You are on page 1of 63

muhelytanulmany21.

qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 1

Dr. Mézes Zsolt László

A külföldiek
munkavállalása
Magyarországon

Mûhelytanulmány 21.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 1

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Dr. Mézes Zsolt László

A külföldiek
munkavállalása
Magyarországon

Mûhelytanulmány 21.

Budapest, 2006
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 3

Tartalomjegyzék
Bevezető összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

1. Gazdasági tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1 A MUNKAERŐPIACRA BEFOLYÁSSAL BÍRÓ
VILÁGGAZDASÁGI TÉNYEZŐK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.2 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ
FONTOSABB BELFÖLDI TÉNYEZŐK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

2. Külföldi munkavállalók Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

3. A külföldiek munkavállalásának jogi szabályozása . . . . . . . . . . . . . . 23
3.1 A JOGI SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3.1.1 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK
SZABÁLYOZÁSI ALAPELVEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3.1.2 A MUNKATEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK JOGI KERETE . . . . . . . 24
3.1.2.1 A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS TERÜLETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
3.1.2.2 A POLGÁRI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ JOGVISZONYOK . . . 25
3.1.3 A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK FELADATAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
3.1.4 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK ALAPVETŐ
JOGFORRÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
3.1.5 A HATÁLY KÉRDÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
3.1.6 A MENTESSÉG ESETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
3.2 AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
3.2.1 A KÜLFÖLDI JOGÁLLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
3.2.2 AZ ENGEDÉLY FAJTÁI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
3.2.3 AZ ENGEDÉLY MEGADÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
3.2.4 AZ ENGEDÉLY ELUTASÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
3.3 AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
3.3.1 A MEZŐGAZDASÁGI SZEZONÁLIS
MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
3.3.2 A CSOPORTOS KERETENGEDÉLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
3.3.3 KERETENGEDÉLYEN ALAPULÓ EGYÉNI ENGEDÉLY . . . . . . . . . . . . 41
3.4 AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
3.4.1 EGYÉNI ENGEDÉLY MEGADÁSA A MUNKAERŐ-PIACI
HELYZET VIZSGÁLATA NÉLKÜL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 4

4 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

3.4.2 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
3.4.2.1 A MUNKAERŐIGÉNY BEJELENTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
3.4.2.2 AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA . . . . . . . . . . . . . 44
3.4.2.3 A KÉRELEM TARTALMI KELLÉKEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
3.4.2.4 A KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK . . . . . . . . . 46
3.4.2.5 A MUNKAÜGYI KÖZPONT DÖNTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
3.4.2.6 AZ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKAVÁLLALÁS
MEGHIÚSULÁSÁVAL KAPCSOLATOS TENNIVALÓK . . . . . . . . . . 47
3.4.2.7 A MUNKAÜGYI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
3.5 KITEKINTÉS A 93/2004. (IV. 27.) KORMÁNYRENDELETRE . . . . . . . . . . . . 50

4. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának
megkönnyítését célzó kormányzati tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . 52
4.1 AZ „EGYABLAKOS” ÜGYINTÉZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
4.2 KÜLFÖLDIEK ALKALMI MUNKAVÁLLALÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
4.3 EGYÉB SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Felhasznált jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

Felhasznált irodalom, fontosabb honlapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 5

Bevezető összegzés
Az alábbi tanulmány a külföldiek magyarországi munkavállalásával foglalkozik. Jogi át-
tekintést kísérel adni erről a meglehetősen összetett területről. Találkoznak benne a
közigazgatási jog és a munkajog elemei, sőt a polgári jog egyes ágai is. Jogi elemzé-
sét kívánjuk tehát adni a munkajog e speciális fajtájának. Ez az elemzés főként adatok
összesítésével, azok egységbe foglalásával és megvilágító magyarázásával próbál hoz-
zájárulni az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány által kitűzött
egyik célhoz. Ezt az általunk kiemelt célt jelen esetben úgy fogalmazzuk meg, misze-
rint olyan gyakorlati elemző munkák készítésében vállal fő szerepet a kutatóintézet,
amely a kisebbségvédelem gyakorlati vonatkozásait igyekszik előremutató jelleggel fel-
tárni. Vagyis a végrehajtó hatalom felé olyan megvalósítható javaslatokat fogalmaz
meg, amelyek politikai akarat megléte esetén a gyakorlatban realizálódhatnak. Ehhez
járul egy tájékoztató jelleg, amely a feldolgozott területeket háttéranyagként kívánja
megjelölni a döntéshozók, a politikai elemzők és más érdeklődők számára.

Témánk szempontjából ez utóbbi tájékoztató és elemző jelleg kerül ebben az
esetben a középpontba. Bár a munka utolsó fejezete tartalmazza azokat a kormány-
zat által tervbe vett, és megvalósítani kívánt intézkedéseket, amelyek a külföldiek ma-
gyarországi munkavállalását érinthetik, azért nem bocsátkoztunk határozottabban
előremutató javaslatok megfogalmazásába, mert egyrészt a bemutatott intézkedések
sem kerültek még alkalmazásra, vagy csak részben történt meg életbe léptetésük,
másrészt pedig ez a terület az, amely meglehetősen kötött és korlátozott anyagi jogi
téren. Vagyis az uniós szabályozás, a nemzetközi egyezmények és a viszonosság el-
ve szűk mezsgyét hagy a jogalkotók számára ahhoz, hogy a külföldiek munkavállalá-
sának elősegítésében a kisebbségvédelem közvetlen nyomait fedezhessük fel.

Ez megmutatkozik abban az alapkategóriában, amely a külföldiek magyarorszá-
gi munkavállalásában a fő szerepet játssza, vagyis magában a külföldi fogalmának ér-
telmezésében. A vonatkozó rendelet szerint külföldi az, aki nem magyar állampolgár.
Tehát ide tartozik az a személy is, aki a szomszédos országokból magyar nemzetisé-
gűként próbál szülőföldjén kívül, külföldi munkavállalással életkörülményein javítani.
Éppen ezért a magyar kormányzatnak, közigazgatásnak és államnak az Alkotmány-
ban megfogalmazott felelőssége alapján1 elő kell mozdítania a határon túli magyar-
ság Magyarországgal való kapcsolatainak ápolását. Erre az anyagi jogi lehetőségek
– a már említett okok miatt – meglehetősen korlátozottak, így elsősorban az eljárás-
jog területe az, amely bizonyos könnyítéseket tartalmazhat e téren.

A magyar kormányzat 2005 januárjában a miniszterelnök kezdeményezésére a
határon túli magyarságot érintő intézkedési keretprogramot fogalmazott meg, amely-
nek alapelvei érintik a külföldi kategóriájába tartozó határon túli magyarok magyaror-
szági munkavállalását is. Kimondható, hogy a 2005. év eleje óta eltelt időben megkez-
dődött a honosítási és idegenrendészeti eljárások módosítása a racionalitás és a ha-
1 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, vagyis az 1949. évi XX. törvény kimondja: 6. § (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez
a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 6

6 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

tékonyság jegyében. Ehhez a keretprogramhoz, illetve annak elveihez – lásd a negye-
dik fejezetben bővebben – illeszkednek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi-
nisztérium szabályozási javaslatai, amelyek elemzésünk készítése alatt vannak szüle-
tőben, s amelyekről tulajdonképpen a negyedik fejezet szól.

Mindemellett munkánk átfogóan foglalja össze a külföldiek magyarországi mun-
kavállalásának szabályozásrendszerét, először egy globális, majd egy Magyarország-
ra koncentráló fontosabb gazdasági tényezőket felmutató összefüggésrendszerbe he-
lyezve azt – éppen annak érdekében, hogy az átfogó jelleg kitűnjön. Szükséges volt
mindezt megtennünk, hogy lássuk és láttassuk azt a kontextust, amelybe a külföldiek
magyarországi munkavállalása is illeszkedik. A gazdaságnak – bármekkora legyen is
a technológia fejlődése – mindig szüksége lesz emberi munkaerőre, végső esetben
e technológiák kidolgozóira. Kikerülhetetlen tehát az emberi tényező, amely elsősor-
ban a munka végzésében nyilvánul meg, amelynek egyik oldala a munkavállalás és a
munkavállaló szempontrendszerében mutatkozik meg, másik oldala pedig a foglal-
koztatás és a munkáltató viszonyrendszerében érvényesül. A gazdasági tényezők be-
mutatásánál természetesen nem törekedhettünk teljességre. Egy vázlatot mutatunk fel
az első fejezetben, néhány markáns adattal alátámasztva először a munkaerőpiacra
befolyással bíró világgazdasági tényezőket, majd azokat az összefüggéseket, ame-
lyek a külföldiek magyarországi munkavállalását befolyásolták a demokratikus rend-
szerváltást követően.

Ez után a második fejezet néhány táblázat segítségével megpróbál képet adni a
Magyarországon foglalkoztatott külföldiek helyzetéről a közelmúltra vonatkozóan. Át-
fogó adatainkat a Foglalkoztatási Hivatal által készített munkákból emeltük ki. Így pél-
dául 1996 óta folyamatosan megfigyelhető a külföldiek számára kiadott munkaválla-
lási engedélyek számának lassú növekedése, bár a növekedés ellenére is jól érzékel-
hető, hogy az engedélyezett létszám 2003-ban sem érte el a hazai foglalkoztatottak
számának 1,5 százalékát. Nagyon kis számról van tehát szó, de nem jelentéktelen
számról. Főként abban az esetben nem jelentéktelen ez, ha annak a határon túlról ér-
kező magyar nemzetiségű munkavállalónak a szempontjából nézzük, aki a jobb meg-
élhetés reményében itt próbál munkát vállalni.

A harmadik fejezet képezi elemzésünk törzsét. Az áttekinthetőség kedvéért öt na-
gyobb részre osztottuk a külföldiek munkavállalásának jogi szabályozását bemutató
fejezetet. Az elsőben a jogi szabályozás általános kérdéseivel ismerkedünk meg. Ilye-
nek a szabályozás alapelvei, a jogi keretek kijelölése, a jogforrásokra való utalás, a ha-
tályosság elemzése és a mentesség kérdéskörei. A második alfejezet az engedélye-
zés általános szabályait tárgyalja. Különös tekintettel a külföldi jogállására és a meg-
adható engedély fajtáira. Itt ismertetjük és elemezzük továbbá az egyéni munkaválla-
lói engedély általános szabályait, legfőképpen az engedély megadásával és az enge-
dély elutasításával kapcsolatos kérdéseket. A harmadik alfejezet az általános szabá-
lyok tárgyalása után a különös engedélyfajták ismertetését tűzte ki célul. Negyedik al-
fejezetünk az engedélyezési eljárással foglalkozik. Kitekintést ad a munkaerő-piaci
helyzet vizsgálata nélkül megadott egyéni engedély feltételeire, valamint részletesen
követi az eljárási szabályokat, sőt kitekintést ad a munkaügyi hatósági ellenőrzésre is.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 7

Végül a 93/2004. (IV. 27.) kormányrendelet rövid bemutatása következik, amely az Eu-
rópai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően megváltozott munkaerő-piaci hely-
zetre adott jogi válasz.

A negyedik fejezetben, mint ahogy ezt fentebb említettük, foglalkozunk a kor-
mányzat államigazgatási eljárást egyszerűsítő tevékenységével, amely a külföldiek
magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítését célozza.

A külföldiek munkavállalásának szabályozása a munkajogon belül egy periferi-
kus terület. Vannak azonban határon túli kisebbségeket is érintő kérdései. Főképpen
azért, mert az ebbe a kategóriába eső éves munkavállalók több mint nyolcvan száza-
léka a környező országok állampolgárai közül kerül ki. S a nyelvismeret okán feltéte-
lezhetjük, hogy ezeknek a személyeknek döntő többsége magyar.

Annak ellenére, hogy a munkavállalási engedély megszerzésének elsődleges
jogalanya nem a külföldi munkavállaló, hanem az őt foglalkoztató munkáltató, hiszen
elsősorban az ő érdekkörében történik a munkavégzés, a tapasztalatok szerint a kül-
földről érkezett munkavállalónak igen sok utánajárásába kerül még így is a legális
munkavégzés megkezdése. Nem beszélve a szülőföldjén elindított eljárásokról – be-
utazás, tartózkodás, munkavállalói vízum beszerzése stb. –, amelyek az előkészület
körébe tartoznak, és előfeltételét jelentik a magyarországi munkavégzésnek.

Munkánk kizárólag a magyar közigazgatásban alkalmazott eljárást elemzi. Koráb-
bi tanulmányunk viszont, amely A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkal-
mazott jogi eszközök nem szándékolt következményeivel foglalkozott, és ezen a cí-
men is jelent meg az EÖKiK Műhelytanulmányok sorozatban, bemutatja azokat a fel-
tételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a magyarországi munkavállalási
engedély kérelméhez. Így elemzi a jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum, a
munkavállalási célú tartózkodási vízum, valamint a jövedelemszerzési célú tartózko-
dási engedély, és a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésének fel-
tételeit. A két munka ilyetén módon szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Reményeink szerint olyan háttéranyagot sikerült összeállítani, amely összefoglal-
va a külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályozását, elemző és tájékoz-
tató funkcióján túlmenően alapja lehet az eljárásrend további finomításának, elősegít-
ve ezzel egyfajta közvetett kisebbségvédelmet a határon túli magyarság érdekében.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 8

1. Gazdasági tényezők
1.1 A MUNKAERŐPIACRA BEFOLYÁSSAL BÍRÓ VILÁGGAZDASÁGI
TÉNYEZŐK

A rendszerváltás óta eltelt mintegy tizenöt év sokféle, részben tervezett, részben pe-
dig előre számításba nem vett változással alakította a magyar gazdaság és társada-
lom életét. Anélkül, hogy e változásokat, akár érintőlegesen is felsorolnánk, minden-
képpen hasznos olyan összefüggésrendszerbe helyezni a vizsgálatunk tárgyául vá-
lasztott kérdést – a külföldiek magyarországi foglalkoztatását –, amely nem szakítja ki
azt az általános tendenciákból, sőt azokra tekintettel van.

A gazdasági növekedés üteme az OECD-országok körében 2003-ban átlagosan
2,2 százalék volt, melyhez képest kiemelkedően teljesítettek a közép-kelet-európai és a
távol-keleti feltörekvő gazdaságok, az EU15 kis államai, valamint az USA és Ausztrália.

A gazdasági növekedés eltérő üteme a világgazdaság nagyobb erőcentrumai-
ban 1994 és 2003 között a hagyományosan eltérő értékrendek, preferenciák, vala-
mint a világgazdasági pozíció kihasználásán múlt.

Az országok közötti növekedési és jóléti különbségek függenek a munkaerő
felhasználásának és a munkaerő képességeinek javítására vonatkozó eltérő min-
táktól. A legtöbb olyan országban, ahol az egy főre jutó GDP növekedett, ott a mun-
kaerő felhasználása is növekedett, míg a legtöbb olyan országban, ahol a munka-
erő-felhasználás stagnált vagy csökkent, ott a növekedés is romlást mutatott. Ezek-
ben az országokban a munkaerő termelékenységének a növekedése nem tudta el-
lensúlyozni a gyenge foglalkoztatási teljesítménynek a negatív hozzájárulását a nö-
vekedéshez. Megfigyelhető továbbá, hogy a legtöbb országban a munkaerő minő-
ségének javulása szignifikáns szerepet játszott a munkaerő termelékenységének
növekedésében, ugyanakkor a gyenge foglalkoztatási teljesítményű országokban
ez főként amiatt valósult meg, mert a kevésbé képzett emberek kiszorultak a mun-
kaerőpiacról.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió termelékenysége is fokozato-
san nőtt, azonban 1995 után az USA egy főre jutó GDP-szintjével mért termelékeny-
sége gyorsabban emelkedett az EU átlagánál. Az egy munkaórára vetített GDP növe-
kedési ütemében az EU 2000-re majdnem utolérte az USA-t.

Nagy különbségek vannak az egyes országok között, és a termelékenység álta-
lános szintjét tekintve az USA, Ausztrália és néhány relatíve gazdag európai ország ki-
emelkedik a többiek közül. Az egy munkaórára vetített GDP növekedési ütemében az
olló az 1950-es évek elején volt a legtágabb, azóta folyamatosan szűkül a rés. A szű-
külő ollót eredményező trendekben törés mutatkozik 1973 környékén, valamint az
1990-es évek elején. Mindhárom szakaszban az USA munkatermelékenysége las-
sabb ütemben nőtt, mint az EU-é, bár közben az EU-é is lassult.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 9

Az egy főre jutó GDP növekedése az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta, valamint
a munkatermelékenység változásainak eredője, amiből az utóbbi kettő játszik megha-
tározó szerepet. A munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra jutó GDP) általában
befolyásolta az egy főre jutó GDP-szintek alakítását, becslések szerint az egy főre ju-
tó GDP növekedésének több mint felét ez eredményezi. (1990 és 2000 között az USA
termelékenysége évi 2,3 százalékkal nőtt, ebből 1,8 százalék az egy foglalkoztatottra
jutó GDP, az EU-ban az 1,8 százalékos átlag 1,6 százalékos részadattal párosul). Miu-
tán a ledolgozott órák száma csökkent, a munkaórára vetített GDP növekedése még
nagyobb, mint az egy foglalkoztatottra vetített.

Viszonylag nagy szerepet játszik még – különösen néhány országban – a foglal-
koztatás szintje, amit erősen befolyásol az adott években teremtett munkahelyek szá-
ma és a munkaerő szerkezete, minőségi jellemzői.

A termelékenység növekedése hatással van a feldolgozóiparban foglalkoztatot-
tak számára, amennyiben a gyorsabb termelékenységnövekedés a kibocsátás növe-
kedése mellett is okozhat munkahelyvesztést.

Az EU-tagországok eltérő fejlődése: éleződő észak–dél különbség a termelé-
kenységnövekedés során, ugyanakkor a közép-kelet-európai országok termelékeny-
ségnövekedése meghaladta a 15 tagú EU-s átlagot. Írország, Svédország, Finnország
az 1990-es években az amerikait meghaladó termelékenységnövekedést produkált,
ugyanakkor az „olíva-övezet” országaiban (Spanyolország, Portugália, Olaszország,
Görögország) lassabban terjedt a számítógép-használat és gyenge ütemben nőtt a
többtényezős termelékenység. Az EU15 és az új tagállamok tekintetében elmondha-
tó, hogy az 1990-es évtized második felében évi átlagban 1 illetve 3,9 százalékkal nőtt
a termelékenység, mely az egy főre eső GDP 2,3 illetve 2,9 százalékos évi növekedé-
sét okozta a két térségben.

A gazdaságkutató intézetek 2001 eleje óta hangsúlyozzák egyre jobban, hogy a
fejlett ipari országok konjunktúra-ciklusa 2000 nyara óta leszálló ágba került – ha nem
is drasztikus a visszaesés. A nemzetközi kereskedelem és a lakossági kereslet növe-
kedési üteme mérséklődött. Az USA-ban és Japánban már észrevehetően csökken-
tek a beruházások. 2001 elejére pedig világossá vált, hogy az évek óta várt lassulás
bekövetkezett, az Egyesült Államok gazdasági növekedése elakadt.

A világgazdaságot, mindenek felett a világpolitikát hosszú távon késztette változ-
tatásokra az Amerikai Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás. A
globalizáció híveinek és ellenfeleinek növekvő szembenállása a fejlett és fejlődő, a
szegény és gazdag országok kapcsolatának, együttélésének megannyi újragondolás-
ra váró problémája vált minden eddiginél nyilvánvalóbbá. Egyidejűleg az amerikai
gazdaság megtorpanása erőteljesen érintette a világ számos országának gazdasá-
gát. A legfejlettebbeken kívül a nemzetközi munkamegosztásba egyre jobban bele-
ágyazódó magyar gazdaságot is. Bár a kibontakozott recessziónak számos összete-
vője van, az egyik fontos ok a legmodernebbnek tekintett ágazatok gyors ütemű fejlő-
désétől elmaradó felhasználás. A gazdaságok felhasználási képességének lemaradá-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 10

10 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

sa az érintett ágazatok kényszerű, több százezer munkahely leépítésével járó leféke-
ződését, tovább gyűrűző hatásai pedig a gazdasági növekedés lassulását okozták.

Elemzők szerint2 a jelenlegi gazdaságpolitikai lépések és gazdasági folyamatok
számos országban azt mutatják, hogy egyes hagyományos közgazdasági elvek a
globalizáció időszakában nem, vagy módosult formában érvényesülnek. A lassabb
gazdasági növekedés miatt hozott intézkedések az egyes gazdaságokban általában
hasonlóak. Ezek ütemezése, határozottsága azonban a nagy világgazdasági centru-
mokban eltérő. Ugyancsak eltérő a hatása is ezen beavatkozásoknak, hiszen az adott
régiók, országok eltérő adottságaik, szerkezetük folytán különböző módon reagálnak
ugyanazon gazdaságpolitikai lépésekre.

Az elmúlt évek világgazdasági átrendeződésének legfontosabb következménye
az USA gazdasági súlyának stabilizálódása, Japán visszaesése és Kína, valamint az
ázsiai térség fokozatos előretörése. Ez a három központú világgazdaság fokozatosan
négy központúvá válását eredményezheti.3

Az Európai Unió világgazdasági alkalmazkodóképességének növelését azonban
számos tényező nehezíti. A világgazdasági globalizálódás, és a globális folyamatokra
adott gazdaságpolitikai beavatkozási lehetőségek átalakulása egyre kevésbé adekvát
a kialakult szociális piacgazdasági jellegű gazdaságpolitikai modellel, amely a jöve-
delmi pozíciókat és így a versenyképességet társadalmi céloknak alárendelve módo-
sítja. A kialakult problémák megoldására előtérbe kerültek olyan eszközök, mint a
technológiai fejlesztés, a vállalati szektor erősítése, illetve a jóléti állam egyes elemei-
nek átalakítása. Jelenleg ezek eredménye még nem érzékelhető, illetve nem látható-
ak azok a radikális változások, amelyek következtében a hatékonyabb struktúrák
gyors kialakulására lehetne számítani.

A foglalkoztatáspolitika nézőpontjából a közelmúlt 2003-as éve nem bizonyult az
EU sikeres évének. A helyzetet sokoldalúan értékelte az EU Bizottságnak a Tanács
számára készített Foglalkoztatási közös jelentése.4 A 2004 tavaszán a Tanács napi-
rendjére tűzött jelentés szerint komolyan veszélybe kerültek a tagállamok által 1997-
ben Luxemburgban közösen elfogadott, majd Lisszabonban 2000-ben kiegészített
foglalkoztatási célok, s az a 2000-ben megfogalmazott szándék, hogy az EU 2010-re
a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék,
mégpedig fenntartható gazdasági növekedés, több és jobb munkahely, valamint erő-
teljesebb szociális kohézió mellett.

Magyarországot, mint csatlakozás előtt álló országot, ez annyiban érintette, hogy
mint az EU tagjelöltje 2001-től hivatalosan is bekapcsolódott az EU foglalkoztatáspo-
litikai erőfeszítéseibe. Magyarország vállalta, hogy az Európai Foglalkoztatási Straté-

2 Készítette: Gál Péter és Novák Tamás, forrás: http://www.mfb.hu/index.php?pageid=59
3 Az úgynevezett TRIAD-ból „QUADRAT” meghatározottságú világgazdaság alakulhat ki. Az Egyesült Államok részesedése a vi-
lág bruttó nemzeti jövedelméből (GNI) 31,1%, az Európai Unióé 26,1%, az eurózóna országaié 20,12%, Japáné 14,4%, Kínáé
3,6%.
4 Draft Joint Employment Report (JER) 2003/2004, 7069/04
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 11

gia követelményei szerint teszi alkalmassá munkaerőpiacát az EU egységes, közös pi-
acához csatlakozásra.

Az integrációs folyamatok melletti elköteleződés, majd a csatlakozás felé veze-
tő út két legfontosabb foglalkoztatáspolitikai állomása 2001 márciusa Stockholm és
2001 júniusa Göteborg volt. Stockholmban az Európai Tanács, az unió legfonto-
sabb döntéshozó testülete, egyetértett abban, hogy a 2010-re kitűzött foglalkoztatá-
si célt egy középtávú céllal egészítik ki: 2005-ig az unió átlagos foglalkoztatási szint-
je érje el a 67 százalékot. A több munkahely mellett a jobb munkahelyek teremtése,
minőségük jobbítása is a célok közé került; csakúgy, mint a munkaerőpiac moder-
nizálása, a munkaerő-mobilitás ösztönzése, s ennek érdekében a létező akadályok
felszámolása.

2001 márciusában a stockholmi csúcsértekezleten a tagállamok vezetői részben
az élénkülő gazdaságok, részben a tagállamokban hozott intézkedések biztató ered-
ményeinek hatására 2005-re középtávú célként kitűzték a foglalkoztatottság 67, a nők
57, az idősebbek 50 százalékos foglalkoztatottságának elérését. A rendkívül eltérő
adottságú EU-tagországok a nemzeti akciótervekben (National Action Plan – NAP)
rögzítették évről évre saját elérendő céljaikat. A nemzeti akciótervek a közösen elfo-
gadott ajánlásokat (Employment Guidelines, 2002 óta European Employment
Strategy – EES, Európai Foglalkoztatási Stratégia) követték. A nemzeti vállalások tel-
jesülését az Európai Bizottság évenként értékeli, nyilvánosan elismerve a jó teljesítmé-
nyeket, s javaslatokkal segítve a hiányosságok kiküszöbölését.

A közös erőfeszítéseknek köszönhetően 2002-ben a vártnál tartósabbnak bizo-
nyult gazdasági visszaesés ellenére sikerült az európai foglalkoztatási szintet tartani,
noha ez a szint még mindig alacsonyabb az 1975. évinél. Az USA-val és Japánnal
fennálló különbség némileg csökkent ugyan, de csak azért, mert a foglalkoztatás ott
is kissé visszaesett.

2001 júniusában a göteborgi tanácskozás, a fenntartható fejlődés politikai straté-
giájának elkötelezettségét kiegészítve, a lisszaboni célokhoz hozzákapcsolta a kör-
nyezeti szempontokat, mint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság szerves
összetevőjét.

A GDP növekedése 2002–2003-ban úgyszólván minden országban lelassult, s
kisebb lett, mint korábban tervezték. Az Európai Unió régi tagországaiban 1 százalék
alá csökkent, szemben a korábban remélt és tervezett 2-3 százalékkal; s elmaradt a
várakozásoktól az évtized eleji krízis után a 90-es évek közepétől ismét gyorsulóan nö-
vekvő új tagországokban is.

Magyarországon 1990–1993 között a nemzeti jövedelem drámaian csökkent,
amikor csaknem 20 százalékkal esett vissza a korábbiakhoz képest. 1994-ben a mély-
pontról elmozdult ugyan, de 1995–1996-ban a növekedés alig haladta meg az 1 szá-
zalékot. 1997-től kezdett ismét dinamikusan nőni, évente több mint 4 százalékkal,
2000-ben pedig elérte az 5,2 százalékot. A magyar gazdaság teljesítménynövekedé-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 12

12 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

se 2000 után a világgazdasági dekonjunktúrát követve lassult, de változatlanul, mint-
egy 2 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagos növekedési ütemét.

A gazdaságpolitika cél- és eszközrendszerének nemzetközi átalakulásával egyi-
dejűleg a világgazdasági konjunktúraviszonyok alakulásától függetlenül a magyar
gazdaság növekedését meghatározó tényezők is alapvetően módosultak. Az export-
orientált, de alacsony hozzáadott értéket létrehozó külföldi vállalatokra épülő gazda-
sági növekedés szakasza lezárult Magyarországon. Ezért a modernizációs folyamat
folytathatóságának feltétele a bekövetkezett technikai-technológiai változásokhoz va-
ló alkalmazkodási képesség biztosítása. A kompetitív előnyök érvényesítése csak az
innovációs folyamatok előtérbe helyezése, a kutatási és fejlesztési ráfordítások növe-
lése révén lehetséges.

Magyarországon a külföldi vállalatok állítják elő a hozzáadott érték 45,1 százalé-
kát, az export 81 százalékát, és az import 78,9 százalékát bonyolítják. Az exportvezé-
relt növekedés is ezektől függ, és döntő fontosságú a magyar kis- és középvállalatok
ezen társaságokkal való kooperációja, az együttműködés bővítésének a lehetősége.

A magyar gazdaság adottságai és külgazdasági kapcsolatrendszere miatt a kül-
ső konjunktúra alakulása, elsősorban az Európai Unió gazdasági folyamatai alapvető-
en befolyásolják a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, illetve külpiaci tevé-
kenységét.

Az egységnyi munkaerőköltségek 2001 óta Magyarországon nőttek a legna-
gyobb mértékben legfontosabb közép-európai versenytársaihoz (Csehország, Len-
gyelország, Szlovákia, Szlovénia) képest, ugyanakkor Szlovákia kivételével Magyaror-
szágon a legalacsonyabbak az euróban számított átlagbérek.

E globális gazdasági összefüggések, témánk makrokörülményeinek vázlatos
érintése után, következő fejezetünkben megvizsgáljuk a külföldiek magyarországi
munkavállalását befolyásoló fontosabb belföldi tényezőket.

1.2 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ FONTOSABB
BELFÖLDI TÉNYEZŐK

Magyarországon, csakúgy, mint más országokban, a hazai munkaerő-kínálatot, a
munkavállalási korú népességet két külső forrás növeli: a bevándorlóké és a munka-
vállalási engedéllyel az országban tartózkodóké.

A 90-es évektől megélénkült bevándorlás eredményeként 1990 és 2001 között
csaknem 200 ezer külföldit fogadtunk, közülük időközben 40 ezren hagyták el az or-
szágot. Az 1990-es évek elején a menekülthullámok okozták a magasabb bevándor-
lási számokat. Az évtized közepén a bevándorlás visszaesett, majd az ország vonz-
erejének köszönhetően ismét nőni kezdett a beköltöző külföldiek száma. A részletes
adatok szerint a bevándorlók mintegy háromnegyede a magyar szabályok szerinti
munkavállalási korú volt, és feltételezhetően Magyarországon is kereső foglalkozású.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 13

A bevándoroltakon kívül évről évre a keresők mintegy 1 százalékát kitevő külföl-
di munkavállalót fogad az ország, meghatározott időre szóló munkavállalási engedély-
lyel. A foglalkoztatottság alacsony szintje ellenére is bizonyos területeken, időszakok-
ban vagy szakmákban hiányzó munkaerő pótlásához szükséges külföldi munkaválla-
lók keretszámát 2002-től nagyjából a keresők 2 százalékára bővítették – feltételezve,
hogy ez megkönnyíti a szomszédos országok elsősorban magyar nemzetiségű polgá-
rainak itteni munkavállalását is.

2001 júniusában fogadta el az Országgyűlés a szomszédos államokban élő ma-
gyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló 2001. évi LXII. törvényt. A határon túl élő
magyarok által igénybe vehető egyik kedvezmény – a kedvezménytörvényt módosító
2003. évi LVII. törvény hatálybalépéséig – a magyarországi munkavállalás megkönnyí-
tése volt.5 A magyar nemzetiséget ún. „magyarigazolvány” kiváltásával is tanúsítók
naptári évenként három hónapra szóló munkavállalási lehetőséget kaphattak, anélkül,
hogy az illetékes munkaügyi szervezetek a munkaerő-piaci helyzetet vizsgálnák. A
2001 decemberében Budapesten aláírt magyar–román egyetértési memorandum ezt
valamennyi román állampolgárra kiterjesztette. A lépés élesen megosztotta a politikai
pártokat, s a munkaerőpiac helyzetének szakszerű értékelése helyett a politikai viták
szintjére szorította egyfelől a gazdaság számára szükséges külföldi munkaerő, másfe-
lől a munkahelyek védelmének feltételezett szükségességét. Ez vezetett odáig, hogy
a kedvezménytörvényt módosító 2003. évi LVII. törvény a hatálya alá tartozó szemé-
lyek Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyaror-
szági foglalkoztatásának általános szabályait rendelte alkalmazni azzal együtt, hogy
nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.6

Magyarország, bár évről évre kissé növekvő számban, de viszonylag kevés kül-
földi munkaerőt fogad. 2002-ben, az év végén összesen 42,7 ezren rendelkeztek ér-
vényes munkavállalási engedéllyel, ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A Ma-
gyarországon engedéllyel munkát vállalók csaknem 90 százaléka a szomszédos or-
szágok magyarlakta területeiről, elsősorban Romániából érkezett. Az EU-tagorszá-
gokból mindössze 2300 fő (5,4 százalék) dolgozott Magyarországon engedélyköteles
munkavállalóként.

5 Itt közöljük a hatályon kívül helyezett szövegrészét a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvénynek:
„15. § Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedé-
lyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci hely-
zet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti ugyanilyen
módon.
16. § (1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges
iskolai végzettség, szakképesítés, a munkaegészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek
megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján kérelmezhetik.
(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.”
6 A 2003. évi LVII. törvénnyel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg a szomszédos államokban élő magyarokról szó-
ló 2001. évi LXII. törvényt a következőképpen módosította:
„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalá-
sára a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzet-
közi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.
16. § (Hatályon kívül helyezve.)”

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 14

14 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

A tapasztalatok szerint jelentős maradt az engedély nélküli foglalkoztatás is, bár
az ellenőrzés az előző évekénél valamivel kevesebb engedély nélkül dolgozót talált.

A külföldi munkaerő, mint minden országban, Magyarországon is a gazdaság ál-
tal alkalmilag vagy tartósan hiányzó hazai munkaerőt pótolja. Magyarországon első-
sorban a feldolgozóipar néhány területén tapasztalható szakmunkáshiány (például a
textiliparban) és tartósan hiányzik az egészségügyi ápolószemélyzet. Országosan a fi-
zikai szakmák közül kőművest, épületasztalost és finommechanikai műszerészt keres-
tek leginkább, a szellemi foglalkozásúak közül pedig gépészmérnököt. Lokálisan az
igények sokfélék; a szakmák széles körét fogják át. Egyidejűleg – a gazdaság struk-
turális átalakulásával – számos szakmában jelentkezett túlkínálat (például a bezárt ci-
pőgyárak különféle szakmájú dolgozóiból).
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 15

2. Külföldi munkavállalók Magyarországon
Ez a fejezet néhány táblázat segítségével megpróbál képet adni a Magyarországon
foglalkoztatott külföldiek helyzetéről a közelmúltra vonatkozóan. Átfogó adatainkat a
Foglalkoztatási Hivatal által készített munkákból7 merítettük.

A 2001. januári népszámlálás az addig ismert népességszámnál mintegy 200
ezer fővel nagyobb lakónépességet írt össze. A sokféle okból kialakult különbség
egyik ismert magyarázata az évtized során bevándoroltak számbavételének mellő-
zése volt. A be- és kivándorlások egyenlegeként évente átlagosan mintegy 13 ezer
fős népesség zöme a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett;
mintegy háromnegyedük a magyar szabályok szerint munkavállalási korúnak mi-
nősült. A különböző jogcímeken Magyarországon élő külföldiek – menekültek, le-
telepedési, alkalmi vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők – zöme
egyúttal munkavállaló is, ez ugyanis a tartózkodási engedély megadásának egyik
feltétele. Közülük 2002 végén 42 700-an rendelkeztek érvényes munkavállalási en-
gedéllyel, nagyjából ugyanannyian, mint egy évvel korábban (47 269 fő). Bár az
évenként kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma az évtized során folya-
matosan nőtt (1995: 26 ezer; 1999: 34 ezer; 2000: 40 ezer, 2001: 47 ezer, 2002:
50 ezer) a növekvő létszám is alig több, mint egy százalékát adja a hazai foglalkoz-
tatottakénak.

A Magyarországon munkát vállalni kívánók létszámát részben a kölcsönössé-
gen és viszonosságon alapuló államközi megállapodások szabályozzák. Magyar-
országnak – a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint – tíz országgal van ilyen meg-
állapodása; amelyek szerint az elfogadott keretek határáig a magyar hatóságok a
munkaerőpiac állapotának vizsgálata nélkül – azaz, hogy a munka végzésére len-
ne-e hazai munkanélküli – kiadják a munkavállalási engedélyt. A tíz országból
azonban gyakorlatilag csak Szlovákiából érkeznek ebben a formában munkavál-
lalók. Az ír és a cseh egyezmény nem működik, a hollandról nincs adat, mert nem
kérték a Foglalkoztatási Hivatal közreműködését. Franciaországból és Romániá-
ból van néhány jelentkező, a nyugati országokba azonban jellemzően „egyirányú
utca” vezet.

A külföldi munkavállalások számának legfőbb alakítója – mint valamennyi or-
szágban – a gazdaság tényleges igénye. Minthogy az engedélyt a külföldi dolgozót
alkalmazni kívánó munkáltatónak kell kérnie, ezt általában csak akkor teszik, ha hazai
munkaerővel nem tudják igényüket kielégíteni. A pótlólagos munkaerő természetes
forrása – tradicionálisan – a szomszédos országokban, a határ mentén élő magyar
népesség. Bár a világ úgyszólván minden tájáról akad Magyarországon munkát vég-
ző (az engedéllyel rendelkezők 5 százaléka jött az EU tagállamaiból, 7 százaléka Ázsi-
ából, néhány százan Ausztráliából, az USA-ból, Kanadából), a meghatározó többség
7 A legfontosabb kiadványok: LAKY Teréz A munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatok c. 2002-ben megjelent
munkája, illetve a Foglalkoztatási Hivatal ugyancsak e szerző irányításával készült A magyarországi munkaerőpiac átfogó elem-
zéséről szóló 2003. és 2004. évi kiadványai.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 16

16 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

a kelet-közép-európai régióból, azon belül is Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából
érkezik. E három országból érkezettek teszik ki az összes engedéllyel itt dolgozó 80,
a régióból érkezettek 94 százalékát. Legtöbbjük itteni munkavállalását nagymérték-
ben elősegíti a nyelvismeret.

A Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi
A Magyarországon
állampolgárok munkavállalási
száma 2002. december 31-én engedéllyel rendelkező külföldi
állampolgárok száma 2002. december 31-én

A munkavállalók Létszám
állampolgársága Fő %
EU-tagországok 2 298 5,4
Egyéb európai országok 36 763 86,0
Ebből:
Románia 25 836 60,5
Ukrajna 5 925 13,9
Szlovákia 2 729 6,4
Tengeren túli országok 582 1,4
Ázsiai országok 2 886 6,8
Egyéb országok 171 0,4
EGYÜTT 42 700 100,0

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Az alacsony foglalkoztatási szint ellenére – mint minden működő gazdaság-
ban tartósabban vagy átmenetileg – Magyarországon is léteznek hiányszakmák, il-
letőleg speciális igények. A legtöbb külföldi munkavállalót három nemzetgazdasá-
gi ág igényelte: az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem; itt foglalkoztatták
összesen 70 százalékukat. A negyedik, legnépesebb csoport a kulturális, művé-
szeti tevékenységeket végzők – és a sportolók. A mezőgazdaságból jellemzően az
idénymunkások hiányoznak, akik iránt az igény csak bizonytalanul tervezhető elő-
re. A hosszadalmas és nehézkes engedélyezési eljárást sokan ezért is igyekeznek
kikerülni; s a munkát inkább a tényleges igények szerint, személyes kapcsolatok
útján szervezik.

A bányászatban ugyancsak a hiányzó munkaerőt pótolják leginkább; a bánya-
bezárások után hazatért külföldi – főként lengyel – bányászok közül mára csak az
erdélyiek maradtak. A feldolgozóipar sokféle ágában egyaránt ott vannak a külföldi
cégek különböző tevékenységű alkalmazottai, s a jellemzően összeszerelő típusú,
betanított munkákat végzők, a szövödék, varrodák dolgozói. Az építőipar konjunk-
turális igényét pótolta a romániai, ukrajnai, szlovákiai munkaerővel. A kereskede-
lemben, vendéglátásban a zömmel – hagyományosan – szezonmunkára szerződte-
tett kelet-közép-európaiak mellett ezres nagyságrendben találhatók Ázsiából érke-
zettek, jellemzően az itt letelepedett kínai, vietnami kereskedők alkalmazottai. Az
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 17

egészségügybe főként ápolónők érkeznek, részben a tőlünk Nyugat-Európába to-
borzottak pótlására.8

A külföldiek foglalkoztatása a munkáltató nemzetgazdasági ága szerint, 2002

A külföldiek
A munkavállaló foglalkoztatása
Mező- Bányá- Feld. Energe- aÉpítő-
munkáltató nemzetgazdasági
Keres- Száll. Pénz- Okta- Eü. ága
Sport, szerint,
Együtt
2002
állampolgársága gazd. szat ipar tika ipar kedelem hírközl. ügy tás ellátás kult. stb.
EU 22 1 722 33 79 427 86 126 258 24 520 2 298
Ebből:
Ausztria 2 - 132 1 20 27 4 15 16 3 26 246
Franciaország – – 69 15 17 133 4 18 22 4 106 388
Nagy-Britannia 6 – 40 2 3 60 13 24 136 1 154 439
Németország 9 1 253 10 8 81 19 34 43 9 101 568
Olaszország 5 – 106 3 13 24 6 10 11 3 23 204
Egyéb – – 122 2 18 102 40 25 30 4 110 453
Egyéb európai 2 406 211 7 926 478 13 045 5 660 454 541 715 1 107 4 220 36 763
Ebből:
Románia 2 189 207 4 771 342 9 417 4 180 198 345 371 742 3 074 25 836
Szlovákia 8 1 1 761 110 116 310 14 20 87 144 188 2 759
Ukrajna 87 2 1 037 3 3 261 600 171 111 144 161 348 5 925
Egyéb 122 1 357 23 251 570 71 65 113 60 610 2 243
Tengeren túliak – – 73 4 4 61 7 37 158 4 234 582
Ebből:
USA – – 39 4 2 39 3 25 127 2 144 385
Egyéb – – 34 – 2 22 4 12 31 2 90 197
Ázsia 9 1 827 2 25 1.049 23 43 43 69 795 2 886
Ebből:
Kína – – 14 - 5 454 – 3 12 2 555 1 045
Mongólia – 1 520 - 5 156 – 19 – 3 29 733
Egyéb 9 – 293 2 15 439 23 21 31 64 211 1 108
Egyéb világrész – – 18 – 5 41 4 2 25 20 56 171
ÖSSZESEN 2 437 213 9 566 517 13 158 7 238 574 749 1 199 1 224 5 825 42 700

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Összességében – nagyságrendjét tekintve – legálisan évente körülbelül annyi
vendégmunkást fogadunk, mint ahány magyar állampolgár (ugyancsak legálisan) kül-
földön dolgozik. A nem legális kül- és belföldi munkavállalásról – a dolog természeté-
nél fogva – nincs információ. Szakértői vélemény szerint a kedvezménytörvény azért
nem hatott az illegális munkavállalás ellenében, mert az engedélyezési procedúra

8 A magyar ápolónőket a tőlünk nyugatra fekvő országokba csábítják, ahol a szakvizsgájukat elismerik, a hazainál jóval maga-
sabb a fizetésük, s bár a nyelvtudás követelmény, a toborzók ingyenes intenzív nyelvtanfolyamon is felkészítik őket. A 20-30
százaléknyi hiányzó egészségügyi szakdolgozót évek óta a szomszédos országok magyarlakta területeiről pótolja Magyaror-
szág. (Világgazdaság, 2002. okt. 21.)

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 18

18 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

csaknem ugyanolyan hosszú, mint a szokványos engedélyezés esetében (csak a ma-
gyar munkaerő rendelkezésre állását nem kell vizsgálni), és ami még ennél is fonto-
sabb, a költségek ugyanakkorák, mint a szokásos módon egy évre kért engedély ese-
tén. Azaz: a költségek nem állnak arányban a 3 hónapos munkavállalási lehetőség-
gel. A foglalkoztatás körülményeit rendszeresen ellenőrző Országos Munkabiztonsá-
gi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tapasztalatai szerint a kedvezménytörvény
ellenére sem csökkent a külföldi munkavállalók törvénytelen foglalkoztatása. A keleti
megyékben továbbra is a mezőgazdaságban, a fővárosban és vonzáskörzetében az
építkezéseken, a nagyobb idegenforgalmi központokban a vendéglátóhelyeken a leg-
gyakoribb az illegálisan foglalkoztatott.9 Az ellenőrzések során 2002-ben összesen
1714 engedély nélküli külföldi dolgozót találtak; ez számszerűen nagyjából azonos a
korábbi évekével (1998: 1956, 1999: 1774, 2000: 2363, 2001: 1876, 2002: 1714 fő).
Az engedéllyel dolgozók növekvő létszámához képest ez inkább némi csökkenést je-
lez (1998-ban az engedélyezett létszám 7 százaléka, 2002-ben 4 százaléka); bár az
eredmény attól is függ, hova jutnak el az ellenőrök. Az engedély nélkül dolgozókat
ugyanis jellemzően nem a nagy cégek, hanem a kis egységek, családi gazdaságok
foglalkoztatják.

A Foglalkoztatási Hivatal 2003-ban először készítette el a külföldi állampolgárok
foglalkoztatása iránti igények felmérését. Tanulságos lesz ezeket az adatokat itt felmu-
tatni.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények 2003-ban
(gazdálkodók %-os aránya)

Nemzetgazdasági Segéd- foglalkoztatása
Külföldi állampolgárok Betanított iránti
Szak-
igények Irodai
2003-banDiplomás
(gazdálko-
ág
dók %-os aránya) munkára munkára munkára munkára munkakörre
Mezőgazdaság 7,5 5,3 3,3 0,8 1,6
Feldolgozóipar 5,2 9,5 15,0 1,5 5,7
Építőipar 14,3 11,2 17,4 2,1 4,5
Kereskedelem 5,1 5,1 5,9 1,8 3,7
Szállítás,
raktározás, posta 1,3 2,6 3,8 1,9 3,8
és távközlés
ÖSSZESEN 5,5 6,7 9,9 1,4 5,7

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége nem tart-
ja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol segéd-
munkák elvégzésére 14, betanított munkákra 11, szakmunkákra pedig 17 százalék-

9 Népszabadság, 2002. aug. 16.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 19

ban jelezték, hogy érdemes külföldieket felvenni. Kitapintható a feldolgozóipari szak-
munkáshiány is, mivel az ebben a szektorban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek
15 százaléka alkalmazna 2004 első félévében külföldi munkavállalót szakmunkás
munkakörbe. Említésre méltó még, hogy az oktatásban tevékenykedő szervezetek
csaknem egyharmada, az egészségügyi intézményeknek pedig csaknem egyötöde
érdemesnek tartja diplomás külföldiek alkalmazását.

Összevetve mindezeket a 2004-es adatokkal, megállapíthatjuk, hogy 2003. janu-
ár 1-jén csaknem 116 ezer, tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező
külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, nagyjából annyian, mint egy évvel
korábban (116 429 fő).

A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma földrészek és kiemelt
országok szerint, 2003. január 1.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma földrészek és kiemelt or-
szágok
Földrész,szerint,
ország 2003. január 1.
Férfi Nő Összesen
Európa 46 404 51 826 98 230
Ebből:
Románia 23 002 24 279 47 281
Jugoszláva 4 028 3 892 7 920
Ukrajna 4 481 5 372 9 853
Németország 2 780 4 320 7 100
Lengyelország 734 1 211 1 945
Oroszország 729 1 065 1 794
Szlovákia 572 964 1 536
Horvátország 434 366 800
Ausztria 504 246 750
EU-tagországok 5 695 5 934 11 629
Ázsia 7 653 5 827 13 480
Ebből:
Kína 3 569 2 851 6 420
Amerika 1 348 1 086 2 434
Ebből:
Egyesült Államok 915 699 1 614
Afrika 1 002 279 1 281
Többi földrész* 243 220 463
ÖSSZESEN: 56 650 59 238 115 888

* Az ismeretlen állampolgárságúakkal együtt

Forrás: Statisztikai Zsebkönyv 2003, KSH, 2004.

Az engedéllyel az országban tartózkodók zöme egyúttal munkavállaló. A foglal-
koztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jogköre, hogy az adott évben kiadható mun-
kavállalási engedélyek számát megállapítsa. 2003-ra az engedélyezett egyidejűleg

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 20

20 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

foglalkoztatható külföldiek létszáma 81 ezer fő volt, csakúgy, mint az előző évben. Az
engedélyeket a munkáltató kérésére a megyei munkaügyi központok adják ki. 2003-
ban összesen 57 383 külföldi állampolgár kapott engedélyt magyarországi munkavál-
lalásra. Az év végén 48 651-en rendelkeztek érvényes munkavállalási engedéllyel, te-
hát valamivel többen, mint 2002-ben (42 700 fő).

A Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi
állampolgárok száma 2002. és 2003. december 31-én

A munkavállalók állam- 2002 2003
polgársága Fő
A Magyarországon munkavállalási %
engedéllyel Fő
rendelkező külföldi%állam-
EU-tagországok
polgárok 2 298december 31-én
száma 2002. és 2003. 5,4 2 200 4,5
Egyéb európai országok 36 763 86,1 43 089 88,6
Ebből:
Románia 25 836 60,5 27 609 56,7
Ukrajna 5 925 13,9 7 621 15,7
Szlovákia 2 759 6,5 5 686 11,7
Tengerentúli országok 582 1,4 423 0,9
Ázsiai országok 2 886 6,8 2 018 4,1
Egyéb országok 171 0,4 921* 1,9
EGYÜTT 42 700 100,0 48 651 100,0

* 2003-ban ismeretlenekkel együtt
Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

A gazdasági helyzet változásával, az új tevékenységek meghonosodásával, s
nem utolsósorban a szezonális munkákhoz adott helyen, adott időpontban egyszerre
szükséges létszám előteremtésének fokozódó nehézségeivel együtt nőtt a hiányokat
pótló külföldi munkaerő bevonásának igénye. A kiadott engedélyek számának ez a
lassan növekvő tendenciája 1996 óta folyamatosan megfigyelhető, bár a növekedés
ellenére jól érzékelhető, hogy az engedélyezett létszám 2003-ban sem érte el a hazai
foglalkoztatottak létszámának 1,5 százalékát. A külföldiek legnagyobb számban to-
vábbra is az építőiparban dolgoztak; megelőzve a 2001-ig a legtöbb, pótlólagos mun-
kaerőt igénylő feldolgozóipart. A harmadik legtöbb külföldit foglalkoztató ágazat a ke-
reskedelem és a vendéglátás; a negyedik legnépesebb csoport pedig – egyebek kö-
zött – az ide szerződő sportolóké, művészeké.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 21

A külföldiek foglalkoztatása a munkáltató nemzetgazdasági
ága szerint 2003-ban:
A külföldiek foglalkoztatása a munkáltató nemzetgazdasági ága szerint
2003-ban:
A munkavállaló Mező- Bányá- Feld. Ener- Építő- Keres- Száll. Pénz- Okta- Eü. Sport
Ism. Együtt
állampolgársága gazd. szat ipar getika ipar kedelem hírk. ügy tás ellátás kult. stb.
Európa 25 – 764 19 69 442 70 115 212 22 448 14 2 200
Ebből:
Ausztria 4 – 129 – 8 42 1 13 8 4 25 – 234
Franciaország 1 – 85 6 15 143 4 15 14 4 80 4 371
Egyesült Kir. 5 – 49 2 4 61 6 27 115 7 125 – 398
Németország 7 – 274 4 16 69 17 30 35 – 84 5 548
Olaszország 6 – 83 4 2 17 4 6 5 3 27 1 155
Egyéb 2 – 144 3 24 110 38 24 35 4 107 4 494
Egyéb európai 2 635 23 11 382 545 15 096 5 955 447 848 722 1 384 3 924 128 43 089
Ebből:
Románia 2 428 20 5 282 409 9 976 4 464 228 531 388 983 2 900 – 27 609
Szlovákia 23 1 4 556 120 133 261 47 77 101 179 186 2 5 686
Ukrajna 105 2 1 110 1 4 756 678 127 175 124 171 358 14 7 621
Egyéb 79 – 434 15 231 552 45 65 109 51 480 112 2 173
Tengerentúliak – – 48 2 3 55 6 26 134 5 141 3 423
Ebből:
USA – – 37 4 2 39 3 20 108 4 106 2 323
Egyéb – – 11 – 1 16 3 6 26 1 35 1 100
Ázsia 2 – 697 – 22 667 12 11 9 7 579 12 2 018
Ebből:
Kína – – 15 – 13 339 - 5 1 1 516 9 899
Mongólia 1 – 489 – 5 102 - 3 - 5 15 1 621
Egyéb 1 – 193 – 4 226 12 8 8 1 48 2 498
Egyéb világrész 1 – 16 – 10 37 2 1 5 5 56 – 133
Ismeretlen – – – – – – – – – – – 788 788
ÖSSZESEN 2 663 23 12907 566 15200 7 156 537 1 001 1 082 1 423 5 148 945 48 651

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

A szó szoros értelmében a világ minden tájáról érkezők meghatározó hányada a
határon túli magyarlakta területekről érkezik. Románia területéről jött a teljes külföldi
létszám fele; az Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából érkezettekkel együtt 80 száza-
léka. Az EU (régi) tagországaiból mindössze 2526-an jöttek, a teljes létszám 4,5 szá-
zaléka.

A magyar munkáltatói igény jellemzően a jó munkabírású férfi (25–39 éves volt
a felvettek csaknem fele; nagyjából kétszer annyi férfi, mint nő); a szakképzettség rit-
kábban volt fontos (a teljes létszám 54 százaléka legfeljebb 8 osztályos végzettséggel
rendelkezett, s alig több mint 20 százaléknak volt valamilyen szakképzettsége).

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 22

22 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

A 2004-es adatok feldolgozása szerint az engedélyek növekvő száma ellenére
valószínűleg nem csökkent a külföldiek illegális foglalkoztatása. A munkaügyi ellenőr-
zés – ami ilyen szempontból jellemzően csak a nagyobb építkezéseket, munkáltató-
kat képes vizsgálni – évek óta nagyjából azonos nagyságrendben talál illegálisan fog-
lalkoztatott külföldi dolgozókat, 2003-ban például 2429 főt. Az építőipar, a vendéglá-
tás, a kereskedelem a külföldiek illegális alkalmazásának leggyakoribb területei, de a
tapasztalatok szerint valószínűleg jóval többen dolgoznak így a kis gazdaságok idény-
munkáin, főként az idős embereknél, akik így jutnak megfizethető áron segítőhöz.

Erre a rövid áttekintésre azért volt szükség, hogy nagy vonalakban megismerked-
jünk a külföldiek magyarországi munkavállalásának fontosabb szempontrendszerei-
vel, és jelentősebb adataival. Ezek után rátérhetünk a mindezek alapjául szolgáló jog-
anyag elemzésére.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 23

3. A külföldiek munkavállalásának
jogi szabályozása
A következő fejezet képezi elemzésünk törzsét. Az áttekinthetőség kedvéért öt na-
gyobb részben mutatjuk be a külföldiek munkavállalásának jogi szabályozását. Az el-
sőben a jogi szabályozás általános kérdései között megismerkedünk a szabályozás
alapelveivel, ahol elsősorban kijelöljük a jogi kereteket: munkajogi és polgári jogi vo-
natkozásokban, majd a munkaügyi központok idevonatkozó feladatait ismertetjük. Ezt
követően a szabályrendszer jogforrásaira utalunk, majd a hatályosság elemzése és a
mentesség kérdésköre alkotják azokat a területeket, amelyek még e fejezet tematiká-
jába illeszkednek.

A második alfejezet az engedélyezés általános szabályait tárgyalja. Különös te-
kintettel a külföldi jogállására és a megadható engedély fajtáira. Itt ismertetjük és ele-
mezzük az egyéni munkavállalói engedély általános szabályait, legfőképpen az enge-
dély megadásával és az engedély elutasításával kapcsolatos kérdéseket.

A harmadik alfejezet az általános szabályok tárgyalása után a különös engedély-
fajták ismertetését tűzte ki célul. Itt tulajdonképpen három típust szükséges megemlí-
tenünk: a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt, a csoportos kereten-
gedélyt, valamint a keretengedélyen alapuló egyéni engedélyt.

Negyedik alfejezetünk az engedélyezési eljárással foglalkozik. Kitekintést ad a
munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül megadott egyéni engedély feltételeire, vala-
mint részletesen követi az eljárási szabályokat, sőt kitekintést ad a munkaügyi hatósá-
gi ellenőrzésre is.

Végül a 93/2004. (IV. 27.) kormányrendelet rövid bemutatása következik, amely-
re azért volt szükség, mert az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően megvál-
tozott az alkalmazandó munkaerő-piaci viszonossági helyzet.

3.1 A JOGI SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

3.1.1 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI
ALAPELVEI10

A világ valamennyi állama fontos feladatának tekinti a foglalkoztatás elősegítését, az
állampolgárok munkavállalási esélyeinek fokozását, a foglalkoztatottak számának nö-
velését. A hazai munkavállalók foglalkoztatásának biztonsága megköveteli, hogy a
külföldiek munkavállalását korlátok közé szorítsák. A külföldiek munkavállalása általá-
ban engedély alapján történhet, és a jogszabályok hátrányos következmények kilátás-
ba helyezésével „büntetik” az engedély nélküli foglalkoztatás eseteit.
10 E fejezetben felhasználtunk néhány elemző megjegyzést, amely SOMODI Istvánné dr. Munkavállalás az EU-ban, A magyarok
munkavállalása Európában, a külföldiek magyarországi foglalkoztatása c. munkájában található.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 24

24 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

Az engedélyezési eljárás lefolytatása annak vizsgálatára irányul, hogy a külföl-
diek foglalkoztatása jelenthet-e veszélyt a belföldiek munkavállalására, így az egyes
államok az engedély kiadását – néhány kivételtől eltekintve – a munkaerő-piaci
helyzet vizsgálatához kötik. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az
engedélyezési eljárás két szakaszra tagolódik: az első szakaszban meg kell győ-
ződni arról, hogy az adott álláshely betölthető-e hazai jelentkezőkkel. Ha a munka-
erőigénynek megfelelő munkaerő rendelkezésre áll, megkezdődik a közvetítés, és a
munkavállalási engedély iránti kérelem előterjesztésére – és az eljárás második sza-
kaszának lefolytatására – csak akkor kerülhet sor, ha az üres álláshely a munkálta-
tó érdekkörén kívül eső okokból nem tölthető be a közvetített jelentkezőkkel. Né-
hány kivételtől eltekintve tehát a külföldi foglalkoztatását csak akkor engedélyezik,
ha az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű bel-
földi munkaerő. Az engedélyezési eljárás lefolytatásától, illetőleg a munkaerő-piaci
helyzet vizsgálatától akkor lehet eltekinteni, ha erre a jogszabály felhatalmazza a
foglalkoztatót vagy a munkavállalót.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának szabályozásában tehát három
esetkör különböztethető meg:
• Munkavállalási engedély az általános szabályok szerint: a külföldi foglal-
koztatása a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján, vagyis csak abban az
esetben engedélyezhető, ha nem áll rendelkezésre a munkakör betöltésé-
hez szükséges jogszabályi és alkalmazási feltételeknek megfelelő belföldi
munkaerő.
• Munkavállalási engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül: nem
kell vizsgálni, hogy a belföldi munkaerő rendelkezésre áll-e vagy sem, és az en-
gedély kiadásának az sem lehet akadálya, ha a munkakör hazai munkavállaló-
val is betölthető.
• Foglalkoztatás munkavállalási engedély nélkül: abban az esetben, ha erre a
jogszabály a foglalkoztatót, illetőleg a munkavállalót feljogosítja.

3.1.2 A MUNKATEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK JOGI KERETE

Munkavégzés, keresőtevékenység folytatása többféle jogviszony keretében történhet.
Az, aki ellenérték fejében kíván munkát vállalni, illetve foglalkoztatóként lép fel a mun-
ka világában, időnként nehéz választás előtt áll, mivel a foglalkoztatás keretét megha-
tározó jogviszony alapvetően meghatározza mind a foglalkoztató, mind a foglalkozta-
tott személy lehetőségeit. A jogok és kötelezettségek más és más tartalommal jelen-
nek meg attól függően, hogy a keresőtevékenység folytatására munkaviszony, megbí-
zási szerződés vagy egyéb jogviszony alapján kerül sor.

A különböző foglalkoztatási formák elhatárolása a külföldiek munkavállalásakor
is lényeges, mivel a jogviszonyoknak egy pontosan meghatározott köre tartozik az en-
gedélyezési eljárás hatálya alá. Erre tekintettel a következőkben áttekintjük a foglal-
koztatásra irányuló jogviszonyok csoportjait és az egyes jogcsoportok legfontosabb
ismérveit.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 25

A foglalkoztatás jelenlegi szabályait alapvetően az 1992. évi munkajogi kodifiká-
ciós tevékenység határozta meg. 1992. július elsejétől – amikor a munka törvényköny-
véről szóló 1992. évi XXII. törvény hatályba lépett – a foglalkoztató a munkát keresőt
főszabályként a munkajogi szabályok alapján, vagy a polgári jog szabályai alapján
foglalkoztathatja.

3.1.2.1 A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS TERÜLETEI

A munkajogi szabályozás alaptörvénye a Munka törvénykönyve,11 amely a munkáltató
és a munkavállaló alapvető jogait és kötelezettségeit határozza meg. A munkajog terü-
letére vonatkozóan további törvények állapítanak meg szabályokat az alkalmazottakra
attól függően, hogy munkavégző tevékenységüket a piacgazdaságban, költségvetési
szervnél (közalkalmazottak), avagy a közigazgatási szervnek nem minősülő költségve-
tési szervnél (köztisztviselők) fejtik ki. A munkajog alapvető rendelkezései szerint önál-
ló szabályozási rendszert építenek ki a bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyt,12 va-
lamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgá-
lati viszonyát meghatározó törvények.13 A munkaviszony speciális formája az alkalmi
foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Ennek szabályai14 – az alkalmi munkavállalói
könyv használatának bevezetésével – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mér-
séklésével, valamint a munkáltató adminisztrációs terheinek csökkentésével kívánják
elősegíteni a szabályszerű rövid időtartamú foglalkoztatást. Fontos továbbá a speciális
formák között megemlíteni a közhasznú és közcélú munkavégzést, a közmunkát, vala-
mint a szövetkezettel tagsági jogviszonyban állók foglalkoztatásának kérdéskörét.15
Alanyai minden esetben a Munka törvénykönyvének hatálya alatt állnak.

3.1.2.2 A POLGÁRI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ JOGVISZONYOK

A polgári jogban16 a munka kifejtésének két formája szabályozott: a megbízás és a
vállalkozás. A megbízás alapján a megbízott valamely ügy gondos vitelére vállal köte-
lezettséget díjazás ellenében. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó meghatá-
rozott munkával elérhető eredmény elérésére köteles díjazás fejében. A vállalkozás
szervezeti keretét tekintve kifejthető egyéni vagy társas formában, azaz egyéni vállal-
kozóként vagy gazdasági társaság létrehozásával. A vállalkozás mindkét formája sa-
játos foglalkoztatási kategória, mert lehetőséget ad az egyén számára keresőte-
vékenység kifejtésére, tehát egyben önfoglalkoztatás is, ugyanakkor megjelenhet a

11 A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény.
12 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 1997. évi
LXVIII. törvények, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX törvény.
13 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. és az alkalmi munkavállalói könyv-
vel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV törvények.
14 Lásd az 1997. évi LXXIV. törvényt az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közter-
hek egyszerűsített befizetéséről.
15 Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény.
16 A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 25
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 26

26 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

piacgazdaságban mint foglalkoztató, így más személyek alkalmazását is biztosíthatja.
A gazdasági társaságban tagsági jogviszonyon alapuló foglalkoztatási formák: a köz-
kereseti társaság és a betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint
a kft. tagjának munkavégzésben megnyilvánuló mellékszolgáltatása, továbbá a társa-
ság vezetésére, képviseletére jogosult vezető tisztségviselők tevékenysége.17

A munkajog és a polgári jog határterületein megvalósuló foglalkoztatás megíté-
lése és minősítése gyakorta okoz nehézségeket. Munkavégzésre irányuló egyéb jog-
viszonyban foglalkoztatott személynek kell tekinteni azt, aki alapítvány, társadalmi
szervezet, ezek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, közhasznú
társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője. Ugyancsak kere-
sőtevékenységet folytat a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztség-
viselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője, tisztségviselője, ill. a
társadalmi megbízatású polgármestere,18 továbbá az egyházi szolgálatot teljesítő egy-
házi személy, szerzetesrend tagja. A felsorolt jogviszonyok bár munkavégzésre irá-
nyulnak, munkaviszonynak azonban nem tekinthetők.

3.1.3 A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK FELADATAI

Itt kell kitérőt tennünk a megyei/fővárosi munkaügyi központok feladataira, mivel a
külföldiek munkavállalásának engedélyezésében ez a szakhatóság játssza a fő sze-
repet. A megyei/fővárosi munkaügyi központok az egységes állami foglalkoztatási
szolgálat helyi szervezetei. Feladatukat az 1991. évi IV. – a foglalkoztatás elősegíté-
séről és a munkanélküliek ellátásáról szóló – törvény keretei között végzik. Létreho-
zójuk a kormány, szakmai felügyeletüket a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi-
nisztérium látja el.

A munkaügyi központ illetékességi körében állami alapfeladatként:19
• ellátja a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek a megyében történő működte-
tésével kapcsolatos megyei szintű feladatokat;
• ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, vala-
mint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat;
• irányítja a kirendeltségeit, ellátja a II. fokú hatósági jogkört;
• információkat gyűjt és nyújt a megye munkaerő-piaci folyamatairól, helyzetéről,
prognózisokat készít a várható változásokról, munka-, pálya-, álláskeresési, re-
habilitációs foglalkoztatási tanácsadást, munkaközvetítést végez;
• ellátja a munkanélküliség megelőzését, a Munkaerő-piaci Alapból folyósított, a
foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználásának, továbbá a
munkanélküli-ellátásokra való jogosultságnak a hatósági ellenőrzését;

17 A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény.
18 A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV.
törvény.
19 Itt természetesen csak azokat a feladatokat soroljuk fel, amelyek témánk szempontjából fontossággal bírhatnak.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 27

• elvégzi a magán-munkaközvetítők hatósági nyilvántartását;
• elvégzi a magyar állampolgárok nemzetközi egyezmény alapján külföldön tör-
ténő munkavégzésével kapcsolatos feladatokat;
• jogosult az alaptevékenységével összefüggő nemzetközi projektben részt
venni;
• megállapodás alapján együttműködik a Gazdasági Minisztériummal és a
Foglalkoztatási Hivatallal az aktív foglalkoztatási célok megvalósítása érde-
kében;
• munkaerő-piaci programokat dolgoz ki és valósít meg, illetve részt vesz azok ki-
dolgozásában és megvalósításában;
• gyakorolja a rendbírság kiszabásával kapcsolatos jogokat.

A munkaügyi központ kirendeltsége ellátja:
• a munkanélküliek nyilvántartásba vételével;
• a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel;
• munkanélküli-ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatá-
sok megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos;
valamint
• a munkaügyi központ igazgatója által a hatáskörébe utalt feladatokat.

A kirendeltség tevékenységi körében biztosítja az ellátási feladatok színvonalá-
nak emelését, a szolgáltatási funkció erősítését a szakreferensi hálózat működtetésé-
vel, és folyamatos információt nyújt a megye munkaerő-piaci folyamatairól, helyzeté-
ről, prognózist készít a várható változásokról.

3.1.4 A KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK ALAPVETŐ JOGFORRÁSAI

A legfontosabb rendelkezés, amely a külföldiek munkavállalását szabályozza A foglal-
koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
amelynek 7. paragrafusa a következőket tartalmazza:

7. § (1) Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a munkaügyi mi-
niszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát.
(2) Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazol-
vánnyal rendelkező menekült és bevándorolt, a letelepedés céljából kiállított tartóz-
kodási engedéllyel rendelkező, valamint a menekültté nyilvánítási eljárás alatt álló kül-
földi munkavégzéséhez.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kivételeket és az engedélyezés részletes szabályait
a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az a munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat a
Foglalkoztatási Alapba köteles befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részé-
re kifizetett munkabér kétszeresét.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség érvényesítéséhez szükséges eljárá-
si szabályokat a munkaügyi miniszter állapítja meg.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 27
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 28

28 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

Fő szabályként a törvény kimondja, hogy Magyarországon külföldi csak enge-
dély alapján végezhet munkát. Ez alól a 7. paragrafus két esetben tesz kivételt: a
második bekezdés esetében, valamint a munkaügyi miniszter hatáskörében utaltan.
A második bekezdés kimondja, hogy nem kell engedélyt beszerezni azoknak a külföl-
dieknek, akik állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek –
legyenek bár még nem magyar állampolgárok, hanem menekült vagy bevándorolt
státuszúak –, továbbá azoknak, akik Magyarországon való letelepedést tűztek ki cé-
lul, és már rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, vagy akár annak a személynek
sem kell engedély a munkavállalásához, aki menekültté nyilvánítási eljárás alatt áll.

A munkaügyi miniszter a 8/1999. (XI. 10.) SZCSM-rendeletben (a továbbiakban:
R.) állapította meg A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről
szóló eljárási szabályokat, amit a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
21/2004. (IV. 28.) FMM-rendelete módosított. Fontos még megemlíteni A Magyar Köz-
társaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó mun-
kaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) kor-
mányrendeletet, amelyre még a fejezet végén visszatérünk.

3.1.5 A HATÁLY KÉRDÉSE

A külföldi munkavállalásának alapkérdése az engedélyeztetési eljárás. Arra vonatkozó-
an, hogy engedélyköteles-e a tevékenység a R. hatályának vizsgálata a kiindulópont.
Megkülönböztetünk területi, tárgyi, személyi és időbeli hatályt. A területi hatály ismereté-
ben megállapítható, hogy a külföldi foglalkoztatásának engedélyezésére alkalmazan-
dók-e a magyar jogszabályok vagy sem. A tárgyi hatály kijelöli az érvényesen csak mun-
kavállalási engedéllyel létesíthető jogviszonyok körét. A személyi hatály a foglalkoztatók
és a foglalkoztatottak körét jelöli meg, az időbeli hatály pedig azt, hogy az eljárás alkal-
mazásának R.-ben szabályozott módja milyen naptári időponttól lép életbe. Ez az idő-
pont 2000. január 1.

A R. területi hatálya a Munka törvénykönyvének rendelkezéseire20 épít. Első eset-
ben a R. 1. paragrafusa alapján, amennyiben a magyar jog hatálya alá tartozó jogvi-
szonyról van szó, a R. rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a munka-
vállaló a munkát a Magyar Köztársaság területén vagy kiküldetés, illetve kirendelés,
esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében külföldön végzi. Második esetben függetlenül
attól, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a magyar jog hatálya alá tartozik vagy
sem, ha a külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszony alapján a munkavállaló a mun-
kát a Magyar Köztársaság területén vagy kiküldetés, illetve kirendelés, esetleg munka-
erő-kölcsönzés keretében Magyarországon végzi a R. rendelkezései alkalmazandók. Itt
kell megjegyeznünk, hogy ha a magyarországi foglalkoztatást megalapozó, a külföldi

20 A munka törvénykönyvének 1. § (1) szerint: E törvény hatálya – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kiterjed minden
olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar
munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi. Az 1. § (4) szerint pedig: Nem terjed ki a törvény hatá-
lya arra a munkaviszonyra, amelynek alapján külföldi munkáltató munkavállalója a munkát a Magyar Köztársaság területén,
kiküldetésben végzi.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 29

munkáltató és külföldi munkavállaló között fennálló munkaviszony nem tartozik a Mun-
ka törvénykönyvének hatálya alá, akkor engedélyköteles a tevékenység, ha a magyar-
országi foglalkoztatásra belföldi foglalkoztatónál vagy annak érdekében kerül sor.

A tárgyi hatály tekintetében irányadó számunkra a R. 17. paragrafusának b)
pontja, amely a következők szerint határozza meg a foglalkoztatásra irányuló jogvi-
szony tartalmát: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföldi
természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka,
ideértve azt is, ha a külföldi foglalkoztatására:
• meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését
célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá
• a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a
külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony tehát magában foglal mind munkajogi,
mind polgári jogi, mind egyéb jogszabályok hatálya alá tartozó olyan megállapodáso-
kat, amelyekben a munkavégzés ellenérték fejében történik és legalább két fél – a
külföldi természetes személy és a foglalkoztató – áll kötelemben. A jogviszony lénye-
ges eleme tehát az ellenérték fejében végzett munka. Így nem tekinthető foglalkozta-
tásra irányuló jogviszonynak a szívességi munkavégzés, amelyben a felek a munka-
végzés értékét nem határozták meg munkabérben, díjazásban, vagy természeti jutta-
tásban. Annak eldöntésére, hogy a tevékenység kifejtése ellenérték fejében történt-e,
az adott ügyre vonatkozó körülmények, a helyi szokások együttes mérlegelése alap-
ján kerülhet sor. Engedélykötelességhez tehát legalább két fél fentiek szerinti megál-
lapodása szükséges, és fontos kitétel az, hogy a jogviszonyban eleve két fél áll. Így
nem tartozik a R. hatálya alá az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őster-
melői igazolvánnyal folytatott keresőtevékenység, mert a vállalkozásban nem jelenik
meg a két fél. Az önfoglalkoztatásnak tekinthető tevékenységet a külföldiek tehát en-
gedély nélkül folytathatják. Engedélymentes továbbá a tevékenység, ha nem belföldi
foglalkoztató érdekében történik. A magyar munkajog hatálya alá nem tartozó mun-
kaviszony alapján kifejtett magyarországi munkavégzés tehát engedélymentes, ha a
foglalkoztatásnak nincs belföldi alanya, tehát nincs olyan belföldi foglalkoztató, akinél,
illetve akinek érdekében a külföldi természetes személy kifejti keresőtevékenységét.
Engedélyköteles pedig, ha a külföldi természetes személy keresőtevékenységét bel-
földi foglalkoztatónál, illetve annak érdekében fejti ki.

A jogviszony alanyait a foglalkoztató és a munkavállaló alkotják. A R. 17. paragra-
fusának c) pontja határozza meg azt, hogy ki lehet foglalkoztató. Így foglalkoztató jo-
gi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint az a ter-
mészetes személy lehet, aki:
• részére a külföldi foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez;
• külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződést, és magánjogi szerződés
teljesítése érdekében a külföldit foglalkoztatja, továbbá akivel kötött magánjo-
gi szerződés teljesítése érdekében végez a külföldi a Magyar Köztársaság te-
rületén munkát;
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban betanító képzést folytat.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 29
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 30

30 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

A foglalkoztató személyéhez az engedélyezési eljárásban számos jogosultság és
kötelezettség kapcsolódik. Jogosult és köteles például a munkavállalói engedélyt elő-
terjeszteni, a foglalkoztatás tárgyi és személyi feltételeit előteremteni, munkaügyi ellen-
őrzés során igazolnia kell a külföldi foglalkozásának jogszerűségét stb.

A külföldi természetes személy mint munkavállaló fogalmának meghatározása-
kor figyelembe kell venni azt, hogy a munkavállalás szempontjából külföldi az, aki
nem magyar állampolgár és foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban akkor állhat, ha
a jogszabályban meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelel.21

3.1.6 A MENTESSÉG ESETEI

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 7. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a külföldi állampolgár Ma-
gyarországon – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – csak en-
gedély alapján végezhet munkát. Ilyen jogszabályban meghatározott kivételt tehát
csak törvény vagy a 7. paragrafus (3) bekezdése alapján megállapított miniszteri
rendelet tehet.

Akik törvény alapján általános mentességet élveznek, engedély nélkül betölthet-
nek minden olyan munkakört, gyakorolhatnak minden olyan foglalkozást, amelyre
képzettségük, egészségük alapján alkalmasak, továbbá a munka és foglalkoztatás vi-
lágában a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülnek. Itt újra meg-
ismételjük, hogy ők azok, akik állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal
rendelkeznek, és mentességet élveznek azok, akik Magyarországon való letelepedést
tűztek ki célul, és már rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, továbbá akik menekült-
té nyilvánítási eljárás alatt állnak.

A R. általános szabályozása szerinti további mentességi eset – amelyet szintén
már említettünk –, ha a felek megállapodása nem tekinthető a R. hatálya alá tartozó
foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak. Ez tulajdonképpen maga a szívességi mun-
kavégzés.

A R. mentességi esetek nem a munkavállaló státuszához kötődnek, hanem jog-
szabályban meghatározott körülményekhez, vagy meghatározott tevékenység gyakor-
lására vonatkoznak. Ezeket a körülményeket és a meghatározott tevékenységek gya-

21 Ezeket az alkalmazási feltételeket a Munka törvénykönyvének 72. §-a tartalmazza, amely szerint:
(1) Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.
(3) A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
(4) Munkaviszonyt létesíthet – az (1) bekezdéstől eltérően – a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolá-
ban, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.
(5) A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
(7) A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-,
modell- vagy hirdetési tevékenység keretében az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően is foglal-
koztatható.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 31

korlását a R. 7. paragrafusának (1) bekezdése sorolja fel az a)–q) pontokban. Így
nincs szükség engedélyre:

a) nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,22

b) a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés
által meghatározott – fiók- és képviselet-vezetőjeként történő munkavégzéséhez,

c) külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi ál-
lománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb
szervnél történő munkavégzéséhez,

d) nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös
szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő
munkavégzéséhez,23

e) külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalman-
ként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, sza-
vatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

f) külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselője-
ként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,

g) a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Ku-
tatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – mun-
kavégzéshez,

h) külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek
nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglal-
koztatásához,

i) Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetok-
tatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hall-
gatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő
munkavégzéséhez,24

j) külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven
történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre – az Oktatási Minisztérium igazolá-
sa szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási
program keretén belül kerül sor,

22 Magyarországon többnyire a légi és vízi közlekedés keretében foglalkoztatott külföldiek foglalkoztatására vonatkozó, mentes-
séget megállapító szerződéseket kötött.
23 Különösen az ENSZ tagjainak képviselői, pótküldöttei, tanácsadói, technikai szakértői stb. esetében.
24 Csak nappali tagozatos hallgatókat érint ez a mentesség olyan iskolatípusokban, amelyek a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény hatálya alá tartoznak, illetve amelyeket a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény melléklete felsorol.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 31
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 32

32 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

k) Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében
munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékeny-
ségéhez,25

l) a Magyarország területén menekültként, illetőleg menedékesként elismerést
kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,

m) külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, okta-
tási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez,

n) külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékeny-
séget lát el, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint –
a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tarto-
zik,

o) a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton részt vevő külföl-
di foglalkoztatásához,

p) magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzésé-
hez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez,
aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon
együtt élt,

q) a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi
mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó
munkavégzéséhez.26

További fontos rendelkezés a R. 7. paragrafusának (2) bekezdése, amely azt rög-
zíti, hogy a fentebb meghatározott mentességi okok nem vonatkoznak a külföldinek a
mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A foglalkoztató men-
tességben játszott szerepére vonatkozóan el kell még mondanunk azt, hogy a men-
tesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania.

25 Arra vonatkozóan, hogy ki tekinthető egyházi személynek, elsősorban a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak nyi-
latkozata az irányadó.
26 A rendelet q) pontját a 12/2005. (VII. 29.) FMM-rendelet 2. §-a iktatta be, e módosító rendelet 6. §-ának (2) bekezdése alap-
ján a rendelkezést a 2005. augusztus 1. napját követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 33

3.2 AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3.2.1 A KÜLFÖLDI JOGÁLLÁSA

A külföldi foglalkoztatását, a munkavégzésére vonatkozó szabályokat, és a foglalkoz-
tató kötelezettségeit alapvetően a külföldi jogállása, és a külföldi által kifejtett tevé-
kenység határozza meg. A külföldi jogállása a foglalkoztatás szempontjából három-
fajta lehet:

1. Menekült, vagy menedékesként elismert, bevándorlási, letelepedési enge-
déllyel rendelkező. Őket, valamint az EGT állampolgárai közül azokat, akiket munka-
vállalási engedély nélkül lehet foglalkoztatni, a magyar állampolgárokkal azonos jo-
gok és kötelezettségek illetik és terhelik a munkavégzésre és a foglalkoztatásra vonat-
kozó szabályok alkalmazása során. Vagyis ez azt jelenti, hogy nincs szükségük mun-
kavállalói engedélyre, ha jogszerűen tartózkodnak Magyarországon.

2. EGT állampolgára, valamint hozzátartozója, uniós polgárként a személyek sza-
bad áramlására vonatkozó közösségi normák hatálya alatt áll a Magyarországra való
beutazás és tartózkodás tekintetében. A munkavállalás szempontjából általános men-
tességet élvezőket is a közösségi munkavállalói jogok illetik. Vagyis engedélyköteles
a munkavállalása, ha az állampolgársága szerinti állam a magyar munkavállalók fog-
lalkoztatását engedélyhez köti, kivéve, ha Magyarországon legalább 12 hónapja fog-
lalkoztatásra irányuló jogviszony alapján már munkát végzett.

3. Harmadik ország állampolgáraira a munkavállalás általános szabályai az irány-
adók mind a foglalkoztatás, mind a beutazás, mind a tartózkodás tekintetében. Vagyis
érvényes munkavállalói vízum, és érvényes tartózkodási engedély szükséges munka-
vállalásukhoz.

3.2.2 AZ ENGEDÉLY FAJTÁI

A hivatkozott jogszabályok értelmében külföldi állampolgár Magyarországon a R. 7.
paragrafusában meghatározott kivételektől eltekintve csak engedély alapján végezhet
munkát. Az engedély lehet:
a) egyéni engedély,
b) csoportos keretengedély,
c) keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

A b) és c) csoportban meghatározott engedélyek nem jogosítanak külföldi foglal-
koztatására. Kizárólag az egyéni engedély szolgál alapul a foglalkoztatáshoz, és az is
csak a benne meghatározott munkáltatónál, időtartamban, munkakörben és munka-
helyen. A keretengedély alapján a munkáltató egyéni engedély kérelmezésére jogo-
sult – az engedélyben meghatározott keretek között –, amelyet az illetékes munkaügyi
központnak a keretengedély érvényességi időpontjáig ki kell adnia.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 33
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 34

34 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

Több csoportját különböztethetjük meg tehát a külföldi munkavállalási engedé-
lyeknek, de ezeken belül a legfontosabb az egyéni munkavállalást engedélyező egyé-
ni munkavállalói engedély. Különös formája az engedélynek a mezőgazdasági szezo-
nális munkavállalási engedély, valamint a csoportos keretengedély és ez utóbbin ala-
puló egyéni engedély. Elemző munkánkban az egyéni munkavállalói engedélyt fejtjük
ki részletesen, az ettől való eltéréseket külön jelezzük.

3.2.3 AZ ENGEDÉLY MEGADÁSA

Először is ki kell emelnünk, hogy az, hogy a kifejtett tevékenység engedélyköteles-e
vagy mentességet élvez, a magyar munkajog hatálya alapján vagy a külföldi munkál-
tatóval fennálló munkaviszony alapján dönthető el, mint erre fentebb a mentesség kér-
déskörének kifejtésénél utaltunk.

A R. 3. paragrafusának (1) bekezdése meghatározza azt a három feltételt, amely-
nek fennállásakor az engedélyt a hatóságnak ki kell adnia. Tehát mérlegelés nélkül
meg kell adnia az egyéni munkavállalói engedélyt, ha az alábbi feltételek együttesen
fennállnak:

a) a foglalkoztató érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik,
b) részére nem közvetítettek ki munkaerőt,
c) a külföldi megfelel az alkalmazási feltételeknek.

Ad a) Az első feltétel a törvényi szabályozás szerint akkor érvényesül, ha a foglal-
koztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett.
Ez azt jelenti, hogy munkaerőigényét:
I) legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtotta
be, vagy
II) hatvan napnál régebben nyújtotta be, de azt legalább hatvannaponként meg-
újította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál
nem régebben történt.

Ad b) Itt meg kell jegyeznünk, hogy:
I) kiközvetíthető magyar munkaerőről van szó, vagy
II) az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárának, illetőleg hozzátartozójá-
nak kiközvetíthetőségéről, akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyil-
ván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényé-
ben megjelölt alkalmazási feltételekkel,
III) e negatív feltételnek a munkaerőigény benyújtásától kezdődően kell fennállnia.
A R. 17. paragrafusának d) pontja meghatározza a kiközvetíthető munkaerő fogal-
mát. Ezek szerint az a természetes személy minősül kiközvetíthető munkaerőnek, aki
a) járulékfizetési kötelezettségének a törvényben meghatározottak szerint27 ele-
get tett,
27 Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 27. § (2) bekezdésében meghatáro-
zott legkisebb időtartam, valamint a 41. § (1)-(2) bekezdései vonatkoznak e kötelezettségre.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 35

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetőleg rokkantsági vagy balese-
ti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, és
c) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani, és
d) megfelel neki az a munkahely, ahol a foglalkoztató őt foglalkoztatni kívánja.

Ad c) Ebben a pontban tulajdonképpen a fentebb részletezett és meghatározott
alkalmazási feltételekről van szó.

Előfordulhat olyan eset, hogy a külföldi foglalkoztatásának helye több különböző
megye területén található. Ekkor a fenti feltételeknek a foglalkoztató székhelye szerin-
ti megyében kell fennállnia, és ebben az esetben mindezen túlmenően az engedély
kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne
álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátá-
sára rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében
megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Ez alól kivétel, ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye
területére terjedhet ki. Ilyenkor a fenti feltételeknek a munkavégzés megkezdésének
helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.

További kérdés, hogy milyen alapvető tényezőket kell feltüntetni, meghatározni az
egyéni engedélyben. Ilyenek:
1. A foglalkoztató megjelölése.
2. A munkahely pontos meghatározása.
3. A tevékenység meghatározása.
4. A munkakör keretének megjelölése.
5. A munka időtartamának meghatározása.

Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, de meghosszabbítható. A meg-
hosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

3.2.4 AZ ENGEDÉLY ELUTASÍTÁSA

Az eljárásban illetékes munkaügyi központ az engedély iránti kérelmekhez kétfélekép-
pen viszonyulhat. Törvényi feltételek fennállása esetén el kell azt utasítania, vagy el-
utasíthatja azt bizonyos esetekben.

Az engedély kötelező elutasításának a következő törvényi feltételei vannak, va-
gyis el kell utasítani az engedély megadását:

a) Ha nem állnak fenn a fentebb a)–c) pontokban meghatározott feltételek –
ezek hiánya egyértelműen megköveteli az engedélykérelem hatóság általi elutasí-
tását.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 36

36 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

b) Ha a gazdasági és közlekedési miniszter rendelete megjelölte azokat a foglal-
kozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetéte-
lére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható – itt különböző gazdasági és stratégiai
érdekek fennállásáról van elsősorban szó.

c) Ha foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpont-
jától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni – ez a törvényi feltétel
azzal indokolható, hogy aki külföldi munkaerőt kíván alkalmazni, az belátható határ-
időn belül – jelen esetben ez a határidő negyed év – kezdje meg a foglalkoztatást.

d) Ha a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére kiközvetíthető magyar
munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében
fennálló okból hiúsul meg – abban az esetben, ha a foglalkoztató nem veszi figyelem-
be a rendelkezésre álló belföldi munkaerőt, a rendeletnek van egy elutasítást lehető-
vé tévő rendelkezése. Ilyen oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a
munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánva-
lóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy a feltételeknek megfelelő
magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a kérelem benyújtását megelő-
zően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért.

e) Ha a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül
sor – ez az eshetőség a törvényi feltételek nem ismeréséből származik, mert kizáró-
lag az a foglalkoztató nyújthat be engedélyezés iránti kérelmet, aki a külföldit foglal-
koztatja.

f) Ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkozta-
tó és a külföldi között jön létre – ez a lehetőség kicsit hasonlít az előző pontban tár-
gyaltakhoz. De míg az előző esetben a foglalkoztató személyében történhetne válto-
zás, addig ebben az esetben a külföldi személye nem egyezik meg az eredetileg be-
tervezettel. Ilyenkor azonban lehetőség van bizonyos kivételekre: ha a munkavállaló
külföldinek kulcsszemélyzetként végez munkát, vagy ha a külföldi vállalkozással kö-
tött magánjogi szerződés alapján történő, a 15 napot meghaladó, üzembe helyezési,
szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységet végez. Továbbá ha a munkavég-
zésre a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a
külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor.

g) Ha a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magán-
jogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése – ez a rendelkezés
tulajdonképpen a külföldi munkaerejét védi, hogy azt ne lehessen korlátlanul ki-
használni, illetve amely foglalkoztatónak ez a szándéka – ami a kérelemhez csato-
landó szerződésből egyértelműen kiderülhet –, annak nem szabad lehetővé tenni a
külföldi foglalkoztatását. Ha a hasonlat kicsit túlzott is, de lényegében itt a rabszol-
gamunka kizárásáról van szó. Jelentős továbbá a munka tartóssága, vagyis elmé-
letben ez azt jelenti, hogy emberileg ésszerű okokból kifolyólag akár ilyen tartalmú
szerződés megkötésére is megadható az engedély, ha nem minősül tartósnak a
munkaerő átengedése.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 37

h) Ha a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar ál-
lampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más orszá-
gok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb
feltételhez köti – ez tulajdonképpen a viszonosság elvének esete. Vagyis azzal az or-
szággal szemben, amely a magyar állampolgárok munkavállalását indokolatlanul ne-
hezebb feltételekhez köti, a magyar szabályozás is fenntartja magának a lehetőséget,
hogy hasonlóan járjon el, vagyis utasítsa el az adott ország állampolgárának Magyar-
országon végzendő munkavállalását.

i) Ha a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékeny-
ségre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél28 lényegesen alacsonyabb
személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg – ez a törvényi feltétel is jogos a kül-
földi védelme érdekében. Ne használják ki teljes mértékben kényszerű helyzetét,
amely a külföldön történő munkavállalásra sarkallta, és ne fizessen neki a munkálta-
tója lényegesen alacsonyabb személyi alapbért. Természetesen az, hogy mi tartozik a
lényegesen alacsonyabb kategóriába, nézőpont kérdése, de a szakhatóság jogosult
adott esetben úgy dönteni, hogy ha ez a feltétel szóba kerül, az engedélykérelmet el-
utasíthatja.

Fentebb az a)–i) pontokban azokat az eseteket soroltuk fel, amelyekben a szak-
hatóság kevés mérlegelési lehetőséggel rendelkezik, és amelyek fennállásakor auto-
matikusan el kell utasítani az egyéni munkavállalói engedély iránti kérelmet. A fenti
pontokon túlmenően azonban a kérelem akkor is elutasítható, ha a külföldi foglalkoz-
tatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt. Tehát a ren-
delet nagyobb mérlegelési jogosultságot is biztosít az illetékes munkaügyi szakható-
ságnak. Ilyen foglalkoztatási szempont lehet különösen:

a) Ha a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven be-
lül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki – ez a rendelke-
zés megpróbálja szűkíteni a megbírságolt foglalkoztató munkáltatási lehetőségeit.
Adott az egyéves korlát, tehát ennél régebbi bírságra nem lehet hivatkozni az enge-
dély esetleges elutasítása esetén, és az egész feltétel is figyelmen kívül hagyható a
munkaügyi szakhatóság mérlegelési jogkörében.

b) Ha a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföl-
di engedély nélküli foglalkoztatása miatt a külföldi részére kifizetett munkabér kétsze-
resének befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget – ez a
szempont már egy kettős feltételt tartalmaz. Egyrészt három éven belül minimálisan
meghatározott bírság befizetésére kötelezett foglalkoztatóról van szó; másrészt ennek
a fizetési kötelezettségnek a foglalkoztató nem tett eleget. Ha mindkét feltétel fennáll,
akkor is megadható az engedély a munkaügyi központ belátása szerint.

