A tartalomból

Tehetséggondozás - 7 szokásban (2. oldal) Gondolatok a reformációról (3. oldal) Autómentes nap (4. oldal) Szondafejújítás a vízmérõnél (5. oldal) A mezõny élvonalában (6. oldal)

CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA
XXI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2010. október - ÁRA: 130,- Ft

Esküt tettek a képviselõk

Csenger Város új polgármestere
- 2010. október 3-án a csengeriek polgármesterükké választották. Mit szeretne megvalósítani az elkövetkezõ idõszakban? - Elõször is szeretném megköszönni, hogy a lakosok szavazatainak, bizalmának köszönhetõen felhatalmazást és lehetõséget kaptam arra, hogy terveimet, elképzeléseimet nyolc képviselõtársam segítségével megvalósítsam. Mindannyiuk és jómagam nevében is ígérem, Csenger életét nyugodtabbá, sikeresebbé tesszük és eskünkhöz híven Csenger javát fogjuk szolgálni. És az ígéret kapcsán szeretném az elsõ sikerünket megosztani a városlakókkal. Az elmúlt hónapokban sokat jártam az emberek között, és a beszélgetések során kiderült, hogy az egyik legfájóbb pont és a legnagyobb veszteség a CsengerMátészalka vasútvonal megszüntetése. Örömmel mondhatom, hogy a csengeriek igénye valóra vált, mert elképzeléseimnek megfelelõen, az Országgyûlés elnöke, dr. Kövér László közbenjárásával december 12-én újraindul a csengeri szárnyvonal. Azt gondolom, hogy a város fejlõdése szempontjából elengedhetetlen az is, hogy a megyei döntéshozatalban részt vegyünk. A megyei közgyûlésbe bekerültem, azonban a bizottságokról, az ottani státuszokról még nincs döntés. Bármilyen pozíciót fogok is betölteni, a térségünket érintõ kérdésekben személyesen képviselem majd Csengert. A közgyûlési tagság mellett nagyon komolyan gondolom a kistérségi vezetõ szerep érvényesítését, mert a kistérség egyetlen városának polgármestereként ezt kötelességemnek érzem. A többcélú kistérségi társulási tanács elnöki tisztéért eddig már több eredménytelen szavazáson estünk át. A végleges, eredményes döntést remélhetõleg a napokban meghozzák a kistérség polgármesterei. -Polgármesteri programjából milyen tervek megvalósítását helyezi elõre? - Ahogy már említettem a polgármesteri munkát csak a képviselõtársakkal közösen tudom elképzelni. Nagyon fontos, hogy minden tervünk mögött közös akarat legyen, mert csak az egyetértés vihet elõre. A csengeri családok mindegyike arról panaszkodott,

Forján Zsolt

2010. október 11-én esküt tett a nyolc képviselõ és Csenger polgármestere. Felálltak a bizottságok, megválasztásra kerültek a tagok, elkezdõdött a képviselõtestületi munka. Önkormányzati választási eredmények: A polgármester-jelöltek eredménye: 1. Forján Zsolt (Fidesz-KDNP) 1084 szavazattal Csenger város polgármestere Erdõs Tamás (független) - 786 szavazat Apáti György (független) - 716 szavazat A képviselõ-jelöltek eredményei: 1. Erdõs Tamás (független) 1237 szavazattal települési képviselõ 2. Dr. Arday András (független) 1183 szavazattal települési képviselõ 3. Kazamér Tibor (FideszKDNP) - 1089 szavazattal települési képviselõ 4. Dr. Komlódy Miklós (FideszKDNP) - 1067 szavazattal települési képviselõ 5. Farkas Miklós (független) 889 szavazattal települési képviselõ 6. Barcsay István (FideszKDNP) - 888 szavazattal települési képviselõ 7. Dr. Nóta József (független)862 szavazattal települési képviselõ 8. Bokor László Lajos (FideszKDNP) - 826 szavazattal települési képviselõ 9. Vincze Zoltán - 816

10. Apáti György - 775 11. Szilágyi Sándor - 769 12. Bakó Lászlóné - 761 13. Dócs Attila - 720 14. Dr. Balogh Attila - 711 15. Csernyi Endréné - 665 16. Jeles Antalné - 576 17. Vincze József - 575 18. Szeremi Sándor - 570 19. Ferenczi Gáborné - 410 20. Papp Tamás - 401 21. Dr. Gaál József - 350 22. Péter Tibor Ferenc - 346 23. Szabó Gyula - 340 24. Mester Ferenc - 281 25. Katona Gyuláné - 174 Pénzügyi Bizottság: Elnöke: Kazamér Tibor képviselõ Tagjai: Barcsay István képviselõ Erdõs Tamás képviselõ Farkas Miklós képviselõ Szabó Gyula nem képviselõ Barcsai Ferenc nem képviselõ Osváth Elekné nem képviselõ Szociális és Egészségügyi Bizottság: Elnöke: Dr. Arday András képviselõ Tagjai: Kazamér Tibor képviselõ Erdõs Tamás képviselõ Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Ferenczi Gáborné nem képviselõ Nádasdi József nem képviselõ Szeremi Sándor nem képviselõ Közmûvelõdési, Oktatási, Egyházügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság: Elnöke: Barcsay István képviselõ

Tagjai: Kazamér Tibor képviselõ Farkas Miklós képviselõ Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Dócs Attila nem képviselõ Farkas Zsolt nem képviselõ Bartha Gyula nem képviselõ Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelõ Bizottság: Elnöke: Ifj. Dr. Nóta József képviselõ Tagjai: Erdõs Tamás képviselõ Bokor László képviselõ A Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat Képviselõi: Nádasdi József Elnök LUNGO DROM Bandula Károly Alelnök LUNGO DROM Varga László Jegyzõkönyvhitelesítõ LUNGO DROM Tejfel Mihály Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége

Így szavaztunk

hogy nehéz a megélhetés. Tudjuk, hogy a legégetõbb és egyben a legnehezebben megoldható probléma a munkahelyhiány. Ebbõl következõen a képviselõ-testület legfontosabb feladatának a munkahelyteremtést tartom. A spanyol befektetõkkel folytatott tárgyalások eredményeként megépülhet városunkban a csökkent munkaképességû és mellettük egészséges embereket is foglalkoztató központ. Ennek kialakításához azonban még idén be kell szerezni a szükséges szakhatósági engedélyeket. A további tervekrõl azt gondolom még nem érdemes beszélni, mert a költségvetés összeállításánál a képviselõk egységes álláspontot alakítanak ki a fejlesztési elképzelések vonatkozásában. Az elindított vagy megpályázott városi beruházásokkal kapcsolatban azt kell tudni, hogy az egészségügyi ellátásban minõségi elõrelépést biztosító kistérségi járóbeteg-szakellátó központ pályázata sajnos még nem indítható. A szakorvosi órák még nincsenek véglegesítve, ezzel kapcsolatban még egyeztetnünk kell az Egészségügyi Minisztériummal. Örömmel osztom meg továbbá a lakossággal, hogy a szennyvízhálózat kiépítése, felújítása várhatóan tavasszal indul. - A hivatali munkával kapcsolatban milyenek az eddigi tapasztalatai? - Még csak pár hét telt el, most kezdek még belelátni a már elindított folyamatokba. A testület felállt, a hivatali munka átadás-átvétele megtörtént. Szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy több területen, mint pl. szociális támogatások, a költségvetésben meghatározott keret túllépésre került vagy kimerült. (folytatás a 3. oldalon)

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. október

A Halottak Napja közelében
Világunkban még mindig sokan tabunak tartják a halálról beszélni. Más szóval valamiért kerüljük ezt a témát. Most néhány gondolattal e téma keresztyén megközelítésérõl és elfogadásának titkáról szeretnék néhány gondolatot közölni. Közös emberi sorsunk a halál. A halál megváltoztathatatlan, de viszonyunk hozzá megváltoztatható, s ebben lehet és szükséges segítenünk egymást. A halál értelméhez tartozik az is, hogy az életet "egyszersmindenkorivá" teszi, s ezzel megmenti az elposványosodástól, mert különben semmi sem volna sietõs, semmi sem volna igazán érték. Az ember a halált közösségi élményként élte meg korábban. A hagyományos társadalmakban a halálnak közös rituáléja volt. A magyar református - különösen falusi hagyományok is errõl tanúskodnak: a halott siratás, a búcsúztatás, a szertartásnak közös megélése: együtt sírni, együtt énekelni, együtt kiásni a sírt, majd együtt betemetni. A halál közösségi dimenzió volt, s ennek kifejezése volt a temetés utáni halotti tor is. S mára már csupán annyi maradt meg ebbõl, hogy a vasárnapi istentiszteletre hívjuk a gyászolókat, és ott felolvassuk az elhunyt nevét, életkorát és a szolgáló gyülekezet közösségében imádkozunk a gyászolókért, hálát adva elbocsátott szerettük földi életéért. Egyben rámutatunk a feltámadt - halált legyõzõ Jézusra-, aki utat készített szá-

Gondolatok a halálról
munkra az Õ országába. A közösség osztozik az egyén terhében, segít megélni a gyászt, a veszteséget elszenvedett személyeknek. Nem csak a temetés, hanem a halálra való felkészülés is közösségi ügy volt. A halál azonban jelen korunkban egyre inkább az egyes ember ügyévé lett. Az egyik legnagyobb félelem: egyedül meghalni, magányban, a kórházi ágyon. Távol azoktól, akiket szeretek, akik szeretnek. A halálélmény magányos élmény. Ez is az egyik oka annak, hogy nem beszélt témává vált a halál mai modern társadalmunkban. Így nem csak az, aki meghal, hanem a gyászoló is egyedül marad szenvedésében. Néhány évtizeddel ezelõtt az emberek többsége otthon született és otthonában is halt meg. A modern társadalom azonban nem tud mit kezdeni a halállal. Eltávolítja, elkendõzi a problémát, s még a haldoklónak is hazudik. Iróniával mondhatnánk: manapság meghalni sem divatos dolog. A tömegkommunikációs eszközök reklámjai és különféle mûsorai, azt a hatást keltik, mintha a földön élõ emberek többsége szép és fiatal lenne. Ebben a környezetben minden utalás a halálra egyszerûen illetlenségnek tûnik. A halál nem csak közösségi dimenzió, s nem csak egyenként éli át az ember, hanem az a mi református biblikus hitünk, hogy Isten velünk van. Közösséget vállal velünk a szenvedésben, a halálban és a halál után is. Mindentõl, mindenkitõl elszakít a legnagyobb magány, a halál, de Istentõl nem tud elszakítani. Közmondásként szokták mondani: "Isten nélkül lehet élni, de Isten nélkül nem lehet meghalni." Ebben az esztendõben is a halottainkra való emlékezés idejében sokan ki fogunk menni a temetõkbe. Talán nem lesz hiábavaló elgondolkodnunk a fenti gondolatokon. Az a megemlékezés ugyanis rólunk szól. Nagyon lényeges, hogy hogyan gondolunk a már korábban eltávozott szeretteinkre, és hogyan gondolunk a majdani távozásunkra. Nem mindegy, hogy hogyan akarjuk felhasználni a hátralevõ, ajándékul, lehetõségként kapott kegyelmi idõt. Adja Isten, hogy rendezõdjenek bennünk a gondolatok. Tudjunk, merjünk, és adott idõben akarjunk is a halálról gondolkodni és beszélni. Kívánok - nem csak ezekre a napokra - bátor gondolkodást, hanem vissza és elõre tekintve Krisztusra hagyatkozást minden olvasó számára. Köszönjük meg Istennek, hogy eltávozott szeretteink, életünk részei lehettek, akiken keresztül teremtõ és formáló Istenünk tarthatott a kezében bennünket. Õ nem akar mellõled hiányozni a temetõk sírhantjai mellett sem. Egy belsõ csendben akarja hallani hitvalló és reménykedni tudó imádságaidat. Ne feledd, hogy aki hisz Õbenne, ha meghalt is élni fog. Bartha Gyula református esperes-lelkipásztor

Tehetséggondozás - 7 szokásban
"A magyar közoktatásnak két sarkalatos kérdése van: az integráció és a tehetséggondozás." tudtuk meg Kazamér Tibor igazgatótól. Az elõbbi lényege, hogy a különbözõ képességû és fejlettségi szintû tanulók együtt, egy közösségben kerüljenek oktatásra, ezen belül a társadalmi és tudásbeli hátrányok enyhítése, csökkentése a kiemelt feladatunk. Természetesen e mellett a törekvésünk mellett ugyanilyen fontos prioritás a jó képességû tanulóink tehetséggondozása is. A cél elérése érdekében speciális figyelmet kell fordítanunk az egyes területeken kiemelkedõen tehetséges, valamint a lemaradó tanulók képzésére, nevelésére. minél jobb feltételek mellett kapcsolódhassanak be az Országos Tehetségsegítõ Hálózatba. A konstrukció keretében - a Magyar Géniusz Zászlóshajó Program részeként - a tehetséges és a lemaradó tanulókkal való integrált foglalkozás valósul meg a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszereivel, amely hozzájárul oktatásunk minõségének és hatékonyságának javításához, az Integrált Tehetségsegítõ program célkitûzéseivel összhangban. A fent nevezett célok elérése érdekében idén egy, - a tengeren túlon és Nyugat-Európában már sikerrel adaptált - Franklin Covey nevével fémjelzett módszer, a "7 SZOKÁS" program-

Az áldásból sosem elég!
Különleges eseménnyel zárta a szeptember 1-jei tanévnyitó ünnepségét a "Petõfi Sándor" Általános Mûvelõdési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat általános iskolájának vezetése. Kezdeményezésemre Bartha Gyula református esperes a Jóisten áldását kérte a 667 tanuló, kedves szüleik és az intézmény valamennyi dolgozója életére, valamint a 2010/11-es tanév során végzendõ oktató-nevelõ tevékenységükre. Szintén az idei tanév sikerességét és eredményességét hivatott szolgálni a görög katolikus parókus, Ignác András tanévnyitó szent liturgiája, amelyet a tanulók lelki egyensúlyának meglétéért celebrált, és ezt követõen személyenként áldott meg minden egyes megjelent kis nebulót. Országunk és városunk életében is fontos mérföldkövet jelentett a polgármester és - kisebb létszámú - képviselõ-testületi tagok megválasztása. Sok városlakó érzelmeit és lelkét felkavaró választás eredményeként a megválasztott városvezetés tagjait 2010. október 17-én Bartha Gyula esperes úr a vasárnapi ünnepi istentiszteletre invitálta. A népes gyülekezet elõtt áldást kért az új polgármester és a

képviselõ-testület tagjai életére és Csengert felemelõ munkájukhoz. Megható, mi több, lélekemelõ jelenet volt amikor Dr. Arday András a képviselõ-testület nevében, a templom mennyezetén olvasható, Diószegi István idejében íródott, 1745-ben Csengerben iskolaigazgató-pap és orvos volt egyszemélyben, aki saját pénzén készítette el a református templom kazettás mennyezetét - Malachiás könyvébõl származó ószövetségi idézettel köszönte meg ezt a jelenlévõk számára az emlékezetes eseményt: "És feltámad nektek, akik félitek az én nevemet az

igazságnak napja, és gyógyulás lesz az õ szárnyai alatt..." Képviselõ úr bizakodását fejezte ki affelõl, hogy városunkban békesség és harmónia költözik az emberek szívébe. Napjaink emberi értékeket vesztett, sokszor erkölcsi tartást is nélkülözõ világában minden olyan tevékenység, esemény, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek élete boldog, megelégedett, kiegyensúlyozott lehessen kiemelten fontos mindannyiunk számára. Az ehhez vezetõ úton az áldásból sosem elég. Kazamér Tibor

Biztosítanunk kell a tehetség iskolai keretek közötti felismeréséhez, gondozásához, valamint a kiegyensúlyozott tanulmányi, közösségi teljesítmény támogatásához szükséges szakmai-módszertani ismereteket a pedagógusok részére. Intézményünk 2009. októberében sikerrel pályázott az iskolai tehetséggondozás keretében, a "TÁMOP 3.4.3-08/2"-es számon nyilvántartott NFÜ kiírásra. Konzorciumi partnerünk, a Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola együttmûködésének eredményeként 2010. júniusában egyszerre két helyszínen vette kezdetét az "Esélynövelõ tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen" elnevezésû, nagyszámú pedagógus kolléga bevonását igénylõ projekt. Kiemelt feladatként kezeljük a pályázat során a tehetséges fiatalok szociális helyzetébõl fakadó esélykülönbségek mérséklését. További cél, hogy a személyre szóló tehetséggondozást végzõ pedagógusaink és az általuk mentorált tanulóink

csomag tréning-sorozatával kezdtük el a munkát. Az érdemi tevékenységek több ciklusra bonthatók és a felkészítés periódusai során kialakul egy olyan alkalmazásképes ismeretanyag a részt vevõ kollégákban, melynek átadása révén megnyílik az út olyan tehetségeink kibontakozása elõtt is, akik eddig kevésbé tudták megmutatni a bennük rejlõ "géniuszt". Olyan továbbképzésekrõl van szó, melyek tanulóink tehetséggondozását kívánják elõsegíteni a pedagógusok eredményességének javításán keresztül. Különbözõ módszertani technikákkal, fejlesztõ füzetekkel minden tanulóban tudatosítani akarjuk az Õ személyes értékességét, hogy a saját életének vezetõje s azt, hogy az élet valamilyen területén Õ nagyon tehetséges. Életvezetési, készségfejlesztési stratégiát alakítunk ki a bevont tanulók (200 fõ) vonatkozásában. Az elsajátított ismereteket heti rendszerességgel 1+1 órában adják át a célcsoport diákjainak, akik beépítik mindennapjaikba az új életvezetési ismereteket.

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

2010. október

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

Megemlékeztünk 1956-ról
1956- ra emlékezve telt meg a Mûvelõdési Központ színházterme október 23-án délután, ahol Forján Zsolt polgármester köszöntõ gondolatait követõen Dr. Tilki Atilla országgyûlési képviselõ mondott ünnepi beszédet: "Visszaemlékszem azokra a képekre, amelyekkel az akkori gimnáziumi tankönyvünk volt tele, olyan képekre, amelyek azt igyekeztek sulykolni bennünk, hogy elvetemült gazemberek voltak az 56-osok. De az a kép is elõttem van, hogy százforintosokat gyûjtenek a forradalom alatt, a forradalom áldozatai hozzátartozóik számára egy urnában, egy budapesti utcában. Majd megismertem édesapám és keresztapám történetét, akik nem voltak nagy hõsök, de felszálltak arra a kocsira gyerekként, fiatalként amelyik a nyíregyházi börtönbe ment azért, hogy kiszabadítsák a politikai foglyokat. Megértettem az elõzõ ciklusban, a parlamentben József Atilla sorait: "fortélyos félelem igazgat". Hiszen a hatalom csak a túlélésre koncentrált, nem törõdve azzal, hogy mérhetetlen károkat okozott az országnak." Az Ady Endre Gimnázium tanulóinak színvonalas mûsorát követõen, az emlékezõk koszorút helyeztek el a kollégium falán lévõ emléktáblánál, majd ezt követõen a Hõsök terénél a forradalom emlékére állított kopjafánál.

Csenger Város új polgármestere

Forján Zsolt

(folytatás az 1. oldalról) További problémát jelent a kötvény hasznosításával kapcsolatban korábban hozott döntés a kamatok rendezésérõl. Jelenleg a jogosan elvárt bevételek elmaradnak a tervezettõl, ezzel kapcsolatban haladéktalan tárgyalást kezdeményeztem a befektetéseket kezelõ bankkal. A 2010-es év utolsó heteiben tehát a legkiemeltebb feladat az önkormányzat stabilitásának megõrzése és a jövõ évi költségvetés elõkészí-

tése. A jövõt illetõen az önkormányzat és intézményeinek mûködtetésében számítok az intézmények és a hivatal dolgozóinak a tapasztalatára, és a jövõben is ki szeretném kérni a csengeriek véleményét a várost érintõ ügyekben. Bízom benne, hogy az elmúlt hónapok során kialakult személyes beszélgetésekre a jövõben is nyitottak lesznek a lakosok, és megosztják velem elképzeléseiket, hogy közösen vihessük elõre a várost. - mjb-

Október 31. - Gondolatok a reformációról
Bár október végén és november elsõ napjaiban sokan mennek ki a temetõkbe emlékezve halottaikra, mégsem feledhetõ a jeles nap, október 31-e, a Reformáció ünnepe. Az egész országban nemcsak központi ünnepek vannak, hanem mindenütt templomi istentisztelet az egyház megújulásának napján. Hála Istennek, hogy már elmúlt az az idõ, hogy ha hétköznapra esik október 31e, és a templomokban megszólalnak a harangok, akkor voltak, akik azt kérdezték az elmúlt évtizedekben, hogy ki halt meg? Kinek harangoznak? Ma már nem csak az általános mûveltséghez tartozik hozzá, hogy az emberek tudják, hogy mit is jelent a Reformáció, hanem azon felül is ismerté vált egyre nagyobb körben ennek az ünnepnek a jelentõsége. Szatmári Református Egyházmegyénk 73 gyülekezetének van egy központi ünnepsége is. Minden évben Mátészalkán, a reformáció közeli napján du. koszorúzzuk meg egy megemlékezõ mûsor kíséretében a város központjában felállított Kálvin János szobrát. Ezt követõen a város Mûvelõdési Központjában (Színháztermében), mintegy 2 órás mûsorral emlékezik az Egyházmegye küldöttsége és a helyi reformátusság. E helyszínen, Egyházkerületünk Püspöke, aki egyben a Református Zsinatunk elnöke is, Fõtiszteletû Dr. Bölcskei Gusztáv is ünnepi megemlékezõ beszédet tart. A mintegy 2 órás, színvonalas mûsort követi este 6 órai kezdettel Mátészalka egyik református templomában a központi egyházmegyei reformációs ünnepi istentisztelet, amit e sorok írója, a Szatmári református Egyházmegye esperese szokott mindig tartani. Természetesen ünnepel egész Szatmári Református Egyházmegyénk minden gyülekezete, és a világon minden, a reformáció idejében született Keresztyén Egyház. 2010-ben egy kiadvány is napvilágot láthatott, Ragaszkodjunk hitvallásunkhoz címmel. Ez a kis 15 oldalas kiadvány gondolatokat közös a reformációról két igehirdetés anyagában. A gondolatok, országunk egyik legnagyobb evangelizátorának, igehirdetõjének a gondolatait hozzák. Cseri Kálmán, Budapest, Pasaréti Református Egyházközség már nyugalomba vonult lelkipásztorának gondolatai, amibõl néhány sort magam is szeretnék idézni. "1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte híressé vált 95 tételét. Ebben az írásban megpróbálta röviden összefoglalni, miben tér el az egyház tanítása és gyakorlata a Szentírástól. Célja az volt, hogy térjen vissza az egyház vezetõsége és minden tagja Istennek a Bibliában kijelentett akaratához Ez a visszatérés, visszaformálódás, reformálódás volt a célja mindannak, amit a reformátorok tettek. A XVI. Századi egyház, reformáció tehát nem hitújítás. Semmi újat nem hirdettek a reformátorok ahhoz képest, ami a Szentírásban található. Ellenkezõleg: vissza akartak térni az eredetihez, a jézusihoz, ahhoz, ami évszázadokon át deformálódott, oly mértékig, hogy abban az idõben már pénzért kínálgatták a bûnbocsánatot. Azt a bocsánatot, amit egyedül az élõ Isten adhat ingyen, kegyelembõl, Jézus érdeméért a hívõnek. Soksok bibliai igazság vált hangsúlyossá a reformációban. Az is érdekes, hogy mi volt erre az akkori egyház válasza, ami a mai napig érvényes. Idõszerû tehát minden ma élõ református keresztyén ember számára a Zsidókhoz írt levél felszólítása: ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mivel Isten Igéjén keresztül hatalmas munkát végzett, ezért adták az emberek kezébe a nemzeti nyelvekre lefordított Bibliát. Hadd olvassa mindenki! Ezért került az istentisztelet középpontjába az igehirdetés. Ezért hangzott újra és újra az evangélium, hogy az Isten nélküli reménytelen helyzetbe került emberen csak az Isten Fia, a megváltó Jézus Krisztus tud segíteni, de Õ segített, mert egyszeri és tökéletes áldozatával örökre üdvözítette a megszentelteket. Egyedül a benne vetett bizalom, a benne vetett hit segít ki minket elesett állapotunkból. A felismerésekbõl kristályosodott ki a négy solus, a reformáció tanításának gerince.1. /Solus Christus - egyedül Krisztus a közbenjáró Isten és emberek között és egyedül az Õ érdeméért kapunk bocsánatot és üdvösséget. 2./Sola Scriptura - egyedül a Szentírása hatvanhat könyve az az Istentõl ihletett kijelentés, ami eligazit minket a különbözõ kérdésekben, és az un. Szent hagyomány nem. 3./Sola gratia - egyedül Isten kegyelmébõl kaphatunk üdvösséget és nem érdemeink jutalmazása gyanánt. 4./Sola fide - egyedül a hitünkkel tudjuk ezt elfogadni, megragadni, a magunk számára is érvényesnek tekinteni. Ez volt a reformátorok hitvallása, és õk ragaszkodtak a hitvallásukhoz." Bartha Gyula esperes-lelkipásztor

Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás
A tatárfalvasi beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett, és Önkormányzat által biztosított saját forrás bevonásával valósul meg. vezésû pályázati kiírás keretében valósul meg, az ÉszakAlföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft, mint ROP Közremûködõ Szervezet közremûködésével. A projekt nyitó rendezvényét megtisztelte Janza Frigyes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Fejlesztési Programiroda Vezetõje, aki örömét fejezte ki a beruházással kapcsolatban. Beszédében elmondta, hogy az itt lakók életminõségének javítása, az infrastruktúra fejlõdése, a helyben, és környéken lakók életkörülményeinek kedvezõ befolyása illetve a foglalkoztatási feltételek kedvezõ alakítása érdekében a fejlesztés nélkülözhetetlen volt. Gaál Vilma Polgármester Aszszony a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházással az Önkormányzat célja a versenyképesség növelése, a gazdasági fejlõdés elõsegítése, az elérhetõségi feltételek javítása, a munkahelyek, nevelési- oktatási intézmények, szolgáltatások könnyebb elérhetõségének biztosítása lakosság életszínvonalának javítása érdekében.

A beruházás elszámolható összköltsége: 30. 500. 508,- Ft - ebbõl támogatás: 28.975.482,- Ft - az Önkormányzatot terhelõ saját forrás: 1. 525. 026,- Ft A felújítás 1464 fm. utat érint, összesen 6037 m2 területen. A Projekt az Észak-Alföldi Operatív Program, Önkormányzati utak fejlesztése a komplex programmal kezelendõ LHH térségekben elne-

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. október

Autómentes nap
Az európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott - a társadalom környezettudatosságát erõsíteni hivatott - rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni az emberek figyelmét • a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti problémákra, • a közlekedési mód felelõsségteljes megválasztására, • a fenntartható, környezet- és emberbarát közlekedés elõnyeire, • a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére. A rendezvény egyik hosszú távú célkitûzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminõségének javításához. 2002ben több mint 40 magyar városban tartották meg az autómentes napot. 2007-ben Magyarország 64 önkormányzata csatlakozott a szeptember 22-én megrendezett eseménysorozathoz. A csengeri Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai az ANTSZ munkatársa Gáti Viktória segítségével 2010. szeptember 22.én rendezett a csengeri általános iskolások részére színes programokat, mellyel az autómentes környezet fontosságára szerettük volna felhívni a gyerekek és szüleik figyelmét. A rendezvényt Bajnay Benõ tisztifõorvos nyitotta meg, de részt Dr. Arday András fõorvos Úr a rendezvényen. Az esemény lebonyolításának zökkenõ mentessége Karasiné Karasi Ildikó a családsegítõ szolgálat vezetõjének köszönhetõ, aki sokrétû feladatot vállalt magára a megszervezés és lebonyolítás során. Legelõször a meghirdetett rajzverseny eredményei kerültek kihirdetésre, melynek témája természetesen az autómentes környezettudatosság volt a kis diákok szemszögébõl. A legjobb alkotásokat ajándékkal jutalmaztuk, két kategóriában az alsós korosztály között, de ettõl függetlenül, akik részvettek a rajzversenyen apróbb jutalomban részesültek. Ezután indult útnak Csengerben a felsõ tagozatosokból álló "biciklis komvoly", melyet Papp Szilárd a helyi iskola pedagógusa és Szamosszegi Péter a családsegítõ szolgálat munkatársa vezettet, de e mellett rendõri kíséretet is biztosítottak a gyerekek részére a balesetveszély megelõzése miatt. A diákok nagy része szellemi illetve ügyességi vetélkedõn vehetett részt. A feladatok levezénylésében nagy segítségünkre volt az ÁNTSZ munkatársa, aki sok ötletes szellemi feladatot biztosított a gyerekek számára: például, mottót kellet választaniuk és verset írni az egészséges életmódról, közlekedési táblákkal kapcsolatos tesztek stb. A ügyességi feladatokat elvégzésére az iskola KRESZ-pályáján került sor, ahol kerékpárral kellet végre hajtani a feladatokat. A vetélkedõ levezénylésében Szilágyi Sándor és Balogh Attila pedagógusok vettek részt. A nyertes csapatok részére egy egy pizzát ajánlott fel a Virág Sörözõ, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. A gyerekek a rendezvény ideje alatt forró teát és kekszet, valamint almát fogyaszthattak.

Csenger Város Önkormányzat Pályázati felhívása a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elnyerésére
Felsõoktatási hallgatók számára "A típus"
A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû felsõoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidõn belül, teljes idejû (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményezõ alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményezõ mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsõfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl 1. § (2) bekezdése értelmében nem részesülhetnek Bursa támogatásban a katonai illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmények katonai illetve rendvédelmi képzésben részt vevõ hallgatói. A középiskolai akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben részt vevõ tanulók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Doktori (PhD) képzésben résztvevõk nem felelnek meg a pályázati kiírás feltételeinek. Külföldi intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Az ösztöndíjra pályázhatnak a 2010. szeptemberében tanulmányaik utolsó évét megkezdõ hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya 2011. õszén már nem áll fenn, úgy a 2011/2012. tanév elsõ félévére esõ ösztöndíj már nem kerül folyósításra. Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsõoktatási intézményben a pályázás idõpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2010/2011. tanév második félévére már beiratkozzon a felsõoktatási intézménybe. Az ösztöndíj idõtartama 10 hónap, azaz két egymást követõ tanulmányi félév (2010/2011. tanév második, illetve a 2011/2012. tanév elsõ féléve). Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban: 2011. március. Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2010/2011. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti. Az ösztöndíjat minden pályázati fordulóban újra kell pályázni. Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott hallgatója a felsõoktatási intézménynek. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel. Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB járulékfizetési kötelezettség nem terheli, azonban az adóalapot növelõ jövedelemnek számít. (Az adóterhet nem viselõ járandóságokról lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. s) pontját). A pályázó pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a felsõoktatási intézmény hallgatói jogviszonyáról az OKM Támogatáskezelõ Igazgatóságának, illetve a támogató önkormányzatnak tájékoztatást nyújtson. A pályázatot az állandó lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál írásban, a hivatalban hozzáférhetõ pályázati ûrlapon, a pályázó által aláírva, egy példányban, a kötelezõ mellékletekkel ellátva kell benyújtani. A pályázat benyújtási határideje: 2010. október 29. A pályázat kötelezõ mellékletei: 1. A felsõoktatási intézmény által kitöltött eredeti Jogviszony-igazolás. 2.Igazolás a pályázó és a vele egy háztartásban élõk egy fõre jutó havi nettó jövedelmérõl. 3. A szociális rászorultsága igazolására okiratok. A pályázati ûrlap csak a fent meghatározott kötelezõ mellékletekkel együttesen érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minõsül. Pályázat a hátrányos helyzetû, rossz anyagi körülmények között élõ hallgatóknak szól. A pályázatok elbírálása során elõnyt élvez a pályázó, ha: • az öregségi nyugdíjminimumot (28.500 Ft-ot) az 1 fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg, • árva vagy félárva, • családjában levõ eltartottak száma három vagy annál több, gyermeket nevel, - egyedül neveli gyermekét, - valamilyen betegségben szenved, rokkant vagy a családban folyamatos ellátást igénylõ beteg vagy rokkant van - kollégiumi ellátásra jogosult, de helyhiány miatt abban nem részesült. A települési önkormányzat 2010. november 23-ig saját maga bírálja el a beérkezett pályázatokat: A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet. A települési önkormányzat döntésérõl és annak indokáról 2010. december 6-ig írásban értesíti a pályázókat. Csenger Város Önkormányzata 2010. december 6-ig az önkormányzat hirdetõtábláján, a Csengeri Hírmondóban, a helyi TVben, és a város honlapján hozza nyilvánosságra az ösztöndíjpályázat keretében nyújtott támogatások összesített adatait. A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény valamint a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szolgál.

Felsõoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára "B típus"
A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû fiatalok jelentkezhetnek, akik: a) a 2010/2011. tanévben utolsó éves, érettségi elõtt álló középiskolások; vagy b) felsõfokú diplomával nem rendelkezõ, felsõoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek; és a 2011/2012. tanévtõl kezdõdõen felsõoktatási intézmény keretében teljes idejû (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményezõ alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsõfokú szakképzésben kívánnak részt venni. A pályázók közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik 2011-ben elõször nyernek felvételt felsõoktatási intézménybe és tanulmányaikat a 2011/2012. tanévben ténylegesen megkezdik. A 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl 1. § (2) bekezdése értelmében nem részesülhetnek Bursa támogatásban a katonai illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmények katonai illetve rendvédelmi képzésben részt vevõ hallgatói. A középiskolai akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben részt vevõ tanulók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Az ösztöndíj idõtartama 3x10 hónap, azaz hat egymást követõ tanulmányi félév. Az ösztöndíj folyósításának kezdete a 2011/2012. tanév elsõ féléve, keresztféléves képzés esetén a 2011/2012. tanév második féléve. Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2011/2012. tanév elsõ félévében illetve keresztféléves képzés esetén a 2011/2012. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti. A pályázat benyújtási határideje: 2010. október 29. A pályázat kötelezõ mellékletei: 1. Igazolás a pályázó és a vele egy háztartásban élõk egy fõre jutó havi nettó jövedelmérõl. 2. A szociális rászorultsága igazolására okiratok. A pályázás további feltételei megegyeznek az "A" típussal! Lásd még a város honlapján: www.csenger.hu

Választási eredmények a kistérség településein
Csengersima Települési Önkormányzat: Polgármester: Költõ Zoltán -független Testület: Bóné László - független, Ju-hász Imre - független, Mezei Csaba - független, Zolcsák Károly - függtelen Csengerújfalu Települési Önkormányzat: Polgármester: Zsiga Mihály FIDESZ-KDNP Testület: Bulyáki Sándor, Márián Miklós, Takács Miklós, Dr. Turi Róbert (független) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Gerebenné Lakatos Éva, Nádasdi Pál, Nádasdi Adrienn, Lakatos Sándor Béla (LUNGO DROM) Komlódtótfalu Települési Önkormányzat: Polgármester: Szabó Árpád FIDESZ-KDNP Testület: Balogh László Miklósné, Barna Kálmán, Szakács Ferenc, Tóth Elemérné (független) Pátyod Települési Önkormányzat: Polgármester: Pethõ András FIDESZ-KDNP Testület: Fekszi Tamás János, Tóth János (FIDESZ-KDNP) Riczu János Gyuláné, Zsenyuk Ferenc (független) Porcsalma: Települési Önkormányzat: Polgármester: Kanyó Imre FIDESZ-KDNP Testület: Császár Ferencné, Turbucz Andrásné (FIDESZ-KDNP), Fehérné Németh Ildikó, Dr. Fülöp Magdolna, Kanyóné Mándi Mária (független) ,ifj Bagaméri László (Jobbik) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Horváth Antal, Ötvös Barnabás, Varga Katalin (MAGYARORSZÁGI CIG DEM SZÖV), Szilágyi József (LUNGO DROM) Szamosangyalos: Települési Önkormányzat: Polgármester: Erdõs Albert FIDESZKDNP Testület: Adorján György, Balogh István, Tóth János (független) Kiss József Zsolt (Jobbik) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Bognár József, Farkas Elemér, Jónás József, Jónás Miklós (LUNGO DROM) Szamosbecs: Települési Önkormányzat: Polgármester: Gaál Sándor Független Testület: Fodor Attila, Karikás Gyuláné, Sólyom Sándor, Vincze Erzsébet (független) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: ifj Varga Géza, Kõszegi Ferencné, Varga Géza, Kõszegi Józsefné (LUNGO DROM) Szamostatárfalva: Települési Önkormányzat: Polgármester: Gaál Vilma FIDESZKDNP Testület: Boros János (FIDESZ-KDNP), Bódi Miklós, Fási József, Varga Lajos (független) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Farkas Lajos, ifj Farkas Lajos, Papp László, Vajda Dezsõ (LUNGO DROM) Tyukod: Települési Önkormányzat: Polgármester: Nagy Miklós FIDESZ-KDNP Testület: Bereczky István, Biró Marianna, Czibere József, Kerezsi Józsefné, Rácz Zsigmond, Dr. Szentesi György (független) Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Horváth Lajos, Kapitány Erzsébet, Lakatos Zoltánné, Lakatos Kálmán (MCF FÓRUM) Ura: Polgármester: Mosolygó Miklós FIDESZ-KDNP Testület: Szarka József (FIDESZ-KDNP), Csáki Tiborné, Ignát Miklós, Orosz Pál (független)

2010. október

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Önök küldték

Csenger a magyar irodalomban IV.
Sokszor váratlan helyeken talál az ember városunkról, Csengerrõl szóló adalékokat. Nemrég került kezembe egy könyv, melynek címe: "A magyarországi hadjárat 1949". Alcíme: Orosz szemtanuk a magyar szabadságharcról. (Európa könyvkiadó Bp. 1988). Ebben a könyvben az 1949-es orosz invázió tisztjei emlékeznek vissza a hadjárat fontosabb eseményeire, csatáira, de még érdekesebbek azok a részek, melyek az orosz tisztek szemszögébõl látjuk szokásainkat, népünket, városainkat, falvainkat. A számunkra érdekes visszaemlékezést A.O. Sztreng nevû cári tiszt írta a Russzkajá Sztarina címû újság 1889-es évfolyamában. Róla annyit tudunk, hogy a megszálló sereg II. hadtest törzsének elsõ segédtisztje volt a gyászos emlékezetû 1849. évben. Annak az évnek októberében egy Simánd nevû faluban voltak elszállásolva, ahol a fegyverletétel hírét kapták. Simánd egy román többségû település Arad megyében, és itt volt birtokos az a család, akinek "vendégei" volt, s olvassuk a segédtiszt visszaemlékezését a házigazdáról: "….Kedves házigazdámat Csengerynek hívtáék. Nagyon gazdag földbirtokos volt, akinek õsei egy szintén Csenger nevû várost is uraltak, de ahogy a nemzetség szaporodott, úgy aprózódott el a birtok. A család egyik ága Katalin cárnõ uralkodása idején Orosz-Lengyelországban telepedett le, s utódai ma is élnek Oroszországban. Én azonban nem is hallottam ilyen nevû családról. Már tizennnégy év telt el azóta, amikor az újságban elõször olvastam Csengeri ezredesnek, az utolsó lengyel lázadás idején végrehajtott dicsõséges hõstetteirõl. Majd újabb tíz év telt el, amikor Poltavában összebarátkoztam az ezredes bátyjával, a jó és nemes lelkû Ivan Oszipoccsal, aki Szevasztopolban sebesült meg"

Ratkó Lujza (Nyíregyháza) jutatta el ezt a fotót, melyen 1956-ban egy csengeri nagyvásár jellegzetes pillanatát látjuk. Abban az idõben a vásárok a mai Cipõgyár helyén voltak megtartva, s látjuk, hogy a ma már erõsen keresett szilkék, csuprok és egyéb cseréptermékek még garmadával álltak vevõre várva.

Tóth Éva (Budapest), egykori csengeri gimnáziumi tanuló kedves emlékeket idézõ képet küldött. Az 1968-ban készült fotón a Gimnázium elsõ beat zenekara - a Ramses együttes elsõ formációja játszik egy klubdélutánon. Abban az idõben minden valamirevaló gimnáziumnak volt saját zenekara. A felszerelésrõl és a színvonalról most ne essék szó, mindenesetre, akkor az igényeket tökéletesen kielégítette.

Eddig az idézet. Mit is lehet leszûrni ebbõl városunkra nézve. Nagyon valószínû, hogy ama simándi földbirtokos, akit Csengerynek hívtak,kedvezõ színben akarta magát feltüntetni a cári tiszt elõtt, hogy õsei Csengert "uralták". Ugyanis semmiféle ilyen nevû családról nem tudunk a korábbi évszázadokból. Az tény, hogy volt a XIX. század közepétõl egy Csengeri-Mayer- nevû birtokos itt, Szatmár vármegyében, innen Csengerbõl származhattak, ezért vették fel nemesítéskor a Csengeri elõnevet. Ugyanis õk zsidók voltak. Az ám, de 1848 elõtt nem is lehetett földbirtok a zsidóknak. Tehát ezt a vonalat elvethetjük. Mindenesetre valami kapcsolódási alapja kellett, hogy legyen a Csengery névnek. Legvalószínûbb, hogy egy nevesebb csengeri nemesi familia lesodródott Arad vármegyébe, s ott, idegen környezetben megkülönböztetésül vette fel, vagy adták neki a Csengery- nevet. Az is a valós, hogy a család egyik ága Katalin cárnõ (1684-1727) uralkodás alatt Orosz-Lengyelországban

telepedett le, hiszen leszármazottjaival a visszaemlékezõ tiszt késõbb találkozott is. Nemkülönben a fent említett személyekrõl okleveles, hiteles forrásokból is tudunk. Így például Csengery Kszarevij Oszipovics (1816-1880) a cári hadseregben ezredesként kitüntette magát az 1863-as lengyel felkelés leverésében (erre ne legyünk büszkék!!), míg bátyja Csengery Ivan Oszipovics cári tisztként, a krími háborúban, Szevasztopol védelménél (1853-1856) megsebesült. Felettébb érdekes lenne az orosz katonai levéltárakban kutakodni, vajon mi lett a Csengery Oszipovicsokkal a késõbbiekben, lehetséges, hogy az elsõ világháborúban még néhány csengeri katona harcolt is ellenük Galíciában, az is elképzelhetõ, hogy a bolsevista terror alatt kiirtották a családot, vagy a polgárháborúban haltak ki. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a II. világháború alatt ismét szembekerültek mint szovjet katonák a csengeri bakákkal a Csengery Oszipovicsok távoli leszármazottjai.

Szondafelújítás a vízmérõnél
A "Szent Flórián" Tûzoltó és Vízimentõ Egyesület tagjai- akik tevékenységi körükbõl adódóan szorosan kapcsolódnak a Szamos folyóhoz - az elmúlt hétvégén felújítási munkálatokat végeztek a folyóban található mintavételezõ berendezésen. A vízmérõért felelõs cég, a debreceni székhelyû MARAG Komplex Vállalkozási Kft. ügyvezetõje, Kun Béla az állomás mûködésével kapcsolatban elmondta, hogy "A Szamos parton 1978-ban épül "vízmérõház" vízrajzi állomás céllal épült (FETIVIZIG), ami részben vízrajzi adatok gyûjtésére - vízállásmérés, illetve vízminõség vizsgálatok céljára is - szolgált volna a gyakori Románoldali vízszennyezés miatt. A Szamos vízállás változási tartománya mintegy 10 m. Az épület konzolosan kinyúló része a legnagyobb vízszint (LNV) fölött van. A vízminõség vizsgálatokhoz a mintavizet szivattyúk juttatták volna fel az állomás laborhelyiségébe. A szivattyúkat egy a rézsûben lefektetett 700 mm átmérõjû acélcsõben engedték le a Szamosba. A Szamos nagy hordalékszállítása és a hordalék kirakódása miatt ezek a szivattyúk hamar mûködésképtelenek lettek, emiatt a vízminõség vizsgálat nem is mûködött. A korábbi kialakítás berendezései még jól láthatók az épület lábánál lévõ aknában.

Fábián József (Csenger) az idén negyven éve készült felvételén a Gimnázium (Kossuth u) udvarát tekinthetjük meg, melyen katonai sátrakat látunk. Ugyanis, 1970 nyarán itt Csengerben ifjúsági építõtábor mûködött, az árvízi újjáépítést segítve. A fiatalok a honvédség vezetésével az Újtelep házait építették.

9. Almafesztivál

Idén szeptember 17-18-án került megrendezésre a 9. Almafesztivál. Az esõ ellenére a fõzõcsapatok és a fellépõk jó kedvvel fogtak hozzá a hangulat megteremtéséhez. A Szent István tér hamar megtelt a hagyományõrzõ ételek, almás sütemények kínálatával. Aki épp nem sütögetett, az a színpadon elõadott vidám, sokszínû mûsorban gyönyörködött. Az esti órák igazi nosztalgiahangulatát pedig a Neoton koncertje biztosította.

1997-98-ban kezdõdött az USA közremûködésével az US-AID program, melynek keretében ez az állomás is megújult. Az 1999-ben végzett kivitelezési munkák során a vízmérõházat felújítottuk, belül az új igényeknek megfelelõen átalakítottuk. A vízkivétel céljára új technológia került kialakításra, melynek lényege, hogy a folyómederbe egy acél állványcsõ került beverésre, amely a palástján perforálva van. A csõben egy úszószerkezet van elhelyezve speciális csõcsatlakozásokkal, amely a vízfelszínrõl és a vízszint alatt kb. 20 cm mélységbõl vesz vízmintát. A két fajta vízmintát egy-egy 1/2"-os tömlõ vezeti fel a vízmérõházba a rézsûben lefektetett átm110 KPE védõcsõben elhe-

lyezve. A mintavíz mozgatását egy, az épületben elhelyezett speciális szivattyúegység végzi, amely óránként veszi a mintát. A mintavételezéskor egyben vissza is öblíti a csöveket, így viszonylag stabil a mûködése. Az 1999-ben a folyómederbe beépített állványcsövet már ez elsõ évben elhajlította a jég, ezért 2001-ben újra felvonultunk, a sérült állványcsövet kijavítottuk, ill. egy megerõsítésre került sor. Ekkor alakult ki a ma is látható háromlábú keretszerkezet, amely azóta bírja a terhelést. Az állomásról, és a mért vízminõségi eredményekrõl a w w w. r i v e r m o n i t o r i n g . h u weboldalon található bõvebb információ." Fodor László

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. október

A mezõny élvonalában…
Lassanként túl is vagyunk az õszi szezon közepén, és még mindig tartjuk a dobogós helyezésünket. (október 22.) Ez a csapat tehát már összeforrott és egységes, mert tud küzdeni, harcolni az eredményért. Eddig csak egy idegenbeli vereségünk van - ezt is kétgólos elõnybõl voltunk képesek elérni. Hazai pályán egyelõre veretlenek vagyunk, de a döntetlenek már elgondolkoztatóak. Mert ami kudarc volt Porcsalma ellen, az a listavezetõ Csahollyal szemben szép fegyverténynek számít. Reméljük a szezon végéig nem fog elfáradni a csapat, s tudjuk tartani ezt a pozíciót, mert innen már jóval nyugodtabban kezdhetjük a tavaszi, befejezõ szezont. IX. 11. Pont mi ne gyõznénk Beregdaróc - Csenger 0-2 (0-1) Volkán Roland edzõ idézi fel az eseményeket: Ezidáig ugyancsak rapszodikusan szerepelt az újonc csapat, és ezen kívül egy ismeretlen gárdával szemben mindig nagyobb tétje és kockázata van a meccsnek. Ennek tudatában utaztunk el. Az elsõ percektõl mi irányítottunk, és mindennél többet mond az, hogy negyedóra elteltével már kezdték húzni az idõt. Csak idõ kérdése volt a mieink gólja, ami aztán a 30. perc körül jött el. A Volkán buktatásáért megítélt szabadrúgást Katona 25 méterrõl iszonyú erõvel tûzte a hosszú sarokba (0-1). A hazaiak ekkor még próbálkoztak, a 38. perc táján adódott számukra a meccs egyetlen helyzete, de a védelmünk jóvoltából kínálkozó gól helyett az öltözõjük tetejére rúgták a labdát. Szünet után is a mieink volt a pálya, de a kapu elõtt megállt a tudomány, jobbára csak kapkodtunk. Végül Tóth Zoli vitte dûlõre a dolgot, a 70. percben Halász Norbi beadását kapásból okosan begurította a hálóba (02). A lefújásig szép csendesen telt el az idõ, ezért volt meglepõen sajnálatos, hogy az utolsó percekre beállt Juhász Feri orrcsontját egy harcias hazai veterán minden különösebb ok nélkül szilánkosra törte. Kár volt ezért a dicstelen befejezésért, mert amúgy egy sportszerû meccsen értünk el a gyenge ellenféllel szemben sima gyõzelmet. IX. 18. Gyötörtük egymást Csenger - Vámosoroszi 0-0 Rossz sejtéseink voltak, mikor a lagymatag hazai támadások után a 10. percben egy kiugró csatárral szemben már csak Valentin kapus állt- és szerencsére mentett. A 16. percben megint neki kellett egy lecsapódó labdát megszelídíteni, és már a második vendéghelyzet volt, mi pedig még nem tudtunk gólhelyzetet kialakítani. Erre húsz percig kellett várni, innentõl azonban beindult csapatunk, de a vendégek védelme magabiztosan zárt. Hiába játszottunk egyértelmûen fölényben, a gépezet valahogyan csikorgott, nem voltunk igazából gólveszélyesek. Ráadásul slusszpoénként a 46. percben újfent a mi kapusunknak kellett bravúrt bemutatnia. Szünet után sem tudtunk fogást találni az ellenfelen, változatos mezõnyjáték csordogált, de mintha mi játszottunk volna jobban. A beíveléseinket azonban rendre kivágták, a kapu elõtt elbizonytalankodva állítgattuk, igazítgattuk a labdát. A 76. percben villantunk igazán, ekkor egy percen belül két kihagyhatatlan helyzetet sikerült elbaltázni, ilyen lehetõség már nem adódott a késõbbiekben... Persze a vendégek kapusa brillírozott, egyszerûen kivédte a szemünket, vagy pedig mi tettük naggyá… Nem mondhatjuk, hogy nem akarta csapatunk a gyõzelmet, de nem volt elég tervszerûség, ötletesség a játékunkban. A vendégek számára gyõzelemmel felérõ döntetlenben a kapusuknak volt döntõ szerepe. IX. 25. Elszalasztott gyõzelem... Kölcse - Csenger 4-2 (1-2) A történtekrõl Volkán edzõ tájékoztat: Számunkra csodálatosan kezdõdött a meccs, a jó képességû kölcseieknek húsz perc alatt két gólt rúgtunk. Szépségdíjas volt az elsõ, Tóth Zoli ugratta ki Lakatos Sanyit, aki becsapva védõjét a hosszú sarokba lõtt (01). Ugyancsak élményszámba ment öt perc múlva a következõ, egy bedobás után a jobboldali ötös sarkáról Sajó Laci ollózta a hosszú ficakba (0-2). Visszafordíthatatlanná lett volna vezetésünk, de a 30. perc táján a kipattanó labdát Szilágyi öt méterrõl mellé trafálta, de a foci már csak ilyen. A félidõ végén azonban mi kaptunk gólt, egy szöglet után kapusunk kezébõl spiccelték ki a labdát, a hazai színekben tevékenykedõ bíró azonban szabályosnak vélte a gólt (1-2). Szünet után fergeteges rohamokba kezdtek a hazaiak, a szûk pályán nagydarab csatáruk nem tudott úgy állni, hogy ne a kapunk elõtt legyen, s mellesleg fogni sem nagyon tudtuk. Támadást támadás követett, nem bírtuk a nagy nyomást és a 60. percben sikerült egy beadásból egyenlíteniük (2-2). Most aztán nem volt megállás, rúgtak-vágtak, és mentek elõre - ami ilyen állásnál a legtermészetesebb. Furcsa körülmények között kaptuk a várható gólt, a játékvezetõi feldobott labda "érdekes" módon a hazaiakhoz került (3-2). Nem szokásom a bírókra kenni a rossz játékkal elért vereségeket, de itt, ezen a pályán érzékelhetõ volt valamiféle segéderõ jelenléte. Szinte már a lefújás elõtt egy bedobás után nem figyeltünk eléggé, és a kavarodásból õk jöttek ki jobban (4-2). Kár volt ezért a vereségért, hiszen biztos vezetés után következett be az összeomlás. X. 2. Nem erre számítottunk Csenger - Porcsalma 3-3 (2-2) Könnyed, közönségszórakoztató meccsnek ígérkezett a sereghajtók egyikével, s ehelyett idegfeszítõ csata lett a javából. Pedig tíz percig mi támadtunk, de aprópasszos játékunk nem volt eredményes. Ekkor, a 11. percben egy hosszan elõrevágott labdára befutó csatárt kapusunk elütött, de a megítélt büntetõt elhibázták a vendégek. Nemsokára, a 13. percben mi büntettünk, Katona mesteri lágy beívelését az érkezõ Lakatos István fejelte be (1-0). De nem tudtuk igazából magunkhoz kaparintani az irányítást, a porcsalmaiak nem adták fel, védelmük szilárd volt, támadóékük pedig mindig galibát okozott. A 25. percben elõretörõ csatárukat kapusunk elcsapta, a 11-est mostmár be is rúgták és ezzel egyenlítettek (1-1). Még erõteljesebben játszottak, jó tíz percig a térfelükre sem tudtunk átmenni, csatáraik leckét adtak gyorsaságból, tért ölelõ átadásokból, aminek eredményeképp a 43. percben egy hosszú elõreadásból már meg is szerezték a vezetést (1-2). Nem sokáig örülhettek, mert egy percen belül válaszoltunk, Volkán szép megoldással a kint álló kapus felett ejtette be a labdát a hálóba (2-2). Szünet után sem játszottunk jobban, de legalább már adódtak helyzeteink, viszont az oldalpasszok lassították akciónkat. Nem látszott a két csapat közötti mezõnybeli különbség, a 70. percben két vendégcsatár elõtt ment el a labda kapunk elõtt. Ebbõl könnyen lehetett volna gól, de a 88. percben Katona-Osváth összjáték után Szilágyi laposan lõtt a hálóba (3-2). Már-már zsebünkben volt a három pont, mikor szinte az utolsó percben helyzet nélkül, egy nem várt meglódulásból egyenlített a teljesen esélytelennek vélt vendégcsapat, (3-3), akik õszintén szólva megérdemelten vitték el az egy pontot, és ugrottak fel ezzel jelentõsen a tabellán. X. 10. Majdnem meglepetés... Nagydobos - Csenger 2-5 (0-4) Így látta Volkán Roland edzõ: Már maga a meccs lejátszása is bonyodalmakat okozott a hazaiaknak, az ificsapatuknál annyi hamis igazolást talált a biró, hogy a játékot nem is engedte. Veszekedés, elnöki és szakosztályi lemondások elõzték meg tehát a mérkõzést, és ez jó elõjelnek mutatkozott. Ez be is jött a pályán, hiszen az egész elsõ félidõben mi uraltuk a pályát. A 20. perc körül Volkán buktatásáért szabadrúgást kaptunk, amit Katona Pali jó 35 méterrõl félelmetes erõvel és pontossággal lõtt a hálóba (0-1). De nem unta meg a gólgyártást, rá öt percre már Lakatos beadását értékesítette (0-2). Ekkor még ellenállhatatlan volt a csapat, korszerû, helyenként látványos focit játszottunk. A 30. percben Lakatos Sanyi baloldalt üres területre mozdult be, szép labdát adott középre, amit testvére, Pisti fejelt a hálóba (0-3). A gólparádé folytatódott, pár percre rá Pankotai vitte fel szép súlypontáthelyezéssel baloldalt a labdát, begurított labdáját Volkán átlépte és Csontosnak kötelezõvé vált gólt lõni (0-4). Egy ilyen elõny, fõleg hazai pályán minden csapatot megroppant, innen már nincs mit keresni. Nagydobos a szünet után bebizonyította az ellenkezõjét, és majdnem meglepetést okozott. Bátran kitámadtak, fáradhatatlanul rohamozták kapunkat. A 60. perc táján egy kapu elõtti kavarodásból az ide-oda pattogó labdát beszenvedték a hálónkba (1-4). Mi csak megbabonázva, bénultan néztük az eseményeket, és az újabb kapott gólt. A 75. percben jobboldali támadás végén berobbanó csatárt Zámbó már csak visszahúzni tudta, (ez kiállítás volt!), a büntetõt biztosan értékesítették (2-4). De még nem volt vége a meccsnek, és még kéthárom százszázalékos hazai gólhelyzet következett, de kapusunk szenzációs formában védett... Csontos aztán a 85. percben megnyugtatta a kedélyeket, egy szöglet után földre lefejelt labdája védhetetlennel bizonyult (5-2). Tanulságos meccs volt ez a javából, hogyan lehet négygólos, már-már behozhatatlannak látszó elõnyünket veszélybe sodorni...

Feltámadtak az ifik
Legutóbbi számunkban nem sok jót írhattunk az ifik teljesítményérõl, azóta viszont örvendetes eredményekrõl számolhatunk be, mert az utóbbi 4 mecscsen 12 pontot zsebeltek be. Ez pedig bíztató a jövõre nézve. Mert az nem lehet igaz, hogy egy 400600 lelkes kis faluban több tehetséges ifista lenne, mint nálunk.. Eredményeik: Beregdaróc - Csenger 4-2 Csenger - Vámosoroszi 3-0 Kölcse - Csenger 1-2 Csenger - Porcsalma 4-1 Nagydobos - Csenger elmaradt 0-3 Csenger - Nyírcsaholy 1-4

Az U-13-as csapat folytatja jó hazai sorozatát, most október 15én ismét gyõztek. CsengerNapkor 3-0. Edzõ: Szabó Ferenc A serdülõk (U-16) is tartják jó formájukat, a kiemelt 12 csapatos

Utánpótlás foci

serdülõ utánpótlás bajnokságban õk is az élbolyban tanyáznak. Október 15-én itthon kényelmes gyõzelemmel küldték padlóra Napkor fiataljait. Csenger - Napkor 12-1. Edzõ: Barcsay István

A kézilabdásoknál nemrégen indult be a bajnokság. Túl sok jót nem tudott mondani Balogh Attila játékos-edzõ, mindenesetre biztosított mindenkit arról, hogy csapat azért van, az ifis korosztállyal együtt 21 igazolt játékos alkotja a keretet. Örven-

Kézilabda

detes az is, hogy a pénzügyi vonalon egyelõre minden rendben van. A bemutatkozás nem igazán sikerült, hazai pályán a nagyobb játékerõt felvonultató, jobb feltételek között mûködõ nyírségiektõl vereséggel kezdtünk: Csenger - Nagykálló 22-33

Miskolcon rendezték meg a hagyományos észak-magyarországi Régiós Serdülõ Bajnokságot szeptember 18-19-én. A több megyét is átfogó versenyen a 9 induló diákunk többsége igen jó eredményekkel kvalifikáltatta magát az országos döntõbe. A 13 éves leányoknál Szabó Kitti (8.a) 600 méteres síkfutásban az 1.helyet megszerezve régiós bajnok lett, Lakatos Andrea (8.a) az 5, Szabó Zsófi (8.a) a 6.helyen végzett. A 2000 méteren Szabó Kitti duplázott, itt is bajnoki címet szerzett, Lakatos Andrea 3.helyen ért célba. A 3000 méteres gyaloglásban Szabó Zsófia kiváló idõeredménnyel sietett be a célba, õ is régiós bajnok lett. A 14 éves lányok közül Boros Adrienn (8.a) sprinterünk 100 és 300 méteres síkfutásban a 4. helyet érte el. Apáti Renáta (8.a) a 3000 méteres gyaloglásban izgalmas hajrában megvédte tavalyi bajno-

Atlétika - szép koraõszi sikerek…

ki címét. A 14. éves fiúk is iparkodtak, Juhász Balázs (8.a) a 2., míg Páskuly Gergõ (8.a) a 3. helyen ért célba a 3000 méteres síkfutásban. Dobóatlétánk is letette névjegyét, Zsiga Zsolt (8.d) diszkoszvetésben a 2. helyre dobta be magát. Ezt követõen a megyei rendezésû dobógálán remek dobásaival a diszkoszvetésben korosztályos megyei bajnok lett! Bár a 15 éves lányok már csak félig-meddig a mieink, de a felkészülés nagy részét itthon végezték, ezért emlékezzünk meg róluk is. A versenyen õk már természetesen a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium sporttagozatosaiként indultak Osváth Krisztina 300 méteren aranyérmet szerzett, 800-on pedig a 2. helyen végzett. Beczõ Alexandra nyerte a 800 méteres síkfutást, 400 méteren a 2. lett. Gaál Izabella 1500 méteres síkfutásban 1 helyével a régió bajnokaként végzett.