1 tétel

A termelésmenedzsment evoluciója és jelenlegi állapota

A termelési és szolgáltatási rendszerek Management fogalom magyarositása.

irányitása elnevezés az angol nyelvben ismert Operation

Operation Management = termelési és szolgáltatási rendszerek irányitása. Legelőszőr készletgazdálkodásról beszéltek, ehhez majd csatlakozott a termelésmenedzsment fogalma. Rájöttek, hogy a szolgáltatószektor és a termelési szektor között sok az azonosság: a 90 –es években már szinte mindenki az Operation Management kifejezést használta. A termelés szervezés fejlődésének különböző összetevői: – Munkamegosztás – a komplex tevékenység felbontása egyszerűbb feladatokra. – Ipari forradalom – a kétkezi munkát a gépek helyettesitik. Létrejöttek ipari vállalatok, akik képesek voltak sorozatgyártásra – termelékenység növelése. – Vállalat vezetőségének különválása a tulajtól. Bonyolúltság miatt sok felelősség hárúlt a vezetőkre – a tulajdonjog megoszlott. – A termék alkotórészeinek szabványositása – alkotóelemek számának korlátozása. – Felsőfokú ellenőrzés. – Számitástechnika alkalmazása megkönnyiti a menedzsmentet (vezetést). – Humánerőforrás fontossága a munkások szerződések alapján nem alárendeltek, hanem szerződő felek. A termelésmenedzsmentben megkülönböztetjük a következő elemeket: – – – – – Termelő üzemek: kapacitásaikkal bemutatják a vállalat termelő kepességeit. Raktárak: feladatuk a nyersanyag, félkész és késztermékek raktározása. Termékek sokasága: nyersanyg, félkésztermék és késztermék. Munkaerőállomány: egyszerű munkás – igazgatóig. Információs rendszer: szükséges információ bisztositása.

A TM történelmileg 3 szakasz: 1) Jellemző: empirikus (tapasztalati) szervezés, szubjektiv intézkedések, önkényes, cselekvő munkaerő. A munkás feladata a vezető parancsait szó nélkül teljesiteni. 2) Tudományos munkaszervezés kezdete. Képviselői: − Frank Gilbreth (módszerek, tanácsadás), − Lilian Gilbreth (fáradságtanulmányok). 3) Humán kapcsolatok fogalma, számitástechnika használata, bonyolúlt szervezési problémák megoldása.

1

2 tétel

A termelésirányitási rendszer feladat- és időciklus struktúrája

A termelési folyamatok struktúra szerint 2 felé oszthatók: – Invariáns struktúrák: az irányitási folyamatok állandóak pl. feladat, idő ciklusok, adat és hierarchia. – Variáns struktúrák: ezek változóak pl. módszer, eszköz, tudás. 1. Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Termelési feladat meghatározása Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés) Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata) Határidőzés (termelés programozása, ütemezése) Végrehajtás (termék előállítása) Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)

Feladatvezérelt

termelésirányítási elv
Vállalkozás

Feladat Szükséglet meghatározás

Beszerzés

Raktározás Termelés

– A vezetőség meghatározza a feladatot, hogy mit fog termelni. – Meghatározzák a termeléshez szükséges erőforrásokat. – Anyagok beszerzése – raktározás – termelés.
2

Feltételvezérelt

termelésirányítási elv
Igény begyűjtés Szükséglet meghatározás Biztosítási lehetőség meghatározása

Vállalkozás

Igény módosítás

Feladat Szükséglet meghatározás Beszerzés

Raktározás Termelés

– Fogyasztói igények begyűjtése (trendek,szezon,technológiai feltételek). – Erőforrás meghatározása. – Biztositási lehetőség meghatározása, képesek-e előállitani az igényeknek megfelelő terméket vagy szolgálatást. – Igény módosulása: időközben változnak a fogyasztói igények, ennek függvényében változik a termék szükséglet – termelési feladat.

Felhasználás vezérelt

termelésirányítási elv
Várható kereslet becslése Múlt felhasználás elemzése

Vállalkozás

Felhasználás vezérelt feltétel beszerzés

Feladat Szükséglet meghatározás

Beszerzés

Raktározás Termelés

– Várható kereslet becslése (fogyasztók igényeinek felmérése mennyiségileg). – Múlt felhasználás elemzése (az utóbbi felhasználás során elhasznált készletek vizsgálata). – Felhasználás vezérelt feltétel beszerzése – fogyasztói igények és felhasznált mennyiség szembesitése.
3

2. Operatív termelésirányítási rendszer időciklus struktúrája I., Termelési terv (éves előirányzat) II., Rendelés elbírálás III., Durva program (1 hónap) anyagbeszerzési előrejelzés IV., Finom program (1 hetes program, amely 1+4 nap gördülő módon) V., Munkaadagolás, ütemezés (napi, műszak program). Természetesen a termelés számbavételének időciklusa megegyezik a munkaadagolás időciklusával.

3 tétel

A vállalati gazdálkodás tervezésének fő tevékenységei.

Stratégiai tervezés: − Hosszú tervezés – a szervezet céljainak megjelölésével kezdődik 2-10 éves időszakra. − A vállalati stratégia világosan elmondja, hogyan valósithatják meg az üzleti előrejelzés céljait a vállalat képességeinek, gazdasági és politikai környezetének függvényében. − Ide tartozik: termékvonal meghatározása, minőség, árrögzités, piacra való behatolás céljai. Cél: − követelmények, elvárások megfogalmazása − erőforrások meghatározása, átrendezése Értékelése: − − − gazdaságosság jövedelmezőség megtérülés

Éves gazdálkodás tervezése: Célja: - időszak feladatai és a rendelkezésre álló erőforrások összerendelése
4

Értékelése - kontrolling - eredmény kimutatás - mérleg

Taktikai tervezés: rövid távon a termeléshez szükséges erőforrások hatékony felhasználási módjának meghatározása. Minden optimális – gyors + optimális kivitelezés. Operativ tervezés: nagyon rövid, napi ill. óra távon – munkafeladatok kijelölése – megmunkálási sorrend meghatározása – szállitás – anyagmozgatási feladatok megjelölése.

4 tétel

A termelésmenedzsment és a termelőrendszer alapfogalmai

Termelésmenedzsment alapfogalmak − Termelés a termékek előállításának folyamata. − Technológia egy meghatározott céllal, előre meghatározott szabályok szerint történő anyag és energia átalakítás. − Termelésmenedzsment: a termeléshez szükséges erőforrások − − − − tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

− Termeléstervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű erőforrások mennyiségének térbeli és időbeli helyzetének meghatározása.

5

− Termelésszervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű erőforrások hatékony összerendelése. − Termelésirányítás: a termelési feladatok megvalósításához szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű erőforrások operativ összerendelése. − Termelésellenőrzés: a termelési feladatok megvalósításához használt emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű erőforrások optimális működésének ellenőrzése. Termelőrendszer − Termelőrendszer: erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata egy bemenő erőforrásrendszer átalakítása termékké vagy szolgáltatássá a technológiai folyamat keretében. − Az átalakítási - transzformációs - folyamat jellege szerint lehet: − − − − − fizikai átalakítás (pl. gyártás) helyzetváltoztatás (pl. szállítás) csere (pl. kiskereskedelem) tárolási (pl. raktározás) információs (pl. telekommunikáció)

A vállalat mint rendszer

átalakitási folyamat inputok anyag energia információ munkaerő
vezetési folyamat

outputok termékek nyereség

Rendszer

Bemenő erőforrások

Komponensek

Transzformáció

Termék vagy szolgáltatás

Gépkocsi össze-szerelő üzem
Raktári elosztó központ

acéllemezek, motorok, alkatrészek
raktározandó áru

Munkások, gépek, szerszámok

gyártás és összeszerelés

jó minőségű személygépkocsik
a rendelkezési helyre időben elérkező áru

Rakodóhelyek, raktári eszközök, dolgozók

raktározás, elosztás, adminisztráció

6

5 tétel

A rendszer fogalma és a TM feladatrendszere

Rendszertani alapok − A rendszer egymással kölcsönhatásban lévő elemek rendezett halmaza. − A folyamat: a rendszer állapotváltozásának egymásutánja. − A termelés szabályozott folyamat. − Szabályozási módszerek: − − − − Előre szabályozott folyamatok, Vissza szabályozott folyamatok, Vegyesen szabályozott folyamatok Adaptív folyamatok.

A termelésmenedzsment feladatrendszere
Információs és döntéselő-készítési fázis
Stratégiai időtáv termelésmarketing belső adatbázis piaci szerződéses kapcsolatok

Tervezési és döntési fázis
stratégiai terv üzleti terv

Előkészítési és szervezési fázis
tárgyi és személyi feltételek, finanszírozás anyagi-technikai előkészítés, gyártásszervezés bizonylatolás, munkaadagolás

Taktikai időtáv

a tevékenységek gördülő tervezése

Operatív időtáv

partnerkapcsolatok kommunikáció

gyártásütemezés programozás

7

6 tétel

A termelési terv, a kapacitás és az átbocsátóképesség fogalmai

A termelési terv − A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti. − A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát. − A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg. − A termelési tervet megalapozó számítások − − − − − − − − a rendszer kapacitása és átbocsátóképessége, a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, a gazdaságos sorozatnagyság, a sorozatok átfutási ideje, a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

A gyártási kapacitás − Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. − A gyártási kapacitás függ: − a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától, − a berendezés üzemben töltött idejétől, − az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-berendezések számától, − a termelésre felhasználható területtől, − a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól, − a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől, − a gyártandó termékek választékától, − az adott műszaki-szervezési színvonaltól. Az átbocsátóképesség − A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. − Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).
8

− A teljesítőképesség-számítás célja: - valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség meghatározása (mennyit tudunk termelni), - adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása (a gyártáshoz mennyi termelőberendezést kell biztositani). Az átbocsátóképesség meghatározásához: - először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

7 tétel

Az időalapok számítása

1. Naptári időalap: a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák száma: Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak) − Tn = a naptári időalap (h/időszak) − N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) − msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) − mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) − gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét. Így kapjuk a hasznos időalapot:

2. Hasznos időalap Th =Tn - tTMK (h/időszak) ahol, − tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak) A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.
9

3. Munkarend szerinti időalap T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év) − − − − − T 'n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év) m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m' o = egy műszak tényleges óraszáma g' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

4. Munkarend szerinti hasznos időalap T'h =T'n - tTMK (h/időszak) ahol, − tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

8 tétel

Az ipar- és kereskedelmi vállalatok alrendszerei és folyamatai

Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai  Értékesítési alrendszer − − − − értékesítés tervezés marketing előkalkuláció és ártervezés értékesítés operatív folyamata értékesítési tervek és szerződések teljesítésének ellenőrzése

 Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer − − − − vállalati működés és szervezetkorszerűsítés műszaki fejlesztés és beruházás műszaki előkészítés minőségszabályozás

 Termelési alrendszer
10

− Termeléstervezés − Termelésirányítás − Üzemfenntartás  Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer − − − − − munkaerő és bértervezés munkaerő-gazdálkodás Bérgazdálkodás személyzeti és oktatási tevékenység szociális ellátás

 Készletgazdálkodási alrendszer − − − − − készletgazdálkodás tervezése Anyaggazdálkodás gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás késztermék-gazdálkodás késztermék-gazdálkodás ellenőrzése

 Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer − − − − pénzügyi és jövedelemtervezés pénz és hitelforgalom bonyolítás költség és eredmény-számbavétel mérlegkészítés

Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak lehetséges elkülönítése − − − − − − − − − − − − − Vevői rendelések és teljesítések Marketing Promt kiszolgálás Készletnyilvántartás Szállítói rendelések és teljesítések Árinformációk kezelése Áruforgalom-elszámolás Számvitel Gazdasági elemzés és tervezés Középtávú áruforgalom tervezés Éves áruforgalom tervezés és elemzés Készletelemzés és készletmodellezés Áruforgalom elemzés

11

9 tétel

A termelési rendszerek szervezésének elemei

A termelési rendszer kialakításának elemei : 1. előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás 2. információgyűjtés 3. gyártási műveletek tervezése: − nagyvonalú gyártásterv összeállítása − alkatrészgyártási műveletek tervezése − a szerelési műveletek tervezése 4. a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása: − − − − − vertikalitás meghatározása tömegszerűség meghatározása termék bonyolultságának elemzése gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata a szervezési karakterisztika meghatározása

5. funkcióelemzés − − − − − a gyártmánycsaládfák elkészítése gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása, osztályozása az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek összesítése előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok meghatározása

6. gyártási folyamat szervezése − − − − − − − a gyártás szervezési típusának meghatározása a gyártásmenet hálótervének elkészítése gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése a folyamat átfutási idejének megállapítása a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása az anyagmozgatás folyamatának megtervezése a folyamat paramétereinek rögzítése

7. a gyártási rendszer szervezése − a termelő-berendezések kiválasztása − Kapacitásvizsgálat
12

− − − − − − − − − −

a szükséges gépszámok meghatározása a gépek optimális térbeli elrendezésének meghatározása a gyártási rendszer kiválasztása anyagfolyamat ábrák készítése gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése anyagmozgatási berendezések előírása padlóterv készítése információs és irányítási rendszer meghatározása munkahelyek kiképzése, megszervezése szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok feltárása

8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése 10 tétel

A gyártási profil, a vertikalitás és a tömegszerüség fogalmai

A gyártási profil − azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik. − a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik. − Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil megváltoztatására. A gyártás vertikalitása − A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti. − Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek. − (Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrészmegmunkálás és a szerelés) Tömegszerűség − A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője. − A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető:  Egyedi gyártás − amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy, vagy néhány készül, (pl. híd)  Ismétlődő gyártás − ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy mennyiségben készül
13

Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető: 1. Sorozatgyártás − amikor az ismétlődő gyártás megszakításos 2. Tömeggyártás − amikor a gyártás megszakítás nélküli A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a tömegszerűség alapján.

11 tétel

A termelő berendezések térbeli rendezése

A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg. A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek: 1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.). A munkadarabok a technológiai folyamatnak megfelelően járnak műhelyről, műhelyre. A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a kórházakra is. A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.
eszterga műhely maróközpont

E E

E E

E E

M M

M M

C C

C C

F F

F F

F

csiszolóműhely

fúróműhely

14

2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés − ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek megfelelően vannak elhelyezve. − Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb. − alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás: − az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is minimalizáljuk 3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés − A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy-egy műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban vagy cellában) vannak elhelyezve.

E C

M F

F E F

M C

F F

E E

C C

F E

M

15

4. A helyhez kötött berendezés − ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz, − mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében. A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák, amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális legyen.

12 tétel

Az idő szerepe a termelésben

Ha az átfutási idő elemei elkülönülnek egymástól akkoe időveszteséget és csúszást eredményez. Ha az elemek egybeesnek, akkor gyorsabb ütemezés pl. ha legyártottak valamit, akkor azt minél hamarabb próbálják eladni.

Átfutási idő elemek
vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás Értékesítés

Szerződés kötés

Gyártás kezdete

Gyártás vége

Gyártási átfutási idő Termelési átfutási idő Teljes átfutási idő

− − − −

műszaki előkészités: szerződés kötés – gyártás kezdete gyártási átfutási idő: gyártás kezdete – gyártás vége termelési átfutási idő: szerződés megkötése – gyártás vége teljes átfutási idő: szerződés megkötése – értékesités vége
16

Ráfordítás növekedési görbe
Ráfordított költségek K

Bevétel

Kiadás 100 %

Készültségi fok

Jósz

Jószág

Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolata: − Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is. − Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi. − A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.
Da ra bi d õ (1.1 .)

Az átfutási idő szerkezete
Á tfutás i id õ

T e ch no l óg ia i i dõ (1 .)

T e rm és zete s fol ya ma tok i de j e (2.)

E l õké s zül e ti é s b efej e zé si id õ (1 .2 .)

Me gs zakítá so k (3 .)

Mu nka ren db õl ad ó dó me gs za kítá s ok (3.2 .)

Mu nka ren de n b el ü li me gs za kítá s ok (3.1 .)

T a rta lé ki dõ (3.1 .1 .)

S ze rvezé si h iá nyos sá go k (3.1 .2 .)

Mû vel e tközi i dõ (3 .1.3 .)

Mi nõ sé g el l en õrzé s (3.1 .3 .1.)

S zá ll ítás (3.1 .3 .2.)

S zá mb avé tel (3.1 .3 .3.)

17

13 tétel

Gyártási tétel és gyártási mód

3 tipusú gyártási mód létezik:

Gyártási tétel és gyártási mód
Z=
Soros

Z
Megszakításos

Z>
Átlapolásos

z

z

z

 

Soros műveletkapcsolás − A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos. − Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden egyes darabja elkészült. Párhuzamos műveletkapcsolás − A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a következő munkahelyre, amint elkészültek. − Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő. − (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.) Átlapolt műveletkapcsolás − Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.

18

14 tétel

A termelésmenedzsment gyártást megelőző folyamatai

Gyártást megelőző folyamatok 1. A Megrendelés, ajánlatkérés − véleményező lap kitöltése és határidőzése − lényeges adatok kitöltése  műszaki paraméterek  mennyiségi adatok  minőségi adatok  elvárt határidők  költségek + dokumentumok − műszaki felülvizsgálat    termék technológia fejlesztési igények

− mennyiségi vizsgálat • kapacitás és határidők

− minőségi feltételek teljesíthetősége − költség kalkuláció •    fedezet számítás

Véleményező lap értékelése Ajánlat megadása / visszaigazolás Szerződés létrejötte − rendelés visszaigazolással − konkrét szerződéskötéssel Munkaszám nyitása Termelés tervezés − Melyik erőforráson? − Mikor? − Mit?
19

 2.

− Milyen anyagból? − Mennyi idő alatt? − Várhatóan milyen költséggel állítunk elő? 3. • • Termelés előkészítés vagy gyártás előkészítés GYEK Tágan: a feltételek biztosítása A feladat végzéséhez szükséges − anyag, alkatrész, részegység − megfelelő mennyiségben − megfelelő határidőre történő biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések – belső rendelések figyelembevételével 4. Gyártási bizonylatok a) anyag utalvány b) bér utalvány c) gyártmány kísérő jegy d) bevételezési bizonylat a) Anyag utalvány − anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása − elszámolás alapja • Típusai: − Egyedi − Csoportos • egyedi gyártás, ismétlődő egyedi kis sorozat , sorozat

Nincs mindig anyagutalvány − nagy sorozat, − folyamatos gyártás

Az anyagutalványok tartalmi elemei − − − − − − Munkaszám Anyagszám Anyagminőség Méret Mennyiség Mennyiségi egység
20

− Raktár költséghely szám − Stb. b) Bér utalvány − A feladathoz rendelt technológiai idő megadása − közvetlen bérelszámolás alapja • Tipusai: − Egyedi − Csoportos • egy termék bére vagy ideje akkordbér

Nincs mindig bér utalvány − nagy sorozat, − folyamatos gyártás

Az bérutalványok tartalmi elemei − − − − − − − − Munkaszám rajzszám technológiai utasítás száma, főidő, mellékidő, szerszámok számai, mérőeszközök számai, költséghely szám Stb.

c) Gyártmány kísérő jegy – Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.

d) Bevételezési bizonylat − Mennyiségi átvétel − Minőségi átvétel Leltár: pénzügyi következmények 5. Teljesítés − Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a telephelyünk volt. − A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.
21

15 tétel

A termelési feladatok tervezése, aggregált terv és gyártás tervezés

1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben: − − − − − Kapacitás tervezés Készletgazdálkodás Beszerzési politika Az igény regionális változásai – üzem telepítés Az igény nagysága – gyártási mód

2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján: − Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések − Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés − Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás 3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:  Kvalitatív módszerek: − − − − − Szakértői becslés Csoportmunka módszerek Piackutatás Történelmi analógiák Delphy módszer

 Kvantitatív módszerek: − Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.) − Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás). 4. Az igény komponensei: − − − − − − átlagos igény trend szezonalítás ciklikusság autokorreláció véletlen változások
22

Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások Az aggregált terv  más néven komplex terv,  a részletes üzleti terv része,  ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártásszervezési) menetterveit és időbeni ütemezését,  egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés,  termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén termékhalmazok termelési rátáját határozza meg,  fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a munkaerő szint és a készletek optimális kombinációját. A termeléstervezés stratégiái  - a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével,  - állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét, túlóra stb.  - állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával,  - a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával. Az aggregált tervezés költségfajtái  - az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek  - a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának, elbocsátásának költségei  - készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás stb. költségek,  - hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek. A termelési terv  A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.  A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.  A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.
23

A termelési tervet megalapozó számítások  - a rendszer kapacitása és  - átbocsátóképessége,  - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,  - a gazdaságos sorozatnagyság,  - a sorozatok átfutási ideje,  - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,  - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,  - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

16 tétel

Készletgazdálkodás és készletviszgálat

Készlet: a vállalatnál adott pillanatban meglévő anyagok, félkész és késztermékek állománya. − A készlet magába foglalja az inputokat és az outputokat. − A jogszabályok és a szervezet dönti el, hogy mi számit készletnek. − A készletezés célja, hogy meghatározható legyen, hogy mikor kell rendelési tételeket feladni és mekkora legyen a rendelés. Készletgazdálkodás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztositsa. Csoportosítás: − statikus modellek: egy periódussal modellezzük a többit − dinamikus modellek: egyszerre több periódust vizsgálunk − sztochasztikus modellek: csak az igény várható értéke ismert Alapfogalmak: − a készletek keletkezésének okai − az igény bizonytalanságai − a beérkezés bizonytalanságai − a termék bonyolultsága − sorozatnagyságtól függő gazdaságosság
24

− spekuláció A készletekkel kapcsolatos döntések − hogyan rendeljünk? − rendelési mechanizmus − mennyit rendeljünk? − rendelési tételnagyság − mikor rendeljünk? − rendelési szint, rendelési időköz A készletezési rendszer működése − folyamatos készletvizsgálat: (s,Q) rendszer - állandó rendelési tételnagyság − periodikus készletvizsgálat: (R,S) rendszer - állandó rendelési időköz

folyamatos készletvizsgálat

készletszint

periodikus készletvizsgálat

készletszint S

Q

Q2

s T1
L
17 tétel

T2
L

Q idő
6

Q1

Q3

L

R

L

R

LR

idő

Készletgazdálkodási mechanizmusok

− A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi. − A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni:  mikor (rendelési pont)  mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség). − Készletgazdálkodási mechanizmusok A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell:
25

− a készlet állapotát (készletszintet), − az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja), − az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés). Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok: 1. Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni. 2. A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság alá csökken. Az 1-1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető: − 1-2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a ciklikusnak nevezett mechanizmus. − 2-1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük. − 2-2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás.

18 tétel

A kapacitásmenedzsment és stratégiai vetületei

Kapacitásmenedzsment: a termelési potenciál mind rövid és hosszú távú összhangjának biztosítása az előre jelzett piaci igényekkel. 1. Gyakran, kis lépésekben változtatunk Előnyök: − − − − versenyelőny fenntartható, nincs kihasználatlan kapacitás, erőforrások megújulnak, stb.

Hátrányok: − − − − − költséges, sok szervezési feladat, komoly piackutatást igényel, állandó bizonytalanság, stb.
26

2.

Ritkán, nagy lépésekben változtatunk

Előnyök: − − − − sokáig állandó, bejáratott rendszer, nincs nagy beruházási ktg., van jelentősége a betanulásnak, jó hatékonyság, stb.

Hátrányok: − − − − egyszerre nagy ktg. teher, átállás miatt nagy kiesések, kialakulhat kapacitás felesleg, vagy ki nem elégített igény, stb.

Stratégiai vetület 1.Milyen és mennyi erőforrásunk legyen? - meghatározója a gyártás tömegszerűsége − egyedi gyártásról − sorozat gyártásról − tömeg gyártásról 2.Hol legyen az erőforrás (telephely)? − tőke közel − input közel − materiális (anyagi) − munkaerő − piac közeli 3.Telephelyen belüli elrendezés (géptelepítés) − technológiai elrendezés (műhely) − termék centrikus (ciklus) − szalag

27

19 tétel

Operatív kapacitásmenedzselés

Kapacitás befolyásolásának lehetőségei: • • • • • • munkaóra, műszakszám vált., gyártósor ütemidejének vált., karbantartás átütemezése, alvállalkozók bevonása, berendezések bérlése, bérbeadása, részmunkaidős munkaerő alkalmazása

Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Termelési feladat meghatározása Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés) Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata) Határidőzés (termelés programozása, ütemezése) Végrehajtás (termék előállítása) Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)

20 tétel

A logisztika fogalma és folyamatai
L o g i s z t i k a: „A logisztika – az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, röviden SCM) részeként – alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” Anyagmozgatás, fuvarozás = logisztika Van − Kívülről - befelé történő − Belülről – kifelé történő Folyamatai 1. Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár, beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.)
28

2. Elosztás, áruterítés – gondoskodni az elkészült termékek eljuttatásáról a vevő/felhasználó részére (szállítási határidő-, kiszállítási tételnagyság-, szállítóeszköz meghatározása, visszáru kezelése, stb.) 3. Készletgazdálkodás – gondoskodni, hogy az egyes alapanyagokból, alkatrészekből, vagy részegységből a mindenkor szükséges mennyiség – de (ideális esetben) ne több – mindig rendelkezésre álljon. 4. Raktározás – gondoskodni a készletek fizikai elhelyezéséről, biztonságos tárolásáról, gyors hozzáférhetőségéről, stb. 5. Szállítás, anyagmozgatás – gondoskodni, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon, gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre. 6. Szállítmányozás – a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása, fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe vétele, stb. 7. Rendelésfeldolgozás – a bejövő igényekre rövid határidővel árajánlatot adni, a megrendeléseket visszaigazolni, ütemezni, a kiszállított árut számlázni, nyomon követni (garancia, egyéb ex-post szolgáltatások). 8. Informatikai háttér – gondoskodni a folyamatok közötti információáramlás minél zökkenőmentesebb megvalósításáról, beleértve az adatok gyűjtését, kiértékelését, felhasználóik szerinti csoportosításukat (mindenki csak olyan adatokat kapjon, ami a munkájához szükséges, de azt minél hamarabb, és hiánytalanul).

21 tétel

Beszerzési logisztikai modellek

− Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár, beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.) − Hasonló megfontolások mint az értékesítésnél, csak most mi vagyunk a vevők − Szerencsétlen eset: mind felfelé a vevőink felé, mind lefelé a beszállítóink felé alkalmazkodnunk kell 1. Tranzakció orientált modell − középpontban az ár − cél a legalacsonyabb áron, folyamatos ellátást biztosítani − a beszállító ellenfél − rövid távú kapcsolat − nyertes – vesztes felállás − pl.: autóipar, elektronikai ipar, mezőgazd. termékek, stb.
29

2. Kapcsolat orientált modell − tevékenységek megosztása − problémák közös megoldása − a beszállító partner − hosszú távú kapcsolat, bizalom − nyertes – nyertes felállás − manapság a legelterjedtebb 3. Stratégiai partnerkapcsolat − tevékenységek integrálása − együttműködés, komplex beszerzés − a kevés beszállító megbízható partner − hosszú távú szoros kapcsolat − egymásra utaltság − pl.: autóipar, elektronikai ipar, stb.

22 tétel

Értékesitési logisztika és vevőkiszolgálás
Értékesítési logisztika, marketinglogisztika, vagy elosztási logisztika, – célja, hogy a termék vagy szolgáltatás eljusson a vevőkhöz; Az értékesítési csatornák alaptípusai − Termelő – Nagykereskedő – Kiskereskedő – Fogyasztó − Az értékesitési lánc alaptipusába csatlakozhat egy közvetitő is.

Az értékesítési csatornák alaptípusai
TERMELŐK
Közvetítő (ügynök)
Nagykereskedő Nagykereskedő Nagykereskedő

Pl. „háztáji”

Pl. piac

Kiskereskedő Kiskereskedő Szupermarket Hipermarket

Szaküzlet

Pl. Electro Word

F E L H A S Z N Á L Ó K, F O G Y A S Z T Ó K klasszikus „szerep” porszívó

− Pl. porszivóügynök.
30

23 tétel

A minőségmenedzsment és jellegzetességei

A minőségmenedzsment: a menedzsmentnek a minőséggel összefüggő valamennyi tevékenysége (minőségpolitika, a minőségre vonatkozó esetleges felsővezetői deklaráció, minőségmisszió, minőségvízió, a minőségi célok meghatározása, a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, a folyamatos minőségjavítást-fejlesztés, és természetesen a klasszikus minőség-ellenőrzés ) Az egyes minőségiskolák főbb eltérő jellegzetességei Jellemző Terjeszkedés Vivőréteg Specialitások Hazai “rés” Kulcselem Japán Tömeges, alulról Minőségi körök Teljeskörűség, elemi, egyszerű technikák Motivációs A minőségi körök Amerikai Jólabda elv Top menedzsment Menedzsment környezet, más súlypontok Menedzsment A menedzsment “klima” Európai Term. Men. Középvezetés Formalizálás, szabályozottság Minőségkultúrális informatikai Dokumentált nyomonkövetés

és

Japánok: tömegesen alulról terjeszkednek, a minőségi körök jellemzik, minden folyamatban érvényesűl a minőség egyszerű technikája, motiváció. Amerikai: hólabda elv (elterjed 1 hir – nő, nő, nő), a top menedzsment vezeti az egész minőséget, bonyolúltsági fok alacsony, a minőségi szemponttól függ a menedzsment “klima”. Európai: szabályozva van minden, a középvezetés, kultúrális szempontok lényegesek, dokumentált nyomkövetés.

24 tétel

A TQM és jellemzői

A Total Quality Management : a minőség valamennyi feltételének felsővezetői szintről történő biztosítása és menedzselése. TQM: a minőség iránti elkötelezettség és a vevői elégedettség mértéke

31

Mi a TQM? Teljes körű minőségirányítási rendszer, olyan menedzsmentfolyamat, amelynek célja, hogy a szervezet minden tevékenységének, folyamatos javításával és tökéletesítésével, valamint a vállalat minden dolgozójának ,minőség iránti elkötelezettségével, a vevő teljes elégedettségét érje el a termék. Miért fontos a vállalatnak a TQM-re törekedni? − − − − − A vevő megszerzése és megtartása csak így lehetséges. A minőség a termék azon jellemzője amiért a vásárló hajlandó vásárolni. A vevő mond értékítéletet a cég felett, Ő dönti el, h szükség van-e rá. A vevő pénze tartja el a céget és alkalmazottait. Nincs szükség a vállalkozásra, ha nincs vevője.

TQM alapelvei − − − − − − − − − − −  A vevő teljes megelégedettségének az elérése. A vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban. Az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése. A minőség mit állandó vállalati cél. Folyamatos minőségfejlesztés. Folyamatirányítás. A hatáskörök átruházása. Az információs- kommunikációs lánc fejlesztése. Minőségbiztosítási lánc kialakítása. A hibák el nem fogadás (nulla hiba elfogadás). Beszállítókkal való partnerkapcsolat.

A vevői megelégedettség

A vevő igényei lehetnek: − Kimondatlan igények: a vevő alapvető elvárásai, a teljesítés természetes, ha nincs a katasztrófával egyenlő- pl. autónak üzemelnie kell − Kimondott igények: az alapvető igényeken túl- pl. az autó színe − Lappangó igények: nem nyernek meghatározást a vevő által, de ha megvannak örül- pl legkondiciónálás mint alapfelszereltség A vevő elégedett-e? − Nem ha csak a kimondatlan igényeket elégítjük ki − Részben ha a kimondott és lappangó igényeket kielégítjük − Igen, ha a fentieken kívül még valami pluszt is nyújtunk

32

A vezetés aktív részvétele a minőségirányításban

A vezetőknek kell(ene) megfogalmazni a vállalat küldetését, üzletpolitikáját, jövőképét, célkitüzéseit  Az emberi erőforrások fejlesztése, dolgozók bevonása − A HR a vállalat legértékesebb vagyona − A vállalat feladata az oktatás, továbbképzés, anyagi és erkölcsi megbecsülés valamint az alkalmazottak munkahelyi elégedettségének biztosítása − Az oktatás akkor hatékony, ha reális probléma megoldását szolgálja − Feladat: a követelményeknek megfelelő EE foglalkoztassanak − Feladat: feladatkörök meghatározása, követelmények, elvárások, konkrét feladatok

25 tétel

Miért jók a japán minőségrendszerek

Miért kell minőségrendszer? − Mert a minőséghez vezető egyetlen út a minőségbiztosítási rendszer. − Mert ez az egyetlen lehetőség kifogástalan, egyenletes minőségű termék, szolgáltatás kibocsátására.

MIÉRT stabilak (jók) a japán minőségrendszerek? 1. Van átgondolt szerkezetük

TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG

A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGE
munka folyamat anyag

A RENDSZER MINŐSÉGE
rendszer szervezés vezetés dolgozók állóeszköz

A TÁRSADALOM KULTÚRÁJÁNAK MINŐSÉGE
33

2. Van stratégiájuk  Minőségfejlesztés − A vevő, a piac elégedetlen − Lényegesen hosszabbtávon lehetséges − A döntés szintje : felső − Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően külső − A team komplex, heterogén, kreatív  Minőségjavítás − Alapvetően a gyártó elégedetlen − Általában középtávon lehetséges − A döntés szintje : közép/végrehajtó − Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső − A team problémaorientált, mindenes  Minőségtartás − A vevő és a gyártó is elégedett − Általában rövidtávon lehetséges − A döntés szintje : végrehajtó − Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső és speciálisa − Team folyamatorientált, homogeny 3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák 4. Folyamatosan mérnek, elemeznek , fejlesztenek 5. Szabályozottak (kézbentartottak) a folyamataik

26 tétel

A zavarok tipusai és kezelésük

Milyen befolyásoló tényezők, zavarok hatnak a rendszerre, és hogyan ? A befolyásoló tényezők csoportosítása : 1. Véletlen zavarok : jól szabályozott ( kézbentartott ) folyamat szabályozási sávja 2. Veszélyes zavarok : azonnal jelentős mértékű eltérést okoznak 3. Egyedi ( durva ) zavarok: egyszeri, “érthetetlen”, szélsőséges hatás

34

1. Véletlen zavarok : − − − − egyedileg csekély hatás számuk jelentős, de hatásuk eltérő sávjuk a szabályozottság lehetséges szintje sávjuk ( szórásuk ) csökkentése csak hosszútávon lehetséges, és nehezebb a többinél

2. Veszélyes zavarok : − − − − egyedileg jelentős hatás számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő a kis szám és a jelentős hatás miatt felismerésük lehetséges hatásuk megszüntetése azonnal, rövidtávon szükséges, és általában könnyebb a többinél

3. Egyedi zavarok : − − − − egyedileg általában igen durva hatás előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes felismerésük a durva hatás ellenére sem könnyű minden esetben hatásuk megszüntetése célirányosan, középtávon szükséges, és célszerű; az okok feltárása is igen szeszélyes esélyű

27 tétel

Aggregált tervezési stratégiák és politikák

Az aggregált tervet komplex tervnek is szokták nevezni és része a részletes üzleti tervnek. Belőle kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkésziteni azok részletes menetterveit és időbeni ütemezését, 6 – 8 hónapra, tehát középtávra szóló tervezéskinálat. Feladata: a kereslet és az erőforrások hatékony összekapcsolása. Fő célja: a termelési ráta, a munkaerő és a készletek optimális kombinációja. Az aggregált tervezés fő stratégiai kérdései: − − − − − − Fogyasztó-kiszolgálási célok Partnerkapcsolatok Tevékenységek kiegyensúlyozása időben és mennyiségben Készletszintek tartása Kapacitáskorlátok és tartalékok (emberi erőforrás és tárgyi eszközök) Előállítani vagy vásárolni; outsourcing
35

− Költséghatékonyság − Teljesítménymérés Aggregált tervezési politikák: 1. Keresletkövető politika Kereslet / Termelés

kapacitás

idő
− Alacsony késztermék készletezési költség − Magas anyagkészlet, munkaerő és kapacitástartalék vagy gyakori erőforrás állomány változás 2. Erőforrásigény-kiegyenlítő politikák − Kapacitás alapú

Túlóra, részmunkaidő, kiszerződés − Alacsony erőforráslekötés − Magas bizonytalanság − Készlet alapú

36

− Egyenletes termelés − Ingadozó készletek / keresletkielégítési szint

Készlet alapú

Készlet feltöltés

leépítés

28 tétel

Az MRP tervezési rendszerek

Manufacturing Requirements Planning (MRP) - (Gyártási Erőforrás Tervezés) A fogyasztói szükséglet konvertálása erőforrás-szükségletté = Az anyagi áramlások volumenének és ütemezésének meghatározása

AZ MRP ÁTTEKINTÉSE
Termelési vezérprogram Mit tervezünk? Mire van szükségünk? Anyagjegyzék MRP Mit kell tennünk? Beszerzés Gyártás

Mi van? Készlet

37

Az MRP fő összetevői: − − − − Szintenkénti lebontás Alkatrészenkénti összesítés Időbeni ütemezés Gyártási/beszerzési utasítás

Az MRP lelke a termelési vezérprogram: A marketing és a termelés menedzsment megállapodása az egyes fő termékekből adott időszakban gyártandó mennyiségről. 1. meghatározza, mit akarunk gyártani - a fő termékekből, időben (pl. havonta) ütemezve - felteszi és segít megválaszolni a “venni vagy gyártani” kérdéseket 2. segítségével meghatározhatók az anyagi és pénzbeni szükségletek 3. megteremti a munkaerő, gépi berendezés és készlet tervek alapját MRP I. Anyagszükséglet tervezés: adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer. Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, – erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál, – nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai folyamatokat. Hatása a logisztikai jellemzőkre: − a készletek nagyok, nem optimalizáltak, − az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, − a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális. MRP II. (Material Resource Planning ): adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv, raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez is. Sajátossága: − − − meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezésekhez való hozzárendelését, általában az MRP I.-t követően kerül sor az MRP II.-re, így az MRP I. nem veszi figyelembe az MRP II. korlátozásait.
38

Hatása a logisztikai jellemzőkre: – azonos az MRP I.-el leírtakkal, de a termelő kapacitás-kihasználás, illetve a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRP I. esetén.

AZ MRP II. KONCEPCIÓJA Material Resource Planning (átfogó tervezés)

Marketing

Pénzügy

Központi adatbázis

Fejlesztés és gyártás-előkészítés

Termelés

Fontos, hogy ezek a szempontok együtt érvényesüljenek a tervezési folyamatban. Az MRP előnyei: − − − − − Előrelátás Áttekinthetőség Gyors alkalmazkodás Kivételek jelentése Probléma-megoldási lehetőség  Követhetőség  Hatáselemzés

Az MRP problémái: − Termelési sorozatnagyságok meghatározása − Áttervezés − Bizonytalanság és zavarok kezelése  biztonsági készletek  biztonsági késésidők

39

29 tétel

A JIT fogalma, koncepciója és alapelvei

A just-in-time (éppen időben) fogalma:  Szűkebb értelemben: módszer, melynek segítségével az anyagok és szerelvények a megfelelő időben a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.  Tágabb értelemben: működési filozófia, mely az értékelőállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése mindennemű pazarlás kiküszöbölésével. A JIT-Just In Time (éppen időben) koncepció: A JIT koncepció két alapvető fogalmat egyesít: − egy irányítási filozófiát és annak realizációját, − a Kanban rendszert. A JIT filozófia lényege annak a célnak az elérése, hogy az ütemezett kiszállításhoz szükséges elemek a kívánt minőségben és mennyiségben a felhasználás időpontjára kerüljenek legyártásra vagy beszerzésre.

A JIT megközelítés bevezetésének fő szempontjai a következők: − A piaci igények és a terméktervezés koordinációja − Alkatrészcsoportok definiálása − A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz 1. A piaci igények és a terméktervezés koordinációja A moduláris elemekből építkező terméktervezés − gyártási önköltség csökkenthető, ha a végtermékek sokfélék is, − csoporttechnológia alkalmazása − gyártókapacitás rugalmasan alkalmazkodhat a változó vevői igényekhez, − termékek körének racionalizálását is jelenti. 2. Alkatrészcsoportok definiálása Termékcsoportok létrehozása azt jelenti, hogy − a gyártás-előkészítés a gyártandó termékek csoportjai figyelembevételével készül el, − termékcsoportok azonos cellákon, gyártósorokon kerülhetnek megmunkálásra, − lecsökkennek az ismétlődő tervezési tevékenységek,
40

− egyszerűsödnek az anyagmozgatási feladatok, illetve − gyártása egyetlen munkacsoport irányítása alatt, a felelősség megosztása nélkül elvégeztethető. 3. A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz A JIT nagyon szigorú szállítási fegyelmet követel. A feltételeket teljesíteni lehessen, a partner cégeknek is folyamatosan informálni kell a − várható igények alakulásáról, − a várható termékváltásokról és − minden olyan tényről, amely befolyásolhatja szállítókészségüket. A JIT alapelvei: 1. pazarlás kiküszöbölése 2. folyamatos fejlesztés (kaizen) 3. egyszerűség, átláthatóság

1. Alapelv: a pazarlás kiküszöbölése – minél kevesebb selejtet gyártani A pazarlás forrásai: − − − − − − − Többlettermelés Várakozás (szállitókra) Szállítás (nem időben) Folyamatok Készletek (Tárolási költség, veszteség, Lekötött tőke, Rugalmatlanságot okoz) Mozdulatok (Taylor – felesleges mozdulatok kiküszöbölése) Hibás termékek

2. Alapelv: a folyamatos fejlesztés (kaizen) – a fogyasztói igények folyamatosan változnak – nem lehet maximálisan kielégiteni. − Forrása: tevékenységet ellátó munkások − Fejlesztés kis lépésekben (beruházások között) − Alacsony beruházási igény − Nem szükséges a 100%-os megoldás! − Motiválás 3. Alapelv: egyszerűség, átláthatóság Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
41

Az 5S elemei: SEIRI: Szükségtelen dolgok eltávolítása – válogatás SEITON: Szükséges dolgok rendezése – rendszerezés SEISO: Szennyeződések megszüntetése – tisztítás, karbantartás SEIKETSU: Szabványok kialakítása – szabványosítás, felülvizsgálat SHITSUKE: Személyes példamutatás, képzés – önfegyelem, fenntartás Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredényez a minőség folyamatos javulása mellett. 30 tétel

A Kanban gyártásirányitási rendszer

A JIT üzemirányító rendszere a Kanban rendszer − A Kanban rendszert olyan gyártósorokon lehet alkalmazni, ahol a termelés mennyisége a közepes sorozatgyártás ('batch production') alsó határa és a tömeggyártás ('mass production') közé esik. − A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt. − A húzó típusú gyártásirányítás lényeges vonása a decentralizált vezérlés. A gyártósor állapota nem irányítható globálisan, hanem kizárólag a gyártási alapegységeknek tekintett munkahelyek lokális irányításának összessége tekinthető gyártásirányító rendszernek A kanban-rendszer működése

Termelési kártya láda Termelési kártya Szállítási kártya Input tároló A munkaállomás Output tároló Input tároló B munkaállomás Output tároló

Úton Szállítási kártya láda

42

A KANBAN

W263 Részegység azonosítója: ....................................... KERÉK Részegység neve: .................................................

Megelőző folyamat PRÉSELÉS A12 Követő folyamat GUMIKÖPENY B6

Szállítási kártya

Konténer kapacitás 20

Konténer típus B

Kártya szám 4/8

Termelési kártya

Y16032 Részegység azonosítója: ....................................... KERÉKABRONCS Részegység neve: ................................................. Tárolóhely azonosító: Konténer kapacitás: 1879-2

Folyamat
PRÉSELÉS A12

20

A kanban rendszer alapszabályai: − − − − − Csak standard konténert lehet használni Minden konténerben azonos, előre meghatározott mennyiséget szabad elhelyezni Konténer csak az üzemrészek input és output tárolóiban lehet Konténert nem szabad elmozdítani szállítási kártya nélkül Gyártást nem szabad elkezdeni termelési kártya nélkül

A rendszerben lévő készleteket a kártyák száma határozza meg

43

31 tétel

Az MRP és a JIT összehasonlitása

Jellemzők Termék jellege

MRP Nagyon sokféle, heterogén

JIT Kevés fajta, homogén (stabil, egyenletes kereslet) Folyamatrendszer Pazarlás kiküszöbölése

Termelési rendszer jellege Vezérlő elv

Műhelyrendszer Függő kereslet, nettósítás, ütemezett beszerzés és gyártás Munkahelyek előtt Fixen adott Változó Push rendszerű (toló rendszer) Autokratív Létszükséglet Megbízhatóság, rugalmasság

Készletek Átfutási idő Sorozatnagyság Termelésirányítás Vezetési stílus Számítógépes támogatottság Versenyelőny forrása

Minimális, munkahelyek input és output tárolóiban Csökkentendő Kicsi, egy Pull rendszerű (húzó rendszer) Participatív Nem feltétlenül Ár (költség), gyorsaság

44

32 tétel

Karbantartási filozófiák: TPM és RCM

Karbantartási filozófiák: a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM - Total Productive Maintanance - Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált üzemfenntartás − Célja: a maximális hatékonyságú termelőszervezet kialakítása, amelyben a géppark teljes élettartamát átfogó és kiterjedt megelőző karbantartásra van szükség. − A hatékonyság javítása a termelékenység és a minőség fokozatos javításával érhető el. − A hatékonyság maximálása a veszteség források csökkentésével érhető el. A totális kifejezés értelmezése: − “totális” vállalati hatékonyság, (zero defect - hibátlan munka; zero breake down - zavarmentes üzemeltetés) − “totális” karbantartási rendszer, megalapozott karbantartási stratégia − “totális” részvétel, ami minden alkalmazott bevonását jelenti (minden irányítási szint, és szervezeti egység bevonása, a cél elérése érdekében a munka-csoportok és a gépen dolgozók ösztönzése). A TPM koncepciónak megfelelő alapfeladatok: − − − − a veszteségek csökkentése a legfontosabb területen, a célnak megfelelő karbantartási stratégia kialakítása (differenciált karbantartás), a karbantartási szervezet felülvizsgálata, módosítása, képzés, begyakorlás.

Veszteségforrások csökkentése: A 6 veszteségforrás: − − − − − − a berendezés meghibásodása, az átállások, beállítások miatti időkiesés, termelés szervezési hiányosságokból származó rövid idejű leállás és üresjárat teljesítmény csökkenés, az ütemidők eltérése az előírttól, lassú kibocsátás, a gyártósor beindításának nehézségei, minőségi hibákból (selejt, utánmunkálás) adódó veszteségek.

− Adatgyűjtés gépnaplók, más rendszeresen vezetett üzemi dokumentációk, a veszteségek felmérésére kidolgozott űrlap alapján;
45

− − − − − −

A veszteségforrások azonosítása; A súlypontok meghatározása; Az okok elemzése; Intézkedések kidolgozása; Intézkedések megvalósítása; Eredmények ellenőrzése.

Megbízhatóság alapú karbantartás (RCM - Reliability Centred Maintenance ) A megbízhatóság alapú karbantartás − a gépek funkciója, − egyes elemei meghibásodási valószínűsége és annak következményei, − valamint kockázatainak figyelembe vételével alkalmazza az egyes berendezésekre a legmegfelelőbb stratégiát RCM − Azokra a gépegységekre kell az RCM-t kiterjeszteni, amelyek meghibásodása a legsúlyosabb következményekkel jár. − E célra használható eszköz a hibavalószínűség/következmény mátrix. − A hibák valószínűsége a hibák közötti átlagos idő (mean time betwen failure, MTBF) alapján becsülhető, míg − A következmények a kiesett nyereséggel, a biztonsági és környezeti veszélyekkel jellemezhetők. Az RCM rövid definíciója: „Egy olyan módszer, amelynek segítségével áttekinthető és kidolgozható a legalkalmasabb és leghatékonyabb karbantartási stratégia az adott FUNKCIÓ, folyamat biztonságos fenntartására.” Az RCM alapjai:  Az RCM 7 kérdés megválaszolásán alapul: − − − − − − − Mi a berendezés/rendszer funkciója és az erre vonatkozó működési standard? Hogyan hibásodhatnak meg ezek a funkciók? Mi okozhatja a funkció meghibásodását? Mi történik a meghibásodás esetén? Milyen jellegű a meghibásodás következménye? Mit lehet tenni a meghibásodás előrejelzése vagy megelőzése érdekében? Mit kell tenni, ha nem található megfelelő megelőző intézkedés?

46

33 tétel

Az innováció fogalma és tipusai

Az innováció fogalma: − Kis lépésekben megvalósuló, összefüggő folyamatos fejlesztések sorozata (Porter, 1985); − Stratégiai újdonság, nagy újdonságértékű termék, technológia vagy szervezeti megoldás, az arra fogékony szervezetben (érintettek) (Kotler, 1992); − A fogyasztói igénykielégítés új - a korábbinál magasabb minőségű módja - vállalati folyamat és logikai rend, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig (Chikán, 1998). Az innováció típusai: − − − − Termékinnováció (technology push, market pull); Technológiai innováció (K+F, hálózatiság, high-tech követés; Eljárásinnováció (gyártás, üzletviteli folyamatok, e-business). Értékinnováció (értékgenerálás, relationship marketing, személyre szabott marketing)

Temékinnováció lépései: − fogyasztói szükségletek és igények feltárása; − a szükségletek kielégítését jelentő megvalósítás kialakítása; − új termékek tervezése, legyártása, piaci bevezetése – szükség szerint további - szolgáltatásokkal;

34 tétel

Az innováció fokozatai és menedzsmentje

Elfogadott vélemény, hogy az innovációnak négy fokozata van: 1. Továbbfejlesztő innováció: A termék, a termelési folyamat, vagy a szolgáltatás jobbítása. 2. Radikális innováció: Teljes és visszafordíthatatlan szakítás a hagyományokkal. Egy új termék, folyamat, vagy szolgáltatás bevezetése. 3. Technológiai innováció: Az innovációs lánc megfelelő elemeinek rendszerbe foglalása vagy újszerű kombinálása, ami új termékek és szolgáltatások fejlődését eredményezi. 4. Egyetemes (univerzális) innováció: Egy teljesen új tudományos koncepció megalkotása és kifejlesztése, ami akár egész életünket és kultúránkat is képes teljesen megváltoztatni.

47

Az innovációs menedzser: − − − − − − − − − − Erősítse a tudás szerepét Ösztönözze a kreativitást Gyorsan reagáljon a változásokra Az „emberi tényezőt” hatékonyan tudja kezelni Legyen tisztában az adott piac viszonyaival Képes legyen csapatmunkára és ösztönözze azt Tudjon hálózatot szervezni és összehangolni Legyen birtokában a korszerű ICT használatának Legyen otthon a globális világban Bátorítsa a vállalkozások kezdeményezéseit

Mire való az innovációs menedzser? – Ismerje az innováció jelentőségét és legyen képben:  Makrogazdasági szinten mi történt az elmúlt években,hogyan változott az innovációs felfogás: lineáris modelltől a triple helix modellig.  Mit jelent a tudásvezérelt gazdaság valójában? – Ismerjen innováció menedzsment technikákat. – Tudja, hogy az innovációs folyamat különböző fázisai hogyan hatnak az innováció menedzsmentre. – Tudja, hogy mi kell az üzleti sikerhez. – Legyen képes az innováció társadalmi elfogadottságának javítására, az innováció kommunikációjára.

THE END

2011-re aktualizálva by BD
48

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful