CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA

XXI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2010. július - ÁRA: 130,- Ft

Emlékmûavatás Csengerújfaluban (2. oldal) Két ország, egy cél (3. oldal) Lezárult a TÁMOP 3.1.4-es pályázat (4. oldal) Üzleti alapokon az oktatás (5. oldal) Csenger a magyar irodalomban (6. oldal)

A tartalomból

Kézilabda VB
(8. oldal)

Indulnak a fejlesztések a városban
- Az utóbbi hónapokban több, fél milliárd forintot meghaladó pályázat nyertesének tudhatja magát az önkormányzat. Nemrég írta alá a város az 1,8 milliárd forintos szennyvízberuházás támogatási szerzõdését, és most ünnepeltük a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ alapkõletételét. ezért az iskolafelújítással pályáztunk a szamosbecsi tagóvoda átépítésére, ami jelenleg is folyik. A napokban érkezett meg az a levél, amiben értesítettek, hogy nyert a városközpont rehabilitációs pályázatunk is. Ez a fejlesztés közel 650 millió forintból valósul meg.

Pályázati nyereményesõ

Lerakták a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ alapkövét, Több mint fél milliárdos beruházás a jobb egészségért
Július 3-án ünnepélyes keretek között lerakták az alapszintû kistérségi járóbeteg szakellátó központ alapkövét. A város az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszerébõl 537.466. 417 Ft vissza nem térítendõ támogatást nyert a megvalósításra. A beruházás a jelenleg is mûködõ Népjóléti Intézmény mintegy 100 négyzetméterének a felújítását és megközelítõleg 1200 négyzetméter bõvítést tartalmaz.
Fodor László

Az Osváth-Ház a régi Vasbolt átalakításával épül meg. A Népjóléti Intézmény 300 millió forintból, - nyugodtabb tempóban, mint az iskola - egy-másfél év alatt épül át. A maradék közel 200 millió forintot pedig a szakorvosi ellátáshoz szükséges eszközkészlet beszerzésére fordítjuk. Már a közbeszerzés kiírása megtörtént. Három érvényes pályázat érkezett a 95%-os állami támogatottságú beruházás kivitelezésére - tudtuk meg Apáti György polgármestertõl. - Az építkezésben lesz szerepe a helyi vállalkozóknak? - Remélhetõleg igen, de magára a közbeszerzésre nem érkezett helyi cégtõl ajánlat. Ennek az az oka, hogy elõ kell finanszírozni a beruházást, ami óriási megterhelést jelent az építõ cégeknek. - Hol tart most a többi pályázat? - A szennyvízprojekt minõségbiztosítási eljárás alatt áll, ami Uniós elvárás. Ezt követõen mehet a közbeszereztetés és várhatóan szeptemberben indul a konkrét munka. Pályázati pénzbõl folyik a csapadékvíz-elvezetõ rendszer rekonstrukciója, elkezdjük a járdák rendbetételét és folyik a csengerújfalusi tagiskola 12 millió forintos felújítása. Ez utóbbi többek között nyílászáró,- és tetõcserét tartalmaz. Szeptembertõl az újfalusi gyerekek is korszerû intézményben kezdhetik meg a tanévet. Fontos számunkra, hogy az oktatásban társult önkormányzatok óvodái, iskolái is megfelelõ körülményeket tudjanak biztosítani a gyermekeknek: - Mire vonatkozik a rehabilitáció? - A régi vasbolt felújítását. Itt lesz elhelyezve az Osváth-gyûjtemény, valamint az alsó szinten szolgáltatóház fog mûködni, ami több vállalkozásnak ad majd helyet. Nyertünk 50-50 millió forintot a református és a római katolikus templom rendbetételére. A két templom munkálataihoz az önerõt az önkormányzat biztosítja. Ezen kívül a Szatmárvidék-Coop boltjának és a volt határõrség együttes épületének homlokzata lesz rendbetéve a központ parkosításával, valamint a gyalogos és kerékpáros forgalom kialakításával egyetemben. A Vasbolt mögött a régi futura épületében a tervek szerint az okmányiroda és a közszolgáltatók (villamos áram, gáz, stb.) fogják a lakosság igényeit kiszolgálni. - A pályázat saját forrását egyedül az önkormányzat állja? - Nem. A Vasbolt gyûjtemény részét, a templomok felújítását, a parkosítást, gyalogos forgalmat mi, a cégek tulajdonában lévõ épületeket a tulajdonosok állják. A pályázat, ami feltehetõleg 2012-re meg is valósul, önerõ része megközelítõleg 200 millió forint. Nagy esélyt látok a geotermikus energiát hasznosító elképzelés beteljesülésére is, ami óriási megtakarítást hozhat a városnak. A jelenlegi 40 millió forintos fûtési költségeket 15 millió forintra lehetne csökkenteni a geotermikus kutak megfúrásával és a közmûrendszer kiépítésével.
folytatás a 3. oldalon

Az alapkõletétellel egybekötött ünnepség a református templomban vette kezdetét, ahol Bartha Gyula esperes hálaadó istentiszteleten köszönte meg a város és a gyülekezet nevében az egészség megóvását segítõ létesítmény megépítésének lehetõségét. A Népjóléti Intézmény belsõ udvarán dr. Arday András fõorvos házigazdaként köszöntötte a helybeli és távolról érkezett vendégeket. Bevezetõjében a magyarság egészségügyérõl, mint nemzeti sorskérdésrõl, valamint az egészség komplex megközelítésének szükségességérõl beszélt: a test és a lélek egészségérõl, a kettõ harmóniájáról, ami nélkül nincs egészséges ember. Isten és ember szolgálata sikeresen találkozott ezen a napon és az Népjóléti Intézmény élete is 25 éve ebben a szellemben formálódik. Az indulás 1989-re tehetõ, amikor sok reménnyel, és sok nehézséggel is szembe kellett nézni. Felvetõdött a kérdés, hogy hogyan szervezzék meg az egészségügyet? Az elképzelések találkoztak Makovecz Imre és tanítványa, az azóta elhunyt Heil Tibor gondolataival. Kós Károly stílusában megépült az Egészségház, ami már akkor is kettõs funkciót vállalt: megszervezte a helyi egészségügyet és a szociális alapellátást. Ez akkor nem volt szokványos, de felvállalták. Az idõ múlásával sokasodtak a feladatok. Közös ügy kb. 10 éve a kistérségi ellátás is. A jelenlegi beruházás a helyi közösségi igényeket szeretné kielégíteni: 21. századi, korszerû alapellátással az alapszakmák mellé egyéb szakmákat is felsorakoztat, hogy a beteg ne utazzék. A központ 18 szakorvost hoz helybe, ami az ellátási idõt is megnöveli: 66 szakor-vosi óra helyett 200 órában látják majd el a betegeket. Apáti György polgármester szintén utalt a kezdetekre: a 80-as évek fordulóján több terület fejlesztését tûzték ki célul, így az oktatást, a
folytatás a 2. oldalon

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Apáti György polgármester elhelyezik az urnát

Az ünnepséget indító református istentisztelet után a meghívott vendégek átvonultak a Népjóléti Intézményhez

Dr. Arday András fõorvos a házigazda szerepében mondott köszöntõt

Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ Lerakták a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ alapkövét
sorsfordító szerepet vállaltak a magyar közéletben. Az ünnepi mûsor a Himnusz közös éneklésével kezdõdött, majd Csáki Sándorné polgármester asszony köszöntötte a megjelent vendégeket. Petõfi: Alföld címû versét Szabó János egyetemi hallgató szavalta el. Ezután Dr. Tilky Attila országgyûlési képviselõ méltatta az alkalom nagyszerûségét. A díszbeszédet Dr. Boross Péter volt Miniszterelnök Úr tartotta, kihangsúlyozva az O'sváth család azon tagjait, akik élete példaértékû minden magyar ember számára. A díszbeszéd elhangzása után Dr. Boross Péter és O'sváth György leleplezték az emlékmûvet, amit településünk egyházi vezetõi Fülep Lívia református lelkésznõ, Szarka Gergely görög katolikus parochus, Lengyel József római katolikus plébános megáldottak és megszenteltek. Megható percek voltak, mikor a család székelyföldi származására való tekintettel elénekeltük a Székely Himnuszt. Ezt követõen Nagy Boglárka és Nagy Veronika elõadásában gyönyörködhettünk, akik klasszikus gitáron és furulyán adták elõ Mertz: Magyar honi virágok címû mûvét. A darab elhangzása után Prókai Gábor Úr, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus Mûvészeti Osztályvezetõje méltatta Gyõrfi Lajos szobrászmûvész kitûnõ alkotását, aki ebbe a mûbe nemcsak tudását és tehetségét, de a lelkét is beleformázta. A Megyei Közgyûlés "Kiss Áron-díját" Dr. Fazekas János Megyei Fõjegyzõ; Csengerújfalu Önkormányzat díszoklevelét a Polgármester Asszony adták át O'sváth Györgynek, megköszönve a magánkezdeményezés nagyszerûségét, a családja tiszteletére Csengerújfalut gazdagító emlékmûvet. Könnyek szöktek sokak szemébe, mert ekkor felhangzott a Kormorán együttes éppen ideillõ zeneszáma: Ki szívét osztja szét… A dalt Szilágyi Fruzsina és Czine Enikõ adták elõ. Az ünnepséget a Szózat közös éneklésével zártuk. A falu lakossága a nap további részét a sportpályán tölthette, ahol élvezetes falunapi programok várták az érdeklõdõket. Az O'sváth család tagjait és a meghívott vendégeket a település önkormányzata iskolánk tornatermében szeretetvendégséggel várta. Emlékezetes nap volt! Ritka esemény egy ilyen kis falu életében, mint amilyen Csengerújfalu - az emlékmûavatás. Köszönet mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, megvalósításban, anyagi és erkölcsi támogatásukkal lehetõvé tették, hogy ez a páratlan mûalkotás méltó helyére kerülhessen! A polgármester asszony köszöntõjébõl vett idézet Tamás Áron szavaival üzen mindnyájunknak: "A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig

2010. július
egyetlen szülõföldje és sok kötelessége!" Csáki Klára pedagógus

folytatás az 1. oldalról

gazdaságot és az egészségügyet. Eltelt több, mint 20 év - új igények merültek fel, aminek meg akart az önkormányzat felelni. 2007-ben pályáztak elõször a járóbeteg-szakellátó központra, majd 2008-ban indult el az a folyamat, aminek részese és segítõje a fehérgyarmati kórház, és aminek köszönhetõen megvalósul a kitûzött cél: a szakorvosok kijárnak, és helyben látják el a beteg embereket. Csenger együtt-

múlik, hanem azon, hogy a helyi települések, a helyi közösségek tudjanak épülni. Na most azt gondolom, hogy nincs jobb befektetés, mint az emberbe való befektetés, mert országot építeni csak egészséges emberekkel lehet, és mûvelt emberekkel. Ezért tehát az egészségügy és az oktatásnak a mindenek elé való helyezése, ez a helyes és ez a jövõt jelentõ dolog."Az egészség kapcsán kiemelte még, hogy azt csak test és lélek összetettségében

A járóbeteg-szakellátó tervrajza
mûködési megállapodást írt alá a fehérgyarmati kórházzal, ahonnan kijárnak majd a szakorvosok. A beruházás sikeréhez hozzájárult a fehérgyarmati kistérségbe tartozó település is: Császló, Gacsály és Csegöld. Az önkormányzat a beruházás önerejét biztosítja, az építés még augusztusban elindul. A meghívottak nevében ünnepi köszöntõt mondott dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, aki szerint azért fontosak az ünnepek - így a mai alapkõletétel is - mert azok az idõ menetében útjelzõ oszlopokként adnak hitet, erõt egy-egy cél megvalósításához. Az egészségház bõvítése egy jó cél, mert a legfontosabb befektetés a jövõbe a tudás és az egészség. A végsõ cél pedig, a magyar nemzet fennmaradjon! Ezért fontos az egészségügy, hisz nemzetet csak egészséges emberekkel lehet építeni. "Egy ország fejlõdése nem pusztán makro számokon lehet elképzelni. Ezért tartja fontosnak, hogy johannita és máltai lovagok is jelen vannak a rendezvényen, illetve, hogy Csengerben johannita szolgálat mûködik. Külön tisztelettel felhívta a figyelmet Osváth Györgyre, a Magyar Máltai Lovagok Tartománynagyjára, aki Antal József miniszterelnök fõtanácsadója volt, és a világban bárhol is járt, tetteit a nemzet iránti patriotizmusa és a szülõhely iránti szeretete hatotta át. Az ünnepségen felszólalt dr. Tilky Attila országgyûlési képviselõ is, aki elmondta, hogy ez a projekt több ember és település - a két kistérség összefogásával valósul meg. Az ember attól lokálpatrióta, hogy figyel arra a közösségre, és segíti azt, amelyben él. Utalt arra, hogy most alkotó idõszakba lép az ország, ahol a vidék is esélyt kap a felzárkózásra és a fejlõdésre. - mjb -

Emlékmûavatás Csengerújfaluban
A Székelyföldrõl származó O'sváth család egy-egy kiemelkedõ tagjának megyénk több településén is állítottak már emléket. Mégis a legcsodálatosabb, országosan is egyedülálló alkotás itt, Csengerújfaluban került felavatásra 2010. július 03-án. Évek óta tartó álma valósult meg ezzel O'sváth György Nagykövet Úrnak, aki a Magyar Máltai Lovagok Tartománynagyja megtisztelõ címet is magáénak mondhatja. A XVII. században Erdélybõl falunkba áttelepült családjának állított ezzel méltó emléket, kifejezve múltjához, õseihez való ragaszkodását. Azon a forró, nyári napon harangok szavára gyülekezett a falu apraja, nagyja, meghívott vendégeink, az O'sváth család közelben és távolban élõ tagjai azon a téren, ahol már július elsején a Megyei Tûzoltóság segítségével felállították a kb. 20 ton-

nás, tállyai andezitbõl készült emlékmûvet. Ez a monumentális alkotás Gyõrfi Lajos, Munkácsydíjas szobrászmûvész munkáját dicséri. A mû a családi gyökereket szimbolizálja, a székely és szatmári nemes, valamint az íródeák alakjának megformálásával. Megtaláljuk rajta a XV. századig visszamenõleg azoknak az O'sváth õsöknek a nevét, akik

Dr. Boross Péter volt miniszterelnök emlékezett meg a családról, aki arról a vezetõrétegrõl beszélt, akik mindvégig magyarnak megmaradva mentették meg a hazát a történelem során. Beszédében arra is kitért, hogy ezt a réteget 1945 után darabokra szaggatta az új hatalom. Így történt ez az Osváth családdal is, akik a török hódoltság idejétõl szolgálták a hazát. A Székelyföldrõl 5-600 évvel ezelõtt idetelepült család megyei tisztségviselõket, törvényszéki bírákat, ügyé-szeket, katonákat, helytörténészeket és református lelkipásztorokat adott Szatmár vármegyének. A 20. század legna-gyobb alakja a családban O'sváth László, az Elnöki Ügyosztály fõosztályvezetõje volt, aki a trianoni határmódosítás után újjászervezte a közigazgatást Magyarországon.

Az õ fia O'sváth György 31 éven át az EU Bizottságának fõtisztviselõje volt. A Nagy Imre -féle csoporthoz tartozott és Antall József tanácsadója és hazánk brüsszeli utazó nagykövete volt. Az õ kezdeményezésére készült el Csenger-jfalubna az O'sváth családot méltató szobor. Az avatáson megkapta a megyei közgyûlés által adományozott, anyai dédapjáról, Hegymegi Kiss Áron tiszántúli református püspökrõl elnevezett kitüntetését: "A kitüntetés nagyon megtisztelt engem, és a szobor, amelyet itt Csengerújfaluban, az õseim falvában fölállítottunk, a csengerújfalusi önkormányzattal, az tényleg azért van, hogy emlékeztessen arra az osztályra, a magyar köznemességre, amely a magyar történelembe a nemzet fennmaradását és a nemzet jövõjét biztosította."

2010. július

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

"Nekünk nem a busz kell, hanem a vasút!"
Kedden délelõtt a csengeri Polgármesteri Hivatalban sajtó-tájékoztatót tartottak, a 114-es Mátészalka - Csenger vasútvonal visszaállítása ügyében. A tájékoztatón részt vett Simon Dezsõ, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke és Suszter Csaba a debreceni terület képviselõje. A Csenger - Mátészalka közötti vonalat nem bezárni, hanem fejleszteni kell. Viszonylag rövid szakasz újjáépítését - megközelítõleg 10 kilométer - kellene megtenni Szatmárnémeti és Csenger között, aminek nincs akadálya. A szakemberek szerint minden mûködésre kész, az irányító berendezések, váltók, sõt a munkavállalók is hadra foghatók. Annál is inkább, hiszen a szárnyvonal visszaállítása érdekében megközelítõleg négyezer darab aláírást gyûjtöttek. Az aláírásokat a sajtótájékoztatón adták át a szakszervezet elnökének, aki azt Fónagy János Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára részére juttatja el. Dr. Nóta József a Csengeri Kistérség munkafolytatás az 1. oldalról

Indulnak a fejlesztések a városban
- A fejlesztésekkel párhuzamosan folyamatosan megfogalmazódik a Ha befogadják az ötletet, azonnal foglalkoztatás kérdése is. Milyen megpályázzuk intézményeink hõ- lehetõségeket lát a munkanélszigetelését és nyílászáró cseréjét. küliség csökkentésére? Ez a pályázat 70% -os támoga- - A kistérségi LHH-s programoktottságú, az önerõt, mint ahogy a ból profitálhat munkahelyeket a többi pályázatnál is, a kötvényki- város, lásd járóbeteg-szakellátó, vagy a tervezett betonüzem-gyár bocsátásból kívánjuk állni. - A kötvénybõl mennyit lehet építése, valamint az inkubátorház és képzõközpont kialakításának fejlesztésre felhasználni? terve. Sok embernek adhat - Az 1 milliárdos kötvény jelenleg munkát a cipõgyárnál épülõ 190 millió forint hozadékkal van csarnok és természetesen folyszámon tartva. Ezen felül a tatjuk a közmunka programot is. kötvény 500 millió forintig haszTávlati elképzelésünk saját vilnálható fel fejlesztési célra. Ez azt lamosenergia elõállítása, az alterjelenti, hogy jelentõs anyagi biz- natív hõfelhasználás kiaknázása, tonsággal kezdhetjük meg beru- és sok függ az ide letelepedni házásainkat. kívánó befektetõi körtõl is. Az önkormányzat folyamatosan tárgyal ebben az ügyben, és minden lehetõséggel megpróbál élni, ami vonzóvá teheti a várost ilyen szempontból is. - Ha fel kellene állítania egy rangsort a nyertes, vagy a célban lévõ pályázatokból, hogyan tenné? - Reális esélyt látok a geotermikus energia hasznosítására, és nyert ügy a járóbeteg-szakellátó központ megépítése, a szennyvízberuházás, valamint a városközpont rehabilitációja. Ha ezek megvalósulnak, nyugodtan mondhatjuk, hogy óriási léptekkel, másoktól nem lemaradva éljük meg a 21. század elsõ évtizedeit. - mjb -

Pályázati nyereményesõ

szervezet vezetõje elmondása szerint, a térség minden egyes önkormányzata kinyilvánította támogató szándékát a kezdeményezést illetõen. A vasúti közlekedés biztonságosabb, mint a közúti. Meg kel nézni a statisztikákat! A vasútnak igazodnia kell az utazási szokásokhoz. Az utasok érjék el a csatlakozásokat. Magyarországon jelenleg nincs hosszú távú közlekedési koncepció, de ezeket a szempontokat szem elõtt tartva eredményeket lehet elérni hangsúlyozta Simon Dezsõ a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Fodor László

Csengeri Napok
2010. augusztus 16-20.

Program:
Augusztus 16-20. Mûvészeti Alkotó Tábor Helyszín: Helytörténeti Múzeum Augusztus 19. 17.00 Képzõmûvészeti kiállítás Burai István festõ és grafikus mûvész 19.00 Komolyzenei hangverseny a református templomban a "Piccoli Archi" zenekar közremûködésével
Helyszín: Általános iskola aula

Két ország, egy cél, közös siker! Doua þari, un scop, succes comun!
A határon átnyúló kezdeményezés Csengerújfalu és a romániai Majtény között indult a HURO/0801/149. pályázat kere-tén belül. A résztvevõ önkormányzatok sokszínû találkozókat szerveztek. uborkatermesztéssel ismerkedtek meg. • A harmadik találkozón mindkét önkormányzat bemutatta milyen szolgáltatásokat, milyen törvényi keretek között nyújtanak településeiken. A csoport többek

A Szatmári béke emlékmûvénél

• Június 09-én Majtényban mezõgazdasági kapcsolatokról, a két térség lehetõségeirõl egyeztettek számos gazdálkodó érdeklõdésével kísérve, mely határszemlével és a Szatmári béke emlékmûvének látogatásával ért véget. • Június 11-én a turizmus témájában egy interaktív, érdekes elõadás volt, mely a Csengeri Kistérség valamint a határ két oldalán lévõ turisztikai fejlesztési lehetõségekrõl, azok kitörési pontjairól és az együttmûködés fontosságáról szólt. A tanácskozás végén Csengerújfalu nevezetességeit nézték meg a résztvevõk, valamint a falu mezõgazdasági sajátosságaival, ezen belül az intenzív

között megtekintette a kismajtényi vízmûtelepet is. • Az utolsó gazdasági találkozónak Csengerújfalu adott otthont a kereskedelem témában. Mindkét térség meghatározó cégei képviseltették magukat a rendezvényen, akik be is mutatták tevékenységüket. A találkozások remek lehetõséget teremtettek kapcsolatok és további együttmûködések kialakítására.
Majtény Helyi Tanács Csengerújfalu Község Önkormányzata

Augusztus 20. 06.00 - 24.00 Határnyitás Óvári és Csenger között 07.00 - 14.00 "Zsigmondi" nagyvásár Helyszín: városközpont 10.00 - Garagulya Komédiás Kompánia Helyszín: városközpont 11.00 - Az ellopott kakas - a Szivárvány Színház elõadása Helyszín: városközpont 15.00 - Ünnepi szent mise a görög katolikus templomban 15.45 Mazsorett felvonulás a város fõterén 16.00 - Városi ünnepség Helyszín: városközpont, nagyszínpad Ünnepi szónok: Apáti György polgármester

- Ünnepi mûsor Réti Barnabás és színésztársai közremûködésével - Kenyérszentelés a görög katolikus parókus vezetésével, az új kenyér megszegése Szórakoztató mûsor Helyszín: Szent István tér, nagyszínpad 16.50 Helyi gyermek néptánccsoport 17.10 Orfeusz Egyesület népdalkórusa és citera zenekara 17.30 Zenés szórakoztató mûsor (musical egyveleg) 18.00 Sztárvendég: Bad Boys 18.30 Pesti Magyar Operett Színpad elõadása 19.30 Fate-Rock együttes retro partyja Helyszín: Mûvelõdési Központ belsõ udvara 20.30 Sztárvendég: Marót Viki és a Nova kultúr zenekar - élõkoncert 22.00 Taurin cirkusz: levegõakrobaták és tûzzsonglõrök show-ja 22.40 Tûzijáték

Kráter tátongott a fõútvonal közepén
Júliusban az Ady utcán beszakadt az aszfalt. Több autós napközben már észlelte, hogy az út ezen a szakaszon jobban meg van sülylyedve mint máskor. A pontot az i-re a Szabolcs Volán egyik menetrend szerinti járata tette. Miután áthaladt a kritikus ponton az aszfalt másfél négyzetméternyi területen beszakadt. A problémát feltehetõen a rendkívül csapadékos idõjárás, a szennyvízrendszer meghibásodása, valamint a talaj szerkezeti adottságai okozhatták. Ezen a területen úgynevezett futóhomok található, amit a megsérült rendszerbõl kiszabaduló víz könnyedén ki tud mosni. Az útszakaszon 4-5 négyzetméternyi területen megsülylyedt, berepedezett a talaj. A gravitációs lejtés miatt a csatornarendszer - aminek egyébként a város a bõvítésére és felújítására készül megközelítõleg 2 milliárd forintból - ezen a szakaszon 10 méter mélyen az úttest alatt fut.

Fodor László

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. július

Lezárult a TÁMOP-3.1.4.-es pályázat!
Csenger Város Önkormányzata projektzáró konferenciát tartott a TÁMOP-3.1.4. "Kompetencia alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés innovatív intézményekben" címû pályázat kapcsán "Petõfi Sándor" ÁMK általános iskolája aulájában 2010. június 29-én. A fenntartó önkormányzat által megpályázott és elnyert 64 millió forintból innovatív programfejlesztés valósulhatott meg az intézményben, melynek keretei között - az alkalmazásképes tudás középpontba helyezésével - a 3-14 éves korosztály képességei, készségei fejlõdhettek. A program során megújulhatott a bevont pedagógusok módszertani kultúrája, melynek lehetséges gyakorlati eszközei: a problémaközpontú tanítás, a cselekvésbõl kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedezhetõ tanítás-tanulás, valamint a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés egyaránt. Összességében a tanulók személyiségeinek komplex fejlesztése valósult meg, ami magába foglalta az értelmük kimûvelése mellett az önmagukhoz és különbözõ közösségekhez való viszonyuk fejlesztését egyaránt. A záró eseményt Halászi Gáborné projektmenedzser nyitotta meg az ÁMK dolgozói, a város vezetése és a program folyamat-tanácsadói, valamint az érdeklõdõk jelenlétében. A projekt szakmai hozadékáról a házigazda, Kazamér Tibor számolt be. Õt Dobrásznky Sándor iskolai és Szásziné Sustyák Anna óvodai folyamat-tanácsadó követte, akik méltatták az intézményben folyó szakmai munka magas színvonalát. Referencia-intézménnyé válás lehetõségét is felvetették a vezetés számára. Az egyes telephelyek szakmai vezetõi a 10 hónap alatt végzett mindennapi munkát kötötték egy-egy csokorba. Kazamér Tibor elmondta: "Egy fejezet lezárult, de a kompetencia alapú oktatást - legalább a jelenleg bevont tanulócsoportszám mértékéig - további öt évig folytatni kell. Öröm ez számunkra, hiszen tanulóink a XXI. századi módszerekkel és eszközökkel felvértezve léphetnek ki a majdani munkaerõpiacra, az egész életükön át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése pedig a sikeres alkalmazkodásukhoz járul hozzá." Apáti György, a település polgármestere a tanácskozást végighallgatva, gratulált az elért eredményekhez. Megelégedéssel számolt be arról, hogy szeptembertõl elõreláthatólag - 300 tanulói laptop, valamint több tucat számítógép és interaktív tábla várja a pedagógusokat és gyerekeket. "A több mint 400 millió forintból felújított iskola, a csodálatos óvoda, a rendelkezésre álló taneszközök sokasága, mind-mind a jövõ generáció szellemi fejlõdéseknek a záloga, egyben garancia is Csenger jövõjére nézve." Az együtt gondolkodást elnézve elmondható, hogy Csengerben a város és ÁMK vezetése nyitott a modern közoktatási innovációk befogadására, melyek termékeny talajra találtak a lakosság vonatkozásában is. Kazamér Tibor igazgató

“Petõfi Sándor” Általános Mûvelõdési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0132

"Kompetencia alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés - Innovatív intézményekben" 2009/2010

Szakmai és pénzügyi összegzés a kompetencia alapú oktatás bevezetésérõl az általános iskolában
A "Kompetencia alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés - Innovatív intézményekben" címû pályázat az ÁMK négy telephelyére adta be: az általános iskola Kossuth utcai és az Ady Endre utcai épületére, valamint a Honvéd utcai óvodára és a szamosbecsi tagóvodára. A projketmenedzsment tagjai: projektmenedzser Halászi Gáborné intézményi referens. Projektaszszisztens Mesterné Juhász Beáta, az ÁMK általános helyettese. Pénzügyi vezetõ Orosz Melinda, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának dolgozója. Szakmai vezetõk az ÁMK általános iskolájában: Nagy Katalin és Rápoltiné Bélteki Ilona tanárnõk. Az ÁMK óvodájában Katona Gyuláné és Szécsiné Váczi Mónika. A projektet segítõ intézményi szaktanácsadó: Dobránszky Sándor, és Szásziné Sustyák Anna. A projekt résztvevõi: A 4 feldatellátási helyen valósul meg a Petõfi ÁMK keretein belül: két iskolai, két óvodai telephelyen. 1. Általános iskola: Ady E. utca: 6 csoport - 6 bevont pedagógus (felsõ tagozat) Kossuth utca: 6 csoport - 6 bevont pedagógus (alsó tagozat) + szakmai vezetõ 2. Óvoda: Csenger: 1 csoport - 2 bevont pedagógus + szakmai vezetõ Szamosbecs, tagóvoda: 1 csoport 2 bevont pedagógus Bevont gyermeklétszám összesen: 357 fõ A projekt eredményei az általános iskolában: A projektben felsõ tagozatban a szövegértés-szövegalkotást (Papp Veronika (8.d) és Molnár Csaba (7.d)), matematika kompetenciaterületet (Vassné Lengyel Katalin (7.a), Vinczéné Szilágyi Melinda (8.c)), német idegen nyelvi kulcskompetenciát (Gyarmati Józsefné (6.c), Nagy Katalin (5.b)) vezették be. Az alsó tagozatban a következõ kulcskompetencia területek kerültek be az implementációba. Szociális életvitel és környezeti kompetencia egy tanulócsoport (Pappné Szabó Judit (1.c)), matematika két tanulócsoport (Kazamér Tiborné (2.t), Csáki Klára (4.b)), szövegértés-szövegalkotás három tanuló-csoport (Erdõsné Papp Judit (3.t), Magos Lászlóné (4.a), Farkasné Tarkovics Judit (2.a)). Az oktatási programok megvalósítását a következõ kiegészítõ újszerû, órarendbe beépített módszertani eljárások segítették: • Legalább egy, három hetet meghaladó projekt (Petõfi hónap, Tavasz címmel) • Legalább egy témahét (Egészséghét) • Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (Gazdasági és pénzügyi ismeretek, Szelek-tív hulladékgyûjtés) Szintén a kompetencia alapú oktatás implementációjához kapcsolódott a tantárgytömbösített ok-tatás bevezetése a szakrendszerû oktatásban a Kt. 52.§ (3) szerint a 2009/2010-es tanévben a kötelezõ tanórai foglalkozások teljes intézményi idõkeretének legalább 5%-a mértékéig. Második kötelezõ elemként vezette be az általános iskola az anyanyelvi mûveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását. A pályázat tartalmazta a digitális tartalmak, IKT taneszközök kötelezõ tanórai használatát is, az érintett tanórák legalább 25%-ban. A digitális tartalmak megjelenítésére alkalmas kis értékû eszközök beszerzése révén az oktatási programcsomagok digitális verziói és az oktatási programcsomagokhoz kapcsolódó egyéb digitális tananyagtartalmak hosszabb távon is elérhetõvé válnak a tanulás egész folyamatában a tanulók részére. A projektben megvalósult taneszközbeszerzés és eszközfejlesztés megvalósulása erõsítik tanulóink továbbtanulási, illetve majdani munkaerõpiaci esélyeit, hozzájárulva ezzel a régió gazdasági potenciáljának erõsödéséhez, a lakosság jövõbeni életminõsége javulásához. Fenntarthatóság: A projekt továbbvitelének garanciája egyrészt az iskola (kompetencia-alapú elemekkel) módosított Pedagógiai Programja és helyi tanterve. A projekt megvalósítása során a kompetencia-alapú oktatás eszközrendszere beépül a Pedagógiai Programba, amely alapja a jövõbeni éves iskolai munkatervek cél-,feladat-és eszközrendszerének, illetve eredményességi kritériumainak. A módosított Pedagógiai Program, a helyi tanterv, az éves munkaterv követelménnyé teszi a tanmenetek készítése során, valamint a tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon a kompetencia-alapú módszertani eljárások, módszerek, modulok további alkalmazását. Az intézmény teljes tantestülete részt vett a kompetencia alapú képzések valamelyikén, de továbbra is prioritás ez a terület a továbbképzések tervezésénél. A megvalósító pedagógusok számára az eddigi eredményesség további hajtóerõt biztosít, s (a projekt során tapasztalt belsõ képzõ tevékenységre is tekintettel) meglátásom szerint kialakult az iskolában és az óvodákban is egy motivált fejlesztõ csapat, amely képes rá, hogy az innovációs lendületet mozgásban tartsa, valamint a nevelõtestületben további pozitív szemléletformálást vigyen véghez. Az 5 éves fenntartási kötelezettséget vállalva olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítését és további alkalmazását biztosítjuk, mely elõsegíti, vagy lehetõvé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását, (Pl: projektmódszer, 5, majd 10, késõbb 15%-os tantárgytömbösített oktatási eljárások, kooperatív módszerek). Nyilvánosság: A projektrõl az iskola honlapján és a Csengeri Hírmondó városi havilap c. lapban tájékoztattuk, illetve tájékoztatjuk a jövõben is a partnereket és a lakosságot - megjelenítve, hogy a projekt az UNIÓ támogatásával valósul meg. Az óvodai, iskolai nyílt napok alkalmával a szülõk, érdeklõdõk közvetlenül is betekintést nyerhetnek a kompetenciaalapú oktatási módszereibe, valamint az IKT-eszközök napi alkalmazásába. A projekt eredményei: A projekt keretében beszerzésre kerültek a kompetencia-alapú oktatás szempontjából fontos eszközi elemek (információhordozók, feladathordozók), valamint a digitalizált elemek megjelenítésére alkalmas kis értékû eszközök. A projekt eddigi eredményeként az eddig megvásárolt taneszközök és kisértékû tárgyi eszközök a pályázó önkormányzat állományába (könyvtári állományba, illetve leltárba vétel) kerültek, majd átadásra kerültek a négy feladatellátási helyre - elõsegítve a TÁMOP3.1.4. projektünk fenntarthatóságát. A taneszközökre pályázott és elnyert összegbõl interaktív tananyagok beszerzésére is sor kerül, ami tovább javítja a projekt költséghatékonyságát. A jelen projekt révén elérhetõvé váltak a kompetencia-alapú oktatás szempontjából fontos eszközi elemek, demonstrációs segédletek. Pénzügyi beszámoló: A projekt összköltsége: 64.000.0000,- Ft, mely 5 feladatellátási helyen kerül felhasználásra. 2009. július 4-én 22.400.000,- Ft elõleg igénybevételére került sor. 2010. március hónapban került sor az 1. számú kifizetési kérelem benyújtására az OKMT felé, mely során 13.997.125,- Ft elszámolására került sor. 2010. június 30-i állapot szerinti felhasználás: 23.216.664,- Ft, mely 36 %-os felhasználást jelent. A projekttel kapcsolatosan felmerülõ költségek kifizetése folyamatos, de több olyan tevékenység is van, amelynek kifizetését nem tudjuk bonyolítani, mert jelen pillanatban szerzõdésmódosítási kérelem van folyamatban, amelynek az elbírálása igen nehézkes. A pályázat során eszközbeszerzésre betervezett 5.636.600,- Ft összeg egészében már 2009-ben elköltésre került. Ezek az eszközök szolgálják a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez és a folyamatos munkához szükséges hátteret. A pedagógusok képzése 2010. július hónapban lezárult, a SULISZERVÍZ a számlákat folyamatosan nyújtja be az Önkormányzat részére, és azok a teljesítésigazolások kiállítását követõen folyamatosan kifizetésre is kerülnek. A bevont pedagógusok innovációs munkájáért és a pedagógiai program elkészítéséért járó díjazás kifizetése a 2-es, 3-as és 4-es számú feladatellátási helyeken 2010. július hónapban megtörtént. Az 1-es számú feladatellátási helyen a szerzõdésmódosítás jóváhagyását követõen kerülhet sor a kifizetésre. 2010. május hónapban került sor a Magyar Államkincstár részérõl helyszíni ellenõrzésre, mely során pénzügyi szempontból hiányosságként az merült fel, hogy az 1. számú kifizetési kérelem jóváhagyását követõen megérkezett összeg nem jelentkezett a fõkönyvi számlákon. A hiányosság javítása megtörtént, melyrõl a MÁK értesítve lett. Halászi Gáborné projektmenedzser Orosz Melinda pénzügyi menedzser és Mesterné Juhász Beáta projektasszisztens

2010. július

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Üzleti alapokon a csengeri alapfokú oktatás
Mottó: "A vezetõi eredményesség kul-csa, hogy a hatalom gyakorlása nélkül tudjuk befolyásolni az embereket." Lezárult a 2009/10-es tanév, az általános iskola egy kifejezetten eseménydús idõszakot tudhat maga mögött. Iskolafelújítás, új tanulásszervezési eljárások, pedagógus továbbképzések, kompetencia alapú oktatás, sport- és tanulmányi versenyek, színes tanórán kívüli tevékenységek, felzárkóztatás-tehetséggondozás, "jó gyakorlatok" értékesítése, jutalomkirándulás, hagyományos rendezvények, nyári napközi, zászló le és felvonás voltak - a teljesség igénye nélkül - azok a legfontosabb elemek, melyek jellemezték a csengeri általános iskola mûködését. - A szakmai munkát illetõen melyek voltak a legfontosabb prioritások? - Nevelõ-oktató munkánk végsõ célja nem változott és nem is változhat, ami azt jelenti, hogy képessé kell tennünk a gyerekeket, hogy az írás-olvasás-számolás ismereteit készség szinten elsajátítsák - tudtuk meg Kazamér Tibor igazgatótól. - Mai szóhasználattal: kompatibilis tudással rendelkezzenek, mely a kompetencia alapú oktatás bevezetésével teljeedhet ki. A külsõ mérõbiztosok által felügyelt országos kompetenciamérés az egyik fontos indikátor munkánkról, melynek eredményeként az ország alapfokú közoktatási intézményei között a nagyon elõkelõ elsõ 10 százalékban helyezkedünk el. Egyébként az iskola tanulmányi átlaga 3,8. Sok szép eredményt értünk el szaktárgyi és sportversenyeken, melyeken öregbítettük iskolánk és szeretett városunk hírnevét. Ezek közül kiemelkedik a földrajz megyei 1., országos 2. helyezés és a sport területén a lassan felsorolhatatlan számú megyei, országos és nemzetközi elsõ és további élhelyezések. A modern tánc csapatunk szintén országos elsõ helyezett lett, s így kijutott az Európa Bajnokságra. A - Az iskolára jellemzõ a folyamatos megújulás. Milyen válzoásokat, fejlesztéseket terveznek az elkövetkezõ években? - Az új tanév legnagyobb kihívását az elnyert TÁMOP 3.4.3. pályázatunk elindítása és kivitelezése jelentheti, melynek keretei között Magyarországon legelsõként elindítjuk azt a tengeren túlon már bevált tehetséggondozással kapcsolatos technikát, melynek címe:"A kiemelkedõen sikeres emberek 7 szokása." Megpróbáljuk a tanulóink tudatába beültetni mindazon szokásokat, attitûdöket, melyek a világ legsikeresebb embereire egyaránt jellemzõek voltak. A közoktatási törvény változása miatt második osztály év végétõl visszaállunk az érdemjeggyel történõ értékelésre alsó tagozatban is, valamint ismételten lehetõség nyílik az osztályismételtetésre, ha a pedagógus ily módon értékeli a tanuló elõmenetelét. Már a 2011/12-es tanévre is tervezünk újítást, melylyel tovább növelnénk az intézmény elismertségét és szélesebb választási lehetõséget biztosítanánk a szülõknek. Ez az innováció a kéttannyelvû oktatás bevezetése, ami azt jelenti, hogy felmenõ rendszerben egy osztályban magas óraszámban tanítanánk az idegen nyelvet oly módon, hogy bizonyos tantárgyak e nyelven kerülnének oktatásra. Fontos prioritás továbbá a magatartási problémák látványos csökkentése, tanulóink beszéd- és illemstílusának javítása. Végezetül ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni valamennyi ÁMK-s munkatársamnak, valamint a Gesz dolgozóinak a tanévben végzett kiemelkedõ teljesítményükért. A sikerek közös munkánk eredményei. A jelen érdemei adnak erõt és kitartást, hogy jövõbeli elképzeléseinket megvalósítsuk. Kitartóan keressük az oktatás fejlesztési lehetõségeit, mert mi ezen a módon tudjuk tanulóink és ezáltal a város jövõjét építeni.
- mjb -

Kirándulásunk Erdélyben
Iskolánk, az Ady Endre Gim-názium Szakképzõiskola és Kollégium a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából pályázatot nyert Határtalanul címmel egy erdélyi kirándulásra. Azt hiszem minden egyes tanuló számára feledhetetlen marad a 2010. július 5 és 11-e között eltelt idõ. Mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy rengeteg szép helylyel, érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodtunk. A kirándulás keretében számtalan várost érintettünk, többségében maCéhtörténeti Múzeumában, a céhek történetét és korabeli szerszámjaikat az embereknek. Csíkkarcfalván a gyapjúfeldolgozás menetébe kaphattunk bepillantást. Ugyanitt megtekinthettük egy hagyományos csíki parasztház felújítását. Ezenkívül Erdély földrajzilag legszebb pontjait is meglátogattuk. (Gyilkos-tó, Békás-Szoros, Medve-tó, Tordai-Hasadék). A kirándulás mindenegyes pontját élveztem, és azt hiszem nem vagyok egyedül ezzel a vélemény-

végzõseink nagy hírû megyeszékhelyi középiskolákban is megállják a helyüket. Komoly kihívás volt, de megbirkóztunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, mégpedig olyan magas színvonalon, hogy tapasztalatainkat szeretnénk "referenciaintézményként" átadni kistérségi, megyei, országos szinten egyaránt az érdeklõdõ iskoláknak. - Mit tart az iskola erõsségeinek? - Az iskolánk IPR-es "jó gyakorlatait", melyeket pénzért tudtunk értékesíteni. Már a 2004-es igazgatói pályázatom hangsúlyos eleme volt azon elképzelésem, miszerint egy közoktatási intézményt is hasonlóan kell vezetni, mint egy vállalkozást. Azaz menedzser szemléletûen, profitorientáltan, célratörõen, de a munkavállalók iránti megfelelõ alázattal. Véleményem szerint mások vezetése több, mint egyszerû munka vagy karrier, a legmagasabb rendû elhivatottság, egyfajta szolgálat, melyet a nap 24 órájában teljesíteni kell, épp úgy, mint ahogyan Abraham Lincoln ezt fogalmazta a fenti mottóban. Nagyon sok magas színvonalon végzett közoktatási tevékenységünk, vagy tanórán kívüli egyedülálló tanulásszervezési eljárásunk van, - ezek az ún. "jó gyakorlatok" - és amelyek adaptálásáért más iskolák vezetõi és pedagógusai akár több száz kilométert is utaznak és komoly anyagi áldozatot is vállalnak átvételükért.

gyarok lakta területeket. (Szatmárnémeti, Kolozsvár, Csíkszereda, Tusnádfürdõ, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Székelyudvarhely, Szováta, Körösfõ és Marosvá-sárhely). Fontos állomása volt a túrának Csíkszereda, ahol a közös játékok során megismerkedhettünk a helyi Kós Károly Középiskola diákjaival. A Nyerges-tetõn felelevenítettük a magyar történelem Thermopülai csatáját, ahol tanúbizonyságot kaptunk Tuzson János honvéd alezredes és a székely emberek önfeláldozásáról és hazaszeretetérõl. Kézdivásárhelyen megtekinthettük a Kárpát - Medence legjelentõsebb

nyel. Külön kiemelném mondanivalóm végén a csíksomlyói Mária Kegytemplomot, amely társaimat elnézve, belsõ hangulatával és nagyságával mindannyiunkra komoly hatást gyakorolt. Köszönettel tartozunk iskolánk tanárainak, Dr. Sütõ Lászlónak, aki rengeteg érdekes információval bõvítette tudásunkat és segítette véleményünk kialakulását magáról Erdélyrõl és a romániai magyarokról, iskolánknak, valamint az önkormányzatnak, hogy hozzájárulásukkal létrejöhetett ez a nagyszerû kirándulás. Papp Gyula László tanuló

Gálaest az árvízkárosultak megsegítésére
A csengeri Nyugdíjas Szeretet Egyesület nagyszabású gálaestet rendezett az árvízkárosultak megsegítésére. A rendezvényt Apáti György Csenger város polgármestere nyitotta meg. A 2010. június 14-re meghirdetett mûsort elmosta az óriási vihar, szerencsére néhány nappal késõbb 21-én sikerült megtartani az estet. Felléptek az Orfeusz egyesület citera és gitár együttese, Bíró Gréta 3. osztályos szólótáncos, a porcsalmai Nemzedékek Hídja Egyesület tagjai, az Õszülõ Fények Egyesület versmondója, a Szivárvány színház amatõr színjátszói és a Szeretet Nyugdíjas Egyesület három versmondója, a Napsugár népdalkórusunk, valamint a tánccsoportunk cigánytánccal. Ezen az esten erõsödött a generációs közötti kapcsolat, valamint az egyesületek egymás közötti kapcsolattartása is. Köszönet a Családsegítõ Szolgálat és a Mûvelõdési Ház dolgozóinak a megszervezéshez nyújtott segítségért, Csenger Város nagy és kis vállalkozóinak, a város lakosságának, hogy támogatták célunkat és a

Reméljük hagyománnyá válik…
Szatmár Leader Kup(ic)a
Ezen a csábító néven rendezték meg július 18-án a Városi Sportcentrum kánikulában izzó gyepszõnyegén ezt a 9 csapatot és sok nézõt vonzó nemzetközinek is tekinthetõ sporteseményt. Az afrikai hõség sem vette el a csapatok kedvét és harciasságát. Két csoportra osztva küzdöttek a helyezésekért, de igazán a helyosztókon váltak élessé a mérkõzések. Az egyik hosszabb szünetben mutatkozott be Póti Sándor brazilokra és magyarokra osztott 2001-es születésû országos bajnokcsapata, majd befejezésként a Leader ligaválogatottja csapott össze a Médiaválogatottal, melyben az utóbbiak nyertek "fölényes" 2-1 arányban. A kup(ic)a végeredménye: (hukk) 1. Építkezõk Raktáráruháza- Jáger Sándor csapata, 2. Csenger Önkormányzat, 3. Szamos Kft, 4.Corso Roulette Szatmárnémeti Turi László menedzselésével, 5. Nyír -Víz, 6. Térségi Rendõrválogatott, 7. City Rádió Szatmárnémeti, 8. Autonet Szatmárnémeti, 9. a rendezõ Szatmár Leader Egyesület. A legjobb kapus Szabó József az Építkezõk csapatából került ki, legjobb mezõnyjátékosnak Barcsay István bizonyult (Önkormányzat), a legsportszerûbb csapat az Autonet (Szatmárnémeti) volt a legjobb kapusnak Warga Valentint (Leader) látták a rendezõk. Gratulálunk a szervezõ Szatmár Leader Egyesületnek az ötletért és a kivitelezésért, de nem szabad elfelejtkeznünk Erdei András szamosangyalosi pálinkafõzõ mester támogatásáról sem.

Gyenge szereplés
Június 23-án jelent meg a hivatalos tabella a kézilabda megyei bajnokságról. A 7 csapatos mezõnyben a csengeri gárda messze lemaradva áll 8 pontjával a 6. helyen, az elõtte lévõ 16 pontos Demecser után.

Bezzeg a gyerekek!
Június 27-én zajlottak Nyíregyházán több utánpótlás korosztály számára a hagyományos JONATÁN - KUPA focicsatái. A rangos mezõnyben igen jól szerepléssel a csengeri 2001-es korosztály a 3. helyen végzett, sõt e korcsport legjobb játékosának Papp Dánielt látták a rendezõk. Ismét újabb lépést tettek Póti Sándor tanítványai a további sikerek felé A torna végeredménye: 1. Csepel, 2. Nyírsuli I., 3. CSENGER , 4. Nyírsuli II., 5. Kisvárda, 6. Nyírbátor, 7, Fehérgyarmat

jegyeladásokból összegyûlt 124. 000 Ft-tal két nyugdíjas rászoruló árvízkárosultnak, Gazdik Pál és Zámborszki Istvánné szendrõdi lakosoknak tudtunk segítséget nyújtani. Köszönet Polgármester Úrnak, és Csernyi Endrénének, hogy lehetõvé tették a támogatás helyszínen Szendrõ városában történõ átadását. Juhász Istvánné elnök

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. július

Régészeti - néprajzi konferencia Csengerben
"De jó lenne egyszerre akár csak feleennyi régész is a csengeri határban!" - ez volt az elsõ gondolatom, amikor a Múzeumban gyülekeztek a régészek. Valóban áldásos lenne ez, ám június 25-én egész más okból lepték át az archeológia szakemberei - s velük együtt a néprajzosok is - a múzeum termeit. Nándor szintén régészeti kutatásairól számolt be, melyeket az Ecsedi-láp délkeleti részén végzett. Dr. Németi János (Nagykároly) által megismerkedhettünk a nagykárolyi Krasznapart kelta településével. A néprajzi szekcióban a tárgyi és szellemi etnográfiai témák kerültek sorra, úgymint a kaplonyi

CSENGER A MAGYAR IRODALOMBAN IV.
Végh Antal (1933-2000): Vándorbot - Nyugati Utakon Gondolat Kiadó, Budapest 1984.
Végh Antal neve nem idegen a szatmári tájon, hiszen szülõfaluja a közeli Jánkmajtis. Pályafutását is jól ismerjük, visszás társadalmi jelenségeket feltáró, szókimondó könyvei a maguk idejében nagy botrányokat kavartak. Például 1972-ben nagy port vert fel a Penészlekrõl szóló szociográfiája, ahol az "épülõ-szépülõ szocializmus" idõszakában középkori állapotokat ír le. Szabolcs-Szatmár megye "mindenhatója" még a megyébõl is kitiltatta. Ugyanígy botrányt okoztak a labdarúgással, az ott tapasztalható visszás jelenségekkel foglalkozó könyvei is, a nem túlzottan kozmetikázott kijelentései miatt többször is bíróság elõtt állt. Szülõföldjétõl, a szatmári tájtól, az itt élõ emberektõl soha nem szakadt el, számos könyvében ennek a vidéknek a sorsa, az itteni parasztság élet - és munkakörülményeinek változásai foglalkoztatták. Érdekes és színes egyéniség volt, kár, hogy Csengerrõl nem írt könyvet - bár ez lehet némelyeknek nagy megkönnyebbülést okozott. Mindenesetre közvetve ugyan, de Csengerrõl szól az a részlet, mely a Vándorbot - Nyugati utakon címû könyvében olvasható. E könyvében USA-beli és Kanadában szerzett élményeit írja le, többek között a New Yorkban szerzett benyomásait, amikor is lenyûgözi a világváros, a metropolisz. Ebben a részben hasonlítja Csengert össze New Yorkkal. Nem akármilyen büszkeség ezt olvasni minden csengerinek: az, hogy az írónak a nagy világvárosról Csenger jut eszébe, s kis városkánkra asszociál!!! De mivel is érdemelte ki Csenger ezt a dicsõséget? Olvassuk hát el az idevonatkozó részt a könyv 282. oldalán: "…Minden épületen neonbetûk (mármint NewYorkban F.L.). Nappal is égnek. Itt van mit olvasni. És hogy, hogy nem, minden neonbetû ég. A kiégett betûk itt nem adnak lehetõséget mindenféle bohókás szavak kiolvasására. Régen - még gyerekkoromban negyedik osztályos ha lehettem, láttam már ilyen sok feliratos csodát! Nyéki tanító úr - aki egyszemélyben tanfelügyelõ is volt Majtistól elvitt egyszer engem iskolalátogatni. Nem szekéren mentünk, hanem hintón. Csengeren mentünk keresztül. Ezen a kis - Majtistól nem messze esõ - határszéli városkán. Amelyik azzal alapozta meg a környéken, de messze földön is híres nevét, hogy itt csempészték Románia felõl a sót. Én akkor ott, Csengerben láttam ilyen csodát, mint most New Yorkban. Mert Csengerben minden házon volt valami felirat. Én azt - minkét oldalra kapkodva fejemet - elolvastam fennhangon. A tanító úr élvezte a csodálkozásomat. Neki már ezek a feliratok borbély, rõfös, vendéglõ, kovács, kerékgyártó - megszokottak voltak." Ezt a szívmelengetõ részletet azért kommentálnom kell, fõként az ifjabb korosztály számára. Tudni kell, hogy a kis Végh Antika csak a régi Szamos hídon keresztül jöhetett be Csengerbe Majtis felõl, és végigkocsikáztak a Gr. Bethlen István úton - azaz a mai Béke utcán. Ez volt ekkoriban Csenger egyik legforgalmasabb fõutcája, hiszen a hídra vezetett, vagyis az egész Szamos túli részeket csak itt lehetett megközelíteni. Természetesen ezt a zsidó kereskedõk okosan kihasználták, és itt nyitottak üzleteket-mûhelyeket Az egész mai Béke utca szinte végig a Piactól zártsoros, városias beépítésû volt, boltok követtek boltokat, és természetesen mindegyiken ott volt a kis Anti által csodált felirat. Manapság sajnos, ez már a múlté, a Híddal együtt. A kisvárosias utcafrontos beépítés még imittamott megfigyelhetõ, azonban legzavaróbb a zártsorúság hiánya itt, a Piacon. Fábián László

Az ok bizony Csenger múzeuma számára igen megtiszteltetõ, mintegy rangot jelent, hiszen egy nemzetközi projekt részeként jött számításba intézményünk, mert egy rangos tanácskozás színhelyévé vált. Románia és Magyarország között 2007-tõl él egy Határokon Átnyúló Együttmûködési Program, mely a két szatmári táj régészeti-néprajzi vonatkozásait kutatja meghatározott tervek szerint. Ennek keretében mint már errõl írtam volt - terepbejárások történtek mindkét részrõl, így Csenger környékén is az elmúlt években. 2010. júniusában egy többnapos tanácskozássorozat kezdõdött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szatmár Megyei Múzeum szervezésében a "Lápvidéki civilizációk a Felsõ-Tisza vidékén" címmel. Két helyszín volt kijelölve konferencia számára: Csenger és másnap Nagykároly (Városi Múzeum). Így került a több mint 40 régész és néprajzos Csengerbe. A múzeummal való ismerkedés után két szekcióra bomlottak, a régészek maradtak az épület hûs falai között, míg a néprajzosok a Mûvelõdési Központ emeleti elõadójában hallgatták az elõadásokat. A régészeti-történeti teremben érdekes elõadások zajlottak, úgy magyar, mint román részrõl. Elsõként dr. Marta Líviu, a szatmári Múzeum új igazgatója az Ér-lápvidék középsõ és késõ bronzkori településeirõl tartott értekezést, melyet Gindele Robert (Szatmárnémeti) által az egykori Ecsediláp római kori lakosságát ismertük meg. Számunkra külön érdekes volt dr. Istvánovits Eszter és Jakab Attila (Jósa A. M.) beszámolója arról, hogy mi várható az Ecsedi-láp avar- és honfoglaláskori kutatásaitól, melyben Csenger is érintve van. Hágó

gyermekijesztgetések (Komáromi Sára), a nemzeti és etnikai identitások (Fischer Botond), Nagyecsed hiedelemalakjait Borzován Sára, valamint az Ecsedi-láp kutatóit Szilágyi Levente ismertette. Dr. Szabó Sarolta levéltári adatokat tárt fel az Ecsedi-láp lecsapolásának korából. Az ebédszünet után folytatódtak az elõadások, késõbb a referendumokra került sor. A késõ délutáni órákban itt, a múzeumban találkozott ismét a két szakág. Az 1998-1999-es csengersimai ásatások (határátkelõ) eredményeit bemutató kötetek ismertetésével végzõdött a csengeri tanácskozás. Azon túl, hogy majd félszáz régész és néprajzos szakember ismerte meg múzeumunkat, annak értékeit - s ezen keresztül városunkat - a késõbbiekben további hozadéka is várható ennek a konferenciának. Felhívtam a figyelmet a Csenger körüli még feltáratlan régészeti objektumokra, lehetõségekre. Fábián László

Túráztak a víz és a természet szerelmesei
Hatodik alkalommal startolt el, július 10-én szombaton reggel - a "Szent Flórian" Tûzoltó és Vízimentõ Egyesület szervezésében - a Szamos - Tisza túra. A táv változatlan, a résztvevõk létszáma azonban évrõl-évre bõvül. 50 kilométer evezés Csengertõl Vásárosnaményig. A viszonylag magas vízállás ellenére sem történtek problémák, így a csengeri vízimentõknek, csak saját testük lehûtése miatt kellett vízbe mártózniuk. A szervezõk és a csapat erõs civiltudatát, tenni akarását jellemzi, hogy ebben az évben volt egy olyan túrázó is teljesítette a távot, aki egy baleset következtében deréktól lefele lebénult.
Fodor László

Kalandtúra varázsitallal, tábortûzzel
Szatmár király birodalmában három próbás kalandtúrára invitálták a napokban az óriások a csengeri törpéket. A Szamos régi hídjától az új hídig tartó, próbatételekkel tûzdelt ártéri kirándulás Farkas Miklós, csengeri építész kezdeményezésére, a Szatmár LEADER Közhasznú Egyesület és a Csengeri Kistérségi Helyi Vidékfejlesztési Iroda támogatásával valósult meg. Az elsõ és második osztályos gyerekek alkotta csoportok bátorságszelettel és varázsitallal vágtak neki a kalandos útnak, amely során természetismereti tudásukat és íjászat közben ügyességüket is bizonyították. - A játék mögé bújtatott rendezvény célja a szatmári vidék természeti értékeinek megismertetése volt a gyerekekkel, s mivel szervezetünk nagy hangsúlyt helyez a térség népszerûsítésére és a lakóhelyhez kötõdés erõsítésére, örömmel támogattuk, s az anyagi hozzájárulás mellett ötletekkel segítettük a programot - fogalmazott köszöntõjében Forján Zsolt, a Szatmár LEADER Közhasznú Egyesület munkaszervezet vezetõ-helyettese. Az említetteken túl a Szamosmenti Táj- és Környezetvédelmi Egyesület, a Petõfi Sándor ÁMK, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Egyesület is kivette a részét a munkából, s a Szatmár király kondájából származó húsból és

égig érõ paszulyból készült gulyás-lakoma elfogyasztása után, a tábortûznél tartott értékeléskor

kiderült: a kiváló hangulatú kalandtúrát a gyerekek és a szüleik is eredményesnek ítélték.

2010. július

CSENGERI HÍRMONDÓ

7.

Önök küldték

"Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése"
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013. keretében a Majtényi Polgármesteri Hivatal benyújtotta a "Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése" címû pályázatát. Ennek megfelelõen 2009. november 30-án írta alá a finanszírozási szerzõdést a Szerzõdõ Hatóság és a kedvezményezett (Majtény község Polgármesteri Hivatala). Ebben a projektben partner Csengerújfalu Község Önkormányzata Magyarországról. A pályázat összköltségvetése 111.262,60 Euro, melybõl 84.412,60 Euro a projekt vezetõ partnert illeti vagyis Majtény Község Helyi Tanácsát, 26.850 Euro pedig a határon túli projekt partnert vagyis Csengerújfalu Község Önkormányzatát. A projekt átfogó célja a társadalmi-gazdasági vonzerõ és a határon átnyúló mobilitás mértékének növelése a határmenti térségben. Konkrét céljai a közúti infrastruktúra fejlesztésének támogatása a Majtény-Csengerújfalu határövezetben és a MajtényCsengerújfalu határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a közutak minõségének javításával. A projekt célcsoportját a két partner helység lakossága képezi: Csengerújfalu 892 fõ és Majtény 4.328 fõ, valamint a térség meglévõ és potenciális gazdasági szereplõi, társadalmi-kulturális intézmények a térségbõl: iskolák, óvodák, egészségügyi egységek, közszolgáltató egységek. Fõ tevékenység csomagok: elõkészítés, projekt menedzsment, ágazati határon átnyúló együttmûködés, Majtény és Csengerújfalu közúti infrastruktúra felújítása dokumentációjának elkészítése, tájékoztatás. Tevékenységünk fõeredménye a közúti infrastruktúra felújítása elsõ szakaszának megvalósítása, mely elõsegíti a határon átnyúló utak elérhetõségét, illetve a két helység belsõ útjainak korszerûsítéséhez szükséges mûszaki dokumentáció elkészítését. Kidolgozásra kerül a megvalósíthatósági tanulmány és a mûszaki terv belsõ úthálózat korszerûsítéséhez. Megszerveztünk négy határon átnyúló gazdasági találkozót közérdeklõdésre számot tartó gazdasági ágazatban: turizmus és kereskedelem Csengerújfaluban (Magyarország) mezõgazdaság és szolgáltatás Majtényban (Románia). Általában véve, a jelenlegi fejlettségi szinten a meglévõ regionális infrastruktúra a közösségek szükségleteit csak minimális színvonalon képes kiszolgálni, a befektetések több évtizedes krónikus alulfinanszírozása eredményeként jelentõssé vált a korszerûsítések finanszírozási igénye akár közúthálózatról, akár vasútról van szó. Jelenleg Szatmár megye határmenti lakossága, Románia sok más térségéhez hasonlóan, a kedvezõ életkörülményekhez szükséges közúti infrastruktúra hiányától szenved. Ezért ennek a problémának a megoldása különösen fontossá vált Majtény község és Csengerújfalu lakosai számára. Fontos az életszínvonal emelése és a befektetõket vonzó általános környezeti feltételek kialakítása. A 2008-as év folyamán a vezetõ projekt partner (Majtény község) készített egy tanulmányt a majtényi lakosságra vonatkozóan, melyben felmérték a polgárok közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, különösen tekintettel a helyi infrastruktúrára vonatkozó igényekre. A tanulmány elemzései világossá teszik, hogy a lakosság 75 %-a prioritáskánt kezeli a közúti és utca infrastruktúra felújítását, mindjárt a második helyen a gáz bevezetése után. Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a közlekedési infrastruktúra területén jelenleg fennálló helyzet, különösen a falusi környezetben, nagy volumenû közmunkálatokat tesz szükségessé. Az infrastrukturális témájú projektek végrehajtási költségei nagyon magasak, a helyi költségvetési források pedig nem elégségesek a szükséges költségek fedezésére, a beruházások idõbeni ütemezése válik szükségessé. Az európai közúthálózathoz csatlakozott hatékony közlekedési infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképesség növeléséhez, segíti az európai gazdasági integrálódást és új tevékenységi területek fejlesztését teszi lehetõvé a belsõ piacon. A két projekt partner esetében szükségszerû a belsõ közúti infrastruktúra felújítása a megyei (határon átnyúló) nemzeti utak elérhetõségének biztosítása érdekében. Két ország, egy cél, közös siker! Doua þari, un scop, succes comun!
www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu "Jelen hirdetmény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját" "Conþinutul acestui material nu reprezinta in mod necesar poziþia oficiala a Uniunii Europene"

• Csürök Józsefné (Jókai u.) által küldött fényképen a csengeri férfiak kedvelt fóruma, a Piac egyik sarka látható az 1950-es évek végén A háttérben a régi mozi és a Tanácsiskola, azaz a mai Múzeum, melyet - mint láthatjuk - zártsorú utcabeépítés követ. A képen Csürök József, Bulyáki Imre, Kardos Imre, Erdõs Dániel és mások álldogálnak.

• id. Barkász Gedeon (Rákóczi u.) a Hubay Barna bácsi által vezényelt és szervezett Parasztkórusról - melynek õ is tagja volt - adott egy csoportképet, mely szintén a hatvanas években készült. A képen látható személyek ismertetésétõl eltekintek, hiszen az már külön egy kis cikk lenne

• Márián Zoltán (Arany J. u.) régi utcájukról, a Jókai utcáról küldött fotót, ahol gyerekkorát töltötte. A képen az utca ötvenes évek végi, Kossuth utcába torkolló részének milyenségét láthatjuk, melyet még a sár és a dagonya uralt.

Nekrológ
Hosszú betegeskedés után elhunyt Jakó Pálné (szül: Sztracsanek Mária). 1942-ben született, tanulmányait Csengerben, illetve a középiskolát Mátészalkán az Esze Tamás Gimnáziumban végezte. 1961-tõl évtizedekig a Járási Könyvtár, majd 1991-tõla Városi Könyvtár megbecsült és nélkülözhetetlen szakembereként ismerhettük. A könyvtáros munka legapróbb részleteit is precízen ismerte, az olvasó bármilyen problémával is kereste meg, mindig választ kapott kérdéseire. 1999-ben ment nyugdíjba. Életét melyben a Sors nem mindig kényeztette el - a végzetes, súlyos

betegség szegte. Csenger kulturális életében betöltött szerepét nem lehet feledni.

8.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. július

Jobb esélyekkel - egy kis visszatekintés...
Az elõzõ, összevont (május-június) Hírmondó megjelenése óta azért eltelt már egy kis idõ, és többek között véget ért a 2009/2010es focibajnokság. Az utolsó négy meccset dióhéjban - a történeti hûség kedvéért - azonban mindenképpen fel kell eleveníteni, ezenkívül a bajnokság végeredményét is közöljük. Összefoglalva: nem úgy sikerült, ahogy azt az õszi jó szereplés ígérte, egyre lejjebb csúszva értünk a 9. helyre. De nem ez a lényeg mostmár, hanem elõre kell tekinteni….. V. 29. Megint vereség Csenger - Nyírmeggyes 1-3 (0-1) Az elsõ negyedóra után átvettük a kezdeményezést, de teljesen váratlanul a 20. percben az ellenfél szerzett vezetést (0-1), és ezután övék volt a pálya. A 45. percben kapusunk csak szabálytalanul szerelte elõretörõ csatárukat, a jogos 11-est azonban felédurrantották. Az 51. percben a szemfüles Osváth még egyenlített (1-1), ismét feltámadtunk, gólhelyzeteink is voltak, de a 65. percben ismét lefutották védelmünket (1-2), majd robbanékonyságukat kihasználva a 40. percben beállították a végeredményt (1-3). VI. 5. Az egy pont (minden) kinek jó? Porcsalma - Csenger 0-0 A szezonban végig gyengélkedõ ellenfélnek a kiesés volt a tét ezen a meccsen, kellõképpen össze is szedték magukat ellenünk, s hatalmas bírói segédlettel sikerült is nekik a mindent jelentõ döntetlen. Orosz Fecót már a 34. percben kiállították ennek érdeké-ben, és a 16-osunkról legalább 20-25 szabadrúgást gyakorolhattak a hazaiak A 83. percben Kondor szabadrúgása a felsõ lécen csattant, a visszapattanó labdát Kerekesnek nem sikerült az üres kapuba tennie. Végül is na-gyon nehéz, küzdelmes mérkõzé-sen maradtunk alul döntetlennel.. VI.12. Nagy fegyvertény volt Csenger - Tunyogmatolcs 3-2 (1-0) Gyámoltalanul kezdtünk, az elsõ negyedóráig a villámgyors matolcsiak dirigáltak, legalább öt gólhelyzetük akadt. A 18. percben egy kapushiba után mégis mi vezettünk Varga György találatával (1-0). Gólunktól függetlenül az egész félidõ amúgy a vendégeké volt. Az 57. percben egyenlítettek is (1-1), majd egy távoli lövéssel már náluk volt a vezetés (1-2). Ebben a félidõben viszont jobban játszottunk, s végre Osváth egy elvállalt lövésével visszahozta a sírból a mecscset (2-2), sõt egy újabb távoli bombájával megnyertük utolsó hazai meccsünket (3-2). VI. 19. Mit is várhattunk… Szatmárcseke - Csenger 3-1 (1-0) Hatalmas iramot diktált a kiesés rémétõl motivált hazai csapat, s védelmünk összehozta nekik a 36. percben a vezetést (1-0). Szünet után még megráztuk magunkat, az 55. percben Orosz Fecó még egyenlített (1-1), de tíz perc múltán ismét a hazaiak vezettek (2-1), majd a hátsó alakzat bakijaként a 77. percben beállították a végeredményt (3-1). Lehetett volna szebb búcsúnk is a bajnokságtól, de ez a tavaszi szezon nem rólunk szólt….

Volkán Roland edzõt kérdeztük
Az edzõ elkerülhetetlen dolga, hogy egy-egy bajnokság zárásakor értékeljen, az új bajnokság indulásakor pedig ismertesse az új igazolásokat, terveket mondjon és esélyeket latolgasson. Volkán Roland edzõ is ezt teszi most, alig pár héttel a rajt elõtt (július 21) érdeklõdtünk nála a csapat körüli mozgásokról, a helyzetképrõl: - Szó, ami szó, az elõzõ bajnokságot nem az elképzeléseinknek megfelelõen fejeztük be. Egyértelmûen hullámvölgybe kerültünk, az okokról most július végén teljesen felesleges már beszélni. Viszont éppen ezekbõl a kudarcokból lehet okulni, mert ezáltal a most következõ szezonban sok-sok hibát elkerülhetünk. Elõször is beszélnünk az új igazolásokról, hiszen a szurkolóinkat leginkább ez a kérdés érdekli. Sok energiámba került, de a vezetõség minden téren segített abban, hogy meg tudjuk a csapatot bizonyos kritikus posztokon erõsíteni. Fõleg a védelmet kell megacélozni, de a csatársor is vérfrissítésre szorul. Hat játékost igazoltunk, és úgy hiszem, ezzel mindenképpen erõsödött a csapat. Persze ehhez az új taktikai elképzeléseket is kell meg kell valósítani, leginkább a középpálya fontosságát helyezzük elõtérbe. Az új igazolásokról szólván, szinte csak két játékos mondható újnak, a tyukodi csapat gólerõs csatárait Lakatos Istvánt és Lakatos Sándort a ketten elért 40 góljuk minõsítse! Úgyszintén Tyukodról került vissza Nyerges Donát és Olivér, játékerejüket már ismerhetik a csengeri szurkolók. Ismerõsként köszönthetjük Tóth Zoltánt Pátyodról, futógyorsasága a középpályán lesz hasznos. Katona Palit sem kell különösképpen bemutatni, õ Nyírcsaholyból jött haza, reméljük számtalan góllal járul hozzá a remélt sikerekhez. A távozókról is kell beszélnem. Jóbi Miklós a most felkerült Mérkvállajhoz igazolt, s egyre biztosabb, hogy Orosz Fecó és Halász Norbert a Mátészalka színeiben folytatja a focit, de történhetnek még meglepetések. Amúgy a megye II. osztályban is sok bizonytalan tényezõ akad az indulásig. Mi a felkészülést a terveknek megfelelõen 13-án kezdtük el, ami igen keménynek ígérkezik, fõleg ebben a trópusi kánikulában. Rotációs rendszert képzelek el, aki nem jár rendszeresen edzésekre, annak bizony át kell adni a helyét másnak a csapatban, mert csapatépítés máshogy nem képzelhetõ el. Egyelõre nincs is baj az edzésekkel, a már említett forróságot járulékos rossznak kell venni. Jó hírként mondhatom, hogy valamivel jobb anyagi körülmények között kezdhetjük a bajnokságot, több pénz jut majd a focira, erre komoly ígéretet kaptunk. Összegezve a dolgok jelenlegi állását, azt mondhatom, talán valamivel minden tekintetben reményteljesebb a helyzet, mint az elõzõ bajnokság indulásakor, jobb esélyekkel vághatunk neki a mérkõzéseknek, s remélem ezzel a csapattal dobogós helyezést is érhetünk el. - Köszönjük az õszinte nyilatkozatot, és sok sikert kívánunk a csapatnak! Fábián Béla

Jobb esélyekkel

Világbajnok csapat a csengeri Sportcsarnokban XX.Fõiskolás Kézilabda Világbajnokság 2010.
Nem túlzás ez a cím, hiszen a mi sportcsarnokunkban lépett elõször pályára a késõbb aranyérmes nõi csapat, de ugyanitt játszottak az ezüstérmes román lányok is… Második alkalommal tartották méltónak a rendezõk, hogy Csenger legyen az egyik helyszíne ennek a rangos eseménynek, és az sem lehet véletlen, hogy a két legerõsebbnek tartott nõi csapat itt nálunk vívhatta presztízscsatáját. Június 28-án zsúfolt dugig telt nézõtér elõtt kezdõdött a Magyarország-Románia nõi mérkõzés, melyre a határ túloldaláról igen népes szurkolóhad érkezett. Így a pályán kívül is a világbajnoksághoz illõ heves párbaj dúlt, síppal, dobbal, vuvuzelával, persze sportszerû keretek között. A mérkõzésen a magyar lányok kemény küzdelemben 36-28 arányban gyõztek a késõbbi ezüstérmesek ellen. Másnap, 29-én Ciprus-Szerbia férfi mérkõzéssel folytatódott rendezvénysorozat, ahol a végig szoros csatában igazságos 24-24-es eredmény született. A kora esti órákban került sor a Románia Törökország nõi mérkõzésre, ahol az elsõ félidõben még tartották magukat a törökök, de jobb hajrával a román lányok bizonyultak jobbnak (36-30) Július 1-én ismét a román lányok léptek pályára a szimpatikus japánok ellen, s bár az elsõ játékrészben még fölényesen vezettek a szomszédok, a szünet után beleerõsítettek a távol-keletiek, és éppencsak egy góllal maradtak alul (35-34). Július 2-án zárultak a csengeri csoport mérkõzései, Törökország és Japán férfiválogatottja találkozott, ahol a japánok a második félidõben ragyogó játékkal félelmetesen elhúztak (3341). A négy napon át tartó kézilabda mérkõzések szinte mindig zsúfolt nézõtér elõtt zajlottak, és remélhetõleg az itt látott összecsapások ösztönzõleg hatnak majd a vegetáló csengeri kézilabdasportnak. A csengeri helyszínnel a szervezõ bizottság a legmesszebbmenõkig meg volt elégedve, elragadtatással szóltak a Sportcsarnok és Csenger vendégszeretetérõl.

Lakatos István

Lakatos Sándor

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

A labdarúgó megye II. Diego-csoport végeredménye: 1. Nagyszekeres 30 26 2 2 126-36 80 2. Mátészalka 30 23 4 3 109-41 73 3. Sonkád 30 22 2 6 128-53 68 4. Nyírmeggyes 30 19 3 8 91-46 60 5. Tunyogmatolcs 30 17 4 9 95-46 55 6. Vámosoroszi 30 13 7 10 68-65 46 7. Tiszakóród * 30 12 7 11 63-60 42 8. Tyukod * 30 10 9 11 71-73 37 9. Csenger 30 11 2 17 63-83 35 10. Nagydobos 30 10 2 18 72-94 32 11. Tisztaberek 30 9 3 18 54-101 30 12. Kölcse 30 8 5 17 52-75 29 13. Nábrád 30 7 7 16 61-96 28 14. Szatmárcseke 30 8 2 20 50-106 26 15. Porcsalma * 30 7 3 20 53-106 23 16. Kocsord * 30 7 - 23 37-107 20 * A Tyukodtól kettõ, a Porcsalmától, a Kocsordtól és a Tiszakóródtól egy-egy büntetõpont levonva.