You are on page 1of 116

mht_Huszka_beliv.

qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 1

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Huszka Beáta, Bakó Tamás

Észak-Vajdaság
magyar többségû
községeinek
gazdasága
Az interjúk elkészítésében és a községekrôl szóló fejezetek
megírásában részt vett Toma Viktória.

Mûhelytanulmány 24.

A kutatást a Nyílt Társadalom Alapítvany
International Policy Fellowship programja támogatta.

Budapest, 2007.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 2
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 3

Tartalomjegyzék
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

I. Szerbia gazdasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

II. Községek Szerbiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

III. Összegzés és ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99

A Vajdasag térképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 4
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 5

Bevezetés
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 2003-ban indított gaz-
dasági kutatása a környező országokban élő magyar közösségek és az általuk lakott
régiók gazdasági és gazdaságszociológiai leírására törekszik. A vajdasági magyaro-
kat érintő eddigi kutatásaink főleg Szerbia és a Vajdaság gazdasági helyzetét vizsgál-
ták és csak érintőlegesen foglalkoztak a vajdasági magyarsággal, az információk ne-
héz elérhetősége miatt. Ez a kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni, hiszen a térségek és
egyes közösségek részletes (az eddigieknél mindenképpen részletesebb) gazdasági
leírása nélkül nehéz megalapozott gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozni. E tanul-
mány célja, hogy alapul szolgáljon egy gazdaságfejlesztési koncepció elkészítéséhez,
és ajánlásokat fogalmazzon meg a határon túli magyarok támogatási politikájára vo-
natkozóan.
Ebben a tanulmányban a Vajdaság magyar többségű községeinek gazdaságát
elemezzük. A bevezetőben Szerbia gazdaságáról adunk egy általános képet, bemu-
tatva, hogy milyen gazdasági folyamatok jellemezték az országot az elmúlt hat évben
és mi várható a következő időszakban. Az ezután következő fejezetben térünk rá a
községek elemzésére. Első lépésként definiáljuk, mit jelent a község fogalma Szerbi-
ában, illetve hogy a községek mennyire tekinthetőek gazdasági szempontból autonó-
moknak. Majd rátérünk arra, hogy miért fontosak a községek a vajdasági magyarság
szempontjából, és körzetek szerint értékeljük röviden, néhány gazdasági mutatató
alapján a nyolc magyar többségű község gazdasági helyzetét. Az utolsó részben
egyenként mutatjuk be mind a nyolc község gazdaságát, végül pedig néhány ajánlást
fogalmazunk meg a magyarországi fejlesztéspolitika számára, hogy kutatási eredmé-
nyeink alapján milyen támogatáspolitikára lenne szükség, a vajdasági magyarok gaz-
dasági potenciáljának fejlesztését szem előtt tartva.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 6
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 7

I. Szerbia gazdasága
Előzmények
Az egykori Jugoszlávia széthullása, a regionális háborúk és a gazdasági embargó
mély és elhúzódó gazdasági hanyatlást eredményezett Szerbiában. 1999-ben a gaz-
daság már amúgy is válságos állapotát a NATO-bombázások csak súlyosbították, to-
vábbi 50%-os csökkenését idézve elő (a GDP értéke 1999-ben 10,4 Mrd USD-re csök-
kent az 1998-as 18,2 Mrd USD-ről).
1999 és 2000 között Szerbia külkapcsolatai szinte megszűntek, változást csak a
2000. évi demokratikus fordulat hozott. A fejlődés ekkor újraindult, a GDP több mint
6%-kal nőtt. A reálgazdasági folyamatok kedvező alakulását nagyban elősegítette a
szigorú megszorító költségvetés- és az azt kiegészítő monetáris politika. A jugoszláv
GDP 1999 végén még az 1990-es szint 40%-át sem érte el, amelyet kiegészített a fe-
kete- és a szürkegazdaság még a térségben is kimagasló aránya, ami a GDP legke-
vesebb 40%-át tette ki (a Szerb Gazdaságkutató Intézet 2001 januárjában megjelent
éves összefoglalójában közzétett becslése).
2001 tavaszán megalakult egy új, demokratikusan választott, Nyugat-orientált
szerb kormány, amely legfontosabb feladatának a gazdaság minél gyorsabb növeke-
dését, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal emelkedését tekintette. A tizenhét
politikai pártból álló nagykoalíció célul tűzte ki, hogy Jugoszlávia (Szerbia) nemcsak
politikailag, hanem gazdaságilag is a térség egyik meghatározó és regionális vezető
államává váljon.
2001–2002 a szerb törvényhozás legaktívabb időszakának tekinthető, hiszen az
új politikai és gazdasági alaptörvények nagy része ekkor született meg (csődeljárás-
ról szóló törvény, nemzeti bankra vonatkozó törvény, privatizációs törvény, külkereske-
delmi törvény). A privatizációs törvényt (szélesebb társadalmi érdekek figyelembevé-
telével) szociális szempontokat is szem előtt tartva alkották meg, hiszen a törvény Kö-
zép-Kelet-Európában példátlan érdekérvényesítést biztosít a dolgozóknak az „új tulaj-
donossal” szemben. A törvény előírja, hogy a hazai és a külföldi befektető maximális
tulajdonhányad-vásárlása nem haladhatja meg első lépésben a 70%-ot, a maradék
30% a cég alkalmazottainak tulajdonába kerül.1 A másik, egyedi (egyetlen szomszé-
dos országgal sem megegyező) kitétele a privatizációs törvénynek, hogy tenderen ke-
resztül történő értékesítés esetén az állam (illetve az állami felügyelet alatt álló privati-
zációt irányító intézmények képviselői, pl. egy mezőgazdasági kombinát privatizáció-
ja esetén a mezőgazdasági minisztérium képviselője, energetikai vállalat
magánosításánál az energiaügyi minisztérium képviselője) delegáltjai együttvéve ke-
vesebb szavazati joggal bírnak, mint a helyi önkormányzat, a vállalati menedzsment
és a szakszervezet2 együttvéve.
A privatizáció másik formája az árverésen keresztül történő privatizáció, ami
még nagyobb kihívások elé állította a szerb kormányt, mivel a kis- és középvállalko-
zások túlnyomó többsége iránt nemhogy külföldi, de hazai érdeklődés is alig mutat-
kozott. (Ez abból adódik, hogy a cégek könyvelése, mérlege, egyéb számadatai
1 Későbbiekben a Szerb Értékpapír Felügyelet engedélyével (Komisija Hartija od Vrednosti) a cég megvásárolhatja a kisrészvé-
nyesektől a fennmaradó tulajdoni hányadot is.
2 38/2001 sz. szerb törvény – Szerb privatizációs törvény (Zakon o privatizaciji „Službeni glasnik RS“ br. 38/2001).

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 8

8 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

nem ismertek, bizonytalan a tulajdonosi szerkezet és előre nem kalkulálhatóak a jo-
gi visszaélések3).

Társadalmi tulajdon
Az a tény, hogy Szerbiában létezett társadalmi tulajdon, melynek jelentése nem egyezik meg
az állami tulajdon fogalmával, tovább nehezítette és bonyolította a privatizációt. A társadalmi
tulajdon különlegessége annak volt köszönhető, hogy a tulajdon három fő eleméből – hasz-
nálati jog, haszonélvezeti jog és elidegenítési jog – a harmadikkal, az elidegenítési és eladá-
si joggal senki sem rendelkezett, sem az állam (mivel akkor állami tulajdonról lenne szó), sem
a vállalat (akkor közös tulajdonról lenne szó).
A használati jog (azaz a munka és az anyaghasználat joga) a munkásoké, a haszonél-
vezeti jog pedig (a nyereség szerzésének és elosztásának joga) az államé és a munkásoké
volt. A tulajdon e két elemétől eltérően, melyeket nemcsak a tulajdonos élvezhet, hanem pl.
a bérlő is, az elidegenítési jog csak és kizárólag a tulajdonost illette, mellyel az egykori jugo-
szláv rendszerben senki sem rendelkezett. Ezért is lehetett gyakran hallani, hogy a jugoszláv
társadalmi tulajdon „nem is tulajdon”, mivel „nem volt senkié és semmié”. Tulajdonképpen
olyan volt a státusza, mint a közjavaké (pl. tenger, frekvencia), senki sem volt tulajdonosa, vi-
szont mindenkinek joga volt használni.

2003-ban mindezek ellenére megjelentek a külföldi multinacionális befektetők
Szerbiában, és realizálódtak az első komolyabb akvizíciók (Philip Morris, BAT, Lukoil,
Lafarge, Belgian Brewery). Szerbia a régió országaihoz képest megkésve kezdett a
külföldi beruházásokhoz vissza nem térítendő állami támogatást4 biztosítani, ezzel is
magyarázható, hogy az egy főre jutó külföldi befektetések összege Szerbiában sokkal
kevesebb, mint pl. Horvátországban, vagy Bulgáriában.5
A zöldmezős külföldi befektetések elmaradása mégsem elsősorban ennek a követ-
kezménye, hanem a szerbiai földtulajdon-vásárlás problémájának megoldatlanságával
hozható öszefüggésbe (2007 márciusában sem létezik még erre vonatkozó hatályos tör-
vény). A külföldi befektetőket érintő másik fontos törvény, az ipari parkokról szóló tör-
vény, amely a mai napig ugyancsak nem került napirendre a szerb parlamentben.

A 2001-ben alakult, a Milosevics-érát követő első demokratikus kormány súlyos
gazdasági és szociális problémákkal nézett szembe; a munkanélküliség aránya meg-
haladta a 40%-ot, az átlag nettófizetés 50 DM-re rúgott. Az új kormány első nemzetkö-
zi sikereként könyvelhette el, hogy 2001-ben Szerbia hosszú távú megállapodást írt
alá az EU-val, ami Szerbia számára 2,5 millárd EUR támogatást biztosított. A másik je-
lentős külpolitikai eredmény pedig az volt, hogy a Szerbia által felhalmozott 12 Mrd
USD adósságból a Párizsi Klub által kezelt rész (4,5 Mrd USD) kétharmadát leírták. Az
adósságelengedés és a segélyek hatására a gazdasági konszolidáció 2001-ben érez-
tette hatását, ami 5,1%-os GDP-növekedéshez vezetett. 2002-ben Szerbiára nemcsak
a GDP átlagon felüli növekedése (4,5%)6 volt jellemző, hanem a reálbérek drasztikus,
3 A privatizációs folyamat során a Szerb Privatizációs Ügynökség több esetben a privatizálandó cégnek nem a folyó évi adatait
és mérlegét, hanem az azt megelőző évi, vagy még régebbi adatait bocsátja csak a befektető rendelkezésére.
4 A 2006 júliusában elfogadott Szerb pénzügyminisztériumi rendelet hatályba lépésével változott a helyzet.
5 Lásd a 13. oldalon található grafikont: FDI értéke Szerbiában 2000–2006 között.
6 A Szerb Statisztikai Hivatal adata.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 9

közel 100%-os emelkedése is. A további fejlődés legnagyobb gátja a 2002 közepétől
kibontakozó kormányválság volt, amikor a Szerb Demokrata Párt (DSS) kilépett a kor-
mányból, amelyet tovább mélyített Zoran Djindjics, szerb miniszterelnök meggyilkolá-
sa 2003. március 12-én. Mivel a kormány elvesztette többségét a parlamentben, 2003
decemberében választásokat tartottak, aminek alkalmával a korábbi vezető kormány-
párt, a Demokrata Párt (DS) kiszorult a hatalomból, és egy új, négy pártból álló ki-
sebbségi kormány kezdte meg működését 2004 márciusában. A politikai bizonytalan-
ság és a csökkenő külföldi támogatások hatására 2003-ban a GDP-növekedés 2,4%-
ra lassult. Szerb gazdasági elemzők a szerb gazdaságpolitika szempontjából egyön-
tetűen „elveszett évnek” definiálták a 2003. évet.

Azonban a szerb gazdaság 2004-ben fenntartható7 növekedési pályára került. A
G17 Plusz által felügyelt gazdaságpolitika sikeréhez nagyban hozzájárult az új adótör-
vények meghozatala – jövedéki adók növelése, béradóterhek csökkentése –, amely
a szerb termékek nemzetközi versenyképességének javulásához vezetett. Ezzel pár-
huzamosan némileg csökkent a korrupció, illetve a szürkegazdaság részaránya, és je-
lentősen, 8,1%-kal nőtt az állam adókból származó bevétele. Az ipari termelés 5%-os
bővülése mellett a magas bruttó nemzeti termék növekedéshez (több mint 9%) nagy-
ban hozzájárult a mezőgazdaság 12%-os bővülése is, ami egyrészt a mezőgazdaság
folyamatos modernizációjának és a kedvező időjárásnak volt köszönhető.
2004 fordulópontot jelentett, mert ez volt az első év, amikor az ipar, ezen belül is
a gépgyártás, a fémfeldolgozás és a számítástechnika területén komoly növekedést
mutatott. Pozitív tendenciák mellett ugyanakkor 2004-ben lassult a privatizáció, hiszen
míg 2003-ban a privatizációs bevételekből származó jövedelem meghaladta az 1,1
milliárd eurót, addig 2004-ben összesen 124 millió euró privatizációs bevétel realizá-
lódott. 2003-ban a legnagyobb volumenű privatizációs ügylet a dél-szerbiai dohány-
gyárak eladása volt a Philip Morrisnak és a BAT-nak, illetve a Beopetrol kiskereskedel-
mi benzinkúthálózat értékesítése az orosz Lukoilnak. A privatizáció lassulása mellett
csökkent a közvetlen külföldi befektetések (FDI) összege is (35,3%-kal): míg 2003-ban
ez az összeg 1395 millió USD volt, addig 2004-ben „csak” 890 millió.
2000-hez képest radikálisan csökkent az infláció; míg 2000-ben meghaladta a
100%-ot, 2003-ra 7,8%-ra csökkent, 2004-ben viszont újra meglódult, és az előző
évhez képest majdnem a duplájára nőtt (13,7%). Az infláció növekedését legin-
kább a folyamatosan bővülő belső kereslet, illetve a szerb piacon egyre nagyobb
súllyal megjelenő külföldi bankok által biztosított fogyasztói hitelek növekvő kínála-
ta váltotta ki.

7 2004-ben a GDP növekedése Szerbiában 9,3%-os (a Szerb Statisztikai Hivatal adata), majd az ezt követő két évben sem esett
ez az érték 5% alá.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 10

10 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A fogyasztói hitelek mellett Szerbiára egyedülállóan jellemző a készpénzhitelek
bővülése is, két év alatt több mint 2 millió ember vált új bankkártya tulajdonosává.
Szerbia külkereskedelmi árucseréje 2004-ben 2003-hoz képest majdnem 45%-
kal nőtt, és ugyan a kivitel növekedése nem érte el a behozatal növekedésének üte-
mét, ennek ellenére a 35%-os exportnövekedés mégis a szerb gazdaság fejlődését jel-
zi. Az import szerkezetében az előző évhez viszonyítva nem történt nagy változás, az
export szerkezete azonban alapvetően megváltozott. A szerbiai export legfontosabb
termékei a vas- és acéltermékek lettek, ahol a növekedés 12%-ot ért el (elsősorban a
U.S. Steelnek köszönhetően). Míg 2003-ban ezen termékekből a szerb külkereskede-
lem deficites volt, addig 2004-ben többlettel zárt. Ezenkívül komoly kiviteli növekedés
figyelhető meg a gépkocsigumik és színes fémek esetében is (ami szintén az ipariter-
melés-növekedés pozitív hatásának a jele).

Szerbia makrogazdasági mutatóinak, és a szerb privatizációs folyamat
alakulása 2005-ben

A 2005. decemberi adatok csak megerősítették a Szerbiára vonatkozó, korábbi gaz-
dasági előrejelzéseket, az ipari termelés növekedését, az export várakozásokat meg-
haladó bővülését, és a kereskedelmi deficit csökkenését.
2005 volt az első év, amikor az export növekedési üteme meghaladta az impor-
tét, sőt, míg a kivitel 29%-kal bővült, a behozatal 2%-kal csökkent az előző évhez ké-
pest, ami a külkereskedelmi hiány nominálisan 17%-os mérséklődéséhez vezetett. Ér-
demes azt is kiemelni, hogy a kivitel értékének bővülése úgy valósult meg, hogy a fel-
dolgozóipar, amely korábban a kivitel 95%-át adta, stagnált, pontosabban alig, csupán
0,8%-kal bővült. A szerkezetváltáson már átesett cégek kivitele növekedett, míg az ál-
lami irányítású óriáscégeké stagnált vagy tovább csökkent.
A szerbiai export legfontosabb cikkei továbbra is a vas- és az acéltermékek ma-
radtak, amelyek értéke az összkivitelben 14%-ra rúgott (amiben ismét a U.S. Steelnek
volt domináns szerepe), és az előző évhez hasonlóan, enyhén növekedett a gépkocsi-
gumik és a színes fémek kivitele is.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 11

Az infláció ugyanakkor az év végi fogyasztás növekedésének köszönhetően
meghaladta a várt mértéket, és elérte a 17,7%-ot, amelyet az előző évekhez hasonló-
an a belső kereslet generált.
A bruttó hazai termék 2005-ben 6,8%-kal bővült. Az egyéni fogyasztás 2005 első
félévében csökkent (5,9%-os visszaesés), majd ezt követően a lakossági kölcsönök –
amelyek nagysága ekkor meghaladta a betétállományokét – ugrásszerű növekedésé-
nek köszönhetően újra emelkedni kezdett. Ennek következtében a lakossági fogyasz-
tás éves szinten 5,2%-kal nőtt.
A Szerb Nemzeti Bank 2005. november közepén életbe léptetett intézkedései az
év utolsó hónapjában már éreztették hatásukat, hiszen az év utolsó hónapjában a la-
kosság dinárban számolt hiteleinek növekedése 4,2%-ra csökkent a júliusban mért
5,2%-kal szemben. A Szerb Nemzeti Bank az infláció visszaszorítása érdekében meg-
szüntette a csekkekre alapozott hitelvásárlási lehetőséget, és megszigorította a fo-
gyasztói hitelek feltételeit.

A 2005. év adópolitikája nagyon hasonlított az előző év gyakorlatához – azaz a
jövedéki adók növelése, a béradóterhek csökkentése –, amelynek célja a kedvezőbb
beruházási feltételek és a hazai termékek versenyképességének további növelése
volt. A törvények ösztönzőleg hatottak a magánvállalkozásokra – a kis- és középvállal-
kozások komoly fejlődést tudtak felmutatni – és továbbcsökkentették a korrupciót és
a szürkegazdaságot. Az adópolitikai intézkedésekkel az előző évhez viszonyítva sok-
kal hatékonyabbá vált az adók beszedése. A folyamat másik eredménye, hogy jelen-
tősen nőtt az állam bevétele (2005-ben 20,2%-kal).
2005-ben a költségvetési bevételek tervezett összege 418,5 milliárd dinár, a ki-
adásoké 391,6 milliárd dinár volt, a tervezett költségvetési többlet így 26,9 milliárd lett.
A költségvetési bevétel azonban 2005-ben elmaradt a tervezettől, annak értéke
14,5 milliárd CSD-vel volt kevesebb az előirányzottnál.8

A 2005-ös év elején a szerb tőkepiacon megjelentek a külföldi befektetési ala-
pok, ennek köszönhetően egyes részvények eladása ugrásszerűen megnőtt.
Szerbia 2005. évi privatizációs eredményei meghaladták a korábbi évek eredmé-
nyeit, ha nem is összértékükben, hanem az értékesített cégek eladásának volumené-
ben. 2005-ben Szerbiában összesen 504 céget privatizáltak, összesen 400 millió EUR
értékben, amihez 120 millió EUR befektetési érték is párosult.
A legtöbb céget tőkepiacon értékesítették, ezt követte a nyílt árverésen eladott
cégek száma, míg a legkevesebb céget tenderen keresztül adták el. Érdemes kiemel-
ni azt a tényt, hogy az összbefektetések 60%-a tender értékesítésen keresztül realizá-
lódott. E cégek 300-1000 foglalkoztatottal működtek, az esetek több mint felében a
könyvelési értéket messze meghaladó árért kerültek az új tulajdonos birtokába. E cé-
gek eladásából 96 millió EUR bevétel származott, amit 76 millió EUR összegű befek-
tetési program is kiegészített.
Nyílt árverésen 201 céget privatizáltak, amelyek 72%-ában a vásárló magánsze-
mély volt, 16 céget magánszemélyek konzorciuma vásárolt meg, 31 céget jogi sze-
mély és 9 cég került külföldi kézbe.

8 A Szerb Pénzügyminisztérium adata.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 12

12 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A tőkepiacon 127 cég került új tulajdonoshoz, ebből 125 millió EUR bevétel szár-
mazott. Ezek többnyire szállodák, illetve gyümölcs- és egyéb élelmiszer-feldolgozó
üzemek voltak.

Szerbia kapcsolata a Nemzetközi Valuta Alappal és az Európai Unióval,
Szerbia külső adóssága

A Szerb Köztársaság kormánya és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) képviselőinek
a „stand-by arrangement” utolsó, hatodik revíziójáról szóló tárgyalásai sikerrel zárultak
2005 novemberében. 2006 februárjában az IMF Igazgatótanácsa elfogadta a hatodik
revízióról készített jelentést, és ezzel leírták Szerbiának a Párizsi Klubbal szemben fen-
nálló 700 millió dolláros tartozását. Szerbia külső tartozása ennek ellenére tovább nö-
vekedett (2005. szeptember végén 14,5 milliárd dollár volt.)
A tartozás növekedését az eredményezte, hogy a Szerbiában működő külföldi
bankok 2004 és 2005 folyamán jelentős hitelösszeget folyósítottak (dinárra való átvál-
tás után) a lakosság és cégek számára. Az infláció gyorsuló növekedése, illetve an-
nak következtében, hogy a bankok a dinár helyett a deviza megtakarítását ösztönzik,
folyamatosan nő az euró szerepe a szerb gazdaságban.
Szerbia külföldi tartozásának összértéke 2005 végén 14 milliárd dollár volt,
ugyanakkor a bruttó hazai összterméken (GDP) belüli aránya elérte a 63,8%-ot. Az IMF
2005. évre vonatkozó értékelése szerint a külföldi adósság nagysága alapján Szerbia
a kevésbé eladósodott országok csoportjába tartozik (GDP-arányos meghatározás).

Az Európai Tanács 2005. októberi döntésének eredményeként 2005. október 10-
én hivatalosan megkezdődtek a Stabilitási és Társulási Egyezményhez vezető tárgya-
lások az EU és Szerbia és Montenegró között. Az első plenáris megbeszélésre 2005.
november 7-én került sor Belgrádban.
Az első technikai kör (2005. december 20–21.) fő témája az áruk, elsősorban me-
zőgazdasági és ipari termékek szabad mozgása, valamint az együttműködési politi-
kák területe volt. A második technikai kör (2006. február 22–23.) első részében olyan
témák kerültek napirendre, mint pl. a cégalapítás, pénzügyi szolgáltatások, munkavál-
lalók jogai, szolgáltatások a közlekedés terén, tőke szabad mozgása rövid és hosszú
távon, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok, szellemi tulajdon védelme, míg a má-
sodik rész fő témaköre az ipari és mezőgazdasági termékek kereskedelmének libera-
lizációja volt.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 13

Szerbia gazdaságpolitikája, makrogazdasági adatainak alakulása 2006-ban

* becsült adat

2006-ban a gazdaságkutatók becslése szerint a GDP növekedése 5,5-5,6% kö-
rül, a költségvetési egyenleg 2%-os többlete pedig a tervezett módon alakult.
Szerbiának 2001 óta készenléti hitelmegállapodása van a Nemzetközi Valuta-
alappal (IMF), amelyet 2006-ban meghosszabbítottak, és az alap visszajelzései to-
vábbra is alapvetően pozitívak. A költségvetési többlet, mint elvárás, az IMF 5-éves,
Szerbiára vonatkozó gazdasági csomagjának a része volt, aminek fejében az IMF le-
írta a Párizsi és a Londoni Klubnál Szerbia adósságának jó részét.
A Párizsi Klub 2001-ben Szerbia adósságának 66%-át írta le 4,562 milliárd USD
értékben, míg a Londoni Klub 2004-ben a 62%-át, ami 2,16 milliárd USD-t jelentett. A
jóléti kiadások egy részét áttolták 2007. januárra; az állami szektorban dolgozók fize-
tését 2007. januárban emelték (a parlamenti választások előtt), sőt a ki nem fizetett ko-
rábbi nyugdíjakat is részben ekkor pótolták.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 14

14 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Az elmúlt években Szerbiának a makrogazdasági stabilizációban elért eredmé-
nyét bizonyítja, hogy a Standard & Poor’s, a világ egyik legnagyobb és legelismertebb
hitelbesorolási cége Szerbiát 2004 novemberében B+ stabil kilátások, 2005 júliusá-
ban BB–, stabil kilátások, míg 2006 februárjában már BB–, pozitív kilátások kategóri-
ájába sorolta (azaz a befektetési és spekulációs kockázat jelentősen csökkent).
Szerbia megítélése az Európai Bizottság által készített jelentés szerint is pozitív,
és ha Szerbia együttműködése a Hágai Törvényszékkel kielégítő „lenne – lett volna”
(azaz, ha Mladicsot kiadták volna Hágának) –, akkor az EU-val megkezdett stabilitási
és társulási folyamat a tervezett ütemben haladhatott volna.

2006. novemberi adatok ismeretében kijelenthető, hogy a makrogazdasági folya-
matok Szerbiában alapvetően pozitív irányban változtak, az utóbbi évek egyik legma-
gasabb ipari növekedése mellett (4,5-5%) megfigyelhető az export rekord méretű bő-
vülése (35,9%) és a hazai kereslet lassuló növekedése (reál értéken 9,1%-os bővülés).
Az ipari termelés növekedését leginkább az építőipar (11,8%), a feldolgozóipar
(5%), az ércbányászat (5,2%) és az elektromos energia (2,9%) termelésének bővülése
eredményezte. 2006-ban a mezőgazdasági termelés az előző két év kiugróan magas
növekedése után (2004-ben 12%-os, 2005-ben 19,7%-os) stagnált (azaz majdnem,
1%-kal bővült). Az infláció értéke 2004-ben 2000-hez képest a nyolcadára csökkent,
2005-ben némileg magasabb volt a tervezettnél (17,7%), 2006-ban viszont minden vá-
rakozást felülmúlóan alacsony volt (6,5%, ami egyben az elmúlt tíz év legjobb eredmé-
nye is).
Az infláció csökkenésében 2006-ban nagy szerepe volt a Szerb Nemzeti Bank
árfolyampolitikájának, hiszen a dinár árfolyama az euróhoz viszonyítva 10%-kal erősö-
dött évközben. A közüzemi szolgáltatások árait többször emelték (fűtés, víz, szemét-
szállítás stb.), az inflációs rátánál sokkal nagyobb mértékben. Ezen árak változtatása
jórészt önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért sok fejtörést okozott mind a pénzügy-
minisztériumnak, mind pedig a Szerb Nemzeti Banknak, hogy hogyan lesznek képe-
sek ilyen inflációs nyomást kivédeni, és hogyan sikerül a kitűzött inflációs célt elérni.

A szolgáltatások területén megfigyelhető a kis- és a nagykereskedelem bővülése
(6,5%, illetve 7,5%), valamint a távközlés közel 40%-os (38,7%) bővülése mellett a vendég-
látóipar 8,4%-os csökkenése. A munkanélküliség, ami Szerbia egyik legégetőbb problé-
mája (aminek terén 2000 óta sem sikerült komoly előrelépést elérni), 1,3%-kal nőtt, a ré-
gión belül talán a legmagasabb munkanélküliségi rátát produkálva (28,5%-os).

2006 első 10 hónapjában a folyó fizetési mérleg hiánya 2703 millió USD volt, ami
34,9%-kal több, mint a 2005. év azonos időszakában, a külkereskedelmi hiány pedig
4926 millió USD (14,3%-os növekedés) volt ugyanebben az időszakban. A közleke-
désből származó bevételek értéke megközelítette a 350 millió USD-t (349,3 millió),
amely a legjelentősebb tétel a szolgáltatásokból származó bevételek közül (1679 mil-
lió USD), míg a legnagyobb százalékos növekedés a turizmus területén figyelhető
meg (27%-os növekedés, ami 325 millió USD bevételt jelentett).
A 2006. január–október közötti időszakban Szerbia pénzügyi átutalásainak (transz-
fer) mérlege 2570 millió USD pluszt mutatott (elsősorban a külföldön dolgozó szerb ven-
dégmunkások hazautalásainak köszönhetően), ami a külkereskedelmi mérleg hiányának
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 15

52,2%-a. Szerbia donációként ebben az időszakban 178 millió amerikai dollárt kapott ösz-
szesen a nemzetközi gazdasági szervezetektől. A külföldi közvetlen befektetések összege
2006. október végéig 4035 millió USD-t tett ki, míg a tőkeexport összege elérte az 1108
millió USD-t9, így a befektetetések mérlege 2927 millió USD többletet mutatott.

Az egy főre jutó FDI (USD) 1995–2005 között:
Románia: 1020 Magyarország: 3781
Bulgária: 1292 Horvátország: 2814
Szerbia: 670

2006-ban a Szerbiába érkező külföldi befektetések nem végleges (becsült) ösz-
szege meghaladta a 4,1 Mrd USD-t, amelynek értéke az előző években folyamatosan
emelkedett (2004-ben 969 millió USD, 2005-ben 1450 millió), de egy főre jutó értéke
még mindig elmarad a régió többi országáétól.10 A legnagyobb beruházó Szerbiában
2006-ban az a norvég távközlési cég volt, amelyik 1,513 Mrd EUR-ért megvásárolta a
szerb Mobi 63 mobilszolgáltatót. A megvalósult legnagyobb zöldmezős beruházást az
amerikai Ball Corporation hajtotta végre, amely csomagolástechnikával foglalkozik
(Coca-Cola üdítősdoboz gyártásával), míg a legnagyobb megvalósult pénzügyi akvi-
zíciós ügylet az olasz Banca Intesa szerbiai bankfelvásárlása volt. 2001–2006 között
a külföldi befektetések együttes összege megközelítette a 8 Mrd USD-t (7,947 Mrd). A
9 A legjelentősebb szerb tőkeexportőr a Telekom Srbija szerb távközlési vállalat, amelyik megvásárolta a boszniai Telekom
Srpske távközlési vállalat 65%-os tulajdoni hányadát 646 millió EUR-ért.
10 Szerbiában a külföldi befektetések később kezdődtek, mint a régió szomszédos országaiban – jelentős külföldi befektetések
2002-től realizálódnak csak Szerbiában.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 16

16 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

távközlés mellett, 2006-ban a legnagyobb befektetések a pénzügyi szektorban és a
gyógyszeriparban realizálódtak. A legnagyobb befektető Norvégia, őt követi Németor-
szág és Görögország.

A LEGNAGYOBB BERUHÁZÓK
Serbia Investment and
Export Promotion Agency

(USD million)
4 10 0
2 000
1 800
1 550
1 600
1 360
1 400
1 200
9 66
1 000
800
600 475
400
165
200 50
0
200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006*

OECD: a legnagyobb zöldmezos beruházások Szerbiában

Legnagyobb multinacionális cégek és befektetéseik Szerbiában

Cég Ország Szektor Befektetés típusa Érték
(millió EUR)
Telenor Norvégia Telekommunikáció Privatizáció 1513
Philip Morris USA Dohányipar Privatizáció 518
Stada Németország Gyógyszeripar Akvizíció 475
Banca Intesa Olaszország Bank Akvizíció 462
InBev Belgium Sörgyártás Akvizíció 430
NBG Görögország Bank Privatizáció 425
Mercator Szlovénia Kiskereskedelem Zöldmezős beruházás 240
Lukoil Oroszország Olajipar Privatizáció 210
Holcim Svájc Cementipar Privatizáció 185
OTP Bank Magyarország Bank Privatizáció 166
Alpha Bank Görögország Bank Privatizáció 152
U.S. Steel USA Acélipar Privatizáció 150
Metro Cash & Carry Németország Nagykereskedelem Zöldmezős beruházás 150
OMV Ausztria Üzemanyag Zöldmezős beruházás 150
Coca-Cola USA Üdítőitalok Akvizíció 142

Forrás: SIEPA (Serbian Investment and Export Promotion Agency)
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 17

Szerbiában az elmúlt három évben kedvező befektetési környezetet alakítottak ki
adókedvezményekkel (alacsony nyereségadó – 10%, jövedelemadó – 14%, termelő-
eszközök vámmentes importja stb.), befektetésösztönzési (többek között pénzügyi) tá-
mogatásokkal és új gazdasági törvényekkel, azonban továbbra sem oldották meg a
földtulajdon rendezetlenségéből adódó problémákat, és nem fogadták el az ipari par-
kok működéséről szóló törvényt.

2002. jan. 2003. jan. 2004. jan. 2005. jan. 2006. jan.

A Szerb Gazdaságkutató Intézet számításai szerint 2006. december végéig a
szerb kivitel (becsült adat) elérte a 6010 millió USD-t, ami 34,1%-os bővülést jelentett,
míg a behozatal becsült növekedése 19,1%-os volt, elérve a 12 449 millió USD-t. A
szerb kivitel dinamikus növekedésében komoly szerepet játszott az a tény, hogy a
Montenegróba történő kivitel 2006 novemberében már exportként szerepel (részese-
dése Szerbia teljes kivitelében nem elhanyagolható, 9,7%), hiszen ugyanez az adat
2005-ben még belkereskedelmi adatként volt nyilvántartva.
A szerb export legjelentősebb felvevőpiaca (2006. novemberi adatok alapján)
Olaszország (839 millió USD), Bosznia-Hercegovina (675,8 millió USD) és Németor-
szág (579 millió USD), míg a behozatal területén a legnagyobb partnerek Oroszor-
szág (1,9 Mrd USD), Németország (1,1 Mrd USD) és Olaszország (994,8 millió USD).
Magyarország a szerb export szempontjából Szerbia 12. legfontosabb partnere.

Szerbia bel- és külpolitikáját befolyásoló tényezők, illetve azok hatása
Szerbia gazdaságára

Szerbia és Montenegró viszonya 2006-ban megoldódott, hiszen a májusban ren-
dezett érvényes népszavazással függetlenné vált a kisebbik tagköztársaság, ami az ál-
lamközösség, Szerbia és Montenegró megszűnését is jelentette. Ugyanakkor tovább-
ra sem rendezték Koszovó státuszát, amelyre vonatkozóan az októberben elfogadott
új alkotmány kimondja, hogy az Szerbia elidegeníthetetlen része. Az ígéretek szerint a

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 18

18 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

tartomány hovatartozása részben vagy teljesen megoldódhat az ENSZ BT 2007-ben
várható végleges státuszhatározatával. A nem kielégítő együttműködés a Hágai Tör-
vényszékkel (a háborús bűnökkel vádolt Mladics tábornok kiadatásának elmaradása)
odavezetett, hogy az EU felfüggesztette a stabilitási és társulási megállapodásról foly-
tatott tárgyalásokat Szerbiával, amely kiváltotta az egyik vezető kormánypárt, a G17
Plusz kiválását a szerb kabinetből. Mindez új parlamenti választások kiírásához veze-
tett, amelyekre 2007. január 21-én került sor. Mivel 2006. október 15. óta a szerb kor-
mány csak ügyvivői feladatokkal van megbízva (miniszterelnök-helyettes, pénzügymi-
niszter és mezőgazdasági miniszter nélkül), több cég, többek között a szerb olajipari
vállalat és a NIS privatizációs folyamata is leállt. Feltehetően több hónapos csúszás
várható majd a 2006–2007. évre elfogadott 1674 millió dinár értékű Szerb Nemzeti
Fejlesztési Program (NIP) megvalósításában, de az sem zárható ki, hogy a Demokra-
ta Párt (DS) kormányra kerülése esetén az új kormány azt nagymértékben
módosít(hat)ja, felülír(hat)ja.

Szerbia gazdasági adatainak várható alakulása 2007-ben

Szerbia 2007-es makrogazdasági adatainak alakulását a jelenlegi politikai helyzetben
elég nehéz megjósolni (a január 21-i parlamenti választásokat követően nehezen alaku-
ló kormány, Koszovó státuszának rendezetlenségéből adódó negatív hatások), azonban
ha komolyabb negatív kül-, és belpolitikai változások nem történnek, és a Szerb Demok-
rata Párt nem alakít kormányt a Szerb Radikális Párttal, akkor alapvetően folytatódhat az
elmúlt évek tendenciája. 2007-ben az új kormány megalakulását követően Szerbiának
mielőbb pótköltségvetést kell elfogadnia, mivel a tervezett költségvetés bevételeit túlbe-
csülték (a Szerb Gazdaságkutató Intézet szerint 7,5 Mrd CSD-vel, ami valamivel keve-
sebb 100 millió EUR-nál). A tervezett 7%-os GDP-növekedés talán túlságosan ambició-
zus, de elemzők szerint az 5–6% közötti növekedés „könnyedén megvalósítható”. A fize-
tési mérleg 2007-ben továbbra is magas likviditású, a külföldi adósság további növeke-
dése és a devizatartalékok bővülése egyszerre jellemzi, ebből adódóan továbbra sem
okozhat gondot az import finanszírozása. Az infláció a tervezett 7%-kal szemben 9–10%
között várható, mivel a Szerb Nemzeti Fejlesztési Program megvalósítása nagymérték-
ben fogja növelni azt, hiszen nagyon sok szociális jellegű kiadást is tartalmaz, többek
között kórházak, iskolák felújítását. Várhatóan a privatizáció tovább folytatódik, elkezdő-
dik a szerb olajipari vállalat, esetleg a Szerb Elektromos Művek részleges privatizációja,
amely komoly bevételi forráshoz juttathatja a szerb költségvetést.

Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolatainak alakulása

Magyarország kivitele 2006 első 10 hónapjában 588,64 millió USD volt, ami 15,9%-os
bővülés az előző évhez képest.
A magyar behozatal ennél nagyobb mértékben emelkedett (34,6%-os bővülés,
értéke pedig 151,09 millió USD volt), ennek ellenére hazánk külkereskedelmi többle-
te Szerbia és Montenegróval szemben tovább nőtt (41,741 millió USD-vel), elérve a
437,555 millió USD-t. Fontos kiemelni, Szerbia és Montenegró exportját nagyban elő-
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 19

segíti, hogy preferenciális elbánásban részesül az EU-ban (vámmentesen, korlátok
nélkül szállíthat minden árut az EU területére 1-2 kvótával sújtott terméktől eltekintve).
Magyarország Szerbia és Montenegró 11. legfontosabb kereskedelmi partnere
A magyar export, árufőcsoport szerinti felbontásban a legnagyobb növekedést
az energiahordozók terén érte el, ahol a bővülés 96%-os volt11 (jelentősen nőtt a kő-
olaj- és a villamosenergia-exportunk), ennek ellenére exportunk legnagyobb hányadát
továbbra is a feldolgozott termékek adják, értékük 26,1%-kal bővült, elérve a 251,216
millió USD-t. Legjelentősebb kiviteli cikkeink továbbra is – a számítástechnikai, távköz-
lési és egyéb műszaki termékek mellett – a személygépkocsik.
A Szerbiából származó magyar importban a legnagyobb mértékű növekedés az
energiahordozók (elektromos energia) esetében történt, ahol a bővülés 4222,3%-os
volt, azaz 0,43 millió dollárról 16,52 millió dollárra emelkedett.12
Jelentős bővülés figyelhető meg a gépek és szállítóeszközök esetében is (legje-
lentősebb árufőcsoport), ahol a magyar import 235,3%-kal nőtt (33,48 millió USD).
A kétoldalú kereskedelemben egyre nagyobb a multinacionális cégek szerepe
(Metro Holding AG; Michelin, MOL), de megítélésünk szerint az energiahordozóktól el-
tekintve a magyar–szerb külkereskedelem túlnyomó többségét 350-400 vegyes tulaj-
donban lévő kis- és középvállalat bonyolítja.
A magyar vállalatok érdeklődése a szerbiai kiállítások és árubemutatók iránt fo-
lyamatosan nő. A több éve már sikeres I. kategóriás támogatásban részesülő Újvidé-
ki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari és a Belgrádi Technika Vásáron kívül, amelyeken
2006-ban 43, illetve 28 magyar kiállító vett részt, kiemelt érdeklődés jellemezte a To-
polyai Általános Vásárt, amelyen 38 magyar kiállító képviseltette magát. Mindhárom
vásár idején nagy érdeklődés mellett került sor a különböző üzletember-találkozókra
és befektetési fórumokra. Ezenkívül több más belgrádi és újvidéki vásáron is képvisel-
tetik magukat magyar cégek. Több alkalommal megrendezték a Szerb Gazdasági Ka-
mara ágazati kiállításait, tájékoztató és partnerkeresés céljából, amin 6-8 azonos pro-
filú cég mutatkozott be (számítástechnikai, szállítmányozási, logisztikai stb.).
A vállalati visszajelzések alapján megállapítható, hogy a magyar cégek akkor vál-
hatnak sikeresekké, ha a szerb piacon megfelelő nagyságú partnercéggel együttmű-
ködve próbálják termékeiket értékesíteni. A szerb fizetési morál továbbra is rossz,
ezért továbbra is az előre fizetés ad csak megfelelő biztonságot a magyar exportáló-
nak (kkv szektor).
2006-ban a multinacionális magyar érdekeltségű cégek szerbiai megjelenése
(Trigránit, OTP, MOL) komoly érdeklődést váltott ki a magyar kis- és középvállalkozá-
sok körében is. A Trigránit Rt. 2006. június 13-án előszerződést írt alá a szerb állami
vasúti társasággal egy új vasúti terminál és a hozzákapcsolódó üzletközpont építésé-
ről. A projekt értéke 150-200 millió euró között lesz.
Az OTP bank 2005-ben aláírta a szerződést a Szerb Bank Rehabilitációs Ügynök-
séggel a Niska Banka akvizíciójáról. 2006-ban további két magánbank megvásárlásá-
ra is sor került (Zepter Banka, Kulska Bank), ennek köszönhetően az OTP Bank Szer-
bia pénzügyi piacán 3% körüli részesedést ért el.
11 Ennek egyik magyarázata, hogy 2006 végén már 15 MOL-benzinkút található Szerbiában, ami jelentősen megnövelte hazánk
üzemanyagexportját Szerbia irányába.
12 Az Elektromos Művek magyarázatként csak annyit közölt, hogy jelentősen megnőtt az elektromosenergia-tranzit a két ország
között.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 20

20 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A MOL magyar olajipari vállalat Szerbia területén zöldmezős beruházás kereté-
ben eddig 15 benzinkutat nyitott meg. A MOL a kiskereskedelmi jelenléten túl erősen
érdekelt mind a NIS-szel (szerb olajipari vállalat) való stratégiai partnerség kialakításá-
ban, mind a részesedésszerzésben. A Szerb Nemzeti Bank 2006. szeptember végi hi-
vatalos kimutatása alapján Magyarország a külföldi befektetők sorában a 11. helyet
foglalja el 28,375 millió USD-vel, és ha a két OTP-akvizíciót is beleszámoljuk (amely-
ből ekkorra az egyik már realizálódott), akkor ez az érték mintegy 150 millióval emel-
kedik, és hazánk a 6-7. helyre lép előre.

