CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA

XXI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2010. május-június - ÁRA: 130,- Ft

II. "Nagygécért" Hagyományõrzõ Emléknap és "1970-es" Árvízi Megemlékezés (2. oldal) Óvodai projektzáró (3. oldal) “Orfeusz” Egyesület jelentése (4. oldal) Földrajzos eredmények (5. oldal) Mélyrepülésben (6. oldal)

A tartalomból

Vetési Albert Napok Szatmárnémeti - Vetés - Csenger 2010. június 18-19.
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület Partiumi Alelnöksége térségi rendezvényként szervezte meg Mátyás király kiváló diplomatája, veszprémi püspök, a mai romániai Szatmár megye Vetés településén 600 esztendeje született Vetési Albertre, emlékezõ napokat, június 18-19-én. Tanács elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés elnöke leplezték le. A vetési templomban a szatmári politikusok (határon innen és túl) mellett Apáti György, mint Vetés testvértelepülésének polgármestere üdvözölhette a történelmi

Indul a szennyvízberuházás Csengerben
2010. június 10-én írta alá Csenger városa nevében Apáti György polgármester a szennyvízberuházás megvalósítására vonatkozó támogatási szerzõdést a KEOP közremûködõ szervezete nevében megjelent Huba Bencével, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága igazgatójával. Az Uniós elvárásoknak való megfelelés a vízgazdálkodásban, szenynyvízkezelésben Magyarország számára kötelezvény. A beruházás fontosságát jelzi a szerzõdésaláíráson résztvevõk köre: Kozma Péter a Megyei Közgyûlés alelnöke, Vajda Tibor projektmenedzser, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságától, Kató Sándor a Felsõ-Tiszavidéki Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság fõmérnöke, valamint Kajus Boglárka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetõ asszonya. A szennyvízközmû építése projekt elsõ fordulójában, a 2008-as elõkészítõ szakaszban elkészültek a szükséges mûszaki tervek, tanulmányok, pályázati dokumentációk, megalakult a Víziközmû

Apáti György polgármester csengeri emlékplakettet nyújt át Seszták Oszkárnak, a Megyei Közgyûlés elnökének

Társulat, ami a beruházás lakossági sajáterõ részét kezeli. 2009ben nyújtotta be a város a második fordulós pályázatot, amit a Bíráló Bizottság támogatásban részesített. Az 1,8 milliárd forintos összköltségbõl a 85%-os támogatást a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A 282.315.000 forint önerõt az önkormányzat kötvény kibocsátásából és EU Önerõ alap pályázatból, a lakosság víziközmû társulati hitelbõl fedezi. Csenger város rég várt fejlesztése valósulhat meg. A lakosság a Víziközmû Társulatba 100%-san

képviseli magát, így teljes mértékben a kiemelt környezetvédelmi célú fejlesztés mellé állt. A tervek szerint a tisztább, élhetõbb környezet javítja a település lakosságmegtartó erejét, stabilizálja, növeli az ingatlanok értékét. Apáti György polgármester elmondta, hogy a 700m3/nap kapacitású tisztítótelep, valamint egy 22.370 km szennyvízcsatornahálózat épül ki, mellyel 1644 ingatlan szennyvízelvezetése oldódik meg. A kivitelezõ kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatását követõen várhatóan augusztusban megkezdõdnek a munkálatok.

A történelmi Szatmárban gondolkodó rendezvény keretében a Szatmárnémeti Megyei Múzeumban és a csengeri református templomban mûvelõdéstörténeti tanácskozás folyt, ami elsõsorban híres prédikátorainkra, Bakócz Tamásra, Szalkai Lászlóra, Erdõsi Sylvester Jánosra, Károli Gáspárra, Misztótfalusi Kis Miklósra emlékezett. A tudományos találkozó méltán viselte A történelmi Szatmár szerepe a magyar kereszténység történetében címet, mert az elhangzott elõadásokkal is megerõsítette, hogy a szatmári régió a magyar kálvinizmus szülõhelye. A Vetési Napok ökumenikus jellegét hangsúlyozta, hogy a tanácskozás kitért a térség görög-katolikus gyökereire is, valamint június 18-án a Vetési család által építtetett vetési templomban ökumenikus istentisztelettel, és négynyelvû emlékjelhagyással hajtott fõt a kiváló püspök és államférfi emléke elõtt. Az istentiszteleten Bartha Gyulka református esperes képviselte szolgálatával a csengerieket és az anyaországot, az emléktáblát pedig Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei

személyiség kapcsán megvalósult térségi találkozót. Az együttgondolkodás tettre váltása, hogy a szervezõk, az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád és Csenger nevében a Csenger Városi Szabadidõsport Egyesület a kétnapos tanácskozás második helyszínéül a csengeri református templomot választotta. Bartha Gyula esperes a pénteki események felidézésével és a házigazda szeretetével köszöntötte a megjelenteket, majd Apáti György polgármester adott azon reményének hangot, és kérdésként is megfogalmazta a Megyei Közgyûlés elnöke felé, hogy a határok eltörlésével a történelmi Szatmár, tágabb értelemben Magyarország átjárhatóvá válik. A tanácskozást személyes jelenlétével megtisztelõ Seszták Oszkár köszöntõjében utalt arra, hogy az állam részérõl a kettõs állampolgárság megszavazása, valamint a Vetési Albert Napokhoz hasonló tudatosan, közösen szervezett kulturális kapcsolódások, és a természetesen alakuló erõs, személyes kötõdések, partneri együttmûködések a legfontosabb alapkövei a határok eltörlésének. (folytatás a 3. oldalon)

Országos elsõk a II. korcsoportos focista fiúk
"Vannak csodák melyek megismétlõdnek!" nyilatkozta Kazamér Tibor a "Petõfi Sándor" ÁMK és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat és Általános Iskola igazgatója, amikor az intézmény 2009/2010-es tanévének legnagyobb sikerérõl, a II. korcsoportos fiúk labdarúgó országos döntõjének elsõ helyezésérõl kérdeztük. "Intézményünk tanulói az elmúlt 5 évben immár másodszor állhattak a dobogó legmagasabb fokára, s verték meg egész Magyarországot. Úgy gondolom a 9 éve elkezdett szisztematikus munka - az emelt szintû testnevelés iskolaotthonos formában történõ bevezetése - folyamatosan hozza gyümölcseit. Különös színfolt, hogy a sikerkovács edzõ, Póti Sándor nem az intézmény pedagógusa, hanem a helyi "Petõfi" Diák és Szabadidõ Sport Egyesület edzõje, aki Szabó Ferenc testnevelõ tanár által megtartott heti 5 felemelt óra után további heti 3 órában edzi a fiúkat. Póti Sándort a dobogó legmagasabb fokáig vezetõ útról kérdeztük. "2010. 06. 12-én zajlott a torna Budapesten a Népligeti Sportcentrumban, 48 korosztályos csoport részvételével. A 4-es csoport-

ból viszonylag könnyen kerültünk az egyéni kiesési rendszerbe. Csenger - Diósd 3:3, hétméteres rúgásokkal jutottunk tovább. A legjobb nyolcba kerülésünkért Törökszentmiklóst gyõztük le 1:0-ra. A legjobb négybe kerüléshez Kiskõrösön át vezetett az utunk, 2:1-re nyertünk. Elõdöntõ Csenger - Békéscsaba 1:0. A döntõben Budapest csapatát 1:0-ra vertük. A tûzõ napon 8 mérkõzés folyt egymás után, s ezeken nyerni nem kis fegyvertény. De ugyan ilyen csodálatos teljesítmény a gyerekek szüleinek hozzáállása a versenyekhez. Boldogan és büszkén könnyezték meg az országos bajnok focisokat.

A csapat tagjai: Papp Dániel, Gere Gábor, Póti Ádám, Bálint László, Béres Marcell, Kiss Gábor, Marozsán Péter, Végh Dávid, Szedlacsek Ákos, Szûcs Dominik, Szabó Dávid, Juhos Viktor, Turi Dániel, Hornyák Bence, Dancs Martin, Csorvás Ádám. Szép volt fiúk! Végezetül köszönetünket fejezzük ki Apáti György polgármester úrnak és Kazamér Tibor igazgató úrnak, akik minden feltételt biztosítottak a zavartalan mérkõzésekhez. "A gyerekek elszántságától csillogó szemeit látva a további sikerek szinte borítékolhatók".

2.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. május-június

II. "Nagygécért" Hagyományõrzõ Emléknap
és "1970-es" árvízi megemlékezés
Az elsõ szívdobbanás? Amikor a határhoz vezetõ úton szerényen hívogat a Nagygécet jelzõ tábla. A második? A lakatlan falu központját élettel benépesítõ tömeg. Régi és új ismerõsök õszinte örömtõl nyíló vidámsága. A harmadik? Az álmokból gondos kezekkel kirajzolódó valóság: a faluközpont képe. A negyedik? Nagygéc nevének betûit, lakosainak nevét egyenként magán hordó emlékmû. Az ötödik? A postahivatallá átalakult magtár épülete. A hatodik? Imára kulcsolt kezek a református templomban. A hetedik? Egész nap belülrõl fojtogatnak. A hála, az együvétartozás és emlékezés megeredt könynyei. És nemcsak igével él az ember: szórakozhat kicsi, nagy a szatmári huszárok bemutatóján, együtt nevethet, táncolhat színjátszókkal, táncosokkal. Közös ügyünkért szólalnak fel a térségért tenni akaró politikusok, és 1970 óta az elsõ emberi lenyomat: az árvíz és a lerombolt falu elõtt tisztelgõ emlékmû felavatása. Aztán már az ég is együtt zenél a nagygéciekkel. A fõzõsátrakba behúzódva az esõvel versenyezve rí a hegedû, szól az ének. Nem siet senki. A szakadó esõben figyelem a régi otthont ünneplõ szüleimet, a rokonokat, az ismerõs idegeneket. Hát ez a nyolcadik. Kinek adatik meg egy pillanatban át-, és megélni a múlttal a jelent? Úgy megélni a falu sorsát, ahogy József Attila a magyarságét a Duna parton ülve: "Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idõ egésze, mit száz ezer õs szemlélget velem. Látom, mit õk nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S õk látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - õk fogják ceruzámat s én érzem õket és emlékezem." Köszönjük, Nagygéc! Köszönet Szimán Jánosnak és Juhász Ferencnek!

Csenger a magyar irodalomban III.
IGNÁCZ RÓZSA: AZ UTOLSÓ DARU
Gyermekkorom legemlékezetesebb olvasmányainak egyike volt az címben jelzett ifjúsági regény. Megfogott a könyvbõl áradó hangulat, mely az Ecsedi-lápot idézte, és természetesen maga az izgalmas történet is. Az emlékezet azonban majd' fél évszázad múltán bizony fakul, de még mindig felidézõdnek most is a Csengerre vonatkozó részek mert bizony vannak a regényben jócskán, amiért is bemutatom ezt a regényt. Bizony elõ kellett venni a könyvet és újra átolvasni, hogy minél pontosabban tudjam megismertetni kedves Olvasóimmal. Meg kell vallanom, nem is volt könnyû megszerezni, mert csak könyvtárközi kölcsönzés útján sikerült. Mindenekelõtt a könyv íróját kell bemutatnom, neve: Ignácz Rózsa. 1909. január 25-én látta meg a napvilágot Kovásznán, mely mint tudjuk - Csenger testvérvárosa. 1931-ben elvégezte a Színiakadémiát és a Nemzeti Színház tagja lett, ám nem mint színésznõ lett híres, hanem regényíróként aratott sikereket. 1942-ben Ferenc József-díjat kapott és a Petõfi Társaság tagja lett. Természetesen az 1945 utáni új hatalom mellõzte, majd csak tíz év múlva, 1957-ben jelenhetett meg elsõ könyve. Az Utolsó daru címû ifjúsági regénye 1959-ben került kiadásra. Lírai ecsetvonásokkal megfestett csodálatos táj elevenedik meg a kötet lapjain. A történet fõszereplõje Kerrekur, a darumadár, "akit" az ecsedi lápvilágban foglyul ejtett a Fekete Ember azaz Kiss Jóska. Lenyesegette a madár szárnyait és a darut a Szomorú Gazdának ajándékozta, akirõl kiderül, hogy az 1848-as szabadságharcban honvédtiszt volt, s most a lápvilágban bujdosik társaival együtt. A sok daru az õsz közeledtével délre szállt, a magára maradt Kerrekur pedig életre szóló barátságot köt a Szomorú Gazdával. Amikor végre kitavaszodik s visszatérnek a darvak, társai lesznek a bujdosó honvédeknek és a pandúrok elõl menekülõ betyároknak. Mert a

A Nagygécért Közhasznú Egyesület által állított "1970-es" árvízi emlékmû

Az emlékmûvet megkoszorúzták a társszervezõk is: Csengersima Önkormányzata, a Csengersimáért Egyesület, Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ

A templomban Almási Zsuzsa Református lelkipásztor prédikált

Kinyitott a posta!

darvak megérzik a közelgõ veszélyt és azt is tudják, hogy miként segítsenek, hogy a bajba jutott emberek lápi rejteke titokban maradjon. A volt honvédek érdekében önként megválnak dísztollaiktól, mert ennek a drága, divatos portékának "tíz forintért vesztegetik szálját a csengeri vásáron." Érzékletes, részletes és korhû leírást kapunk többször is a csengeri vásárról, az ott megjelenõ betyárokról, akiket a zsandárok üldözõbe is vesznek, s a darvak, és egy Terka nevû csengeri lány mentik meg õket. Mert a betyárok többször is megdézsmálták ezeket a vásárokat, ahogy õk mondták "szakajtottunk néhány hitvány kis marhát a csengeri vásáron". No meg "a csengeri vásár ideje alatt a betyárok elhajtották a simai földesúr ménesét." A regény szomorúan ér véget, a lápot kezdik lecsapolni, a nádast felgyújtják, vége a lápi világnak, mint ahogy az egyik daru mondta: "...itt megváltozott a világ…ez a haza már nem a darvak igazi hazája. Fogy a láp. Egyre fogy..." Ignácz Rózsa ifjúsági regénye igazi remeklés, egyrészt természetrajzi ismeretek tárházát nyújtó, meseszerû történet, másrészt pedig komoly és történelmi igazságokat megfogalmazó regény. Különösen érvényes ez az állítás akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mû voltaképpen az 1956-os forradalom utáni idõkrõl szól. Nem véletlen, hogy cenzúrázva és csak 1959-ben jelenhetett meg elõször.

Hoppá...!
A csengeri Városi Televízió képújságját nézegetve tûnt föl nekem egy reklám, melyben bizonyos optikai cég ingyenes látásvizsgálatot hirdet. Úgy látszik, látásom csak nem olyan rossz, mert lám, az alább részletezendõ hibát észrevettem. Mindig is tudtam, hogy a magyar nyelv nehéz, de a példa mutatja, hogy rajtunk magyarokon is kifog néha. Mert bizony unosuntalan hallhatjuk és - mint jelen esetben - láthatjuk is, hogy aszongya "CsengerEN" (!) lesz az a szemvizsgálat ! Mi csengeriek ezt így soha nem mondjuk (de a környékbeliek sem), mint ahogy azt sem, hogy Szolnokban, Debrecenen, Mátészalkában, Miskolcban, és folytathatnám a sort. Talán azért különösen bosszantó ezt a hibát - lásd "Csengeren" itt látni, mert itt vagyunk Csengerben. Figyeljünk oda ezekre az aprónak tûnõ, fogalmazási pongyolaságokra, mert ezek - ne adj' Isten - így ragadnak meg egyesekben. F.L.

A Biblia mindenkié
Csenger városában a H.N. Adventista Egyház nagy családi Bibliával ajándékozta meg a városi könyvtárat, az Ady Endre Gimnáziumot és Kollégiumot. A Károli Gáspár fordítású Biblia szép kivitelû, nagybetûs kiadása lehetõséget teremt arra, hogy azok is olvashassák a szent iratot, akiknek nincs anyagi lehetõsége saját példány megvásárlására. Valóban nagy segítség azoknak, akik az élet kérdéseire, miértjére keresik a választ. A Bibliában megtalálható a nevelés, oktatás, tisztelet (szülõk és embertársak iránti) szeretet, természet, társadalom, családi élet, társas kapcsolatok útmutatója, az élet hogyanjának vezérfonala. A megoldás egyéni útját is meglelheti az, aki keres, az igazi útjelzõ táblák segítségével. Aki nemcsak az ideiglenes, hanem az állandóság, stabilitás után vágyik, annak igazi menedék csak Istennél található az Úr Jézus Krisztus által. Kívánom, hogy a szürke hétköznapokban békességet, nyugalmat, áldást adjon a megnyitott Biblia. Mezei Rózsa Szilvia Adományozó nevében

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik férjem és édesapánk, Demján Endre temetésén megjelentek és ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége és gyermekei

2010. május-június

CSENGERI HÍRMONDÓ

3.

Vetési Albert Napok Szatmárnémeti - Vetés - Csenger 2010. június 18-19.
(folytatás az 1. oldalról) A tanácskozást dr. Arday András, fõorvos vezette, aki Diószegi Istvánra, a 18. században élt csengeri református lelkészre, költõre, íróra és orvosra emlékezett, akinek élete, munkássága példa a csengeriek számára. Az elõadók sorában Rainer Pál veszprémi történész Vetési Albertet méltatta, majd Fábián László múzeológus "A csengeri református egyház úrasztali edényei"-rõl tartott részletes elõadást. Szõcs Péter, történész (Szatmárnémeti) a "Gótikus templomok Szatmár megyében", valamint Baráth Béla (Debrecen), Az ecsedi Báthori Család tagjainak szerepe a FelsõTiszavidék reformációjában. a Ve-tési Albert Kultúrkör és a Csenger Városi Szabadidõsport Egyesület közös rendezvénye. Társszervezõk: Vetés Református Egyházközsége, Csenger Református Egyházközsége és a Hagyományos Kultúrát Megõrzõ és Támogató Szatmár Megyei Központ A rendezvény védnökei: Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke; Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke; Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke; Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke; Schönberger Jenõ, a Szatmári

Óvodai projektzáró - 2010. június 17.
2010. június 17-én zárta a kompetencia alapú nevelés bevezetésének 2009/2010-es évre vonatkozó részét a csengeri Honvéd utcai és a szamosbecsi tagóvoda. Az ünnepélyes projektzárón az implementációban résztvevõ csoportok - a Cica és a Micimackó kedves mûsort adtak, amin jelen voltak a szakma meghatározó egyéniségei: Szásziné Sustyák Anna, a projekt intézményi folyamattanácsadója, Vezendi Andrásné IPR folyamat tanácsadó, Csûrös Józsefné, Rostásné Gocs Rozália, az Endor Kft. integrációs szakértõi, valamint Varga Lászlóné, a porcsalmai óvoda vezetõje.

Kazamér Tibor igazgató megköszöni Szásziné Sustyák Anna folyamattanácsadónak a szakmai segítséget gásáról, a szélrõl. Készítettek szalagos pálcát, szélforgót, májusfát díszítettek, léggömböt eregettek, buborékot fújtak, kísérleteket végeztek. Kirándulást szerveztek a lovas tanyára, ahol a közös élményszerzésen túl állatokkal, erdei, mezei növényekkel és virágokkal ismerkedtek a gyerekek. Kézmûves napot tartottunk, ahová népzenei együttest hívtunk, táncházat alakítottunk, amelyre az óvoda összes csoportját meghívtuk. Az óvodapedagógusok a gyakorlati tapasztalataik alapján innovációkat készítettek, amelyeket szakmai produktumként az Educatio honlapjára jegyeznek be. Összegezve: a tanév nagyon komoly, felelõsségteljes munkát kívánt meg a pályázatban közremûködõ óvónõk részérõl. Elismerés és dicséret illeti szakmai munkájukat. Az alkalmazott új pedagógiai módszereiket megismertették a nevelõtestület minden tagjával. Az elvárásoknak megfelelõen példamutatóan hozzájárultak ahhoz, hogy a helyi pedagógiai programunk új, korszerû pedagógiai módszerekkel kiegészüljön. Csenger Város Önkormányzatának, mint pályázónak köszönetet mondunk, hogy részesei lehettünk ennek a pályázatnak, és mint kedvezményezettként újszerû innovatív pedagógiai módszerekkel gazdagíthattuk tudásunkat. A pályázatban vállalt kötelezettségeinknek eleget téve, vállaljuk 5 évig a program fenntarthatóságát, s régiónkban a modell intézmény szerepét betöltve jó gyakorlatokkal fogadjuk a környékbeli óvodák pedagógusait. Tapasztalataink szerint a kompetencia alapú programcsomag fenntarthatósága biztosított az elkövetkezõ években is óvodánkban. Meggyõzõdésünk, hogy a kompetenciai nevelés bevezetésével az iskolára való felkészítéshez, az egész életet átfogó tanulásra megalapozzuk a gyermekekben a hatékony, kompetencia készségek kialakítását óvodáskorban. Katona Gyuláné óvodavezetõ hogy sok a hasonlóság a helyi nevelési programunk- a játékba integrált tanulás és a kompetencia alapú óvodai programcsomag között. Tapasztaltuk, hogy a nevelési területek szorosan összekapcsolódnak, egymásra épülnek. Az élményszerzés lehetõsége nagy örömet nyújtott a gyerekeknek egész évben: almaszüret, mustkészítés, aszalás. Munkánkat a négy õselem: Levegõ, Víz, Föld, Tûztématerv javaslatai alapján végeztük. Változatos témákat kínáltunk hétrõl hétre a gyerekeknek, akik szívesen, örömmel vettek részt a játékos cselekedtetésben. Mit is csináltunk? Az õszi hónapokban a Tûz õselem uralta tevékenységünket. Aszaltunk, nagymosást tartottunk, tészta ékszert készítettünk. Adventi koszorút készítettünk, csoportszobát díszítettünk, nagytakarítottunk, az anyukákkal a mézes süteményt sütöttünk, valamint fenyõdíszek készítettünk. Az IPR keretében egészséghetet szerveztünk. Minden nap tartottunk ötperces tornát, megtanítottuk a gyerekeket a helyes fogkefe használatára. Nagy figyelmet fordítottunk a körmök tisztántartásának fontosságára is. Nem csak ennek a hétnek a keretében fogyasztottunk gyümölcsöt, zöldséget, gyümölcssalátát. Törekedtünk arra, minél többet tartózkodjunk a friss levegõn és éltünk is ezzel a lehetõséggel. Az Õzike csoporttal közösen versenyt szerveztünk, és tablót készítettünk arról, mi szükséges ahhoz, hogy egészségesen éljünk és a héten mit tettünk ezért. Nyíltnapot tartottunk a szülõknek karácsonyi hét keretében. Az újév a víz projekt indításával kezdõdött. Megtanultuk a takarékos vízfelhasználást. Ismereteket nyújtottunk a víz fontosságáról, a víz és az emberek kapcsolatáról, a téli csapadékfajtákról, a vízben és a vízparton élõ állatokról. Áprilistól a Föld témában "Itt a tavasz örülhetünk, sok virágot hozott nekünk…" háromhetes projektet indítottunk. A projektben többek között környezetvédelemmel is foglakoztunk, majd a pünkösdölõ témahét keretében tánc- és kézmûvesnapot szerveztünk, amire minden csoportot meghívtunk. Május 31-én "Jó gyakorlat átvétele" szakmai tapasztalatszerzésen vettünk részt Nyíregyházán, 2010. június 10-én pedig befejeztük a nevelési évet tanévzáró és ballagási ünnepségünkkel. (folytatás a 4. oldalon)

A tanácskozás házigazdája Bartha Gyula református esperes, mellette Sipos Miklós a romániai Szatmári Református Egyházmegye esperese A rendezvény végén az elõadóknak egy-egy, a megyében található templomokról szóló könyvvel köszönték meg a házigazdák a részvételt, és a folytatás reményében vettek búcsút vendégeiktõl. A Vetési Albert Napok az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egye-sület Partiumi Alelnöksége, Római Katolikus Egyházmegye püspöke A rendezvény támogatói: Szatmár Megyei Tanács, Vetés Község Tanácsa; Communitas Alapítvány; Megújuló Társadalomért Alapítvány Mátészalka; Csenger Önkormányzata MJB

A járóbeteg központ alapkövének elhelyezése
Örömmel számolok be arról, hogy huszonöt éve karitatív szellemben mûködõ egészségügyi és szociális intézményünk kiállva a próbákat, kistérségi feladatokat kapott. Eddig megteremtve az egészségügyi és szociális szolgáltatások harmóniáját, intézményünk a társult önkormányzatok alapellátási praxisai számára szakorvosi konzíliumokat és diagnosztikus hátteret biztosított. A növekvõ feladatoknak megfelelõen eddigi heti 66 óra szakorvosi kapacitásunk 200 órára fog emelkedni és az alapszakmákon kívül más népegészségügyi szükségletû szakorvosi rendeléseket kívánunk biztosítani. Munkánkat szociális szférában a Máltai Szeretet Szolgálat, egészségügyi és mentális szférában a Johannita Lovagrend és Segítõ Szolgálata támogatta. Kistérségi feladatokat ellátó ügyeleti szolgálatunk is Johannita szellemben mûködik, OEP és a társuló önkormányzatok finanszírozásával. Mindezek alapján úgy érezzük indokolt, hogy a július 3-ára tervezett alapkõ elhelyezésénél a munkánk szellemiségét meghatározó Szervezetek vezetõi jelen legyenek.

Ezért Osváth György Elnök Úr és Semjén Zsolt Miniszter-Elnök helyettes Úr Máltai részrõl, Bánffy Miklós Kom-mendátor Úr és Cserháti Péter Államtitkár Úr Johannita részrõl jelenlétére feltétlenül számítunk. Az ünnepséget bevezetõ Istentisztelet megtartására Bölcskei Gusztáv Püspök Urat kértük fel,Bosák Nándor és Kocsis Fülöp Püspök Urak megtisztelõ jelenlétére is számítva. Dr. Arday András

A csengeri Honvéd úti óvodában, a Cica csoport) került bevezetésre 2009 szeptemberétõl a kompetencia alapú óvodai nevelés. Ópris Andrásné és Papp Krisztina óvodapedagógusok önként vállalták a munkát. Ezt követõen az érintett szülõket tájékoztattuk a tartalomról: bemutattuk a kompetencia alapú programcsomag bevezetésének elõnyeit és kértük, figyeljék a csoport hirdetõ tábláját, és aki teheti, aktívan kapcsolódjon be a csoport életébe. A bevont óvónõkkel heti rendszerességgel megbeszéltük, hogy milyen mértékben építjük be a kompetencia alapú óvodai nevelést a helyi nevelési programunkba, és a megfelelõ dokumentálás módját. Rendszeres szakmai megbeszélést tartottunk a TÁMOP-os pályázat két folyamat tanácsadójával - Szásziné Sustyák Anikóval, és Vezendi Andrásnéval, akik nagymértékben segítették a munkánkat. A szeptemberi kezdésnél az epochában az õsz, a kompetenciában a TÛZ témakörben a tapasztalatszerzésre építve a gyerekek pl. látogatást tettek a tûzoltósághoz, vagy gyakran ismeretszerzõ sétákon vettek részt. Megfigyelték õsszel a gyümölcsök érését, a felnõttek munkáját, õk maguk is végeztek gyermeki munkát, képességeik szerint az almáskertben. A VÍZ témakörében, télen sokat tartózkodtak a gyerekek az udvaron, a szabadban. Megfigyelték a téli idõjárást, annak hatását a növényekre, állatokra, kísérleteket végeztek. A projektben beszerzett meseládikó gazdag tartalmát felhasználva a tanult versek mesék dramatizálására, eljátszására, a gyerekek bátran, önállóan szabadidõben is vállalkoztak. Minden évszakban kiemelt figyelmet fordítottunk az egészségvédelemre. A FÖLD témánál tavasszal figyelemmel kísértük a gyermekekkel a természet ébredését. A néphagyomány ápolására is kiemelt hangsúlyt fordítottunk a gyermekkel. Egy hetes projekt hetet tartottunk a csoportban, az egészséges hét megtartásával, a karácsonyi témahét, a húsvéti témahét, és a pünkösdölõ 3 hetes projekt megtartásával. A LEVEGÕ tématervben ismereteket szereztek a gyermekek a levegõ moz-

Csenger

Szamosbecs

A szamosbecsi óvoda is vállalta Szkokán Mária és Szécsiné Váczi Mónika óvónõk személyében a kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetését a 2009/10-es tanévben. A munka során rájöttünk,

4.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. május-június

Óvodai projektzáró

"ORFEUSZ" Csenger Város Ifjúsági Mûvészeti Kiemelkedõen Közhasznú Egyesület 2009. évi közhasznúsági jelentése
Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról: A 2009-ben rendelkezésre álló forrás felhasználása: Bevétel: Önkormányzati támogatás - Csenger Önkormányzat 420.000,-Ft - Megyei Önkormányzat 50.000,-Ft - Bankszámla kamatok 61 ,-Ft - Adó 1 %-ból bevétel 16.139,-Ft - NCA pályázati támogatás 150.000,-Ft - Adomány 150.000,-Ft - Egyéb bevétel 40.000,-Ft Összes 2009. évi bevétel: 826.200,-Ft Kiadások: Bankszámla költségek:33.063,-Ft Tevékenységgel összefüggõ kiadás: - népviseleti ruha varratása, kékfestõ anyag, kotta bélyeg, irodaszer, telefon, CD, Floppy 409.145,-Ft - személygépkocsi használat 351.317,-Ft Összes 2009. évi kiadás: 793.525,-Ft Záró pénzkészlet: 105.388,-Ft Házipénztár: 92.725,-Ft Banki folyószámla: 12.663,-Ft Nyitó pénztárkészlet: 72.713,-Ft Tárgyévi bevétel: 826.200,-Ft Tárgyévi kiadás: 793.525,-Ft Záró pénztárkészlet: 105.388,-Ft Az egyesület a rendelkezésre álló • Keller Sándor (Béke u.) adta az édesapját ábrázoló képet. Keller György volt az elsõ hi-vatásos pékmester Csengerben. 1922-ben önállósította magát. • Varga Istvánné szül. Vilmos Judit (Debrecen-Felsõjózsa) küldte azt a fényképet, me-lyen a római katolikus iskola összes tanulója látható az 1930-as években. A kép közepén az akkori plébános, Gyulai Mihály és Vilmos István tanító-kántor ül. • Gellért Zsigmond (Ady E. u.) nyugdíjas kultúrházigazgató ajándéka ez a fotó, melyen a Kultúrház néptánccsoportja egy szüreti felvonulás alkalmával ropta a táncot a Piacon. összeget az egyesület mûködtetésére, illetve az alapító okiratban meghatározott célok eléréséhez, kulturális tevékenység finanszírozására használta fel. Az egyesület vezetõ tisztségviselõinek semmiféle juttatást sem pénzben, sem természetben nem adott. A Csenger Város Önkormányzattól kapott 420.000 Ft-ot népviseleti ruha varratására, ahhoz szükséges anyagra, továbbképzések utazási költségéinek finanszírozására használtuk fel. A Megyei Önkormányzattól kapott 50.000 Ft -ot a pályázatnak megfelelõen Széles András citeramûvész díjának kifizetésére fordítottuk. Csoportunk: hagyományõrzõ csoport (népdalkör, hangszeres elõadók: gitár, zongora, furulya, citera, pásztorfurulya ) szólóének, citerazenekar, beat-zenekar. Csenger város és a környékbeli települések rendezvényein rendszeresen szerepelünk,annak szervezõi és résztvevõi vagyunk. Beszterec, Tarpa, Demecser, Mándok-i Népzenei Találkozókon szép eredményeket értünk el. Hagyományõrzõ csoport ifjúságifelnõtt szóló ének: kiváló, dicséretes minõsítés, szóló ének megyei elsõ helyezés . Jó kapcsolatunk van a helybeli ÁMK-val, civil szervezetekkel a határon innen- és túl. Feladatunk, hogy széles tömegeknek, csoportoknak nyújtsunk mûvészi szinten emlékezetes élményt, emeljük az ünnepek fényét, ápoljuk és újjáélesszük a hagyományokat. Az eredmények tényében látható, hogy Egyesületünk sikeresen és folyamatosan végzi tevékenységét. Jeles Antalné Egyesület Elnöke

A Cica csoport mûsora (folytatás a 3. oldalról) A kompetencia alapú óvodai nevelés zárórendezvényére az egész évben tanultakból fûztünk fel egy csokorra való verset, éneket, táncot. Tapasztalatunk az, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés saját nevelési programunkkal nagyon jól összeegyeztethetõ, beépíthetõ. Maga a gyakorlati cselekedtetés sok fejlesztési lehetõséget biztosit és látható eredményei vannak. A gyerekek szívesen és örömmel vesznek részt, érdeklõdve várják a folytatást. Mi felnõttek is lelkesedéssel készültünk a mindennapokra. A szülõk visszajelzései pozitívak voltak, mert még soha ennyi érdekes, változatos élménnyel, eseménnyel, gazdagított tanév nem volt a szamosbecsi óvodában Szécsiné Váczi Mónika Szakmai vezetõ

Beszámoló a közhasznúsági jelentéséhez
A nyitó pénztárkészlet 2009. január 01.-én 72.713 Ft volt. 2009. évben támogatás címén 826.200 Ft került az egyesület számlájára. Csenger Város Önkormányzat 420.000 Ft, a Megyei Önkormányzat 50.000 Ft összegû támogatást nyújtott az egyesület mûködésének biztosítására. 16.139 Ft-ot az APEH utalt számlánkra, mely az adózók SZJA 1 %-ának átutalásából történt. 150.000 Ft-ot Jeles Antalné adományozott az Egyesületnek, segítve a mûvészeti csoportok felkészülését, annak segédanyaggal (fénymásolt kottákkal, zenei anyaggal) való ellátását. Az NCA pályázaton nyert 150.000 Ft-ot a pályázatban rögzített módon CD, fénymásolópapír, levélbélyeg, boríték, posta és telefon költségre,könyvelési díjra, az SZJA 1%-ból befolyt 16.139 Ft-ot a Megyei Népdalfesztiválon való résztvételünkre, annak költségére fordítottuk.

Szobrászkodtak a csengeri gyerekek
A 2.t és a 3.t osztály a Környezetvédelem - Szelektív hulladékgyûjtés modul bevezetése óta az iskolában a hulladékot szétválogatva gyûjtötte. palackból repülõ, ûrhajó, szélmalom, madáretetõ. Látványos volt a mûanyag palackból és kartonból készült robot, a világítótorony, színes mûanyagkupakok-

Önök küldték

Ezekbõl különbözõ alkotások készültek, melyekbõl az alsó tagozat aulájában kiállítás nyílt. A tárlat fõ célja az volt, hogy bemutassa, milyen úton kerül újrahasznosításra a szelektív módon összegyûjtött hulladék. A "hulladékszobrok" között megtekinthetõ vár kartonból, gyümölcsleves dobozból asztali ceruzatartó, WC-papír gurigából elefánt, pillangó, bohóc, zebra. Nagyon ötletes volt a pepsis és gyufásdobozból alkotott autó, színes újságpapírból füles kosárka, PET

ból Rubik-kocka, a túristvándi vízimalom, messzelátó, földgömb, Spondjabob, gyufásdobozokból ékszer- és tésztatartó, parafadugóból, fogpiszkálóból, hurkapálcából süni és tutaj, alufóliából virágcsokor stb. A kiállítás nagy sikert aratott, de az igazi siker az volt, hogy eljutott a gyerekekhez a modul fontos üzenete, hogy a hulladék nem szemét, hanem másodnyersanyag. Erdõsné Papp Judit pedagógus

A kultúrház táncosai a Piacon

Múzeumi hírek
• Kiss Ferencné több tucat régi hanglemezt (nagylemezt) ajándékozott: ezek között van könynyûzene, komolyzene, próza a hatvanas-hetvenes évekbõl. • Urbán István (Határõr u.) egy '50-es évekbõl származó Orion gyártmányú lemezjátszós rádióval gyarapította gyûjteményünket. • Csordás Dávid (8. osztályos tanuló) önálló honlapot szerkesztett a Múzeum számára, ahol részletesen meg lehet ismerkedni az intézménnyel. Természetesen még csak a kezdeteknél tartunk, a feltöltések folyamatosak. A honlap elérhetõsége: csenger-museum.atw.hu • Balogh László (Komlódtótfalu) több mint tíz korabeli árvízi fotót adott be szkennelésre, ezzel is gyarapítva az errõl szóló anyagot

Keller György, az elsõ pék

Katolikus iskola 1929

2010. május-június

CSENGERI HÍRMONDÓ

5.

Földrajzos reménységek
Március 1-én rendezték a Less Nándor Országos Földrajzverseny elsõ fordulóját, amelyet iskolánk négy kivételes képességû 7. a osztályos tanulója írt meg. A hatalmas anyagmennyiséget kívánó versenyre már egy évvel elõtte elkezdték a felkészülést. Az elsõ fordulót 90 % fölött teljesítették, így mind a négyen bejutottak az országos döntõbe. Az országos döntõt április 16-17én rendezték Miskolcon az Avasi Gimnáziumban. A döntõ két fordulóból állt. Az elsõ nap szintén írásban kellett számot adni tudásukról, míg a második nap tételt húztak és szóban feleltek, amihez képfelismerés is társult. A második nap végén következett az eredményhirdetés izgalmas pillanata. A döntõbe jutott 22 versenyzõbõl a csengeri diákjaink mindannyian az ország 10 legjobb eredményt elért versenyzõje között végeztek. Paládi Bernadett 10. hely; Szabó László 8. hely; Boros Adrienn 7.hely, míg Szabó Zsófia az országos versenyt is 90%-ra teljesítette így a kiemelkedõ második helyen zárta a versenyt. Földrajzosaink párhuzamosan készültek a szintén összetett Teleki Pál földrajz-földtan verseny megyei döntõjére. Megtiszteltetés volt, hogy a megyei döntõt iskolánk rendezhette április 10-én. Ekkor egy 100 pontos

SPORT • SPORT • SPORT Fekvenyomás
A Budapesten megrendezett XI. Fekvenyomó Diákolimpia Országos döntõjében iskolánkat 5 lány és 3 fiú képviselte. az országos versenyen. Második nap Tóbiás Zsolt (8.d) feküdt a súly alá, és 5. lett, míg csapattársa Fekszi Balázs (7.a) a

feladatlapot kellett kitölteni versenyzõinknek. Amely kitöltésére két óra állt rendelkezésünkre. Versenyzõink nem hazudtolták meg magukat, mert az öt legmagasabb pontszámot elért versenyzõbõl négyen csengeriek voltak. Paládi Bernadett 1. hely; Boros Adrienn 2. hely; Szabó László 3. hely, míg Szabó Zsófia az 5. helyet érte el. Megyénként csak a legmagasabb pontszámot elért versenyzõ kerülhet az országos döntõbe. Iskolánkat és megyénket így Paládi Bernadett képviselte. Az országos döntõt Balatonalmádiban rendezték május 14-16án, ami 3 fordulóból állt, az elsõ

nap feladatlapot kellett kitölteni, a második forduló terepgyakorlat volt. A harmadik fordulón tételt húztak és szóban feleltek. Paládi Bernadett a kiváló hatodik helyet érte el az országos döntõn. A versenyek zárásaként meghívták földrajzosainkat a Kisvárdán rendezett földrajz-környezetvédelmi csapatverseny megyei döntõjére, ahol a 15 induló csapatból Boros Adrienn, Szabó László, Szabó Zsófia, Paládi Bernadett 7.a osztályos csapattagokból álló csapatunk az elsõ helyezést érték el. Gartulálunk a sikerekhez! Felkészítõ: Papp Szilárd

Modulzárás- szelektív hulladékgyûjtés
A kompetencia alapú oktatás kereteiben Környezetvédelemszelektív hulladékgyûjtés címen féléves moduláris oktatást vezettünk be iskolánkban a 2.T. és 3.T. osztályban. Igyekeztünk programjainkba bevonni az egész alsó tagozat diákjait és pedagógusait is sõt folyamatosan tájékoztatást kaptak a szülõk és több cikket olvashattak e témáról a Csengeri Hírmondó olvasói is. Azért próbáltunk minél szélesebb körben tájékoztatást adni mert úgy érezzük, hogy a környezetvédelem és bolygónk sorsa mindnyájunk szívügyévé kell váljon. 2010. VI. 08-án modulzárásra került sor a sportpályán. A két osztály tanulói vegyes csoportokban mérhették össze erejüket és adhattak számot játékos formában az eddig tanultakról a "Mentsük meg a Földet!" címû vetélkedõn. A meghívott szülõk egy része lelkes szurkolással biztathatta csemetéjét a jobb teljesítmény elérésre. A szülõk másik része bográcsban készített ételt a gyerekeknek. A találkozón szülõk, gyerekek közösen értékelhették a programban megtervezett eseményeket és tervezhettek az új tanévre még hatékonyabb programokat, egyre több embert bevonva. Közös fõzés a szülõkkel

Elsõnek Gaál Izabella nyomta ki a súlyt, és ezzel országos bajnok is lett. Ezután Gajdics Nóra (7.a) és Papp Alexandra (8.d) a 2. helyre nyomták ki magukat. Szabó Barbara (8.d) pár deka súlytöbbletének következtében "csak" a dobogó II. fokára állhatott. Szegedi Eszter (7.c) a kiválónak mondható 6. helyezést érte el az igen erõs mezõnyben. Összességében a lányok csapatban a III. helyezést szerezték meg

még mindig jegyzett 6. helyre küzdötte fel magát. A harmadik nap a "nehézfiúké" volt. Zsiga Zsolt kemény harc után a dobogó III. helyére állhatott. A felkészítõ tanár, Papp Szilárd szeretne köszönetet mondani az Ady Endre Gimnáziumnak és Takács János testnevelõnek a konditerem használhatóságáért, mert itt készülhettek igazán fel az országos megmérettetésre.

Nem lehet elég korán kezdeni
Több mint harmadik éve foglalkozik id. Póti Sándor edzõ a legkisebbekkel, a 8-10 éves gyermekekkel, azaz hivatalosan az I. korcsoporttal. Több körzeti tornát is megnyertek már, a meghívásos versenyeken is sikerrel rúgják a labdát. Legnagyobb fegyvertényüket azonban az idén érték el, megnyerve a megyei diákolimpiát megyénket õk képviselték az ország legjobb 20 csapata között május 27-én Fonyódon, az országos döntõn. - Heti három edzéssel készültünk mondja Póti Sándor edzõ -, sajnos a várt eredmény elmaradt, mert csak a 13. helyen tudtunk végezni. Csoportunkban a 3. helyen zártunk, így nem jutottunk tovább, és csak az a vigasztaló, hogy innen került ki a késõbbi bajnokcsapat Szombathely. Sajnos itt nálunk vidéken ebben a korban még nagyon kevés az önbizalma ezeknek a gyerekeknek, sokszor már a meccsek elõtt feladják lélekben. Ebbõl két-három év alatt ki szoktak nõni. A sok tehetséges focipalánta közül is meg kell említenem Papp Danit, aki a csapat motorja. Összességében éves munkánkat sikeresnek lehet mondani, remélem a jövõ tartogat még meglepetéseket. • Május 14-én Nyíregyházán a II. korcsoportos lányok az atlétikai döntõn a 6. helyen végeztek. • Május 28-án a Megyei gyerek Labdarúgó Szövetség által a II. korcsoportnak rendezett megyei döntõben Záhonyban a 4. helyen zártak.

Röplabda
Versenyfeladat megoldása Május 15-én a csengeri Sportcsarnok adott otthont a XI. Pedagógus Kupa Ignácz Rózsa Emléktornájának zárófordulójának. A 9 csapatos bajnokságban szoros küzdelmekben mindössze négy találattal ismét Rozsály végzett az élen.

Július 01. Vasember 2. amerikai fantasztikus akciófilm Július 22. Perzsia hercege amerikai fantasztikus kalandfilm Július 29. Túl jó nõ a csajom amerikai romantikus vígjáték Az elõadások 18.00 kezdõdnek, belépõdíj: 500 Ft

Júliusi mozimûsor

Az IFIK eredményei
Csenger -Vámosoroszi Csenger -Nagydobos Tiszakóród - Csenger 4-2 4-4 3-8 Csenger - Kölcse Tyukod - Csenger 5-2 3-1

6.

CSENGERI HÍRMONDÓ

2010. május-június

Mélyrepülésben…
A focinál a helyzet - a legutóbbi Hírmondó megjelenése óta (május 18) - változatlan, focicsapatunk mélyrepülése folytatódik, nem tudnak magukra találni a fiuk, szinte az egész mezõny meg tud verni minket.. Legutóbbi hat meccsünkön mindössze 4 pontot tudtunk összegereblyézni, de hogy fenékig ürítsük a keserû poharat, állítólag még egy pontot le is fognak tõlünk majd vonni. A sorozatos vereségek ellenére még az a kész csoda, hogy a 8. helyen állunk… Lássuk sorban a meccseket: IV. 24. "Kellemes edzõpartner" voltunk Csenger - Vámosoroszi 2-4 (0-3) Lehet, hogy másként alakul minden, ha a 3. percben az üresen álló Jónás két méterrõl a kapufa helyett a hálóba talál, Nem sokkal késõbb Szilágyi beadását ugyancsak õ lõtte kapufára. Lényegében az elsõ negyedóra eseményei a mieink fölényét jelezték, de nemsokára kiegyenlítõdött a játék. Sõt…Beindult az oroszi gépezet, gyorsaságuk ellen nem volt orvosság. A 17. percben egy szélen vezetett támadásukból védhetetlen gól született (0-1). Rájöhettek védelmünk szerkezeti gyengeségeire, mert szélsõiket mozgatva bármikor veszélyesek voltak. A 22. percben ugyancsak a szélrõl jött beadást csak gyengén tudtunk felszabadítani, és jött a gól (0-2). Teljesen magunk alatt voltunk, kedve szerint játszhatott az ellenfél. A 28. percben Szilágyinak volt ugyan egy helyzete, de lágyan a kapusba lõtt. Lassan, félóra elteltével már szinte egykapuztak velünk, és a 37. percben egy bõdületes védelmi hibát (luftot rúgott egy védõnk) nem hagytak megtorlatlanul (0-3). Szünet után ismét jól kezdtünk, már-már alakulóban volt a csapatjáték is, mikor az 58. percben egy hosszú elõrevágott labdát a hálónkba vágva végzetesen elhúztak a vendégek (0-4). Innen már valóban reménytelen minden, de csapatunk becsületére legyen mondva, nem estünk össze teljesen, fel tudtunk tápászkodni a padlóról. A 85.percben egy baloldali beadásra késõn mozdult a kapus, az erõteljesen érkezõ Jakabnak sikerült bepasszíroznia a labdát (1-4). Alig a lefújás elõtt, a 43. percben egy kapu elõtti kavarodásból Szilágyi jól eltalált lövésével elviselhetõ arányúvá vált újabb hazai vereségünk (2-4). Talán túlzás volt az oroszi edzõ nyilatkozata, de a két robbanékony szélsõvel felálló ellenfél kényelmes gyõzelmet aratott. V. 1. A sírból visszahoztuk az egy pontot Csenger - Nagydobos 2-2 (0-1) Mintha a vendégek kezdtek volna jobban, de az elsõ igazi helyzet a 8. percben Szilágyi S. nevéhez fûzõdik, akinek hatalmas bombája a felsõ kapufáról csapódott le, sajnos a gólvonalon kívülre. Nem sokáig késett a válasz, perceken belül kapusunknak kellett remekelni. A 20. percben ismét Szilágyi került közel a gólhoz, kétszer is tüzelt, mindkettõt védte a kapus. A félidõ közepétõl talán mi támadtunk többet, de ezek esetlegesen körülményesek voltak. A vendégek viszont gyors kontráikkal váltak eredményesebbé, bátran vezették rá védõinkre a labdát, amit általában csak szabálytalanul lehetett szerelni. Így volt ez a 34. percben, és a laposan meglõtt szabadrúgás egy védõnkön megpattanva a hálónkban kötött ki (0-1). A mérkõzés képe és eredménye - a szünetig nem változott. A mieink kötelességszerûen támadgattak, a vendégek immel-ámmal fociztak, úgyhogy lagymataggá vált a játék. Szünet után hidegzuhannyal kezdtünk, az 55. percben egy-két érintésbõl álló nagydobosi akció végén négy védõnk díszkíséretében beadták középre a labdát, amit már csak be kellett gurítani (0-2). Ezután azonban megráztuk magunkat, és erõteljes támadásokba fogtunk, valósággal beszorítottuk a vendégeket kapujuk elé. Védelmük egy idei hatásosan dolgozott, minden labdát minden irányba ellõdöztek. A 79. percben megtört a jég, Varga (Kuntics) egy szabadrúgást irtóztató erõvel suhintott a hálóba (1-2). Ezekután közvetlenül Orosz Fecó tudta kihagyni helyzetét, de látszott, hogy van mit keresnünk. a 82. percben Jónás jobbról kapott remek labdát, bátran kitört és a hálóba sodorta (2-2). Végképp azonban nem nyugodhattunk meg, mert a vendégeknek volt még puskapora, a 86. percben kapusunknak kellett kitenyerelnie egy gólba igyekvõ labdát. Minden dicséret megilleti a fiúkat a meccs döntetlenre hozásáért, mégha emberelõnyben is voltunk. De miért csak a kétgólos hátránytól kezdtünk el focizni ??? V. 8. tovább tart a vesszõfutás Tiszakóród - Csenger 4-1 (1-1) A mérkõzésrõl Volkán Roland edzõ számol be: Eddigi egymás elleni meccseinket elemezve még mindig mi nyertünk többször, de ebben a bajnokságban immár minden lehetséges. Fõleg, ha a hullámvölgyben kapálódzó csapatunkat nézzük, ez az összecsapás nem sok jót ígért számunkra, habár õsszel itthon két góllal legyõztük Tiszakóródot. De hol van már a tavalyi hó… A hazaiak kezdtek talán erõteljesebben, és hamarosan gólt is szereztek. A 20. percben egy szerencsétlen beadásra még szerencsétlenebbül reagált kapusunk, és a megpattanó labda becsorgott hálónkba (1-0). A góltól megtáltosodtak a hazaiak, percekbe került, míg össze tudtuk magunkat szedni, de támadásaink végén a helyzeteinket elügyetlenkedtük, végre a 40. percben egy labdával Jónás megiramodott, és a kapust kicselezve kiegyenlített (1-1). A félidõ krónikájához tarozik még egy kapufára lõtt kóródi 11-es. Fordulás után az volt a taktikánk, hogy visszaállunk védekezni. Sajnos ez egyéni fegyelmezetlenségek miatt rosszul sült el. A megbeszélt posztokat nem tartották be a fiuk, így védelmünk átjáróház lett, s percekkel a szünet után újra vezetést szereztek a hazaiak (2-1). Ettõl függetlenül - pártatlan nézõk véleménye szerint - mi irányítottuk a meccset, de támadásszövéseink körülményesek, nehézkesek voltak. A vendéglátók ugyanakkor gyors kontráikkal felõrölték védelmünket, a 70. percben egy felívelt labdát csúsztattak kapunkba nemes egyszerûséggel (3-1). A vége felé egy elõretörõ csatárt rántott le Kondor, de a megítélt 11-est Valentin kapus bravúrosan kivédte. Más csapatot egy ilyen fel tud dobni, de sajnos a mieink már lélekben feladták ezt a mecscset, és a 82. perc körül egy kapu elõtti kavarodásból be is állították a hazaiak a végeredményt (41). V.15. Öt gól -ötös teljesítmény Csenger - Kölcse 5-1 (2-0) A tizedik percig még csak kóstolgattuk az ellenfelet, innentõl viszont felgyorsultak az események. A 12. percben Orosz Fecó rázta le védõit, jobboldali beadását a berobbanó Halász Norbi fejelte be szépen (1-0). A vizes fû nekünk tetszett jobban, a játékot egyértelmûen mi irányítottuk. Orosz F. a jobbszélen meghatározóan focizott, a 19. percben akár gólt is lõhetett volna, de beleszerelmesedett a labdába. Csatáraink többsége is ebben szenvedett, nem mertek lövésre vállalkozni, így aztán a hazai fölény nem volt meggyõzõ. A 37. percben végre Csontos nem vacakolt, egy szögletbõl érkezõ labdát mindenféle csinosítás nélkül a kapuba zúdított (2-0). Közben a vendégek 10 fõre apadtak, úgyhogy végrevalahára gyõzelemre voltunk esélyesek hazai pályán. Szünet után is mi kezdtünk jobban, egyelõre eredménytelenül, mert csatáraink a kínálkozó lövés helyett megbonyolították maguk számára a dolgot, tovább cipelték a labdát a kelleténél, mint azt tette például Orosz F. az 52. percben. A végig jól játszó Halász N. kevésnek tartotta a két gólunkat, ezért az 55. percben rástartolt egy eladott labdára, felkínálta a befutó Jónásnak, aki a cifrázást mellõzve egybõl a kapuba lõtt (3-0). A 60. percben született gólunk is Halász N. nevéhez fûzõdik, ellenállhatatlanul ugrott meg szélen, pontos beadását Volkánnak már csak be kellett pofoznia (4-0). Az eredmény mellett mostmár játékunk is kiváló volt, de ez még nem volt elég a csereként beállt Osváthnak, aki a 74. percben szokásos távoli lövésével megadta az ötöst (5-0). Az utolsó tíz percben még megítéltek ellenünk egy 11-es jellegû büntetõt (5-1), de már mit sem változtatott a helyzeten. Még szebb lehetett volna ez az eredmény, ha csatáraink merészebben vállalkoznak lövésre. V.22. mit lehet itt mondani Tyukod - Csenger 3-1 (1-1) A meccset Volkán edzõ így látta: Reméltük, hogy az elõzõ szombati Kölcse elleni jó játékunk végre a gyõzelmekre hangolja csapatunkat, bár az igaz, hogy tavaly õsszel itthon négy góllal tömtek meg bennünket. Azért nemcsak a szerencsében, hanem a fiúkban is bíztunk.. Nem is volt baj az elején, hiszen mi kezdtük jobban, a hazaiak csak egyszer jutottak el kapunkig a félidõ feléig. Támadásainkat a 25. percben aztán góllal sikerült befejeznünk, Osváth beadását Orosz Fecó bombázta közelrõl a kapuba (0-1). Nem sokáig örvendezhettünk, mert 3 perc múlva a tizenhatosunknál egy kétes szituációt szabálytalannak ítélt a "kuruc" érzelmû bíró, és 11-est ítélt ellenünk (1-1). A játék képe ettõl még nem változott, vagyis tyukodi térfélen, még inkább a kapujuk elõtt folyt a játék. Voltak kapufáink, de a szünetig kihúzták a hazaiak. Szünet után is a biztos gyõzelem tudatában kezdtünk, csak a kezdõ gól hiányzott. Ehelyett mi kaptunk egy furcsa gólt a 65. percben. Jónás rúgott össze Kasuval, a a labda kiszámíthatatlanul pörgött fel. Egy tyukodi szemfüles csatár csapott le rá a zsákmányra, és hálónkba rúgta (2-1). Ezután már görcsösen mentünk az eredmény után, többször próbára tettük a tyukodi kapust, de az "I"-re a pontot nem tudtuk feltenni. Vehemens támadásaink folytán védelmünk fellazult, így a 87. percben egy kontrából a vendéglátók beállították a végeredményt (3-1) Nem érdemeltünk vereséget, szerintem jobbak voltunk, de helyzeteinket még mindig túlbonyolítjuk, az ellenfél pedig egyszerûbb, de célratörõbb játékával lesz eredményesebb.

Kerékpáros sikerek Karcagon
Május 8-án és 9-én Karcagon rendezték meg a kerékpáros diákolimpiai döntõt, ahol versenyzõink kirobbanó formában a vártnál sokkal jobban teljesítettek. Az elsõ napon az egyéni idõfutamokat igen mostoha idõviszonyok között rendezhették, de az induló 23 diákunk így is 7 érmet hozott össze. A második nap a tömegrajtos mezõnyverseny következett, itt további 7 érmet tekertek össze bicajosaink. A verseny végén az összetett egyéni és a csapatverseny pontszámai alapján további 19 éremmel gyarapodtunk az országos döntõben. valamint Adorján Márk (6.a) 16. helye. Az eredményhirdetés egyik különleges pillanata volt, amikor a III. kcs. leányoknál a dobogóhoz hívott hat versenyzõbõl 5 csengeri (!) volt. A két induló csapatunk a siófoki, budapesti és karcagi csapatokat maguk mögött hagyva a dobogó legmagasabb fokára álhatott. A III. kcs.-o csapat tagjai: Juhász Leila, Szabó Zsófia, Paládi Bernadett, Szabó Kitti, Ecsedi Gábor, Adorján Márk. A IV. korcsoportos csapattagok: Osváth Krisztina, Pesti Enikõ, Gaál Izabella, Juhász

33 érmet kerekeztek össze

Az összetett egyéni verseny végeredménye: Szabó Kitti (7.a) és Osváth Krisztina (8.d) 1. hely Paládi Bernadett (7.a) , Juhász Balázs (7.a) és Gaál Izabella (8.a) 2. helyezettek lettek, Juhász Leila (6.a) és Ecsedi Gábor (6.a) a 3. helyen, míg Pesti Enikõ a 4. helyen zárt. A népes mezõnyben szép eredmény Lakatos Andrea 5. helyezése, Szabó Zsófis (7.a) 6. helye, Páskuly Gergõ (7.a) 7. és Székely Gergõ (7.a) 8. helyezése,

Balázs, Páskuly Gergõ, Székely Gergõ. A legkiemelkedõbb teljesítményt nyújtó két versenyzõnk, Szabó Kitti és Osváth Krisztina négyszeres országos bajnoki címüket szerezték meg.Végeredményben a 13 petõfis kerékpárosok 33 érmet hoztak haza az országos döntõbõl, gratulálunk munkájukhoz. Felkészítõ tanár: Papp Szilárd
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576

Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja