You are on page 1of 67

Dr.

Mézes Zsolt László

A magyar kormányzat
kisebbségpolitikájában
alkalmazott jogi eszközök
nem szándékolt
következményei

Mûhelytanulmány 12.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Dr. Mézes Zsolt László

A magyar kormányzat
kisebbségpolitikájában
alkalmazott jogi eszközök nem
szándékolt következményei

Mûhelytanulmány 12.

Budapest, 2005.
Tartalomjegyzék
Bevezető áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Idegenrendészeti alapkérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A külföldi mint jogi kategória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Az idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Az eljárási rend, s az azt szabályozó rendelkezések elemzése . . . . . . . . 13
A) Elemzett idegenrendészeti eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1. Az EGT állampolgárának magyarországi beutazása
és tartózkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
2. A vízum iránti kérelem általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
3. A rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
4. A tanulmányi célú vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
5. A jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
6. A munkavállalási célú tartózkodási vízum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
7. A tartózkodási engedély megadásának általános szabályai . . . . . . . . . . . 24
8. A tanulmányi célú magyarországi
tartózkodási engedély kérelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
9. A jövedelemszerzési célú magyarországi
tartózkodási engedély kérelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
10. A munkavállalási célú magyarországi
tartózkodási engedély kérelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
11. A magyarországon való letelepedés főbb szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
12. A meghívólevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
B) Elemzett állampolgársággal kapcsolatos eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
1. A honosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
2. A visszahonosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
3. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
4. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat . . . . . . . . 36
5. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Statisztikai adatok, kimutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Az esettanulmányok feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Gyakorlati javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A közigazgatási eljárás alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Az alkotmányos panaszjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Általános irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3
4 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

Az államigazgatás természetéből eredő változtatások szükségessége . . . . . . . 54
A szabályozás természetéből eredő változtatások szükségessége . . . . . . . . . . . 55
Az eljárás finomításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Az információszerzés gördülékennyé tétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Egyéb államigazgatási eljárás körébe eső változtatások igénye . . . . . . . . . . . . . 58
A kormányzat idegenrendészeti eljáráson túlmutató
tevékenységi lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

Előretekintő összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
1. Sz. Melléklet - fontosabb jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2. Sz. Melléklet - idegenrendészeti eljárások díja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
3. Sz. Melléklet - a kérdőív kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Bevezető áttekintés

A tanulmány azt a magyar kormányzati kisebbségpolitikában rejlő konfliktust igyek-
szik feltárni, amely a kifejezett politikai szándék és az Alkotmányban szabályozott ren-
delkezés érvényesülése között feszül. Kiinduló szabályunk tehát a Magyar Köztársa-
ság Alkotmánya, vagyis az 1949. évi XX. törvény, amely kimondja: 6. § (3) A Magyar
Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdít-
ja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
A tanulmány összességében arra kíván rávilágítani, hogy a határon túli magyaro-
kat érintő, gyakorlatban konkretizálódó kérdésekben (beutazással, tartózkodással, le-
telepedéssel, bevándorlással kapcsolatos kérdések) alkalmazott jogi eszközök hatás-
foka nagymértékben javítható, amennyiben a jogalkotó bizonyos módosításokat
végrehajt e téren.
A magyarországi belső jogi szabályozás, valamint a vonatkozó, ratifikált nemzet-
közi egyezmények érvényesülése mellett számos problémás gyakorlati jellegű kérdés
merül fel a kisebbségpolitika e területén. E munka elsődleges célja ráirányítani a fi-
gyelmet a problémákra, másodlagos cél pedig kidolgozni azon módosítások
irányvonalait, amelyek e nem szándékolt következményeket csökkenthetik, s eljuttat-
ni e konkrét javaslatokat az illetékes szervekhez és a jogalkotókhoz.
Kiinduló tételezésünk a magyar kormányzat határozott kiállása amellett, hogy a
határon túli magyarság ne kényszerüljön szülőföldje elhagyására, hanem az életkörül-
ményeihez legközelebb eső területeken – szülőhelyén maradva, hozzájárulva az adott
ország gazdagításához és sokszínűségéhez – alakítsa ki saját egzisztenciájának biz-
tonságát. E szülőföldön maradást támogató kisebbségpolitika gyakorlati megvaló-
sulásai és a jelen helyzet szabályozásai a konzuli, állampolgársági, bevándorlási,
munkavállalási, oktatási stb. ügyekben mégis arra kényszerítik a határon túli magyar-
ságot, hogy elhagyja szülőföldjét, és az anyaországot válassza letelepedés céljára.
Természetesen e tanulmány megírásának idején1 a szülőföldön maradást támoga-
tó kisebbségpolitika gyakorlati megvalósulásai, vagyis az ún. Szülőföld-program csu-
pán megszületőben van. Ezért munkánk nem a magyar kormányzat ezirányú tevékeny-
ségét kívánja elemezni. Amit vizsgálatunk tárgykörébe vonunk, az leginkább az állam-
igazgatási eljárásrend, amely elsősorban az idegenrendészeti ügyek, másodsorban a
magyar állampolgárság megszerzésének ügykörében érinti a határon túli magyarság
azon részét, amely Magyarországon kíván tanulni, munkát vállalni, ill. letelepedni.
Fő kérdésünk annak vizsgálata, hogy milyen korrekciókkal igazítható ki a ma-
gyar kisebbségpolitika államigazgatásban tapasztalt gyakorlata, hogy az inkább
elősegítse a szülőföldön maradást, amellett, hogy segítséget nyújt az anyaországban tör-
ténő oktatási és munkatapasztalatok megszerzésére is. E kérdéskörbe tartozik továbbá
annak feltárása, hogy amennyiben az ország határain túl élő magyar nemzetiségű sze-
mély úgy dönt, hogy Magyarországon telepszik le, akkor a magyar nemzetiséghez tarto-
zás ténye jelent-e, jelenthet-e, illetve kell-e hogy jelentsen számára bizonyos kedvezmé-
nyeket az államigazgatási eljárás során más külföldi hasonló igényéhez képest.

1 A kézirat lezárásának ideje 2004. december 21.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5
6 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

A tanulmány négy fő részből tevődik össze. Az első az idegenrendészettel kap-
csolatos olyan alapkérdéseket tárgyal, amely témánk szempontjából lényeges. A má-
sodik a számunkra fontosabb idegenrendészeti és a magyar állampolgárság meg-
szerzésével kapcsolatos eljárásokkal foglalkozik. Elemzi az eljárástípusokat, és igyek-
szik feltárni a szabályozó rendelkezések logikáját a kapcsolódó statisztikai adatokkal
és kimutatásokkal. A harmadik rész azoknak a kérdőíveknek a feldolgozását tartal-
mazza, amelyeket határon túli magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgároknak
osztottunk szét, akik Magyarországon tartózkodnak tanulmányi szándékkal, vagy
munkahelyük ide köti őket. A kérdőív azokat a főbb, leginkább az államigazgatási el-
járás körébe tartozó problémákat mérte fel, amelyekkel egy határon túli magyar –
azért, hogy Magyarországon tanulhasson, dolgozhasson – találkozik. Végül követke-
zik a tapasztalatok összegzése, a következtetések levonása, amely gyakorlati javasla-
tokat tartalmaz a fentebb említett korrekciók megtételére.
Elöljáróban az idegenrendészet területének bizonyos alapkérdéseivel kell foglal-
koznunk, mivel a külföldi jogi státusz kategóriáit ez szabályozza, és ha egy nem
magyar állampolgár Magyarország területén kíván munkát vállalni, tanulni, leteleped-
ni, akkor ez az első terület, amellyel találkozik. Ebben a részben a külföldi fogalmát jár-
juk körbe, valamint az idegenrendészeti feladattal megbízott közigazgatási hatóságok
körét igyekszünk tisztázni.
Idegenrendészeti alapkérdések

A külföldi mint jogi kategória

Mindenekelőtt tehát azt szükséges tisztázni, hogy a számunkra relevanciával bíró tör-
vények kit sorolnak a külföldi kategóriába. Így megállapíthatjuk2, hogy külföldinek
tekintendő mindenki, aki nem tudja személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy állampolgá-
ri bizonyítvánnyal igazolni, hogy magyar állampolgár. Valamint a külföldi személynek
jellemzője még, hogy nincs az ország területén bejelentett lakóhelye. Az idegenrendé-
szeti törvény szerint eljárásjogi szempontból a hontalan is külföldinek minősül. Általá-
nos szabály, hogy külföldi útlevéllel, vagy annak hiányában a magyar hatóság által ki-
állított személyazonosításra alkalmas egyéb okmánnyal igazolja kilétét, állampolgár-
ságát. Ha ez kétséges, úgy
a) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala megállapítja,
hogy valaki magyar állampolgár-e3, illetve
b) a vélt állampolgárság szerinti külképviselet a konzuli egyezmények keretében
nyilatkozik arról, hogy az illető saját állampolgára-e.

Az idegenrendészeti törvény további rendelkezéseiben mintegy tíz megközelítés-
ben tárja elénk, hogy kit kell külföldinek tartani a jogszabály alkalmazásakor.
A vízum nélkül beutazót, ugyanis a külföldiek főszabályként csak vízummal
utazhatnak be és tartózkodhatnak egy idegen országban. A nemzetközi kapcsolatok
fejlődésének eredménye az, hogy gazdasági, kulturális, turisztikai és egyéb célú láto-
gatások elősegítésére Magyarország meglehetősen sok állammal kötött megállapo-
dásokat, amelyek háromfélék lehetnek:
Kölcsönösségre épülők, vagyis teljes körű, valamennyi útiokmány-típusra kiterje-
dő kölcsönös vízummentes utazást biztosító nemzetközi szerződések.
Részleges vízummentességi megállapodások, amelyek diplomaták és szolgálati útle-
véllel rendelkezők részére, csak meghatározott célból biztosítanak vízummentességet.
Aszimmetrikus megállapodások, amelyek például a magyar állampolgárok szá-
mára egyoldalúan biztosítanak vízummentességet. Ezek meghatározott ideig jogsze-
rű tartózkodást biztosítanak, és a magánútlevéllel utazóknak minden esetben tilos a
jövedelemszerzés és a munkavállalás.

A rövid időtartamú beutazóvízummal rendelkezőt.
A tartózkodási vízummal rendelkezőt.
A tartózkodási engedéllyel bírót.
A befogadott külföldit.
A letelepedési engedéllyel rendelkezőt.

2 Lásd az idegenrendészeti törvényt, vagyis a 2001. évi XXXIX. törvényt a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról 2. § (1)-(4)
3 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról. 12. § Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a
nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, to-
vábbá más hatóság, illetőleg állami szerv megkeresésére a belügyminiszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságá-
nak fennállását, megszűnését, vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7
8 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

A bevándoroltat.
Az ideiglenes tartózkodási igazolással bírót.
A kivételes bánásmódban részesülőt.
Az illegális külföldit.

Az 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról szintén több kategóriát határoz
meg külföldi alatt:
– menedéket kérelmezőt,
– menekültet,
– menedékest.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedig
megkülönböztet:
– magyar igazolvánnyal rendelkező, valamint
– hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező külföldit.

A tanulmány igyekszik szem előtt tartani a Magyarország 2004. május 1-jei Euró-
pai Unióhoz történt csatlakozása után bekövetkezett helyzetváltozást. Figyelembe ve-
szi továbbá az integráció nem statikus, hanem dinamikus, állandóan alakuló és válto-
zó voltát. Ennek következtében állt elő az az állapot, hogy a környező országokban élő
magyarság, bár a fentiekből láttuk, hogy egységes a külföldi jogi kategória értelmé-
ben, mégis három eltérő csoportba sorolható, vagyis háromfajta „elbánásban” része-
sülhet az anyaország részéről. E három kategória:

1. A Magyarországgal egy időben csatlakozott államok magyar lakosai, az im-
már Európai Unión belüli magyarság (pl. Szlovákia, Szlovénia).
2. Belátható időn belül csatlakozó államok magyar ajkú lakossága (pl. Románia).
3. Az uniós integrációból egyelőre kimaradó államok magyar nemzetiségű la-
kosai (pl. Horvátország, Szerbia, Ukrajna).

Így, mivel Magyarországot kötik az uniós szabályok, az aláírt nemzetközi egyez-
mények, valamint saját belső jogrendszere, e három harmonizálásával, a saját, belső
joganyag humanizálásával kezelheti az előállt új szituációt.

E három kategória közül az uniós integrációból egyelőre kimaradó államok
magyar nemzetiségű lakossága van a legnehezebb helyzetben. Kétoldalú egyezmé-
nyek azonban igyekeznek ezen könnyíteni.

Teljes körű, valamennyi útlevéltípusra kiterjedő, kölcsönös vízummentes utazást
biztosító megállapodást a Horvát Köztársasággal 2000. június 29-én kötött Magyar-
ország. Magyar állampolgárok ezentúl az új, kártyatípusú személyi igazolvánnyal utaz-
hatnak Horvátországba.

Magyarország Ukrajnával,valamint Szerbia és Montenegróval 2003. november 1-jén
kötött egyoldalúan, csak az oda utazó magyar állampolgároknak vízummentességet
biztosító megállapodásokat.
A Magyar Köztársaság kormánya és Ukrajna miniszteri kabinetje közötti, az állam-
polgárok utazásának feltételeiről szóló szerződés 9. cikk (1) és (2) bekezdése kimond-
ja továbbá: (1) Ukrajna állampolgárai a 90 (kilencven) napot meg nem haladó időtarta-
mú, a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra vonatkozó vízumkérelmet az
előírt adattartalommal, a jelen Megállapodás 2. mellékletében meghatározott formában
nyújthatják be a Magyar Köztársaság vízumkiadásra feljogosított diplomáciai vagy kon-
zuli képviseletén. (2) A Magyar Köztársaság vízumkiadásra feljogosított diplomáciai
vagy konzuli képviseletei az ukrán állampolgárok részére – az utazás céljától függetle-
nül – vízumeljárási díj megfizetése, térítési költségek felszámítása és meghívó-
levél bemutatásának kötelezettsége nélkül adják ki a vízumot. Az ukrán állampol-
gároknak tanúsítaniuk kell magyarországi tartózkodásuk anyagi fedezetét.

A Magyar Köztársaság kormánya és Szerbia és Montenegró minisztertanácsa kö-
zötti, az állampolgáraik utazásának feltételeiről szóló szerződés 9. cikk (1) és (2) be-
kezdése pedig kimondja: (1) Szerbia és Montenegró állampolgárai a 90 napot meg
nem haladó időtartamú, a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra vonat-
kozó vízumkérelmet az előírt adattartalommal, a jelen Megállapodás 2. mellékleté-
ben meghatározott egyszerűsített formában nyújthatják be a vízumkiadásra feljogosí-
tott magyar diplomáciai vagy konzuli képviseleten. (2) A vízumkiadásra feljogosított
magyar diplomáciai vagy konzuli képviseletek a szerb-montenegrói állampolgárok ré-
szére – az utazás céljától függetlenül – vízumeljárási díj megfizetése és térítési
költségek felszámolása nélkül adják ki a vízumot.

Ezen utazási feltételekről szóló megállapodások természetesen további elemzés-
nek vethetők alá, mi itt csak a legjelentősebb beutazással kapcsolatos kedvezménye-
ket említettük meg.

És ha figyelembe vesszük, hogy a Romániával megkötött teljes körű, valamennyi
útlevéltípusra kiterjedő, kölcsönös vízummentes utazást biztosító megállapodás
2003.október 23-án lépett hatályba, akkor a beutazás könnyített feltételei megterem-
tődtek az ezekben az országokban élő magyar nemzetiségű külföldiek számára is.

Ezeknek a két-, ill. többoldalú nemzetközi egyezményeknek azért is van jelentős
súlya, mivel az idegenrendészeti törvény tartalmaz egy olyan kitételt4, amely szerint
nemzetközi szerződés meghaladja a belső jogot, tehát irányadó a további eljárási sza-
bályok vonatkozásában.

Az idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok

Az idegenrendészet a külföldiek határátlépésére, beutazására, kiutazására, magyaror-
szági tartózkodására, valamint sajátos szabadságkorlátozásukra, ellenőrzésükre és
szankcionálásukra vonatkozó hatósági cselekedetek és aktusok összessége. A köz-
igazgatás önálló részterülete, amely tág mérlegelési jogot biztosít az eljáró hatóság-
4 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról: 7. § (1) Ha jogszabály vagy nemzetközi szerző-
dés másként nem rendelkezik, a külföldi beutazásához, illetőleg tartózkodásához engedély szükséges.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9
10 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

nak. Az idegenrendészet alapvetően korlátozó jellegű, mert az állam szuverenitására
hivatkozva nem ismeri el a külföldiek alanyi jogát sem az országba való belépésre,
sem az itt-tartózkodásra. Ebből következően az idegenrendészeti hatóság minden
egyes külföldi esetében mérlegeli, hogy engedélyezze vagy sem a beutazást, illetve a
további tartózkodást, és annak tartamát.

Mivel az idegenrendészet meglehetősen széles körben öleli fel a külföldiekkel
kapcsolatos tennivalókat, szükséges megjelölnünk, hogy nem foglalkozunk a veszé-
lyeztetéssel, a diplomáciai, nemzetközi jogi mentesség kérdésével, a menekültek jog-
állásával, a menekültüggyel, és a hontalanok ügyeivel. Amire munkánk témája korlá-
tozódik, az a külföldiek beutazásának és magyarországi tartózkodásának sza-
bályrendszere.

Ahhoz, hogy lássuk az idegenrendészettel és az állampolgársággal kapcsolatos
eljárások komplexitását, mindenek előtt át kell tekintenünk az idegenrendészetben
eljáró hatóságok sorát5, s nagy vonalakban meg kell határoznunk azok e területhez
kapcsolódó feladatait.

Először a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalát és
hét Regionális Igazgatóságát kell megemlítenünk.
1. Ez a hivatal jár el a legfőbb idegenrendészeti, menekültügyi és állampolgársá-
gi ügyekben.
2. Elbírálja a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos és a menedékjogi fellebbezé-
seket, dönt a vízumkiadás, kiutasítás, kitoloncolás, hontalanság elismerése, ál-
lampolgársági kérelmek előkészítése ügyében.
3. Gondoskodik a külföldiek adatkezeléséről.
4. Szervezi a menekültek támogatását és biztosítja a befogadóállomások, a kö-
zösségi szállások működtetését.
5. Hét területi szerve6 foglalkozik első fokon az idegenrendészeti eljárással, a me-
nedékjogi kérelmek elbírálásával.
6. Ki kell még emelnünk, hogy a hivatalt irányító belügyminiszter kivételesen mél-
tányosságból engedélyezheti a letelepedési engedély vagy a menekültként el-
ismerő határozat kiadását is.

A kormány az egységes migrációs szervezet kialakításának első fázisaként a
162/1999. (XI. 19.) kormányrendelettel 2000. január 1-jei hatállyal hozta létre a Bel-
ügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalát, önálló központi hivatal-
ként. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés folyamatában a
5 Az idegenrendészeti törvény megemlíti az eljárásra jogosult hatóságokat. Mi egy kicsit szélesebb körben jelöljük meg azokat
a szerveket, amelyek valamilyen idegenrendészeti feladattal bízattak meg. Így az 1. § (2) szerint: Idegenrendészeti ügyben –
az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hatáskörükben – a következő idegenrendé-
szeti hatóságok járnak el:
a) a központi idegenrendészeti hatóság (a továbbiakban: Hivatal);
b) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság);
c) a Határőrség idegenrendészeti szerve;
d) a vízum kiadására feljogosított külképviselet és a Külügyminisztérium.
6 A regionális kirendeltségek székhelyei Budapesten kívül Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Székesfehérvár és Győr városok-
ban működnek.
jogharmonizáció és intézményfejlesztés végrehajtása érdekében az Országgyűlés
2001. május 29-én törvényt alkotott a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, va-
lamint módosította a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényt. Ezzel meg-
nyílt a jogi lehetőség az egységes migrációs szervezet országos kiépítésére. 2002.
január 1-jén meg is alakultak a központi hivatal területi szervei, a regionálisan szer-
vezett igazgatóságok.

A Hivatal az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el:
– a magyar állampolgárságról szóló jogszabályokban a belügyminiszter feladat-
körébe utalt állampolgársági feladatokat;
– központi idegenrendészeti hatóságként a jogszabályokban a hatáskörébe utalt
idegenrendészeti feladatokat;
– központi menekültügyi hatóságként a jogszabályokban a hatáskörébe utalt me-
nekültügyi feladatokat.

A Hivatal feladatkörébe tartozik továbbá:
– a migrációs kérdéseket érintő kormányzati döntések előkészítése, a hatásköré-
be tartozó jogszabály-tervezetek kidolgozása;
– a nemzetközi szerződésekből adódó migrációs feladatok végrehajtása;
– a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, a magyarorszá-
gi kormányzati és nem kormányzati szervekkel való együttműködés;
– a menekülteket befogadó állomások, ideiglenes szálláshelyek és a közösségi
szállások irányítása és működtetése.

Másodszor a Határőrség idegenrendészettel kapcsolatos szerepét kell kiemel-
nünk:
– ellenőrzi az országba be- és kilépő külföldieket;
– vizsgálja a beutazáshoz szükséges feltételek meglétét;
– halaszthatatlan nyomozati cselekményeket végez embercsempészet esetén;
– közreműködik a határon jelentkező menekült kérelmének továbbításában, tö-
meges menekülés esetén megfelelő továbbirányításukról gondoskodik;
– a határ közelében elfogott külföldiek azonosításában szerepet vállal, visszafor-
dításukról gondoskodik;
– szabadságkorlátozás alá kerültek elhelyezéséről, őrzéséről gondoskodik.

Harmadszor a Külképviseletek közreműködnek a vízumok, a magyar igazolvá-
nyok, a hozzátartozói igazolványok és az állampolgárság megállapításával kapcsola-
tos kérelmek továbbításában.

Negyedszer a Rendőrség szerepét kell megvizsgálnunk, amely korábban univer-
zális idegenrendészeti hatóság volt, de 2002-től csupán közreműködik:
– a kényszerrel végrehajtandó idegenrendészeti rendelkezések végrehajtásában;
– a külföldiek ellenőrzésében (igazoltatás, magánterületre belépés a külföldi tar-
tózkodási engedélyének ellenőrzéséhez);
– szakhatóságként a letelepedési engedélyezési eljárásban (külföldi bűnöző élet-
módjára, jogsértő magatartására vonatkozó adatai alapján);

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11
12 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

– nyomozati szervként külföldiekkel kapcsolatos hatósági intézkedések előkészí-
tője, összehangolója, végrehajtója.

Végül ötödször megkülönböztetünk egyéb hatóságokat is, amelyeknek szerepe
lehet az idegenrendészeti eljárásokban.

a) A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat
– szakhatóságként véleményez minden egyes menedékjogi és letelepedési, va-
lamint állampolgársági kérelmet;
– vizsgálja, hogy a külföldi beutazása sért-e nemzetbiztonsági érdeket az 1995.
évi CXXV. törvény 74. §-a alapján.

b) A közigazgatási határozat felülvizsgálatában szerepet játszó Bíróságok
– közigazgatási határozat felülvizsgálatát végzik: a tartózkodási engedélyek meg-
tagadásával, kiutasítással kapcsolatos felülvizsgálati ügyekben a megyei bíróság, me-
nedékjogi felülvizsgálati ügyekben pedig a Fővárosi Bíróság dönt;
– a külföldiek őrizetével, kötelező tartózkodási helye kijelölésével összefüggő
rendszeres bírósági vizsgálatot az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság látja el;
– a bíróság kizárólag a törvényességet vizsgálja, elsősorban az igazgatási eljá-
rásban keletkezett iratokból, meglehetősen formálisan, gyakran a külföldi meghallga-
tása nélkül határoz.

c) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
– szakhatóságként nyilatkozik arról, hogy a külföldi szenved-e közegészséget ve-
szélyeztető betegségben, ill. az otthonról hozott hatósági igazolása felhasználható-e a
hazai eljárásban;
– megyei intézetei végzik a tartózkodási engedélyt, letelepedést vagy menedéket
kérők egészségügyi szűrését, gondoskodnak a védőoltások pótlásáról.
Az eljárási rend, s az azt szabályozó
rendelkezések elemzése
A külföldi mint jogi kategória, és az idegenrendészetben eljáró hatóságok főbb feladatainak
áttekintése után, vagyis a témánk szempontjából szükséges idegenrendészeti alapkérdé-
sek tisztázása után következzenek a fontosabb idegenrendészeti és állampolgársági eljárá-
sok ismertetései. Ezeket kifejezetten a külföldi jogi kategóriájába tartozó magyar nemzetisé-
gűek szempontjából kívántuk feltárni, ami azt jelenti, hogy megpróbáltunk összpontosítani
azokra a kérdésekre, amelyek leginkább nehézséget okoznak a Magyarországra érkező ha-
táron túli magyaroknak, érkezzenek bár az Európai Unió területéről, vagy azon kívülről. A
rendelkezésünkre álló statisztikai adatokat, illetve kimutatásokat az eljárási típusokat követő-
en tárgyaljuk, így teljesebb képet kaphatunk belőlük az ügyfelek körére vonatkozóan.

A) Elemzett idegenrendészeti eljárások

1. Az Európai Gazdasági Térség állampolgára magyarországi beutazásáról és
tartózkodásáról
2. Vízumkérelem benyújtása külképviseleten
3. Rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum
4. Tanulmányi célú vízum kérelmezése
5. Jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum kérelmezése
6. Munkavállalási célú tartózkodási vízum
7. Tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kére-
lem benyújtása
8. Tanulmányi célú magyarországi tartózkodási engedély
9. Jövedelemszerzési célú magyarországi tartózkodási engedély kérelmezése
10. Munkavállalási célú magyarországi tartózkodási engedély
11. Letelepedési kérelem
12. Meghívólevél

Idegenrendészeti eljárások díja7

1. Az EGT állampolgárának magyarországi beutazása és tartózkodása

Az uniós csatlakozással a Szlovákiában és Szlovéniában élő magyarok az Euró-
pai Gazdasági Térség8 (a továbbiakban: EGT) államainak polgáraivá váltak. Így az ő
7 Az idegenrendészeti eljárások díjára vonatkozóan lásd a 35/2001. (XII. 22.) BM–KüM együttes rendeletet. A mellékletben kö-
zöljük a táblázatot.
8 Az Európai Gazdasági Térség (European Economic Area – EEA) az 1992-ben aláírt EEA Szerződés értelmében az EGT az EFTA
(European Free Trade Association) és az EU területét öleli fel. Ezen a térségen belül a lakosok, áruk, szolgáltatások, tőke és a
dolgozók ugyanolyan szabadon mozoghatnak, mint az egységes piacon, nemzeti határok nélkül. 1995-ben, amikor Ausztria,
Finnország és Svédország belépett az EU-ba, az EFTA-nak már csak Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc maradt tagja.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
14 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

beutazásuk és magyarországi tartózkodásuk szabályozása eltér a nem EGT-államok
polgárai magyarországi beutazásának és tartózkodásának szabályaitól.

Az EGT államainak polgárai érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél
birtokában beléphetnek és 90 napot meg nem haladó ideig külön engedély nélkül
tartózkodhatnak a Magyar Köztársaság területén. A tartózkodásuk ideje alatt – ma-
gánszálláshely igénybevétele esetén – mentesülnek a szálláshely-bejelentési kötele-
zettség alól.

Az EGT-állampolgárokat és családtagjaikat a Magyar Köztársaságban megilleti a
tartózkodás joga, ezért a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz kérhetik a tar-
tózkodási jogosultságot igazoló tartózkodási engedély igazolvány kiadását. A kérel-
met a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes ügyfélszolgálati irodánál, vagy a regionális
igazgatóságon személyesen, legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 15
nappal kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást
érdemlő esetben (pl. idős beteg ember vagy mozgásában korlátozott stb.) felmentést
lehet kérni.

A tartózkodási engedély igazolvány kiállítása vagy meghosszabbítása céljából
adatlapot kell kitölteni, és be kell nyújtani a tartózkodási jogosultságot igazoló okira-
tokat, a magyarországi lakóhely bejelentésére szolgáló betétlapot, a lakásban tartóz-
kodás jogcímét igazoló okiratot, egy darab arcfényképet, valamint illetékbélyegben le
kell róni 1500 Ft illetéket. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útleve-
let vagy személyazonosító igazolványt.

Attól függően, hogy az EGT-állampolgár milyen jogcímen kíván Magyarországon
tartózkodni (munkavállalás, egyéni vagy társas vállalkozás folytatása, tanulmányok
folytatása, családegyesítés, vagy egyéb) igazolhatja azt:
– munkavállalás esetén munkaszerződéssel (abban az esetben, ha a kérelmező
olyan EU-tagállamnak a polgára, amely korlátozza a magyar állampolgárok sza-
bad munkavállalását és Magyarország a Csatlakozási Szerződés X. melléklete
értelmében viszonosságot alkalmaz, a munkaügyi hatóság által kiállított érvé-
nyes munkavállalási engedéllyel);
– önálló vállalkozóként történő szolgáltatásnyújtás esetén vállalkozói igazolvány
hiteles másolatával;
– társas vállalkozás esetén a gazdasági társaság cégbírósági végzésének, illetve
társasági szerződésének hiteles másolatával;
– tanulmányok folytatása esetén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásá-
val, illetőleg a beiratkozásról szóló igazolással;
– a családi együttélés biztosítása érdekében a házassági anyakönyvi kivonat hi-
teles másolatával és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, kiskorú (örökbe
fogadott) gyermek esetében a születési anyakönyvi kivonat, az örökbefogadás-
ról szóló okirat hiteles másolatával és hiteles magyar nyelvű fordításával;
– egyéb (önellátó) tartózkodási jogcím esetén a nyugdíj folyósításáról szóló társa-
dalombiztosítási igazolással, bankbetétről, bankszámláról szóló igazolással, tar-
tásdíj vagy egyéb rendszeres jövedelem igazolásával.
A tartózkodási jogcímek igazolása egyben a magyarországi megélhetés igazolá-
sául is szolgál.

Az egészségügyi ellátásra való jogosultság a magyar állampolgárokkal azonos
feltételek mellett vehető igénybe.9 A munkavállalási célból tartózkodók és családtag-
jaik a magyar társadalombiztosítási szabályok értelmében biztosítottnak minősülnek,
ezért az egészségügyi ellátás meglétét nem kell külön igazolni.

Az EGT-állampolgár első magyarországi lakóhelye bejelentésére a tartózkodási en-
gedély igazolvány kiállítása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg kerül sor. Az
idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelke-
zési, illetve használati jogosultságát, ki kell töltenie a lakóhely bejelentésére szolgáló be-
tétlapot és azt a lakás tulajdonosával vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosult-
tal, mint szállásadóval, is alá kell íratni. Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár
tartózkodási engedélyének kiállításával egyidejűleg az első lakóhely bejelentéséről ható-
sági bizonyítványt állít ki. Ezen okmányok kézhezvételétől számított három munkanapon
belül fel kell keresnie a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ahol
az EGT-állampolgár részére személyi azonosító és lakcímről szóló hatósági igazolványt ál-
lítanak ki. A továbbiakban a lakóhely megváltozása esetén a lakcímbejelentés az új lakó-
hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető.

Az EGT-állampolgár tartózkodási jogosultságát a Tartózkodási engedély (az Európai
Gazdasági Térség állampolgára számára) elnevezésű okmány igazolja. Az EGT tartózko-
dási engedély igazolványt az idegenrendészeti hatóság a kért időre, de legfeljebb öt év-
re állíthatja ki, és azt alkalmanként újabb legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja. Ha
olyan EU-tagállam polgáráról van szó, amely korlátozza a magyar állampolgárok szabad
munkavállalását és Magyarország a Csatlakozási Szerződés X. melléklete értelmében vi-
szonosságot alkalmaz, a munkavállalásra kiadott EGT tartózkodási engedély igazolvány
érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idejére, illetve a foglalkozta-
tás időtartamára korlátozható. Úgyszintén eltér az EGT tartózkodási engedély igazolvány
érvényessége az általános szabálytól a tanulmányokat folytató külföldiek esetében. Ez
esetben a tartózkodási engedély igazolvány érvényességi ideje egy év lehet, és a tanul-
mányok befejezéséig alkalmanként egy évvel hoszszabbítható meg.10

2. A vízum iránti kérelem általános szabályai

A Magyarországra beutazni szándékozó külföldinek a vízumkérelmet az állandó
vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személye-

9 Az ellátás költségeit utólag az a biztosító fedezi, amelyiknél az EGT-állampolgár ténylegesen biztosítva van, ezért a tartózko-
dási engedély igazolvány kiállításához vagy meghosszabbításához be kell mutatni a biztosítási jogviszony fennállását igazo-
ló okiratot, vagy az E-111 sz. formanyomtatványt.
10 Az EGT-állampolgárok részére 2004. május 1-je előtt kiadott tartózkodási vízum és tartózkodási engedély érvényességi idejé-
nek lejártáig felhasználható, így az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását csak a tartózkodási vízum, vagy a tartóz-
kodási engedély érvényességi idejének lejártakor kell kérni. Tekintettel azonban arra, hogy az EGT-állampolgár 2004. május
1-jétől jogosult az EGT tartózkodási engedélyre, lehetősége van arra, hogy az előzőekben ismertetett módon tartózkodási en-
gedélye, illetve tartózkodási vízuma érvényességi ideje alatt is kérje az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
16 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

sen kell benyújtani. A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú csa-
ládtag is benyújthatja. Ha az adott államban nem működik magyar külképviselet, bár-
melyik másik országban működő külképviseleten benyújtható a kérelem. A tisztelet-
beli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumkérelem átvéte-
lére igen.

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges
– érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
– 1 db arcfénykép;
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges vízum;
– a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolása és
– a beutazás és a tartózkodás célját igazoló okirat.

A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles, melynek mértékét a vízum típusá-
hoz igazodóan külön jogszabály állapítja meg.11 A kérelem benyújtásakor kell nyilat-
kozni a vízum típusáról, vagyis arról, hogy a kérelmező milyen célból kíván a Magyar
Köztársaságba beutazni. Ennek megfelelően a vízum lehet:
– repülőtéri tranzitvízum „A”;
– átutazó vízum „B”, amely az 5 napot meg nem haladó átutazásra jogosít;
– rövid időtartamú beutazó vízum „C”, amely hat hónapon belüli egyszeri vagy
többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól
számított 90 napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított
hat hónapon belül, összesen 90 napig terjedő tartózkodásra jogosít;
– tartózkodási vízum „D”, amely a 90 napot meghaladó, legfeljebb egy év idő-
tartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön en-
gedély nélkül jogosít.

Bankkártyával, utazási csekkel, hitelkártyával, készpénzzel, érvényes meghívóle-
véllel, vagy munkaszerződéssel igazolható a beutazáshoz és tartózkodáshoz szüksé-
ges anyagi fedezet.

A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:
– hivatalos célból történő beutazás esetén diplomáciai jegyzékkel vagy más
megkereséssel, kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazda-
sági, kulturális, sportrendezvény rendezőjének értesítésével, a küldő állam hiva-
talos értesítésével;
– turizmus céljából történő beutazás esetén az utazási iroda igazolásával, vagy
egyéni utazásnál az előre kifizetett szállásfoglalásról szóló igazolással;
– munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából történő beutazás ese-
tén a munkaügyi hatóság által kiállított érvényes munkavállalási engedéllyel;
– üzleti célú utazás esetén meghívólevéllel, a meghívó szervezet, intézmény vagy
rendező által az üzleti tárgyalásról, rendezvényről szóló értesítéssel és a keres-
11 A fentebb tárgyaltak és a környező államokkal kötött megállapodások szerint, bár Ukrajna és Szerbia és Montenegró eseté-
ben vízumot kell igényelniük az onnan érkező állampolgároknak, így a magyar nemzetiségűeknek is, de vízumeljárási díj meg-
fizetése és térítési költségek felszámolása nélkül adják ki a vízumot.
kedelmi kapcsolatok fennállását igazoló dokumentumokkal, valamint a rendez-
vény belépőjével;
– jövedelemszerzés céljából történő beutazás esetén a gazdasági társaság be-
jegyzéséről szóló cégbírósági végzésnek, illetve társasági szerződésének a hi-
teles másolatával, vállalkozói igazolvány hiteles másolatával, illetve a fogadó jo-
gi személy meghívásával, felkérésével vagy igazolásával;
– tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból történő beutazás ese-
tén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratkozásról
szóló igazolással;
– gyógykezelés céljából történő beutazás esetén a fogadó egészségügyi intéz-
mény igazolásával, amely tartalmazza, hogy a gyógykezelés várható költségfe-
dezete rendelkezésre áll;
– látogatás céljából történő beutazás esetén az illetékes területi idegenrendésze-
ti hatóság által záradékolt érvényes meghívólevéllel;
– a családi együttélés biztosítása céljából történő beutazás esetén a magyar ál-
lampolgárral vagy a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel
rendelkező, továbbá a menekültként elismert külföldivel fennálló házasság ese-
tén a házassági anyakönyvi kivonat hiteles másolatával és annak hiteles ma-
gyar nyelvű fordításával, kiskorú (örökbe fogadott) gyermek esetében a szüle-
tési anyakönyvi kivonat, az örökbefogadásról szóló okirat hiteles másolatával és
hiteles magyar nyelvű fordításával.

A repülőtéri tranzitvízum, az átutazóvízum és a rövid időtartamú beutazóvízum
iránti kérelmet az illetékes vízumkiadó hatóság a kézhezvételtől számított 30 napon
belül, a tartózkodási vízum iránti kérelmet pedig a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A döntésről az a külképvi-
selet értesíti a kérelmezőt, ahol a vízumkérelmét benyújtotta. A vízum érvényességi
idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvényességi ideje nem hosszab-
bítható meg. A kérelmezőnek legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján a
Magyar Köztársaság területéről ki kell utaznia.

3. A rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum

A vízumkérelmet a kérelmezőnek az állandó vagy szokásos tartózkodási helye
szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtania. A vízumkére-
lem okirattal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar kül-
képviseleten is benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföl-
di egészségi állapota, ha családtagja Magyarországon él, ha az állandó vagy szoká-
sos tartózkodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna.

A családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is benyújt-
hatja. A tiszteletbeli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumké-
relem átvételére igen. A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos útlevélbe kért
vízumot – a külképviselet a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésé-
nek tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő ható-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17
18 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

ság nevét. A határátkelőhelyen csak kivételesen, méltánylást érdemlő körülmények
fennállása esetén kérelmezhető az átutazó és a rövid időtartamú vízum kiadása.

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:
– érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
– 1 db arcfénykép;
– a beutazási célt igazoló okiratok csatolása;
– a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolása;
– az egészségügyi biztosítás meglétének igazolása;
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételek meglétének igazolása.

A vízum egyszeri, kétszeri vagy többszöri utazásra adható ki. A vízum kiadására
irányuló eljárás – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – díjköteles,
melynek mértékét a vízum típusához igazodóan külön jogszabály állapítja meg.

A kérelem benyújtásakor kell nyilatkozni arról, hogy a külföldi milyen célból kíván
a Magyar Köztársaságba beutazni. Ennek megfelelően a vízum lehet „A”, „B” vagy „C”
típusú vízum.

A beutazás és a tartózkodás célja igazolható:
– hivatalos célból történő beutazás esetén diplomáciai jegyzékkel vagy más
megkereséssel, kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazda-
sági, kulturális, sportrendezvény rendezőjének értesítésével, a küldő állam hiva-
talos értesítésével;
– turizmus céljából történő beutazás esetén az utazási iroda igazolásával, vagy
egyéni utazásnál az előre kifizetett szállásfoglalásról szóló igazolással;
– üzleti célú utazás esetén a magyarországi üzleti partnernek az idegenrendésze-
ti hatóság által záradékolt meghívólevelével, a kereskedelmi kapcsolatok fenn-
állását igazoló dokumentumokkal;
– tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból történő beutazás ese-
tén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratkozásról
szóló igazolással;
– gyógykezelés céljából történő beutazás esetén a fogadó egészségügyi intéz-
mény igazolásával, amely tartalmazza, hogy a gyógykezelés várható költségfe-
dezete rendelkezésre áll;
– látogatás céljából történő beutazás esetén az illetékes területi idegenrendésze-
ti hatóság által záradékolt érvényes meghívólevéllel.

A beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet bankkártyával, uta-
zási csekkel, hitelkártyával, készpénzzel, érvényes meghívólevéllel igazolható.

Az egészségügyi biztosítás megléte igazolandó a vízumkérelem benyújtásakor
okirattal, amelyből kitűnik:
– a sürgősségi ellátások nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján biz-
tosítva vannak számára;
– az azonnali ellátást, illetve szállítható állapotba kerülésig az ellátást más állam
társadalombiztosítási rendszere fedezi közösségi rendelet, nemzetközi szerző-
dés vagy megállapodás alapján (ha országa Magyarországgal szociális bizton-
ságról szóló megállapodást kötött, az igazolást a másik fél egészségbiztosítójá-
tól szerezheti be; elfogadható a társadalombiztosítási kártya másolata is);
– olyan üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással rendelkezik, amely az
azonnali ellátását, valamint a szállítható állapotba kerüléséig tartó ellátások költ-
ségét fedezi.
Az egészségügyi biztosítás megléte a hatóságilag záradékolt meghívólevéllel is
igazolható.

A tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételek igazolása az érvényes útle-
vél vagy a külföldi hatóság által kiadott tartózkodási engedély bemutatásával igazol-
ható, továbbá annak ténye, hogy a magyarországi tartózkodást követően visszatérhet
a kiindulási államba. A kiutazás anyagi fedezete a menetjegy bemutatása vagy meg-
felelő anyagi eszközök meglétének igazolása esetén tekinthető biztosítottnak.

A repülőtéri tranzitvízum, az átutazóvízum és a rövid időtartamú beutazóvízum
iránti kérelmet az illetékes vízumkiadó hatóság a kézhezvételtől számított 30 napon
belül bírálja el.

Ha magyarországi tartózkodása alatt a külföldi magánszálláshelyen száll meg,
szálláshelyét, illetve szálláshelyének megváltozását a beutazásától számított 30. nap-
tól köteles bejelenteni a szálláshely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a
BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a szálláshely szerint illetékes regio-
nális igazgatóságánál, ügyfélszolgálati irodájánál. Ha kereskedelmi szálláshelyen száll
meg, a szálláshely bejelentéséről az intézmény gondoskodik, a külföldinek csak a be-
jelentéshez szükséges adatokat kell közölnie.

4. A tanulmányi célú vízum

Tanulmányi célból az kaphat vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudomá-
nyos kutatóhelyen akar tanulmányokat folytatni, illetve felsőfokú tanulmányait előké-
szítő képzésben, továbbképzésben való részvétel céljából kíván Magyarországra utaz-
ni. A nemzetközi szerződés, nemzetközi együttműködés vagy kormányszintű nemzet-
közi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbkép-
zési célból beutazók hivatalos célú vízum felvételére jogosultak.

A vízumkérelmet az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes
magyar külképviseleten személyesen kell benyújtania. A vízumkérelem okirattal iga-
zolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is
benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egészségi
állapota; ha családtagja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartózko-
dási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna. A családtag-
ok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is benyújthatja. A tisz-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19
20 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

teletbeli magyar konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumkérelem
átvételére igen.

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:
– érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
– 1 db arcfénykép;
– a felsőoktatási intézmény felvételi igazolása;
– a tartózkodás anyagi fedezetének igazolására az ösztöndíj folyósítására vonatkozó
igazolás, önköltséges hallgatók esetében a tandíj befizetéséről szóló igazolás.

A kérelmezőnek közölnie kell magyarországi szálláshelyének pontos címét. A ví-
zumkiadó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímének iga-
zolására.

A vízumkérelem benyújtásakor okirattal kell igazolni, hogy
– a sürgősségi ellátásokat nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján biz-
tosítják számára;
– az azonnali ellátását, illetve szállítható állapotba kerüléséig az ellátást más állam
társadalombiztosítási rendszere fedezi közösségi rendelet, nemzetközi szerződés
vagy megállapodás alapján (ha országa Magyarországgal szociális biztonságról
szóló megállapodást kötött, az igazolást a másik fél egészségbiztosítójától szerez-
heti be; elfogadható a társadalombiztosítási kártya másolata is);
– olyan üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással rendelkezik, amely az
azonnali ellátását, valamint a szállítható állapotba kerüléséig tartó ellátások költ-
ségét fedezi;
– a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján biztosítottnak
minősül, vagy külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egész-
ségbiztosítás szolgáltatásaira.

A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hiva-
talhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el. A vízum-
kérelmezőt a döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmét benyújtotta. A ta-
nulmányi célú „D” típusú tartózkodási vízum legfeljebb egyéves időtartamra adható ki.

A kérelemben megjelölt magyarországi szálláshelyet, illetve szálláshely megvál-
tozását a beutazásától számított 30. naptól köteles a külföldi bejelenteni a szálláshely
szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a BM Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságánál, ügyfélszolgálati irodá-
jánál. A szálláshely-bejelentést a beköltözést követő 3 napon belül kell teljesíteni. Ha
kereskedelmi szálláshelyen száll meg, a szálláshely bejelentéséről az intézmény gon-
doskodik, a bejelentéshez szükséges adatok közlését követően.

A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.
A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani, és a vízum érvé-
nyességi ideje nem hosszabbítható meg. Ha a külföldi tanulmányok folytatása céljá-
ból továbbra is Magyarországon szeretne maradni, legkésőbb 15 nappal a jogszerű
tartózkodás megszűnése előtt kérheti a tartózkodási engedély kiállítását a BM Beván-
dorlási és Állampolgársági Hivatal magyarországi szálláshelye szerint illetékes ügyfél-
szolgálati irodájánál vagy regionális igazgatóságánál.

5. A jövedelemszerzési célú tartózkodási vízum

A külföldi Magyarországon vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasá-
gi, szellemi, művészi tevékenységet – ha nemzetközi szerződés másként nem rendel-
kezik – csak jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy tartózkodási enge-
déllyel folytathat. Jövedelemszerzési célú tevékenységnek a munkavégzésen kívüli te-
vékenységek, pl. önfoglalkoztatás, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelés mi-
nősülnek. Munkavégzés céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz munkaválla-
lási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kell beszerezni.

A tartózkodási vízum kiállítása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a jövedelem-
szerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy
tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.

Jövedelemszerzési tevékenységhez nincs szükség külön vízumra akkor, ha a kül-
földi rendelkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózko-
dási engedéllyel.

A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illeté-
kes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal igazolt ki-
vételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is benyújtható.
Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egészségi állapota; ha családtag-
ja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartózkodási helyére történő visszauta-
zása aránytalanul nagy költséggel járna; ha a vízumkérelem benyújtása miatti távollét a jö-
vedelemszerzés szempontjából másként el nem hárítható kárral járna. A családtagok vízum-
kérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is benyújthatja. A tiszteletbeli magyar
konzuli irodák nem jogosultak vízum kiadására, de vízumkérelem átvételére igen.
A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot – a kül-
képviselet a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, he-
lyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:
– érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
– 1 db arcfénykép;
– a Magyar Köztársaságban folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenység bemu-
tatása, a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyek, illetve
szakképzettség igazolása;

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21
22 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

– a tartózkodás anyagi fedezetének igazolására a jövedelemszerző tevékenység-
ből származó várható jövedelem.

A kérelemben a külföldinek közölnie kell a magyarországi szálláshelyének pon-
tos címét. A vízumkiadó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jog-
címének igazolására.

A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.

Ez egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor irány-
adóak a tanulmányi célú vízumnál leírtak.

A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hi-
vatalhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A
BM BÁH soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt napon be-
lül bírálja el a kérelmet, ha a kérelmező csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisz-
térium igazolását arról, hogy a külföldi jelentős gazdasági befektetést valósít meg Ma-
gyarországon.

A döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a vízumkérelmét benyújtotta. A jövedelem-
szerzési célú „D” típusú tartózkodási vízum legfeljebb egyéves időtartamra adható ki.

A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak
a tanulmányi célú vízumnál leírtak.

6. A munkavállalási célú tartózkodási vízum

Ha külföldi állampolgár munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni,
munkavállalási célú tartózkodási vízumot kell kérelmeznie. A külföldiek Magyarorszá-
gon – néhány kivételtől eltekintve – csak munkavállalási engedély birtokában végez-
hetnek munkát. A munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzéshez szintén
munkavállalási vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérni. Amennyiben a végezni
kívánt tevékenység munkavállalási engedélyhez kötött, a munkavállalási engedélyt a
külföldi állampolgár munkáltatójának kell beszereznie.

Ha a külföldi gazdasági társaságot alapított Magyarországon és vezető tisztség-
viselőként, vagy felügyelőbizottsági tagként kérelmezi a munkavállalási célú tartózko-
dási vízum kiállítását, igazolnia kell azt is, hogy tevékenysége a Magyar Köztársaság
számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetve kulturális értéket képvisel.

A magyarországi munkavégzéshez nincs szükség külön vízumra akkor, ha ren-
delkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási en-
gedélylyel.
A vízumkérelmet a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint il-
letékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A vízumkérelem okirat-
tal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképvisele-
ten is benyújtható. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset lehet pl. a külföldi egész-
ségi állapota; ha családtagja Magyarországon él; ha az állandó vagy szokásos tartóz-
kodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna; a külföldinek
a vízumkérelem benyújtása miatti távolléte a munkáltatónak kárt okozna; ha a vízum-
kérelem benyújtása miatti távollét a jövedelemszerzés szempontjából másként el nem
hárítható kárral járna.

A vízumkérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez szükséges:
– érvényes útlevél (amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia a vízum ér-
vényességét);
– 1 db arcfénykép;
– a Magyar Köztársaság illetékes munkaügyi hatósága által kiállított munkaválla-
lási engedély;
– munkavállalási engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyt igazoló szerződés.

A kérelemben közölni kell magyarországi szálláshelyének pontos címét. A vízum-
kiadó hatóság felhívhatja a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímének igazolá-
sára is.
A vízum kiadására irányuló eljárás díjköteles (50 EUR), amelyet forintban, illetve
a kérelem előterjesztésének helye szerinti államban szokásos más konvertibilis valu-
tában is meg lehet fizetni.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatosan a vízumkérelem benyújtásakor itt is
irányadóak a tanulmányi célú vízumnál leírtak.

A külképviselet a kérelmet elbírálásra a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hi-
vatalhoz terjeszti fel, amely azt a kézhezvételtől számított 60 napon belül bírálja el. A
szezonális vízumkérelmet a külképviselet öt napon belül saját hatáskörében bírálja el.
A vízumkérelme ügyében született döntésről az a külképviselet értesíti, ahol a ví-
zumkérelmet benyújtotta. A munkavállalási célú „D” típusú tartózkodási vízum legfel-
jebb egyéves, a szezonális munkavállalási vízum tizenkét hónapon belül legfeljebb hat
hónap időtartamra adható ki, de érvényessége nem haladhatja meg a munkavállalá-
si engedély érvényességi idejét.

A szálláshellyel, a vízum érvényességi idejével kapcsolatban szintén irányadóak
a tanulmányi célú vízumnál leírtak.

Fontos továbbá, hogy ha a külföldi állampolgár munkavállalási engedély, munka-
vállalási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély nélkül vállal munkát, az
idegenrendészeti hatóság kiutasíthatja az ország területéről.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23
24 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

7. A tartózkodási engedély megadásának általános szabályai

Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki a kérelem benyújtásakor rendel-
kezik:
– tartózkodási – „D” típusú – vízummal;
– érvényes útlevéllel;
– a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal;
– a magyarországi megélhetését biztosító anyagi eszközökkel;
– bejelentett magyarországi szálláshellyel, valamint
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.

A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a ma-
gyarországi szálláshelye szerint illetékes ügyfélszolgálati irodánál, vagy a regionális
igazgatóságon formanyomtatványon, személyesen, legkésőbb a jogszerű tartózkodás
megszűnése előtt 15 nappal kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól
kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. idős beteg ember, vagy mozgásában kor-
látozott stb.) felmentést kérhet.

A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemhez mel-
lékelni kell:
– a tartózkodási célt;
– a magyarországi megélhetést és lakást;
– a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat;
– 1 db arcfényképet.
Igazolni kell az egészségügyi biztosítás meglétét vagy azt, hogy egészségügyi el-
látásának költségeit a kérelmező biztosítani tudja.
Csatolni kell a hatósági orvosi igazolást arról, hogy nem szenved közegészséget
veszélyeztető betegségben – amennyiben a korábbi tartózkodási engedély meghosz-
szabbításához ilyen orvosi igazolást már csatoltak, akkor azt nem kell megismételni.

Az eljárási díjat illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell leróni.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet is.

Ha a külföldi Magyarországon tartózkodik, a szükséges orvosi vizsgálatok elvé-
geztethetők a tartózkodási helye szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztior-
vosi Szolgálat megyei/fővárosi intézeténél. A hatósági orvosi igazolás kiállítására irá-
nyuló kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani. A vizsgálatok térítési díját a vizs-
gálatot végző egészségügyi intézetnél kell befizetni. Lehetőség van arra is, hogy az ál-
landó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes külföldi egészségügyi ható-
ság által kiállított igazolást csatolja a kérelméhez, de fontos kikötés, hogy a kezelőor-
vos, háziorvos által kiállított igazolás nem fogadható el. Ebben az esetben a külföldről
magával hozott, a külföldi hatóság által kiállított orvosi igazolást még be kell nyújtani
a magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei/fővárosi intézeté-
nél. A benyújtott igazolás elfogadhatósága tárgyában az intézet 15 napon belül írás-
ban nyilatkozik. Az így kapott igazolást kell csatolni a tartózkodási engedély kérelmé-
hez. A hatósági orvosi igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes.
Attól függően, hogy a kérelmező milyen célból kíván Magyarországon tartózkod-
ni – munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy továbbképzési, gyógykezelé-
si, illetve látogatási, családegyesítési célból – a tartózkodás célja különösen az aláb-
biakkal igazolható:
• munkavállalás esetén a munkaügyi hatóság által kiállított érvényes munkavál-
lalási engedéllyel, munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés ese-
tén a gazdasági társaság cégbírósági végzésének, illetve társasági szerződé-
sének hiteles másolatával, a foglalkoztatására irányuló jogviszony igazolásával;
·• jövedelemszerzés céljából történő beutazás esetén a Magyar Köztársaságban
folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenység bemutatásával, a szükséges ha-
tósági engedélyekkel – pl. vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány –, ön-
foglalkoztatás esetén a képzettséget igazoló okiratokkal;
• tanulmányi, illetve továbbképzési célból történő beutazás esetén a fogadó okta-
tási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratkozásról szóló igazolással;
• gyógykezelés céljából történő beutazás esetén a fogadó egészségügyi intéz-
mény igazolásával, amely tartalmazza, hogy a gyógykezelés várható költségfe-
dezete rendelkezésre áll;
• látogatás esetén az illetékes területi idegenrendészeti hatóság által záradékolt
érvényes meghívólevéllel;
• a családi együttélés biztosítása érdekében a magyar állampolgárral, érvényes tar-
tózkodási, letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint menekült-
ként elismert külföldivel fennálló házasság esetén a házassági anyakönyvi kivonat
hiteles másolatával és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, kiskorú (örökbe
fogadott) gyermek esetében a születési anyakönyvi kivonat, az örökbefogadásról
szóló okirat hiteles másolatával és hiteles magyar nyelvű fordításával.

A magyarországi megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megléte igazolható:
– a magyar jog hatálya alá tartozó igazolt munkaviszonyból, vagy munkavégzés-
re irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelemmel;
– adóköteles jövedelemszerző tevékenységből származó igazolt jövedelemmel;
– magyar vagy magyarországi pénzintézeteknél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
– a magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (pl. név-
re szóló bankszámla-igazolás, értékpapír);
– magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fi-
zetőeszközzel (pl. csekk, betétkönyv);
– külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénzintézeti igazolással;
– magyarországi ösztöndíj biztosítására vonatkozó igazolással, vagy
– érvényes meghívólevéllel.

A magyarországi lakhatás megléte igazolható:
– a kérelmező magyarországi lakástulajdonjogát igazoló okirattal;
– a földhivatalhoz benyújtott lakásvásárlási szerződéssel;
– lakásbérleti szerződéssel;
– kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással, vagy
– érvényes meghívólevéllel.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 25
26 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

Az egészségbiztosítás meglétével kapcsolatban a kérelmezőnek a tartózkodási
engedély iránti kérelem benyújtásakor okirattal kell igazolnia, hogy magyarországi tar-
tózkodása teljes időtartama alatt megfelel a következő feltételek valamelyikének:
• a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján biztosítottnak
minősül, vagy külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egész-
ségbiztosítás szolgáltatásaira;
• nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján részére a magyar biztosítot-
takkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása rendezett
– ha országa Magyarországgal a szociális biztonságról szóló megállapodást
kötött, állama egészségbiztosítójától szerezheti be az igazolást, de elfogadható
a társadalombiztosítási kártyájának másolata is;
• nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi
biztosítással rendelkezik;
• közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a ma-
gyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra jogosult;
• a tartózkodásra jogosító engedély megszerzésével az egészségügyi szolgálta-
tásokra további feltétel nélkül jogosulttá válna.

A kérelmező külföldi szempontjából fontos tehát, hogy
• a különböző tartózkodási célok esetében más-más igazolás fogadható el a tar-
tózkodási cél, a megélhetés és a lakás igazolására;
• a tartózkodási engedély érvényességét az idegenrendészeti hatóság a kérel-
mében megjelölt időtartamig, de legfeljebb két évre állíthatja ki, és azt alkal-
manként 2 évvel hosszabbíthatja meg (ez alól kivétel a munkavégzés vagy más
jövedelemszerző tevékenység, amelyek esetében a tartózkodási engedély első
alkalommal legfeljebb 4 évre adható ki);
• a tartózkodási engedély érvényessége úgyszintén eltér az általános szabálytól a fel-
sőfokú tanulmányokat folytató vagy szakmai továbbképzésen, illetve szakmai gya-
korlaton részt vevő külföldiek esetében (ez esetben a tartózkodási engedély érvé-
nyességi ideje első ízben nem haladhatja meg az egy évet, és alkalmanként a tanul-
mányok, illetőleg a szakmai gyakorlat befejezéséig egy évvel hosszabbítható meg);
• ha a kérelmező a tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására
irányuló kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztja, és a késedelmét
nem tudja kimenteni, az eljáró hatóság elutasíthatja a kérelmét.

A kiutazás feltételeinek igazolása tekintetében az érvényes útlevél vagy a külföldi
hatóság által kiadott tartózkodási engedély bemutatásával bizonyítható, hogy magyar-
országi tartózkodási engedélye lejártakor visszatérhet a kiindulási államba. A kiutazás
anyagi fedezete megfelelő jövedelem igazolása esetén biztosítottnak tekinthető.

8. A tanulmányi célú magyarországi tartózkodási engedély
kérelmezése
Az alábbiakban csak az általánostól eltérő szabályokat ismertetjük.
Tanulmányi célból az a külföldi kaphat tartózkodási engedélyt, aki felsőoktatá-
si intézményben, tudományos kutatóhelyen folytat tanulmányokat, illetve felsőfokú
tanulmányokat előkészítő képzésben, továbbképzésben vesz részt és rendelkezik
tanulmányi célú tartózkodási vízummal. A nemzetközi szerződés, nemzetközi együtt-
működés vagy kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, ok-
tatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazók, amennyiben rendel-
keznek hivatalos célú tartózkodási vízummal, hivatalos célú tartózkodási engedély-
re jogosultak.

A tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelemhez mellékelni kell az általános
szabály szerint szükséges iratokat és igazolásokat. A tartózkodási engedély kiállítása
vagy meghosszabbítása iránti kérelem díja 5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kére-
lem benyújtásával egyidejűleg kell leróni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az
érvényes útlevelet is.

A tartózkodás céljának igazolása:
• Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve meghosz-
szabbítani, ha a külföldi tanulmányi célú tartózkodási vízummal vagy tartózko-
dási engedéllyel rendelkezik. A további tartózkodási cél a felsőoktatási intéz-
mény felvételi igazolásával, a beiratkozásról szóló igazolással bizonyítható.
• A nemzetközi szerződés, nemzetközi együttműködés vagy kormányszintű nem-
zetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési,
továbbképzési célból beutazók esetében a tartózkodási célt az Oktatási Minisz-
térium vagy a felsőoktatási intézmény igazolásával lehet bizonyítani.

A magyarországi megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megléte igazolható:
• ösztöndíj folyósítására vonatkozó igazolással;
• önköltséges hallgatók esetében a tandíj befizetéséről szóló igazolással, továbbá
• bankszámlán elhelyezett pénzösszeggel, vagy bankszámlára külföldről érkező
rendszeresen átutalt pénzösszeggel.

A magyarországi lakhatást igazolni lehet különösen:
• kollégiumi elhelyezésről szóló igazolással;
• lakásbérleti szerződéssel;
• kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással;
• érvényes meghívólevéllel.

A kérelmezőnek fontos tudnia, hogy a magyarországi szálláshelyét, illetve szállás-
helyének megváltozását a beutazásától számított 30. naptól köteles bejelenteni a szál-
láshely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál vagy a BM Bevándorlási és Állampol-
gársági Hivatal szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságánál, ügyfélszolgá-
lati irodájánál. A szálláshely-bejelentést a beköltözést követő 3 napon belül kell telje-
síteni. Ha kereskedelmi szálláshelyen száll meg, a szálláshely bejelentéséről az intéz-
mény gondoskodik, a bejelentéshez szükséges adatok közlése után.

A tartózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás az egészségbiztosítás meg-
létének és a kiutazás feltételeinek igazolása az általános feltételek szerint történik.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 27
28 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

Fontos továbbá a határidő, amit már érintettünk az általános szabályok tárgyalá-
sánál. A tartózkodási engedély érvényességét az idegenrendészeti hatóság tanulmá-
nyi célból első alkalommal legfeljebb egy évre állíthatja ki, amelyet alkalmanként egy
évvel hosszabbíthat meg.

9. A jövedelemszerzési célú magyarországi tartózkodási engedély
kérelmezése

Az általános szabályok érvényessége mellett csak a különös szabályokat ismer-
tetjük.
A külföldi Magyarországon vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasá-
gi, szellemi, művészi tevékenységet – ha nemzetközi szerződés másként nem rendel-
kezik – csak jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy tartózkodási enge-
déllyel folytathat. Jövedelemszerzési célú tevékenységnek a munkavégzésen kívüli te-
vékenységek, pl. önfoglalkoztatás, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelés mi-
nősül. Munkavégzés céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz munkavállalási
vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kell beszerezni. A tartózkodási engedély kiállí-
tása vagy meghosszabbítása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a jövedelemszerző
tevékenység a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudomá-
nyos, illetőleg kulturális értéket képvisel. Jövedelemszerzési tevékenységhez nincs
szükség külön vízumra akkor, ha a kérelmező rendelkezik családegyesítési célból ki-
adott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelem díja
5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell leróni. A
kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet is.

Jövedelemszerzési célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve
meghosszabbítani, ha a külföldi jövedelemszerzési célú tartózkodási vízummal vagy
tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A tartózkodási célt a Magyar Köztársaságban
folytatni kívánt jövedelemszerző tevékenységhez szükséges hatósági engedélyekkel
(pl. vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, önfoglalkoztatás esetén képzettsé-
get igazoló okiratok) lehet igazolni.

A jövedelemszerzési célból itt tartózkodó külföldi magyarországi megélhetésé-
nek igazolására a jövedelemszerzési tevékenységéből származó rendszeres jövedel-
me szolgál. A tartózkodási kérelemhez jövedelemigazolást kell csatolni, az idegenren-
dészeti hatóság emellett a kérelmezőt a személyi jövedelemadó megfizetésének iga-
zolására is felhívhatja. A jövedelemszerző a megélhetés anyagi feltételeit a jövedelem-
szerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével
vagy saját vagyonával is igazolhatja.

A magyarországi lakhatás megléte, a szálláshely bejelentési kötelezettsége, a tar-
tózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás, az egészségbiztosítás megléte és a
kiutazás feltételei az általános feltételek szerint szabályozottak.
Az időtartamban van eltérés, mert a tartózkodási engedély érvényességét az ide-
genrendészeti hatóság a kérelemben megjelölt időtartamig, de első alkalommal leg-
feljebb négy évre állíthatja ki, amelyet alkalmanként 2 évvel hosszabbíthat meg. A ha-
tóság a tartózkodási engedély érvényességének idejét a tartózkodási feltételeket iga-
zoló okmányokban, illetve okiratokban foglaltakra figyelemmel állapítja meg.

10. A munkavállalási célú magyarországi tartózkodási engedély
kérelmezése

A külföldiek Magyarországon – néhány kivételtől eltekintve – csak érvényes mun-
kavállalási engedély, valamint érvényes munkavállalási célú tartózkodási vízum vagy
tartózkodási engedély birtokában végezhetnek munkát. A munkavállalási engedélyt a
külföldi magyarországi munkáltatójának kell beszerezni.

Munkavállalási célú tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kell be-
szerezni akkor is, ha Magyarországon munkavállalási engedélyhez nem kötött mun-
kát kíván végezni. A magyarországi munkavégzéshez nincs szükség külön vízumra
akkor, ha a külföldi rendelkezik családegyesítési célból kiadott tartózkodási vízummal
vagy tartózkodási engedéllyel.

A kérelmet az általános szabályok szerint kell benyújtani, csatolva hozzá a fen-
tebb megjelölt iratokat. A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása
iránti kérelem díja itt is 5000 Ft, amelyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával
egyidejűleg kell leróni.

Munkavállalási célból tartózkodási engedélyt akkor lehet kiállítani, illetve meg-
hosszabbítani, ha a külföldi munkavállalási célú tartózkodási vízummal vagy tartózko-
dási engedéllyel rendelkezik. A további tartózkodási célt a munkaügyi hatóság által ki-
állított érvényes munkavállalási engedéllyel, illetve munkavállalási engedélyhez nem
kötött tevékenység esetén a foglalkoztatásra irányuló szerződéssel lehet igazolni.

A munkavállalási célból tartózkodó külföldi magyarországi megélhetésének iga-
zolására a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból szár-
mazó rendszeres jövedelme szolgál. A tartózkodási kérelemhez a munkáltató jövede-
lemigazolását kell csatolni, az idegenrendészeti hatóság azonban felhívhatja a kérel-
mezőt a jövedelemadó megfizetésének igazolására is. A munkavállaló a megélhetés
anyagi feltételeit a munkavégzésből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jö-
vedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja.

A magyarországi lakhatás megléte, a szálláshely bejelentési kötelezettsége, a tar-
tózkodáshoz szükséges hatósági orvosi igazolás, az egészségbiztosítás megléte és a
kiutazás feltételei ebben az esetben is az általános feltételek szerint szabályozottak.

A tartózkodási engedély érvényessége tekintetében megállapítható, hogy az
idegenrendészeti hatóság a külföldi kérelmében megjelölt időtartamig, de első al-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 29
30 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

kalommal legfeljebb négy évre állíthatja ki az engedélyt, amelyet alkalmanként 2 év-
vel hoszszabbíthat meg. Fontos szabály azonban, hogy munkavállalási engedély-
hez kötött tevékenység esetén a tartózkodási engedély érvényességi ideje nem ha-
ladhatja meg a munkavállalási engedély érvényességi idejét, ezért a tartózkodási
engedély legfeljebb a munkavállalási engedély érvényességi idejéig állítható ki
vagy hosszabbítható meg.

11. A Magyarországon való letelepedés főbb szabályai

A Magyarországon való letelepedés kérelmezése a következő négy fő szakaszra
osztható:
1. A kérelmezőhöz legközelebb eső regionális igazgatóság vagy ügyfélszolgálati
iroda felkeresése a feltételek megismerése és a kérelem benyújtására rendsze-
resített formanyomtatvány átvétele végett.
2. A formanyomtatvány kitöltése és a csatolandó okiratok beszerzése.
3. Ezen iratoknak személyes benyújtása a jövőbeni magyarországi lakóhely sze-
rint illetékes regionális igazgatóságnál vagy ügyfélszolgálati irodánál.
4. Amennyiben a letelepedésnek jogszabályi akadálya nincs – a hivatalos eljárás
lefolytatása után –, az idegenrendészeti hatóság a letelepedés tényét igazoló
okmányt helyez el a kérelmező útlevelében, illetve az okmányiroda személy-
azonosító igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt állít ki a ké-
relmező részére.

Tehát az első három szakasz az ügyfél által végzendő tevékenységeket foglalja
magában, a negyedik pedig az idegenrendészeti hatóság eljárását.

A letelepedés engedélyezésének jogszabályi feltételei a következő tárgyköröket
érintik:
– Magyarországon való tartózkodás kötelező időtartama;
– megélhetés biztosítása;
– lakhatás biztosítása;
– csatolandó okiratok.

1. A kérelmezőnek legalább 3 éven át megszakítás nélkül jogszerűen és élet-
vitel-szerűen Magyarországon kell tartózkodnia. E feltétel alól felmentést kaphat az,
aki tartózkodási vízummal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik és
• letelepedését családegyesítés céljából családtagként kérelmezi, feltéve, hogy
beutazásától számítva legalább 1 éve magyar állampolgárral, letelepedési vagy
bevándorlási engedéllyel rendelkező, vagy menekültként elismert külföldi ál-
lampolgárral családi életközösségben jogszerűen Magyarországon tartózko-
dik; házastárs esetén további feltétel, hogy a kérelem benyújtását megelőzően
legalább 2 éve megkötötték a házasságot;
• magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy akinek felmenő-
je magyar állampolgár volt.
Családtagnak minősül a külföldi házastársa, eltartott leszármazottja, örökbe foga-
dott vagy nevelt gyermeke, a házastárs gyermeke, kiskorú esetén a szülő, továbbá a
külföldi és házastársa eltartott felmenője. Családegyesítés esetén a családi életközös-
ség akkor valósul meg, ha a családtagok életvitelszerűen közös háztartásban élnek.

2. A külföldi magyarországi megélhetése igazolható:
– magyarországi pénzintézetnél nyitott készpénz-megtakarítást igazoló pénzinté-
zeti igazolással;
– megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték
meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;
– a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres munkaviszonyból, munkavégzésre
irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelmet igazoló adóhatósági
igazolással;
– egyéb magyarországi rendszeres jövedelemszerző tevékenységből származó,
közokirattal vagy adóhatósági igazolással igazolt jövedelemmel;
– külföldről Magyarországra folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénz-
intézeti igazolással;
Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező
eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási
képességét igazoló okirattal.

3. A külföldi magyarországi lakhatása igazolható:
– a kérelmező magyarországi lakása tulajdonjogát igazoló 3 hónapnál nem ré-
gebbi tulajdoni lap másolatával;
– lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;
– a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakha-
tását biztosító nyilatkozattal.

4. A kérelemhez csatolni kell a következő okiratokat:
– a kérelmező személyi adatait és állampolgárságát igazoló okiratot (útlevél, ál-
lampolgársági bizonyítvány);
– születési anyakönyvi kivonatot;
– házasságban élő kérelmező esetén házassági anyakönyvi kivonatot;
– házasság megszűnését igazoló okiratot (házastárs halotti anyakönyvi kivonata,
házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozat);
– kiskorú kérelmező esetén a személyes joga (állampolgársága) szerinti okiratot
arról, hogy a letelepedésének nincs törvényes akadálya;
– büntetlen előéletet igazoló 6 hónapnál nem régebbi okiratot;
– 3 hónapnál nem régebbi orvosi hatósági igazolást arról, hogy a kérelmező nem
szenved közegészséget veszélyeztető betegségben;
– legmagasabb iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot;
– magyar nemzetiségű kérelmező esetén a korábbi magyar állampolgárságát,
vagy felmenői magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratot.

A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges, külföldön kiállí-
tott okiratokat eredetiben vagy az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolat-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 31
32 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

ban és hiteles magyar fordítással, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik – diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell csatolni.

Nem kaphat letelepedési engedélyt:
– akinek magyarországi lakhatása, megélhetése nem biztosított;
– akivel szemben a magyar hatóság előtt büntetőeljárás van folyamatban, vagy
ezzel összefüggésben körözés alatt áll;
– aki közegészséget veszélyeztető betegségben szenved;
– aki büntetett előéletű, és az ehhez fűződő joghatások alól nem mentesült;
– akinek letelepedése a nemzetbiztonságot sérti, vagy a Magyar Köztársaság ér-
dekeit veszélyezteti.

A letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró idegenrendészeti ha-
tóság százhúsz napon belül bírálja el. E határidőbe nem számít bele a szakhatósági
eljárás időtartama, amely 45 napot vesz igénybe.

Az első magyarországi lakóhely bejelentési kötelezettség teljesítésére a letelepe-
dési engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kerül sor. Az idegenrendé-
szeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési, illet-
ve használati jogosultságot, ki kell töltenie a lakóhely bejelentésére szolgáló betétla-
pot, és azt a lakás tulajdonosával vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosult-
tal, mint szállásadóval, is alá kell íratnia. Az idegenrendészeti hatóság a letelepedés
tényét igazoló okmány kiállításával egyidejűleg az első lakóhely bejelentéséről ható-
sági bizonyítványt állít ki. Ezen okmányok kézhezvételétől számított három munkana-
pon belül a kérelmezőnek fel kell keresnie a lakóhely szerint illetékes települési önkor-
mányzat jegyzőjét, ahol részére a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági
igazolványt, illetve személyazonosító igazolványt állítanak ki. A továbbiakban lakóhely-
ének megváltozása esetén a lakcímbejelentést az új lakóhelye szerint illetékes telepü-
lési önkormányzat jegyzőjénél teljesítheti.

12. A meghívólevél

A meghívólevélre azért szükséges kitérnünk, mert ha a külföldi látogatás céljából
utazik be és tartózkodik Magyarországon, a beutazás és tartózkodás anyagi fedeze-
tét érvényes meghívólevéllel is igazolhatja a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos el-
járásban.

A meghívó magyar állampolgár vagy érvényes bevándorlási, letelepedési, tartóz-
kodási engedéllyel rendelkező külföldi lehet, aki a meghívólevelet, a hatósági hozzá-
járulás iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon a lakóhelye vagy tartózko-
dási helye, illetve ha a meghívó jogi személy, a székhelye szerint illetékes területi ide-
genrendészeti hatóságnál – ügyfélszolgálati irodánál, regionális igazgatóságnál – sze-
mélyesen, jogi személy esetén képviselője útján nyújthatja be. A személyes benyújtás
alól kivételes esetben, ha pl. a meghívó idős kora, betegsége, kórházi kezelése indo-
kolttá teszi, az illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól felmentés kérhető.
Az eljárás díjköteles, melyet illetékbélyegben a kérelem benyújtásával egyidejű-
leg kell leróni.
Meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátása iránti kérelemre egyéni utazás-
hoz 2000 Ft, csoportos utazáshoz 4000 Ft illetéket kell leróni.

Meghívás esetén a szállás és az anyagi ellátás biztosítása igazolható:
– a szállás különösen a lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogát igazoló
okirattal, lakásbérleti szerződéssel, kereskedelmiszálláshely-foglalással;
– a meghívás anyagi fedezete pedig, különösen, ha a meghívó természetes sze-
mély, jövedelemigazolással, adóigazolással, jogi személy esetén adóigazolással.

A meghívólevél hat hónapon belül használható fel. A hatóság a meghívólevelet a
meghívónak adja ki, akinek gondoskodnia kell a meghívott külföldihez történő eljuttatá-
sáról. Fontos továbbá a kötelmi jogi vonatkozás: a meghívó a meghívólevélben vállalt kö-
telezettség elmulasztásával a másnak okozott kárt és költséget köteles megtéríteni.

B) Elemzett állampolgársággal kapcsolatos eljárások

1. Honosítás
2. Visszahonosítás
3. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai
4. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
5. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem

1. A honosítás

A honosítási kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes önkormányzat
polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél személyesen kell benyújtani a
125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott nyomtatvá-
nyon. A kérelemhez mellékelni kell a honosítás törvényi feltételeinek igazolására szol-
gáló, valamint az állampolgársági jogszabályokban meghatározott egyéb iratokat. A
honosítási kérelemhez egyidejűleg névmódosítási kérelem is kapcsolható.

A honosítás törvényi feltételei:
Honosítását kérheti az a külföldi, aki
– a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig (lásd alább) bevándo-
roltként, menekültként vagy letelepedettként, illetve EGT tartózkodási engedély-
lyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként folyama-
tosan Magyarországon lakott;
– büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– igazolja, hogy magyarországi lakása és megélhetése biztosított;
– igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizs-
gát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül és
– honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 33
34 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti a honosítását az, aki
nem tartozik az alábbi kategóriák valamelyikébe.

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet
az, aki:
• Magyarország területén született, vagy
• kiskorúsága idején már letelepedett vagy bevándorolt Magyarországra, vagy
• hontalan.

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kér-
het az, aki:
• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve
házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy
• kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy
• magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy), vagy
• magyar hatóság menekültként elismerte.

Egyévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet
az, aki:
• magyar nemzetiségűnek vallja magát és igazolja vagy valószínűsíti, hogy felme-
női – szülő, nagyszülő, dédszülő stb. – között volt magyar állampolgár.

Alkotmányos alapismeretek vagy az ún. „állampolgársági” vizsga tekintetében a
kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban je-
lentkezhet a vizsgára. A vizsgáért díjat kell fizetni, amelynek mértéke 28 ezer forint. A
közigazgatási hivatal vezetőjénél kérelmezhető a vizsgadíj mérséklése vagy elengedé-
se. Nem kell vizsgáznia annak, aki:
• cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy
• magyarországi felsőoktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban szerzett
diplomát, vagy
• a kérelem benyújtásakor betöltötte a 65. életévét, vagy
• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása mi-
att képtelen a vizsga letételére.

A honosítási kérelem mellékletei:
– nagykorú kérelmezők saját kézzel írott önéletrajza és egy arcfényképe;
– születési anyakönyvi kivonat;
– családi állapotot igazoló okmány, pl. házassági, halotti anyakönyvi kivonat, jogerős
bontóítélet (a születési anyakönyvi kivonatot és a családi állapotot igazoló okmá-
nyokat eredetiben, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni; Magyaror-
szágon hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készít);
– magyarországi megélhetés igazolása (erre alkalmas irat pl. munkáltatói igazo-
lás és az APEH által kiállított jövedelemigazolás; nyugdíjas esetében a nyugdíj-
igazolvány vagy a nyugdíj-megállapító határozat fénymásolata a nyugdíjszel-
vénnyel együtt; eltartott személy esetében befogadó nyilatkozat a befogadó jö-
vedelemigazolásával együtt);
– magyarországi lakás igazolása (erre alkalmas irat pl. adásvételi szerződés má-
solata és/vagy tulajdoni lap; lakásbérleti szerződés a bérbeadó tulajdonjogát
igazoló tulajdoni lappal együtt; befogadó nyilatkozat a befogadó tulajdonjogát
igazoló tulajdoni lappal együtt);
– igazolás az alkotmányos alapismeretek vizsgáról vagy a vizsga alóli felmentés
igazolására szolgáló irat (pl. gondnokság alá helyezést elrendelő határozat, a
végzettséget tanúsító diploma közjegyző által hitelesített fénymásolata, egész-
ségügyi intézmény igazolása).

2. A visszahonosítás

Akinek magyar állampolgársága megszűnt, visszahonosítás révén nyerheti el azt
újra. A visszahonosítási kérelem beadására a honosítás szabályai vonatkoznak.
A visszahonosítás törvényi feltételei:
Visszahonosítását kérheti az a külföldi, aki
• magyar állampolgár volt, de a magyar állampolgárságát elvesztette vagy az
megszűnt;
• bevándoroltként, letelepedettként vagy menekültként bejelentett magyarorszá-
gi lakóhelye van;
• büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamat-
ban;
• igazolja, hogy magyarországi lakása és megélhetése biztosított;
• honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.

A visszahonosítási kérelem mellékletei:
• nagykorú kérelmezők saját kézzel írott önéletrajza és egy arcfényképe;
• születési anyakönyvi kivonat;
• családi állapotot igazoló okmány, pl. házassági, halotti anyakönyvi kivonat, jog-
erős bontóítélet;
• magyarországi megélhetés igazolása;
• magyarországi lakás igazolása;
• a kérelmező egykori magyar állampolgárságának igazolására vagy valószínű-
sítésére szolgáló irat (pl. a magyar állampolgárság elvesztését tanúsító bizonyít-
vány, elbocsátási vagy lemondási okirat; állami anyakönyvi kivonat, magyar ka-
tonakönyv, magyar útlevél, magyar személyi igazolvány, lakcímbejelentő stb.).

3. A honosítás és a visszahonosítás közös szabályai

A honosítási vagy visszahonosítási kérelem benyújtásakor a kérelmező egyidejű-
leg kérheti:12
• azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse (a ké-
relmet magyar hatóság által kiállított okirattal – pl. állami anyakönyvi kivonat, ál-
12 A névmódosítási kérelmet a 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 8. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon kell előter-
jeszteni.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35
36 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

lampolgársági okirat vagy bizonyítvány, névváltoztatási okirat, magyar útlevél,
lakcímbejelentő, illetőségi bizonyítvány stb. – kell alátámasztani); vagy
• többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés
vagy névelem elhagyását; vagy
• családi nevének magyarra fordítását (a kérelmet az Országos Fordító és Fordí-
táshitelesítő Iroda szakvéleményével kell alátámasztani).

A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszer-
zéséről a köztársasági elnök – a belügyminiszter előterjesztésére – honosítási, illetőleg
visszahonosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt
vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg
a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy fogadalom letételének
napjával szerzi meg. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a felhívástól számított
két hónapon belül kell letenni. Az eskütételi határidőt, indokolt esetben, kérelemre a bel-
ügyminiszter meghosszabbíthatja. Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy
éven belül nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát veszti.

4. A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat

Lakóhelyétől függetlenül kérheti vissza a magyar állampolgárságot az, aki azt
• megfosztással; vagy
• 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között elbocsátással; vagy
• mint Németországba áttelepülésre kötelezett személy vesztette el.

A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozatot Magyarorszá-
gon élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala
anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes magyar
konzuli tisztviselőnél személyesen teheti meg.13

A nyilatkozathoz mellékelni kell:
• az eredeti születési anyakönyvi kivonatot;
• a családi állapotot igazoló okiratokat – idegen nyelvű okiratot hiteles magyar
nyelvű fordítással ellátva, valamint
• az elbocsátottak esetében az eredeti elbocsátási okiratot.

A magyar állampolgárság nyilatkozattal történt visszaszerzéséről a belügyminisz-
ter okiratot ad ki.

5. Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelem

Bárki kérheti annak igazolását, hogy
• magyar állampolgár;

13 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon tehető meg a kérelem.
• magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt;
• nem magyar állampolgár (soha nem volt magyar állampolgár).

Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet Magyarországon élő kérelmező a
lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjé-
nél, külföldön élő kérelmező a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél
teheti meg.14 Ha a konzulnál történő személyes benyújtás nehézségbe ütközik, a ké-
relmező az adott államban arra feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazo-
nosságát és hitelesíttetheti aláírását, majd a kérelmet az illetékes magyar konzulnak
kell megküldeni.

Az állampolgársági bizonyítvány illetékköteles, az eljárási illeték összege 1500 Ft,
melyet Magyarországon illetékbélyegben, külföldön a konzul tájékoztatása szerinti
módon kell leróni.

A kérelemhez mellékelni kell:
• a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
• a családi állapotot igazoló okiratokat;
• a szülei (esetleg nagyszülei) anyakönyvi okiratait, ha a kérelmező (és szülője)
külföldön született; valamint
• egyéb olyan okiratokat, amelyek az állampolgárság igazolását elősegítik (pl. le-
járt magyar útlevél, állampolgársági okirat vagy bizonyítvány, személyazonosí-
tó igazolvány stb.).

Az állampolgársági ügyek összességével kapcsolatban elmondható, hogy azo-
kat a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztálya intézi.
De az állampolgársági kérelmeket nem az ügyfélszolgálati irodán, hanem a lakóhely
szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy konzulnál kell benyújtani.

14 A 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon tehető meg a kérelem.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 37
Statisztikai adatok, kimutatások
15
Tartózkodási engedély kérelmek számának alakulása 1997–2002 között

Elbírálás eredménye szerint 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Engedélyezve 20 410 24 319 29 501 30 874 33 964 29 407
Elutasítva 117 267 499 537 270 189
Állampolgárság szerint
Román 5 760 6 216 8 449 10 626 12 552 16 048
Kínai 3 349 4 417 4 456 3 077 2 917 2 558
Ukrán 1 239 1 439 2 047 2 421 3 187 3 745
Jugoszláv 1 420 1 560 2 023 2 035 1 576 1 412
Német 791 1 005 1 302 1 520 1 480 1 242
Szlovák 1 040 1 038 1 111 1 132 1 511 1 144
Egyéb 4 458 5 344 5 842 9 476 13 011 11 002
Összesen 20 527 24 586 30 000 31 411 34 234 37 151

A statisztikai adatokból jól látható, hogy évről évre növekvő tendenciát mutat a kérel-
mek száma. Az is jól megfigyelhető, hogy míg az elutasítottak nagyságrendileg azonos
arányokat mutatnak 1997-től 2002-ig, a megadott engedélyek száma mintegy egyhar-
maddal növekedett. Figyelemre méltó az egyéb kategória növekedési aránya. Valószínű-
síthetően ők nem magyar anyanyelvűekként kértek tartózkodási engedélyt. Továbbá ér-
demes felfigyelni az állampolgárság szerinti adatokra, amelyek viszont magyar nemzeti-
ségűeket sejtetnek, mert Romániából és Ukrajnából fokozatos emelkedés tapasztalható,
míg Jugoszlávia és Szlovákia állampolgárai megközelítőleg azonos arányban kértek tar-
tózkodási engedélyt a vizsgált időszakban. Ez a szülőföld elhagyásának ideiglenes emel-
kedését jelenti; azt, hogy milyen céllal történik ez, a következő táblázat szemlélteti.

Tartózkodási engedély kiadása és hosszabbítása iránti kérelmek számának
alakulása a tartózkodás célja szerint 2001–2003 között

Tartózkodás célja szerint 2001 2002 2003
Hivatalos 203 207 193
Látogató 2 326 1 483 1 391
Munkavállaló 16 242 18 186 20 347
Jövedelemszerzô 5 217 4 310 3 206
Tanulmányi 6 913 5 436 5 559
Gyógykezelés 32 55 57
Családegyesítô - 4 850 5 773
Egyéb 3 293 2 789 3 011
Összesen 34 234 37 151 39 564

Itt a munkavállalók számának emelkedése tűnik fel első pillantásra, más kategó-
riákban nincs jelentős változás.
15 Mindegyik táblázatunk forrása: http://www.bmbah.hu/statisztikak.php?id=7
A benyújtott bevándorlási kérelmek és 2002-tõl letelepedési kérelmek
számának alakulása 1997–2002 között

Elbírálás eredménye szerint 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Engedélyezve 2841 3687 2732 2481 1561 2211
Elutasítva 522 447 118 70 71 400
Állampolgárság szerint
Román 3224 3271 5266 5397 6093 3020
Jugoszláv 810 1548 2002 1699 1577 295
Ukrán 798 1350 1623 1428 388 502
Kínai 540 1118 1546 1480 1006 122
Vietnámi 145 347 354 293 300 -
Orosz 159 288 301 249 263 -
Egyéb 602 1954 938 1154 1228 714
Összesen 6683 10458 12592 11700 10855 4653

1999 és 2000 tűnik a vizsgált időszak szempontjából kiemelkedőnek, amikor is
a legtöbben nyújtottak be bevándorlási kérelmet. Érdekesség, hogy ehhez a szám-
arányhoz képest kevesebb engedélyezés történt ekkor. Legtöbben román és jugo-
szláv állampolgárként adták be a kérelmet, tehát a magyar lakta területek járnak az
élen e tekintetben, ami magyar anyanyelvű kérelmezőket sejtet.

Letelepedési kérelmek számának alakulása fõbb állampolgársági
csoportok szerint 2002–2003 között

állampolgárság 2002 2003
Román 3 020 5 233
Ukrán 502 1 032
Jugoszláv 295 392
Kínai 122 313
Orosz 53 126
Egyéb 661 782
Összesen 4 653 7 878

Az emelkedő tendencia mindenképp figyelemre méltó, és az, hogy a kérelmek
mintegy 80%-a magyar lakta területről érkezett.

A Magyar Köztársaság elnökének hatáskörébe tartozó állampolgársági ügyek 1997–2003 között

A magyar állampolgárság megszerzése 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Honosított, visszahonosított személyek száma 8 391 6 203 6 066 7 538 5 934 3 890 5 579
Elutasított kérelmezõk száma 1 030 466 417 385 554 468 502
Összesen 9 421 6 669 6 483 7 923 6 488 4 358 6 081

Nagyon nehéz bármiféle sarkalatos következtetést levonni ezekből az adatok-
ból. Összességében az állapítható meg, hogy nagyságrendileg bár ingadoznak a

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 39
40 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

mutatók, de az elutasított állampolgársági kérelmek aránya 10% körüli az összes
igénylőhöz képest.

A magyar állampolgárságot elnyert személyek száma a szerzési jogcím szerint

Állampolgárság megszerzésének jogcíme 2001 2002 2003
kedvezményre nem jogosult 421 244 347
házastársa magyar állampolgár 509 325 382
kiskorú gyermeke magyar állampolgár 88 49 47
magyar állampolgár örökbe fogadta 5 - 1
Menekült 33 17 34
felmenõi magyar állampolgárok voltak 3 737 2 447 3 593
az ország területén született - 3 -
kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet - 2 10
kiskorú - önálló kérelem 8 9 36
örökbefogadott kiskorú 6 30 11
Visszahonosítás 1 120 764 1 118
Összesen 5 934 3 890 5 579

Összességében ennél a táblázatnál kiemelhető, hogy magyar állampolgárságot
80-90%-ban azok kérnek, akiknek felmenői is magyar állampolgárok voltak, vagy akik
valaha rendelkeztek magyar állampolgársággal (visszahonosítás). A kedvezményre
nem jogosultak köre 5-10% körül mozog a vizsgált időtartamban. A 2002-es évben ál-
lampolgárságot szerzett személyek korábbi állampolgárságra vonatkozó adatai is ezt
támasztják alá.

A 2002. évben magyar állampolgárságot elnyert személyek
százalékaránya a korábbi állampolgárság szerint:

Állampolgárság Százalék
Román 61,2
Jugoszláv 16,7
Ukrán 10,6
Egyéb európai 5,6
Európán kívüli 4,8
hontalan 1,1
Az esettanulmányok feldolgozása

Az alábbi elemzés azoknak a kérdőíveknek a feldolgozását tartalmazza, amelyeket határon
túli magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgároknak osztottunk szét, akik Magyarorszá-
gon tartózkodnak tanulmányi szándékkal, vagy munkahelyük ide köti őket. A kérdőív azo-
kat a főbb problémaköröket mérte fel, amelyekkel egy határon túli magyar – azért, hogy Ma-
gyarországon tanulhasson, dolgozhasson – találkozik. Nem statisztikai célú felmérést vé-
geztünk tehát, hanem olyat, amely a főbb problémákat igyekszik feltárni e területen.

A 3. számú mellékletben megtalálható kérdőívvel megkeresettek közül számsze-
rűen negyvenegyen, többségükben diákok, válaszoltak a feltett kérdésekre. A Márton
Áron Szakkollégium diákjai közül került ki mintegy tizenöt fő, de voltak olyanok is, akik
nem Budapesten tanulnak (pl. Debrecen, Pécs, Szeged). Rajtuk kívül további tizenhat
fő folytat tanulmányokat magyarországi felsőoktatási intézményben. A fennmaradó tíz
választ adó közül van, aki diákként szünetelteti tanulmányait és dolgozik, van, aki csa-
ládfenntartóként vállal munkát, és előfordult olyan is, aki korábban már áttelepült Ma-
gyarországra, és jelenleg már magyar állampolgárként válaszolta meg kérdéseinket.

A kérdőívek megválaszolói egységesnek mondható hangnemben utaltak azokra
az élményekre, amelyek őket ügyeik intézése során érték. Ennek találó kifejezője egy
idézet, amelyet az egyik válaszadó így fogalmazott meg:

„A kérdőív kitöltése során is tapasztalom magamon, hogy még leírva sem szívesen
osztom meg kellemetlen tapasztalataimat, és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül.”

Az a földrajzi terület, ahonnan Magyarországra érkeztek, meglehetősen változa-
tos volt, és célzattal volt az. Tehát a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidé-
ken lakó magyar diákok válaszai mind megtalálhatók bennük, vagyis horvát, szerb, ro-
mán, ukrán és szlovák állampolgároknak minősülő magyar nemzetiségűek segítették
válaszaikkal a munkát.

Az a pálya, amelyre a felkészülést Magyarországon kezdték meg, illetve szeret-
nék folytatni, szintén igen változatosnak mutatkozik. Bölcsész, nyelvszakos, jogász,
közgazdász, informatikus és más műszaki területen tanuló fiatal, sőt két teológus is ki-
töltötte az EÖKiK kérdőívét.

A Magyarországon tanulás, letelepedés céljai között elsősorban a szélesebb
lehetőségeket emelte ki majd minden válaszadó. Akadt, aki a magyar nyelven való ta-
nulást tartotta elsődlegesen fontosnak, de a többség ugródeszkaként határozta meg
azokat a lehetőségeket, amelyek egy ilyen, számukra külföldnek minősülő, magyaror-
szági tartózkodással megszerezhetők.
Kiemelt célok és vonzó lehetőségek a magyarországi tartózkodásban:
• anyanyelvű képzés, amely a tanulmányi előmenetelt könnyíti meg a nyelvisme-
ret révén;

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 41
42 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

• rokoni, baráti szempontok (család újra egyesítése, esetleg testvér példájának
követése, aki már Magyarországon tanult);
• hivatása betöltésének jobb lehetőségeit, nagyobb szakmai felkészülés esélyét
találja Magyarországon, mint a szülőföldjén, vagyis színvonalasabb oktatást re-
mél, ill. színvonalasabb oktatással találkozik itt, s így versenyképesebb diplo-
mát tud szerezni;
• további ösztöndíj lehetőségek nyílnak meg számukra belföldön, vagy kisebb
százalékuk számára Magyarországon kívül, egy-egy meghatározott időre, ami
szintén olyan többlet tapasztalati lehetőség, ami odahaza nem elérhető;
• tanulmányaik mellett alkalmi munkák vállalása, amivel az ösztöndíj és a szülői
támogatás (ha van) kiegészíthető;
• kulturális területen nagyobb lehetőségek a művelődésre;
• állás és szolgálati lakás lehetősége annak számára, aki munkát vállalni érkezett ide;
• a jobb életkörülmények.

A szülőföldtől való elszakadás nehézségére vonatkozó kérdés érdekes tanul-
sággal járt. Kétféle válasz érkezett. Többségében erős érzelmi, lelki viharokat váltott ki
az elszakadás, és az itteni gondolkodásmóddal való szembesülés. De volt néhány vá-
laszt adó, akinek a tanulmányok külföldön végzése, sőt maga a kitelepedési döntés
bevallottan semmiféle nehézséget nem okozott. Az előző csoportban a beilleszkedé-
si nehézségek játsszák a fő szerepet, az otthontalanság, és az otthonkeresés problé-
mái tűnnek elő.

„Ifjúságom hajnalán szakadtam el az otthoni baráti közösségtől. Korábbi nézete-
immel ütközően én is a kivándorlók közé sorolódtam akaratomon ellenére. Nagyszü-
leim is otthon maradtak. Kis családunk maradt az egyetlen megtartó közösség szá-
momra. Emellett évente háromszor, négyszer is haza utazunk, ami nem kis költséget
jelent. Egészséges személyiség fejlődésemnek valamelyest ártott ez az élettérváltás.
Három évig jártam itt középiskolában. Ezt a közösséget soha sem tudtam magamé-
nak tekinteni. Maradtak a távoli barátnők levelei.”

Voltak, akik hangsúlyozták e lelki természetű nehézségek anyagiakkal való ösz-
szefüggéseit és azt, hogy az életszínvonal fenntartása, maga a megélhetés jóval ne-
hezebb Magyarországon. De csaknem mindenki, aki számára valamilyen módon fáj-
dalmas volt az eljövetel, az otthoni kapcsolatok felbomlását sajnálta leginkább. Ebből
a tényből a magunk részéről csak azt a következtetést szeretnénk levonni, hogy min-
denképpen egyfajta bizonytalanságba kerül az, aki hosszabb időre – vagy akár
véglegesen is – szülőföldjétől távolra, bár azonos nyelvi közegbe kerül. És ez a bizony-
talanság kihat világszemléletére, emberekkel való viszonyára, hivatásának keresésé-
re. Elindíthat egy olyan folyamatot – vagy inkább fokozhatja és beteljesítheti – amely
a szülőföldjéhez fűződő viszonyt átformálja, kulturális, neveltetési gyökereit háttérbe
szorítja. Ebben a bizonytalan – akár egzisztenciális jelleggel bizonytalan – helyzetben
nagyobb erőkifejtés kell ahhoz, hogy mindezek ne következzenek be. Természetesen
feltehetjük a kérdést, hogy amennyiben nem vág bele ebbe, akkor ez a bizonytalan-
ság nem vezet-e mélyebbre, de ez megválaszolhatatlan.
A felmérés következő kérdése az első lépések megtételére vonatkozott. Ebben
a válaszolók többnyire kiemelték azokat az informális vonalakat, amelyeket igénybe
vettek tájékozódás céljából. Ezek elsősorban a rokoni és más, családhoz közel álló
kapcsolatok felhasználását jelentették. Olyan embereket kerestek meg, akik már meg-
járták a szükséges hivatalos utakat, és az eljárásmódokat viszonylag ismerik. Barátok,
diákok, egyetemen szerzett ismeretség, esetleg tanári segítség voltak azok a kapasz-
kodók, amelyeket az elindulásnál igénybe lehetett venni. Kivételes esetben, ismeret-
ség és kapcsolatok függvényében a határon túli lakóhely, az otthoni polgármester se-
gítségét is igénybe vették, de többnyire az információáramlás hiányosságai miatt a
tájékozódás önállóan történt.

A magyar konzulátussal való találkozás azért figyelemre méltó, mert ez volt az
egyetlen olyan magyar közigazgatási hatóság, amelyik túlnyomó részben pozitív megíté-
lésben részesült. Egy értékelési skálán, amelyet 1–6 között határoztunk meg, 4–6 közöt-
ti osztályozások szerepeltek leginkább, amelyek többsége 5-ös minősítést jelentett. Bár
akadtak a kapcsolatfelvétel során elérhetőségi problémák, és néhányan a tájékoztatás
területén is kiemeltek hiányosságokat, de a konzulátus munkájáról összességében po-
zitív volt a vélemény. Operatív hozzáállás, gyors és gördülékeny ügyintézés, többnyire
akadálymentes problémamegoldás és segítőkészség jellemezte ezt a területet.

Az első magyarországi élményekre vonatkozó kérdés elemzését egy idézettel
kezdjük:

„Nehéz volt megszoknom az itteni mentalitást, illetve a mai napig sem tudtam
megszokni. Ez időnként lelkileg megterhelő. Nehéz magyarnak lenni Vajdaságban,
de nem könnyebb vajdasági magyarnak lenni az anyaországban.”

A legnagyobb problémát a helyismeret, a magyar viszonyok ismeretének hiánya
jelentette. Magyarország egy határon túli magyar számára, aki itt akar tanulni, munkát
vállalni, vagy akár letelepedni, idegen országnak minősül, ahol nem ismeri a szokáso-
kat, nehézségei támadnak a tájékozódásban, sőt maga a nyelvismeret, a magyar
anyanyelve is – ha szaknyelvi kifejezésekről van szó – új kihívások elé állítja.

Ezt a felmérő kérdést is több területre osztottuk. A lakhatási tapasztalatok kö-
zött, aki oktatás céljából érkezett Magyarországra, a kollégiumi elhelyezést kielégítő-
nek találta. Kulturált körülményekről számoltak be, és bár a szállásdíjak fokozatos
emelkedését is szóvá tették néhányan, a Márton Áron Szakkollégium, amely a hatá-
ron túli magyar diákok elszállásolásával foglalkozik, mindenképpen pozitív értékelést
kapott. A felvételt nyert oktatási intézménybe való beiratkozása többnyire probléma-
mentes volt, egy-két esetben találták az eljárást hosszadalmasnak. Nagyobb problé-
mát a lakhatás megszerzése azok számára jelentett, akik nem oktatási célzattal érkez-
nek Magyarországra. Itt elsősorban az anyagi kötelezettségek és a bármilyen nemű
lakásvásárlási kedvezmény hiánya az, ami megakasztja az ideérkezőket. Az egyetlen
kényszerlehetőség marad számukra: az albérlet, ami mindenképpen ideiglenes meg-
oldás, illetve a belefektetett anyagiak nem térülnek vissza.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 43
44 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

A munkahelykeresésre vonatkozó felmérésünkből két dolog derült ki. Meg kell
említenünk azonban, hogy terveink között szerepel egy olyan külön felmérés készíté-
se, amely kifejezetten a munkaviszonyokra, a munkavállalási lehetőség feltérképezé-
sére és a határon túli magyarok munkahelyen szerzett tapasztalataira vonatkozik. Így
nem általánosítható módon, de mégis kiemelnénk a beérkezett válaszok feldolgozá-
sa alapján két tényezőt. Egyrészt a munkahelyszerzéssel kapcsolatban kijelenthető,
hogy sokkal könnyebb állást találni ott, ahol a munkáltató erdélyi származású. Más-
részt pedig a származás eltitkolása sokszor előnyös helyzetet jelent álláskeresés
szempontjából.

Feltettünk egy olyan kérdést, amely az emberekkel való találkozás pozitív, illet-
ve negatív tapasztalataira volt kíváncsi. Itt többnyire olyan válaszok érkeztek, amelyek
a magyarországi lakosok alapvető hozzáállását jellemzik. Ha ezek a hozzáállások
nem is általánosíthatóak, mindenképpen figyelemre méltó az, hogy a válaszolók több-
ségének túlnyomórészt negatív tapasztalatai vannak ezen a területen. Egybecsengő
véleménye a válaszolóknak, hogy az anyaországbeliek nagyon kis mértékben tájéko-
zottak a határon túli magyarok helyzetéről, életkörülményeiről.

„Egyesek csodabogaraknak tartanak. Emberkék egy elvarázsolt földrészről, egy
rezervátumból. Sokan azt sem tudják, hogy magyar oktatási intézmények működnek
kint. Itt bejön a balkáni népek megvetése is. A nyelvhasználatbeli eltérések miatt vol-
tak kellemetlenségeim.”

Az diszkriminatív bánásmód, amely nem veszi figyelembe a határon túli magya-
rok nemzeti hovatartozását: vagyis az abból az országból való szerb, román, ukrán
nemzetiségűként való besorolás, ha nem is tekinthető általános jelenségnek – mert
van, aki egyáltalán nem találkozott vele –, de mégis érzékenyen érinti a Magyarorszá-
gon akár csak ideiglenesen tartózkodókat.

Az eljáró hatóságnál szerzett tapasztalatok összegzése.
A válaszolók a kérdőívnek ezt a részét nem minden érzelmi felindulás nélkül töl-
tötték ki. Volt, akinek válaszaiban felháborodás tükröződött; volt olyan, aki beletörődött
helyzetébe és e problémafelmérést is pesszimistán fogadta, mondván, nem lát sok re-
ményt a változásra; de volt olyan is, aki megpróbált helyzetén felülemelkedni, és mint-
egy kívülről szemlélni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek hivatalos papírjai rende-
zése alatt érték őt. Egységesen csak annyit mondhatunk, hogy ez volt a kérdőív leg-
érzékenyebb, leginkább felkavaró része, amely minden egyes válaszadót valamilyen
formában érintett. A különös az, hogy a konzulátussal megtörtént pozitív kapcsolatfel-
vétel után az idegenrendészeti hatóságoknál, jelesül a Belügyminisztérium Bevándor-
lási Hivatalánál szerzett tapasztalatok merőben ellentmondottak egymásnak. Ennek
okaira is érdemes lehet odafigyelni. Mindenesetre elöljáróban le kívánjuk szögezni,
hogy elsősorban nem a hivatalt magát érte kritika, hanem az egyes hivatalnokok és
ügyintézők személyes hozzáállását, segítőkészségét.
Az ügyfelekkel való bánásmód teljesen az ügyintéző személyétől függő volt, ami
azt mutatja, hogy a hivatal személyi állománya meglehetősen sok gonddal küszködik.
De álljon itt két idézet a válaszadóktól:
„A rossz tapasztalatokból regényt írhatnék, de akkor félek, hogy meg fogják kér-
dezni, miért jöttem egyáltalán Magyarországra? Mint ahogyan már meg is tették a Bu-
dafoki úti hivatalban, amikor tájékozódni szerettem volna édesanyám kitelepedése
ügyében. Az udvarias válasz: Nem kötelező ebben az országban letelepedni. Erre én:
Mit tehet a hetvenéves édesanyám, akinek minden családtagja itt él Magyarorszá-
gon, ő meg 700 kilométernyire egymagában? Erre az udvarias és segítőkész válasz:
A családnak döntenie kell, ő vagy ez az ország!”

„A tartózkodási engedély megszerzésének procedúráját egy volt kollégánk me-
sélte el részletesen (mi jegyzeteltünk), aki egy évvel korábban szerezte meg. A továb-
biakban csak önmagunkra és a jegyzeteinkre voltunk utalva. Senki nem segített. Sőt:
a Váci utcai hivatalban érdeklődni szerettünk volna a letelepedési engedélyhez szük-
séges iratok felől. Az ügyintézővel jó tíz percet beszélgettünk magyar nyelven, utána
megkérdezte: Maguk magyarok?”

Amikor vizsgálatunkban az információhoz jutás gördülékenységére vonatko-
zó kérdést tettük fel, a válaszok rendkívül sokfélék voltak. Három nagyobb kategóriát
különíthetünk el, amelyekben az ügyintézés folyamatossága akadályokba ütközik.

A MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS
• A beadandó dokumentumok fajtáiról nincs kielégítő tájékoztató. Sem írásban,
sem kifüggessztve nem áll rendelkezésre olyan szórólap vagy tájékoztató pla-
kát, amely az eligazodást segítené.
• Vannak iratok, amelyeket ki lehet váltani, mintegy helyettesíthetők. Nem egyér-
telmű ezen iratok listája (pl. egy lakásban lakó több külföldi állampolgárnak
elég egy földtulajdoni lapot beadni lakcíme igazolására, és nem kell mindegyi-
kőjüknek ezt külön-külön megtenni).
• Különböző igazolások magyar nyelvre való lefordításának problémája (pl. az
otthon elvégzett orvosi vizsgálatok igazolásai, amelyek megkönnyítik a magyar-
országi szakvizsgálatokat, ill. az ezekről készült hivatalos fordítások nem kielé-
gítők, elfogadásuk bizonytalan; ez azt jelenti, hogy van ügyfél, akinél ezt elfo-
gadják és van, akinél nem).

AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA
• Az ügyintézés rendszere az ügyfél számára első látásra nehezen áttekinthető,
működési mechanizmusa túlontúl körülményesnek tűnik.
• Az ügyfélfogadás módja, ügyfelekkel való bánásmód kívánnivalót hagy maga
után.
• Várakozás és várakoztatás, mely órákat vesz igénybe, több szinten ismétlődik
(pl. külön kell folyamodni általános felvilágosításért a beadandó dokumentu-
mokról, majd a formanyomtatványok megszerzéséért, és az iratok beadásáért,
ill. hiánypótlásért).
• A hatóság és az ügyfelek között hiányos az információáramlás, valamint sokszor
nem egyértelmű, az egyik ügyintéző felvilágosítása ellentmond a másikénak.
• A szükséges igazolások megszerzése és a vizsgálatok több helyszínen való
megjelenésre köteleznek.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 45
46 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

A MEGFELELŐ INDOKLÁS
• A megfelelő tájékoztatás hiányában és az információszerzés akadályai miatt az
ügyfelek nem kapnak kielégítő magyarázatot beadványaik elutasítására.
• Amikor hiánypótlás szükséges, előfordul, hogy nem közlik pontosan, melyek a
pótolandó iratok, illetve azoknak milyen forma felel meg.
• Előfordult iratok – ügyfelek szerint – indokolatlan nem átvétele.

A szükséges igazolások beszerzésének nehézségei kapcsán a következő
főbb problémakörök merültek fel:
• Az iratok beadásának ideje és módja (csak munkaidőben, és csak személyesen)
• pl. a lakhatóságot igazoló albérleti szerződés beszerzése nehézkes, mert a leg-
több főbérlő eleve elutasítja az aláírását, adójogi megfontolások miatt.
• A szükséges iratok beszerzése több munkanapot emészt fel, főleg a helyszínek
nem centralizált volta miatt.
• Költségek (fordítás, okmánybélyeg, vizsgálatok stb.) mértéke.
• A határidők betartásának nehézségei, pl. az otthon beszerzendő iratok gyako-
ribb hazautazásokat követelnek.
• Iratok elkeverése is előfordul, s többszöri visszahívás után derülnek ki ezek a
problémák.

A felmérésben feltettünk egy olyan kérdést is, amely a saját tájékozódásra vo-
natkozott, vagyis arra, hogy a Magyarországon munkát kereső, tanulmányokat folytat-
ni kívánó ügyfél tájékozódik-e ügyvitelének alapvető elemeiről. A kérdésre adott vála-
szok meglehetősen különbözőek voltak, és eltérőek a tájékozódást illetően. Legtöb-
ben a személyes kapcsolatok és tapasztalatok felkutatását tartották legmegbízha-
tóbbnak. A Bevándorlási Hivataltól kért segítség is nagy szerepet játszott, bár ennek
konkrét formáit csak az egyes ügyintézőkkel történt hivatalos találkozók során tették
meg. S az itt tapasztalt bizonytalanságokat a választ adók közül csaknem mindannyi-
an kiemelték (pl. gyakran a hivatalban sem tudták a pontos követelményeket elmon-
dani, vagy azok már hatályon kívül kerültek, amikorra sikerült teljesíteni őket). Voltak,
akik a média segítségével próbáltak többet megtudni, de például senki nem említette
a megkérdezettek közül a világhálón található információs forrásokat. Ennek termé-
szetesen legfőképpen anyagi okai lehetnek, illetve ezen információforrás nem kellő
áramoltatása. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy saját tapasztalataink szerint ez a
fajta tájékoztatás a leginkább megszervezett és legszélesebb körű. A hivatal honlap-
ján viszonylag jól el lehet igazodni, és letölthetőek alapvető dokumentumok. Itt a fő
problémát egyszerűen az okozza, hogy akik bevándorlási ügyeik intézésére szorul-
nak, nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt igénybe vegyék. Vagy azért, mert nem tud-
nak róla – és ők vannak többen; vagy mert nincsenek ilyen lehetőségeik.

Az ügyfelekkel való bánásmód képe is meglehetősen eltér az egyes válaszolók
körében. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szubjektív tényezők az indokoltnál
nagyobb befolyással bírnak, s ezek legtöbbször negatív értelemben fordulnak elő. A vá-
laszt adók számára mindez az ügyfelekhez való hozzáállásból mutatkozott meg legin-
kább. Megalázó helyzetekről számoltak be, elutasító hozzáállásról, türelmetlenségről.
Ugyanakkor előfordult olyan vélemény is, amely a jóindulat meglétét hangsúlyozta, vi-
szont szakmai szempontból a hiányosságokat emelte ki. Ezek a problémák az állam-
igazgatási eljárás általános alapelveinek érvényesülése körébe tartoznak, amelyekről a
későbbiekben lesz még szó.

Az ügyintézés a ráfordított időt tekintve jelentősnek mutatkozik. A személyes
ügyintézés kényszeréből és kötelezettségéből fakadóan meghosszabbodik ez az idő-
tartam. Az időt emésztő főbb ügytípusok a következők:
• a vízum beszerzése;
• a tartózkodási engedély hosszabbítása;
• az orvosi igazolások beszerzése;
• okiratok fordítása;
• egyéb iratok, pl. albérleti szerződés, földtulajdoni lap beszerzése, bankszámla-
nyitás, iskolalátogatási igazolás;
• a bevándorlási hivatalban töltött várakozási idő (első alkalom, iratok beadása,
egyszeri vagy többszöri hiánypótlás esetei).

A ráfordított anyagi eszközöket tekintve az összeg, amit az ügyfél kifizet, attól függő-
en, hogy kizárólag munka, vagy tanulmányi célokkal, illetve letelepedési szándékkal érkezik,
elérheti az 50–150 ezer forintig terjedő összeget. Ez természetesen becsült összeg, amely
évente – bár csökkenő értékben –, de folyamatos kiadást jelent az ügyfelek számára.

A minősítés, amelyet az idegenrendészeti hivatal kapott az 1–6-os skálán, túlnyomó
többségében a 4-es. Ezt többnyire azzal indokolták a válaszolók, hogy a nehézségek el-
lenére sikerrel járt az ügyintézés, mert mind a munkavállalás, mind a tanulmányok végzé-
se, mind a letelepedés – akit ez érintett – végül is lehetővé vált számukra.

A távlati magyarországi tartózkodás, letelepedés okait vizsgáló kérdés szintén
vegyes válaszokat hozott. A Magyarországon maradásra leginkább ösztönző tényezők:
• a szülőföldön tapasztalt állapotok;
• az ottani politikai helyzet;
• az uniós állampolgárság vonzalma;
• a jobb munkalehetőség;
• a megélhetés biztosítása;
• a továbbtanulás;
• a tapasztalatszerzés, a kapcsolatok kialakítása;
• a hazatérés anyagi megalapozása.

A szülőföldre visszatérés főbb okai, feltételei:
• kamatoztatni a Magyarországon tanultakat;
• hozzájárulás a demokratizálódás folyamatához,
• felvilágosult és egészségesebb társadalomhoz;
• ha a szülőföldön jobb életkörülmények, munkahelyszerzési lehetőségek mutat-
koznak, javul a gazdasági helyzet, megváltozik az oktatási rendszer.
Megállapítható, hogy a legtöbb válaszolónál ez a kérdés a honvágy és a megélhetés
konfliktusában csapódott le. Végső soron legtöbben kényszerből hagyták el ideiglenesen,
vagy akár véglegesen hazájukat, és otthon, a szülőföldön érzik magukat igazán otthon.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 47
Gyakorlati javaslatok

A közigazgatási eljárás alapelvei

A közigazgatási16 eljárás alapelveire azért kell kitérnünk a tanulmány gyakorlati részé-
nek legelején, mivel elsősorban ez a joganyag az, amely keretét adja a tárgyalt ide-
genrendészeti eljárásoknak, mintegy alkotmányát adva azoknak. Másodsorban azért
kell rögtön ezzel kezdenünk, mivel a lefolytatott vizsgálódásaink során azt tapasztal-
tuk, hogy a magyar kormányzat – határon túli magyar kisebbségeket is érintő – ide-
genrendészeti politikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt követ-
kezményei főként ezen alapelvek érvényesülésének hiányosságaiból adódnak.
Az eljárásjog érvényesülése és érvényesítése tehát minden más eszközt és megoldá-
si módszert meg kell hogy előzzön. Annál is inkább így van ez, mivel ha az államigaz-
gatási eljárásban törvényileg kimondott alapelvek nem érvényesülnek, akkor nem ér-
vényesíthetőek azok a jogok és jogosultságok, valamint kötelezettségek, amelyek
ezekből az alapelvekből származnak.

A közigazgatási eljárásról jelenleg a többször módosított 1957. évi IV. törvény ren-
delkezik17, amely az államigazgatási eljárás általános szabályairól címet viseli, és a
törvény egységesen az államigazgatási eljárás fogalmat használja. Az alapelveket a 2.
§ fogalmazza meg:

2. § (1) Az államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttat-
ják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust.
(2) Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a köteles-
ségek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását.
(3)
(4) Az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésé-
vel látják el. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban
részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.
(5) Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a tör-
vény előtt teljes egyenlőséget élveznek és ügyeiket minden megkülönböztetés és

16 Az államigazgatási eljárás általános szabályairól az 1957. évi IV. törvény rendelkezik. Módosította, és egységes szövegét
megállapította az 1981. évi I. törvény. A közigazgatás és/vagy államigazgatás szóhasználati terminológiájának különbözősé-
geire itt nincs mód kitérni, de megjelöljük a jogszabályt és vonatkozási helyet, amely ezt a kérdést jogilag rendezi. Az 1992.
évi XXII. törvény 72. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében: Ahol jogszabály államigazgatási szervet említ, ott közigazga-
tási szervet kell érteni.
17 Szükséges itt egy lábjegyzet erejéig az 1957. évi államigazgatási eljárásról szóló jogszabályt felváltó a közigazgatási ható-
sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló kódexről szólnunk. A 2005 derekán hatályba lépő törvény célja
elsősorban az, hogy erősítse a közigazgatás szolgáltató jellegét és csökkentse az ügyfeleknek az eljárásból fakadó terheit.
Az új törvény a hivatalok feladatává teszi az ügyintézéshez szükséges szakhatósági igazolások beszerzését. Az ügyfelet érte-
síteni kell az ügyintézés menetéről, és egyetlen hivatal sem kérhet olyan adatot, amely szerepel a hatósági nyilvántartásban.
Az új jogszabály hangsúlyt fektet az ügyintézési határidők betartására, annak elmulasztása esetén pedig a szervezet vezető-
jével szemben fogalmaz meg szankciókat. Új intézményként jelenik meg a hatósági közvetítő, aki elsősorban nagyszámú ügy-
féllel rendelkező eljárás során tehet javaslatot a lebonyolításra. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a gyorsabb elintézés
érdekében a hatóság ne határozatot hozzon egy ügyben, hanem szerződést kössön az ügyféllel. A törvény megteremti továb-
bá az elektronikus ügyintézés és tájékoztatás széles körű elterjedésének lehetőségét is.
részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban
és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit
nem érhet hátrány.
(6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogor-
voslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni.
Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.
(7) Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.

A modern, demokratikus jogrendszeren nyugvó államban élő polgárok születé-
süktől egészen halálukig valamilyen szinten állandó kapcsolatban vannak az állam-
vagy közigazgatással. A közigazgatási eljárás alapelveinek, illetve az eljárási törvény-
ben foglaltaknak az ismerete így nemcsak a közigazgatásban dolgozók számára fon-
tos, hanem mindenki számára, aki kapcsolatba kerül a közigazgatással egy-egy konk-
rét ügy kapcsán.

Az államigazgatási eljárás alapelveinek tételes felsorolására a törvény 1981-es
módosításakor került sor. Az alapelvek megfogalmazása és törvénybe iktatása meg-
könnyíti a jogalkalmazók munkáját, mivel jogértelmezés során, bizonytalanság esetén
az alapelvekre támaszkodhatnak. Fontos még megemlítenünk, hogy az alapelv kizá-
rólag a tételes jog értelmezésén keresztül érvényesülhet, tehát kizárólag az alapelvre
alapozottan nem hozható döntés.

A következő, két csoportba sorolható, alapelveket nevezi meg közvetlenül a törvény.18
Az első csoportba jogrendszerünk általános alapelvei közül az államigazgatási eljá-
rásban érvényesülő alapelvek tartoznak. Ezek az alapelvek a következők:
• Törvényesség elve
• Demokratizmus elve
• Humanizmus elve
• Törvény előtti egyenlőség elve
• Anyanyelv szabad használatának elve

Az elvek másik csoportját az államigazgatási eljárásban érvényesülő speciális
alapelvek alkotják. Ezek egy része más eljárási jogokra (polgári, büntető) is jellemző,
míg más részük kifejezetten csak az államigazgatási eljárási jog alapelvéül szolgál.
Más eljárási jogokban is érvényesülő alapelveknek tekintjük a következőket:
• Jogok érvényesülése, a kötelességek teljesítése és az állampolgári fegyelem
előmozdításának az elve
• Jogorvoslat joga
• Nyilatkozattétel joga
• Eljáró szerv tájékoztatási kötelezettsége

Kifejezetten csak az államigazgatási eljárásra jellemző alapelvek a következők:
• A lakosság bevonása a közigazgatási eljárásokba

18 A csoportosítást Kalas Tibor felosztását tükrözi. Megjelent KALAS Tibor: A közigazgatási eljárásjog elvi, történeti alapjai és
jogintézményei, in. Magyar közigazgatási jog általános rész, szerk.: FICZERE Lajos, Osiris, 1998, 347. o.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 49
50 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

• A hatóság, az ügyfelek és az eljárásban részt vevő más személyek együttmű-
ködésének elve
• Az ügyfelek jóhiszemű közreműködésének az elve
• Az eljárás gyorsaságának és egyszerűségének az elve

Az alapelvek jelentésének és tartalmának átgondolása során észrevehető, hogy
egy részük tulajdonképpen egymásból is levezethető. A törvény teljes szövegének
elemzése során viszont azt lehet észrevenni, hogy a fenti alapelveken kívül egyéb
alapelvek is megfogalmazásra kerülnek:
• Objektív igazságosság elve
• Kötetlen bizonyítás elve
• Hivatalból való eljárás, vagy officialitás elve
• Eredményesség elve
• Hatáskörelvonás tilalmának és a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének elve
• A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének elve

Jelen vizsgálatunkban nem cél ezeknek az alapelveknek a tartalmi kifejtése, itt csak
újra hangsúlyozzuk, hogy az alapelvek egy része egymásból levezethető, illetve vissza-
vezethető az Alkotmányban is megfogalmazott alapelvekre. A demokratizmus elvét ki-
fejtve például láthatóvá válik, hogy ebből az alkotmányos alapelvből levezethető a tör-
vény előtti egyenlőség elve, ami a közigazgatási eljárás során a felek egyenjogúságá-
ban valósul meg. Az egyenjogúság elvéből levezethető a nyilatkozattételhez, a jogorvos-
lathoz való jog, az anyanyelv szabad használatához való jog és az eljáró közigazgatási
szerv kitaníttatási kötelezettsége is, amit a törvény az eljáró szerv tájékoztatási kötele-
zettségeként fogalmaz meg. A törvény előtti egyenlőség elvének gyakorlati megvalósu-
lása végső soron nem más, mint ennek a négy alapelvnek a megvalósulása.

A témánk szempontjából fontosabb alapelveket részletezve a nyilatkozattétel jogát ér-
demes először kiemelni, mert a közigazgatási eljárás során ez a jog az ügyfelet akkor is
megilleti, ha az ügyben nincs ellenérdekű fél. Ebből következik az, hogy e jog az ügyfél
szempontjából jogosultság, a közigazgatási szerv részéről viszont kötelezettség annyiban,
hogy a döntés előtt biztosítania kell az ügyfél számára a nyilatkozattétel lehetőségét.

A kitanítattási kötelezettség azt jelenti, hogy az eljáró szerv köteles az ügyfelet a
szükséges információkkal ellátni, különösen a jogok és kötelességek tekintetében. Ez
a tájékoztatás nemcsak az eljárásjogi kérdésekre vonatkozik, hanem az adott ügyre
vonatkozó anyagi jog körébe tartozó kérdésekre is. Ez végső soron a felek egyenjo-
gúságát szolgálja azzal, hogy megteremti az egyenlő felkészültség lehetőségét. A tá-
jékoztatás tényét célszerű írásban rögzíteni, melynek során nemcsak a meglétét, ha-
nem annak tartalmát is rögzíti a hivatali dolgozó.19

Idegenrendészeti eljárás során is megteremthető lenne az a lehetőség, hogy ami-
kor az ügyfél először találkozik a hatósággal, az ő részére nyitott ügyirat egy olyan fel-
19 Például a gyámhivatali eljárás keretében tartott meghallgatáson készült jegyzőkönyvben a hivatali dolgozó minden esetben
rögzíti a tájékoztatás tényét. Ilyenkor általánosságban felsorolják a jogokat és kötelezettségeket, illetve a határozathozatal so-
rán a hivatkozott jogszabályokat.
jegyzéssel kezdődne, amelyben a hivatali dolgozó minden esetben rögzíti a tájékoz-
tatás tényét, a jogokat és a kötelezettségeket, illetve a vonatkozó jogszabályokat.

Az ügyfelek jóhiszemű közreműködésének elve az objektív határozathozatal biz-
tosítéka. A jóhiszeműség itt az eljárási cselekmény alatt tanúsított magatartás szem-
pontjából bír jelentőséggel. A jóhiszemű eljárásvitel elvének követelménye és garan-
ciarendszere még nem épült ki teljesen a közigazgatási eljárásjogban. A törvény je-
lenleg egyetlen módon biztosítja ezen elv érvényesülését, amikor is pénzbüntetéssel
sújtja a hazugságot elkövető ügyfelet vagy annak képviselőjét.

Az eljárás gyorsaságának elvét a törvény az által biztosítja, hogy az eljárási cse-
lekményekre határidőt állapít meg. A határidők betartását az elmulasztásuk esetére
kilátásba helyezett jogkövetkezmények biztosítják.

Az egyszerűség elve két okból is jelentőséggel bír. Egyrészről a közigazgatási
ügyfélként elsősorban közvetlenül megjelenő állampolgár eligazodását segíti, ameny-
nyiben az eljárás rendje a laikus számára is érthető és átlátható. Másrészről viszont az
eljárásvitel egyszerűsége biztosítja a gyorsaság elvének érvényesülését.

Az officialitás elve egyrészről azt jelenti, hogy a közigazgatás elébemegy a meg-
oldandó problémának, és hivatalból teszi meg a szükséges intézkedéseket, másrész-
ről viszont a közigazgatási szerv eljárása során saját hatáskörében hivatalból végez
közigazgatási cselekvéseket.

Összefoglalva megjegyezhető, hogy a közigazgatási eljárás alapelveinek ismerete
nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a közigazgatásban dolgozók megfeleljenek a mind job-
ban előtérbe kerülő szolgáltatásorientáltságból eredő követelményeknek. E követelmé-
nyek pedig magukban foglalják az ügyfelek tájékoztatását, különösen a jogaik tekinte-
tében való felvilágosítást.20 Ezért is reményt keltő az új, a közigazgatási hatósági eljá-
rás és szolgáltatás általános szabályairól szóló kódex 2005. évi hatálybalépése.

Az alkotmányos panaszjog

Az államigazgatási eljárásban ezen alapelvek érvényesülési kívánalma tehát nyilvánva-
ló. E kívánalom azonban nem teljesül maradéktalanul, s többek között ennek kifejezésé-
re és kifejeződésére született meg az Alkotmány 64. §-ában megfogalmazott panaszjog.
A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal
együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

Természetesen kiemelhetnénk itt az Alkotmányban megtalálható többi alapve-
tő jogosultságot is (a jogbiztonság követelményét, a tisztességes eljárást, a diszk-
rimináció tilalmának elvét vagy éppen a jogorvoslathoz való jogot), de témánk

20 Természetesen az ügyfelek kötelezettségeinek tekintetében is fennáll mindez, viszont vizsgálati tapasztalataink azt mutatják,
hogy elsősorban a jogok tájékoztatása területén találkozunk hiányosságokkal e téren.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 51
52 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

szempontjából a panaszjog az, amelyet mindenképpen érintenünk kell. Az állam-
polgári jogok országgyűlési biztosa a következőt fűzi egyik 1999. évi jelentésében
e joghoz:

Az Alkotmány 64. §-a által biztosított panaszjog nem kizárólag a panasz benyúj-
tásához való jogot jelenti. A panaszjogból az eljáró közigazgatási szervre kötelezett-
ségek hárulnak. Az Alkotmányban biztosított panaszjog tényleges érvényesüléséhez
elengedhetetlenül fontos, hogy az érintett szerv az eljárására vonatkozó jogszabályi
előírásokat betartsa, az előírt határidőkön belül kivizsgálja a beadványt.21
Az 1993. évi LIX. törvény Magyarországon is létrehozta a skandináv országokból
származó ombudsman intézményét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai
igen széles hatáskört kaptak a közigazgatással szemben az állampolgárok törvényes
érdekeinek védelmére. Így például bárki fordulhat az országgyűlési biztoshoz, ha
megítélése szerint valamely hatóság, például:
• a közigazgatási feladatot ellátó szerv;
• a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv;
• fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálat;
• a nyomozó hatóságok stb.
eljárása22, ennek során hozott határozata, vagy intézkedéseinek elmulasztása kö-
vetkeztében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvet-
len veszélye áll fenn.

Az ombudsman megállapításai, amelyek a hatályos közigazgatási eljárás során az al-
kotmányos jogok sérülését jelentik, irányadóak lehetnek témánk szempontjából. Így példá-
ul a közigazgatási szervvel összefüggésben különösen ilyen sérelemnek tekinthető:
• az indokolatlanul lassú ügyintézés;
• a hátrányos megkülönböztetés;
• a nem megfelelő vagy téves tájékoztatás;
• a méltánytalan személyes bánásmód;
• a tájékoztatás indokolatlan megtagadása;
• a jogszabályt sértő határozat;
• az egyéb mulasztás.

Ezek után rátérünk azokra a konkrét javaslatokra, amelyek vizsgálatunk elemzé-
se során feltárultak. E javaslatok többsége a közigazgatási szerv eljárási alapelveinek
érvényesülésével kapcsolatos.

Általános irányelvek

Az államigazgatási eljárás alapelveinek érvényesülése mellett a következő általános
irányelvek fogalmazhatóak meg az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban, de
azokon mindenképpen túlmutatva.

21 Forrás: http://www.obh.hu/allam/1999/3_9egyeb.htm
22 Itt kifejezetten a tárgyunkat érintő kérdésekre szorítkozhatunk csak.
Világossá, áttekinthetővé és az érintettek számára hozzáférhetővé kell ten-
ni az idegenrendészeti jogszabályoknak az ügyfelekre, így kifejezetten a határon túli
magyarokra is, vonatkozó és őket kifejezetten érintő részét.

Az idegenrendészetnél semlegességéből és officialitásának elvéből fakadóan az
ügyfelekkel szembeni megkülönböztetett bánásmód nem várható el. Az azonban el-
várható, és joggal vethető fel – akár az Alkotmányban nevesített határon túli magyar-
ságért vállalt felelősség alapján –, hogy az állam és az állam nevében cselekvő, a vég-
rehajtó hatalmat képviselő kormányzat olyan direktívákat dolgozzon ki, és ugyanakkor
felelősen őrködjön betartásuk felett, amelyek a magyar anyanyelv és a magyar kul-
túra védelmét ezen a területen érvényre juttatják. Ez a fajta, az összmagyar kul-
túrkört tekintetbe vevő magatartás azért is fontos, mivel a moldvai csángó népcso-
port elszigeteltségből adódó problémakör a tágabb kedvezményesítés perspektíváit
ösztönzi. Tágabbat annál, mintha kizárólag a valamikori magyar állampolgárok leszár-
mazottai lennének e kedvezményesítés alanyai.

Érdemes megfigyelni, hogy az ismertetett eljárások közül két esetben: a jövede-
lemszerzés és a munkavállalás esetében, ilyen célú tartózkodási vízum kiadása a kö-
vetkező feltételhez kötött: A tartózkodási vízum kiállítása iránti kérelem akkor teljesít-
hető, ha a jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasá-
gi haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel. Ezt mondja ki
a törvény a jövedelemszerzési célú magyarországi tartózkodási engedély megszerzé-
si feltételeként is: A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti ké-
relem akkor teljesíthető, ha a jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság
számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvi-
sel. Ez azt jelenti, hogy a törvény ismeri, előnyben részesíti, sőt megköveteli bizonyos
esetekben a Magyar Köztársaság számára a tudományos, illetőleg kulturális értékek
érvényesülését.23 Véleményünk szerint ez a jelentős kedvezményesítés kimondha-
tó és érvényesítendő szempont lehet olyan területeken is – pl. magyar anyanyel-
ven beszélő külföldiek, vagyis a határon túli magyarok beutazásának és tartózkodásá-
nak szabályozása esetében –, amelyeken nem jár érzékelhető, a gazdaság teljesí-
tőképességén mérhető haszonnal. Eszmei értéke viszont annál nagyobb, mert erő-
sítheti a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást és összetartozást, valamint
az Alkotmányban nevesített felelősségérzet egyfajta kifejeződése lehet. A magyar
nemzetiséghez, a magyar kultúrához tartozásnak a különféle kedvezményekkel neve-
sített beutazási formák, valamint a tartózkodás, letelepedés engedélyezésének meg-
könnyített formái felelhetnek meg. A törvényalkotó és a végrehajtó hatalom ez irányú
törekvései különösen érezhetőek a vízummentességi megállapodások, a beutazások
megkönnyítését célzó kétoldalú nemzetközi egyezmények megkötésében. Az állam-
polgársági törvény is lehetővé teszi a magát magyar nemzetiségűnek valló számára a
kedvezményes honosítást. Tehát mind a beutazás, mind az állampolgárság megszer-
zése bizonyos mértékben megkönnyített a határon túli magyarok számára. E könnyí-
tések azonban még nem teljeskörűek. Például a személyi igazolványnyal történő ha-
tárátlépés, vagy az állampolgársági törvény egyéves határidejének eltörlése is kitűz-
23 Érdemes itt felfigyelni arra, hogy ez az értékorientáció miért éppen a jövedelemszerzéssel, és a gazdasági növekedéssel függ
elsősorban össze.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 53
54 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

hető cél a kormányzat számára. Ahol viszont tulajdonképpen nem történt jelentős
kedvezményesítés, az a tartózkodás engedélyezési eljárása.

Az európai integráció felgyorsuló folyamata, a 21. század gazdasági, politikai, kul-
turális változásai azt mutatják, hogy a szabályozni kívánt idegenrendészeti terület egy
meglehetősen dinamikus folyamat. Ebből viszont hatalmas igények nőnek ki a jog
mint társadalmi életviszonyokat szabályozó rendszer részére. Naprakész, az igények-
hez alkalmazkodó, a konfrontációt levezető, a problémákat ésszerűen kezelő, de még-
sem korlátozó, az ember alapvető jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését elő-
segítő jogrendszerre van szükség. Ez nem jelent mást, mint egy ténylegesítő joghar-
monizációt, amely feltételezi a különböző érdekek és igények meglétét, de közös ér-
tékrend (pl. az ember alapvető szabadságjogai) szerint összehangolja azokat. Adott a
kormányzat, a kormányzat célkitűzéseit végrehajtó közigazgatási szerv, és az érintet-
tek – ez három oldal. Ezekhez mintegy belülről (országérdek, nemzetérdek) és felül-
ről (egyetemes emberi jogok, integrációs elkötelezettség) kapcsolódnak olyan moz-
gásterek és irányvonalak, amelyek koordinálják e három oldal egymáshoz való viszo-
nyát. A tényleges jogharmonizáció mindezt emberközpontúan igyekszik végezni,
anélkül, hogy bármilyen statikus helyzetbe, állapotba beleragadna, mert akkor ezen
oldalak és irányvonalak dinamizmusa elveszti életerejét, kiüresedik, és mindezek ala-
nya, az ember számára egy idegen struktúrává merevedik.

Ezen általános irányelvek közül végül, de nem utolsósorban azt a jogosultságot
emeljük ki, amely témánk szempontjából az egyik legfontosabb. Ez a szabad helyvál-
toztatás jogosultsága, vagyis konkretizálva jelen esetünkre, ez a határon túli magya-
rok joga a szülőföld elhagyására. Ez egy kiemelt jog, viszont ha a másik oldaláról néz-
zük e kérdést, e jog ma mint kényszer érvényesül az egzisztencia megteremtése ér-
dekében. Vagyis ki kell mondanunk, hogy e jog alapja egy nálánál erősebb jog: jog a
szülőföldön való boldogulás megteremtésére. Annál is inkább így van ez, mert a
tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben ez a jog, ez a lehetőség – ha ezt a fajta
életcélt, életkeretet egyáltalán korlátozhatjuk az eszmei jog kategóriájába –, vagyis a
szülőföldön való megmaradás nem teljesedhet ki, akkor, és csak akkor, következik be
a szülőföldtől való eltávolodás, először ideiglenes jelleggel, azután akár egy életre is
meghatározóan, véglegesen.

Az államigazgatás természetéből eredő változtatások szükségessége

A korábbiakban megállapíthattuk, hogy a közigazgatás általános elvárásai: a gyors,
ügyfélbarát, áttekinthető szabályozás. A kérdőíves vizsgálat kimutatta, hogy az állam-
igazgatás egyik fontos részét képező magyar konzulátus idegenrendészeti jellegű
munkáját operatív hozzáállás, gyors és gördülékeny ügyintézés, többnyire akadály-
mentes problémamegoldás és segítőkészség jellemzi. Természetesen ezek adódhat-
nak abból a jellegéből e munkának, hogy a külföldi főleg első lépésben, a beutazás,
tartózkodás, bevándorlás első szakaszában találkozik e szervezetrendszerrel, és a
ténylegesítés nagyobb feladata a belföldön működő hivatalokra hárul. Ennek ellené-
re e jelenség figyelemre méltó, és fel kell vetnünk a javaslatot, hogy komoly tapaszta-
latcsere lehetősége rejlik e két terület: az országhatárainkon túl működő konzuli és a
belföldi idegenrendészeti hatóságok között. Érdemesnek mutatkozik tehát a
szakmai, a közigazgatási eljárás alapjait érintő kérdések kezelésének összeve-
tése e két területen. E kérdések főbb tárgya lehet például:
• a munkamódszer;
• a hozzáállás;
• a tájékoztatás megoldása stb.

Az e szempontok szerint történő, olyan állami szervek közötti tapasztalatcse-
re, amelyek bevándorlással foglalkoznak, mindenképp tanulsággal szolgálhat. És
érdemes azon is elgondolkozni, hogy e kölcsönös tájékozódás, információáramlás, a
munkafolyamatok megszervezésének kérdése, bizonyos szempontok szerinti egysé-
gesítése vagy azok hatékonyságának emelése minden idegenrendészetben érintett
hatóságra vonatkoztatható. Természetesen vannak objektív korlátok, de olyan minta
belső szerkezetének tanulmányozása, amelyről a megkérdezettek összességében po-
zitívan nyilatkoztak, mindenképp hasznos lehet.

A belföldön eljáró hatóságnál szerzett tapasztalatok összegzése után érdemes to-
vábbá odafigyelni e tapasztalatok sokszínűségére. De ezen is túlmenően, elgondolkoz-
tató lehet az a nagyon vegyes megítélése az idegenrendészeti hatóságoknak, amely az
érzelmi felindulástól, a felháborodáson keresztül a beletörődésig, vagy a helyzeten való
felülemelkedésig terjed. A különös ebben az, hogy a Belügyminisztérium Bevándorlási
Hivatalánál szerzett tapasztalatok merőben ellentmondottak egymásnak. Ennek min-
denképpen lehetnek olyan okai, amelyekre érdemes lehet odafigyelni. Egy példát eme-
lünk itt ki, azt a visszajelzést, hogy elsősorban nem a hivatalt magát érte kritika, hanem
az egyes hivatalnokok és ügyintézők személyes hozzáállását, segítőkészségét. Tehát
ezek a kérdések a hivatal belső állományának problematikáját vetik fel, és kezelését
sürgetik. Az emberi oldal kerül itt előtérbe az ügyfelekkel foglalkozó ügyintézők részéről.
Tisztában vagyunk a túlterhelés kérdésével és azzal is, hogy ez egy érzékeny terület,
amelynek rengeteg összetevője, sokszor szubjektív összetevője van. Mindössze annyit
hangsúlyozhatunk itt, hogy a felmérés egy problémát tükrözött, amely megoldásra vár,
és ez az ügyintézők ügyfelekhez való hozzáállásának kérdése.

Ez a kérdéskör továbbvezet az intézményfejlesztés problémájához. Összefügg
mindez a tényleges jogharmonizáció alapelvével, tehát azzal az igénnyel, hogy ma a 21.
században a közigazgatás dinamikusan változó jellege és többszereplős mivolta meg-
követeli az alkalmazkodás tökéletesítését. Máskülönben az igazgatás végrehajtásának,
a döntések meghozatalának intézményi feltételei az ügyfelek egyre nagyobb körét fog-
ják sújtani. A következő pontban foglalkozunk e terület néhány részletkérdésével.

A szabályozás természetéből eredő változtatások szükségessége

Az uniós integráció mellett való elköteleződés olyan következményekkel jár, hogy al-
kalmazkodni kell ahhoz a kerethez, amelyet az biztosít a jogi szabályozás számára.
Pontosabban ez azt jelenti, hogy eljárásjogi értelemben e szabályok és e szabályozás

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 55
56 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

kötött. Tehát meg van határozva az, hogy egy vízumigénylő lapon milyen konkrét kér-
désekre kell a kérelmezőnek válaszolnia. A szabályozás ilyen természete tehát csak
anyagi jogi téren, kedvezmények megadásával, bővítésével egyensúlyozható ki.

Emellett azonban kiemelkedő fontosságú a szabályozásnak az a kívánalma, hogy
legyen átlátható, könnyen áttekinthető, emberközpontú, valamint célközpontú. A
pontos, lehetőleg egyszerű megfogalmazás az, aminek itt kiemelkedő jelentősége
lehet gyakorlati téren. Ezek az elvek is tulajdonképpen mind a közigazgatási eljárás
alapelveiből származtathatók.

Az intézményfejlesztés szabályozásban konkretizálható másik iránya az informá-
cióáramlás és áramoltatás gördülékenységében fogalmazható meg. A már emlí-
tett dinamizmus miatt folyamatosan változnak a rendszabályok, ezt a változást azon-
ban a hivatalos szervek egymás közötti kommunikációja és e szervek ügyfelek felé
történő kommunikációja csak hiányosan követi. Az érintettek hivatalból történő tájé-
koztatása akadozik, ha egyáltalán működik, de nem egy esetben az állami-társadalmi
apparátus különböző szervei és intézményei között, vagy akár az egyes ügyintézők
között sem működik elfogadhatóan. Az információáramlás fontossága miatt a későb-
biekben erre még kitérünk.

Az eljárás finomításai

Mivel eljárásjogi tekintetben a mozgástér meglehetősen korlátozott, és a pozitív diszk-
rimináció elve az eljárásjogban nem megengedhető, szükség van az ügyintézés ke-
retének minél pontosabb kijelölésére.

Fontos továbbá a racionalizált ügyintézés. Ez alatt azt értjük, hogy az állam-
igazgatásnak törekednie kell a hatékonyság megőrzése mellett az átláthatóságra.
Olyan dokumentumok lefordíttatásának megvizsgálása, amelyek az adott ügy
szempontjából nem relevánsak, vagy amelyek párhuzamosan szolgáltatnak adatokat.
Ezek egyrészt többletmunkát jelentenek a hivatalos közigazgatási szerv részéről is,
ugyanakkor költség- és ráfordítási többletet jelentenek az ügyfelek részére (pl. útlevél
hivatalos lefordítása abban az esetben, ha csupán iratellenőrzésre van szükség). Meg
kell vizsgálni mellőzésük lehetőségét. Az ügyintézés ésszerűsítésén belül meg kell
vizsgálni továbbá, hogy mennyiben lehetne központosítani a szükséges igazolá-
sok beszerzésének helyét, aminek az lehet az értelme, hogy az ügy elintézésére
elegendő legyen kevesebb alkalom. Aztán olyan gyakorlati jellegű javaslatok sorolha-
tóak fel itt, hogy meg lehetne teremteni külön információs szolgáltatást, külön
sorszámhúzóablak-nyitást, információs táblát.24 E körbe sorolhatóak még a meg-
élhetés és a lakhatás bizonyítására szükséges összegek mértéke, a megélhetési mi-

24 2004. április 21-től a BM BÁH – kísérleti jelleggel – bevezette az online (internetes) időpont-foglalási rendszert, amellyel tartóz-
kodási engedély, valamint meghívólevél ügyekben konkrét ügyfélfogadási időpontra jelentkezhet be az ügyfél
(http://www.bmbah.hu/reserve.php). Amellett, hogy ez a modern kor elvárásainak megfelelő tájékoztatás, meg kell jegyeznünk,
hogy kizárólag ügyfélfogadási időpont előjegyzésre szolgál. És bár a honlapon igen hasznos információk találhatók az idegen-
rendészeti, állampolgársági, menekültügyi eljárásokra vonatkozóan, mindez nem helyettesítheti a hagyományos tájékoztatást.
nimumok rögzítése. Mert például többször előáll az a helyzet, hogy a magyarorszá-
gi megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket igazolandó, a határon túli magyar di-
ák minden évben bankszámlát nyit, amit pár nap múlva megszüntet, mert a bank-
számla fenntartása számára igen költséges. A bankszámlakivonat a megélhetést nem
bizonyítja egy teljes évre, tehát megkérdőjelezhető az, hogy valóban hasznos-e ilyen
formában a megélhetés igazolását kérni. A hivatalos fordítások monopóliuma az Or-
szágos Fordító és Fordításhitelesítő Irodáé. Természetes az, hogy kell egy egységes
szempont, ami a külföldiekkel való foglalkozás során megjelenik. De meg kell vizsgál-
ni annak a lehetőségét, hogy a más irodák, hivatalos szakfordítók által készített fordí-
tások mennyiben felelhetnek meg annak a szempontnak, amelyet az idegenrendészet
e területen érvényesíteni kíván. Például a beadott szakfordításokat maga a hivatal köz-
vetíthetné ki az OFFI-hoz, amennyiben bizonytalanságai támadnak.

Itt említjük meg azt a gyakorlatot, hogy az idegenrendészeti hatóság egy időszak-
ban kiszállt a Márton Áron Szakkollégiumba, amely a határon túlról érkező magyar
anyanyelvű hallgatók elsődleges szálláshelye, és kifejezetten elősegítette a diákok
ügyintézését. Ez viszont ma nem működik. Érdemes elgondolkozni a lehetőség újra
megteremtésén, és előteremteni hozzá az anyagi, emberi feltételeket.

Hivatalos részről az eljárás főszereplője a közigazgatási szerv nevében és hatáskör-
ében eljáró ügyintéző. A vele szemben érvényesítendő mérce igen magas, amit az
államigazgatás nehezen képes teljesíteni, hiányosságok mindig is voltak. Az eljárás leg-
érzékenyebb pontja az ügyintéző személyzet, amely ha kellőképpen rugalmas a szok-
ványostól eltérő egyedi esetek emberséges elbírálásában, akkor az ügyfelek megelége-
dettségét, ha viszont nem, akkor ennek ellenkezőjét teremti. A felmérés elemzéséből
legfőképpen a személyi hozzáállás megváltoztatásának az igénye, a sok tapasztalattal
rendelkező, fogékony, úgymond problémaérzékeny ügyintéző kívánalma merült fel.

Az információszerzés gördülékennyé tétele

A kérdőívre adott válaszok elemzése során rávilágítottunk a tájékoztatás hiányossága-
ira, mint fő kritikus pontra. Nagyon sok félreértés és probléma megelőzhető lenne, ha
gördülékennyé lehetne tenni az információáramlást.

Többféle igény merül fel a megfelelő tájékoztatás körében. Írásbeli szórólap,
kifüggessztett tájékoztató plakát, külön információs ablak segíthetné az eligazodást
és az eligazítást, amelyet össze lehetne kötni bizonyos formanyomtatványok beszerzé-
si lehetőségével. Továbbá követelmény lehet, hogy a tájékoztatást egységbe foglaltan,
pontosan és gyorsan, ugyanakkor szakirányosan és mindenre kiterjedően lehessen
igényelni beutazók, munkavállalók, diákok, letelepedési szándékkal érkezők, állam-
polgárságot igénylők részére. A szándékolatlanul téves információszolgáltatás felszá-
molása is ebbe a körbe tartozó követelmény.

A BM BÁH által üzemeltetett honlap – www.bmbah.hu – bizonyos részeiben al-
kalmas e feladat ellátására, de például vonatkozó jogszabályok keresésekor nem ki-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 57
58 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

elégítő a rendszer. Továbbá érdemes lenne kiegészíteni egy ügyfélközpontú, felvilágo-
sító jellegű szolgáltatással, amely sok további problémának elejét vehetné azok szá-
mára, akik rendelkeznek internetes kapcsolattal. Kérdések megválaszolása, pana-
szok indoklása, elbírálása, esetleg az ügyfeleknek véleményezést megadó lehetőség
megteremtése, amelyek egy ilyen szolgáltatás fő részeit képezhetik.

A megfelelő tájékoztatás körébe is tartozik az ügyintézés módjának áttekinthe-
tősége, a működési mechanizmus körülményességének csökkentése. Szakirányos
ügyfélfogadással mérsékelhető lenne az ügyfelek várakozása és várakoztatása

A megfelelő indoklás problémaköre emelhető ki továbbá. Az ügyfelek kielégítő
magyarázatokat kell hogy kapjanak beadványaik elutasítására, át nem vételére, illetve
a hiánypótlások körére, formájára.

Egyéb államigazgatási eljárás körébe eső változtatások igénye

Olyan javaslat, amely a fenti kategóriákba nem fér bele, mégis az államigazgatás kö-
rébe tartozhat: érdemes volna felülvizsgálni az eljárás költségvonzatait. Ezek az el-
járás egységesítésével, a jobb, teljesebb körű tájékoztatással mindenképp mérsékel-
hetőek lennének. E költségek természetesen nem az eljárási illetékre vonatkoznak,
hanem azokra a többletkiadásokra (utazgatás, munkanapokon való sorban állás, for-
dítások, vizsgálatok költsége stb.), amelyek felmerülnek a jelen szabályozás alatt.

Fontos lenne továbbá különböző uniós államok idegenrendészeti tevékenységé-
nek vizsgálata, és az adaptálható elemek átvétele. E mintáknak a tanulmányozása
több haszonnal is járna, mert a hatékonyság növekedése mellett az uniós szabályo-
zás érvényesülését is elősegítheti. Példaként itt azt a külföldi tapasztalatot hozzuk,
amelyet egy határon túli magyar élt meg brüsszeli tanulmányi ösztöndíja kapcsán. A
bejelentkezést követően, ami történhet telefonon is, beosztották egy időpontra, majd
az általa megadott címre postán elküldték a leadandó nyomtatványokat, valamint tá-
jékoztatót arról, hogy milyen egyéb dokumentumokat kell bemutatnia. A hatósággal
való tényleges találkozás ideje így a minimálisra csökkenthető.

Az egymással konkuráló jogviszonyok tisztázása. Például a feketemunka-vál-
lalást segíti elő az a szabályozás, hogy a tanulói és a munkavállalói jogviszony ütkö-
zik olyan tekintetben, hogy a tanulmányi célú tartózkodási engedély nem biztosít lehe-
tőséget jövedelemkiegészítő diákmunka vállalására. Továbbá a letelepedési engedély
megszerzésének feltétele a megélhetési forrás, ami a diák státuszban lévőnek mun-
kavállalás révén nem megoldható.

Kedvezményesítés lehetőségeinek megvizsgálása a tartózkodási engedély
és a letelepedési engedély esetében. Tartózkodási engedély megadásánál nincs
kedvezményesítés. Egységes elbírálás alá esik külföldiként minden nem magyar állam-
polgár. Letelepedési engedély kapcsán pedig a törvény feltételesen mondja ki a leg-
alább 3 éven át, megszakítás nélküli jogszerű és életvitelszerű Magyarországon való
tartózkodást. Tehát mérlegelési jogot biztosít a hatóság számára akkor is, ha a felme-
nő magyar állampolgár volt/vagy családegyesítés céljából történne a letelepedés.

A kormányzat idegenrendészeti eljáráson túlmutató tevékenységi
lehetőségei

Vizsgálatunk során több olyan kérdés merült fel, amelyik az idegenrendészeti eljárá-
son túlmenően, sőt magán a közigazgatási eljáráson is túl, fogalmazott meg igényt a
nem szándékolt következmények enyhítésére, esetleg jövőbeli elkerülésére.

Ezeknek két fő érvényesülési iránya lehet. Egyrészt belföldi, az ország területén
belül végrehajtható tevékenység, aminek kisebbségpolitikai vetületei is lehetnek,
másrészt a szülőföldön ható tevékenység. Több ága lehet mindkettőnek. Ha az első
csoportot vesszük, az alábbi állami feladatok tartozhatnak oda.
• Az általános és középfokú oktatásban lehetővé tenni a határon túli magyar
kultúra alaposabb megismerését. A magyar állampolgárok tájékozatlansága e
területen szembetűnő.
• A Kárpát-medence sokszínűségének és ugyanakkor természeti egységének
a szem előtt tartása. Ennek környezetvédelmi szempontoktól kezdve a közleke-
déspolitikán át egészen a civil szervezetek kapcsolattartásáig rengeteg vetülete
van25, ami erősíthetné a magyarság nemzethatárok feletti összetartozását.
• A munkapolitikának is vannak ilyen irányú vetületei. Ott például, ahol az olcsó
munkaerő és a kényszerűség miatt a határon túli magyarok olyan fajta munkát
végeznek minimálbérért, amit a magyar állampolgár kevésbé vállal el. Szüksé-
ges kidolgozni olyan koncepciókat, melyek ezt a helyzetet kezelni tudják. An-
nak tisztázásával kell kezdeni, hogy habár az olcsó munkaerőhöz magyar gaz-
dasági érdek is fűződik, a munkavállalók kvótáját többszörösére emelve, a ha-
táron túli magyar munkavállaló nem feltétlenül kerül olyan kényszerhelyzetbe,
hogy eladja magát.
• Az európai integráció előrehaladásával, és az országhatárok lebontásával a
nemzet újraegyesítése bizonyos értelemben megtörténhet. Viszont ez azt jelen-
ti, hogy a még nem csatlakozott államok magyarjai számára (Kárpátalja, Délvi-
dék) jelentős erőforrások szabadulnak fel, és csoportosíthatók át ezekre a
területekre, ahol így a kisebbségpolitika hatékonyságát növelni lehet.

A szülőföldön való magyar kormányzati tevékenység a másik állam szuvere-
nitása miatt korlátozott. De mégis vannak olyan lehetőségek, amelyek előmozdíthat-
ják a szülőföldön való megmaradást és boldogulást.
• Erősíteni lehet a külföldi magyar szervezetek szerepét a magyarországi tar-
tózkodásról való tájékoztatásban.
• Mivel a Magyarországon való tanulás és letelepedés céljai között elsősorban a
szélesebb lehetőségeket emelte ki majd minden válaszadó, ebből egyenesen
következik a szülőföldön való magas szintű szakmai képzés megteremté-

25 Lásd például az Alpok–Adria Munkaközösség sokirányú tevékenységét.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 59
60 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

sének követelménye. Ebben a magyar állam nagy szellemi, és anyagi segít-
séget nyújthat.
• Az elhelyezkedés tekintetében olyan gazdasági programok indíthatóak be,
amelyek a vállalkozásokat erősíthetik, az uniós pályázást taníthatják stb.
• A magyar kormány a civil szervezetek és az érdekképviseleti szervek felé olyan
tájékoztatási fórumokat építhet ki, amelyek az aktuális uniós jogszabályoktól
kezdődően széles körben lehetővé teszik olyan régiók fejlesztését, ahol a ma-
gyarság lélekszáma jelentős.
• Politikai területen segítséget lehet nyújtani az önrendelkezési jog demok-
ratikus keretek közötti gyakorlásához.26

26 A különböző európai autonómiák adaptálható megoldásai tartoznak ide egyrészről, másrészről pedig azok a diplomáciai esz-
közök, amelyek ennek útját egyengetik.
Előretekintő összegzés

Mindannyian tisztában vagyunk a határon túli magyarok kiszolgáltatott helyzetével.
Sokan kényszerülnek közülük főleg megélhetési okokból szülőföldjük ideiglenes,
vagy végleges elhagyására most is, a demokratikus rendszerváltást követő másfél év-
tized után. A kiszolgáltatottság különösen szembetűnő akkor, ha szülőföldjük huza-
mosabb elhagyása okán kapcsolatba kerülnek az idegenrendészeti hatóságokkal,
ahol nincs lehetőségük arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányban kinyilvánított
felelősségérzését megtapasztalják.

Tanulmányunkat a Magyar Köztársaság Alkotmányának idézésével kezdtük. 6. §
(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért,
és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

Amennyiben a határon túli magyarság anyaországbeli tapasztalatai alapján nem
érzékeli ezt a felelősséget, megkérdezhetjük, hol érvényesül mégis? A kérdés költői,
viszont jelentősége nem elhanyagolható. A rendszerváltás utáni kormányok kisebb-
ségpolitikái sorra nem váltották be a hozzájuk fűzött (?) határon túli reményeket. Az ef-
fektivitás mindig elmaradt. Minek tudható ez be?

Véleményünk szerint nem utolsósorban annak, hogy az Alkotmány idézett megfogal-
mazása nem egészen szerencsés. Nem szerencsés azért, mert nem egyértelmű, általá-
nosságban mond ki valamit, amire a négyévenként változó aktuális kormányzat válasza
mindig más és más a maga belpolitikai érdekeinek megfelelően. És bár mindegyik kor-
mányzat meg tudja indokolni kisebbségpolitikáját, s azon belül a határon túli magyarokat
érintő politikáját, de a tény továbbra is tény marad. Aki munkavállalás, tanulmányok céljá-
ból ideiglenesen úgy dönt, hogy Magyarországon alapozza meg életét, vagy netán letele-
pedés céljából keresi meg az illetékes hatóságokat, ugyanazzal a nem sokban változott
hozzáállással találkozik tartózkodási és más jellegű engedélyeiért való sorban állása köz-
ben, anélkül, hogy az őérte érzett magyar állami felelősségből valamit is tapasztalna.

Az Alkotmány megfogalmazásából eredő homályosságok nem oszlatják el a ké-
telyt. Ha a kisebbségpolitika célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, azt
semmiképpen nem szerencsés negatív eszközökkel ösztönözni. Vagyis az elvég-
zett vizsgálatunk alapján a többség véleményével kifejezte, hogy ő mint határon túli ma-
gyar, mint külföldi, mint idegen érkezik Magyarországra. Főleg abban az esetben esik ez
rosszul neki, amikor nem célja itt maradni, amikor csak szellemileg, anyagilag szeretne
gyarapodni, hogy otthoni életének alapjait megteremthesse. Anyagi jogi kedvezmények
legfeljebb potenciálisan érintik, ahol érintik, de konkrét anyagi jogi kedvezményeket
nem kaphat alanyi jogon, nincs megkönnyített eljárás számára. S ebben az esetben
kénytelen elviselni a közigazgatási eljárás jobb-rosszabb hatékonyságát.

Munkánkkal arra próbálunk rávilágítani, hogy a magyar kormányzat számára a
legkevesebb anyagi ráfordítással egy olyan helyzet lenne kialakítható – az idegenren-

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 61
62 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

dészet egyes eljárásainak ésszerűsítésével –, amely kiindulópontja lehet a határon tú-
li magyarok iránt érzett felelősség realizálásának.

Természetesen felmerülnek súlyos kérdések: ha a szülőföldön való boldogulás a
cél, ez hogyan ösztönözhető? Mert ha a letelepedés viszonylag könnyű, akkor az el-
szívás is könnyű. Ez persze nem jelentheti azt, hogy akadályozni kell a letelepe-
dést, mert aki igazán elhatározta magát erre az életét gyökeresen érintő fordulatra, ar-
ra az államigazgatásban elé tornyosuló akadályok nincsenek visszariasztó hatással. S
mint már hangsúlyoztuk, nem is ez a fajta negatív megoldás lehet a kulcs. Annál
inkább az oktatásra, szakképzésre fektetett hangsúly, a gazdasági megerősö-
dés alapjainak kiépítése és kiszélesítése, az önálló talpra állás lehetőségének
a megteremtése.

Nyilvánvalóan van egy költségvetési korlát is, amely a hatékony kisebbségpolitika
mozgásterét alakíthatja, és ezen belül lehet különböző preferenciákat érvényesíteni. Min-
denekelőtt azonban széles körű problémafeltárást kell végezni több területen. Jelen ta-
nulmány ennek a kiindulópontjául szolgálhat, de a továbbiakban olyan esettanulmányok
készítendőek, amelyek részleteiben mérnek fel különböző problémaköröket. Így pl.:
• az idegenrendészetben érintett hatóságok hozzáállásának felmérése;
• a munkavállalás területének feldolgozása;
• oktatás lehetőségeinek feltérképezése;
• gazdasági irányú fejlesztés lehetőségei27 stb.

Az orvosolhatóságnak ebből kell kiindulnia munkatervek, átfogó cselekvési prog-
ramok készítésével. A munka nagyságából kifolyólag ez elsősorban kormányzati fel-
adat. Jelen tanulmányunk ehhez kíván kapaszkodókat nyújtani első megközelítésben.
A feldolgozott joganyag további részletes elemzést kíván, amely kitérhet a kedvezmé-
nyek formáira, tartalmára, a kiszélesítés módozataira.

Álljon itt végezetül gyakorlati javaslataink összegző felsorolása, a kiemelt tenniva-
lókra összpontosítva:

1. A közigazgatási eljárás általános alapelveinek érvényesülése
a) Általános alapelvek
b) Speciális alapelvek
c) Törvényből eredő egyéb alapelvek
2. Az alkotmányos panaszjog
3. Általános irányelvek:
a) világos, áttekinthető, jól hozzáférhető idegenrendészeti jogszabályok;
b) a magyar anyanyelv és a magyar kultúra védelmének érvényre juttatása
e területen;
c) jelentős kedvezményesítés;
d) jogharmonizáció ténylegesítése;
e) a szülőföldön való boldogulás elősegítése;

27 Itt utalunk az EÖKiK által e téren végzett elemzésekre. Elérhetőek a honlapon.
4. Az államigazgatás természetéből adódó változtatások szükségessége:
a) bevándorlással foglalkozó állami szervek közötti tapasztalatcsere;
b) ügyintézők ügyfelekhez való hozzáállása;
c) intézményfejlesztés.
5. A szabályozás természetéből adódó változtatások szükségessége:
a) az anyagi jogi terület;
b) átlátható;
c) emberközpontú;
d) célközpontú;
e) pontos, egyszerű megfogalmazás;
f) az információáramlás és áramoltatás gördülékenysége.
6. Az eljárási finomításai:
a) az ügyintézés keretének minél pontosabb kijelölésére;
b) racionalizált ügyintézés;
c) az idegenrendészeti hatóság kiszállása nagyobb egységekhez;
d) ügyintéző személyzetet érintő kérdések.
7. Az információszerzés gördülékennyé tétele:
a) megfelelő tájékoztatás;
b) honlap kibővítésének lehetőségei;
c) ügyintézés vonatkozó módjai;
d) megfelelő indoklás.
8. Egyéb államigazgatási eljárás körébe eső változtatások igénye:
a) az eljárás költségvonzatai;
b) más ország közigazgatásának adaptálható elemei;
c) konkuráló jogviszonyok tisztázása;
d) a kedvezményesítés lehetőségeinek megvizsgálása a tartózkodási en-
gedély és a letelepedési engedély esetében.
9. A kormányzat idegenrendészeti eljáráson túlmutató tevékenységi lehe-
tőségei:
a) az ország területén belül végrehajtható tevékenység;
b) a szülőföldön való magyar kormányzati tevékenység.

Határozott véleményünk, hogy amennyiben ezek elindulhatnak a megvalósulás,
a további pontosítás és a kidolgozás útján, realizálható lesz a határainkon túl élő ma-
gyarságért érzett alkotmányos felelősség. Így kis lépésekben, a gyakorlati hasznossá-
got szem előtt tartva, és a mindenkori kormányzat egyetértésével a – felmérésünk
alapján nyilvánvalóvá vált – nem szándékolt következmények bizonyos mértékben or-
vosolhatóak lehetnek.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 63
Mellékletek

1. sz. melléklet – Fontosabb jogszabályok

• 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról – (ún. ide-
genrendészeti törvény)
• 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
• 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról
• 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról
• 125/1993. (IX. 22.) korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi
LV. törvény végrehajtásáról

• 25/2001. (XI. 21.) BM-rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról
• 170/2001. (IX. 26.) korm. rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról
• 35/2001. (XII. 22.) BM–KüM együttes rendelet a külföldiek beutazásával és tar-
tózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról
• 23/2001. (XII. 27.) KüM-rendelet a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapu-
ló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, ma-
gyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról
• 162/1999. (XI. 19.) korm. rendelet, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Ál-
lampolgársági Hivatalának létrehozásáról

• Románia – vízummentességi megállapodás 2003. 10. 23. és Horvátország – 2000.
06. 29.
• Ukrajna és Szerbia és Montenegró államokkal kötött vízummegállapodás
2003. 11. 01.
• A 96/1999. sz. korm. rendelet, amely Szlovákiával kötött Egyezményt hirdeti ki
az állampolgárok kölcsönös foglalkoztatása tárgyában
• 246/2001. sz. korm. rendelet, amely Romániával köttetett a szezonális munkaválla-
lásról
• 245/2001. sz. korm. rendelet, amely szintén Romániával köttetett és a szakmai
gyakornokok cseréjével kapcsolatos

2. sz. melléklet – Idegenrendészeti eljárások díja

A 35/2001. (XII. 22.) BM–KüM együttes rendelet melléklete szerint
I. Vízumdíj
1. Rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító vízum, illetőleg repülőté-
ri tranzitvízum iránti kérelemre 35 EUR
2. Rövid időtartamú beutazásra vagy átutazásra jogosító vízum, illetőleg repülőtéri
tranzitvízum iránti kérelemre, soron kívüli eljárásban vagy határátkelőhelyen45 EUR
3. Tartózkodási vízum iránti kérelemre
a) külföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye szerinti képviseleten 50 EUR
b) más külképviseleten 75 EUR
c) belföldi vízumkiadó hatóságnál 18 000 Ft
4. Tartózkodási vízum iránti kérelemre,
szezonális munkavállalás céljából 30 EUR
5. Vízum külön lapon történő kiadásának díja a vízumdíjon felül 25 EUR

II. Tartózkodási engedéllyel és a letelepedési engedéllyel összefüggő eljárási díj
1. A tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemre 5 000 Ft
2. EGT tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemre 1 500 Ft
3. A tartózkodási engedély okmány pótlása iránti kérelem 4 000 Ft
4. A tartózkodási engedély okmány cseréje iránti kérelem 3 000 Ft
5. A letelepedési engedély kiadására irányuló kérelem 8 000 Ft
6. A letelepedési engedély okmány pótlása iránti kérelem 4 000 Ft
7. A letelepedési engedély okmány cseréje iránti kérelem 3 000 Ft

III. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos díjak
1. A hontalan útlevél iránti kérelemre 4 000 Ft
2. A bevándorolt (letelepedett) külföldi útlevele iránti kérelemre 4 000 Ft
3. Az egyszeri utazásra jogosító utazási igazolvány kiállítása iránti kérelemre
a) külképviseleten 15 EUR
b) belföldi hatóságnál 2 000 Ft

IV. Egyéb eljárási díjak
1. Meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátása iránti kérelemre
a) egyéni utazáshoz 2 000 Ft
b) csoportos utazáshoz 4 000 Ft
2. Tartózkodási jogosultság átvezetése új útlevélbe
a) külképviseleten 25 EUR
b) belföldi hatóságnál 3 000 Ft
3. Fellebbezési kérelemre
b) belföldön 4 500 Ft

3. sz. melléklet – A kérdőív kérdései

1. Honnan érkezett Magyarországra?

2. Melyik oktatási intézményben tanul?

3. Miért döntött úgy, hogy Magyarországon tanul tovább? Okok felsorolása:

4. Okozott-e ez bármilyen nehézséget a közvetlen családi, baráti környezetben?
Miket?

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 65
66 A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi eszközök nem szándékolt következményei

5. Az elindulásban ki, ill. kik segítettek? Hogyan történtek az első lépések? Kivel
beszélt először, kit keresett meg?

6. Röviden jellemezze a magyar konzulátussal való találkozását:

7. Minősítse a magyar konzulátus segítőkészségét: 1–6 (1: nagyon rossz, 6: kivá-
ló) és néhány sorban indokolja a választ:

8. Első magyarországi élményei között miben jelentkeztek a legnagyobb nehéz-
ségek? Pár szóval jellemezze azokat a megjelölt területeken.

a. Lakhatási tapasztalatok (kollégiumi hely, albérletkeresés stb.)

b. Oktatási intézménybe való beiratkozás:

c. Kapcsolat az idegenrendészeti hatóságokkal (lásd később is a 9. pontban)

d. Emberekkel való találkozás pozitív, negatív tapasztalatai

e. Egyéb

9. Az ügyében eljáró hatóságnál szerzett tapasztalatok.

a. Az ügyintézéssel kapcsolatos információszerzés ütközött-e akadályok-
ba? Melyek voltak ezek?

b. A szükséges igazolások beszerzése járt-e nehézségekkel? (Idegenren-
dészet, ÁNTSZ, oktatási intézmény felé, fordítások stb.) Sorolja fel azo-
kat.

c. Az ügymenet során a határidők betartásával kapcsolatos észrevételei:

d. Tájékozódott-e az ügyét érintő jogszabályokról, azok módosulásáról?

e. Kapott-e a hatóságoktól segítő jellegű tájékoztatót (levél, szórólap, szóban)?

f. Tapasztalt-e bármilyen különbséget határon túli magyarok és más külföl-
diekkel való bánásmódban?

g. Egyéb észrevétel:

10. Ezek után minősítse az eljáró hatóságok segítőkészségét: 1–6 (1: nagyon
rossz, 6: kiváló) és néhány sorban indokolja a választ:

11. Hozzávetőlegesen mennyi időt töltött ügyeinek adminisztratív intézésével?
(Nettó órában, esetleg munkanapban adja meg.)
12. Hozzávetőlegesen mennyibe került, ill. kerül Önnek/Szüleinek – Ft-összeg-
ben – folyamatosan ez az eljárás? (Fordítási költségek, utazgatás, vizsgálatok
díja stb.) Jelölje meg a legnagyobb tételeket.

13. Jelölje meg, hogy Ön szerint melyek azok a legfontosabb körülmények, amelyek
mindenképpen változtatást igényelnének a magyar hatóságok, esetlegesen az
Ön által megismert jogszabályok részéről az ügyintézés megkönnyítéséhez.

14. Hogyan érzi Ön: a magyar állam közigazgatása miként viszonyul a határon tú-
li magyarokhoz? (Bevándorlási Hivatalban, Oktatási Minisztériumban, egyéb
– Ön által megjelölt – intézményben szerzett tapasztalatok.)

15. Ha távlati céljai között további magyarországi tartózkodás szerepel, vagy meg-
van Önben az itteni letelepedés vágya, jelölje meg ennek okait.

16. Ha vissza szeretne térni szülőföldjére, jelölje meg ennek okait.

17. Ha hazatérése bizonytalan, akkor jelölje meg ennek okait és azt, hogy milyen
körülmények között, vagy milyen körülmények megváltozásával térne vissza
szülőföldjére.

18. Egyéb, amit fontosnak tart közölni a vizsgált kérdésben.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 67