Komoly együttműködési lehetőséggel kecsegtet a Nagybecskereken (Zrenjanin)
tervezett Biotech Energy magyar–amerikai konzorcium beruházása. A 2009-re meg-
valósuló 380 millió EUR értékű zöldmezős beruházás egy bioetanol-gyártó cég és az
azt kiegészítő logisztikai központ építését foglalja magába.
A szerb gazdaság gyors ütemű növekedése miatt Szerbia egyre komolyabb fel-
vevőpiacává válhat Magyarországnak (a magyar kivitel az elmúlt négy évben majd-
nem megháromszorozódott). A magyar multinacionális cégek megjelenése után
(OTP, MOL) Szerbia 2007-ben várhatóan a magyar kis-, és középvállalkozások érdek-
lődésének a fókuszába kerülhet.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 21

II. Községek Szerbiában
Bevezető a községek elemzéséhez

Szerbiában az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat joga a községet, a
várost, illetve a fővárost illeti meg. E tanulmány szempontjából a szerbiai községek
helyzete érdekes, megjegyezzük azonban, hogy a község kifejezés Szerbiában, tartal-
mában mást jelent, mint a magyarországi szóhasználatban. A község, szerbül opsti-
na, leginkább egy kisebb magyarországi megyének felel meg, néhol járásnak is for-
dítják. A község központja rendszerint egy város, amely köré kisebb települések cso-
portosulnak, egy szerbiai községnek átlagosan 60 ezer lakosa van.13
A szerbiai községi önkormányzatok gazdasági helyzetét elemezve nem hagy-
ható figyelmen kívül a 2002-ben elindított decentralizációs reformfolyamat. Ennek
első lépéseként megalkották az új önkormányzatokról szóló törvényt, amely az ön-
kormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok számát jelentősen, 13-ról 35-re növel-
te. Az Európa Tanács értékelése szerint a törvény elég jó ahhoz, hogy a valós he-
lyi autonómiához elégséges jogi alapot biztosítson, azonban az Európa Tanács és
más független elemzők véleménye szerint is a helyi autonómia gyakorlati megva-
lósulásával kapcsolatban már gondok merülnek fel. Sok esetben a törvény által
garantált önkormányzati hatáskör a gyakorlatban nem érvényesül, részben azért,
mert az egyes szakterületeket szabályozó törvényeket sok esetben még nem hoz-
ták összhangba az új önkormányzati törvénnyel.14 A várakozások ellenére az új
köztársasági alkotmány sem biztosít erősebb garanciákat az önkormányzati auto-
nómia védelméhez. Az elmúlt kormányzati ciklusban a helyi önkormányzatokért fe-
lelős minisztérium gyakorlatilag blokkolta a decentralizáció irányába mutató refor-
mok folytatását.
A községi autonómiát leginkább korlátozó tényező azonban az, hogy az önkor-
mányzatok Szerbiában nem rendelkeznek tulajdonjoggal, csak használati joguk van
az állami tulajdon felett, ez nagymértékben korlátozza a pénzügyi és gazdasági auto-
nómiájukat, valamint a helyi gazdaságfejlesztésben játszott szerepüket.

A többi volt szocialista ország, mint például Lengyelország és Magyarország, a
rendszerváltás kezdetén, még a privatizáció előtt visszajuttatta az önkormányzatok tu-
lajdonába az állami vagyon egy részét. Általában minimálisan a kötelező feladatok el-
látásához szükséges tulajdont ruházták át az önkormányzatokra, amelyek ezután kor-
látlan tulajdonosi jogokat szereztek, és szabadon gazdálkodhattak az önkormányzati
vagyonnal. Miután az önkormányzatok tulajdonosként kezdtek viselkedni, sok eset-
ben látványos volt a közfeladatok ellátására szolgáló infrastruktúra fejlődése, a helyi
erőforrások hatékonyabb kihasználása.15
13 Handbook for local councilors, Website of the Standing Conference of Cities and Municipalities, 10.
http://www.skgo.org/code/navigate.php?Id=266.
14 The Congress for Local and Regional Authorities, Report on Local and Regional Democracy in the Federal Republic of
Yugoslavia – CG (8) 24 Part II, 28. 09. 2001.
15 Charles Jokay, “Policy Recommendations for Returning and Transferring Property to Local Government in Serbia,” 131–132.
In: Providing More Services with Less Money? Intergovernmental Finance Reforms In Central Europe, (ed.) Anthony Levitas
and Gábor Péteri, OSI/LGI, 2005, Budapest.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 22

22 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Szerbia az egyetlen ország Dél-Kelet-Európában, ahol nem adták vissza az önkor-
mányzatoknak a tőlük az 1995-ös központosítás során elvett tulajdont. Az önkormány-
zatok emiatt a helyi gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjából életbe-
vágóan fontos befektetésekről csúsznak le, ráadásul minden állami tulajdonra vonat-
kozó, állami tulajdonban lévő földterületen történő beruházás előtt ki kell kérni a köz-
társasági szervek jóváhagyását, ami gyakran évekig is eltart.16
A szerbiai községek ezért több millió eurónyi befektetéstől, illetve több száz új
munkahelytől esnek el. Valószínűsíthető, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tarto-
zó közszolgáltatások hatékonysága és színvonala is javulna, ha az önkormányzatok
tulajdonosként léphetnének fel. A Városok és Községek Állandó Értekezlete, amely a
helyi önkormányzatok legnagyobb érdekképviseleti szerve, kidolgozta az állami va-
gyon átruházásáról szóló törvényt, de a kormány egyéb sürgős teendőkre, legutóbb
az új alkotmány meghozatalára hivatkozva, évek óta halogatja annak napirendre
tűzését.17
A pénzügyi autonómia másik fő akadálya, amely az önkormányzatok finanszírozá-
sának módjával volt összefüggésben, a 2006 júliusában elfogadott új államháztartási re-
formmal nagyjából elhárult. Az önkormányzatoknak korábban bevételeik egy jelentős ré-
szét évente kellett kialkudniuk a központi kormányzattól, ez nehezítette az éves költség-
vetés tervezhetőségét és átláthatatlanná tette az elosztási rendszert. Az új törvény értel-
mében az önkormányzatok a nekik járó saját jogú bevétel részét képező adókat és ille-
tékeket, elsősorban a vagyonadót és az ingatlaneladásoknál fizetendő illetéket 2007-től
maguk szedik be. Ez várhatóan javítani fogja ezen adók behajtásának hatékonyságát,
továbbá a bevételek radikális növekedését eredményezheti. A vagyonok értékét eddig
önbevallás útján állapították meg, és sokszor az sem járt különösebb következménnyel,
ha valaki nem fizetett, mivel a központi kormányzat kevésbé volt érdekelt a teljes egészé-
ben az önkormányzatokat megillető adók behajtásában. Eddig e két adófajta tette ki az
önkormányzatok teljes bevételének 15%-át, ami 2007-től valószínűleg emelkedni fog. A
saját jogú bevételek, amelyek nem megosztott vagy átengedett adókból származnak, az
önkormányzati bevételek 35%-át adják, amely meglehetősen magas regionális viszony-
latban, és ez elméletileg a relatíve magas szintű pénzügyi önállóság jele is lehetne. A sa-
ját bevételek jó részét azonban, az említett vagyon- és ingatlanadón túl, a vállalkozáso-
kat sújtó adók és díjak alkotják, amelyeket tovább emelni nem nagyon lehet vagy inkább
nem érdemes, mert az a község gazdaságának fejlődését veszélyezteti, hiszen elriaszt-
hatja a befektetőket és torzítja a piaci versenyt. 18

Az önkormányzati bevételek másik harmadát a központi költségvetési támogatá-
sok teszik ki, harmadik harmadát pedig a helyi jövedelmi adó, amely a megosztott adó-
bevételek kategóriájába tartozik. A most kialakuló államháztartási rendszerben úgy tű-
nik, az önkormányzatok a központi kormányzattól való pénzügyi függősége, legalább-

16 Newsletter. Issue 12, Serbian Local Government Reform Program, September–December 2005, http://www.slgrp.usaid.org.
yu/.
17 Interview with Djordje Stanicic, secretary general of the Standing Conference of Cities and Municipalities, Belgrade, 28. 09.
2006.
18 Anthony Levitas, “Reforming Serbia’s Local Government Finance System,” Journal of Public Administration, 28:147–178,
2005.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 23

is ami a rendszeres kiadásokat és működési költségeket illeti, jelentős mértékben mér-
séklődni fog annak köszönhetően, hogy a központi költségvetési támogatásokat mos-
tantól egy világos matematikai képlet alapján osztják szét, amely várhatóan hatékonyan
fogja kezelni az önkormányzatok közti fejlettségbeli különbségeket is. A rendszer átlát-
hatóságának növelése teremti meg a feltételeit annak, hogy az önkormányzatok piaci
hiteleket vehessenek fel. Egyelőre a nagyobb önkormányzatok, mint például Szabadka
élnek ezzel a lehetőséggel, de csak a tőkeberuházások finanszírozásának céljából. A
költségvetési évet deficittel záró önkormányzatok vehetnek fel rövidtávú hitelt, amely-
nek összege nem haladhatja meg az előző évi bevételek 150 százalékát. Az elkövetke-
ző néhány évben az önkormányzatok feltehetően kötvények kibocsátásával is megje-
lennek a pénzügyi piacokon. Egyelőre azonban még a közüzemi szolgáltatásokat vég-
ző önkormányzati közvállalatok számára sem nyújthatnak garanciákat.19

A nagyobb volumenű beruházásokat ugyanakkor a központi költségvetésből, pá-
lyázatok útján finanszírozzák, például a jelenleg zajló Nemzeti Beruházási Program-
ból, ami szintén az önkormányzatok függőségét jelzi, főleg, mert az önkormányzat po-
litikai kapcsolatai erősen befolyásolják az ilyen jellegű forrásokhoz jutás esélyét.20
Összességében a községek bevétele a GDP mindössze 5,6%-ára rúg,21 ami elég
alacsonynak tekinthető, ugyanakkor megfelel az általuk vállalt feladatoknak. Az igen
költségigényes egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások nem, csak az ezek-
hez tartozó épületek fenntartása tartoznak egyelőre önkormányzati hatáskörbe. Fon-
tos kiemelni, hogy jóllehet a saját bevételek aránya nagy az összbevételekhez viszo-
nyítva, ezen bevételeket továbbnövelni nem nagyon lehet, tehát pénzügyi autonómiá-
ról, amennyiben ez valamiféle pénzügyi mozgásteret is feltételez, nehéz beszélni. Az
önkormányzatok gazdasági autonómiáját, beleértve a helyi gazdaságfejlesztésben
játszott szerepüket, leginkább az növelhetné, ha visszakapnák az állami vagyon felet-
ti tulajdonjogukat, hiszen ezzel kerülhetnének olyan pozícióba, amelyből nagyobb be-
folyásuk lenne a befektetések ösztönzésére.
Az igen behatárolt feltételek ellenére egyre több község tesz lépéseket helyi gaz-
dasága fejlesztésének érdekében. Szabadkán például most nyitják meg a helyi gaz-
daságfejlesztési irodát az önkormányzatnál, illetve bekapcsolódtak a USAID22 által
szponzorált Szerbiai Helyi Önkormányzati Reformprogram projektjeibe is, amelyek-
ben a magyar többségű községek közül még Óbecse és Topolya vett részt. Az önkor-
mányzatok számára rendelkezésre áll néhány eszköz, amellyel képesek a helyi befek-
tetési környezetet javítani és a vállalkozások fejlődését elősegíteni. Ezt a célt szolgálja
például üzleti inkubátor létrehozása induló vállalkozások számára, zöldmezős beruhá-
zásokra alkalmas terület kialakítása, a vállalkozások beindításához szüksége engedé-
lyek megszerzésének könnyítése – elsősorban az ún. egyablakos ügyintézés kialakí-
tásával –, az önkormányzat által kiszabott díjak, illetékek racionalizálása, csökkenté-
se, valamint üzleti-befektetési zónák létrehozása.

19 Interjú a SLGRP (Serbian Local-Government Reform Program) szakembereivel, Belgrád, 2007. 01. 13.
20 Interjú a SLGRP (Serbian Local-Government Reform Program) szakembereivel, Belgrád, 2007. 01. 13.
21 2003-as adat! Anthony Levitas, “Reforming Serbia’s Local Government Finance System,” Journal of Public Administration,
28:153, 2005.
22 U.S. Agency for International Development, www.usaid.org

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 24

24 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A magyar többségű községek

A délvidéki magyarság gazdasági helyzetére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre
közvetlen adatok, így csupán az általuk lakott közigazgatási egységek adataira tá-
maszkodhatunk. Ezek alapján Észak-Bácska és Észak-Bánát gazdasági adatainak
elemzése, azon belül is a magyar többségű községek gazdasági helyzetének vizsgá-
lata adhat némileg használható képet a vajdasági magyarság gazdasági helyzetéről.
Nyugat-Bácskát vagy Dél-Bánátot elemezve az ottani magyarokról, alacsony számará-
nyukból adódóan valójában nem kapunk érdemi információt, ezért az alábbiakban az
észak-bácskai és bánáti községekre, illetve Dél-Bácska két községére helyezünk na-
gyobb hangsúlyt, ahol a magyarok nagyobb arányt képviselnek. A tanulmány követ-
kező fejezete részletes leírást ad arról a nyolc községről, ahol a magyarok relatív vagy
abszolút többséget alkotnak, a mostani fejezet ennél nagyobb területi egységek gaz-
dasági leírására törekszik.23
Ami az alábbi elemzés módszertanát illeti, az a közölt adatok tekintetében meglehe-
tősen következetlennek tekinthető, mivel a vizsgált paraméterek nem teljesen ugyanazok
minden körzet esetében. Ennek az az oka, hogy a rendelkezésre álló statisztikák és ada-
tok nehezen elérhetőek és szűkösek, ezért az általunk fellelhető adatok kerültek az elem-
zésbe. Ugyanez vonatkozik a nyolc magyar többségű község leírására is, esetükben a
„legfrissebb” statisztikai adatok túlnyomórészt 2004-ből származnak.24 A községeket rész-
letesen tárgyaló fejezetek részben emiatt is támaszkodnak nagyobb mértékben az inter-
júkra, helyi konzultációkra, amelyek nagy része 2005 nyarán készült. Az információkat
igyekeztünk azonban frissíteni elsősorban sajtóanyagokból, 2006 végéig.

E nyolc község helyzetének vizsgálata azért is fontos, mert a magyar többségű ön-
kormányzatok fontos szerepet játszottak és játszanak a vajdasági magyarok nyelvének
és kultúrájának megőrzésében, másrészt bizonyos értelemben képesek érvényesíteni
a magyarság gazdasági érdekeit is, mint ami például a közszférában való arányos fog-
lalkoztatást illeti. A milosevicsi korszakban elsősorban Szabadka önkormányzata vállalt
aktív szerepet a nemzetiségi kulturális intézetek és programok pénzügyi fenntartásá-
ban és gondoskodott arról, hogy a közszférából egyre inkább kiszoruló nemzetiségiek
– elsősorban magyarok, horvátok és bunyevácok – az önkormányzat hatáskörébe tar-
tozó intézményekben számarányukhoz mérten legyenek képviseltetve.
A községi önkormányzat, elsősorban pénzügyi támogatással, nagyban hozzájá-
rult ahhoz is, hogy a magyarság szempontjából kulcsfontosságú intézmények, köztük
a Szabadkai Rádió, a Kosztolányi Dezső Színház, a Szabadkai Népkör, illetve népze-
nei és népművészeti egyesületek, valamint magyar folyóiratok átvészeljék ezeket a
válságos időket.25

23 Hasonló kutatást 2003 során is végeztünk, amelynek eredményei az EÖKiK által publikált, 2004-ben megjelent kötetben je-
lentek meg (Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok
javításának lehetőségei,” szerk. Réti Tamás, Közeledő Régiók a Kárpát-medencében, EÖKiK, 2004, Budapest). A jelen elem-
zésben frissítettük az adatokat, és próbáltuk nyomon követni az elmúlt két év gazdasági változásainak hatását a magyarok ál-
tal lakott régióban.
24 Ennek az az oka, hogy 2007 elején, amikor a kéziratot lezártuk, a beszerezhető legfrissebb statisztikai évkönyv a 2005-ös volt
(Municipalities in Serbia, 2005), amelyet 2006 márciusában adtak ki Belgrádban, és ami 2004-es adatokat tartalmazott.
25 Tamás Korhecz, „Subotica – Haven of Multicultural Coexistence”, Nenad Dimitrijevic (ed.), Managing Multiethnic Local
Communities in the Countries of the Former Yugoslavia, LGI/OSI, 2000, 421–426.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 25

Szabadka mellett Zenta is fontos szerepet játszik a magyar kulturális értékek
megőrzésében. A Thurzó Lajos Művelődési Központot, amihez többek között múze-
um, színház, könyvtár tartozik, részben azzal a céllal hozták létre 2000-ben, hogy az
említett intézmények ne essenek a központosítás áldozatául, hanem helyi irányítás
alatt megőrizzék a helyi kulturális életben elfoglalt pozíciójukat.26
A Vajdaságban az arányos foglalkoztatás terén is sikerült eredményeket elérni. A
tartományi szervek és az önkormányzatok tevékenységének köszönhetően a Vajda-
ság területén a nemzeti kisebbségek arányos foglalkoztatása többnyire megvalósul
azokon a területeken, amelyek tartományi vagy önkormányzati hatáskörbe tartoznak.
A szórványban élő magyarságra ez valószínűleg már kevésbé igaz, Temerinben pél-
dául nemcsak az állami hatásköbe tartozó területeken, mint például a rendőrségen
vagy a postán, de a tartományi hatáskörbe tartozó Elektrovojvodinában (helyi elektro-
mos művek), illetve az önkormányzat ellenőrizte közvállalatokban is erősen alulrepre-
zentált a magyarság.27 A központi állami funkciók, mint például az igazságszolgálta-
tás és a rendőrség esetében viszont általában igaz, hogy a kisebbségek ezeken a te-
rületeken erősen alulreprezentáltak.28

1. táblázat

A magyarok aránya a rendőrség és az igazságszolgáltatás szerveiben a Vajdaság területén

A Vajdaság lakossága 14,28% (2002-es népszámlálás)
A községi bíróságokon szolgáló bírák 9,70%
Körzeti bírák 4,40%
Községi ügyészek 8,00%
Körzeti ügyészek 9,30%
1. táblázat
Kereskedelmi bíróságok bírái 10,20%
A magyarok
A Szerbiai aránya a rendőrség és az igazságszolgáltatás szerveiben a
Belügyminisztérium
Vajdaság területén
1. Osztályvezetők és felügyelők 4,16%
2. Főfelügyelők 8,33%

A harmadik terület, ahol a községi önkormányzatok szerepe kulcsfontosságú, az
a hivatalos nyelvhasználat, amelynek költségvonzata ugyancsak nem elhanyagolható.
A magyar nyelv hivatalos használatának kérdése nemcsak jogi probléma, azaz hiába
nyilvánítja ki az adott önkormányzat, hogy területén hivatalos a magyar, ha a hivatalos
intézményekben dolgozó alkalmazottak nem tudnak magyarul vagy nincs pénz a két-
nyelvű feliratokra. A kétnyelvűség gyakorlati megvalósítása elsősorban attól függ,
hogy ez mennyire prioritás az adott önkormányzat számára, illetve van-e rá forrás, rá-
adásul e két dolog általában szorosan összefügg. A hivatalos nyelvhasználat tehát bi-
zonyos mértékig a községek gazdasági helyzetétől is függ.
Szabadka 2005-ben a USAID támogatásával a Szerbiai Helyi Önkormányzati Re-
formprogram keretében hozta létre a háromnyelvű Polgárok Szolgálati Központját

26 Interjú Juhász Attilával, Zenta polgármesterével, Zenta, 2006. szeptember.
27 „Részarányos foglalkoztatást” Magyar Szó, 2006. 10. 20.
28 Interjú Orosz Jánossal, Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, 2006. szeptember, Újvidék.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 25
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 26

26 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

(Citizens Assistance Center). A központ lényege, hogy a különféle dokumentumokat,
mint például anyakönyvi és házassági kivonatot vagy építési engedélyt, ún. egyabla-
kos ügyintézéssel, azaz egy helyen lehet beszerezni egy lényegesen egyszerűbb ügy-
intézési rendszerben, mint korábban. Szabadkán ezt a szolgáltatást három nyelven,
szerbül, horvátul és magyarul biztosítják. Habár ez így nagyobb anyagi terhet jelent a
községnek, mint a korábbi rendszer, nyilvánvalóan prioritást élvezett, hogy a többnyel-
vűség a gyakorlatban is érvényesüljön.29

Mindebből az is következik, nem mindegy, részt vesznek-e a magyar pártok az
önkormányzatok munkájában. A legnagyobb magyar párt, a Vajdasági Magyarok
Szövetsége (VMSZ), a 2004-es választásokon jelentős mértékben veszített korábbi
pozícióiból. A szabadkai önkormányzat képviselő-testületében majdnem felére csök-
kent mandátumainak száma, 30-ról 16-ra, bár a polgármesteri széket sikerült megtar-
tani. Vajdaság-szerte a korábbi nyolc polgármesteri helyből négyet (Szabadka, Zenta,
Kishegyes, Topolya) sikerült megőriznie.
Néha igen bizarr helyi szintű együttműködések is létrejönnek, Óbecsén például a
Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbiai Radiká-
lis Párttal együtt, közös erővel munkálkodik a szerbiai demokrata párti (DSS) polgár-
mester, Dušan Jovanović, elmozdításáért. A VMSZ a tömbmagyarság községei közül
Óbecsén, Adán és Csókán szinte teljesen kiszorult a hatalomból.30 Magyarkanizsának
és Adának magyar polgármestere van, de mindketten szerb pártok képviseletében dol-
goznak. Előbbit Körmöczi Károly, a Vajdasági Reformisták tagja vezeti, aki a Demokra-
ta Párt listáján szerepelt a 2007. januári választásokon, míg Adán Ürményi Ferenc pár-
ton kívüliként, a Szakértelemmel és Szívvel a Sikeres Községért nevű polgárok cso-
portjának jelöltjeként nyerte el a polgármesteri címet, ő a januári parlamenti választá-
sokon a Koštunica vezette Szerb Demokrata Párt (DSS) listáján indult. 31
A VMSZ 2004-es önkormányzati választásokon bekövetkezett pozícióvesztésé-
nek több oka is van. Az egyik legfontosabb, hogy a vajdasági magyar szavazók már
nem kizárólag a magyar pártokban látják mindennapi problémáik orvoslásának lehe-
tőségét, hanem egyre inkább közelednek a demokratikus, európai irányultságú szerb
pártokhoz. Ez egyébként nemcsak a magyarságra, de szinte valamennyi vajdasági ki-
sebbségre érvényes. A magyarság mellett legnépesebb kisebbségek közül a horvá-
tok hagyományosan a Demokrata Párt (DS), a szlovákok pedig a G17 Plusz és a
Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga szavazóinak számítanak.
Megjegyezzük, Szabadka polgármestere, a VMSZ jelöltje, Kucsera Géza 2004-ben
éppen a horvát szavazóknak köszönthetően tudta megtartani pozícióját. Valószínűleg
nem tett jót a párt népszerűségének a korábbi pragmatikusabb, mérsékeltebb retori-
ka radikalizálódása sem, főleg a 2003–2004-es kisebbségellenes vajdasági inciden-
sek és a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán.
Az önkormányzati hatalmi harcok erősen érintik a különféle közszolgáltatásokat
végző intézmények vezetőségét is. Gyakran megesik, hogy az önkormányzatok kép-
viselőtestületeiben nemcsak arra ügyelnek, hogy a vezető pozíciót betöltők összetéte-

29 USAID, Serbia, Newsletter, Serbian Local Government Reform Program, Issue 12, September–December, 2005, 12.
30 Interjú Szerbhorváth Györggyel, vajdasági szociológus- és újságíróval, 2006. október, Budapest.
31 „Kik közül választhatunk?”, Magyar Szó, 2007. 01. 10.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 27

le nagyjából leképezze a helyi nemzetiségi arányokat, de párthoz tartozás alapján is
leosztják a kulcspozíciókat, többek között a közvállalatok igazgatói posztjait.
Nagybecskereken például, ahol a Demokrata Párt (DS), a Vajdasági Szociáldemokra-
ta Liga (LSV), a G17 Plusz és a VMSZ alkotta a helyi kormánykoalíciót, a szerb kor-
mányzat 2006 végén leváltotta az önkormányzat vezetőségét, és kényszerigazgatást
vezetett be. A Szerb Demokrata Párt (DSS) vezette új képviselő-testület egyik első lé-
péseként, minden különösebb magyarázat nélkül leváltotta a Vajdasági Szociálde-
mokrata Ligához és a G17 Pluszhoz közel álló igazgatókat: a Városrendezési Igazga-
tóság, a Köztisztasági Vállalat, a Piacok és Parkolók Közvállalat, a Kultúrközpont, a
Népszínház és a Galéria igazgatóját, helyükre pedig a DSS-hez közel álló személye-
ket nevezett ki.32 Nagybecskerek példája semmiképpen sem tekinthető egyedi eset-
nek. Nemcsak a pártokra jellemző klientúraépítést és a kulcspozíciók monopolizálá-
sát illusztrálja, hanem azt is jelzi, hogy az önkormányzati autonómia alkotmányos vé-
delme messze nem kielégítő, a központi kormányzat néha durván beavatkozik az ön-
kormányzatok életébe, saját érdekeinek megfelelően alakítva az eseményeket.

Míg az önkormányzatoknak van ráhatásuk arra, hogy az általuk felügyelt közvál-
lalatokban és intézményekben a foglalkoztatási szerkezet tükrözze az adott község
nemzetiségi összetételét, a gazdasági szférában nehéz és talán nem is tanácsos az
efféle folyamatokat befolyásolni. Ugyanakkor a nemzetiségek, köztük a magyarok, tör-
ténelmi okokból, hátrányos pozícióból indultak a privatizációban, és mostanra már
megállapítható, hogy e hátrányt nem sikerült ledolgozniuk. Bár a gazdasági szférára
vonatkozó arányokról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a társadalmi tulaj-
donban lévő vállalatok – amelyeket a törvény szerint 2007 végéig kellene privatizálni,
de a folyamat valószínűleg tovább fog húzódni – menedzsmentjében a magyar nem-
zetiségűek feltehetően rendkívül alulreprezentáltak voltak a privatizáció kezdetén,33
ami azért jelentett hátrányt, mert sok vállalatot maga a menedzsment privatizált.
Egy topolyai középvállalkozóval készült interjú során kiderült, hogy a község te-
rületén lévő társadalmi tulajdonú vállalatokban egy-két kivétellel – a felsorolt 19 válla-
latból csupán 2-ben – mindenütt szerb volt az igazgató, míg a gépsoroknál dolgozók
80 százaléka volt magyar.34 Szabadkán ez az arány hasonló, a mintegy 220 vállalat-
igazgatóból mindössze 3 volt magyar.35 Az interjúk során az is elhangzott, hogy sok
esetben a társadalmi tulajdonú vállalatokban a menedzsment az évek során saját tő-
két halmozott fel azáltal, hogy a vállalatból „átmentette” a pénzt a saját magánvállalko-
zásába, illetve szándékosan csődbe vitte a társadalmi tulajdonú vállalatot, hogy „po-
tom áron” megvásárolhassa azt. Mindezek következményeként elsősorban szerbek
vettek részt a privatizációban, míg a magyarok általában nem rendelkeztek megfelelő
tőkével. A társadalmi tulajdonú vállalatokon kívül jelentősebb tőkefelhalmozásra a 90-
es években illegális üzletekből – „feketézésből” – volt lehetőség, amiben a magyarok
32 „Túlórázott a káderkonyha”, Magyar Szó, 2006. 12. 15.
33 Ezt a megfigyelést a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság kutatása is megerősítette. A Vajdaságban 36 községet vizsgál-
va megállapították, hogy a szerbek erősen felülreprezentáltak a társadalmi vállalatok és a bankok menedzsmentjében. A vizs-
gált társadalmi vállalatok vezetőségében a magyarok aránya 9,86%-kal maradt el a népességbeli arányuktól, a bankok me-
nedzsmentjében pedig 11,14%-kal. Forrás: Helsinki Committee for Human Rights in Serbia, National Minorities and Law, Hel-
sinki Files N. 15, Belgrade, 2002, 89–90.
34 Interjú egy topolyai középvállalkozóval, 2003. július, Topolya.
35 Interjú Szecsei Mihály közgazdászprofesszorral, 2003. július, Szabadka.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 27
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 28

28 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

szintén kevésbé vettek részt, részben azért, mert kevésbé számíthattak a hatóságok
elnézésére és jóindulatára.36
A vajdasági magyar vállalkozói réteg a privatizáció során sem tudott igazán lab-
dába rúgni. E réteg elsősorban olyan kis- és középvállalkozókból áll (nagyvállalkozó
szinte nincs is), akik olyan területekre szakosodtak, ahol társadalmi tulajdonú vállala-
tok nem voltak jelen, mint például számítógép-kereskedés, távközlés és kommuniká-
ció, kereskedelem, szolgáltatás, összefoglalóan tehát a nem-termelési ágazatokra
összpontosították figyelmüket. Részvételüket a privatizációban az is korlátozta, hogy
teljesen más ágazatokban tevékenykednek, mint a privatizálásra kerülő vállalatok.37

A privatizáció folyamatának általános megítélése Szerbiában messze nem olyan
pozitív, mint ahogyan az a nemzetközi szervezetek értékeléseiből kitűnik. Valójában
nem magával a privatizáció menetével és szabályaival van a probléma, hanem azzal,
hogy tíz év szankciói és háborúi után kérdéses, kik azok, akik megfelelő tőkével ren-
delkeznek a vállalatok felvásárlásához. A privatizációhoz szükséges anyagi forrásokat
leginkább a milosevicsi idők alatt kellett megteremteni, ami gyakran jelentett háborús
„nyerészkedést, feketézést, csempészést, korrupciót”.38 A privatizáció egy-egy telepü-
lésen, városon belül gazdasági pozíciók megszerzéséről is szól. Érthető, hogy a lakos-
ság nem lelkesedik, amikor azt látja, a település gazdasági alapját jelentő társadalmi
tulajdonú cégek „boszniai és montenegrói maffiózók” kezébe kerülnek. Egyes gazda-
sági szakértők szerint is a privatizációt sokan arra használják, hogy az illegális üzle-
tekből felhalmozott vagyonuknak legitimitást adjanak.39

A következőkben rátérünk a községek gazdasági helyzetének bemutatására. Elő-
ször körzetek szerint, néhány kiemelt gazdasági mutató alapján értékeljük a nyolc köz-
ség gazdasági helyzetét, a Vajdaság egészéhez viszonyítva és egymással is összeha-
sonlítva.

A községek gazdasági helyzetének értékelése körzetek szerint

Észak-Bácska
Észak-Bácska és Észak-Bánát a lakosság számát és a terület nagyságát tekintve
a Vajdaság két legkisebb körzete. A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint
Észak-Bácskában a lakosság 43,56%-a magyar, ők jelentik a körzet legjelentősebb et-
nikumát, a második legjelentősebb népességet alkotó szerbek a lakosság 24,8%-át te-
szik ki. (Az észak-bácskai körzetben él a vajdasági magyarság közel harmada.) A kör-
zet lakossága 1991–2002 között csökkent,40 ami abból a szempontból figyelemre
méltó, hogy a lakosságszám az említett időszakban, a Vajdaság egészét tekintve,
36 Interjú Farkas Imrével, az ITDH szabadkai irodájának vezetőjével, Szeged, 2004. július.
37 Interjú egy topolyai középvállalkozóval, Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a mag-
yar–vajdasági kapcsolatok javításának lehetőségei”.
38 Fehér István, „Útszéli Demagógia”, Magyar Szó, 2003. 05. 04.
39 Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok javításának
lehetőségei”.
40 Az ezer főre eső átlagos éves népességfogyás 4 fő volt Topolyán és Kishegyesen, 0 Szabadkán. Forrás: Municipalities in
Serbia, 2002, 331.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 29

nőtt.41 A körzetet három község alkotja: Szabadka, Topolya és Kishegyes, központja
Szabadkán van.42
A tulajdonszerkezet szerint legtöbb a magánvállalat, számuk 4491. A tőke a vál-
lalatok túlnyomó többségében, több mint 80 százalékában hazai, csupán 46 vállalat
indult külföldi tőkével, míg 84 a vegyes vállalkozások száma. A legtöbb vállalat és in-
tézmény (81%) Szabadkán működik, Topolyán (841) és Kishegyesen (237) jóval keve-
sebb a bejegyzett vállalkozások száma.43 A körzet területének majdnem 90%-a mező-
gazdasági földterület. 2004-ben a nemzeti jövedelem 60%-a keletkezett a magán-
szférban, és még mindig jelentős a vegyes és az állami tulajdon aránya, a kettő együtt
30% körül mozog.44 A túlnyomórészt magyarok által lakott Észak-Bácska Szerbia töb-
bi részéhez viszonyítva gazdaságilag fejlettnek mondható, a körzeten belül viszont
igen nagyok a különbségek:

2. táblázat

Egy főre eső Egy főre eső 1000 lakosra eső
Egy munkavál- 1000 lakosra
Egy főre eső
nemzeti jövedelem nemzeti jövedelem munkanélküliek
lalóra eső eső természetes
községi költ-
(Szerb Köztár- 2004-ben (2003 = száma46
átlagjövedelem, népességfogyás
ségvetési bevétel
saság= 100%)45
2. táblázat 100%) (dinár)47
adók és járulékok (2004)49
után48
levonása100%)
Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb Köztársaság= 45
Szabadka 116,7 129,56 146 11737 14 489 –5,0
Topolya 81,6 135,52 160 6411 11 241 –8,7
Kishegyes 46,3 134,32 164 4948 8 595 –9,4
Vajdaság 109,7 129,15 145 n. a. 50 14 740 –4,7

A gazdasági mutatók alapján a régión belül megállapítható Szabadka relatív
fejlettsége, illetve Kishegyes elmaradottsága. A községi bevételeket tekintve a vaj-
dasági átlaghoz képest egyedül Szabadka számít relatíve fejlettnek, és igen nagyok
a három község közötti különbségek. Az egész észak-bácskai körzetben ugyanak-
kor 2004-ben, az előző évhez képest, jelentősen, átlagosan 30%-kal nőtt a nemzeti
jövedelem.51

41 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities in Serbia, 2002, 331.
42 Szerb Köztársaság, Észak-bácskai Körzet, A körzetről, http://www.severnabacka.sr.gov.yu/hu/o-okrugu.html.
43 Huszka Beáta, „Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban és a magyar–vajdasági kapcsolatok javításának
lehetőségei”.
44 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 144.
45 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/en/
pok1.php?ind=2.
46 Municipalities in Serbia, 2005, 136.
47 Uo., 338.
48 Uo., 276.
49 Uo., 331.
50 A statisztikai évkönyvben itt 53 609 dinár szerepel. Ez a Vajdaság egészére vontakozó adat, amely többszöröse az egyes köz-
ségek egy főre eső bevételének, nemcsak az általunk vizsgált községekben, de mindenhol. Mivel ez az érték feltételezhető-
en a tartományi komány bevételeit foglalja magába, és nem a vajdasági községekre vontakozó átlagérték, ezért viszonyítási
alapként nem értelmezhető. A szerző megjegyz.
51 Uo., 129.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 29
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 30

30 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A körzet nemzeti jövedelméhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult
hozzá 25%-kal, azt követte a kereskedelem 24%-kal, és csak ezután következik a me-
zőgazdaság 22%-kal.52
Az egy főre eső nemzeti jövedelem Szabadkán jóval a vajdasági átlag felett ala-
kult, ezzel szemben Kishegyesen kevesebb volt, mint a vajdasági átlag fele, Topolyán
ennek kb. 80%-át tette ki. Észak-Bácskában az átlagjövedelem 2004-ben valamivel a
vajdasági átlag alatt volt: Szabadkán a legmagasabb, Kishegyesen a legalacsonyabb,
a kettő közti különbség csaknem 6000 dinárt tett ki. Az egy főre eső községi költség-
vetési bevétel is Szabadkán volt a legmagasabb.

Észak-Bánát
Észak-Bánátban a magyarok aránya a körzet teljes lakosságához viszonyítva
47,3%, a körzet hat községéből négyben (Ada, Magyarkanizsa, Zenta, Csóka) abszo-
lút többséget alkotnak.

3. táblázat

Egy főre Egy főre 1000 lakosra eső Egy főre eső Egy munkavál- 1000 lakosra
eső nemzeti eső nemzeti munkanélküliek községi költ- lalóra eső eső természetes
jövedelem (Szerb jövedelem száma54 ségvetési bevétel átlagjövedelem, népességfogyás
Köztársaság =
3. táblázat 2004-ben (dinár)55 adók és járulékok (2004)57
100%)53 (2003 = 100%) nélkül56
Egy főre eső nemzeti jövedelem (Szerb Köztársaság = 100%)53 Egy főre
Ada 67,9 142,96 128 6527 11 771 –6,8
Magyarkanizsa 105,8 118,22 117 10 898 17 207 –7,2
Zenta 129,6 194,73 125 8 945 14 799 –8,5
Csóka 57,5 143,28 138 4 733 10 185 –11,5
Vajdaság 109,7 129,15 145 n. a. 14 740 2,8

A négy község közül az egy főre eső költségvetési bevétel Kanizsán volt a legma-
gasabb, több mint kétszer annyi, mint Csókán.58 A körzet négy magyar többségű köz-
ségéből a lakosság fogyásának mértéke Zentán és Csókán haladta meg az észak-bá-
náti átlagot (–7,3).59
Észak-Bánát nemzeti jövedelméhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar és
a mezőgazdaság járult hozzá, majdnem ugyanakkora arányban (25 és 22%).60 A
magántulajdon súlya itt csak 40%, ez 20%-kal alacsonyabb, mint az Észak-
Bácskában. 61 A munkanélküliség mindenhol alacsonyabb volt a vajdasági
52 Uo., 148.
53 Uo., 342.
54 Uo., 136.
55 Uo., 335.
56 Uo., 276.
57 Uo., 331.
58 Uo., 233.
59 Uo., 128.
60 Uo., 148.
61 Uo., 144.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 31

átlagnál.62 Észak-Bánátban az átlagjövedelem 2004-ben Magyarkanizsán és
Zentán érte el a vajdasági átlagot.63 Az egy főre eső nemzeti jövedelem Zentán
20%-kal haladta meg a vajdasági szintet, Magyarkanizsán csak néhány százalékkal
maradt el attól, viszont Adán és Csókán 30-40%-kal volt alacsonyabb. Szembeötlő
Magyarkanizsa relatív fejlettsége, viszont 2003-hoz viszonyítva Zenta nagyot fejlő-
dött, hiszen ekkor még az összes vizsgált paraméter tekintetében elmaradt a tarto-
mányi átlagtól.
A Kikindai Körzeti Gazdasági Kamara adatai szerint 2005-ben is, akárcsak 2002
óta minden évben, pozitív volt az észak-bánáti körzet külgazdasági mérlege. 2005-ben
a körzet exportja 151 millió eurót, az import 94 millió eurót tett ki.
Az export szempontjából a legsikeresebb vállalatok a kikindai Metanol (metanol-
és ecetgyár), a zentai TE-TO cukorgyár (a zentai és szerbcsernyei gyárakkal együtt), a
kikindai Livnica és a Le Belier alkotta joint venture (fémöntöde), a zentai Alltech-
Fermin (élesztőgyár), a Toza Marković (cserépgyár), a magyarkanizsai Potisje-
Tondach (cserépgyár), a zentai Star Šećer (cukorgyár), a martonosi Telek Paprika (fű-
szerfeldolgozó), a törökkanizsai Aleva (paprikafeldolgozó), a kikindai Banini (keksz-
és ostyagyár), az adai Termometal (fémipar), az adai Potisje (fémipar), a horgosi Vita-
min (fűszerpaprika-feldolgozó) és az adai IBA (gépgyár) voltak.
A körzet legfontosabb exportpiacainak Magyarország, Belgium és Ausztria bizo-
nyultak. Az észak-bánáti körzet legjelentősebb külkereskedelmi partnere az Európai
Unió, őt követik a volt jugoszláv tagállamok.
A legtöbb exportbevétel az ecet és a metanol kiviteléből származik (50 millió
euró), ezt a cukorexportból (22,5 millió euró), a fémáru-exportból (20 millió euró), a
cserépkivitelből (10 millió euró), illetve az élesztő exportjából (7,5 millió euró) szárma-
zó exportbevételek követik. A cserépkivitelben a legaktívabb vállalatok a kikindai Toza
Marković Rt. és a magyarkanizsai Potisje-Tondach.
Az import nagy részét gépek és felszerelések adják, és fontos importcikk az alu-
mínium is. Import tekintetében a legjelentősebb partner az EU, azon belül is
Németország.64

Dél-Bácska
Dél-Bácskában él Szerbia lakosságának 5%-a, és a vajdasági magyarság 19%-a.
A magyarok a dél-bácskai lakosság kb. 9%-át teszik ki és két községben élnek jelen-
tősebb arányban: Óbecsén a lakosság majdnem 50%-a magyar, míg Temerinben a la-
kosság egyharmadát alkotják.

62 Uo., 339.
63 Uo., 272.
64 „Külkereskedelmi mérleg”, Magyar Szó, 2006. 02. 02.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 31
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 32

32 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

4. táblázat

4. táblázat
Egy főre eső Egy főre eső 1000 lakosra eső Egy főre eső Egy munkavál- 1000 lakosra
Egynemzeti
főrejövedelem nemzeti jövedelem
eső nemzeti munkanélküliek
jövedelem (Szerbközségi költ-
Köztársaság átlag- 65
lalóra=eső100%) eső természetes
Egy főre
eső nemzeti(Szerb Köztársaság
jövedelem (2003 = száma66(2003 =ségvetési
2004-ben2004-ben 100%) bevétel,
1000 jövedelem,
lakosraadók és eső
népesség-fogyás
munka-
65
(dinár)67 járulékok nélkül68 (2004)6967
nélküliek= 100%)
száma66 Egy 100%)
főre eső községi költségvetési bevétel, (dinár) Egy
Óbecse 170,9 147,50 135
munkavállalóra eső átlag-jövedelem, adók és 6188 járulékok nélkül 13 42368
1000–6,7 lakos-
ra eső természetes népesség-fogyás (2004)69 Óbecse 170,9 147,50 135
Temerin 58,6 137,40 135 6237 13 505 –3,06188
Vajdaság
13 423 –6,7 109,7Temerin 58,6 129,15
137,40 135 145 6237 13 505n.–3,0 a. Vajdaság14 740109,7 129,15 –4,7 145
n. a. 14 740 –4,7
A két, magyarok által jelentősebb arányban lakott község egy főre eső bevételei
alapján a szegényebbek közé tartozik, a bérek is alacsonyabbak, mint a dél-bácskai
átlag.70 Az egy főre eső nemzeti jövedelem szintje a két községben nagyon eltérő. Míg
Óbecsén a szerbiai átlag több mint másfélszerese, ezzel jóval meghaladva a vajdasá-
gi átlagos szintet, Temerinben csupán 58%-a. Mindkét községben alacsonyabb a
munkanélküliség, mint a Vajdaságban általában.71 Temerinben a népesség 1991 és
2002 között, a menekültek betelepedésének következtében jelentősen növekedett,
2004-ben ellenben már fogyott, bár kisebb mértékben, mint Óbecsén.72

5. táblázat
5. táblázat
Néhány következtetés
(Szerb Köztár-saság = 100%)73 Egy fő-
Néhány következtetés
Egy főre eső nemzeti jövedelem
re
Egy főre Egy főre 1000 lakosra eső Egy főre eső Egy munka- 1000 lakosra
eső nemzeti eső nemzeti munkanélküliek községi költség- vállalóra eső eső természetes
jövedelem (Szerb jövedelem 2004- száma74 vetési bevétel átlag-jövedelem, népességfogyás
Köztársaság = ben (2003 = (dinár)75 adók és járulékok (2004)77
100%)73 100%) levonása után76
Szabadka 116,7 129,56 146 11 737 14 489 –5,0
Topolya 81,6 135,52 160 6 411 11 241 –8,7
Kishegyes 46,3 134,32 164 4 948 8 595 –9,4
Ada 67,9 142,96 128 6 527 11 771 –6,8
Magyarkanizsa 105,8 118,22 117 10 898 17 207 –7,2
Zenta 129,6 194,73 125 8 945 14 799 –8,5
Csóka 57,5 143,28 138 4 733 10 185 –11,5
Óbecse 170,9 147,50 135 6 188 13 423 –6,7
Temerin 58,6 137,40 135 6 237 13 505 –3,0
Vajdaság 109,7 129,15 145 n. a. 14 740 –4,7

65 Uo., 342.
66 Uo., 136.
67 Uo., 335.
68 Uo, 276.
69 Uo., 331.
70 Ua.
71 Uo., 339.
72 Uo., 331.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 33

6. táblázat

6. táblázat
Egy főre Egy főre 1000 lakosra eső Egy főre eső Egy munkavál- 1000 lakosra
Egy főreesőeső
nemzetinemzeti
eső nemzeti
jövedelemmunkanélküliek községi költség- lalóra=eső100%)eső
(Szerb Köz-társaság 78természetes
Egy fő-
79
jövedelem (Szerb jövedelem 2004- száma
re eső nemzeti jövedelem 2004-ben (2003 = 100%) vetési bevétel átlagjövedelem,
1000 lakosra népességfogyás
eső mun-
(dinár)80 adók és járulékok (2004)82
kanélküliek Köztársaság
száma 78
=
79 ben (2003 =
81
100%) 100%) levonása után
Szabadka +7,0 +29,56 + 11 737 – –5,0
Topolya –28,1 +35,52 + 6 411 – –8,7
Kishegyes –63,4 +34,32 + 4 948 – –9,4
Ada –41,8 +42,96 – 6 527 – –6,8
Magyarkanizsa –3,9 +18,22 – 10 898 + –7,2
Zenta +20,0 +94,73 – 8 945 + –8,5
Csóka –52,2 +43,28 – 4 733 – –11,5
Óbecse +61,2 +47,50 – 6 188 – –6,7
Temerin –51,1 +37,40 – 6 237 – –3,0
Vajdaság 109,7 +29,15 145 n. a. 14 740 –4,7

A fenti két táblázat összefoglalja azokat az információkat, amelyeket megtudhattunk a
magyar relatív vagy abszolút többségű községek83 gazdasági fejlettségéről, és a vizsgált
paraméterek alapján segít összehasonlítani a községeket, egymással és a Vajdasággal is.
A 6. táblázatot figyelve a második oszlopban a plusz és mínusz jel mögött szereplő szám
közli, hány százalékponttal tért el a vajdasági átlagtól az adott község nemzeti jövedelme.
A harmadik oszlopban feltüntetett érték jelzi, hogy az adott község nemzeti jövedelme hány
százalékkal nőtt az előző évhez képest. A negyedik oszlopból megtudhatjuk, hogy a vajda-
sági átlagnál az adott községben nagyobb vagy kisebb volt a munkanélküliség. Az ötödik
oszlopban szereplő költségvetési bevételeket nem tudjuk összevetni a vajdasági átlaggal,
mert a megadott vajdasági érték nagy valószínűség szerint nem átlagérték (53 609 dinár),
hanem a tartományi költségvetés bevételeit jelzi. A hatodik oszlopból kiolvasható, mely köz-
ségekben volt nagyobb az átlagfizetés a vajdaságinál. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy
mekkora volt a természetes népességfogyás az adott községben 2004-ben.
A vizsgált paraméterek alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a ma-
gyar többségű községek általában hátrányos helyzetben lennének a Vajdaságon be-
73 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/
axd/en/pok1.php?ind=2.
74 Municipalities of Serbia, 2005, 136.
75 Uo, 338.
76 Uo., 276.
77 Uo., 331.
78 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/en/
pok1.php?ind=2.
79 Uo, 136.
80 Uo, 338.
81 Republic of Serbia, Republic Statistical Office, Municipalities of Serbia, 2005, 276.
82 Uo., 331.
83 Temerin ebből a szempontból kilóg a sorból, hiszen itt a magyarság már relatív többséget sem alkot. Viszont a község lakos-
ságszámához képest még mindig jelentős számban élnek itt magyarok, ezért került be az elemzésbe.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 33
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 34

34 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

lül. A községek egy főre eső költségvetési bevétele Magyarkanizsán és Szabadkán
volt a legmagasabb, meghaladva a 10 000 dinárt. A természetes népességfogyás
mértéke, Temerint kivéve, mindenhol nagyobb volt a vajdasági átlagnál. A munkanél-
küliség szempontjából Észak-Bácskában rosszabb a helyzet, mint a Vajdaságban ál-
talában, a többi községben viszont kisebb volt a munkanélküliség a vajdasági átlag-
nál. Az egy főre eső nemzeti jövedelem Szabadkán, Zentán és Óbecsén haladta meg
a vajdasági átlagot. 2003-ban még Magyarkanizsa is e körbe tartozott, 2004-ben
azonban nem érte el a vajdasági átlagot. Megjegyezzük, hogy Zentán 2003-hoz ké-
pest csaknem kétszeresére nőtt a nemzeti jövedelem 2004-ben.
A magyar többségű községek között hagyományosan Szabadka, Óbecse és
Magyarkanizsa község tekinthető viszonylag fejlettnek.

A következő táblázat (7.) szemlélteti az egyes községek gazdasági növekedési
trendjét 2002 és 2004 között. A községekben az általános trend megfelel az országos
szintű folyamatoknak, melyek szerint a 2001 tavaszán alakult demokratikus kormány
gazdasági konszolidációja 2001 végére viszonylag gyors ütemű gazdasági növeke-
dést eredményezett (5,1%-os GDP-növekedést), amely 2002-ben 4,5%-ra, 2003-ban
pedig 2,4%-ra lassult.
A szerb gazdaság fejlődése 2003-ban megtorpant, a Milosevics-rezsim bukása
óta ez volt az első év, amikor a gazdasági növekedés üteme erőteljesen lelassult, szin-
te stagnált.
Ez elsősorban a 2002-től kibontakozó kormányválsággal magyarázható (először
a DSS kiválik a Djindjics vezette kormánykoalícióból, majd 2003 márciusában meg-
gyilkolják a kormányfőt, végül 2003 decemberében előrehozott választásokat tarta-
nak), de valószínűleg a 2001-ben elindított privatizáció is hozzájárult a gazdaság
szerkezetváltásból eredő, kezdeti nehézségeihez. Míg 2002-ben Magyarkanizsát kivé-
ve az összes községben, ha különböző ütemben is, de bővült a gazdaság, 2003-ban
egyedül Szabadkán és Óbecsén regisztráltak növekedést, az összes többi község
gazdaságát recesszió jellemezte, tehát esetükben a nemzeti jövedelem csökkent az
előző évhez képes. Az is feltételezhető, hogy a Vajdaság magyar többségű községei-
nek gazdaságában – kivéve Szabadkát és Óbecsét – a 2003-as országos negatív ten-
denciák erősebben érvényesültek, mint a Vajdaság egyéb területein vagy Szerbiában
általában, hiszen országos szinten „csak lassult” a növekedés, az általunk vizsgált köz-
ségek többségében azonban recesszió következett be.
A számokból az is jól látszik, hogy 2004-től különböző ütemben ugyan, de min-
denütt beindult végre a nemzeti jövedelem bővülése, ami részben mindenképpen a
privatizáció ekkor már érezhető pozitív hatásának az eredménye. Az országos szinten
érvényes, 2003-ig tartó lassuló növekedési trend, amely számos községben negatív
növekedési rátát jelentett, 2004-ben tehát megfordult, és a gazdaság egyelőre úgy tű-
nik, hogy fenntartható növekedési pályára állt.

7. táblázat
A nemzeti jövedelem alakulása 2001 és 2004 között

Egy főre eső nemzeti jövedelem 2002-ben (2001 =
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 35

7. táblázat

A nemzeti jövedelem alakulása 2001 és 2004 között

Egy főre eső nemzeti Egy főre eső nemzeti Egy főre eső nemzeti
jövedelem 2002-ben jövedelem 2003-ban jövedelem 2004-ben
(2001 = 100%) (2002 = 100%) (2003 = 100%)
Szabadka 117,3 117,4 129,56
Topolya 107,8 83,0 135,52
Kishegyes 112,9 92,5 134,32
Ada 105,9 79,7 142,96
Magyarkanizsa 91,4 90,6 118,22
Zenta 122,3 82,1 194,73
Csóka 103,5 81,3 143,28
Óbecse 103,3 111,7 147,50
Temerin 150,2 71,5 137,40
Vajdaság 118,5 113,5 129,15
Szerbia 128,7 116,1 133,50

Forrás: Website of the Statistical Office of the Republic of Serbia, Municipal indicators of repub-
lic of Serbia, https://webrzs.statserb.sr.gov.yu.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 36

36 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

1. Szabadka

1.1 Földrajzi elhelyezkedés
Szabadka Szerbia legészakibb városa, lakosságszámát tekintve Vajdaság Auto-
nóm Tartomány második legnagyobb városa, amely a magyar–szerb határtól 10 km-
re délre helyezkedik el. A várostól északra fekvő homokos termőtalajnak, amely kivá-
lóan alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre, illetve a jó minőségű fekete földnek
köszönhetően Szabadka község kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik.
A község összterülete 1008 km2.84 A községhez Szabadka városon kívül még továb-
bi 18 település tartozik, a nagyobb települések: Palics, Csantavér és Bajmok. Szabad-
ka Bácska egyik legfejlettebb ipari, kulturális és közlekedési gócpontjának számít.

Magyar többségű települések:85
Palicsfürdő (város) (Palić)
Alsókelebia (Kelebija)
Alsóludas (Šupljak)
Bácsszőlős, másnéven: Királyhalom (Bački Vinogradi)
Csantavér (Čantavir)
Hajdújárás (Hajdukovo)
Zentaörs (Bačko Dušanovo)
Horvát/bunyevác többségű települések:86
Alsótavankút (Donji Tavankut)
Békova (Bikovo)
Felsőtavankút (Gornji Tavankut)
Györgyén (Đurđin)
Kisbosznia (Mala Bosna)
Mérges (Ljutovo)
Nagyfény (Stari Žednik)
Szerb többségű települések:87
Bajmok (Bajmok)
Meggyes (Fogadjisten) (Višnjevac)
Hadikörs (Mišićevo)
Bácsjózseffalva(Újnagyfény) (Novi Žednik)

A község természetvédelmi területei: a Palicsi-tó, a Ludasi-tó, a Szelevényi erdő
és a Szabadkai homokpuszta.88

1.2 Demográfiai szerkezet
Szabadkán magyarok, szerbek és horvátok (bunyevácok) élnek együtt, egyik nem-
zetiség sem alkot abszolút többséget. Szabadka községnek, a 2002-es népszámlálási

84 Szabadka Község hivatalos honlapja, www.subotica.co.yu. 2005. 08. 15.
85 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadka
86 Uo.
87 Uo.
88 „A környezetvédelmi akciótervről – A zöld területek tudatos tervezésével javíthatunk a városképen”, Magyar Szó, 2005. 06. 07.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 37

adatok szerint összesen 148 401 lakosa van, ebből 57 092 magyar (38,5%), őket köve-
tik a szerbek (35 826 = 24,1%) és a bunyevácok (16 254 = 10,95%), majd a magukat ju-
goszlávnak vallók (8562 = 5,8%).89 Az összlakosság száma 1991-hez képest nem
csökkent,90 de ez az észak-bácskai körzetbe letelepedett nagyszámú menekültnek kö-
szönhető, egyébként itt is nagy volt a délszláv polgárháború alatt az elvándorlás.
A község területén a különböző nemzetiségek esetében nem jellemző a sziget-
szerű elhelyezkedés, ez alól csak a község északkeleti (Horgoshoz közeli) települései
képeznek kivételt, ahol főleg magyarok élnek (Ludas, Hajdújárás, Bácsszőlős).

1.3 A község gazdaságának általános jellemzői
A községben a legfontosabb gazdasági ágazat a feldolgozóipar, amely 2004-ben
a nemzeti jövedelem 26%-át adta. Ezt követte a kereskedelem, 25%-os részesedéssel,
majd a mezőgazdaság 16%-kal.91
Az egy főre eső nemzeti jövedelem 2003-ban 107 342 dinár volt (kicsit maga-
sabb a vajdasági átlagnál, ami 100 854 dinárt tett ki), ami 17,37%-os növekedés 2002-
höz képest. Szabadkán tehát már 2003-ban bővült a gazdaság, a többi községgel el-
lentétben, ahol a 2003-as évet recesszió jellemezte (magyar többségű községek kö-
zül Szabadkán kívül csak Óbecsén volt némi növekedés 2003-ban).92 2004-ben az
egy főre eső nemzeti jövedelem tovább emelkedett 30%-kal, 140 969 dinárra.93
2003-ban a havi nettó átlagbér 12 125 dinár volt (az akkori devizaárfolyam sze-
rint kb. 200 EUR), míg 2005 júliusában 16 665 dinár (szintén kb. 200 EUR).94
2003-ról 2004-re érezhetően megnőtt a magántulajdon súlya, 43-ról 61%-ra, ezzel
együtt radikálisan csökkent a társadalmi tulajdon aránya, (18,5%-ról 2%-ra). A vegyes
tulajdon ugyanakkor még mindig jelentős részesedéssel, 22%-kal járul hozzá a nem-
zeti jövedelemhez, még akkor is, ha szerepe az előző évhez képest csökkent is némi-
leg. Az állami szektor a nemzeti jövedelem 14%-át termelte.95
A feldolgozóipar súlyát jelzi, hogy Szabadka külkereskedelméhez az iparág 90%-
ban járult hozzá, és az export 94, az import 93 %-át adta. A legjelentősebb kiviteli-ter-
mékek a harisnya, a gyümölcsszirup, a gépalkatrészek, az etilalkohol, a húsipari ter-
mékek, az alumíniumtermékek, a konzervgyümölcs, a bútorok. A legfontosabb import-
cikkek: gépalkatrészek, folyékony propán-bután gáz, permetezőanyagok, papír, gép-
járművek és üvegáruk.
A legfontosabb exportcélországok: Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Németor-
szág, Magyarország.96 A behozatal elsősorban Németországból, Magyarországról,
Olaszországból és Oroszországból érkezik.

89 Szerbia és Montenegró Statisztikai Hivatalának honlapja, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/Zip/SN31.pdf. 2005-08-25.
90 Uo.
91 2004-es adat , ld. 1. függelék.
92 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.
93 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.
94 „Majdnem húszezren munka nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10. 12.
95 Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, 144.
96 „Első helyen a feldolgozóipar”, Magyar Szó, 2005. 10. 13.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 37
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 38

38 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

1.4 Foglalkoztatottság és oktatás
A hivatalos adatok szerint a községben mintegy 20 ezren vannak munka nélkül,
ez kb. 30%-os munkanélküliséget jelent. 2005 első felében a Sever villamosgépgyár-
ban például 276 embert bocsátottak el, az Azotarában százat, a Partizan kerékpár-
gyárban is százat.97 Az ezer főre jutó foglalkoztatottak száma 272 (a vajdasági átlag
234)98
A községben van gimnázium, villamosipari, egészségügyi, közgazdasági és
vegyipari szakközépiskola, felsőfokú szinten van építész-, közgazdasági, számítás-
technikai, tanító-, óvó- és villamosmérnöki képzés.

1.5 Vállalkozások
Az elmúlt évek gazdasági változásai és válságai, illetve az egykori jugoszláv piac
beszűkülésének következtében számos ipari nagyvállalat kényszerült kapacitásait és
munkaerő-állományát drasztikusan csökkenteni. A kisipari műhelyek egy része ugyan-
akkor, különösen az építőipar, az új technológiák és a szolgáltatások terén, átalakult
kis és közepes vállalkozássá.
A Szabadkai Vásár jelentős rendezvényeivel az ország legfontosabb vásárainak
egyikévé nőtte ki magát, és nagyban hozzájárult a helyi vállalatok népszerűsítéséhez.
2006-ban a vásárt nem sikerült megrendezni, mivel a vásár üzemeltetője és tulajdono-
sa nem tudott megállapodni az önkormányzattal.
2006 végén megnyílt Szabadkán az inkubátorház, ahol 12 vállalkozás indult úgy-
nevezett start-up programmal, 60-70 új munkahelyet teremtve. Az ATB Sever épülete-
inek egyikében található az üzleti inkubátor, de egy új részleget szeretnének megnyit-
ni a 2007-es év elején, az egykori Aurometalban.99

1.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció

Fémipar
A legfontosabb fémipari vállalat a Sever, amelyet egy osztrák vállalat vásárolt
meg. Egykoron 6000 dolgozója volt, ma „mindössze” 1800, de jelenleg is sikeresen
működik, és tartományi szinten is gazdasági jelentőséggel bír.100 Szabadkán számos
külföldi cég lépett fel befektetőként a közelmúltban: az említett Sever mellett az
Elektroremont (villamosipari cég) olasz tulajdonba került, de jelen van a német Loher
és Flender, a Hellenic Petrol, a MOL és az ÖMV is.101

Gépgyártás
2005 közepén indult csődeljárás a szabadkai kerékpárgyárban (Partizan), amely
az 1970–80-as években a község egyik legnagyobb exportőrének számított. A válla-
lat hanyatlása a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor még 1200 embert foglal-
koztatott, mára 201 dolgozója maradt. Értékes ingatlanja, infrastruktúrája ma is vonzó

97 „Majdnem húszezren munka nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10. 12.
98 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, 2003-as adat, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.
99 „Szabadkán megnyílt az inkubátorház”, Magyar Szó, 2006. 12. 24.
100 Uo.
101 „Üzletelés határok nélkül”, Magyar Szó, 2005. 10.01.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 39

a befektetők számára, mivel 41 ezer négyzetméter területe viszonylag közel fekszik a
városhoz. A magánosítást már csaknem két és fél évvel ezelőtt beindították, azonban
meglehetősen elhúzódott. A privatizáció kezdetén nem volt tartozása a vállalatnak,
mára viszont teljes adóssága eléri az egymillió eurót.102

Vegyipar
Mindkét vegyipari konszern csődeljárás alá került. Az Azotarában 700 dolgozó-
ból 250 maradt, de a termelés teljesen leállt. A Zorkában szintén csődeljárást indítot-
tak, ez eddig Szerbiában a leghosszabb csődeljárás, ma már csupán 10-15 ember
dolgozik a vállalatnál.103 Problémát jelent, hogy a vegyipari vállalatokat egykor a vá-
ros perifériájára építették, de a város növekedésének következtében ma már egy vi-
szonylag sűrűn lakott városrészben találhatóak. Az is gondot okoz, hogy a város észa-
ki részén található az üzem, és mivel a szelek többsége északi irányból fúj, így az ösz-
szes szennyeződést a város felé fújja.104

1.7 A szabadkai vámszabad terület
Szabadkán található Szerbia 12 vámszabad területének egyike, amelyek közül
kettőben folyik termelés, Pirotban és Szabadkán. A szabadkai vámszabad területen
két vállalat működik, a Loher Elektro és a Flender Motox, amelyek a megtermelt árut
Németországba szállítják, és összesen 150 embert foglalkoztatnak.
A vámszabad terület iránt 2002-ben nőtt meg a befektetők érdeklődése, amikor
már nyilvánvaló volt Magyarország közeli EU-csatlakozása, és ami miatt várható volt,
hogy számos külkereskedelmet érintő tevékenység kihelyeződik az uniós országok-
ból. Ebből a szempontból Szabadka pozíciója különösen kedvező.
A vámszabad terület lényege, hogy a területén működő vállalat vámmentesen
hozhat be a zóna területére gépeket vagy nyersanyagot, és a kiszállított késztermék
mentesül nemcsak a vám, hanem az áfa fizetése alól is, mivel formálisan a termék
nem kerül Szerbia területére. Vámot csak akkor kell fizetni, ha a terméket Szerbiában
kívánják értékesíteni. Ezáltal a külföldi cégek számára lényegesen olcsóbbá válik a
termelés, ráadásul a szerbiai munkabér mintegy fele a magyarországinak. A vámsza-
bad övezet profiljához tartozik a raktározás is.105

1.8 Mezőgazdaság
A község területén a megművelhető földterület 88 568 hektár, amelyből 80 ezer
hektár fekete föld, a többi homokos talaj; ez utóbbi kiválóan alkalmas gyümölcs- és
szőlőtermesztésre.106 Emellett a mezőgazdasági terményhozamokat illetően Szabad-
ka az elsők között van az országban kukorica-, búza-, napraforgó-termesztésben.
Az egyik legjelentősebb mezőgazdasági tevékenység a gyümölcs- és zöldségter-
mesztés és -feldolgozás. A községben 1500 hektáron termesztenek almát, 3500 hek-
táron pedig egyéb gyümölcsöket (körte, szilva, barack, cseresznye, meggy, dió), 700

102 „Csődeljárás a Partizanban”, Magyar Szó, 2005. 07. 02.
103 Beszélgetés Nenad Djordjevictyel, a Zorka csődeljárását koordináló testület tagjával, Szabadka, 2005. 08. 22.
104 Uo.
105 „Ez egy sikertörténet”, Magyar Szó, 2005. 09. 24.
106 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 39
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 40

40 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

hektáron szőlőt, amihez bortermelés kapcsolódik. A legnagyobb bortermelő üzem, a
Palicsi Borospince (Podrum Palic), amelynek magántermelők a beszállítói. A szabad-
kai Next italgyár külföldre, többek között Magyarországra is szállít. A szőlőtermelők
túlnyomó része magyar nemzetiségű (85%), a legnagyobb magántermelőnek 20 hek-
tár szőlője és saját borospincéje is van (Vinski Dvor).107

Amint az a fentiekből is kiderül, a jó minőségű bácskai fekete föld, a régióra jel-
lemző homokos talaj és az ezekre épülő mezőgazdaság kiváló nyersanyagellátást biz-
tosít az élelmiszeripar számára, amely a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági feltételek
mellett is sikeresen működik és képes viszonylag jól kihasználni kapacitásait. Szabad-
kán működik a November 29. Húsfeldolgozó üzem, a Pionir Édesipari Gyár, a
Fidelinka Malomipari és Kenyérgyár.
A földek 20%-a van olyan termelőknél magánkézben, akik 40-50 hektáron termel-
nek, ugyanennyien pedig bérbe vett földeken dolgoznak.108
Az állami területek bérbevételéről szóló, nemrég elfogadott törvény alapján Sza-
badkán 15 000 hektár volt szövetkezeti földtulajdon adható bérbe árverés útján, eb-
ből Bajmokon és Csantavéren 3000-3000, Kelebián 1000, az Agrokombinat tulajdo-
nában pedig 6500 hektár. Problémát jelenthet, hogy a telekkönyvi hiányoságok miatt
néha nem világos, mely földek vannak állami és melyek társadalmi tulajdonban.109
Míg az előbbieket megvásárolni nem lehet, csak bérelni, az utóbbiakat a mezőgazda-
sági vállalatok részeként meg is lehet venni.
A magántermelők szövetkezeteket alakítottak, amelyek célja, hogy közös fellé-
péssel jobb pozíciókat szerezzenek a piacon, elsősorban a nyersanyagbeszerzés te-
rén. A tavankúti egyesület szerb és horvát nemzetiségűekből szerveződött, a palicsi-
ban főként magyarok vannak.
A horgosi Agrárfejlesztési Központ az Európai Újjáépítési Ügynökség pályázatán
nyert pénzből hét észak- és dél-bánáti közösség száz családi farmjára kitejedő prog-
ramot indított, amelynek célja a tejtermelés minőségének javítása, illetve a családi far-
mok fejlesztése.110
Az említett termelőszövetkezeten belül hűtőházat és lerakatot építettek, a beruhá-
zás 40%-át állami, visza nem térítendő támogatásból fedezték.

Észak-Bácskában mintegy 550 hektáron folyik biogazdálkodás, és még mintegy
kétezer hektáron folyamatban van az átállás. A Szerb Földművelésügyi Minisztériumban
megalakult a biotermelési osztály, ahonnan a termelőket az átállásra serkentő kedvez-
mények és egyéb ösztönzők biztosítása várható. A biotermelés bevezetésében és szer-
biai meghonosításában fontos szerepet játszott az immár másfél évtizede működő sza-
badkai Terra’s Egyesület. A biotermékek iránt folyamatosan nő a kereslet, és egyelőre
20-30%-kal szárnyalja túl a kínálatot. Emellett nemcsak belföldön, hanem külföldön is pi-
acképesebbek ezek a termékek, mint a hagyományos mezőgazdasági áruk.111

107 Interjú Mirko Ostrogonaccal, Szabadka község önkormányzatának gazdasági ügyekért felelős szakemberével, 2005. július.
108 Uo.
109 „Összefogni és élni a lehetőséggel”, Magyar Szó, 2006. 07. 19.
110 „Tejtermelés uniós támogatással,, Magyar Szó, 2006. 08. 29.
111 „Kirándulás bioországba”, Magyar Szó, 2005. 07. 09. 10.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 41

1.9 Turizmus
A legjelentősebb vállalat a Palics-Szabadka turisztikai vállalat, amely a szabadkai
szállodák tulajdonosa. Emellett sok a turisztikai magánvállalkozás is, 2004-ben a turiz-
musból a község költségvetésébe befolyt adó 4 millió dinár volt. A Szabadkától 35
km-re, északkeletre található Ergela vendéglátó-ipari létesítmény (hotel és vendéglő) a
Palics-Szabadka turisztikai vállalat, valamint a Kanizsai Gyógyfürdő közös tulajdona.
Egy német befektető, a Phiwa Kft., 2006 végéig egy négycsillagos szálloda és
egy üzletközpont létrehozását tervezte. Ugyanez a vállalat Zentán és Magyarkanizsán
is eszközölt befektetéseket.112
Szabadka jellegzetes szecessziós építészete miatt is vonzó turistacélpont. A tu-
ristákat Szabadkára csalogató rendezvények a Duzijance aratóünnepség, a Gyermek-
színházak Nemzetközi Fesztiválja, a Nyári Színházi Esték, a Nemzetközi Vállalkozói Vá-
sár, a Szüreti Napok, a United Games, valamint a Palicsi Filmfesztivál, amelynek a fő-
szervezője minden évben maga a község.113
Szabadka várostól 7 km-re keletre található a 4,2 km2 vízfelületű Palicsi-tó, amelyet
a mellette fekvő parkosított terület, a kiépített strand és Szerbia egyik legszebb állatkert-
je tesz igazán vonzóvá az idelátogatók számára. A tó iszapja alkalmas reumatikus be-
tegségek gyógyítására, a tó közvetlen közelében fakadó termálvíz pedig szintén gyógy-
hatású, ezért a közeljövőben szeretnének itt egy gyógyfürdőt létesíteni, de azon kívül,
hogy kijelölték a furatok helyét, erre még nincsenek kész tervek.114

1.10 Infrastruktúra
Szabadka községben az összes utak hossza 444 km, ebből 261 km megfelelő
minőségű, korszerű útburkolattal fedett.115
A várost jól kiépített közutak és vasút köti össze a Vajdaság és az ország többi ré-
szével, illetve külfölddel is. A víz- és áramellátással nincs gond, de a kisebb települése-
ken nincs csatornahálózat. Az internet-hozzáférés és a távközlési lehetőségek biztosí-
tottak.116 A városi szennyvíztisztító felújítását az önkormányzat 2008 végéig szeretné
befejezni, a beruházás költségeit az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) 9
millió eurós hiteléből, az önkormányzat 3 millió euró önrészéből, valamint az Európai
Újjáépítési Ügynökség 2 millió euró vissza nem térítendő támogatásából kívánják
fedezni.117
Szabadkán a nitrogénművek közelében hoznák létre az észak-bácskai szemétle-
rakót és újrahasznosítót hat község – Szabadka, Topolya, Zenta, Kanizsa, Kishegyes
és Csóka – összefogásával.118

1.11 Gazdasági együttműködés
A többi vajdasági magyar többségű községhez hasonlóan Szabadka község
sem vett részt a DKMT eurorégiós gazdasági vonatkozású programjaiban, a jövőben
112 „Német beruházás Vajdaságban”, Magyar Szó, 2005. 09. 28.
113 Szabadka Község hivatalos honlapja, www.subotica.co.yu. 2005. 08. 12.
114 Interjú Mirko Ostrogonaccal.
115 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.gov.yu. 2005. 08. 14.
116 Interjú Góli Károllyal, a Komgrad kommunális vállalat kereskedelmi osztályának vezetőjével, 2005. 08. 5., Szabadka.
117 „Tiszta vizet a Palicsba!”, Magyar Szó, 2006. 2. 12.
118 „Díjszabási adok-kapok”, Magyar Szó, 2006. 11. 28.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 41
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 42

42 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

inkább a Duna–Dráva–Száva eurorégióban kíván aktívabban közreműködni. Ennek
keretében kezdeményezték a gombos–erdődi vasúti híd felújítását, amely a NATO-
bombázások miatt vált használhatatlanná.119 Szabadka hagyományosan illeszkedik a
szomszédos magyarországi (Bács-Kiskun és Csongrád), romániai és horvátországi
megyék alkotta határrégióba, illetve testvérvárosi kapcsolatokat ápol Bajával, Szeged-
del, Bajmokkal és Bácsalmással.
Ezeknek a kapcsolatoknak komoly lökést adhat a 2005-ben indult EU-s határ
menti együttműködési program, az INTERREG III. A program beindulása azért is fon-
tos lépés, mert a viszonylag élénk testvérvárosi kapcsolatok ellenére érdemi gazdasá-
gi együttműködés eddig nem alakult ki a térségben.
Az INTERREG-projekteket itt is kisprojektek előzték meg, amelyekre Szabadka si-
keresen pályázott. Palics és Szeged egyrészt közös turisztikai marketingkampányt in-
dított és közös kiadványokat készített, másrészt a határrégió környezetvédelmi tervét
dolgozzák ki együtt. Szintén a Kísérleti Kisprojekt Alapból120 kapott támogatást a sza-
badkai Kis- és Középvállalkozások Regionális Fejlesztési Központja és a szegedi
székhelyű Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) közös projektje. A pályá-
zat célszereplői szállítmányozó és gazdasági szervezetek, valamint logisztikai szolgál-
tató cégek. Célja, hogy minél több kis- és középvállalat, továbbá multinacionális cég
fektessen be a Vajdaságban és a Dél-alföldi régióban. A két szervezet vállalkozások
számára közösen állított össze egy kiadványt, amely bemutatja a határ két oldalán ér-
vényben lévő vámügyi, jogi és pénzügyi szabályozásokat. Az együttműködés kiterjed
a logisztikai szolgáltatások összehangolására is.121

A 2005-ös INTERREG-pályázatokat a községben komoly kampánnyal készítették
elő, hét előadást szerveztek, alkalmanként gyakran 200 résztvevővel. A szerb–magyar
relációban összesen 212 pályázatot adtak be, ebből 14 volt sikeres.122
A községben készült jelentősebb INTERREG-pályázatok között szerepel a Sza-
badka és Orosháza által közösen kidolgozott projekt, amely egy ipari park létrehozá-
sához szükséges tanulmányok kidolgozására igényelne forrásokat. Szeged és Sza-
badka közös pályázatának célja a dél-magyarországi és észak-bácskai vállalkozások
együttműködésének ösztönzése, elsősorban üzletember-találkozók szervezése. A
szabadkai szabad egyetem és a magyarországi logisztikai szakemberek szövetsége
együtt nyújtott be egy pályázatot közös logisztikai stratégia kialakítására.
Mórahalmi és szabadkai szervezetek is pályáztak egy olyan projekttel, amelynek
keretében a magyar partner mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásáról tartana
képzést, a szabadkai partner pedig biotermelési ismereteit osztaná meg a résztvevők-
kel. A projektet a szabadkai Organic vállalat és a magyarországi Terasz civilszervezet
dolgozta ki.123

119 „Újra vasúti híd Gomboson?”, Magyar Szó, 2005. 03. 18.
120 „A Magyarország–Szerbia és Montenegró Kísérleti Kisprojekt Alap 16 projektet támogat, melyekben összesen 465 000 euró
a PHARE-támogatás. A projektek megvalósítása 2005-ben megkezdődött. A támogatási szerződéseket ünnepélyes keretek
között 2005. február 10-én Baján írták alá.” Forrás: http://www.vati.hu/main.php?folderID=2276.
121 „Koccintás a sikerre”, Magyar Szó, 2005. 07. 01.
122 Interjú Dejan Zvekictyel, Szabadka Község képviselő-testülete nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagjával, 2005. 07. 06.,
Szabadka.
123 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 43

Szintén az INTERREG-program keretében tervezik Szabadkán egy közös cég-
adatbázis létrehozását.
A turizmus terén a Palics-Ludas Közvállalat és a Kiskunhalasi Nemzeti Park, vala-
mint a szegedi és a palicsi állatkert pályázott közösen.124 A Palics-Ludas Közvállalat,
amely a Szabadkai homokpuszta, a Palicsi-tó, a Ludasi-tó és a Szelevényi puszták vé-
dett területek menedzseléséért felelős, Kecskeméttel együtt indult az INTERREG-
pályázaton egy közös projekttel, amelynek célja, hogy a természetvédelmi területek
megőrzését szigorúbb szabályozás garantálja, illetve hogy új útvonalakat is kiépít-
senek.125

Az INTERREG keretében kulturális jellegű együttműködési kezdeményezésekre
is akadt példa. A szegedi és a szabadkai színház közös előadások szervezésére pá-
lyázott, illetve könyvtárak pályáztak közös programok rendezésére, könyvcserére stb.
Múzeumok, vallási közösségek, iskolák is adtak be pályázatokat (pl. a szabadkai
és szegedi textilipari szakközépiskolák).

1.12 Fejlesztési irányok, elképzelések
Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználása sokban hozzájárul-
hat a község fejlődéséhez. A város közelében két tó és két ménes is található, a határ
mentén erdősáv húzódik, a város pedig különleges építészetével tűnik ki, továbbá ter-
veznek egy gyógyfürdőt a Palicsi-tó partján.126 Alapvetően az áthaladó turizmust sze-
retnék megfogni és fellendíteni a rekreatív, vadász- és halászturizmust, jobban kihasz-
nálva a község természeti adottságait.127
Szabadka város gazdaságfejlesztési stratégiájában a legfontosabb prioritások
közé sorolták a hazai és külföldi beruházók számára megfelelő feltételek biztosítását
és a palicsi fürdőhöz tartozó objektumok privatizálásának előkészítését.128 Ezenkívül
az önkormányzat konkrét erőfeszítéseket tett a Zombor–Eszék–Baja–Szeged–Sza-
badka régió létrehozására.129

124 Uo.
125 „A környezetvédelmi akciótervről – A zöld területek tudatos tervezésével javíthatunk a városképen”, Magyar Szó, 2005. 06.
07.
126 Interjú Mirko Ostrogonaccal.
127 A Szabadkai Regionális Kamara hivatalos honlapja, www.rpk-su.co.yu. 2005. 08. 14.
128 „A város rendezésének alapköve”, Magyar Szó, 2005. 09. 08.
129 Interjú Dejan Zvekictyel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 43
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 44

44 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

8. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Szabadka községben ágazatok szerint

2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinár %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 2 127 373 13,28 3 454 989 16,60
Halgazdálkodás 28 644 0,18 22 933 0,11
Kő-, ásvány- és ércbányászat 0 0,00 0 0,00
Feldolgozóipar 5 344 891 33,36 5 563 554 26,80
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 751 098 4,69 2 191 359 10,55
Építőipar 1 023 224 6,39 1 332 195 6,41
Kis- és nagykereskedelem 4 495 707 28,06 5 215 944 25,12
8. táblázat
Idegenforgalom, vendéglátás 321 052 2,00 325 094 1,56
A nemzeti
Közlekedés, jövedelem megoszlása Szabadka
szállítás, raktározás 1 443községben
266 9,00 ágazatok
2 024 689 szerint
9,75
Ingatlanforgalmazás 400 934 2,50 550 252 2,65
Egészségügyi és szociális tevékenység 71 335 0,45 50 606 0,24
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 14 024 0,08 26 640 0,12
Összesen 16 021 548 100% 20 758 255 100,00

2. Topolya

2.1 Földrajzi elhelyezkedés
Topolya község a Bácska központi részén, Szabadka és Újvidék között helyezke-
dik el. Északon a szabadkai, északkeleten a zentai, keleten az adai, délkeleten az
óbecsei, délen a kishegyesi, délnyugaton a kúlai, és nyugaton a zombori községgel
határos.
A község területe 596 km2, 23 település, Pacsér, Bácskossuthfalva, Cserepes,
Tomislavci, Karađorđevo, Kisbelgrád, Zobnatica, Karkatur, Zentagunaras, Völgypart,
Kavilló, Svetićevo, Pobeda, Gunaras, Brazília, Bogaras, Njegoševo, Topolya, Bajsa,
Pannónia, Szurkos, Felsőroglatica, Krivaja tartozik hozzá.
Közigazgatási központja a 16 ezer lakosú Topolya. A város Szabadkától 32,
Zentától és Óbecsétől 40, Zombortól 45 és Újvidéktől 69 km-re található.130 Topolya
község fontos összekötőutak mentén fekszik, itt találkoznak a Dunát és Tiszát össze-
kötő és az észak–déli irányból jövő utak, áthalad rajta az E5-ös út, a
Budapest–Belgrád vasút és autópálya, emellett átszelik a Zenta–Zombor,
Becse–Bajmok, Bácskapalánka–Horgos nagyforgalmú közutak is. A község mégsem
tudja „megfogni” az áthaladókat, illetve valamilyen formában kihasználni az elhelyez-
kedéséből fakadó lehetőségeket.131
A községben négy mesterséges tó található: a Zobnaticai, a Pannóniai, a Krivajai
és a Svetićevói. Topolya város a Krivaja-patak völgyében, valamint a telecskai lösz-

130 A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm, 2005. 07. 18.
131 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 45

fennsík dombosabb részein fekszik. A község majdnem egész területén a löszfelszín
dominál, amelyet patakok és völgyek szelnek át. Talaja rendkívül termékeny.

2.2 Demográfiai szerkezet
A község népessége a 2002-es népszámláláskor 38 245 fő volt, ez 1991-hez ké-
pest 4,25%-os csökkenés. Topolya községben vegyesen, viszont sok helyen sziget-
szerűen élnek magyarok (59%), szerbek (30%), montenegróiak (1,4%), ruszinok
(0,8%), szlovákok (0,5%),132 és egyéb nemzetiségek. Bácskossuthfalva, Bajsa és
Gunaras túlnyomórészt magyarlakta települések, míg Tomislavci, Felsőroglatica,
Svetićevo, Zobnatica, Njegoševo, Kisbelgrád, Krivaja és Karađorđevo településeken
többségében szerbek élnek. A többi kisebb településen nincs abszolút többségben
egyik nemzetiség sem.
A háborúk hatására és az azt követő gazdasági kilátástalanság miatt a kilencve-
nes években itt is nagy volt az elvándorlás, de a lakosság száma drasztikusan még-
sem csökkent, elsősorban a mintegy 2000 menekült érkezésének köszönhetően.
A tizenöt évnél idősebbek 7%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.133 A nemze-
tiségek között, iskolázottság tekintetében, nem figyelhető meg számottevő különb-
ség.134

2.3 A község gazdaságának általános jellemzői
A topolyai községben 2004-ben a nemzeti jövedelem 3,9 millió dinár volt, ennek
54%-a keletkezett a privát, 22,3%-a a vegyes szektorban.135 Az egy főre eső nemzeti
jövedelem 2003-ban 76 027 dinárra csökkent (a vajdasági átlag 100 854 dinár volt),
ez csaknem 20%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest, 2004-ben viszont már
megindult a növekedés, a nemzeti jövedelem 30%-kal nőtt, elérve az egy főre eső
105 456 dináros szintet.136
A nemzeti jövedelem jelentős részét (45%) a mezőgazdasági szektorban termel-
ték, ezt a kis- és nagykereskedelem követte (21%),137 harmadik helyen a feldolgozó-
ipar állt (16%). A kis és nagykereskedelem, az egyik leginkább privatizált szektor Szer-
biában, relatíve nagy súlya jelzi, hogy a magánvállalkozások szerepe Topolya gazda-
ságában jelentős.
A nettó átlagfizetés 2004-ben 11 241 dinárt tett ki, jóval elmaradva a vajdasági át-
lagtól (14 740 dinár).138

2.4 Foglalkoztatottság
A község gazdasága a mezőgazdaságra és a feldolgozóiparra épül, amelyek
alapja a jó minőségű bácskai termőföld. Jugoszlávia szétesése előtt Topolya viszony-
lag fejlett iparral rendelkezett, amelyen a várost körülvevő falvak gazdasága is alapult.

132 Uo.
133 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 68.
134 Interjú Borsodi Árpáddal, 2005. 08. 25.,Topolya.
135 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 144.
136 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.
137 Társadalmi össztermék, tevékenységek és tulajdonformák szerint 2002, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának Közlö-
nye, 2004. május, Belgrád. A községben a társadalmi össztermék ágazatok szerinti megoszlását lásd az 1. függelékben.
138 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 276.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 45
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 46

46 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A kisipar emiatt annyira nem is fejlődött, ami ma a munkanélküliség szempontjából
komoly hátrányt jelent: a közel 40 ezer lakosból kb. 6000 fő munkanélküli.139 A foglal-
koztatottak legnagyobb része (30%-a) a mezőgazdaságban, valamennyivel keveseb-
ben a feldolgozóiparban dolgoznak (26%).140
A „nemzetiségi munkamegosztás” egyik jellemzője, hogy a vállalatok vezetősége
gyakran szerb, illetve montenegrói. Fontos kiegészítő jövedelmet jelent a „pia-
cozás”,141 illetve az idényjellegű mezőgazdasági munka. A középiskolai képzésben
hangsúlyos a mezőgazdasági szakképzés.142

2.5 Vállalkozások
A topolyai községben 451 vállalkozót tartanak nyilván (2004. július 22-i adat),
ezek főként kereskedelmi, kisipari és vendéglátó-ipari üzletek és műhelyek.143
A legtöbb bejegyzett vállalkozás Topolyán és Bácskossuthfalván működik . 2002.
december 31-én Topolyán 297 bejegyzett vállalkozás működött, ebből 272 kis-, 17 kö-
zepes és 8 nagyvállalkozás.
2006-ban már harmadszor rendezték meg a Topolya Expót, amelynek tartományi
szintű és nemzetközi jelentősége is van. A vásár a helyi és magyarországi vállalkozók
együttműködésének köszönhető, de megrendezéséhez jelentős segítséget nyújtott a
helyi önkormányzat és a helyi mezőgazdasági szakközépiskola is. A tavalyi rendezvé-
nyen több mint 150 kiállító vett részt, köztük több mint 50 magyarországi vállalat.

9. táblázat
A vállalkozások számbeli megoszlása települések szerint144
Topolya 297 Bácskossuthfalva 50 Bajsa 27 Pacsér 22 Gunaras 11 Cserepes
9 Zentagunaras 8 Tomislavci 5 Felsőroglatica 5 Karađorđevo 5 Krivaja 5
Njegoševo 3 Szurkos 2 Kisbelgrád 1 Zobnatica 1 Pannónia 1 Svetićevo 1 Karkatúr
1 Forrás: A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm,
2005-07-18.

139 Interjú Mánity Istvánnal, a topolyai helyi közösség elnökével, 2005. 07. 03., Topolya.
140 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 120.
141 Az egész Vajdaságban fontos megélhetési tényező. Ez többnyire annyit jelent, hogy a Magyarországon megvásárolt árut be-
hozzák Szerbiába, visszaigénylik az áfát, majd olcsón, de még mindig nyereséggel adják el a helyi piacon. Lásd még a
Zentáról szóló fejezetben.
142 Interjú Mánity Istvánnal.
143 A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm, 2005. 07. 18.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 47

9. táblázat

144
10. táblázatA vállalkozások számbeli megoszlása települések szerint
A vállalkozások megoszlása tevékenységi kör szerint145
Kisipar és személyiTopolya 297
szolgáltatások 239 Kereskedelem 182 Vendéglátóipar és
turizmus 73 Közlekedés Bácskossuthfalva 50
39 Ismeretlen 12 Egészségügy 4 Fogászat 4 Gyógy-
szerészet 4 Művészet Bajsa 2 27
Pacsér 22
Gunaras 11
Cserepes 9
Zentagunaras 8
Tomislavci 5
Felsőroglatica 5
Karađorđevo 5
Krivaja 5
Njegoševo 3
Szurkos 2
Kisbelgrád 1
Zobnatica 1
Pannónia 1
Svetićevo 1
Karkatúr 1

Forrás: A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm, 2005-07-18.

10. táblázat

A vállalkozások megoszlása tevékenységi kör szerint145

Kisipar és személyi szolgáltatások 239
Kereskedelem 182
Vendéglátóipar és turizmus 73
Közlekedés 39
Ismeretlen 12
Egészségügy 4
Fogászat 4
Gyógyszerészet 4
Művészet 2

144 Uo.
145 Uo. Amennyiben egy vállalkozás többféle tevékenységi körként van bejegyezve, akkor az a táblázat több sorában is szere-
pel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 47
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 48

48 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

2.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció
A privatizáció és a korábbi piacok elvesztése miatt Topolyán is visszaesett a ter-
melés, amely sok munkahely megszűnését eredményezte. Ugyanakkor biztató, hogy
az utóbbi időszakban folyamatosan növekszik a mikrovállalkozások száma, amelyek
fokozatosan komolyabb kisvállalatokká növik ki magukat.146
A község konyhabútorgyára (Umetnost), amelyet egy helyi szerb vállalkozó priva-
tizált, valamikor az egyik legnagyobb ilyen jellegű üzem volt a Vajdaságban. A vállalat
értékesítési gondokkal küzd. A cég privatizációjának nehézségei jól illusztrálják a
magánosítással járó problémákat Vajdaság-szerte, amikor a dolgozók gyakran hóna-
pokig nem kapják meg a bérüket. Ennek gyakran az is az oka, hogy a hazai befekte-
tők számára biztosított kedvező vásárlási feltétlelek miatt a vállalkozók gyakran „ugra-
nak bele” egy-egy privatizációs ügyletbe anélkül, hogy rendelkeznének a modernizá-
cióhoz és a termelés nyereségessé tételéhez szükséges forgótőkével.

A bútorgyár 1949-ben kezdte meg működését. 1969-től kezdve külföldre is szállított, főként az
akkori Szovjetunióba, Magyarországra, Algériába, Tunéziába, Irakba. Kivitelének értéke 1981-
ben 2,1 millió dollárt tett ki és 522 dolgozója volt. Ma gyakran előfordul, hogy a vállalat dol-
gozói nem kapnak fizetést, például 2005 júniusában csak sztrájk eredményeképpen kapták
meg januári bérüket. A vállalatnak a magánosításkor 270 dolgozója volt, ma alig 150.
A vállalati tulajdon 70%-át 2003. december 1-jén, árverésen egy helyi vállalkozó vette
meg 50 millió dinárért, ötéves részletre.147 2005 novemberében a privatizációs ügynökség
végül semmissé nyilvánította a 2003. december 1-jén megkötött adásvételi szerződést arra hi-
vatkozva, hogy az új tulajdonos nem biztosította a bejegyzett alaptevékenység folyamatossá-
gát, illetve megszegte a munkajogi előírásokat. Az előző tulajdonos birtokában lévő részvé-
nyek a Részvényalapba kerültek, és utána újra kezdődhetett a privatizáció.148

Az építkezéseket és a kísérő szerelési munkálatokat végző Május 1. vállalat is
csak nagy nehézségek árán tud talpon maradni. Ezt a vállalatot még nem privatizál-
ták, de a cég teljesen eladósodott és rosszul működik.
A két húsfeldolgozó céget is hazai vállalkozók privatizálták (a sertésfeldolgozót
belgrádi és topolyai vállalkozók a munkások bevonásával, a baromfi-feldolgozót nagy-
becskerekiek). Feltehetően a jó menedzsmentnek is köszönhetően a sertésfeldolgo-
zó vállalat az utóbbi időben fellendült, a baromfi-feldolgozó értékesítése is folyamato-
san bővül. A húsfeldolgozó-ágazatban összesen kb. 1200-an dolgoznak, akik rend-
szeresen kapnak fizetést is.149

A feldolgozó- és élelmiszeripar, a textil-, a bőr- és a takarmányipar a mezőgazda-
sági termelésre épül. A legfontosabb vállalatok a Žitko Rt., a Topola vágóhíd, a Topiko
Rt., a MIK Moravica, a Zobnatica, a Dózsa György és a Pobeda mezőgazdasági vál-
lalatok, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek. Ezek a már privatizált Žitko kivéte-
lével mind társadalmi tulajdonú vállalatok, és többé-kevésbé működnek.

146 A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm, 2005. 07. 18.
147 Nagy Klára, „Helyzetjelentés a topolyai Umetnost Bútorgyárban uralkodó állapotokról”, Magyar Szó, 2005. 06. 19.
148 „Menesztették az igazgatót”, Magyar Szó, 2005. 11. 03.
149 Interjú Mánity Istvánnal.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 49

Egykoron viszonylag jelentős volt a fémfeldolgozó ipar: öntöde, famegmunkáló
szerszámgyár, elektromos műszereket és berendezéseket gyártó vállalat, láncgyár
stb. működött.150 A fémiparban Topolyán a rendszerváltás előtt 1200-an dolgoztak, az
ágazathoz 4 cég tartozott. A fémipar mára teljesen tönkrement, a munkaerő nagy ré-
szét leépítették, akik maradtak, alig kapnak fizetést.151
A községben fontos szerepet töltött be a fafeldolgozó ipar is, de az utóbbi időben
ezek a vállalatok is fokozatosan leépültek.

2.7 Mezőgazdaság
A Vajdaságra jellemző módon Topolyán is meghatározó a mezőgazdaság. Első-
sorban búzát, kukoricát, napraforgót termesztenek. Viszonylag fejlett a búzatermesz-
tésre épülő malomipar, amit belföldi, de nem helyi tőkével privatizáltak. A község
58 586 hektár földterülettel rendelkezik, ebből 55 361 hektár a termőföld, 3225 hek-
tár terméketlen talaj.
Topolyán és környékén a malomipari vállalat privatizálása óta gondot jelent a bú-
za és más termények értékesítése, tárolása, amire egy új siló megépítése jelentene
megoldást. Ezért a földműves-szövetkezet, és a termelők klubja tervet készített egy si-
ló kiépítésére, amihez anyagi támogatást próbálnak szerezni.152

2.8 Turizmus
Topolya és környéke kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. A község terü-
letén fakadó természetes gyógyvíz, a tiszta vizű Krivaja-patak, a halfajtákban gazdag
vízgyűjtő tavak és a ménesek mind vonzó turistacélpontok. A Zobnaticai méntelepen,
amely az egykori Jugoszlávia legrégebbi ménese, minden évben nemzetközi lovasjá-
tékokat rendeznek. A gyógyvízre épült fürdőben azonban komoly beruházásokra len-
ne szükség ahhoz, hogy a létesítmény újra működőképes legyen, és színvonalas szol-
gáltatásokat tudjon nyújtani.153

2.9 Infrastruktúra
Topolya jó közúti összeköttetéssel rendelkezik a rajta keresztülhaladó
Szabadka–Belgrád E75-ös regionális útnak köszönhetően. Ezenkívül a gyorsforgalmi
útra is van kijárata a városnak. Az utak hossza 138 km, valamennyi aszfaltozott, bár
sok helyen rossz minőségű.154
A vasúti közlekedés is biztosított. Az infrastruktúra legégetőbb problémája, hogy
sok helyen nincs csatornázás, így a kis folyókba, patakokba folyik a szennyvíz.
A község nemrég új digitális központot kapott, amellyel a hagyományos vezeté-
kes telefonellátás várhatóan megoldódik. A község 70%-a csatlakozott a kábelhálózat-
hoz, amely az internet-hozzáférést is biztosítja.155

150 A topolyai képviselő-testület honlapja, http://www.btopola.co.yu/hu/hu.htm, 2005. 07. 18.
151 Interjú Mánity Istvánnal.
152 „Megbeszélés új terménytárolók építéséről”, Magyar Szó, 2006. 02. 19.
153 Uo.
154 A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 05.
155 Interjú Mánity Istvánnal.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 49
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 50

50 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

2.10 Gazdasági együttműködés
Topolya a Tartományi Fejlesztési Alappal közösen pályázott INTERREG III.A tá-
mogatásra a Topolya Expo, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásár, megrendezésé-
hez. Topolya község Fejlesztési Társulása az önkormányzattal közösen nyújtott be két
INTERREG III.A-pályázatot.
Az első, három magyarországi település (Mórahalom, Szentes és Kistelek), illetve
három vajdasági község (Horgos, Újvidék és Topolya) közös pályázata egy agro-
biznisz központ létrehozására. A központ feladata lenne, hogy a mezőgazdaság fej-
lesztésére szakosodott logisztikai/vállalkozói központokat összekötő hálózatot hoz-
zon létre a Vajdaságban (amelyek tanfolyamok szervezésével folalkoznak, illetve infor-
mációs központként működnek stb.). A másik projekt célja egy kis- és középvállalko-
zások fejlődését elősegítő programsorozat megszervezése a magyar–szerb határ
menti térségben. Az önkormányzat az INTERREG-pályázaton szeretne támogatást
nyerni a topolyai ipari park létrehozásához is.
Topolya önkormányzata pályázott az Európai Újjáépítési Ügynökségnél meghir-
detett Exchange programra is. A pályázat célja a községben beszélt nyelvek egyen-
rangúságának megteremtése, modern információs hálózat kiépítése és a tanácste-
rem felújítása.
A PHARE Access programban (makroprojektek) Topolya már nyert pályázatot,
amelynek témája a vajdasági civil szféra fejlesztése, illetve az EU-s tapasztalatok át-
adása. Ezt a projektet a Budapesti Autonómia Alapítvány, a topolyai Tilger Mihály Pol-
gárok Egyesülete, a bajsai Testvériség Művelődési Egyesület és a horgosi Pharo
Drom Egyesület közösen nyújtotta be. A DKMT eurorégióban Topolya sem különöseb-
ben aktív.156

2.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
Az önkormányzat a község kedvező földrajzi elhelyezkedését kihasználva a jövő-
ben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a turizmus fejlesztésére. Az INTERREG-pro-
gram keretében beadott, ipari park létesítésére vonatkozó pályázattól a vállalkozások
fejlődését és térségbe vonzását várják.

156 Interjú Borsodi Árpáddal, 2005. 07. 03., Topolya.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 51

11. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Topolya községben ágazatok szerint
11. táblázat
A nemzeti jövedelem megoszlása Topolya községben ágazatok szerint
2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinár %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 978 753 33,60 1 783 137 45,17
Halgazdálkodás 0 0,00 – –
Kő-, ásvány- és ércbányászat –21 451 –0,78 – –
Feldolgozóipar 984 658 33,81 630 755 16,00
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és –szolgáltatás 103 047 3,54 311 626 7,89
Építőipar 111 264 3,82 142 891 3,62
Kis- és nagykereskedelem 580 215 19,92 832 583 21,00
Idegenforgalom, vendéglátás –4 793 –0,16 23 113 0,58
Közlekedés, szállítás, raktározás 115 259 3,96 161 661 4,09
Ingatlanforgalmazás 21 260 0,73 26 596 0,67
Egészségügyi és szociális tevékenység 15 021 0,52 5 093 0,12
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 28 987 0,99 29 429 0,74
Összesen 2 912 220 100,00 3 946 884 100,00

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148.

3. Kishegyes

3.1 Földrajzi elhelyezkedés
Kishegyes a Vajdaság és Bácska szívében, az észak–déli irányú autópályához
közel, 181 km2–en terül el. Az autópályához jelenleg egy úttal kapcsolódik, egy másik
összekötő utat most építenek. Kishegyes 100 km-es körzetében található a magyar, a
román és a horvát határ, és mindössze 56 km-re Újvidék.
A községhez három, nagyjából egyforma nagyságú település tartozik. Ezek közül
kettő, Bácsfeketehegy (Feketić) és Szikics (Lovćenac) gyakorlatilag egymásba nőtt,
míg Kishegyes (Mali Iđoš) mintegy 3 km-re található Lovćenac központjától. A Krivaja
folyó észak–déli irányban átszeli és két egyforma nagyságú részre osztja a községet.
Kishegyes északon Topolya, nyugaton Kula és Verbász, keleten Óbecse, míg délen
Szenttamás községekkel határos.157

3.2 Demográfiai szerkezet
Kishegyes vegyes lakosságú község, területén összesen 27 nemzetiség él, a több-
ségben lévő magyarok (56%) mellett főleg montenegróiak (21%) és szerbek (18%) lak-
ják. Kishegyes településen túlnyomó többségben magyarok élnek (88%), Lovćenacon
többnyire szerbek és montenegróiak, a magyarok aránya itt csupán 3%.
Bácsfeketehegyen vegyesen élnek szerbek és magyarok, utóbbiak aránya 62%. A köz-

157 Interjú Csóré Róberttel és Molnár Zitával, a kishegyesi önkormányzat szakembereivel, 2005. 07. 25., Kishegyes.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 51
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 52

52 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

ség lakossága 2002-ben 13 és fél ezer fő volt, ami több mint 600 fős csökkenés 1991-
hez képest, miközben a magyarok és a szerbek aránya valamelyest csökkent, a monte-
negróiaké pedig nőtt. A délszláv polgárháború idején kb. 1000 menekült érkezett a köz-
ség területére, de többségük a nehéz gazdasági körülmények miatt távozott is.158

3.3 A község gazdaságának általános jellemzői
Kishegyes a Vajdaság szegényebb községei közé tartozik, 2004-ben a község-
ben előállított nemzeti jövedelem a szerbiai átlag felét sem érte el. Kishegyes gazda-
sága néhány nagyobb társadalmi tulajdonú vállalatra épült, amelyek gyakorlatilag
tönkrementek, azóta falvanként öt-hat erősebb vállalkozó megjelenése némileg ellen-
súlyozza a szerkezetváltás nehézségeit.
2003-ban az egy főre eső nemzeti jövedelem 43 462 dinár volt, kevesebb, mint a
vajdasági átlag (100 854 dinár) fele, és 8%-kal kevesebb, mint 2002-ben. 2004-ben vi-
szont már nőtt a gazdaság, az egy főre eső nemzeti jövedelem 34%-kal bővült, elérve
a 59 844 dinárt.159
A havi nettó átlagkereset 2003-ban 8316 dinár volt, 2004-ben 8595 dinár, ezzel
jóval elmaradva a vajdasági 14 740 dináros átlagtól.160
Míg 2003-ban a magánszféra a nemzeti jövedelem 46,57%-át termelte, 2004-ben
már 70%-át,161 szektorok szerint pedig a megtermelt jövedelem 50%-a keletkezett a
mezőgazdaságban, míg a feldolgozóiparban csak 25%-a.162

3.4 Foglalkoztatottság és oktatás
A munkanélküliség közel 50%-os, a munkanélküliek száma kb. 2000 fő.163 Jel-
lemző a vállalatoknál, hogy a munkások nagy részét nem jelentik be, illetve a kishe-
gyesi birtokokon sok az idénymunkás.
Az önkormányzat szakértőinek megítélése szerint Kishegyesen a magyar ajkú la-
kosság az, amely a legkevésbé tanul tovább a középiskola után. A középiskolások
leginkább a községben jellemző gazdasági tevékenységekhez illeszkedő képzések
felé orientálódnak: mezőgazdaság, fémfeldolgozás, húsipar, géplakatos stb. A köz-
ségben 4566-an rendelkeznek középiskolai, 289-en egyetemi végzettséggel, a 15 év
feletti lakosság 5,6 százalékának van főiskolai vagy egyetemi végzettsége.164
A fizikai munka és a szezonmunka inkább jellemző a magyarokra, mint a szerbek-
re vagy a montenegróiakra. Ugyanakkor nem figyelhető meg különbség a különböző
nemzetiségek jövedelmi helyzete, illetve a község különböző részei között sem, a
munkanélküliség is nagyjából egyenlően oszlik el.
Az önkormányzatnál nemzetiségi feszültségekről nem számoltak be, de az itteni
településeken igaz a lakosság nemzetiségek szerinti szigetszerű elkülönülése, és a ci-
vilszervezetek sem vegyes nemzetiségűek.

158 Interjú Csóré Róberttel és Molnár Zitával.
159 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.
160 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 276.
161 2002-es adat, a társadalmi össztermék ágazatok szerinti megoszlását lásd a 1. függelékben.
162 2002-es adat, 2004. május, Belgrád.
163 Majd húszezer munkanélküli, Magyar Szó, 2005. 08. 03.
164 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 68.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 53

3.5 Vállalkozások
Községi szinten mintegy 350-400 kisvállalat van, ebből 30-40 kft.165 A kis- és
középvállalkozások az alábbi területeken tevékenykednek: textilipar (varroda), bőr-
ipar (cipőkészítés), fémipar (fémmegmunkálás, bádogosok), mezőgazdaság (ba-
romfitenyésztés, tápkeverés), építőipar (építőanyag-gyártás, építőipari szolgáltatá-
sok), húsipar, kereskedelem. Továbbá Lovćenacon és Bácsfeketehegyen is műkö-
dik egy-egy műanyaggyár, amelyek magántulajdonban vannak, és kb. 5 munkást
foglalkoztatnak. Ezeken kívül számos vállalkozó végez hagyományos kézműves-te-
vékenységet.
Az egyik legfontosabb „exporttermék” a bérmunka, silók szerelése, fémmegmun-
kálás és famegmunkálás. Emellett baromfit is exportálnak. A legfontosabb export-cél-
országok Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Kanada.
E cégeket a vállalatokban megszerzett kapcsolatokat, piacot és szaktudást, eset-
leg felszerelést is felhasználva a társadalmi vállalatok egykori dolgozói alapították. A
vállalatok, nemcsak a magán-, de a társadalmi tulajdonú vállalatok is jelentős mérték-
ben foglalkoztatnak be nem jelentett munkaerőt. Néhány kisvállalkozás például hiva-
talosan kb. 6 munkást foglalkoztat, de illegálisan akár százat is. Ezek általában újon-
nan alapított magáncégek.

3.6 Gazdasági szerkezet és a privatizáció
A külföldi tőkét egy olasz és egy osztrák befektető képviseli. Magyarországról vol-
tak érdeklődők, de ez konkrét ügylethez mindeddig nem vezetett.166

Építőipar
Kishegyesen a téglagyár csődbe jutott, a vállalatban, amely fénykorában 100-150
munkást foglalkoztatott, 2005-re teljesen leállt a termelés. 2006 tavaszán azonban
végre sikerült eladni, és 2006 végén újraindulhatott a termelés.167
A lovćenaci téglaégető üzemet privatizálták ugyan, de ez is csődbe jutott.168

Fémipar
A kishegyesi Gradjamont Rt. fémfeldolgozó vállalatot belülről privatizálták, és
bár munkásainak számát felére csökkentették, ez a község egyetlen folyamatosan
működő vállalata. A négy jelenlegi főrészvényes korábbi külföldi kapcsolatait ki-
használva talált piacot, főleg Oroszországba, Kínába és Kanadába szállítanak. A
vállalathoz kapcsolódva több kisebb fémfeldolgozó magánvállalkozás is
működik.169

Vendéglátóipar és kereskedelem
A községben egy vendéglátó-ipari és egy kereskedelmi cég (Krivaja) működött. A
vendéglátó-ipari céget belföldi befektetők vették meg, de a volt társadalmi tulajdonú vál-
lalat épületeit teljesen más célokra használják, üzletekké lettek átalakítva. A kereskedel-
165 A kft. Szerbiában általában viszonylag nagyobb vállalkozás, amely 5-15 munkást foglalkoztat.
166 Interjú Molnár Zitával és Csóré Róberttel.
167 „A foglalkoztatás növeléséért”, Magyar Szó, 2006. 12. 15.
168 Ua.
169 Ua.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 53
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 54

54 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

mi cég csődbe ment, épületeit eladták, de a cég maga hivatalosan még létezik, és még
nem privatizálták.170

Bőripar
Bácsfeketehegyen az Antilop cipőgyár 2000-ig sikeres cégnek számított, de mos-
tanra csődbe jutott, és magánosításra vár. Öt évvel ezelőtt az akkor még 320 munkást
foglalkoztató vállalat Oroszországba, Németországba és Franciaországba exportált. A
faluban volt még egy cipőgyár, ami már évek óta nem üzemel és csődbe ment.
Nemrég alapították a Kolibri cipőgyárat, amelynek tulajdonosa az Antilop cipő-
gyár volt igazgatója.

Élelmiszeripar
A község mindhárom településén jól működő húsfeldolgozó üzemek kisvállalko-
zásokból nőttek ki.
A csődbe ment lovćenaci kávépörkölő üzem még társadalmi tulajdonban van. A
cég iránt egy német befektető érdeklődött, de eddig csak maguk az épületek lettek
magánosítva.171
A községben van két malom, amelyeket belföldi vállalkozók, kulai és verbászi tu-
lajdonosok privatizáltak. Ezek csak feldolgozással foglalkoznak, nincs tároló kapaci-
tásuk.
Szikicsen nemrég adtak át egy új szójafeldolgozó üzemet Sojanet néven.172

3.7 Mezőgazdaság
A községben fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, az összes mezőgazdasá-
gi földterület 16 857 ha.173 Mindhárom faluban van egy mezőgazdasági birtok, ame-
lyekhez egyenként kb. 3000 hektár nagyságú termőterület tartozik. Elsősorban gabo-
nát, kukoricát, napraforgót és árpát termesztenek, kisebb mennyiségben szóját és cu-
korrépát is.
A kishegyesi birtokot egy olasz befektető privatizálta, aki modernizálta a birtokon
alkalmazott technológiát. A vállalat egykor a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb ba-
romfikeltetőjeként (Agriromagna) működött. A birtok jelenleg mintegy 35 munkást fog-
lalkoztat három műszakban, míg a társadalmi vállalat fénykorában 200 munkás is dol-
gozott a cégnél. Az új tulajdonos 1000 hektár földet vásárolt, a többi állami tulajdon,
ezért azt bérli. A cég új vezetősége a cukorrépa-termesztés – amit a zentai cukorgyár-
ban dolgoznának fel – és a baromfifeldolgozás irányába szeretné fejleszteni a céget.
A bácsfeketehegyi birtok fő profilja a növénytermesztés volt. Jelenleg egy nem
működő hűtőház is tartozik hozzá, a birtokot a közelmúltban privatizálták.
A lovćenaci birtokon, amely gyakorlatilag csődbe ment és még nem privatizálták,
fontos szerepe volt a marha- és sertéstenyésztésnek.
Érdemes megemlíteni, hogy a falvakban a középületek nagy része is a birtokok
tulajdonában van, így pl. a művelődési ház, a színház, a háborús emlékmű, az iskola,

170 Ua.
171 Ua.
172 „A foglalkoztatás növeléséért”, Magyar Szó, 2006. 12. 15.
173 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának közlönye, <http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/en/pok1.php?ind=2>.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 55

az óvoda, a temető, a templomok stb. A lovćenaci és a bácsfeketehegyi birtokok fel-
halmozott adóssága 250 millió dinárra rúg.174
Mindhárom faluban a birtokokhoz kapcsolódó, feldolgozóiparra szakosodott magán-
vállalkozások jöttek létre, általában néhány vágóhíd vagy húsfeldolgozó vállalat falvanként.
A birtokokon kívül falvanként kb. 20, 100-150 hektár nagyságú nagyobb földterü-
let van magántulajdonban, egyébként az apróbirtok jellemző.

3.8 Turizmus
Az idegenforgalom a község területén az autópálya kiépítését követően vissza-
esett. A község vezetősége látna esélyt a turizmus fellendítésére, de ez egyelőre meg-
maradt az elképzelések szintjén.175
Kishegyes számos vajdasági szintű kultúresemény házigazdája (Dombos Fest,
Kátai-tanyai faluturizmus, kézműves táborok, Vajdasági Nyári Egyetem).

3.9 Infrastruktúra
A közutak teljes hossza 94 km, ebből mindössze 42 km megfelelő minőségű; Kis-
hegyesen még 20 kilométernyi út aszfaltozatlan. Az észak–déli irányú vasút áthalad a
községen, Lovćenacon és Kishegyesen van állomás.
A víz- és a telefonszolgáltatás jól működik, a csatornahálózat viszont nincs kiépít-
ve. A gáz bevezetéséről 2006 őszén döntött a község képiselőtestülete, ez lesz a köz-
ség legnagyobb eddigi beruházása.176 A villanyszolgáltatás a trafó hibája miatt gyak-
ran szünetel. A községben van szélessávú internet- és kábeltévé-szolgáltatás.
Kishegyes is egyike annak a hat községnek, amelyek közösen hoznak létre egy
regionális szemétlerakót Zentán

3.10 Gazdasági együttműködés
Kishegyes eddig is ápolt kulturális kapcsolatokat néhány magyarországi testvérte-
lepüléssel, mint például Békéscsabával, Kelebiával, Ruzsával és Békésszentandrással,
de az érdemi határon átnyúló gazdasági együttműködés mégis az INTERREG III.A-
pályázatokkal kezdődött. Az INTERREG-pályázatok meghirdetése valódi változást hozott
a gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából: a magyarországi határ menti önkor-
mányzatok komoly energiát fektettek és fektetnek a határ túloldalán a potenciális part-
nerek felkutatásába. Kishegyes község az INTERREG-program keretében két projekttel
pályázott: egyrészt Ruzsával a községi kultúrotthon és könyvtár felújítására, másrészt
Indjijával és Békéscsabával egy inkubátorház tervrajz-költségeinek fedezésére.
2004 októberében a kishegyesi önkormányzat támogatásával, részben osztrák
tőkével alakult meg a Small Steps Kft., amelynek célja ipari park megtervezése és ki-
alakítása a községben, elsősorban külföldi befektetők számára. Tevékenységük pro-
filjába tartozik ingatlanok vásárlása, eladása és bérlése, tervezés, leendő objektumok
felépítése és átépítése, pénzügyi és adótanácsadás, piackutatás, külkereskedelem,
marketing stb. A Small Steps számos olyan cég szakmai támogatását élvezi, amelyek
többéves tapasztalattal rendelkeznek hasonló projektek megvalósításában: Value

174 Interjú Molnár Zitával és Csóré Róberttel.
175 Részletesebben lásd a fejlesztési irányok és elképzeléseknél.
176 „Gázvezetéket kap Kishegyes”, Magyar Szó, 2006. 09. 13.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 55
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 56

56 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Capital Group, RCG Rant Consulting Group, AC Group International, CF ConFidas
Group. A Small Steps a potenciális külföldi befektetőkkel külföldi képviseletek segít-
ségével kívánja felvenni a kapcsolatot.177

3.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
Az autópálya egyelőre több kárt, mint hasznot hozott a községnek, az idegenforgalom
szinte teljes megszűnését eredményezte. Ugyanakkor az autópálya és a három határ, illet-
ve Újvidék közelsége gazdasági lehetőséget is jelent, lenne fantázia például egy logisztikai
központ létrehozásában. Ezért is tervezi a már említett osztrák vegyes vállalat az ipari park
építését; jelenleg is folyik a szükséges földterület felvásárlása magánszemélyektől.
A község vezetőségének régi álma mesterséges tavak létrehozása, amelyekre
üdülőközpontot építenének.
Kishegyes talán legfontosabb turistacsalogató látványossága az évente megrende-
zett Dombos Fest. A feketicsi meggy is a község nevezetességei közé tartozik, szabadal-
maztatása most folyik. A biomeggytermeléshez kapcsolódó borturizmus, és számos ma-
gánkézen lévő borpince is lehetőségeket kínál az idegenforgalom fellendítéséhez.
A községben igen erős a civil szféra, 27-28 civilszervezet működik: gazdakör, kü-
lönböző érdekszervezetek, magánvállalkozók szervezete, amelynek 200 tagja van,
ezek a község jövőbeli fejlődésének a kulcsát jelenthetik. Emiatt érdemes lenne anya-
gi támogatást biztosítani e szervezeteknek, illetve pályázatíró szakemberekkel és tan-
folyamokkal erősíteni a község jövedelemszerző képességét.

12. táblázat
12. táblázat
A nemzeti jövedelem
A nemzeti jövedelemmegoszlása Kishegyes
megoszlása Kishegyes községben
községben ágazatok
ágazatok szerint szerint

2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinár %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 228 529 38,74 393 198 49,6
Halgazdálkodás 0 0,00 0 0,0
Kő-, ásvány- és ércbányászat 0 0,00 0 0,0
Feldolgozóipar 144 283 24,46 203 095 25,6
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 15 233 2,58 51 446 6,5
Építőipar 77 742 13,18 3 776 0,5
Kis- és nagykereskedelem 98 071 16,62 107 273 13,5
Idegenforgalom, vendéglátás 11 378 1,93 10 355 1,3
Közlekedés, szállítás, raktározás 11 568 1,96 22 319 2,8
Ingatlanforgalmazás 2 979 0,51 754 0,1
Egészségügyi és szociális tevékenység 0 0,00 0 0,0
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 0 0,00 0 0,0
Összesen 589 783 100% 792 216 100

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006.

177 Ua.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 57

4. Ada

4.1 Földrajzi elhelyezkedés
Ada község a Bácska középkeleti szélén, a Tisza jobb partján terül el, összterülete
228,6 km2. A községhez öt település tartozik: Ada, Mohol, Valkaisor (Sterejno), Törökfa-
lu (Utrine) és Völgypart (Mol-Obornjaca). A legnagyobb központi település Ada 10 547
lakossal, tőle délre fekszik a község második legnagyobb települése, Mohol, 6786 la-
kossal. A két település egybeépült és gyakorlatilag egy területi egységet képez. Adától
8 km-re nyugatra található a Valkaisor, amelynek népessége mindössze 234 fő, illetve
20 km-re fekszik Törökfalu (1038 fő) és Völgypart (389 fő).

4.2 Demográfiai szerkezet
1971 és 2002 között a népesség száma jelentősen csökkent, 22 611-ről 18 994-
re. A csökkenés az említett időszakban kb. 16% volt,178 ám a népességfogyás igazán
1991 után gyorsult fel, 1991 és 2002 között 10,1%-os volt a csökkenés mértéke.179 E
folyamat különösen Völgyparton, az úgynevezett tanyavilágban volt látványos, a né-
pességcsökkenéshez a természetes népességfogyás mellett elsősorban a fiatalok el-
vándorlása járult hozzá. A község lakosságának átlagéletkora 40 év, és a lakosság
22,5%-a 60 év feletti, ami magasabb, mint a vajdasági átlag.180
A községben abszolút többséget alkotnak a magyarok, arányuk 76,6%, míg a szer-
beké 18%. A nemzetiségek elkülönülése általában nem jellemző, viszont Ada régi város-
részében külön élnek a magyarok és a szerbek. A tanyavilágban és a fejletlenebb része-
ken inkább magyarok élnek, ez aló Mohol képez kivételt, amely szintén fejletlennek te-
kinthető, de itt a községi átlagnál valamivel nagyobb arányban élnek szerbek (27%).

A gyermekek száma az iskoláskor előtti intézményekben, és az iskolákban is év-
ről évre csökken.181 A csökkenés 1972 és 2004 között 27%-os volt, ez a helyi szakem-
berek értékelése szerint különösen rontja a község gazdasági fejlődési esélyeit.182
Ada fejlesztési tervében emiatt nagy hangsúlyt helyeztek olyan programok kidolgozá-
sára, amelyek támogatják a családalapítást és a gyermekvállalást.183

4.3 A község gazdaságának általános jellemzői
2003-ban az egy főre eső nemzeti jövedelem 61 196 dinár volt, ez 20%-os csök-
kenést jelentett az előző évhez képest.184 2004-ben azonban Adán is növekedésnek
indult a gazdaság, az egy főre eső nemzeti jövedelem 88 395 dinárra emelkedett, ami
2003-hoz képest 43%-os növekedést jelentett.185 A megtermelt GDP majdnem 70%-a
keletkezett a magánszektorban.186
178 Ada község hivatalos honlapja, www.adanet.co.yu, 2005. 08. 07.
179 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu, 2005. 08. 18.
180 Uo.
181 Ada Község fejlesztési terve, megtalálható Ada Község hivatalos honlapján, www.adanet.co.yu, 2005. 08. 05.
182 Uo.
183 Uo.
184 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu, 2005. 08. 18.
185 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.
186 Ua., 144.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 57
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 58

58 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A legjelentősebb ágazat a mezőgazdaság, ami a nemzeti jövedelem 45%-át ter-
melte 2004-ben, ezt követte 20%-os részesedéssel a feldolgozóipar.187
2004-ben a hivatalos nettó átlagfizetés 11 771 dinár volt, ez jelentősen elmarad
az 14 740 dináros vajdasági átlagtól.188

4.4 Foglalkoztatottság
A rendszerváltás és a gazdasági átalakulás rányomta bélyegét a község állapo-
tára. Az elmúlt néhány évben a munkanélküliség drasztikusan nőtt, elsősorban azért,
mert a kisipar nem tudott annyi munkaerőt felszívni, amennyien a Potisje fémipari vál-
lalat leépülésével, majd későbbi privatizációjával elveszítették munkahelyüket. A mun-
kanélküliek száma 2004 végén 2289 volt, ennek mintegy fele, 1100 fő mindössze ál-
talános iskolai végzettséggel rendelkezett.189 A 15 évnél idősebb lakosság 7%-a ren-
delkezik felsőfokú végzettséggel.190 A felsőfokú végzettségűek aránya ennél feltehe-
tően magasabb, kb. 10% lehet, de sokan nem a község területén állnak munkavi-
szonyban, emellett sok az egyetemet végzett munkanélküli is.191
A foglalkoztatási szerkezetben a nemzetiségi dimenzió nem meghatározó, de
megállapítható, hogy míg a szolgáltatói szektorban a szerbek jelenléte a domináns,
addig a magyarok inkább a termelésben dolgoznak.192

Oktatás
Adán az átalános iskolának két épülete van, a központiban működnek a szerb ta-
gozatok, míg a másik épületben, a periférián, kizárólag magyar tagozatok vannak
(„vasúton túli gyerekek”). A község az általános iskolákon kívül műszaki szakközépis-
kolával és általános zeneiskolával is rendelkezik. A község fejlesztési tervében felhív-
ják a figyelmet arra a problémára, hogy az adai műszaki iskolában nincs fémforgácso-
lási szakmunkásképzés, emiatt nem biztosított az iparág munkaerő-utánpótlása.193
A környező falvakban 8. osztályig van általános iskolai oktatás, míg Valkaisoron
és Völgyparton csupán 4. osztályig, óvoda azonban minden településen található. A
napköziben megszervezték a többnyelvű (magyar, szerb, angol) oktatást.

4.5 Vállalkozások
Adán hagyományosan erősnek számít a kisipar, különösen a fémfeldolgozás és
a textilipar területén,194 emiatt a vállalkozók kisvárosának is nevezték. A község terü-
letén a lakosok számához viszonyítva sokkal több gazdasági vállalkozás működik,
mint más környező községben, 18 994 lakosra kb. 600 vállalkozás jut.
A községben a mikrovállalkozások mellett kb. 450 kis- és középvállalkozás mű-
ködik. Ezek zöme textilipari vállalkozás, a fémipar súlya a Potisje leépülése óta foko-
zatosan csökken. A fémiparban jelenleg azok a vállalkozások fejlődnek, amelyek me-
187 Ua., 148.
188 Ua., 276.
189 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu, 2003-as adat, 2005. 08. 18.
190 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 69.
191 Interjú Kocsis Szürke Edittel, az adai végrehajtó tanács elnökével, 2005. július.
192 Ada Község fejlesztési terve.
193 Uo.
194 Ada község hivatalos honlapja, www.adanet.co.yu, 2005. 08. 07.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 59

zőgazdasági gépgyártással foglalkoznak, illetve exportra termelnek. Fentiek mellett
a szolgáltatási szektorban és a bőriparban (cipő-, táskagyártás) jellemzőek még a
kisvállalkozások.
Amíg a nagyvállalatok jól működtek, elsősorban a nagy- és kisvállalatok közötti ko-
operációnak köszönhetően, a kisipari vállalkozásoknak is jól ment az üzlet. Az adai vas-
feldolgozó kisüzemek sikerét a Potisje és a Remont társadalmi vállalatok tették lehető-
vé, mivel a vállalatközi együttműködések anyagi biztonságot és állandó munkalehető-
séget biztosítottak a kisüzemeknek. A Merkur cég esetében például, amely az anyag-
beszerzéstől a könyvelésen át az eladásig mindent lebonyolított, a cégnek bedolgozó,
illetve azzal együttműködő kisiparosoknak csak a saját munkájukkal kellett foglalkozni-
uk. Jelenleg nem működnek ehhez hasonló társulások, a vállalkozóknak az anyagbe-
szerzéstől kezdve a könyvelésig mindent maguknak kell intézniük, emellett kevesebb a
munka, ezért bizonytalan a jövedelem. Az önkormányzat a vállalkozók helyzetén úgy
próbál segíteni, hogy lehetőséget nyújt a külföldi kapcsolatteremtésre és a képzésre, a
kötödéseknek például holland szakmai képzést szervezett. Szintén az önkormányzat
szervezte meg, hogy a németországi Lehnemann cég felvegye a kapcsolatot az adai
fémmegmunkáló üzemekkel, a Potisjével és a magánvállalatokkal.195

Kis- és középvállalkozások ágazatok szerint:
Textilipar – az ágazatban összesen 70-80 kötöde működik, ebből hét nagyobb
cég nyugat-európai és orosz piacra termel, a kisebbek hazai, boszniai-hercegovina és
montenegrói piacra szállítanak Külföldre csak kis hányaduk szállít, belföldön pedig, a
koszovói piac bezárulásával nagyon beszűkült a kereslet. Ezek a vállalkozók viszony-
lag korszerű technológiával rendelkeznek, korábban szállítottak az orosz, német, hol-
land, francia és magyar piacra is. A munkások többsége, alapfokú képzettségű, beta-
nított, női munkaerő, kötödékben dolgozik. Mivel a meglévő technológia korszerű és
sok a textilipari vállalkozás, helyi szakemberek szerint érdemes lenne fejleszteni az
ágazatot. A kötödék társulása és a vezetők képzése hozzájárulhatna az ágazat talpon
maradásához, és a munkahelyek számának növekedéséhez.196 Az adai textilipar
azonban egyelőre súlyos gondokkal küszködik, és nem tudja felvenni a versenyt az ol-
csó távol-keleti importtal.197
Bőripar – a szektort, amely viszonylag sikeresnek mondható, két nagyobb cég
képviseli a községben. Külföldre is szállítanak termékeket, az olasz, magyar, német pi-
ac mellett a volt Jugoszlávia utódállamaiba.
Fémipar – főként családi kft.-k foglalkoznak fémfeldolgozással. Jellemző rájuk a
magyarországi vállalatokkal családi kapcsolatokon alapuló együttműködés, de többsé-
gük nem a hagyományos értelemben vett vegyes vállalkozás. A legjelentősebb magán-
vállakozás ebben a szektorban a Termometal, amely magyar és német piacra szállít.
Mezőgazdasági feldolgozóipar – a ciroktermelés, amely több vajdasági község-
ben, pl. Kanizsán is új lendületet kapott, Adán is jellemző volt, bár az utóbbi években
e tevékenység visszaesett. Évekkel ezelőtt a szegedi seprűgyárba, illetve az olasz és
a török piacra is szállítottak. Adán egy uborkasavanyító üzem is működik, amely a
Yucom tavankúti élelmiszer-feldolgozó cég leányvállalata, és említést kell tennünk a
195 Turizmus és községfejlesztési stratégia, Magyar Szó, 2005. 08. 19.
196 Ada Község fejlesztési terve.
197 Kötödésvilág, Magyar Szó, 2005. 10. 8.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 59
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 60

60 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

szörpgyárról is. Moholon a Zora konzervgyár privatizációja nem volt sikeres, emiatt a
községben visszaesett a zöldségfélék termesztése is. Adán néhány kisebb vágóhíd is
magánkézben van, ám ezeket, mivel nagyon magas a talajvíz, nehéz legalizálni, így
sokan közülük engedély nélkül működnek.

