Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és állampolgárság megszerzése Magyarországon

Beutazás, tartózkodás,
tanulmányok folytatása,
munkavállalás, letelepedés
és állampolgárság
megszerzése Magyarországon
Tájékoztató a tennivalókról,
különös tekintettel a határon túli magyarokra
EÖKiK-háttéranyag 2.
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
Beutazás, tartózkodás,
tanulmányok folytatása,
munkavállalás, letelepedés
és állampolgárság
megszerzése Magyarországon
Tájékoztató a tennivalókról,
különös tekintettel a határon túli magyarokra
Szerkesztette: dr. Mézes Zsolt László
EÖKiK-háttéranyag 2.
Budapest, 2005.
Előszó
Hiánypótló kiadványt tart kezében az olvasó. Hiánypótlót, bár a hiány, amelyet betölteni
igyekszik nem tartalmilag értendő, hanem inkább formailag. Azok az információk
ugyanis, amelyeket ebben a kiadványban összegyűjtöttünk, ilyen formában még nem
jelentek meg. Megtalálhatók jogszabálygyűjteményekben, a világháló több honlapján,
és felvilágosítás kérhető róluk a magyar közigazgatás több intézményében is. Egysé-
ges szerkezetben és kézbe fogható útmutató formájában azonban mostanáig nem ad-
ta ki egyetlen, idegenrendészeti eljárásokban valamilyen módon érintett hivatal sem.
Tapasztalatunk szerint éppen azok közül, akiknek szükségük lenne ilyen jellegű
tájékoztatásra, nagyon kevesen rendelkeznek még világháló-elérhetőséggel, ahol
ezek az adatok többé-kevésbé bár, de megtalálhatóak. Elsősorban az ő számukra ké-
szült ez a kiadvány. Másodsorban a magyarországi beutazással, tartózkodással, ta-
nulmányok folytatásával, munkavállalással, letelepedéssel és állampolgárság meg-
szerzésével kapcsolatban 2006. január 1-jétől beálló változások tették indokolttá en-
nek a tájékoztatónak az elkészítését, amely a határon túli magyarokat különösen is
érintheti. A hatályba lépő módosítások jelentős mértékben lerövidítik az ügyintézési
határidőket, kiszélesedik az alkotmányos alapismereti vizsga kötelezettsége alól
mentesülők köre, eltörlik az egészségügyi vizsgálatot, és speciális tartózkodási (nem-
zeti) vízumot vezetnek be, amely gyakorlatilag korlátlan időtartamú magyarországi
tartózkodásra jogosít. Egyúttal a közigazgatáson belüli információáramlás megköny-
nyítésével csökkennek az ügyfelekre háruló igazgatási terhek, az eljárások gyorsab-
bá és méltányosabbá válnak.
Tartalmát tekintve a tájékoztató kitér

• a szomszédos országokkal kapcsolatos vízumhelyzet rövid ismertetésére,
• a beutazással és tartózkodással kapcsolatos többfajta engedély szabá-
lyozására,
• az állampolgársági eljárásban szükséges tennivalókra,
• a magyar konzulátusok részletes elérhetőségeire és
• az idegenrendészeti eljárások költségeit tartalmazó rendelet díjszabásait
is közli.
Reményeink szerint ez a kiadvány, eljutva mindazokhoz, akiknek erre szükségük

van, jó szolgálatot fog tenni, és kicsit megkönnyíti azokat az információáramlás hiá-
nyaiból fakadó nehézségeket, amelyek nagymértékben meg tudják keseríteni az
érintettek életét. Ha ezt a célt, akár csak részben is elérte, nem volt hiábavaló meg-
jelentetnünk ezt a füzetet.
Törzsök Erika
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Vízumokkal kapcsolatos helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1. A vízumkérelem benyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2. A rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
3. A tanulmányi célú vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
4. A jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
5. A munkavállalási célú tartózkodási vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
6. A speciális tartózkodási vízum (nemzeti vízum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Tanulmányok folytatása és munkavállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1. A tartózkodási engedély megadásának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . 15
2. A tanulmányi célú magyarországi tartózkodási engedély kérelmezése . . . . . 18
3. A jövedelemszerzési célú magyarországi tartózkodási
engedély kérelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
4. A munkavállalási célú magyarországi tartózkodási engedély kérelmezése . . 20
5. A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Állampolgársággal kapcsolatos eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
1. A Magyarországon való letelepedés főbb szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
2. A meghívólevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
3. A honosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
4. A visszahonosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
5. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
6. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat . . . . . . . . . 28
7. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
8. Az állampolgársági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
9. A magyar állampolgárság megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Konzulátusok elérhetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Horvát köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Ukrajna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Szerbia és montenegró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Románia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Idegenrendészeti eljárások díja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Fontosabb jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Vízumokkal kapcsolatos helyzet
Teljes körű, valamennyi útiokmány-típusra kiterjedő kölcsönös vízummentes utazást
biztosító nemzetközi szerződések vannak hatályban az Európai Gazdasági Térség ré-
szes államaival. Szomszédos államaink közül:
o az Osztrák Köztársasággal (hatályba lépett: 1997. 06. 01.)
o a Szlovák Köztársasággal (hatályba lépett: 1994. 09. 04.)
o a Szlovén Köztársasággal (hatályba lépett: 1998. 06. 27.)
Teljes körű, valamennyi útlevéltípusra kiterjedő, kölcsönös vízummentes utazást

biztosító szabályozás van hatályban az Európai Közösség 539/2001. számú rendele-
te II. mellékletében felsorolt államokkal:
o a Horvát Köztársasággal (hatályba lépett: 2000. 06. 29.)
o Romániával (hatályba lépett: 2003. 10. 23.)
o Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna esetén a következő a helyzet:
Magyarország Ukrajnával és Szerbia és Montenegróval 2003. november 1-jén kötött
egyoldalúan, csak az odautazó magyar állampolgároknak vízummentességet biztosító meg-
állapodásokat. A Magyar Köztársaság kormánya és Ukrajna miniszteri kabinetje között, va-
lamint Szerbia és Montenegró minisztertanácsa között azonban az államok állampolgárai-
nak utazási feltételeiről szóló szerződések kimondják, hogy a fenti két állam állampolgárai a
90 napot meg nem haladó időtartamú, a Magyar Köztársaság területére történő beutazás-
ra vonatkozó vízumkérelmüket az előírt adattartalommal, meghatározott formanyomtat-
ványon nyújthatják be a Magyar Köztársaság vízumkiadásra feljogosított diplomáciai vagy
konzuli képviseletén. A hatóságok az ukrán és szerb-montenegrói állampolgárok részére
– az utazás céljától függetlenül – vízumeljárási díj megfizetése, térítési költségek felszá-
mítása és meghívólevél bemutatásának kötelezettsége nélkül adják ki a vízumot. Az
ukrán állampolgároknak tanúsítaniuk kell magyarországi tartózkodásuk anyagi fedezetét.
1. A vízumkérelem benyújtása
A Magyarországra beutazni szándékozó külföldinek a vízumkérelmet az állandó vagy

szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell
benyújtani. A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is
benyújthatja. Ha az adott államban nem működik magyar külképviselet, bármelyik má-
sik országban működő külképviseleten benyújtható a kérelem. A tiszteletbeli magyar
konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumkérelem átvételére igen.
A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez

• érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a ví-
zum érvényességét);
• 1 db arcfénykép;
• a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges vízum;
• a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolása és
• a beutazás és a tartózkodás célját igazoló okirat szükséges.
A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles, melynek mértékét a vízum típusá-
hoz igazodóan külön jogszabály állapítja meg.1 A kérelem benyújtásakor kell nyilat-
kozni a vízum típusáról, vagyis arról, hogy milyen célból kíván a Magyar Köztársaság-
ba beutazni. Ennek megfelelően a vízum lehet:
• repülőtéri tranzitvízum – A;
• átutazóvízum – B, amely az 5 napot meg nem haladó átutazásra jogosít;
• rövid időtartamú beutazóvízum – C, amely hat hónapon belüli egyszeri vagy
többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól
számított 90 napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított
hat hónapon belül, összesen 90 napig terjedő tartózkodásra jogosít;
• tartózkodási vízum – D, amely a 90 napot meghaladó, legfeljebb egy év idő-
tartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön en-
gedély nélkül jogosít;
• nemzeti vízum, mint a tartózkodási vízum egyik fajtája.
Bankkártyával, utazási csekkel, hitelkártyával, készpénzzel, érvényes meghívóle-

véllel, vagy munkaszerződéssel igazolható a beutazáshoz és tartózkodáshoz szüksé-
ges anyagi fedezet.
A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:

• hivatalos célból történő beutazás esetén diplomáciai jegyzékkel vagy más
megkereséssel, kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazda-
sági, kulturális, sportrendezvény rendezőjének értesítésével, a küldő állam hi-
vatalos értesítésével;
• turizmus céljából történő beutazás esetén az utazási iroda igazolásával, vagy
egyéni utazásnál az előre kifizetett szállásfoglalásról szóló igazolással;
• munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából történő beutazás ese-
tén a munkaügyi hatóság által kiállított érvényes munkavállalási engedéllyel;
• üzleti célú utazás esetén meghívólevéllel, a meghívó szervezet, intézmény
vagy rendező által az üzleti tárgyalásról, rendezvényről szóló értesítéssel és a
kereskedelmi kapcsolatok fennállását igazoló dokumentumokkal, valamint a
rendezvény belépőjével;
• jövedelemszerzés céljából történő beutazás esetén a gazdasági társaság be-
jegyzéséről szóló cégbírósági végzésnek, illetve társasági szerződésnek a hi-
teles másolatával, vállalkozói igazolvány hiteles másolatával, illetve a fogadó
jogi személy meghívásával, felkérésével vagy igazolásával;
• tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból történő beutazás
esetén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratko-
zásról szóló igazolással;
• gyógykezelés céljából történő beutazás esetén a fogadó egészségügyi intéz-
mény igazolásával, amely tartalmazza, hogy a gyógykezelés várható költség-
fedezete rendelkezésre áll;
1 A fentebb tárgyaltak szerint a környező államokkal kötött megállapodások értelmében, bár Ukrajna és Szerbia és Montenegró
esetében vízumot igényelniük kell az onnan érkező állampolgároknak, így a magyar nemzetiségűeknek is, de vízumeljárási díj
megfizetése és térítési költségek felszámolása nélkül adják ki a vízumot.

