A tartalomból

Zsiga Mihály Csengerújfalu új polgármestere (2. oldal) Bemutatjuk az alpolgármestert és az oktatáspolitikai tanácsnokot (3. oldal) Fizikai kiállítás (4. oldal) Atlétika (5. oldal) Közel a célhoz (6. oldal)

CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA
XXI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2010. november - ÁRA: 130,- Ft

Forján Zsolt a Kistérségi Társulás új elnöke
"A társult települések teljes lakosságáért, a térség felemelkedéséért, számos csengeri és más településen élõ lakos és települési vezetõ kérésére döntöttem úgy, hogy a kistérségi elnökválasztáson jelöltként indulok." A Csenger Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa, mely a kistérség polgármestereibõl áll, a választási ciklushoz igazodóan, saját tagjai közül elnököt választ. Több választási fordulót követõen, 2010. október 26-án a Tanács, titkos szavazás keretében, Forján Zsoltot, a kistérség székhely-településének polgármesterét választotta meg a Társulás elnökévé. A 11 tagból 9 támogatta szavazatával a jelöltet, így a szavazás megfelelt a minõsített többség szabályainak. A Társulási Tanácsban munkáját két elnökhelyettes segíti, akiket szintén titkos szavazás keretében, minõsített többséggel választanak a tanácstagok: Szabó Árpád, Komlódtótfalu, és Kanyó Imre, Porcsalma polgármestere. "Kötelezõ szervezetként felállt a Pénzügyi Bizottság is, aminek elnöke Mosolygó Miklós, Ura polgármestere lett. Emellett, decemberben meg fog újulni a Társulás Fejlesztési Bizottsága, melyben a vállalkozók, civil szervezetek és a fõ intézményvezetõk vitatják meg a fejlesztési elképzeléseket. Létre fog jönni egy Gyermekesély Bizottság, ami a Tanács tagjait és az érintett szakembereket, szervezeteket fogja össze. Ennek feladata a gyermekeket és az ifjúságot érintõ folyamatok figyelemmel kísérése, és források keresése lesz, a Gyermekesély-program célkitûzéseivel összhangban" - tudtuk meg Forján Zsolt polgármestertõl. "Fontosnak tartom, hogy a szomszédos kistérségekkel, valamint a határ túloldalán lévõ településekkel együttmûködjünk, illetve visszaállítsuk a gazdasági, kulturális kapcsolatokat. Elsõdleges prioritás a kistelepülések fennmaradása. Az új állami finanszírozási rendszer az oktatásban olyan folyamatokat indít el, amivel lehetõség lesz a falvakban mûködõ 1-4. évfolyamos kisiskolákat megtartani, vagy ahol megszûnt, ott újraindítani az oktatást. A gyerekek, fiatalok elvándorlásának megállítása, úgy gondolom, hogy a falvak jövõjének záloga. A kistérség fejlesztési céljai közül az "LHH"-s projektek megvalósítását emelném ki, vagyis, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv meghirdetett pályázataiból 2,159 milliárd Ft keretben igényelhetnek támogatást a Csengeri Kistérség pályázói, verseny nélkül, az itt meghatározott projektlista szerint. Csak a formai követelményeknek kell, hogy megfeleljenek a pályázatok, tartalmi értékelésre nem kerül sor. A keret eredetileg 1,643 milliárd Ft volt, ebbõl növelte meg a program zsûrije a jelenlegi szintre, miután értékelte a kistérség helyzetét, és a Társulás által, 2008 õszén összeállított felhasználási tervet. A forrás egészébe beleértve, de külön keretként jelenik meg: • útalap: 120 millió Ft, melybõl már megújult a SzamostatárfalvaCsegöld összekötõ út; • gazdaságfejlesztési keretösszeg: 130 millió Ft, melybõl már elkészült a Cipõgyár új raktára; • gyermekesély-program (kidolgozás alatt), 400 millió Ft összegben. Az LHH program pályázatokból tevõdik össze, melyeknek más-más önkormányzatok illetve vállalkozások, civil szervezetek a projektgazdái. Az õ felelõsségük a jó minõségû pályázati dokumentációk összeállítása, melyek révén majd a támogatások megérkezhetnek a kistérségbe. Néhány példa a folyamatban lévõ, nagyobb fejlesztésekre: • járóbeteg-szakellátó építése Csengerben: kb. 580 MFt; • teljes iskolarekonstrukció Tyukodon, kb. 300 MFt; • utak, kerékpárutak felújítása, építése Szamosangyalos, Szamosbecs, Pátyod településeken; • munkaerõ-piaci re-integrációs rendszer kialakítása: kb. 200 MFt; • orvosi rendelõk, szociális létesítmények felújítása több településen; • a közoktatási számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése Pátyodon: kb. 10 MFt; • szociális és gyermekjóléti szolgáltatás-fejlesztés Porcsalmán, kb. 120 Mft. Folyamatosan figyeljük az újabb pályázati lehetõségeket, különösen az Új Széchenyi Terv pályázatait, melyekkel reményeink szerint megerõsödhetnek a térség vállalkozásai, és így bõvülnek a foglalkoztatási lehetõségek is."

Ismét vasúton Csenger és Mátészalka között
- avagy hogyan harcoljunk az érdekeinkért 2009. december 12-étõl szünetel a személyszállítás a Csenger-Mátészalka és Fehérgyarmat-Zajta közötti vasútvonalakon. Az az elképzelés, amelyet az elõzõ kormány 2006-tól szinte folyamatosan napirenden tartott, sajnos bekövetkezett. Pedig éveken keresztül küzdöttünk azért, hogy a vidékrombolás eme újabb lépése ne következzen be. A szakma és a (jobb) politika vállvetve küzdött azért, hogy a szatmári térség ne maradjon vasút nélkül. Kezdõdött mindez 2007 tavaszán azzal, hogy a Kormány 14 vasúti szárnyvonalat bezáratott (hivatalosan: szüneteltette a személyforgalmat), majd pedig felvetették, hogy a vasúti szárnyvonalakat térségi kezelésbe adják, magyarán az önkormányzatok nyakába sózzák, jó szokás szerint források hozzárendelése nélkül. Csupán azzal nem számolt az elképzelés, hogy például a térségünkben a vasútvonalak mentén lévõ települések, mind hátrányos helyzetû, ún. ÖNHIKI-s települések, amelyeknek a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátása és az intézményrendszerük mûködtetése is napi gondot okoz. Ezt az elképzelést ostorozta 2007 õszén elhangzott interpellációjában térségünk akkori és jelenlegi országgyûlési képviselõje, Dr. Tilki Attila is. E szándék mögött az volt sejthetõ, hogy a Kormány nem kívánja felvállalni a további vasútvonal-bezárások ódiumát, hanem inkább az önkormányzatok számára teremt olyan helyzetet, hogy saját maguk ítéljék halálra térségük vasútvonalait. Alantas politikai játszma volt ez, hiszen az önkormányzatok többsége ellenzéki volt ebben az idõben (ld: Õszödi-beszéd). 2007 novemberében térségi vasúti konferencia helyszíne volt Fehérgyarmat, a házigazda Dr. Tilki Attila. A felszólalók egyöntetûen elutasították azt, hogy a vasútvonalak térségi kezelésbe kerüljenek. Szerencsére ekkor még a Csenger-Mátészalka és a Fehérgyarmat-Zajta vonal megmenekült a bezárástól. Az elsõ támadást tehát sikerült kivédeni, de sejtettük, hogy csak csatát nyertünk, viszont a háború még nem ért véget. 2008. augusztus 1-jén megünnepelhettük a MátészalkaSzatmárnémeti Helyi Érdekû Vasút századik évfordulóját, ahol a határon innen és túlról érkezõ felszólalók is amellett álltak ki, hogy a térségi vasútvonalakat nem bezárni, hanem fejleszteni kell, és meg kell teremteni az összeköttetést Szatmárnémeti irányába. Úgy látszott, hogy a vasútbezárások a társadalom ellenállása, és a kormánypárti képviselõk megosztottsága miatt nem folytatódnak, és a Kormányt saját népszerûtlensége meghátrálásra készteti. Látható volt ugyanis, hogy a 2007-es vasút-

vonal-bezárásoktól remélt 6-7 milliárd forintos megtakarítás töredéke sem realizálódott. Ekkor azonban példa nélküli dolog történt: a Magyar Kormány 2009 decemberével, négy hónappal az országgyûlési választások elõtt, újabb 24 vonalszakaszon, mintegy 800 km-en határozta el a személyszállítás szüneteltetését. Olyan fontos társadalompolitikai kérdésben hozott döntést, amelyhez a legitimációja már nem volt meg, az ellenzék nagyarányú gyõzelme már ekkor borítékolható volt. A vonalbezárás érintette a MÁV 113-as számú vasútvonalának Fehérgyarmat-Zajta közötti szakaszát, és a MÁV 114-es számú vonalát Mátészalka és Csenger között. Ez utóbbi azért is volt fájdalmas, hiszen Mátészalka és Kocsordalsó között továbbra is fennmaradt a vasúti közlekedés, így Csenger végállomásig mindösszesen egy olyan állomás van - Porcsalma-Tyukod ahol szolgálatot kellett fenntartani. Csoda-e, hogy nem lehetett milliárdokat megspórolni? Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõnk ekkor újabb felszólalásában utasította el az elképzelést, de kérése süket fülekre talált. Jellemzõ a szocialisták szakmai felkészültségére, hogy a tárgyban szintén felszólaló, és a Csengert Szatmárnémetivel összekötõ vasút megépítését szorgalmazó Fülöp István országgyûlési képviselõ kérdésére választ adó államtitkár Oláh Lajos kifejtette, hogy Csenger és Szatmárnémeti között (!) közúti személy- és teherforgalmi határátkelõ mûködik. Forján Zsolt, városunk polgármestere még az elõzõ ciklusban elérte azt, hogy a Csengert-Szatmárnémetivel összekötõ vasútvonal koncepciója a megyei területrendezési tervbe is bekerüljön. Tehát nemcsak a személyszállítás visszaállítása, hanem a fejlesztési elképzelések is napirenden voltak. 2009 telén tehát búcsút vettünk a több mint száz éve velünk élõ vasúttól, ugyanakkor bizakodtunk, hogy 2010. vasútügyben (is) az újrakezdés éve lesz. És lett! A kormányváltást követõen mind a politika, mind pedig a szakma újult erõvel látott hozzá

a térségi vasutak feltámasztásához, a meglovagolva a Kormány felõl eddig szembõl fújó, de most hirtelen hátszéllé változó politikai támogatást is. Ígéretként hangzott el ugyanis, hogy az új magyar kormány ahol mûszakilag lehetséges, újra fogja indítani a vasúti közlekedést. Aláírásgyûjtés kezdõdött a térségi vasutasok részérõl annak érdekében, hogy újrainduljon a vasúti személyszállítás Fehérgyarmat és Zajta, valamint Mátészalka és Csenger között. Ebben élen járt Gaál Ferenc csengeri forgalmi szolgálattevõ, de szakmai támogatását nyújtott a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke Simon Dezsõ, és Suszter Csaba a VSZ Debreceni Területi Képviseletének Vezetõje is. Eközben természetesen térségünk politikusai sem ültek tétlenül, Dr. Tilki Attila és Fülöp István országgyûlési képviselõk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban lobbiztak a vasútvonalak újraindításáért, valamint a CsengerMátészalka vonal menti települések polgármesterei is levelet juttattak el Fónagy Jánoshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárhoz. Városunk részérõl jelen sorok szerzõje próbált a szakma és a politika között közvetíteni, helyzetünkre - a térség FIDESZ-es országgyûlési képviselõin keresztül a nagypolitika és a közvélemény figyelmét felhívni. Reményeinket táplálta az a tény, hogy az új Kormány - ígéretét betartva- 2010. július 4-ével öt vasútvonalon újraindította a vasúti közlekedést. Az önkormányzati választások hetében jött a hír: 2010. december 12-tõl újraindul a közlekedés a CsengerMátészalka és a Fehérgyarmat-Zajta vonalakon. Beérett tehát egy olyan munka, ahol a politika és a szakma összefogásával egy térség nyerheti vissza lehetõségeit. Mindig így kellene. Én a vasutat mindig szívügyemnek tekintettem. A vasúti személyszállítás újraindulását személyes sikerként élem meg. Az ilyen pillanatok miatt érdemes városatyának lenni. Dr. Komlódy Miklós

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. november

A Református Templom 688-ik születésnapjára
Elõrebocsátom, a cím megtévesztõ, hiszen a mi mûemlék templomunk "leánykori neve" a Mindszenteknek ajánlott, és egészen az 1500-as évek derekáig katolikus volt. Amúgy bármely a reformáció elõtt épült templom természetesen az volt, ezt nem is kell külön kihangsúlyozni, csak a pontosítás végett teszem meg. Nos, ez a templom ez év november 24-én ünnepli 688-ik születésnapját. 1322. november 24-én adták ki Gyulafehérváron azt az oklevelet, melyben András erdélyi püspök megengedte Jánosi János mesternek (magister), hogy Csengerben fakápolnát építhessen. Kikötötte azonban, hogy "azon kápolna a Jánosi anyaegyházhoz tartozzon mint anyához, s mint régtõl fogva maga Chenger is azon templomhoz tartozandó volt." Ebbõl megtudhatjuk, hogy Csenger a XIV.század elején még nem volt önálló egyházas hely, hanem leányegyháza volt Jánosinak. Az oklevélben az is állt, hogy a kért fakápolnában a jánosi anyaegyház lelkésze szolgáljon, s a leendõ fakápolna jövedelme ne károsítsa az anyaegyházat. S mit ad Isten - hogy stílszerûek maradjunk - alig pár évtized múlva Csengerben egy méretében, megjelenésében a kis falusi település jelentõségét messze meghaladó impozáns épület állt. Mi lehetett az oka, hogy a fakápolnából rövid idõ alatt egy ilyen templom lett? Tény az, hogy az 1322-i oklevél egy faépületre adott engedélyt. Párhuzamként a német lovagrend barcasági várépítkezései kínálkoznak, õk ugyanis II. Endrétõl 1211-ben csak fából építhetõ várakra kaptak kiváltságot, ennek ellenére mégis kõbõl építették azokat. Vagy gondoljunk, mint legújabbkori adalékra, amikor a balatoni szerszámtárolóra kért engedélybõl kacsalábon forgó palota lett. A kulcsot a Káta-nembéli Csaholyi -család térnyerése adja meg. Ez a tekintélyes szatmári fõúri família már 1239-ben megvetette lábát Csengerben, s itt kezdte kiépíteni birtokközpontját, hiszen a település a fejlõdés lehetõségét hordozta, amit õk jó szemmel észre is vettek. A Csaholyi család egyes tagjai már az 1300-as évekre királyi udvari tisztségekre emelkedtek, s az uradalmuk központjává végérvényesen Csenger vált. Épp emiatt egy olyan épületrõl, egyházról gondolkodtak, mely kifejezi a család tekintélyét, vagyonát. Kimondható, hogy a csengeri templom építésének munkája 1322 után már megindult, s legkésõbb a század második negyedében befejezõdött- az Árpád-ház kihalásától jócskán túl, s az egyházat a Mindszentekrõl nevezték el. A rendkívül arányos tömeghatású épület mindhárom fõeleme- a torony-hajó és a szentély egyszerre épült, Egyedi a torony nyolcszög-

Csengerújfalu új polgármestere
- Miért indult a választásokon? - Meg szeretném újítani a község életét. Újonnan megválasztott polgármesterként a következõ célokat szeretném megvalósítani. A mai nehéz gazdasági helyzetben csak a munka becsületének viszszaállításában látom a kiutat. A kapcsolataim felhasználásával szeretnék kisebb feldogozó-ipart mûködtetni a településünkön, ugyanis Csengerújfaluból könynyen megközelíthetõ a keleti piac. Sajnos, az utóbbi években szinte az összes intézményükkel társultunk más településhez. Figyelembe véve akár szomszédos, akár a távolabbi települések mûködését megállapítható, hogy van mit tanulnunk, ugyanis kevesebb lélekszámmal is képesek az önkormányzatok önállóan mûködtetni intézményeiket. Fejlõdni és haladni szerintem csak úgy lehet, ha saját kézben tartjuk az irányítást. Az idõsgondozás, illetve az óvodás korú gyermekek ellátása területén feltétlen fontosnak tartom a társulás megszüntetését. Az intézményrendszerek fejlesztése és saját magunk által történõ mûködtetése a meglévõ munkahelyek bõvítését eredményezi. Természetesen e döntéseket befolyásolja az állam által biztosított finanszírozási rendszer, hiszen megfelelõ támogatás nélkül nem áll módomban e döntéseket meglépni. - Említette az idõsgondozást. Milyen elképzelései vannak az ellátásukkal kapcsolatban? A településünkön jellemzõ az elöregedés, feladatomnak tartom, hogy komfortosabbá tegyem a munkában megfáradt idõs emberek életét. Az ellátás fejlesztésével több rászoruló nyugdíjas részére lehet biztosítani ellátást. Takarítás, kisebb házi munkák, favágás, télen csúszásmentesítés, udvarrész zöldfelületek gondozása. Temetõjárat indításával hetente lehetõvé vált az idõs embereknek, hogy elhunyt hozzátartozóikat nyughelyükön meglátogassák, illetve közcélú alkalmazottak segítségével a síremlékek A brüsszeli agg-menház parkja
Jól látod, amit látsz? Talpfákból Van a mellvéd: Védi a törpe-akác meg a törpe birs Gyökerének a földet; Nem is érdekes ez, csak az, hogy a talpfa Olajba itatva, Csak az, hogy az S-alakú kampóvasak A repedést összefogják,Ezekben akadt el a fûrész Csengerben a hátsó udvaron, és Emiatt káromkodtak a könnyebb munkára Beosztott pályamunkások Pályi Gyula, Apáti Dani, Deákpapó, Mikor ki maradt otthon Élnek e még, így túl a nyolcvanon, Nyolcvanötön, S tipegnek-e így valamely aggmenházban

Zsiga Mihály

letû megoldása. Ennek mintáját valószínû az 1317-ben felszentelt debreceni Szent András templomról vették. Ez a több mint fél évezredes templom, mely ékes bizonyítéka az egykor létezett alföldi téglaépítészetnek, városunk büszkesége és meghatározója. Legyünk büszkénk eleink munkájára.
Utógondolat: A cikk megírása után több kérdés merült fel bennem megválaszolatlanul. Miként lehetett az, hogy Csengerben 1322-ig semmiféle templom, még egy fakápolna sem volt, amikor még Senyében (Sanyikert) is állt egy, hiszen 1366-ban Egyházassenyének is írták. Hová temetkeztek a csengeriek két évszázadon át, mert a középkorban csak a templomok mellé lehetett? Kellett lenni egy templomnak, mely a tatárjáráskor elpusztult. Csak éppen errõl semmiféle írásos és egyéb nyom nincs. Sok érdekességet rejt itt még a föld!!!

Fábián László

Többezer éves csontkorcsolya Jánosiból...
Minden évben, akár többször is terepbejárást végzünk Jánosiban, s minden alkalommal elõkerül valami érdekesség is. Így történt ez idén tavasszal, amikor is friss szántáson bogarásztunk. A talált kõ és cserépanyagot többszöri fordulóval vittem az autóhoz, s jártamban-keltemben mindig egy csontdarab került utamba. Mígnem egyik alkalommal, valami megérzéstõl vezérelve átfordítottam a másik oldalára, s akkor láttam, hogy a végén egy szabályos lyuk látszik. Persze, ezek után felvettem,megállapítottam, hogy egy 2,7 cm. átmérõjû és 3,1 cm. mély lyuk van a rajta. A leletnek, mely marhalábszárcsontból készült a másik vége sajnos hiányzik - az alsó része csodálatosan sima volt, mintha polírozva lett volna. Minden kétséget kizáróan látszott, hogy emberi kéz alakította ki, amelyet a szabályos lyuk, a sima vágásnyomok bizonyítottak. Megmutattam a csontot régész szakembereknek, s õk egybehangzóan õskori csontkorcsolyának vélték a tárgyat. Véleményüket elfogadva, azonban sehogy sem tudtam ezt elképzelni, fõképpen a felkötés mikéntje volt számomra elképzelhetetlen. Szerencsés véletlen folytán a százhalombattai Múzeum honlapján rábukkantam kiállításuk egy részletére, ahol hasonló, csak ép csonttárgyat fedeztem fel. Írtam az ottani régész szakembernek, leírtam, fotóval illusztráltam a mi csontunk jellemzõit, s választ kértem a tárgy rendeltetésére-fõképp használatának módjára. A válasz hamarosan megérkezett. Ezek sze-

Csenger a magyar irodalomban VI.
Sumonyi Papp Zoltán költõ és rádiósszerkesztõ. Szatmárnémeti. 1942. február 5. A sorozat eddigi részeiben mindig prózaírókról esett szó, itt az ideje, hogy átváltsak a költészetre, a lírára. Mert bizony a magyar költészetben is megjelent Csenger jelen esetben Sumonyi Papp Zoltán egyik versében. A versnek az adja meg az értékét számunkra, hogy a költõ Csengerben élt szüleivel jó ideig, bár nem itt született, négy-öt évesen került ide szüleivel. Édesapja a vasútállomáson dolgozott mérnöki képzettséggel. Az ötvenes évek közepén kerültek el Csengerbõl, de mindig is jó szívvel emlékezik meg városunkról. 1962-ben jelent meg elsõ verseskötete, majd rádiós évtizedek következtek, az Irodalmi Fõosztály vezetõje lett, és 1987-tõl a Rádiószínházat vezette, de eközben költõi munkássága folyamatos. 1999ben megjelent Pál Apostol Levelei CD, Cyryllus Dániel zenekíséretével, és a Tizenöt Zsoltár, melyben Sebestyén Mária énekel. 2002tõl a Magyar Pen Klub ügyvezetõ elnöki tisztét tölti be. Egy olyan versét idézzük fel, melyben régi, gyerekkori csengeri emlékei szerepelnek, emberek, benyomások. Az ebben említett Deákpapót szerencsém volt személyesen is ismerni, a mi kis brigádunknak felügyelõje, amikor is 17-18 évesen a vasútnál, nyári diákmunkásként dolgoztunk. Íme a vers, mely a csengeri emlékeit rejti:

gondozásnak munkálataiban is segítséget nyújtunk számukra. - Milyen fejlesztéseket tervez a település? Pályázati lehetõségek kihasználásával az alábbi beruházásokat tervezzük. 1., A megvásárolt "Tájház" rendeltetésszerû használatának kialakítása. 2., A település belterületén csapadékelvezetõ árkok burkolása, illetve fedett csatornarendszer építése. 3., A temetõ területén található tó látványtóvá való alakítása, illetve parkosítással területrendezés, pihenõpadok kihelyezése az egész temetõ területén. 4., Külterületi utak illetve árkok folyamatos karbantartása. - Miért fog elsõsorban tevékenykedni az elkövetkezõ négy évben? - Igyekezni fogok Csengerújfalut úgy képviselni, hogy abból a falunak a legtöbb haszna származzon. Ennek érdekében a kapcsolataimat kihasználva, és a megígért és megszerzett támogatásokat maximális mértékben fejlesztésre kívánom felhasználni, így elõsegítve a munkahelyteremtést és egyben a fiatalok helyben tartását. Fontosnak tartom a sokkal hatékonyabb pályázatfigyelõ és pályázatíró tevékenységet, mellyel bevételhez juttathatom településemet. Célom, hogy hosszú távon Csengerújfalu pozitív, követendõ példaként szerepeljen a térség települései között.
A parkban? Vagy felcihelõdve a csengeri, pátyodi Fülpösi kis temetõkbõl, Felsorakoznak a Farkasrét tetejére apámhoz "Teljes a létszám-jelentik - a krampácsok, a gömbhegyû villák a pályakocsin, Melyik ív- szelvényt tetszett kijelölni, Talpfa-, kavicságy-csere hol lesz?" Brüsszel 1994.május7. Jó lenne Csenger irodalomszeretõ közönségének személyesen is megismerkedni Sumonyi Papp Zoltánnal, akár egy író-olvasó találkozó keretében a Mûvelõdés Központban - avagy a Könyvtárban. Fábián László

rint valóban csontkorcsolyát találtam, ez a középbronzkorban volt használatos, a Kr.e.2000-1500 években, bár még a szarmatáknál is volt hasonló. Tehát a csontkorcsolyánk alsó hangon is van 40003500 éves. Választ kaptam a felerõsítés és a használatának mikéntjére is. Tehát: a csont két végébe egy-egy vakfuratot fúrtak, melyekbe egy dugószerû fát erõsítettek, ami kissé feljebb állt a csont felületétõl. Erre a két kiálló csonkra egy lapos, deszkaszerûséget illesztettek, erre álltak. Így már fel lehetett erõsíteni szíjakkal, madzaggal a lábbelit. Nem is a mai értelemben véve korcsolyáztak ezekkel, hanem a jégre ráállva két bottal lökték elõre magukat, mintha fakutyáztak volna. A mellékelt illusztráción ezt jól látni. Fábián

2010. november

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

Dr. Komlódy Miklós, Csenger régi-új alpolgármestere
- Az októberi választásokat követõen képviselõtársai Csenger alpolgármesterévé választották. Milyen feladatokat fog ellátni az elkövetkezõ négy évben? - Az önkormányzati tevékenységbõl adódóan teendõim igen sokrétûek, de Forján Zsolt polgármester elsõdlegesen a város versenysport ügyeinek koordinálását bízta rám, és számít arra, hogy a felmerülõ kérdésekben jogi tanácsadással járuljak hozzá a polgármester és a testület eredményes munkájához. - A sport területén mire helyezne hangsúlyt? - A csengeriek tudják, hogy az elõzõ önkormányzati ciklusban is felvállaltam a sport ügyét. Amiben segíteni szeretnék, az a biztos anyagi háttér megteremtése, ami nem feltétlenül és kizárólagosan az önkormányzat feladata. A gazdasági potenciálokat úgy kell kiaknázni, hogy a sporttámogatók partnerségnek érezzék a viszonyt, vagyis a kérések ne egyoldalúan, hanem oda-vissza mûködjenek. A szemléletváltást nemcsak ezen a ponton tartom szükségszerûnek, hanem a sportvezetésben is, ahol jogosan várható el az aktívabb, segítõ részvétel. - Milyen ügyekben segíti jelenleg a polgármester munkáját? - A választások óta a csökkent munkaképességûeket foglalkoztató szociális foglalkoztató létrehozásán fáradozunk. Szintén a munkahelyteremtést szolgálja a napokban megalakult szociális szövetkezet, amelyhez TÁMOPos pályázat keretében az indulásra az állam 20-50 millió forintos keretet biztosít. A szövetkezet mezõgazdasági termékeket nem állítana elõ, de ilyen jellegû szolgáltatásokat nyújthatna. A pályázatot olyan formában adjuk be, hogy azzal természetesen ne teremtsünk versenyhelyzetet a Városüzemeltetési Kft-vel szemben. - Két olyan elképzelést említett, ami a munkahelyteremtéssel függ össze. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, mit tart még a várost elõrevivõ legfontosabb célkitûzéseknek? - Elsõ helyen és egyértelmûen továbbra is a munkahelyteremtést, mert beszélhetünk mi infrastrukturális fejlesztésekrõl, az életkörülményeket, városi komfortérzetet javító szolgáltatásokról, ha nincs fizetõképes kereslet. Persze ha ez megvan, akkor jó lenne több pénzintézet, modern posta, a betegeket ellátó, gazdaságilag is fenntartható járóbeteg-szakellátó központ, több üzlet és szolgáltatás. Minden, amitõl városiasabbá válhatunk. - Fiatalként Ön szerint mire lenne szüksége a csengeri fiataloknak ahhoz, hogy helyben maradjanak? - Megint csak a munkahelyekkel kezdeném. A város diplomás álláshelyei korlátozottak, nem tud minden fõiskolát, egyetemet végzett fiataljának biztos megélhetést

Bokor László, a Képviselõ-testület új, oktatáspolitikai tanácsnoka
- Az önkormányzati választásokkal oktatáspolitikai tanácsnoki szerepet vállalt. Milyen feladatokkal társul ez a megbízatás? - Legelõször megköszönöm a város lakosságának, hogy immár 8. alkalommal is megtiszteltek bizalmukkal, az óriási ellenkampány és a rágalmazási hadjárat ellenére is képviselõ lettem. Szerintem az új városvezetés, élén Forján Zsolt polgármester Úrral, véglegesen megszûnteti a félelmet és a tisztességtelen kampányolást Csengerben. Kérdésére válaszolva Fõszerkesztõ Asszony, tevékenységem elsõsorban a város oktatási színvonalának javítására, biztos üzemeltetésére irányul. Ebben fontos helyet foglal el az intézmények közötti kapcsolatrendszer megerõsítése, valamint az Oktatási Bizottsággal szoros együttmûködés kialakítása. A bizottság által meghatározott és felvállalt oktatási feladatok szakmai végrehajtását is figyelemmel kísérem. Fontosnak tartom a reális felmérést, ezért ha szükséges, külsõ szakértõ igénybevételével állapítjuk meg az egyes oktatási területek szakmai felkészültségét. Az országos mérések mintájára, helyi szinten is meg kell nézni, hogy a gyerekek milyen képességekkel bírnak. A valós állapotfelmérés már feljogosít arra, hogy meghatározzuk a rövid és hosszú távú teendõket. Tapasztalataim szerint a legnagyobb probléma az alapkészségeknél (írás, olvasás, számolás) jelentkezik. Sokakkal ellentétben nem hiszem, hogy a kísérleti jellegû pedagógiai módszerek ebben az esetben hatékonyak lennének. Hatékonyabbnak, vagy legalább olyan hatékonynak tartom a mindennapos gyakorlást, fejlesztõ foglalkozást. Tanácsnokként nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a testvérvárosi kapcsolatokra, valamint a sport és kulturális élet átgondolt fejlesztésére is. - Csenger oktatási feltételeit miben javítaná még? - A szellemi fejlõdéssel párhuzamosan kellene a gyerekek egészséges, fizikai fejlõdésének is végbemennie. Sajnos a testnevelõ tanároknak nagyon nehéz feladata van, mert a mai családokban háttérbe szorult a mozgás. A gyerekek egészségtelenül táplálkoznak, nem sportolnak, nem ismerik az alapvetõ higiéniai szabályokat, sokan vázrendszeri, lábboltozati problémákkal küszködnek. Az úszásnak épp ezért kiemelt szerepet kellene biztosítanunk. Ezért nélkülözhetetlen egy tanuszoda létrehozása, aminek a megvalósulására az elkövetkezõ években reális esélyt látok. - A sportélet és a kultúra területén milyen változásokat érez indokoltnak? - A városi sport irányítását véleményem szerint át kell szervezni. A versenysport megszervezését egy szabadidõ és versenysportért felelõs emberre bíznám, aki koordinátori feladatot látna el, valamint oda kell figyelni a felelõsségvállalásra és a városi szintû minõség biztosítására. A kulturális életet az ÁMK-hoz tartozó mûvelõdési központ és a városi múzeum szervezi. Az elkövetkezõ években Csenger kulturális életében egységesebb szemléletet kellene követni és oda kell figyelni arra, hogy a Hírmondó és a Városi Tv rendezett környezetben mûködjenek. - A gimnázium igazgatójaként milyen problémák megoldását tartja szükségszerûnek? - A város két nagy oktatási intézményének, az általános iskolának és a gimnáziumnak sokkal több együttmûködési pontot kell találnia, mint eddig. Ápolni kell a szakmai kapcsolatokat (pl. munkaközösségi szint) és minél több közös rendezvényen (sport, kulturális) kell népszerûsítenünk egymás tevékenységét, hisz saját érdekünk a fiatalok helyben tartása. Már a beiskolázásnál is jelentkeznie kell az együttmûködésünknek. Szeretném, ha az általános iskolából a jó képességû diákok is hozzánk jelentkeznének. A csengeri gimnáziumban kiváló eredménnyel mûködik az emelt szintû gimnáziumi, idegen nyelvi és informatikai osztály. Iskolánk elõnye a családias, személyre szabott foglalkozás, és ugyanazt az anyagot kell elsajátítani a diáknak, mint máshol. Ráadásul helyben vagyunk. A gimis osztály mellett jövõre is indítjuk a szakközépiskolai belügyi-rendészeti osztályokat, itt testnevelésbõl alkalmassági vizsgát tesznek a felvételizõk. Emellett indul a szakiskolai képzésünk a már említett szakokkal és az 5. évfolyamon a két éves agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus, valamint az egy éves pedagógiai asszisztens képzésünk. Az általános iskola az utóbbi években teljes felújításon ment keresztül. Eszközellátottsága, épületeinek állapota a 21. századnak megfelelõ, pedagógusai rengeteg képzésen vettek részt. Itt a cél a szakmai minõség megtartása és folyamatos emelése. A gimnázium épületei viszont megújulásra várnak. 2011-ben szeretnénk a nyílászárókat, burkolatot

nyújtani. Ezért arra buzdítanám a fiatalokat, hogy akinek van hozzá vonzalma, tanuljon szakmákat, mert nagyon kevés a szakember Csengerben. Fiatalként én is vágyom egy városi uszodára, jó lenne, ha a kerékpárutak behálóznák a települést, ha ingyen, vagy jutányos áron biztosítanánk telkeket a fiatal pároknak, ha kihasználnánk jobban a Szamosban rejlõ turisztikai lehetõségeket, és kihasználnánk a határ közelségét. - A határmentiségben milyen lehetõségeket lát? - A 120 ezres Szatmárnémeti közelsége egyszerre rejt magában pozitív és negatív hatásokat. Mindenképp arra kell törekednünk, hogy ne legyünk zsáktelepülés. Elemi érdekünk, hogy kiépítsük a Csenger - Óvári összekötõ utat, és jó lenne, ha megindulna a tömegközlekedés Óvárin keresztül Szatmárnémeti irányába. Így látens módon be lehetne vonni Csengerbagost, Óvárit, Vetést és a határ melletti kistelepülések vásárlóerejét a városba. Emellett az intézményhálózatra is jó hatással lehet a földrajzi adottság. A magyar oktatás presztízse még mindig jó, ezért számolhatunk azzal, hogy a középiskolánkba pár éven belül a határon túlról is érkeznek diákok. A munkavállalás is jó alternatívának tûnt, bár most ez a terület stagnál, mert Romániát is elérte a gazdasági válság. A határok átjárhatósága hozza magával a negatívumokat is (lásd bûnözés), de ezt is a javunkra kell fordítani. Arra kell törekedni, hogy a város jó közbiztonságának fenntartása érdekében a rendõri létszám a hozzájuk tartozó családokkal együtt maradjon meg Csengerben. - Mit vár az elkövetkezõ négy évtõl és a megfiatalodott képviselõ-testülettõl? - Építõ jellegû politizálást, ami közös gondolkodást feltételez. Teljes szemléletváltást mind az intézmények és az önkormányzat közötti, mind az önkormányzaton belüli kommunikációban és kapcsolatrendszerben. Én egy olyan Csengert szeretnék négy év múlva látni, ahol van munkahely, ahol a családok jól élnek, jól érzik magukat és büszkék arra, hogy csengeriek. -mjb-

cserélni, felújítani a vizesblokkokat, valamint új tanmûhelyeket kialakítani. A megújult gyakorlati szárny alkalmas lesz a szociális gondozók egészségügyi képzésére, a cipõipari tanulók és a kõmûves tanulók oktatására. További terv a belsõ udvar, park rendbetétele térkövezéssel, parkosítással, kerítéscserével, valamint egy D típusú tornatermet is szeretnénk kialakítani. A külsõ sportlétesítmények esetében 200 m-es futópályát és mûanyag pályát tervezünk, míg a kollégiumban szobabõvítés, modernizálás nyújtana megfelelõ komfortérzetet. - Milyen forrás áll rendelkezésre a felújításokra? - A fenntartó megyei önkormányzat már tett ígéretet és lesz elkülönített forrás a beruházások egy részére, a többit pedig más területrõl kívánjuk bevonni. - A városra és az intézményekre vonatkozó elképzelések megvalósítására milyen esély lesz 2011ben? - A költségvetés most áll össze. Az oktatási intézmények mûködésében mindenképp a mutatószámok (létszám és egyéb, állami támogatáshoz szükséges mutatók) fognak szerepet játszani, valamint a szakminisztériumi elképzelések is befolyásolhatják a jövõ évet. Mindenesetre Csenger oktatáspolitikája, a fejlesztés és mûködtetés jó kezekben van az agilis intézményvezetõknek, és a Képviselõ-testület segítõ hozzáállásának köszönhetõen. -mjb-

100 éves Gyuri bácsi

Samu György bácsit köszöntötte Forján Zsolt polgármester, a Népjóléti Intézmény öregotthonában. Gyuri bácsi Császlóban születet 1910. október 18-án. Fél lábát érszûkületi problémák miatt korábban már amputálták, de a dolgozók véleménye szerint jó egészségi állapotnak örvend. Mindezt bizonyítja, hogy a számára rendezett összejövetelen dalra is fakadt.

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. november

Fizikai kísérletek és játékok az általános iskolában
2010. november 8-tól 12-ig a "Petõfi Sándor" ÁMK Általános Iskolája adott helyt annak az interaktív fizikai kiállításnak, mely a Kossuth úti épület kis tornatermében reggel 8:00 órától délután 16:00 óráig várta a tisztelt érdeklõdõket, gyerekeket és felnõtteket egyaránt. A gyakorlati elemeket is tartalmazó tárlat a tanulók újszerû ismeretszerzését, a fizika tudományának megszerettetését, továbbá a fizika - mint a mindennapjainkban folyton jelenlévõ társ - törvényszerûségeinek ismertetését és a kisdiákok rendhagyó élményekkel való gazdagítását volt hivatott szolgálni. Az Általános Iskola vezetõsége kapvakapott az alkalmon, mikor tudomásunkra jutott, hogy Newton világának ily módon történõ prezentálására nyílik lehetõség Gyenes János, váci fizikus kollégám közremûködésével. (http://www.elme.uw.hu) Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a Mûvelõdési Központ dolgozóinak, amiért koordinálták az öt napos program eseményeit és szervezték a kiállításra érkezõ - térségünk iskoláiból, de a határon túli, Szatmárnémetibõl is érkezõ tanulócsoportok látogatásait felélénkítve és színesítve ezzel a Kossuth úti épületünk tornatermének mindennapjait. Jómagam két vonatkozásban is érintett voltam ezen fizikai kiállítás kapcsán. Nem csak, mint ÁMK és Általános Iskola igazgató, hanem mint aktív fizika tanár is szívügyemnek tekintem a tudomány ily módon történõ prezentálását a felnövekvõ nemzedék részére. Mivel két 8. osztályt tanítok heti rendszerességgel, tudom azt, hogy relatíve kevés az óraszám amelyet az Oktatási Minisztérium - a 17/2004. (V.

Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztések program projektzárója
2010. október 26-án 12 órai kezdettel a Csengerújfalu és Majtény polgármesteri hivatalainak vezetõsége és a projektcsapat a HURO/0801/149 "Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése" címû projektet lezárták. Az eseményen jelen voltak Majtény és Csengerújfalu hivatalainak vezetõi és a projekt csapata. A Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007 - 2013 keretében Majtény Község Helyi Tanácsa benyújtotta a "Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése" címû pályázatát. Ennek megfelelõen, 2009. október 30-án írta alá a finanszírozási szerzõdést a Szerzõdõ Hatóság és a kedvezményezett (Majtény Község Helyi Tanácsa). Ebben a projektben partner Csengerújfalu volt a partner. A pályázat összköltségvetése 111.262,60 Euro, melybõl 84.412,60 Euro (85% ERFA hozzájárulás, 13% állami hozzájárulás és 2 % önerõ) a projekt vezetõ partnert illette meg, vagyis Majtény Község Helyi Tanácsát, 26.850 Euro (85 % ERFA hozzájárulás, 10 % állami hozzájárulás és 5 % önerõ) pedig a határon túli projekt partnert, vagyis Csengerújfalu Község Önkormányzatát. A projekt idõtartama 12 hónap volt: 2009. 11.01-2010. 10.31. A projekt átfogó célja a társadalmigazdasági vonzerõ és a határon átnyúló mobilitás mértékének növelése a határmenti térségben. Konkrét céljai a közúti infrastruktúra fejlesztésének támogatása a Majtény-Csengerújfalu határövezetben és a Majtény-Csengerújfalu határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a közutak minõségének javításával. A projekt célcsoportját a két partner helység lakossága képezi: Csengerújfalu 892 fõ és Majtény 4328 fõ, valamint a térség meglévõ és a potenciális gazdasági szereplõi, társadalmi-kulturális intézmények a térségbõl: iskolák, óvodák, egészségügyi egységek, közszolgáltató egységek. Fõ tevékenységcsomagok: elõkészítés, projekt menedzsment, ágazati határon átnyúló együttmûködés, Majtény és Csengerújfalu közúti infrastruktúra felújítása dokumentációjának elkészítése, tájékoztatás. Tevékenységük fõ eredménye a közúti infrastruktúra felújítása elsõ szakaszának megvalósítása, mely elõsegíti a határon átnyúló utak elérhetõségét, illetve a két helység belsõ útjainak korszerûsítéséhez szükséges mûszaki dokumentáció elkészítése, mivelhogy ezek az utak biztosítják a megyei /országos/ európai úthálózatokhoz való csatlakozást. Közbeszerzési eljárással szerzõdtettek egy szakértõi céget, mely kidolgozta a megvalósíthatósági tanulmányt és a mûszaki tervet 30 km belsõ úthálózat korszerûsítéséhez a két településen. A projekt elsõ részében két kerekasztal találkozót szerveztek, egyet Majtényban és egyet Csengerújfaluban. A kerekasztal találkozók megteremtették a határmenti közigazgatási intézmények közötti know-how átadás kereteit. A találkozók konkrét jelleget kaptak, a beszélgetések során általában a közszolgáltatásokkal, konkrétan pedig a közlekedéssel kapcsolatos sajátos információkra koncentráltak. A két kerekasztal találkozón összesen 79 személy vett részt. Hasonlóképpen megszerveztek négy határon átnyúló gazdasági találkozót érdeklõdésre számot tartó gazdasági ágazatokban: faluturizmus (2010. június 11. - Csengerújfalu), kereskedelem (2010. június 16. - Csengerújfalu), mezõgazdaság (2010. június 9. - Majtény) és szolgáltatások (2010. június 14. - Majtény) valamint két, mûszaki témájú kerek asztal találkozót Majtényban (2010. február 25.) és Csengerújfaluban (2010, február 24.). A kiválasztott négy gazdasági terület a két közösségre jellemzõ tevékenységi terület. A román és magyar befektetõk közötti találkozóknak tapasztalatcsere szerepe volt, ehhez társult a találkozók határon átnyúló jellege. A négy gazdasági találkozón 177 személy vett részt két szomszédos megyébõl (Szatmár és SzabolcsSzatmár-Bereg). Ugyancsak a projekt keretében készült el Majtény község kétnyelvû honlapja (www.primariamoftin.ro), további információkért kérjük, látogassák honlapunkat. Általában véve, a jelenlegi fejlettségi szinten a meglévõ regionális infrastruktúra a közösségek szükségleteit csak minimális színvonalon képes kiszolgálni, a befektetések több évtizedes krónikus alulfinanszírozása eredményeként jelentõssé vált a korszerûsítések finanszírozási igénye akár közúthálózatról, akár vasútról van szó. A közúti infrastruktúra hiányától szenvedõ határmenti megyék, köztük Szatmár és Szabolcs - Szatmár - Bereg, európai pénzforrások megpályázásával próbálnak megfelelõ életkörülményeket biztosítani, különösen falusi környezetben, ahol nagy volumenû közmunkálatok elvégzése szükséges. Majtény és Csengerújfalu lakosai számára nagy jelentõséggel bír ezen települések közúti infrastruktúráinak korszerûsítése a megyei /országos/ európai úthálózatok elérhetõségének biztosítása érdekében, mivelhogy az európai közúthálózathoz csatlakoztatott hatékony közlekedési infrastruktúra nemcsak a térség gazdasági versenyképességének növeléséhez és a befektetõk idevonzásához járul hozzá, hanem elõsegíti az európai gazdasági integrálódást is, a belsõ piacon belül pedig új tevékenységi területek fejlesztését teszi lehetõvé. Az infrastrukturális témájú projektek végrehajtási költségei nagyon magasak, a helyi költségvetési források pedig nem elégségesek a szükséges költségek fedezésére, ezért a beruházások idõbeni ütemezése válik szükségessé. Reális megoldást jelenthet vissza nem térítendõ európai pénzalapok megpályázása. David Gheorghe, Polgármester Zsiga Mihály, Polgármester "Ezen anyag tartalma nem képviseli szükségszerûen az Európai Unió hivatalos álláspontját." "Continutul acestui material nu reprezintá in mod necesar pozitia oficialá a Uniunii Europene" www.huro-cc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

20.) OM rendelete által - biztosít nekünk, szakos tanároknak ahhoz, hogy igazán megszerettethessük a sok szempontból kivételes természettudományt. Mindezekbõl következik, hogy a mai magyar közoktatás felsõoktatási rendszerében fizikus hiány is van. Az említett okok miatt "igazgató-pedagógusként" kiemelt prioritásként kezelem az ilyen jellegû ismeretterjesztõ formák felkutatását és iskolai foglalkozások körébe való emelését. Számunkra - fizikusok számára - a cél egyrészt az, hogy Newton csodálatos világáról ne csak olvashassanak gyermekeink, hanem mi pedagógusok - a szó szoros értelmében - kezükbe adhassuk a tudományt, mint jövõbeni boldogulásuk zálogát. Mérlegelvén a novemberi "fizika-hét" eredményeit, tapasztalatait Isaac Newton (16421727) egyik gondolata fogalmazódott meg bennem: "Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egy egész óceán." Az ÁMK Általános Iskolájának vezetése bátran kijelentheti, hogy - jelen kezdeményezés megvalósítása által - érdemben sikerült csillapítanunk tanulóink tudásszomját "egy csöppnyi fizikai ismerettel". Kazamér Tibor

Két ország, egy cél, közös siker! • Doua tari, un scop, succes somun!

Nagy Levente - kisiskolás rajztehetség megyei 1. hellyel
vel. Nemcsak órákon, hanem otthon is szívesen ölti képekbe gondolatait. Kisgyerekkora ellenére foglalkoztatja a környezetvédelem így indult a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség, valamint a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretén belül megvalósuló, "Határon átnyúló kampány a természeti értékek megóvásáért ( Szabolcs-SzatmárBereg és Szatmár megyékben)" címû HURO/0801/097 projekt keretében rajzpályázaton. A pályamûvek témája: A Natura 2000 területek természeti értékei és/vagy veszélyeztetettsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Levente 2. b-ként a kisiskolás (14 osztály) egyéni kategóriában pályázott 2000 CIÁN címû alkotásával. A Megyeháza Bessenyei termében tartott díjátadó ünnepségen a szakértõkbõl álló zsûri döntése alapján I.helyezett lett. Munkájához gratulálunk, és további sok sikert kívánunk! A 2. b osztály tanulói és pedagógusai

Nagy Levente második éve tûnik ki diáktársai közül rajztehetségé-

November 11-én éjszaka ismeretlen tettes, vagy tettesek hatoltak be a városi könyvtárba. Feltehetõen az egyik ablakon keresztül bejutva, a könyvtárban található számítógépek alkatrészeit, merevlemezeket és memóriát tulajdonítottak el. Egy gépet, melyen a teljes könyvtári állomány elektronikus formában szerepelt elvittek, öt számítógépet, köztük egy szervergépet megrongáltak. A kár értéke megközelítõleg 250-300 ezer forint. A rohamos léptékben fejlõdõ számítástechnika világának sajátossága, hogy az eltulajdonított alkatrészek felhasználási területe korlátozódik. Az õszi szünet ideje alatt, november elseje és hetedike között, a "Petõfi Sándor" ÁMK Kossuth úti épü-

Betöréshullám a városban

letének egyik szertárába törtek be. A helyiségen található ablaküveget betörték, a bent található szekrények zárait fölfeszítették. Egy elektromos kávéfõzõt, és egy régi diavetítõ készüléket vittek el. November elsején éjszaka az iskola konyhájának épületébe is betörtek. Ugyancsak egy ablakon keresztül behatolva - ami egyébként a mellékhelyiség ablaka volt - számítógépet, kávét és csokoládét tulajdonítottak el. A rendõrség kéri, ha valakinek megvásárlásra kínálják föl ezeket az eszközöket, vagy valamilyen információval tudnak szolgálni, azok jelentkezzenek a csengeri rendõrõrsön telefonon vagy személyesen.

2010. november

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Atlétika - duatlon
Csengeri iskola-felújítási program - 414 millió forintos beruházást valósított meg Csenger Város Önkormányzata
A beruházás keretében megvalósított szamosbecsi tagóvoda mûszaki átadásával befejezõdött a csengeri Iskola-felújítási projekt. A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, melynek során mintegy 394 millió forint nagyságrendû európai uniós támogatási forrás felhasználására került sor, a társult önkormányzatok közel 21 millió forintos pénzbeli hozzájárulása mellett. Csenger Város Önkormányzat Képviselõ - testülete 2009. február 26. napi ülésén döntött, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez, "A Csenger Város Önkormányzat Petõfi Sándor Általános Mûvelõdési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat integrált oktatásának fejlesztése, infrastrukturális beruházás és eszközbeszerzés" címû, ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0030 jelû második körös pályázat benyújtásáról, valamint a beruházás költség forrásösszetételének jóváhagyásáról. A benyújtott pályázatot a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetõje, 2009. június 10. napján kelt értesítése alapján, 393 359 429,- Ft csökkentett támogatási összeggel, támogatásra érdemesnek ítélte, mely döntés alapján a Támogatási Szerzõdés 2009. július 9. napján aláírásra került. A Magyar Köztársaság Kormánya válságkezelõ programja célkitûzéseinek megvalósítása érdekében - egyes meghatározott elszámolható összköltségek visszahelyezésére biztosított lehetõséget. A döntés alapján önkormányzatunknak lehetõsége nyílt, az egyes támogatható költségek visszahelyezésére, mindösszesen 233 271,Ft elszámolható összköltség erejéig. A visszapótlást követõen a projekt 393 581 037,- Ft támogatás mellett, 414 295 828,- Ft összköltséggel valósulhatott meg. A projekt során a csengeri Petõfi Sándor ÁMK felsõ tagozatos iskola épületének korszerûsítése, felújítása, az energiahatékonyságot növelõ fejlesztése valósult meg, a komplex akadálymentesítés szempontrendszerének figyelembe vétele mellett. A beruházás során részleges akadálymentesítés történt a konyha, étkezde épületében, ahol akadálymentesített illemhely került kialakításra. Az iskolaudvaron akadálymentes parkolók kerültek kijelölésre, valamint megvalósult a biztonságos kerékpár tároló is. A fejlesztés eredményeként egy új multifunkcionális sportpályával bõvült az iskola sportudvara, valamint megvalósult a kerékpáros KRESZ tanpálya is. Az integrált oktatás feltételrendszerének biztosítása céljából SNI oktatás és tartalmi fejlesztõ eszközök kerültek beszerzésre, valamint az 1200 adagos konyha elavult eszközállománya több mint 10 millió forint értékû új eszközzel és berendezéssel került kiváltásra. A csengeri beruházási helyszíneken a mûszaki átadás-átvétel 2009. õszén megtörtént, így az oktatás már a megújult épületegyüttesben kezdõdhetett meg. A felújítási, korszerûsítési munkálatok a TRISKELL Kft. (Budapest) tervei alapján, a Lõrinci Építõ és Fõvállalkozó Kft. (Budapest) kivitelezésében valósult meg. A Petõfi Sándor ÁMK-hoz tartozó szamobecsi tagóvoda, projekt keretében történõ megvalósítása 56 410 ezer forintos költségelõirányzat figyelembe vételével, 2009. októberében elkezdõdött. A projektköltségekbõl az Óvoda építésére elszámolható költségekhez a Támogató 53.590 eFt támogatást biztosított. Ezen költségkeret terhére valósulhatott meg a PALLÉR2 Kft. (Csenger) építész tervei szerint az építési beruházás, valamint kerülhettek beszerzésre mindazon berendezések, bútorok és fejlesztõ eszközök, melyek a szakmai munka magas színvonalon történõ ellátásához szükségesek. Az építés-kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményeként a CSER-ÉP-KER Kft.-vel (Csenger) került megkötésre az építési vállalkozási szerzõdés. A Vállalkozási szerzõdés szerinti 2010. július 31. napi befejezési határidõre az építés-kivitelezés megtörtént, augusztus 6-án a mûszaki átadás-átvételi eljárás eredményesen befejezõdött, a létesítmény rendeltetés szerû használatra alkalmas állapotba került. A 2010. szeptember 3. napi sajtótájékoztatóval egybekötött projekt záró rendezvényen ünnepélyes keretek között is átadásra került az új óvoda épülete, és a projekt zárása is megtörtént.

Rövid ideig tartott atlétáinknak a vakáció, a felkészülést a közelgõ versenyekre tekintettel már július végén elkezdték heti 4-5 alkalommal. Meg is lett ennek eredménye, mert a szeptember 26-án Nyíregyházán megrendezett duatlon megyei döntõbõl 30 kiváló diákunk jutott tovább, és így népes csengeri mezõny várta az országos megmérettetést. A duatlon országos döntõt Karcagon rendezték október 16-án. Diákjaink jó formában voltak, már csak a bicikliknek kellett defekt és mûszaki hiba nélkül kibírni a versenyt. A mezõny igen népes volt, korcsoportonként 5090 fõ állt rajthoz. Egyéni versenyzõink közül Adorján Márk (7.a) a 9. helyen futott a célba, õ érte el a legjobb eredményt. Borbély Viktória (3.t), Kõrösi Barbara (3.a), Végh Anasztázia (5.b), Simon Imre (5.b) és Busák Alex (7.a) a középmezõnyben végeztek. Az I. korcsoportban leánycsapatunk (Adorján Zsanett, Gaál Nikoletta, (2.c) Szedlacsek Csenge, Viski Fanni (1.t) kimagasló eredményt elérve az 5. helyen végzett. Fiúcsapatunk (Barcsay Dávid, Szedlacsek Ákos, Cséke Martin, Riskó Dávid) a 10. helyre hozta fel magát. A II. korcsoportban csak fiúcsapatunk indult (Juhos Viktor, Székely Benedek, Papp Richárd, Szabó Tamás), s egy részük újoncként helyt állva a 11. helyen végezett. A III. kcs. leányok csapata (Juhász Leila, Kõrösi Klaudia,

Riskó Anett és Balázs Bernadett) ezüstérmesként a dobogó második fokára állhatott, sõt Juhász Leila egyéniben is elérte ezt, így két ezüstérem díszlett nyakában. A IV. kcs. lánycsapat (Szabó Kitti, Szabó Zsófia, Lakatos Andrea, Paládi Bernadett) volt a legeredményesebb, erõszakos és kimerítõ hajrában megvédték tavalyi bajnoki címüket, és a Diákolimpia Bajnokcsapatának címét. Itt Szabó Kitti egyéniben a 2. helyen végzett, így õ is két érem tulajdonosa lett. Ugyanebben a korcsoportban a fiúcsapat a dobogó legmagasabb fokára állhatott, õk már a negyedik alkalommal nyerték el a bajnokcsapat címet (Juhász Balázs 2.hely, Székely Gergõ-8.hely, Páskuly Gergõ-5.hely, Ecsedi Gábor-10.hely) A versenyzõ 59 iskola közötti pontversenyben a csengeri Petõfi Sándor ÁMK a 2. helyen végzett, ezért mindenképpen dicséret illeti az összes versenyzõt. Köszönetet kell mondani Jáger Sándor vállalkozó úrnak, hogy rendelkezésre bocsátotta azt a platós kisbuszt, amellyel a kerékpárokat szállították. Az Ady Endre Gimnáziumot Gaál Viktor képviselte, aki a VI. kcs. fiúknál a 8.helyen ért a célba. Gaál Izabella a csengeri iskolásokkal készült, de már a Vasvári Gimnázium színeiben, õ az V. kcs. leányoknál elsõként ért célba, a dobogó legmagasabb fokán aranyozta be felkészülését. A diákokat Papp Szilárd testnevelõ készítette fel, neki is feltétlenül gratulálni kell.

A Mátészalkai Rendõrkapitányság közleménye
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendõr-fõkapitányság, mint fõpályázó és a Mátészalkai Rendõrkapitányság, mint megvalósító szervezet, valamint a konzorciumi tagok, mint együttmûködõ partnerek bevonásával "A SZATMÁRI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSÉINEK BIZTONSÁGÁÉRT" címû pályázatán eredményesen vett részt. A három fõ komponensû pályázat HAZÁNK KÖZBIZTONSÁGI PROGRAMJÁVAL összhangban került elkészítésre. Az egyes települések közbiztonságának javítását célzó együttmûködéshez kapcsolódó támogatások elnyeréséhez a konzorciumi partnerek, szinte példa nélküli, összefogásról tettek tanúbizonyságot. A Belügyminisztérium által kiírt és elnyert pályázat megvalósítására kapott támogatás: 5.616.725,- Ft, A projekt 3, komponensének megvalósítása során a Mátészalkai Rendõrkapitányság területén a gyermek- és fiatalkorúak, valamint az idõsek sérelmére elkövetett bûncselekmények megelõzése érdekében tájékoztatókat, elõadásokat, filmvetítéseket tervezünk bemutatni 2010. november-december hónapban. Ezen tájékoztatókat az intézményekkel egyeztetett és késõbb meghirdetett idõpontokban összesen hat alkalommal tervezzük bemutatni az általános iskolai tanulók és tanárok, nevelésben résztvevõk. Gyermekváros lakói, a nevelõszülõk részére, melynek fõbb tematikája: a.) gyermek- és ifjúságvédelem, b.) áldozatvédelem, e.) drogfogyasztás és kábítószerbûnözés megelõzése, d.) megelõzõ vagyonvédelem, e.) a körözési munka revíziója eltûnt kiskorúak ügyeiben, f.) telefontanú program, g.) közlekedés biztonság és baleset-megelõzés. A projektben résztvevõ együttmûködõ partnereink és az elõadások helyszínei: 1./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Gyermekvédelmi Központ (Gyermekváros) Mátészalka Szakképzõ Iskola és Kollégium Intézményei: 2./ Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola 3./Gépészeti Szakközépiskola 4./ Képes Géza Általános Iskola 5./ Széchenyi István Általános Iskola 6./ Móricz Zsigmond Általános Iskola A Mátészalkai Rendõrkapitányság épületében (4700 Mátészalka, József Attila u. 1-3. Fáz. 2.) szám alatti hivatali helyiségében, heti egy alkalommal az erre a célra berendezett helyiségében ingyenes és fenntartható "biztonsági tanácsadói szolgálatot" tervezünk mûködtetni, ahol tájékoztatjuk az érdeklõdõket a helyben elérhetõ áldozatsegítõ szolgáltatásokról az alábbi témakörökben: a.) családon belüli erõszak, b.) áldozattá válással kapcsolatban az áldozatsegítés lehetõségei, c.) az anyagyermek segítõotthon szolgáltatásai, d.) a krízis központ szolgáltatásai, e.) a nõk és idõskorúak ellen elkövetett támadások megelõzése, valamint a fentiekhez kapcsolódó elérhetõségek ismertetése, f.) vagyonbiztonság megóvása, g.) közlekedésbiztonsági és baleset-megelõzési ismeretek, h.) az iskolák tanárai, nevelõi, tanulók szülei részére gyermek és fiatalkorúakkal kapcsolatos problémakörök megvilágítása és a nem kívánt jelenségek idõbeni felismeréséhez szükséges információkról tájékoztatás. A "biztonsági tanácsadói szolgálat" 2010. november 4-tõl minden szerdai napon 0911 óráig érhetõ el az érdeklõdõk számára. Hatóságunkhoz a nyugdíjas kluboktól eddig érkezett felkéréseket továbbra is teljesítjük elõzetes egyeztetés alapján az alábbi témakörökben: a.) a nõk és idõskorúak ellen elkövetett támadások megelõzése, valamint a fentiekhez kapcsolódó széleskörû jogszabályi ismeretekrõl tájékoztatás tartása, az intézményi elérhetõségek ismertetése, b.) vagyonbiztonság megóvása, c.) közlekedésbiztonsági és balesetmegelõzési ismeretek. Mátészalka Rendõrkapitányság

Ismét lejtmenetben az ifik
Az elõzõ számban még ifis sikerekrõl számolhattunk be, reménykedve, hogy végre magára találnak a fiúk. Sajnos nem így történt ismét leszállópályára kényszerült a csapat, elmaradtak a várt jó eredmények. Csenger - Nyírcsaholy 1-4 Tiszakóród - Csenger 2-1 Csenger - Szatmárcseke 2-1 Gelénes - Csenger 2-1 Csenger - Nyírmeggyes 4-1

Kézilabda
Lassan befejezõdik a megyei kézilabda bajnokság, de még nem sok jót lehet a csapatunk szereplésérõl elmondani. A tabellán nulla ponttal az utolsó helyen veszteglünk, de mint Balogh Attila megbízott játékosedzõ elmondta, új csapat kezd épülni, és ez a hullámvölgybõl való kilábolást jelentheti. Eddigi eredmények: október 18. Tiszalök - Csenger 10-0 (csapatunk nem utazott el) október 24. Nyíregyháza Tanárképzõ - Csenger 45-24 október 30. Csenger - Demecser 21-31 november 6. Csenger - Kisvárda 29-42

KARÁCSONYI HANGVERSENYÜNKRE ÉS KÖZÖS GYERTYAGYÚJTÁSRA A VÁROS FENYÕFÁJÁHOZ!
Közremûködnek: - Az általános iskola énekkara, - "Orfeusz" Csenger Város Önkormányzatának Mûvészeti Egyesülete - Az általános iskola mazsorette csoportja Helyszín: Petõfi Sándor Általános Iskola aulája Idõpont: 2007. december 20-án (hétfõ) 17.00 Megtisztelõ részvételére - közös adventi együttlétünkre - feltétlenül számítunk! Tisztelettel: ÁMK vezetése

Csenger Város Önkormányzata és a "Petõfi Sándor" ÁMK dolgozói és diákjai nevében szeretettel hívjuk és várjuk Önt, Kedves Családját, Barátait és Ismerõseit

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. november

Közel a célhoz...
A bajnokság beindulásakor még kifejezetten az volt a cél, hogy csapatunk a középmezõny élvonalában végezzen mindenképpen. De aztán kezdtek jönni a jó eredmények, és máris a dobogó harmadik fokán találtuk magunkat. Amint mondják, evés közben jön meg az étvágy, és már ezt éreztük jogosnak. Aztán megtörtént a kóródi kudarc, majd utolsó hazai meccsünkön éppenséggel meg nem érdemelt vereséget szenvedtünk Nyírmeggyestõl, és lecsúsztunk hatodiknak, de a végén mégis sikerült megkapaszkodnunk az 5. helyen. Sokan ezt csalódásként élik meg, pedig az induláskor még ez volt a minimális elvárás… (utolsó két meccsünkrõl következõ számunkban olvashatnak) X. 16. Közelebb a gyõzelemhez Csenger - Nyírcsaholy 2-2 (1-2) Tíz perc szükségszerû tapogatózás után már teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a bajnoki címre törõ csaholyiaknak, s ekkor kaptuk a váratlan gólt, a kapusunkról kipattant egy távoli szabadrúgásból meglõtt erõs labda, és egy rástartoló csatár nem hibázhatott (0-1). A mezõnyben ezután sem játszottunk rosszul, de helyzetünk jó félóráig egyáltalán nem volt, míg az ellenfél a 20. percben óriási lehetõséget szalasztott el. Egyik csapat sem mutatott egyértelmû fölényt, odavissza hullámzott a játék. A 30. perc aztán meghozta a levegõben lógó egyenlítést, egy szögletbõl kivágott labdát Lakatos István lendületbõl gondolkodás nélkül félmagasan bombázott a hálóba (1-1). A gól felhozta csapatunkat, a 34. percben két csatárunk elõtt is gólszerzés kínálkozott, majd percekkel késõbb a mi kapunk forgott veszélyben. Nemsokára Lakatos lövése csattant a kapufán. Kezdtünk reménykedni, ehelyett a 45. percben egy szinte félpályáról megeresztett lövést rosszul számított ki kapusunk, s ismét a vendégeknél volt az elõny (1-2). Nagy elszántsággal kezdtünk szünet után, a 60. percben szép támadás befejezéseként Katona tálalt Szilágyi elé, aki sajnos az utolsó pillanatban megcsúszott, és a gól elmaradt. Kisvártatva Katona durrantott mellé. Egyre inkább mi kezdeményeztünk, persze a csaholyi kontrák is mindig gólveszélyt jelentettek. A fölény azonban nálunk volt, a 70. percben Osváth nehéztüzérsége lépett mûködésbe, a kapusról kipattanó labdát Katona mostmár a hálóba nyeste (2-2). Lendületbe jött csapatunk, innentõl mi játszottunk jobban, helyzeteink is voltak, de a góllövés nem ment. Így teljesen jogos volt ez az eredmény. X. 24. A 3. helyünkbe került... Tiszakóród - Csenger 6-1 (4-0) Volkán edzõ benyomásai a meccsrõl: Eléggé hiányos összeállításban utaztunk el, fõleg a jobboldali védelmünk vált ezzel sebezhetõvé. A vendéglátók már az elsõ percekben rájöhettek erre a gyengénkre, mert errõl az oldalról próbálkoztak mindinkább. Innen jött aztán a 15-20. perc körül az a beadás, amibõl vezetést szereztek (10). A következõ góljuk is kísértetiesen hasonlított az elsõhöz jó tíz perc múlva (2-0). Ekkor még azonban nem látszott a totális összeomlás, mert hiszen mi is kitámadtunk, három kapufánk jelezte elszántságunkat. A lehetõ legrosszabb idõszakban szerezték tehát meg potyaízû találatukat (30), és még a szünet elõtt nem sokkal az ötös sarkáról lõtték léc alá a soron következõt (4-0). Ez az eredmény már kiütésjellegû volt, a szünet utáni szerkezeti változtatásaink sem tudtak játékunkon változtatni, támadásaink meggyõzõdés nélkülivé, kishitûvé váltak, talán a védekezésünk lett hatékonyabb. Sõt még sikerült valamicskét lefaragni a hátrányból. Katona P. a tizenhatosról a hosszú sarokba talált (4-1). A hazaiak ettõl persze nem estek pánikba, és még két góllal tették maguknak ünneppé ezt a napot (5-1, 6-1). Azt még hozzá kell tenni, hogy nekik minden de minden bejött , nekünk pedig semmi nem jött össze még véletlenül sem. Ezzel a vereségünkkel lecsúsztunk az ötödik helyre az amúgy is rettentõ szoros tabellán. X. 30. Nehezen indult... Csenger - Szatmárcseke 6-2 (1-1) Már az elsõ percben a mi kapusunknak kellett öklöznie, és csapatunk sokáig egyszerûen nem lelte a csekei betonvédelem zárjának titkát. Rövidpasszos játékunk nem volt célszerû ehhez, hiába támadtunk, és még helyzeteink is voltak. Az elsõ igazi lehetõség pedig a vendégeké volt, akik kigurigázták védelmünket, de mellétrafáltak. Mi viszont a 17. percben betaláltunk, Sajó Laci nagy lövése még kivágódott, Katona csapott le rá és egy testcsel után helyezte lazán a hálóba (1-0). A 25.percben Volkán már csak a kapussal állt szemben -sikerült mellélõnie. Jobbnál-jobb helyzeteink voltak, jól játszottunk és végig támadtunk, de a gólok elmaradtak. Sõt az utolsó percben összehoztunk egy 11-est, és ezzel Cseke kiegyenlített (1-1). Szünet után látványos gólparádéval gyorsan tisztáztuk az erõviszonyokat. Szilágyi S. kezdte, aki Lakatos beadását élményszámba menõ ollózással bûvészkedte be az 50. percben (2-1). Innentõl szinte a közönségnek játszva sorra hagytuk ki a helyzeteinket, de a 60. percben Lakatos I. lefutva az egész védelmet tette biztossá vezetésünket (3-1). Nem volt megállás, a lest reklamáló védõk mögül kilépve Katona tovább növelte elõnyünket (4-1). Szép gesztus volt a 66. percben Katona részérõl , mikor elegánsan az üresen lévõ Szilágyinak gurított, s ezzel behozhatatlanná vélt vezetésünk (5-1). Ugyanez az önfeláldozó jelenet játszódott le a 76. percben, de most Lakatos tálalt Szilágyinak, aki okos góljával mesterhármast ért el (6-1). Az utolsó percekben Cseke megrázta magát, vagy pedig mi untuk meg kínzásukat, mindenesetre egy ártatlan helyzetbõl beesett a hálónkba egy találomra eleresztett lövésük (6-2). Nehezen beindulva egy gyengébb képességû csapatot megfelelõ gólaránnyal gyõztünk le közönségszórakoztató, könnyed játékkal. Kellett is ez a gyógyír az elõzõ heti kóródi pofonra! X. 30. Egy félidõ pokol, egy félidõ menny... Gelénes - Csenger 7-8 (6-0) Volkán Roland edzõ mesél a meccsrõl Szinte a komplett hátvédsorunk hiányzott, de reméltük, ez nem okozhat gondot az utolsó elõtti helyezett otthonában sem. Sajnos nem így történt, meglepetésre a hazaiak minden mindegy alapon oroszlánként ugrottak nekünk. Csapatunk már az ötödik percben teljesen kettészakadt, hat ember volt elõl, négy hátul - a középpályán ettõl átjáróház lett. Sem a csatáraink, sem a védelmünk finoman szólva nem állt a helyzet magaslatán, és így már a 10. percben két góllal vezettek. Aztán kaptunk egy 11-est is (3-0). Csapatunk ledermedve, szinte nézõként asszisztálta végig az elsõ félidõ hat gólját. Persze prózaibb okok is voltak, állítólag a játékvezetõ a jó gelénesi gyomorcseppeknek hála ugyancsak a hazaiak kedvére fütyörészett. Persze a félidei gyászos eredményrõl mégsem õ tehet egyedül (6-0). Tény az, hogy ez a sebtiben öszszeállt gelénesi gárda ezen a meccsen bármelyik csapatot le tudta volna gyûrni (bizonyítja ezt, hogy a következõ szombaton Mérkvállajon gyõztek hat góllal). Szünetben mindenki magába szállt, és valami történhetett a fiúkban, mert tíz perc alatt Katona Pali régi önmagát megtalálva kétszer rezgette meg a hálót, igaz közben még kaptunk egyet (7-2). Mielõtt végleg feladtuk volna Katona P. újra betalált (73), majd aztán Lakatos visszasarkalt labdáját vágta léc alá (74). Pánikba estek a hazaiak, no meg az állóképességük is megrendült, kapkodni kezdtek, ennek jele volt öngóljuk, melybe azért Szilágyi is besegített (7-5). Ezek után Lakatos Pisti percei következtek, ellenállhatatlan elfutásait gólokkal fejezte be (7-6, 77). A kegyelemdöfést, egy edzõhöz illõen Volkán adta meg, Szilágyi beadását vitte el a kapus mellett (7-8). Erre az eredményre, fõként annak kialakulására a megyei sportközvélemény is felkapta fejét, napokig csámcsogott a témán.

Utánpótlás foci
Tovább tartja jó formáját az U 13as gárda Szabó Ferenc edzõ vezetésével. Október 28-án megalázó vereséget mértek ellenfelükre, de idegenben sem remegnek meg a lábak. Csenger - Rakamaz 17-2 Tiszavasvári - Csenger 2-2 Legutóbb, november 12-én a Kölyök SC nem érkezett meg Csengerbe, így javunkra jegyezték be a meccset Csenger - Kölyök SC 3-0 A Barcsay István vezette U-16 csapat sorozatos gyõzelmeket arat nagynevû ellenfeleivel szemben is. A csapatszellem erõsítése végett beneveztek a városi teremfoci bajnokság II. osztályába. A gólkirály Turovics Tamás 15 góllal. Eredményeik: szept. 22. Nagyhalász - Csenger 2-9 szept. 29. Csenger - Nyírbátor 6-1 Okt. 2. Fehérgy. - Csenger 1-4 Okt. 8. Csenger - Nagykálló 3-0 Okt. 15. Csenger - Napkor 12-1 Okt. 23. Mátészalka - Csenger 2-3 Okt.29. Csenger - Rakamaz 10-1 Nov. 5. Tiszavasvári - Csenger 1-1 Nov. 12. Csenger - Kölyök SC 3-0 A legfiatalabb korosztály a 20002001 es születésû gyerekek, akik az U-11-ben szerepelnek ugyan, de egy évvel fiatalabbak a többieknél. Két bajnokságban is ott vannak, egyrészt a megyei diákolimpia selejtezõit vívják egyelõre teljes sikerrel. Ugyanakkor a NUPI programban is érdekletek, itt is 6 meccsen át is veretlen a Póti Sándor edzõ dirigálta együttes.

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormány-zata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje

ISSN 0866-2576