You are on page 1of 116

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Huszka Beáta, Bakó Tamás

Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Az interjúk elkészítésében és a községekrôl szóló fejezetek megírásában részt vett Toma Viktória.

Mûhelytanulmány 24.

A kutatást a Nyílt Társadalom Alapítvany International Policy Fellowship programja támogatta.

24. A kutatást a Nyílt Társadalom Alapítvany International Policy Fellowship programja támogatta. Budapest, 2007.

Budapest, 2007.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

5

I. Szerbia gazdasága

 

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

7

II. Községek Szerbiában

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

19

III. Összegzés és ajánlások

 

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.99

A Vajdasag térképei

 

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.108

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

3

Bevezetés

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 2003-ban indított gaz- dasági kutatása a környező országokban élő magyar közösségek és az általuk lakott régiók gazdasági és gazdaságszociológiai leírására törekszik. A vajdasági magyaro- kat érintő eddigi kutatásaink főleg Szerbia és a Vajdaság gazdasági helyzetét vizsgál- ták és csak érintőlegesen foglalkoztak a vajdasági magyarsággal, az információk ne- héz elérhetősége miatt. Ez a kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni, hiszen a térségek és egyes közösségek részletes (az eddigieknél mindenképpen részletesebb) gazdasági leírása nélkül nehéz megalapozott gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozni. E tanul- mány célja, hogy alapul szolgáljon egy gazdaságfejlesztési koncepció elkészítéséhez, és ajánlásokat fogalmazzon meg a határon túli magyarok támogatási politikájára vo- natkozóan. Ebben a tanulmányban a Vajdaság magyar többségű községeinek gazdaságát elemezzük. A bevezetőben Szerbia gazdaságáról adunk egy általános képet, bemu- tatva, hogy milyen gazdasági folyamatok jellemezték az országot az elmúlt hat évben és mi várható a következő időszakban. Az ezután következő fejezetben térünk rá a községek elemzésére. Első lépésként definiáljuk, mit jelent a község fogalma Szerbi- ában, illetve hogy a községek mennyire tekinthetőek gazdasági szempontból autonó- moknak. Majd rátérünk arra, hogy miért fontosak a községek a vajdasági magyarság szempontjából, és körzetek szerint értékeljük röviden, néhány gazdasági mutatató alapján a nyolc magyar többségű község gazdasági helyzetét. Az utolsó részben egyenként mutatjuk be mind a nyolc község gazdaságát, végül pedig néhány ajánlást fogalmazunk meg a magyarországi fejlesztéspolitika számára, hogy kutatási eredmé- nyeink alapján milyen támogatáspolitikára lenne szükség, a vajdasági magyarok gaz- dasági potenciáljának fejlesztését szem előtt tartva.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

5

I. Szerbia gazdasága

Előzmények Az egykori Jugoszlávia széthullása, a regionális háborúk és a gazdasági embargó mély és elhúzódó gazdasági hanyatlást eredményezett Szerbiában. 1999-ben a gaz- daság már amúgy is válságos állapotát a NATO-bombázások csak súlyosbították, to-

vábbi 50%-os csökkenését idézve elő (a GDP értéke 1999-ben 10,4 Mrd USD-re csök- kent az 1998-as 18,2 Mrd USD-ről).

1999 és 2000 között Szerbia külkapcsolatai szinte megszűntek, változást csak a

2000. évi demokratikus fordulat hozott. A fejlődés ekkor újraindult, a GDP több mint 6%-kal nőtt. A reálgazdasági folyamatok kedvező alakulását nagyban elősegítette a

szigorú megszorító költségvetés- és az azt kiegészítő monetáris politika. A jugoszláv GDP 1999 végén még az 1990-es szint 40%-át sem érte el, amelyet kiegészített a fe- kete- és a szürkegazdaság még a térségben is kimagasló aránya, ami a GDP legke- vesebb 40%-át tette ki (a Szerb Gazdaságkutató Intézet 2001 januárjában megjelent éves összefoglalójában közzétett becslése).

2001 tavaszán megalakult egy új, demokratikusan választott, Nyugat-orientált

szerb kormány, amely legfontosabb feladatának a gazdaság minél gyorsabb növeke- dését, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal emelkedését tekintette. A tizenhét politikai pártból álló nagykoalíció célul tűzte ki, hogy Jugoszlávia (Szerbia) nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a térség egyik meghatározó és regionális vezető államává váljon. 2001–2002 a szerb törvényhozás legaktívabb időszakának tekinthető, hiszen az új politikai és gazdasági alaptörvények nagy része ekkor született meg (csődeljárás- ról szóló törvény, nemzeti bankra vonatkozó törvény, privatizációs törvény, külkereske- delmi törvény). A privatizációs törvényt (szélesebb társadalmi érdekek figyelembevé- telével) szociális szempontokat is szem előtt tartva alkották meg, hiszen a törvény Kö- zép-Kelet-Európában példátlan érdekérvényesítést biztosít a dolgozóknak az „új tulaj- donossal” szemben. A törvény előírja, hogy a hazai és a külföldi befektető maximális tulajdonhányad-vásárlása nem haladhatja meg első lépésben a 70%-ot, a maradék 30% a cég alkalmazottainak tulajdonába kerül. 1 A másik, egyedi (egyetlen szomszé- dos országgal sem megegyező) kitétele a privatizációs törvénynek, hogy tenderen ke- resztül történő értékesítés esetén az állam (illetve az állami felügyelet alatt álló privati- zációt irányító intézmények képviselői, pl. egy mezőgazdasági kombinát privatizáció- ja esetén a mezőgazdasági minisztérium képviselője, energetikai vállalat magánosításánál az energiaügyi minisztérium képviselője) delegáltjai együttvéve ke- vesebb szavazati joggal bírnak, mint a helyi önkormányzat, a vállalati menedzsment és a szakszervezet 2 együttvéve. A privatizáció másik formája az árverésen keresztül történő privatizáció, ami még nagyobb kihívások elé állította a szerb kormányt, mivel a kis- és középvállalko- zások túlnyomó többsége iránt nemhogy külföldi, de hazai érdeklődés is alig mutat- kozott. (Ez abból adódik, hogy a cégek könyvelése, mérlege, egyéb számadatai

1 Későbbiekben a Szerb Értékpapír Felügyelet engedélyével (Komisija Hartija od Vrednosti) a cég megvásárolhatja a kisrészvé- nyesektől a fennmaradó tulajdoni hányadot is.

 

2 38/2001 sz. szerb törvény – Szerb privatizációs törvény (Zakon o privatizaciji „Službeni glasnik RS“ br. 38/2001).

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

7

8

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 
 

nem ismertek, bizonytalan a tulajdonosi szerkezet és előre nem kalkulálhatóak a jo- gi visszaélések 3 ).

 

Társadalmi tulajdon

 

Az a tény, hogy Szerbiában létezett társadalmi tulajdon, melynek jelentése nem egyezik meg az állami tulajdon fogalmával, tovább nehezítette és bonyolította a privatizációt. A társadalmi tulajdon különlegessége annak volt köszönhető, hogy a tulajdon három fő eleméből – hasz-

nálati jog, haszonélvezeti jog és elidegenítési jog – a harmadikkal, az elidegenítési és eladá-

si

joggal senki sem rendelkezett, sem az állam (mivel akkor állami tulajdonról lenne szó), sem

 

vállalat (akkor közös tulajdonról lenne szó). A használati jog (azaz a munka és az anyaghasználat joga) a munkásoké, a haszonél- vezeti jog pedig (a nyereség szerzésének és elosztásának joga) az államé és a munkásoké volt. A tulajdon e két elemétől eltérően, melyeket nemcsak a tulajdonos élvezhet, hanem pl.

a

a

bérlő is, az elidegenítési jog csak és kizárólag a tulajdonost illette, mellyel az egykori jugo-

szláv rendszerben senki sem rendelkezett. Ezért is lehetett gyakran hallani, hogy a jugoszláv társadalmi tulajdon „nem is tulajdon”, mivel „nem volt senkié és semmié”. Tulajdonképpen olyan volt a státusza, mint a közjavaké (pl. tenger, frekvencia), senki sem volt tulajdonosa, vi- szont mindenkinek joga volt használni.

2003-ban mindezek ellenére megjelentek a külföldi multinacionális befektetők Szerbiában, és realizálódtak az első komolyabb akvizíciók (Philip Morris, BAT, Lukoil, Lafarge, Belgian Brewery). Szerbia a régió országaihoz képest megkésve kezdett a

külföldi beruházásokhoz vissza nem térítendő állami támogatást 4 biztosítani, ezzel is magyarázható, hogy az egy főre jutó külföldi befektetések összege Szerbiában sokkal kevesebb, mint pl. Horvátországban, vagy Bulgáriában. 5

A zöldmezős külföldi befektetések elmaradása mégsem elsősorban ennek a követ-

kezménye, hanem a szerbiai földtulajdon-vásárlás problémájának megoldatlanságával hozható öszefüggésbe (2007 márciusában sem létezik még erre vonatkozó hatályos tör- vény). A külföldi befektetőket érintő másik fontos törvény, az ipari parkokról szóló tör- vény, amely a mai napig ugyancsak nem került napirendre a szerb parlamentben.

A 2001-ben alakult, a Milosevics-érát követő első demokratikus kormány súlyos

gazdasági és szociális problémákkal nézett szembe; a munkanélküliség aránya meg-

haladta a 40%-ot, az átlag nettófizetés 50 DM-re rúgott. Az új kormány első nemzetkö-

zi sikereként könyvelhette el, hogy 2001-ben Szerbia hosszú távú megállapodást írt

alá az EU-val, ami Szerbia számára 2,5 millárd EUR támogatást biztosított. A másik je- lentős külpolitikai eredmény pedig az volt, hogy a Szerbia által felhalmozott 12 Mrd USD adósságból a Párizsi Klub által kezelt rész (4,5 Mrd USD) kétharmadát leírták. Az adósságelengedés és a segélyek hatására a gazdasági konszolidáció 2001-ben érez- tette hatását, ami 5,1%-os GDP-növekedéshez vezetett. 2002-ben Szerbiára nemcsak

a

GDP átlagon felüli növekedése (4,5%) 6 volt jellemző, hanem a reálbérek drasztikus,

3

4

5

6

A privatizációs folyamat során a Szerb Privatizációs Ügynökség több esetben a privatizálandó cégnek nem a folyó évi adatait és mérlegét, hanem az azt megelőző évi, vagy még régebbi adatait bocsátja csak a befektető rendelkezésére.

A 2006 júliusában elfogadott Szerb pénzügyminisztériumi rendelet hatályba lépésével változott a helyzet.

Lásd a 13. oldalon található grafikont: FDI értéke Szerbiában 2000–2006 között.

A Szerb Statisztikai Hivatal adata.

közel 100%-os emelkedése is. A további fejlődés legnagyobb gátja a 2002 közepétől

kibontakozó kormányválság volt, amikor a Szerb Demokrata Párt (DSS) kilépett a kor- mányból, amelyet tovább mélyített Zoran Djindjics, szerb miniszterelnök meggyilkolá-

sa 2003. március 12-én. Mivel a kormány elvesztette többségét a parlamentben, 2003

decemberében választásokat tartottak, aminek alkalmával a korábbi vezető kormány- párt, a Demokrata Párt (DS) kiszorult a hatalomból, és egy új, négy pártból álló ki- sebbségi kormány kezdte meg működését 2004 márciusában. A politikai bizonytalan- ság és a csökkenő külföldi támogatások hatására 2003-ban a GDP-növekedés 2,4%- ra lassult. Szerb gazdasági elemzők a szerb gazdaságpolitika szempontjából egyön- tetűen „elveszett évnek” definiálták a 2003. évet.

Azonban a szerb gazdaság 2004-ben fenntartható 7 növekedési pályára került. A G17 Plusz által felügyelt gazdaságpolitika sikeréhez nagyban hozzájárult az új adótör- vények meghozatala – jövedéki adók növelése, béradóterhek csökkentése –, amely

a szerb termékek nemzetközi versenyképességének javulásához vezetett. Ezzel pár-

huzamosan némileg csökkent a korrupció, illetve a szürkegazdaság részaránya, és je- lentősen, 8,1%-kal nőtt az állam adókból származó bevétele. Az ipari termelés 5%-os bővülése mellett a magas bruttó nemzeti termék növekedéshez (több mint 9%) nagy- ban hozzájárult a mezőgazdaság 12%-os bővülése is, ami egyrészt a mezőgazdaság folyamatos modernizációjának és a kedvező időjárásnak volt köszönhető. 2004 fordulópontot jelentett, mert ez volt az első év, amikor az ipar, ezen belül is

a gépgyártás, a fémfeldolgozás és a számítástechnika területén komoly növekedést

mutatott. Pozitív tendenciák mellett ugyanakkor 2004-ben lassult a privatizáció, hiszen míg 2003-ban a privatizációs bevételekből származó jövedelem meghaladta az 1,1 milliárd eurót, addig 2004-ben összesen 124 millió euró privatizációs bevétel realizá- lódott. 2003-ban a legnagyobb volumenű privatizációs ügylet a dél-szerbiai dohány- gyárak eladása volt a Philip Morrisnak és a BAT-nak, illetve a Beopetrol kiskereskedel-

mi benzinkúthálózat értékesítése az orosz Lukoilnak. A privatizáció lassulása mellett

csökkent a közvetlen külföldi befektetések (FDI) összege is (35,3%-kal): míg 2003-ban

ez az összeg 1395 millió USD volt, addig 2004-ben „csak” 890 millió.

2000-hez képest radikálisan csökkent az infláció; míg 2000-ben meghaladta a 100%-ot, 2003-ra 7,8%-ra csökkent, 2004-ben viszont újra meglódult, és az előző évhez képest majdnem a duplájára nőtt (13,7%). Az infláció növekedését legin- kább a folyamatosan bővülő belső kereslet, illetve a szerb piacon egyre nagyobb súllyal megjelenő külföldi bankok által biztosított fogyasztói hitelek növekvő kínála- ta váltotta ki.

7 2004-ben a GDP növekedése Szerbiában 9,3%-os (a Szerb Statisztikai Hivatal adata), majd az ezt követő két évben sem esett ez az érték 5% alá.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

9

10 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága
10
Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága
Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága A fogyasztói hitelek mellett Szerbiára egyedülállóan

A fogyasztói hitelek mellett Szerbiára egyedülállóan jellemző a készpénzhitelek

bővülése is, két év alatt több mint 2 millió ember vált új bankkártya tulajdonosává. Szerbia külkereskedelmi árucseréje 2004-ben 2003-hoz képest majdnem 45%- kal nőtt, és ugyan a kivitel növekedése nem érte el a behozatal növekedésének üte- mét, ennek ellenére a 35%-os exportnövekedés mégis a szerb gazdaság fejlődését jel- zi. Az import szerkezetében az előző évhez viszonyítva nem történt nagy változás, az export szerkezete azonban alapvetően megváltozott. A szerbiai export legfontosabb termékei a vas- és acéltermékek lettek, ahol a növekedés 12%-ot ért el (elsősorban a U.S. Steelnek köszönhetően). Míg 2003-ban ezen termékekből a szerb külkereskede- lem deficites volt, addig 2004-ben többlettel zárt. Ezenkívül komoly kiviteli növekedés figyelhető meg a gépkocsigumik és színes fémek esetében is (ami szintén az ipariter- melés-növekedés pozitív hatásának a jele).

Szerbia makrogazdasági mutatóinak, és a szerb privatizációs folyamat alakulása 2005-ben

A 2005. decemberi adatok csak megerősítették a Szerbiára vonatkozó, korábbi gaz- dasági előrejelzéseket, az ipari termelés növekedését, az export várakozásokat meg- haladó bővülését, és a kereskedelmi deficit csökkenését. 2005 volt az első év, amikor az export növekedési üteme meghaladta az impor- tét, sőt, míg a kivitel 29%-kal bővült, a behozatal 2%-kal csökkent az előző évhez ké- pest, ami a külkereskedelmi hiány nominálisan 17%-os mérséklődéséhez vezetett. Ér- demes azt is kiemelni, hogy a kivitel értékének bővülése úgy valósult meg, hogy a fel- dolgozóipar, amely korábban a kivitel 95%-át adta, stagnált, pontosabban alig, csupán 0,8%-kal bővült. A szerkezetváltáson már átesett cégek kivitele növekedett, míg az ál- lami irányítású óriáscégeké stagnált vagy tovább csökkent.

A szerbiai export legfontosabb cikkei továbbra is a vas- és az acéltermékek ma-

radtak, amelyek értéke az összkivitelben 14%-ra rúgott (amiben ismét a U.S. Steelnek volt domináns szerepe), és az előző évhez hasonlóan, enyhén növekedett a gépkocsi- gumik és a színes fémek kivitele is.

Az infláció ugyanakkor az év végi fogyasztás növekedésének köszönhetően

meghaladta a várt mértéket, és elérte a 17,7%-ot, amelyet az előző évekhez hasonló- an a belső kereslet generált.

A bruttó hazai termék 2005-ben 6,8%-kal bővült. Az egyéni fogyasztás 2005 első

félévében csökkent (5,9%-os visszaesés), majd ezt követően a lakossági kölcsönök – amelyek nagysága ekkor meghaladta a betétállományokét – ugrásszerű növekedésé- nek köszönhetően újra emelkedni kezdett. Ennek következtében a lakossági fogyasz- tás éves szinten 5,2%-kal nőtt.

A Szerb Nemzeti Bank 2005. november közepén életbe léptetett intézkedései az

év utolsó hónapjában már éreztették hatásukat, hiszen az év utolsó hónapjában a la- kosság dinárban számolt hiteleinek növekedése 4,2%-ra csökkent a júliusban mért 5,2%-kal szemben. A Szerb Nemzeti Bank az infláció visszaszorítása érdekében meg- szüntette a csekkekre alapozott hitelvásárlási lehetőséget, és megszigorította a fo- gyasztói hitelek feltételeit.

A 2005. év adópolitikája nagyon hasonlított az előző év gyakorlatához – azaz a

jövedéki adók növelése, a béradóterhek csökkentése –, amelynek célja a kedvezőbb beruházási feltételek és a hazai termékek versenyképességének további növelése volt. A törvények ösztönzőleg hatottak a magánvállalkozásokra – a kis- és középvállal- kozások komoly fejlődést tudtak felmutatni – és továbbcsökkentették a korrupciót és a szürkegazdaságot. Az adópolitikai intézkedésekkel az előző évhez viszonyítva sok- kal hatékonyabbá vált az adók beszedése. A folyamat másik eredménye, hogy jelen- tősen nőtt az állam bevétele (2005-ben 20,2%-kal). 2005-ben a költségvetési bevételek tervezett összege 418,5 milliárd dinár, a ki-

adásoké 391,6 milliárd dinár volt, a tervezett költségvetési többlet így 26,9 milliárd lett.

A költségvetési bevétel azonban 2005-ben elmaradt a tervezettől, annak értéke

14,5 milliárd CSD-vel volt kevesebb az előirányzottnál. 8

A 2005-ös év elején a szerb tőkepiacon megjelentek a külföldi befektetési ala-

pok, ennek köszönhetően egyes részvények eladása ugrásszerűen megnőtt. Szerbia 2005. évi privatizációs eredményei meghaladták a korábbi évek eredmé-

nyeit, ha nem is összértékükben, hanem az értékesített cégek eladásának volumené- ben. 2005-ben Szerbiában összesen 504 céget privatizáltak, összesen 400 millió EUR értékben, amihez 120 millió EUR befektetési érték is párosult.

A legtöbb céget tőkepiacon értékesítették, ezt követte a nyílt árverésen eladott

cégek száma, míg a legkevesebb céget tenderen keresztül adták el. Érdemes kiemel- ni azt a tényt, hogy az összbefektetések 60%-a tender értékesítésen keresztül realizá- lódott. E cégek 300-1000 foglalkoztatottal működtek, az esetek több mint felében a könyvelési értéket messze meghaladó árért kerültek az új tulajdonos birtokába. E cé- gek eladásából 96 millió EUR bevétel származott, amit 76 millió EUR összegű befek- tetési program is kiegészített. Nyílt árverésen 201 céget privatizáltak, amelyek 72%-ában a vásárló magánsze- mély volt, 16 céget magánszemélyek konzorciuma vásárolt meg, 31 céget jogi sze- mély és 9 cég került külföldi kézbe.

8 A Szerb Pénzügyminisztérium adata.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

11

12

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

   

A

tőkepiacon 127 cég került új tulajdonoshoz, ebből 125 millió EUR bevétel szár-

mazott. Ezek többnyire szállodák, illetve gyümölcs- és egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek voltak.

Szerbia kapcsolata a Nemzetközi Valuta Alappal és az Európai Unióval, Szerbia külső adóssága

 

A

Szerb Köztársaság kormánya és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) képviselőinek

a

„stand-by arrangement” utolsó, hatodik revíziójáról szóló tárgyalásai sikerrel zárultak

2005 novemberében. 2006 februárjában az IMF Igazgatótanácsa elfogadta a hatodik

revízióról készített jelentést, és ezzel leírták Szerbiának a Párizsi Klubbal szemben fen- nálló 700 millió dolláros tartozását. Szerbia külső tartozása ennek ellenére tovább nö- vekedett (2005. szeptember végén 14,5 milliárd dollár volt.)

A tartozás növekedését az eredményezte, hogy a Szerbiában működő külföldi

bankok 2004 és 2005 folyamán jelentős hitelösszeget folyósítottak (dinárra való átvál-

tás után) a lakosság és cégek számára. Az infláció gyorsuló növekedése, illetve an- nak következtében, hogy a bankok a dinár helyett a deviza megtakarítását ösztönzik, folyamatosan nő az euró szerepe a szerb gazdaságban. Szerbia külföldi tartozásának összértéke 2005 végén 14 milliárd dollár volt,

ugyanakkor a bruttó hazai összterméken (GDP) belüli aránya elérte a 63,8%-ot. Az IMF 2005. évre vonatkozó értékelése szerint a külföldi adósság nagysága alapján Szerbia

a kevésbé eladósodott országok csoportjába tartozik (GDP-arányos meghatározás).

Az Európai Tanács 2005. októberi döntésének eredményeként 2005. október 10- én hivatalosan megkezdődtek a Stabilitási és Társulási Egyezményhez vezető tárgya- lások az EU és Szerbia és Montenegró között. Az első plenáris megbeszélésre 2005. november 7-én került sor Belgrádban. Az első technikai kör (2005. december 20–21.) fő témája az áruk, elsősorban me- zőgazdasági és ipari termékek szabad mozgása, valamint az együttműködési politi- kák területe volt. A második technikai kör (2006. február 22–23.) első részében olyan témák kerültek napirendre, mint pl. a cégalapítás, pénzügyi szolgáltatások, munkavál- lalók jogai, szolgáltatások a közlekedés terén, tőke szabad mozgása rövid és hosszú távon, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok, szellemi tulajdon védelme, míg a má- sodik rész fő témaköre az ipari és mezőgazdasági termékek kereskedelmének libera- lizációja volt.

Szerbia gazdaságpolitikája, makrogazdasági adatainak alakulása 2006-ban

makrogazdasági adatainak alakulása 2006-ban * becsült adat 2006-ban a gazdaságkutatók becslése
makrogazdasági adatainak alakulása 2006-ban * becsült adat 2006-ban a gazdaságkutatók becslése
makrogazdasági adatainak alakulása 2006-ban * becsült adat 2006-ban a gazdaságkutatók becslése

* becsült adat

2006-ban a gazdaságkutatók becslése szerint a GDP növekedése 5,5-5,6% kö- rül, a költségvetési egyenleg 2%-os többlete pedig a tervezett módon alakult. Szerbiának 2001 óta készenléti hitelmegállapodása van a Nemzetközi Valuta- alappal (IMF), amelyet 2006-ban meghosszabbítottak, és az alap visszajelzései to- vábbra is alapvetően pozitívak. A költségvetési többlet, mint elvárás, az IMF 5-éves, Szerbiára vonatkozó gazdasági csomagjának a része volt, aminek fejében az IMF le- írta a Párizsi és a Londoni Klubnál Szerbia adósságának jó részét. A Párizsi Klub 2001-ben Szerbia adósságának 66%-át írta le 4,562 milliárd USD értékben, míg a Londoni Klub 2004-ben a 62%-át, ami 2,16 milliárd USD-t jelentett. A jóléti kiadások egy részét áttolták 2007. januárra; az állami szektorban dolgozók fize- tését 2007. januárban emelték (a parlamenti választások előtt), sőt a ki nem fizetett ko- rábbi nyugdíjakat is részben ekkor pótolták.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

13

14

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Az elmúlt években Szerbiának a makrogazdasági stabilizációban elért eredmé- nyét bizonyítja, hogy a Standard & Poor’s, a világ egyik legnagyobb és legelismertebb hitelbesorolási cége Szerbiát 2004 novemberében B+ stabil kilátások, 2005 júliusá- ban BB–, stabil kilátások, míg 2006 februárjában már BB–, pozitív kilátások kategóri- ájába sorolta (azaz a befektetési és spekulációs kockázat jelentősen csökkent). Szerbia megítélése az Európai Bizottság által készített jelentés szerint is pozitív, és ha Szerbia együttműködése a Hágai Törvényszékkel kielégítő „lenne – lett volna” (azaz, ha Mladicsot kiadták volna Hágának) –, akkor az EU-val megkezdett stabilitási és társulási folyamat a tervezett ütemben haladhatott volna.

2006. novemberi adatok ismeretében kijelenthető, hogy a makrogazdasági folya- matok Szerbiában alapvetően pozitív irányban változtak, az utóbbi évek egyik legma- gasabb ipari növekedése mellett (4,5-5%) megfigyelhető az export rekord méretű bő- vülése (35,9%) és a hazai kereslet lassuló növekedése (reál értéken 9,1%-os bővülés). Az ipari termelés növekedését leginkább az építőipar (11,8%), a feldolgozóipar (5%), az ércbányászat (5,2%) és az elektromos energia (2,9%) termelésének bővülése eredményezte. 2006-ban a mezőgazdasági termelés az előző két év kiugróan magas növekedése után (2004-ben 12%-os, 2005-ben 19,7%-os) stagnált (azaz majdnem, 1%-kal bővült). Az infláció értéke 2004-ben 2000-hez képest a nyolcadára csökkent, 2005-ben némileg magasabb volt a tervezettnél (17,7%), 2006-ban viszont minden vá- rakozást felülmúlóan alacsony volt (6,5%, ami egyben az elmúlt tíz év legjobb eredmé- nye is). Az infláció csökkenésében 2006-ban nagy szerepe volt a Szerb Nemzeti Bank árfolyampolitikájának, hiszen a dinár árfolyama az euróhoz viszonyítva 10%-kal erősö- dött évközben. A közüzemi szolgáltatások árait többször emelték (fűtés, víz, szemét- szállítás stb.), az inflációs rátánál sokkal nagyobb mértékben. Ezen árak változtatása jórészt önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért sok fejtörést okozott mind a pénzügy- minisztériumnak, mind pedig a Szerb Nemzeti Banknak, hogy hogyan lesznek képe- sek ilyen inflációs nyomást kivédeni, és hogyan sikerül a kitűzött inflációs célt elérni.

A szolgáltatások területén megfigyelhető a kis- és a nagykereskedelem bővülése

(6,5%, illetve 7,5%), valamint a távközlés közel 40%-os (38,7%) bővülése mellett a vendég- látóipar 8,4%-os csökkenése. A munkanélküliség, ami Szerbia egyik legégetőbb problé- mája (aminek terén 2000 óta sem sikerült komoly előrelépést elérni), 1,3%-kal nőtt, a ré- gión belül talán a legmagasabb munkanélküliségi rátát produkálva (28,5%-os).

2006 első 10 hónapjában a folyó fizetési mérleg hiánya 2703 millió USD volt, ami 34,9%-kal több, mint a 2005. év azonos időszakában, a külkereskedelmi hiány pedig 4926 millió USD (14,3%-os növekedés) volt ugyanebben az időszakban. A közleke- désből származó bevételek értéke megközelítette a 350 millió USD-t (349,3 millió), amely a legjelentősebb tétel a szolgáltatásokból származó bevételek közül (1679 mil- lió USD), míg a legnagyobb százalékos növekedés a turizmus területén figyelhető meg (27%-os növekedés, ami 325 millió USD bevételt jelentett).

A 2006. január–október közötti időszakban Szerbia pénzügyi átutalásainak (transz-

fer) mérlege 2570 millió USD pluszt mutatott (elsősorban a külföldön dolgozó szerb ven- dégmunkások hazautalásainak köszönhetően), ami a külkereskedelmi mérleg hiányának

52,2%-a. Szerbia donációként ebben az időszakban 178 millió amerikai dollárt kapott ösz- szesen a nemzetközi gazdasági szervezetektől. A külföldi közvetlen befektetések összege 2006. október végéig 4035 millió USD-t tett ki, míg a tőkeexport összege elérte az 1108 millió USD-t 9 , így a befektetetések mérlege 2927 millió USD többletet mutatott.

mérlege 2927 millió USD többletet mutatott. Az egy főre jutó FDI (USD) 1995–2005 között: Románia:
mérlege 2927 millió USD többletet mutatott. Az egy főre jutó FDI (USD) 1995–2005 között: Románia:
mérlege 2927 millió USD többletet mutatott. Az egy főre jutó FDI (USD) 1995–2005 között: Románia:

Az egy főre jutó FDI (USD) 1995–2005 között:

Románia: 1020 Magyarország: 3781

Bulgária: 1292

Horvátország: 2814

Szerbia: 670

2006-ban a Szerbiába érkező külföldi befektetések nem végleges (becsült) ösz- szege meghaladta a 4,1 Mrd USD-t, amelynek értéke az előző években folyamatosan emelkedett (2004-ben 969 millió USD, 2005-ben 1450 millió), de egy főre jutó értéke még mindig elmarad a régió többi országáétól. 10 A legnagyobb beruházó Szerbiában 2006-ban az a norvég távközlési cég volt, amelyik 1,513 Mrd EUR-ért megvásárolta a szerb Mobi 63 mobilszolgáltatót. A megvalósult legnagyobb zöldmezős beruházást az amerikai Ball Corporation hajtotta végre, amely csomagolástechnikával foglalkozik (Coca-Cola üdítősdoboz gyártásával), míg a legnagyobb megvalósult pénzügyi akvi- zíciós ügylet az olasz Banca Intesa szerbiai bankfelvásárlása volt. 2001–2006 között a külföldi befektetések együttes összege megközelítette a 8 Mrd USD-t (7,947 Mrd). A

9 A legjelentősebb szerb tőkeexportőr a Telekom Srbija szerb távközlési vállalat, amelyik megvásárolta a boszniai Telekom Srpske távközlési vállalat 65%-os tulajdoni hányadát 646 millió EUR-ért.

 

10 Szerbiában a külföldi befektetések később kezdődtek, mint a régió szomszédos országaiban – jelentős külföldi befektetések 2002-től realizálódnak csak Szerbiában.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

15

16 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága távközlés mellett,
16
Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága
távközlés mellett, 2006-ban a legnagyobb befektetések a pénzügyi szektorban és a
gyógyszeriparban realizálódtak. A legnagyobb befektető Norvégia, őt követi Németor-
szág és Görögország.
AA LEGNAGYOBBLEGNAGYOBB BERUHBERUHÁÁZZÓÓKK
Serbia Investment and
Export Promotion Agency
(USD million)
4 10 0
2
000
1 800
1 550
1 600
1 360
1
400
1 200
9 66
1 000
800
600
475
400
165
200
50
0
200 0
2001
2002
2003
2004
2005
2006*
OECD: a legnagyobb zöldmezos beruházások Szerbiában
OECD: a legnagyobb zöldmezos beruházások Szerbiában

Legnagyobb multinacionális cégek és befektetéseik Szerbiában

Cég

Ország

Szektor

Befektetés típusa

Érték

(millió EUR)

Telenor

Norvégia

Telekommunikáció

Privatizáció

1513

Philip Morris

USA

Dohányipar

Privatizáció

518

Stada

Németország

Gyógyszeripar

Akvizíció

475

Banca Intesa

Olaszország

Bank

Akvizíció

462

InBev

Belgium

Sörgyártás

Akvizíció

430

NBG

Görögország

Bank

Privatizáció

425

Mercator

Szlovénia

Kiskereskedelem

Zöldmezős beruházás

240

Lukoil

Oroszország

Olajipar

Privatizáció

210

Holcim

Svájc

Cementipar

Privatizáció

185

OTP Bank

Magyarország

Bank

Privatizáció

166

Alpha Bank

Görögország

Bank

Privatizáció

152

U.S. Steel

USA

Acélipar

Privatizáció

150

Metro Cash & Carry

Németország

Nagykereskedelem

Zöldmezős beruházás

150

OMV

Ausztria

Üzemanyag

Zöldmezős beruházás

150

Coca-Cola

USA

Üdítőitalok

Akvizíció

142

Forrás: SIEPA (Serbian Investment and Export Promotion Agency)

Szerbiában az elmúlt három évben kedvező befektetési környezetet alakítottak ki adókedvezményekkel (alacsony nyereségadó – 10%, jövedelemadó – 14%, termelő- eszközök vámmentes importja stb.), befektetésösztönzési (többek között pénzügyi) tá- mogatásokkal és új gazdasági törvényekkel, azonban továbbra sem oldották meg a földtulajdon rendezetlenségéből adódó problémákat, és nem fogadták el az ipari par- kok működéséről szóló törvényt.

el az ipari par- kok működéséről szóló törvényt. 2002. jan. 2003. jan. 2004. jan. 2005. jan.
2002. jan. 2003. jan. 2004. jan. 2005. jan. 2006. jan.
2002. jan.
2003. jan.
2004. jan.
2005. jan.
2006. jan.

A Szerb Gazdaságkutató Intézet számításai szerint 2006. december végéig a

szerb kivitel (becsült adat) elérte a 6010 millió USD-t, ami 34,1%-os bővülést jelentett,

míg a behozatal becsült növekedése 19,1%-os volt, elérve a 12 449 millió USD-t. A szerb kivitel dinamikus növekedésében komoly szerepet játszott az a tény, hogy a

Montenegróba történő kivitel 2006 novemberében már exportként szerepel (részese- dése Szerbia teljes kivitelében nem elhanyagolható, 9,7%), hiszen ugyanez az adat 2005-ben még belkereskedelmi adatként volt nyilvántartva.

A szerb export legjelentősebb felvevőpiaca (2006. novemberi adatok alapján)

Olaszország (839 millió USD), Bosznia-Hercegovina (675,8 millió USD) és Németor- szág (579 millió USD), míg a behozatal területén a legnagyobb partnerek Oroszor- szág (1,9 Mrd USD), Németország (1,1 Mrd USD) és Olaszország (994,8 millió USD). Magyarország a szerb export szempontjából Szerbia 12. legfontosabb partnere.

Szerbia bel- és külpolitikáját befolyásoló tényezők, illetve azok hatása Szerbia gazdaságára

 

Szerbia és Montenegró viszonya 2006-ban megoldódott, hiszen a májusban ren- dezett érvényes népszavazással függetlenné vált a kisebbik tagköztársaság, ami az ál- lamközösség, Szerbia és Montenegró megszűnését is jelentette. Ugyanakkor tovább- ra sem rendezték Koszovó státuszát, amelyre vonatkozóan az októberben elfogadott új alkotmány kimondja, hogy az Szerbia elidegeníthetetlen része. Az ígéretek szerint a

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

17

18

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

18 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

tartomány hovatartozása részben vagy teljesen megoldódhat az ENSZ BT 2007-ben várható végleges státuszhatározatával. A nem kielégítő együttműködés a Hágai Tör- vényszékkel (a háborús bűnökkel vádolt Mladics tábornok kiadatásának elmaradása) odavezetett, hogy az EU felfüggesztette a stabilitási és társulási megállapodásról foly- tatott tárgyalásokat Szerbiával, amely kiváltotta az egyik vezető kormánypárt, a G17 Plusz kiválását a szerb kabinetből. Mindez új parlamenti választások kiírásához veze- tett, amelyekre 2007. január 21-én került sor. Mivel 2006. október 15. óta a szerb kor- mány csak ügyvivői feladatokkal van megbízva (miniszterelnök-helyettes, pénzügymi- niszter és mezőgazdasági miniszter nélkül), több cég, többek között a szerb olajipari vállalat és a NIS privatizációs folyamata is leállt. Feltehetően több hónapos csúszás várható majd a 2006–2007. évre elfogadott 1674 millió dinár értékű Szerb Nemzeti Fejlesztési Program (NIP) megvalósításában, de az sem zárható ki, hogy a Demokra- ta Párt (DS) kormányra kerülése esetén az új kormány azt nagymértékben módosít(hat)ja, felülír(hat)ja.

Szerbia gazdasági adatainak várható alakulása 2007-ben

Szerbia 2007-es makrogazdasági adatainak alakulását a jelenlegi politikai helyzetben elég nehéz megjósolni (a január 21-i parlamenti választásokat követően nehezen alaku- ló kormány, Koszovó státuszának rendezetlenségéből adódó negatív hatások), azonban ha komolyabb negatív kül-, és belpolitikai változások nem történnek, és a Szerb Demok- rata Párt nem alakít kormányt a Szerb Radikális Párttal, akkor alapvetően folytatódhat az elmúlt évek tendenciája. 2007-ben az új kormány megalakulását követően Szerbiának mielőbb pótköltségvetést kell elfogadnia, mivel a tervezett költségvetés bevételeit túlbe- csülték (a Szerb Gazdaságkutató Intézet szerint 7,5 Mrd CSD-vel, ami valamivel keve- sebb 100 millió EUR-nál). A tervezett 7%-os GDP-növekedés talán túlságosan ambició- zus, de elemzők szerint az 5–6% közötti növekedés „könnyedén megvalósítható”. A fize- tési mérleg 2007-ben továbbra is magas likviditású, a külföldi adósság további növeke- dése és a devizatartalékok bővülése egyszerre jellemzi, ebből adódóan továbbra sem okozhat gondot az import finanszírozása. Az infláció a tervezett 7%-kal szemben 9–10% között várható, mivel a Szerb Nemzeti Fejlesztési Program megvalósítása nagymérték- ben fogja növelni azt, hiszen nagyon sok szociális jellegű kiadást is tartalmaz, többek között kórházak, iskolák felújítását. Várhatóan a privatizáció tovább folytatódik, elkezdő- dik a szerb olajipari vállalat, esetleg a Szerb Elektromos Művek részleges privatizációja, amely komoly bevételi forráshoz juttathatja a szerb költségvetést.

Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolatainak alakulása

Magyarország kivitele 2006 első 10 hónapjában 588,64 millió USD volt, ami 15,9%-os bővülés az előző évhez képest. A magyar behozatal ennél nagyobb mértékben emelkedett (34,6%-os bővülés, értéke pedig 151,09 millió USD volt), ennek ellenére hazánk külkereskedelmi többle- te Szerbia és Montenegróval szemben tovább nőtt (41,741 millió USD-vel), elérve a 437,555 millió USD-t. Fontos kiemelni, Szerbia és Montenegró exportját nagyban elő-

segíti, hogy preferenciális elbánásban részesül az EU-ban (vámmentesen, korlátok

nélkül szállíthat minden árut az EU területére 1-2 kvótával sújtott terméktől eltekintve). Magyarország Szerbia és Montenegró 11. legfontosabb kereskedelmi partnere

A magyar export, árufőcsoport szerinti felbontásban a legnagyobb növekedést

az energiahordozók terén érte el, ahol a bővülés 96%-os volt 11 (jelentősen nőtt a kő- olaj- és a villamosenergia-exportunk), ennek ellenére exportunk legnagyobb hányadát továbbra is a feldolgozott termékek adják, értékük 26,1%-kal bővült, elérve a 251,216

millió USD-t. Legjelentősebb kiviteli cikkeink továbbra is – a számítástechnikai, távköz- lési és egyéb műszaki termékek mellett – a személygépkocsik.

A Szerbiából származó magyar importban a legnagyobb mértékű növekedés az

energiahordozók (elektromos energia) esetében történt, ahol a bővülés 4222,3%-os

volt, azaz 0,43 millió dollárról 16,52 millió dollárra emelkedett. 12 Jelentős bővülés figyelhető meg a gépek és szállítóeszközök esetében is (legje- lentősebb árufőcsoport), ahol a magyar import 235,3%-kal nőtt (33,48 millió USD).

A kétoldalú kereskedelemben egyre nagyobb a multinacionális cégek szerepe

(Metro Holding AG; Michelin, MOL), de megítélésünk szerint az energiahordozóktól el- tekintve a magyar–szerb külkereskedelem túlnyomó többségét 350-400 vegyes tulaj- donban lévő kis- és középvállalat bonyolítja.

A magyar vállalatok érdeklődése a szerbiai kiállítások és árubemutatók iránt fo-

lyamatosan nő. A több éve már sikeres I. kategóriás támogatásban részesülő Újvidé- ki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari és a Belgrádi Technika Vásáron kívül, amelyeken 2006-ban 43, illetve 28 magyar kiállító vett részt, kiemelt érdeklődés jellemezte a To- polyai Általános Vásárt, amelyen 38 magyar kiállító képviseltette magát. Mindhárom vásár idején nagy érdeklődés mellett került sor a különböző üzletember-találkozókra és befektetési fórumokra. Ezenkívül több más belgrádi és újvidéki vásáron is képvisel- tetik magukat magyar cégek. Több alkalommal megrendezték a Szerb Gazdasági Ka-

mara ágazati kiállításait, tájékoztató és partnerkeresés céljából, amin 6-8 azonos pro- filú cég mutatkozott be (számítástechnikai, szállítmányozási, logisztikai stb.).

A vállalati visszajelzések alapján megállapítható, hogy a magyar cégek akkor vál-

hatnak sikeresekké, ha a szerb piacon megfelelő nagyságú partnercéggel együttmű- ködve próbálják termékeiket értékesíteni. A szerb fizetési morál továbbra is rossz, ezért továbbra is az előre fizetés ad csak megfelelő biztonságot a magyar exportáló- nak (kkv szektor). 2006-ban a multinacionális magyar érdekeltségű cégek szerbiai megjelenése (Trigránit, OTP, MOL) komoly érdeklődést váltott ki a magyar kis- és középvállalkozá- sok körében is. A Trigránit Rt. 2006. június 13-án előszerződést írt alá a szerb állami vasúti társasággal egy új vasúti terminál és a hozzákapcsolódó üzletközpont építésé- ről. A projekt értéke 150-200 millió euró között lesz. Az OTP bank 2005-ben aláírta a szerződést a Szerb Bank Rehabilitációs Ügynök- séggel a Niska Banka akvizíciójáról. 2006-ban további két magánbank megvásárlásá- ra is sor került (Zepter Banka, Kulska Bank), ennek köszönhetően az OTP Bank Szer- bia pénzügyi piacán 3% körüli részesedést ért el.

11 Ennek egyik magyarázata, hogy 2006 végén már 15 MOL-benzinkút található Szerbiában, ami jelentősen megnövelte hazánk üzemanyagexportját Szerbia irányába.

 

12 Az Elektromos Művek magyarázatként csak annyit közölt, hogy jelentősen megnőtt az elektromosenergia-tranzit a két ország között.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

19

20

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

A

MOL magyar olajipari vállalat Szerbia területén zöldmezős beruházás kereté-

ben eddig 15 benzinkutat nyitott meg. A MOL a kiskereskedelmi jelenléten túl erősen érdekelt mind a NIS-szel (szerb olajipari vállalat) való stratégiai partnerség kialakításá- ban, mind a részesedésszerzésben. A Szerb Nemzeti Bank 2006. szeptember végi hi- vatalos kimutatása alapján Magyarország a külföldi befektetők sorában a 11. helyet foglalja el 28,375 millió USD-vel, és ha a két OTP-akvizíciót is beleszámoljuk (amely- ből ekkorra az egyik már realizálódott), akkor ez az érték mintegy 150 millióval emel- kedik, és hazánk a 6-7. helyre lép előre.

Komoly együttműködési lehetőséggel kecsegtet a Nagybecskereken (Zrenjanin) tervezett Biotech Energy magyar–amerikai konzorcium beruházása. A 2009-re meg-

valósuló 380 millió EUR értékű zöldmezős beruházás egy bioetanol-gyártó cég és az azt kiegészítő logisztikai központ építését foglalja magába.

A szerb gazdaság gyors ütemű növekedése miatt Szerbia egyre komolyabb fel-

vevőpiacává válhat Magyarországnak (a magyar kivitel az elmúlt négy évben majd- nem megháromszorozódott). A magyar multinacionális cégek megjelenése után (OTP, MOL) Szerbia 2007-ben várhatóan a magyar kis-, és középvállalkozások érdek- lődésének a fókuszába kerülhet.

II. Községek Szerbiában

Bevezető a községek elemzéséhez

Szerbiában az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat joga a községet, a várost, illetve a fővárost illeti meg. E tanulmány szempontjából a szerbiai községek helyzete érdekes, megjegyezzük azonban, hogy a község kifejezés Szerbiában, tartal- mában mást jelent, mint a magyarországi szóhasználatban. A község, szerbül opsti- na, leginkább egy kisebb magyarországi megyének felel meg, néhol járásnak is for-

dítják. A község központja rendszerint egy város, amely köré kisebb települések cso- portosulnak, egy szerbiai községnek átlagosan 60 ezer lakosa van. 13

A szerbiai községi önkormányzatok gazdasági helyzetét elemezve nem hagy-

ható figyelmen kívül a 2002-ben elindított decentralizációs reformfolyamat. Ennek

első lépéseként megalkották az új önkormányzatokról szóló törvényt, amely az ön- kormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok számát jelentősen, 13-ról 35-re növel- te. Az Európa Tanács értékelése szerint a törvény elég jó ahhoz, hogy a valós he- lyi autonómiához elégséges jogi alapot biztosítson, azonban az Európa Tanács és más független elemzők véleménye szerint is a helyi autonómia gyakorlati megva- lósulásával kapcsolatban már gondok merülnek fel. Sok esetben a törvény által garantált önkormányzati hatáskör a gyakorlatban nem érvényesül, részben azért, mert az egyes szakterületeket szabályozó törvényeket sok esetben még nem hoz- ták összhangba az új önkormányzati törvénnyel. 14 A várakozások ellenére az új köztársasági alkotmány sem biztosít erősebb garanciákat az önkormányzati auto- nómia védelméhez. Az elmúlt kormányzati ciklusban a helyi önkormányzatokért fe-

lelős minisztérium gyakorlatilag blokkolta a decentralizáció irányába mutató refor- mok folytatását.

A községi autonómiát leginkább korlátozó tényező azonban az, hogy az önkor-

mányzatok Szerbiában nem rendelkeznek tulajdonjoggal, csak használati joguk van az állami tulajdon felett, ez nagymértékben korlátozza a pénzügyi és gazdasági auto- nómiájukat, valamint a helyi gazdaságfejlesztésben játszott szerepüket.

A többi volt szocialista ország, mint például Lengyelország és Magyarország, a

rendszerváltás kezdetén, még a privatizáció előtt visszajuttatta az önkormányzatok tu- lajdonába az állami vagyon egy részét. Általában minimálisan a kötelező feladatok el- látásához szükséges tulajdont ruházták át az önkormányzatokra, amelyek ezután kor- látlan tulajdonosi jogokat szereztek, és szabadon gazdálkodhattak az önkormányzati vagyonnal. Miután az önkormányzatok tulajdonosként kezdtek viselkedni, sok eset- ben látványos volt a közfeladatok ellátására szolgáló infrastruktúra fejlődése, a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználása. 15

13 Handbook

for

local

councilors,

Website

of

the

Standing

Conference

of

Cities

and

Municipalities,

10.

 

http://www.skgo.org/code/navigate.php?Id=266.

 

14 The Congress for Local and Regional Authorities, Report on Local and Regional Democracy in the Federal Republic of Yugoslavia – CG (8) 24 Part II, 28. 09. 2001.

15 Charles Jokay, “Policy Recommendations for Returning and Transferring Property to Local Government in Serbia,” 131–132. In: Providing More Services with Less Money? Intergovernmental Finance Reforms In Central Europe, (ed.) Anthony Levitas and Gábor Péteri, OSI/LGI, 2005, Budapest.

 

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

21

22

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

Szerbia az egyetlen ország Dél-Kelet-Európában, ahol nem adták vissza az önkor- mányzatoknak a tőlük az 1995-ös központosítás során elvett tulajdont. Az önkormány- zatok emiatt a helyi gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjából életbe- vágóan fontos befektetésekről csúsznak le, ráadásul minden állami tulajdonra vonat-

kozó, állami tulajdonban lévő földterületen történő beruházás előtt ki kell kérni a köz- társasági szervek jóváhagyását, ami gyakran évekig is eltart. 16

A

szerbiai községek ezért több millió eurónyi befektetéstől, illetve több száz új

munkahelytől esnek el. Valószínűsíthető, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tarto- zó közszolgáltatások hatékonysága és színvonala is javulna, ha az önkormányzatok

tulajdonosként léphetnének fel. A Városok és Községek Állandó Értekezlete, amely a helyi önkormányzatok legnagyobb érdekképviseleti szerve, kidolgozta az állami va- gyon átruházásáról szóló törvényt, de a kormány egyéb sürgős teendőkre, legutóbb az új alkotmány meghozatalára hivatkozva, évek óta halogatja annak napirendre tűzését. 17

A pénzügyi autonómia másik fő akadálya, amely az önkormányzatok finanszírozá-

sának módjával volt összefüggésben, a 2006 júliusában elfogadott új államháztartási re- formmal nagyjából elhárult. Az önkormányzatoknak korábban bevételeik egy jelentős ré- szét évente kellett kialkudniuk a központi kormányzattól, ez nehezítette az éves költség- vetés tervezhetőségét és átláthatatlanná tette az elosztási rendszert. Az új törvény értel- mében az önkormányzatok a nekik járó saját jogú bevétel részét képező adókat és ille- tékeket, elsősorban a vagyonadót és az ingatlaneladásoknál fizetendő illetéket 2007-től maguk szedik be. Ez várhatóan javítani fogja ezen adók behajtásának hatékonyságát, továbbá a bevételek radikális növekedését eredményezheti. A vagyonok értékét eddig önbevallás útján állapították meg, és sokszor az sem járt különösebb következménnyel, ha valaki nem fizetett, mivel a központi kormányzat kevésbé volt érdekelt a teljes egészé- ben az önkormányzatokat megillető adók behajtásában. Eddig e két adófajta tette ki az önkormányzatok teljes bevételének 15%-át, ami 2007-től valószínűleg emelkedni fog. A saját jogú bevételek, amelyek nem megosztott vagy átengedett adókból származnak, az önkormányzati bevételek 35%-át adják, amely meglehetősen magas regionális viszony- latban, és ez elméletileg a relatíve magas szintű pénzügyi önállóság jele is lehetne. A sa- ját bevételek jó részét azonban, az említett vagyon- és ingatlanadón túl, a vállalkozáso- kat sújtó adók és díjak alkotják, amelyeket tovább emelni nem nagyon lehet vagy inkább nem érdemes, mert az a község gazdaságának fejlődését veszélyezteti, hiszen elriaszt- hatja a befektetőket és torzítja a piaci versenyt. 18

Az önkormányzati bevételek másik harmadát a központi költségvetési támogatá- sok teszik ki, harmadik harmadát pedig a helyi jövedelmi adó, amely a megosztott adó- bevételek kategóriájába tartozik. A most kialakuló államháztartási rendszerben úgy tű- nik, az önkormányzatok a központi kormányzattól való pénzügyi függősége, legalább-

16 Newsletter. Issue 12, Serbian Local Government Reform Program, September–December 2005, http://www.slgrp.usaid.org. yu/.

17 Interview with Djordje Stanicic, secretary general of the Standing Conference of Cities and Municipalities, Belgrade, 28. 09.

2006.

18 Anthony Levitas, “Reforming Serbia’s Local Government Finance System,” Journal of Public Administration, 28:147–178,

2005.

is ami a rendszeres kiadásokat és működési költségeket illeti, jelentős mértékben mér- séklődni fog annak köszönhetően, hogy a központi költségvetési támogatásokat mos- tantól egy világos matematikai képlet alapján osztják szét, amely várhatóan hatékonyan fogja kezelni az önkormányzatok közti fejlettségbeli különbségeket is. A rendszer átlát- hatóságának növelése teremti meg a feltételeit annak, hogy az önkormányzatok piaci hiteleket vehessenek fel. Egyelőre a nagyobb önkormányzatok, mint például Szabadka élnek ezzel a lehetőséggel, de csak a tőkeberuházások finanszírozásának céljából. A költségvetési évet deficittel záró önkormányzatok vehetnek fel rövidtávú hitelt, amely- nek összege nem haladhatja meg az előző évi bevételek 150 százalékát. Az elkövetke- ző néhány évben az önkormányzatok feltehetően kötvények kibocsátásával is megje- lennek a pénzügyi piacokon. Egyelőre azonban még a közüzemi szolgáltatásokat vég- ző önkormányzati közvállalatok számára sem nyújthatnak garanciákat. 19

A nagyobb volumenű beruházásokat ugyanakkor a központi költségvetésből, pá- lyázatok útján finanszírozzák, például a jelenleg zajló Nemzeti Beruházási Program- ból, ami szintén az önkormányzatok függőségét jelzi, főleg, mert az önkormányzat po- litikai kapcsolatai erősen befolyásolják az ilyen jellegű forrásokhoz jutás esélyét. 20 Összességében a községek bevétele a GDP mindössze 5,6%-ára rúg, 21 ami elég alacsonynak tekinthető, ugyanakkor megfelel az általuk vállalt feladatoknak. Az igen költségigényes egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások nem, csak az ezek- hez tartozó épületek fenntartása tartoznak egyelőre önkormányzati hatáskörbe. Fon- tos kiemelni, hogy jóllehet a saját bevételek aránya nagy az összbevételekhez viszo- nyítva, ezen bevételeket továbbnövelni nem nagyon lehet, tehát pénzügyi autonómiá- ról, amennyiben ez valamiféle pénzügyi mozgásteret is feltételez, nehéz beszélni. Az önkormányzatok gazdasági autonómiáját, beleértve a helyi gazdaságfejlesztésben játszott szerepüket, leginkább az növelhetné, ha visszakapnák az állami vagyon felet- ti tulajdonjogukat, hiszen ezzel kerülhetnének olyan pozícióba, amelyből nagyobb be- folyásuk lenne a befektetések ösztönzésére. Az igen behatárolt feltételek ellenére egyre több község tesz lépéseket helyi gaz- dasága fejlesztésének érdekében. Szabadkán például most nyitják meg a helyi gaz- daságfejlesztési irodát az önkormányzatnál, illetve bekapcsolódtak a USAID 22 által szponzorált Szerbiai Helyi Önkormányzati Reformprogram projektjeibe is, amelyek- ben a magyar többségű községek közül még Óbecse és Topolya vett részt. Az önkor- mányzatok számára rendelkezésre áll néhány eszköz, amellyel képesek a helyi befek- tetési környezetet javítani és a vállalkozások fejlődését elősegíteni. Ezt a célt szolgálja például üzleti inkubátor létrehozása induló vállalkozások számára, zöldmezős beruhá- zásokra alkalmas terület kialakítása, a vállalkozások beindításához szüksége engedé- lyek megszerzésének könnyítése – elsősorban az ún. egyablakos ügyintézés kialakí- tásával –, az önkormányzat által kiszabott díjak, illetékek racionalizálása, csökkenté- se, valamint üzleti-befektetési zónák létrehozása.

19 Interjú a SLGRP (Serbian Local-Government Reform Program) szakembereivel, Belgrád, 2007. 01. 13.

20 Interjú a SLGRP (Serbian Local-Government Reform Program) szakembereivel, Belgrád, 2007. 01. 13.

21 2003-as adat! Anthony Levitas, “Reforming Serbia’s Local Government Finance System,” Journal of Public Administration, 28:153, 2005.

22 U.S. Agency for International Development, www.usaid.org

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

23

24

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

A magyar többségű községek

A

délvidéki magyarság gazdasági helyzetére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre

közvetlen adatok, így csupán az általuk lakott közigazgatási egységek adataira tá- maszkodhatunk. Ezek alapján Észak-Bácska és Észak-Bánát gazdasági adatainak elemzése, azon belül is a magyar többségű községek gazdasági helyzetének vizsgá- lata adhat némileg használható képet a vajdasági magyarság gazdasági helyzetéről. Nyugat-Bácskát vagy Dél-Bánátot elemezve az ottani magyarokról, alacsony számará- nyukból adódóan valójában nem kapunk érdemi információt, ezért az alábbiakban az észak-bácskai és bánáti községekre, illetve Dél-Bácska két községére helyezünk na- gyobb hangsúlyt, ahol a magyarok nagyobb arányt képviselnek. A tanulmány követ- kező fejezete részletes leírást ad arról a nyolc községről, ahol a magyarok relatív vagy abszolút többséget alkotnak, a mostani fejezet ennél nagyobb területi egységek gaz- dasági leírására törekszik. 23 Ami az alábbi elemzés módszertanát illeti, az a közölt adatok tekintetében meglehe- tősen következetlennek tekinthető, mivel a vizsgált paraméterek nem teljesen ugyanazok minden körzet esetében. Ennek az az oka, hogy a rendelkezésre álló statisztikák és ada- tok nehezen elérhetőek és szűkösek, ezért az általunk fellelhető adatok kerültek az elem- zésbe. Ugyanez vonatkozik a nyolc magyar többségű község leírására is, esetükben a „legfrissebb” statisztikai adatok túlnyomórészt 2004-ből származnak. 24 A községeket rész- letesen tárgyaló fejezetek részben emiatt is támaszkodnak nagyobb mértékben az inter- júkra, helyi konzultációkra, amelyek nagy része 2005 nyarán készült. Az információkat igyekeztünk azonban frissíteni elsősorban sajtóanyagokból, 2006 végéig.

E nyolc község helyzetének vizsgálata azért is fontos, mert a magyar többségű ön-

kormányzatok fontos szerepet játszottak és játszanak a vajdasági magyarok nyelvének

és kultúrájának megőrzésében, másrészt bizonyos értelemben képesek érvényesíteni

a magyarság gazdasági érdekeit is, mint ami például a közszférában való arányos fog-

lalkoztatást illeti. A milosevicsi korszakban elsősorban Szabadka önkormányzata vállalt aktív szerepet a nemzetiségi kulturális intézetek és programok pénzügyi fenntartásá-

ban és gondoskodott arról, hogy a közszférából egyre inkább kiszoruló nemzetiségiek

– elsősorban magyarok, horvátok és bunyevácok – az önkormányzat hatáskörébe tar- tozó intézményekben számarányukhoz mérten legyenek képviseltetve.

A községi önkormányzat, elsősorban pénzügyi támogatással, nagyban hozzájá-

rult ahhoz is, hogy a magyarság szempontjából kulcsfontosságú intézmények, köztük

a Szabadkai Rádió, a Kosztolányi Dezső Színház, a Szabadkai Népkör, illetve népze-

nei és népművészeti egyesületek, valamint magyar folyóiratok átvészeljék ezeket a válságos időket. 25

23 Hasonló kutatást 2003 során is végeztünk, amelynek eredményei az EÖKiK által publikált, 2004-ben megjelent kötetben je- lentek meg (Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok javításának lehetőségei,” szerk. Réti Tamás, Közeledő Régiók a Kárpát-medencében, EÖKiK, 2004, Budapest). A jelen elem- zésben frissítettük az adatokat, és próbáltuk nyomon követni az elmúlt két év gazdasági változásainak hatását a magyarok ál- tal lakott régióban.

24 Ennek az az oka, hogy 2007 elején, amikor a kéziratot lezártuk, a beszerezhető legfrissebb statisztikai évkönyv a 2005-ös volt (Municipalities in Serbia, 2005), amelyet 2006 márciusában adtak ki Belgrádban, és ami 2004-es adatokat tartalmazott.

25 Tamás Korhecz, „Subotica – Haven of Multicultural Coexistence”, Nenad Dimitrijevic (ed.), Managing Multiethnic Local Communities in the Countries of the Former Yugoslavia, LGI/OSI, 2000, 421–426.

Szabadka mellett Zenta is fontos szerepet játszik a magyar kulturális értékek

megőrzésében. A Thurzó Lajos Művelődési Központot, amihez többek között múze- um, színház, könyvtár tartozik, részben azzal a céllal hozták létre 2000-ben, hogy az említett intézmények ne essenek a központosítás áldozatául, hanem helyi irányítás alatt megőrizzék a helyi kulturális életben elfoglalt pozíciójukat. 26

A Vajdaságban az arányos foglalkoztatás terén is sikerült eredményeket elérni. A

tartományi szervek és az önkormányzatok tevékenységének köszönhetően a Vajda- ság területén a nemzeti kisebbségek arányos foglalkoztatása többnyire megvalósul

azokon a területeken, amelyek tartományi vagy önkormányzati hatáskörbe tartoznak.

A szórványban élő magyarságra ez valószínűleg már kevésbé igaz, Temerinben pél-

dául nemcsak az állami hatásköbe tartozó területeken, mint például a rendőrségen vagy a postán, de a tartományi hatáskörbe tartozó Elektrovojvodinában (helyi elektro- mos művek), illetve az önkormányzat ellenőrizte közvállalatokban is erősen alulrepre- zentált a magyarság. 27 A központi állami funkciók, mint például az igazságszolgálta- tás és a rendőrség esetében viszont általában igaz, hogy a kisebbségek ezeken a te- rületeken erősen alulreprezentáltak. 28

1. táblázat

A magyarok aránya a rendőrség és az igazságszolgáltatás szerveiben a Vajdaság területén

A Vajdaság lakossága

14,28% (2002-es népszámlálás)

A községi bíróságokon szolgáló bírák

9,70%

Körzeti bírák

4,40%

Községi ügyészek

8,00%

Körzeti ügyészek

9,30%

1. táblázat

Kereskedelmi bíróságok bírái

10,20%

A

Szerbiai Belügyminisztérium

A magyarok aránya a rendőrség és az igazságszolgáltatás szerveiben a

Vajdaság területén

Osztályvezetők és felügyelők

1.

4,16%

2.

Főfelügyelők

8,33%

A harmadik terület, ahol a községi önkormányzatok szerepe kulcsfontosságú, az

a hivatalos nyelvhasználat, amelynek költségvonzata ugyancsak nem elhanyagolható.

A magyar nyelv hivatalos használatának kérdése nemcsak jogi probléma, azaz hiába

nyilvánítja ki az adott önkormányzat, hogy területén hivatalos a magyar, ha a hivatalos

intézményekben dolgozó alkalmazottak nem tudnak magyarul vagy nincs pénz a két- nyelvű feliratokra. A kétnyelvűség gyakorlati megvalósítása elsősorban attól függ, hogy ez mennyire prioritás az adott önkormányzat számára, illetve van-e rá forrás, rá- adásul e két dolog általában szorosan összefügg. A hivatalos nyelvhasználat tehát bi- zonyos mértékig a községek gazdasági helyzetétől is függ. Szabadka 2005-ben a USAID támogatásával a Szerbiai Helyi Önkormányzati Re- formprogram keretében hozta létre a háromnyelvű Polgárok Szolgálati Központját

26 Interjú Juhász Attilával, Zenta polgármesterével, Zenta, 2006. szeptember.

 

27 „Részarányos foglalkoztatást” Magyar Szó, 2006. 10. 20.

28 Interjú Orosz Jánossal, Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, 2006. szeptember, Újvidék.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

25

26

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

(Citizens Assistance Center). A központ lényege, hogy a különféle dokumentumokat, mint például anyakönyvi és házassági kivonatot vagy építési engedélyt, ún. egyabla- kos ügyintézéssel, azaz egy helyen lehet beszerezni egy lényegesen egyszerűbb ügy- intézési rendszerben, mint korábban. Szabadkán ezt a szolgáltatást három nyelven, szerbül, horvátul és magyarul biztosítják. Habár ez így nagyobb anyagi terhet jelent a községnek, mint a korábbi rendszer, nyilvánvalóan prioritást élvezett, hogy a többnyel- vűség a gyakorlatban is érvényesüljön. 29

Mindebből az is következik, nem mindegy, részt vesznek-e a magyar pártok az önkormányzatok munkájában. A legnagyobb magyar párt, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), a 2004-es választásokon jelentős mértékben veszített korábbi pozícióiból. A szabadkai önkormányzat képviselő-testületében majdnem felére csök- kent mandátumainak száma, 30-ról 16-ra, bár a polgármesteri széket sikerült megtar- tani. Vajdaság-szerte a korábbi nyolc polgármesteri helyből négyet (Szabadka, Zenta, Kishegyes, Topolya) sikerült megőriznie. Néha igen bizarr helyi szintű együttműködések is létrejönnek, Óbecsén például a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbiai Radiká- lis Párttal együtt, közös erővel munkálkodik a szerbiai demokrata párti (DSS) polgár- mester, Dušan Jovanović, elmozdításáért. A VMSZ a tömbmagyarság községei közül Óbecsén, Adán és Csókán szinte teljesen kiszorult a hatalomból. 30 Magyarkanizsának és Adának magyar polgármestere van, de mindketten szerb pártok képviseletében dol- goznak. Előbbit Körmöczi Károly, a Vajdasági Reformisták tagja vezeti, aki a Demokra- ta Párt listáján szerepelt a 2007. januári választásokon, míg Adán Ürményi Ferenc pár- ton kívüliként, a Szakértelemmel és Szívvel a Sikeres Községért nevű polgárok cso- portjának jelöltjeként nyerte el a polgármesteri címet, ő a januári parlamenti választá- sokon a Koštunica vezette Szerb Demokrata Párt (DSS) listáján indult. 31 A VMSZ 2004-es önkormányzati választásokon bekövetkezett pozícióvesztésé- nek több oka is van. Az egyik legfontosabb, hogy a vajdasági magyar szavazók már nem kizárólag a magyar pártokban látják mindennapi problémáik orvoslásának lehe- tőségét, hanem egyre inkább közelednek a demokratikus, európai irányultságú szerb pártokhoz. Ez egyébként nemcsak a magyarságra, de szinte valamennyi vajdasági ki- sebbségre érvényes. A magyarság mellett legnépesebb kisebbségek közül a horvá- tok hagyományosan a Demokrata Párt (DS), a szlovákok pedig a G17 Plusz és a Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga szavazóinak számítanak. Megjegyezzük, Szabadka polgármestere, a VMSZ jelöltje, Kucsera Géza 2004-ben éppen a horvát szavazóknak köszönthetően tudta megtartani pozícióját. Valószínűleg nem tett jót a párt népszerűségének a korábbi pragmatikusabb, mérsékeltebb retori- ka radikalizálódása sem, főleg a 2003–2004-es kisebbségellenes vajdasági inciden- sek és a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Az önkormányzati hatalmi harcok erősen érintik a különféle közszolgáltatásokat végző intézmények vezetőségét is. Gyakran megesik, hogy az önkormányzatok kép- viselőtestületeiben nemcsak arra ügyelnek, hogy a vezető pozíciót betöltők összetéte-

29 USAID, Serbia, Newsletter, Serbian Local Government Reform Program, Issue 12, September–December, 2005, 12.

30 Interjú Szerbhorváth Györggyel, vajdasági szociológus- és újságíróval, 2006. október, Budapest.

31 „Kik közül választhatunk?”, Magyar Szó, 2007. 01. 10.

le nagyjából leképezze a helyi nemzetiségi arányokat, de párthoz tartozás alapján is leosztják a kulcspozíciókat, többek között a közvállalatok igazgatói posztjait. Nagybecskereken például, ahol a Demokrata Párt (DS), a Vajdasági Szociáldemokra- ta Liga (LSV), a G17 Plusz és a VMSZ alkotta a helyi kormánykoalíciót, a szerb kor- mányzat 2006 végén leváltotta az önkormányzat vezetőségét, és kényszerigazgatást vezetett be. A Szerb Demokrata Párt (DSS) vezette új képviselő-testület egyik első lé- péseként, minden különösebb magyarázat nélkül leváltotta a Vajdasági Szociálde- mokrata Ligához és a G17 Pluszhoz közel álló igazgatókat: a Városrendezési Igazga- tóság, a Köztisztasági Vállalat, a Piacok és Parkolók Közvállalat, a Kultúrközpont, a Népszínház és a Galéria igazgatóját, helyükre pedig a DSS-hez közel álló személye- ket nevezett ki. 32 Nagybecskerek példája semmiképpen sem tekinthető egyedi eset- nek. Nemcsak a pártokra jellemző klientúraépítést és a kulcspozíciók monopolizálá- sát illusztrálja, hanem azt is jelzi, hogy az önkormányzati autonómia alkotmányos vé- delme messze nem kielégítő, a központi kormányzat néha durván beavatkozik az ön- kormányzatok életébe, saját érdekeinek megfelelően alakítva az eseményeket.

Míg az önkormányzatoknak van ráhatásuk arra, hogy az általuk felügyelt közvál- lalatokban és intézményekben a foglalkoztatási szerkezet tükrözze az adott község nemzetiségi összetételét, a gazdasági szférában nehéz és talán nem is tanácsos az efféle folyamatokat befolyásolni. Ugyanakkor a nemzetiségek, köztük a magyarok, tör- ténelmi okokból, hátrányos pozícióból indultak a privatizációban, és mostanra már megállapítható, hogy e hátrányt nem sikerült ledolgozniuk. Bár a gazdasági szférára vonatkozó arányokról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a társadalmi tulaj- donban lévő vállalatok – amelyeket a törvény szerint 2007 végéig kellene privatizálni, de a folyamat valószínűleg tovább fog húzódni – menedzsmentjében a magyar nem- zetiségűek feltehetően rendkívül alulreprezentáltak voltak a privatizáció kezdetén, 33 ami azért jelentett hátrányt, mert sok vállalatot maga a menedzsment privatizált. Egy topolyai középvállalkozóval készült interjú során kiderült, hogy a község te- rületén lévő társadalmi tulajdonú vállalatokban egy-két kivétellel – a felsorolt 19 válla- latból csupán 2-ben – mindenütt szerb volt az igazgató, míg a gépsoroknál dolgozók 80 százaléka volt magyar. 34 Szabadkán ez az arány hasonló, a mintegy 220 vállalat- igazgatóból mindössze 3 volt magyar. 35 Az interjúk során az is elhangzott, hogy sok esetben a társadalmi tulajdonú vállalatokban a menedzsment az évek során saját tő- két halmozott fel azáltal, hogy a vállalatból „átmentette” a pénzt a saját magánvállalko- zásába, illetve szándékosan csődbe vitte a társadalmi tulajdonú vállalatot, hogy „po- tom áron” megvásárolhassa azt. Mindezek következményeként elsősorban szerbek vettek részt a privatizációban, míg a magyarok általában nem rendelkeztek megfelelő tőkével. A társadalmi tulajdonú vállalatokon kívül jelentősebb tőkefelhalmozásra a 90- es években illegális üzletekből – „feketézésből” – volt lehetőség, amiben a magyarok

32 „Túlórázott a káderkonyha”, Magyar Szó, 2006. 12. 15.

 

33 Ezt a megfigyelést a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság kutatása is megerősítette. A Vajdaságban 36 községet vizsgál- va megállapították, hogy a szerbek erősen felülreprezentáltak a társadalmi vállalatok és a bankok menedzsmentjében. A vizs- gált társadalmi vállalatok vezetőségében a magyarok aránya 9,86%-kal maradt el a népességbeli arányuktól, a bankok me- nedzsmentjében pedig 11,14%-kal. Forrás: Helsinki Committee for Human Rights in Serbia, National Minorities and Law, Hel- sinki Files N. 15, Belgrade, 2002, 89–90.

34 Interjú egy topolyai középvállalkozóval, 2003. július, Topolya.

35 Interjú Szecsei Mihály közgazdászprofesszorral, 2003. július, Szabadka.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

27

28

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

szintén kevésbé vettek részt, részben azért, mert kevésbé számíthattak a hatóságok elnézésére és jóindulatára. 36

A

vajdasági magyar vállalkozói réteg a privatizáció során sem tudott igazán lab-

dába rúgni. E réteg elsősorban olyan kis- és középvállalkozókból áll (nagyvállalkozó szinte nincs is), akik olyan területekre szakosodtak, ahol társadalmi tulajdonú vállala- tok nem voltak jelen, mint például számítógép-kereskedés, távközlés és kommuniká- ció, kereskedelem, szolgáltatás, összefoglalóan tehát a nem-termelési ágazatokra összpontosították figyelmüket. Részvételüket a privatizációban az is korlátozta, hogy teljesen más ágazatokban tevékenykednek, mint a privatizálásra kerülő vállalatok. 37

A privatizáció folyamatának általános megítélése Szerbiában messze nem olyan

pozitív, mint ahogyan az a nemzetközi szervezetek értékeléseiből kitűnik. Valójában nem magával a privatizáció menetével és szabályaival van a probléma, hanem azzal, hogy tíz év szankciói és háborúi után kérdéses, kik azok, akik megfelelő tőkével ren- delkeznek a vállalatok felvásárlásához. A privatizációhoz szükséges anyagi forrásokat leginkább a milosevicsi idők alatt kellett megteremteni, ami gyakran jelentett háborús „nyerészkedést, feketézést, csempészést, korrupciót”. 38 A privatizáció egy-egy telepü- lésen, városon belül gazdasági pozíciók megszerzéséről is szól. Érthető, hogy a lakos- ság nem lelkesedik, amikor azt látja, a település gazdasági alapját jelentő társadalmi tulajdonú cégek „boszniai és montenegrói maffiózók” kezébe kerülnek. Egyes gazda- sági szakértők szerint is a privatizációt sokan arra használják, hogy az illegális üzle- tekből felhalmozott vagyonuknak legitimitást adjanak. 39

A következőkben rátérünk a községek gazdasági helyzetének bemutatására. Elő-

ször körzetek szerint, néhány kiemelt gazdasági mutató alapján értékeljük a nyolc köz-

ség gazdasági helyzetét, a Vajdaság egészéhez viszonyítva és egymással is összeha- sonlítva.

A községek gazdasági helyzetének értékelése körzetek szerint

Észak-Bácska

Észak-Bácska és Észak-Bánát a lakosság számát és a terület nagyságát tekintve a Vajdaság két legkisebb körzete. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint Észak-Bácskában a lakosság 43,56%-a magyar, ők jelentik a körzet legjelentősebb et- nikumát, a második legjelentősebb népességet alkotó szerbek a lakosság 24,8%-át te- szik ki. (Az észak-bácskai körzetben él a vajdasági magyarság közel harmada.) A kör- zet lakossága 1991–2002 között csökkent, 40 ami abból a szempontból figyelemre méltó, hogy a lakosságszám az említett időszakban, a Vajdaság egészét tekintve,

36 Interjú Farkas Imrével, az ITDH szabadkai irodájának vezetőjével, Szeged, 2004. július.

37 Interjú egy topolyai középvállalkozóval, Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a mag- yar–vajdasági kapcsolatok javításának lehetőségei”.

38 Fehér István, „Útszéli Demagógia”, Magyar Szó, 2003. 05. 04.

39 Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok javításának lehetőségei”.

40 Az ezer főre eső átlagos éves népességfogyás 4 fő volt Topolyán és Kishegyesen, 0 Szabadkán. Forrás: Municipalities in Serbia, 2002, 331.

nőtt. 41 A körzetet három község alkotja: Szabadka, Topolya és Kishegyes, központja Szabadkán van. 42

A tulajdonszerkezet szerint legtöbb a magánvállalat, számuk 4491. A tőke a vál-

lalatok túlnyomó többségében, több mint 80 százalékában hazai, csupán 46 vállalat indult külföldi tőkével, míg 84 a vegyes vállalkozások száma. A legtöbb vállalat és in- tézmény (81%) Szabadkán működik, Topolyán (841) és Kishegyesen (237) jóval keve- sebb a bejegyzett vállalkozások száma. 43 A körzet területének majdnem 90%-a mező- gazdasági földterület. 2004-ben a nemzeti jövedelem 60%-a keletkezett a magán- szférban, és még mindig jelentős a vegyes és az állami tulajdon aránya, a kettő együtt 30% körül mozog. 44 A túlnyomórészt magyarok által lakott Észak-Bácska Szerbia töb- bi részéhez viszonyítva gazdaságilag fejlettnek mondható, a körzeten belül viszont igen nagyok a különbségek:

2. táblázat

 

Egy főre eső

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2004-ben (2003 =

1000 lakosra eső munkanélküliek száma 46

Egy főre eső községi költ- ségvetési bevétel (dinár) 47

Egy munkavál- lalóra eső átlagjövedelem, adók és járulékok

1000 lakosra

nemzeti jövedelem

eső természetes

(Szerb Köztár-

népességfogyás

2. táblázat

saság= 100%) 45

100%)

 

(2004) 49

Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb Köztársaság= 100%) 45

 

levonása után

48

Szabadka

116,7

129,56

146

11737

14

489

–5,0

Topolya

81,6

135,52

160

6411

11

241

–8,7

Kishegyes

46,3

134,32

164

4948

8 595

–9,4

Vajdaság

109,7

129,15

145

n. a. 50

14

740

–4,7

A gazdasági mutatók alapján a régión belül megállapítható Szabadka relatív

fejlettsége, illetve Kishegyes elmaradottsága. A községi bevételeket tekintve a vaj- dasági átlaghoz képest egyedül Szabadka számít relatíve fejlettnek, és igen nagyok a három község közötti különbségek. Az egész észak-bácskai körzetben ugyanak- kor 2004-ben, az előző évhez képest, jelentősen, átlagosan 30%-kal nőtt a nemzeti jövedelem. 51

41 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities in Serbia, 2002, 331.

42 Szerb Köztársaság, Észak-bácskai Körzet, A körzetről, http://www.severnabacka.sr.gov.yu/hu/o-okrugu.html.

43 Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok javításának lehetőségei”.

44 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 144.

45 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/en/

 

pok1.php?ind=2.

46 Municipalities in Serbia, 2005, 136.

47 Uo., 338.

48 Uo., 276.

49 Uo., 331.

50 A statisztikai évkönyvben itt 53 609 dinár szerepel. Ez a Vajdaság egészére vontakozó adat, amely többszöröse az egyes köz- ségek egy főre eső bevételének, nemcsak az általunk vizsgált községekben, de mindenhol. Mivel ez az érték feltételezhető- en a tartományi komány bevételeit foglalja magába, és nem a vajdasági községekre vontakozó átlagérték, ezért viszonyítási alapként nem értelmezhető. A szerző megjegyz.

51 Uo., 129.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

29

30

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

   

A

körzet nemzeti jövedelméhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult

hozzá 25%-kal, azt követte a kereskedelem 24%-kal, és csak ezután következik a me- zőgazdaság 22%-kal. 52 Az egy főre eső nemzeti jövedelem Szabadkán jóval a vajdasági átlag felett ala-

kult, ezzel szemben Kishegyesen kevesebb volt, mint a vajdasági átlag fele, Topolyán ennek kb. 80%-át tette ki. Észak-Bácskában az átlagjövedelem 2004-ben valamivel a vajdasági átlag alatt volt: Szabadkán a legmagasabb, Kishegyesen a legalacsonyabb,

kettő közti különbség csaknem 6000 dinárt tett ki. Az egy főre eső községi költség- vetési bevétel is Szabadkán volt a legmagasabb.

a

Észak-Bánát

Észak-Bánátban a magyarok aránya a körzet teljes lakosságához viszonyítva 47,3%, a körzet hat községéből négyben (Ada, Magyarkanizsa, Zenta, Csóka) abszo- lút többséget alkotnak.

3. táblázat

 

Egy főre

Egy főre

1000 lakosra eső munkanélküliek száma 54

Egy főre eső községi költ- ségvetési bevétel (dinár) 55

Egy munkavál-

1000 lakosra

eső nemzeti

eső nemzeti

lalóra eső

eső természetes

jövedelem (Szerb

jövedelem

átlagjövedelem,

népességfogyás

3. táblázat

Köztársaság =

100%)

53

Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb

2004-ben

(2003 = 100%)

 

adók és járulékok

nélkül 56

Köztársaság = 100%) 53 Egy főre

(2004) 57

Ada

67,9

142,96

128

6527

11

771

–6,8

Magyarkanizsa

105,8

118,22

117

10 898

17

207

–7,2

Zenta

129,6

194,73

125

8

945

14

799

–8,5

Csóka

 

57,5

143,28

138

4

733

10

185

–11,5

Vajdaság

109,7

129,15

145

 

n. a.

14

740

2,8

A négy község közül az egy főre eső költségvetési bevétel Kanizsán volt a legma-

gasabb, több mint kétszer annyi, mint Csókán. 58 A körzet négy magyar többségű köz- ségéből a lakosság fogyásának mértéke Zentán és Csókán haladta meg az észak-bá-

náti átlagot (–7,3). 59 Észak-Bánát nemzeti jövedelméhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar és

a mezőgazdaság járult hozzá, majdnem ugyanakkora arányban (25 és 22%). 60 A magántulajdon súlya itt csak 40%, ez 20%-kal alacsonyabb, mint az Észak- Bácskában. 61 A munkanélküliség mindenhol alacsonyabb volt a vajdasági

52 Uo., 148.

53 Uo., 342.

54 Uo., 136.

55 Uo., 335.

56 Uo., 276.

57 Uo., 331.

58 Uo., 233.

59 Uo., 128.

60 Uo., 148.

61 Uo., 144.

átlagnál. 62 Észak-Bánátban az átlagjövedelem 2004-ben Magyarkanizsán és Zentán érte el a vajdasági átlagot. 63 Az egy főre eső nemzeti jövedelem Zentán 20%-kal haladta meg a vajdasági szintet, Magyarkanizsán csak néhány százalékkal maradt el attól, viszont Adán és Csókán 30-40%-kal volt alacsonyabb. Szembeötlő

Magyarkanizsa relatív fejlettsége, viszont 2003-hoz viszonyítva Zenta nagyot fejlő- dött, hiszen ekkor még az összes vizsgált paraméter tekintetében elmaradt a tarto- mányi átlagtól.

A Kikindai Körzeti Gazdasági Kamara adatai szerint 2005-ben is, akárcsak 2002

óta minden évben, pozitív volt az észak-bánáti körzet külgazdasági mérlege. 2005-ben

a körzet exportja 151 millió eurót, az import 94 millió eurót tett ki. Az export szempontjából a legsikeresebb vállalatok a kikindai Metanol (metanol- és ecetgyár), a zentai TE-TO cukorgyár (a zentai és szerbcsernyei gyárakkal együtt), a kikindai Livnica és a Le Belier alkotta joint venture (fémöntöde), a zentai Alltech- Fermin (élesztőgyár), a Toza Marković (cserépgyár), a magyarkanizsai Potisje- Tondach (cserépgyár), a zentai Star Šećer (cukorgyár), a martonosi Telek Paprika (fű-

szerfeldolgozó), a törökkanizsai Aleva (paprikafeldolgozó), a kikindai Banini (keksz- és ostyagyár), az adai Termometal (fémipar), az adai Potisje (fémipar), a horgosi Vita- min (fűszerpaprika-feldolgozó) és az adai IBA (gépgyár) voltak.

A körzet legfontosabb exportpiacainak Magyarország, Belgium és Ausztria bizo-

nyultak. Az észak-bánáti körzet legjelentősebb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, őt követik a volt jugoszláv tagállamok.

A legtöbb exportbevétel az ecet és a metanol kiviteléből származik (50 millió

euró), ezt a cukorexportból (22,5 millió euró), a fémáru-exportból (20 millió euró), a cserépkivitelből (10 millió euró), illetve az élesztő exportjából (7,5 millió euró) szárma- zó exportbevételek követik. A cserépkivitelben a legaktívabb vállalatok a kikindai Toza Marković Rt. és a magyarkanizsai Potisje-Tondach. Az import nagy részét gépek és felszerelések adják, és fontos importcikk az alu- mínium is. Import tekintetében a legjelentősebb partner az EU, azon belül is Németország. 64

Dél-Bácska

Dél-Bácskában él Szerbia lakosságának 5%-a, és a vajdasági magyarság 19%-a.

A magyarok a dél-bácskai lakosság kb. 9%-át teszik ki és két községben élnek jelen-

tősebb arányban: Óbecsén a lakosság majdnem 50%-a magyar, míg Temerinben a la- kosság egyharmadát alkotják.

62 Uo., 339.

 

63 Uo., 272.

64 „Külkereskedelmi mérleg”, Magyar Szó, 2006. 02. 02.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

31

32

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

4. táblázat

4.

táblázat

Egy főre eső

Egy főre eső

1000 lakosra eső

Egy főre eső

Egy munkavál-

1000 lakosra

nemzeti jövedelem

(Szerb Köztársaság

= 100%)

nélküliek száma 66

65

nemzeti jövedelem

2004-ben (2003 =

100%)

Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb Köztársaság = 100%) 65 Egy főre

munkanélküliek

száma 66

eső nemzeti jövedelem 2004-ben (2003 = 100%) 1000 lakosra eső munka-

Egy főre eső községi költségvetési bevétel, (dinár)

községi költ-

ségvetési bevétel,

(dinár)

67

lalóra eső átlag-

jövedelem, adók és

járulékok nélkül 68

eső természetes

népesség-fogyás

(2004)

69

67

Egy

Óbecse

170,9

147,50

135

munkavállalóra eső átlag-jövedelem, adók és járulékok nélkül 68 1000 lakos-

6188

13

423

–6,7

Temerin

58,6

ra eső természetes

137,40

135

népesség-fogyás (2004) 69

6237

13

505

Óbecse 170,9 147,50 135 6188

–3,0

Vajdaság

109,7

13 423 –6,7 Temerin

129,15

58,6 137,40

145

n. a.

14

740

135 6237 13 505 –3,0 Vajdaság 109,7 129,15 145

–4,7

n. a. 14 740 –4,7 A két, magyarok által jelentősebb arányban lakott község egy főre eső bevételei alapján a szegényebbek közé tartozik, a bérek is alacsonyabbak, mint a dél-bácskai átlag. 70 Az egy főre eső nemzeti jövedelem szintje a két községben nagyon eltérő. Míg Óbecsén a szerbiai átlag több mint másfélszerese, ezzel jóval meghaladva a vajdasá- gi átlagos szintet, Temerinben csupán 58%-a. Mindkét községben alacsonyabb a munkanélküliség, mint a Vajdaságban általában. 71 Temerinben a népesség 1991 és 2002 között, a menekültek betelepedésének következtében jelentősen növekedett, 2004-ben ellenben már fogyott, bár kisebb mértékben, mint Óbecsén. 72

5. táblázat

5. táblázat

Néhány következtetés

Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb Köztár-saság = 100%) 73 Egy fő-

Néhány következtetés

re

 

Egy főre

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2004- ben (2003 =

1000 lakosra eső munkanélküliek száma 74

Egy főre eső községi költség- vetési bevétel (dinár) 75

Egy munka- vállalóra eső átlag-jövedelem, adók és járulékok levonása után 76

1000 lakosra

eső nemzeti

eső természetes

jövedelem (Szerb

népességfogyás

Köztársaság =

 

(2004) 77

100%) 73

100%)

 

Szabadka

116,7

129,56

146

11

737

14

489

–5,0

Topolya

81,6

135,52

160

6

411

11

241

–8,7

Kishegyes

46,3

134,32

164

4

948

8 595

–9,4

Ada

67,9

142,96

128

6

527

11

771

–6,8

Magyarkanizsa

105,8

118,22

117

10

898

17

207

–7,2

Zenta

129,6

194,73

125

8

945

14

799

–8,5

Csóka

57,5

143,28

138

4

733

10

185

–11,5

Óbecse

170,9

147,50

135

6

188

13

423

–6,7

Temerin

58,6

137,40

135

6

237

13

505

–3,0

Vajdaság

109,7

129,15

145

 

n. a.

14

740

–4,7

65 Uo., 342.

66 Uo., 136.

67 Uo., 335.

68 Uo, 276.

69 Uo., 331.

70 Ua.

71 Uo., 339.

72 Uo., 331.

6. táblázat

6. táblázat

re eső nemzeti jövedelem 2004-ben (2003

kanélküliek száma

Egy főre

eső nemzeti

jövedelem (Szerb

Köztársaság =

100%)

79

78

Egy főre

eső nemzeti

Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb

jövedelem 2004-

ben (2003 =

100%)

1000 lakosra eső

munkanélküliek

száma 79

Egy főre eső

községi költség-

vetési bevétel

(dinár)

80

Egy munkavál-

lalóra eső

Köz-társaság = 100%)

átlagjövedelem,

= 100%) 1000 lakosra eső mun-

adók és járulékok levonása után 81

1000 lakosra

78

eső természetes

Egy fő-

népességfogyás

(2004) 82

Szabadka

+7,0

+29,56

+

11

737

 

– –5,0

Topolya

–28,1

+35,52

+

6

411

 

– –8,7

Kishegyes

–63,4

+34,32

+

4

948

 

– –9,4

Ada

–41,8

+42,96

6

527

 

– –6,8

Magyarkanizsa

–3,9

+18,22

10

898

 

+ –7,2

Zenta

+20,0

+94,73

8

945

 

+ –8,5

Csóka

–52,2

+43,28

4

733

 

– –11,5

Óbecse

+61,2

+47,50

6

188

 

– –6,7

Temerin

–51,1

+37,40

6

237

 

– –3,0

Vajdaság

109,7

+29,15

145

n. a.

14 740

–4,7

A fenti két táblázat összefoglalja azokat az információkat, amelyeket megtudhattunk a

magyar relatív vagy abszolút többségű községek 83 gazdasági fejlettségéről, és a vizsgált paraméterek alapján segít összehasonlítani a községeket, egymással és a Vajdasággal is. A 6. táblázatot figyelve a második oszlopban a plusz és mínusz jel mögött szereplő szám közli, hány százalékponttal tért el a vajdasági átlagtól az adott község nemzeti jövedelme. A harmadik oszlopban feltüntetett érték jelzi, hogy az adott község nemzeti jövedelme hány százalékkal nőtt az előző évhez képest. A negyedik oszlopból megtudhatjuk, hogy a vajda- sági átlagnál az adott községben nagyobb vagy kisebb volt a munkanélküliség. Az ötödik oszlopban szereplő költségvetési bevételeket nem tudjuk összevetni a vajdasági átlaggal, mert a megadott vajdasági érték nagy valószínűség szerint nem átlagérték (53 609 dinár), hanem a tartományi költségvetés bevételeit jelzi. A hatodik oszlopból kiolvasható, mely köz- ségekben volt nagyobb az átlagfizetés a vajdaságinál. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy

mekkora volt a természetes népességfogyás az adott községben 2004-ben.

A vizsgált paraméterek alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a ma-

gyar többségű községek általában hátrányos helyzetben lennének a Vajdaságon be-

73 Republic

of

Serbia,

Republic

axd/en/pok1.php?ind=2.

Statistical

Office,

74 Municipalities of Serbia, 2005, 136.

75 Uo, 338.

Municipalities

of

Serbia,

2005,

http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/

76 Uo., 276.

 

77 Uo., 331.

78 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/en/

pok1.php?ind=2.

79 Uo, 136.

80 Uo, 338.

81 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, 276.

82 Uo., 331.

83 Temerin ebből a szempontból kilóg a sorból, hiszen itt a magyarság már relatív többséget sem alkot. Viszont a község lakos- ságszámához képest még mindig jelentős számban élnek itt magyarok, ezért került be az elemzésbe.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

33

34

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

lül. A községek egy főre eső költségvetési bevétele Magyarkanizsán és Szabadkán volt a legmagasabb, meghaladva a 10 000 dinárt. A természetes népességfogyás mértéke, Temerint kivéve, mindenhol nagyobb volt a vajdasági átlagnál. A munkanél- küliség szempontjából Észak-Bácskában rosszabb a helyzet, mint a Vajdaságban ál-

talában, a többi községben viszont kisebb volt a munkanélküliség a vajdasági átlag- nál. Az egy főre eső nemzeti jövedelem Szabadkán, Zentán és Óbecsén haladta meg

a

vajdasági átlagot. 2003-ban még Magyarkanizsa is e körbe tartozott, 2004-ben

azonban nem érte el a vajdasági átlagot. Megjegyezzük, hogy Zentán 2003-hoz ké- pest csaknem kétszeresére nőtt a nemzeti jövedelem 2004-ben.

A magyar többségű községek között hagyományosan Szabadka, Óbecse és

Magyarkanizsa község tekinthető viszonylag fejlettnek.

A következő táblázat (7.) szemlélteti az egyes községek gazdasági növekedési

trendjét 2002 és 2004 között. A községekben az általános trend megfelel az országos szintű folyamatoknak, melyek szerint a 2001 tavaszán alakult demokratikus kormány gazdasági konszolidációja 2001 végére viszonylag gyors ütemű gazdasági növeke- dést eredményezett (5,1%-os GDP-növekedést), amely 2002-ben 4,5%-ra, 2003-ban pedig 2,4%-ra lassult.

A szerb gazdaság fejlődése 2003-ban megtorpant, a Milosevics-rezsim bukása

óta ez volt az első év, amikor a gazdasági növekedés üteme erőteljesen lelassult, szin-

te stagnált.

Ez elsősorban a 2002-től kibontakozó kormányválsággal magyarázható (először

a DSS kiválik a Djindjics vezette kormánykoalícióból, majd 2003 márciusában meg-

gyilkolják a kormányfőt, végül 2003 decemberében előrehozott választásokat tarta- nak), de valószínűleg a 2001-ben elindított privatizáció is hozzájárult a gazdaság szerkezetváltásból eredő, kezdeti nehézségeihez. Míg 2002-ben Magyarkanizsát kivé- ve az összes községben, ha különböző ütemben is, de bővült a gazdaság, 2003-ban egyedül Szabadkán és Óbecsén regisztráltak növekedést, az összes többi község gazdaságát recesszió jellemezte, tehát esetükben a nemzeti jövedelem csökkent az előző évhez képes. Az is feltételezhető, hogy a Vajdaság magyar többségű községei- nek gazdaságában – kivéve Szabadkát és Óbecsét – a 2003-as országos negatív ten- denciák erősebben érvényesültek, mint a Vajdaság egyéb területein vagy Szerbiában

általában, hiszen országos szinten „csak lassult” a növekedés, az általunk vizsgált köz- ségek többségében azonban recesszió következett be.

A számokból az is jól látszik, hogy 2004-től különböző ütemben ugyan, de min-

denütt beindult végre a nemzeti jövedelem bővülése, ami részben mindenképpen a privatizáció ekkor már érezhető pozitív hatásának az eredménye. Az országos szinten érvényes, 2003-ig tartó lassuló növekedési trend, amely számos községben negatív növekedési rátát jelentett, 2004-ben tehát megfordult, és a gazdaság egyelőre úgy tű- nik, hogy fenntartható növekedési pályára állt.

7. táblázat A nemzeti jövedelem alakulása 2001 és 2004 között

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2002-ben (2001 =

7. táblázat

A nemzeti jövedelem alakulása 2001 és 2004 között

 

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2002-ben (2001 = 100%)

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2003-ban (2002 = 100%)

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2004-ben (2003 = 100%)

Szabadka

117,3

117,4

129,56

Topolya

107,8

83,0

135,52

Kishegyes

112,9

92,5

134,32

Ada

105,9

79,7

142,96

Magyarkanizsa

91,4

90,6

118,22

Zenta

122,3

82,1

194,73

Csóka

103,5

81,3

143,28

Óbecse

103,3

111,7

147,50

Temerin

150,2

71,5

137,40

Vajdaság

118,5

113,5

129,15

Szerbia

128,7

116,1

133,50

Forrás: Website of the Statistical Office of the Republic of Serbia, Municipal indicators of repub- lic of Serbia, https://webrzs.statserb.sr.gov.yu.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

35

36

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

1. Szabadka

 

1.1

Földrajzi elhelyezkedés

Szabadka Szerbia legészakibb városa, lakosságszámát tekintve Vajdaság Auto-

nóm Tartomány második legnagyobb városa, amely a magyar–szerb határtól 10 km-

re

délre helyezkedik el. A várostól északra fekvő homokos termőtalajnak, amely kivá-

lóan alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre, illetve a jó minőségű fekete földnek köszönhetően Szabadka község kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik.

A

község összterülete 1008 km 2 . 84 A községhez Szabadka városon kívül még továb-

bi

18 település tartozik, a nagyobb települések: Palics, Csantavér és Bajmok. Szabad-

ka Bácska egyik legfejlettebb ipari, kulturális és közlekedési gócpontjának számít.

Magyar többségű települések: 85 Palicsfürdő (város) (Palić) Alsókelebia (Kelebija) Alsóludas (Šupljak) Bácsszőlős, másnéven: Királyhalom (Bački Vinogradi) Csantavér (Čantavir) Hajdújárás (Hajdukovo) Zentaörs (Bačko Dušanovo) Horvát/bunyevác többségű települések: 86 Alsótavankút (Donji Tavankut) Békova (Bikovo) Felsőtavankút (Gornji Tavankut) Györgyén (Đurđin) Kisbosznia (Mala Bosna) Mérges (Ljutovo) Nagyfény (Stari Žednik) Szerb többségű települések: 87 Bajmok (Bajmok) Meggyes (Fogadjisten) (Višnjevac) Hadikörs (Mišićevo) Bácsjózseffalva(Újnagyfény) (Novi Žednik)

A község természetvédelmi területei: a Palicsi-tó, a Ludasi-tó, a Szelevényi erdő és a Szabadkai homokpuszta. 88

1.2 Demográfiai szerkezet

Szabadkán magyarok, szerbek és horvátok (bunyevácok) élnek együtt, egyik nem- zetiség sem alkot abszolút többséget. Szabadka községnek, a 2002-es népszámlálási

84 Szabadka Község hivatalos honlapja, www.subotica.co.yu. 2005. 08. 15.

85 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadka

86 Uo.

87 Uo.

88 „A környezetvédelmi akciótervről – A zöld területek tudatos tervezésével javíthatunk a városképen”, Magyar Szó, 2005. 06. 07.

adatok szerint összesen 148 401 lakosa van, ebből 57 092 magyar (38,5%), őket köve-

tik a szerbek (35 826 = 24,1%) és a bunyevácok (16 254 = 10,95%), majd a magukat ju- goszlávnak vallók (8562 = 5,8%). 89 Az összlakosság száma 1991-hez képest nem csökkent, 90 de ez az észak-bácskai körzetbe letelepedett nagyszámú menekültnek kö- szönhető, egyébként itt is nagy volt a délszláv polgárháború alatt az elvándorlás.

A község területén a különböző nemzetiségek esetében nem jellemző a sziget-

szerű elhelyezkedés, ez alól csak a község északkeleti (Horgoshoz közeli) települései képeznek kivételt, ahol főleg magyarok élnek (Ludas, Hajdújárás, Bácsszőlős).

1.3 A község gazdaságának általános jellemzői

A községben a legfontosabb gazdasági ágazat a feldolgozóipar, amely 2004-ben

a nemzeti jövedelem 26%-át adta. Ezt követte a kereskedelem, 25%-os részesedéssel, majd a mezőgazdaság 16%-kal. 91 Az egy főre eső nemzeti jövedelem 2003-ban 107 342 dinár volt (kicsit maga- sabb a vajdasági átlagnál, ami 100 854 dinárt tett ki), ami 17,37%-os növekedés 2002- höz képest. Szabadkán tehát már 2003-ban bővült a gazdaság, a többi községgel el- lentétben, ahol a 2003-as évet recesszió jellemezte (magyar többségű községek kö-

zül Szabadkán kívül csak Óbecsén volt némi növekedés 2003-ban). 92 2004-ben az egy főre eső nemzeti jövedelem tovább emelkedett 30%-kal, 140 969 dinárra. 93 2003-ban a havi nettó átlagbér 12 125 dinár volt (az akkori devizaárfolyam sze- rint kb. 200 EUR), míg 2005 júliusában 16 665 dinár (szintén kb. 200 EUR). 94 2003-ról 2004-re érezhetően megnőtt a magántulajdon súlya, 43-ról 61%-ra, ezzel együtt radikálisan csökkent a társadalmi tulajdon aránya, (18,5%-ról 2%-ra). A vegyes tulajdon ugyanakkor még mindig jelentős részesedéssel, 22%-kal járul hozzá a nem- zeti jövedelemhez, még akkor is, ha szerepe az előző évhez képest csökkent is némi- leg. Az állami szektor a nemzeti jövedelem 14%-át termelte. 95

A feldolgozóipar súlyát jelzi, hogy Szabadka külkereskedelméhez az iparág 90%-

ban járult hozzá, és az export 94, az import 93 %-át adta. A legjelentősebb kiviteli-ter-

mékek a harisnya, a gyümölcsszirup, a gépalkatrészek, az etilalkohol, a húsipari ter- mékek, az alumíniumtermékek, a konzervgyümölcs, a bútorok. A legfontosabb import- cikkek: gépalkatrészek, folyékony propán-bután gáz, permetezőanyagok, papír, gép- járművek és üvegáruk.

A legfontosabb exportcélországok: Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Németor-

szág, Magyarország. 96 A behozatal elsősorban Németországból, Magyarországról,

Olaszországból és Oroszországból érkezik.

89 Szerbia és Montenegró Statisztikai Hivatalának honlapja, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/Zip/SN31.pdf. 2005-08-25.

 

90 Uo.

91 2004-es adat , ld. 1. függelék.

92 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.

93 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.

94 „Majdnem húszezren munka nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10. 12.

95 Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, 144.

96 „Első helyen a feldolgozóipar”, Magyar Szó, 2005. 10. 13.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

37

38

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

1.4

Foglalkoztatottság és oktatás

A

hivatalos adatok szerint a községben mintegy 20 ezren vannak munka nélkül,

ez kb. 30%-os munkanélküliséget jelent. 2005 első felében a Sever villamosgépgyár- ban például 276 embert bocsátottak el, az Azotarában százat, a Partizan kerékpár- gyárban is százat. 97 Az ezer főre jutó foglalkoztatottak száma 272 (a vajdasági átlag 234) 98

 

A

községben van gimnázium, villamosipari, egészségügyi, közgazdasági és

vegyipari szakközépiskola, felsőfokú szinten van építész-, közgazdasági, számítás- technikai, tanító-, óvó- és villamosmérnöki képzés.

1.5 Vállalkozások

Az elmúlt évek gazdasági változásai és válságai, illetve az egykori jugoszláv piac

beszűkülésének következtében számos ipari nagyvállalat kényszerült kapacitásait és munkaerő-állományát drasztikusan csökkenteni. A kisipari műhelyek egy része ugyan-

akkor, különösen az építőipar, az új technológiák és a szolgáltatások terén, átalakult kis és közepes vállalkozássá.

A Szabadkai Vásár jelentős rendezvényeivel az ország legfontosabb vásárainak

egyikévé nőtte ki magát, és nagyban hozzájárult a helyi vállalatok népszerűsítéséhez. 2006-ban a vásárt nem sikerült megrendezni, mivel a vásár üzemeltetője és tulajdono- sa nem tudott megállapodni az önkormányzattal.

2006 végén megnyílt Szabadkán az inkubátorház, ahol 12 vállalkozás indult úgy-

nevezett start-up programmal, 60-70 új munkahelyet teremtve. Az ATB Sever épülete- inek egyikében található az üzleti inkubátor, de egy új részleget szeretnének megnyit- ni a 2007-es év elején, az egykori Aurometalban. 99

1.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció

Fémipar

A legfontosabb fémipari vállalat a Sever, amelyet egy osztrák vállalat vásárolt

meg. Egykoron 6000 dolgozója volt, ma „mindössze” 1800, de jelenleg is sikeresen működik, és tartományi szinten is gazdasági jelentőséggel bír. 100 Szabadkán számos külföldi cég lépett fel befektetőként a közelmúltban: az említett Sever mellett az Elektroremont (villamosipari cég) olasz tulajdonba került, de jelen van a német Loher és Flender, a Hellenic Petrol, a MOL és az ÖMV is. 101

Gépgyártás

2005 közepén indult csődeljárás a szabadkai kerékpárgyárban (Partizan), amely

az 1970–80-as években a község egyik legnagyobb exportőrének számított. A válla- lat hanyatlása a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor még 1200 embert foglal- koztatott, mára 201 dolgozója maradt. Értékes ingatlanja, infrastruktúrája ma is vonzó

97 „Majdnem húszezren munka nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10. 12.

98 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, 2003-as adat, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.

99 „Szabadkán megnyílt az inkubátorház”, Magyar Szó, 2006. 12. 24.

100 Uo.

101 „Üzletelés határok nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10.01.

a befektetők számára, mivel 41 ezer négyzetméter területe viszonylag közel fekszik a

városhoz. A magánosítást már csaknem két és fél évvel ezelőtt beindították, azonban meglehetősen elhúzódott. A privatizáció kezdetén nem volt tartozása a vállalatnak, mára viszont teljes adóssága eléri az egymillió eurót. 102

Vegyipar Mindkét vegyipari konszern csődeljárás alá került. Az Azotarában 700 dolgozó- ból 250 maradt, de a termelés teljesen leállt. A Zorkában szintén csődeljárást indítot-

tak, ez eddig Szerbiában a leghosszabb csődeljárás, ma már csupán 10-15 ember dolgozik a vállalatnál. 103 Problémát jelent, hogy a vegyipari vállalatokat egykor a vá- ros perifériájára építették, de a város növekedésének következtében ma már egy vi- szonylag sűrűn lakott városrészben találhatóak. Az is gondot okoz, hogy a város észa-

ki részén található az üzem, és mivel a szelek többsége északi irányból fúj, így az ösz-

szes szennyeződést a város felé fújja. 104

1.7 A szabadkai vámszabad terület

Szabadkán található Szerbia 12 vámszabad területének egyike, amelyek közül kettőben folyik termelés, Pirotban és Szabadkán. A szabadkai vámszabad területen

két vállalat működik, a Loher Elektro és a Flender Motox, amelyek a megtermelt árut Németországba szállítják, és összesen 150 embert foglalkoztatnak.

A vámszabad terület iránt 2002-ben nőtt meg a befektetők érdeklődése, amikor

már nyilvánvaló volt Magyarország közeli EU-csatlakozása, és ami miatt várható volt,

hogy számos külkereskedelmet érintő tevékenység kihelyeződik az uniós országok- ból. Ebből a szempontból Szabadka pozíciója különösen kedvező.

A vámszabad terület lényege, hogy a területén működő vállalat vámmentesen

hozhat be a zóna területére gépeket vagy nyersanyagot, és a kiszállított késztermék mentesül nemcsak a vám, hanem az áfa fizetése alól is, mivel formálisan a termék nem kerül Szerbia területére. Vámot csak akkor kell fizetni, ha a terméket Szerbiában kívánják értékesíteni. Ezáltal a külföldi cégek számára lényegesen olcsóbbá válik a termelés, ráadásul a szerbiai munkabér mintegy fele a magyarországinak. A vámsza-

bad övezet profiljához tartozik a raktározás is. 105

1.8 Mezőgazdaság

A község területén a megművelhető földterület 88 568 hektár, amelyből 80 ezer

hektár fekete föld, a többi homokos talaj; ez utóbbi kiválóan alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre. 106 Emellett a mezőgazdasági terményhozamokat illetően Szabad- ka az elsők között van az országban kukorica-, búza-, napraforgó-termesztésben. Az egyik legjelentősebb mezőgazdasági tevékenység a gyümölcs- és zöldségter- mesztés és -feldolgozás. A községben 1500 hektáron termesztenek almát, 3500 hek- táron pedig egyéb gyümölcsöket (körte, szilva, barack, cseresznye, meggy, dió), 700

102 „Csődeljárás a Partizanban”, Magyar Szó, 2005. 07. 02.

 

103 Beszélgetés Nenad Djordjevictyel, a Zorka csődeljárását koordináló testület tagjával, Szabadka, 2005. 08. 22.

104 Uo.

105 „Ez egy sikertörténet”, Magyar Szó, 2005. 09. 24.

106 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

39

40

Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

 

hektáron szőlőt, amihez bortermelés kapcsolódik. A legnagyobb bortermelő üzem, a Palicsi Borospince (Podrum Palic), amelynek magántermelők a beszállítói. A szabad- kai Next italgyár külföldre, többek között Magyarországra is szállít. A szőlőtermelők túlnyomó része magyar nemzetiségű (85%), a legnagyobb magántermelőnek 20 hek- tár szőlője és saját borospincéje is van (Vinski Dvor). 107

Amint az a fentiekből is kiderül, a jó minőségű bácskai fekete föld, a régióra jel- lemző homokos talaj és az ezekre épülő mezőgazdaság kiváló nyersanyagellátást biz- tosít az élelmiszeripar számára, amely a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági feltételek

mellett is sikeresen működik és képes viszonylag jól kihasználni kapacitásait. Szabad- kán működik a November 29. Húsfeldolgozó üzem, a Pionir Édesipari Gyár, a Fidelinka Malomipari és Kenyérgyár.

A földek 20%-a van olyan termelőknél magánkézben, akik 40-50 hektáron termel-

nek, ugyanennyien pedig bérbe vett földeken dolgoznak. 108 Az állami területek bérbevételéről szóló, nemrég elfogadott törvény alapján Sza- badkán 15 000 hektár volt szövetkezeti földtulajdon adható bérbe árverés útján, eb-

ből Bajmokon és Csantavéren 3000-3000, Kelebián 1000, az Agrokombinat tulajdo- nában pedig 6500 hektár. Problémát jelenthet, hogy a telekkönyvi hiányoságok miatt néha nem világos, mely földek vannak állami és melyek társadalmi tulajdonban. 109 Míg az előbbieket megvásárolni nem lehet, csak bérelni, az utóbbiakat a mezőgazda- sági vállalatok részeként meg is lehet venni. A magántermelők szövetkezeteket alakítottak, amelyek célja, hogy közös fellé- péssel jobb pozíciókat szerezzenek a piacon, elsősorban a nyersanyagbeszerzés te-

rén. A tavankúti egyesület szerb és horvát nemzetiségűekből szerveződött, a palicsi- ban főként magyarok vannak.

A horgosi Agrárfejlesztési Központ az Európai Újjáépítési Ügynökség pályázatán

nyert pénzből hét észak- és dél-bánáti közösség száz családi farmjára kitejedő prog- ramot indított, amelynek célja a tejtermelés minőségének javítása, illetve a családi far- mok fejlesztése. 110 Az említett termelőszövetkezeten belül hűtőházat és lerakatot építettek, a beruhá- zás 40%-át állami, visza nem térítendő támogatásból fedezték.

Észak-Bácskában mintegy 550 hektáron folyik biogazdálkodás, és még mintegy kétezer hektáron folyamatban van az átállás. A Szerb Földművelésügyi Minisztériumban megalakult a biotermelési osztály, ahonnan a termelőket az átállásra serkentő kedvez- mények és egyéb ösztönzők biztosítása várható. A biotermelés bevezetésében és szer- biai meghonosításában fontos szerepet játszott az immár másfél évtizede működő sza- badkai Terra’s Egyesület. A biotermékek iránt folyamatosan nő a kereslet, és egyelőre 20-30%-kal szárnyalja túl a kínálatot. Emellett nemcsak belföldön, hanem külföldön is pi- acképesebbek ezek a termékek, mint a hagyományos mezőgazdasági áruk. 111

107 Interjú Mirko Ostrogonaccal, Szabadka község önkormányzatának gazdasági ügyekért felelős szakemberével, 2005. július.

108 Uo.

109 „Összefogni és élni a lehetőséggel”, Magyar Szó, 2006. 07. 19.

110 „Tejtermelés uniós támogatással,, Magyar Szó, 2006. 08. 29.

111 „Kirándulás bioországba”, Magyar Szó, 2005. 07. 09. 10.

1.9 Turizmus

A legjelentősebb vállalat a Palics-Szabadka turisztikai vállalat, amely a szabadkai

szállodák tulajdonosa. Emellett sok a turisztikai magánvállalkozás is, 2004-ben a turiz- musból a község költségvetésébe befolyt adó 4 millió dinár volt. A Szabadkától 35 km-re, északkeletre található Ergela vendéglátó-ipari létesítmény (hotel és vendéglő) a Palics-Szabadka turisztikai vállalat, valamint a Kanizsai Gyógyfürdő közös tulajdona. Egy német befektető, a Phiwa Kft., 2006 végéig egy négycsillagos szálloda és egy üzletközpont létrehozását tervezte. Ugyanez a vállalat Zentán és Magyarkanizsán is eszközölt befektetéseket. 112 Szabadka jellegzetes szecessziós építészete miatt is vonzó turistacélpont. A tu- ristákat Szabadkára csalogató rendezvények a Duzijance aratóünnepség, a Gyermek- színházak Nemzetközi Fesztiválja, a Nyári Színházi Esték, a Nemzetközi Vállalkozói Vá- sár, a Szüreti Napok, a United Games, valamint a Palicsi Filmfesztivál, amelynek a fő- szervezője minden évben maga a község. 113 Szabadka várostól 7 km-re keletre található a 4,2 km 2 vízfelületű Palicsi-tó, amelyet a mellette fekvő parkosított terület, a kiépített strand és Szerbia egyik legszebb állatkert- je tesz igazán vonzóvá az idelátogatók számára. A tó iszapja alkalmas reumatikus be- tegségek gyógyítására, a tó közvetlen közelében fakadó termálvíz pedig szintén gyógy- hatású, ezért a közeljövőben szeretnének itt egy gyógyfürdőt létesíteni, de azon kívül, hogy kijelölték a furatok helyét, erre még nincsenek kész tervek. 114

1.10 Infrastruktúra

Szabadka községben az összes utak hossza 444 km, ebből 261 km megfelelő minőségű, korszerű útburkolattal fedett. 115

A várost jól kiépített közutak és vasút köti össze a Vajdaság és az ország többi ré-