Toma Stefánia „Az én cigányom”.

Informális gazdasági kapcsolatok cigányok és magyarok között1

Toma Stefánia tanulmányának célja az, hogy leírja a gazdasági kapcsolatokat a romák és magyarok között egy erdélyi falusi közösségben, pontosabban, hogy elemezze és felvázolja azokat a jellegzetes túlélési stratégiákat, amelyeket a roma lakosság alkalmaz a változó társadalmi és gazdasági kontextusban. Toma ezeknek a taxonómiáját adja. Következtetése szerint a többszörösen deprivált és marginalizált cigány közösség számára elérhető erőforrások kizárólag a roma-nem roma asszimetrikus viszonyban érhetők el, emiatt sem gazdaságilag, sem pedig társadalmilag nem tekinthetők integráltnak. Toma Stefánia szociológus, a kolozsvári Interetnikus Viszonyokat Kutató Központ kutatója, a budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója. E-mail: t_stefánia@hotmail.com. evezető. A romániai roma 2 lakosság helyzetéről szóló diskurzusok nagy nyilvánosságot kaptak 1989 után. Megtalálhatjuk a politikai diskurzusokban, nyilvános vitákban, a sajtóban és nem utolsósorban az akadémiai mezőnyben, ahol a társadalomtudományok érdeklődésének egyik központi témájává vált.3 Ennek az egyre növekvő érdeklődésnek az egyik kiváltó oka a gazdaságban végbemenő strukturális változás volt, amely inflációt, gazdasági recesssziót, munkanélküliséget és fokozódó szegénységet hozott (Zamfir 1994, 2001). Az életszínvonal egyre érzékelhetőbb csökkenése és a romló életkörülmények láthatóvá tették a romániai társadalom marginalizált rétegeit, főleg a roma kisebbségét (Ringold 2002:31). A különböző kormányok, hivatalos szervek, a civil szféra – mind a hazai, mind a külföldi – számos probálkozása, hogy enyhitse az átmenet negatív következményeit, hatástalannak bizonyult. A Világbank egyik jelentésében, amelyben Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia szegényeire koncentráltak,
1. A jelen tanulmány egy tágabb antropológiai kutatás része, melynek cime: „Survival Strategies, Economic Integration and Changing Lifestyles of the Roma Population in Romania”. A kutatást az Open Society Institution támogatta a Roma Culture Initiative program keretén belül. Köszönettel tartozom az OSI-nak és a CCRIT-nek a kutatás elvégzésben nyújtott támogatásért, valamint kollégáimnak: Péter Lászlónak, Fülpesi Gyulának, Bogdan Neagotanak, Gabriel Trocnak, Horváth Istvánnak, és nem utolsósorban Major Miklósnak és a település cigány- és magyar lakóinak. A jelen tanulmány átdolgozott és kibővített változata az Intercultural Relations, Citizenship and Human Rights in the Context of Central and Eastern Europe (2003, Svájc) című konferencián bemutatott cikknek. Terepmunkámat 2001-ben kezdtem meg, évente hosszabb-rövidebb periódusokat töltöttem a vizsgált közösségben. Figyelembe véve a közösség demográfiai jellemzőit strukturált és strukturálatlan interjúkat készítettem a falu magyar, roman és cigány lakosaival, továbbá résztvevő megfigyelést és másodlagos adatelemzést is végeztem. 2. A tanulmányban felváltva fogom használni a roma és cigány megnevezést mint szinonimákat. A tereptapasztalataim azt mutatták, hogy a helybeliek a roma megnevezést nem használják sem önmagukra, sem másokra vonatkoztatva. 3. Jelen tanulmánynak nem célja ezen diskurzusok és a romániai romákat célzó kutatások bemutatása, de részét képezik egy kibővített tanulmánynak.

53

lakás. de a végső kutatási jelentés tartalmazza majd mind a formális. amelyeket a roma lakosság alkalmaz egy bizonyos társadalmi és gazdasági kontextusban. legyenek ezek társadalmiak vagy gazdaságiak. hogy a városi lakosokhoz képest a falusi közösségeknek nem kellett teljesen újraszervezniük életvilágukat. 5.és tulajdon problémák. hogy tovább szegényedjenek és azok is maradjanak (Teşliuc–Pop–Teşliuc 2001). hogy megtörje a szegénység és társadalmi kirekesztettség állandóan önmagába visszatérő körét. Figyelembe véve a társadalmi kontextust. kiemelkedik a személyes kapcsolatháló szerepe. mivel az életstratégiák hatékonysága és a rendelkezésre álló társadalmi viszonyok között közvetlen kapcsolat van (Gans 1988). Figyelmünket a falusi cigány közösségek ragadták meg. A szerzők legalább négy okot azonosítottak: alacsony iskolázottsági szint. A további országok felvétele az Európai Unióba újabb feladatok megoldását tűzte ki célul a csatlakozásra készülő országok számára. hatékonyabbnak bizonyultak bármilyen más erőfeszítésnél a létező sztereotípiák leépítésében.. mivel feltételezésünk az. hogy miként próbálnak alkalmazkodni az új társadalmi kontextushoz. a településen belül a roma lakosság nagysága és koncentrációja. Helyszűke miatt csak két stratégiát mutatunk be. Ily módon az informális kapcsolatok. hogy az informális szférában találjanak a megélhetéshez szükséges erőforrásokat.5 Mivel a roma lakosság nagy része ki van zárva a társadalom formális szférájából. Minél nagyobb és elszigeteltebb egy cigány közösség egy adott településen. hogy egy több etnikumú térségről van szó. hogy lecsökkentse a romák és nemromák életszínvonala közti különbséget. évfolyam 1. annál nagyobb az esélye annak. szám • Összpont kimutatták. 4. hogy az illető közösség szegény. A „Decade of Roma Inclusion” 2005-ben kezdődik és 2015-ig fog tartani. nem kívánván általánosítani a kutatás eredményeit az egész romániai társadalomra. valamint. hogy milyen tőkével rendelkeznek a stratégiát „kidolgozó” egyének. Kilenc kelet.Erdélyi társadalom – 3. hogy a romák minden más lakossági csoportnál szegényebbek és sokkal nagyobb a valószínűsége annak. gazdasági és társadalmi faktorok komplex keveréke. 54 . A 2003 júniusában tartott budapesti konferencián fogalmazódott meg az igény egy szisztematikus program kidolgozására. és milyen szerepe volt ezek alakulásában a rendelkezésükre álló társadalmi kapcsolatrendszernek. hogy megszerezze a túléléshez szükséges erőforrásokat. lehetőségeket. súlyosabb szociális problémák. arra kényszerülnek. A kezdeményezés 2003 júniusában. A cigányok szegénységét elsősorban a következő tények határozzák meg: a régió gazdasági helyzete. Kutatásunk központi kérdése az. pontosabban.és középeurópai miniszterelnök politikai elkötelezettséget vállalt. A tanulmány két túlélési stratégiát fog bemutatni. valamint hogy mindezeket hogyan befolyásolta az a tény. a Budapesten tartott „Roma in an Expanding Europe: Challenges for the Future” konferencián fogalmazódott meg konkrét javaslatokban. a roma lakosság térbeli és társadalmi integrációjának mértéke. valamint a diszkrimáció mértékének növekedése. A konferencia házigazdája a magyar kormány volt. valamint kisebb mértékben a szociális politikák és fejlesztési programok sikeressége. A túlélési stratégiák kidolgozásában nagy szerepe van annak. milyen túlélési stratégiákat alkalmaznak a többszörösen deprivált és marginalizált cigány közösségek. mind az informális szférában azonosított stratégiákat. hogy leírja a romák és magyarok közti gazdasági kapcsolatokat egy erdélyi falusi közösségben. hogy elemezze és felvázolja azokat a jellegzetes túlélési stratégiákat. amelyeket a roma lakosság dolgoz ki azzal a céllal.4 A kutatás – amelyre a jelen tanulmány is épül – célja az. Mindezek következtében a romák szegénysége bizonyos történelmi.

hajlamosak vagyunk az ezekbe való integrálást venni mértékül. A struktúra formális és informális dimenziói képezik a csoportok és egyének számára a lehetőségek körét. mivel a romák a gádzsókkal fenntartott interakcióik alapján határozzák meg magukat. mint a formálisak. hiszen meglevő a diszkriminatív attitűdök bármikor átalakulhatnak diszkriminatív cselekvéssé. Ezek lehetnek integráló jellegűek. A hetvenes és nyolcvanas években túlnyomórészt a városi környezetben jelentkező szegénységre koncentráltak (Castells 1975. A kutatások azt mutatták ki. ha elfogadjuk. kulturáliss és politikai életben (Narayan 1999). mivel kontextusfüggőbbek. Ezek szerint a vizsgált közösségek közvetlen fizikai és társadalmi környezetét úgy kell kutatni. hogy a falusi háztartások túlélési stratégiákat dolgozzanak ki. Ugyanakkor Michael Stewart (1997) szerint nem elégséges csak a gazdasági cserekapcsolatok tartalmára figyelni a romák és a gádzsók között. amelybe beágyazódnak az individuális stratégiák és a makro-társadalmi jelenségek. A társadalmi kirekesztést a társadalom struktúrájának függvényében kell vizsgálnunk. valamint ezek tartalmát. fontos. szabályok. Következésképpen. Mingione 1991. 1989. amelyekkel a háztartásoknak szembe kell nézniük. Duncan 1999. nagy mértékben függ a rendelkezésre álló társadalmi kapcsolatok minőségétől és mennyiségétől. hogy alapvető erőforrásokhoz jussanak hozzá (Bennett 2003: 13). Péter 2003). Morgan 1989. Michael Burawoy (2000:62) szerint a stratégiák egy alkufolyamat eredményei. mint a tartalma. Fitchen 1994. jellegzetességei különbözőek falusi és városi környezetben. Crow 1989.). hogy a szegénység okai. hogy egy olyan térségről van szó. hogy annak sikeressége. amelyek megakadályozzák egy csoport egyenlő és hatékony résztvételét a társadalmi. A társadalmi kirekesztés azokra normákra és folyamatokra utal. ha figyelembe vesszük azt is. Wilson 1987 stb. hogy a roma problémát nem lehet a tágabb társadalmi kontextustól elszigetelten kutatni. Meert 2000. 1995). mindenkinek egyenlő esélyeket mutatva fel. amelyek az idő folyamán 55 . ahol több etnikum él egymás mellett. hogy nem a legideálisabb. hogy egyránt figyelembe vegyük a romák és gádzsók közti interakciók formáit. Mivel a formális struktúrák inkább láthatóak. Duncan–Lamborghini 1994. hogy óvatosan kellene alkalmazni a túlságosan is általánosító szegénység-elméleteket a rurális környezetben folyó kutatásokban (beleértve a szociálpolitikákat is). másfelől pedig mint egy olyan közeget. gazdasági. amelyek a túlélési stratégiák fogalmát taglalják (Anderson és mtsai 1994. mivel megakadályozhatnak bizonyos személyeket.és deprivációkutatásoknak nagy hagyománya van a társadalomtudományokban. Harvey 1973. (Clay–Schwarzweller 1991. Ugyanez a tendencia megfigyelhető azon írásokban is. A stratégiákat állandó változásban levő folyamatok és a körülmények határozzák meg. 78) azt hangsúlyozza. Az elemzés tovább bonyolódik. amelyek viszonyáról a különböző kutatások kimutatták. Saunders 1979. A fent említett aspektusok meghatározzák a cigányok által kidolgozott stratégiák természetét. mivel ezen kapcsolatok formája legalább annyira fontos. amely folyamatosan közvetíti a lehetőségeket vagy éppen korlátokat. csak a többségi lakosokkal fenntartott társadalmi és gazdasági kapcsolatokba beágyazva (lásd még Sahlins 1973: 253). A szerzők nagy része arra hívta fel a figyelmet. mint egyfajta kollektív memóriát. de lehetnek kirekesztő jellegűek is. kapcsolatok – vagyis a társadalom mélystruktúrája – sokszor fontosabbnak bizonyulnak a formális struktúráknál.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… Okely (1983:49. A kilencvenes években egyre több kutató kezdett a rurális környezetben jelentkező szegénység és kirekesztettség kutatásával foglalkozni. De Bennett szerint az informális normák. főleg abban az esetben. A szegénység.

Cluj. illetve románok is laknak itt. Előző kutatásunk során e kapcsolatnak három szintjét különíthettük el. Jelenlegi kutatásunkban azonban a harmadik szintre koncentrálunk.6 A második szintet már szűkebb környezetben kellett értelmeznünk. 1 szerb és 1 zsidó él. Az interjúkból kiderül. amelyek külső erőforrásokat használnak fel.78%) cigány nemzetiségű. amelyek saját. de még így is megfigyelhető egy választóvonal a telep és a falu többi része között. 647 román. a döntéseket nem stratégiai szempontok alapján hozzák. megfigyeléseink megfelelnek az országos reprezentatív kérdőíves felmérések eredményeinek. ugyanis cigányok és szegény magyarok. A Brazíliának nevezett telep a legnagyobb.Erdélyi társadalom – 3. 36 szlovák. körülbelül 75 épület található a területén. 56 . A másik telep – Bakos – egy etnikai szempontból vegyes telep. egyediek minden háztartásban. amelyben 134 család lakik (ez 325 személyt jelent). Ethnobarometer – Interethnic Relations in Romania. Így nem értünk egyet Simon Clarke-kal aki azt írta. A Brazília-telepet az 1930-as években alakították ki. A jelenlegi települést egy folyó választja ketté. és a cél nem a túlélés (1999:14). ahova az újonnan beköltözött családok is letelepedtek. 4 német. Ez a kettőség a lakosok mentális térképén is jelen van. amelynek során azt vizsgáljuk. Mindhárom cigány közösség szegényként jellemezhető. helyi közösség. Mingione (1987) tovább részletezi a stratégiák meghatározását. Végül a harmadik és egyben a legkisebb telep a Tónitelep amely a vasútállomás mellett van. A Brazília cigánytelep a folyó azon oldalán található. a folyamatos betelepülés következtében a telepet körbeépítették. akkor ezeket csak egy hosszabb feltáró kutatás segítségével ismerhetjük meg. területileg szegregáltak a többségi lakosokhoz képest. Különbséget tesz azon stratégiák között. Később. mivel a község lakosainak mindennapi életében ezen attitűdök bírnak meghatározó érvénnyel. valamint azok között. hogy a század elején a helyi adminisztráció döntése volt. messze a falutól és a másik két cigányteleptől. 650 (11. A legtágabban értelmezett viszony nagy mértékben az előítéletekre támaszkodik. hogy a telepet egy bizonyos távolságra költöztessék a falutól. rokonság. A szegénységre vonatkozó irodalomban a túlélési stratégiáknak többféle meghatározását találhatjuk. sokkal inkább 6. USAID. A község adminisztratív területén 3 – területileg jól elkülöníthető – cigány közösség él. és ez a tény nagy mértékben befolyásolja a különböző nemzetiségek közötti viszonyokat is. Nagyfalu bemutatása Kutatásom alanyai egy romániai község lakói Erdély észak-keleti részén. Itt körülbelül 26 személy él.. barátok. szám • Összpont teljesednek ki. hogy a háztartási túlélés stratégiájának fogalma három okból is téves: a döntéhozás egysége nem a háztartás. évfolyam 1. hogy a háztartások hogyan reagálnak a különböző kontextusokra. Ha a háztartások valóban stratégiákat alkalmaznak a túlélésre. mint például az állami segélyeket. E szerint a helyi többségiek és a cigány lakosság között egyfajta közeledést figyelhettünk meg – de ez ugyancsak az attitűdök szintjén érvényes csak. és érzékenyen reagálnak a politikai és gazdasági kontextusra. coord: Research Center on Interethnic Relations. belső erőforrásaikat használják fel. egyház stb. erőforrásait. amely egyúttal természetes választóvonalat is képez a régi falu és az „új” falurész között. amelynek lakossági összetétele a következőképpen néz ki: a 2002-es népszámlálás adatai szerint a községben 4174 magyar nemzetiségű.

Ezzel egyidőben a kommunista rendszer intézkedései is szigorúbbak lettek. valamint a cigányok életmódját is. magántulajdonban levő üzemet és vállalkozást is államosítottak: a Darvas üzemet és a téglagyárat. részben a látható különbségek miatt. hogy mivel jellemezhető ez a kapcsolat. megfigyelhető. hogy a bakosi és brazília-telepi cigányok házainak környéke különbözik. A telep területi szegregációja nem annyira nyilvánvaló. így a környékbeli falvak lakosai elkezdtek beköltözni Nagyfaluba a könnyebb megélhetési lehetőségek reményében. az iparosító és urbanizáló törekvések hangsúlyozottabbbak. így a termelőszövetkezet körülbelül 300 hektár megművelhető földdel kezdte meg működését. A fentebb leírt helyzet a brazilia-telepi cigányokra jellemző. 57 . A 70-es évek vége felé és a 80-as évek elején az elvándorlás megint hangsúlyozódott. Továbbá. valamint hogy hogyan hasznosítják ezen kapcsolatokat az életstratégiák kidolgozásában. hogy kiköltözzenek a telepről. ahol cigány családok és szegény magyar. Ez a folyamat oda vezetett. Mások a környékbeli ipari központokban és az építőtelepeken kaptak munkahelyet. illetve román családok élnek együtt. hogy szegények. Az alacsony iskolázottsági szintjük és elégtelen végzettségük miatt így soha nem volt alkalmuk. A kollektivizálás első évében 98 család csatlakozott a termelőszövetkezethez. mivel a gyerekek is részt vettek a munkákban. közel van a nemzeti útvonalhoz és sokkal láthatóbb. változtak-e ezen kapcsolatok. Bakos egy vegyes telep. mint például Brazília estében. Ez volt az első alkalom a brazília-telepi cigány lakosok egy számára. Ez a tendencia csökkent a 60-as években és a 70-es évek elején. Így a cigányoknak más jövedelemforrást kellett keresniük a községben. a társadalmi. Ám ez az összeg éppen csak a minimális szükségletek kielégítésére volt elég. mint 10 évet tartott egészen 1962-ig. Ez idő alatt több nagy. Bizonyos szempontból ez a térbeli közelség meghatározta a cigányok és a többség közti viszonyt. Ezt a hiányt az olcsó cigány munkaerővel pótolták. ez alkalommal külföld irányába: elsősorban Magyarországra és az Egyesült Államokba. Emellett a cigányok maguk is részesei voltak a migrációs jelenségeknek. Ezekben az években erős migrációs hullámról számolnak be Nagyfalu irányából a környék új iparosjtott településeire. Ezen kutatásunkban tehát elsősorban a következő kérdéseket fogalmaztuk meg: mivel a többségi lakosság és a cigány lakosság között szoros gazdasági kapcsolat figyelhető meg.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… mint az előzőleg említett szinteken megnyilvánuló attitűdök. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet 1950-ben hozták létre Nagyfaluban. A Bakos telep cigány lakossága más megítélés alá esik a településen. szegényebbek mint a magyar és román szomszédaik. szintén mások pedig az időszakos mezőgazdasági munkásként próbáltak elhelyezkedni az ország más vidékein. így egy erős faluról városra irányuló migrációs hullám indult el. Ezeket a gyakorlatokat nemzedékről nemzedékre örökítették át. így a jövedelmüket félretehették a téli hónapokra.és cseréprendeléseket kerestek a vidéken vagy az országban. milyen típusú kapcsolatok alakultak ki. amelyek megkülönböztetik Brazíliától. Évente néhány hónapig biztosítottak nekik szállást. Néhányan közülük tégla. bár szintén a település szélén helyezkedik el. hogy a helyi munkaerőpiacon hiány kezdett jelentkezni. akiket egyre nagyobb arányban kezdtek bevonni a mezőgazdasági munkálatokba. Az államosítás folyamata több. Bakos. politikai és gazdasági kontroll erősebb lett. Államosították a helyi báró tulajdonait is. mikor is az új adminisztratív intézkedések hatására megváltozott a migráció iránya. így új lakásokat kezdtek építeni a betelepülő lakosoknak. hogy kitörjenek ebből a szélsőséges helyzetből és hogy javítsanak rajta. Nagyfalu községgé alakult át. Az új rendszer rurális fejlesztési terve lehetővé tette. ellátást. hogy az államosított magántulajdonokat felhasználják. Annak ellenére. azt szeretnénk feltárni.

Ha egy cigány ült az árokparton. végső termékekké válnak az elbeszélés során. Brazília) „Így volt mindenkinek munkahelye akkor. szám • Összpont Házaik nagyobbak. hogy mindenki más módon értelmezi akkori helyzetüket. „Jobbakat ettünk Ceausescu alatt…jobb volt akkor…most…nem elég két napra (a pénz)…van egy pár csirkénk. hogy a legrosszabbat. sok pénzük volt. bár ezek inkább vélemények és a múlt szubjektív értékelései. hogy ott dolgozzanak a farmokon.J. Az öszehasonlítás alapja inkább az alanyok életminőség-értékelésének szubjektív felépítése. magyar férfi. jöttek és vitték be…Menj dolgozni! És kellett dolgozzanak.) Ők ott kaptak szállást. 40 év. mások a termelőszövetkezetben. elsősorban két módszertani problémát kell figyelembe vennünk. 58 . amit félretettek nyáron. Ha életút-interjúkat elemzünk. konyhakertük van. akik megélték. ezért összehasonlításunk sem lehet objektív és empirikusan sem bizonyíthatjuk a különbségeket. Senkinek nem volt oka nyavalyogni. Temesvárra. hogy a múlt eseményeit azok. a különböző gazdasági egységek átépítésének első periódusában a cigány családok nagy hányada elvesztette biztos jövedelmforrását. (a romák). évfolyam 1. Aradra. de nem kaptak ételt. Nyaranta mentek Szalontára. Elsősorban azt. Nekik tiszta volt. Mivel nincs hozzáférésünk egyetlen adathoz sem ezzel kapcsolatban. Mikor ősszel visszajöttek a faluba. Szinte minden interjúalanyunk azt nyilatkozta. a házak környéke rendezett.. És ezt nem lehet tolvajlásnak nevezni. románok is ezt csinálták. annak ellenére. mint tényeket mutatják be. hogy nagyon hamar el is költötték. Brazília) „89 előtt az ők életük is könnyebb volt.” (L. de az is igaz. kerítéssel a kert körül és néhol virágokat is találhatunk. hogy a legszükségesebbeket megtermesszék. mindenhonnan elloptak valamit. A termelőszövetkezet felszámolásával a község szegényei elvesztették egyedüli biztos jövedelemforrásukat. de arra elég volt. hogy a bakosi cigányoknak pozitívabb megítélésük van a falu lakossága körében mint a brazíliaiaknak. Feltételezhetjük. 63 éves. „(…) innen-onnan. miközben más lehetőségek nem jelentek meg számukra. De nemcsak nekik. mivel a mezőgazdasági földek úgymond a „senkiföldjei” voltak. Egyesek közülük néhány ár megművelhető földet is kaptak. hogy az életük könnyebb volt 1989 előtt. másoknak is… A magyarok. Ez nem jellemző a brazília-telepi lakásokra. habár a stratégiák kidolgozásának inkább folyamat jellege van. Ez a különbség a szocialista periódusban is jellemző volt. kaját. lehet. és kaptak eleget…(…. hogy a CAP olyan hely ahonnan mindent el lehet vinni. 64 év) 1989 után. hogy ennek köszönhető.Erdélyi társadalom – 3. a lopás sem jelentett morális problémát a lakosoknak. a most készített interjúk alapján felvázolhatjuk a különbségeket. hogy empirikusan nem mérték fel az életminőséget a településen 1989 előtt. Közülük sokan az iparban dolgoztak. Az életstratégiák pedig kizáró jellegű. libánk” (Cigány nő. neem…pénzben fizették őket” (Cigány férfi. nem kellett gondjuk legyen ilyesmire.” (Magyar nő. 50 év) Annak ellenére. Másrészt.

hogy a cigányokra az erős összetartozás jellemző. munkakerülők. melyek ezek a tevékenységek és ezek jellemzői. hogy a fiatal cigányok tisztelettel övezik az idősebbeket. A következőket mondhatjuk el róla: a cigányokat alacsony társadalmi és gazdasági státus. A bakosi cigányok szeretnének dolgozni. Ha ezt a kifejezést egy cigány mondja. akik közül főleg a hegedűművészek voltak ismertek külföldön is. helyi tradicionális cigány szakmák: a zenészek. hogy szegénynek születtek.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… Az elmúlt évek során a cigány lakosság gazdasági tevékenységei a többségi lakosság tevékenységeinek kiegészítőjeként határozhatók meg. mert azért „a cigány az cigány”. nem tesznek különbséget a braziíliai vagy a bakosi cigányok között. téglavetők. Ők még emlékeznek a falu híres cigány zenészeire. Ők különbözőek mindenféle szempontból. A következőkben ezeket probáljuk körülírni. Ugyancsak élénken élnek még a magyarok emlékezetében a régi. becstelenség az interperszonális kapcsolatokban. Másképpen viszonyulnak a település lakosságához. hogy brazíliai vagy bakosi romáról beszélnek. a fiatalokat pedig tehetségben messze elmaradnak elődeiktől. hogy az illető teljesen tudatában van a cigányokat érintő szeterotípiáknak 59 . kovácsok. Annak következtében. már nincs pénzük. Hogy felvázolhassuk. elsősorban a cigány lakosság és a többségi lakosság közötti kapcsolatokra koncentráltunk. „Településünk legnagyobb problémáját a telep jelenti. hogy a cigány személyek nem vesznek részt láthatóan a település formális gazdasági életében. tudnak is dolgozni. és különben is a nagy zenészek már meghaltak. hogy lusták. nagyrészt társadalmi-gazdasági kategóriákra épít. Napjainkban csak a nagy szegénység jellemző rájuk. Már a tegnap elköltik azt a pénzt amit ma kapnak kézhez. A következő kép. Pontosabban. Míg a brazíliai romákat felelőssé teszik saját helyzetükért. azt jelenti. Nem gondolnak semmire…(…) eltanulják egymástól ezt a mocskos életmódot. Sokszor elismerőleg emlegetik. Ily módon a romákat hibáztatják szegénységükért és marginalizált gazdasági és társadalmi helyzetükért. munkakerülés és szociális parazitizmus jellemzi. amelyre ki szeretnék térni. A magyarok körében a fenti narratívák az egész cigány lakosságra vonatkoznak. van tulajdon-tudatuk. de képtelenek egy állandó munkahelyet kapni. hogy ez a cigány lakosság etnikai jellegzetessége. a munkához és az élethez általában. a többségi lakosság úgy véli. valamint azt is. Ilyenek már nem léteznek. 350 személy él. magyar) A nagyfalusi lakosság reprezentációi különböznek attól függően. „A cigányok lusták” – a cigányok és a munka Az előző képet etnikai-kulturális kategóriákban írták le. hogy a zenészek hangszereket vegyenek vagy megjavíttassák a régi hangszereket. a bakosi cigányok egyedüli vétke. De azt is hangsúlyozzák. Nagyon negatívan viszonyulnak a munkához és általában a z élethez. hogy ezek a régi cigányok már a múlthoz tartoznak. hogy a gyerekeket szeretik. A romantikus cigánykép A település idősebb lakói körében még mindig él az „igazi cigány” romanticizált képe. Ugyancsak pozitívan értékelik azt is. ahol kb. ebbe születtek bele és így is folytatják” (hivatali személy.

A sztereotípiáik sem annyira erősek. hogy az egész közösséget stigmatizálják. még abban az esetben is jogosultak lettek volna. hogy ez veleszületett tulajdonságuk. bár a 18/1990-es törvény értelmében a termelőszövetkezet volt alkalmazottjai. „Ezek a cigányok lopnak” Nagyfaluban soha nem volt rá példa. hogy a cigányok fizikailag közelebb élnek a magyarokhoz és románokhoz. valamint Arra is volt eset. Ha voltak is konfliktusok. hogy a cigányok lopnak. A bűn kiterjesztése a kiterjedt családra pedig már nem is áll olyan messze attól. Sokkal toleránsabbnak bizonyultak. mint azon magyaroknak. hogy a cigányok is kapjanak. legalábbis a tősgyökeres nagyfalusiak nem emlékeznek ilyesmire és a jegyzőkönyvekben sem találtunk utalásokat ilyen jellegű konfliktusra. a többségi lakosság úgy véli. hogy objektív. A szocialista farmok felszámolása után a cigányok nem kaptak földet. segíti őket abban. hogy eltanuljanak tőlük egyet s mást: életmódot és morális értékeket. Nem minden gádzsó osztja ezeket a reprezentációkat. szemmel jól látható különbségek vannak a két telep között. akik a telepek szomszédságában laknak. és gondoskodnak róla. Így ezeknek a cigány családoknak könnyebben sikerült integrálódni a gádzsók gazdasági tevékenységeibe. mivel a lopás nem magánterületről történt. Annak ellenére. hogy más magyar családok is értesüljenek az esetről. Természetesnek és magától értetődőnek veszik. 60 . mivel most már sokkal láthatóbbá vált ez a gyakorlat. hanem a „senkiföldjéről”. rokonságára. A földtulajdonok visszaszolgáltatása után a régi-új tulajdonosok megelégelték a termés folyamatos megdézsmálását. 7.és gombaszedéssel foglalkoznak és a falubeliek nagyrészt tőlük vásárolják a termékeket. segítőkészebbnek. sétálsz egyet és így pénzt szerzel a semmiből”. megértőbbnek. Ha lett volna elég fold. hogy a cigány asszonyok és lányok erdei gyümölcs. a föld nem volt elég arra. szám • Összpont és a gádzsók és cigányok közti kapcsolatnak egy ironikus vetületét fejezi ki. hogy már maga a tény. hogy a brazíliai cigányok nagy része is részt vesz ezekben a tevékenységekben. A bűnt kiterjesztik az elkövető egész családjára. hogy senki nem segített nekik. annak ellenére. teljesen más képet adnak a cigányokról. akkor ott vannak a telepi cigányok. hogy a bonyolult adminisztratív eljárásokat sikeresen véghez vigyék. Erdőre mész. Azok. akik folyamatosan legalább 3 évig alkalmazásban voltak. még a magyarok és a románok is loptak onnan. Például. jogosultak lettek volna erre. hogy egy finom utalás is akar lenni a cigányok történelmi kirekesztettségére. A két cigány közösség megítélésének ez a két egymástól különböző megnyilatkozása annak köszönhető. évfolyam 1.Erdélyi társadalom – 3. ezek a cigánytelep határain belül történtek és nem különböző csoportok között. tehát akiknek mindennapi kontaktusaik vannak a cigányokkal. ezt a gádzsók nem tartják a szó szoros értelmében munkának. ha a kollektivizálás előtt nem volt földtulajdonuk. Továbbá. hogy ha egy magyarnak szüksége van segítségre. akik távol laknak a telepektől. nagy dolog is málnát szedni. ugyanakkor úgy tűnik. A magyarok azt tartják a legnagyobb problémának. Ezt azzal magyarázzák általában. hogy súlyosabb konfliktus törjön ki a cigányok és a magyarok között. Természetesen. És mivelhogy a „senkiföldje” volt. A szocialista periódusban ez a probléma nem volt annyira magától értetődő.7 A háztól való lopást a magyarok nagyon szigorúan büntetik. bár eddig is nagyon elterjedt volt. hajlamuk van erre. ezt nem tartják munkának: „óóó.

hogy a cigányok nem tisztelik a segélyeket. egyházi vagy más segély érkezik a cigány közösségbe. Végül a bizalom problémáját járjuk egy kicsit körül. A társadalmi tőke mint gazdasági tőkeszerző eszköz vagy a társadalmi távolság csökkentésének eszköze Az előző alfejezetekből arra következtethetünk. alkoholisták. civilizálatlanok. de a későbbiek során bebizonyosodott. nem hagyományos formáját a túlélési stratégiáknak: a komaságot és a „füzet” stratégiáját. lusták. sok cigány család úgy dönt. 61 . amikor valamilyen állami. annak ellenére. A cigányok ezen kívül téglavetésből tudnak pénzt szerezni. Ezt a hierarchizálást megduplázzák mikor a brazíliai és bakosi cigányokról van szó. A cigányok elsöprő többsége munkanélküli. valamint kémiai vegyületek illegális forgalmazásából. hogy a segélybe kapott javakat inkább eladja a faluban. amikor a braziliai cigányokról van szó és ez az attitűdjeik szintjén is megnyilvánul. Azon cigányoknak a száma. diótörésből és tollszedésből. mivel ez képezi a kapcsot a különböző túlélési stratégiák között és amely segitségével megérthetjük a cigányok és a gádzsók közti viszonyt és a gazdasági kapcsolatok természetét. Általában a helyi magyar családok alkalmazzák a cigányokat a házkörüli vagy mezőgazdasági munkák elvégzésére. A második stratégia a „füzet” is túlélési stratégiaként azonosítható. Mivel a pénzhiány a legnagyobb problémája a cigányoknak. erdei gyümölcs és gombaszedésből. bár ebben az esetben nem a cigányok a kezdeményezők. Szinte minden magyar család alkalmaz egy cigány személyt vagy akár családot is. s aztán elmentek” A társadalmi parazitizmus képe megerősődik minden egyes alkalommal. szórakoztatásból. hogy ezek közül egyik sem biztosít folyamatos jövedelmet a családoknak. hogy állandó munkahelyre pályázzanak a formális gazdasági szférában a településen vagy a környező településeken. A következő részekben megpróbáljuk leírni két. ittak. hogy „túléljenek” – ezeket a tevékenységeket állandó informális gazdasági tevékenységeknek nevezhetnénk. az anyagi természetű segélyek áruba bocsátásából. magától értetődő gyakorlatnak tűnt a községben. Első megközelítésre a komaság intézménye egy természetes. Így a brazíliaiak szerintük is mocskosak. Ilyen körülmények között a cigányok a tevékenységeknek széles skáláját kellett kidolgozzák annak érdekében. mint előre gondoltuk volna. A bakosi cigányok általában szintén a fennt bemutatott sztereotípiákat használják. A cigányok alkalmazásának gyakorlata egy nagyon komplex folyamat.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… „Ettek. akik munkakönyves alkalmazásban vannak nagyon csekély és irreleváns. A családok egy részének az egyedüli állandó jövedelme az öregek kollektív-nyugdíja és a gyerekek iskolapénze. tolvajok. hogy a funkcionalitása sokkal nagyobb. A reprezentációkat mindig alsóbbrendűségi vagy felsőbbrendűségi terminusokban fogalmazzák meg. hogy a cigányoknak csekély számú lehetőségük van arra. Ez csak felerősíti és legitimizálja a gádzsók sztereotípiáit. stb.

hogy a címzett motiválva legyen arra. amely a reciprocitás. amelyek mindenféle szempontból egyenlőknek mondhatók és a kapcsolat célja pedig az. azonban több olyan megközelítést találtak amelyek inkább a hálózatok és társadalmi struktúra fogalmával közelitik meg ezt a témát. rendszerint valamilyen általános formában viszonzottak. Blau (1964) szerint. és kevesebb olyan megközelítést. így biztosak lehetnek abban. mivel ezeken keresztül próbálják megerősíteni a köztük levő kliens-patrónus kapcsolatot. hogy a gádzsók elfogadnak egy komaságot cigányokkal. akkor a kapcsolat minősége és lényege megváltozik. Noha a kapcsolatok ritkán szimmetrikusak. alacsony költségű alkalmakból következnek. Bármi is legyen az oka annak. azaz a kezdeményezőnek egy bizonyos árat kell fizetnie azért. „igazi komaság” csak olyan személyek vagy családok között jöhet létre. Nagyfaluban már hagyományossá vált és beépült a hétköznapokba – bár ünnepi eseménynek számit – az a gyakorlat.Erdélyi társadalom – 3. szám • Összpont Keresztapák Kutatásunk egyik kérdése a komaság intéménye. Marantzidis–Mavrommatis 1999. mintha sikerülne lecsökkenteniük a társadalmi távolságokat. A cigányok általában saját közösségükön kívül is keresnek keresztszülőket. minthogy a kötelékek maguk is szűkös errőforrásnak minősülnek. akkor az egyénekben valószínűleg érdeklődés támad e kapcsolat iránt. hanem rendszerint a patrónusok is szolgáltatnak klienseiknek olyan erőforrásokat. amelyekben a hangsúlyt inkább a társadalmi tőke forrásaira és nem a következményeire helyezik. Mindez alátámasztja Portes és Landolt (1996) és Portes (1995) munkáit. hogy a megkeresztelendő gyereknek legyen egy spirituális apja. Ez biztonságot nyújt számukra. az információ és a védelem. A patrónus-kliens kapcsolathoz hasonlóan esetünkben a komasági kapcsolatok is inkább gazdasági kapcsolatként írhatók le. hogy cigány szülők magyarokat kérnek fel hogy kereszteljék meg újszülött gyermeküket. hogy gondoskodjon a szükséges kínálatról az ő kereslete számára. A komaság intézményét így túlélési stratégiaként értelmezhetjük. Foley és Edwards (1999) felvázolták az empirikus adatokon alapuló irodalmat. Ha érdeklődés mutatkozik egy potenciális kapcsolat bizonyos aspektusai iránt. hogy mit vár el a kezdeményezőtől. évfolyam 1. Ha a kapcsolatba lépő személyek két különböző lépcsőfokon helyezkednek el a társadalmi hierarchián. visszafizetve ezt munkával vagy bármilyen más szolgáltatással. hogy bármikor szívességet kérhetnek. Ezen meghatározások azonban a közösséget helyezik előtérbe és nem az egyént. bár az ilyen kapcsolatok gyakran egyszerűen a strukturált környezetben találkozó emberek számára adódó. A túlélés 62 . s ebben alapvetően az a meggondolás vezeti. A fő eltérés a kapcsolatba lépő személyek közötti hatalmi viszony. akkor a kapcsolatot szállító félként fog működni. mint a javak. Így például nemcsak a kliensek juttatnak erőforrásokat a patrónusnak. Ha egy kérés címzettje szintén érdekelt. ha az érintkezési lehetőségek nem túl valószínűtlenek vagy költségesek. melyet nem kiegyensúlyozott reciprocitás jellemez. Tarrow 1967). Ezáltal a cigányok mintegy átlépik az etnikai határokat és úgy tűnik. s ha e meghatározott kapcsolatnak a várható negatív következményei nem túl súlyosak. Megpróbálnak érintkezésbe kerülni bizonyos egyénekkel. az ilyen típusú kapcsolatok egyáltalán nem ritkák (Legg 1969. valamint a bizalom fogalmával operálna. Továbbá a patrónusok hatalma részben a klienseikkel fenntartott kötelékeken alapul. Előzetes megfigyeléseink szerint ezen típusú kapcsolatok hozzájárulnak az adott társadalmi környezet stabilitásához. eltér az eredetitől. Lényegében az ilyen típusú viszonyok képezik a cigány közösség legerősebb kapcsolódását a többségi lakosokhoz. s ha annak várható költségei nem túl magasak számára.

ahogy kinéztek. A mi esetünkben azonban a komaság intéményének lényege nem a reciprocitáson nyugszik. hívom őket. Rendes az a család. a társadalmi kohézió erősödik meg. hogy kiemeli a hatalom szétbomlasztó erejét. valamint a családok közti kapcsolat minőségétől is függ. Később ezt a gondolatot Bourdieu fejtette ki (1980) bővebben. így megéri nekem is. ahol a rendező alapelv a reciprocitáson alapszik. Egy gádzsó keresztapa megléte stabilizáló faktort jelent a cigányok életében. főleg ha fiúgyermekről van szó). jól megértjük egymást. mert meg kellett fizessem a munkájukat. hanem azon.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… egyik meghatározó eleme. 35 éves. ha kell nekem segíteni. S ezután megkérdezték. tanult. Megfigyelései alapján azt a következtetést vonta le.” (magyar nő. Egy alapvető cikkben Gouldner úgy határozza meg a reciprocitás fogalmát mint az összes fél számára egyenlően előnyös csere két vagy több egység között (1960: 164). Ez a kapcsolat barátság kell legyen. Amint láthattuk a magyarok nem bíznak a cigányokban és a kapcsolatukat is inkább kliens-patrónus kapcsolatként írhatjuk le annak ellenére. (temészetesen az „igazi” keresztapa minden esetben cigány. Más szavakkal fogalmazva. azokban a társadalmi kapcsolatokban. hogy nem lennék-e a keresztanyja a gyereknek. Bakos) 63 . hogy a kutatás alanyai nem is tudtak érdemben válaszolni az erre vonatkozó kérdésekre. Nagyfaluban a fent említett feltételek egyike sem teljesül. amelyre szüksége lehet a társadalmi vagy gazdasági felemelkedésben. akkor én fizettem nekik. akkor ez megváltoztatja a cserék minőségét és mennyiségét is. kölcsönös bizalom kell jellemezze vagy pedig a kapcsolatból származó előnyök reciprok jellege egyértelmű kell legyen. hogy sok cigány gyereknek magyar keresztszülei vannak. Ha ez a kapcsolat stabil és állandó. hogy ha a felek között a hatalmi kapcsolatok manifesztté válnak. hogy a személynek vagy a háztartásnek minden lehetséges társadalmi kapcsolattal rendelkeznie kell. Igazi keresztapaság esetében a keresztszülők kiválasztása személyi tulajdonságok alapján történik. minden… Iskolába járt (a cigány nő). 38. Ők hívtak minket. Például. „(…)itt dolgoztam a falusi kocsmában…annak idején sok cigány járt ide. falu) „Szomszédok vagyunk. Ezek alapján a kapcsolatoknak egy olyan skáláját állította össze. mindezek azonban nem kell komplementárisak legyenek. Gouldner elemzésének egyik legérdekesebb pontja az. így…Nekem tetszett ahogy viselkedtek. Hát miért nem?…Még mindig tartjuk a kapcsolatot. A keresztapaság intézményét oly mértékben interiorizálták. nekünk tetszettek. A cigányok kapcsolatát a magyarokkal nem lehet barátinak nevezni. amely az egyenlő értékű cseréből indul ki és eljut az olyan kapcsolatokig. akkor nagyon valószínű. A komaság intézményét a reciprocitás jellemzi. Ha ők segítettek nekem. hogy a társadalmi távolág csökkenésén keresztül a cigányok kiterjesztik gazdasági jellegű kapcsolataikat. hogy a család őket fogja „alkalmazni”. amelyben az egyik fél nem kap semmit cserébe. tetszett nekem nagyon. Ebben a megvilágitásban a reciprocitás alapelve a kölcsönös függőség és a közösen elfogadott erkölcsi normák. Azt is hangsúlyozza. Ezt az utolsó esetet azonosítja Goudner a kizsákmányolással. hogy egy reciprok kapcsolatban a feleknek jól meghatározott kötelességei vannak. azt éjszaka elisszák…és így…így találkoztunk. de jogai is. mivel az egyik fél a tásadalom által elfogadott közös erkölcsi értékeket és szabályokat szeg meg. nekik is” (magyar nő. és beszélgettünk. Mert amit ma megkeresnek.

Erdélyi társadalom – 3. valamint azt is. így döntötte el. bár ez nem feltétlenül azt jelenti. A komaság intézménye is. amelyekkel a cigány személy patrónus-kliens kapcsolatot tudna kialakítani. a komaság az idők folyamán átértékelődik egyszerű informális gazdasági kapcsolattá. mivel nem tudta ellenőrizni a határidőket. 64 . valamint a kifizetendő összeget és a dátumot. Másodsorban. a klienseket nagyrészt cigányok alkotják. évfolyam 1. mivel az üzlet tulajdonosa egy füzetbe vezeti be azokat a személyeket. akiknek hitelre ad termékeket – a füzetbe beírja a vásárolt termékeket. hogy kisebb-nagyobb anyagi előnyökhöz (például ajándékokhoz) jussanak. hogy a románok és a magyarok nem szívesen járnak azokra a nyilvános helyekre. mint gazdasági kapcsolatra. A következőkben egy másik túlélési stratégiát mutatunk be. Annak ellenére. élelmiszereket. ameddig tart a hitel. Ennek következtében a komaság a gazadasági kapcsolatok egy szubtilisebb formájává alakult át vagy bizonyos esetekben ezeknek egy következményévé vagy feltételévé. hogy mikor kapnak pénzt. Ezt az érdekmentes informális hitelrendszert „füzet”nek nevezik. A nagyfokú szegénység és a pénzhiány arra kényszerítette a cigányokat. Az a tény. Hitel Az előző alfejezetben láthattuk. A kapcsolat megléte inkább a kívülállók szemében lényeges. hiszen más kontextusban is megemlítették már. kényszerítve volt arra. Az üzlet tulajdonosa próbálta meghatározni a kifizetések dátumát. és úgy tűnt. mivel a magyarok a keresztapaságot a hagyományos értelmezés szerint értékelik. szám • Összpont A komaság gyakorlatát három dimenzió mentén értelmezhetjük. hogy nem éri meg fenntartani az üzletet.8 Az elvárásokkal ellentétben láthattuk. Elsősorban úgy tekinthetünk rá. A klienseinek túlnyomó többségét cigányok alkotják. hogy ez a cigány család nem olyan. 8. amelyet informálisnak nevezhetnénk. hogy ezek a más személyekkel való kapcsolat kialakításához referenciaként szolgálnak. mint a többi. mivel elvesztette a bizalmát a nála vásárló cigányokban. de ez nem bizonyult hatékony eljárásnak. tisztességesek. hogy folytassa az üzletet. egy új értelmezést nyert a helybeliek szemében. ez a kapcsolat megengedi a cigányoknak. mivel ők tudják pontosan. amely szükséges a túlélésükhöz. Amint az előbbiekben láttuk. hanem megbízhatóak. A helység a főúton helyezkedik el Brazília és a Bakos-telep között. félreértésekre is sor került. de változtatnia kellett a gyakorlaton. amelyet nem lehet sem egyedinek. hogy munkához vagy jövedelemhez jussanak. hogy stabil vásárlói körrel rendelkezik. hogy a társadalmi távolság magától értetődően lecsökken a cigány és a magyar család között. Mivel a családjának ez az üzlet volt az egyetlen állandó jövedelemforrása. A cigány kliensek bíznak benne. És ez jó döntésnek bizonyult. azt jelenti. sem reprezentatívnak nevezni. hogy egy cigány családnak gádzsó komája van. a gádzsóknak nincsenek informális kapcsolataik a cigányokkal. amelyen keresztül a cigány egyének több erőforráshoz juthatnak. Ez latens diszkrimináció is lehet. hogy a klienseinek a döntésére bízza a kifizetéseket. hogy hitelre „vásárolják” a túléléshez szükséges alapanyagokat. Az üzlet egy családi házban működik. Az interakciókat inkább a gazdasági kapcsolat jellemzi. amelyeket hagyományosan cigány-helynek tartanak. Harmadsorban pedig ennek a típusú kapcsolatnak latens funkciója a társadalmi távolság átlépése. hogy a gádzsók erkölcsi és vallásos megfontolásból fogadják el ezt a kapcsolatot. hogy a cigányok hogyan használják a komaság intézményét. Annak ellenére. Így a tulajdonos a szegény lakosságra kellett építse üzletét. hiszen az interjúk rávilágítottak arra. A kifizetés időpontját a vásárlók határozzák meg. az egyedüli kapcsolat. hogy többségi vásárlói is vannak.

Toma Stefánia: „Az én cigányom”… hogy tisztességesen vezeti a listát. akik nem tartják be ezeket a normákat. kenyeret. a bizalom szempontjából kitaszítottként kezelik. hogy általában az írásos szerződések éppen a bizalom hiányát mutatják. Informális kapcsolatok esetében a formális szabványokat a verbális kifejezések helyettesítik. Tulajdonképpen ez az egyik információs csomópont a faluban. A füzet hatalmát mindkét szobában lehet érezni. ezek az ígéretes gazdasági kezdeményezések mégsem halmoznak fel tőkétt. stb. Általános szinten a gádzsók a bizalom hiányával legitimizálják távolságtartó attitűdjüket a cigányokkal szemben. Azt. Formális kapcsolatok esetében a bizalom is formalizált. A kérelmezők szociális tőkéje éppen abban a jogukban áll. A bizalom jelenléte elősegjti az egyének közötti együttműködést. Aki a kocsmába akar menni. Az üzlet két helyiségből áll. amikor egy cigány és egy magyar kapcsolatáról van szó. akkor elveszítenek egy fontos forrást. Azokat a személyeket. Az üzletben csak a legszükségesebb alapvető élelmiszereket vehetik hitelre: krumplit. A belső szoba tulajdonképpen a cigány kocsma. amelyek a helyi kulturális normáknak felelnek meg. Ez a cigány asszonyok és gyerekek találkozási helye. és welfare szállodákká válnak. A „füzet” íratlan szabályai segítik a tulajdonost abban. Azokkal szemben nyitottnak mutatkoznak: „…kell tudd hogy beszélj velük. időben fizetik tartozásaikat. lisztet. margarint. akiknek még van hitelük a gazdánál. De a folyamat során. Patricia Landolt és Aljandro Portes (1996) példákat sorolnak fel a társadalmi tőke és vállalkozói szellem közötti konfliktusos kapcsolatra: a szoros szociális háló alá is áshatja a kereskedelmi kezdeményezéseket. amelyet a két cigány közösség lakói „Isten ajándékának” tekintenek. mert ha elveszitik a tulajdonos bizalmát. A magyarok és cigányok közötti társadalmi távolság a köztük levő bizalom mértékétől is függ. A bizalom által a tulajdonos minimalizálni tudja a vállalt kockázatokat. Ez történik abban az esetben is. És csak azok a személyek ihatnak hitelre (vagy vásárolhatnak). Legitimitását az írott és aláírt szerződések biztosítják. A falu lakossága számára a „füzet” létezése és használata a szegénység egyik végső megnyilatkozása. ahonnan beszerezhetik a létfenntartáshoz szükséges alapvető dolgokat. Amikor egy közösség tagjai közti kapcsolatot nagyfokú bizalom jellemez. hanem a bizalomé is. nem nézik jó szemmel. Egy magyar nem bízik a brazíliai cigányokban. De – amint látthatuk az előbbiekben is – nem csak a szegénység jele. ha te tiszteled őket mint személyeket. ha segjtesz 65 . ha az a bizonyos személy vagy család éppen az ő családjának dolgozik. Bizalom A gazdasági jellegű kapcsolatokban a kötelék alapját a bizalom képezi. az először át kell menjen az üzleten. száraztésztát. szappant.) A fenti megállapítás nem alkalmazható a szóban forgó kis üzletecskére. akkor nagyobb a valószínűsége. Annak ellenére. amire a tulajdonos vállalkozott. hogy jól menő üzletet vezessen. cukrot. alkoholt. Az első szoba a tulajdonképpeni üzlet. csak abban az esetben. ebben az esetben fel kell hívnunk a figyelmet arra a kockázatra. hogy a közösség tagjai együtt fognak működni. ahogyan Clifford Geertz megmutatta Baliról szóló tanulmányában. Ide délutánonként a cigány férfiak gyűlnek össze. hogy egy asszony vagy leánygyermek bemenjen a kocsmába. hogy segítséget kérjenek és kapjanak a csoporttagjaiktól. cigarettát. Gyakran a család vagy a barátok kezdetben sikeres támogatókat és beruházókat jelentenek.

ezek a normalitás keretein belül maradnak és nem fejlődnek kezelhetetlen összetűzésekké. Következtetések A romák stratégiáit a legjobban a más csoportokkal fenntartott kapcsolataik fényében írhatjuk le (Williams 1982). Helyi szinten azonban ezek a kis lopások képezik a közösség legnagyobb problémáját. A gazdasági kapcsolatok esetében az interakciók száma magas. sokszor éppen az ellenkező hatást érik el: a gádzsókat segítik. A magyarok. 66 . Ez a gyakorlat a sztereotípiák állandó megerősítéséhez vezet. A büntetés alanya nemcsak a bűnt elkövető személy. Ha bárki ezen szabályok szerint él és viselkedik. keményen dolgozik. A nagyfalusi cigányok kisebb lopásai. függetlenül attól hogy az előtt milyen kapcsolatban voltak a másik féllel. akkor a kapcsolatban fennálló bizalom garantált számára. valamint azokét. szám • Összpont rajtuk. akkor ők is úgy viszonyulnak hozzád ”. arra a következtetésre juthatunk. Nagyfaluban három dimenziót azonosíthattunk: a romániai cigányokét elsősorban. büszkén hangoztatják. valamint a diszkriminatív attitűdök állandó megerősítéséhez. hiszen ott soha nem történt súlyosabb konfliktus a cigányok és magyarok vagy románok között. legalábbis diskurzív szinten. évfolyam 1. csenései nem hasonlíthatók össze a máshol élők bűnöző hajlamával és cselekedetikkel. Így akár el is veszítheti az egyetlen biztos jövedelmforrását. vannak kivételek. akikkel a gádzsók személyes kapcsolatban állnak. amely a mindennapi kapcsolatokban nyilvánul meg. az „én cigányom” becsületes. amelyek célja az. a nagyfalusi cigányokét. A gádzsók elkerülik a közeli interakciókat a cigányokkal. és a gádzsók nagyobb bizalmat tanúsítanak irántuk. A mindennapi kontaktusaik a cigányokkal azonban más képet mutat. Ennek ellenére ez a diskurzus csak ritkán nyilvánul meg pozitív attitüdökben. Egy másik emlitésre méltó aspektus a „másik” reprezentációjának több dimenziója. amelyet az egész cigány közösséggel szemben mutatnak. nem olyan mint a többi. azt. civilizált. akkor a közösség megbünteti őt. Egy cigány jelenléte egy formális közegben szintén megnöveli az inetrakciók számát (például tanár az iskolában). hogy falujuk modell-értékű. Ám ha egy cigány (vagy esetenként egy magyar) megszegi ezen szabályokat. romákat célzó tevékenységek a segélyakciók. hogy segítsenek a romáknak kilábalni kétségbeejtő helyzetükből.Erdélyi társadalom – 3. mint brazíliai társaikkal szemben. de sem az informális struktúrákba nem integrálódhatnak maradéktalanul. bár természetesen. Ebben az esetben a közösségre alkalmazott sztereotípiák nem érvényesek a különböző egyénekre: végül. A harmadik dimenzió az interperszonális kapcsolatok szintjén jelentkezik. tiszta. hogy sem a formális. hogy különböző termékekhez jussanak a piaci árnál alacsonyabb áron. A lakosok a sajtóból értesülnek a más régiókban történt eseményekről. Az egyedüli. hogy napszámosként dolgozzon egy gazdának. Bár vannak belső konfliktusok a romák és a magyarok között. konfliktusokról – amely azonban ritkán mutat semleges képet az eseményekről vagy azok szereplőiről. A bakosi cigányokat pozitívabban értékelik. megfelel annak annak az attitűdnek. összehasonlítva a településük helyzetét más romániai településekkel. Mégis a társadalmi távolság és a viselkedés intencionalitása. Elemezve a romák integrálódásának strukturális dimenzióit. hanem annak egész családja vagy akár a kiterjedt rokonsága is lehet. Minden kapcsolat a magyarok és cigányok között jól meghatározott íratlan szabályok szerint működik.

azon magyar vagy román szegények. J. pontosabban azt. hogy a romák szolgáltatásai szükségesek és nem mindig helyettesíthetők a magyarok számára. 1998. Rosemary: Gazdasági átstrukturálódás és társadalmi kizárás. legjobb esetben egy alkufolyamat során. Blau. 1986. Egyrészt a gádzsók azért fogadják el a romák jelenlétét a településen. súlyosabb esetben cigánynak tartsák. amelynek segitségével a romák átlépik az etnikai határokat.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… A romák és gádzsók interakcióit gazdasági terminusokban írhatjuk le. John (ed. hogy őket is marginalizálják. ezáltal irányításuk alatt tarthatják a helyi vagy környékbeli erőforrásokat. Elsősorban a konfliktusok megelőzése irányában hat. és nem egy interiorizált társadalmi-közösségi norma. ezeket mégsem tartják fontos tevékenységnek. Ez azt jelenti. Végezetül megállapíthatjuk. egyensúlyát biztosítja. 574–582. A gazdasági kapcsolatokat kooperáció jellemzi. Budapest. Peter: Exchange and Power in Social Life. A gádzsók nagy önbizalommal kezelik helyi ügyeiket. Az integrálás szabályait és a normákat a gádzsók határozzák meg. 1964. Sőt. mikor az interakció barátságot vagy bizalmat feltételez. kognitív szinten a romák többféle képét azonosíthattuk. hogy a településen élő sztereotípiákat megváltoztassák. hogy a romák integrálása a falu gazdasági és társadalmi életébe komplementer integrálást jelent. az együttélés és a kooperáció. Philip–Crompton. Bourdieu. hogy bár ezek a személyek mindennapos kapcsolatokat tartanak fenn a romákkal és jobban ismerik őket és mindennapjaikat. Bucureşti. A romák számára is létszükséglet a gádzsókkal való interakció. 1986. A sztereotipizáló mechanizmus két irányban fejti ki hatását. hogy a társadalmi. In Richardson. mégsem elég erősek. 51. Felhasznált irodalom Achim. ezek a mindennapi interakciók során nem kerülnek használatba. Bár. hogy a különböző sztereotípiákat leépítsék. 1986. William P. Brown. Másrészt pedig a közösségi stabilitást. Editura Enciclopedică. 67 .): Az európai integráció társadalmi feltételei és hatásai. azt kockáztatják. de ezek a kapcsolatok nem elég erősek ehhez. Bridges. akik a romákhoz hasonlóan marginalizált tevékenységeket űznek és a roma telepekhez közel laknak. Villemez: Informal Hiring and Income in the Labor Market. In Lengyel György– Nagy Beáta (szerk. 2001. mint említettük. Így az érzékelt tolerancia csak eszköz. Viorel: Ţiganii în Istoria României [Cigányok Románia történelmében]. John Wiley and Sons.–Wayne. még abban az esetben is. New York. sőt még el is ítélik azokat a személyeket. Következésképpen. Pierre: The Forms of Social Capital. akik „cigány munkát” végeznek. In American Sociological Review. Aula. másszóval az együttélő csoportok komplementaritását. mert szükségük van rájuk. Annak ellenére. A fizikai közelség lehetne az egyik módja.): Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. a komaság intézménye is így vált túlélési stratégiává. New York. A közvetlen interakciók a romákkal diskurzív szinten csökkentik le a társadalmi távolságot: „a mi cigányaink tisztességesebbek másoknál”. közösségi élet minden területén kiegészítik egymást a gádzsókkal.

Holton.): The Urban Underclass. W. 18. Ethnicity and Gender in Eastern Europe during Market Transition. The Case of Gypsies in the Greek Town of Sofades. Pavel–Lytkina Tatyana: Involution and Destitution in Capitalist Russia. Westport. In M. In Revista de Cercetări Sociale. Basil Blackwood ltd. W. M. 297–322. In Annual Review of Sociology. London–CA and New Delhi. Greenwood Press. 110. A hálózatelmélet felülvizsgálata. 1988. Marantzidis. R. In International Sociology. 2001. In Angelusz Róbert–Tardos Róbert (szerk. Rebecca Jean–Szelényi Iván (eds. In American Sociological Review. 2001. Magyar Közvéleménykutató Intézet. Smith– J. 1999. In Szociológiai Szemle. Gans. J. Budapest.) Társadalmak rejtett hálózata. Ladányi János–Szelényi Iván: A roma etnicitás „társadalmi konstrukciója” Bulgáriában. Princeton University Press. Ladányi János. Esther–Mixter. World Bank. 1988. Robert: Economy and Society. Vasile: Marginalizare istorică şi cooperare socială în cazul populaţiei de rromi [Történelmi marginalizáció és társadalmi együttműködés a roma népesség esetében]. Granovetter.): Peasant Economy. Global Restructuring and Community Politics.–Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Jencks. S. Kingston-Mann. Clarke. George: Political Clientelism and Social Exclusion. 3.: Social Capital in the Creation of Human Capital. Sage Publications–Thousand Oaks. Coventry. 2000. Family Structure and Informal Practices. Routledge. 1999. 25(2). 2004. Moen. Gouldner. 1987. A. 1992. Washington DC. Policy Research Department. Timothy (eds. (eds. Washington DC. Napvilág Kiadó. 85–95. Deepa: Bonds and Bridges: Social Capital and Poverty. Oxford. 68 . Culture and Politics of European Russia. Paul E. 1999. University of Warwick. International Edition. 1991.: The Norm of Reciprocity: A Preliminary Statement. Foggin (eds. Nikos–Mavrommatis. Princeton. szám • Összpont Burawoy. 19(2).): The Capitalist City. 1960. P. Ladányi János: Patterns of Residential Segregation and the Gypsy Minority in Budapest. Emigh. 1996.): Poverty. 1993.: A gyenge kötések ereje. 43–65. Enzo: Urban Survival Strategies. 141–173.–Bob Edwards: Is it Time to Disinvest in Social Capital? In Journal of Public Policy. Burtea. The Free Press. CT. Christopher–Peterson. The Future of Liberal Democracy. London–New York. Simon: New Forms of Employment and Household Survival Strategies in Russia. Centre for Comparative Labour Studies. 1996. Policy Working Paper 2167. Narayan. évfolyam 1. 4. M. December. Foley. vol. 94 [Issue Supplement: Organizations and Institutions: Sociological and Economic Approaches to the Analysis of Social Structure]. 1999. Budapest. 1988. vol 1(1). 1999.Erdélyi társadalom – 3. In International Journal of Urban and Regional Research. Phillis–Wethington. J. Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában. 1999. Michael–Krotov. 17. Mingione. In American Journal of Sociology. Herbert: Middle American Individualism. Coleman. Elaine: The Concept of Family Adaptive Strategies. 443–456. vol 14(4). 1992. In Ethnography. The Brookings Institution. 233–251.

Polirom.) Urban Gypsies. World Bank Report.: Peasant Communism in Southern Italy. Bucureşti. 1981. 1996. Tények és értelmezések. Special issue of Roma Rights. 11 (3-4). Russell Sage Publications. In Extreme Poverty. Ringold. Charles é. 1973. 1983. Szociológiai szakfolyóirat. In Anthropological Theory. Deepa: Voices of the poor. A. Iaşi. Matt T. 44–66. Elzbieta: Poverty and Education. and Entrepreneurship. Yale University Press. Sahlins. 1(3). P. 2002. Putnam. Dena: Poverty and Roma in Central and Eastern Europe: A View from the World Bank. In The American Prospect. and what comes next? New Jersey. In Polish Sociological Review. Illinois.: Relational Origins of Inequality. 138. Tilly. Patrick: The Invisibility of the Kalderash of Paris: Some Aspects of the Economic Activity and Settlement Patterns of the Kalderash Rom of the Paris Suburbs. 66. Everett: Rules. 1993. Stewart. 1986. 1957. 1999. Glencoe. etnicitás és a szegénység „feminizációja” az átmeneti társadalmakban. 1996. Polanyi. Portes. K. M. New York. New Heaven. H. Steven: The Informal Sector in Eastern Europe. 355– 372. Karl–Arensberg. In Telos. 2001.: The Traveller Gypsies. 4. The Dorsey Press. Budapest. In Szociológiai Szemle. Special Issue of Urban Anthropology. 1995.n. 2000. 1(1). Can anyone hear us? New York. Polirom. ERRC. 1–8. Teşliuc. In The American Prospect. Cornelia-Mihaela–Pop Lucian–Teşliuc. parasztok. Portes. Ringold. 2001. Robert: Social Capital and Public Affairs. Péter László: Új szegények túlélési stratégiái. M. Michael: The Time of the Gypsies. Tarkowska. A. G. Cambridge University Press. In Ethnic and Racial Studies. 1997. CT.: Situational Ethnicity. törzsek. Essays on Networks. 18–21. In Salo. Spring. Westview–Boulder. Szelényi Iván: Szegénység. Budapest. Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Oxford University Press. Verdery. 26.: The Downside of Social Capital. 1996.–Pearson. S. Illinois. Dena: Roma and the Transition in Central and Eastern Europe: Trends and Challenges. 69 . 315–346. In Vadászok. Katherine: What was Socialism.: Törzsek. 452–465. Homewood. Cambridge. Free Press. Risk of „inheritance” of poverty in the former state farms in Poland. Roles and Relationships. Emil Daniel: Sărăcia şi sistemul de protecţie socială [A szegénység és a társadalmi védőrendsyer]. (ed. Wilson. 4(4). 2003. 2002. Okely. 4–12.Toma Stefánia: „Az én cigányom”… Narayan. In Erdélyi társadalom. Princeton University Press.: The Economic Sociology of Immigration. C. Tarrow. 1967. Sampson. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság–Századvég Kiadó. W.–Landolt. Okamura. 1982. 2002.: Trade and Market in the Early Empires: Economy in History and Theory. 25–50. 2002. Ethnicity. Judith M. Sandu. Williams. Kossuth Könyvkiadó. J. Dumitru: Spaţiul social al tranziţiei [Az átmenet társadalmi tere].

The Underclass. szám • Összpont Wilson. Editura Expert. University of Chicago Press. and the Public Policy. Bucureşti.: The Truly Disadvanteged. Dimensiuni. 1987. William J. In România Socială. Zamfir.): Dimensiuni ale sărăciei [A szegénysgé dimenziói]. évfolyam 1. Cătălin: Situaţia sărăciei în România. Zamfir. Cătălin (ed. 70 .Erdélyi társadalom – 3. grupuri de risc în iunie 2001. 1994. Chicago. The Inner City. 2. 2001. surse.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful