0"-''-'-,,,,-<,>,,-,,-,-,.

,-,,,,-, a

L'~.~"~U feladatait a festeszet veszi at. a

h:'QtPQ7Pt alapja marad, mind az egyes festok kepzesenen mind pedig az alkotasok letrehozasa-

a mil befejezese egyuttal a rajzolasi folyaelfedeset is jelenti, A rajz az elso lepcsofoka a es a konyvillusztralas Ietrejottenek,

rajz szabad kibontakozasat akadalyozillusztrator, aki inkabb masolo volt, es a rep-

'L"_UA-'""-<AV gondossagaval jart el. Ez a mintakhoz ragaszkodas magyarazza a masolatok aranygyakori elofordulasat a kozepkori mfive"7"'1"n'>1"1 es az egyes motivumok tovabboroklo-

deset evszazadokon at. Bar legnagyobb reszuk tobbe-kevesbe hfiseges masolat, megis

gyakran a

gal6 mil alkotojara. 14. szazadban a kozelmultbol szarmazo utanrajzolasain kivul eloterbe kerulaz antik alkotasok masolatai. Ekkor bukkannak fel a mintagyUjtemenyekben eloszor

termeszet utani tanulmanyok. Mar a legjelentosebb regi olasz rajzolokal, Gentile de Fabrianonal es Pisanellonal is megrnutatkozik ez a kulonos kettoseg: a mar kialakitott mintak utanzo atvetele mellett a termeszet szubjektfv megfigyelesen alapulo, onallo tanulmany A 14. szazad vegetol kezdve gyakrabban bukkannak fel az onallo lapokon szereplo rajzok, amelyek mar onmagukerr va16 rajzok. A rnaig ismert, rruiveszi ertelemben onallonak tekintheto rajzok legregibb peldait Bernhard

(tempera

vaszon)

Albrecht Durer (1471-1528):

Tanulmany (fametszet)

Vincent van Gogh (1853-1883): Mez6

H":;h~""H''';L lC azok formajat, tulajdonsagait, esetEz a sikeres vadaszathoz elenLLA,llCU az abrazolas realisztikusabb

masker korlatok a

~~.-ni-,~c megismerest es rajzolast, A rmiveszek I/~·~h~.-n arra torekedtek,

a targy, eloleny vagy fogalom lenyeget ragadjak meg. mtivesznek nem

a mestersegben jartassagot, nem nevez-

az, aki az alapvet6 galmakkal nines tisztaban. Azonban,

ki j61 meg nem jelenti azt, hogy rruivesz,

mestersegbeli meg nem mtiveszet,

ha nines meg ez a tudas, hianyoznak az ala-

pok, epitkezni. Az seke-

lyes lesz, olyan, lenne, de erezzuk,

hogy hamis, egysz6val nem Fontos, hogy az alapvet6 fogalmakkal, technikakkal tisztaban Iegyunk, nem eleg a tehetseg, mert akkor a fejlodes elmarad.

Rajzoljunk, fessunk batranl Nem baj, esetleg gyengebb kicsit az alkotas, botladozunk a vonalak, szinek kozott, de a vegeredmeny megis a

a a alkotasunk,

kert (tol/rajz)

a ragaszkodik a termeszeti

objektiv visszaadasahoz, Az impresszionistak mar optikai-festoi modon feloldjak a targyat. Ornamentalis modon rendezi vonalvezeteset Klimt, de Picassonal vagy Matisse-rial azonban ismet szigorubb kepszerkezet fedezhet6 fel.

A 20. szazadban a rajz onallosul, a reprodukalo es

absztrahalo teljesen szemelyes,

U.-IA'-''-'LO.n, a legnagyobb mertekben mtifajja valik,

Szerz6

528): Tanulmanya rajzhal6 hasznalatar6! (fametszet)

cistak, a nazarenusok es a romantikusok szigorubb targyilagosabb es a plasztikai ertekeket jobban hangsUlyoz6 tanulmanyait kovetoen a termeszeti minta szabad kezelese egyre nagyobb

jelentoseghez A ketfele felfogas, idobeli es

Iyi eltolodasokkal, az egesz 19. szazad folyaman egymas mellett halad. Az akademikus rajzmodor

es ugy a modernizacio ellenere meg

hosszu id6re meghatarozok lesznek,

No 1189 x 841 mm B/O 1400 x 1000 mm
N1 841 x 594 mm B/1 1000 x 700 mm
A/2 594 x 420 mm B/2 700 x 500 mm
A/3 420 x 297 mm B/3 500 x 350 mm
A/4 297 x 210 mm B/4 350 x 250 mm
Ns 210x148mm B/5 250 x 175 mm is megfelel, asz-

vagatott D gyeljunk

hogy a lapot min dig a rajztabla szelei-

nem agyagtablakat,

bevont tablakat, allatboroirasra, rajzolasra, hasznalt papirt a kinaiak evszazadokon keresztul oriz-

tek keszitesenek Europaba arab koz-

pelda: vegyunk

egy amekkorat a nyom-

tatashoz vagy a fenymasolashoz leggyakrab-

ban merete 210 x 297 mm,

tehat 20 x 30 em. Ezt A4-esnek

az

az az A2-"es, es igy

most visszaterunk az A4-es

a 20 x 30 cm-es laphoz, es azt megfelezzuk, Afi-os lapot kapunk. Ha ezt

IS A6-os meretet kapunk, ami

megfele16 meretti.

nagyobb az A A

az alap, x 70 cm. Felezeseknel

is a B/3-as, B/4-es B/5-os kapjuk. Mar az

is gyartottak ezt a meretii papirt, vastagsagat egy nemzetkozi megalla-

szerint grammban adjak meg. Az e16bb emlitett fenymasolo papir nagy valoszfruiseg- 80 vagy 90 g-os, ami azt jelenti, hogy 1 m-

80 g-ot, ha egy kicsit vastagabb,

90 g-ot nyom. Ezekre feljegyzeseket

legfeljebb vazlatokat erdemes keszfteni,

mert rajzolashoz vekonyak. 100 ... 130 g-t61

mar rajzlapr61 beszelni, Erdemes szep,

famentes lapokra dolgozni. Kezd6knek megfele16k az iroszerboltban beszerezheto mappak,

Ceruzarajzokhoz megfele16 a rajzmappa, de akvarellpapfrra dolgozzunk, mert

jobb a szivohatasa. Szenhez pedig nagy, N3-as meretet valasszunk, es a lap fcne legyen sima, mert megcsuszik rajta a nem hagy megfele16 nyomot. Szenrajzkivaloan alkalmas az Ingres (ejtsd: engr)

Alapszme legtobbszor feher, de gyonyo-

munkak keszulhetnek halvany tonusu papirokra. Ha mar eleg jartasak vagyunk kulonbozd technikakban, hasznalhatunk sotetebb vagy akar fekete lapokat, amelyekre vilagos szimi pasztellkretakkal dolgozhatunk. Szenrajzokhoz, kulonosen gyakorlashoz, tanulmanymegfele16k a feher, kisse reces felucsomago16papirok is.

A kovetkezo rajzeszkozokkel dolgozhatunk: grafitceruza, szmes ceruza, rajzszen, kreta, pasztell, illetve tinta, tus, diopac, szepia. Ez ut6bbiakhoz szuksegunk lesz ecsetre vagy tollra (esetleg vagott madartoll), illetve egyszeni faragott nadra vagy hurkapalcara.

A ceruza a legelterjedtebb rajzeszkoz. Alapanyaga a grafit, ami gyakorlatilag tiszta szen. Kezdetben csupan Angliaban ba-

nyasztak, es keyes volt belole, az

aranyeval vetekedett. Kesobb mas banyaegyre

veget61

vett mikor

keyes agyagot

rudakat kiegeta grafitrud rajzolaskor nyomot hagynak a papiron, A valosag szines kepet feketeben, feherben es ezek szurke arnyaadja vissza. Vannak un. kemeny

(hard) es B (black) jelzesfi ceruzak.

kemenyebb ceruzak grafttjahoz tobb agyagot kevernek. Ezekkel a rajz szurkebb lesz, vekonyabb, pontosabb vonalakat huzhatunk, kevesbe kopik a hegyiik. Mfiszaki

jellegu rajzokhoz j61 alkalmazhatok, mig

a puhabbakkal inkabb fest6ibb, lagyabb munkakat keszithetunk. A puha ceruzak nyoma a papiron feketebb, A vonalakat nem "i1lik" eldorzsolni, A kulonbozo tonusu feluletek kepzeserol kesobb meg sz6t

A grafit elott ezust-, 610m- es onvessz6ket vagy ezek otvozeteit hasznaltak, A reneszansz kor gybnyoru rajzai ezekkel s6t a rezmetszet eldrajzekent meg a 19. szazadban is dolgoztak veluk. Szines ceruzakkal is rajzolhatunk, de ezeket radirozni, igy csak kell6 gyakorlat

utan Mint mas rajzeszkozt, a szines

ceruzat is hasznalhatjuk halvanyan, de szerencsesebb es atutobb a rajz, ha j61 ranyomva erosebb szinekkel dolgozunk. A szinek keveresenel legyunk visszafogottak. Nagyon cllentetes szineket ne keverjunk egymassal, es ne legyen a munkank "koszos" I vagyis a szinek maradjanak frissek.

letre. Ameddig lehet, csak ronggyal cradfrozzunk"! Termeszetesen van a szennek is specialis radirja, amelyet monopolradirnak hivnak. Ennek alkalmazasat azonban csak a munka legvegen ajanljuk, szinte csak a fenyeket vagy a csillanasokat feltenni, mert a monopolradir

a nyomot hagy, es ez zavar6

lehet a tovabbi munkaban.

A kesz rajzot fixalni kell, hogy megvedjuk az elmazolodastol. Regebben maguk a mtive-

keszitettek fixativot, oly modon, hogy liter 96 %-os alkoholban vagy denaturalt szeszben feloldottak 5 dkg sellakot. Ma mar

az

"UCJV~'-"U javithatjuk. Erdemes nagyobb papirt

es a szen a masik kezunk-

JO, egy kis darab, osszehajtogatott, pu-

rongy van. a kett6vel egyutt dolgo-

tehat a szennel rajzolunk, a ronggyal torlunk vagy kiigazitunk, szep, barsofcluleteket, finom t6nusokat hozhatunk

a az

datot fixalocsovon porlasztva, 40 ... 60 em tavolsagbol fujjuk a kepre, Vigyazzunk, a lap ne azzon at!

Egyszerubb, de nem jobb megoldas, ha hajlakkal finoman "kodolve" rogzitjuk a kepet a papirhoz, Legegyszeriibb, ha a szakuzletben kesz fixativot es fixalocsovet vasarolunk.

es a szenrajzhoz son16an ezt is fixalni kell. Radirozni nehez.

egyeb kulonleges szineket

is esetleg a zoldnek,

lilanak vagy az un. testszineknek a kulonbo-

amyalatait, Minden szint mas-mas arnyala-

kretaval kepezimk, a

vegeztevel itt is fixalnunk kell a rajzot. Vannak kisse olajosabb pasztellek, amelyekkel kiprobalhatunk olyan festesmodot is, hogy a mar elkeszult rajzot terpentinbe martott ecsettel kisse atfestjuk. A terpentin oldja az olajpasztellt, igy a szinek szinte festmenyszertien egymasba mos6dnak.

rolhatjuk, es a hozzakevert VIZ mennyisegetal fuggaen sotetebb vagy vilagosabb pacot allithatunk elo. A mar emlitett eszkozok befolyasoljak mtivunk minoseget. Az ecsetrajz,

ahogy a kcleti mesterek is mutatjak,

Ienduletes, A tollrajz, amelyet nemcsak vasafemtollal, han em valodi madartollal is nagy kezugyesseget, pontossagot, odafigyelest igenyel. A faragott hurkapalca

vagy a "elfogy6"

ve robusztus, durva vonalig mas-mas Ieheto-

seget a muveszi is

hat6 higitott tussal vagy paccal. kulonbozd anyagok-

es eszkozokkel, igy konnyebben megtaa szamunkra legkedveltebb kifejezes-

Szines keszletben vagy darabonkent vasarolHa megfeleloen hasznaljuk, nagyon szep barsonyos feluleteket erhetunk el vele. Szepek a keszlet szinci, de meg szebbe varazsolhat-

Keszitsunk nehany papirkockat, amelyeken tanulmanyozhatjuk oldallapjaikat, eleiket es '-~,'cu.""~L Egy rajzlapra rajzoljunk egy kiteritett kockat, amelynek az elei 7 ern hosszuak,

A spiralos rajzmappa lapjaibol eppen ekkorakat tudunk kesziteni. Termeszetesen csak akkor kapunk szep, szabalyos kockakat, ha pontos rajzot, "szabasmintat" keszitunk. dekessegkent jegyezzuk meg, hogy az alta-

bemutatotton kivul meg Hz valtozatban keszithetiuk a kocka "szabasmintajat". Ne meg a ragasztasi fillekr6ll Az ele-

'U.L""-'UL<"\. at vonalz6 tompa targgyal

oldalaval), hogy a hajtasnal

szepen, siman meg. Vagjuk ki, majd

ragasszuk ossze a J:',.V'd"-U

Szebb lesz a kocka, a ceruzanyomok be-

ugyesek es pontosak voltunk, egy szabalyos kockat kapunk. Erdemes tobbet, akar egy egesz sorozatot kesziteni, Ezeket a kockakat egymas melle vagy egymasra teve erdekes kompoziciokat allithatunk ossze.

Keszithetunk kockat Iecekbol is. E16nye a papirb61 keszitett modellel szemben, hogy az egyebkent takarasban levo, bels6 elek helyzetet is megfigyelhetjuk.

Tanulmanyrajzainkhoz hengereket is keszithetunk. A henger azonban, kulonosen a papirb61 keszult tet6 es alj nelkuli, soha nem lesz szabalyos. Megfele16bbek az epitkezes-

kockan

terbeli abrazolashoz szukseges. azonos hosszusagu es mindegyik derekszoget

a ket szomszedjaval. 6 egybevago,

pontos gyelest talan ezen a testen lehet a legjobban gyakorolni. rajzolas es festes legnagyobb

problemajat mindig az hogy a

romdimenzios, vagyis terbeli targy hogyan abrazolhato dimenzioban, tehat sikban.

'7T01-TO.". ki fo-

lyaman a kulonbozo abrazolasi rendszereket.

Az abrazolasi rendszerbol harem alap-

veto: a az axonometrikus (vetitett ke-

pes) es a perspektivikus (tavlati) abrazolas, Jelen esetben a perspektivikus abrazolas er-

dekel pontosabban a

latszattan, az egyeb rendszereket tobb-

nyire az epiteszetben, az iparban, valamint a

A perspektiva kiveteles helyet foglal el ezek

a fgy a HU.lUC;.l-

vevo kamera, a video, a fenykepezogep, de ilyennek a kcmyezo vila got mi is. Az egyenlo meretti targyak kozul a tavolabbi,

sebbnek a kozelebbi

visszaterunk a kocka latszati latjuk, hogy a megfelelo elei elmeletileg es gyakorlatilag parhuzamosak, de ugy ttinik a szemunkben, hogy ezek parhuzamos elei a tavolban osszetartanak, Es nemcsak osszetartanak, hanem egy pontban, az un. "enyeszpontban" talalkoznak, A reneszansz mesterek (Leon Battista Alberti, Paolo Uccello, Piero della Francesca, Andrea Mantegna es a nurnbergi

Durer) erdeme, hogy kidolgoztak a valamint meghataroztak a horizontmagassagot es az iranypontot, iranyLeonardo da Vinci pedig felismerte Ievegotavlatot, ami azt jelenti, hogy a hozkozelebb leva targyak reszletgazdagabelesebben, tisztabban latszanak, es minel

tavolabb van valami, annal elmosodottabb A perspektivatanulmanyon a kocka rajzait latjuk mas-mas szcmmagassagbol, Ha felulrol nezzuk, ralatunk a kockara, ezt az abrazolasi modot madartavlatnak, madarperspektivanak, illetve ralatasnak hivjuk. Ha a kockat alalatasban abrazoljuk, a teteje latha-

a kocka rajzolasanak, vazlatokat 1£0"7,1-0"-\1

van olyan kockank,

a vaza akkor azt rajzoljuk,

a kartonpapirbol korabban kockat. Munkankat megkonnyitjuk, egyszenibb,

gondolnank: egy kartont a kocka ala teegyet pedig hatulrol megtamasztva Kivalasztjuk a legmegfelelobb rajzeszkozt, kisebb laphoz ceru-

nagyobbhoz rajzszenet. Beallitjuk a koc-

kat a legaltalanosabb m6don, vagyis ugy; hogy legalabb harem oldala legyen lathato. Azt a tavolsagot, ahonnan az egesz targyat atlatjuk a

merete hatarozza meg. a tavolsag a

targy magassaganak vagy szelessegenek 4-5-szorose legyen. Tehat egy portret 1,5 m-rol, egy ali6 alakot m-rol, egy hogy attekinthessuk, akar 100 m-rol, vagy meg tavolabbr61 rajzoljunk. A kocka rajzolasanal eloszor annak kiterjedeset hatarozzuk meg, azaz nehany halvany vonalial vazoljuk fel a lapon. Folytassuk az elekkel, mindenekelott a fuggo-

A fiiggolegeseket a

A felule-

pok latszati magassag- es szelessegaranyar. A ceruzat vizszintesen tartva az also es felsc csucsoknal is ellenorizhetjuk, hogy az elek

a vfzszintestol, illetve hogy a sarkok lejjebb vagy feljebb Iatszaegymashoz kepest.

sem ossze-

latszodjek. Ismet most ug~ hogy

a Iefele forditjuk. az ellenor-

zesnel a fuggolegesek elrajzolasat konnyebben eszrevesszuk. Lazan, halvanyan vazoljunk, igy nem folyamatosan radfrt vagy torlorongyot hasznalnunk. Ezta halvanv vazlatot konnyeden fejleszthetiuk. Ha durvan, vesve kezdunk, kesobb nehezebben tudjuk kijaa hibakat. A kretat, a szenet, a ceruzat ne ugy tarts uk, mintha irnank, hanem lazan, fogva. A vazlat igy konnyedebb, rajzosabb lesz.

esetben nem egybevago latjuk,

Eloszor a forgastestunkhoz kapcso16d6 kockat,

me~ ~p-

jainak atloi, az atlok keresztezodesein at-

U-'_U __ ''''''_'V lapfelez6k nagy segitseget nyujtanak

hogyvanegy

hogy ezeket a forgastesteket, most

is nagyban fugg a szemmagassagunkt61. A

ger fels6 es als6 termeszetesen Ugyan-

ezek a lapok, vizsgalva, mar nem ko-

C:llll--'''L,~''C.''-. A hengert fugg61eges valtozik a viszonyitott magassaga is, igy LLUl--h74"Lv'-_-'--'sovanyabbak LU'_''-''JC'~~

a testet a e16tt,

mar olyan lapos lesz, hogy latjuk. Terme-

szetesen formak jelennek meg egy

vagy egy tejeskocsog D gyel-

arra, hogy a

az ellipszisunk is mil pedig korul-belul 5 : 2 aranynal van az altalunk rajzolni ellipszis es az atlok metszespontja. fgy mar 8 pontot ismerunk,

segitsegevel szep, ives, szabalyos

lipsziseket Annyi pontositas

meg szukseges, hogy az elek felezopont-

az atlok pontjaib6l, es nem

az elek mechanikus megfelezesebcl kapjuk meg. Ezenkivul a tapasztalati latszattan szabalyai szerint az ellipszisek vizszintes tengelyei nem pontosan az ellipszis kozepen helyezked-

el, tolunk kisse hatrabb, tehat a

ive egy gondolatnyit szelesebb,

a ives azon-

nem szabad tulzasokba esnunk, mert ez a szinte eszrevehetctlen. 'Iovabb bonyoa helyzetet, ha a forgastest tengelye ferde Az ellipszisek azonban ilyenkor is a

emlitctt szabalyossagokat mutatjak, de ferde helyzetiiek lesznek, Az allo szelei azonos magassagban vannak es a egyenl6 tavolsagban helyezkednek

Horizont

szerkezeti rajzot keszitsunk, azt fejlesszuk, pontositsuk, es ha teljesen a heIyen van akkor kezdjuk a tonusozast,

l.arnpa

az altalunk rajzolt

a Nap beesesi szoattol, hogy az iranybol jon a parallel vagy a fenyforras

a feny egyik VH.«.HI.<l nem atlatszo

Parhuzamos arnyekvetes

Centralis arnyekvetes

A fUggoleges talppontja I

az arnyek rajzolata kisse megvaltozik. azert, mert a targyra es6 fenysukozelebbrol vilagitjak meg targyunkat, fenysugarak kisse szettartanak. Emiatt arnyek is kisse szetterul, Itt is a fenyforras be(~sesi szoge, valamint a talppontjanak az

abrazolt targyhoz viszonyitott iranya hatarozza meg az arnyek kiterjedeset, Ez a centralis arnyekvetes, Ahhoz Iehetne legjobban hasonlitani, amikor napos id6ben allunk egy es az arnyekunkat nezzuk a faIon. Kepzeljuk el, milyen hatalmas lenne az

Surl6feny

De rft6feny

arnyekunk, sotetben a egy

ega gyertya lenne,

Megkulonboztetunk telefenyt, oldalfenyt, surlofenyt, hatfenyt. sz6rt fenyt, attol fiiggaen, hogy a fenyforras milyen iranybol vilagitja meg a rajzolni kivant targyat. Kockanal tobbnyire egyszerti a helyzet, old alai tobbmas-mas arnvalatuak. Mig kap, a masik surlofenyt, vagy arnyekban lehet. A vetett

nyek pedig, az alapra vagy mas targyra vetul, tobbnyire sotetebb az onarnyeknal. A forgastesteknel a Ott szep at-

meneteket kell rajzolnunk, amikor a vilagos oldalr61 az arnyekos fele tartunk. Nem mindig a targy arnyekos szele a legsotetebb, sok esetben a szemkozti falrol vagy a mellette leva mas targyrol eleg sok feny verodik vissza ahhoz, hogy a legsotetebb reszt is kisse meg-

vilagitsa. szines keszitunk, az

nyekok sem szurkek vagy feketek, hanem kismertekben tartalmazzak a kornyezetukben leva targyak szineit, azokr61 visszaverodve kisse szinezik az arnyekokat.

Az ureges testeknel, amelyekbe belelatunk, az arnyek a targy belsejeben is jelentkezik.

