You are on page 1of 22

Huszka Beáta

A szerb–magyar
gazdasági kapcsolatok
fejlôdésének lehetôségei
Magyarország
EU-csatlakozása után

Mûhelytanulmány 17.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Huszka Beáta

A szerb–magyar
gazdasági kapcsolatok
fejlôdésének lehetôségei
Magyarország
EU-csatlakozása után
Mûhelytanulmány 17.

Budapest, 2005. március
Tartalomjegyzék

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

A szerbiai befektetői környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Szerb–magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Regionális együttműködési programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Következtetések és ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3
Bevezető
A 2003-ban hasonló témában végzett kutatás egyik megállapítása az volt, hogy a vaj-
dasági magyarok megmaradási esélyét rontják azok a gazdasági feltételek, amelyek
között élnek. Ez a mára már szinte közhelyszámba menő kijelentés, úgy tűnik, tovább-
ra is igaz; ebben a tekintetben sok változás nemigen történt az elmúlt két évben. Ezt
azért fontos hangsúlyozni, mert az akkori és a mostani kutatás is abból az alapfeltéte-
lezésből indult ki, hogy csakis egy gazdaságilag erős és a munkaerőpiacon verseny-
képes kisebbség teremtheti meg és tarthatja fenn saját intézményrendszerét, amely
megmaradásának és boldogulásának alapvető feltétele.
Ugyanakkor valami mégis változott: Magyarország belépett az Európai Unióba,
ami felveti a nyugat-balkáni régióban való erőteljesebb politikai és gazdasági szerep-
vállalás szükségességét. Ez az igény most már nemcsak különböző tudományos
munkák ajánlásaként fogalmazódik meg, mint kívánatos, ámde a magyar politikai re-
alitásoktól elrugaszkodott törekvés, hanem a Külügyminisztériumtól kapott informáci-
ók alapján a magyar kormány kimondott politikai célja lett. Felmerül a kérdés, hogy mi
indokolja ezt a célkitűzést.

• Fontos szerepet játszott ebben az a felismerés, hogy ha Magyarország az EU
külpolitikájának formálásában részt kíván venni egyáltalán, nem csak követni
akarja azt, akkor a nyugat-balkáni régió erre megfelelő lehetőséget kínál.
Ugyanis ez az a terület, ahol az EU is elvárja a fokozottabb részvételt, illetve Ma-
gyarország is képes hozzájárulni a kapcsolatok fejlesztéséhez. Magyarország
a nyugat-balkáni országok érdekeinek és csatlakozási folyamatuk felgyorsítá-
sának fontos képviselője lehetne az unióban, ami egyúttal növelhetné Magyar-
ország befolyását az unió külpolitikájával kapcsolatos döntéshozatalban is.

• A földrajzi közelség miatt Magyarország történelmi és gazdasági kapcsolatai
szorosabbak a régió országaival, mint a legtöbb nyugat-európai országé.
Szintén emiatt Magyarország elemi érdeke a régió – mindenekelőtt Szerbia
– hoszszú távú politikai és gazdasági stabilizálódása, amelyben az EU kulcs-
szerepet játszik.

• Emellett konkrét gazdasági előnyökkel is járna a délkeleti szomszédokkal való
kapcsolatok élénkítése: egyrészt elősegíthetné a magyar kis- és középvállalkozá-
sok nemzetközi tevékenységének erősítését, másrészt az újjáépítési és infrastruk-
turális projektekben való részvétel nemcsak a célország gazdaságát fejleszti, ha-
nem a beruházónak is hasznot jelent. Annál is inkább, mivel a megkésett gazda-
sági és politikai átalakulás a nyugat-balkáni térségben előrevetíti a közeljövőben
várható gyorsuló gazdasági növekedést – ami már el is kezdődött, bár a külön-
böző országokban változó mértékben. Ebben a tekintetben Szerbia különösen fi-
gyelemre méltó, hiszen a kezdeti többéves gyenge teljesítmény után gazdasági
növekedésének üteme 2004 végére elérte a 6 százalékot. Ha ezt az ütemet sike-
rül fenntartani, esetleg fokozni, az a belső kereslet és a beruházások bővülését,
illetve a külföldi működő tőke beáramlását hozná magával.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5
6 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

• Végül, de nem utolsósorban, fontos szempontként kell megemlíteni, hogy az ak-
tívabb szerepvállalás az EU nyugat-balkáni programjaiban lehetőséget nyújt Ma-
gyarország politikai érdekeinek hatékonyabb képviseletére; a konkrét prioritások
meghatározásában fontos szempontként szerepelhetnének a vajdasági magya-
rok érdekei is. Összességében megállapítható, hogy a kétoldalú gazdasági kap-
csolatok erősítése, és az EU politikai és gazdasági programjaiban – mint példá-
ul a Stabilitási Paktum, a stabilitási és társulási folyamat, az EU határ menti együtt-
működési programja és a CARDS-program1 – való részvétel mind lehetőséget kí-
nálnak a vajdasági magyarok helyzetének javítására, ha a magyar kormány ké-
pes érdekeiket megfelelően érvényesíteni.

A helyes stratégia kialakításához azonban nem árt tisztában lenni a fennálló koc-
kázatokkal és a lehetőségekkel: hol tart ma Szerbia a politikai/gazdasági átalakulás-
ban, mi jellemzi a kétoldalú kapcsolatokat, és hogyan hatott ezekre Magyarország EU-
csatlakozása, milyen európai uniós programok működnek Szerbiában, amelyekben
Magyarország részt vesz.

1 Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation
A szerbiai befektetői környezet
A 2004-es év hozott néhány pozitív politikai/gazdasági változást, ugyanakkor számos
kihívással nem sikerült mindeddig megküzdeni:
1. Annak ellenére, hogy nem sok előrehaladás történt Montenegró és Szerbia vi-
szonyának rendezésében, úgy tűnik, hogy az EU az ún. kétpályás megoldásával el
fogja indítani az ország csatlakozási folyamatát. Az Európai Bizottság minden bizony-
nyal elfogadja április végén azt a tanulmányt, amely szükséges a társulási és stabilitá-
si egyezmény aláírásához vezető tárgyalások megkezdéséhez. Minden jel arra mutat,
hogy az EU valódi esélyt akar adni Szerbia és Montenegrónak az EU-tagságra, ami kö-
zéptávon fontos stabilizáló tényezőként hathat az országon belül, továbbá a külföld bi-
zalmát is erősítheti.
2. Beindult a várva várt növekedés, 2004-ben 6 százalékos rátát produkálva, ami
az előző két év 3 és 2 százalékos lassuló növekedési rátái után határozottan biztató
fejlemény. Úgy tűnik, hogy 2004 az ipar szempontjából is fordulópontot jelentett, 11,7
százalékos évi átlagos növekedést regisztráltak, ami nagy teljesítmény annak fényé-
ben, hogy 2003-ban az ipari termelés 4,6 százalékkal csökkent. Az is megfigyelhető,
hogy a gépgyártás növekedésének jelentős hányada Szerbia tőkeállományának mo-
dernizációját szolgálja, emiatt feltételezhető, hogy a 2004-es pozitív trend nem csupán
egy átmeneti periódust jelent.
3. Viszont továbbra is fennmaradt néhány probléma; közülük talán a legsúlyo-
sabb a magas külső hiány, aminek legfőbb oka az export gyenge versenyképessége.
Az export GDP-hez viszonyított aránya regionális viszonylatban az egyik legalacso-
nyabb a 2000–2003-as időszakra vonatkozóan, egyedül Albániát sikerült e tekintet-
ben megelőzni. A folyó fizetési mérleg hiánya 2000-től 2003-ig a GDP 7,1 százaléká-
ról 12,6 százalékára nőtt,2 2004-ben tovább emelkedett 13 százalékig, ami strukturá-
lis okokra vezethető vissza.
A Világbank elemzői szerint alapvető probléma, hogy a különféle külföldi segé-
lyek és kölcsönök átmeneti és viszonylag nagymértékű beáramlása révén az elért nö-
vekedést a belső kereslet erősödése ösztönözte. A belső keresletet a béreknek és a
társadalombiztosítási hozzájárulásoknak a termelékenység növekedési ütemét meg-
haladó mértékű emelkedése serkentette. A bérek regionális viszonylatban magasak –
meghaladják Románia és Bulgária átlagos bérszintjét – ami rontja az ország regioná-
lis verseny- és tőkevonzó képességét.3 A belső kereslet vezérelte növekedés jellemző-
je a megnövekvő importkereslet, amely Szerbiában gyenge exportteljesítménnyel pá-
rosulva a folyó fizetési hiány felduzzadásához vezetett.
Az export alacsony teljesítményének legfőbb okai a nagyvállalati szektor átalakítá-
sának elhúzódása, a befektetési környezet bizonytalanságai és az erős dinár. Az állami
nagyvállalatok többsége segítség nélkül nem tudna talpon maradni, elavult termelési
technológia és teljes eladósodottság jellemzi őket. Míg Szerbia teljes termelésének je-

2 „Serbia and Montenegro, Republic of Serbia, An agenda for economic growth and employment,”
Document of the World Bank, 2004. december 6., http://siteresources.worldbank.org/INTSERBIA/Resources/
SerbiaEconomicMemorandum.pdf, 11.
3 Document of the World Bank, 101.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7
8 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

lentős részét adják ezek a vállalatok, az általuk megtermelt javak nagy része alkalmat-
lan exportra. Ez az egyik legfontosabb oka Szerbia gyenge versenyképességének az
exportpiacokon. A veszteséges állami vállalatok finanszírozása a növekedést is vissza-
fogja, a befektetésektől és a modernizációtól von el forrásokat. Mindezek fényében
igen fontos lenne az állami vállalati szektor átalakítása és magánkézbe adása, ami sok
esetben viszont felszámolásokat jelentene. A várható társadalmi következmények miatt
az eddigi kormányok nem mertek belevágni a nagy állami vállalatok átalakításába. Mi-
vel a belső megtakarítások szintje igen alacsony, ezért a fizetési mérleg hiányának mér-
séklése strukturális reformokat követel, amelyek ösztönöznék a hazai megtakarításo-
kat. Az biztos, hogy a jelenlegi helyzet – amelyre egyszerre jellemző a belső kereslet
vezérelte gazdasági növekedés és a kiugró folyó fizetési hiány – hosszú távon nem tart-
ható fenn, hiszen a külső pénzforrások lassan elapadnak. Ez nemcsak a segélyekre és
kölcsönökre igaz, hanem a privatizációból származó bevételekre is. Másik súlyos prob-
léma Szerbia külső eladósodottsága: 2003 végén a teljes államadósság a GDP 79 szá-
zalékára rúgott. Annak ellenére, hogy 2000 óta jelentősen csökkent az adósságállo-
mány, ez az arány regionális viszonylatban még mindig magasnak számít, és a megol-
dás is kétséges, ha figyelembe vesszük az eddigi exportteljesítményt.4

A befektetői környezet bizonytalanságának forrásai az alábbiakban
foglalhatók össze:
• A szerződések jogi úton nehezen kikényszeríthetőek, és a jogszabályok alap-
vetően az adóst védik, ami miatt a cégek csak a legszükségesebb esetben for-
dulnak a bíróságokhoz. A jogi szabályozás gyakran nem egyértelmű, ami ked-
vez a korrupciónak, illetve a jogi védelem hiányosságai az informális kapcsola-
ti formákat ösztönzik. A szerbiai bíróságok hatékonysága különösen rossz; a bí-
rósági úton való adósságbehajtás átlagos ideje 3 év.
• A hitelek szűkössége miatt is, a cégek kénytelenek saját forrásaikra támasz-
kodni. Ez szintén felértékeli a személyes kapcsolatokat, ráadásul a vállalkozá-
sokat arra ösztönzi, hogy rövid távon gondolkodjanak.
• A különféle engedélyek, licencek, igazolások megszerzése igazi kihívás, a sza-
bályok itt sem egyértelműek, és sok minden függ a hivatalnokok engedékeny-
ségétől, ami ismét korrupcióhoz vezethet.
• Problémát jelentenek a földtulajdonlásra és a városi területek tulajdonlására vonatko-
zó korlátozások. A kárpótlás rendezetlensége tovább bonyolítja a helyzetet, illetve a
föld- és ingatlan-nyilvántartás hiányos; az ingatlanok 80 százaléka nincs bejegyezve.
• Mindez növeli a tranzakciós költségeket és hozzájárul a szürkegazdaság fen-
ntartásához.5

A kormány hivatalos honlapján közzétett információk szerint 2005-ben a gazda-
ságpolitika a privatizáció folytatására és a nagy állami vállalatok átalakítására kíván
különös figyelmet fordítani. A nagyvállalatok átalakítását a kis- és középvállalkozáso-
kat segítő programokkal egészítenék ki, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat tá-
mogató nem pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztésével. Az utóbbi azért is fon-

4 Document of the World Bank, 10–16.
5 Document of the World Bank, 72–79.
tos, mert a kis- és középvállalkozások segíthetnének az átalakítások miatt elbocsátan-
dó munkaerő problémájának megoldásában.6 Gazdasági elemzők szerint viszont a
hivatalos álláspont ellenére a nagy ipari óriások átalakítására nem érdemes a közeljö-
vőben számítani, mivel Kostunica konzervatív kormánya számára túl nagy ennek a po-
litikai kockázata. Ehelyett valószínűleg kisebb horderejű lépésekkel próbálják a defici-
tet mérsékelni, mint a kiadások visszafogásával vagy kisebb cégek privatizálásával. A
gazdasági reformok szempontjából igen meghatározó, hogy a politikai események
hogyan alakulnak 2005-ben. Ha a kormány megbukna, és 2005 elején újabb rendkí-
vüli választásokra kerülne sor, ez megintcsak elodázná a fájdalmas átalakítások meg-
kezdését és megterhelné a költségvetést.
4. A reformokról összességében megállapítható, hogy – a gazdaságpolitikai hi-
bák és nehézségek ellenére – az elmúlt években a politikai viharok dacára is folyta-
tódtak, ami az egész demokratikus blokkra kiterjedő széles körű gazdaságpolitikai
konszenzus létére enged következtetni. A gazdasági növekedés meglehetősen lassú
beindulása belpolitikai tényezőkkel igazán nem magyarázható, annak ellenére, hogy
sokan tulajdonítanak ennek jelentőséget. Erős támogatottságuk ellenére a radikáli-
soknak eddig nem sikerült hatalomra kerülniük, és Djindjic meggyilkolása sem veze-
tett hosszan elhúzódó politikai krízishez.
Azonban az is igaz, hogy ez a viszonylagos politikai stabilitás meglehetősen
törékeny, ami szintén rontja a befektetési környezet biztonságát. Különösen Koszo-
vó helyzete és a radikálisok előretörésének lehetősége jelenti a legnagyobb ve-
szélyforrást, és egyelőre nem sok esély látszik Montenegró és Szerbia viszonyának
rendezésére sem.

Szerbia és Montenegró kapcsolatai

2003. február 4-én Szerbia és Montenegró elfogadta a közös államról szóló alapok-
mányt, ami arra elég volt, hogy az ország szétválását megakadályozza, de egy műkö-
dőképes állam létrehozásához már láthatóan kevésnek bizonyult. A montenegrói ve-
zetés számára a legkellemesebb megoldás a kölcsönös megegyezésen alapuló, nép-
szavazás nélküli szétválás lenne, amit a szerb kormányzat egyelőre egyértelműen elu-
tasít.7 Egy népszavazáson eldöntött montenegrói függetlenségért Podgorica azért
nem lelkesedik, mert a közvélemény igen megosztott a kérdésben (kb. 50-50 száza-
lék). Míg egy esetleges népszavazáson a függetlenségpártiak akár kisebbségbe is
kerülhetnének, egy pár százalékpontnyi függetlenségi győzelem súlyos belső feszült-
ségeket kelthetne, és gyenge alapokra helyezné az új állam legitimitását. A szerbiai
vezetés megosztott az államszövetség jövőjét illetően, míg a kormányt vezető SZDP
ellenzi a szétválást, a szintén kormánytag G17 Plusz szorgalmazná azt.8
Az alapokmány értelmében össze kell hangolni a két köztársaság gazdasági rend-
szerét, ami többek között azt jelenti, hogy meg kell állapodni egy közös külkereskede-
lem-politikai szabályozásban, össze kell hangolni a két tagállamban érvényben lévő ál-

6 „Economic Policy of the Serbian government in 2005”, Website of the Serbian Government, 2004. december 17.
7 2005. február 23-ai információ.
8 Economist Intelligence Unit, Serbia and Montenegro, Country Profile 2004, www.eiu.com,13–15.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9
10 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

talános forgalmi adó szintjét, az árukkal kapcsolatos szabvány- és egészségügyi előírá-
sokat, a termékeredet-szabályozást stb.9 A közös állam kialakításához tartozik a külön-
böző szintű jogszabályok összehangolása is (a köztársasági alkotmányoké az államkö-
zösségivel például) a különböző szinten érvényes hatáskörök tisztázásával.
A szerb gazdasági szakértők közül sokan igen pesszimisták az államközösség gya-
korlati működését illetően. Mladjan Dinkic pénzügyminiszter szerint az államszövetség jö-
vője a szétválás, mivel „egy államunk van két piaccal, két vámmal, két központi bankkal
és valutával”.10 Amellett, hogy a vámokat sem sikerült mindeddig összehangolni, a két
köztársaság között szabad tőkeáramlásról sem beszélhetünk, hiszen két különálló mone-
táris rendszerrel rendelkeznek, banktörvényeik, a tőkepiaci szabályozások, a bankfel-
ügyeleti szabályozás stb. különbözőek.11 Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy ha
egy szolgáltató megjelenik a szerb-montenegrói piacon, akkor duplán kell tevékenységét
engedélyeztetnie. A működőtőke-beáramlást szabályozó törvényi keret sem összehan-
golt Szerbia és Montenegró között, annak ellenére, hogy a tőkemozgások alapvetően
mindkét köztársaságban liberalizáltak, gyakorlatilag nemzeti elbánást biztosítva a külföldi
befektetéseknek. A két fél közötti sikeres együttműködés egyik ritka példája a polgári és
büntetőjogi ítéletek alkalmazása, amelyek automatikusan mindkét köztársaságban érvé-
nyesek, és ebbe a körbe a csődeljárási döntések is beletartoznak.12

Koszovó

A közös állam létrehozásából eredő agóniák mellett további probléma, hogy Koszovó
státuszát mindeddig nem sikerült rendezni, de nehezen elképzelhető, hogy valaha in-
tegráns részét fogja képezni Szerbiának. A 2004. márciusi véres események újra fel-
hívták a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a tartomány ügyének megoldását
már nem lehet sokáig halogatni. Az ún. Összekötő Csoport13 eredetileg 2005 közepét
jelölte meg a döntés határidejeként, ami tovább növeli a feszültséget a szerbek és az
albánok körében egyaránt.

A radikálisok előretörése

A 2004 szeptemberében tartott önkormányzati választások a kormánykoalíció ala-
csony támogatottságáról tanúskodtak, az ellenzéki Demokrata Párt és a radikálisok is
messze megelőzték a kormányzó erőket. Míg a Demokrata Párt jelöltjei a voksok 33,1
százalékát, a radikálisok pedig 29 százalékát szerezték meg, a kormányzó Szerbiai
Demokrata Párt mindössze 15,2 százalékkal végzett a harmadik helyen.14 Annak elle-

9 „Serbia, Montenegro to harmonize economic relations by end April”, Website of the Serbian Government, 2003. április 23.
10 „Dinkic szerint kárt okoz a fiktív közösség”, B92, 2003. május 17.
11 Commission Staff Working Paper, Serbia and Montenegro, Stabilisation and Association Report 2004, 39.
12 SAA Report, 2004, 34–36.
13 Az Összekötő Csoportot 1994-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a balkáni rendezésben érdekelt országok tevékenységét
koordinálja. Tagságát hat ország alkotja: az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország,
Oroszország. Kosovo: Toward Final Status, ICG Report, N. 161, 2005. január 24., 1.
14 Economist Intelligence Unit, Serbia and Montenegro, Country Report October 2004, 15.
nére, hogy Tadic államelnök nem híve az idő előtti parlamenti választásoknak, az ala-
csony támogatottság belső megosztottsággal párosulva előidézheti a kormány buká-
sát. A Hágával való együttműködés kérdése különösen kínos a kormányzat számára,
hiszen ha rászánja magát további kiadatásokra, félő, hogy ez tovább növeli a radiká-
lisok már amúgy is jelentős népszerűségét. Ha viszont nem hajlandó több háborús
bűnöst átadni, azzal jelenlegi koalíciós partnerei támogatását veszítheti el, ami a kor-
mány bukásához és rendkívüli választások kiírásához vezethetne. 2004 októberében
az Európai Tanács a demokratikus intézmények működését értékelve kiemelten a Há-
gával való nem kielégítő együttműködés miatt marasztalta el Szerbia és
Montenegrót.15 Szintén emiatt az Egyesült Államok 2004-ben 16 millió dollárral, 2005-
ben 10 millió dollárral csökkentette a Szerbiának eredetileg szánt segélyeket.16
A Szerbiai Radikális Párt hatalomra kerülése egyébként is reális veszély. Ha vala-
mi újabb megpróbáltatás érné az országot, mint például egy újabb gazdasági válság,
a koszovói konfliktus kiújulása vagy a demokratikus erők közti komolyabb nézetelté-
rés, ez könnyen egy radikális többségű kormány felállásához vezethetne.17 Az a tény,
hogy Koszovó státuszának rendezését 2005-re tervezték, tovább növeli a radikálisok
térnyerésének esélyét.

15 B92, 2004. október 5.
16 „US withholds 10 million dollars in aid from Serbia”, AFP, 2005. január 13.
17 Economist Intelligence Unit, Serbia and Montenegro, Country Report October 2004, 9–10.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11
Szerb–magyar kétoldalú gazdasági
kapcsolatok
A kereskedelmi kapcsolatok 2000 óta folyamatosan fejlődnek. A Szerbiába irá-
nyuló export növekedése az összes magyar export növekedési ütemét meghaladó
ütemben nőtt, azonban ahhoz képest, hogy szomszédos ország, Szerbia és Monte-
negró súlya a magyar külkereskedelemben igen csekély: 2003-ban az exportban a
23. helyen, az importban a 42. helyen volt.18
Az EU-csatlakozással a magyar exportőrök költségei növekedtek, hiszen koráb-
bi kedvezményeiket elveszítették. Ugyanakkor az EU-csatlakozás óta sem olvasható
ki a statisztikákból visszaesés, sőt az import és az export is látványos lendületet vett.
Míg 2004. január és május között a szerb-montenegrói import 24,4 százalékkal, az
export 27,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, addig január
és november között az import 48,8 százalékkal, az export 52 százalékkal emelkedett.
Tehát az EU-csatlakozás utáni hónapokban a kétoldalú kereskedelem nagyobb
ütemben fejlődött, mint előtte.19 A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok változását
mutatja az alábbi táblázat:

1. táblázat20

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
(jan.–nov.)
Export
Érték (ezer euró) 141 933 127 460 107 173 194 688 217 759 237 068 276 377 n. a.
Változás (előző év = 100) 89,8 84,1 181,7 111,9 108,9 116,6 152
Változás (1997 = 100) 89,8 75,5 137,2 153,4 167,0 194,7 n. a.
Import
Érték (ezer euró) 51 314 54 547 24 430 56 495 61 886 70 564 66 307 n. a.
Változás (előző év = 100) 106,3 44,8 231,3 109,5 114,0 94,0 148,8
Változás (1997 = 100) 106,3 47,6 110,1 120,6 137,5 129,2 n. a.
Egyenleg 90 619 72 913 82 743 138 193 155 873 166 504 210 070 n. a.

A befektetésekkel kapcsolatban elmondható, hogy mindeddig a magyar válla-
latoknak nem igazán sikerült bekapcsolódni a szerbiai/vajdasági privatizációba, az
OTP és a MOL próbálkoztak, nem sok sikerrel. Ez azért is érdekes, mert a régió töb-
bi országában jelen vannak nagy magyar cégek, mint pl. a MAL Rt. Boszniában, a
MOL és az OTP Horvátországban, a MATÁV Macedóniában és Montenegróban.

18 Nagy Ágnes (szerk.), „EU-csatlakozásunk miatt bekövetkező mennyiségi (forgalmi) és minőségi (piacra jutás) változások”,
Kopint-Datorg, 2004, május, 223–224.
19 KSH, Külkereskedelem a legfontosabb országok szerint, 2005. január 3. http://portal.ksh.hu/portal/
page?_pageid=37,109886&_dad=portal&_schema=PORTAL&szo=szerbia
20 Uo.
A szerbiai kereskedelmi bankok adatai szerint Magyarország Szerbiában a külföl-
di befektetők rangsorában a 12. helyen állt 2003 júliusában.21 Ezt gazdasági szakér-
tők a szerbiai piac bizonytalanságaival, kockázatával magyarázzák, ami vitathatatlanul
probléma. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak olyan beruházók/vállalkozók, akiket
nem rettentenek el a szerbiai gazdasági környezet kockázatai, és akik sikeresen tud-
nak érvényesülni a szerbiai piacon, például a szlovének, az olaszok, az osztrákok. A
következőkben néhány olyan ország vállalkozóinak tapasztalatai kerülnek bemutatás-
ra, akik ki tudták használni a szerbiai piac nyújtotta előnyöket. Lehet, hogy érdemes
lenne ezeket a tapasztalatokat megfontolni nemcsak a magyar vállalkozóknak, de a
politikai döntéshozóknak is.

Szlovénia22

Meg kell jegyezni, hogy a szlovén cégek rendelkeznek olyan előnyökkel jugoszláv
örökségük révén, amelyekkel a magyar vállalkozók nem igazán versenyezhetnek (pl.
a szlovének nyelv-, kultúra- és helyismerete az egész volt Jugoszláviában, és jól mű-
ködő személyes kapcsolathálózatuk). Mindennek következtében tisztában vannak a
szerbiai gazdaság íratlan szabályaival és magyar kollégáikkal szemben, el tudnak iga-
zodni a jogi bizonytalanságok útvesztőjében is.
Továbbá meg kell említeni a szlovén termékek és márkák közkedveltségét az
egész volt Jugoszláviában, ami szintén növeli az új szlovén vállalkozások sikerességé-
nek esélyét Szerbiában.
Mindemellett a szlovén kormány különböző módokon segíti is befektetői terjesz-
kedését Szerbiában:
– A szlovén kormány olyan tréningeket finanszíroz, amelyek közvetetten a szerb
és szlovén gazdasági szereplők közti kapcsolatok fejlesztését szolgálják. A tréningek
hivatalos célja az EU-csatlakozás tapasztalatainak átadása, amelyek során vállalkozók
és köztisztviselők érkeznek Szlovéniába, hogy elsajátítsák ezeket az ismereteket. Szer-
biából évente kb. 200 fő részesül ilyen képzésben. Természetesen ez nagyszerű alka-
lom arra, hogy közvetlen üzleti kapcsolatok szülessenek a résztvevők között.
– A szlovének már nagyon korán felismerték, hogy Szerbiában „nem az írás, ha-
nem az adott szó számít”, tehát biztonságos üzletet csak személyes és informális kap-
csolatokra lehet építeni. Ennek fényében évente megszervezik az ún. Üzletemberek
Klubját, amelyre a Szerbiában működő szlovén vállalkozások és a szlovén tulajdonú
szerbiai cégek képviselőit hívják meg. A kapcsolatok építésén túl ez azt a célt is szol-
gálja, hogy a szlovén cégek hatékony érdekképviseletet alakítsanak ki Szerbiában.
– A szlovén állam a külföldi befektetésekhez és exporttevékenységhez garanciát
is biztosít, illetve egyéb támogatásokat is nyújt. Ami lényeges ebből a szempontból –
hiszen Magyarországon is működik hasonló támogatási rendszer –, hogy a szlovén
támogatáspolitikában Szerbia különös prioritást élvez.

21 A Szerbiai Nemzeti Bank adata.
22 Interjú Bojan Mikeccel, a belgrádi szlovén nagykövetség gazdasági attaséjával, 2004. július, Belgrád.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
14 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

Egyéb tapasztalatok
Érdekes módon a szlovének nem látnak sok fantáziát a szerb mezőgazdasági be-
ruházásokban. Meglátásuk szerint irreális az az elképzelés, amely szerint szerbiai vál-
lalatok betörhetnek az EU mezőgazdasági és élelmiszer-ipari piacára. Ennek okai az
alábbiakban foglalhatók össze:
Egyrészt az EU-nak „semmi szüksége még egy Lengyelországra vagy Magyaror-
szágra”, másrészt az EU képes megtermelni a saját mezőgazdasági szükségleteit,
harmadrészt az EU még mindig védi saját termelőit a külföldi versenytársaktól.
Emellett az EU-ban a mezőgazdaság hatékonysága sokkal jobb, mint Szerbiá-
ban, és hiába kedvezőek Szerbia mezőgazdasági adottságai, csak igen jelentős be-
ruházásokkal lehetne hatékonnyá és versenyképessé tenni az elavult mezőgazdasá-
gi technológiát és termelést.
Végül a szerb mezőgazdasági termékek gyakran nem felelnek meg az EU minő-
ségi, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásainak.
Ugyanakkor érdemes arra is odafigyelni, hogy melyek azok az előnyök, amelyek
miatt a szlovének vonzó célterületnek tartják Szerbiát. Ilyen például az a kétoldalú sza-
badkereskedelmi egyezmény, amelyet Szerbia Oroszországgal kötött 2000 augusztu-
sában. A szlovén cégek gyakran az orosz piacra való belépésükhöz ugródeszkaként
használják szerbiai befektetéseiket. Szerbia további előnye, hogy a munkaerő olcsó
és jól képzett, ez némileg ellensúlyozza az egyébként jellemzően alacsony termelési
hatékonyságot. A szlovén cégek gyakori stratégiája, hogy a Szerbiában alacsonyabb
költségekkel megtermelt árut szlovén márkanév alatt adják el.

Olaszország23

Olaszország gazdasági kapcsolatai Szerbiával a 70-es, 80-as évekre nyúlnak vissza.
Elsősorban az észak-olaszországi mikrovállalkozások építettek ki szoros gazdasági
kapcsolatokat Szerbiában. Számukra a szerbiai piac legfontosabb előnye a viszonylag
alacsony költségek, azon belül is az olcsó munkaerő. Jellemzően azok az olasz kisvál-
lalkozások próbálkoznak a keleti irányú terjeszkedéssel, amelyek nem képesek állni a
versenyt belföldön – elsősorban azért, mert nem tudják áraikat kellőképpen leszoríta-
ni. Szerbián kívül igen kedvelt célpontjuk Romániában Temesvár környéke, vagy Bosz-
niában a Brcko régió. Az olasz cégek helyzeti előnye, hogy mivel évtizedek óta jelen
vannak a régióban, jelentős helyismerettel rendelkeznek, ami a szerbiai piacon való
helytállás szempontjából nem elhanyagolható körülmény. Az olasz cégek erőssége,
hogy mernek kockázatot vállalni, és aktívan építenek az egymás közötti személyes üz-
leti kapcsolataikra, ezáltal egymás tapasztalataira. Ez az egymás közötti kapcsolatháló-
zat kulcsfontosságú külföldi befektetéseik sikerének szempontjából.
Szerbiában erős a jelenlétük a textiliparban, ami a kölcsönös kapcsolódási pont
meglétének köszönhető: az olasz vállalkozók textilipari hagyománya párosult azzal a
felismeréssel, hogy a szerbiai textilipar is viszonylag fejlett, tehát van mihez kapcsolód-
ni, van mire építeni. Mindemellett az olasz cégeket is merészebb fellépésre ösztönöz-
né, ha végre megjelenne egy olasz bank Szerbiában.

23 Interjú Gianluca Grecóval, a belgrádi olasz nagykövetség első titkárával. Belgrád, 2004. július.
Az olasz kormány is számos eszközzel segíti vállalkozóinak nemzetközi terjeszke-
dését: tőkebefektetéssel és a külföldi beruházás költségeinek megosztásával – ame-
lyek a kutatásra, illetve a megfelelő tanácsadó cég megkereséséhez szükségesek.
2004-ben a kereskedelem- és befektetésfejlesztésért felelős olasz és szerb
intézmények24 közösen szerveztek két üzletember-találkozót az USAID támogatásá-
val, amelyek célja az volt, hogy felhívják a vállalkozók figyelmét a szerb és olasz cé-
gek közötti együttműködési lehetőségekre. Kilencven szerb vállalkozást is bemutattak
a találkozón, amelyek a fafeldolgozásban, a bútoriparban, textil- és cipőiparban tevé-
kenykednek. A 90 cég tevékenységét bemutató tanulmányt az ICE Olaszországban el-
juttatja a potenciális érdeklődőknek, ezzel is ösztönözve az olasz cégek szerbiai be-
fektetéseit. Az olasz befektetők terjeszkedése számára az ICE által kiszemelt stratégi-
ai területek Szerbiában – az imént említett négy iparágon kívül – a mezőgazdaság, az
információtechnológia, a telekommunikáció és az elektronika.25
Olaszország – EU-tagországként és a balkáni régióval határos államként – fon-
tos prioritásként kezeli a nyugat-balkáni régió politikai/gazdasági stabilizálódását és
támogatja a régió országainak mielőbbi EU-csatlakozását. Mindezt szem előtt tartva
Szerbia újjáépítésében és konszolidálásában is aktív szerepet játszott és játszik ma is;
számos, az olasz kormány által kezdeményezett program segíti Szerbia gazdasági és
politikai átalakulását és fejlődését. Ilyen például az a hitelkonstrukció, amelyet kis- és
középvállalkozásoknak biztosít Olaszország, számos segélyprogram, amely a szerbi-
ai egészségügy, energiaszektor, az oktatás és környezetvédelem javítását és fejlődé-
sét célozza, az újjáépítésre szánt segélyek, és a határ menti régiók fejlesztését szol-
gáló INTERREG-program. Ezek a programok amellett, hogy alapvetően Szerbia gaz-
dasági fejlődését kívánják elősegíteni, az olasz–szerb gazdasági kapcsolatokat és az
olasz gazdasági jelenlétet is erősítik. A kis- és középvállalkozások támogatására létre-
hozott, a fentiekben már említett hitelprogram egyik feltétele, hogy a kölcsön összegé-
nek 60-70 százalékát Olaszországban előállított termékek és szolgáltatások megvéte-
lére kell fordítani, ami természetesen ösztönzi a kétoldalú kapcsolatokat.

24 Italian Institute for International Trade (ICE) és a Serbian Investment and Export Promotion Agency (SIEPA),
In: „Seminars on cooperation between Serbian, Italian business”, Website of the Serbian Government,
2004. június 22.
25 „Seminars on cooperation between Serbian, Italian business”,
Website of the Serbian Government, 2004. június 22.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
Regionális együttműködési programok
Az alábbiakban a Szerbiában működő európai uniós programok rövid bemutatása kö-
vetkezik, amelyekben már Magyarország is részt vesz. Ezek az együttműködési for-
mák is lehetőséget kínálnak Magyarország gazdasági pozícióinak erősítésére és po-
litikai érdekeinek hatékonyabb képviseletére.

Délkelet-európai Stabilitási Paktum és a Szegedi Folyamat26

A Stabilitási Paktum, ami az EU által kezdeményezett nemzetközi együttműködési
program, 1999. június 10-én jött létre. A Stabilitási Paktum egy nemzetközi együttmű-
ködési keretegyezmény, amelynek célja, hogy az együttműködésben részt vevő orszá-
gok közös stratégiát alakítsanak ki Délkelet-Európa stabilitásának és növekedési fel-
tételeinek megteremetése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a Stabilitási Paktum
nem egy nemzetközi szervezet, nem rendelkezik saját forrásokkal sem, lényege egy
hosszú távú regionális konfliktusmegelőzési stratégia kialakítása. Eredetileg a koszo-
vói konfliktus, illetve a NATO szerbiai beavatkozása révén merült fel a gondolat, hogy
szükség lenne egy nemzetközileg koordinált programra, amely a jövőbeni konfliktu-
sok megelőzését célozná. Ennek fényében a Stabilitási Paktum általános és legalap-
vetőbb célja a béke és demokrácia tartós megteremtése a Balkánon. A konkrét fel-
adatokat három munkacsoport végzi, amelyek tevékenysége különböző területeket
érint. Az első munkacsoport feladata a demokrácia és az emberi jogok védelme, a
második munkacsoport foglalkozik a gazdasági újjáépítéssel, együttműködéssel és
fejlesztéssel, a harmadik munkacsoport pedig biztonságpolitikai ügyekkel.
Magyarország aktívan kapcsolódott be az első és a második munkacsoport tevé-
kenységébe. A magyar kezdeményezésű Szegedi Folyamat 1999-ben kezdődött, és
az első munkacsoport tevékenységi körébe illeszkedik. A Szegedi Folyamat gyakorla-
tilag az EU közös kül- és biztonságpolitkájához illeszkedik, szűkebb célja a gazdasá-
gi és társadalmi átalakulás, illetve az euroatlanti integráció során szerzett magyar ta-
pasztalatok megosztása és átadása a célországoknak. Ezzel Magyarország közvetle-
nül támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozását, ami egyúttal az EU számá-
ra is fontos célkitűzés.
A Szegedi Folyamat helye és jelentősége Magyarország EU-csatlakozásával né-
mileg megváltozott, és ennek megfelelően módosult az eddigi stratégia. Ebben a
megváltozott helyzetben Magyarország, mint teljes jogú EU-tagország, kezdeménye-
ző szerepet kíván vállalni az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kialakítá-
sában és végrehajtásában. Ehhez hozzátartozik a Nyugat-Balkánt érintő külpolitika
prioritásainak kialakítása is, amelyben Magyarország Szerbiának kiemelt figyelmet kí-
ván szentelni. Mivel Szerbiának meghatározó szerepe van a régióban, és Magyaror-
szág számára külön politikai jelentőséggel bír a szomszédság és a magyar kisebbsé-
gek miatt, a magyar külpolitika mindenekelőtt Szerbiára kíván koncentrálni. Mindemel-
lett a Szegedi Folyamat keretében ezután is folytatódik az az együttműködés a

26 A Magyar Külügyminisztériumtól kapott anyagok és információk alapján.
célországokkal, amelynek célja a demokratikus átalakulás és az EU-csatlakozás ta-
pasztalatainak megosztása.
A második munkacsoportnak Magyarország már a kezdetektől aktív résztvevője
volt. A munkacsoport célja az egész régióra kiterjedő gazdasági fejlődés ösztönzése,
illetve a régió országainak az európai és globális gazdaságba való beilleszkedése. A
munkacsoport tevékenysége konkrétan két területre koncentrál:
kereskedelem és befektetések;
energia és más infrastrukturális beruházások.
A donor országok ezeken a területeken szeretnének fejlődést elérni a célországok-
ban, amelyek közé Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia,
Moldávia, Románia, Szerbia és Montenegró és Koszovó tartoznak. 2004-ben Magyaror-
szág rendezte a kereskedelemliberalizációval foglalkozó csoport találkozóját.

CARDS27

Magyarország EU-tagországként részt vesz az EU CARDS-programjában is. Szerbia
és Montenegró a CARDS keretében 2000 és 2003 között 898 millió eurós támogatás-
ban részesült, elsősorban infrastrukturális beruházások formájában. 2003-ban Szer-
bia 214 millió eurós CARDS-kölcsönt kapott, amit elsősorban a közigazgatás reform-
jának támogatására, a gazdaság fellendítésére és a civil szektor megsegítésére fordí-
tottak. 2004-ben a CARDS-programokat a bel- és igazságügyre, a közigazgatásra, az
energiagazdálkodásra, a környezetvédelemre, a gazdasági fejlődésre és a menekül-
tek integrálására koncentrálták.

Magyarország–Románia és Magyarország–Szerbia & Montenegró Határ
Menti Együttműködési Program28

A kezdeményezés 2003 júniusára nyúlik vissza, amikor a három kormány között elkez-
dődtek a megbeszélések a határ menti területek közötti gazdasági és kulturális kap-
csolatok erősítését szolgáló programról. A kezdeményezés az Európai Unió néhány
eddigi regionális programjának – tehát a PHARE-, a TACIS- és az INTERREG-pro-
gramok – tapasztalataira épít. Ennek megfelelően a szükséges forrásokat is ezekből
a már létező programokból teremti elő. Magyarország INTERREG III/A-forrásokat for-
dít a magyar–román és magyar–szerb határon fekvő területek fejlesztésére, Románia
PHARE-pénzeket használ hasonló célokra, Szerbia pedig a CARDS-programból finan-
szírozza a szerb–magyar határ menti együttműködést.
A program kialakítását megelőző elemzésből kiderül, hogy van alapja a három
ország közti határ menti együttműködésnek. Hagyományos kulturális kapcsolatok kö-
tik össze ezeket a régiókat, gazdasági szerkezetük is sok szempontból hasonlít, illet-
ve kiegészíti egymást, léteznek közöttük infrastrukturális kapcsolatok, mint például né-
27 SAA Report 2004, 47.
28 Az összefoglaló a programot leíró hivatalos dokumentum rövid kivonata, „Cross-border Co-operation Programme
Hungary–Romania and Hungary–Serbia & Montenegro, Interreg IIIA/PHARE CBC Programme Hungary–Romania and
Neighbourhood Programme Hungary–Serbia & Montenegro”, http://www.interreg.hu.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17
18 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

hány nemrégen épített határátkelő. Ugyanakkor a három határ menti régió jelenlegi
egymásba kapcsolódása messze nem éri el az elvárható szintet. Valójában az infrast-
rukturális együttműködés igen gyenge, aminek egyik következménye, hogy az egyes
országok infrastrukturális hálózatai nem illeszkednek egymáshoz. A kulturális kapcso-
latokról elmondható, hogy szervezett formában alig van együttműködés ezen a téren.
A gazdasági és üzleti együttműködés szintje pedig sokkal alacsonyabb annál, mint
ami a régiók gazdasági jellegéből adódóan elvárható lenne. A gazdasági kapcsolatok
és együttműködés egyik legnyilvánvalóbb terepe lehetne a mezőgazdaság, hiszen
mindhárom határterület mezőgazdasági adottságai jobbak a nemzeti átlagnál. Emel-
lett mindhárom régió gazdag turistalátványosságban, tehát a turizmus területén is len-
ne lehetőség nagyobb együttműködésre. A hasonlóságok mellett számos területen ki
is egészíthetnék egymást, mint például a mezőgazdasági termelésben vagy a feldol-
gozóiparban, azonban további kutatómunkára lenne szükség a lehetséges kapcsoló-
dási pontok konkrét feltárására.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek kedvező folyamatai ellenére a
határ menti régiók egymás közötti integrációjának szintje meglehetősen alacsony. A
három határrégió alapvetően három egymástól különálló szociális és gazdasági tér-
ként működik. Az együttműködési program céljait azon területekre koncentrálva fogal-
mazták meg, ahol a legfőbb hiányosságok tapasztalhatók, amelyek az adott régió sa-
ját nemzeti határain belüli fejlődését is visszatartják. Ezek között említhető a szóban
forgó területekre jellemző
– tőkeszegénység és a vállalkozások alacsony szintű versenyképessége;
– a külföldi befektetések alacsony szintje;
– a vállalkozások közti gyenge együttműködés, ami feltehetően egymás piacai-
nak nem kellő ismeretével és a gyenge információáramlással magyarázható;
– a nem megfelelő üzleti infrastruktúra;
– az internethez való hozzáférés korlátozottsága;
– a viszonylag magas munkanélküliség, főleg a magyarországi és szerbiai határ-
területeken;
– alacsony színvonalú turisztikai szolgáltatások;
– negatív demográfiai folyamatok, ami nagyrészt az érintett területekről való el-
vándorlásnak köszönhető.
A felsorolt gyenge pontok ismeretében fogalmazták meg a határ menti együttmű-
ködési program kezdeményezői a legfontosabb célokat, amire a programstratégia
építhető, és ahol nyilvánvaló a kölcsönös érdekeltség a felek között.
Ezek alapján a program kiemelt céljai a következők:
– olyan infrastruktúrahálózat kiépítése, amely segíti a három ország közti együtt-
működést;
– közös erőfeszítések a környezetvédelem területén;
– a hasonló adottságokra és közös forrásokra építő hatékony gazdasági együtt-
működés kialakítása;
– a kulturális kapcsolatok élénkítése.
Az általános célok megfogalmazásán túl a kezdeményezők konkrét elképzelé-
sekkel is előálltak, például arról, hogy hogyan lehetne a beruházásokat növelni. En-
nek egy, a program által finanszírozható módja lehetne új üzleti infrastruktúrák létre-
hozása, mint például üzleti inkubátorok, technológiai és ipari központok, ipari parkok
és kereskedelmi központok létesítése. A program egyik hangsúlyozott célkitűzése a
vállalatközi kapcsolatok erősítése, ezt szolgálhatná a határon átnyúló kereskedelmi
vásárok és üzleti találkozók szervezése. Az együttműködést ki lehetne terjeszteni
egyéb területekre, mint például minőségi előírások közös és koordinált meghatározá-
sára, közös piackutatásra és marketingstratégia kialakítására, tréningek szervezésére
és szorosabb együttműködésre a turizmus területén. A programban csak olyanok ve-
hetnek részt, akik a partnerországi szereplőkkel együtt elkészített közös projekttel pá-
lyáznak, amely közvetlenül a határ menti régió fejlődését segíti. A lehetséges pályázók
lehetnek önkormányzatok, üzleti vállalkozások és vállalkozásokat támogató szerveze-
tek (például gazdasági kamarák).

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19
Következtetések és ajánlások
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése önmagában feltehetően nagy eséllyel
javítaná a vajdasági magyarság gazdasági helyzetét is. Ha a magyar kormány valóban
nagyobb szerepet kíván vállalni az EU Nyugat-Balkánnal – és azon belül Szerbiával –
kapcsolatos politikájában, akkor ennek a fokozott szerepvállalásnak a konkrét tartal-
mát a vajdasági magyarok érdekeinek figyelembevételével kellene meghatározni. Ez
azt jelenti például, hogy a konkrét programokban a magyar kisebbség által lakott te-
rületek prioritást kapnak. Az EU-s programok esetében is – mint például a CARDS-
vagy a határ menti együttműködési program – a magyar diplomaták lobbizhatnának
a pályázatok kiírásánál azért, hogy minél több projekt vonatkozzon ezekre a térségek-
re. Ha valóban létezik kellő politikai akarat a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesz-
tésére, akkor a következő javaslatot tesszük:
A bizonytalanságok ellenére – a kockázat egy részének állami átvállalásával – érde-
mes lenne kihasználni a még mindig zajló privatizációban és az újjáépítési programok-
ban rejlő lehetőségeket. E mellett nemcsak politikai, de gazdasági érvek is szólnak.

A szerbiai piac előnyei

• A következő években a közvetlen külföldi tőkebefektetések erőteljesebb be-
áramlása várható a régióba, emellett a világgazdasági és európai uniós növekedési
ütemnél nagyobb növekedési ütemre lehet számítani, miközben számos területen ala-
csonyabb a munkaerő és a nyersanyag költsége.29 Ráadásul Szerbia és Montenegró-
ban a viszonylag alacsony átlagbérekkel jól képzett munkaerő is párosul.
• A szerbiai piac egyik potenciális előnye az orosz piac megközelíthetőségéhez
kapcsolódik, hiszen Szerbia és Montenegrónak szabadkereskedelmi megállapodása
van Oroszországgal. A Kopint-Datorg értékelése alapján a magyar részvételt az orosz-
országi piacokon már csak szerény mértékben lehetne bővíteni a már jelen lévő ter-
mékek adta lehetőségek révén. Haladást csak új kapcsolati formákkal, erősebb piaci
jelenléttel lehetne elérni.30
• A külföldi tőke beáramlását számos tényező segíti Szerbia és Montenegróban,
mint például a külföldi befektetésekre vonatkozó támogatási rendszer (vámszabad te-
rületek többek között Zomborban, Újvidéken, Szabadkán), illetve Európában a legala-
csonyabb társasági adókulcs, amely 2005 eleje óta 10 százalék.31 Az adókulcs ilyen
mértékű csökkentése azt is szolgálná, hogy a vállalatok hagyjanak fel az adóelkerü-
lés gyakorlatával, illetve hogy a külföldieket ne csak a privatizáció vonzza Szerbiába,
hanem a zöldmezős befektetési lehetőségek is.32
• Ugyanakkor a magánosítás is kínál még kedvező lehetőségeket.

29 Novák Tamás: Magyarország gazdasági stratégiájának kidolgozása a kelet-közép- és délkelet-európai térségre. Magyar Tu-
dományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, 77.
30 Nagy Ágnes (szerk.): EU-csatlakozásunk miatt bekövetkező mennyiségi (forgalmi) és minőségi (piacra jutás) változások.
Kopint-Datorg, 2004, május 8.
31 „Dinkic presents Serbian government’s economic policy”, Website of the Serbian Government, 2005. január 17.
32 „Szerbia lehet az európai adóparadicsom”, Napi Gazdaság, 2004. május 27.
Összességében elmondható, hogy a Szerbia és Montenegróban zajló privatizá-
ció, az újjáépítési programok és egyéb befektetési és kereskedelmi lehetőségek koc-
kázattal járnak, de perspektivikusak, ezért lenne szükség megfelelő támogatási poli-
tikára a magyar állam részéről.
Emellett a magyar gazdasági szereplők balkáni terjeszkedése növelhetné ver-
senyképességüket, mivel ezek a piacok földrajzi közelségük miatt a magyar kis- és kö-
zépvállalkozások nemzetközi terjeszkedésének első állomásául szolgálhatnának, ex-
porttevékenységük és befektetéseik növeléséhez, valamint tapasztalatszerzéshez a
távolabbi piacokon való megjelenéshez.
Továbbá a határozottabb gazdasági szerepvállalás erősítené Magyarország gaz-
dasági pozícióját a régióban, segíthetne az unióbeli konjuktúraciklusok kiegyenlítésé-
ben, hozzájárulhatna egy kedvezőbb szerkezetű regionális munkamegosztáshoz, és
a határon túli magyarok gazdasági helyzetét – ezáltal megmaradási és boldogulási
esélyeit – is javíthatná.

Konkrét javaslatok

• Magyarországnak, mint EU-tagországnak, részt kell vennie az EU fejlesztéspo-
litikájában, amely szerint33 2007-ig a tagállamok fejlesztési támogatásainak nagysága
el fogja érni a közös GDP 0,39 százalékát. A támogatás célországainak kiválasztásá-
nál Szerbia és Montenegrónak – ezen belül a Vajdaság magyarok által lakott régiói-
nak – érdemes kiemelt hangsúlyt adni.34 Magyarország EU-forrásokat mobilizálhatna
az infrastrukturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, ami a régió modernizáció-
jához és gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulna.
• Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársai álltak elő az ötlettel,
hogy Magyarország regionális szolgáltató központtá válhatna. Ha a magyarországi
döntéshozók komolyan fontolgatnák ezt a lehetőséget, ez azt jelentené, hogy Magyar-
ország regionális szolgáltató – információs és üzleti-gazdasági szolgáltatást nyújtó –
központtá válhatna, amely olyan feltételeket teremtene Magyarországon, ami arra ösz-
tönözné a nemzetközi gazdasági szereplőket – transznacionális vállalatokat, kis- és
középvállalkozásokat egyaránt –, hogy Magyarországon keresztül bonyolítsák le a ré-
gióba irányuló beruházásaikat.35
• Természetesen összességében olyan fejlesztéspolitikát kellene kialakítani, amely
megfelel a célországok szükségleteinek és illeszkedik az EU intézményrendszerébe.
• Ha Magyarország nagyobb befolyásra törekszik az EU Nyugat-Balkánra irányu-
ló politikájában, akkor a már működő programok és eszközök jobb összehangolásá-
ra van szükség a különböző minisztériumok és egyéb intézmények – ITDH, Corvinus
Rt., a gazdasági és kereskedelmi kamarák – között.
• További érv a támogatások fokozása mellett, hogy az EU versenypolitikája mi-
att Magyarország nem támogathat az EU-n belülre irányuló gazdasági tevékenységet,
csak az EU-n kívülre irányulót.

33 Novák Tamás, i. m., 62.
34 Novák Tamás, i. m., 1–6.
35 Novák Tamás, i. m., 90.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21
22 Huszka Beáta – A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei...

• Azt is fontos figyelembe venni, hogy a külföldre terjeszkedő cégeknek mik az
igényei, hiszen alapvetően nekik kell meghatározni befektetési stratégiájukat. Az ed-
digi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy míg a multiknak és a nagyobb
cégeknek inkább több információra lenne szükségük, a kisebb vállalkozások pénz-
ügyi támogatásokat és garanciákat is igényelnek.
• A szerb–magyar vegyes vállalatok létrehozásának a támogatása továbbra is
időszerű lenne, hiszen a helyi vállalkozókkal való együttműködés csökkenti a helyis-
meret hiányából adódó hátrányokat. A Szerb Köztársaság Nemzetközi Gazdasági
Kapcsolatok Minisztériumában még mindig aktuálisnak tartanák a két ország szak-
emberei által évekkel ezelőtt megfogalmazott hitelgaranciáról szóló tervet, amelynek
a vegyes vállalatok támogatása lett volna a célja.36
• A szerbiai piaccal kapcsolatos konkrét információkat könnyen elérhetővé kelle-
ne tenni. Az információszolgáltatásnak a helyi piac jellegzetességeiről szóló tájékoz-
tatáson túl arra is ki kellene terjednie, hogy a magyar állam milyen eszközökkel támo-
gatja azokat, akik Szerbiában terjeszkednének.37
• A kockázatot és a bizonytalanságot az által is lehetne csökkenteni, hogy ma-
gyar vállalkozók olyan országok vállalkozóival működnének együtt, amelyek biztosab-
ban mozognak a szerbiai piacon. Jó példa erre a skandináv országok vállalkozóinak
stratégiája, akik szlovén cégeken keresztül léptek be a koszovói piacra. Magyarország
intézményi és állami szinten is kereshetné az együttműködést ezen országokkal, ame-
lyeknek a tapasztalatára és helyismeretére lehetne építeni.

36 Government of the Republic of Serbia, SMEs Development Agency,
Hungarian–Yugoslav Credit Guarantee Fund Project, Draft.
37 Novák Tamás, i. m., 90.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átlakulása (Szer-
kesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi iskolákban (Szer-
kesztette Ring Éva)

Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban
(Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei a határon túli magya-
rok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd és Tibori Szabó Zoltán
tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban; Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképesség egyes kérdései
(Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy Lehel tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (Ádám János, Morvay
Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási közösségek társadalmi
szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándé-
kolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és vallási mikroszociográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség vallási arculata és az orto-
dox egyház társadalmi szerepe
15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban
Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és a várakozások éve (Szer-
kesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and Expectations (Szerkesztette
Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás (Szerkesztette Kállai
Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still (Szerkesztette Kállai Ernő és
Törzsök Erika)

Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen küldött tájékoztatásaiból
(Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és állampolgárság
megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról, különös tekintettel a határon túli magyarokra
(Szerkesztette Ágoston Vilmos)

A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu), vagy a kiadóban
személyesen átvehetők.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23