28 Ez az alapbér a 17. § j) pontja szerint a külföldi által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rend-
szerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér – a Foglalkoztatási Hivatal által meghatározott – or-
szágos átlaga. Ennek meghatározása tekintetében a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács állásfoglalását kell irányadónak te-
kinteni.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 37
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 38

38 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

c) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékeny-
ségre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamat-
ban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejező-
dik – ez a kitétel a belföldi munkaerőt próbálja védeni. Kimondja, hogy amennyiben
esély van arra, hogy a munkakör betöltését arra alkalmas magyarországi munkaerő be-
töltheti – munkaügyi központ által támogatott képzés keretében –, akkor inkább azok
számára biztosít lehetőséget munkahelyszerzésre, akik e képzésben részt vettek.

d) Ha a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítot-
tak – a külföldi munkaerőt igyekszik védeni e rendelkezés is, amely szerint, ha nincse-
nek alkalmas feltételek, ne kerüljön sor külföldi munkaerő alkalmazására. Rokonítha-
tó ez a szempont az előző felsorolás g) pontjával. A foglalkoztató ne használja ki az
esetleg kényszerűen külföldön munkát vállaló szociális körülményeit, hanem igenis
sarkallja magát alkalmas foglalkoztatási feltételek megteremtésére.

e) Ha a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által el-
látandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban – a sztrájk a munkavállalók
munkáltató iránti kritikáját fejezi ki bizonyos szempontból. Ha pedig ez a kritika egy fog-
lalkoztatóval szemben felmerül, akkor a rendelet jogos szempontot hoz fel arra vonat-
kozóan, hogy ilyen foglalkoztatónál elutasítható legyen a külföldiek munkavállalása,
akik adott esetben nem lennének olyan helyzetben, hogy sztrájkot alkalmazhassanak.

f) Ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényben
szabályozott29 csoportos létszámcsökkentést hajtott végre – törvényi lehetőség van
a létszámcsökkentésre. Ennek időbeli korlátok közötti megtörténte azonban kellő ala-
pot nyújt ahhoz, hogy lehetősége legyen a munkaügyi központnak elutasítania a fog-
lalkoztató külföldi munkaerő alkalmazására beadott kérelmét. Hisz jogosan vethető fel
az a kérdés, hogy miért venne fel egyéb munkaerőt, ha létszámcsökkentést alkalma-
zott belátható határidőn belül.

g) Ha a gazdasági kamara vagy a szakmai érdekképviselet állásfoglalása szerint
az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételé-
vel a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése a kamara vagy szakmai érdekkép-
viselet által megjelölt területen nem indokolt – ebből a kitételből az következik, hogy
a gazdasági kamara vagy a szakmai érdekképviselet állásfoglalása jelentős súlyt kép-
viselhet az engedély megadásánál. Azért van ez így, mert ezek a szervezetek azok,
amelyek az adott szakmában kitekintéssel rendelkeznek a munkaerőigény valós álla-
potára, s állásfoglalásuk döntő lehet az engedélyeztetési eljárásban.

h) Ha a Foglalkoztatási Hivatal hivatalból adott véleményében a csoportos keret-
engedély kiadását nem javasolja – jelen esetben egy szakmai szervezet döntésének
figyelembevételéről van szó, amely az engedélyezést megakadályozhatja.

29 A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A §-ában, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 38. §-a (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltételekről van szó.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 39

Látható tehát az a sokszínűség, ami a mérlegelést jellemzi az a)–h) pontokban
bemutatott esetekben. Az engedélyezési eljárásban eljáró szakhatóság így meglehe-
tősen tág döntési jogkörrel rendelkezik, amely szükséges is két fontosabb okból. Egy-
részről a belföldi munkaerőpiac védelme érdekében, másrészről a külföldről érkező –
bizonyos tekintetben a foglalkoztatónak kiszolgáltatott – munkavállaló érdekében.

3.3 AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁS

3.3.1 A MEZŐGAZDASÁGI SZEZONÁLIS MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLY

A mezőgazdaságban (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) történő szezonális
foglalkoztatás engedélyezésére a fenti szabályok az irányadók, amelyeket néhány el-
téréssel kell alkalmazni.

A szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyez-
hető. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározha-
tó. A kérelmet annak benyújtásától számított 15 napon belül el kell bírálni. Az enge-
dély meghosszabbításának helye nincs.

Az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni. Az engedély
kiadása során nem kell vizsgálni az alkalmazási feltételek meglétét, és érvényes mun-
kaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem
benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben
nyújtott be.

El kell utasítani a kérelmet, ha
a) a külföldi a 150 nap időkeretet kimerítette,
b) a foglalkoztató nem rendelkezett érvényes munkaerőigénnyel, vagy az érvé-
nyes munkaerőigénye alapján közvetítettek ki részére meghatározott munkaerőt, de
annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg,
c) a gazdasági és közlekedési miniszter rendelete megjelölte azt a foglalkozást,
amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintet-
tel külföldi nem foglalkoztatható,
d) a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjá-
tól számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni,
e) a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,
illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és
a külföldi között jön létre.

A kérelem akkor utasítható el, ha
a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, vagy külföldi enge-
dély nélküli foglalkoztatása miatt a külföldi részére kifizetett munkabér kétszeresének
befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
b) a foglalkoztatónál a foglalkoztatás feltételei nyilvánvalóan nem biztosítottak,

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 39
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 40

40 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

c) a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenység-
re vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb szemé-
lyi alapbért (díjazást) jelöl meg.

3.3.2 A CSOPORTOS KERETENGEDÉLY

A csoportos keretengedélyre vonatkozóan van egy általános szabály, és a törvény is-
mer egy különös rendelkezést is. Csoportos keretengedély iránt – fő szabályként – ké-
relem nyújtható be akkor, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magán-
jogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. A keret-
engedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható, de
csak a szerződés teljesítésének időtartamára adható.

A keretengedélyben meg kell határozni:
• a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá
• tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.

Nagyon fontos szabály, hogy kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem
foglalkoztatható.

A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására az egyéni enge-
délyezés szabályait megfelelően alkalmazni kell. Szükséges továbbá az is, hogy a
magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és a külföldi személyes joga azonos
legyen.

A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központnak be kell szerez-
nie a Foglalkoztatási Hivatal véleményét. A Foglalkoztatási Hivatal ezt a keretengedély-
lyel kapcsolatos véleményét az érintett minisztériumok bevonásával alakítja ki.

A különös szabály értelmében csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható
be akkor, ha több külföldi foglalkoztatása olyan magánjogi szerződés teljesítése érde-
kében szükséges, amelyben a nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi
vállalkozás
a) megbízza a Nemzeti Filmiroda által – külön jogszabály szerint – nyilvántartás-
ba vett, belföldi székhellyel rendelkező, filmgyártási tevékenységet folytató jogi sze-
mélyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot filmalkotás ma-
gyarországi gyártásának elvégzésével, vagy
b) a magyar filmgyártó vállalkozással koprodukciós filmalkotás gyártásában álla-
podik meg.

Ebben a típusú keretengedély iránti kérelemben meg kell jelölni:
• a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamát,
• a foglalkoztatni kívánt külföldiek állampolgárságát,
• továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatni kívánt személyek szá-
mát.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 41

Az általános szabályozástól eltérően az ilyen típusú keretengedély kiadásának
nem feltétele, hogy a külföldi vállalkozás és az alkalmazni kívánt külföldi személyes jo-
ga azonos legyen.

Továbbá a keretengedély iránti kérelemhez csatolni kell:
• a magánjogi szerződést,
• a Nemzeti Filmiroda igazolását arról, hogy a magyar filmgyártó vállalkozás nyil-
vántartásba vétele megtörtént,
• a készülő filmalkotás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a magyar filmgyártó
vállalkozás a Nemzeti Filmirodához benyújtotta.

Ez a típusú keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára ad-
ható. A keretengedély iránti kérelmet pedig annak benyújtásától számított 15 napon
belül el kell bírálni.

3.3.3 KERETENGEDÉLYEN ALAPULÓ EGYÉNI ENGEDÉLY

A keretengedély alapján a külföldi foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges. A
keretengedély alapján benyújtott kérelem esetében vizsgálni kell, hogy
• a külföldi megfelel a rendeletben meghatározott alkalmazási feltételeknek, va-
lamint
• a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá
• annak tartalmát.

A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység,
képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének idő-
pontjáig ki kell adni.

Az előző esetben ismertetett keretengedélyen alapuló egyéni engedély iránti ké-
relemhez csatolni kell a Nemzeti Filmirodának a magánjogi szerződés tárgyát képező
filmalkotás nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. De az engedély kiadásakor
nem kell vizsgálni az alkalmazási feltételek fennállását, és nem kell csatolni a kérelem-
hez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait, a külföldi munkaköri
egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást. Az elbírálás határideje a kére-
lem benyújtásától számított 15. nap.

3.4 AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Fontos tisztáznunk, hogy az engedélyeztetési eljárás lefolytatásának mi a célja. Ez pe-
dig nem más, mint a munkaerőpiac védelme. Így a hatósági eljárás elsősorban a ma-
gyar munkaerő, illetve a közösségi munkavállaló rendelkezésre állásának vizsgálatá-
ra irányul. Vagyis ez egy kétlépcsős folyamat, ahol első körben:

1. a munkaerőpiac vizsgálata történik,

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 41
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 42

42 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

majd második körben:
2. a benyújtott kérelem elbírálása.

Noha már tárgyaltuk a mentesség különböző eseteit, nem mehetünk el e kérdés-
kör mellett anélkül, hogy ne bővítenénk ki azt olyan mentességi körülményekre, ame-
lyek az egyéni engedély megadását a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül teszik
lehetővé. Erre azért ebben a részben kell sort kerítenünk, mert immár tisztában va-
gyunk azokkal a feltételekkel, amelyek az engedély megadásához szükségesek, és
amelyek vizsgálatától e mentesség körében az eljáró hatóság eltekinthet.

3.4.1 EGYÉNI ENGEDÉLY MEGADÁSA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET
VIZSGÁLATA NÉLKÜL

Az engedély megadásánál tárgyalt a)–c) pontokban meghatározott szempontok
vizsgálata nélkül kell kiadni magát az egyéni munkavállalási engedélyt a következő
esetekben:

a) Nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül. Nemzetközi szerző-
dés felülírja a R. szabályozását, magasabb rendű, ezért a kivétel.

b) Külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez. A R. szabályozá-
sa szerint kulcsszemélyzet a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű
vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a külön
törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek. Ehhez további feltételek fennállá-
sa szükséges. Vagy i) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy
több olyan szervezeti egységét, amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy
vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy ii) olyan munká-
ra vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű műszaki ismereteket
igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szol-
gáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásá-
hoz szükséges. Mindkét feltételhez kapcsolódóan mindez abban az esetben áll fenn,
ha az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor a külföldi legalább
egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban áll.

c) Naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság ál-
tal a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám két százalékát meg
nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez. A R. itt tesz egy létszámbeli kivételt,
amely a külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság mozgásterét könnyíti meg azzal,
hogy két százalékban saját belátása szerint alkalmazhat munkaerőt.

d) A hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenysé-
géhez. A különböző tornaegyesületek átigazolásai tartoznak ebbe az esetkörbe, meg-
könnyítendő az adminisztrációs munkát, és azért is, mert gazdasági értelemben az or-
szág számára mindez haszonként is megjelenhet.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 43

e) Felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint köz-
művelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek a naptá-
ri évenként öt munkanapnál nem hosszabb tudományos vagy művészeti munkavég-
zéséhez. Konferenciák, előadások tartása tartoznak ebbe az esetkörbe, ahol fontos
feltétel a hazai illetőségű intézmény meghívása.

f) Legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve
Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez. Közeli hozzátar-
tozónak minősül a külföldi házastársa, gyermeke, ideértve az örökbe fogadott, a mos-
toha- és a nevelt gyermeket is.

g) Az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező mene-
kült és bevándorolt, a letelepedés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendel-
kező, valamint a menekültté nyilvánítási eljárás alatt álló külföldivel Magyarországon
legalább egy éve együtt élő házastársa munkavégzéséhez, továbbá az előbb felso-
rolt olyan személyek özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal an-
nak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt. A család szociális biz-
tonságát elősegítő törvényi rendelkezés ez, amelyik lehetővé teszi a tartózkodási en-
gedéllyel rendelkező házastársának könnyebb munkavállalását.

h) Külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő, az egybe-
függő tizenöt napot meghaladó üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jót-
állási tevékenység elvégzéséhez. Olyan tevékenységek tartoznak e körbe, amelyek el-
engedhetetlenül szükségesek egy új vállalkozás, vagy technológia üzembe helyezé-
séhez, és amelyek tizenöt napon belül elvégezhetőek.

i) Az olyan külföldi munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához
a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jog-
szabályok szerint hozzájárult. A BÁH hozzájárulása megkönnyíti a munkavállalás enge-
délyezését. Ez természetes is, hiszen e szakhatóság alapos vizsgálat után kiadott hoz-
zájárulása feleslegessé teszi a munkaügyi hatóság újbóli, ilyen irányú eljárását.

j) Annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, aki-
nek a magyarországi foglalkoztatását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állam-
polgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja. A fenti eset egyik alfajtája-
ként értelmezhető ez a pont, amelynek elsősorban szociális okai vannak.

E feltételek alkalmazása azonban csak akkor valósulhat meg, ha a külföldi a jog-
szabályban előírt alkalmazási feltételekkel, továbbá a tevékenység ellátásához szük-
séges egészségügyi alkalmassággal rendelkezik.

3.4.2 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az engedélyeztetési eljárásban a következő szakaszokat, illetve tennivalókat különböz-
tethetjük meg:

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 43
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 44

44 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

1. A munkaerőigény bejelentése
2. Az engedély iránti kérelem benyújtása
3. A kérelem tartalmi kellékei
4. A kérelemhez csatolandó dokumentumok
5. A munkaügyi központ döntése
6. Az engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulásával kapcsolatos tennivalók
7. Munkaügyi hatósági ellenőrzés

3.4.2.1 A MUNKAERŐIGÉNY BEJELENTÉSE

A R. szerint, ahhoz, hogy a foglalkoztató külföldi munkaerőt tudjon alkalmazni, mun-
kaerőigényét a munkaügyi központnak előzetesen be kell jelentenie. Annál a kiren-
deltségnél kell e kötelezettségét megtennie, amelynek területén a potenciális külföldi
foglalkoztatása a jövőben megtörténhet.

Adódhat azonban eltérés is ettől két esetben. Az egyik akkor áll fenn, ha a mun-
ka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség terüle-
tére terjedhet ki. Ekkor a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi
központ, illetőleg kirendeltség az, amelynek a munkaerőigényt be kell jelenteni.

A másik eset akkor áll fenn, amikor a külföldit a foglalkoztató több – különböző
megye, illetőleg kirendeltség területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni. Ekkor
a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség az, amely-
nek a munkaerőigényt be kell jelenteni.

3.4.2.2 AZ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be. Mégpedig annál a megyei vagy
fővárosi munkaügyi központnál, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik.
Irányadóak itt a munkaerőigény bejelentésének kapcsán fentebb ismertetett rendelke-
zések.

A két eltérő esetben a munkaügyi központnak természetesen átfogóbban, az
érintett megyéket figyelembe véve kell azt vizsgálnia, hogy a munkavégzéssel érintett
többi megye területén ne álljon rendelkezésre kiközvetíthető magyar munkaerő. Erről
az illetékes munkaügyi központ megkeresésére az érintett munkaügyi központoknak
kell nyilatkozatot adniuk.

Abban az esetben pedig, ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását ké-
ri, a munkaügyi központnak akkor áll módjában ezt meghosszabbítás iránti kérelem-
ként elbírálni, ha a foglalkoztató az engedély lejártát megelőzően legalább harminc
nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtja be a kérelmét.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 45

3.4.2.3 A KÉRELEM TARTALMI KELLÉKEI

A kérelmet a R.-ben megjelölt mellékletek szerinti formanyomtatványon kell
benyújtani.30 Ezeknek a formanyomtatványoknak a következő fajtái vannak:

• Kérelem egyéni munkavállalási engedély iránt
• Kérelem egyéni munkavállalási engedély meghosszabbítása iránt
• Kérelem csoportos keretengedély iránt
• Kérelem előzetes csoportos keretengedély alapján kiadandó egyéni munkavál-
lalási engedély iránt
• Kérelem a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli egyéni munkavállalási en-
gedély iránt, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban
részes tagállamok állampolgárai külön jogszabály szerinti engedélyköteles fog-
lalkoztatásához
• Kérelem szezonális munkavállalási engedély iránt

Adatcsoportok, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell:
1. A kérelmező foglalkoztató adatai.
2. A foglalkoztatni kívánt külföldi személy adatai.
3. A külföldi által ellátandó tevékenység, betöltendő munkakör.
4. A külföldi foglalkoztatásának indoklása, a foglalkoztatás egyéb feltételei.
5. Információszolgáltatás arról, hogy a külföldi dolgozott-e korábban Magyaror-
szágon
6. A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatai:
• a kérelem benyújtását megelőző egy évben munkaügyi bírság vagy munkabiz-
tonsági bírság kiszabásáról;
• a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli
foglalkoztatása miatt pénzfizetésre kötelezték-e vagy sem;
• a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet
is érintő sztrájk létérő;l
• a kérelem benyújtását megelőző évben a Munka törvénykönyvében, a közalkal-
mazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott csoportos létszámcsök-
kentés végrehajtásáról;
• a kérelmezett munkakörre vonatkozóan érvényes (folyamatos) munkaerőigény-
nyel rendelkezésről;
• a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés – amely alapján a külföldi
foglalkoztatása történik – a Ptk. rendelkezései alapján mely típusba tartozik.
7. A kérelemhez kötelezően csatolandó és csatolható mellékletek.
8. Dátum és cégszerű aláírás.

A csoportos keretengedély iránti kérelemnek – amely akkor nyújtható be, ha a
foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érde-
kében több külföldi foglalkoztatása szükséges – mindezeken felül tartalmaznia kell:
9. A külföldi vállalkozás adatait.

30 A munkánk internetes változatában – www.eokik.hu – e kérelmek a Mellékletek c. fejezetben megtalálhatóak.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 45
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 46

46 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

10. A külföldiekre vonatkozó adatokat tevékenységek, betöltendő munkakörök
szerinti bontásban.
11. A foglalkoztatni kívánt külföldiek összes létszámát.
12. A foglalkoztatás időtartamát.
13. A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatát, a fenti nyilatkozatokon túlmenően ar-
ról, hogy
• a magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás személyes joga és a külföldi
személyes joga azonos.

3.4.2.4 A KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK

A kérelemhez – a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kére-
lem kivételével – csatolni kell:
• a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló
okirat hiteles másolatát, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak
hiteles magyar fordítását,
• a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást – ha
azt idegen nyelven állították ki –, annak hiteles másolatát, valamint hiteles ma-
gyar fordítását, továbbá
• a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély iránti kérelem esetében a
jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat,
• sporttevékenységet végző hivatásos sportolók esetében a szakszövetség nyi-
latkozatát arról, hogy a sportágban a hivatásos sportoló foglalkoztatására lehe-
tőség van.

Abban az esetben, ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekin-
tetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma honosítására hatáskörrel
rendelkező szervet megkeresi, hogy igazolja a honosításához szükséges feltételek
fennállását.

A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vo-
natkozóan további tájékoztatást – így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a
bejegyzésre vonatkozó okiratnak a csatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási
nyilvántartási törzsszámának bejelentését – kérhet, továbbá ezek beszerzése érdeké-
ben más hatóságot kereshet meg.

A kérelemhez kiegészítésként csatolható mellékletek, amelyek többnyire a foglal-
koztató működési jogosultságát megalapozó iratokat jelentik:
• Társasági szerződés
• Alapító okirat hiteles másolata
• Cégbejegyzés
• Bírósági végzés
• Vállalkozói igazolvány hiteles másolata
• A külföldi vállalkozásra vonatkozó okiratok
• Ha a magánjogi szerződést a kérelem benyújtása előtt megkötötték, csatolni
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 47

kell a megkötött magánjogi szerződés hiteles másolatát, illetve annak hiteles
magyar fordítását

3.4.2.5 A MUNKAÜGYI KÖZPONT DÖNTÉSE

A munkaügyi központ az engedélyt a foglalkoztatónak küldi meg. A csoportos keret-
engedély megadásáról pedig – a határozat másolati példányának megküldésével – a
munkaügyi központ értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatá-
si Hivatalát.

3.4.2.6 AZ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT MUNKAVÁLLALÁS MEGHIÚSULÁSÁVAL KAP-
CSOLATOS TENNIVALÓK

A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, va-
lamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes
munkaügyi központnak. Ennek a bejelentésnek tartalmaznia kell:
• a külföldi adatait,
• a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját,
• a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint
• az engedély számát.
Ezenfelül a foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt,
valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőr-
zést végző szervnek felmutatni.

A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja a következő esetekben:
• Ha a külföldi foglalkoztatása meghiúsul, valamint megszűnik.
• Ha a külföldinek az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munka-
körben történik a foglalkoztatása.
• Ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál
végzi.
• Ha a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illet-
ve munkakörben foglalkoztatja.

3.4.2.7 A MUNKAÜGYI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS

A megyei vagy fővárosi munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi fel-
ügyelősége, illetve annak felügyelője a külföldiek magyarországi munkavállalására vo-
natkozó szabályok megtartása tekintetében végzi a hatósági ellenőrzést. A külföldi
foglalkoztatásának helye szerinti felügyelőség felügyelője jár el ezekben az esetek-
ben. A külföldiek foglalkoztatásának szabályait két szempontból is ellenőrzi a munka-
ügyi felügyelő.31

31 A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (2) bekezdése alapján.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 47
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 48

48 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

Az első esetben a munkaügyi ellenőrző hatóság a Munka törvénykönyve 106/A
paragrafusában meghatározott azon külföldiek tekintetében jogosult eljárni, akik ma-
gyar munkáltatónál, mint harmadik félnél – a magyar foglalkoztató és a külföldi mun-
káltató között létrejött megállapodás alapján – kiküldetés, kirendelés, illetve munka-
erő-kölcsönzés keretében végeznek munkát. Ebben az esetben a munkaügyi felügye-
lő azt ellenőrzi, hogy a munkavállaló vonatkozásában érvényesülnek-e a Munka tör-
vénykönyve 106/A és a 106/B paragrafusában foglalt, a magyar munkavállalókra ér-
vényes, garanciális minimális követelmények, mint például:

a) a leghosszabb munkaidő, a legrövidebb pihenőidő mértéke,
b) a legkisebb munkabér (minimálbér),
c) a munkaerő-kölcsönzés feltételei,
d) a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók (védett kör)
munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
e) a férfiak és nők egyenlő elbírálásának elve, illetve a hátrányos megkülönbözte-
tés tilalma tekintetében érvényes magyar munkajogi szabályok.

Az építőipari tevékenységi körben foglalkoztatott munkavállalók esetében az elő-
zőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyett, az ágazatra, illetve alágazatra
kiterjedő hatályú kollektív szerződési rendelkezéseket kell érvényesíteni. Kivételt je-
lent, hogy ha a külföldi munkavállalóra, a munkaviszonyra egyébként irányadó jog
vagy a felek eltérő megállapodása kedvezőbb, úgy sem a Munka törvénykönyve, sem
a kollektív szerződés szabályait nem kell alkalmazni. Ezekben az esetekben a munka-
ügyi felügyelő a kollektív szerződés rendelkezéseit hivatalból, bejelentés hiányában is
jogosult vizsgálni.

A második esetben a magyar munkáltató által foglalkoztatott külföldiek fog-
lalkoztatására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése során a munkaügyi
felügyelők a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény és a R. által szabályozott munkavállalási engedély meglétét
vizsgálják.

Amennyiben a fentebb ismertetett szabályozás bármelyik vonatkozásában elté-
rést tapasztalnak, az engedély nem érvényes, és ekkor az engedély nélküli foglalkoz-
tatás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak pedig
két jelentős következménye van:

• A munkaadó befizetési kötelezettsége, amely a foglalkoztatót érinti elsősorban.
• A külföldi kiutasítása, amely a munkavállaló külföldit érinti elsősorban.

Az egyik következmény, hogy a munkaadó köteles a Munkaerőpiaci Alap foglal-
koztatási alaprészébe befizetni a külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az
engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétsze-
resének megfelelő összeget, de legalább a hatályos minimálbér ötszörösét, az enge-
dély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresét. Ez irányadó akkor
is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér vagy munkadíj összege nem állapítható
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 49

meg. A kötelezettség a munkaadót személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az
engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.32

A másik következmény a külföldit érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás
esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az or-
szágból, amelyről a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt.33

A külföldiek szabályos foglalkoztatása vonatkozásában a munkaügyi ellenőrzés
a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott foglalkoztatási jogviszony-
ok teljes körére kiterjed. Tehát ezen a téren a munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe tar-
tozik minden olyan foglalkoztatási jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföl-
di személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ide értve azt
is, ha a külföldi foglalkoztatására:
• meghatározott munka elvégzéséhez szükséges gyakorlottság megszerzését
célzó képzés (betanító képzés) keretében, továbbá
• belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a
külföldi személynek a külföldi munkavállalóval fennálló jogviszonya alapján ke-
rül sor.

A fentiekből megállapítható, hogy a külföldi állampolgár Magyarországon, ma-
gyar munkáltató általi szabályos foglalkoztatásához az érvényes munkavállalási enge-
dély szükséges, de nem elégséges feltétel.

A külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXIX. törvény, valamint a végrehajtásá-
ról rendelkező 170/2001. (IX. 26.) kormányrendelet 11. paragrafusának (3) bekezdé-
se a munkavállalási vízum kiadásának előfeltételéül határozza meg, hogy a külföldi ér-
vényes munkavállalási engedéllyel rendelkezzék. A külföldiek beutazásáról szóló tör-
vény 87. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a foglalkoztatás
megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi rendelkezik munkaválla-
lás céljából kiadott, érvényes tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

Az előzőekben leírtakat összevetve megállapítható, hogy a munkáltató az érvé-
nyes munkavállalási engedély birtokában még nem kezdheti meg jogszerűen a fog-
lalkoztatást, csak akkor, ha meggyőződött a munkavállalásra jogosító tartózkodási ví-
zum, illetve engedély meglétéről is.

Ezek alapján látható, hogy a foglalkoztatónak meglehetősen részletesen kell ada-
tokat szolgáltatnia a munkaügyi központ felé, és ahhoz, hogy ezt megtegye, a külföl-
di munkavállalótól kell meglehetősen részletes adatokat bekérnie.

A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint gyakori az a munkáltatói védeke-
zés, hogy „úgy tudta, hogy a munkavállaló rendelkezik engedéllyel”. Ez azért képte-
lenség, mert ha a munkáltató nem kérte és nem kapta kézhez az engedélyt, akkor se-

32 1991. évi IV. tv. 7. § (4)
33 2001. évi XXXIX. tv. 32. § (2) c) pont

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 49
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 50

50 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

honnan sem vélelmezhette, hogy a munkavállaló rendelkezik szabályos munkavállalá-
si engedéllyel, tekintve, hogy a munkavállalási engedély a kérelmező munkáltatóhoz
szól, és ha esetleg más munkáltató által kért engedéllyel rendelkezik is a külföldi, az
érvénytelen.

A munkavállalási engedély alapján folytatható tevékenységre tehát alkalmazni kell:
• az adott foglalkoztatási jogviszonyra,
• a külföldiek beutazására és tartózkodására, továbbá
• a külföldiekkel kötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos külkereskedelmi
engedélyezésre vonatkozó
külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket, amelyek nem könnyítik
meg e szabályozás átláthatóságát.

3.5 KITEKINTÉS A 93/2004. (IV. 27.) KORMÁNYRENDELETRE

A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően al-
kalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szól a
93/2004. (IV. 27.) kormányrendelet. Ez a jogszabály négy különböző esetet különböz-
tet meg a külföldi munkavállalása szerint:
1. Engedélymentes, de bejelentési kötelezettsége van.
2. Engedélymentes bejelentési kötelezettség nélkül.
3. Engedélyköteles, de a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni az
engedélyt.
4. Engedélyköteles az általános szabályok szerint.

1. Engedélymentes, de bejelentési kötelezettség alá esik a cseh, észt, lett, litván,
lengyel, szlovén, szlovák állampolgárok és azok hozzátartozójának a munkavállalása.
Hozzátartozónak minősül ebben az esetben: a házastárs, a külföldi 21 évnél fiatalabb
vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastár-
sának – általuk eltartott – egyenes ági felmenő rokonai. Ennél az esetnél a foglalkoz-
tatónak kell bejelentenie a foglalkoztatást, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésé-
nek napján, a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál, amelynek
Engedélyezési osztálya a bejelentés teljesítését igazolja, és a bejelentésről nyilvántar-
tást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem felté-
tele a foglalkoztatás megkezdésének. A jogviszony megszűnését is be kell jelenteni
az illetékes munkaügyi központnak – fővárosi foglalkoztatás esetében az Engedélye-
zési osztálynak – a megszűnést követő napon.

2. Engedélymentes és bejelentési kötelezettsége sincs a brit, ír, svéd állampolgár-
ok és azok hozzátartozói munkavállalásának

3. Engedélyköteles, de a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni az
engedélyt a dán, norvég állampolgárok munkavállalása esetében. Ilyenkor tulajdon-
képpen a R. 6. paragrafusát kell alkalmazni.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 51

4. Engedélyköteles és az általános szabályok szerint kell kiadni az engedélyt
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Liech-
tenstein, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország állampol-
gárainak munkavállalása esetén.

A 3. és a 4. pontban felsorolt állampolgárok esetében nincs szükség engedélyre
további magyarországi foglalkoztatáshoz, ha az állampolgárt engedély alapján vagy
engedélymentesen legalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogvi-
szonyban, jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a csatlakozás időpontjában
vagy azt követően. Ez a jogosultság azonban megszűnik, ha a foglalkoztatott a foglal-
koztatási jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszünteti.

Az engedélymentesség a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott kérelmére igazolha-
tó, az igazolás kérése önkéntes, a foglalkoztatás megkezdésének nem feltétele az iga-
zolás megléte. Az igazolás kéréséhez mellékelni kell:
• a mentességet megalapozó egyéni munkavállalási engedélyt, vagy annak en-
gedélymentessége igazolását,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsító dokumen-
tumot: munkaszerződés, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés stb.

Az engedélymentesség iránti kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes
munkaügyi központ – fővárosi foglalkoztatás esetében az Engedélyezési osztály – bí-
rálja el, és állítja ki az igazolást.

A 3. és 4. pontban említett állampolgárok hozzátartozóira vonatkozó szabály to-
vábbá, hogy ők, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen éltek Ma-
gyarországon, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni. Hozzátartozó
esetében az engedélymentesség iránti kérelemhez mellékelni kell:
• a szabad munkavállalásra jogosult munkavállaló jogszerű munkavégzését iga-
zoló dokumentumot (munkavállalási engedély, engedélymentesség igazolása),
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását (munkaszerződés,
megbízási szerződés, vállalkozási szerződés stb.) tanúsító dokumentumot,
• hozzátartozói jogállását; a jogszerű tartózkodás tényét (vízum, tartózkodási en-
gedély, jegyző igazolása stb.) tanúsító dokumentumot.

Azok a hozzátartozók, akik a csatlakozás időpontját követően tartózkodnak jog-
szerűen Magyarországon a munkavállalóval, akkor jogosultak munkát vállalni, ha a
tartózkodásuk ideje a 18 hónapot eléri. Itt a fenti három feltételen kívül igazolni kell azt
is, hogy a magyarországi jogszerű tartózkodás időtartama eléri a 18 hónapot, vagy a
csatlakozás időpontjától kezdődően 3 év eltelt. 2006. május 1-jétől nincs szükség 18
hónapos tartózkodásra.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 51
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 52

4. A külföldiek magyarországi
foglalkoztatásának megkönnyítését célzó
kormányzati tevékenység
A magyar kormányzat 2005 januárjában a miniszterelnök kezdeményezésére a hatá-
ron túli magyarságot érintő intézkedési keretprogramot fogalmazott meg.34 Szólnunk
kell néhány bekezdésben minderről, mivel a külföldieket, így a határon túli magyarsá-
got is érintő magyarországi munkavállalás egyes körülményei is e szabályozásválto-
zással összefüggésben módosulnak, illetve módosulhatnak a közeljövőben.

A 2005. év eleje óta eltelt időben a honosítási és idegenrendészeti eljárások ha-
tékonyabb, gyorsabb lefolytatása érdekében megtörtént a szükséges jogszabály-mó-
dosítások szakmai előkészítése. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tör-
vény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
módosításáról rendelkező 2005. évi XLVI. törvényt az Országgyűlés 2005. június 6-án
fogadta el. Ehhez kapcsolódóan a kormány a 119/2005. (VI. 28.) kormányrendelettel
módosította a magyar állampolgárságról szóló törvény végrehajtásáról szóló
125/1993. (IX. 22.), valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló tör-
vény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) kormányrendeleteket.

Az ügyfélfogadás feltételeinek javítása érdekében Budapesten, Tatabányán,
Kecskeméten és Veszprémben új ügyfélszolgálati irodát nyitott a BM Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal.

A Szülőföld Programcsomag létrehozatala keretében a kormány egyrészről határoza-
tot hozott a határon túli magyarságot támogató pénzügyi forrás, a „Szülőföld Alap” létreho-
zásáról [1127/2004. (XI. 24.)], másrészről az Alap működési céljait támogató és kiegészítő
„Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram” [1128/2004. (XI. 24.)] megva-
lósításáról. A SZÜLŐFÖLD ALAP 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénz-
alapként, a külügyminiszter felügyeletével a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésébe ad-
va, a 2005. február 14-én elfogadott 2005. évi II. tv. rendelkezései alapján jött létre. A SZÜ-
LŐFÖLD PROGRAM célkitűzésként jelöli meg a határon túl élő magyarság szülőföldjén
maradásának elősegítését, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítését az anyaország-
gal való sokoldalú kapcsolat bővítése érdekében. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-te-
remtési Keretprogram állami segítséget kínáló támogatási lehetőségeire az érdekelt hitel-
és pénzintézetek kidolgozták a megfelelő hitel-, biztosítási- és tőkekihelyezési konstrukció-
kat, amelyek ez év január 20-a óta működőképesek és igénybe vehetők.

A kormány által elsősorban a honosítási és idegenrendészeti eljárás további sza-
bályozása során érvényesíteni kívánt alábbi elvek a külföldiek munkavállalására is ki-
hatással lehetnek:
34 Lásd: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005. január 6-án megfogalmazott programpontjait: „Öt pontban a nemzeti felelős-
ségről”. Ennek fő pontjai: 1) Szülőföld Program; 2) Nemzeti vízum; 3) Gyors és méltányos honosítás; 4) Integráció és autonó-
mia; 5) Alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyaroknak.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 53

a) Az eljárási terhek csökkentése érdekében nem kell a kérelmezőnek igazolnia
azoknak az adatoknak a hitelességét, amelyek a magyar hatóságok jogszabállyal
rendszeresített nyilvántartásaiban fellelhetők. Ez az elv megkísérli ésszerűsíteni a ma-
gyar közigazgatást, és annak szolgáltatói jellegét igyekszik kiemelni.

b) Az eljárási cselekmények megindításával nem kell megvárni, hogy a kérelme-
ző minden előírt mellékletet benyújtson, hanem a kérelmében foglalt és a nyilatkoza-
tával igazolt adatok alapján haladéktalanul el kell kezdeni azok ellenőrzését, a társ-
hatóságok megkeresését. Minimálisra kell csökkenteni a formai okok miatt elutasított
kérelmek számát. Ez az elv vélelmezi a beadott adatok és nyilatkozatok valódiságát,
és ebből kiindulva – az eljárás idejét meggyorsítandó – lehetőséget biztosít párhuza-
mos igények és kérelmek folytatására.

c) Olyan állampolgársági ügyviteli rendszert kell kialakítani, amelyben nyomon
követhetők a munkafolyamatok, a még hiányzó dokumentumok, a következő eljárási
mozzanat. Mindez az eljárás átláthatóságát igyekszik megkönnyíteni, csökkentve ez-
zel az államigazgatási apparátus kommunikációs nehézségeit.

d) Az ügyfél azonosításához szükséges minimális biztonsági szintre kell leszorítani az
ügyfél személyes megjelenését a hatóság előtt. Szintén a gyorsaság és az ügyfél kényel-
me érdekében, az államigazgatás szolgáltatói jellegének kiemeléséről szóló alapelv ez.

e) A megelőző eljárásban (letelepedés) a hatóság által elfogadott közokiratot ér-
vényesnek kell elfogadni, ha abban adatváltozás nem történt. Hasonlóan a korábbi-
akhoz, az újra ellenőrzést teszi feleslegessé abban az esetben, ha az adatokban nem
következett be változás.

f) A formanyomtatványokat egyszerűsíteni szükséges. Az átláthatóságot szem
előtt tartó alapelv ez, amely az elengedhetetlen adatokon felül nem kíván racionalitás-
ba ütköző információszolgáltatást az ügyféltől.

g) Az állampolgársági vizsga letételét egyszerűbb követelményszinthez kell iga-
zítani. Ha valaki az állampolgárság küszöbéig eljutott, akkor ne nehezítse meg a dol-
gát egy olyan „vizsga”, amelynek az ország állampolgárai is nehézségek árán tudná-
nak eleget tenni.

h) Az ügyfél igazgatási terheinek csökkentése mellett megfelelő figyelmet kell
fordítani arra, hogy az eljárás során a biztonsági érdekek ne sérüljenek, továbbá javí-
tani kell az idegenrendészeti ellenőrzési tevékenységet. Ésszerű elv, amely a fentiek
érvényesülése mellett megkívánja a nagyobb biztonság meglétét is.

Láthatjuk tehát, hogy mindezek az elvek az államigazgatási eljárás egyszerűsíté-
se, racionalizálása érdekében születtek, és az ésszerűsítést tűzték ki célul.

Továbbmenve, a kormány 100 lépés programjában a „munka értékének, becsüle-
tének, biztonságának megteremtésére” irányuló lépések között szerepel a foglalkozta-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 53
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 54

54 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

tás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint
az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításának
terve. Ezek azok a törvények, amelyek közvetlenül érinthetik a külföldiek magyarorszá-
gi munkavállalását, és az azt szabályozó 8/1999. (XI. 10.) SZCSM-rendeletet.

Mivel az uniós jogszabályok igen kötöttek, nemzetközi viszonylatban a külföldiek
munkavállalása még az Európai Unión belül is változó szabályozás alá esik, ez a terü-
let igen szűk lehetőségeket tartalmaz a munkavállalás megkönnyítésére. Mindeneset-
re megemlítünk két területet, amelynek vizsgálata a Foglalkoztatáspolitikai és Munka-
ügyi Minisztérium részéről folyamatban van, és amelyek mintegy illeszkednek a fen-
tebb vázlatosan ismertetett Szülőföld Program keretébe. Ezek az „egyablakos” ügyin-
tézés és a külföldiek alkalmi munkavállalása.

4.1 AZ „EGYABLAKOS” ÜGYINTÉZÉS

A külföldiek magyarországi foglalkoztatását jelenleg egy hosszadalmas ügyintézési
folyamat és eljárás előzi meg. A foglalkoztató munkavállalási engedély iránti kérelmet
nyújt be a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, ahol a jogsza-
bályi feltételek vizsgálatát követően – 30 napos határidőn belül – a meghozott dön-
tést tartalmazó határozatot a foglalkoztatónak küldik meg. A külföldi munkavállaló a
munkavállalási engedély birtokában felkeresi a hazájában működő magyar külképvi-
seletet, és munkavállalás céljából vízumot kérelmez. Az ügyintézési határidő 60 nap,
amely szakhatósági közreműködés esetén további 15 nappal meghosszabbodik.

A kormány célként jelölte meg a munkaügyi központok és az idegenrendészeti
hatóságok együttműködésén alapuló gyors és hatékony eljárás szabályainak kialakí-
tását. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében bevezetendő ún. „egyablakos” rend-
szer alkalmas arra, hogy az érintettek egyetlen kérelem alapján hozzájussanak a fog-
lalkoztatás megkezdéséhez szükséges hatósági iratokhoz.

Az egyablakos rendszer működése:

• A foglalkoztató változatlanul a munkaügyi központhoz nyújtja be a munkaválla-
lás iránti kérelmet, a munkaügyi központ azonban már az ügyintézési határidő
alatt megkéri az idegenrendészeti szakhatóság véleményét.
• A munkaügyi központ a munkavállalási engedély kiadásáról értesíti az idegen-
rendészeti szervet, amely a munkavállalási engedélyhez való hozzájárulásáról
értesíti az érintett külképviseletet.
• A külképviselet az ott megjelenő külföldinek a személyazonosítást és az okmá-
nyok ellenőrzését követően azonnal kiadja a munkavállalási célú vízumot.

Így az eddig két lépcsőben lefolytatott, legalább 90 napot igénylő eljárás jelentős
módon leegyszerűsödik és megrövidül, és a foglalkoztatás a munkavállalási engedély
kiadását követő néhány napon belül megkezdhető.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 55

A cél elérése érdekében megtörtént a foglalkoztatásról szóló törvény módosítá-
sa, amely a központi és területi idegenrendészeti hatóságok számára lehetővé teszi,
hogy a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben megha-
tározott feladataik ellátása céljából hozzáférjenek a munkavállalási engedélyekhez
szükséges adatokhoz.

4.2 KÜLFÖLDIEK ALKALMI MUNKAVÁLLALÁSA

Az Országgyűlés elfogadta az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás
szabályairól rendelkező törvény módosításáról szóló törvénytervezetet, amely a mun-
kajogi szabályoknak megfelelő foglalkoztatás elősegítése érdekében kiterjesztette az
alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét a külföldi állampol-
gárokra, illetőleg munkavégzésük meghatározott eseteire.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztathatóak azok a külföldi személyek, akik
a magyar állampolgárokkal azonos módon foglalkoztathatók, azaz a munkavállalás
szempontjából általános mentességet élveznek. Az általános mentesség azt jelenti,
hogy az érintett személyek munkavállalási engedély nélkül betölthetnek minden olyan
munkakört, illetőleg folytathatnak minden olyan tevékenységet, amelyek ellátására
képzettségük és egészségi állapotuk alapján alkalmasak. Mivel esetükben munkavál-
lalási engedély nem szükséges, erre a személyi körre vonatkozó speciális rendelkezé-
seket nem kell tartalmaznia a 8/1999. (XI. 10.) SZCSM-rendeletnek.

Az általános mentességet nem élvező külföldiek alkalmi foglalkoztatására az al-
kalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közter-
hek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény csak a mezőgazdasági
munkák (különösen a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat) körében,
idénymunka keretében kifejtett tevékenység esetében teremt lehetőséget. A törvény-
ben megjelölt jog gyakorlásának további feltétele, hogy a külföldi az alkalmi munka-
vállalói könyvvel engedély nélkül végezhessen munkát.

A törvénymódosítás egy naptári éven belül 60 nap időtartamra engedélyezi a kül-
földi magyarországi szezonális munkavállalását. A 60 nap egy vagy több munkáltató-
nál egyaránt eltölthető.

Mindebből következik, hogy az idegenrendészeti szabályokkal való összhang
megteremtése érdekében a R.-ben szabályozni szükséges, hogy a szezonális munka-
vállalási engedély alapján, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munka-
végzés együttes időtartama 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 6 hónapot.

4.3 EGYÉB SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium további szabályozási javaslatai
között említhető meg továbbá, hogy az egyes államok hazánkban működő külképvi-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 55
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 56

56 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

seletei részéről felmerült annak igénye, hogy a követség által alkalmazni kívánt, diplo-
máciai mentességet nem élvező külföldiek foglalkoztatásának engedélyezését meg-
könnyítsék. Tekintettel arra, hogy ez a munkavállalás a hazai munkaerő-piaci folyama-
tokat gyakorlatilag nem befolyásolja, az FMM javasolja a R. ilyen irányú kiegészítését.

2004. április 1-jén lépett hatályba a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény,
amely tág teret nyit a külföldi vállalkozások által kezdeményezett, koprodukciós film-
alkotások Magyarországon történő kivitelezéséhez. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi-
nisztériumának megkeresése alapján az FMM szakértői szintű egyeztetést folytatott a
mozgókép szakmai szervezeteivel a Magyarországon forgató külföldi stáb által alkal-
mazott külföldiek munkavállalásának egyes kérdéseiről. Tekintettel arra, hogy a film-
gyártásban közreműködő, speciális szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező külföl-
di stáb tagjainak munkavégzése a magyar munkaerőpiacot nem zavarja, az FMM úgy
látja, hogy nincs akadálya annak, hogy a munkavállalási engedélyeket automatiku-
san, azaz a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül, a tevékenység természetéből
adódó igényekhez alkalmazkodva, rövid időn belül kiadásra kerüljenek.

Az engedélyezési eljárást ebben az esetben a csoportos keretengedély kiadásá-
ra vonatkozó szabályok alapján kell lefolytatni, a következő speciális szabályok alkal-
mazásával:

• nincs szükség a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatára,
• nem szükséges, hogy a külföldi vállalkozás és az általa alkalmazott külföldi sze-
mélyes joga azonos legyen,
• a Nemzeti Filmiroda igazolja a nyilvántartásba vétel tényét, továbbá azt, hogy a
magánjogi szerződés a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. paragrafusá-
nak 23. pontjában megjelölt tevékenység kifejtésére irányul,
• az ügyintézési határidő 15 nap.

A keretengedélyen alapuló egyéni engedély

• kiadásánál nem kell vizsgálni a munkakör betöltéséhez, illetőleg a tevékenység
folytatásához szükséges képzettség és orvosi alkalmasság tényét,
• kiadásánál az ügyintézési határidő 15 nap.

A szabályozással elérhető, hogy a nemzetközileg elismert külföldi művészek, ille-
tőleg a filmgyártáshoz szükséges, összehangolt tevékenységet folytató stáb tagjai vi-
szonylag rövid idő alatt kiadott munkavállalási engedély alapján folytassák tevékeny-
ségüket Magyarországon.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megteremtette továbbá a
szomszédos államokban (a Kárpát-medencében) élő magyarok számára a versenyké-
pes tudás megszerzéséhez igénybe vehető támogatások részeként a felnőttek kép-
zési támogatásának lehetőségét. A szomszédos államokban élő magyarok támoga-
tására a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 2005. évi LXXIV. törvénnyel történt
módosítása értelmében a felnőttképzési célú éves keret legfeljebb 5 százaléka hasz-
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 57

nálható fel. A rendelkezés értelmében a Munkaerő-piaci Alap 2005. évi foglalkoz-
tatásialap-rész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési kerete terhére az arányos 260
millió forintot különítették el. Jelenleg az FMM a támogatás célba juttatását végző köz-
alapítványok tervezési munkája segítése érdekében szakmai szempontrendszer kiala-
kításán dolgozik.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 57
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 58

Zárszó
Az áttekintett szabályrendszerhez, az eljárásrend egységbefoglalásához a magunk ré-
széről csupán néhány további irányvonalat szeretnénk felvázolni, valamint egy-két di-
lemmát hozzáfűzni, illetve felvillantani.

Lényeges kiemelnünk, hogy a külföldiek munkavállalásának szabályozási terüle-
te egy meglehetősen szűk terület. Az uniós normák, a nemzetközi egyezmények, a vi-
szonosság elvének alkalmazása határolják be azt a mozgásteret, amelyen belül a jog-
alkotó eldöntheti, hogy milyen minőségű és milyen tartalmú rendelkezéseket állapít
meg. Ez a szűk terület azonban mégsem annyira szűk, hogy a környező magyarlakta
államok állampolgárainak munkavállalását megkönnyítendő, a világos politikai szán-
dék ki ne fejeződhessen benne.

Ez a szándék, véleményünk szerint tovább erősíthető:
• hiányszakmák betöltését elősegítő rendeletekkel,
• kétoldalú, határozottan körvonalazott egyezmények megkötésével, vagy akár
• pontosabb statisztikai felmérésekkel, amelyek átláthatóbbá teszik az igényeket,
és a fenti két pontnak az alapját is képezik.

Annál is inkább szükség van ilyesfajta világos, ésszerű döntések meghozatalára,
mert a magyarországi szakmunkás társadalmi réteg köreiben – több más fontos ága-
zat képviselőivel egyetemben (pl. orvosok, nyelvtanárok) – egyre erőteljesebb migrá-
ció tapasztalható a nyugati államok irányába. Ugyanakkor a kelet felől Magyarország-
ra irányuló munkaerő-áramlás is egyre intenzívebbé válik, de az ország ebben mind-
inkább közvetítő statisztaszerepre kényszerül. Statisztaszerepre abban az értelemben,
hogy e Magyarországra ideiglenesen beutazó, sok esetben magyar anyanyelvű mun-
kavállalói réteg az országot csupán kiinduló vonatkozási pontnak tekinti, mert tőlünk
nyugatabbra sokkal biztosabb feltételek között és sokkalta jobban biztosíthatja szülő-
földjére visszatérve megélhetését. Ezért Magyarország elsődleges érdeke, hogy pó-
tolni tudja a belföldi viszonylatban kieső szakképesített munkaerőt, másrészt alkotmá-
nyos kötelezettségéből fakadóan – amennyiben ezt megteheti – ezt a pótlást, éppen
a közös kulturális gyökerek miatt, a környező országok magyar népességéből tegye
meg. Ezzel ugyanis a külföldiek munkavállalásának komplex területe a kisebbségvé-
delem egyfajta átvitt értelmű megvalósítását segítheti elő. Mindez viszont csak olyan
szabályokkal érhető el, amelyek a külföldi munkaerő számára Magyarországot vonzó-
vá teszik, megbecsülést és anyagi biztonságot nyújtva számukra, és nem ösztönzik
őket további, tőlünk nyugatabbra fekvő országok irányába.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ilyen irányú célkitűzés világos megfogalmazásá-
val kapcsolatosan több dimenzióban vetődnek fel dilemmák. Például:
• A szülőföldön megmaradás elősegítése ütközhet a magyarországi munkaválla-
lás könnyítésével.
• A munkaerő-piaci érdek (a gazdaság érdekében a bérek alacsonyabb szinten
tartása) ütközése a határon túli magyarság megtartásának érdekével.
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 59

De ha a politika döntéshozói számára a célok világosan megfogalmazódtak, a
döntést felvállalva annak érdekében kell cselekedni. Így legalább egyik érdek minden-
képpen kielégítésre fog találni, ahelyett, hogy egyik sem valósul meg. Ilyen, a döntés-
hozók számára célkitűzéseket tisztázó alkalom lehet például az, hogy a román uniós
csatlakozás következtében a munkavállalás megoldási javaslatai milyen irányba vál-
toznak. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványnál kidolgozott
kisebbségpolitikai stratégia a Nemzeti Fejlesztési Terv meghosszabbításaként kezeli
a problémát. A normatív támogatási rendszer mellett fejlesztési stratégiában gondol-
kodik. Ez a fejlesztési rendszer pedig sokkal érzékenyebben tud idomulni ahhoz a vár-
hatóan kialakuló új helyzethez, amelyet az országhatárok fokozatos eltűnése jellemez,
és az, hogy a munkaerő-vándorlást e határokon átnyúló térségek és régiók együttmű-
ködése vagy együtt nem működése befolyásolja majd. Egy másik előremutató példa
lehet a közigazgatási eljárás ésszerűsítése, hasonlóan az idegenrendészeti ügyekben
és az állampolgársági eljárásban 2005-ben eszközölt, belső közigazgatási változások-
hoz (információáramlás és az egyes közigazgatási szervek közötti tájékoztatás meg-
könnyítése stb.). Szükség lenne továbbá azoknak a gyakorlati javaslatoknak mutatis
mutandis figyelembevételére is, amelyeket egyik korábbi munkánkban35 részletesen
kifejtettünk. E nélkül ugyanis a külföldiek munkavállalásának összetett szabályozása
nem szándékolt következményekkel járhat.

35 MÉZES Zsolt L.: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei,
EÖKIK Műhelytanulmány 12., Budapest, 2005, 48–60. o.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 59
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 60

Felhasznált jogszabályok
2004. évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról
2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról
2003. évi XX. törvény a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint
az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és
az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

2/2005. (I. 28.) FMM-rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartá-
sának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM-rendelet módosításáról
93/2004. (IV. 27.) kormányrendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően
alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól
67/2004. (IV. 15) kormányrendelet az egységes munkaügyi nyilvántartással kapcsola-
tos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról
21/2004. (IV. 28.) FMM-rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának enge-
délyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM-rendelet módosításáról
2/2004. (I. 15.) FMM-rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartá-
sának részletes szabályairól
1/2004. (I. 9.) FMM-rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkaválla-
lók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljá-
rási szabályairól és díjazásáról
8/1999. (XI. 10.) SZCSM-rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának en-
gedélyezéséről
12/1997. (VIII. 14.) MÜM-rendelet az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltésé-
ről, elkészítéséről és elosztásáról
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 61

Felhasznált irodalom, fontosabb honlapok
BERKE Gyula, GYULAVÁRI Tamás, KISS György (szerk.): Külföldiek foglalkoztatása
Magyarországon. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2002.

BÉKÉS András, HUSZÁR Éva: Munkaügyi ellenőrzés, munkaszerződések. UNIÓ Ki-
adó, Bp., 2003.

LAKY Teréz: A munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatok. Foglalkozta-
tási Hivatal Kutatási Iroda, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest,
2002.

LAKY Teréz: A magyarországi munkaerőpiac 2003. Foglalkoztatási Hivatal, Országos
Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2003.

LAKY Teréz: A magyarországi munkaerőpiac 2004. Foglalkoztatási Hivatal, Országos
Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2004.

SOMODI Istvánné dr.: Munkavállalás az EU-ban. A magyarok munakvállalása Európá-
ban, a külföldiek magyarországi foglalkoztatása. Saldo Kiadó, Budapest, 2004.

TÓTH Judit: Státusjogok. Kisebbségkutatás könyvek, Budapest, 2004, 193–220. o.

Bruttó hazai termék 2000 (előzetes adatok II.) Bp., 2004. szeptember, KSH Házinyomda

Európai Központi Bank: Havi jelentés, 2005. június.

NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL: KILÁTÓ, Magyarország fejlődését meghatározó
nemzetközi folyamatokról, munkaváltozat.
(Forrás: http://www.fejlesztespolitika.gov.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar)

A Magyar Gazdaság Fejlődésének Feltételei, készítette: GÁL Péter (vezető közgaz-
dász) és NOVÁK Tamás. (Forrás: http://www.mfb.hu/index.php?pageid=59)

http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/munhely/kulfmunkavall
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=117
http://www.ofa.hu/ – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
http://www.nfi.gov.hu/ – Nemzeti Felnőttképzési Intézet
http://www.ommf.gov.hu/ – Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő-
ség
http://www.afsz.hu/Engine.aspx – Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 61
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 63

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazda-
sági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebb-
ségi iskolákban (Szerkesztette Ring Éva)
5. Felzárkózás vagy bezárkózás? Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi
iskolákban. (Szerkesztette Ring Éva)
6. Médiapolitika vagy politikai média? (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
7. Közeledő régiók a Kárpát-medencében II. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gaz-
dasági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)

Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia
határ menti régióiban (Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei
a határon túli magyarok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd
és Tibori Szabó Zoltán tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban;
Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképes-
ség egyes kérdései (Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy
Lehel tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete
(Ádám János, Morvay Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai,
szerkesztette Réti Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási
közösségek társadalmi szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi
eszközök nem szándékolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és
vallási mikroszociográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség val-
lási arculata és az ortodox egyház társadalmi szerepe

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 63
muhelytanulmany21.qxd 7/7/2006 8:15 AM Page 64

64 Dr. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon

15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza
általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségei
Magyarország EU-csatlakozása után
18. Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus – Az identitástudat változásai
19. Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. –
Multilaterális keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai
bilaterális együttműködési formák áttekintő elemzése

Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és
a várakozások éve (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and
Expectations (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
5. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2004: Helybenjárás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
6. A Roma’s Life in Hungary – Report 2004: Stagnation
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)

Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen
küldött tájékoztatásaiból (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és
állampolgárság megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról,
különös tekintettel a határon túli magyarokra (Szerkesztette dr. Mézes Zsolt László)

A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu),
vagy személyesen átvehetők a kiadóban.