You are on page 1of 64

mht_gyurgyik 29.

qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 1

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Gyurgyik László

A szlovákiai
magyar lakosság
kormegoszlása
A 2001-es és
a korábbi népszámlálások
adatai alapján

Mûhelytanulmány 29.

Budapest 2007.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 2
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 3

Tartalomjegyzék
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

1. Szlovákia népességének korösszetétel-változása


1921 és 2001 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.1 A 90-es évek változásainak néhány aspektusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

2. A kormegoszlás regionális vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20


2.1 Nagyrégiók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
2.2 Járások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
2.2.1 A magyarlakta járások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

3. Kormegoszlás vizsgálata települések szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33


3.1 A magyarlakta települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
3.1.1 A magyarlakta városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

4. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 4
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 5

Bevezetés
A Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar lakosságról elmondható,
hogy „torz” társadalmi-demográfiai szerkezettel rendelkezik. A torz kifejezés a mi szö-
vegkörnyezetünkben azt jelenti, hogy az egyes határon túli magyar közösségek ked-
vezőtlenebb, hátrányosabb társadalom- és településszerkezeti, demográfiai jellem-
zőkkel rendelkeznek politikai hazájuk népességénél. Az összehasonlítás elsődleges
szempontját politikai hazájuk populációja jelenti, hiszen az elmúlt évtizedekben a ma-
gyar „kisebbségi társadalmak” kialakulása óta az egyes többségi társadalmak jelen-
tették azt a politikai, gazdasági, demográfiai, mozgásteret, amelyben az egyes közös-
ségek reprodukciója zajlott.
A magyar népesség adatainak az összlakosság egyes társadalomstatisztikai mu-
tatóival való egybevetése standard jellemzője az országos értékektől való eltérésnek.
Problematikussá az ilyen jellegű összehasonlítás akkor válik, amikor a magyarok je-
lentős részét, esetleg többségét teszik ki egy-egy régió népességének. Ezekben az
esetekben a magyarok mutatói egyre kevésbé térnek el e régiók, településcsoportok
népességének mutatóitól. Ezért lényeges nemcsak az összlakosság, de a többségi
nemzet adataival is egybevetni a magyarok mutatóit.
A többségi társadalom és az összlakosság közötti összehasonlítások azonban
csak egyfajta „nyers” összehasonlítást jelentenek, mivel maga az ország, Szlovákia
népességének szerkezeti mutatói regionálisan is nagymértékben különböznek.
Kutatásunk második aspektusa a korszerkezet horizontális, térszerkezeti eltérése-
ivel foglalkozik, mely dolgozatunk legterjedelmesebb része. Ebben a részben az or-
szágosnál alacsonyabb szinteken (járások, helységek) vizsgáljuk meg az eltéréseket
a vizsgált terület összlakossága és a magyar, illetve szlovák lakosság egyes mutatói
között.
Jelen munkámban a szlovákiai magyarság kormegoszlásának vizsgálatánál meg-
határozó mértékben a 2001. évi népszámlálás adataira támaszkodtam.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 6

.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 7

1. Szlovákia népességének korösszetétel-


változása 1921 és 2001 között
Az 1918 után megalakult Csehszlovákia részét képező Szlovákia lakosainak száma
1921 és 2001 között 3 millióról 5,38 millióra (79,3%-kal) növekedett. A népesség szá-
mának növekedése nem volt folyamatos: az 1920-as és az 1930-as éveket jelentős
mértékű növekedés, a 2. világháború időszakát pedig a növekedés megtorpanása jel-
lemezte. Az 1950-es évektől dinamikus népességnövekedés figyelhető meg, ugyan-
akkor az 1970-es évek végétől a lakosság lélekszám-növekedése lelassult. A rend-
szerváltást követően a növekedés mértéke tovább csökkent, az ezredfordulót követő-
en a népesség száma csak igen kis mértékben emelkedett.
A magyar nemzetiségűek lélekszáma 651 ezerről 527 ezerre, 20,0%-kal, Szlovákia
lakónépességén belüli részaránya 21,7%-ról 9,7%-ra csökkent. Az 1950-es mélypontot
1961-ben jelentős gyarapodás, 1970-ben mérsékelt növekedés, majd 1980-ban és
1991-ben minimális emelkedés követi. Mindez a magyarság részarányának állandó
csökkenése mellett következett be. Törésvonalat az 1990-es évek jelentettek: 2001-ig
a szlovákiai magyarság száma 47 ezer fővel csökkent.
Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető csökkenő mértékű népességszám-növeke-
désnek egyik markáns következménye, hogy Szlovákia lakossága a Csehszlovák Köz-
társaság megalakulása óta eltelt évtizedekben jelentős mértékben elöregedett.
Melyek ennek az elöregedési folyamatnak a főbb mozzanatai? Az átlagéletkor az
„első köztársaság” időszakában lényegében nem változott (1921-ben és 1930-ban is
27,4 év volt)1. Az ezt követő 20 évben, beleértve a 2. világháború időszakát is, 1961-

1. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság átlagéletkora Szlovákiában 1921–2001
(év)

Év Szlovákia Ebből Ebből Különbség: Különbség:


összesen magyarok szlovákok magyar–szlovák magyar–összlakosság
1921 27,4 28,2 27,1 –1,1 0,8
1930 27,4 29,2 26,9 –2,3 1,8
1950 29,9 32,6 29,6 –3,0 2,7
1961 30,0 32,4 29,6 –2,8 2,4
1970 31,6 33,9 31,2 –2,7 2,3
1980 32,1 34,7 31,6 –3,1 2,0
1991 33,1 36,1 32,7 –3,6 3,0
2001 35,5 38,9 35,2 –3,7 3,4

1 A tanulmányomban ismertetett átlagéletkor-adatok számított értékek. Ezek néhány tized százalékkal eltérhetnek az összlakos-
ság, magyar és (cseh)szlovák nemzetiségűek tényleges átlagéletkorától, mivel számításaimnál ötéves korcsoportokra bontott
adatok álltak rendelkezésemre. Az egyes számított adatok különbségei jóval kisebbek. Az összlakosság számított átlagéletko-
rát szögletes zárójelben tüntettük fel azokban az esetekben, ahol ezek rendelkezésre álltak. Amennyiben az egyes nemzetisé-
gek átlagéletkorát egybevetjük Szlovákia lakosságának átlagéletkorával, ez utóbbi esetben is – a torzítás minimalizálása érde-
kében – számított értékekkel kell dolgoznunk.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 8

8 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

re az országrész lakosságának az átlagéletkora mintegy 2,5 évvel (29,9 évre) növeke-


dett. A 2. világháborút követő „babyboom” időszakában, az 1950-es évek végén a né-
pesség elöregedése elenyésző (az átlagéletkor 30,0 év). Az 1960-as években viszont
már jelentős átlagéletkor-emelkedés figyelhető meg (1970-ben 1,6 évvel magasabb az
átlagéletkor, mint 10 évvel korábban). A korábbi évtizedek ingadozásait követően az
1970-es évektől figyelhető meg az elöregedés fokozatos felerősödése. Az 1970-es
években csupán 0,5 évvel, az 1980-as években 1,0 évvel, az 1990-es években 2,5 év-
vel nőtt az összlakosság átlagéletkora.
Az egyes nemzetiségek átlagéletkorának változása a (cseh)szlovák érában jelen-
tős mértékben különbözött. A többségi cseh és szlovák nemzetiségek korösszetétele
leginkább közelített az országos trendekhez, de attól kissé fiatalabbak voltak.
A magyar népesség korösszetétele az országos trendeknél kedvezőtlenebbül ala-
kult. A csehszlovákiai nemzetiségek korösszetételének a vizsgálatát a két világhábo-
rú közötti időszakban megnehezítette, hogy legalábbis ebben a vonatkozásban a
csehszlovák statisztikai publikációkban – a masaryki csehszlovák nemzet koncepció-
jának megfelelően – nem jelennek meg külön kategóriában a cseh és a szlovák nem-
zetiségű lakosság. Ily módon az 1920-as és az 1930-as években két jelentős mérték-
ben eltérő demográfiai viselkedésű nemzetiség összevont adatai jelennek meg a
csehszlovák nemzetiség kategóriájában.
A magyar nemzetiségűek már az 1921. évi népszámlálás időpontjában mintegy
0,8 évvel voltak idősebbek az összlakosságnál, a „csehszlovákoknál” pedig 1,1 évvel
voltak öregebbek. Az ezt követő, 1931. évi cenzus időpontjában az országos változá-
soktól még nagyobb mértékű volt a magyarok elöregedése, a különbség 1,8 évet tett
ki. A csehszlovák népességtől pedig átlagosan 2,3 évvel voltak idősebbek a magya-
rok. Az 1930-as és 1940-es évek mai Szlovákia területén zajló demográfiai változásai
csak nehezebben elemezhetőek. A vizsgált területen élők kormegoszlását jelentős
mértékben befolyásolta a két ellentétes előjelű impériumváltás, az ezzel összefüggő,
ezeket követő migrációs folyamatok, a zsidó holocaust, a háborús időszakot jellemző
termékenységcsökkenés, majd a háborút követő deportálások, kitelepítések, reszlo-
vakizáció. Az ország egész területére kiterjedő egy központból szervezett népszámlá-
lásra is csak 20 évvel később, 1951-ben került sor. Ennek a cenzusnak az adatai a ma-
gyar lakosság szempontjából problematikusak, mivel a kimutatott magyar népesség
száma jóval alacsonyabb a ténylegesnél. A jelzett két évtized alatt jelentős mértékű át-
lagéletkor-növekedés figyelhető meg, de a magyarok körében az elöregedés még na-
gyobb mértékű volt: az összlakosságtól 2,7 évvel, a szlovák népességtől 3,0 évvel vol-
tak idősebbek. Az 1950. évi népszámlálás kormegoszlási adataira több szempontból
is rácáfolnak az 1961. évi cenzus adatai. Az összlakosságnál és a szlovák nemzetisé-
gűeknél kismértékű elöregedés figyelhető meg. 1961-ben az összlakosság és a szlo-
vákok 0,1 évvel voltak idősebbek, mint az ezt megelőző cenzus időpontjában. Ezzel
szemben a magyar lakosság 1961-re „megfiatalodott”, az átlagéletkora 0,2 évvel csök-
kent az 1950-es évihez képest.
A 1960-as években megfigyelt jelentős mértékű elöregedés nem vezet az életkor-
különbség újabb növekedéséhez a magyar nemzetiségűek és az összlakosság relá-
ciójában, sőt kismértékben 0,1 évvel – átmenetileg – a különbség apad. Az 1970-es
évektől az összlakosság elöregedése felerősödik, mely a magyarok körében sokkal
intenzívebben jelentkezik. 1970 és 2001 között a magyarok átlagéletkora 5,0 évvel
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 9

emelkedett (az összlakosság átlagéletkora 3,9 évvel, a szlovák lakosságé 4,0 évvel
növekedett). A legintenzívebb mértékű elöregedés az 1990-es években vált megfigyel-
hetővé: a magyarok átlagéletkora 2,8 évvel növekedett, szemben az összlakosság 2,4,
illetve a szlovák lakosság 2,5 éves életkor-növekedésével.

2. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság átlagéletkora
Szlovákiában nemek szerint 1921–2001 (év)

Szlovákok Magyarok Szlovákia összesen


Év Férfi Nő Különbség Férfi Nő Különbség Férfi Nő Különbség
1921 26,4 27,7 1,3 27,9 28,5 0,6 26,8 28,0 1,2
1930 26,1 27,7 1,6 28,7 29,7 1,0 26,6 28,1 1,5
1950 28,8 30,3 1,5 31,8 33,4 1,6 29,1 30,6 1,5
1961 28,8 30,4 1,6 31,3 33,5 2,2 29,2 30,8 1,6
1970 * * * * * * * * *
1980 30,4 32,7 2,3 33,1 36,2 3,1 30,9 33,2 2,3
1991 31,3 34,0 2,7 34,3 37,8 3,5 31,6 34,4 2,8
2001 33,6 37,7 3,1 37,0 40,7 3,7 33,9 37,0 3,1
* nincs adat

Szlovákia népességének korcsoportok szerinti átlagéletkora a nemek megoszlá-


sát tekintve is igen jelentősen különbözik. Mivel a nők élettartama jelentősen maga-
sabb a férfiakénál, ebből (is) adódik, hogy az átlagéletkoruk is jelentősen magasabb.
Szlovákiában 1921-ben a nők átlagosan 1,2 évvel voltak idősebbek a férfiaknál. A két
nem átlagos életkora közti különbség azóta fokozatosan emelkedett, és 2001-ben 3,1
évre nőtt. A nemzetiségek átlagéletkora nemek szerinti bontásban szintén differenci-
álódott. A nemek átlagéletkorának különbsége a szlovákok esetében alig tér el az
összlakosságétól (1921-ben 1,3 év, ez 2001-re 3,0 évre emelkedett), a magyar nemze-
tiségűek esetében a nemek korkülönbözete 0,6 évről 3,7 évre gyarapodott.
Az átlagéletkor egy olyan aggregált mutató, melynek segítségével igen keveset is-
merhetünk meg egy-egy populáció korösszetételének belső tagolódásáról. A korcso-
portok szerinti megoszlás legelemibb szinten a biológiai korcsoportok szerinti bontás-
ban válik vizsgálhatóvá. Első megközelítésben az egyes korcsoportok számát, arányát
vizsgálhatjuk meg, de a továbbiakban az egyes korcsoportokhoz tartozók számából
képezzük azokat a mutatókat, amelyek által egyfajta kitekintés is lehetővé válik, be-
csülhetővé válnak az elkövetkező időszak fontosabb tendenciái.
A biológiai korcsoportok szerinti megoszlásnál három korcsoportot különbözte-
tünk meg. A gyermekkorúak csoportját a 0–14, a produktív korúakét a 15–59, az idő-
sek csoportját a 60 éven felüliek képezik.
A lakosság elöregedése e szerint a mutató szerint jobban megfigyelhető: Szlová-
kiában 1921 és 2001 között igen látványosan csökkent a gyermekkorúak aránya,
32,7%-ról 19,0%-ra. Az ún. „első köztársaság” (az 1920-as és az 1930-as évek) idősza-
kában 30% felett mozgott a 0–14 évesek aránya. A háborús években a termékenység
jelentősen visszaesett, főleg ennek tudható be, hogy 1950-ben a gyermekkorúak ará-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 10

10 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

3. táblázat

A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság biológiai korcsoportok


szerinti megoszlása Szlovákiában, 1921–2001 (százalék)

Magyarok Szlovákok Szlovákia


Év 0–14 15–59 60 év Isme- 0–14 15–59 60 év Isme- 0–14 15–59 60 év Isme-
év év felett retlen év év felett retlen év év felett retlen
1921 32,1 58,4 9,5 0,1 33,2 58,3 8,5 0,2 32,7 58,6 8,7 0,2
1930 28,6 60,6 10,8 0,1 33,0 58,0 9,0 0,1 31,9 58,7 9,4 0,1
1950 25,8 61,1 13,1 0,0 29,5 60,9 9,6 0,0 28,9 61,1 9,9 0,0
1961 27,8 58,2 14,0 0,1 32,2 57,1 10,7 0,1 31,5 57,3 11,2 0,1
1970 24,3 58,6 17,1 0,1 27,8 58,7 13,5 0,1 27,2 58,8 14,0 0,1
1980 22,2 61,5 16,3 0,2 26,9 60,1 12,9 0,1 26,1 60,5 13,4 0,1
1991 20,5 61,5 18,0 0,0 25,5 60,0 14,5 0,0 24,9 60,3 14,8 0,0
2001 15,0 65,4 19,6 0,4 19,3 65,5 15,2 0,8 19,0 65,4 15,6 0,9

4. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű propagatív korú női népesség aránya
Szlovákiában 1921–2001 (nők összesen = 100%)

Év Nemzetiség 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 Összesen


Szlovák 11,1 9,7 7,3 6,2 5,7 5,2 5,0 50,2
1921 Magyar 10,6 9,4 7,7 6,5 6,1 5,5 5,0 50,9
Szlovákia 11,0 9,7 7,5 6,3 5,8 5,3 5,0 50,5
Szlovák 9,5 9,3 8,7 7,7 6,0 5,1 4,5 50,8
1930 Magyar 9,7 9,7 8,5 7,7 6,4 5,6 5,3 52,9
Szlovákia 9,5 9,4 8,6 7,7 6,1 5,2 4,7 51,3
Szlovák 8,7 8,6 8,8 4,8 7,3 7,0 6,4 51,7
1950 Magyar 8,0 7,7 8,0 4,8 7,9 7,7 6,9 50,9
Szlovákia 8,6 8,5 8,8 4,8 7,4 7,1 6,4 51,6
Szlovák 7,6 6,9 6,9 7,2 7,5 4,4 5,6 46,0
1961 Magyar 7,3 6,7 6,6 6,8 7,0 4,8 6,3 45,4
Szlovákia 7,5 6,9 6,9 7,2 7,4 4,5 5,7 46,1
Szlovák * * * * * * * *
1970 Magyar * * * * * * * *
Szlovákia * * * * * * * *
Szlovák 8,0 8,4 8,5 7,1 5,7 5,2 5,4 48,3
1980 Magyar 7,3 7,9 8,3 6,5 6,2 5,7 5,9 47,8
Szlovákia 7,8 8,3 8,5 7,1 5,8 5,4 5,5 48,4
Szlovák 8,2 6,8 7,1 7,5 7,9 6,7 5,2 49,4
1991 Magyar 7,1 6,2 6,8 7,5 8,1 6,6 6,0 48,2
Szlovákia 8,1 6,7 7,1 7,5 7,9 6,7 5,3 49,4
Szlovák 8,0 8,5 7,8 6,4 6,8 7,2 7,5 52,0
2001 Magyar 6,6 7,1 7,0 6,2 6,9 7,6 8,2 49,8
Szlovákia 7,8 8,3 7,7 6,4 6,8 7,2 7,5 51,7
* nincs adat
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 11

nya csak 28,9% volt. Az 50-es éveket jellemző „babyboom” időszaka az 1961. évi kor-
megoszlásban is megmutatkozott, ekkor újból 30% fölé emelkedett a gyerekkorúak
aránya. A következő évtizedekben arányuk gyorsuló mértékben csökkent, 2001-re
20% alá esett.
A magyar lakosság korösszetétele még dinamikusabban változott. A legfiatalabb
magyar korcsoport aránya az országos trendeknél jelentősebb mértékben apadt. Az
1921. évhez viszonyítva 2001-re arányuk több mint felével (32,1%-ról 15,0%-ra) csök-
kent. A szlovákiai trendektől való távolodásuk csaknem folyamatos volt: 1921-ben alig
2%-kal kisebb a gyermekkorúak aránya, a következő évtizedekben az elmaradás több
mint 10%, majd további csökkenések után 2001-re több mint 20%-kal kevesebb a
0–14 évesek aránya a magyar népességen belül. A szlovák népesség és az összla-
kosság közti különbség nem számottevő, alig 1%-kal magasabb a szlovák gyermek-
korúak aránya az országosnál.
A produktív korú népesség aránya évtizedeken keresztül alig változott érdemlege-
sen – arányuk kismértékben növekedett –, jobbára 60% körül mozgott. Kivételt az
1990-es évek jelentenek. 2001-ben arányuk 65% fölé ugrott. Ezen a legnagyobb lélek-
számú korcsoporton belül a nemzetiségek közti különbségek nem jelentősek.
A produktív korú népességen belül demográfiai szempontból meghatározó jelen-
tősége van a propagatív (szülőképes) korú nők számának és belső megoszlásuk ala-
kulásának, mivel a termékeny korú népesség száma, aránya, korcsoportok szerinti
megoszlása alapjaiban meghatározza a következő években a születések számának
az alakulását. Ezért első megközelítésben arra keresünk választ, hogy a vizsgált idő-
szakban hogyan változott a propagatív korú női népesség aránya a teljes női populá-
ción belül. (4. táblázat) A 15–49 éves női népesség aránya a teljes női populációnak
évtizedek óta megközelítőleg a felét teszi ki. 1950-ig arányuk meghaladta az 50%-ot,
1961-re jelentős mértékben, 46%-ra csökkent, a következő évtizedekben újra növeke-
dett, s 2001-ben újra meghaladta az 50%-ot. A magyar női populáción belül a propa-
gatív korú nők aránya a 20-as és a 30-as években meghaladta az országos értékeket,
1950 és 1980 között mintegy 1,5%-kal volt ettől alacsonyabb. A 80-as évektől további
csökkenés figyelhető meg, 2001-re közel 4%-ra nőtt az országos értékektől a lemara-
dás. A termékeny korúak arányának alakulása a teljes női populáción belül csak alap-
vonásaiban jelzi előre a termékenységben várható változásokat. Meghatározó mozza-
nata a propagatív korúak belső kormegoszlása, illetve az egyes korcsoportokhoz tar-
tozók korspecifikus termékenysége. A legtöbb gyermeket Szlovákiában hosszú távon
a 20–30 éves korú nők szülik, de megfigyelhető egy jelentős mértékű elmozdulás
ezen belül az idősebb korcsoportok felé. 2000 előtt még a 20–24 éves nők termé-
kenysége meghaladta a 25–29 éves nők termékenységét, az ezredforduló után ez el-
tolódott ez utóbbiak javára. Ezzel összefüggésben figyelhető meg a 30 évesnél idő-
sebb nők termékenységének a növekedése is.
A női populáción belül a 34 év alatti korcsoportokon belül a magyar nők aránya
alacsonyabb, a 35 év feletti nők között viszont magasabb az országos értékeknél. Az-
az a termékenység alakulása szempontjából a változások jellege kedvezőtlenebb az
országos trendeknél.
Az elöregedés folyamatában a gyermekkorúak arányának csökkenését az idősko-
rúak emelkedése kíséri. Szlovákiában 1921-ben a 60 éven felüliek aránya igen ala-
csony, 8,7% volt. 1950-ig az időskorúak arányának emelkedése nem volt túl jelentős.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 12

12 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

Változások az 1960-as évektől figyelhetők meg, és látványossá az 1980-as és az 1990-


es években váltak. (14,8%, ill. 15,6%). Mivel a produktív korúak aránya a vizsgált idő-
szakban alig változik, az időskorúak arányának alakulása reciproka a gyermekkorúak
arányváltozásának. A magyar nemzetiségűek vonatkozásában a gyermekkorúak ará-
nyának csökkenése az időskorúak arányának növekedésével társul. 1921-ben a ma-
gyar időskorúak aránya 9%-kal, 2001-ben több mint 25%-kal volt magasabb az orszá-
gos értéknél. A magyarok elöregedése a szlovákokhoz viszonyítva az országostól kis-
sé nagyobb mértékű, 1921-ben 12%, 2001-ben 29% volt.

5. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság kormegoszlásának
mutatói Szlovákiában, 1921–2001

Magyarok Szlovákia Szlovákok


Év 100 100 100 100 100 100
ETASZ NÖF ETASZ NÖF ETASZ NÖF
MGYSZ MISZ MGYSZ MISZ MGYSZ MISZ
1921 71,1 54,9 16,2 29,5 70,6 55,8 14,8 26,5 71,5 57,0 14,5 25,4
1930 65,0 47,2 17,7 37,6 70,3 54,4 15,9 29,3 72,5 57,0 15,5 27,2
1950 63,6 42,1 21,5 51,0 63,6 47,3 16,3 34,4 64,3 48,5 15,8 32,6
1961 71,9 47,8 24,1 50,4 74,5 55,0 19,5 35,4 75,3 56,5 18,8 33,2
1970 70,6 41,5 29,1 70,1 69,9 46,2 23,7 51,4 70,3 47,4 22,9 48,4
1980 62,7 36,1 26,6 73,7 65,3 43,2 22,1 51,2 66,3 44,8 21,5 48,0
1991 62,6 33,3 29,3 88,1 65,9 41,4 24,6 59,5 66,6 42,5 24,1 56,7
2001 52,9 23,0 29,9 130,2 52,9 29,1 23,8 81,7 52,7 29,5 23,1 78,4
ETASZ: eltartási teher arányszáma, függőségi arány
100 MGYSZ: 100 munkaképes korúra jutó gyermekek száma
100 MISZ: 100 munkaképes korúra jutó idősek száma
NÖF: népesség öregedésének a foka

A továbbiakban tekintsük át a magyar és szlovák lakosság kormegoszlásának vál-


tozásait néhány jellemző mutató alapján a vizsgált időszakban. Ezek a mutatók meg-
határozó módon jellemzik az egyes vizsgált populációk demográfiai viselkedését.
Négy mutatót veszünk tekintetbe: az eltartási teher arányszámának alakulását, a 100
munkaképes korúra jutó gyermekek számát, a 100 munkaképes korúra jutó idősek
számát, végül a népesség öregedésének a fokát. Az eltartási teher arányszáma, vagy
függőségi arány, a függő helyzetben lévő, azaz az eltartásra szoruló korcsoportoknak
a produktív korú népességhez való viszonyát jelenti. Ez nem egy gazdasági, hanem
egy demográfiai mutatószám, mivel a kormegoszlás és nem a keresők és az eltartot-
tak aránya alapján történik a kiszámítása. Nem beszélve arról, hogy térségünk orszá-
gaiban az eltartottak életkora jelentősen kitolódott a növekvő arányban hosszabb ide-
ig tanulmányaikat folytatók számának növekedése következtében.
Először vizsgáljuk meg az eltartási teher arányszámának alakulását. Megfigyelhet-
jük, hogy az elmúlt 80 évben országosan csökkent e mutató értéke. Az előzmények
ismeretében ebben nincs semmi meglepő, mivel az összlakosságon belül meg-
növekedett a produktív korúak aránya. Az eltartási teher arányszáma az 1921. évi
70,6-ről a 2001. évi 52,9-re esett vissza. Hasonló tendenciáról árulkodnak a magyar
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 13

(71,1-ről 52,9-re) és a szlovák népesség (71,5-ről 52,7-re) adatai is. Sokkal differenci-
áltabb képet kapunk, ha e mutatót két összetevőjére, a 100 munkaképes korúra jutó
gyermekek, illetve idősek számának összegére bontjuk. Ebből a szempontból már
sokkal árnyaltabb eltéréseket figyelhetünk meg az országos és az egyes nemzetisé-
gek vonatkozásában is. A 100 produktív korúra jutó gyermekek száma igen nagy mér-
tékben visszaesett. 1921-ben 55,8, 2001-ben 29,1 gyermek jutott 100 munkaképes
korúra. E mutató értéke az 1980-as évek végéig viszonylag folyamatosan csökkent
(1991-ben az értéke 41,4), az 1990-es években bekövetkezett nagymértékű termé-
kenységcsökkenés vezetett a 2001. évi alacsony értékhez.
A magyarok körében a 100 munkaképes korúra jutó gyerekszám mutatójának a
csökkenése az országoshoz hasonló tendenciájú, de intenzívebb. Már 1921-ben is a
magyarok körében kissé alacsonyabb e mutató értéke az országosnál (54,9). Csök-
kenése is erőteljesebb az országos trendeknél, 2001-re az értéke 23,0-ra csökken. A
szlovák nemzetiségűek mutatói ebben az esetben is kissé kedvezőbbek az országos
trendeknél: a vizsgált nyolc évtized során az értékük folyamatosan magasabb volt az
országosnál. A 100 produktív korúra jutó idősek számának mutatója országosan több
mint másfélszeresére emelkedett (14,8-ról 23,8-ra). A magyarok körében a növekedés
még intenzívebb volt (16,2-ről 29,2-re). A szlovák nemzetiségűek mutatói alig tértek el
az országostól.
Az eddig ismertetett mutatók a kormegoszlás egyes aspektusait a munkaképes
korú népesség számához arányosították. Ettől szemléletében eltér az öregedés foká-
nak a mutatója (NÖF), mely a két improduktív korcsoport egymáshoz viszonyított ará-
nya. Azt fejezi ki, hogy 100 gyermekkorúra hány időskorú jut. Ez a mutató tulajdonkép-
pen a népesség jövőbeni potenciáját jelzi. Ebből a szempontból igen markáns kü-
lönbség mutatkozik a magyar népesség és az összlakosság vonatkozásában. Vegyük
ezeket szemügyre: e mutató értéke országosan 1921 és 2001 között több mint három-
szorosára (26,5-ről 81,7-re) emelkedett. Az öregedés viszonylag kis mértékben erősö-
dött az 1920-as években, de nem növekedett jelentősebb mértékben az azt követő há-
rom évtizedben sem. Még 1961-ben is csupán 35,4 volt a NÖF értéke. Az elöregedés
az 1960-as években felgyorsul, az 1980-as (NÖF = 59,5) és az 1990-es (NÖF = 81,7)
években válik intenzívvé.
A magyarok körében az elöregedés mértéke jelentősen előrehaladottabb. Már az
1921. évi értéke (29,5) nem elhanyagolható mértékben magasabb az országosnál, a
2001. évi értéke (130,2) közel négy és félszerese ez előbbinek. Az öregedés a magya-
rok körében már az 1920-as években „látványosabb” az országosnál (1,1-szerese), az
1961. évi értéke 1,7-szerese annak. Az 1970-es és az 1980-as évek erősödését az
1990-es években még intenzívebb elöregedési folyamatok kísérik.

1.1 Az 1990-es évek változásainak néhány aspektusa

Az előző fejezetben történeti távlatban vizsgáltuk a magyar és szlovák népesség kor-


szerkezet-változásait Szlovákiában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától 2001-
ig. A nyolc évtized alatt lezajlott folyamatokat különböző szempontokból közelítettük
meg. E komplex megközelítés alapján megfigyelhettük, hogy az utolsó évtized, az 1990-
es évek egyfajta törésvonalat jelentenek a szlovákiai magyarok, de Szlovákia népessé-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 14

14 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

gének demográfiai viselkedésében is. Az elmúlt évtizedben sokkal intenzívebbé vált az


elöregedés, melyhez jelentős mértékben a termékenység igen nagy mértékű csökkené-
se járult hozzá. Ez pedig a korösszetétel jelentős mértékű módosulását eredményezte.
Leglátványosabban a legfiatalabb korcsoportokhoz tartozók aránya csökkent.
Ebben az alfejezetben az 1990-es években, pontosabban a két utolsó cenzus, az
1991. és a 2001. évi között bekövetkezett változások egyes aspektusaira mutatunk rá,
ezek egyes összetevőit emeljük ki részletesebben.
1991 és 2001 között a lakosság átlagéletkora Szlovákiában 2,5 évvel emelkedett
(33,1 illetve 35,5 év). 1991-ben a magyar lakosság átlagéletkora 36,1 év volt, vagyis
3,0 évvel, 2001-ben (38,9 év volt), 3,4 évvel volt magasabb, mint Szlovákia lakónépes-
ségéé. A szlovák lakosság átlagéletkora 1991-ben 0,4 évvel (32,7 év), 2001-ben 0,3
évvel (35,2 év) volt alacsonyabb Szlovákia lakosságának átlagéletkoránál. (A szlovák
és a magyar lakosság átlagéletkorának eltérései 1991 és 2001 között 3,6 évről 3,7 év-
re emelkedtek.)
Szlovákia lakosságának biológiai korcsoportok szerinti megoszlása a 1990-es
években jelentős mértékben módosult: a gyermekkorúak (0–14 évesek) száma
(1 313 961-ről 1 015 493-ra) 298 468-cal, részaránya 24,9%-ról 18,9%-ra csökkent. A
felnőttkorúak (15–59 évesek) száma (3 177 510-ről 3 487 171-re) 309 661-gyel, 60,2%-
ról 64,8%-ra emelkedett, az időskorúak száma (781 391-ről 829 267-re) 14,8%-ról
15,4%-ra növekedett. (A korábbi népszámlálásoktól eltérően, nem hanyagolhatjuk el
az ismeretlen korúak számának alakulását, mivel számuk a 10 évvel korábbinak mint-
egy 32-szeresére 1473-ról 47 524-re, arányuk 0,03%-ról 0,9%-ra emelkedett).
A magyar lakónépesség biológiai korcsoportok szerinti megoszlása az előzőnél is
kedvezőtlenebb. A gyermekkorúak (0–14 évesek) száma (116117-ről 77943-ra) 38174-
gyel, részaránya 20,5%-ról 15,0%-ra csökkent. A felnőttkorúak (15–59 évesek) száma
(348 845-ről 339 062-re) 9783-mal gyarapodott, részaránya (61,5%-ról 65,1%-ra) növe-
kedett. Az időskorúak száma kismértékben, 912-vel (102 374-ről 101 462-re) csökkent,
részaránya (18,0%-ról 19,9%-ra) emelkedett. (Az ismeretlen korú magyar nemzetiségű-
ek száma az országossal megegyező arányban, megközelítőleg 32-szeresére 64-ről
2061-re, arányuk 0,01%-ról 0,4%-ra gyarapodott.)
A szlovák lakosság korösszetétele alig különbözik az összlakosság kormegoszlá-
sától. Főbb korcsoportok szerinti megoszlásuk az összlakosságnál némileg kedve-
zőbb, de elöregedési folyamataik az országoshoz hasonló tendenciájúak.

6. táblázat
A magyar nemzetiségű lakosság megoszlása Szlovákiában biológiai
korcsoportok szerint 1991-ben és 2001-ben

Biológiai korcsoportok (év) Összesen (%) Magyarok (%) Szlovákok (%)


1991 2001 1991 2001 1991 2001
0–14 24,9 18,9 20,5 15,0 25,5 19,2
15–59 60,2 64,8 61,5 65,1 60,0 65,0
60 felett 14,8 15,4 18,0 19,5 14,5 15,0
Ismeretlen 0,0 0,9 0,0 0,4 0,0 0,8
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 15

A lakosság korösszetételének finomszerkezete az ötéves korcsoportok szerinti


bontásban jobban megfigyelhető (1. ábra). Az ábra adataiból látható, hogy az összla-
kosság és a magyar népesség ötéves korcsoportok szerinti megoszlása nagymérték-
ben hasonló. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a magyar népességen belül a
legfiatalabb korcsoportokhoz tartozók aránya jelentős mértékben alacsonyabb, mint
e korcsoport országos aránya. Az összlakosságon és a magyar nemzetiségű népes-
ségen belül a 30–34 évesek korcsoportjának aránya csaknem azonos. A 35 éven fe-
lülieknél a magyar ötéves korcsoportok aránya rendre magasabb az országos érté-
keknél. Az országos és a magyar korfa egyfajta tükre a születések számában bekö-
vetkezett változásoknak, de magán viseli a nagyobb társadalmi traumák (elsősorban
háborúk) következményeit is.

1. ábra. A magyar lakosság ötéves korcsoportjai Szlovákiában 2001-ben

80 felett

75–79
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
korcsoportok (év)

45–49
Szlovákia
40–44
Magyarok
35–39

30–34
25–29
20–24

15–19
10–14
5–9
0–4

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0


%

(A magyar lakosság kormegoszlását koréves adatok alapján az F1a, F1b ábra tar-
talmazza.)
A lakosság kormegoszlását országos szinten nemek szerinti bontásban is meg-
vizsgáltuk. Először Szlovákia lakosságának ötéves korcsoportok szerinti megoszlását
tekintjük át nemek szerint.
Megfigyelhetjük, hogy a lakosság korösszetétele nemek szerint kismértékben
különbözik. Országos viszonylatban a nők aránya – az összlakosságon belül – kis-
sé magasabb (51,4%) a férfiak arányánál (48,6%). Az összlakosság ötéves korcso-
portjain belül is jelentős eltérések mutatkoznak. Mivel éves szinten kismértékben
több fiú születik, mint lány, ez megmutatkozik az ötéves korcsoportok nemek sze-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 16

16 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

rinti megoszlásában is. A 0–4 évesek korcsoportjában a fiúk aránya 2001-ben


51,3% volt. A férfihalandóság viszont magasabb a női halandóságnál. Ezért az élet-
kor növekedésével a nemek aránya egyre jobban kiegyenlítődik. Szlovákiai vi-
szonylatban 2001-ben a nemek aránya a 40–45 évesek populációjában egyenlítő-
dik ki. Az életkor előrehaladásával ezt követően egyre nagyobb női többlet mutat-
kozik korcsoportonként. Így a 60–64 évesek 56,0%-a, a 70–74 évesek 61,2%-a, a
80 éven felüliek 68,1%-a nő.

2. ábra. Szlovákia lakosságának ötéves korcsoportok és nemek szerinti megoszlása, 2001

Nők
80 fölött Férfiak
75–79

70–74

65–69

60–64
korcsoportok (év)

55–59

50–54

45–49

40–44

35–39

30–34

25–29

20–24

15–19

10–14

5–9

0–4
12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0
(%)

A magyar lakosságon belül a nők aránya 51,9%, ez kissé magasabb, mint e nem
aránya az összlakosságon belül. A legfiatalabb korú gyermekek (0–4 évesek) cso-
portjában a nemek aránya nem tér el az összlakosságon belüli aránytól. Az életkor
előrehaladásával a férfiak aránya az összlakossághoz hasonló mértékben csökken. A
nemek aránya a 45–49 évesek csoportjában egyenlítődik ki. A férfiak aránya az élet-
kor előrehaladásával tovább csökken. A kimutatott legidősebbek, a 80 évnél időseb-
bek közötti arányuk 29,2%. (Lásd 3. ábra.)
Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának ötéves korcsoportjaiban bekövetke-
zett változásokat a 4. ábra szemlélteti.
Az adatokból itt is látható, hogy a magyar népesség egyes korcsoportjai számá-
ban bekövetkezett változások többé-kevésbé hasonló tendenciájúak voltak, mint az
összlakosságon belül bekövetkezett változások. Ugyanakkor a magyar népesség va-
lamennyi korcsoportjában a növekedés kisebb, a fogyás pedig nagyobb volt, mint az
összlakosságon belül. Az egyes korcsoportokhoz tartozók arányának alakulása elég
pontosan tükrözi a születések számának az utóbbi néhány évtizedben megfigyelhető
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 17

3. ábra. A magyar lakosság korcsoportok és nemek szerinti megoszlása Szlovákiában, 2001

80 felett
Nők
75--79
Férfiak
70--74

65--69

60--64

55--59

50--54
korcsoportok (év)

45--49

40--44

35--39

30--34

25--29

20--24

15--19

10--14

5--9

0--4

10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0
(%)

igen jelentős ingadozását. A legnagyobb mértékű fogyás a 0–4, illetve 5–9 évesek
korcsoportjaiban tapasztalható, a magyar népesség körében a csökkenés mértéke a
0–4 éveseknél 38,0% (az összlakosságon belüli csökkenés 30,5%), az 5–9 éveseknél
36,1% (az összlakosságon belüli csökkenés 23,5%). Növekedés országos szinten a
huszonévesek korcsoportjaiban mutatkozik, a magyar népesség körében csak a
20–24 éveseknél. A 30–39 évesek (az 1960-as években születettek) aránya a magyar
népesség körében több mint 20%-kal, az országos adatok szintjén több mint 10%-kal

4. ábra. A magyar nemzetiségű lakosság ötéves korcsoportok szerinti változása


Szlovákiában 1991 és 2001 között (százalékban)

80 felett

70–74

60–64
korcsoportok (év)

50–54

40–44

30–34

20–24

10–14 Szlovákia
magyarok
0–4

- 60,0 - 40,0 - 20,0 0,0 20,0 40,0 60,0

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 18

18 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

apadt. Az idősebb korcsoportok felé haladva megfigyelhető a 2. világháború után szü-


letett évjáratokhoz tartozók (40–54 évesek) számának jelentős mértékű növekedése.
(A még korábban születettek arányszámának változásai magukon viselik az első világ-
háború utáni évtizedek változásait.)
Az, hogy a magyar lakosság elöregedettebb az összlakosságnál, azzal jár együtt,
hogy az összlakosságon belül a fiatalabb korosztályok felé haladva fokozatosan csök-
ken a magyar korcsoportok részaránya. 2001-ben a 35–39 éveseknél, illetve időseb-
beknél éri el vagy haladja meg a 10,0%-ot. A 25–29 évnél fiatalabbaknál 9,0% alatti, a
10 év alatti populáción belül 8,0% alatt van a magyar gyermekek részaránya. Szlová-
kia népességének ötéves korcsoportok szerinti nemzetiségi megoszlása jobban meg-
foghatóvá teszi az egyes nemzetiségek részarányát a korcsoportokon belül, másrészt
valamelyest előrevetíti, prognosztizálja az egyes nemzetiségek részarányának várható
változását az elkövetkező évtizedekben. A fiatalabb korcsoportok felől az idősebbek
felé haladva fokozatosan növekszik a korcsoportokon belül a magyarság részaránya.
2001-ben a 4 évnél fiatalabb gyermekeknek 7,6%-a, 1991-ben 8,5%-a, 1980-ban 9,1%-
a, 1970-ben pedig 10,5%-a volt magyar nemzetiségű. A kimutatott legidősebb, 80
éven felüli népességen belül a magyarok aránya 2001-ben 12,6%, 1991-ben 14,2%,
1980-ban 14,4%, 1970-ben 16,7% volt.
A szlovák lakosság ötéves korcsoportjainak alakulásánál a magyarokkal ellentétes
irányú tendenciákat figyelhetünk meg: összlakosságon belüli részarányuk a fiatalabb
korcsoportok felé haladva lassan növekszik. Míg a 60–64 évesek között arányuk 83,5%-
ot tesz ki, a 30–34 évesek 85,6%-a, a 15–19 évesek 87,9%-a szlovák nemzetiségű. A
még fiatalabb korcsoportok felé haladva arányuk már kismértékben csökken. A 0–4
éves szlovákok aránya pedig jelentősen, mintegy 2,1 százalékponttal kisebb (85,8%),
mint a 15–19 éveseké. Ez Szlovákia népességének legfiatalabb korcsoportjaiban a ro-
mák arányának jelentős arányú növekedésével magyarázható2 (F1. táblázat).
Az utolsó évtized adatsorai meglehetősen kedvezőtlen képet tárnak elénk a ma-
gyar népesség lélekszámának alakulásáról. Ennek egyik, talán legmarkánsabb jegye
a fiatalabb korosztályok számának, arányának csökkenése.
Az összlakosság számának alakulása mellett egyes korcsoportok számának válto-
zásai is kiemelkedő jelentőségűek. Ezek közül jelentősek a szülőképes korú nők szá-
mának és arányának változásai, amelyek a születési mozgalom jobb megismerésé-
hez nyújthatnak segítséget (F2. táblázat).
Szlovákiában 1991 és 2001 között a 15–49 éves nők száma 1 333 708-ról 1 429 928-
ra növekedett, az azonos korcsoportba tartozó magyar nemzetiségű nők száma 141 367-
ről 134 473-ra csökkent, a szlovák propagatív korú nők száma 1 142 139-ről 1 235 439-
re emelkedett. Az 1990-es években szülőképes korú nők aránya a magyar női popu-
láción belül 48,2%-ról 49,8%-ra, Szlovákia női népességen belül 49,4%-ról 51,7%-ra, a
szlovák női populáción belül 49,4%-ról 52,0%-ra emelkedett.
A születések számának fokozatos csökkenése következtében a gyermekek többsé-
gét továbbra is a 20–29 éves korú nők hozzák világra, annak ellenére, hogy az első gyer-
mek születése időben egyre inkább kitolódik. Ezért a legtermékenyebb korú nők de-
mográfiai változásait is érdemes áttekintenünk. A 20–29 éves nők száma és aránya is
2 A roma nemzetiségű lakosság aránya Szlovákiában 1,67%. Az összlakosságon belüli arányuk a legfiatalabb korcsoportok irá-
nyába igen intenzíven emelkedik. A 45–49 évesnél idősebbek között arányuk nem éri el az 1%-ot. A 15–19 évesek korcsoport-
jában arányuk már 2,2%, a 0–4 évesek között ennek több mint kétszerese 4,7%.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 19

jelentős mértékben emelkedett országos szinten egy évtized alatt. Ez az 1970-es évek-
ben jelentős szülésszám-növekedésnek köszönhető. Az 1970-es évek közepén, máso-
dik felében születettek léptek az 1990-es évekre a legtermékenyebb korba.
Az összlakosságon belül a 20–29 évesek aránya 13,9%-ról 16,0%-ra emelkedett. A
20–29 éves magyar nemzetiségű nők száma elenyésző mértékben (106 fővel) növe-
kedett, aránya viszont 13%-ról 14,2%-ra emelkedett. A 20–29 éves szlovák nők aránya
még dinamikusabban, 13,9%-ról 16,2%-ra gyarapodott.
A 20–29 éves magyar nemzetiségű nők aránya a szlovákiai női populáción belül
10,2%-ról 8,7%-ra apadt, ugyanazon korcsoporthoz tartozó szlovák nők aránya 85,8%-
ról 87,3%-ra növekedett. A magyar nemzetiségű 20–29 éves nők aránya a 21. század
első évtizedében a magyar női populáción belül, de Szlovákia női népességén belül
is nagy valószínűséggel tovább csökken.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 20

2. A kormegoszlás regionális vonatkozásai


A bevezető részben már említettük, hogy a vizsgálatainknak csupán egyik aspektusát
jelentik az országos szinten megfigyelhető demográfiai folyamatok. Az országostól
sokkal árnyaltabb összefüggéseket, eltérő mintázatokat figyelhetünk meg, ha külön-
böző szintű, nagyságú régiókon belül is megvizsgáljuk a kormegoszlás folyamatait.
Először tekintsük át az egyes vizsgálati szinteket és jellemzőiket.

A vizsgálati szintekről

Vizsgálatainkat három szinten, a nagyrégiók, kisrégiók, illetve települések szintjén vé-


gezzük el.3 Ezek meghatározását a települések szintjétől kezdve a makroszintig ha-
ladva fejtjük ki.
A magyarlakta településeken (MLT) általában azokat a településeket értjük, ahol
a magyarok aránya meghaladja a 10%-ot, vagy a 100 főt. Ily módon a 10%-nál alacso-
nyabb arányú, de legalább 100 magyar lakosú helységek is magyarlakta települések-
nek minősülnek. (Egy további, ritkábban alkalmazott definíció szerint a magyarlakta te-
lepülések közé azokat a helységeket soroljuk, ahol a magyarok aránya legalább 10%.)
A magyarlakta járások (MLJ) kategóriáját két módon is meghatározhatjuk. Az el-
ső a legalább 2% feletti magyar lakosságú járásokat, a másik a 10% feletti, vagy leg-
alább 1000 magyar lakosú járásokat minősíti magyarlaktának. A 2001. évi adatok sze-
rint, e két eltérő megközelítés alapján a magyarlakta járások közé ugyanazok a köz-
igazgatási egységek, kisrégiók tartoznak.
A szlovákiai magyarlakta járások etnikai szempontból olyan mesterséges térbeli
konstrukciók, amelyek területének kialakításánál, majd 1996-ban történt újradefiniálá-
sánál zömmel politikai szempontok voltak a meghatározók. (Kialakításuknál a nemze-
tiségek térbeli elhelyezkedését, összetételét nem vették tekintetbe.) Ennek következ-
tében a magyarlakta nagyrégióban zömmel olyan járások jöttek létre, melyeket ketté-
szel a nyelvhatár. E járások többségében a nyelvhatár alatt és felett is jelentős kiterje-
désű területek helyezkednek el.
A mezoszintű vizsgálat lehetővé teszi a Szlovákiában kiemelkedő jelentőségű
centrum és periféria problémájának vizsgálatát. Ezenkívül etnikai következtetéseket
vonhatunk le a középszintű aggregált adatokból oly módon, hogy a járásokat etnikai
jellegük alapján csoportosítjuk és vizsgáljuk.
A magyarlakta nagyrégiót (MLR) a magyarlakta járások alkotják. Szlovákia
egyéb járásai képezik a nem magyarlakta nagyrégiót (NMLR).
Tanulmányunkban a továbbiakban először a két nagy területi egység – a ma-
gyarlakta nagyrégió (MLR) és a nem magyarlakta nagyrégió (NMLR) – szintjén végez-
zük el az alapvető összevetéseket.

3 Ezek értelmezését részletesebben kifejtettem a Gyurgyík (2006): Népszámlálás 2001. c. munkában.


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 21

2.1 Nagyrégiók

A lakosság korösszetételét regionális bontásban először a két nagyrégió szerint


vizsgáljuk meg.

7. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság átlagéletkora Szlovákia
nagyrégióiban, 2001-ben (év)

Nemzetiség NMLR* MLR** Szlovákia


Magyarok 47,5 38,7 38,8
Szlovákok 34,8 35,5 35,1
Szlovákia összesen 34,8 36,4 35,5
* Nem magyar lakta régió
** Magyar lakta régió

A két nagyrégió népességének átlagéletkora nem elhanyagolható mértékben kü-


lönbözik. A magyarlakta régió lakossága kimutathatóan elöregedettebb. Az NMLR né-
pességének az átlagéletkora (34,8 év) 1,6 évvel alacsonyabb az MLR lakosságának át-
lagától (36,4 év). Sokkal jelentősebbek a különbségek az egyes nemzetiségek szem-
pontjából a két nagyrégióban: a szlovák nemzetiségűek átlagosan 0,4 évvel fiatalab-
bak az összlakosságnál. Az NMLR-ben az összlakosság és a szlovákok átlagéletkora
gyakorlatilag megegyezik (34,8 év). Az MLR-ben 0,8 évvel fiatalabbak az összlakosság-
nál. Azaz 0,7 évvel öregebbek az MLR-ben élő szlovákok az NMLR-ben élőknél.
A magyar népesség átlagos életkora az egyes nagyrégiókban ettől gyökeresen el-
térő. Országos átlagéletkoruktól az MLR-ben élő magyarok igen kis mértékben, 0,1
évvel fiatalabbak (38,7 év), az NMLR-ben élők viszont mintegy 9 évvel idősebbek et-
től (47,5 év). Még jelentősebbek az eltérések, ha az egyes etnikai nagyrégiókon belül
hasonlítjuk össze a magyar és szlovák népesség átlagéletkorát: az MLR-en belül a
szlovákok és magyarok átlagéletkorának különbsége 3,2 év, a komplementer nagyré-
gióban az átlagéletkor különbsége 12,7 év.
A nemzetiségek korösszetételéről, illetve ezek eltéréseiről az átlagéletkor szerinti
megoszlásnál jobb áttekintést nyújt a főbb korcsoportok szerinti megoszlás vizsgála-
ta. Először vessünk egy pillantást az összlakosság főbb korcsoportok szerinti meg-
oszlására az egyes nagyrégiókban.
A magyarlakta nagyrégióban nem kis mértékben alacsonyabb a gyermekkorúak
aránya (17,5%), mint a komplementer nagyrégióban (19,8%). Ezzel párhuzamosan 0,8
százalékponttal magasabb a produktív korúak és az időskorúak aránya is.
Azt is megfigyelhetjük, hogy a magyarlakta nagyrégióban több mint kétszer nagyobb
(1,3%) az ismeretlen korúak aránya, mint a nem magyarlakta nagyrégióban (0,6%).
A magyar nemzetiségűek főbb korcsoportok szerinti megoszlásának az eltérései
a két nagyrégióban első pillantásra is igen szembeszökőek. Megfigyelhető, hogy az
MLR-ben mintegy kétszer magasabb az ismeretlen korúak aránya, mint a komplemen-
ter régióban. Ez meghatározó mértékben a két nagyváros hatásának tudható be. A
legmarkánsabb eltérés a gyermekkorúak arányában mutatkozik. A magyar nemzeti-
ségű gyermekkorúak aránya (4,0%) az NMLR-ben közel négyszer alacsonyabb, az

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 22

22 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

8. táblázat
Szlovákia lakosságának főbb korcsoportok szerinti megoszlása a két nagyrégióban, 2001
(százalék)

Főbb korcsoportok (év) NMLR MLR Szlovákia


0–14 19,8 17,5 18,9
15–59 64,5 65,3 64,8
60 felett 15,1 15,9 15,4
Ismeretlen 0,6 1,3 0,9
Összesen 100,0 100,0 100,0

időskorúak aránya (26,6%) pedig több mint 1/3-dal magasabb, mint az MLR-ben.
Nem elhanyagolható mértékben (3,6 százalékponttal) magasabb a produktív korúak
aránya is az NMLR-ben.

9. táblázat
Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának főbb korcsoportok
szerinti megoszlása 2001-ben (százalék)

Főbb korcsoportok (év) NMLR MLR Szlovákia


0–14 4,0 15,1 15,0
15–59 68,7 65,1 65,1
60 felett 26,6 19,4 19,5
Ismeretlen 0,6 0,4 0,4
Összesen 100,0 100,0 100,0

A két nagyrégióban élő szlovák nemzetiségűek kormegoszlásában mutatkozó el-


térések nem túl jelentősek. Náluk is megmutatkozik az ismeretlen korúak torzító hatá-
sa. Megfigyelhetjük, hogy a magyarlakta régióban élő szlovákok kisebb mértékben el-
öregedettebbek a nem magyarlakta régióban élőknél. Az MLR-ben élők között 1,6
százalékponttal alacsonyabb a gyermekkorúak aránya, de kismértékben alacso-
nyabb (0,2 százalékponttal) az időskorúak aránya is.
A produktív korúak aránya viszont egy százalékponttal magasabb, mint az NMLR-
ben élők esetében.
10. táblázat
Szlovákia szlovák nemzetiségű lakosságának főbb korcsoportok
szerinti megoszlása 2001-ben (százalék)

Főbb korcsoportok (év) NMLR MLR Szlovákia


0–14 19,7 18,1 19,2
15–59 64,6 65,6 65,0
60 felett 15,1 14,9 15,0
Ismeretlen 0,6 1,4 0,8
Összesen 100,0 100,0 100,0
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 23

(A két nagyrégión belül a magyar nemzetiségű lakosság ötéves korcsoport-


ok szerinti megoszlását az F2a és az F2b ábra szemlélteti a függelékben.) Vé-
gezetül tekintsük át a kormegoszlás néhány mutatójának alakulását a két nagy-
régióban.

11. táblázat
A magyar és szlovák lakosság kormegoszlásának indexei a két nagyrégióban, 2001

Nagyrégió Eltartási teher arányszáma 100 munkaképes korúra jutó


gyermekek száma
Szlovákia Magyarok Szlovákok Szlovákia Magyarok Szlovákok
MLR 51,2 53,0 50,4 26,9 23,2 27,6
NMLR 54,0 44,6 53,8 30,6 5,9 30,5
Szlovákia 52,9 52,9 52,7 29,1 23,0 29,5
Nagyrégió 100 munkaképes korúra jutó Népesség öregedésének a foka
idősek száma
Szlovákia Magyarok Szlovákok Szlovákia Magyarok Szlovákok
MLR 24,4 29,8 22,8 90,6 128,6 82,4
NMLR 23,4 38,8 23,3 76,4 659,7 76,5
Szlovákia 23,8 29,9 23,1 81,7 130,2 78,4

Megfigyelhetjük, hogy a magyarlakta nagyrégióban sokkal kevésbé térnek el a


magyarok egyes mutatói az összlakosságétól, mint a komplementer régióban. Az
MLR-ben a régió összlakosságának indexétől csak a magyar lakosság elöregedési
fokának a mutatója tér el meghatározó mértékben. A többi mutató eltérései nem túl
jelentősek. A komplementer régióban a magyarok valamennyi mutatója sokkal ked-
vezőtlenebb: a leglátványosabban az elöregedés foka (659,7) és a 100 munkaképes
korúra jutó magyarok száma (5,9) mutatja a legnagyobb eltéréseket. A szlovák nem-
zetiségűek mutatói csak igen kis mértékben térnek el az összlakosság indexeitől. A
legjellegzetesebb különbség az elöregedés fokánál mutatkozik: az MLR-ben a szlo-
vák nemzetiségűek érzékelhetően kevésbé elöregedettek (82,4), mint a régió össz-
lakossága (90,6).
Az összlakosság, illetve a magyar és szlovák nemzetiségűek megoszlásában
nagyrégiók szerint lényeges eltérések figyelhetők meg, de további elemzésekbe ezen
a szinten nem bocsátkozunk.

2.2 Járások

A magyar nemzetiségű lakosság kisrégiók szerinti vizsgálatánál a jelenleg hatá-


lyos középszintű szlovákiai közigazgatási egységeket, a járásokat tekintjük vizsgálati
egységeknek.
Az első szakaszban a járások etnikai jellege, pontosabban az egyes járásokban
élő magyarok aránya szerint vizsgálódunk. A járásokat a magyar lakosság aránya sze-
rint öt típusba soroljuk. (A 2%-nál kisebb magyar lakosságú járások tulajdonképpen

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 24

24 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

azonosak a nem magyarlakta járásokkal, melyek a nem magyarlakta régiót teszik ki.)
A magyarlakta régió járásait 4 kategóriába soroljuk.4
Ezen kategorizáció szerint a 79 szlovákiai járás közül 54 nem magyarlakta, 10
szórványjellegű, 8 enyhe magyar kisebbségű, 5 erős magyar kisebbségű, 2 pedig ma-
gyar többségű.5 Első megközelítésben vegyük górcső alá az átlagéletkor szerinti meg-
oszlást Szlovákia járásaiban.

12. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság átlagéletkora a járások
etnikai jellege szerint Szlovákiában, 2001 (év)

A magyarok aránya Magyarok Szlovákok Szlovákia Különbség: Különbség:


Magyarok– Szlovákia–
Szlovákok Magyarok
2% alatt 47,5 34,8 34,8 12,7 12,7
2–10% 45,1 36,4 37,4 8,7 7,7
10-30% 39,2 34,7 35,3 4,5 3,9
30–50% 38,7 35,0 36,2 3,7 2,5
50% felett 36,9 34,5 36,3 2,6 0,6
Összesen 38,8 35,1 35,5 3,7 3,3

Megfigyelhető, hogy az egyes járáscsoportok lakossága annál elöregedettebb, mi-


nél magasabb az ott élő magyarok aránya (F3. ábra). Kivételt a szórványjellegű
(2–10%-ban magyarlakta) járások képeznek. Átlagéletkoruk valamennyi kategória kö-
zül a legmagasabb, 37,4 év. Az ebbe a típusba tartozó népesség döntő többségét a
két szlovákiai nagyváros lakossága képezi. A későbbiek során megfigyelhető lesz,
hogy a két legnagyobb, 100 000 főnél magasabb lélekszámú város a legelöregedet-
tebb városok közé tartozik. A magyar népesség esetében lineáris az összefüggés a
járások etnikai jellege és a magyar lakosság elöregedettsége között. Minél nagyobb
arányban élnek magyarok az egyes járásokban, annál fiatalabbak az ott élő magya-
rok. A legmagasabb átlagéletkor a NMLR járásaiban élő magyaroknál mutatható ki.
(Már említettük, hogy közel 13 évvel magasabb az átlagéletkoruk, mint e nagyrégió
összlakosságának.) A két nagyváros által „uralt”, szórványjellegű (2–10%-ban magyar-
lakta) járások magyarságának az átlagéletkora (45,1 év) közel 8 évvel magasabb e já-
rások összlakosságáénál (37,4 év). A magyar lakosság jelentős mértékű „fiatalodása”
a 10%-nál nagyobb arányban magyarlakta járásokban figyelhető meg: a 10–30%-ban
magyarlakta járások magyarságának az átlagéletkora 39,2 év, az erős magyar kisebb-
ségű járások (30–50%) magyarsága még fiatalabb, 38,7 év, s a legfiatalabbak a ma-
gyar többségű járásokban élő magyarok (36,9 év). Az utolsó két kategóriába tartozó
magyarok átlagéletkora alacsonyabb a magyar népesség országos átlagéletkoránál
(F4. ábra).
Végezetül vessünk egy pillantást a szlovák lakosság átlagéletkorának alakulására.
Megfigyelhető, hogy átlagéletkoruk sokkal kisebb mértékben szóródik, mint a magyar
4 A magyarlakta járások kategóriái a magyar lakosság aránya szerint: 2–10%: szórványjellegű járások, 10–30%: enyhe magyar
kisebbségű járások. 30–50%: erős magyar kisebbségű járások, 50% felett: magyar többségű járások.
5 Lásd az F3. táblázatot a függelékben.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 25

lakosság, vagy az összlakosság esetében. Átlagéletkoruk az összlakosságétól mind-


össze néhány tized évvel kevesebb, jelentősebb eltérés csak a szórványjellegű ma-
gyarlakta járásokban mutatkozik, ahol 1,3 évvel magasabb az átlagéletkoruk a szlová-
kok országos átlagánál. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a szlovák népesség a
magyar többségű (azaz szlovák kisebbségű) járásokban a legfiatalabb. Ez fordítottja
a magyar népességnél megfigyelt folyamatoknak.
A magyar lakosság demográfiai mutatói a járások etnikai jellegével szoros ösz-
szefüggésben alakulnak: a járásokban élő magyarok arányának emelkedése jelen-
tős mértékben fiatalodó magyar népességgel párosul. Azaz, a járásokban élő ma-
gyarok arányának emelkedésével csökken az összlakosságtól elválasztó „demográ-
fiai távolság”.6
Ebből az aspektusból közelítve kitapinthatóvá válik, hogy az egyes járáskategó-
riákban a regionális összlakossághoz képest az eltérés csökkenése igen nagy mér-
tékű. A magyar többségű járásokban a magyar népesség és az összlakosság átlag-
életkora között alig több mint félévnyi a különbség. Amennyiben „tisztított” értékek-
kel dolgozunk, azaz nem az összlakossághoz, hanem a szlovák népesség életkorá-
hoz viszonyítjuk a magyarok adatait, akkor a magyar többségű járásokban már je-
lentősen nagyobb a korkülönbség. Mintegy két és fél évvel idősebbek a magyarok
a szlovákoknál.

13. táblázat
Szlovákia lakosságának megoszlása főbb korcsoportok és a járások etnikai
jellege szerint, 2001 (százalék)

A magyarok aránya 0–14 év 15–59 év 60 év felett Ismeretlen Összesen


2% alatt 19,8 64,5 15,1 0,6 100,0
2–10% 15,9 66,1 15,4 2,6 100,0
10–30% 19,5 64,0 16,0 0,6 100,0
30–50% 18,0 65,0 16,6 0,4 100,0
50% felett 17,1 66,6 15,9 0,5 100,0
Összesen 18,9 64,8 15,4 0,9 100,0

A magyarlakta járások lakosságának az elöregedése árnyaltabban vizsgálható a


főbb korcsoportok szerinti bontásban. Az ismeretlen korúak aránya a magyarlakta ré-
gióban nem bír jelentősebb etnikai konnotációval, csupán településszerkezeti sajátos-
ságai vannak.7 Az idősek aránya az erős magyar kisebbségű járásokban a legmaga-
sabb (16,6%), de a magyar többségűekben is (15,9%) magasabb az idősek országos
arányánál (15,4%). A gyermekkorúak aránya jelentősen alacsonyabb (17,1%), mint az
össznépességen belül.
6 Módszertani szempontból hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar lakosság demográfiai folyamatait a szlovák népesség adatai-
val is egybe kell vetnünk, mivel a magyarok arányának növekedése a lakosságon belül növekvő mértékű „önrészét” képezi az
összlakosságnak.
7 A települések lélekszám-növekedése az egyes vizsgált mutatók szintjén általában együtt jár az ismeretlenek arányának emel-
kedésével, különösen hangsúlyos ez a növekedés a nagyvárosokban. Az ismeretlenek aránya a 2–10%-ban magyarlakta járá-
sok kategóriájában a legmagasabb: itt a lakosság 10,5%-a él 50–100 ezer közti, 80,3%-a 100 ezernél nagyobb lélekszámú te-
lepüléseken.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 25


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 26

26 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

14. táblázat
A magyar lakosság főbb korcsoportok és a járások etnikai jellege
szerinti megoszlása, 2001

Magyarok aránya Főbb korcsoportok Összesen


0–14 év 15–59 év 60 év felett Ismeretlen
2% alatt 4,0 68,7 26,6 0,6 100,0
2–10% 7,2 65,0 26,2 1,6 100,0
10–30% 15,2 63,8 20,8 0,3 100,0
30–50% 15,5 64,7 19,6 0,2 100,0
50% felett 16,4 66,7 16,6 0,4 100,0
Összesen 15,0 65,1 19,5 0,4 100,0

A magyarok főbb korcsoportok szerinti összetétele – járások etnikai jellege szerint


– igen nagy mértékben különbözik: a gyermekkorúak aránya az NMLR járásaiban a
legkisebb (4,0%), de a szórványjellegű magyarlakta járásokban is igen alacsony
(7,2%). A legnagyobb mértékű emelkedés az enyhe magyar kisebbségű járásokban
mutatkozik (15,2%). A magyar lakosság arányának további növekedésével csak kis-
mértékben emelkedik a gyermekkorú népesség aránya is (15,5%-ra, illetve 16,4%-ra).
A feltételezettnél, vártnál kisebb mértékű növekedés arra vezethető vissza, hogy a de-
mográfiai folyamatokat a középszintű egységek etnikai összetételénél nagyobb mér-
tékben befolyásolja a helységek, települések etnikai összetétele.8 A járásokban élő
magyarok arányának növekedésével párhuzamosan csökken az időskorúak aránya
is. A szórványjellegű MLJ-ben és az NMLJ-ben élő magyarok több mint 26%-a idősko-
rú, s csak az erős magyar kisebbségű járásokban csökken az idősek aránya 20% alá.
A produktív korú magyar népesség aránya már kevésbé szóródik átlagos értéke kö-
rül. Arányuk a legmagasabb az NMLR járásaiban (68,7%), s legalacsonyabb az eny-
he magyar kisebbségű járásokban.
A magyarlakta járások kormegoszlásának vizsgálatát egy relatív mutató segítségé-
vel zárjuk. Egy olyan indexet vezetünk be, amely azt mutatja ki, hogy az egyes járástí-
pusokon belül a magyar lakosság egyes korcsoportjai milyen mértékben vannak alul-
, illetve felülreprezentálva az összlakosság egyazon korcsoportjaihoz viszonyítva. A
100-nál kisebb érték alul-, a 100-nál magasabb érték felülreprezentáltságot jelent.
Láthatjuk, hogy a gyermekkorúak relatív hiánya járáscsoportok szerinti bontásban
markánsnak mutatkozik, és a magyarok arányának csökkenésével e hiány igen nagy
mértékben erősödik. A magyar többségű járásokban csak kismértékű a magyar gyer-
mekkorúak relatív arányának (96,0) a hiánya. Ezzel szemben a szórványmagyarságú
járásokban a magyar gyermekek aránya csupán 1/5-e (20,4) az összlakosságon be-
lüli értéknek. Az aktív korú népesség esetében nincsenek jelentős eltérések. Egyedül
a szórványmagyarságú járásokban jelentékenyen magasabb (106,5) az aktív korúak
relatív aránya. Ez arra vezethető vissza, hogy a szórványjellegű járások magyarságá-
nak jelentős része lakóhelyváltozás révén került ezekbe a kisrégiókba (családi, gazda-
sági vagy egyéb okok miatt). A gyermekkorúak relatív mutatóival ellentétes az idősko-

8 Ennek a kérdésnek a vizsgálatára egy későbbi tanulmányban kerül sor.


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 27

rúak megoszlása. A magyar többségű járásokban a magyarok relatív többlete kismér-


tékű (104,3), a magyar kisebbségű járásokban már csaknem 1/4-del (124,2), a szór-
ványjellegű járásokon belül több mint 2/3-dal (169,5), a nem magyarlakta régió járá-
saiban több mint 3/4-del (176,5) haladja meg a csoportátlagot.

15. táblázat
A magyar lakosság főbb korcsoportok és a járások etnikai jellege
szerinti megoszlása, 2001 (relatív adatok)

Főbb korcsoportok
Magyarok aránya Összesen
0–14 év 15–59 év 60 év felett Ismeretlen
2% alatt 20,4 106,5 176,4 101,6 100,0
2–10% 45,4 98,4 169,5 60,6 100,0
10–30% 77,9 99,7 129,8 54,5 100,0
30–50% 85,8 99,5 118,4 59,8 100,0
50% felett 96,0 100,1 104,3 80,2 100,0
Össszesen 79,3 100,5 126,4 44,8 100,0

Végezetül tekintsük át Szlovákia összlakosságának és a magyar lakosság kormeg-


oszlásának főbb mutatóit. (Lásd az F4. táblázatot.) Országos viszonylatban az eddigi-
ekben is vizsgált mutatók közül a 100 munkaképes korúra jutó gyermekek száma, il-
letve a népesség öregedésének foka mutat szinte lineáris összefüggést a kisrégiók-
ban élő magyarok arányával. Míg a gyermekkorúak aránya a magyar jelleg erősödé-
sével csökken, az öregedés foka emelkedik, de a legnagyobb mértékű elöregedés a
szórványjellegű magyarlakta járásokban figyelhető meg.
A magyar lakosság kormegoszlásának mutatói a járások etnikai jellege szerint már
sokkal változatosabb eloszlásúak. A 100 munkaképes korúra jutó gyermekek, illetve
idősek száma indexértékeinek a megoszlása hasonlatos a 14. táblázat 0–14 évesek,
illetve 60 éven felüliek adatainak a megoszlásához. A leglátványosabb azonban a ma-
gyar népesség elöregedési fokának a mutatója, mely a nem magyarlakta járások irá-
nyába dinamikusan emelkedik. (A magyar többségű járásokban ezen index értéke
101,2, míg az utóbbiban 6,5-szerese az előzőnek: 659,7.)

2.2.1 A magyarlakta járások

A továbbiakban az eddigiektől kissé eltérő aspektusból tekintjük át a térszerkeze-


tileg összefüggő területet alkotó magyarlakta járásokat: megvizsgáljuk, hogy milyenek
az eltérések az egyes magyarlakta járások demográfiai viselkedésében, kormegosz-
lásában (F3. ábra és F5. táblázat).
Az egyes magyarlakta járások népességének átlagos életkora jelentősen különbö-
zik. Mintegy 10 év különbség mutatkozik a legfiatalabb és a legidősebb átlagos élet-
korú járások között. Másrészt a két nagyvároson, Pozsonyon és Kassán belül is jelen-
tősek a korkülönbségek. Főleg Pozsony egyes járásaiban különbözik igen markán-
san a lakosság átlagos életkora. A legelöregedettebb Pozsony I. járás (Pozsony óvá-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 27


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 28

28 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

rosa) lakossága (áé = 43,0 év)9, a legfiatalabb a Pozsony V. járás (Pozsony-Ligetfalu)


népessége (áé = 34,3 év). Ez utóbbi járás lakásállományának döntő többsége 2-3 év-
tizeddel ezelőtt épült társasház, melyek többségébe a 20-as és a 30-as éveikben járó
fiatalok költöztek. Kassa egyes járásai között már jóval kisebbek az átlagos életkorkü-
lönbségek (32,7 év, ill. 37,9 év között mozognak).
A vidéki járások közül a legfiatalabb a Nagymihályi (áé = 34,6 év) s legidősebb az
Érsekújvári járás lakossága (áé = 37,5 év). A magyar népesség átlagéletkora az össz-
lakosságétól sokkal nagyobb mértékben szóródik. Legidősebb a Pozsony I.-ben élő
(áé = 50 év) s legfiatalabb a Dunaszerdahelyi járás magyar népessége (áé = 36,1 év).
A szlovák nemzetiségűek átlagéletkora járásonként csak kismértékben, alig néhány
tized évvel alacsonyabb az összlakosságénál.
Vizsgálatunk lényeges kérdése, hogy milyen mértékben tér el a magyarok életko-
ra nemcsak az összlakosságétól (ez a járásokban élő magyarok arányának függvé-
nyében alakul), hanem a szlovák népesség életkorától is. Ebből a szempontból a leg-
nagyobb eltérések a két nagyvárosban mutatkoznak. Pozsonyban a magyarok átlag-
életkora járásonként 8–10 évvel, Kassán 8–13 évvel haladja meg az összlakosság át-
lagos életkorát. A többi járásban a különbség általában 2–3 év és 8–9 év között mo-
zog. Megfigyelhető, hogy a magyar többségű, illetve jelentős arányban magyar népes-
ségű járásokban az életkorkülönbség kisebb, mint a szórványjellegű járásokban
(Nyitrai járás: 9,1 év). A legkisebb eltérés a Rimaszombati járásban mutatkozik, ott a
magyarok mindössze 0,8 évvel idősebbek. Ez azzal magyarázható, hogy a Rimaszom-
bati járásban jelentős arányban élő roma lakosság nagy része magát magyarnak val-
lotta, ily módon csökkent minimálisra a magyarok és a szlovákok életkora közti kü-
lönbség. (A Rimaszombati járás az egyetlen, ahol a szlovákok „statisztikailag” időseb-
bek az összlakosságtól.)
A magyar lakosság átlagéletkorának alakulását tehát nem elhanyagolható mérték-
ben befolyásolja az egyes kistérségekben élő roma népesség aránya, illetve deklarált
nemzeti hovatartozása is. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a romák demográ-
fiai viselkedése jelentősen eltér a nem romákétól, másrészt a többség által cigánynak
tartott népesség a vizsgált nagyrégióban, illetve járásokban statisztikailag eltérő mér-
tékben vallotta magát romának, magyarnak, illetve szlovák nemzetiségűnek. (Arról
nem rendelkezünk adatokkal, hogy a többség által romának tartott népesség és a ro-
ma nemzetiségűek megoszlása, etnikai összetétele, belső tagolódása mennyiben kü-
lönbözik.)
A magyarlakta járásokban élő három („statisztikai”) nemzetiség súlyának, arányá-
nak a hatását a magyarok átlagos életkorára egy regressziós modell segítségével is
megkíséreltük feltárni. Arra kerestük a választ, hogy milyen mértékben határozza meg
az egyes régiókban élő nemzetiségek aránya és lélekszámuk az ott élő magyarok át-
lagéletkorát. Első lépésben csupán a magyar nemzetiségűek arányának a hatását
vizsgálva megfigyelhető, hogy minél magasabb a magyarok aránya az egyes járások-
ban, annál kisebb az ott élő magyarok átlagéletkora. Ebben a modellben a magyarok
aránya 48,9%-ban „magyarázza” az átlagéletkor változásait.
A továbbiakban valamennyi változót bevontuk a modellbe. (Közülük csak a három
nemzetiség aránya szignifikáns.) Mindhárom nemzetiség bevonása esetében a mo-

9 Az átlagéletkor jelölésére a továbbiakban az áé rövidítést alkalmazzuk.


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 29

dell magyarázó ereje lényegesen emelkedik (77,5%). Elsősorban a magyarok, ezt kö-
vetően a szlovákok, végül a romák aránya az, ami befolyásolja a magyarok átlagélet-
korának alakulását. (Lásd a ß-k értékeit.) Ugyanakkor a magyarok átlagos életkorát
nagyobb mértékben befolyásolja (csökkenti) a romák, mint a magyarok arányának
1%-nyi változása a járásokban. (Lásd a B-k értékeit.)

16. táblázat
A magyar, roma és szlovák nemzetiségűek arányának hatása a magyarok
átlagéletkorára a magyarlakta járásokban

A változók megnevezése B SE B ß Szign.


Magyarok aránya –1,416 0,363 –6,908 0,0008
Romák aránya –2,007 0,360 –0,903 0,0000
Szlovákok aránya –1,346 0,381 6,309 0,0020
Konstans 175,201 36,402 0,0001

Az átlagéletkor adatainál a főbb korcsoportok és az egyes demográfiai mutatók sze-


rinti megoszlás a korösszetétel árnyaltabb megközelítését teszi lehetővé (F6. táblázat).
Tekintsük át a legfontosabb mutatók megoszlását a magyarlakta járásokban.
Az eltartási teher nagyságának az értéke (a 100 produktív korúra jutó improduktívak
száma) a magyarlakta régió járásaiban 58,3 körül mozog. Az egyes járások között jelen-
tős különbségek mutatkoznak. E mutató a két nagyváros 1-1 járásában a legkisebb. Ez
a városrészek eltérő fejlődésével, a lakótelepek kialakulásának egyes szakaszaival van
összefüggésben. A két nagyvárosban viszonylag rövid idő, pár év alatt néhány, több tíz-
ezer lakosú, de Pozsony-Ligetfalun mintegy százezer fős lakótelep épült fel. Ezekre a la-
kótelepekre viszonylag homogén korösszetételű népesség költözött, melynek évtizedek
múltán is megfigyelhetők a demográfiai lenyomatai. A legalacsonyabb eltartási teher a
Pozsony V. (30,6), valamint a Kassa III. (30,2) járásokban figyelhető meg. A régiós átlag-
nál általában alacsonyabb az eltartási teher a nyugat-szlovákiai járásokban (kivéve a po-
zsonyi járások többségét és a Lévai járást) és magasabb a közép- és kelet-szlovákiai já-
rásokban. (Ez utóbbiak közül a Kassa környéki járásban, illetve a Rimaszombati járás-
ban alacsonyabb az eltartási teher mutatója a régió átlagánál.)
A régión belül az eltartási teher mutatója kimutathatóan alacsonyabb a magyarok
körében, mint az összlakosság esetében (53,0). A magyar népességen belül maga-
sabb a produktív korúak aránya az összlakosságinál – függetlenül az improduktív ko-
rúak két csoportjának (a gyermek- és időskorúak) belső megoszlásától. Az eltartási
teher indexe a magyarok esetében is a fentiekben említett két járásban a legalacso-
nyabb, de a magyarok mutatója alacsonyabb a járási értékeknél (25,3, illetve 18,1). E
jelentős eltérés arra vezethető vissza, hogy ezekre a lakótelepekre is a betelepülő
összlakossághoz hasonló demográfiai összetételű magyar népesség került, de a ma-
gyarok demográfiai viselkedése jelentősen különbözött az összlakosságétól: e szór-
ványmagyarságú járásokban az igen intenzív asszimilációs folyamatok hatására csök-
kent igen nagy mértékben a gyermekkorúak aránya.
A Pozsony V. járásban a magyarok és az összlakosság mutatói jelentősen külön-
böznek. A magyar produktív korúak (77,4%) és az idősek aránya (15,2%) jelentősen

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 29


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 30

30 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

magasabb, mint e járások össznépességén belül (64,1%, illetve 6,9%). A gyermekkorú-


ak aránya (4,4%) viszont töredéke a járási értéknek (12,7%). A magyarlakta régió többi
járásában is hasonló a magyarok és az összlakosság eltartási teher mutatójának regi-
onális eloszlása. Alacsonyabb a nyugat-szlovákiai és magasabb a közép-, illetve kelet-
szlovákiai járások magyarságán belül. Bizonyos eltérések, kivételek itt is megfigyelhe-
tőek: a nyugat-szlovákiai járások közül a magyarok által ritkábban lakott járásokban az
eltartási teher az átlagosnál magasabb, s a két kassai járásban alacsonyabb.
Egy további mutató, a 100 munkaképes korúra jutó gyermekek száma alakulásá-
nál a fentiekkel ellentétes trendek figyelhetők meg. A régión belül 30,6 gyermek jut
100 produktív korúra. Ettől a nyugat-szlovákiai járások mutatói alacsonyabbak, és ma-
gasabbak a közép-, illetve kelet-szlovákiai járások értékei. Jelentősebb eltérések a két
nagyvárosban figyelhetők meg. A 100 munkaképes korúra Pozsonyban és Kassán jut
a legkevesebb gyermek. Ugyanakkor a két városban e mutató értékei igen tág hatá-
rok között mozognak (Pozsonyban 19,8–30,1 között, Kassán 22,0–37,2 között).
A magyarok körében a 100 munkaképes korúra jutó gyermekek száma jelentősen
alacsonyabb a regionális értéktől (23,2). Ez a magyarok körében mutatkozó, a ma-
gyar gyermekkorúak alacsonyabb arányából következik. A regionális magyar értéknél
mintegy kétszer alacsonyabb a mutató értéke a két nagyvárosban (Pozsonyban
5,7–10,8-ig, Kassán 6,1–14,6-ig), jelentősen alacsonyabb a szórványosodó magyar ki-
sebbségű járásokban (Nyitrai 15,7, Szenci járás 18,5), és magasabb a magyar több-
ségű, illetve jelentős számban magyar identitású romák által lakott kisrégiókban
(Dunaszerdahelyi 25,3, Komáromi 23,7, Rimaszombati 30,5, Nagymihályi 28,9, Rozs-
nyói járás 27,0).
A 100 munkaképes korúra jutó idősek számának alakulása már kevesebb megle-
petést tartogat. A magyarlakta járások indexe (27,7) körüli szóródás is alacsonyabb a
két nagyvárosban. Az idősek aránya a legmagasabb, de egyben a legalacsonyabb is
a két nagyváros egyes járásaiban, legnagyobb a Pozsony I., Pozsony III. és Pozsony
II. járásban (45,3; 42,8; 37,8), de legkisebb a Kassa III. (8,2) és a Pozsony III. (10,8) já-
rásban.
A régió magyar népességén belül ennek a mutatónak az értéke a már eddig el-
mondottakat tekintetbe véve érthetően magasabb (29,8). Ugyanakkor a szóródása is
sokkal intenzívebb, mint országosan. A két nagyvárosban az eltérések igen jelentő-
sek. A Pozsony I. és a Pozsony III. járásban az időskorúak mutatója igen magas (63,6,
illetve 57,6), de a Pozsony V.-ben e mutató értéke a már korábban említett okokból
igen alacsony (19,6). Kassán szintén igen széles sávban (11,5 és 54,5 között) mozog-
nak ezek az értékek. A vidéki járások közül a szórványosodó magyarságú járásokban
mutatkoznak a legmagasabbak értékek: Nyitrai járás (43,3), Nagykürtösi járás (38,0),
Lévai járás (36,3).
A kormegoszlás mutatóinak vizsgálatát a népesség elöregedési fokának vizsgála-
tával zárjuk. Az egyes járások indexei igen nagy mértékben szóródnak a magyarlak-
ta járások átlaga körül (90,6). A legintenzívebb elöregedés Pozsony első három járá-
sában mutatkozik: (213,8; 149,6; 184,6). De 100-nál magasabb a Komáromi (106,8),
a Lévai (101,0), az Érsekújvári (108,0), és a Kassa IV. járásban (105,8). A legkevésbé
elöregedők a Pozsony V. és a Kassa III. járások (54,6 és 37,5).
A régió magyar lakosságán belül az elöregedés foka sokkal intenzívebb (128,6),
mint az összlakosságon belül, de az egyes járások között is sokkal nagyobb mértékű
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 31

eltérés mutatkozik. A legnagyobb mértékű az elöregedés Pozsony (334,2 és 689,3


között) és Kassa egyes járásaiban (156,3 és 743,4 között). A legalacsonyabb érték a
Dunaszerdahelyi (87,8), a Rimaszombati (92,4) és a Nagymihályi járásban (99,3) fi-
gyelhető meg. Még viszonylag kedvezőek az elöregedés mutatói a Galántai (113,9),
Komáromi (119,6) és a Tőketerebesi (106,2) járásban; a vidéki járások közül a legked-
vezőtlenebb a látlelet a Nyitrai (276,5), a Lévai (176,1), a Szenci (168,7) és a
Nagykürtösi járásban (162,1).
A magyar lakosság esetében az elöregedés foka azt is jelzi, hogy az elkövetkező
években, évtizedekben milyen mértékű módosulás várható a magyarlakta területek et-
nikai összetételében. A nagyobb mértékben elöregedő térségekben intenzívebb, a
kevésbé elöregedő járásokban kevésbé intenzív fogyás, esetleg stagnálás várható. Az
elöregedés mint természetes folyamat mellett a regionális szinten megfigyelhető vál-
tozásokat nem kis mértékben módosíthatják a migrációs folyamatok. Amennyiben
egy-egy kisrégió jelentős bevándorlási többletet könyvelhet el, az rendszerint késlelte-
ti az elöregedést, az elvándorlási többletet kimutató kistérségeknek az elöregedés fel-
gyorsulásával kell számolniuk.
Az elöregedés fokának mutatója időben igen távoli korcsoportok adatainak az ös-
szehasonlítása alapján jelzi a várható változásokat. Az elmúlt évtizedekben időleges,
korlátozott ideig tartó folyamatokra is sor került. Ezek során megváltozott egyes kor-
csoportok összetétele. Időközben egyes változások lelassultak, megálltak, esetleg el-
lentétes irányba mozdultak el, ily módon napjainkban a vizsgált korcsoportok arányát
érdemlegesen nem is befolyásolják. Így például, ha jelentősen megnő egy-egy térség-
be költöző adott csoportokhoz, rétegekhez tartozók száma, akkor ezáltal az elörege-
dés foka is jelentősen módosulhat. Jelentős mértékben befolyásolták az egyes tele-
pülések lakosságának etnikai és korösszetételét az 1940-es évek második felében le-
zajlott deportálások, kitelepítések, de a reszlovakizáció is, melyek hatása hosszú tá-
von megmutatkozik az egyes térségek, települések életében.
Hasonló módon, az elöregedés fokának mutatóját nem kis mértékben módosítja
az etnikai identitásváltás. A magyar–szlovák relációban zajló asszimilációs folyamatok
mellett a roma–magyar–szlovák nemzetihovatartozás-változások is módosítják a nép-
mozgalmi folyamatok alapján becsülhető korösszetétel alakulását.
Az elöregedés foka indexének egyfajta kontrolljául szolgálhat egy olyan összeha-
sonlítás is, amely a vizsgált kisrégióban élő magyarok arányát veti egybe a magyarok
arányával egy-egy adott korcsoport népességén belül.
Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a magyarlakta járások közti eltéréseket. Elő-
ször a járások gyermekkorú össznépességen belül a magyar gyermekkorú népesség
arányát (MGYKA), ezt követően a magyar gyermekkorúak relatív arányát számítjuk ki
(MGYKRA). Ez utóbbi a magyar gyermekkorúak relatív aránya a magyar lakosság
(összlakosságon belüli) arányához viszonyítva. A két mutató által meghatározott járá-
sok sorrendje nagymértékben megegyezik. Az „élvonalban” itt is a Rimaszombati és
a Dunaszerdahelyi járások foglalnak helyet, melyeket a „középmezőny” követ, a sort
a két nagyváros járásai zárják. (Lásd az F6. táblázatot.)
Ez utóbbi mutató segítségével keressük a választ arra, hogy az elkövetkező évek-
ben milyen változás várható a magyarok arányában az egyes járásokban. Ebben a
megközelítésben számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy a becsült változásokat
jelentősen átszínezhetik az időközben bekövetkező, gyakran előre nem látható migrá-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 31


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 32

32 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

ciós folyamatok, melyek regionális, illetve lokális gazdasági, szervezeti változások ha-
tására is bekövetkezhetnek.10

17. táblázat
A magyar lakosság megoszlása a magyar gyermekkorúak relatív aránya szerint
a magyarlakta járásokban, 2001

A magyar Járások Lakosok Magyarok Magyarok Magyarok Lakos/járás Magyar


gyermek- száma aránya aránya aránya örege- lakos/járás
korúak relatív (%)1 (%)2 désének
aránya a foka
90 felett 3 14,2 39,4 66,7 99,5 101 354,7 67 653,0
80–90 5 24,7 30,5 29,7 125,2 105 972,8 31 421,0
70–80 6 17,5 20,2 27,7 158,2 62 565,3 17 355,2
60-70 1 5,0 2,7 13,2 145,1 106 999,0 14 140,0
Kevesebb,
10 38,6 7,1 4,4 363,0 82 830,5 3 634,7
mint 60
Összesen 25 100,0 100,0 24,0 128,6 85 785,0 20 587,3
1
magyarok összesen = 100%
2
magyarok aránya az összlakosságból

A gyermekkorúak relatív aránya szerint 5 kategóriába soroltuk a magyarlakta járá-


sokat.11 A legtöbb magyar, a magyarok közel 40%-a a legkedvezőbb (a stagnáló, illet-
ve kismértékben csökkenő) járáscsoportba tartozik. A magyar gyermekkorúak relatív
arányának csökkenésével a magyarok aránya is csökken az egyes járáscsoportok-
ban. Néhány további mutató között is lényeges összefüggéseket figyelhetünk meg: a
magyar gyermekkorúak relatív arányának csökkenésével a magyarok aránya, vala-
mint az egyes járások magyar lakosainak a száma is csökken, az elöregedés foka vi-
szont emelkedik (F5.–F9. ábrák).

10 A magyarlakta területeken a 2001. évi népszámlálást követő időszakban a regionális munkaerő-piaci helyzetet jelentősen be-
folyásoló egyes változások nem elhanyagolható migrációs folyamatokat váltottak ki. Ezek közé sorolhatók multinacionális
nagyvállalatok beruházásai Galántán és Komáromban (Magyarország) – utóbbi a szlovákiai Komáromi járás munkaerőpiacá-
ra van jótékony hatással –, illetve kisebb mértékben a Selye János Egyetem megalakítása.
11 Stagnáló, vagy igen kis mértékben csökkenő (0,9-nél nagyobb): Rimaszombati, Dunaszerdahelyi, Komáromi járások. Enyhén
csökkenő (0,8–09): Nagymihályi, Galántai, Losonci, Tőketerebesi, Érsekújvári járások. Közepesen csökkenő (0,7–0,8):
Nagyrőcei, Rozsnyói, Nagykürtösi, Lévai, Vágselyei, Szenci járások. Erősen csökkenő (0,6–07): Kassa-környéki járás. Nagyon
erősen csökkenő (0,6 alatt): Nyitrai járás, Pozsony és Kassa város járásai.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 33

3. Kormegoszlás vizsgálata települések szerint


A következő fejezetben a lakosság kormegoszlását települések szintjén vizsgáljuk
meg. Első lépésben a szlovákiai települések, illetve lakosságuk átlagéletkor szerinti
megoszlását elemezzük.

18. táblázat
Szlovákia lakosságának megoszlása a helységekben élő népesség
átlagéletkora szerint, 2001

Átlagéletkor (év) Települések száma % Lakosok száma %


Kevesebb mint 28,5 47 1,6 61 181 1,1
28,5–33,5 370 12,8 1 006 524 18,7
33,5–38,5 1 566 54,4 3 830 133 71,2
38,5–43,5 738 25,6 453 989 8,4
43,5 felett 160 5,6 27 628 0,5
Összesen 2 881 100,0 5 379 455 100,0

A települések többségében (54,4%) a lakosság átlagéletkora 33,5 és 38,5 év kö-


zött mozog. (Szlovákia lakosságának átlagéletkora 36,1 év.) Jelentősen kisebb az öt
évvel fiatalabb (28,5–38,5 év közötti) átlagéletkorú (12,8%), és a modális értéknél
5 évvel idősebb átlagéletkorú (38,5–43,5 év) települések aránya (25,5%). A legfia-
talabb és a legidősebb átlagéletkorú települések aránya igen alacsony. Hasonló
tendenciájú, de még koncentráltabb a lakosság megoszlása az egyes átlagéletkor-
csoportokba tartozó településeken, ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy a lakosság
életkor szerinti megoszlása szimmetrikusabb a települések összetételénél. Az
összlakosság több mint 2/3-a (71,2%) az átlagos életkort leginkább megközelítő
(33,5–38,5 év) településeken lakik, az ettől igen jelentősen eltérő legfiatalabb és
legidősebb átlagéletkorú helységekben a népességnek csupán töredéke (1,1%, il-
letve 0,5%) él.

19. táblázat
A magyarlakta települések és a magyar lakosság megoszlása a magyarok
átlagéletkora szerint, 2001

Átlagéletkor (év) Települések száma % Magyarok száma %


Kevesebb, mint 31,3 121 7,8 8 556 1,6
31,3–36,3 163 10,5 118 497 22,8
36,3–41,3 380 24,4 291 676 56,0
41,3–46,3 305 19,6 78 161 15,0
46,3 felett 586 37,7 23 637 4,5
Összesen 1 555 100,0 520 527 100,0

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 33


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 34

34 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

A magyar lakosság települések szerinti kormegoszlásának vizsgálatát első meg-


közelítésben a magyarok által ténylegesen lakott településekre korlátozzuk, azaz azo-
kat a településeket vizsgáljuk meg, ahol 2001-ben legalább egy magyar lakost szá-
moltak össze.
Ennek a feltételnek a 2881 szlovákiai helység közül 1555 település felelt meg. A
magyarok által lakott települések átlagéletkor szerinti megoszlása igen nagy mérték-
ben eltér a szlovákiai települések korcsoportok szerinti megoszlásától. A magyar
nemzetiségűek átlagéletkora 3,4 évvel magasabb, ezért eltérő életkor-kategóriák se-
gítségével vizsgáljuk a településeken lakó magyarok korösszetételének alakulását.
Országosan a legtöbb település lakosságának az átlagos életkora az országos át-
lagéletkor körül mozog. A magyarok által lakott települések több mint 1/3-ában
(37,7%) a magyarok életkora igen magas, átlagéletkoruk a legidősebb (46,3 évnél idő-
sebbek) csoportba tartozik. E települések közel 1/4-én (24,4%) a magyarok életkora
az átlagérték körül helyezkedik el. A legfiatalabb (31,3 évnél fiatalabb) lakosságú tele-
pülések aránya mindössze 7,8%. A magyarok által lakott települések elöregedése
ténylegesen nem ilyen nagymértékű. A legalább egy magyar lakost számláló telepü-
lések közel 2/3-a nem tartozik a magyarlaktának minősített települések közé.12 A ko-
rábban ismertetett kritériumok alapján 551 helységet tekintünk magyarlaktának. Ezek-
nek a településeknek korcsoportok szerinti megoszlása már sokkal szimmetrikusabb.
(Lásd az F7a., F7b. táblázat.)
A magyarlakta települések közel felében (46,5%) a magyarok átlagéletkora 36,3 és
41,3 év között mozog. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy sokkal nagyobb az elörege-
dettebb, mint a fiatalabb népességű települések száma, aránya. A településeken élő
magyarok megoszlása is sokkal egyenletesebb. Többségük (56,0 %) a 36,3 és 41,3

5. ábra. A magyar és szlovák lakosság átlagéletkora Szlovákiában


év
a települések nagyságcsoportjai szerint, 2001

50.0

45.0

40.0

35.0

30.0
Szlovákia
Magyarok
25.0
Szlovákok
20.0

15.0

10.0

5.0

0.0
Kevesebb 200-499 500-999 1000- 2000- 5000- 10000- 20000- 50000- 100000 (Lakos)
mint 199 1999 4999 9999 19999 49999 99999 felett
12 Ezekben a helységekben 6765 magyar, a szlovákiai magyarság 1,3%-a él.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 35

év közötti átlagéletkorú településeken él. Ugyanakkor a magyarok közel negyede


(24,6%) a fiatalabb, és alig 1/5-e (19,5%-a) él az ettől idősebb életkorú helységekben.
A továbbiakban vizsgáljuk meg az átlagéletkor alakulását Szlovákia településein
azok nagyságcsoportjai szerint. (A szlovákiai településstatisztika 10 kategóriába so-
rolja a településeket azok lélekszáma szerint.)
Megfigyelhetjük, hogy a települések lakosságának átlagéletkora csökken a telepü-
lések nagyságának, lélekszámának emelkedésével. A legkisebb, 200 lakosnál ala-
csonyabb lélekszámú helységek a legelöregedettebbek, a helységeknek ebben a
nagyságcsoportjában a legmagasabb a lakosok átlagéletkora (40,5 év). A már né-
hány száz fővel nagyobb lélekszámú települések lakosságának az átlagos életkora is
jelentős mértékben alacsonyabb: a 200–499 lakosú falvak népességének átlagélet-
kora 3 évvel fiatalabb a legkisebb törpefalvak lakosságáénál. A nagyobb lélekszámú
települések lakossága még fiatalabb: a 2–5 ezer lakosú helységek népességének át-
lagéletkora 34,9 év. A helységek városias jellegének emelkedésével átlagos életkoruk
tovább csökken. A legfiatalabb a 10–20 ezer lélekszámú kis városok népessége (át-
lagéletkoruk 34 év). A 20 és 100 ezer lakosú közepes nagyságú városok népességé-
nek átlagéletkora 34 és 35 év között mozog. A két nagyvárosban élők viszont már
sokkal elöregedettebbek, átlagéletkoruk a 38 évhez közelít. Az összlakosságnál kis-
mértékben fiatalabb szlovák népesség korszerkezete elsősorban a legkisebb és a
legnagyobb helységekben tér el az összlakosságétól. Az eltérés ezeken a települése-
ken sem túl jelentős, alig egy évvel fiatalabbak átlagosan a településeken élő lakos-
ságtól. A magyarok átlagéletkora településnagyság szerint igen nagy mértékben kü-
lönbözik az összlakosságétól. Valamennyi nagyságcsoportban a magyarok időseb-
bek, de az eltérés a törpefalvakban a legkisebb. Ezekben a helységekben csupán 0,2
évvel idősebbek átlagosan a magyarok. A helységek lélekszám-növekedésével a ma-
gyarok elöregedése egyre szembetűnőbb. A 200–1000 lakosú kisközségekben az át-
lagéletkor különbsége nem haladja meg a 2 évet, a közepes és nagyobb falvakban az
átlagos korkülönbség már szembetűnőbb, magasabb, mint 3 év. A városias jellegű te-
lepüléseken a legkisebb korkülönbség az 5–10 ezer lakosú kisvárosokban mutatko-
zik. Ezekben a helységekben az eltérés nem haladja meg a 3 évet. A városok lélek-
számának emelkedésével a korkülönbség egyre nagyobb. A legelöregedettebbek a
foszlányban élő magyarok. Az 50–100 ezer lakosú városokban életkoruk közel 12 év-
vel magasabb e helységek lakosságának átlagos életkoránál.
A második vetületben a települések etnikai jellege szerint vizsgáljuk meg a lakos-
ság átlagéletkorát. Pontosabban, azt kutatjuk, hogy a települések nemzetiségi össze-
tétele hogyan befolyásolja a magyar és a szlovák nemzetiségű lakosság átlagéletko-
rának az alakulását. A szlovákiai települések etnikai összetételét a magyar lakosság
száma, aránya szerint öt kategóriába soroljuk be, a legkisebb magyar arányú telepü-
lésektől, az erős magyar többségű településekig.13
A nem magyarlakta, a szórványjellegű és a magyar kisebbségű településeken az
összlakosság átlagéletkora 35 és 36 év között mozog, ezen belül kissé magasabb

13 A településeket az ott élő magyarok száma, illetve aránya szerint öt típusba soroltuk: 1. Foszlányjellegű települések: a magya-
rok aránya kevesebb, mint 10%, és kevesebb mint 100 magyar. 2. Szórványjellegű települések: a magyar népesség aránya
kevesebb, mint 10%, de eléri a 100 főt. 3. Magyar kisebbségű települések: a magyar népesség aránya 10%–50 % között mo-
zog. 4. Mérsékelt magyar többségű települések: a magyar lakosság aránya meghaladja az 50 %-ot, de nem éri el a 80%-ot.
5. Erős magyar többségű települések: a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 80%-ot.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 36

36 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

6. ábra. A magyar és szlovák lakosság átlagéletkora Szlovákiában


a településeken élő magyarok aránya szerint, 2001
év
50,0
46,8
45,6
45,0
40,6
40,0 37,7 37,7
35,1 35,9 35,1 37,2
35,0 36,1
35,1 35,3 33,3
33,3 33,6
30,0
Szlovákia
25,0 Magyarok

20,0 Szlovákok

15,0

10,0

5,0

0,0
kev mint 100 és több mint 100 és több mint 10% és több mint 50% és több mint 80% (magyarok aránya)
kev mint 10% kev mint 10% kev mint 50% kev mint 80%

életkorú a – két nagyváros (Pozsony és Kassa) népessége által uralt – szórványjelle-


gű települések kategóriája. Az enyhe magyar többségű települések népességének az
életkora kismértékben (36,1 év), az erős magyar többségű települések népessége na-
gyobb mértékben elöregedett (37,2 év).
A magyar lakosság elöregedése jelentős mértékben összefügg a településeken
élő magyarok arányával. A szórványjellegű településeken élő magyarok átlagéletkora
6-8 évvel magasabb a magyarok szlovákiai átlagos életkoránál (46,8 év, illetve 45,6
év), és mintegy 10 évvel e települések lakosságának átlagéletkorától. A magyar ki-
sebbségű településeken 5 évvel (40,6 év), a magyar többségű településeken további
3 évvel (37,7 év) fiatalabb a magyar népesség.
Érdemes egy pillantást vetni a szlovák népesség kormegoszlására is, mely sokkal
nagyobb mértékben tér el a magyarok megoszlásától.

20. táblázat
Szlovákia lakosságának megoszlása főbb korcsoportok és a településeken
élő magyarok aránya szerint, 2001 (százalék)

A települések etnikai Főbb korcsoportok Összesen


jellege 0–14 év 15–59 év 60 év felett Ismeretlen
Kisebb, mint 10% és
20,1 63,5 15,9 0,4 100,0
kevesebb, mint 100 fő
Kisebb, mint 10% és
17,0 67,1 14,0 2,0 100,0
több, mint 100 fő
10–50% 18,4 66,5 14,4 0,7 100,0
50–80% 17,7 65,6 16,3 0,4 100,0
80% felett 17,5 63,6 18,6 0,2 100,0
Összesen 18,9 64,8 15,4 0,9 100,0
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 37

A zömmel szlovákok lakta településeken a szlovákok átlagéletkora országos átlag-


értékük körül mozog, a jelentősebb mértékben magyarok által lakott területeken vi-
szont egyfajta fiatalodásuk figyelhető meg. Mintegy másfél-két évvel fiatalabbak a te-
lepülések lakosságának az átlagéletkorától. A szlovákok esetében asszimilációs nye-
reségük vezet átlagéletkoruk csökkenéséhez, mely elsősorban a fiatalabb korcsoport-
oknál domináns, a magyarok esetében viszont az asszimiláció mértékének viszonyla-
gos csökkenése vezet átlagéletkoruk csökkenéséhez.
A továbbiakban tekintsük át a lakosság főbb korcsoportok szerinti megoszlását a
települések etnikai jellege szerint. Megfigyelhetjük, hogy a 20. táblázat adatainak
megoszlása nagymértékben hasonlít a 13. táblázat adatainak szerkezetéhez. A leg-
markánsabb a gyermekkorúak arányának a megoszlása. A települések magyar jelle-
gének erősödésével a gyermekkorúak aránya folytonosan csökken. Az időskorúak
aránya viszont a települések magyar jellegének erősödésével emelkedik (kivételt a
szórványjellegű és a magyar kisebbségű települések képeznek, ahol a legmagasabb
az aktív korúak aránya).

21. táblázat
A magyar lakosság főbb korcsoportok és a településeken élő magyarok
aránya szerinti megoszlása, 2001 (százalék)

A települések etnikai jellege Főbb korcsoportok Összesen


0–14 év 15–59 év 60 év felett Ismeretlen
Kisebb, mint 10% és keves-
4,7 69,9 25,1 0,3 100,0
ebb, mint 100 fő
Kisebb, mint 10% és több,
5,9 66,6 25,6 1,9 100,0
mint 100 fő
10–50% 12,6 66,2 20,7 0,5 100,0
50–80% 15,9 65,7 18,1 0,3 100,0
80% felett 17,0 63,5 19,3 0,2 100,0
Összesen 15,0 65,1 19,5 0,4 100,0

A 21. táblázat adatai igen szoros összefüggést mutatnak a magyar népesség el-
öregedettsége és a magyarlakta települések etnikai jellege között. A szórvány, illetve
szórványjellegű településeken élő magyarok a legelöregedettebbek. Ugyan itt a leg-
magasabb az aktív korú népesség aránya (69,9%, illetve 66,6%), de a 60 évnél idő-
sebbek az e településeken élő magyarok több mint 1/4-ét teszik ki. Ez abból adódik,
hogy a szórványjellegű településeken a gyermekkorú magyar népesség aránya igen
alacsony. Közel háromszor kevesebben vannak, mint a teljes magyar népességen be-
lül. Az erős magyar többségű településeken a magyar lakosság átlagához viszonyítva
érzékelhetően kisebb az aktív korúak (63,5%), s igen kis mértékben alacsonyabb a
nyugdíjas korúak aránya is (19,3%), ugyanakkor jelentősen magasabb a gyermekko-
rúak aránya (17,0%). Az enyhe magyar többségű településeken élő magyarok demog-
ráfiai összetétele közelít leginkább a magyarok országos megoszlásához, de attól né-
mileg kedvezőbb: kissé magasabb a gyermekkorúak (15,9%), és jóval alacsonyabb az
időskorúak aránya (18,1%). A magyar kisebbségű települések megoszlása ugyan je-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 37


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 38

38 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

lentősen kedvezőtlenebb az előzőnél, de igen nagy minőségi ugrás választja el a szór-


ványjellegű települések összetételétől.

3.1 A magyarlakta települések

A továbbiakban a magyarlakta települések korösszetételét a kormegoszlás muta-


tóinak felhasználásával vizsgáljuk. Először a települések megoszlását az eltartási te-
her nagysága szerint elemezzük. Az eltartási teher indexének az értéke az összlakos-
ság és a magyar lakosság esetében országos szinten nem tér el egymástól (52,9). A
két nagyrégió lakosságának eltartási indexe már nem kis mértékben különbözik
(MLR: 51,2, NMLR: 54,0). A magyarlakta régió településein a magyarok és az összla-
kosság mutatójának eltérése még jelentősebb (53,1, ill. 48,2).
A magyarlakta településeken az eltartási teher mutatója normális eloszlású. A tele-
pülések 38,8%-án az index értéke 55 és 65 között mozog. (Az alacsonyabb, illetve ma-
gasabb értékek irányába a települések aránya csökken.)
A települések lakosságának megoszlása az eltartási teher nagysága szerint is je-
lentősen különbözik. A lakosság mintegy 2/3-a (66,5%-a) olyan településeken él, ahol
az index az átlagérték körül mozog (45–55). Ettől alacsonyabb mutatójú települése-
ken e települések lakosságának 1/5-e, a nagyobb terhet kimutató településeken 13%-
a él. Szoros összefüggés mutatkozik az eltartási teher nagysága és a települések át-
lagos lakosságszáma között. A mutató értékének növekedése a települések átlagos
lakosságszámának csökkenésében csapódik le. A legalacsonyabb terhet kimutató te-
lepülések átlagos lakosságszáma meghaladja a 20 ezer főt, az átlag körüli terhet ki-
mutató települések népességszáma magasabb, mint 10 000 fő. A települések átlagos
lélekszáma igen nagy mértékben csökken az eltartási teher növekedésével. Legma-
gasabb a mutató értéke a kisebb, illetve apró falvakban.
A magyar lakosság megoszlása az összlakosságétól jelentősen különbözik. A ma-
gyarok sokkal kisebb hányada él az átlagostól jelentősen kisebb függőségi arányt ki-
mutató helységekben (14,8%), de az átlagértéket (45–55) megközelítő helységekben
is jelentősen kisebb az arányuk (46,8%). A nagyobb terhet kimutató helységekben az
arányuk jelentősen magasabb (22. táblázat). A függőségi arány a kisebb magyar lé-
lekszámú települések irányában markánsan felerősödik.14
Az eltartási teher emelkedésével a magyar lakosság átlagos száma településen-
ként csökken. A legkisebb az eltartási teher a legnagyobb magyar népességű telepü-
léseken, zömmel városokban.
Második aspektusban az öregedés foka szerint vizsgáljuk meg a magyarlakta te-
lepüléseket és azok lakosságát. A magyar lakosság és az összlakosság korszerkeze-
te leglátványosabban az öregedés foka szerint különbözik. Országos szinten az össz-
lakosság öregedésének indexe 81,7, a magyar lakosság mutatója 130,2.15 Még jelen-
tősebb eltérések mutatkoznak a két nagyrégión belül: az MLR-ben 128,6, illetve 90,6,
az NMLR-ben viszont 659,7 illetve 76,4. A magyarlakta településeken az összlakosság
elöregedésének a mutatója 88,2, a magyarok mutatója 128,5.
14 A lineáris regressziószámítást alkalmazva a magyar nemzetiségűek függőségi arányának mutatóját 5%-ban magyarázza a te-
lepüléseken élő magyarok száma, aránya.
15 A magasabb értékek a magyar lakosságra vonatkoznak.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 39

22. táblázat
A magyarlakta települések magyar és összlakosságának megoszlása
az eltartási teher nagysága szerint, 2001

Eltartási Települé- Lakosok Lakos/ Magyarok Magyar lakos/


% % %
teher sek száma száma település száma település
45 alatt 24 4,4 497 181 20,8 20715,9 76 122 14,8 3 171,8
45–55 153 27,8 1 587 936 66,5 10 378,7 240 313 46,8 1 570,7
55–65 214 38,8 223 602 9,4 1 044,9 148 341 28,9 693,2
65–75 109 19,8 58 859 2,5 540,0 35 196 6,9 322,9
75 felett 51 9,3 18 657 0,8 365,8 13 790 2,7 270,4
Összesen 551 100,0 2 386 235 100,0 4 330,7 513 762 100,0 932,4

(Az öregedés foka mutatójának értékeit települések szerinti bontásban 7 kategóriá-


ba soroltuk.) Megfigyelhetjük, hogy a települések és a lakosság megoszlása az elörege-
dettség foka szerint jelentősen különbözik. Ez abból adódik, hogy a fiatalabb települé-
sek népesebbek, illetve az elöregedettebb településeken alacsonyabb a lakosság átla-
gos száma. A lakosság több mint fele az átlagos értéket is felölelő (60–90) kategóriába
tartozik. A lakosság 1/10-e az átlagosnál kevésbé elöregedett településeken él, közel
1/8-ánál a két improduktív korúak aránya megközelítőleg azonos, s csak alig több mint
1/4-e él olyan helységekben, ahol magasabb az időskorúak aránya (7. ábra).
Az elöregedés erősödésével a települések lakosságának átlagos lélekszáma csök-
ken, de a csökkenés nem lineáris. (A két nagyváros jelentős mértékben „torzítja” az
egyébként lineárisabbnak mutatkozó folyamatokat). Legmagasabb lélekszámúak az át-
7. ábra. A magyarlakta települések magyar és összlakosságának
megoszlása a lakosság öregedési foka szerint, 2001

60,0

51,1
50,0

40,0

30,0

23,7
21,1 21,3
19,3
20,0
19,4

12,2
10,2
10,0 8,1 8,5

2,4
2,4 0,0
0,0 0,4
60 alatt 60–90 90–110 110–140 140–200 200–300 300 felett

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 39


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 40

40 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

lag körüli elöregedettségű települések. (Ebbe a kategóriába tartozik például Kassa vá-
ros is, de a helységek átlagos lélekszáma ebben a kategóriában lenne a legmagasabb
e nagyváros nélkül is.) A két kategóriával elöregedettebb települések átlagos lélekszá-
mát viszont Pozsony tornázza fel ilyen magasra (4912,5 fő). (Pozsony nélkül ebben a ka-
tegóriában 4,3-szor alacsonyabb átlagos lélekszám lenne megfigyelhető – F7. ábra.)
A magyar lakosság elöregedésének mintázatait a magyarok nagyobb mértékű el-
öregedése jellemzi az összlakossághoz viszonyítva. Megfigyelhetjük, hogy a magya-
roknak alig 20%-a tartozik az átlagértéket is felölelő kategóriába, de megközelítőleg
hasonló arányban tartoznak az eggyel alacsonyabb, illetve magasabb elöregedést ki-
mutató kategóriákba is. A legmagasabb elöregedésű csoportokba a magyarok több
mint 1/6-a tartozik. Az összlakossághoz hasonlóan, a magasabb elöregedési fok el-
sősorban az alacsonyabb lélekszámú magyar közösségekre jellemző.
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy a magyarlakta településeken milyen jellegű népesség-
változások várhatók az elkövetkező években. Pontosabban az elkövetkező években a te-
lepülések magyar lakosságának milyen mértékű részarány-növekedésével, vagy csökke-
nésével kell számolnunk. Ezt a vizsgálatot a magyar gyermekkorúak relatív aránya szerint
végezzük el.16 Azaz a települések szintjén a magyar lakosság arányához viszonyítjuk a
magyar gyermekkorúak arányát. Amennyiben a gyermekkorú magyarok aránya a magya-
rok arányánál (településenként) magasabb, ez a magyarok (arányának) jövőbeni növeke-
dését valószínűsíti, ellenben ha kisebb, ez csökkenésüket, fogyásukat vetíti előre.

23. táblázat
A magyar lakosság megoszlása a magyar gyermekkorúak relatív aránya
szerint Szlovákiában, 2001

A magyar Telepü- Lakosok Magyarok Magyarok Magyarok Lakosok Magyarok


gyermekkorúak lések száma (%)1 (%)2 öregedési száma száma
relatív aránya száma foka települé- települé-
senként senként
100 felett 14,7 2,1 8,0 83,0 102,8 612,5 508,5
90–100 36,3 13,1 47,5 77,8 104,3 1 567,7 1 220,1
80–90 18,7 7,6 21,2 60,3 129,4 1 754,0 1 058,2
70-80 8,7 4,8 8,5 37,8 143,7 2 398,6 907,4
Kevesebb, mint 70 21,6 72,4 14,8 4,4 298,3 14 515,0 638,7
Összesen 100,0 100,0 100,0 21,5 128,5 4 330,7 932,4
1
magyarok összesen = 100%
2
magyarok aránya az összlakosságból

A magyarlakta települések egy viszonylag kis hányadán (14,7%) várható a magya-


rok arányának növekedése. Ezekben a helységekben a magyarlakta települések ma-
gyarságának 8,0%-a él, a falvakban élő magyarok aránya igen magas (83,0%). Zöm-
mel kisebb települések, főleg apró és közepes nagyságú falvak tartoznak ebbe a cso-
portba, amelyek a központoktól távoli „perifériákon” helyezkednek el. Ezenkívül gyak-

16 A településeket a magyar népességváltozás jellege szerint az alábbi csoportokba soroltuk be: 1. növekvő (100 felett), 2. kismér-
tékben csökkenő (90–100), 3. enyhén csökkenő (80–90), 4. erősen csökkenő (70–80), 5. nagyon erősen csökkenő (70–).
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 41

ran egyéb etnodemográfiai jegyek is előfordulhatnak: viszonylag magas a (magyar


identitású) romák aránya, magasabb a szlovákok átlagéletkora, a nemek aránya jelen-
tősen különbözik. A magyarok arányának kismértékű csökkenésével lehet számolni a
települések 36,3%-án. Ezekben a helységekben él a magyar lakosság közel fele. Eb-
be a kategóriába a falvakon kívül néhány kisebb és közepes nagyságú város lakossá-
ga is beletartozik. E helységek népességének több mint 3/4-e magyar nemzetiségű.
Nagyobb mértékű csökkenés várható a helységek 18,7%-ában, a magyar népesség
21,2%-a él ezeken a településeken. Ezeknek a helységeknek az átlagos lakosságszá-
ma az előzőnél magasabb, de a magyarok átlagos lélekszáma és aránya (60,3%) ala-
csonyabb. A magyar gyermekkorúak relatív arányának csökkenésével a helységek
száma, aránya is csökken, ugyanakkor átlagos lakosságszámuk emelkedik, miközben
a magyarok aránya településenként is apad. A gyermekkorúak relatív aránya index
nem „csupán” egy relatív mutató, mely a magyarok öregedési fokával viszonylag szo-
ros összefüggést mutat. A gyermekkorúak arányának csökkenését az öregedés foka
index értékeinek növekedése kíséri.17

3.1.1 A magyarlakta városok

A magyarlakta településeken belül külön kérdéskört jelent a városok kormegosz-


lásának a vizsgálata. Magyarlakta városoknak a következőkben azokat a városi jogál-
lással rendelkező helységeket tekintjük, ahol a magyar lakosok aránya az összlakos-
ságból több mint 10%, vagy számuk meghaladja az 1000 főt. Feljebb a magyarlakta
településeket úgy határoztuk meg, hogy a magyarok aránya 10%-nál nagyobb, vagy
az ott élő magyarok aránya meghaladja a 100 főt. A 10%-nál alacsonyabb magyar né-
pességű települések esetében tehát a 100 főnél nagyobb lélekszámú helységeket te-
kintettük magyarlakta településeknek. A magyarlakta városok, mint a magyarlakta te-
lepülések egy külön kategóriájának vizsgálatánál szűkebb megközelítést alkalma-
zunk. A városi népesség esetében nagyobb lélekszámú magyar közösségeket tétele-
zünk fel, ezért 1000 főben minimalizáljuk (a 10%-nál alacsonyabb magyar arányú te-
lepüléseken) az ott élő magyarok számát.
Ezeknek a kritériumoknak a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 27 szlovákiai
város felel meg. Számuk az 1991. évi népszámláláshoz viszonyítva eggyel csökkent18
(F9. táblázat).
Tekintsük át a magyarlakta városok korösszetételének főbb jegyeit. A magyarlakta
városok lakosságának az átlagéletkorában jelentős különbségek mutatkoznak. A leg-
fiatalabb magyarlakta város Tiszacsernyő (áék: 30,5 év), a legidősebb Pozsony (áék:
38,2 év). A legfiatalabb átlagéletkorú város népessége 7,7 évvel fiatalabb a legidő-
sebb magyarlakta város lakosságától.
E városok magyar népességének átlagos életkora az összlakosságénál sokkal na-
gyobb mértékben szóródik. A magyar nemzetiségűek az összlakossághoz hasonlóan
Tiszacsernyőn a legfiatalabbak (áék: 30,9 év). A város lakosságánál csak igen kis
mértékben (0,4 év) idősebbek. A város népességének korösszetételében igen ritka

17 A két változó közötti korreláció értéke R = 0,58 (R2 = 33,5%).


18 Nagykürtösön a magyarok aránya nem éri el a 10%-ot, számuk tíz év alatt 1103-ról 869-re apadt.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 41


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 42

42 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

demográfiai sajátosság figyelhető meg: a magyarok fiatalabbak a város szlovák nem-


zetiségű lakosságánál (áék: 31,3 év), mintegy 0,4 évvel. Ez a különbség abból adódik,
hogy a helységben statisztikailag jelentős arányú (5,3%) magát romának valló népes-
ség él, akik nagy mértékben fiatalabbak a magyar és a szlovák lakosságnál (áék: 19,6
év). Nagy valószínűséggel a többség által cigánynak tartott népességnek csak egy ré-
sze vallotta magát romának, s az is feltehető, hogy közülük a magukat nem romának
vallók nagyobb része magát magyarként identifikálta, ezért lehet alacsonyabb a ma-
gyarok átlagéletkora a szlovákok átlagos életkoránál. A magyarok átlagéletkora leg-
magasabb Kassán (46,4 év). Itt a legmagasabb az átlagéletkor különbsége is a ma-
gyar lakosság és az összlakosság, illetve a szlovák lakosság között. A magyarok a vá-
ros lakosságától átlagosan 11,0 évvel, a szlovákoktól pedig 11,5 évvel idősebbek.
Nem sokkal fiatalabb a pozsonyi magyarság (áék: 46,3 év). Az átlagos életkorkü-
lönbség a magyar lakosság és az összlakosság, illetve a szlovák lakosság között 8,1
illetve 8,4 év. A többi szórványmagyarságú, vagy egyre inkább szórványosodó ma-
gyarlakta városban szintén igen magas a magyarok átlagéletkora, illetve magas az át-
lagos életkor különbsége a többségi lakossághoz, illetve az összlakossághoz viszo-
nyítva: Nyitrán a magyarok átlagos életkora 45,5 év, ők 10,1 évvel idősebbek a város
össznépességénél, de igen magas Léván (43,9 év, 9,2 év), Losoncon (44,5 év, 7,5 év)
Diószegen (40,8 év, 4,7 év).
Az átlagos életkor szerinti megoszlás mutatója mellett árnyaltabb képet kapunk az
egyes városok kormegoszlásáról a főbb korcsoportok szerinti megoszlás alakulása
alapján. A korábbiakban kimutatott trendek a városok esetében is megfigyelhetők: a ma-
gyar kisebbségű, illetve szórványmagyarságú városokban igen alacsony a magyar gyer-
mekkorúak aránya. Egy-egy város esetében akár 2-3-szor is alacsonyabb a magyar
gyermekkorúak relatív aránya, mint e városok gyermekkorú lakosságán belül. A magyar
népességen belül a gyermekkorúak relatív aránya legalacsonyabb Nyitrán 35%, Kassán
37,6%, Pozsonyban 41,0%, Nagykürtösön 41,3%, Léván 46,5%.
A produktív korúak aránya megközelítőleg azonos az összlakosságon és a magyar
népességen belül. Mindössze néhány százalékkal különbözik az egyes települése-
ken.
Az időskorúak mutatói a gyermekkorúak koradataival szemben ellentétesen ala-
kulnak. Jelentős mértékű a magyarok „többlete” az összlakossághoz viszonyítva első-
sorban a szórvány, illetve magyar kisebbségű városokon belül. (A szlovák nemzetisé-
gűekhez viszonyítva az eltérések még magasabbak, ezeket tartalmazzák a zárójelben
feltüntetett értékek.) Kassán 193,2% (201,7%), Léván 180,1% (202,8), Nyitrán 158,0%
(160,8), Pozsonyban 157,0% (164,8), Losoncon 156,8% (167,2).
A továbbiakban nézzük meg a városok lakosságának egyes kormegoszlásindex-
eit. A városok összlakosságára vonatkozólag csupán a népesség öregedésének a fo-
kára térek ki. A többi index értékei az egyes városokban viszonylag nem nagy mérték-
ben különböznek. A legkevésbé öregedő városok Tiszacsernyő (32,8), Nagykürtös
(45,2), Szepsi (46,5), Nagykapos (48,5). A leginkább öregedők pedig Gúta (120,6),
Pozsony (116,9), Ógyalla (100,3).
A városok magyar lakosságának kormegoszlás-mutatói az összlakosságnál na-
gyobb mértékben szóródnak. Az eltartási teher mutatójának indexe 30 és 50 között
mozog. A legnagyobb mértékben a népesség öregedésének a foka szóródik. A leg-
kevésbé öregedő a magyar népesség Tiszacsernyőn (31,0), Királyhelmecen (60,3),
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 43

Nagykaposon (62,1), Szepsiben (70,6), Dunaszerdahelyen (71,3). A legnagyobb mér-


tékben elöregedő magyarság Pozsonyban (447,8), Kassán (385,1), Nyitrán (355,0),
Losoncon (279,1), Léván (259,3) él.
Végezetül az elkövetkező évekre előre tekintve, becsüljük meg a városi magyar la-
kosság arányának várható változásait a magyar gyermekkorúak relatív arányának ala-
kulása alapján.
A gyermekkorúak aránya a magyar népességen és az összlakosságon belül – a már
említett okoknál fogva – leginkább az erős magyar többségű városokban közelít legjob-
ban egymáshoz. Ugyan egyetlen városban sem éri el, illetve haladja meg a magyar gyer-
mekkorúak aránya a gyermekkorúak összlakosságon belüli értékét (ezt tekintjük 100%-
nak), de néhány városban nagyon közeli értékeket kapunk: Nagymegyeren 99,3%,
Királyhelmecen 99,0%, Dunaszerdahelyen 97,2%, Komáromban és Párkányban 95,2%.
Ugyanakkor a szórványjellegű, szórványosodó magyar városokban a legalacsonyabb:
Nyitra 34,9%, Kassa 37,6%, Pozsony 40,9%, Léva 46,5%.19

19 Amennyiben az összevetés mércéjéül az összlakosság helyett a többségi szlovák nemzetiségű lakosságot vesszük, akkor je-
lentősen eltérő trendeket figyelhetünk meg: Királyhelmecen a magyar gyermekkorúak aránya magasabb, mint a szlovák né-
pességen belül (102,1%). A többi város közül legnagyobb mértékben Nagymegyeren (96,0%), Komáromban (91,3%) és
Dunaszerdahelyen (90,7%) közelíti meg a magyar a gyermekkorúak aránya a szlovákokét.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 43


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 44

4. Összegzés
Dolgozatunkban a szlovákiai magyar lakosság kormegoszlását vizsgáltuk. Kutatá-
sunk a magyar lakosság szerkezeti jellemzői közül az egyik legkedvezőtlenebb de-
mográfiai mutató, a korösszetétel több szempontból történő feltárására irányult.
A korösszetétel vizsgálatánál a magyarlakta területek regionális különbségeire he-
lyeztük a hangsúlyt. Pontosabban a nemzetiségek és az összlakosság kormegoszlá-
sának régiókon belüli eltéréseit elemeztük.
A rendelkezésre álló társadalomstatisztikai adatokat három szinten vizsgáltuk. Az
országos, makroszintű adatok mellett – ezen belül megkülönböztettük a magyarlakta
régiót a nem magyarlakta (komplementer) régiótól – mezoszintű (járási bontású), illet-
ve településszintű adatokkal is dolgoztunk.
Kutatásunk főbb megállapításai a következők:
– Szlovákia lakossága fokozatosan elöregedik. Az elöregedés üteme az utóbbi év-
tizedekben felgyorsult. 1921 és 2001 között Szlovákia lakosságának az átlagéletkora
8,1 évvel emelkedett. A magyar lakosság átlagéletkora 10,7 évvel emelkedett 1921 és
2001 között. Vizsgálatunk kezdeti időpontjában (1921-ben) a magyarok 0,8 évvel vol-
tak idősebbek az összlakosságnál, elöregedésük az országos trendeknél gyorsabb
lefolyású.
– A hosszú távon megfigyelhető elöregedés mintázatai a lakosság főbb korcso-
portok szerinti összetételében is megmutatkoztak. Látványosan csökkent a gyermek-
korú, és növekedett az időskorú népesség aránya, a produktív korúak aránya 1991-ig
alig változott. A magyar népesség körében e változások jelentős mértékben intenzí-
vebbek voltak az összlakosságénál. A magyar gyermekkorúak aránya felére, az idős-
korúak aránya több mint duplájára emelkedett a vizsgált időszakban. A produktív ko-
rúak változásai az összlakosságétól alig különböznek.
– A lakosság átlagéletkora nemek szerint is különbözik. 2001-ben a nők a férfiak-
nál 3,0 évvel, a magyar nemzetiségűek 3,7 évvel voltak idősebbek.
– A kormegoszlás főbb indexei a magyar és az összlakosság esetében is (az
elmúlt 80 év változásaival összhangban) jelentős mértékben és hasonló módon
módosultak. Az eltartási teher arányszáma, és a 100 munkaképes korúra jutó
gyermekek száma csökkent, a 100 munkaképes korúra jutó idősek, illetve a né-
pesség öregedésének a foka – hangsúlyosan az utóbbi – nagymértékben emel-
kedett.
– Országos szinten az összlakosság és a szlovák lakosság mutatói között nincse-
nek jelentős eltérések. A szlovákok mutatói kismértékben kedvezőbbek az összlakos-
ságénál. Ezért a magyarok és szlovákok korindexei közti különbség nagyobb, mint az
összlakosság és a magyar nemzetiségűek viszonylatában.
– A magyarlakta és a nem magyarlakta régiók (makroszint) közötti eltérések az or-
szágos adatok szintjén nem túl jelentősek. Megfigyelhető a magyarlakta régió lakos-
ságának nagyobb mértékű elöregedettsége a nem magyarlakta régió lakosságához
viszonyítva. (A magyarlakta régió népességének az átlagéletkora magasabb, alacso-
nyabb a gyermekkorúak aránya, és ennek megfelelő a korindexek eltérése is.) Ezzel
szemben a magyar lakosság mutatói a két nagyrégióban igen nagy mértékben külön-
böznek. A nem magyarlakta régióban a magyarok átlagéletkora 8,8 évvel magasabb,
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 45

a gyermekkorú magyarok aránya 3,8-szor alacsonyabb, a magyarok öregedésének a


foka 5,1-szer magasabb, mint a magyarlakta régióban.
– A kormegoszlás egyes mutatói Szlovákia járásaiban jobbára a magyarok arányá-
nak függvényében alakulnak. Az összlakosság korösszetételét kismértékben, a szlo-
vák nemzetiségű lakosságét érdemben nem befolyásolja a járásokban élő magyarok
aránya.
– A járások összlakosságának átlagéletkora a magyarok arányának emelkedésé-
vel növekszik, de az elöregedést nagyobb mértékben befolyásolja a települések nagy-
sága, mint a járásokban élő magyarok aránya. (Legmagasabb átlagéletkorú a két
nagyvárost is magába foglaló járások kategóriája). A legfiatalabb életkorú a nem ma-
gyarlakta járások lakossága. A magyar lakosság átlagéletkora a járásokban élő ma-
gyarok arányának emelkedésével csökken. (A szórványjellegű és a magyar többségű
járásokban az összlakosság (1,5 év), a magyar (10,6 év) és a szlovák nemzetiségűek
(0,3 év) átlagéletkor-különbségei jelentősen eltérőek.
– A magyar lakosság átlagéletkorát a magyarlakta járásokban a régió három nem-
zetiségének aránya eltérő mértékben befolyásolja. Csökkenéséhez legnagyobb mér-
tékben a magyarok arányának emelkedése, sokkal kisebb mértékben a romák ará-
nyának növekedése járul hozzá. A szlovák lakosság arányának növekedése csaknem
akkora mértékű, de ellentétes irányú hatással jár, mint a magyar nemzetiségűek ará-
nyának emelkedése.
– Az összlakosság főbb korcsoportok szerinti megoszlása jelentős mértékben
függ a járások etnikai jellegétől. A magyarok arányának növekedése a gyermekkorú-
ak arányának csökkenésében, és kisebb mértékben az időskorúak arányának emel-
kedésében nyilvánul meg. A magyar nemzetiségű lakosság esetében a biológiai kor-
csoportok és a járások etnikai jellege közti összefüggések sokkal szorosabbak: a ma-
gyar többségű járások magyar népességén belül több mint négyszer nagyobb a gyer-
mekkorúak aránya, mint a nem magyarlakta járásokban, az időskorúak aránya ellen-
ben 1,6-szor alacsonyabb.
A kormegoszlás indexei – a 100 munkaképesre jutó gyermekek, illetve idősek szá-
ma, valamint a népesség öregedési foka szerint – a járásokban élő magyarok arányá-
val vannak összefüggésben. A járásokban élő magyarok arányának emelkedésével az
öregedés mutatóinak értéke növekszik, a gyermekkorúak mutatója viszont csökken.
– A magyar gyermekkorúak relatív aránya – azaz az elkövetkező években a magya-
rok járásokon belüli arányában várható változások – szerint a magyarlakta járások közül
a legkevésbé csökkenő magyarságú járások csoportjába három, a legnagyobb mérték-
ben csökkenők csoportjába tíz járás tartozik. A többi járásban a két szélső értékkategó-
ria között mozog a magyarság várható aránycsökkenése. A várható arányváltozásokat a
magyarok járásokon belüli aránya, illetve száma jelentős mértékben befolyásolja.
– A szlovákiai helységek lakosságának és a magyar népességnek az átlagos élet-
kora a települések nagyságának, lélekszámának emelkedésével csökken, a legna-
gyobb városokban viszont újból emelkedik. A magyar lakosság átlagéletkorának
csökkenése az országoshoz képest jelentősen kisebb. A magyar nemzetiségűek és
az összlakosság átlagéletkora közti különbség a települések nagyságcsoportjai irá-
nyába fokozatosan növekszik, a nagyobb városokban az életkorkülönbség ugrássze-
rűen emelkedik. A szlovák nemzetiségűek átlagéletkor-változásai igen kis mértékben
különböznek az összlakosságétól.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 45


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 46

46 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

– Az összlakosság átlagéletkorát a településeken élő magyarok aránya kismérték-


ben befolyásolja. A magyarok arányának emelkedésével a magyar többségű telepü-
lések lakosságának az életkora kismértékben növekedik, a szlovák lakosság átlag-
életkora viszont csökken. A magyar lakosság átlagéletkora a településeken élő ma-
gyarok arányának emelkedésével csökken.
– A települések összlakosságának, valamint magyar és szlovák lakosságának
főbb korcsoportok szerinti megoszlása hasonlatos a magyarlakta járásokon belüli
megoszláshoz.
– A kormegoszlás mutatói közül az összlakosság és a magyarok viszonylatában az
öregedés fokának indexe szerinti eltérések a legmarkánsabbak. Az összlakossághoz
viszonyítva a magyar lakosság sokkal nagyobb hányada él jelentős mértékben elöre-
gedő településeken.
– A magyarok arányának várható változásait településszinten a magyarok aránya,
a magyarok elöregedési foka, a lakosság és a magyarok száma nagymértékben meg-
határozza. A kedvezőbb magyar etnikai mutatókkal rendelkező településeken a gyer-
mekkorú magyarok aránya magasabb. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy aránynöve-
kedés csak egyes kisebb településeken, az apróbb falvakban várható.

Kutatási témánk, a szlovákiai magyarság kormegoszlásának vizsgálata részét ké-


pezi egy komplexebb problémafelvetésnek. Hosszabb távon arra keressük a választ,
hogy a magyarok jobbára kedvezőtlen társadalomstatisztikai mutatói mennyiben ve-
zethetők vissza bizonyos „etnikai sajátosságokra”, vagy egyéb, eddig fel nem tárt tár-
sadalmi folyamatokra.
Az „etnikai sajátosságok” fogalmat tág értelemben használjuk. Egyrészt idesorol-
juk a –nemzetállamok nemzetiségei között zajló – interetnikai kapcsolatokat kísérő
asszimilációs folyamatokat. Másrészt azoknak a szerkezeti jegyeknek a „gyökereit”
értjük ezen, amelyeket sem az asszimilációs, sem a komplex társadalomszerkezeti
vizsgálatok segítségével nem tudunk megmagyarázni.
Ennek az összetett kérdéskörnek a vizsgálata a magyar lakosság település- és tár-
sadalomszerkezete további összetevőinek, ezek egymással való kapcsolatának, to-
vábbá az asszimilációs folyamatok mintázatainak a feltárását, a társadalomszerkezet
és a hasonulási folyamatok egy modellen belüli vizsgálatát igényli.
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 47

Irodalom
A Szlovák Statisztikai Hivatal honlapja: http://www.statistics.sk/webdata/slov/sci-
tanie/tab
Babbie, Earl(1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balas-
si.
Demografický vývoj obyvateľstva Československej socialistickej republiky podľa
výsledkov sčítania ľudu s prihliadnitím na jeho národnostné zloženie. Sekretariát rady
vlády SSR pre národnosti Bratislava 1983, č. 951/1983.
Gyurgyík László (1994): Magyar mérleg. A szlovákiai magyarság a népszámlálási
és a népmozgalmi adatok tükrében. Pozsony, Kalligram.
Gyurgyík László (2006): Népszámlálás 2001. A szlovákiai magyarság demográfi-
ai, valamint település és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években.
Pozsony, Kalligram.
Hoóz István (1988): Demográfia. Budapest, Tankönyvkiadó
Klinger András (1996): Demográfiai alapismeretek. Budapest, Corvinus Kiadó.
Klinger András (főszerkesztő) (1996): Demográfia. Budapest, Központi Statisztikai
Hivatal. Moksony Ferenc(1999): Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elmé-
letek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris.
Národnosť a náboženské vyznanie obyvateľstva SR. Definitívne výsledky sčítania
ľudu, domov a bytov 1991. (1993) Bratislava, ŠÚSR.
Národnostná štruktúra obyvateľstva SR. Predbežné výsledky sčítania 1991. (1992)
Bratislava, SŠÚ.
Národnostné zloženie obyvateľstva Slovenskej republiky v rokoch 1991 a 1992.
(1994) Bratislava, Štatistický úrad SR.
Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Bývajúce obyvateľstvo podľa národ-
nosti, podľa materinského jazyka a pohlavia za SR, kraje a okresy. (2002) Bratislava,
Štatistický úrad SR.
Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Bývajúce obyvateľstvo podľa národ-
nosti, podľa pohlavia, päťročných vekových skupín a štátnej príslušnosti za SR, kraje
a okresy. (2002) Bratislava, Štatistický úrad SR.
Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Definitívne výsldky za SR, NUTS2, kraje
okresy a obce. (2003) Bratislava, Štatistický úrad SR.
Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Národnostné zloženie
obyvateľstva. (2001) Bratislava, Štatistický úrad SR.
Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Obyvateľstvo. (2001)
Bratislava, Štatistický úrad SR.
Sokolová Gabriela és koll. (1987): Sudobé tendence vývoje národností v ČSSR.
Praha.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 47


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 48

FÜGGELÉK
F1. táblázat
A magyar és szlovák lakosság ötéves korcsoportok szerinti megoszlása
Szlovákiában 1991-ben és 2001-ben (Szlovákia összesen = 100%)

Magyar Szlovák
Korcsoportok (év)
1991 2001 1991 2001
0—4 8,5 7,6 87,6 85,8
5—9 8,8 7,4 87,8 87,6
10—14 9,1 8,0 87,8 87,8
15—19 9,5 8,4 87,3 87,9
20—24 10,1 8,5 86,2 87,7
25—29 10,5 9,0 85,6 86,7
30—34 10,9 9,5 85,5 85,6
35—39 11,3 10,0 85,2 85,2
40—44 10,7 10,5 85,4 85,1
45—49 12,2 10,8 83,9 85,0
50—54 12,7 10,3 83,5 85,2
55—59 12,6 11,8 83,5 83,7
60—64 12,7 12,2 83,8 83,5
65—69 12,5 12,2 84,3 83,5
70—74 13,5 12,3 83,6 83,6
75—79 13,7 11,9 83,2 84,3
80 fölött 14,2 12,6 82,4 83,5
Ismeretlen 4,3 4,3 47,5 79,9
Összesen 10,8 9,7 85,7 85,8

F2. táblázat
A szülőképes (propagatív) korú (15–49 éves) nők nemzetiségek szerinti
megoszlása 1991-ben és 2001-ben

1991 2001
Korcsoportok
Szlovákia Ebből Szlovákia Ebből
(év)
összesen magyar szlovák összesen magyar szlovák
15–49 1 333 708 141 367 114 2139 1 429 928 134 473 1 235 439
% 49,4 48,2 49,4 51,7 49,8 52,0
Szlovákia = 100% 100,0 10,6 85,6 100,0 9,4 86,4
20–29 374 662 38 125 32 1468 441 371 38 231 385 167
% 13,9 13,0 13,9 16,0 14,2 16,2
Szlovákia = 100% 100,0 10,2 85,8 100,0 8,7 87,3
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 49

F3. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségűek a magyarlakta járásokban
a magyarok számaránya szerint, 2001

A magyarok aránya a járásokban Járások Lakosok száma Magyarok Szlovákok


száma száma
2% alatt 54 3 234 831 5 846 3 083 255
2–10% 10 828 305 36 347 751 161
10–30% 8 652 241 143 350 473 460
30–50% 5 443 138 166 349 261 158
50% felett 2 220 940 168 636 45 820
Összesen 79 5 379 455 520 528 4 614 854

F4. táblázat
A magyar lakosság kormegoszlásának a mutatói a járások etnikai jellege
szerint Szlovákiában, 2001

A magyarok 100 munkaképes 100 munkaképes Népesség


Eltartási teher
aránya korúra jutó korúra jutó idősek öregedésének
arányszáma
a járásokban gyermekek száma száma a foka
Szlovákia Magyarok Szlovákia Magyarok Szlovákia Magyarok Szlovákia Magyarok
2% alatt 54,0 44,6 30,6 5,9 23,4 38,8 76,4 659,7
2–10% 47,4 51,3 24,0 11,1 23,4 40,2 97,3 363,0
10–30% 55,5 56,3 30,5 23,8 25,0 32,5 82,0 136,8
30–50% 53,2 54,3 27,7 23,9 25,5 30,4 92,1 127,1
50% felett 49,5 49,4 25,6 24,6 23,9 24,9 93,2 101,2
Összesen 52,9 52,9 29,1 23,0 23,8 29,9 81,7 130,2

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 49


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 50

50 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F5. táblázat
A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság
átlagéletkora Szlovákia magyarlakta járásaiban, 2001 (év)

Átlagéletkor Különbség*
Járás
Szlovákia Magyarok Szlovákok SzK–M Szl–M SzK–Szl
Pozsony I. 43,0 50,0 42,4 7,0 7,6 0,6
Pozsony II. 40,1 47,3 39,2 7,2 8,0 0,9
Pozsony III. 41,6 49,8 41,0 8,2 8,8 0,6
Pozsony IV. 36,7 45,4 36,1 8,7 9,3 0,6
Pozsony V. 34,3 43,4 33,6 9,1 9,8 0,7
Szenc 36,5 40,7 35,3 4,2 5,3 1,2
Dunaszerdahely 35,6 36,1 32,7 0,5 3,4 2,9
Galánta 36,0 38,0 34,8 1,9 3,1 1,2
Komárom 37,4 38,2 35,7 0,9 2,5 1,7
Léva 37,1 41,3 35,6 4,2 5,8 1,5
Nyitra 36,2 44,7 35,6 8,4 9,1 0,7
Érsekújvár 37,4 40,0 35,9 2,5 4,0 1,5
Vágselye 35,9 40,0 33,6 4,0 6,3 2,3
Losonc 36,7 39,1 36,2 2,4 2,9 0,5
Nagyrőce 35,1 38,7 34,8 3,6 3,9 0,3
Rimaszombat 35,4 36,3 35,6 1,0 0,8 –0,2
Nagykürtös 36,4 41,0 34,8 4,6 6,1 1,5
Kassa I. 35,9 47,2 35,4 11,3 11,9 0,5
Kassa II. 34,1 44,3 33,8 10,2 10,4 0,3
Kassa III. 32,7 40,5 32,3 7,9 8,2 0,4
Kassa IV. 37,9 49,7 37,3 11,8 12,5 0,6
Kassa-környék 33,9 39,9 33,7 6,0 6,3 0,3
Nagymihály 34,6 36,8 34,8 2,2 2,0 –0,2
Rozsnyó 35,7 39,7 34,6 4,0 5,1 1,1
Tőketerebes 34,7 37,2 34,5 2,5 2,7 0,2
Járások összesen 36,3 38,9 35,7 2,5 3,2 0,7
* SzK – Szlovákia
Szl – szlovákok
M – magyarok
F6. táblázat
mht_gyurgyik 29.qxd

A magyar nemzetiségűek kormegoszlásának mutatói a magyarlakta járásokban, 2001

Járás Magyarok 0–14 (év) 15–59 60 (év) Magyarok Eltartási teher 100 MKK* jutó 100 MKK jutó Népesség elörege- MGYKA** MGYKRA***
aránya (év) felett összesen arányszáma gyermekek száma idősek száma désének a foka
Pozsony I. 2,9 76 744 473 1 304 73,8 10,2 63,6 622,4 1,5 50,1
Pozsony II. 5,9 408 3 906 1 926 6 405 59,8 10,4 49,3 472,1 2,7 45,4
12/3/2007

Pozsony III. 2,5 75 897 517 1 542 66,0 8,4 57,6 689,3 1,0 38,3
Pozsony IV. 2,5 167 1 542 558 2 327 47,0 10,8 36,2 334,1 1,0 41,0
Pozsony V. 4,0 215 3 773 740 4 873 25,3 5,7 19,6 344,2 1,4 34,8
Szenc 20,4 1289 6 986 2 175 10 553 49,6 18,5 31,1 168,7 14,5 71,3
5:55 AM

Dunaszerdahely 83,3 15 999 63 275 14 051 93 660 47,5 25,3 22,2 87,8 80,5 96,6
Galánta 38,6 5 715 24 206 6 509 36 518 50,5 23,6 26,9 113,9 33,8 87,6
Komárom 69,1 11 627 49 143 13 907 74 976 52,0 23,7 28,3 119,6 65,2 94,4
Léva 27,9 4 394 21 322 7 736 33 524 56,9 20,6 36,3 176,1 21,0 75,2
Nyitra 6,7 1 077 6 883 2 978 10 956 58,9 15,6 43,3 276,5 3,7 54,9
Page 51

Érsekújvár 38,3 7 955 37 179 11 996 57 271 53,7 21,4 32,3 150,8 32,0 83,5
Vágselye 35,7 2 587 12 648 4 006 19 283 52,1 20,5 31,7 154,9 26,8 75,0
Losonc 27,6 3 065 12 886 4 049 20 072 55,2 23,8 31,4 132,1 23,8 86,3
Nagyrőce 22,0 1 420 5 759 1 794 8 994 55,8 24,7 31,2 126,3 17,3 78,9
Rimaszombat 41,3 6 586 21 581 6 085 34 323 58,7 30,5 28,2 92,4 40,3 97,6
Nagykürtös 27,4 1 857 7 934 3 011 12 823 61,4 23,4 38,0 162,1 21,3 77,6
Kassa I. 4,3 252 1 721 938 2 947 69,1 14,6 54,5 372,2 1,8 41,9
Kassa II. 3,2 197 1 781 562 2 578 42,6 11,1 31,6 285,3 1,3 39,1
Kassa III. 3,1 55 778 86 938 18,1 7,1 11,1 156,4 1,2 39,6
Kassa IV. 4,3 99 1 615 736 2 477 51,7 6,1 45,6 743,4 1,2 27,7
Kassa-környék 13,2 2 108 8 896 3 059 14 140 58,1 23,7 34,4 145,1 9,0 67,8
Nagymihály 11,7 2 344 8 119 2 327 12 819 57,5 28,9 28,7 99,3 10,4 88,7
Rozsnyó 30,6 2 868 11 967 4 086 18 954 58,1 24,0 34,1 142,5 23,8 77,7
Tőketerebes 29,3 5 272 19 504 5 600 30 425 55,7 27,0 28,7 106,2 24,5 83,6
Magyarlakta járások összesen 24,0 77 707 335 045 99 905 514 682 53,0 23,2 29,8 128,6 20,7 86,1
Magyarok összesen 9,7 77 943 339 062 101 462 520 528 52,9 23,0 29,9 130,2 7,7 79,3
* MKK = munkaképes korúak
** MGYKA = a magyar gyermekkorúak aránya a gyermekkorú teljes népességből
*** MGYKRA = magyar gyermekkorúak relatív aránya

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány


51
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 52

52 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F7a. táblázat
A magyarlakta települések megoszlása a magyar lakosság átlagéletkora és
a helységek etnikai jellege szerint, 2001.

A magyarok átlagéletkora településenként (év)


A települések etnikai jellege
Kevesebb 31,3- 36,3- 46,3 Összesen
(A magyarok aránya, száma) 41,3-46,3
mint 31,3 36,3 41,3 felett
kev mint 10% és több mint 100 fő 0,0 0,0 4,0 32,0 64,0 100,0
10-50% 3,4 3,4 29,3 33,6 30,2 100,0
50-80% 3,1 16,0 51,0 26,8 3,1 100,0
80% felett 2,8 19,9 56,5 20,4 0,5 100,0
Összesen 2,9 14,2 46,5 26,0 10,5 100,0
N (helységek száma) 16 78 256 143 58 551

F7b. táblázat
A magyarlakta településeken élő magyarok megoszlása a magyar lakosság átlagéletkora
és a helységek etnikai jellege szerint, 2001.

A magyarok átlagéletkora településenként (év)


A települések etnikai jellege
(A magyarok aránya, száma) Kevesebb 31,3- 36,3- 41,3- 46,3 Összesen
mint 31,3 36,3 41,3 46,3 felett
kev mint 10% és több mint 100 fő 0 0 229 19 932 11 970 32 131
10-50% 265 5 738 51 989 20 443 6 982 85 417
50-80% 4 324 60 362 131 221 21 540 656 218 103
80% felett 3 707 52 078 107 390 14 651 285 178 111
Összesen 8 296 118 178 290 829 76 566 19 893 513 762

F8. táblázat
A magyarlakta települések lakosságának a megoszlása az összlakosság
öregedési foka szerint, 2001.

Elöregedés foka Települések száma % Lakosság száma % Lakos/település


60 alatt 50 9,1 244 479 10,2 4 889,6
60-90 136 24,7 1 219 301 51,1 8 965,4
90-110 119 21,6 290 237 12,2 2 439,0
110-140 115 20,9 564 941 23,7 4 912,5
140-200 99 18,0 57 375 2,4 579,5
200-300 28 5,1 9 123 0,4 325,8
300 felett 4 0,7 779 0,0 194,8
Összesen 551 100,0 2 386 235 100,0 4 330,7
53
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
F9. táblázat
A magyar nemzetiségűek kormegoszlásának a mutatói a magyarlakta városokban, 2001
Város Magyarok 0-14 (év) 15-59 (év) 60 (év) Magyarok Eltartási teher 100 MKK-ra 100 MKK-ra Népesség Átlag-életkor MGYKA** MGYKRA***
aránya felett összesen arány-száma jutó gyerme- jutó idősek öregedésé-
kek száma* száma* nek a foka
Nyitra 1,7 91 1 072 323 1 486 38,6 8,5 30,1 354,9 45,5 0,6 34,9
Komárom 60,1 3 343 15 387 3 542 22 272 44,7 21,7 23,0 106,0 37,5 57,2 95,2
Ógyalla 50,2 625 2 619 838 4 082 55,9 23,9 32,0 134,1 39,1 43,1 85,9
Gúta 80,8 1 294 5 657 1 741 8 692 53,7 22,9 30,8 134,5 38,9 76,3 94,5
Dunaszerdahely 79,8 2 991 13 529 2 131 18 651 37,9 22,1 15,8 71,2 35,1 77,5 97,2
Nagymegyer 84,6 1 303 5 274 1 088 7 665 45,3 24,7 20,6 83,5 35,8 84,0 99,3
Somorja 66,6 1 229 5 725 1 088 8 042 40,5 21,5 19,0 88,5 36,2 59,7 89,6
Léva 12,2 388 3 043 1 006 4 437 45,8 12,8 33,1 259,3 43,9 5,7 46,5
Ipolyság 62,2 727 3 415 848 4 990 46,1 21,3 24,8 116,6 38,0 55,1 88,6
Zseliz 51,3 544 2 602 702 3 848 47,9 20,9 27,0 129,0 38,5 45,1 88,0
Érsekújvár 27,5 1 420 8 145 2 007 11 572 42,1 17,4 24,6 141,3 39,6 20,3 73,8
Párkány 68,7 1 214 5 691 1 130 8 035 41,2 21,3 19,9 93,1 37,0 65,4 95,2
Page 53

Galánta 36,8 845 4 345 805 5 995 38,0 19,4 18,5 95,3 37,6 29,4 79,9
Diószeg 38,5 291 1 541 500 2 332 51,3 18,9 32,4 171,8 40,8 26,6 69,0
Vágselye 17,9 530 3 242 603 4 375 34,9 16,3 18,6 113,8 38,5 11,5 64,1
Szenc 22,1 392 2 239 557 3 188 42,4 17,5 24,9 142,1 39,9 14,2 64,0
Losonc 13,1 339 2 387 946 3 672 53,8 14,2 39,6 279,1 44,5 7,3 55,5
5:55 AM

Fülek 64,4 1 151 4 398 1 012 6 561 49,2 26,2 23,0 87,9 36,1 60,7 94,2
Rimaszombat 35,3 1 317 6 062 1 430 8 809 45,3 21,7 23,6 108,6 37,8 29,4 83,4
Tornalja 62,1 807 3 325 931 5 063 52,3 24,3 28,0 115,4 37,9 55,3 89,1
Nagykürtös 6,2 73 670 125 868 29,6 10,9 18,7 171,2 41,3 2,6 41,3
12/3/2007

Szepsi 43,7 810 2 760 572 4 142 50,1 29,3 20,7 70,6 35,4 37,4 85,6
Rozsnyó 26,8 695 3 477 974 5 146 48,0 20,0 28,0 140,1 39,8 19,7 73,7
Tiszacsernyő 60,1 571 2 037 177 2 785 36,7 28,0 8,7 31,0 30,9 55,0 91,5
Királyhelmec 76,9 1 228 4 200 741 6 169 46,9 29,2 17,6 60,3 33,9 76,2 99,0
Nagykapos 57,0 1 034 3 862 642 5 538 43,4 26,8 16,6 62,1 34,0 52,2 91,7
Pozsony 3,8 941 10 862 4 214 16 017 47,5 8,7 38,8 447,8 46,3 1,6 40,9
mht_gyurgyik 29.qxd

Kassa 3,8 603 5 895 2 322 8 820 49,6 10,2 39,4 385,1 46,4 1,4 37,5
* MKK = munkaképes korúak
** MGYKA = magyar gyermekkorúak aránya a gyermekkorú teljes népességből
*** MGYKRA = magyar gyermekkorúak relatív aránya
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 54

54 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F1a ábra. Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának korfája, 2001

85
81
77
73
69
65
61
57
53
49
életkor (év)

45 Nő
41 Férfi

37
33
29
25
21
17
13
9
5
1
6000 4000 2000 0 2000 4000 6000
(lakos)

F1b ábra. Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának kormegoszlása, 2001

84
80

76
72

68
64

60
56

52
48
életkor (év)

44
magyar
40

36
32

28
24
20
16

12
8

4
0
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000
(lakos)
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 55

F2a ábra. A magyar lakosság kormegoszlása a magyarlakta nagyrégióban, 2001 (%)

85 felett

80–8 4

75–7 9

70–7 4

65–6 9

60–6 4

55–5 9
korcsoportok (év)

50–5 4

45–4 9

40–4 4

35–3 9

30–3 4

25–2 9

20–2 4

15–1 9

10–1 4

5–9

0–4

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0

Magyarok
Összlakosság

F2b ábra. A magyar lakosság kormegoszlása a nem magyarlakta nagyrégióban, 2001 (%)
85 felett

80– 84

75–79

70–74

65–69

60–64

55–59

50–54
korcsoportok (év)

45–49

40–44

35–39

30–34

25–29

20–24

15–19

10–14

5– 9

0– 4

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0

Magyarok
Összlakosság

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 55


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 56

56 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F3. ábra
Szlovákia lakosságának az átlagéletkora Szlovákia járásaiban, 2001
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 57

A szlovákiai magyar lakosság átlagéletkora a magyarlakta járásokban, 2001


F4. ábra

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 57


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 58

58 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F5. ábra
A magyar gyermekkorúak relatív aránya a magyarlakta járásokban, 2001
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 59

F6. ábra. Pozsony város lakosságának nemzetiségi


megoszlása ötéves korcsoportok szerint, 2001

85 felett 224
3265
80–84 237
4648
75–79 558
11 226
70–74 860
13 273
65–69 1069
13 499
60–64 1266
14 968
55–59 1361
20 574
50–54 1520
korcsoportok (év)

29 561
45–49 1813
35 509
40–44 1592
30 212
35–39 1355
26 072
30–34 896
23 511
25–29 875
29 816
20–24 778
34 375
15–19 672
31 237
10–14 468
25 415
5–9 286
18 340
0–4 187
13 979

0 5000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000


(lakos)
Magyar
Szlovák

F7. ábra. A Dunaszerdahelyi járás lakosságának


nemzetiségi megoszlása ötéves korcsoportok szerint, 2001

80 felett 1548
188
75–79 1962
263
70–74 2937
369
65–69 3319
413
60–64 4285
525
55–59 4922
607
50–54 5895
996
korcsoportok (év)

45–49 7988
1205
40–44 7502
1191
35–39 6898
1048
30–34 6776
1065
25–29 7887
1394
20–24 8089
1607
15–19 7318
1451
10–14 6458
1256
5–9 5312
1084
0–4 4229
969
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000
(lakos)
Magyarok
Szlovákok

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 59


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 60

60 Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása

F8. ábra. A Lévai járás lakosságának nemzetiségi megoszlása


ötéves korcsoportok szerint, 2001

80 felett

75–79

70–74

65–69

60–64

55–59

50–54
korcsoportok (év)

45–49

40–44

35–39

30–34

25–29

20–24

15–19

10–14

5–9

0–4

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000


(lakos)
Magyarok
Szlovákok

F9. ábra. A Nyitrai járás lakosságának nemzetiségi


megoszlása ötéves korcsoportok szerint, 2001

458
80 felett 2880
542
75–79 3733
673
70–74 4750
629
65–69 5430
676
60–64 5962
746
55–59 7110
909
50–54 9552
korcsoportok (év)

989
45–49 11 650
916
40–44 11 031
785
35–39 10 377
694
30–34 9954
670
25–29 12 355
602
20–24 13 390
572
15–19 12 398
498
10–14 11 398
340
5–9 8919
239
0–4 7361

0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000 14 000 16000


(lakos)
Magyarok
Szlovákok
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 61

F10. ábra. A magyar és az összlakosság megoszlása


a lakosság öregedési foka szerint, 2001
%

60,0

51,1
50,0

40,0

30,0

21,1 23,7
19,3 21,3
20,0
19,4

12,2
10,0 10,2
8,5
8,1
2,4
2,4 0,4 0,0
0,0
60 alatt 60–90 90–110 110–140 140–200 200–300 300 felett

öregedési fok
Összlakosság
Magyarok

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 61


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 62

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások


Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazda-
sági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebb-
ségi iskolákban (Szerkesztette Ring Éva)
5. Felzárkózás vagy bezárkózás? Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi
iskolákban. (Szerkesztette Ring Éva)
6. Médiapolitika vagy politikai média? (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
7. Közeledő régiók a Kárpát-medencében II. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gaz-
dasági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
8. Salat Levente: A liberalizmus és az autonómia viszonyáról – kisebbségi nézopontból
9. Petrás Éva: Nacionalizmus és politikai romantika – Vázlat a magyar nacionalizmus
romantikus elemeiről és a politikai romantikáról Magyarországon
10. Autonómia, liberalizmus, szociáldemokrácia (Fejtő Ferenc, Salat Levente, Ludassy
Mária, Egry Gábor és Bognár Zoltán írásai)
11. A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
12. Ágoston Vilmos: A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass
Albert műveiben

Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia
határ menti régióiban (Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei
a határon túli magyarok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd
és Tibori Szabó Zoltán tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban;
Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképes-
ség egyes kérdései (Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy
Lehel tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete
(Ádám János, Morvay Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai,
szerkesztette Réti Tamás)
mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 63

11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási
közösségek társadalmi szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi
eszközök nem szándékolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és
vallási mikroszociográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség val-
lási arculata és az ortodox egyház társadalmi szerepe
15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza
általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségei
Magyarország EU-csatlakozása után
18. Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus – Az identitástudat változásai
19. Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. –
Multilaterális keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai
bilaterális együttműködési formák áttekintő elemzése
20. Böszörményi Jenő: Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
21. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon
22. Majoros András: Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia
külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói
23. Jakab Attila: Értelmiségi sorsok Erdélyben – Jelenünk a történeti visszatekintés tükrében
24. Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága
25. Ilić Angéla: Egyházi és vallási közösségek szerepe a vajdasági magyarok identitásának
megőrzésében
26. Majoros András: Piac határok nélkül
27. Jakab Attila: A szlovákiai magyarság vallási arculata – Eredmények, folyamatok
és perspektívák
28. Petrás Éva: A szlovák nemzettudat történetisége
29. Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása – A 2001-es és a koráb-
bi népszámlálások adatai alapján
30. Hegedűs Dániel: Komplementer vagy redundáns struktúrák a területi együttműködés
európai szabályozásában? – Az Európa Tanács készülô Euroregionális Együttműködési
Csoportosulásának elôzetes elemzése a magyar nemzetpolitika, illetve a létezô EGTC-
struktúrával történô összehasonlítás komparatív nézôpontjából

Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és
a várakozások éve (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and
Expectations (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 63


mht_gyurgyik 29.qxd 12/3/2007 5:55 AM Page 64

64

5. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2004: Helybenjárás


(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
6. A Roma’s Life in Hungary – Report 2004: Stagnation
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
7. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
8. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002–2006: The Age of Reorganization
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
9. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
10. A romapolitika kifulladása – Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2006
(Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János)

Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen
küldött tájékoztatásaiból (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és
állampolgárság megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról,
különös tekintettel a határon túli magyarokra (Szerkesztette Mézes Zsolt László)
3. Jakab Attila: „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben – A Gyulafehérvári Római
Katolikus Hittudományi Fôiskola (Papnevelô Intézet – SIS) betagolódása a
kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetembe

A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu),


vagy személyesen átvehetők a kiadóban.