You are on page 1of 161

,.

w

• IP*'A

ÍO-
; ,^^^;*^i^;:
f > '
•?^K.
.^-•?/. j

Í V *>^ ,
i "> .' V vitai'-'^ -'^ ' ~ '• ''
C^' •*.' •^•' , " y V ^ -

-•>•?:'

Pf^^ .."t>^
v", r
í^,;
k^---^f..'--

J\ ^ -itt- ' -
J"^ ^
t ,. . V-.Í

•Ai"i^í ' v> ' ^ ' ^ r * ^^

^ •.^. '•«:;

.

KIR. VASGYÁR TARTOZÉKAI IA IRTA LATINAK GYULA FŐMÉRNÖK BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1906 . A VAJDAHUNYADI MAGY.

.

1 A VAJDAHUNYADI I MAOV. KIR. VASGYÁR I ÉS TARTOZÉKAI IRTA LATINAK GYULA FŐMÉRNÖK •f BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1906 .

napló 11007-év "^^^• «2. w \ M^ c^ 'l'.'196 M.l.MÚZEUM Ki:K^VTÁRA ftrcv. .N. Í LNyamlNövádól. \^v . 25'2SIS .

(5-ik kép. a haj­ mény is. itt helyi és kudsiri vasgyárakat is. mint a dicső emléke­ E tényezők eredményezték Vajdahunyad kör­ zetű Hunyadi-ház családi fészke. dala. sebes­ élte az erdélyi vasgyártás gyermekkorát. Magyar és oláh. számú nyékén a vasgyártás czéljaira szolgáló beren­ kép : A. fV BÁNYÁSZAT ES REGI HÁMOROK. vaskő. lévén bőviben a vasgyártás alapjául sz. Gábor remek alkotása. szolgáló három fötényezönek: a hatalmas és hegyről nézve). izmosodott meg. — (3. mígnem idők folyamán mos­ Mindezen vasmúveknek pedig a gyalári tani terjedelmét. rengeteg erdőségek­ teszi a gyönyörű stilben épült Hunyadi lovag­ nek és a gépek hajtására megkívántató erő- vár. hogy régebben fontos góczpontja volt dani Szászvárosszékhez tartozó. — Történelmileg nevezetessé gazdag vaskőtelepeknek. amellett a város Vajdahunyad város és környékének helyszín­ német neve «Eisenmarkt» tanúskodik. most pedig a vasiparnak és a ' vaskereskedelemnek. vajdahunyadi vár éjszaki oldala. Mátyás király és Bethlen víznek. illetőleg az ebből előállított nyersvas Hogy pedig a kész vasgyártmányoknak egy­ feldolgozása képezte az alapját. . Hunyadi János. mostani fejlettségét érte el. koron országos piacza volt. melyek együttesen számú kép. (1-sö és 2-ik jelölte. Itt Hunyadvármegyében levő gredistyei.) Nevezetessé teszi a várost azon körül­ magukban foglalván a távolabb fekvő. kép. Jobb központra nem is találhatott a vasipar a Cserna völgyében.) 1. Vajdahuayad város a Szent Péter. A vajdahunyadi vár keleti ol­ «Vajdahunyadi vasgyárak» néven szerepeltek. hiszen ezt maga a természet is mintegy azzá nyelvű lakosainak száma 4000. a Cserna és Zalasd pa­ és kereskedelem az erdélyi részekben. Vajdahmiyad városa Hunyad vármegyében. 4-ik dezések egész sokaságát. kép. rajza. mert takokösszefolyásánál fekszik. Vajdahunyad város a Szent Póter-hegyröl nézve.

már századok előtt. A gyalári. E hegycsoport határai éjszak felé alakkal bírt. míg közvetetlen feküjét dalokon. A Polyana-Ruszka hegység főtömegét kris­ A hunyadmegyei vaskőelöjövetel a leírt tályos kőzetek képezik és pedig első sorban alakulása hegycsoportozaton vonul végig. fiatalabb korú pala és kristályos mész egy­ dél felé az erdélyi Vaskapu szoros.Maros. részben adományozott. mely helyen­ irány egymásután következő. Alun és A hegycsoportozat képződési korára nézve Vádu-Dobri hunyadmegyei községek határain a geológusok általánosan megegyeznek abban. már a havasig (]359m. a felszínen alsó szintekben pedig pátvasköből áll. így ez a mészkő is abból az időből. részben pedig mennyiségben fordul elő. Az eruptív közetek közül pedig tra- vaskö-telepeit. A Királyhágón túli országrósz déli hegycso­ Azonkívül a kristályos mészkő van nagy tö­ portjába tartozó Polyana-Ruszka hegység fog­ megekben képviselve. elojövetel. a bányák külsejéről és segélyével történt. számtalan horpadás. ménye. igen most is található. A telep tekben talált szerszám és eszköz tanúskodik. Vaskövek. miről a gyalári porhanyós vaskőben kivájt mely a felső rétegekben barnavasköbö]. a belső müvele­ csillám éskisebb fészkekben vörösvaskő. melyek Vajdahunyadtól nyugoti chit és bazalt. mikor még a vasgyártás nem még a telepképző kőzethez számítandó. illetve vaskőtelep Gyaláron van. következtetve a a . melyben helyenként kétségtelen maradványa a bucza műveletnek. keleten öntetű településéből. Gyalár. vaskőlencsék is találhatók. — vékony hullámos rétegű agyagpala.)illetöleg Ruszkicza községig krétaképzödmények korszakában ugyanazon terjednek. különösen a mívelés által alárendelten van benne apró szemcséjű vas­ feltárt. Ruda. felkutatott lelőhelyekkel van megállapítva. kép. mely ban vastag rétegű csillámpala. N'ajdaliuiiyad város a Szent Póter-liegyröl nézve. nyugat felé a régi temesi Bánság. a Krassó-Szörény vármegyei Ruszka hogy a «csoportozat)> fővonalaiban. mint jelenleg. A gyalári . az egész hegycsoportozat pedig a Sztrigy. a patakok mellé állított és általa hajtott fúvók A gyalári vaskövek. áthaladva. hanem embeii eröveli fúj- régi leletekből ítélve. A leghatalmasabb ós legnevezetesebb vaskő rómaiak idejében voltak bányamivelés tárgyai. másodsor­ 16 — 17 hóra közé eső osapásiránynyal. (<i. Plocka. Gyalár. irányban Telek. govasdiai és vajdahunyadi hegyol­ a fedút pala képezi. továbbá egyéb üledékes lalja magában hazánk leghatalmasabb barna. vagyis az úgynevezett Hát­ már az első nagy eruptív hatások következ­ szegvölgye. maga csillámpala és mészkő közé van ágyazva. az kisebb-nagyobb méretű üregek.részben művelés ként Gneiszba megy át. Ez utóbbi a legkisebb alatt álló. kóp. a tatás által eszközöltetett. hegytetőkön talált frissítő salak pedig dolomitos mészkő alkotja. kőzetfajta.

mely a gyalári vaskő előjö- vagy másik bánya művelésének hátráltatásá­ vetel olcsó és észszerű lefejtéséhez a legmeg­ val és akadályoztatásával (Bánffy-üreg). kóp. felelőbb.A gyalári bánya térképe 1817-ből. sz. a vaskövek akkori szonyított fuvarbért fizetnek. sz. A gyalári vaskőbánya belső utódai birtokában van. rajztábla. melynek kincstári lovon kosarakban.6 lakó mintegy 12 bányászjobbágy foglalkozik. rajztábla. magassága szekerein szállitják az egyes vasgyárakhoz. vagy a jobbágyok mérete szintes irányban 66—85 m. pedig 19 méter. kizárólag belső műveléssel folyt a munka. A második bá­ szükségletéhez képest évszázadokkellettek. vagy napszíni fejtést alkal­ helyen járnak be és ki. a két bányamérnöktől). talán Riesennek nevezett) szállító eszközökkel A múlt század hatvanas éveinek elején még viszik ki a vaskövet. Jucho Ferencz és velük közlekedik. az üreg magassága pedig 28 méter­ ki avaskövet. melyen az előbb emlí- vaskövet a két üreg méhéből ki is hordják. amennyiben ebbe is. nyából többnyire két ló által vont (Reissen. a két előbbivel határos műveleteinek térképe 1862-ből. továbbá a Polica-üreg. számú rajztábla.) 4. Eddig a leírás. csak azután kezdték a külső kincstári bányába is egy és ugyanazon a mű­ fejtésü rendszert. még pedig az egyik mazni. (II. A vajdahunyadi vár keloti oldala. a bánya térképe 1778-ból). mint olyat. A harmadik bánya a báró Barcsay György (III.. A gyalári kik a bányászás verejtékes munkája mellett. onnan tovább vagy (14 darab) nek mérhető . oly méretű üregeket tüntet fel. tettRánft'y-üregszintes méretei57—64 méterig Az első bányából a bányászok háton viszik terjednek. levő térképet (I. A fejtési rendszer változtatását különösen Tekintve az 1778-ból származó birtokunkban azon körülmény követelte. hogy az üregek a . — 3. a jobbágyoknak pedig az út távolságához vi­ melyeknek kiműveléséhez.

Vajdahimyad és környékének helyszínrajza. kúp.Vidn íokh 5. 1 : 15000. . -.

a téli fagyok okozta omlások végett barnavaskö l. folytatólag azután a II. gurítók és tárók kötik össze lés alá vétetett (13. bánya látóképe).182 « (85"5«) kezdetét. a szállító vasutak Ibéri nevű völgyben megindult a kutatás és új vonalakkal megtoldattak úgy. tartott. számú kép. év végéig az I-ső belső műveletből . a meredek hegyoldal 5 szintre altáróval). míg a gyalári vasköbánya Buczek József főmérnöktől. számú kép. sz. menczéket látta el vaskővel. kép. Mihálybányai fejtő- A gyalári vaskőbánya termelését. A gya­ csak a govasdiai és topliczai nagyolvasztókat. számú kép.. .. lári főbánya. III. Pejtőműhelyek a főbánya bánya nehézség nélkül ellátta vaskövei. A gyalári vasérczbánya átnézeti térképe.679. szintjén. (IV. kép. 243.) Azonban a vajdahunyadi három nagy olvasztó A vajdahuiiyadi uagyolvasztótelep létesí­ kiépítésével a vaskőszükséglet erősen emel­ tésével a gyalári vaskőbányászat is hatalmas kedvén. nem voltak szükségesek. . számú kép. ezeket a gyalári fő­ 10... ebből pedig..435. szükségessé vált a feltárásoknak meg­ lendületet nyert. Bánfíy-üreg a gyalári föbányán._ .. ott hálózat jelenleg 20-4 km.903 « (14-ö « ) szint.536. valamint a hámorok mellett levő parasztke- A gyalári főbánya látóképe... 1891-ben afőbáiiyától nyugatrafekvő Valea szintek jobban feltárattak. pátvaskö. kiterjedt mértékben megindíttattak.. és aKerpely altárószint vétetett müvelés alá. osztatott (14.fel(12-ikkép): ket teljesen be kellett szüntetni. hogy egyes fejtöműhelye. A fejtés jelen­ Bányafeltárás. 1. a mellékelt diagramm tünteti lyesekké váltak. .. A Mihály­ egymással (11. A gyalári vasbányán a Cassilorvölgyi telepek feltárásakor talált IX._ 1. Siklók a Kerpely.60á « (ÍJl'öo/o) alig voltak bejárhatók. az egyes szintekben termelt vas- . 8. számú kép. számú rajz­ A hányafeltárás a vaskőszükséglettel lépést tábla. számú kép. líjabbi feltárások 6. az egyes fejtőszin. Ez időtől az 1881. leg is négy szintre terjed ki. hogy a vasúti miután az előmunkálatok sikerrel jártak. tavaszszal 1905-bon termeltetett . • / • 9.085 q. a fejtő.481 « (8 5 « ) A napszíni fejtés az 1863-ik évben vette napszini fejtésből . a kutatások és előmúveletek indítása is. háttérben a faluval. az úgynevezett Mihálybánya 1893-ban műve­ teket pedig siklók. az 1860— műhelyek). évekből. 142.8 rendszer nélküli lefejtések által oly veszé­ 1904... — III. Mindaddig.) 7.. századbeli olvasztókemencze (rekonstruálva).

. 1897.0. Rakodók a Fe^O^ 68-50 o/o gyalári fóbányán. (15. Mn. ennélfogva búvás feltárása czéljából 1896-ban megkezde­ az előműveleti és feltárási munkálatok szor­ tett a Graenzenstein-táró hajtása. E szállító-táró által egyúttal egy A vajdahunyadi IV.. K munkálatok nemcsak a fő. az összes szinteken végigmenő sikló mészkőben ugyancsak keresztülvitetett (Antal segélyével. vastag. A Mihály bánya készletképen szolgáló vaskőnek az altáró szint­ felsőbb szintjei mangánszegény barnavaskőből jére való legurítására szolgál. 0-11 « 1895-ben az altáró 286 méter hosszúságot ért CuŐ 0-05 « el és a vaskőtelepet 46 méter szélességben ke­ P. fejeztetett be. számú kép. 8 0-50 « bani feltárása. pely védőnevü altáró hajtása. Gyalári föbánya. 19-90 « terre hajtatott. 172 m. 7. a Qraenzenstein táró hossza 246 méter. 1899. — Az altáró és a III. a gya­ mely a Vertop-táró szintjéig terjed. számú nagyolvasztónak 30 méter vastag pátvaskötelep lett feltárva. 009 « resztezte. az ottösszegyülemlö bánya­ CaO 0-49 « MgO _ 0-32 « vizek is boltozott csatornában vezettettek el. nagy emelkedéssel és meg nem felelő széles­ Az 1906. mely az alsóbb szintekben éppen úgy.Oj -. czéljából 27 méter magas gurítóakna létesít­ vasdiai nagyolvasztó felé vezető keskenyvá. években a vaskőnek a magasságban és illetőleg 3I0méterhosszuságbanaz Antal nevű a mélységben való kiterjedése kutató-táróval szállító-folyosó hajtatott. mely rakodó a go. az alsó (szállító) szinten épített táró).) Az altáró ez évben 72 mé­ SIO. hanem ide a Valea Cas. tetett. — Az bevonattak. melylyel galmazva lettek. sz. 4 bányára szorítkoztak. évi fejtésből nyert vaskövek átlagos séggel biró altáró lemélyítése vétetett foga­ próbája vegyelemzésnek vettetvén alá. 1900— a Valea Cassilor völgygyei munkába vétetett. illetőleg tatott benne: (809. a Kerpely-altárónak összekötése mint a fóbányán pátvasköbe megy át. talál­ natba. a telep feküjén. 1906. lítás czéljából. felépítése és üzembe helyezése folytán.és Valea Vranyicsorvölgyi kutatások is felé dűlő barna vaskőtelep táratott fel..) zöme éretik el. 1903. mely mvmka 1897-ben meghatároztatott. év óta e táróban rendszeres vasköfejtés folyik. száj ától kezdve 43 méterhossz­ AI3O3.. kövek. hóra 8 fok csapásirányu. kép. melylyel a vaskőtelep belseje. évi folytatólagos feltárásokkal 1894-ben a főbánya legalsó szintjén a Ker. szint összekötése rakodóba szállíttatnak le. hosszúságban. keleti irányban Izzltási veszteség 5-38 « 77 m. hosszban vaskóben. 4-33 « ban beboltoztatott. azontúl 29 méterre Összesen 99-67 »/o 2 .. mely a napszíni műveleten nyert és gányu vasúttal összeköttetett. és 1898. Az elért vaskőtelepuek csapásirány. 1896-ban szál­ állanak.. illetőleg a régi. lári főbánya meglevő berendezése és feltárt mű­ A Valea Cassilor völgyében talált vaskőki­ helyei elégteleneknek bizonyultak. 85 fok alatt éjszak silor. egy átlag 8 m. . háttérben a faluval.

Bánffy-lireg a gyalári föbáiiyán.. kép. .10 1^ m ' ' \ . ^WL 1 jMMMlllk <4 „a^JöSB . '^ 1^1. 3. kép. .. A gyalári föbánya látóképe.iw-ni^^^^^^^H jL Ú-:-' ' ^^IHHI BHH 8.

S E 11. S . Siklók a «Kerpely»-altár()val. kép. l'ojtjuiühülyek a föbánya Ul-ik színtjén. 11 h\ ku\). •5* .

— Az 1897. A gyalári m. 0-Oí « AIII. számú kép. a magas emelkével. az innen kezdődő alaptáró hajtásának vétetett munkába.) az év végéig 142 méter hosz- indított Szukováthy-feltárovágat folytatása. a vaskő­ 104 méter hosszúságban tárta fel a vaskö­ telep vastagsága 1 5 . . Mint külön feltárás táró hajtása (16.Métermázsa 18C5 1870 1875 1880 1885 1890 1895 1000 12. II. év folyamán a Lukács­ hosszúságban tárt fel. évi feltárásokkal együtt a táró hossza befejeztetett.. A Lukács László­ megemlítendő a Meriz-hegy lejtőjén 1898-ban táró szintje. az 1897. IV. mely telep 35 méter táró nyugati feltáró fedüvágata 112 méter. mely a következő években is kelet felé pedig az I. néha éjszakkeleti irányba egy 17 méter vastag pátvaskőtelep lett ke­ csapó. Cu . Ezenkívül telepítve lett nyugat felé kozik. szinti nyugoti napszíni müveletek alatt P . a teleprész különösen az 1898-ban folytatott Ugyancsak a Valea Vranyicsor-völgyben kutatási műveletek által lett felderítve.. kép. és és a feltárás két keresztvágat létesítése által 1898. Ez feltáratott a napszínig.o folytattatott és 1904-ben 231 méter hosszú­ Mn 0-08 « ságot ért el. . lett feltárva. vasérezbányák termelése 1860—1904. 0-04 « fekvő teleprészek feltárása 1894-ben kezdetett A Valea Vranyicsor nevű völgyben. csapásirányában 46 méter hosszban az I. a Szukováthy kutató-táró hajtása tott. szuságot ért el.. m. 12 Fe •í7-95o. mely a következő években is folytatta­ csak 1896-ban. általa előbb egy 7 méter. 185 méter. kir. szállítótáró által. . és VII.. azután mely egy kelet. resztezve. 1—2 méter széles vaskötelepet.. midőn 1897-ben lett az éjszaki vaskötelepet kutató a nyugati fedüfoiyosó 236 méter.8 méter között válta­ telepet. 95 m. ugyan­ meg. a magassági irányban is keleti fedüvágat pedig 36 méterig haladt.. számú keresztvágat.-ben man. számú keresztvágat. a keleti pedig Wagner-táró hajtása is megindítva. a Kerpely-altáróval is vas­ 1896-ban kezdetett meg a Lukács László­ úti összeköttetést nyert. III. Az így feltárt vaskötelep 1897-ben a Graenzeuslein táróval. hossza 1900-bau 134 méter hosszúságot ért el gandús barnavaskő táratott fel.. valamint az Antal Lukács László-táró. melylyel a (55.

14. Mihálybánya látóképe. 13 13 .kép. kép. . Mihálybányai fejtöműhelyek.

. kúp. Rakodók a gyalári föbányán. kép. Lukács László-szint. 18.14 15.

ockeres réteg. E víz­ kelt. mely 1899-ben 102 méter hosszúságot barnavaskőróteg üttetett meg.) fel. melyek a pala gyűrődését követik. itt keresztvágat is. mellett 70—80° düléssel bír. sőt helyenként egészen függőlegesen áll. a retyisórai sik­ mával a tömedék leeresztésére használtatnak lóval. a líetyisóra völgyében. vette kezdetét. azon feltevés Mindezen kutatások. ennélfogva maga a I. miáltal a vaskő napszíni ékült. úgy hogy órán­ kir. A 632. évvégén 544 méter volt. éretett el. 439 méter hosszú keresztvágat méterbenl'20 méter vastag. ezenkívül a Lukács László-táró nyugati pában 0. a napszínig közlekedő emel. . mely a táró tal­ ért el. évben keresztvágat is. mely vízben igen dús volt. merőleges a telep álta­ tárva. év­ folyosó V.) Az altáró hajtása 1901. iránya délkeleti. vastartalma ö'/o. sz. miért is a III. Miután a Lukács László-táró nyugoti végén 866 méter volt a hossza. e kiterjedés megállapítása végett. Ferencz József-altáró geo­ vágatából emelke hajtatott. rült. méter vastag mészkőér követett. lógiai rajza. 12653. elkészült a II.0. a további mészkőrétegen haladtunk át. 15 melyek által a vaskötelep a fekülapig lett fel­ lyezve. szinti nyugati külmüveletekböl. években a vaskőtelepet a fő. a zavaros és hullámszerű település millió métermázsára emelve. számú kereszt. feltárattak és ezek a magas fedópalaréteg helyenkint legyezöszerüleg elhelyezett pala­ miatt belső művelettel lesznek kiművelve. Ez­ hető. A 772 méter­ tekre is nagy súly lett fektetve. keresztvágatából kihajtott magasságában kiékült. resztezett pala oly laza lett. hogy az év készült.386 réteg kereszteztetett. számú volt: az első 410 méterig palában haladt. a pala lefödés a II. a gya. A nyugati hossza 1902. a melyet egész években hasonló czélból. 1903. A 795 métertől a 800 méterig ismét fejtés által olcsón vált lefejthetővó. előmüveletek és feltá­ mellett. ban a retyisórai altáróval keresztezett réteg­ lári vaskőbányászat évi termelő képessége 21/2 sorozat. Ferencz József-altáró a retyisórai völgyben. 65"dülésümészkő által összeköttetett. négy izben szünetelni is volt kénytelen . amelyet 1'15méter palaközzel. szintjén borító palarétegből 40. sz. Az I. a kőzetben (Phyllit) haladt. az év végén hossza 157 méter kéjével együtt. A 761 gurítóaknával. a patak jobboldali után a munka rendszeres karózással nyomult lejtőjén. vaskőtelep is eltolódást szenvedett és igy a A Lukács László-táró szintjén feltárt pátvas. méterben kristályos mészkőeret keresztezünk. 659 és 675 tömedék beszállításának is utat kellett nyitni. úgyszintén a III. Ferencz emeltettek. hogy a vaskötelep a Lukács László rások által a főbányán a vaskó 75 raiéter ma­ szinten felvett 46° dőlését betartja. pet 885 méterben véltük elérni. egy ockeres meg. pénzügyministerium 1898. mely pontokban ismét gurítóaknák lános csapásvonalára. 1904. mig maga a keleti folyosó a azonban három mészkőlap kereszteztetett: fedülapon 102 méterrel haladt előre. (17. a mely 784 méternél ki­ m3 lett eltakarítva. rajztábla. E séges. tömeg elfolyása alatt a Kerpely-táró boltozott Ez az I. és VI. sz. és IV. évi február hóban a ke­ len lévén. (V. a retyisórai sikló közelében van elhe­ előre. melyek a későbbi fejtések alkal­ József (retyisórai) altáró. vagyis e bánya­ mint az átnézeti térképből (IV. A 680 mé­ a fekülapou egy alaptáró hajtása indíttatott terben a mészkő érülési oldalán. 777 méterben mészkőkavics bánya I.2O A feltáró munkálatok melleit az elömúvele. A vaskőtele­ szinti vaskőtelepre is kiterjesztetett. Mivel azon­ gas oszlopban lett hozzáférhetővő téve. rajztábla) kive­ vizek a retyisórai altáróba vezettettek le. I. hullámszerű településű. gyenge vastartalmú az 1896—1898. 20-án kónt körülbelül 36 ms víztömeg folyt el. Az 1903.később a hajtás egészen törmelékbe ke­ munkálatok végrehajtása a nagyméltóságú m. hogy az előre ha- a Lukács László-táró szintje alatt 106'22 mé­ tolás csak szorgos ácsolás mellett volt lehet­ ternyire altáró hajtása vált kívánatossá. évi folyosójával a vaskövek 180 méter hosszon át előrehajtás összegyűrt. rendeletével engedélyeztetett. kép. Ferencz József védönevü altáró. vaskövet 885 méterben természetszerűleg el kötelepnek a mélybe való kiterjedése ismeret­ sem érhettük. vízvezetése egészen kiszáradt. számú keresztvágata is el­ ben 322 méterrel haladt előre úgy. az év végéig palakőzet követett.30 méter vastag volt és a táró fél­ folyosójának II. nevezetesen ben 0'16 méter vastag. 1899-ben a keleti folyosó I. évi ápr.

helyenként elöntötte. I. helyenként agyagos mészkő hordalék fötében I'IO méter.repedések- 17. mert a kel tele. a talpban O'őO méter vas­ tartalmú hasadásokkal átszelve.. Az áttört tiszta tatott. mig végre április hó értük a feküpalát. a retyisórai siklóval. meglevő nagyvolvasztók vasköszükségletét to­ rites mészkő. továbbá G'40 méter vastag pala­ vábbi 100—120 évre biztosítja. erre r i O Az altáró tehát a hozzáfűzött reményeket méter vastag Ankerit. a 919'ö egészen a végéig. ebben halad aztán az altáró ]3-án. kép. A feltárt pátvaskőtelep peni ezél eléretett. a csapás tagsággal méretett. a pátvaskő vet 938 métertől 1001 mé­ lett is mindannyiszor 25—30 méterhosszban terig dolomitos mészkő követte.16 február 26. 16 ló- . Ezután 3-4 méter vastag irányú feltárás azonban már szilárd pátvaskö- vizdús pala következett. az előretörő víz miatt ben mozog. Ez az első pátvaskő ékalaku volt. A feltárás ettől kezdve szakadozott pátvaskő előfordulással. Perenoz József retyisórai altáró. 1001 méterben el­ palában folytattatott. majd 2'GO méter vas­ teljes mértékben kielégítette és a jelenleg tag pátvaskő. az altáró egész szelvényében. réteg közbetelepülésével ismét 5'30 méter Az altáró uagyobbára villamos fúrással haj­ vastag pátvaskő következett. azután 5'90 méter vastag anke. és 8-án. a munkálat egy ideig szünetelt. melylyel a voltakép­ paláig 81'70 méter. kristályos. egész hossza 105G méter. a folyó törme­ pátvaskő tehát 0-90 + 2'00 + 5-30 = 8-20 méter lék az altárót a legnagyobb elővigyázat mel­ vastag. márczius 4. kőzete sok helyen össze van zúzva. a 4 fúrógép hajtására szolgáló. jó minőségű Az áttört telepvastagság a fedüpalától a fekü- pátvaskő üttetett meg. méternél aprószemü.

megindíttattak a fejtöpászták is. de igen végéig ] 52 méter hosszban hajtatott ki. A keleti teleprész feltárása már nem mond­ A nyugati folyosó az altáró 935 méterjéből ható ily kedvezőnek. kőben haladt. 17 ere jii. és II. azonban szívós. sók keleti és nyugati irányban. mindenütt tiszta. 160 Volt.és pátvaskőtörmelék- feszültséggel. 1200 perczenkénti fordulattal. méterig tisztán dolomitban folytattuk. rövidzárásu motor. kel volt tele. számú nyugati Innen a 95. palarétegen kívül. mely láltatott. . hanem már az 5. primaer áram 300 Voltra lesz transformálva. 100 Amper mellett. A primaer áramot a govasdiai elektromos erő­ A 16. és a dolomit a pátvaskőtelepet teljesen ki­ táróval párliuzamosan. míg végre a fedőpala sága megállapíttatott. lefelé kiékülö tott szerkezettel. 1905 tárta fel a telepet. E keresztvágatok az al. melyek közül Az altárónaktervszerinti kihajtása után meg. méterben kereszte­ totta. E czélra a fiOOO Voltos Ezután a jobboldali félvájatvég pátvaskövet. méternél egy a csa­ ként ]()() m-l levegőt. középen MO méter vastag. ettől és egymástól szorította. 1905 végéig 154 méter hosszban folyosó az altáró 924 méterjéből indul ki. Egyiíttal kiiiajtatott az I. a vágat átviteli telep szolgáltatja. Mar vin által javí­ zett. m. méterig a pátvaskö már ankerit- keresztvágat. 42 periódus mellett. mikor 18. Grunyului-i bányafeltárás. egyenáramú specziális fúródynamogépet számú keresztvágattal a telep vastagsága 26 az Unió villamossági részvénytársaság szállí­ méternek méretett. apró szemcséjű pátvaskőben haladva. a vágat pátvaskőben moz­ perczenként 400 fordulatot tett. háromphásisu. — A csapásirányu telep­ indul ki. Az I. A 14. Hajtására szolgál egy pás irányára merőleges repedésbe került. A nyugati kereszt vágatokból sórai altáró hajtásánál nyert alkalmazást. csak az első 74 méterben haladt pátvaskőben. az első a fedöpalát követve. melylyel a vaskőtelep vastag­ tel nagyon vegyes volt. Thomson-Houston-féle. vízoszlopnyomás mellett sziv perezen­ kőben. számú kereszt­ Az altáró légcseréjének előidézésére 2'6 vágattal a telep vastagsága 29 méternek ta­ lóerejü czentrifugál ventilátor szolgál. A feltárást ezután egészen a 152 50—50 méter távolságban telepíttettek. 300 Volt mely agyagos mészkő. de a vágat nem haladt tiszta pátvas­ 90 mm.-ben a dolomitot elhagyva. A 11. gott és elérte a fedöpalát. kép. haladt előre igen iiidíttattak a csapásirányunyomozó telepfolyo­ dús pátvaskőben. a baloldali félvájatvég pedig dolomitot tárt fel. A villamos fúrás a többi része a fedöpala eléréséig tiszta pátvas­ gyalári vaskőbányászatnál első ízben a retyi.

mélységük + 100 -1-200 -1-300 -1-400 -1-500 -(-600 +700 +800 +900 +1000 +1100 4. A telepet itt is egy telep a csapásra merőleges repedésekkel van keresztvágattal határoltuk.18 is a hajtás beszüntetése határoztatott el.300 +300 + soo + ÜOO -1. 20 métere szétzúzott pátvaskövet tárt fel. magassági és mély­ a fedőpala felé eső 2-50 méter már nagyon ségi mérete pedig igen tetemes. amelyek repedések legtöbbje üres.-ÍOO + 400 -I. ban agyagos törmelékkel vannak megtöltve. a ledobott kö­ ankerites. mely repedések szélessége 0'25—r20 telep vastagsága csak 8'ő0 méter. 1:10000 — 000 Ezen feltárási munkálatokkal párhuzamosan 40—50 méter. liogy apátvaskő­ sától tétetett függővé. egyelőre beszün. a Figyelemreméltó ezen feltárási munkánál további elörehajtás a felsőbb szintek feltárá­ első sorban azon tapasztalat.700 + 700 + 601) f 000 + 500 + 500 -I. darab esése után következtetve. míg felfelé a táró fölött né­ megindíttattak a telepítendő akna felé irá­ melyik ugyancsak igen magasra nyúlik. hossza 1905. tettetett. — A nyuló szállító vágatok dolomitban.800 + 800 -I. a felület erősen közül a keleti. a oxydált. volt. ebből is méter között váltakozik.JOO + 100 — 100 19. a nyugati szállító táró hajtása folya­ Ezen repedéseken kívül a nyugati vágat első matban van. 47 méter kihajtása után. év végén 42 m. A kisebb kiterjedésű repedések azon­ teleprész meddő volta miatt. de itt a pátvaskő. . kóp A szterminüsi 400 vasórezbányák térképe. átszőve.

. ... .O4) állanak. akkor való­ kéreg kihűlésével kapcsolatos összehúzódásban színű. is még nyitott repedések keletkeztek. majd csak egyes nyo­ és «Károly» védőnevü négyes bányamértékű. úgy. mivel arra már van szültségeket eredményezett. 1903. évbenmegszereztetett a Sigmondtest­ ságú telep anyaga kovarczos pátvaskö.. hogy ezen eruptív kőzettel kapcsolatos és ránczolódásban találja magyarázatát. 19 E repedések keletkezése valószínűleg aföld. _. év őszén. A telep a csapásra merőlegesen. hogy 3* . O'. míg a szívósabbakban a jelenleg jesen ki van zárva. 0 . Érdekes a keleti csapásirányu teleptáróval SiOj 9-32 « feltárt pátvaskőnél azon jelenség. lepet a feküben éri. Ha­ CuO íjom « • • • • sonlóképpen érdekes a nyugati feltáró folyó­ PjOj 0-05 « ' •• . kutatási és előmunkálati műveleteket megin­ méterig. számú kép.j 0-72 « CaO _ 0-53 « tele van hintve apró Magnetit szemcsékkel. gáti irányban a feltárás eleinte igen kedvezően A grunyului-i vaskotelep feltárási térképe.. hogy a gyalári vaskotelep képződésében. a vájatvég pátvaskőben mozgott. Vádudobritól ke­ tása. Ettől kezdve a feltárás két bányatelek adományozása után megkez. ille­ rőleges. illetőleg zárkutatmány. a Hiille. tehát EK—DNy irányú oldalnyo­ tőleg graphittartalmat jelen esetben legfeljebb másnak.. FeO 4863 »/. éjszaki dülésü 81') pező. Ha elfogadjuk Baumgiirtelnek azon né­ Fe . Nyu pályánál 74 méterrel mélyebben (VI. a feltárt három méter vastag­ gyenge nyom mind lejjebbhúzódott. 3-49 « melyek külön vegyelemezve. rajztábla. ami köz vetetlenül példa. sz. . 83 járásában fekvő két bányatelek és 91 bánya­ méter hosszú táróval van feltárva. melyekbe E legújabbi feltárásokból származó pátvaskö már most is helyenként. 37'82 « zetét.. 18. mutatkozott. vagy folyé­ Végeredményben ezen oldalnyomás foly­ kony carbonillek (CO) lecsapódásával magya­ tán zúzódtak a gyengébb ellenállású kőzetré­ rázhatjuk. oldallagos beszürődés teljes vegyelemzése: utján. hogy sűrűn A\. A telepet kelet felé 08 méter hosszúsá­ let felé mintegy 5 km. távolságban. hogy bazaltkitörés pátvaskövön átha­ okozója volt a repedések csapásirányára me­ ladva.s? « •• ••• kifejezetten észlelt grafittartalma. Ezután meg­ E zártkutatmányok alapján. a kötél­ gon át követtük. A szén. mely a te­ jogosítvány. a közeli pátvaskötelepböl kioldott vas­ tartalmú iszap rakódott le. Mn 1-99 « egy átváltozott tűzeredetű kőzetnek. Hunyadvármegye hátszegi és hunyadi fok alatt. ezután a telep kiékült. 4'ö0 méterben állapíttatott meg.) a de már a 15. a ki­ vérek kolozsvári szeszfőző czég. MgO . a kötélpálya kezdetett a csapásirányu feltáró folyosók haj­ Gruntjului állomása mellett. — illetőleg a búvásokon barnává skő. tiszta vasoxyd- MnO 2-57 « oxydulból {Fea03-t-l''eO:^Pe. 6 hóra 7 fok 30 perez Béldi Tivadar bodolai birtokos tulajdonát ké­ alatt kelet-nyugatnak csap. métertől kezdve. A vaskőtelep vastagsága a további hajtással Grunyului. E graphitnak szerves eredete tel­ tegek össze. COa + H . A fötéu mutatkozó íük a feltárást. ismét eredményesebb volt..fi. a föld mélyéből felhatolt gázalakú. mokban táratott fel.. " sóval áthatolt sötétszürke pátvaskőnél ennek s. _ ••.. egészen a 7"2. fintának is lényeges szerepe van. Gruuyului-i báuyafeltárás. aztMagnetitté alakította át. P 0-02 « (107Í. Ezen vulkáni utóhatások folytán képződtek a pátvas- összehúzódás a hegységtagokban különböző fe­ kőben Jlagnetitszemcsék. 1906. a «Lászlón húzódó keskeny sávban. 34-32 « : Ezen két jelenség magyarázata nagyon két­ Összesen lOO-OQo/o séges.) Gyalárvidéki bányák. a vaskő csak a táró középvonalán át­ dítottuk és még az 1903.

A III. 2-5 km. S 313 0-34 4-02 « telep egy keresztvágattal határoltatott. számú próbában pörkölés után talál­ A nyugati feltáró folyosó teljes hossza az 1905. — a A magasságbeli kiterjedés két emelkével mélybe való kitartását megállapítani. délfelé pedig 34 méter magasságban a napszínig dőlnek átlag 70" mellett. a másik lencsé­ Rekettyefalva község határában. teljes magasságában vaskövet (11). . Ezentúl a vágat részint a fedöpalát kö­ Fe 30-88 52-32 29-86»/o vetve. méterben a táró teljesen vaskőben I. A sterminosi vasérczbányák tárva fel. csapásuk 4 hóra. 20 már a 86. melyeknek hivatása a napszíni képező gyenge (0-25—riO méter) ér. 045 4-04 1-69 « CaO 1-70 0-43« CaO 0-82 0-22 1-80 . PeO 30-2(! — 27-050/O FeO -(. egyenként 0-70 méter vastag Mn 2-40 0-06 2-67 «i Cu 006 5-15 008 « palaréteget áthaladva. tatott : év végén 203 métert.. 5-87 — 7-54 « AI3O3 .PSjO. hosszúságon kö­ ként pedig csak egyes elmosódott nyomok vethető. — A (1074. kép._ 0-03 006« MnO .0. barnavaskő. csapás irányában egymásután elhe­ töltik ki. 20. mig a «. — hajtatott ki. illetőleg a feltárás szintjében Bélditől szereztetett meg. 100-00 ddSSo/o P3O. hosszú és körülbelül 5 méter vastag. 3-10 Mn^üa 0. maga a telep pátvaskőből áll. állott. melyből a «Gusz- czos barnavaskőböl állónak bizonyult. hosszú közt.. melyek közül az egyik 83 m. majd két.. sz. A mé­ táv» és «Károly'> védönevü két bányatelek lyebb szintben.. hogy a grunyului-i vasércztelep voltaképpen több lencsesorozat­ Sterminos.3-76 3-65« SiOj. kezdő feltárási műve­ 60 m.) mágnesvaskő Fe=61—63»/o. P=0-05—0-18»/» Efeltárásból és bányatelekből vett pátvaskö tartalmú.. aRuszka havastól délkeletre tagsága 13 méter. 11106.. a két lencse összeköttetését leteink vannak. ismert vas­ nos iiev'ú dűlőben.. azonban csak kisebb mértékben fordul elő a '<Mária» és «Magdolna» nevű bányatelek 1904.. 110 méterben a pátvaskö. lyezett mágnesvaskőlencse-sorozatnak. II. 0-08 0-Ü6« MgO 4-OD 0-24 3-95 « CuO . (i-58 74-74 7-57 « SiOj 7-62 6-42« PeS. . év őszén a kincstárnak adományoztatott. másika csék csillámpalába vannak ágyazva... 1.) és barnavaskő (II) összetétele : vas gyártására alkalmas.. 22-67 9-27 22-20 « .. . . sz. 010 —« CuO 0075 0-20 0-10 ff Összesen . öntőnyers­ (I. u...37-94V0 feltárása pedig 203-(-68 = 271 métert tett ki. E két vaskölencse közötti fekvő Nyegoj-völgyben.. a telep csapásirányú Fe .. mely­ nél a telep vastagság 13 méternek találtatott. a Stermi­ nek eddig feltárt hossza 110 méter. A len­ állapíttatott meg.08 MnO 3-40 « PaO. mangánszegény (0-()()».. 0-26 0-44 0-36 « Fe 61-00 63-00 (' S — 0-034 — « Mn 0-06 0-06« Izzitási veszteség 25-23 10-75 24-13 « P 0-18 0-0ö« Összesen 99-995 100-014 lOO-OOVo Cu 0-06 0-04« .. II ni. ezek egyike 23 méter..Mn 3-39 « 8 ..( MiigO^ _ ..._ 1-37« A feltárás azt bizonyítja. = PejOj 83-92 87-06»/» FGJO. térképe. telekkel van adományozva. (III.MgO .)..) A feltárt vaskötelep a napszíni kibúvásoknál Ez a mágnesvaskő-előjövetel öt négyes bánya­ és az emelkék felső 10—12 méterében kvar. folytonosan pátvaskó- P 0-11 0-19 O-lö « ben haladt előre. in. 0-42 0-10« ZnO 0-(52 — 0-21 « S . Analysise ez: I. helyen­ kutatásokkal feltárt.. ból áll. . 2-32 2-05« Al.lózsef». Sterminosi bányafeltárás. számú kép.

21 Bányaszállítás. távolságrafekvő go vas­ diai nagyolvasztóhoz. Ezen berendezések által a szál­ lítás költségei 30 fillérről JO fillérre apadtak. vagy rendes fuvarosok vé­ vasútnak az utolsó részlete 1871. július hóban gezték a vaskő szállítását az egyes vasgyárakhoz. oly módon. nyom­ távolságú vasútvonal (lóvonatu). A szállító kosarakba rakták. 111. A fizállífás Gyaláron. Ekkor kezdődött a Retyisóra völ­ gyébe vezető 000 m. illetőleg legurí- tani. a fuvarosok is folyton foko­ zódó igényekkel állottak elő és siettették a vasút kiépítését a nagyolvasztóig. végén 100 méter hosszú gurítóval. mely ISOfi-ban be volt fejezve. történt. ezzel egyidejűleg épült egy 790 méter hosszú. volt megszakítva. 033 mm. kép. hosszú. 033 mm. migiiem a vaskő- szükséglet növekedésével. minek segélyével lehetővé vált az alagúton elszállított vaskövet. év folya­ mán IS'C) fillérről. honnan fuvarosok vitték a közel 4 km. 5120 m. ennek kiegyenlítésére épült a három tagra osztott.708 korona 50 fillérbe került. A gyalári főbánya szállítószintje és a govasdiai nagyolvasztó torok­ szintje között "200 méter a szint­ különbség. a retyisórai és a nádrábi gurítóval régebben vagy lovakkal. különösen a govas- diai nagyolvasztó gurítója. a szállítási rend­ szer megváltoztatására kénysze­ rültek.000 K-ba •20. került. Sterminosi bán yafel tárás. hosszú alagút áttörése. az alagút szintjénél 90 —JOO méterrel mélyebben fekvő Retyisóra völ­ gyébe leszállítani. mint már említve volt. a fuva­ rozás költségei az 1859. 03-6 fillérre hágtak métermázsáuként és az in­ téző körök a szállítás ilyetén meg­ drágulásafolytán. . nyomtávú ló- vasút. Ez utóbbi mellé állítottak két hogy a vaskövet a ló két oldalára akasztott vízzel hajtottpofasvaskö zúzógépet is. illető­ leg rakodójához. csakhogy a nagyolvasztó üzem fokozott vasköfogyasztásá- val. mely kereken 20.

e czélra külön főbánya szállításának lényeges módosítását berendezés építése vált szükségessé.22 adatott át a forgalomnak. Igyelsősorban szükségessé 21. ban levő Lukács László-táró színtjével már A vajdahunyadi IV. a gyalári vel Vajdahunyadra beszállítani. hogy egy második kötélpályát épí­ alagút volt berendezhető. segítettek. A retyisórai érezrakodók. a vele egy magasság­ leszállította. melyeket a faszénnek és eeész 5()4'9 méter átíuratott és a Lukács László- . A Lukács László-alagút hajtása mindkét Tekintve azonban azon nehézségeket és te­ irányból 1898-ban kezdetett meg. A vasutak és gurítók vaskőnek két iránybani. terepviszonyok és pénzügyi okok a kötélpálya vált az összes termelt vaskövet a Kerpely-táró építése mellett döntöttek. hogy a felépítése után elégtelennek bizonyult az Lukács László tárón át. ami a meglevő siklók és A kötélpálya építése 1884-ben lett befe­ gurítók segélyével nem ütközött nehézségekbe. mely hiányon úgy bításaképpen. jezve. ennek meghosszab­ üzemben levő kötélpálya. 1807-beu a szállítási rendszernek gyö­ iktatott gurítók helyébe a retyisói-ai ídO méter keres megváltoztatása határoztatott el. szintre leszállítani. honnan (Jovasdiára vaskömennyiségnek nagy tömegét nem lehe­ és Vajdahunyadra szállíttatik. mely­ A vajdahuiiyadi vasgyárnak 1882-ben be­ nek a retyisórai végső állomására kerül a következett építése után. 1899-ben az temes költségeket. vagyis a vajdahunyadi üzembe helyezésével a szállítási költség méter­ és govasdiai nagy olvasztókhozi elszállítása mázsánként 7 filléne apadt. kép. így épült ki az «Erdélyi bányavasút». aránylag kisebb költséggel. 1888-ban avasútba okozott. tett a meglevő szállítóberendezések segélyé­ Az erdélyi bányavasút kiépítése. A nehéz vonta maga után. számú nagyolvasztó össze volt kötve vasúttal. mely ez időtől kezdve a vajdahunyadi há­ Elősegítette a kérdés megoldását az is. a Gyaláron termelt (jyalároii termelt vaskő. hogy rom nagyolvasztónak összes vasköszükségletét a Kerpely táró szintje. és a nádrábi 140 méter hosszú sikló épült. továbbá. tettek ki Gyalár és Vajdahunyad között.

az összesen 1-2 km. bányavasút kocsijaiba bocsájtatik le. hogy a teli terrel fekszik mélyebben és hajtása által a csillék ugyanolyan számú üres csillét húz­ felső alagút vizei mind az alsó alagútba húzód­ nak fel. nyomtávolságú. A Lukács László-alagúton át. 850 méter hosszú. (21. olyformán. mely a nagyobb szállításnak el. hosszú. évben áttört retyisórai alagútnál 20 mé­ vel rendeztetett be. három vágányszállal és kitérő­ 1863. villamosan Kerpely-tárószintig vivő. villanyos mozdonyvasúton jut a retyi. A most elősorolt berendezések 1900 őszén . sz. 3 darab pofás ércztörövel felszereit. melyből faj­ E szerint a Kerpely-táróra került vaskő. Vasérczszállítás kötélpályán Gyalárról Vajdahunyadra 1884 — 1901. Az alagút az szállítópaddal. 4 pro mille kép. az alagút másik oldalától a sórai végállomáson berendezett. nyolcz osztályú rakodóba kerül. kép. szintén villamos szállításra alakíttatott át. a tánként osztályozva. közvetetlenül az Erdélyi Lukács László-alagúton át. tak le. szintén villamos alagúttól a retyisórai siklóig villamos vasút (kisegítöleg gözmozdonyu) vaspályán. A siklón lebocsájtott vaskő a sikló aljától ist'ö isuo i8i(ö laüo 22.) esésű. ()3(J mm. továbbá az kezdödö. Az alagút két bejárata kiboltoztatott. csille befogadására és leeresztésére szolgáló tás szüksége nem merült fel. biztonosí. Retyisórai érczrakodók. többi megfelelöleg szintén átalakíttatott és négy része szilárd palaközetben haladván. a retyi­ rendeztetett be. eddig lóvonatu vasút. hajtott. 23 táróval együttesen l'A méter hosszúságot ért sorai siklóhoz.

. egy keskeny hegygerinezen fek.és kötél­ tett. másrészt a tűz­ vízszegény területen. kérelmére 1897. « 1. az egykori govasdiai gurító tölcsérébe lakosát leszámítva. egészségére való tekintettel. A gynlári ivóvizvezotúk retyisórui vi/. 1884—1901. A bányamunkások száma 190ő-ben átlago­ Ennek az elég nagy falunak nem volt egy san 797. « 2. mellékelt ("22. a vizet a mélyen fekvó völgyek pa­ Gyalár község a tenger színe fölött 748 m. ságról.rogója ós viztülosóre. a házak részint a hegygeriucz hosszában.072 « tünteti fel. szik. takjaiból. lakosainak száma az biztonság szempontjából. hogy a tári szolgálatban áll. szállíttatott: A vajdahunyadi nagyolvasztókhoz kötélpá­ 1900. lyán szállított vaskómennyiséget. « .. . « 2.233 « Az Erdélyi bányavasúton. forrásaiból és csorgóiból. I. 1901. száraz. a kincstár a község 1900. E czélból a Retyisóra patak vizét vízgáttal pályamunkások. évben 203-808 (|. számú) diagramm 1902. « . kép. az egész lakosság kincs­ és ennek rakodójába vezették. Egyrészt a bányász lakosság részint a hegy lejtőjén vaunak építve. és 1898-ban vízvezetést létesí­ kik csaknem kivétel nélkül bánya. a govasdiai és vajdahunyadi 1905. 1903. ott van mind a két szolgálati fogták fel és a vizet a retyisórai sikló közelé­ ágnak üzemvezetősége is.21 üzembe helyeztettek és a forgalomnak át­ nagyolvasztókhoz az alábbi vaskömennyiseg adattak. kútja se. évi népszámlálás eredménye szerint 1700. nagy távol­ magasságban. a táró pedig víz- ._ 1.065. még nagyobb fáradsággal kellett a 23.889. így a község néhány ben levő. faluba felvinni.013.202 « bezárólag. tölcsér mesterséges szűrőt. úgy.029 « sától kezdve. a vasút megnyitá­ 1904.690.764 « Munkásjóléti intézmények.8i3.

M- •rvw ^^. Uep.tai'to.24. háttérben P Mntye-Máru nevű kötélpályái gépállomással.icsürai vi/. • * ' % .* « . mellette a kOtelpalya súlyfeszitöje. mozdonyszin ós sikló. i\. kép.•m':^&S3^^^„gf0^ 2ö. . . . Retyisórai szivattyúház.

kúp. 16 lóerőt szolgáltat. (25. hogy a Hunyad vármegyében kincstári erdőkből kerültek ki. A víz­ vezetés retyisórai vízfogója és víztölcsére. a távoli vidékek magán és kincstári erdeiben is zömét az erdőben.26 tartót képez. mely a bányaorvos felügye­ lete alatt áll. kép. azóta az oláh lakos­ ságnak az a nemzedéke. A vasgyártás második főtényezöje a tüzelő­ faszén alakjában szállították az erdökincstári anyag. Szent Borbála szűz. • 1887. 1900. (23. berendezés. beszél magyarul. kizárólag kincstári költsé­ ter. mel­ A bányakincstár kegyurasága alatt álló róm. nagyobb részét.) A nyomóvezeték kath. Batthyány Iguácz erdélyi vízmennyiség másodperczenként 4 liter. A templom nyelve magyar.) darab. bírták. 80 mm. templom és plébániaépület 1783-ban az hossza 0(50 méter. Kicsórai víztartó. sabb pontján.kép. híveinek ködő nyilvános közkutak teszik a vizet a száma az 1900. a vajdahunyadi vasgyáraknál 1884-ig hivatalok tengelyen az egyes vasmíivekhez.) Ezt a vizet a sikló Gyaláron 19 nuinkásház épült. jól berendezve. gép három fázisú elektromotor.772 K 24. a hivők nagymérvű meg­ feszültség mellett. a nyomómagasság 213 mé­ államkincstár által. A kiesórai víztartótól tatott. minek folytán a faszénűzem a közeli és lenül a vas előállításához. sz. kép. hol önmű­ elláttatott. moz­ 78 fill.000 K költséggel (telek. vagy a gereben égetett nagyobb és nagyobb lendületet vett és egészen . Gyalári négyes munkáslakás. melyek túl­ a faszénsziikséglet vasolvasztási czélokra oly nyomó részben a közelben és a környéken levő mérveket öltött. felszere­ lés) állami iskola építtetett és 1888-ban rendeltetésének át­ adatott. perezenkénti 800 fordulat­ szaporodása folytán tetemesen megnagyobbít- tal. a Kicsoratetőu megépített. a kilenczvenes évek végén pedig állami kisdedóvó állíttatott.27. Retyisórai szivattyúház. donyszín. sz. évi népszámlálás szerint 386. minden ház alsó állomásával egy szintben. a bányászok vattyú fordulatszáma perczenként 92. (2()-ik csövön keresztül nyomja fel a Gyalár legmaga­ kép. A gyalári ivóvíz­ lakosság számára hozzáférhetővé. felszereltetett és a szükséges kellékekkel a víz csöveken ágazik el a faluba. hideg és meleg fürdővel fel­ szerelve. kéj). két Gyalári kettős altiszti lakóház. (jyalári négyes mimlcáslnkús alaprajza az óvodába és az iskolába járt. sz. épület. a sikló mellé 4 lakással bir. vezetés összes tartozékaival együtt 45. víztartóba. a felnyomott gen építtetett és gr. egyenként 104 m^ befogadó képességű A súlyosabb betegek számára 1894. belső átmérőjű öntöttvas sen 80 munkáslakás áll rendelkezésre. sikló. A hajtó­ patronája tiszteletére szenteltetett fel. háttérben a Mutye-Maru nevű Az idegen mimkások elhelyezése czéljábóJ kötélpályái gépállomással. lette kötélpályái súlyfeszítö. a retyisórai rakodónál pedig két épített helyiségben levő horizontalis triplex kettős munkás lakóház építtetett fel. a szi­ püspök által. vagyis csupán A vajdaliunyadi nagyolvasztók kiépítése után erdei termények használtattak fel. mely 26. a levágott fának fekvő kincstári erdők azt többé fedezni nem csak igen csekély részét használták közvetet. Tüzelő-anyag. és 1888-ban kereken 18.-be került. a víz nyomása 25 atmoszféra. kizárólag növényi eredetű volt. így össze­ szivattyú. 300 Volt évben a templom. évben 7 ágyra báiiyakórliáz épült.és28.

A vajdahuuyadi vasgyárhoz a faszén tenge­ Krassó-Szörény vármegyében. szállítta­ határozott egységáron. Márga (volt 13. község közbirtokossága) Udvarhelymegye. kosok neveivel): hunyadra). Kosztes- den és Petroszon. Stej-Pojén (Mara László és Góró Andor).és hegylivádiai közbirtokosság. igyekszik lépési tartani a szükséglettel. Tlioroczkai . Török Béla és Ponory Sándor a másik vállalatnál). famennyiséget öl vagy köbméter szerint. A szénégetés nohány gerebszenítéstöl eltekintve. Szenítő helyeink a következők (az erdőbirto­ nyiségii faszén érkezvén több éven át Vajda. k. Dilsa (gr. Alsó-Baucár (közbirtokossági) Banica (mező. még pedig vándorszénégetés. Szászváros (erdőkincstár.lános). miáltal a vajdahunyadi vasgyár Vádu-Dobri és Vaspatak (gr. a kincs­ Hunyad vármegyében. Zsily- Az erdökincstár által beszállított faszén Vajdej (Pietsch Lajos és neje. hogy azt szerződéses viszonyban levő ezred vagyonközössége Karánsebes). i* . erdőhivatal) A vasgyár az erdőbirtokostól megveszi a -»<». Tlioroczkai mennyisége folyton kisebb és kisebb lett. liüzódottí'el (miudkéthelyről jelentékeny meny. nyes (erdökincstár. Lónyay Margit és Menyhért). A többi faszénvállalatnál erdei szénégetés van folyamatban. Balesd (Makray László). ezektől évente körül­ tott be. Kendeffy Klára). kir. Buda Géza. kép. eddig parlagon hevert magán és kincstári Farkas Béla és Farkas Árpád). br. K 23 vállalaton kívül 38 olyan kisebb szállító A Vajdahunyadra érkezett faszénmennyisé­ van. oly. pályán szállíttatik. Csertés-Hondol végre 18!)4-ben egészen megszűnt. azóta egy­ (Albina nagyszebeni takarék.109 hl. orsovai m. néha lábon hold számra. melyet vállalkozója által vágat le és égettet faszénné. Lunkány és Kosztesd (Kiss Sándor).000 hl.Miklósné). Viszka (özv. mint Szászvároson. nagyobb mennyiségű faszenet szállítanak meg­ Diagramra. BornemisszaTivadarné és gyermekei). (2!)-ik kép. faszenet kapunk. Örményesen pedig erdei vasút szállítja a szénfát a vasúti állomás mel­ letti szénhelyre. számú románbánáti határőr- formán. Nagybaár (nemesi közbirtokosság). 27 Zsarnócza (Barsmcgye) és Ungvár vidékéig Szenitőhelyek. Oroszhegy (Bogárfalva tári erdészet nem foglalkozik faszén-üzemmel. Kenderessy Árpád. GyaUlri kettős altisztilak metszete. mig Miklósné szül. Bukova (közbirtokosság). Merisór (Rusz erdöbirtoknak biztosított évek hosszú során át . Pogány Károlyné 27. erdei szén­ égetés. A faszénüzem terjedelme folyton nagyobbo­ 28. Rójahida (Felsö- lyen és vasúton. dik. Pet- rosz (Kenderessy Árpád az egyik vállalatnál. kép.) l<JOú-ben 2. Zenoga jelentékeny évi hasznot és ezzel reális értéket. időnként kisebb- get a /v jelű diagramm tűnteti elő. sok. erdőhivatal alá tartozó sebeshelyi erdők). (Stefaneszk Juonuc és társai). gr.069. kik szerződés nélkül. szászsebesi m. a govasdiai vasgyárhoz kötél­ Szöcs község) Szolnok-Doboka vármegyében. A gerebszénégetésnél a szénfa úsztatás útján kerül a gerebre. illetőleg a tót szénégetés rendszere szerint történik. így a vasgyár vette a szénégetést kézbe. Örmé­ vállalkozói által gyakoroltatja. Vulkán. belül összesen 500.ós hitelintézet) két jelentéktelen szállítástól eltekintve. Felsö- Baucár (Todoszi Miklósné. Gyalári kettős altisztilak alaprajza. és Fáy Viktorné).

de mint minden kéri Kiss Pál. a szászvárosi magasságot megtartotta a kilenczveues évek és az egyik petroszi. zott. De a legjelentékenyebb.ica./////// / / / / / / / /T/YTYX/Z/ /YÁ/ . A szénégetéssel áron haszonbérbe. most ez fejlődött egész gyarmattá és az gr. //)c////y -í. t /0/0y///////Á /wy//////////^ ////T//. Alun községben «Fatia Zlimitor» 38 h. Kékesfalva és Eekettye. . a gazdászati kincstártól vasgyári ke­ Vádu-Dobrin a favágatás 1882-ben kezdődött. 2 9 c o . ooe?. erdőkincstár dévai és vajdahunyadi Dobri szerepét. (9 :)i h. Az előre volt kir. Vádu-Dobri látóképe). faszén hozatik ki. 423 hl). Lónyay-féle. középpontja lett a faszéuüzem- erdőgondnokságainak. Bethlen András.303 hl.000 hl. ^/////. Krassó-Szörény vár­ át lesz a legfőbb szenítő hely. hogy ezáltal a fuvarosok 1883-ban indult meg a szénégetés. majd ennek özvegye. 2 SOű.^90). zött jelentékeny mennyiségű faszenet szállít a a mi idővel 700. így fejlődése megye (25. űző Vádu-Dobri (30. szó­ Bunyilla o «Gyalu Buiiyilla« 2 « 1105 « val egész faluvá fejlődött. kir. A&9e 1897.»-i«3.OO0. erdők kihasználása befejezéséhez közeledvén. folyton emelkedett. hogy 1895. kezdet nehézséggel jár.). Hogy a Vádu- csonyi Livia és a Krassói erdőipar részvény­ Dobri környékén elterülő erdőkben termelt társaság erdői használtattak ki és szeníttettek nagy mennyiségű. bizottságilag. ////////////-/-. mely idővel oda fejlődött.-re szökött fel és azt a két gerebszénégetést űző vállalat. OOO. 1904 végén átvette a Vádu- a m. legelük. . együtt egész gyarmatépítés vette Vádu-Dobrin Az átvett birtoktestek ezek: kezdetét.o o j i. később nek. próbaszénégetés által megálla­ Ezek a kaszálók és legelök aztán a községek­ píttatott. oo 0.-*0 4y. faszén érkezik. hogy egy szabványöl (4'547 m^) szén­ nek és magánosoknak adattak ki mérsékelt fából 20 hl. Mo. kép.»lOo. Végles.000 hektoliterig fel. magasabban fekvő községeinek. Zólyommegye.). a legkiadóbb az a Gura-Bordului környéki erdők tarolása vette erdei szénégetést. később egy « « «Pestiseié •> 62 « 66. hol egyrészt a szen befejeztetett és ez idő alatt Gura-Bordului gr.28 Ezek közül felemlítést érdemel az ungvári m. o o o . ' y// yy/ I 3 c o .Ő « esendörörs is ottan talált állandó lakásra. ví^%%í%%%5 ////////7y/y/y//y7/. A szerződéses viszonyban levő vállalatok kö­ csak 45. A faszéntermelés és beszállítás.000—366. faszén termeltetett.001>. Lónyay Menyhért és később ennek örökösei.318 és 242. 19oo. 1270 D° évben már vasgyári iskola épült. A} T'oű. \Zí//Z^/// '^//Z//^ ^//////x///r//A /////. A90Z -4903. számú kezdetét. 3oo.). aoo. honnan évente egyenként vége feléig. hogy Vádu-Dobri legalább is 20 éven Osten Károlyné Pojén.000 hl.950 hl. 1 5*0^000. J i o o oOo. melyek közül a gr. a Winkler-féle. mikor is olcsó takarmányhoz és legelőhöz jussanak. így egyike hazánk leg­ Lelesz « «Eunuinyásza» 12S « 779 « u i/i 11 ^W5. ooc. Felemlítésre méltó.Mazerei» |^ ^ hogy Vádu-Dobri 1118 méterrel fekszik maga­ « « ((Gyalu Dosiilub) / " " sabban az Adriánál. —-^^ 'W^ ////////^ yyyyyy y^/yy//X// //X///7// •i j5oo. ^ ' ^i? o^caá j'&öo.240 hl. ^ 2Í'. ^. 1895. aOa_ ^. oo o. özv von der látható. zelésbe vétettek át. Ay^oO. marad néhány éven keresztül. mígnem Vádu-Dobri 1904-ben egé­ kép. főerdöhivatal (58. 1883-ban és 1884-ben. véglesi uradalom (nemes­ egészen természetszerű volt. 422 hl. Ivyires. 1890-ban a Vádu-Dobrihoz falva községek határában fekvő erdőkből ke­ közel eső falvakban levő kincstári kaszálók és rült ki a legtöbb faszén. o o o . lehessen szállítani. emelkedő faszenet a kötélpálya-állomásra be falva (Alsó és Felső). évi 700. ceo_ 3. mert az első időben. '169)9. Szlavónia. úgy ez itt is mutatko­ Bródy (Mitrovica. Í O ű . mikor is a Vádu-Dobri melletti átlagosan 300. 4 2»oo ooo. Cserbei « «Gyalu.

31. 2'J 30. Vádu-Uobri látóképe. kép. Kötélpályarészlot Govasdia és Mutye-Maru között. Mutyelaptye kikötőállvány. . kép.

) A közigazgatási bejárás 1883. (136. kép. távolságra lévén Vajda. újabbi közigazgatási be­ olvasztó építése elhatároztatott. kötélpályán. letét ellátta. arra. elhárítani. évi augusztus hó első napjaiban egész A mint a vajdahunyadi IV.30 Kötélpálya. a vajdaliunyadi tapasztalatot szerezzenek. Gyaláron keresztül könnyebbítsék és hogy ez irányban bővebb Vádu-Dobri községig haladt. A kötélpálya kereken 1. a IV. totta a termelt faszén egész mennyiségét is. kőszén. élelmi ezikkek és takarmányfélék szállít­ évi május hóban tartatott meg. A kötélpálya tattak. gyalári szakasz ügy vaskó-.^ ^O'V. -" ^ m: i*-'. r •'JJ^H ''^-9Rní@ » * • * > • • . Visszfuvarként Vajda- évben vette kezdetét. 1883. hogy a vasköszállítás a meglevő és üzembe helyeztetett. mint faszénszállí­ A 30"5 km. Vádu-Dobri 42'7 km. szánni nagy­ hosszában elkészült. azért is a vajdahunyadi A Gyalár és Vádu-Dobri közötti rész kizárólag vasgyár építésével együtt a kötélpályának faszénszállításra épült. három nagyolvasztónak összes vasköszükség- liunyadtól. ezenkívül Vádu-Dobriról leszállí­ tassék el a faszénnek olyan nagy mennyisége. továbbá építő és szertári anyagok. 1884. tisztában vol­ járása augusztus hó 6—8. nagyolvasztó számára A vajdahunyad-gyalári szakasz már előbb nem lesz lebonyolítható és ezt a nehézséget készen volt és 1884 elején átadatott a forga­ csak új kötélpálya megépítése által lehet lomnak.200. Hogy a második kötélpálya tervezését meg­ Vajdahunyadtól kiindulva. sz. gondolni se lehetett. A Govasdla-Mutyemaru közötti nádrábi súlykikötö. tásra rendeztetett be. sz. hogy onnan tengelyen szállít. mig a vajdahunyad- kiépítése határoztatott el. napjain megtartatott tak azzal. kiépítésére nézve Obacli hunyadról a kötélpálya üzeméhez szükséges Theobald bécsi mérnökkel szerződés köttetett. hosszú kötélpálya építése 1882.000 K-ba került. a kötélpálya üzem- . 32.

az üres olda­ pályánál építtettek be. a többi részben tölgyfából. sülyesztő torony. a kötélpályái csilléket. a A kötélpálya jelenlegi vonala. lárig terjedt. számú kötélpályával párvonalas bányavasút állomásával olyképen van össze­ irányban haladt. Govasdia és Gura-Bordului kezdő és végső A II. mind a két oldalt . lon 15 mm. Gyalár. az I. ellen jól kikötött állvány van elhelyezve. Ruda. Kobialka János segédmérnököt. ezeken a tartókötelek pálya építésére használtattak fel. Az állványok magas­ alkotórészei részint a gyalár-govasdiai kötél­ sága 3'50—26 méter. hosszú pályarész 128. vagy a súlyosabban magrakott. küldöttek ki. sziimú kötélpálya Vajdahunyadtól Gya. hosszban és 98. számú pedig egész hosszában 1901. építő költsége 263. csatlakozik Govasdián az erdélyi bányavasút elhasznált húzókötelekkel a szél általi kidöntés állomásához. tartalmukat az e czélra tett ki. a tartókötelek szolczra szállítattak és a tiszolcz-vnhegyikötél­ vastagsága a teli oldalon 17 mm. hossza gett 1893-:ban Németországba és Luxenburgba 30 km.494 K A kötélpálya egész hosszában 309 darab 23 fillér költséggel. a könnyebben 1900-ban épült ki a gyalár-govasdiai kötél­ rakottat. részben bükk­ régi kötélpályának ez a részlete 1900 végén. a már A k(>télpálya Govasdia állomása. Mutyemaru gépállomás. Govasdia fölött. az állványok egymás kö­ a II. Mutye-Maru. öntöttvas-sarukban nyugszanak. gőzerőre van berendezve. a húzókötél mely. hanem tik. kötélpálya építése 1894-ben meg­ másokkal.. az erdélyi meglevő I. sz. vagy a kötélpályán érkező teli szerelve. hossza 9'8 kilométer volt. a liúzókötélen lyekbe a bányavasúton érkező anyag átraka- nem voltak kötélgombok alkalmazva. Gura-Borduluinál végződik. csupán vas. számú vagy van. ez az toronynál a teli csille felhúzza az üresét. liajtógépei és használható kisebb távolság 12 méter. 5-7 km. me­ köszállításra volt kiépítve. Vádu- kezdődött és 1895. Az emelő- Sura-Rorduluiig hosszabbíttatott meg. szilárd szerkezettel. tartalmukkal együtt felemeli és továbbítja gombnélküli kapcsolókészülékkel volt fel­ a kötélpályára. illetőleg sabb pontokon vasállványokkal. kötélpálya Vajdahunyad és Gyalár közötti a Jlutye Laptye nevű hegyormon vasállvány része fölöslegessé válván. vezetőjét. Bunyilla. állomással. kép. a fonto. mely kötélpálya egyúttal részint alapozott. Grunyului és Válerele gépállo­ A II.000 K-ba került. fából van készítve . részint czölöpökre erősített. :il 33. üzembe. évi július hóban helyeztetett Dobri kapcsoló vagy átmeneti állomásokkal. kötve. hogy a kettő közötti emelő. pályarészlet 4'4 km. ezek Az Erdélyi bányavasüt kiépítése által a két közül a legmeredekebb helyen. a mellette levő nagy áthidalással. tava­ zötti távolsága a terep szerint változik. Pojenica..929 K 58 fiillért csilléket lesülyesztik. épült kötélpályái állomási vágányról. az alatta 1898 és 1899-ben a kötélpálya Vádu-Dobritól álló bányavasúti kocsiba kiürítik. részint Ti. Govasdiától ki­ párhuzamos kötélpályák tanulmányozása vé­ indulva. Plajului. a leg­ szán szétbontatott.

hosszú darabon: (1+6)8 1-2 mm.-1800 « szakasz képez..28—35 sodronyok (1 + 6) fonással zsinegekké (8). fent felsorolt feltételeknek átmérőjének ötszöröse mint Radius körül: megfelelő aczélsodronyból áll. a) szilárdsága : nyai rétegenként ellenkező irányban vannak tartóköteleknél mm^-ként 140—150 kg. A 13 mm. kép. Az összes tartókötelek sodro- i^^^í-"^ «r-'*'' •xXVxX -. vastag húzókötél nagyon rövid ideig tartott és 18 mm. vastag húzókötél 56 szál 150 mm. 12) 3 4 mm. vastag húzókötél 72 szál (3-|-9)ö b) liajlüása: r42ő mm. vastag sodronyból áll. aGovasdia — tartó köteleknél 500. 13 mm. a zsinegek pedig tartóköteleknél 25—28 külön e ezélra készített zsiradékkal itatott húzó « . fentebb felsorolt feltéte­ A kötelek a legszívósabb és legegynemübb leknek megfelelő aczélsodronyból áll. A tégely-öntésü aezélsodronyokból vannak ké­ 15 mm.^ 34. .. húzó (vonó) köteleknél « 170 — 180 « A 18 mm.i2) 3'0 mm. vastag. fonva. szítve. Kötélpálya részlet Gunibordiilui nu'llott. a húzó « . hol a 13 mm.650 m. mely sodronyok ( 3 + 9 ) fonással (i zsineggé. Mutye Maru és Válerele — Qura-Bordului közötti húzó « 12(X). melyeknek: vastagságúból. vastag.-es pedig 19 szál (l-)-6-|. 22-30 kellő vastag kenderbél körül kötéllé vannak e) csararása : fonva. vastag. kivételt d) hossza: csak a két nagyon meredek hely. vastag tartókötél 19 szál (l + 6-(- ságúval pótoltatott. 38—45 zsinegek kenderbél körül kötéllé fonattak. mely tartóköteleknél .32 együttesen mozgatja. vastag­ A 17 mm.

A Mutye Maru 714 << Gyalár .. . Bem apó a kincstári erdö- lett. kép. az egyik Nádrábnál. (35.. Nádrábi súlykikötő. Plajului (38. sz. számú más) 1018 « kép.. 1118 « 40—45 fok a govasdiai állomásnál. Kötélpályarészlet Gura Bordului állomáson a tengelyen érkező Bunyilla és Plajului között «Pojana Turbure»).. 32.. csoló. kép. átmeneti állomás) .. Bunyilla gépállo­ szítö van alkalmazva... a másik a retyisórai sikló közelében örnél kíséretével az első éjjel meghált) 1030 m. hol a csillék az magassága : úgynevezett gombos kapcsoló készülékkel köttetnek össze a vonó vagy húzókötéllel s így Govasdia 350 m. sz. Grunyului gép­ Mutye Maru és Gyalár között. faszén Ruda (36. kép. Govasdia mel­ menekülve..) A pálya lejtje legnagyobb. mind a kettő 700 méter fegyverletétel után. Válerele gépállo­ Gura-Bordului állomás mellett (34. átmeneti állomás.) Gura-Bordului . sz. felszerelten akasztatnak rá a tartókötélre. a liáttérben Pojána 35. (31. A kötélpálya mentén Pojenica _. (33. Bunyilla (37. kép. ez. Kötélpálya részlet Bunyilla és Plajului között (Pojana turbur?). Grunyului (39. . Ruda gépállomás) 839 « befogadására szolgálnak. 33 A húzókötélen a kötélgombok 90 méter Az egyes állomások tengerszín fölötti távolságra vannak egymástól. Plajului kapcsoló. Olábország felé hosszú. Kötélpálya­ más) _ . sz.. 1129 « Mutye Maru gépállomás a mellette levő Vádu-Dobri (40. hogy a 5 . kép. 859 « 6 darab fix kikötöállvány és 12 darab súlyfe.1 608 « Különben követi a pályavonal domborzati alakulását. Vádu-Dobri kap­ nagy áthidalással. Mutye Laptye kikötöállvány. a dévai van a kötélpályán..) Nagy áthidalás kettő Rekiceli faluval. számú kép.. . faszén 24 órán át a szabadban hever. 748 « csillék vaslemezből készültek és 5 hl. kép. sz. azután Válerele (41. sz.. . bol 18't9-ben. állomás) . sz.. 958 « részlet Govasdia és Mutye Maru között.. kép. Kötélpálya-részlet Gura-Bordului mellett._ . kép. kép. sz. kép.

ő'5 atmosz­ vágánya melletti köszénrakodóból. (42. melynél a tűzfelület 15'48 m^. szakelödeink tudták czélszerüen igénybe venni. 1 darab kettős tolattyús "idrb álló. száma perczenként 150. Az olcsó hajtóerő képezvén a vasgyártás patakok mentében. melyen a a perczenkénti fordulatok száma 135.) 8 atmoszféra. a kifejtett lóerők diára. 1 darab Compound lokomobil. mind a vasgyártás czóljaira harmadik. kocsijaiba üríttetnek ki. üovasdián a széncsillék vagy ottani Ruda. melyek az emelötoriiyon felemelve jutnak a Grunyului. a rendelkezésre álló természeti erőt. V i z i e r ö. Gura. vagy a govasdiai vaskörakodók gőzkazán 20'00 m^ futófelülettel. kép. az erdélyi bányavasút Buiiyilla. a kifejtett lőerők száma 4Ü.tüzfelülettel. igen fontos tényezőjét. a közös petrozséiiyi és lupéiiyi kőszénnel tartatnak köldökút hossza 0'52 méter. a kisnyomásúé 0'30 méter. Nádiáb és Ruiik és aczélt. 2 drb a köldökút hossza 0-50 méter. a leeresztö-tornyon át. a kifejtett lóerők száma 16. 8 atmosz­ rendszere és munkabírása ez: Mutye Maru. Riida gépállomás a kötélpályáu. a folyó­ A megfelelő vízesést szolgáltató helyeken vizekben felhalmozott eleven erőt. vagy éppen olyan mint az előbbi. féra gőzfeszültséggel. és pedig: A kötélpályái munkások száma 12Ü. töltőcsőrön féra gőznyomással. fordulatok száma egyszerű tolattyús fekvő gőzgép. a fordulatok üzemben. 1 darab Cornwall-féle fekvó lien- A kötélpálya gépállomásain levő gőzgépek geres gőzkazán 40-] Om. a köl­ pedig onnan közvetetlen összeköttetés által a dökút hossza 0-43 méter. száma 16. kép. a nagynyomású henger átmérője A kötélpályái gépállomások gőzkazánjai 0'20 méter. tíizfel ülettel. Így a egyrészről a buczamüvelet alkalmazása mellett kínálkozó vízeséseket Vajdahuuyadtól felfelé közvetlenül vaskövekből termeltek kovácsvasat a Zalasd.hengeres gőzkazán. Válerele. fekvő gőzgép 0"30 méter henger átmérővel. melyekben tőlük telhetőleg hasznukra fordítani.egyenkéiit4'55m. lékbe. mind a kettő­ perczenként 110. sz. netalán benne lappangó parázstflz fel legyen a henger átmérője 0'21 méter. -t atmoszféra gőzfeszültségre. 1 darab fekvő hengeres tűzcsöves kötélpályára. a csille gőzgép 0-21 méter hengerátmérövel. Govasdia.34 Hü. 1 darab gőzkazán és egy darab gőzgép használatra a szénpajtában és rakodóban. igyekeztek apróbb vasmüveket állítottak. fedezhető és később ne okozzon tűzveszélyt. a fordulatok száma kötélpálya Govasdia állomására és üríttetik ki perczenként 130. Cserna. nek egyforma méretei vannak. töltöcsörökön át eresztetik a kötélpályái csil­ kifejtett lóerők száma 6. Rieder-íele tolattyús fekvő át kerül a kőszén a kötélpályái csillébe. a gőzfeszültség Bordului látóképe a szénpajtával. A kőszén vasúton szállíttatik Qovas. a köldökút hossza (I-31 méter. mindkét esetben az egyes gépállomásokon. másrészről pedig parasztkemenczék- . aztán a szénpajtába rakatík be. hol kötélpályái csillékbe rakatik át.

valamivel régebben tettetett. más részükről csak a mondott runki és nádrábi patakok össze­ annyit tudunk. pedig Burcsenyben. A kincstárnak egy-egy nagyolvasztója volt A parasztkemenczék nagyon el voltak ter­ Topliczán és Govasdián. hunyadon és Ohábán (Zalasd). Vasgyárak. báró Barcsay György évi úrbéri leírásban kivonatosan fel vannak utódai területén és ezeknek tulajdonát képező említve. kép. minek oka aztán a gyakori faszén­ A buczaműveletet. ezek az erre kincstári birtok felső részén. h* . a legrégibb írott emlék ide vágó 4. nem messze az előbb említettektől. ugyan- 37. Az első vashámor Bunkón van. egy más. Hámorok voltak a Zalasd völgyében Vajda. mába öntik vagy kikovácsolják. még a múlt század hetvenes éveinek ran voltak kénytelenek szünetelni. kevéssé feljebb fekszik. a fentebb leírt runki hámortól 4. a runki patak vonatkozó régi iratokban «Die am Csernap.Govasdia mellett is. mely azelőtt oly nagyban hiány volt. Ploczkán. részben birunk adatokkal. a runki (legfelül állott a nagyolvasztó). delkezésre. A harmadik vashámor Xadrábnak hivatik. mely miatt a nagyolvasztók gyak­ űzetett. ezeket nál ((Jlimpert). a Cserna völ­ vagyis a vasköveket viszik és ahhoz értő mun­ gyében Vajdahuny adón. a runki és nádrábi patakok összefolyásá­ helyére épült a govasdiai nagyolvasztó). fúvók útján megolvasztják és for­ Felsőteleken. 1. Burcsenyben.r mentén. nádrábi patak mellé építve. 2. a völgyben a runki alsó hámor és felső hámor. a melyekbe a vasanyagokat. mely patak onnan Apa Grujjinak Wasser oder Revier gelegene Eisenwerke» neveztetik. Olimperten (ennek tetik. ]830-bau elején is gyakorolták Zalasdon és Ploczkán azonban a parasztkemenczék üzeme beszün- a Hofí'mann család tagjai. Királybányán (Unterhammer). kások által. Ez a kivonat jól felszerelt vashámor is van (Burcsenyi egyúttal a vasművekre vonatkozó első feljegy­ hámor). így akkor már léteztek. Topliczán a Stajerhámorés Ujhámor. a vashámor a fentebb leírt vaskő- néven szerepelnek. zést képezi. Megjegyzendő. végre üzemben voltak még akkor is. A negyedik vashámor Kaszabánya (Falca- része egész terjedelmében ez: ria). mikor már nyersvasból frisstüzekben finomítás után nyersvasgyártásra két nagyolvasztó állott ren­ készárukat a liámorokban. 35 ben és nagyolvasztóban nyersvasat. Kaszabányán. Felsö. a régi iratok «Die am Govasdiaer Wasser a gyalári vaskőbányától 2 órai távolságra van. folyása mentén. Alsólimperten. Hámorok. E felsorolt vasműveknek keletkezéséről csak hogy az előbb említett Limperttől kissé lejebb. a Nádráb völgyében a nádrábi. Bunyilla gépállomás. A második vashámor Limperlnek nevez­ limperten. legetik. Fáncson. a Govasdia völgyében bányától (Gyalártól) 4 órai távolságra fekszik. a runki az előbbitől délnek. Alsóteleken (Kistelek). ezen nagyolvasztókról jedve. a kincstári vasművek nagyobb részében alább lesz szó. hogy a Gyalárnál említett 1754. oder Revier gelegene Eisenwerke» néven em­ 3.

Béldi.36 azon patak mellett fekszik. Gerliczy. melyből nem tudjuk meg. k. A Thesaurariatus alatt állottak az egyes hogy melyek a 11 vasmű közül a többiek. hogy gyárak déli csoportjára. Az 1754. előljáró hatóság. Eddig a kivonat. k. élén rendesen egy-egy hírneves főúri A felsőteleki hámorgoudnokság alá tarto­ család sarja állott. de igazgatóságok. Mikó. Ezeket a hivatalo­ nyelvű iratokon «Sacrae Caesareo Regiae et kat is az egykorú iratok felváltva cs. az előbb felsorolt vashámorok egyik főnökének. «nagyolvasztó és hámorgond­ szer császári királyi. mivel ottan nagy­ fejedelemségre kiterjedő hatáskörrel. a vajdahunyadi. kir. évi úrbéri leírásának a fent közöl­ Különben az adminisztráczió alá voltak az tekben csak töredékét birjuk. hogy a köz­ gették. . erdő. majd "királyi vasmű és ura­ Pelsőlimpert hámorai 1754-beu már léteztek. teljes czíme a nagyobbrészt latin tulajdonképeni bányászatot. dig Vajdahunyad várában szókelt. vaniae». udvari kamara» felsőteleki. a tung)» nevezték. sebeshelyi. kép. ponti főhatóság a bécsi ' Cs. ilyenek voltak a kudsiri. szóval az egész őstermelésre kiterjedt. Plajului kapcsoló-átmeneti állomás. a topliczai hivatalt. bányaigaz­ Hivatalok. az egy­ olvasztó is volt. a kerületben létező vasmű-. Újhámor (topliczai) és császári királyi. melynek közvetetlenül az Erdély nagy­ ságok. majd Királybánya. ekkor meg­ szűnt. vagy Apostolicae Majestatis Thesaurariatus Trausyl. gatóságba olvasztatott be. az «Administratio-) (Eisenwerks und három valószínűleg Alsótelek. vagy mint általánosan így a 11 vasmű közül 8 ismeretes. melyek közül az erdélyi vas­ a későbbi feljegyzésekből az tűnik ki. vagy mint inkább használatos. Hatásköre a bányászaton és teleki hámor. Fáncs. govasdiai és runki hámorgondnok­ volt. Az igazgatóság 1852-ig min­ kemenczékkel) és Ploezka lehetett. Csernán állott iiámor. itt van a székhelye kohászaton kívül az erdészetre ésagazdászatni. az alsóteleki és a felső- maniczky bárók. így a bányászat összes. a többi nevezték. dalmi igazgatóság)). és kohászat szervezetéről abból az időből nem gazdasági hivatalok rendelve.és 38. míg a gyalári «bányagond- Nagyszebenben székelő «Thesaurariatus» volt nokság (Bergsehatt'erei)» egyedül képviselte a alárendelve. A vasművek bírunk tudomással. Toplicza (alig­ Herrschafts Administration) volt a közvetetlen hanem a későbbi nagyolvasztó helyén paraszt. csak királyi jelzővel illetik. illetőleg a kolozsvári cs. de a tizennyolczadik század ügyeit intéző hivatalokat akkoriban <>hámor- végéről és a tizenkilenczedik évszáz elejéről gondnokság (Hammerschafferei)» néven emle­ reánk maradt iratokból ismeretes. másszor "királyi kincs­ nokságnak (Flossofen und Hammer-Verwal- tári tanács». Pod. mint a Bethlen. IMednyánszky. zott a vajdahunyadi vár melletti hámor és a Nádasdy grófok.

kép. 40. Gnmyului gépállomás. 39. Vúdudobi'i kapcsoló állomás . kép.

Valerele gépállomás. .38 i l . Gura-Bordiilui látókcpe a szénpajtával. kép. 42. kép.

Mint már említve volt. ki szerhámornak rendezte be és nyüjtótűzzel. Hoffmann családok. majd később az ólimperti hámor helyére kemenczéböl és nyújtóhámorból állott. kovácstúzzel és négy hámorral. 1816-ban Az ohábai'hiunOT (zalasdi hámor) Zalasd köz­ pedigkardhámor(Sabelfabrik). rendelve a ploczkai. visszakerült a kincstár kezébe. 1872. később épített govasdiai nagyolvasztó. a kaszabányai. évi Mig végre a Zalasd patak vizének korlátlan Monographia is mint üzemben álló kapahámort használata szempontjából 190-1 elején a kincs­ (Hauenschmiede) említi. három kezére jutott. tulajdonosa Barcsay Ábrahám ohábiai jerhámor. de üzeme beszüntettetett. a szabadságharca . gróf Csáky. Ez körülbelül 100 évig volt üzem­ mai napig is ásók. kép. de az egész zalasdi uradalommal együtt csak Zalasdvölgyi hámorok. a tizenhetedik század A govasdiai jiámorgondnokságnak alá volt utolsó negyedében kapta azt a szolgalmi jogot. Vajdahunyadi (perin­ víz nélkül maradt volna. lapátok. a város felső végén állott lyesnek tartották és mert a vajdahunyadi a vajdahuHi/adi másik hámor. Azután azelöbb említettMátyásfy fölött állott az 1782-ben épített hámor. (Zalasd) lakos révén. A runki hivatal hatásköre az ottani alsó és majd 1870-ben a gyalári bányaszolgalommal felső hámorra terjedt ki. az alsólim. 39 4-3. |kép. hogy a gyalári vasköbányából saját használa­ perti. kapák. a i'ajdahuni/adi vár kincstár által. vagy perintyei nagyolvasztók építése miatt különben is hajtó. 1869-ben alakíttatott át kapahámorrá 3 kányok. a felsölimperti. czadik század vége felé szerhámor volt. a fáncsi liámor. a topliczai stá­ együtt. a nádrábi tára vaskövet bányászhasson. csak annyit tudunk róla. de haszonbérlet útján sága miatt nem fizette ki magát. gyártásával foglalkozik. Ahámorparaszt- hámor. ólimperti. a gróf Bánffy. az új hámor és a nagyolvasztó. A topliczai hivatal vasművel voltak: a király­ mor) a később említett burcsenyi hámorral bányai hámor. ekevasak stb. sz. Zalasdi hámor. sz. később a feltűnően tár vette vissza. évi márczius hóban vétetett át a bánya­ A Zalasd patak mentén. együtt a kincstár birtokába került ugyan. az 1872. hámor (44. Zalasdi há­ szuronygyárrá alakították át. mert a Csernamenti hámorok. restaurált vajdahunyadi vár miatt tűzveszé­ A Cserna mentén. ezért is munkáslakó­ tyei) hámor eredetéről nincs semmi feljegy­ háznak alakították át. kép. csá­ ben. miért is van értékesítve. A nyolczvanas évek hazánkban legtovább. a bucza- Mátyásfy János vajdahunyadi vaskereskedő­ művelet itt és Ploczkán tartotta fel magát nek adatott haszonbérbe. így most a vajdahunyadi vas­ felemelt faszénárak és a kovácsolt árúk olcsó­ gyár kiegészítő része.1848ésl849-ben ség fölött fekszik (43. fejszék. elején a bérlet lejárt. mostan is lakások van­ zés. hogy a tizennyol- nak benne.

Vajdahunyadi (perintyei) hámor romjai.m íi. kép. 45. A felsütoleki liáiiior romjai. . kép.

A felső­ honvéd fegyvergyár számára sok aczélt szállí­ teleki hámor romjai) 3 zárt frisstüzzel.és Kohóegylet birtokába került és ez is mint kaszagyár említtetik. később azonban csak a került. vízorejének korlátlan használata szempontjából A felsöteleki hámorgondnokság 1850-ben visszavásároltatott a kincstár számára. üzembe helyeztetett. az akkor még üzemben levő Az ahóteleki hámor Vajdahunyadtól felfelé vajdahunyadi két hámor és a felsöteleki hámor 3 km. nek hívják. a Cserna és Govasdia a honvédeknek tábori szereket. Ploczkn hámor romjai. de nem sokáig govasdiai patak hajtotta. 1800-ban. eredetéről nem tudmik semmit. 1802-ben Bánya. 41 honvédéinek nagymennyiségű szuronyt szállí­ patakok összefolyásánál. 46. 1872-ben már mint beszüntetett van fel­ kolatában épült. 1849-ben a fáncsi hámorral együtt a nagyváradi A felsötelchi hámor (4-0. mig 1901-ben. Felsöteleken felül. feloszlattatott.54-ben gyalári kincstári vaskóbáuyászathoz tartozott.melyeredetilegfrisstűzmü Az alsóteleki vaskőbánya 18()2-ben még a és szükség esetén nyujtóhámor volt. kapát. tott négyszögű és gömbölyű rudakban. már létezett. sőt még 1820-ban vetette meg alapját a szomszédos kaláni vas­ is folyamatban volt a kaszagyártás. 6 . ásót. a Cserna patak tett be és bontatott szét. a Cserna völgyében állott 1816-ban lebontatott. 1848 és gyárnak. kép. számú kép. a govasdiai völgy tor­ tott. 1786-bau kaszahámor volt. ma helyét Kistelek­ a topliczai hivatalhoz osztatott be. továbbá tóhámorral. a nyok'zvanas években magánkézre erejét felhasználta. 17. aA-ííYHíi/Mn)/aí7íáíHor. Stájer­ néhány évvel későbben csere útján a Brassói országból hozott kaszamunkásokkal. távolságra feküdt. 1872-bea szüntette- tartotta magát. nyuj. eleinte mind a két patak víz­ említve.

Tiilia.42 47. kép. i 4!S. kép. . Kaszabánya.

. azóta egészen üzemen kívül van. számú kép. hogy a parasztkemenczék 1834 ószén telepedett le Topliczán. ugyanott volt buczamúveletet még a hetvenes évek elején is a topliczai hivatal alá tartozott vasgyári iskola fentartották. igazolja az a körül­ hez. évi soknak 50 családból álló utolsó szállítmánya iratokból tudjuk. Fáncs és Királybánya nyujtóhámoraihoz mény. mig a hivatal meg nem szűnt. továbbá két kovácstűzzel. 1851-ben szűnt meg és elbontatott. ezeknek a stájer munká­ nem rendelkezünk. 1794-ben egy kovácstűz. vette meg.s/íáworKirálybányán felül volt. hogy az egykorú árjegyzékbea fűrész­ a rhóuici (kisgarami) kerületből két frisstűz és lapok és reszelő finoman csiszolva. melyről magyar nevét nevét a benne dolgozó Stájerországból hozatott vette. tokban. működési köre pedig a govasdiai vasmű hiva­ Kaszabányán felül volt nzalsőlimperti hámor. készítettek a honvédek számára. mikor kezdette meg. Egy zárt frisstűzzel. 1872-ben lett beszüntetve és szétbontva.) Ploczkán felül feküdt. 1815-ik évben már mint felhagyott aczél» — gegiirbter — néven fordul elő) gyár­ szerepel (das aufgelassene Werk Plocka). 1842-ben a kovácsvas és aczélárúk gyártására. 1848 és hámor romjai. ehhez két nyújtó- A Govasdia völgyében. 1872. 1819-ben fel van róla említve. tott a nagyváradi fegyvergyár számára. napibérök alatt Kaszabányán szuronyokhoz való pengé­ fejenkint 3() krajczár volt pengópénzben. Felsótelek fölött hámorral volt kiépítve. vasgyár főnöke a két tanítványt megvizsgál­ A topliczai hámorok fölött állott a nagy­ ták és őket jól kiképzett mestereknek nyilvá­ olvasztó (erről alább). de csak a bányákat tartja üzemben. hol évente 1800—1900 feküdt P/oc^te hámora. bánya. 1839-ben az Innebergi társulattól egy fűrész- A topliczai üjhámor (Neuhammer) 1754-ben lap-kovácsmester (Siigeblatt-Schmiedmeister) már meg volt. négy frisstűzzel és hozzá két lett három évre. ral is birt. A govasdiai patak hámorai. mint az ohábai (zalasdi) is mindaddig. melynek eredetéről semmit se tudunk. Az 1848. hozzá egy durva hámorral. arról feljegyzéssel munkásoktól nyerte. továbbá ásót. nították. hol kaszát és sarlót készítettek. sére "285 frt 581/2 krajczárt engedélyezett. már 1849-ben rozoga volt. íttnc. templom és plébánia van. ez három frisstúzböl állott. számú kép. Ploczka bécsi mázsa vertvas és aczél készült. 1859. hogy a gyártást tökéletesítsék és a véve. A topliczai Stájerlídmor (Steyerhammer) Hogy a kaszagyártást. kapát stb.kat tényleg készítettek. talra (Eisenwerks-Verwaltung) ruháztatott át. hámorral birt. Kaszabánya Palcaria néven szerepei. de újból felépült. az egyik hámort szükség esetén hogy ez idő alatt két idevaló munkást fog nyujtóhámoniak is lehetett használni kész fűrészlap-kovácsolásra kiképezni. mely ket és hüvelyeket.) eredetéről semmit se tudunk. és 1805. fejszét. irtó- nekik vasár. évi úr­ hogy aczélt szoktak benne kovácsolni és hogy béri leírásban már bent foglaltatik. Királybányán avas­ húzódó vasköbányákkal együtt a Hofímanu gyári kincstár kegyurasága alatt álló róm. később eladatott a mellette fekvő és Gyalárig évig kapákat is készített. évi vajdahunyadi adminisztráczió két első tiszt­ márczius hó 20-án leégett. Hogy pedig Kaszabányán fűrészlapo­ 1838-ban Újhámor és Stájerhámor frisstüzei. 17ö4-ben Kaszahánya hámora (47. a német nyelvű iratok «Unterhammer» néven kilenczvenes években a nadrági vasipartársulat emlegetik. ]8l)0-ben szűnt meg. Kasza­ már létezett. a régi latin nyelvű ira­ ménygyártásra.186ő-ben a Thesaurariatus két parasztkemencze építé­ szüntettetett be és szedetett szét. kik ismét üzembe helyezték és a kath. évi szabadságharcz topliczai munkásokat beoktassák. úgy itt. 1849-ben közönséges és kévéit aczélt (az akkori két parasztkemenczével és 'nyujtóhámonnű. az 1754. A topliczai hivatal 1865-ben feloszlattatott. félter­ utóbbinak latin nevéről. de az 1796. oly föltétel alatt szerződtetve. 1875-ben üzeme 6* . eladási árral van fel­ Topliczán.magyar ügyiratokban «háromszor cserzett vel birt. A hámor a mellett egy nyujtótűzzel és egy nyujtóliámor- tizennyolczadik évszáz második felében épült.és egy hámorból állott. viselője (az adminisztrátor és inspektor) és a 18(>5-ben megszűnt és lebontatott. egy hámorral. bécsi két hámormunkást hozattak és telepítettek le mázsánként 16 írt 30 kr. családnak. (46.és ünnepnapokra is járt. tö stb. a hámorban. és 1849.

926 mázsa 88 font vaskövet. A már többször említett/o^. ehhez egy nyujtóliámorral 1810-ben mint megszűnt említtetik. 1848. a felső hámor már 1754-ben deczember hóban szűnt meg. egy 24 órai egész magassága 21 bécsi láb kettős műszak alatt 84 mázsa 23 font nyers. 180ü-ban leromboltatott. hogy a Cserua patak mellett állott. két parasztkemenczével és hámor­ gyár számára közönséges aczélt. volt. Az összes eddig fel­ sorolt hámorokban készített vas. évi és felső hámor. se tudunk. termelt 9431 mázsa nyersvasat. és 1849-ben részben nyujtóhámornak hámor. a fenékkő átégése íolytiin a a szénpoha « 5' nagyolvasztó két ízben fúvatott ki. kon (napon) át volt üzemben. Tulia. az egyik hámor már és egy kovácstüzzel. a tizennyolezadik században egészen A hurcsenyi hámor a fentebb leírt ohábai független hivatal volt. a hozzá tartozó durva hámorral hivatal alá osztatott be . mely 17ö4-ben már létezett. kévéit aczélt művel birt. ide van mellé­ Feldolgozott 27. a vas­ kezett. átmenetileg egy kavarópest- A Nádráb pataka mellett állott a nádrábi tel. évi az alsó fúvókas magassága augusztus hó 2-án. ugyanaz a felső fúvókasnál 3' Bögözy Antal ruuki sáfárt és Lengyel István köbtartalma 34 mérő faszénnek felel meg. kelve. a medencze átmérője 2' 4" vasat termeltek. vagy . A tizenkilenczedik évszáz elején a gavosdiai kenienczével. rendelkezésre. ma a volt hámoréi)ület lakóház­ govasdiai vizek mentén levő hánioroklioz let­ nak használtatik. számú kép. évi irományokból az tűnik ki. hámorai parasztkemen- hámorral együvé tartozott. de 1754-ben már létezett két paraszt. mikor is 112 kettős műsza­ Antal. (49. a hozzátartozó durva hámorokkal.u megszűnt ugyan. és rugóaczélt gyártott. ól imjjerlihámor. melyet Bögözy 1787-ből származik.) diai nagyolvasztó épült. évi úrbéri leírásban már alakíttatott át és a nagyváradi honvéd fegyver­ előfordul. meg volt. állott hajdan az műhely Vajdahunyadra át nem telepíttetett. valószínűleg 1800-ban készített. hogy mikor kelet­ a heti termelés 1)04—ü92 bécsi mázsa. a torok « 2' A vajdahunyadi adminisztráczió 1797. számú kép. munkásai pedig a tár birtokába. 1872-ben szüntettetett be és került a kincs­ 1813-ban hagyatott fel. egy mázsa főbb méretei a következők : vaskóból'd'ő^Ufont a vaskihozatal. mely az 1754. de a szükséglet szerint dol­ Ott. hol a Nádráb és Runk nevű patakok goztak benne mindaddig. melyet e miatt a régi A felsőlimperti hámor az 1754. egy kettős zárt és két közönséges friss- túzzel. ezen­ Nádrábi hámor. gokat a honvédség számára a helyszínén egy Pischer Ferencz nevű »tüzéri százados* és egy A Eunk pataka mellé volt építve a rimki ahó tüzérhadnagy vette át. Felsölimpert 1871. mert helyére a govas­ (48. most Tulia néven mint őrlőmalom használtatik. kívül rövid ideig. üzemi adatai közül az első Atopliczai nagyolvasztó rajza. 183i)-ban leromboltatott. 1 govasdiai gyakornokot küldötte ki a kellő óvó­ mázsa nyers vasra kell 11./iCíflí nagy olvasztó Az 1799. arra nézve semmi okmány nem áll kihozatal a vaskőből 37V4—40V2"/o volt. Régi olvasztók. a topliczai nagyolvasztó a fenékkő fölött 1' (>" befagyását (Verstopfung) megakadályozandó. évi úrbér iratok KAlt-Limpertor Flossofen» néven emlí­ leírása alkalmával már létezett. mig a govasdiai gép­ Govasdia patakká egyesülnek. akkor már topliczai gondnok (Verwalter).és aczélauya- Kunki hámorok.4 mérő szén. ínsstűzmű tenek. Topliczai nagyolvasztó. eredetéről semmit czékkel és nyujtühámorokkal voltak felszerelve. intézkedések megtétele és a nagyolvasztónak újbóli rendes üzembe hozatala czéljából. Topliczai nagyolvasztó). a másik birt. tek beosztva.

évi január hó 15-én leégett és többé kel voltak kapcsolatosak. évben. mostan is kizárólag vízerővel dolgoznak.. legnagyobb « 1836-ban 43.. ez idő alatt a részben béleltetik.185 « « 1801.. 1802. A nagyolvasztó szerkezetét egy 1830. melyek még fok hajlással birt. « 06. évben átlagosan 230 mázsa 38 font A tizenkilenczedik század első éveiről megint 1801. 45 6'Vi(i bécsi mérő (Wiener Metzeii). hogy a parasztkemenczék egész magasságában faragott kővel van ki­ üzemét a régi iratok «Alte Schmölz-Manipula- bélelve.342 « « vaskő: 1799. 1825. A frisstüzek féltennényeit szin­ kes adataival rendelkezünk a nagyolvasztó ter­ tén a velük kapcsolatos hámormüvek dolgoz­ meléséről. parasztkemencze.és aczélárúra A tizennyolczadik évszázadnak csak töredé­ dolgozták fel. vagyis a nagyolvasztónak be színű csillámpalából van készítve. fölött 18" Mindezen vízzel hajtott kisebb vasművek a fölsőé 20" működése megszűnt. az ezzel kapcsolatos hámor. 3. melyek a vaskövet nem került üzembe. a nagyolvasztóhoz a 1808-tól kezdve a nagyolvasztóból közvetetle- fúvószelet két bórfúvó szolgáltatta. mint a me.000 fúvószerkezete az 1800.o.. A topliczai nagyolvasztó belső szelvénye és az utolsó években megközelítette az 1. iiyersvasból a torok átmérője ugyanannyi. « legjobb járatnál 232 « 28 « 1810.591 « « 1/2/20 tükör. sz. A parasztkemenczék 6—7.493 « « 18/20 fehér. « 424 « « a termelt nyersvasból: 1814.. átmérője 34" tion».033 « « 11/2/20 szürke. haj.. normális vízállás esetén hámorművekből állottak.vagy nyújtó- a szénpoha átmérője 5' 9" műveletet «Alte Sclimiedten-Manipulation» magassága a fenékkő fölött 7' néven emlegetik. termelt bugavasból készült hámorvas üzemét denczéé.000—25.772 « « évi nyersvaatermelés 20. « — — — — 10. « . vagyis 34" pedig «Trampel-Streck-Manipulation>: név alatt az alsó fúvókas magassága a fenékkő jegyezték fel.(._. közvetetlenül kész kovácsvas. és pedig: ták ugyan fel készárúra.5 változata volt. amedencze heiigeralaku.670 « « font mosott vas van. . « .. mind­ tozó úgynevezett vajdalmnyadi vasgyárak egyik 4' széles és magas belső világgal. 9. kép. Említve volt már.. vaskihoza. a termelés volt: 1802.797 bécsi mázsa. . hírmondónak csak a az alsó fúvókás a vízszintes iránynyal 3 fok zalasdi (ohábai) hámor és az alább tárgyalt szöget képez.00 mázsa. vagy buczapestek (az egykorú német ügyira­ A topliczai nagyolvasztó épülete és berende­ tokban «Stuckofen» szerepelnek) hámorművek­ zése 1837. (50.. 100 font salakban T'/a 1788. « . a felső fúvókas vízszintes irányban feküdt. évi ügyirat a következőkben ismerteti: Parasztkemenczék. 13. évszáz felvirradtával az Administratio alá tar­ A szekrényfúvó 4 szekrényből állott. úvben 12. magassága a fenékkötöl a torokig 21' 6" Érdekes felemlíteni. kis vízálláskor 4 . 1811. 1815. « 7.929 mázsa. iiül öntvényt is állítottak elő. 24 óránként megolvasztott 1794. év kürüli rajz szerint. a mi évenként. « legjobb járatnál 265 « 28 « nem birunk adatokkal. tal a vasköböl 42». « 14. frisstűz és hosszúsággal birt. « 17.682 « « 1813. . 24. a csapoló nyílás felé szintén 3 govasdiai nagyolvasztó maradt. a nagyolvasztó medenczéje (Eisenkasten) rózsa­ 1827—1837-ig. a nagyol­ szüntetéséig az összes évek termelése ismere­ vasztó évenként kölülbelül 5' magasságban tes.749 mázsa egyszer. egészben 10—12 évenként legkisebb termelés 1835-ben 11. de nyersvassal a top- . 1787.431 bécsi mázsa. « átlagosan 218 « 58 « 1808. a frisstüzekben. 3' 3" nagyolvasztó.) mázsát. hogy a tizenkilenczedik lása a vízicsatorna felé szintén 3 fok volt. Mint a rajzból látható.

4G -^ =5: o I /-> !^ •^ ^•^. ^-v^-^i. .

. A toplií^zai nagyolvasztó belső szelvénye és fúvószerkezete az 1800. év körüli rajz szoriut. 50. kúp. 47 A B.

elegendő czéihez 179y-ben Bögözy (akkor már) govasdiai mennyiségben évek hosszú során át könnyű sáfárt oly utasítással küldötte ki. Batrina alatt. körültekintő. kaszahámor terűletét találták legmegfele­ tárások is vannak. az útiköltségek fedezésére 000 3. fenyegető Ezen elvtől vezéreltetve. lírdemesnek látszik tanulmányi út a vajdahunyadi vasgyárak érde­ felemlíteni. stájerhámori. a hely megválasztásá­ Hogy Bögözy milyen szaktekintély hírében nál különösen az szolgáljon irányadóul. ben és együttesen. A tizennyolczadik 2. mutatja azon körülmény. Hunyadvármegyében fekvő Halmágy tosítva legyen a felől. költségvetést dolgozott ki. Lengyel pedig mint inspector oldása tárgyában tegyen tanulmányokat. 415. hol lenne építendő a fejlődésüket szívükön viselték. lőbbnek. évi márezius hó 3()-án kelt. mely szerint kerülne számú rendeletével. kik aztán későb­ Thesaurariatus 1802. hol szintén frtot utalványoztak neki. szám alatt meghagyta a vajdahunyadi sorsát az adminisztráczió élén Bögözy mint Administrationak. részintkűlön-kűlön. legnehezebb feladatok megoldása. mert úgy osdolai század első éveiben ismeretessé vált. szes frisstúzmúveket. összesen hét tekintély volt ismeretes. hogy gróf a majdan megépítendő nagyolvasztó hosszú Bethlen József thesaurarius a tulajdonát időre ellátható legyen vaskövei. költségén. István govasdiai sáfár. hogy a gróf szerrel kaphasson. Eljárása ered­ 1. második nagyolvasztó. évi dia vagy a Cserna vize mentén vélte a két bérjegyzékében. kezekbe nem is kerülhetett. kellő mennyiségű nyersvassal ellátni. felszámítva. mely atopliczai minden tekintetben gyakorlati. hasonló nevű patak mellett. Runk. küldetett ki. hol a század végén Bögözy külföldi tanulmányútra vasköelőfordulás létezését reménylik. továbbá biz­ képező. máskor len nagyolvasztóra nézve folytonosan nehe­ csupán Inspector). mindig a legfontosabb. felsőteleki. Kudsir. első esetben kutatásra 7 frt 30 kr. adjon sokáig intézték.iS liczai nagyolvasztó volt hivatva ellátni az ösz. üdvös. nagyolvasztót és az összes parasztkemenczéket szakavatottságról tanúskodó szakvéleményt ellátja vaskővel. hogy állott. a nagyszebeni veszélyek elhárítása bízatott. Vale Reu Dobri. üjhámori. vasztó helyének megválasztása ügyében a govasdiai hámor sáfárjával egyetértőleg javas­ Tervezetek. A tophczai nagyolvasztó termelésének elég­ E fontos kérdés eldöntése szerencsésebb telensége az intéző körök előtt mindjárt a XIX. tudták Bögözy Antal inspector. nokságot a kérdés tanulmányozására utasítja. melynek vidékén már vasköfel. korszerű és czélirányos véleményes jelentést arról. hogy a kutatást bizonyára későb­ kében. mint általánosan elismert szak­ alsólimperti és felsőlimperti. az ott termelt vaskövekkel olvasztási A Thesaurariatus maga részéről ajánlja a kísérleteket tegyen. hogy a nagyolvasztó és Vácza nevű falukban levő parasztkemen- jó minőségű vaskövet jutányos áron. mint újtordai Lengyel azt. az egyet­ lőjét (iiélia Eisenwerks-Inspector. Az Administratio a meghagyásnak megfele­ Mindkét helyre nézve Bögözy két alternatív lésében 1802. a Batrina határában eszközölt szakember megállapítandónak. nyújtott be Bethlennek. Kaszabánya. mert a A második nagyolvasztó helyét vagy a Govas­ runki parasztkemenczék és hámorok 1808. a Govasdia pataka mellett. hogy a második nagyol­ zebbé és terhesebbé vált. a govasdiai hámorgond­ a govasdiai vízen építendő nagyolvasztó: . kikre részint együtte­ frisstüzmúvet (7 Zerrennwerke) nem képes a sen. latot tegyen. Ez volt az első találtak vaskő lelőhelyeket. második esetben pedig a Királybányán fennálló 4. hogy a nyersvaskérdés meg­ adminisztrátor. sága szerint. de e mellett közel agyaiári vaskőbányához. mely feladat azonban a kebeléből pedig megbízta a vasgyárak felügye­ hámorok termelésének fokozásával. évi február hó 18-án kelt. az egykorit iratok tanu- sebeshelyi. a vajdahunyadi vasgyárak 478. értékű repesztőpor van építési helyül a meglevő Olimpert nevű hámor. hogy egy nagyolvasztó a meglevő kudsiri. a nyert buczavasat pedig következő lieiyek figyelmébe vételét: Kaszabányán kovácsoltassa ki. ben is nagyobb erélylyel folytatták. ményéről Bögözy igen kedvező.

melynek végső összegei ezek: Az Administratio kivitelre valószínűleg a ülimpertl gát. 1.. ._.759 frt 03 kr.299 frt 47 Va kr Govasdia patak mentén tervezett nagyolvasz­ A nagyolvasztó kibélelése .157 frt 23 kr.és anyagraktár 3. hanem azon kincstári erdősé­ délveztetett. gek.132 « li « gal. melyekből a második nagyolvasztó faszén­ Nyersvas. mint Királybánya. körülmény volt döntő..304 « 33 « foglalt állást.486 « 45 « a liely czélszerüsége mellett nemcsak az a Összesen 33.és vízvezetés 2._. így Olimpert rábi oldalról .489 « 25 « A Thesaurariatus tényleg Olimpert mellett í'öldloásús ós adiigolóliíd 4._ _.085 « 80 « völgyére hajlottak. mint mely összeg 1805-ben az építés czéljaira enge- Királybányához. . 2. leg elrendelte a végleges költségvetés szer­ a Cserna mentén pedig 24. nagyobbrészt a Govasdia Szénpajta .935 « 40Vi « tót ajánlotta a Thesaurariatusnak. a második nagyolvasztót illető­ Összesen 27..132 « 55 « nel volt ellátandó. hogy a gyalári vaskö- bányajóval közelebb fekszik Olimperthez. csak jóval kisebb részük Beeresztő vlzicsatorna a nád.721 frt 33'/4 kr. 11. 49 Nagyolvasztó és kohóépdlet .332 « 12 « kesztését.. a mennyiben (c építése 29. támaszkodott a Cserna mentére.458 « 23 « sokkal könnyebben volt ellátható tüzelőanyag­ Vizigát és a két viz felöl egy- egy liomokfogó 1. 1. Vaskögurltó _ 4.

50

) .L

GOVASDIA.

Govasdia község szűk völgyben, 6 km. hosz- helyen, a többi építményekkel együttesen,
szuságon elszórt házakból áll. Lakosainak 1808-ban engedélyeztek is és pedig:
száma az 1900. évi népszámlálás eredménye
szerint 369. Különösen érdekessé teszi a falut Szénpajta 2.648 frt 45 kr.
Vizigát a nádrábi oldalon ... 2.134 « 22 «
az a körülmény, hogy a szűk völgynek két
Ugyanaz a runki oldalon ... 2.134 « 22 «
meredek sziklás hegyoldala orgonabokrokkal Ácsmühely ._ 1.716 « 02 «
(Syringa vulgáris) van benőve, melyek április Salakzúzómft . 2.468 « 37 «
és május hóban virágzanak, a kopasz mész­ Olvasztómostori lakás ._ ... 5.047 « 47V3 «
sziklákat lilaszínü virágokkal födik el, az Partfal a viziárok mentén a
egész völgyet díszítik és kellemes illattal töl­ nádrábi oldalon ... ... ... 5.825 « 14 «
tik meg. Ugyanaz a runki oldalon... 7.281 « 15 «
A govasdiai vasgyár Vajdahunyadtól a tör­ Vizicsatorna« « « ... 865 « 15'/s «
vényhatósági úton mérve 18 km., az Erdélyi Homokfogó « « « ._ 245 « 57=/3 «
bányavasúton 11 km. távolságra, szép regé­ Ácsolt köszeki'óny a nagyol­
vasztó tere kürtil _ 1.322 « — «
nyes völgyben, a Nádráb és Eunk patakok
Sziklarepesztús a nagyolvasztó
összefolyásánál, az egykori ólimperti hámor liátsó terének egyengetésé-
kelyén fekszik. hez 4,593 « 20 «
Sziklarepesztós ós feltöltés a
A nagyolvasztó építése. nyersvasraktár mögött ... 699 « 10 «
A nagyolvasztó építése 1806-ban kezdődött A nádrábi patak ágyának ki­
meg, négy évig tartott és 1810-ben fejeztetett szélesítése .. -_ 255 « 45 «
be, erről tanúskodik a kohóépületnek a nád- Alsóvízvezetés deszkaboritása
rábi és runki patakok összefolyása felé néző és befedése 764 « — «
homlokfalán levő emléktábla is, melynek fel­ Második szónpajta ... 1.046 « 28'Vs «
iratán «Augusto Imperante Francisco I. exstruc- Összesen 36.348 frt 22 kr.
tum 1810» mai napig olvasható. Hozzá a már engndélyezett... 33.721 « 33'/4 «
Már előzőleg, az építkezés kezdetén belát­ Együtt 70.069 frt ööV, kr.
ták, hogy az engedélyezett pénzösszeg csupán
a szorosan vett nagyolvasztó, kohóépület, rész­ Ez a pénzösszeg még mindig nem volt ele­
ben pedig a vízigát és a vízicsatorna kiépíté­ gendő az építkezés teljes befejezésére, hanem
sére lesz elegendő, míg a többi, a nagyolvasztó újabb költségvetések lettek szerkesztve és en­
üzemével összefüggő egyéb építményekre gedélyezve és pedig:
vanatkozólag, 1807-beu, Matz Sámuel hámor­ Nyersvasraktár ... ... 2.602 frt 09 kr.
sáfár és Asztalos József ácsmester újabb költ­ Harmadik szénpajta „ 3.802 « 53
ségvetéseket készítettek. Ezen üzemi építmé­ Vízbevezető csatorna ,. 1.721 « 34
nyekhez még az olvasztoniester számára egy Partvédőfal a nagyolvasztó
lakóház építését is tervbe vették, mit felsőbb tere körül 557 « 53

51
Adagolóhíd befödése 1.393 frt 03 kr. befejeztetett, a nagyolvasztó április hó köze­
Az órcztór egyengetése és pén üzembe helyeztetett.
adagolóliid építése 14.078 « 49 « A nagyolvasztóról rajz nem maradt ugyan
A runki olilalon levő ács­
reánk, de az egykorú iratokból tudomással bí­
munkatér megerősítése czö-
löppel 305 « 33 « runk a méretekről, valamint arról, hogy a
Árvíz által okozott károk medeneze (Bisenkasten) egészen
helyreállítása 77 « 56 «
köralaku volt, átmérője .; I'IO méter
Összesen ... ... 24.537 frt 90 kr. a szénpoha « ... 2'15 «
Hozzá a már engedélyezett ... 70.069 « 55V4 « a torok « ... 105 «
, Együtt 94607 frt ÍS'/* kr. a szénpoha magassága a fenékkő
fölött ... ... 3-15 «
Az eddig említett építési tárgyak közül rajz
a nagyolvasztó egész magassága 9.50 «
csupán az adagolóhídról és az egyik szénpajtá­ a felső fúvókás magassága a fenékkő
ról maradt reánk, melyek ide vannak mellé­ fölött 0-53 «
kelve. (51. sz. kép. Szénpajta 1808-ból. 52. sz. az alsó fúvókasé _ ... 0"47 «
kép. Adagolóhíd vagy torokhíd 1808-ból.)
1808. évi deczember hó 10-én még két költ­ A magasabban fekvó fúvókas vízszintestalp fek­
ségvetés lett ugyancsak Miitz és Asztalos által vésű volt, ormányával a vízoldal felé fordítva,
szerkesztve, mely a Thesaurariatus által szin­ meghosszabbított középvonala a nagyolvasztó­
tén engedélyeztetett és pedig: akna középvonalától 80 mm.-nyíre tért el. Az
A runki oldal felöli vizigát 3691 frt 05 kr. A alacsonyabban fekvő fúvókas hajlásszöge 3«
nádrábi gát vizicsatornájának kitisztítása ár­ volt, a csapoló nyílás felé fordított alakkal, a
vizek és záporesők okozta rongálások és be- középvonal itt is 80 mm.-el tértel anagyolvasztó'
iszapolások folytán most akna középvonalától. i
A fúvószelet a kerékszobában elhelyezett ket­
már másod ízben 480 frt kr.
tős szekrényfúvó szolgáltatta, a hat szekrény­
Összesen 4.121 frt 05 kr. nek egyforma méretei voltak és pedig: magas­
Hozzá a már engedélyezett .. 94.607 « 45'/, « sága 5' 10", szélessége 3' 11", hossza 4' volt,
Főösszeg 98.728 frt SO'/Í kr. egy fúvó perczenként 7—8-szor váltogatott
mely összeggel a szükséges üzemi építmények vagy emelkedett, a fúvószél pedig csövön át
és kezelési épületek megépítése az 1813. évben vezettetett a nagyolvasztóhoz.

A nagyolvasztó első üzemszaka.
Az április hóban üzembe helyezett nagyol­ lag igen csekély termelést eredményezett, úgy,
vasztó mindössze 71/2 hónapi rövid campagne hogy a hét év alatt az átlagos évi termelés
után, november hó végével, 13.807 métermázsa csupán 6387 métermázsa volt.
nyersvastermelés után beszüntettetett, részint Mintmáremlítve volt, agyakori faszénhiányt
azért, mert a frisstüzek számára három év­ az okozta, hogy a parasztkemenczék, daczára
negyedre elegendő nyersvaskészlet gyűlt a meglevő topliczai és govasdiai nagyolvasz­
össze, részint pedig azért, mert a nagyolvasztó tóknak, folytonosan üzemben tartattak és
medenczéje erősen kiégett. nagyon sok faszenet fogyasztottak.
A nagyolvasztó a medeneze újbóli kibélelése Pedig az egykorú iratok az 1813—1818. évről
után, 1814-ben ismét üzembe helyeztetett; olyan kedvező üzemi viszonyokat tüntetnek
ez időtől fogva hét éven át, 1821-ig, a rendel­ fel, hogy a nagyolvasztóban szebb eredménye­
kezésre álló faszénkészletnek megfelelőleg, ket lehetett volna elérni, mint a parasztke-
a topliczai nagyolvasztóval váltakozva volt menczékkel, úgy az olvasztás alá került vaskó,
üzemben, a faszénhiány okozta beszüntetés mint a feldolgozott faszén minősége semmi
igen szakgatott campanekat és ebből kifolyó­ kívánni valót sem hagyott hátra.
7*
ÍA..Í.

62

Az egykorú iratok alapján ugyanis a vaskó és csekély nyomású fúvószelet szolgáltatott,
barna, úgynevezett májnemü, jelentékenyebb így a nagyolvasztó üzeme, a topliczai mellett
timföld, kevesebb mész és kovasav, néhány szá­ kedvezőtlen volt, mihez még az is járult, hogy
zalék barnakó(Mangánsuperoxyd) tartalommal, a govasdiai nyersvas szürke, finomításra
mely utóbbi fém (Hangán) az ezen vaskóból kevésbbé alkalmas volt, mig Topliczán legna­
olvasztott nyersvasat kiválóan alkalmassá gyobbrészt fehérnyersvas termeltetett. Mind­
teszi jó minóségü aczélgyártására; réznyomok ezek miatt a govasdiai nagyolvasztó üzeme
legföljebb a gyalári napszíni fejtésekből, az 1820. év végén beszüntettetett.

II
MM BMMHaMp

ÉIll Bm l.i IIIMMIIl

51. kóp. Govasdiai szónpajta rajza 1808-ból.

illetőleg ásásokból származó vaskövekbea Ez időtől kezdve 1837-ig, tehát 17 évig, a
találhatók; a vaskövek lágysága, porhanyós- nagyolvasztó üzemen kívül állott, mely idő
sága és tisztasága folytán nem szükséges a alatt az összes gépezet, a vízgátak, vizicsator-
pörkölés, vaskihozatal avaskövekből 40—420/0. nák, homokfogók elkorhadtak, a vízárkok
A faszén szálerdőből eredő, kemény, jóminő- egészen beszóródtak, benőttek, szóval a nagy­
ségü bükkfaszén. olvasztótelep egészen értéktelen rommá vál­
Mindezen kedvező körülmények daczára a tozott, mig a parasztkemenczék (kettő Nádrá-
govasdiai nagyolvasztó rosszabb üzemi ered­ bon, kettő Kaszabányán) üzemben voltak és
ményeket mutatott fel a topliezainál, a govas­ csak 1830. évben lettek véglegesen beszün­
diai rosszul szerkesztett szekrényfúvó kevés tetve.

ír.. !<•>.. Govasdiai adagoló torokhíd rajza 1808-ból.. ..„:' . / . .•?'•"<./..:? .//.' f .V....///-. .-..!. kép. > / • / .^v- 7^- ' In 52. / • I . .v..

évi január hó ló-én történt leégése után. "" bengorataku srónpoha magassága 032 « .-ra leszállott. jól bevált. A Debreczeny-féle fából nagyon is megfogyott.^^. A az önköltség {)3'3 kr.^. évi június hó . vagy a ^ ^^j^^ j^. hogy miután Toplicza c. a mi oly f) 7200 mérő faszén befogadására egy máso- gyorsan haladt. a Grunyului ber hó 25-én üzembe helyeztetett. azon néze­ tének adott kifejezést. (53. a szállított levegő az atmoszféri- kifolyólag a bizottság egyhangúlag a govasdiai kus levegővel egyenlő sűrűségű. kép. Szénpajta 1837-böl.^^j ^ ^^^. 55'5 kr. a vízvezetés. igen szépen fa. előnyeit és hátrányait meghányva. vizicsatorna.„ _ _ ^. évi 3236. a magasság javultak. vagyis a Cserna mentében a szénfa újonnan építtetett.. mint Topli. vajjon a fennálló j^^^. a reno. átmérője a hónapon át volt üzemben. h) Egy 12 nyíllal biró salakzúzómű épít- rül e következő nevezetesebb helyreállítások tetett.^^. g) A nyarsvasraktár kijavíttatott és újra tetett. czára. még megmaradt kőpillérig egész újonnan állít- A bizottságnak e véleménye alapján. miből 977 köbláb. a tátott helyre. ÍÖIÖU 0'53 « nyel helyreállítható. magába foglaló szénpajta kijavíttatott és újból 1837-ben tényleg hozzáfogtak a nagyolvasztó befödetett. évi szeptember hó végéig befejez.529 írt 51 kr. az alsó fávókasé 0-47 « Az így összeállított bizottság mind a két hely a fúvókas szájának területe 16 ema. e föindokok által vezéreltetve. hogy daczára annak. eszközöltettek: i) A nádrábi 148 és a runki 203 öl hosszú a) A nagyolvasztó épülete. hogy a dik szénpajta építtetett (rajza mellékelve). illetőleg meghívása mellett. szám alatt az e) Az igen rossz állapotban levő. megtartása mellett.400 mérő faszenet olvasztó helyreállítását. fordíttatott és a nagyolvasztó 1838. mérőnként Administratiónál elrendelte a govasdiai nagy. A nagyolvasztó és összes berendezései kö. ^ . nagyolvasztó pilléres szerkezetű. födetett. megnagyobbítattak.^^ ^ viszonyoknak megfelelően a topliczai. vízgát alapjából egé- öntőcsarnok vagy kohóépület zsindelylyel szén újonnan építtetett meg. 10 köblábbal számított. illetőleg az vízvezetés. 10. vagy helyreállítandó. a medencze de faszénhiány miatt a nagyolvasztó csak 7 köralaku. Ilié nevű kőbányában fejtett. a belső méretek. ^ ^'"''''^ átmérője 1-20 « tiónak.j. hogy az összes vasgyári főnökök bevo. sz. » szénpolia magassága a fenékkö fölött 3-00 « násával. d) A 6 öl magas. oszlopnak felel meg. nagyolvasztó helyreállítása mellett nyilat. és tartozékainak helyreállításához. vasgyár csaknem egészen újból épült. ^• •• ^ M l ' a iiagyolvaszló egész magassága a kozva vegyek fontolóra. az üzemi eredmények igen meg- zettől elütöleg. a szénpoha átmérője 2-45 « a Thesaurariatus meghagyta az Administra. vízikerekek és két csigafúvó vidékén.-ról.^ magassága a fenékkö govasdiai nagyolvasztó lenne-e nagyobb előny. •^ j. a termelés jelentékenyen emelkedett. hossza 7' 8". a szélnyomás elfuvarozása. a rendes szélnyomás 25" víz­ könnyebb és olcsóbb Govasdiára. a fenti mértékkeli helyreállítása igen béleltetett ki. 32 öl hosszú torokhíd a kozott. tanács. így a nagyobbrészt a készült csigafúvó átmérője 8' 6". még pedig az 1813. a perczenkénti átlagos levegőszolgáltatás nak helyreállítását tartja előnyesebbnek. teljes magasságban. illetőleg által. de a vaskő szállítása is jóval maximuma 28". évi szerke. újból befödetett.Govasdiá. vajdaliunyadi erdőkből kikerülő faszénnek perczeiikénti fordulat száma4 1/2. b) A nagyolvasztómedencze és akna a fenék.54 A vasgyár renoválása. A topliczai nagyolvasztó és tartozékainak fenékkönél 1-20 méter 1837. 1839. évi novem- kővel együtt.) válás 1838. A nagyolvasztónak Schultze hámorsáfár rágott tűzálló olvakövel burkoltatott. A felsorolt munkálatokra 40. Thesaurariatus 1837.

. évben két igen jeles.. a legjobb irányban értékesítették. a mak szerint módosíttatott. ismere­ szerzési ár felénél többre rúgott és egészben teik bővítésére külön-külön külföldi tanulmány­ 1228 frt 33 krt tett ki. Govasdiai széiipiijtn rajza 1837-böl. Kisgaramról (Rhónitz) Calder-féle Az 1838. László József főnök (Verwalter) nehézségeket azon körülmény. 2225 frt 11 kr. költ­ és benyomásokat aztán idehaza. az üzem séggel átalakíttatott és szerkezete a kívánal­ javára.^ 53. Govasdiára. útra küldettek ki.^ V t — 1 * . M 1 -jir. semmiféle javítást nem igényelt. a be­ geit a felsőbb körök is felismervén. kiknek szakszerű és iránytadó képessé­ értékű gatyacsövek szállítási költsége. A csigafúvó is igen jó folytonos haladást és tökéletesítést tőlük tel­ szolgálatot tett. az egész campagne alatt hetőleg előmozdították. tevékeny és gatyacsöves léghevítő készülék szállíttatott képzett szakférfiú került a govasdiai nagyol. 55 végén beszűntettetett. hogy az össze­ és Barton József ellenőr (Controllor) személyé­ sen 372 mázsa 20 font súlyú.—:P •^ ]"~ / \ ' • ' ' / ' * f \. az ott szerzett tapasztalatokat 1839-ben a salakzúzómú 136 frt 35 kr. hogy 1839-ben Pest és Temes­ Az első léghevítö készülék. de jellemzi az akkori közlekedési :-M\in >\ . váron át. ben. kép. Ezen éppen említett két tanulmányi utazás­ nak tudható be. vasztó élére.

a 24 óránként fel­ vagy grafltporral. A léghevítés a nagyolvasztónál fényesen Kó'szénkutatás. a vaskő minőségében keresték. A faszénfogyasztás egy mázsa nyersvasra tán későbben sem sikerülvén gazdaságosan. vagy zúzott és őrölt salak­ adagolt vaskómennyisége pedig 5. zománczolandó felü­ próbái folytathatók voltak. letüket a hozzájuk tapadt és sült mintaliomok A léghevítőkészülék alkalmazása az üzemi miatt érdeseknek. melyeket november hó 16-án a bécsi udvari kamarához küldetett fel. hogy a 2'85 méter (9') magas másodolvasztó építtetett kúpolópest számára máris leöntött GabroUi- fel. számú rendelete értelmében. évi jún. E hűt­ azonban az edényeket túlságos nehezeknek. ha a nagyolvasztó hidegen állott. lüdegszéllel való fújtatás minden nevezetesebb Ebből kifolyólag a Thesaurariatus 1840. hogy így meleg fúvószél alkalma­ különben az öntés többnyire közvetetlenül a zása mellett a nyersvasadag nagyobbítható. E kúpolópest azonban többnyire csak akkor féle léghevítőkészülék felállíttassék és üzembe volt üzemben. végett a Thesaurariatushoz küldessék. e mellett azon­ tása után fokoztassék. hető fúvókasokkal aztán a léghevítőkészülék illetőleg vastagfaluaknak. olvasztóban termelt vas öntésre nem volt A léghevítőkészülékuek alkalmazása a alkalmas. összehasonlítás czéljából az eddigi bontatott. ebből kifolyó­ évi 4723. hó 4-én kelt. hogy a másodolvasztó A Thesaurariatus 1840. elhatároztatott. rendeletével meghagyjaazAdministra- . a nélkül. kúpolópest üzeménél egészben véve megfelelt Az előbb említett léghevítőkészülék a nagy­ a hozzá fűzött várakozásnak. évi mozzanata megfigyeltetett és pontosan fel­ szeptember hó 14. a másodolvasztó fennállott. a nyersvas termelés 1. számítva lO^/o-al kevesbbedett.387 fonttal liszttel keverendő. Ugyanolyan faszénadag mellett. kamara utasítást adott. a kohó­ lag az Administratio 1840. évi augusztus hó latát. sz.66 Ugyancsak 1839-beu.-én kelt. öntővasnak sűrű folyása és keménysége foly­ 3. lék szerkesztessék és öntessék le. Ezenkívül a másod­ ezáltal pedig az öntöttvastermelés növelhető. évi augusztus hó épületben 1333 frt 50 krajczár költséggel egy lO-én kelt. nagyolvasztóból történt. a 25-én került üzembe. egyben az udvari adaga 50—60 fonttal emelhető volt. illetőleg szét nem két hétig. fűtésére nagy­ volt egészen 1886-ig. így a fúvószél hőfokát 120 fokra létesíttessék. dián vízzel hűthető öntöttvas fúvókasokat A mintagyüjtemény a Thesaurariatus által készíttessen. berendezése megkezdődnék. A nyersvaskihozatal minden mázsa vaskő­ ható. mielőtt azonban a zománezgyár szállították le. a nyersedények zomán- ban a vízzel nem hűtött vörösréz fúvókasok czolása czéljából Govasdián zománczolóniű megolvadtak. nem pedig a zománczolásra eredményeknek igen lényeges javulását vonta szükséges sima és fényes felületüeknek talál­ maga után. a Thesaurariatus 1839. hol helyezett a vörösréz fúvókasok helyébe. a mennyiben: ták. növekedvén. az öntvényhez nem sülő mintázó- san változott volna. minek okát a mintahomok nem megfelelő 1. benne a fúvószél hőfoka kúpolópestnek léghevítő készülékkel való ellá­ ITOReaumur-fokra emelkedett. a termelt főzőedé­ A vörösréz fúvókasok megolvadása kénysze­ nyekből egy mintagyüjtemény megtekintés rítette arra a kísérletező Bartont. niig olvasztógáz szolgált. mikor a nagy­ faszénfelhasználás ellenben apasztható legyen. számára Govasdián szintén egy léghevítőkészü­ 2652. rövid idő múlva egészen beszüntettetett. Léghevítö a másodolvasztónál. számú rende­ jegyeztetett. beválván. letével jóváhagyja az administratio azon javas­ A léghevítőkészülék 1840. jó hogy a termelt nyersvas minősége hátrányo­ minőségű. helyeztessék. hogy az öntött nyersedénygyártás. ezzel a zománezgyár felállílása is abban maradt. alkalmazva is olvasztó torkán állíttatott fel. üzembe helyezése előtt.161 fonttal A főzőedények öntése azonban a govasdiai nagyobbodott. a olvasztó olyankor volt üzemben. ből 61/2 fonttal szaporodott. hogy Govas. hogyha megfelelő. szám alatt elrendelte. 4278. homok Govasdia környékén nem volna talál­ 2. 1738. vagyis mindaddig. az eddig használt miutázó-homok faszén-.

Slavik nevű egyén volt. a munka 1841 tavaszán beszüntettetett. miértis az kerületi bányamérnököt. vájjon a nem minőségben a gyalári banyafelör osztatott be. elnöki számú rendeletével jelentéstételre gyakornokot bízta meg. egyben pajtákba. hogy ennek a nem szerencsés ideá­ A nyersvastermelés volt: nak megpendítője. a nagyolvasztó járásá­ A nagyolvasztó 1842-ben újólag béleltetett val szoros kapcsolatban levő műveletek és ki. nem mutat­ keveset változtak. mely feladat sikerült is [és az alsóteleki [Vasköbányászat Az első vasút. léghevítókészülék fűtése helyett elágazott a vaskőgurító helyekre és a szén­ vaskópörkölésre használtassanak fel. hogy a nagyolvasztóból annál könnyebben ter- 8 . 153. kőszénre kutasson. hogy kőszén val még kavarópestet is szándékoztak üzemben helyett Alsótelek környékén. vagy leg A Calder-féle gatyacsöves léghevítókészülék alább vízre akadtak volna. a már ismert tartani. daczára annak. 57 tiónak. bontatott. vehető ki. kibúvásokon vaskövet tárjon fel. mint a nyiltmellüvé alakíttatott át. a nak a léghevítéstói való elvonása mellett nem kutatás bevezetése és felügyeletével Grimm vezetett kielégítő eredményre.. Alsótelek határában levő.és kohóegyletnek olvasztónak 3—4 napra való elfojtása esetén. szám alatt jelentette. nem lehetne-e ismét A fúrás helyéről és folyamatáról az egykorú a Calder-féle léghevítőkészüléket a nagy­ iratokból semmi sem vehető ki.. felállítására 314 frt 4!) krt engedélyezett. kel. a vasút a nagy­ szám alatt megengedte. belső méretei helyi viszonyoknak alapos ismerői. Sachsenheim abban az időben a nagyolvasztó torokgázai­ gyakornok pedig megbízatott. a nemrégen Styriából az Administratiohoz inspektornak áthelyezett 18iO-ben . megbízható szemtanú állítása szerint. 14. a vasöntészetre való tekintettel. hogy felör Gyalárra visszarendeltetett. . a nélkül. tet a terv végrehajtására. a kelt. ható be. mivel ismeretes dolog. ez alkalommal az idáig mindig zártmellü tüzelések mellett. Az egykorú iratokból a sorok között az Nyiltmellü nagyolvasztó. nálták. a nagyolvasztó torokgázok­ sen Felsőtelek mellett. szuságbau kiépült az első vasút öntöttvassínek­ tus 1840. különö­ A vaskőpörkölés. költséggel. tani. 448 frt 42 kr. László és Barton érdemének tud­ Az első pörkölőpest.. hogy a nagy­ fúrólyuk a kaláni bánya. hogy Vajdahunyad környékén. E vasútból egy darab a felső szén­ a pörkölópestnek a nagyolvasztó torkán való pajta belsejében még 1896-ban is megvolt. felhagyott siklója a léghevítókészülék újbóli felállítása megtör­ mellett volt berendezve. mig a nagyolvasztó és a lényeges távolságban. hogy Govasdián 1841-ben 132 öl hosz- Az Administratio javaslatára a Thesauraria. csupán a medencze átmérője tak valami nagy hajlandóságot és előszeretet­ szükíttetett meg 1'20 méterről 0'9ő méterre. megindítását eredményezte. sikerült pörkölés helyett. A nagyolvasztó torka eddigelé nem volt a vaskőgórczczal és a szénpajtákkal vasút által összekötve. mig a govasdiai tisztviselők. 4339. de a még ma olvasztó üzemének beszüntetése nélkül felállí­ is élő Bauholczer Károly nyugalmazott bánya. léghevítókészülék 1879-ben teljesen szét nem A köszénkutatás nem vezetvén eredményre. az a hír volt elterjedve.. kihez fúrómesteri szólítja fel a govasdiai hivatalt. hogy kőszénre.860 « hevítés és esetleg más. az adagoló hídon áthaladva.920 q . évi szeptember hó '23-án kelt. fúrtak le.740 « hogy Styriában a nagyolvasztó torokgázait lég­ 18i2-ben 17. közvetetleu vezetésé­ Administratio 1841. mire a govasdiai hivatal míyus hó 12-én nagy. 1841-ben 13. vel pedig Sachsenheim Rudolf nagyági bánya­ 15. évi április hó 11-én kelt. hol 70 öl mélységre ténhet. hogy a nagyolvasztó olvasztó torkától. torokgázai. vaskőpörkölésre is felhasz­ nagyolvasztó. a nagyolvasztó torkán újból elhelyeztetett és hogy a Cserna patak medrétől nem voltak ott maradt mindaddig. a 1840 és 1841-ben a munkások között szájról­ gyalári bányaüzemvezetö javaslatára a banya­ szájra szállva.

teszen ki.. magyarul csak a vármegyei is. 224-4 font. év második felében. év első felében a nagyolvasztó JH-IÜ második évnegyedében került üzembe. felel meg. faszénhiány miatt üzemen kívül volt. évi Campagne üzemi költségei a a heti termelés 1852 deczember havában már következők voltak: 1952 bécsi mázsára rúgott). szám alatt megismertetvén ugyancsak A fúvókasok száma 2. ügy. 1513. II8V4 fok Keaum. uyersvasat. (verkoakter Steinkohlen). ritkábban latin nyelven írták a vas termeltetnék.". Az 1848—1849.. év egész folyamán át és dugába dőlt: e miatt a nagyolvasztó csak az 1848. hogy az első nyelvi köbláb. kimondván egyszersmind..380 métermázsa. a bányánál múzsánként . és megokolatlan követelésekkel állottak elő a Az 1844. hanem kezdődő aktái között ez az első hivatalos közvetetlenül öntöttvas is termeltetik. ministratio 1848. úgy a termelés heti 1700 bécsi mázsával közigazgatási hatóságok leveleztek a vas­ volna számításba vehető (megjegyzendő. Az 1840. n.. Az 1845. melyeket elfogadni egyáltalán nem lehetett. mert ebből a kincstárra előre láthatólag venes évek második felében alkalmaztak csakis kár háramlott volna. idáig legnagyobb nagyolvasztóból kizárólag csupán csak nyers­ részt német.iáltal Hozagmészkö « — « 03-52 « a nyersvastermelés csökken. év első három évnegyedében. az Administratioval Magyarország és Erdély Egy mázsa nyersvasra esik törvényes egyesülését. e miatt hetenként két napon át szürke..58 melhessenek öntésre alkalmas sötétszürke Koksznak első alkalmazása. miután azonban a nagyolvasztóból nyersvas mellett évente 2000— A válogatott vaskő önköltségié 2500 bécsi mázsa öntvényt is kell előállítani. hogy gyárakkal. évi augusztus hó hó 9-én. Az 1848. öntésre Ugyanaz a nagyolvasztónál — « lOoí « alkalmas nyersvasra dolgozik a kohó. de ezt is csak rövid küszénbányatulajdonosok olyan tülcsigázott ideig. évi július hó 22-én Egy mázsa nyersvasra esik kelt. 6962. hogy a Egy mérő faszén « — « 26-91 « Egy mázsa nyersvas « 1 « 06-24 « heti termelés átlagosan 1500 bécsi mázsát Nyersvaskihozatal a vaskőből -ii-bio/o. mi az év 52 hete alatt 77. magyarul a törvényt az alantas cliámornok- ságokkab) (hivatalokkal). évi február hó elejére tűzte ki.. atmoszferikus sűrűség mellett. de eredményük korántsem volt kielé­ nel való megindítását a Thesaurariatus betil­ gítő. Azonban lyokat ismerni. .. Ha a magyar nyelvű intézkedés. évek eseményei. a másodolvasztóban Ez a kísérlet azonban meg sem volt ejthető.. tétessenek kísérletek. A « « nyomása 17'/4" vízoszlop. gyar nyelv kizárólagos használatát. Az Ad- A fúvószél átlagos hőfoka .. A nagyolvasztó megindítását az Adminis. év második felében. — frt 06-00 kr. ugyanis azsilvölgyi faszén helyett kokszot. 2"/. magyar nyelven közli vaskő . nem pedig egyúttal öntöttvas hivatalos ügyeket. 453 mázsa 67 font. szám alatt. hogy a már Topliczáról Govasdiára szállított. A govasdiai irattárnak 1782-től a nagyolvasztóból nemcsak nyersvas.. A fúvóka uyilásátméröje . hogy az olvasztás mintegy 180—200 köbláb zsilvolgyi kokszszal vulkáni kőszénnel lesz megkisérlendó. így aztán a kűpolópestben csak a het­ totta. 24 óra alatt termelt nyersvas 218 « 33 « A Thesaurariatus 1848. így a kőszén drágasága folytán a kísérlet is Az 1847. elrendeli egyben a ma­ faszén 7-'-'/ioi) köbláb.000 bécsi 24 óra alatt feldolgoztatott mázsa évi nyers. E kísérletek meg is amennyiben az olvasztási kísérleteknek kőszén­ ejtettek. tratio 1843. az évi nehézségek leküzdésében nem fognak akadá­ nyersvastermelés 24. 1843 elején a Thesaurariatus elrendelte. egyúttal elvárja a A perczenkénti fúvószélmennyiség 10011/4 tisztviselők hazafiságától.és öntöttvastermelésnek vaskő . kőszénnek tervezett beszerzése alkalmával.

tal olött ós kifúvás után. évi május hó 28-án harcz lefolyása alatt. hogy mikor. számú ren­ delete szerint. ha nincsen. a legserényebb igyekezettel. vagy új berendezés. évi október hó 19-én kelt. 46. terjedő közül többen a népfelkeléshez Hátszegre? heti rendelkezésében meghagyja. hogy osztrák katonaság számára? Végre kinek a onnét rendeltetési helyére továbbítható legyen. a világosi fegyverletétel után beállott szomorú időben pedig többen lettek hazafiságuk miatt hivata­ laiktól megfosztva és elbocsájtva. egyben pedig a meg­ kibélelési terve az 1849iki évadra. Meghagyja továbbá az Administratio annak bejelentését is. elnöki szám alatt kérdést intéz. A mint azonban a függetlenségi harcz ügye hanyatlani kezdett és Nagyszeben német kézre került. hogy az osztrák házzal. minisz­ tériummal és hivatalokkal nem érintkeznek. Az Administratio 1848. Az Administratio 1849. az ugyan­ ott székelő Thesaurariatus hivatalos iktató­ szám nélkül küldötte meg az Administratiónak. vagy vas szolgáltatott és adatott ki az magolva küldendő be Vajdahunyadra. évi 957. Jellemző vonás az is. Fischer Ferencz «tüzéri)) százados 80 legbuzgóbb ügyszeretettel karolták fel az ön­ -t it védelmi harez igaz ügyét. a 20-án. a tisztviselők a leghaza. a tisztviselők a magyar alkot­ mányra és arra. hogy a honvédség számára a szükséges lövőfegyve­ reket a nagyváradi fegyvergyár készítette. hogy aTlie- saurariatust megszüntette. vagy nincsen. A govasdiai (ó-limperti) nagyolvasztó esküt kötelesek tenni. hogy Puchner osztrák teljhatalmú tábornok Nagyszebenből 1848. esetleg nem lenne-e czélszerübb. Az Administratio 1849. kelt. van-e elegendő ehhez való munkás. 69 Ez időponttól kezdve az egész szabadság. évi október hó 18. nem volna-e szükséges valami előkészület. jövőben a bánya­ ügyek az e czélra szervezett kolozsvári bánya­ biztosság elé tartoznak. nem lehetne-e Govasdián 3-« és 12 fontos ágyukat önteni és teljesen kikészíteni. a Thesau­ rariatus működését ismét megkezdette. 593. a legnagyobb önfel­ nagyváradi ágyúöntőgyár számára június hó áldozással. 54. ha az ágyuk felszere- letlenül adatnának át ? Az ágyuöntés ügye rövid idő múlva más megoldást nyert az által. hogy a nagy- . számú rendeletével tudatja. hol lehetne szerezni. ennek sikere érdeké­ ben tőlük telhetőleg közreműködtek. k6p. velük semmi összeköttetésben nem állanak. mely ládákba cso­ pénz. és -26-án kelt proklamáczióját «Brdély nagyfejedelemség" lakóihoz. Az 1849. hogy a fiasabb szellemtől áthatva. hírével és parancsára mentek a munkások Az Administratio augusztus 12—18. évi függetlenségi nyilatkozat után Csányi László teljhatalmú országos kormány­ biztos tudatja az Administratióval. kinek és mennyi mázsa uyersvasat vesz át. az üzembehoza­ küldött esküformát aláírni és visszaküldeni.

18'" nyomás mellett diáig terjedő 5440 öl (10 km. sz. aztán a nagyolvasztó vezetett keresztül. Az ötvenes évek.769métermázsa községen és a meredek Caconás uevü hegyen volt a nyersvastermelés. különösen súlyos öntvénydarabok­ magasságról 10-45 m. számú kép. mely 4 darab ben. a nagyolvasztó 1852-ben szerveztetett a kolozsvári cs. az ügykezelés tergamunkák elkészülnek.) hosszúságú út­ 1800 köbláb levegőt szolgáltatott. számú engedélye folytán. 1856-ban felállíttatván. évi május hóban a nagyolvasztó nagyobb mennyiségű faszénnek Govasdiára bélelés czéljából beszüntettetett.. termelése az év az őt megillető jogos és törvényes teret végéig mindössze 4720 métermázsa volt. bizottságának 1851._ 18 « nyersvastermelés után beszüntettetett. kir. mint miniszteri biztos. A nagyolvasztó csak a hetvenes évek végén sikerült a magyar belső szelvénye 1849-ből). kal közlekedni igen sok pénzbe és időbe Megszűnt 18ő0-ben a nagyszebeni Tliesau. rendeletével 13. 12. helyette Perro miniszteri A felsötelek—govasdiai út kiépítése után a tanácsos. mint a bányászatnál. lm a Az 1848. gépet tartalmazott. Topliraára . alább 5585.és sóügyi igazgatóság. melyen azonban nagyobb újból beszüntettetett és a szünet alatt 9-50 m. nemkülönben a uyersvasnak ismét bélelt nagyolvasztó rajza mellékelve van. pénzben) engedélyezett.. éjjel-nappal folytatandó vasesz­ abszolutizmus alatt elnémult. akkor a nagyszebeni miniszteri biztosság és a a bécsi Siegl-gépgyárból két álló hengerü. mely A govasdiai völgyben. évi évben Vajdahunyadra telepíttetett át. (55. a mely talán 1849-ben a nagyolvasztó újonnan béleltetett. teherrel. 7086. intézte Nagy­ közlekedés megkönnyebbíttetvén. erdő. . .60 olvasztó csak akkor helyezendő üzembe. mely fuvarbér későbben. kir.443 frt 11 krt (pengő­ lesz még szó róla. elszállítása is az egyes finomító művekhez. évi rendeltetésének egészen jól megfelel. kir. egy kezelési ágnál sem tartotta fenn magát ismét zártmellúvé alakíttatott át. nyelve ismét a német lett._ 7 krajczár. években épült ki. Felsőteiektöl Govas. a mennyiben lékelve van (54. mi mai napig is kifogástalan állapotban van és czélra a kolozsvári bányaigazgatóság 1853. a vármegyével létrejött egyezség értelmé­ rendeztetett be a gépműhely.912 métermázsa Sebeshelyre .. egy bécsi mázsa bécsi cs. 2 kis fúrógépet és 1 hengerfilró kincstár vállalta magára. több mint 10 évi fáradozás után. pénzügyminisztériummal való nyersvas után. (pengőpénzben) költséggel. 1851-ben a nagyolvasztó 18. Zalasd szelvényének rajza 1856-ból. került. vázlata mel­ olyan soká.756 frt 30'V4 kr.. rariatus működése is. mely Kudsirra 2á « alkalommal 10'45 méter magasságról 11-40 méterre emeltetett fel.) ... pénzügyminisztérium bányászati nas és hetvenes években megkétszereződött. fuvarbér gyanánt fizettetett: érintkezést. E gépműhely 1886—1887. (pengő pénzben) költ­ gyalári törvényhatósági közutaknak fentartá- séggel. nevezetesen a hatva­ A cs. vajdahunyadi Administratio feloszlattatott. miáltal lehetővé vált Az 1856. 1852-ben szilárd anyagból épült fel és sát. 1850-ben szintén csekély. számára. a vasgyári esztergapadot. a szabadságharcz ideje vajdahunyadi szuronygyárhoz(perintyei hámor) alatt használt hivatalos magyar nyelv az szükségelt. év vége felé került üzembe. számú kép. magasságra emeltetett. különben csupán az nyelvnek. a Debreczeny-féle csigafúvó helyett. az ötvenes szebenből a bányászat ügyeit és közvetítette a évek vége felé üovasdiáról. bánya-. 4' magas hengerfűvó szereztetett be. és 1849-ben. A kolozsvári bányaigazgatóság 1855. Ez a fúvógép szakasz az 1852—1853. évi 173. a kiégett és való fuvarozása. a kilenczvenes évek elejétől. . A govasdiai nagyolvasztó belső A régi út Vajdahunyadról kiindulva. mig ugyan­ 13. elfoglalni. számú engedélye A vajdahunyad— govasdiai és vajdahunyad— alapján 3565 frt 36 kr.

Került egy bécsi mázsa vasöntvény a má­ sodolvasztóból 4 frt 27 krtól 4 frt 30 krba. . minden legkisebb fennakadás és különleges kiadás az üzem folytonosságát nem veszélyezteti. kudsiri vasgyáraknak adatott át finomítás grapliia» szerint. 1000 bécsi mázsa a kúpolópestben ömlesztetett Az 1857-böl felmaradt. legfeljebb lassítja. A Nádráb pataka a benne levő meleg for­ rások miatt. (). e szerint úgy télen. évtől kezdödöleg bezárólag 1871-ig és előnyösek. a vaskő mázsája nem fog többe kerülni 8 krajczáriiál. 61 Az 1857. A govasdiai (ó-limperti) nagyolvasztó öntött. könnyen idomítható minta- föveny vagy homok áll rendelkezésre. A Cacenás név alatt ismeretes. fuvar­ bér gyanánt bécsi mázsánként 5'2 kr. ezzel együtt a nagyolvasztónál egy bécsi mázsa válogatott vaskő ll'ö krajczárba kerül. a govasdiai nagyolvasztó czéljából.és hámorvas után 9'45 kr. csupán az említendő fel. 3. faszénhiányuyal az egész idő alatt küzdeni Az évi nyersvastermelésböl 5000 bécsi mázsa kellett. 55. árban. Kezelési költség volt egy bécsi mázsa nyers-. 4. kép.vagy öntöttvasat szolgáltat. A három óra járásnyira fekvő Grunyului Ilié nevű kőbányában. üzemének gyakori szünetelését. a nagyolvasztó kibélelé- sére igen jó minőségű tűzálló olvakő található. üzemi és telepítési viszonyai igen kedvezők Az 1857. 10 köb­ lábas mérőnként 1—1 frt 02 kr. hogy a 27'14 kr. A nagyolvasztó a vaskövet tengelyen kapja a másfél óra járásnyira levő Gyalárról. Került egy bécsi mázsa nyers és öntöttvas (a nagyolvasztóból) 1 frt 5068 krajczárba. A gyalári barna és vörös vaskő kitűnő minőségű. mint nyáron. köny- nyen olvadó és a nagyolvasztóban 42—áS'/o legjobb nyers. másfél óra járás távolságban levő hegyen. A hozag mészkő a nagyolvasztónál bécsi mázsánként 4 krajczárba kerül. fizette­ tik. évi Monographia. 5. különösen nagyobb öntvények előállításához igen előnyö­ sen használható. szelvénye 1856-ban a kifúvás után. mert: 1. Esett egy bécsi mázsa nyersvasra 71/2—8 köbláb faszén. a mi maga utáu vonta a nagyolvasztó a Govasdia körüli hámorokban dolgoztatott fel. Szancsaly Antal vas­ át. '2. ha azonban az építés alatt álló vaskőszállító vasút elkészül és a vaskő Gyalárról Govasdiára vasúton lesz szállítható. sebeshelyi és gyári főnök (Verwalter) tollából eredő «Mono. soha be nem fagy. a többi lyersvas a topliczai. A nagyolvasztó igen jó minőségű kemény faszenet kap a vajdahunyadi erdőkből. semmi nevezetesebb újítás és esemény nem Egy bécsi mázsa hámorvas önköltsége 9 frt fordult elö. a nagyolvasztó üzeméhez szükséges vízmennyiség a legszigo­ rúbb télen sem fagy ki.

vagyis annyira megdrágult. de ez idő óta az állandó faszénhiány a szénpajták és az üzem csak úgy tartható rövid nagyolvasztó Campagnekat okozott. azaz 1868 körül folytonos zavarok vannak. 2 frt 10 kr._ 187 265V2 Feldolgozott vaskő (bécsi mázsa). csakis. a két vasgyár évi nyersvasszűkséglete össze­ Ugyancsak a monographiában vau megírva. hogy ha a fuvarbéreket felemelik. állóbb kibélelő anyagot máshonnan kellett Mindezen bajok mellett még 1872-től kezdő. A faszén a Grunyului Ilié kőbányából származó kibélelő a dévai. úgy tűz­ Govasdiától. 1872-ben Filtsch Károly vasgyári főnök a olvasztó csak addig tartatott üzemben. ügy.049 « öntöttvas « « . részek kijavíttattak. 64 krba került. . vajdahunyadi.483 « mosottvas « « 1. és 1871-ben üzeme csak a kevetkező volt: . mig az előbbi erdei faszén. számítandó még 40—60kr. A nyersvas átszámítási ára a sebeshelyi és hogy egy bécsi mázsa nyersvas önköltségét kudsiri vasgyáraknak mázsánként S frt volt és 40 krral emelte. • 7'36 6"64 köbláb Nyersvas önköltség « _ 2 frt 09 kr. és 1871.62 Az 1872.. ből a fontosabb adatokat érdemes lesz az A nagyolvasztó szünetelése alatt a kiégett alábbiakban felsorolni. hogy a faszén beszerzése arad-alvinczi vonalának megnyílta. 24 órai munkaszak .. az öntöttvastermelés 91 kr. mert a nagy. nyersvaseladásra pedig nem gondoltak. évből: 1870.681 « mosottvas « « 1. 239 mázsa 87 font 233 m. 3 frt 81 kr.330 56. évi Monographia. 694 Vaskibozatal a vaskőből . úgy.257 24 órai termelés (bécsi mázsa) . fuvarbér.. mig fenn. Az «Első erdélyi vasút» Fel van említve.. ha az olvasztó szünetelt. évente 70.. jóllehet ez utóbbi emelkedett és részint közvetetlenül a nagy­ rosszabb minőségű. 3. másszor nincs művek által nem szükségelt nyersvasat Pesten kellő számú fuvaros. mert úsztatott fából égetett olvasztóból. Ha kincstári erdőkből érkezik. mely­ volt. _ 46"4 45"5''/o Faszénfelhasználás mázsánként . a gredistyei és kudsiri erdőkből 1 frt az utóbbi években 2000 mázsáról 5000 mázsára 04 krral számíttatott át. hogy egy 10 köblábas ként a nagyolvasztónál 15 krajczárba. mig a még akkor is hivatalos német nyelven meg­ finomító művek nyersvasszükséglete fedezve írta a go vasdiai vasgyár monographiáját.000 mérő azonban a kellő mennyiségű faszénkészlet körül._ 40.440 Termelt nyersvas « « .429 4. így mint kibélelő anyag megfelelt. Vasöiitvény « « 4 frt 23 kr.147 1. harmadszor üresen állnak eladni. sen 50. A szénhelyek ő—10 mértföldre vannak hosszabb Campagnekat engedne meg. egyszer nin­ óta azonban lehetségessé vált a finomító­ csen faszén a szenítő helyeken. volna beszerezni.000 bécsi mázsát tett ki. 1870. 94. mely a másodolvasztóból a gyár szükségletére. 1871. hogy Ugyancsak a monographia tartalmazza az a faszén a nagyolvasztónál 1 frt 31 krtól 1 frt alábbi adatokat az 1870...Ö13 133. öntöttek kibélelve.. gredistyei és kudsiri anyag 2V2 évi folytonos üzemet biztosított.096 1. Ehhez tetett. melyből mérő faszén a dévai és vajdahunyadi erdőkből a vaskibozatal 42—460/0.. ez a kő kvarczdüs csillámpala. hogy a nagyolvasztó idáig a Grunyului Ilié A másodolvasztó külön rendes üzemben nem nevű kőbányából származó faragott kővel volt volt. döleg a kincstári erdészet a faszénárakat A barna és vörös vaskő került bécsi mázsán­ nagyon felemelte. részint másodolvasztóból termel­ gerebszén.

a fenékkő a kohószint fölött dés felbontatott. világosszürke nyersvas terme­ kőburkolatú. pilléres öntésre szánt.-ban volt meg­ teljesen leromboltatott. a kor igé­ összetétele miatt nem sikerültek. kígyócsövü wasseralfingeni szerkeze­ fellendülése után ismét új életre ébresztetett tűvé alakíttatott át. helyt beszüntettetett. mely idáig mindig a torkon többé nem kerül üzembe. a nagyolvasztó ma­ gassága és egyéb méretei nem változtak Az újabbi beszüntetés és üzembe helyezés.. épült nádrábi két pofás vaskőzúzó ugyanakkor A nyersvas ára igen kedvezően. . De a salakzúzó 6 nyíllal reket. 1895 elején befejeztetett 1884. 1896. évi július hó 13-án került fúvószelet szolgáltatott. és 1885-ben. . . bécsi mázsa öntvényre . és 1897-ben négy pörkölöpest ződésileg meg akarta vásárolni az esetben. 1879-ben az egészen kiégett nagyolvasztó Vajdahuny ad q-ként 4 frt 80 kr... 1 gyalupad. A gatyacsöves vasgyár 1886-ban úgy szűntettett be. . A nyersvasból öntöttvaski. külön üzemvezetőség. Faszénl'elliasználás egy 1 körfürész. 1871. maga után vonta nyersvaspangás miatt. ugyanazon évben a gépműhelynek berendezése A Ganz-féle megrendelés. hogy a salakba került vas­ számára géprészeket készített. .. A nádrábi vaskötörö vagy pofás zúzómű még A gépműhely a finomító műveknek henge­ nem került üzembe.és kohóművek üzemben volt... 1888.. a nagyolvasztó összes termelését szer­ 1895. igazgatóság alá került. az egész govasdiai az adagolóhíd felemelését is. költséggel másodol­ hivatal alá osztatott be. de a nyersvasüzlet állott. központi vasmű telepíttetett át. is munkába vétetett. A nagyolvasztó korszerű átalakítása. 3182 1363 bécsi mázsa 2 kisebb eszterga.. mig az 1872-ben marad. 170—200 fok Celsius meleg fejezése után. hozatal . a gépműhely pedig Vajdahunyadra vasgyárakkal együtt a m.. 24 órai termelés 103 107 « « 1 hengerfúrógép. melynek élén krassai 1892-ben a nagyolvasztó beszüutettetett és lovag Kerpely Antal miniszteri tanácsos állott. ez alkalommal Kosztka állapítva. lés körülbelöl 800 bécsi mázsa volt. mint úgynevezett mosott vasat ki­ számára alig volt megrendelés. ugyan. a pörkölésére. melyek elkészülésük után egyen­ mangántartalom pedig 1'90—2-50''/o között ként üzembe helyeztettek. Megöinlesztett nyersvas .. 1881 elején megszűnt a kolozsvári bánya­ A szünet alatt a másodolvasztó is szétbon­ igazgatóság és Govasdia a többi kincstári tatott. Termeltetett öntöttvas . . A gépműhelyben volt: 2é Órai munkaszak .. vékony falazatú lése abban maradt. . czég. de a fenékkő felemelése folytán a A nyolczvanas évek közepén beállott nagy torokszíntje följebb kerülvén. Ganzokkal pedig a szerző­ nagyolvasztóvá. így a kéreg- nyeinek megfelelöleg átalakíttatott. vasztó állíttatott fel és helyeztetett üzembe. . aztán több mint 11 éven át 1884-ben pedig. a szükséges javítások be­ telepíttetett le. ismét üzembe. 31 11 4 nagyobb eszterga._. Gyalár és Govasdia mint két volt szakadatlanul üzemben.. 2268 913 « « Esett hulladók 412 207 « « 2 kisebb fúrógép. szabadon álló. hogy léghevítőkészülék. 1 méterrel felemeltetett. azonban a kísérletek a vaskövek Alajos üzemvezető kohótiszt által. . de egyúttal a kohó szintjére és a nagyolvasztó. a mihálybányai szegényebb vaskövek a nyersvas siliciumtartalma 0'90 —l'SOo/o.. Ganz és társa budapesti és tavaszszal működését megkezdette.. magánosok részeket. 6"6 5'4 köbláb 4 kovácstűz egy ventilátorral. 63 1870. . ha épült. újból kibéleltetett. k. a vajdahunyadi vasgyári 1894-ben 1563 K 56 fill. Az évi terme­ nyerjék. az összes kincstári bánya. 84 880/0 1 csavarvágógép.

1903. sz.. hány hajtó két vizikerék helyett egy Franeis-féle százalék patvaskö adagolása mellett lehet a turbina állíttatott fel. de csak kisebb mennyiségben. — « 12-98 « 12-77 « I. 0-26 « 0-12« 0-07« S 0-32 « 0-03 « 0-05 « CaO 0-80 « 6-78« 0-67« MgO .). 2-11 « 2-84 « 2-62 « AI3O3 — « 2-18<( 6-11 « Cu nyom « 0-06 « 0-04 « SiO. II. . .000 K-ba került. a Wagner (II) tárói máguesvaskö és a S 0-32 c< 0-034« 0-055« főbányai vörösvaskő (III) összetétele ez: Izzítási veszteség. . . . .997 K 48fill. az úgynevezett kék- Mihálybányáról valók.. kép. sz. az eddigi faszerkezetű torokhíd honosíttatott meg..) A mostani állapot.. Fe 51-91 50-07« 46-12»/o gépműhely és elektromos erőátvitelimú Van .. lOO-QO "/o eQ-OlV 99-93'>/o összetétele. . szülék. .. ... 1901. . öntőmű. 8612 K pénzösszeggel.csekély mangán­ tartalmuk és a többi vasköveknél nagyobb I. évben a fúvógépet és a gépműhelyt 1905 végén kísérletek tétettek arra nézve. Különleges összetételű nyersvas AI3O3 l-08« 1-50 « 0-82 « előállítására néha idegen vaskő is vásárolta. 14-58« 66-55 « 61-06 « viszont fehér sugarasvastermelésre szolgálnak.. Cu 0-04 0-04 « nyom « (56.. CaO 0-10 « 1-48 « 6-98 « Mgü .000 frt) 180. részint a gyalári főbányáról.költséggel felépítte­ örvend. 100-020/0 99-85 o/ű 99-75 o/« Pa^O.. 1906.. Govasdián jelenleg nagyolvasztómű.. III. 1904). 0-185 « 0-04 « 0-12 « A mihálybányai kékércz (I. a második léghevítőkó- kerekszám (90. o-io« 0-04 « 0-04 « vaskő. ez a nyers­ tani állapotába került. SiO.. használtatnak fel... sz. III. . 10-12 « 8-00« 8-75« barna vaskő (II. . 0-38 0-38« 0-06« berendezve.- .O.. 0-45 « 0-43« 0-84« S _. 0/. _ . sz.. évi július hó végén a nagyolvasztó a kísérletek bebizonyították. 72-39 « 61-87« 65-88« MűoOa 0-545 « 0-52 « 0-08 « Fe . hogy Sö"/' pörkölt bélelés végett beszüntettetett. foszfortartalmuk miatt öntóuyersvasgyártásra PeO 40-900/0 — »/o . mi czélra a mihálybányai is egészen szétszedetett és a vasgyár a mos­ mangánszegéuy vaskő használtatik. Govasdia látóképe.) Összesen. föüzeme a nagyolvasztóüzem._ :. a főbányának a Wagner érez (II. 0-11 0-05« 003« A vaskövek.) és Szukováthy táróból kikerülő vaskövei kizá­ vegyelemzési eredménye a következő: rólag Govasdiára szállíttatnak. 42-03« 46-59 « 42-74 « CuO . . II.) 1898.) és a közönséges barnavaskő (III...'!« Mn. és 1899-ben épült az elektromos erő­ Úgyszintén megépíttetett a már meglevőnek átviteli mü.). A mihálybányai vaskövek Po. 15-20 « 8-87 « 17-38« P 0-04« 0-02 « 0-02 « RjÜj . 1904.. . nagyolvasztóban szürke nyersvasat termelni. tett az ötödik pörkölőpest...) és mihálybányai pátvaskő (III. vasfajta hova-tovább nagyobb keresletnek 1904-ben 2.. részint a A főbányai pátvaskő (I. 2-72 « — « — « mig a főbánya többi vaskövei a közönséges MiioOs — « 4-07 « 3-75 « nyersvasfajták megolvasztandó anyagául al­ CuO nyom « 0-07 « 0-05 « kalmaztatnak. COs + HaO 30-40« — « — « FeO — »'o ll-Oöo/o — o/o Összesen. mely összes tartozékaival együtt egészen megfelelöleg.Mn.. 8-02 « 1-21 « 0-62 « A Szukováthy-táróból (í) származó veres- P.. 6-80"/o 11-92 « 13-60 « tik..) P . (3480. a szünet alatt patvaskö adagolása mellett a gyártott nyers- az egyik wasseralflngeni léghevítőkészülék vas sötétszürke és szürke volt. (0079..O. (216. 0-05 « 0-05« 0-0.u 1897-ben a fehér sugaras nyersvas gyártása lebontatott. mihálybányai Izzltási veszteség... melyek Govasdián megolvasz- tatnak. Mnü .

3-46 « 1-05 « 2 67 c< híd vasszerkezetű.. a mi 0-335 méter széles.0. hasznos vízesés mellett. CuO — « 0-10 « 0-05« A pörkölöpestek alsó szintje. 3 kőpilléren nyugszik. barnavasköuél 10"/o. a szénpajta szintjén termelte­ pesti czég által szerkesztett.. 0-210 « kép. 65 I.. tik. . kó és tégla burkolatú..és kénmentes vasköveknél l-ö'/o-ra Feü — °/o — »/o 49-10»/o száll le.. a hozagmészkö PjO. A govasdiai alatti rakodóba.) zártmellü. nagyolvasztó bélelési rajza. . nyom « 0-63 « 7-81« használtatik. kép. n.).. kép. Runki vízgát. a gázelvezetés szerkezetűek... Cu. — 5-66 « 21-72 « 2-380/0 Tüzelőanyag. S . hosszú. _ 4-48 « CuO nyom (C (58. 100-28 »/o rábi és a runki patakok összefolyásánál fek­ Ke . faszén és szénpor szolgál... nyom « 0-30 « 0 30 « széles. S . A pörkölési veszte­ ség pátvaskönél 2 5 % . 0-04 « műhely./)^ 4-98 « 1-51 « — « Torokhíd.. kizárólag vízerőre berendezve. 3'5Ü méter Hozagmészkö... . m. 2-36 « 5-25 « 1-27 « Tüzelőanyagul kizárólag kemény bükkfaszén CaO .. oszlopokon állanak.. 0-90 m. 80-72 « a szénpolm « 0-750 « PeSj 0-39 « átmérő a szénpohában 3-050 « SiO.ő9-ő0 m. pátvaskőnek összetétele: amedenczo átmérője a tűvükasok között 1-645 « a medencze magassága l'OOO « PeO . a nádrábi patak 600 liter. háttérben a köpélpályával.. Rendesen T'/o-át teszi ki a vaskőnek. Qovasdiára és rakatik le osztályozva a vasút Egy nagyolvasztó van (57. a gázelvezető csö közép­ gul a nagyolvasztóban nem használiiató apró vonala a torok alatt 0'40 méternyire fekszik. a medencze és az akna vaskap­ A vaskövek kivétel nélkül pörköltetnek.. Prancis-féle turbina értéke- 9 . 3-00 m.. A1. a nagyolvasztó a nád- Összesen. .. . 79'82 « 59-71 « — « vasköveknél IS^/o-ig emelkedik. mi csokkal van felszerelve. A hozagmészkö a nagyolvasztó torkával egy Ezt a vízerőt 50 lóerejü._ _ 1 -800 « AUOj 0-38 « a fonékkö átmérője l-. 10-890 m._ . bélfalazatu.... 49-39 m» Mn. szabadon álló vékony Pörkölöpestek..MgO . átmérőjű.0. . 6-22 « átmérő a torkon . 0-045« 0-12 « 0-05« S . 55-87 « 41-80 « 38 54 « vasúttal vannak egymással összekötve. sz. FeSj — « — « 0-57« SiO. a torok­ Mn.) Izzítási veszteség 0-36 « Mint már említve volt. 58-11 « szik.. . tüzelőanya­ két oldal felé történik. A nagyolvasztó egész magassága a A retyisórai altáróból való igen jól pörkölt fonékkötöl a torokig .0. mely kötélpályán érkezik a szén­ MnO — « — « 3-44« pajtákba. — « nyom « 0 04 « A vaskó az erdélyi bányavasúton érkezik Nagyolvasztó. egy vágányu. kvarcz. Govasdiai nagyolvasztó és gép­ P«0. nagyobb kvarcztartalmu és pyrites FejO. « 0-40 « 0-76« .._ . 1-83 » 0 a nyugasz « 1-890 « Pe._ 5-08 e köbtartalom. a torok közönséges czélra 5 pörkölöpest áll rendelkezésre. sz.500 « CaO 0-78 « a fenékkö magassága _ 0-900 « MgO . .. másod­ Mn 3-27 « perczenként a runki patak 540 liter (59. Ganz és Társa buda­ magasságban. a P . aknás kalpag alakú zárral ellátva. Mn. 0-077« 0-975 « — « szintje és szénpajták szintje a nagyolvasztó Izzítási veszteség 7-09 « 9-45 « 34-57« torokszintjével egy magasságban fekszik és az Összesen 100-032»/'o 99-865»/o 100 00»/o adagoló.. P 0-017 c< összesen I H O l i t c r vizet szolgáltat.vagy torokhíddal és az erre fektetett Pe. 0-02 « 0-06 « 0 02 « nyomtávolság 1060 mm. pilléres. .. .

lemezre szegecselt bőrből és nemezből vannak. a két léghevítökészülék a nagy­ a mi csak nyersjárat mellett sikerül. a léghevítőkészülékbe vezettetik. úgy a .nyomószelepek a fúvó­ nyersvasra esik 217 kg. vízzel vannak hűtve. A napi nyersvastermelés közönséges nyers­ A govasdiai léghevítő tervrajza. átlagos károstér csaknem semmi. forgatói egymás­ termények falazott kéménybe vezettetnek. A két fúvóhenger dugattyurúdja a kereszt. ((iü. egyenként 134 négyzetméter fűtőfelület­ gyártása jutott osztályrészül. Ez a olvasztó torokgázai által fűttetik. a guk Phosphorbronz. tól és a vízgőzöktől megtisztíttassék. faszén. hoz 90 foknyi szög alatt állanak. vaskő és 12 hl.fordulatszámaperczenkéntl2—16. a fú vókasokLloyd- r2(JOméter. 100 kg. A szívó és. kép. Egy adagolásra 580—670 kg. hanem a faszén adagoltatik be a nagyolvasztóba. a gáz előbb turbina össze van kapcsolva a Siegel bécsi gázmosókészüléken halad át. meg. fön nem siklóban mozog fel és alá. A fúvószél a fúvógéptől a Regulatorba.j-ben szerkesztett fúvógéppel. hogy szállóporá­ czég által 185. a fúvószél bennük 200—300 fok Celsiusra sugaras vasat kell nagy mértékben gyártania. anya­ perczenként 57 m^ fúvószelet szolgáltat. a köldök járathossza vezettetik a nagyolvasztóba. a fúvóhenger A felmelegített levegő két fúvókason át átmérője ]'280 méter. vaskő. henger két fenekén vannak elhelyezve. sz. ként átlagosan 68 adag jár le. higaiiyoszlopnak felel a szükség szerint 90—130 mm. az adag útja a melyen túl a két fúvóhenger himba által van toroktól a fúvókasokig 10—12 órát tart. perczenként 90 — 130 fordulattal. 24 órán- 56. féle szerkezetűek. kóp. e szelepek vas­ napi termelés 200 q nyersvas. összekötve.66 siti. Miután azonban A két léghevítökészülék vascsöves szerke­ Govasdiának a különleges nyersvasfajták zetű. 4-4 hl. hevíttetik fel. Güvasdia látóképe. Az égés­ mely két álló hengerrel bir. onnan Nyersvas.) vasfajtáknál 240—250 q. a fúvókastoldat átmérője szélnyomás 20—65 mm. különösen pedig tel. így a vaskihozatal a pörkölt vaskőből 460/0. szerkezet siklónélküli paralellogramniot képez.

3-5 »/o Si maximum . egyúttal kinye- retik általa a salakba jutott nyers­ vas is. illetőleg az alsó vízi csatornában visszamarad. 0-5 c Mn « 1-0 « S « 0-03« CH « . és megerősítve a zúzóuyilakat emelő bütykök.. III... 0 132« 0-072« 0-062« A sugaras vas vegyalkata így vau meghatározva: C 2-50''/o. kép. a uyersvas 57. kép. A govasdiai vasgyár nyersvaster­ melésének diagrammja. illetőleg zúzott.. a salak között talál­ nyilak alá kerül. a salak pedig a víz által tova sodortatik. kisebb fajsúlyú salakot magával ragadja. 1-33 « 0-87 « 0-79 « S ... melynek göröndjén vannak fóbányai és Szukováthy-tárói vasköböl (II. . A nyers­ vas az erdélyi báuyavasiiton Vajda- hunyadra szállíttatik. honnét az átfolyó víz az össze­ ható nyersvasrészeknek értékesítése.) a mellé­ kelt diagramm tünteti elü. ésanagyolvasztóbabeadagoltatott. c . ni. Jelenleg a nagyolvasztótól az öutőcsészékig A vastartalom kinyerése végett a salak a zúzó­ vezető vasfolyókákban. A salak granulálás 1883-ban Schalát József üzemvezető mérnök által honosíttatott meg. sz. 9* . Salak. 1905-ben a kellő készlet összegyűlése és nagyobb víz­ a nyersvastermelés 79. A govasdiai m. n.. A zúzómií egyszerű.. egészen faszerkezetű. naponta 217 q. O'Oi« P « 0-06« A nyersvas termelést (01.napi termelés 180—220 q-ra száll alá. A granulálás előtt a salak ztizómű alatt töretett össze és mosatott el az erős víz­ sugár által a patakba. mely időnként oldalú szekrényeiben marad vissza. . vassryár nagyolvasztójának pedig mint mosottvas visszamaradt bélelési rnjzR. által mozgattatik. mely utóbbi a patakban. 2-35 « 1-38 « 1-79 « Mn . 0-025 « 0-029« 0-030« P . . . a salaktól való elválasztása czéljából egy hat a nehezebb mosottvas pedig a zúzónyilak áttört nyilas zúzóniű van berendezve. 3'80 "/o 3'86 o/o 3-87 "o Si .310 q volt.) gyártott öntónyersvas össze­ tétele ez: I. felül csapott vízikerék A föbányai és Wagner-tárói vasköböl (L). így takarítják meg az elfuvarozás költségeit és a háuyóhelyet. vagyis állás idején van üzemben.. kir. A salakot erős vízsiígárral szem- csézik és a patakba bocsátják. S-OO^/o.

m^i.. Govasdiai nagyolvasztó és gépműhely. ..w 58. kép. Kuuki vízgat.t'-^ 'iAfg""fmiJ t.K kep.nutitinjinm' ö'.

(Pütöfeltllete 134 m^). A govasdiai léghevltö tervrajza. 65 60. kép. .

néha az Erdélyi bánya- Ha a termelt nyersvas szürke és öntésre vasútnak is. magánosok ritkán rendelnek valamit. magánosok számára nagyon rit­ alkalmas. tésre és a koksz meggyújtására szolgál. A másodolvasztóban évenként átolvasztatik A régi gépek között van : nyersvas 2000 q. kép mutatja. saját szükségletre. szatot és a kötélpályát látja el gépalkotó a fúvókák középvonalának magassága részekkel és ezeknek szolgál javítóműhelyül. Az új gépek ezek : 2 darab esztergapad.. de egész magassága 4-00 m. rendelések beérkezése szerint változik. nek szánja és supportja fogasrúdon mozog. hajtására a az akna átmérője O'ib « nagyolvasztó fúvógépjével együtt a Prancis- a vasgyűjtü magassága 1-10 « féle turbina szolgál.. 2 darab fúrógép emelhető és tolható munka­ dásával karöltve van üzemben. 1 darab gyalulógép (Shapinggép) kettős A kúpolópest szükség szerint. gyak bemintázásának megfelelöleg és elöhala. .. különben szintén a beérkező megrende­ a fúvókák száma 4 lések szerint váltakozik. Termelése 190ü-ben 170 q az akna magassága _ 2'90 « volt. 70 Öntőmű. 1905-beu 1662 q volt a termelés. sz. A fúvószelet a nagyolvasztó hengerfúvója A munkagépek közül a négy régi szerkezetű szolgáltatja. A másodolvasztó főbb méretei a következők: Gépműhely. A fúvószél nem hevítte. ügy az öntés közvetetlenül a nagy­ kán. az előb­ felhasználtatik körülbelül 300 q koksz és 800 bihez hasonló esztergapad. 1 darab marógép függőleges és vízszintes 1 « öntvényre esik nyersvas 113'5 « tengelymozgással.000 q -j GO.000 q 1876 1880 1885 IS'JÜ 1895 lUÜO 61. illetőleg a gyalári bánya és 2 darab kis csiszológép két csiszolókorong kötélpálya részére. hl. hogy hol és kinél. Az öntőmű paddal. termelését a 62. 1 darab köszörűkő. kép. a másoílolvasztó alagya fölött 0'62 m. 1 q nyersvas átolvasztására esik koksz 14-4 kg. fele pedig közvetetlenül a nagyolvasztóból ter­ 2 darab ventilátor. A gépműhely üzeme folytonos ugyan. emelhető és tolható munka­ 1 « « « koksz .OOO Q '•: ///Á 20. tüzelőanyagul kizárólag koksz 1 darab régi szerkezetű esztergapad. és Társa bécsi czég gyárából és a vajdahunyadi tik. melésnek körülbelül a fele a másodolvasztóból. 80. Az évi öntvénytermelés a meg­ 1 darab fúrógép kisebb tárgyak fúrására. a ter­ 1 darab körfűrész. 205 « 1 « « « Calo o/o— . a társgyárak számára részére. meltetik. az 189-1. évente 1 darab szintén régibb szerkezetű. . helyben 2 ventilátor is felállítva. években. különben egy másod­ művel egy kis mintaasztalos-műhely is kap­ olvasztó szolgál az öntvények előállítására. A gyalári vaskőbái'yá- a fúvókák átmérője _ fiO mm. 9 paddal. és 1895.. A govasdiai vasgyár nyersvastermelése. faszén.OOO () lü. a leöntendő tár­ emelhető és tolható munkapaddal. a többiek Hoerde nálaton kívül állanak. A vasgyújtömedeucze és az akna tűzálló gépműhelyből kerültek ki és szereltettek fel téglával van kibélelve. a vasgyűjtü átmérője 0-65 « csak a nappali időre szorítkozik. készít öntvényeket. mig a faszén csupán kimelegí. de ezek hasz­ ma már meg nem állapítható. csolatos. Az öntő­ olvasztóból történik. tartalékul van ugyan a gépmű­ 1852-ben szereztetett be. mely­ alkalmaztatik.

kovácsolt vas ára mázsánként 20 forint. kapa. mint a régi Vasöiitvény . Ig^il.—8 frt 40 kr 8 frt 50 kr. 2 fft 50 kr.-tól 3 frt 60 16 forintra hágott fel. 2 frt 80 kr.5 0 kr. az erdélyi vaskereskedők által vásároltatott. 71 Régi eladási árak. kovácsvas 9 « 30 « 8 « 30 « 9 « 30 « 10 « — « megnyitása után lehetett gondolni. mázsánként 7 forint 10 kraj.50 « •i « -— (( 4 « — « I. volt. kovácsvas 8 « 10 « 8 « 50 « 8 frt . . Nyersvas 1 frt 16-5 kr. . hogy a vajdaliunyadi vasraktár egészen üres.9 frt 10 kr. volt. kovácsolt vas vagy hámorvas igen kapós és Az árak megszabása ez : kelendő volt és úgy a kincstári hivatalok. S « — « 4 « . de már 1791-ben Nyersvas . ha több szál van egy 1882-től bezárólag 1893. 9 frt 50 kr. árengedmény. ISlO.. 2 frt 30 kr. kovácsvHS 7 « 30 « 8 « -iO « 8 « 3 0 . .6 frt 1. a rúdvas egyes ágazatai által rendeltetett meg. kovácsvns 7 « 50 « 7 <t 30 « 8 frt 50 kr. 1802-ben pedig egy kereskedő a finomabb sinvasért. 30 « — kr.-8 fit 6 frt 10 kr. melyek a elárúsítására csak az arad-alvinczi vasútvonal következők: 1834. az Administratio igen Aczél és I. Az ötvenes években évente 400—500 mázsa gépgyártmány is csak a kincstári bányászat vasöntvény adatott el magánosoknak. Vasöiitvény .... hogy félő nem lesz lehetséges elég vasat idejekorán termelni. Vasüntvény . mig a és aczél pedig Moldva és Oláhországba is. kovácsvas 7 « .. 6 frt 10 kr. 1815. 1835... . ko- gyakran figyelmeztette az alantas hivatalokat.. 5 « — <i 10 « — A Thesaurariatus 1800.. ezenkívül 500 frton felüli vásárlásoknál l»/o Elárúsításra vonatkozó első adatot az 1782. II. . 8 « 50 « III. 1842. A hámorok üzemben léte alatt.. évi június hó végéig. kovácsvas.. . 1838.8 frt ügyiratokból olvasható. hogy a közönséges aczél Aczél 12 « 50 « 30 « — mázsánként 10 forint 50 krajczár árban ad­ 100 (Irb.50 « 7 « 30 « 8 frt 20 kr. 18S8. vasöntvéiiy.. Függelékül az elárúsításra és a jövedelme­ évben már '25 frt volt. mikor a kovácsolt vas ára Az 1871. évből találunk. váesvas . nincs az árjegyzékben Vasöntvéiiy 4 « ie-5 « 4 « 30 « — 6 frt 4—6 frt 4 frt 30 k r . 1040. Aczél ós II.. kovácsvas 10 ..S frt — kr. Nyersvas 2 frt 30 kr.. Nyersvas 2 frt 30 kr.. 12 « — « 20 « — kelt.. kovácsvas 8 « 57-2 « 9 « 30 « 9 « 30 « . mázsába kötve. 10 « 18 « átlag 10 forint pedig a megrendelések olyan tömegesen érkez­ III.. ható e l . A harminczas és negyvenes évekből már A nyersvasnak idegen felek részére való több árjegyzékkel rendelkezünk. eladási ára pedig 3 frt 55 kr.< 36 « nek. 1815-ig a 2 frt 73'21 kr. 2 frt 50 kr."-9 frt 10 kr. .. 100 kilogramm nyersvas átlagos önköltsége czárt ajánl az Aministrationak... 1S:16.9 « 50 « 9 « 30 « 1839... 8 « 50 « Aczél és II. III.50 k r .. évi május hó 8-án Vertvas. mint 1857. számú rendeletében tudatja az Szervas 18 « — « 32 « — Administratioval.. . 2 frt 50 kr. . tot felemlíteni. A húszas évek vasárai zőségre nézve még érdemes lesz néhány ada­ ismeretlenek. évi eladási á r a k : mázsánkint 7 frt 30 kr. 2 fit 50 kr. 9 frt 20 kr.

1856ban 47.505 frt 53 Ur. haszonnal. mert viselőknek. (Proventen) szállíttatott be. Az 1883.. évi november hó 24 én kelt. A govasdiai m. hogy 1858-ban 60. évi 1688.811 ti — az udvari kamara dicsérettel nyilatkozik az 1859-bon 26. munkaerő számbavételével. kép.566 (( — 1802.8-34 (í 42 melés után 78. az üzemi anyagok és termények akkor is. kir. számú rendeletével közli az egyes 1866-ban 2. tiszta fölösleget szállított be. vasgyár öntvényternielése. 1854-beu 18. Jövedelmezőség tekintetéből Govasdia ked­ határozatát. az évi eredmény rendesen szép fölös­ százalék biztosíttatik. évben elért üzemi és pénztári eredmény­ 1860-bau 54. évi 706. 340.051 (C59 liiáuy kelt. mikor még termelése jóval kisebb nagyobb mértékű gyártása utáni jövedelemből volt.499 « 43 riatus 1816.431 « 56V3 " hivatalokkal. e kellemes hírt 1803.559 « 09 gazdasági eredményeket elérni. ugyauis a Thesauraria. hogy a Kedvező gazdasági eredménynyel már a vasművek az akkori szép elárúsítási árak tizennyolczadik évszáz végéről reánk maradt mellett. vagy a kedvezőtlen árfejlödésre.119 (( Ü4 pedig ugyanazon évi deezember hó 17-én kelt. A fölösleg volt Govasdián: tiot. esetek közé tartozott és vagy a vasüzlet melyről azonban az egykorú iratokban többé pangására. Az Administratio 1H16.3íl4 frt 55 kr.822 (( — 1861-bon 21. számú rendeletében megdicséri az Administra. serami sem olvasható és így csak írott malaszt de leginkább a nagyolvasztó szünetelésére maradt. ámbátor fel se tehető.434 « 65*/j '• hifiny nagyobb buzgalommal iparkodjanak kedvező 1869-ben 64. Voltak ugyan évek.294 « 17 1959. az Administratio 1864-ben 32. vezethető vissza. a Thesaura­ 1870-ben 61. mely szerint 20. az Administratio 1853-baii 23. hogy a lefolyt évben már 63. ugyanazon évi 522.072 « 63'. leggel záródott. 72 Jövedelmezőség.195 « 01 alantas hivatalokkal.173 « 82'. 18ö2-ben 26.278 (( — 1876 1885 1890 62. 1867-ben 1.0Ü0 « — ről. ügyiratokkal. tiszta haszon 1863-ban 27. számú 1872-ben 71.306 « 48 II hiány Hogy pedig az üzemi tisztviselők annál 1868-ban 18.636 « 56 Ugyancsak a Thesaurariatus 1803.953 (( — szám alatt tudatja az Administratioval.397 « 59'. számú rendeletével közli 1871-ben 64. számú rendeletében közli a dicséretet az 1855-ben 27. jutányos anyagárak és az olcsó iratokban találkozunk. mikor a évi 426. az udvari karaar. . évi márczius hó 15-én 1865 ben 1. szám alatt tudatja alantas hivatalai­ mérleg hiányt mutatott ki. mely szerint a bányászati tiszt­ vező Jiírben állott már a régi időkben. és 1884. évi Ez időtől kezdve az ötvenes évekig nem hiány a vajdahunyadi vasgyár építése folytán találkozunk gazdasági eredményekről szóló állott elő. 2631. de oz a ritkább val erre az első jutalékra valló megállapodást. ne dolgoztak volna tus 1798.503 mázsa kovácsvaster­ 1862-ben 45.335 frt 45V4 kr. 1857-ben 45.

de a mely hirtelen változások göröndön van megerősítve. míg a vízve­ nyiség400-7001iter. került. mire az Mind a két patak vize esy-egy vízgáttal üzemi zavarok megszűntek. számú kép. mint már említve volt. átmérője 0-90 m. 10 . de kép. nádrábi beömlésnél szintén másodperczenként E bajok megakadályozása végett. A retyisórai patak ugyanakkor.). mert a turbina leterhelésénél sórai és gyalári villamos müveket látja el egy a fordulatszám növekedett.000 frt volt. Mert ha leterhe­ felfogva. A turbinával közvetlenül kapcsolatban van A turbina Ganz és Társa budapesti gépgyárá­ a szintén Ganz által szállított háromfázisú ban épült. átmérőjű.7:-iO « 77 « hiány olvadtak be. súlyú. falvastagságú. 150 kilovatt munka­ a perczenkénti fordulatok száma 315. egyszerű csörakat helyeztetett el meg­ kolatában. Govasdián beömlést lezárván.000—40. 110 Hasonló jelenségek mutatkoztak akkor is. de ezt nem lehetvén megállapítani.. minimá­ doníttatott.5. egy hónapi száraz nyár után a baj oka a víz okozta lökésekben és a vacuum 394 litert. Voltos világítóárammá. súly­ teljesítményre szerkesztve. a csóvezetésben kifejlődött csupán a villamos világítást szolgáltatja. 20 mm. a vízveze­ 150 litert. 34 méter eséssel kerül a turbinába. forgó áramú generátor.S7. honnan léskor. a midőn felül. gyár építése folytán állott elő. fordulatszáma 315 regulátorral van ellátva. a regulátor a víz­ primaer vezetésen át árammal. évtől kezdve a govasdiai évi ered­ 1874-bou . 1882-ben 1. 120—130 a pillanatnyi több vízszükségletet éppen ez a lóerőt fejtve ki. a víz az üres csőrakatba hatol fel és ott a köz­ másra kipróbált öntöttvas esővezetésen át.000 frtra rúgott. sz. esése folyóméterenként átlag 2-55 mm. 1550 méter távolságra vezettetik és ott ellenben hirtelen terhelés. a két hasonló nevű völgy tor­ ként. mi eleven erő folytán lökésszerű visszahatás czélból a primaer áram transzformátor segélyé­ mutatkozott. alkalmával a regulatora vizet hirtelen lezárja. 188. A turbina üzeme azonban nem volt minden­ A generátor. 73 1873-ban 15í()97 frt — kr. csörakat szolgáltatja mindaddig. Elektromos erőátvitel. a jelenségében találtatott meg.000—70. gok értéke pedig 68. a csövekben levő víz nem volt képes kellő a nádrábi és a belé szakadó retyisórai patakok sebességgel lefolyni és vacuum képződése vízerejét hasznosítja. 3200 Volt és 27 Ampéres áramot feladata a vízbeömlést egy szeleppel zárni szolgáltatva. egy közös gyűjtőbe kerül.847 « mények a vajdaliunyadi zárószámadásokba 1881-ben 48. A csővezetés 126. melynek kizárólagos perczenkónt. A nádrábi patak a nádrábi vízgátnál másod­ A csőtörés kezdetben öntési hibának tulaj­ perczenként <)30 liter vizet szolgáltat. lisan öszszel. Govasdiai elektromos erőátviteli telep. vagy a turbina járásának beszüntetése 0-700 m.904 « 76 « hiány Az 1852—1856. (64. szélessége 0*14 m.000 frtot tettek ki. Nádrábi és retyi­ tésből a turbinához levezető csőnek folytatása­ sórai vízgát.480K-ba zetésben levö víz a kellő sebességet elérte. Az elektromos erőátvitel a nagyolvasztón ha a turbina hirtelen megterheltetett. Ampéres áramot vezetve a generátorba. az üzemi anya- E két évi nagy hiány a vajdahunyadi vas. 8 lógkörnyo. években a govasdiai üzem­ 1883-l)an 273. vagy megindításnál. vel átváltoztattatik 25 Ampere mellett.899 « 45 « hiány ágak és a velük együvé tartozó gyalári vaskő­ 188t-l)en 264. lekedő csövek törvénye szerint helyezkedik el.) felelő magasságban a hegyoldalba. a retyi­ ben megfelelő.. amásodperczenkéiiti vízmeny. állott be. a nádrábi völgyben van építve (63. A gerjesztő a generátorral egy vagy nyitni. hosszméterenként 340 kg.231 « 54 « hiány bányászat évi üzemi és kezelési költségei 37. 1872-ben a kezelési kiadás 20. mely csőrepedést idézett elő. 22 Volt és 160 kiegyenlítésére nem alkalmas. pillanatnyilag nagyobb erőre volt szükség.

kép. Govasdiai villanyos erőátviteli telep.74 63. 64. kép. . a két hasonló nevtl völgy torkolatában. Nádrábi és retyisórai vízgát.

hogy a munkabért emelni fogja. oktatásban részesítsék. (Ez az igyekezet kárba veszett. munkásokat az általuk kiválólag kedvelt kuko- lenczedik század elején betelepített német. 1807-ben az Administratio bérszabályzat A munkások jelenleg túlnyomóan szakmány. mint szellemi szükségleteiket. kath. így a 1811-ben a Thesaurariatus a munkásoknak munkások keresete igyekezetükkel és szorgal­ egy év tartamára bérfelemelést engedélyez. mint készpénzben munkások között a czigány. A sikereket felmutató Róm.hogy ezt a hasznos növényt 1832-ben elrendeli az Administratio. deli. a felső hatóság pedig a hoz való kivándorlását akadályozzák meg és krumplitenyésztés állapotáról jelentéseket kö­ figyelmeztessék őket a már Braziliába kicsalo­ vetelt a hivataloktól. mukkal összefüggésben van. Munkásügyek. a tizennyolczadik évszáz végén és a tizenki. ezenkívül Stiriából sán adták a munkásoknak. mit az is kényszerítsék gyermekeiket iskolába küldeni. de a pap ne legyen felügyelet 10* . anyagi helyzetü­ 1813-ban az Administratio a nagy Napóleon ket éppen úgy. vallású iskolás gyermekek száma isteni tiszteletet tarthasson. 1819 ben ismét új bérszabályzatot engedélyez lenczedik évszáz elején ingyen kaptak burgo. hogy addig is. napszámban csak az aláren­ megígéri. olcsó gabonát vásároltak és jutányo­ nézve nagyobb része oláh. a munkásoknak pedig ban dolgoznak. 1901-ben a vasgyári iskola átada­ helyetteseknek. elősegít. legna­ A kincstári élelmezési raktárakba nagy meny- gyobb részük üovasdia községbe való. mig a kaszabányai Govasdiára 1856-ban hozták le a gyalári templomot két év múlva felszentelheti. gatott munkásoknak ottani szomorú helyzetére. Iskola. híveknek. hogy a munkásokat nemzedék beszéli a magyar nyelvet. 1869-ben az iskola már külön tizenkilenczedik évszáz kezdetén meghagyta tanítót kapott. bérszabályzatot engedélyezve visszaküldi a A régi iratok igazolják. meg­ iskolát. hogy a gyermekeket iskolai tott a kultustárcza kezelésébe.) csenyi hámor munkásai voltak. napjában többször kilenczre apadt le. 1816-ban pedig a nyolczadik évszáz vége felé mozgalom indult királybányai iskola jobb tanulói közötti szét­ meg. templom építésére már a tizen­ káplánokat megjutalmazták. szerkesztését követeli. a hivők száma is igen misézhessenek. kik nyelvre nézve idővel eloláhosodtak. hogy a tiszti felügyelet alatt meghonosítsák és táplál­ hivatalok a munkásoknak abraziliai aranybányá­ kozásukra fordítsák. az Administratio. hogy a pénzellátmányokból első sorban a minek illusztrálására egyet-mást érdemes lesz hátralékos munkabérek fizettessenek ki. Az iskolára a vasgyáraknál mindig különös megfogyott. elleni hadjárat okozta péuzszűk időben elren­ a tisztviselők mindenkor szívükön viselték. hogy a munkások hivatalokhoz. ugyancsak sok a szerint inkább gabonában. hogy a nyári szünidő alatt a tanító 1809-ben pedig meghagyta a gyalári és király­ vezetése alatt álló gyermekmenedékhely bányai Páter káplánoknak. Gróf Batthyány Ignácz erdélyi püspök osztásra a Thesaurariatus 6 forintot enge­ 1785. mint plébános­ tartatik fenn. kik hajdan a bur. riczakenyérnél jobb táplálékra szoktassák. A munkások száma Govasdián 100. deltebb és mellékmunkák végeztetnek. a felemlíteni. évi július hó 22-én azt írja a govasdiai délyezett. hogy pedig az oláh a tizennyolczadik évszáz végén és a tizenki. hogy egy imaházban bármely pap róni. de keresetüket az Administratio rendelkezése vallásukat megtartották. Govasdián pedig mind a kettő gond fordíttatott. az Administratio már a megszaporodott. kath. nyát({}rundbirnen). nyelvre nyiségü. templom. kapták. vele együtt a Páter káplánt. mivel ott a engedi. az ez idő óta iskolából kikerült az alantas hivataloknak.

vagyis 1800-ban hozzáfogtak a vasgyári munkások 287 frt 541/4 kr. hogy az építkezés befejezéséhez még ból készült épület volt. hogy a Thesaurariatus ki­ tiszteletére megáldatott. kizárólag a munkások között összegyűjteni. összegnek fele. mint a milyen a templom. de a begyült pénz nem volt elegendő. olyan szent helynek. deszká­ rendeli. és hívek költségén.2 kr. számú rendeletében azt írja az Ignácz erdélyi jjüspök által Szent Flórián Administrationak. ez a templom egy ideiglenes. kások csak 257 frt 15 krt tudtak egymás Ezzel a segélylyel. 1954. püspök. szükséges felszereléseket és kellékeket. pénztár előlegezi ugyan. Ez idö óta kegyura küldöttje a legutóbbi gyárlátogatások alkalmá­ a vasgyári kincstár. minden kellékeit és 1787-ben a templomot tényleg felszentelte követelményeit nélkülözi. a társpénztárból fizettessék a kaszabányai ma is fennálló templomépítés­ ki és általa viseltessék. 18ü2-ben a kaszabáiiyai A Thesaurariatus 1800. évi február hó 14-én templom felépíttetett és gróf Batthyányi kelt. a még szükségelt 287 frt 54' 4 krt a társ­ a költségvetésileg kimutatott 832 frt 23'/2 kr. ebből kifolyólag el­ a. a másik felet. hiányzó 575 frt 08^. Egyben összeírja a templomszenteléshez sára meg nem felelő. hogy az ideiglenes templom. .76 alatt.'. de ez a munkásoktól építési költség fedezésére. a mennyiben a mun­ lassanként levonandó.győzödött. isteni tisztelet tartá­ maradt. vagyis diára helyeztetett át. 1856-ban a plébánia Gyalárról szintén (íovas- . Az iskolával egyidejűleg val a többi között Kaszabányán arról is meg. üyalár pedig iilialis a meglevő deszkabódé. vagyis hez.

77

VASOLVASZTOMU VAJDAHUNYADON.

A gyalári gazdag vaskótelepben fekvő, kellő­ azonban még az a körülmény is sürgette, hogy
képpen ki nem használt kincsnek, nemzetgaz­ a kincstári finomítóművek ugyanakkor nem­
dasági szempontból is kívánatossá vált foko­ csak mint említve volt, korszerű felszerelések­
zottabb értékesítése, a múlt évszáznak utolsó kel és berendezésekkel láttattak el, lianem új
harmadában az intéző körök előtt mind- termelési ágakkal is kibővíttettek, miáltal
inkál)b aktuálissá, de egyúttal szükségessé is az amúgy is részben magánosoktól vásárolt
válván, a hetvenes évek elején néhai Pech nyersvasnak most már felszökött nagyobb
Antal pénzügyminiszteri osztálytanácsos ter­ mennyisége más módon és elfogadható áron
vezetet dolgozott ki egy Vajdahunyadon épí­ nem volt megszerezhető.
tendő vasgyárra nézve, mely a vaskohászat Az új vasgyár építési helyéül Déva és Piski
akkori állapotának megfelelően, korszerűen jöttek mint olyan helyek kombináczióba, a hol
volt tervezve, olvasztómüvei és hengermüvei már vasút, illetőleg vasúti állomás volt, a mi az
felszerelve oly módon, hogy tüzelőanyagul egyik vagy másik hely mellett szólott, viszont
zsilvölgyi barnaszén szolgált volna, az előbbi­ Vajdahunyad közelsége a gyalári vaskőhöz és
nek kokazolására szintén Vajdahunyadon a kellő az erdőhöz, mely utóbbiakból a tüzelőanyag
számú kokszolópest lett volna berendezve. Ez a fedezése terveztetett, Vajdahunyad javára bil­
tervezet azonban az ország kedvezőtlen pénz­ lentette a mérleget, mihez még az is járult,
ügyi helyzete miatt meg nem valósulhatott és a hogy mig az első két helyen a vasgyár és tar­
hetvenes évek közepe felé egészen/elejtetett. tozékainak építéséhez szükséges építési telek,
Ekkor az a terv merült fel, hogy Govasdián, górczok és hányók területeinek megszerzése
a felsőlimperti hámor helyén építtessék fel a nagyobb nehézségbe ütközött, addig Vajda­
govasdiai már meglevőhöz hasonló második hunyad város közönsége 1881. évi november hó­
nagyolvasztó, a mi azonban jámbor óhajtásnál ban lö09/tan. szám alatt, Kerpely Antal minisz­
többre nem jutott. teri tanácsos, a m. k. vasmüvek központi igaz­
Ettől kezdve 1881. évig a kérdés feledésbe gatója útján, föliratot intézett az összkormáiiy-
ment és pihent. hoz, kérve azt, hogy a gyalári gazdag vaskő-
1881-ben a kincstári vasgyárak a krassai bányák nagyobb mérvű kiaknázása czéljából
lovag Kerpely Antal miniszteri tanácsos veze­ tervezett vasgyárVajdahunyadonépítt'jssék fel,
tése alatt újonan szervezett m. k. központi egyúttal felajánlva a vasgyárépítés, illetőleg
a kötélpálya czéljaira ingyen területet és meg­
vasmúigazgatóság egységes kezelése alá kerül­
ígérve a vasgyár építésénél és majdnem üzemé­
vén és a vasgyáraknak korszerű átalakítása
nél, a tőle telhető segedelmet és támogatást,
Kerpely Antal javaslatára elhatároztatván, a
így a vasolvasztáshoz szükséges mészkőnek
gyalári gazdag vaskőtelepek czélba vett
ingyen való lefejtését, valamint több tulajdon
nagyobb mérvű kiaknázása, nemkülönben
és szolgalmi jognak a városról a kincstárra
hazánk vasiparának előre látott rohamos fejlő­
niházását. Ezt a föliratot posta útján juttatták
dése adta meg az első impulsust egy új vas­
ugyan a kormányhoz, de az egy ízben Vajda-
gyár telepítésére. Ez új olvasztómú létesítését

78

hunyadon idözö Kerpely Antal miniszteri taná­ Építési helynek a Szent-Ferenezrendi zárda
csosnál a város küldöttsége is tisztelgett, kérve kertjét választották (234-35 méter az Adria
annak keresztülvitelét, hogy a vasgyár Vajda- fölött), melyért cserébe ugyanolyan imgyságu,
Imnyadou épüljön. kereken 40 hold kiterjedésű terűletet adtak a
Ezen felterjesztésre ugyancsak 1881. évi gazdasági kincsárnak Batága nevű, a vasgyár
november hó 30 án 3503. sz. alatt a m. k. köz­ építésre átvett, kereken (iO hold kiterjedésű, a
ponti vasmű igazgatóság részéről Vajdahunyad zárdabirtokkal határos szántóföldjéből; a hajtó­
város tanácsához érkezett válasz kilátásba erőül kiszemelt a Zalasd patokból kiinduló,
helyezi, hogy a vasgyár a város területén fog zalasdvölgyi vízvezetés számára igénybe ve­
felépülni, hangsúlyoztiitott a válaszban az is, endő földterűietet békés úton, egyezségileg, a
hogy a törekvés oda fog irányulni, hogy úgy városi tanács hathatós közbenjárásával vették
az államkincstárnak, mint a városnak közér­ meg, a vajdaliunyad-vádu-dobri-i kötélpálya
deke egyaránt kielégítöleg találkozzék. részére és a piski-vajdahunyadi vasút kiépíté­
Meghányva és fontolva a szóba került sére szükséges földterületet pedig kisajátítás
építési helyek előnyeit és hátrányait, az intéző útján szerezték meg.
körök, élén Kerpely Antal miniszteri tanácsos­ A vasgyárépítés fövezetését Kerpely Antal
sal, Vajdahunyad mellett döntöttek, a mi két­ miniszteri tanácsos személyesen intézte, gyak­
ségtelenül a légczélszerübb és legszakszerűbb ran tartózkodván a helyszínén és állandó össze­
megoldás volt. köttetésben állván az építési kirendeltséggel
Tekintve az országnak akkoriban súlyos és budapesti székhelyéről is. Az építési kirendelt­
deíiczittel küzdő pénzügyi helyzetét, az épít­ ség főnöke Piltsch Károly bányatanácsos volt,
kezésre rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg mig az építkezéseket közvetetlenül JMarkup
csupán G97.4(>7 korona 47 fillér volt (482. sz. Ferencz és Allender Henrik segédmérnökök
1885.), ezt is tulujdonképpen arra engedélyez­ vezették olyformán, hogy a tulajdonképpeni
ték, hogy a govasdiai vasgyár Vajdahunyadra nagyolvasztókat és szoros tartozékait Markup,
áttelepíttessék. a többit Allender építette.

Az első két nagyolvasztó.
A vasgyár építése 1882. évi augusztus hóban vízzel hüttetnek. A torokgázok elvezetésére
vette kezdetét, építendő volt két nagyolvasztó, központi gázfogó szolgál. Az épülő két nagy­
teljesen egyforma móretekkel; egy harmadik olvasztó fenékköve faragottkö alakjában
nagyolvasztónak pedig egyúttal az alapzatát Zólyombrézóról, a medencze és nyugasz téglák
készítették el. , a skótországi Garnkirk és a németországi Stet-
A két nagyolvasztó méretei a következők: tinböl, az aknatéglák Zsaluzsányban szereztet-
a medencze átmérője 1-45 ni. ^ek be. A gázfogó, adagoló és adagosztó készű-
a meden zo magassága.. 1 • 10 « lék, a gázmosó két hengere, Kisele József
a nyugasz magassága .. ... i-88 « budapesti kazángyárában rendeltetett meg.
a s7,óni)uhii átmérője 4-16 « Ugyanott 2 darab, egyenként 70 m^ fűtőfelü-
a torok átmérője 3-20 « létű, 80 darab 76 mm. külső átmérőjű és 3000
az akna magassága 8-42 « mm. hosszú forrcsövel bíró gőzkazán, két darab,
a nyugasz szöge 74 fok ^ gőzkazánokhoz szükséges vaslemezkürtő
egész belső magassága 14-40 m. ^^ ^ j . ^ ^ nagyolvasztót egymás között összekötő
belső űrtartalma llü m» , ,, . " , , . . , . ,
hid IS megrendeltetett. A gőzkazánok nagy-
Az öntöttvas oszlopokon nyugvó nagyolvasztó olvasztó gázzali tüzelésre rendeztettek be.
zárt mellű és zárt torkú, négy fúvókassal van Az aknafalazatot burkoló fal viselésére szal-
felszerelve, a fúvószáj átmérője 100—130 mm., gáló tartó oszlopok és az ezeket övező koszorúk
a szél nyomása <)0—80 mm. higanyoszlopnak vagy gyűrűk, a kisgarami elbontottnagyolvasz-
felel meg. Az egész medencze és a fúvókasok toktól vétettek és használtattak fel, általában

79

a még használható vasalatok a két nagyolvasz­ Zalasd patakán átvezető, falazott pilléreken
tónál alkalmaztattak. nyugvó vasszerkezetű Aquaduct is. (65. sz. kép.
Mindegyik nagyolvasztó számára egy-egy Zalasdvölgyi Aquaduct). A vízvezetésbe a vas­
öntöttvascsövü, egyenként 184 m^ fútófelületü, gyáron felül, a szólök között, 44'00 méter
7'90 méter hosszú, 4-C)() méter széles és 6'90 hosszú, 8o0 méter széles iszapfogó szekrény
méter magas léghevítőkészülék építtetett, iktattatott be. A szekrénymü utolsó szakasza
az egyiknek csövei kígyóalakuak voltak, a a sebeshelyi felhagyott vashengerlömütöl hoza­
másiknál széles, lapos, közéjien két részre tott át, a beépítendő turbina szintje fölött, 22
osztott csövek alkalmaztattak. Az összes csö­ méternyire, az e czélra egyedül alkalmas
vek Govasdián öntettek, kapcsok, foglamok, helyen állíttatott fel, melyból 171 méter hosszú,
csavarok és a többi vas alkotórészek a go vasdiai O'öO méter átmérőjű öntöttvas csővezetés
gépműhelyben készültek. készült a gyártelep gépházához, hol a másod*

.oS*.?!

- .u
.^-^"•^í^;'jí^

' -^'"UAIJ

..»»• -lit^-ffi; .,'r.':)..:ímiT,*á,-: -. '> Í^S-'... ''•''i

65. kép. Zalasdvölgyi aquaduct.

Műerö. perczenként O'á m3 = 300 liter, 150 méter
sebességgel haladó, 22 méter hasznos és 34
A Zalasd nevű patak, mely Vajdahunyad méter teljes esésüvízmennyiség, egy95 lóerejü
város közepén ömlik a Csernába és mely idáig turbina hajtását eszközölte, mely viszont a fúvó­
a vár fölötti hámort hajtotta, a város határán, gép hajtására szolgált. Az egész vízvezetés
az épülő gyártól 2ir)4 méter távolságban, hossza a zalasdvölgyi gáttól a turbináig 1544'40
állandó kögáttal záratott el, mely kögáthoz fa- méter. E vízvezetésböl a járásbíróság, a börtön
és részben vasszerkezetű, átlag 6 mm. eséssel és a vár is el fog láttatni vízzel.
biró, r20 méter széles TOO méter magas szek- A Zalasd patak vízerejének hasznosítására,
rénymüvü vízvezetés építtetett, melynek szek­ a Ganz és Társa czégnél 22 méter esésre,
rényműves része 1373'40 méter hosszú volt, másodperczenként 0-15 —0'30 m-' vízmennyi­
€bbeu bent foglaltatott a 71-40 méter hosszú, a ségre, 150 perczenkénti fordulattal, 95 lóerejü

perczen­ 68 félévi részletben (félévenként 50. el a Csernába. szivattyú-átmé­ terhére. boltozott csatornává alakíttatott át.676 K-át (360. 1 darab turbina. egyenként 1360 mm. nyitott árok lassanként egészen falazott és 1883. féle tartalék-gőzgéppel. gáz és szél­ északkeleti sarkától. nyomtávolságú. e mellett gazdaságosan dolgozik. A két nagyolvasztó egymással külön födél alá került. gőz. a sugárút végén torkol a Csernába. a gyári szennyvizek ezen vezettettek 4 « fúvógép. a törvény Skoda pilseni czégnél 700 mm.-es szénmérők alkalmaz­ 1400 mm.-es szénmérők helyébe Tartalékul a turbinának esetleges pótlására. évtől kezdve rővel. tolonyjáratu szélhengerekkel.160 K) ként circa 10 ni'' vízmennyiség emelésére. 721. az épülő vas­ és 1250 mm.924 K-ért. ken 90 m=i. összesen 4 X 90 — 360 ms levegőt 10 kg. folyóméterenkénti súlyú bányasínekkel színak fel. az 1882— a turbina számára pedig turbinaház rendezte­ 1884. A szén­ és 0-tól 0'9-ig minden töltésf'okot megenged. továbbra is a vasgyár törlesztvén. államvasutak keze­ építtetett. melyek vasúton és ten­ gere Collmann-féle vezényművel van ellátva gelyen érkező faszénnel megtöltettek. A vasút kiépítésével egy­ mely a turbinaházból. 1883. Ugyancsak Lángnál A piski-vajdahunyadi vasút kiépítésére rendeltetett megmindkét nagyolvasztó számára nézve a felmérések. 30. hengerátmérójü. A leendő törlesztés mellett. vagy adagolóhíd úiján közlekedett. tulajdona maradt. az építkezésre szükséges gyárban rendeltetett 2 darab szivattyú. mely gépház a turbina­ kőnek a nagyolvasztó torokszintjére való fel­ házzal és a kazánházzal egybe építtetett és egy emelésére.o hl.0'7(>0m. de a szolgalmi jog a vasgyáré. gép­ 30-án megtartatott. az épülő vasgyár gőzhenger-átmérövel. melyhez a víz a zalasdi vízvezetésből lésébe adatott ugyan át. a kazánházból és a idejűleg a vasúti állomástól a gyárudvarba . a vasúton érkező faszén. évi január hó 1.hosszu. tolonyjáratu. a gépházban állíttattak fel. a vasgyár A jelenleg régi gépháznak nevezett épületbe. mig a híd de 4 atmoszféra gőznyomásnál. 50 fordulatnál perczenként 325 lőerőt vasgyár alsó udvarába. lóvonatu vasút épült. de az építési tőkét vétetett. úttal. a kőbánya birtokosa kapcsoltatván úgy a turbinával. 120 mm. A Láng L. 850m. lenditökerek súlya 9557 kg. a pajtákkal egyidejűleg létesült az elegyház is. Ez a gőzgép 5 mely utóbbi az egyik nagyolvasztóval torokhíd atmoszféra gőznyomásra szerkesztetett ugyan. megtétettek. átmérőjű A hozagmészkő szállítására. részint nyitott viziárok 1 « (tartalék) gőzgép. a vár és az e fölötti hámor mellett ezek hengerenként 70». tanulmányok idejekorán 8 darab teljes fúvókas darabonként. 50''/o töltés alatt az adagemelötorony volt berendezve. kondenzácziós gőzgép tassanak: különben a faszén elhelyezésére szereztetett be 49. a tervezetek elkészültek. szélszekrények. az utolsó szakasz.-től kezdve. tulajdonképpeni gépházból állott. évben tehát felállíttatott: tett be.o-os kamat és 1884.838 frt). közös tolonyjárattal. két szénpajta épült.KO Girard-féle turbina rendeltetett meg7300 K-ért. a köz­ (342.'o hatásfok mellett kere­ elvezető. a mellett. szóval a szükséges összes fogva. a m. az első magyar álta­ két szivattyú a gépház előszobájában állíttatott lános biztosító társaságtól vették fel. 6». 920 K-ért. melynek gözhen. valamint a hozagmész- gépházban állíttatott fel. és boltozott csatorna. által megszabott 2 hl. párhuzamosan a sugár­ vezetőcsövek és csatornák.) igazgatási bejárás 1882. a gyárterület Ezekkel egyidejűleg a víz. illetőleg vízgyűjtő is épülvén a vasút. mint a Skoda­ a város. gyártól. A vezetések is elkészíttettek. elhasznált vizének elvezetésére részint falazott 2 « tápláló szivattyú. évi október havában elrendeltetett. majd ki­ fel és hozzájuk kút. 210 mm. kir. 185 mm. híddal köttetett össze. falazott és boltozott volt már kezdettől illetőleg regulatorok. illetőleg a kohószintre szolgáltat. féle gépgyárban 4 darab teljes Balaneier fúvógép rendeltetett meg összesen Vasutak. A nagyolvasztók hűtővizének és a turbina 2 « gőzkazán. hogy az eddigi 2'. 1884. össze­ bíró.400 K árban. sz. szolgált. évi november hó A gőzkazánok táplálására a Láng L.

melyhez Bécsben. mely engedélyeztetett.. elkészült az vasgyárba és ki a gyárból. a munká­ sok egy részének elhelyezésére pedig a vár Finomító pest. állíttatott fel a Banning J. munkás­ Ugyanezen év nyarán egy tisztviselő és két lakásokká alakíttatott át. 81 vezető vasút. sz. mely aránylag által kiépíttetett a városból. az Allender- Az egyik nagyolvasztó. melybe a nyersvas a nagyol­ tatott. illetőleg iparvágány is kiépült.719 K 97 flll. mely életképes és nagy jövőre hivatott vasgyárának a dévai utat köti össze a vasútra vezető úttal. az öntőcsarnokhoz csatolt régi gépműhelyben volt. a szertár építésére pedig 10. készülék volt. az 1885. részt az 1884-ben épült. kolonczsúlyu gözverö. az eddig Govasdián székelő A kísérleti kisbessemerművel egyidejűleg vasgyári hivatal Vajdahunyadra helyeztetett finomítópest isállíttatott fel az öntőcsarnokban. az 1882. fajtákat és a hozzájuk tartozó salakot állították A vasgyárépítéssel egyidejűleg munkába ki. május hó Oderberg. az úgynevezett i'Bányaa. sz. a mai III. egy 1884 második felében egy nagyolvasztó már gőzerejü forgódaru rendeltetett meg. meggyújtatott. beszerzett. vasgyárból áthozott munkagépek állíttattak hol egyúttal a vasöntömü is elhelyeztetett és fel.). vasztóból csapoltatott le és a fúvószél behatása 11 . zására. vasztóból. gépműhely. vásároltatott. faszenet. melyben egy­ összefüggő töltő ércztölcsérek is kiépültek. mely országos kiállításon is. ezzel együttesen a Csernaliíd. másrészt a felhagyott fejérpataki Elkészült a nagyolvasztók öntöcsarnoka is. az összes nyersvas­ 84 fill. állomásának kiépítésével kapcsolatosan a 1886-ban a mostan is meglevő gépműhely nagyolvasztókhoz szükséges éreztér és az ezzel megépítése vétetett munkába. át. műhely épületének felépítéséhez is. 6 m. berg mérnöknél. Rákösd községből a városba vezető út be. az Griffith-féle finomító eljárásnak tanulmányo­ 1884. A gépműhelyhez tartozó kovácsműhelyben 1884-ben hozzáfogtak a nagyolvasztók öntő.667 K hozagmészkövet. továbbá Láng L. Résztvett a vasgyár az 1885.és fénykép­ vétetett a vajdahunyad—gyalár—vádu-dobrii felvétel. 13-án faszénnel megtöltetett. évi augusztus hóban szervezett mely szekrényalaku. üzemben lévén.000 K sz. Ezenkívül úgy a bányáról térkép. de ide telepíttettek át a beszüntetett govas­ berendeztetett közvetlen öntésre a nagyol­ diai gépműhely munkagépeiis 1886 és 1887-ben. 1882. sorolt építkezések és felszerelések összesen megnyitását megelőzőleg.. egy 500 kg. végre az úgynevezett Sugár-út. a vasgyári kincstár 732.-be kerültek. a mai II. mint a govasdiai és vajdahunyadi kötélpálya építése is. fújtatásra berendezett vasgyárépítési kirendeltség pedig feloszlat. fölötti hámor. az e czélra szükséges ütterületet a város 1885-ben a Kontz-féle ház 1600 K-ért meg­ ingyen bocsajtotta rendelkezésre (94. Walil- a másik nagyolvasztó.-be került. béleléséhez hozzá lehetett fogni és befejezése az itteni öntőcsarnokban egy kísérleti beren­ után június hó 12-én üzembe helyeztetett. mig dezés állíttatott fel. mely szerint az elő­ A vasút kiépítését. ez a három út összesen 24. a gyár bekerítése az munkás Bikásra küldetett ki. hosszú emelőkarral. és 100. majd a tanulmányok befejezése után. A kötélpálya vajdahunyadi vasgyárakról tervrajz és fénykép volt kiállítva. évi budapesti torkolását képezi és pótolja azt az utat. hogy ki. franco és vámmentesen helyt évi tavaszon került kibélelés alá. vetették meg alapját. budapesti gépgyárában 60 q. inütanrendőri bejárását. év tavaszán annyira elkészült. mint 12 évig járt szünet nélkül. által 3210 K-ért csarnokával egy födél alá helyezett régi gép­ szállított gőzverö is. matban levő kisbessemerezésnek. kimelegíttetett. a nagyolvasztók felé. három iránybani egyidejüleges mozgásra. építési költségszámla is. vezető út. az ott már folya­ építkezés elöhaladásával lépést tartott. a vasúti állomásra csekély pénzösszeggel hazánk egyik virágzó. részint újonnan Öntőcsarnok. hol a gyalári bányák az épülő vasgyár területén át vitt Rákösd az összes vaskőfajtákat. kisbessemerezés. Be lévén a vasgyárépítés fejezve és két így az anyagok vasúton szállíttattak be a nagyolvasztó üzembe helyezve. 24-én megindíttatott és több hordképességre.

tott fel. különösen 1886-ban készlet annyira megszaporodott. év második felében a nyersvas­ pangás folytán. mellett 106 m^. Alikor berendezését. törései és a csekély perczenkénti maximális fordulatszám 18. nyersvas szállítta­ Sándor kereskedelmi. ezért a kisbessemer-üzem 1887. aztán az 1888. tott. évbeni szállítás mellett. mit a meglevő 80—120 adagot tart ki. úgy hogy a Carbon egy része is elégett. hogy a finomított nyersvas nem volt üzembe helyeztetett. hogy Diósgyőr tójának végleges megszüntetése folytán. az öntőcsarnok föde­ fúvógépek mellett csak a nagyolvasztók rová­ lének leégése azonban a kisbessemermünek sára lehetett szaporítani.és pénzügyminiszterek tott el. eleinte. de már az 1887. a kiséiletek alatt volt állapítható. a két nagyolvasztó termelése a visszavonását és a szénégetés nagyobb fokú szükségletet többé fedezni sem birta. évben tűzvesztéket okozott. a számára. a mi örvendett. mi czélra a gépház a megejtett első kísérletek jól sikerültek. migneni az összes kincstári vasgyáraknak többnyire azonban túlságosan volt finomítva. év első felében csekély keres­ vették az év végére az egyik nagyolvasztónak letnek örvendett. a vas­ Kudsiron megejtett kísérletek azt eredményez­ szerkezetű födélszéknek felépítése után ismét ték. m^.. hogy tervbe és az 1887. hogy a szélvezetö. a tartozó vasfiuomítók nyersvasszükségletének nyolczvanas évek közepe táján beállott üzleti fedezése czéljaból Vajdahunyadon a harmadik . a nagyol­ félénken megkezdett kísérletek fényes eredmé­ vasztó beszüntetése abban maradt. évben Baross Gábor és Wekerle 1888-ban pedig 397. Ehhez járult az új termék kifüvását és intézkedés tétetett a faszénüzem iránt táplált bizalmatlanság is. mire leg­ nyekre vezettek ós az ország több nagyolvasz­ inkább az volt befolyással.985 q. a berendezés elpusztult és nehézségeivel küzdött. bélelése 5—6 napig. a kísérletezés folytatta- egyenlő minőségű. Különben 1887-ben 211. A finomítópest 1886 végén készült el és fúvógép rendeltetett meg. 1-66 m.852 q. Az 1887. melylyel 1887. szóval kedvező ered­ kisérletképen a kisbessemermú mellé állítta­ ményre nem vezetett. a csövek számos görbületei. felszívott levegő mennyisége TO^o hatásfok így a kísérletek nem is voltak folytathatók. hogy a tárczájukhoz A két nagyolvasztóból termelt nyersvas. átmérővel. hogy a fúvóka kicseréléstől szerzett tapasztalatok azonban a íüvószél eltekintve. annyi azonban meg többé nem állíttatott helyre. lítása miatt a kavarás száraz volt és nagyobb A govasdiai másodolvasztó az 1888. majd később. A két fúvóhenger egyenként már ez alkalommal kitűnt. de még cseréltetett ki. de ez is a kezdet egészen leégett.000 q. r80 m. évi október hó nehezen olvadt. hanem néha kevéssé. A két fúvóhenger lüü3-ban Láng-Hörbiger- évi márczius hó 23-án a finomítópest minden féle szelepekkel ellátott fúvóhengerekkel nehézség nélkül üzembe helyeztetett. a két hengernél 2X106 =^-212 ezért is új szélvezetés készült. oxydáeziója.82 alatt a Silicium és a Mangán egy részének el­ A kisbessemer-berendezés üzeméhez Láng égetése. akkor közel állott haszonbérbe adása miatt. illetőleg elvonása volt a L. tolonyjárattal bir. melyet némelyek korlátozására. de kibővíttetett. A finomított nyers­ is jelentékeny kárt okozott és az üzem beszün­ vassal kavarópestekben Zólyombrézón és tetését vonta maga után. 1888. év Azonban 1887 végén és 1888 első napjaiban vége felé és 18H8-ban. a átmérő miatt SO^/o szélveszteség állott elő. leg. itten jártak. illetőleg elégtelenségét is igazolták. szítani is jónak találtak. gépgj'árában kétfúvóhengerrel biró tartalék­ czél. nyersvas rendeltetett meg. elhatározták. ugyanazon a napon a finomítópest szikráitól és A kisbessemer-üzem a finomítópesttel egy­ lángjától az öntöcsarnok födele tüzet fogott és idejűleg került üzembe. a készletek Vajdahunyadon egészen maga után vonta a faszénüzem korlátozásának elfogytak. A harmadik nagyolvasztó. nyersvas egyáltalán igen élénk keresletnek 240. a midőn a finomítókban a nyersvaskereslet megjavulván. a salakképző anyagok eltávo­ 9-én beszüntettetett.

vasszerkezetűvé alakít­ zási és felszerelési költsége. a köklökjáratok száma perczenkéot 200 luéröjü. 10 lóerőre. 0'375 « inm. Collinann-féle országból üarnkirkböl. gyors lefolyására és befejezé­ meg. számú. egyszerű átmérőjű. Mayer-féle tolókával biró ikergözgép. átmérőjű. kondenzá- A harmadik nagyolvasztó fenékkövei. a mel­ 6 légkörnyomásra. _. vala­ mint a fúvókasok. kötélhajtásra szer­ Zsaluzsányból rendeltettek meg. sére a szükséges lépések megtétettek. vasmüigazgatóság. a faszénelőállítás nem alkalmazott kezdetleges. a fúvóliáz meg­ tatott át.814 korona 46 fillérbe került. kifojtett lóerő .. retei ezek: csövei felszerelt gőzkazán rendeltetett meg. hosszúságú forr. magas 11* . hosszú.és gázmosó­ készülék. 83 nagyolvasztót rövid időn felépítik. napi 1888. a szintén madik vascsöves léghevítökószülék. a nagyolvasztók és a zárda tatott. évi május hó l. hogy a harmadik mely 6 darab 50 mm. a gyiijtö- ket vették. 70 m^ fiítöfelűlettel bíró. 1000 mm. mé­ kűlsö átmérővel és 3000 mm. mely aztán a sikló gépházá­ lékberendezések és felszerelések munkába ban állíttatott fel. vastag kötél felvételére nagyolvasztó 1890. ebből fedeztetett a már említett. 80 darab. területe közötti lejtön épített siklóval helyet- faszén és koksz tüzelőanyag-üzemre rendez­ tesíttetett.080 K árban szállíttatott. mely Eisele gépgyárában a nagy­ közeli felépítésére. vagyis a Az üzemben levő két nagyolvasztó termelő­ sikló: mivel az eddigi két nagyolvasztónál képessége fokozódván. az aknatéglák pedig precziziós vezénymüvel. ennek alapo­ adagokkal ellátni. vízmüködésü anyag- tudott vele lépést tartani. 3000 a köldöküt hossza.. 3000 mm. 3án egyúttal kimondatott. 500 mm. Az erre szüljön és üzembe helyeztessék. Különben a vonatkozó előmunkálatok csakhamar kezdetü­ nagyolvasztó 110 m^ űrtartalommal. 76 mm. gyárak élén. az Eisele József budapesti A harmadik nagyolvasztó tartozékai. Ostrauból. mint a pénzügyminisz­ A harmadik nagyolvasztó (jelenlegi. _. 1900 mm. felszerelések meg voltak. medencze 90 q nyersvas befogadására. mely már előbb említett két tartalék fúvóhengerhez hivatva volt a harmadik nagyolvasztót is beszerzett 175 lóerejü hajtógép. kísérleti kisbessemermühöz szállított és az így Eisele József budapesti kazángyárosnál öntőműben felállított gőzdaru gőzgépe szol­ a 3. 25. csupán gőzkazánra Tekintettel a harmadik nagyolvasztónak volt szükség. év emelő készülék három nagyolvasztónak hozag- elején egyrészt azért. miért is az 1889. átmérőjű gözhen- dencze és nyugasz bélelő téglái ismét Skót­ gerrel. Gépezetül a Láng által a vétettek vagy megrendeltettek. a nagyolvasztók üzeme pedig vegyes. Az egyhengeres. a gőzhenger átinérőjo 0'165 ni. át. Ugyancsak az említett összegből fedeztetett a Az idáig faszerkezetű adagoló híd. évi október hó elejére elké­ szolgáló vájattal bír. az anyagemelő készülék. buda])esti gépgyáros által harmadik szénpajta felépíttetett. mely gőzkazán egy 800 mm. nagyobbítása és keramitlapokkali kipadolása... hosszú gőzszárítóval és egy 650 mm. 25 6 légköri nyomásra szerkesztetett és a már üzemben levő két gőzkazán mellé állíttatott. központi 400 q nyersvastermelésre terveztetett. melyhez az összes gépezetek és tetett be. Zabize való kiszolgálására egyáltalán nem volt többé (Porosz-Szilézia) és Karwinból koksz vásárol­ alkalmazható. cziós szerkezetben. álló forrcsöves szerkezettel. mely reversáló szerkezetű. Zólyombrézón Ugyancsak 188B-ban megépíttetett és az év készült toroklűd és az összekötőhíd a második utolsó negyedében üzembe helyeztetett a har­ és harmadik nagyolvasztó között. k. A szükséges tüzelőanyag elhelyezésére a a gőzgép Láng L. 1889 elején az építkezés olvasztó költségvetésének terhére rendeltetett előkészítésére. November hó kesztett 4300 mm. kazángyárában készült gázfogó. gált. 900 mm. átmérőjű lendítökerékkel. fekvő. me.-töl a m. másrészt a tervezett mészkővel és a tüzelőanyag nagy részével harmadik nagyolvasztó miatt. Zólyombrézón készült gáz és szélvezetés. tolonyjáiattal. magas gőzgyüjtő kúppal. számú) térium vasmű osztálya állott a kincstári vas­ tartozékaival 184.

. 250/0 hengertöltés mellett fejti ki az effek­ tív 175 lóerőt. liol jelenleg is alkalmaztatik. ._ 16 Székely munkástelep 68. illetőleg az aradi m.. Ebből vasgyár folytatólagos felszerelésére és beren­ fedeztetett a negyedik 244 m^ fűtöfölületü vas­ dezésére összesen 796. a lokomobil A vasgyár villanyos világítása a gépműhelyi gőzgép segélyével 20.800 K. Később a Martin-kohóba került az ócskavastörő Elóre nem látottakra 16. és felszerelési költsége. 14'85 m. a szónpoha átmérője 3 70 « az akua magassága. külső A gépműhely épületének kibővítése és fel­ átmérője 57 mm. és pedig: összes költsége. forrcső egyenkénti hossza 2'04 méter..200 K... kizárólag nagyolvasztó torok­ vasgyár uyersvastermelő képessége napi 10 gázokkal fűttettek.624 K 30 fill. számú rendeletével a vajdahunyadi és szintén Eisele gyárából szállíttatott. befalazási Whitwell-féle léghevítők.. Hasonlóképpen fedeztetett a 4. és oly gyorsan haladt. gyári szabványos vasút harmadik vágánya is nél. melyek előbb a gázmosóban waggon rakományra emelkedett..-ra hevítették. Magasságuk 1000 m.531. biak közül még három darab megmaradt. fütófelületük 600 m^. tetszetősebb szerkezetével tért el az első A vasgyárépítés czéljaira a gazdászati kincs­ két nagyolvasztó szerkezetétől. hydraulikus berendezésekkel és 195 méter.. 1893. A belső Űrtartalma 140 m» három darab Whitwell-léghevítő vas alkotó­ részei Zólyombrézón. 7-52 « Whitwell-féle léghevítő készülékek egy vas­ a nyugasz .. 0'253 « épületei között 28. Raktárépület berendezéssel 43. hevítendő íúvólég nyersvascsapolás július hó 23-án minden aka­ mennyisége 143 m» volt. perczenkónt szívott vízmennyiség 0'012 m^ 4 darab altiszti és mesterlakás 10. számú gőzkazánnak beszerzési. magasnyomású gözlieiigerónek átmérője ü'198 m. a 32 darab mozdonydaruval 286.850 K.560 K. . évi május hó 20-án hozattak üzembe. ezzel a vajdahunyadi C.000 K engedélyeztetett csöves léghevítő-készülék 13. Garret 197. 8 légkörnyomásra kipróbálva.000 K-ba került. számú. a köldökjáratok száma perczenkéut 100 kifejtett lóerő._ .278 K. átmérője 0-8ő méter. kir. mint a 3.84 nyomású gőzgép perczenként 72 fordulatot A harmadik nagyolvasztóval együttesen a végez. R. Összes tar­ mosás által tisztíttattak meg a szállóportól. 1-60 « szögöl építkezés és salakhányó számára. belső méretei: tártól. a tűzálló téglák Witko- Építése 1889.902 K. hogy 1890. a többieket JMarkup Ferencz A liarmadik nagyolvasztó külső felszerelésé­ mérnök építette ki. mely utób­ a nagyolvasztó belső magassága . szerelése 87. évi olyan. melyből 58 hold 465 négy­ a medencze magassága ... melynek kazáuhossza ményekkel.966 K.688 K. évi július átmérőjük 5-00 m. golyó emelésére és a favágó körfűrész hajtá­ Ebből a Martin-kohót és tartozékait Allender sára.268 K. állami jószág­ igazgatóságtól 88 hold 465 négyszögöl föld­ a medencze átmérője 1'75 m... a fúvó levegőt 350'* dály nélkül megtörtént. tozékaival együtt 200. és fiai leistoni gyárában készült. . 3 darab Whitwell-féle léghevítő készülék A gépműhely munkagépeinek hajtására be­ megépítésére gáz. pénzügyminisztérium 1891. ké­ Compound-lokomobil. . 30 hold a nyugasz magassága 5 "83 « pedig a székelytelep részére szükségeltetett. összes tüzfelülete 14'22 m^.szöge 74 fok csöves léghevító helyébe épültek. évi november hóban kezdődött witzon rendeltettek meg. mely mellé állíttntott 13. terület vétetett át..és szélvezetésekkel együtt szereztetett Kotzó Páltól Budapestről. Henrik mérnök. ben. 7 atmoszféra beáramhisi gözfeszültség.488 K. B jelű Martin-kohó két pesttel. generátorokkal. 8 darab munkáslakás 11. E gőzkazán egészen A m. a hóban elkészült. az alacsony nyomásúé 0'295 « Vasúti vágányok a vasgyár egyes üzemi a köldökút hossza. kir. üzembe helyeztetett és az első bennük egyenként elférő.

A Martin-kohó 2 Martin-Siemens-féle pesttel valamint kézzel is. E nyomóventilátor 1200 mm. súlya 110 q.. lökettel. 25 légkörnyomásra. összesen tehát 10 darab gázfejlesztő épít­ két gurgás malom állíttatott fel. A regulátor oly módon van szerkesztve. a teljes készülék csal birtak. zattal voltak kitöltve. Svájcz) s-ép- bécsújhelyi gyárában rendeltettek meg. a légregenerátorok vala­ 4'20 méter emelőtehetséggel. szen független volt a kisbessomermútől. vaskő és mészkő. mely a ócskasíntörö emelkedése 94 mm. a gurgás malmokon területen. egészen zárt túzhelylyel. a nyersvas. Az A Marlin-pestck a kohóépület fölött 2-00 m. A hulladék 25 légkörnyomásra nyomni és perczenkénti nyírására és ócska vaspályasínek törésére 60 fordulatnál 580 liter vizet szállítani. r20 méter. a fekvő regenerátorok téglarácso. vagyis az öt gázgenerátorban órán­ kívül a kovácstűzhöz szükségelt ventilátort is ként 700 kg. közös öntőcsatorna mentén telepíttetett. 2'80 méter emelő tehetséggel. száma perczenként 140. mind a kettő később a kötélpálya Bunyilla állomására került a Láng-gépgyár által szállíttatott. maxi­ Wagner és Társa dortmundi czégtől egy darab málisan 200méter szívómagasságra. vala­ csak az államgépgyárban egy 10 lóerejü mint egyéb anyagok emelésére 2 darab hyd. a másik piston emelökészülek 25 q közül próbaképpen két tűzrács. súlya 250 q. a gép a vízemésztés szerint különféle fordulat­ A kisbessemermű a Martin-pestekkel egy számokra állítható be úgy az akkumulátor által.. lökete 500 mm. rendezett golyónak emelésére pedig ugyan­ hulladékvas. miután pedig egy-egy lokomobil gőzhengerének átmérője 0'245 m. mint a gázregenerátorok: művel. kőszén gázíttatik el. A két gőzhenger átmérője és 2 kis Bessemer-konverterrel építtetett ki egyenként 400 mm. a pest hossza 5'20 méter. 490 liter térfogattal. gyárának szerkezetében szereztetett be. Martin-pesthez 5 gázfejlesztő szolgál. melyek közül az egyik 25 q hordképességgel. 120 q mm. a köldökjáratok rácsfelülote 5Xl'02=:ö-]0 m^.. padolattal és kor­ mind a két Martin-pest külön-külön kéménynyel láttal van ellátva. A nyonió. önműködő elzárással. a levegőt és a gőzt. melyek elfalazás által két külön ötös hajtására a m. az féle expansiós tolattyus kormánymű. rátor alá Körting-féle gőzsúgárfújtató juttatta szerkezetileg egyenlő az előbbivel. hogy Kisbessemermű. hogy a Martin-pestek üzeme egé­ piston átmérője 125 mm. magnezit.. a terhelő súlyok összege 400 q. kir. üst. 'Westphalen) czégnél megrendeltetett képes a kazánokbani 4 légkörnyoniásnál a vizet egy 300 kg. A szivattyú (Hamm. súlya 30 q. átmérőjű. a . ócskavas.és pesttapadékok törésére be­ magas szintre helyeztettek el. és helyét a fentebb leírt angol származású A hydraulikus emelökészülek áll egy teljes lokomobil foglalta el. melyek súlya 38 q. az egésznek regulátor által közvetetlenül befolyásolva van. közvetetlen kap­ A Martin-kohó számára szerszámok készíté­ csolással az ikergőzgépszivattyu piston és sére és próbák kikovácsolására P. Banning dugattyurúd hosszabbításához... A szivattyúval egy akkumulátor kapcsolatos A Martin-pestek teljesen egyenlő méretűek. Compound-lokomobil szereztetett be. átmérővel. államvasutak gépgyárában csoportra osztattak el. Pestenként öt-öt generátor A chamott. a tüzrácsfelülete 1'02 m^. nek átmérője 262 mm. a piston átmérője 105 mm. 2500 mm. pesthez szükséges tűzálló téglák De Centé Gebrüder Sulzer (Winterthur. 86 Martin-kohó. A Martin­ hajtotta. A gőzolló gőzhengeré­ szivattyut hajtó gőzgép vezényműve Rieder.. teljes kormány­ mivel nagyobbak. kolonczsülyu gözveró.. az ötnek a köldökút hossza 0'300 m. A generátorok sík és lépcsős kettős rács­ az asztal átmérője 3000 mm. Ezen a rács. Az akkumulátor szélessége 2'30 méter. magassága a középen vize két piston emelökészüléket szolgál ki. birt. gózolló szereztetett be. a két olyformán.. mely raulikus emelökészülek szolgált. bázikus béléssel. égetett mész és magnezit őrlésére volt. betétre építtettek. nyomású nyomószivattyuból.. illetőleg gene­ hordképességü. 500 regeneratív fűtésre. lökete 380 mm. a löket 500 mm. melyeknek tetett. Egy-egy gázgenerátor egy 9 lóerejü lokomobil rendeltetett meg.

. melyek együttesen 14. de legtöbb esetben a gözhengi'r átmérője . fogyaszt. . A fenék 7—20 adagot birt ki. mely azonban pár év ban oldalt történik.950 korona alá járó öntőüst és ennek kocsija 120 q folyt­ 10 fillérbe kerültek. magas­ tésére beszereztetett Eisele gyárából egy darab sággal bírnak. melyek 80 mm. próbapőrölyének és hidraulikus készü­ A kis konverterek állók. ter öntőcsatornája hosszában. A gözdaru gőzkazánjá­ a löket hossza . vas befogadására Zólyombrézón készült. A folyékony nyersvas beöntése a müller-féle gőzkazán eleinte barnaszéntüze­ konverter feneke fölött 1'250 m. Booth a gözhongerek átmérője 0*65 « et Brothers czégnél. A Martin-kohó és a kisbessemermü gépeze­ átmérőjű rugós fémszelepek. kifejtett lúerö 25 lendítő kerékkel. a négy darab 36 mm. kémé­ fölötti 2"380 m. az ingótok és kokillák kiemelése és elhelyezésére szolgáló lokomotiv-daru szerez­ a fúvóhengerek átmérője 0'80 m. és pedig A Martin-kohó és kisbessemermü segéd­ 2 darab öntőüst a folyékony nyersvas számára berendezései. 10 légkörnyomás fúvókanyílás a fenéktől mérve 0-2r)0m. hossza 180 mm. 0'192 ni. lékeinek kiszolgálására szükséges gőz fejlesz­ O'QOO m. tének. a gép hatálya 140 lóerő a gö/. a közös löket A kísérlet itt is éppen ügy. magasság­ lésre volt berendezve. ára helyt Budapest 2400 K. és szabályos alakba fűrészelve szállíttatott.. nem buktathatok. 0'80 « nak tűzfelülete 6'30 m-. rész kibélelésére fordíttatott. az utóbbi a fenék._.. 30 a kifojtett erő . Lux és Oelsner.Uenger átmérője.698 K 08 fillérbe került. 2 darab konverter­ A két Martin-pest és a kisbessemer konver­ fenékszárító kocsi koksztüzelő kemenczevel.. A Stein­ ságban van. melylyel az akkor az egész világ vaskohászatában felkapott úgyneve­ a három darab függélyes. 29. A további felszereléshez tartozott a fúvó­ gépen kívül az egész berendezés..86 két kis konvertert Kachelmann Károly és arra az eredményre vezetett. az öntöcsatorna 1 darab öntöüst kocsival. átlagos gőzfeszültsége a perezenkénti fordulatok száma 56 6 atmosféra. 2 darab kocsival együtt. nyomtávolságú vasúton fel és nyek stb. . 14 szívó. ség nincs. 8 adag után legalább a fúvókákat kellett ki­ a löket hossza _ 300 « cserélni. Riegers- ideiglenesen n gyári udvaron állíttatott fel. . köpüs szivattyú át­ zett kettős eljárást akarták meghonosítani. a köklükút hossza. 100 q emelősúlylyal Angliában.. A darugőzgép síktolattyus kormány­ a gőz feszültsége 2-4 a zattal bir. nyomtávolságú vasúton való közle­ méretei a következők: kedésre.86'20m^fütőfelülettel. A gőzkazán és a hozzá tartozó szivattyú Sziléziából (Lange.._ 8 lóerő A kisbessemermü felállítása inkább csak szívott víz perczenként O'OOH m» kisérletszámba ment. a köldökjáratok száma perezenként 250 siós vezényművel. foszforbronz-szelepekkel.. évenként OOO q barnaszenet a perezenkénti beszívott levegő mennyisége 63 m* a komprimált levegő feszültsége O'öatm. dorf) hozatott kovarczpala és dynastégla hasz­ csak néhány év múlva került állandó helyére.. helyt Oderberg A göztápláló szivattyú Láng gépgyárában vámmentesen. A konverter kibélelésére Porosz- tott át. 0'305 « Mayer-féle. átmérőjű Steinmüller-féle gőzkazán. niétermázsánként 9 K-ba került készült triplex-szivattyu. belső átmérővel és 2'800 m. hogy a Jlartin- Pia vihnyei gépgyára készítette 9200 kö­ kemencze mellett más berendezésre szük­ römiért. melynek 2'420 mm. náltatott. összesen 240 q súlyban. 7 nyomószeleppel. a köldökjáratok száma perczeiiként ..200 koronáért.. magas­ gózfeszültségre. az előbbi a többi az új kazánházba. üzem közben változtatható expan.. tetett be. A konverter feneke ki­ multán nagyolvasztó torokgázfűtésre alakítta­ cserélhető. míg Ugyancsak ez a gépgyár szállította a Besse. szélvezetések.az említett vasúttal párvonalosan haladó mer-fúvógépet is 19. mérője egyenként 120 mm. mint a külföldön. 250 mm..

számú óránként 2100 liter vizet képes szolgáltatni. rendesen 120 fordu. ellátta villanyos világítással a vasgyárat. 0'60 « kifejtett lóerő 50 a fökazán tűzteliilete 6-20 m^ a tűzcsövek tűzfolUlete 26-80 « A dinamogép 50 fordulat mellett 110 Volt és összes tüzfelíllete . Az I..^ m..a 2-30 « a másiké 0'402 « ^ tűzcsövek kdlsö átmérője 46 mm. . a gépműhely épületé- lokomobil helyett hajtja a gépműhely munka.. az újbóli kibélelés 1892. . gép. » tűzcsövek hoss/. 1892 végén. és szerkezettel. a köldök járatok perczenkénti száma 160 a gözgyüjtö átmérője .. és mesteri lakások kiépültek. hen- kell a regulátor kötéltárcsáját. részét. 25. a Jaschka St. A vágányokon állványkocsi jár fel és alá. üzletvezetöséghez intézett megkeresés foly­ A sikló két vágányu. a felépítmény pedig az aradi és velük közvetetlen összeköttetést nyert. 2'30 « °^ a tűzcsövek száma . ezekhez a szüksé­ sikló. és társa gépeit és a dinamogépet.. expansiós és kondenzácziós. számú nagyolvasztó (ma III. mely mindig geres. l'OO m. közve- A Hock-féle gőzgép azóta az angol gyártású tétlen a gőzgép mellett. lefektetve. az államvasutak által építtetett meg. évi május hóban 1893-ban a Martin-kohó és a kisbessemermú elkészülvén. 33-00 « 200Ampéres áramot szolgáltat. (ma I. ezzel ting-féle gözsúgárfúvóval szereltetett fel.. hogy A sikló felső végén levő gépházban helyezte­ újbóli kibélelés végett 18'Jl vége felé kifúva­ tett el a már ismertetett gőzkazán és a gőzgép. üzembe helyeztetett és az első számára Eiselénél megrendeltetett a második csapolás június hó 2-áii akadály nélkül meg­ SteinmüUer-féle kazán. A ugyanannyi a két vágánypár közötti távolság raktárépület.. 81 darab gőzhenger átmérője .. felszállhat löO-re és számú gőzkazán állíttatott fel barnaszéntüze- lemeliet 100-ra. Hock-rendszerü.. melyek mindenike elején. vei egy födél alatt. A vasgyári szabványos távolságú vasúti a vasúti állomástól a gyárudvarba vezető szab­ vágányoknak alépítménye házi kezelésben ványos vasút vágányainak folytatásába került elkészíttetett. a köklökút hossza .304 K 22 fiil. tán. az altiszti is. tott... verőnek gőzzel való ellátása ezéljából. a gőzgép tandemrendszerű. annyira kiégett. bécsi gyárában 1893-ban készült. . függélyesen álló. hajlásszöge 34 fok részint vegyes tüzelékkel T'/a éven át folyto­ nosan üzemben állván. nyomtávolságú sínpár van lesz szó. 0-247 m. . egy. felállítása után engedélyezett legnagyobb gözfeszültség 10 atm. Kisebb átalakítások és berendezések. illetőleg 1893 2 drb injektor szolgáltatta. a székely munkástelep. gyári latot végez perczenként. i'' a fokazan magassága . 1085..és AMartin-pestek valamennyi generátora Kör­ kazánház közötti területre helyeztetett át. évi június hó r2-ikétől részint faszénnel... számú) A sikló hossza 35 m. 81 > fordulatot kell hogy végezzen. a nagyobbíttatott és ebben elhelyeztetett a Július hivatalházat és a tisztviselői lakások egy Hock et Comp. éppen olyan kivitelben történt. ezekről alább melyen két O-TG m. mint a már meglevő és az Az 1880 és 1890-ben épített anyagfelvonó előbbi mellé állíttatott fel. 0-446 <> » gözgyüjtö magassága : . bécsi czégnél megrendelt gőz. túzcsöves gőzkazán. de mindkét esetben változtatni lésre .. 1884. vágánynyomtáv l'ii. 87 Villanyos világítás A gépmúliely épülete a gépházzal meg. számú) nagyolvasztó és a régi gép. a nagyolvasztók és a zárda határán csú­ ges tápláló vizet a szintén Eiselénél készült szós talajon állván. a villanyos világításra Ganz és Társa által A Hock-féle gőzgép és a kovácsmúhelyi gőz­ szállított dinamogép és egy gőzkazán. költséggel. a III.. '' .

Ez okból a már meglevő faszén sem állván elegendő mennyiségben ren.Markup Perencz főmérnököt Wit. számú nagyolvasztó 2. a vaspanczelos medencze már a hetvenes években szándékoztak nagy. elhatároztatott. önköltséggel. évi június hó 30-ig. Ezek zése óta 1893. kozó nyersvashiányt pótolja. A felvonógép ikergőzgép. a mennyiben a negyedik nagy­ ságét. szintre. ille- tisztviselők ez irányban bővebb tapasztalokat tőleg rakodót. fúvógépek szerkezete. vas.. . .és aczélgyár összes nyersvasszükségletét A negyedik nagyolvasztónál: fedezze. A negyedik nagyolvasztó. ezért is a tervezetet feladták és Vajda... . jóváhagyás végett az illetékes minisztériumokhoz terjesztették fel.és kokszlerakót. E mellett m.Markup tanulmányi útjából haza'érkezvén. ték ki a kokszos nagyolvasztók. valamint a pár- nyersvastermelóse sem bizonyult elegendőnek huzamos vaskőszállító kötélpálya kiépítésére arra.(577 K 24 fillér. a lelvonogep. a jóváhagyás nemsokára meg is történt.-rel magasabb. gőzhen- ... .500. .. Schwechatra és Westphaliába küld. a torok átmérője i'Oi « don tárgyaltak. kapcsolatos berendezésekre pedig az államvasutak birtokában levő diósgyőri végleges tervek alapján 00. Danek és Társa (Prag-Karolinenthal) . évi július hó 19-én Kerpely a iiyugasz magassága 4'54 « és Förster miniszteri tanácsosok Vajdahunya.. el a többiektől.317. vonógép segélyével emeltettek fel a torok- kowitzra. tésével kapcsolatos nagyobb vaskömennyiség A govasdiai és vajdahunyadi nagyolvasztók. kötni. a jegyzőkönyvet. vastermelésre szerkesztetett.-rel meghosszabítható.000 K pedig a gyalári gosan 2 írt 80'32 kr. különösen a magassági méret ütött de a tüzelőanyagnak beszerzése okozott nehéz. waggon. elkészítette a negyedik nagyolvasztó és tartó. nagyolvasztót adagolni. salakcsapolás tanulmányozása végett. q-ként átla. központi gázfogó készülékkel. olvasztóé. se torokszintjét a hunyadon építendő negyedik nagyolvasztót három faszenes nagyolvasztó torkával össze- koksztüzelésre rendezik be.000 K kiadással.átmérője 130—lőOmm.j„.000 q nyers­ diai patak egész vízmennyisége 13 m. toroksziutről nem lehetett a negyedik számú delkezésre. E czólra rendelkezésre állott ják. A torok zárt. mint a három már meglevő nagy- körülbelül 400—500 m. mikor is jegyzőkönyvbe fog. eséssel. az akna magassága 11-136 « Jalták a negyedik nagyolvasztó felépítésének « nyugasz szöge 71 fok szükségét. a hozzávetőleges ^Sész belső magassága 17-726 m. hogy az államkincstári vasfiuomítók és fordíttatott. AfúvókasokszámaO..830 q nyersvas termeltetett. olvasztó a meglevő nagyolvasztóknál 3-326 hunyad mellett foglaltak állást. avagy kereken évi 400. közvetetlen adageinelő gépek. 204. ^ medenc-ze átmérője 2-50 m. hanem számára külön a kohó talpán Hogy a tervezéseket megkönnyítsék és a kellett létesíteni vaskő. a széupoha átmérője 5-56 « E végből 1893. a mellett az országban máshol is mutat. 500 mm.000 q-ra felment kezesek és berendezésekre. olvasztót építeni... épít- nak együttesen közel évi . napi 10 volna a govasdiai nagyolvasztó alatt a govas. 480. hogy a Vajda. Eleinte arra gondoltak. 200 mm. építik fel 1894-ben az új torokszintjét kovácsvasrácsos oszlopok liord- nagyolvasztót.. hogy a gyár keletke. hogy Qovasdián a oszlopos alépítménnyel és egyetlen tűzálló felsölimperti felhagyott hámor helyén. i. köldökút-hoszszal. így méretei jóval a vaskőszállító vasút is könnyen lett volna nagyobbak. A nagyolvasztó koksztüzelésre. 288 m" költségvetéssel együtt. Érdekes felemlíteni. összesen alapján felépült a IV. hol aknafalból építve. a negyedik nagyolvasztó kiépí- az eladási ár 3 frt 55 kr. . vagyis a külföldi a medencze magassága 2-00 « nyersvasnak további behozatalát meggátolja. ger-átmérővel. honnan az üzemi anyagok fel­ szerezzenek. ésaszabadonállófenékkő vízzel vannak hűtve. termeléséhez megkívántató feltárások. ugyanakkor bányászatnál. . zékainak tervezetét és költségvetését. volt. Breitfeld. 1 ^^ belső űrtartalom .

0-7—0'8 mm. erőszükséglet 400 lóerő A két Steinmüller-féle gőzkazánnak áttelepí­ Azonban. tetett. vagy vastag és 240—244 mm. 1905. összesen tehát 180 szelep. a teljesítmény fokozhatása mellett. E czélra az A szívólevegö vezetése a gépháztól egészen említett gépgyár egy gyorsan járó. mint a próbajáratoknál kitűnt. csekély tömegű.100 K-ba került. kettősniükö- budapesti gépgyárában fúvógép rendeltetett désü. építmény. higany oszlopig szükséges víznek elhelyezése czéljából. Az új kazánház. két nagyméretű. higanyoszlopnyomásra kom­ vasból készült lengő üreges görönd által haj- primáljon. fogókészülékkel. a közös löket hossza 1350 « Az új fúvógépnek az új fúvóházon belül ter­ a perczenkúnti fordulatszúm 40—50 jedő gőz. a magasnyomású henger felöli elülső lyebb legyen. a helyszínén összeszege­ perczenkénti fúvószélszükséglete 400 m^. 12 . a teljesítmény fokozhatása tehát új gépház mellett kút. külső átmérőjű.. a gőzkazánok táplálására a nyomás pedig 300—350 mm. készülékkel.. továbbá a felvonógép és a IV. K 74 fillérbe. az emelő­ Minden fúvóhengerfödélben 30 szívó. fekvő Com. a födélen túl emelkedő szívótoronyba tor­ gépházban. tehet tése az új kazánházba 7160 korona költséggel a fúvógép perczenkéut (iO fordulatot is. 8 atmoszféra használati feszültségre meg­ nyomású gőzhenger állítható regulátor által szerkesztve. kézi megállító­ val kézzel szabályozható peczkes vezénymúvel. a Láng-Hörbiger-féle szabadalom sze­ hosszabb idő óta fölösleges és csak a szabad rint szerkesztve és a vízszintes tengelylyel mozgást akadályozó és ennek útjában álló közvetetlenül a fúvóhenger fenekéhez erősítve.és 15 torony a pörkölőpestek mellé építendő szénpor­ nyomószelep van. de később (R. a gözfogyasztás a lehető legcseké­ tatik.és szélvezető csövei szintén a Láng­ a perczenként szolgáltatott levegömeny. emelótoronynyal. Maga a fúvógép 104. féle gépgyárban rendeltettek meg. fúvószéllel. a gépház másodperczenként 11 m^ levegőt szívjon fel. évben lebontatott. az automatikus megállítókészülékkel. nyomása 180—300 mm.000 K árban megrendeltetett. 39. A gőz­ A Comjiound-gőzgép mindkét gőzhengere kazánok egyenként 150 m^ futófelülettel bír­ szelepes kormánynyal bir. cselve. 0-3. lévén a IV. kü­ tetett. két szál­ alacsony nyomású gőzhenger szünet alkalmá­ lítócsillével. ennek függélyes siklója. illetőleg a szelepek eleinte. melyek mindegyike egy- gépet szerkesztett. mint már ellátva. A felvonógép. illetőleg víztartó épít­ kétségen kívül megállapittatott azzal együtt. A fúvógép számára új gépház az alacsony « « « 1150 « építtetett az új kazánház és a negyedik nagy­ a fúvólieiigerek átmérője 2070 « olvasztó közelében. gummiszelepekkel meg. a felvouógép és A két fúvóhenger feneke rugós kormányu. felvonótornya. nyiség . dugattyús szerkezetű. az úgynevezett új gépházban van kollik. S. 89 gépgyárában rendeltetett meg. mely külön e czélra épített egy. elhelyezve. szélességű aczéilemezgyűrús szelepekkel van számú nagyolvasztó összekötöhídja. a szél­ eszközöltetett. A negyedik nagyolvasztó számára Láng L. és pedig a magas­ nak. a hozzá tartozó szabályozott «Collmann)>-féle vezénymúvel. számú nagyolvasztónak helyt Vajdahunyad. . a legnagyobb üzembiztosság és fúvóköldökrúd nyúlványa által. Főméretei a következők: alapzat. súr­ a nagyolvasztó közötti összekötóJiíddal együtt. feltételül köttetvén ki. hogy a fúvógép és vízmentes tömítésü perselyekkel. az emelkedhet. higanyoszlop. 65 mm. Az új fúvóház vagy gépház. lönösen a próbajárásnál törtek.387 a magas nyomású houger átméi'öjp 72ö mm. emelőkészülékhez állíttatott fel éa értékesít­ Az aczéllapok. lódásmentes. A kondenzátor-szivattyú fekvő. szállítás és szereléssel együtt 132. az alapzatban fekvő pound-rendszerü ikergőzgéppel hajtott fúvó­ csatornán át történik. elzárt. hogy a fúvógép mind a négy nagyolvasztót Ugyancsak 3 darab kettős gőzterü csöves képes ellátni kellő mennyiségű és nyomású gőzkazán Eisele József budapesti gyárában. jelű) Holczer-féle aczélból Icészültek és azóta jól tartanak. padolata alá van elhelyezve. emeltyű és öntött­ melyet 170 mm. 550 m'.

felépít­ a felső hazán liossza _. Rugóaczélgyártás. üllő és öntőüstizzító s(b. Leve-el. felöl pedig. 4500 « a forresüvek száma _. évi A fúvólevegönek felmelegítésére. melyhez a hosszú úton veszendőbe. gerlés végett Kudsirra és Zólyombrézóra szál­ A léghevítökhöz szükséges mintegy 200 q líttatott. tott.. lékberendezések (és pedig az előmelegítő és vaslemezből. szelepek. illetőleg lett hető a térrendezés és a tér kibővítése. mint az előbbi három. egyenként április hó 4-én kelt. . féle rúgóaczélgyártás meghonosítása lett Zó­ gyárában rendeltettek meg. a gőzkúp átmérője . vastag vashulladékból kellő készlet gyűjtetvén. bélésű Martin-pest savanyu bélésűvé alakítta­ készülék üzemképes állapotba hozva 206. készíttetett el. hozzá a hunyadon az egyik Martin-pestben a Holczer- 3 darab 16 méter magas és 6 méter átmérőjű féle rúgóaczélgyártás meghonosítása érdeké­ lemezköpeny.. a kihengerelt anyagból mann-féle gépgyárban készültek vaslemezből. felső govasdiai szürke nyersvasból és zólyombrézói átmérővel. 3 darab Whitwell. a termelt rúgóaczél kihen- 56 K-ba került. keresztülvitt kísérletek deczember hóban Zó­ és elosztó csövek. kir. a felső kazán átmérője 2000 « melynek alépítménye házilag készült. a gőzkúp magassága. hol akkorra mel­ hidegszél vezető csövek Witkowitzon készültek. a mihálybányai vaskóból termelt kémény 60 méter magassággal. Kiépíttetett a az alsó kazán hossza 4700 " szükséges szabványos vasúti vágányhálózat is.. k. 4500 « ménye pedig az e czélra beszerzett anyagból.. alól 10 mm. 5454. 800 mm. vezetés egy része kicseréltetett. mely kísérletek csakugyan megindultak és sikeresen a helyszínén való felállítással együtt q-ként keresztülvitettek. a hajlító. a kokillák idejekorán meg­ E három léghevítöhöz 1 darab vaslemez­ öntettek. a Rákösd megindítva. számú rendeletével 1167 m2 futófelülettel biró. próbapák'záknak szakítása nem volt eszközöl­ A negyedik nagyolvasztóhoz szükséges 6 darab hető. kedett.. Miután azonban A'ajdahunyadon a súlyú gáz és forrószélvezetö csövek.. rúgóaczél kihengerlése. a forrcsövek átmérője 76 « a m. Resiczán megrendeltetett.156 K tott át. A m. 1200 « éppen olyan méretekkel. Zivnostenska Banka . A három darab Whitwell-féle léghevító. továbbá a nagyolvasztóhoz lyombrézón folytattassanak. a nyári zivatarok és záporok alkal­ a 900—1000 q napi termelést már szeptember mával jövő árvizek ellen. 1860 mm.90 az alsó kazán átmérője 1600 mm.. a megrongált víz­ még a Brűunben székelő. az új állíttatott. 120 darab mérnöksége által helyeztetett el. kerítésnek is szolgáló hó első napjaiban elérte. lyombrézón. alagya pedig a legtisztább kvarezkőből 68 fillérbe került.. hogy a Vaj dahunj" adón sikeresen Mig a gázfogókészülékliez tartozó gázelvezető. Eisele kazángyárában a negyedik gőzkazán. Ezek közül felemlít­ augusztus hó 4-éu került üzembe. tudatta a Parisban lakó G. államvasutak Piskiben székelő osztály­ a forrcsövek hossza . a Kachel. Whitwell-iéle léghevítök. évi üzemének javára szolgálni. felül 3 mm. kazánházban állíttatott fel. Hogy a zalasdi völgyből jövő alkalmaztatott és pedig Zabrze (Porosz-Szilézia) tápláló és hűtővízből minél kevesebb menjen Miihrisch-Ostrau és Karwinból eredő. Zólyombrézón megrendel­ lesznek ejthetök. mely hivatva volt majdan a nagyolvasztó A negyedik számú nagyolvasztó 1895. megreudeltetett és az új kazánházban fel­ Mind a három egészen új épületben. hogy Vajda- féle léghevítö készülék építtetett. a vaslemezből. 6-án volt az első nyersvascsapolás. pénzügyminisztérium 18Ü5. E czélból az egyik bázikus tetett. E kísérleteknek kifolyása a Holezer- séges tűzálló téglák Zliv (Csehország) chamott..) a melegszélvezetö csövek kibéleléséhez szük­ elkészült. A nagyolvasztó felépítéséhez és edzőpest. A negyedik nagyolvasztó építésével kap­ csolatosan több olyan munkálat is végrehajta­ A negyedik nagyolvasztó üzembe helyezése. a pénzügyminisztérium oly módon intéz­ fúvókas a Láng-féle gépgyárból szereztetett be. ajtók és a szüksége­ ben május hó 10-ike körül a kísérletek meg sekkel felszerelve. Tüzelőanyagul koksz kőfal emeltetett.

az úgynevezett alsó hunyad állomáson waggonba rakva. vétetett. Ellgothról származó 80 waggon koksz A negyedik nagyolvasztó torokgázai a nagy­ is járult.. az régi kazánházban levő 4 darab Eisele-féle gőz­ ennek megfelelően kibővített és berendezett kazán az I—III. az aradi állami jószágigazgatóságtól vasgyári kezelésbe vétettek át. mindezeknek szülő anyja féle gőzkazán pedig a IV. Briznik és Kismuncsel községek határában fekvő föld­ Ezredéves országos kiállítás. pesti vámháztéri Dunahídhoz. melyből szabású faszénüzem fuvarerejének biztosítása ismét felépült a szénpajta és a kötélpályái czéljából. mikor is a köz­ a Martin-kohó gőzkazánjai kizárólag nagy­ gyűlésen résztvevőknek a teljes üzemben levő. birtokai. Szentkirály község határúban 1896 május hó végén. 1895 végén és 1896 elején. számú szénpajta. Kosesd.135 K 34 fill. közelében a vaskörakodó. az ellensúlyok az itteni öntőműben nagyolvasztó talpának szintjén. mintegy l'2y waggon rakomány­ Ugyancsak 1896-ban kiépíttetett a negyedik súlyban. «La Marginai) fi9 hold 1152 G-öl a benne volt egész faszénkészlettel és a hozzá­ Toplicza község határában tartozó kötélpályái vágányokkal együtt elégett. Ohába. az adagfelvonó öntettek és 100 kilogrammonként. a Lunca. tember hó 15 — 17. Ezóta a nagyolvasztók és lovagtermében tartotta meg. gáznak többi része felhasználatlanul a szabadba Felemlítésre méltó. pán a három hozzátartozó Whitwell-féle lég- hevítö készüléknek fűtésére használtattak. 11 korona éreztér. a vajdahunyadi vár lása határoztatott el. csőrökkel szereltetett fel. az új kazánházban tén teljes üzemben levő párhuzamos két kötél­ levő '2 darab SteinmüUer-féle és 4 darab Eisele- pálya és Govasdia. a gazdászati kincstárnak. számú nagyolvasztó bemutattatott. a Bányászati kongresszus. Tyej. hol a szénpajta és Ugyanakkor átvétettek a Lunca-Larga krassó. Az is érdemes a felomlítésre. 91 pénzintézet által Miihrisch-Ostrau állomáson Torokgázokkali gőzkazánfűtés. az e kettő között szin­ tóktól kapja a torokgázt. 3 liold 1089 D-öl a Fonciöre biztosító intézet. szörénymegyei községben berendezett nagyobb 88. csu­ 0'790—U-8180/o ként tartalmazott. mely utóbbi l-')—SÜ'>ln hamut és olvasztónak üzembe helyezése alkalmával. «Jarbaria» . Maros-Hlye és Lúgos között pedig czét. vágányhálózat. felső éreztér szintjére helyeztetett le. napjain közgyűlését a vas­ évben a gőzkazánok fűtésére való felhaszná­ gyári hivatal égisze alatt. vámháztéri Dunahíd. az úgynevezett felső éreztér szűk­ nek és meg nem felelőnek bizonyulván. érczrakodója.. a II. olvasztó torokgázzal füttetnek. mely a vaskőcsillék megtöltésére töltő- árban szállíttattak. kártérítést fizetett. Laszó. kiállította a különféle vaskőfajtákat. és 18ü()-ban a Vajdahunyud és Gyalár kítása és az egésznek czélszerübb berendezése. Az I—III. Még pedig a immár négy nagyolvasztóval biró vasgyár. melyek azonban 1896-ban és 1900-ban Az ezredéves országos kiállításon részt vett az állami jószágigazgatóságnak visszaadattak. feladott. helyt Vajda. egy régi római kenion- megszűnt. mely a gyalári vaskőbánya közelében vasút építtetett. számú faszenes nagyolvasztók Földbirtokok átvétele. Ennek a nem használt jelentékeny szati és Kohászati Egyesület ISDö. közelében levő földterületek esetleges terület­ vaskö-töltőtöicsérekkeli felszerelése munkába csere. levő hegyoldalon találtatott és abból az időből 12* . Radulesd. 1896. Mihalcsd. egyúttal pedig a szénpajta a Lárgához közel fekvő. hogy a buda­ Vaskor akodók. átala­ 1895. mert a kincstári faszénüzem Lunca-Largán ezek kisérő kőzeteit. hogy az Országos Bányá­ bocsájtatott. a benne levő faszénkészlet biztosítva volt. torokgázai által fúttetik. számú faszenes nagyolvasz­ gyalári vasköbányászat. évi szep­ gázmennyiségnek értékesítése czéljából. illetőleg a vizierö kihasználása czéljából. a vasgyár. Eoskány. és pedig: Egy szénpajta leégése.

kép. nyersvasak. a gyalári vaskőbánya és a vajda­ nyarán pedig 20 waggon lupényi kokszszal hunyadi vasgyár festett tájképeit. Napi term. öntvények. Köbtartalma 45-070 m' Köbtartalma 109088 m' Köbtartalma 109-978 m' Köbtartalma 109-972 m' Köbtartalma 288-0112 ra^ Fiivókasok száma 2 Fúvókasok száma 4 Fúvókasok száma 4 i-'uvókasok száma 4 Fúvókasok száma 0 « átm. a kötélpálya hajtatott végre rövid tartamú kísérlet. ság pécsi kőszénbányáiból aknázott kőszénből vasöntvényeket. 350-450 q. 66. hogy a nyers­ került. 1896-ból a 66.. természetes nagyságban. 1896 • ' Q 0 *4 00 "' 19 ÍS se 0 ií oe 0 0 Q ISO . kisebbített mintáját kapcsolatosan a bánya­ szállítással és a vajdahunyadi IV. miről a (íyalár környékén mindenfelé található friss salak is Pécsi és lupényi koksz. folytvasakat. nagyolvasztót '/(. « átm. a sziléziai. a vaskövek. sz. közelében a hegyekben állottak. Napi term. származik. 110—130 mm. A kiállított tárgyak versenyen kívül vasnak nagy kereslete folytán az összes nyers­ állottak. A negyedik . képeket. ezért csak a közreműködési éremmel vastermelés jó áron eladatott. minőségi próbá­ égetett koksz. ' átmérője 130 mm. hogy akisbessemer- mely utóbbi két minta a kiállítás berekesztése mü ismét üzembe helyeztetik. Vajdaliuiiyadi 3. tanúskodik.. A govasdiai és vajdahunyadi nagyolvasztók belső szelvényei. kisbessemere- és oklevéllel lettek kitüntetve. 1000—1100 q. Napi termelés 240 i|. Govasdiai. 105 mm. számú kép tün­ mikor még a bucapestek a vaskő közvetlen teti fel. 110—130nim. és 1897-ben a Dunagőzhajózási társa­ nyersvasnemeket és a hozzá tartozó salakokat. dik számú kokszos nagyolvasztóban. zésre pedig nem maradt nyersvas. melynek hosszú után a selmeczbányai akadémia múzeumába szünetelését leginkább az okozta. mikor még a vasgyártáshoz hasz­ A govasdiai és vajdahunyadi nagyolvasztók nált fúvókat nem vízerövel hajtották. Vajilaliiinyadi 2. morva és porosz kat. 1897-ben elhatároztatott. 110—130 mm. bányatér. • átm. Xapi term. vagyis belső méreteit. kokszos A kisbessemermű felszerelése. « átm. Vajdalmiiyadl 4. folyt­ kokszszal elegyítve használtatott fel a negye­ vasak és salakok teljes analysisét. Napi term. 350—450 q. 350—450 q. Vajilaluinyadi 1. továbbá kiállították az összes 1896.

10 méter magas. és az ingótok emelésére szolgáló doruuak (iőO mm. egyidejűleg három Mayer-féle expanziós tolókával bir. 67. a rendeltetett meg. res áramot szolgáltat. 5 méter átmé­ Zólyombrézóra szállíttatott és alakos vasra hen­ rőjű. készűlék építtetett. a lokomotiv-daru egészen ki volt hasz­ a régi gépházban állíttatott fel. E gőzkazán a többi négy Eisele-féle 1903 elején rendeltetésének átadatott. kép. gőzelvonás által volt beszerezhető. De idáig a kisbessemermű. évben a három faszenes nagyolvasztó­ végéig üzemben tartatott.és gépgyár részvénytársaság szintén uagyolvasztó-torokgázfütésre rendezte­ szállította. Az Eisele-féle gőzkazángyárban pedig a ből. kézi erővel hajtott.000 watt munkatel­ kisbessemermü megindítására nézve a helyzet jesítménynél. a köldökjáratok száma perczenként 130 2440 mm. fel. egyenáramú Dinamogép vastermelése meghaladván a 700. a már meglevő többi léghevítőkészűlékkel A negyedik nagyolvasztó és a hozzá tartozó egy vonalban és velük simmetrikusan. mely 22. 93 nagyolva. 600 m2 tűzfelűletü Whitwell-féle léghevítő- gereltetett ki. . a villa­ fel. Bláthy-féle önműködő szabályozóval. számú nagyolvasztó torokgázaival fút. Fel lévén immár szerelve a kisbessemer­ mü a szükségesekkel. a dina- gőzkazán mellé. helyeztetett és a nappali műszakokban az év 1897. ezzel a készülékek és felszerelések villanyos világítá­ kisebb Whitwell-féle léghevítők száma ötre sára a meglevő dinamogép nem volt már elég­ szaporodott. atöbbi kazánokkal együtt nyos világítás hálózata pedig a szükségletnek a IV. átmérőjű. mely pesti szivattyú. számú) lévén. sínnyomtávolságu. 20 q emelőképes­ ségű. 60 3'00 méter emelőmagassága. nálva. megfelelőleg kibővíttetett. 200 Ampé- elönyösebbé vált. Faszén. A kondenzátorral ellátott gőzgép tett be. perczenként 500 fordula­ nél igen érezhető volt egyrészről a kokillák totvégez.00 q-át. X 632 mm. 0"324 in.és kokazrakodók. E czélból Ganz és Társa budapesti gépgyárá­ a köldokút hossza 0"632 « ban az öntöcsatorna vasút nyomának megfelelő. az új kazánházban állíttatott mogéppel együtt üzembe helyeztetett. 110 Volt feszültségű. kocsira erősített. 250 mm. teljesen felszerelve a buda­ ismét egy gőzkazán rendeltetett meg. másrészről a bessemer-fúvógép hajtásá­ Hajtására a diósgyőri téglagyárban fölösle­ hoz szükséges gőz csak a többi üzemektóli gessé vált és onnan átvett gőzgép szolgál. mind a kettő egy lebontott vascsöves léghevítőkészűlék helyén építtetett A villanyos világítás kiterjesztése. a két-három év előtt szállított gőzkazánokkal kondenzátor-légszivattyú fekvő szerkezetű. mert a Martinpestek teljes üzemben dobbal van ellátva. Ez a dinamogép (a II. méretű. 1902. szélességű szíj­ hiánya. kifejtett lóerő . ami kétség­ melynek méretei ezek: kívül a többi üzem hátráltatásával járt. a termelt ingót hoz két darab. évi irányban mozgatható forgó daru szereztetett szeptember hó közepén érkezett ide Diósgyőr­ be. _. azf). augusztus hóban üzembe Két újabb Withwell-féle léghevítő kiépítése.sztónak üzembe helyezése utáni évben séges. tetik. A gőzgép kondenzáczióval dolgozik.. számot kapta. 314 teljesen egyező szerkezetben és kivitelben. a gőzhenger átmérője. ezért is Ganz és Társánál a már meglevő­ azonban a vajdahunyadi nagyolvasztók nyers­ höz egészen hasonló.

gázzal is lehetővé tétetett. hogy június. a szénpajták és a felső éreztér közötti hegyoldalon állíttatott fel. 29'80 « vízmennyiség nagyrésze a nagyolvasztók hűté­ az összes tüztelUlet 36'00 « sére szükségeltetett. augusztus 21-én megindíttatott.400. gyári számú. számítva azzal a körülménynyel is. Tüzelő­ 1891.834 K (IS fillérbe került. barnaszén régi kazánház nagyolvasztó-torokgáz vezető­ tüzelésre. hová a kötélpályának vágányai. a zalasdi patak vízerejé­ nek haszuosítiisára szolgáló turbina vízhiány Az engedélyezett legnagyobb gőzfeszültség 10 miatt üzemen kívül helyeztetett. figyelem­ számú nagyolvasztó. tisztítást és tatarozást kivéve. mert a műerővízvezetés által szolgáltatott a tüzesövek tüzfollilete . kimelegíttetett. évben készült. Az újbóli kibéleléshez a nak a többi vasköfajtával. mágnes és a szegényebb barnavas­ rátorai 1897 elején álló regenerátorokkal kövek pörkölése Vajdahunyadon is bereiulez- cseréltettek ki. mel továbbá arra. az egész ványosan vörösvaskövek is fordulnak elő a campagiie alatt összesen 1. nehezebben olvadó mágueskövek. nagyolvasztó-torok- Az első pörkölök. faszénnel meg­ mázsa termelése mellett.. tessék.102 q 91 kg. afelső ércztér- A villanyos világításhoz beszerzett második töl.. hogy a gyalári Az egyik (I. vagyis a meddőtőli elválasztása a bányán első nyervasesapolás 22-én akadálytalanul lehetetlen. így a vaskő Oyalárról közvetet- előállítására. sőt nagyobbára gáz­ zal eszközöltetett. számú nagyolvasztó kibélelése. termeltetnek és feldolgoztat­ nyersvasat termelt. illetőleg a III. a fökazáu átmérője 1-277 m. a tüzesövek hossza 2'30 m. tartalék-gőz­ légkörnyomás. mosatást. az új kazánházban felállított öt darabhoz egészen hasonló. 1897. ezzel az anyaggal a nagyolvasztó meg.. A kibélelés összesen (anyag és mun­ könnyebb és leginkább lehetséges . a régi kazánház és gépház fölött. melynek súlya vén. az tása. a gőzgyüjtő átmérője 0'60 « tonosan üzemben voltak. vörös. számú) Martin-pest fekvő regene­ pát. Második gőzkazán a villanyos világításhoz. 1-00 m. bécsi kazángyárában lenül a pörkölök torokszintjére került. július és augusztus hóban kibéleltetett. melyek azonban leg- tűzálló téglaZliv csehországi gyárában rendel­ czélszerübben pörkölt állapotban olvaszthatok tetett meg.. de sőt szór­ újbóli kibélelés végett kifúvatott. 6'20 m. több mint 12 évi folytonos. Hock. a gyalári vaskőbánya évi 2—2'A. ezenkívül a tűzcsöves gőzkazán szereztetett be. Sperber J. mely átalakítás jól bevált. már pár év kabér) 35. hengeres stabil. adagolható apró faszén szolgált. a vaskövek kiváloga­ töltetett. vagy kizárólag pátvaskö 1'30 méter belső világú vaslemezkemény is fordul elő. 269. szénpajtától meghosz- (számú) dinamogép hajtására szolgáló gőznek szabbíttattak. hogy nagyobb tömöltségü és szakadatlan üzem után. a Govasdián már meglevő pörkölőpestek körülbelül 134 q. gépgyárában. Ez a gőzkazán a gépmflhelyi kazán pedig egyáltalán nem volt. ugyanakkor a szóban forgó és tarta­ belső műveletekben. foly­ a gözgyüjtö magassága . valamint a mélyebb szin­ léknak szánt gőzkazánhoz 45 méter magas és tekben nagyobbrészt. Két pörkölőpest házilag készült. előtt felvettetett az az eszme. Miután az összes gőzkazánok a szükséges a tuzcsövek átmérője 46 mm. anyagul faszénpor és a nagyolvasztóba be nem rendszerü. tak. millió méter­ kiszáríttatott. a főkazán magassága 2'30 « a tüzesövek száma 90 darab Tartalék-gőzkazán. gyalári bányán. A csöveivel is összeköttetett és a pörkölés torok­ gőzkazán főbb méretei -. nem győzték a pátvaskőpörkölést.94 A II. hogy a gyalári tetett meg. megerőltetve járat­ a fökazán tüzfelülote . de az elkülönítés jiorkölés után leg­ meg'törént. évi május hóban megindított II.. az Eisele Jaschka-féle gőzkazán mellé állíttatott fel. melyből évről-évre több termeltet­ megrendeltetett Zolyombrézón. . Az 1885. gázfütésre berendezett gőzkazán (0-ik) rendel­ Tekintettel azon körülményre. évi június hó 6-án. . függélyesen álló. helyt Vajdahunyad 2800 K árban. sz..

Két darab Withwell-féle léghevítö. a pörkölt vaskő és nyersvas forgalma maradt. a csekély tatarozást leszámítva. vasgyár. kisebb emelkedéssel a pálya gazdasá- . a kohószinten méter magas. szoros. A két léghevítö egy lebontott vascsövcs léghevítő helyére épült.()O0q. A kedvezőtlen terepviszonyok jével szabványos vasúti összeköttetést nyert. az állomásban 2'5''/oo (pro mille). mely­ fogva. M. 1900-tól ki. Ez a vasköeladás a vajdahunyadi vasgyár A szabványos nyomtávolságú v a s ú t i ' 7 2 2 km. összesen métermázsa szállítandó el.. nagyolvasztó torok­ köpenye. A vasút hez két darab. szintjére vezető vasút közigazgatási bejárása brézón készültek. A vasúti állomásról a IV.648 K 42 fillérbe került. legkisebb kezménye az volt. berendezésében igen lényeges változást idé­ hosszú.S2. illetőleg sajátíttatott január 1-től kezdve ]89!)-ben2()O.és kohó rész­ 29 bold 803 D-öl Összesen. 694/P. meg nem felelő kis helyre összeszorított anyag­ de magassága 4 méterrel nagyobb. egyenként 886 m^ íutőfelülettel. kokszpajtája szintén oda számára. az állo­ állomás.és kokszpajták. A három faszenes nagyolvasztónak idő alatt kiépült. hogy a vajdahunyadi vasiUi kanyaxulati sugara a nyilt pályán 300. illetőleg a kaláni bánya. két kis parczellától méter átmérőjű hengeres vaslemezkürtö van eltekintve. hogy a műtanrendöri bejárás összesen hét Whitwcll-féleléghevítökészüléké. szelepei. két darab Wliitwell-féle léglievítö. vagyis a forgalom megszűnt és a tágas. felső Vasút a felső gyárudvarba. A tűzálló tégla Zsaluzsány. kép. czéljának jól rendkívül kedvező időjárás folytán oly rövid megfelelt. nagyolvasztó torok- szintjére. melyből az 18U9. 96 68. 206 m-l fúvólevegő hevítésére. évi terület vásároltatott meg. mi czélból A m. bezárólag 1904-ig. kényelmes két léghevítókészülék 5 méter átmérőjű és 14 torokszintre helyeztetett át. egészen a Szent Ferencz-rendi zárda félépítve. mely változásnak legfontosabb követ­ 25. számú magas a zárdától.T D-öl rendelete vél tudatta. 1898. évi augusztus 17 én megtörténvén. r s o az állomásból kiágazva. pedig csak a liozagmészkö. torka az ércztérrel híd által köttetett készülék épült. léghevítövel ugyanolyan átmérővel bir ugyan.. épült. ércztérre. miáltal a kohószinten a szúk. a IV. illetőleg a IV. pénzügyminisztérium 1898. hogy a szomszédos kaláni — hold 478 D-öl kot magánostól . ennek a nagyolvasztónak az ércztere a torok 1898. évben a három faszenes nagyolvasztó szintre helyeztetett át. . számú nagyolvasztó torokszint­ másban 200 m. a két léghevítö azóta építkezés szeptember elején kezdetét vette. vénytársaságnak 2'7 millió métermázsa gyalári barnavaskövet adott el. deczember hó 21-én meg volt tartható és a vasút másnap a forgalomnak átadatott. évi márcziushó 30-án kelt. birtokán halad át a felső gyári udvarra. 97. évente 1/2 millió hez még az átírási illeték is járulván. négyszögölenként 2 K-val számítva. legnagyobb einelkedése a nyilt pályán zett elő. Szén. 29 hdlcl .. miatt. k. E két léghevítő az előbbi öt össze. egyenként 45 méter magas. az ból szereztetett be. vasfelszerelései Zólyom.

megromlott. torokhíd útján való meghosszabbíttatott és hozzájuk a Zólyom­ összekötése czéljából. hosszban cső felülete 1 m. 17—20 cm.. közbe szabályos távolságban 0'70 m. E czélból a 600 mm.. ként kereken 137. hanem a kötél­ Faszén. legnagyobb helyi érdekű vonalainak szabványai szerint része vakolatba rakott salaktömbökból van építtetett ki vállalatban a Qfrerer. a leg­ alapja legyen a szabványos vasútnak. vastag. a támfal alapfalazatának vas­ a megfelelő búvó. mely víz a földbe behatolván.443 K öO fillérbe került. tagsága 8 m. a vele egy kazánház gázvezető csöve a Martin-kohóig szinten épült érczrakodóval. e változó. hosszú vasút össze­ sen 233. úgy. hídfőnek is szolgáló támfal állíttatott fel. miáltal az új víz­ A támfal alapzata a talaj minősége szerint vezetés hossza 18') m. mivégböl az új A IV. hogy az új csővezetés nem a az adagoló csillékbe kiüríthető. az államvasutak alólÜ'OO m. Qrossmann vasútépítő vállalat által. mely viszont biztos okozta földmozgásokat megszüntetendő. a régi fúvóháznál.. melyből viszont a ugyanolyan szerkezetű tartalék gőzkazán (a 7.és kokszrakodók. amely nem készletre szolgál. magassága 20 m.öntöttvascsövek úgy fektettettek le. hogy a Gyalárról vaskővel meg­ Második tartalék-gőzkazán.és koksz­ jedő 320 m. sz.-én­ Két újabb pörkölőpest. rakottan érkező kötélpályái csille. A vízvezetés egy részének átalakítása. számú nagyolvasztónak. számú falvastagságú. magas vaslemezkürtő fel­ tetett a vasszerkezetű adagolóhíd ós helyére állíttatott. ez mellé még két pörkölőpest építtetett. mély. megrongált vízvezetés helyére. zésére. felül TOO m. Torokhíd és támfal. aezélsínek vannak lefektetve. mély. a járódeszkázatot kivéve. a földterü­ magas kötötéglasor van beiktatva. minden alátámasztás nél­ 1882-ben Sebeshelyröl áthozott utolsó. Egyrészt a vízveszteséget udvar jelentékeny feltöltése számára szilárd megakadályozandó. A pályán SStí kg.-töl kezdve. a kiépített Az 1897. az itteni öntőműben készült nagyolvasztó középvonalától.gosan kiépíthető nem volt. mélyen legyen a talaj alatt. Zólyombrézón elkészít­ brézón készült 45 m. (67. mely az alsó dőbe. évben Eiselenél tartalékul beszer­ új kötélpályái szárnyvonalon az érezrakodóba zett hatodik gőzkazánhoz még egy második. vaskő töltőcsőrökön át bocsajtatott be a vasúti számú) rendeltetett meg és aztán mind a kettő kocsikba. egészen vasból vasgyárban levő faszerkezetű része annyira készült. velük az let kisajátítását a vasgyár viselte és a terüle­ egész falazat rétegeinek vízszintessége bizto­ tet ingyen bocsájtotta a vállalatnak rendelke­ sítva. hossza 16 m. hogy a vasúton jövő faszén. gáztüzelésre rendeztetett be. ön- nak az a része. szélessége 3'42 A zalasdi müerővízvezetésnek különösen az méter. két vágányu. másrészt a vízszivárgás támasztékot szolgáltasson.. fokozatosan lesz 000 m. hosszú faszerkezetű darabnak. átmérőjű. évben a már meglevő két pörkölőpest a vasút és vele egyidejűleg az érezrakodó. a töttvasösövekkel való kicserélése határoztatott nagyolvasztók torokhídjának közelében legyen el oly módon. vagyis km. lO-őO m. hogy a felső gyár­ mozgását idézte elő. 11'80 m. már a küli. melynek inkább megrongált résznek és pedig a vas­ vágányhálózata az egész teret keresztül fogja gyártól a kötélpálya második állványáig ter­ szelni. A torokhíd hossza 3r35 m. a gázgépház felé . utóbbi a kötélpályával szárnyvonallal köttetett össze. aztán dott. A kereken 1'7 km.és tisztítónyílások a vezeté- . sőt az V. tolatott és ürittetett ki. Elkészülvén a 1898. Schoch és építve.. hol a gipszszikla mellett pedig a nyomó magasság nagyobbo­ legjobban kiemelkedik a földből 2-00 m.200 K-ba. a vele járó nagy költség folytán csak oldalt átáztatta és ezzel a földnek folytonos részletekben épül. hogy a mintegy 10 ni. felállíttatott. czélja az. e czélra a torokszint és kohószint között. hosszúságra szállt le. kép.) pálya alatt fektettessék le.. hogy sok víz ment belőle veszen­ A hídfőnek is szolgáló támfal. a Martin-kohónak a nagyolvasztók felé néző sarkán együttesen befalazva állíttatott fel. a külön­ és a felső gyári udvar egész hosszában van ben is agyagos és csúszós gyár fölötti hegy­ tervezve.

ható. volt. a fúvókák faszerkezetű nyitott vízvezetés bontatott szét. a konverter torkából mindig Sí 0-009« világosabb színű. kifalazott öntő­ Legjobb magatartást tanúsított a kisbesse- üstbe csapoltatott le. melybe víznek lel>ocsátásáról is gondoskodás történt. konverterrel állott üzemben. illetőleg tak. az 1899. A nyersvas adag 12—14 q magas. a termény 0 0 8 százalék carbontartalmu és jó merműtöl 107 m. ingotra 123 kg...'o és 1900. a fúvókák volt. _ 0-05 "/o bekövetkezett. feszültsége (yii^> — 0"8ö atmoszféráig kezdetén. a kokillákat jól kitöltő volt. hanem közvetetlenül a kisbesse. vasszikrák a konverterből nem volna a konverterbe. dékot hagyott vissza. a szájnyílásaira több vagy kevesebb nyersvas­ fűvókanyílások tisztán maradtak. a fújtatás ideje vizvezetés. öiitöttvascsövezetés folytatásaképen. 40 m.o ferromangán dobatott be Az új csővezetés 1899. szájnyílásai tapadékok által részben elzárat­ Ennek az utóbbi csörakatnak végén. ellenben a perczig tartott. A nyers- a Mn . ennél kisebb túzvesztéket nem sikerült A fújtatás megkezdése után jelentkező sár­ elérni. a frissítés műfolyamata 25—28 perczig tartott. a fűjtatást gyorsítani kellett. az iszapnak és a fölösleges tett öntőűstbe gyorsan lecsapoltatott. mely jól előmelegített. a frissítés egész műfolyamata 25—30 dett. a termény különben igen jó kovács­ gásbarna. melynél által a konverterbe befolyattatott. nierezésnél az I1/2—2V2''/o siliciumtartalommal tatott. sűrű fűst a Mangán elégését jelezte. Ha a siliciumtartalom a nyersvasban f. a Mangán elégébe a konverterben a öntöttvascső rakatott le és ugyanoly hosszú rendesnél későbben következett be. nyersvas szükségel­ ki a konverter torkán. tetett. vegyalkata: később. 190") őszén az új zalasdvölgyi kezett be és rövid ideig tartott. 0-01 « pedig már egészen rövid lett és vas is égni P 0 01 « kezdett. mig az Mn 0-30 « elégés előrehaladásával egyre rövidült. 1898. tetett meg. évi terme­ 1 —l^'2"/ü siliciumtartalmu n y e r s v a s a kis- lése 9(i2. a felfölés ideje későbben követ­ iktattatott be. hosszú láng tódult ki. a Zalasd pataka mentén üzembe is rövidebb volt. kony nyersvas nem másodolvasztóban ömlesz. évi februárban elkészült. a forrószél kéreg tapadott. évben még további 232 folyóméter alatt volt. folyású. Az e czélra használt folyé­ bessemerezésnél jobb eredményt szolgáltatott. próbákat adott. 2-8ö-2-96« vasbefolyatással együtt a fújtatás is kezdetét a C 3-48—'fl7« vette. mikor a Silicium és Carbon elégése is C. nehezen lecsapolható volt. az adag a jól kiszárított és kimelegí­ Cu . Miért is ez öntetett. dobattak ki. a folytvas könnyen lecsapol­ kivetés ideje alatt a fújtatás lassítandó volt. 0-038« 13 . hosszú faszerkezetű iszapfogó emelkedett. A szerint. mikor S _.) q volt. a mint a nyersvas többé vagy kevésbbé heves járásból eredett.. hídmérlegen megmázsál. mit hegyes rudakkal kellett nyomása 0'25—O'őO atmoszféránál feljebb nem eltávolítani. a konver­ terben és az öntöüstben sok kérget és hulla­ A kisbessemermű üzeme. hígan folyó. és a folytvas ingót alakjában kokillákba üzembe helyeztetett és jól bevált. különben kevés fúvószél került emelkedett. a tüzv^eszték azonban itt is olvasztóktól vétetett. a vízvezetésnek ez a szakasza is elkészült. 07 sen berendeztettek.. előbb 0'4—0'ő". kérgek a nyersvasból nem képződtek. távolságban fekvő nagy­ minőségű volt. A nyert folytvas sűrű és nehéz ugyanakkor szétbontatott. hidraulikus emelővel a konverter felső bíró. így nagy túzvesztéket A kisbessemermű a nappali műszakban egy szenvedett. heves nagy olvasztójárásból eredő szürke szintjére felemeltetett és az öntőüst buktatása bessemer-nyersvas. líz a múve- a Sí _ l-67-2-51»/o letsorozat 15 perezet vett igénybe. a fúvószél nehezebben hatolhatott át a a még meglevő faszekrenyes vízvezetésnek fémfürdőn. különben túlságos sok vas és salak vettetett 100 kg. a fölésnél kisebb moraj volt hall­ Ha a nyersvas kevésbbé heves járásból ere­ ható. az adag 17—22 perez alatt helyeztetvén.

mely lehetőleg iszap- levő magasabb elegyoszlop nyomását is kibírja és gipszmentes legyen. iiigotra 130 — 168 kg. összetételű. annak oka részint abban fel. nagyolvasztó üzembe alkalmazott porosz-sziléziai kvarczpalánál tűz­ helyezése után pedig az eddiginek ötszörösére állóbb volt a Govasdia melletti Grunyului-Ilie hágott és mind a négy nagyolvasztónál per­ nevű kőbányából fejtett rózsaszínű kvarczpala. hogyanagyolvasztók nem termelhettek oszlopon az elegyben levő vaskövet jobban folytonosan a kisbessenierezésre leginkább átjárják. heves járású szürke bessemer-nyers. kizárólag faszén tüzelőanyag vize pedig. jobban előkészítik. a gőzfúvógép költsége is. liter. melegüket inkább alkalmas. ezáltal az üzemi vas esett. hogy a faszenes vel távolabb. hogy 100 kg. a mi a kis termelés­ nél nagyon érezhető volt.és hévizek által 1898. gőzgépekhez perezenként 1700 liter kondenzáló ]899-ben már csak egy kísérlet megejtése vízre és 300 liter gőzkazánt tápláló vízre kellett végett helyeztetett üzembe. vele azt is. az nem volt előállítható. mint dította elő. nyers­ színtje egy vonalba esik. a IV. Ilyen víz legczélszerübben az által volt nyer­ Az e kísérletekből szerzett tapasztalat nyo­ hető. ezenkívül a négy nagyolvasztó üzeméhez Mindezen okból a kisbessemerüzem. A konver­ zalasdi műerö-vízvezetésből vétetett. alkalmazásával. ez a víz­ ter alsó részén használt dinas-téglák közül a mennyiség a vasgyár telepítésekor perczeii- H. könnyebbé és így előnyösebbé válik. másrészt a gőzkazánoknál nemcsak a ban lehet a csaknem 18 méter magas nagy­ kazánkő nagyobb mennyiségű ké[)ződését moz­ olvasztóban is nyersvasat termelni. a Cserna-patakhoz pedig közelebb nagyolvasztókat. hogy az összes nagyolvasztók torok­ úgy. sok kérget képezett. mely külö­ vas pedig útközben. mint szükséges gőzkazánokhoz és kondenzácziós nem gazdaságos. mikor is még számítani. nagyobb gipsztartalma folytán. a kevésbbé heves járásból eredő nyers­ torkon az a magasra felcsapó láng. A gőzkazánok táplálására egyrészt 158 q folytvas termeltetett. anyagok mozgatása egyszerűbbé. nehéz folyású.98 Hogy a kisbessenierezést niegszakitatlanul a kokszos nagyolvasztó magasságára emeljük űzni nem lehetett. a zalasdi erövízvezetésből. hanem e mellett a gőzkazánok és kokszszal és hogy kemény bükkfa szenünk forrcsövek falát is erősen megtámadta. a IV. hanem Ez okból szükségessé vált olyan hűtő és táp­ az ennél magasabb kokszos nagyolvasztóban láló vízről gondoskodni. átadják és így nagyrészben meg fog szűnni a vasat. ha a gipszes talajú gyárteleptől valami­ mán már ekkor elhatároztatott. így nem volt gazdaságos. 2K-ba került. miszerint faszénnel olcsób­ seket. sok kérget képező volt. egyenletes darabokba léghevítő készülékek szelepeinek hűtésére per- kidolgozva. a felső részen kéut 500 liter volt. melynek . Held-félék tartottak legjobban. az érdes részek pedig összes perczenkénti hűtővízszűkséglet 3000 rövid ideig tartottak. hosszabb időn át olvasztási egyrészt a nagyolvasztók hütőcsöveit duga­ kísérletek vitettek keresztül. ezenkívül a savas Hűtő és tápláló vízvezetés. miáltal a nagyolvasztók gázai a magasabb rejlett. e mellett kétségtele­ miatt fúvókás elégéseket és gyakori kicserélé­ nül bebizonyult az. a A nagyolvasztók hűtésére szükségelt víz a mi aránylag igen rövid ideig tartott. a Whitwell-féle melynek métermázsája. felhaszná­ forgó tárcsán való lassú áthaladás alatt nagyon latlanul áramlik a szabadba és az üzemre nézve kihűlt. számú kokszos hordott nagymennyiségű iszap. 18ü8 végén beszüntettetett. drága konverterkibélelö anyag. a termelt folytvas minden haszon nélkül elvész. és ott előnyösen alkalmazható. másrészt a tápláló szivattyúkkal kapcsolatos. áttekint­ Megdrágította a kisbessemerezés költségeit hetőbbé. czenként '2560 litert tett ki. évi július hóban. a gyári kutak nagyolvasztóban. de ez sima felülettel czenkéat -140 liter víz lévén számítandó. a míntkibélelés alá kerülnek. olvasztóban. nemcsak a faszenes nagyolvasztóban. a gyártelepen léte­ Faszénnel! olvasztás a kokszos nagy­ sített kutakból nyert víz használtatott. A zalasdi patak vize az eső. különösen a nehézkes nösen adagoláskor szokott fellépni. Egyúttal elérjük sürü. az eredmény gaz­ szolta el és okozott a vízsugár megszakadása daságos és kedvező volt. oly kút vagy kútrendszer létesíttetik.

99

.'V •

'•'.'•ir

tíi). kép. Az Erdélyi báuyavasút Ketyisóra állomása, összekötő vágány és villamos vasút.

70. kép. Az Erdélyi bánya vasút «Nádrábo kitérő állomása.
l;l*

100

feneke a Cserna egykori ágyánál, a vizet hordó Szén- és kokszpajta.
kavicsrétegnél mélyebben fekszik és mintegy A vajdahunyadi vasúti állomástól a nagy­
természetes szűrőt képezve, egyúttal víz­ olvasztók torokszintjéig kiépített vasút jó\al
gyűjtőül is szolgál. Ily vízgyiijtöhelyül a hiva­ alacsonyabban feküdt a nyolczvanas években
talfőnöki lakóház, a tiszti és altiszti telep és a épült szénpajtáknál, úgy, hogy a vasúton oda­
Cserna közötti terület találtatott legmegfele­ érkező faszén és koksz nem volt a szénpajták­
lőbbnek, miért is tanulmány tárgyává tétetett ban raktározható, e mellett a két szénpajta
egy olyan hűtő és tápláló vízvezetésnek létesí­ útjában állott a felső gyárudvari vágányháló­
tése, honnan perczenként 2U00 liter víz volna zat ezélszerii elhelyezése és kiépítésének is,
nyerhető. ennélfogva a II. és 111. számú szénpajta lebon­
Erre és a vasgyár további fejlesztését czélzó tatott, helyükbe a vágányhálózat között egy
építkezésre 1898. évben a következők engedé­ szénpajta és egy kokszpajta építtetett (68. sz.
lyeztettek : kép. Szén- és kokszpajták.) a vasutat is építő
Gfrerer, Schoch és Qrossmann czég által: a
hűtő és tápláló vízvezetós megépítésére 200.000 K szénpajta hossza 93 m., szélessége a középen
kémények építésére a léghevítö készü­ 20'7(t n?., a két szélen lő és 15'30 m., vagyis
lékekhez .- .. 20.000 0 egyik hosszoldala ívalaku és követi a vágány
vegyraúhely felépítésére 20.000 « görbületét, magassága a kötögerendáig 0 m.,
liivatalház felépítésére 90.000 «
lóglievítő készülékek kiegészítésére ... 210.000 « 100.000 hektoliter faszén befogadására szolgál.
A kokszpajta hossza 93 m., szélessége 14 m.,
Ezek az épületek és építmények, melyekről magassága (5 m., 300 waggon rakomány befo­
alább, a megvalósulás sorrendjében lesz szó, gadására képes. A szén- és kokszpajták közötti
néhány év alatt épültek ki és adattak át ren­ és melletti vágányok magassága, a IV. számú
deltetésüknek. nagyolvasztó torokszintje fölött, r30 m.

Erdélyi bánya vasút (E. B. V.)
A « Vaskövek)) fejezete alatt említett «Erdélyi 4-én, az ünnepélyes első kapavágással meg­
bányavasút)) előmunkálatai 1897. és 1898-ban kezdődött.
annyira előre haladtak, hogy a vasút kiépíté­ A bányavasüt kiépítésére és üzemére vonat­
sére nézve 1899 elején megtétettek a döntő kozó szerződés a Gfrerer, Schoch és (írossmann
lépések, miután a gyalári bányaszállító vas­ vasútépítési vállalattal megköttetett és a m.
úttal, illetőleg a retyisórai siklóval való össze­ kir. pénzügyminisztérium 1899. évi márezius
köttetés, valamint a retyisórai siklónak a hó ló-én kelt, 24.089. számú rendeletével
nagyobb szállítás követelte átalakítására meg­ jóváhagyatott.
állapodás jött létre (69. sz. kép. E. B. V. Retyi- A bányavasút Vajdahunyadtól kiindulva, a
sóra állomása, az összekötő vágány és a villa­ zalasdi völgyön áthalad, ebből a cacenási alag­
mos vasút.) Miután továbbá az Erdélyi bánya­ úton át a govasdiai völgybe jut, innen pedig a
vasút által elfoglalandó területeknek törvény­ Gyalárhoz tartozó Retyisóra völgyébe, a retyi­
szabta kisajátítása is megkezdődött, a nyom­ sórai sikló közelébe vezet; hossza 16 km., gőz-
vonalnak helyszíni megvizsgálása 1899. évi mozdonyüzenire építtetett ki, TíiO mm. nyom­
január hó 9 — 13. eredményesen megejtetett, távolsággal, a pálya legnagyobb emelkedése
a kereskedelemügyi minisztériumnál a bánya- a nyílt pályán 27, az állomásokon 2 5"'oo (pro
vasútnak közigazgatási bejárása kéretett, mille), a legkisebb görbülési sugár a nyílt
minek folytán a közigazgatási bejárás február pályán 50. az állomásokon 40 m., az aczélsínek
hó 14. és következő napjain Vajdahunyad város­ folyóméterenkéuti súlya 13-7Ő kg., melyek
házán megtartatott, az építési engedelem a függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott
vállalat veszélyére szóbelileg megadatott, a talpfákon helyeztettek el, hogy igénybevételök
vasút építése a tavasz beálltával, márezius hó 2500 kg. keréknyomás alatt, cm-^-enként 1000

101

kgot meg ne hulndjon. A vági'uiyok egymástóli hídja) ellátott bányavasút a vajdahunyadi, go-
távolsága MZ iilloinásokon, középtől középig vasdiai vasgyárakat igen előnyösen megvál­
mérve, a forgalmi járóműveknek 'l'I méternyi toztatta, berendezéseiket igen czélszerüen mó­
legnagyobb szélessége mellett 3 m. A tölgyfa dosította, külső kinézésüket kedvezően átala­
talpfák hossza l'öO m., magassága J'2 cm., kította, értéküket jelentékenyen emelte, úgy,
felső szélessége 14 cm., alsó szélessége "20 cm. hogy kiépítése valóságos nyereség lett úgy a
A bányavasút Vajdahunyad, Govasdia, Nád- vaskőbányászat, mint a két vasgyárra nézve.
ráb (70. sz. kép. Erdélyi bányavasút Nádráb A vaspálya különben egészen a vállalat által
kitérő állomása) és Retyisóra állomásokkal bir. saját költségén éj)íttetett fel, 1906 elejéig
A vajdaliunyndi állomás (71. sz. kép. lírdélyi terjedő tényleges építési és üzletberendezési
bányavasút Vajdahunyad állomása.) a IV. sz. költségei 3,(50.0.000 K-t tettek ki, helyi érdekű
nagyolvasztó torokszintjére vezető, úgyneve­ vasúttá való átalakítása, a mi végett lépések
zett felső gyárudvari vágány fölött ő 35 m., a tétettek, még ezenkívül mintegy 300.000 K
IV. számú nagyolvasztó torokszintje fölött költségbe kerül, megnyitásától számított 30 év
pedig 6'(')ó m. magasságban építtetett fel: az leteltével díjtalanul, összes berendezéseivel és
állomási vágányok összeköttetésbe hozattak a felszerelésével együttesen, üzemképes állapot­
felső éreztéri rakodókkal, hová a vaskővel meg­ ban, az államkincstár birtokába és tulajdonába
rakott vasüti kocsik a mozdony által betolat­ megy át.
nak és a rakodókba kiüríttetnek. (72. sz. kép. A bányavasút Vajdahunyadra évente leg­
Az Erdélyi bánya vasút vágányai a vajdahunyadi alább r s millió, (lovasdiára 2(J0.000 méter­
vaskőrakodók és pörkölőtelep felé.) Ugyancsak mázsa vaskövet köteles beszállítani 14, illető­
az e czélra szolgáló rakodóba üríttetik ki a leg 0 fillér áron q-ként, továbbá beszállítja a
liozagmészkö is. Az állomási vágányok vashíd Govasdián gyártott kolióterményeket (körül­
által összeköttetést nyertek az előbb említett belül 90.000 q évente) Vajdahunyadra (vagy
szénpajtával is, hová a bányavasúton érkező viszont anyagokat) 1'2 fillér egységár mellett,
laszenes kocsik betolatnak és kiüríttetnek. míg a forgalom nagyobbodása esetén a díj­
A szabványos vasúton elszállítandó vaskő tételek arányosan leszállíttatnak.
számára az állomáson lerakó épült, hová a A közigazgatási bejárás alkalmával felvett
bányavasúton érkező vaskó lebocsájtatik és a jegyzőkönyv a kereskedelemügyi m. kir. minisz­
rendes vágányu vúsútí kocsiba leguríttatik. térium által 1899. évi április hó 27-én, 14.230. sz.
Az egészen hegyi jellegű, nagy emelkedésű, alatt jóváhagyatván és ugyanakkor az építési
három alagúttal (73. számú kép. Az Erdélyi engedelem véglegesen is megadatván, a bánya­
bányavasút eaczenási részlete.) (a leghosz- vasút a szerződésileg kikötött 19 hónap alatt
szabb 740 méter hosszú), számos műtárgyak­ kiépült, mútanrendőri bejárása 1900. évi szep­
kal, szép és ízléses vashidakkal (74. számú tember hó 29-én megtartatott és a forgalom­
kép. Az Erdélyi bányavasút kaszabányai három nak átadatott.

71. kép. Az Erdélyi bányavastit vajdaliunyadi állomása.

Egy-egy Cowper-léghevítükészülék. iiiint a Wliitwell. a 2. egyenként és perezenként 110 m^ fúvólevegőre. minden kívá­ 4. a tervek itten módosítva korültek . a fúvólevegő hőfoka rendesen nem lévén már elegendő. magas és 5 m. Cowper-léghevítő a fúvószélnek kisebb A hivatalház felső keskeny homlokzatával ellentállást okoz. kötött szállítások lebonyolítására alkalmasnak A IV.000 K a 1. minden ('owper-féle léghevítőt fiOO —700 fokra szoktak hevíteni. 3. átmérőjű. ]891t-ben. különféle épületben elhelyezve volt személyzet­ így a fűtőfelület. át­ Lürmann osnabrüeki mérnököt bízta meg. hogy: világításra. A villanyos világítás házilag sonló méret mellett. Lürmann tervei szerint kiépíllietök. 14. a Cowperek pedig tisztítás czéljá- a háromhoz tehát 3X110=^330 m--re volt ból üzemen kívül helyezendők. a bútorok Lengyel Lőrincz a Cowpereknél és nagyobbak a Whitwelleknél. az utóbbi időkben három felső átmérőjű vaslemezkémény volt építve. köbméter fúvószél. vasztóknál 15 m^ fűtőfelület lévén szükséges. tehát szükséges volna 20 X 400 = A vasgyár közepén a nyolczvanas évek 8000 m. és hogy köiiyeb- szükség. igényeinek megfelelő. tervezetüknek elkészítésével az ismert Fritz és 2 darab egyenként 14 m. mihez a világító testeket a tet nyújt. tehát alacso­ szemben épült a munkásellenőri és napszám­ nyabb kémény is megfelel és a fúvógép cse­ jegyzői iroda. mint a Whitwell-féle. czélszerü. Ezzel és az új hivatalházzal a kélyebb ellenállást küzd le. inagaa mely alkalommal a vasút a szerződésben ki­ és 1'20 m. magas. kétszer akkora fűtőfelűle- rendeztetett be. illetőleg a léghevítőkészülé­ nek befogadására alkalmas új hivataiház épí­ kek szaporítása itt is szükségessé vált.fűtőfelület. hogy a Whitwellek üzem közben is. a vasgyár ként () m. tése vette kezdetét. a Cowpereknél pedigr a hideg levegő is megfelel. átmérőjű vaslemezkürtövei birt. számú kokszos nagyolvasztó perczen­ találtatott. hevítő elönyösebb a Whitwellfélénél. magas Wintwell- folytonos bővítése folytán folyton szaporodó féie léghevítőkészülék azonban nem birt ennyi tisztviselőinek és altisztjeinek befogadására futófelülettel. 10. daczára annak. egyenként 45 ni. pénzűgyminisztériiim a Cowper-féle lett volna birniok. Whitwelleknél a fűtőgázok elégéséhez. mert az szükségessé vált a léghevítőkészülékek számá­ általa 30 m. melyből 5200 K a villanyos kiegészítése alkalmával száinbavétetett. így a Cowper-lég­ Cowper-féle léghevítőkészülék. lékeinek 15X330 = 4950 m-i fűtőfelülettel kel­ A m. nalomnak megfelelő irodai helyiséget kaptak.102 Majd november lió második felében a szer­ mihez az is hozzájárult. mert a fúvólevegő nem voltak a megfelelő torokhidak alá elhelyez­ hőfoka bennük legföljebb 350 fokig emelkedett. ha­ bútorzatra esik. melyet jelenleg mindenütt rendesen ben lehűljenek. TSd m. illetőleg a szállítóképesség be­ ként 400 m3 fúvólevegőt szükségei.ket Cowper-rendszer szerint felépíteni. meleg levegő szükséges. valamint elhelyezési egyenként 10 m. mig Whiiwellek- köbméter levegő hevítésére faszenes nagyol­ nél külön kéményt nem szokás alkalmazni. hogy a mostan szokásos 800— ]000 Co-ra hevíttessék. A fúvószél hőmérsékének ingadozásai.és lámpaárugyár szállította. Azonban a meglevő 5 darab léghevítők tervrajzainak. a vasgyárnak a 400—450 C» volt.800 K a gőzfűtésre. gőzfűtést Zellerin Mátyás budapesti czég készí­ a léghevítők váltogatásai alkalmával kisebbek tette és szerelte fel. igényel. minden igazoltatott. tisztíthatók. mérőjű. tehát összesen 7 Wihtwell-féle légheví­ mindazonáltal a léghevítők nem voltak a tőkészülék nem birván a fentebbi fütőfelülettel. készülék csak 2 darab.000 K-ba került. 20 nV^fütőfelületet Hivatalház. magyar fém. a kor hevítőkészülékek mellé fiO m. magasnak tervezett készülékek nak szaporítása már azért is. daczára A három faszenes nagyolvasztó számára annak. tisztviselőkés altisztek. hetők. hogy a lég­ Sörház-utczáia néző szélén. magas és 5 m. átmérőjű és Ki ni. aradi bútorgyárostól szereztettek be. minden különkéményiiyelkell ellátni. A meglevő 3 darab egyen­ közepe táján épített hivatalház. k. hogy a 7 léghevítő­ ződésszerű próbaszállítás is megtartatott. a belső berendezés Mivel pedig a léghevítőkészülékek számának 30. czélszerünek látszott az új léglievítőkészüléke- a három faszenes nagyolvasztó léghevítőkészü.

a kedvezőtlen •2 darab. A tűzálló falazatot Custodis építette A párisi kiállítás. fasze- elkészült. 44. építkezéshez rendelkezésre.266 K 77 fill. Egy részéről mindenfajta vaskő. az A két léghevítő kéményei egyenként 50 m. 1902 január első Ezenkívül kiállításra küldettek a gyalári vaskő­ harmadában elkészült. tűzálló tégla béléssel. előbbi a sodronykötélpályával. január hó 5-én kelt. a kifalazás még április 29-én mun­ nes és IW sz. « 3f)« « « 5 « 57 « három VVhitwell-féle léghevítő helyére építte­ III. évi június hó 25-éii került üzembe. a govasdiai és vajdahunyadi vasgyárról január vége felé megkezdődött. 15 cm.-nél. felső-belső átmérővel. mig VVhitwelleknek használható vas alkotórészei Tiszolczra szállíttattak.-be került. A két kémény kiépítése 239. július hó 1-én A két Cowper-féle léghevítökészülék vas. évben. kivitelre. vastag szat és a vasgyárak és berendezéseik aleírás. április közepén felvett fényképek. élhosszu- léghévítőnél ilyen formán a falazat 704"7 m-' sággal biró koczkaalakban kifaragva.969 K-ba került.027/1898. az volt. Az Ki'délyi bányavasíit vágányai a vajdalumyadi vaskőrakodók és pörkölötelep mellett. árban 100 kilogrammonként. 103 72. úgy. köbméterenként 6 korona 50 fillér munka­ Az 1900. 1902 június végén készült el. sz. magas és (1 in. alkotórészei 545 q. Az összes építőanyagokat a vasgyár összes nyersvasnemek táblaalakba öntve és bocsájtoita rendelkezésre. az összes felszerelések és berendezésekkel. súlyban. sz. hogy a lemezburkolat mögötti volt állítva a vajdahunyadi vasgyári hivatal összes falazat tömörfalnak számíttatott. hosszmetszete és keresztmetszete). magas. hó elején kezdetett meg.20 m. miiiöségU 39<>. évi czég által oly feltétel alatt építtettek meg. ugyancsak a IV. alsó-belső. nagyolvasztó számára hogy a tervezett 3 m. június végén készen volt. így aztán a IV'. számú nagy­ vasgyárban készültek. Martin folytvas ingótok alapzatának kifalazása 1901.léghevítökészülék 1902. évi szeptember törési í'elületttl és minőségi próbákkal együtt. a tűzálló téglák mindkét olvasztó harmadik Cowper-féle léghevítője és iéghevitő számára a Westbömische Caolin et kéményének megépítésére 132. Az egyik léghevítő atöiési lap feltüntetve. Custodis Alfons budapesti A m. az E három Cowper. pénzügyminisztérium 1900. Chamottewerke in Oberbris czégnél rendel­ engedélyeztetett. a vaskőbányá­ magasságban 27 m. sz. (' 30« « « ö « 19 « tett fel. magas . kép. át­ talajviszonyoknál mélyebbre építendő alapfala­ mérővel biró Cowper-féle léglievítőkészüléknek zat házilag lett előállítva és bizonyos anyago-' (75. vétetett át a vállalkozótól és 19. kokszos nagyolvasztó tervrajzai. tettek meg. II. A Cowper-féle léghevítökészülék kat a vasgyár ingyen bocsájtott a kémény­ alaprajza. a lemezköpeny szerelése bánya. a lebontott I. a zólyombrézói 1902. k. a vajdahunyadi 11. kép. 10 cm. évi párisi nemzetközi kiállításon ki bérért. helyt Vajda- hunyad.999 K 32 íill. téglából.o AioO^ tartalommal 6 K 34 tlll. egyenként 25 m. 1. összegért. 6350 K átalány­ A Cserna és Govasdia patakok vízjoga. 1'80 m. kába vétetett.

1(14 73.szloto. kép. 74. At Erdélyi báuyavasút kaszabáuyai három liiiija. kép. Az Erdélyi bányavetsút caczeiiftsi ré. .

) vasmű­ malom. 1901 és ]9n2-ben közvetetlen mérések útján A hűtő és tápláló vízvezetés építése 1899-ben megállapíttatott. A tervrajzok és a tényleges kivitel szerint. a naigy nyersvasmegrendelések elszállí­ €serna pataknak ettől a pontjától Vajdahunya. ugyancsak 1110 liter másodperczeukénti hagyása. olvasztó. vízjog megvásároltatott. úgy ség és 4 méter hasznosítható esés mellett. Hűtő és tápláló vízvezetés megépítése. miután pedig a faszénkészlet és beszállí­ melytől 750 méter távolságban. a és a vármegyénél a vizikönyvbe bevezetett diósgyőri m. 2. melléképületekkel. 1900elején a Morvaországban és Sziléziában A turbinaház a gépműhelytől délfelé. vascsövekben mellett. a vas­ kitört általános bányászsztrájk folytán a IV. k. hogy a termelés csakneni felényire szál­ felhagyott hámor vizjoga úgyis a vasgyáré. a malomhoz tartozó ingó­ osztálya megszűnt a kincstári vasgyárak köz­ ságokkal. 1140 liter másodperczen. nyos generátor és hozzá egy hajtó gőzgép is felállíttatott. rajzok és költségvetések a nagyméltóságú m. hogy az összes alá tartozó hozzátartozó 2 hold 1056 négyszögöl belsőség vasgyárak. bérházzal. évi április hó 29-én birtokba vétetett. M. . k. ideiglenesen és időnként gőzgép hajtja a gene­ egyenként 120. az Erdélyi bányavasút építésé­ 1. a pénzügyminisztériumnak aláren­ 2500 1. új igaz­ A Vajdahunyadon levő nagymalom Makray gató hatóság szerveztetett. gyári terület határán. a rendeletével tudatta. a régi vízvezetésnek fel­ szon. számú kokszos nagy­ malom. vagy Kisteleken. állami vasgyárak központi igazgatóságai) 4 m. 698/P. A govasdiai patak a Plocka fölötti szaka­ a Zalasd patak vize.legczélszeriibbnek mutatkozott mindkettő­ kezve. hogy a Cserna és tás nem volt mind a négy nagyolvasztó üzemé­ és Govasdiapatakck vízjoga. így elegendő czius hó 4-én kelt. melyek együttesen a primaer állomást képezik. a két helyen tehát 240 lóerőt rátort. Vajkay Károly eddigi m. kénti vízmennyiség és 19—20 méter hasznosít­ kir. márczius és április hónapokban mára az egész vonalon biztosíttassék. számú magas ' lesz annyit megjegyezni. Mivel a mind a négy olvasztó üzeme megszoríttatott. govasdiai patak. vasúti és gáltat. 250 lóerőt. hogy e hámor. a tiszti és . a vasgyár szá­ hez elegendő.és aczélgyár számára. hogy: vette kezdetét. tása és az eddig soha nem volt nagy nyervas- dig nem volt a vízhasználatnak csak két aka­ kereslet miatt a megrendelők kielégítése nngy dálya és pedig a felhagyott vujdahunyadi nehézsége ütközött. k. együttesen megvásároltatott tís 1900. nemkülönben a meglevő vízfogónak vízmennyiség és 9 méter hasznosítható esés felemelése és kibővítése mellett. 105 rendeletével menjingyta. vezettetik el egy új turbinához. nek megvásárlása. államvasutak gépgyára. ható. évi már­ már a «Vízerö»-nél volt szó. előnyösebb üzemet biztosít a koksznál. ható esés mellett.és vízjoggal. hasznos esés mellett másodperczenként név alatt. k. azaz 120 lóerőt szol­ delve. mely működését László felpestesi földbirtokostól a hozzá tartozó 1900. Ha a víz bármi vize 2500 liter másodperczenkénti vízmennyi­ okból elégtelen a generátor hajtására. a lott alá. vas. a m. kellő mennyiségű faszénnel rendel­ sók. pénzügyminisztérium 1900. 120 lóerőt. a Cserna egy villanyos generátort hajt. miért is az ez irányú tár­ gyalások megindíttattak. Bányászsztrájk. miután az erre vonatkozó terv­ közötti szakaszon. k. vízmennyiséget. két patak összefolyása mellett levő felsöteleki úgy. ezzel a pénzügyminisztérium (XVI. ezenkívül még egy másik tartalék villa­ szolgáltathat. Felsőteleken. évi márczius hó 2G-án kezdette meg. felszerelésekkel és anyagokkal ponti igazgatósága lenni. mely turbina 3. Szent Ferenezrendi zár­ számú nagyolvasztó nem volt kokszszal ellát­ dától e czélra vásárolt területen állíttatott fel. az úgynevezett turbinaházban. . pénzügyminisztérium által jóváhagyattak. A vajdahunyadi vagy perintyei hámorról A ni. hajózási főfelügyelő igazgatása alatt. Azonban ez alkalommal is hámor és az ügynevezett vajdahunyadi nagy­ bebizonyult. a Govasdia és Kaszabánya vel egyidejűleg. E helyen a Cserna «M. vízmüvekkel. hogy a IV. Hogy tehát e két akadály elhárítas. Központi igazgatóság.

> .

. metszet. 13-14. '•••'••••Hi i i i B U K = = a:_ i' '. a BS 1 B [I. 14* . . líép. metszet. 3—4. ![./. Sg.BBa'8.B |Í:f B • El B nr./á.-liBCíMHriaii . metszet.!M». metszet. és 15—IC. 107 ••~EE ai3 I _ -te- gS^toafr -l 1—2. A Cowper-féle léghevItökészUlék részletmetszetei. f ESB' | « i ..".' is • • I f 1511 :SBB-B»B. 76. és 11 — 12. ':ímBBB[JBBQiÍ " JBIik''' I B t l H B ' j i " ^^H i B B P i i :-^!''B.«BllB MM " Sí. li ü il wám:• • • H H H 9—in.

a gyári állomás pályateste alá volt lefektetendő. mert ugyan­ külön vannak összekötve ügy a nyomó. építésével kapcsolatosan.108 altiszti telep nyugati részén helyeztetett el a 6'5()méter. kép. szélessége 1200 méter. részint feltölteni. udvarban a szívócsövek a szükségletnek <76. a kohószínt fölött pedig 47-()5 méter vannak bevakolva. a boltozat zárókövéig udvarra. az anyagszertár mellett. inehek együttesen a szivattyú­ része pedig ]'40—2"4Ü—4'40—5'40 méter házat képezik. czeraentvakolatba vannak rakva. azért mutatkozott czélszerúuek. A fölösleges víz külön építése is. 8ü()mm. czementtel vakolt. ugyanolyan anyagból és méretek­ méter hosszú nyomóesővezetésen át. melyekbe a víz a közeli Cserna két vízmedencze szelelő csövei 1 méter magas­ patakból a kaviesrétegen át szűrődik be. magassága a felé.ier állomás. a vízzel érint­ tóba nyomják. Viztíiitó az l-li'iiélyi bányavasíit állomása l'ek'tr. vásárlása vált szükségessé. A főfalak terméskőből vattyúház alatt pedig agy üjtökút helyeztetett el. az asztalosműhely elé kerül. sénél nagy földtömeget kellett megmozdítani. a két medencze egymástól egészen független. . mely a szivattyúház fölött 55 kező falazatok tinóm czementvakolattal simára méter. kép. mint a szívó TÍztartó építése is könnyebben volt végre­ csövezetésnek a víztartótól a vasgyári udvarig hajtható. A fölött. kisimított A víztartó. belső átmérőjű és 18 mm. víztartó megépítésével vette kezdetét. a bányavasút állomása fölötti O'tíO méter vastag betonréteggel van kiburkolva. mint a csak lH99-ben vette kezdetét a bányavasút szívó csővezetéssel. szabad terü­ czéböl áll. méterre a földbe van beeresztve. háromszoro­ együttesen 78(5 X 2 = 157'2 m^. a mi megtöltésük és kiürítésük váltakozva történik. részint leásni.) csövek felső felülete J méter mélyen van a E víztartó és csővezetés csatorna számára föld alatt. a mintaraktáron át tovább. a szi­ ságra emelkednek. a két medencze feneke még magasságban. így az állomás Szívó és nyomó vízvezetés. innét halad A víztartó két egészen elválasztott meden. egy-egy medencze hossza 14'40 leten. vastagságuk A gyüjtőkutakból a szivattyúk a vizet 1290 1'20 méter. A szivattyúház mellett vannak magas földfeltöltéssel van borítva. hogy terjedő része. sz. a két medenczéé secund. <lombon fekszik. mihez még az is hozzájárult. három darab. A víztartó 5'00 son müködö szivattyúval és egy darab nyomó. boltozat van a mind a két medencze fölött. Víztartó az Erd'^lyi bányavasút megfelelően. mint a szívó vízvezetés az falvastagságú öntöttvascsövekböl áll. a közel fölötte levő Ugy az egész nyomó csővezetés. honnan átló irányában vezettetik 77.köbtartalma78<)m''. mely fölé a a szürőkutak. hol különösen az állomás elhelyezé­ árokba vezethető el. a víztar­ ben épültek fel a boltlábak is. A ' A most vázlatosan leírt vízmű kiépítése. úgy a nyomó. a hivatalház előtt lekanyarodik a gyár­ boltlábig 4'50 méter. különféle átmérővel bírnak. a hivatalház méter. ugyancsak 0-60 méter vastag terméskőből czenientbe rakott. 4hold 904 négyszögöl idegen földterület meg­ A nyomóvezetés a szivattyúháztól vezetve. földfölötti szélkazánnul.

a gyárterület határáig... átmérővel. sz. Ugyancsak megrendeltetett tartóból kiindulva. mind a három szivattyúhoz.. fázisú villanyos motor által hajtatik. 0-200 m. A víz nyomása a gyárudvar szintjén ő'8 koronába került. . A szivattyúház alatt a gyűjtőcsatorna vagy tyuk kívül fekvő tömítöszelenczékkel vaunak gyűjtőkút van elhelyezve. a három az alsó gyárudvarba. 175 mm. sága a födélszékig 500 m. Az oszlopok és az alap­ szolgál. 55 képeznek. vasablakok­ egyszerű működésű hengerrel bírnak. fogaskerék áttétellel.három­ Secundaer állomás vagy szivattyútelep. Itt behanyarodik a gyár felé. egyenként 1000 liter perezenkénti 9357 K. átvezetve. búvár.50 Ampere ós 25 lóerős. három darabé tehát összesen berendezve._.áii magassága . melyek a kal és mozaik padolattal. ez alatt átvezetve. 5 méter szívómélység és (1. . a gyalogjáró alatti falazott csator­ a nyomóba-/. hosszú. lOÍ)- 78. a téglák kihézagolva nyers téglafalat perezenkénti fordulatszám . Itt jobbra kanyarodva. a gyár tulajdonát relve 4800 K..H-QO « nában ismét párhuzamosan halad a nyomócső. szívó és nyomó szelepszekrények egymás az egész czementfalazatból van készítve és . Egy darab szivattyú ára teljesen felsze­ vasútig. 300 Volt. 8-()8 m. párhuzamosan halad a nyomócsővel a következő méretekkel: az Erdélyi bányavasút állomásáig.) 21-24 m.. egy és ugyanazon csatornába 1 darab szélkazán 6'5 légkörnyi üzemnyomásra... a sikló tengelyének meghosszabbí­ tásáig. . szíjhajtásra együtt 3119 K. mennyezet nincsen. belső magas­ dngattyuátméró .3 A szivattyúház. a lemezvastagság . ennek gya­ sűk beállítható és működésűk folyton ellenőriz­ logjárója alatt visz tovább az Erdélyi bánya. A dugaty. hető. kép. e (77. hatásfoka teljes terhelésnél 880/0. téglából vakolatba löket 0-230 « rakva. lemegy a sikló testén szívókosárral. Szivattyúház vagy secundaer állo­ következő főméretekkel: más. rúgóterhelé- előtt a boósi útig. egyenes vonalban kerül a közös nyomóvezetésbe 1 darab visszacsapósze­ víztartóhoz. sikló fék és gépházán. belső átmérővel is berendezte­ A szívó (vagy visszavezető) csővezetés a víz­ tett 245 K-ért.020' hoz. lehalad a turbiiiaház szelepek könnyen hozzáférhetők. vagyis a secundaer állomás méter teljes nyomómagasságra szerkesztve. A 21-24 m. háromszorosan működő. vezetéssel. lep. ként. lemez mint szélkazánok szolgálnak.. Az út mentén.'i mm. szélessége 1-00 m. teljosítménynyel. átmegy a végre három darab lábszelep. háttérben a tiszti és altiszti teleppel. helyt Budapest. fűtésére 2 darab csapágytartó oszlopokkal és az alaplemezekkel szabadalmazott Heuffel-féle Higea-vaskályha egy darabban öntettek.. a képező területen.. A motor A három darab szivattyú egészen egyforma. fektetve. egy darab indítókészülékkel. Ára darabon­ álló szerkezetű. között teljesen egyenlöek és kicserélhetők.. kép. a szívóvezetésre. melyek könnyen utántömíthetők. atmoszféra. onnét a nagyolvasztók­ szivattyú. vasüti állomás 16. a födélszék belső fele deszkával A szivattyúk három egymás mellett álló van borítva.. 300 mm. mely alatt a nyomókazán átmérője 1-00 ni. A a határon megyén végig. llindegyik szivattyú egy-egy 820 fordulat­ számú. 10—l. széles. kábelekkel dugattyuval. magassága 2 m. melynek hossza ellátva. Szivattyúház és tisztilakok.

mely természe­ 1. kerék átmérője 0'60 m.-re fekszik. melyet egy. egyebekben egészen lata alatt 5'40 m. zárt spirálisalaku vízszekrénybe háztól észak felé éppen olyan méretekkel és beépítve.. 1 darab turbina és az általa hajtott villa­ tes szűrőt képez. olyan.3ü() liter másodper- vannak ellátva. hossza 60'0 m. a kapcsolótábla közelében sza 1730 m. a födélszékig üOO ni. magas­ 2.110 simára vakolva. feneke a szivattyúház pado.. alól 0-80 m. Zalasdvölgyi vizgát ós az Erdélyi bányavasút vülgyáthiihUása. hogy a szabályozás Primaer állomás vagy turbinatelep. szélessége a befolyás­ mivel bebizonyult. két szellőztetővel és egy bejáró lépcsövei32 m. A turbinaházban el van helyezve : val összekötve van a szűrökút. az oldal­ gőzgép (tartalék gőzgép). magassága elhelyezett csap által szükség szerint lehet .. zása a terelő lapátozás beállítása által hidrau­ likusan olyképeii történik. a futó­ párhuzamos irányban. Fran- IQOőben és lOOfi-ban a szürőkút a szivattyú­ cis-rendszerü. kép. vagyis a turbinaház hosz. E generátor hajtására szolgáló diósgyőri sága a boltozat zárókövéig 33ö m. mint a secunder állomás. a gyűjtőcsatorná­ vattyúház. Láng falazat.. feneke a Cserna gőzgép és az általa hajtott villanyos (kisebb) patak medre alatt í'ÜO m. falak és a burkolat terméskőből készült száraz­ 3.víz hat. A turbina Ganz és Társa által szállíttatott. szélessége nyos generátor (nagyobb generátor). ezenkénti vízmennyiség kihasználására. kutak kavicsos és homokos talajban feküsz.. 79.. vagy kútfalazatból áll.. mini­ szerkezettel építtetett ki a Cserna patakkal mális 96 tényleges lóerő kifejtésére.. hogy a meglevő szűrökút nál 0130 ni. A szúró. Az ide a régi gépházból áttelepített. második generátor.-re fekszik. a boltozat pedig gépgyára által 18íX)-beu szállított 175 lóerejü döngölt betonból van készítve.. szélessége ] 3 ] ö m. vállmagasságban l-2ő m. perczenként 420 fordulattal.. esés és Ü'30 m^ -. nek. vagyis a szi­ A szivattyúháztól délfelé. hajtószerkezetére dugattyú segélyével az erő­ A primaer állomás. a kifolyásnál O'löő m. mint a déli oldalon. szabályo­ nem szolgáltat elegendő vizet.

Ara nyomóvezeték a hidraulikus kézi szabályozás­ 7000 K. helyt rőjű. a futókerék speciális vasból. öntöttvasból készült. ban beboltoztatott.. a diósgyőri (II. dugattyú átmé­ 0-60 m. 7 légkörnyomásra gyárából szereztetett be. mely 330 Volt feszültség. a budapesti szivattyú és gép­ den 200 ni. fekvő.. a pcrczenkénti fordulatok száma. körszivattyuját tartozékaival és felállítással együtt 13. meg. a köldökút hossza . mig az új. terhelés. egész esése nem felelvén meg czéljának. a generátor göröndjén A terelőkésziilék mozgó. lökettel. tott fel. súlyú.147 K 15 fillérbe került. a 180 m. A fojtósze­ budapesti czégtöl 1901-ben szállított._ 0'7ó « Az erővízvezetés. 1903-ban állítta­ 10. belső átmérőjű és 15 — 17 mm. .. kipróbálva. ezenkívül a nagyolvasztóktól jövő. három­ lep a nyomó föcsővezetés elzárására szolgál... számú) gázgépet. vagy egyéb tor látja el elektromos árammal a siklót és a okból üzemen kívül áll. az egész veze­ átmérőjű lendítőkerék Ganztól rendeltetett tés egyenként 800 kg.. hasznos esése 31 m. 9 hornyu. teljesen felszerelt konden­ felső síkja 0-80 m. . 3 m.. A lendítő­ lapátokkal bir. . gerjesztője 420 fordulatú.-nyire van a föld alatt: min­ zátor-légszivattyú. az új 5()0 méter 34()0 m. a gözgépfelállítás 9142 K egész nyitásnál. 330 Volt feszültségnél. A turbina ára teljesen felszerelve. tehát jövő vizicsatorna költségei 23. illetőleg az ezzel összeépí­ bir. teljes felszereléssel. váltakozó áramú generátort. melyeknek 100 fordulattal bíró. E gőzgép méretei: generátor pedig a szivattyúházat. felállítása és a vízelvezető (alsóvíz) A turbinaház felépítése és a nagyolvasztóktól csatorna kiépítése 8007 K 15 fillérbe. 30folyóméter hossz­ Villanyos generátorok és gőzgépek.. a Láng-féle gőzgéppel csatolt kisebb gőzgép hajtja.375 K 58 fillér. ha a tartalékgüzgép által hajtott nagyobb generá­ turbina akár vizliiány. 750 mm. ennek Lendítőkereke és kondenzátora azonban balpartján halad. 123 Ampere ténik. 75 « gép és a generátor között kötéltranszmisszió van alkalmazásban. 76». akár javítás. kiváltható terelő. 160 mm. A vízszekrény és a fojtószelep közötti és 420 perczenkénti fordulat mellett. hosszban búvó és tisztító nyílások- . a gózlienger átmérője O'öO m.._ 78 « egyúttal kötéltárcsa is. 28 Volt. 20 Volt. széles kötéltáresával Budapest pályaudvar 91JO K. levő kötéltárcsa átmérője 1-20 m. 70—90 A turbinaliáztól a zalasdvölgyi vízgátig ter­ a kifejtett lóorök száma 90—100 jedő vízvezetés a Zalasdpatak mellett.994 K 04 fillért összesen 17.893 K és az indítókészüléket hajtó motorait. . A turbinával közvetetlenül kapcsolótárcsa A turbinaházban (primaer állomás) levő két segélyével van összekötve a háromfázisú gene­ villanyos generátor látja el energiával.. 111 bocsájtani a nyoraohengerbe. 230 Ampere. fázisú. a vízmű szivattyúin kívül (secun- 42 periódus.. 110 Ampéres. hossza 1640 m. műhely mellett elhaladó hűtövízvezető nyitott árok.. vagy a A most leírt generátort azon esetben. A 40 q súlyú lendítőkerék "li töltésnél . helynyerés czéljából. hosszú. levő gázfúvógép ventilátorait. leg árammal. . A turbina­ tettek ki. A generátort Ganz és Társa szállította. 393 mm. távolságban péres. Ez összegből megépíttetett a turbina­ ház mozaik padolata és az alsó vízszint közötti ház.. távolságra levő sikló­ kénti fordulat mellett J30 KVA kapaczitással nak felvonógépét....'o 87 fillérbe került. a gép­ függőleges távolság 3'925 m. közte 1 ni. gyárból szereztetett be és felállítással együtt foka: 2200 koronába. átmé­ hoz. 100 lóerő meghajtása a turbinaház padlójáról kézzel tör­ felvételére. a kerék forgatására szolgáló készülék Láng gép­ spirálisalaku vízszekrény. A vízoszlop A 175 lóerejü Láng-féle gőzgép szintén jelzésére manométerrel. A turbina iiatás. a fordulatszám ellen­ kötéltranszmisszió útján hajtja a Ganz és Társa őrzésére tachoniéterrel van ellátva. illető­ rátor. Teljes 94 fillérbe került. perczenként legföljebb tagságú öntöttvascsövekböl áll. őOOO sarkváltás és 420 perczen- daer állomás). falvas­ rővel. illetőleg üzemnél a turbina. vagyis a tartalék gőz­ V» töltésnél -. 110 Am- tett elektromotort és a 350 m. a gerjesztő összekötő hajlított csődarabból ágazik el a fordulat száma 420.

-el feküdt magasabban. teteje finomabb kötőanyaggal bekavi.. széles bevágatott. Az út keresztszelvénye 4 m. vezetésnek a vár hídja alatti részén. korona­ elzárható. Zalasdon átvezető a víz nyomása (atmosphera). szivattyúk. víztartó megépítése 233.. hogy a víz­ lophoz támaszkodnak. így a duzzasztónak befogadóképességét mentbe van rakva. 34-GO m hasznos esés ._ 55..168 « 95 « készíttettek. ott. 3 lógk ür viczinális útnak.. hol a patak 1. úgy a töl­ A hűtő és tápláló vízvezetés az 1904. A lefektetett csövek száma 576 drb. Ez az útfelemelés. így a másra fektetett 12 gerendából állanak.. Szivattyúház. az iszap leeresztésére. (78. a vízelvezető csö átmérője 0-60 (t az egész csőrakat 1)1. és pótmunkálatai 17. A zalasdvölgyi vízgát méretei: átmérőjű szelepcsöves elágazás van beiktatva. A gát falazata terméskőből cze- tani. . Zalasdvölgyi víz vezetés és vlzgát 104. a vajdahunyad-cserbeli. mint a bevágásban 4:5-höz való rézsű­ tavaszán adatott át rendeltetésének s költ­ vel állíttatott elő. A csővezetésbe a gát mellett sze­ legnagyobb árvíz fölé is legalább O'üO m.-nél nagyobb magasságnál korlátok alkal­ rátor.mintegy (iÜO folyóméter hosszban. melyek szabadon egy­ csak 12—22 cm. Turbinaház. A csó. a beön. . 5. másik út víz alá került. 0-80 m-' A vízvezetö csövek lefektetésével egyidejű­ egész esés _ . 2.000 « — « nak fenn. a kötélen ugyanaz a szabad oldalon 5 « kívüli rész pedig ólommal öntetett ki. egyenként t> m. illetőleg a hegyoldalba A vízgát két nyitható.112 kai van ellátva. átcsaphatna.-nyire lep van beiktatva. szélességben. vizvezetésnek előre nem látott csal. vízmennyiség másodperezenként. Az öntöttvascsövek sága) . Zalasdvölgyi 2000 m'!-re emelni. A vár kútja és a csővezetés közötti a gátkorona szélessége (falvastag­ szintkülönbség lO'iiO m. maga­ sabbra helyeztetett... mert a régi út a gátkoroiia fölött kapuval van ellátva. jövőben is a vasgyár által tartat­ 4. a vízfogó vize és iszapja le­ a gátkorona hosszát pedig (i m. hogy az út koronája a kezhessek. vagy árvíznél. A víz felőli oldalon ott.szíii-ő- árvize az utat éri. . alatt kinyitható.. hosszú karmantyúval birnak. A zalasdvölgyi öntöttvascsövU 0'20 m. ségei a következők: széles kövezett folyóka készíttetett.-rel fel lehetett emelni. sz.-rel nagyobbí­ ereszthető.. 0'30 m. 60 mm. melyek a gátkorona felé nyílnak és arra szol­ Hunyad vármegye alispánja az útáthelyezés gálnak. egyik legcsekélyebb duzzasztásnál. melyly el a vízfolyás egészen jusson.. a nélkül... Összesen 422. hogy a zalasdi vízgát. kátrá- a gáttostlojtö a víz l'ololi oldalon 90 fok nyos keaderkötéllel vannak tömítve. szívó.547 K 701111. csövezetóí.) A vízgát előtt a csővezetés két nált víz a vasgyár vízfogóján felhasználatlanul darab 80 mm. A zalasdvölgyi vízfogó vagy vízgát. E két kapu pár perez gátnak koronáját 1 m. magasságban tört mészkőkavics. mely a vár kútjához vezet és a várat ellátja a gátkorona hossza 28-30 in vízzel. 31-00 c leg.. vízszintes útkoronával.. hol az ésgyüjtökutak. Szürökutak nagyobbítása .933 « 25 « osoltatott. a felső vízvezetüs liossza 1640 « az alsó vízárok hossza 10 íi A zalasdi út áthelyezése. 1-60 « a gátkoroiia magassága _ 3'40 « 150 mm. az végükön a gátfalhoz vannak lánczolva.. kép.. hogy a csővezetésben vácuum ne kelet­ tekintetében kikötötte. a vízgáttól felfelé terjedő sza­ nyorserö (lóerő) (minimális) 96 kasza.és nyomó- út magassága 1 •50—3 m. 1-50 m tömíttetett.181 korona 53 fillérbe átlagos vízmagasság 2-60 « került.-ig terjed kerókvetök. illetőleg végükkel függőleges tengely körül forgó osz­ áthelyezés azzal az előnynyel járt. Az útpálya 2'50 m..409 K 77 flll. átmérőjű csővel van ellátva. év tésben. a vízelvezető tölcsér össznyílása 1-77 m tött ólom ezenkívül vésővel és kalapácscsal is a vízelvezotö tölcsér átmóröje .035 « 73 « maztattak. a hegyfelöli oldalon 0-50 m. gépei és egy gene­ 3 m. vastag burkolattal láttatott el. 12. a kerékvetők és korlátok tölgyfából 3. háttérben az Erdélyi bányavasút völgy­ hámornál és malomnál duzzasztott és elhasz­ áthidalásával. szélességgel. vagy az utat víz alá borítaná.

a vaskő elhelyezésére szükséges gatóval Vajdahunyadon járván. hűtő és tápláló vízvezetés hét esztendei építés A vascsöves vízvezetés üzembe helyezése után. más helyről lenne hóban üzembe helyeztetett. középponttól közép­ aczélgyár számára 520. nyok indultak meg arra nézve. év nyarán vagy üzemen kívül helyezne. és gyűjtőkútjaival. a magáumegrendelöknek. csupán a diósgyőri m. 1898-ban 803. szúró. rendeltetésének átadatott. ezzel az egész fedezendő. hogy nak megszaporodott vízszükségletét uem fede­ a vajdahunyadi várnak vízzel való ellátása zik.000 q-ra ment fel. a 6. az csakis addig lesz lehetséges. k. hogy a nagy­ 4. maga a nagyolvasztó pedig: pedig 1901 folyamán építtessék fel. és az év végéig elkészüljön. mint a mennyi Vaskörakodó. 800. A kilenczvenes évek második felében négy megterhelés. úgy. Az Erdélyi báuyavasút kiépítése folytán az Ily soha elő nem fordult. oly formán. évi szállítandó. jóval hosszabb ideig tartott.700 q-val volt több megrendelve. Nehogy azon­ akkori rendkívüli szárazságban azonban csak­ ban ez a vízzeli ellátás idővel szolgalommá hamar kitűnt. áll. hogy 250.az Erdélyi bányavasút fölötti a vár költségén és fentartási költségeinek víztartóval. termelhető és szállítható volt. vas. és 190(3. mire az alapfala­ elegendő a többi kincstári vasfinomítóknak és zat kiépítése megkezdődött. kir.000 q nem volt márczius hó elején készült el. hogy a szűrökutak a vízmű ter­ váljék. mit ha a vasgyár felhagyna. kapjon-e. a felmaradó 280. A fölkiemelkedés 1901. olvasztó 4 vagy 6 méter mélységű alapzatot 5. pénzügyminisztérium 1905.és 30 méter távolságban. évi május hóban került üzembe. l'j feltárásokból eredő vaskó. rendelete secniidaerállomás három szivattyújával. a negyedik számú nagyolvasztótól 1900-ban. a nagyolvasztónak üzembe helye­ nagyolvasztónak évi termelése 700. Kékércz. hogy az Erdélyi 15 . Azonban a 1. évi lékgözgép által hajtott nagyobb generátor. a vasgyárnak a zalasdvölgyi vízveze­ vezése és építése. módon. ezért is 1905. Pátvaskőnek elhelyezésére 6 osztyályu másodikban 1-8 kg volt a számítás szerinti vaskőrakodó épült. évi május használhatatlanná és fölöslegessé válván.és nyomócsővezetéssel. a zalasdi vascsöves vízvezetésből. Vajkay Károly központi igaz­ szétbontattak. értelmében. avasgyár­ tést tárgyaló leltárában feljegyeztetett. A zalasdvölgyi vízvezetés 1905. mert tét vette. 65702. még egy szürőkút tulajdonát képező vascsöves vízvezetés fenn­ építtetett. rendkívüli kedvező eddigi faszénpajták és tölcséres vaskőrakodók elárusítási viszonyok közepette. oly engedélyeztetett. a hó elején Graenzenstein Béla pénzügyminisz­ még meglevő régi szénpajta és a vaskőrakodók teri államtitkár. években.001 K 35 fillér olvasztónak felépítése határoztatott el. Sárga ockeres vaskő. viselése kötelezettsége mellett megengedte­ 1904. 113 A hűtő és tápláló vízvezetésnek egy része várban levő kútnak vízzel való ellátása czél- éspedig aprimaerállomásból a diósgyőri tarta. Az ötödik nagyolvasztó. Kvarczos vaskő.075 q volt. A döntés a 6 méter mély alapfalazat javára mindazonáltal a nyervasnak rendkívüli nagy esett és az építkezés november hó elején kezde­ keresletét mégse lehetett kielégíteni. után a már rozoga faszekrényes vízvezetés A vajdahunyadi várnak. az tett egy csővezetés létesítése. vagyis 1898 óta. a szívó. áthelyezne.. a szeptember hó ö-én kelt. mig a vasgyár eddigihez egészen hasonló. közbe jött körülmények folytán az építkezés 2. jából. Azután tanulmá­ 3. 1900. első esetben cm^-ként 1-6 kg.000 q nyersvas volt pontig számítva. a várnak víz­ készült el és a turbinával együtt augusztus szükséglete a vár költségén. a m.000— zése után. Mihálybányai vaskő. az ötödik nagy­ rakodó felépítésére pedig 80. sz. hogy a nagyolvasztó alapfalazata még A hat osztályba sorozott vasköveknek. illetőleg a Huszár­ eaész hosszában szétbontatott.

= 2-8 m" faszénport fogyaszt. 760 mm. Ide lett áttelepítve a régi fúvóház fölölti A vaskörakodó magassága 4'80 méter. a homlokfal úgynevezett érczluizószintre kerül. hogy a sza 40 méter. melyekbe dóig. szélessége 43'68 méter.000—12. a IV. Hogy a pörkölő üzem esős és havas időben miáltal magassága 6"10 méter lett. keskenyvágányu vasút 468-5 méterrel meg­ melynek toroksziutjén az Erdélyi bányavasuton hosszabbíttatott és hozzá a régi mérlegekkel érkező vaskő kiüríthető.!'^!«i>r »i«<ií^»** '' •il^j^Ss i* ' ' ' \^ ^ ^ \ * " ^ ^ *^?-^»tíe^íiÉ?^#*^. Azonban a rakodó nem volt elég magas. Az olda­ ség 200. apörkölési gázok mellett a csaknem két hónapi vaskökészlet a szabadba távozhatnak.000 q-ról 300. kép. az A bővítés és emelés után a befogadóképes­ egész pörkölötelep födél alá vétetett. kép. mig a rakodón levő vagányok most is tölcsérek nyúlnak a csillék megtöltésére.Miiiiiiati. mellett még 10. így az éreztérnek kezésre. . szénpajták és nagyolvasztók között szükséges keskenyvágányu.000 q hozagmészkő Az áttelepített pörkölöpestek lemezköpenyei is el volt benne helyezhető. melylyel 18 darab pörkölőpest tart­ kihasználása aránylag kedvezőtlen. Rakodók é. tétől a pálya egyenletesen emelkedik a rako­ A vaskörakodó alagutakkal bir. számú nagyolvasztó torok­ 200.000 q vaskő helyezhető el. a nagyobb magasságú érczréteg nagy fölött levő vágányokra tolatik. nyomtávú vasutak kiépíttettek. a szélességi is háboríttatlanul folyhassék és hogy a pörkölt méret változatlan maradt. olyformán. felszerelt kettős mérlegház építtetett. partról a négy pörkölőpest. sz. e lak azonban nyitottak lévén.000 hl. 1905-ben a E rakodónak baloldalán van a pörkölötelep. a csekély magasságnál faszénpor. A rakodó fölött elvonuló vasúti 6-60 méter magasságban fekszenek és vasosz­ vágányok is TSO méterrel emeltettek fel. mely vágányok hidegben is kevésbbé fagy össze. vaskő a légköri csapadékoktól megóvassék. hanem kézi erővel kellett a vaskő vetetlenül be nem adagolható apró faszén és gurítását elősegíteni.^S^^^^'*^ 80. Az vízszintesek. hogy a rakodó fűtésre lesz berendezendő. szilárd salakfallal van körülvéve. (80. de minden emelés nélkül hányatik csavarokkal szilárdan kikötve.000 q-ra emelkedett. benne pörkölt vaskő. 1900-ban három faszenes és egy kokszos kemény fagy beálltával a csekély magasságú nagyolvasztó járása mellett megállapíttatott. ható üzemben. érczréteg összefagyott.=! pörkölök..114 bányavasuton érkező vaskő az érezrakodó gurul. a nagyolvasztóba köz- gurult be. a többi pörkölőpest pedig gáz­ E bajon azáltal lett segítve. hosz. a vaskő jobban szögecselt alakos vasból készült oszlopokhoz 1 -j^l^riljlMtih^-i-^JIUi-E if?ilniiiiiiifirii?MÍM |M[iiimi. honnan tölgyfapadlóból kiképezve és befelé hosszú lapátolva. Három oldalról szintjénél r 2 5 méterrel magasabban fekvő. A pörkölötelep. és egyúttal r30 méterrel felemeltetett. be az adagolócsillékbe. Egy pörkölőpest 40 méterről 48 méterre meghosszabbíttatott 24 óránként 28 hl. lapátolás alig a IV. lopos állványokon nyugszanak. ezenkívül 8000 q kokszpor áll rendel­ fogva nagy holttér volt. ércztölcsérek. a tölcsérekbe nem hogy évente 100. minek megfelelően az állomás felvételi épüle­ Rakodók és pörkölök). számú nagyolvasztó torokszintje fölött szükséges.

a már meglevő négygyei együtt. erre van állítva a négy elkészülvén.és aknatéglák Zlivből szállíttattak pest 750 (1 vaskövet képes befogadni. a boltzárig 1 méter be. évi január hó utolján Ezen összeg terhére a következő építkezések és február hó elején hajtatott végre. számú nagyolvasztó teljesen azonos szerkezetű. teljesen azonos szerkezetű a már említettekkel. az összes pörkölök alatt lése szeptember utolsó harmadában fejeztetett elhúzódó O'ííOO méter széles. vezetése. évi XXXIV. Az engedélyezett pénzösszegből kifutotta nem A Cowperféle léghevítök. naponta 100 kg. helyt Vajda­ 100—120 q pörkölt vaskövet szolgáltat.399 lemezköpeny 160 mm. A medencze. Feldmann et Comp. melyen hez és a medencze előállításához szükséges szükség esetén nagyolvasztó-torokgáz vezet­ tűzálló téglák Garnkirkből rendeltettek meg. hóban összeköttetett. hideg. járdák. illetőleg utalványoztattak ki szélvezető csövek könnyű. azaz C. és 76. A torok vagy adagoló­ oszlopnak elhelyezése megkezdődött. A gázmosókészülék berendezésére 26. hét. Pör. waggonban. valamint a vasgyár további fejlesztése. A gáz. Ez a szint vagyis a szegecselt oszlopok köze. készült és az előbbi négy mellé telepíttetett. Glasgow-i czégnél. A lemezköpenyek Az 1900. mely a lemezköpeny.) tattak. száraz. képek) a tűzálló téglák a régi Kulmitz- melyek elkészülésük után üzembe helyez­ gyárból. és korlátok. vastag tűznlló téglával K 45 fillér. öntött­ rácsozat a m. hető a pörkölök üzemben tartásához. A nagyolvasztó felépítésére 200. Az öntöcsarnok megépítése és berendezé­ zaton. Az V. a nyugasz. A forró­ hagyattak jóvá. todis által építtettek fel. szintén házilag méreteivel. pörkölök csonkakúpalaku részébe. a pörkölőpestek száma 12-re emelkedett. k. huny ad. pátvas. melyben a szegecselt oszlopok építése munkába vétetett. a gázszelepek. van kibélelve. rából rendeltettek meg. több emeletes tüzrácson át jutnak a tonnánként franco Fiume 66 K (schilling) áron. végre a 20 mm. évi április hó elején 1902. aztán az 1'230 méter magas lábfalaza­ sére 30. A gázok R. hanem nyolcz pörkölópestnek megépítése. A nagyolvasztó hűtővíz- kölési veszteség barnavaskőnél 12%. vastag A nagyolvasztó alapfalazata 1901 tavaszán alaptáblán nyugszanak.000 K. Zólyombrézón készültek. törvényczikkel az V. június hó közepe nyugszanak. a füstcsatorna- átalakítása és bővítésére 2 millió K engedélyez­ szelepek az államvasutak gépgyára által szállít­ tetett. Egy pörkölö. a sére 434-097 K 03 fillér.769 K 80 fillér. tűzálló téglával béleltettek íb* . az építési költségek: porosus. évben 7 darab pörkölöpest felépítése elkészült. A pörkölőpestek ü'70 méter 4. A háromdarab Cowper-féle léghevítükészülék ezzel aztán. Az egész 3. magának a nagyolvasztónak fel­ öntöttvassaru. mint kéményeik az eddigi feltételek és árakon Cus- Az ötödik nagyolvasztó megépítése. számú nagyolvasztó A hét pörkölöpest a már meglevő négygyei méretei azonosak a IV. (9627. ton (érczluizószint). csonkakúp alsó részéé 2-830 méter. Burmeisterhalbstadti téglagyá­ tettek. államvasutak gépgyárában vastáblákkal van borítva. hőszigetelő. ebból a felső hengeralaku rész 3'630 2.és forró­ számú nagyolvasztó és tartozékainak kiépíté­ szélvezető csövek. a mi a nyugaszra. úgy a léghevítök. állványok. a zalasdvölgyi vízezetéssel június engedélyeztetett. nyugasz és akna kibéle- salakfalazatában. Az érczhúzószint készült. medenczére ós kőnél 25»/o. kúpalakú. (75.-ként 7 K 90 fillér áron. A szerelés 1902. 115 vannak a torkon alól és derékban odaszege­ 1. ez oszlopokhoz viszont az a két táján az aknafalazatot tartó oszlopok és a tete­ gyűrű van szegecselve. 1901. méter. fenékkőre terjed ki. sz. a lemezköpeny egész magassága 4'475 korona. Adagolóhídra 200. 0'70 méter vakolatba rakott salakfala­ 5.000 cselve. 1902. A hozzá tartozó három darab Cowper-féle méter. 0-95 fajsúlyú. az elsőnek átmérője 3320 méter. A nagyolvasztó fenékkövének elkészítésé­ magas gázvezető csatorna van beépítve. jükre jövő koszorú felállíttatott és a rácsozatos nyel egy testet képez. a csonkakúpalaku alsó rész 0'845 méter léghevítőnek és három kéményének felépíté­ magas. lépcsők sére.

. melynél a gőzhen­ zetés vasoszlopokkal van alátámasztva. sága l'630ni. rácsos. a gázoknak csak központi gázfogó. vagyis a nagyolvasztó és az illetőleg a belső torokzár átmérője 2'60 méter. Adagolás után a harang a tölcsérre három ízben voltak kénytelenek a víztartóban G eresztetik le.. A hídfő. felhasznált faszénre körül­ elvégeztetett. a m.-nál4'15m3-re száll egyenként 620 kg. A gáz­ megtörténtével a külső torokzár helyére vissza- mosó négy darab egymással közlekedő. ügy. a sínek folyóméterenkénti súlya 140 — 150 C". széles. magas és 2-50 m. illetve leeresztetik. a gázok A kocsik elosztása erőterv szerint történt. a főtartók párhuzamos. E gőzgép házilag készült. a másodperczenként lás alkalmával a külső torokzár B felemelte­ átáramló mennyiség pedig 8'70 m^. k. és alsó szélrácsokkal vannak ellátva. április hó 4-én vette kezdetét. sebessége a vezetésben másodperczenként hogy a szerkezet igénybevételére nézve a . vagy elvonó csőbe nedves útoni mosására. számú nagy­ levő vízen. gázvezetés. felsöpályáju. egészen vasszerkezetű. Adago­ 70—80 C. ban nyugszik. mind a négy osztályban. az alsó 2'30 méter. rajz. Az adagosztó tölcsér harangja. államvasutak gép­ szerkezetűek.) A külső torok­ mosókészülék 1902. házilag van készítve. az elvezetett gáz hőfoka sága 760 mm. a rácstartó. A vasszerkezet szerelése 1902. ezenkívül a gázok ereszti be. államvasutak magassága 3'15 m. a C vasakból áll. a mennyiben 1 kg. olvasztóknál 3'20.. A gáz­ olvasztó torokzáró készüléke.. mint a tulajdonképpeni mire az elegy. évi 10 m^-re tehető. magas­ bant. a gázelvezetőcsövek. a két alsó szögletponton A torokzár. négyszögletű kereszt­ adagosztó tölcsér harangja E lesz felemelve. illetőleg vízzáron áthaladni. minek a gázsebesség 100—1'5Ü.. alsó része és belső karimája vízzár­ A torokhíd. 3-35 m. belső karimája ennek is vízzárban párhuzamos övű. július hó 7-én ejtetett meg a belül 4'50 nis torokgázt szokás számítani. A pálya A gázfogókészülék. k. A felső szögletpontokon a csőve­ lóerejii gőzgéppel történik. olvasztóba csúszik le. éreztér közötti torokhíd. Hogy a tik. sz..116 ki. A gáz­ halbstadti tűzálló téglagyárból. mely alul van 4'45 méter. A saruk csuklós levő gázszelepek. alsó része az adagosztó tölcséren illetőleg belső nyílása 30'1 m. egyszerű. melyek 100 kg.-ként helyt waggon Vajda. melyek keresztkötésekkel. sz. hőmérséküek. 10 mm. kétvágányú. évi július hó 8-án felrob­ zár. alá. vagyis megfelel a leghelyesebbnek hunyad 7 K 50 fillér árban szereztettek be a elfogadott 3'00 m. melyen át a lerakódott és a meredek oldalakról lecsúszó szállópor A torokzár kettős. nagy­ ként 1350 kg. 10 mm. nyugszik. április 10-án helyesebben 1 kg. egy bocsájtatik. szege­ illetőleg torokhenger Zólyombrézóii készült. A gázfogókészülék köz­ fekszik. a IV... sz. a m. A gázvezetócső átmérője 2'00 m. cselt tartók.. Az el­ ger átmérője 0'350 méter. hogy a híd mennyiség azonban a mi torokzáraink tökélet­ egy-egy vágányára 12 darab vaskővel. melyek közvetetlen a főtartón gázmosókészülék és az ettől a léghevítőkészü. illetőleg csavaros vízszóró volt elhelyezve. súlyú és 12 darab kokszszal. súlyú kocsik helyeztettek el. 3'18 m. fekszik. vastag vaslemezből van készítve. egy-egy Körting-féle zokat a külső torokzár C fogva tartja. támaszköze. erről alább lesz szó.. átlag r25 m. egy-egy szeleppel. Az adagosztó tölcsér felső átmérője szélessége 4'00 m. mely idő alatt a torokgá­ illetőleg rekesz tetején. egyen­ lensége folytán a faszenes 1—III. A híd vízszintes és egyenesen gyárában készültek. vezetés W-alakú. a vaslemez vastagsága gépgyárában készült. vagy adagosztó tölcsérbe adagoltatik. a köldökút hossza vezetett gázok a gázmosóhoz érve már csak 1-350 méter. hossza 33'5 m. a vágányok nyomtávol­ ponti szerkezetű. a vezetékekben tengelyéyel 90" szöget képez. gázmosóban a finom szállópor leüllepedhessen.-es gázsebességnek.nyugszanak. metszetű kamarából. vagy a tüzelőanyag a nagy­ gázmosóból állott. Az V. Ez a torokhíd próbaterhelése olyformán. felső Gázfogókészülék. vagy henger átmérője 3'40 méter. mennyisége másodperczenként 13 kg. (81. emelése és sülyesztése öt kitisztítható. az elegy vagy a tüzelő anyag az adagoló. öntöttvasból elhelyezve. míg a külső torokzár. Az adagolóhíd. Ezután az közös víztartóban álló. illetve ellenfala. nyersvasra. a pálya lékig vivő gázvezetőcsövek.

hossza 28 m. kézi erővel hajtott daru jár. került összesen 18. fesztávolsága 14.-be. let mellett 30 perczig hagyattak. Az egész vasszer­ főjét a felső és alsó gyári udvar között emel­ kezetet és a darut az államvasutak gépgyára kedő támfal képezi. azon derült időjárás és 10 C" hőmérsék­ Az Öntőcsarnok egészen vasszerkezetű. másik híd­ mely daru 9500 K-ba került. kép.403 K födélszék alatti 62 mm. hídon. súlya mintegy 393 q. A torokhíd egyik hídfőjét a nagy­ magas vaspályán.. Az öntóágyazat öntöttvasesészék- . Az V. A híd szik. 65 fill.. mindenoldalról szabad. szállította. számú nagyolvasztó torokzáró készüléke. fej vastagságú. 125 mm. a födél alakos elasticus és maradandó behajlások a megen­ vasból készült.. 6 pár tartóoszlopon nyug­ gedett határokon jóval alul maradtak. ll: legkedvezőtlenebb állásban helyeztettek el a Az öntőcsarnok. mikor is az nyitott.868 m. a (!>?«» 81. olvasztó rácstartóoszlop állványa.

33-30—37-00O/O CaO-ot tar­ ágyazat házilag készült.-t fizetünk. Az öntő­ Magnesia mellett. a mi a vasgyárnak tő­ vagy felvonón emeltetett fel. az Erdélyi bányavasút vonalán. új hozagmészkőbánya nyittatott. Az V. hogy a hőmérő reggelenkint 20" R. a pen útjában állott az építkezésnek az úgy­ nagyolvasztók mellett. nagyolvasztó számára az adagemelön. 2V2 km. honnan a nevezett vasút termeli. Két nagyolvasztó kifúvása. napjaiban. korszerűen bányavasútnak megnyílta és a felső éreztérnek. de ezt is nyomott (átlago­ tőleg bekebelezési illeték is járulván. 1901 és lfi02-ben vegymú- jére vezető vasútnak. A hozagmészkö termelése és szállításá­ műhely és mintaraktár építtetett. helyt vasgyár. Mészkőfejtő. kép. nagyolvasztó hozag. 23/29 szelvényei között. a vállalkozók q.-en kívül. 1901. mesteri iroda is elhelyeztetett. V. kazánoknak nem volt táplálóvize. tetszetős szersmindenkorra 4000 K használati díj fizet­ formában. be. nevezett építési szerszámkamara is. 1902-beu.) a vasút hagyott. nyersvasat áron. sz. E. ez utóbbiakhoz adta a kenőanyagot. q. Perenczrendi zárdának 40 K haszonbért. (2425 m. mészköfejtő.024 q. Hasonlóké­ ért. hogy a 16 fill. a Miért is az úgynevezett sörházépűletnek IV. benne az ács­ csilléket. a régi hámor melletti városi terü­ állván. vagy rakodónak elkészülte után. 16 fill. szállító keskenyvágányu vasutat. középső. Sugár-út mellett. hideget Hogy úgy a mészkőszállító vasút fentartási mutatott. a különben nagyon is enyhe éghaj­ mészkövének és a nyersvashulladéknak fel­ latú Vajdahuiiyadon olyan zord hideg idő állott emelése miatt tartatott üzemben. nagyolvasztó építésének az eddigi A hozagmészkö idáig a Zalasd völgyében. B. talmaz. kilenczvenes években még folytonosan növe­ mészkövet. az adagemelő­ Érdekes felemlíteni. 1901-ben már csak 605. a déli órákban se szállott — 10" R. szállítja és rakja le a vaskörakodók külön A nyolczvauas évek vége felé fellépett és a rekeszében berendezett rakodóba a hozag. a termelés nem volt elad­ kiterjedésű terület vásároltatott meg 1202 K ható. így a nagy­ tett.-be került. költsége. mint az adagemelő üzemi kiadása A zalasdi vízvezetés vize egészen kifagyott. az évi feutartási A vegymühely idáig a gépműhely emeletén. melyért a városnak egy. átiratási. fizetett az elfoglalt területért évente a Szent Vegymühely. egészben san 7 K 55 fill. a gőz­ a vár melletti hozagmészköfejtós beszüntette. mintaraktár. mintaasztalos-műhely és mintaraktár útjában a vár fölött. költség körülbelül 2146 K-át tett ki.-ként.) áron. a meg legyen takarítható. a leten termeltetett. év első készülék csakis a IV. határban. melyek egészen szabadon öntöttvas­ Ez a hozagmészkö a nagyszámú próbák közül bakokra vannak fektetve és az öntőcsarnok a vidéken a legjobbösszetételü. ezért is az I. A nagy­ favázas fallal elzárt szúk. huszadik században megcsappant.118 bői áll. hogy az 1901.14'41 —lö^öO^/o két hosszoldalán vannak elhelyezve. évi márczius hó végével kifúva- . a szállító­ illetőleg határán építtetett fel. szoros helyiségben olvasztók mellé szállított hozagmészköa három volt elhelyezve.-ként kedett rendkívüli nagy nyersvaskereslet a 16—17 flll. a zalasdi olvasztók gyakrabban szüneteltek mindaddig. a gyári udvarnak keleti sarkában. nagy­ 1224 K 79 fill. A vajdahunyadi szomszédságában van és idáig tisztviselői vasúti állomástól a nagyolvasztók torokszint­ lakásul szolgált. mely le­ ezenkívül a vasgyár tartotta fenn a mészkő­ bontatott és a vasgyár északkeleti sarkán. melyért helyt rakodó. úgyszintén az Erdélyi helylyé alakíttatott át.-ért kaptak. faszenes nagyolvasztó torokszintjére siklón. hol czéljának meg nem felelt. évi május hóban nagyolvasztók nem kaptak hűtővizet. sz. melyhez még 22 K 79 fiII. berendeztetett és felszereltetett. udvari része. A mészkőbánya czéljá. Mintaasztalos-műhely. úgy. a készletek ból Zalasd község közbirtokosságától 4 hold növekedni kezdtek. sz. ille­ sikerült elárusítani. szilárd anyagból. tágas és világos új mintaasztalos­ tetett. olvasztó 1902. fölé.) távolságban mig vagy két hét múlva a nagy hideg alább (82.

. lO'/a évi szakadatlan üzem után szintén kifú­ és nagyobb mértékben való átalakítására vatott. egészen át voltak égve. jóváhagyás alá terjesztettek. AIV.731 K 89 fill. medenczéjé- . így tek is ennek megfelelőleg voltak megváltozta- 11 Va évig volt üzemben. Ez a nagyolvasztó 1890. nagyolvasztó torokhídja 20. nagyon útjában állott a még meglevő utolsó. tásnak is alá volt vetendő. azért is az erre de régen üzemen kívül állott régi vasesöves vonatkozó tervrajzok és költségvetések elké­ léghevítőkészülék. évi deczember hó elején 2. hogy előbb az I. sz. 85.759 K oldalára egy jelentékeny vastapadék volt oda­ 10 fill. A kifúvás utáni állapotot a féle léghevítókéazülékei mellett még meglevő mellékelt 83. egyik 60 m. 119 tott. Lebontása 1903. nagyolvasztó újbóli kibélelése 82. Az olvasztó egyes helyei pedig majdnem 3. A nagyolvasztó lebontási munkálatainak Eleinte az volt a terv. Az I. tandók. a másik kelet­ sére. és V. lebontása pedig április hó második felé­ a kettő a IV. magas vaslemezkéménynek áthelyezé­ metszete észak-déli irányban. a belső mére­ évi július hó 23-án helyeztetett üzembe. szültek. számú nagyolvasztók ben kezdetett meg. 84. delmezés rövid időn belül megtörtént és enge­ Ugyancsak az előbb említett okból. ábrák tüntetik fel. nagyolvasztó lebontott Whitwell- kezdetett meg. A szénpohanak Cowper-féle leghevitökészülékhez 18. átmérőjű Cowper-féle léghevitő olvasztó újbóli bélelésnek és egyúttal átalakí­ felépítésére 356. Mészkőbánya. 4. 136. évi január hó 31-én 1. nagyolvasztó építtetik fel. magasságára volt emelendő. sz. sz.. délyeztetett: számú nagyolvasztó 1903. az enge- évi augusztus hóban szétboutatott. sz. kép.000 K. nagyolvasztó mellé felépítendő nyugati irányban van felvéve. Különben mind a két beszüntetett nagy­ magas és 5 m. sz.. a mennyiben mind A nagyolvasztó fenékkövéhez.184 K 94 fill. az I. A I. a III. sz. Az 1. nőve. miértis a léghevitő 1902. nagyolvasztóhoz 2 darab 19 m.

.. 300 Volt feszültségre val. A venti- gázhengerek átmérői 0"700 m. is zsaluzsányiak voltak és 11 Vj. menetközben kézzel beállítható regulátor sza- fúvógép rendeltetett meg. nagyolvasztó és tartozékai­ az oberbrisi téglagyárban. az aknatégla pedig nak kiépítése czélszerüségi okból mindezideig Zsaluzsányban rendeltetett meg. egyenként 16 ló- gázfúvógép egymás mellett elhelyezett hen. 1290 perczenkénti fordulattal.. „. nyomásra suriti. használata (és perczenként 110 fordulat) mel. 2 drb vízelosztókészülékkel. egyenként 4 darab tarozására szolgáló két darab légüst az alapzat Körting-féle vízszóróval és 1 darab szabályozó üregében helyeztetett el. . gép. . mindössze a 60 m. a levó V. a meglevő fúvógépek az üzemben súrítök hajtására szolgáló forgattyúk. . valamint a gépháznak beszerzésére. nagyolvasztónak előbbi aknatéglái bontatott le és állíttatott fel új alapzatára. tartható és használható.-^ a közös löket hossza . sz. alkalmazva a gépház padolata alatt elhelyezett szüntettetett. A gázfúvógép 900—950 (a valóságban 936— 1038) kalóriát kifejtő nagyolvasztó torokgáz a kisebbeknek hossza 2-25 m. 16 lóerejü. 1'80 m. A forgattyutengely mindkét végén vannak szenes nagyolvasztó már 1902 tavaszán be. . magassága 5-20 « . 0-9Ó0 « htokepesseguek. gyárosnál. A gázgép fordulatszámát egy Weiss-féle. kompresszort is hajtja. loO mm.. éven át jól Az újabb nagy vaskereslet folytán azonban való­ tartottak. nagyolvasztó számára is elegendő nálunk jól bevált Láng-Hörbiger-féle fémsze- mennyiségü fúvószelet voltak képesek szolgál.'" 6-10 mm. a méretek ezek : Voltos. Láng L... építésére 343. erejű. sz. i-* i -^^ • • • ^ • ^ i-nn » •^ °. hosszú és 750 mm. 2-45 « Az ikergazfuvogep egy kozos lenditokerék.. olvasztó is. vas- dulatot végző elektromotor alkalmaztatik.. A gáztisztitókészülék óránként 3000 m' delkezésre. .. A lendítökerék indí. . ... • • • • . elhelyezve. felállítására és meg. 310 perczenkénti fordulatot végző. perczenként 810 for. ..^. mint a fúvóhengerek.'..120 hez és nyugaszához szükségelt tűzálló tégla Azonban az I. tolózárral.. ICOO vízbefecskendezéssel. 1'50 méter. tartalmaz 2 darab. a tisztítóléczek befogadására. elrendezésű rostszerkezettel egymás fölött ges nyomólevegő szállítására szolgáló lég. bocsájtatott ren. lepekkel vannak ellátva. A gázt'úvógép és tartozékainak. mivel ugyan­ elodáztatott. . 1902. színűleg hamarosan elkészül az 1. háromfázisú motor által hajtott. ^ lemezvastagság mindkettőnéT . Gázfúvógép. hogy egy fa. a nagyobbaknak hossza 2'45 m. Scrubberek és ventilátorok.. mely úgy van méretezve és elhelyezve. 300 gerekkel bir. magassága 5-70 « kel bir. Tekintettel ama körülményre. tatni. magas kémény csak az I.. két ütemű kesztve. .. A sűrített levegő rak. kifejtett lóerők száma rendesen . évi május hó elején egy gáz. magas. mely 550 mm.. 2 darab hajlított utóbbi egyszersmind a megindításhoz szüksé. sz. kettő nagyobb. vízoszlop nyomas- perczenkénti fordulatszám 110 ellentállással. „ latorok együttesen es óránként 4. „ " . sz. mindegyik el van látva egy vízelfogó vályu- tásához háromfázisú.. kifejtett lóerők száma maximálisan 1400 A scrubberek közül kettő kisebb. 8 mm.. illetve szerkesztett.. nagyolvasztó torokgáz tisztítására van szer- Az Oechelhiiuser rendszerű. mely tag vaslemezből van készítve. mindazonáltal tartalékul.774 K 22 fill. szélessége 2-25 « lett. szélessége.. lOOOm^evegöt szív fel és azt 0-5 lég. Schiele- féle ventilátort és 4 darab scrubbert. j. hogy szükség esetén egy gázhenger és az ahhoz tartozó fúvóhenger külön is üzemben Mind a négy serubber berendezése ugyanaz. . . maradt három nagyolvasztó és az épülőfélben Ugy a súrítök. ''•'.)00 m* szal- fuvóhengerek atmeröi 1-850 « . széles. bályozza.i 1.

magas torony van építve.261 K 60 fillér.és faszerkezetű másra van szerkesztve. Gázfúvó-gépház. a föld feletti falazat 4'ő0 m. olyformán.. gazométer. mint a tisztítóház. így a telekvásárlás egészben 29. nyomású víz szükséges és pedig: ezenkívül az épületekért. szélessége A gáztisztítókészülékkel kapcsolatos gazo­ 16'50 m. van vakolva és kolofoniummázzal bemázolva. melyből két Az V. 16 . futódaru és gép­ alapzatok 1903 végén készültek el. kombinált vas. üzemképes állapotban átadva A futódaru szereléssel együtt 10. szítve. 15'80 m. . E meden.. számú nagyolvasztó öntő­ vezettetik. E.. A megvásárolt területek hatá­ Mely vagy a nagyolvasztók elhasznált hűtő­ rain részint kő-. téglából. a padolat alatti alsó helyiség magas­ képes befogadni. 19. kézi A gázgép.. egyenként r20 m. illetőleg gazométerből két öntöttvas. 2 m. részint lécz- vizéből fedeztetik a gázfúvógépházban levő. (nagy tengely) átmérőjű. gazométerharang. költsége 12. döngölt földfeltöltéssel van körülvéve. ölenként b K-val számítva. látva úgy a fúvóház. lyezve a gazométer. vízzel telt födélszékkel. A fúvóház hosszának megfelelő 17']8 m. egy darab déli kétől jövő gáz elvezetésére szolgáló cső ovális oldalára esik. ()5—70 mm. részint deszka-. mely Budapest pályaudvar waggonba rakva. magassága a padolattól a födélszékig méter. a fúvóház belső hossza 17-60 m. vízvezetés turbinaháza épült. 0'60 m. tisztítására szolgáló nyílásokkal ellátva. A falazatvastaság alul r05 m. hosszú. kerítés emeltetett. illetőleg zat alakjában van kiképezve. nyers fala­ belső magassága 6'70 m. A külső tiszta levegő magas része téglából szintén czeraent-és mész­ beszívására a fúvóhengerekkel kapcsolatban vakolatba van rakva. zése czéljából. a gáz közvetetlenül a gázgépbe gépgyárában.-re kiemelkednek A fal egész magasságában köröskörül 106 m^ és az alsó helyiség padolatáig nyúlnak le.000 K-ba került. vagy A gépház tulajdonképen két részből áll. mely utóbbin a hűtő és tápláló keresztmetszetű. az úgynevezett 2 darab ventilátorhoz 11 m'> Suhajda-féle házért 8000 K. mig az északi az ovális rész lefelé van fordítva és a szállópor oldalra a gázfúvógépház került. államvasutak csövön át. a m. scrubberek számára és a Az említett terület megvásárlása négyszög­ gázgép hűtésére óránként 80 m^. 100 q hordképességü. mely­ motorok és fúvóklioz 43 « hez még 659 K 38 fillér átiratási illeték is együtt 80 ma járulván.802 K 38 fillért tett ki. a zárda szomszédos kertjéből három darabban.143 K-t fizettünk. széles. Tó légkör. az V. csarnokában levőhöz egészen hasonló.. a fala­ A medeneze köralaku.885 K-ba került. és pedig a zalasdi (a gyári nyomó) vízvezetés pedig a fúvóházból és a tisztítóházból. a fúvótelep összes csővezetéseinek ára helyt 150 q-ra kipróbált futódaru jár fel és alá.nyomtávolságú sínpáron. 26 « 1258 K. melyek a földél fölött 2'30 m.. 1'20 m...pítő A gépház építése kereken 15. hajtásra berendezett. vastag alapfalazata betonból van ké­ belső hossza 13'95 m. színén szerelve._. szögöl terület vásároltatott meg. zatok vastagsága 0'60 m. került. gyümölcsfákért 4 darab scrubherhez _. a medenczének a föld alatt 2'20 méter magassága a födélszékig 6'20 m. k. tisztítókészülék.. hogy a gázgép szerelése 1904 elején meg volt A gázfúvógépnek és tartozékainak elhelye­ kezdhető.184 korona 64 fillér. a belső rész czementtel két darab. 121 A ventilátorok. felül 0'60 m. cserépzsindelyfödéssel van el­ medenczébe állítva. Gazométer. vízoszlopnyo­ sága 3-30 m. melyek kapcsoltatik be. később említendő körszivattyu által. számú nagyolvasztó gázmosókészülé­ darab a gyárterület északi. falazott.. belső átmérője 14 m.. összesen 2 hold 777 négy­ Gázvezetés. csakegyfaláltal vannak egymástól elválasztva. czétől. szélessége 9'50 méter. A fúvóház. összesen 29.. melynek vaslemezharangja 900 m^ gázt 6-20 ra. . a hely­ már a gázfúvógép szerelésénél alkalmaztatott.000 koronába 289. A tisztítóház 090 m. A fúvóház és mélyen fekvő falazata terméskőből czementbe tisztítóliáz által alkotott sarokban van elhe­ és mészvakolatba.

M^s /. a függélyes iktatva..r .£22^**^ szállítóképességgel. : . száré 0-60 m.jggS"" **^J2áí. j . a gyári magasnyomású £ i t " Y/y/Z^A \ . i t:ise. _ m s .^ " . _ isío-. . .o__-. í ijati. A hosszabb szár vízszin­ kel 01 gr. továbbá nyomócsövezetés 60—75—100—150 mm.MO .. • i_. mal. évi szeptember hó 9—15-ike között a • 7--^—^^__.'_ .. belső joaSS..ij» LJSÍSÍ'' ssES2^. Jc^xk^^ tor és 1 darab körszivattyu 80 m^ óránkénti '^jS 'WK ^ r Í1Í0. 2U» •Sü" Volt feszültségű.. IMS ISSt ..^ iSíio _ -». a 17 B<^ Vy^^ 1" •xflf-l \. hogy a gázmosóból 1 m^' gázban 2'4 gr. .. r75 m.-. A hidegszélvezetés hossza L. ^ ^ ^ 70'50 m. a kiputtbgó csővezetés a gázgép kipuf- •w^STj ia«»-—». 3ies 1..KXM"' 16 m.JU -. !-JÉSfli* tromotorral... aíís L.. Sg^ca tápláló gázvezetés az V. a rövidebb tatott.1^ _-t440_^_ r>^.504K i 84 fillér engedélyeztetett..Jg^S> 57 a . f... 16'17 m-' űrtartalom­ ''»ia----\--iM«. !ir?. hogy a scrubberek olyan 83. WZ^í csatlakozásához. 1Jt£> i _4. 16 lóerejü. metszet.^$$$1 ^*' __'\^J55 tól a tisztítóházig. jctó u Jgxíl^ -sgöLh. valamint a •is^P á-V. . 1904.. •'JOJ' _.f>vj^>^^^ tilátor-. szívómagasság.. scrubber-. A III. _ . 1 A gázfúvógép segédberendezéseinek meg­ [ l építésére. .ií 1 Pgggg •51^1.. \»sn.-'J'"— ^ . belső átmérőjű elfolyó vízvezetés. :: ^ ^ .?S4o_ _u. iti_& X tíKo. 3Wff--4.. mint a tápláló gázvezetés.^. !<»o .•.J^^'^ E szívó vízmedencze 3 m. a lemezvastag­ ^ k .3 0 Í i l ^ a " a ventilátorokig és innen a scrubberekig. mely éppen j . ..» '. J _ j ^ '- S ^ .. Slvo_ . (K—Ny. tiíts. -^ Í1S« to_ío l XCa^ ..^ — .. 4. beszerzésére és felállítására 62. .J36. belső átmérőjű fémbélés­ ^jj^^jfi . 122 Az ovális gázvezetöcsótól a tisztítóházig tes része három darab NJ ajaku szállóporfogó­ menő csővezetés | alakú.i .. ' tókon nyugszik.^»3-> •ií^ .. melynek függélyes része kezdetén Schmidt-féle elzárókészülék van be­ betonmedenczébe van állítva. ' JJ» i . belső átmérőjű szívókosárral.^ ^ ^ > ? 5 •< Kísérletek a gázgéppel.0 L •'JS? / gázgép gyűjtövízcsövétöl a külső medenczéig.j ^ . Elkészült a hidegszélvezetés a gépháztól a Cowper-léghevítőkészűlékekig.an Apr^- ^ ^ M 33 Ez összegből kiépíttetett az előbb említett a ^^' 3?20 ._. 1200 perczenkénti for­ •••'Kg . ^ 1ÍM s?« U 1^ "líe íí« 'Ml^iílí. -.^ " »gRga| 1 saoí ' ift. a hosszabb szár val van megszakítva.J !l3o -^fc.! •'•>1« •+ . di ^Jm 1&HO i 1 -if. 3 darab --^^S. -iíi« <J-o ' . -Hiiio i'^^P "' 100 mm. a 5S SL ' ^319 . a csővezetés a tisztítóháztól Sl ffli. közvetetleu kapcsolva egy 300 •"^•-^ ít"-". kép. hogy a gázgép kifúvás után. ií't* ^ taíí 1 -4Sgi>s átmérője 0'75 m. de ez még .t . tisíVsi^^^ Jifa _ _. nyoniómagasság.' ' ' l í e . -•"»=• i Jíw ^-Sa^** gépig. ' • ^ ^ ^ f i SC.^ iTíe . ^ _l»»o _ J . .-.. JLtíC 10. szegecselt tar­ 7 L . belső átmérője 1 m.j r IJa^ . 15 K 1-t k ! '. mélységgel. számú nagyolvasztó­ C1 ^ L ' .^ = : : . számú nagyolvasztó bélésfala a tökéletlenül tisztítják a gázt.C^»i fogó üstjéből. a hosszabb szár hossza 33-40 m. . . de pár -"!_ . 2"45 m... Beszereztetett a két ventilá­ ''Siíi AóSe t•^-- teQP..l < jí«> L jiv -. „ _ ^ i3oo .iM. Egy ízben ugyan kísérletileg megállapít­ száréval megegyezőleg 0'90 m. 1S70 ^i. . --p^^L-i "'°. * . háromfázisú elek­ ^"K3--' íí^^ « ttö«-.1^ íi>o 1 Jö!2Si>* ^íM-..^ úgy. J /^. gázfúvógéphez. JM5 _L . . hűtő és tápvízvezetés és a nyomó vízmedencze ! 4 2i ^ ^ ^ . M*p . durva tisztítás. . ventilátorokkal és scrubberek- a rövidebbé 7'56 m. szé­ .) szelepei pár nap múlva szállóporral eldugul­ nak. y y g j '•c dulat mellett. isja. 150 mm. y < < . . .__iMo_ L A4^9r ság 10 mm. ' «>»ö 4 Kxys^23 30 te ^ ^ ^ ^ \ l«o .^'.r nap múlva kitűnt.-•'J2Í' . i»«« ' . 2'20 m. a hosszabb csövek tetején Körting-féle vízszórók vannak elhelyezve.— \ ._ íi*ji -r 8 ^ i " tolózárral.-J. !.£M^—' '**M . .-^ ''•'8 j(. Berendeztetett a szívóvezetés is^L .__-l. ti>i X.. MVt J ^ 1100 ' . finom tisztítás éretett el. melynek belső átmérője. hosszú..ÍJ 10. j „ ÜSS ... ípsö ' J<|K^^ t ü íi < ^ ^ ^ j . 13Í5 . i ..! . - gázgép próbaképpen megindíttatott. j ^ ^ * les. J 7 Í « ' . .. '-l^S*^ •Sí-^S.I jto^e I. .. ^ vuíj VJÍÍ3Í" scrubberektől a gasométerig és onnan a gáz­ **88lí-i.M ^ ^ W sel a körszivattyuhoz. J7>(L ' ')^S^^^ SS ^ 7 ' JfifiLj . fosó .-tcie. i ^^n* jSSiy* 175 mm..! íf>e L.• ^ ^ ^ j .i . --Jssa. . •m^^'' •isl . . melynek hossza 22 m. j ' . belső átmérővel a ven­ . UIB ^i^^^^'^ 19^^ I. j Síje L.j ^ 2 '^2&L ' "" 4^Z^'>- 1 ^ ^ W ' > > r 7 l l r J r r _ . »Sí_í.llí'>..

belső világos­ kifúvás után.-**^«. 4-83 13-06 6-32 7-79« . IV. ... Theissen- szállópor engedhető meg... (II. J ^^ | 2 t Miután a scrubberekkeli gáztisztítás több­ .J . egy -J-_-iac« :i«>s. mely hivatva volt a scrubbe- reket helyettesíteni.5ö*4 _ .1 MgO . 16* . . .. mely czélra azon­ ban a vízmű víztartójából kikerülő.%<^0J l l p í .^ j " K.ü 9-20 5-57 5-16 4-49« -Mr. .í / i ö L_ ." 1. J Theissen-féle gáztisztítókészülék.w.„ l*4e_ . a gázgépnek 8 héten féle ventilátorba.Jidö •(• ..--^a« líj-í :^m^ l e Theissen-féle szabadalmazott gáztisztítónak... 2-63 3-28»/o MnO -f Mn.^ ^"* L .._ . per­ vel lemosatik.'J7Í 3lPi i ^ 5ál"*^ Al. ^S S á " - CaO._ .s. a gázgépnél -iPoa 5-8 atmoszféra nyomású víz is megfelel.^ JSSL** -4. . • -. .. hol az átnedvesített szálló- át szakadatlanul kell járnia. 1^17 illetőleg gázmosónak beszerzése és felállítása határoztatott el. ^ -. számú nagj'olvasztó bélésfala a hat az ellenkező irányból./). "2" ang..+. ^ . három­ darab kisebb nyomású vízpermetező segélyé­ fázisú. .) a töltöszivattyu szelepéről.__ t ^ ^^ ^ ij ^P*^ -U. 123 nem volt kielégítő eredmény a külföldön elér­ czenként 610 fordulatot végző.^í5e . J i_ . Összesen 99 982 100'00 100-00 100-00»/o . jfi-^'-_ . 40 lóerejü. közvetetlenül a Theissen-féle gázmosónál. 6 atmoszféra nyomású vízre van szükség. 178 méter hosz- ±1 szu. ZnO .. 450 mm.?' '--^í 1 .. -ÍCÍÍ !**«. honnan három közvetetlenül bejutnak a változó áramú. (D —É. A kísérletek alkalmával végzett szállópor- analizisek alább vannak felsorolva.) a kipuffogó-kamrából: I.. A vízvezetés a víztartó nyomócsövétől az új sikló zsompjánál ágazik ki. 1-93 1-82 1-31 l-07« SiO. ^ szöri kísérletezés után se volt kielégítő. •. 4-16 8-52 3-44 5-48« . 1-21 1 1 8 0-69 0-iO« . 1 méter átmérőjű függélyes csőben.--'»«..O. 1-17 2-30 2-39 1-58« -*4.4. l l > ű l£ .. 4 * _ a w i _ _ at*. (III. hol 1 m^ gázban 0-02—0-03 gr.. A Theissen-féle gázmosókészülék gáznedve- sítöjéhez óránként 10 m''.»f.^ . (IV. 20'69 33-65 17 35 21-43« al~^ . -h "-'. II. 65 mm. JSl^ iUíL ^.*-. .) ságú vaslemezcsövön át jövő gazáramra és a gázokat átnedvesíti.. kép. (I. if-fii 1>WL L * •j. elektromotor tekhez képest. (52 mm)...>*í . által szíjtransmissio útján hajtott. belső átmérőjű. kúpalakulag permetezőleg 84..a w f t . Ajv 2^ . mig a mi gáz­ gépünknél csak 0 heti megszakítás nélküli üzem van kikötve. i .._ 4-73 6 31 3-25 4' 02 « CuO 0-002 nyom O'Oö 0-05« PbO. . 300 Volt feszültségű. ^ _t*to Cl-'J' . FeO + Fe. A III. Í . ^ * 5 Izzitási veszteség 38-27 18-22 53-65 45-92« .) a ven­ tilátor előtti szelepházból vett próba.) az expanziós kamrából. . .. . 111. .• L .--aa*. A nedves gázok innen por a lapátokra rakódik le.Í^ÍP ^ ._. Ez a víz 3 darab csévéu vagy vízszórón át egy tágasabb 2-80 méter magas.._>aíi.. J^ _•' lífio. j CaS-_. 8-18 3 •81..X " ? * íífto ' _. J_ ._J*Jt.03 . _"** «e*e . 5-61 4-93 8-76 4-49« . metszet..

^c<^w*sfi*íj' %f*A:>v^^<u^J. Metszetek ktllönféle magasságban.Cjí y I. kép. . A lII. minőségű Tapadék tüzáUó tégla 85.lU ^™ -^. számú nagyolvasztó bélésfala a kitúvás után.

a száraz 798 m3 volt. O'OO méter széles és I'IO méter magas január hó 31-én olyan (körülbelül fél) terhelés­ Theissen-féle vízelvonó készülékbe. tás eredménye a követelményeknek megfelelt. hogy a torokzár emelökarj ára nagyobb az első könnyű adagok. sen a gázfúvógépház mellett egy bódéban állít­ A nagyolvasztó torokgázok analysise alább tatott fel. A kísérletek még folya­ A Theissen-féle gázmosókészülék ideiglene­ matban vannak. szállópor találtatott. számú nagyolvasztóból vegyes tüzelek mellett A Theissen-féle gáztisztítókészülék becsa­ vonatott el. (IV) jelű az V. onnan a sel tétetett üzembe. az alsó höhatály kalóriák­ felelő üzem tényleges teljesítése után vehető ban 871 h. fagyapotra nem tapadhattak és nem rakód­ mikor a szállított levegő mennyisége 922m3-re hattak le.. 729 mm. meg­ kalóriákban 880 h. mert a száraz szállóporrészecs­ Átvétel czéljából a gázgép perczenként 81 kék egyrészt csekély súlyuknál. mikor a fújtatás kezdetét vette. CH^ 0-12 0-13 0-07 0-07 « Ennek folytán eleget teendő a gázfúvógép 0 0-20 0-20 0-40 — « N 55-25 55-20 59-00 56-37« megrendelése alkalmával kikötött ama feltéte­ leknek. a következik.. czenkénti átlagos fordulattal hozatott üzembe. a gázfogókészütéknél vezettettek el és tése deczember hóban készült el. higanyoszlop a benne foglalt szállópornak teljes átnedvesí. délelőtt 10 óra tájban. számú analysisnél a felső höhatály csupán hat heti folytonos. Celsius külső léghőmértékletnél. E napon építése 1902. Az ötödik nagyolvasztó megindítása. a . fogattak fel. aztán víz­ ben álló nagyolvasztót ellássa a kellő mennyi­ záron keresztül a gazométerbe. az idáig jól működő belső torok- detét. Július hó 8-án. Az V. szakadatlan. barométerállás 729 mm. 11-20 9-80 11-80 8-60«/o úgyannyira. Ha ellenben a gázok nedvesek. hogy a gazométer előtt. ir. tése képezi. számú nagyolvasz­ tóból (II) jelű a IV. számú nagyolvasz­ tolásával.. 1906. Az üres adagok adagolása június hó zár felmondta a szolgálatot. CG. . a három nagyolvasztónak elegendő E gáztisztításnak alapját a gázoknak. mig július 2-án beadattak tatott. másrészt fordulattal járt... tehát mennyiségű. évi hosszú. miértis elhatároz­ 30-án kezdetett meg. A könnyű adagok olvasztó éjfél tájban rövid időre beszűntette- után nehezebb adagok következtek július hó tett. a gázok az illető nagyolvasztó tor­ scrubberek átalakítása és fagyapottali kitöl­ kán.. A gázgép próbajárata. melyek 21 q elegyből ellensúly alkalmazandó. IV. . 1 m^ Cü 27-68 29-27 25-33 29-83« nagyolvasztógázban O'Ol —0-0065—0-0056— H . rúgott. a szállított levegőmennyiség könnyen sikamló voltuknál fogva. kitöltött scrubbereknck azonban még vízel­ A hiitheti próbaidő alatt a gázfúvógép vonó. Az (I) jelű a II. perczenként 68 fordulat­ tító berendezésből kikapcsoltattak. 5-51 5-40 3-40 5-13« O'OOűl gr. e. számú nagyolvasztóból faszénüzem mellett vétetett. külső hőmér- akkor a lerakódás inkább bekövetkezik. kimelegítése június hó 26-án vette kez­ emelkedvén. a gázfúvógép próbajáratai 1906. légnyomás és 20 fok tisztításra szolgált scrubbereken átsiklottak. azért a tisz­ megszakítás nélkül. tal járt. évi június hó 20-ika táján bevégez­ esti 10 óra tájban az érczadag már 36 q-ra tetvén. A IV. III. tóból származik koksz tüzelőanyag mellett. mivégből a nagy­ és 24 q kokszból állottak. e. hogy mind a három üzem­ fagyapottal kitöltött scrubberekbe. évi január hóban megkezdődtek. a gáztisztí­ I. sék 18 fok Celsius volt. számú nagyolvasztó és tartozékainak 7-ig. nyomású fúvószelet szolgáltatott. 0"70 méter a gázfúvógép a hatheti próbaidőre. vagy szárító hatásuk se volt. hogy a gázfúvógép és tartozékai. a (III) jelű az V. jut be egy vaslemezből készült. Majd 89 per- az ott elhelyezett léczekre. szerelése 1905 november elején. gyaluforgácsra. 150—170 mm.. A fagyapottal ségű és nyomású fúvószéllel.. 125 A tisztított nedves gáz innen követetlenül át a szállító gépgyárostól a vasgyár részére.

az vízmedenczéjébe. jeléül annak. a gázmosótól a nagyolvasztó ennek ismétlődése megakadályoztassék. A vasköpöi'köló telep keresztmetszete. évi kek kéményei fölött repült a levegőben. a felé menő gázvezetöcsö elszakadt.tetett. a mi aztán kinyitva rögzíttetett. a gőzkazá­ nagyolvasztó külső torokzáró készülékének nok felé vezető gázvezetőcső elszakadt és szelepei. majd rövid másik az V. falazott Cowper-féle léghevítőkészülé. aztán lezuhant a gázmosókészülék tésének átadatott. mely a valószínű­ folyt délig. E két ember a gázmosó­ V. készülék tetején dolgozó két lakatos volt. kisebb explózió történt.126 86. A robbanás után a roncsok eltakarít­ órától 1 óráig szünetelt a munka. torokzár ellensúlyainak elhelyezése közben. Déli 12 itten volt. durranólég képződött. egy négy­ magas. számú nagyolvasztóban. Az új gázmosó. mert a robba­ agyaggal. biztosító szelepe eldobatott. számú nagyol vasztó július lakatos rendeltetett. . a január hó 13-án vette kezdetét. tattak. mégis torokgáz hatolt. csekély minnyiségü levegő hatolhatott be. a hová daczára a azonban nem állott be annál. vagy ott megszorult. azután a teljesen tönkre ment gázmosó ugyanakkor a gázmosókészülék tetejére két kikapcsolásával az V. vagy égő czigarettavégétől meggyúladt vagy a megvolt gázokhoz valamelyik nyíláson és oly nagy erővel robbant fel. leg ezigarettázó két lakatos belé dobott gyufá­ hogy a nagyolvasztóban vagy a képződött. A szerelés 1903. Délutáni 3/^2 órakor rendkívül erős és heves A gázrobbanásnak áldozatul esett négy­ robbanás halatszott. víztartó szekré­ durranó gáz képződött és meggyúlt. nemkülönben a mosó szekrény alsó része és a nagyolvasztó gázmosókészülékhez vezető fel-lemenő csövek felöli oldala kevésbbé rongálódott meg. mosót egészen szétroncsolta. különö­ készülék szelepei közül egy már a kis explózió sen pedig a négy kamara fedője teljesen szét- alatt felnyílt. kóp. egyéb baj nás a gázmosóban történt. hogy adélelőtti kis expló­ hó 26-án délután akadály nélkül üzembe helyez­ zió alkalmával elromlott vízvezetőcső kijavíttas. továbbá a függélyes központi gáz­ lezuhant. Az explózió arra vezethető vissza. egy ember a 45 méter kamarás gázmosókészülék helyett. Hogy nyét eltorzította. számú nagyolvasztó torokhidjához időn belül befejeztetvén. ronesoltatott. az alsó tisztítószelepei kinyittattak. levegővel összekevere­ ennek utána a munka akadálytalanul tovább dett. hogy a durranógáz illetve vasdarabbal alátámasztatott.csövű új gázmosó készült. csövek és a gázmosókészülék megrázkódott. a megrongált gázvezetőcsövek kijavít­ ellensúlyok elhelyezési munkája folytattatott. a gázmosó­ éreztéri védőfal felé néző gázmosórész. hogy a gázvezető­ kinyitott szelepeknek. a gáz­ vezető csőnek felső szelepe. jától. sék és a vízpermetező bebocsájtó szelepének forgató kereke a szeleporsóra ráerősíttessék. daczára annak. a gázmosó rendelte­ vágódott. de ekkor az tattak. kik hogy a fúvókas nyílásai be voltak tapasztva a robbanáskor szörnyet haltak. hogy a gáz­ át.

egyvágányú. A fekszik. A siklón az állvány­ ből készült. és V. A nagyolvasztó­ •i csille súlya _. A sikló 1906 nagyolvasztó torokszintjén (II. . szélessége 100 mm.. E csövek közül kettő-kettő van befogadására. hajlásszöge 27 fok. 42 periódus és 810 per- nak torokhídja éppen a mostani sikló fölé lesz czenkénti fordulat mellett. felül biz­ méter. mely lebontott és felépítendő I. vagyis több szintet. négy csille van beállítva. így az új sikló o szintek bontatott. 16 lóerő vivőé röO méter. Összes költ­ siklónak a 20 méter magas. czéljának többé azért se drótkötél vastagsága 25'3 mm. bármelyike között közvetíti a forgalmat. megmunkált fogakkal bir. mely kézzel és lábbal hozható működésbe és Az lB93-ban épült anyagfelvonó sikló csupán mélységmutató haranggal van felszerelve. a gyár elején került üzembe. A sikló gépházának födele 1905-ben tüzőr- Az áthelyezett sikló a régi sikló és a régi toronynyá alakíttatott át. ezértis a siklónak áthelyezése vált kívül az egész berendezést. nagyolvasztók 85 méter. Az új sikló.. mely­ tosító szeleppel ellátott csövén át izzó vaskő-. gelyek aczélból vannak. hossza is. vagy V. a drótok száma 648. számú nagyolvasztó­ 300 Volt feszültség. mert a faszenes nagyolvasztók erőssége 0"5 mm. utána robbanás történt.. a Martin-kohó melletti szab­ gyárnak legmagasabb pontján fekszik. gálja. ennek 7"8<t méter széles.. által ketté metszeni. illetőleg valamennyi szintet kiszol­ Adagzuhanás és robbanás. egymással ugyancsak 2-20 méter átmérőjű. A sikló villanyos hajtásra rendeztetett be. ellensúlykocsihoz tehersúlyok . melybe kocsi jár fel és alá. ellensúlyos. 18 « 2 méter. magas. melynek át­ anyag gyorsabban legyen a waggonokból mérője 550 mm. . A sikló hossza 70'80 a központi gázfogó függélyesen álló. szintig alagútban halad. felé vezetőé 168 méter. hogy ne kelljen között. 127 A gázmosókésziilék egy 8'20 méter hosszú. a csapágyperselyek bronzból készültek. a gázmosótól a léghevítökészülék szállítósebessóg másodperozenként 1 m. ]"2() méter magas. honnan ványos vasúti vágány meghosszabbításában az egész vasgyár és a város áttekinthető. . 16—28 « tól a gázmosóig terjedő csővezetés átmérője az állványkocsi súlya . még pedig a teher egyik részének ellensúly- Minden cső el van látva Körting-féle vízper­ lyal való kiegyenlítésével.és ellenkerék is. sége az átalakításnak 6000 K. 14 m. váltakozó áramú. A ten­ kokszrakodó csonkavágány építtetett. A fala­ össze (III. e mellett a A motor háromfázisú. rövid időn belől a IV.. hosszú 2-60 méter széles. vízzel telt medenczéböl áll. szükségessé. A sikló a II. este 6 — 7 óra mi azért rendeztetett így be. egyenként 2'20 méter átmérőjű. vagyis a IV. közepén egy pár 760 magas csőből álló tulajdonképpeni gázmosó mm. 33 q Hogy a felső ércztérre vasúton érkező tüzelő­ A vitla egy hajtókoronggal bir. e kettő között a szintkülönb­ zott rész a túzörség elhelyezésére szolgál. a 1902. nek nyomtávja l-6ő méter. faszén. szint). 26 q kétszer kénytelenek áthatolni. számú nagyolvasztóban nagy­ afaszenés nagyolvasztók torokszintjét bevágás mérvű adagzulianás... A vitla fékkel van ellátva. a mótorkerek nyers bőrből való és mint az tóban köz vetetlenül felhasználható. mert a sikló a vas­ kazánház között. A a három faszenes nagyolvasztó kiszolgálására két darab vezetókorong 300 mm. a ség 2()VlO méter. az alsó gyárudvart az Erdélyi bánya­ toronynak falazott része 3 m. 16 lóerőt fejt ki. ezenkívül a gázok a vízzáron is nettosúly. vaslemez­ nyomtávja r06 méter. a régi sikló pedig szét­ alsó udvar I. a gőzkazánokhoz erőszükséglet _. súlyúak._. számú nagyolvasz­ sel. azonban megállóhelye van a favázas részen a gyári óra van. hídfője pedig ennek helyére Ganz és Társa szállította az állványkocsin építendő. az V. melynek táblája 2'80 méter a négy. szint). a csillék 400 és 700 kg. metezővel. évi deczember hó 22-én. a fölötte vasút és a pörkölöpestek torokszintjével köti levő lavázas résznek magassága 4 m. fabélés- kiüríthető és a IV.. a drótszálak felelhetett meg. és V... elhelyezendő.. szint. átmérőjű.. torokszintjére fognak felemeltetni. nyomtávolságú vagánynyal. a lévén használható. 080 méter hosszú csődarab által összekötve.

A III. .128 87. szánul nagyolvasztó keresztmetszete. kép.

hogy a nagyobb szint­ áramlani. hosszú. szolgál. eskütéri Dunahíd. nagy­ olvasztó adagolókészülékének tölcsére. ettől kezdve fokozatosan emelke­ dik 11'70 méterig. más- a gyűjtőmedencze a fúvókas­ nyílások kétharmadáig egészen befagyott. a A boósi üt mentén. számú nagyolvasztó feltllnézete és alaprajza. 1902-ben. Hogy hasonló adagzuhaná­ sok és exploziók esetleges elő­ fordulása esetén a munkások testi épsége és életbiztonsága.-ig terjed. hét munkás súlyos égett sebet tár és rudvasraktár építtetett. a budapesti eskütéri Duna- olyan félelem fogta elő. a feltöltött föld össze­ A nagyolvasztó középponti gázfogó D csö­ tartása és a mozdonyjáratok okozta nyomás vén esetleg kivethető izzó anyagok ellen a felfogására erősebb falazat építtessék. fent 0-60 A szertárépület.-töl 8'20 m. az V.. az új hivatalház valamint a kitódult és a tűzeső által meggyúj­ közelében. a vasúti átjáró­ zett vaslemezfödél is. Ez a fal a bányavasút állomásától indul ki. magára maradt. hogy teljes Boóei útmenti támfal. vastagsága lent 0'60 m. E sodronyszövethálóhoz csatlakozik még a 175 m. 129 mészkő. 23-án.. hogy nem mertek a híd hídfőin létesített raépítményekhez. befagyásától kellett tartani. a kívánalmaknak megfelelő új szer­ tott torokgáztól. egy görgönyéken for­ gatható. A III. mely összesen kapott. mely toiokszint fölött kifeszített sodronyszövetháló ezenkívül a vasgyárnak kerítését is képezze. a mennyire csak lehetséges. mitől meg nem felelvén.és faszénből álló. mely idő alatt a fellépett der­ mesztő hidegben annyira lehűlt. 220 nagyolvasztóhoz közeledni. stöbb mint két hétbe került. Terméskőből és salak- alkalmával épült. magas . ben is igen szúk helyen. kis méreteinél és a vasgyár koczkából vakolatba van rakva. sz. magasságra vezeti el. E sajnos baleset után a munkásokat 1903 tavaszán. mig túrliető üzembe ke­ rült. kép. magassága 19'4 m. képet). melyen az adagoló csillék számára hat darab BB lemezajtóval elföd­ hető nyílás van. nál 0'30 m.1 vas- lemezköpenynyel vétetett körül (lásd a 81. belehalt. mely a vasgyár keletkezése m. hogy a kisebb- nagyobb robbanások vagy adag­ 88. sz. az adagolóhíd fölött elhelye­ az út lejtése szerint különböző.-ig. már állomásától egyrészt a pörkölőpestekhez. kik közül három az égési sebekbe 25. Szertár. hosszú. megóvassék. Másnap. zuhanásfolytánfelvetett Ckülső torokzáró harang alól kitóduló gázt nem engedi részt az új siklóhoz kiépítendő vágányok szá­ a torokszint munkaterén levő munkásokra ki­ mára szükségessé vált. az olvasztó egészen kocsirakomány nyersvas szállíttatott. Ennek a lemezköpeuynek hatása abban nyilvánul. az átlagos magasság 5 m. mely a kidobott anyagot felfogja. az út mentén halad. a külön­ honnan már a munkásoknak nem ártalmas.-től 1-60 m. mely ajtók ada­ goláskor félrehuzatnak. hanem 2 m. az Erdélyi bányavasút mint a nagyolvasztó ismét megindíttatott. felső síkján a 17 . különbségek megszüntetése czéljából.209 K 01 fillérbe került. 2 m. valóságos tűzeső fokozódó szükségleteinél fogva czéljának többé dobatott ki és hullott alá a torokszintre.

a feljebb fekvő hámor­ nál eszközölt duzzasztás miatt nem kapott elegendő vizet. Mint már a «Vízerő» alatt említve volt. a csatorna feneke 0"30 m.543 K ben maradt kevés víz egészen megfagyott. 6000 K-ért szintén megvásárolt Kuli- govszky József-féle házas telken épült fel a sze­ kerészét elhelyezésére szolgáló épületcsoport. illetőleg az utolsó csatornarészletbe való beve­ pestekhez vezető vasútnak és a pörkölök mel­ zetése. a vasgyár A gyári csatornahálózat. azáltal.és keletkezésekor épült. sz. mely a vasgyár nagyolvasztói és gőzkazánjai pedig hűtő. csappant vízmennyiség ráfagyott. magasságra emel.r vakolatba van rakva.. nagyolvasztó gázmosója. illetőleg az istállónak és kocsiszínnek eliielye- zése czéljából. által czéljának már meg nem felelt. fenékjég képződött. illetőleg belső világa TTÍ' •FEI 1'50 m. ezzel a tisztviselői lakások száma is emelkedvén. 24 fillérbe került. melynek.. Bordeaux Pálnénak a vasgyár közelében levő háza és telke egészben 9704 K 25 fillérért megszereztetett. nált víznek a Sugárút mentén a Csernába. a megváltozott viszo­ tápvíz nélkül maradtak. 1904-beu elhatároztatott. az egész tárafal összesen 19. E szempontból 19ü3-ban 3(55 folyóméter hosszú falazott és boltozott csatorna építtetett ki.. 1905-ben a pörkölö. kép. tése. a városban fekvő Benkő-féle és a Muresan Antal örökösei által birt lakóház és belsőség megvásároltatott. Etelken és a szom­ szédos. Erre azon körülmény késztetett.8. lyes. az oszlopok mindenütt ócska pálya. az elhasz­ emeltetett. a fala­ zat és a boltozat vastagsága 0'60 m. hogy a vasgyár további terjesz­ rÁ -T^ Hí kedésének útja ne vágassék és a gyárterület­ ből tiszti lakások építésére terület el ne fog­ laltassák. nemkülönben a gyárban levő csatorna­ letti vágányoknak felemelése miatt. a mi különösen télen volt veszé­ 89.. mm vastagságban kiburkolva. Nyáron kis vízállásnál nyok és a nagyolvasztók számának szaporítása is gyakran volt a duzzasztás okozta vízhiány . Házas telkek vásárlása. magassága a boltzárig TSO m. hogy a vasgyár számára szekerészét rendeztetik be. ván.000 K-ért megvásároltatott.130 kezdőponttól 50 m. melyre a duzzasztás után felülről jövő és a hideg miatt különben is meg­ Gyári csatoriiázá. A III. a támfal hálózatnak a szükségletnek megfelelő kibőví­ nagy része is 0'15—1 m. A vasgyár bővülése és fejlődése folytán a tisztviselők száma szükségképpen szaporod­ t-Tr. hosszúságban léczkerítés. hogy a gát fölött és a vízvezetés­ tetett fel. hogy a vasgyárnak a zalasdi patakon levő vízgátja és az ezzel kapcsolatos vízvezetés. hanem azontúl két vízszintes gerendából álló korlát szükségessé vált a nagyolvasztóktól. a csatorna szélessége. salakból \ ^ ^ . a zalasdi (ohábai) hámor vízjoggal és a hozzá­ tartozó (2 hold 890 négyszögöl) ingatlanokkal együtt 34. sínből vannak készítve.

OÜO K 1905. « 249. hevítökészülékek és pör- kölőpestek szaporítására 600.658 K oly formán. kép. melyről már Cíovasdia alatt volt szó. magas­ ságra emeltetett. hogy e Ezért is az 1904-ben épített 8 darab pörkölö­ pénzösszegből kiépítendő: pest fölötti híd 1905-ben 1 m.000 « 1907. Vajdahunyadon 36 darab pörkölőpestnek lett volna. vel a fentebb említett vízhiány meg volt leg­ építtettek ki és adattak át rendeltetésüknek. sz. miről alább a III. a rendelkezésre álló és a hányókon levő nagyobb.945 K-ért egy kisebb Cowper-féle aprószén és szénpor teljesen le lévén fog­ léghevítökészülék lesz 1907-ben kiépítendő. « Pörkölés nagyolvasztógázzal. meg az eddigi szerkezettel. a hídon pedig vasút van fek­ egészítésére 14 milliókor. II. l-il. 1906. és V. a már meglevő 12 darabbal szekrény térfogata az előbbinek felére szállít­ együtt. E 60Ü. Vajdahunyadon 159. azonban kevésbbó volt veszélyes 1904-ben 8 darab pörkölöpest építése véte­ mint télen.827 K költséggel egy mára. sz. tók léghevíiőkészülékeinek összekapcsolása. se készülékeivel. « 16 « « A már üzemben levő 20 pörkölöpest szá­ 4. a pörkölőtelepen. nagyolvasz­ magasságban volt a pörkölöktorokszintjefelett.kölöpestekhez tolt csillék nem fértek el. összesen 20 darab pörkölöpest volt tatott le.-czikkel az állami vasgyá­ A pörkölöpestek fölött öntöttvas állványo­ rak berendezéseinek tökéletesbítésére és ki­ kon nyugvó híd. 1905-beu 12 darab pörkölő építése kezdetett Léghevítök és pörkölök szaporítása.OOO K-ból több évre felosztva rendelke­ zésre állott : 190i. 90. A vajdahunyadi IV. mikor a vasút költséggel. üzemben. öovasdián a máso­ dik vascsöves léghevítő- készülék. melyből a vajdahunyadi vasgyárnak lég. 1904. óvben 8 darab pörkölöpest 1905.730 K vasárnap vagy ünnepnapon át. évben .. évi XlV. az úgynevezett pörkölőtelepre.000 « A már említett pénz­ összeg. sz..-röl 2 m. « 12 (. a mennyi­ az eddigiekkel egészen azonos szerkezettel. sz. 131 érezhető. és III.. A vízgyűjtő­ így 1905-ben. « 120. 8612 K pénzösszeggel. nem közlekedik. hitel engedélyezte­ tetve. illetőleg ennek évi részleteiből ki volt építendő: 1. nagy­ annyi vaskő nem volt elhelyezhető. magassága annyival csökkentetett. 2. « 90. így a híd alatt se a szénporral az egyes pör- az I. lalva. Ez okból a megvásárolt hámor víz­ tett munkába. a pörkölök számára elegendő 3. 70. Ez a híd idáig csak 1 m.t.000 K jutott. alább nagyrészben szüntethető. nagyolvasztók léghevító. csillék kiüríttetnek. melyek a már meglevő pörkölö- gátja oly módon alakíttatott át és duzzasztó pestek mellé. a többi pörkölöpest nagyolvasztó gáz- 17* . 88. a mi olvasztó újbóli bélelésénél lesz szó. Az]ö04. melyen az Erdélyi bányavasúton érkező tett. kiépítésére 271.000 « 1906. A 111. nagyolvasztó gázmosójának felülDézete.

mennyezete 15 cm. Ehhez csatlakozik a vízszintes gázvezetőcső. az egy-egy sorban levő pörkölöpestek tagsága 5 mm. onnan kézi erővel tolatik tovább az nyílásokkal van ellátva. a közös gázvezetőcsatornák számára. közte levő finom földesrész. a tüzelőanyagtól melybe a gázvezetöcső fektetve van ós még eltávolíttassék. Ez a földalatti falazott gáz vezetőcsatorna és gáz vezetőcső. illetőleg 6-55 m. magassága E költséges és meg nem felelő felvonás he­ a boltozatig 2 m. A csatorna két mint az már említve volt (86. szélessége 1'80 m.. vagyis a pörkölötelep keskenyebb udvart határoló támfalig terjed. mig maga a füg­ gélyes gázvezetöcső. e fölött föld. títónyílásokkal van ellátva. fektetendő lesz. E czélból az ösz. megsziikített csőtoldaton. csilléstől együtt kézi villával hú- búvólyukakkal és a pörkölőpestsorokhoz vivő zatik fel a nagyolvasztók torokszintjéről. a támfal mentén haladó nagy. lyett még ez évben géperő fogja a faszénport. Szénporemelö és rostáló.. mely tisztítás czéljából megfelelő és faszénpor. az érezhúzó szint A gázvezetöcső belső átmérője ]-2ü m. illetőleg apró faszenet emelni.-rel magasabban fekvő pörkölőtorok- az összekötőesö elhelyezésére. kiképezve. kóp számú nagyolvasztó torokzáró késztUéke. a támfalban homlokoldala mentén. hossza 3-1-80 m. E főgázvezetőcsatorna egyes pörkölőpestekhez. már a pörkölök építése alkalmával. nyílás hagyatott. a nagyolvasztók gázmosó­ készülékeitől.. pörkölőtelep keresztmetszete). rostálni.és salakfeltöltés alkal­ E közös gázvezető csatornákra merőleges mazva. Az eddig üzemben levő 91. e függélyes cső végén. A vaskö. egész hosszában ki van építve szes pörkölöpestek mentén. Az építés alatt levő szénpor- .tsá tüzelésre volt berendezendő. a boltozatban szintre. hosszban. közös gáz- vezetővel nyert össze­ köttetést. sz. Itt van a vízszintes gázvezető­ csővel a függélyes. hogy a tulajdonképi)eni faszénpor és hanem csak 5625 m. a Cowper- féle léghevítök és a gáz­ gép felé.. évben építtetett ki. melyen a vízszintes gáz­ vezetöcső áthatol. falazott főgázvezetőcsa. valamint az utóbbinak elhelyezésére szolgáló csatorna 1905. közös gáz­ felében széthasított tölgyfagerendából van vezetőcsatornák építtettek. a tám­ fal magasságában lefelé haladó gázvezetőcső ösz- szekötve. oldala falazva van. de a csatorna. egyúttal pedig mely idáig nincs teljes hosszában készen. a szállópor lebo- csájtására. a vas­ alatt. vastag. E vízszintes cső a felső és alsó gyári irányban. szelep van készítve. kép. 20 pörkölőpest számára szükséges apró faszén torna épült. biztosítószelepekkel és tisz­ számára.

melyben a paternostermu van el- szállítószalagra. dobjainak távolsága középtől középig 9'80 m. hosszú. rostálókészüiékból áll. világa ez: hossza 10 m.. 133 rostáló és szénporemelő-berendezés.. széles akna. melynek hossza körülbelől helyezve. szélessége 4'80 tömedenczéhez csatlakozik a 3-00 m. A gyúj- 92. m. A gyűjtőmedencze belső A medencze fölött favázas épület áll. szilmu nagyolvasztó. melynek magassága val elzárható nyíláson at jut a szénpor egy 6-985 m.^ ebból ]'2 darab toló­ r20 m. .. mélysége 6'ő0 m. szíj­ nevezett gyűjtömedenczéböl és az emelő. kóp. az úgy­ egyforma a gyűjtőmedencze hosszával. A megrokkant IV.

^^jÉ^m . . kép.134 93. ^^^^BHiBH^ • ..'f««ii -::•••• j. büloldal). kúp. A vnjdahunyadi vasgyár látképu észak felől (1.. ^^^^"^^•r. Nagyolvasztók. - _.. ~^''^^^HE' HHHÉj^Aj^^i HRinHSK^^^^'ív?: ' 9i..

8 6 5 kilowatt erőfelvételü. a tartóba.95 Az emelő. a rostán át nem esö faszén A gépházban van elhelyezve a motor. a paternostermü és a rosta nem használható szénpor és a földes részek 10 lóerejü. az egész emelőmagasság körül­ nagyolvasztó auyagemelőkészülékének volt belül 26 m. A torony hossza 4'46 m. A gépház alatti emelőtoronyban a A szállítószalag. 1. jobboldal)..ö'őO m. fölé.. a többi rész magyar gyárak­ kerül. k. tán áteső por és földes részek vasúti kocsiba az e felett levő gépház magassága 4'50 méter. magassága 16'50 méter. hossza ()'2. a meden. A vajdahnnyadi vasgyár látképe észak felöl (1[. a ros­ szélessége 2'7ő méter. A paternostermü alsó és felső gépgyárában és Zólyombrézón készültek.335 m. szélessége . paternostermü hajtódobja. államvasutak aknájába kerül. garatja és a szén. onnan tölcséren át vasúti kocsiba hull. mely az országban nem gyártható. s^árau egymástól. ebből áramra és 42 periódusra szerkesztett elektro­ tölcséren keresztül a vasúti kocsiba hull. 95. A rostán át nem hulló apró­ perczenkénti fordulatú. egyik alkotórésze. hullanak és azzal együtt a hányóra tolatnak. denczéhez tolatik és ott kiüríttetik. de ott fölöslegessé válván. mely a Magyar Siemens- A faszénpor és aprószén a szénpajtákból és Schuckert-müvek marcheggi gyárából szerez­ a szénlerakóhelyekröl csilléken a gyüjtöme. tetett be. honnan a pörkölöpestekhez tolatik el. A paternostermü fölemeli a szénport a dob ide helyeztetett át. honnan garaton át hull a rostára. A többi berendezésnek azt a részét. ez a torony a IV. szintén ez czéböl a 12 nyíláson át a szállítószalagra a gyár készítette.és rostálókészülék az emelötor. a paternostermü ban. egyes alkotórészek a m. motor által hajtatik. A darabosabb. porrosta. melyen tovább vitetve. dobjának középvonalai 25. 1220 gyűlnek össze. 320 Volt feszültségű faszén az emelőtorony melletti tartóba. A . kép.j m.-re vannak nyon van elhelyezve.

hamutartalma 10—10-08''/o. mit az V. nagyolvasztók torokszintjére vezető Kísérletek lupényi kokszszal. melyek közül 3 vágány a A Martin-kohó 1904. összesen 1382 folyóméter 14-12''/o. 23-() kg.'„. A vágányok fektetése az mozgott. lO^/o lupényi koksz vágány bonyolítja le a felső gyári udvarba egészen jól felhasználható. daczára az 5 pár új vágánynyal. hogy a hozagmészkő a vaskömennyi. mely tartalma 2-88—3-19%. a kirakás a építésére 13. évi deczember hóban. régi vágány számbavételével. nagyolvasztók számára kokszot és faszenet le­ rakni. tása képpen újabb faszén.136 szénporemeló-rostálókészUlék és az ennek a nagyolvasztóban azonnal felhusználtatik. nagyobbrésze való lerakásra szolgál.'N^'-1>'^'^-'*^'^--*^'' 1— . folytvasingot keresletének csaknem egészbeni de ebből két vágányon közvetlenül is lehet a megszűnése miatt beszüntettetett. évi október hóban. összesen tehát nagyolvasztókhoz lehetőleg közel történhes­ 32. sék. három héten át. a kísérletek 80" „ karwini és 20''. Szürke nyersvastermelésnél a nyers­ ki.g>3i 96. felemelése is. mozgatására szolgáló motor beszerzése.. a kira­ való gyújtőmedencze és sínvágányzatok meg­ kási költségek apasztassanak.<t' II j3w>lt_«_'.és kokszpajtákba való berakásra szolgál. kép. a szén. A vajdahunyaűi vasgyár látképe dél felöl. közben fekvő elágazása A vasúton érkező üzemi koksznak és faszén­ csupán közvetetlenül a nagyolvasztók számára nek csak kis része kerül pajtába. engedélyeztetett. / i -T Jtvy. sz.. irányuló forgalmat. a tása és felállítására 18. vágánynak a és i-jelü. szállí­ hogy ez a felhasználás megkönnyíttessék.008 K 51 fill. sz.'o hosszú. vágányok kiépítése vált szükségessé.a lupényi koksz kén­ E czélra 60'000 K engedélyeztetett. de fehér nyersvasgyártásnál a meg­ Erdélyi bányavasút által foganatosíttatott. és V. a hozzá­ vasúti kocsik kiürítése gyorsíttassék. nagyolvasztóban kísérletek vitettek elősegített a III. sz.és kokszlerakó-vágányok. a vajdahunyadi vasúti állomástól a IV.és kokszlerakó­ lupényi koksznak részbeni felhasználásával. folyométerenkénti súlyú vas­ lupényi koksz adagolása mellett vitettek pályasínekkel biró új lerakóvágány építtetett keresztül.96(5 K 58 fill. Ii'1^-. a már meglevő 3 pár annak. számú nagyolvasztónak az keresztül. mig 3 vágány és az úgynevezett II. .041 K 93 fill. Tekintettel ama körülményre. szabványos vasútból kiágazólag és folyta­ 1904. Faszén. hogy előbb említett két nagyolvasztó szintjére való a karwini koksz kéntartalma ()577—0-645<'. melyek egymásközt 7 darab váltó által vas kéntartalma a megengedett határok között vannak összekötve. hamutartalma 1()'63— összegből 5 pár. immár 8 pár ségnek SO^o-át tette ki.Ezzel engedettnél magasabbra emelkedett.

) egy kocsirakomány ződött. kényszeríttetik. a IV. sz.faszenes nagyolvasz­ a külsőé 14 m. nagyolvasztó torokhídjáról terveztetett. a III. körülbelöl 503 q. sz. nyitható szeleppel engedélyeztetett. aztán Vajda. sz. mig a többi sértetlenül állotta nyen összetörtek volna. rajz. Ez a szállítmány Vajda- 1905 tavaszán egy waggonrakomány apró huuyadra igen jól megérkezett. A III. 18 napon át a júniusi meleg tavaszi ebből a nagyolvasztóbani magatartására és nyári napon száríttatott. tatott Tatabányára brikettezés végett. A nagyobb cső tetején víz­ Ugyancsak a IV. de a két waggon vas­ így a kísérlet csaknem eredmény nélkül vég­ köböl csak (9990 kg. melyben lefelé séges tartóvasgerendákkal. alul megszűkülő. (i mm. barnavaskö-brikett pörkölésnek vettetett alá brikettezésnek. A III. a két nagyolvasztócsoport gázvezető. a gáz­ tónak a kohószinttől a torokig terjedő rácso.) Ebből kifolyólag a nagyolvasz­ olyan nagyságú ferde állású csövön át. ezáltal jobban meg­ forrószélvezető csöveivel való összeköttetésére. sz. a nagyobb csőbe kerül. magas. nagyolvasztó nem szereltetett fel csövoinek összekötésére 70-729 K 27 fill. sz. A brikettezéshez a szeszfözésnél származó A pörkölt 2880 kg. 2 m. a gázvezetőcsöveknek felállítá­ Osszekötőhid. barnavaskö-brikett. számú nagyolvasztóba adagol­ útján gondosan összekevertetett. függélyes. sz. ková­ márczius hó r2-én kelt. nagyolvasztók szórók vannak. pénzügyminisztérium 1904. mert ezek vált. a már hosszabb idő óta van beállítva. jövő gázt. kir.és gázmosó­ készülékének. és 88. semmiféle következtetés nem volt vonható. évi vastagság. az adagolósziiit. üzemen kívül álló III. a 2800 kg. a többi pörköltvaskőtöl nem volt meg­ miatt állítólag a brikettsajtó hengerei köny. számú csoltvasból összeszegecselt vízmedenczébe magas rendeletével. lecsapják. a gáz ugyan­ nagyolvasztó. és I. és V. en­ külön torokhíddal. különböztethető. Ebből a Aztán az 5740 kg. azaz oly kevés volt.. 1 '20 m. a kőszén tatott be. mindkettőnél (1 mm. 3'50 m. A m. a fal­ deltetettmeg. sára. ellátott szárazon tisztító csőből. a borsó és mogyoró vetetett alá. de mennyisége két rendes adagra brikettsajtón tojásaluku és nagyságú briketté se volt elegendő. pátvaskő-brikett és a két waggonrakoraánybói csak a poralaku vaskó 4250 kg. a szük­ kedve. illetőleg átnedvesítik. A nagyolvasztó gázfogójától tónak újbóli felépítésére.) olvasztó közötti torokhíd felállítása enge­ E szerkezetek közül említésre méltó a gáz­ délyeztetett. sz. vastagságú. mely egy belső. k. nagyolvasztó gázfogó. tisztítják. oszlopokkal. lapátolás 5880 kg. egyforma magasságú IV. (87. brikett került ki. az halad és iránya a kisebb cső külső kerületén az oszlopok öntöttvassaruival. alkalmazott 7 darab karima miatt lítjában súlyban.. II. átmérővel biró vas­ gépgyárában. mely. rajz. hogy sajtoltatott. mind a kettő 1 m. hanem adagolása a vele gedélyeztetett. államvasutak budapesti rőjű és egy külső. A híd hengereltvasból van össze- 18 . a belső cső magassága 12-40 m. helyszíni Lzereléssel együtt ren- lemezcsőből áll. hol felemel­ zatos vasállváiiyzata. melyek a kisebb csőből fölfelé léghevítökészülékeinek. sz. hunyadra szállíttatott. k. 137 Érczbrikettezés. a m. ' • a III. számú nagyolvasztó megújítása. ki a pörkölést. és 90. egyúttal magasbbítá. mosó belső kisebb csövébe jut. A III. belső átmérőjű. és zeg-zúgos irányba gépgyárában megrendeltetett. de pörkölés alatt 25—22»'„ porrá nagyságú darabok kirostáltattak. miértis a két nagy­ Gázmosó. illetőleg a benne levő szállóport nagyolvasztók léghevítókészülékeivel. államvasutak budapesti mindannyiszor megtörik. lemez" sára és részbeni átalakítására 136"799 K73 flll. 103'566/1903. átmé­ kötőhid a m. összesen lyel a brikettező vaskőpor leöntetett. az érczbrikett pátvaskő és egy kocsi apró barnavaskó szállít­ a szállítás által nem szenvedett. pátvaskő-brikett és czefre használtatott kötőanyag gyanánt. sz. Az egészen vasszerkezetű ossze­ mosókészülék.. (89.

138

szegecselve, támköze 12-887 m., a szegecselt cséren levő anyag a nagyolvasztó belsejébe
tartó hossza 13-472 m., magassága 1 m., hull alá; ekkor a BB rudak segélyével fel­
6 0 X 6 0 X 8 mm. szögletvasból készítve, az emelik a C tölcsért; ezzel a torok teljesen el
egymástól 1-70 m. távolságban fektetett két van zárva.
hossztartó és az összekötörácsozat alsó szer­ A most említett kettős torokzár emelésére
kezetű feszítőmű. A híd egész súlya 113 q, a és sülyesztésére villamos adagolókészülék ren­
hídpálya hossza 9-31 m., szélessége 370 m., deltetett meg a Magyar Siemens-Schuckert-
két vágánya, a vágányok nyomtávolsága 760 müveknél. A berendezés két elektromos mo­
mm., a két sínpár távolsága 500 mm., a sínek torral kapcsolt vitlából áll, melyek egymás
folyóméterenkénti súlya lő kg., a sínek között mellett vannak elhelyezve, így mindkét harang
5 cm. vastag tölgyfapadló-burkolattal. egy helyről szolgálható ki. A vitlák kötélátté­
tel segélyével mozgatják
Métermázsa
850.000
a harangokat, melyeknek
L mozgása önműködően ha-
m
800.000

fk
~}' ^ — zésére tároltatik. A gépezet féke­
750.000

;00,000 ^p 1'/rA
^ y/A
y/M szolgál.
két mágneses fék
A motorok, con-


(iüO.OOO
y//.
w.
trollerek por- és vízmen­
600.000

%^ tesenzártak, a vitlák csa­
Ö50.C00

% ^ W/ varkerekei és végtelen
ÜOO.OOO í^^
Úfm csavarjai zárt olajfürdő­
^^^p f^
460.000 Z^^/ M 'M ben mozognak. Tartalé­
400.000 /É ^ ^ ^
y, %, kul mindkét harang szá­
3,"i0.000
^^M
300.000 á y ^

F
mára egy-egy kézi vitla
alakjában van gondos­
250.0U0

200.000 <^^
á
y ^
^ '44^
%%
kodva, vagyis a két ha­
150.000 mmw/y
M
''///'//^^(yjo^^
^ %
rang mozgatása, bár
hosszadalmasan, kézi erő­
lOO.QOO
ÉP ^ %
vel is eszközölhető. A vil­
30.000

i 1 i WM'^'SMMmmmm¥Mm á
0
ISHi 18SU 183-1 1899 1U04
lamos áram a turbinaház­
tól, a gázfúvógép felé
vonuló csupasz vezeték­
97. kép. A vajdahunyadi iii. kir. vasgyár nyersvastermelése 1884—1905. ből, pánczélozott ólomká­
bel segélyével vezettetik
Torokzár. a motorokhoz. Az összes vezetékek és áram-
A torokzárókészülékliez tartozó ('Jl. sz. rajz. vezetőrészok a leggondosabban szigetelve és
A III. sz. nagyolvasztó torokzárókészüléke) burkolva vannak. Az egész berendezés a torok-
1 darab négy részből álló külső harang, 1 darab szinten létesített kiugrásban van elhelyezve.
vízzárral ellátott Parry-féle tölcsér, továbbá a A két motor teljesen egyenlő, asynchron-forgó
hozzátartozó két darab kétkarú emelőgém csap- áramú, csúsztató gyűrűs fegyverzettel, 330
ágygyal, sülyesztővel, lánczczal, teherhordó Volt feszültségre,42 periódussal, 1220 perczen-
gyűrűvel, a m. k. államvasutak gépgyárában kénti fordulattal, egyenként, időközi üzemnél
megrendeltetett. •1'2 lóerőteljesítménynyel, szabad tengelyvég­
Az adagolásnál először a D harangot emelik gel, por- és vízmentesen zárva. A harang eme­
fel és beleszórják a szállítócsillékből az elegyet lésének, illetőleg sülyesztésének sebessége
vagy tüzelőanyagot, úgy, hogy ez az anyag az másodperczenként 0-12—0'14 m.
B helyet tölti ki. Ezután leeresztik a D haran­
got. Mikor ez is megtörtént, a BB rudakon Szerelés, építés.
függő V tölcsért, mely idáig az anyagot tar­ A nagyolvasztó vasállványzatának szerelése
totta, eresztik le, minek következtében a töl­ 1905. évi február Jió 28-án kezdődött meg,

139

márczius hó 20-án, a III. és IV. számú nagy­ vasabroncsokkal sűrűn össze van foglalva.
olvasztó közötti összekötő hídnak szerelésével A fenékkő 300 mm. magas vasgerendákon
fejeztetett be. nyugszik.
A gázfogó, gázvezetö csövek, a gázmosó- A nagyolvasztó faszéntüzelésre, napi 6 wag-
készülék, a hideg és forrószélvezetó csö­ gon rakomány, vagyis évi 210.000—220.000 q
vek szerelése április hó 4-én vette kez­ termelésre vau szerkesztve.
detét, szeptember hó 12-én pedig
a már meglevő, a többi nngy-
olvasztóklioz tartozó vezetésekkel
való összekapcsolással befejez­
tetett.
A nagyolvasztó felépítése 1905.
évi április hó elején kezdődött meg
és maga a kibélelés július hó végén
befejeztetett, mikor is a szerelő
és elhelyező munkák vették kez­
deteket, melyek az év végéig tar­
tottak. A nagyolvasztó fenékköve,
medenczéje, nyugasza oberbrizi,
iiz akna zsaluzsányi tűzálló téglá­
ból készült. Egyáltalán az a kibélelő
anyag használtatott fel, a melyik
1902-ben az 1. sz. nagyolvasztó
felemelése, átalakítása, illetőleg
újbóli felépítéséhez szereztetett be.

Méret, szerkezet.
A III. sz. nagyolvasztó
fenékküvcnelv magassága 1-89 m,
a medenczo átiiiúrűjo ... 2-CO «
a medoiu'ze miignssága... 1 • 75 «
a nyugasz szöge ,. 86 fok
a nyugasz magassága ... 4-75 ni.
a szénpoha átmérője 4-60 «
az akna magassága ... 11-35 «
a torok átmérője 3-12 «
a nagyolvasztó egész belső
magassága 18-00 «
a belső űrtartalom ... ... 212 m»

A fúvókasok száma 6, átmérője
90—130 mm. A torok zárt, kettős
torokzárral, központi gázfogó ké­
szülékkel, a nagyolvasztó zárt- 98 kép. Nagyolvasztú-salalc a kocsiból kiforrva.
mellü, oszlopos, egyetlen tűzálló
falazattal a vaspánczélos medencze és a Az öntőágyazat öntöttvas bakokon, szaba­
szabadon álló, szintén vaspánczélos fenékkő, don álló öntöttvas csészékből áll.
vízzel vannak hűtve, a vízhűtés zárt csövek­ A III. sz. nagyolvasztónak a IV. és V. sz.
ben a nyugasz alsó felére is kiterjed. A nagyolvasztókkal egyforma magasságban való
torok szintjét kovácsvasból készült rácsos újbóli felépítése, felszerelése és átalakítása
oszlopok hordják. A nyugasz és az akna összesen 233.904 K 83 fillérbe került.
18*

140

Megindítás. 200 kg.-os vasköadag 30 hl.-es faszénadaggal,
A III. számú nagyolvasztó szárítása és elő­ majd az érczadag 1000 kg.-ig fokozatosan
melegítése czéljából, a salakcsapoló nyílás uagyobíttatván, a 31-ik vaskőadag után a
mellé, fatüzelésre, ideiglenes, rácsos tűz­ nagyolvasztó egészen megtelt. A tüzelőanyag
hely építtetett, melynek begyújtása 1906. évi 23-án reggel 6 és 7 óra között lassan égni,
január hó 11-én, délután 2 és 3 óra között tör­ illetőleg izzani kezdett, mire a fúvókasok fel­
tént .meg és a tüzelés 10 napon át, január hó szereltettek, a vas- és salakcsapoló nyílások
21-én éjjel 12 óráig tartott, mikor az ideigle­ befalaztattak. A szabadon maradt fúvókasnyí­
nes tűzhely szétbontatott. Január hó 22-én láson, valamint a salak és vas lefolyására
reggeli (1 órakor a nagyolvasztó megtöltése nyitva hagyott kis nyílásokon átvonuló lég­
kezdetett meg, mi czélból a nyitva levő nyers- áramlat következtében január hó 23. és 24-én
vascsapoló nyíláson át, 7 ürköbméter tűzifa a faszén mind élénkebb izzásba jött, mire 25-én
reggeli 7 órakor kezde­
tét veszi a lassú 10—15
mm.-es fújtatás, majd
délutáni 4 óra után meg­
történik az első nyers-
vascsapolás, melyből friss
folyású, 1(J (j súlyú sötét­
szürke nyersvas került
ki, fehér színű salak kí­
séretében, ezzel a nagy­
olvasztónak folytonos
üzeme kezdetét vette. A
további esapolások fenn­
akadás nélkül, 3 órán-
'ként követték egymást,
a nyersvas fehér salak
mellett továbbra is sötét­
szürke maradt.
A nagyolvasztó torok-
gázai január hó 27-én
reggeli 0 és 10 óra kö­
zött bocsájttattak be a
99. kép. A vajdaluinyadi m. kir. vasgyár öntöttvastermelése 1884—1905. közös gázvezetöcsőbe,
mivel a gázok rendes
hasábjai, a medencze fenekén egymáson felhasználása is megkezdődött. A hömérsék és
keresztbe rakattak, mire a nagyolvasztó-tor­ az elegysúly nagyobbítása is fokozatosan elő­
kán át 450 hl. faszén adagoltatott. Erre a rehaladván, február hó 1-én az érczadag eléri
faszén hamujának megkötése czéljából 120 hl. az 1520 kg.-ot, a napi nyersvastermelés pedig
faszén és 350 kg. jójárásból eredő salak össze- az 500 q-át, ezzel a nagyolvasztó rendes
keverten adatott be. Ezt követte az első üzembe került.

A IV. számú nagyolvasztó kifúvása.
A IV. számú nagyolvasztónak aknafalazata ban megrokkant, összeroskadt; az akna magas­
1906. évi január hó 10. és 11-ike közötti éjsza­ ságának felső kétharmadrészében, 050—0-70
kán, éjjel 2 óra tájban, a szénpohától számítva méternyire elvált a torokhengertől és megdűlt
(92. sz. kép. A megrokkant IV. számú nagy­ déli irányban, a III. számú nagyolvasztó felé.
olvasztó), körülbelül egyharmad magasságá­ Ennek folytán a IV. és V. nagyolvasztó közös

mely decarbonizált tűzifa 1895-ben a kiszárítás nyersvas-. az alapzat felső VI.esik 1 q termelt nyersvasra pagneja.702-48 hl. így 56 érez. faszén volt. egy adag útja a toroktól a kant aknafal eldülésének megakadályozása fúvókasig 16 órát tartott. 1906. a megrok­ be a nagyolvasztó. A vajdahunyadi vasgyár olvasztók) három nagyolvasztó. nagyolvasz­ 95. mintegy 500 q koksz _ 2.tósalak . évi január hó 1'2-ig. mit se Termeltetett: törögolyó.293.593.. a fenékköbe berágva. kihűlése után pedig az egész ócska öntvény és hulladékvas 8.575. faszén-tüzelőanyagnál az üzem továbbra fentarthato nem volt. sötótszdrke nyersvas 1. az alatta levő V. Jelenleg Vajdahunyadon (93.és ugyanannyi faszéuadagot fogadott kezdetét vette a mészkóadagolas .323. A vajdahunyadi vasgyár látóképe tók magasságára. az elegysúly 12—60 q között mind a két nagyolvasztó azonnal elfojtatott. hogy ez idő alatt a nagyolvasztóba 243.351 « 65 « kiolvadt.624 « 20 « bélfalazat.•.820 « 80 " beszüntettetett. Nagy­ észak felől.. e nagy méretek és a nagyolvasztó oszlopai III. és V. 96.. sugaras « 6. Üzemi adatok. II. E 150 mm. változott. Adagoltatott: munkálatok délutáni 3 órára elkészülvén. és VIII. a feuékkővel együtt szétszedetett. és kívül felemeltetik a III.264. és magasságának megfele- . I. vastapadék-. kép. feles « 704.323. hömérséke 100—640 fok Cel­ fújtatására az elókésíület megtétetett. szürke « 651...267. 5 hónap esik 1 q termelt nyersvasra és 8 napig tartott. miután sius között ingadozott. 0'77 q teni. a befúvott szél tetvén. 973.. sz. 141 forrószél és gázvezetésének elkülönítése végett adag adatott be.. A vas­ gépműhely van üzemben. a rácsállványzat és a felé hajolt akna­ kasok száma állandóan li volt. nagyolvasztó ki. sz. .727 q súlyú vasmedve találtatott... a mi 189ö. évi augusztus hó 4-ikétöl faszén . . mikor az adagok 490 q vaskő összege 7. Érdekes felemlí­ koksz . alatt.és salakból és kifütéshez .. az öntőmű és látóképe délfelől. ille­ majd a közös vezetések elválasztása befejez­ tőleg 22'ö—40 hl. higanyosz­ végett a rácstartókon erős lánczok feszíttet­ lop nyomású fúvószélnél 11—12 órát.. se dinamit nem fogott.ö mm. 333. a vasmedve belehelyeztetett.között változott.123 « sikerült. ll.. se kalapács..868 q 17 kg.038 q átmérője körülbelül 3'40m. a vaskihozatal volt a vasköböl 45'56Vo « « « az elegyből 40'23« Ezzel a IV.. vaskó. véget ért. fehér « 610.258 « fenókkö egészen szétbontatott. világos « 58. vasöntvény 2« összesen 3. . sz. A szétbontás alkalmával a vascsapoló nyílás faszén _. mig a IV. 430 ürméter. számú ezen­ Martin-kohó megrendelés hiány miatt.987 q a nagyolvasztó új fenékköve reá építtetett. VII. főösszeg 8. nagyolvasztó lassú fújtatással üzembe helyez­ pörkölt pátvaskö _.327 « része kitöretett.. így alátámasztatott._ 1-82 hl.) E két két nagyolvasztó újbóli bélelés czéljából és a utóbbi nagyolvasztó közül az I. kép. kudsiri forras/. Nyersvas összege . nagyolvasztó reggeli 8 órakor nyomása 30—70—80—240 mm.664 q 82 kg.964 napi termelés 845 q 39 kg Nyersvasgyártás..141 « 60 « tetett és üzemben tartatott január hó r2-ikének pörkölt barnavaskö 341. feldarabolni sem IV. üzemen kívül van gyár helyszínrajza és keresztmetszete.124 « 20 « délutáni 2 órájáig.842 « volt. IV. mészkő adagolása után egészen lejárván. a mi mindenütt egészen kiégett és hozagmészkö . . az V..989 q 64 kg. a vaskő pörköletlen 6. kép. rajztábla. higanyoszlop megindíttatott. 14. a nyílás lOC— falazat pedig erós vízsúgárral hüttetett. vastagsága l'lOm. sz.. sz. vagyis 10 év. A fúvó­ tek ki. nagyon tömör anyaggá forrott össze. számú nagyolvasztó első cam.053. a tüzelékadag 12—24 q koksz. .399 « miatt kivinni nem lehetett. _ 6..602 q 47 kg. 3. (94.

. 0-92 « 2-38 « 4-04 « olvasztó csupán béleltetik.és Szuko. 0-13« 0-22 « 0-06 « nagyolvasztók a gyalári főbánya vasköveit s 0-10 « 0-45 « 0-068« dolgozzák fel. 1... (II.. 0 0 5 « 0-075« ü-075« képezi..ü.) átmeneti külön rakodó-osztályba kerül és pörköletlenül barnavaskó (pátvasköböl) a Lukács László-táró adagoltatik a nagyolvasztóba. Mn 2-55 « 2-16 « 3-55 « A fő bányáról kékércz.03 82-85Vo 49-95 »/o 65-15 'U SiOj 3-42 « 18-90 « 2-87 « azonos szerkezetű lesz.0-22 « matban van.. tisztasága. I. az üzemben álló IL.) pát­ E szerint jelenleg csupán háromféle vaskó vaskö a Lukács László-táró keleti folyosójának kerül Vajdahunyadon olvasztás alá. melletti nyugati hajtásból...30 « maradnak.) pátvaskö a retyisórai altáró kerül a nagyolvasztóba. barnavaskő (közönséges) és PeO 5rOOo/„ 48 97 «/o 35-77 '/o 3.. mely majd nyersen. A sárgaockeres vaskő és a kovarczos vaskő. 0-05« 0-035« 0-03 « kvarczos vaskó. mint egymástól kevésbbé különböző. (III. (III... nyugati folyosójának vájatvégéböl. CuÜ nyom « 0-0ő« 0-075» Az új feltárásokból és pedig a gyalári P...Oj ü-12 « 0-08« 0-24 « Graenzenstein-táróból. (II... Izzltási veszteség 8-25 « 15-98 « 17-07 « vagy egyáltalában nem kerül Vajdahunyadra.. a lU. I. számú nagy­ A1A-. továbbá a Összesen 100-187«/o IOOO6V0 100-005«/„ Grunyului és Sterminos melletti vaskövekből Fe . 0-47« 1 58 « 0-35 tetve. . mint már említve A barnavasköfajták összetétele ez. úgy­ l keresztvágatából. 61-78 o/o 66-64»/„ 47-77 »/„ SiOj 18-55 « 15-25« 29-15 « zen megkülönböztethető. .. kékércz (legtisztább barnavaskö). M1I3O3 . mely munka folya­ Caü . 43-21 ft 46-65« 33-44 « is nagyon csekély mennyiség kerül Vajda­ Mn 1-69 « 2-29 « 1-06 « hunyadra.) barna­ volt. A IV._ 3-66 « 5 80 « 19 65 A kékércz vegyelemzése alább van kitűn­ Aljö. jövőben is folyton szaporodó százalékkal A pátvaskö vegyalkatát az alábbi elemzések fog szerepelni... jelenleg nem képez AI2O3 . 1 III. Cu 0 Oi « 0-08 « 0-06 « P. 0-37 « 7-60 " . tétlenül a pörkölést. II. nak 2. hanem e kettő CaO 2-40 « 0-32« 5-98 « közösen képviseli «barnavaskü» név alatt vas­ MgO 0-91 « 0-46« 1-26 « köveink zömét. mint vasköveink legkiválóbbja. új feltárásokból eredó vaskő és pátvaskö szállíttatik. SiO. S. (I. 0-007« 0-03« 0-01 « váthy-táróból illetőleg a Valea Casilor és Izzítasi veszteség 13-64 « 12-97« 12-03 «" Valea Vrar.) Gyalári rakodóbeli (átlagpróba) MgO 5-64« 1 44 « 6-56 kékércz.. 2. kizárólag pörkölt állapotban mutatják. sz. III. az eddigi méretek változatlanok MgO 0-38 « 1-06 « 0-. 2-94« 2 85 « 2-12 ... vedni. pátvaskö.) kovarczos nyen előkészíthető volta. köny..0„ 2-42 « 3-29« 1-52 « kölve kerül olvasztás alá. (1._ 0-41 « 0-97« 1-97 « többé két külön vaskőfajtát.142 löleg belső méretei is változást fognak szen­ I. és V.. (L) Bánffy űregbeli. 0-60« 2 57 tt 4-56 szinti. MnO.. számú nagyolvasztóval teljesen Fe.yicsor vasköveiből. . 3-66 « 3-40 « 5-08 « A nyersvasgyártás a vasgyár föüzemágát CuO . (IL) Lukács László­ CaO .. majd pör­ Mu. P 0-05 « 0-U8« 0-10 « Cu nyom 0-03« 0-04 « A pátvaskö mennyisége évről-évre nagyob­ bodik... a Wagner.. . sárga ockeres vaskő. mihálybányai vaskó igen ritkán. vaskő a Lukács László-táró keleti folyosójá­ A kékércz.. számú P»0. . Összesen . lOO-lSVo 100-015«/„ 99-933»/„ vett vaskó is ritkán és csak elenyésző csekély Fe 58-00 » 46-06 « 45-61 « mennyiségben. de nehe­ Fe. . (III. ni.) pátvaskö a retyisórai mint : altáró keleti vájatvégéböl.. az erdélyi bányavasúton Vajdahunyadra. II.. IIL.. nem is kívánja fel­ barnavaskö a Bánffy-üregből. keresztvágatából.

a (I. mint a pátvaskö. számú iingy... ez a tüzelek Cu OOiöff részben a vasgyárnál feldolgozás alá kerülő P 0-21 « faszén átrostálásából kerül ki. a mi idáig.j 0-60 « nél használtatik el. II.. faszén. A pörkölésnél különben FeO 0-45 « a vaskő és a tüzelőanyag egymást váltogató CaO. SiO. Aföbányai pörkölt barnavaskő átlagos össze­ CuO 0-05»/o 0-025°/„ 0-025»/o tétele.Oj — 0-05« 0-13 « 0-05 « PeSj 0-G2« 0-25 « O'öG « Pe... 0-08 0 CuO 0-06 « Pörkölök üzeme. összes nagy­ Mn. .. S 0-32 « 0-34 « daczára minden fáradozásnak. hogy ezáltal a külföldi eredetű PjOj 0-14 « 0-08 « kokszot egészen kiküszöböljük.39 « Mn 2-90 « 2-32 « olyan megcsappanását okozta.. összetételét mutatják.374 q volt a felhasználás. részint kötél­ Mészkő.O.. . 30-07 « rétegekben rdagoltatik be a pörkölőpestekbe. . 16-95 « Összesen lOO-Oli/o 99-í)35»'o 99-995«/o Al. .. ..34-98« 36-32 « 30-35 « SiO^. Erdélyi bányavasüt által szállíttatik a nagy­ olvasztó kokszszal dolgozik...... Összesen 100-00«/o Az alábbi analysisek két pörkölt pátvaskö A hozagmészkő..0.03 69-68 «/o 66-27 »/o olvasztóban faszenet használunk. 48-98 « építés alatt) kizárólag apró faszén és faszén. Azon esetben.. 3-46 « P 0-02« 0-0.) jelű átlagos próba mert sok benne a Magnesia. 3-16 « Mn 2-28« 2-21 « 1-64 « MgO.) a retyisórai altáróból kikerült pörkölt nyebb mészkövet oly mennyiségben. hogy a MgO 1-60 « 2-82 t faszéntermelés fokozása útján..Oj 4-17 « 3-33 « olvasztóink kizárólag faszénnel tartassanak CuO 0-075 « 0-075 « üzemben... Izzltási veszteség 3-45 « 4-36 « Sőt az utolsó három év nagy szárazsága. . .. 1905-ben 179. a legszorgosabb bevégzése után a vaskömennyiség zömét és gyakori keresések után se tudtunk a közelben fogja alkotni.. ennek teljes analysise ez: be nem adagolható apró koksz és kokszpor...S4 « 4-46 « lásokban arról is bővebben esett szó. 0-46 « S 0-33« 0-12 « 0-30 « S . a (II. . pályán és az Erdélyi bányavasúton jön Gura- Borduluiról. nem sikerült.. Vádu-Dobriról és vasúton Szász­ A hozagmészkő mint már említve volt. l-75»/„ faszénporral keverten szintén a pörkölőpestek."> « 0-02 « P. .. az ez Összesen 99-945«/o 100-335»/„ által fellépett takarmányhiány a fuvarerönek Fe 48-78 « 46-. ha az V.. találni. hogy az erdei Cu . 0-04« 0-02 « 002 « Mn. az városról.. a mely a folyamatban levő feltárások mennyit évente szükségelünk. Mi0. .03 .. 3-89 « Cu .. MgO . 15-35 « 15-50 « AljO. 99-34 «/o Pörkölőpest'20 darab van üzemben (14 db Fe . . . melyről előbb SiO. de Magnesia szegé­ böl. De az eddigi tárgya­ CaO 3-.. 20-24« A pörkölésre vonatkozó egyéb adatok. 0-08 ff 0 0 6 <> szénégetésekböl nem volt elegendő fuvarerő a P 0-06 « 0-03 « faszenet a vasúti állomásra befuvarozni. a nagyolvasztóba olvasztók rakodójába. . A S 0-32 « 0-34 « gereb szénégetéseknél pedig a nagy vízhiány . Mn . _ 1-82 « 3-10 « külön fejezetben volt szó.. 69-98 «/o Izzltási veszteség .. . Összesen .. a pörkölőpestekböl kikerülve: P.. .. 143 I. I. 1-30 « Pe 39-96« 38-10 « 28-08 « CaO. koksz. a mi a salakot a nagyolvasztóba kerülő pörkölt pátvaskövek..O. nehezen olvadóvá teszi. 2-41 « por-tüzelék használata mellett. . III.. az eddi­ Izzltási veszteség 46-89 « giekben már részletesen ismertetve voltak.. Tüzelőanyagul jelenleg mind a három nagy­ Pe. .. II. nem egészen megfelelő.

mely a zsil­ völgyi Lupényböl kísér­ letek végrehajtására sze­ reztetett be 1904-ben. kép.. a II. kokszszal. a 15.. A V.891 q kar­ wini koksz dolgoztatott fel. Az üzemben levő nagy­ olvasztók közül. Az öt Whitwell- féle léghevítö készülék 1889 elejétől 1895 közepéig a nagyolvasztók közül négy van állandóan üzemben. gőzfejlesztés. fúvószél. olvasztók kizárólag faszénnel tartattak üzem­ míg a kifűtés után egy órán át hevíti a fúvó­ ben.és koksz­ tartalékot képez.000 kokszszal és vegyes tüze­ lékkel. higanyoszlopnak felel meg.íii miatt nem lehetett a kellő mennyiségű szén­ nak hivattak. 3'12 millió hl..000 szénnel. a fa- lígy. A vajdahunyadi m. 40. 75. 60—90 mm. nagyolvasztó járt 85. III. ezek közül az utóbbi évek­ 65. nagyolvasztó pedig fát a gerebre leúsztatni. 1895.000 1905-ben 218. nagyolvasztó tisztán kokszszal helyeztetett üzembe. nagy­ lott alá. 30. volt. az ötödik faszén mellett időközönként faszén. . évi július fokozatosan kisebbedett a faszénbeszállítás.000 már volt említés téve. hogy már 1905-ben 2'07 millióra szál­ szenes nagyolvasztókon kívül a IV. sz.000 A koksznak beszerzési helyeiről az előbbiekben 70. II.000 központi gázfogó készü­ léken és a gázmosón 10. ettől számára szolgál. sz. Ennek folytán 1902-töl. ezért rendesen faszenes nagyolvasztók­ szelet.000 koksztól. hőfoka évi augusztus hó elején. Egy-egy Whitwell-féle lég­ kezdve 1902 közepéig az I. járt. nagy­ hevítő három órán át van kifűtés alatt. a hevített fúvószél nyomása ból álló vegyes tiizelékkel is dolgoztak. nagyolvasztó 360—500" C. a IV. el­ 65.000 ben csupán karwini koksz vásároltatott az V. sz. a IV.000 Torokgázok. kizárólag a II. sz. néha tisztán fa­ 80. vasgyár folytvastermelése 1892 1901. olvasztó is tisztán faszénnel dolgozott. nagyolvasztónak 1902.000 át a földalatti falazott 5.jálioz. sz. a faszén. sz. vagy vegyes tüzelékkel mennyisége a legnagyobb. számú nagyolvasztó részére.000 tekintve attól a kis meny- nyiségü (80 waggon) 50. havában történt üzembehelyezése óta. kir.000 csatornán kérészül ve­ zettetik a Whitwell-féle léghevítőkhöz és a régi kazánház négy gőzkazán- 100. sz.és kokszkészletnek megfelelően fa­ a mikor a Vajdahunyadra beszállított faszén szénnel. számutói a torokgáz. helyette a V.

sz.. nagyol­ Az összes gőzkazánok kizárólag nagyolvasztó vasztót a régi fúvógépház hat fúvóhengere. mert koksznál több és maga­ egyenletesen gyuladjon meg. valamint a ikerfúvógépje ellátja mind a három nagy­ turbinaházban elhelyezet két villamos generá­ olvasztót fúvószéllel. mely hosszú és bö csővezetés egyúttal vezettetnek. 101. úgy az új fúvógépház dinamogép közös hajtógépének. úgy a II. az új fúvóház ségesen 560—730" C. 6 atm. sz. koksznál 160—1!)0 mm. nyomása faszénnél fúvógépének hajtó gőzgépe számára fejleszte­ 60—160. sz. a hivatal­ vasztót. A fejlesztett gőz sabb nyomású fúvószélre van szükség. melynek hőfoka közön­ Az új kazánház gőzkazánjai. sz. hogy a III. torokgázokkal fúttetnek. az új fúvóház fúvógépe pedig csak adagolható apró faszén. és V. nagy­ tor hajtógőzgépéhez szükségelt gőzt szállítják. nek gőzt. az összes többi gőzkazánoknál 8 atm. mint a feszültsége a régi kazánház gőzkazánjainál faszénnél. csak tűzrácsaikra la- illetőleg ezek közül négy fúvóhenger látja el pátoltatik időnként a nagyolvasztókba be nem fúvószéllel. 145 A III. a fúvószél a közös szélvezetócsöbe és a Martin-kohó két darab gőzkazánja alá kerül. lopnak felel meg. Ha mind a régi resztül közös gázvezető csőbe jutnak. a közös torokgázvezető csőből regulatorképpen működik és a nyomáskülönb­ pedig a gáz a hét darab Cowper-féle légheví. séget kiegyenlíti. sz. ha pedig az V. mivel a Martin­ Ha mind a három nagyolvasztó faszénnel kohó üzemen kívül áll. nagyolvasztók torokgázai a A gázfúvógép is mind a három nagyolvasztót központi gázfogón és a gázmosókészüléken ke­ kellőképen ellátja fúvószéllel. vezetóesöból ágazik el a fúvószél a Cowper. hevíti a fúvószelet. ben állanak. az ugyanott el­ közösen látják el forrószéllel a két nagyol­ helyezett II. Egy-egy Cowper-féle léghevítö öt ház és inűhelyszámadói irodák és a mentő- órán át fűttetik torokgázzal és egy órahosszat szoba gőzfűtését látják el gőzzel. néha kőszén is. tartatik üzemben.és A léghevítökészülékek rendesen mind üzem­ Whitwellféle léghevítökészülékekhez. csak tisztítás czéljából szokott A régi kazánház gőzkazánjai. 19 . higanyosz. kép. a gépműhely és az I. olvasztó kokszszal jár. a régi fúvóház többnyire egy beszüntettetní. nagyolvasztók fúvószélszükség­ ennek parazsán a fütötérbe benyomuló torokgáz letét fedezheti. és V. az üzemben levők fúvógépeinek hajtó gőzgépét. Ebből a közös hidegszél- töbe és a gázgép gazométerébe ágazik el. honnan és mind az új fúvóház fúvógépei üzemben külön elágazáson át az új kazánház hét darab vannak. sz. A Martin-kohó gőzkazánjai. Kettős tisztilak alaprajza. dinamogép gőzgépét.

vagy vegyes tüzelékkel dolgozik.146 Üzemi adatok. a faszén­ van felszerelve. hanem a IV. adag 30 hl.. nyersvasra 4'ÍJ hl. kokszszal. a vaskihozatal az A II. egy adag útja a toroktól a fúvókasokig körülbelül 12 óra. az elegynek rendesen OSVo-a torokhidján. nagyobb fehér­ adagoló hídja.'o. melyen ként circa 60 adag jár le. Hármas tisztilak alai)rnjza. fele pörkölt. Az tik le. 100 kg. a hozagmészkő 7—S^o. egy-egy csapolás súlya körülbelül 50 q. elegysúly 1460 — 1760 kg. 6 fúvókassal van 102. A faszénadag 30 hl. nyersvasra esik 4 2 hl. Az V. A nyersvas itt is rendesen minden három órában csapoltatik le. az elegy­ ből 43-0»/o. az adag útja a torok­ három pár O'Tfi m. Az elegy súlya 1650—1710 kg. Napi nyersvastermelés 555 (]. nyomtávolságú sínpár van tól a fúvókasig rendesen 10 óráig tart. ós IV. kép. a vaskőnek körülbelül közötti összekötő hídon láttatik el adagokkal. melynek átmérője a fúvószél. számú nagyolvasztónak nincs külön kisebb szürkevasgyártásnál. 8''/o-a pörkölt. az elegyből 40'5o/o. a vas­ kőnek körülbelül fele nyers. a kiszolgálására szolgált. nagyolvasztó vaskő. egy-egy csapolás körülbelüli súlya 70 q. Külön torokhíddal bir. azonban most már salakot ez idő alatt többnyire kétszer eresz­ csak a II. melyből a _Vlfi:6a_ ylf5_ vaskő 92—93». A nyers­ lefektetve. A vas rendszerint három óránként csapoltatik torokhíd azelőtt a három faszenes nagyolvasztó le. faszén. ezen át történik az adagolás.o. A III. számú nagyolvasztó a tüzelőanyag- készlet szerint faszénnel. sz. nagyolvasztó vastermelésnél. a salakot ez idő alatt rendesen két­ szer eresztik le. között változik. 7»/o-a mészkő. napi nyersvastermelés 400 q. illetőleg a III. szükségletaek megfelelően 90 és 1'20 mm. .o-a nyers. adagszám 24 óránként átlagosan 75. számú nagyolvasztó négy fúvókassal érczekböl 43'4''. 24 órán­ között változik. ^ ^ ^ ^ Vaskihozatal az érczekböl 46-6o/o. esik 100 kg. számú nagyolvasztó tartozéka. 92».

az elegyből 39'2». . 0055 0054 00(i3« 1 m. TOVo-a pörkölt.) adagolóliíddal vau ellátva. hogy a hűlés alkalmával felszaba­ P 0-060 « 0-050 « 0-08 « duló gáz a még folyékony salakot kiforralja.) és sugaras nagyolvasztók salakja savas... Kokszos feles (I.. 3-84 o/o 3-81 «/o böl..) és szürke bessemer-nyersvas (II. __ .. faszénnél ritkán Si ._ . Cu . A faszenes Paszenes feles (I. szélessége lent P . a mellékelt diagramm Vegyes tüzelékü feles nyersvas (I. 0-047 « 0-055 « böl 46'3o/o. . m.): Salak. 0042 « 0-067 « 0-04 « oly gázdús.. 0-099« 0-093 <• féle nyersvasfajták vegyelemzése a következő: P 0-094 « 0-089 « Paszenes nyersvas sötétszürke öntészeti (I. jelű rajz.. kép. ni.. fehér (II.. fent 0-84 m. kihűlése Si 2-88 « 2-70 « után töreté szerint osztályoztatik. I.): közelgő összetételű.. Cu 0056 « 0-060 « 006 « (98. 8—18»/o mészkőből áll.. n. esik 100 kg.. A faszénadag P . (97... a salak­ Cu 0-056 0-052 0053 « tömb 0-488 m ' köbtartalommal bir. 0-078 « 0-093 « 45 hl.3-14 »/o 3-64 Vo Nyersvasnemek. A nyersvastermelés nyersvas (II... 3-82 «/o 3-78 «/o öntöttvascsészékbe csapoltatik le... Az 1905. külön Kokszos sötétszürke... A nyersvas valamennyi nagyolvasztónál C . mint a subsilikáthoz. P 0-114 « 0-091 « vaskő szükségeltetett... 0-048 « 0-0i9« A nyersvastermelést a gyár keletkezésétől fogva bezárólag 1905-ig. Cu 0-056 « 0-055 <' szürke bessemer (II.. nyersvas termeléséhez 210 kg. 0-093 « 0-090 « alatt ér le a toroktól a fúvókasokig és a nagy­ P . egy-egy csapolás súlya Vegyes tüzelékü sötétszürke öntönyersvas circa 115—165 q. koksznál 40. Mn. koksznál fordul elő. 3-32 « 2-77 « nyers. alos. C . S . 3-09 « 2-47 « több OVo-nál. Mn. a salakot ez idő alatt ren­ (I... 0-114'< 0-0b9« olvasztó 50 vaskő. részint a singulosilikát- C 3-80 »/o 3-75 °/o 3-50''/o hoz áll közelebb. n. 3-90 3-89 3-81 "/o A salak minden nagyolvasztóból... világosszürke (III. az úgy­ Si 2-67 1-50 1-19 « (126 pr. a koksz­ Cu 0062 « 0-053 « adag 24 q. vegyes tüzeléknél 705 q. Nagyolvasztó salak a kocsiból 19* .): diagrammja 1884—1905. az alsó határ faszénnel. az elegy 92—82<'/o vaskö­ C . öntészeti nyersvas (I.): Napi termelés faszénnél fiOO —700 q. a salak Si 0-99 « 0-49 « 0-39 « Mn 1-44 « 0-82 « 0-77« rendesen kevés gázt tartalmaz. . a kokszos nyersvas salakja I. magassága 0-55 m. néha azonban S . n. 2-46 « 1-77 « S 0042« 0059« évben 100 kg. n.. .). Vaskihozatal az érczek..o-a MII -. nyers vasra r i O q. S . adag­ C 2-73 «/o 2-39 »/o Si . melynél a salakszekrény hosz- S 0-026 0017 0-02 « sza lent 1-07 m. átmérője 100—180 mm. koksznál 900—1000 q. . 147 felszerelve... I..) és fehér (II... bisilikáthoz nyersvas (III. Si 1-60 « 0-60 « Mn „ 2-08 « 0-63 « Azutóbbiévekben(1903—1906)termeltkülön._ . esik 100 kg. sz.): 19()0—5550 kg. A nyersvas minden négy órá­ ban csapoltatik le.) és fehér tünteti fel. n.. .. 2-06 « 1-58 « szám 24 óránként faszénnél 60. . részint a sesqui..) I.. nyersvasra 4'5 hl.). Az elegy súlya és szürke bessemer-nyersvas (II. faszénnél az adag Ki óra S -... C . olyan salakkocsiba Mn 2-35 1-66 177 « (150 «) csapoltatik le.): desen kétszer eresztik le.. fent 0-86 m. .o.és ugyanannyi faszénada­ Cu 0-054 « 0 068 « got fogadhat be.). a felső I... 1-94 « 1-73 « vegyes tüzeléknél 44... a vaskőnek körülbelül 30».) nevezett salakkason át....

(5)9. Saját szükségletre. 1901. . sz.0 . tömör. SiOj . kép. magánosok A Siój viszonya az aljak ritkán rendelnek. hol a tégely faszénnel vétetik körül.... A mintázó homok tengelyen PaOj _ 0-20 0-24 0-26 « a Cacenás hegyről szállíttatik. 7-22 4-00 2-06 « Mn 6-57 6-25 6-18 « sel.__ 99-73 FeO 99-74«/o kívül zöldes salak (L).és kohóművek Az összes aljak oxigénje 15*66 1601 16-46«/o számára termeltetik gépöntvény.. másod­ CaS 0-25 0-31 0-40 « olvasztó nincsen. a mintázás kézzel S 011 0-14 0-18 « végeztetik. . ké]). 11 m. nagyobbrészt födött talajöntés­ Fe _ . Nagyobbrészt saját szükségletre és P • 008 010 0-11 « az erdélyrészi kincstári bánya. Nagyolvasztó alapfalazatok. törésű.148 kiforrva.) és világosbarna jének viszonya jójárásu salak (III.) teljes analízise ez: az aljak oxi­ I. éppen úgy. mi czélra egy kis nyitott ömlesztöpcst áll rendelkezésre. 3-26 4-96 (' A faszenes nagyolvasztók salakjának össze­ CaS 3-35 (S) 1-91 « tétele. Mnü . szívós szövezetü és mint ilyen jójárásu (II.. mint Na. Az öntés többnyire talajöntés sze­ Összesen 10000 100-00 lOO-OOi/o rint történik.. AljOj 2-57 1-26 2-56 « CaO 1979 2211 24-43 « Öntőmű.. likacsos. 11. génjéhez .. világoszöld színű. nyersjáratu._. üveges. a kokszosé könemii.. a tűz élesztése pedig fúvószéllel tör­ ténik. A SiOj oxigén­ kívül világos zöldes salak (II. likacsos. 43-29 44-10»/„ AljÜg 9-90 9-63 « magas. Az öntöttvasterme­ lés diagrammja 188-t— 1905). Miiitázógép nincsen. illetőleg fekete. atágas.. 103. MgO _ 11-32 14-59 14-69 « Az öntőmű a faszenes nagyolvasztók öntő­ FeO . és 1902-ben épült . A hányóra kihordott MgO 14-79 12-12 « salakot a körülfekvő faluk lakossága házépí­ FeO 2-79 2-95 « tésre elfuvarozza. világoszöld színű.. követ. kagylós kagylós törésű.. a20—22 m. líKtű végéig termelt vas­ öntvényt a mellékelt dia­ gramm tünteti fel. SiÜ.. 1-24 í-19 1-15 « Govasdiára. kereskedelmi öntvénygyártás oxigénjéhez 1-596:1 1-566:1 1-528:1 nincs berendezve. ni. . OSiO„:Obas: 1-41:1 II.) A faszenes nyersvas salakja több­ Kokszos salak.. té­ gelyből öntünk sárgaréz- öntvényt. Az öntőművel kapcso­ S"7» latos. .. 23-06 . Kettős altisztilak alaprajza. mély alapzatu támfal is salak- CaO 22-35 2407 « tömbökből van építve.): általánosan pótolja az építkezéseknél a termés­ I. nyire kristályos. 40-88 47-10 47-18'>/o 1-27: 1. Összesen. jójárásu (I. . 18-16. kényelmes..._ 9-28 514 2-65 « csarnokában van berendezve. belül sötétzöld. az öntés közve- MnO .). A gyár keletkezésétől. 8-47 8-06 6-68 « tetlenül a nagyolvasztókból történik.

149 mintaasztalosmühely. munkagépek vaunak elhelyezve: A villamos világítás többi részét a régi 9 darab esztergapad. a 1 « gőzverő. és pedig a gépházból. A két dinamogép az egész vasgyár. a hiva­ 4 « fúrógép. 43 darab satu. október hó közepétől megrendelések híján üze- . kisebb része és a lakatos­ jelentéktelen megrendeléseket tesznek. A gép­ 1905. mely egy esztergapad­ 1 darab idomvágógép. ennek az épület­ résznek földszintjén van 104. az emeleten van berendezve. a társpénztár fürdöháza és a vasgyár l « csiszológép. melyet a diósgyőri I. magánosok ritkán és fel. elhelyezve a munkagé­ pek nagy része. gépházban levő II. melyek jeleuleg üze­ men kívül állanak. illetőleg javítóműhely. kép. évben kibóvíttetett. évi 3 « köszörű. külön 5 darab kovácstűz. mert nem fűthetők nagyol­ vasztó toi-okgázzal. Ezenkívül a következő szerszámok és be­ rendezések : Martin-kohó termelése. évi termelés 4869 q különféle gép­ műhelyben és a lakatosműhelyben a következő gyártmány volt. . az épület tulajdon­ 5 « kovácsüllő. van felszerelve. árammal. 1891. a vasgyári fogyasztási szövetkezet ven­ 1 « marógép. dal. Az műhely. egy köszörükövel és egy szalagfürészszel 2 « csavarvágógép. a villamos világítás egy részének árammal való ellátására. A gépműhely. gitását szolgáltatja. erdélyrészi kincstári bánya. A gépházban van felállítva a Hock-féle gőz­ gép és az I. dinamogép látja el 4 « gyalupad. A gépműhely saját szükségletre és az ennek külső északuyugati sarkában a Jaschka. a két gőzkazán helyett a Mar­ tin-kohóban levő. nagy­ olvasztó torokgázzal fűt­ hető két darab gőzkazán látja el gőzzel a gépmű­ helyt. körül levő tisztviselői lakóházak villamos vilá- 7 « különféle kisebb egyéb munkagép. van két kovácstűz és két kováesüllö. 1 « körfűrész. sz. A Martin-kohó két Martin-pestjével. épületben van elhelyezve . tulajdonképpeni gépműhelyből és a kovács­ mig a szabadon levő szerelőpajtában szintén műhelyből. sz. dinamo- gép. 1 (' vésőgép. tart üzemben. A gépház az épület felsö részében van. Gépműhely. A kovácsműlielyben van: évben épült. 1 « kézi lyukasztógép. 2 « olló.és kohóhivatalok féle és a Sperber-f'éle két gőzkazán állíttatott megrendeléseire dolgozik. A gépház mellett van a tulajdonképeni gépmű­ hely. 1904. talház. gőzgép 1 « Shapinggép. sz. 1886. képpen 3 részből áll. Kettős altisztilak keresztmetszete. déglője.

702. 1891-ben Székely telep A vajdahunyadi Perintyei» hámor meg­ vásárlásával is került vas­ gyári birtokba munkás- lakóház.) részére részint a városban vásároltattak 1897. felelően gyümölcsöztették. Kettős niunkáslakház alaprajza. kert és veteményes föld is tartozik. 921. « . E helyett azonban épült az úgynevezett A társpénztár tagjai állandók és ideiglene­ munkástelepen 12 munkáslakóház. de lakója hat munkáslakássá alakíttatott át. azonban daczára annak. évben . hogy a vasgyár fejlődésé­ A vajdahunyadi vasgyár és tartozékai. ezért a a társpénztár kötelékébe tartozik a felvigyázó Székelytelep építése abbamaradt. hoz. sz. mit a nép közönségesen Ezenkívül épült 1897-ben egy munkáslakó­ «Báaya^) név alatt emlegetett. melyeknek tervrajza ide 1901. 734. « . 389-431 « — « Tiszti és altiszti lakóházak. 1. « . Az évi tiszta haszon a tisztviselők és altisztek (101. munka­ 8Z. ezért is nyolcz lakással biró első munkáslakóház. S'/o-ával járulnak állandóan a társpénztár­ melynek tervrajza mellékelve van. 924. Kettős munkáslakóház. 764. a vel.268. Hasonlóképpen volt a Muresán-örökösök- től megvett liáztelekkel is. Ez volt az sohasem akadt.688 « 20 1899. Kettős altisztilak 1896. vas­ pítést. (105. ennek ellenében az állandó tagok. « . k.223. sz. Hármas tisztilak rajza. mely valamikor a liániormester lakásául szolgált. kép. mind­ sek. rajz. rajz. Ezzel együtt a mun­ káslakások száma 40-et tesz ki. 102. al­ befektetett tökét a szokásos kamatlábnak meg­ tisztek és munkások száma folyton szaporodott. és jó lakást kapnak.553 « 0^ « rajz. munkáslakóházzá alakíttatott át. Említve volt már. és altiszti személyzet is. termelését az egész üzemi idö 1902. Munkásjóléti intézmények.306 « házas telkek és alakíttattak át lakásokká. 1898. (100. 103. sz. az elsők keresetüknek C. 193. sz. A vár fölötti hámor. 1. és 104. « .150 men kívül áll. « .) képtelenség esetére. 1903. egészséges 105. nem sikerült egyetlenegy székely mun­ gyárak egyesített társpénztárának. vagy fuvarost se ide telepíteni.270 « 39 építtettek lakóházak. az utóbbiak egyik két-két teljesen elkülönített lakással. 8 évi állandó járulók . bővítésével karöltve á tisztviselők. 1884-ben tanya nőtlen munkások számára. rajz. al­ A munkások száma átlagosan 910. munkások számára.) 1905. és 106. Jövedelem. na­ gyobb részükhöz konyha­ építése vétetett tervbe. rajz.923 « 11 « 1904. hogy a négy székely vármegye főispánjai.478 « 91 van mellékelve. rajza. évben 934.524 « 90 vagy az úgynevezett tiszti és altiszti telepen 1900. « . alatt a mellékelt diagramm tünteti fel. Ezekben a mun­ kások havibér fizetése mellett olcsó. Kettős az utóbbi években volt: tisztilak rajza. kik ki­ ispánjai és főszolgabirái vették kezükbe a tele­ vétel nélkül tagjai a hunyadmegyei m. azóta mindig A Székelyföldről ide telepíteni szándékolt van lakója. « .203 K 75 flll. Úgyszintén kást. A folytvastermelés diagrammja 1892— 1904.268 K flll.

Az üzletrész 20 hónap alatt fize­ vagy végkielégítést. A társpénztár vagyona 1905 végén elérte az egy millió koronát. a vásárlás arányá­ vannak utalva. kép. A munkások. fogyasztási szövetkezet nem nyereségre dol­ Temploma a vasgyárnak nincsen. hol a beteg vagy üdülő munkások orvosi rendeletre ingyen fürödhetnek. kád. A társpénztár gőzfürdője 1905 tavaszán uyilt meg. az özvegyek szintén nyugbért ban felosztatik.és gőzfürdőből áll. A fürdó különben me- dencze-. ebből a belépéskor 30 K egyszerre nevelési pótlékot kapnak. a tagok ezenkívül alap­ bérüknek öOVo-át mint kórpénzt kapják. a fényűzési felekezeti népiskola. a fenmaradó különféle felekezethez tartozó templomra többlet pedig a tagok között. e tekin­ gozik. a kiskorú árvák pedig tendő be. kamatot fizet. beszerzett élelmi és főbb ruházati czikkel jutAnyosan láthatják el magukat. . mindenikben ingyenes a czikkek a szövetkezetből ki vannak zárva. A munkaadó kincstár a társpénztárhoz éppen annyival járul. de esetén ingyen orvoslásban és ingyen gyógy­ van a városban két állami elemi iskola és két szerben részesülnek. Ugy az állandó. A tanítás. haláluk esetére pedig temetkezési segélyt kapnak. Kettős munkáslakház metszete tási szövetkezetből.. hanem a tagoknak 200 K-ás befizetett tetben a munkások a városban levő négy üzletrészük után O"/. Kórház nincsen. az ideiglenes tagok és családtagjaik betegség Vasgyári kisdedóvó és iskola nincsen. altisztek és tisztek a fogyasz­ 106. 151 után nyugbért. mint teendő le. nagybani bevásárlás útján és oldalnézete. A többi munkások a fürdőt igen olcsón használhatják. mint a tagok együttesen.

.

.. . A vajdahunyadi m.i" '• - '.. I.•: :-\ "i fj^ .rajztábl •'''..(•. vasgyár és tartozékai.ÍÍ„. v^«V in( '" '\u\.Í:Í. > > " -J ^ ..B O L .1. 1 tím'' A GYALARI BANYA TÉRKÉPE 1 7 7 8 . kir.4<.1 J ' -i„„ -*-<„.

.

vagua. K. íí.iiuiijn. rajztábla. v a s y y i t r e s laiauiSUKai. .ir.ux l u .