4.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció
A privatizációról elmondható, hogy akárcsak Szerbia-szerte általában, itt sem vál-
totta be a hozzáfűzött reményeket; a privatizált vállalatok sok esetben tönkrementek
és nőtt a munkanélküliség. Az összes privatizációs ügylet árverés volt, jóllehet több
esetben indokolt lehetett volna a versenytárgyalásos eladás, amelynek egyik előnye,
hogy a privatizációs folyamatot szociális program kíséri.198 Az egyetlen magyarorszá-
gi befektető, a tiszakécskei Bakon Kft. a községben egy építőipari céget privatizált, de
ez a vállalat is stagnál.

A dolgozók 40%-a a feldolgozóiparban áll alkalmazásban, ez lényegesen maga-
sabb a vajdasági átlagnál (26%), és az ágazat viszonylagos fejlettségére utal. A dolgo-
zók 20%-a dolgozik a még magánosításra váró társadalmi tulajdonú vállalatokban. Ha
e vállalatok szakmai befektetők tulajdonába kerülnének, az sokat javíthatna a gazda-
sági feltételeken. Az ipari zóna hiánya gátolja a helyi magánvállalkozások
fejlődését,199 ezért a község 2007-re tervezi egy ipari zóna kialakítását az Ada és
Mohol közötti 25 hektáros területen, ami vonzó lehet a befektetők számára.200
A községben az export 80-90 százalékát a bérmunka tette ki, korábban főleg az
orosz piacra szállítottak textiltermékeket, illetve a precíziós öntöde is elsősorban kül-
földre szállított. Összességében, a szolgáltatásokat is beleértve, a termelés 40-50%-a
kerül kivitelre, mezőgazdasági termékek elsősorban feldolgozott élelmiszer formájá-
ban jutnak külföldre. A behozatal zömét textilipari termékek alkotják.201

Fémipar
Annak ellenére, hogy az utóbbi néhány évben a fémipar hanyatlott, a munkanél-
küliség mégsem itt a legkritikusabb, lévén a fiatal szakemberek hiánya egyre nagyobb
problémát okoz az ágazatban. Az egykori társadalmi tulajdonú vállalatok közül a leg-
jelentősebb a Potisje Holding, amely két vállalatra vált szét. Az esztergapadot gyártó
részleg privatizációja most van folyamatban, a precíziós öntödét még nem privatizál-
ták. A cég termékei minőségük alapján exportképesek lehetnének, és piacuk is len-
ne Nyugat-Európában, azonban a vállalat teljesen eladósodott és nem rendelkezik a
szükséges forgótőkével. A vállalat továbbra is termel, de a munkások bérének a kifi-
zetése gyakran hónapokat késik.202 Talán ennek is köszönhetően az is probléma,
hogy a szakemberek többsége elhagyta a községet, 2000 munkásból mostanra kb.
400 maradt. A 2005-ös eredmények alapján a Potisje a Temometallal együtt mégis az
észak-bánáti körzet tizenöt legsikeresebb exportálója közé tartozott.203
198 Uo.
199 Ada Község fejlesztési terve.
200 Befektető-csalogató, Magyar Szó, 2005. 10. 05.
201 Interjú Kocsis Szürke Edittel.
202 „Az idén megnyílik az információs iroda”, Magyar Szó, 2006. 08. 10.
203 „Külkereskedelmi mérleg”, Magyar Szó, 2006. 02. 02.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 61

A község területén a délszláv polgárháború előtt repülőgépekhez is gyártottak pre-
cíziós öntvényeket. A vállalatot egy izraeli cég vásárolta meg, de jelenleg nem üzemel. A
többi kisebb fémipari vállalatot helyi befektetők privatizálták több-kevesebb sikerrel.204

4.7 Mezőgazdaság
A község területén található megművelhető földterület összesen 20 247 ha-t tesz
ki.205 A lakosság mintegy harmada (31%) foglalkozik földműveléssel, ez magasabb,
mint a vajdasági átlag (23%).

Az adai mezőgazdaságra az elaprózott birtokszerkezet és az állattenyésztés meg-
határozó szerepe, elsősorban a tehén- és kecsketenyésztés jellemző. A községben
négy szövetkezet működik, Adán egy, Moholon kettő, Valkaisoron pedig egy.
A község területén a kis- és nagytermelők 2005-ben 4480 hektáron termesztettek
gabonát. Ebből 510 hektáron termett őszi árpa, 80 hektáron tavaszi árpa és zab, a fenn-
maradó 3890 hektáron pedig kenyérgabona. A kenyérgabonából 2005-ben összesen
14 290 tonna termett: a kistermelőknél 10 850 tonna, a mezőgazdasági birtokokon
3440 tonna. A búza 2005-ös átlagos hozama hektáronként 3,7 tonna volt.206
Kisebb-nagyobb befektetések árán lehetséges lenne a termőterület harmadának
öntözése, a termőföld minősége pedig lehetővé tenné az intenzívebb termelést. Az állat-
tenyésztést is lehetne növelni.207 A községben, a már említett, egyelőre vegetáló moholi
Zora konzervgyáron kívül nincs jelentősebb mezőgazdasági feldolgozóipari üzem.
Az adai mezőgazdasági birtokot egy belföldi (sabaci) befektető privatizálta. A bir-
tokhoz 3800 hektár öntözhető terület tartozik. Az adai malmot a dolgozók privatizál-
ták, ami továbbra is aránylag jól működik.
A nagyobb mezőgazdasági termelők, akik több száz hektáron termelnek, mint-
egy húszan vannak a községben és főleg búza-, kukorica-, árpa- és fűszerpaprika-ter-
mesztéssel foglalkoznak. A fűszerpaprika, amit külföldre is szállítanak, az Ada és
Zenta között fekvő területeken terem a legjobban. A korábban igen elterjedt szója- és
borsótermesztés ma már kevésbé jellemző. A kisebb termelők termesztenek még ba-
bot, napraforgót és árpát. A családi vállalkozások bolgárkertészettel, gombatermesz-
téssel és baromfitenyésztéssel is foglalkoznak. A gyümölcstermesztés gazdasági
szempontból nem jelentős. A zöldségtermesztés Moholon a legmeghatározóbb, eh-
hez kapcsolódik az említett konzervgyár tevékenysége.

4.8 Turizmus
A község természetes adottságai alapján a turizmus fejlesztésére is lenne lehető-
ség. Itt található az ország egyik legnagyobb lóversenypályája, kb. 10 000 fős befoga-
dóképességgel. A lovassport minden látványossága mellett a rendezvényeket sokol-
dalú vendéglátóipari kínálat is gazdagítja.208 Mivel Ada szép és gazdag vadászterüle-
tekkel, erdőkkel rendelkezik, nagy lehetőségek rejlenek a vadászati és halászati turiz-
musban is. A község területén folyik a Budzsák folyó, illetve az adai Bara, az utóbbi
204 Uo.
205 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu, 2005. 08. 18.
206 Szerény hozamok, Magyar Szó, 2005. 08. 05.
207 Ada Község fejlesztési terve.
208 Ada község hivatalos honlapja, www.adanet.co.yu, 2005. 08. 07.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 61
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 62

62 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

keletről nyugat felé 30 km hosszan, bevájva magát a löszterasz egy részébe, a déli ré-
szen igazi folyóvölgyet képez. Ada település közelében egy töltés segítségével létre-
hoztak egy 112 hektár területű tavat, amelynek a legnagyobb mélysége 4 m. Adának
a tó közvetlen közelében lévő része a falusi turizmus ideális célpontja, a tanyákon 300
éves tölgyfák is találhatók. Ez a tó jelenti a községben az egyik legnagyobb turisztikai
lehetőséget. A védett természeti kincsek közül meg kell említeni a fehér nyárfát,
amelynek természetes élőhelye Moholon, közvetlenül a Vadászlak közelében a Tisza
partja, amely természetvédelmi terület.209
Ada község teljes hosszában a Tisza mentén húzódik. Adán és Moholon a folyó-
parton strandokat, kempingeket alakítottak ki. Az adai strand sekély és homokos,
valószínüleg az egyik legszebb tiszai strand. A moholi strandon hajózásra és vízi spor-
tokra is van lehetőség.
Adán a Vajdaság-szerte ismert gyógyközponthoz három medence, éttermek, ját-
szóterek, sportpályák tartoznak. A gyógyközpontot az Adica Közvállalat igazgatja,
amelyet más közvállalatokhoz hasonlóan, még nem privatizáltak. A községi fejleszté-
si terv szerint az elkövetkező hat évben az adai strandfürdőben és környékén magán-
tőke bevonásával és bankhitellel motel, vendéglő, tekepálya, élményfürdő és fedett
uszoda épülne.210
Érdemes lenne felújítani a moholi gyógyfürdőt (Orlovacsa) is, de ehhez komoly
befektetésre lenne szükség.

4.9 Infrastruktúra
A községen áthaladó regionális út megfelelő összeköttetést biztosít Újvidékkel. Az
utak hossza 100 km, ám ebből mindössze 58 km aszfaltozott.211 Vasúti összeköttetése
nincs a községnek. A lakosság 50%-ának vízellátását minikutakból biztosítják, amelynek
csőrendszere elavult, a lakosság másik fele a városi vízhálózatot használja. A háztartá-
sok 30%-ában van vezetékes gáz. Adán ugyan van csatornahálózat, de a szennyvíz köz-
vetve a Tiszába folyik, és a kisebb településeken nincs is kiépített szennyvízhálózat. A
község szeméttelepét már fel kellett volna számolni, de csak most építenek más bánáti
községekkel közösen egy regionális szeméttárolót:212 Törökbecsén egy osztrák cég épít
regionális szemétgyűjtőt, amelyben Ada, Csóka, Begaszentgyörgy, Magyarcsernye,
Óbecse és Törökkanizsa község szemetét tárolnák.213
2006 végén döntöttek az Ada és Csóka községet összekötő tiszai közúti híd fel-
építéséről, amit a Szerbia Útjai Közvállalat támogat. A híd valószínűleg 2007 végére
készül el.214

4.10 Gazdasági együttműködés
Ada kulturális és oktatási célú együttműködések kialakításával vett részt az INTER-
REG III.A határ menti együttműködési programot előkészítő kisprojektekben. Ez első-
sorban óvodák, iskolák együttműködését jelentette: az adai és a szegedi iskolák közö-
209 Ada Község fejlesztési terve, megtalálható Ada Község hivatalos honlapján, www.adanet.co.yu, 2005. 08. 05.
210 „Motel, vendéglő, fedett uszoda Adán”, Magyar Szó, 2006. 07. 19.
211 Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu, 2005-08-18.
212 A projekt részletesebb leírását lásd a Kanizsa községre vonatkozó fejezetben.
213 „Osztrák kézben a hulladékgyűjtés”, Magyar Szó, 2007. 01. 04.
214 „Épül a híd Adánál”, Magyar Szó, 2006. 09. 10.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 63

sen pályáztak egy drogellenes program kidolgozására. A határon átnyúló gazdasági
együttműködésnek a 2005-ben indult INTERREG III.A-program adott igazi lendületet.
Ada Mórahalommal együtt nyújtott be pályázatot a községek területén található termál-
víz kínálta lehetőségek jobb kihasználására. Makó és Ada közösen pályázott üzletem-
ber-találkozók szervezésére. A két város között az ilyen típusú együttműködésnek már
többéves hagyománya van: a makói hagymatermelők és a moholi savanyító és gyors-
fagyasztó üzem közötti gazdasági kapcsolat több évre tekint vissza.215
A Magyar Külügyminisztérium fejlesztési programja keretében, 2003-ban, Ada
Zentával közösen nyert támogatást egy EU-pályázatíró iroda létesítésére. Ada részt
vett abban a projektben is, amelyet hat vajdasági község (Magyarkanizsa, Ada, Zenta,
Topolya, Szabadka, Óbecse) kezdeményezett az Esély a stabilitásra programon belül
egy fejlesztési iroda létrehozására.

4.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
A község fejlesztési stratégiáját 2005 márciusában készítették el. A fejlesztési
stratégiát az elkészült SWOT-analízis alapján határozták meg. 216
A község 2006-ban 2,23 millió eurót nyert a szerbiai Nemzeti Fejlesztési Tervből.
Ezt az összeget nagyobb volumenű beruházások finanszírozására, elsősorban infrast-
rukturális fejlesztésekre, felújításokra fordítják. Ezek közé tartozik többek között a
völgyparti szélmalom újjáépítése, a községi szennyvíztisztító kiépítése, ipari zóna ki-
alakítása, a községi vízvezeték korszerűsítése, a törökfalui helyi közösség területén
vízvezetékrendszer kiépítése és bővítése, az Adica sportközpont újjáépítése és a he-
lyi utak építése.217

215 Interjú Kocsis Szürke Edittel.
216 Ada Község fejlesztési terve alapján.
217 „Elkölteni se lesz könnyű”, Magyar Szó, 2006. 09. 13.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 63
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 64

64 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Előnyök Gyenge pontok
· Fémfeldolgozó- és kötőipari hagyomány · Rossz regionális közlekedési kapcsolatok
· Iparnövények termesztésére és konyhaker- · Elöregedett lakosság
tészetre alkalmas mezőgazdasági területek · A foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozik a
· Turisztikai adottságok: Tisza folyó, Adica társadalmi tulajdonú cégekben
Előnyök
rekreációs központ, Tiszavirág rekreációs köz- · Számos vállalat sikertelen privatizációja
pont,Fémfeldolgozó- és kötőipari hagyomány
lóversenypálya, gyógyvízforrás, Budzsák · Túl sok alkalmazott a textiliparban
Iparnövények termesztésére
(több kilométer hosszú patak Ada mellett,és konyhakertészetre
· Fiatal képzettalkalmas
munkaerőmezőgazdasági
hiánya a fémfeldol-terü-
letek
amely alkalmas sporthorgászatra), vadászturiz- gozó iparban
mus, Turisztikai adottságok:
falusi turizmus Tisza folyó,stb.
Völgypart településen Adica
· A rekreációs
munkanélküliekközpont, Tiszavirágszerkezete
rossz képzettségi rekreáci-
· Az EU határának közelsége (45 km) · A lakosság túl nagy része
ós központ, lóversenypálya, gyógyvízforrás, Budzsák (több kilométer hosszú patak dolgozik
Ada mellett, amely alkalmas sporthorgászatra), a mezőgazdaságban
vadászturizmus, falusi turizmus Völgy-
· A szennyvízhálózat hiánya
part településen stb.
· Ipari zóna hiánya
Esélyek Veszélyek
· A feldolgozó-ipari hagyományok kihasználása · Migráció, a falvak elnéptelenedése, a szül-
· Mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar etések csökkenése, a munkanélküliség és a
fejlesztése szegénység növekedése, a képzettségi szint
· Turizmus fejlesztése csökkenése
· Határ menti és a szomszédos községek közti · Politikai bizonytalanság, szociális bizonytalan-
együttműködés ösztönzése ság, lassú és kiábrándító privatizáció
· A községi vagyon visszaszármaztatása, és · A környezet rombolása
Szerbia decentralizációja · A lakosság számának csökkenése
· A piac igényeinek megfelelő munkaerőképzés · Az átlagkeresetek vajdasági/szerbiai átlaghoz
viszonyított csökkenése
· A gazdaság további hanyatlása

13. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Ada községben ágazatok szerint

2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinár %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 338 714 29,25 748 793 45,24
13. táblázat
Halgazdálkodás 0 0,00 0 0,00
A nemzeti
Kő-, ásvány- jövedelem megoszlása Ada községben
és ércbányászat 0 ágazatok
0,00 szerint0 0,00
2003
Feldolgozóipar 418 971 36,19 338 559 20,45
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 68 464 5,91 205 554 12,41
Építőipar 29 771 2,57 36 111 2,18
Kis- és nagykereskedelem 174 984 15,11 223 737 13,51
Idegenforgalom, vendéglátás 13 999 1,21 8 440 0,50
Közlekedés, szállítás, raktározás 42 776 3,69 75 072 0,04
Ingatlanforgalmazás 13 865 1,19 12 775 0,77
Egészségügyi és szociális tevékenység 6 164 0,53 6 058 0,36
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 0 0 0 0
Összesen 1 157 708 100 1 655 099 100

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148–149.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 65

5. Magyarkanizsa

5.1 Földrajzi elhelyezkedés
Magyarkanizsa (Kanjiža) község Szerbia legészakibb részén, a Tisza jobb partján
fekszik, területe 399 km2. A község keleten a Tiszával és Törökkanizsa községgel, dé-
len Zentával, nyugaton Szabadkával, északon pedig Magyarországgal határos. A köz-
séghez tartozik a horgosi határátkelőhely és egy folyami határátkelőhely a Tiszán. A
község 13 településből áll: Adorján (Adorjan), Horgos (Horgoš), Kishomok (Mali
Pesak), Kispiac (Male Pijace), Magyarkanizsa, Martonos (Martonoš), Orom (Orom),
Oromhegyes (Trešnjevac), Tóthfalu (Totovo Selo), Bácsújlak (Novo Selo), Velebit
(Velebit), Ilonakertváros (Vojvoda Zimonjić) és Völgyes (Doline)218, amelyek részben a
Tisza mellett, részben az árvízmentes löszteraszon, részben pedig az Orompartnak is
nevezett löszfennsíkon helyezkednek el.219

5.2 Demográfiai szerkezet
Kanizsán az utóbbi években az előző évtizedhez képest lelassult a lakosság el-
vándorlása a falvakból, a természetes népességfogyás üteme viszont még mindig
gyorsabb a vajdaságinál. Az elmúlt években sokan visszatértek azok közül is, akik ko-
rábban külföldre távoztak. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a községnek 27 510
lakosa van, ez 2624 fővel kevesebb, mint az 1991. évi népszámláláskor (–9,6%).220 A
lakosság abszolút többsége, 86%-a magyar. A viszonylag homogén nyelvi környezet-
nek, valamint a nem megfelelő iskolai oktatásnak köszönhetően a lakosság szerb
nyelvtudása meglehetősen gyenge. Ez érződik például a Szabadkára került középis-
kolás diákok körében is, akik emiatt jelentős hátránnyal indulnak. A tizenöt évnél idő-
sebb lakosság mindössze 5,11%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.221

14. táblázat222

14. táblázat222 Forrás
Forrás
Lakosság számaLakosság számaKöztárs.
Köztárs. Statisztikai
Statisztikai IntézetKözség:
Intézet Község:2727 510
510
Kanizsa: 10 193 Élve születések száma (fő /év) EgészségházKanizsa: 10A193
községben ösz-
szesen: 187 száma (fő/év)
Élve születések Egészségház A községben összesen: 187
(Kanizsán: 99)
Halálozások száma (fő/év) Anyakönyvi hivatal A községben összesen: 383
(Kanizsán: 158)
Bevándorlók száma (fő/év) Választói névjegyzék 270 (becsült)
Elvándorlók száma (fő/év) Választói névjegyzék 265 (becsült)

Forrás: Kanizsa község hivatalos honlapja, www.kanjiza.co.yu, 2005. 08. 15.

218 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarkanizsa.
219 A község településeinek rövid leírását lásd az 1. függelékben.
220 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának hivatalos honlapja, www.statserb.co.yu. 2005. 07. 29.
221 Lakossági összeírás 2002, Iskolai végzettség és írástudás, 15 évnél idősebb korosztály, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hi-
vatalának Közlönye, 2003. július, Belgrád.
222 Az adatok 2002-re vonatkoznak.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 65
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 66

66 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

5.3 A község gazdaságának általános jellemzői
Kanizsa a Vajdaság egyik legfejlettebb községe, a tartomány GDP-jéhez 1,5%-kal
járul hozzá.223 Az egy főre eső nemzeti jövedelem, a 2003-es adatok szerint, jóval ma-
gasabb volt a szerbiai átlagnál, 24,08%-kal haladva meg azt.224 A 2003-as évet azon-
ban, a magyar többségű községek zöméhez hasonlóan, Kanizsán is recesszió jelle-
mezte, az egy főre eső nemzeti jövedelem 2002-höz képest, 110 194 dinárra, 10%-kal
csökkent. (A vajdasági átlag 100 854 dinár volt 2003-ban). 2004-ben viszont már 18%-
kal bővült a gazdaság, elérve a 131 151 dináros szintet (egy főre eső nemzeti jövede-
lem), ami kissé elmaradt a 2004-es vajdasági átlagtól.225 A havi nettó átlagkereset
2004-ben 17 207 dinárt tett ki, ez több mint 3000 dinárral haladta meg a vajdasági
átlagot.226 Ennek valószínűleg az az oka, hogy a Tondach cserépgyárban az átlagfi-
zetések 50%-kal magasabbak a vajdasági átlagfizetéseknél.
2004-ben Magyarkanizsán már érezhető volt a szerkezetváltás, a magánszektor
a nemzeti jövedelemnek már több mint 70%-át állította elő, míg vajdasági szinten ez
az arány csak 50%-os volt.227
A megtermelt GDP-hez 33,7%-kal járult hozzá a feldolgozóipar, 28,5%-kal a
mezőgazdaság.228

5.4 Foglalkoztatottság
Magyarkanizsán középiskolai szinten agrártechnikusokat, gépész- és állategész-
ségügyi technikusokat, kertésztechnikusokat képeznek, hároméves képzés kereté-
ben pedig géplakatosokat, fémesztergályosokat, autószerelőket, gáz- és vízvezeték-
szerelőket, kertészeket, különféle élelmiszer-ipari képesítésű szakmunkásokat stb.229
2005. februári adatok szerint a munkanélküliek száma 2624 fő, a munkaképes
korú lakosság 15%-a, de a tényleges munkanélküliség ennél feltehetően nagyobb. A
nagy társadalmi vállalatok privatizációjával ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség,
a Tondach csoporthoz tartozó Potisje építőipari vállalat például a privatizációt követő-
en 1100-ról 400-ra csökkentette munkásainak számát. Az iparból kikerülő munkanél-
külieket hosszabb távon a mezőgazdaság és a szolgáltatói szektor szívhatná fel kb.
egyharmad-egyharmad arányban.230

5.5 Vállalkozások
Kanizsa vállalkozói szektora igen fejlett, több mint százéves intézményes hagyo-
mányokkal rendelkezik (Vállalkozók Szövetsége).231 Az önkormányzat területén a vál-
lalatok száma 500, az egyéni vállalkozóké 352, a kiskereskedelmi üzleteké 67.232
223 Interjú Molnár Vadász Piroskával, a községi képviselő-testület gazdasági kérdésekkel megbízott tagjával, 2005. 07. 07., Ka-
nizsa.
224 A társadalmi össztermék lakosonként, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának Közlönye, 2004. május, Belgrád.
225 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 140.
226 Ua., 276.
227 Ua., 144.
228 A teljes táblázatot lásd a 3. függelékben, Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148–149.
229 Kanizsa község fejleztési terve, 12.
230 Interjú Molnár Vadász Piroskával.
231 Uo.
232 Kanizsa Község hivatalos honlapja, www.kanjiza.co.yu. 2005. 08. 14.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 67

A községben a vállalkozók számára meghirdetett kölcsönpályázat 400 ezer dinárig
(5000 EUR) támogatja a mezőgazdasági termelőket és a vállalkozókat. A pályázat egyik
célja a munkahely-teremtő vállalkozások támogatása, és prioritást élveznek az exportra
termelő és a mezőgazdasági termelékenység növelését ösztönző beruházások.233 A köz-
ségben az önkormányzat tervezi egy vállalkozói fejlesztési központ létrehozását is.234

5.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció
A község a következő természeti erőforrásokkal rendelkezik:
– a feltárt, működő, illetve még fel nem tárt kőolaj- és földgázlelőhelyek;
– agyag, ami az építőanyag-gyártás nyersanyaga;
– termálvíz: mint ásványvíz és geotermikus energiaforrás.

Építőipar
Kanizsa község feldolgozóiparában kiemelt szerepe van az építőanyag-gyártás-
nak, mindenekelőtt a cserép-, a kerámiacsempe- és a bitumenalapú szigetelőanyag-
gyártásnak. Az ágazathoz tartozó legfontosabb vállalatok:
– Potisje Kanjiža, a Tondach csoport tagja. A vállalat, amelyet 1903-ban alapítot-
tak, Magyarkanizsa jelképévé vált.
– Keramika Rt., amely minőségben és termékválasztékban előkelő helyet vívott ki
magának a nemzetközi piacokon is.
– FIM Szigetelőanyag-gyár, amelyet a közelmúltban magánosítottak. Vízszigetelő
szalagokat, masszát és ragasztóanyagot gyárt, főleg hazai piacra.235
A legjelentősebb külföldi befektető a községben az ausztriai Tondach cég, amely
32 millió eurót fektetett a Potisje építőipari alapanyag gyártó vállalatba, jelenleg a vál-
lalat tőkéjének 92,7%-át birtokolja.236 A Keramikát hazai befektetők privatizálták.

Privatizáció Magyarkanizsán
Belföldi befektetők ritkán rendelkeznek elég tőkével ahhoz, hogy megvásárolják
a privatizációra váró vállalatokat. Ez alól kivételként említhető a seprűüzem, amely a
délszláv polgárháború előtt olasz piacra szállított, és ha újraindulna, 40-50 embernek
adhatna munkát. A vállalat csődbe jutott, viszont 2005 augusztusában vevőre talált.
Az új tulajdonos elkezdte a gépek és az épületek felújítását, és a nyugati piacokat kí-
vánja célba venni.237
A privatizálandó vállalatok iránt sok a külföldi érdeklődő, akiket vonzanak a ked-
vező piaci lehetőségek, azonban többségüket az ország általános gazdasági és poli-
tikai állapota elriasztja. Magyarországi vállalkozók mindeddig távolmaradtak a priva-
tizációtól.238 Mindeközben a kanizsai község arra törekszik, hogy minél kedvezőbb fel-
tételeket teremtsen a külföldi beruházóknak, zöldmezős területek felajánlásával is.239

233 Uo.
234 Uo.
235 Magyarkanizsa község stratégiai fejlesztési terve (2006–2010), Magyarkanizsa, 2006. március,
http://www.kanjiza.co.yu/php_hu/autohtml.php?filename=php/strategia_roviditett.php, 4.
236 A Kikindai Regionális Gazdasági Kamara hivatalos honlapja, www.rpk-ki.co.yu. 2005. 08. 11.
237 „Újraindul a söprűgyártás”, Magyar Szó, 2005. 08. 24.
238 Interjú Molnár Vadász Piroskával.
239 Uo.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 67
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 68

68 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A még privatizáció előtt álló mezőgazdasági birtokok magánosítását különösen
sürgetnék, mert félő, hogy az idő előrehaladtával még inkább tönkremennek. A birtokok
privatizációját azonban továbbra is jogi problémák, telekkönyvi hiányosságok gátolják.

Élelmiszeripar
Martonos és Horgos településeken fűszerpaprikát termesztenek, főleg a magyar pi-
acra. A horgosi Vitamin konzorcium a legjelentősebb feldolgozóüzem, de helyi tulajdo-
nosokkal több kisebb üzem is sikeresen működik, többek között Martonoson az SD
Martonos, Telek Paprika, Delikates Spice & Pepper Kft., MDM, Martonoški Delikates.240
A horgosi Higlo hűtőházat egy szabadkai vállalat, a Sinex privatizálta. A vállalat
elsősorban kivitelre, főleg nyugati (holland) piacokra termel. A hűtőház melletti 20
hektárnyi terület, amely a horgosi helyi közösség birtokában van, elhelyezkedésénél
fogva – az autóút és a régi út kereszteződésénél található – megfelelne ipari park és
vámszabad terület létesítésére, erről jelenleg is folynak tárgyalások.241
A legnagyobb gabona- és malomipari üzem Magyarkanizsán található, ezenkívül ki-
sebb malmok Tóthfaluban és Kispiacon is működnek. A kanizsai malomban a csődeljárás
lezárása után 2005 októberében még nem teljes kapacitással, de újraindult a termelés.242

Az önkormányzat területén működik még vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, neve-
zetesen a magyarkanizsai Mesocoop és a kispiaci Császár Vágóhíd Önálló Kisipari
Vállalkozás.

A legsúlyosabb helyzetben a fémfeldolgozó, a textilipar, a fagöngyöleggyártás, il-
letve a ciroksöprűgyártás van. A hagyományos nőicipő-gyártás teljesen megszűnt.

Textilipar
Az ágazatra jellemző a bérmunka. A községben működő textilipari céget, amely
női ruhákat gyárt nyugati exportra, nemrég privatizálták.

Bőripar
Az Elit cipőgyár valamikor az orosz piacra gyártott, csődeljárás után egy német
befektető privatizálta.

A legexportképesebb vállalatok: a Potisje és a Keramika, amelynek sikerült
külföldi piacait megtartania, valamint a Fim és a paprikafeldolgozó üzemek. A többi
vállalat azonban, mivel nehéz visszaszerezni a délszláv polgárháború előtti piacaikat,
főleg belföldre termel.243

5.7 Mezőgazdaság
Az elszegényedett, nagy gazdasági birtokok és a mezőgazdasági szövetkezetek
privatizációja még nem kezdődött el, többek között azért sem, mert tulajdonjogi prob-
lémák merültek föl. A községben egyébként az elaprózott földszerkezet a jellemző, át-
240 Kanizsa község fejleztési terve, 4.
241 Uo.
242 „Molnárok a munkaközvetítőben”, Magyar Szó, 2005. 10. 12.
243 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 69

lagosan 3 ha, ezek a földek magántulajdonban vannak. A községben a következő nö-
vényeket termesztik: búza, kukorica, kisebb mennyiségben cirok, paprika, napraforgó,
cukorrépa. A szántóföldek 47,8%-án kukoricát, 20,13%-án búzát, 10,42%-án ipari növé-
nyeket termesztenek.
A birtokokon ipari növények termesztésével nem foglalkoznak, élelmiszer-feldol-
gozó tevékenység pedig nem kapcsolódik hozzájuk. A szőlészet és gyümölcster-
mesztés a hagyományos ágazatok közé tartozik, gyümölcstermesztés 640 hektáron,
szőlőtermesztés 305 hektáron folyik.
Az iparipaprika-termesztésnek Magyarkanizsán hosszú évekre visszanyúló ha-
gyománya van, a termék az ország határain kívül is ismert.

A növénytermesztésben a legnagyobb gondot okozza, hogy:
– a technológia és a gépek elavultak,
– alacsony a termelékenység,
– a külterjes gazdálkodás,
– az elaprózott birtokszerkezet (egy tulajdonosra átlagosan alig 3 hektár jut),
– magas az idős háztartások aránya,
– az öntözőrendszer kihasználatlansága (mindössze 160 hektáron),244 illetve a
Tisza–Palics csatornában rejlő öntözési lehetőségek kihasználatlansága.
A községben jelentős a szarvasmarha-tenyésztés, illetve Magyarkanizsa egyike a
juhtenyésztés terén legfejlettebb községeknek.
Az önkormányzat területén 15 halastó található, a haltenyésztésnek komoly ha-
gyománya van.
A mezőgazdaság fejlesztését az említett problémákon túl a bizonytalan gazdálko-
dási viszonyok is gátolják: az előre nem meghatározott gabonafelvásárlási ár miatt ne-
héz előre tervezni. Az állam nem garantálja az árat és a felvásárlást, a malmoknak pe-
dig sokszor nincs elég tőkéjük ahhoz, hogy felvásárolják a búzát, legalábbis olyan
áron, ami a termelők számára elfogadható lenne. Ezekre a problémákra a községben
is keresik a megoldást. A Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya a tartomány költ-
ségvetésének terhére föld után járó támogatást biztosít a termelők számára. A mező-
gazdasági minisztérium kezdeményezését, az ún. föld-csekkfolyósítást, több kisterme-
lő is kihasználta. A vidékfejlesztési programra sokan pályáztak, emellett egyszeri se-
gély is járt a földterületek után, de ezen eszközök többsége ma már nem áll ren-
delkezésre.245 Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek egyre erő-
sebben támaszkodnak a mezőgazdaságra, és a termőföld által nyújtott biztonságban
látják megélhetésük biztosítékát.246
A községben működik néhány sikeres mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet.
Felmerült az az ötlet, hogy az alacsony gabonafelvásárlási árak miatt a termelőknek
együtt kellene megteremteni az olcsóbb tárolási feltételeket.247 Eddig a hatékonyabb
érdekképviselet céljából nyolc földművesegyesület alakult. Az Agrokanjiza 150 mező-
gazdasági termelőt tömörít, és egy, a hortobágyihoz hasonló park létesítését kezde-

244 Kanizsa község fejlesztési terve, 6.
245 Uo.
246 Uo.
247„Együtt nagyobb eséllyel”, Magyar Szó, 2005. 06. 17.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 69
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 70

70 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

ményezte, ahol őshonos állatfajtákat is tenyésztenének, ami turistákat vonzhatna a
községbe.
Az Agrohorgos szervezet és a horgosi termelők klubja főként képzési lehetősé-
geket biztosít földművesek számára, egyéb területeken viszont nincs együttműködés
a gazdák között. A sertés- és marhatenyésztők egyesülete most van megalakulóban,
egyik céljuk a piacon való közös fellépés.248

5.8 Turizmus
A kanizsai fürdő a gyógyturizmus szempontjából fontos, termálvíz kapacitásának
94%-át használja ki, ami jelenleg köztársasági tulajdonban van. A község szorgalmazná
a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítését, elsősorban szálláshelyek építésére len-
ne szükség. A Banja Kanjiža gyógyfürdő mellett két új szálló is felépült, az Aquapannon
és a Lupus.249 A fürdő iránti kereslet továbbra is nagy, viszont mivel összesen két me-
dencével rendelkezik a melegfürdő, a Szerb Egészségbiztosítási Alap, illetve a Társada-
lombiztosítási Alap által beutalt vendégek teljes egészében lekötik a fürdő kapacitásait.
A kanizsai polgárok jó része éppen ezért a határ túloldalán található Mórahalomra jár át
fürdő és egyéb wellness-szolgáltatások igénybevételéhez.
A konferenciaturizmus fejlesztésére és vízipark létesítésére is vannak elképzelések,
ezekhez viszont magánbefektetők bevonására lenne szükség.250 A község Mórahalom-
mal együtt az INTERREG-programon is pályázott a gyógyfürdő fejlesztésére.

5.9 Infrastruktúra
Kanizsa jó közúti összeköttetésekkel rendelkezik, de az utak minősége általában
rossz. A község fejlődése szempontjából jelentőséggel bír:
– a nemzetközi úthálózathoz tartozó E–75-ös út,
– a községet Magyarországgal összekötő M–29-es főút,
– az M–24-es út, amelynek átépítése és egy szakaszának megépítése összeköt-
tetést teremt a X. európai közlekedési folyosóval.
A helyi úthálózat állapota és úttestszélessége nem kielégítő, sürgős átépítésekre,
valamint Orom és Kispiac összekötésére lenne szükség.
Magyarkanizsán a meglevő autóbusz-megállóhelyek többsége kiépítetlen.
A vasúti közlekedés lassú és technológiailag elavult. A vasútvonal felújítása je-
lentős befektetéseket igényelne, jelenleg naponta háromszor közlekedik egy sín-
busz. A vasúti szállítás fellendülése esetén a vasút melletti létesítményeket is ki lehet-
ne használni.

A folyami határátkelő csak személyforgalmat tud fogadni, de már évek óta nem
működik.251
A közelmúltban a község önerőből épített ki körforgalmat, és tervezik egy ma-
gyarországi partner bevonásával egy Szegedet Csókával összekötő, Zentát és Adát is
érintő kerékpárút kiépítését. A vízellátást kutakból biztosítják, most folynak a felújítási
munkálatok.
248 Interjú Molnár Vadász Piroskával.
249 Kanizsa község fejlesztési terve, 8.
250 Uo.
251 Ua., 10.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 71

Szennyvíztisztító Horgoson és Kanizsán működik, de a szennyvíz elvezetését sok
faluban nem oldották még meg. Egy korszerű hulladéktároló és -feldolgozó kialakítá-
sára Kanizsa a környezetvédelmi minisztériumtól kapott támogatást, amelyre több
községgel együtt pályázott. A község ezenkívül nemrég vásárolt egy iszapprést,
amelynek felszerelése folyamatban van.252
A telefoncsatlakozások száma Magyarkanizsán alacsonyabb a vajdasági átlag-
nál. A távközlési rendszer fejlesztéséhez szükség lenne az adatátviteli út bővítésére,
azaz az optikai átviteli kábel építésének folytatására, valamint digitális telefonközpont-
ok felszerelésére a község valamennyi településén.253

15. táblázat

Adatok a község infrastruktúrájáról

Szolgáltatást végző vállalat
Gázvezetékkel ellátott lakások száma Telekrendezési közvállalat, Összesen: 4610
15. táblázat Gázszolgáltató (Kanizsa: 3000)
Vízhálózatba
Adatokbekapcsolt
a községlakások száma
infrastruktúrájáról Tisza Menti Vízművek, Összesen: 9607
Horgos ellátott lakások száma
Szolgáltatást végző vállalat Gázvezetékkel (98,6%)Telekrendezé-
Közüzemi
si szennyvízcsatornával ellátott
közvállalat, Tisza Menti Vízművek, 1823
lakások száma Horgos (50%)
Összes belterületi út (km) Telekrendezési közvállalat Összesen: 312 043 m
(Kanizsán: 53 152 m)
Ebből burkolt (km) Telekrendezési közvállalat Összesen: 192 838 m
(Kanizsán: 37 510 m)
(100 háztartásra jutó) vezetékes telefonok Telekom, Szabadka Községben: 46
száma Kanizsán: 52

Forrás: Kanizsa község hivatalos honlapja, www.kanjiza.co.yu, 2005. 08. 04.

5.10 Gazdasági együttműködés
Kanizsa már vett részt a DKMT eurorégiós programjaiban, de az eurorégió kere-
tében érdemi gazdasági együttműködése eddig még nem volt. Magyarországi testvér-
városokkal is inkább kulturális kapcsolatokat ápol. A község több projekttel is pályá-
zott az INTERREG III.A programra: környezetvédelmi projektek finanszírozásához, illet-
ve vállalkozásfejlesztési tanfolyamok és ifjúsági programok szervezéséhez szükséges
támogatásért folyamodott.254 A projektek nagy részét a nemrég alapított fejlesztési és
pályázatíró iroda készítette.

5.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
A község hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozását, amely 2010-ig fogja meg-
határozni a legfőbb fejlesztési irányokat, 2005-ben kezdték el. A fejlesztési terv a kö-
vetkező súlypontokat jelölte meg:
252 Uo.
253 Ua., 10.
254 Az önkormányzat által kidolgozott, illetve a partnerségi projektek listáját a pályázó és a témák pontos meghatározásával lásd

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 71
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 72

72 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

1. A cserép és egyéb agyagtermékek, kerámialapok, víz-, hő- és egyéb szigetelő-
anyagok gyártásához rendelkezésre álló természeti erőforrásokra és kapacitá-
sokra épülő építőanyag-gyártás fejlesztése. Az ágazat legfontosabb képviselői
a Tondach csoportba tartozó Potisje-Kanjiža, a Keramika és a FIM Szigetelő-
anyag-gyár. Az iparágban nem sikerült még befejezni a privatizációt.
2. Élelmiszer-ipari kapacitások. Az ágazat előnye, hogy itt a magánosítási folya-
mat már lezárult.
3. Fémfeldolgozó ipar, könnyűipar, fagöngyöleg- és cirokseprűgyártás, amelyek-
nek szintén hagyományuk van a községben. Ezen iparágakban is lezárult a pri-
vatizáció.

A község gazdaságának alapját képező iparágak legsúlyosabb problémái: az el-
avult felszerelés és technológia, a kapacitások alacsony kihasználtsága, a pénz-
eszközök hiánya, elsősorban kedvező kondíciójú bankhiteleké, a működő tőke
hiánya, a piacvesztés és az építőiparban lezáratlan magánosítási folyamat.

4. A viszonylag fejlett kis- és középvállalati szektor (kkv). A kkv-k fejlődési esélyét
elsősorban kedvezőbb hitelfelvételi feltételekkel lehetne javítani. A vajdasági
tartományi kormány a vajdasági fejlesztési alapon keresztül túlnyomó többsé-
gében rövidlejáratú, a piaci feltételeknél sokkal kedvezőbb kondíciójú hiteleket
biztosít a kkv-k számára. Az euróalapú hitelek éves kamata 2,8–4,2% között
mozog, amely harmada-negyede a Szerbiában a bankok által nyújtott hitelek
éves kamatszintjének (évente 12-13% euróban).

5. Mezőgazdasági potenciál: termékeny talaj, jó éghajlati körülmények. Az ágazat
legégetőbb problémái a termelők alacsony fokú szervezettsége, az elaprózott
birtokszerkezet, a gyenge műszaki felszereltség. Fontos lenne az állami birto-
kok magánosítása is.
6. Idegenforgalmi kapacitások: a fürdőturizmus hagyománya, a gyógytermálvíz
és iszap, a jól képzett szakemberek, az EU-szabványoknak megfelelő szolgál-
tatások
7. Infrastruktúra fejlesztése: az utak valamennyi kategóriája rossz állapotban van.
Szükség lenne az utak felújítására, az M–24-es út át-, illetve megépítésére, a
vasút és a folyami határátkelőbe való beruházásra, a vízvezetékek átépítésére.

A község nagyobb hangsúlyt fektetne a jövőben a gazdasági vállalkozások fej-
lesztésének támogatására.255 Horgoson kívül Magyarkanizsán létesítenének ipari par-
kot, illetve már létrehoztak egy inkubátorházat, ahova kezdő vállalkozókat várnak.256
A község által alapított információs központtól és a pályázatíró irodától a pályázatok
útján szerzett támogatások növekedését várják.
A kis- és közepes vállalkozások fejlődését akadályozza, hogy a finanszírozásuk
lehetőségei nagyon korlátozottak. Míg a már említett, a Vajdasági Fejlesztési Alap ál-
tal nyújtott hitelek rövid távra szólnak, a kereskedelmi bankok hitelkamatai nagyon ma-
a 2. függelékben.
255 Interjú Molnár Vadász Piroskával.
256 „Segítséggel az Unió felé”, Magyar Szó, 2006. 07. 16.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 73

gasak, a hitelfeltételek korlátozottak. Míg a lakossági jelzálogkölcsön kamata euróban
6–8,5% között mozog, addig a kis- és középvállalkozások országos szinten 12–14%-
os kamattal vehetnek fel hitelt euróban számolva. (Összehasonlításként, ez Magyaror-
szágon 5% körül van.) A Magyarkanizsai Községi Gazdaságfejlesztési Alap létrehozá-
sával a helyi önkormányzat kiegészítő hitelforrást teremtett a kis- és közepes vállala-
tok számára, elsősorban új munkahelyek nyitására.

Tervezik egy turisztikai központ létesítését is, amelynek a feladata a turizmus fel-
lendítése lenne, a strand és a Tisza-part rendezése, valamint turisztikai rendezvények
megszervezése: tiszavirágrajzás, horgászfesztivál a kanizsai strandon, dzsesszfeszti-
vál, kanizsai maraton stb.
Magyarkanizsa idegenforgalmi fejlesztési terve 23 projektet tartalmaz a
2006–2010 közötti időszakra vonatkozóan, mindez összesen 30 millió euró nagysá-
gú beruházást jelentene. A tervek között szerepel a fürdőkomplexum fejlesztése, a fo-
lyami határátkelőhely felújítása, a parkok és a Tisza-part újjáélesztése, és az ökológi-
ai és az etnoturizmus fejlesztése.257

5/1. Függelék258 – Kanizsa község településeinek rövid leírása

Tóthfalu
Az utóbbi két évtizedben bekövetkezett rohamos népességcsökkenés, amelynek
elsődleges oka az iskolázott fiatalok elvándorlása volt, a kilencvenes évek végére le-
lassult. Az évtized végén megváltozott a falu közigazgatási státusza, ami pozitív gaz-
dasági következményekkel járt. Tóthfalu ekkor vált önálló helyi közösséggé, saját pos-
tája lett és közlekedési elszigeteltsége is csökkent a szabadkai és kanizsai buszjára-
tok bevezetésével. Nemrégiben épült egy malom, a kőolaj kiaknázása pedig szintén
pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. A község már több éve jelentősen
profitál a területén működő furatokból. Ezek természetesen nem a község tulajdoná-
ban vannak, hanem a NIS kőolajvállalathoz tartoznak, de a bevételekből a község is
részesedik. A tóthfalusi furatok adják a legtöbb kőolajat Szerbiában.
Tóthfalu művelődési életében meghatározó a Munkás Szent József templom plé-
bániája és lelkigyakorlatos háza. Ennek keretében működik a Logos Grafikai Műhely,
ami nyomdaként és kiadóként is tevékenykedik.
A falu 102 méterrel fekszik a tengerszint felett egy fennsík jellegű területen, ahol
néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biz-
tosít; leginkább búzát, kukoricát, cukorrépát és napraforgót termesztenek. Tóthfalu ma
egy fejlődő állattenyésztő-földművelő település, ahol intenzív állattenyésztő gazdálko-
dás folyik. A földművelő gazdaságok általában magas szinten gépesítettek.

Újfalu
Újfalu a község legfiatalabb települése, amely az egykori nagybirtokok területén
jött létre. A valamikori nagybirtokok helyén földműves-szövetkezet alakult, amely ma a

257 „Fürdőkomplexum, határátkelő…”, Magyar Szó, 2006. 07. 18.
258 A települések bővebb leírása megtalálható Kanizsa község hivatalos honlapján, www.kanjiza.co.yu. 2005. 08. 04.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 73
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 74

74 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

mezőgazdasági-ipari kombináthoz tartozik. Ennek közvetlen szomszédságában épült
ki a település, amelyet a birtok dolgozói hoztak létre.

Vojvoda Zimonjić
Vojvoda Zimonjić a löszös talajú Járás és a Kanizsai-rét találkozásánál találha-
tó. A települést tervszerűen alakították ki néhány nagyobb földút találkozásánál, a
néhai Kanizsai Csárda és a vasútvonal közelében; mindössze néhány utcából áll.
Lakossága főleg mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a kanizsai vállalatoknál dol-
gozik.

Adorján
Adorján kifejezetten mezőgazdasági jellegű település. A lakosság főleg dohányt,
paprikát és gabonát termeszt, az adorjáni dohány az egész Délvidéken híres. A lakos-
ság túlnyomó többsége földműveléssel foglalkozik, illetve a kanizsai és zentai üze-
mekben dolgozik. A településnek van egy helyi közössége és egy négyosztályos ele-
mi iskolája.

Horgos
Horgos a Vajdaság legészakibb települése. A falu társadalmi-gazdasági fejlődé-
se 1945 után kapott nagyobb lendületet, amikor szövetkezetek és gazdasági birtokok
alakultak. Azelőtt Horgosnak nem volt számottevő ipara, noha fűszerpaprika-termelé-
se már akkor híresnek számított; a szegedi után a horgosi paprika a leghíresebb. Az
ipar fejlődése az 1950–60-as években indult el a Vitamin és más vállalatok, pl. a Higlo
megalakulásával. Közlekedési szempontból ma is fontos szerepet játszik, hiszen fon-
tos útvonalak találkozásánál helyezkedik el, a horgosi határátkelőhely pedig Szerbia
egyik legfontosabb összeköttetése a külfölddel.

Kishomok
Kishomok új település, a hetvenes-nyolcvanas években keletkezett. A mai falucs-
ka négy utcából áll, illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajta-
ni határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga ho-
mok a réti fekete földdel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-ha-
lom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték. A faluban sző-
lőtermesztés és bortermelés folyik.

Kispiac
Kispiac is termékeny területen fekszik, ahol a homok a fekete földdel, a dombhá-
tak a legelőkkel, ezek pedig a rétséggel futnak össze. A faluban szőlészettel, földmű-
veléssel és rideg állattartással foglalkoznak, a délszláv polgárháború előtt virágzó ál-
lattenyésztés viszont mára igencsak leépült.

Velebit
Velebit a löszfennsík peremén, 106 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, és
Vojvoda Zimonjić érintésével kapcsolódik a főútvonalhoz. A falu gazdasági életében
a Kapitány-réti Halgazdaságnak van jelentős szerepe.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 75

Völgyes
Völgyes fekszik legmesszebb Kanizsától, a község székhelyétől. A településen már
a múlt században sűrű tanyarendszer alakult ki. A mezőgazdasági termeléshez kiváló
természeti adottságokkal rendelkezik, és magas fokú a termelés gépesítettsége is.

Martonos
A falu lakossága főleg mezőgazdasággal, zöldségfélék, paprika, burgonya, hagy-
ma termesztésével foglalkozik, és fejlett az állattenyésztése is. Jelentős hagyománya
van a kézműiparnak (kosárfonó műhelyek és paprikaszárítók).

Oromhegyes
A 102 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő falu gazdaságában a mező-
gazdaság a legfontosabb. Van termelőszövetkezete, a magángazdaságok 40%-a 1-3
hektár nagyságú, 25%-uk pedig 1 hektárnál is kisebb. Legelterjedtebb a búza- és ipa-
rinövény-termesztés, de a zöldségfélék is népszerűek. Fejlett az állattenyésztés, külö-
nösen a marha- és sertéstenyésztés, és nagy múltja van a juhtenyésztésnek is. A falu
néprajzi hagyományokban is gazdag.

Orom
Orom fekszik legtávolabb a Tiszától. Kitűnő közlekedési összeköttetése van Sza-
badkával és jó Zentával, viszont a községi székhellyel, Kanizsával már kevésbé. Az ak-
tív, kereső lakosság 80%-a foglalkozik mezőgazdasággal, jellemző a sertés- és szar-
vasmarha-tenyésztés. A faluban most is működik egy általános iskola, helyi közösség,
van földműves-szövetkezete és művelődési egyesülete is.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 75
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 76

76 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

16. táblázat

A kanizsai Fejlesztési Iroda közreműködésével kidolgozott projektek listája
16. táblázat
Téma
A kanizsai Fejlesztési Kiíró/Pályázó
Iroda Partnerek
közreműködésével kidolgozott projektek listá-
ja1. Horgászfesztivál szervezési és Tartományi Idegenforgalmi Titkárság/Horgász- Önkormányzat
programköltségei egyesület
2. Horgászfesztivál szervezési és Köztársasági Idegenforgalmi Minisztérium/ Önkormányzat
programköltségei Horgászegyesület
3. Információs pont a határon Tartományi Idegenforgalmi Titkárság/Horgász- Önkormányzat
egyesület
4. Információs pont a határon Köztársasági Idegenforgalmi Minisztérium/ Önkormányzat
Horgászegyesület
5. Fejlesztési iroda működtetése Európai Fejlesztési Ügynökség/Önkormányzat Horgosi Termelők Klubja,
Iparos Egyesület
6. Az önkormányzati munka Exchange/Önkormányzat Horgosi Termelők Klubja,
korszerűsítése Iparos Egyesület
7. Környezetvédelem: Madarász– Szomszédsági program (Interreg III.A)/Vajdasági Önkormányzat
Vereskereszt csatorna Vizek (DTD Zenta)
8. Tisza menti turisztikai klaszter Szomszédsági program (Interreg III.A)/Ada Önkormányzat, Zenta,
Önkormányzata Becse
9. Rendezvénysátor vállalkozóknak Szomszédsági program (Interreg III.A)/Vajdasági Önkormányzat
kormány
10. Logisztikai központ terveztetés Szomszédsági program (Interreg III.A)/Horgosi Önkormányzat
helyi közösség
11. Felnőttképző központ infrastruk- Szomszédsági program (Interreg III.A)/Önko- CNESA OMI, Horgosi
túrája rmányzat Termelők Klubja
12. Vállalkozóképzés Szomszédsági program (Interreg III.A)/Önko- CNESA OMI, Horgosi
rmányzat Termelők Klubja
13. Középiskolai oktatás fejlesztése Szomszédsági program (Interreg III.A)/Kanizsai Önkormányzat
középiskola
14. Zákányszék Szomszédsági program (Interreg III.A) Önkormányzat
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 77

17. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Magyarkanizsa községben ágazatok szerint

17. táblázat 2003 2003 2004 2004
Ezer dinár községben
A nemzeti jövedelem megoszlása Magyarkanizsa % Ezerágazatok
dinár %sze-
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás
rint 588 561 19,56 1 013 693 28,49
Halgazdálkodás
2003 11 039 0,36 2 445 0,06
Kő-, ásvány- és ércbányászat 69 626 2,31 49 658 1,40
Feldolgozóipar 1 456 983 48,42 1 200 316 33,74
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 102 178 3,39 271 970 7,64
Építőipar 114 252 3,79 128 044 3,60
Kis- és nagykereskedelem 438 982 14,59 556 114 15,63
Idegenforgalom, vendéglátás 14 874 0,49 4 272 0,12
Közlekedés, szállítás, raktározás 156 758 5,20 253 212 7,11
Ingatlanforgalmazás 47 788 1,59 74 251 2,08
Egészségügyi és szociális tevékenység 7 812 0,26 3 235 0,10
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 0 0,00 0 0,00
Összesen 3 008 853 100,00 3 557 210 100 ,00

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148–149.

6. Zenta

6.1 Földrajzi elhelyezkedés
Zenta község a Nyugat-Bácskában, a Tisza jobb partján terül el 293 km2-en,
ennek ellenére az észak-bánáti körzethez tartozik. A község központja Zenta vá-
ros, a Vajdaság egyik legrégebbi települése. A községhez még a következő falvak
tartoznak: Bogaras (Bogaraš), Felsőhegy (Gornji Breg), Kevi (Kevi) és Tornyos
(Tornjoš).259
A községnek jó közlekedési összeköttetése van Újvidékkel, Szabadkával és
Nagybecskerekkel, keresztezik a Szeged–Zenta–Újvidék és a Topolya–Zenta–Csó-
ka–Nagykikinda regionális utak, illetve 38 km-re fekszik az E–75-ös autópályától. Itt ta-
lálható a volt Jugoszlávia legnagyobb rózsaültetvénye.260

6.2 Demográfiai szerkezet
Zenta község lakosainak száma 1991-ben 28 767 volt, míg 2002-ben már csak
25 568, ez 11,12%-os csökkenést jelent.261 1971-hez képest, amikor elindult a népes-
ségfogyás, 18,6%-kal csökkent a lakosság. Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a né-
pességszám 64 éven belül megfeleződik, aminek oka az alacsony születésszám mel-

259 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta.
260 http://www.vojvodina.co.yu/op/senta.htm. 2005. 08. 15.
261 A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 08.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 77
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 78

78 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

lett a folyamatos elvándorlás, főként a környező regionális központokba, elsősorban
Szabadkára, Újvidékre és Szegedre.262
A városban 20 302, falun és tanyán 5266 fő él.

18. táblázat

A település neve Lakosok száma A háztartások száma
18. táblázat
Zenta város 20 302 8 032
A település neve Lakosok száma A 1háztartások
Felsőhegy 889
száma Zenta város745
20 302 8 032
Felsőhegy
Tornyos
1 889 745 Tornyos 1 766 6511 766
Kevi 887 355 Bogaras 724 651
285 Összesen
25 568
Kevi
10 068 887 355
Bogaras 724 285
Összesen 25 568 10 068

A magyarok száma az egész községben 20 587 fő, arányuk 80,52% (2002-ben). A fal-
vak lakossága több mint 90%-ban magyar, a városban a magyarok aránya 78,12%. A ma-
gyar lakosság többséget alkot a község valamennyi településén, de rajtuk kívül élnek még
a községben szerbek, jugoszlávok, romák, montenegróiak, horvátok és albánok.263
A 15 évnél idősebb lakosság 9,2%-a rendelkezik felsőfokú (főiskolai vagy egyete-
mi) végzettséggel.264

6.3 A község gazdaságának általános jellemzői
A községben az egy főre eső nemzeti jövedelem 88 283 dinár volt 2003-ban, ami
nemcsak a vajdasági átlagnál volt alacsonyabb (100 854 dinár),265 de csökkenést je-
lentett az előző évhez képest is (–18%), így 2003-ban az egy főre eső nemzeti jövede-
lem csupán a szerbiai átlag 90%-át érte el.266 2004-ben viszont majdnem duplájára
nőtt, már 158 251 dinár volt, és a vajdasági átlagot csaknem 20, a szerbiait 30 száza-
lékponttal haladta meg.267 2004-ben a magánszektor részesedése még mindig csak
12,6% volt, szemben a csaknem 50%-ot kitevő vegyes tulajdonnal. A társadalmi tulaj-
donú szektor 7,2%-kal, az állami 7,4%-kal járult hozzá a nemzeti jövedelemhez. A net-
tó átlagfizetés 2003-ban 12 408 dinár (ugyanebben az időszakban a vajdasági átlag-
bér 12 475 dinár),268 2004-ben 14 799 dinár volt. 269
2003-ról 2004-re már érzékelhető volt a gazdasági szerkezetváltás pozitív hatása.
Egyrészt ez volt az első év, amikor a gazdaság, az azt megelőző recesszió után nőtt.
A mezőgazdaság súlya 27-ről 22%-ra csökkent, míg a feldolgozóiparé 33-ról 42 szá-
zalékra nőtt, azonban a kereskedelemé valamelyest csökkent, 23-ról 17%-ra.270
262 Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve (2007–2013), http://www.zenta-senta.co.yu/doc/20061205fejlesztes.pdf. 15.
263 http://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta#N.C3.A9pess.C3.A9g.2005. 08. 05.
264 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 69.
265 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 08.
266 Társadalmi össztermék lakosonként 2002, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának közlönye, 2004. május, Belgrád.
267 Municiplalities in Serbia, 2005, 342.
268 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 08.
269 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2007. 01. 13.
270 Municipalities in Serbia, 2005, 148.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 79

A települések gazdasági profiljáról elmondható, hogy Bogarason jelentős a cirok-
termelés, Tornyoson a kisipar, míg Felsőhegyre jellemző a fóliás zöldség- és szőlőter-
mesztés. A Zenta körüli kisebb településeken (Bogaras, Kevi) túlnyomórészt mezőgaz-
dasági tevékenység folyik, főleg kis magánbirtokokon, de a mezőgazdasági kombinát-
hoz kapcsolódóan is. Felsőhegy és Tornyos e tekintetben kissé eltér az előbbi két tele-
püléstől, hiszen virágzik a kisipar, bár itt is foglalkoznak mezőgazdasággal.271

6.4 Foglalkoztatottság
A községben jelenleg kb. 40-50%-osra becsülhető a munkanélküliség,272 talán
ezért is jelentenek sokat a mindennapi megélhetés szempontjából a kis parasztbirtok-
ok. A hivatalos adatok szerint 2003-ban az 1000 lakosra jutó munkanélküliek száma
216 volt, ami alacsonyabb, mint a vajdasági átlag (234).273 A 40-50%-osra becsült
munkanélküliség mellett feltételezhető, hogy a szürkegazdaságnak is van szerepe, el-
sősorban „piacozás” formájában, amely az egész Vajdaságban fontos megélhetési té-
nyező. Ez többnyire annyit jelent, hogy a Magyarországon megvásárolt árut behozzák
Szerbiába, visszaigénylik az áfát, majd olcsón, de még mindig nyereséggel adják el a
helyi piacon. Az utóbbi időben ugyanakkor a „fiskális pénztárgépek”274 bevezetésével
drasztikusan csökkent a szürkegazdaságban „dolgozók” száma.275

6.5 Oktatás
Zentán jelenleg gimnázium, gazdasági, kereskedelmi és egészségügyi középis-
kola működik.
A községnek (a korábbi öt helyett) összesen három közép- és öt általános iskolá-
ja, valamint 10 óvodája van.276
Számos szakterületen – mint például közgazdaságtan, gyógyszerészet, egész-
ségügyi szakoktatás, kereskedelem – folyik magyar nyelvű oktatás középiskolai szin-
ten, illetve a gimnáziumban is vannak magyar nyelvű osztályok. Zentán indult az egyik
tehetséggondozó magyar gimnázium is. A felső szintű továbbtanulási esélyeket
ugyanakkor rontja, hogy a lakosság szerbnyelv-ismerete gyenge és a szerb nyelv ok-
tatásának színvonala is alacsony.277

6.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció
Zentán mára mind a hét, az élemiszer-feldolgozó iparhoz tartozó vállalatot sike-
rült privatizálni. Az eredmények ugyanakkor felemásnak mondhatók. A cukorgyár, a
Zitopromet Malomipari Vállalat, a dohánygyár és az Alltech-Fermin Élesztőgyár a pri-
vatizáció után folytatta a termelést, és az új tulajdonosok beruháztak a további fejlesz-
tésekbe vagy legalábbis tervezik azt. Ezzel szemben három vállalat, a zentai Tejgyár,

271 Uo.
272 Interjú Kajári Ferenccel, az önkormányzat gazdasági ügyekért felelős munkatársával, 2005. július 7., Zenta.
273 Statistical Office of the Republic of Serbia, Municipal Indicators of the Republic of Serbia, http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/
axd/en/pok1.php?ind=2.
274 Hőpapírral ellátott, számlát két példányban kibocsátó pénztárgép. A számla egyik példányát le kell adni a Pénzügyminiszté-
riumban.
275 Uo.
276 Zenta község hivatalos honlapja, www.senta.co.yu. 2005. 08. 15.
277 Interjú Kajári Ferenccel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 79
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 80

80 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

a szabadkai Agroseme-Panonija vetőmag-feldolgozó zentai részlege és a kendergyár
csődbe jutott és a működése is megszűnt.278
Még a 2001-es privatizációs törvény előtt külföldiek privatizálták a cukorgyárat és
a Fermint, amit egyik vállalatban sem követett tömeges elbocsátás. A Sentex ruhagyá-
rat egy német befektető privatizálta, a cég az elavult gépezet miatt versenyképtelenné
vált. Ugyanez a cég, a Phiwa Kft., egy logisztikai centrum létesítését is tervezi.279

Miért népszerűtlen a privatizáció? Az alábbi cikk a Magyar Szóban jelent
meg,280 a történet túlmutat Zentán, az egész Vajdaságra jellemző illusztráció. Főleg a
hazai befektetők által privatizált vállalatokban fordul elő, hogy az új tulajdonos eladja
a gyár felszerelését vagy átszállítja egy másik köszégben lévő üzemébe, ahogyan az
Zentán is történt. Az ilyen privatizációs üzletek a vállalatok bezárásához, és átmeneti-
leg mindenképpen a munkanélküliség növeléséhez vezetnek.

„Tegnap délben a Kisrészvényesek Egyesületében (UMA) megtartott sajtótájékoztatón a részt-
vevők azt próbálták elmagyarázni, hogy a magánosítás alkalmával hogyan értéktelenítették a
zentai Tamp armatúragyárat. Farkas Tibor, a Tamp kisrészvényes-egyesületének elnöke szerint
a privatizáció egyenesen bűncselekménnyé fajult, és arra, ami történik, a rablás csupán enyhe
kifejezés lehet. A vállalatot tavaly márciusban adták el, az új tulajdonos csakhamar az alapesz-
közök eladásáról kezdett gondolkodni. A részvényeseknek sikerült megakadályozniuk ebben, a
gond az volt, hogy a vállalatot a kelleténél kisebb értékűre becsülték fel. Farkas elmondta azt is,
hogy a vevő nem tartja tiszteletben az adásvételi szerződésben foglaltakat, ebben az áll, hogy
a termelési terven két évig nem szabad változtatni. A programot azonban annyira leszűkítették,
hogy csak töredékét teszi ki a valamikori, a nagy Jugoszláviát ellátó termelésnek. Eladáskor a
vállalat 138 munkást foglalkoztatott, most ez a szám 95 alá esett.
Dragan Đatkov, az egyesület alelnöke elmondta, hogy a munkásokra hatalmas nyomást
gyakorolnak, különböző szerződésekkel akarják elérni azt, hogy lemondjanak elmaradt béreik-
ről, aprópénzzel szúrják ki a szemüket. Kijelentette, hogy a részvényesek egyesületét nem a
populizmus vezérli, csupán az igazságot követelik, azt, ami a munkásokat megilleti. Nagyon saj-
nálja, hogy az állam még mindig nem hozta meg a kisrészvényesek védelméről szóló törvényt.”

A fontosabb nagyvállalatok a következők:
Agroseme-Panonija (Mezőgazdasági-Ipari Kombinát), Žitopromet (malom, pék-
ség és tésztagyár), Termoelektrana (hőerőmű és távhőszolgáltató), Fermin (élesztő-
gyár), Kristal cukorgyár, Crvena Zastava, Tamp, Karat (fémipari vállalatok), Severtrans
(személyszállítási vállalat), Senta, Metal (kereskedelmi vállalatok), valamint a Tisza
vendéglátó-ipari vállalat.281 Ezenkívül léteznek kisebb textil- és bőripari vállalatok.
A három legjelentősebb cég mégis a Žitopromet malom és tésztagyár, a Fermin
élesztőgyár és a Kristal cukorgyár, mindhárom nyereségesen működik.282
Zentán tizenhárom vállalat volt kijelölve privatizációra, ebből három nem került
még magánkézbe: a mezőgazdasági birtok, a kragujeváci Zastava autó- és fegyver-
gyár zentai leányvállalata, valamint egy építőipari vállalat.283
278 Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve (2007–2013), 44.
279 „Német beruházás Vajdaságban”, Magyar Szó, 2005. 09. 28.
280 „Tönkretették a Tampot”, Magyar Szó, 2005. 07. 20.
281 A zentai közgazdasági szakközépiskola honlapja, http://www.ekonomska-skola.edu.yu/istorija_grada_hu.htm. 2005. 08. 04.
282 Interjú Kajári Ferenccel, 2005. július 7., Zenta
283 Ua.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 81

A zentai dohánygyárat a Japan Tobacco International vette meg 2006 közepén.
A gyárat 2004-ben még be akarták zárni, mivel hatalmas adósságot halmozott fel,
amit nem tudott törleszteni. Jelenleg 85 állandó foglalkoztatottja van.284

Élelmiszeripar
A privatizációban magyarországi cégek nemigen vettek részt, bár a Fermin élesz-
tőgyárban, amelyet az egyesült államokbeli Alltech cég vett meg, magyarországi a ve-
zetőség. A tulajdonosi struktúra szerint a külföldi tőke a cégben 51%, 49% pedig ha-
zai. A vállalat 3 millió dollárért kelt el,285 és sikeresen folytatta működését a
magánosítás után.
A cukorgyárat egy olasz befektető (SFIR) vette meg, amely több mint 10 millió
eurót fektetett a vállalat korszerűsítésébe.286A munkások számát a magánosítás után
a felére (200-ra) csökkentették ugyan, de a távozó dolgozókat egy szociális program
keretében végkielégítéssel bocsátották el.287 A zentai cukorgyár az országos cukorré-
pa-feldolgozás 14%-át adja,288 ezenkívül a legjobban működő és legtöbbet exportáló
vállalatok egyike. A cukortermelés 70%-át külföldi piacra szállítják; ez évente közel 34
ezer tonna cukrot jelent.289
A Žitopromet a privatizáció előtt csődbe ment, ezután vásárolta meg egy helyi
magyar vállalkozó, azóta nyereségesen működik. Napi kapacitása 200 tonna búza fel-
dolgozása, és 350 embert foglalkoztat. A legexportképesebb vállalat a cukorgyár,
majd ezt követi a Fermin és a Žitopromet. Mindhárom cég az Európai Unió országai-
ba is szállít.
A zentai tejgyárban 2005 végén állt le a termelés. A tejgyár többségi részvénycso-
magjának a tulajdonosa akkor még fejlesztéseket ígért, azóta viszont a terlemést át-
helyezte egy másik gyárába, Pancsovára. A zentai tejgyár még nem került csődeljárás
alá, de 2006 közepén a munkások már hónapok óta nem kaptak fizetést, és nem in-
dították újra a termelést sem.290

Fémipar
A Metal hulladékfém-feldolgozó vállalat a privatizáció előtt jól működő cég volt,
több helyen volt lerakata Szerbiában, még Szarajevóban is. Ezt a vállalatot is egy vaj-
dasági vállalkozó vette meg, de azután veszteségessé vált és tönkrement.
A Tamp vállalatot 2003-ban magánosították, de sem a privatizáció előtt, sem azt
követően nem sikerült nyereségessé tenni.
A Zastava gyár zentai leányvállalatának magánosítását szándékosan halogatják,
mert a gyáróriás kragujeváci részlegével együtt szeretnék privatizálni.291

284 „A japánoké a zentai dohánygyár”, Magyar Szó, 2006. 05. 06.
285 A Kikindai Regionális Gazdasági Kamara hivatalos honlapja, www.rpk-ki.co.yu. 2005. 07. 25.
286 Uo.
287 Interjú Kajári Ferenccel.
288 A cukorgyár hivatalos honapja, http://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta#N.C3.A9pess.C3.A9g. 2005. 08. 15.
289 Uo., 2005. 08. 15.
290 „Csőd szélén a zentai tejgyár”, Magyar Szó, 2006. 05. 06.
291 Interjú Kajári Ferenccel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 81
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 82

82 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Bőripar
A Derbi cipőüzemet egy szabadkai befektető privatizálta, de a magánosítás után
sem sikerült a vállalatot nyereségesen működtetni.292 A délszláv polgárháború előtt
egyébként jól működő cégnek számított, és főként az akkori szovjet piacra exportált.

Szolgáltatások
A Tisza vendéglátó-ipari vállalatot árverésen vásárolta meg szintén egy helyi ma-
gyar vállalkozó. Jelentős beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalat sikeresen
működhessen.
Érdemes még megemlíteni az Udarnik nyomdát, amelyet annak ellenére, hogy
nem működött sikeresen, legelőször privatizáltak.

Összességében elmondható, hogy a privatizáció felemás sikerrel járt. A privati-
zált vállalatok működési kudarca több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt többnyire
helyi vállalkozók vették meg a cégeket, akiknek általában nincs elég tőkéjük a szük-
séges modernizációhoz. Az a néhány privatizációs ügylet viszont, amely külföldi vá-
sárló nevéhez fűződik, sikeres volt. Másrészt előfordul, hogy az új tulajdonosok azért
vesznek meg egy vállalatot, hogy a még benne maradt tőkét átpumpálják egy másik
vállalatukba, így a vállalat a magánosítás után rövidesen csődöt jelent. Az is megálla-
pítható, hogy azok a vállalatok maradtak talpon a privatizáció után, amelyek valami-
képpen a térség adottságaira építenek. A külföldi befektetők által végrehajtott privati-
zációs ügyletek mondhatók a legsikeresebbnek, mind a privatizációval járó átszerve-
zések szempontjából – úgy bocsátottak el munkaerőt, hogy abból jelentősebb feszült-
ség nem származott –, mind a cégek működése szempontjából.
Annak, hogy a cégek többségét hazai vállalkozók privatizálják, az is az oka, hogy a
kedvező privatizációs feltételek csak hazai vállalkozók számára adottak. A privatizációs
törvényből adódóan a hazai vállalkozók az árveréseken értékesítendő cégek vásárlásá-
nál hatalmas előnyt élveznek a külföldi befektetőkkel szemben, hiszen míg a külföldi be-
fektetőnek a vételi árat az árverést követő két héten belül ki kell egyenlítenie, addig egy
szerbiai cég vagy állampolgár halasztott, öt év alatt törlesztendő fizetési lehetőséggel él-
het. A Privatizációs Ügynökség által készített felmérés alapján a legtöbb olyan cég,
amely a privatizációt követően tönkre ment, kisvállalkozás, ami azzal magyarázható,
hogy a vállalkozások a kedvező vásárlási feltételek miatt gyakran meggondolatlanul,
megalapozott számítások nélkül, a kapacitások állapotát figyelmen kívül hagyva ugrot-
tak bele egy-egy felvásárlásba. A kisvállalkozók több esetben arra számítottak, hogy az
évenként fizetendő törlesztő részletet már az újraindított cég nyereségéből tudják fizetni,
ám a megvásárolt vállalatok állapota, jelentős befektetések híján ezt gyakran nem tette
lehetővé. A termelés beindítását sokszor az is nehezítette, hogy a kedvező privatizációs
vásárlási lehetőséget nem egészítette ki kedvező kamat- és hitelkonstrukció.

6.7 Mezőgazdaság
A községnek több mint 90%-a mezőgazdasági földterület, a megművelhető föld-
területek nagysága 26 607 hektár,293 amelyen növénytermesztés folyik. Ebből mint-

292 Uo.
293 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 08.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 83

egy 25 200 hektárt szántóföldek tesznek ki, míg a maradék területet gyümölcs- és
szőlőtermesztésre használják. A legelterjedtebb a gabonatermesztés (56%), kb.
14 000 hektáron, ezt követik az ipari növények (30%) kb. 7500 hektáron, a takarmány-
növények (8%) 1900 hektáron és a zöldségfélék (6%) 1500 hektáron. A gabonater-
mesztés aránya alacsonyabb, mint a Vajdaságban általában (65%), az ipari növénye-
ké viszont nagyobb (Vajdaság 25%).
Zenta községben kb. 630 hektár legelő és 200 hektár rét is van.
A mezőgazdasági termelés parasztgazdaságokban és mezőgazdasági vállala-
tokban folyik, az előbbiek a község teljes mezőgazdasági földterületének kb. 78%-át
birtokolják.

Zenta községnek egy mezőgazdasági vállalata van, a zentai Mezőgazdaság Rt.
és egy földműves-szövetkezete, a zentai Agrosun.

A Mezőgazdaság Rt. 4859 hektár földön gazdálkodik, 500 hektár van a szövet-
kezet tulajdonában, és több mint 15 ezer hektár magántulajdonban. Ez utóbbiak elap-
rózottak, a legtöbb gazdaság 2-3 hektár.294 Az elaprózott birtokszerkezet nem teszi le-
hetővé a korszerű technológiák alkalmazását, beleértve a hatékony vetőmagtermelést
és öntözést is.

19. táblázat

Birtokszerkezet
19. táblázat
Birtokszerkezet
Méret (hektár) Gazdaságok száma
0–5 Méret (hektár) Gazdaságok száma 0–5 2415 5–10 463 2415 10–20 248 20 fölött 58
5–10 Forrás: Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve, 18. 463
10–20 248
20 fölött 58

Forrás: Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve, 18.

A Mezőgazdaság Rt. kezelésében lévő 4859 hektárból 539 hektár van a válla-
lat tulajdonában, míg a fennmaradt 4320 hektár földterület állami tulajdonú. A földek
fele öntözhető. A birtokhoz egy sertés- és egy szarvasmarhafarm is tartozik, 3200 ser-
tés, 350 fejőstehén és hozzávetőleg 400 juh állománnyal. A vetési struktúrában a ga-
bonafélék (kukorica, búza, téli árpa), az ipari növények (napraforgó, cukorrépa és szó-
ja), a takarmánynövények (lucerna) és a vetőmagtermelés (kukorica-vetőmag) domi-
nálnak. A vállalat 425 dolgozót foglalkoztat.
A termesztett szója legnagyobb részét az óbecsei Sojaprotein szójafeldolgozó üzem-
nek adják el. Elterjedt a paprika- és ciroktermesztés, de biotermeléssel és üvegházas ker-
tészettel is foglalkoznak.295 Mivel a birtokot nem sikerült privatizálni, kérdéses, hogy mi
lesz a zentai Mezőgazdaság Rt. sorsa. A mezőgazdasági területekről szóló törvény értel-

294 „Kártalanítják-e a dohánytermelőket?”, Magyar Szó, 2003. 11. 14.
295 Interjú Kajári Ferenccel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 83
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 84

84 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

mében a birtokokhoz és kombinátokhoz tartozó állami tulajdonú földet az önkormányzat-
nak bérbe kell adnia árverés útján. A bérbeadás piaci ára Észak-Bánátban hektáronként
6000 dinár, amit a birtok nem tudna megfizetni. A birtok sorsa azért érzékeny kérdés,
mert Zenta dolgozóinak mintegy 10%-át foglalkoztatja. Másrészről az önkormányzatnak
érdeke lenne a földek bérbeadása, mert a bérleti díj 40%-át a helyi önkormányzat, 30%-
át a tartományi, 30%-át pedig a köztársasági költségvetés kapja.296

Az Agrosun Földműves-szövetkezet lassan veszít jelenőségéből, mivel szerepét
egyre inkább a magánszövetkezetek veszik át. A szövetkezet megszervezi a paraszt-
gazdaságokkal a napraforgó, a búza, az árpa és a szója termesztését; a vetőmag, mű-
trágya, védőszerek beszerzését; a mezőgazdasági termékek felvásárlását, illetve 309
hektáron, 45 állandó foglalkoztatottal saját magának termel.

A legelterjedtebb növény a kukorica, 8000 hektáron termesztik, a község szán-
tóföldjeinek 32%-án. A kukorica hozama 9,4%-kal alacsonyabb a vajdasági átlagnál.
(4,9 t/ha). Zenta községben a kukoricatermelés éves átlaga kb. 35 500 tonna.

A községben a búza termesztése kb. 5000 hektáron folyik, ami a község szántó-
földi területeinek mintegy 20%-át adja. Átlaghozama 9%-kal alacsonyabb a vajdasági
átlaghozamnál (3,7 t/ha), az éves átlagos termés 16 800 tonna.
A napraforgó Zenta községben a legelterjedtebb ipari növény, 3940 hektáron
termesztik, a szántóföldek 15,6%-án.
Cukorrépát 1260 hektáron termesztenek, a község szántóföldjeinek 5%-án, ami
a cukorrépával bevetett teljes vajdasági terület (52 000 ha) 2,4%-a.
A szójatermesztés kevésbé jellemző, ám az utóbbi években egyre jobban elter-
jedt, vetési területe 2000 és 2005 között 30 hektárról 162 hektárra nőtt.
Az ipari paprika, a dohány és a seprűcirok bír még némi jelentőséggel Zenta
mezőgazdaságában. Tekintettel a zentai dohánygyár magánosítására és a dohányter-
melés hagyományára, feltételezhető, hogy a dohánytermesztés nőni fog a
közeljövőben.297

Zenta községet a Vajdaság egészével öszehasonlítva megállapítható, hogy a me-
zőgazdasággal foglalkozó lakosság aránya nagyobb (15%), mint Vajdaságban (8,6%).
Zenta termelési szerkezetében:
– a gabonafélék aránya kisebb (56% a vajdasági 65%-kal szemben),
– nagyobb az ipari növények aránya (30% a vajdasági 25%-kal szemben),
– nagyobb a takarmánynövények (8%) és zöldségfélék (6%) aránya a vajdasági-
val (5-5%) szemben,
– jelentős az állattenyésztés (szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés).
A termésátlagok ugyanakkor alacsonyabbak a vajdasági átlagnál, elsősorban a
búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója esetében. Zenta községben viszont na-
gyobb mennyiségben termesztenek ipari paprikát, seprűcirokot és dohányt, amelyek
nem igazán terjedtek el a Vajdaság más részeiben.298
296 „Legalább egy év ’haladékot’ kérnek”, Magyar Szó, 2006. 12. 21.
297 Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve (2007–2013), 37–43.
298 Uo., 45.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 85

6.8 Turizmus
Zentán elsősorban a Tisza kínál különféle lehetőségeket a turizmus számára: a
Tisza bal partja Zentával szemben homokos, strandolásra alkalmas. A folyón virágzik
a horgászturizmus és a különféle vízi sportok.299 A város 2013-ig elkészített fejleszté-
si tervében szerepel egy fürdő létrehozása, ami viszont nem gyógyfürdő lenne, tekin-
tettel arra, hogy a szomszédos Magyarkanizsán van már gyógyfürdő.300

6.9 Infrastruktúra
Az utak összhossza 66 km, ebből mind a 66 km aszfaltozott.301 Mivel a község-
ben a közutak karbantartására helyezték a hangsúlyt, a vasút igen elhanyagolt álla-
potban van. Hossza 25 km, ebből 17 km-et használnak. A vasút Ada és Zenta között
működik, de áruszállításra nem alkalmas. A cukorgyár és a malomipari vállalat (Žito-
promet) rendelkezik saját ipari vágánnyal.
Az úthálózatról, és különösen a vasútról elmondható, hogy igen rossz állapotban
van, és felújításra vár.
A gáz a zentai háztartások nagy részébe be van vezetve, viszont a falvakban
nincs gázvezeték.
A zentai kórház az újvidéki és a szabadkai mellett a Vajdaság legjelentősebb
egészségügyi intézményei közé tartozik: orvosi rendelők, gyógyszertárak, fogorvosi
rendelők stb. tartoznak hozzá.302
A háztartások 84,46%-ában van vezetékes víz, de a többi fogyasztó vízellátása is
megoldott, mikrorendszer vagy saját vízellátó rendszer segítségével. A városi lakos-
ság mintegy 3%-a nem kapcsolódik semmilyen vízvezetékrendszerre, tehát kútról
hordja a vizet.
A községben három internetszolgáltató is működik, és kb. háromezer háztartás-
nak van internet-hozzáférése, ami a háztartások nagyjából harmadát jelenti.303

Csatornázottság
A településeken a főcsatorna-vezetékek már elkészültek, a mellékágakat most
építik. A falvakban szinte egyáltalán nincs kiépített csatornahálózat, a szennyvizet
emésztőgödrökbe vezetik.
A városi csatornahálózat hossza 41,64 km, hiányzik 54,42 km. Az osztrák kor-
mány támogatásával felépült a város szennyvíztisztító rendszere, ami alkalmas a
17 000 lakos által termelt kommunális szennyvíz hatékony tisztítására.304 Az Altech-
Fermin és a Cukorgyár viszont továbbra is tisztítatlanul engedi a Tiszába az általa ter-
melt ipari szennyvíz egy részét.305

299 Zenta község hivatalos honlapja.
300 „Fürdő pedig lesz”, Magyar Szó, 2007. 01. 04.
301 A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 08.
302 Zenta község hivatalos honlapja, www.senta.co.yu. 2005. 08. 15.
303 Interjú Kajári Ferenccel.
304 „Összefogással a tisztább környezetért”, Magyar Szó, 2006. 07. 11.
305 Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve (2007–2013), 75.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 85
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 86

86 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Regionális különbségek
Tornyos rendelkezik a legtöbb aszfaltozott úttal, ez elsősorban helyi kezdeménye-
zésnek köszönhető. Az utakat saját forrásból, önkéntes munkával aszfaltozták. Kevi
sok tanyából álló, szétszórt település, elöregedett lakossággal, a község viszonylag
szegényebb kisrégiójának számít. Zentán belül a Keceli telep a legelmaradottabb,
ahol problémát okoz a magas belvíz. Hagyományosan szegénytelep volt, földje gyen-
ge minőségű. A városban a Tisza-parti rész mondható fejlettnek, ahol elsősorban
szerbek laknak.

6.10 Gazdasági együttműködés
Határon átnyúló érdemi gazdasági együttműködés Magyarországgal az INTER-
REG-projektekkel kezdődött. Ezekből a kezdeményezésekből arra is lehet következtet-
ni, hogy a községben milyen fejlesztésekre van igény, illetve kiket tartanak lehetséges
partnernek a magyar oldalon. Az INTERREG programot megelőző felkészítő kispro-
jektek keretében két zentai, kulturális és oktatási célú pályázat nyert támogatást, ame-
lyekre a zentaiak Kecskeméttel és Szegeddel együtt pályáztak. Egy másik projekt cél-
ja a Tisza holtágainak revitalizálásához szükséges tervek elkészítése, amelyekre Sze-
geddel együtt pályázott Zenta.
Sikeresen pályázott a PHARE programban a zentai Thurzó Lajos Oktatási Neve-
lési Központ, az Állattenyésztési Tudományok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kerté-
szek Egyesülete Zentáról egy közös projekttel, amelynek célja a mezőgazdasági mi-
nőségbiztosítási rendszerek megismertetése és népszerűsítése, illetve ezen ismere-
tek átadása vállalkozók, gazdálkodók részére.306
Két további projekt célja egy inkubátorház és egy kerékpárút építése.
Az INTERREG-projekteken kívül, illetve azokat megelőzően két sikeres NEFE-
pályázata307 is volt a községnek. A szegedi gabonakutatókkal együtt nyertek támoga-
tást mezőgazdasági szakoktatáshoz. A másik nyertes pályázat, amelyet Zenta Adával
nyújtott be, ahhoz biztosít forrásokat, hogy az EU-t népszerűsítő, illetve EU-s pályázat-
író előadásokat tarthassanak budapesti partnerek segítségével.
Zenta Csókával együtt tervez létrehozni egy ipari zónát, amihez a szerbiai Nem-
zeti Beruházási Programból kaptak támogatást.308 A két község együtt 800 000 eurót
fektethet közös infrastrukturális fejlesztésekbe, már hozzá is kezdtek az ipari övezet-
nek szánt területek kialakításához, azaz mezőgazdasági földterületek átminősítésé-
hez építkezési területté. Az ipari övezetben gyár, raktár, lakóépület, sport- és rekreáci-
ós létesítmény, üzlet stb. vagy ezek kombinációja épülhet; a beruházóknak az új mun-
kahelyek megnyitásáért cserébe közművesített telket biztosítanak az önkormányzat-
ok. Az ipari övezetet egy közös zentai–csókai vállalat fogja irányítani.309

6.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
A község önkormányzatában elkészítették Zenta község fejlesztési tervét. Az el-
öregedő lakosság és a már a korábbiakban említett népességfogyás komolyan beár-

306 „A bánáti régió nyertes PHARE projektei (III)”, Magyar Szó, 2006. 12. 16.
307 Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politika, Magyarország Külügyminisztériumának pályázati felhívása.
308 „Ősztől termel a húsfeldolgozó gyár (?)”, Magyar Szó, 2006. 06. 27.
309 „Ipari park csak Zentával együtt”, Magyar Szó, 2006. 11. 07.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 87

nyékolja a község gazdasági és társadalmi kilátásait. A népességmegtartás egyik fon-
tos eszköze lehetne a helyi gazdaság dinamizálása, amelynek súlypontjai a mezőgaz-
daság, a kis- és középvállalkozások, illetve az infrastruktúra.
A mezőgazdaság hatékonyságát a következő intézkedésekkel lehetne javítani:
– Növelni kellene az öntözés alatti területeket. A község messze nem használja ki
a rendelkezésre álló vízkészletek, elsősorban a Tisza közelségét.
– A kis parasztgazdaságoknak szövetkezetbe kellene szerveződniük. Ha a kister-
melők a termelés, a feldolgozás és az értékesítési piacok szerint szövetkezetekbe tö-
mörülnének, az nagyobb hatékonyságot biztosítana nemcsak a termelésben, de javí-
taná piaci esélyeiket is.
– A nagyobb parasztgazdaságok egyre inkább válhatnának olyan kis- és közép-
vállalkozásokká, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásával is foglalkoznak,
nem csak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel.310

A kis és középvállalkozások fejlődését ösztönző intézkedések:
– zöldmezős beruházásokra alkalmas területek kialakítása,
– mikrohitelezés az újonnan alapított kis- és középvállalatok számára,
– helyi garanciaalapok létrehozása a helyi gazdaság támogatására és a foglal-
koztatás növelésére,
– vállalkozások számára kedvező kondíciójú hitellehetőségek bővítése,
– a meglévő cégek teljesítőképességének növelése képzések segítségével a
marketing, a pénzügy, az emberi erőforrások és a menedzsment területén.

Az infrastruktúra területén szükség lenne:
– a zentai gázvezeték befejezésére és a teljes hálózat kiépítésére a falusi telepü-
léseken,
– a csatornahálózat kiépítésére és a szennyvíztisztító kapacitásának növelésére,
ami csökkentené a Tisza és a többi felszíni víz szennyvízterhelését.
A telefonellátottság, a vezetékes és a mobiltelefonra vonatkozóan egyaránt, vala-
mint az internethez való hozzáférés a községben a vajdasági átlag alatt van. E kom-
munikációs eszközök elérhetővé tétele és elterjesztése elemi feltétele a gazdasági
fejlődésnek.311

310 Tervezet, Zenta Község Fejlesztési Terve (2007–2013), 46.
311 Uo., 127.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 87
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 88

88 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

20. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Zenta községben ágazatok szerint

2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinar %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 555 613 27,18 902 409 22,66
Halgazdálkodás 0 0,00 148 0,00
Kő-, ásvány- és ércbányászat 0 0,00 0 0,00
Feldolgozóipar 676 709 33,1 1 672 695 42,00
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 115 142 5,63 445 399 11,20
Építőipar 43 199 2,11 27 002 0,67
Kis- és nagykereskedelem 482 064 23,58 685 302 17,21
Idegenforgalom, vendéglátás 35 933 1,76 33 443 0,84
Közlekedés, szállítás, kommunikáció 94 674 4,63 155 036 4,00
Ingatlanforgalmazás 25 743 1,26 38 741 1,00
Egészségügyi és szociális tevékenység 8 969 0,44 12 319 0,30
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 6 191 0,30 8 318 0,20
Összesen 2 044 237 100,00 3 980 812 100,00

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 14.

7. Csóka

7.1 Földrajzi elhelyezkedés
Csóka község az észak-bánáti közigazgatási egység része, területe 321 km2, és
nyolc település (Csóka – Čoka, Padé – Padej, Tiszaszentmiklós – Ostojićevo, Hódegy-
háza – Jazovo, Feketető – Crna Bara, Egyházaskér – Vrbica, Szanád – Sanad, Monos-
tor – Banatski Monoštor) tartozik hozzá.312

7.2 Demográfiai szerkezet
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a községnek 13 832 lakosa van. A lakos-
ság száma 1991 óta 1286 fővel csökkent, ez 8,5%-os csökkenést jelent.313
A község lakosságának nemzetiségek szerinti megoszlása a következőképpen
fest: magyarok 51,5%, szerbek 37,6%, egyéb 10,8%.314 Csóka városában a magyarok
aránya valamivel nagyobb, itt a lakosság 53%-át teszik ki. A nemzetiségekre a szige-
tes elhelyezkedés jellemző: több kisebb falu, mint Szanád, Tiszaszentmiklós jobbára
szerb lakosságú, míg Monostor, Egyházaskér, Hódegyháza túlnyomórészt magyarlak-
ta települések.

312 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3ka_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
313 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 15.
314 A Kikindai Regionális Gazdasági Kamara hivatalos honlapja, www.rpk-ki-co-yu. 2005. 07. 28.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 89

Az elmúlt két évtizedben, de jelenleg is sokan vándorolnak el a falvakból a váro-
sokba, illetve külföldre.315 Az elvándorlás főleg a fiatalok és a felsőfokú végzettségű-
ek körében jellemző, ami a község folyamatos elöregedését és a szakemberek hiá-
nyát eredményezi.316 A tizenöt évnél idősebb lakosság 5,12%-ának van felsőfokú
végzettsége.317
A községben hét elemi iskola, illetve egy középiskola működik, az elemi iskolák-
nak a kisebb falvakban négyosztályos kihelyezett tagozatuk van. A magyarok szerb-
nyelv-tudása többnyire kielégítő, kivételt képeznek a kisebb szigetfalvak.

7.3 A község gazdaságának általános jellemzői
A társadalmi össztermék 2002-ről 2003-ra 19%-kal csökkent.318 2003-ban az egy
főre eső nemzeti jövedelem 48 636,33 dinár volt, ez a szerbiai átlag mindössze 55%-
át tette ki,319 2004-ben viszont 43%-kal, 71 407 dinárra emelkedett.320
A nemzeti jövedelem 53%-át a privát, 22,8%-át a vegyes, 14,2%-át az állami szek-
tor termelte.321 A község GDP-jének majdnem fele a mezőgazdaságból (44%), 26%-a
a feldolgozóiparból származik.322
A nettó átlagbér 2004-ben 10 185 dinár volt, ez csaknem 30%-kal alacsonyabb a
vajdasági átlagnál.323
A község évi költségvetése 81 millió dinár, amely alig fedezi az alapvető kommu-
nális szolgáltatások költségét, fejlesztésekre nem marad forrás. Csókának még ingat-
lanjai sincsenek, amelyeket bérbe tudna adni.324 Kanizsán háromszor, Zentán kétszer
annyi pénz jut egy főre vetítve a közszolgáltatások fedezésére, mint Csóka község-
ben, ahol a költségvetés 60%-át fordítják a fizetésekre.325

7.4 Foglalkoztatottság
Hivatalos adatok szerint a munkanélküliek száma 2200 fő, de a tényleges mun-
kanélküliség becslések szerint ennél jóval magasabb, több mint 50%-os. A nyugdíja-
sok a lakosság 25%-át teszik ki. A lakosság folyamatos elöregedésének legfőbb oka
a fiatalok elvándorlása, ez főleg a falvakban nagy probléma, ahol az átlagéletkor gyak-
ran 45-50 év körül mozog.
2003-as év végi adatok szerint az iparban 2145 fő dolgozott, ebből 400 fő kis- és
középvállalatoknál. A mezőgazdasági magántermelők száma 2160.

315 Interjú Ónodi Ibolykával, a csókai kommunális vállalat igazgatójával és Kobrehel Zoltánnal, a községi képviselő-testület nem-
zetközi pályázatokkal és kapcsolatokkal megbízott tagjával, 2005. 07. 08., Csóka.
316 Például a községben az egészségügyben dolgozó szakemberek. 07. 08., Csóka).
317 Lakossági összeírás 2002, Iskolai végzettség és írástudás, 15 évnél idősebb korosztály, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hi-
vatalának közlönye, 2003. július, Belgrád.
318 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
319 Társadalmi össztermék lakosonként 2002, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának közlönye, 2004. május, Belgrád.
320 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 144.
321 2002-ben 990 994 000 dinár volt, 2003-ban 826 752 000 dinár, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának közlönye,
2004. május, Belgrád. A társadalmi össztermék ágazatok szerinti megoszlását lásd az 1. függelékben.
322 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 148.
323 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 276.
324 Ua.
325 Ua.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 89
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 90

90 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A magas munkanélküliség oka a Coka húsfeldolgozó üzem bezárása, amelynek
következtében 800 munkás veszítette el állását. A vállalat leépülése azonban közvet-
ve több mint 5000 embert érintett, mivel a községben a húsfeldolgozó üzem tevékeny-
ségéhez kapcsolódott a mezőgazdasági termelés is (hagyományosan a Coka vásá-
rolta fel a Rét mezőgazdasági vállalat és a magántermelők sertés- és szarvasmarha-
állományát).
A lakosság fele akkor költözött a község területére, amikor Csókán még műkö-
dött az ipar. Jelenleg az emberek a mezőgazdaságból próbálnak megélni, miután a
zárt körű termelési rendszer a húsfeldolgozó üzem bezárásával felbomlott. A gyár új-
raindítása kulcsfontosságú lehet a térség gazdasági fejlődése szempontjából: 2005
júliusában egy verbászi befektető vette meg, aki a termelés beindítását és a gyár mo-
dernizációját tervezi.326
A szürkegazdaság nem igazán számottevő. Községi szinten kb. 500-an dolgoz-
nak a nem-gazdasági szférában, és mindössze 25% azoknak az aránya, akik nem fog-
lalkoznak mezőgazdasággal. A lakosság többi része valamilyen módon kapcsolódik
a mezőgazdasághoz (napszám, szezonjellegű munkák, a borpince is foglalkoztat
munkásokat szezonjelleggel, kb. százra becsülhető az itt foglalkoztatottak száma).
A közintézményekben alulreprezentált a magyarság, a vasúton, postán, bankok-
ban az alkalmazottak, a hatályos nyelvtörvény ellenére, nem tudnak magyarul. A csó-
kai alapítású kisvállalatokban valamivel kedvezőbb a helyzet, ezekben a magyarok
foglalkoztatottsági aránya nagyobb, mint a közintézményekben.

7.5 Vállalkozások
Csóka kis- és középvállalkozói szférája meglehetősen gyenge. A kisvállalkozás-
ok száma 153, de ezek túlnyomórészt mikrovállalkozások (pékek, fodrászok, asztalo-
sok). Kisvállalkozások működnek még a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari szektor-
ban.327

7.6 Gazdasági szerkezet és a privatizáció
Csóka község területén egyetlen céget sem privatizált helyi magyar vállalkozó, és
magyarországi befektető sincs jelen.328 A privatizációs folyamatot gyakran akadályoz-
za a bürokrácia, sok esetben a vállalatok vezetősége szándékosan gátolja a
magánosítást.329 Az állami cégek eladósodottak, a gazdaságot egyértelműen csak a
magántőke beáramlása menthetné meg. Az ipart a szervezetlenség és a kapun belü-
li munkanélküliség jellemzi. Egyetlen sikeres magánosításnak a Coka borpince priva-
tizálása nevezhető, a Coka húsfeldolgozó privatizációjának az eredményeit egyelőre
nehéz értékelni. A befektetőket a politikai helyzet, a jogszabályok, a korrupciós botrá-
nyok riasztják el. A mezőgazdasági birtokok egy részét is privatizálták, jelenleg első-
sorban belgrádi és montenegrói tulajdonosok kezében vannak.

326 Nagytakarítás a vágóhídon, Magyar Szó, 200. 08. 05.
327 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
328 Ua.
329 Ua.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 91

Élelmiszeripar
A Coka húsfeldolgozó üzem a község legmeghatározóbb vállalata volt, a lakos-
ság 70%-a dolgozott közvetlenül vagy közvetve ennek a vállalatnak, zárt rendszerben.
Ez elsősorban elsődleges mezőgazdasági termelést, sertés- és birkahizlalást, húsfel-
dolgozást jelentett. A vállalatot, miután gazdasági szempontból nem volt már fenntart-
ható a működése, higiéniai okok miatt bezárták, ám csupán háromévi csődeljárást kö-
vetően, 2005 nyarán sikerült privatizálni. A Coka „szalámigyár” korábban exportált az
Egyesült Államokba, a Szovjetunióba, Németországba, Magyarországra. A leépülés
után formálisan még jó ideig működött a vállalat, de a béreket már nem fizették. Ma-
napság sok újonnan alapított magánvágóhíd a Coka emblémáját használja, ami még
mindig jó reklámnak számít, és ami azt jelzi, hogy talán még mindig lenne esély az
egykori piacok visszahódítására.330 A Coka iránt magyarországi befektető is érdeklő-
dött, de az üzem felszerelése nem volt EU-kompatibilis. Ezenkívül gondot jelentett,
hogy lakott területen helyezkedik el, amely szintén nem felelt meg az EU-s jogszabály-
oknak. A gyárhoz 1000 hektár földterület is tartozik, és rendelkezik sertéstenyésztés-
re alkalmas épületekkel, valamint egy újonnan épített hűtőházzal is. Mint említettük, a
gyárat végül egy verbászi vállalkozó vette meg 1,5 millió euróért, és 257 millió dinárt
fektetett be a felszerelések felújításába. 2006 februárjában a húsgyár a Vajdasági Fej-
lesztési Alaptól kapott 100 millió dináros kedvezményes kölcsönt, amelynek köszön-
hetően a közeljövőben újra beindulhat a termelés.331

Dohányipar
A község területén egy dohánygyár is működik, viszonylag sikeresen. A vállalat a
régi privatizációs törvények szerint lett magánosítva, így a részvények többsége kis-
részvényesek kezében van.

Gyógynövény-feldolgozás
A gyógynövény-termesztésnek és -feldolgozásnak fontos szerepe van a község
gazdaságában, amely fejlesztésre alkalmas kapacitásokkal rendelkezik. A termőföl-
dek, mivel nem szennyezettek, alkalmasak gyógynövény-termesztésre A községben
kamillát, bodzát, mályvát, hársat termesztenek.
A 150 dolgozóval működtetett padéi gyógynövény-feldolgozó üzem ugyan jelen-
leg közel áll a csődhöz, de megfelelő fejlesztésekkel és beruházásokkal még jövedel-
mező vállalkozás válhatna belőle. A padéi mentagyárnak csókai kihelyezett üzeme
kozmetikai cikkeket készít. A cég a délszláv polgárháború előtt Németországba, Hol-
landiába exportált, a piacot mára a volt vállalatigazgatók kisvállalkozásai vették át.332
A gyár többségi tulajdonosa a Köztársasági Egészségügyi Alap (56%), 44%-át pedig
a tőzsdén adták el magánszemélyeknek.333 Padén a gyógynövény-feldolgozó üzem a
falu egyetlen munkaadó vállalata, a lakosság többi része Adán dolgozik.

330 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
331 „Az idén már termel a húsüzem (?)”, Magyar Szó, 2006. 08. 23.
332 Ua.
333 Ua.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 91
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 92

92 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Fémipar
A szabadkai Sever fémipari vállalat leányvállalata (öntöde) képviseli ezt az ágaza-
tot a községben. Egy osztrák cég privatizálta, a vállalat 220 munkással dolgozik to-
vább, és a volt jugoszláv tagköztársaságokba exportál.

Italgyártás
A Coka borpince a néhai mezőgazdasági kombinát része volt, belföldi befektető,
a horgosi Higlo tulajdonosa privatizálta. Gyakorlatilag ez a községben az egyetlen je-
lentősebb nyereséges vállalat.334

Építőipar
A Rad építőipari vállalatban, amely egykor 3,5 millió téglát gyártott évente a ha-
zai piacra és amelyben 250 munkás dolgozott, két éve teljesen leállt a termelés, azon-
ban végül sikerült privatizálni és 2006 nyarán annak ellenére, hogy 2,5 millió dollár tar-
tozás terheli a céget, a termelés is újraindult.335

7.7 Mezőgazdaság
A művelhető földterület nagysága – társadalmi, állami, valamint magántulajdon-
ban – 20 000 hektár, ennek mintegy harmada van állami tulajdonban, amit a község-
nek az új földtörvény szerint bérbe kell adnia.336
A Csóka Mezőgazdasági Birtok csődeljárás alá került. A Rét társadalmi tulajdo-
nú mezőgazdasági vállalat, amely egykoron több tízezer sertést szállított a húsgyár-
nak, mostanra teljesen tönkrement, és még mindig nem sikerült privatizálni. 2001-ben
aukción próbálták meg értékesíteni, a Rad építőipari vállalat privatizálta volna, de az
ügylet akkor nem járt sikerrel.337
A mezőgazdaságban dolgozók 70%-a foglalkozik fokhagymatermesztéssel,
ugyanis a község területén lévő Feketetőnél (Crna Bara) a földek erre kiválóan alkal-
masak. A legnagyobb gond az értékesítés, mivel a mezőgazdasági piac meglehető-
sen szervezetlen, és országos szinten túltermelés jellemző.338
A hódegyházai halastavat egy újvidéki közvállalat igazgatja, ami állami tulajdon-
ban van.

7.8 Turizmus
Csóka község a földrajzi helyzete és természeti kincsei adta turisztikai lehetősé-
geket korántsem használja ki. A községben a Holt-Tisza medre igazi horgászparadi-
csom lehetne, az államilag is védett területek (kastély, parkosított részek) ideális turis-
tacélpontok, ráadásul a község területén termálvíz is található. Ennek ellenére a köz-
ségben egyetlen szálloda van, amelynek működése szinte kizárólag a borpince tevé-
kenységéhez kötődik, a szállodában elsősorban üzletember-találkozókat szerveznek.

334 Ua.
335 „Pénz helyett tégla”, Magyar Szó, 2006. 08. 24.
336 „Hétezer hektár föld”, Magyar Szó, 2006. 09. 13.
337 „Ipari park csak Zentával együtt”, Magyar Szó, 2006. 11. 07.
338 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 93

7.9 Infrastruktúra
Az utak és a vízvezeték jobb állapotban van Csókán, mint a gazdaságilag fejlet-
tebb községnek számító Zentán. Az utak hossza 70 km, mind a 70 km aszfaltozott.339
A vízhálózat felújításra szorul, mert a csöveket azbeszt betonból építették. A fel-
újítást akadályozza a tervdokumentáció hiánya, és mivel a község nem rendelekezik
kellő önrésszel, nem tud támogatásra pályázni.
Csóka is részt vesz abban a programban, amelyre Kanizsa vezetésével hét vajda-
sági község pályázott: két regionális szeméttelep kiépítésére a Tisza menti községek
számára.
A községben internetszolgáltató üzemel, az optikai kábeleket a kisebb falvakba
is bevezették.
Az Ada és Csóka községet összekötő híd a Tiszán a tervek szerint 2007 végére
készülne el. A híd összekötne két regionális utat, viszont akadályozná a hajóforgalmat.
A híd megépítése a helyiek véleménye szerint ugyanakkor létfontosságú lenne a köz-
ség átmenő forgalma szempontjából.340
Csóka Zenta községgel közösen szeretne ipari parkot létesíteni, a csókai rét és a
Tisza közötti legelők a községi városrendezési tervben már ipari övezetként szerepel-
nek.341
A köztársasági kormány támogatásával modernizálják a községi közigazgatás
munkáját; községi információs szolgáltató központot alakítanak ki 3,46 millió dináros
beruházással, amelynek része az egyablakos ügyintézés kialakítása.342

7.10 Gazdasági együttműködés
Az INTERREG III.A programra a község mindössze egy pályázatot adott be, egy
kulturális-oktatási központ létesítéséhez pályáztak támogatásra. A pályázatot a köz-
ség önkormányzata és civilszervezetek, valamint magyarországi civilszervezetek közö-
sen nyújtották be. Mivel a község nem tudja előteremteni a szükséges önrészt, Csó-
ka több projekttel nem pályázott.343
A község a CARDS-program energiatakarékossági pályázatán támogatást nyert
az olajkazánok gázkazánra cseréléséhez.344 Az Európai Újjáépítési Alap egy fogyaté-
kos és hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt létesítmény felépítésében segített Csó-
kának. A Bánát összes községe, köztük Csóka, közösen dolgozott ki egy projektet,
amelynek célja egy turisztikai információs központ és egy mezőgazdasági informáci-
ós iroda létrehozása, amit szintén az Európai Újjáépítési Alap támogatott. E program
keretében az elmúlt években több képzést és előadást szerveztek földműveseknek,
de az idősebb gazdák körében nincs túl nagy érdeklődés a korszerűbb mezőgazda-
sági technológiák megismerésére. A DKMT eurorégiós együttműködésben Csóka
semmilyen konkrét programmal nem vesz részt.
A szerb–román határ mentén azonban, elsősorban a Temes megyében jelen lévő
olasz befektetőknek köszönhetően mégis fellendülhet a gazdasági együttműködés. 2006
339 Szerb Statisztikai Hivatal honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 15.
340 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
341 „Ősztől termel húsfeldolgozó gyár (?)”, Magyar Szó, 2006. 06. 27.
342 „Ősztől termel húsfeldolgozó gyár (?)”, Magyar Szó, 2006. 06. 27.
343 Interjú Ónodi Ibolykával és Kobrehel Zoltánnal.
344 Ua.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 93
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 94

94 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

közepén olasz befektetők érdeklődtek a jószághizlalás iránt Csókán. A településtől alig 15
kilométerre található a romániai Valkány település, amelynek környékén jelentős olasz tő-
ke koncentrálódott. Valkány polgármestere már szorgalmazza a csókai határátkelő nem-
zetközivé tételét, ami hasznára lenne az egész Bánátnak és Temes megyének.345

21. táblázat

A nemzeti jövedelem megoszlása Csóka községben ágazatok szerint346

2003 2003 2004 2004
Ezer dinár % Ezer dinár %
21. táblázat
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 293 540 44,12 423 023 44,37
A nemzeti jövedelem megoszlása Csóka községben
Halgazdálkodás 12 052 ágazatok
1,81 szerint346
20 658 2,16
Kő-, ásvány- és ércbányászat –74 –0,01 41 0,00
Feldolgozóipar 208 135 31,28 256 734 26,92
Elektromos energia, gáz-/víztermelés és -szolgáltatás 41 696 6,26 116 743 12,24
Építőipar 6 592 0,99 6 512 0,68
Kis- és nagykereskedelem 63 624 9,56 74 540 7,81
Idegenforgalom, vendéglátás 7 333 1,10 7 678 0,80
Közlekedés, szállítás, raktározás 17 764 2,67 28 265 2,96
Ingatlanforgalmazás 13 722 2,06 19 159 2,00
Egészségügyi és szociális tevékenység 0 0,00 0 0,00
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 961 0,14 0 0,00
Összesen 665 345 100,00 953 353 100,00

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148–149.

8. Óbecse

8.1 Földrajzi elhelyezkedés
Óbecse község a Vajdaság földrajzi középpontjától kissé északra, a Bácska ke-
leti részén, a Tisza jobb oldalán fekszik. A községhez Óbecse városon kívül még a kö-
vetkező települések tartoznak: Bácsföldvár, Péterréve, Drea, Pecesor és
Csikériapuszta347 (Radicevic).348 A község összterülete 486 km2.

8.2 Demográfiai szerkezet
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a községnek 40 987 lakosa van, ami
1124 fővel kevesebb, mint 1991-ben (2,67%-os csökkenés).349 Óbecse a Tisza menti

345 „Ősztől termel húsfeldolgozó gyár (?)”, Magyar Szó, 2006. 06. 27.
346 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 148–149.
347 Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93becse.
348 Óbecse község hivatalos honlapja, www.becej.co.yu/madjarski. 2005. 08. 14.
349 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 95

tömbmagyarság peremének számít, ahol fele-fele arányban élnek magyarok és szer-
bek. A kisebb településeken, mint sok más vajdasági községben is, jellemző a nem-
zetiségek szigetszerű elkülönülése. A tizenöt évnél idősebb lakosság 7,16%-a rendel-
kezik felsőfokú végzettséggel.350

8.3 A község gazdaságának általános jellemzői
Óbecse a Vajdaság egyik legfejlettebb községe, ami a viszonylag korszerű mezőgaz-
daságnak, illetve a jól működő élelmiszer-feldolgozó és fémiparnak köszönhető. A nem-
zeti jövedelemhez 2004-ben legnagyobb mértékben a mezőgazdaság járult hozzá, 31%-
kal, ezt követte a bányászat 28%-os, és a feldolgozóipar 21%-os részesedéssel.351
Az egy főre eső nemzeti jövedelem 2003-ban 142 276,13 dinár volt (a vajdasági
átlag 100 854 dinár), ami 11,72%-os növekedést jelentett 2002-höz képest (a vajdasá-
gi növekedés 13,5%-os volt). A gazdaság 2004-ben majdnem 50%-kal tovább bővült,
elérve a 213 613 dináros egy főre eső nemzeti jövedelemszintet, csaknem 80%-kal
meghaladva a szerbiai átlagot.352
2004-ben ugyanakkor a nemzeti jövedelem mindössze 25%-a származott a ma-
gánszektorból, a legnagyobb arányt még mindig a társadalmi tulajdonban lévő válla-
latok és a vegyes vállalati szektor képviselte, 32-32%-os részesedéssel.353
A községben a nettó átlagfizetés 2004-ben 13 423 dinár volt (a vajdasági átlag
14 740 dinár).354

8.4 Foglalkoztatottság
2003-as adatok szerint a községben az ezer lakosra jutó foglalkoztatottak száma
247 (Vajdaságban ez a mutató valamivel alacsonyabb, 234).355 A munkanélküliség a
legújabb becslések szerint 50%-ra tehető, az emberek jelentős része dolgozik
illegálisan.356 2004-ben a munkavállalók 15,3%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 34%
a feldolgozóiparban.357
Óbecsén jellemző a nemzetiségi viszonyokra, hogy a nagyobb vállalatokban az
igazgatók és vezetők általában szerbek.358

8.5 Vállalkozások
Az óbecsei községben összesen 774 bejegyzett vállalatot tartanak számon.359 A
jelenleg aktívan működő vállalatok közül 233 kis-, 12 pedig középvállalkozás, továbbá
van 5 nagyvállalat.360 Nagy a bejegyzett és a működő vállalatok száma közti különb-

350 Lakossági összeírás 2002, Iskolai végzettség és írástudás, 15 évnél idősebb korosztály, a Szerb Köztársaság Statisztikai Hi-
vatala, 2003. július, Belgrád.
351 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 150.
352 Ua., 141.
353 Ua., 145.
354 Ua., 279.
355 A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 18.
356 Interjú Farkas Bélával, a Than Fivérek Értelmiségi Kör elnökével, 2005. 07. 25., Óbecse.
357 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 130.
358 Interjú Farkas Bélával.
359 Újvidéki Regionális Gazdasági Kamara, www.rpkns.co.yu. 2005. 08. 08.
360 Uo.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 95
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 96

96 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

ség, aminek az az oka, hogy sok vállalat csődbe jutott, és/vagy ideiglenesen felfüg-
gesztette termelését, vagy csődeljárás alatt áll. A regisztrált üzletek száma 735.361
2000 óta a magyarok közül sokan próbálkoztak saját vállalkozás beindításával,
többségük kisvállalkozásokat hozott létre. A fizikai munkások és a mezőgazdasági
bérmunkások között jellemzően magas a magyar nemzetiségűek száma.362

8.6 Gazdasági szerkezet és privatizáció
Óbecse községben a németországi Linde vállalat az egyetlen külföldi befektető.
Ennek egyes helyi szakértők szerint a külföldi tőkével szembeni politikai ellenállás az
oka.363 A privatizáció többnyire árverésen keresztül zajlott, tenderen csak a
Zivinopromet és a Malom kelt el.

Élelmiszeripar
A község egyik legsikeresebben működő vállalata a Sojaprotein Rt. A cég 70%-a
egy belföldi (sabaci) befektető tulajdonában van, 30%-a kisrészvényeseké. A foglal-
koztatottak száma a privatizáció előtt 630 volt, jelenleg kb. 320-ra tehető. A vállalat je-
lentős mennyiségben szállít külföldre élelmiszer-ipari cikkeket, főként Csehországba,
Szlovákiába, Oroszországba, Romániába, Bulgáriába, Németországba, míg haltápot
és szójadarát Bosznia-Hercegovinába.364
A községben Bácsföldváron működik még egy társadalmi tulajdonú vállalat (Bag
and Deco), amelynek mezőgazdasági részlege 1500 hektáron 300 munkással termel
főzelékféléket. Az ehhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozó üzem fűszergyártással fog-
lalkozik. Bácsföldváron ez az egyetlen gazdasági létesítmény, amelynek egyelőre nem
tervezik a privatizációját.365
Az óbecsei sörgyár 1998-ban vált ki a mezőgazdasági kombinátból, 260-280
munkással. Kezdetben jól működött, de időközben elveszítette piacait a nagy belföldi
konkurencia miatt (Apatin, Celarevo, MB Pivara sörgyárak). A vállalat privatizálása óta
a munkások folyamatosan hagyják el a gyárat.366

Fém-, fa- textil-, építőipar és vegyipar
A hosszú hagyományra visszatekintő kisiparból kifejlődött fém-, fa-, textil- és vegy-
ipar, valamint az építőipar fontos szerepet játszottak Óbecse község gazdasági fejlő-
désében.
Ezen iparágak legfontosabb szereplői a következő vállalatok:
A Linde németországi cég magyarországi leányvállalatán keresztül privatizálta a
jelenleg is jól működő óbecsei karbodioxid gyárat. Az említett leányvállalat az egyet-
len magyarországi szereplő az óbecsei vállalatok eddigi privatizációjában.
A Fadip fémfeldolgozó üzem mára tönkrement, de fénykorában a szovjet piacra
szállított (hadiipar). Ekkor még 1800 munkása volt, ebből ma kb. 30 dolgozik. A jelen-

361 Uo.
362 Interjú Nagy Istvánnal, az Önálló Vállalkozók Egyesületének elnökével, 2005. 07. 25., Óbecse.
363 Uo.
364 Uo.
365 Uo.
366 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 97

leg holdingként „működő” cégben nincs munka, nincs forgótőke, és piaca sincs. Egy
németországi befektető érdeklődött a vállalat iránt, de végül nem vette meg.
Az Október 8. bútorgyár társadalmi tulajdonú vállalat maradt, és egyelőre még
nem privatizálták. Piaca, forgótőkéje ennek a vállalatnak sincs, és a termelés sem fo-
lyamatos. A cég csak megrendelésre dolgozik és minimálbért fizet, gyakran 12 hóna-
pos késéssel, ami egyébként más vállalatokra, pl. a Malomra is jellemző. A foglalkoz-
tatottak száma 20-30 körül mozog, míg korábban 100 volt.
A Trikotex szövőgyárat tavaly privatizálták, de tönkrement, piacait elveszítette. Az
új tulajdonos nem fektetett be semmit, ellenben amit csak lehetett, eladott.
A Zidar és Fit építkezési vállalat kőműves-szolgáltatásokat végző részlege csőd-
eljárás alatt áll, míg a téglagyár részleg folyamatosan gyárt. A cég 70%-ban egy
magyarkanizsai székhelyű cég tulajdona, 30%-a kisrészvényeseké.
Az úgynevezett „Kefegyár” az 1970-es években a község egyik legsikeresebb vál-
lalata volt, de mára tönkrement. A csődeljárás előtt a részvénycsomag 70%-át egy
óbecsei vállalkozó vette meg.367

Kereskedelem
A legjelentősebb kereskedelmi vállalat a Promet, amely a legnagyobb helyi ma-
gyar vállalkozó tulajdona, és egyike a legjobban működő újonnan privatizált vállala-
toknak. A cég több mint 200 embert foglalkoztat, tulajdonosa megvette a Jedinstvo
varrodát és a Pionir autószervizt is. Mindhárom céget sikeresen működteti, és rend-
szeresen fizeti a béreket.368

8.7 Mezőgazdaság
Az egész község és a város gazdasági fejlődése az itt található természeti kin-
csek adta lehetőségek, a jó termőföld, a vízkészletek, a földgáz és hévízforrások ki-
használásán alapul. A mezőgazdaság (44 000 ha kiváló minőségű termőfölddel) kü-
lönösen fontos szerepet játszott Óbecse gazdasági fejlődésében.369
A kedvező éghajlati feltételek, a Tisza folyó és a Duna–Tisza–Duna csatorna kö-
zelsége, valamint a földművelés hagyománya határozzák meg a község gazdasági
arculatát.370 A természeti adottságoknak és az ezekre épülő társadalmi-kulturális ha-
gyományoknak köszönhetően fejlett agráripar alakult ki, amely a község területén
meghonosodott különféle iparágak alapját is képezi.
Óbecse községben is az egy-két hektáros magánbirtok a jellemző, viszont az el-
aprózott birtokszerkezet mellett akad néhány termelő, aki akár nyolcszáz hektárig is
bérel földeket, és idénymunkásokat alkalmaz.371 Pecesor faluban például a lakosság
70%-a ilyen idényjellegű munkából él.372
A kisgazdák körében a földtulajdon átlagos nagysága 3 hektár körüli; a mezőgaz-
dasággal foglalkozó lakosság elöregedett. Helyi szakértők szerint a mezőgazdasági
termelés hatékonyságán úgy lehetne javítani, ha a bérlők az örökösöktől meg tudnák
367 Uo.
368 Interjú Nagy Istvánnal.
369 Újvidéki Regionális Gazdasági Kamara, www.rpkns.co.yu. 2005. 08. 08.
370 Óbecse Község hivatalos honlapja, www.becej.co.yu/madjarski. 2005. 08. 14.
371 Interjú Lengyel Lászlóval, a zentai Kertészeti Főiskola igazgatójával, 2005. 07. 25., Óbecse.
372 Itt a lakosság felét egyetlen kisgazda foglalkoztatja, interjú Péter Gusztávval, az óbecsei önkormányzat munkatársával.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 97
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 98

98 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

vásárolni a földet, ehhez viszont jelentős forgótőkére lenne szükség. Ráadásul ezt
olyan szociális programmal kellene kiegészíteni, amelynek keretében évi járandósá-
got biztosítanának azoknak az idős tulajdonosoknak, akik hajlandóak voltak megvál-
ni földjeiktől.373
Jelenleg csak a társadalmi és magántulajdonban lévő föld vásárolható meg, az
állami tulajdonban lévő földeket csak bérelni lehet.

A legfontosabb mezőgazdasági vállalatok:
A korszerű technológiát alkalmazó PIK Becej mezőgazdasági kombinát viszony-
lag jól működik, mintegy 11 ezer hektár megművelhető földterület tartozik hozzá és
2600 embernek ad munkát. A cég privatizációja, megelőzve az állami földek bérbe-
adását, 2006 végén kezdődött.374 Az Óbecse körüli kis települések a kombinát von-
záskörébe tartoznak, tehát a térség foglalkoztatottsági helyzete szempontjából a kom-
binát stratégiai jelentőséggel bír.
A Zivinopromet vállalat 1998-ban vált ki a mezőgazdasági kombinátból (270
munkása volt), majd csődeljárás alá került.
A baromfitenyésztő részleget az Agroprodukt cég privatizálta, amely bérli a ba-
romfitenyésztő egy részét, és egynapos csibetenyésztéssel foglalkozik. A ma már
nagyvállalkozásnak számító vállalatnak több közös projektje volt a magyarországi Bá-
bolna Rt. baromfiüzemével. Az Agroproduktnak van az országban az egyik legna-
gyobb keltetőkapacitása, és komoly értékben exportál, főleg Magyarországra.375
A Malom 1995-ben vált ki a mezőgazdasági kombinátból. Három malom tartozik
hozzá, kettő Óbecsén, egy Bácsföldváron működik. A malmok önállóan, a kombiná-
ton kívül, nem tudtak talpon maradni, mivel nem volt gabonafelvásárlási kapacitásuk.
Addig, amíg a kombinát keretein belül működtek, el voltak látva gabonával, viszont a
kombináton kívül a malmoknak maguknak kell felvásárolniuk a búzát, amire nincse-
nek eszközeik. A vállalatot a közelmúltban privatizálták, egy belföldi (verbászi) befek-
tető vette meg a tulajdon 70%-át, a maradék 30% pedig kisrészvényesek kezében van.
A 230-ból 130 munkás vállalta az új munkaszerződést.376

8.8 Turizmus
A város jelentős kincsének számítanak a hévizek. Már 1904-ben felépült a városi
fürdő, a mai jódfürdő. A fürdő közvetlen közelében elhelyezkedő Ifjúsági Sportköz-
pont, az erdőtelepítők parkja és faiskolája, valamint a Fehér Hajó Szálloda mind
ugyanannak a vendéglátó-ipari létesítménynek a részei.
Óbecsétől 12 km-re, a Becse–Bácstopolya út mentén található a kastély,
Dundjerski Bogdan nagybirtokos kastélya, a húszas években épült, ma szállodaként
üzemel. Az egész komplexum az óbecsei mezőgazdasági-ipari kombinát keretein be-
lül működik, és egy méntelep is tartozik hozzá. A Tiszának, a Bácska Nagycsatorná-

373 Interjú Farkas Bélával, 2005. 07. 25., Óbecse.
374 „Egy bérbeadás bonyodalmai”, Magyar Szó, 2007. 01. 06. Meg kell jegyezni, hogy a PIK Becejhez tartozó állami földek egy
részét már 2006 decemberében bérbe adták a minisztérium engedélye nélkül a szenttamási helyi önkormányzat kezdemé-
nyezésére, viszont a birtok dolgozói traktorokkal és ekékkel akadályozták meg, hogy a bérlő birtokba vegye a területet. „Tör-
vénytelen volt a bérbeadás (?)”, Magyar Szó, 2007. 01. 30.
375 Interjú Péter Gusztávval.
376 Uo.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 99

nak és több kisebb, de halakban gazdag csatornának köszönhetően virágzik a hor-
gászturizmus. A községben a vadászturizmushoz is jók az adottságok, a terület vad-
állománya ugyanis igen gazdag.377

8.9 Infrastruktúra
A község gazdasága szempontjából a legfontosabb a közúti közlekedés, mert a
másodosztályú aszfaltút az egész Tisza mentét összeköti. A község területén az utak
együttes hossza 112 km, ebből 106 km aszfaltozott.378 A községet a Bánáttal az Óbecsé-
nél felépített duzzasztógát, a Nyugat-Bácskával (Szenttamás, Verbász, Kula) pedig asz-
faltút köti össze. Nincs mindenhol kiépítve a csatornahálózat, a jelenlegi építkezéseket
holland kölcsönből finanszírozzák.379 A vizek szennyezettsége az egész Vajdaság prob-
lémája, gyakorlatilag a Bácskai Nagycsatorna tisztítását kellene megoldani, ehhez vi-
szont első lépésként a szennyezőket tisztítóberendezésekkel kellene ellátni.380
Az osztrák befektető által alapítandó regionális szemétlerakó létrehozásához
Óbecse is csatlakozott, hat másik községhez, köztük Adához és Csókához hasonlóan.381

8.10 Gazdasági együttműködés
Óbecsén a határon átnyúló gazdasági együttműködést mindeddig elsősorban a
civil szféra és a privát szektor kezdeményezte. A legaktívabb civilszervezetek között
említhető a Than Fivérek Értelmiségi Kör gazdasági/mezőgazdasági szakcsoportja.
Ezenkívül a vállalkozói és a civil szféra, valamint az önkormányzat kezdeményezésére
egy gazdaságfejlesztésre szakosodott szervezet is alakult, a Fejlesztési és Informáci-
ós Központ (Razvojni Informacioni Centar – RIC). Az említett két csoportosuláson kí-
vül egy, az ADF (Amerikai Fejlesztési Alap) által alapított civilszervezet is részt vesz a
gazdasági vonatkozású együttműködések megszervezésében.382
Az érdekelt szervezeteknek a szegedi Progres vállalkozásfejlesztési alapítvány
már felajánlotta az együttműködést, a kanizsai mezőgazdasági iskola és az óbecsei
Than Fivérek kezdeményezésére pedig, magyarországi partnerek bevonásával, bein-
dult egy mezőgazdasági oktatói program.383
Az INTERREG III.A programra Óbecsén is több projekttel pályáztak. A községi
önkormányzat a már említett szegedi Progres céggel egy ipari park terveinek elkészí-
tésére adott be pályázatot. Készültek tervek egy tiszai csónakkikötő és strand kiépíté-
sére is, illetve tervezték egy gyógyfürdő létrehozását előkészítő projekt beadását is,
ám ez utóbbi végül elmaradt.384 Az óbecsei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a
deszki Művelődési Egyesülettel adott be egy kulturális jellegű pályázatot.
A határ mentén a vállalatok között, például az óbecsei Sojaprotein élelmiszer-fel-
dolgozó cég és a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát között is létezik gazdasági együtt-
működés. Volt olyan időszak, amikor 10 000 tonna szója is érkezett a magyarországi
377 Óbecse Község hivatalos honlapja, www.becej.co.yu/madjarski. 2005. 08. 14.
378 Szerb Statisztikai Hivatal honlapja, www.statserb.sr.gov.yu. 2005. 08. 18.
379 „Szennyvízelvezető csatorna épül Óbecsén”, Magyar Szó, 2005. 10. 17.
380 „Országos érdek a nagycsatorna revitalizálása”, Magyar Szó, 2005. 08. 03.
381 „Osztrák kézben a hulladékgyűjtés”, Magyar Szó, 2007. 01. 04.
382 Interjú Farkas Bélával.
383 Uo.
384 Uo.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 99
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 100

100 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

vállalattól Óbecsére, a tízéves együttműködés azonban hanyatlóban van, tavaly már
csak 3000-4000 tonna magyarországi szóját dolgoztak fel.385

8.11 Fejlesztési irányok, elképzelések
A község mindeddig nem készített hosszú távú stratégiai fejlesztési tervet.
Óbecse gazdaságának alapja a mezőgazdaság, emiatt a mezőgazdaság modernizá-
ciója elengedhetetlen feltétele a község fejlődésének. A mezőgazdaság nemcsak
megoldandó probléma, hanem komoly gazdasági lehetőségeket is rejt magában. A
hozzá kapcsolódó feldolgozóipar korszerűsítése, bővítése szintén a fejlesztési irányok
egyike lehet.386 Fontos továbbá megemlíteni a községben található termálvizet, amely
lehetőségeihez képest közel sincs kihasználva. Óbecse két artézi kútját 2005 decem-
berére uniós forrásokból újították fel.387

22. táblázat
22. táblázat
A nemzeti jövedelem 388
A nemzeti jövedelemmegoszlása Óbecse
megoszlása Óbecse községben
községben ágazatok
ágazatok szerintszerint
388

2003
Ezer dinár 2003 2003 2003 2004 2004
% Ezer dinár % Ezer dinár %
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő- és vízgazdálkodás 1 510 579 25,91 2 678 674 31,16
Halgazdálkodás 19 706 0,34 10 955 0,12
Kő-, ásvány- és ércbányászat 1 368 831 23,48 2 438 804 28,37
Feldolgozóipar 1 692 557 29,04 1 851 254 21,53
Elektromos energia, gáz/víztermelés és szolgáltatás 265 732 4,56 729 948 8,49
Építőipar 94 686 1,62 14 910 0,2
Kis- és nagykereskedelem 557 905 9,57 540 524 6,28
Idegenforgalom, vendéglátás 49 806 0,85 56 913 0,66
Közlekedés, szállítás, raktározás 156 338 2,68 155 686 1,8
Ingatlanforgalmazás 106 237 1,82 110 210 1,28
Egészségügyi és szociális tevékenység 5 965 0,10 7 492 0,10
Kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások 0 0,00 0 0,00
Összesen 5 828 342 100,00 8 595 370 100,00

Forrás: Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia,
2005, Belgrade, March 2006, 148–149.

385 Interjú Péter Gusztávval.
386 Újvidéki Regionális Gazdasági Kamara, www.rpkns.co.yu. 2005. 08. 08.
387 „Szennyvízelvezető csatorna épül Óbecsén”, Magyar Szó, 2005. 10. 17.
388 Republic of Serbia, Statistical Office of Republic of Serbia, Municipalities in Serbia, 2005, Belgrade, March 2006, 148–149.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 101

III. Összegzés és ajánlások
A vajdasági magyar községek Szerbia viszonylag fejlett térségében, a Vajdaság észa-
ki részén helyezkednek el. Gazdasági helyzetük ugyanakkor vegyes képet mutat; míg
némelyik község – Szabadka, Óbecse és Magyarkanizsa389 – vajdasági viszonylatban
is fejlettnek mondható, mások, mint például Csóka és Kishegyes, a tartomány legsze-
gényebb községei közé számítanak.
Amint azt már a bevezetőben leírtuk, a 90-es éveket követően (amelyeket a gaz-
dasági embargó, hiperinfláció stb. jellemzett), egy évtizedes recesszió után, a demok-
ratikus változások nyomán Jugoszláviában elindult egy lassú gazdasági növekedés
(2001-ben 5,1%-os, 2002-ben pedig 4,5%-os GDP-növekedés), ami 2003-ra kifulladt.
Ennek ellenére Szabadka és Óbecse községek 2003-ban is komoly gazdasági növe-
kedést értek el, dacára annak, hogy a Vajdasági tartomány legtöbb községében a
gazdasági teljesítmény vagy stagnált, vagy csökkent.
Az összes többi általunk vizsgált községben, 2003-ban gazdasági visszaesés volt
a jellemző, az egy főre eső nemzeti jövedelem nem érte el a vajdasági átlagot. 2004-
től azonban a Szerbia egészére jellemző gyorsuló ütemű gazdasági bővülés a magya-
rok által lakott régióban is egyre inkább érezhetővé vált. A 2001-ben megkezdett pri-
vatizáció nyomán végbemenő szerkezetváltás eredményeként, amelyet kezdetben a
gazdaság összehúzódása és a növekvő munkanélküliség jellemzett, 2004-től a ma-
gántulajdonú vállalkozások válnak a fejlődés motorjává.
A 2000 után elkezdett gazdasági átalakítás nehézségei a Vajdaság magyar többsé-
gű községeit sem kímélték. Érdemes kihangsúlyozni, hogy a valódi gazdasági szerkezet-
váltás Szerbiában gyakorlatilag csak 2001-ben kezdődött, amikor a parlament elfogadta
az új privatizációs törvényt. A kilencvenes években ugyan számos privatizációs kísérlet
történt, de a tulajdonviszonyok átrendezésében a magántulajdon javára nem hozott áttö-
rést. A 2001-es törvény a legutolsó szerbiai privatizációs törvény, de messze nem az el-
ső: a 90-es évek során számos ilyen törvény született, gyenge eredményekkel.
Majdnem egy évtized privatizációs próbálkozásai után is, 1998 végén a társadal-
mi szektor a vegyes tulajdonlású vállalatokkal együtt a teljes munkaerő 82 százalékát
foglalkoztatta, az állótőke-állomány több mint 80 százalékát birtokolta, és a jugoszláv
gazdaság bevételének 62,2 százalékát termelte. Azok a cégek, amelyek ebben az idő-
szakban – tehát 2001 előtt – elkezdték a privatizációt (összesen 412 cég 2000 novem-
beréig) általában kis- és közepes vállalkozások voltak. 2001 közepére az évtizedes pri-
vatizációs kísérletek eredményeként a jugoszláv nemzeti össztermék mindössze 40
százaléka keletkezett a magánszférában. Az alkalmazott privatizációs technika, amely
a vállalaton belüli eladást részesítette előnyben, nem ösztönözte a vállalatok radikális
átalakítását. A folyamatra általában jellemző volt a privatizáció nem kötelező jellege, a
gyenge belső potenciális kereslet, az általános politikai és gazdasági válság és a kül-
földi tőke távolmaradása.390 Tehát Szerbiában a tulajdonszerkezet átalakításának java

389 Óbecse és Magyarkanizsa a Vajdaság négy legfejlettebb községeinek egyike, egy négy komponensből álló fejlettségi index
alapján (egy főre eső nemzeti jövedelem, foglalkoztatottsági ráta, infrastruktúra állapota, lakosság szociális helyzete). Forrás:
Project of the Regional development Plan of Vojvodina, 140.
390 Huszka Beáta, „A vajdasági magyarok részvétele a gazdasági átalakulásban” (szerk.) Réti Tamás, Közeledő Régiók a Kár-
pát-medencében, EÖKiK, 2004, 410–413.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 101
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 102

102 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

2001 utánra maradt, azok a folyamatok, amelyeken Magyarország a kilencvenes évek
elején átesett, Szerbiában gyakorlatilag 2001 után kezdődtek.

Tulajdonszerkezet szerint, 2001 előtt a községek gazdaságában is a társadalmi
vállalatok domináltak, amelyek 2001 után elindított privatizációja gyakran járt fájdal-
mas társadalmi következményekkel. A 2001-ben elindított piacgazdasági reformokat
követően sok vállalat nem tudott megfelelni a piaci verseny követelményeinek és
csődbe ment, sokszor évekig tartó agónia után, amit a termelés részleges vagy teljes
leállása és a munkások bérének gyakran hónapokig tartó elmaradása, vagy rosszabb
esetben a dolgozók tömeges elbocsátása jellemzett. A privatizáció kezdeti időszaká-
ban a termelőkapacitások összehúzódása következett be: vállalatok tömege vált vesz-
teségessé és zárta be kapuit. A pivatizáció túlnyomórészt belföldi befektetők részvé-
telével zajlott, akik sokszor megfelelő tőke nélkül, a csak számukra rendelkezésre ál-
ló kedvező privatizációs feltételeket kihasználva „ugrottak bele” vállalatfelvásárlások-
ba. Ezeknek a vállalkozóknak sokszor nem volt elegendő tőkéjük a vállalatok terme-
lésének modernizációjához.391 A számos esetben évekig elhúzódó privatizációra jó
példa a topolyai Umetnost bútorgyár, ami a volt Jugoszlávia idején Topolya község
egyik legnagyobb munkaadója volt. 2003-ban egy helyi vállalkozó megvette a gyárat,
de mivel nem folytatta a vállalat alaptevékenységét, 2005 végén semmissé nyilvánítot-
ták az adásvételt, és újra kezdődhetett a vállalat értékesítése. Ez a gyakorlatban azzal
járt, hogy a vállalat súlyosan eladósodott, sokan elvesztették állásukat, és akik marad-
tak, azok hónapokig nem kaptak fizetést.
Tehát a privatizáció szinte automatikusan hozta magával a munkanélküliség nö-
vekedését, hiszen vagy csődbe jutott egy vállalat és azért bocsátották el a munkaerőt,
vagy ha sikeres volt a privatizáció, a vállalatok akkor is gyakran drasztikusan csökken-
tették a munkaerő-állományukat. Csak Szabadkán 2005-ben az egyébként sikeresen
privatizált Sever villamosgépgyárban 276 embert bocsátottak el.
Érdemes megjegyezni, hogy a külföldi befektetőkhöz fűződő néhány privatizáci-
ós ügylet túlnyomó többsége sikertörénetnek számít. (Kivétel azért mégis akad, pél-
dául a zentai Sentex ruhagyár privatizációja). Elsősorban német, osztrák, olasz, ame-
rikai és görög tőke érekezett (ismereteink szerint alig akadt magyar befektető, aki a
privatizációban részt vett a Vajdaság területén). Nehéz megállapítani, hogy mi volt si-
kerük kulcsa, talán részben az, hogy mivel külföldiként számukra nem jártak a hazai-
aknak biztosított kedvező vásárlási feltételek, feltehetően nagyobb körültekintéssel vá-
lasztották ki a privatizálandó vállalatot és jobban mérlegelték a kockázatokat is. Más-
részt megállapítható, hogy ezek a befektetők tőkeerősebbek, mint a hazaiak, és na-
gyobb eséllyel voltak forrásaik a szükséges modernizációhoz.

A szocializmus ideje alatt több községben is egy-két nagyobb társadalmi vállalat
uralta a helyi gazdaságot – ami áthúzódott a Milosevics-korszak idejére is –, amelyek
a lakosság jelentős részét foglalkoztatták. Súlyos társadalmi következményekkel járt
ezeknek a vállalatoknak a leépülése – ami nagyrészt 2001 után kötkezett be –, mert
a helyi gazdaság alapjait képezték. Ilyen volt például a már többször is említett

391 Ennek a problémának részletesebb kifejtése a Zentáról szóló fejezetben, a 81. oldalon olvasható.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 103

Umetnost Topolyán, Kishegyesen a mezőgazdasági birtok töltött be ilyen szerepet.
Kishegyes, ami gyakorlatilag három faluból áll, azért is érdekes példa, mert még ma
is a birtokok tulajdonában van a középületek nagy része, és a magánvállalkozások is
a birtokokon folyó mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásra
szakosodtak. Ada gazdaságában a Potisje és a Remont fémfeldolgozóknak volt ilyen
domináns szerepük, nemcsak azért, mert maguk a vállalatok több ezer embert foglal-
koztattak, de az egykor virágzó adai kisipar is ezeknek a vállalatoknak a termeléséhez
kapcsolódott. Csókán a Coka húsfeldolgozó a lakosság mintegy 70 százalékát foglal-
koztatta, ráadásul a községben a mezőgazdasági termelés jelentős része is a húsfel-
dolgozó tevékenységéhez kapcsolódott. A gyár három évig állt csődeljárás alatt, és
mivel csak 2005 nyarán sikerült ezt követően értékesíteni, a termelés csak 2006-ban
indult újra. Csókán a Csóka Mezőgazdasági birtok is csődbe ment, a gyógynövény-
feldologzó és a Rad téglagyár is csődközeli állapotba került, aminek következtében
hónapokig nem kaptak fizetést a dolgozók.392 Nem nehéz belátni, mekkora csapást
jelentett ezeknek a vállalatoknak a leépülése a községek szempontjából. Ugyanakkor
persze szükség volt ezekre az áldozatokra ahhoz, hogy versenyképes, a piaci viszo-
nyok között működni tudó vállalkozások növekedhessenek fel.

Jól látható az is, hogy a vizsgált községek gazdaságában a mezőgazdaság és
az erre épülő feldolgozóipar dominál. A legtöbb községben 2003-ról 2004-re nőtt a
mezőgazdaság súlya a nemzetijövedelem-szerkezetben a feldolgozóiparhoz képest.
Nem valószínű, hogy ez alapvető szerkezeti változást takar, sokkal inkább lehet an-
nak a következménye, hogy 2004 a mezőgazdaság szempontjából jó év volt a ked-
vező időjárásnak köszönhetően, aminek eredményeként országos szinten 2004-ben
12 százalékkal bővült a mezőgazdasági termelés, míg az ipari termelés „csak” 5 szá-
zalékkal.
A mezőgazdaság ugyanakkor még mindig nagyon magas arányt képvisel ezeknek a
községeknek a gazdaságában, 2004-ben néhol majdnem elérte az 50 százalékot, mint
pédául Adán, Topolyán vagy Kishegyesen és Csókán. Szabadkán és Zentán volt a legala-
csonyabb a mezőgazdaság súlya a helyi gazdaságban (16 és 22%), Óbecsén és
Magyarkanizsán a kettő között, kb. 30%-ot tett ki. A négy utóbbi község esetében az ala-
csonyabb arányú mezőgazdasági részesedés a viszonylag fejlettebb feldolgozóipar jelen-
létére utal. A lakosság megélhetése szempontjából a kis parasztbirtokok és a mezőgaz-
daság szerepének felértékelődése a magas munkanélküliségnek is köszönhető.

A volt Jugoszlávia idején olyan iparágakat is telepítettek az általunk vizsgált régió-
ba, amelyeknek nem sok közük volt a vidék gazdasági adottságaihoz, mint például a
fém-, gép-, vagy a faipar; ezek az iparágak élték túl legkevésbé a privatizáció és a piaci
verseny támasztotta kihívásokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy többnyire azok a válla-
latok voltak képesek talpon maradni, amelyek a helyi természeti adottságok kihasználá-
sára építettek. Szabadkán például számos gépipari és vegyipari cég működött, ezek
többsége eladósodott, némelyik csődbe ment, és évek óta húzódik a magánosításuk –
ezek közül kivételt képeznek a Sever és az Elektroremont fémipari vállalatok, amelyek
külföldi tulajdonba kerültek és működésük nyereséges. Ugyanakkor a legtöbb hatéko-

392 „Megismétlik a csődeljárást”, Magyar Szó, 2005. 02. 18.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 103
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 104

104 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

nyan működő vállalat Szabadkán természetes módon az élemiszeriparhoz tartozik, kö-
zülük is kiemelhető a Podrum Palic borteremelő üzem, vagy a Next italgyár.
Topolyán is a község gazdaságában valamikor domináns szerepet játszó bútor-
ipar és fémipar szinte teljesen leépült, és ott is a húsfeldolgozó ágazat működik ma si-
keresen, ami beleillik Topolya hagyományos gazdasági profiljába.
Kishegyesen kivételes módon az összes volt társadalmi vállalat közül a fémfeldolgo-
zó vállalat az egyetlen, ami folyamatosan és nyereségesen termel, a privatizáció után is,
habár dolgozóinak száma a felére csökkent. Kishegyesen ezenkívül húsfeldolgozó üze-
mek működnek még hatékonyan, amelyek azonban újonnan alapított vállalkozások.
Magyarkanizsán az építőiparhoz tartozó Potisje és a Keramika, illetve az élelmi-
szer-feldolgozással – elsősorban fűszerpaprika-termeléssel – foglalkozó vállalatok ját-
szanak központi szerepet a község gazdaságában; mindkét ágazat a község természe-
ti adottságait használja ki (az építőipar a községben található agyagot). Ezeket a válla-
latokat hazai és külföldi befektetők privatizálták, és külföldi piacra is termelnek. Zentán
szintén a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóipar, elsősorban a cukor-
gyár, az élesztőgyár, a dohánygyár, a malom és a tésztagyár azok a volt társadalmi vál-
lalatok, amelyek nem mentek csődbe, sikerült őket privatzálni, és azóta is nyeresége-
sen működnek. Hasonló módon Csókán a helyi gazdasági adottságokat kihasználva a
község gazdasága a húsfeldolgozásra és a gyógynövény-termesztésre épült.
Óbecsén szintén a szocializmus alatt fontos szerepet játszott fém-, fa-, textil- és
építőipar nagy része tönkrement: a hozzájuk tartozó vállalatok csődbe mentek, vagy
részben leállt a termelésük és piacaikat elvesztették. A község legsikeresebb vállala-
ta a élelmiszer-ipari Sojaprotein és a karbodioxid gyár, az utóbbit egy németországi
cég privatizálta.

Néha előfordul, hogy az a község, amely viszonylag erős iparral rendelkezett a volt
Jugoszlávia idején, a piacgazdaságra való átálláskor hátránnyal idult, mivel a kisipar és
a magánvállalkozások ezekben a községekben kevésbé fejlődtek a rendszerváltozást
megelőzően. Ez volt a helyzet Topolyán, ahol a a lakosság jelentős része – összesen
mintegy 2700 fő – dolgozott az Umetnost bútorgyárban és a fémfeldolgozó iparban, és
emiatt kevesen fogtak magánvállalkozásba. Mind a két ágazat mára leépült, a vállala-
tokat vagy bezárták, vagy alig működnek és akadozik a magánosításuk (mint például
az Umetnosté). Azonban az elmúlt időszakban megnőtt a kis- és középvállalkozások
száma Topolyán, amelyek jellemzően a szolgáltatási és kereskedelmi szektorban mű-
ködnek, ahol a volt társadalmi vállalatok nem voltak jelen. A vizsgált községek közül To-
polyán és Szabadkán volt a legmagasabb a kereskedelemi szektor hozzájárulása a
nemzeti jövedelemhez, ami a magánvállalkozói szféra relatíve nagy súlyát jelzi, hiszen
ez az ágazat kötődik leginkább a magánvállalkozások tevékenységéhez.
Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások a hagyományosan a társadalmi vállala-
tok által uralt termelőágazatokban is megjelenhetnek, mint például Kishegyesen, ahol
a társadalmi vállalatok egykori dologzói az egykori vállalatban szerzett kapcsolataikat,
piacokat, néha a felszerelést is kihasználva kezdtek bele saját magánvállalkozásukba.
Arra is akad példa, hogy a volt Jugoszlávia időszakában virágzó magánvállalko-
zások éppen a új piaci viszonyok között, illetve azok következtében kerültek válságos
helyzetbe. Ada egyik hagyományos ágazata a textilipar, amellyel jellemzően magán-
vállalkozások foglalkoztak, és foglalkoznak ma is. Ezek a vállalkozások a volt-Jugo-
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 105

szlávia idején versenyképesek voltak, nyugat-európai piacokra is szállítottak, azonban
ma már alig néhány exportképes. E vállalkozások számára súlyos gondot jelent a ko-
rábbi volt jugoszláv piacok elvesztése, elsősorban a koszovói piacé, illetve nagy kihí-
vást jelent a távol-keleti texitipari import támasztotta verseny.

A munkanélküliség súlyos probléma egész Szerbiában – 2006-ban 30 százalék
volt a hivatalos munkanélküliség –, ha községenként változó mértékben is. Az álta-
lunk vizsgált községek közül feltehetően a legmagasabb Kishegyesen, Zentán és
Csókán, ahol 40–50 százalék közöttire becsülték.393 Ez a jelenség részben a közsé-
gek gazdaságában domináns szerepet betöltő egy-két nagyobb társadalmi vállalat le-
épülésének egyik következménye. A munkanélküliség problémájára az újonnan alapí-
tott kis- és középvállalkozások jelenthetnék a megoldást – a tőkeerős külföldi befek-
tetők mellett –, hiszen egy dinamikusan fejlődő kis- és középvállalkozói szektor a fe-
leslegessé vált munkaerőnek legalább egy részét fel tudná szívni. A kis- és középvál-
lalkozói szektor Szabadkán, Topolyán és Magyarkanizsán a legfejlettebb
(Magyarkanizsa több száz éves vállalkozói hagyományokkal rendelkezik).

Érdemes megemlíteni, hogy Szabadka, Magyarkanizsa, Csóka, Óbecse és Topo-
lya is rendelkezik termálvízzel. A jövőbeli fejlesztések szempotjából még fontos szere-
pet játszhat ez az erőforrás. Nyilván nincs szükség nyolc gyógyfürdőre Észak-
Vajdaságban, azonban a gyógyvíz kínálta lehetőségek egyelőre messze nincsenek ki-
használva. Érdemes lenne a termálvízhez kapcsolódó hoteleket és szolgáltatásokat
komolyan fejleszteni, akár néhány súlyponti fürdő kiválasztásával.

A mezőgazdaságban is vannak még társadalmi tulajdonban lévő birtokok, ame-
lyeket még ezután fognak privatizálni. A csókai Rét mezőgazdasági birtokot nem sike-
rült még eddig magánosítani és Kishegyes községben a lovcenaci birtok sem talált
még vevőre, (a kishegyesi birtokot egy olasz befektető vette meg). A magyarkanizsai
birtokokat sem privatizálták még. A birtokok megszerzésének előnye, hogy a tulajdo-
nos a birtokhoz tartozó földterületek felett is tulajdonjogot szerez, ami azért fontos,
mert állami tulajdonú földet venni nem lehet, csak bérelni. A dolog szépséghibája,
hogy a birtokok kezelésében lévő földeknek csak egy része van társadalmi tulajdon-
ban (ami a birtokkal együtt megvásárolható), a másik része, ami gyakran a földterüle-
tek többsége, állami tulajdonú. A birtokok megvárlásától visszatarthatja a potenciális
érdeklődőket az is, hogy sokszor a tulajdonról szóló dokumentumok hiányossága mi-
att nem lehet pontosan tudni, hogy mely földterület-részek vannak társadalmi tulaj-
donban és melyek állami tulajdonban.
Amint azt már a bevezetőben is említettük, a külföldi befektetők elmaradásának
egyik oka a földtulajdon rendezetlensége. Emellett az is hátráltatja a működőtőke-
befektetéseket, hogy a mai napig nem fogadta el a szerb parlament az ipari parkok-
ról szóló törvényt. Amíg nincs ilyen törvény, hiába tervezi szinte mindegyik önkormány-
zat, hogy ipari parkot hoz létre. Harmadrészt amiatt, hogy az önkormányzatok nem
rendelkeznek tulajdonjoggal a területükön lévő közcélú ingatlanok és a földterületek
felett, nem tudnak olyan kedvező feltételeket biztosítani a potenciális befektetőnek,

393 Ezek az önkormányzati szakemeberek által becsült adatok.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 105
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 106

106 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

mint amilyet szeretnének (például egy területet kedvező áron eladni vagy ingyen a be-
ruházó rendelkezésére bocsátani). A politikai bizonytalanságok mellett ez a három
legfontosabb tényező, ami miatt még mindig viszonylag alacsony Szerbiában az egy
főre eső külföldi befektetések összege.

Kutatásaink alapján a következő ajánlásokat fogalmaztuk meg, amelyekkel
Magyaroszág hozzájárulhatna a vajdasági magyarok gazdasági bázisának megerősí-
téséhez, és javíthatná a magyar közösség gazdasági perspektíváit.

Még mindig nem késő bekapcsolódni a vajdasági privatizációba...
A 2001-ben elfogadott szerb privatizációs törvény alapján a magánosítási folya-
mat elkezdődött a Vajdaságban is. A magyar szabályozástól sokban különböző, az ál-
lam szociális gondoskodását jobban szem előtt tartó privatizációs gyakorlat a hazai
befektetőnek kedvez, és a már tőkével rendelkező vállalkozások, illetve magánszemé-
lyek számára nyújt inkább lehetőséget. Megítélésünk szerint a privatizációból szárma-
zó előnyöket a vajdasági magyarság nem vagy csak részben tudta kihasználni, hiszen
a nagyobb tőkével rendelkező vállalkozók között kevés a magyar.
A tervek szerint a privatizációs folyamat két-három év múlva nagyjából befejező-
dik, ezért ez alatt az idő alatt kellene helyzetbe hozni a Vajdaság iránt érdeklődő ma-
gyar vállalkozókat, illetve hitelekkel, egyéb kedvezményekkel segíteni a vajdasági ma-
gyar vállalkozókat. Fontos hangsúlyozni, hogy a privatizációnak még nincs vége, te-
hát még mindig nem késő bekapcsolódni.

A nemzeti fejlesztési tervek összehangolása
2006-ban indult útjára Szerbiában a vajdasági fejlesztési projekteket is magába
foglaló Nemzeti Fejlesztési Terv (NIP). A fejlesztési terv elsősorban a közlekedési inf-
rastruktúra fejlesztésével, munkahelyteremtéssel, az energetika területével, mezőgaz-
dasággal, erdészettel és vízgazdálkodással foglalkozik, tehát e területeken adott len-
ne az együttműködés lehetősége Magyarországgal. Különösen a határ menti régiók-
ra vonatkozó magyar fejlesztési programokat lenne érdemes összehangolni a szerb,
illetve a vajdasági fejlesztési tervekkel.

A már létező támogatási formák újragondolása
A vajdasági magyarság közvetlen támogatása, illetve a Magyarország és Szerbia
határon átnyúló együttműködéséből adódó közvetett segítségnyújtás két csoportra
bontható:

Az egyik a már működő vállalkozástámogatási mechanizmusok. Megtartásuk mel-
lett szükséges bővítésük és korszerűsítésük, valamint újabb támogatási formák meg-
vizsgálása. Az Új Kézfogás Közalapítvány által nyújtott vállalkozástámogatási programo-
kat érdemes lenne folytatni függetlenül attól, hogy mi lesz az intézmény sorsa. A vajda-
sági vállalkozók munkáját leginkább a kamattámogatási rendszer segítette, de ezen kí-
vül a start hitel is fontos szerepet játszott (mikro- és kisvállalkozások beindításának tá-
mogatása). Az elmúlt két évben az ISO minősítési rendszer megszerzéséhez nyújtott tá-
mogatások és a kiállításokhoz, illetve üzletember-találkozók támogatásához biztosított
hozzájárulások (mindkettő társfinanszírozás formájában) iránt folyamatosan nőtt az ér-
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 107

deklődés, bár arányukat tekintve ezek az összes pályázati támogatásnak csak kisebb
hányadát jelentették. Nemcsak a növekvő igény miatt lenne fontos e a programok foly-
tatása, hanem azért is, mert míg az ISO minősítési rendszer megszerzéséhez nyújtott tá-
mogatás növeli a vállalkozások exportképességét, addig az üzletember-találkozók támo-
gatásához biztosított társfinanszírozás a vállalkozók mobilitását ösztönzi.
A vajdasági magyar vállalkozók támogatásának másik formája a Magyar Nemze-
ti Tanács által gazdaságélénkítési céllal, 60 millió forint törzstőkével működtetett és
felügyelt Szekeres László Alapítvány volt, amely vállalkozások számára nyújtott rövid
lejáratú kamatmentes hitelt alaptevékenységük kiegészítéséhez, amelynek maximális
kerete 6000 euró. Az alapítvány jövője az Új Kézfogás Közalapítványéhoz hasonlóan
bizonytalan, ugyanakkor a vállalkozásokat támogató hitelprogramok folytatására to-
vábbra is szükség lenne.
Az MNT 2003-ban a vajdasági magyarság informatikai rendszerének bővítéséről,
modernizációjáról szóló megállapodást írt alá az Informatikai és Hírközlési Minisztéri-
ummal. Miután 2006-ban megszűnt az IHM, ez a támogatási rendszer nem folytató-
dott. A támogatásnak köszönhetően a Vajdaság területén 30 E-pont informatikai köz-
pontot hoztak létre, emellett a támogatás számos általános és középiskola számítás-
technikai hátterét biztosította, és kiegészítette. Tekintettel arra, hogy a megfelelő szá-
mítástechnikai háttér elemi feltétele a gazdasági fejlődésnek, érdemes lenne a prog-
ramot a jövőben is folytatni.

A Corvinus már létező társtulajdonosi hitelkonstrukciója
Szerbia a mai napig az egyetlen szomszédos ország, ahol a Corvinus Zrt. egyet-
lenegy befektetési projektben sem vett részt társfinanszírozóként. Ennek több oka is
van. Az egyik az eddig beadott pályázatok minőségének alacsony színvonala, más-
részt a Corvinus Zrt. által biztosított együttműködési lehetőségek ismeretének hiánya.
A Corvinus Zrt. üzletpolitikájában kiemelt helyen kellene, hogy szerepeljen a vajdasá-
gi, még nem lezárult privatizációban való részvétel, a magyarországi befektetők, illet-
ve a vajdasági vállalkozók esetleges beruházásainak társfinanszírozása által.
Amennyiben a Corvinus Zrt. megfelelő részletességgel, az apró technikai kérdé-
sekre is választ adva tájékoztatná a Vajdaságban hat helyen működő vállalkozásfej-
lesztési központ munkatársait, ez biztosítaná, hogy e központokon keresztül a vajda-
sági magyar vállalkozók megismerjék a Corvinus által nyújtott lehetőségeket. A
Corvinusnak ugyanakkor elemi érdeke lenne, hogy a magyar oldalon olyan cégeket
találjon – és elsősorban nem multinacionális cégeket, melyek nincsenek ráutalva a
Corvinus segítségére –, amelyek hajlandóak befektetni a Vajdaságban.
A Corvinus Zrt. új informatikai rendszerének köszönhetően (regisztráció után)
minden érdeklődő, akár külföldi befektetési lehetőségekkel kapcsolatban is, az inter-
neten keresztül elérhet egy nyílt adatbázist. Kezdeményezni kellene egyrészt, hogy a
Vajdasági Privatizációs Ügynökség angol nyelven – „direktbe” – az összes Vajdaság-
ban meghirdetett privatizálandó cég adatát felvihesse a Corvinus honlapjára, ezáltal
minden magyarországi potenciális érdeklődő naprakész információhoz juthatna. (A
Vajdasági Privatizációs Ügynökség részéről nyitottak erre.)
Másrészt hasznos lenne, ha a fent említett vállalkozásfejlesztési központok mun-
katársai az általuk is ismert és ezáltal ajánlható cégek adatait magyar nyelven tennék
közzé ebben az adatbázisban, és folyamatosan aktualizálnák azt.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 107
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 108

108 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

Az általános tájékoztatást nagyban segítené egy a Corvinus honlapján elérhető, or-
szág-relációs összefoglaló, ami az ország – jelen esetben Szerbia és szűkebb értelemben
Vajdaság tartomány – makrogazdasági folyamatairól, a szerbiai cégműködés szabályairól
adna egy általános, befektetői érdeklődők számára használható, összefoglaló anyagot.

További ajánlások

A magyar többségű községek infrastruktúrájának fejlesztése
A nemzetközi tendenciák alapján összefüggés figyelhető meg a gazdaság fejlő-
dése és az infrastruktúra fejlesztése között. A megfelelő infrastruktúra előfeltétele a tő-
kebefektetéseknek, amire jó példa, hogy a legnagyobb zöldmezős beruházások Szer-
biában a Belgrád–Zágráb autópálya mentén valósultak meg, közel nemcsak az autó-
pályához, hanem a vasútvonalakhoz is.
Magyarország azzal tudná a legtöbbet nyújtani, ha hozzájárulna a magyarok által
lakott vajdasági községek infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Az Európai Unió által biz-
tosított csatlakozás előtti és csatlakozási alapokat és/vagy a Szülőföld Alap forrásait
úgy lehetne a leghatékonyabban felhasználni Szerbia–Magyarország relációjában, ha
a források legalább egy részét a Magyarország és Szerbia közötti kereskedelmet elő-
segítő út- és vasútvonalak és egyéb kapcsolódási pontok fejlesztésére fordítanák. Ez
a két ország számára kölcsönösen előnyös fejlesztési folyamat a vajdasági magyar-
ság által lakott területek fejlődését is segítené, hiszen a két ország közötti kereskede-
lemnek ilyen formájú ösztönzése fokozná Észak-Vajdaság integrációját Szerbia gaz-
dasági vérkeringésébe is, tehát nemcsak a Vajdaság és Magyarország közötti gazda-
sági kapcsolatokra lenne élénkítő hatással.
Hatástanulmányt kellene készíteni arról, hogy a Magyar Nemzeti Fejlesztési Straté-
gia és a Szerb Nemzeti Fejlesztési Program hogyan kapcsolható össze, melyek azok a
vajdasági projektek, amelyek hozzáilleszthetők Magyarország határ menti régióinak fej-
lesztési programjához. Ezt a hatástanulmányt a két ország közötti gazdasági együttmű-
ködési megállapodás keretében kellene közös finanszírozásból elkészíteni.
A tanulmány községekre vonatkozó fejezeteiből kaphatunk aktuális képet arról,
mely projektek segíthetnék a vajdasági magyar községek gazdasági fejlődését. Álta-
lánosságban megállapítható, hogy az autópálya közelsége ellenére a legnagyobb
problémát a magyarlakta községeken áthaladó, azokat az autópályával, illetve a fon-
tosabb központokkal összekötő utak rossz minősége jelenti. Azt is érdemes megje-
gyezni, hogy hiába van vasúti összeköttetés Budapest és Belgrád között, ami áthalad
Szabadkán, Topolyán és Kishegyesen, a vonatközlekedés rendkívül lassú és szállít-
mányozásra alig használják – a teheráru-forgalom kevesebb, mint 10 százaléka törté-
nik vasúton –, ellenben az utak túlterheltek a kamionoktól, amelyek sokkal költsége-
sebben szállítanak, mint vasúton lehetne.

Nemzetközi együttműködés Újvidékkel és Belgráddal
Ha a Balkán Magyarország számára valóban prioritás, akkor hasonlóan a Vajda-
ság és Ausztria között a napokban aláírt nemzetközi együttműködési fejlesztésről szó-
ló megállapodáshoz, Magyarország is kezdeményezhetne tartalmában hasonló segít-
ségnyújtási programot.
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 109

Az Ausztriával aláírt megállapodás alapján a Vajdaság az 5 millió eurós segély-
keret felét technikai segítség formájában kapja, amely szakértők delegálását jelenti a
Vajdasági tartományi kormányba azzal a céllal, hogy segítsen a vajdasági közigazga-
tási rendszer EU-konformmá tételében, illetve az uniós adminisztrációs ismeretek át-
adásában (EU-pályázatok írásában).
Ha Magyarország ehhez hasonlóan szakértőket küldene a Vajdaságba, akkor el-
ső kézből származó információk birtokába is jutna a vajdasági gazdaságfejlesztést és
privatizációt illetően, másrészt lehetősége nyílna arra, hogy a vajdasági fejlesztési el-
képzelések ismeretében közös, a két ország (régió) számára előnyös fejlesztési prog-
ramjavaslatokat fogalmazhasson meg.
E delegált szakértők a későbbiekben részt vehetnének a két ország közötti (már
elfogadott) új közös programok koordinálásában. Állandó szakértő jelenléte nemcsak
Újvidéken lenne fontos, hanem Belgrádban is, ahol a delegált szakértők kulcsszere-
pet tölthetnének be a belgrádi kormányzat minisztériumainak hálózatában. (Néhány
minisztérium már korábban jelezte hajlandóságát erre).

A Balkánnal kapcsolatos programok koordinálása
A Magyarország–Vajdaság, Magyarország–Szerbia és Magyarország–Balkán re-
lációjú programok koordinálása akkor lehetne igazán hatékony, ha az összes, a gaz-
daságot érintő információ, program, azok kezdeményezése és irányítása egy helyen
működne, illetve a GKM, a korábban HTMH, ÚKKA, Corvinus, MEH által működtetett,
illetve a már megvalósult programokról állandó, folyamatos helyzetértékelés készülne.
Ez azért lenne fontos, mert a felsorolt intézmények programjai egymást részben átfe-
dik, részben kiegészítik, mégis az intézmények egymás munkájáról csak felületes is-
meretekkel rendelkeznek.

Az INTERREG programok továbbgondolása
Az EU 2005-ben elkezdett INTERREG programja beindította a határ két oldalán
fekvő térségek közti intézményi együttműködést. Ez valóban egy határkőnek tűnik, mi-
vel az EU-pályázatok meghirdetése előtt érdemi gazdasági együttműködés nem volt a
szerb–magyar határszakaszon, annak ellenére, hogy ezelőtt is léteztek intézményi
kapcsolatok önkormányzatok és különféle szervezetek között. Az elérhető EU-s forrá-
sok reményében megindult a kapcsolatok felkutatása és számos közös elképzelés
született. Az INTERREG III/A programra beadott pályázatokhoz kapcsolódóan fejlesz-
tési forrásokat lehetne felhasználni:
– Egyrészt, a jövőben a szükséges önrész (egy részének) előteremtéséhez, első-
sorban azokban a községekben, ahol ez problémát okoz, mint például Csókán.
– Másrészt támogatni lehetne az első körben nyertes pályázatok folytatását.
– Harmadrészt a nem-nyertes pályázatok estében is meg lehetne fontolni a támo-
gatást, hiszen az INTERREG-források korlátozottak. Tehát, ha a források szű-
kössége miatt utasítottak el olyan projekteket, amelyek egyébként életképesek
és hasznosak lennének a térségek gazdaságának fellendítése szempontjából,
ezeket lehetne a továbbiakban támogatni.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 109
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 110

110 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

A Vajdasag térképei
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 111

Forras: www.vajdasgportal.com

Forras: www.vojvodina.com/geografija/images/karta.jp=

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 111
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 112
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 113
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 114
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 115

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazda-
sági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebb-
ségi iskolákban (Szerkesztette Ring Éva)
5. Felzárkózás vagy bezárkózás? Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi
iskolákban. (Szerkesztette Ring Éva)
6. Médiapolitika vagy politikai média? (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
7. Közeledő régiók a Kárpát-medencében II. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gaz-
dasági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)

Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia
határ menti régióiban (Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei
a határon túli magyarok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd
és Tibori Szabó Zoltán tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban;
Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképes-
ség egyes kérdései (Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy
Lehel tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete
(Ádám János, Morvay Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai,
szerkesztette Réti Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási
közösségek társadalmi szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi
eszközök nem szándékolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és
vallási mikroszociográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség val-
lási arculata és az ortodox egyház társadalmi szerepe

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 115
mht_Huszka_beliv.qxd 5/11/2007 6:36 PM Page 116

116 Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségû községeinek gazdasága

15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza
általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségei
Magyarország EU-csatlakozása után
18. Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus – Az identitástudat változásai
19. Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. –
Multilaterális keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai
bilaterális együttműködési formák áttekintő elemzése
20. Böszörményi Jenő: Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
21. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon
22. Majoros András: Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia
külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói
23. Jakab Attila: Értelmiségi sorsok Erdélyben – Jelenünk a történeti visszatekintés
tükrében

Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és
a várakozások éve (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and
Expectations (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
5. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2004: Helybenjárás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
6. A Roma’s Life in Hungary – Report 2004: Stagnation
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)

Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen
küldött tájékoztatásaiból (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és
állampolgárság megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról,
különös tekintettel a határon túli magyarokra (Szerkesztette Mézes Zsolt László)
3. Jakab Attila: „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben – A Gyulafehérvári Római
Katolikus Hittudományi Fôiskola (Papnevelô Intézet – SIS) betagolódása a
kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetembe

A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu),
vagy személyesen átvehetők a kiadóban.