Kulonbozo kemenysegu ceruzak nyomai

van a ceruza

Ugyanezt tobbszor megismetelve, teljesen

sotet A kis szoget azert

hangsulyozzuk, mert ha a masodik satirozas

elforgatasa 90° tonusozasa

negyzetracshoz vagy ruhaanyag-

fog

amib61 mar osszealkisebb kompozici6kat. Ilyenkor ne csak targyakat tegyiink egymas melle, hanem legyen pontos ,-"-',"-'U.n, 6ket arra a helyre es ugy,

A kompozicio ugyanis szol: az elhelyezesrol, a formakaranyrendszereirol, a tonusok, szinek egyensulyarol, a targyak harmonikus elrendezesercl. A beallitasnal neha lepjunk

meg targyainkat rra-

nyokb61 is, aranyait, kiegyensulyozottsagat, vagy asszimmetriajat, egy-

az vonjak magukra a figyelmet, vagy esetleg a kozepter reszekent helyezkedjenek el. Ekkor a kornyezetben, esetleg az eloterben levo targyak vezetik oda a szemet.

Az sem mindegy, hogy az abrazolt targyakat milyen nezopontbol latjuk. Megszokott mo-

don, kisse ralatassal, vagy kulonlegesebb

latoszogbol, peldaul magasan felulrol a padlo vagy targyasztal sikjaban kuIonlegesen nagynak, magasnak abrazolva. Kezdokent j61 tesszuk, ha egy kemenyebb karton kozepebe kis teglalap alaku, rajzlaaranyait koveto nyilast vagunk. Ezen keresztul nezve az abrazolando targyain-

megkereshetjuk a legmegfele16bb beallitast,

a lapokat is ugy helyezzuk a rajztabla-

ra, hogy a vizszintes kiterjedesti csendelet fekv6 formatumu lapra keruljon. Ha csendeletunket ugy iteljuk meg, hogy inkabb magasabb, mint szelesebb, lapunkat inkabb a116 helyzetbe helyezzuk a rajztablara.

csendeletet eloszor erdemes egyszerfibb, szogletes es forgastestekkel kezdeni. Kesobb draperia is bekerulhet a kompozicioba, es kell6 gyakorlas utan megprobalkozhatunk

a klasszikus csendelet modelljeivel - nyitott

gyumbksbk, viragok, rezstb.

inkabb vizszintes ira nyu vonalakadjuk a tonust, a hatteren vagy az esetleg

fUgg61eges fugg61eges vonalakkal to-

nusozunk. A vonalvastagsagok valtozasaval is izgalmasabba tehetjuk munkankat. A nagyon

A kocka oldallapjainak e/ei szejjel tartanak

er6s, vastag vonalak mellett jo, ha nehol egesz halvanyan rajzolunk, esetleg egyes helyeken megszakitjuk a konturt, nem "drotozzuk korbe" a targyat. Szemunk ugyis kiegesziti az el-

hagyott vonalakat, igy nem

magyarazo abrahoz hasonlo, hanem jobban

Jellemz6 hiba, hogy nem az egesz als6 kar mozog rajzolas kozben hanem csak a kezfej

pontossagat, abbahagy-

es nehany perces

friss szemmel rajovunk nehany elrajzolasra, hibara,

fejjel meg is kepun-

Vagy hatat forditva az egesznek,

korbel nezzuk meg. Sok furcsa, rosszul rajzolt

reszletre derulhet igy tobben rajzo-

nem art, ha megnezzuk egymas munkajat. Sokat tanulhatunk masok hibajabol, letve az idegen szem mas hibat fedez fel a kepunkon. Ha csendeletet keszitunk, ne csupan a targyakra koncentraljunk, A hatter eset-

sotetsege sokszor kiemeli az eloterben fontosabb dolgokat. Az egyenes vonalak huzasanal ket alapvet6 hiba szokott eloforaz egyik az un. szalkazas, mikor valaki

szalkazo va-

bizonyara mindenkinek ismeros, A rnaamikor csuklobol rajzolunk es vonalaink fvesek, Keruljuk mindkett6t. Kis gyakorlassal egyenes vonalakat huzhatunk. A kommegfele16 tavolsagbol szemleljuk. Ha kozel vagyunk, nem tudjuk atfogni az ege-

A kocka als6 elenek a masik iranyban kellene feffete tartania

Hiba az is, ha nem lendO/etes, folyamatos vonalakat rajzolunk

szet, ha tul tavolrol nezzuk, eltfinnek a reszletek. A korabban mar emlftett tavolsag, tehat a targy kiterjedesehez viszonyitott 4-5-szbros tavolsag is jol alkalmazhato. Mtiveinalairhatjuk, azonban meg fontosabb a datumozas, Honapok, evek mulva lesz ez erdekes, amikor megnezzuk els6 munkainkat, megmosolyogjuk egy-egy e16- rajzolasunkar es az akkor tokeletesnek itelt rajzunk aprobb botlasait, egyszoval nyomon kovethetjuk fejlodesunket.

a.mo'-'-"'A,,-X'- csoport-

javal folyamatosan osszehasonHtva to-

5 egyseg

5 egyseg

a

akkor vigyuk a kovetkezo adagot, ha

megszaradt.