8 Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és állampolgárság megszerzése Magyarországon
• látogatás céljából történő beutazás esetén az illetékes területi idegenrendé-

szeti hatóság által záradékolt érvényes meghívólevéllel;
• a családi együttélés biztosítása céljából történő beutazás esetén a magyar ál-
lampolgárral vagy a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel
rendelkező, továbbá a menekültként elismert külföldivel fennálló házasság
esetén a házassági anyakönyvi kivonat hiteles másolatával és annak hiteles
magyar nyelvű fordításával, kiskorú (örökbe fogadott) gyermek esetében a
születési anyakönyvi kivonat, az örökbefogadásról szóló okirat hiteles másola-
tával és hiteles magyar nyelvű fordításával.
A repülőtéri tranzitvízum, az átutazóvízum és a rövid időtartamú beutazóvízum

iránti kérelmet az illetékes vízumkiadó hatóság a kézhezvételtől számított 30 napon
belül, a tartózkodási vízum iránti kérelmet pedig a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A döntésről az a külképvi-
selet értesíti a kérelmezőt, ahol a vízumkérelmét benyújtotta. A vízum érvényességi
idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvényességi ideje nem hosszab-
bítható meg. A kérelmezőnek legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján ki
kell utaznia a Magyar Köztársaság területéről.
2. A rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum
A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illeté-

kes magyar külképviseleten személyesen kell hogy benyújtsa. A vízumkérelem okirat-
tal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképvisele-
ten is benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egész-
ségi állapota, ha családtagja Magyarországon él, ha az állandó vagy szokásos tartóz-
kodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna.
A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is be-

nyújthatja. A tiszteletbeli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de
vízumkérelem átvételére igen. A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos út-
levélbe kért vízumot – a külképviselet a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum
kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérel-
met átvevő hatóság nevét. A határátkelőhelyen csak kivételesen, méltánylást érdem-
lő körülmények fennállása esetén kérelmezhető az átutazó és a rövid időtartamú ví-
zum kiadása.
A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:

• érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
• a beutazási célt igazoló okiratok csatolása;
• a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolása;
• az egészségügyi biztosítás meglétének igazolása;
• a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételek meglétének igazolása.
A vízum egyszeri, kétszeri vagy többszöri utazásra adható ki. A vízum kiadására
irányuló eljárás – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – díjköteles,
melynek mértékét a vízum típusához igazodóan külön jogszabály állapítja meg.
A kérelem benyújtásakor kell nyilatkozni arról, hogy a külföldi milyen célból kíván
a Magyar Köztársaságba beutazni. Ennek megfelelően a vízum lehet A, B vagy C tí-
pusú vízum.
A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:

• hivatalos célból történő beutazás esetén diplomáciai jegyzékkel vagy más
megkereséssel, kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazda-
sági, kulturális, sportrendezvény rendezőjének értesítésével, a küldő állam hi-
vatalos értesítésével;
• turizmus céljából történő beutazás esetén az utazási iroda igazolásával, vagy
egyéni utazásnál az előre kifizetett szállásfoglalásról szóló igazolással;
• üzleti célú utazás esetén a magyarországi üzleti partnernek az idegenrendé-
szeti hatóság által záradékolt meghívólevelével, a kereskedelmi kapcsolatok
fennállását igazoló dokumentumokkal;
• tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból történő beutazás
esetén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratko-
zásról szóló igazolással;
• látogatás céljából történő beutazás esetén az illetékes területi idegenrendé-
szeti hatóság által záradékolt érvényes meghívólevéllel.
A beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet bankkártyával, uta-

zási csekkel, hitelkártyával, készpénzzel, érvényes meghívólevéllel igazolható.
Az egészségügyi biztosítás megléte igazolandó a vízumkérelem benyújtásakor

okirattal, amelyből kitűnik:
• a sürgősségi ellátások nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján biz-
tosítva vannak számára;
• az azonnali ellátást, illetve szállítható állapotba kerülésig az ellátást más állam
társadalombiztosítási rendszere fedezi közösségi rendelet, nemzetközi szerző-
dés vagy megállapodás alapján (ha országa Magyarországgal szociális bizton-
ságról szóló megállapodást kötött, az igazolást a másik fél egészségbiztosítójá-
tól szerezheti be; elfogadható a társadalombiztosítási kártya másolata is);
• olyan üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással rendelkezik, amely az
azonnali ellátását, valamint a szállítható állapotba kerüléséig tartó ellátások
költségét fedezi;
• az egészségügyi biztosítás megléte a hatóságilag záradékolt meghívólevéllel
is igazolható.
A tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételek igazolása az érvényes útle-

vél vagy a külföldi hatóság által kiadott tartózkodási engedély bemutatásával igazol-

ható, továbbá annak ténye, hogy a magyarországi tartózkodást követően visszatérhet

a kiindulási államba. A kiutazás anyagi fedezete a menetjegy bemutatása vagy meg-
felelő anyagi eszközök meglétének igazolása esetén tekinthető biztosítottnak.
A repülőtéri tranzitvízum, az átutazóvízum és a rövid időtartamú beutazóvízum
iránti kérelmet az illetékes vízumkiadó hatóság a kézhezvételtől számított 30 napon
belül bírálja el.
Ha magyarországi tartózkodása alatt a külföldi magánszálláshelyen száll meg,

szálláshelyét, illetve szálláshelyének megváltozását a beutazásától számított 30. nap-
tól köteles bejelenteni a szálláshely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a
BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális
igazgatóságánál, ügyfélszolgálati irodájánál. Ha kereskedelmi szálláshelyen száll
meg, a szálláshely bejelentéséről az intézmény gondoskodik, a külföldinek csak a be-
jelentéshez szükséges adatokat kell közölnie.
3. A tanulmányi célú vízum
Tanulmányi célból az kaphat vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudományos ku-

tatóhelyen tanulmányok folytatása, a felsőfokú tanulmányokat előkészítő képzésben,
továbbképzésben való részvétel céljából kíván Magyarországra utazni. A nemzetközi
szerződés, nemzetközi együttműködés vagy kormányszintű nemzetközi segélyprog-
ram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból be-
utazók hivatalos célú vízum felvételére jogosultak.
A vízumkérelmet az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes

magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal iga-
zolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is
benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egészségi
állapota; ha családtagja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartózko-
dási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna. A családtag-
ok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is benyújthatja. A tisz-
teletbeli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumkérelem
átvételére igen.

vényességét);
• a felsőoktatási intézmény felvételi igazolása;
• a tartózkodás anyagi fedezetének igazolására az ösztöndíj folyósítására vonatko-
zó igazolás, önköltséges hallgatók esetében a tandíj befizetéséről szóló igazolás.
A kérelmezőnek közölnie kell a magyarországi szálláshelyének pontos címét. A

vízumkiadó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímének iga-
zolására.
A vízumkérelem benyújtásakor okirattal kell igazolni, hogy
• a sürgősségi ellátásokat nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján
biztosítják számára;
• az azonnali ellátását, illetve szállítható állapotba kerülésig az ellátást más állam
társadalombiztosítási rendszere fedezi közösségi rendelet, nemzetközi szerző-
dés vagy megállapodás alapján (ha országa Magyarországgal szociális bizton-
ságról szóló megállapodást kötött, az igazolást a másik fél egészségbiztosító-
jától szerezheti be; elfogadható a társadalombiztosítási kártya másolata is);
• olyan üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással rendelkezik, amely az azonnali
ellátását, valamint a szállítható állapotba kerüléséig tartó ellátások költségét fedezi;
• a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján biztosítottnak
minősül, vagy különmegállapodással szerzett jogosultságot a magyar egész-
ségbiztosítás szolgáltatásaira.
A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hiva-

talhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el. A vízum-
kérelmezőt a döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmét benyújtotta. A ta-
nulmányi célú D típusú tartózkodási vízum legfeljebb egyéves időtartamra adható ki.
A kérelemben megjelölt magyarországi szálláshelyet, illetve szálláshely megvál-

tozását a beutazástól számított 30. naptól köteles a külföldi bejelenteni a szálláshely
szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a BM Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságánál, ügyfélszolgálati irodá-
jánál. A szálláshely-bejelentést a beköltözést követő 3 napon belül kell teljesíteni. Ha
kereskedelmi szálláshelyen száll meg, a szálláshely bejelentéséről az intézmény gon-
doskodik, a bejelentéshez szükséges adatok közlését követően.
A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.
A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvé-

nyességi ideje nem hosszabbítható meg. Ha tanulmányok folytatása céljából a külföl-
di továbbra is Magyarországon szeretne maradni, a BM Bevándorlási és Állampolgár-
sági Hivatal magyarországi szálláshelye szerint illetékes ügyfélszolgálati irodájánál
vagy regionális igazgatóságánál legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt
15 nappal kérheti a tartózkodási engedély kiállítását.
4. A jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum
A külföldi Magyarországon vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági,

szellemi, művészi tevékenységet – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelke-
zik – csak jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedély-
lyel folytathat. Jövedelemszerzési célú tevékenységnek a munkavégzésen kívüli tevé-
kenységek – pl. önfoglalkoztatás, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelés –

minősülnek. Munkavégzés céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz munka-

vállalási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kell beszerezni.
A tartózkodási vízum kiállítása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a jövedelem-
szerző tevékenység a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tu-
dományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.
Jövedelemszerzési tevékenységhez nincs szükség külön vízumra akkor, ha a kül-

földi rendelkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózko-
dási engedéllyel.
A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint il-

letékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A vízumkérelem okirat-
tal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképvisele-
ten is benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egész-
ségi állapota; ha családtagja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartóz-
kodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna; ha a vízum-
kérelem benyújtása miatti távollét a jövedelemszerzés szempontjából másként el nem
hárítható kárral járna. A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú
családtag is benyújthatja. A tiszteletbeli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum
kiadására, de vízumkérelem átvételére igen.
A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot – a kül-

képviselet a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, he-
lyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

vényességét);
• a Magyar Köztársaságban folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenység be-
mutatása, a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyek, illet-
ve szakképzettség igazolása;
• a tartózkodás anyagi fedezetének igazolására a jövedelemszerző tevékeny-
ségből származó várható jövedelem.
A kérelemben a külföldinek közölnie kell a magyarországi szálláshelyének pon-

tos címét. A vízumkiadó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jog-
címének igazolására.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor irány-

adóak a tanulmányi célú vízumnál leírtak.
A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hiva-
talhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A BM
BÁH soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül bírál-
ja el a kérelmet, ha a kérelmező csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazo-
lását arról, hogy a külföldi jelentős gazdasági befektetést valósít meg Magyarországon.
A vízumkérelmezőt a döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmét

benyújtotta. A jövedelemszerzési célú D típusú tartózkodási vízum legfeljebb egyéves
időtartamra adható ki.
A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak

a tanulmányi célú vízumnál leírtak.
5. A munkavállalási célú tartózkodási vízum

Ha külföldi állampolgár munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni, munka-
vállalási célú tartózkodási vízumot kell kérelmeznie. A külföldiek Magyarországon –
néhány kivételtől eltekintve – csak munkavállalási engedély birtokában végezhetnek
munkát. A munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzéshez szintén munka-
vállalási vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérni. Amennyiben a végezni kívánt
tevékenység munkavállalási engedélyhez kötött, a munkavállalási engedélyt a külföl-
di állampolgár munkáltatójának kell beszereznie.
Ha a külföldi gazdasági társaságot alapított Magyarországon és vezető tisztség-

viselőként vagy felügyelőbizottsági tagként kérelmezi a munkavállalási célú tartózko-
dási vízum kiállítását, igazolnia kell azt is, hogy tevékenysége a Magyar Köztársaság
számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetve kulturális értéket képvisel.
A magyarországi munkavégzéshez nincs szüksége külön vízumra annak, aki rendel-

kezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.
A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illeté-

kes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal igazolt
kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is benyújtha-
tó. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egészségi állapota; ha csa-
ládtagja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartózkodási helyére történő visz-
szautazása aránytalanul nagy költséggel járna; a külföldinek a vízumkérelem benyújtása
miatti távolléte a munkáltatónak kárt okozna; ha a vízumkérelem benyújtása miatti távollé-
te a jövedelemszerzés szempontjából másként el nem hárítható kárral járna.

vényességét);
• a Magyar Köztársaság illetékes munkaügyi hatósága által kiállított munkavál-
lalási engedély;

• munkavállalási engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a foglalkoztatás-

ra irányuló jogviszonyt igazoló szerződés.
A kérelemben közölni kell magyarországi szálláshelyének pontos címét. A vízumki-

adó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímének igazolására is.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor itt is

irányadóak a tanulmányi célú vízumnál leírtak.
A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hi-

vatalhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A
szezonális vízumkérelmet a külképviselet öt napon belül saját hatáskörében bírálja el.
A kérelmezőt a döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmet benyújtotta. A
munkavállalási célú D típusú tartózkodási vízum legfeljebb egyéves, a szezonális munkavál-
lalási vízum tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónap időtartamra adható ki, de érvényes-
sége nem haladhatja meg a munkavállalási engedély érvényességi idejét.
A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak

a tanulmányi célú vízumnál leírtak.
Fontos továbbá, hogy ha a külföldi állampolgár munkavállalási engedély, munka-

vállalási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély nélkül vállal munkát, az
idegenrendészeti hatóság kiutasíthatja az ország területéről.
6. A speciális tartózkodási vízum (nemzeti vízum)
Ez az új speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, legfeljebb öt évig

érvényes, és három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodást tesz lehetővé
mindazok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás
megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívüli tanulmányok folytatása, illetve csalá-
di kapcsolataik ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni.
A kérelmezőknek meg kell felelniük az általános vízumkiadási feltételek-

nek is. Az új vízumtípus nem érinti az eddig is kiadott vízumok fajtáit, tehát a rövid ide-
jű tartózkodás vagy a pusztán többszöri beutazás érdekében eddig rendelkezésre ál-
ló lehetőséggel továbbra is élhetnek a szomszédos országokban élők.
A speciális tartózkodási vízumot 2006. január 1-jétől lehet díjmentesen kérel-

mezni Magyarországnak az érintett országokban lévő külképviseletein, akik a kére-
lem elbírálására is jogosultak. Az elbírálást a benyújtástól számított tizenöt napon be-
lül meg kell tennie a külképviseletnek.
Tanulmányok folytatása és munkavállalás
1. A tartózkodási engedély megadásának általános szabályai
Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki a kérelem benyújtásakor rendelkezik:

• tartózkodási – D típusú – vízummal;
• érvényes útlevéllel;
• a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal;
• a magyarországi megélhetését biztosító anyagi eszközökkel;
• bejelentett magyarországi szálláshellyel, valamint
• a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.
A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a ma-

gyarországi szálláshely szerint illetékes ügyfélszolgálati irodánál vagy a regionális
igazgatóságon, formanyomtatványon, személyesen, legkésőbb a jogszerű tartózko-
dás megszűnése előtt 15 nappal kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség
alól kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. idős beteg ember vagy mozgásában
korlátozott stb.) felmentés kérhető.
A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben

meg kell jelölni:
• a személyazonosító adatokat;
• állampolgárságot (vagy hontalanságot);
• útlevél egyéb adatait;
• iskolai végzettséget, szakképzettséget, foglalkozást;
• családi állapotot.
Nyilatkozni kell:
• korábbi büntetésről;
• kiutasításról, valamint
• közegészséget veszélyeztető betegségről, fertőzőképes, illetve kórokozó-
hordozó állapotról, ezekre tekintettel rendszeres, kötelező ellátásban része-
sülésről.
E kérelemhez mellékelni kell továbbá:

• a tartózkodási célt;
• a magyarországi megélhetést, lakást és egészségügyi ellátást;
• a kiutazás feltételeinek meglétét igazoló okiratokat;
• 1 db arcfényképet;
• igazolni kell az egészségügyi biztosítás meglétét vagy azt, hogy az egészség-
ügyi ellátás költségeit a kérelmező biztosítani tudja, és
• a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt.
Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítására kerül sor, és az engedély kiadásá-

nak alapjául szolgáló feltételek nem változtak, az igazoló okiratokat nem kell újra csatolni.

Az eljárási díjat illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell leróni.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet is.
Attól függően, hogy a kérelmező milyen célból kíván Magyarországon tartózkod-

ni – munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy továbbképzési, gyógykezelé-
si, illetve látogatási vagy családegyesítési célból – a tartózkodás célja különösen az
alábbiakkal igazolható:
• munkavállalás esetén a munkaügyi hatóság által kiállított érvényes munkavál-
lalási engedéllyel, munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés ese-
tén a gazdasági társaság cégbírósági végzésének, illetve társasági szerződé-
sének hiteles másolatával, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony igazolásával;
• jövedelemszerzés céljából történő beutazás esetén a Magyar Köztársaság-
ban folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenység bemutatásával, a szüksé-
ges hatósági engedélyekkel, pl. vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány,
önfoglalkoztatás esetén képzettséget igazoló okiratokkal;
• tanulmányi, illetve továbbképzési célból történő beutazás esetén a fogadó okta-
tási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratkozásról szóló igazolással;
• látogatás esetén az illetékes területi idegenrendészeti hatóság által záradékolt
érvényes meghívólevéllel;
• a családi együttélés biztosítása érdekében a magyar állampolgárral, érvényes
tartózkodási, letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint me-
nekültként elismert külföldivel fennálló házasság esetén a házassági anya-
könyvi kivonat hiteles másolatával és annak hiteles magyar nyelvű fordításá-
val, kiskorú (örökbe fogadott) gyermek esetében a születési anyakönyvi kivo-
nat, az örökbefogadásról szóló okirat hiteles másolatával és hiteles magyar
nyelvű fordításával.
A magyarországi megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megléte igazolható:

• a magyar jog hatálya alá tartozó igazolt munkaviszonyból vagy munkavégzés-
re irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelemmel;
• adóköteles jövedelemszerző tevékenységből származó igazolt jövedelemmel;
• magyar vagy magyarországi pénzintézeteknél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
• a magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (pl.
névre szóló bankszámla-igazolás, értékpapír);
• magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fi-
zetőeszközzel (pl. csekk, betétkönyv);
• külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénzintézeti igazolással;
• magyarországi ösztöndíj biztosítására vonatkozó igazolással vagy
• érvényes meghívólevéllel.
A magyarországi lakhatás megléte igazolható:
• a kérelmező magyarországi lakástulajdonjogát igazoló okirattal;
• a földhivatalhoz benyújtott lakásvásárlási szerződéssel;
• lakásbérleti szerződéssel;
• kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással vagy
Az egészségbiztosítás meglétével kapcsolatban a kérelmezőnek a tartózkodási

engedély iránti kérelem benyújtásakor okirattal kell igazolnia, hogy a magyarorszá-
gi tartózkodása teljes időtartama alatt a következő feltételek valamelyikének megfelel:
• a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján biztosítottnak
minősül, vagy különmegállapodással szerzett jogosultságot a magyar egész-
ségbiztosítás szolgáltatásaira;
• nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján részére a magyar biztosí-
tottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása rende-
zett – ha országa Magyarországgal a szociális biztonságról szóló megállapo-
dást kötött, állama egészségbiztosítójától szerezheti be az igazolást, de elfo-
gadható a társadalombiztosítási kártyájának másolata is;
• nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészség-
ügyi biztosítással rendelkezik;
• közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a ma-
gyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra jogosult;
• a tartózkodásra jogosító engedély megszerzésével az egészségügyi szolgál-
tatásokra további feltétel nélkül jogosulttá válna.
A kérelmező külföldi szempontjából fontos tehát, hogy

• a különböző tartózkodási célok esetében más-más igazolás fogadható el a
tartózkodási cél, a megélhetés és a lakhatás igazolására;
• a tartózkodási engedély érvényességét az idegenrendészeti hatóság a kére-
lemben megjelölt időtartamig, de legfeljebb két évre állíthatja ki, és azt alkal-
manként 2 évvel hosszabbíthatja meg (ez alól kivétel a munkavégzés vagy
más jövedelemszerző tevékenység, amelyek esetében a tartózkodási enge-
dély első alkalommal legfeljebb 4 évre adható ki);
• úgyszintén eltér a tartózkodási engedély érvényessége az általános szabálytól a fel-
sőfokú tanulmányokat folytató vagy szakmai továbbképzésen, illetve szakmai gya-
korlaton részt vevő külföldiek esetében (ez esetben a tartózkodási engedély érvé-
nyességi ideje első ízben az egy évet nem haladhatja meg, és alkalmanként a tanul-
mányok, illetőleg a szakmai gyakorlat befejezéséig egy évvel hosszabbítható meg);
• ha a kérelmező a tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására
irányuló kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztja, és a késedelmét
nem tudja kimenteni, az eljáró hatóság a kérelmét elutasíthatja.
A kiutazás feltételeinek igazolása tekintetében az érvényes útlevél vagy a külföldi

hatóság által kiadott tartózkodási engedély bemutatásával bizonyítható, hogy magyar-
országi tartózkodási engedélye lejártakor visszatérhet a kiindulási államba. A kiutazás
anyagi fedezete megfelelő jövedelem igazolása esetén biztosítottnak tekinthető.

2. A tanulmányi célú magyarországi tartózkodási engedély kérelmezése
Az alábbiakban csak az általánostól eltérő szabályokat ismertetjük.

Tanulmányi célból az a külföldi kaphat tartózkodási engedélyt, aki felsőoktatási in-
tézményben, tudományos kutatóhelyen folytat tanulmányokat, illetve felsőfokú tanulmá-
nyokat előkészítő képzésben, továbbképzésben vesz részt, és rendelkezik tanulmányi
célú tartózkodási vízummal. A nemzetközi szerződés, nemzetközi együttműködés vagy
kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudomá-
nyos, képzési, továbbképzési célból beutazók, amennyiben rendelkeznek hivatalos cé-
lú tartózkodási vízummal, hivatalos célú tartózkodási engedélyre jogosultak.
A tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelemhez mellékelni kell az általános

szabály szerint szükséges iratokat és igazolásokat. A tartózkodási engedély kiállítása
vagy meghosszabbítása iránti kérelem díja 5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kére-
lem benyújtásával egyidejűleg kell leróni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az
érvényes útlevelet is.
A tartózkodás céljának igazolása:

• Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve meg-
hosszabbítani, ha a külföldi tanulmányi célú tartózkodási vízummal vagy tartóz-
kodási engedéllyel rendelkezik. A további tartózkodási cél a felsőoktatási intéz-
mény felvételi igazolásával, a beiratkozásról szóló igazolással bizonyítható.
• A nemzetközi szerződés, nemzetközi együttműködés vagy kormányszintű
nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, kép-
zési, továbbképzési célból beutazók esetében a tartózkodási célt az Oktatási
Minisztérium vagy a felsőoktatási intézmény igazolásával lehet igazolni.
A magyarországi megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megléte igazolható:

• öszztöndíj folyósítására vonatkozó igazolással;
• önköltséges hallgatók esetében a tandíj befizetéséről szóló igazolással, továbbá
• bankszámlán elhelyezett pénzösszeggel vagy bankszámlára külföldről rend-
szeresen utalt pénzösszeggel.
A magyarországi lakhatást igazolni lehet különösen:

• kollégiumi elhelyezésről szóló igazolással;
• lakásbérleti szerződéssel;
• kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással;
Fontos tudnia a kérelmezőnek, hogy a magyarországi szálláshelyét, illetve szál-

láshelyének megváltozását a beutazásától számított 30. naptól köteles bejelenteni a
szálláshely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a BM Bevándorlási és Állam-
polgársági Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságánál, ügyfélszol-
gálati irodájánál. A szálláshely-bejelentést a beköltözést követő 3 napon belül kell tel-
jesíteni. Ha kereskedelmi szálláshelyen száll meg, a szálláshely bejelentéséről az in-
tézmény gondoskodik, a bejelentéshez szükséges adatok közlése után.
A tartózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás, az egészségbiztosítás
meglétének és a kiutazás feltételeinek igazolása az általános feltételek szerint
történik.
Fontos továbbá a határidő, amit már érintettünk az általános szabályok tárgyalá-

sánál. A tartózkodási engedély érvényességét az idegenrendészeti hatóság tanulmá-
nyi célból első alkalommal legfeljebb egy évre állíthatja ki, amelyet alkalmanként egy
évvel hosszabbíthat meg.
3. A jövedelemszerzési célú magyarországi tartózkodási engedély

kérelmezése
Az általános szabályok érvényessége mellett csak a különös szabályokat ismertetjük.

A külföldi Magyarországon vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági,
szellemi, művészi tevékenységet – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik
– csak jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel foly-
tathat. Jövedelemszerzési célú tevékenységnek a munkavégzésen kívüli tevékenységek,
pl. önfoglalkoztatás, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelés minősül. Munkavég-
zés céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz munkavállalási vízumot, illetve tar-
tózkodási engedélyt kell beszerezni. A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosz-
szabbítása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a jövedelemszerző tevékenység a Magyar
Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális ér-
téket képvisel. Jövedelemszerzési tevékenységhez nincs szükség külön vízumra akkor,
ha a kérelmező rendelkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal vagy
tartózkodási engedéllyel.
A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelem díja

5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell leróni. A
kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet is.
Jövedelemszerzési célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve

meghosszabbítani, ha a külföldi jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy
tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A tartózkodási célt a Magyar Köztársaságban
folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenységhez szükséges hatósági engedélyekkel
(pl. vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, önfoglalkoztatás esetén képzettsé-
get igazoló okiratokkal) lehet igazolni.
A jövedelemszerzési célból Magyarországon tartózkodó külföldi megélhetésé-

nek igazolására a jövedelemszerzési tevékenységből származó rendszeres jövedelme
szolgál. A tartózkodási kérelemhez jövedelemigazolást kell csatolni, az idegenrendé-
szeti hatóság emellett a kérelmezőt a személyi jövedelemadó megfizetésének igazo-
lására is felhívhatja. A jövedelemszerző a megélhetés anyagi feltételeit a jövedelem-
szerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével
vagy saját vagyonával is igazolhatja.

A magyarországi lakhatás megléte, a szálláshely bejelentési kötelezettsége, a tar-

tózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás, az egészségbiztosítás megléte és a
kiutazás feltételei az általános feltételek szerint szabályozottak.
Az időtartamban van eltérés, mert a tartózkodási engedély érvényességét az ide-
genrendészeti hatóság a kérelemben megjelölt időtartamig, de első alkalommal leg-
feljebb négy évre állíthatja ki, amelyet alkalmanként 2 évvel hosszabbíthat meg. A ha-
tóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét a tartózkodási feltételeket igazoló
okmányokban, illetve okiratokban foglaltakra figyelemmel állapítja meg.
4. A munkavállalási célú magyarországi tartózkodási engedély

kérelmezése
A külföldiek Magyarországon – néhány kivételtől eltekintve – csak érvényes munka-

vállalási engedély, valamint érvényes munkavállalási célú tartózkodási vízum vagy tar-
tózkodási engedély birtokában végezhetnek munkát. A munkavállalási engedélyt a
külföldi magyarországi munkáltatójának kell beszerezni.
A külföldinek munkavállalási célú tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási enge-

délyt kell beszereznie akkor is, ha Magyarországon munkavállalási engedélyhez nem
kötött munkát kíván végezni. A magyarországi munkavégzéshez nincs szükség külön
vízumra akkor, ha a külföldi rendelkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási
vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.
A kérelmet az általános szabályok szerint kell benyújtani, csatolva hozzá a fen-

tebb megjelölt iratokat. A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása
iránti kérelem díja itt is 5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával
egyidejűleg kell leróni.
Munkavállalási célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve meg-

hosszabbítani, ha a külföldi munkavállalási célú tartózkodási vízummal vagy tartózko-
dási engedéllyel rendelkezik. A további tartózkodási célt a munkaügyi hatóság által ki-
állított érvényes munkavállalási engedéllyel, illetve munkavállalási engedélyhez nem
kötött tevékenység esetén a foglalkoztatásra irányuló szerződéssel lehet igazolni.
A munkavállalási célból Magyarországon tartózkodó külföldi megélhetésének

igazolására a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból
származó rendszeres jövedelme szolgál. A tartózkodási kérelemhez a munkáltató jö-
vedelemigazolását kell csatolni, az idegenrendészeti hatóság azonban a kérelmezőt a
jövedelemadó megfizetésének igazolására is felhívhatja. A munkavállaló a megélhe-
tés anyagi feltételeit a munkavégzésből származó jövedelme mellett egyéb rendsze-
res jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja.
A magyarországi lakhatás megléte, a szálláshely bejelentési kötelezettsége, a tar-

tózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás, az egészségbiztosítás megléte és a
kiutazás feltételei ebben az esetben is az általános feltételek szerint szabályozottak.
A tartózkodási engedély érvényessége tekintetében megállapítható, hogy az ide-
genrendészeti hatóság a külföldi kérelmében megjelölt időtartamig, de első alkalommal
legfeljebb négy évre állíthatja ki az engedélyt, és alkalmanként 2 évvel hosszabbíthatja
meg. Fontos szabály azonban, hogy a munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység
esetén a tartózkodási engedély érvényességének ideje nem haladhatja meg a munka-
vállalási engedély érvényességi idejét, ezért a tartózkodási engedély legfeljebb a mun-
kavállalási engedély érvényességi idejéig állítható ki vagy hosszabbítható meg.
5. A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége
Ha a külföldi – kereskedelmi szálláshelynek nem minősülő – magánszálláson száll

meg, a szálláshely címének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózko-
dása a beutazástól számított harminc napot meghaladja.
A bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon a BM Bevándorlási

és Állampolgársági Hivatal szálláshely szerint illetékes ügyfélszolgálati irodáján, regi-
onális igazgatóságán kell megtenni, vagy az illetékes települési (fővárosi, területi) jegy-
ző útján is teljesítheti. A szálláshelye címét személyesen vagy a szállásadó útján is be-
jelentheti.
A bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:

• az úti okmányt;
• ha tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az érvényes tartózkodási engedélyt,
továbbá
• a lakás feletti rendelkezést, illetve jogosultságot igazoló okiratokat (pl. bérleti
szerződés, tulajdoni lap).
A szálláshely, illetve a szálláshely megváltoztatásának bejelentését a lakásba köl-

tözést követő három munkanapon belül kell teljesíteni.
A szálláshely bejelentését igazoló szelvényt az úti okmányban, illetőleg a tartóz-

kodási engedéllyel együtt kell őrizni, és ellenőrzés esetén az arra feljogosított hatóság-
nak bemutatni.

Állampolgársággal kapcsolatos eljárások
1. A Magyarországon való letelepedés főbb szabályai
A Magyarországon való letelepedés kérelmezése a következő négy fő szakaszra osztható:

1. A kérelmezőhöz legközelebb eső regionális igazgatóság vagy ügyfélszolgálati
iroda felkeresése a feltételek megismerése és a kérelem benyújtására rendszeresített
formanyomtatvány átvétele végett.
2. A formanyomtatvány kitöltése és a csatolandó okiratok beszerzése.
3. Ezen iratoknak személyes benyújtása a jövőbeni magyarországi lakóhely sze-
rint illetékes regionális igazgatóságnál vagy ügyfélszolgálati irodánál.
4. Amennyiben a letelepedésnek jogszabályi akadálya nincs – a hivatalos eljárás
lefolytatása után –, az idegenrendészeti hatóság a kérelmező útlevelében a letelepe-
dés tényét igazoló okmányt helyez el, illetve az okmányiroda személyazonosító igazol-
ványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki részére.
Tehát az első három szakasz az ügyfél által végzendő tevékenységeket foglalja

magában, a negyedik pedig az idegenrendészeti hatóság eljárását.
A letelepedés engedélyezésének jogszabályi feltételei a következő tárgyköröket érintik:

1. Magyarországon való tartózkodás kötelező időtartama;
2. megélhetés biztosítása;
3. lakhatás biztosítása;
4. csatolandó okiratok.
1. A kérelmezőnek legalább 3 éven át megszakítás nélkül, jogszerűen és élet-

vitelszerűen Magyarországon kell tartózkodnia. E feltétel alól felmentést kaphat az, aki
tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és
• letelepedését családegyesítés céljából családtagként kérelmezi, feltéve, hogy
beutazásától számítva legalább 1 éve magyar állampolgárral, letelepedési
vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, vagy menekültként elismert külföl-
di állampolgárral családi életközösségben jogszerűen Magyarországon tar-
tózkodik; a házastárs esetén további feltétel, hogy a házasságot a kérelem be-
nyújtását megelőzően legalább 2 éve megkötötték;
• magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy felmenője ma-
gyar állampolgár volt.
Családtagnak minősül a külföldi házastársa, eltartott leszármazottja, örökbe foga-

dott vagy nevelt gyermeke, a házastárs gyermeke, kiskorú esetén a szülő, továbbá a kül-
földi és házastársa eltartott felmenője. Családegyesítés esetén a családi életközösség
akkor valósul meg, ha a családtagok életvitelszerűen közös háztartásban élnek.
2. A külföldi magyarországi megélhetése igazolható:

• magyarországi pénzintézetnél készpénz megtakarítást igazoló pénzintézeti
igazolással;
• megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni ér-
ték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;
• a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres munkavégzésre irányuló jogvi-
szonyból származó adóköteles jövedelmet igazoló adóhatósági igazolással;
• egyéb magyarországi rendszeres jövedelemszerző tevékenységből származó,
közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;
• külföldről Magyarországra folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar
pénzintézeti igazolással;
• Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelme-
ző eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló sze-
mély tartási képességét igazoló okirattal.
3. A külföldi magyarországi lakhatása igazolható:

• a kérelmező magyarországi lakása tulajdonjogát igazoló 3 hónapnál nem ré-
gebbi tulajdonilap-másolattal;
• lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;
• a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lak-
hatását biztosító nyilatkozattal.
Személyenként legalább hat négyzetméter lakószoba-terület szükséges.
Nem kell lakhatási feltételt igazoló okiratot csatolni, ha tartózkodási engedély ki-
állítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmében a külföldi ezt már csatolta és az
nem változott meg.
4. A kérelemhez csatolni kell a következő okiratokat:

1. természetes személyazonosító adatokat;
2. állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot (útlevél, állampolgársági bi-
zonyítvány);
3. születési anyakönyvi kivonatot;
4. házasságban élő kérelmező esetén házassági anyakönyvi kivonatot is;
5. házasság megszűnését igazoló okiratot (házastárs halotti anyakönyvi kivonata,
házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozat);
6. kiskorú kérelmező esetén a személyes joga (állampolgársága) szerinti okiratot
arról, hogy a letelepedésének nincs törvényes akadálya;
7. büntetlen előéletet igazoló 6 hónapnál nem régebbi okiratot;
8. a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot;
9. nyilatkoznia kell, hogy szenved-e közegészséget veszélyeztető betegségben,
fertőzőképes, illetve kórokozó-hordozó állapotban van-e, ezekre tekintettel részesül-e
rendszeres, kötelező ellátásban. Ha igen, a tartózkodás helye szerint illetékes ÁNTSZ
orvosi vizsgálatok elvégzésére kötelezheti a kérelmezőt.
A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges, külföldön kiállí-

tott – a fenti 3.–6. pontokban megjelölt – okiratokat eredetiben vagy az illetékes kül-
földi hatóság által hitelesített másolatban és hiteles magyar fordítással, valamint – ha
nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – diplomáciai felülhitelesítéssel
együtt kell csatolni. A kérelmező nyilatkozata alapján felmentés adható a fenti 3.–7.
pontokban megjelölt okiratok csatolása alól.

Nem kaphat letelepedési engedélyt:

• akinek magyarországi lakhatása, megélhetése nem biztosított;
• akivel szemben a magyar hatóság előtt büntetőeljárás van folyamatban, vagy
ezzel összefüggésben körözés alatt áll;
• aki közegészséget veszélyeztető betegségben szenved;
• aki büntetett előéletű és az ehhez fűződő joghatások alól nem mentesült;
• akinek letelepedése a nemzetbiztonságot sérti, vagy a Magyar Köztársaság
érdekeit veszélyezteti.
A letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró idegenrendészeti ha-

tóság százhúsz napon belül bírálja el. E határidőbe nem számít bele a szakhatósági
eljárás időtartama, amely 45 napot vesz igénybe.
Az első magyarországi lakóhely bejelentési kötelezettségének teljesítésére a lete-

lepedési engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kerül sor. Az idegen-
rendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolni a lakás feletti rendelkezési,
illetve használati jogosultságot, ki kell tölteni a lakóhely bejelentésére szolgáló betét-
lapot, és azt a lakás tulajdonosával vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogo-
sulttal, mint szállásadóval, is alá kell íratni. Az idegenrendészeti hatóság a letelepedés
tényét igazoló okmány kiállításával egyidejűleg az első lakóhely bejelentéséről ható-
sági bizonyítványt állít ki. Ezen okmányok kézhezvételétől számított három munkana-
pon belül a kérelmezőnek fel kell keresnie a lakóhely szerint illetékes települési önkor-
mányzat jegyzőjét, ahol részére a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági
igazolványt, illetve személyazonosító igazolványt állítanak ki. A továbbiakban lakóhely-
ének megváltozása esetén a lakcímbejelentést az új lakóhelye szerint illetékes telepü-
lési önkormányzat jegyzőjénél teljesítheti.
2. A meghívólevél
A meghívólevélre azért szükséges kitérnünk, mert ha a külföldi látogatás céljából

utazik be és tartózkodik Magyarországon, a beutazás és tartózkodás anyagi fede-
zetét a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban érvényes meghívólevéllel is
igazolhatja.
A meghívó magyar állampolgár vagy érvényes bevándorlási, letelepedési, tartóz-

kodási engedéllyel rendelkező külföldi lehet, aki a meghívólevelet, a hatósági hozzá-
járulás iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon a lakóhelye vagy tartózko-
dási helye (illetve ha a meghívó jogi személy, a székhelye) szerint illetékes területi ide-
genrendészeti hatóságnál – ügyfélszolgálati irodánál, regionális igazgatóságnál – sze-
mélyesen (jogi személy esetén képviselője útján) nyújthatja be. A személyes benyúj-
tás alól kivételes esetben – ha pl. a meghívó idős kora, betegsége, kórházi kezelése
ezt indokolja – felmentés kérhető az illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól.
Az eljárás díjköteles, melyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejű-

leg kell leróni.
Meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátása iránti kérelemre egyéni utazás-
hoz 2000 Ft, csoportos utazáshoz 4000 Ft illetéket kell leróni.
Meghívás esetén a szállás és az anyagi ellátás biztosítását igazolni kell.

• A szállás igazolható különösen a lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogát
igazoló okirattal, lakásbérleti szerződéssel, kereskedelmiszálláshely-foglalással.
• A meghívás anyagi fedezetét pedig, különösen természetes személy meghívó
esetén, jövedelemigazolással, adóigazolással, jogi személy esetén adóigazo-
lással lehet igazolni.
A meghívólevél hat hónapon belül használható fel. A hatóság a meghívólevelet a meg-

hívónak adja ki, akinek gondoskodnia kell a meghívott külföldihez történő eljuttatásáról.
Fontos továbbá a kötelmi jogi vonatkozás, miszerint a meghívó a meghívólevélben vállalt
kötelezettség elmulasztásával a másnak okozott kárt és költséget köteles megtéríteni.
3. A honosítás
A honosítási kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes önkormányzat pol-

gármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél személyesen kell benyújtani a
125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott nyomtatvá-
nyon, amit a 119/2005. (VI. 28.) kormányrendelet módosított. A kérelemhez mellékel-
ni kell a honosítás törvényi feltételeinek igazolására szolgáló, valamint az állampolgár-
sági jogszabályokban meghatározott egyéb iratokat. A honosítási kérelemhez egyide-
jűleg névmódosítási kérelem is kapcsolható.
Honosítását kérheti az a külföldi, aki

• a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig (lásd alább) bevándo-
roltként, menekültként vagy letelepedettként, illetve EGT tartózkodási enge-
déllyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként folya-
matosan Magyarországon lakott;
• büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
• igazolja, hogy magyarországi lakása és megélhetése biztosított;
• igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes
vizsgát tett vagy ez alól a törvény alapján mentesül és
• honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.
Időbeli megkötöttség nélküli Magyarországon lakás után kedvezményes hono-

sítást kérhet az, aki
• magyar nemzetiségűnek vallja magát, és igazolja vagy valószínűsíti, hogy fel-
menői – szülő, nagyszülő, dédszülő stb. – között volt magyar állampolgár.
Háromévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kér-

het az, aki
• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve
házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy

• kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy

• magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy), vagy
• magyar hatóság menekültként elismerte.
Ötévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet

az, aki
• Magyarország területén született, vagy
• kiskorúsága idején már letelepedett vagy bevándorolt Magyarországra, vagy
• hontalan.
Nyolcévi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti a honosítását az, aki

nem tartozik az alábbi kategóriák valamelyikébe.
Az alkotmányos alapismeretek2, az ún. „állampolgársági” vizsga tekintetében a

kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban je-
lentkezhet a vizsgára. A vizsgáért díjat kell fizetni, amelynek mértéke 5000 forint. Nem
kell vizsgáznia annak, aki
• cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy
• magyarországi felsőoktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban szerzett
diplomát, vagy
• külföldön magyar nyelvi tagozatú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intéz-
ményben szerzett végzettségét tanúsító bizonyítványt, illetve oklevelet, vagy
• a kérelem benyújtásakor a 65. életévét betöltötte, vagy
• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása
miatt képtelen a vizsga letételére.
A honosítási kérelem mellékletei:

• nagykorú kérelmezők saját kézzel írott önéletrajza és egy arcfényképe;
• születési anyakönyvi kivonat;
• családi állapotot igazoló okmány, pl. házassági, halotti anyakönyvi kivonat,
jogerős bontóítélet (a születési anyakönyvi kivonatot és a családi állapotot iga-
zoló okmányokat eredetiben, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csa-
tolni; Magyarországon hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitele-
sítő Iroda készít);
• magyarországi megélhetés igazolása (erre alkalmas irat pl. a munkáltatói iga-
zolás és az APEH által kiállított jövedelemigazolás; nyugdíjas esetében a nyug-
díjigazolvány vagy a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata a nyugdíjszel-
vénnyel együtt; eltartott személy esetében befogadó nyilatkozat a befogadó
jövedelemigazolásával együtt);
• magyarországi lakás igazolása (erre alkalmas irat pl. az adásvételi szerződés
másolata és/vagy tulajdoni lap; lakásbérleti szerződés a bérbeadó tulajdonjo-
gát igazoló tulajdoni lappal együtt; befogadó nyilatkozat a befogadó tulajdon-
jogát igazoló tulajdoni lappal együtt);
2 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 7. sz. melléklete határozza meg a vizsgakövetelményeket, amelyet a 119/2005. (VI. 28.)
korm. rendelet módosított.
• igazolás az alkotmányos alapismeretek vizsgáról vagy a vizsga alóli felmentés
igazolására szolgáló irat (pl. gondnokság alá helyezést elrendelő határozat, a
végzettséget tanúsító diploma közjegyző által hitelesített fénymásolata, egész-
ségügyi intézmény igazolása).
4. A visszahonosítás
Akinek magyar állampolgársága megszűnt, visszahonosítás révén nyerheti azt el újra.

A visszahonosítási kérelem beadására a honosítás szabályai vonatkoznak.
Visszahonosítását kérheti az a külföldi, aki

• magyar állampolgár volt, de a magyar állampolgárságát elvesztette vagy meg-
szűnt;
• bevándoroltként, letelepedettként vagy menekültként bejelentett magyaror-
szági lakóhelye van;
• büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folya-
matban;
• igazolja, hogy magyarországi lakása és megélhetése biztosított;
• honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.
A visszahonosítási kérelem mellékletei:

• nagykorú kérelmező saját kézzel írott önéletrajza és egy arcfényképe;
• születési anyakönyvi kivonat;
• családi állapotot igazoló okmány, pl. házassági, halotti anyakönyvi kivonat,
jogerős bontóítélet;
• magyarországi megélhetés igazolása;
• magyarországi lakás igazolása;
• a kérelmező egykori magyar állampolgárságának igazolására vagy valószínűsí-
tésére szolgáló irat (pl. a magyar állampolgárság elvesztését tanúsító bizonyít-
vány, elbocsátási vagy lemondási okirat; állami anyakönyvi kivonat, magyar ka-
tonakönyv, magyar útlevél, magyar személyi igazolvány, lakcímbejelentő stb.).
5. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai
A honosítási vagy visszahonosítási kérelem benyújtásakor a kérelmező egyidejűleg

kérheti:3
• azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse (a ké-
relmet magyar hatóság által kiállított okirattal – pl. állami anyakönyvi kivonat,
állampolgársági okirat vagy bizonyítvány, névváltoztatási okirat, magyar útle-
vél, lakcímbejelentő, illetőségi bizonyítvány stb. – kell alátámasztani);
3 A névmódosítási kérelmet a 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 8. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon kell előter-
jeszteni.

• azt, hogy többtagú családi nevéből egy vagy több tagot, valamint a nemre uta-
ló végződést vagy névelemet elhagyhassa;
• családi nevének magyarra fordítását (a kérelmet az Országos Fordító és For-
dításhitelesítő Iroda szakvéleményével kell alátámasztani);
• hogy amennyiben az érintett külföldi helységnek volt hivatalos magyar elneve-
zése, az eljárás során kizárólag azt használják.
A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő meg-

szerzéséről a köztársasági elnök – a belügyminiszter előterjesztésére – honosítási, il-
letőleg visszahonosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági
esküt vagy fogadalmat kell tennie, amelyre a lakóhely szerint illetékes polgármester
küldi meg a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy fogada-
lom letételének napjával szerzi meg. Határidőket lásd az állampolgársági eljárással
foglalkozó fejezetben.
6. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
Lakóhelyétől függetlenül kérheti vissza a magyar állampolgárságot az, aki azt

• megfosztással;
• 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között elbocsátással; vagy
• mint Németországba áttelepülésre kötelezett személy vesztette el.
A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozatot Magyarorszá-

gon élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala
anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes magyar
konzuli tisztviselőnél személyesen teheti meg.4
A nyilatkozathoz mellékelni kell:

• az eredeti születési anyakönyvi kivonatot;
• a családi állapotot igazoló okiratokat – idegen nyelvű okiratot hiteles magyar
nyelvű fordítással ellátva, valamint
• elbocsátottak esetében az eredeti elbocsátási okiratot.
A magyar állampolgárság nyilatkozattal történt visszaszerzéséről a belügyminisz-

ter okiratot ad ki.
7. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem
Bárki kérheti annak igazolását, hogy

• magyar állampolgár;
• magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt;
• nem magyar állampolgár (soha nem volt magyar állampolgár).
4 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon nyújtható be a kérelem.
Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet Magyarországon élő kérelmező a
lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjé-
nél, külföldön élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél
nyújthatja be.5 Ha a konzulnál történő személyes benyújtás nehézségbe ütközik, a ké-
relmező az adott államban arra feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazo-
nosságát és hitelesíttetheti aláírását, majd a kérelmet az illetékes magyar konzulnak
kell megküldeni.
Az állampolgársági bizonyítvány illetékköteles, az eljárási illeték összege 1500 Ft,

melyet Magyarországon illetékbélyegben, külföldön a konzul tájékoztatása szerinti
módon kell leróni.
A kérelemhez mellékelni kell:

• a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
• a családi állapotát igazoló okiratokat;
• a szülei (esetleg nagyszülei) anyakönyvi okiratait, ha a kérelmező (és szülője)
külföldön született, valamint
• egyéb olyan okiratokat, amelyek az állampolgárság igazolását elősegítik (pl.
lejárt magyar útlevél, állampolgársági okirat vagy bizonyítvány, személyazono-
sító igazolvány stb.).
Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát;
b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét;
c) a ténymegállapítást;
d) a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését;
e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a
hatóság bélyegzőlenyomatát;
f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.
Az állampolgársági ügyek összességével kapcsolatban elmondható, hogy azo-

kat a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztálya intézi.
De az állampolgársági kérelmeket nem az ügyfélszolgálati irodán, hanem a lakóhely
szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy konzulnál kell benyújtani.
8. Az állampolgársági eljárás
A letelepedést követően kedvezményes honosítás esetén, tehát a magát magyar nem-

zetiségűnek valló, és azt igazoló vagy valószínűsítő személy, akinek felmenői között
volt magyar állampolgár, azonnal előterjeszthetik a honosítási kérelmet, és megindít-
hatják az állampolgársági eljárást.
5 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon nyújtható be a kérelem, amelyet a
119/2005. (VI. 28.) korm. rendelet módosított.

Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az ál-

lampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadá-
sa iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani:
a) Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illeté-

kes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivata-
la anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközpon-
ti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b) külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal

(lásd fentebb és alább), továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti ké-
relem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell ír-
ni. Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet
benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.
Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvé-

teltől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.
Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett

a) születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét;
b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét,
születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét;
c) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének he-
lyét és idejét;
d) lakcímét, valamint
e) az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.
Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell:

• születési anyakönyvi kivonatát;
• a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá
• a kérelem elbírálásához a kedvezményes honosítás, visszahonosítás, lemon-
dás és magyar állampolgárság igazolásához szükséges fentebb meghatáro-
zott feltételek meglétét igazoló okiratokat.
Ha az állampolgársági kérelemben kötelezően – fentebb az a)–c) pontokban – meg-

határozott adatokat magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatokat igazoló ok-
irattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről.
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű okiratot

hiteles magyar nyelvű fordítással és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állam-
polgársági kérelemhez csatolni.
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okirato-

kat a kérelmező nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidő kitűzésé-
vel és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt
felhívhatja. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypót-
lási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, korláto-

zottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen kérelmező nevében törvényes kép-
viselője terjesztheti elő. Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásá-
hoz – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mel-
lékelni kell. Házastársak, illetve szülő együtt élő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagy-
korú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar ál-
lampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.
A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakó-

helye szerint illetékes polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli
tisztviselőnek, akik az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesítik a kérelmezőt
az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a felhívás kézbesítésétől számított két

hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbít-
hatja. Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől
számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszaho-
nosítási határozat hatályát veszti.
9. A magyar állampolgárság megszerzése
A magyar állampolgárság megszerezhető honosítással, illetve visszahonosítással, va-

lamint egy speciális esetben írásbeli nyilatkozat elfogadásával. Előbb a speciális eset-
kört ismertetjük.
A Magyar Köztársaság elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatko-

zattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:
1) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól
való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957.
évi V. törvény alapján megfosztottak magyar állampolgárságától, továbbá az, aki a Ma-
gyar Köztársaság kormányának 7970/1946. ME-rendelete, a 10.515/1947. korm. ren-
delet, a 12.200/1947. korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát,
valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2.
napja között elbocsátással szűnt meg;
2) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei kül-
földi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, felté-
ve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat
megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilat-
kozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg;
3) aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-
je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az ál-

lampolgárság megszerzését, és határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadá-
sának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
Általános esetben a magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszaho-

nosítással szerezhető meg, amelyre irányuló kérelemről a köztársasági elnök dönt, a
belügyminiszter előterjesztése alapján. Az előterjesztés határideje honosítás esetén ti-
zenkét hónap, visszahonosítás esetén pedig hat hónap. Az állampolgársági bizo-
nyítvány kiadása iránti kérelemnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz ele-
get. Lemondási kérelem esetén is hat hónap a határidő.
Ezek a határidők a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a bel-

ügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben, egy ízben, három
hónappal meghosszabbítható. A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a
lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyít-
vány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen eset-
ben az eljárást a belügyminiszter megszünteti.
Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat,

kivéve, ha a törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv
a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott
eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultsá-
gát nem igazolja.
Konzulátusok elérhetőségei
HORVÁT KÖZTÁRSASÁG UKRAJNA
Zágráb konzuli hivatal Kijev konzuli hivatal

Cím: 10 000 Zagreb, Pantovzak 255-257 Cím: Ul. Rejtarszkaja 33. Kijev 01034
Előhívó: (00)-(385)-(1) Előhívó: (00)-(380)-(44)
Telefon: 4890-906 Telefon: 238-6381, 238-6382, 238-6384
Fax: 4579-302 Ügyelet: (00)-(380)-(67)-233-0319
Konzul: Dunai Péter Vezető konzul: Almási Sándor
E-mail: secretary@hungemb.hr Konzul: Máthé Szabolcs, Redele József,
Ügyfélfogadás: Ujlaki György
október 1.–május 31. hétfő, szerda, péntek: Fax: 233-3221; konzuli fax: 230-80-04
9.00–12.00 E-mail: consulate@kiev.farlep.net
június 1.–szeptember 30: minden munka- Honlap: http://www.hungaryemb.kiev.ua/
nap: 9.00–12.00 ukr/consulate/ és http://www.hun-
Konzuli kerület: egész Horvátország, kivéve: garyemb.kiev.ua/rus/consulate/
Eszék-Baranya; Vukovár-Szerémség; Brod- Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök:
Szávamente; Pozsega-Szlavon; Verőce-Drá- 9.00–12.00 és 14.00–16.30, péntek:
vamente; Belovár-Bilogora; Kapronca-Körös 9.00–12.00 és 13.30–14.30
és Muraköz megyék. Konzuli kerület: Ukrajna egész területe, bele-
értve a Krími Autonóm Köztársaságot is, ki-
Eszék Főkonzulátus véve Kárpátalja megye, Lemberg (Lvov) me-
Cím: 31000 Osijek ul. Stjepana Radica 15. gye, Ivano-Frankovszk megye, Csernyovci
Előhívó: (00)-(385) megye, valamint Grúzia egész területe
Telefon: 31-250-150
Ügyelet: 98-281-211 Ungvár főkonzulátus
Fax: 31-200-533 Cím: Viszoka u. 60. Ungvár 88000
Főkonzul: Magyar József Előhívó: 00 380 312
Konzul: Lennert István Telefon: 61-61-79, 61-40-89
E-mail: huconsesk@hi.htnet.hr Ügyelet: 00 380 67-312-22-47 (mobil)
Ügyfélfogadás: kedd, szerda, csütörtök: Fax: 63-77-27
9.00–12.00 Főkonzul: Sziklavári Vilmos
Konzuli kerület: Eszék-Baranya (Osjecko- Konzul: Ábrahám Ferenc, Szentpéteri Berta-
Baranjska Zupanija); Vukovár-Szerémség lan, Viczián Tamás
(Vukovarsko-Srijemska Zupanija); Brod- E-mail: titkarsag@konzulatus.uz.ua
Szávamente (Brodsko-Posavska Honlap: www.konzulatus.uz.ua
Zupanija); Pozsega-Szlavon (Pozesko- Konzuli kerület: Kárpátalja megye, Lemberg
Slavonska Zuponija); Verőce-Drávamente (Lvov) megye, Ivano-Frankivszk megye,
(Viroviticko-Podravska Zupanija); Belovár- Csernyivci megye
Bilogora (Bjelovarsko-Bilogorska
Zupanija); Kapronca-Körös (Koprivincko- Ungvár ügyfélszolgálati iroda – vízum-
Krizevacka Zupanija) és Muraköz ügyek
(Medimurska Zupanija) megyék Eszék Cím: Ungvár 8800, Perehoma u. 92.
székhellyel. Előhívó: 00 380 312

Telefon: 67-11-90, 67-10-57 Főkonzul: Varga Imre

Fax: 67-10-57 Vezető konzul: Tápi Lajos
Vezető konzul: Viski János Konzul: Siposné Lukács Ilona,
Konzul: dr. Szabó Endre, dr. Kálmán László, dr. Csobánci-Horváth Iván
Szuromi Antal E-mail: huconsab@tippnet.co.yu
Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök: Honlap: www.hukonzulat.org.yu
8.30–16.00, péntek: 8.30–13.30 Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök:
9.00–15.00, péntek: 9.00–13.00
Beregszász ungvári főkonzulátus bereg- Konzuli kerület: Vajdasági Autonóm Tarto-
szászi ügyfélszolgálati irodája mány
Cím: 90200 Beregszász, Bogdán
Hmelynyickij u. 53.
Előhívó: (00-380) (31-41) ROMÁNIA
Telefon: 425-81, 425-82, 425-83,
06-20-464-1600, 06-20-464-1611 Kolozsvár főkonzulátus
Fax: 425-84, 425-85 Cím: Piata Unirii nr. 23. Kolozsvár 3400
Vezető konzul: Csengeri János Előhívó: 00-40-264
Konzul: Kállay László, Péter László Telefon: 596-300, 590-561
E-mail: huconbrg@beregovo.ukrtel.net Ügyelet: 00-40-744 703-290
Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök: Fax: 594-109, 597-335
8.30–16.00, péntek: 8.30–13.30 Főkonzul: Dr. Cseh Áron Gusztáv
Konzuli kerület: Kárpátalja megye, Lemberg Konzul: Szentpéteri István,
(Lvov) megye, Ivano-Frankivszk megye, Ludányi-Horváth Attila
Csernyivci megye E-mail: kolvizum@mail.rdscj.ro; hucon-
skol@cluj.astral.ro
koltitkarsag@mail.rdscj.ro
SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek:
8.30–12.00
Belgrád nagykövetség konzuli osztálya Konzuli kerület: Arad, Bihar, Kolozs,
Cím: Ulica Vladete Kovacevica 3. Szatmár, Szilágy és Temes megyék
Előhívó: 00-381-11
Telefon: 369-3400 (vízuminformáció) Bukarest konzuli hivatal
Ügyelet: 00-381-11-244-8737 Cím: Str. Henri Coanda 5. Bucuresti 71119
Fax: 369-3401 Előhívó: 0040-21
Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök: Telefon: 312-04-68, 312-74-73
8.30–16.00 pénteken: 8.30–13.30 Ügyelet: 0040-21-643-188
Konzuli kerület: Vajdaság Autonóm Terület Konzul: Hodicska Tibor
kivételével Szerbia, illetve Montenegró tag- Fax: 312-74-70
köztársaság egész területe E-mail: huconbuc@ines.ro
Honlap: –
Szabadka főkonzulátus Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, csütörtök, pén-
Cím: Dure Dakovica u. 3. 24000 Subotica tek: 08.30–11.30
Előhívó: (00)-(38)-(1)-(24) Konzuli kerület: a Kolozsvári Főkonzulátus
Telefon: 626-300 öt megyéjét nem számítva Románia többi
Ügyelet: 063-519-790 (00-38-1-63-519-790) része.
Fax: 552-427
Idegenrendészeti eljárások díja
A 35/2001. (XII. 22.) BM–KüM együttes rendelet melléklete szerint:
I. Vízumdíj
1. Rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító vízum,
illetőleg repülőtéri tranzitvízum iránti kérelemre 35 EUR
2. Rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító
vízum, illetőleg repülőtéri tranzitvízum iránti kérelemre, soron
kívüli eljárásban vagy határátkelőhelyen 45 EUR
3. Tartózkodási vízum iránti kérelemre
a) külföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye szerinti képviseleten 50 EUR
b) más külképviseleten 75 EUR
c) belföldi vízumkiadó hatóságnál 18 000 Ft
4. Tartózkodási vízum iránti kérelemre, szezonális
munkavállalás céljából 30 EUR
5. Vízum külön lapon történő kiadásának díja a vízumdíjon felül 25 EUR
II. Tartózkodási engedéllyel és letelepedési engedéllyel összefüggő eljárási díj

1. A tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem 5000 Ft
2. EGT tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem 1500 Ft
3. A tartózkodási engedély okmány pótlása iránti kérelem 4000 Ft
4. A tartózkodási engedély okmánycseréje iránti kérelem 3000 Ft
5. A letelepedési engedély kiadására irányuló kérelem 8000 Ft
5. A letelepedési engedély okmány pótlása iránti kérelem 4000 Ft
7. A letelepedési engedély okmánycseréje iránti kérelem 3000 Ft
III. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos díjak

1. A hontalan útlevél iránti kérelem 4000 Ft
2. A bevándorolt (letelepedett) külföldi útlevele iránti kérelem 4000 Ft
3. Az egyszeri utazásra jogosító utazási igazolvány kiállítása iránti kérelem
a) külképviseleten 15 EUR
b) belföldi hatóságnál 2000 Ft
IV. Egyéb eljárási díjak

1. Meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátása iránti kérelem
a) egyéni utazáshoz 2000 Ft
b) csoportos utazáshoz 4000 Ft
2. Tartózkodási jogosultság átvezetése új útlevélbe
a) külképviseleten 25 EUR
b) belföldi hatóságnál 3000 Ft
3. Fellebbezési kérelem
b) belföldön 4500 Ft

Fontosabb jogszabályok
• Romániával kötött vízummentességi megállapodás 2003. 10. 23.
• Horvátországgal kötött vízummentességi megállapodás 2000. 06. 29.
• Ukrajna és Szerbia és Montenegró államokkal kötött vízummegállapodás
2003. 11. 01.
• 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
• 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról – (ún.
idegenrendészeti törvény)
• 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról
• 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló
1993. évi LV. törvény végrehajtásáról
• 170/2001. (IX. 26.) korm. rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodá-
sáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról
• 119/2005. (VI. 28.) korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.
évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet, valamint
a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény vég-
rehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) korm. rendelet módosításáról
• 25/2001. (XI. 21.) BM-rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásá-
ról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról
• 35/2001. (XII. 22.) BM–KüM együttes rendelet a külföldiek beutazásával
és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átlakulása (Szer-
kesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi iskolákban (Szer-
kesztette Ring Éva)
Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban
(Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei a határon túli magya-
rok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd és Tibori Szabó Zoltán
tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban; Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképesség egyes kérdései
(Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy Lehel tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (Ádám János, Morvay
Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási közösségek társadalmi
szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándé-
kolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és vallási mikroszociográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség vallási arculata és az orto-
dox egyház társadalmi szerepe
15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének lehetôségei Magyarország
EU-csatlakozása után
Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és a várakozások éve (Szer-
kesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and Expectations (Szerkesztette
Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás (Szerkesztette Kállai
Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still (Szerkesztette Kállai Ernő és
Törzsök Erika)
Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen küldött tájékoztatásaiból
(Szerkesztette Ágoston Vilmos)
A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu), vagy a kiadóban

személyesen átvehetők.

Language

Welcome to Scribd!

Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és állampolgárság megszerzése Magyarországon

Uploaded by

Document Information

Description:

Date uploaded

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Description:

Copyright:

Available Formats

Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és állampolgárság megszerzése Magyarországon

Uploaded by

Description:

Copyright:

Available Formats

Related titles

Beutazás, tartózkodás,

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Szerkesztette: dr. Mézes Zsolt László

Tartalmát tekintve a tájékoztató kitér

Reményeink szerint ez a kiadvány, eljutva mindazokhoz, akiknek erre szükségük

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5

Teljes körű, valamennyi útlevéltípusra kiterjedő, kölcsönös vízummentes utazást

A Magyarországra beutazni szándékozó külföldinek a vízumkérelmet az állandó vagy

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez

Bankkártyával, utazási csekkel, hitelkártyával, készpénzzel, érvényes meghívóle-

A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7

• látogatás céljából történő beutazás esetén az illetékes területi idegenrendé-

A repülőtéri tranzitvízum, az átutazóvízum és a rövid időtartamú beutazóvízum

2. A rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum

A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illeté-

A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is be-

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:

A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:

A beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet bankkártyával, uta-

Az egészségügyi biztosítás megléte igazolandó a vízumkérelem benyújtásakor

A tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételek igazolása az érvényes útle-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9

ható, továbbá annak ténye, hogy a magyarországi tartózkodást követően visszatérhet

Ha magyarországi tartózkodása alatt a külföldi magánszálláshelyen száll meg,

3. A tanulmányi célú vízum

Tanulmányi célból az kaphat vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudományos ku-

A vízumkérelmet az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:

A kérelmezőnek közölnie kell a magyarországi szálláshelyének pontos címét. A

A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hiva-

A kérelemben megjelölt magyarországi szálláshelyet, illetve szálláshely megvál-

A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvé-

4. A jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum

A külföldi Magyarországon vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági,

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11

minősülnek. Munkavégzés céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz munka-

Jövedelemszerzési tevékenységhez nincs szükség külön vízumra akkor, ha a kül-

A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint il-

A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot – a kül-

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:

A kérelemben a külföldinek közölnie kell a magyarországi szálláshelyének pon-

Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor irány-

A vízumkérelmezőt a döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmét

A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak

5. A munkavállalási célú tartózkodási vízum

Ha a külföldi gazdasági társaságot alapított Magyarországon és vezető tisztség-

A magyarországi munkavégzéshez nincs szüksége külön vízumra annak, aki rendel-

A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illeté-

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13

• munkavállalási engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a foglalkoztatás-

A kérelemben közölni kell magyarországi szálláshelyének pontos címét. A vízumki-

Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor itt is

A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hi-

A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak