Dél-Szlovákia, Erdély és
a Vajdaság gazdasági átalakulása
Közeledô régiók
a Kárpát-medencében
Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság
gazdasági átalakulása
Králik Lóránd:
A partiumi magyarlakta területek gazdasági átalakulása . . . . . . . 103
Morvay Károly:
A külföldi tőkebefektetések és az ipari parkok Dél-Szlovákiában . . 303
Huszka Beáta:
Vajdasági magyarok részvétele a gazdasági
átalakulásban és a magyar–vajdasági gazdasági
kapcsolatok javításának lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373
Előszó
Törzsök Erika,
az EÖKIK elnöke
Réti Tamás
Bevezetés
10 Réti Tamás: Bevezetés
Szomszédság és regionalizmus
A közép-erdélyi régió
gazdasági átalakulása
20 Tibori Szabó Zoltán: A közép-erdélyi régió gazdasági átalakulása
I. A kutatás célja
Az esettanulmány célja az erdélyi magyarlakta területek gazdasági helyzetének bemu-
tatása és elemzése. A következő fejezetekben elsősorban Közép–Erdély, azaz
Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs és Szilágy megye helyzetét ismertetjük. Természete-
sen, ahhoz, hogy ezeknek a közigazgatási egységeknek a helyzetéről teljes képet mu-
tathassunk, az egyes alfejezetekben az ország és az említett megyéket magába fog-
laló fejlesztési régiók gazdasági fejlődéséről is tárgyalnunk
, kellett.
A kereskedelem, a mezőgazdaság, az ipar, a privatizáció és a beruházások terén
elért eredményeket, illetve eredménytelenségeket országos és régiószinten a II. feje-
zetben mutatjuk be. A III. fejezetben a közép-erdélyi megyéket magukba foglaló fej-
lesztési régiók általános adatait ismertettük, a IV. fejezetben pedig az egyes megyék
gazdasági helyzetét, fejlődési perspektíváit elemeztük.
A gazdasági fejlettség tekintetében a tanulmányozott térség heterogén. Míg
Kolozs megye Románia és ezen belül Erdély fejlettebb és gyorsabban átalakuló me-
gyéinek egyike, Beszterce-Naszód és Szilágy megye iparilag fejletlen, és hatalmas
munkanélküliséggel küzd. Ennek ellenére e két utóbbi megye között is adódnak kü-
lönbségek: míg Beszterce-Naszód komoly jövedelemhez jut az erdőgazdálkodásból,
Szilágy megye természeti vagy ásványi kincsekkel alig rendelkezik. Megint más Fehér
megye helyzete, ahol a bányászat és az elavult technológiákra épülő ipar felszámolá-
sa, illetve átalakítása egészen más kérdéseket vet fel. Külön tárgyaljuk ez utóbbi me-
gyében a verespataki aranybányaprojekt ügyét, amely 400 millió dollár értékű lenne, s
egyben az egész térség első számú beruházása. Környezeti, szociális és gazdasági
szempontból is rengeteg kérdést vet azonban fel, és számtalan feszültség forrása lett.
Érintőlegesen tárgyaltuk kutatásunk során Máramaros, Maros és Hunyad megye
helyzetét, főképpen a privatizáció, a tervezett ipari parkok elhelyezése, illetve az egyes
iparágak gondjainak bemutatásakor.
1. Általános helyzet
1. táblázat
Ssz Mutatók ME ÉV ROMÁNIA EURÓPAI UNIÓ
1. Lakosság (január elsején) ezer szem. 2002 21 680,9 376 455* (2000)
2. Terület km2 238 391,0 3 191 000,0
3. Népsűrűség Lk./km2 2002 90,9 118,01)
4. Lakosság dinamikája % 2000/1999 –0,1 2,6*1)
5. Lakosság kor szerinti szerkezete: % 2000 100,0 100,01)3)
– 0–14 év % 2000 18,5 17,4
– 15–64 év % 2000 68,3 67,0
– 65 év és fölött % 2000 13,2 15,6
6. GDP Mrd. EUR 2000 39,9 7974*1)
7. GDP/lakos EUR/lakos 2000 1779 21 238*1)
8. GDP/lakos % EU–átlaghoz visz. 1999 27,4 100,0
9. Beruházások % a GDP-ben 2000 18,5 19,73)
10. Lakosság foglalkozás szerinti
% 2000 100,0 100,01)
szerkezete:
– mezőgazdaság és erdészet % 2000 41,4 4,5
– ipar és építkezés % 2000 27,3 29,3
– szolgáltatások % 2000 31,3 66,2
11. Munkanélküliség2) % 2000 7,1 9,21)
12. Gyermekhalandóság rátája 2000 18,6 5,54)
13. Átlag élettartam:
– férfi Év 2000 67,0 74,6*3)
– nő Év 2000 74,2 80,9*3)
14. Lakosság iskolázottsági szintje
% össz. 2000 100,0 100,01)
25–59 év között:
– alacsony % össz. 2000 23,8 36,0
– közép % össz. 2000 64,6 43,0
– magas % össz. 2000 11,6 21,0
15. Inflációs ráta % 1999 45,8 2,0*
1) – 1999; 2) – ILO (Nemzetközi Munkaszervezet) metodológiája alapján; 3) – 1998; 4) – 1997;
* Az adatok ideiglenesek vagy becsültek
2. táblázat
Nyugati övezet Temesvár, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad
Északnyugati övezet Bihar, Kolozs és Maros
Középdéli övezet A legfejlettebb és legterjedelmesebb: Szeben, Brassó, Argeş, Dîmboviţa,
Prahova, Bukarest
Déli övezet Dolj és Olt
Keleti övezet Galaţi és Brăila
3. táblázat
Fejlesztési régió Megyék
Északkelet Bákó (Bacău), Botoşani, (Jász) Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui
Délkelet Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Tulcea, Vrancea
Dél Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Gyurgyevó (Giurgiu), Ialomiţa,
Prahova, Teleorman
Délnyugat Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt, Vâlcea
Nyugat Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Temesvár
Északnyugat Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy
Közép (központi) Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben
Bukarest Ilfov, Bukarest
4. táblázat
Fejlesztési régió Megye Hátrányos h. zóna Terület (nkm)
Nyugat Hunyad Vajdahunyad 285,2
Hunyad Brád 1318,4
Hunyad Zsil völgye 996,0
Északnyugat Bihar Vaskohsziklás-Diófás 83,5
Bihar Nagybáród- 386,8
Sonkolyos
Bihar Papfalva-Felsőderna 229,9
Szilágy Ipp 60,1
Szilágy Hídalmás-Szurdok 355,8
Szilágy Sarmaság 175,3
Máramaros Nagybánya 752,3
Máramaros Borsa Visó 867,2
Beszterce-Naszód Óradna 1225,8
Közép Hargita Balánbánya 1,8
Kovászna Barót 128,5
Szeben Kiskapus 257,9
Fehér Kudzsir (Cugir) 310,3
Fehér Nyugati-Kárpátok 1085,0
1. ábra
5. táblázat
6. táblázat
Megyék
Mutatók Régió Románia
Bihar Beszterce Kolozs Máramaros Szatmár Szilágy
100 négyzetkilométerre
mért közúti hálózatsűrűség 31,8 33,0 27,8 36,8 23,7 34,5 36,5 30,8
– 1999 (%)
A korszerűsített közutak aránya
a régió közúti hálózatához 23,8 23,6 23,4 21,6 34,0 19,8 21,6 24,6
viszonyítva – 1999 (%)
Ivóvízzel ellátott települések
69,1 66,3 38,6 88,8 80,0 68,3 64,4 54,9
aránya – 1999 (%)
Csatornahálózattal ellátott
települések aránya – 2000 23,5 22,1 17,5 36,3 32,9 10,0 16,9 21,7
végén (%)
7 A Fejlesztés és Előrejelzési Minisztérumának adatai: A 2002–2005-ös romániai Országos Fejlesztési Terv. 2001.
A Központi Fejlesztési Régió Románia központi részében található, és hat má-
sik fejlesztési régióval határos. Hat megyét foglal magába: Brassó, Fehér, Hargita,
Kovászna, Maros és Szeben. A régió 50 városra és 334 községre oszlik, összterülete
34 099,7 négyzetkilométer, Románia összterületének 14,3 százaléka.
2. ábra
2642 ezer lakos élt 2000-ben a Központi Régió területén, Románia összlakossá-
gának 11,8 százaléka. A népsűrűségi átlag 77,5 lakos/km2 volt, ugyancsak 2000-ben.
Brassó megyében a népsűrűségi átlag 117,2 lakos négyzetkilométerenként, Hargita
megyében pedig 51,4.
A lakosság nagy része urbanizált övezetekben (60,3 százalék a régió összlakos-
ságából) él.
2002-ben a régiónak 2,523 millió lakosa volt, ebből 755 455 magyarnak, 760 863
magyar anyanyelvűnek vallotta magát.8
Fontos szerepet játszik az ország számára a régió vasúti hálózata. Vasúti közle-
kedési csomópontjain (Brassó, Nagyszeben, Tövis) keresztül teremtődik meg az ösz-
szeköttetés Közép- és Nyugat-Európával.
7. táblázat
8. táblázat
Megyék
Mutatók Régió Románia
Fehér Brassó Kovászna Hargita Maros Szeben
100 négyzetkilométerre
mért közúti hálózat sűrűsége 26,3 32,0 25,1 22,4 21,9 27,5 27,3 30,8
– 1999 (%)
A korszerűsített közutak aránya
a régió közúti hálózatához 24,8 20,3 31,2 26,4 30,7 22,0 22,2 24,6
viszonyítva – 1999 (%)
Ivóvízzel ellátott települések
52,9 65,8 53,8 43,6 60,3 56,7 29,0 54,9
aránya – 1999 (%)
Csatornahálózattal ellátott
települések aránya – 2000 25,5 14,5 26,9 30,0 24,1 36,1 19,4 21,7
végén (%)
9 Román Országos Statisztikai Intézet; Eurostat Yearbook 2001; Unity, solidarity, diversity for Europe, its people and its territory
2001, Raportul Dezvoltării Umane 2000, Enlargement of the EU, 2001. június.
10 A Fejlesztés és Előrejelzési Minisztérumának adatai: A 2002–2005-ös Országos Fejlesztési Terv. 2001.
A két régió infrastruktúrájának főbb jellemzőit összehasonlítva, következtethetünk,
hogy az Északnyugati Fejlesztési Régió közúti hálózatsűrűségének és az ivóvízzel ellátott te-
lepüléseinek aránya (31,8, illetve 69,1 százalék 1999-ben) nagyobb a Központi Fejlesztési
Régió arányainál (26,3, illetve 52,9 százalék ugyanabban az évben). Ugyanakkor a közpon-
ti régióban nagyobb a korszerűsített utak és a csatornahálózattal ellátott települések aránya
(24,8 illetve 25,5 százalék az Északnyugati 23,8, valamint 23,5 százalékhoz képest).
2003 júliusában írták alá a térség legnagyobb infrastrukturális beruházásának, a 425
km-es autópálya építésének keretszerződését. A külföldi beruházó az amerikai Bechtel cég-
óriás, az iraki újjáépítések fővállalkozója. Az autópályát jövő év tavaszán kezdik majd építe-
ni és 2009 végére fejeződnek be a munkálatok. Ez az ambiciózus terv az erdélyi régiók gaz-
dasági fellendülését és egyben infrastruktúra-szintjének jelentős javulását jelentené.
9. táblázat
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Nemzeti bruttó össztermék
– ezermilliárd lej, folyó
0,90 2,20 6,00 20,00 49,80 72,10 108,90 252,90 371,20 539,40 796,50
áron
– Mrd euró – 25,10 15,10 22,60 25,30 27,40 28,20 31,30 37,20 33,10 39,90
GDP növ. ráta
–5,60 –12,90 –8,80 1,50 3,90 7,10 3,90 –6,10 –4,80 –2,30 2,10
– % (előző évhez visz.)
GDP/lakos
– ezer lej, folyóáron 37,00 95,10 264,60 880,50 2 189,70 3 180,40 4 817,80 11 218,20 16 495,40 24 016,20 35 503,70
– ezer EURO 1,08 0,66 1,00 1,11 1,21 1,25 1,39 1,65 1,47 1,78
GDP/lakos növ. Ráta
–5,80 –12,80 –7,20 1,70 4,00 7,40 4,30 –5,80 –4,60 –2,10 1,70
– % (előző évhez visz.)
Magánszektor súlya
16,40 23,60 26,4 34,80 38,90 45,30 54,90 60,60 62,00 63,30 64,50
a GDP-ben – %
11 Az Országos Statisztikai Intézet adatai.
3. ábra
A GDP előző évhez viszonyított változását 1990 és 2002 között a fenti grafikon
szemlélteti.
A GDP 2002-ben 1 512 256,6 milliárd lejt, azaz 1 USD = 33 055 lejes átlagos ár-
folyamon 45,75 milliárd dollárt tett ki. Az adott évben az ipari termelés 7,2 százalék-
kal, az építőipar 6,9 százalékkal, a szolgáltatások volumene 5,3 százalékkal bővült.
Igaz, mindeközben az adóterhek átlagosan 6,4 százalékkal emelkedtek. Az egyensú-
lyi helyzet javulását szemlélteti az infláció fokozatos csökkenése, amely éves szinten
1999-ben 60, 2000-ben 40,7, 2001-ben 30,3, 2002-ben pedig 17,8 százalék volt. 2003
első hét hónapjában a drágulás 7 százalékos volt, az előző év júliusához képest pe-
dig 14,8 százalékot tett ki.
10. táblázat
Fejlesztési régió 1995 1996 1997 1998
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
Északnyugat 11,9 11,8 11,7 12,0
Közép 12,6 13,2 13,3 12,7
11. táblázat
1995 1996 1997 1998
Északnyugat 93,7 92,8 91,8 94,8
Közép 107,0 112,3 112,3 107,7
12. táblázat
Románia /
Románia EU 15
EU 15
Összesen 100,0 100,0 5,4
Mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók 41,4 4,5 29,8
Iparban és építkezésben dolgozók 27,3 29,3 8,4
Szolgáltatási ágakban dolgozók 31,3 66,2 2,5
4. ábra
12 Országos Statisztikai Intézet – Románia Statisztikai Évkönyve 2000; Eurostat Yearbook 2001; Unity, solidarity, diversity for
Europe, its people and its territory 2001.
13 Románia Fejlesztési és Előrejelzési Minisztériumának adatai.
5. ábra
6. ábra
13. táblázat
Mutatók Északnyugat Központ
A foglalkoztatott lakosság aránya a régió összlakosságához
45,0 45,0
viszonyítva 2000 végén (%)
Ezer személyre eső foglalkoztatottak száma 411,9 403,3
A mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozók
aránya a gazdaságban dolgozók összértékéhez viszonyítva 45,9 34,0
2000 végén (%)
Az iparban dolgozók aránya a gazdaságban dolgozók
22,2 30,7
összértékéhez viszonyítva 2000 végén (%)
Az építkezésekben dolgozók aránya a gazdaságban
3,4 3,6
dolgozók összértékéhez viszonyítva 2000 végén (%)
A szolgáltatásokban dolgozók aránya a gazdaságban
28,5 31,7
dolgozók összértékéhez viszonyítva 2000 végén (%)
a) Ipar és építkezés
A romániai ipar átszervezésének folyamata az új gazdasági helyzethez való alkal-
mazkodásból, az 1990 előtti egyensúlyzavar és az átmeneti időszakra jellemző káros
működés kiküszöböléséből áll. Ez a folyamat legfőképp a privatizációra alapoz, és
ezért különböző arányban érintette az egyes iparágakat, az ipari termelés hanyatlását
és az ipari munkaerő létszámát illetően.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években az ipar erős hanyatlásnak indult, nélkü-
lözhetetlen eleme maradt a romániai gazdaságnak a munkahely-létesítés és a gazda-
sági növekedés szempontjából.
Az ipari termelés a múlt évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. 1990
és 1992 között csökkent a termelési átlag, 1996-ig pedig nőtt (21,6 százalékkal volt
nagyobb az 1992-es szintjénél). 1997 és 1999 között újra csökkeni kezdett, majd
2000-ben 7,6 százalékkal nőtt az előző évi átlaghoz képest. A 2000-es átlag 10,6 szá-
zalékkal volt kisebb az 1995-ös átlagnál, és 20,4 százalékkal csökkent az 1996-os ér-
tékéhez viszonyítva17. Ez a hanyatlás számos vállalatnál a kapacitások alulkihasznált-
sága és a nagyszámú elbocsátások miatt történt.
Az ipari termelés 1996 és 2000 közötti mutatói a következők (1995 = 100)18:
14. táblázat
1996 1997 1998 1999 2000
Ipar összesen 106,3 98,6 85,0 83,1 89,4
– Bányaipar 101,3 94,9 80,7 75,3 79,7
– Feldolgozó ipar 107,9 100,6 86,6 85,6 93,0
– Villamos és hőenergia, gáz és víz 100,8 88,6 78,3 74,6 75,4
7. ábra
15. táblázat
Északnyugat Bihar – kohászat, bőr- és szőrmefeldolgozás, cipő- és ruhagyártás
Beszterce-Naszód – fakitermelés és fafeldolgozás, cellulóz-papír
Kolozs – fémkohászat, gépgyártás, fakitermelés és fafeldolgozás
Máramaros – kohászat és fakitermelés
Szatmár – gépgyártás, fakitermelés és fafeldolgozás, üveg-, porcelán- és
csempegyártás
Szilágy – gépgyártás, kohászat, vegyipar, építőanyag- és könnyűipar
Közép Fehér – gépgyártás, élelmiszeripar, bányászat és feldolgozó ipar, textil- és
vegyipar
Brassó – kohászat, gépgyártás, cellulóz-papír, vegyi-, textil-, fa- és könnyűipar
Kovászna – gépgyártás, élelmiszer-, fa- és textilipar
Hargita – gépgyártás, bányászat, fafeldolgozás, élelmiszer, textil és kötöttáru
Maros – energetika, gépgyártás, vegyipar, tüzelőanyagok, üveg-, porcelán- és
csempegyártás
Szeben – kohászat, gépgyártás, üveg-, porcelán- és csempegyártás, textilipar,
ruhagyártás, élelmiszeripar
19 Lásd II. 2. e) fejezetet (Kereskedelem)
20 A román Fejlesztési és Előrejelzési Minisztérium adatai alapján.
Ipari parkok
Az utóbbi években a romániai helyhatóságok egyre nagyobb érdeklődést mutat-
nak ipari parkok létesítésére. Jelenleg az ország területén 37 különböző stádiumban
lévő ilyen jellegű beruházás folyik.21
2002 márciusában útjára indították az Északnyugat Régió ipari parkjainak megva-
lósítását célzó PHARE–programot, amelynek összértéke 548 milliárd lej. Claudiu N.
Coşier, az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, szerint a régiót két
zónára osztották. Az első 14 várost foglal magába: Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszter-
ce, Naszód, Oláhszentgyörgy, Magyarlápos, Borsabánya, Felsővisó, Kapnikbánya,
Máramarossziget, Felsőbánya, Nagybánya és Avasfelsőfalu. A másodikba pedig 16 tar-
tozik: Tasnád, Nagykároly, Zilah, Szilágycseh, Zsibó, Szilágysomlyó, Aranyosgyéres,
Torda, Bánffyhunyad, Élesd, Belényes, Margitta, Szentjánoshegy, Vaskohsziklás, Érmihá-
lyfalva, Vaskoh. Ezeken a településeken az aktív életkorú lakosság körében a munkanél-
küliség rátája meghaladta az országos átlagot (10,5%-ot), a természeti erőtartalékok ki-
használatlanok, környezetvédelmi szempontból súlyos gondokkal küszködnek, de ren-
delkeznek szállítási infrastruktúrával. Ezért ezekben a helységekben az ipari átszervezés
fontos teendőnek bizonyult.
Az Északnyugati Régiónak szüksége van saját légitársaságra, saját országútépí-
tő és karbantartó társaságra, szakmunkásképző konzorciumokra (pl. fafeldolgozás)
stb. Az ügynökség igazgatója szerint többéves folyamatról volna szó, amely a regio-
nális fejlesztési politika elveinek a betartatását, megyei szinten az autonómia, a törvé-
21 A román kormány honlapján található adatok szerint 37 ipari és kereskedelmi park épül Románia területén, www.guv.ro
nyesség, az együttműködés és szolidaritás, megyék között pedig az együttműködés
és a társulás érvényesítését jelenti.22
Több régióbeli település is megpályázta az európai uniós PHARE-támogatást ipa-
ri park létesítésére. A kolozsvári, a zsibói23, a szatmárnémeti és a borsi beruházás ju-
tott előrehaladottabb szakaszba. Kolozsváron elkezdték a területrendezést, Borsnál
néhány hét múlva írják ki a versenytárgyalást a beruházás lebonyolítására, Zsibón el-
kezdődőtt az ipar park építése, Szatmárnémetiben pedig arra várnak, hogy a kivitele-
ző munkához lásson.
Az első erdélyi iparipark-terv Szatmárnémetiben született négy évvel ezelőtt, még mi-
előtt az ipari parkok törvénye szóba került volna. A hetven hektár területű, eddig Romá-
nia legnagyobb ipari parkjának alakulásáról a következőképpen nyilatkozott Ilyés Gyula,
a város alpolgármestere az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapnak24: „A legnagyobb gon-
dunk az volt, hogy erre alkalmas, megfelelő nagyságú és a helyi tanács tulajdonában le-
vő területet találjunk. Végül leltünk egy erre alkalmas földterületet, amely távolabb fekszik
ugyan a városközponttól, de alkalmas ilyen jellegű létesítmény megépítésére. Igaz, mivel
ez a környék nem közművesített, a városi víz-, gáz- és áramhálózatot mintegy öt kilomé-
terről kell ide vezetni. A főút mellett található, a város déli részén, a Kolozsvár felőli kijárat-
nál, a városba beolvadt korábbi Körtvélyes nevű falu házainak közelében.”
A szatmári helyi tanács által benyújtott pályázatra négymillió eurós PHARE-támo-
gatást kaptak, amelyet a román kormány további egymillió euróval egészített ki, a hely-
hatóság pedig hatszázezer euróval járult hozzá a beruházáshoz. Az 5,6 millió eurós
terv megvalósítására 2002 ősszel írta ki a román Fejlesztési és Előrejelzési Tárca a
nemzetközi versenytárgyalást, amelyet végül egy török cég nyert meg. A kivitelezési
határidő 630 nap, az ipari parkot 2004 októberében kell átadni.
A borsi ipari park hatástanulmánya nemrég készült el. A létesítményt 2,4 millió
euróval támogatja az EU a PHARE-forrásokból, 0,78 millió euróval a román kormány,
s további 320 ezer euróval járul hozzá a helyi önkormányzat. A Nagyvárad nyugati ha-
táránál elterülő község a térségben elsőként hoz létre ipari parkot, a helyhatóság jó
gazdálkodását is bizonyítva ezzel, hiszen kevés község engedhetné meg magának,
hogy több százezer euróval járuljon hozzá egy ipari park építéséhez.
A község 25 hektáros területet kíván beépíttetni, ebből csaknem 17 hektár hasz-
nosítható, s ez várhatóan mintegy 25 vállalkozást lesz képes befogadni. Az ipari park
a nemzetközi főút mentén, a Nagyvárad felé tartó út bal oldalán, a Bors és Biharszent-
jános falvak közötti füves területen jön létre.25
A Nyugati Fejlesztési Régió Erdélyhez tartozó részében is terveznek ipari parkot.
A közeljövőben Vajdahunyadon a Siderurgica vállalat közelében létesül ipari park. A
beruházás értékét egyelőre 454 milliárd lejre becsülik. A 19,3 hektáron elterülő léte-
sítményt a helyi önkormányzat és a vajdahunyadi Siderurgistul szakszervezet által lét-
rehozott Parc Industrial Kft. valósítja meg. Az ipari park területén befektetési érdekelt-
séggel bíró társaságok nagy része az építőiparban, az elektronikus felszerelések, fém-
szerkezetek, csövek, bútorok és festékek gyártásában érdekelt.26
22 Szabadság napilap, Kolozsvár, 2002. március 8., 1. oldal.
23 A kolozsvári és a zsibói ipari parkok helyzetének bemutatását lásd a III. fejezetben.
24 Erdélyi Riport, 2003. június 5., II. évf., 22. szám, 26–28. oldal.
25 Erdélyi Riport, 2003. június 5., II. évf., 22. szám, 26–28. oldal.
26 Krónika napilap, Kolozsvár, 2003. március 8.
b) Mezőgazdaság
16. táblázat
A kkv-k aránya % A kkv-alkalmazottak A kkv-k forgalma %
aránya %
Kkv összesen 100,0 100,0 100,0
Mezőgazdaságban 3,2 5,8 2,4
32 Erdélyi Riport, Nagyvárad, 19. szám, 2003. május 15., 24–25. old.
8. ábra
17. táblázat
Megyék
Mutatók Régió Beszterce- Románia
Bihar Kolozs Máramaros Szatmár Szilágy
Naszód
A mezőgazdaságban
működő kis- és
középvállalatok aránya 2,0 2,1 3,0 1,5 1,7 2,7 2,1 1,7
(ahol a 100% az összes,
régióban működő kkv)
18. táblázat
Megyék
Mutatók Régió Románia
Fehér Brassó Kovászna Hargita Maros Szeben
A mezőgazdaságban
működő kis- és
középvállalatok aránya 2,1 3,0 1,1 3,8 2,2 2,5 2,1 1,7
(100% = az összes,
régióban működő kkv)
c) Privatizáció
d) Külföldi beruházások
20. táblázat
Év Ker. társaságok száma A befektetett tőke értéke A befektetett tőke értéke45
Szám % millió lej % ezer USD %
1991–2002 90 711 100,0 132 662 053,5 100,0 9 117 848 100,0
1991 5 499 6,1 1 191 219,0 0,9 868 982 9,5
1992 11 830 13,0 584 695,5 0,4 544 874 6,0
1993 10 625 11,7 916 620,6 0,7 415 936 4,6
1994 11 092 12,2 2 348 863,6 1,8 909 979 10,0
1995 3 391 3,7 737 549,7 0,6 285 597 3,1
1996 3 619 4,0 2 293 578,0 1,7 586 978 6,4
1997 5 258 5,8 2 388 606,9 1,8 372 967 4,1
1998 8 842 9,7 7 360 449,2 5,5 731 236 6,0
1999 7 381 8,1 12 327 835,2 9,3 952 312 10,4
2000 8 554 9,4 18 194 126,8 13,7 817 062 9,0
2001 7 128 7,9 48 453 149,6 36,5 1 531 957 16,8
2002 7 492 8,3 35 865 359,3 27 1 099 966 12,1
21. táblázat
Ssz Ország Ker. társaságok száma A befektetett tőke értéke A befektetett tőke értéke
Szám % millió lej % ezer USD %
Össz 90 711 100,00 132 662 053,5 100,00 9 117 648,2 100,00
1. Hollandia 1 564 1,72 25 990 992 19,59 1 596 615,5 17,51
2. Németország 10 221 11,27 13 118 027,2 9,89 902 591,2 9,90
3. U.S.A. 3 510 3,87 6 327 147,2 4,77 693 955,9 7,61
4. Franciaország 2 824 3,11 9 729 392,2 7,33 666 981,3 7,32
5. Ausztria 2 527 2,79 12 189 214,0 9,19 566 848,8 6,22
6. Olaszország 12 436 13,71 5 513 056,9 4,16 557 209,0 6,11
7. Holland Antillák 7 <0,01 15 304 611,8 11,54 485 300,9 5,32
8. Ciprus 1 019 1,12 5 758 278,4 4,34 437 562,6 4,80
9. Törökország 8 211 9,05 3 254 586,7 2,45 407 433,5 4,47
10. Görögország 2 347 2,59 4 451 253,4 3,38 296 770,0 3,25
11. Nagy Britannia 1 478 1,63 3 086 249,7 2,33 276 263,8 3,03
12. Svájc 1 146 1,26 40 191 560,7 3,03 262 079,4 2,87
13. Dél-Korea 76 0,08 761 241,0 0,57 238 366,4 2,61
14. Magyarország 3 982 4,39 3 861 466,5 2,81 235 513,7 2,58
15. Luxemburg 194 0,21 1 677 082,6 1,41 164 093,4 1,80
16. Spanyolország 519 0,57 504 482 0,38 147 555,7 1,62
17. Virgin Szigetek 163 0,18 3 040 531,2 2,29 119 859,3 1,31
18. Portugália 74 0,08 3 821 597,0 2,88 116 673,4 1,28
19. Svédország 737 0,81 2 417 110,6 1,82 108 013,0 1,18
20. Állampolg. nélk. 21 0,02 6 881,4 <0,01 75 669,2 0,83
A fenti táblázatban csupán az első húsz országot tüntettük fel. Magyarországi tő-
kével 1991 és 2002 között 3982 vállalatot jegyeztek be, a közvetlen magyarországi tő-
kebefektetés pedig 235 513 700 dollár volt. Az országos cégnyilvántartás kimutatása
szerint Magyarország a 14. helyet foglalja el, míg 1999 augusztusában a 13. helyen
volt 96,4 millió dollár értékű befektetéskori tőkével.46
A 2003-as év első felében a befektetett külföldi tőke csupán 449,158 millió dollár volt, míg
2002 első félévében 605,699 millió dollárra rúgott. Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal be-
számolója szerint ez évben a legfontosabb külföldi beruházások törökországi befektetőktől
származnak, 1,68 millió dolláros össztőkével. Őket követik a ranglistán a görögországi (1 mil-
lió dollár össztőke), majd a németországi befektetők (424 340 ezer dollár össztőke).47
vékenységet folytat, egyéni vagy kisvállalkozás, a magyar tőkével működő vegyes vál-
lalkozások az ipari termelésben, az idegenforgalomban és a szolgáltatásokban is
megjelentek Romániában.56
2003. június végéig 240 millió dollárt fektettek be a magyar vállalkozások Romá-
niában. A kétoldalú kereskedelem volumene 1997-ben 470 millió dollár volt, s ez az
összeg mára két és félszeresére, 1,25 milliárdra nőtt. A kereskedelemmel, szállodaüz-
lettel és infrastrukturális beruházásokkal a magyar befektetések 2003 végéig 300 mil-
lió dollárra emelkedhetnek.57
Jelenleg (2003. június végén) a legtöbb magyar tőkével alapított vállalat a követ-
kező erdélyi megyékben működik:
• Bihar (820 cég, 14,82 millió dollár);
• Hargita (641 cég, 12,54 millió dollár);
• Kolozs (539 cég, 92,93 millió dollár);
• Maros (480 cég, 32,74 millió dollár).
Tőkeapport szempontjából az első helyen Kolozs megye áll (92,938 millió dollár),
utána következik Maros megye (32,748 millió USD), Bukarest (22,202 millió dollár),
Kovászna (15,210 millió dollár), Bihar (14,824 millió USD) és Hargita megyék (12,547
millió dollár). Kevés az Arad (2,948 millió USD) és a Szatmár megyékben (1,855 mil-
lió dollár) befektetett magyar tőke. Meghatározó a három legnagyobb magyar vállalat
jelenléte: Kolozs megyében a Mol, Bukarestben a Zalakerámia, amelyek nélkül mind-
két térség tőkeapport szempontjából a középmezőnyben lenne. Maros megyében
több a tőkeerősebb cég. 2003-ban a legfontosabb magyar vállalatok Romániában a
következők (zárójelben a tőkeapport, millió dollárban):
1. Mol Romania Petroleum Products Kft., Kolozsvár (87,034);
2. Gedeon Richter Romania Kft., Marosvásárhely (17,548)
3. Cesarom Rt., Bukarest (10,999);
4. Profi Rom Food Kft., Temesvár (9,229);
5. Dunapack Rambox Prodimpex Kft., Sepsiszentgyörgy (8,477);
6. Salina Invest Rt., Szováta (6,262);
7. Pipelife Romania Kft., Bukarest (5,617);
8. Zora Serv Com Kft., Marosvásárhely (3,652);
9. Hotel Târnava 2000 Rt., Székelyudvarhely (3,424);
10. Lotus Market Rt., Nagyvárad (2,663).58
22. táblázat
Más ágazat 30,40%
Ipar 24,00%
Kiskereskedelem 15,80%
Nagykereskedelem 29,80%
e) Kereskedelem
1. Belföldi kereskedelem
Románia legdinamikusabb gazdasági területe a kereskedelem. A kis- és kö-
zépvállalkozások (kkv) többsége ezen a téren tevékenykedik69:
23. táblázat
Az kkv-kban alkalmazott
Gazdasági terület Kkv-k összesen (%) A kkv-k cégforgalma (%)
személyek összesen (%)
Összes kkv 100,0 100,0 100,0
Ipar 12,9 33,4 20,2
Mezőgazdaság 3,2 5,8 2,4
Építkezések 3,8 10,2 5,9
Kereskedelem 64,0 34,5 60,1
Egyéb szolgáltatás* 16,1 16,1 11,4
* Szállodák és vendéglők, szállítás és raktározás, posta és távközlés; ingatlantranzakciók stb.
Az kkv-k fejlődése a 90-es évek második felében azt bizonyítja, hogy ezek a vál-
lalati szerkezetek fontos tényezőt jelentenek Románia gazdaságának további fellendü-
lésében. Új munkahelyek létesítése és a piacgazdaság kérelmeihez alkalmazkodni
képes termelés a kulcs a kereskedelem fejlődésében és a kis- és középvállalkozások
alkalmasaknak mutatkoznak ezen elemek létrehozására. A nagyüzemek által elbocsá-
tott alkalmazottak egy része „beépült” ezen újfajta vállalati szerkezetekbe, és ez a kü-
lönböző iparágak és kereskedelmi területek működésének serkentését jelentette.
A kkv-k fejlődése a versenyképesség és az export volumenének növekedéséhez,
a monopol szerepet betöltő nagyüzemek terepvesztéséhez és új gazdasági és társa-
dalmi alternatívák megjelenéséhez vezetett.
Nem kevésbé fontos megjegyezni, hogy a kis- és középvállalkozások fennmara-
dása és fejlődése a makrogazdasági stabilitás erősödésétől függ. Az átmeneti idő-
szak bonyolítja ezen vállalatok elterjedésének akadályait. Ezért a legtöbb kkv ahelyett,
hogy fejlődésének lehetőségeit aknázza ki, a „túlélés” súlyos gondjával küzd.
A kis- és középvállalatok főbb problémái a következők:
• a pénzügyi forrásokhoz való nehézkes hozzájutás (alacsony tőke, túl szigorú
feltételek a bankkölcsönök terén, túl magas kamatok);
• elavult technológiák, kevés lehetőség az innovációk véghezvitelére;
68 Erdélyi Riport, 2003. május 8., 18. szám, 24–25. oldal.
69 Az Országos Statisztikai Intézet adatai, 2000.
2. Külkereskedelem
Az 1991 és 2002 közötti külkereskedelmi tevékenység dinamikusan fejlődött a
többi gazdasági szektor alakulásához viszonyítva, főleg ami az exportok szintjének
fenntartását illeti.
A) Export
Az utóbbi két évben nőtt az export volumene az 1997–1998-as időszakhoz viszonyítva.
24. táblázat
B) Import
2002-ben történt meg először, hogy az export értéke meghaladta az importét. Az
import növekedése több tényezőnek köszönhető: ezek közül a legfontosabb a gazda-
sági növekedés által támasztott kereslet, ezenkívül az egyes importtermékek (főleg a
kőolaj, kőszén és földgáz) beszerzési árainak növekedése, valamint a 2000-ben és
2003-ban bekövetkezett szárazság, amelyek eredményeként 2001-ben és 2003-ban
több gabonaterméket kellett importálni.
Az import 31 százaléka gépkocsigyártó-ipari termékek, 22 százaléka könnyűipa-
ri, 13 százalék ásványi termék és 7 százalék fém és fémáru. 58 százaléka az import-
nak az Európai Unióból származik (Olaszország 21 százalék, Németország 15 száza-
lék és Franciaország 6 százalék), 7 százaléka pedig az Orosz Föderációból (főleg kő-
olaj és földgáz).73
C) Kereskedelmi mérleg
Románia kereskedelmi mérlege sokat javult 2000 végére, amikor a kereskedelmi
deficit 20 százalékkal csökkent 1996-hoz képest: 3,3 milliárd dollárról 2,6 milliárd dol-
lárra. Ez a változás főleg az össztermelés és a belföldi kereslet csökkenésének volt a
következménye.74
2001-ben a kereskedelmi mérleghiány 4,2 milliárd dollárra rúgott, 2002-ben 4 mil-
liárd dollárra. A 2002-es deficit a következő termékcsoportok negatív egyenlegének
köszönhető: gépkocsigyártó-ipari termékek (–2,5 milliárd dollár), vegyipari termékek
(–1,6 milliárd dollár), ásványi termékek (–1,1 milliárd dollár), mezőgazdasági és élelmi-
szer-ipari termékek (–0,7 milliárd dollár) stb. Pozitív egyenlegük van a könnyűipari ter-
mékeknek (1,0 milliárd dollár), fatermékeknek, bútoroknak (0,7 milliárd dollár), fémek-
nek és fémáruknak (0,5 milliárd dollár).
25. táblázat
– millió USD-ben –
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Export FOB 4 266 4 363 4 892 6 151 7 910 8 084 8 431 8 302 8 487 10 367 11 385 13 869
Import FOB 5 372 5 784 6 020 6 562 9 487 10 555 10 411 10 926 9 744 12 050 14 354 16 482
Egyenleg FOB/FOB –1 106 –1 421 –1 128 –411 –1 577 –2 471 –1 980 –2 624 –1 257 –1 683 –2 969 –2 613
72 Románia kormánya 2001–2002. évi tevékenységének összefoglalója, Bukarest, február 2003, www.guv.ro
73 Románia kormánya 2001–2002. évi tevékenységének összefoglalója, Bukarest, február 2003, www.guv.ro
74 MEDIAFAX, 2001. május 3. A kormány Cartea albă a comerţului (A kereskedelem fehér könyve) című kiadványának ismerte-
tése.
75 Az Országos Statisztikai Intézet adatai, 2001.
Magyar–román kereskedelem
f) Pénzügy, bankok
A Román Nemzeti Bank (Banca Naţională Română – BNR) 1997 és 2000 közöt-
ti szigorú pénzügyi politikájának köszönhetően 19 százalékkal csökkent a forgalom-
ba bocsátott pénzmennyiség, és 1,7 milliárd dollárral nőtt a valutatartalék. Ebben az
időszakban a BNR 3034 millió dollárnyi nettó értékben eszközölt devizavásárlásokat,
miközben a lakosság megtakarításai 34 százalékkal csökkentek az előző periódus-
hoz képest, a jogi személyek által lekötött bankbetétek összege pedig 23 százalékkal
lett kisebb. A megtakarítási ráta az 1996-os 17,4 százalékról 13,6 százalékra csökkent
2000-ben.
76 MTI-hír, 1998. október 9.
77 Szabadság napilap, Kolozsvár, 2002. április 11. A Magyarországi Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társa-
ság (ITDH) adatai.
78 Erdélyi Riport, 2003. április 10., 14. szám, 22–23. oldal.
79 Erdélyi Riport, 2003. június 12., 23. szám, 28–29. oldal.
80 Erdélyi Riport, 2003. április 10., 14. szám, 22–23. oldal.
A monetáris politika eredményeként 1997 és 2000 között az infláció átlagrátája
45,4 százalékos volt, míg 1990 és 1996 között 48,8 százalékos volt.81 2001-ben az inf-
lációs átlag 30,3 százalékra csökkent, 2002-ben pedig 17,8 százalékos volt. Az inflációs
ráta csökkenési tendenciáját az egyes hónapi átlagok is mutatják: 2000-ben a hónapi
inflációs átlag 2,9 százalék volt, 2001-ben 2,2 százalék, 2002-ben 1,4 százalék volt.
Romániában a bankok 1998-ban kerültek a magánosítások listájának élére. Az
akkori kormány privatizációs stratégiájában rámutatott, hogy a kereskedelmi társasá-
gok magánosítása mellett a bankok privatizációja is prioritás.82
Az első magánosított bank a Román Fejlesztési Bank (Banca Română pentru
Dezvoltare) volt, amely többségi tulajdonosa a francia Société Générale lett 1998-ban.
1999-ben magánosították a Román Postabankot (Banc Post), amely az amerikai
General Electric vásárolt meg, 2001–ben pedig a németországi Raiffeisen Bank átvet-
te a Román Mezőgazdasági Bankot (Banca Agricolă).
Románia egyik legsikeresebb magánbankja a Transilvania Bank (Banca
Transilvania), amely egy kolozsvári székhelyű regionális intézmény és amelynek 1998-
ban 32,299 milliárd lej nettó nyeresége volt83. 2000-ben ez az érték 282,866 milliárd
lejre nőtt, 2,06-szorosára az előző év értékéhez viszonyítva.84 2002-ben a nettó nyere-
ség 13,4 millió dollár volt. 2003 januárjában a bank vezetősége bejelentette az intéz-
mény új struktúráját, amely szerint a Transilvania csoport magába foglalja a SAR
Transilvania biztosítótársaságot, a BT Leasinget, a Transilvania Capital Investmentet,
amely a BT Securities név alatt fog működni és a BT Directet.85
A tervek szerint 2004 tavasszal zárul a Román Kereskedelmi Bank (Banca Comercială
Română – BCR) privatizációja is. Két pénzügyi befektető még 2003-ban tulajdonrészt vá-
sárolt a BCR–ben. Ezek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD), illetve a Világ-
bank befektetési leányvállalata, az International Finance Corporation (IFC).86
Az első integrált pénzügyi csoport Romániában az 1994 óta jelenlévő holland
ING, amely 2001-ben e név alá egyesítette összes tevékenységét (ING Bank, ING
Barings, ING Nederlanden és ING Employee Benefits).87
g) Hitelminősítések
26. táblázat
2000. 10. 24. 2001. 04. 26. 2001. 16. 11. 2002. 03. 06. 2002. 12. 17. óta
Fitch Ratings B– B B B BB–
Standard & Poor’s B– B– B B B+
Moody’s B3 B3 B3 B2 B1
90 RMDSZ VII. kongresszusa, Szatmárnémeti, 2003. február 2., 4. számú határozat a térségek fejlesztéséről.
91 RMDSZ VII. kongresszusa, Szatmárnémeti, 2003. február 2., 2. számú határozat a romániai magyarság népesedési helyze-
tének javításáról.
III. Az erdélyi régiók szerepe Románia
gazdaságában
Északnyugat-Románia a jelenlegi fejlesztési régiókra való felosztás szerint, hat megyét
foglal magába. Ezek: Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy.
A szóban forgó térség a nyolc romániai régió között a statisztikai adatok szerint
a középmezőnyben található. A területi kiterjedés (34 159 négyzetkilométer), a lakos-
ság lélekszáma (2,884 millió fő), illetve az egy főre eső külföldi befektetések értéke
(79,3 USD) szerint országos viszonylatban a negyedik, az egy főre jutó bruttó hazai
termék (GDP) szempontjából a hetedik (3563 dollár), míg a foglalkoztatottak számát
tekintve a harmadik.92 Bukarest–Ilfov régió után ebben a régióban a legkisebb a mun-
kanélküliség (a 2002-es év végén kb. 8 százalékos volt). A térség gazdasági és szo-
ciális szempontból nem tekinthető homogénnek: jelentős különbségek vannak a fej-
lettebb (Bihar és Kolozs), illetve az ország legelhanyagoltabb megyéi közé tartozó
Szilágy és Beszterce-Naszód között, ami a statisztikai kimutatásokból is kitűnik. A tér-
ségben nagy az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya.
A külföldi befektetések arányát illetően a Romániába érkező tőke 6,3 százaléka
összpontosul a régióban, mintegy 588 millió dollár értékben, míg a bejegyzett 8 652
cég szempontjából a térség az elsők közé tartozik. Az 1991–2002 között, illetve a
2003 júniusában bejegyzett külföldi tőkéjű kereskedelmi társaságok alakulást az
Északnyugati Fejlesztési Régióra nézve a következő táblázat szemlélteti93:
27. táblázat
ÉNY Régió Ker. társaságok száma A befektetett tőke értéke A befektetett tőke értéke Hierarchia
Szám % millió lej % ezer USD % * **
Ország (1991–2002) 90 711 100,0 132 662 053,5 100, 100,0
1991–2002 8 775 9,7 9 990 983,3 7,5 6,3 3 5
Ország (jún. 2003) 577 100,0 84 778,9 100, 100,0
június 2003 88 15,3 2 179,9 2,6 66,674 1,8 2 4
* a kereskedelmi társaságok száma szerint
** a befektetett tőke dollárban levő értéke szerint
Románia Központi Fejlesztési Régiója hat megyét foglal magába: Brassót, Fehért,
Hargitát, Kovásznát, Marost és Szebent. Ez a térség a nyolc romániai régió között a statisz-
tikai adatok szempontjából a középmezőnyben található, akárcsak az Északnyugati Fej-
lesztési Régió. A területi kiterjedés (34 100 négyzetkilométer), valamint a lakosság lélekszá-
ma (2,642 millió fő) szempontjából ötödik az országban. A romániai átlagnál jobb a helyzet
az egy főre eső befektetések (120,7 USD), illetve a bruttó hazai termék (GDP) szempontjá-
ból (4089 dollár). Ezzel szemben nagynak mondható a munkanélküliségi ráta, amely átlag-
ban 10 százalék körüli. A térségben nagy az iparban foglalkoztatottak aránya, a mezőgaz-
daságban vagy a kereskedelemben dolgozókhoz képest.94
92 Erdélyi Riport, 2003. április 24., 16. szám, 22–23. oldal.
93 Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal adatai, www.onrc.ro
94 Erdélyi Riport, 2003. május 8., 18. szám, 24–25. oldal.
28. táblázat
29. táblázat
Ország Tőke (USD)
Németország 4 206 184
Olaszország 3 318 894
Ausztria 1 697 172
Franciaország 1 381 303
Magyarország 704 805
U.S.A. 227 944
Belgium 142 989
Hollandia 88 027
Svájc 66 823
Luxemburg 63 262
Más országok 184 856
103 Erdélyi Riport, Nagyvárad, 2003. április 24., 16. szám, 22–23. oldal.
104 Beszterce-Naszód megye rövid (2003–2004) és középlejáratú (2004–2010) fejlesztési stratégiája.
A befektetők ország szerinti felosztása a kereskedelmi társaságok számának szem-
pontjából a következő volt 1991 és 2002 között105:
30. táblázat
Ország Keresk. társaságok száma
Németország 148
Olaszország 85
Ausztria 59
Magyarország 27
U.S.A. 24
Franciaország 23
Moldvai Közt. 17
Belgium 17
Törökország 14
Svájc 9
Más országok 75
Fehér megyében 1990 decembere és 2003 júniusa között 14 914 vállalatot je-
gyeztek be, ebből 10 861 volt magántőkéjű kereskedelmi társaság, 170 pedig vegyes
(magán és állami) tőkéjű vállalat. A bejegyzett kereskedelmi társaságok számának
szempontjából a megye az országban a 25. helyet foglalja el.
A közvetlen befektetések terén Fehér megye a következő értékeket érte el 1991
és 2002 között, illetve 2003 júniusában (csak a külföldi tőkéjű kereskedelmi társasá-
gok vannak feltüntetve)106:
31. táblázat
Kolozs megyében 2000 végén 47 önálló gazdálkodás (más néven: állami egyed-
árusság), 90 állami tőkéjű, 213 vegyes tőkéjű (állami és magán) és 35 534 magántő-
kéjű kereskedelmi társaság létezett. Ugyanakkor 12 121 magánvállalkozó (2736 csalá-
di szervezet és 9385 magánszemély) volt bejegyezve.
A közvetlen külföldi befektetések szempontjából Kolozs megye 2000-ben az or-
szágos 5. helyet foglalta el (152 816 ezer USD, 3,1 százaléka az országban befekte-
tett tőkének). 2002 december végére a bejegyzett kereskedelmi társaságok száma
105 Ibidem.
106 Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal adatai.
42 180-ra növekedett. Az egyéni vállalkozók száma 2003. január 23-án 10 127 volt, eb-
ből 2641 családi vállalkozás és 7486 magánvállalkozó.107
2003 február végén 42 484 bejegyzett kereskedelmi társaság létezett, ugyanak-
kor az egyéni vállalkozók száma 9833-ra csökkent (2585 családi vállalkozás és 7248
magánvállalkozó).108 Idén június 30-ig a bejegyzett vállalatok száma 44 673 volt, 536-
tal nagyobb, mint május végén.109
Összefoglalva: Kolozs megyében 1990. december és 2003. június között 44 673
vállalatot jegyeztek be, ebből 37 076 volt magántőkéjű kereskedelmi társaság és 261
vegyes (állami és magán) tőkével működő vállalat. A bejegyzett vállalkozások száma
szempontjából a megye az országos 3. helyet foglalta el.
Kolozs megyében 1995 és 2000 között a következőképpen változott az export és
import volumene110:
32. táblázat
Export és import
Év Export (Ezer USD) Import (Ezer USD)
közötti különbség
1995 156 561 211 556 –54 995
1996 156 514 206 033 –49 519
1997 172 149 239 815 –67 666
1998 176 959 310 499 –133 540
1999 173 782 259 342 –85 560
2000 239 995 304 620 –64 625
2002. november végén a Kolozs megyei vállalatok termékeinek több mint 24 szá-
zalékát exportálták. Az 1713,4 milliárd lej értékű 2002. novemberi termelésnek 24,3
százaléka (415,6 milliárd lej) exportra szánt áru volt.111 2003 első félévében 31,2 mil-
lió eurós export és 54,1 millió eurós árubehozatalt mértek.112
Szilágy megyében 1990 decembere és 2003 júniusa között 8342 vállalatot je-
gyeztek be, ebből 5846 volt magántőkéjű kereskedelmi társaság és 61 vegyes tőké-
jű vállalat. A bejegyzett kereskedelmi társaságok számának a szempontjából a megye
az országos 42. (utolsó) helyet foglalja el.113
A közvetlen befektetések terén Szilágy megye a következő értékeket érte el 1991
és 2002 között, illetve 2003 júniusában (csak a külföldi tőkéjű kereskedelmi társasá-
gok vannak feltüntetve)114:
34. táblázat
Megyék Ker. társaságok száma A befektetett tőke értéke A befektetett tőke értéke Hierarchia
Szám % Millió lej % Ezer USD % * **
Össz. (ország) 90 711 100,0 132 662 053,5 100,0 9 117 848 100,0
Beszterce 534 0,6 203 047,8 0,2 24 490 0,3 25 31
Fehér 757 0,8 821 131,9 0,6 82 756 0,9 19 17
Kolozs 3 749 4,1 2 912 894,4 2,2 209 210 2,3 3 8
Szilágy 286 0,3 157 898,9 0,1 12 763 0,1 32 39
Össz. (4 megye) 5 326 5,8 4 094 973,0 3,1 329 219 3,6
B) Beruházások
35. táblázat
Iparban: Euró
1999 2000 2001
Befektetések értéke 104 648 945,80 78 920 099,00 55 319 000,96
Ebből külföldi 6 597 768,33 4 656 375,33 3 448 042,05
115 Ibidem.
116 A Fejlesztési és Előrejelzési Minisztérium adatai.
Kolozs megyében a külföldi beruházók száma 2000 végén 3385 volt és a be-
fektetett tőke értéke 179 388,6 ezer USD volt. A legjelentősebb befektetők magyaror-
szági, luxemburgi, olasz, holland, osztrák és svéd vállalatok voltak.
2002. november végén a befektetett külföldi tőke értéke elérte a 191,2 millió USD-t,
a beruházók száma pedig 3865-re növekedett. Az első helyen a magyarországi cégek áll-
tak (92,3 millió dollár), második helyen a luxemburgi vállalatok (38,1 millió dollár), majd
az olaszországi cégek (13 millió dollár) és a holland vállalatok (6,4 millió dollár).118
2002. december végére a beruházók száma elérte a 3900-at, a befektetett tőke
összértéke pedig a 194,1 millió dollárt. A befektetett tőkeérték szempontjából Magyar-
ország megőrizte első helyét (94 millió dollár), a negyedik helyre Ausztria került (10,1
millió dollár), az ötödikre pedig a németországi beruházók (7,2 millió dollárral).119
2003. június végén 4073 külföldi beruházó volt bejegyezve Kolozs megyében, a
befektetett tőke összértéke pedig 189,6 millió dollár volt. A befektető országok toplis-
tája ekkor a következő volt:
1. Magyarország – 94,7 millió dollár
2. Luxemburg – 38,1 millió dollár
3. Olaszország – 14,8 millió dollár
4. Hollandia – 12,2 millió dollár
5. Ausztria – 10,2 millió dollár
6. Németország – 6,9 millió dollár
7. U.S.A. – 4,1 millió dollár
8. Franciaország – 3,8 millió dollár
9. Spanyolország – 3,5 millió dollár
10. Belgium – 2,5 millió dollár
11. Kanada – 2,0 millió dollár
12. Ciprus – 1,3 millió dollár.120
36. táblázat
Beruházási tervek 1996 1997 1998 1999 2000
Megyében összesen 47,063 143,001 137,231 205,011 255,490
községek 9,800 15,510 17,210 13,090 59,566
városok 0,500 1,151 1,381 0,833 1,995
municípiumok 24,003 86,457 63,340 120,278 124,089
megyei tanács 13,660 39,883 55,300 70,810 69,840
37. táblázat
Véghezvitt beruházási tervek 1996 1997 1998 1999 2000
Megyében összesen 44,039 88,070 131,356 181,523 224,453
Községek 9,680 15,190 16,870 12,710 56,730
Városok 0,480 1,151 1,380 0,829 1,995
Municípiumok 20,879 39,709 57,806 100,884 107,778
Megyei tanács 13,000 32,020 55,300 67,100 57,950
Szilágy megye a zsibói ipari park létesítése által remél több befektetéshez jutni.
1990 és 1999 között a legalacsonyabb külföldi befektetéseknek örvendő megyék lis-
tájára került (az ország külföldi befektetés-összértékének 0,3 százalékával).124
C) Privatizáció
D) Ipar
38. táblázat
Vállalat neve Rombat Raal Teraplast Gp Iproeb Comelf
Társasági forma rt. rt. rt. rt. rt.
Alkalmazottak száma:
1999 631 450 332 1129 1490
2000 593 480 347 1107 1186
2001 570 509 373 1089 1192
Autóakkumu- PVC-csövek Elektroszűrők
Termékek Radiátorok Huzalok
látorok és PE és földgépek
A verespataki aranybányaprojekt
Frank (Vasile) Timişról mindössze annyit lehet tudni, hogy évtizedekkel ezelőtt még
sofőrként dolgozott szülővárosában, a máramarosi Borsabányán, majd Ausztráliába
emigrált, ahol bányavállalatot alapított. Nemsokára az ausztrál hatóságok kétszer is őri-
zetbe vették kábítószer-forgalmazásért, s talán éppen ezért Kanadába távozott, ahol
megalapította a Gabriel Resources Ltd. nevű bányacéget. Az adóparadicsomként is-
mert Barbadoson bejegyzett cég 1997-ben kötött koncessziós szerződést a román ál-
lammal, amelynek alapján Timiş 3 millió dollárért 25 évre szerezte meg a Verespatak
alatti nemesfémkincs, Európa legnagyobb ismert arany- és ezüstkincsének kitermelési
jogát. A társulás nyomán létrejött Roşia Montană Gold Corporation Rt. részvényeinek 80
százalékát a kanadai cég birtokolja, míg 18 százaléka a dévai Minvest állami bányavál-
lalaté. A Gold 15 év alatt termelné ki a több mint 300 tonnára becsült verespataki ara-
nyat és 1600 tonna ezüstöt, 5074 dollárt fordítva egy kilogramm arany előállítására, ami
a nemesfém világpiaci árát tekintve kétszeres hasznot jelentene számára.138
136 Ibidem.
137 MEDIAFAX, 2003. május 13.
138 Krónika napilap, Kolozsvár, 2002. november 2.
A Gabriel Resources Ltd. a Világbanktól próbált tavaly 250 millió dolláros hitelt
szerezni tervei valóra váltásához, a nemzetközi pénzintézet azonban a cég kérését
visszautasította. A Világbank – szekértők szerint – nem kívánta a ciántechnológiás
megoldást támogatni.
Washingtoni forrásokat idéző bukaresti lapok akkoriban arról adtak hírt, hogy a Világ-
bank elnökének személyes kérésére az IFC, a nemzetközi pénzintézet hitelező pénzcsoport-
ja megtagadta a Kanadában bejegyzett Gabriel Resources Ltd. kanadai cég 250 millió dol-
láros hitelkérelmét. A világbanki támogatás megvonása a jó esztendeje nagy hírveréssel be-
harangozott „verespataki projekt” csődjét vetíti előre – írta akkor a román sajtó.
A hitelmegtagadásról szóló tudósításokat közlő román lapok139 emlékeztettek rá,
hogy a Gabriel romániai fiókvállalata, a Roşia Montană Gold Corporation révén nagy-
arányú előkészületekbe fogott Verespatakon, mert ott „Európa legnagyobb aranybá-
nyáját akarja megnyitni”. A 400 millió dolláros projekt gazdái kétezer ember kitelepí-
tését, kilencszáz gazdaság és háztartás „elköltöztetését”, 180 méter magas gáttal vé-
dett, mintegy 600 hektárnyi felületű ipari derítő megépítését tervezik. (Összehasonlí-
tásképpen: a nagybányai derítő, amely a 2000. januári tiszai ciánmérgezést okozta,
mindössze hat-hét hektáron terült el. A verespataki derítő területe tehát a nagybánya-
inak a százszorosa lenne!140) Ebben a hatalmas derítőben csaknem kétszázmillió ton-
nányi ciántartalmú ipari hulladékot (zagyot) akarnak tárolni a Maros egyik vízgyűjtő
medencéjében, az Aranyos nevű folyó völgyében.
Amint a lapok megírták, a vállalkozók el akarják tüntetni a föld színéről Románia
történelmileg dokumentált legrégibb települését, feldúlják a római kori aranybányá-
szat itteni nyomait, és a vidék, valamint távolabbi régiók környezetét súlyosan fenye-
gető, veszélyes szennyező forrást szándékoznak létrehozni.
A román sajtó és civil szféra aggodalommal és felháborodással szerzett tudomást
a kanadai cég romániai tervéről, és aktívan lépett fel vele szemben. A világbanki döntés
megszületésében a nemzetközi környezetvédelmi civil szervezetek mellett fontos szere-
pük volt a romániai nem kormányzati szervezeteknek is – írták a lapok, amelyek a Wall
Street Journal vonatkozó beszámolóját idézve rámutattak: a román kormány, amely tá-
mogatja a verespataki projektet, megpróbálta megakadályozni a civil szervezetek képvi-
selőinek részvételét a világbanki döntést megelőző tanácskozásokon.
Kóródi Mária magyar és Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter 2002. ok-
tóber 10-i tárgyalásain a román tárcavezető megígérte magyar kollégájának, hogy az
Európai Unió és Magyarország szakemberei is megismerhetik, még az előkészítő sza-
kaszban, a verespataki projektre vonatkozó környezetvédelmi engedélyeket, amelyek
megszerzéséhez szükséges dokumentációt éppen egy héttel korábban nyújtották be
a kitermelés megszervezői.141
A helyi tiltakozások eredménytelensége nyomán a Greenpeace nevű környezetvé-
delmi szervezet több országból érkezett aktivistája 2002. október 25-én Verespatakon a
környezetet súlyosan veszélyeztető külszíni aranybánya megnyitása ellen tiltakoztak.
A tiltakozók Állítsák le a ciános aranybányászatot Verespatakon! feliratú transz-
parenst feszítettek ki annak a Gold Corporationnak verespataki irodája előtt. Herwig
Schuster, a Greenpeace kampányfelelőse kijelentette: „Elfogadhatatlan, hogy most, a
139 Curierul naţional, Ziua, Cotidianul, Jurnalul naţional, Cronica română, 2002. október 12.
140 Tibori Szabó Zoltán: Verespataki aranybánya: meddő szemle. Népszabadság, 2003. május 10.
141 MTI-hír, 2002. október 12.
Világbank múlt heti elutasító döntése után, amely magyarázatként a bánya létesítésé-
nek szociális és ökológiai kifogásolhatóságát hozta fel, a bányatársaság tovább eről-
teti a bánya megnyitását.”
szervezet mintegy félszáz, több európai országból érkezett tagja sárga ruhába öltözve
két hatalmas transzparenst feszített ki a román főváros egyik központi terén álló diadal-
íve előtt. A december elsejei nemzeti ünnep alkalmával elhelyezett koszorúkat eltakaró
transzparenseken a verespataki beruházás leállítását követelő felirat, valamint egy olyan
figyelmeztetés volt olvasható, hogy ez a terv Románia EU-tagságát veszélyezteti.
Az engedély nélküli tiltakozó akciónak közel egy óra elteltével vetettek véget a ro-
mán csendőrség speciális alakulatai. A szintén mintegy félszáz, feketébe öltözött
csendőr különösebb incidens nélkül kiszorította a tiltakozókat a térről.
A Greenpeace képviselői a bukaresti tiltakozó akciót megelőzően sajtóértekezle-
ten ismertették azt a tanulmányt, amelyet a bécsi Európai Jogi Egyetem két tanára ké-
szített a tervezett aranybánya jogi vonatkozásairól. A tanulmány szerzői arra a követ-
keztetésre jutottak, hogy a külszíni fejtésnél tervbe vett ciántechnológia alkalmazása
ellentétes az Európai Unió bányászati tevékenységet szabályozó környezetvédelmi
előírásaival. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Románia a nemzetközi gya-
korlatban elismert alapvető emberi jogokat sértene meg, ha a bányanyitás érdekében
erőszakkal elköltöztetnék az elbontásra ítélt Verespatak település lakóit otthonaikból.
Az előzetes tervek szerint mintegy 900 családnak kellene elköltöznie otthoná-
ból. 2002 november végéig 60-70 család adta el házát és telkét a Gold Corporation
vállalatnak.
Adrian Năstase román miniszterelnök 2002. december elsejei budapesti látoga-
tása előtt úgy nyilatkozott, hogy a döntést alapos nemzetközi vizsgálatok alapján hoz-
zák majd meg.
Az ellenzékben lévő szélsőséges Nagy-Románia Párt ugyanakkor elsősorban azt
kifogásolta, hogy miként adhatta át a bányászati jogot a román állam egy külföldi ma-
gántársaságnak. A párt Verespatak ügyében ún. egyszerű bizalmatlansági indítványt
nyújtott be a román parlamentben. Ebben ellenezte a lakosság kitelepítését, a környe-
zet tönkretételét és a robbantásos és ciános aranybányászat jóváhagyását. Az indít-
ványt a képviselőház 2002. december 10-én elutasította. A kormányon lévő Szociálde-
mokrata Párt képviselői mellett az indítvány elutasítására szavaztak a liberális, a de-
mokrata képviselők, sőt az RMDSZ honatyái is.
A központi román sajtó 2002 utolsó három hónapjában teljesen megosztott volt
a verespataki bánya kérdésében. Egyes lapok kezdettől fogva határozottan felléptek
a terv ellen, míg decemberben több újság is a beruházás védelmére kelt. A Cotidianul
című bukaresti napilap úgy vélekedett: egyre inkább látszik, hogy az ügyben két olyan
lobbicsoport ütközik egymással, amely mögött mindkét oldalról igen befolyásos em-
berek állnak.147
2002. december 12-én a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) arra figyelmeztette a
román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitá-
sa elleni tiltakozások mögött Magyarország áll – írta a Ziua című román napilap.
Az újság beszámolt arról, hogy az SRI néhány nappal korábban jelentést kül-
dött a román képviselőház vezetésének, és abban tájékoztatta a testületet: külföl-
di érdekek állnak a mögött, hogy a Verespatakon remélt aranyat és ezüstöt ne a
Roşia Montană Gold Corporation nevű kanadai társaság hozhassa felszínre. Az
SRI szerint ezeknek a társaságoknak a kezére játszanak a Greenpeace nemzetkö-
151 Tibori Szabó Zoltán: Halottak az arany útjában. Népszabadság, 2003. március 20.; lásd még: www.nol.hu
39. táblázat
1 alkalmazottra mért
Év Ipari termelés mutatója
munkatermelékenység
1990 83,7 81,1
1991 62,7 65,6
1992 54,6 61,4
1993 44,8 53,5
1994 49,2 63,8
1995 51,7 71,4
1996 52,3 76,6
1997 45,9 72,0
1998 45,1 82,5
1999 40,4 95,3
2000 40,8 105,2
A kolozsvári ipari park ötlete 2001-ben vetődött fel, amikor egy Kolozs megyei kül-
döttség – partnerkapcsolat kiépítése céljából – a magyarországi Fejér megyébe láto-
gatott. A terv vezetője Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és az informatikai
cégtulajdonos Viorel Găvrea lett.
A tervet az Északnyugati Fejlesztési Régió ügynöksége elfogadta, kedvezően bí-
rálták el országos szinten is, és miután az Európai Bizottság támogatását is elnyerte,
ez utóbbi a kivitelezési munkálatok finanszírozásáról biztosította a kezdeményezőket.
Az Európai Unió 4 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújtott, ez a beruhá-
zás 70 százalékát jelentette. A többi 30 százalékot a román kormánynak, valamint a
megyei tanácsnak önerőből kellett előteremtenie.
A munkálatok elkezdésére kiírt versenytárgyalást az Alpine Bau nevű osztrák
cég nyerte meg, s 2003. márciusban elkezdte a munkálatokat. A terv szerint a 49
évre koncesszionált 26 hektáros területet (Törökvágás) 22 parcellára osztják majd
fel, a munkálatokat pedig 18 hónap alatt kell befejezni. Az ipari park vezetését a
Tetarom Rt. biztosítja, amelynek részvényeinek többségét a megyei tanács birto-
kolja, társrészvényes több Kolozs megyei város vállalkozója, vezérigazgatója pedig
Viorel Găvrea.
Az ipari parkban inkubátor jellegű helyiségeket hoznak majd létre a kezdő vállal-
kozók támogatására. A tervek szerint a vállalkozó szándékú fiatalok jelentős anyagi
kedvezményeket és szakmai támogatást kapnak a cégalapításhoz.171
Szilágy megye első ipari parkját Zsibón építik. 2003 áprilisban kezdődtek a zsi-
bói ipari park kivitelezési munkálatai. Az ipari park terveit elkészítő cég a TPF
167 MEDIAFAX, 2003. május 5.
168 MEDIAFAX, 2003. február 6.
169 MEDIAFAX, 2003. május 5.
170 MEDIAFAX, 2003. május 8.
171 Erdélyi Riport, 2003. június 5., II. évf., 22. szám, 24–25. oldal.
E) Mezőgazdaság
40. táblázat
Mezőgazdasági vállalatok 1999 2000 2001
0–9 alkalmazottal 209 146 177
10–49 alkalmazottal 328 287 190
50–nél több alkalmazottal 471 352 307
10. ábra
F) Szállítás és kommunikáció
Kolozs megye összesen 2454 km hosszú közúti hálózattal rendelkezik, amiből 342 km
országos főútvonal. 2000-ben a hálózatból 531 km korszerűsített állapotban volt.
A vasúti hálózat hossza ebben a megyében 232 km. Aranyosgyéres–Kolozs-
vár–Bánffyhunyad településeken halad keresztül a Bukarest–Biharkeresztes vasúti fő-
vonal, amely az országot közlekedés szempontjából a közép- és nyugat-európai álla-
mokkal köti össze.
A kolozsvári repülőtérről belföldi és külföldi járatok indulnak. Belföldi viszonylat-
ban közvetlen járatok indulnak innen Bukarestbe és Temesvárra, az átszállás nélkül
elérhető külföldi városok közé pedig Budapest, Bécs, München, Majna-Frankfurt, Fi-
renze, Treviso, Bologna és Milánó tartozik.
Távközlési szempontból jelentős a vezetékes- és mobiltelefon-bérletek számának nö-
vekedése. 2003. januártól Kolozsváron a helyi adókat és illetékeket az internethálózaton ke-
resztül is fizethetik az adózók, igaz, a rendszer még eléggé nehézkesen működik.179
Kolozsváron székel az Astral Telecom cég, amelyik az utóbbi években felvásárol-
ta Székelyföld és Erdély legnagyobb városainak kábelrendszereit, s amelyik az egyik
legnagyobb alternatív telefonszolgáltatóvá válhat a közeljövőben. A távközlési piac libe-
ralizálása Romániában egyébként 2003-ban megtörtént, eddig 200-nál is több vállalko-
zás kért a szakhatóságtól elvi engedélyt telefonszolgáltatás indítására, de ezek közül
kevesebb mint tíz helyi projekt valósult meg. Az „alternatívak” elsősorban interneten ke-
resztül kínálnak külföldi beszélgetéseket, amelyeket előre megvásárolt „számkódos”
kártyás rendszerben lehet elérni.
A Romtelecom is készül a telefonversengés élesedésére, ezért már azelőtt közölte,
hogy milyen árakon lehet hívni az alternatív szolgáltatókat, mielőtt ilyen, országos jelen-
tőségű telefonszolgáltató egyáltalán piacra lépett volna. A Romtelecom előfizetői 2003.
szeptember közepétől a magyarországihoz képest csaknem kétszeres díjszabással hív-
hatják mindazokat, akik netán valamelyik alternatív telefoncéghez pártoltak át.180
41. táblázat
Megyei
Pályázat címe Kérvényező Hely Összköltség PHARE Kormány
tanács
Kolozsvár nyugati
Kolozs
gazdasági
Megyei Kolozsvár 7 4 1,332 1,668
övezetének
Tanács
fejlesztése
42. táblázat
Ssz. A pályázat címe Kérvényező Hely Összköltség PHARE Hozzájárulás
Élelmiszer-
Megyei tanács
1. forgalmazó Megyei tanács Kolozsvár 6,5 5
1,5
Marketingközpont
„Rumeguş 2000” A Román Energiaügyi
Faforgácsot Hivatal és a Dán
felhasználó Bánffyhunyad Köztársaság
2. Bánffyhunyad 13,129 5
távfűtési rendszer önkormányzata Környezetvédelmi
felépítése Hivatala
8,129
43. táblázat
A pályázat címe Kérvényező Hely Összköltség ISPA Hozzájárulás
Kolozs megye vízellátó és Kolozsvár és
RAJAC –
csatornahálózatának szomszédos 60 45 15
Kolozsvár
korszerűsítése települések
A) Munkaerő – munkanélküliség
44. táblázat
11. ábra
45. táblázat
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Munkahelyet kereső személyek
38 530 34 706 29 149 31 544 36 438 39 587 37 765
összesen
Munkások 32 748 28 289 24 695 27 207 25 743 23 584 24 881
Középfokú iskolázottak 5 268 5 855 4 100 4 025 9 467 14 136 11 931
Felsőfokú iskolázottak 514 562 354 312 1 228 1 867 953
Aktív lakosság 378 400 366 400 334 900 330 500 349 300 351 000 332 000
Munkanélküliségi ráta (%) 9,6 8,6 8 8,7 10,4 11,3 11,4
46. táblázat
Havi átlagos fizetés (lej) 1996 1997 1998 1999 2000
Bruttó 431 223 860 082 1 388 805 2 056 565 3 068 940
Nettó 327 755 653 036 1 111 610 1 639 639 2 343 196
47. táblázat
A magyar lakosság helyzete egyik megyétől a másikig eltérő. Míg Szilágy megyé-
ben a magyarok nagy számban élnek falun, Kolozs megyében a magyarság többsé-
ge városokban él. A magyarság elöregedése, elvándorlása és fokozatos elszegénye-
dése évről évre fokozódik.
A legutóbbi romániai népszámlálás eredményeinek tükrében bizonyossá vált el-
vándorlási tendenciát a magyarság (főleg a fiatal nemzedék) körében a gazdasági
perspektívák hiánya magyarázza. A szülőföldön való megmaradást hatékonyan elő-
mozdítani gazdasági biztonság, fejlődés és biztató kilátások nélkül nem lehet.
Vannak azonban sikeres erdélyi magyar vállalkozók is. A kolozsvári Szabadság
napilap évek óta riportsorozatot közöl ilyen személyekről. Az eddigiek során bemuta-
tott vállalkozók közül megemlíthetjük a következőket:
• Hoch Sándor, a kolozsvári Glória Nyomda és Kiadóvállalat igazgatója;
• Szabó Bálint, az erdélyi műemlékek restaurálásával foglalkozó Transylvania
Trust ügyvezető igazgatója;
• Balogh Péter, a kolozsvári Zortec Plus Telecom Impex Kft., a Tonic Media Kft.
tulajdonosa és a Tonic Media alapítvány alelnöke;
• Kapitány Antal, a gépkocsialkatrészeket forgalmazó Unix Trade kft. cég ügyve-
zetője;
• Papp Sz. György, a szakszerű takarító szolgáltatásokat nyújtó Cleaning Servi-
ce Madline kft. tulajdonosa;
• Fodor Alpár, az ingatlan- és személygépkocsi-forgalmazó Carion Romania Rt.
marketingigazgatója;
• Kocsis Sándor és Anna, a mezőgazdasági és kerti gépeket és szerszámokat
forgalmazó Bronto Comprod kft. tulajdonosai;
• Székely Zsuzsanna, a kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó Promod Import
Export Kft. tulajdonosa;
• Nagy Zoltán, a kolozsvári elektrotechnikai és informatikai Telezimex Kft. igazgatója,
• Vita László András, a Vitacom Electronica Kft. (elektrotechnika) igazgatója;
• Katona Anna, a Pieta Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója,
• Keiser Róbert, egyetemi hallgató, az Euromet Advertising Kft. reklámügynök-
ség alapítója és vezetője;
• Farkas Mária, az Eco Info és a Dunareklám Serv. Kft. tulajdonosa és vezetője;
• Dávid K. Zoltán és Bakós Siklódi Attila, a kertészeti technikával foglalkozó
Gardenia Kft. tulajdonosai;
• Gottwald Sándor, a szamosfalvi Kertimag Romania Kft. ügyvezető igazgatója;
• Flóriska Attila, Kolozsvár legvirágzóbb vállalatának, a Thermopan Rt.-nek me-
nedzsere;
• Koós Ferenc, a fürdőszoba-berendezéseket forgalmazó Jolly Contor Kft. tulaj-
donosa;
• Fodor Dorottya, az Optimus Trans szállítási kft. gazdasági igazgatója;
• Makkai Zsolt és Pásztor Krisztina, a Portal kábeltévé-társaság menedzserei;
• Mezei János, az AutoWorld Kft. Gépkocsi-kereskedés vezetője;
• Demeter Árpád, a Demro tervezési és építkezési kft. tulajdonosa;
• Irsay Miklós és Coraian Zoltán, a Kopiernikus irodatechnikai kft. tulajdonosai;
• Tóthfalusi János, a Robert Export–Import Informatikai Kft. tulajdonosa;
• Liszicsán Gyula, a kolozsvári Lissim építőipari kft. vezetője stb.
Az utóbbi 12 év leforgása alatt (1991 és 2002 között) valamivel több mint 9 mil-
liárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett Romániába. Ebből az összegből 1,04 mil-
liárdot fektettek be a külföldiek az Északnyugati, illetve a Központi Fejlesztési Ré-
gióba együttvéve. Utóbbi összegből az általunk elsősorban vizsgált négy közép-er-
délyi megyébe (Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs, Szilágy) mintegy 330 millió dol-
lár került.
A külföldi befektetések a régión belül nem egyenletesen elosztottak. Míg Kolozs
megyében az említett időszakban 209,2 millió dollár érkezett, a másik három megyé-
be összesen ennek az összegnek csupán mintegy fele került befektetésre: 24,5 millió
dollár Beszterce-Naszód megyébe, 82,7 millió dollár Fehér megyébe, és mindössze
12,7 millió dollár Szilágy megyébe.
A befektetett külföldi tőke ismertetett területi elosztása nagy vonalakban azt is mi-
nősíti, hogy az adott régión belül az egyes megyék mennyire voltak vonzóak a külföl-
di beruházók, üzletemberek szemében. De azt is szemlélteti, hogy az egyes megyék
gazdasági fejlődése hol tart.
Románia és benne a vizsgált régió felértékelődését a közeli NATO-tagságtól vár-
ja. A hazai politikusok és vállalkozók abban reménykednek, hogy az Észak-atlanti Szö-
vetséghez való felzárkózás olyan biztonsági garanciákat jelent majd a nyugati befek-
tetőknek, amelyek hatására azok a korábbi befektetések sokszorosát irányíthatják
majd Romániába.
Kétségtelen, hogy a 2002. novemberi prágai döntést követően Románia külföldi
megítélése javult. Mivel azonban az ország az iraki konfliktusban kezdettől és egyér-
telműen az amerikaiak oldalára állt, az európai tőke érdeklődése a vártnál kisebb mér-
tékű maradt. Ebbe persze az európai gazdaság dekonjunktúrája is belejátszott.
Vannak azonban konkrét jelei annak, hogy a nyugat-európaiak érdeklődéssel fi-
gyelik a romániai folyamatokat. Egyik ilyen jel az, hogy az utóbbi hónapokban olasz,
német, osztrák és francia érdekeltségű, Romániában bejegyzett vállalatok jelentek
meg a belföldi piacon, amelyek elsősorban termőföldeket és bizonyos városokban la-
kóingatlanokat vásárolnak. Ilyen jellegű befektetések iránt az utóbbi hónapokban ma-
gyarországi üzletemberek is érdeklődtek. Csak sejteni lehet, hogy az említett társasá-
gok mögött befektetői csoportok vagy alapok állnak.
A közép-erdélyi régió jövőjére nézve a tervezett Nagyvárad–Brassó autópálya
meghatározó lesz. Amennyiben a Bechtel cégcsoport jövőre valóban nekilát a sztrá-
da építéséhez, ez több szakaszban évekre kiterjedő sikeres üzletekkel kecsegteti a
hazai és a piacon már jelen lévő külföldi vállalkozókat is.
Az első szakaszra a telekspekuláció lesz a jellemző. Különböző üzleti körök már-
is megkezdték a még csupán sejtett sztráda útvonalán a földterületek felvásárlását. Ez
abban az esetben is előnyös lehet, ha az autópálya végül nem pontosan a megvásá-
rolt telken, hanem annak közelében épül.
A második szakaszra a sztrádaépítés konkrét munkálataival kapcsolatos üzletek
lesznek a jellemzők. Fontos lesz ebben az időszakban, hogy ki a tulajdonosa a szük-
séges építőanyagokat előállító térségbeli vállalatoknak, bányáknak, üzemeknek. Szin-
tén ebben a második időszakban kezdődik majd el a harc a sztráda mellett felépülő
infrastruktúra (benzinkutak, konténerterminálok, motelek stb.) tulajdonlásáért, felépí-
téséért, üzemeltetéséért.
A harmadik szakaszban az autópálya fizikailag történő megépítése kecsegteti
előnyös üzleti lehetőségekkel a potenciális alvállalkozókat, ennek a szakasznak a vé-
gén pedig a sztráda üzemeltetéséből adódó lehetőségek.
Az autópálya egyetlen fejlődési lehetősége olyan elmaradott erdélyi térségeknek,
mint például Szilágy megye. Egész Erdélyre jellemző viszont, hogy egyáltalán nem biz-
tos, hogy belföldön meglesz a szükséges tudás a felsorolt lehetőségek kihasználásá-
hoz. Így az sem elképzelhetetlen, hogy az említett munkálatokat külföldi cégek vállal-
ják majd fel.
Az autópálya mellett az ipari parkok létrehozása és sikeres működtetése jelenthet
kiutat a régiónak a jelenlegi nehéz helyzetből. Ezekben létrejöhetnek olyan közpon-
tok, amelyek tovább terjeszthetik azt a fajta tudást, amellyel jelen pillanatban az erdé-
lyi vállalkozók nem rendelkeznek.
Erdélyi magyar gazdasági szakemberek véleménye szerint Erdély magyarlakta
térségeinek felzárkóztatásához a következő két-három évben legalább annyi tőkére
lenne szükség, amennyi Romániába az elmúlt 12 évben összesen érkezett.
VI. Irodalomjegyzék
• În spatele uşilor deschise. Delegaţia Comisiei Europene în România. (Nyitott aj-
tók mögött. Az Európai Bizottság romániai küldöttsége). 2002.
• Strategia de dezvoltare economico-socială a judeţului Cluj, 2001–2004 (Kolozs
megye gazdasági-társadalmi fejlesztési stratégiája, 2001–2004). Cluj-Napoca,
15 septembrie 2001. szeptember 21.
• Cartea albă a Consiliului Judeţean Cluj pe anul 2002 (Kolozs megye tanácsá-
nak fehér könyve a 2002. évre).
• A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Pogramja. In: RMDSZ Közlöny, 48.
szám, 2003. február 25.
• A ROMPRES román nemzeti hírügynökség általános és regionális politikai és
gazdasági híranyagai, 2000–2003.
• A MEDIAFAX bukaresti román magánhírügynökség általános és helyi, politikai
és gazdasági híranyagai 1997–2003.
• A MAGYAR TÁVIRATI IRODA (MTI) részletes híradásai 1997–2003.
• Kolozsvári magyar napilapok: Szabadság 1995–2003, illetve Krónika
2000–2003 közötti számai.
• Erdélyi Riport nagyváradi hetilap 2002–2003 időszakban megjelent számai.
• Bukaresti román napilapok: Adevărul, Curentul, Evenimentul zilei, Ziua,
România liberă, Curierul naţional stb. 2000–2003 közötti számai.
• Transindex című kolozsvári magyar nyelvű internetes portál adatbázisa, címe
www.transindex.ro
• A román kormány és különböző minisztériumainak, illetve központi hivatalai-
nak internetes honlapja (az adott helyen a pontos internetcím megjelölésével).
A partiumi magyarlakta
területek gazdasági
átalakulása
104 Králik Lóránd: A partiumi magyarlakta területek gazdasági átalakulása
1. ábra
Szatmár megyére rányomja a bélyegét, hogy a megye lakosságának több mint fe-
le mezőgazdasággal foglalkozik. Az ipari létesítmények a megye négy városában mű-
ködnek, de ezek többsége a megyeközpontban, Szatmárnémetiben és a magyar ha-
tár közelében fekvő Nagykárolyban található. A gépipar, amely meghatározó volt
1990 előtt, enyhén visszaesett, bár most is meghatározónak számít. Az acéltermelés
ugyan nem volt sohasem meghatározó jellegű, de növekedett: az 1990. évi 766 ton-
náról 1289 tonnára. Nagy jelentőségű a háztartásigép-gyártás, s azon belül is a gáz-
tűzhelyek készítése. Szatmár egyik legnagyobb üzeme korábban az Unio volt, amely
különféle gépeket, berendezéseket és alkatrészeket állított elő. Ezt a több tízezer sze-
mélyt foglalkoztató gyáróriást az 1990-es évek elején több vállalattá választották szét.
A legnagyobb cég a bányászati berendezéseket gyártó részlegből alakult, ahol most
mintegy ezer személyt foglalkoztatnak. Nagy jelentőségű még a vegyipari cserealkat-
részeket gyártó részlegből alakult vállalat is. A 2000-es évek elején vált meghatározó-
vá a Nagykárolyban letelepedett Drexler–Mayer autóipari cserealkatrész-gyártó cég,
amely a Mercedes beszállítója. Szatmár megyében jelentős a bányászat is: a megye
északi részén az egykori Ugocsában (Nagytarnán) és az Avas nyugati lejtőin (Turc kör-
nyékén) vas-, cink- és ólomtartalmú kőzetet bányásznak, sőt kisebb mennyiségben
aranyat és ezüstöt is. Az Avas keleti részén fejlett az építőanyag-kitermelés: andezitet,
homokkövet és mészkőt bányásznak külszíni fejtéseken. A Szamos völgyében pedig
agyagot, homokot és kavicsot termelnek ki. Nagykároly környékén a gázkitermelés is
jelentős. Nagyon fejlett a textilipar és a bútorgyártás, annak ellenére, hogy a megyé-
ben a fakitermelés 53 ezer köbméterről (1990) mintegy 14 ezer köbméterre (2000)
esett vissza. A textilipar is jelentős átalakuláson ment át: jelenleg Szatmár megyében
a legerősebb az ország északnyugati régióján belül, bár ez is visszaesett az 1990-ben
feldolgozott 35 millió négyzetméterhez képest, 2000-ben már alig haladva meg a 20
millió négyzetmétert. A textilipari termékek nagy része exportra megy, s jelentős a bér-
munkarendszerben dolgoztató külföldi befektetők száma ebben az ágazatban. Csök-
kent a korábban nagy jelentőségű Mondial vállalat szerepe, egyre több bérmunkára
termelő kisebb cég jelent meg a piacon. A konfekció- és textilipari termékek 99,1 szá-
zalékát exportálják, míg a műanyagipari termékek 88,6 százaléka, a bútor 85,2 száza-
léka, a nem fémes ásványi termékek 81,4 százaléka, s a bőripari termékek 79,9 szá-
zaléka kerül kivitelre. Ezek alkotják különben Szatmár megye legjelentősebb export-
termékeit. Jelentősen fejlődött az élelmiszeripar is: a tejfeldolgozó ipar a térségben is
gozóipar, amely a megye ipari termelésének 85-86 százalékát tette és teszi ki. Ezen
belül azonban az élelmiszeripar súlya a korábbi 20 százalékról 30 százalék fölé nőtt.
Még nagyobb a növekedés a cipőgyártáson belül, amelynek részesedése a feldolgo-
zó ágazaton belül 1990-ben nem érte el a 10 százalékot sem, 2001-ben pedig már a
22 százalékot is meghaladta. A konfekcióipar ugyanebben az időszakban 11 száza-
lékról 17 százalékra nőtt, a műanyaggyártás 1 százalékról 4 százalékra, míg a textil-
ipar 6 százalékról 4 százalék alá esett vissza. A legnagyobb visszaesés a gépiparban
volt tapasztalható, ahol valamivel több mint egy évtized alatt az üzleti forgalom a fel-
dolgozóipar 18 százalékáról 2 százalék alá esett vissza.
Bihar megyében a mezőgazdasági termelésben számottevő volt a visszaesés, s
ez főleg a szemes gabona termelt mennyiségében volt érzékelhető: az 1990-es 502
ezer tonnás szintről 2000-re 270-280 ezer tonna körüli értékre esett vissza. Nőtt ellen-
ben a betakarított napraforgó mennyisége, amely az évtized elején még alig haladta
meg az ötezer tonnát, az ezredforduló évében pedig 13 ezer tonna fölötti volt, igaz,
például 1996-ban túllépte a 26 ezer tonnát is. A burgonyatermelés nagyjából stagnál:
az 1990-es években százezer tonna körül mozgott. Fejlődésnek indult a szőlőgazdál-
kodás, amit tíz év alatt a termelt mennyiség megduplázódása is jelez: az 1990. évi ke-
vesebb mint tízezer tonnáról a 2002. évi 21 ezer tonnára. A gyümölcstermesztés ellen-
ben mintegy 40 százalékkal esett vissza, amiben nagy szerepe volt annak, hogy az al-
ma iránti csökkenő kereslet miatt úgy az Érmelléken, mint a Sebes-Körös völgyében
a gyümölcsösöket a rendszerváltás idején teljesen elhanyagolták. Az állatállomány is
jelentősen csökkent az 1990-es években. Bár a szarvasmarha-állomány 192 ezer da-
rabról 106 ezerre esett vissza, a fejőstehenek száma nem sokat változott, 60-70 ezer
fő között mozgott. A sertések száma 370 ezerről 205 ezerre esett vissza, ami részben
azzal magyarázható, hogy a palotai nagyüzemi hizlaldát az évtized vége felé felszá-
molták és a külföldi olcsóbb sertéshús gátolta a hazai termelést. A legdrasztikusabb
csökkenés a juhállományban volt tapasztalható, ahol 70 százalékkal csökkent a te-
nyészállatok száma: 410 ezerről 114 ezerre. Ez utóbbi esetben az a magyarázat, hogy
1990-es évek első felében a gyapjú értékesítése hosszú ideig szinte lehetetlenné vált
a jobb minőségű és olcsó külföldi gyapjú, illetve a textilipar átmeneti válsága miatt.
A megye vállalatai által 2001-ben exportált áru értéke meghaladta az 591 millió
dollárt, míg az importáruk összértéke a 668 millió dollárt. A legfőbb exporttermékek
a következők: lábbeli (41,2%), ruházkodási cikkek (31%), bútor (6,6%), élelmiszer-ipari
termékek, szeszes ital, dohányáru (4,7%), gépek, berendezések (4,3%). Behozatal-
szerkezete a következőképpen alakult: ruházkodási cikkek (24,9%), gépek, berende-
zések (18,9%), állatbőrök, gyapjú (13,5%), vegyipari termékek, műanyagok (12,4%),
élelmiszer-ipari termékek, szeszes italok, dohányáru (11,1%), lábbeli (8,3%), üzem-
anyag, ásványi termékek (7,3%). (2. ábra, 3. ábra)
Bihar megyében több nagyvállalatot privatizáltak a MEBO-módszerrel, többek kö-
zött a Sinteza vegyipari vállalatot és az UAMT gépalkatrészgyárat is, valamint az építő-
ipari vállalatok nagy részét. A nagyprivatizációban értékesítették az építőanyagot gyár-
tó cégeket, mint például az élesdi cementgyárat. Az élelmiszeripar több sikertelen pri-
vatizációs kísérlet helyszíne volt. A helyi magyarok viszonylag kevés privatizációs kiírás-
ban vettek részt aktívan. Ez azzal is magyarázható, hogy már a rendszerváltás idején is
kevés magyar volt vezető pozícióban. A, legtöbb, magyarok tulajdonába került volt álla-
mi vállalat az Érmelléken található. A helyi magyarság vállalkozói inkább azt az utat vá-
2. ábra
3. ábra
lasztották, hogy a rendszerváltás után saját erőből céget hoztak létre. Viszonylag keve-
sen próbálkoztak meg a nagyprivatizáció során állami tulajdont vásárolni, s akiknek si-
került, azok is inkább gondot vettek a nyakukba. Az 1990-es évek elején virágzó nagy-
váradi BbSystem cég tulajdonosai például megvásároltak egy több mint ezer főt foglal-
koztató fűrészüzemet Krassó-Szörényben, amely a tőke hiánya és a munkások sztrájk-
jai miatt bezárta később kapuit. A megye legnagyobb magyar érdekeltségű vállalkozá-
sa az országos cégcsoporttá alakuló RDS-RCS kábeltelevíziós és internetes szolgálta-
tóvállalat, amelynek alapjait a jelenleg a Bihar Megyei Tanács alelnöki, az RMDSZ vá-
lasztmányi elnöki, illetve az RMDSZ országos testületének, a Szövetségi Képviselők Ta-
nácsának alelnöki tisztségét betöltő Kiss Sándor helyezte le, amikor megalapította a
helyi kábeltelevíziós társaságot. A céget jelenleg a Románia leggazdagabb magyarjá-
nak tekinthető Teszári Zoltán birtokolja, aki 170 milló dolláros becsült vagyonnal az or-
kinthető. A könnyűipar másik fontos ága, a cipőgyártás azonban magához tért a rend-
szerváltás után tapasztalható recesszióból: az évente termelt cipők száma 2000-ben
már újra meghaladta az egymilliót, igaz, nem közelítette meg az 1990-es szintet, ami-
kor is 2,4 millió pár lábbelit gyártottak. Ezen a területen megjelentek a német és olasz
beruházók. Az egyik legnagyobb új cipőgyár Zimándújfaluban található. A bútorgyár-
tás is jól fejlődött: Arad megye országos viszonylatban a kilencedik ezen a téren. A két
legfontosabb iparág azonban a vasúti kocsik gyártása (ezen a téren a megye az első
az országban), illetve a gépek és berendezések gyártása. Ez utóbbi szempontjából
Arad országos viszonylatban ötödik, s különösen az itt készített esztergapadok és
fémforgácsoló berendezések híresek országszerte. A Strungul esztergapadgyárat,
melyet ma már ARIS-nak hívnak, belföldi befektetők vásárolták meg, azonban az ara-
di központú gyár kisjenői és lippai részlegét még a magánosítás előtt bezárták. A jár-
műiparban érdekelt az aradi Tristar, amely trolibuszok és villamosok összeszerelésé-
vel foglalkozik. Több, a járműiparba beszállító nagy olasz cég is Aradra települt az el-
múlt években, például a járműalkatrész-gyártásban érdekelt Tacapetri, illetve a kábe-
lek gyártásával foglalkozó Leoni, vagy az autóiparban érdekelt német BOS
Automotive. Említést érdemel még a fafeldolgozás is: 2000-ben éves viszonylatban
több mint 10 ezer köbméter fűrészáru készült Arad megyében. A fafeldolgozás köz-
pontja Borossebesen található. Az élelmiszeripar legnagyobb egységét, a helyi cukor-
gyárat a temesvári, nagykárolyi és nagyváradi cukorgyárat is birtokló francia befekte-
tő vásárolta meg, aki a termelés súlypontját Nagyváradra és Nagykárolyba helyezte át,
az aradi gyár csak részlegesen működik, a temesvárit pedig ideiglenesen bezárták. A
helyi kenyérgyár, az Armopan belföldi kisbefektetők tulajdonába jutott a tömegprivati-
záció során. Fontos megemlíteni a lippai ásványvíz-palackozót, ahol a térség legna-
gyobb ilyen jellegű beruházása található. A korábbi palackozót két részre választották
szét: a Lipominre és az Apeminre, és a két vállalatot külön privatizálták, s mindkettőt
belföldi befektető vásárolta meg. A bányaipar a megye északkeleti részén jelentő-
sebb: Páfrányos és Hosszúsor térségében komplex fémércet termelnek ki, míg
Petercse és Rósa vasércéről híres, Soborsin pedig mangántartalmú ásványairól.
Keszenden, Dúdon és Kalodván arany- és ezüsttartalmú érceket bányásznak. Az épí-
tőanyag-bányászatban a Maros és Körös völgye bír nagyobb jelentőséggel: az előb-
biben homokot, gránitot és granodioritot bányásznak, utóbbiban pedig andezitot és
azbeszttartalmú kőzeteket. Honctő és Barza kaolinjáról, Menyháza pedig márványáról
híres. A megye nyugati részén, Tornya közelében nagyobb kőolajmezők is találhatók.
Tejtermelésben és vetőmag-előállításban a magánosított kürtösi és pécskai egykori ál-
lami gazdaság szerepe mondható meghatározónak. A rendszerváltás előtt működő
dohányfeldolgozó üzem néhány éve már bezárt, igaz, körülbelül ebben az időben te-
lepült ide a magyar befektetők által alapított V-Tabac, amely a Pannónia és Kossuth
márkákkal kíván tért nyerni a romániai dohánypiacon. Felszámolták a nagy hagyomá-
nyú vingai csokoládégyárat is, amely azután zárta be kapuit, hogy korábbi tulajdono-
sai visszaszerezték.
Arad megye hagyományos gabonatermelő vidék, bár az 1990-es években a ter-
melt gabona mennyisége csökkent: míg az évtized elején a 700 ezer tonnát jócskán
meghaladó mennyiségeket takarítottak be, 2000-ben csupán 437 ezer tonnát. Szá-
mottevően csökkent a búza és rozs vetésterülete, míg a kukoricáé nem sokat válto-
zott. Hasonlóképpen stagnált a napraforgótermés is, amely 10 ezer tonna körüli. A
burgonyatermelés tíz év alatt 71 ezerről 50 ezer tonnára csökkent, míg az évente meg-
termelt szőlő mennyisége 9 ezer tonna körül mozgott. Az állattenyésztés területén a
szarvasmarha-tenyésztés 60, a sertés- és a juhtenyésztés pedig 40 százalékkal mér-
séklődött. A húsfeldolgozás is visszaesett évi ezer tonna alá, s míg egy évtizede éven-
te több mint százezer hektoliter tejet dolgoztak fel, 2000-ben már alig négyezret, s ez-
zel a tevékenységgel is mára már csak a két egykori nagy állami gazdaság: a kürtösi
és a pécskai foglalkozik.
Arad megyében a privatizációban elsősorban helyi befektetők vettek részt, így az
egykori állami vállalatok többsége ma is helyi befektetők tulajdonában van. A helyi
magyarság részvétele a privatizációban jelentéktelennek mondható, egyetlen na-
gyobb ipari létesítmény tulajdonosi szerkezetében sincs befolyásosabb aradi magyar.
Meg kell ellenben említeni az aradi származású és itt több befektetést eszközlő Bö-
szörményi Zoltán kanadai állampolgárságú nagybefektetőt, akinek csak a temesvári
Luxten világítástechnikai vállalatban birtokolt tulajdonrészét mintegy 50 millió dollárra
lehet becsülni. A magyar befektetők érdeklődése is viszonylag kicsi volt a térség iránt,
annak ellenére, hogy határmegye. A magyar érdekeltségekre általában a kismértékű
tőkésítés jellemző, csupán egyetlen cég jegyzett tőkéje haladja meg az egymillió dol-
lárt, mégpedig a V-Tabac dohánygyáré, s a százezer dollár fölötti befektetések száma
is csak négy. A befektetések profilja eltérő: jelen van a dohányipar mellett az élelmi-
szeripar, az építőipar, a fafeldolgozás, illetve a nagy- és kiskereskedelem. A legna-
gyobb aradi magyar érdekeltségek a 4. táblázatban láthatók.
privatizáltak, ám ebben a folyamatban a magyar gyáralapító már nem vett részt, lassan
visszaszorult, s piaci pozícióit a főleg exportra termelő német és olasz érdekeltségű kis-
üzemek vették át. Az 1990-es évek második felében a termelés újra növekedni kezdett,
2000-re elérve az évi 5,7 millió lábbelit.
A megyében bányásznak barnaszenet Sinersigen, mangánércet Pietroasán, kő-
olajat és földgázt termelnek ki Bileden, Satchinezen és Ortisoarán, illetve építőanya-
gokat, agyagot Bileden, Carpinison és Zsombolyán, bazaltot Lucaret-Sanovitán, ho-
mokot pedig Ságon. Az agyagot a zsombolyai tégla- és cserépgyárban hasznosítják.
Említést érdemel a kagylókat gyártó lugasi Mondial kerámiaszerelvény-gyár is, ame-
lyet a nagyprivatizáció során német befektető vásárolt meg.
A rendszerváltás előtt Temes megyében koncentrálódott a nyugati országrész
húsipara. Bár a megye megőrizte vezető szerepét ezen az élelmiszer-ipari területen,
súlya jelentősen csökkent. Ezt jelzi, hogy míg 1990-ben a megyei vágóhidak még 146
ezer tonna húst állítottak elő, addig 2000-ben már csak alig 14 ezret. Hasonló az arány
a feldolgozott hústermékek tekintetében is: itt 36 ezer tonnáról 2 ezer tonnára csök-
kent a termelés. A korábban országszerte közismert Comtim húsipari nagyüzem az el-
ső romániai cég volt, amely ellen csődeljárást indítottak, s az átszervezés után bizo-
nyos ingatlanokat a Bega Grup vett át, míg a húsgyárat olasz befektetők működtették
tovább kisebb-nagyobb sikerrel. A temesvári cukorgyárat francia befektetők vették át,
akik a nyugati határövezetben négy cukorgyárat is birtokolnak, s emiatt a temesvári
működését ideiglenesen szüneteltetik. A Fructus konzervgyár megszűnt, épületeiben
arab gyümölcskereskedők alakítottak ki raktárhelyiségeket. A korábbi kekszgyárat
osztrákok vásárolták meg, s ma a Joe márkájú termékeket itt állítják elő. A temesvári
dohánygyár hosszas halódás után az idén zárta be véglegesen kapuit. A sörgyár el-
lenben dinamikusan fejlődött, főleg miután külföldiek vásárolták meg és fejlesztették.
Többször cserélt gazdát, jelenleg a Brau Union birtokában van. A rékási borpalacko-
zót két céggé bontották szét, ma már csak a brit befektetők által megvásárolt részleg
működik eredményesen. A máréföldi (Teremia) szeszes italokat előállító gyár komoly
válságban van, s az itt gyártott konyak mennyisége is érezhetően csökkent.
Temes megye Románia egyik legnagyobb külkereskedelmet bonyolító megyéje, s
ezen a téren csak Bukarest előzi meg. A megye exportja 2001-ben 1,038 milliárd dollárt
tett ki, míg az import ugyanebben az évben 1,020 milliárd dollárt (4. ábra, 5. ábra)
A régió az ország legnagyobb gabonatermelő vidéke: a szemesgabona-termés
gyakran meghaladja az évi egymillió tonnát, ebből a búza- és rozstermés 300-400
ezer tonna körül mozog, s a kukoricatermés is hasonló mennyiségű. Az itteni hektá-
ronkénti búzatermésátlag tíz százalékkal haladja meg az országos átlagot: 2000-ben
2571 kiló volt, míg az országos átlag csak 2280 kilogramm. Temes megyében gyűjtik
be a régió napraforgótermésének 60 százalékát, amely 1990-ben 47 ezer tonna,
2000-ben pedig 36 ezer tonna körül mozgott. A burgonyatermesztés nem kiemelke-
dő, de megközelíti az évi 100 ezer tonnát. Nagyon visszaesett ellenben a cukorrépa-
termesztés, amely rögtön a rendszerváltás után meghaladta a 220 ezer tonnát, 2000-
ben pedig alig 7 ezer tonna volt. A mezőgazdaságban 1990–2001 között egy érdekes
átrendeződési folyamat ment végbe: míg 1990-ben a mezőgazdasági termelés 39,8
százalékát adta a növénytermesztés és 60,2 százalékát az állattenyésztés, az arányok
2001-re megfordultak, és ekkor már a növénytermesztési bevételek aránya meghalad-
ta a 74,3 százalékot, míg az állattenyésztési bevételeké 25,7 százalékra esett vissza.
4. ábra
5. ábra
Profin kívül csak három százezer dollárt meghaladó beruházás található a megyében.
Ezek közül a legtöbb kereskedelemmel, építőiparral foglalkozik (5. táblázat).
6. ábra
5. Innováció a Partiumban
Innováció, kutatás szempontjából két nagy gócpontot különíthetünk el: a temes-
várit és a nagybányait. Ezt igazolja az Országos Szabadalmi Hivatalban bejegyzett
szabadalmak száma is. Az 1999. évben például Temes megyéből 30 szabadalmat re-
gisztráltak (az országban bejegyzett szabadalmak 2,8 százalékát), Máramarosból pe-
dig 24-et (2,3%). A két megye térségbeli vezető szerepét a Temesváron és Nagybá-
nyán évtizedek óta működő kutatóintézetek biztosítják. Míg Temesvár a műszaki és
elektronikai fejlesztések fellegvára, Nagybánya főleg a bányaiparhoz kapcsolódó sza-
badalmaké. Nagyvárad, bár az elmúlt évtizedben fontos egyetemi központtá nőtte ki
magát, a kutatás és szabadalmak terén még nem veszi fel a versenyt a két partiumi
központtal: 1999-ben 4 szabadalmi kérelem (0,4%) érkezett Bihar megyéből, és Arad
(0,3%) és Szatmár (0,2%) szerepe is elhanyagolható az innováció terén.
Míg Temes és Arad közelít az országos átlaghoz, a másik három megye Romá-
nia négy legrosszabb mutatóval rendelkező megyéje közé tartozik a várható átlagélet-
tartam szempontjából (csak Konstanca megye rendelkezik hasonlóan kedvezőtlen
mutatókkal).
7. ábra
hullámra, amikor 1995-ig a kivándorlók döntő többsége aktív kereső volt, s a második
hullámra, amikor az aktív keresők száma csökkent és nagyon sok nyugdíjas telepedett
ki, főleg jövedelmi meggondolásból, gyermekei után. Ezek közül egyesek még most is
lakást tartanak fenn Romániában, s idejük nagy részét szülőföldjükön töltik. Ezt a máso-
dik hullámot fékezte meg a Magyarországon 2002. január elsejétől hatályba lépő beván-
dorlási törvény, amely megszigorította a letelepedés és a magyar nyugdíjhoz való jutás
feltételeit. A térségből még most is sokan vállalnak munkát Magyarországon, bár nem
folyamodtak letelepedésért, ezek pontos számáról azonban nincsenek kimutatások. A
kitelepülések okai elsősorban gazdasági jellegűek: a nagyobb életszínvonal vonzza a
partiumi magyarságot az anyaországba. Egyesek esetében a kitelepülés megfontolása-
kor sokat számított a közérzeti tényező is, például 1990-ben a márciusi marosvásárhelyi
pogrom idején kialakult közhangulat hatása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
által három évvel korábban (2000-ben) megrendelt felmérésben a helyi magyarság sze-
rint a romániai magyarság jövőjét illetően a két legnagyobb gondot okozó tényező az el-
szegényedés (a megkérdezettek 46,9 százaléka szerint) és a kivándorlás (44,4%). A
megkérdezettek 1,6 százalékának már megvannak a megfelelő lehetőségei, és csak idő
kérdése, hogy kitelepüljön, 3,1 százalék már gondolkodott a kivándorláson, és a megfe-
lelő lehetőséget keresi, 11,7 százalék szerint ha megfelelő feltételek alakulnak ki, bizto-
san kitelepül, 14,6 százalék megfelelő feltételek megléte esetén megfontolná a kitelepü-
lést, 21,4 százalék még a lehetőségek megléte esetén sem valószínűsíti távozását és
47,5 százalék egyáltalán nem fontolgatja a kitelepedést. Az összesítés szerint tehát a he-
lyi magyarság 68,9 százalékát nem foglalkoztatja a kitelepülés gondolata, több mint har-
minc százalékát igen. A kitelepülésre gondolók többsége városi környezetben található
meg, s ezzel is magyarázható, hogy a Partium városaiban is, főleg ott, ahol a magyarság
kisebbségben él, nagyobb a létszámapadás.
túrákon ellenben nem vagy alig lehet magyar anyanyelvű személyt találni, annak el-
lenére, hogy a helyhatósági törvény a 20 százalékos kisebbségi arányt meghaladó
területi-adminisztratív egységen belül lehetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot.
Bihar megyében például, ahol a magyarság aránya 27 százalékos, a prefektúrán
nincs magyar anyanyelvű személy. A belügyi szerveken belül a magyarság aránya
szintén elhanyagolható (1 százalék alatti), a hadseregben pedig szinte egyáltalán
nem ismert magát magyarnak valló tiszt vagy altiszt. Az igazságszolgáltatásban is
alig érzékelhető a magyarság jelenléte, csak néhány magyar ügyvéd, illetve néhány
közjegyző vallja magát magyarnak, ügyészek, bírók között csak elvétve akad ki-
sebbségi. Sajnos hasonló a helyzet a pénzügyi szférában is: a térségben csak egy
bankigazgató magyar (a nagyváradi, bankok közötti pénzügyi felszámolásokat fel-
ügyelő Zsíróbank igazgatója). A magánbankoknál is csak legfeljebb középkáder-
ként dolgoznak magyarok, s ezek számaránya még Szatmár és Bihar megyében
sem haladja meg az 5-10 százalékot. Összegezve elmondható: a gazdaság és köz-
igazgatás vezető tisztségeiben a magyarság súlya alig érzékelhető, s itt az 1990
előtti állapotok konzerválódtak. A területi RMDSZ-szervezetek 1996 óta csak annyit
tudtak elérni, hogy előbb a kormányzati algoritmus, később pedig a kormánypárttal
kötött megállapodás értelmében egyes hivatalok élére a magyar közösséghez tarto-
zó személyeket ültettek, ám mindeddig nem sikerült a kisebbségi közigazgatási
szakemberképzést megoldani és az utánpótlást biztosítani.
geket, s a most betelepítés alatt álló temesvári technológiai park, valamint a hamarosan
megépítendő borsi és szatmárnémeti ipari park iránt is nagy az érdeklődés.
jellemző: Aradon az ipari termelés 90, Temes, Bihar és Szatmár megyében pedig a 70
százalékát teszi ki. A gazdasági átalakulás azonban a magyarlakta kistérségek szem-
pontjából vegyes eredményeket hozott. A magyar többségű vidékeken általában keve-
sebb vállalat alakult és ezek összforgalma kisebb, csak a magyarlakta városokban
pezsgőbb a gazdasági élet. Ezt példázza Bihar megye, ahol az Érmelléken belül csak
Érmihályfalva számít jelentősebb gócpontnak. A tőkeerősebb vállalkozások többsége
itt az E60-as nemzetközi főút mentén települet a Bors–Nagyvárad–Élesd vonalon, illet-
ve a belényesi medencében a Belényes–Rény–Vaskohsziklás övezetben, ahol a
Transilvania General cégcsoport legtöbb termelőegysége található. Berettyószéplak a
kőolaj-finomítónak, Esküllő pedig a hőálló téglát gyártó cégnek köszönheti kiemelkedő
eredményeit. A magyar többségű Bors kimagasló teljesítménye a határátkelőhellyel
magyarázható. Biharral ellentétben, ahol több község is kiemelkedő gazdasági góc-
ponttá vált, Máramarosban a vállalatok többsége a városokban telepedett meg. Mivel
a bányavidéki magyarság nagy rész városlakó, a magyarok lakta szórványvidékek
többnyire egybeesnek azokkal a térségekkel, ahol pezsgőbb a gazdasági élet. Az uk-
rán határszélen található településeken nincsenek meghatározó jellegű vállakozások,
ugyanis ez a határ most is nehezen átjárható és ebben a Tisza-híd tavalyi megnyitása
sem hozott változást. Máramaroshoz hasonló Temes megye helyzete is: a tőke itt is az
urbánus településeket célozta meg, melyek közül jónéhányban (Temesvár, Lugos,
Zsombolya) jelentősebb létszámú szórványmagyarság található.
Korábban csak a Bánság (nagy részben Temes megye) gazdasági autonómiájá-
ra vonatkozó törekvések fogalmazódtak meg. Újabban az Erdély-Bánság Liga fogal-
mazott meg ilyen jellegű törekvéseket. A Partium lakói, elsősorban a Temes, Bihar és
Arad megyében élők egy része úgy érzi, hogy nagyobb terhet viselnek, mint az ország
többi része, s a visszaosztott állami bevételekből kevesebbet kapnak. Ebben van né-
mi igazság, hiszen az illető megyék részarányosan kevesebb pénzt kapnak vissza,
mint amennyit befizetnek az államkasszába. A gazdasági viszony a magyarság és a
többségi román nemzet között a Partiumban súrlódásmentesnek mondható. Az
együttműködés a szórványosodó Bánságban szinte példaértékűnek minősíthető. En-
nek példája a Temes megyei Zsombolya városa, ahol a kisebbségben élő magyarság
által állított polgármester óriási támogatást élvez a helyi románság soraiban.
Irodalomjegyzék
1. Románia 2001. évi statisztikai évkönyve – Országos Statisztikai Intézet, 2002
2. Regionális statisztikák – Országos Statisztikai Intézet, 2002
3. Bihar megye statisztikai évkönyve 2000, 2001, 2002 – Bihar megye Statisztikai
Hivatala, 2001, 2002, 2003
4. Máramaros megye 2001. évi statisztikái – Máramaros megye Statisztikai Hivatala,
elektronikus formátum
5. Máramaros megye cégeinek üzleti forgalma – Máramaros Megyei Pénzügyigaz-
gatóság, elektronikus fromátum
6. Szatmár megye 2001. évi statisztikái – Szatmár megye Statisztikai Hivatal, kivonatok
7. Arad megye 2001. évi statisztikai évkönyve – Arad megyei Statisztikai Hivatal,
elektronikus formátum
8. Temes megye 2001. évi statisztikai évkönyve – Temes megyei Statisztikai Hivatal,
2002
9. Románia 2000 – regionális profilok – Országos Statisztikai Intézet, 2002
10. Nagyvárad tartós fejlesztési stratégiája – Nagyváradi Polgármesteri Hivatal, 2002
11. Az Északnyugati régió társadalmi-gazdasági profilja – Északnyugati Regionális
Fejlesztési Ügynökség, 2001
12. A romániai magyar választók 200 szeptemberében – Interetnikai Kapcsolatokat
Kutató Központ, 2000
13. Az RMDSZ programja – RMDSZ, 2003
14. Románia – gazdasági környezet – Magyar Kereskedelmi és Beruházásfejlesztési
Kht. bukaresti irodája, 2003
15. Magyar Kereskedelmi és Beruházásfejlesztési Kht. bukaresti irodájának adatai a
romániai magyar befektetésekről
16. A Szatmári Friss Újság, a Bihari Napló és a Nyugati Jelen napilapok, valamint az
Erdélyi Riport hetilap 2000–2003-ban megjelent számai
17. Az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal 1999. évi jelentése – Országos Sza-
badalmi és Védjegyhivatal, 2000, elektronikus formátum
18. Capital – Románia 100 leggazdagabb embere – Capital, 2002
Sánduly Edit–Szabó Árpád
Helyzetkép a Székelyföld
gazdasági-társadalmi állapotáról
144 Sánduly Edit–Szabó Árpád: Helyzetkép a Székelyföld gazdasági-társadalmi állapotáról
Bevezetés
A kutatás célja
A kutatás módszertana
A dolgozat felépítése
1 Sokszor az adatok összegyűjtői és felhasználói sem tudják, hogy tulajdonképpen milyen adatokra is volna szükségük.
2 Interjúalanyaink közül is sokan panaszkodtak arra, hogy nem léteznek pontos statisztikai adatok (pl. a hosszan tartó munkanél-
küliséget Romániában nem regisztrálják).
3 Sőt olyan is volt, aki megkérdezte, hogy az illető megyének a hivatalos fejlesztési stratégiáját bocsássa-e rendelkezésünkre,
vagy a belső használatra alkalmas, előkészületben lévőt.
mokra. Elemzi a Székelyföldre áramló külföldi tőkebefektetéseket. Áttekinti a társada-
lom helyzetét. Bemutatja az önkormányzatiság és a regionális politika összefüggéseit.
A függelékben a szerzők interjúkon keresztül áttekintik a társadalmi és gazdasági fo-
lyamatok lakossági megítélését, és a helyi társadalom jövőképét. A két mellékletben a
szerzők a három székely megye gazdasági és népesedési adatait adják közre.
Megközelíthetőség
8 Mivel Marosvásárhelyen csak a gyér forgalmú 405-ös vasúti mellékvonal halad keresztül, a vásárhelyi repülőtér egy kicsit ve-
szíthet stratégiai jelentőségéből. Ezen csak a pár év múlva ott keresztülhaladó autópálya segíthet.
9 Az erdélyi autópálya is valószínűleg Székelyföld nyugati határa mentén fog elhaladni. Kolozsvárt még érinti, de a székely fővá-
ros előtt 20 km-rel délre kanyarodik.
2. táblázat – A megyék, megyei jogú városok és a városok lakosainak száma 1999. július 1-jén
Lakosság Lakosság Lakosság
Megye Megye Megye
száma száma száma
Maros 601 552 Hargita 342 128 Kovászna 230 542
Marosvásárhely 164 132 Csíkszereda 46 385 Sepsiszentgyörgy 66 599
Szászrégen 38 598 Székelyudvarhely 38 863 Barót 10 531
Segesvár 36 067 Tusnádfürdő 1 815 Kovászna 12 373
Nagyernye 9 850 Balánbánya 9 158 Bodzaforduló 9 089
Marosludas 18 684 Borszék 3 103 Kézdivásárhely 22 087
Szováta 12 328 Székelykeresztúr 11 187
Dicsőszentmárton 29 917 Gyergyószentmiklós 21 226
Maroshévíz 16 795
Szentegyháza 7 476
Forrás: [INS, 2001]
A gazdaság
11 Ebben a fejezetben főleg az elérhető statisztikai adatokra támaszkodunk (Romániában még csak most van nyomdában a
2002-es statisztikai évkönyv, a 2001-es pedig csak az átmenet első évtízedéről tartalmaz adatokat. Friss adataink a Nemzeti
Statisztikai Hivatal honlapjáról származnak – lásd mellékletek), kevésbé az interjúkra, amelyeket a következő fejezetekben fej-
tünk ki részletesebben.
12 Egyik interjúalany elmondása szerint a megye felszínének 80%-a alatt só van.
13 Nemzetközi hírnévnek csak a szovátai Medve-tó örvend, a helybéliek közül sokan ismerik még a marosszentgyörgyi sós ter-
málfürdőt.
14 Romániában a talajtípusokat 5 minőségi kategóriába sorolják. A legjobb, 1. minősítésű termőtalajból egyetlen talpalatnyi sem
található Hargita megyében, a megyei átlag a 4. kategóriához tartozik [Benedek, 2002].
15 A gyárat privatizálni próbálták, de a török vevő nem fizette ki a vételárat, és visszavették tőle a vállalatot. A veszteséges válla-
latot politikai okokból tartják fenn.
16 Mindig magyar nemzetiségű vezetősége volt. A volt főkönyvelő és aligazgató is tulajdonos-vezérigazgatónak tekinti magát. Há-
borújuk 12 éve tart, az alkalmazottak is két táborra szakadtak, és egymást próbálják megakadályozni a gyár területére való be-
lépésben. A valamikor csak exportra dolgozó gyárban ma az interjúkészítésre vállalkozókat az orosz maffiával fenyegetik.
Maros megye mai vezetői szerint a megye nem igazán mezőgazdasági jelle-
gű, de szerencsére nem volt túlzott a nehézipar fejlesztése. Az ipar fejlesztése ma
sem tenne jót a megyének. (Elrettentő példaként Brassót emlegetik (a túlzott ipa-
rosítás csak viszszahúzta), de a környezetszennyezés sem elhanyagolható szem-
pont).
20 Etikátlan kérdés és burkolt reklámnak használható, kizárja a többi vállalatot. Esetleg név és cím nélküli esettanulmányokat le-
het készíteni sikertörténetekről. De kérdés, hogy mik a sikeresség kritériumai.
21 Van köztük olyan is, amelynek a forgalma tavaly elérte a 18 milló EUR-t, az ország magazinpiacának 55% van a kezükben, és
a kereskedelmi nyomtatványok 90%-a, ezenkívül exportálnak Bulgáriába, Szerbiába, Horvátországba, Ausztriába, Moldáviá-
ba, sőt Magyarország és Moldávia számára tankönyveket is nyomtatnak.
árfolyamon
4. táblázat – A székelyföldi megyék vállalatai a Tömeges Privatizációs Program idején ágazati bontásban (1995. szeptember)
Fa- és papír-
Gépgyártó
Megye neve Mezőgazdaság Élelmiszer-ipar Építőipar Kereskedelem Turizmus feldolgozó Bútoripar Vegyipar Szállítás Textilipar Szolgáltatás Bőripar Összesen
ipar
ipar
Hargita 15 793,063 68 325,458 49 430,170 5 773,505 24 392,974 39 671,789 8 680,850 37 626,432 634,000 10 036,886 30 692,700 15 084,424 0,000 306 142,251
Kovászna 23 650,252 171 831,679 43 583,330 4 413,812 36 857,968 21 219,439 0,000 8 492,127 8 739,396 11 726,396 18 202,587 23 239,312 0,000 371 956,298
Maros 22 578,532 129 117,896 103 058,026 20 369,456 27 173,813 36 564,143 3 912,775 10 393,800 270 759,547 23 292,376 45 781,641 17 704,091 38 099,100 748 805,196
Székelyföld 62 021,847 369 275,033 196 071,526 30 556,773 88 424,755 97 455,371 12 593,625 56 512,359 280 132,943 45 055,658 94 676,928 56 027,827 38 099,100 1 426 903,745
Millió USD-ben
2578 lej/USD 24,058 143,241 76,056 11,853 34,300 37,803 4,885 21,921 108,663 17,477 36,725 21,733 14,779 553,493
árfolyamon
Forrás: RMDSZ képviselői iroda
153
154 Sánduly Edit–Szabó Árpád: Helyzetkép a Székelyföld gazdasági-társadalmi állapotáról
29 Az EU-standardok még nem ismerik el a román ásványvizeket. (A Romaqua elkezdte a termékének EU-elismerését célzó ügy-
intézést, talán 2003 végéig sikerül a borszéki vizet az EU-piacon is elismertetni.)
30 A cég növekedése a jelenleginél évi 50%-kal nagyobb lett volna, ha az adók legalább csak magyarországi szinten lennének,
és a nagyberuházók nemcsak akkor kapnának kedvezményeket, ha külföldiek. (Ha egy külföldi 50 millió USD-nél nagyobb
összeget ruház be, nagy kedvezményben részesül. Ha egy román ruház be ugyanennyit, nem kap semmit.)
2. Az országos infrastruktúra fejlesztése és javítása.
3. A humánerőforrás-potenciál fejlesztése, a piaci feltételeknek megfelelő munka-
erő támogatása és a szociális szolgáltatások minőségének javítása.
4. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés támogatása.
5. A környezet állapotának védelme és javítása.
6. A tudományos kutatás és technológiai fejlesztés, az innovációk, a kommuniká-
ció és információs technológia fejlesztésének támogatása, az információs tár-
sadalom létrehozása.
7. A régió gazdasági struktúrájának javítása, kiegyensúlyozott és fenntartható re-
gionális fejlesztés támogatása.
A fejlesztési stratégia valamennyi irányvonal esetében meghatározza a főbb cél-
kitűzéseket, a célkitűzések elérése érdekében javasolt lépéseket és az országos prio-
ritásokat.
Az Országos Fejlesztési Stratégia megvalósítása érdekében a stratégia megjelö-
li azokat az együttműködési lehetőségeket és finanszírozási forrásokat, melyek elindít-
hatják a fejlesztési lépéseket, de melyek korántsem elégségesek. A megjelölt finanszí-
rozási források között fontos helyet foglalnak el az előcsatlakozási alapok, PHARE,
ISPA és SAPARD, melyeket kormánytámogatások egészítenek ki.
A 2002-re kidolgozott Országos Fejlesztési Terv szerzői nagy eredménynek tart-
ják, hogy első alkalommal sikerült kidolgozni egy olyan országos szintű fejlesztési ter-
vet, melyben együttműködtek a regionális fejlesztési tanácsok, a kormány és a külön-
böző minisztériumok, és amely esetében a pénzügyi programozás egyidőben és ösz-
szefüggésben készült a 2002-es állami költségvetés kidolgozásával.
Az Országos Fejlesztési Stratégia keretében helyet kapott az egyes makrorégiók
rövid bemutatása is, a vizsgált paraméterek elsősorban az infrastruktúra, gazdasági
szerkezet, foglalkoztatás, mezőgazdaság és erdőkitermelés, ipar, kis- és közepes vál-
lalkozások, környezetvédelmi problémák. A stratégia a továbbiakban tárgyalja a
makrorégiók közötti és a régiókon belüli diszparitásokat, megoldási javaslatokat azon-
ban elsősorban országos szinten fogalmaz meg.
Az Országos Fejlesztési Stratégia átdolgozásával és kibővítésével egy időben ké-
szült a Központi Fejlesztési Makrorégió új Regionális Fejlesztési Terve is.
A Központi Makrorégió (melynek része Székelyföld) Fejlesztési Tervében megfo-
galmazott cél a lakosság életminőségének javítása egy magas teljesítmény-orientált
gazdaság fejlesztésével, a rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrások mozgósí-
tása által, összhangban a környezeti értékek, a (szellemi) örökség és hagyományok
megőrzésével. A stratégia célkitűzései:
– regionális gazdaság fejlesztése vállalkozásösztönzés, gazdasági tevékenysé-
gek modernizálása és változatossá tételének támogatása által;
– életminőség-javítás a szociális és infrastructurális szolgáltatások javítása által;
– a települések fenntartható fejlődésének biztosítása a településeken fellelhető kör-
nyezeti értékek, történelmi és kulturális örökség megőrzése és átörökítése által.
A fejlesztési stratégia a továbbiakban konkrét célkitűzéseket és cselekvési prog-
ramokat fogalmaz meg.
6/a. táblázat
Projektek Jóváhagyott Projektek Jóváhagyott Projektek Jóváhagyott Projektek Jóváhagyott
száma keret Eur száma keret Eur száma keret Eur száma keret Eur
Északkelet 23 962 330 6 254 801 12 448 008 41 1 665 139
Délkelet 22 886 493 6 324 448 7 111 005 35 1 321 946
Dél-Munténia 16 712 872 9 340 690 8 262 144 33 1 315 706
Délnyugat 29 874 375 9 219 375 15 398 438 53 1 492 188
Nyugat 20 963 869 4 205 566 3 118 850 27 1 288 285
Északnyugat 11 618 556 6 286 961 8 327 309 25 1 232 826
31 A fejezetben bemutatott táblázatok és grafikonok a nevezett honlapokon található adatok feldolgozásával készültek.
PHARE-
Tekintettel arra, hogy Székelyföld területének több mint fele vidéknek tekinthető
az EU vidékfejlesztési ismervei alapján, a gazdasági szereplők számára fontos finan-
szírozási forrást jelenthet a SAPARD előcsatlakozási program.
Egy internetes kutatás eredményeként a legértékesebb adatokat a SAPARD
Annual Report dokumentum tartalmazta, melyet legutóbb 2002. október 4-én frissítettek
(www.europa.eu.int). A dokumentum az Európai Bizottság első beszámolója a SAPARD-
programra vonatkozóan. A SAPARD- program célja a 10 csatlakozni szándékozó ország
támogatása mezőgazdaságuk és vidéki környezetük strukturális átalakításában. A
SAPARD-program támogatását valamennyi ország saját mezőgazdasági és vidékfejlesz-
tési programja alapján kapta meg, melyekben az egyéni fejlesztési prioritások tükröződ-
tek. A programozás gyakorlata új volt a csatlakozni szándékozó országok számára, en-
nek ellenére valamennyi ország programja elkészült és a bizottság 2000 őszén jóvá is
hagyta valamennyi programot. A SAPARD-program újdonsága a PHARE- és ISPA-prog-
ramokhoz képest, hogy a bonyolító ország viselte a program alkalmazásának teljes fe-
lelősségét. A támogatás átutalásának feltétele egy megfelelő nemzetközi szerződés alá-
írása a támogatott ország és az Európai Unió között, valamint a SAPARD-ügynökség fel-
állítása volt. A szerződést valamennyi országgal előkészítették és aláírták 2000 őszéig,
az ügynökséget azonban egyetlen országnak sem sikerült felállítani 2000 végéig, így a
SAPARD-támogatás átutalása nem történhetett meg 2000-ben.
A dokumentum részletes elemzést tartalmaz .pdf formátumban, adatai közül, Excelben
feldolgozott formában, az alábbiakat tartottuk fontosnak bemutatni jelen dolgozatban:
Az Európai Unió által a PHARE- vagy más programok keretében Románia számá-
ra megítélt finanszírozások kisebb jelentőséggel bírnak Székelyföld gazdaságfejlesz-
tése szempontjából. Ezen programok vagy olyan tevékenységeket támogatnak, me-
lyek hatása közvetett módon jelentkezik Székelyföld gazdaságában (pl. oktatási prog-
ramok), vagy esetleges a hatásuk, vagy olyan programok, melyek előírásainak nem
felelnek meg a székelyföldi pályázók (pl. ISPA).
Fontos megemlítenünk, hogy a helyi és megyei önkormányzatok szintjén az utób-
bi 10-12 esztendőben erős nemzetközi kapcsolatok alakultak ki, melyek sok esetben
egy-egy közös program vagy pályázat formájában konkretizálódnak, de amelyekről
egy pontos helyzetkép kialakítása a jelenleginél hosszabb időtartamú és célirányosan
az önkormányzatok nemzetközi kapcsolataival foglalkozó kutatást igényelne.
Külföldi tőkeberuházások Székelyföldön
A rossz infrastruktúra, a régió rossz marketingje és periféria jellege nem igazán von-
zóak a külföldi tőke számára, amely amúgy sem igyekszik teret hódítani Romániában.
A régióban általában csak az erőforrások elsődleges felhasználása történik meg, ami
nem hatékony és alacsony a hozzáadott értéke.
Román 23 888 19 307 18 104 8 814 10 146 18 706 16 767 16 883 15 202 11 283 159 100
Német 60 072 15 567 8 852 5 945 4 065 2 906 2 315 1 273 775 390 102 160
Magyar 11 040 7 494 3 523 3 206 2 509 3 608 2 105 1 459 1 217 696 36 857
Zsidó 745 516 224 221 177 131 191 136 198 111 2 650
Más nemzetiség 1 184 1 276 449 260 249 324 148 194 144 114 4 342
Országok amelyekbe kitelepedtek
Németország 66 121 20 001 13 813 6 874 6 880 9 010 6 467 5 807 3 899 2 370 141 242
Magyarország 10 635 4 427 4 726 3 674 1 779 2 509 1 485 1 244 1 306 774 32 559
USA 4 924 5 770 2 100 1 245 1 078 2 292 3 181 2 861 2 868 2 386 28 705
Ausztria 3 459 4 630 3 282 1 296 1 256 2 276 915 1 551 941 468 20 074
Kanada 1 894 1 661 1 591 1 926 1 523 2 286 2 123 2 331 1 945 1 626 18 906
Olaszország 1 130 1 396 528 645 1 580 2 195 1 640 1 706 1 877 1 415 14 112
Franciaország 1 626 1 512 1 235 937 787 1 438 2 181 1 143 846 696 12 401
Izrael 1 227 519 463 324 417 316 418 554 563 326 5 127
Svédország 996 381 686 199 176 520 310 468 129 98 3 963
Ausztrália 611 301 297 236 220 136 165 207 206 124 2 503
Görögország 576 354 143 80 87 193 274 232 316 214 2 469
Más országok 3 730 3 208 2 288 1 010 1 363 2 504 2 367 1 841 2 640 2 097 23 048
Forrás: [INS, 2001]
hogy a nehézipari létesítményeket a régióban, ami kevés volt is, azokat is felszámol-
ták. Külföldi tőke nagyon kevés jött a régióba, így komolyabb iparról és ipari munkás-
osztályról nem lehet beszélni.
A mezőgazdasággal viszont az a baj, hogy egyrészt a föld nagyon gyenge
minőségű32, másrészt a birtokszerkezet nagyon felaprózott, így nem lehet komoly, az
EU-val versenyképes gazdálkodást folytatni.
A vidéki lakosság nagyon hagyományápoló és a társadalom patriarchális. Szé-
kelyföldön az újításokat nem akarják befogadni, és a nőket nem veszik emberszám-
ba33. A legtöbben a vidéken élők közül nem várnak semmiféle, a közösségen kívülről
jövő segítséget, és nem fogadják meg a tanácsokat. [Vincze, 2002]
Természetesen vannak kivételek is. Székelyudvarhelyen pl. a legkisebb a munka-
nélküliség az egész országot tekintve.
Gondot jelent Székelyföldön a romák nagyarányú betelepedése is. Előbb a szá-
szok által elhagyott falvakat népesítették be Székelyföld határán, de most már nagy
számban megtalálhatók minden magyarlakta34 faluban. Néhány adat a népesedésről
és a szociális helyzetről megtalálható a II. Mellékletben.
Néhány évvel ezelőtt Kolozsváron részt vettünk egy RMDSZ-tisztségviselők, ön-
kormányzatisok és a civil társadalom képviselői közti vitában. A kolozsváriak akkor
azt panaszolták, hogy a magyarok csak Székelyföldet támogatják. A székelyek azzal
vágtak vissza, hogy évszázadokon keresztül Kolozsvár regionális központként elszív-
ta egész Erdély jó képességű humán erőforrásá35t. Azt mondták, itt az ideje, hogy
végre Székelyföld is kapjon valamit.
Jelenleg az a helyzet, hogy Székelyföldet megint elfelejtették. A Mol Rt.-n kívül
minden fontosabb magyar befektető Tordáig megy el, annál keletebbre nem me-
részkedik.
32 Az országunkban alkalmazott 5 fokozatú minőségi skálán pl. Hargita megye termőföldjeinek átlaga a 4. fokozathoz tartozik, a
megyében nincsen egyetlen talpalatnyi sem a legjobb minőségű, 1. fokozatú talajból. [Benedek, 2002]
33 Ezt nem is egy interjúalanyunk határozottan állította.
34 Egyik polgármester elpanaszolta, hogy sok roma Törökországba jár áruért, és itthon a feketepiacon értékesítve azt, hatalmas
nyereségre tesznek szert. A pénzből többemeletes házakat építenek maguknak, amilyeneket a bérből és fizetésből élők nem
engedhetnek meg maguknak. Ezután, mivel nincs semmilyen regisztrált jövedelmük és nagycsaládosok, szociális segélyért
folyamodnak, és lánygyermekeiket állami gondozásba akarják vétetni. A polgármester ezután csatákat kell vívjon a megyeköz-
pont szociális hivatalában ülő bürokratákkal, hogy a segélyek inkább a rászorulókhoz kerüljenek.
35 A Sapientia egyetem megalakításának évében (2001) a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen Közgazdasági Karán
érezhetően csökkent a Székelyföldről érkezett jelentkezők száma. 2003 nyarán már egyetlen csíkszeredai lakhelyű jelentke-
ző sem volt a BBTE Közgazdasági Karának magyar vonalán.
1. A területi irányítás szintjeire és hatásköreire vonatkozó törvé-
nyes keret36:
36 Az RMDSZ ügyvezető elnöksége önkormányzatokért felelős főosztálya által összeállított, a helyi közigazgatásról szóló kiadvány
alapján
37 Az RMDSZ ügyvezető elnöksége önkormányzatokért felelős főosztálya által összeállított, a helyi közigazgatásról szóló kiadvány
alapján
„3. szakasz – (1) Helyi autonómia alatt a helyi közigazgatási hatóságok azon jo-
ga és tényleges képessége értendő, hogy megoldják és kezeljék a közügyeket, az ál-
taluk képviselt helyi közösségek nevében és érdekében, a törvény feltételei között.
(2) Ezt a jogot a helyi tanácsok és a polgármesterek, valamint a megyei tanácsok
gyakorolják, mint általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazat-
tal megválasztott helyi közigazgatási hatóságok.
(3) A (2) bekezdés előírásai nem sérthetik annak lehetőségét, hogy a lakosság
véleményét népszavazás vagy a közügyekben való más közvetlen részvételi forma út-
ján kikérjék.”39
42 Románia Állásfoglalása, megjelent a Magyar Kisebbség c. folyóirat VIII. évfolyam, 2003. 1. számában, Kolozsváron
• 63/1999-es sürgősségi rendelet az Európai Unió által Románia számára kiutalt
vissza nem térítendő támogatások, valamint a 22/2000-es törvényben elfoga-
dott közös finanszírozási alapok kezelésére vonatkozóan.
Románia területi szervezésére vonatkozó jogszabályok határozták meg azokat a
területi struktúrákat is, melyek megfelelnek a NUTS-felosztásnak:
• NUTS1 szint: Románia
• NUTS2 szint: 8 fejlesztési régió
• NUTS3 szint: 42 megye, melyek egyben Románia területi adminisztratív struk-
túrájának is megfelelnek
• NUTS4 szint: nem használatos, itt lehetne elfogadtatni a kistérségi szintet,
melynek működési gyakorlata van már Székelyföldön, Szatmár és Krassó-
Szörény megyékben
• NUTS5 szint: 265 megyei jogú város és város, 2868 község, mely 13 092 fa-
lut tömörít.
1.1. A pozitívumok
Országos szinten
Közhelynek tűnhet, de legtöbb interjúalanyunk azt tartotta az egyik legpozitívabb
dolognak, hogy eltűnt a pártállam, kialakult a többpártrendszer, egy szabadabb em-
beri világ jött létre43. Nagyon jó dolog a politikai szabadság kivívása, a szólásszabad-
ság és a szabad gondolkodás elterjedése.
Lassanként, de kezd meglátszani Románia nyitása a külvilág (és Nyugat) felé. Az
EU rákényszerített egy bizonyos intézményrendszert és működési sémát az országra.
Elindult a decentralizáció (a közigazgatásban is), a folyamat még lassú, de érezhető.
Az EU-programok lefuttatásához szükséges intézményrendszer kialakulása már
önmagában egy pozitív fejlemény, de ennek nagyon jó volt a hatása a hazai gazdasá-
gi intézményrendszerre is.
Az országban megindultak a külföldi beruházások (igaz, hogy szinte csak a fővá-
rosban, valamint az ország nyugati határa mentén és a tengerparton). Székelyföld az
ország központjában van, de sajnos nem vonzó a külföldi tőke számára.
Úgy kényszerből, mint önmagától elkezdődött a privatizáció (és ennek lassan
kezdenek érezhető jelei lenni) – a Nyugat számára is már más kép mutatkozik, ha Ro-
mániát figyelik.
Lassan bár, de beindult egy pozitív öngerjesztő folyamat. Az utóbbi időben elkez-
dődött egy természetes kiválasztódás a vállalkozói rétegben és a társadalomban egy-
aránt.
A társadalomban lassanként tudatosul, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa
(egyesek még fölülről/kívülről várják a csodát, de számuk – már csak a demográfiai
korfán való felfelé haladásuk miatt is – csökken). Különféle tapasztalatokkal bár, de
sokan visszatérnek az eredeti szakmájukhoz. Mások sok jó dolgot tanultak meg és
okosan, jól hasznosítják.
A gazdasági életben pozitívnak ítélik meg, hogy a megtermelt össztermékben nő
a szolgáltatások aránya (kihangsúlyozandó, hogy nemcsak a fizikai személyeknek
nyújtott, hanem a vállalatok számára nyújtott szolgáltatásoké is – a vállalatvezetők kez-
dik felismerni az outsourcing pozitívumait).
43 Azt is sokan hozzáteszik, hogy a Székelyföld csak eleinte tudott élni a helyzettel, 1995 előtt, azóta lemaradt.
Székelyföldön
A régió számára pozitív volt, hogy a magyarok iránti tolerancia egy időben javult
az országban, az utóbbi időben ez a tendencia sajnos újra megfordulni látszik –
megint a gyűlölködés és a rosszindulat terjed.
A tolerancia terjedése és a politikai alkuk lehetővé tették az egyházi ingatlanok
visszaadásának megkezdését. Sokak számára ez a remény megújulását jelenti.
Ha nem is mindenütt és nem is a megfelelő ütemben, de elkezdődött a közössé-
gi javak visszaadása. Ami eddig a földek és erdők visszaadásával és a közbirtokos-
ságok (újra)alakulásával történt, egyes hibás lépések mellett is pozitív. A közbirtokos-
ságok mellett magánerdészetek is létrejöttek. Ezeknek eredményeként is kezd javulni
a közösségi szellem (de sajnos nem annyira, mint Szászföldön).
A régióban történelmi pillanatoknak tekintik a Duna Tv elindulását 1992-ben, és
a Sapientia egyetemét is 2002-ben.
Gazdaságilag is, de társadalmi szempontból is nagyon pozitív, hogy a privatizá-
ció lényegében befejeződött a régióban. Ma Székelyföldön a gazdaságban nincs szá-
mottevő állami tulajdon.
Kiemelt jelentőségű az anyaországgal való kapcsolattartás is, ennek gazdasági
vetületeivel együtt. Néhány megkérdezett a vendégmunkát is pozitív dolognak tartja.
A Magyarországon dolgozó vendégmunkásoknak egyrészt bővül a látóköre, másrészt
a keresetük egy része hazakerül, ami növeli egyrészt a hazaiak fogyasztását, másrészt
megélhetést teremt ezt a keresletet fogyasztási javakkal kielégítő hazai gazdasági sze-
replőknek.
A megyei önkormányzatok gazdasági vezetői az eddig leírtakon felül pozitívnak
ítélték még meg, hogy Székelyföldön javult a turizmus helyzete44, ami sok mellékjöve-
delmet hozott.
Örvendetes, hogy már Székelyföldön is épülnek ipari parkok (lesz ilyen a maros-
vásárhelyi repülőtér közelében, de Kovászna megyében is már 2 projektet beindítot-
tak). Az infrastrukturális gondok megoldásában jelent előrelépést, hogy végre Szé-
44 Egy 1994-ben hozott rendelkezés 10 év adómentességet biztosított a panzióknak, ha azokat minősítették (a rendelkezést
2000-ben sajnálatosan eltörölték). Hargita megye például országos első helyen van a minősített szálláshelyek számában.
(Ezek kialakításakor sok beruházás történt a saját házak korszerűsítésére, sok fürdőszoba épült, ami már önmagában pozitív
fejlemény.)
kelyföldön is elkezdték az utak rehabilitációját45. „Az erdélyi autópálya jó perspektívát
nyújt – közel lesz Sepsiszentgyörgyhöz, jó hatással lesz annak gazdaságára” – mond-
ta egyik beszélgetőpartnerünk.
Pozitív dolog az is, hogy a régióban nagyon sokan felismerték a pályázati rend-
szer lehetőségeit. A kisvárosok vízhálózatának fejlesztésére EU-pénzekből például
csak a 3 székely megye pályázott.
1.2. A negatívumok
Országos szinten
Talán minden negatívum összegezhető egyik beszélgetőpartnerünk rövid véle-
ményében: ez volt „az elszalasztott lehetőségek évtizede”. A kicsinyes helyi és egyé-
ni érdekek miatt feláldozták a közérdeket. Úgy a politikusok, mint a gazdasági szerep-
lők kicsinyesek voltak.
A rosszul értelmezett szabadsággal való élésnek és visszaélésnek úgy a gazda-
ságban, mint a társadalomban megvoltak a negatív hatásai. Nagyon rossz hatással
van az országra a maffia és a korrupció ereje és elterjedtsége. Amint az EBRD felmé-
rése is igazolja, Románia a második legkorruptabb ország a közép- és kelet-európai
gazdasági átmenetet végrehajtó országok közül.
45 Hargita és Brassó megyék között elindult a 131-es út rehabilitációs projektje, sőt Erdővidéken és Homoród mentén is lesz
útrehabilitáció.
46 A gyakoriságot egy 6-os skálán (soha, néha, ritkán, gyakran, általában, mindig) mérték, a táblázatban az utóbbi 3 választ adók
vannak összesítve.
Székelyföldön
A fő probléma az, hogy 13 év alatt nem sikerült egy átütő/koherens megoldást
találni a régió fejlesztésére. Sajnos nem sikerült egy regionális identitást létrehozni,
amely elindíthatna egy együttgondolkodást az előbbi probléma orvoslására. Emiatt
nem létezik sem koherens gazdasági, sem agrárpolitika.
Nagyon rossz Székelyföld számára, hogy az országos szintű, maffia típusú szer-
vezeteknek itt is megvannak a megfelelő kapcsolatai.
Mindezek mellett úgy az országos, mint a regionális gazdaság működéséhez és
működtetéséhez szükséges intézményrendszer nagyon fejletlen (nemcsak a bankok
nehezen hozzáférhetőek, hanem tanácsadó cégek sem igazán léteznek). A bajokat
tetézi az infrastrukturális fejlesztések elmaradása – más régiók sokkal jobban lobbiz-
tak Székelyföldnél51. Ugyanilyen infrastrukturális hátrány egy jól megközelíthető repü-
lőtér hiánya a régióban.
Habár a régióban a vállalkozók jobb hírnévnek örvendenek az országos átlagnál,
közhangulatuk rossz. Nem létezik koherens támogatási rendszer a kis- és középvállal-
kozások számára (pedig ők fizetik a legtöbb adót, de nem kapnak semmiféle se-
gélyt/segítséget). Sok problémát jelent a megosztottság – rengeteg a gáncsoskodás –,
nem lehet a törvényeket úgy megkerülni, mint más megyékben.
47 Nemcsak a hatalmon lévők szégyellik ezt a jelleget, az agrármérnökök és a -közgazdászok is letagadják ez irányú végzettsé-
güket.
48 A szakemberek állítólag egyszerűen kimennek a teremből, amikor előadásokon, továbbképzéseken erről esik szó.
49 A 834-es kormányhatározatot kihasználva, amely az állami intézmények és kereskedelmi társaságok területének tisztázására
volt hivatott, az illető intézmények földterületeket és ingatlanokat kerítettek el illegálisan.
50 A 18-as törvény 36 cikkelyéből gyűrűzik elő minden probléma – egyrészt pl. Csíkszeredában és környékén 2,5-szeres a túl-
jelentkezés a földterületekre, másrészt létezik olyan földterület is, amelynek 3 tulajdonosa van.
51 Pl. a moldvaiaknak sikerült a jobb lobbijuknak köszönhetően egy nagyon jó úthálózat kiépítése.
A helyi és megyei önkormányzatnak nincs megfelelően képzett és tapasztalt
szakembergárdája, amely a vállalkozók és beruházók számára megfelelő tanácsokat
és segítséget nyújthatna a problémák megoldásában.
Nagyon későn történtek meg a régióban a kezdeményezések a humán erőforrás
fejlesztésére. Emiatt közigazgatási és a választott képviselők – de nemcsak az övék –
iskolázottsági szintje sajnos stagnál52. Az utóbbi évtizedben romlott a román nyelv-
használat – emiatt versenyhátrányba kerültek a székelyek:
– még román nyelven folyó továbbképző tanfolyamokra sem lehet elküldeni őket,
– nem tudnak pályázni, a fiatalok nem képesek állásokra jelentkezni.
A felsorolt problémák miatt Székelyföld lemaradt a többi régióval folytatott
versenyben. A régió nem volt képes tőkét vonzani. Az itt élőknek nem volt el-
képzelése a továbblépés irányáról, és nem jött senki, hogy segítsen.
Az interjúk során külön kihangsúlyozták a tényt, hogy Magyarország elveszítette
a lehetőséget, hogy stratégiai befektető legyen akkor, amikor itt még a vadgazdaság
működött (az egész ország nem hozott tőkét).
Manapság egy magyarországi potenciális befektető számára csak annyi elő-
nye van az itt élőknek, hogy magyarul beszélnek, és emellett ismerik a romániai vi-
szonyokat.
Mielőtt továbblépnénk, több helybéli szerint is el kell oszlatni néhány mítoszt,
amelyet a székelyek önmagukról hisznek/mondanak:
59 Tudok olyan (nagy és ismert) magyarországi szoftverfejlesztő cégről, amelyik átjött Romániába „üveggyöngyöket árulni a benn-
szülötteknek”, és megdöbbenve vették észre, hogy a potenciális kliens vállalat titkárnőjének jobb számítógépe volt, mint az
otthoni programfejlesztőknek.
60 Pl. Erdélyben a boltok, vállalatok adnak számlát az áruról, ezt a fogalmat Óromániában nem ismerik – emiatt sok adót is kell
fizetni.
61 Állítólag léteznek konkrét számítások, amelyek igazolják, hogy Erdély mennyivel járul hozzá a GDP-hez és mennyi adót fizet –
ehhez képest nagyon keveset forgatnak vissza.
62 Viszont olyan régiókban, ahol etnikai és politikai okokból nem léteztek akadályok, a fejlődés sokkal erősebb – pl. Jászvásár
(Iasi).
63 Sokan veszítették el munkahelyüket, váltak kényszervállalkozóvá. A kisvállalkozók rá voltak utalva a kínálkozó lehetőségek
megszerzésére. A városban jobb a vállalkozói szellem, mint másutt, de nagy úr a szükségszerűség is.
64 A nyilatkozó visszakérdezett, hogy pl. a magyar nyelvű média a többségében magyarlakta Marosvásárhelyen és környékén mi-
ért gyengébb, mint a román.
65 Nem biztos, hogy egy újonnan induló vállalkozás képes volna 300 megfelelő embert találni a városban.
66 Pl. a rendszerváltás előtt Udvarhelyen nem ismerték a nyomda fogalmát és a nyomdászszakmát – most megtanulták, és több
jól menő nyomdaipari vállalat működik a városban. Egyesek piacvezetők az országban, és külföldre is szállítanak.
Ezek a vállalkozók nagyon fontosnak találják úgy az alkalmazottak szakmai
képzését67, mint a jó szakemberek nyugati szintű megfizetését. Beszámoltak Udvar-
helyen németországi szintű menedzseri fizetésekről, de a magyarországiakkal azonos
fizetést kapó főszakácsról is.
A vezetők:
Az egyik beszélgetőtársunk tanácsadással és vezetőképzéssel is foglalkozik. Az
első személyes kísérlete 1994-ben kezdődött vezetői tréningek tartására – a vállalatok
tulajdonosai és menedzserei akkoriban még a gondolatot71 sem fogadták el. Az első
67 Egyik vállalkozó, miután a privatizáció során hozzájutott egy nagy szolgáltató vállalathoz, nagyjából lecserélte az egész sze-
mélyzetet, a megmaradtak pedig, mielőtt tovább dolgozhattak volna, az újonnan jöttekkel együtt 2 hónapos kemény szakmai
tréningen vettek részt.
68 Még ma is hallani a ‘90–es évek elejének jelszavát: „Nu ne vindem tara!” = „A hazánk nem eladó”.
69 Mások szerint a csíkszeredai traktorgyár vagy a székelykeresztúri acélüzem leépülése tulajdonképpen helyes dolog, csak a
folyamat túl lassú volt. Ezek a szocialista nagyvállalatok hatalmas munkásrétegeket tartottak fenn mesterségesen, ami sok
munkaerőt elvont a mezőgazdaságtól, és nagyon sokba került más rétegeknek.
70 A fémfeldolgozó kisvállalatok megvásárolták a gyárak régi esztergapadjait, mások a gyárcsarnokokat stb., és azokat eredmé-
nyesen használják, sok személynek megélhetést teremtve.
71 Egy vállalkozói fórumon elhangzott egy magyarországi NGO felmérési eredménye, amely szerint a székely vállalattulajdono-
sok nem rendelkeznek a szükséges menedzseri ismeretekkel – az elhangzottakat hatalmas felhördülés, hőbörgés és sértő-
dés fogadta.
vonal menedzsereit nagyon nehéz volt behívni ezekre a tréningekre, csak a második
vonal fiataljai72 vettek részt rajtuk.
A kis- és középvállalkozók, cégtulajdonosok azt mondták, tudják, hogy mit kell
csinálni, kialakult bennük egy képzet, hogy – mivel sikeresen beindult és működik a
vállalatuk – ők ösztönösen, születésüktől fogva képzettek.
2-3 év után (’94–95-ben) jöttek rá, hogy baj van, de hatalmukat kihasználva, vagy
diplomáciai módszerekkel próbáltak túllépni rajta – esetleg fiatalokat (az első – a
rendszerváltás után végzett fiatal közgazdászokat) rekrutáltak, és velük együtt mentek
tárgyalni (hatalmukkal lenyomták a fiatalokat, azok pedig védték őket a túl nagy hibák-
tól). Manapság a ’90-es évek elején indult vállalkozók kezdenek visszalépni az üzleti
élettől, és ráhagyják vállalataikat a fiatal menedzserekre.
A szakmai képzés:
A megkérdezettek véleménye egybecseng annak megítélésében, hogy néhány
területen van megfelelő számú és képzettségű szakember, más területeken ezek
hiánycikknek73 számítanak.
A legnagyobb probléma, hogy hiányzanak a középfokú végzettségű szakembe-
rek – asszisztensek.
Az emberek csak az alapvető dolgokat tudják (30 évvel ezelőtt volt jó szakiskolai
képzés, de azóta lezüllesztették). A szakmai iskolák nem tanítják az új technológiá-
kat – egyre jobban lemaradnak és rossz a felszereltségük is – ezt kellene magasabb
szintre emelni.
A szakiskolákat a ’80-as években odaadták (alárendelték) a vállalatoknak,
amelyek önmaguk és nem a piac számára készítettek fel szakikat, a saját munka-
erő-szükségletük figyelembevételével – így a végzettek verseny nélkül életre szó-
ló munkahellyel rendelkeztek, a szakmai oktatás így lezüllött.
Az oktatási rendszer teljesen el van szakadva a gazdasági realitástól (a komo-
lyabb cégek külföldön képzik ki a szakembereiket, és nem is érdekeltek itthon fejlesz-
teni az oktatást).
Sajnos nemcsak a szakmai, hanem az általános oktatási rendszer is válságban
van. Nemcsak a szakmai felkészültség gyenge, hanem a munkamorál és a kulturális
szempontok is rosszak.
A vállalatoknál nagy a fluktuáció, emiatt nem is fektetnek be az emberi erőforrás
képzésébe, hiszen az „úgyis elmegy”. Csak a külföldi tulajdonosú cégek, vagy azok,
amelyek sokat exportálnak, azok ismerték fel a humán erőforrás fontosságát és azok
áldoznak annak fejlesztésére.
Sok pozitív visszacsatolású ciklus és folyamat működik, amelyek a helyzet egyre
rosszabbra és rosszabbra való fordulását eredményezik.
A mezőgazdasággal foglalkozók
A szocializmus idején a párt- és országirányitók erőszakos iparosításba kezd-
tek. Az elkobzott vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe kényszerített földek
megművelőit az újonnan iparosodó városokba költöztették, és gyárakban kezdtek
dolgozni.
72 Egy másik interjúalany elmesélte, hogy miután elküldték a második vonalbeli vezetőiket tréningekre és még finanszírozták is
azokat számukra, végzés után a fiatalok távoztak a vállalattól.
73 Pl a ’90–es évek elején nagy hiány volt közgazdászokból, mára ez a probléma megoldódott.
Akik nem tudtak a városokba költözni, a város környéki falvakból ingáztak az üze-
mekbe. Ez igaz Székelyföldre is, ahol a megyésítéssel jelentéktelen kisvárosokból let-
tek megyeszékhelyek és szocialista iparközpontok.
Interjúalanyaink szerint ezekben az időkben általában csak a mezőgazdaságot iga-
zán szívből szerető és értő emberek nagyon kis hányada maradt otthon. Az ingázók
csak másodállásban, esetleg pótcselekvésként vagy jövedelem és élelemkiegészítésért
dolgoztak a gazdaságaikban.
A rendszerváltás és a gazdasági struktúraváltás után nagyon sok szocialista
nagyvállalat bezárt, és a munkások állás nélkül maradtak. Sokan költöztek haza,
de nem szívből és odaadással gazdálkodnak, hanem kényszerből, és közben a
csodát várják.
A többség tudatában a mezőgazdasági munka továbbra is alacsony presztízzsel
bír – ennek a tevékenységnek most vissza kellene szerezni a becsületét.
A másik nagy probléma a tudás, a szakismeretek, valamint a menedzseri ismere-
tek hiánya.
Megfigyeléseink szerint probléma az is, hogy sok helyen a nőket nem engedik ta-
nulni és dolgozni. „Ez nem a te eszednek való” – mondja sok gazda az asszonynak.
A fentebb említett okok pszichológiailag is blokkolják a továbbfejlődést, a gyer-
mekekkel is meg kellene szerettetni a mezőgazdaságot.
Több helyen a (magánkézben levő) feldolgozók vezetői és alapítványok74 ingye-
nes képzőket, tanfolyamokat (főleg télen) tartanak a gazdák számára, meghívott ven-
dégelőadókkal. A szervezők szerint viszont 40 meghívottból 15, ha elmegy. A széke-
lyek „mindent tudnak”, nem kell nekik tanács, segítség. (Igaz, hogy mások elmondá-
sa és kutatásai szerint a baj az, hogy csak írott meghívókat küldenek szét a gazdák-
nak. Sok helyen csak akkor fogadják el a meghívást, ha személyesen adják át nekik
a meghívókat. Ezen a felfogáson is változtatni kellene.)
Összefoglalóként elmondható, hogy a gazdák nagy része muszájból gazdálko-
dik, nem szívből. A tudásuk hiányos és elavult. A szakismereteket nem igénylik (eze-
ket észrevétlenül kell az anyagba bevinni) a továbbképzőkön.
Természetesen akadnak azért pozitív példák is. Sok fiatal kijutott ausztriai és sváj-
ci mintagazdaságokba és sok ismeretet elsajátított, a vállalkozóbb kedvűek előtt na-
gyon nagy lehetőségek állnak.
A humán erőforrás képzésének és fejlesztésének kapcsán nagyon fontos meg-
említeni a Sapientia egyetem megalakítását. Ez is egy kitörési kísérlet, amely egy más-
fajta működést próbál a rendszerbe bevinni és meghonosítani.
A megkérdezettek is kitértek a kivándorlás problémájára. Tudjuk, hogy Székely-
földön is élnek jó szakemberek. Ha Magyarország megakadályozza, hogy az erdélyi
okos és jól képzett szakemberek oda menjenek élni és dolgozni, akkor azok másho-
va fognak menni, nyugatabbra.
Vajon miért mennek el ezek az emberek? Azért mert nem látnak perspektívát az
itthon maradásban75.
76 „A székelyföldi bürokraták ma is nagyon jól tudják, hogy kinek kell Bukarestbe karácsonyfát vinni.”
77 A semmittevő bürokraták a napi 8 órás munkaidőből 1 órát dolgoznak, a fennmaradó időben kapcsolattartással foglalkoznak
(telefonálás, kávé, pletyka, sörözés).
78 A „HarCov”- (időnként a parlament azzal foglalkozik, hogy hogyan űzik el a románokat Hargita és Kovászna megyékből) jelen-
tések és a parlamenti bohóckodás csak a nép szórakoztatására van.
79 Emiatt nem lehet látni és kiszámítani, hogy egy megye tulajdonképpen mennyit fizet be a költségvetésbe, és mennyit kap onnan.
Az intézményrendszer működésében léteznek hivatalos és (ezzel pontosan ellen-
tétes irányú) hátsó irányzatok és cselekmények, a kormánypárt egyáltalán nem tartja
be a megállapodásokat, amelyeket az RMDSZ-szel köt.
Egyik megyei önkormányzat vezető funkcionáriusa szerint a kapcsolat a kor-
mányzattal szinte csak a parlamenti képviselőkön keresztül működik. Egy másik me-
gyében egyetlen szóban válaszoltak az önkormányzat és a központi kormányzat köz-
ti viszonyt firtató kérdésünkre: „Rossz”80.
Hiába beszélnek és egyeztetnek az önkormányzati emberek a miniszterekkel, az
alkalmazottak nem hajtják végre a rendelkezéseket. A központi kormányzat nem haj-
landó komoly decentralizációt engedélyezni – nagy harcokat kell velük szemben meg-
vívni. Mindemellett pozitív tendencia, hogy a román megyék önkormányzati vezetői is
kezdenek mozgolódni, a megyék lassan erősödnek.
Sajnos a megyék és a helyi önkormányzatok szakemberhiánnyal küzdenek. A vi-
déki polgármesteri hivataloknál marketing- és menedzsmentszakemberek kellené-
nek, akik tudnak pályázni és a külkapcsolatokat is ápolják (a polgármesteri hivatalok-
nak nincs pénze – az NGO-k kellene beszálljanak a finanszírozásukba).
Szükség volna Székelyföldön is – nem kormány által garantált –regionális fejlesz-
tési pénzekre, és az ezt előteremtő intézményrendszerre. A székely megyékben na-
gyobb szerephez kellene jussanak az NGO-k, nő a kistérségek szerepe is.
A kistérségek szerepe
Székelyföldön már régóta létezett egyfajta regionális szellem. Ilyen régiószerű
képződmények voltak a székek és járások. Egy, az 1996-ban hatalomra került konzer-
vatív kormányzat által hozott ez irányú törvény megjelenése után, a hagyományos szé-
ki és járási együttműködés mentén, a magyarországi példát is tekintetbe véve, elkezd-
tek megalakulni a kistérségek. Ez Hargita megyében terjedt el a leggyorsabban, de
ma már Kovászna és Maros megyében is vannak ilyen kistérségi szerveződések.
Ezeket a kistérségeket az adminisztratív szervezetek alapították. Az alapításhoz
még hozzájárultak különböző civil szervezetek, magánszemélyek és néhol egy-egy
vállalat.
A törvény hatására Hargita megyében alakult ki először Székelyföldön ilyen tár-
sulási forma, melynek célja a térség fejlesztése úgy gazdaságilag, mint társadalmilag.
Az első ilyen kistérség még abban az évben alakult meg, amelyik évben megjelent a
törvény, 1998-ban. Ennek a neve Csomád–Bálványos Kistérség, és magában foglalja
a következő falvakat: Tusnád, Tusnádfürdő, Bükszád, Torja, Szentmárton községeket.
Ennek a társulási formának a mintájára még 14 ilyen társulás jött létre a követke-
ző években. Ezek névsora a következő: Alcsík, Felcsík, Bucsin Délhegy Libán, Észak-
Kelet Hargita, Felső Homoród-mente, Régió-Vest Szent László, Nagy Homoród, Ke-
resztúr, Sóvidék, Rika, Hegyalja, Pogány Havas.
2001–02-ben még megalakult egy 15. kistérség, név szerint a Kászon Kistérség.
Ugyanebben az időben még próbálkozások voltak Bakó, Suceava, Maros valamint
Kovászna megyékben. Viszont működőképes kistérségek csak az utóbbi két megyé-
ben jött létre. De ezekre majd a dolgozatunk későbbi részében külön kitérünk.
80 Azután hozzátette személyes legfájóbb panaszát: „A megye magántulajdonának szabályozása tulajdonképpen egy visszaálla-
mosítás a megyétől (elvettek nagyon sok területet és ingatlant).”
81 Olyan esetet is elmesélt egy vállalkozó, amikor egy RMDSZ-képviselő szívességet akart kérni tőle. Cserében felajánlotta az
RMDSZ támogatását egy rosszul összefércelt, a gazdaságot akadályozó törvénytervezet elutasításában. A baj csak az volt,
hogy előző héten a parlament RMDSZ-támogatással elfogadta a törvényt, pedig a vállalkozók már hónapok óta lobbiztak a
megszavazása ellen.
4. A székelyek jövőképe
Miután készen áll a jó infrastruktúra, azután lehet működőtőkét beruházni, ipari par-
kokat létesíteni. Mindenképpen szükség volna egy autópályára, egy multinacionális cég-
re, amelyik itt megtelepszik és megfelelő számú bedolgozót foglalkoztat. Amíg ilyen itt
nincs, nehezen képzelhető el gazdasági fellendülés. Pillanatnyilag kicsi is erre az esély.
Megfigyelhető, hogy az ökológiai rendszerekben az input oldalt modernizálják
(ivóvíz, gáz, villany), és az output oldalon (hulladékfeldolgozás) nincsen befektetés. Ez
a régiót olyan mértékben terhelheti, egyben kiszolgáltatva a kívülről jövő fluxusoknak,
amely már középtávon is veszélyezteti a vízkészlet ivóvíz minőségét.
Maros megyében nagy reményeket fűznek a repülőtér és a környékbeli ipari park
kiépítéséhez és fejlesztéséhez.
Fontos volna a közlekedés és szállítás megoldása a megyében. Az utasszállítás
terén már beindult néhány pozitív folyamat. Kis- és középvállalkozó autóbusz-, mikro-
busz-tulajdonosok számára fő utasszállító vonalakat kiírtak tenderekre. A sikeres pá-
lyázatok nyomán újra beindult a megyeközpontba való ingázás és munkavállalás.
A következő lépés az áruszállítás megoldása lesz a megyében és a szomszédos
megyék között – az utak fejlesztése és átminősítése, mert így lehet elindítani az áru-
mozgást és a gazdasági kapcsolatok felfutását a megyék között.
A megye fejlődése szempontjából fontosnak tartják az altalajkincsek jobb fel-
használását, de nem úgy, hogy Bukarestnek kelljen adni a pénzt – a bányailletéket a
helyi adóba kellene bevinni.
A turizmus nagyon nagy potenciállal rendelkezne Maros megyében. Meg kell ér-
teni, hogy a műemlékeink nem kellenek/nem fontosak a románoknak, hisz őket nem
igazoló kordokumentumok84. A várak, kastélyok pillanatnyilag elhagyott romhalma-
zok, és állaguk napról napra romlik.
Ugyanitt fel kell tárni a régió termálvizeit – a kis helységeknek turisztikai vonzerő
volna85. Örvendetes, hogy már léteznek (de kis számú) magánkezdeményezések en-
nek felhasználására.
83 A kommunista propagandán és politikai rosszhiszeműségen kívül ez is egy oka annak, hogy az erdélyi magyarokat az anyaor-
szágban (magyarul beszélő) románoknak tekintik.
84 Magyarország által is elismert adat – Erdélyben 10-szer annyi műemlék van, mint egész Magyarország területén.
85 Sokan nem is tudnak róla, hogy Maros megye nagy része – a magyarlakta vídékek teljes egészükben – egy hatalmas sótöm-
bön fekszenek – akárhol fúrnak le gázért, mindenütt ásványi sókban gazdag termálvizek törnek fel – a forrásokat nem hasz-
nálják, egyszerűen ledugaszolják.
86 Gazdaságilag már nem kifizetődő a lassú utazás/szállítás, de lehetne nosztalgiavonatokat működtetni és minden faluban más-
fajta programot nyújtani – most egyszerűen nincs hova vinni a külföldi vendégeket.
87 Egyik interjúalanyunk elmondta, hogy már kétszer is készült vele interjú ugyanebben a témában, de nem látott/hallott semmit
az eredményekről.
Következtetések
Ha országunk helyzetét tekintjük, figyelembe kell venni, hogy a világ gazdasági-
lag legfejlettebb államait tömörítő szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesz-
tési Szervezet (OECD) vidéki településnek tekinti azt, ahol a népsűrűség kisebb mint
150 lakos/km2. (Az EU-összátlag 115 lakó/km2, tehát ott 100 fő a határ.) A fejlett or-
szágokban vidéki jellegűnek tekintenek minden olyan térséget, ahol a vidéki települé-
seken élő lakosság aránya több mint 15%. [Vincze, 2002, p10]
Ezeket figyelembe véve Románia összterületének 99,04%-a vidéki jellegű, és a
népesség 90,6%-a ezekben a régiókban él. (Tulajdonképpen csak Bukarest municí-
pium tekinthető városi régiónak.) [Vincze, 2002, p11]
A fent említett munkájában Vincze professzor asszony rámutat, hogy egyre elgé-
piesedő és elműviesedő világunkban sokan kezdik felismerni, hogy hasznos, ha a vi-
déki régiók fenntartják természeti környezetük eredeti állapotát, és hagyományos
módszerekkel termelnek. Sokan hajlandók fizetni azért, hogy tiszta és egészséges
környezetbe húzódhassanak vissza pihenni és „feltöltődni”, valamint tiszta és egész-
séges élelmiszereket fogyaszthassanak.
Tulajdonképpen a fejlett városi régiók lakóinak kötelességük volna, hogy anyagi-
lag kárpótolják a vidéki régiók lakóit, amiért megőrzik számukra a környezet eredeti
állapotát és lemondanak a nagyobb profittal kecsegtető túltechnologizálásról.88
Székelyföldre is teljes egészében érvényes a vidék meghatározás. Emellett figye-
lembe kell venni a nagyon mélyen beágyazódott, tekintélyelvű patriarchális hagyomá-
nyokat, amelyek a régiót jellemzik, valamint az ezzel ellentétes irányba ható vektort,
mely szerint Székelyföldön egymás mellett él a premodern, a modern és posztmodern
létforma.
Figyelembe véve a székelyek által lakott terület adottságait és a világ fejlődésé-
ben észlelhető tendenciákat, két javaslatot lehet megfogalmazni.
– A kitörni és fejlődni akaróknak és bíróknak meg kell teremteni erre a lehetőséget,
tudás, ismeretek és technológia betelepítésével és a betelepítés támogatásával.
– A többieknek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy megőrizzék hagyománya-
ikat, és támogatni kell őket abban, hogy gazdálkodásuk elfogadható életkörül-
ményeket teremtsen számukra.
Irodalomjegyzék:
69/1991-es a helyi közigazgatásról szóló törvény.
215/2001-es, a helyi közigazgatásról szóló törvény.
Bakacsi Gyula, 2002, A managerek előtt álló kihívások a XXI. században – az elő-
adás a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen hangzott el 2002 áprilisában.
Benedek Márta, 2002, Székelyföld a XXI. század elején – 7.1.2. Mezőgazdasági
termelés és értékesítés – Székelyföld regionális fejlesztéséért ösztöndíj program, Kis-
bacon.
Bogos Zsolt, 2002, Gazdasági folyamatok Székelyföldön, műhelymunka, Csík-
szereda.
Brateş, Teodor, 1997, Privatizarea – Durerile facerii 1990–1997; Ed. Economică;
Bucureşti.
Chikán Attila, 2001, A gazdasági rendszerváltás tanulságai Magyarországon – az
előadás a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen hangzott el 2001 márciusá-
ban.
Cross-border Economic Co-operation on Present and Future EU borders –
Background paper on regional development and regional policy in Romania, Gabor
Kolumban, 2000.
Domokos Ernő–Bagoly Csilla, 1996, A privatizáció útja Romániában; Siculus;
Sfântu Gheorghe.
Earle, John S.–Álmos Telegdy, 1998: The results of „Mass Privatization” in
Romania: A First Empirical Study; Central European University – Labor Project; Buda-
pest.
EBRD, 1999 – Transition report 1999 – Ten years of transition, European Bank
for Reconstruction and Development, London.
Fodor Ferenc: Románia mezőgazdasága a piacgazdaságra való áttérés idősza-
kában.
Fodor Imre, 2002, Gazdasági folyamatok Székelyföldön, műhelymunka, Csíksze-
reda.
Green Paper – Regional Development Policy in Romania, The Government of
Romania and the European Commission, PHARE Program, Bucharest, 1997.
Hargita Megye Fejlesztési Stratégiája, Hargita Megye Tanácsa, 1996, 2002.
Institutul Naţional de statistică, 2001, Anuarul Statistic al României, Serii de timp
1990–1999.
Institutul Naţional de statistică, 2002, Anuarul Statistic al României, Serii de timp
1990–2001.
Egyéb statisztikai évkönyvek, valamint a Nemzeti Statisztikai Intézet (Institutul
Naţional de statistică) és a Privatizációs Hatóság (Autoritatea pentru Privatizare şi
Administrarea Participaţiilor Statului) honlapjai (http://www.insse.ro/,
http://www.apaps.ro/).
Központi Makrorégió Fejlesztési Stratégiája, Központi Makrórégió Fejlesztési
Ügynöksége, 1999, 2002.
Megyei Szociális és Gazdaságfejlesztési Program, Románia Kormánya – Köz-
igazgatási Minisztérium – Hargita Megye Prefektusi Hivatala, 2003.
Megyei Önkormányzatok fejlesztési stratégiái és honlapjai.
Popovici Rosca, Claudia Brindusa, 1998, The cost of not privatising – The
Romanian experience; Central European University – Departement of Political
Science; Budapest.
Regional Discrepancies in Romania, 1990–1994, Ramboll – Consulting
Company, PHARE Program – Regional Development Policies, Bucharest, July 1996.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége önkormányzatokért felelős főosztálya által össze-
állított, a helyi közigazgatásról szóló kiadvány, 2002.
Románia Állásfoglalása, Magyar Kisebbség c. folyóirat VIII. évfolyam 2003. 1.
száma, Kolozsvár.
Telegdy Álmos Márton, 2001, Privatization and Firm Behavior: The Case of
Romania; kézirat – PhD-értekezés; Budapest.
Vincze Mária, 2002, Vidéki helyzetelemzés – Kászoni esettanulmány, Hargita Ki-
adóhivatal, Csíkszereda.
Maros M.E.
2002. 2003.
megye jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún.
Vágóhidakról származó
tonna 41 58 51 47 49 40 35 43 27 35 39 46 44
marhahús
Vágóhidakról származó
tonna 162 140 174 164 165 147 189 186 130 157 188 172 234
disznóhús
Húskészítmények tonna 128 138 138 126 148 136 107 95 97 96 111 123 154
Fogyasztási tej hl 10 560 10 345 9 356 12 120 16 774 16 390 14 269 15 773 14 993 13 534 13 843 15 417 12 386
Szőtt áru ezer m2 180 172 195 215 215 193 130 97 172 179 142 161 125
ezer
Lábbelik 172 172 171 161 172 173 108 130 122 133 102 121 110
pár
Faanyag m3 1 081 3 020 2 709 2 673 3 270 1 977 1 157 1 015 943 1 175 208 1 795 1 323
Karbid tonna 6 333 6 612 36 3 149 5 325 5 103 5 169 0 3 918 5 050 0 3 270 6 181
Ammónia tonna 29 236 27 427 27 737 25 523 26 350 27 273 26 382 28 041 34 215 49 113 54 170 37 437 49 517
tonna
Műtrágya 100% 31 977 27 051 21 567 13 987 24 981 25 225 23 068 27 147 29 614 38 992 45 381 29 723 43 565
S.A.
Fényérzékeny anyagok m2 93 607 79 574 68 152 68 865 37 563 67 304 85 171 73 326 48 792 61 472 58 740 22 448 40 482
ezer
Síküveg 843 755 705 804 732 748 810 830 786 834 851 860 748
m2.
Egyéb üveg tonna 3 017 3 585 3 469 3 206 3 697 3 102 2 698 2 250 2 482 3 099 2 700 2 616 1 875
ezer
Építőanyag (kőtömbök is) 2 638 3 250 3 438 3 197 3 387 3 401 1 268 915 1 187 1 293 1 230 1 989 2 666
db
Tégla, cserép és egyéb ezer
1 877 2 096 2 441 2 349 2 405 2 219 1 545 1 095 1 345 1 532 1 241 1 885 1 652
agyagtermékek db
Mész tonna 8 200 8 000 2 097 4 800 7 100 6 400 6 000 1 200 5 700 6 500 2 400 5 300 8 200
Hargita M.E.
2002. 2003.
megye jún. júl. aug. szep. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún.
Sűrítetlen, édesítetlen,
1–3% zsírtartalmú hl 3 819 3 577 3 437 3 896 4 568 4 169 4 187 4 615 4 630 4 581 4 036 4 290 3 965
pasztőrözött tej
Verttej, tejföl és egyéb
hl 1 120 1 476 1 292 1 330 1 547 1 456 1 142 1 509 1 594 1 837 1 672 1 986 1736
fermentált tejtermékek
ezer
Ásványvizek 30 871 39 503 28 133 17 666 18 097 20 508 20 550 21 045 20 618 22 231 27 912 37 850 35 188
pal.
Férfi- és fiúkonfekció db 96 998 126 039 61 074 98 571 97 881 94 141 73 888 92 486 98 385 106 414 54 861 83 631 88 101
Női bőrcipők és csizmák pár 67 923 59 473 46 465 39 552 48 555 22 241 2 507 – – – 58 801 51 251 53 091
Gyantás gyalulatlan
m3 6 410 7 832 7 024 6 696 8 758 7 772 4 778 4 887 5 683 6 098 5 290 7 334 6 306
fatermékek
Fából előállított ajtók,
ablakok és ezeknek m2 424 435 702 383 598 669 255 202 195 443 208 272 357
keretei
Küszöbök, támasztófák
m2 1 543 1 457 2 463 1 978 2 596 2 289 1 454 1 630 1 324 1 938 1 655 1 649 1 777
és egyéb faajtók
Fakeretű székek db 118 199 645 809 571 893 735 577 546 624 926 734 545
Edény- és italtartó
db 304 608 1 205 1 423 1 591 1 298 897 1 598 1 668 1 400 1 256 1 977 1 957
szekrények
Kovászna M.E.
2002. 2003.
megye jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún.
ezer
Férfi- és női nadrágok 480,3 512,1 448,4 438,6 461,5 469,9 343,3 434,3 470,2 555,1 328,5 529,9 498,8
db
Feldolgozatlan faáru m3 3 784 3 696 3 062 3 334 3 298 3 284 3 255 3 384 3 510 3 568 3 733 3 350 3 957
ezer
Ásványvizek 1/1 8 383 12 048 8 149 5 135 4 244 5 079 6 161 6 278 5 710 6 085 8 329 9 912 10 232
palack
Hőenergia gkal 2 149 1 594 2 395 2 826 10 218 23 698 33 977 30 843 31 287 27 905 14 011 3 219 2 259
Fehér és félbarna
tonna 465 494 515 497 502 466 432 285 378 417 414 448 419
kenyér
Fogyasztásra szánt tej hl 3 822 3 325 2 990 3 371 4 151 4 533 4 863 5 151 5 763 5 056 4 414 4 229 3 875
Hús tonna 139 154 172 150 176 191 181 95 111 154 150 145 146
II. MEZŐGAZDASÁG
Dátum: Változás:
2002. és 2002. és 2002. és
Maros megye 2003. 2003. 2003.
2003. április 2003. május 2003. június
ápr. 30. máj. 31. jún. 30.
között között között
Szarvasmarha – összes a megyében 86 294 86 334 86 939 +7 795 +7 177 +6 735
Ebből háztáji gazdaságokban 78 423 78 590 79 006 +7 476 +6 943 +5 822
Sertés – összes a megyében 232 156 234 907 237 331 +41 261 +37 141 +34 941
Ebből háztáji gazdaságokban 207 072 208 477 210 467 +41 757 +36 533 +34 202
Juh és kecske – összes a megyében 385 190 367 206 349 687 +2 350 +28 848 +30 855
Ebből háztáji gazdaságokban 383 779 365 816 348 339 +2 708 +29 054 +31 070
Dátum: Változás:
2002. és 2002. és 2002. és
Hargita megye 2003. 2003. 2003.
2003. április 2003. május 2003. június
ápr. 30. máj. 31. jún. 30.
között között között
Szarvasmarha – összes a megyében 77 967 78 896 78 342 +6 273 +6 931 +6 367
Ebből háztáji gazdaságokban 77 362 78 277 77 713 +6 227 +6 870 +6 298
Sertés – összes a megyében 82 085 80 923 80 866 +19 553 +15 392 +14 505
Ebből háztáji gazdaságokban 80 714 80 208 80 301 +18 353 +14 913 +14 205
Juh és kecske – összes a megyében 178 558 167 856 158 647 +10 213 +9 264 +7 268
Ebből háztáji gazdaságokban 178 115 167 419 158 212 +10 123 +9 180 +7 177
Dátum: Változás:
2002. és 2002. és 2002. és
Kovászna megye 2003. 2003. 2003.
2003. április 2003. május 2003. június
ápr. 30. máj. 31. jún. 30.
között között között
Szarvasmarha – összes a megyében 49 883 49 774 49 798 +1 885 +2 356 +1 718
Ebből háztáji gazdaságokban 46 820 46 700 46 813 +2 327 +2 062 +1 486
Sertés – összes a megyében 113 222 111 381 110 084 +16 179 +11 128 +6 955
Ebből háztáji gazdaságokban 90 138 89 788 90 084 +16 209 +14 208 +11 246
Juh és kecske – összes a megyében 202 778 184 978 181 961 +29 753 +38 356 +39 588
Ebből háztáji gazdaságokban 201 951 184 226 181 209 +30 096 +37 936 +39 168
III. KÜLKERESKEDELEM
Összes export FOB 12 320 14 096 14 373 12 709 8 918 12 718 10 407 12 174 14 035 14 975 7 920 13 004 12 318 74 427
Összes import CIF 14 515 14 841 10 546 13 763 15 388 14 957 15 587 11 143 12 088 11 970 12 634 17 111 16 548 81 495
IV. TURIZMUS
V. A MUNKAERŐ
24. táblázat – A nyugdíjasok átlagos száma és a szociális rendszer által biztosított nyugdíjak
2002. 2003.
Maros megye I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév
A nyugdíjasok átlagos száma (fő) 129 327 129 643 129 905 130 398 130 853
Az átlagos nyugdíj (lej) 1 458 959 1 536 911 1 629 145 1 686 126 1 701 646
2002. 2003.
Hargita megye I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév
A nyugdíjasok átlagos száma (fő) 68,2 68,4 68,7 68,8 69,0
Az átlagos nyugdíj (lej) 1 470 297 1 552 151 1 645 096 1 702 930 1 721 174
2002. 2003.
Kovászna megye I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév
A nyugdíjasok átlagos száma (fő) 41 780 41 810 41 845 41 795 41 723
Az átlagos nyugdíj (lej) 1 484 421 1 565 192 1 661 051 1 720 765 1 740 477
Gyümölcs-
Régió/ Megye Összes gazdaság Mező-gazdaság termesztés, Ipar Kitermelő ipar Feldolgozó ipar Villamos energia Építkezés
fa-kitermelés
Románia összesen 8 419,6 3 418,9 47,2 2 054,0 145,8 1 734,1 174,1 338,4
Központi régió 1 061,6 344,8 9,3 352,5 13,7 317,6 21,2 40,0
Kovászna 88,0 33,1 1,3 24,1 1,6 21,2 1,3 1,9
Hargita 140,7 60,3 1,9 37,4 3,0 32,9 1,5 2,7
Maros 235,7 98,6 1,9 61,8 3,0 53,3 5,5 9,3
Székely megyék
464,4 192,0 5,1 123,3 7,6 107,4 8,3 13,9
összesen
Összes
Központi régió Ebből
háztartás
Alkalmazott Paraszt Munkanélküli Nyugdíjas
Havi egy főre eső jövedelem lejben 877 784 965 086 685 927 533 684 921 634
Havi egy főre eső jövedelem EUR-ban
47,89 52,65 37,42 29,11 50,28
(árfolyam 18 331 lej/EUR év végén)
Pénzbeli jövedelem, ebből 70,8 82,7 49,9 65,5 62,9
– Fizetés, prémium, nyereségrészesedés 39,1 72,9 6,6 26,4 14,4
– Szabadúszó tevékenységből való jövedelem 4,9 1,2 7,5 5,2 2,8
– Eladott javakból, ingatlan járadékokból
5,3 1,1 23,1 4,2 6
származó jövedelem
– Szociális támogatásból, szolgáltatásból való
18,4 5,1 7 24,1 37,7
jövedelem
Ingyenes szolgáltatások ellenértéke vagy a
0,4 0,3 0,4 0,1 0,6
kereskedelmi szolgáltatoktól kapott árengedmény
Önmaguk számára előállított és elfogyasztott
28,8 17 49,7 34,4 36,5
mezőgazdasági termékek értéke
Egészségügyi ellátás
41. táblázat – Iskola előtti oktatásban részt vevő személyek a 2000/2001-es tan
Oktató
Régió/ Megye Óvoda Beiratkozott gyermekek száma
személyzet
Összesen Ebből lány
Románia összesen 12 831 616 313 305 150 35 619
Központi régió 1 658 82 329 40 361 5 287
Kovászna 178 8 446 4 182 574
Hargita 302 13 471 6 692 886
Maros 421 19 674 9 553 1 325
Székely megyék összesen 901 41 591 20 427 2 785