A tartalomból

Elismerés 20 év munkáért! (2. oldal) Hírek az Ifjúsági Egyesületrõl (3. oldal) Környezettudatos nevelés (4. oldal)
CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA
XX. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2009. november-december - ÁRA: 130,- Ft

Önök küldték (5. oldal) Atlétika (6. oldal)

Karácsony - már megint?!
Talán élnek közöttünk olyanok, akik elsõ hallásra az ünnep közeledtével hasonló kérdést tesznek fel, leleplezve mennyire semmit mondó ünnep számukra a karácsony. A szokásos ünnepi bevásárlás, pénzköltés, készülõdés-tépelõdés, sorban állás mind-mind teher, amit az emberiség egy része kitörölne a naptárból is. Másik oldalról úgy gondolom a félelem kelti bennünk ezt a mondatot, hiszen az ünnep megállásra késztet, szembesít, egy tükröt állít elém, milyen vagyok, ki is vagyok? Belenézve kendõzetlenül feltár mindent: közömbösségemet, erényeimet, kudarcaimat énem (át)alakulását, (újjá)születését. Különös ez az ünnep, talán fogalmazhatok így is, és nem véletlenül, hiszen görög katolikus egyházunk ezekkel a szavakkal énekli ki szívébõl az ünnepre való készületben a karácsony jelentõségét: "különös és dicsõséges titkot látok". Különös, mert soha ilyen még nem volt, és nem is lesz. Hiszen az Ige, aki kezdetben Istennél volt, az Atyának Egyszülött Fia, a második Isteni személy testet ölt magára ezen az éjszakán. Ahogyan a szent atyák mondják, hogy: "az ember átistenüljön." Ez az esemény nem csupán különös, de dicsõséges is. Nem valami bizarr dologról van szó, a szenzációt, a meglepetést nem valami földi, bûnös cselekedet generálja, mint ahogy olyan gyakran a média ezt szeretné. Ma nem az kelti fel az emberek érdeklõdését, hogy valaki szörnyû tettet vitt véghez, meghökkentõ bûnt követett el, hanem a legnagyobb tisztaság okozza a meghökkenésünket, ez teszi az eseményt különössé, és egyben dicsõségessé. A legsötétebb helyrõl világosság árad! Egy barlang mélyében felragyogott a soha le nem alkonyodó csillag, amit nem lehet nem észrevenni. De mindezeken túl mégis titok marad, amit az ember nem képes felfogni. A magasságbeli Isten egy gyermek alakjában jelent meg a földön. Titok marad, mert az emberi elme nem tudja feldolgozni ezt a különös, és dicsõséges látványt. Nem fér össze a menny és az istálló, a barmok jászla és a benne fekvõ befogadhatatlan teremtõ. Titok marad, mert látjuk a Boldogságos Szüzet, mint anyát a jászol mellett. Az emberi elme nem képes a titok nyomába eredni és megérteni, hogyan fér meg a kicsinységben a nagyság, az erõtlenségben a legnagyobb Isteni erõ, s a szegénységben a gazdagság. Ma karácsony napján mégis próbáljunk meg ennek a különös, és dicsõséges titoknak a közelébe férkõzni. Ha akkor lett volna tv, rádió valószínûleg nem mondták volna be a hírekbe, hogy ma Betlehemben megszületett Jézus Krisztus. Biztosan beolvasták volna, hogy Rómában mit történt éppen a császári udvarban, elmondták volna, hogy a népszámlálás eredményei szerint a római birodalomban hány ember él, hogy Heródes éppen mivel tölti az idejét. Az akkor oly jelentéktelennek tûnõ esemény mégis alapjaiban változtatta meg az egész világot. Miért? Mert elindult valami, nem az embertõl, hanem az Istentõl, csakúgy, mint a teremtés hajnalán. Ma már minden kultúra, minden ember, - még az is, aki nem hisz - ehhez az eseményhez viszonyít minden más történést. Nem véletlen, ha felnyitunk egy lexikont, akkor minden történelmi esemény úgy van "historizálva", hogy Krisztus elõtt ennyi évvel, vagy Krisztus után annyi idõ után történt. Még az is, aki csak azt mondja, hogy idõszámításunk szerint vagy elõtt; még az is tudja, hogy kitõl számítjuk az idõt. Nem Cézártól, nem Ramszesztõl, nem egy nagy hadvezértõl, hanem ennek a gyermeknek a születésétõl. Ki is hát ez a gyermek, és mit akar itt már megint? - tehetném fel újra a kérdést?! Kimondani is furcsa, de azért jött, hogy velem legyen, hogy bennem legyen, megszülessen végre a hit, a remény és szeretet légkörében. Azokban az erényekben, amik képesek emberré tenni, embertelen körülmények között is az embert méltóságot adva! Ez a szelíd jel, ez a kisbaba üzenet lehet mindannyiunk számára, hogy a karácsony különös és dicsõséges titkát ne a nagy dolgokban keressük. Ne a fényes csillogásában, hanem a szelíd szeretetben, ne a nagy ajándékokban, hanem az apró gesztusokban. A modern ember egyik legnagyobb kísértése, hogy mi még 2009-ben is a csillagot keressük, mikor születik meg melyik hétvégén a sztár. Sajnos mi keresztények szeretnénk a megváltót a nagyok között tudni, hogy nekünk is dicsõséget hozzon. Különös, felfoghatatlan dolgok ezek! Egy élet is kevés, hogy megértsük, hogy elhiggyük, hozzánk hajol, és így szól: veletek vagyok, most itt köztetek - ebben a gyermekben, a hideg, fagyos éjszakában, karácsonykor, - már megint! Ignácz András parókus

Évértékelés Apáti György polgármesterrel
2009 sikeres és sok eredményt felmutató év volt. Olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, amire már rég megérett a város. Úgy gondolom, hogy óriási elõrelépés az intézmények életében az idén nyáron felújított általános iskola. Az Ady Endre utcai épület a nyílászáró cserével, az új burkolattal, mosdóhelyiségek modernizációjával, a külsõ szigeteléssel, a fûtéskorszerûsítéssel, akadálymentesítéssel bármelyik, 21. században épült iskolával felveheti a versenyt. A több, mint 400 millió forintos beruházás az ÁMK udvarát is érintette (multifunkciós pálya, Kresz-tanpálya). Belefért a konyha akadálymentesítése, és a kistelepülések közül az óvodai ellátásban hozzánk csatlakozott Szamosbecset is fejleszti: az ott lévõ tagóvodánkat 40 millió forintból építjük újjá. A beruházási rész mellett beszélni kell az eszközbeszerzésrõl is: 12 millió forintnyi eszközt vásárolt a konyha, valamint 10 millió forint értékben láttuk el az iskolát bútorokkal, oktatást segítõ eszközökkel. Az óvoda pedig megközelítõleg egy millió forintot költhetett el erre a célra. Sokat hall a lakosság mostanában a kompetencia alapú oktatás bevezetésérõl? Hogy kapcsolódik ez a program az iskolafelújításhoz? A Kormány elvárása az volt, hogy ne csak formailag, hanem tartalmukban is újuljanak meg az isko-

lák. Kötelezõ, követõ pályázatként mintegy 64 millió forintot nyertünk a TÁMOP 3.1.4-08/22009-0132-es jelû kiíráson a kompetencia alapú oktatás bevezetésére. Ez a módszer az alapkészségek, képességek fejlesztését állítja középpontba, amit a legkorszerûbb információhordozókkal - pl. tanári, tanulói laptopok beszerzése, használata - és az oktatást segítõ eszközökkel (nyomtatók, projektorok, digitális fényképezõgépek stb.) garantálja a gyerekek elõrehaladását. A program végigvitelét vállaló 12 pedagógus 120 órás szakmai képzésen vesz részt, de minden pedagógus kap általános képzést is, amivel bevezetheti az új módszereket.

Ebben az évben a szennyvízberuházás elsõ lépései a lakosság részvételi szándékának kinyilatkoztatásával és csatlakozásávál megtörténtek. Hogyan tovább? A szennyvízcsatorna és tisztítómû kiépítésének kérdése régi téma. Az önkormányzatnál dolgozó hivatali apparátus olyan pontossággal és odafigyeléssel készítette elõ a közel két milliárdos projektet, hogy megnyertük az I. fordulót, és most december közepén beadtuk a II. fordulóra a komplett anyagokat. Az elmúlt félévben megtörtént a társadalmi egyeztetés a lakossági fórumokon, majd megalapítottuk a Csenger Csatornamû Víziközmû Társulatot, ami a lakossági sajáterõ hozzájárulás összegét kezeli. (folytatás a 3. oldalon)

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. november-december

Jéghíd a Szamoson
A folyókon négyféleképp keltek át a régi idõk emberei. A legõsibb módszer az idõjárás két végletének kihasználása, azaz a forró, aszályos nyarakon az alacsony vízen való átlábalás, a gázlók megkeresése, avagy a másik véglet a cudar kemény teleken a jégen átmenni. Van még a csónak, rév is, de legmegbízhatóbb a híd. Ezen a négy variáción túl még a vízen való járás is szóba jöhet, de eleddig ez még csak egyvalakinek sikerült, ám õ az Istenfia volt. Minthogy már átfordultunk a decemberbe, s ez elméletileg téli hónap - mert még eddig ez nem igen látszik rajta, hála Istennek - a téli vízenjárás egykori formájáról essék szó. Azaz, hogy a víznek a jég halmazállapotát kihasználandó, a befagyott folyó vastag jégpáncélján miként térültek-fordultak át a túlsó partra nem is oly régen, de õsidõktõl fogva, hiszen mi más lehetõségük is lett volna az átkelésre. Mert ugye híd csak egész késõn épült a Szamoson (elõször fahíd, késõbb vashíd), a korábban alkalmazott rév, komp avagy hidas télen közlekedni nem tudott - már ahol volt. De az is ritka helyen volt. Így aztán például Angyalosból Tatárfalvára és vissza, avagy Szamosbecsrõl a csengeri oldalra és vissza természetes, hogy a folyó vastag jegén át jártak az atyafiak. Ez mindennapi, természetes dolog volt, bár mint hallottam, az újabb idõben is elõfordult már ez. Mindennapinak, természetesnek írom, ám meg volt ennek is a technikája, tudománya. Elõször is meg kellett várni a jég lassú beállását, vastagodását, s különféle csalhatatlan jelekbõl megállapítani a biztonságos átkelésre való állapotát. A vastagodást bizonyos módszerekkel elõsegítették, növelték a vastagságát. A jégre szalma-, napraforgókóró - és vesszõkötegeket fektettek, s ezeket bõségesen locsolva "hizlalták" annak vastagságát, szabályszerû utakat alakítottak ki. Ezeket "jégjáróknak" nevezték s még megrakott szekerekkel is át tudtak rajta kelni, természetesen kellõ óvatosság mellett. A jégjárókat este égõ szalmacsutakokkal ki is világították, hogy a tétova utas le ne tévedjen a keskeny útról. A jég vastagságát rendszeresen ellenõrizték. Egyébként a Szamos-mentén lakók jól ismerték a folyó sajátságos áramlását, s tudták, hogy hová lehet ezeket építeni. Ami jó az egyik embernek, nem kedvez a másiknak, így volt ez az idõ enyhülésének kezdetével is. A melegedés hatására a jégjárók kezdtek veszélyessé válni, s csak az igazán vakmerõek használták továbbra is. Konkrét adalékokat is találhatunk errõl Csenger régi iratai között. 1892. novemberében igen kemény, hideg idõ lehetett. A város számára nehéz helyzet állt elõ. A régi fahidat már lebontották, de az új még nem épült meg, s ezért a legõsibb módszerrel voltak kénytelenek a Szamoson való forgalmat biztosítani: a vastag jégen kellett átkelni a túlsó partra. November 30-án panaszolta Bélteky Albert jegyzõ, hogy "...a Szamoson a közlekedés már a tegnapi napon is nagyban folyt, több mint 50 terhes szekér is átment" - de a posta taligáját nem engedték át. Ugyanezen év december 17-én Pongrácz Imre postamester felhívta a figyelmet, miszerint "a Szamos folyón a jégjáró veszedelmessé válván" s ezért a csengeri bíró figyelmét a Fõszolgabírói Hivatal felhívta, hogy "a csengeri Szamos jégjárót vizsgálja meg, s ha azt a nagy olvadás folytán közbiztonságilag veszélyesnek találja a közle-kedést tiltsa be!" Kun József fõbíró rögvest válaszolt is, "ha fagyra nem fordul az idõ járása, azon esetben a jégen való járás általam be zárandónak véleményeztetett." A fenti néhány iratból is látjuk, hogy a jégen való átkelés majdhogynem hatóságilag szabályozva volt, bár ez Csenger esetében a híd építésébõl, illetve annak hiányából adódó kényszerûségbõl volt vállalható. Mindenesetre, ha netán a Szamos valamikor ismét beáll, senkinek sem ajánlom, hogy ily módon rövidítse meg az átkelést. Fábián László

Egy racionálisan gondolkodó apa monológja
Én kérem igen racionálisan gondolkodó apa vagyok, mindig is az voltam. Minden év végén megtervezem a jövõ év pénzügyi dolgait. Engem kimondottan az ész érvei vezetnek, az én költségvetésem az ész költségvetése, s nem az érzelmeké, a szívé. tatni és miegyéb költségek. És mi ebben a haszon? Semmi az égvilágon. Elõször megpróbáltam tõle megvonni, amit csak lehetett, nem adtam neki enni, csak annyit, hogy éhen ne vesszen. Aztán rongyokba járattam, piszkosan koszosan. De még mindig nem volt kifizetõdõ!!!

Szomorú aktualitása van ennek a képnek, melyet Szabó Menyhért vasúttörténész (Mátészalka) küldött a Múzeumnak. Két okból is érdekes ez a kép: egyrészt a régi vasútállomást idézi (mely sokkal szebb volt, mint a mai), a másik, ám szomorú dolog amire emlékeztet, hogy egyáltalán volt vasút és annak állomása. De ne bántsuk a mai állomást, bárcsak betöltené továbbra is a funkcióját!
Mert hova is jutnánk, ha az ember a szívére hallgatna? Egyszóval osztottam, szoroztam, kivontam, de mindenbõl négyzetre emeltem, gyököt vontam, megint csak vontam - de fõleg a pénzt vontam el minden téren. E fent említett matematikai mûveletek közepette jöttem rá, hogy gyermekem nevelése nem kifizetõdõ. Nem bizony! Kiszámoltam mennyibe kerül a fenntartása: etetni, ruházni, tanítEkkor jött a megváltó gondolat. Meg kell szüntetnem. Úgy döntöttem, agyonütöm a család gazdasági mutatóinak érdekében. Meg kell érteniük, kérem! Újsághír: 2009. decemberében gazdasági okokra hivatkozva a kormány megszüntette a 101 éves csengeri vasútvonalat. F.L.

Elismerés 20 év munkáért!
Fáy András díjat kapott Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgatótól Magyari Ferencné, kaptuk a rövid-tömör hírt. - Mit és milyen elismerést jelent ez a kitüntetés ? - A Fáy András díj a dolgozók és "külsõsök" legmagasabb szakmai elismerése a bankon belül. Évente általában 4-5 fõ kaphat ilyen elismerést. Az Észak-alföldi Régióban ebben az évben engem tartottak alkalmasnak a kitüntetés odaítélésére. Hogy mit jelent Nekem? Azt, hogy a mindennapok hajszájában az eredményességet észreveszik és nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is elismerik. - Valóban 20 éve már a bank szolgálatában áll? - Meglepõ, de Csengerben és Mátészalkán már húsz éve dolgozok a bank alkalmazottjaként. - Miként látja, ez a szakma modern kifejezéssel élve, fekszik Önnek ? - Amikor az Államigazgatási Fõiskolán végeztem, azt gondoltam a közigazgatás lesz az a közeg, ahol megtalálom a számításaimat. A sors másképp akarta. A banki fiókhálózat egy aprólékosan szabályozott, tiszta viszonyokon nyugvó, rengeteg munkával és odafigyeléssel ellátható feladattenger. Sokat kell az ügyfelekkel az ügyfelekért tenni, kiszolgálni õket. Folyamatosan meg kell újulni és a változásokat napra készen követni, sõt azonnal alkalmazni. Mindent számon kér-

A XVII. Filmszemle
A XVII. Megyei Film és Videószemlére 18 alkotás érkezett. A fesztivál fõdíját (Csenger város tárgyjutalmát) Bogdányi Ferencnek és Csordás Lászlónak adta, a jutalmát Kiss Jánosnak adja, fejlõdõ képi látásmódjáért, több filmben nyújtott opertõri megoldásaiért. Csenger Város tárgyjutalmát Petrusák Jánosnak adja, a székely

nek a vezetõk a revizorok és természetesen az ügyfelek. - Szinte nem látható a városban, ennyire elfoglalt? - Általában reggel 7 óráig - Pataki Attila dalszövegét ismételve-, elhagyom a várost és ritkán érek haza este 6 óra elõtt. A szabadságom jó része a mezõgazdasági vállalkozásunké, és esténként szabályzatok és munka is hazaérkezik velem együtt. Szûk baráti körünkkel tudunk egy-egy fõzés erejéig összejárni. - Ehhez a sok munkához, elfoglaltsághoz család is kell! - Igen! Két felnõtt gyermekem már nem igényel annyi anyai törõdést, mint pici gyermek korukban. A férjem is egész jól elboldogul a saját problémáival. A viccet félretéve egy nagyon összetartó, a problémákat megbeszélõ és közösen cselekvõ család

vagyunk. Fiam idén õsszel orvos lett, megkezdte rezidens képzését a Debreceni Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikáján, lányom utolsó éves gyógyszerész hallgató. Mindketten jól tanultak, tanulnak. Amikor idejük engedi, besegítenek a mai napig itthon is. Férjemmel pedig jól kiegészítjük egymást, és erõs csapatot alkotunk. Mindenki tudja mi a dolga, és azt meg is csinálja. Két egymástól sokban különbözõ ember 25 éve jóban rosszban kitart a másik mellett. Férjem szerint a jó házasság alapja, hogy ritkán találkozunk és akkor nem a veszekedésen jár az eszünk. Nekem sokat jelent a vallásosságom, erõt merítek belõle. Köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt és gratulálunk az elismeréshez. - Én köszönöm a gratulációt.

gyimesi magyarság létviszonyainak érzékeny bemutatásáért. Az Sz-Sz-B Megyei Könyvtár könyv jutalmát: Líienbold Attilának adja, az "Egy polihisztor a századfordulón" címû filmjéért, Jósa András életének, munkásságának élményszerû bemutatásáért. Csenger Város tárgyjutalmát Szilágyi Ferencnek, mint elsõfilmesnek adta, az "Álom és valóság" címû filmjéért, egy játékfilmi ötlet sikeres megvalósításáért. Csenger Város tárgy-

hagyományok bemutatásáért, a székely emberek iránti figyelméért. Csenger Város és a Sz- Sz-B Megyei Könyvtár tárgyjutalmát Fodor Lászlónak adta, a "Betekintés az O'sváth gyûjteménybe" címû riportfilmjéért. Csenger Város tárgyjutalmát Koncz Andrásnak adja a "Kék" címû etûdjéért, a képi és a zenei világ összhangjának meg-teremtéséért. A zsûritagjai: Dr Hamar Péter, Dr Karádi Zsolt, Miló Mihály.

2009. november-december

CSENGERI HÍRMONDÓ
Ünnepi istentiszteletek rendje a Református templomban
December 21-23. (hétfõ-szerda) 16.30 Bûnbánati istentiszteletek December 24. (csütörtök) 16.30 Ünnepi istentisztelet December 25. (péntek) 10.00 Úrvacsorás istentisztelet 16.30 Hálaadó istentisztelet December 26. (szombat) 10.00 Ünnepi istentisztelet 16.30 Ünnepi istentisztelet December 27. (vasárnap) 10.00 Ünnepi istentisztelet 16.30 Ünnepi istentisztelet December 31. (csütörtök) 16.30 Az év utolsó istentisztelete Január 01. (péntek) 10.00 Újévi istentisztelet 16.30 Újévi istentisztelet

3.

"Kutyavilág" a Piacon
Mintha valóban tavasz lenne, most, december elején - más egyéb jeleken túl - bizony nem éppen szemgyönyörködtetõ látvány a Piacon az ide-oda vonulgató kutyák csapata. A finoman szólva igen kétes vérvonalú és fajtájú, s nem utolsósorban tisztaságú ebek fittyet hányva az autókra, biciklisekre, bódulatban követik az éppen ügyeletes nõstényüket. Igen-igen, ez a természet örök törvénye, a fajfenntartás ösztöne, és miegyéb, amit a jog és egyéb védõk (Négy Mancs!) mondanának, ám prózai okokból a csengeri lakosok mindezt nem igen értékelnék valahogy. Szó ne érje a ház elejét, saját két szememmel láttam már egy gyepmesteri autót az Ady utcán - tehát a hatóság megteszi ami tõle telhetõ. De úgy látszik, a kutyák nem tudni, mi okból, messzirõl megérzik a sintér szagát, mint vállalkozó az APEH-ét, mert számuk nem nagyon csökken (mármint a kutyáké). Nincs is addig baj, míg nincs baj. Látszatra ezek igen jámbor kutyusok, még néha szánja is õket az ember. De mostanság korán sötétedik, késõn világosodik, hosszúak az éjszakák, s ha hajnalban ne adj' Isten csapatba verõdnek ezek az ebek, akkor a falkaszellem igen veszélyes is lehet a korai vonathoz, buszhoz, avagy a munkába igyekvõk számára. Felmerül a kérdés bennem, mi lesz itt, ha valóban tavasz lesz?

HOPPÁ!!!

Évértékelés Apáti György polgármesterrel
(folytatás az 1. oldalról) Erre azért volt szükség, mert a 85%-os támogatottságú pályázatnál lakossági forrást is fel kellet mutatnunk. Ezt az emberek megértették és mára az ingatlantulajdonosok 99%-a csatlakozott tag, így 100%-nak mondható az a szándék, amivel megteremtjük az Unió által elõírt városi víz- és szennyvízkezelési programot. Mikorra várható a megvalósítás? Véleményem szerint 2010-ben beindul a munka, ami remélhetõleg nagyon sok helyinek kereseti lehetõséget is biztosít a beruházás idõszakára. Milyen fejlesztéseket terveznek ezeken kívül? A kistérségi LHH (a leghátrányosabb helyzetû kistérségek számára biztosított, meghatározott összegû állami keret) projektlistába bekerült 550 millió forinttal a kistérségi járóbeteg-ellátó központ kialakítása. Ezt az Északalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség jóváhagyta, a pályázat most már kidolgozásra kerülhet. Továbbra is tervezzük a geotermikus közmûrendszer kiépítését az önkormányzati intézményekben. Ennek az elõkészítése is folyamatban van, várjuk a megfelelõ kiírást. A városrehabilitációs pályázatunk is arra vár, hogy beadjuk. az utóbbi két pályázat beadási határideje várhatóan január. Bár az Uniós fejlesztési pályázatok várhatóan 90-95% támogatottságúak, felvetõdik a kérdés, hogy milyen keretbõl tudja az önkormányzat biztosítani a saját fedezetet a projektekhez? Két évvel ezelõtt bocsátottuk ki az egy milliárdos kötvényünket. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a kötvény hozama bebizonyította, hogy jó döntés volt ehhez a hitelformához folyamodni. Ezt a pénzt akkor azonnal lekötöttük, azóta kamatozik, és rendkívüli elõnyt jelent a pályázatoknál, min saját forrás. A Képviselõ-testület határozata alapján csak fejlesztési célra használjuk ezt a lehetõséget. A szennyvízprogramnál említette, hogy nõ a munkavállalási esély. Az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató a városban. Ezen a területen mirõl tud beszámolni? A köztisztviselõi és közalkalmazotti szféra mellett a közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretén belül 2009-ben a közel 400 fõ regisztrált munkanélkülibõl 200at munkába állítottunk. A jövõ évi beruházásoknál még több embert keresethez tudunk majd juttatni. Közeleg a karácsony. Milyen kívánságot helyez polgármesterként a képzeletbeli fa alá? Legalább olyan sikeres évet kívánok Csengernek, mint az idei. A megvalósult beruházásokkal újra a fejlõdés útjára léptünk, ami mindannyiunk számára a biztos jövõ és megélhetés záloga . -mjb-

Az Ifjúsági Egyesület 2009-es beszámolója
A Csengeri Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Kiemelkedõen Közhasznú Egyesület 2009. február 28-án alakult újjá, mivel a régi elnökség lemondott, és megválasztottuk az új elnökséget. Elnök: Osváth Ágota, elnökhelyettes: Szeremi Norbert, titkár: Osváth Edina. Azért szerettem volna elnök lenni, hogy összetartást, jó hangulatot, és színes programokkal próbáljam gazdagítani a csengeri ifjúság életét. Mivel az egyesület célja, az érintett korosztály kulturális és társadalmi helyzetének javítása, szabadidõs programok szervezése. Testvérvárosi kapcsolat kialakítása más önkormányzati ifjúsági egyesületekkel az országon belül, illetve a határon túl. Második gyûlésünkön 2009. március 14-én már a nyári programokat beszéltük meg. Itt eldöntöttünk, hogy Homoródal-másra szervezzük meg nyári táborunkat, melyet 2009. augusztus 1-jétõlaugusztus 7-ig terveztünk. Mely az alábbi programokat tartalmazta: • 2009.08.01. Csengerbõl indulás, Szatmárnémetin keresztül Homoródalmásra érkezés késõ este szállásfoglalás, majd vacsora és ismerkedés. • 2009.08.02. Csíkszereda, Csíksomlyói templom megtekintése, majd kirándulás a Szent-Anna tóhoz fürdõzéssel összekötve. • 2009.08.03. Hegyi túra az almási-hegyekben visszafelé szalonnasütés a hegyen. • 2009.08.04. Kirándulás Békásszorosba, és a Gyilkos-tóhoz. Az útvonal a Hargita fenyvesein keresztül vezet. Melyen érintettük Csíkszeredát, Csíkrákost, Gyergyószentmiklóst. Vissza pedig Bucsintetõ, Parajd, Székelyudvarhely és végül Homoródalmás. • 2009.08.05. Szomszédos településeken rövid túra. Karácsonyfalván az unitárius templom megtekintése, gombászás a közeli hegyeken. • 2009.08.06. Felfedezzük Székelyudvarhely szépségeit, utána Székelyfürdõn Orbán Balázs sírját látogatjuk meg. • 2009.08.07. Reggeli után indulás haza, közben kirándulás Korondon, Parajdon sóbánya látogatása és Szováta. Az ott töltött idõ alatt nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a géberjéni Gabrien Hagyományõrzõ és Néptánc Egyesülettel. Több civil szervezettel is kapcsolatban van az egyesületünk, mint például a fent említett Gabrien egyesülettel, Szamosmenti Táj- és Környezetvédelmi Egyesület és a Református Ifjúsági Körrel. A Szamosmenti Táj- és Környezetvédelmi egyesülettel idén tavasszal Komlódtótfaluban természetvédelmi napot tartottunk. A református ifjúsággal közösen szalonnasütésen vettünk részt nyáron. A 2009.szeptember 25-én és 26án nyolcadik alkalommal is megrendezésre kerülõ Csengeri Almafesztiválon is részt vettünk más civil szervezettel közösen finomságokkal kedveskedtünk a nézelõdõknek, valamint az érdeklõdõken szívesen meséltünk az egyesület feladatairól, és jövõbeni terveirõl. Ezúton szeretnék jövõbeni terveinkrõl tájékoztatni önöket: Szeretnék az ifjúsági házat jobban kihasználni, azzal, hogy karaoke esteket szervezünk. Itt persze fogyaszthatnánk üdítõt vagy netán szendvicset is. Azért gondoltunk erre, mert észrevettük, hogy a mai fiatalok nagyon szeretnek énekelni, és pont ezért az ifjúságnak jó lenne, egy olyan hangulatos hely ahol jól érezhetik magukat, beülhetnek beszélgetni. Valamint terveinkben szerepel az ifjúsági ház külsõ homlokzatának a felújítása, ezzel is növelhetnénk a központ esztétikai szerepét. Osváth Ágota

Mikulás cirkusz

Évek óta óriási sikert arat a Fõvárosi Nagycirkusz mikulás mûsora a Sportcsarnokban, amit a helyi önkormányzat imgyen biztosít a gyerekeknek

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. november-december

A "környezettudatosság növelése az iskoláskorúak gondolkodásában" címû projekt zárórendezvénye a Petõfi Sándor ÁMK-ban
A Petõfi Sándor ÁMK diákönkormányzata által szervezett nyári környezetvédelmi tábor záró-rendezvénye november 21-én Csengerben került megrendezésre. A csengeri általános iskolából száz (ebbõl a táborozók száma harminchárom fõ volt), a táborban résztvevõ más települések diákjai ötven fõvel képviseltették magukat. A diákok felügyeletét öt helyi pedagógus és több kísérõ tanár felügyelte. A gyerekek reggel kilenc órától gyülekeztek az iskola fõbejáratánál. A regisztráció és az adatok egyeztetése után a résztvevõk tíz órától a városi sportpályán sportrendezvényen vehettek részt. A sportprogramon a diákok többek között megismerkedhettek olyan ügyességi és tájékozódási feladatokkal, ami igazi újdonságokat is jelentettek számukra. A teljesítendõ feladatok között szerepeltek a következõ sportjátékok: íjászat, bowls, golf, rekeszépítés, tájfutás, egyensúlyozás kötélen, darts, célra ütés tollassal. A legnagyobb népszerûségnek a tájékozódási futás bizonyult, ahol több diákunk dobogós helyezést ért el. Az aktív testmozgás után mindenkinek jólesett az étkezõben elfogyasztott ebéd. A program következõ állomása az iskola aulájában folytatódott, ahol a hivatalos záró- ünnepség vette kezdetét. Többek között beszédet mondtak a projekt partnerek képviselõi (GENEA Természet -és Környezetvédelmi Egyesület, "Bereg Camp" társadalmi szervezet), valamint a gyerekek vetítést láthattak megyénk természeti és kulturális értékeirõl. A nagyobb szünetekben a gyerekek a nyári táborozás során készült videófelvételeket és képeket szemlélhették meg. A csoportos vetélkedõ feladataiban a fiatalok számot adhattak környezetvédelmi ismereteikrõl. A szellemi torna után a rendezvény minden résztvevõje átvonult a városi sportcsarnokba a cirkuszosok bemutatójára. A mûsor végeztével zenével, tánccal és karaokéval telt el a program hátralévõ ideje. A gyerekek az iskola tantermeiben voltak elszállásolva, ami igazán felejthetetlen élményt jelentett számukra, ezzel is gazdagítva élménytárukat. Katona Levente

A Városi Televízió éves beszámolója
A Csengeri Városi Televízió a korábbi gyakorlatot megtartva, minden hét csütörtökén jelentkezik új mûsorral, majd azt a következõ hét keddjén megismétli. Adásaink csütörtökönként 19 órától, míg a keddi ismétlések alkalmával 18 órától kezdõdnek. Ettõl csak kivételes esetben térünk el, amirõl a képújságon keresztül elõre értesítjük a tvnézõket. Mûsorunkat a szignál vezeti be, melyet a Híradó követ, majd adott esetben ,,Háttérben" címû mûsorunk jelentkezik. Ezt követi az adás gerincét képzõ fõmûsor, majd a Híradó ismétlése, (a Híradó ismétlése novembertõl került bevezetésre) végül a szignál következik ismét. Ezután a 0-24 órában futó képújság oldalai láthatóak. Híradó Adásunk minden csütörtökön a Híradóval (1-2.kép) indul, mely 5-10 percben foglalja össze az elmúlt hét történéseit, illetve felhívja a figyelmet minden olyan eseményre, mely a közeljövõben lesz megrendezve és igényt tarthat a lakosság figyelmére, érdeklõdésére; legyen az hivatalos jellegû, kulturális- vagy sportrendezvény. Külön ki szeretném emelni, hogy augusztus óta külön figyelmet szentelünk a Híradóban -valamint a közvetítések tekintetében is- a sportnak. Háttérben A ,,Háttérben" egy igazi háttérmûsor, melynek célja, hogy egy-egy témát az érintettek megszólaltatásával részletesebben körbejárjon. A mûsor az élet különbözõ területeirõl érkezõ embereket szólaltat meg. Így szerepelt nálunk pl. Korózs Lajos államtitkár (5.kép), Böszörményi Zoltán író, Miskó Istvánné, az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ fõigazgatója, vagy a csengeri kézilabda gála résztvevõi, stb. ,,Fõmûsor" Csütörtökönként a Híradó, illetve adott esetben az azt követõ ,,Háttérben" után sugározzuk az aznapra elkészített adás gerincét képzõ fõmûsort. Ennek jellege mindig az aktuális rendezvényektõl, történésektõl függ. Mûsoraink e téren igen változatos képet mutatnak, hiszen a testületi ülésektõl, a komolyzenei koncerteken át a városi rendezvényekig számos különbözõ jellegû mûsor szerepel a palettán. Külön öröm számomra, hogy több mint egy év után visszatért a sport a Csenger TV képernyõjére. Képújság Televíziónk napi 24 órában mûködõ képújságjának oldalai melyek hetente több alkalommal frissítésre kerülnek- a leggyorsabb módját jelentik az információközlésnek városunkban. Mivel Csenger háztartásainak túlnyomó részében az Elektronet Kft. a kábelszolgáltató, így a Városi Televízió mûsora is eljut a csengeri lakosok nagy részéhez. A hozzánk érkezõ szóbeli visszajelzések alapján arra következtethetünk, hogy képújságunk kedvelt a lakosság körében, s ha információhoz szeretnének jutni, akkor a Csenger TV képújságja az elsõdleges opció. A szennyvízprogram részét képezõ ún. beléptetési hétvégéken a lakosság nagy része külön jelezte, hogy a Városi Televízióból értesült a szennyvízprogram legfontosabb, lakosságot érintõ információiról. A képújság ez év júniusától új elemmel bõvült. ,,Tudta-e?" címmel kulturális rovatot kapott. Ez a hétfõnként frissítésre kerülõ rovat napi lebontásban szolgál érdekességekkel az adott héten tartandó nagyobb évfordulókról. A ,,Tudta-e?" érinti többek közt a tudományt, a képzõmûvészetet, az irodalmat, stb. Novembertõl kibõvült, és ,,Tudta-e? Extra" néven létrejöttek a Csenger történetébõl ismert fontosabb évfordulókkal foglalkozó oldalak is. Tervek, elképzelések Jelenleg kísérleti jelleggel fut a képújságon a Városi Könyvtárral közös kvízjátékunk, mely karácsonyig minden héten három új kérdést tesz fel a játékos kedvû nézõknek. A helyes válaszokat beküldõk között National Geographic magazin elõfizetést, illetve könyveket fogunk kisorsolni. A tizenhetedik alkalommal megrendezett amatõr film- és videószemlére városunk képviseletében a Csenger TV is készített egy rövidfilmet. Jövõ év elején a Helytörténeti Múzeummal közösen szeretnénk készíteni egy, a Csenger történetét feldolgozó helytörténeti sorozatot. Terveink között szerepel még a Csenger TV elkészült honlapjának (www.csengertv.atw.hu ) tartalommal való feltöltése. A Csenger TV e-mail címe (csengertv@gmail.com). Végül, de nem utolsó sorban érdemesnek találnám egy szorosabb együttmûködés kialakítását a www.szatmar.ro közösségi hírportállal, mely gyümölcsözõ kapcsolatot jelenthetne a jövõre nézve, mivel Csenger szempontjából nagyon fontos a nyitás Románia felé. A kezdõ lépések megtörténtek, hiszen személyesen beszéltem a szatmár.ro képviselõivel. Kákos Dávid fõszerkesztõ Gondolatok az operatõri munkáról Mérföldkõnek számít a televízió életében az, hogy az Elektronet Zrt. kábeltévé hálózat bõvítésének köszönhetõen, ez év márciusától a Csenger Tv adását, a szomszédos Porcsalma településén is láthatják az elõfizetõk! Információim szerint a szolgáltató jelenleg is fejleszt Csenger városában, mégpedig a sok-sok évvel ezelõtt lefektetett hálózat gerincvezetékeit cserélik optikai kábelre, ami egy stabilabb és minõségében jobb távközlést tesz lehetõvé. Természetesen mindemellett az internet szolgáltatás sebessége és minõsége is javulni fog. Egy újabb állomást jelentett, az üzemeltetõ Gazdaságfejlesztési Kht. átalakulása Non-profit Kftvé, valamint az ügyvezetõ tisztségének a változása. A kft. új ügyvezetõje Cséke Gyula lett. A Szatmár Leader Iroda vezetõjével együtt vizsgáltuk a pályázati lehetõségeket, de ez a fajta gazdasági társaság nem fért bele egyetlen egy kiírásba sem. A Csengeri Városi Televízió mûködéséhez az önkormányzat jelentõs mértékben járul hozzá. Egyéb bevétele a televíziónak a képújság hirdetéseibõl, reklámokból származik. Fejlesztések A korábbi években voltak lehetõségeink fejlesztésre, sajnos ebben az évben és az elmúlt évben sem sikerült bõvíteni a televízió technikai hátterét. Minimális a mindennapokban használatos, hosszabbító, elosztó, reflektor izzókat, rádió antennát vásároltunk. A városi televízió a 2010-es évben a Mûvelõdési Központ épületében a stúdió melletti helyiséget, amit az intézmények összevonását követõen, az ÁMK rendelkezésünkre bocsátott, tervezi berendezni stúdiónak, felvételek készítése, valamint az archiváláshoz szükséges raktározás szempontjából. A helyiségbe világítás és hangtechnikai berendezésekre valamint egy néhány bútorra van szükség. Ezek mellett az igénybevételtõl elhasználódott kamera cseréjét tervezzük 2010-ben. Fodor László operatõr

Szamospartot tisztítottak

A Szamosmenti Táj- és Környezetvédelmi Egyesület 2009-ben a szokásos parlagfûírtási akció mellett megtisztította a komplejárónál a Szamos partot, hogy a túrázni vágyók megfelelõ környezetben élvezhessék a természetet

2009. november-december

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Mi van a puttonyban?
tõjének köszönhetõen 237 csengeri gyermek kaphatott a Mikulástól 700,- Ft értékû csomagot. Az önzetlenség és a jószándék a Kft részérõl már több mint egy évtizede minden évben megnyilvánul a csengeri gyerekek nagynagy örömére. Köszönetünk és nagyrabecsülésünk jeléül Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez írt versének egy sorát hívjuk segítségül, miszerint a "A szeretet soha el nem fogy". Az óvodás és bölcsõdés gyerekek örömöt sugárzó tekintetét és arcát látva az õ boldogságuk minket, felnõtteket is boldoggá tesz. Tiszta szívbõl reméljük, a Mikulás puttonya a jövõben sem marad üresen! Kazamér Tibor

Atlétikai sikerek Romániában
Nagykárolyban rendezték meg november 23-án és 24-én a hagyományos egyéni nemzetközi pályabajnokságot, ahol diákjaink kiváló eredményeket elérve képviselték városunk iskoláján kívül az országot is. A népes mezõny Marosvásárhelytõl Aradon át Szatmárnémetiig fogta át az iskolákat. A verseny elsõ napján 8 érmet és számos kiváló helyezést értünk el. 600 méteren: Juhos Viktor (3.t) 5.hely, Lakatos Dániel (4.a) 10.hely, Adorján Márk (6.a) 1.hely, Juhász Leila (6.a) 3.hely, Riskó Anett (4.a) 4.hely, Beczõ Nóra (6.d) az 50 méteres távon 2. helyen végzett. A 800 méteres távon: Szabó Kitti (7.a) 2.hely, Szabó Zsófia (7.a) 10.hely, Paládi Bernadett (7.a) 5.hely, Lakatos Andrea (7.a) 4.hely, Juhász Balázs (7.a) 1. hely, Gaál Izabella (8.a) 3.hely, Busák Alex (6.a) 10.hely. A 100 méteres futásban Beczõ Alexandra (8.e) 3. hely, 60 méteren Boros Adrienn (7.a) a 3. helyen ért célba. Másnap, 24-én terepfutással folytatódott a verseny. Itt talán még jobbak lettek az eredmények. 800 méteren: Riskó Anett 3.hely, Juhos Viktor 2.hely, Lakatos Dániel 4.hely, Juhász Leila 1.hely, Adorján Márk 1. hely 1000 méter: Szabó Kitti 1.hely, Lakatos Andrea 2.hely, Paládi Bernadett 3.hely. 1200 méteres távon: Juhász Balázs 1. helyen, Busák Alex a 6. helyen végzett. 1600 méteren: Gaál Izabella 1. hely, Beczõ Alexandra 2. hely. Minden versenyzõt dicséret illet, és gratulálunk felkészítõ tanáruknak, Papp Szilárdnak.

Azt gondolom nagyon sokan egyetértenek velem abban, hogy az élet egyik legnagyobb boldogsága valamennyiünk számára gyermekeink örömtõl sugárzó ar-

cát látni. December 4-én a Télapó járt szeretett városunk óvodáiban és bölcsõdéjében. Bernadett Sandmayer Úrasszonynak a Winterberg Ungarn Kft. ügyveze-

Múzeumi hírek
• Mihók Fanni (Debreceni u.) nem elõször ajándékozott régi tárgyakat. Ezúttal egy II. világháborús német telefont hozott. Köszönjük. • Végre befejezõdött az õskori tárló átrendezése, melyet az elmúlt évek során összegyûlt õskori, császárkori és népvándorláskori anyagok tettek szükségessé.

Ünnepi szentmisék rendje a Római Katolikus templomban
December 24. (CSÜTÖRTÖK): 20.30 órakor éjféli szentmise. A szentmise keretében a gyermekek karácsonyi mûsora. December 25. (PÉNTEK): 10.00 órakor ünnepi szentmiseUrunk születése December 26. (SZOMBAT): 10.00 órakor ünnepi szentmiseSzent István diakónus és vértanú December 28. (VASÁRNAP): 10.00 órakor ünnepi szentmise Szentcsalád December 31. (CSÜTÖRTÖK): 16.00 órakor év végi hálaadás Január 01. (PÉNTEK): 10.00 órakor ünnepi szentmise-Szûz Mária, Isten Anyja Január 03. (VASÁRNAP): 10.00 órakor ünnepi szentmise Vízkereszt

Itt van az õsz, itt van újra…
Kispályás teremfoci
…és ekkor szokott beindulni minden évben a Sportcsarnokban a SZI -ZO Városi Teremlabdarúgó Bajnokság. Az idén is három csoportban indult meg a mindenre I.osztály 1. Építkezõk Raktáráruháza 2. Szamostatárfalva 3. Kispalád 4. Csenger-BOS Kft. 5. Nagyecsed Kabai Táp 6. Baráti Kör 7. Porcsalma II.osztály 1. Csegöldi Fiúk 2. Öcsi Húsbolt 3. Szamos Kft. 4. Rozsály 5. Gólvágók 6. Szamosbecs 7. Reménységek III. osztály 1. Filléres ABC 2. Ököritófülpös 3. Csenger 105 4. Csenger IFI 5. Infra-Start 6. Winner FC 7. Szamosangyalos 8. Waddisznók 3 3 1 3 1 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 elszánt csapatok között a harc a bajnoki cím megszerzéséért, de még nagyon távoli a cél, hiszen mindössze 3 forduló zajlott le eddig (dec.1). 3 1 1 1 0 0 0 2 2 1 1 1 1 0 3 2 2 1 1 1 1 0 0 1 0 0 1 1 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 2 1 1 2 1 1 0 0 2 2 2 0 0 1 1 2 2 2 3 19-6 9 pont 11-10 4 7-6 3 12-18 3 3-3 1 9-10 1 7-15 1 18-16 6 pont 16-15 6 8-5 4 7-4 4 11-11 3 15-18 3 3-9 0 16- 6 9 pont 12- 7 7 14-12 6 21-14 4 9-9 3 7-10 3 9-16 3 4-18 0

Önök küldték

Régi szép idõket idéz a Medgyessy Sándor által küldött fénykép, melyen az Áfész-telepen az almaválogatókat örökítették meg. Hej, amikor még külön vagonokat is kellett lehozni Csengerbe, hogy az almát el tudják szállítani…! Alma éppen még lenne, de…

Ünnepi szentmisék rendje a Görög Katolikus templomban
December 24. (CSÜTÖRTÖK) 22.30-kor Pásztorjáték a fiatalokkal, meglepetés ajándékozás! 23.00-kor Ünnepi Szt. Liturgia! December 25. (PÉNTEK) 09.00-kor Ünnepi Szt. Liturgia. December 26. (SZOMBAT) 09.00-kor Szt. Liturgia. December 27. (VASÁRNAP) 09.00-kor Ünnepi Szt. Liturgia emlékezés Szt. István diákonus halálára. December 31. (CSÜTÖRTÖK) 16.00-kor Óévi Hálaadó Szt. Liturgia. 2010. január 1. (PÉNTEK) 09.00-kor Újévi Szt. Liturgia.

Anyakönyvi hírek
Csenger Fogarasi Dóra (an.: Szilágyi Hajnalka), Albók Rebeka (an.: Jónás Éva Mariann), Pintye Réka (an.: Fási Gyöngyi Viola) Szamosangyalos Czire Károly (an.: Szabó Judit) Csenger Csákány Vilmosné (sz.: Papp Katalin 1947), Balogh Gyula (1958), Hajdu Józsefné (sz.: Szilágyi Mária 1933), Fórizsné Szilágyi Erzsébet (1929) Csengerújfalu Éles Károlyné (sz.: Csatári Julianna 1948), Endrédi Antalné (sz.: Révész Gizella 1936), Balla Sándor (1928) Csengersima Nagy Ferenc (1944) Szamostatárfalva Farkas Lajosné (sz.: Varga Ilona 1961) Komlódtótfalu Halászi Mihály (1955)

Újszülöttek

Eltávoztak közülünk

Csatlósné Halász Ágnes (Miskolc) is gyarapította a régi csengeri képeket. Õ egy iskolai rendezvényre emlékezik ezzel, melyen édesapja, az akkori iskolaigazgató, Halász László is látható.
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2009. november-december

A feladat teljesítve - jöhet a pihenõ
…még az augusztusi indulásnál fogalmazta meg Volkán Roland edzõ a kitûzött célt: a csapatnak mindenképpen -a fennálló nehézségek ellenére is - a középmezõnyben kell végeznie az õsz szezonban. Nos, ez sikerült is, sõt egy kicsit túlteljesítette is a csapat, hiszen a középmezõnyt a 6. helyünkkel mi vezetjük. Nehéz volt az út, sok kudarccal, nem várt vereségekkel és sikerekkel spékelve. Most a jól megérdemelt pihenõ hónapjai jöhetnek…És az elemzéseké.
XI. 01. Érvényesül a papírforma Nyímeggyes - Csenger 3-0 (1-0) A meccsrõl Volkán edzõ mondja el véleményét: Nem sok babér termett eddig nekünk Nyírmegygyesen, mert az esetek majd mindegyikében vereséggel hagytuk el a pályát. Most is tudtuk, hogy nem nekünk áll a zászló, ezt pedig a lassan szokásossá váló idegenbeli hiányos létszámunk is bizonyossá tette. Természetesen játékosaink mindent megtettek azért, hogy meglepetés szülessen, de a nagyobb játékerõt képviselõ hazaiakkal szemben az akarat kevés volt. Negyedóráig még talán partnerek is voltunk, változatos mezõnyjáték folyt, de a 15. perc körül egy ugyancsak lesszagú helyzetbõl gólt kaptunk (1-0). Innentõl mindenképpen ki kellett támadnunk, voltak is helyzeteink, de az eredményen sem mi, sem a hazaiak már nem tudtak változtatni a szünetig. A második félidõben még többet futottunk az eredmény után, Szilágyi beállításával veszélyesebbek is lettünk, de a célt - hacsak centikkel is - de mindig elhibáztuk. Góliszonyban szenvedtünk, a hazaiak pedig a félidõ közepétõl már beszorítottak minket, és a 70. percben egy jobboldalról vezetett akcióból gólt értek el (2-0). Csapatunk immár 10 emberrel folytatta, az utolsó negyedórában Virág Péter végleges lesérülését követõen, ez pedig megpecsételte sorsunkat, a 85. percben egy mutatós akcióból beállították a végeredményt (3-0). A félelmetes hírû nyírségiek egyáltalán nem iskoláztak le minket, ezt az eredményt bármelyik ebben az osztályban játszó csapat vállalná. XI.07. Fociban azért mi voltunk a jobbak! Csenger - Porcsalma 5-1 (1-0) Volkán edzõ így látta az eseményeket: Amúgy ez egy hazai meccs lett volna, de a pályánk eltiltása miatt a szomszédos Tyukodon voltunk kénytelenek vendégként lejátszani ezt a nehéznek ígérkezõ kilencven percet. Várható volt, hogy a lelkes porcsalmai szurkolók tömegével fogják átkísérni kedvenceiket egy jóízû Csenger-verésre. Ezt sajnos sokan, nézõk és játékosok is egyaránt szó szerint gondolták, ezért a pályán a sok mellékzönge mellett imitt-amott még egy kevés foci is volt. Meg kell azért említeni azt, hogy a tyukodi õsszurkolók zöme a csengeriek sikerét kívánta, márcsak a szomszédok bosszantása miatt is. A porcsalmaiak támadásaival indult a meccs, de percek alatt már nálunk volt az irányítás. A 15. percben Volkánt felvágták a tizenhatos környékén, a megítélt szabadrúgást Szilágyi kíméletlenül vágta a jobb alsó sarokba (1-0). Még egy gólt szerezhetett volna, Sajó nagyszerû indításából vezethette akadály nélkül a kapusra, át is emelt rajta, a kapus pedig elcsapta a feje felõl a labdát. Ez pedig - mivel a 16-oson kívül történt - kiállítást érdemelt. A dolog annyira felbõszítette a drukkereket és a játékosokat, hogy innentõl tényleg elkezdõdött a brutalitás. A félidõben emiatt rendõri biztosítást is kértünk, mert a minket ért atrocitások miatt nem éreztük magunkat biztonságban. Az 50. percben jött a második gólunk, Szilágyi kipattanó szabadrúgását a jókor érkezõ Köllõ fejelte szépségdíjasan a hálóba (2-0). A harmadik gól végképp Szilágyi érdeme, ugyanis az 55. percben ritka módon szögletbõl csavarta érintés nélkül a kapuba (3-0). Az ellenfélnek ekkor még sikerült egy védelmi hibánkból kierõszakolnia egy kontragólt (3-1), de csapatunk ellen nem volt orvosság. A 80. percben a csereként pályára lépõ Kondor cselezte be magát és higgadtan vágta be a hosszúba a labdát (4-1). De még nem volt vége a mostmár egyenlõtlen küzdelemnek, Bunca lábát dicséri a következõ, befejezõ gól, aki Kondor szépen lekészített labdáját rúgta a hosszúba (5-1). A meccset tehát gyõzelemmel zártuk, kár, hogy a csengeri nézõk nem láthatták. XI. 15. Majdnem vízipóló Tunyogmatolcs - Csenger 3-1 (1-0) Az edzõ értékelése: Az elõzetes fenyegetések és egy szerencsétlen bíróküldés miatt borítékolva volt vereségünk, mindegy lett volna, ha a meccset le sem játsszuk. A pályán összefüggõ vízréteg állt, foltokban lehetett ugyan találni kibukkanó zsombékokat, de ez a dagonya végképp ideális terep volt arra, hogy megfélemlítsék fiataljainkat, no meg a bírót is természetesen. Alig tíz perc alatt már mindenkit bele is tapostak a sárba a "szurkolók" nagy ovációjától kísérve. Legfõképpen Buncát és Halász Norbit sajnáltam, hiszen hozzájuk még oda sem került a labda, de már rúgták-vágták õket, mégcsak nem is alattomban, de a bíró a jelek szerint úgy vélte, rögbimérkõzést vezet. Mindezek ellenére az idõsebb játékosaink példát mutatva - szószerint -állták a sarat, de az egyre érlelõdõ gól nem váratott magára, egy szögletet követõ fejesgóllal elõnyhöz jutottak a hazaiak (1-0). Szünet után sem változott a helyzet, folytatódott az indokolatlan leszámolás. A 60. percben Sajó hozta ki a labdát a védelmi zónából, õt szabályszerûen leütötték, s az ily módon megszerzett labdát egy 3 méteres lesen álló hazai csatár a hálóba gurított (2-0). A hajrában, a 85. percben szépítettünk, Kondor Dávid cselezte ki védõjét, lövését a kapus még épphogy védeni tudta, de a kipattanót Asztalos már értékesítette (2-1). Az utolsó percekben izzottak fel aztán a kedélyek, mikor veszélyes szabadrúgáshoz jutottunk a matolcsi kapu elõtt. A végsõ lehetõséget szimatolva szinte egész csapatunk felment megpróbálni a kínálkozó lehetõséget. Sajnos a lövést egy védõ lefülelte, s a gyors kontrából már természetes volt a gólszerzés (3-1). Elfogulatlanul kijelenthetem, itt 3-4 embert ki lehetett volna állítani, s ha egy kicsit is reálisabb lett volna a játékvezetés, akkor a döntetlenért harcolhatott volna Matolcs. XI. 20. Minden jó, ha a vége jó! Csenger-Szatmárcseke 4-3 (1-2) Majd egy hónapig nem láthattuk itthon csapatunkat, de az elsõ félidei látottak ugyancsak megnövelték a vércukorszintünket. Alig telt 2-3 perc el, és a vendégek védelmi hibánkból már vezetéshez jutottak (0-1). A váratlan tõrdöféstõl nem estünk össze, de támadásainkban nem volt különösebb elképzelés, rögtönzésszerûen igyekeztünk a vendégek kapuja felé. Elsõ igazi helyzetünk negyedóra múlva esett, Bunca alapvonalról adott be, de mellé tudtuk fejelni. A 17. percben szintén védelmi megingásból éppen csak kapunk felé hullott a meglõtt labda, válaszként Bunca futotta le az egész védelmet, de hosszan szöktette magát. Sajnos, kevés lehetõségeinket sem tudtuk kihasználni, a vendégek pedig lassan átvették az irányítást. A 25. percben még megúsztunk egy védelmi hibánkat, de rögtön ezután egy gyors elfutásból újabb gól rezgette a hálónkat (0-2). Már majdnem teljesen összeestünk, mikor Bunca kapufája feltámasztotta reményeinket, majd a 45. percben Volkán keményen belõtt szögletét fejelte be Nyerges Donát (1-2). Teljesen más felfogásban játszó csengeri csapat jött fel szünet után, s bár még mindig sok egyéni hibával játszottunk, de a sorozatos gólhelyzetek ígéretesek voltak. Alig öt perc alatt háromszor is gólt szerezhettünk volna, míg aztán Bunca egy szépen felépített akció végén berúgta az egyenlítõ gólt (2-2). Most aztán padlón volt az ellenfél, egyvégtében szorongattuk õket. A 63. percben Szabó Robi káprázatos szólója gólt érdemelt volna, de a kezdeményezés végleg nálunk maradt, folyamatosan teszteltük a (jól védõ) kapust. A 72. percben a csereként beállt Osváth szöktette Volkánt, aki a hosszúba varrta be (3-2), ezzel csengeri pályán szokatlanul meg tudtuk fordítani a meccset. Nemsokára Kondor éles beadásáról késett le fél csatársorunk, de a 75. percben maga Kondor volt a végrehajtó (4-2), aki jó cserének bizonyult, és amúgy is mostanában ízlik neki a gólszerzés. De még - sajnos - nem volt vége a mérkõzésnek, a vereség tudatában a nekibõszült csekeiek mindent egy lapra feltéve rohamoztak, és egy messzirõl megeresztett lövésük a kapufánkról a hálóba csapódott (4-3), sõt az utolsó percben egy 11-es féle helyzetük is akadt. A hosszabbításban viszont nekünk volt egy gólszerû esetünk, de a bírók itt is másként döntöttek.

Méltatlanul elfeledve…mellõzve
…hova lettek a daliás idõk, mikor egy-egy ünnepnek számító kézilabdameccsen zsúfolásig megtelt a Sportcsarnok! Lehetnek egy sportágéletében tartósabb hullámvölgyek, de a csengeri kézilabda, enyhe kifejezéssel élve elsorvadt, ma már csak romjaiban vegetál. A kézilabda jelenlegi sanyarú helyzetérõl kérdeztük meg Balogh Attilát, az afféle szervezõedzõi-ügyvezetõi tisztet betöltõ játékost: - Már az is nagy szónak számít, hogy egyáltalán létezik a csapat. A réginek mondhatók közül csak jómagam, Móré Tamás, Takács János és Szabó Laci játszik. Három játékosunk, Papp Lajos Erdõs János és Váradi Tamás különbözõ okokból már megváltak a csapattól, s bár újabb igazolásaink vannak a gimnáziumból, de nekik még a rutint meg kell szerezniük. Mindenesetre a vérfrissítés, névszerint Barcsay Szilárd, Ferenczi Csaba és Váradi Tibor mindenképp kellett. Mindent összevetve azért kevesen vagyunk és nem elegen, éppen csak ki tudunk állni, cserékre már nincs lehetõségünk. Talán majd az utánpótlás beindulásával fordul jobbra a helyzet, de az csak évek múlva realizálódik. Hogy aztán addig mi lesz…??? Az anyagiakat nézve sem rózsás a helyzetünk, sõt! A megfelezett költségvetés is negyedelve lett, tehát konkrétan erre a félévre úgy 200 ezer forint körül jut a kézilabdának. Hát bizony a szó legszorosabb értelmében amatõr szinten játszunk, de legalább életben tartjuk ezt a mellõzött sportágat, és a lehetõségeinkhez képest helytállunk. Végül nézzük a csapatot: Balogh Attila, Ferenczi Sándor, Móré Tamás, Takács János, Gaál Gergõ kapus, Ferenczi Csaba, Szabó László, Barcsay Szilárd, Barcsay Balázs, Váradi Tibor, Mezei Gyula Eddigi lejátszott meccseink: Csenger-Nyíregyházi Tanárképzõ 21 -40 Legfõbb átkunk, hogy éppen heten tudtunk kiállni, félideig még úgy, ahogy tartani tudtuk magunkat, de a szünet után felõröltek bennünket. Csenger - Baktalórántháza 31-27 Félidõben még hét góllal is vezettünk, de a végén csak nagy nehezen néggyel tudtunk gyõzni. Csenger - Ópályi 23-40 Tizennégy játékos ellenében mi csak heten tudtunk kiállni. Persze hogy a 13-10-es félidõ után 17 góllal gyõztek a végére. Demecser - Csenger 21-20 (10-9) A küzdelmes mérkõzésen végig szoros volt az eredmény, a véghajrában viszont jobban bírta lelkes csapatunk. A fiúkat még a hazai közönség is megtapsolta.

Kézilabda

Flóra Virág-Ajándék Kupa
November 29-én zajlott a Sportcsarnokban a hagyományos focitorna, mely a csengeri Flóra Virágüzlet támogatásával a 2000 után született ifjú tehetségeknek (U10) rendeznek évrõl-évre. A nemzetközinek is mondható rangos tornán 8 csapat vett részt, a két hazai csapatunk közül a Póti Sándor edzõ vezette Csenger csapatának sikerült a Nagyecsed elleni helyosztón a 3. helyet kivívnia. A végeredmény: 1. Nyírbátor, 2. Mátészalka, 3. Csenger, 4. Nagyecsed, 5. Nagykároly, 6. Fehérgyarmat, 7. Gyulaháza, 8. Csenger Kistérség Válogatott. A díjakat Székely Zoltán és dr.Tilky Attila ajánlotta fel és adta át.

Atlétika

November 14-én rendezték Siófokon a 31. Kismaratoni Futóbajnokságot. A kicsit fáradtan megérkezõ 4 fiú és 2 leány versenyzõnk még így is elfogadható formában teljesítette a több, mint 7 kilométeres távot. Juhász Balázs egyéniben a 4. helyet szerezte meg, a Székely Gergõ, Páskuly Gergõ, Juhász Balázs és Szedlacsek János összetételû

csapat pedig szintén a 4. helyen végzett. A lányoknál Gaál Izabella a kisebb izomproblémák következtében csak a 19. helyen futott a célba. Juhász Leila a nyílt futamban indult, ahol korosztályában a 3. helyet érte el a kimerítõ távon. Gratulálunk versenyzõinknek és felkészítõ tanáruknak, Papp Szilárdnak.