bad abbahagyni a legeltetés ideje alatt sem. E nélkül 25 K Orbán a növendékállatok sem fejlődnek rendesen. Gyümölcs26 Sz Fülöp, Evelin favirágzásnál figyeljük a kártevőket és védekezzünk 27 Cs Hella ellenük(cserebogár, bundásbogár). Virágzás után per28 P Emil, Csanád metezzünk azonnal, almamoly ellen arzénes szerekkel. Új ültetésű csemetéinken megjelenik a levéltetű 29 Sz Magdolna sereg. Lemosó permetezéssel és a földre, a törzs mellé 30 V Janka, Zsanett tett hamuval védekezzünk. A baromfiudvar megkezdi 31 H Angéla, Petronella jövedelmezőségét, nyulainkat is fésülhetjük, téphetjük, vagy nyírhatjuk a hó végén. A méheknél lessük a rajokat, műrajt készítünk. A kellőleg felszaporodott családoknál behelyezzük az anyarácsot, sőt legjobb esetben, felengedjük őket a mézűrbe is. Biztosítsunk jégverés ellen.
P Bonifác

28

• 1-én Báthory István erdélyi fejedelmet ‘lengyel királlyá választották; ő’ lett a lengyelek “Corvin Mátyása (1576). • 1-én született Zrínyi Miklós (1620, Ozaly). • 2-án három magyar mérnök szabadalmaként megszüietett a transzformátor (1885). • 2-án halt meg Leonardo,da Vinci (1519). • 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király (1270). • 4-én szabadalmaztatták a gramofon elődjét, a grafofont (1886) • 7-én született Vajda János magyar lírikus (1827, Pest). • 8-án Németország letette a fegyvert (1945). • 8-án halt meg Paul Gaugin francia festő (1903). • 8-án halt meg Hollósy Simon magyar festő (1918). • 9-én először repülték át az Északi-sarkot (1926). • 10-én először énekelték nyilvánosan a Szózatot (1843). • 10-én született Pápai Páriz Ferenc (1649, Dés). • 11-én halt meg Kolozsvári Grandpierre Emil (1992). • 12-én halt meg Krúdy,Gyula (1933). • 12-én megindult a világ első villamosjárata Berlin mellett • 16-án először osztották ki az Oscar-díjat (1929). • 17-én született Dsida Jenő erdélyi magyar költő (1907). • 18-án szülelett Bókay János, a korszerű magyar gyermekgyógyászat megteremtője (1822, Igló) • 19-én szülelelt Bajor Gizi színésznő (1893). • 19-én először próbálták ki a kronométert (1736, Anglia), • 20-án halt meg Kolumbusz Kristóf (1506). • 21-én robbantották fel az első hidrogénbombát (1956, USA) • 23-án született Benyovszky Móric utazó, Madagaszkár királya (1786). • 26-án született John Wayne (1907). • 26-án halt meg Tamási Áron (1966). • 27-én halt meg Kálvin János vallásreformátor (1564, Genf) • 28-án halt meg Mikszáth Kálmán (1910). • 29-én írták alá a Kiegyezési Dekrétumot Magyarország és Ausztria között (1867). • 30-án halt meg Szilárd Leó, magyar fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós (1964) • 30-án jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Hungaricus (1705)

Évfordulók

• 1328: A hónap végén megkezdték az aratást. • 1420: Érett a cseresznye és a szőlő. • 1436: Nagy meleg, helyenként aratják a gabonát. • 1633: “Május 19-én nagy hideg volt, szél és hófergeteg, hogy rettenetes volt, az összes szőlők lefagytak. Sok fecske és görlicze holt meg a hideg mia.” • 1639: “Az egész hónap majd mind esőkkel ment végbe.” • 1681: Rendkívüli szárazság, elapadtak a kutak. • 1813: “Május végéig tartott az igen száraz és szeles tavasz.” • 1833: Meleg, nyárias időjárás. • 1847: “Csapadéktalan, száraz hónap.” • 1880: Esős, hűvös hónap. • 1884: Száraz, meleg időszak. • 1919: “Nagyon hideg a május.” • 1957: Hideg időjárás, havazással (7-én). • 1958: Kánikulai hőmérsékleteket mértek. • 1963: Kevés csapadék hullott. • 1968: Rendkívüli meleg hónap (34 C° is! ). • 1970: Nagy mennyiségű csapadék hullott; több helyen árvizeket okozva.

Szeszélyes időjárás

29

(Napisten hava, Szent Iván hava, Kettősök hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 K Sz Cs Sz Tünde Kármen, Anita Klotild, Cecília Fatime

Június

P Bulcsú V Úrnapja Norbert, Cintia H K Sz Cs Róbert Medárd Félix Margit, Gréta

Medárdus, ha tiszta derült: A nyár már szinte sikerült, De ha akkor esik eső: Negyven napig kell esernyő. Keresztelő Szent János esője(24.) Nem áll meg csak negyednapon estére. E nap előtt, ha a kakukk megszólal: Olcsón adja a gabonát bizonnyal. Ha utána későn kezd el szólalni: Gabonáért sok pénzt kell kiszámlálni.

Gazdasági útmutató Itt a kapálások és a takarmány betakarításának ideje. 11 P Jézus Szent Szíve Kaszáljuk a lucernát azonnal mihelyt alsó levelei megsárBarnabás gulnak, a lóherét, bükkönyt, baltacimet, szarvaskerepet 12 Sz Villő virágzásuk idején. A rét kaszálási ideje a réti csenkesz 13 V Antal, Anett virágzásával esik össze. Azt kell figyelnünk. Sohase 14 H Úrnapja, Vazul hagyjuk füveinket elvénülni, s ne kaszáljuk leborotválás 15 K Jolán, Vid módjára. Szántóföldi pillangósoknál boronáljunk mind16 Sz Jusztin en kaszálás után. Építsük meg még ebben a hónapban a takarmánysilót és trágyatelepet. Kapáljunk minél több17 Cs Laura, Alida ször. A kukoricát soha ne töltögessük fel, de kapjon 18 P Arnold, Levente legalább 3-4 kapálást az addigi kettő helyett. Nehezen 19 Sz Gyárfás száradó ázott takarmányunkat szecskázzuk és silózzuk, 20 V Rafael a félszárazakat sózzuk meg mielőtt boglyákba raknók. 21 H Alajos, Leila Az őszi takarmánynövények után ültessünk korai bur22 K Paulina gonyát, vessünk korai kukoricát vagy csalamádét, tar23 Sz Zoltán lórépát. Gyümölcstermésünk ritkítása, a fák nyári 24 Cs Iván permetezése, szőlőpermetezés, zöldmetszés, alföldi részeken a zöldoltás ideje ez a hónap. Állatainkat véd25 P Vilmos jük a bögölyök, legyek ellen. Kétszerfiadzó kocáinkat a 26 Sz János, Pál hónap elején búgassuk. A juhokat nyírjuk és gondosan 27 V László válogassuk ki a jobb anyák utódait, aszerint, hogy me28 H Levente, Irén lyik anya tejel jobban és ad több gyapjút. A bárányokat 29 K Péter, Pál esős időben tartsuk otthon. A jó kert mindennap hoz jövedelmet. Amit kiszedtünk azonnal ültessünk a helyébe 30 Sz Pál mást. Figyeljük a méhek rajzását. Az elszalasztott raj nagy veszteséget jelent. A szőlőiskolában minden héten permetezzünk, figyeljük az ilyenkor nehezen megállapítható, de annál veszedelmesebb csimasz és drótféregkárokat.

30

• 1-én kezdte meg működését a Határon Túli Magyarok Hivatala (1992). • 1-én született Kaffka Margit író, költő (1880). • 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, ettől a pillanattól 3 millió magyar került az ország határain túlra (1920). • 5-én a Montgolfier testvérek felemelkedtek hőlégballonjukkal (1783). • 6-án született Bajcsy- Zsilinszky Endre magyar ellenzéki politikus (1886). ‘ • 7-én halt meg II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1650, Nagyvárad). • 8-án született I. Rákóczi Gvörgy erdélyi fejedelem (1593). • 10-én született Apáczai Csere János, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja (1625, Apáca ) • 13-án halt meg Dembinszky Henrik lengyel szabadsághős, magyar honvéd altábornagy, egy ideig Kossuth fővezére (1864, Párizs). • 14-én halt meg Oláh Miklós esztergomi érsek, humanista történetíró (1568, Nagyszombat). • 15-én hunyt el Erkel Ferenc zeneszerző, a magyar opera úttörője, karmester, zongoraművész (1823). • 17-én halt meg Gál Sándor honvéd tábornok, 1848-ban a székely felkelők vezére (1871). • 18-án Napóleon vereséget szenvedett a waterlooi csatában (1815). • 22-én halt meg Niccolo Machiavelli olasz államférfi, politikus, író és történész (1527, Firenze). • 24-én született Kriza János népköltészeti gvűjtő, költő, a MTA tagja (1811). • 25-én Párizsban megalakul az Olimpiai Bizottsáig (1894). • 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba (1941). • 28-án aláírták a versailles-i békeszerződést (1919).

Évfordulók

• 1637: “Május 12-től június végéig nem volt eső. Rekkenő a hőség. A gabona alig nőtt egy lábnyira. A hónap második félében esőért való körmeneteket rendeltek el.” • 1661: Száraz, aszályos idő. • 1695: “Havas, hideg tél, az nyara is olyan, hogy nyárnak se lehet mondani. Júniusban az nagy hidegek több napokig tartván, mind mezőben, mind szőlőben nagy károkat lettek.” “Ezen esztendőben Iván havának negyedik napjai táján a nyár kezdetének melege kemény téli hidegre és havazó szélvészes időre változott • 1794: “Júniusban volt jégzápor, mely leverte a gyümölcsfák zsendülő terméseit, kicsépelte a gabonakalászokat és leszüretelte a szőlő idétlen egreseit • 1811: “Az aratás nyomorúságos volt. Sokan a magjukat sem kapták vissza.” • 1813: “Júniusban kezdett esni és egész esztendőn keresztül esett.” • 1836: Hónap végén sok anyagi kárt okozó trópusi vihar tombolt. • 1865: “Június 19-én a hatalmas vihar és felhőszakadás áradást okoz.” • 1883: A sok esőzés következtében árvizek pusztítanak.

Szeszélyes időjárás

31

(Áldás hava, Szent Jakab hava, Rák hava) Mária Magdolna tiszta: ajándékoz (jul.22.) Hogyha pedig esős, könnyen ártalmat hoz. Ha a hangya nagy halmot hord: Tüzelőről jól gondoskodj. Jakab napja tiszta éjszakája(25.) A kerteket jó bőséggel rakja. De ha esős: gazdát szomorító, Szenved tőle a mogyoró s dió Sarlós Boldogasszony csepegő esője (jul.22) Sokáig tart: néha hat hét lesz belőle. Gazdasági útmutató Itt az ideje felkészülni az aratásra. Kiválogatjuk már a szántóföldön azokat a területeket, amelyekről vetőmagot akarunk kapni. Nedves, gyomos, vagy takarmánnyal kevert gabonát nem engedünk mindjárt kévébe kötni. A kalangyák között azonnal tarlóhántást és boronálást végezünk. A korán lekerülő gabonák után mohart, kölest és tarlórépát vetünk. A kukorica, répa ás más kapásnövényeink még legalább egy kapálást kapnak. Állatainkat inkább a reggeli és délutáni hűvös időben dolgoztatjuk. A hónap 10-20-án kaszáljuk a silócsalamádét, magnak hagyott őszibükkönyt, melynél csak a legalsó hüvelyek teljes beérését várjuk meg. Bugázzuk és kocsozzuk a dohányt. Kacsozzuk a napraforgót(levágjuk hónaljhajtásait). A kukorica közül kivágjuk a meddő és üszögös szárakat. Újravetés nélkül maradt takarmánytarlóinkat szántva és boronálva előkészítjük az őszi vetésre. A gabonahordást nem halogatjuk. Megegyezünk a cséplőgéptulajdonossal. A magtárakat kitakarítjuk és a dohányszárítót berendezzük. A kertekbe téli retket vetünk, a virágkertészetben árvácskát és szamócahajtásokat tűzdelünk ágyásokba. Szőlőnk kapálása, permetezése, kötözése és zöldmetszése tovább folyik. A faiskolákban megkezdjük a csapok levágását és az oldalhajtások felmetszését(1/3 ad részre)A szőlőiskolát permetezzük, kapáljuk és a bakhátakat porhanyón tartjuk.

Július

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs

Tihamér, Annamária

P Ottó Kornél, Soma Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Amália Izabella, Dalma Jenő Örs, Stella Henrik, Roland Ender, Elek Emília Illés Dániel, Dániella Magdolna Kinga, Kincső Anna, Anikó Olga, Liliána Szabolcs Márta, Flóra V Ulrik

P Lukrécia V Nóra, Lili

P Valter V Frigyes

P Lenke V Kristóf, Jakab

P Judit, Xénia Sz Oszkár

32

• 2-án Zeppelin kormányozható léghajója először emelkedett a levegőbe (a Badeni-tó felett, 1900). • 3-án született Franz Kafka regényíró (1883). • 4-én született Szervátiusz Jenő szobrász (1903). • 5-én született Teleki Blanka (1806). • 6-án rehabilitálták az ‘56-os forradalom mártírját, Nagy Imrét (1989). • 6-án halt meg Kádár János magyar politikus (1989). • 7-én a magyar országgyűlés elfogadta a kisebbségi törvényt (1993). • 8-án született gróf Ferdinánd Zeppelin német feltaláló, katona, a kormányozható léghajó építője (1838). • 10-én született Marcel Proust francia regényíró (1871) • 13-án zajlott le az első műholdas telefonbeszélgetés (1962). • 15-én avatták fel az első magyar vasút Pest és Vác közötti szakaszát. • 16-án hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást Alamagordóban (1945). • 18-án született Nyírő József erdélyi író (1889). • 20-án fejezték be a Vizsolyi Biblia nyomtatását (1590). • 22-én Hunyadi János fényes győzelmet aratott Nándorfehérvárnál. • 23-án született Bródy Sándor író (1923). • 26-án született G.B. Shaw angol drámaíró és kritikus (1858). • 27-én született Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodaügy úttörője (1775). • 28-án a magyar képviselőház elfogadta a nemzetiségi törvényt (1848). • 29-én halt meg I. (Szent) László Árpád-házi magyar király (1095). • 30-án halt meg Denis Diderot filozófus, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja (1784). • 31-én Bem altábornagy serege döntő vereséget szenvedett Segesvárnál (1849).

Évfordulók

• 1328: Rendkívüli időjárás volt abban az évben: januárban virágozlak a fák, májusban arattak, júliusban szüreteltek. • 1661: “A háziállatok nagy része éhen pusztult. Tíz faluban sem lehet találni egy ökröt vagy tehenet. Az emberek maguk vonták a szekeret” • 1694: “ Ezekben a hetekben voltak példa nélkül való hallatlan nagy árvizek, melyek mindenfelé a széna rétekben, vetésekben nagy, megbecsülhetetlen károkat tettek, sőt falukat is elvittek.” • 1712: “A fű kiégett, nincs semmi termés” • 1813: “A folyóvizek és patakok szüntelen áradásban voltak, s partjaikon kiöntve a gabonaföldeket ellepték, a gabonát vagy elseperték, vagy hasznavehetetlenné tették.” • 1814: “ Kaszálórétieink június közepe óta árvíz alatt vannak, semmit se kaszálhatunk, szarvasés aprómarha a lovakkal együtt utolsó ínségben vannak a legelő nemléte miatt, melyet a hal és csigák foglalt el.” • 1841: “Az alma megsült a fán. Időjárásunk oly tökéletesen aggasztó, hogyha egy hét alatt a jótevő eső meg nem újítja mezőinket, éhenhalástól kell félnünk” • 1878: Nagyon csapadékos hónap. • 1883: Nagy meleg, sok esőzés. • 1904: Nagy forróság. • 1913: Esőzések, hideg időjárás. • 1950: Kánikulai meleg. • 1954: Hideg, esős hónap áradásokkai.

Szeszélyes időjárás

33

(Új kenyér hava, Kisasszony hava, Oroszlán hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 V Boglárka H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz Lehel Hermina
Domokos, Dominika

Augusztus

Krisztina Ibolya Emőd Lőrinc Zsuzsánna, Tiborc Klára

P Berta, Bettina V László

Augusztusi Lőrinc, ha szépen mosolyog(10.) Szép ősszel, jó borral majd vígan társalog. Bertalannak napja az őszt megmutatja(24.) János fejvétele, ha igen csepegős: Kerteknek ártalmas, nem kedvező idő(29.) Taníts, hogy elménkben forgassuk Ezt, Uram mind most, mind máskor Hogy éltünket úgy folytassuk, Hogy ama nagy aratáskor, Találtatván tiszta búzának A Te csűrödbe vitessük A Neked mint mennyei gazdának Szent tetszésedre lehessünk.

Gazdasági útmutató Csépléskor szigorúan ellenőrizzük a cséplőgép által okozható mennyiség- és minőségkárokat (szemek benn15 V Mária maradása, törése stb.)A polyvát a fedél alá rakjuk vagy 16 H Ábrahám gondosan kazalozzuk. A lucernát már harmadszor is 17 K Jácint kaszáltatjuk, de ezt a kaszálást virágzásig hagyjuk meg, 18 Sz Illona nehogy a korai kaszálásokkal a tövét elgyengítsük. A 19 Cs Huba dohánytörés, főzés és szárítás munkái is erre az időre esnek. Aratjuk és cséplőgéppel csépel-tessük a mákot. 20 P István Aratjuk és azonnal kézzel kiverjük a napraforgót. A ny21 Sz Sámuel, Hajna ers magvak forgatása mind a kettőnél naponta szüksé22 V Menyhért, Mirjam ges, legalább egy hétig. A napraforgó kivert tányérait 23 H Bence a silóba tesszük ahol kitűnő takarmánynyá erjed. Ál24 K Bertalan latainkat hazahozatjuk a kisült legelőről. Igaerőnkkel 25 Sz Lajos, Patrícia feltörjük a búzával bevetendő lóheréseket, utána azon26 Cs Izsó nal boronáljuk. Ősziekhez beszerezzük a nemesített 27 P Gáspár vetőmagvakat, a mieinket tisztítatjuk, triörözzük és pácoló szerről gondoskodunk. Gyümölcs-faiskolánk28 Sz Ágoston ban az alvószemzéseket végezzük. Eladásra kerülő 29 V Beatrix, Erna csemetéinknél felmetsszük az oldalhajtásokat. A 30 H Rózsa szőlőiskolában harmatgyökereztetést végzünk (borús 31 K Erika, Bella időben) és megjelöljük a bekeveredett idegen fajtákat.A kertből kiszedjük a hagymát. A méheknél pergetünk. A szőlőben lágyszemre kapálunk és csonkázunk. A baromfiak vedlenek ilyenkor már egy hónapja. Vedléskor jobb takarmányt igényelnek, különösen fehérjére és mészre van szükségük.
P Ipolya Marcell

34

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

3-án Kolumbusz Kristóf elindul útjára (1492). E napon született Gárdonyi Géza (l863). — 4-énn halt meg Babits Mihály. 5-én halt meg Marilyn Monroe amerikai filmszínésznö (1962). 6-án történt a Hirosima elleni alomtámadás (1945). E napon halt meg Hans Chrjstian Andersen (1875). 7-én halt meg Aprily Lajos, költő, műfordító (1967). 8-án született Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjét (1790). 9-én Nagaszakira dobják a törtenelem második atombombáját (l945). 11-én halt meg Hunyadi János M.o. kormányzója (1456). 12-én halt meg Thomas Mann Nobel-díjas nemet író (1955). 13-án Görgey Artúr tábornok Világosnál letette a fegyvert (1849) 15-én született Báthori Gábor erdélyi fejedelem (1589) és Bonaparte Napóleon (1769). 16-án halt meg Elvis Presley amerikai rock-énekes (1977, Memphis). 17-én halt meg Benedek Elek (1929, Kisbacon). 18-án halt meg Honoré de Balzac francia író (Párizs, 1850) 22-én nyílt meg a Nemzeti Színház (1837). E napon halt meg Nagy Imre. erdélyi festő (1976, Csíkszereda). 23-án kezdte meg működését a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (1948). E napon halt meu Fáby Zoltán (1994, Budapest). 24-én halt meg Kölcsey Ferenc (1838. Cseke), Székelv János, romániai magyar költő, író, műfordító (1992. Marosvásárhely). 25-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották (1620). E napon halt meg Kós Károly, építész, grafikus, író. 27-én született G. Wilhelm Hegel német fílozófius (1770 Stuttgart). 28-án született Johann Wolfgang Goethe (1749. Frankfurt). Márton Áron Erdély r. katolikus püspöke (1896. Csíkszentdomokos). 29-én volt a mohácsi csata (1526). E napon halt meg Karinthy Frigyes, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége (1938, Siófok). 30-án a második bécsi döntés: Észak-Erdély visszakerült Magyarország fennhatósága alá (1940). E napon született Reményik Sándor, költő (1890. Kolozsvár). 31-én halt meg Charles Baudelaire, francia költő (1867).

Évfordulók

• 1436: A hónap eieien mar szüretelnek. • 1621: A sok esőzés következtében kipusztul a gabona és a vetemények. • 1794: “A nagy meleg miatt a mező kiégvén, a barmok az éhség miatt rakásra döglöttek, sokan a házak léteién levő elrothadt gazt szedték le és azzal etették a döglö félhen levő marháikat.” • 1808: “Ez holnapban igen melegek jártak egészen.” • 1811: “Semmi sem termett. A hernyó dúlásokal tett a kertekben és szőlőkben, s 50-60 fán alig lehet látni egy zöld levelet. Voltak olyan kaszálók, melyeken a mázsa széna alig termett.” • 1812: Augusztus hónapban beállott az esős idő. Csaknem szünet nélkül esett, annyira, hogy a búza aratatlanul még a lábán elkezdett csírázni. A kukorica részint az eddig tartott szárazság, majd utána a sok eső miatt elromlott” • 1863: “Nem volt semmi zöld távol és közel. Hol |rétek, kaszálók voltak valaha, ott egy halottágas abrosz volt kiterítve, melyen az éhínség egy morzsát sem hagyott.” • 1884; Állagon felüli csapadékmennyiség hullott. • 1938: Aszályos, száraz idő. • 1940: “Az asztagban a gabona kicsírázott és még szeptemberben is csépelték.” • 1943: Száraz, forró hónap. • 1952: Forró égövi időjárás, helyenként rekord hőmérséklettel (39.5 Celsius-fok).

Szeszélyes időjárás

35

(Földanya hava, Szent Mihály hava, Szűz hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz Egyed, Egon Rebeka, Dorina Rozália Zakariás Regina Adrienn Ádám Teodóra Kornél Szeréna, Roxána Enokő, Melitta Edit Diána

Szeptember

P Hilda V Viktor, Lőrinc

P Nikolett, Hunor V Mária

Gazdasági útmutató Kukoricaföldjeinken válogassuk ki a jövőévi vetésre 19 V Vilhelmina alkalmas szálakat(kellő időben érő, két szép csövet 20 H Friderika hordozókat). Jelöljük meg ezeket mésszel és törés előtt 21 K Máté, Mirella zsúpokba kötözve vigyük haza. Átválogatásuk csak 22 Sz Móric az őszi munkák bevégzése után történik. Burgonya23 Cs Tekla, Líviusz kiszedéskor keressük a bőven és egészséges gumókat termő töveket. Ezek termését külön raktározva tartsuk 24 P Gellért, Mercédesz meg vetőmagnak. Huszadika után elkezdődik a vetés. 25 Sz Eufrozina, Kende Elsőnek a korábban érő búzafajtákat vessük el. A sz26 V Jusztina eptember elején vetett rozsunk, őszi árpánk ilyenkor 27 H Adalbert már zölddel. Vigyázzunk a vetőgép beállítására, nehogy 28 K Vencel vetésünk ablakos vagy szalagos legyen. A hónap vége 29 Sz Mihály felé törjük a kukoricát. Biztos száraz időjárás mellett a szántóföldön kibontjuk, változó időben hajasan törjük 30 Cs Jeromos és odahaza fosztjuk. A szőlőben megkezdődik az őrzés és a védekezés a madarak ellen. A gyümölcsösökben a gondos szedés, osztályozás, raktározás és értékesítés jelenti a legfőbb munkát. Még a legjobb termést is tönkretehetjük gondatlan munkával. Méheknél-ha van mit- másodszor is pergetünk. A faiskolában az alvószemzéseket kibontjuk és újrakötözzük. A szőlőiskola bakhátait e hó végén lehúzzuk, hogy az oltások helye jól megfásodjék.

P Zsófia

Egyed napnak mosolygó derűje(Szept.1) Négy napig tart...akárki elhigyje, Hogyha pedig e nap megdördülne az ég: Jövő esztendőben lészen majd nagy bőség. Máté, nem hiába, hogy evangélista(szept.21.) Örömhírt jelent, ha arca derült, tiszta, Mert e tiszta idő tartós lészen nála S jövő esztendőre sok gyümölcsöt láthat. Mihály napján hogyha dördül(29.) Jó ősz után nagy tél gördül. Ha sok makkot hozott Mihály(29.) Elkészítheted a szánkát. Mihály napja után fagubókban férgek(29.) Találtatván: -jeleznek bőséget, E gubókban legyek: lészen hadakozás Hogyha pedig pókok: lészen majd dögrovás. Ha a gubók zöldek:jeleznek bő nyarat, Ha pedig nedvesek:hoznak nedves nyarat, Száraz gubók pedig esőtlen, szárazat, Gólyák, fecskék, darvak, ha hamar elmennek: Hagynak az embernek korai hideget.

36

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1-én megkezdődött a II. világháború (1939). 2-án véget ért a II. világháború (1945). 3-án született Eötvös József (1813). 4-én halt meg Móricz Zsigmond (1942). 5-én született Johann Christian Bach német zeneszerző (1735). 6-án halt meg Czetz János erdélyi születésű 1848 - 1949-es honvédtábornok (1904, Buenos Aires). 8-án született Markó Béla, József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus (1951, Kézdivásárhely). 9-en született Lev Tolsztoj orosz realista író elbeszelő (1828), 12-én született Tersánszky Józsi Jenő író (1888). 13-án halt meg Thököly Imre fejedelem (1705), Dante Alighieri (1321). 19-én született Kossuth Lajos, államférfi és politikus. A Habsburg-ház trónfosztása után (1849 án 14.) Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője lett. 20-án született Tamási Áron Kossuth-díjas író (1897, Farkaslaka). 21-én született gróf Széchenyi István reformpolitikus (1791, Bécs). 22-én halt meg Apor Péter, erdélyi történetiró (1752). 23-án halt meg Sigmund Freud osztrák idegorvos és pszichiáter, a mélylélektan megteremtője (1939). 25-én született gróf Thököly Imre Felső-Magyarország és Erdély fejedelme (1657). 26-án halt meg Dániel Defoe angol író (1731), Bartók Béla (1945). 27-én született Báthory István erdélyi fejedelem Lengyelország királya (1533). 28-án Született Tompa Mihály (1817). 29-én halt meg Emile Zola francia író, a naturalizmus atyja (1902).

Évfordulók

• 1473: Szárazság, aszály. A folyók vizei leapadnak, a kisebb vizek medrei kiszáradnak. • 1641: Áradásokat okozó nagy esőzések. Megkésnek az őszi munkálatok is. • 1882: Rendkívüli esőzések (180 mm körül). • 1895: Száraz időszak, kevés csapadékkal (2 mm) . • 1912: Borús, hideg hónap (a nap összesen csak 56 órán át sütött - csak annyit, mint máskor januárban; januárban, amikor /december után/ a legrövidebbek a nappalok). • 1931: Hűvös őszies időjárás. • 1932: Rendkívülien meleg, nyárias időszak (32 C° fölötti értékeket is mértek!). • 1934: Nagy melegek (33 C°-ot is mértek!) • 1939: Hideg időjárás, mínusz fokokat is mértek. • 1947: Meleg időjárás, magas hőmérsékletekkel (33 C° körül). • 1952: Hűvös idő, sok csapadékkal (133 mm körüli értékekkel). • 1961: Száraz, eső nélküli hónap (1 mm csapadék összesen!).

Szeszélyes időjárás

37

(Magvető hava, Mérték hava, Mérleg hava)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 P Malvin Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Petra Ferenc Aurél Brúnó, Renálta Amália Dénes Brigitta Miksa Kálmán, Ede V Helga

Október

P Koppány V Gedeon

Soká hull -levél- nagy és kemény telet, Hamar hulló levél-korai hideget. És a jövő évre bőségeket jelent. Sok hernyó lesz, ha fán maradnak levelek. Midőn első Simon s Júdás(24,28) Didereg s fázik a gatyás. Ősszel a természet háza, Mely minden élő tárháza. Megérett gyümölcseivel Kínál rakott kebleivel: Édes must csurog a hegyeken, Áldás folydogál a völgyeken.

Gazdasági útmutató Itt az őszi búzavetések ideje. Ahol a hesseni légy 14 Cs Helén kártételétől tartunk, ott e hó 15.-e után vetünk, másutt 15 P Teréz szept.20-okt.20.között. A korai vetés a termés legjobb 16 Sz Gál biztosítéka. Kukoricatöréskor nagy gondot fordítsunk arra, hogy minden nap hazavigyük a letört területről a 17 V Hedvig magkendert és a cirókot. A cirókmag egyenértékű takar18 H Likács mány az árpával. Hozzákezdünk a répa kiszedéséhez. 19 K Nándor Ezt megelőzően kiválogatjuk a következő év magrépáit. 20 Sz Vendel Közepes nagyságúak, tömött húsúak, földből jól kiál21 Cs Orsolya lóak legyenek. A magrépát verembe (egy réteg répa, 22 P Előd egy réteg föld)helyezzük el és a veremre kukoricaszárat 23 Sz Gyöngyi vagy szalmát teszünk. Erre kerül az utolsó réteg föld. Répa és burgonya másképp viselkednek a vermelésnél. 24 V Salamon A burgonyát előbb kissé fonnyasztani kell. Az októ25 H Blanka, Bianka beri kukoricaszár egyenértékű a közepes réti szénával. 26 K Dömötör Vágjuk ki azonnal, tőből kapával. A répalevelet, leveles 27 Sz Szabina cukorrépafejet savanyítsuk be a silóba. Ahol ez nincs, 28 Cs Simon, Szimonetta rakjuk 4 m széles kazal alakban a földre, tapossuk meg 29 P Nárcisz minél jobban, fedjük le szalmával, és előbb 40, majd lerokkanás után újabb 30 cm vastag földtakaróval. Igy 30 Sz Alfonz kitűnő savanyított takarmányt kapunk egész télire. 31 V Farkas Október végén megkezdődnek az őszi szántások is. Gyümölcsösben a téli gyümölcs szedésének, osztályozásának, raktározásának az ideje. Baromfiaknál elkezdődik a tömés,sertéseknél a hizlalás második időszaka.

38

• 2-án halt meg Mikes Kelemen memoáríró műfordító (1761, Rodostó). • 5-én született Pázmány Péter esztergomi érsek, író, (1570, Nagyvárad); Denis Diderot francul író és filozofus (1713). • 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 vértanúját (1849). • 9-én született John Lennon angol beatzenész, a legendás Beatles együttes tagja, szövegírója (1940). • 12-én leplezték le Fadrusz János Mátyás-szobrát Kolozsváron (1902). E napon született Luc iano Pavarotti világhírű olasz tenor (1935). • 13-án született II. Apafi Mihály. Erdély utolsó fejedelme (1676). • 18-án született Chuck Bem amerikai gitáros, énékes (1926). • 20-án született Balassi Bálint költő, a magyar nyelvű líra első világirodalmi szintű képviselője • 21-én született Alfréd Nobel svéd kémikus és gyáros, a Nobel-díj alapítója (1833). • 22-én született Liszt Ferenc (1811). • 23-án Budapesten tüntetés kezdődött, majd fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió épületét; a szovjet csapatok beavatkozása után a tüntetés fegyveres szabadságharccá változott (1956). • 24-én született Kálmán Imre zeneszerző, operettkomponista (1882). • 25-én született ifj Johann Strauss osztrák hegedűművész, a leghíresebb keringőszerző (1825) Georges Bizet francia zeneszerző (1838); Pablo Picasso spanyol festő (1881). • 27-én született Niccolo Paganini olasz hegedűművész, zeneszerző (1782). • 30-án halt meg Gárdonyi Géza író, költő (1922). • 31-én Budapesten győzött az “őszirózsás forradalom” (1918)

Évfordulók

• 1456: “Korán beköszöntött a tél, a szőlő a tökén fagyott meg.” • 1473: “A gyümölcsfák októberben másodszor virágozának és Márton napkor érett cseresznyét lehetett enni.” • 1597: október 13: “Zordon tél lett és magas hó esett.”, október 16: “Éjjel nappal esett a hó.” • 1598: “Az esős idő neki indula éjjel-nappal. Olyan nedves időjárás volt, hogy sok szárazföldet nem lehetett bevetni.” • 1695: Télies időjárás. • 1881: Hűvös időszak, bőséges csapadékkal (150 mm körüli értékek). • 1905: Novemberies, hideg időjárás, esővel, havas esővel. • 1907: “Húsz napon át 20 fok felett volt a nappali hőmérséklet,” • 1952: Rendkívül sok csapadék hullott (egyetlen alkalommal pl. 90,8 mm!). • 1959: Korán beköszöntött a hideg, fagyos idő (-5 C° körüli értékek is). • 1965: Nagyon száraz időszak, kevés csapadékkal (2 mm!).

Szeszélyes időjárás

39

(Mindenszentek hava, Szent András hava, Ollós hava) Márton lúdja mellecsontja, ha véres(12.) Nagy hidegtől ember orra lesz veres. Sok hó lészen, hogyha e csont szép fehér, Ha fekete: sok eső s viharos tél Mindszentek napján vágj egy cserfaágat(1.) Hogyha száraz belől, kemény telet várhatsz. Hogyha e nap derült, erős havat jelez. Hogyha pedig esik, avagy talán borult, A szánkáról akkor le nem sokszor borulsz. Erzsébet s Katalin megmutatja neked(19,25.) Karácsony havában milyen idő lehet.

November

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

H K Sz Cs

Marianna Ingrid, Illka Hubert Károly, Karolina

P Imre, Avarka Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H K Lénárd Zsombor, Lehel Tivadar Réka, Delinke Márton Szilvia Albert, Lípót Ödön Hortenzia, Gergő Jenő Jolán Cecília Kelemen, Adrienn Emma, Flóra Katalin, Edina
Horetnzia, Stefánia

V Rezső, Rudolf

P Jónás V Aliz, Klementina

P Erzsébet V Olivér

P Virgil V Jakab Taksony, Kamilla András, Andor

Gazdasági útmutató Ne féljünk búzát vetni, ha októberben ez lehetetlen lett volna, sokszor beválik a kései vetés is. Megkezdődnek az őszi mély szántások(boronálás nélkül), kertben az őszi ásások. A répaféléknek az utolsó maradványa is betakarodik. Az állatokat engedjük addig kijárni, amíg csak le nem hull a hó. Istállózás előtt meszeljük le és tisztítsuk ki az istállót. Vegyük számba takarmánykészletünket. Ha kevés, most vásároljunk hozzá. Egy felnőtt állatra (ökör, tehén) kb.30 métermázsa szárazanyagot tartalmazó takarmány szükséges, amely megfelel 2 szekér szálastakarmánynak, 2 szekér kukoricaszárnak, és 1 szekér répának. Amikor sok takarmányunk van , akkor állatot vegyünk, ne a takarmányt adjuk el. A növendékállatok számára újítsuk meg a kifutó kerítéseit, hogy télen is kimehessenek a szabadba. Ugyanígy járjunk el a sertésekkel. A kocákat a tavaszi malacoztatásra novemberben búgatjuk. Méheinket már októberben beteleljük, most csak azt figyeljük, nem kezdte e ki valamelyik kaptárunk oldalát a harkály. A baromfiól falát kukoricaszárral vagy más módon melegebbé tesszük. (mert hideg tyúkólban lakó tyúkoktól nem várhatunk tojást télen) A hónap elején ültetünk gyümölcsfákat, de a törzs mellett halmozzuk jól fel a földet és tegyünk szalmás trágyát mellé. A szőlőben lemetsszük a termést adott vesszőket és a többit mindig a hegy irányában, s nem arra keresztbe-

40

elfedjük. Jó fedés, jó termés. A faiskolában mélyforgatást csinálunk a következő évre. A szőlőiskolából kiszedjük, osztályozzuk és elvermeljük pincénkbe az oltványokat. Alanytelepünkön levágjuk az érett vesszőket, osztályozzuk és elvermeljük.

• 1-én Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből (1956). • 2-án született Erkel Ferenc zeneszerző, karmester! (1843). • 3-án halt meg Kosztolányi Dezső (1936). • 6-án gyilkolták meg a fasiszták Radnóti Miklós költőt (1944). • 7-én halt meg Tóth Árpád, a 20. század első negyedének legkiválóbb magyar lírikusa (1928, Budapest). • 8-án született Alain Delon francia színész (1935). • 10-én született Luther Márton német vallásreformátor (1483). • 12-én született Auguste Rodin francia szobrász (1840). • 15-én meghalt Johannés Kepler csillagász és matematikus (1630). • 17-én született Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa (1773, Debrecen). • 19-én halt menVörösmarty Mihály költő, drámaíró (1855). • 20-án nyitották meg a Lánchidat (1849). • 22-én született Ady Endre (l 877). • 24-én halt meg Freddy Mercury angol rockénekes (1991). • 26-án született Babits Mihály költő, műfordító (1883) • 27-én született Gábor Áron tüzérőrnagy, az önálló székely tüzérség megteremtője (1814). • 28-án született Friedrich Engels, német filozófus, a dialektikus és történelmi materializmus egyik megalkotója (1820). • 29-én született Gaetano Donizetti olasz zeneszerző (1797). • 30-án született Jonathan Swift angol író (1667); Mark Twain amerikai író (1835).

Évfordulók

• 1538: Nagyon enyhe időjárás, a fák kivirágoznak. • 1610: Meleg időjárás, a cseresznye másodszor érik. • 1634: “Nagy hó esett és utána elviselhetetlen hideg volt, amilyen csak januárban és februárban szokott lenni.” • 1643: “Nagy árvizek és vízáradások voltak. A vizek mellett fekvő épületekben, valamint állatokban nagy károkat tettek.” • 1695: Hideg, téli időjárás, havazásokkal, hófúvásokkal. • 1825: Télies időjárás. • 1902: Száraz, csapadék nélküli időszak. • 1926: A hónaphoz képest meleg időjárás volt. • 1937: Nagyon csapadékos hónap (150 mm). • 1948: Hideg, télies időjárás (-12 C° is volt). • 1952: Sok csapadék (115 mm körüli értékkel). • 1956: Hideg idő, havazásokkal. • 1962: Sok csapadék, havazás, hófúvások. • 1963: Nyárias, meleg idő, az ibolyák is kinyíltak (+29 C°-ot is mértek).

Szeszélyes időjárás

41

(Karácsony hava, Télelő, Nyilas hava)

December

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Sz Cs

Elza Melinda, Aranka

P Ferenc, Olívia Sz H K Sz Cs Sz H K Sz Cs Sz H Borbála, Barbara Miklós Ambrus Mária, Márta Judit, Natália Lehel Luca, Ottília Szilárd Valér, Krisztina Etelka, Aletta Auguszta Teofil, Ottilia V Vilma

P Árpád V Gabriella

P Lázár, Olimpia V Viola, Nemere

Midőn Karácsony hava zöld, Húsvét napján fehér a föld. Karácsony éjjelén, ha esik földre hó: Reménységet ád, hossz lészen minden jó. Első napján, ha nap fénylik: A drágaságot reménylik. Szent éjszakán keleti szél: Elhozhatja marhák dögét, Nyugati szél, emberhalál, Délről sok betegség talál, De az északi hideg szél Boldog jövendőről beszél. Szilveszteri eső:újévi fényesség: A terméshez akkor nincsen jó reménység De ha napja s éje lészen szép s egyenlő Mondhatjuk jó szivvel, mint egy vig éneklő, Szilveszter végezte jól nekünk az időt Kérünk Istenünktől boldog új esztendőt. Ember fia!féljed az Időknek Urát, Aki megronthatja mindezen regulát. Ő az égből lenéz és rendelést tészen: Emberek!ezekből semmi meg nem lészen.

Gazdasági útmutató Decemberben nem összetett kezekkel ülünk, hanem a haladás szellemében kitárt ésszel tanulunk, olvasunk, 21 K Tamás gazdasági tanfolyamokra és előadásokra járunk. Mivel 22 Sz Zenó, Anikó tudjuk, hogy Isten legnagyobb büntetése a tudatlanság. 23 Cs Voktória, Győző Iparkodunk nem csak magunkat, hanem gazdatársainkat 24 P Ádám, Éva, Adél is művelni, tanítani. Különös gondunk van az ifjúságra. 25 Sz Karácsony Ennek számára műsoros fonóesteket rendezünk, ahol 26 V Karácsony, István a falunak minden rendű, korú, vagyoni helyzetű népe összegyűl, s egymást mulattatásában, tanításában keresi 27 H János örömét. Megbeszélik ilyenkor a falu dolgait is. Szám28 K Kamilla, Apor baveszik az iskolásokat. A szegényeket ellátják ruhával, 29 Sz Tamás, Tamara az elmaradozókat megintik, a betegek látogatásáról 30 Cs Dávid, Melánia gondoskodnak. Ahol a családi életet valami törés éri, 31 P Szilveszter megjelennek az egyház küldöttei, dolgoznak a beteg férj helyett, főznek az ágyban fekvő anya mellett, orvost és orvosságot teremtenek a szegényeknek. Azokat a gyermekeket akik nem akarnak tanulni, akár az ölükben is elviszik oda, ahol a haladást, a boldogulást mindenki számára mérik. Az iskolába.

42

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1-én született Vörösmarty Mihály író, költő, drámaíró (1800 Pusztanyék). 2-án koronázták császárrá Bonaparte Napóleont (1804). 3-án halt meg József Attila magyar költőóriás (1937, Balatonszárszó). 4-én született Tompa László erdélyi költő (1883, Betfalva). 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző (1791). 8-án született Jim Morrison , a ‘60-as évek rockbálványa, a Doors “frontembere” (1943, Melbourne). E napon halt meg John Lennon, a Beatles együttes tagja (1980, New York). 10-én halt meg Bem József, a magyar szabadságharc tábornoka (1850) 11-én született Wesselényi Miklós báró, erdélyi nagybirtokos (l750, Zsibó). 12-én született Frank Sinatra, Oscar-díjas amerikai énekes (1915). 13-án halt meg Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója (1820, Bécs). 15-én született Bolyai János, a XIX. század legnagyobb matematikusa (1802, Kolozsvár). 16-án született Kodály Zoltán zeneszerző (1882, Kecskemét); Kós Károly erdélyi magyar író, építész, grafikus, politikus (1883, Temesvár). 17-én Temesváron megkezdődött a tüntetés a Ceausescudiktatúra ellen (1989). 18-án halt meg G. A. Stradivari hegedűkészítö (1737, Cremona). 19-én született Edith Piaf francia sanzonénekesnő (1915, Párizs). 22-én halt meg Kemény Zsigmond, a reformkor egyik kiemelkedő alakja (1875, Pusztakamarás). 23-án született Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnö (1793). 28-án halt meg Alexander Gnstav Eiffel francia mérnök 29-en született Pablo Casals világhírű spanyol gordonkaművész és karmester (1876).

Évfordulók

• 1538: “Decemberben virág lepte az erdőket.” • 1662: “Korán indult meg a havazás, s egész télen nagy havunk volt.” • 1695: Egyik leghidegebb tél. “1695 októberében kezdődött és decemberben éri el legnagyobb fokát.” • 1798: “A hónap elejétől fagyott a föld.” • 1812: “Következett december elején esős tél és a rettenetes nagy hó.” • 1815: ”Félembernél nagyobb hó esett.” • 1879: “A befagyott folyókon szekerekkel lehet közlekedni.” • 1915: Meleg, őszies időjárás. • 1923: Virágoznak az almafák! • 1934: Egész hónapban csak pár órát sütött a nap, ennek ellenére meleg időszak volt. • 1951: Furcsa időjárás, havazás közben dörgött. • 1954: December 24-én nyári zivatar esett. • 1957: Meleg időjárás, plusz fokokkal. • 1962: Hideg idő, sok havazással. • 1972: Egész hónapban nem esett hó.

Szeszélyes időjárás

43

Árpád-kori magyar nevek
Az Árpád korban az embereknek csak egy nevük volt. Ez elegendőnek bizonyult, de néha hozzátették, kinek a fia az illető, például Bozeta fia Fonsol. A 13. század elejétől a nemesek és egyes várjobbágyok nemzetségi neveket kezdtek használni, például Besét eztán Aba nembeli Besének hívták. Ezek a nemzetségi nevek hamar vezetéknevekké alakultak át, majd lassacskán a polgárok és a parasztok is vettek föl családnevet. A régi nevek lassan vesztek ki a köztudatból, jórészt a 14. század folyamán tűntek el. Addig a keresztények is ezeket a neveket viselték .Mai modern pénzkergetős és izmusokkal megfertőzött világunkban az eddigi görög, szláv, germán,római és héber eredetű neveink mellett egyre divatosabbak a nyugati világból importált modern zagyvaléknevek. Drága szülők! Magyar gyermekeiteknek válasszatok magyar nevet, mert csak magyar névvel doboghat a magyar szív!

Ómagyar férfinevek 800-1000: Acsád; Adony; Ajtony; Ákus (Acus); Álmus (Almus); Apor; Árpád (Arpad) Bánk (Bank); Bátur (Batur) =bátor; Béla; Bese, Becse; Berény; Bod; Bogát; Bojta; Bókony (Bokon); Bors; Bot; Botond; Botos, Botus; Bökény (Buken); Buda; Bulcsu Csaba; Csanád; Csege, Csegő (Chege...); Cseka, Cseke (Cheka, Cheke) Elmér; Előd; Ete; Ezelek Falicsi; Farkas, Forkos Gyeücsa, Gyeicsa, Gyejcsa, Gyécső, Décse, Décső (Geysa, Geisa stb.) Hetény; Hollós, Hollus (Hollus); Hódos, Hudus (Hodos, Hudus...); Huba Jutos, Jutocsa Kadocsa; Kál; Kaplony (Kaplan, Kaploni...); Karád; Kartal, Kortol, Kortul; Katapán; Kecsen, Kücsen: kücsüm=erő; Keled, Kelad (Keled, Kelad); Kerecse, Kerecsen (Kereche, Kerechen); Ketel; Keve; Kond; Kölpény (skandináv népnévből); Kuppány (Cuppan); Kurszán; Küzsdég Lél; Levedi (Levedi); Livünti (Liüntin), Levente Makó; Mikán (Mikan); Mike (Mike); Miske (Miske); Móg (Mog(h)) Nyárád (Narad) Obus (Obus); Ócsád; Ond; Öden; Örkény; Örkönd; Özséb Pozsony (Poson) Súr; Szabolcs; Szecsőd; Szerénd; Szoárd; Szolnok Taksony; Tarcal; Tarkacsu; Tas, Tasi (Tas, Tasi); Teveli; Turda (Turda); Tormacsu; Töhötöm Uros (Uros) Vajk; Vál; Vata (Vatha) Zolta, Zoltán; Zsolt (Solt); Zsombor, Zombor

44

Ómagyar női nevek 800-1000: Ajándék; Ajnácska; Áldáska; Arany; Arika Barót; Bíbur (Bibur, Bibura); Bogárd; Bolda; Buga (Buga) Csikó (Chiko); Csente (Chente); Cseperka (Cheperka); Csepke (Chepke); Csillag; Csuda (Chuda) Delin; Déva Emse; Emőke; Enéh Fehéra (Fehera) Gilvád (Giluad); Gyöngy Hajna; Havadi; Hete; Hitvánd (Hituand) Jóleán (Jolean) Karold (Carold(u)); Kecse (Keche); Köncse, Köcse (Cunche); Krabocsa (Crabocha) Lelle; Lente Mag (Mag); Manga (Manga); Mikolt Nyesta, Nyeste (Nesta, Neste) Örsi; Öte Piriska Rázdi (Rasdi); Réka Sáfély,Sarolt,Somocska,Szecsőke,Szépa (Scepa), Virág (Wiraag)

Kun nevek
A török nyelvcsaládba tartoztak. A 13. század végén ők is egyre inkább keresztény neveket adtak gyermekeiknek. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Basaraba. Férfinevek: Abcsük; Aboska (óvónév); Ákus; Alon; Alpra-Alpár; Altabarz; Arbuz; Arslan Bagdas; Balmaz (óvónév); Balta; Banót; Baramuk; Bardóc; Basaraba; Bejbarsz; Bese; Bokló (óvónév); Bolacsucs; Bönek; Borc; Boza; Bugac; Buzkan-Buzgan; Böcsör Csakan; Csamaz; Csercsi; Csólyos Gedzse-Kecse (=éjszaka); Gug Illan Kabak; Kajtor; Kalas (óvónév); Kali; Kapocs; Karla; Kemencse; Keverge; Kocskar; Köncsek; Köncsög; Köten-Kötön; Kuncseg; Kutesk; Kisztre Menk; Mordar (óvónév) Oldamur Tastra; Tepremez; Terter; Tisziba; Tolon; Toman; Toq-tämir; Törtel; Tugor; Turtel Urs; Uzur Ögödej; Vezteg; Zeihan

Női név: Aidua

45

Jász nevek
Az iráni nyelvcsaládba tartoztak. Egyelőre csak férfinevek. A forrásokban nem mindig lehet biztosan megkülönböztetni őket a kunoktól. Ambultané; Arbulthané; Árpá; Bagdasaé; Bakszán; Beegszan; Boden; Bosonga; Bik; Csalcsen; Csalean; Csamaz; Csaret; Csatarcs; Csivacs; Foton; Furdacs; Furduh; Gargán; Geise; Grabán; Gubul; Hurdz; Hurz; Karacsin; Káskán; Keskene; Keian; Kurman; Larsan; Mekser; Mokzun; Subul; Szaburán; Zaducs; Zoran; Zuakan; Zudak

Besenyő nevek
A török nyelvcsaládba tartoztak. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Tonuzoba. Alap; Badhur; Belcser; Bogomer; Boksa; Borkus; Cece; Delko; Holdu; Kajdacs; Kajdony; Karacs; Kegen; Kurja; Mocsa; Nües; Örkönd; Sengur; Taba; Tanuz; Tatusz; Tirek; Töbörcsök; Tonuz; Tirák; Urkund; Uz; Vajta

Magyar vagyok
Magyar vagyok, magyar, magyarnak születtem, Magyar nótát dalolt a dajka felettem, Magyarul tanított imádkozni anyám És szeretni téged, gyönyörűszép hazám! Lerajzolta képed szívem közepébe, Beírta nevedet a lelkem mélyébe, Áldja meg az Isten a keze vonását! Áldja meg, áldja meg a magyarok hazáját! Széles e világnak fénye, gazdagsága El nem csábit innen idegen országba. Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni! Szép Magyarországot nem pótolja semmi! Magyarnak születtem, magyar is maradok, A hazámért élek, ha kell meg is halok! Ringó bőlcsőm fáját magyar föld termette, Koporsóm fáját is magyar föld növelje! Pósa Lajos

46

Szeresd ezt a földet!
Szeresd ezt a földet, Ahol bölcsőd ringott, Hol először tűztél A süveged mellé Rózsát, rozmaringot. Mosolya, illata Sírodba kísérjen.. Magyar föld szülötte Lótuszért, pálmáért Hazát ne cseréljen! Tán derűsebb, kékebb Másutt a menny boltja: Sugarait a nap Nagyobb verőfénnyel, Pazarabbul ontja. A Hold is, csillag is Szebb talán az égen... Magyar föld szülötte Ragyogóbb csillagért Hazát ne cseréljen! Ne hallgass a tenger Gyöngytermő habjára, Visszasír füledbe A honi pataknak Hívó csobogása Hallod álmodban is: Föl-fölsír az éjben... Magyar föld szülötte Gyöngytermő tengerért Hazát ne cseréljen! S ha verítékednek Nincs is annyi haszna: Ne nyisd ki az ajkad mindjárt Édes hazád ellen Keserű panaszra. Légy boldogabb itthon Soványabb kenyéren... Magyar föld szülötte Kövérebb falatért Hazát ne cseréljen! Ne nézd ezt a földet Csak kenyérmezőnek! Magasztosítsd honná, Hol porló őseink Dicső álmot szőnek, Hol ezer év beszél Dalban és mesében... Magyar föld szülötte Hontalan világért Hazát ne cseréljen! Oly kevesen vagyunk Magunkra hagyatva Ezt a keveset is Szétszórja, elsöpri A sors zivatarja. Ki szedi majd össze A nagy forgószélben? Magyar föld szülötte Legyen bérci szikla! Hazát ne cseréljen!

47

Néhány érdekes adat a 2009-es év első tíz hónapjáról, Székelyudvarhelyről és környékéről

Amint, a székelyudvarhelyi Lakossági Nyilvántartó Iroda vezetőjétől Kovács Rozáliától megtudtam: - a születések száma nemhogy rossz lenne, inkább jónak mondható, hiszen a 2009-es év első tíz hónapjában Székelyudvarhelyen 1290-en látták meg a napvilágot, az egész 2008-as év 1556 születéséhez viszonyítva. Ez elérheti, vagy meg is haladhatja a 2008-as évi szintet ! - a házasságkötések száma 185 volt, az október hónapot bezáróan, amiből 139-en igényelték a 200 eurós házasságkötési támogatást, az egész 2008-as évi 218hoz viszonyítva, amiből 170-en igényelték a 200 eurós támogatást. Ez is elérheti, vagy meg is haladhatja a 2008-as évi számokat! - az elhalálozások száma 2009 november elsejéig 382 volt, a 2008-as évi 495 esethez viszonyítva. Megjegyzendő, hogy ez nem rossz arány, figyelembe véve, hogy a tavaszi és az őszi frontbetörések alkalmával ugrik meg a halálesetek száma, az őszi ilyen hullámon már túl vagyunk ! - a hazatelepülések száma viszont nem éri el a 2008-as évi számot, 2008-ban 38-an tértek haza, 2009 október végéig csak mindössze 16 esetet jegyeztek. „A tengerbe nem kell vizet hordani’’ mondanák nagyapáink! A székelyudvarhelyi Munkaerőelhelyező Ügynökségtől, (errefelé egyszerűen csak Sommer irodának nevezik) sokkal szomorúbb adatokat tudtam meg: - munkanélküli bejegyzés a 2009-es év első tíz hónapjában Székelyudvarhelyen és vonzás-körében 2043 személy esetében volt, szemben a 2008-as egész évi 1075 személyhez viszonyítva. Ez országos szinten, egyes szakemberek véleménye szerint a 2010-es év végére elérheti a majdnem 1,5 millió munkaképes személyt, ami a szakemberek szerint csak megközelítő adat. Egyébként országos viszonylatban, hivatalosan 7,3 %-os a munkanélküliségi ráta, a legmagasabb Mehedint, a legalacsonyabb Temes megyében. Ahogy csökken a kinti hőmérséklet, úgy növekszik a munkanélküliek száma! - szociális segélyre is sokkal többen jelentkeztek, mint a 2008-as év hasonló időszakában. Székelyföldön messze az átlag fölött van a munkanélküliek száma, csak Hargita megyében október végén több mint 13 000 munkanélküli személyt tartottak nyilván, az év végéig még 20 000 munkahely szűnhet meg! Hogy ezek közül hányan tudnak újból elhelyezkedni, az nagy kérdés. A vészharangok tovább kongnak!! A Román Kereskedelmi Bank, (a BCR S ) Retail igazgatója – az évi egy millió eurónál kevesebb forgalmat lebonyolító vállalkozások – Péter Lóránd, arról számolt be, hogy a vállalkozások pénzügyi forgalma megcsappant, miközben a hitelezések feltételei jóval szigorúbbak lettek, a körbetartozások még jobban akadályozzák a cégek fizetőképességét és működőképességét, ami egyértelműen a gazdasági és pénzügyi vál-

48

ságnak az egyenes következménye. De mindezeknek a nehézségeknek ellenére nem nőtt meg vészesen azon cégek száma, amelyek hiteltörlesztési haladékot kértek volna, vagy egyszerűen fizetésképtelenné váltak volna. - Érdekes módon azonban a lakossági bankbetétek úgy számszerűen, mint összegszerűen nőttek az év első tíz hónapjában! A szakember véleménye szerint ez annak köszönhető hogy, úgy a magánszemélyek, mint a vállalkozások jobban megnézik, hová fektetik be a pénzüket, mit és mennyit vásárolnak, kivel és mivel üzletelnek, inkább próbálnak tartalékolni, mint felelőtlenül költekezni! - Még mindig sokkal jobb lejben kamatoztatni a megspórolt pénzünket, mint valamilyen nyugati valutában, beleértve az uniós fizetőeszközt, az eurót is. A 2009es esztendőben is majdnem kétszer annyi kamatot hozott a konyhára, mintha más fizetőeszközökkel próbálkoztunk volna ! - Az első lakásvásárlásra elkülönített hitelkeretet majdnem teljes egészében kihasználták a fiatal házasok, amit évi 4,52 %-kos kamattal és 30 évi futamidővel adhatnak az erre jogosult bankok, pénzügyi intézmények, a kamatlábat csak három havonta változtathatják. Nem tűnik érdekesnek? Szegény ország, még szegényebb polgárokkal, egyre nehezebb helyzetben lévő parasztokkal és gazdálkodókkal, de gazdag, üvegpalotás bankokkal és bankárokkal, jólfizetett banktisztviselőkkel!! ( saját vélemény !) A könyvkereskedők szerint egyre kevesebb könyvet lehet eladni, annak ellenére, hogy egyre több és jobb minőségű és tartalmú könyv, kiadvány van az üzletek polcain! Mintegy 40 % -kal kevesebb könyvet sikerült eladni, mint egy évvel korábban és ennek több oka is van: kezdve az internet és a digitális technika elterjedésétől a fiatalok olvasási szokásainak és kedvének változásáig, a könyvek árának a pénztárca vastagságáig, a haszontalan TV nézéstől az igénytelenségig, a szülők és a tanárok melléállásáig sok mindent fel lehetne sorolni. Szabó Károly a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatója azt mondja, hogy szép számmal nőtt az olvasók tábora, a könyvtárat aktívan látogatók létszáma. Örvendetes tény, hogy az olvasók több mint 60 % -ának az életkora harmincöt év alatti, akik több mint 140 000 db. könyvből, kötetből tudnak válogatni és ez a szám évente 2 - 3 000-rel nő. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek a könyveknek több mint a fele adományból gyűlik össze ! A székelyudvarhelyi Tourinfo Iroda látogatottsága is jelentős növekedést mutat, viszont a külföldről idelátogató turisták száma majdnem a felére csökkent! - Legtöbben, -2165 turista- városleírás, valamint szórólap után érdeklődött, 1694-en eseményekre, rendezvényekre voltak kíváncsiak, utazási-túrázási szándéka 355 személynek volt, szálláslehetőség iránt csak 125-en fordultak az irodához, - térképet mindössze 117-en kerestek. - Még mindig Magyarországról érkeznek a legtöbben, 1520-an keresték fel az irodát az év első tíz hónapjában, 101 angol turista nyitott be az irodába , Spanyolországból 59-en jöttek , Németországból 28-an, Franciaországból 23-an nyitottak ajtót. A többi országokból húsz fő alatt érdeklődtek az irodában. Japánból is érkezett egyetlen-egy turista . - 2008-ban 9248 érdeklődő kereste fel az irodát, ebből 3060-an (39 %) külföldiek voltak.

49

- 2009 első tíz hónapjában 8539 turista érdeklődött, ebből 1792 személy volt külföldi ( 21 % ). A Hargita megyei Rendőr-felügyelőség 2009 november 2.-ai sajtótájékoztatóján számolt be az esztendő első kilenc hónapjának bűnügyi statisztikájáról, miszerint csökkent a gyilkosságok és gyilkossági kísérletek száma, viszont több volt a lopás és a rablás. - A 2008-as év tíz gyilkossága helyett az idén csak nyolc emberölés volt. Hargita megyében az év hasonló időszakához viszonyítva, az emberölési kísérletek száma hétről háromra csökkent. - A rablások száma megduplázódott, a tavalyi 14 esethez viszonyítva az idén már 30 esetet jegyeztek, a lopások száma 642-ről 843-ra nőtt! - Még mindig emelkedőben van a megyében a falopások, a törvénytelen fakivágások száma, itt 47 %-os növekedésről van szó. Megyeszerte összesen 899,65 köbméter fát koboztak el rendőrök, csendőrök és erdészek, összesen 170 933 lej értékben. - Az elkövetett bűncselekmények tekintetében Hargita megye a 37. helyen áll országos szinten, a felderített bűncselekmények oldalán sem állunk rosszul!

Beszélgetés Dr. Ambrus Józseffel, a Hargita Megyei Mentőszolgálat orvos-igazgatójával
Úgy gondolom, hogy Dr. Ambrus Józsefet a székelyudvarhelyieknek és az udvarhelyszékieknek, vagy legalábbis a többségünknek nem kell külön bemutatni, hiszen hosszú évek óta vezeti a székelyudvarhelyi mentőszolgálatot. Mindannyian tudunk, hallottunk lelkiismeretes segítőkészségéről, fáradhatatlan életmentő munkájáról. Valódi, veleszületett életmentő embertípus, akinek tényleg életcélja az emberi életek mentése, a gyors és hatékony közbeavatkozás éjjelnappal, esőben-sárban, nem ismerve sem szombatot, vasárnapot vagy ünnepnapot. Rengeteget tudna mesélni bevetéseiről, a mentőszolgálatnál eltöltött sok év sikereiről, kudarcairól. Ennek ellenére, mégsem erről faggatom. - Így év vége közeledtével, az újév küszöbén inkább arra lennék kíváncsi milyen volt a 2008-as esztendő eltelt tíz honapja, mi az, amire leginkább felhívná a figyelmünket ? - Így az első tíz hónap elteltével elmondhatom, hogy a sürgősségi hívások milyensége nem igen változott a tavalyi évhez viszonyítva és a hívások száma sem nőtt meg különösebben, majdnem ugyanaz az arány, mint a tavaly. Ami bizonyos mértékben

50

megnövekedett, az a balesetek száma, leginkább a közúti balesetek száma, úgy a gyalogosok, mint a gépkocsivezetők hibájából, nagyfokú figyelmetlenségéből! A másik, pedig a nem megfelelő sebességgel való közlekedés az útviszonyokhoz és a tapasztalathoz képest. (...). Egyszerűen felelőtlen emberek ülnek a kormánykerék mögé és okoznak elkerülhetetlen baleseteket! - A sürgősségi hívások valóban sürgősségi hívások-e minden esetben? A betegszállítással is önök foglalkoznak? - A sürgősségi hívások úgy 20-25 %-ban valóban sürgősek és ez nemcsak nálunk ez világviszonylatban így van, a többi tehát a fennmaradt 70-75 % az un. kettes típusú sürgősségi hívás, ezen kívül vannak a különböző típusú sürgősségi szállítások, különböző betegszállítási formák, művesés betegszállítás, a betegek kórházból való hazaszállítása illetve más kórházakba vagy egyetemi klinikákra való szállítás, Marosvásárhelyre vagy Kolozsvárra, vagy más klinikára, adott esetben még a Magyarországra való betegszállítást is beleértve, vagy a beteg onnan való hazaszállítása. - A rohammentők kiszállása mindig indokolt-e, kb. hány százaléka lett volna helyben ellátható egy körorvos vagy egy egészségügyi szakkáder által? Gondolok itt arra, hogyha kihívják a mentőt valami Isten háta mögötti helyre, akkor ez a mentőkocsi és a személyzete hiányozhat-e máshonnan, van-e másik kocsijuk, hogyha esetleg közbejön egy többsérüléses baleset, vagy valami más tényleg sürgősebb eset? - Jó a kérdés! Általában a diszpécser szolgálathoz beérkezett hívások elbírálása két szűrőrendszeren is átmegy, egyszer a 112-es számon beérkezett hívásokat próbálják megszűrni az ottani telefonszolgálatosok, onnan, amikor átkapcsolnak a mentőszolgálathoz, akkor a mentőn dolgozó személyzet, az irányító orvos próbálja szűrni az eseteket, megállapítani, hogy milyen kocsival kellene kiszállni. De így telefonon nehéz megállapítani, hogyha egy beteg rosszul van, hogy miben áll ez a rosszullét, nehéz megfelelő információt kapni , mert a hozzátartozó, aki hívja a mentőket bepánikol, kétségbe van esve, türelmetlen, a feltett kérdésekre nem igazán hajlandó válaszolni. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a hívó félnek, hozzátartozónak legyen türelme válaszolni a feltett kérdésekre, mert mi nem unalmunkban kérdezősködünk! A kapott válaszokból próbálunk következtetni, hogy mennyire súlyos az eset, milyen felszereltségű kocsi menjen, milyen csapat menjen, orvos menjen-e, asszisztens menjen-e. Ezeket csak akkor tudjuk szakszerűen eldönteni, ha megfelelően tudunk értekezni a hívó féllel, de általában elidítjuk a rohamcsapatot és menet közben is próbálunk egyeztetni a hozzátartozókkal, próbáljuk őket megnyugtatni, hogy mi az, amit megtehetnek a beteggel, vagy mi az amit egyáltalán ne tegyenek, amíg mi oda érkezünk és próbáljuk lerendezni a zűrösebb eseteteket. - Addig itt a központban nem marad személyzet? - Személyzet marad, csak nem mindegy, hogy milyen szintű, mert úgy-e van rohamkocsi és van esetautó, a rohamkocsin van szakorvos, az esetkocsin csak asszisztens (segédorvos) van. (...). Az asszisztens személyzet is el tudja látni a beteget, de sokszor van, úgyhogy ez nem elégséges, a betegnek más szintű ellátásra lenne szüksége, de a rohamkocsit, a szakorvossal elhívták máshová. Van, amikor 25-30 km-re, eközben egészen másik irányba történik egy nagyobb baleset, több sérülttel, persze, hogy kimegy az esetautó, esetleg kettő is, de az orvosos rohamkocsi le van foglalva és ez, nagyon

51

hiányzik az adott helyszínről. - Ön szerint a lakosság tisztában van mindezekkel? - Szerintem a lakosság felvilágosítása is hiányos, mert nincsenek tisztában azzal, hogy milyen egy eszméletlen beteg, mert, ha valaki egyszerűen elájul, az lehet egy epilepsziás beteg, vagy lehet egy rángógörcse. Ha eszméletvesztése van egy betegnek, akkor a hozzátartozók automatikusan nekiállnak újjáéleszteni, amit persze, hogy helytelenül csinálnak, mert kezdik a mesterséges lélegeztetést, a mellkas kompressziót, ami helytelen, sőt a legtöbb esetben árt betegnek! (...) Vagy, ha van egy súlyos baleset, akkor a jó szándékú segítőkész emberek odarohannak segíteni, kezdik kiráncigálni a sebesültet az autóból, nem tudván, hogy van esetleg egy gerincsérülése, vagy egy nyakcsigolya törése, nem megfelelően nyúlnak a sérülthöz, nem jól mozdítják! Miközben megpróbálják kihúzni az autóból, megszakadhat a gerincvelő, akár meg is lehet ölni azt a beteget, vagy jobb esetben örök életére mozgás-képtelenné válik, tolókocsihoz kötik az életét. - Van-e a 112-es számra álriasztás, vagy egyszerűen szórakozásból rossz viccnek szánt hívás? - Van, persze, hogy van, de ismétlem, akkor van nagyobb gond, ha nagyobb távolságra hívnak el! - Mit lehet tenni ellene, bírságolási lehetőség van-e az elkövető személy ellen? - Gyakorlatilag semmit, büntető paragrafus sem létezik ellene, van, amikor rendőrt küldünk rá és ő intézkedik, ha tud. Mi annyit tudunk tenni, hogy hosszú időn át többszáz SMS-sel bombáz-zuk az illető telefonját a 112-ről és így gyakorlatilag használhatatlanná válik a telefonbetyár telefonja, valóságosan megfagy a készülék! Most van folyamatban egy olyan jogszabály elfogadása, amely lehetővé teszi az illető telefonjának, telefonszámának letiltását, amennyiben ugyanarról a számról kétszer adnak le álriasztást. - Azt mondják, hogy gazdasági világválság van, ilyenkor többet italoznake az emberek, próbálják-e alkoholba fojtani a bánatukat ? - Nem! Nem, jellemző! Ittas embert naponta szedünk össze az útról, nagyrészét már ismerjük, vannak ilyen problémás egyének, akik otthon cirkuszolnak, családi perpatvarokat, botrányt rendeznek és ilyenkor kihívnak rendőrt, mentőt, mindenkit, hogy nagyobb legyen a felhajtás! - Lassan harmadik éve, hogy uniós ország vagyunk, ez meglátszik-e a mentőszolgálat hatékonyságán, felszereltségén, van-e minőségi javulás? - A mentőszolgálatnál minőségi javulás mindenképpen van! Uniós programokon belül sikerült új autókat vásárolni, felszerelni. Nem midig sikerült a legjobb megoldást elérni, lehetett volna nagyobb, tágasabb, jobb felszereltségű autótípust beszerezni. De nem vagyunk hálátlanok, nagyon jó autóink vannak, csak egyszerűen nem elég a hely, hogyha egy nagyobb létszámú csapat kell kiszálljon. - A mentőszolgálatnak pályázási lehetősége van-e az uniós vagy az országos fejlesztési programok keretén belül? - A pályázási lehetőségek kérdésébe én nem szívesen mennék bele, mert pályázási lehetőségek persze, hogy vannak, de itt hatalmas korlátokba ütközünk! Mi kicsik vagyunk, mi nem férünk hozzá!

52

- Valaki, vagy valakik elzárják a csapot? - Ez pont így van! Így igaz! - Milyen az anyagi helyzete a mentőszolgálatnak, a költségvetéssel hogy állnak, a bérek kifizetése, okoz-e gondot? - A béreket még ki tudjuk fizetni, de bérstop és alkalmazási stop van!! Tehát béremelésről szó sem lehet! Ami a költségvetésünket illeti, az úgy szokott lenni, hogy az első háromnegyed évre még van pénzünk, a negyedik negyedévet általában költségvetés kiegészítésből fedezzük. Az idén is megtörtént a költségvetés kiegészítés, tudunk létezni, a nagyon szükséges javításokat el tudjuk végezni, a minimális üzemanyag szükségletet meg tudjuk vásárolni, a béreket ki tudjuk fizetni. - És ha valaki nyugdíjba megy, vagy egyéb okból esik ki a sorból, ilyenkor mit történik? - A létszámstop, azt jelenti, hogy a megüresedett helyeket sem pótolhatjuk, amíg fel nem oldják, ezt az áldatlan állapotot! Egyszerűen kevesebben leszünk! Na, hát itt érződik a válság! - A SMURD-dal milyen a kapcsolatuk? - A marosvásárhelyi SMURD-dal jó a kapcsolatunk, még azt is meg tudjuk oldani, hogy elindítjuk a beteget és szembehívjuk őket. Amennyiben van szabad kocsijuk ki is jönnek, így kevesebb ideig hiányzik a mi kocsink, kevesebb ideig marad lefedetlen egy adott terület, kevesebbe is kerül. Egy marosvásárhelyi kiszállás 6-8 órára foglal le egy kocsit és személyzetét. - Személyzet szempontjából, felszereltségben mi a különbség a SMURD és az Önök mentőkocsija között? - Személyzet szempontjából sem, felszereltségben sem nagy a különbség a kocsijaink között, majdnem ugyanolyan felszereltségűek. A SMURD azért egy egészen más rendszerű mentőszolgálat. Van náluk is orvosos rohammentő, de az esetkocsin, csak elsősegélynyújtásra képzett személyzet van. Civil embereket, nem egészségügyi technikumot, vagy egyéb szakvégzetteket képeznek ki 140 órában elsősegélynyújtásra, és ez az elsősegélynyújtó csapat, ezek a piros autók érkeznek meg a kritikus állapotban levő beteghez, egy eszméletlen beteghez, egy súlyos sérülthöz! - 140 órás kiképzés után mit tudnak ők csinálni, mire lehet őket kiképezni? - Amit ők tudnak csinálni az egy törésrögzítés, egy vérzéscsillapítás, egy alapszintű újraélesztés, oxigénadagolás és ezzel kb. ennyi. De gyógyszert adni nem tudnak, nekik nem is szabad, diagnózist felállítani nem tudnak, ők gyakorlatilag csak elsősegélynyújtásban tudnak közbeavatkozni! Nagyobb balesetnél, vagy egy tömegbalesetnél nagy segítség ha mind a két csapat ott van, mert több kéz van jelen, ők a mentésre tudnak összpontosítani, de egy infarktusnál egy eszméletlen betegnél, ott már nemigazán tudnak segíteni. Hargita megyében is így lesz, két kocsi már megérkezett, még kettő fog jönni, ezeket hogy fogják leosztani, még nem lehet tudni, ezen is csak elsősegély nyújtó csapat fog dolgozni, még pillanatnyilag ez a személyzet nem létezik. - Ez jelent-e konkurenciát Önöknek? - Na most, ha a 112-re bemegy a hívás, akkor az egyes prioritás szerint az övék az elsőbbség, ez azt jelenti, hogy minden egyes hívásnál az elsősegélynyújtó csapatot riasztják. Az elsősegély nyújtó csapat kiszáll a beteghez és a helyszínen megál-

53

lapítja, hogy ezt a beteget nem tudja szakszerűen ellátni, akkor hívják a mentőket! Volt egy olyan kérés, hogy ahol mind a két csapat létezik, ott a nagy sürgősségeknél ne az elsősegélynyújtó csapatot, hanem a mentőket riassza a 112-es szolgálat. Amiért ők nagyon gyorsan kiérnek, attól még nem biztos, hogy segíteni tudnak azon súlyos betegen, vagy sérültön és akkor ők riasztanak minket, ez alatt értékes időt veszítünk, gyakorlatilag beiktattunk egy plusz láncszemet, ami adott esetben nem a beteg érdekét szolgálja! Tehát, amint mondtam van amikor jó mind a két csapat jelenléte, de legtöbbször ez nem így van, ez az én meglátásom. - Sokszor látjuk a SMURD helikopterét jönni-menni Marosvásárhely irányába. Az a kérdésem, hogy szívesen jönnek-e, ha kérik, vagy nagyon nagy baj kell legyen ahhoz, hogy kiszálljanak, tudván azt, hogy egy helikopteres mentés, vagy szállítás jóval több pénzbe is kerül? - Tudni kell, hogy a helikopter 40 perc alatt megteszi az utat oda-vissza, tehát azon betegeket szállítását igényeljük légi úton, ahol az idő különbség tényleg életet ment! A szállítási trauma sem mindegy! Nem mindegy, hogy szárazföldi úton zötyögtetünk-e egy koponya, vagy egy gerincsérültet beteget, vagy egy koraszülöttet, mindenki tudja, hogy a légi szállítás nemcsak gyorsabb, hanem szó-szoros értelmében is zökkenőmentesebb. Ha nincs éppen kiszálláson, vagy éppen javítás alatt a gép, vagy az időjárási viszonyok nem megfelelőek, úgy minden esetben iderepülnek! Azt is kell tudni, hogy éjszakai repülés nincsen, földi irányítás nincsen, szürkületkor már nem szállnak fel, nyáron is csak 20 óráig vannak szolgálatban! - Köszönöm szépen a válaszokat, kívánok Önöknek is nagyon sok egészséget az Újesztendőben, kívánom, hogy minél kevesebbszer legyen szükségünk az Önök szolgálatára! Lejegyezte: Kovács Jenő

Erdélyben
A mi Erdélyünknél, Hetedhét országon, Nincsen szebb darab föld, Sehol a világon.... - Hetedhét országon, Sehol a világon! Nem tehetek róla, Hogy nem itt születtem, De tudja az Isten, Nagyon megszerettem - Bár nem itt születtem Nagyon megszerettem! Annyit elmerengek Lombos erdőségén, S mindig új, mindig szép Hegy-völgyes vidékén.... - Lombos erdőségén, Hegy-völgyes vidékén! Áldja meg az Isten Erdői zúgását, Ezer, váltakozó Völgye virulását. - Erdői zúgását, Völgye virulását! S lakosai lelkét Tiszta érzelemmel, Igaz magyar- székely Hazaszeretettel.... - Tiszta érzelemmel... Hazaszeretettel!! Szabolcska Mihály

54

A székely
Nincsen az Istennek különb népe ennél! Kopórsómig bánnám, ha székely nem lennék. A mit édes apám hagyott vala nekem: Legkedvesebb abból ez az örökségem. Van gazdagabb népe a világnak, Termetre is lehet talán daliásabb, De becsületben és józan szorgalomban E világon egy sem fényesedik jobban. Ha lemosolyog a tavaszi verőfény, Szapora munkával szántogat szűk földjén, Szereti határát s a határ is tiszta, Piros szemű maggal szereti őt vissza. Csekély otthonában idegen föld kincse, Nem teszi hűtlenné, akárhogy is intse, Legföllebb kiröpül, mint a köpű méhe, Hogy a mit gyűjt, azzal ismét haza térjen. Ő és a szabadság, bár külön két néven Egy és ugyanazon gondolat egészen. Ha a mezei munka és az oltár nem volna: Várhatná a világ, a míg meghajolna!

55

Kölcsön eszet kérni sem jár a szomszédba, Minden ő dolgait bölcsen veszi czélba, S bár csak a természet vén könyvéből tanul: Ki nem fog rajta sok pápaszemes nagy úr. De leginkább tetszik nekem a székelyben, Hogy a helyén áll a szíve békében és perben: Felebarátjának nem fordítja hátát, S azt cselekedni az ellennel sem látják. Belé megy a székely bátran a halálba, A halál nem olyan szörnyű dolog nála: Ez a földi élet ha már véget ére, Tudja, hogy mi lesz a síron túl is véle. A menny kapujába lelke mikor felment, Megkérdi Szent Péter.”Kend micsoda szerzet?2 S egy minutát sem kell, hogy tovább künn álljon, Mihelyt megmondotta, hogy :”Székely instálom”! Jakab Ödön

56

Légy büszke nyelvedre Magyar!
2007. december 26. Mottó: A magyar népet nevelni kell, öntudatra ébreszteni mindennemű nemzeti értékeinek tudatára, és ezeknek teljes ismeretében kész lesz utolsó leheletéig védelmezni értékeit. „A világ legszebb nyelvén, magyarul.” Melocco Miklós szob­ rászművész Ajánlom azoknak a határokon kívül élő magyar szülőknek, akik román, szlovák, szerb, horvát, szlovén, ukrán stb. iskolába íratják gyermekeiket a jobb érvényesülésért. Akik bedőlnek a bal­ káni dák-római, a felvidéki tót, a délvidéki rác meséknek. Akik szégyellik ma­ gyarságukat, és nem tudják, nyelvük mily értékkel bír. Akiknek a mai anyaországi magyartalan történé­ szek, nyelvészek egy leértékelt, történelmileg súlytalan, gyökérnélküli bar­ bár népként állítják be a magyar nemzetet s nyelvét. Olyanok ezek, mint magyartalan gazdáik, kik a magyar nemzet kiveszej­ tésén munkálkodnak éjt nappá téve. Tudják meg, nyelvünk régebbi és gazdagabb mindazok nyelvénél, akik ma becsmérlően szólnak róla.

Vélemények a magyar nyelvről
Sir John Bowring, kínai angol nagykövet írja 1830-ban kiadott, Poetry of the Magyars verseskötete előszavában: „A ma­ gyar nyelv más nyelvektől távol áll és magányos. Pon­ tos meg­ értésé­ hez más nyelvek tanulmányozása rendkívül ke­ vés ha­ szon­ nal jár. Lé­ nye­ gében saját öntőformájából fejlődött ki, kiala­ kulása és felépítése bíz­ vást oly korszakra tehető, ami­ kor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a ma­ gyarlakta térségre. … A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. … A magyar nyelv eredetisége csodálatos! Aki ezt meg­ fejti, az isteni titkot fogja boncolgatni, valójában annak is az első tételét.”  (A beszéd, a szóalkotások kezdetét! K.S.) Grover S. Krantz a Geographical Development of European Languages (Az európai nyelvek földrajzi kialaku­ lása) c. mun­ kájá­ ban írta: „...beleértve például, hogy a görög nyelv a je­ lenlegi föld­ rajzi helyén Kr. e. 6500-zal, míg a kelta Írország­ ban Kr.e. 3500-zal kez­ dő­ dően alakult ki. A magyar nyelv ősi­ sége Ma­ gyarorszá­ gon leg­ alább ilyen meglepő: úgy ítélem, hogy átmeneti kőkori nyelv, mely meg­ előzte az újkő­ kor kez­ detét.” Georg Bernard Shaw: „Bátran kijelenthetem, hogy miután éve­ kig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződé­ semmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az élet­ művem sok­ kal értéke­ sebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a kü­ lö­ nös, ősi erőtől duz­ zadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi kü­ lönbsé­ geket, az érzel­ mek titkos rezdüléseit.” (!!!) Kőrösi Csoma Sándor: “...ha majd a magyar tudósok  a szanszk­ rit irodalom bővebb ismereteire tesznek szert, csodálkozándanak azon, mekkora ro-

57

konság van-e régi nyelv és a mi anyanyelvünk kö­ zött. A magyarság sok régi emléke megta­ lál­ ható itt, amelyeket az el­ ha­ gyott helyeken ma már hi­ ába kere­ sünk.” Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első né­ met tu­ dományos nyelvtan megalkotója is: „A magyar nyelv logi­ kus és tö­ kéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.” N. Erbersberg bécsi tudós XIX. sz.: „Olyan a magyar nyelv szer­ kezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meg­ le­ gyen benne minden szabályosság, tömör­ ség, össz­ hang, vi­ lágos­ ság.” Ove Berglund svéd orvos és műfordító: „Ma már, hogy van fo­ gal­ mam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az em­ beri logika csúcsterméke.”(Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pak­ son: „...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a ma­ gyar.” (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) Varga Csaba nyelvkutató: „…rendre összeakadok olyan nyu­ gati nyelvészekkel, akik lázas sietséggel tanulnak magya­ rul. Ők már tud­ ják, hogy a magyar nyelv az alapnyelv.” Kiss Dezső, nyelvkutató: „Az ember emlékezete legfeljebb a nagyapja nagyapjáig tart, a nyelv emlékezete azonban sokkal régebbi. Nemrég láttam egy angol tudományos filmet, amelyik az ember tűzzel való kapcsolatáról szólt. Amikor az ember már tudatosan tüzet rakott, úgy, hogy vett egy száraz fát, kilyukasztotta, megpörgetett benne egy faágat, és létrejött a tűz. Ez még nem csiholás, mert az kovakővel történt. Tehát, hány éves is ez a szavunk, hogy fázom?” Kosztolányi Dezső költő a magyar nyelvről. „Egy ájult és szo­ morú délutánon olvastam valami cseh falragaszt, mely­ ben az áll, hogy a magyaroknak már nincs semmijük, csak foko­ suk, he­ gyesre pödört, villás bajuszuk és paprikájuk.... Aznap este azon­ ban a vélet­ len jóté­ kony és vigasztaló sze­ mélye ke­ zembe adott egy könyvet. Frank Ágoston Lajosnak, a cseh születésű és cseh anya­ nyelvű költő­ nek élet­ rajzát, aki 1836-ban, a nagyhéten felke­ reste a vatikáni könyvtár­ ban monsignore Mezzofantit. Az olasz bíboros, a földgolyó legna­ gyobb nyelvi lángesze, aki hatvan nyelven írt és be­ szélt – ma­ gyarul is,... aki a vatikáni könyvtárban bíboros és könyvtár­ nok volt... nyilat­ kozott a cseh és magyar nyelvről, s az utóbbi­ ról  való önkéntes nyi­ latkozatát, melyet ed­ dig  sehol sem kö­ zöltek magyarul, éppen e cseh születésű és cseh anyanyelvű költő írta le... „Tudja – mondta a cseh költő­ nek – mely nyelvet tartom az olasz és gö­ rög után, min­ den más nyelv előtt, leginkább dallamos­ nak, és ver­ se­ lés szem­ pontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Isme­ rem né­ hány új köl­ tőjüket, néhány versüket, melyek dal­ la­ mossá­ guk­ ban meg­ lepnek. Ügyeljen, ebben a nemzetben egy­ szerre csak fel fog tündö­ kölni, egy költői lángész, és né­ zetemet iga­ zolni fogja. A ma­ gyarok, úgy lát­ szik, még nem is tudják, mi­ csoda kincs lakozik nyel­ vükben.” Jólesik ezt emlékeztetőül idézni ma, mikor minden áldott nap pus­ katussal verik és bottal, sóval, kötéllel szelídítik azo­ kat, akik magya­ rul beszélnek. Tudjátok meg mindannyian, hogy ki­ rályi kincset hor­ doz­ nak magukban.” A babiloni nyelv, mely hajdan az egész ázsiai műveltséget hordozta, híre-pora se maradt, az egyiptomi nyelv, mely 4000 esztendeig versenytárs nélkül uralkodott a világon, teljesen elveszett és kihalt. Ugyanakkor a magyar nyelv még mindig él, sze-

58

ressük ezért és félve őrizzük anyanyelvünket. Isten reánk bízta, hogy amiként századokon át nekünk megtartották elődeink, mi is őrizzük meg,és romlatlanul adjuk át utódainknak. Az anyanyelv vagyont jelent a szó legigazibb értelmében. Egy nép műveltsége anyanyelvén keresztül nyilatkozhatik meg és fejlődhetik tovább. Vigyázzatok arra a vagyonra, amit az anyanyelv jelent! „Tanuljátok szeretni a könyvolvasást, ó főrenden való ifjúság, ha vagy a scholáktól elvett valami gonosz üdő, amint engemet, vagy ha rendesen hagyjátok is el a scholát, olvasás által tartsátok meg, amit tanultatok... Annak felette sok bűntől oltalmaz meg az olvasásbéli gyönyörű magad foglalása. Rút idő vagyon, nem mehetünk ki, mit csináljunk? Kártyázzunk, igyunk, hazudjunk, trágárkodjunk, vagy még rosszabbat is kövessünk, nem jobb volna-é annál egy szép historicus, politicus, vagy geographus vagy valami szép fabulás, tréfás, mulatságos könyv olvasása?” Bethlen Miklós

Csaba királyfi legendája
hunok, a székelyek ősei, bátor, erős nép volt. A legnagyobb királyuknak, Attilának sok fia közül a legvitézebb Csaba volt, aki görög anyától származott. A két testvér, Aladár és Csaba nem tudtak megegyezni, ezért egymással harcba keveredtek. A székelyek Csaba mellé álltak, de Aladár német segítséggel túlerőbe került, s legyőzte Csabát. Óriási volt a csata. Annyi vér folyt, hogy a Duna kiöntött, sokáig nem lehetett inni belőle. Csaba 1500 hun vitézzel Görögországba menekült, de egy idő múlva visszament hazájába,Szittyaországba. A Cigle mezején telepedtek le, s ettől fogva magukat székelyeknek nevezték. A székelyek is bátor, szorgalmas nép, a harcokban nem tudták őket legyőzni. Szittya betűkkel írtak botokra. Ezt most rovásírásnak nevezik. Sok év eltelte után a székelyeket a szomszéd országok hatalmas sereggel megtámadták. Kegyetlen csata folyt, s a székelyek kezdtek gyengülni, de nagy csoda történt. A Hadak útján, a Tejúton megjelent Csaba királyfi egy erős lovascsapattal. Az égből leszálltak, az ellenséget szétverték, s utánna visszatértek az égbe. A székelyek évszázadokon keresztül őrizték Erdély határait. Mikor jött Árpád fejedelem az új hazába, a székelyek elejükbe mentek, s a találkozáskor erősen megörvendtek egymásnak. Árpád fejedelem ezután Erdély határainak őrzését bízta a székelyekre.

A

59

A székely rovásírás ABC-je
g = g f = f é = E e = e d = d k=k ö = q ü = w cs = C j=j ó = O ú = U c = c í=I o = o u = u b = b i=i á = A h=h a=a gy = G m=m sz = S zs = Z Az olvasás jobbról balra történik.

ly = L l = l s = s z = z r = r f = f

mély k = K p = p v = v ő = Q ű = W

ny = N n = n ty = T t = t

Székelynek születtem
Székelynek születtem, büszke vagyok rája, Ezeréves szép múlt a népünk törzsfája, Polgári erények rajta a virágok, Akármerre nézek,szebbet nem találok. Gyümölcstermő ágát bár sok vihar tépte, Ezt a szegény hazát becsülettel védte. Még most is jobb keze ennek az országnak, Szorgalmas munkása arany barázdáknak. Idegenek kegyét sohase kereste, Jogát és kenyerét ő maga szerezte. Igaz fajmagyar sok szép szokásában, Dalban, öltözetben, eszejárásban. Egy kicsi hajtása vagyok e törzsfának, Azon igyekezem, tartson hű fiának. Rajta csüngök mindig igaz szeretettel S hogy ha Isten éltet, megmutatom tettel. Fülei Szántó Lajos

60

Hogyan teremtette az Isten a turániakat?
mikor az Úristen az embereket teremtette, gyúrt egy nagyon nagy szalag tésztát, melyből ember formájú alakokat csinált. Befűtött egy nagy kemencébe és berakta őket kisütni, rábízta az egyik inasára, aki nagyon hamar kiszedte a tésztafigurákat, melyek mind olyan sületlenek voltak, hogy az úristennek még a kedve is elment, mikor rájuk nézett, hát majd sírva fakadt, mert ebből lettek a jöttment fehérbőrűek (európaiak). Újra nekifogott a gyúrásnak, és miután készek voltak, hát Ördöng apóra bízta, vigyázzon a kemencére, hogy jól kisüljenek a tésztaemberek. Ördöng viszont igen élvezte, hogy a kisült, életre kelt tésztaemberek igen dörömböltek a kemence ajtaján, és dugdosták is már ki a kezüket lábukat a szörnyű hőségben. Mire az Úristen megérkezett, minden leégett és így keletkeztek a négerek. A tenyerük és a talpuk belseje csak azért világosabb, mert azt kidugták a kemencéből segélyért hadonászni. Erre az Úristen nagyon szomorú lett, és harmadszor maga ült le a kemence mellé és minden pillanatban bekukucskált és egy árva pillanatra se mozdult el a teremtés kemencéje mellől. A sok fáradozásnak meg is lett az eredménye, így teremtette a legszebb ropogós, barna agyagsárga embert. Annál inkább is boldog lett, mert nem csak a legszebb, legegészségesebb, de a legjobb és legbecsületesebb és legbarátságosabb népet teremtette meg, mely között minket turániakat szedett ki saját maga a kemencéből. Azóta is boldog az Úristen mindig, ha letekint reánk!

A

61

A magyar őstörténet kutatásának jelenlegi helyzete
inden nemzetnek szüksége van saját mítoszra, mert a nemzeti mítosz a nemzet megmaradásának az alapja. Ha ezt a mítoszt szétzúzzák, akkor a nemzet beszélő emberek tömegévé válik, amely tömegből ügyes mesterek azt formálnak ,amit akarnak. A mítosz nélküli nemzet olyan, mint a lelkét meggyilkolt vagy a teste növekedésétől lelki fejlődésével messzi elmaradt ember. A magyar azon kevés és szerencsés nemzetek közé tartozik, amelynek csodás gazdagságú őstörténete van, amely olyan, mint egy hatalmas mítosz. Nagyon sajnálnivaló, hogy ez a „mítosz” csak elég kevésbé ismert, és még kevésbé feltárt, de mégis nagyszerű, mert igaz.(..) A múlt században kifejlődött finnugor nyelvészet mára kialakított magyar őstörténeti képe szerint a magyarok ősei az ugorok, amely nép Észak Ázsia nagy területein élt, és régebbi nép, mint a türk. Az Urál-hegység környékén (keleti vagy nyugati oldalán) együtt éltek finn és más egyéb népekkel, ahol állítólag egy finnugor ősnyelvet beszéltek. Ezek a népek máig azon a vidéken vannak (osztyák, vogul, cseremisz) vagy északabbra húzódtak(finn, észt)A mi eleink dél felé, a törökös világba sodródtak, majd a Kárpát medencébe vándoroltak kr. u.896 táján. Ez a történet egy nyelvfejlődési elméletre épül, de a több mint száz évi erőteljes és célratörő tárgyi történelemkutatás nem találja a feltételezett finn-ugor őshazát. Az állítólagos finnugor ősnyelven pedig egyetlen írott emlék sem került elő. Mégis, Magyarországon ezt tekintik „hivatalos” magyar őstörténetnek. Honfoglalásunk előzményei jórészt tisztázatlanok. Arról az időről főleg bizánci, orosz, frank kútfőkből tudunk a legtöbbet. Egyes kútfők arról tudósítanak, hogy vannak még örmény és grúz krónikai utalások is. Az ismert arab és perzsa szövegek magyarnak neveznek, hatalmasnak, gazdagnak, szépnek, katonailag rendkívűl erősnek írnak le minket. És úgy nézünk ki,mint a törökök. De nem azt írják, hogy törökök vagyunk. Ezt csak a bizánciak, majd később a nyugatiak írják, akik szittyáknak, hunnak, avarnak és még szavartüaszfalü-nek mondanak minket.(..) A szellemi kultúra kutatása terén az utóbbi évszázadban bizonyára a nyelvészeink tevékenykedtek a legtöbbet, de ezzel őstörténeti kutatásunkat nem előrevitték, hanem állóháborúba sodorták. Ezzel összefüggésben elsősorban a finnugor nyelvészeket kell elmarasztalni, akik nemzeti hagyományainkkal és krónikáinkkal szemben nyelvészeti spekulációkra felépített magyar őstörténeti szemléletünket még tárgyi bizonyítékok ellenében is ráerőszakolják a tudományos kutatásunk egészére. Tényként kell leszögezni, hogy ezzel nyelvtudományunk egészséges fejlődését is megakasztották.(..) Ennek az állóháborúnak csak vesztesei vannak,mindenekelőtt a magyar őstörténet kutatása, és végül: a magyar nemzet. Ugyanis, a magyar őstörténet valóságos, vélt vagy mondvacsinált ellentmondásaira építve sikerült egész nemzeti történelemszemléletünket annyira összekuszálni, hogy mára egészében egy zavart tudatú nemzet lettünk.(..)

M

62

A mai „hivatalosak” a krónikák számtalan állítását függetlenül attól, hogy Magyarországon, Bizáncban vagy más területen, magyarul, arabul, latinul, örmény vagy más nyelven írták kitalálásnak, mesének, hazugságnak, jobb esetben tévedésnek, pontatlanságnak, esetleg a véletlen játékának minősítik, és amennyiben nem támasztja alá a hivatalos szemléletet.(..) A magyar rovásírásnak nincs és nem is volt tudományos kutatóhelye. Egyáltalán: a magyar őstörténet kutatásának se a Magyar Tudományos akadémián, se egy magyarországi egyetemen nincs gazdája. Akik nem a hivatalos finnugor irányban kutatnak, azokat igyekeznek nevetségessé tenni, lejáratni, munkájukat akadályozni szerte a világon. Publikációs lehetőségük se Magyarországon, se másutt máig nincs. Az igazságot kereső, tárgyilagos kutatókat azzal vádolják, hogy a sivár jelenben valami fényes múltról álmodoznak, mert nem tetszik nekik a halszagú rokonság. Elgondolkoztató, hogy ez az állapot változatlan-százötven éve. Népi-nemzeti tudásunkat, hagyományunkat gúnyolják, igyekeznek nevetségessé tenni, műveletlennek, szégyellni valónak, tanítóit, művelőit neveletlennek hirdetik. Ma már népviseletben járni is különcségnek számit”jobb körökben”nevetség tárgya, miközben más népek büszkén viselik a magukét.(..) Ezek után nem nehéz megérteni, hogy egyesek összefüggést fedeznek fel a mai állapotok és a római kereszténység felvétele körüli idők állapotával, amikor valóban tűzzel és vassal ránk kényszerítettek egy számunkra idegen civilizációt, a mi ősi tudásunkat pedig eltüntetni igyekeztek. Vannak, akik arra is rámutatnak, hogy a finnugor elmélet nagyobb térhódítása a Bach korszakra esik, amikor az volt a cél, hogy nemzeti jellegünket eltüntessék, sőt: a magyarságot nemzetközileg lejárassák.(..) Attól eltekintve, hogy a magyar őstörténetet illetően magyar nyelvű írásos emlékről eddig nem tudunk, a nyelvészet eredményei általában spekulációkra épülnek. Kizárólag spekulációkra pedig bármilyen történelmet, magyar nyelvészeti spekulációkra pedig magyar őstörténetet építeni nem tudományos igényű vállalkozás.(..) Végezetül nyugodtan kijelenthetjük, hogy ősi tudásunkra épülő és a mai modern kutatási eredményeket tisztességgel felhasználó, részletes őstörténetünk megírásának egyelőre az adatgyűjtő szakaszában vagyunk. Szerény kutatásaink jó irányba haladnak, és rövidesen várható az eddiginél valósághűbb, részletes magyar őstörténet felvázolása is. Ezzel megteremtődik az előfeltétele egy olyan magyar nemzeti történelmi irodalom kifejlődésének, amelyre egészséges nemzettudat építhető. Ennek a nemzettudatnak lehet majd a terméke az a magyar társadalmi rend, amely képes lesz az ősök tiszteletével megőrizni a hazát és benne egy boldog népet a Kárpátok völgyében. Részletek a Zürichi Magyar-Történelmi Egyesület Kiadványából.

63

Beadvány a finnugor hazugság felszámolásáért
BEADVÁNY Címzett: A Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Nyelvtudományi Intézet igazgatója Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Igazgató Úr! A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújításáért szolgáló Szent István Szövetség és ezen beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan- és történelemkönyvek kidolgozását. Indokaink: 1.Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió-négyszázezer emberen végeztek el. A kutatás vezetői, a méltán világhírű antropológusunk, Kiszely István professzor, valamint az Utrechti, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke a Világhálóra tették, és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS-vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 2003-ban átírták a tankönyveiket. 2.A mai vezető nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy, és a római, valamint a londoni egyetemi professzora, Angela Marcantonio is azon az állásponton vannak és ezt a tudományos médiumokban közölték is, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen. Bizonyítékaink vannak rá, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekből erőltették rá a magyar tudományra, annak ellenére, hogy a magyarság írott és íratlan kútfői, és a régészeti leletek is, belső ázsiai, hun-szkíta származást, és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak. Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól: - Mit tegyek a magyarokkal? A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz! Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor az igazi, heves támadást származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást adott a bécsi kancellária, hogy ,,a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan őstörténetet, amelyre nem lehetnek büszkék.” Ezt az utasítást Dr. Kiszely István találta meg. 1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erővel a magyar nyelv finnugor származását kezdték erőltetni. Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus és bátor hangnemben. Őket elűzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan és máig bizonyítatlan, hatalmi érdekekből kreált finnugorizmus elméletét.

64

Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-ben a következőket írja: ,,S most még talán ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, legalább saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálra vezet”. Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott: ,,...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.” Ezekből a történelmi tényekből is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsősorban politikai érdekekből született, mivel ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot. A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a “hittételét”, aki azt hirdette, hogy Európába érve a magyaroknak kezdetleges műveltségük volt, és jószerivel csak halászattal és vadászattal foglalkoztak”. Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság őstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás ellenkezőjét: a magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is. Kérjük az Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát, és tegye meg az első lépéseket a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint az új tankönyvek megírására. Dr. Mózes Gyula elnök Székelyudvarhely Székely Tanács Bella Gábor nemes lőgérpatonyi Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem tanára, Budapest Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs ; Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely; Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest; Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd Friedrich Klára, Budapest; Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna; Kelemen Miklós, történész, Budapest ; Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam; Prof. Angela; Marcantonio, nyelvész, London ; Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest; Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende Szakács Gábor, Budapest; Dr. Tallós Emil, jogász, Mende; Kiss Dénes, író, Budapest; Iványi Sándor, író, Debrecen; Abelovszky Eliz; Babinecz László; Bokor Imre dr.; Botos László; Botos Margaret; Bunyevácz Zsuzsa dr.; Csámpai Ottó dr; Csapó Endre; De Pluer Mariann; Érdy Miklós dr.; Farkas Enikő; Foris Eszter dr.; Gaudi Nagy Tamás dr.; Glockner Peter dr.; Gyárfás Ágnes dr.; Halász József dr.; Hargitáy András dr.; Horkovics-Kováts János dr.; Jajczay Frigyes dr.; Kádár Dániel; Katona Pál; Kolozsy Sándor dr.; Madarasi István; Petrass László; Polyák Endre; Radics Géza; Tarján Gábor dr.; Tomory Zsuzsa; Török László; Töttössy Magdolna dr.; Varga Csaba; Varga Tibor dr.; Végvári József dr.; Veress Ferenc dr.; Zabolai Csekme Éva dr.

65

Református ünnepeinkről
ár lényegileg egyik nap sem különbözik a másiktól, mégis, régi gyakorlat szerint ünnep- és hétköznapról beszélünk. Egyházi téren magát az esztendőt is két részre szoktuk osztani: ünnepes és ünneptelen félévre. Nekünk reformátusoknak a vasárnapon kivűl hét nagy ünnepünk van:karácsony, virá gvasárnap,nagypéntek,húsvét, a menybemenetel napja(áldozócsütörtök),pünkösd és a reformáció napja. Valamennyi Jézus Krisztusra emlékeztet és egyik se szolgálja akár embereknek általában, akár”szenteknek” a tiszteletét. A VASÁRNAP hetenként megismétlődő ünnep. Ezt a napot nem „dobzódással, részegeskedéssel, mindennemű fajtalansággal és mértéktelenséggel”kell eltölteni, hanem „nyilvános könyörgéssel és az evangélium hirdetésével, valamint a sakramentumok kiszolgáltatásával” kell eltölteni, amint hitvallásunk mondja. A vasárnap a hét első napja. Ezen a napon támadt fel Krisztus, ezen töltetett ki a Szentlélek és ezen a napon gyűltek össze az őskeresztyének imádkozásra és igehallgatásra. Azóta is ugyanerre a célra és szent nyugalomra szenteljük ezt a napot, valamennyi keresztyén testvérünkkel együtt. A KARÁCSONY az Úr Jézus születésének ünnepe. Amiképpen a szakadékba esett bárányt csak utánaereszkedéssel lehet kimenteni, ugyanígy Krisztus is bűneink mélységébe jött dicsőséges országából, hogy kimentsem minket a halálból. A láthatatlan Isten emberi testet öltött magára, hogy láthassuk, hallhassuk és szabadítását elfogadhassuk. Világosság jött általa a mi sötétségünkbe, élet a halálba. Nagy felhívás Karácsony arra, hogy elmenjünk a bölcsőhöz és személyesen találkozzunk megváltó Urunkkal, aki nélkül senki se lehet boldog ezen a földön. A VIRÁGVASÁRNAP amikor Krisztus királyként vonult be Jeruzsálembe, arra emlékeztet, hogy ennek a világnak egyetlen ura Jézus Krisztus. Hiába pusztít a bűn, hiába tagadják meg Istent az emberek, mégis Ő kormányozza az égi testeket éppúgy, mint az emberiséget, s bár senkit se kényszerit, hanem csak szelíden hív magához, a végső győzelem nála van. Arra serkent, hogy királyi fensége előtt meghajoljunk és minden hétköznapunkat rendeljük szolgálatába. Ő uralkodjék bennünk, családunkban és népünkben és minden népekben. A NAGYPÉNTEK az örök szeretet és irgalom napja Krisztus halála által. A legnagyobbat tette: önmagát áldozta fel azért, hogy minket az ítélettől megszabadítson. Vérét hullatta és adta eledelül, hogy soha meg ne szomjúhozzunk, hanem az örök életre tápláltassunk. A Golgotha keresztje szikla a viharban, melyhez mehetünk ”úgy amint vagyunk” és belefogózhatunk Isten véghetetlen irgalmába. A HÚSVÉT az új élet záloga. Kezeskedik afelől, hogy aki a kereszt lábához járul, Krisztussal együtt feltámad a bűn mély sírjából. Nincs nagyobb boldogság, mint megtapasztalni, hogy milyen végtelen öröm kijönni a börtönből és újra napfényben járni. A MENYBEMENETEL (áldozócsütörtök) olyan,mint korona a király fején. Gyöngyszemei hirdetik, hogy a bölcső gyermeke, a Golgotha férfia, a sir meggyőzője haza érkezett és ott ül „Isten jobbján” a magosságban. Többé nem bánthatja a Sátán

B

66

gonoszsága, nem fog rajta se átok, se fegyver. Szüntelenül mehetünk hozzá, mert Ő nem csak akar, de tud is segíteni. PÜNKÖSDKOR töltetett ki a Szent Lélek. Krisztus nincs közöttünk testben, de láthatatlanul s mégis biztosan velünk lakozik Lelke által a „világ végezetéig”.nemcsak vezet, hanem irányit gondolatainkban, beszédünkben és cselekedetünkben. Üzeni, hogy nem vagyunk magunkra, egyedül hagyva. Ezért vezető és vigasztaló a Szentlélek. A REFORMÁCIÓ ünnepe látszólag emberekre emlékeztet. Valójában éppen azt mutatja s mi ezért ünnepeljük, hogy Isten nemcsak Krisztus idejében, hanem ma is mindenkor bele tud szólani az emberi történelembe. Hitvalló szolgákat választ ki és rajtunk keresztül teszi nyilvánvalóvá akaratát. Figyelmeztet a reformáció ünnepére, hogy szakadatlanul vizsgáljuk meg életünket és dobjuk el mindazt, ami az ő akaratával ellenkezik, legyen az saját bűnünk vagy a világot behálózó hatalmasság. Ime keresztyén ünnepeink. Megannyi kútfő, megannyi lángcsóva a sötét éjtszakában. Végeredményében kevés napot foglalnak magukba, de az az igényük, hogy hétköznapjainkat is bevilágítsák és bearanyozzák. Miskolci Elek

67

A római katolikusok böjtnapjai
Az Apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar püspöki kar a következő böjti rendet állapította meg: 1. Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: Hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje, a kántorböjtök péntekje, karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony vigiliája. 2. Enyhitett böjti napok, vagyis amelyeken szabad ugyan délben húst enni, de a többszöri jóllakás tilos:A nagyböjt többi napjai(a nagyböjti vasárnapokon a többszöri húsevés és jóllakás mindenkinek meg van engedve), a kántorböjti szerdák és szombatok, Mindszentek vigiliája. 3. Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos: Az évnek minden péntekje. 4. Kivételes fölmentvényben részesülnek a tilalom alól: a) Az összes hívek, valahányszor valamely ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kívül. b) Egyes községek, midőn búcsúnapja vagy országos vásár megtartóztatási napra esik. c) Egyes személyek: Minden böjti napon, kivéve hamvazószerdát, a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját, a hústilalom alól fölmentetnek: a)gyári munkások, bányamunkások b)kik kénytelenek vendéglőben étkezni c)minden hústilalom alól felmentetnek a vasúti vonalakon szolgálatot tevő személyek, kik gőzhajón kénytelenek étkezni, kik egészségük visszaállitása végett fürdőhelyen tartózkodnak, az alamizsnából élő szegények és a cselédek, ha böjti eledelt nekik nem nyújtanak. Jegyzet:a nagyböjt nagyszombat délutánján megszűnik.

68

Kis magyar brevárium
Vedd szívedre te is népednek mostoha sorsát, Hajdani nagy neve szép fényét, s bús éjre hanyatló És örök álommal rémítő mái homályét! Nyelvünk elhagyatott ügyét, erkölcsi szokásink S nemzeti létünknek kárát, mindennapi vesztét, S végromlásra jutó maradékink árva mivoltát!

Bacsányi János

Magyarnak lenni nemcsak tény, nemcsak érték, hanem küldetés is, művészi szenvedély, alkotó vállalkozás, megvalósítandó életcél. Mondhatom tehát, hogy magyarság az a szenvedély, amely ezen a földön mindent magyarrá akar tenni, legelsősorban azt, ami különben is az. Mondhatom, hogy nagy összeesküvés, titkos forradalom, vérszerződés arra, hogy a döntés pillanatában uralkodó gondolattá az válik bennünk, amitől magyarabbá lesz a magyar, s a magyar szellemiség becsületesebbé és nemesebbé válik. Ravasz László Voltak nemzetek, melyek a történelem arra kényszerített, hogy ravaszak, kegyetlenek, csalók, hódítók legyenek, ha élni akarnak. A magyart nyilván minden erkölcsi meggondolás nélkül, szabadságra ítélte. Semmi büszkélkedni valónk vele, de ha felismertük, ehhez kell tartanunk magunkat. A testvértelen, mindenünnen kinézett, örökké elnyomatás ellen hadakozó nép magatartása szükségtelenül rokonul az elnyomatás ellen harcolók, a mindenkori szabadságharcosok magatartásával. Mindig melléjük is álltunk, már a vallásháborúktól kezdve, mindig el is buktunk, mert a szabadság természetéhez ritkán tartozik a győzelem, sajnos nincs módunkban, hogy a leckékből okuljunk. Illés Gyula Magyar vagyok.Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kísértete: Föl-föltűnik s lebuvik nagyhamar - Ha vert az óra-odva mélyibe. Hogy hallgatunk!a második szomszédig Alighogy küldjük életünk neszét. Saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét.

Petőfi Sándor

69

Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? Hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? Hogy senki utolsó halállal való küszködésen egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tett, ímé kiáltok, ímé üvöltök: Hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz! Zrinyi Miklós Szégyen, szégyen! Egykor mi valánk a sorsnak Számadó könyvében a legelső szám, S most leghátul állunk, semmit sem jelentve... Kik lábunk ölelték egykor térdepelve, Most arcul csapkodnak...szégyen rád ,hazám!

Petőfi Sándor

Ó magyar nemzet! Hova jutottál? Mely igen megmásoltad természetedet, előbbeni életednek folyását! Ó édesden tápláló Magyarország! Ha szólhatnál, nem siránkoznál-é? Nem panaszkodnál-é? Nem feddenéd-e meg lakosidat, hogy hozzád ily háládatlanok, hogy bőséges jótéteményedért, kedves ajándékaidért és jó tartásidért kivánt oltalommal hozzád nincsenek? Vizek? Hogy nem zúgtok?? Magyar földünkben és ennek sok templomiban feküvő régi szent jámborok s maradéktikat szerető istenfélő eleink! Hogy fel nem támadtok? S hogy nem dorgáljátok meg mostani lakosit országunknak? Kik régi törvényteket és ránk hagyott szép szokástokat nemhogy megtartanák s oltalmaznák, de azon vannak, hogy elrontsák, eltörüljék földünk határául azokat, kik azon incselkednek, hogy tületek maradéktiknak hagyott országot s annak földjét, annak lakóhelyeit, idegenyre eresszék és adják. Siralmas panasz Magyarnak lenni elsősorban szellemi magatartás s nem vérségi elrendeltetés kérdése. Ha tehát van magyar faji gondolat, - amint hogy van - annak igazi meghatározója nem vérsejtjeink mítosza, hanem történelmünk szelleme s erkölcsi egyéniségünk parancsa. A nemzetek állami egységének hordozója és védelmezője az országló hatalom, életformájának, hagyományának erkölcsiségének őrzői és újrateremtői viszont a szellem emberei.

Keresztúry Dezső

70

Szép szembenállni ezernyi pokolnak S kis itthonunkban harcolni ki rendet, Mikor körültünk véresen loholnak Népóriások, századok, világok És trónok és ősi álmok remegnek, Keresni egy bús kis országnak álmát, Mikor az ég piros sátra alatt Játszódnak le hóhéros panorámák. De kelj föl mégis, szent nyomorék, riadj! Míg boldog népek új lakodalma zeng, Ne ülj az útfélen ma döglő, Csonka gyanánt, aki sírva koldul: Jussod, ha nem több, jussod ez ünnepen Egy büszke, nagy, dacos kiáltás: Rajta, azért is! El a mankót! Ha sántán, sírva, reszketeg is, de föl! Koporsók közt is, táncra csak, élni még, Haj, szörnyűbb tán a hős halálnál, Jöjjön a bátor, a hősi élet! Emeld fel áldott, megtaposott fejed, Megfogyva bár, de törve nem! - újra zengd! A csonka törzs vén szíve döngjön S ősi, erős karok újra nőnek! Milyen boldogság, most alakul csak az én hazám! A többi nép elkészitette már övét,be rosszul készítette el! Nem mondom el hibájuk, de lakhatatlan majd mindannyia Ám itt a kő, a mész, a vas: még mind a tág telken hever S a régi lakból némi törmelékMily munka várhat ránk, barátaim!

Ady Endre

Tóth Árpád

Illyés Gyula

71

Itt a kezem testvér
Miért van még köztünk az az ősi átok: Örök széthúzásban, óh, miért is jártok? Miért nem visz a lélek köztünk: ifjat,vénet! Hiszen jó az Isten S megsegíti ezt a küzdő, dolgos népet! Testvérek vagyunk a boldogságban, bajban, Miért járjunk örökké átkos széthúzásban? Itt a kezem, testvér, adsza tied ide! Hiszen jó az Isten Áldást oszt kezével, ránéz mindenkire. Tavaszi szellő leng zöldülő mezőn át, Mondjuk el egymásnak örömét bánatát. Nehéz földi sorsunk széthúzás ne dúlja! Ahol nagy a szükség: „Szegény ember sorsát boldog Isten birja”! Balázs András

72

A magyar népdal
nagy nyugati nemzeteknél már régóta kiveszett a népdal, vagy legalábbis csak a nyomai találhatók meg egyes eldugottab vidéki helyeken, hegyi falvakban, nálunk azonban s általában az egész keleteurópai térségben még él, virágzik teljes pompájában. Annál különösebb, hogy ezt az ősi, nagyszerű világot oly későn fedeztük fel magunk számára. Itt virultak ki egészen közel nagyvárosainkhoz népi melódiáink és mi mégis sokáig, megdöbbentően sokáig észrevétlenül haladtunk el mellette. Mindnyájan tudjuk, hogy a dal szövegből és melódiákból áll. Amikor a múlt századbeli romantikának iránya a nép felé fordult Európaszerte nagy érdeklődéssel, akkor nálunk is megindult a népi szövegek öszegyűjtése, de a melódiák feljegyzésére senki se vállalkozott. Kriza, Erdélyi és a többiek alapján a magyarság nagy lelkesüléssel vett tudomást a népi szövegekről, de senki sem kérdezte, akkor hol vannak ezekhez a gyönyörű verssorokhoz kapcsolódó melódiák? Mintha ugyan a magyar nép ezeket a balladákat, sirató énekeket és szerelmi dalokat nem énekelte, hanem szavalta volna! Sok–sok évtizednek kellett eltelnie addig, amíg Vikár, Kodály és Bartók,akikhez később tanítványai: Lajta László, Molnár Antal, Veress Sándor és mások csatlakoztak, megtették a döntő lépést. Igy 1907-ben megkezdődött nálunk is a szigorúan tudományos módszerű népzenegyűjtés. Ami Kodály és Bartók szeme elé tárult, az merőben új világ volt: egy olyan dallamkincs, amelynek még nagy része az őshazából való örökség és a többi részében is sokszáz esztendős. Nem lehet csodálkozni, ha az időközben a városi kávéházakban tévútra tévedt cigányzene hivei ezt az ősi muzsikát értetlenséggel, sőt ellenszenvvel fogadták. Tragikomikus jelenség, hogy éppen azokra a melódiákra, amelyeknek testvérei szintén élnek ma is az ázsiai pusztákon a krimi tatárok ajkain, ráfogták, hogy ”idegenszerűek”, ”tótosak”. Ilyen szomorú messze kerültünk tehát időközben a népi szellemtől a legsajátosabb faji művészettől. A gyújtések gramafon segítségével történtek. A modern technikának ez a pompás szerszáma meg tudta örökíteni az olyan sajátos ritmus és dallamváltozásokat is, amikre a mai kottaírás rendszer nem képes. Tökéletesen megbízható barátja minden gyűjtőnek, mert nemcsak a melódiát és a szöveget örökíti meg, de az előadásmódot is, ami szintén végtelenül fontos. Az egyes népek dalai ugyanis nemcsak abban különböznek, hogy a dallamok, a ritmus és a formaképzés belső törvényei mások, de más, még pedig igen jellegzetes más az előadói stílus. De még ugyanazon nyelven is a különböző nyelvjárási területeken-bizonyos különbségek figyelhetők meg az előadási modorban. A gyűjtők minden dallamát feljegyzik, ezenkívűl az énekes nevét, korát és a lejegyzés helyét és időpontját. Ezeket az adatokat különben az előadók maguk is bemondják a felvételnél. Mikor már egy bizonyos területről egy nagyobb anyag

A

73

összegyűlt, megkezdődik a rendszerezés munkája. A feljegyző otthon a gramafonlemezt addig játssza le magának, amíg a dallamot a lehető legnagyobb pontossággal kottapapírra nem rögzítette. Azután az egységes áttekintés érdekében a dallamokat mind „d” végzőhangra transzponálja. Bartók szerint a melódiák három főcsoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a legősibb népdalaink amelyek még az ötfokú (d-f-g-á-c) hangsor hatását mutatják. Ezekből a dallamokból sikerült a legkevesebbet lejegyezni, az eldugott székely hegyi falvakban, pedig ezek a legértékesebbek. A második csoportba tartoznak az újabb típusú népdalok amelyek egy részénél szintén megfigyelhető a pentatonika hatása. Ezek már egész felépítésükben sokkal közelebb állnak középosztályunk általános zenei beidegzédőséhez, ha a cigány is vonójára vesz néha egyet-kettőt közülük rendesen el is rontja az eredeti dallamformát. Agyoncifrázza és bővített másodlépéseket visz bele. A harmadik csoportba tartoznak az un. vegyes melódiák, amelyek a környező népek zenéjéből kerültek bele a magyar népi muzsikába. Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nép csodálatos életerővel asszimilálja az idegen hatásokat, és az idegen típusú melódiákat, hamarosan saját ideáltípusához hasonítja, megnemesíti és leegyszerűsíti. A népgyűjtés munkája még egyáltalán nem kész. Egyes területek még fehér foltokként szerepelnek a néprajzi térképeken. De ami előkerült az csodálatos és felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs, amely közelebb vitt bennünket a magyar nép megismeréséhez és világosságot derített zenetörténelmünk sok homályos fejezetére. Herczeg István

74

Háromszínű magyar zászló
Háromszínű magyar zászló, de kedves vagy nékem! Bánatomban vigasztaló édes reménységem! Piros vitézségét, fehér a hűségét, Zöld jelenti a magyarnak minden reménységét. Háromszínű magyar zászló, de kedves vagy nékem! Bánatomban vigasztaló édes reménységem! Büszkén zeng a jelszó, bércen-völgyön hangzó: Isten óvjon, Isten áldjon, drága magyar zászló!

Hargitai fecskemadár
Hargitai fecskemadár hosszú útra készül Nem hagyja el piciny fészkét könnyhullatás nélkül Én is, én is úgy elmennék messzi tájra Ha a szívem a Hargitáért oly nagyon ne fájna. Nem sírok én édesanyám, csak a szemem könnyes Szomorú a székely sorsa messzi idegenbe Varjú sereg lepte be az egész tájat Odahaza gyász borit be minden székely házat. Fáj a szívem édesanyám, úgy szeretnék sírni Azt az időt, boldog időt újra visszahívni Amikor még szépen szólt a magyar nóta Amikor még a Hargitán nyílt az őszi rózsa.

75

Szabad Székelyföldet akarunk!
igyelj Nyugat-Európa! Te dobtál bele minket nyolcvanöt éve ebbe a dögletesen bűzlő balkáni kukába. Egy nyugati értékrendet képviselő, azt magáénak valló színmagyar közösséget a keleti ortodox babonák sötét világában vakon tapogatózó nép közé. A székely nép évszázadokon át a belső demokratikus önszerveződés olyan mintáját mutatta be, melynek párját a fejlettnek mondott nyugati társadalmak múltjában hiába is keresnéd. Ezt a belső demokráciát végső soron a gőgös Ausztria fojtotta el, mert nem tudta elviselni, hogy más népnek is vannak belső értékei, és nem bírta ki, hogy ezt bátran védelmezi is ez a nép. Te, a te békebűnöseiddel juttattad ebbe a helyzetbe a székelységet! Vannak háborús bűnösök, akiket milliók halálának bűne terhel. Ám vannak békebűnösök, akik jóval bűnösebbek, mert ők a békediktátumukkal vetették el az újabb, még több áldozatot követelő nagy háború, és az azt követő népüldözések, bestiális gyilkosságok magvait (Csehszlovákia, Szárazajta, Csíkszentdomokos, Délvidék stb.). A Trianon hálószobáiban luxuskurvák combjai közt „megszentelt”, és termeiben torkon késsel aláíratott igazságtalan, bestia, bűnös, posványos békéd hozta el mindezt számunkra. A te arrogáns, gyűlölködő, fellengős, minden más népet megvető francia békebűnöseiddel, és a lagymatag, elvtelen, nemtörődöm angol, amerikai politikustársaikkal vagytok okozói annak, hogy már nyolcvanöt éve élünk becstelen, megalázó elnyomásban. A történelmi Magyarországon soha nem tápláltak a kisebbségek iránt olyan gyilkos gyűlöletet, mint a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján – a gyönyörű területeket békebűnöseidtől meg nem érdemelt ingyen ajándékként kapott utódállamok kicsinyes hatóságai, népei – az ott élő magyarok ellen. Azóta gyilkosság gyilkosságot ér, intézményesítve, és magánakcióként, melyek fölött szemet hunytak, hunynak a hatóságok. És te is szemet hunytál, Európa! Egy népet, nemzetet, országot tettél tönkre, mely századokon át védett téged érdemtelenül a tatár, török hódítóktól. Hagynia kellett volna, hadd nyomorgassanak téged, koszos fajzat, mert tőlünk csak azt kérték, hogy engedjük át őket feléd! Nem érdemelted meg azt, hogy a magyar vérezzen el érted! Szállj magadba, próbálj végre egyenes, becsületes lenni és lépjél közbe most az egyszer, érdekünkben. Tedd jóvá a becstelen békebűnöseid által elkövetett, gyilkosságokkal, milliók halálával terhelt, magad kreálta becstelen állapotokat. Ne próbálj azzal elaltatni, hogy jön az Unió, és megoldja gondjainkat. Nem old

F

76

az meg semmit. Ahogyan most Szlovákiában minden eszközt megpróbálnak bevetni a magyarság ellen, a te szemhunyó nemtörődömséged árnyékában, ugyanúgy folytatnák tovább itt is az ellenünk tervezett akcióikat a román hatóságok. A szászokat, svábokat már eladták, tőlünk csak úgy tudnak szabadulni, ha kiirtanak. A te szemhunyásoddal ez is sikerülne, ám – elnézést – ha ezt mi nem várjuk meg. Vérző szívvel vettük tudomásul azt is, hogy a jelenlegi Magyarország kormányának – és mi rosszabb –, népének, nincs szüksége ránk. Sorsunk nem érdekli. Magunkra maradtunk, nincs védelem számunkra. Az RMDSZ vezetői saját számlájukra, egyéni hasznukra politizálnak. Most mutasd meg Európa, teszel értünk, vagy nem?! A székely nép mindig meg tudta szervezni a maga életét, de nyolcvanöt éve úton-útfélen fékezik kicsinyes, féltékeny, irigységgel a román hatóságok, attól való félelmükben, hogy ez a nép többet fog felmutatni, többre fog menni, mint ők, ha szabadon teheti dolgát. Szándékosan tartják fenn a jelenlegi állapotokat, csupán csak ezért is. Nem kérünk tovább a nacionalista románok gyűlöletéből! Nem kérünk az ellenünk való oktalan kirohanásokból! Nem kérünk a minden jó kezdeményezést árgus szemekkel figyelő, megtorpedózó akciókból. Nem kérünk az afrikai minőségű, úttalan utakból! Nem kérünk az aprópénzes, etiópiai szintű bérezésből! Nem kérünk az örökösen féltékeny, nacionalista magyargyűlöletből! Nem kérünk a hisztérikus zászlóőrületből, a miatta kiszabott bírságokból! Nem kérünk az idióta, hűségnyilatkozat követelésekből! Nem kérünk a világ legrohadtabb, legmocskosabb korrupciójából! Nem kérünk a béreinket meghaladó, Damoklész kardjaként fölöttünk lebegő bírságokból! Nem kérünk a száz eurót el sem érő nyugdíjakból! Nem kérünk a tíz eurós (!) téesz nyugdíjakból! Nem kérünk az intézményesített hazugságdömpingből! Nem kérünk a ’száz magyarra egy rendőr’-ből, csendőrségből! Nem kérünk a magyarijesztő kaszárnyákból! Nem kérünk a bizánci-balkáni infrastruktúrából! Nem kérünk a döcögő, lusta, nemtörődöm ügyintézésekből! Nem kérünk a magyarul nem beszélő, arrogáns, minket megvetően kezelő hivatalnokokból! Nem kérünk a leroggyant egészségügyből! Nem kérünk a tönkrevert szociális állapotokból! Nem kérünk a rókalelkű, méreggel fűszerezett, irántunk való „jóindulatból”! Nem kérünk a diktatórikus, elnyomó kisebbségi tanügyi politikából! Nem kérünk a bizonyíthatatlan „dicső” történelmi mesékből, mellyel gyermekeink fejét tömik! Nem kérünk a minden országban minket is ’hattyúevő, koldus, tolvaj román’-ként azonosításból! Nem kérünk az úton-útfélen tapasztalt hátrányos megkülönböztetésekből!

77

Nem kérünk a harmad-, negyedrangú polgárokként való minősítésből! Nem kérünk semmiből, ami ellenünk van, és csak azért, mert mi magyarok vagyunk! Nem kérünk többé, a kormány és az RMDSZ által főzött mákonyból, mely csak fájdalmaink zsibbasztására való, de meggyógyítani sosem tudja! Elég volt a nyolcvanöt éve tartó hátramenetből. Elegünk van Romániából! Elég volt a román hatóságok lekezelő, utálatos felsőbbrendűségi allűrjeiből! Legyen már vége !!! Szabad Székelyföldet akarunk, elnyomás nélkül! Mi akarjuk irányítani saját sorsunkat! Tetemre hívunk Európa! Az ezeréves Magyarország gyilkosaként! Állj elő! Tedd rá a bűnös kezedet! Meglátod, vérezni fog a tetem. Nyolcvanöt éve vérzik! Te vagy a gyilkos! Tedd jóvá bűnödet!!! Kolumbán

78

Bornemissza Gergely egri várkapitány fogságba esése és halála
ár 450 esztendeje annak, hogy 1555 szeptember 22. előtti napokban Bornemissza Gergely deák egri várkapitányt Konstantinápolyban Kara Ahmed nagyvezír felakasztatta. Ezt, a halála lehetséges időpontjára utaló adatot a török fővárosban diplomataként tartózkodó Verancsics Antal írta le. Nemcsak a kivégzésének a pontos helyét nem ismerjük, hanem még sok mást sem.(..) 1554.október 17-én kémeik útján arról kaptak hírt az egri végváriak, hogy a hatvani törökök parancsnoka,Veli szandzsákbég Pásztó környékét pusztítja. A kivonuló egri vitézeknek(150 lovas,s közel 25 szekéren szállított gyalogos) a közel 500 lovassal megjelenő törökök azonban lest vetettek. Az egriek hősiesen szembeszálltak a többszörös túlerővel és keményen harcoltak. Az egyenlőtlen erőkkel vívott harc során sok egri elesett, végül Bornemissza Gergely valamint tisztjei Zolthay István és Nagy Balázs közel negyven társukkal fogságba estek. Kiszabadításukért I Ferdinánd király is közbelépett, amikor 1554.november 6-án levélben jelentette a török portán tartózkodó követeinek, Verancsics Antalnak és Zay Ferencnek az egriek szomorú esetét.(..) Bornemisszát és Nagy Balázst mintegy 40 társával 1554 november 3-án,Budáról inditották útnak Konstantinápolyba, ahová december 12-én érkeztek meg. Bornemissza kiszabadítása nem sikerült, mert őt a szultán rabjának tekintették. Általában a török szultán rabjait pénzen meg lehetett váltani, ezért hosszabb-rövidebb idő után majd mind kiszabadultak. Csak az olyanok nem térhettek haza, akik a töröknek sokat ártottak, vagy olyasmit követtek el fogvatartóik szemében, ami miatt szabadulásuk lehetetlenné vált. Nem Bornemisza volt sajnos az egyetlen, aki fogságban vesztette életét. Például soha nem engedték szabadon Török Bálintot, akit 1541-ben Budánál ejtettek foglyul, mint az akkori magyar sereg főparancsnokát. Majláth Istvánt azért tartották a halálig fogságban, mert a szultán szövetségesének, Szapolyai János királynak volt az ellenfele. Igy vesztette el a szabadságát örökre Kerecsényi László gyulai várkapitány, aki 1566-ban a vár bevételekor esett fogságba. A különböző források egybehangzóan Kara Ahmed nagyvezír bosszújának tartották Bornemissza Gergely 1555.szeptember 22. előtti kivégzését, aki így vett raj-ta elégtételt az 1552-es egri kudarcért. A sors iróniája, hogy őt is rövidesen elérte a végzete, mivel 6 nap múlva Szulejmán megfojtatta Gergely deák gyilkosát, hogy a vejét, Rusztem pasát tegye meg helyébe nagyvezírnek. A foglyul ejtett várkapitány sorsa sokat foglalkoztatta egri harcostársait. Várták a szabadulásáról érkező híreket. A korabeli hírközlés gyorsaságára és a hírek pontatlanságára jellemző a következő eset.1556 február 24.előtti vasárnapon, Gergely deák harcostársának Filep Demeter hadnagynak Erdélyből Egerbe írta Filep István: „Továbbá azt írhatom kegyelmednek bizonnyal, hogy a csausz jöve Petrovicshoz (Petrovics Péterhez, aki Déván volt) és azt mondta, hogy Gergely Deákot császár felakasztatta.” Csiffáry Gergely

M

79

Kik voltak a „deákok”?

vándorló mesterlegény és a vándordiák a XVI. században az akkori országutak olyan figurája volt, mint a mai „autóstoppos” fiatalok. A kedélyeket inkább felkavaró, a népszerűbb, színesebb figura a vándordiák volt, aki tudományos ismereteinek megcsillantásával nemegyszer adott alkalmat a „garabonciás diák” elnevezésre. A diák szó a görög-latin diakonusból származik. Az idegen kifejezés első része került át a magyarba, ahol tájszólások szerint diák, deák, gyeák stb. Alakban is használják. Kik is voltak ezek a diákok? Kezdetben-elnevezésük is utal rá egyházi szerepük volt, szertartások alkalmával segédkeztek a papoknak. A diák lassanként nagyobb szerephez jut az iskolában, „rector scolae”, majd „magister scolae” mai elnevezéssel: iskolaigazgató lesz. Ugyanakkor ők intézik a falu sok ügyes-bajos dolgát, végrendeletek, pereskedések és más, írás-olvasást igénylő ügyek intézése mind a falu diákjának közreműködésével történik. A diák kántor is, tanító is, amolyan falu jegyzője, aki jogilag, szellemileg egyaránt szabad ember. A gazdagabb, módosabb birtokosok, polgárok külön íródeákot tartanak ügyeik intézésére. Az imponálló szellemi és jogi szabadság mind több fiatalt késztet erre a” pályára”,különösen Mátyás király uralkodása idején. Hovatovább egyre népszerűbb foglalkozás lesz, amelyet nemcsak jobbágyivadékok, szegényparasztok, de leszegényedett köznemesek is keresnek”. Kolozsváron, Enyeden Gyulafehérváron éppúgy, mint Páduában, Göttingában, Firenzében, Prágában, Krakkóban és a többi korabeli egyetemi városokban, ha csak anyagi lehetőségük nyílik az utazásra. Tanulmányaik elvégzése után a „literátus” cím is kijár ezeknek a diákoknak. Az 1600-as években a Székelyföldön is szép számban tevékenykednek ilyen „literátusok”, nekik is tulajdonítható, hogy az írásbeliség itt ebben a korban sokkal magasabb szintű, mint a török hódoltság alatt levő területeken. Jelenlétük folytán szinte községenként kimutatható az akkori „tanügyi hálózat”.Csíkszentkirályon” Gregorius et Paulus literaty nec non Stephanus Nagyboldogasszonyi Rector Scolae Szentkirály”(1634 febr.16) Poklondfalvi Péter deák (1631.márc.31), Gergely deák és Márton deák, később „Jozef deák Zent királi”- az iskolamesterek.

A

80

Húsvéti népszokások Maros megyében régen és ma
húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulással, a termékenységgel összefonodó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta a nevét,hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívek homlokát, elhárítva a bajokat (Nyárádköszvényesen, Üvegcsűrön stb.) Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. A római katolikusoknál a virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek, virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. Az utolsó hét, a nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon,a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkaágakkal mennek a templomba. A Felső-Maros mentén Disznajón szokás, hogy virágvasárnap szombatján hordozzák el a kislányok házához a bokrétát, az újszülött lánynak már visznek egészen 7-8 éves koráig - ugyanilyen korú fiúcskák. Kávára félkör alakban rakják fel a fenyőágakat, az ágak végét nem egyenesítik le, 70-80 cm átmérőjű lesz. Krepppapírból készített virágokkal, szalagokkal díszítik. A színes bokrétákkal díszített kapuk és kerítések hir-detik, hogy leány van a háznál. Egy bokrétáért 10 tojás jár. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. Nagypéntek,Jézus kereszthalálának napja gyászünnep. A római katolikusok a helységek szélén levő kálváriadombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a gyász jegyében zajlik.A nagypénteken sötét, disztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal diszítik fel. A református közösségeknél nincs 40 napos böjti előirás, hanem kötelező a nagypénteki böjt. Régi szokás, de már kimaradt Disznajón, hogy a nagyobb lányoknak is tettek bokrétát. Titokban, éjjel hordozták el a legények, s feltették a kútágasra, háztetőre, aztán másodnapjáig találgatták a lányok, vajon ki tette a bokrétát. Akkor kiderült, mert fizetni kellett érte. Azok a régi bokréták nem hasonlítottak a maiakhoz. Nagy fenyők hegyét vagy kisebb fenyőt díszítetek fel színes papírszalagokkal, virágokkal. Egy másik érdekes népszokás, mely mindmáig fennmaradt, a kapulopás (Disznajón). A legények húsvét szombatján este leveszik a lányos házaktól a kiskaput, elviszik jó messzire, ott bedobják a sáncba, kútba stb. Ezeket a kópéságokat a „serdülő legények „követik el. Sok a bosszúság ezekért a durva játékokért. Sok szülő kénytelen

A

81

húsvét szombatján éjjel őrséget állítani. Azonban az ilyen játékokért nem volt szabad haragudni. A Felső-Maros menti Körtvélyfáján már az újszülött leánygyermeknek visznek a fiúk bokrétát, egészen 10-14 éves koráig. Fenyőágat feldíszítenek- krepp papírból készült virágokkal, amit húsvét szombatján elvisznek a lányhoz. A lányos háznál ezeket a bokrétákat mind felerősítik a kapura. Gyakran előfordul, hogy egy lánynak nem kevesebb, mint 15-20 bokrétája van. Húsvétkor a fiú elmegy locsolni, és cserébe a locsolásárt meg a bokrétáért zsebkendőt kap, piros tojást. A nagyobb lányok nem bokrétát kapnak, hanem bothajtást, vagy „tetőt”, ami nem más, mint a fenyőfa felső koronája, szintén színes papírvirágokkal és szalagokkal feldíszítve, ezt már általában a lány udvarlója viszi, amit a kiskapu bejárata felé erősit vagy a háztetőre, hogy más legények ne lopják el. Ilyenkor a lány apja is vigyáz éjszaka, hogy más legény nehogy ellopja a bothajtást vagy a tetőt. Egy bothajtásért 5 tojást és egy zsebkendőt adtak. Régen a lányok maguk hímezték a zsebkendőket, hogy tojással együtt odaajándékozzák a legénynek. Ma már természetesen a lányok nem saját kezűleg varrják a zsebkendőt, hanem vásárolják. Régen szokás volt, hogy gúnyból szalmát hintettek a lányok udvarára, hogy aztán másnap reggel legyen a lány mit sepregessen. Ma már kimaradt ez a szokás Körtvélyfáján is. Marosjárában szintén bokrétát visznek a kislánynak újszülött korától kezdve egészen míg konfirmál, itt a lány a bokrétáért 10 db.hímzett zsebkendőt ad, meg 5-7 tojást is. A legények szombat este és éjszaka viszik a bokrétát, a lány onnan tudja majd meg, hogy melyik legény hozta a bokrétát, hogy a locsolóversébe belefoglalja, hogy „itt jártam a tegnapelőtt este”.Aki nem visz bokrétát, csak locsolkodni megy, annak 1 tojás jár. Régi szokás maradt fenn Marosjárában, hogy annak a lánynak az udvarát, akit a fiuk nem kedvelnek,behintik kóréval. Nagykenden szokás a nagylányoknak „ficfát” tenni a kapu sarkába, ezért zsebkendőt és fésűt adtak a lányok. A kislányoknak 3-4 éves kortól 10-12 éves korig fenyőágat visznek, amit tojáshéjakkal és kreppvirágokkal díszítenek. Ezért tojás, csoki, keksz és pénz jár. Régi szokás, de ma is fennmaradt Nyárádremetén, Köszvényesen a határkerülés. A határkerülők a templomból indulnak húsvét hajnalán 5 órakor. Csengetve, zsolozsmázva énekelnek végig a falun, majd a határ egynegyedét megkerülik. Virradatkor egy alkalmas helyen megreggeliznek. Zászlónyélnyi mogyorófavesszőket vágnak, amit aztán az éppen nyíló vadvirágokkal felékesítenek. Innen indulnak vissza a faluba. A templomot megkerülve, énekelve vesznek részt a korai szentmisén, bő termésért imádkozva. Húsvét másodnapján mindenhol szokás volt a locsolás. E napot vízbevető hétfőnek is hívják. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás az ősi termékenységi, varázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felidéző, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiuk, férfiak.

82

A húsvéti népszokásokat egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás,kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják egymást egész életükben. Ma már megyénkben nem lelhető fel ez a szokás. Ördög Enikő-Melinda Muzeológus,etnográfus

Húsvéti versek
Ma van húsvét napja, második hajnala, Melyben szokott járni az ifjak tábora. Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyádból Add ki hímesedet arany kosaradból. Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig, Hogy a mi seregünk mehessen tovább is. Hogyha belőle bár kettőt-kettőt kapunk, Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk! Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit, Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit. Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár, Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna! De hogy ô soká viruljon, szép orcája is piruljon, Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel! Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát, Szép szívvel és szájjal dicsérjük az Atyát. Az Atyaistennek imádandó fiát, Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját. Én is, íme, boldog örömet hirdetek, Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek! Feltámadt a Jézus, legyőzte a halált, Ezáltal az élet diadalmat talált. De hogy minek jöttem én, azt is megmondom: Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.

83

Engem öntözködő ápolónak hívnak, Vizemből a lánykák friss életet szívnak. Adja ki a lányát, kérem szeretettel, Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel! Kinyílott az aranyeső Én voltam ma a legelső, aki kora reggel locsolkodni kelt fel Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán Virulva-viruljon Rózsapermet hulljon. Íme, itt a kölni Szabad-e locsolni? Húsvét reggelén azon jár az eszem, Hogy locsoló puskám a kezembe vegyem. Mert várnak a lányok, szép piros tojással, Egy-két pohár borral és finom pánkóval.* A legszebbik kislányt jobban megöntözöm, És a piros tojást szépen megköszönöm. És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket, Boldog húsvétot e ház népének. .Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntözőlegényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok. Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok Ha a locsolásért piros tojást kapok. Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! .Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,

84

Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások.

E húsvét ünnepnek második reggelén Tudják azt már magik, mért jöttem ide én. Hamar hát előmbe, százszorszép leányok, Piros rózsavizem hadd öntözzem rátok! Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok, Emlékül néhány szép piros tojást kapok. Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak, Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának! Elmondom én gyorsan jövetelem célját: Megöntözöm most a környék legszebb lányát. Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő. Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő! Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére, Istentől azt kérem, piros tojás a bérem! Szabad-e locsolni? Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

85

Erdély
Magyar hazámnak büszke sziklavára, Tündérregéknek szülőföldje te, Figyelsz-e még honfiak szavára, Hallod-e mint sir Árpád nemzete? Hull, hull a róna akáclevele S a jó magyar nép érted sir vele. Zöld fenyvesid nem balzsamot lehelnek? Csevegve már kristályhabod se jár? Emennél szomjan jár a pásztor gyermek? A fenyves lég méreggel telt pohár? E föld méhében édes fű se nő? S mese itt mind a kalászos mező? Szépséges Erély, meg sem is felelnék, Ha nem csókolnám áldott földedet, Virágmezőknek zöldbe hintett selymét, Szíved gyanánt: a nyárfalevelet, Amely sir, reszket, éppen mint magad, A mint e nép lejtőjén halad. Adott az Isten rád egy hősi népet Bő áldomásra sírhalmok felett, Viharok árján győzve állt meg érted És ím, a béke, az emészti meg. Ép, mint a tölgy, kibír ezer veszélyt S parányi szú megőrli életét. Körülte állnak, mint prédára lesve, A kétlelkű, gonosz atyafiak, Egyik sóhajt, hogy nincsen háza, telke, Búsul a másik tüzelő miatt... S oda kerül sógorság, komaság Holott pedig még nincs halottas ágy. Szépséges Erdély, én hazám virága, Égő vulkánok vannak kebleden? Vagy árulóra s hitszegő galádra Csak kegyelem itt,mind kegyelem?.... Ha vannak, s hangzik itt még ily beszéd, Szórd csontjaik a nagyvilágba szét. Te meg székely nép, büszke ősi vérem, Edzett karokkal munkatérre most, Imádkozz híven s dolgozzál serényen, Ha renyhe léssz, az Isten elhagyott. Te légy a jóknak java, eleje: Sasként tekints magyar rónánkra le. Tarcsafalvi Albert

86

A dáko- áromán elmélet kérdőjelei 1. Milyen történelmi, régészeti vagy egyéb felfedezést tettek 1920-ban a tudósok, melynek következtében az enciklopédiák nagyobb része a dáko-román kontinuitás elmélet alapján tárgyalja Erdély történetét? Az elmélet szerint az oláhok/románok a dákok uralmától fogva állandó lakosai voltak a ma Erdélyként ismert területnek. 2. Erdélyből a római telepeseket és légiókat Kr. után 270 körül kivonták. Az őket ott követő népek: gótok, gepidák, hunok, avarok és bolgárok a népvándorlás forgatagában eltüntek. A dáko-román elmélet védői szerint az oláhok/románok ”dákoromán” elei ugyanott barlangokban élve megmaradtak. Jó lenne tudni,vajon pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli évszázadokat? És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, egész vagy törmelékes főzőedények és egyéb háztartási eszközök, melyek a dáko-román „tömegeknek” ottani állandó életét bizonyítják? 3.Az elmélet védői azt állítják, hogy az erdélyi oláhok/románok a IV. vagy V. században váltak keresztényekké. Felmerül a kérdés, miért nem maradtak erre vonatkozó alkotások? Hiszen a jól rejtett barlangokban meg kellett volna maradniuk olyan nyomoknak, mint például : a) vallásos alkotások a 270 és a megkeresztelkedés közötti időszakból b) vallásos alkotások az ősök megkeresztelkedése és a XIII. század eleje között. Ugyanis a magyar királyi okmányok a XIII. században említik először az oláhokat. Vannak-e bizonyítékok akár dák, akár latin nyelven az (a) pont alatti pogány időszakból barlangfalakon, és latin vagy újlatin nyelven a (b) pont alatti, megkeresztelkedés utáni időszakból a barlang-templomokban, sírköveken vagy egyéb kultikus helyeken? Ugyanis a kinti, kevésbé védett területeken sok nyoma maradt a római civilizációnak. 4. Hogyan lehetséges az, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések, vagy hivatkozások a: a) dákó-román nép kereszténnyé válásáról, mely népről a dáko-román elmélet állítja, hogy a 270-ben történt kiürités után helyben maradt b) nincs feljegyzés ezen évszázadok püspöki látogatásairól c) latin nyelvű nép felfedezéséről a valamikori Provincia Dacia földjén. A józan ész azt mondja,hogy ilyen felfedezés hatalmas szenzáció lett volna. Ilyen lakoságú területet a keresztény térítés központjává tettek volna püspökséggel, kolostorral és számos egyházkerülettel. 5. Amióta a történelem a román nép őseit megemlíti, őket mindig a keleti egyház híveiként tartották számon és 1689-ben is csak az oláhok/románok egy része egyesült Rómával. A ma Erdélyként ismert terület 895-ben a magyarok új országának része lett és 1003-ban vagy 1004-ben (Szent) I. István király a terület mint király-

Tények vagy fantázia?

87

sága szerves részét, Róma egyházszervezeti keretében kezdte berendezni, az 1054ben történt egyházszakadás után a szláv rítusú egyház híveit a Magyar Királyságban eretneknek tekintették, s mint ilyeneket nem tűrték meg, illetve nem engedték letelepedni. Ezért feltesszük a kérdést, miként lehet, hogy az oláhok/románok állítólagos dáko-román ősei nem kerültek összeütközésbe I.Endrével (1046-60) és utódaival, ha a Magyar Királyságban éltek? Ha pedig azt állítanák, hogy a Magyar Királyság alattvalóiként tértek át a szláv rítusú Keleti Egyház híveivé, akkor kérdés, hogy ezt mikor,miért és kinek az engedélyével tették? Itt megjegyezzük,hogy a kérdéses terület neve ősmagyarban Erdőelve volt. Ez rövidítve Erdel, majd Erdéllyé változott. Jelentése „erdőn túli terület”, mivel az Alföldről nézve erdős hegyek vonalán feküdt. 6. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok dáko-román őseinek nem maradt meg a területnek dákoktól származó neve (ha egyáltalán volt ilyen) vagy a rómaiaktól a Provincia Dacia neve? Miért a magyar Erdély nevet kölcsönözték az ősök, melyet a románok némi hangtorzitással a mai napig Ardealnak ejtenek. 7. Ha Britannia földjén a latin nyelv használata körülbelül 400 évi római uralom után sem folytatódott, miként maradhatott volna meg a sorsára hagyott Provincia Dacia-ban csupán 165 évi uralom után? Egyébként a telepesek és a katonák nem Itáliából kerültek oda, így nyelvük legtöbb esetben nem latin volt. 8. A XIX.században élt Alexandru Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étimologique de la langue roumaine) a román nyelv szókincse akkor ilyen összetételü volt: 45,7% szláv, 31,5 % latin, 8,4% török, 7% görög, 6 % magyar, 0,6% albán és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák nyelvnek nyoma sem volt. A nyelvtudomány azt tanítja, ha valamely nép nyelvet cserél, szubsztrátumként (rejtőző rétegként) jelentős számban megtart szavakat és valamelyes nyelvtant is a feladott nyelvből. Hol vannak ilyenek a dák nyelvből a románban? 9. A történelem és a régészet világosan bizonyítja, hogy a telepeseknek és a katonáknak Provincia Daciaból kivonása és a Dunától délre, kb.a mai Bulgária területére telepítése után germán nyelvű gótok és gepidák életek ott évszázadokon át a magyar honfoglalás előtt. E népek kultúrája nem volt elmaradott. Minthogy Cihac bizonysága szerint az oláhok/románok egyáltalán nem berzenkedtek attól, hogy szomszédaik nyelvéből kölcsönözzenek, felmerül a következő kérdés: miért nem kölcsönöztek akárcsak egyetlen szót is e kultúrában nem elmaradott népektől, akiknek kikerülhetetlen szomszédaikként kellett élniük a Provincia Dacia földjén, ha valóban ott éltek, amint az a dáko román elmélet állítja? 10. Minthogy a tárgyilagos történelem nem mond olyat, hogy az albánok elei a mai Erdélyként ismert területről vándoroltak Albánia területére, miként magyarázható az a tény, hogy számos feltűnően közös vonás létezik az albán és a román nyelvben? Azt kell talán gondolnunk, hogy az oláhok/románok eleinek Erdély felé vándorlása éppen Albánia tőszomszédságából indult el? Ismeretes, hogy már a X. században nagy terjedelmű oláh szállásterületek léteztek Albánia közelében. Ma is élnek arumun és

88

megleni ”románok” 11. I.Baziliosz bizánci császár 1018-ban döntően leverte a bolgárokat és oláh szövetségeseiket (1020-ban). Az ide-oda vándorló oláhokat (az oláh ősök görög neve vlachos) az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezte. Ohrida Albánia délkeleti határa mellet van. Kérdés: miért tartoztak az Erdélyben élő oláhok/románok az ohridai érsekség fennhatósága alá egészen 1715-ig, amikor szláv rítusú ortodox püspökségek hozzájuk sokkal közelebb is léteztek? 12. Az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartásrendje) a ma Erdélyként ismert földön sem latin-, sem oláh/román nyelvű nem volt. Kérdés: liturgiájuk miért volt szláv nyelvű még a XIX.század második felében is, továbbá miért volt olyan sok szerb és bolgár tagja az oláh/román papságnak évszázadokon át? 13. Mi a magyarázat arra, hogy a dákok és a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok sem használták a latin írást, hanem a cirillt, még a XIX. században is? Ha az oláhok/románok „dáko-román” ősei a tőlük elvárt latin írást cirillel cserélték fel-amely csere nem történhetett a IX. század közepe előtt, akkor mikor és miért történt ez a csere a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen népcsoport nem használt cirill írást, mielőtt a törökök elől menedéket kérő szerbek és oláhok odajöttek? 14. A Regestrum Varadiense (Váradi regestrum) a nagyváradi pöspökségnek istenítéleti perekben egész Kelet-magyarországra kiterjedő illetékességű területén 1205 és 1238 között lefolyatott istenítéleti perek hivatalos feljegyzéseit tartalmazza. E feljegyzésekből körülbelül 600 helységnevet és 2500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz olyan nevet,amely az oláh/román nyelvben gyökerezik, ámbár a sok magyar névvel vallon, német, rutén és izmaelita is említettik és az oláhok/ románok nevei a késői századok folyamán nem hiányoznak a Magyar Királyság okmányaiból. Mi ennek a magyarázata? 15. Az oláhok/románok részben a dákoktól származtatják magukat, akik megerősített városokat építettek, részben a rómaiaktól, akik messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről. Mi a magyarázata azon ténynek, hogy az oláhok/ románok sohasem létesítettek egyetlen várost sem a ma Erdélyként ismert területen? Mi több, az oláhok/románok nyelvében az oras „város” szó magyar kölcsönzés! 16. Erdély településtörténete azt mutatja,hogy a XIII. század végén 511 falunévből csak három eredet az oláhok/románok nyelvéből. Talán csak a XIII században kezdtek Erdélybe vándorolni? 17. Miként lehet az, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy patak neve sem származik az oláhok/románok nyelvéből? 18. 1224-től kezdve a domonkos rendnek Rómától és Esztergomtól (magyar egyházi központ) utasítása volt a törökül beszélő pogány kunok megtérítésére. A kunok azon a területen éltek, mely a XIV.században részint a Havasalföldi Vajdaság (a Kárpá-

89

toktól délre), részint a Moldvai Vajdaság (a Kárpátoktól keletre) lett, mindkettő a Magyar Királyság hűbéri függőségében.1227-ben a kunok országa (Cumania) Magyarország vazallusává vált, és azon évben Róma rendeletére Milkó helységben(a későbbi Moldvában) püspökség létesült II. Endre védnöksége alatt. A domonkos rend, mely folyamatosan térítette és gondozta a kun lelkeket, sosem tett említést „dáko-román” vagy oláh templomok létezéséről e területen, de szólt eretnek oláhok kis csoportjairól, melyek általában északi irányú vándorlások során a Dunától délre fekvő területekről érkeztek. Ha a „dáko-románok”/oláhok őshona Kr.e .70 óta a későbbi Erdély/Transilvania néven ismert területen volt, amint állítják, akkor miért kellett nekik a Dunától délre fekvő területekről Kunországba vándorolniuk? 19. Kosztin Árpád és Gyurkó János alapos tanulmánya a templomok,kápolnák és kolostorok építési időpontjával foglalkozik a korábbi Kelet-Magyarország területén és azon területeken, melyek a XIV. század óta Oláhország és Moldva néven ismeretesek. Kutatásaik szerint a nevezett területeken semmilyen „dáko-román” vagy oláh templomok, kápolnák, kolostorok nem voltak. Az elmélet szerint a románok ősei Erdély földjén a IV. vagy V. században keresztények lettek. Mivel magyarázható, hogy a XIII. század közepéig nem építettek templomokat, miközben minden kereszténnyé vált nép sietett mielőbb felépíteni templomait? 20. Föltételezve, hogy elfogadjuk a dáko-román állítást, miszerint az oláh/ román elődök észrevétlenül és bántatlanul megmaradtak ezer éven át a Kárpátok (nem túl számos) barlangjában, miközben ugyanazon területről a háborúk sok más népet elsöpörtek, nyilván jogos a következő kérdést feltenni: hol vannak egy egész nemzet Kr.u. 270 és XIII. század között létesített temetői? Hiszen a keresztény időszakban a hamvasztás tiltva volt. A kevés erdélyi barlangban nyilván könnyű lehetne e temetőket megtalálni. Egyébként ismét megjegyezzük, az oláhoknak Magyarország déli határvidékein való megjelenéséről a XIII. században kelt az első feljegyzés.. Kazár Lajos

90

Síremlék valahol Ázsiában
soma Sándor 1784. március 28-án született Háromszék vármegye Csomakőrös nevű falujában. A lexikonokban előforduló április 4-i dátum annak a következménye, hogy ekkor anyakönyvezték és ez maradt születésének írásos időpontja. Édesapja, Csoma András határőrtizedes, édesanyja Gecse Krisztina. A család kis darab földön gazdálkodott, jövedelmüket szitakészitésből kapott pénz egészitette ki. A kis Sándor távoli tájakról, a környező világ eseményeiről a vásárba járó idősebbektől, katonaságukat töltő falubeliektől halott először. Az elvágyódás, a hegyeken túli világ megismerése már ekkor gyökeret vert az értelmes gyermek lelkében. A jól tanuló, mindenre fogékony gyerekre falusi tanítója figyelt fel először. Az ő unszolására végül Csoma András beleegyezett, hogy a fia mint szolgadiák az enyedi kollégiumban tovább tanuljon. Mikor Enyedre kerül, már 15 éves és nehéz élet várt rá a Bethlen –kollégiumban: mindennapi munkája mellett jelesnek is kellett lennie. A gimnázium befejezése után a kollégium főiskolai tagozatán tanult tovább és itt elsajátíthatta a számára oly fontos klasszikus nyelveket, latinul, görögül, héberül és törökül is tanult. Ezek mellett előadásokat hallgatott a honfoglaló magyarokról és ekkor érlelődött meg benne a hit, hogy az ősmagyarság egy része Ázsiában maradhatott. Esküvel fogadta meg -inkább csak magának,- hogy felkutatja az ősmagyarok hazáját. Ettől kezdve tudatosan készült a nagy útra, szorgalmasan tanult és edzette testét a várható nélkülözésekhez. Újfalvy Sándor diáktársa szerint: ”...hússal ritkán, nyalánksággal vagy hevítő itallal soha nem élt. A víz italtól napokig eltartóztatta magát. Rendesen a kopacz földön vagy deszka padozaton hált.” A sikeresen letett vizsgák után ő kapta az egyik ösztöndijat a göttingai egyetemre. Az eddigi nyelvek mellett németül, angolul, franciául és arabul tanult. Jelentős támogatókra talált Eichoren, a keleti nyelvek és Blumenbach, a modern embertan professzora személyében. A magyarok eredetét illetően Csoma Sándor az ujgur elméletet vallotta magáénak. Ebben a felfogásban erősítette meg Blumenbach professzor is, aki szerint a magyarok a kínai évkönyvekben sokat emlegetett ujguroktól származhatnak. Nagy hatással volt rá Dequines francia kutató 1756-ban kiadott munkája a hunokról és más ősrégi népekről. Három és fél év tanulás után hazatért Göttingából. Életcélja eléréséért jól fizetett, sikereket ígérő állásokat utasított vissza. Azok is, akik régebben hittek tervének nagyszerűségében, lebeszélni igyekeztek arról, fiatalkori fellángolást láttak csupán benne. Anyagi támogatásra nemigen számíthatott, legtöbben egy ilyen felkészült embert egy katedrán szerettek volna látni és nem támogattak pénzzel egy kilátástalannak látszó utat. Igy megtakarított pénzére és egy gyűjtésből befolyt kevés összegre számíthatott. Volt tanára, Hegedűs Sámuel megpróbált útlevelet szerezni számára, hogy Oroszországon keresztül jusson el Ázsiába. Végül egy ismerős marhakereskedőtől sze-

C

91

rzett hamis papírokkal Szebenben határátlépési engedélyt szerzett. Mindez nem kevés veszéllyel járt, mivel mint székely határőr katonaköteles volt. Indulás előtt még Temesváron szerbül, Zágrábban horvátul tanult. 1819 novemberében 35 évesen indult el a nagy útra, hogy valóra váltsa az ekkorra már tudományossá ért tervet. Útjának célját a következőképpen fogalmazta meg: ”...egész életemet oly tanulmányoknak szentelem, amelyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudósvilágnak általában,és különös világot vethetnek bizonyos,még homályban levő adatokra nemzetem történetében.” Elért Bukarestbe, innen kereskedőkkel Bulgárián keresztül igyekezett Konstantinápoly felé. A városba nem juthatott be a dühöngő pestis miatt, így hajóval Alexandriába, innen Szíriába ment. Gyalogosan érkezett Aleppoba, itt egy karavánhoz csatlakozva indult Moszulba. 1820 juliusában Bagdadban van, innen Teheránig jutott el 1821 januárjában. Utazása közben az arab és a perzsa nyelvet tanulta. Örmény kereskedőnek öltözve átvágott a Karakorum-sivatagon és eléri az európai embernek szinte megközelíthetetlen Bokharát. Az itteni zavargások miatt nem folytatja útját Oroszország felé. Az a tény, hogy Bokharán nem jutott keresztül, döntötte talán el további sorsát. Rengeteg nehézség árán átkelt a Hindukus hágóin és eljutott Kabulba. India felé vette útját, hogy Pándzsábon, Kasmiron és Ladakon át érje el célját. Lehben mint gyanús személyt nem engedték tovább. Mivel pénze alig volt, kénytelen visszafordúlni Lahoreba, ahol anyagi támogatásra számított. Útközben szerencsés véletlen folytán találkozott William Moorcroft angol utazóval. Ez az ember felismerte Kőrösi Csomában az igazi tudóst és igyekezett felhasználni tudását az angol érdekek számára. Moorcroft felkérte, hogy készítse el az angol-tibeti szótárt. Mivel Csomát érdekelte az idegen nyelv és anyagi támogatást is kapott, megszakította útját. Megkapta Giorgi szerzetes 1762-ben nyomtatott Alfabetum Tibetanum—ját, ami ösztönzőleg hatott rá. Miután megtanulta Lehben a lámák nyelvét, 1823-ban nekivág a Himalájának. Útjának célja Zanszkár tartomány fővárosa, Zangla volt, ahol angol segitséggel bebocsátást kapott az egyik lámakolostorba. Munkájához segitséget is kapott Szangje Puntszog láma személyében, akit Kőrösi fizetett kevés pénzéből. Tizenhat hónapot töltött itt fagyoskodva a kolostor celláiban, miközben szinte kizárólagos tápláléka a teába kevert jak vaj volt. Bár tudásáért és kutatásáért tisztelték,1824 őszén 40 évesen kénytelen volt elhagyni a kolostort. Szanbathuig jutott csak el, ahol feltartóztatták az angolok. Fél évet kénytelen itt gyanúsitgatások és gúnyolódások közt eltölteni, mig tisztázódott helyzete. Végre 1825 júniusában elindulhatott a zanszkári tetha faluba, hogy tovább tanulmányozza a tibeti nyelvet és bővitse szótárát. Eközben hazulról nem kapott pénzt, az Ázsiai Társaság pedig annyit utalt ki számára, ami alig volt elég megélhetéséhez. A phuktáli lámakolostor után 1827-1830 közt Kanamban dolgozott. Mig ő erejét megfeszitve dolgozott, Kalkuttában egy tibeti szótárt találtak. Noha kezdetleges munka volt, az Ázsiai Társaság megvonta tőle kevés járandóságát is. Miután a párizsi Klaproth professzor egy cikkében e szerzetes tibeti szótárát értéktelennek minősitette, az érdeklődés ismét Kőrösi Csoma felé fordult. Ezek után Kalkuttában az Ázsiai Társaságnál a világtól elzárkózva dolgozott a tibeti-angol szótár nyomdai munkáján. Művei 1834-ben jelentek meg, ezt megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Miután munkáját és nevét megismerték, egyre több pénzt kapott hazulról, amit ő viszaküldött, főleg a rászoruló diákok részére. A felajánlott címeket nem fogadta el, csak az Ázsiai Tár-

92

saságnak (ahová munkája) és a Magyar Tudományos Akadémiának (ahová hazafisága kötötte) maradt tagja. Régi vágya volt az elérhetetlennek tűnő Lhasszába eljutni és tanulmányozni az ott felhalmozott ősrégi könyveket. Arra gondolt, hogy ezekből többet megtudhat az ujgurokról, majd folytathatja útját Mongólia felé. A következő három évben Észak Bengália különböző vidékein nyelvészeti kutatásokat végzett, közben nagy művén, ”Buddha élete és tanításai”-n dolgozott. Ezt követően öt évet dolgozott az Ázsiai Társaság könyvtárában, osztályozva a kéziratkészletet. Nevét ekkor már világszerte ismerték, mint nyelvészt nagy tekintélynek tartották. Egész idő alatt a Tibetbe való utazáshoz szükséges engedélyre várt. 1842 februárjában, 58 évesen Kőrösi Csoma elindult élete utolsó, ismét gyalogosan megtett útjára. Ekkor a Terai-vidék mocsaras erdeit érte el. Többnapot volt kénytelen a mocsarak között eltölteni ahol maláriát kapott. 1842 március 24-én Dardzsilinbe érkezett, ahol összekötttetést keresett további útjához. Belázasdott, gyógyszert nem vett magához, csak kevés rebarbara gyökeret rágcsált el. Április 11-én hajnali 5 órakor meghalt. Az angol sírkertben temették el. Nem sokkal halála után az Ázsia Társaság ezer rúpiát szavazott meg egy síremlék felállítására, melyet még 1842-ben el is készítettek. Ez a ma is álló dardzsilingi síremlék jelzi a kőrösi székely parasztfiú csodálatos útjának végét. Élete és művei a tehetséggel párosuló szorgalmat, a hitből fakadó kiratást példázzák. Kordics Imre

Erdély induló
Elhangzott a szó, zeng az induló! Győztesek megint: régi zászlaink. Nézd a gúnyhatár Széttiporva már! Várnak újra mind, ősi bérceink! Édes Erdély itt vagyunk! Érted élünk és halunk Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg. Lépteink nyomán, fönn a Hargitán Völgyeinkben lent ,tornyok hangja zeng Már semerre sincs: az átkozott bilincs Énekeljetek, völgyek és hegyek: Édes Erdély itt vagyunk! Érted élünk és halunk, Győz a szittya förgeteg: a rohanó sereg.

93

Mióta írnak tollal az emberek?
z írótoll kialakulásának kezdete visszanyúlik arra az időre, amikor az írásjeleket még agyagba vésték. A rómaiak és a görögök már lágyabb viasszal vonták be írótábláikat, és vaspálcikájukkal ebbe karcolták betűiket. Ugyancsak a távoli múltban az a másik eljárás, amidőn színes folyadékot juttattak az anyagra(pergamenre vagy papírra). A görögök és a rómaiak, akárcsak a régi egyiptomiak tollként kihegyezett csővel, „klamusz”-sszal írtak. De már ekkor ismerték a lúdtollat is,amely csaknem kizárólagos írószerszáma volt az egész középkornak, és ezt használták egészen a XIX. század második feléig. Sevillai Izidor püspök (594-676) említi először a lúdtollat, mint a tudósok írószerszámát. A lúdtollak vágásával járó idő és fáradság megtakarítására már régen megpróbáltak fémtollakat készíteni, de rugalmas fém hiányában erre csak akkor kerülhetett sor, amidőn sikerült az acél finom kidolgozása. Az acélírótoll tulajdonképpeni feltalálójának az angol Wise-t tekintik, aki a múlt század elején készített acéllemezből tollakat. Mások viszont a königsbergi írástanító Bürgernek tulajdonították az első tollat. Ez az írószerszám azonban nagyon drága volt, és ezért nem tudta kiszorítani a lúdtollat. A múlt század közepe táján John Mitchellnek egy tollgyártó gép szerkesztésével sikerült az acélírótollat olcsón előállitania. Ezáltal szerte a világon elterjedt.

A

Réka királyné köve
dvarhelyszék legpompásabb, legmagányosabb helye a Rika erdejétől körülvett Réka köve. Valamikor a szemközti Hegyesdombon hatalmas vár állott: Atilla király vára. A hunok nagy vezére a győztes csaták után itt tartott pihenőt,szeretett felesége Réka királynő oldalán. Szerette nagyon Atilla hű társát. Nagy is volt a szomorúsága, amikor a halál elszólította mellőle. Ekkor elhatározta, hogy királynőhöz méltó temetést rendez az emlékére. Csak azt nem tudta eldönteni, hol álljon a felséges asszony sírja. A vének tanácsára úgy döntött, hogy a vár közepén levő hatalmas követ legurítják, s ahol az megállapodik, ott lesz a sírhely. Igy is történt. A kő egy völgybe gurult, árnyas erdő szegélyére. Miután elhantolták a királynét, a követ ráborították a sírra,hogy avatatlan kéz ne háboríthassa nyugalmát. Az erdőt azóta is Rika erdejének, a követ pedig Réka kövének nevezik.

U

94

A székely leány
Székely leány vagyok, áldom Istenemet! E tudat mindenkor felemel engemet. Szép virágos rétek, halmok útját járom, Szeretteim között ragyog ifjúságom. Szép itt a természet, fénylik a pompája, Régi székely erkölcs úgy illik hozzája, Igaz magyar érzést takar ősi ruhánk.. E két drága kincstől megválni, hogy tudnánk?! Minden kicsi porszem, oh be kedves nékem, Mindenikben a múlt büszke fényét nézem, Elmondják: őseink mennyire szerettek... És, hogy becsüljük meg, amit ők szereztek. Ők szerezték nekünk ezt a drága földet, Milyent a világon nem találunk többet. Édes jó szülőim, kik itthon munkálnak, Munkát tisztességet nekem is testálnak. Bölcsőnk ringatója, sírunk altatója: Édes honszeretet, lelkünk biztatójaLásd, hű vagyok hozzád, az lesz munkásságom, S e föld boldogsága az én imádságom. Fülei Szántó Lajos

95

Kicsi szóga nem beszél
éla bá száraz, rátarti ember volt. Saját elveiből, elgondolásaiból nem engedett. Pályájából, ritmusából nem lehetett kizökkenteni. Ha jónak tartott valamit, az jó volt számára, ha pedig nem, akkor nem kellett semmiért. Dolgaiba nem engedett beleszólást senkinek. – El van furujálva! Ez volt a pecsét az általa eldöntött dologra. Ha ez rá volt „ütve”, akkor jogerősnek számított. A kapun belül nem volt apelláta. Senkinek! Illetve, mégis volt valaki, akinek vétójoga volt az öreg döntése fölött, adminisztratív dolgokban. Hatalma az öreg akarata fölött. Ez az egyszemélyes fellebbviteli bíróság pedig nem volt más, mint Julcsa né. Az öreg pedig morfondírozhatott. Halkan. De jobban járt, ha hallgatott, mert akkor elkerülte a további pereskedést. Az pedig köztudott, hogy az a gazda a háznál, akié az utolsó szó. Julcsa né faluszerte híres volt még a kalákás fuszulykaleveséről. Abban ugyanis soha nem volt hús. Vagy, ha volt is, tálalás előtt eltűnt belőle. De azért, mindenki megette… ha nem akart éhesen maradni. A kalákában ugyanis keményen dolgozott a székely ember. Keményebben, mintha fizették volna. Ott a becsület diktálta az iramot, nem a pénz. Akkoriban még volt becsület. Akkor is, ha nem volt hús a fuszulykalevesben. Béla bá középgazda volt. Tartott egy-két szolgát. Azok segítettek mindenféle munkában. Az öreg szolga, a komolyabb ismereteket igénylő munkát, míg a fiatalabbik az állatokat látta el, vizet, fát vitt a konyhára és a mezőn is ott volt mindenféle munkában. De beleszólnia a dolgokba, csak akkor szabadott, ha Béla bá kérdezte. Akkoriban még nem jött el az állandó gyűlésezések kora, de a gazdák azért tartottak eszmecserét. Esténként átmentek egymáshoz, meghányták-vetették az aktuális gazdasági problémákat, a világ dolgait. Ilyenkor szó esett politikáról, időjárásról, háborúról, régi dolgokról… Egy ilyen alkalommal épp a szomszéddal beszélgettek az asztalnál, a petróleumlámpa fényénél. Julcsa né varrogatott, a kicsi szolga pedig, a kályha előtti kis sámlin üldögélve, egy szálkából faragott fogpiszkálóval fejezte be a vacsorát. Hogy miről volt éppen szó, a két gazda eszmecseréje alatt, azt ma már nehéz volna kikutatni, azon egyszerű oknál fogva, hogy az eset szereplői ma már a „boldog búzamezőkön” aratják a babért, eltávozván az élők sorából. Ám, valami olyan dologról eshetett szó, amiről a két gazdaember – a kicsi szolga véleménye szerint – nem bírt megfelelő információval, és így az arról alkotott véleményük kiigazításra szorult. Egyszóval – mondjuk ki bátran – a kicsi szolga, beleszólt a nagyok dolgába. Béla bának, erre a felségsértéssel felérő, vakmerő tettre, egyszerre a feje búbjáig futott a szemöldöke, cukorszintje elérte a hatszázat, arca színt váltott, keze pedig, mellyel addig állát támasztotta, mint egy rúgós egérfogó, lecsapódott az asztalra. Recsegő, száraz hangja ellentmondást nem tűrően dörrent: – Kicsi szóga, nem beszél! Hirtelen csend lett. A szomszéd elharapta a szót, Julcsa né majdnem megszúrta ujját a tűvel, a kicsi szolga – aki előidézte ezen eseménysorozatot – behúzta bagariáját,

B

96

és még a lélegzetet is lassabban vette, nehogy abból is baj legyen. Aztán visszaállt a ritmus. A szomszéd kimondta a félbeharapott szót, Julcsa né nem vétózott, hanem varrt tovább, az öreg pedig, függőlegesbe irányítva karját, újból alábakolta állát. A kicsi szolga is hallgatott, fülét-farkát behúzva. De azért ott, legbelül, nagyon bosszantotta a kíméletlen letorkolás. Másnap reggel Egresbe indultak szántani. Úgy négy kilométerre lehetett a falutól.     A kicsi szolga ment Béla bával. Felrakta a szekérre az ekét, tézsolát, boronát, kivezette az ökröket az istállóból, és befogta a járomba. A taligát Béla bá ráakasztotta a szekér hátulján levő kampóra. Hadd guruljon kifelé. Nem zsibbad meg a „lába” a saroglyában. Nem beszélgettek, különben is mindenki tudta teendőjét. Szó nélkül is ért a székely ember. A szolga előrement az udvaron, kinyitotta a kaput, majd visszajött, és felült a saroglyába, az eke mellé. Béla bá is felmászott a bakra: – Csá ne, Bodor! Az ökrök komótosan elindultak, és lassú léptekkel kifordultak a főútra. A kapu becsukása az otthon maradottak dolga volt, de most nem jött senki becsukni. Csak a saroglyában ülő kicsi szolga látta, ahogyan a kapu közti ütközőbe belebotló taliga, kiakad a láncból, és ott marad a kijárat közepén De… kicsi szóga, nem beszél. A szekér ment tovább, kifordultak a főútról a mező felé vezető utcára. Itt már puhább volt az ökrök lépte, a szekér sem zörgött, mint a kövezett úton. Akár szundítani is lehetett volna, mert az ökrök ismerték az utat. Annyiszor jártak már erre, hogy irányítás nélkül is odataláltak. A gazdaember azonban nem szunyókálni megy ki a mezőre. Érdekli a mások földjének állapota is. Előbbre tartanak-e a munkával, mint ő? Hogy fizet a más földje? Szánakozni kell-e fölötte, vagy inkább irigyelni. Az öreg is figyelte a parcellákat. Meg is szólalt, de csak úgy, magának: – Látom, Márkó Feriék se’ szették még le a terebúzát. Aztán mentek tovább.   – Ne te, a Bartha Pistáék pityókája mán kifogyott. Jól megserényöttek. A szolga nem szólt semmit, csak gubbasztott a saroglyában. Egy vackor mellett haladtak el: – Úgy látom, emmán kásásodik. Máskor a legény leugrott a szekérről, megrázta a fát, szedett a kalapjába, s újra visszaült a saroglyába. Most azonban nem mozdult. – Abból a vackorból, amit én szedek, nem eszik ma Béla bá – gondolta. Egyszer aztán az öreg ráunt a monológra. – Mukkanj má, no! A legény azonban, mint aki némaságot fogadott, nem szólt. Úgy tett, mintha aludna. Túl nagy kefét nyelt az este, s még nem tudta megemészteni. Az öreg sem erőltette a dolgot. Nem divat a székely embernél a sok beszéd. Néha ugyan rászólt az ökrökre, de csak úgy megszokásból. Nem kellett azoknak bíztatás. Mennyei mannával sem mozogtak volna gyorsabban. Egy órába is beletelt, míg kiértek Egresbe. Az ökrök maguktól megálltak a parcella végénél. Az öreg lekászálódott a bakról, a legény kipattant a saroglyából. Mindenki tudta, mi a teendője. Leszedte az ekét, tézsolát. A boronát otthagyta a szekéren, és

97

indult kifogni az ökröket a szekér elől. Közben, félszemmel leste, mikor veszi észre az öreg a taliga hiányát. Béla bá, közben a földet mustrálta. – Itt a bütjit el kell szántani szépön, igyenösen – mutatott a föld végére, aztán megfordult a szekér felé, és észrevette, hogy a taliga nincs az eke elé téve. – Há, a tajigát mé nem akasztottad az eke elé? – Ügyes embör vónék, ha meg tudnám csinálni. – Há mé nem tudod? Ejsze, megnyomorottál a sorogjába, vaj mi? – Nincs neköm semmi bajom. – Akkor mi van? Tán nincs meg a tajiga? – Kérdésbe a felelet De erre aztán Béla bá felkapta a fejét. – Há, hol a tűz langjába van? Azt én akasztottam a szekér után! A legény kuncogott magában. Úgy kell Béla bának. Egykedvűen mondta: – Mikor otthon kifordultunk a kapun… már akkor leakatt. – Otthon?! – dörgött az öreg olyan recsegő, kemény hangon, hogy még az ökrök is feléje fordultak – há mé nem szóltál te ördögfattya?! – Azé – mondta dacosan a szolga. – Mé azé? – Azé… me kicsi szóga nem beszél. Ezt úgy mondta ki, olyan hangsúllyal, melyben benne volt a visszavágás elégtétele, az öreg bosszantásának élvezete, és a személyes önbecsülés egyensúlyának helyreállítása. Mindenre megfelelt ezzel, ami eddig érte. Az öreg nem tudta, hová ássa el ezt a feleletet, mert ez úgy talált a helyére, mint a kutya szájába a tojás. Közben arra gondolt, mit mond otthon Julcsa? Mert ezt nem lehet egészen a legény számlájára írni, mivel az asszony is látta, amikor ő a szekér után akasztotta a taligát.     Csendesebbre fogta hangját: – Na, jól megnyomta a tyúkszemedet. Mosmá mehetünk haza a nyavajába. A mai szántás, immá el van furujálva Erdélyt vissza, mindent vissza! Felrakták újra az ekét, tézsolát. A legény visszafogta az ökröket a szekér elé, megfordultak, kikanyarodtak az útra. – Csá ne, Bodor! Csendben mentek a falu felé. Nem szóltak egymáshoz. Az öreg sem mustrálta a földeket, vagy ha tette is, nem mondott semmit. A legény is hallgatott a saroglyában. Aztán Béla bá szólalt meg: – Valamit kell mondani otthon az asszonynak – Maga kitalál valamit. Kicsi szóga nem beszél. Főhetett a feje az öregnek. Ez a konok kölyök megátalkodott. – El es csapnám, ha nem vóna ügyes. De, jól áll a keze a munkára – morfondírozott magában – mé szól belé a nagyok dolgába? Tudom én es, hogy igaza vót, de akkor es. Félúton találkoztak egy felszegi emberrel. – Na, há ijen hamar má fogyattak, Béla? – Mü nem, csak ki valánk Egrösbe, megnézni a fődet – mondta Béla bá, olyan

98

fanyar arccal, mintha tényleg egrest evett volna.   Az ember hümmögve ment tovább. Furcsállta, hogy ökrökkel csak azért megy ki valaki Egresbe, hogy megnézze a földjét. Dél volt, mire hazaértek. A szekérzörgésre Julcsa né is kijött a házból. – Ijen hamar má végeztek? – Má, hogyne. – Akkor meg, mé jöttek haza? – kérdezte Julcsa né, pedig tudta. – Azé, me a tajiga itthon maratt. – Há, nem vették észre, hogy leakatt? – A legény látta, de nem szólt. Julcsa né most a szolga felé fordult: – Mé nem szóltál az öregnek? – Azé, me a kicsi szóga nem beszél… akkor se, ha igaza van. – De, ha valamit lát, akkor szójjon! – dohogott az öreg. A legény gondolta, megkockáztatja: – Mosmá beszél, vagy nem beszél? – Beszél há! – mondta Julcsa né. Ez pedig többet ért, mintha Béla bá mondta volna, hogy el van furujálva. Bár ezt sem állta meg szó nélkül. – Na jó na, immá beszéjjön…de csak ha muszáj. Ez már a változás szele volt. A legény magában mosolygott, és úgy érezte, mintha a mai napon nőtt volna egy arasznyit. Olyan jó kedve lett, hogy akár vissza is fordult volna Egresbe, szántani. – Ma má nem, menyünk suhuva se. El van furujálva – mondta Béla bá. Erre aztán a legény leszedte a szekérről az ekét, tézsolát, boronát s bevitte a szekérszínbe. Szája mosolyra húzódott, mikor megpillantotta a taligát. – De jó, hogy kiakattál. Kifogta az ökröket és behajtotta az istállóba. Enni, inni adott nekik, azok pedig jóízűen ropogtatták a kóstot, és az egészből csak azt vették észre, hogy aznap többet ettek, mint amennyit dolgoztak Ami azért ritkán esik meg egy igavonó állattal. Kolumbán Sándor

99

Kakaslövés Apácán
prilis derekám, amikor zöldellni kezd a fű, akkor szokás a kakast meglőni Apácán. A katonás sorokban menetelő, ijas-puskás”vitézököt” a bámuló gyermeksereg, az Apácára érkezett vendégek és a helybéliek hosszú sora kiséri a falu mellett levő dombtetőre. Ott, a kakasos céltábla előtt dől el,hogy ki ám a legény a kakastollas zöld kalap alatt. Aki pontosan célba talál, az kapja majd az esti gyereklakomán nagydijként a kakas szivét. Közben magnószalagok forognak, fényképezőgépek kattognak,szól az apácai fúvószenekar. A kakaslövés évszázadok homályába vesző népi szokása az apácaiaknak. Néhány éve a 92 esztendős Pisti Sára néni mesélte nekem, hogy az ő nagyapja is éppen úgy lőtte a kakast, mint az unokája. - Csakhogy ő élő kakast lőtt. Egyszer a csendér levette a háromágú favillára kötött, drága kövér kakast, s laskalevest főzetett belőle asszonyával. Mondta is Szilágyi Márton kántortanító, no hagyjátok el, mert ezt többet nem veszi le: táblára festjük a kakast ezentúl. Úgy is lett! De honnan eredhet ez a népi játék? Miért kell a kakast meglőni minden évben Apácán? Sok évvel ezelőtt hallottam egy legendát: a tatárdúlások idején a falu népe a Feketevár falai közé rejtőzött. Az ellenség felégette a falut. Néhányan az élők közül a várbástyában húzódtak meg. Éppen akkor vonultak el a tatárok a falak alatt.Egy öregasszony egyetlen kakasát-az volt minden vagyona elszalasztotta. A kakas a várfalra repült, és szárnyait csattogtatva nagyot kukorékolt. Áruló jel volt! A tatárok visszatértek, és felkoncolták a várbelieket. Ma már csak egy omladozó bástyája áll az omladozó várnak. Körülötte békésen susog a nádas,arább hömpölyög az Olt. Él azonban a falubeliek ellenszenve a kakas iránt. Azóta minden évben meglövik. A nyil-ván pogánykori népi játék verses szövege azonban csak annyiban igazolja az általam gyűjtött legenda alapgondolatát, hogy az is a kakas árulását, a hitszegést fejezi ki. A készülődések már hetekkel azelőtt megtörténnek. Egyik kakaslövő gyerek házánál esténként összegyűlnek az iskolás fiúcskák. A ház idős gazdája előszedi a „kakasos füzetet”, és harsogják a kicsi szájak az archaikus lejtésű, régi rigmusokat. A csűrkapura szegzett, festett-kakasos céltábla pedig szitává likad, mire elérkezik a kakaslövés napja,rajta gyakorlatoznak ugyanis a kakaslövők. Kakaslövés után a „vitézök” asztalhoz űlnek, és elfogyasztják az asszonyok által főzött, finom tyúkhúslevest. Kisgyörgy Zoltán

A

100

A természetjáró tízparancsolata
1. Csak olyan útra vállalkozzál, amilyent elbírsz, mert különben kockáztatod egészségedet és megakadályozod kirándulós társaidat útitervük végrehajtásában. 2. Az indulásra, visszatérésre kitűzött időben pontosan légy jelen, inkább te várj az indulásra tíz percet, semhogy tereád várjanak egyet. 3. Ne légy senkinek terhére, légy vidám, de örökös fecsegéssel, hangos beszéddel ne zavard útitársaidat, légy szerény, kicsinylő megjegyzésekkel, hangos kifakadásokkal, türelmetlenkedéssel ne ronts el mások jókedvét és szórakozását. 4. Becsüld meg természetjáró testvéreidet, igyekezz hasznossá tenni magad a társaságban, segíts a rászorúlóknak, bajban el ne hagyd őket. 5. Szeresd a természetet, hagyd meg a maga eredetiségében, komoly ok nélkül ne pusztítsd el egyetlen növényét, állatát sem. A magad vagy egyesületed nevét sehová föl ne vésd, a hulladékot égesd el vagy rejtsd el. 6. Erdőben tüzet ne rakj, könnyen szél kerekedhetik és bajt okozhat, a mezőn, réten-az erdőtől távol rakott tüzet égve ne hagyd. 7. A falu népét beszéddel, magaviseleteddel vagy ruházkodásoddal meg ne botránkoztasd, vedd egész emberszámba őket és igyekezz szokásaikhoz alkalmazkodni. 8. A vendégjoggal vissza ne élj, a természetjáróknak rossz hírét ne költsd, kíméld a más vagyonát, útról, ösvényről le ne térj, tilosban ne járj. 9. A menedékházak nem kocsmák, hanem valamelyik egyesületnek szállásadó,vendéglátó házai, tehát úgy viselkedj mint vendég, hogy magadra, egyesületedre, nemzetedre szégyent ne hozz. 10. Éjszakai nyugalomra szánt időben menedékházban, magánlakásban, szénapadláson, sátorban vagy bárhol másutt ne zavard testvéreidet beszéddel, járkálással, kései lefekvéssel vagy korai fölkeléssel, mert sok kirándulás sikerét, örömét tette már tönkre egy- egy álmatlan éjszaka, ne légy tehát ilyennek okozója. Közelítsd meg a természetjáró példaképét!

101

Kossuth Lajos
örténelmi alakjáról romantikus képet szoktak rajzolni. Szeretik úgy feltüntetni, mint egy nagy, de lehetetlen cél lelkes álmodóját, szélmalomharc rokonszenves hősét. Pedig, mint Széchenyi, ő is először gazdaságpolitikai kérdésekre irányozza figyelmét. A magyar jólét legfőbb akadályát az Ausztriával való közösségben látja. Ausztriának érdeke, hogy Magyarország gyarmati sorban maradjon: ezért akadályozza a társadalmi reformokat s ami azok előkészítésének és megvitatásának főfeltétele, a sajtó- és szólásszabadságot. Először csak tollával küzd a reformokat és a nemzeti szabadság nagyobb teljességét követelő országgyűlési ellenzék mellett.” Országgyűlési Tudósításai” útján az egész ország tudomást szerez az alsótábla szellemi harcairól. Az országgyűlés berekesztése után Kossuth ”Törvényhatósági Tudósításai”-val folytatja ezt a munkát újságot ír, kormányengedély nélkül. Perbe fogják, ”felségárulásért” börtönbe zárják. Népszerűsége olyan nagy, hogy az egész ország megmozdul mellette.1840-ben kiszabadul, megindítja a Pesti Hírlapot s 1847 óta mint Pest megye követe, a szabadelvű ellenzék vezérszónoka. A börtönben kitűnően megtanulta az angol nyelvet és a matematikát, az utóbbinak pénzügyminiszter korában, az előbbinek emigrációja alatt nagy hasznát veszi. A reformeszmék diadalra jutnak, 1848-ban megalakul az első felelős magyar minisztérium. A bécsi titkos udvari tanács rossz szemmel nézi a magyar feltámadást, a tehetetlen, beteg V Ferdinánd háta mögött lázadást szít Horvátországban és a magyarországi és az erdélyi nemzetiségi közt az új kormány ellen. Kossuth egy beszéde után az országgyűlés egyhangúan megszavaz kétszázezer újoncot és negyvenmillió forint hadi hitelt. Amikor Jellasich horvát bán Bécsből pénzelt seregével megindul Magyarország ellen, Kossuth bejárja az alföldi városokat s lelkesítő beszédei nyomán megszületik a magyar hadsereg amely azután diadalmasan visszaveri a mindenfelől beözönlő ellenséget. Az Ausztriával, sőt a Habsburg házzal való szakítás elkerülhetetlenné válik, Kossuth, mint Magyarország kormányzója viszi harcba az országot, kimondja az elszakadást és az uralkodóház trónfosztását. A szabadságharcot Ausztria csak orosz segítséggel tudja leverni. Kossuth külföldre menekül. Évtizedeken át Európa hőse. Az emigráció alatt megvilágosodott benne Magyarország önálló hitvallása: nem Ausztriával kell együtt haladnunk, hanem legyünk középpontja és vezérlő állama egy dunai-balkáni államszövetségnek. Amerikában és Angliában nagy szónoki sikereket arat, a magyar ügyet évtizedeken át napirenden tudja tartani az európai közvéleményben.Végül Olaszországban telepedik le és Torinóban hal meg kilencvenkét esztendős korában, s csak holtan térhet vissza arra a földre, amely Kossuth nevét s azóta is időszerű eszméit máig sem felejtette el. Horváth György

T

102

Megemlékezés
1849 október hatodikán a szabadságért haltak meg Aradon: Kiss Ernő, a rácok elleni háború alatt szerzett érdemeiért tábornok s utóbb altábornagy. Por –és golyó által végeztetett ki. Aulich Lajos, Buda bevételéig hadtestvezér, utóbb hadügyminiszter. A vizsgálaton s haditörvényszék előtt minden kérdésre ez volt válasza: ”Királyom paran-csából esküdtem hűséget a magyar alkotmányra s eskümet meg kell tartanom”. Kivégeztetett kötél által. Damjanich János, bánsági születésü, származásra szerb, a magyar seregben a rácok ellen nyert számos győzelmei után tábornok és hadtestparancsnok. Kocsin vitetett a vesztőhelyre, hol miután a vele együtt felakasztott nyolc társain több óráig néznie kellett az ítélet végrehajtását, végre a sor reája kerülvén, csipős gúnnyal mondá: „Különös, hogy nekem, ki mindig első valék a harcban, most egyszer utolsónak kell lennem.” Pár perc múlva felakasztatott. Nagy Sándor, tábornok s hadtestparancsnok, magát kivált Buda bevételénél különböztette meg, az elsők közt hágván vitézeivel a várbástyát. A vesztőhelyre lépvén eme szavakat mondá: ”Ma nekem, holnap neked!” Itélete akasztásra és jószágvesztésre szólott. Gróf Vécsey Károly tábornok, Temesvárt az utolsó időig megszállva tartotta. Kivégeztetett kötél által. Török Ignác Komárom erődítési parancsnokává, utóbb tábornokká és városparancsnokká neveztetett ki. Szegedet ő erősítette meg. Kivégeztetett kötél által. Lahner György tábornok s a magyar sereg fegyverzési osztályának igazgatója, halála kötél által történt. Knézits Károly mint kapitány az alkotmányra esküt tévén, ahhoz haláláig hű maradt, az áprilisi hadjáratban tüntetvén ki magát, egész hadtestparancsnokságig emelkedett. Kötél által halt meg. Pöltemberg Ernő tábornok, Szemere s Batthyányi Kázmér miniszterek által követ gyanánt az oroszokhoz küldetvén, irántoki bizodalma oly naggyá lőn, hogy Görgeytől augusztus tizenegyedikén tartott haditanácsban fegyverletételre szavazott, bizodalmáért kötéláltali halállal bűnhődött. Gróf Leningen-Westerburg Károly magyar neje által a nemzet ügyéhez köttetvén, több csatákban rettenthetetlen bátorsággal tüntette ki magát. Kötéláltali halállal lakolt. Schweidel tábornok, Pest visszafoglalása után annak s utóbb Szegednek várparancsnokává lőn. A nemzeti harcban kevés részt vett, mégis por- és golyó általi halálra ítéltetett.

103

Dessewffy Arisztid, a nemzeti harcosok közé lépvén, utóbb kitűnő lovassági tábornokká s Felsőmagyarországban hadtestparancsnokká lőn. A haditörvényszék akasztófára ítélte, mit azonban Haynau agyonlövetésre változtatott.

A székelyek
Nem mondom én: előre székelyek! Előre mentek úgy is, hős fiuk, Ottan kiván harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Úgy mennek a halál elébe ők, Amint más ember mennyegzőre mén, Virágokat tűznek kalapjaik Mellé, s dalolnak a harc mezején. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Ki merne nékik ellenállani? Ily bátorságot szívében ki hord? Mennek, röpűlnek, mint a szél, s űzik Az ellenséget, mint a szél a port! Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.

104

Gergelyfi főhadnagy 1848-1849-ben
(Részlet) (...)1. Nagyapámnak a nagyapja harmincvalahány éves vót 1848-ba. Láttam a könyvet, amit te adtál, hogy őtöt sóváradinak vagy szovátainak írja. Nem úgy vót, mert ő kibédi vót, csak Sóváradnak is jegyzője vót. Pontosan így van. S a minisztérium által vótak kijelölve, hogy toborozzák a legényeket, a harcosokat. Végeredményben önkéntesek vótak azok, nem fogdosták őköt, hanem önként jelentkeztek. Még olyan is jelentkezett, hogy húsz éven alul vót. Igen ám, de nem csak toborzott nagyapámnak a nagyapja, Gergelyfi Sámuel, hanem ő is ment velek. A szovátaiakkal, a kibédiekkel s a többi községbelivel. A kökösi hídnál, aztán Segesvárnál, s ott Vízakna táján, ott harcolt a 48-as öreg, azokat emlegette nagyapám. Mert ott vótak a nehéz harcok, s komoly ütközetekbe vót része. A székely huszárezrednél vót. Hadnagy vót, vagy inkább főhadnagy. Ejsze főhadnagy vót. 2. Azt is nagyapám mesélte, hogy ha Görgey kitartott vóna, s nem adja fel a harcot, ha elvéreztek vóna mind egy szálig, úgyis tovább harcoltak vóna a székelyek. Olyan hatalmas indulattal harcoltak ezek a székely fiúk, hogy csodálatra méltóak vótak. Egészen megbámulták őket még a tisztek is, hogy mire mentek velek, a székely fiukkal. (A székelyekről Petőfi is irt verset) Hát hogyne, hát Petőfi írja, hogy „nem fajult el még a székely vér, S minden cseppje drágagyöngyöt ér”. Igen, ezekről mesélgetett nagyapám, hogy mennyi mindent elbeszélt neki a nagyapja. Azt is mondta,hogy kapott kitüntetéseket, dicsérő oklevele vót, de hogy hova lettek el, nem tudom. Sajnálom, hogy hova lettek el. Emma néném, vagy valamelyik, de inkább Emma néném tett az ilyesmire mind kezet. Most nincsenek meg. 3. Az pedig százszázalékos biztos, hogy nagyapám nagyapja tiszti rangban vót, mert pecsétje vót. Tehát azt bizonyítsa,hogy tiszt vót, mert közlegénynek ilyen nem vót. Mert nagy tudású ember vót, Imre Györgynitt a lepecsételt papírokat meg lehet kapni, amiket ő csinált. Mint jegyző, a Szilveszter Imre családot ő osztoztatta meg, mert többen vótak testvérek, s nem tudtak megosztozni. Aztán a pecsétet a nagyapám örökölte, ő pedig nekem hagyta. Azt mondta: - neked adom, mert a te nevedet lehet lepecsételni vele. Nekem hagyta s a gyermekek úgy eljátszották, amikor kicsik vótak, hogy nem kapom. Elveszett. 4. Még azt mesélte a nagyapám el, hogy Kökösnél vót hatalmas nagy ütközet. Ott rengetegen elhulltak. Ott vót ez a 48-as öreg is, Gergelyfi Sámuel. Mert ő végigharcolta az összes csatákot, egészen addig, amíg Görgey a fegyvert letette. Mikor Kökösnél bevetették a Gábor Áron ágyúit, akkor az osztrákok megvádolták Franciaországot, hogy Franciaország adott ágyúkat a székelyeknek, a magyaroknak, Kossuthéknak. S avval lőnek. Olyan speciel ágyúkat öntött Gábor Áron, hogy az osztrákoknak nem vót különb ágyújok. Csak a franciáknak vót olyan. Mert Gábor Áron az osztrák hadseregnél mikor szolgált, akkor ahol az ágyúkat csinálták, ott dógozott. Megtanolta a mesterséget. A bükkfa, a sima bükkfa törzseket bévonták sárral, s arra öntötték meg az ágyúcsöveket. Ezt apó mondta nekem. Hogy neki a nagyapja mondta. Olyan

105

ágyúkat csinált Gábor Áron, hogy megrémültek tőlük az osztrákok. 5. Úgy mesélte nagyapám el ezt a 48-as történetet, hogy az ő nagyapja a szabadságharcba vett részt. S a fegyverletétel amikor megtörtént világosnál, akkor szabadon bocsátották. A tiszteknek engedélyt adtak arra, hogy a kardjokat elvihetik magokkal. Aztán ahogy jöttek összecsoportosulva, gyalog jöttek, hát Piskinél feltartóztatták őköt az osztrákok által felbujtogatott népségek. Hát mondom, vótak közöttük szászok, románok, akik a szabadságharc ellenségei vótak. Abba az időbe. Aztán nagyapám hozta a kardját. Hadnagy vót, vagy főhadnagy, de az biztos, hogy tiszt vót. A kardját hozta, s hogy feltartóztatták, hát ő tudta vóna védeni magát, de olyan tömeggel álltak szembe, hogy nem lehetett fegyvert használni:akinél ilyen fegyvernemet, kardot vagy valamit megtaláltak, ezek a felbujtogatott bandák, hát azokot verték agyon. Aztán fogta magát az öreg, s akik feltartóztatták, hát azoktól kérezett, hogy szükséglet baja van, el kell végezze, engedjék bé a híd alá, hogy a baját végezze el. S meg is engedték, bément, s a köpenye alól a kardot leoldta, s felkötötte a híd lábára. Visszament, s akkor elengedték tovább. Na, de ahogy eljött, hát közben este lett, s az öreg sajnálta a kardját. Ő fogta magát, s visszament, mert azok, akik őköt megkutatták, azok is eloszlottak, hogy este lett, s besötétedett. Ő a sötétben a híd alatt a kardot leoldta a híd lábáról, s visszakötötte a derekára, vissza a köpenye alá. S úgy elhozta. És akkor, mikor hazaérkezett, hát az én nagyapámot ő nevelte. Mert nagyapám éppenséggel nem árva vót, hanem az édesapjától az édesanyja elvált, s a gyermek maradt a nagyapjánál. Az édesanyja férjhez ment a szomszéd faluba, Sóváradra. Úgy aztán az unokáját nem engedte el a nagyapja. Mivel nagyapámot is Gergelyfi Sámuelnek hívták, hát azt mondta neki a 48-as öreg, az unokájának: - Ezt a belsőséget, ahol lakunk, ezt neked hagyom. Azért hagyom neked, hogy a nevemet viseled, s ezt a kardot hazahoztam a szabadságharcból, nehéz körülmények között, mert sokszor megmentettem vele az életemet, de egyszer szinte miatta meg kellett halnom. S így erre ügyelj, tartsd meg emlékbe halálom után. Meg is tartotta a nagyapám egészen a második világháborúig. A háború előtt én,mint gyermek, sokszor láttam a kardot. De bé vót zárva örökké ebbe a szekrénybe, né, amelyik most füstölő, az vót néki akkor a szekrénye, s abba bé vót zárva. Vót egy nagy erszénye, pénztárcája, s a lajbijára fel vót kötve. Abba tartotta a szekrény kulcsát, s úgy vigyázott a kardra. De mikor a második világháborúból én hazakerültem, nagyapám még élt, s kérdeztem: - A karddal mi van, apó? Azt mondja, hogy hát: - Addig dugdostam erre-arra, hogy az oroszok nehogy megkapják, s összevágjanak vele, hogy kivittem a házból, s eltemettem künn. Aztán - azt mondja - úgy elveszett, hogy nyomtalanul eltűnt a kard. Pedig gyönyörű kard vót, gyönyörű markoltja neki, hát valóságos tiszti kard vót, olyan hosszú, mint később a csendőrségnek amilyen kardja volt, s egy kicsit hajlitva vót.nem egyenes. Egy kicsit görbe. Széles markoltaja vót neki a fejinél, úgy, hogy gyönyörű szép kard vót. Nagyapám erősen vigyázott rea, amikor ő még fiatal vót, abba az időben nagy divat vót a fársángolás, őtöztek fársángba.Kérték tőle mások is a kardot, de nem adta

106

oda senkinek, csak amikor ő őtözött fársángba, akkor vette elé. (Hány éves korában halt meg a nagyapja?) A nagyapám? A kilencvennégyet eltőtötte.1864-ben született. S 1958-ban halt meg. Az ő nagyapja pedig, a 48-as öreg, az született 1810-be. A sírköve itt van a kibédi temetőben, ahova Nagybaconi Kusztos József, a tanító család van eltemetve, azok mellett van az ő sírja. A neve úgy van felírva a sírkőre, hogy Gergelyfi B. Sámuel. 6. Az azelőtti épületek, amelyek ezen a házhelyen álltak, ahol most lakunk, mind a 48-as öregéi vótak. Ő épített itt a belsőségen mindent. A második világháború után, hogy hazakerültünk, hát akkor bontották le az öreg épületeket, lebontották a csűrt is. Nagy csűr vót, régi vót, öreg vót már. Amikor az alapot szedtük fel, hát a bejárat alatt, a köszöb alatt egy tönkrement, rozsdás puska vót eldugva. Teljesen használhatatlan vót már. Nem a nagyapámé lehetett, nagyapám nem vett részt a világháborúba, se az elsőbe, se a másodikba, mert a másodiknál korát haladta, az elsőnél pedig balesetje vót, két ló elütötte, s a lórúd bément a hátán. S mikor a sorozóbizottság jött, s látták mi történt vele, hát nem vitték el a frontra. Háborúba a családból csak a 48-as öreg vett részt, úgy hogy az övé lehetett az a puska. Ő tehette oda, hát ki más? 7. Ezt megint a nagyapám mondta, ezt az öregtől hallotta, hogy még olyan huszárok is vótak, hogy öngyilkosok lettek,mikor a fegyverletétel megtörtént. Másik a lovát leszúrta, hogy ne vigyék el az oroszok, s akkor magát főbe lőtte. Ilyeneket mesélt a nagyapámnak a nagyapja, a negyvennyócas öreg. Ráduly János

107

Nem, nem soha !
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő-a sírok nyilnak fel Ha eljő az idő-a magyar talpra kel, Ha eljő az idő-erős lesz karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre, És mindent letiprunk! Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapuival! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk- hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen,fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát! József Attila 1922

108

Dicsőséges nagyurak
Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e egy kicsit a Nyakatok? Új divatú nyakravaló Készül most Számotokra...nem cifra, de Jó szoros. Tudjátok-e, mennyit kértünk Titeket, Hogy irántunk emberiek Legyetek, Vegyetek be az emberek Sorába... Rimánkodott a szegény nép, S hiába. Állatoknak tartottátok A népet, Hát ha most mint állat fizet Tinéktek? Ha megrohan mint vadállat Bennetek, S körmét, fogát véretekkel Festi meg? Legyünk nagyok, amint illik Mihozzánk, Hogy az Isten gyönyörködve Nézzen ránk, S örömében mindenható Kezével Fejeinkre örök áldást Tetézzen. Felejtsük el az ezeréves Kínokat, Ha az úr most testvérének Befogad, Ha elveti kevélységét, Címerit, S teljes egyenlőségünk elIsmeri. Nemes urak,ha akartok Jőjjetek, Itt a kezünk, nyújtsátok ki Kezetek. Legyünk szemei mindnyájan Egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkr a Hazának. Nem érünk rá várakozni, Szaporán, Ma jókor van, holnap késő Lesz talán. Ha bennünket még mostan is Megvettek, Az úristen kegyelmezzen Tinektek. Petőfi Sándor

109

Az élet
Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek nincs vége. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehető akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet, Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!... Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevő: Hírnév, dicsőség, hevülés,barátság, Rajongás, hit, eszmény és szerető. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó:egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le! A szív az üzlet leghitványabb tárgya, S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kínál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ő példájukat követtem, Ezután én is másképen teszek, Lelkem, szivem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen... ....De nincs erőm ily nyomorulttá válni, Óh nincs erőm, én édes Istenem!....

110

A porbor
a komám,milyen vót a lakodalom? - bükkent be az ajtón Bagzos Nagy Kovács András. - Há komám, amik ott történtek, azokot el se lehet beszélni, me nem elhinni való dógok azok kérlek. Először is evótunk borér Bernát sógorral és apósommal. Elmentünk ki Magyarba egy maszek borászhoz. Sógorom osztán annyit kóstolgatott össze-vissza a pincében, hogy a végin má az ujjával érte a tórkába. Vagy háromszor mekkellett ájjunk miána, me má kezdett a sok bor kilocsogni amit megivutt. Apósom az egy részeges pelikány, az jobban bírta. Avval nem vót baj. Elég az hozza, hogy jól bevásároltunk, a Ladát istenesen megpakótuk, s tekerjed haza. Úgy jöttünk mint a pereszlen, há ugyi a lovak is jobban húznak hazafelé. Itthon minden elő vót készítve. Az asszonyok a tyúkok fejét leütték, a laskát meggyúrták, főtt a tőtelékes káposzta, a torták a kamarába, a húsok elő vótak készitve, már csak a bor hiányzott, hogy másnap kezdhessünk. Apósom aznap este is akart inni a borból, úgy belemelegedett az ivásba az öreg. Tudod milyen nagy szeszkó az öreg. Igen ám, de ahogy kinyitottuk az egyik demizsont, hát Szent Habakukk! A bor az utazás alatt úgy összefutott, hogy olyan lett mint a káposztalé. Mint a jó régi büdös káposztalé. Még habja is vót. Apósom eleinte azt hitte, hogy a pasas nekünk bor helyett káposztalét csomagolt,amíg mi a pincében a hordókat szippogtattuk. Aztán Bernát sógor közbeszólt, hogy ejsze az utazást sínylette meg a bor, me ő még hallott olyan, hogy a bor tönkrement vóna. Úgy láccik mi is úgy jártunk a hosszú út alatt, főleg a sok zötykölődés mián összement a bor. Heába kerülgettem a gödröket, ezeken a hitván hazai utakon, me alighogy kikerűtem az egyiket, nyomba beléestem a másikba. Apósom gyorsan feltelefonozta a magyar kereskedőt, hogy aszongya ugyan biza nem szégyelli magát, hogy ilyen pocsék bort sózott a nyakunkba, me né, a bor olyan lett mint a tavalyi káposztalé?! Most mit adunk a vendégeknek hónap? Szépen szégyenbe maradunk! - Egy cseppet se idegeskeggyenek uraim - mondta a kereskedő - én a borér garanciát vállaltam. Reggelre ott leszek és ígérem, hogy megjavul a bor. S ezzel letette. Reggel csakugyan megjelent a pasas egy piros dubával. No, gondoltuk, ez biztosan bort hozott, hogy ilyen nagy dubával jön ide, de nem így történt, me csak egy kicsi bószettával a hóna alatt kászolódott ki a kocsiból. - Hun az a bor? -kérdezte. - Erre jöjjön az úr - mutattam az utat, és lementünk a pincébe. Apósom úgy kullogott utánunk mint valami hitetlen Tamás, Bernát sógorom is csak meresztgette a szemit, s úgy nézett rá, mint a lőtt medve. A demizsonokat a pasa osztán megnyitotta, egy kicsit hókuszpókuszolt ottan, eléggé néztük, hogy mit csinál, dehát nem sokat láttunk, me mindig úgy fordult, hogy nekünk háttal legyen. Annyit láttam csak, hogy minden demizsonba belédobott egy kicsi fehér antibébipirulát. S hogy csinálta, s hogy nem, a bor szempercek alatt úgy helyrejött, mint a csics. Olyan lett, mint a kristály, vágni lehetett vóna. Bernát sógor a szemit majd

N

111

kinézte, mind azt hajtogatta, hogy ez tisztára boszorkányság. Csak amikor apósom lehúzott egy literrel és ott ketten nagy hirtelen bényakalták, csak akkó nyugodott meg. - Na, mosmá hitelt ad- e a szavamnak? -kérdezte a borkereskedő. -Itt ezt a bort nyugodtan kimérheti, me ennek osztán többé soha semmi baja nem lesz. De, hogy szavamat ne felejcsem, a pasa mielőtt elment vóna, mind kürübölt, s nem hagyott békén, hogy ő kárpótolni akar az ijeccségér. - Gyorsan fogaggyon valakivel, me itt azonnal egy kút bort csinálok maguknak! Két ilyen pirulával egy kút bort csinálok maguknak, ne tőrődjenek. Osztán hiába rángatott apósom egyfelől, és sugdosott Bernát sógor másfelől, csak nem fogadtam a kút borba. Inkább örvendtem, hogy a mi borunk hála Istennek helyrejött. A pasa ahogy látta, hogy nem álltam kötélnek, béült a dubába és elment. De nem ezt akarom mondani, hanem azt, hogy estefelé amikor a lakodalomba a népek a sok csürkehús, bécsi szelet és tőtelékes káposzta után jól bészipkáztak a borból, mintha csak csinálmány lett vóna mindenki megbolondult. A fehérnépek úgy viselkedtek, mint egy utósó fürdős kurva, erre osztán a férfinép begerjedt s kezdték tépni a ruhát egyikrő másikró. Egy málészájú picsa mián pedig a két vőfély összeverekedett, a nép két táborra szakadt, az egyik fele Kacsó Bélát, a másik fele Dósa Sapkás Ferencet pártfogolta, s jól összeverekedtek. Szerencsére a műhelyből azelőtt mindent kihordtunk, úgyhogy kár nem esett, de odakünn a budinak csak a nyoma maratt, és a kerítésnek is annyi. Én még csak arra emlékszem, hogy ez a szomszéd Pina Peti fölállt az asztalra, megfutamodott a tányérokon, egyet dobbantott és fejjel kiszökött az ablakon. Minden pozdorjává törött. Szerencsére nem esett nagyot, me a hátsó ablakon szökött ki, s pont a ganyédombra esett, arra huppant, de az üvegcserepek a kezejit és az ábrázatját összevagdosták. Osztán nem sokkal azután én is olyan kaptam a gusámra, hogy béhöngörödtem az asztal alá. Csak itt a kórházban tértem magamhoz.Azóta így vagyok, a fejem bészakitva, kezem lábom pólyába. De nem baj, mer má emelni tudom a fejemet, s ha leveszik a pólyát, akkor Bernát sógorral visszamegyünk a pasashoz, ahhoz a cseles borkereskedőhöz Magyarba, aki a sok porbort ránk sózta, és elhúzzuk a sejhaját. Ejsze búgóport tett a borba, me megfoghatatlan, hogy mitől gerjedtek be a népek. Szerencsére én a savam mián nem ittam belőle azon a napon. - Na, akkó Isten-Isten! -igyunk ebből a háziszőttesből, me én már többet az életbe eccer se bort venni, se inni nem fogok. Az asszon a tegnap itt járt, hozta ezt a butykost, és megígértette velem, hogy többet nem borozok. Egyébként Bernát sógor is itt van, csakhogy ő a sebészeten, me neki egy kést döftek a hátába és egy pohárral megvágták a kezit. De jól van,él és virul, mint a friss szar a ganyédombon. Eccer leszökött a sebészetről és két szivarfüst között elmonta, hogy a verekedésre kijött a milicia, de amikor meglátták a nagy felfordulást a műhelyben és a sok tépett, véres embert, egyből viszaültek a Dácsiába és elporoztak hazafelé. - Na, Isten-Isten! Igyunk me eccer élünk! B.E.

112

Közmondások
Jó munka –szorgalom Madár repülésre-ember munkára született. Amilyen az ember, olyan a munkája. Amilyen a munka, olyan a jutalom. Hasznos munkának nincsen fáradsága. Munka után édes a pihenés. Jobb mindenkor sietni, mintsem egyszer elkésni. Szorgos ember nem mutat holnapra. Takarékosság Idővel, pénzzel légy takarékos. Aki nyárban nem gyűjt, télben igen fűt. A sokból is lehet keveset venni. Több nap, mint kolbász. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Tudás-tudatlanság Más kárán tanul az okos. Nincs a tudománynak rest ágyba fekvése. Arany elmének gyöngy a gondolatja. Elfelejtett tudománynak nincsen semmi haszna. Hol nem elég az erő, a tudás álljon elő! Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság. A könyvtár az ész szanatóriuma. A tudás vendég-az ész gazda. Értelem-okosság Többet ésszel, mint erővel. Ésszel indulj, okkal járj. Ésszel, kézzel sokra mehetsz. Ész nélkül cselekedni: baromság, ész ellen cselekedni:vétek. Keveset, de okosat. Fontolás, hallgatás-az okosság anyja. Jól fogant gondolat okosan születik.

113

Igazság-hazugság Igaz embernek minden út egyenes. Legjobb párna a tiszta lelkiismeret. Csip az igazság. Sok ásó szükséges az igazság eltemetéséhez. A hazugot könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Aki sokat esküszik, kevés igazat mond. Pletyka-rágalom A gonosz nyelv nagy tüzet gyújthat. Távollévőt, holtat könnyű rágalmazni. Alázatosság-hamisság Minél alázatosabb, annál gyalázatosabb. Arra fordítja a köpönyegét, ahonnan a szél fúj. Rossz tűkör a hízelkedés-hamisat mutat. Hízelkedő nyelv nyalva ejt sebet. Ahol a méz a legédesebb-ott a fulánk a legmérgesebb.

Találós kérdések
Fürge állat, hogy is hívják? Ugrál ágról, ágra. Mogyorót gyűjt nagy serényen A fa odújába. (mókus) Kerek, de nem alma, Piros , de nem rózsa, Rétes, de nem béles, Kóstoltam, nem édes. (hagyma)

Ha rám nézel, visszanézlek, Ha rám nevetsz, kinevetlek, Tiszta, igaz és hű vagyok, Zsákbamacskát nem árulok. (tűkör) Kék mezőben szép arany nyáj legelész, Mennyezten egy fényes pásztor heverész, Nappal akármerre nézem, keresem, Nem tudok reátalálni sohasem. (hold)

114

Rózsa Sándor bajsza
ózsa Sándor azon év júniusának első napjaiban azzal volt elfoglalva, hogy tömlöcbeli tanyáján arra várt, vajon megmásítják-e a nevére szóló halálos ítéletet életfogytiglanra, vagy sem. De ennél is nagyobb gondot okozott neki a bajsza. Rózsa Sándor imádta a bajszát, jobban mint a lovát, és jobban, mint a kedvesét. Bajsza soha nem hagyta cserben. Lova botlott olykor, kedvese is időnként más volt, de bajusza mindig kitartóan és büszkén feszült orra és szája között, soha nem vált meg gazdájától, hűségesen elkísérte portyázásaira, és nehéz börtönnapjaiban is végig vele volt. Rózsa Sándor így szólt bajszához: ”Ejszön vélem holsz, bajusz”, azzal hüvelyk – és mutatóujja begyével végigsimította, végein pödörve rajta egyet-egyet. ”Oszt, ha meghalok, ki gondoz tégöd, bajusz?, tette föl a kérdést. Aggódott. Tudta, hogy a bajusz egy darabig nő, akkor is, ha a gazdája nem pislant immáron többet, nem űl lóhátra, és nem ölel kedvest soha már. Szerette volna ha bajsza túléli, önálló életre kél, és titokban abban is szeretett volna hinni, hogy más bajszoknak is elmondja gazdája dicsőséges, igaz történetét, hogy bajuszról bajuszra szállhasson a történet. Talán követői is akadnak, gondolta. Bajszok, amelyek ugyanúgy ülnek gazdájukkal együtt lóhátra, ölelnek kedvest, fosztogatnak puffadt, dölyfös gazdagot a szegények javára, és amúgy ohne zsenir fittyet hánynak mindenféle törvénynek meg rendeletnek meg elfogatási parancsnak. ”Bajszom, nélküled ejsze nem is boldogultam volna. Ha elveszejtenek is örvendeni fogok, hogy te voltál az én bajszom. ”Ilyeneket mondott bajszának Rózsa Sándor tömlöcbeli napjaiban, az ítéletre válva. Aztán egy éjféli órán, midőn a betyárvezér szerény vackán nyugtalan álomba merülten hevert, egy titokzatos alak nyitott be csendesen. Kámzsa volt rajta, és valószínűleg gondban volt a bent uralkodó majdnem teljes sötétség miatt, mert nehezen találta meg a kis asztalkát a sarokban. Letett rá valamit, azzal sarkon fordult és hangtalanul, nyomtalanul eltűnt. Hajnalban Rózsa Sándor arra ébredt, hogy bajszát simogatja. ” Aggyonisten jóreggelt, bajszom”. Nyugtázta, hogy nem aludta csáléra, kicsit megköpködte az ujjai végét, és igyekezett hetykére pödörni. Aztán észrevette az asztalon a kis csomagot. Kibontotta. Faggyú volt benne. Rózsa Sándor ettől olyan széles jókedvre kerekedett, hogy helyben énekelni és táncolni kezdett. ”No, te bajszom, most már senki se árthat nekünk, kicsinosítalak, kifényesítelek, oszt, ne se törődj!” Azzal szépen ki is fényezte és pödörte a bajuszát azzal a faggyúval, és ilyetén-képpen megnyugodva várta az ítéletet. Lehet,hogy mindez nem történt meg Rózsa Sándorral, ki tudja. De akár meg is történhetett volna. Miért is ne. Az ember hossza várakozás közben sok sületlenségre képes. Kudelász Nóbel

R

115

A pálinka öl, butít és nyomorba dönt
Magyarország e tekintetben a lista harmadik helyén áll. Szeszfogyasztása valamivel több, mint a fele az előljáró Dánia fogyasztásának. Ez ne a természetes helye. A magyar embernek, lakjon bár az ország hideg vagy melegebb részében is, nem szabad annyi emberirtóval élnie, mint a hideg vidékek lakóinak, mint Oroszország nagyon hideg részében vagy a sarkvidéki Grönlandon, ahol szeszes ital híján jóformán csöbörszámra isszák a halzsírt. A sarkvidékeken mesterségesen kell fenntartani a a test hőmérsékletét, s ha ott az iszákosság annyira állatias is, kevésbé elítélhető mint nálunk, a hol ideje volna belátni, hogy a magyar emberhez a mértékletesség méltó. Akkor majd fokozódik a jólét, mert hiszen szeszes italainkban a nagyon kevés tiszta alkohol mindenféle testet-lelket ölő ártalmas vegyiszerrel van keverve. Innen a sok ingerült, sokszor őrjöngő bolond, a terméketlenség és elkorcsosulás. Látni való tehát, hogy az alkoholizmus az egyik legnagyobb ellensége, a mely ellen a társadalomnak szövetkezni kellene.

A dohány méreg
Hazánk az az ország, a hol a dohány legtöbbet - évenkint sok-sok milliót jövedelmez az államnak. A magyar ember nem törődik azzal, hogy ez az egészségre oly káros szenvedély az államnak igen hatalmas jövedelmet hajt, de az sem érdekli, hogy nemzedékek egészségét teszi tönkre a dohányfüst megbetegítve a testet és a lelket egyaránt. A kormány az alkoholt és a dohányt joggal az ország ellenségének nyilváníthatná a kormány, de nem teszi, inkább egyik legtevékenyebb vállalkozójának tekinti, aki a szokás hatalmánál fogva a szegényt és gazdagot egyformán zsarolja A dohányzás nálunk most már tetőpontját érte el, mit a statisztikai adatok és a tüdő és légúti megbetegedésben elhalt emberek egyre növekvő száma fényesen bizonyítanak.

Felhívás
Csak abból a gyermekből lesz életrevaló ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszes italokat: a bort, sört és pálinkát. A dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyan erős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi. Amelyik gyermek dohányzik, vagy szeszes italt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészedik, erőtlen, munkára képtelen lesz. Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszes ital, különösen a pálinka, mert aki szeszes italra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszes ital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret annál sem, akinek bőven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki! Miatta sok család szűkös napokat lát. A szeszes italban nincs semmi táplálóerő. Aki pedig mértéktelenül issza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának és rákap

116

az ivásra. Mert úgy van ezzel az ember, mint tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökröt is. Akit a szeszes ital egészen a rabjává tett, az átok nem csak a családra, hanem a községre is. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága kötekedő emberré lesz, azonkívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra se támaszkodhatik, mert mindenki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát. Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak épelméjű és munkabíró polgárok teszik boldoggá a hazát!

Székely-magyar szótár
Addég - addig Ágalni - bogalni-csűrni-csavarni Ágál - urat játszik Ahajt, ehejt - ott,itt Bá - báty Bicsok- bicska Boss - bors Bugja - boglya Csármál - lármáz Csihán - csalán Csiperkedik - csimpaszkodik Csipor - csupor Csóró - növendék fiú Csög - bog, göcs a fában Csökött - növekedésében visszamaradt Cserge - gyapjúpokróc Csusza - kukoricacsutka Csutika -csutka Dobigál -dobál Döböcsköl - megnyomogat Döblec - sütőtök Dzsámbáz - megver Duga - gát Durga - rongyszőnyeg Embörnyi embör - derék ember Eppen - éppen Erőst - erőssen Facsaros - álnok Féreg - egér Fésze - fejsze Ganyé - trágya Gazsó - cserebogár Göbe - vízzel, sárral telt gödör az országúton Görözdöl - súrlódik Guvad - kimered Guzsaj - rokka Gyámbál - tépdes Gyavul - javul Hergel - izgat, bosszant Hibók - pocsolya Homp - hant Hutyuró - vessző, karó Illározik - dáridózik Iszánkodik - sikolázik Járt kőtt - világlátott Kajtat - kutat Kankó - horog Kapuzábé - kapufélfa Katyó - szilvalekvár Kiszi - zabkása Kócs - kulcs Korlát - deszkakerítés Kukujza - áfonya Lapi - falevél Lezsbel - lézeng

117

Makuj - makacs Matat - tapogat Mazlag - rendetlen Merkel - duzzog Micc - perc Nihány - néhány Nyess - nyers Ökröndi - buta Pocskondiáz - gyaláz Sohujt - sehol

Supál - megver Suvadj meg - dögölj meg Szilimány - sovány, szikár Szortyos - taknyos Szulák - fulánk Szupujkó - karcsún elvékonyodó Tálas - pohártartó Tilibógyi - ügyetlen, féleszű Tongyó - tunya, rest, rendetlen Vacskol - összenyomkod.. J.I.

Mit nevezünk a világ hét csodájának?
A régiek szerint a világ hét csodája az ókor legnagyobb hét műremeke volt. 1.Szemiramisz függőkertje Babilonban. Szemiramisz a mondák szerint asszír királynő volt. Egy 40 méter magas, árkádokon nyugvó, több mint 100 méter hosszú és széles építményre termőföldet hordatott, ebbe fákat és virágokat ültettetett, s külön vízvezetékkel locsoltatta. Az ókori Mezopotámiában több ilyen függőkert is volt. 2. Kheopsz vagy Khufu fáraó piramisa. 146 méter magas volt, i. e. 2600-2480 között építették. Mai magassága 136 méter. 3. Az efezusi Artemisz templom (Artemisszion). Az i.e.VI-IV. Század között épült, 110 méter hosszú, 50 méter széles. Az oszlopok közül 36-nak az alját szép domborművekkel diszitették. Töredékeik a londoni British Museumban vannak. 4. Pheidiasz Zeusz szobra. Körülbelül 18 méter magas, aranyból és elefántcsontból készült szentélyszobor volt, a főistent karosszékben ülve ábrázolta. Már az ükorban elpusztult. Képe egykorú (i.e.V századi) érméken is fennmaradt. 5. A halikarnasszoszi mauzóleum. Mauzolasz káriai király síremléke az i.e. IV. század közepéről, 36 oszlopos, lépcsős-piramisos, körülbelül 44 méter magas épület volt. A XVI. Században a máltai lovagok széthordták épületkőnek. 6. A ródusi kolosszus: i.e. IV században épült hatalmas kőszobor, amely a ródusi (Rhodosz) kikötő bejáratát őrizte. Allítólag szétterpesztett lába alatt közlekedtek a hajók. I.e. 222-ben földrengés következtében összedőlt. A rómaiak helyreállitották, de a VII. században kalózok széthordták. Magasságát 50 méternyire becsülték. 7. Az alexandriai világítótorony (fárosz). Az i. e. III. században épült, állítólag 150 méter magas volt. Még az ókorban elpusztult. J.I.

118

Adomák
Ki van a kabátban? Egy polgármester szép juhbőrkabátot kapott ajándékba. Dicsekedve mondta a barátainak: - Ugy-e szép kabát? Kivűl bőr, belül birka. Tisztelt miniszter úr! -Miután belpolitikai okokból a János komám fejéhez penderítém vala a söröspoharat, tekintettel, hogy ő aszonta, mivelhogy én nem tudom megérteni a birtokom sajátságos kisajátítási elsajátításának a dolgát, hát tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy a János komám behasadt kobakjára való tekintettel bedutyiztatásom esetére az egyéves bevonulási jogot a hadseregbe ezennel megadni méltóztassék és vagyok köszönettel Székely Kacska András. Az ártatlan Az ártatlan tolvaj odaszól az őt kisérő csendőröknek: - Elsősorban nem is én vagyok a tolvaj, másodsorban pedig maguknak adom a lopott pénz felét, ha engednek elfutni. A nagy termés A gazdag földbirtokos fia, aki most jött haza az akadémiáról, dicsekedve mondja az otthon trágyát hordó öregbéresnek: - Na, Mihály bá, nem sokáig kell szekerekkel ganézni a határt, mert most már föltalálták a műtrágyát, és egy mellényzsebre való elég lesz egy hektár földre. - No akkó én csak amondó vagyok, hogy a másik lajbizsebben hazahozhattyuk az egész termést.... Az állatok mint időjósok Egy régi gazda tapasztalata szerint, ha a kakasok sokat kukorékolnak, a fecskék alant repülnek, a ludak sokat gágognak, a méhek a köpüiktől nem messze távoznak, -nagy hihetőséggel eső lesz. Ha a tyúkok délután korán elülnek, - másnap igen szép idő lesz, de ha késő estig kinnmaradnak - másnap esni fog. Ha a kakasok esti felüléskor kukorékolnak - bizonyosan megváltozik az idő. Az öreg székely az orvosnál János bá sokat betegeskedett, egyszer aztán rászánta magát és elment az orvoshoz. Biztonság kedvéért magával vitte a komáját is. Az orvos a vizsgálat után kijelentette: - János bácsi, magának szarkómája van! A koma már türelmetlenül várta odakint az eredményt. - No, mit mondott az orvos? kérdezte kiváncsian. - Hát ha ippeg tudni akarja, velem nincs semmi, de kendről igencsak becsmérlően nyilatkozott.

119

Ha férfi vagy légy férfi
Ha férfi vagy, légy férfi, S ne hitvány gyönge báb, Mit kény és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol, A bátraktól szalad, Kik szembeszállanak vele.. Azért ne hagyd magad! Ha férfi vagy, légy férfi, S ne szád hirdesse ezt, Minden Démoszthenésznél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, mint a vihar, S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, ha megtevé Munkáját, elenyész. Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad, Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad. Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagyvilág kincséért Árúba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. „Koldusbot és függetlenség” Ez légyen jelszavad.

Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd, Akkor, hidd, hogy sem ember, Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. Petőfi Sándor

120

Székelyföldön
Tudja a Teremtő: A réten, a kertben, Miért illatosabb Az a virág, mely itt Székelyföldön fakad. Tudja a Teremtő, Ha a mezőt járom, Miért hat úgy által Itt e bérces honban Minden kis madárdal. Tudja a Teremtő: Völgyben és hegyormon Mi van itt a légben, Hogy a mint beszívom Vérré válni érzem. Tudja a Teremtő: Miért jön úgy nékem Hogy a nap is más itt Ragyogva tündököl Másutt csak világit.

Tudja a Teremtő: Talán a lakók is Jobbszívűek itten... Áldja meg mindnyáját A teremtő Isten. B.Józsa Gyula

A szabad székely dala
Alig hogy benőtt a fejem lágya: Magam lettem a magam jobbágya. Én kapálom a mi kicsi földem, Termését is csak magamra költöm. Nem járok én senki úr dolgára, Nem is vásik fogam más konczára, Mintse másét: inkább ne is egyem, Senki fia nem parancsol nekem! Házam mellett milyen büszkén lépdel A nagyságos parancsoló képpel! Soha még csak egy jó szót sem adott, Le sem veszem nekim a kalapot! Czifra úrnak rossz a lelke sokszor, Mint a festett színű vadalmabor. De ne vélje, bármi jól van dolga: Szegény ember még azért nem szolga!

Kutya lelke kevély gazdagának, Nem bánom én, maradjon magának! - De ha jó szót ad: megsüvegelem... Szabad székely a becsületes nevem! Szász Károly

121

Budvár és a tatárok
ajdan Budvár volt egész Udvarhelyszék legerősebb vára. Ide gyúlt be az egész környék lakossága, ha ellenség szállta meg a vidéket. Történt egyszer, hogy a tatárok hatalmas sereggel vonultak Budvár alá, hogy pusztítsák el a székelyek lefőbb erősségét, és rabolják el a várbéli kincseket. Persze, foglyokra is számítottak. Az udvarhelyszéki székelyek elkeseredetten védték a várat. Az ostrom előtt temérdek ennivalót felhalmoztak a várban, mert tudták, az ostromgyűrűn kijutni nem lehet, hogy utánpótlást szerezzenek. De nagyon elhúzódott az ostrom, mert a tatárok nem tudták legyőzni az elszántan védekező székelyeket, ezért elhatározták, hogy kiéheztetik őket. Ahogy telt az idő, egyre kevesebb élelemmel kellett beérjék a várbéliek, és hovatovább nőtt az elkeseredettség, és a reménytelenség. Már úgy látszott, meg kell adniuk magukat, mikor előállt egy erejéről és elszántságáról híres legény, hatalmas íjával, hogy ő majd lelövi a távoli dombon álló tatár kánt. Bolondság, gondolták a többiek, emberfiának nem lehet olyan jó szeme és erős karja, hogy ilyen nagy távolságból eltalálhassa az ellenséget. De mivel más remény úgy sem volt, hát megengedték a vitéznek a próbát. Az ifjú megfeszítette hatalmas íját, hosszasan célzott, s a kiröppenő nyílvessző épp a sátor előtt pöffeszkedő kán szívébe fúródott. A tatárok nagyon megijedtek, mert Isten csapásának vélték a nyílvesszőt, arra nem is gondolva, hogy ember ilyen messzire ellőhet. Gyorsan fel is kerekedtek, és elvonultak Budvár alól. A bátor legényt a székelyek gazdagon megjutalmazták, s azzal elhagyták a vár óvó falait, s hazamentek földjeikre.

H

122

Háromszáz esztendővel ezelőtt szigorúbbak voltak őseink
áborúskodás, fogság, ínség, pestis, adófizetés hol a töröknek, hol a németnek - ezek jellemzik az 1550-1700 közötti időszakot. A török félhold uralma hanyatlóban, állásait a Habsburgok birodalma igyekszik elfoglalni. A két nagyhatalom között őrlődik Erdély. A fényes porta az engedetlenséget büntető hadjáratokkal bosszúlja meg, 1658, 1660, 1661, 1690, 1694 -szomorú évek, százezrek halálára, sírig tartó rabságára emlékeztetnek. 1686-ban német katonaság érkezik Erdélybe, nekik fizet adót a nép. Csoda-e, ha a nyomorúság felkelésekhez, tömeges kivándorlásokhoz vezetett? Ebből a korból való kéziratos könyv került a kezembe. A kászonszéki széki bíróság egyik jegyzőkönyve. A hétfői és szombati „székek” eseményeit rögzítette benne Kajcsa János, Bodó János, Bódog Ambrus és más, ismeretlen nótárius 1671 januárjától 1700 decemberéig. A könyvet megviselte az idő, sok lap-bár illő kegyelettel forgatjukkezünkben porrá válik. Hónapokon át olvasgattam, jobban mondva betűzgettem, mert az írás helyenként megfakult, sok betűt másképpen írtak, mint ma, megfejtésre szoruló rövidítéseket használtak. Nem vagyok jogász. Az akkori perrendtartást, a székely székek alkotmányaiban gyökerező ítéleteket nem a szakember szemével olvastam. A könyv nyelvének sok-sok érdekes sajátosságát csodáltam, de elemzésére nem vagyok illetékes. Késői utódként vallattam a sárguló lapokat: kik és miképpen éltek ebben a szomorú korban a Kászonokban? Tükröződnek-e a kor nagy eseményei a faluközösség, az egyén életében? Milyen volt a kultúrájuk, az erkölcsi felfogásuk, miképpen viszonyultak egymáshoz, családtagjaikhoz, a közösséghez?(..) Ezért az alábbiakban csak néhány tárgyalás anyagát mutatom be izelitőül. „Egy könyvet adott volt kezéhez, kérte, hogy adgya meg..” A tárgyalások anyagában több mint tíz „deák” nevével találkozunk. Közülük kerültek ki a nótáriusok, a prokurátorok (ügyvédek), a tanítómesterek. Kászonújfaluban 1674-ben Mihály deák tanítja betűvetésre a gyermekeket. Lehet, hogy már előttük is voltak tanítók, de ha nem voltak is, mindkét falu iskolája három, illetve négy év múlva joggal megünnepelheti fennállásának 300-ik évfordulóját. Valamelyes iskolakötelezettség is létezhetett, mert 1680-ban újfalvi Szabó Domokos azért pereli Szabó Imrét, ”mivel egy könyvet adott volt kezéhez, kérte, hogy adgya meg, nem akarja megadni. Azt kévánnya, hogy akár az könyvet adgya meg, akár adgyon más hasonlót, akár pedig az árát, amint vette volt 1 forint 50 dénárért.” „Nem adná az egy aszont feleségiér, világ öszes asszonyiér” A főbenjáró, ”czégéres” bűnöket, mint gyilkosság, rablás, gyújtogatás halállal büntették. A közvagyonra éberen vigyáztak: ” ...az erdőbe fejszével, baltával, mellyel erdeinket rongálhatná menni senki ne merészeljen, aki ebben találtatnék megbüntetődgyék, erdeinket megboszulván” -szól a Szék határozata. Ugyancsak súlyosan büntetik a jó erkölcs ellen vétőket is. A fajtalankodás egyes eseteiben halál volt a büntetés, máskor a tettes fülét vágták le, s a székből kiűzték. A kicsapongó életet élő lányt, férj nélküli asszonyt, ha teherbe esett, megvesszőzték vagy eklézsia követésre ítélték. Nem kímélték a törvények a férfiakat sem. Ha az apaságot bizonyítani tudták, megvesszőzés terhe

H

123

mellett kötelezték a férfit, hogy a lányt elvegye feleségül, s ha így sem tesz eleget kötelességének, külső és belső vagyonának egyharmadát a gyermek javára ítélik. 1679-ben maga ”Királybiró uram keresi Kajcsa Jánost, készonszékit, jakabfalvit, hogy Veres Erzsóknak fattyat ő csenált”. Tanúkihallgatásokat eszközölnek, melyeknek kapcsán „béhozzák az bizonyok”, hogy Kajcsa Jánost gyakran látták együtt erdőn-mezőn Erzsókkal, féltékenységből meg is verte őt. Midőn tiszt úr maga elé hivatta, Esztelnekre, Kézdiszékbe vitte a lányt, néhányszor hozzá is járt s eleséget vitt neki. Mint súlyosbító körülményt olvassák fejére, hogy „latornak megszidták s azokban benni hatta magát, annak módgya szerént nem procedált.” Kajcsa János nem tagad. Tudja mivel fog lakolni, mégis kijelenti, ”nem adná az egy asszont feleségiér, világ asszonyiér.” azt is hüttel erősítette, hogy soha arra nem obligálja magát, hogy attól „az asszontól eltávozzék.” Maga kéri halálát. Utolsó kívánsága tiszt uramhoz, hogy „hozasson kenyeret Brassóból, s vetesse tisztességesen fejét”. Ki tudja, miként gondolkoztak magukban becsületes asszeszor uraimék, amikor kimondották az ítéletet: ”mint nagy parázna halállal büntetőgyék”. De hát a törvény, törvény... (...) Dr. Bajkó Barabás

124

A jószomszédság kiskátéja
1. Szeresd az Istent s felebarátodat, mint önmagadat, igyekezz, hogy környezetedben minél több jó szolgálatot tehess, légy áldás másokra! 2. Szeresd az anyaszentegyházat, mely belőled és felebarátaidból áll, mely ma egyedüli kincsünk és menedékünk. 3. Ha valaki beteg arról szerezz tudomást, a háziakkal hivass orvost idejében, adj hírt a lelkipásztornak, a tanítónak, s a komoly beteget bíztasd az úrvacsorával való élés szent kötelességére. A betegség idején vagy temetés alkalmával ajánld fel szolgálataidat. 4. Figyeld meg a házi viszálykodást, s abban igyekezz csendesítő lenni. Készülő pereknek siess felvilágosító jó szóval, a lelkipásztor és a prezsbitérium segítségével elejét venni. 5. Nézz utána, hogy a szegény, öreg szülőket, özvegyeket, árvákat, a családtagok jól gondozzák-e, s miként gyámolítják őket. 6. Ügyelj a fiatalok viselkedésére. Jó tanácsokkal intsed és figyelmeztesd őket. A legényeket óvjad az éjszakai kicsapongásoktól. Irányítsd őket jámbor, istenfélő és tanulságos szórakozásokra, hogy könyveket forgatva, szavalva, énekelve magukat hasznosan képezzék. Kísérd figyelemmel az ifjak házasságkötési szándékát és adj nekik jó tanácsokat, hogy a vagyon még magában nem ad boldogságot. 7. Vigyázz a szülőkre is, hogy a gyermekeik testi -és lelki nevelését el ne hanyagolják, a gyermekeket iskolába járassák, őket megkonfirmáltassák. 8. Vigyázz a szomszédaidra, hogy mindenben példaképül legyenek, anyanyelvükhöz, nemzeti szokásaikhoz ragaszkodjanak, a vasárnapot munkaszünettel és templomba járással megszenteljék, évente legalább egyszer úrvacsorával éljenek, haragot ne tartsanak, legyenek büszkék arra, hogy magyar reformátusok és mások vallását ne bántsák. Vigyázzatok, hogy halottaikat tisztességgel temessék el, a temetőt, sírjaikat rendben tartsák és ne feledkezzenek meg a világításról. Csepegtesd a szívűkbe, hogy az egyháznak és az iskolának is megvannak a szükségei, hogy azokról gondoskodni ma kiváltképpeni érdekünk, legszentebb ősi kötelességünk. 9. Legyen gondod arra, hogy a régi jó népszokások visszaálljanak, feledésbe ne merüljenek. 10. Ne feledd el szeretettel meginteni a valláscsúfolókat, az erkölcstelen szomszédokat, a rendetleneket, a vadházasságban élőket és a paráznákat.

125

Libapecsenye és libabor
z év 11. hónapjának 11. napja sok ember számára már önmagában elegendő ahhoz, hogy ünnepeljen. A kiadós lakomát kedvelőknek összefut a nyál a szájukban, ha csak rágondolnak a hagyományos libapecsenyére. Sok paraszt viszont szívesen törölné november 11-ét a naptárból, mert az éves haszonbértörlesztés fizetését juttatja az eszébe. Régmúlt időkben ezen a napon kapták meg bérüket a szolgák és szolgálólányok, és módjukban állt gazdát cserélni. Az ünnep eredete Szent Mártonra vezethető vissza, aki 397. november 8-án hunyt el Candes-ben, a püspökséghez tartozó kis lélelkszámú helységben. Kezdetben Márton napja nemcsak a tél kezdetét jelentette, hanem a karácsonyt megelőző hathetes adventét, a böjtölés időszakáét is. Márton nap előestéjén ezért jókora lakmározást csaptak. A római egyházban csak később honosodott meg a négyhetes adventi időszak. A paraszti gazdaságokban Márton napon levágták a jószág egy részét, mert már nem lehetett kihajtani a legelőre és a takarmány túlságosan sokba került. Ilyenkor vágták le az első hízott libákat és jól belaktak velük az adventi böjt előtt. A Márton -napi lámpás felvonulások eredete 1919-re nyúlik vissza és a nyugat vesztfáliai Bocholtban rendezték meg őket első ízben. Ezzel értek véget a kolduló felvonulások, amelyeken gyerekek kopogtattak be a házak ajtain és adományokat kértek. Visszatérve az ünnep névadójára, Martinus - a későbbi Szent Márton - 316-ban született a római Savariaban- mondhatni „Ó Szombarhelyen”. Apja római tribunus volt, akinek kívánságára Martinus 15 éves korában beállt katonának. A legenda szerint 18 esztendős volt, amikor kardjával kettészelte köpenyegét és egyik felét odaadta egy hidegtől vacogó koldusnak. Röviddel ezután az időközben Galliába áthelyezett római katona Amiens-ben áttért a keresztény hitre, otthagyta a katonaságot és miszionárius lett. Mártont 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint libaólba rejtőzött, nehogy megválasszák, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét. Halála után meglepően terjedt el a tisztelete és a katolikus egyház szentjei között nem akármilyen helyet foglal el: Szent Márton az első oltárra emelt keresztény, aki nem szenvedett mártírhalált. Franciaországban Chlodvig király (481-511) uralkodása alatt ”a nemzet szentjévé” nyilvánították. Széles körben elterjedt tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak Karintia osztrák tartományban 44 Szent Mártonnak szentelt templom létezik. Márton -nap előestéjén számos parókián Márton körmenetet tartanak, amelyeken gyermekek lámpásokkal vonulnak fel. Utána a felnőttek elfogyasztják a hagyományos Mártonnapi libát, amelyhez szokás szerint újbort (Ganslweint, azaz libabort) isznak. A néphit szerint Márton napján, november 11-én mutatkozik meg, hogy milyen lesz a tél. ”Ha fehér szakállt lenget a szél, hosszú és kemény a tél” -tartja a német paraszti naptár. Másképpen mondva: Márton-napi havazás-fehér lesz a karácsony és nem más. Bortermő vidékeken már régen szokásba jött, hogy Márton napján töltenek első ízben

A

126

az újborból, mivel azt tartja a néphit, hogy mire Márton megérkezett, minden must már borrá érett”. Azt azért elismeri a néphagyomány is, hogy november 11-re a bornak még távolról sincs meg az igazi bukéja, s nem is tagadják, hogy Márton napja ugyancsak savanykás borral érkezik. Ettől azonban még szokás maradt a középkortól fogva, hogy e napon Szent Mártonra ürítették poharukat a kolostorok szerzetes lakói. A néphit szerint összefüggés van Szent Márton és a libák, valamint a karácsonyi ünnepek időjárása között. ”Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bizvást bőrig áznak” -hangzik a mondás. Végül a Márton -napi liba a „velejéig” meteorológus: a néphit szerint ugyancsak a mellcsontja kiváló időjós. Ha fehér, úgy az kemény telet és kevés havat ígér, ha ellenben barnás színű, akkor nagyobb lesz a hó, mint a hideg a télen.

Karácsonyi magyar népszokások Karácsonyi kántálás
rásunkat Dömötör Tekla szép gondolatával indítjuk: A karácsony a legnépszerűbb keresztyén ünnep, mintegy kristályosodási centrum, mely köré a legkülönbözőbb eredetű szokások és képzetek csoportosultak századok folyamán”. Nos, a „képzetek” közül az egyik legrégebbi, néhol még is élő népszokás a kántálás. Karácsony éjjelén (azaz az ünnep első napjára virradó éjszaka) indultak el a legények és a házasok kántálni. A most hetvenkét éves kibédi Majlát József visszaemlékezéséből idézzük: ”A felnőttek még éjjel tizenkét órakor elindultak. Több csoport is vót kántálni, akkor nem csak a cigányok, hanem a magyarok is járták a falut. Egy csoportba vótak haton, heten, még tízen is. Férfiak is, aszonyok is. Amikor megérkeztek valamelyik házhoz, hát az ajtónál vagy az ablak alatt előbb elénekelték az éneket vagy énekeket, utána bémentek a házba. Béköszöntek a háziakhoz, a s békérő ezt mondta: Örömmel való hálát adunk a jó Istennek, hogy megértük ezt a nevezetes napot, úgy mint karácsony első napját. Kérjük a jó Istentől, hogy élhessünk még sok számos esztendőn keresztül. Adjon a jó Isten jó nyári napokat, őrizze meg az égiháborútól a határunkat, tartson meg bennünket, s tartsa meg az egészségünköt. Ezt kívánom kedves gazduramnak és asszonyomnak. Ezt fogadta a házigazda, aztán borral, tésztával, kaláccsal kinálták meg a vendégeket. Utána, hogy ettek, hát a házigazda is, sokszor az aszony is, odacsatlakozott a csoporthoz, s együtt kántáltak tovább. Egész délelőtt járták a falut, osztán az utolsó háznál, ahol vót a bevégzés, ott asztalba ültek, ittak egész estig. Kántálni a gyermekek külön mentek. A szegényebb családból való gyermekek mentek főleg. Biza vót olyan család, hogy az ünnepre nem vót semmijük, hát legalább ettek ők is ünnepi eledelt.”

I

127

Majlát József frappáns ”leírásához” nincs semmi hozzátennivalónk. Most bemutatunk néhány kántáló szöveget, amelyeket főleg a magyar ajkú cigányok tartottak fönn: ők a diktatúra legsötétebb éveiben is éltették a népszokást. Elindult szent József terhes mátkájával, Terhes mátkájával Betlehen városba. Betlehen városba szállást kéretének, Szállást nem adának a sok vendég miatt. Kint a város szélén egy rongyos istálló, Kibe szoktak szállni az idegen szállók. Születék a Jézus barmoknak jászlába, Barmok és szamarak realehelének. Hidegtől megóvták, meleggel táplálták, Hidegtől megóvták, meleggel táplálták. (Majlát József, 72 éves.) Szúz Márja, Ez világra nékünk Szent fiát hozzátok, Tü is gyertek, pásztorok, Hogy mü őtet imádjuk, És magasztaljuk. Hát az égi madarak, Hát az erdei vadak, Igy örvendeznek. Tü is gyertek pásztorok, Hogy mü őtet imádjuk, És magasztaljuk. (Ötvös Mihály 32 éves) Az Istennek szent angyala Mennyből jött és alászálla, És a pásztorokhoz juta, Nekiek eképpen szóla: -ne féljetek, ti pásztorok, Mert én nektek nagy hírt mondok. Megszületett az Úr Jézus Betlehemnek városába. Betlehemnek városába, Barmoknak istállójába. Nem láttam én szebb gyümölcsfát. Mint a Jézus keresztfáját. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel illatozik. (Dósa Ferencné Kovács Éva, 40 éves)

128

Végül örömmel adjuk hírül, hogy 1990 karácsonyától a legtöbb faluban a magyarok ismét járnak kántálni. Bízhatunk abban, hogy az ünnepi köszöntésnek ez a régi formája újból „divatossá” válik. Ráduly János

Csendes éj
Csendes éj, szentséges éj! Mindennek nyugta mély, Nincs fenn más, csak a szent szüle-pár Drága kisdedük álmainál, Szent Fiú, aludjál, Szent Fiú, aludjál! Csendes éj, szentséges éj! Angyalok hangja kél, Halld a mennyei halleluját, Szertezengi e drága szavát: Krisztus megszabadít, Krisztus megszabadít! Csendes éj, szentséges éj! Szív örülj, higgy, remélj! Isten szent Fia hinti reád Ajka vigasztaló mosolyát! Krisztus megszületett, Krisztus megszületett!

129

10 pont 2010-re
Istennek hála országunkban egyre többen és többen vagyunk, akik látják, hogy hazánk nagyon rossz irányba halad, lassan de biztosan haladunk pusztulásunk felé. Sajnos azt is látjuk, hogy a hatalmon levők ezt a pusztulást nem tudják, de inkább nem is akarják megállítani. Mostantól bebizonyosodott, hogy a békés tüntetések, tiltakozások nem vagy alig vezetnek eredményre. Ezért felszólítok minden még felelősen gondolkodó magyar embert, kezdje meg harcát hazájáért, családja jövőjéért. 1. Támogatom a magyar termelőket, gazdálkodókat, kis- és középvállalkozókat oly módon, hogy csak magyar terméket vásárolok, elkerülöm a multikat, a plázákat. Megpróbálok élelmiszert közvetlenül a termelőtől vásárolni, előnyben részesítem a kisboltokat, a magyar kereskedőket. 2. Gyermekeimet, tanítványaimat hazafiaságra, hazaszeretetre nevelem. Megteszek minden tőlem telhetőt, hogy ifjaink értékrendjét ne a liberális szennymédia alakítsa, vezessük őket a helyes útra. Legyünk büszkék magyarságunkra. Tudatosítsuk bennük, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelv, a magyar hagyományok a legcsodálatosabbak az egész világon. 3. Kiűzöm otthonomból a kereskedelmi tévékből ránk zúdított értéktelen és ostoba, az emberek szándékos elbutítására irányuló műsorokat. Sokkal jobban odafigyelek, hogy gyermekeim milyen csatornákat néznek. Tévénézés helyett inkább játszom, beszélgetek családommal. 4. A hazának tiszta és felvilágosult hazafiakra van szüksége. Ragadjunk meg minden alkalmat politikai véleményünk kinyilvánítására. Ne féljünk senkitől és soha, hiszen az igazság velünk van. Lehetőségeinkhez képest járjunk el a nemzeti ünnepeinkre, megmozdulásokra, tüntetésekre. Mutassuk meg, hogy mennyien vagyunk mi magyarok. 5. Ne tűrjük tovább a c...ság zaklatását, bűnözését, gyermekeink félelemben tartását, környezetünk általuk történő szennyezését. Ha kell, percenként hívjuk ki rájuk a rendőrséget a legkisebb kihágásért is. Tegyük meg a feljelentéseket a hatóságok felé minél többen, még akkor is, ha úgy látjuk, nincs sok értelme. 6. Taníttassuk ifjainkat minél magasabb színvonalon. Ne hagyjuk, hogy a magyar oktatást még jobban lezüllesszék. Gyermekeink lelki fejlődése mellett testi fejlődésükre is figyeljünk. Csak a vak nem látja, hogy ebben az országban az erőszaknak egyre nagyobb szerepe van. Harcossá neveljük őket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól, és az esetleges fizikai erőszaktól is meg tudják védeni magukat.

130

7. Alakitsunk önvédelmi mozgalmakat, akik az egyre szaporodó c...bűnözés ellen fel tudnak lépni. Lakhelyünk szerint, bátor, tettre kész magyarok fogjunk össze, szervezzük meg védelmünket. Alakítsunk ki barátságokat és azokat ápoljuk. A közösségen belül segítsük egymást jóban-rosszban. 8. Ne dőljünk be a reklámok által kifejezett hamis értékrendnek - senki nem lesz attól különb, hogy menő telefonja, autója vagy plazmatévéje van. Ne vásároljunk felesleges dolgokat, csak olyant vegyünk meg, amire tényleg szükségünk van. Elég volt abból, hogy idióta fogyasztóknak tekintsenek minket, nem leszünk tovább a fogyasztói társadalom része, ehelyett a környezetünkért, a természetért felelősen gondolkodó emberekké váljunk. 9. Csak végszükség esetén vegyünk fel hitelt, a meglévő tartozásainkat próbáljuk meg mihamarabb rendezni. A hazánkat a csőd szélére juttató bankokkal a kapcsolatot a minimálisra szorítsuk, várjuk ki azt a kormányt, amelyiket nem a bankárok irányítják. Ne legyünk partnerek az ország kifosztásában, eladósításában. 10. Elég az erkölcstelenségből, a homoszexuálisok térhódításából, a drog egyre nagyobb terjedéséből. Kerüljünk közelebb Istenhez, menjünk be családunkkal, barátainkkal Isten házába. Mi magyarok, kik mindig is vallásosak voltunk, térjünk meg újra, könyörögjük be magunkat az Isten védőszárnyai alá. B.Zs.

131

Receptek Italok
1. Csügör Jobbfajta vadvackort gyűjtünk és árnyékos helyen kásásodni hagyjuk. A házi vackort is felhasználhatjuk. Amikor a vackor java része megérett, favályúban botókával felaprítjuk és a fenéklapja szélén megfúrt fenyőfa cseberbe vagy kádba töltjük. Ezt a faedényt szapulólábra állítjuk, úgy, hogy alája edényt lehessen tenni. A lyukat egy hosszú kihegyezett bottal dugjuk be. Ez az eresztő. Az oldalból tett csap nem felel meg, mert eldugul. Ezután a mosztalékot színültig feltöltjük hideg vízzel. Két három nap múlva, a pince hőmérseklétőtől függően készen van a csügör. Az eresztő óvatos csavargatásával és felhúzásával engedjük le egy alája tett edénybe. A hűvös pincében 4-5 napig üvegekben ledugaszolva a szőlőmusthoz hasonlóan eltartható. Igen kellemes ízű, a gyümölcs minden tápláló, aroma- és ízanyagát tartalmazó hűsítő ital. 2. Köményes pálinka A köménymagot a kályha szélén, vagy zsírtalan edényben jól megszáritunk, enyhén megpörköljük és mozsárban megtörjük. Két-három evőkanál kristálycukrot lábosban, víz nélkül megolvasztunk, majd vízzel hígítjuk és belekavarjuk a köménymagot. Miután leüllepedett, másik edénybe áttöltjük, tiszta alkohollal tetszés szerint vegyítjük és cukorral ízesítjük. Sűrűbbre vagy édesebbre készítve valódi köménylikőrt nyerünk. 3. Fenyőviz Érett borókabogyót fedett edényben vízzel addig főzünk, amíg a tetejére feláll az olaj. Ezt kanállal leszedegetjük. A letöltött tiszta folyadékból tetszés szerint alkoholból vegyített pálinkához adagolunk. A borókabogyóból egymagában nem lehet pálinkát főzni! A kereskedelemben először Udvarhelyen gyártott fenyővíz is tiszta alkoholból és a borókabogyó főzetéből készült, vagy a pálinkafőzésnél a tisztálásnál (második lefőzés) tettek az üstbe valamennyi borókabogyót is.

Előételek
4. Böndő A juh oltógyomrát, vagy a borjú belét alaposan megtisztítjuk és kimossuk. Megfőzzük a tüdőt és a májat, majd külön a vért. Ezeket együtt húsőrlőn ledaráljuk, majd sok apróra vágott, aprított, füstölt szalonnában megpirítunk. Ezt a tűzről levéve az őrleményhez kavarjuk, sóval, borssal és apróra vágott zöldcsomborral fűszerezzük. Megtöltjük vele a gyomrot, bevarrjuk és megfőzzük, mint a véreshurkát. Megfőve már fogyasztható kenyérrel, de leggyakrabban újra szalonnával hagymát pirítottak és ebben a feldarabolt böndőt megrántották, és puliszkával fogyasztották.

132

5. Olajba sült tojásos krumpli 6-8 nyers krumpli reszelékét 1-2 tojással, borssal, sóval összekeverünk. Evőkanálnyi masszát ujjnyi vastagságúra lapítunk és forró olajban mindkét felét megsütjük. Melegen tálaljuk. Hamar elkészíthető. 6. Töltött paprika Hat középnagyságú paprikát kimagolunk, kierezünk, majd a következő masszával töltjük: 2 szelet fehérkenyeret, 2-3 kiflit langyos tejben megpuhítunk, kinyomjuk a fölösleges tejet, összekeverjük egy nyers, valamint egy apró kockákra vágott főtt tojással, kevés reszelt hagymával és finomra vágott petrezselyemzölddel. A megtöltött paprika minden oldalát forró olajban pirosra sütjük. Hidegen és melegen is egyaránt fogyasztható. 7. Egyszerű tojáskrokett Személyenként 2 tojást keményre keményre főzünk, meghámozunk, karikára vágjuk, vágott zöldpetrezselyemmel, sóval és törött borssal meghintjük. 1½ deka vaj, 1½ lisztből világos rántást csinálunk, feleresztjök 2 - 2½ deci tejjel, kissé forrni hagyjuk, aztán elkeverjük a tojásszeletekkel. Adunk hozzá egy kanál zsemlemorzsát, kis gombócokat formálunk belőlük, tojásba és morzsába mártjuk és ropogósra kirántjuk. Paradicsommártás vagy valamilyen hideg mártás illik hozzá. 8. Rakott gomba Egy kiló gombát megtisztítunk, leforrázzuk és elkészítjük paprikásnak. Hűlni hagyjuk. 5 tojással, tejjel és jó szénsavas borvízzel vastag palacsintatésztát készitünk. Teszünk bele kevés sót és darált borsot. A palacsintáknak csak az egyik oldalát süssük, azután csúsztassuk kivajazott tálba, rakjuk rá a gombát, majd ismét a palacsintát, amíg a tál megtelik. Öntsünk rá egy pohár tejfölt, majd tegyük ismét forró sütőbe. 9. Tejes hurka Szarvasmarha vékonybelét alaposan levakarjuk és sóval bő vízben kimossuk. Ekkor híg tejbegrízt főzünk, amelyet sóval, borssal és petrezselyemzölddel fűszerezünk és a bélbe töltjük. A hurka végeit bekötjük és egészben főni tesszük. Rétesgyomrot sóval és bő vízzel kitisztítunk, falatokra vágjuk és külön megfőzzük, majd leve nélkül a hurka mellé adjuk. Világos rántással és eresztékkel behabarjuk, sóval és apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítjük. Tisztán és megfelelően készítve igen ízletes ételkülönlegesség.

Levesek
10. Fokhagymás tyúkhúsleves székelyesen A megpucolt, megmosott, feldarabolt csirkét forró zsírban kevés ideig pároljuk. Kevés pirospaprikát adagolunk hozzá, majd tetszés szerint forró vízzel feltöltjük és két nagyobb cikk fokhagymát teszünk bele. Amikor a hús puhára főtt, egy tojásból, lisztből és tejfelből eresztéket készítünk hozzá. Izlés szerint sózzuk, ecetezzük.

133

11. Káposztalé leves A káposzta levét tetszés szerint felhígítjuk vízzel. Apróra vágott kis fej hagymát forró zsírban üvegesre pirítunk, pirospaprikával fűszerezzük, majd a fövő lébe tesszük. Húsgombócokat vagy kolbászdarabkákat főzhetünk bele. Vékony rántást készítünk hozzá és tálaláskor tejfellel ízesítjük. 12. Almaleves füstölt hússal Négy személy számára négy jókora szelet füstölt húst jól kiáztatunk, aztán feltesszük főni. Mikor félig megpuhult, hozzáteszünk 25 deka aszalt almát és kb. 20 szem aszalt szilvát. Miután ezek összefőttek, 1 tojásból, 6-8 deka lisztből készült eresztékkel feleresztjük. Tálaláskor tejfölt teszünk bele. Izlés szerint megcukrozhatjuk. 13. Sülttojás leves 4 személy számára négy tojást használunk. A következőképpen készítjük: egy jó nagy hideg főtt krumplit megreszelünk, hozzáadunk egy evőkanál lisztet és ráütjük a négy tojást. Jól összehabarjuk, és a palacsintasütőben olajon vagy zsíron szép pirosra megsütjük, aztán kockára vágva fövő vízbe tesszük. Főzünk bele 1-2 cikk fokhagymát is. Egy tojásból, két elütött evőkanál lisztből eresztéket készítünk, pirítunk rá pirospaprikát és ezzel együtt a levesbe tesszük. Izlés szerint ecetezzük, sózzuk és tejfelezzük. 14. Tárkonyosleves bárányfejjel A megtisztított jól megmosott bárányfejet apróra vágott tárkonnyal főzzük meg. Mikor a hús puha, személyenként 1 kiskanállal számítva tegyünk bele kiválogatott, megmosott rizskását, ízlés szerint sót és ecetet. Még főzzük egy kicsit, aztán húzzuk a kályha szélére, és mikor a fövése megállt, tegyünk bele egy tojás sárgájából és két jó evőkanál tejfölből készített eresztéket. 15. Szabógallérleves székelyesen Két tojással laskát gyúrunk, aztán apróra vágott hagymát egy jó evőkanál grizzel zsírban megpirítunk és teszünk bele késhegynyi pirospaprikát. Mikor ezzel megvagyunk, kinyújtjuk a tésztát (nem nagyon vékonyra) és rákenjük a hagymás zsírt, aztán összecsavarjuk, cikkcakkosan felvágjuk és fövő vízbe tesszük. Adunk még hozzá kockára vágott krumplit, szeletelt murkot és petrezselymet. Petrezselyemzölddel megszórjuk, tetszés szerint sózzuk. 16. Tárkonyos leves Hozzávalók 10 személyre: 750g disznóhús, 200g murok, 200g petrezselyem, 100g hagyma, 50g liszt, 100g rizs, 1 tojás, kevés só, ecet, tárkony és delikát. A zöldséget külön megdinszteljük és a húst külön megfőzzük. Amikor mindkettő elkészült összerakjuk. A zöldséggel együtt fő a tárkony is, végül belefőzzük a rizst és delikáttal ízesítjük. Ha a leves elkészült lisztből és tojásból eresztéket készítünk és beletesszük a levesbe. 17. Rántottás leves zöld tárkonnyal ízesítve Szalonnás, púpos tojásrántottát készítünk személyenként 2 tojásból. (Fedő alatt

134

készül). Közben a levesnek való vizet forrni tesszük, ebbe belefőzzük a simára kevert lisztes eresztéket és az apróra vágott tárkonyt. A tűzről levesszük, tejfölös, tojássárgás habarással összevegyítjük és almaecettel megsavanyítjuk. A tojásrántottát kockákra vágjuk és a forró levesbe tesszük. 18. Bárányleves májgaluskával A bárány tüdejét és máját sós vízben megfőzzük. Ha elkészült lehűtjük és a belsőségeket lereszeljük. 2 tojást, sóst, borsot és apróra vágott zöldpetrezselymet teszünk bele. A levet amiben a tüdőt és a májat főztük leszúrjuk és főni tesszük. Belefőzünk egy murkot, egy petrezselyemgyökeret és egy egész hagymát. A galuskának való masszát lisztezett lapítón hengerré formáljuk, majd apró galuskákra szaggatjuk. Ezután a forrásban levő lébe tesszük és megfőzzük. Halvány rántással sűrítjük a levest és tálaláskor tejfölözzük. 19. Vetreceleves 1 fej vöröshagymát kockára vágva zsírban megfuttatunk, belevágunk laskára ¼ kg friss húst, hozzáadunk 1-2 babérlevelet, borsot és sót. Amikor a hús megpuhult megfelelő mennyiségű forró vízzel levesnek felöntjük és kevés piros rántással bekészítjük. Tálaláskor ecetezzük, tejfelezzük. 20. Komlóleves 3 evőkanál liszttel rózsaszínű rántást készítünk és feleresztjük, majd 2 cikk fokhagymát és 1 kisebb vöröshagymát teszünk bele. Ecettel, sóval ízesítjük, és főni hagyjuk. A komlót több vízben megmossuk, és a forró vízbe tesszük. Mikor megpuhult, leszűrjük és a rántásos levesbe tesszük. Tejfölözve tálaljuk. 21. Székely leves 60 deka marha leveshúst apró kockákra vágunk és 2,5 liter sós hideg vízben felteszünk főni. 2 sárgarépát, 2 petrezselymet, egy fél karalábét, fél zellert 3 cm hosszú és fél cm vastag csíkokra vágva hozzáadunk a leveshez, ezután 1 hagymával és pár szem borssal fűszerezzük. Ha a hús puha, 1 deka zsírból, 1 tojásból, 10 deka lisztből és kevés sóból készült, jól kidolgozott felvert galuskát főzünk a levesbe. Nagyon kicsire szaggatjuk. Tálaláskor csak a hagymát és a szemes borsot vesszük ki a levesből. A zöldséggel és a hússal együtt tálaljuk. 22. Gulyásleves Egy fazékba vagy kuktába kevés zsírt vagy olajat öntünk és belevágunk ¼ kg marha és ¼ kg sertéshúst, egy fej apróra vágott hagymát, kevés köménymagot, megsózzuk, jól összekeverjük és kevés vizet öntve alája megpároljuk. Ha zsírjára sült, meghintjük pirospaprikával és felöntjük annyi vízzel amennyi a húst ellepi. Amikor a hús puhulni kezd, beletesszük a kockára vágott zöldpaprikát. Felöntjük annyi vízzel amennyi levesre szükségünk van, és ha forr, belefőzzük az előre elkészített csipetkét. A zöldpaprikával együtt kockára vágott burgonyát is teszünk a levesbe. 23.Füstölt húsleves A füstölt húst jól megmossuk, darabokra vágjuk, feltöltjük annyi vízzel amennyi be-

135

takarja, beleteszünk egy fej hagymát összevágva, egy evőkanálnyi tárkonyt és egy kevés zöldséget. Miután megfőtt, elkeverünk egy evőkanálnyi lisztet egy kevés ecettel vegyített vízzel és egy féldeci tejet hozzáöntve a levesbe öntjük. Csak egy pár percet főzzük, sót csak megkóstolás után tegyünk a levesbe, mert a füstölt húsok amúgy is sózottabbak szoktak lenni. Tejföllel tálaljuk.

Zöldségételek
24. Hagymatokány Lábosban keskeny szeletekre vágott, lehetőleg jó húsos füstölt szalonnát olvasztunk. Pörkölődés előtt szálasra vágott hagymát teszünk hozzá és pároljuk, amíg kevés vize marad. Sóval, borssal és félédes paprikával fűszerezzük. Egy –két nyers tojást is hozzákavarhatunk, hogy a levét felvegye. Puliszkával fogyasztjuk. 25. Savanyú gombáslé Rókagombát megtisztítunk, több vízből kimossuk, kézzel kicsavarjuk,majd lábosban zsírban vagy olajban párolt apróra vágott vöröshagymához tesszük. Párolva zsírjára rántjuk és ízlés szerint borssal,édespaprikával fűszerezzük. Azután forró vízzel feltöltjük és világos rántással vagy eresztékkel behabarjuk. Ecettel savanyítjuk és egy lobbanás után tálaljuk. 26. Csalánfőzelék A fiatal csalánt több vízben jól megmossuk, apróra vagdaljuk és vízben puhára főzzük. Rántással,tejjel bekészítjük, fokhagymával és tejföllel ízesítjük. 27. Rakott krumpli tojással Egy tűzálló tálat megkenünk zsírral és lehetőleg egyforma nagyságú főtt krumplikat karikára vágunk. A tálba lerakunk egy sor krumplit, aztán erre főtt kemény tojásszeleteket rakunk majd megtejfelezzük és prézlivel behintjük. Sóval és borssal ízesítjük. Addig folytatjuk a sort amíg a tál meg nem telik. Ekkor bőven megtejfölözzük, megszórjuk prézlivel és a sütőben átgőzöljük. 28. Paradicsomos tökfőzelék A tököt meghámozzuk, kettévágjuk, belét kivájjuk majd a többit legyaluljuk. A gyalult tököt megsózzuk és kis ideig állni hagyjuk. Ekkor vízben kimossuk és kicsavarjuk. Hagymás paprikás zsiradékba tesszük és kevés víz hozzáadásával megpároljuk. Feleresztjük paradicsomlével,majd sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk és kevés cukorral ,delikáttal, csomborral és kaporral ízesítjük. Ha a tök elkészült, lisztes tejfeles habarékkal sűrítjük.

136

Húsételek
29. Bihari borsostokány 2 fej vöröshagymát laskára metélünk, bő zsiradékban lábosba tesszük, 1 kg szép marhahúst apró szeletekre vágunk, a hagymához adjuk és kissé megsózzuk. Letakarva hagyjuk főni, időnként kevés vízzel öntözgetjük. Miután a hús megpuhult, tört borsot hintünk rá. Burgonyával tálaljuk. 30. Mustáros tokány ½ kg sovány disznóhúst laskára vágunk és hagymás zsiron megpároljuk. 1 dl fehér bort, 1 kávéskanál lisztet, 1 kávéskanál mustárt és 2 dl tejfelt simára keverünk sóval,borssal és paprikával. Mindezt ráöntjük a húsra és még egyszer felforraljuk. Tört burgonyával tálaljuk. 31. Berbécstokány 1 kg fiatal berbécshúst kockára vagdalunk és fővő vízzel leforázzuk. 2-3 fej hagymát apróra vagdalva zsírban megpárolunk. A húst hideg vízben jól átmossuk, kinyomkodjuk és a hagymás zsírba tesszük. Sózzuk, borsozzuk, majd megpároljuk. Az elfőtt vizet pótoljuk. Közben karikára szeletelünk 1 kg meghámozott burgonyát és a majdnem egészen megpuhult hús közé vegyítjük. Ha a tokány elkészült savanyú uborkával , ecetes paprikával tálaljuk. 32. Hamis rántotthús 50 deka marhahúst kétszer ledarálunk, hozzáadunk, hozzáadunk 20 deka héjában főtt burgonyát, egy dl tejjel és egy tojással jól összegyúrjuk, ezután sózzuk és borsozzuk. Egy óra hosszat állni hagyjuk, ezután lisztezett vágódeszkán lapos szeleteket formálunk a masszából és azokat mindkét felén meglisztezve forró olajban kisütjük. 33. Karalábés csirke A kocka alakúra vágott zsenge karalábét evőkanálnyi zsírban megforgatjuk, majd sóval és petrezselyemzölddel ízesitjük. Hozzáadjuk a feldarabolt fiatal csirkét és vizet öntünk rá. Miután megfőtt, kevés liszttel elkevert tejföllel elkavarjuk. Párolt rizzsel tálaljuk. 34. Rácpaprikás 25 deka rizst puhára párolunk, de úgy, hogy a szemek épen maradjanak. Erre rakunk egy sor darabokra vágott paradicsomot. A paradicsomra egy sor karikára vágott zöldpaprikát és kockára aprított parizert. Meglocsoljuk tejföllel és pároljuk. A tetejét jól meglocsoljuk tejföllel. Forró sütőben körülbelül háromnegyed órát sütjük. Ha marhahússal készítjük, úgy azt előre elkészítjük paprikásnak és egy fél óráig külön is dinsztelhetjük, majd azután rakjuk össze. 35. Tokánylé Zsírban vagy olajban édespaprikával, borssal, szálasra vágott hagymát rántunk, majd hozzátesszük a falatokra vágott húst. Lehet borjú, növendék, esetleg disznóhús is, de a legjobb a berbécshús. A húst puhára pároljuk. Amikor zsírjára sült, forró vízzel

137

feleresztjük, és hozzátesszük a karikára, félkarikára vágott, szét nem fövő burgonyát. És fedő alatt főzzük. Közben rántást vagy eresztéket készítünk és behabarjuk az ételt, miután a burgonya puhára főtt. Két három babérlevéllel és ecettel ízesítjük. Igen laktató és ízletes egytálétel. Régebb kaláka alkalmával adták a részvevőknek.

Csemegék
36. Főtt szemeskukorica A szép és egészséges kukoricaszemeket lefejtjük, megmossuk és lúgban addig főzzük, amíg a héja felrepedezik és felhólyagozik. Utána tiszta kosárban vagy szűrőben folyó vízzel addig mossuk, amíg a héja lejön és leszedhető a tetejéről. A kukoricát tiszta vízben ismét felfőzzük és ezt a levet is leöntjük róla. Harmadik vízben is felfőzzük, majd tetszés szerint megcukrozzuk. Fonókban kedvelt csemege volt. Lúg főzése A szitált bükkfahamut bő vízzel leforázzunk és ülepedni hagyjuk. A tiszta folyadék a lúg, amelyet régebben a mosásánál vízlágyító és beáztató szerként használtak. 37. Édesmálé Kevés búzalisztben élesztőt futtatunk fel, majd kevés búzaliszttel kevert, finomra szitált kukoricalisztből tejjel, nyerstojással és vaniliacukorral készített híg péphez adjuk. A pépet jól kizsírozott tepsibe öntve sütőben, vagy a kemencében kisütjük. A jól kisült málé igen finom sütemény. 38. Almakocsonya A darabokra vagdalt borízű almákat kevés vízben puhára főzzük és átpasszírozzuk. Ugyanolyan súlyú cukrot nagyon kevés vízzel és egy kilogrammra számított egy citrom levével addig főzzük, míg sűrű lesz és hólyagzik. Beletesszük az átnyomott almát és 8-10 percig főzzük. Üvegekbe töltjük, lekötjük és kigőzöljük. 39. Rózsaméz A patyolatrózsa frissen szedett szirmait sok cukorral sűrű sziruppá főzzük, amíg a szirmok teljesen szétfőnek. Igen tápláló aromás csemege, de hatásos orvosság is a láztól kicserepesedett ajkak, felfőtt szájüreg ellen. 40. Mézes pogácsa 40 deka lisztet, 25 deka cukrot, 4 kanál mézet felolvasztva, 4 egész tojást, egy kis zsírt vagy vajat, kevés fahéjat és szekfűszeget, valamint egy kis szódaport jól összegyúrunk és kis gömböket formálva belőle megsütjük. 41. Ordás palacsinta 30 deka lisztet, 4 deka cukrot, kevés sót, 2 db tojást tejjel először sűrűre, simára keverünk, aztán lassan palacsintamassza vastagságúra hígítjuk. A tésztából vékony palacsintákat sütünk és ordával megtöltjük. Töltelék: fél kiló ordát áttörünk, 2 db tojássárgát

138

elkeverünk 12 deka cukorral, kevés apróra vágott kaporral, ekkor hozzáadjuk az áttört ordát és 2 tojás habját, végül összedolgozzuk. 42. Lángos 3-4 db főtt burgonyát húsdarálón átdarálunk, 50-60 deka liszttel, 2 deka élesztővel, sóval és köménymaggal langyos vízzel tésztát dagasztunk. Ha megkelt, apró kis lángosokat nyújtunk belőle, villával megszurkáljuk és forró zsírban vagy olajban kisütjük. Tetejét megsózva, megfokhagymázva tejföllel tálaljuk. 43. Udvarhelyi túrós lepény ½ kg lisztet ¼ kg vajjal nyújtódeszkán eldörzsölünk, azután beleadunk 2 tojássárgát, 1 tojásnagyságú tejben áztatott élesztőt, sót és tejet annyit adunk hozzá, hogy olyan kemény legyen, mint a közönséges élesztőtészta szokott lenni. Jól kigyúrjuk, azután kelni hagyjuk. Veszünk friss túrót, mely ha savós, kicsavarjuk, azután szitán áttörjük, adunk bele 3 tojássárgáját, 1 egész tojást, 6 kanál tejfelt, kevés sót, csipetnyi cukrot, 2 kanál lisztet. Mindezt jól öszekeverjük. A tésztát késfoknyira kinyújtjuk, a túrót késsel rákenjük ujjnyi vastagra, vajjal megkenjük és ¾ óráig szép pirosra sütjük.

139

Ősi hazánk Erdélyország köszöntünk
Ősi hazánk, Erdélyország köszöntünk, Újra magyar, újra boldog a földünk, El nem vehet senki tőlünk már többé, Miénk voltál, az is maradsz örökké. Megvédünk minden erőnkkel, Az életünkkel és vérünkkel, Ősi hazánk , Erdélyország köszöntünk, Újra magyar, újra boldog a földünk.

Erdélyi magyar lakodalmi rigmusok
Koszorúslány kikérő Tisztelettel tettük ide be a lábunk, Ennek a háznak jó napot kívánunk! Egy derék barátunk esküvőre készül, Koszorús lány kell a vőlegény részéről. E szép tisztességet lányuknak is szántuk, Szíves kérésüket felhozni kívánjuk. Ne mondjanak nemet, mi érte jótállunk, Hogy a leányuknak nem lesz baja náluk. Visszahozzuk vasárnap, rózsás egészségbe, Hogy e szép mulatság rendbe menjen végbe. Vőlegény búcsúztató Tisztelt vendégsereg, egy kis csendet kérek, Egy pár szót indítok, türelmüket kérem! Zeng búcsúzó szavam, hullnak a könyveim, Mert tőletek válok, kedves jó szüleim! Felséges Istenem, világ teremtője, Tekints le ezen jó és kedves szülőkre! Harmatként áldásod szállítsd le fejökre, Kik által világra engem helyeztettél, Most pedig számomra más utat jelöltél, A házas életre engem segítettél. Buzgó szívvel azért hálát adok néked,

140

Áldom örökké szent gondviselésed! Elsőben is tehozzád indítom szavamat kedves édesapám! Áldjon meg az Isten minden lépésedben, Adjon neked hosszú és boldog életet, Hogy többi gyermeked is szárnyára ereszthesd! Azért rád kívánom az Úrnak áldását, Szórja rád, mint bő víz áradását! Kedves szülőanyám, most tehozzád térek, Míg új szállásomra tetőled elérek. Áldást Istentől tereád kérek, Akit én szívemből szüntelen dicsérek! Jóra tanítottál, a rossztól intettél, Most pedig szárnyamra engem eleresztél. Látod, kedves szülőm, elmegyek mellőled, Bocsánatot azért most kérek tetőled! De ha elmegyek is, jó szülém mellőled, Jó gondolatom lesz mindenkor felőled. A menyei Atya legyen mindig veled, Valamíg életed halállal cseréled, Adja meg Jézusod te örökös béred! Kedves testvéreim, tőletek búcsúzom, Kikkel együtt telt el boldog gyermekkorom! Kívánom, hogy Isten áldása maradjon Mindig rajtatok, és soha el ne hagyjon! Kedves szüleinket mindig szeressétek, Kedvükre bármit szívesen tegyetek! Bút, bajt jönni rájuk ne hagyjatok, Amitek van, abból szívesen adjatok! Ez a kérés legyen búcsúm titőletek, Az Isten áldása maradjon veletek! Kedves alsó és felső szomszédok, Rokonaim barátaim és sok jóakaróm, Hogy tőletek szótlanul el ne menjek: Adjon Isten békét, boldogságot nektek! Induljunk, s utunkban szerencse kövessen! Rigmusok az ételek és italok feltálalására Pálinkára Szép vendégkoszorú, kellemes társaság! Megterhelve jövök, legyen víg mulatság! Mielőtt felhoznám sorba az étkeket, Kérem az alapját készíték el kendtek! Fenyőmagot szedtem a Kárpátok alján, Kertünk alatt van még árvácskám, És csattintó mag is bőven szokott lenni,

141

Aminek a levét nagyon jó meginni. Ez aztán megfeni az emberek torkát, Jól besavanyítja a beteges gyomrát. Úgy tud szökni tőle, mint a zablepénytől, Megjön az étvágya, nem fél az ételtől! Itt vagyon, uraim, tessék fogyasztani! De azért nagyon jó óvatosnak lenni, S kesztyűs kézzel bánni evvel a kenettel, Mert ebből nem sok kell, s felfordul az ember! Levesre Érdemes vendégek, nem üresen jöttem, Étellel terhelve van mind a két kezem! De mielőtt hozzányúlnak a kanállal, Buzgó szívvel hálát adjanak az Úrnak! Hátam mögött még vagy húsz legény vagyon, Azok kezét a tál süti igen nagyon, Ne tántorogjék hát előttem most senki, Mert a nyakát leforrázom neki! Itt tehát a leves, melyet adott jó hús, Ezután a szívünk ne legyen többé bús! Nosza muzsikusok, szóljon hát a víg tus, Azzal dicsértessék az Úrjézus Krisztus! Ime itt a leves, az étkek alapja, Násznagy uram a jó példát megmutatja! Ebből a jó levesből vessék meg az ágyat, Mindenkinek kívánok jó farkasétvágyat! Sültre Mindenki köszörülje ki a kését, Mert pecsenyét hoztam, mégpedig sokfélét! Igazán mondom, aki eszik ebből, Mint egy hentesmester, úgy meghízik ettől! Őseink is ezért lettek olyan vének, Mert mindig a jó pecsenyével éltek! A pecsenyéket mindenkor szerették, És utána torkukat borral öblögették. Ne higgyék, hogy e hús tán öreg volna, Bár igaz, hogy megvolt, mikor játszottunk a porba. Mint fürge gyerekek megkergettük sorban, S most pedig megesszük tisztességes korban. Egyék hát, uraim, jó étvággyal! Ehhez még a zenész is tartozik egy nótával!

142

Töltött káposztára Uraim, hölgyeim, mind lábatlankodom, De hiába, hogyha itt vagyon a bajom! Ismét csak zavarnak, nem is hagynak nyugton, Míg az egész bandát ide föl nem hozom. Képzeljék, mit hoztam, jó töltött káposztát, A magyar ember legjobbik falatját! Ki tudja, hány disznó füle-farka benne, S többi húsos része meg vízzel keverve. Tejföllel terítve, el vagyon ám látva, Tudom, hogy senkinek sem lesz kifogása! De, ha mégis lenne, jöhet a befogás, Szájbavágás után illik a nyafogás! Igy lenne még egy-két rendkívüli fogás, Ami majd hozná még a negyedik fogást! De ennyi is elég, ha többre nem várunk, Széles jó étvággyal fogyasszák el nálunk! Borra Szerencsés jó estét, becses kompánia! Szavamra hallgasson most mindenki fia! Itt van a gazdának utolsó pint bora! Látom a sarokban Árpád komámat, Amint a szemében aggodalom támad. Ne félj, Árpád komám! Nem áll a mondásom! Van elég jó borunk, érdemes barátom! Kezdjenek, uraim vígan koccintani, Mi el nem fáradunk nektek bort hordani! A bor a szőlőnek csak a tiszta leve, Édes volt az íze, zöld volt a levele, S hányszor sütött reá a forró napsugár, Amíg megtelt vele, hordó, pince, pohár! Ha mértékkel iszunk, válhatik javunkra, De ha rendetlenül, kárunkat okozza! Ha ma megvigasztal, holnap megszomorít, Koccintsanak, uraim, vegyék és igyanak! Mert holnap ki tudja, hogy hol kínálgatnak! Az új párnak örök, áldott örömére! Ez minden őszinte szívnek köszöntése! Asztalos Enikő gyűjtése

143

A doktor bácsi válaszol
A terhes anya táplálkozása A terhes nő megfelelő tápláltsági állapota, feltöltött tápanyagraktárai a terhesség problémamentes lefolyását biztosíthatják. Az egészséges terhes anya, ha megfelelően táplálkozik, 10-12 kg-os súlygyarapodásra számíthat. A súlynövekedés kezdetben lassú, az első tíz hétig kb. heti 120 g, majd fokozatosan növekedik, átlagosan heti 300g. A magasabb testtömeg részben az anyai szervezet változásaiból, részben a magzat, a méhlepény és a magzatvíz súlyából adódik. A terhes anya energiaszükséglete kb.15%-kal növekszik. Ha terhessége alatt dolgozik, szabadidős mozgást végez, akkor átlagosan napi 300 kcal energiával kell többet biztosítania a szervezete számára, ami pl. egy jó szelet (100g-os) vajas -felvágottas kenyérnek felel meg. Ha fizikai aktivitása csökken, akkor 200 töbletkalória is elég naponta. A terhes anyának nagyobb a fehérjeigénye, és nagyobb arányban ajánlatos jó minőségű, állati eredetű fehérjét juttatnia a szervezetébe. Ezért a tej és tejtermékek, a hal, a baromfihús,a zsírszegényebb felvágottak és húsételek, a tojás kimondottan fogyasztásra ajánlottak. Terhesség alatt szükséges a fokozott vitaminbevitel és az ásványi anyagok biztosítása. A terhes anya számára igen fontos mind a zsírban oldódó (A, D, E), mind a vízben oldódó (B, C,) vitaminok optimális bevitele. Leginkább a folsavszükséglet és a D-vitaminigény fokozódik. A nyelőcsőelzáródási rendellenesség megelőzésére indokolt már a fogamzás előtt megkezdett és a terhesség kezdeti szakaszára kiterjedő vitaminadagolás (folsav, B-vitaminok), az un.magzatvédő vitamin használata. Az ásványi anyagok közül különösen a kalcium, a foszfor, a magnézium és a vas iránti igény növekszik, a szükséglet 50 %-kal magasabb,mint máskor. Magasabb a jód és a cink iránti igény is. A leggazdagabb Ca-, P- és Mg-források a tej és a tejtermékek, különösen a túrók és sajtfélék, továbbá a tojás, a hal, a száraz hüvelyesek, a csonthéjas gyümölcsök, a zöld levelek, és rendkívűl gazdag vázképző ásványi elemekben a mák és a kakaópor. A jól felhasználódó vas beviteléhez elsősorban a hús, a máj, egyéb belsőségek és készítmények járulnak hozzá. Szükség esetén gyógyszeres kiegészítést javasol a kezelőorvos a vérszegénység megelőzéséért. A terhes anya helyes táplálkozásának a kialakítása mellett feltétlenül fontos a helytelen szokások kiküszöbölése is. Csínján kell bánni az izgatószerek használatával. Dohányzó, alkoholt fogyasztó anya magzata normális szülés esetén is veszélyezettnek tekintendő. Ilyenkor gyakoribbak a koraszülések, kisebb az újszülött születési súlya, halmozódnak a veleszületett fejlődési rendellenességek, a fizikai és értelmi fejlődés zavart szenvedhet. A túlzott kávéfogyasztás sem kívánatos. Gyógyszert csak orvosi tanácsra szedjen a terhes anya. A terhesség során különböző kellemetlen gondok adódhatnak. Köztudott, hogy gyakori a, főleg reggeli, hányinger, amelynek az elkerülésére felkelés előtt keksz, pirítós kenyér, tea, citromos lé fogyasztása segíthet. A terhesség alatt gyakoribbá váló székrekedés rendezésére növelni kell az élelmi rostok bevitelét, jót tesz a zöldségek, gyümölcsök, barna kenyér, müzli fogyasztása. A

144

kívánósság vagy bizonyos ételek elutasítása a terhesség természetes velejárója, csak arra kell vigyázni, hogy emiatt ne alakuljon ki egyoldalú táplálkozás vagy elhízás. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a terhes anya egyen változatosan, gyakran, egyszerre nem túl nagy mennyiségeket. Kerülje a puffasztó, izgató, túl zsíros, nehezen emészthető ételeket. Naponta fogyasszon tejet és tejtermékeket, nyers zöldségeket, főzeléket, gyümölcsöt. A húsok és húskészítmények közül a zsírszegényeket részesítse előnyben, és legalább hetente belsőség is szerepeljen az étrendjében (máj, szív, nyelv stb.) Csökkentse a sófogyasztást, és feltétlenül jódozott sót használjon. Ételeit elsősorban növényi zsiradékkal készítse. A terhesség vége felé a folyadékfelvétel csökkenése is indokolt lehet. A különböző drogok használata mindenképpen káros. Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár

145

Benedek Elek
legnagyobb literatúrákban is elenyésző csekély a kiváló mesemondók száma a másfajtájú elbeszélők mellett. Ez feltűnő, de nem érthetetlen jelenség. A nagy regényíró, a nagy novellista, egyáltalán minden nagy művész kicsúcsosodása népe legkiválóbb tulajdonságainak és így ha akarja, ha nem: nemzeti jellegű, bármilyen iskolához tartozzék is, csak az alaptónust módosítják az író egyéniségének, kultúrájának, világfelfogásának színei. A nagy mesemondónál fordítva van. Irásában azok az elemek dominálnak, amelyek fajtájának költői géniuszára a legjellemzőbbek és egyénisége, kultúrája kerül mélyen mögéjük. A nagy mesemondó kulturált népköltő, de elsősorban népköltő. Lelke, érzése, fantáziája ugyanaz, mint a népmesék ismeretlen poétájáé és amint kulturájánál, tudásánál fogva módosít népének meséin, az sohasem fosztja meg eredeti zamatjuktól, csak közelebb hozza a kultúráltabb osztályok ízléséhez, vagyis a nép nagy költői értékeit közkinccsé teszi. Ilyen mesemondó volt Benedek Elek. Nagy a legnagyobbak között is. Közkinccsé tette azt a rengeteg gazdagságot, ami a magyar népmesékben rejtőzik. Megajándékozta véle a gyermekeket és gyönyörűséget szerzett velük a felnőtteknek. Milliókra rúg azoknak száma, akik csak Benedek Elek „Magyar mese- és mondavilág”-ából ismerték meg a magyar meseköltés megható szépségeit, a magyar népfantázia ragyogó színeit, a magyar néplélek mélységeit, a magyar szív jóságát, a magyar néphumor aranyos derűjét. Benedek Elek átkölti a magyar nép meséit, anélkül, hogy megfosztaná őket eredetiségük hímporától. Amit lelkéből, szívéből beléjük ad, az éppen olyan színmagyar, éppen olyan hamisítatlanul népies, mint az ismeretlen népköltő alkotása. A nép és az író lelkének és szívének muzsikája szétbonthatatlan harmóniává olvad Benedek meséiben. Kétféle gazdagság és szépség egyszerre sugárzik ki belőlük. A népé és Benedek Elek írói és emberi egyéniségéé. Egyiket csodálva, a másik előtt meghajlunk. A kettő egy-és ez teszi Benedek Eleket a világirodalom egyik legnagyobb mesemondójává. Benedek Elek egyéb irodalmi munkásságát ezen a szűk helyen felesleges külön méltatni. Mert Benedek akár regényt ír, akár novellát, akár színdarabot, elsősorban mindig mesemondó. A valóság minden jelenségét a mese csodás színekben ragyogó atmoszférájába emeli fel és nyelvében előadása módjában:a népnyelv szépségei és színei ragyognak. A nép nagysága és szerénysége volt az övé. Irtózott minden lármástól és feltűnőtől. Remetés visszavonultságban és szerénységének árnyékában dolgozott a halhatatlanság számára. Míg élt, sokszor megfelejtkeztek róla, most, hogy örökre itthagyott bennünket, ezrek lelkében támadt fel örök életre emlékezete. Roboz Andor

A

146

Dózsa György unokája
Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús bocskoros nemes. Hé, nagyurak, jó lesz tán szóbaállni Kaszás népemmel, mert a Nyár heves. A Nyár heves s a kasza egyenes. Hé, nagyurak: sok rossz, fehér ököl, Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe Rettenetes, nagy dühvel özönöl. Ha jön a nép, hé nagyurak, mi lesz? Rabló váraitokból merre fut Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel Lecsukjuk a kaput? Ady Endre

Európa újra csendes
Európa csendes, újra csendes, Elzúgtak forradalmai.... Szégyen reá! lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egymagára A gyáva népek a magyart, Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk, Hát búsuljunk-e emiatt? Ellenkezőleg, oh hon, inkább Ez légyen, ami lelket ad. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Ha a mi fényünk nem lobogna A véghetetlen éjen át, Azt gondolhatnák fönn az égben, Hogy elenyészett a világ. Tekints reánk, tekints, szabadság, Ismerd meg mostan népedet: Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. Vagy kell-e még több, hogy áldásod Ne érdemetlen szálljon ránk? E hűtlen korban mi utósó Egyetlen híveid valánk. Petőfi Sándor

147

A székelyek
Dicsőség annak az örök égő tűznek, Mellyel a székely nép a hazának áldoz! Kalapjaik mellé virágokat tűztek S dalolva mentek a Petőfi sírjához. Akkor is így mentek - ágon a madár szólDallal és virággal a harcz mezejére... A fehéregyházi piros vadrózsákról Az égre piroslik hős apáink vére. Zeng a szabdságdal, bedörgi a felhőt, Bezengi, bezúgja a Küküllő völgyét, Rengeti-ringatja a mezőt, az erdőt, Petőfi sírjának minden kis göröngyét. Áldjon meg az Isten mind a két kezével, Honszerző székely Atilla hű népe! Mosolyogjon reád, a merre csak nézel, Mint az éltető nap, a szabdság képe! Pósa Lajos

Hun imádság
A Hun imádság-Kr. u. 410-460 körül keletkezett. Megtalálta Attila apó 1950-ben, a kijevi nemzeti múzeumban van. Miatyánk istenünk bennünk van országod. Előttünk szent neved, s törvény akaratod. Mindennapunk gondját, magadon viseled. Büneinket mint másnak , nekünk elengeded. Te kezed vezet kisértéseken át, s lefejted rólunk a gonosz jármát. Tiéda nagyvilág összes hatalma, üdve, mindöröktöl kezdve, legyen mindörökre.

148

Vízbe temetkezés
legény holtteste ott akadt fenn az Oltba nyúló gyökérgörbülésén, ahol a víznek kietlen játéka a sziklákkal megszűnik. A folyó szeszélyesen úgy helyezte el, hogy a fül barna kagylója óvatosan a víz színére emelkedett, mintha a föld utolsó üzenetére várna. Fölötte a parti mező gazdag, dús volt. A nap függélyesen hullt az Oltba, átszínesíti a vizet, magába töri a kék eget. Igy, az alsó és felső végtelenség között nyugszik az árva, fiatal test. Ruha nélküli, mert ártatlan, ártatlan pedig azért, mert halott. Sem vér, sem nap át nem melegítheti többé, de szép és magához von, mint ahogy a tükör ragyogása lecsalja a pacsirtát az égekből. Ide feküdt tehát ez a legény, hogy mindig a fején legyen: nappal az áldott nap jegye, éjjel az áldott hold jegye. Vízsírja fölé hajolva megpihen az emberi értelem, és fölösleges megkérdezni: - Ki vagy? mert nyilvánvaló, hogy nem szerencsétlenség történt, hanem a legény maga akarta így. Elindulok azért az övig érő fűben, hogy cselekedetének nyomait megkeressem. Először rovással díszített botját lelem meg ott, ahol kitör az Olt vize a gránitok közül, útját veszíti a fenyő, és a virágvilág határmezsgyéje kezdődik. A földbe szúrt botra rádobta kalapját, ruháját alája vetkőzte. Tüzének hamva, távolabb fekvő lovának fekhelye még érintetlen. Az ősnomád tűzhely maradványai körül a föld és víz kezdetleges elhelyezkedésének csendje és érintetlensége. Még tegnap innen tekintett napnyugat felé. Rosszul tette. Lépteivel ösvényt vont a fűbe a húszöles szakadék pereméig. Ez volt az utolsó útja. Már ismerem is őt. Ló száját szerrel kenők, viharokat kézlendítéssel eltörlők, tűzbe vizet cseppentők, csillagra igazodók, színek selymét értők, állatnyelvet kanálba vevők, virágot botra faragók utolsó ivadéka ő, kinek csecsemőkorában nyers aranyfonalat kötöttek rózsás csuklójára. Anyja és lova melegén erősödött férfi, ki sátrára lókoponyát tűzött. Ő a nagy szabad, omlásoknak, rontásoknak ellenállani képes, az Európában soha meg nem szokható idegen, ki ázsiai „Ü” betűből alkotta nyelvét, mert ez volt az utolsó erőfeszítések hangja, mikor a világ miatta összeomlott. A test fölé telepszem, és nézem, hogy a fűgyökeret ölelve a vízből kinyújtott fülekkel lovát várja, dobogását hallgatja, hogy továbbmenjen rajta, mint fantasztikus vízilovas, ki körbolyongásában a vizeken tér haza Ázsiába, mert emberi súlyát más föld le nem köti. A hideg fül fölé hajolva így nyugtatgatom: - No,mindjárt utadra bocsátlak, de még dolgom van a botoddal, mert szótétetlen nem hagyhatom ezen a pár sor írásodat, melyet ősi jelekkel rávéstél, bajszodat, szád puha árnyékát fölébe hajtva egy mohos kövön. Leveszem a botról kalapodat, mely mást soha nem üdvözölt, nem a büszkeség, hanem az öntudta méltósága miatt, és baráti tulajdonomba veszem a szavaidtól ékes fát....Akarnod kell, hogy a babád piros orcája ne hervadjon miatta, de nyugvóhelyed fölött ezzel verem főbe lovadat, hogy pihenésed teljes legyen. Ennyivel tartozom

A

149

neked, és remélem, hogy aztán füled, a másvilág kémje is eltűnik a habokban. Vagymit gondolsz - jobb volna-e férfiizmok erejével kényszerítve a paripát, kikorrigálni elképzelésedet, s így tenni neked szolgálatot, halálra keresztelkedni a víz új vallása szerint? Meg fogom gondolni, és egy s más számadásom után, ha száraz lesz az én tüzem hamva is, ezzel a bottal fogom utolsó iramra hajszolni lovamat. Meggyeztünk! Semmi kifogásom ellene, hogy utolsó, örök pihenésem vízben legyen. Ennek a legénynek igaza van. A földbe temetkezés szenvedő, bánatos, önmagukat nem tudó lelkek tehetetlen elsüllyedése. Rabszolga-vallása az elmúlásnak a derengés nélküli üregben, szennyes nedvek és férgek büntetése által. A föld súlyát és átkát a túlsó életbe átcipelők, izzadt teherhordói ők az emberiségnek. Sírjaik azért görbülnek ki a földkéregből, mint szomorú igásállathátak. A tűzhalál furfangos, mint a lángcsavarulatok, készséges, ideges, szeszélyes. Az örök gyülölet tehetetlen összeesése. Fölényes, súlytalan, keserű latin-halál. Olyan, mint a dicsfény kígyófej körül. Közönséges iparos halál. A vízbe rekkenteni az embert azonban már a vén turáni hit szerint való. Más népnek ez lehetetlen. A tenger halottainak követ kötnek a nyakára. Minket a szivünk húz alá. A víz, az átszellemülés eleme megkönnyít, a forró agyat lehűti, megtisztít az utolsó, kényszerű könnytől, és csak a halak nem bírnak jajgatni az állatvilágban. Eljönnek a vizek a szép havasokból a haza minden virágától illatosan, éjjel ezüstkoporsónak, nappal aranykoporsónak. A legtikosabb csermely is hoz a maga földjéből egy fövenyszemet, és megindul a soha meg nem szűnő szertartás, mikor egy teljes földrész temet. Smaragdszínű szitakötők fölöttük körben repülve jelzik, mérik a sír terjedelmét, mely igazságosan mindig akkora, mint amennyit a földből elfoglalt az ember. Ki elég nagy arra, hogy ezt megérdemelje? De mi történt ezzel a fiúval?...Úgy látszik, a földön kimondtak egy igét, és ez a halott feljött a mélyből a szörnyű tapasztalatokért...De mi az, amire vár? Ige-e, tűz-e, vér-e a halottnyugtatás, Mikor a földön kimondják a halottnyugtató szót, akkor lészen majd nagy leereszkedése a békességbe. Meg voltam erről győződve, és vártam harmadnapig. A halott ekkor már nem volt sehol. A vízpart gazdája elvágta a tartó fagyökeret, és kilökte a halottat a víz sodrába, hogy a kövér füvét össze ne tapossák, ha sok ember jönne érte. A legsötétebb éjjel történhetett ez, mikor a földön a sátán csókot váltott a halállal, és csak a fekete kutyák ugattak a faluban. Nyírő József

150

Katonadalok
Horthy Miklós beérkezett Erdélyország közepébe Horthy Miklós beérkezett Erdély közepébe Most adta ki a parancsot Székelyek előre! Erdélyország többi részét Mind vissza kell venni Szent Istvánnak határára Piros fehér zöldet tenni! Gyertek fiúk mutassuk meg Hogy a székely most is székely Megremeg a föld alatta Hogyha harcra készül Fegyvert ragad a kezébe Ősi bátorsága Szembe mer ő szállni, ha kell Akár százezer ellennel.

Horthy Miklós katonája vagyok Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája, Vígan élem katonaéletem, nincsen gondom másra, Masírozok káplár úr szavára, Úgy gondolok az én Violámra, Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája. Meghozták a behívó levelem, édesanyám lelkem. Ne sirasson olyan keservesen, amért el kell mennem. Százados úr gondot visel reám, Horthy Miklós lesz az édesapám, Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája. Nefelejccsel tele van az árok, haj de szép a kékje, Öltözzetek csíki szép leányok ünneplő fehérbe! Szedjétek le a kert violáját, Úgy várjátok Horthy katonáját! Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

151

Honvéd áll a Hargitán

Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb, Tüzek gyúlnak, vakít a fény ragyog a világ. Dombok oldalán érik már a bor Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor. Zöld arany a pázsit selyme, kék ezüst a tó, Csöndes éjen halkan felsír a tárogató. Ott ahol zúg az a négy folyó, Ott ahol szenvedni jó. Ott ahol kiömlött annyi drága vér, Egy ezred évről mond regét a szél, Zúg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán Kárpát Szent bércére zúgva száll, Visszaszáll a magyar Turulmadár. Kárpátokról Székelyföldre szállnak a fellegek, Kigyúlnak a magyar tüzek: lobogó szemek Még az égen is hadak útja jár Legendák hős vezére paripára száll Szebb lesz a nyár, szebb lesz a tél, szebben hull a hó Kolozsváron piros fehér zöld a lobogó. Ott ahol zúg az a négy folyó, Ott ahol szenvedni jó. Ott ahol kiömlött annyi drága vér Egy ezred évről mond regét a szél, Zúg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán Kárpát Szent bércére zúgva száll, Visszaszáll a magyar Turulmadár.

152

Gúnyvers
Egy küs ganédombon vót az apám háza, Két száz esztendeig mind dógoztak rajta, Mikor a legfősső lécöt is fő verték Az ácsok, a fésze nyeliből kiesék, Míg a fődre esék, Varjú oda tojék. Láttam a varjúnak akkora tojását, Mét száz embör benne fő tálá ta házát, Hét száz kompánia mind futtatta lovát, Még sem érhette bé tojás hosszúságát.

Abba a tojásba égy cédola vala, A cédolán pedig ijen írás vala: Kicsi likba Sándorfala, Moslékos kád Telekfala, Tézsola-rágó Mátisfala, Sárba csúszó Agyagfala, Szaporátlan Décsfala, Pompás Nagy –Galonfala, Korcsos Küs –Galonfala, Gyüttögetött Betfala, Pótolékos Timafala. Rugonfalvi pipások, Kérésztúri szitások, A városi rostások, Csekefalvi rákászok, Szönt-ábrámi szilvások, Andrásfalvi cigányok, A gagyiak gusások.

Kajla kucsma Lengyönfala, Cifra bunda malomfala, Bogárfalva bogározik, Ördögökkel határozik, Szurok szödő Szönlélök, Alig élnök szegényök. Szappan főző Szön Miháj, Szegén útas itt ne háj, Dombon ülő Pá fala, Sárba esött Váralja, Kevéj népű Csekefala, Rongyos nemös Tarcsafala, Tordátfaala reá tartsa, Zuvathajtó Mártonos, Medesér is azonos.

Kriza

153

Háromszéki gyermekjátékok
Csúfolódó Nincs egyetlen férfi, vagy női keresztnév sem, amelyekhez a székely gyermekek egymás bosszantására s inkább talán megtréfálására, valami csattanós rímelést ki ne találnának, s mert ezt megköveteli a visszavágás, minden egyes gyermek azonnal válaszolni is tud ellenfelének nevére, hasonló tréfás vagy csúfolódó rímekkel. Lássuk most az egyes nevekhez fűződő mondásokat: András, András, bocskorták, A malomba becsapták, Disznócsonttal etették, Kancatejjel itatták. Jóska, Jóska, laposka, A békának apósa Kikelt-e már a sóska? Pista, Palkó Benedek, Gyertek elé egyetek. Rebeka-eltörött a dereka. Domokos-azt hiszi, hogy nagyokos, Pedig olyan mint egy kos. Laji,Laji, lakatos, elül-hátul likacsos. Elek-hé Elek! Mikor lesz már meleg? Ha a szemed kimered! Sándor-a kutyával táncol. Pali-Pál-ha megütöd, rugkapál. Benedek-ha utánad eredek, Olyan pofot eresztek, hogy a szemed kimered. Zsuzsika-úgy szól mint a muzsika. Rózsa-Bózsa,babózsa-ördögöknek anyósa. Miska,Miska,lótarisnya, amit keres mind megissza. Biri, Biri, Borbála, Tulut viszen Tordára Eladja egy garason, S hazamegyen sároson. Feri, feri félre veri S a pipéket megnyergeli. János-Miért vagy olyan álmos? Aladár-neked fütyül a madár. Katica-karmoljon meg a cica. Alajos- a töke is olajos. Kalára-fülig ér a szája. Regina-izeg-mozog az ina. Bertalan-minden dolga hasztalan. Tivadar-Kutyát, macskát megvakar. Gyurka-elfogyott a hurka.

154

Tréfás számolások
1.-érik a meggy 2.-csipkebokor vessző 3.-én bizony nem járom 4.-csipje meg a légy 5.-a te fejed tök 6.-hasad a pad 7.-megőrölt a pék 8.-üres a polc 9.-taknyosorrú Kis Ferenc 10.-3 cseber víz 10 en mentünk 20 utcába 30 szám alá szervusz 40 hogy vagy 50 mondd meg 60-nak hogy ne 70-kedjék avval a 80 krajcárjával mert olyan 90 pofot vágok rá hogy 100-at bucskázik.

1,2,3,4, Kopac Mári hová mégy? Én elmegyek a boltba, Vasat veszek kovácsnak, Kovács ad nekem patkót, Patkót adom lovamnak, Lovam nekem ganyét ad Ganyét adom földemnek, Földem nekem búzát ad, Búzát adom malomnak, Malom nekem lisztet ad, Lisztet adom szitámnak, Szitám nekem korpát ad, Korpát adom disznyónak, Disznyóm nekem májat ad, Májat adom erdőmnek, Erdőm nekem boto ad, S ha megütöm a Palkót Hanyat fekszi a padot.

155

Mese a féreg farkincájáról
Belément a féreg A túrós dézsába. De a macska eccer Kárt tett a farkába. Kuncorált a féreg A huncut macskának, Hogy ne hagyja őtöt A világ csúfjának. De a macska néki Meg nem kegyelmeze És a farkincáétt Jó váccságot kére. Elment a küs féreg Ki az istállóba S kére a tehentől Tejet váccságba. „Tehen nekem tejet, Tejet a macskának, Aggya vissza nekem Kicsi farkincámat”. Tehen kűtte ütöt A rétbe kaszáshoz. „Kaszás nekem füvet Füvet a tehennek, Tehen aggya tejet, Tejet a macskának, Macska aggya nekem Kicsi farkincámat.” Kaszás kűtte őtöt A pékhez lepénért. „Pék aggy nekem lepént, Lepént a kaszásnak, Kaszás aggya füvet, Füvet a tehennek, Tehen aggya tejet, Tejet a macskának, Macska aggya nekem Kicsi farkincámat.” A pék kűtte őtöt A csizmadiához. „Csidmadia csidmát, Csidmát aggy a péknek, Pék ad nekem lepént, Lepént a kaszásnak, Kaszás nekem füvet, Füvet a tehennek, Tehen aggya tejet,

Tejet a macskának, Macska aggya nekem Kicsi farkincámat.” Csizmadia kűtte Disznyóhoz sertét. „Disznyó nekem sertét, Sertét a csidmadiának, Csidmadia a csidmát, Csidmát ad a péknek, Pék ad nekem lepént, Lepént a kaszásnak,Kaszás aggya füvet,

Füvet a tehennek, Tehen aggya tejet, Tejet a macskának, Macska aggya nekem Kicsi farkincámat. Disznyó kűtte ütöt Makkfához makkétt. „Makkfa nekem makkot, Makkot a disznyónak, Disznyó aggya sertét, Sertét a csidmadiának, Csidmadia csidmát, Csidmát ad a péknek,

Pék ad nekem lepént, Lepént a kaszásnak, Kaszás aggya füvet, Füvet a tehennek, Tehen aggya tejet, Tejet a macskának, Macska aggya nekem Kicsi farkincámat. S mikor a makkfánál Igy kucorál vala, Úgy megütte egy makk Hogy minnyát meghala.

156

Anekdoták
Jóska!Gyere ki! Egy háromszéki tanítónőnek volt egy Jóska nevű kutyája, aki mindenhová elkísérte a gazdáját. Egy alkalommal a templom mellett mentek el, amikor a kutya beugrott az ajtón. Odabent épp istentisztelet folyt, s a misét egy József nevű pap tartotta. A nagy csendben a hívek egyszer csak felfigyeltek egy női hangra amely kétségbeesetten ismételgette: - Jóska, gyere ki! Jóska, gyere ki! A pap is zavarba jött, mert már sugdolózni kezdtek a hátsó sorokban. Hogy a félreértéseket elkerülje, lábával nagyot dobbantott az oltár előtt és bosszúsan felkiáltott. - Kusti ki innen! A székely virtus Két székely legény bementek a városba egy kicsit nézelődni. Ahogy nézegetik a cégtáblákat megakad az egyik szeme az orvosdoktorok tábláin. Azt mondja a társának:Netene, ejsze ezek a doktorok megbolondútak ebbe a városba.Az egyik fülorvos, a másik szemorvos, a harmadik fogorvos. Mindeggyik csak egy fajta betegséget gyógyít. Megcsóválja a fejét a társa: Biza komám,ha itt a városba egy jó verekedésbe keveredel a korcsomába, akkó lejárhatod a lábodot a doktorok után... A feszes harisnya Három csíki székely azon vitatkozik, hogy melyiken áll feszesebben az ünnepi harisnya vasárnap a templomban. Azt mondja az első: - Én komám, ha röggel fehúzom, mekkötöm és ha vajegy bolha alája tanál kerűni, az este döglötten esik ki belőle. - Nálam a bolha azonnyomba meg es döglik. - pöffeszkedik a második. - A semmi- szól a harmadik - Én röggel felhúzom a harisnyát, mekkötöm, egyet szellentek, s csak este amikor lehúzom, akkor dördül el. Új kalendárium Régen egy professzor a kelleténél többet dolgozott a dolgozószobában. A felesége ezt nem vette jó néven és bement a dolgozószobába, ahol a professzor azt kérdi tőle: - Mit óhajtasz, drágám? - Kedves férjemuram , én most férjemuramnak valami igen bizalmasat szeretnék mondani? - Mi légyen hát az a bizalmas? - kérdi a professzor. - Az kedves férjem,hogy én nagyon szeretnék könyvvé változni. - Miért aranyom? - Azért, mert kegyelmed mindig azokon töri a fejét és azokkal foglalkozik, engem pediglen elhanyagol. - Jól van - mondá a tudós professzor-az nékem is igen kedvemre való lenne, de úgy hogy kalendáriummá változzál. - S miért éppen kalendáriummá, édes férjem?

157

- Azért, mert abból minden évben újat szerez az ember. -mondta mosolyogva a professzor. Erdélyt vissza, mindent vissza! Eccer Danibá ement Barassóba demostrációra. Béállt a többiek közé és teli szájjal kajabálta a zászlók alatt: - Erdélyt vissza, mindent vissza! Az eső uccánál megfokta a gallérját egy romány milicista, a gumibotot az óra alá dukta, s mekkérdezte: - Maga mit min kajabál itten? Dani bá gyorsan főtanálta magát és emígy válaszolt: - Árdét ettem s mind jő vissza. Úgy ég a belem... Székely történet Biró: Na, akkor legyen szíves mondja el röviden és érthetően még egyszer ezt a hosszadalmas históriát, de igyekezzen kend, mert a bíróságnak nincs ideje mindenféle szófacsarással múlatni az időt! Zsiga bá: Há én röggel fő, kalapot a fejembe, fészét a karomra, Papszorosán bé, Küslikaton ki, fának neki, erdésszel össze, kutyája neköm, én a kutyának, kutya a fődre véresen nyekk, erdész erre elő a puskát, nosza fejszét ismét fel, erdész kezit puskástól el, aztán tekerjed bé az ódalon. Otthon aztán este a kocsmába bé, bort elé, közbe a vén árukodó kerülőnek bicskát a belibe, de már tovább nem, mer két kakastollas neköm, egyik a szuront a nyakamra, másik a karvasat a kezemre, s ingömöt a tömlöcbe bé. A székely és a román katonák Öreg székely szántogat az országút melletti földjén, mikor román katonák masiroznak el mellette. Az egyik odakiált neki: - Mit vetsz öreg? Úgyis a miénk lesz itt minden! - A lehet- feleli a székely- mer épp kötélnek való kendert vetek. A brassói bácsika hazafisága Egyszer egy fiatal székely legény elkeveredett valahogy Brassóba, kitanulta a lakatosmesterséget, később megnősült és odahonosodott. Telt múlt az idő, a fiatal legényből módos mesterember lett, majd apa és nagyapa. Aztán nyugdíjas. Egy nap az öreg székely közeledni érezte a halála óráját, családja legnagyobb meglepetésére egy román pópát hivatott. Román nevet vett fel és utolsó erejével szépen áttért az ortodox vallásra. Amikor a pap elment a fia megkérdezte: - De há apám, mégis magyar ember létire, hogy a súlyba cselekedett ekkora bolonságot, hogy béálljon a rományok közi? -Tudod fiam -magyarázta az öreg- ha már életömben sömmi érdemesöt, világmögváltó cselekedetöt nem hajtottam végre, akkó halálom órájába ne egy magyarral, hanem egy románnyal legyön kevesebb. Foggyon a bestyéje!

158

A székely és az orvos Bemegy a székely az orvoshoz. Türelmesen vár ,míg rea kerül a sor. - Vetkezzen le!- mondja az ápoló. - De én csak....- szabadkozik a székely, végül anyaszült meztelenre vetkőzik. - Mi a panasza?- kérdi az orvos. - Doktor úr,csak egy szekér fát hoztam, amire a múlt héten előleget tetszett adni. Hová rakodjam le? Az utolsó szó - Én akármikor megyek haza, ha éjfélkor is, a házban enyém az utolsó szó, bölcsködik a székely a barátainak. - Hogyhogy? - csodálkoznak a barátok. - Hát úgy, hogy belépek, köszönök, s nem fogadják.... A székely és a fia Fáért ment az erdőbe egy székely a fiával. A második fát fűrészelték, amikor megszólalt a fiú: - Isten magával, édesapám! - Hát te mér búcsúzódol? Ne menj sehúva! - Nem megyek én súva se, csak a fa maga felé dől.

159

Tréfás sirfeliratok
Itt nyugszik kis ökröcske, Ökör Jánosnak gyermeke. Az isten nem engedte Hogy nagy ökör legyen belőle. Itt nyugszik Incze Döme, Kit megnyomott a malom köve. Mire a követ levették róla, Holtan mászott ki alóla. Itt nyugszik Damó Gabi, Egy bőszült bika hátulról ment neki. Az örök világosság fényeskedjék neki. Itt nyugszik Dénes Áron, Aki járt sok vásáron, Addig csereberélt, Amíg egy ló, egy herélt, Úgy tökön nem rúgta, Itt van róla a nyugta. Gyűjtötte: Adorján Imre

160

Bűvészmutatványok
Az eléghetetlen kendő Vízzel megnedvesítjük a kendőt és spirituszba mártjuk. Ha a spirituszt meggyújtjuk, a kendő égni kezd, de semmi esetre sem fog elégni. A vajkészítés megakadályozása Ha a tej megtöltötte a vajköpülőt, akkor titkon fehér cukrot dobunk bele, és minden erőlködés dacára nem készíthet vajat az illető. Az égő pohár víz Megtöltünk egy poharat vízzel ¾ részben. A vízre vitriol naftát öntünk és a poharat lefedjük. Később a fedőt levesszük és égő gyertyát teszünk közel a pohárhoz. Igy a nafta azon pillanatban meggyúl, s úgy fog látszani,mintha a víz égne. Az eléghetetlen ember E kísérlet, noha nyilvános mutatványok alkalmával gyakran van napirenden, nem okoz nehézséget. Ha ugyanis 250 g timsó és 60 g vitriol olaj oldatát egy kilogramm vízzel keverjük, és ruháinkat, testünket, sőt hajunkat e folyadékkal megmossuk, akkor testünk rövid időre az égés ellen biztosítva van, sőt izzó tüzes vasat is megérinthetünk anélkül, hogy fájdalmat éreznénk. Söröspoharat hanggal elrepeszteni E mutatványhoz válasszunk egy söröspoharat tiszta anyagból, melyet úgy próbálunk ki, hogy az üveg szélén jártatjuk nedves ujjunkat. Most a poharat a szájunkhoz tartjuk, s fokozatosan egy oktávval magasabb hangot kiabálunk, mint mikor a pohár ujjunk jártatása alkalmával adott. A pohár erre meghasad. Görögtűz E célra tojást használunk, melynek belsejét kifújjuk és oltatlan mésszel, kénnel megtöltjük. Ha a tojást vízzel telt edénybe hajítjuk rögtön kitör majd a görögtűz, amiért tanácsos idejekorán a kezet visszarántani, nehogy elégjen. Tojást hegyére állítani E mutatvány nagyon könnyen kivihető az által, hogy a tojást jó ideig rázzuk, miáltal a fehérje egyesül a sárgájával. Ezáltal a tojás belsejében az egyensúly helyreáll, s a tojás akkor persze csak rövid időre a hegyére állítható. Az égő hógolyó Az előadó észrevétlenül egy hosszúkás alakú kámfort dug el úgy,hogy előtte lesz a kámfor egyik vége. Most meggyújtja a kámfort, s a laikus azt hiszi, hogy a hógolyó ég. Az úszó tű E célból finom acél varrótűt hosszában a vízre fektetünk. De szükséges, hogy a tű telje-

161

sen száraz legyen, s így egy másiknak, ki a mutatványt szintén véghez akarja vinni, nem sikerül majd, mert a tű vizes lett. Elégett írást kezünkön napfényre hozni A tojás sárgájával vagy vastag tejjel néhány szót írunk a kéz hátára és az írást száradni engedjük. Erre az egyik nézőt felkérjük, hogy ugyanazon szavakat írja papirosra és azután égessük azt el. Csakhogy az elégetett papiros hamujával a kéznek az előbb megirt helyét bedörzsöljük, minekutána az írás újból napvilágra jut. Vizet zsebkendőben hordozni Egy zsebkendőt korpafűmaggal dörzsöljünk be erősen, miáltal az vízmentes lesz. Most bátran önthetünk egy pohár vizet a zsebkendőbe és a szoba egyik sarkától a másikig hordozhatjuk, anélkül, hogy csak egy csepp hullana a földre. Az elolthatatlan gyertya Ilyen gyertyát két egyenlő nagyságú viaszból és kénből készíthetünk. Az így preparált gyertya nem oltható el, vagy csak nagyon nehezen. Piros tej Az előadó tejjel telt poharat állit az asztalra, aztán néhány csészébe is önt belőle és megnézeti azt néhány nézővel. Miután kitudódott, hogy a tej valódi, akkor megmagyarázza a nézőknek, hogy ha cukrot dobunk bele, akkor a tej vérré válik. Állításunk bebizonyítására némi tört cukrot meg is kóstoltatunk a többiekkel, de titkon két kis darab borkősót veszünk ujjaink közé és beledobjuk a tejbe. Mire az rögtön vérvörös lesz. Eltörhetetlen pohár E tréfás mutatvány kedvéért fogadjunk a társaság egy tagjával, hogy senki se képes egy poharat háromszoros földredobás által szétzúzni. Aki a szavakban rejlő megoldást nem tudja, persze már elsőre izzé-porrá zúzza a poharat. Csakhogy a pohár akkor nem a harmadik, hanem az első ütésre tört el, így a fogadás meg van nyerve.

162

Székely babonák
Óesztendő estéjén ha hagymát vágsz el, olyant, amelyik a 12 hónapnak megfelelően 12 rétegből áll, s abba sót raksz bele, amelyikben elolvad a só, az a hónap esős lesz. Óesztendő estéjén, ha minden családtag részére tojást ütsz pohárba, amelyiknek a tojása gyöngyözik, hosszú életű,akié nem, rövid életű lesz. Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz. Aki éjjel a tűkörbe néz, annak a háza leég. Ha újesztendő napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az új évben egy helyre hordják tojásaikat és mind sokat tojnak. Ha a Hargitán köd van, eső lesz. Napkelet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik. Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakasztja, szerencsétlen lesz. Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt bele a házadba. Ha a háznál a tyúk kukorékol, azt a tyúkot le kell ölni, mert azt a házat veszedelem fenyegeti. Szerencsés az, akinek a körmében fehér foltok vannak. Aki szent András napjára virradólag meg akarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap bőjtöljön.

163

Hasznos tudnivalók
• Ragyogó lesz az ablaküveg, ha először spirituszos szivaccsal, majd száraz szarvasbőrrel dörzsöljük át. • Piszkos szalmakalapot citromos kefével tisztítsunk, majd tíz percig árnyékos helyen tartva, átdörzsöljük kénvirágporral. • Szivacsokat 1 liter víz és 50 g heresó oldatában áztatva tisztítunk. • Fehér prémet, ha piszkos, ledörzsöljük benzines ronggyal, behintjük krétaporral, 8-10 órára a napra tesszük, majd kiporoljuk. • Rozsda –vagy olajfoltos szövetet 1 rész kenőszappan, 1 rész glicerin és 3 rész lágy vízben mosunk. • Fehér márványlapot úgy tisztítunk, hogy 1-1 ½ napra rákenünk egy pépet, mely égetett mész és szappanos vízből készül. • Fehér lesz a sárgult csipke, ha azt papírlapra fektetve, égetett magnéziával sűrűn behintve, tetejére ismét papírt teszünk és 2 napra lepréseljük. • Klöpli csipkét mosás után tejben áztatunk, és hogy ne gyűrődjön könnyen, még nyirkosan kivasaljuk. • Arany – és ezüsthímzéseket krétaporral erősen átkefélünk, alapanyagát pedig benzines kefével dörzsöljük át. • Lekozmásodott edényt leggyorsabban száraz konyhasóval tisztíthatunk. • Rozsdás konyhakések fényesen csillognak meleg vízben való lemosás, megtörlés és kettévágott nyers burgonyával, majd finom homokkal való ledörzsölés után. • A serény háziasszony körmei mindig ápoltak és fényesek, ha kézmosás után 3 rész zsírkőpor és 1 rész krétapor keverékével dörzsöli át. • Fésűinket, ha kopottak és régiek, néhány órára szalmiákszeszes vízben áztatjuk és ismét újak lesznek. • Nem lesz többé ápolatlan kezű háziasszony, ha kézmosó vizébe 1 kávéskanál boraxot és 1 kávéskanál glicerint kever. • Jégvirágos ablak átlátszóvá válik ½ liter víz és 2 evőkanál só és egy kevés glicerin keverékével való átmosás után. • Megsárgult fehérneműje patyolat lesz újra, ha utolsó öblítésnél 3 evőkanál sprituszt és 1 evőkanál terpentinolajat használ. • Képkeretét otthon is renoválhatja, ha 2 tojásfehérjét egy mokkakanál konyhasóval erősen felverve, finom ecsettel vékonyan rákeni. • Zsírfoltot fekete szövetből úgy távolítunk el, hogy semmi nyoma se maradjon, hogy 1 evőkanál törkölypálinka és 1 tojásárgája keverékével bekenjük és néhány perc múlva tiszta vízzel kimossuk. • Régi és csomós szőrméje újraéled, ha forró korpával behintve, puha kefével erősen bedörzsöli. • Színes szélű zsebkendőt, hogy ki ne fakuljon, ne szappanos, hanem enyhén szalmiákos vízben mossuk. • Elefántcsont tárgyakat kevés vízzel kevert zsírkőporral erősen megdörzsölünk és a sárgultakból ismét fehér lesz. • Eltett ezüst evőeszköz foltnélküli s tiszta, ha staniolpapírba tartjuk elcsomagolva.

164

Régi mértékek átszámítása
1. Hosszmértékek 1 öl - 6 láb - 1m 89,6 cm 1 rőf - 77,7 cm 1 láb - 12 hüvelyk - 30,16 cm 1 hüvelyk - 12 vonal - 2,63 cm 1 vonal - 12 pont - 2,20 mm 1 magyar mérföld - 8,353 m 2. Területi mértékek 1 kat.hold - 16oo négyszögöl - 57,546 ár 1 négyszögöl négyzet szögláb - 3,597 m2 1 négyszögláb - 144 négyzethüvelyk - 0,099 m2 1 négyzethüvelyk - 144 négyzetvonal - 6,03 cm2 1 négyzet vonal - 1544 négyzetpont - 0,048 cm2 1 magyar hold - 1200 négyszögöl-43,1660 ár 1 lánc - 1,896 ár 3. Űrmértékek 1 akó (40 pint) - 56,6 L - 0,564 hektóliter 1 pint - 2 itce - 1,415 L 1 itce - 2 meszely - 7,07 dlit. 1 magyar akó - 64 itce - 54,3 L 1 köböl - 4 véka - 120 L - 1,2 hektóliter 1 véka - 30 l - 0,3 hektóliter 1 erdélyi véka - 32,1 L - 0,231 hektóliter 1 erdélyi veder -12.4 L - 124 dcl 4. Súlymértékek 1 vámmmázsa - 50 kgr. - 100 font 1 bécsi mázsa - 56 kgr. 1 bécsi font - 3,2 lat - 5,60 dkgr. 1 bécsi lat - 1,750 dkgr.

Mennyi szükséges egy napra
Alom Ló 2-3 kg Marha Száraz takarm. 2-5 kg Zöld takarm. 6-8 kg Juhnak ¼ kg Sertésnek 1-2 kg Víz 20-3o l 30-4o l 5-10 l 5-10 l Só 20-30 g 25-30 g 5-10 g 5-10 g

165

Állattenyésztés
A ragályos betegségek lappangási ideje Baromfi himlő 5-10 nap Baromfi kolera 8-10 óra Tehénhimlő 4-7 nap Sertés himlő 3-4 nap Sertés orbánc 3-10 nap Sertésvész 4-13 nap Szárnyas diftéria 3-6 nap Bivalyvész 1-3 nap Juh himlő 6-8 nap Lépfene 1-14 Mirigykór 4-8 nap Sercegő üszök 1-5 nap Szopornyica 4-22 nap Dermedés 1-14 nap Fertőzőhüvelyhurut 2-3 nap Ivarsz, hólyagos kiütés 3-6 nap Takonykór 5-15 nap Rag.száj és körömfájás 2-11 nap Veszettség több hét vagy hó is lehet.

Baromfiak
Tyúk tojik 120-200 tojást. Lúd tojik 20-40 tojást. Kacsa tojik 60-100 tojást. Pulyka tojik 50-60 tojást Gyöngytyúk tojik 60-90 tojást. Páva tojik 5-6 tojást. Galamb tojik 6-8 tojást. Kanári tojik 4-6 tojást. Tyúk alá tesznek 13-21 tojást. Lúd alá tesznek 10-15 tojást. Kacsa alá tesznek 15-18 tojást. Pulyka alá tesznek 15-20 tojást. Gyöngytyúk alá tesznek 13-15 tojást. Páva alá tesznek 5-6 tojást. Galamb alá tesznek 2-4 tojást. Kanári alá tesznek 2-4 tojást.

A tyúk 16-23 nap alatt költ. A lúd 27-32 nap alatt költ. A kacsa 28-32 nap alatt költ. A pulyka 27-32 nap alatt költ. A gyöngytyúk 26-32 nap alatt költ. A páva 29-31 nap alatt költ. A galamb 17-23 nap alatt költ. A kanári 12-14 nap alatt költ.

166

Vadászati és halászati tilalmi időszakok
Vadászat Az általános vadászati tilalom január hó.1 napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag tart, amely idő alatt hajtókutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor vagy egyéb hajtóebbel) egyáltalán nem szabad vadászni. Az általános vadászati tilalom idején is szabad kotorékebekkel kotorékmunkát végeztetni, valamint pórázon vezetett vérebbel és friss disznó (medve) nyomra eresztett „disznós kutyával” vadászni. Tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos vadászni: a). Szarvasbikára november hó 1 napjától, dámbikára december hó 1. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag. b). Szarvas- és dámtehénre, valamint szarvas- és dámborjúra február hó 1. napjától október hó 31 napjáig bezárólag. c). Őzbakkra október hó 16. napjától április hó 15. napjáig bezárólag. d). Őzsutára december hó 16. napjától október hó 15. napjáig bezárólag. e). Őzgidára minden időben. f). Zergére december hó 1. napjától julius hó 31. napjáig bezárólag. g). Zergegidára minden időben. h). Muflonkosra december hó 1. napjától julius hó 31. napjáig bezárólag. i). Muflonjuhra és bárányra minden időben. j). Európai bölényre minden időben. k). Mezei nyúlra január hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag. l). Siket -és nyirfajdkakasra junius hó 1. napjától március hó 31 napjáig bezárólag, mindkét fajbéli jércére és tojóra minden időben. m). Császármadárra november hó 1. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag. n). Túzokkakaksra január hó 1. napjától február hó 28. napjáig, és junius hó 1. napjától október hó 31. napjáig bezárólag, tojóra és jércére minden időben. o). Fácánra február hó 1. napjától szeptember hó 15. napjáig bezárólag. p). Fogolyra, fürjre és harisra január hó 1. napjától julius hó 31. napjáig bezárólag. q). Erdei szalonkára április hó 16. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag. r). Vízimadárra április hó 16. napjától junius hó 30. napjáig bezárólag. s). Éneklő madárra, valamint kis- és nagykócsagra, üstökösgémre, a vadpulykára, reznek túzokra, kanalas gémre és batlára, továbbá a vadászati szempontból figyelembe jövő hasznos madarakra, így a bibicre, kékvércsére, egerészölyvre, barátkeselyűre, fakókeselyűre, dögkeselyűre, a sasok valamennyi fajára, baglyok minden fajára és a sirályra, minden időben. A vadászati tilalom nem terjed ki a téli búvárra, a kányák fajaira, a héjára, a réti héjára, a gatyás ölyvre, valamint vadászati szempontból káros egyéb szárnyas ragadozókra, továbbá a szarkára, a varjakra, a verebekre és a közönséges seregélyekre. Csülkös vadat és medvét csak golyóval szabad lőni. Hasznos vadra fényszóróval, valamint motoros járműről vagy járművel vadászni tilos. Medve lelövéséhez miniszteri engedély kell.

167

Halászat Április hó 1.-től junius hó 15-ig tilalom alá esik a tok, a fogas süllő, a kecsege, a kősüllő, a márna, a sőreg, a színtok, a nemestok, és a viza. Április 1-től julius 15-ig a ponty. Szeptember 15-től január 31-ig a lazac és a pisztráng. Március 1-től április 30-ig a lepényhal. Március 1-től május 31-ig a galóca. Rákot április 1-től május 15 -éig tilos fogni. Oly rákok, melyek a szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve, 8 centiméternél kisebbek, a vízbe visszabocsájtandók.

Egymás kezét fogjátok
Mi adja az erőt a lombos erdőnek, Mikor feje fölé viharszárnyak nőnek? Mikor reá csapnak, tépik, zúzzák, verik, Ellenállóerőt vajon honnan merít? Mi az ami védi az elemek ellen, Hogy csak lombsátora az, ami meglebben? Hogy a törzse alig-alig ha meghajlik, Bőszült viharlárma hiába morajlik? Porbaomlását mi az, mi nem hagyja? Hogy mindenik fája, kicsinye és nagyja Ha meg is rendülnek, de állnak, csak állnak, Szemébe kacagnak a csúfos halálnak? Talán a gyökérzet, mely a földbe mered, Honnan a szívébe életfolyam ered? Vagy talán a karok, terebélyes ágak, Mire viharbárdok mindhiába vágnak, Vagy talán a törzs, a derék büszke öntudat? Hogy nem vehet erőt semmi- semmi rajta? Ezek, mik nem hagyják, ezek, amik védik, Ezek által nőhet magasra...az égig? ...Lehet ezekkel is, de a fővédelem, Minden vihartépés, viharütés ellen. Egyben található az ...összetartásban, A közellátásban...semmiben sem másban.

168

Amelyik fa külön, az erdőn kívűl áll És mikor a vihar véletlen rátalál, Nem védik a karok, a törzs, a gyökerek, Földből is kitépik a bőszült elemek. ...Igy van az ember is, külön önmagára Hasonlít az erdőn kívül álló fára. Bajok, gondok, vészek lesik és keresik, S mikor rátalálnak, elbukik....elesik. De ha együtt vannak sokan, százan, ezren, Semmitől sem félnek, a szemük se rebben, Ha összesimulnak, ha szorosan állnak, Hogyha összevetik a vállat a vállnak. Ha szent szövetségben egymás kezét fogják, Verhetik, üthetik a halálnak dobját, Haláldob megnémul...életkürtök szólnak, Nem szabad elbukni az igaznak, jónak. A szent szövetségnek, a szent szeretetnek Harsogó zenéi mozdítnak, vezetnek... Ajkak nyiladoznak egetverő dalra, És az embererdő, Kit a szövetség fűz, Csak nő, az égre nő, Gondot, bajt és vészt űz... Istenben bízással megy a diadalra! Vári Domokos

169

Parasztmiatyánk
Názáreti Jézus Urunk, ha te vagy, kit a papok hirdetnek Isten fiaként, segíts meg minket, elbolondult földi szállásunk, létünk balga hite elárvult, ne fönn a mennyben bóbiskoljál, ide gyere le, minket váltsál meg, itt győzködjön benned a jóság, ha a sárkényfészkek vészhelyén fölácsolják tiszta oltárod, és meglesz a mi akaratunk, el fog jönni a te országod. Mindennapi szabad földünkre adj nevelő esőt, napmeleget, miként a nőknek lehetőséget, hogy gyümölcsözni merészeljenek, lefektünkkor adj nyugodt álmot, keltünkkor erőt a munkához, s ne hitszegés, júdáspénz teremtsen viszályt a Gecsemáni kertben, maradiságunkat változtasd meg, lehessünk, mint a rajongó gyermek hiszékenyek, ne nemzetsírásók, töröld ki nyelvünkből a válság szót, s hogy ez a kis nép mit ér meg, lássad, emeld fel Európához hazánkat. Reménységünket úgy üdvözitsd, hogy lássuk benned a való Istent, add, hogy a józanság kisérjen s uralkodjon a kishitüségen, ne bocsásd meg vétkünk, ha tovább gyöngítjük a hon fundamentumát, és ne vígy minket a kísértésbe, hogy a földön hazudjunk ál-mennyt, de szabadíts meg tunyaságunktól, hogy két kezünk s jobb elménk nyomán Hunnia föltámadjon. - Ámen.

170

Akármilyen kincset ...
Akármilyen kincset Kínáljon az élet, Édes székely népem, El nem hagylak téged, Mindig veled érzek. Akármilyen rangot Kínálhatnak nékem, Szegény sorsomban is Örök büszkeségem, Az én székelységem.

És mikor a hazám Áldozatra kér fel: Megmutatom karral, Megmutatom ésszel, Mit tehet egy székely? Fülei Szántó Lajos`

171

Eredj, ha tudsz!
Eredj ,ha tudsz...... Eredj,ha gondolod, Hogy valahol,bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod Eredj.... Szállj, mint a fecske délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár, Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod, Eredj , ha tudsz. Eredj, a hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A lelkedből, ez érző élő fából, Az emlékezés új kereszteket. A lelked csillapúló viharának Észrevétlen ezer új hangja támad, Süvit, sikolt S az emlékezés keresztfáira Téged feszít a honvágy és a bánat, Eredj, ha nem hiszed. Hajdanában Mikes se hitte ezt, Ki rab hazában élni nem tudott, De vállán égett az örök kereszt, S egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténkint a csillagok Fürödni a Márványtengerbe jártak, Meglátogatták az itthoni árnyak, Szelíd emlékek: eszeveszett hordák, A szívét kitépték S hegyeken, tengereken túlra hordták... Eredj, ha tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett, Inkább, semmint hordani itt a jármot, Szórd a szelekbe minden régi álmod, Ha úgy látod, hogy minden elveszett.

172

Menj őserdőkön, tengereken túlra Ajánlani fel két munkás kezed, Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén, Még nem tudom, Jut-e nekem egy nyugodalmas sarok, De itthon maradok. Leszek őrlő szú az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, orozva dúló féreg. De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Melyet temet bár: halló fülekbe cseng, És lázit: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyújtózsinór, A kanóc része, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tíz-száz évekig Hamuban, éjben, És akkor...! Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok. Végvári

173

Saját könyvtár Megvásárolt könyvek - Kölcsönzött könyvek
A könyv címe Dátum .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

174

Adósságok - Törlesztések
A kölcsönt adó személy Kölcsönkért mennyiség Viszzafizetési határidő .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

175

Megjegyezni való címek és telefonszámok
Név Cím Telefonszám .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

Hasznos címek és telefonszámok Általános segélykérő szám Rendőrség Tűzoltóság Mentőszolgálat Electrica Csőtörés E.On gaz Autómentő Autóbuszállomás Lakossági tanácsadás 176 112 955; 0266-211 125 981; 0266-218 450 961; 0266-216 100; 0266- 212 186/134 929; 0266-218 416 0266-213 048 0266-213 204; 0266-217 166 0266-218 262; 0744-519433 0266-212 034 0266-217 150

Havi bevétel - Havi kiadás

Hónap Január Február Március Április Május Junius Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen Bevétel Kiadás Maradvány Tartozás Kiadás melyet viszszakapunk

Házbér

Adók

Lakás

Konyha

Fűtés

Cseléd

Ruházat

Egészség.

177

Havi bevétel - Havi kiadás
Biztosítás Illetékek Világítás Szórakozás Adakozás

Hónap Január Február Március Április Május Junius Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen Bevétel Kiadás Maradvány Tartozás Kiadás melyet viszszakapunk

Orvos

Utazás

Kölcsön

178

Lesz még
Lesz még: tavasz, és lesz még kikelet, Nyílik még virág, Hazám, tenéked! Elmúlik felőled a rémes áradat, Amely beborítja mostan az utadat. Lesz még: aranykalász, fehér kenyér, Szenvedés helyett, boldogság a bér. Napsugár váltja fel az őszt és a telet Hogy fölszárítsa majd az omló könnyeket. Lesz még: rügyfakasztó üde hajnal, Köszöntve csicsergő madárdallal. Az elnyomottaknak jó, kedves szeretet Megjavítva az önző rideg lelkeket. Lesz még: a sorsunk szép és sokat ér, Minden, mindenért fizető babér. Panasz zokszó nélkül járj mindig, soká élj. Drága magyar népem: tűrj és folyton remélj! Orosz Ella 1943

179

Újévi köszöntő
Adjon Isten sokakat, Sok karácsony napokat, A szekérnek kereket, S a pohárnak feneket, Hogy ihassunk eleget. Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét , kamarát, Sok örömet a házba, Boldogságot hazánkba, Ebben az új évben. Itt az újév újat hozzon, Régi jótól meg ne fosszon, Ha már több jót nem hozhat, Vigye el a régi rosszat! Ma az újesztendő, Ti azt jól tudjátok, Akik elértétek, Azon vigadjatok, Valamint az égnek lehulló zápora, Annyi áldás szálljon gazduram házára. Az új év reggelén minden jót kívánok, Ahová csak néznek nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon, Dalos madár zengjen minden rózsabokron. Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, Szálljon áldás rátok ebben az új évben!

180

Tartalom
Az olvasóhoz  Köszöntő Beszéd  A székely naptár  Himnusz  Szózat  Székely himnusz  Nemzeti dal  Magyar hitvallás  Naptár a 2010-es esztendőre  Január  Február  Március  Április  Május  Június  Julius  Augusztus  Szeptember  Október  November  December  Árpád-kori magyar nevek  Ómagyar férfinevek 800-1000:  Ómagyar női nevek 800-1000:  Kun nevek  Férfinevek:  Jász nevek  Besenyő nevek  Magyar vagyok  Szeresd ezt a földet!  Néhány érdekes adat a 2009-es év első tíz hónapjáról,  Székelyudvarhelyről és környékéről  Beszélgetés Dr. Ambrus Józseffel,  a Hargita Megyei Mentőszolgálat orvos-igazgatójával  Erdélyben  A székely  Légy büszke nyelvedre Magyar!  Csaba királyfi legendája  A székely rovásírás ABC-je  Székelynek születtem  Hogyan teremtette az Isten a turániakat?  A magyar őstörténet kutatásának jelenlegi helyzete  Beadvány a finnugor hazugság felszámolásáért  Református ünnepeinkről  A római katolikusok böjtnapjai  Kis magyar brevárium  Itt a kezem testvér  5 7 13 14 15 16 17 18 20 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 44 45 45 45 46 46 46 47 48 48 50 50 54 55 57 59 60 60 61 62 64 66 68 69 72

181

A magyar népdal  Háromszínű magyar zászló  Hargitai fecskemadár  Szabad Székelyföldet akarunk!  Bornemissza Gergely egri várkapitány  fogságba esése és halála  Kik voltak a „deákok”?  Húsvéti népszokások Maros megyében  régen és ma  Húsvéti versek  Erdély  Tények vagy fantázia?  Síremlék valahol Ázsiában  Erdély induló  Mióta írnak tollal az emberek?  Réka királyné köve  A székely leány  Kicsi szóga nem beszél  Kakaslövés Apácán  A természetjáró tízparancsolata  Kossuth Lajos  Megemlékezés  A székelyek  Gergelyfi főhadnagy 1848-1849-ben  Nem, nem soha !  Dicsőséges nagyurak  Az élet  A porbor  Közmondások  Találós kérdések  Rózsa Sándor bajsza  A pálinka öl, butit és nyomorba dönt  A dohány méreg  Felhívás  Székely-magyar szótár  Mit nevezünk a világ hét csodájának?  Adomák  Ha férfi vagy légy férfi  Székelyföldön  A szabad székely dala  Budvár és a tatárok  Háromszáz esztendővel ezelőtt  szigorúbbak voltak őseink  A jószomszédság kiskátéja  Libapecsenye és libabor  Karácsonyi magyar népszokások  Karácsonyi kántálás  Csendes éj  10 pont 2010-re  Receptek 

73 75 75 76 79 79 80 81 81 83 86 87 91 93 94 94 95 96 100 101 102 103 104 105 108 109 110 111 113 114 115 116 116 116 117 118 119 120 121 121 122 123 123 125 126 127 127 129 130 132

182

Ősi hazánk Erdélyország köszöntünk  Erdélyi magyar lakodalmi rigmusok  A doktor bácsi válaszol  Benedek Elek  Dózsa György unokája  Európa újra csendes  A székelyek  Hun imádság  Vízbe temetkezés  Katonadalok  Gúnyvers  Háromszéki gyermekjátékok  Tréfás számolások  Mese a féreg farkincájáról  Anekdoták  Tréfás sirfeliratok  Bűvészmutatványok  Székely babonák  Hasznos tudnivalók  Régi mértékek átszámítása  Mennyi szükséges egy napra  Állattenyésztés  A ragályos betegségek lappangási ideje  Baromfiak  Vadászati és halászati tilalmi időszakok  Egymás kezét fogjátok  Parasztmiatyánk  Akármilyen kincset ...  Eredj, ha tudsz!  Saját könyvtár  Megvásárolt könyvek - Kölcsönzött könyvek  Adósságok - törlesztések  Megjegyezni való címek és telefonszámok  Hasznos címek és telefonszámok  Havi bevétel - Havi kiadás  Havi bevétel - Havi kiadás  Lesz még  Újévi köszöntő 

140 140 144 146 147 147 148 148 149 151 153 154 155 156 157 160 161 163 164 165 165 166 166 166 167 168 170 171 172 174 175 176 176 177 178 179 180

183

2oo2 Nemzetközi sajtszótár 2oo3 Japán konyhatolmács Francia gasztronómiai zsebszótár Restaurant&Service, Tapasztalataim Japánban( DR:DRAVECZKY BALÁZS LEKTORÁLTA) 2oo4. Svájci konyha-svájci receptek 2oo5.Vendéglátók kézikönyve Kulináris kuriózumok Pincérviccek (Molnár Adalbert társszerzővel) Boszorkánykonyha Japán erdélyi szemmel 2oo6 Modelliskola Orbán Szabó Anna cselédlány süteményesfüzete 1913- ból Bráz Sándorné Lázár Juliána tésztáskönyve (Kovács Anikó társszerzővel) Szászné Bene Ilonka ref.lelkészné szakácskönyve (Kovács Anikó társszerzővel) Lázár Lajos ételreceptfüzete (Kovács Anikó társszerzővel) Egy kandikamera történetei Török hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben Német-osztrák hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben Egy kis borkultúra-Borivóknak való (Lázár Ferenc társszerzővel) Major Sándorné Dósa Irma ételreceptfüzete Melós voltam Japánban Kis asztali illemtan Pécsi Ferencné Dósa Irén ételreceptesfüzete Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben Erdélyi finomságok (Kovács Anikó társszerzővel) A Vendég 2oo7 Dronka Szabó Tusi tésztareceptgyűjteménye Japán nyelv alapfokon (Takayanagi Yuji társszerzővel) Sportpipázók kiskátéja A Pincér Szurkálódó Major Sándorné Dósa Irma tésztareceptgyűjteménye Pincértrükkök Erdélyi finomságok (második kiadás) Egy kis borkultúra-Borivóknak való (második kiadás, MENTOR, Lázár Ferenc társszerzővel) Pincérnyelven Anitól Musa Dagh-ig (Fórika Endre fényképeivel)(MAGARDICI KIADÓ) 4o millió denevér Újabb pincétrükkök 2oo8 Pincérbakik Hires-neves kibédi népművészeink Amikor érik a banán A székely paraszt Németországban Egy kislány naplója, Székely Kalendárium (Lázár Ferenc társszerzővel) 2009: Japán erdélyi szemmel (második kiadás, PALLAS) Türk ve macar arkadas Bohócságok Kantintörténetek Családi szakácskönyv (HOPPÁ) Receptbiblia (HOPPÁ), Pincértörténetek

Berecz Edgár eddig megjelent művei:

184

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful