CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA

XXI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. december - ÁRA: 130,- Ft

Bemutatjuk a polgármesteri referenst (2. oldal) Összefogtunk egy családért (3-4. oldal) Karácsony (5. oldal) Mentési gyakorlat (6. oldal) Jó tanuló, jó sportoló (7. oldal) Egy csengeri reménység (8. oldal)

A tartalomból

Újra közlekedik a vonat Csenger és Mátészalka között
December 12-tõl újra van vonatközlekedés a Csenger Mátészalka szárnyvonalon. Jegyet csak a vonaton lehet váltani, mert a jegykiadás kérdése még nem megoldott. Két évvel ezelõtt Csenger városa megemlékezett a vonal 100 éves fennállásáról. Aztán jött egy döntés, minek következtében 35 szárnyvonalat, több mint 750 km vonalszakaszon megszüntették a személyszállítást. Vegyes érzelmek az emberekben, elkeseredettség, kilátástalanság a vasúti dolgozókban. Hosszú harc és egy kormányváltás kellett ahhoz, hogy egy újabb döntés értelmében bizonyos szárnyvonalakon újra legyen közlekedés. 2010. december 11-én ünnepélyes keretek között megnyitották az állomást a forgalom elõtt, és megemlékeztek a közlekedés történelmi, gazdasági jelentõségérõl, jövõbeni elképzelésekrõl. Az ünnepségre látogatott többek között Dr. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ, Fülöp István országgyûlési képviselõ. Az államtitkár beszédében a vasút jelentõségérõl szerepérõl beszélt. Ahogyan az ország változik, változik a gazdasága, változnak a tanulási, munkába járási szokások, viszonyok, amihez a vasútnak igazodnia kell. A vasút több mint egy vállalat, az ország társadalmának összetartó ereje, összefogja az országot és akár egy kontinenst is. Arra kérte a csengerieket, hogy használják a vonatot. Az újraindítás alkalmából rendezett ünnepség a Mûvelõdési Központ színháztermében kezdõdött, majd az állomáson folytatódott, ahol, Dr. Komlódy Miklós alpolgármester osztotta meg gondolatait a peronon helyet foglaló közönséggel, majd az államtitkár, a képviselõk és Forján Zsolt polgármester társaságában koszorút helyeztek el az állomás épületének falán elhelyezett emléktáblánál. Fodor László

Hírek a Városházáról
2010. november 18-án tartotta meg elsõ rendes ülését az új képviselõ-testület. A tanácskozást dr. Tilki Attila, országgyûlési képviselõ nyitotta meg, aki Petõfi Sándor A nemzetgyûléshez c. versét hozta a csengeri képviselõknek négy évre szóló tanácsként és bátorításként ajándékba azokkal a szavakkal, hogy mindig figyeljünk Csenger, Szatmár és a haza elvárásaira: "Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, Egy új hazát, ahol ne légyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák, Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegõ, Hogy minden ember lásson s ép legyen." Az ünnepi gondolatokat követõen Forján Zsolt polgármester köszöntötte a megjelenteket és az alakuló ülés óta végzett tevékenységérõl beszámolva bejelentette, hogy a kistérségi elnökválasztáson a csengeriek kérésére indult, megnyerte, így a társulási tanács elnöke lett. A polgármesteri tevékenység elsõ lépéseként leköszönõ polgármestertõl átvette a hivatalt. Az átvétel idõpontjában 90 millió Ft-os hiányt mutatott a költségvetés. Forján Zsolt elmondta, hogy két rendkívüli ülést tartottak eddig a halaszthatatlan döntések meghozatala miatt. Tárgyalták és jóváhagyták többek között a szennyvízpályázat hálózatkiépítéséhez kapcsolódó közbeszerzési pályázat kiírását, valamint az önkormányzat gazdasági stabilitásának megõrzése érdekében visszamondták a 127 millió forintos önerõt igénylõ városközpont rehabilitációs pályázatot. A polgármester tájékoztatójában kitért arra, hogy a híresztelések ellenére a kistérségi járóbeteg szakellátó pályázat támogatási szerzõdése aláírásra került, de a hatályba lépés feltétele a szakorvosi óraszámok biztosítása, ami még nincs jóváhagyva. (azóta megtörtént) Két pályázat önerejérõl is döntöttek: támogatják a tûzoltó laktanya felújítását, illetve a régi mozi civil központtá alakítását. A polgármester tájékoztatást adott arról is, hogy szeptember végén egy új mikrobuszt vásárolt az önkormányzat, amit a testület átgondolatlan döntésnek ítélt és visszaadták a kereskedésnek. Szembesülni kellett az új városvezetésnek azzal a több millió forintos tételre rúgó szerzõdéshalmazzal, amit a választás elõtt kötöttek meg különbözõ tanulmánytervek elkészítésére. Ezek felülvizsgálata most folyik. Arról is most szereztek tudomást, hogy a választás elõtti héten az önkormányzat megvásárolta a régi vas-mûszaki épületét, a mögötte található ingatlanra pedig elõvásárlási jogot szereztek. Az épület a városrehabilitációs pályázatban szerepelt, de a 600 millió forintos beruházást a viszonylag nagymértékû, 127 milliós önerõ miatt az új testület visszamondta. A polgármester kitért a kötvényre is, ami kedvezõtlen kamatozása miatt mínuszt termelhet az önkormányzatnak. Ehhez társul a tanácsadói szerzõdés is, ami semmilyen kötelezettségvállalást nem tartalmaz a szakértõre nézve. Ezek felülvizsgálata is halaszthatatlan. Forján Zsolt tájékoztatott arról is, hogy a szociális foglalkoztató központ 2011 elején elõreláthatóan indul. A napirendek közé lett felvéve a testület felé benyújtott támogatási kérelmek elbírálása. Itt anyagi segítséget kapott a sportcsarnok által szervezett Mikulás napi gálamûsor, - amin a csengeri gyerekek kedvezményesen vehettek részt-, sikeres gazdasági évzáráshoz a Csengeri Futball Club. Mint minden évben, mûködési célú támogatást nyújtott a testület a történelmi egyházaknak is. Többek között meghatározták a képviselõk a 2011. év intézményi belsõ ellenõrzési tervet, elfogadták az õszi választások pénzügyi elszámolását, a munkanélküliek közfoglalkoztatását elõsegítõ 2010es "Út a munkához program"ról készített tájékoztatót. (folytatás az 5. oldalon)

A Cica csoport növendékei (fotó Talpas István)

Barcsay Vivien, Petõfi ÁMK (fotó Talpas István)

Dr. Fónagy János államtitkár (fotó Talpas István)

Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ (fotó Talpas István)

Meleg kézfogás az állomásvezetõvel (fotó Fodor László)

Koszorúzók (fotó Talpas István)

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. december

Bemutatjuk a polgármesteri referenst, Dócs Attilát
- Az októberi önkormányzati, majd a kistérségi választásokat követõen a megnövekedett feladatokra való tekintettel Forján Zsolt megkért arra, hogy polgármesteri referensi minõségben segítsem mindennapi munkája végzését. - Milyen konkrét tevékenységek vannak Önre bízva? - Amint említettem, a munkaköröm a polgármester tevékenységének megkönnyítésére irányul, ezért feladataim igen sokrétûek. Tulajdonképp kapocsként mûködök az önkormányzat és intézményei, valamint a polgármester és a lakosság között. Amikor a polgármester egyéb elfoglaltsága miatt nem tartózkodik benn a hivatalban, én veszem át az ügyesbajos, halaszthatatlan, dolgok intézését. Fogadom azokat a vendégeket, lakosokat, akik a polgármestert személyesen megkeresik, képviselem a város érdekeit más településeken, folyamatos kapcsolatot tartok az önkormányzati intézményekkel és vezetõikkel, a kisebbségi önkormányzat, a civil és gazdasági szervezetek képviselõivel. Részt veszek a városi rendezvények elõkészítésében, koordinálom a lebonyolítást. Már két nagyobb program szervezési munkáin túl vagyok: segítettem a városi önkormányzat részérõl a jótékonysági nap, a futball-gála és bál megszervezését, valamint irányítottam a CsengerMátészalka vasútvonal újraindításának ünnepi eseményeit. Végül, de nem utolsósorban említem meg Csenger kommunikációját. Ez a terület is fejlesztésre szorul. Véleményem szerint rendkívül aktív szerepet kell vállalnia az információhordozóknak a lakosság és a képviselõ-testület, az önkormányzat közti kapcsolat elmélyítésében. Alapvetõ cél, hogy mind a vizuális, mind az írott és mind az online média elsõ kézbõl, idõben és hitelesen juttassa el a híreket a lakossághoz. - A szûk két hónap alatt milyenek a tapasztalatai? - Azt látom, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél rengeteg a feladat, és csak rendszeres munkával és a határidõk betartásával lehet eredményeket elérni. Referensként azt tapasztaltam, hogy a problémák megoldásában, a különbözõ elképzelések megvalósításában partner minden intézmény. Jól mûködik a hivatal, a különbözõ bizottságok és megfelelõen mûködnek az intézmények. Itt szeretném megemlíteni, hogy az Oktatási Bizottságban a helyemen Papp

Híres Csengerek és Csengeriek!
A Csenger név - mint tudjuk régi török eredetû személynév, bár jelentését megbízhatóan nem ismerjük. Magyarország területén egyedül csak egy Csengerháza nevû település van Nógrád megyében, mely falu néhány házból áll csupán. Érdekes az is, hogy Ibrány-Paszab és Bercel alatt folyt el egykor a Csengerér. Jelenleg a Csenger név személynévként használatos, "névnapja" november 7-én van. A név nincs benne a leggyakoribb 200-ban, a százas skálán kb. a 22-nél találjuk. A Csenger nõi megfelelõje a Csenge név, mely egyre népszerûbb. Természetesen a Csenger személynév - mint általában családnévként is használatban van. Körülbelül tíz éve a múzeumunkba látogatott egy család valahonnan a Felvidékrõl, mely családot Csengernek hívták, és eljöttek megnézni "keresztvárosukat". Valószínû, hogy valami közük lehetett a csallóközi Pátria Rádió zenei szerkesztõjéhez és televíziós személyi-séghez, kinek neve: Csenger Ferenc. Ez a név jól ismert a rádió és televízió hallgatók elõtt, hiszen õ szokott Pozsonyból tudósítani. Böngészéseim során számos sportolót is találtam, akik a Csenger személynevet viselik. Többek között Ábrahám Csenger, aki a székesfehérvári Alba Volán jégkorongcsapatának védõje. Másik sportoló Sarkadi Csenger, az FTC vízilabdázója, ifjú kapusa. A politikai élet szereplõje Csenger Zalán Zsolt, aki a Pest megyei 9. választókerület országgyûlési képviselõje, egyszersmind Zsámbék polgármestere. Szintén a politikában ismert Csenger Zalán Attila jogász, aki a törökbálinti KNDP helyi elnöke, országgyûlési képviselõ. A gazdasági-üzleti életben ismert Csenger Sándor neve, aki egy prosperáló informatikai tanácsadó világcég, az FMC oszlopos tagja. Jóval gyakoribb azonban a Csengeri-családnév. Például csak Tiszafüreden 9 család viseli e nevet, sõt egy határnév a Csenger halom is található itt. Ismert az az egykori névadási szokás, hogy egy közösség a hozzá más vidékrõl költözöttet, arról a tájról, vagy faluról nevezi el ahonnan származott, mintegy megkülönböztetésül. Így keletkezett tehát a Csengeri családnév is. (persze volt magyarosított változat is). A Csengeri családnév elterjedését jellemzi, hogy egy százalékos skálán 40 pontos gyakoriságú. Idõben a legkorábbiként Csengeri Képíró Istvánt említhetjük meg, aki Kolozsváron született az 1600-as években. I. Rákóczi György udvari festõjeként dolgozott, aki emiatt megnemesítette. A Szent Mihály templom képeit és a toronyóráját is õ fes-

Szilárd pedagógus vállalt közéleti tevékenységet. Ismerve a tanár úr és tanítványai által elért sport és tanulmányi sikereket, úgy gondolom, hogy komoly szakmai segítséget jelent majd a város oktatáspolitikájának kialakításában. Jelenleg a jövõ évi költségvetés összeállítása folyik, ami szintén a nélkülözhetetlen együttgondolkodáson alapul. Én ezen gondolat kiemelésével kívánok a város egész lakosságának békés karácsonyi ünnepeket, és közösen elért, a város életét elõrevivõ sikereket a 2011-es évben! MJB

tette. Találtam egy Csengeri János nevezetû nótaírót, aki a XIX. század végén árasztotta el Budapestet dalaival. A tudományos élet terén két Csengeri nevût is ismerünk. A legismertebb személyiség, akirõl az országban igen sok helyen többek között Budapesten, az Andrássy-útból nyílóan - utcát neveztek el - Csengeri Antal.

Interjú Csepely Zsigmonddal, a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság új igazgatójával
November 1-jétõl a megyei katasztrófavédelem új igazgatója Csepely Zsigmond, akit dr. Bakondi György tûzoltó altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója nevezett ki posztjára. - Milyen feladatokat kell ellátni a megyei katatsztrófavédelem területén? - Hét évig a Fehérgyarmati Polgári Védelmi Kirendeltség vezetõjeként és az újjáalakult önkéntes egyesület tagjaként is dolgoztam. A feladat csak nagyságrendjében változott: a katasztrófavédelmi tevékenységet megyei szinten kell irányítani és szervezni. A munkánkhoz tartozik a lakosságvédelem, a hatósági, szakhatósági tevékenység, az önkéntes és a hivatásos tûzoltóság szakmai irányítása, a polgári védelmi szervezetekkel való kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás, a megyei és helyi védelmi bizottságok munkájának segítése. A mostani szervezeti struktúránk azonban több jogszabály módosításnak köszönhetõen várhatóan 2011 januárjától átalakul. Személy szerint is támogatom azt az elképzelést, aminek eredményeképp létszámbõvülés várható a hivatásos állományban. Átalakul továbbá a szakhatósági munka. Megerõsödött pl. az iparbiztonsággal kapcsolatos engedélyezési, ellenõrzési, szankcionálási funkciónk, nõtt a polgári védelmi hatáskörünk, és ami szakmailag jelentõs elõrelépést jelenthet, a hivatásos tûzoltóságok az önkormányzatok helyett közvetlen állami irányítással mûködnek majd tovább. - Milyen a megyei katasztrófavédelmi tevékenység megítélése országos szinten? - Az elmúlt tíz évben sajnos jónéhány katasztrófahelyzetben (pl. beregi árvíz) kellett helyt állnunk, ami összekovácsolta az állományunkat. Ennek a sok megpróbáltatásnak köszönhetõen elsõ helyen állunk országos szinten a szervezettség és a kapcsolatrendszer kiépítettségének tekintetében. Szakmai elismerésünk abban is megmutatkozik, hogy az árvízi védekezésnél helytálló szakembereinket most név szerint kérték fel a devecseri újjáépítés koordinálására. - A megyében hányan fõ tartozik a hivatásos állományba? - Napi adattal számolunk, ami 138 fõ készenlétét jelenti. Ehhez hozzáértendõ az önkéntes tûzoltók köre, akik 2001-tõl kapcsolódtak be munkánkba. - Milyen a felszereltségük? - Az eszközellátottságunk elég változó, mert az elmúlt évek pályázati rendszere szakmai szempontból rapszodikus módon tette lehetõvé a technikai háttér fejlesztését. - Mi a véleménye a csengeri tûzoltóságról? - Jómagam csengerben is dolgoztam egy darabig, így természetes volt, hogy a megalakulástól figyelemmel kísérem és ismerem a helyi köztestületi és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. A szerény állami finanszírozás ellenére a csengeri, megyei szinten a legjobban fejlõdõ tûzoltóság. Ez a kis csapat a lehetõ legtöbbet hozta ki önmagából. A szakmai munkát pályázatokból elnyert korszerû eszközpark segíti, ami nem elhanyagolandó szempont.

- A határmentiség és Románia schengeni csatlakozása mit jelent a katasztrófavédelemnek? - Románia jövõ évi schengeni csatlakozása megerõsíti és megkönnyíti a két ország közötti együttmûködést, amire már most is számos példa van. Szatmárnémetiben jól mûködõ, nagy létszámú hivatásos állomány dolgozik, akikkel közösen gyakorlatozunk, illetve a sürgõsségi vészhelyzetekben segítjük egymást. A román kollégák többek között részt vettek a cipõgyár raktárcsarnokának tûzoltásában, illetve a júniusi viharkárnál is besegítettek. Schengennel a határátlépés válik egyszerûbbé és sokkal gyorsabbá. A közös munkán kívül pályázatokkal is erõsítjük a partnerséget. A mi igazgatóságunk, a romániai sürgõsségi helyzetek felügyelõsége és a FETIKÖVIZIG árvízi és meteorológiai elõrejelzõ rendszer kiépítését tervezi, ami a megelõzés területén jelentene áttörést. - mjb -

Nagyváradon született 1822ben, politikus, közgazdász és termékeny publicista volt, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, sõt országgyûlési képviselõként is dolgozott. Másik, szintén a tudomány világában jeleskedõ személy Csengeri János volt. 1856-ban Szatmárnémetiben született, klasszikafilológus (nyelvész), s mûfordítóként volt ismerte. Késõbb a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Az 1924/25-ös évben a szegedi Ferencz József Egyetem rektorának tisztét is betöltötte. Ám a zenei életben sem ismeretlen a Csengeri név. Elég csak Csengeri Attila operetténekes nevét említeni, aki a Rock Színház, a Nemzeti Színház, a Magyar Színház és a Madách Színház közönsége elõtt lép fel. Csengeri Ottilia musical énekes színészt pedig az egész ország, és külföld is jól ismeri. Dori Csengeri világszerte igen jól ismert ékszertervezõ, csodálatos nyakláncai, kitûzõi minden nõ vágyálma. Mûvészeti stúdiót vezet Izraelben. Hozzá kell tennem, e fentebb említetteken kívül jócskán több Csengeri, vagy Csenger nevû személy él az országban, illetve a történelmi Magyarország területén, cikkemben csak a jelentõsebbeket mazsoláztam ki a városunk nevét viselõkbõl. Érdemes lenne megrendezni valamikor Csengerben a Csengeriek és a Csengerek világtalálkozóját. Fábián László

2010. december

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

Összefogtunk egy csengeri családért!
Szabó Balázs az iskolai sportegyesület színeiben évekig sportolt. A megyei bajnokságot és diákolimpiai országos bajnoki címet nyert csapatunk egyik játékosaként sok sikert hozott a városnak. 2009-tõl Balázs azonban már nem a focipályán és nem a játék kedvéért cselez. Az élet pályáján cselez elszántan és vív komoly küzdelmet édesapjával, Csabával együtt. "Már nyáron megfogalmazódott bennem, hogy valamilyen módon segítenünk kell Balázson és hasonló, daganatos problémával küzdõ édesapján - tudtuk meg Szilágyi Sándortól, a kezdeményezés elindítójától, a Városi Sportcsarnok vezetõjétõl. Balázs évekig aktívan részt vállalt Csenger sorsának alakításában. Úgy gondoltam, hogy most a városnak, nekünk kell részt vállalnunk a fiú és családja sorsában. Ezért kezdtem el szeptemberben a futballgála szervezését, majd idõközben segítõtársaimmal a jótékonysági bál meghirdetését is felvállaltuk. A csengeriek nem haboztak. A szatmári táj piciny városából eddig soha nem tapasztalt összefogásról, az emberi lélek nemes oldaláról mutattak példát egész Magyarországnak, amire mindannyian büszkék lehetünk!" A kezdeményezéshez azonnal adta nevét és segítõ szándékát hazánk legnépszerûbb labdarúgó klubja, a Ferencváros, aki öregfiúk csapatával és fiatal futsal játékosaival vállalta a csengeri szereplést. A december 11-i Szamos Kölyök egész napos jótékonysági gálán a város minden futballistája - az óvodásoktól az U16-is korosztályig - pályára lépett. A nemes cél érdekében elfogadták a meghívást és játékukkal önzetlen támogatást nyújtottak Mátészalka és Fehérgyarmat futballistái, a játékvezetõk és azok a helyi gyerekfellépõk, akik a szünetekben szórakoztatták az ezer fõs közönséget. A két csúcsmérkõzés fantasztikus hangulata mondani sem kell, hogy a Ferencváros két csapatának érdeme volt, akik a szó legnemesebb értelmében vérbeli profi játékukkal parádés bemutatóval kedveskedtek a futball szerelmeseinek. Természetesen könnyedén szorították le a csengeri ellenfelet a pályáról, akik hálásak a sorsnak, hogy olyan nagyhírû játékosokkal rúghattak egy labdába, mint Bánki József, Szenes Sándor, Wukovics László, Pogány László, Rab Tibor és Páling Zsolt. A Fradi nemcsak az ellenfélre figyelt gáláns futsalos 6-2-es és öregfiúk 4-0-s gyõzelmével. Balázst, aki végigdrukkolta, izgulta a mérkõzéseket, Fradis mezbe bújtatva bevették a csapatba, szinte testvérükké fogadva, óvó-segítõ szeretetükkel támogatták a fiú rúgásait és egész napját. A meghatódottság cseppjei csillogtak a szemekben, amit tovább fokozott a FTC ajándékainak sora. A focinap non plus ultrája a Moldvay János tanár úr által országos sikerre vezetett "csengeri aranycsapat" összeverbuválása volt. Az est jótékonysági bállal folytatódott, ahol szintén lehetõség nyílt a támogatásra. Az egyik jótékonykodó úgy fogalmazott, hogy jó cél a bál is, mert köztudott, hogy a vidámságnál nincs nagyobb gyógyír. A bálon a jegybevétel és a tombolasorsolás mellett licitálással is lehetett a családon segíteni. A Ferencváros által felajánlott relikviák: a régi nagy játékosok által dedikált mez, a futsalosok által szignált mez, a mostani csapat által aláírt labda és Varga Zoltán portréja volt. A bálon a családfõ, Szabó Csaba köszönetet mondott minden segítõnek, és megosztotta a jelenlévõkkel azt az utat, amit eddig megtettek. Köszönetét egy verssel fejezte ki, ami így hangzott: "Mikor olyan gyorsan haladsz, hogy valahová elérj,/ Észre sem veszed az út örömét./ mikor egész nap csak rohansz és aggódsz,/ Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék… melyet eldobsz./ Az Élet nem versenyfutás/ Lassíts, ne szaladj oly gyorsan/ Halld meg a zenét/ Mielõtt a dal elillan. A Nemzeti Sportban, megyei, szatmári lapokban, hírportálokon, tv-kben és rádiókban, a Fradi által - akik kellemes élményekkel és a viszontlátás reményét kifejezve utaztak haza Csengerbõl - fémjelzett futballgálán és bálon, valamint a magánszemélyek jóvoltából várakozáson felüli összeggel támogatta Csenger a rászoruló családot. A gyógyuláshoz vezetõ úthoz segítõ összeget 2010. december 15-én adta át a Polgármesteri Hivatal dísztermében Forján Zsolt polgármester és Szilágyi Sándor a nap fõszervezõje. Az összegbõl a család két hasonló problémával szembenézõ személyt szeretne támogatni. Támogatók, akik nélkül a rendezvény nem érte volna el a célját: Csenger Város Önkormányzata, Gesz Csenger, Petõfi ÁMK Csenger, Ady Endre Gimnázium Csenger, A focigála mérkõzéseit szponzorálta: Szivárvány Gyereksarok, Hotel Schuster, Póti Family, Pallér 2 Kft., Rege Szatmár Konzervgyár, Csenger Ker Kft., Szamos Kft. Licitáltak: Fradi legendák által dedikált mez, és a felnõtt csapat signálta labda, Juhász János és felesége. Futsal csapat által aláírt mez Turi László, Varga Zoltán portré, Dr. Apáti István országgyûlési képviselõ. Anyagi támogatással vagy tombolanyereménnyel segítettek: Megyei LSZ, Váradi Tamás, Id. Szilágyi Sándor,Tarczali Pál, Csengeri Motoros Egyesület, Római Katolikus Egyház, Papp Veronika, Gyarmati József, Ardai Attila, Szilágyi Miklósné, Plébán Péter, Bokor Lászlóné, Ifj. Vincze Zoltán, "Petõfi Sándor" ÁMK Csenger, SZÁM-KER 96' BT. Csenger, Habarics Ferencné Csengerújfalu, Dr. Arday András és családja, Magos Lászlóné, Gaál Vilma - Szamostatárfalva, Csernyiné Matolcsi Julianna, NIVÓ Üzletház - Csenger, Gereta Oleszja, Papp Attila, Bakó Sándorné, Zsiga Mihály - Csengerújfalu, Csernyi Endre, Kind Imre, Birtalan Pál, Dr. Stiránszki Henrikné Debrecen, Ingnácz András, Urbán István, Lázár Géza, Juhos Attila Zöldségbolt, Csenger Város Önkormányzata, Fehér Józsefné Ajándékbolt, Winterberg Kft. Csenger, Szatmár Ízek Kft Csenger, Id. Jáger Sándor, FORTUNA KUCKÓ, ELYON KFT Csenger, Csernyi Józsefné Tisza Vegyesbolt, Gyarmati József, Ferr-Trade Kft., FLORA Virág Ajándék Üzlet, Katonáné Bihari Ildikó, Katona Józsefné Háziasszonyok boltja, BOLINETSZTÁR KFT Csenger, Jágerné Bakos Anita, Ifj. Jáger Sándor, Szabó Gábor és családja, Forján Zsolt, Dr. Komlódy Miklós, Gulácsi Mihály, Kazamér Tibor, Barcsay István, Barcsay Zoltán, Katona Árpád, Orosz Mihály, Göncziné Gyarmati Éva, Halászné Mursa Katalin, Jóbi József, Szabó Bálintné, Ecsedy Jánosné, Varga Jánosné, Ecsedy Miklós, Dudás Lászlóné, Boros László, Osváth Elekné, Váradi György, Kovács Barna, Székelyné Csernyi Edit, Szabó Lászlóné, Ifj. Bélteki Miklós, Balos Sándor, Balos Csaba, Balos Sándorné, Bozsvai Lajos, Erdei András, Csizamdia-Szûcs Ágnes, Barnáné Mészáros Judit, Gaál Enikõ, Varga Valentin, Ifj. Póti Sándor, Pintye Ferencné, Szamárvidék COOP Csenger, SZAL-TÓ Kft., Barci Róbert, Hajdu György, Magyari Ferenc, Kimák Team, Riskó Ignác úti Óvoda SZMK, az ÁMK óvodája, általános iskolája növendékei és pedagógusai. A szervezési, lebonyolítási munkát segítették: a bál fõszervezõje Barcsay Zoltánné - Petõfi ÁMK, Szabó József, Nagy Csaba, Szatmári Attila, Ferenczi Lászlóné, Molnárné Ferenczi Anikó Sportcsarnok, Kazamér Tibor, Odrobéna Magdolna, Barcsay Istvánné, Ardainé Tóth Zita, Rápoltiné Bélteki Ilona, Mesterné Juhász Beáta, Erdõsné Papp Judit és családja, Gyarmati Józsefné, Pappné Szabó Judit, Jeles Antalné, Szilágyi Györgyné, Katona Róbert, Kovács Barnáné, Ferenczi Gáborné - Petõfi ÁMK, Fodor László, Tõsér Tamás - Városi Tv, Erdõs Sándor, Móré Sándor - Gesz, Papp Sándorné (Popovics Mónika), Papp Józsefné (Zámbó Ágnes), Demján Miklós, Szabó Ferenc, Osváth Sándor, Osváth Zoltán, Juhász János (Bütyök) - a bálon felszolgáló pincérek, Dócs Attila polgármesteri referens és Barcsay István, Erdõs Tamás, akik az Öregfiúk csapatát megszervezték. Fellépõk: Bíró Gréta, Szilágyi Hanna, Farkas Lilla, Szilágyi Fruzsina, Barcsay Vivien, a mazsorette csoport, a bál fellépõi: Szilágyi Fruzsina, Barcsay Vivien, Zeller Márió, Adorján Gergõ, Reflex együttes, Tóbiás Bernadett, Mosolygó Dóra, Csenger Térségi Kft., Tõsér Gábor (Szamóca bácsi), Tóbiás Zsoltné. Médiatámogatók: KeletMagyarország, Szabolcs Online, Szon.hu, City Rádió, Szatmar.ro, Sinkovics Gábor - Nemzeti Sport.

A Fradi új játékosa

Bánki Dodó átadja FTC ajándékait

Elsõ meccs a Fradiban

A futsal meccs fõszereplõi

A két öregfiúk csapat

A "Szatmári Fradisták" gondoskodtak a jó hangulatról

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. december

Összefogtunk egy csengeri családért! A Szamos Kölyök Jótékonysági Futballgála és Bál eseményei képekben

Csenger város egész lakossága és a Szabó család nevében külön szeretnénk megköszönni az FTC öregfiúk és futsal csapatának, hogy a nemes cél érdekében összefogtak velünk és nevüket, fantasztikus játékukat, felajánlásaikat valamint szeretetüket önzetlenül adták és hozták el hozzánk ajándékba.

2010. december

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Karácsony a változás ünnepe!?
Ebben az esztendõben ismét elérkezett Karácsony szent ünnepe. Az Isten Egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak születésnapja, a másként élõ Szeretet ünnepe, a maga egész világot megérintõ varázsával. A karácsony ünnepére jellemzõ szellemiség már árjárta az emberi szíveket a maga családias légkörével, mindeneket átható békéjével. Ezért vagyunk ma mi is itt. Hiszen megálltunk egy pillanatra ebben a bensõséges szent idõben, hogy tiszta szívbõl szeressük egymást, örüljünk egymásnak és tegyük meg a legcsodálatosabbat, a legnemesebbet ebben a mai világban: küzdeni egymásért! Legyen meg ezért bennünk azaz elhatározás, amelyrõl Lenfers így ír: "Kedvet kaptam, hogy én is programokat tûzzek magam elé: igyekszem fölvidítani embertársaimat. Ami rajtam áll, megteszem, hogy világunkban több legyen az öröm. Kedélyt, derût, örömöt sugározni: ennél nagyobb szolgálatot én nem tudnék tenni szürke világunk számára. De hamar kifogynék a szuszból, ha magam nem meríthetnék, Istenem, rendszeresen a Te kifogyhatatlan boldogságodból." Karácsonykor megjelenik közöttünk az Élet, Jézus Krisztus. Számunkra az élet szeretet nélkül élhetetlen, ezért kérjük, hogy szeretetünk élõ lehessen és hogy ünnepünk a megszületett Megváltó által Élettel, Jézus Krisztussal teli lehessen. Mit is kérhetnénk ma? Egy szent szavai jutnak az eszembe: "Valahányszor segítünk egy emberen, karácsony van, mert megszületett a segítség nyújtás. Valahányszor elhatározza valaki, hogy becsületesen él, karácsony van, mert megszületett a remény. Valahányszor megkísérli valaki, hogy új tartalmat adjon életének, karácsony van, mert megszü-letett az öröm. Valahányszor megértést tanúsítotok egymás iránt, karácsony van, mert megszületett a béke. Valahányszor két ember megbocsát egymásnak, karácsony van, mert megszületett a Szeretet. Valahányszor a hit szemével nézzük egymást, mosollyal az ajkainkon, karácsony van, mert megszületett Jézus Krisztus!" Van egy kedves kis barátom, egy tolószékben élõ kisfiú, aki egy otthonban, egy árvaházban lakik. Zolit az elmúlt napokban meglátogattam és ahogyan karácsonyról beszélgettünk, kaptam tõle ajándékba egy saját keze által készített gyertyát. Ahogyan átadta, a következõt mondta: "Karácsony ünnepén azt kívánom neked, hogy teremts békét a szívedben és legyél annak ajándékozója." Utána azt kérte, hogy mivel este van, vigyem ki a városba, mert szeretné látni a karácsonyi kivilágítást, ugyanis azt még sohasem látta. Az este folyamán, ahogyan figyelte az égõsorokat, hirtelen megszólalt: "Kár, hogy ma nem tudunk a szeretet által világítani egymásnak. De talán karácsonykor csoda történik…" Úgy gondolom, ez a csoda ma, a Szeretet ünnepén megtörténhet. Megtörténhet, mert elérkezett közénk Jézus személye által az igazi béke, amely öröklakást akar venni szívünk rejtekében, hogy hazatérve, meg- és felismerje azt mindenki, amikor a szeretet jótetteit ajándékozzuk egymásnak: a megértést, a megbocsátást, az odafigyelést, a türelmet, a jóságot. Legyünk ezért a szeretet fényei egymásnak. Ilyen gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog karácsonyt, boldog szeretet ünnepet. Csenger, 2010. karácsonyán Lengyel József plébános

Hírek a városházáról
(folytatás az 1. oldalról) Hetedik napirendként tárgyalták a városatyák az elõzõ választási ciklus jóváhagyott fejlesztési elképzeléseit és az ezekhez kapcsolódó engedélyes és egyéb terveket, valamint a kötelezettség vállalásokat és a "Csenger 2027" kötvényrõl szóló tájékoztatást. A képviselõk részletes felülvizsgálatot kezdeményeztek minden folyó ügyben. Nyolcadik pontban tájékoztatót hallgatott meg a testület az ÁMKban megvalósuló, több, mint 45 millió forintos, 100%-os támogatottságú, TÁMOP-3.3.2/08/ 2008-050 sz., "Közoktatás esélyegyenlõségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartói Társulásban" c. esélyegyenlõségi pályázat támogatási szerzõdésének feltételeirõl, majd meghatározták 2010. december 15-ben a közmeghallgatás idõpontját. A következõ napirendekben tárgyaltak többek között az önkormányzat év végén jelentkezõ költségvetési helyzetérõl. A hiány jelenleg meghaladja a 80 millió forintot. Amint a tájékoztatóban szó esett róla, ezt az összeget még befolyásolja az intézmények év végi zárása, az önhibáján kívül gazdálkodási nehézségekkel küzdõ önkormányzatok támogatása, az ÖNHIKI, a 6/3-as és az egyéb állami források, valamint a helyi adóbevételek. 2010. december 15-én tartotta közmeghallgatással egybekötött soros ülését a képviselõ-testület. Az ülés kezdete elõtt Forján Zsolt polgármester a város nevében átadta Szabó Balázsnak a fiúért rendezett jótékonysági napon befolyt támogatói összeget. Elsõ napirendként a polgármester számolt be két ülés között végzett tevékenységérõl, amiben többek között kitért arra, hogy lakossági kérésre felülvizsgálják a szemétszállítási díjakat és a díjfizetést. Beszámolt arról is, hogy a munkahelyteremtés az ígéretekhez híven megkezdõdött. A Rákóczi úton a volt általános iskola épületét varrodaalapítás céljából megvásárolta az önkormányzat. A várhatóan januárban induló cég német piacra készít majd férfi és nõi ruhákat. A foglalkoztatással kapcsolatban Forján Zsolt elmondta, hogy teljes mértékben átalakul a közcélú foglalkoztatás rendszere. A feltételekrõl még mindig nincsenek hivatalos és pontos információk, de mivel a városi intézményekben nagy számban éltek ezzel a lehetõséggel, a vezetõknek és az önkormányzatnak közösen kell gondoskodnia arról, hogy januárban is zökkenõmentesen kezdõdjön meg a munka. A Csenger-Mátészalka vasútvonal viszszaállítását, a forgalom megindulását a történelmi sikerek közé sorolta a polgármester. A kezdetekre visszautalva elmondta, hogy több, mint 4000 csengeri aláírásának és a politikai lobbinak köszönhetõen újra bekapcsolódhattunk az ország vérkeringésébe. A vasúti járatok újraindítása kitörési pont mind az országba, mind pedig a határon túlra. Ennek az óriási jelentõségû lépésnek december 11-én adott hangot a város a mûvelõdési központban és az állomáson megrendezett újraavató ünnepséggel. A románmagyar közúti kapcsolatokat javítja majd az Óvári felé vezetõ út kiépítése és kiszélesítése is. Második pontban beszámolót hallgattak meg és fogadtak el a képviselõk a 2010. évi költségvetés háromnegyedévi teljesítésérõl. Az elõterjesztés viszszautalt az éve eleji 153 millió forintos hiányra, aminek a csökkentésére több intézkedést is tett a képviselõ-testület. A gazdálkodást nehezítette a kormányzat megszorító-megtakarító finanszírozási gyakorlata, ami veszélyeztette a kötelezõ feladatok ellátását is. Az anyag részletesen kitért az önkormányzat bevételeinek-kiadásainak alakulására és az év végi várható zárásra. Harmadik napirenden a Csenger Városüzemeltetési Nonporfit Kft. elvégzett munkái ellenértékének kifizetését szavazta meg a testület, majd tárgyalták a 2011. évi költségvetéssel kapcsolatos koncepciótervezetet, ami a finanszírozási rendszer reformja miatt jelenleg még képlékeny állapotú. Többek között tárgyalták a városatyák az élelmezési nyersanyag költségnorma következõ évi díját. A szilárdhulladék elszállításának és az ivóvíz díjszabásának mértékével nem értettek egyet, így a polgármestert bízták meg az egyeztetõ tárgyalások lefolytatásával. Viszszavonták a város-rehabilitációs pályázattal kapcsolatos összes testületi határozatot, majd elfogadták a város településrendezési tervének módosítását. Következõkben a Közmûvelõdési Bizottság tagságában hagytak jóvá változást. Dócs Attila köztisztviselõi kinevezésével összeférhetetlenné vált a bizottsági megbízással, így a Képviselõ-testület új tagot választott Papp Szilárd pedagógus személyében. Ezt követõen engedélyezték a Petõfi ÁMK maximális csoport/osztálylétszám túllépését és jóváhagyták a Népjóléti Intézmény SZMSZnek módosítását. Tárgyalták továbbá a "Csengerért" Szociális Szövetkezet bérleti szerzõdési kérelmét, az interaktív taneszközök beszerzését elõsegítõ TIOP-os pályázatok közbeszerzési eljárásának elindítását, végül elfogadták a testület 2011. évi munkarendjét.

Szavalóverseny Pátyodon
A pátyodi római katolikus templom fennállásának 150. évfordulójának méltó megünneplésére egy évig tartó rendezvénysorozatot kezdett el az egyházközség, amelynek egyik állomása a Verselõ Egyház elnevezést kapott szavalóverseny volt, amelyet a pátyodi római katolikus templomban szerveztek meg 2010. november 20-án, szombaton. A program elsõdleges célja az Isten dicsérete volt, amelyhez a költõk szavait hívták segítségül a szavalók, hiszen minden verselõ egy istenes verset adott elõ. Nagy öröm töltött el mindenkit, hiszen korra, lakóhelyre, intézményivallási hovatartozásra való tekintet nélkül, sokan részt vettek a szavalóversenyen. Aki pedig megálmodta és megvalósította, Nagy László világi elnök és akolitus. Felesége, Anikó segített az elõkészítésben, lebonyolításban. Dr. Arday András intézményvezetõ fõorvos bevezetõ köszöntõjét követõen a zsûri tagjai, Méhes Katalin mûvésznõ, a szatmárnémeti színház tagja; Tóth Pál Miklós mûvész; Kondor Anita, Bütösné Mohácsi Judit, Élesné Zolcsák Krisztina, Papp Vera, Molnár Csaba, Mesterné Juhász Beáta tanárok és Riczu Jánosné óvodapedagógus, valamint 14 felnõtt és 63 gyermek szavaló kerülhettek középpontba, hiszen elkezdõdött a megmérettetés. Helyezettek: 14 felnõttbõl: 1. Mándi Józsefné Tyukod 2. D. Nagyné Póti Hajnalka Porcsalma, 3. Tóth Zoltánné Tyukod Alsó tagozatosok (13 fõbõl): 1. D. Nagy Laura Porcsalma, 2. Szabó Eszter Procsalma, Danku Levente Porcsalma, Különdíj: Tóth Izabella Porcsalma Felsõ tagozatosok 5-6. évfolyam (34 fõbõl) 1. Varga Panna Porcsalma, 2. D. Nagy Fruzsina Porcsalma, 3. Farkas Csenger Csenger, Különdíj: Mester Marcell Csenger 7-8. évfolyam (16 fõbõl): 1. Szilágyi Fruzsina Csenger 2. Juhász Gergõ Csenger, 3. Fekszi Balázs Csenger, Különdíj: Jencsik Nikoletta Pátyod, Belényi Melinda Csenger Köszönetet szeretnék mondani támogatóinknak: Juhász Jánosnak, a Szamos Kft. ügyvezetõ igazgatójának; Nagy László vállalkozónak, világi elnöknek és akolitusnak és feleségének, Anikónak; Pethõ András pátyodi polgármester úrnak, a felkészítõ tanároknak és a résztvevõ gyerekeknek. Bízunk benne, hogy sikerül hagyományt teremteni a szavalóversennyel és jövõre már határon átnyúlva is öregbítjük az Istenhez való kötõdésünket.

Sajtóközlemény
A Josef Seibel Cipõipari és Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság az ÉAOP-1.1.1/F-09-2010 jelû pályázati kiírásra beadott projektjét sikeresen befejezte. A projekt megvalósítása során építés, átalakítás, bõvítés keretében megvalósult egy 1725 m2 hasznos alapterületû raktárépület kivitelezése, ehhez kapcsolódó önállóan nem támogatható infrastruktúrális beruházás, valamint eszközbeszerzés keretében egy targonca és egy nagykapacitású állványrendszer beszerzése. A kapacitás bõvítése hozzájárul a társaság azon céljához, hogy meg tudja õrizni a piacon elfoglalt helyét és a kistérségben betöltött foglalkoztatói szerepét. Hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a költséghatékonyság növelése és a kiadások minimalizálása révén tovább tudja növelni árbevételét és ebbõl fakadó mérleg szerinti eredményt (nyereség). A projekttámogatás összege: 83 929 974 Ft A projekt az Európai Unió támogatásával, Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közremûködõ szervezet: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Információ: Juhász János ügyvezetõ igazgató e-mail: josefseibel@szamosnet.hu

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. december

"Õszi Meseszüret" mesemondó verseny
4.osztály 1. Bíró Bence Mátészalka Képes Géza Általános Iskola, Csontos Réka Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK 2. Balogh Réka Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK, Katona Boglárka Mátészalka Kálvin János Ref.Ált Iskola 3.Kovács Dávid Jánkmajtis Különdíj: Fudella Karolina Mátészalka Képes Géza Általános Iskola Péter Nóra Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK 2.osztály 1.Kelemen Vanda Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK, Papp Lúcia Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK 2.Horváth Georgina Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK, Sarkadi Rebeka Mátészalka Képes Géza Általános Iskola 3.Varga Kincsõ Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK, Lõrincz Dóra Mátészalka Széchényi István Ált.Iskola Különdíj: Kazamér Krisztián Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK Jeremcsuk Máté Mátészalka Képes Géza Általános Iskola Péter Nóra Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK Fogarasi Ramóna Jánkmajtis Papp Viktória Csenger "Petõfi Sándor" ÁMK 3.osztály 1. Kokas Attila Mátészalka Képes Géza Általános Iskola 2. Figus Olívia Barbara Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Papp Sára Mátészalka Képes Géza Általános Iskola Hauser Eszter Mátészalka Széchényi István Ált.Iskola 3. Vajda Dominika Mátészalka Képes Géza Általános Iskola Fehér Gréta Csenger"Petõfi Sándor" ÁMK

Egyszer véget ér a lázas ifjúság
November 13-án szombaton a Városi Sportcsarnokban az Ady Endre Gimnázium életében 46. alkalommal tûztek szalagot végzõs diákoknak. Az ünnepélyes keretek között zajló esemény megtöltötte a lelátókat büszke szülõkkel, nagyszülõkkel, hozzátartozókkal. Ebben az évben három osztály a 12.A osztályfõnök Juhász Gabriella, a 12. B osztályfõnök Magos Margit és a 12. G osztályfõnök Magyar Mariann tanulói vághatnak neki az érettségi felkészülésnek, majd a vizsgának. Ünnepi beszédében Bokor László igazgató is ezt hangsúlyozta: "Önmagatok, szüleitek és tanáraitok elvárásainak megfelelõen, komoly, rendszerezett kitartó munkával megkoronázhatjátok eddigi munkátokat. Kérlek benneteket, hogy a tanév hátralévõ idõszakában, olyan lendülettel és kitartással készüljetek a feladat megoldására, mint készültetek a szalagavatói gálamûsorra. Tudnotok kell, hogy a szülõk és a tanáraitok is , ugyanazt várják tõletek, gyönyörû táncot a szalagavató végén és még ettõl is szebb érdemjegyeket a végbizonyítványban és az érettségi bizonyítványban egyaránt." A diákok által bemutatott táncok valóban gyönyörû ruhákban, látványos produkciók voltak. A nagyérdemû közönség láthatott egy palotást a 12. G, egy keringõt a 12. A, és egy angol keringõt a 12. B osztály elõadásában. a gimnázium ebben a tanévben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, mely további ünneplésre, emlékezésre ad okot. Fodor László

Borbély Viktória Csenger"Petõfi Sándor" ÁMK Különdíj: Cservenyák Balázs Mátészalka Széchényi István Ált. Iskola 1.osztály 1.Komáromi Vanessza Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Aranyász György Csenger Petõfi Sándor" ÁMK 2. Pálinkás Levente Mátészalka Képes Géza Általános Iskola Vasas Nóra Mátészalka Képes Géza Általános Iskola 3. Farkas Dávid Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Molnár Barbara Csenger Petõfi

Sándor" ÁMK Különdíj: Szabó Bálint Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Molnár Száva Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Szakács Veronika Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Mester Bíborka Csenger Petõfi Sándor" ÁMK Óvoda 1.Varga Melinda Csenger 2. Tõkés Imre Csenger 3. Vincze Milán Csenger Különdíj: Kõrösi Réka Csenger, Éder Méder Merse, Sztojka Mihály

Eltûnt személy keresése, jégrõl mentés
Tûzoltók, búvárok, vízimentõk közös gyakorlata, ahol ezúttal az eltûnt személyek felkutatása és a jégrõl való mentésen volt a hangsúly. Az idõjárási körülmények sem hátráltatták azokat a speciális mentõket, tûzoltókat, akik december 18.-án a Zagodi halásztavakon Komlódtótfalu határában gyakorlatoztak. Éppen ellenkezõleg, ilyen körülményekre van szükség ahhoz, hogy a beszakadt jégben elmerülõ személy mentési gyakorlatát el lehessen végezni. A "Határmenti civil szervezetek együttmûködésének fejlesztése a Szatmári térségben." címû programsorozat harmadik rendezvényén a Csengeri "Szent Flórián" Tûzoltó és Vízimentõ Egyesület mint gesztorszervezet, a Tyukodi Polgárõr és Önkéntes Tûzoltó Közhasznú Egyesület, a Nagykárolyi Shaolin Sport Klub, valamint a Felsõ-Tiszavidéki Búvár és Mentõ Közhasznú Egyesület tagjai vettek részt. A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósuló program célja: a már meglévõ térségi, és határon túli partnerségi kapcsolatok erõsítése és elmélyítése, mely során a programban résztvevõ civil szervezetek közösen együttmûködve készülnek fel a bekövetkezõ veszélyhelyzetek közös kezelésére. A gyakorlaton során a tó jegén léket vágva, búvárok speciális öltözetben másztak a vízbe, imitálva a jégbeszakadást. A mentést többféle módszerrel, létrával, mentõkutyával hajtották végre. Az eltûnt személy keresését csatárláncot alkotva, a helyenként térdig érõ hóban járták be a határt a résztvevõk. A gyakorlat kiértékelésén a vezetõk sikeresnek és hasznosnak ítélték meg a csípõs hidegben eltöltött fárasztó napot, melyen csak a forró citromos tea igyekezett enyhíteni.

Nemzetközi szakmai nap
2010. novemberében nemzetközi szakmai nap keretében mutatták be a legújabb oktatási módszereket a csengeri Petõfi ÁMK pedagógusai a szatmárnémeti 10. sz. Általános Iskola szakembereinek. Az alsó tagozaton szövegértés (pedagógus: Erdõsné Papp Judit), a felsõ tagozaton matematika órán figyelhették meg a látogatók a kooperatív technikák és az IKT eszközök együttes alkalmazását. A hospitálást szakmai egyeztetés követte, ahol a román és magyar ajkú kollégák az együttmûködés lehetõségeit fogalmazták meg. Kazamér Tibor és Szász Piroska igazgatók a diák cserekapcsolat jelentõségére hívták fel a figyelmet, amit a két iskola között már januárban indítani szeretnének.

" Akikre büszkék lehetünk "
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium nyolcadikosok számára az idei tanévben is meghirdette a házi versenyét történelem tantárgyból, 2010. november 24-én. A versenyre jelentkezõ 25 diák írásbeli és szóbeli fordulón mérhette össze tudását az ötödik, hatodik és hetedikes tananyag témaköreibõl. Iskolánkat Szabó Zsófia 8.a és Gaál Sándor 8.b osztályos tanuló képviselte, akik azonos pontszámmal a megosztott elsõ helyen végeztek. Ez az eredmény lehetõséget ad arra, hogy a gimnázium humán tagozatára jelentkezve mentességet kapjanak a szóbeli felvételi alól, maximális pontszámmal jóváírják felvételüket. További sikereket, eredményes tanulást kívánunk új középiskolájukban is! Felkészítõ tanár: Odrobéna Magdolna

Fodor László

2010. december

CSENGERI HÍRMONDÓ

7.

"Jó tanuló, jó sportoló" kitüntetettjei
Rendhagyóan az idén is megrendezésre került 2010. december 8án a megyei diáksport aktíva ülése, amelyet a megyeháza Bessenyei termében tartottak. A hagyományokhoz híven Szoóh Béla DST titkár értékelte a 2009/2010. tanévi diáksport tevékenységet. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedek legsikeresebb évét zárta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei diáksport tanács melyhez a csengeri diákok által elért sporteredmények is kiemelkedõen hozzájárultak. Az értékelés után került sor a megye "Jó tanulója, jó sportolója" díj átadására. Ezt a díjat azok a diákok kaphatják, akik mind a sportban, mind a tanulásban kiemelkedõn teljesítenek és az adott sportágban az országos mezõny élvonalában, helyezkedek el. Iskolánk négy kiváló leánya kapta meg a megye "Jó tanulója, jó sportolója" kitüntetést.

Önök küldték

- Duatlon országos döntõ csapatban- 1. hely, Egyéniben- 1. hely, -Atlétika serdülõ országos bajnokság: 600 m síkfutás- 1. hely, -Kerékpáros diákolimpia országos döntõ, Egyéni idõfutam1. hely, Tömegrajtos mezõnyverseny- 1. hely, Összetett egyéni verseny- 1. hely, Csapatverseny1. hely Tanulmányi átlaga: 5, 00 emellett SZABÓ KITTI /7. a/ eredményei: 7 országos bajnoki címet szerzett, - Duatlon országos döntõ - csapat- ezzel iskolánk történetének legban - 1. hely; - Kerékpáros eredményesebb nõi sportolója. diákolimpia országos döntõ; Egyéni idõfutam- 1. hely, Tömeg- SZABÓ ZSÓFIA /7. a / eredrajtos mezõnyverseny - 1. hely ményei: Összetett egyéni verseny- 1. hely - Duatlon országos döntõ csapatCsapatverseny- 1. hely ban- 1. hely, - Kerékpáros DiákTanulmányi átlaga: 4, 85 és 5 olimpia országos döntõ csapatban országos bajnoki címet szerzett. 1. hely országos bajnok, - KörOSVÁTH KRISZTINA /8. d/ eredményei: nyezetvédelmi csapatverseny: Megyei döntõ- 1. hely, -Történelem megyei döntõ- 2. hely,

- Less Nándor országos földrajzverseny országos döntõ- 2. hely Tanulmányi átlaga: 5, 00 PALÁDI BERNADETT /7. a/ eredményei: -Duatlon megyei döntõ csapat- 1. hely, - Duatlon országos döntõ csapat- 1. hely Országos bajnok. - Kerékpáros Diákolimpia országos döntõ csapat- 1. hely Országos bajnok. - Teleki Pál földrajzföldtan verseny, Megyei döntõ- 1. hely, Országos döntõ- 6. hely - Környezetvédelmi- földrajz csapatverseny- 1. hely, - Történelem megyei döntõ- 3. hely Felkészítõ tanár: Papp Szilárd A Petõfi Sándor ÁMK a szintén 2009/2010. tanévben nyújtott kiemelkedõ sportmunkájáért szintén elismerést kapott.

Ranschburg Jenõ Csengerben
2010. december 9-én szeretett városunk mûvelõdési központját az a megtiszteltetés érte, hogy elõadást tartott színháztermében Ranschburg Jenõ professzor úr, pszichológus, egy egész ország pszichológusa. Az Apáczai Kiadó koordinálásával és az ÁMK vezetõségének közremûködésével sikerült a neves tudóst Csengerbe, az ország legkeletibb régiójába invitálnunk, hogy vezesse be pedagógus kollektívánkat és az érdeklõdõ csengeri polgárokat a tehetséggondozás módszertanának gyermeklélektannal kapcsolatos ok-okozati összefüggéseibe, annak sarkalatos pontjaiba. A TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0098 számú és "Esélynövelõ tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen" címmel elnyert pályázatunk révén különleges prioritás volt számunkra, pedagógusok számára, hogy fültanúi lehessünk e rendhagyó eseménynek. Az ÁMK vezetése örömmel állapíthatta meg, hogy a professzor úr látogatása várakozásainkon felüli eredményekkel szolgált, valamint - tekintélyének, elismertségének köszönhetõen személye, nagy számú és igen változatos összetételû közönséget vonzott. Volt olyan jelenlévõ aki szakmailag volt érintett - a környezõ települések igazgatói, pedagógusai - az elõadáson való részvételben. Volt, aki gyermeke miatt jött el és olyan is akadt a hallgatóság sorai között akit a tudomány szeretete, vagy épp a professzor úr személyébõl áradó szeretetteljes kisugárzás gyõzött meg arról, hogy ott kell lennie. Ranschburg Jenõ kutatási területei a fejlõdéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlõdési pszichopatológia. A mai napig 15 könyve jelent meg. 2007 óta a Károly Róbert Fõiskolán professor emeritus, tehát aktív "pedagógus" is amellett, hogy alapvetõen tudós-professzor. Elõzetes egyeztetés alapján a neves pszichológus vette a fáradtságot és 10 órát utazott azért, hogy, bemutathassa nekünk gondolatiságát, a gyermeki lélekrõl alkotott képét és elhinthesse köztünk a tudás csíráit, amit mi pedagógusok kiváltképp tudunk hasznosítani a tehetséggondozás és a felzárkóztatás érdekében vállalt tevékenységeink keretén belül. Kazamér Tibor az ÁMK és az Általános Iskola igazgatója azért szorgalmazta a rendezvényt, - és kérte a professzor urat, hogy a "talentummal megáldott" gyerekek ismérveirõl beszéljen - mert "minden olyan szellemi támogatás jó szolgálatot tesz az ÁMK munkaközösségének, melyet az esélynövelõ tehetséggondozás gyakorlati részébe beépíthetünk". Akik abban a megtiszteltetésben részesülhettek, hogy alkalmuk nyílt személyesen is megismerni Ranschburg Jenõ pszichológust, munkásságát a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (2005) és a Budapest Díszpolgára címmel (2006) is elismerték - aki 2009-ben Primissima díjra érdemesült, egyetértésre juthattak atekintetben, hogy a professzor úr igen nyitott személyiség. Mentes bármiféle - híres, hírneves emberekre oly sokszor jellemzõ allûröktõl. 1935-ben született és megnyilvánulásaira a szeretetteljes szelídség és a közvetlenség egyaránt jellemzõ. Mindemellett kitûnõ elõadó. Mindannyian, akik ott lehettünk "Zseni? Okos? Különleges?" címû - tehetséggondozás témakörben tartott elõadásán, áhítattal hallgattuk végig és ha valami olyat mondott amirõl esetleg már korábban tanultunk, olvastunk az úgy hatott ránk, mintha akkor hallottuk volna elõször. Kiválóan és szemléletesen mutatta be - a szûkre szabott idõkeret ellenére - a gyermeki személyiség jellemzõ típusait, említést tett az általa kidolgozott tehetséggondozás-programról, amit aztán a politikai változások nem engedtek életre kelni. Hála és büszkeség egyszerre töltötte el szívünket, hogy ezt a nagyszerû elmét - gyerekkorom neves médiaszemélyiségét - vendégként fogadhattuk szeretett városunkban. Köszönjük Ranschburg professzor úr!

Dominekné Hornyák Magdolna (Budapest) két fényképet hozott édesanyja fotói közül, aki az ötvenes éves években Csengerben dada volt. Az egyik képen õ és a többi dadus látható, míg a másik képen egy ötvenes évekbeli népi táncegyüttes fiatal legényei és lányai, természetesen õ is köztük van, balról az elsõ.

Gellért Zsigmond nyugalmazott kultúrház igazgató ismét egy régi képet adott közlésre. A 80-as évek elején készült képen a megboldogult uszoda öltözõje látható, és a társadalmi munkát végzõk egy csoportja, akik a strand építésében munkálkodnak.

8.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. december

Jól sikerült õsz...
Lassan már hó lepi el a sokat megélt futballpályát, amely számos sikernek és bizony kudarcnak is színhelye volt. A szurkolók felemás emlékeket õriznek az õszi szezon hazai mérkõzéseirõl, de azt bátran állíthatjuk, hogy többnyire kedvezõek a benyomásaink. Csapatunk egységes és a 6. helyezése dacára a mezõny élvonalához tartozik. Tekintsünk azonban még vissza a szezon utolsó két meccsére, vázoljuk dióhéjban a történéseket... XI. 13. Nem sikerült a hazai jó befejezés Csenger - Nyírmeggyes 1-3 Próbáltuk eleinte lassítani a játékot, de a robbanékonyabb vendégek mindinkább beszorítottak bennünket. Elsõ helyzetünk csak a 25. perc körül volt, és a gyors, nagyiramú mérkõzésen a nagy nyomás ellenére is egyenrangú ellenfelek voltunk, sõt a 44. percben Sajó pontos beadását Lakatos lõhette volna hálóba, de nagyon rosszul találta el a labdát. Félidõ után a még tempósabb iramban sem játszottunk rosszul, sõt. Az 52. percben egy lövésünk szó szerint a kapufa és a kapus közé tudott beszorulni. A felgyorsult játékban védelmünk megingott, és kaptuk az elsõ gólt (0-1), majd az 58. percben egy bõdületes egyéni hibából (az ellenfélnek adta a labdát) könnyû volt a gólszerzés (0-2). Tíz perc múlva a Pankotai hiányát szenvedõ védelem összehozott még egyet (03). Volt még egy Lakatos kapufánk, majd egy Katona helyzet, míg aztán Katona baloldali átívelésébõl Szilágyi ragasztott becsületgólt a hálóba (1-3). Nem sikerült egy jó hazai befeje2010-es õszi végeredmény: 1. Nyírcsaholy 15 13 2. Nyírmeggyes 15 11 3. Tisztaberek 15 9 4. Tiszakóród 15 9 5. Kölcse 15 9 6. Csenger 15 8 7. Porcsalma 15 8 8. Beregdaróc 15 7 9. Tunyogmatolcs 15 5 10. Vámosoroszi 15 3 11. Nagydobos* 15 5 12. Gelénes 15 4 13. Mérk-Vállaj 15 3 14. Nábrád* 15 4 13. Szatmárcseke* 15 4 16. Tyukod 15 3 2 3 3 2 1 4 1 – 2 5 – – 3 2 2 1

Nyilatkozik az edzõ
Az õszi szezon befejeztével megkértük Volkán Roland leköszönõ edzõt, hogy néhány gondolatban összegezze ezt a sikeres idõszakot: Az eléggé rosszul sikeredett tavalyi bajnokság után ez a mostani még nehezebbnek ígérkezett. Annál is inkább, mivel anyagiakban ugyancsak meg lettünk nyirbálva, de ennek ellenére igyekeztem egy olyan csapatot kialakítani, amely akár évek múlva is tudja városunk fociját képviselni. Nem akarok konkrét összeget mondani, de ezek a fiúk tényleg szinte nevetséges meccsdíjakat kaptak, nem egy tõlünk kisebb település akár alacsonyabb szinten szereplõ csapatának jobb volt az anyagi helyzete. A mi csoportunkból is bõven sorolhatnék erre példákat. Éppen ezért valóban minden elismerést megérdemel csapatunk minden tagja az önzetlen munkáért. Az idei átigazolások nagyon jól sikerültek, egy ütõképes gárda kovácsolódott össze. Persze jómagam, Mester Ferenc és dr. Komlódy Miklós napokig jártunk, telefonálgattunk játékosok után, gõzerõvel mûködött sportdiplomáciánk. Ragyogóan mutatkozott be a Lakatos testvérpár és a viszszatért Katona Pál is ontja a gólokat, nem véletlenül lett a csoport gólvadászainak 2. helyezettje. Az örökifjú Szilágyi Sándor rutinja is meghatározóan segítette a csapat eredményességét. Úgy érzem Tóth Zolival és a serdülõbõl felhozott Pankotai meggyõzõ játékával védelmi sorunk is megbízhatóbbá vált. Nem akarom most itt egyenként elemezni a játékosokat, de mindenki "felnõtt" a feladathoz, és ezen alkalommal szeretném mindenkinek megköszönni az õszi szezonban nyújtott pozitív hozzáállását. Megköszönöm továbbá a Csenger focijáért tenni akaró segítõket, a vezetõség munkáját. Az õszi szezonról még annyit, hogy szinte egyenletes jó teljesítménnyel majdnem végig dobogóközelben voltunk, és csak a szerencsétlenre sikeredett tiszakóródi vendégeskedésünk (1-6) után estünk vissza a tabellán. De még így is csak egy-két pont választ el minket az elõttünk lévõktõl, bár még a 7. helyezett is elénk kerülhet, annyira szoros az állás. Végezetül ejtenék pár szót a lemondásom okairól, megelõzve ezzel sok fals és rosszindulatú pletykát. Mindenféle sértõdöttség és rossz szájíz nélkül adom át helyemet, ugyanis a város új vezetõsége célul határozta meg a megyei elsõ osztályba kerülést, amihez minden feltételt biztosítani fognak. A magasabb szintnek megfelelõ képzettségû, B kategóriájú edzõre van szükség, akinek ezúton is kívánok a jó eredményekkel sok sikert ehhez a nehéz és nem éppen hálás feladathoz. Köszönjük a tájékoztatást, sok sikert a fociban és a magánéletben egyaránt!

zés, pedig a II. félidei remek játékunkkal egy döntetlenre esélyesek voltunk, de két helyzetet ennek a meggyesi csapatnak nem lehet büntetlenül felkínálni... XI. 20. Gyõzelemmel illik befejezni Tyukod - Csenger 3-5 (1-2) A mérkõzésrõl Volkán Roland így emlékezik: Fõleg a csapatunkban játszó tyukodiaknak volt fontos a jó szereplés, de mindnyájunk szerettünk volna visszavágni a tavaszi fiaskóért. A csúszós pályán mi kezdtünk jobban, a 15. percben Katona úgy 30 méterrõl elengedett szabadrúgása a hosszú ficakban kötött ki (0-1). Rá öt percre Lakatos Pisti egy gazdátlanul pattogó labdával tört be a 16osra, a felvágásáért megítélt jogos büntetõnek õ maga lett a végrehajtója (0-2). Már szinte az utolsó percekben egy hazai támadásból megszületett a hazaiak szépítõ gólja (1-2). Szünet után még jobban megelevenedett a játékunk, a 60. percben Katona egy szép akció végén újabb góllal búcsúzott az õszi szezontól (1-3). Ezután Tyukod összekapta magát, hullámzó játék folyt, és most a mi rovásunkra fújtak meg egy (amúgy jogtalan) büntetõt (2-3). Szerencsénkre ezt követõen Varga Gy. (Kuntics) némi töprengés után az ötösnél mégis a góllövés mellett döntve növelte elõnyünket (2-4). De megint jöttek a hazaiak, és egy szögletbõl ismét szoros lett az eredmény (3-4). De csak rövid idõre, mert a 70. percben egy 30 méteres hatalmas szólót bemutatva, a kapust is elfektetve Halász Norbi tette bizonyossá gyõzelmünket (3-5).
– 1 3 4 5 3 6 8 8 7 10 11 9 9 9 11 66–16 57–15 35–25 58–30 45–32 47–39 28–35 23–24 35–22 16–30 30–54 41–76 23–57 31–47 24–35 18–42 41 pont 36 pont 30 pont 29 pont 28 pont 28 pont 25 pont 21 pont 17 pont 14 pont 14 pont 12 pont 12 pont 11 pont 10 pont 10 pont

Egy csengeri reménység…

A Four Four Two.hu honlapján csengeri szemnek örvendetes sportcikkre figyelhettünk fel. Both József és Nyilasi Tibor ajánlásával egy tehetséges alig 17 éves csengeri fiatalembert, Barcsay Márkot mutatták be. A cikkbõl azonban nem derült ki egyértelmûen, hogy Márk itt Csengerben kezdte focista pályafutását édesapja irányításával, és tagja volt a 2007-es Diákolimpia bajnokcsapatának. Jelenleg a Videoton igazolt játékosa, és az U-17-es EB selejtezõn eredményes játékával hívta fel magára a szakemberek figyelmét. Reméljük, hogy teljesülni fog a cikkben megfogalmazott vágya, és a felnõtt válogatottban láthatjuk nemsokára, és adja Isten, a Milan játékosaként is büszkék lehetünk rá.

A felnõttek statisztikája
itthon: 3 - 9 pont itthon: 3 - 3 pont idegenben: 5 - 15 pont idegenben: 1 - 1 pont

gyõzelem: 8

döntetlen: 4

itthon. 1 idegenben: 2

vereség: 3

A Sportcsarnokban történt
Hajdú-Car Depo Kupa 2010
Az óév utolsó sporteseményeként december 19-én zajlottak a Sportcsarnokban az 5. alkalommal megrendezett Hajdu-Car Depo Kupa gyermek labdarúgó torna mérkõzései. A körmérkõzéses formában 6 kisváros rangos csapatai kiélezett csatákban döntötték el a helyezéseket, hiszen négy csapata között is csak a gólkülönbség döntött, így a csengeri csapat (edzõ: Póti Sándor) is mindössze rosszabb találati arányával szorult azonos pontszámmal a 2. helyre. Helyezések: 1. Kisvárda 10 pont, 2. Csenger 10 pont, 3. Nyírbátor 8 pont, 4. Fehérgyarmat 8 pont, 5. Nyírsuli 5 pont, 6. Nagykároly 0 pont A torna gólkirálya Németh Tamás 5 góllal (Fehérgyarmat), a legjobb kapus címet Bálint László (Csenger) érdemelte ki, a legjobb hazai játékosnak Póti Ádám (Csenger) bizonyult, és a legsportszerûbb csapat a romániai Nagykároly lett.

80% Teljesítmény
rúgott gólok: 47 itthon: 18 idegenben: 29 kapott gólok: 39 itthon: 14 idegenben: 25

Érdekes módon, mintha idegenben jobban ment volna a játék, ezt a rúgott gólok is alátámasztják.. Szereplésünk a 8 gyõzelemmel jónak lenne mondható, sajnos a végsõ elszámoláskor a 4 döntetlen soknak számított, fõleg, hogy annyiszor ikszeltünk itthon, mint ahányszor gyõztünk. Fõleg szeptember végétõl október közepéig volt egy ötfordulós hullámvölgyünk… Amilyen meglepõ és kellemetlen volt a hazai döntetlen a kiesõjelölt Porcsalma ellen, olyan értékessé vált a listavezetõ Nyírcsaholy ellenében. A Tiszakóródtól elszenvedett kiütésrõl (6-1) pedig jobb nem beszélni, ilyen kisiklás elõfordulhat. Csapatunk erejét jelzi, hogy négyszer tudtunk vesztes helyzetbõl fordítani: Tisztaberek 2-3 - 4-3; Nábrád 2-0 - 2-2; Csaholy 1-2 - 2-2; Gelénes 6-0 - 7-8. Házi gólkirályunk Katona Pál lett 16 góljával, õt Lakatos István követi 12 góllal. Csatáraink tûzerejét jelzi, hogy Katona Pali ezzel a gólmennyiséggel csoportunkban a megyei gólvadászat ezüstérmese lett, Lakatos Pisti pedig az elõkelõ 6. helyen végzett.

* A Nagydobostól 3 pont, a Nábrád SE-tõl 3 pont, a Szatmárcsekétõl 4 pont levonva.

itthon: 3 - 9 pont idegenben: 2 - 6 pont

gyõzelem: 5

Az ifik statisztikája
itthon: ---idegenben: 1 - 1 pont

döntetlen: 1

itthon: 4 idegenben: 5

vereség: 9

Kézilabda
A bajnokság befejezõ szakaszában sem tudott formába lendülni a kézicsapat, míg aztán a Mikulás hozott egy hazai gyõzelmet Tiszalök ellen, és így megszereztük az elsõ 2 pontot. De még ezzel is a tabella legalján veszteglünk, igaz csak 2-2 ponttal áll elõttünk három csapat is, tehát tavasszal esélyünk lesz a jobb szereplésre. Eredményeink: november 20. Baktalórántháza-Csenger 24-20, november 27. Nagykálló-Csenge 48-25, december 2.ÓpályiCsenger 49-33, december 4. Csenger - Tiszalök 29-25, december 12. Csenger-Nyh. Tanárképzõ Fõiskola 26-37

40% Teljesítmény
rúgott gólok: 23 itthon: 11 idegenben: 12 kapott gólok: 41 itthon: 19 idegenben: 22

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormány-zata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje

Tulajdonképpen nem is olyan rossz az ifik mérlege, nekik a hazai szereplésen kellene javulni sokat, idegenben 5 vereséget bármely csapat felvállalhat. Persze a gólarányon - fõleg idegenben - volna mit javítani. A csapat gólkirálya Varga Zsolt 9 góllal.

ISSN 0866-2576