Fontos meg a megfele16 tarolas is. Mindig

hogy a

LV""JU.U"" es az esetleges gylir6dest. A Iapok

7 egyseg

vagy kereteztessuk be! A grafikakat keretezes el6tt helyezzuk

passzpartuba, vedi es eleganssa teszi

A paszpartu anyaga kemeny barmilyen lehet, de ne legyen inkabb visszafogott. Az hogy kornyezetebol kiemelje a

grafikat, Mindemellett vedi a kepet, amely igy nem er kozvetlenul az uveghez, A paszpartut magunk is elkeszithetjuk, de fordulhatunk szakemberhez, kepkeretezohoz is. Legtobbszor ketlapos paszpartut hasznalnak. Az els6 oldalra tiszta es szep feluletfi kartont valasszunk, Kaphat6k olyan paszamelyeknek vagasi ele

szimi, mint a Ezekkel meg

gesebb hatast el.

A paszpartukarton kozepebol femvonalzo menten eles rajzunknal nehany centimeterrel kisebb teglalapot va-

A hatso ragasszuk a rajzot,

ugyelve arra, hogy a kivagott nyilason ke-

a lehet6 legjobb kepkivagas latszodjon. A kepkivagas megkereseseben segithet bennunket egy egyszerti segedeszkoz, Kartonb61 vagjunk ket L alakot es ezek mozgatasaval keressuk meg a legelonyosebb kepkivagast, ahogy a filmrendez6k is szoktak, ket huvelyk- es mutatoujjukkal.

ket kemeny - kozottuk a kepunk-

- szorosan rogzitsuk egymashoz. fgy egy szep, kulso lapot kapunk, kozepen egy ab-

Iakkal, keresztul latszik a rajz. Mo-

sem vet a nagyobb ezt

valasszunk

ara-

a rna divatos mintas keretet.

segitsegunkre a keret

rna lakberendezesi

is megtalalhatjuk az izlesunk-

Arnasik ker

hason-

loan is mertani, vagy-

is szogletes es gombolyded formakkal talalkozunk,

s6 ez nem latszik

egyertelmtinek,

gombkent, vagy kupkent.

az elgondolast vallottak a 20. elejen a kubista rrurveszck, Ok mindent, meg az emberi testet is mertestekre bontottak, ezt

mereven iskolas, az

vizfestes, Kotoanyaggal, tobbnyire preparalt es vizzel feloldott fcsfedokepessegu,

attetszok

emberi alakunak, emberi ri sajatossagokkal

sztikebb ertelmeben a gorog a

e. az 5. szazad terjedo szakasza, es az

ebbol a fennmaradt

nem reszaranyos, nem balytalan

sza-

atolie)

jellcmzoen a festomuve-

vagy vagott formaban

olyan kepzeletbeli, egyszeni geometrikus forma, am ely bonyolultabb, osszetettebb for-

vilagosbama vizfestek. Bukkfakorombol vagy aszfaltbol eloallitott barnasfekete festek akva-

A arnyekolasara hasznalhato

atlos, rezsutos. A geometriaban a sokszog a szogletes test ket, nem szomszedos osszckoto egyenes

gassag)

diobol sajtolt, vilagos,

es nem

az a

kulonbozo korok stiluselemeit egy alkotason alkalmaz6 mtivesz vagy iskola

mtiveszi peldakep szolgai utanzasa az onallosag feladasaval

ezustvesszo

ezust vegri fernvesszo, 6- es kozepkori hatasu rajzok keszitesere

az

tetszetos, erzelgos, hatasvadasz

elcsufitas, A kepzorntiveszetben a fores alakok szandekos torzitasa,

a

diszito (mfiveszet): az epiteszetben a szerke-

(konstruktiv) ellentete: a

teszetben csak a kulso szinhatasra

a hangsulyozasa

nelkul

a vizfestmenyt, az a mtiveszi sokszorosito eljarasoknak harom csoportja tartozik ide (magasnyomas: fametszet, linoleummetszet: siknyomas: konyomat, monotipia; melynyo-

mas: acel-, rezmetszet, mezzotinto, hideg-

tti, rezkarc, aquatinta

olaj

osszhang, egy rmialkotas kelle-

mes, terbeli hatast kelto osszhangja es nyossaga

a targyakat keszito

gyujtoneve. A anyagok es a gya-

celok szerint szamos aga van

O'£"U.L..CH .. U. kepzomtive-

~e~ gyo~-

resen megujito iranyzatok osszessege

torzkep, gunyrajz. Szemely targy vagy esemeny abrazolasa a jellegzetes vonasok hangsulyozasaval, ~."'M.A',"U.~'U

alkotas szerkezete, motivumok, a kepelemek eloly medon, hogy a rrui reszei osszefuggest, rendet teremt

kontrapunkt ellenpont

eros en kifejezodo ellentet, szembetuno

lonbseg. A hataskeltes egyik fontos

eszkoze

a legtisztabb, mesterseges keves levegovel HJl'\.LAC keszitik. Foleg tusok keszitesere alkalmas

rmiveszet a mtiveszetert. a felfogas,

alkotast oncelunak, tartalfiiggetlennek

usztatas, A vagy

vizfestekkel konnyeden arnyekoljak, hogy a

a pisztaciafa ragasztoszerkent illa-

tos, sarga gyantaja, Terpentin hozzaadasavallakkot (firniszt) keszitenek belole festmenyek bevonasara

mesterjegyek

mtiveszek kezjegyei, betfik, monogram ok, jelek a mfialkotasokon

metszet

A forma kepzelt, vagy valosagos metszesevel felulet

Szemely vagy targ)j amelyet a kepzomtivesz abrazol

nagyszabasu, a

letformak hangsulyozasa helyett nagyobb egysegre

rmialkotasok egy jellemzo reszlete, gondolamozzanata,

novenyi, figuralis

osszessege, ma-

metszet papirkerete

szines kreta

tavlat, tavlattan, Kepi abrazolasban a targyak terbeli elhelyezkedesenek erzekeltetese Ionbozo fogasokkal, pI. a parhuzamos vonalak osszetartanak es a tavolabbi targyak kisebbek (vonalperspektiva), festmenyeken a tavolabbi targyak szine megvaltozik, kekbe

hajlik (levegoperspeknva). Bekaperspektiva: szemrnagassagnal j6val alaesonyabb nezopontb61 valo abrazolas, Madarperspektiva: szemmagassagnal j6val magasabb nezopontb61 valo abrazolas

terszerti, terhatasu

restauralas

serult rruialkotasok, rmiemlekck kijavitasa, kiegeszitese, illetve helyreallitasa

vazlat, par vonassal felvazolt kep

alakoknak, targyaknak tavlati rovidulesben val6 abrazolasa

statikus

nyugalmi allapotban levd, kiegyensulyozott

a termeszeti motivumokat Ieegyszerusitve/ atalakitva diszftoelemkent hasznal

stilus

1. valamely iranyzatra, alkotomfivesz-

re jellemzo kifejezesi m6dok osszessege.

2. az 6kori gorogok es r6maiak irovesszoa

szerkezet, belso felepites, az alkot6elemek egysege, osszefiiggese

studio

mfihely

szepia

barnasvoros festek, amelyet a ter-

mel. A szazadban a rajzokat arnyekoltak,

laviroztak vele

szimmetria

reszaranvossag. Egy targy vagy alakzat tukorkepszeni megismetlddsss a kozepvonal (szimmetriatengely) ket oldalan

szintetikus

osszefoglalo, egysegesito

megkulonboztetunk eloterbe torekvo SZ1- neket (meleg, eroteljes szinek pl. voros, narancs, sarga) es tavolodo szineket (kek, kekeszold, kekesszurke)

sznob

elokeloskodo, a szellemi elet kivalosagait majmolo, meggyozodes nelkul velemenyuk utan igazod6

a mtialkotas kivitelezesehez szuksegos mestersegbeli tudas, keszseg: a hasznalt anyagok es szerszamok helyes kezelesenek modja

a kepzorruiveszen alkotas targya, A tern a nem azonos a tartalommal, amely a rnfialkotasban rejld mtiveszi erteket jelenti

tonus

a festmenven uralkod6

pI. vilagos, levegos

vagy fenyhatas,

kisse zoldbe haj16, es meszallo

szinti foldfestek.

szinhatas. A feny es arnyek vagy a szinek nom arnyalataibol kibontakoz6 szinhatas

nehany vonassal kcszitett, az aranyt, a rnozdulatot, a jeHeget, vagyis a lenyeget visszaad6 nagyvonalu rajz

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful