oktatás & IT

Egy felmérés tanulságai
2009 végén a Leonardo da Vinci program keretében működő Tenegen projekt támogatásával kutatás zajlott, amelynek keretében a mai magyar netgeneráció jellemzőit igyekeztek feltérképezni. Cikkünkben a kutatást végzők számolnak be az eredményekről.
etgeneráció, digitális bennszülöttek, technikafüggő tinédzserek. Ilyen és ezekhez hasonló elnevezésekkel illetik a 80-as évek közepe táján (illetve ezután) született nemzedéket, amelynek tagjai már a számítógépek és digitális „kütyük” között nőttek fel. Erre alapozva már az ezredfordulón azt vizionálták, hogy ez a generá2
www.eduline.hu

Ne T g eNer ácI ó 2 010

A Tudás szINTje

N

ció olyan új szokásokkal, gondolkodásmóddal és mindenekelőtt olyan technikai tudással vérteződik fel, amely gyökeresen eltér az elődökétől, akiket egyszerűen csak digitális bevándorlóknak aposztrofálnak. A kutatás első fázisában – két részletben – több mint kétezer 10-24 év közötti fiatalt kérdeztünk meg az ország egész területéről, számítógépezé-

Minthogy a kutatásban konkrét tudásszintmérés nem szerepelt, az értékelők a kitöltők informatikai tudásának megítélését döntően a saját véleményükre alapozták, majd ezt vetették össze a különböző tevékenységekben megnyilvánuló aktivitásokkal, illetve mások adataival.

oktatás & IT
Ajánlj 3 weboldalt! Ajánlj 3 weboldalt
Gmail HotDog Citromail Port.hu Facebook Msn Index Napiszar Freemail Origo Wikipédia Startlap MyVip Youtube iWiW Google
0 100 200 300 400 500 600

megszüntetéséről szólnak. Egyesek szerint ezt a különböző tantárgyakba beépülő IKT (információs és kommunikációs technológiai) eszközhasználat válthatná ki, ennek azonban nincs komoly realitása. Arra a kérdésre például, hogy „Hogyan jellemeznéd saját számítástechnikai/számítógépes ismereteidet?” az ötfokozatú skálán a diákok mintegy 15%-a választotta a „Gyakorlott és tájékozott vagyok, úgy tervezem, a későbbiekben is ezzel foglalkozom majd.” választ – ők értékelték legmagasabbra saját tudásukat. Külön elemeztük ezeknek a diákoknak a válaszait, azt feltételezve, hogy ők lehetnének „a netgeneráció élcsapata”,

si, internetezési, olvasási és tanulási szokásaikról, online kérdőív formájában. Az első mérést 2009 novemberében a Leonardo da Vinci program keretében működő Tenegen projekt támogatásával végeztük, a másodikra 2010 márciusában került sor.

FeleMás eredMény
Z. Karvalics László, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ egykori igazgatója egy korábbi nyilatkozatában azt állította, „a kutatások szerint a „tiltott gyümölcs” jellemzően a korai hálózathasználathoz köthető megízlelése után a kommunikáció különböző formái és a tudásműveletek kerülnek előtérbe.” A kutatás viszont felemás eredménnyel szolgált ebben a tekintetben: a számítógép kommunikációs célú használata valóban a leggyakoribb felhasználás, az ezen túl mutató tudásműveleteket viszont egyáltalán nem sikerült azonosítani.

Megkérdőjelezhető hasznosulás

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a számítógéppel és az interneten töltött idő „hasznosulása” legalábbis megkérdőjelezhető. Amíg néhány éve még azon aggódhattunk, hogy a fiatalok túl sokat ülnek a tévé előtt, addig mára már ennél jóval több időt töltenek a számítógép előtt, játékkal vagy éppen internetezve. Jóllehet, ez utóbbi inkább nevezhető aktív tevékenységnek a tévézéshez képest, de egyértelmű pozitív hatása alig fedezhető fel. A diákok jelentős részének érdeklődési körét az „elbulvárosodás” jellemezi, amit az olvasási, filmnézési szokások, vagy akár a legtöbbet látogatott weboldalak vizsgálata igazolhat. A leggyakoribb – naponta akár több órán át tartó – tevékenységük az MSN használata, a zene- és filmletöltés, illetve a közösségi oldalak látogatása.

MireMire használoda számítógépedet? használod a számítógépedet? (A „legjobbak ” és többiek összevetése) (A „legjobbak” és aatöbbiekösszevetése)
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
képszerkesztés videoszerkesztés prezentáció- számítógépes készítés játék hálózatos játék levelezés szerepjáték MSN, Skype, chat

Van mit pótolniuk

A kutatás másik lényeges tanulsága (amelyet más hazai szakemberek közelmúltbeli eredményei is megerősítenek), hogy a diákok informatikai tudásszintje elmarad a kívánatostól, és nagyon messze van attól a közvélekedésről, hogy „ők már így születtek, és mindent tudnak”. Bár az informatika tantárgy egyértelműen a legkedveltebb az összes iskolatípusban, ez nem mutatkozik meg látványosan sem a diákok eredményeiben, sem a tudásszintjükben. Az informatikaoktatás problémái külön témakör, de mindenképpen aggodalomra adnak okot azok az egyre gyakrabban elhangzó vélemények, amelyek a tantárgy

de a kapott eredmények egyáltalán nem megygyőzőek. Az adatok szerint egyetlen témakör kivételével (MSN, Skype, chat) minden műfajban magasabb százalékban használják a „legjobbak” a számítógépüket. A legnagyobb különbség a videoszerkesztésben mutatkozik, ami elég speciális terület, ezért nem meglepő ez az eredmény. Ezután viszont a számítógépes játékok három kawww.eduline.hu

3

oktatás & IT
tegóriája következik (az egyéni számítógépes játék, a hálózatos és a számítógépes szerepjátékok), majd kicsit lemaradva a képszerkesztés. A kreatív tevékenységekben (kép- és videoszerkesztés, prezentációkészítés és ide sorolhatóak a számítógépes szerepjátékok is) a legjobbak és a többiek értékei közepesek vagy az alattiak. 70% fölötti értékeket a legjobbak is csak a kommunikációban (levelezés, MSN/Skype/chat) és a számítógépes játékban értek el.

netes tAnulás
Vajon mi a helyzet a tanulással? Az internetet tanulási célból elsősorban nyelvtanuláshoz, vagy kiegészítő tananyagok keresésére használják, de itt elsősorban a Wikipédia dominál mint forrás. Kevesekben merülnek fel kételyek a források megbízhatóságával kapcsolatban, a kritikus szemlélet fejlesztése tehát kívánatos lenne a körükben. A jelentős központi erőforrás bevonásával épült (és remélhetőleg továbbra is fejlesztésre kerülő) Sulinet forrásként való felhasználása ebben az összefüggésben marginálisnak látszik, a diákok kevesebb mint 5%-a említette a használatát.

Első helyen a szórakozás

Ha gondolatban visszatérünk ahhoz az állításhoz, hogy a zene- és filmletöltés a netgeneráció legkedveltebb tevékenysége, egyre inkább kirajzolódik az a kép, hogy a fiatalok döntő többsége csupán a szórakozás egyik lehetséges eszközének tekinti a számítógépet és az internetet. A piac pedig ennek megfelelően potenciális fogyasztónak tekinti őket – joggal! A közösségi oldalak is tömérdek reklámmal bombázzák a fiatalokat, vélhetően nem haszontalanul. Egyes szakértők gyakran hivatkoznak arra, hogy a könyvek helyett a neten olvas a mai generáció, ezt azonban a mostani kutatások nem erősítették meg. A válaszadók 53,5%-a, többségükben lányok, nyilatkozott úgy, hogy szeret olvasni. Azoknak, akik igennel válaszoltak az előbb említett kérdésre, az online kérdőív adott egy másikat: Sorolj fel három könyvet, amit olvastál! Erre a kérdésre azonban csak alig több mint a felük (54,2%) nevezett meg valamilyen olvasott könyvet, és hármat

geNerácIós külöNbség?

elgondolkodtató, hogy a szinte folyamatosan neten lógó fiatalok elhanyagolható mértékben fordulnak segítségért tanáraikhoz. Vajon ez csupán a generációs különbség miatt lenne így?

csupán 2,3%-uk tudott felsorolni. Vélelmezni lehet csak, hogy igyekeztek megfelelni annak a képnek, hogy olvasni kell – hallják éppen eleget –, ám amikor pontosítani kellett volna, illetőleg tényeket közölni, már másképp reagáltak. Elméletben többen szeretnek olvasni, a gyakorlatban azonban a megkérdezettek csak alig néhány százaléka tudta megnevezni a legutóbb olvasott könyveket. A felsorolt könyvek között alig volt klasszikus szépirodalomnak nevezhető mű, kötelező olvasmány, és az internetes olvasásra irányuló kérdések is alacsony értékeket eredményeztek. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az internetet leginkább szórakozásra, msn/skype-on keresztüli beszélgetésekre, közösségi oldalakon való véleménycserére használják, de olvasásra a legkevésbé sem.

A népszErűség TITkA

A közösségi oldalakat elsősorban azért preferálják a fiatalok, mert kapcsolatot tudnak tartani az ismerőseikkel, illetve új ismerősöket találhatnak általuk. A közösségi oldalak minden egyéb funkciója eléggé elhanyagolható.

A napi időfelhasználást vizsgálva kiderült, hogy a korábbi adatokhoz képest tovább emelkedett a számítógép (és az internet) előtt töltött idő, némiképp a tévénézés rovására. Amíg az előbbieknél a 3-4 óra a legjellemzőbb külön-külön is, addig a tanulással töltött idő csak nagyon ritkán haladja meg a napi két órát. Az „aki kimarad, az lemarad” életérzés sokakat késztet arra, hogy életük jelentős részét a közösségi oldalakon éljék (iWiW, Myvip, Facebook stb.), ahol széles baráti körrel tarthatnak – nemritkán igen felületes – kapcsolatot. 34%-uk a lemaradás kiküszöbölése okán két közösségi oldalon, 26%-uk pedig három helyről igyekszik tájékozódni mindarról, ami a kortárs közösségben (osztálytársak között, baráti körben) történik, az ezen kívül eső dolgok kevéssé érintik meg őket. A napi híreket kevesebb mint 40%-uk, a politikai témákat 5% alatti számban olvassák a neten (ez utóbbi az életkor növekedésével valamit javul).

Kortárs közösség

Árnyoldalak
4
www.eduline.hu

A közösségi oldalaknak azonban vannak árnyoldalaik is. Ezen oldalak használatakor ugyanis

oktatás & IT

bulVárosodás

A felmérés készítői nem osztják azon kutatók vélekedését, akik szerint az internethasználat elmagányosít, elidegenít, inkább arra hívnák fel a figyelmet, hogy túlzottan a bulvár irányába tolódik el, a közösségi oldalak üzenőfalain igen nagy mértékben nyer teret az obszcenitás, az igénytelenség, a semmitmondó üzenetek sorozata. Mire használják a közösségi oldalakat? Mire használják a közösségi oldalakat?
1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

Kapcsolattartás ismerősökkel
általános iskola

Új ismerősök találása
szakiskola

Egyéb célra

Kapcsolattartás Tanácsok Tudományos/szakmai tanárokkal személyes ügyben segítségkérés
gimnázium szakképzés fősikola

Nem használ
egyetem

szakközépiskola

a fiatalok nem igazán törődnek azzal, hogy a profillapjuk többnyire nyilvános, hogy mozgásuk/ tevékenységük követhető az oldal szerkezeti felépítéséből következően, olykor becsületsértő, rágalmazó, obszcén megjegyzéseket tesznek a vetélytársakra, a nem kedvelt tanárokra. Közel 20% azok aránya, akik valamilyen kellemetlen élményről számoltak be a kérdőíven a közösségi oldalak használatával kapcsolatban. Míg a fiúkat inkább a technikai problémák zavarják, a lányok

számos esetben vannak verbális vagy vizuális zaklatásnak kitéve. Nem hallgatható el ugyanakkor, hogy ennek okai olykor saját kihívó, merész fotóikban, túlságosan kitárulkozó magatartásukban keresendők. Gyakran közölnek olyan információkat magukról, amellyel szinte tálcán kínálják a visszaélés lehetőségét. Hasonló óvatlansággal kezelik a jelszavaikat is, amelyek szintén potenciális veszélyforrást jelentenek. A válaszokból az is leszűrhető, hogy sokan egyáltalán nincsenek
www.eduline.hu

5

oktatás & IT
tisztában az internet veszélyeivel, ami nemcsak a pedagógusok, de a szülők felelősségének kérdését is felveti.
Van blogod/weblapod?
25% 20% 20% 14% 15% 12% 15%

Van blogod/weblapod?

guglizás, msn-ezés

2006-ban bekerült az Oxford English Dictionarybe a to google („guglizni”) ige, ami a Google nevű internetes kereső használatára utal. Lehet, hogy a magyar szótárakban máris helye van az „msnezni” kifejezésnek, ami eredetileg a Microsoft Network kifejezés rövidítésként született, de napjainkra szinte teljes mértékben az online beszélgetés („csetelés”) értelemben használatos. A „Milyen tevékenységre használod a számítógépedet?” kérdésre a felmérésben résztvevő diákok messze a legmagasabb arányban (több mint 80%) jelölték meg ezt a tevékenységet, napi több órányi időt szánva erre. Meglepő módon, ehhez képest a

10%

5%

0% blog weblap

A legnépszerűbb keresések
A Symantec számítógép-biztonsági cég 2009-ben végzett kutatása 3,5 millió keresés alapján készített egy toplistát: a legnépszerűbb a YouTube videomegosztó oldal, a Google mint keresőoldal a második, a Facebook közösségi oldal a harmadik helyet nyerte el. A 4. és 6. helyen viszont a „szex” és „pornó” szavak szerepeltek. A magyar fiatalok között végzett felmérésben a Google magasan az első helyet szerezte meg, ezt az IWIW és a YouTube követte, majd MyVip, Startlap, Wikipédia... Hosszú szünet a következő helyezésig: Origo és Freemail... A többi oldal számaránya szinte elenyészőnek bizonyult. A Symantec számítógépbiztonsági cég 2009-ben végzett kutatása 3,5 millió keresés alapján készített egy toplistát: a legnépszerűbb a YouTube videomegosztó oldal, a Google mint keresőoldal a második, a Facebook közösségi oldal a harmadik helyet nyerte el. A 4. és 6. helyen viszont a „szex” és „pornó” szavak szerepeltek. A magyar fiatalok között végzett felmérésben a Google magasan az első helyet szerezte meg, ezt az IWIW és a YouTube követte, majd MyVip, Startlap, Wikipédia... Hosszú szünet a következő helyezésig: Origo és Freemail... A többi oldal számaránya szinte elenyészőnek bizonyult.

számítógépes játékok „alig” 60%, a hálózatos (online) játékok 35%-os népszerűségnek örvendenek. A „kreatív tevékenységek” közül egyedül a képszerkesztés említésre méltó a maga 47% körüli eredményével. Jóval alacsonyabb értékeket rögzítettek a weblapszerkesztés, illetve a blogolás témában. A teljes mintából a fiúk összesen 34%-a foglalkozik ezekkel, a lányoknál ennél is alacsonyabb az arány: 27%.

Céltalan bolyongás?

Kutatásunk során – jellemzően a visszajelzések, a diákokkal folytatott beszélgetések kapcsán – az a kérdés is felmerült, hogy míg az óvodától kezdve számtalan dologra megtanítják őket, a digitális világgal való találkozásra viszont nem készíti fel őket senki. További útjukon sincs egyetlen vezetőjük, nincs kialakult gyakorlat arra, hogyan tájékozódjanak, miként kezeljék a kihívásokat, hogyan viselkedjenek. A középiskolában – sőt már egyes általános iskolákban is – tantárgyi szinten van viselkedéskultúra, de nincs például netkultúra óra, ahol megtanulhatnák a web előnyeit, megtapasztalhatnák hátrányait, útmutatást, segítséget kaphatnának. A mai gyerekek magukra hagyva, sokszor céltalanul bolyonganak egy olyan világban, amelynek a megismerésére, előnyeinek kihasználására „hozzáértő vezetők”, (akár idősebb/tapasztaltabb kortársak) szakképzett tanárok segítségével sokkal nagyobb esélyük lenne. „Óriásira nőtt az információs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni. Ez a pedagógia feladata” – írta pár éve Vámos Tibor akadémikus. Szavai aktuálisabbak, mint bármikor korábban. A konkrét kutatáson messze túlmutat az a kérdés, lehet-e, tudja-e vagy akarja-e az oktatáspolitika befolyásolni az említett folyamatokat? Milyen következményekkel jár ezen fiatalok megjelenése a felsőoktatásban, illetve a munkaerőpiacon? Épülhet-e a sokat emlegetett „tudásalapú társadalom” ezekre az ingatagnak látszó alapokra, vagy ennél komolyabb alapozásra lenne szüksége? n Dr. FEHÉr PÉTEr – HOrNyáK JuDIT

6

www.eduline.hu

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful