WESSELÉNYI MIKLÓS

BALÍTÉLETEKRŐL

TARTALOM ELŐÍTÉLETEK S AZOKNAK OKAI ÁLTALÁBAN RÉGI ÉS ÚJ MELLETT S ELLEN URALKODÓ ELŐÍTÉLETEK SZÜLETÉS S POLGÁRI HELYZET KÖRÜLI ELŐÍTÉLETEK HON MELLETTI ELŐÍTÉLETEK HON ELLENI ELŐÍTÉLETEK HON ELLENI ELŐÍTÉLETEKRŐL KÜLÖNÖSEN IV. ELLENVETÉS

ELŐÍTÉLETEK S AZOKNAK OKAI ÁLTALÁBAN „Magna pars vitae praeterit male agentibus, major nihil agentibus, tota aliud agentibus.” Fájdalmas, de nagyon való dolgot mond evvel Seneca. Legkevésb ember tudja az életet jól használni s az időt munkásságra, még pedig hasznosan, fordítani. De nem is csuda, mert arra, hogy rosszat ne tegyünk, erkölcsi tiszta s helyes érzés, erős akarat, indulatunkkali megbirkózás s velök bírás szükséges. Hogy időnk s éltünk a semmit nem tevés léhaságában ne fecséreltessék, ébren kell arra lelki erőnket tartani, s egy méltó cél felé törekedésre magunkat, gyakran kedvünk ellen is, hajtani. De, hogy munkásságunk s cselekvésink mindig célirányosak legyenek, hogy magunkat olyannal ne fárasszuk, ami szükségtelen, hogy olyan úton ne verítékezzünk, mely nem célra, sőt félre vezet, s hogy törekedésink célja nem egyéb, hanem éppen az legyen, amit kötelességünk, erőnk s körülményeink szabnak előnkbe, hic labor hoc opus est. Erre nem egyéb, mint untalan fontoló, soha nem szunnyadó tapasztalás vezethet. Valódi színében kell minden tárgyat látni s oszlani az előítéleteknek: oly bajos feladása (problémája) ez az élet filozófiájának, melynek megfejtésére alig elég egy egész életkor törekedése. A jó nevelésnek még a gyenge kort kell erre készíteni, megkívánja ez az ifjú heves, a férfiú sükeres munkásságát s az őszült kor csendes fontolásit. De már jókor kezdik a körülünk lévő személyek és dolgok fonák vagy félszeg képzetekkel tölteni el fejünket, ezekkel lépünk a világba, sok dologról tudunk, keveset ismérünk, mi magunkat legkevésbé. Isméretink nagy része egyoldalú, még több csak felesleges, s majd mind előítéletek miatt hibás. Azért éppen amilyen igaz Senecának fenn említett mondása az időre s foglalatosságinkra nézve, szintoly igazán lehet azt ismeretinkre fordítani s elmondani, „hogy a magunkban s körülünk lévő tárgyak nagy részét fonákul ismérjük, még többet éppen nem ismérünk, s majd mindent nem egészen olyaknak ismérünk, mint amilyenek, s nem úgy, mint ismérnünk kellene.” Nagy baja ez az életnek, legtöbb gyötrelmei, keservei s unalmai ebből származnak. Innen forr ki azon sok megcsalt remény, elhibázott cél, innen a nevetségessé létel s egy haszon nélkül elcsigázott éltére való szomorú visszapillantás. De vizsgáljuk meg e bajnak igazi fészkét, valóságos okát. Mint vagyon az, hogy a legközönségesebb tárgyakban is oly bajos valóságot feltalálni, holott a bennünk lévő józan ész annak mindig csalhatatlan skálája? S hogy lehet, hogy gyakran annyi dologról, ami pedig bennünk s körülünk van, s amire számtalan tárgy untalan emlékeztet, még csak képzetünk sincs? Tisztán a szem azért nem lát, mivel benne vagy előtte homály vagyon, sötétben pedig s láthatlan úgy marad a tárgy, ha arra és szemünkbe világosság sugára nem hat. Így vagyon az ismeretinkkel is; az elő- és balítéletek még jókor ködbe borítják látásunkat, vagy későbbre hálózzák be, s oly lepelbe takarnak sok tárgyat, hogy azokat vagy éppen nem, vagy homályosan, vagy máskint látjuk, mint ahogy vannak. Igen sok tárgy ismeretlenül, sötétben s láthatlanul marad, mivel az eszmélés világa sohasem sugárzott azok felől lelki szemeinkbe. Az emberek nagy részének oly számos dologról nem azért nincs csak képzete is, mintha azokat eszével nem érhetné fel, hanem mivel azokról még soha nem is gondolkodott. A léleknek szünet nélküli munkásság eleme, a gondolkozás soha veszteg nincs, s meg nem áll, de ha helyes és méltó út nem szabatik elébe, oly aprólékokkal pepecsel, vagy annyit elkérődzik, hogy a legszükségesb, s hozzá legközelebb[i] tárgyakról nem is eszmél, s ideje sem marad azok körül vizsgálódni. Hajlandó majd minden lélek, ha nem mindig is, de gyakran az apróságokkal bíbelődő henye munkásságra, amelyből vagy más okos ébresztése, vagy önerejének tulajdon serkentése kell hogy méltóbb foglalatosságra ragadja ki. A világon való rosszul látásnak fő okai tehát a bal- és előítéletek, nem látásunknak pedig, hogy szemeink sem mások, sem magunk által sok tárgyakra nézve nem nyittattak fel. Erre nézve nagyon sok képzetinket,

2

amiket beszívtunk, elhittünk s megtanultunk; el kell felejtenünk s megváltoztatnunk, egyebeket pedig, amikről még nem igen gondolkodtunk s melyekre soha sem tanítottak, meg kell tanulnunk. A balisméreteket s előítéleteket nem nagyon könnyű elfelejteni s levetkezni. Nagy része azoknak még gyerekkorunkban öntetett belénk, s a még hajlékony érzéssel s ésszel együtt nőtt s erősödött s beléforrott, mint a gyenge korában kapott vágás a már vén fa héjába, sok pedig azok közül hízelkedik gyengeséginknek., kecsegteti indulatinkat s éppen ezért ragaszkodunk hozzájok s nem jó szívvel áldozzuk azokat fel a gyakran éppen nem oly édes ízű valóságnak. Mindennapi tapasztalás szerint, miért ragaszkodik az emberek nagy része inkább elő- és balítéleteihez, mint helyes, ért okoskodáson épült s akármi próbát kiálló tudásához? Miért ingerlékenyebb amazok megtámadtatására, mint midőn ezek szenvednek ellenvetést? Ennek egyik nevezetes oka az, hogy inkább azt féltjük, ami gyengébb. Minden képzetünket s tudásunkat szeretjük, mert miénk. Tulajdonához ragaszkodni az ember természetében van. Úgy nézzük azon isméretinket, mint öngyermekinket, ha szinte nagy része bitang is. Birtokunkban lévő észfogatink s tárgyakról alkotott véleményink közül a bal s előítéleteket minél fogva bírjuk, arról igen gyenge vagy éppen semmi oklevelet sem tudunk mutatni. Egy része másokról maradt reánk, más részét leltük, foglaltuk, de bírásukat megszoktuk, megszerettük. Ha nem világos is előttünk, hogy azoknak nem vagyunk bonae fidei possessorai, de féltjük a bizonytalan birtokot. Midőn azon isméretink támadtatnak meg, melyek tiszta megfontolás s józan ész szüleményi, nem remegünk, hogy tőlünk elpereljék, kezünk közt van azokról az örök erővel bíró okosság s ész gáncs alá nem jöhető oklevele, erősnek érezzük ezzel magunkat. Ki ne unná, midőn oly birtokának eredete jön kérdésbe, melyhez jussát bajosan tudná bebizonyítani? Ha lehet, elmellőz ily értekezést s bizonnyal akárki is inkább egyébről szól, mint erről értekezzék. Ha feleletért sürgetik, tétováz vagy bosszankodik s elijed, retteg, ha ítélőszék elébe megy a dolog Így vagyunk előítéletinkkel s balvéleményinkkel: mieink, ezért szeretjük birtokukat. De ezen birtokunk s ahhozi igazunk vizsgálásába ereszkedni s még inkább azt másokkal vizsgáltatni nem igen szeretjük, s már éppen érzékeny haragra ingerel, ha a fontoló okosság meg nem vesztegethető bírósága elébe akarnak azokkal idézni. Ha bal- s előítéleteink csak magokra állanának, készebbek volnánk azoktól megválni, de többnyire, kisebb vagy nagyobb mértékben, egybe vannak szőve-nőve más, gyakran igen kedves képzetinkkel, vélekedéseinkkel: sokszor azokra egész rendszereket (systemákat), munkásan készült s gonddal ékesített épületet raktunk. Sokaknak egész lefolyt éltök módját s cselekvésik nagy részét ezek igazgatták. De vannak nem kevesen, kik társasági s polgári helyzetöket is elő- s balítéletektől, vagy azokban épült véleményektől vezérelve választották. Természetes azért, hogy ennyi megvétéseket, ily sok hibás számítást mind kitörülve elismerni, felforgatva látni a múltakat, megzavarni a jelent, igen kedvetlen, s hogy sokan igen vakmerően ragaszkodnak inkább már megrögzött hibás vélekedésökhez - ha szinte kezdik is azok léhaságát átlátni - hogysem az azokon épült hibás cselekvésik oktalanságát gyónják meg, új életmódot s cselekvési rendet kezdjenek s megváljanak sok szívesen szeretett s ápolt képzetiktől. Egy más[ik] oka az előítéletekhez kapcsoló ragaszkodásnak az, hogy ezek közül soknak a magán lelkileg könnyebbíthetés óhajtása kútfeje. Nem mindig sima az igazság útja; akadályok darabosítják a valóra eljuthatás ösvényét, csak küzdve érhetni el a kötelesség által kitűzött célt: ellenben előítéletek segedelmével át lehet simulni, ki lehet kerülni a sértő akadályokat. Ha valaminek szoros kinyomozása bajba kerül s unalmas, előítélettel talál rést kimenekedésre, ha indulatot, gyenge oldalt sért a való, előítélet önnön szájízhez alkalmazza a képzetet, s az ember jól találja magát ennek nyugalmas birtokában, nagy becsben tartja azt, mert többnyire

3

Mentsen Isten. amely az emberek közt mindig annyi mozgást s ellenmozgást okozott. Mint védőjét. Csak néhányat szándékom felvilágosítani. sem erőm.s előítéleteket az előbbeniekkel. 4 . hogy az életben amazoknak különböző időszakin s pontin átmenvén az ember. s több oldalról megvizsgálni. s majd minden észfogás s kültárgy felől több s különböző. Származások egy. oly sok eltakart vagyon. melyektől mi mentek vagyunk. és szerezhetünk igazi emberisméretet. vagy fog találni. s ímhol azt vonám. arcvonalaikban is sok hasonlít egymáshoz s fontosságokra nézve bajos köztök választani. fedezi. amit erről írni kellene. annyi szembetűnő. egész könyvtárt tömne meg. úgy nézi előítéletes elfogultságát. Azért vaktában nyúlok az előttem isméretesek halma közé. S az a baj. mert csak úgy óhatjuk magunkat tőlök. mert nagyon el van némelykor az előítélet bennünk rejtve. ami pedig az élet filozófiájának ábécéje. rajtakapni. Erre sem időm. hogy akárki is többet vagy kevesebbet már ezek közül is magában vagy talált. Nekem korántsem célom itt minden előítéletet felkeresni s megtámadni. Az előítélet számtalan: minden kor s helyzet különfélével bír. hanem az újakat a régihez fűzi.magán uralkodás s azok zablázása bajától menti meg s oldozza fel a vizsgálás s utánajárás terhitől. Bizonyos az. Az előítéletek csoportja temérdek. vagy találhatna. hogy azokat rendre előhordani s mindegyikről értekezni óriási munka lenne. hogy ezen említendő s felkurkászandókat magunkban mint megvoltakat vagy meglévőket mind feltaláljuk: de szükséges azokat is ismérnünk. Nem fogom az említendő előítéleteket bizonyos rendszeres sorban hordani fel. Igyekezzünk azért magunkat meglesni. ritkán cseréli fel az újabb bal. mivel elzárja tőle gyenge szemeit gyakran sértő s érzékeny bőrét égető sugárit a való tiszta napjának. vagy igen helyes okoskodás leple rejti.

mint ragaszkodunk a már megszokotthoz. ha rágó mérgöket megszokás nem szelidítené. Ellenkező erők tartják fenn a természetet. mindkettő kedves érzéseket s boldogságot nyújt. az egyformaság száraz leheletivel halványítaná el minden tárgy legszebb színeit. Régi s új. legnemesb örömink poharát ragadná el ajakinktól . ha a változás gazdag ecsetje azoknak újabb kecseket nem adna. A régi s megszokott csak úgy maradhat fenn. Az embernek nemcsak derült napjaiban.alig engedve csak kóstolását is . A mozgás örök forgása önmagát emésztené el. ezen másik bálványát. ha újat kíván. de szenvedésiben. Az ember cselekvésére is sok képpen hasznos ezek hatása. ha a régi megszűnik lenni. hol mozgásának kell történnie. újítani. ha a megszokás nem örökítené ezeknek múlékony birtokát s tartós fénnyé nem valósítaná az újak villámsugárit. balsorsában is segédkezeket nyújtanak e barátságos istenségek. változás-kívánság leánya: ennek mosolygása ád erőt tűrni a kedvetlent. melyeknek változás nélkül kell maradniok. rontja. megállítja azt s káros akadállyá válik: ellenben. látunk s tapasztalunk. Mennyi helyzet van.RÉGI ÉS ÚJ MELLETT S ELLEN URALKODÓ ELŐÍTÉLETEK Mily nagyon szeretjük a régit. melyet a mértéket tartani oly ritkán tudó ember önkínjává vagy mások kára eszközévé át ne tudna változtatni? Így e két ellenkező törekedés. butítja. mely a sors legfájdalmasabb sebeit is gyógyítja. ha ahhoz változás nem járul. ki örökösen változásra vágyik. úgy kapná el tőlünk minden lépten csak ím most született öröminket-kéjeinket mások óhajtása s a változás kívánsága. amit régóta érzünk. A változásra törekedő vágynak a régi kedvetlenül áll útjába. Egyik szül örömeket. szenvedni a terhest. A réginek szeretése menti meg a már meglévőt. Azon balzsam. mennyire képzeljük létünket egybeszőttnek azzal. tör. mennyi inger s kecs vagyon a változásban s újságban! Oly ellenkező két érzet ez bennünk. Ez a kínosan sértő legélesb fegyvereket is megtompítja. Így az ember létét is éppen e két ellenkező törekedés tartja fenn. szenvedéseit tűrhetőbbekké teszi. Újság csak úgy lehet. másik táplálja azokat. A megunás. Réginek s megszokottnak kedves birtokában a változás ellenségesen háborít. létét boldogabbá. De mi ajándéka van a jóltévő istenségnek. ha a régit meg akarja tartani? És mégis. A remény. előre 5 . ott. melyek pokollá változtatnák az ember létét. ha oda tesszük. melyek különben egymást űzve szikráznák által létünk ürességét. mennyi szenvedés. e két ellenkező s egymást kölcsönösen megsemmisítő érzés együtt s egymás mellett van s uralkodik mindenkiben. Miként szellő a virágok illatját. A helytálló test örökösen tunya álomban heverne. míveli. Egyik léte a másik születését rekeszti ki: ennek megjelenése halála amannak. s el kell távoztatni az újat. Azon erő. Ellenben hogy vágyunk minden újra. azon részeknek vetve. hogy ugyanazon személyben együttlétöket s egybeférhetőségöket bajos megfogni. melynek mindegyike a maga helyén s határi közt az embert javítja. s miként törekedhetik ő. szokatlanra.mindig újabb s újabbakra vágyásunk. ha a helytálló test léthez nem láncolná. gyakorlunk. ha mozgás életre nem híná. boldogságunk ezen zsibbasztó ellensége. a megszokotthoz ragaszkodás. gonddal szerzettel hamar eltűnésétől. Hogy keresheti hát a régit oly annyira az ember. örömeit csonkítja. mely minden jelen rossznak súlyát jóltevőleg könnyíti. A régi szeretete. ha helytelenül van alkalmazva. ki oly nagyon ragaszkodik a megszokotthoz: hiszen fel kell hagyni a réginek ezen egyik bálványát. a megszokás. kettőzteti gyötrelmeit. mely egy műalkotmányt támogat s védve tart fenn. Legédesb. Változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat. hol javítani. az újuló mozgás rugója ront.

s önkoholta fegyverével védi magát a megunt ellen. gyakran szomorú. Másfelől a megszokotthoz ragaszkodás. azaz mozogni kellene. Ha előítélet olykor rosszat meg is gátol. kemény akadálya minden hasznos munkásságnak. hogy minő nagy s mennyire közönséges a régihez ragaszkodás megkötő igézése. s az újat. enyésznek miatta. vagy a mozgató nagy erő az útjában álló akadállyal együtt az egészet széttöri. Hogy is szülhetne előítélet s annak rokona. hogysem legjobbnak látszó szüleményét is meg ne undokítaná. melynek csak a felette sebes mozgást kell mérsékelnie. hogy régi. Ily tetsző jó következés az okosságnak azt terhelő költségén történik. társaságban s polgári lételben. rothadás következésök. helyhezések. Változás óhajtása utáltatja meg a régit. sokkal inkább bántanak minket a régihez ragaszkodó s minden újat s újítást visszataszító előítéletek. hasonló a jövedelmet felülmúló költséghez: ha pillanatra okoz is előmenetelt. mint a vétekből eredett jó: már származása maga nagyobb erkölcsi rossz. pedig egyedül csak ez juttathat valódi jó s boldogság tartós birtokához. Nézzük most előbb. kárhoztató előítéletes hol lelki tunyaságát palástolni. A régihez ragaszkodó előítéletek kizárják a derülő ész újult s újító sugárait: azért homályt szülnek. 6 . sötétséget terjesztenek s peshedés. mellyel a régit. Javító újítás s haladó mozdulás ezeknél nagyobb akadályra nem talál. hol rövidlátását szokta megnyugtatni. melyeknek fennmaradása hasznos. örökké futó képet vadász: emésztő tűz ez s mindent felforgató szélvész. melyet az emberek sajátsága. ha régiek. Új mellett. jót s hasznost? Az okosság örökibe fúrják ezek magokat s annak bitangolják szent jussait. mely a réginek betegsége. Következése mind a kétrendbeli előítéleteknek egyenlően rossz. mely veszedelmesek legyenek: önnön s idegen. olyan az. Ezen erőnek életműve a mozgás. Kiterjedésök s erősségök attól függ. mely nem az előhaladás szükségének józan érzetéből. s a régi szeretete is. melyek henye nyugta s kedvelt nemtevése lágy fészkéből kikergetni fenyegetik. vetteti félre a megszokottat. hogy ezek munkás s nemes életet nemtelen tengéssé (vegetatio) változtatnak által. Ellenben felbont. régi ellen feles előítélet lehet házi körben. mind az új mellett s a régi ellen meglévő előítéletek. Ha ezt meggátolja a helytállás s megrekesztés súlya. csak mivel új. Házi körben sok ilyen előítélet nem kevés haszontalan s gyakorta káros költségeket okoz. honnan ered gyakran a régi idő magasztalása. régi s új tapasztalások bizonyítják. hanem a meglevő s régi ellen forralt előítéletből származik. szétrontva semmisít az újítás vágya. Kész felbontani. csak azért. hogy így rossznak határozván el. nyugtalanságot s zavart okoz. a cselekvés iránti lomhaság hatalmas segítségével előítéletekkel sáncolja magát körül oly újítások ellen. s az új ellen. s ha némelykor van is jó következése. amit nem szeret. utóbb pedig lássunk holmi okoskodást. Az emberi társaságba s minden nemzet polgári éltébe a tökéletesülésre hatás erője lehell elevenséget. vagy a változást s újítást szomjúzó vágy. Mentse az ég hazánkat ily elfogultságok szülte vágyásoknak erőre kapásától. Számosak mind a régi mellett. vesztegetésnek s az abból folyó számtalan rossznak egyik kútfeje. Mi sem vagyunk ugyan mentek a régi elleni balvéleményektől. káros. főképp házi s társasági köreinkben: de úgy hiszem. Azért itt csak ezekről szólok. vagy megtámadja azt. s gyászos következéseit pusztulás s vér szokták bélyegezni. az ellen előítéleteket alkot. a megunás. s gyakran a kor lelke határoz. ha azon tárgyakon uralkodik. Nemzeti sajátság s a legjobb intézetek is. úgy elakad az erőmű.haladni. s a legsértőbb jármokat törhetetlenekké edzik. a balvélemény. pártoló. Az újat pártoló előítélet pedig ellensége a csendességnek. lerontani minden meglévőt. ne tartozzék azt követni s helyes színnel vethesse félre. szükséges. Nem fejtegetem tovább. Polgári létben pedig újítások vágya. de elemészti a vagyont s rút megszorultság követi azt. Társasági életben majmolást szül.

a képző tehetségnek szép s nemes tulajdona. sőt olykor a szokatlanság által nagyítva érzünk. Ha sok tárgy az idő s ész haladtával egyenlően ment volna elő. De ez csak az érzés gyengéd körében s csak a személyek iránti hív vonzódásra nézve illő. a mostani s akkori kedves s kedvetlen érzéseknek visszaemlékezés által történő egybehasonlítása. úgy korántsem látszanék a múlt idő oly jónak s a mostani oly rossznak. Ami lassankint. s ezért volt s lesz örökké oly hajlandó a régi kort magasztalni s ócsárolni a mostanit. mindannak. amit eleinktől mintegy hagyományban kaptunk. vagy legalább enyhül. mint a kedvetleneké. s végre a hasztalanná lettet ápolójának karjai közül erővel is kiragadják s elvetik. ha az újító előhaladás intésit követi. hogy attól majd nekünk vagy az utánunk jövőknek meg kelljen válni. Önnön múlt idejének gyors s véletlen lefolyta az. változott vagy gyengült érzése nem igaz mérték a mostani kedvetlenségek bírálására. mert éppen ezen makacs vonzódás okozza. enyhülés a sokat szenvedő embernek. képzetünkben az enyészett időt életre hozni. virító egészségét. hanem a még sokkal előttök múltakért is szoktak sokan keseregni: mivel a régen s utóbb eltölteket mind öszve s a múlt címe alá foglalván. ez azon tenger. mint azokat jelenlétökben éreztük s az akkoriak érezték. Ezért az enyészett kedvetlennek. ezt adják okul: „Tisztelni a régit. ismételve kellene újraszenvednie. hogy már elmúlt s átestünk rajta. Reánk nézve a jelen s múlt időnek becsmértéke. ne hagyjuk azt megvénülni. szép ifjúságát s annak minden örömeit elnyelte vagy elnyeléssel fenyegeti. mellyel szüléink s elhunyt más kedveseink becses emlékét oly örömest tiszteljük s örökítjük. hogy keserű lenne. hogy a múlttól távozván. A meglévőre. mely tisztelendő ugyan. valamint a számunkra szűken mért jelen örömek majd mindig vesztenek. visszaemlékezés által. azért ha kedves előttünk a meglévő. ha a múltakkal méretnek össze. s lehet forrását is. fenntartani. Tartozunk megbecsülni. De az ember természetében fekszik. s nem szabad azokat a múlt kor iránti tartozásnak. léptessük azt mindig az örökké haladó idő nyomdokiba s ne ragaszkodjunk vak szeretettel a régihez vagy meglévőhöz. s nagyobb alakban jelennek meg. Ezek okozzák. ha még a múltat is. a kedvest s kedvetlent nem egyiránt kisebbedett mekkoraságban látjuk. hanem 7 . Csak ezáltal vagyunk képesek valamit az időnek mindent elragadó körmei közül kimenteni. s azt mintegy újra átélni. s ha az eltőlt boldogság mellett mindaz is elevenen tűnnék emlékünkbe. a mellettök volt s őket kisebbített kedvetlenségek emléke oszolván vagy gyengülvén. Sokan miért ragaszkodnak a régihez annyira. Ha a múlt idő kedvetlenségeit éppen úgy éreznők. De nemcsak tulajdon eltöltött napjaikért. mely után majd mindenki sóhajt. a kedves emlékezeteket ezen messzeség nem kisebbíti annyira. azon gyengéd érzéstől veszi. ami azt akkor zavarta-keserítette. melyek többnyire szépített színben állnak képzetünk előtt. jobbnak látja a múlt időt. Ezek tevésre szorítók. kötelesség. Reá oly sok kedvetlen van a jelenben mérve. örök ifjúságban marad.A múltra visszaemlékezni. Jótét ez reánk nézve. s nem akarjuk. nincs az enyészet átka kimondva. mondják. hogy a meglévő régivé s avulttá válik. nem volna most avult s egészen változást kívánó. kárpótlás a sokat vesztő. aminőt azok s a jelen közt éreznek. mely teste erejét. hogy az ember szebbnek. melyeket egészen. hol polgári tartozás a jelen s jövő kor iránt szoros kötelességeket szab. nem pedig társasági éltünkben. nem tesznek köztök olyan különbséget.” Ezen állítás színét. a mondottak szerint. ami övék s körültök volt gondos megtartása által. vagy a kor megtámadásai ellen oltalmazni. a kedves emlékeket pedig a visszaóhajtás és gyors múlásokérti bánkódásunk bájoló színbe öltöztetik. de szüntelen újul. Amit a jelenből kedvelünk. nem volnánk kénytelenek azt vagy kiadni kezünkből. ezért oly nagybecsű s oly kedves előttünk a visszaemlékezés. mint a mostanit. s elevenebbnek maradnak vonásai. s birtoki igazunk mellett csak ezzel vívhatunk ama hatalmas rabló ellen. melyet az általa eltemetett múltnak sírjából szemlélnek kikelni. de csak érzésben áll. feláldozni. Az elmúlt rossznak s fájdalomnak kedvetlen emléke vagy kedvessé s örömmé válik annak tudása által.

ha visszavarázsolhatnók is magunkat azon időkbe . Ezen említett két időponton kívül pedig a török járom. mint az általa önkényesen kiírt adókra. s annyival több. mint az egybehasonlított bölcsesség nemzője. amiben össze van hasonlítva. mely a magyarnak fényes. Újra is megemlékezvén. siralmat. ami a régi kor előtt volt. ahogy eleink a mostani régit s elavultat mireánk hagyták. De a mostani azon ért idejű. gyászos bizonytalanságra hagyta hazáját. Az öregember bölcsebbnek képzeltetik.ha mikorunki szelíd s mívelt érzésekkel egyszerre a hajdani otromba erőszak s vak tudatlanság közepében lelnék fel magokat. vagy pedig az újnak. hogy a mostani helyett a múlt korban s években szeretne élni. tartsuk fenn ifjúságát. hogy „a régi a múlt bölcs kor szüleménye. de el van felejtve. A réginek pártolói legtöbbször azzal szoktak diadal hangján állani elő. Ki a múlt időket s hazánk régi nemzeti s polgári éltét tisztán isméri s nem tekint ábrándozó szemmel azokra. S ezek együtt s egymást felváltva tömérdek gyilkolást s rokonvér ontást okoztak. Látók. mily helytelenek s alaptalanok az okok. melynek századok s ezredek példái s öntapasztalási szolgálnak tanúságul: ott kezdheti ez tudását. Hol azon időszak. sőt éppen [a] keveset látott s tapasztalt ifjú az. tehát a több tapasztalás van a bölcsesség alapjául felvéve.ezt a réginek leghevesb pártolói sem tennék . Milyen keveset tett ő a magyar nemzetiségért. vagy mívelt kora lett volna? A két úgynevezett nagy király ideje sok szép. De a korra nézve melyiknek lehetett több tapasztalása. Ezen állításnak fonákságát nagyon könnyű átlátni. azaz éretlen kor magzatja”. jövendővel nem gondolván. Ezekre éppen oly fájdalmasan kell az igaz magyarnak emlékeznie. mint mi most. nem lesz a maradék kénytelen úgy. de kevés örömmel s büszkeséggel töltik el emlékezetök. idegen önkény. mely előtt mindaz nyitva van. De Nagy Lajosnak még az egész világra nézve is durva idejét akarnók-e mostanra visszakívánni. és hogy nekünk szükségesebb. mely csak az előtte volt s idejebeli tapasztalásokból okoskodhatott.az ifjan előhaladó időhöz kapcsolván. s ennek minden ismeretei alapul szolgálnak neki. visszavonás. holott pedig oly sok vala hatalmában tennie! S mennyire erősíthette s tisztíthatta volna erős lelke s világos esze polgári alkotmányunkat! Ahelyett. mint az ifjú. Egyes emberről korra van hasonlatosság vonva. a régitől sokban eltávozni. De miért? Mivel többet látott. vagy boldog. üldözés. elaggott kedveltjét gyászolva sírhoz kísérni. mely itt úgy hozatik fel. látók. sokkal kevesebb. magyar nyelvnek a latin mostohasága alá lett vetésére s törvény nélkül tett sok büntetésekre. mi károsak s a tökéletesülésre meghívott emberhez mennyire nem illők ezen elfogultságok s azoknak következéseik. amennyi azóta történt s most történik? Ennélfogva a tapasztalásra nézve. annyi törvény letiprást. hogy a két hasonlított tárgy éppen abban különbözik. tehát ifjú. sok fényes vonásokkal díszes. mint majd minden más nemzetnek. Nem a régi idő a tapasztalásokban gazdag s tanulásban őszült bölcs öreg. az új pedig a mostani. külső nyomás borzasztó képekkel töltik minden lapját történeteinknek. s ha ezt tesszük. nem hiszem. pusztulást szültek s oly vad durvaság s gyáva elkorcsosodás lett következésök. hogy valóban kevés okunk van a régit magasztalni. vagy gazdag. s visszakívánkoznának a mostani ócsárolt időbe.s az őskort lelkesedve magasztaló írók s lantosok . Azt hiszem. hol a régi kor végzé. s ne bocsássuk maradékinkra mint viseltes régit (által) úgy. mint a több más nemzeteknek. tapasztalt. vagyis bölcsesség merítésre több s bővebb forrása? Régi kornak-e. melyekkel azokat védeni szokták. hanem újítsuk azt örökké a kor szelleméhez képest. gondoljuk meg azt is. honnan erednek a régihez ragaszkodó előítéletek. egészen különbözik az emberek s a nemzetek kora. belső háborúk. s felidézni sírjából az akkori durvaságot? Mátyás dicső idejét önkény homályosítja. német parancsokra. melyre építhet. hogy az igaz magyar szívet elég keservvel. be hamar felébrednének édes andalgásaikból. 8 .

Hagyjunk fel ezért a réginek nevetséges magasztalásával. állapotunk rossz. mivel gyanús vagy megvetett magyarságnak voltak jelei. s gyakran aggott alakban jelent meg a még ifjúi erős korát is el nem ért. Ha elfogottság nélkül tekintünk vissza. de attól se zárjuk el a haladó kor gátolhatatlan s mindenre beható munkálását. az elasszonyodás. a még durva anyai nyelvet mennyire nyomta el a sokban homályt terjesztő diák nyelv! Vagy talán a múlt idő utóbbi szakaszát találjuk oly dicséretre méltónak? Ne felejtsük. Még ez mind előtte van. Ne szeressünk semmit csak azért. hanem mert jó s hasznos. mostaniakat a voltak? Árulás. mit irigyelhetünk eleinktől utóbbi századainkban? Mivel szégyenítnek meg minket. De csakhamar balsors durva s fortélyos mostohákat adott neki. s amit ilyest találunk. vagy ha régibbjeink azt nem kedvelték is. Akkor kezdettek a vagyonosbak hazájokon kívül lakni s ott költék annak ingyen szítt zsírját. mely ellen most kínnal kell küzdenünk. bár ezelőtt híre-helye sem volt. Nem élte még át fiatal éveit. Ezek s külső rongálás. hogy mostani korunk legboldogabb s napjaink igen ragyogók lennének. helyzetünk más nemzetekhez képest elmaradott. utóbb szégyelltek. Ne vessünk meg és el semmit azért. Ne ragadjunk hévvel semmit is csak azért. Nem mondom én. később is az maradhasson. mivel hajdani. ezeknek súlya alatt sínylett. mely itt-ott viszontagságink sötét éjjelét átszikrázta. Gondoljuk el. s az ahhozi káros ragaszkodással. Mint gyermek reményt ígérő s bámulásra méltó erőjeleket mutatott. boldogsága napjait. hévvel fogják fel s dicsőítik. hogy költőink minden szép vonást. De azt is hiszem. akármely régi is. hogy a magyarnak csillaga már elhunyt. Akkoriak nyirték le bajuszokat. belső betegség elfojtották kifejlődését. férfikorát már túlélte. veték el honi öltözetüket s vetkezék le nemzeti szokásaikat. Szent tartozás ez. vagy. pártdüh. Ama korból omlott reánk az idegen s honküli nevelés szülte nemzeti elfajultság. s nemzeti nagyság villanatját. A magyar nemzet erős szülők kemény magzatja. s mindez főként önhibánk miatt. ha rossz s már hasztalan.Illő s hasznos is. mivel újság. de hányjuk messze magunktól. hogy régebben még rosszabbul volt. tartsuk azt meg híven s oltalmazzuk. Herculesként már bölcsőjében szörnyekkel küzdött. hogy dicsősége. Józan eszétől s ettől vezérlendő erős akaratjától függ ezt nemsokára s teljes erőben érni el. de ha jónak ismerünk el valamit. hízelkedő mászás mindennapiak valának. tudás kevés s mily kevesek körébe zárt. puhaság onnan vette mirigyes eredetét. hogy régi. nem érte el férfi esztendeit. fogadjuk buzgó részvéttel. hogy akkori nagyjaink magyarul szólani előbb féltek. Sőt azt állítom. 9 . hogy azzal együtt haladván. hogy a korcsosodást. S mindezt csak azért. ha most jó. lelket emel s minden jól alkotott szívet erős hatással buzdít szépre s nagyra! Csak azt ne igyekezzenek az ilyenek hazafitársaikkal elhitetni. hőstettet. éppen az hozta mireánk. míg később maradékaikkal együtt el is felejték.

nagy származással. ez igazság. diplomákra s több effélékre épült gőgnél nem kevésbé nevetséges a régi famíliával. papi. mindazon sok derék menyecskék feddhetetlenségiről bizonyosságban kellene lennie. de sőt soha mit sem is tett megérdemlésére. s nevetség váltja fel. a halállal merész szembeállása. nem lehet nyomorultabb s gyávább alakban megjelenő teremtményeket képzelni. mint a becsületes homöopata gondos munkálkodásiban s nagyon sokszor az úgynevezett anya . hogy az ilyen fenn van azzal s büszkélkedik. elvész a valódi becs. sem mer eszökbe is jutni. s forr nemes haragra a bűn s gyávaság ellen? De fájdalom! Még ezen. ha kétségbe nem hozhatónak akarja állítani szármozását. vére ontása. hogy ilyennek kebelét nemes büszkeség melegíti. mert anyai eredete akárkinek is minden kétségen kívül bizonyos. beteges férj. vagy az. Nagyon igazán mondja Rousseau. mint szinte megfoghatatlan. mellyel bátran szemébe tekintünk akárkinek. ez már valóban éppen oly nevetséges. mert egy kis felhevült vér. akinek pedig igen hihetőleg már egy csöpp sem kereng véréből a mostaninak ereiben. ki azt nemhogy maga vítta volna meg. Mert valaminek meg nem érdemlése lerontja azon erőadó önérzetet. kinek kutyabőr nem javítja sorsát. 10 . Kétségen kívül így volna az a privilegizált nemesi. oly igen hajlandók azt örökké tartandónak ítélni. Némely arisztokrata felülről néz le mindenre.mivel vagyunk azáltal jobbak? Az ád-e több erőt az úszó karjaiba. mert az emberek szaporodásában per fas et nefas sokkal kevesebb a rendszer. Pedig soknak legkisebb érdeme sincs praerogativái bírásában. gyakran mások kárát okozó szabadság csak történetesen s vak sors játéka által szállott. ha az indolencia s megrögzött előítélet megengednék. és csak éppen az hevül-e fel a szép s jónak látásán. hogy a tekintetes. kire méltóság s mások feletti. fölösen lehetett tapasztalni alkalma. de valójában édes hazánkban akárkinek is. feszült inakkal átmetszeni a habokat? Az tartja-e rezzenhetlenül az akadályokon átrepülő paripa hátán a férfias lovast. ki a születési gőg s kastenbüszkeség nevetségeit gyakran látta. és sem tud. s vége az egész nagy szármozási-tőfa hitelességnek. mennyi nevetséges példáit adták ennek a francia emigránsok! A praerogativákra. gyötrődései s álmatlan éjjeliért más sok embertársai felett méltóságot nyer s praerogativákkal él. egy lanyha nyári estve. izmos komornok s ki tudná mennyi előre nem látott véletlenségek lehetnek s vagynak. ki tudja hányadik dilúciójú drágalátos csöppecskének is nagyon bizonytalan létezése. Innen van. A kínaiak igen okosan minden famíliai neveket s jogokat az anyáról származtatnak. tiszteletes. mágnási rendeknél is. fényes ősökkel pöffedező büszkélkedés.de itt mondhatjuk apa tinktúrából semmi sem elegyedik a téjcukorba s egy idegen ingrediencia diluálódik minduntalan a jövő generációk hosszú során. s az érdemtelenül bírtnak elvesztésétől méltán rettegő félelem alázatos meghunyászkodást szül. Ha valaki verítékező munka. méltóságos elhomályosodott szemek felnyíljanak. egykori nádornak vagy talán még valamely koronás felkentnek véréből szivárog némi homöopatiai dilúciójú csöpp erünkben . kutyabőrre.SZÜLETÉS S POLGÁRI HELYZET KÖRÜLI ELŐÍTÉLETEK A születési előítéletek barbarusi s gyakran vandalusi csoportjairól kinek ne volna képzete. Ezt pedig mindenütt. melyeket Isten tudja hányadik szépapja érdemmel vagy anélkül kapott. Hogy egy hajdani grófnak. de a már meglévőnek tartósságát simogató kedvességéhez mérvén. de csak magába zárva: mert ha felfuvalkodás s kérkedés kezdi cégérezni. hogy ezen dicsőségnek vége is lehet. mint az ilyen ugorkafáról leesett úri rendet. s igen természetes. De ha olyan. vagy a haza s emberiség javáért tett áldozatjai. hogy kinek-kinek néhány ezer anyai őse lévén. hogy midőn a nemezis riadó szava megdördül s ostrommal kéri vissza az elnyomott nép századok óta bitangolt jussait.

Egy famíliai skandalumok nagy búvárja azt regéli egy derék magyar nemzetségről. a szükséges levelek itt vannak. azt csak vérnek nevezi. miért ne jelenhetnék meg ott én. de gyengécske testű apának s nagyapának minő négy tagbaszakadt. mint lovaknál.N. ámbár ennek a faj különbségén kívül még sok egyéb s talán gyökeresebb okai vagynak. mert valódi belső értéke is lenne.s lelkileg valóban fajra termettek használtatnának csak nemünk szaporítására. s arisztokratikai ábrándozásoktól teherbe esett képzetök ezen különböző jóságok fokait a fajokban nemességnek bérmálta. mintegy fizikai s morális bélyegök. Egész nemzetek is bírnak sok egyneműséggel. De ha igaz volna is. De ez nem sok vizet ád a régi szármozással büszkélkedő arisztokraták malmára. Úgy nem kellene annyiszor csudálkoznunk. Ő ezen jóságnak igazi fészkét s okát a lovakban ki nem lehetvén kurkászni s magyarázni.N. mint N.-ek. nemzetségnek törzsöke. több vagy kevesebb vérnek mondja. A sokkal tisztábban látó s beszélő ángolnak nincsen ezen kitétele. ami nem annyira a természet. s jobb vagy rosszabb. Ama merész. hogy oly híres. a lengyel földön s Magyarországon bírt jószágaikban viszonti örökösödési juss fenntartása mellett osztoztak meg. mint egy más[ik] elkorcsosultnak egy kis égiháborúkor. életmód.! Egyedüli cseléde s útitársa kocsisa volt: ez urát eltemeti s már csak magára hagyatva marad a havasok bércein. a lengyel is már csak egy idős nőtelenből állott. ha embereknél is úgy. egész nemzeteknél pedig csak a homöopátia mellett szól s a végetlen oszthatóságot bizonyítja az. Ez a nyert örökség hírére felkerekedik s két lóval. s nem fellobbant szeretet szalmatüze vagy unalomszülte reászánás kötné annak szövetségét. az bizonyos. Ama képtelen erejű. hogy minden káptalani okleveleknél csalhatatlanabb kezesi a szármozás tisztaságának. Ezt általlátván. hanem éljen örökre az életrevalóság! A lovaknál a fajok sok különbségei s egyiknek a másik feletti elsősége kétségbe nem hozható. mint másvalaki gonosz játékának következése.N. beült s bennmaradt a dús örökségben. s nem bámulnók. A havasokon jövén megbetegszik és meghal. Úgy valóban híres ősöktőli szármozásnak volna igazi becse is. Az ember cigány volt. ha nem vagyonvadászás vagy nemzetiségi egybekötések okoznák többnyire a házasságot. mint felekezetének nagy része. találós s ügyes. nem legbalgább okoskodással élt: Engem Magyarországon senki sem ismér. a korcsosodás meg nem történhetéséről a fék (kapucány) s elzárt tanarok (koppel) felelhetnének. hatalmas ősöknek mily gyávák mostani maradéki. mert örökül kapott kemény idegeiért erében vére nem ütne rezzentebbül egy puskapor halmon gyertyánál pipálva. törvények s szokásokkal élés sat. 11 .? A derék gondolat tetté vált. Ezen rege. szekérrel útnak indul. azon ügyes móré iránt szíves köszönettel tartozván egyebet nem mondhatni. bátorságáról és hidegvéréről isméretes faj kétségbe nem hozható ivadékának lenne mivel büszkélkedjék. A magyarországi ág kihal. de butácska unokája van. mert az őtet gúnyoló gyáváknak csordáját kazalra tudná rakni. hanem a testi. „hogy e nemzetség két ágra szakadván. ő. Most elárvult állásában is következő. hogy nem rossz fajúak az N. nem tudom kicsodák tisztán megtartott véréből származó fent lehetne azzal. ugyanazon nyelv. úm. az idébbi generációk úgy mutatván. Ha az embereknél is a tenyésztetés oly gonddal menne. csak addig hajtotta két lovát. nem igaz. Hogy az embereknél is a szülék s ősök mineműsége gyermekeikre s maradékaikra nézve nagy befolyású. hogy annyi számtalan korcsosodások s elegyítések mellett is kitör az eredeti esszenciának mineműsége s ereje. a legutolsó N.” S ímhol az N.N. melyek igaz. mert famíliáknak csak igen ritka s történetes esetek. mint az állatoknál. az ő mindenben firkálni sokat. de uramat sem látták soha is. a németek közül sok tenyésztők s írók. éghajlat. de tenni kevesebbet tudó módjuk szerint foliántokat írtak felőle. míg kocsist fogadhatott s szerencsésen beérkezett. vagyon olykor egész nemzetségeknek különös sajátságok. bizonyos adatokból tudom. hogy azon nagyeszű és tudományú.

vagy kivihetlennek állítják. s az ember szabad akaratja s cselekvő jussai miatt nem könnyű ezen segíteni. mint állatoknál. sőt szoros kötelességök volna választásaikban semmire inkább nem ügyelni. főképp a fajok tisztántartására nagyböcsű fék s elzárt kertnek bajos pótolékját találni. 12 . ki még a majorság[é]s sertéstenyésztésben is már mély tudományt fejtett ki.Az emberek nagy ménesében a kimustrálás. Gyáva sereg az. mely az úgynevezett pórnép ellen a mágnások s nemesek részéről van. hogy nálunk s másutt is nagy születésű. Nagy vétek aljas haszonkeresés. vagy még olykor. Éppen oly vétek s haza elleni bűn. mely ily megvetést vagy rosszulbánást akár szül. azonkívül mindeneket magához hasonlónak tart. már igen emberséget tudónak tartják. de főképp a fék s tanarokban őrzés igen hasznos intézeti nem lehetségesek. Egy ép férfi elveszi ama nagyúrnak béna s buta egyetlenét. Ebben is. Nálunk a születési s szármozási előítéletek közt egy a legbotránkoztatóbb s veszedelmesebb. [É]s ha általlátván. ki a mágnási elsőségnek már anyatejével magába szívott előítéleteit ne csak lassankint vetkezze le. annak csak kárára s terhére élendő nyomorú s gyáva teremtéseket nemzeni. Spártának nagyon okos törvénye vad s erkölcs elleni. méltán csudálhatni. vagy veszedelmesnek. egyértelemmel vallották. önfaja javításáról vagy aljasodásának elkerüléséről alig gondolkodik. Azért efféle szármozás csak igen oly korcsos. minek a legnagyobb elmecsevészést kell maga után vonnia. Mindketten megegyeztek abban.ezen kérdés volt egyszer számos társaság jelenlétében több barátim közt az értekezés tárgya. Egy arisztokráciai országban nemzetségi s születési előítéletekkel a levegő is úgyszólván annyira terhesítve (inpregnálva) van. hogy minden előítélet. Hogy ezen előítéleteknek a nemesség oka vagy a parasztság. B. kik ezen tárgyban semmi változást sem akarnak. Talán nemigen van valaki. erdélyi. Hát az éretlen korban nemzők és szülők. hol a nemlegesnek (negativum) nagy becse van. még nagyon alsó polcon állásnak jele. sőt. hogy a parasztságot megvetni s azzal rosszul bánni keresztyéni s polgári bűn. magán erőt véve ne kellessék letennie. hogy az ember. mint az igazi fajratermettségre. sőt megvetéssel néznek a parasztságra. ha oktalan gőggel nem bír. önmagát elrontván a társaságnak ép s hasznos polgárok helyett. mennyi személyek s egész nemzetségek gyávaságának okai! Igaz. A. oktalan szülőik nagy örömére nőül menjenek. mint másik: nincs telivér s nem lehet hitelességgel bíró méneskönyv. melyben ki el nem fut. Legöröklőbb s ocsmányabb betegségek s félszegségek nem akadályok. s hogy milyen arányban vannak egymáshoz . a kimustrálás felette szükséges intézete sem kivihető. hogy gazdag vagy hatalmas úrhoz a legszebb s virítóbb leányok is minden erőltetés nélkül. fajra nem alkalmasságért paripává tétel. vannak. s azt vagy szükségtelennek. hogy pénze s protekciója legyen. Mennyire legyen ez megrögzött. magyarországi volt. abból láthatni. kik bizonyosan egyenlőn éreznek. s azokkal úgy bánik. nagy nemzetségből született. hogy attól egészen senki sem ment.vagy hígeszűségből egy lelki vagy testiképpen nem éppel kötött szövetség által sínlődő s mindinkább mecsevészendő teremtéseknek lételt adni. ezen tartozás szülte magaviseletét mint szép leereszkedést csudálják. Mindazáltal jól elgondolva a dolgot. hámba s taligába fogás. de a dolgot különböző szempontból nézik. akár attól származik. Nem lehet a helyes teóriákat oly rendszeresen cselekvésre húzni. mint mindenben. hogy mindent elkövet. hogy csak valódi érdem különböztet. s lelketlenül törzsöke lesz egy lelki vagy testiképpen sok ivadékon által sínlődő famíliának. Némelyek helyzetét igen jónak s egészen igazságosnak vélik. már héroszi nevet kap. s előrelátó nagy figyelemmel dolgozik. De lehetne a szülőknek s magoknak a házasulandóknak. midőn a nemrosszaság már dicséretet érdemlőnek tartatik: ritka ott az igenleges érdem (positivum meritium). ennek következésiben sokan gőggel. hogy a társasági élet sok egybeköttetései.

Ekkor jön a vármegye hajdúja s hajtja útcsinálni.áll utána a vad durvaságáról híres.nemcsak oktalan. hogy sokban szükséges a módosítás..a henyeségtől elfáradott földesúr. A. igen komor kedvvel költ fel dunyháji közül: »Húzd le az akasztófáravaló parasztját!« . Hanem A. de letöltötte szolgálatját. az uraság birkáji s ménesi által megszorított határban künn kell éjjel marhájit őriznie. hogy a nemes vármegye fénye nevekedjék s a Tekintetes 13 . de igen kevés szabadsággal bír. melyeket tudok. a héten által változó mostohaságát az időnek csak neki kell szenvedni: mert mintha a szép idő is a nemesség birtoka lenne. mely gyakran korlátot nem ismér s őtet némelykor igazságtalanná is teszi. s azt erősíté.. melyben ő nem is polgári tag. s óhajtá. melynek ő csak tömlöcéből részesülhet. lelkének enyhítő nyugalmat nem nyer. s a közelebbi városba egy-két órával hamarább érkezhessék dorbézolni vagy otthon félbenhagyott unalmát újrakezdeni. s azon esetekből. némely okát azon előítéleteknek [é]s [a] rossz bánásmódnak magában a parasztságban találta. sőt sok tekintetben helyes. hogy nyolcszázezer tökéletes bátorságban henyélhessen. Elmarad a paraszt. Az egybetódult mezei munkakor. mely neki szigorú élelmén kívül csak egy hideg sírt ád bizonyos enyhhelyül. Szinte kilenc millió embernek kell munka alatt görzsedni. azért. de fájlalá. s melyben csak terhes kötelességekkel. hogy ennek a vak engedelmességnél abba egyéb befolyása lenne. Hidegvérrel. Vessünk egy tekintet[et] hazánkban a parasztság életére. némelyben szép s reája hasznos. az időt úgyszólván lopva.a mogyoró bottal . valamint a személyes haszonérdeklések szülte nagy oppositio kevés reményt nyújtanak. s míg vérével ótalmazza azon hazát. vagy amely tőle távol esvén neki soha hasznára nem lesz. a hét egypár szép napját ura barázdájában kell töltenie s kegyesen meg van neki engedve. s imitt-amott magam is láttam. búzáját arassa. földesúr elébe hurcoltatik. de hazánknak eddig is nagy kárára volt s még végveszélyét is okozhatja. galád korhelységben s lusta henyeségben öli el idejét addig. sorsát éppen nem oly keservesnek vélte. s kétségen kívül mindegyik a társaságnak nálánál hasznosabb tagja. hogy a mágnás s nemes oknélküli útjait gyorsabban tehesse. engedjétek. aki egy indigestio következésében nyugtalan töltött éjjele után. bortól hevült vére s pattog ostora az érette verítékező hátán azon embertársainak. Az erős s kényszerített munkában elfáradott dolgos a mindent felejtető álom csendében testének új erőt. nemes hevétől lelkesítve. Hajtja a vármegyeházán dolgozni. termesztett gabonája mívelésével vagy betakarításával. pipadohány mellett vágatja 25-ig. így szólott: „A nemesség az ország nagy részében többnyire bárdolatlan. s a katonafogás vad szokása félelmei közt rettegnie. míg a minden terheket hordó parasztság véres verítékivel míveli a földet. Elismeré. barátim. B. végez a tízezres többségnek éltéről-sorsáról. hogy a nemességhezi helyzete éppen nem oly borzasztó. hogy a többinek esője között a maga szénáját gyűjtse. hogy azon kívánatos javítások megtörténhessenek. melytől a törvény gyenge pajzsa csak akkor védi. erejét felülmúló adót fizetni. midőn ezen vékony pókhálót a hatalom darázsa át nem rontja. unalmát ölni kimegy hosszú pipájával a dolgozókhoz: »Nincs elég rend kaszálva! Igen kevés keresztet arattak!« Haragra lobban. kiknek jó része nálánál minden tekintetben többet ér. a parasztság sorsát felette fekete színekkel festé. határoz. vastag tudatlanságban. melytől vámot csak ő fizet. hogy az uralkodás ebbe belétekintsen s orvoslást tegyen. .így végzi sok cikornyás teremtették s ocsmány káromlásokkal bő intésit. Az őszi szél hideg süvöltésiben sanyarún kididergett hosszú éjjel után. hogy a sérthetetlen allodiatura sarjújából behajtották marhájit. mindennek okát a nemesség és mágnásságban állítá lenni. A hazai bambusszal . hogy a tárgynak igen szövevényes s polgári alkotmányunkkal egybeszőtt állása. általázva arra virrad fel. hogy másnap erejök legyen az úri szolgálatra. sőt dicsért udvari tiszt vagy hajdú. s most már fordíthat vagy két napot öngazdaságára. azért. párnát hozatván azalatt magának. Az önkény vas vesszeje suhog felette. hogy fessek néktek egy képet. Ezen kicsiny szám ítél. anélkül. hogy a tisztiház előtt lévő fapadon ülve gyengéd úri teste ne fájjon.

” Én barátomnak fekete képére.a külföld. melynek ő felette nagyított vonásait inkább a lehetőség. elcsábítja feleségét. önbecsületünk s hasznunkra. s erőszakosságáért mindég hibás leend is. Ha pedig az üldözést s önkény súlyát tovább nem tűrhetvén végtére panaszra fakad a paraszt. vagy legalább maradékaink . sordidosque natos. de később öntettének vallá azt az ország törvényhozó teste. nem hozott aggódásba az iránt. ő is letörli homlokáról izzadtágát s legalább egy nap élni akar. oda kell atyai lakhelyét. fiát . addig magát jól bíró gazda vándorbotot veszen: pellitur paternos in sinu ferens deos et uxor et vir. át kell látnia. az uraság hajdúját.ha útjában áll vagy magára haragítja . kemény a te nyoszolyád. több pénze s tekintete van.katonának fogatja. a nemzet nemesb részének jobb érzésében derül hajnal. még inkább undorított. úgy a bölcsebb s kegyesebb kormány nyúljon erős kézzel a helytelenség s huzavonák önkényhajtotta kereke forgásába. s mi is. jobb bora. úgy űzze ő széjjel s változtassa derült nappá a fullasztó ködös levegőt. annál dorbézlóbb ritkán felderülő öröme. lelkét: mit is tehetne egyebet? Elnyomott állapotjában hogy mívelődhetett volna lelke? Eltompított érzése nem ízelhet más örömeket. hogy a jobbágyságot maga fejétől eltörlé. nincs személye s létele bizonyos bátorságban: fajtalan földesura megszeplősíti leányát. de a nagyravágyás kísértete nem lebeg felette. annál lármásabb.ha tette előbb sértő. hogy hazámfiai illő és szükséges koncessziókra hajlani készek ne lennének. ha jószántunkból nem akarunk igazságosak lenni. hogy minket kárhoztatva . kedvesei sírját hagyni. de következéseit áldani fogjuk azon tettnek. borzadtam. midőn törvény néked is emberi létedhez s érdemedhez méltó sorsot ád! Ha pedig az átkozott előítélet s még átkozottabb kapzsiság s undok haszonlesés be találná hazámfiai fülét az emberiség s ön. csendes lélekkel fogod be szemedet. mert egy romlással fenyegető s kétes kimenetelű megrázkódástól tesz mentté. hogy József azon lépéssel jóltevőnkké lett.ami pedig most még hatalmunkban van -. s a csak mint hibás odazárt szerencsétlen. Végtére a kínos hét eltölt. s egy új Dózsa-háború szörnyeit távoztatta el. mint a meglévő köréből vette. Dicsőíteni fogja érte . verekedés támad. amit keresztyénség. Csak a sérthetetlen jussok s szabadság lehelete fejti ki a lelkes s szelíd örömöket: mentül inkább nyög a rabszolga pogány birtokosa hatalma alatt. józan okosság. sóhajts. nekünk tesz kötelességünkké törvényes úton megtenni. tűrj. egy részét bántotta a jobbágyság megszűnése. A paraszt is borral ébreszti elcsigázott testét. s ha magunk nem akarjuk a felettünk torlódó fellegeket szétoszlatni .igaz. József. A gazdát a vármegye tisztjével cimborálva elűzi telkéről. a bús anyának könnyei hijában hullanak. de belsőmben meg lévén győződve annak alaptalanságáról. s aki most nyíltszemmel tekinti a dolgot. s a munkás. az idő érik s eljő a kor. nincs házi csend[j]e. általam tisztelt mívese anyaföldünknek! Sanyarú a te eledeled. Azon lehetőség feltétele. Nemcsak a szolgálat terhe alatt nyög. ezen bűnök iskolájából vétkekre elkészülve jő ki. neki van többnyire igazsága. s a sérelem fájdalmán sokkal túl fog maradni annak a nemzetre ható haszna. De izzadj. az ő kínzója felekezetéhez. kihez folyamodik? Csak úgy a nemeshez. Egy varjú ritkán vájja ki a másiknak szemét. hogy a kormány legyen kénytelen azt vinni végbe. dühös kézzel ragadja meg s bosszúját tölti rajta. tömlöcbe vetik a legkitanultabb gonosztevők közé. kényszerítsen reá. ki őt oly gyakran rongálta. zúgott az ország. kihajtja falujából. a délesti harang szombaton nyugalmat hirdetve kondul meg. fáradozz. Mivel a földesúrnak jobb asztala. Az ital veszekedővé teszi. Ekkor a Vármegye fogja nyakon.magistrátus nagyobb kényelemmel (commoditással) lakhassék. 14 . hogy azt maga fejétől cselekedé. nemcsak a bot kínozza a szegény földmívelőt. valódi hasznok szava előtt zárni. de nem keseríti az átok. mint az ellene panaszló parasztnak. Töröld le könnyeidet. mást az.

hogy amit felhevült képzeted oly kiáltó színekkel festett. az mindenütt s mindennap valóban úgy is van. milyennek leírtad. Beszédedet hallván s szavadnak méltán hivén. abban ha hibákat. olyatén óhajtást táplálni s kifejezni. s lehetnek. hogy amihez kötelesség csatol. B. hogy ily részrehajló indulatossággal szóljon. hogy Te is nem azt értetted. fülébe megy a föld népének is. s további fennmaradásunkkal egybe nem férő maradvány. Kéntelen voltam neki nyílt szívvel megmondani. hijányokat látunk. mert oly csendszerető s gondos. melyhez oly híven ragaszkodol. hogy itt idegenek is hallák beszédedet: mit fognak ezek mondani.mely az uralkodástól oly cselekvésmódot látszék kívánni. s azon boldogtalanok. nem gúnyviszketegből. Azt is fontold meg. Azon vallomást is a Te nevedben merem tenni . kezet fogsz abban velem -. mint a miénk. ki hazájához s fejedelméhez hív.sokan hajtanak. Akik ellen az intézve van. azoknak orvoslása kötelességünk: de attól magunkat visszavonni s részvétlenségben maradni sohasem szabad. de ezen utolsó véleménye .hízelkedés nélkül mondom . s mintha közönségesen s mindenütt rosszul. azért engedd itt nevedben kinyilatkoztatnom. mely törvényes kormánytól törvénytelenséget kíván vétkes dolog. talán sértőnek s rágalmazónak is méltán mondhatnám. ami ellen mennydörögtél. ennyi ember hallatára mondasz. gyászos áldozatok hullnak azok közül. elidegeníteni sincs szándékod senkit polgári alkotmányunktól.mert tudom. kinek szavára . valamint hiszem mindnyájan közöttünk. de a tapasztalás iskoláján át nem ment ifjak: ezeknek az emberiség szent nevére dobogó szívökben ily állítások sokak iránt gyűlölséget s polgári alkotmányunkhoz . Tudom én. ami annak törvényességével össze nem fér. kik pedig indítják. mit az általok értesítendő külföld? Valóban még Törökország háta megett s pogány durvaságban lévőnek képzelhetné országunkat. nem jött indulatba a hallottakra. többnyire később mint engesztelő szerencsétlen áldozatok magok is elhullanak. Gondold meg. tulajdon veszedelmöket okoznák. könnyen azt gondolhatnák. hogy beszédeddel sem polgári alkotmányunkat sértve gyalázni célod nem volt. hogy keseredést okozzon s nyugtalanság magvát hintse el: mert érzi s tudja ő.Mindamellett is. hogy az. s még talán éppen oly rosszul bánnának velök. kik a nagyítottat még inkább nagyítva fogják eleikbe terjeszteni. ahogy Te mondád. de feddőleges emlékeztetéssel felelt: „Barátom! Rajzod borzasztó. hanem igazi nemes szándék s nagy veszély elkerülésének óhajtása ragadta el annyira. Vannak itt melegkeblű. késztetni-ingerelni fogják a föld népét s talán sükerrel az ő s a mi romlásunkra. látván.mely (mondásid szerint) az általad előhordott undokságokat tűri . azaz törvényes alkotmánnyal bíró ország oly tagjának. s mely önkényes tett egyrészrüli gyakorlásának következései mind a fejedelem. belső harc s pusztítás lángjába borulni az országot éppen oly kevéssé 15 . ámbár nem volt szándékom az A.hidegséget s annak megvetését szülhetné: ennél pedig gonoszabb métely nem lehet. Te. mint én. szelíden. mind a nemzetre nézve temérdekek lehetnének . azon meggyőződésben élvén. mint midőn meglévő vagy képzelt sérelmekért lázadás történik. mintha valóban a parasztok sorsa betű szerint olyan volna. nem is nyugtalanságra zsibongó törekedésből szólott. nem polgári alkotmányunknak létesítő része. nem marad az csak ezen falak közt: mindenfelé szárnyal az ilyen szó. Arra sem irányzott koránt is az én barátom. mint mi vagyunk ezen társaságban. kik ily helytelen s törvénytelen úton lennének elég balgák erőszakosságot merényleni (próbálni). hogy hazafinak. hogy A. hogy ezen tisztelt körben nem mindenek tudják látás s tapasztalásból a föld népének állapotját. barátom sok részben helytelen s általában igen heves beszédére felelni. Amit ily nyilván. de egyszersmind hatalmas uralkodás. mert igen jól tudod. hogy mindezen kedvetlen benyomásokat s részint következtetéseket Te szintoly ártalmasoknak tartod. hogy gyászosabb eset nem lehet.egészen megrázott. s olyanok szavára hivatkozván.

engedné. világ s fényoldalát mutatnom.. történik a parasztokkal bánásban sok olyan. kik törvények által elejekbe szabott korlátjokon túllépnek. de. de a jelen pillanatban érezhetőleg szorítnának. védangyala. nem fedezted fel az ő állásának nemesebb részét. testilelki segedelmet ő nyújt nekik. légyen nekem szabad a kép vidámabb részét. valóságos kis király jószágiban. a Te festésed után csak úgy látók. mégpedig ugyan sötétben mutatva az ő szájából hallók. ment java s személye minden adóbeli tehertől . azt a felsőbbség mindenkor törvényes úton illőleg megbünteti. mint A. s a józan számítás igen könnyű s mégsem közönséges tudománya nálunk még nagyon ritka. hallám újra súgni. ami nem helyes. nem gondolom kivihetőnek. Ő csak a törvény hatalmát ismeri. -. Ha azon helyzetnek árnyék. prókátorok. hogy a többit utóbb időkben is megtarthassuk. hogy áldozatokat tegyünk. sőt lehet. de tanácsosnak sem: arra sem a nemességet. felelek neked. Ezeket. A nemességet nem. melyek bizonyosan később önhasznunkra lesznek. »Igen. Született törvényhozó ő. Szorosan egybe lévén a földesúr gyarapodása parasztjai boldogságával kötve. mint a lázadás szülte önsegedelem veszélyes példáját is lábra kapni sohasem hagyná.folytatá B. hogy szavát kettévágják. s örömeik közösek. fruges consumere natus: . jegyzé meg suttogónk. Nem tagadom én. intésivel. kinek tartozik« . mint valóban hasznos dolgon szívesen felhagyni. s a veszély napjaiban vérével. mennyivel jobb most valamit feláldozni. melyre valóban büszke lehet. ezt eszközlő nemes érzésének munkálódását segíti. bírák« . mert átaljában véve most igen szegények vagyunk.de valóban . s annak oltárán áldozhat vagyonával.de ellenben szabad választása szerint viheti a köztársaság legsúlyosabb terheit.»igen. s az attól kiszabott körben valódi úr.s komor oldalait. s közte s földesura közt korántsem oly kedvetlen a helyzet. Ősei által szerzett szép szabadsága következésében semmit sem fizet .»csak az adósságtól nem«. Szép azon patriarchális helyzet. hogy törvényesen javíttassék a földnép állapotja. midőn azáltal későbbi bizonyos s nagyobb hasznot nyerendünk.így kezdett megint belészólni az előbbeni közelálló úr. A nemes ember mindezekért igaz. ki az alsóbb helyek tekervényein keresztülhatolván. büntetést rendelnek. arra nem eléggé világos még a többség feje. barátom állítá.»még annak sem. könnyíti s jutalmazza tulajdon haszna s egy okos számítás. hogy azt most közelebbről egyszerre akarjuk tenni. eszét s idejét a haza javára fordíthatja. hogy okosan számítva átlássuk. melyben egy földesúr emberei közt van: őnekiek ótalmok. általán véve nem bánnak most rosszul a paraszttal. hogy tökéletes here is lehet. aki még falun lakott. sem a parasztokat nem hiszem még megérve lenni. személyválogatás nélkül végrehajtja a kormány törvényink rendeléseit mindazok ellen. Mindezek mellett mégis lelkemből óhajtom. ha pedig sanyargatásra s kegyetlenségre vetemednék valamely földesúr . jótevője lehet s gyakran valóban az is: jóvá.monda egy közelálló úr: . Nem függ a nemes ember senki önkényétől . hogy kegyetlenségek is estek. sőt boldoggá teheti sorsokat.hányszor az iránt panasz történik -. a legfőbb hatalom sem terjed hozzájárulta határán túl. engedelmeddel előre bocsátván. s hogy ész parancsolja hasznosnak inkább csak tetsző. tanácsával s főként okos bánásmóddal az erkölcsileg hátramaradtakat vagy hátravetetteket megjavíthatja. az a ritka. pünkösdi király«. Jószágában lakó parasztinak is apja. mint egy indus plantage urát. a felsőbb helyig elverekedhetik« . s talán most is van arra példa: de vannak törvények s rendszabások is. tehát megszokta. ami különben nálunk igen ritka. A nemes embert. Barátom. ami paraszt ellen tétetik. hogy pedig az emberiség s haza 16 . nem zavarodott meg. s résztvevő ótalmat kap annál a sérelmes. de hallgatásra kéretett. melyek minden helytelenségre. s tovább beszélt.»csak az uzsorás zsidók. könnyíttessék sorsa. hozzá folyamodnak bajaikban. B. gyakran megjelent s szólott vármegyei gyűléseken s házas ember is volt. . mert ezen társaságban illőnek tartották a beszélőt kihallgatni.mondá amaz úriember szomszédja fülébe -.

” C. sok szabadságot. Ezen idő alatt sok változás történt: másként állanak most a dolgok. s általános következtetést húzván. hogy szinte lehetetlen megvetéssel nem tekinteni reájok.oltárán önmegszorítással is áldozatok tétessenek. arra nincs még a szív s értelem nálunk eléggé nemesítve. egyet felejteni látsztok. mivel erre nemcsak egy-két nemesen érző jószándéka. Ezért készíteni kell előbb. veretés nemigen történik. hogy vármegye tisztjének közbenjötte nélkül. ezeket kell előre bocsátani. s őszintén kimondom. ahová A. gondatlannak is vallom. nép kezébe illő. jusson eszetekbe. barátunk beszédét szintoly vétkesnek tartanám. nem írt vissza egy törvényhatóság is. A földnép mívelésén kezdjük a dolgot: . bosszújára annyit tesznek. A kormánynak ezt maga fejétől tenni annyiban nem lehetett volna. sőt sok földesúr a még Mária Terézia ideje óta meghatározott 2 napi ökrös vagy 3 napi kézi szolgálatot is vagy megkevesíté. azt fájlalva megvallom. mint akkor. mint régen. . de még ezen rendelés ellen nem szólalt fel. ami egyszer szóba jött. hogy félannyi igazi napszámmal sem ér fel. elismérem. restség. Ezért nem szeretném. pillanati haszonnyerésének annyira kedvez. már nem így bánnak a paraszttal. s arra emlékeztetlek. helyesb a parasztokkali bánás. mivel a régibb szokást s gyakorlást mindig csak új törvény törölheti el. paraszt. vagy oly könnyeden hagyá. ha gyakran szerzett keserű tapasztalás után egyes. s hosszasan. amelyek pedig hallgatni sohasem szoktak. nyomorgatás. de számos esetekből az egészre ítél. De barátim. előítélet s balvéleményre is vetemedik. hogy mindketten már több év óta mind külföldön voltatok. Erdélyben is.idegen nyelvűek megmagyarosítása. legjobb szándékát annyira félremagyarázzák. Azt óhajtanám tehát. de a nemesség s parasztság közti visszásságot is végtelen nevelné s örökítené. de az érzés és cél mindkettőnél valóban egyenlően nemes: ha erről tökéletesen meggyőződve nem lennék. Ott ugyan egy helyes urbáriumot törvényes úton megalapítani s behozni. mint gyermek kezébe kést.falusi oskolák. magát vérezné vele. mert a földnépe minden kedvezést. ha szinte azelőtt eszébe sem jutott az. ámbár mindenek óhajtják. s ha a megpendített sorsjavítás át nem menne. hogy ezen tárgyról ne beszéljünk sokat. telekről elűzés. másikat 5 évi távollét után csak most van újra szerencsénk a hon keblében idvezleni. akár tiszteik legyenek . kivált vitatással ne tanácskozzunk. úgy fogná tekinteni. A parasztságot sem vélem. nem tagadom. henye korhelység s kártékony erkölcstelenség van sok helyt a parasztok közt. a legjobb földesurak ellen gyakran annyit áskálódnak. mint már megnyert dolgot. durvább egyes személyek helytelenkedéseiért . hogy annak egyátaljában értetlenség s míveletlenség oka: de nem hibáztatom egyedül a nemességet. mert e dologban a nemesség s birtokosok részéről támadó ellenzés (oppositio) örök gyalázatunkra volna.a kormány nemrégiben azt az igen szép rendelést tevé. védő részvét. bárdolatlanság uralkodik nagyobb részén. . könyörülő kegyesség pedig valóban nagy számmal található. nem pedig kormányi parancsolat. A. észt s szívet képző jó kézikönyvek . jusst adni még most neki annyit tenne. hanem csak annyihoz s olyanhoz fogjunk. hanem a nagy többség megegyezése szükséges. barátom ezen kettőnek hosszas beszéde után így szólott: „Uraim! Véleménytek különbözik ugyan egymástól. mely hiúságának. bizonnyal veszélyt szülhető nagy békétlenséget okozna.akár földesurak. Atyáskodó gond. midőn törvényes korlátnak 17 . mint amily felette hevesnek. zsarolás ritkább. Már ma sokkal szelídebb. ha egy közelebbi országgyűlésen ezen tárgyban oly javaslatok történnének. hogy sok és nagy javításokra meg volna érve: tudatlanság. mégis a naponkint terjedő ész s szelíd érzés azt vitte végbe. ez pedig még régi helyzetéhez.ezek a fő dolgok. nagyon ragaszkodik. melyek hihetően az ország részéről el nem fogadtatnának. barátunk leginkább célozni látszott. Egyiket közületek 6. amennyit bizonyosan keresztül vihetünk. hogy megfogható. de az ország rendeinek Diéta nemléte miatt eddig módjuk nem volt. ne írjunk.maga a parasztság is szolgáltat arra sok okot: oly butaság. hogy kemény szolgáltatás. veréssel ne büntettessék. Hogy lappang még nálunk sok előítélet a parasztság ellen.

nem egészen a törvény erős hatalma szerezte nekik a mostani jobb bánásmódot. Ami az A. hanem változhatás alá vetett kedve s tetszése uroknak. s ezt benne undorodással látni s valónak elismerni kénytelenek vagyunk. De mágnás. hogy a vármegye dolgára kívánt munkáját s idejét hasztalanul most nem pazarolják. hogy annak sok vonásaira tett tapasztalásimból ismértem. s gyakran is történhetnek? 18 . nem kegyetlenkednek. hogy vannak. midőn ez is mind csak önkény szüleménye? Mi becse van. de mit ér. kik előtt régebb nem lett volna tanácsos effélét csak emlegetni is. nemes. barátommal. hogy ezen készséget nemcsak némelyeknél. fekete képét illeti. mind Magyarországon a parasztság közt. de nyomorgathatnák. Azért bárha most a panaszt sorsa az A. hogy azon parancsolat csak egy szent s örök törvény. hogy földesurak helyenként rosszul ne bánhassanak velök. Szeretem hinni. de bánhatnának. annál inkább tűnik szembe az egésznek irtóztatóssága. de egészen nem is tagadhatja. Mind Erdélyben. de ami a parasztra nézve mindegy. mint eddig gyakran történt. mely eléggé kezeskednék arról. Aki sokat lakott falun s ismeri a vármegyei dolgok folytát. hogy most a földesurak embereikkel nem bánnak s nem bánatnak rosszul. minden most sokkal nyíltabban gondolkodik. de csak annyira.régebben gyakran s most is olykor. hogy helytelen s veszedelmes lenne oly koncessziókba vágni. amint annak tetszett. megtud az immár mindent. ti. s nagy figyelmünkre méltó. kinek jövő sorsa felől titkon tanácskozni s végezni lehetne anélkül. tisztei által . most nem vesztegetik oly lelketlenül. de a gyászos alapszín abban az önkény. önkény súlyosbítá vagy könnyíté terheiket. hanem a többségben erkölcsi érzés s nyílt ész szüli. s csak ritkán esik annak megfélszegítése. kiket nem éppen oly nemes s kevésbé férfias indító okok bírnak engedékenységre. mert ha annak némely színe igen kiáltó. míg kedve tartja. most már képzetek s óhajtások fejlődtek ki. nem nyomorgatják. barátunk által rajzolt képhez tökéletesen sehol sem hasonlít. Azért korántsem lehet most a föld népét buta szunnyadásban lévőnek képzelni. olykor bűntelen: nem kölcsönös juss. mely igen sokakban történt: olyanok készek most koncessziókra. megengedem. Nem hiszek földesurat. részint a tanulás által terjedő eszmélés. melyeknek régebben nyoma is alig volt. Hallgatnak s engedelmeskednek. kivált Erdélyben. Abban én is kezet fogok B. melyeket a Diétán az ország rendei részéről előregördítendő ellenzés miatt nem lehetne kivívni. hogy ezen sérelmek nemigen történnek. az emberiség törvényének végrehajtása. Jó. Nincs oly el nem mellőzhető törvényünk. részint mivel az eddig fullasztó nyomás már szűnt. de nem rejthetem magam előtt. Hogy vármegye tisztek is most zsarolásokat ritkábban tesznek. melybe a parasztnak véres verítékkel keresett s gyakran utolsó fillére tétetik. erre mutat a rendszeres küldöttség munkája s több vármegyéknek már tudvalevő aziránti véleménye. s addigra. s ha talán annak egyes vonásai részint csak igen ritkán előfordulók: mégis nevezetes marad azon kép. némely vonása igen éles is. az a vármegyei huzavonákat is átaljában ugyan állítani nem fogja. kinek jószágán ha nem maga által is. mint ezelőtt nehány évvel. de főként a magát mindenüvé befúró idő szelleme miatt.áthágása által igazaikat fenyegetve lenni látják. de kegyetlenkedhetnének. Ez teszi borzasztóvá a képet. hogy a házi kincstárt. újra is mondom. mégpedig a nem eléggé szoros törvény könnyű kikerülhetése mián. mivel átlátják s érzik. hogy a közelebbi országgyűlésen a magyar nemzet be fogja valódi nagylelkűségét bizonyítani. Azért hiszem s reméllem. hogy azt felette komornak s botránkoztatónak tartom: ő hevült képzelődés színébe mártotta ecsetjét: de megvallom. hogy tudtára ne essék. Azt is hiszem. s akármi mosolygó festést tegyünk is részeibe. hogyha mégis történnek. egy s más afféle eset ne történt volna. személyét önkényes büntetésekkel ritkán csigázzák. Önkény sújtotta őket. s ne történnék. Kellemmel meglepő azon változás.

mint tulajdonára? Azt is mondotta B. ez fojtja el boldogságának minden csíráját. De jónak jele-e. mely legtágasb mezőt nyit használni s jót tenni. Változott a dolog: végeztetett. de ennek bizonnyal nem tündöklő része az. s fortély bérmálta az alattvalókat gyermekeinek. hogy hámoza. de midőn átláttam.Az önkény szörnyetegétől mentsük meg őt. sőt talán büntetlen ártalmas taggá is válhatik. ha vannak. azonban tetszése szerint lehet csupa here is.hát ótalmazni ki ellen kelletik? Ha a törvény eléggé védné. megengedtetett: meghatározták ugyan. kinek több vagy kevesebb számú lovai voltak. mert tulajdoni voltak. mint egy kiskirály. igaz. undokság ötlik szemönkbe. ennek éppen nem vagyok barátja. minő mértékben. mert erénynek csak ilyenben nyílik pályája: de a köztársaságra sem hasznot. de. köszönettel s úgy fogja venni mint ajándékot. hogy már a lovak nem az övéi. Az a legbölcsebb rendszabás s legnemesebb helyzet. hogy a földesúr embereinek oly szükséges segéde s ótalma? Nyomorult annak sorsa. s amihez örök jussa van. Az egyes személyre nézve vagyon becse az olyan helyzetnek. addig inkább volt a parasztra nézve haszna az úgynevezett patriarchális viszonynak: de én azt hiszem. elorozás. büszkültem belé. vagy rosszak lehetnek. de a lovasgazda csakugyan úr maradt a háznál s nem mindig ügyelt a kiszabott mennyiségre.. De valljuk meg. mely semmi más helyzetben nem lehet. . ezeket ő különbözőképpen s többféle munkákra használta. hátokra nyerget. ólokra gondja volt. hogy szabad kény szerint cselekedhetik. hogy akár az egész javát eszközlő polgárok. Nem lesz addig semmi engedésnek becse. ami nem övé. nem lesz ajándék. Én is hittem ilyest régen. mégpedig sokan benne. Ellenben a régi abrak. ami Isten s ember előtt őtet illeti. s midőn törvényt tanulván. megvonni tőle bitorlás. hogy a magyar nemesember jószágaiban olyan. S nem a patriarchális hatalomból folyt-e a királysági despotizmus? Azon egykori viszonyban. sem dicsőséget nem hoz. Ha ezen viszonyt ott tekintjük is. Polgári állásban félelem vagy hízelkedés ruházta az atya szép nevét a hatalmas parancsolóra. a jussok bírásában ajándéknak nincs helye. ki annyira segedelemre szorult. hol valóban volt: mennyi bűn. nem lenne földesura ótalmára szüksége. ami már magában is szomorú. önkény pedig emberi jóllétnek s minden jussoknak senyvesztő sírja. Midőn olyat adunk valakinek. kegyetlenség. ügyelt tisztaságokra s vigyázott egészségökre. de a nemtevés vagy rosszat tevésre legkisebb lehetőséget hágy. akár annak zsírját szívó s henye bitorlók legyenek. hanem mint egy gazdát. szájokba erős zabolát tett s olykor gonoszul is hajhászta: de jól is tartotta. mert ezt önkény hozza elé s tartja fenn. hogy az ország rendei illő s okos engedményeket tegyenek s azt törvényes kezességre alapítsák: a föld népe most mindent. ami könnyebbítésére tétetik. s kiknek kényökre van hagyva. nem ajándék az: részesíteni abban a kötelesség teljesítése. hogy ezen királysági hasonlatosságot onnan származtatják. B. mert kinek van arra. hogy sokan valóban szeretnek s kívánnak alattvalóikon oly 19 . nyergelje. hogy amit érettök tenni fogunk. hogy csak önkényétől függ a köztársaságnak hasznos tagja lenni. hogy akkor is nem úgy lehetett a földesurat mint patriarchát nézni. hogy be is fogta. annyi gondja. hanem tartozásnak lefizetése. ti. Mi pedig gondoljuk meg. hogy legyen a munkára erejök. gondolkodóba estem: láttam. míg az csak ajándék leszen. takarítás s kímélés mind kevesedett. istállói rend. melyben tőle függ jót vagy rosszat tenni. mitől a valódi királyságban is mindenki irtózik. ez szívja ki szívvérét s tartja butaságban erkölcsi lételét. védő s gondos igazgató a háznép vagy nemzetség felett a közös nemző volt: s ez helyessé s természetessé tette azon helyzetet. Emberi sorsjavításban. barátunk szép képben mutatá a nemes ember helyzetét. Most van éppen ideje. én megvallom. kik tetszésök szerint vagy jók. Atya s gyermekek közt olyan természetszülte szeretet s kötelesség viszontsága van. Amíg jobbágyság állott fenn. ezt tanítóm szájából hallottam. hogy ezen olykor valóban jótevő ótalom leginkább vármegyei tisztek erőszakodási ellen szükséges. Magasztalva hallók a földesurak s emberek közt lévő patriarchális állást emlegetni.

kétszínűvé. vagy halasztani lehetne. jószága. hol a mágnási név már éppen csak üres hang. vagy ki őt rongálása által ezen emberiséget gyalázó menedékeszközre kényszeríti? Hogy butaság. Ezt nem is hiszem: de ha ügy van. melyik az a magas polc. sőt ha helyzetét nem javítjuk. olyan rakoncátlan apró királyka létezik országunkban. Azon hibák s bűnök vannak közöttök. mi voltunk s vagyunk okai. kártékony. azt. birtoka. s hogy igazán számtalan apró. melyek a nemesség s parasztság közt egymás ellen vannak. melybe kétségen kívül a velebánás süllyesztette. Ha a paraszt az őt rongáló előtt hízelkedve mász. hogy más éppen annyival felünkbe ne hágjon. hogy báró.-vel. vagy G. Már ami azon előítéleteket illeti. s ezen hidegséget s visszavonást szülő balvélemények honnan erednek? De ezen tárgyról nem szólottak. hogy a köznép erkölcs s észbeli mívelése fő dolog. ki csúszkál. generációkon. sérthetlen személye. régi jobbágyi állapotja. azon megromlottság. azért csak öngondolatimat fejezem ki. melyről némely mágnás oly nagyon lenézhetni gondolja a nemesi rendet. hogy királyhoz a nemesembert nem lehet. mint reáragadt mocskok megmaradtanak s csak jussok bírása moshatja le azokat. praerogativáit? Éppen nem: csak mint nemes ember ura a jószágainak. ment adótól s más terhektől. Ha az önkény lajtorjáján mi több fokokig bizonyos magosságra mások felibe felmászunk. a mi gyalázatunk. de azon bűnök. mi nyomja. azt vagy elkeseredés megátalkodottá teszi. hogy azokra mind a két fél ád okot. s mindkettőt lehet azokkal vádolni. mint ők ugyan nem szeretnék. fájdalom! . s amelyben. de tagadom. s számtalan ocsmány bűn s fortélyosság uralkodik köztük. szent és sürgető kötelességünk ez. hogy soha és semmi önkény ne nyomja. szabadságát. mint javul. mint az elnyomás. hogy hazánkban a mágnások nemesek ellen s viszont miért vannak annyi előítélettel. ezen négy betű adja-e jussait. több ember-élteken keresztül a maradékokra átmegy. Semmi sem fertőzteti meg annyira az emberi lelket s vesztegeti az erkölcsöt. hogy a paraszt jótevőjét ökleli. Csak annak van jussa megkívánni. bizonyos jele végtelen elaljasodásának: de ezen erkölcsi fertelemnek az-e oka. hogy valaki neve előtt B. ősi jószágait mint gróf vagy báró úgy bírja-e. a felső Táblának tagja s a törvényhozásnak nem kis befolyással bíró részese: egy oly felséges helyzet. még keservesebben éreztetjük vele. nekem is meggyőződésem az. nem pedig azért. alattomos. alattomossá lesz. melyre más országban egyedül csak nagy érdem vagy csak kevesekkel közös főméltóság viszen. Bár nálunk érezné ennek ki-ki dicsőséges voltát s az abból származó kötelességek szentségét! De Erdélyben azért. gróf vagy herceg. Nincs azért oktalanabb azon pöffedt mágnási gőgnél. hogy ezt most elég lenne tenni. De tekintsük meg közelebbről. vagy fortéllyal igyekszik a teher alól kibújni s csalárddá. annak erkölcsi megromlottsága oka. kiknek módjok volt s hatalmokban állott őket mívelni s állati durvaságokból kiemelni. eszét pedig míveljük. bár az megváltozott. Szerettem volna ezen barátimnak arról is ítéletöket hallani. hogy lelkileg sínlődik. melyeket örökké az elnyomás szokott szülni. Meggyőződtem ezekből. Borzadással hallottam olykor ezen mondást: Ungentem pungit. mikor már a nyomás szűnt is: mert a gyarló ember hamarább romlik. Főként Erdélyben nevetséges. vagyon. ha a felettök lévő király velök bánnék. s csak mivel nemes ember. s hogy emiatt állapotja jobb s helyesebb lábra állítását fel kellene függeszteni. azt nem tagadom: de az elvadult erkölcsök [i]s míveletlenségökből származik. s hogy arra megvetéssel tekint. Magyarországon minden mágnás született regalista. hogy sok a kétszínű. Ezért ami vétkeket szült a föld népében. de nem is kívánatos hasonlítani. mellyel őillusztritások az úgynevezett »Domini spectabilisekre« letekinteni méltóztatnak. pungentem rusticus ungit. ennek pedig mi vagyunk okai. Kezet fogok én B. ki a szolgaság terhe alatt görzsed.határtalanul uralkodni. nincs helyességi ok. henyeség. mellyel ez a szerencsétlen embert bélyegzi. milyen hat országra is egy már felette sok lenne.nem tagadhatni. a törvényhozásban egy szóval 20 . ki önkényével senkit sem nyom. Hogy sok mágnás teli van előítélettel a nemesi rend ellen. Ha igaz.

sem anyja asztalán román s Mode-Journálnál egyebet soha nem talált. mint neveltetésre? De által látják a szülék a kényeztetés veszedelmeit! Nem szabad tehát. uralkodik leánytestvérein s tirannizálja a ház cselédeit. kivált Erdélyben a felfuvalkodottságnak. regalista is csak azért lehet.Schosskind) anyjának. belátása szerint nevelje. az úrfi helyett izzadnak praeceptorai. az egy újságon kívül. majd mindenütt különválik az úgynevezett mágnási rend. az úrfinak itt is olykor szolgái vagynak. mint súlyos robotot úgy nézi s egész éltére megmaradandó undorodás fogja el a tudományok iránt. hivatalvadászás. sokkal kevesebb jószággal s jövedelemmel. akár közhelyen történjék a nevelés. nincs ott büszkeség: de fájdalom. bár így volna! De ez esetben bizonyosan nem lenne felfuvalkodottság. kinek majd egy Dicasteriumnál. innen vagynak a sok infracriptusok. a haza iránti érdemeire büszke? Ó. sétálás foglalja el az időt. hogy az úrfi valakinek parancsoljon. De talán az egész magyar korona alatt a mágnásság egyáltaljában felsőbb lelki míveltségére. mert ahol valódi míveltség. még a cselédek is Tenek szólítják s által van adva egészen egy plagosus orbiliusnak. Mégis hány nevetséges példáit láttuk. hanem iskolába adják az úrfit: vajon itt sokkal jobban megy-e a dolog? Megmarad itt is sokban az előbbeni kép vonása. melyek a köznevelésnél megrögzötten vannak.s felekezetbeliekre nézve. ütve rója az belé a félelem s vak engedelmesség lelkét. Gyakran háznál nevekedve a nagyságos úrfi bálványa apjának. alapos tanultság mágnásink közt ritka. vármegyén vagy egyházi pályáján protekciójára lesz szüksége! A professzorok ritkán felejtik el a szép kövér sertéseket s hordó borokat. az nevelésök miatt szinte nem is lehet másként. kinek magának semmire nagyobb szüksége nem lenne. tudomány s érdem van. testtartás igen gyakran megvétett s csak félszeg eleganciájának máza rosszul fedezi a fő és szív ürességét. parancsol. melyeket büdösségig pedant oktatójától jövőknek tekint. 21 . Ha valódi míveltség. méltóságos s nagyságos neve fényében kíván tündökölni. A tanulás is csak mint lehet. de csömört kap a tanulástól. azaz verje. csak magának nem. vagy bizony nagy szamár. ugyan hol képződött arra s hol szerezhetett volna tapasztalást a szerzetből vagy kollegiumból kijött. születésiért több szabad. hogy is tenne szentségtörő kezeket a nemtelen humanissimus a főméltóságú magzatra! Hogy pedig emberismerő bölcsességgel s mívelt szelídséggel lelkét kormányozza s szívét magáévá tegye. mindennek megtanult parancsolni. sem prókátor s van miből éljen. mint másnak. de fájdalom! . töméntelen félszegségek vannak: de a többiek csak azon hibák alatt sínlődnek. mint másoktól. lovaglás. Erdélyben a grófság s báróság behozatala valóban igazi veszedelme volt az országnak: jó birtokú nemesemberekből igen szegény mágnások lettek. tudományára. mint Magyarországon. Vagy nem háznál történik a nevelés. majd vadászat. Eljőnek az examenek. s majd mindenki látja azon keresztül a lélek mezítelenségét s az üres erszény cudarságát. a beszéd. nem kedvet. hogy az úrfi őnagysága nemigen akar tanulni.sincs több befolyása. úgy megyen: most vendég van a háznál. hogy. executiók. akár háznál. melyeket őnagyságoktól kaptak. mivel nemes s birtokos. kevesebbet kívánnak tőle. ellenben a mágnások nevelésében találtatnak még más. Az úgynevezett nevelő nem bír vele. A nevelésben nálunk. életmód s költségeikben mégsem akart a hiúság azoktól elmaradni. házi nevelője is van: ezek közül a századik alig szokott ezen valódi terhes hivatalra termett lenni. A publicus praeceptor vagy professzor ugyan hogy tegye az úrfi őnagyságát örökké legutolsónak? Hiszen hatalmas nagy ember ura-atyja. minden rend. becéje (keblence . egész míveltsége egy felesleges simultság s léha udvariasság külszínéből áll. sohasem látta. s apját is olvasni. s a jó ügynek pénzért s fényért elárulására hajló készség. s átallják megmondani. s professzorai kisajtolják. De mire is? Hiszen úgysem lesz belőle professzor.ezen csillogvány már kevés szemet kápráztat. általok s szülőik által csinált s okozott balgatagságok. másként van a dolog. öltözés. Nagy része mágnásainknak nemzetiségét levetkezve sötét tudatlanságban él.

szó sincsen: lovak. szívreható tudatlanságban tengenek. s minden munka s foglalatosság iránti iszonyok miatt nem élnek ezen irigylendő jussokkal. amihez pedig még most kellene egész erővel kezdeni. míg egy kitanult asszony vagy okos szülék hálójokba kapják. Hát a haza iránti nagy érdemei hol vagynak a mágnásságnak? Egész dinasztiák. kutyák. akik még írni is alig tudva. sőt még menthetővé is teszi. Midőn pompával. hogy kellene valamit tenni. kisegítik belőle a feleleteket s igen dicséretes volt az examen! . felé se mennek az országgyűlésnek. majd mindegyikünk férfiságot ért koráig eltöltött éltére illenek. sőt olykor gyűlölséges ellenesség s idegenséggel van. s melyekkel bánni nem tud . hogy a szent házasságban unalmát kettőztesse. Ily nevelés. nem lehet el nem szomorodni. többnyire vagy nevetséget érdemlő szerencsétlen . s akik szólnak. tiszteletes s tisztelendőségök azon felséges ebédet. vagy mély alázatosság alapjában hideg. csak a közjóért teendőket nem. így eltöltött fiatalsági évek után miként váljék belőle lelkes hazafi. a mágnás s nem-mágnás nemesség közt fennáll. azoknak kicsiny száma közül is. eddig ideje nem volt. mely azon megkülönbözést megfoghatóvá.igen lelkes. valódi őrei lehetnének a polgári alkotmánynak (constitutiónak). melyért. hogy soha egy krajcárt is közjóra ne adjanak. indolencia. vagy valóban is csúcs-mász előttök s hízelkedik nekik. Vannak. Az ott megjelenés és szólás felséges jussával bíró s az országgyűlésre királyi levél által meghívott több száz mágnás közül alig van ott néhány. ki (borzadozva mondom) még csak magyarul sem tud.melynek vége felé már jóízűn előre nyelik őclaritások.kihalásszák. kinek nemes és hasznos tettekre akaratja erős s tudománya elegendő lenne? Pedig a feljebbi rajz valóban az életből van véve. sok uralkodó fejedelemnél nagyobb birtokúak vagynak. hogy a finom örömeket. ünneplésekkel kezdődik a Diéta. ki hazája polgári alkotmányát sem érti? Vannak. Sokan tudatlanság. kártyán vesztegeti pénzét s vég nélkül hosszú idejét. hogy még tanuljon. hogy maga a nemesség olyannyira távol tartja magát a mágnásoktól. Ellenben van magyar mágnás a magyar korona alatt. mellyel oly lelkiisméretesen ki tudnák kerülni. hála az égnek! . minden isméreteikre nézve igaz. kik lelketlenül fecsérlik el jobbágyaik verítékéből gyűlt roppant jövedelmüket. A szépnem társaságában unja magát. miként munkában fáradhatlan s áldozatokra mindig kész polgár. kevés kivétellel. nem jobb lenne-e. Így növén fel a nevendék mágnás. s ha nem is egészen is. vagy üres vicogással öli az időt anélkül. kik magokat tönkretéve. puskák . a főváros őket varázsolva bájoló kecse visszaidézi oda. velős tudományú mágnásaink: de őszintén megvallva. s minden költségeit nevelje. s kiknek név és szám nélküli költéseik közt bámulni lehet talentumokat. hogy az ily szolgai magaviselet szükséges 22 . nemes érzésű. A polgári alkotmány s nemesi szabadság malasztaival ők élnek legbővebben. mégpedig olyan ok. sokan csődülnek oda: de mihelyt a munka kezdődik s fontos és komoly értekezésekre kerül a dolog. többnyire eltűnnek a cifra attilák. Ezen ok abban áll. felső táblánkat tekintvén. ők szedik legédesb gyümölcseit: ők tartoznának tehát annak fenntartásán. érezhetné. ha némelyik hallgatna? Azon káros megkülönbözésnek. egész éltökben szórták a pénzt. mely őnagyságok úri asztalánál reájok vár. bizony ritka madarak. mely annyi balítéleteket szülvén.foglalják el egész lételét. világra lép. Egy-két esztendeig court csinál. s hány nincs. szép vagyonokért minden idegen befolyástól legnagyobb függetlenségben élhetvén. hogy a fényűzés által szedett borostyánaikon nyugodjanak.melyekhez nem ért. de sok vonásai. most már kedve nincs meggondolni. mívelt eszű. melyek egy valósággal mívelt társaság tulajdoni. ótalmán legtöbbet munkálkodni. Mások a leghosszabbat is ki tudják bölcs hallgatással ülni.kimenetellel. vagy sietnek ki falura.vagy gyalázatot hozó szerencsés . egyrészint csakugyan magában a nem-mágnás nemesi rendben van oka. s mégis az ezen ejtett sebeknek nem mágnások voltak-e majd mindig munkás eszközei? Nemzeti képviseletünknek.

örül. kicsikarni s magáévá tenni szeretné. ti. Másfelől sok nem-nemesnek igaz bárdolatlansága menthetővé teszi. tartózkodás van azok iránt is. s kik. ami célirányos. Van még nálunk a polgárság ellen is számos balítélet. azt kezökből kijátszani. A mágnásban sokan negédességnek tartják a csinosságot.következését. kiknek csak a haza bálványok. megvetést nem szülnie lehetetlen. kik között annyi férfias tudomány. már nem vizsgál. a magyarságot betyárságban s pajkosságban kereső nemes ifjú megveti azon mágnást is. E nagyon elterjedt előítéleteket sok gonosz önhasznára fordítja. igazságtalan lett. s többnyire fény s hivatalért az ország veszélyére kész s hűséges eszközök voltak: látván. s legtöbbet köszönvén annak. A kereskedést. hogy ő az ilyen-amolyan német és francia nyelven . s ennek vévén magára természetét is. a polgárokat s azoknak foglalatosságait sokan pöffedt kevélységgel méltóságok s tekintetök alattinak tartják. azt sem gondolják meg. ki nálánál mind tudományára. egész észfogatját arról. jórészt a vásárról vásárra járásból. ezt amazok közül sok. kerüli társaságát. s azon iparkodván. hogy az országbeli birtok legszebb s legnagyobb része a mágnások kezében vagyon. A nemesi rendnek a mágnásság ellen nemkülönben számtalan előítéletei vagynak. hazájokért semmit sem tesznek. hanem ítél: a jó s hazafi mágnás is sokak által egy sorba tétetik a rosszakkal. Ezen dölyfszülte előítélet a legsötétebb időktől származik: de onnan. mely nálunk majd egészen a polgárság kezében van. kényesnek s elpuhultnak tartja. vagy tűnőfélben van. ami nem csudálandó. mondom. hazafiúi buzgó törekedés s kitűnő munkássággal tündöklő férfi volt és van. hová előbb hatott s nagyobb mértékben a világosság sugára. ki sokkal jobb hazafinak tartja magát a leghazafibb mágnásnál is. hogy a polgári alkotmány malasztaival ezek élnek leginkább. alacsony dolognak tartja némely s megveti a kereskedőt. legtöbbet tartoznának érte tenni. a már régen 23 . a világ jobb s szebb újításinak követése benne majmolás. hogy zavarba jött értékök s halmozott adósságaik miatt annyian egészen vannak kezei közt ezeknek. hogy ő fényljen s éppen oly henyén. óvja magát tőle: »nem jó . csudálhatni-e.« Látván. törekszik minden mágnás ellen. mint amazok. fáradni. mind érzésére nézve sokkal többet ér. tapsol. felejtik. megrögzött előítéletté vált. akár nem. az alsóbbakat megvetőnek. nem fontol. vagy egészen eltűnt. melyet gyakran mágnások monopóliumként kezeik közt tartanak. minden újat gyűlölő Dominus spectabilis van. s mégis oly sok értéket s elnyomott jobbágyaik verítékivel szerzett vagyont lelketlenül fecsérlenek. mind büszkének. s vándorló kalmárok vagy szatócs örményektől vette. Hány öreg dohányfüstön szíjasodott. irigyli tőlök. büszke. s elnémetesedés. Előítélettől elvakítva némely bárdolatlan.úgy segéljen . Az ilyennek a társasági lét ezen egy fő életeréről s az avval foglalatoskodó. mert mágnás. csak a jó hazafit ismerik rokonul. mely a világon legtöbb míveltséget terjeszt s bír. ő lépesedjék. mint hozzánk. ne higgy neki. ha tudatlan: mert a fény s hivatalok bírását. s kik a szolgálatok terhét viszik s küzdve védik a haza polgárt alkotmányát? De ezen kedvetlen benyomás szülte visszás érzés közönségessé lett. csak azért. kik országunkban ma legtöbb tiszta s rendbeszedett vagyonnal bírnak. látván. akár mágnás. hogy főként a középrend az. mindezeket. hidegség.úgymond nagy úrral egy tálból cseresnyét enni. ha nem csudálja a magyarban azt is. ha minden dorbézoló korhelységbe nem elegyedik. Ebben a mágnások s nemesek nagy része igen egyetért. át igyekszik hozzánk ültetni az idegentől azt. hanem. küzdeni. nemhogy ő azt nemesbre használja s jobbra fordítsa. Ilyen elfogultságban élő ember maga a chara patrián hihetőleg soha túl nem lépvén. hogy hazájában minden előmenjen. ha míveltebb mágnás vele cimborálni nem szeret. diadalmasan nézi azoknak mecsevésző fajulását.nem tud szólani s pantalont-bugyogót nem visel. hogy bosszúval s megvetéssel tekint reájok sok azon nemesi rendből. tiszteletet érdemlő rendről képzete sincs. ha veszteget.

egy magát jólbíró mesterember lett volna. ki bajjal s fáradtsággal tanult kézi mívével szerzi érdemlett kenyerét s gyarapítja vagyonát. kinek minden gyarapodása csak igazi praktikai józan számításon épül. minő igazságtalan magaviseletet s minő sértő másokkali bánást szülnek. ellene intézett törekedést lát. Ez ingerel. csak komédiás neki a Melpomené áldozó papja is. s részéről is teli amazok iránt előítéletekkel. ki annak kárát felfedezni. De mindezt nem tekintve. Nem tudja. tanácsát nem követi. bizodalmunk. az ingerelt érzés anyja az előítéleteknek. mind a katonai rendben hányadik az. mert attól jön. s a nyomás ellennyomást okozván természetes. paterna cura. hogy akire az említett előítéletek súlya nyomva esik. hogy attól igen nagy fizetést. szívbeli vonzódás csak hosszas arra érdemes bánásmódnak következése. sokak előtt nálunk a kereskedő csak kalmár. 5-6 iskolát. és ez igen természetes is: mert emberisméretet nyér az. költségeit kevesíteni igyekeznék? Nem majd minden. mentől drágábbra igyekszik felszámítani? Kit bolygat lelkiismérete. nem hiszen neki. s hogy enélkül soha nemzet a szegénység s bárdolatlanságból ki nem emelkedett. éppen úgy festőnek tartja a mennyezetek mázolóját. Mindezen félszeg isméretek s balvélemények. látók. de tudományos pályára éppen nem született fiából ácsmester. s ki kell a balisméretek s előítéletek homályából fejlődnie. Nem élhet az előítéletes álmodozások s üres teóriák körében. idegenek bírják. azon sok ezer szegényt terheli. mészáros vagy talán éppen varga lenne. kit életmódja s foglalatossága sokféle emberrel hoz különböző érintésekbe. valamint a kötélen táncoló s kártyamesterséget űző. hogy önmagát ne csalja. azaz arra szánt időt végeznie. hogy hazánkban ami kevés kereskedés vagyon is. poétának. Nekünk nemeseknek is volna ez uralkodáshoz igaz szeretetünk. de hát mind a civilis. s így akikből a társaságnak igen hasznos tagja. hogy a paraszt nemigen csinál lelkiisméreti dolgot ura kárát elhallgatni s annak hátramaradását meg nem akadályoztatni. mivel az. A polgárság más részit a nemesség büszkén vargának titulálja. bárdolatlan kántor vagy pervesztő prókátor. mint a paraszt avval. veszen? Már szinte érdem azt egyenesen meg nem lopni. ha majd minden tetteiben csak a mi kárunkkal eszközlött önhaszna keresését. de elfelejtett históriából sem sejdíti . aki inkább sanyarog.tanult. mint kinek teremtő ecsetjét érzés lelkesíti.hol pedig elég bizonyságát találhatná -. barátságunkra nem méltó. mi kevés történt igazán az ő javára? A bizodalom. Ziebeben Händler. hogy mai világban a kereskedők közt míveltség. szomorú jele a mívelődés s ízlés hátramaradottságának. életrevaló tudás s valódi tudományos míveltség nagy mértékben vagyon. De lehet ezen csudálkozni? Hányszor nem csalatott meg. kire a Khariszok mosolyogtak. pedig nagyobbat hibázunk mi ennek ily könnyenvételével. ki úgyis annyira túlterhelve kénytelen azt 24 . hogy kárunkkal keveset gondol. A parasztság többnyire csak kínzójának nézi földesurát. akármennyit szólana is az cifra frázisokban a mutua fiducia. logicusnak lennie. intését nem fogadja. ha tenyerestalpas. gyakran éhezik. Csaknem éhségre van az nálunk kárhoztatva. társalkodásunkhoz nem érdemes. Hogy a művészségnek nincs nálunk becse. nincs hozzá bizodalma. Sokak szeme előtt egy rangban áll Canova tanítványa a vízvető kövek csinálójával. ki a status költségeit akármi módon is szaporítja. igen sok diurnumot sat. bosszú forr annak mellében. akármit adjon is el annak. hol a kereskedés virágzik. Szégyenlené s elszomorodnék némely tekintetes úr. ki iránt egy tartózkodó visszás érzést már őseitől kapott örökségül. Deákul kell neki tanulni. vagy nem akarja ez általlátni. van. lesz rossz pap. sok megvetéssel néz öntudatlanságából a munkás mesteremberre. hatalma untalan terjesztését kellene látnunk. Ily restség s kurtalátásból jövő előítéletnek szomorú következése az. ki az úgynevezett felséges aerariumnak kárát vagy hasznát oly nagyon szívén hordozná. hatalmasak s míveltek. hogy csak azon nemzetek gazdagok. Igaz. legjobb szándékai alatt is cselt. filialis candorról. kiknek úgyis az elégen sokkal túl vagyon nálunk felesleges száma. hogysem mesterségre adja magát.

Nekünk nagy akadályunk a cél elértében azon kicsiny szám. A köztünk élő külön nyelvű s fajú népeknek egymás ellen táplált sok előítélete s az abból származó idegenség. Egy cél van előttök. s elvonja azt más. mely mostani állásunk következésében az együttmunkálásra meg vagyon híva s hatalmazva.hordozni. polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti. amazoknak pedig annyi jusst adott. Hogy a mágnás és nem-mágnás nemesek közt előítélet s balvélemény szülte idegenkedés s viszálykodás mely veszedelmes. számtalan különböző szokások. Nem tekinti magát a nemzet részének az országban létező külön felekezet. A polgárság hajlandó gyűlölni az őt megvető nemesi rendet. boldogságok szorosan egybe van forrva annak ép fennmaradásával s gyarapodásával. 25 . hogy törvényink ótalmára. a szegénység elnyomásában. Azon erős kötelek. mit lehet úgy remélenünk? Nem kevésbé ártalmas a polgárság ellen táplált előítéletek következése. többnyire durva s igen ritkán igazságos bánásmódjában. s fájdalom. létök. bizonyítják régibb s újabb történeteink s országgyűléseink. s arra út is csak egy vezet. Ezen betegséget ott kell orvoslani igyekezni. mely csak azáltal eszközöltethetnék. az egésznek gyarapodására munkálódik. sőt gyűlölség s ellenséges törekedés hazánknak keserves veszélye. hasonlólag sérti a másikat. vallás. Ez az oka. mint a nemzet nevét viselő nemességé. gyűlölsége valójában igen szomorú következésű. Csak önhasznát s előmenetelét tartja szeme előtt. Bajos. kiknek vagy önmentség. Boldog ország. A parasztságnak a nemesség elleni előítéletei. hogy ne legyen azok közül egy helyzetbeli is a többi felett s mások kárára kényeztetett becéje. s inkább elnyomásának lesz eszköze. s atyafias helyzetek s rokonérdekek egyenlően kapcsolván mindeneket a hazához. Minálunk sokféle nyelv. mindennek ereje egy célra. Hidegséggel van azon polgári alkotmány iránt. ha népességének minden rendei azon egyesülve munkálkodnának. ez a cél: erre pedig egyedül józan s buzgó törekedés vezethet az egyetértés útján. hogysem ótalmazza azt. a polgári alkotmány fenntartása s erősítése. s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. ezáltal a két rend közti hézag örökké sértőleg nő. széttörekedés által egymás erejét gyengíti. mely neki kevés. melyek mindenkit oly hatalmasan kapcsolnak honához. az ejtett sebek mérgesednek s szétválva erőtlenek maradnak azok. ha megkülönözés miatt kevesedik. melynek célja s arra vezető útja más. Ezt pedig egyedül az eszközölheti. csak a[z] lehet egyik rendnek előmeneteles. Igen nagy gátja ez az egész ország értelmi s értéki fejlődésének. vagy együtti munkásság céljából oly szükséges lenne kezet fogni. hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait minden nyelvű. hol eredetének okai vannak: mi magunkban. elidegeníti magától s egyszersmind a nemzet ügyétől. s az önkénynek mindenbe veszélyt lehelő befolyásában. nyelv. a meghonosult idegenek pedig nem magyarosodtak s még mind idegenek. vagy más hasztalan helyekre deriválván. ugyanazon nemzetség törzsöktől vett szármozás s egyenlő szokás s életmód egyiránt ugyanazon egy édesanyának tészen mindent gyermekévé s a nagy háznép egymáshoz vonzó tagjává. egymás iránti hidegség nem bénítván a nemzet munkásságát. érdekeik (interesse) is egyenlők. s ami az egyiket bántja. vallású s származásúakra egyenlően terjessze. csak a haza. s mostohaként eggyel se bánjék. sok religio. s kik egyesülve erősek lennének. A nemzetiség mívelése s gyarapítása. s az egész boldogságára oly kevés buzgóságot találhatni a magyar polgárságban is. a vele olykor kegyetlen. hol egy nyelv. Törvényszabta polgári helyzetök egyenlő lévén. egy vallás. szükségesebb s hasznos célokra leendő fordításról. lehet mondani. egy nemzet s szármozás s ugyanazon szokások mindeneket rokonná tesznek! Semmi által ereje megoszolva nem lévén. mi a másiknak hasznos. vagy a maga zsebébe. A constitutio s törvény áldása egyenlően terjed mindenre. Ez őt elzárja. balvélekedése. szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni. Már ha ezen nem nagy szám is meghasonlik.

Mennyi különböző vallás van hazánkban s mennyi előítélet közöttök. mindég felekezeti gyanút s gyűlölséget szokott az emberek közé hinteni.nem vagyunk. mely ezen különböző nemzetek közt lévő különözéseket s előítéleteket igyekszik lerontani.” 26 . a fejlődő okosságra bízom s attól várom a szakadások kiegyenlítésének mennyei mívét. s viszonyos sérelmeit leírni s nyilván kifejteni lehetne. hogy a gonosz. minő balvélemények egymás ellen! Több kárt ennél semmi nem okozott: nincs ma is ennél boldogságunk belsejében fészkelő veszélyesb métely. hiszen ennél édesebb nincs. midőn jót meggátolni s jókat egybezavarni akar. küldje ő keblünkbe ezen égi malasztait. mint egyedül bírálása alá tartozó ügyet. Lefolyt idők kedvetlen emlékezeti még igen elevenek. buzgón fohászkodom a szeretet s világosság atyjához. és sohasem felekezeti tagot.Áldott mindazon igyekezet. s a különváltakat egymással egyeztetni. még az ilyest okozó tréfa is hiba s káros lehet ebben. képzelődés s ingerlékeny indulatok vannak még ezen tárgy által zajgásban. Mi még arra megérve . hogy könyvben a különböző felekezet kölcsönös tévedéseit. s a fő még nem vívta ki ezt magának. Itt egyebet nem tehetvén. mely tisztán mondja. de vétkes és hibás mindaz. nincsen boldogítóbb! Fogadjuk örökké keresztyéni szent kötelességünk parancsát. hogy csak egyesség tehet erőssé. egymás elleni igaz és képzelt vádait.fájdalom! . hogy mindenkiben csak az embert s hazafit tekintsük. Azért az időre. Tartsuk örökké eszünkben. hogy szeressünk és lássunk. szív. s hogy embert szörnyeteggé s nyomorulttá legtöbbször vallási üldözés tett. ami kölcsönös ingerlést s idegenséget szül. értsük el mindég az okosság szavát.

mivel a magunkét már jónak. mint a használására lekötelezettség s tehetség növekedik. Az igazi törvényes szabadság másodszor azon alapodik. polgári létünk bágyadtsága. könnyen igazságtalanná lesz mások iránt. s nem igyekszik tovább: a természetben pedig. hogy a magyar nemes semmit sem fizet s terhet hordani nem tartozik. annyi beccsel polgári helyzetünk. de ha azt mindeneknél jobbnak ítélve abban tökéletesen megnyugszunk. Nem lehet nem érintenem egy balvélekedést. A valódi törvényes szabadság s a polgári helyeztetés becsének mekkorasága főképp háromban áll. nem isméri el azoknak valódi becsét. hogy mindent ne utáljanak (az ilyeneknek pedig. melynek minden fiai sükeres törvény által vannak lekötelezve neki használni. az olyanban (s ezekhez számlálok minden míveltebb embert) valóban nagy hiba minden hazai iránti vak szeretet s előítélet. s kinek hévvel lobog egyhez szeretete. kiknek valamiben mindent kell szeretniök. bora. a majom is szeretetből szorítja magzatját karjai közé. mi majd mindenben most is nagyon hátra vagyunk. ki megállapodik. szokása vagy lova hibáitól vagy jóságitól meg kellene különböztetni tudnia. elmarad[ott]ság. hogy sok magyarnak más nemzeteket megvető. annyi értékkel bír polgári alkotmányunk. fájdalom. A világ míveltebb részeiben a soha nem henyélő ész s fáradhatlan munkásság mindent javít. megnyugszik azon. megelégszik vele. hol semmi önkény törvényes kötelességei alól senkit fel nem oldoz. gyakran nagyon igazságtalan. Mint regélik. Ellenben gyengélkedés. hogy mennyiben részesül ki-ki honja boldogításában. Bizonyosan azon haza legboldogabb. kinek a haza nagy ideáját annak nyelve. s főként azért. tökéletesít. sőt legjobbnak tartjuk. s a legjobbnál is jobbnak tartja önbálványát. A hazai s honi iránti. mint a világ munkásságában is. de határt nem ismerő szeretetéből agyon is nyomj a. s mennyit lehet s kell annak szolgálnia. hol nincs. az dagasztja keblünket nemes büszkeséggel: azért tiszteli minden hazafi a magyar dicső koronát mint védszentséget. Azon mértékben nő a polgári helyzet becse. de ennek következései éppen a hazára nézve igen károsak. sem senkitől vak engedelmességet nem kíván. Aki valamit már egészen jónak. hol minden hazafi idejének minél nagyobb részét s testi és lelki erejéből legtöbbet tartozik s kész a 27 . Azon ország él a legtörvényesb szabadsággal. amazok előhaladnak s mi hátramaradunk. Elsőben: hogy kinek-kinek mennyi befolyása van hazája nemzeti létébe. hibát lát. tökéletesnek ítél. de csak mint ellenméreg (antidotum) és elhidegülés (indifferentissimus) ellen. száma mindenütt nagy): de az olyanban. Szülőanyja ezen előítéletnek a tudatlanság s bő emlőjű dajkája a restség. mely nagyon el van közöttünk terjedve. s mégis oly vontatva akarunk előmenni. Sokan szép törvényes szabadságunkat s egész nemzeti létünket csak abban képzelik helyeztetve lenni. nyugvás nincs: hátra megy tehát. Mennyiben ezek nálunk így vagynak. hol törvényes uralkodó alatt minden kötelességérzésből öntudással fejet hajt. Ha nekünk akármink azokéhoz most jóságára. de felemelt fővel járhat azonban törvényes jussai szentségének érzetében. hogy a fennemlített életvonások létünk képének csak egy-két részében vannak s nem mind tisztán s határozattan vonva. becsére tökéletesen hasonló volna is. hol az egész nemzet minden tagjai közt a polgári lét munkásan van elosztva s annálfogva mindenki hona s önsorsa elrendelésében képviselői által résztvéve foly be. egy kevéssé talán az elégen túl is mehető praedilectio nem árt. De. fájdalom. Lehet. számos balítélete is hazája buzgó szeretetéből szármozik. Hogy e vonásokat polgári létünkben feltalálhatni. szóval minden feltalálható hiány onnan ered.HON MELLETTI ELŐÍTÉLETEK A valamihez vonzó buzgó szeretet gyakran vakká teszi ezen indulatot. s csak olyanoknál. s csak a honit csudáló. s minden igaz magyar azért határtalanul hív királyához s végső leheletéig védője törvényeinek.

annak honunkba visszafolyhatásának minden csatornáit elzárva? Mely sok szép elme s munkásságra termett ész marad parlagon közöttünk s hever a henyeség burjányától felfogva azért. mint polgárinak élete. elvonhatja minden tehetségét. birtokává. vagy némely résznek válnak. Hazának s királynak semmit sem használva. mely közt legtöbbnek van legtöbb tehetsége az egésznek használnia. Örömmel lehet egy jó summát adni. melynek kemény inai óriási munkák végbevitelére elég erősek lettek volna. 28 . más részének pedig lépesedése igen bajos útját sorompó határozza: csak kornyadozó lesz ott az egész köztársaság élete s bágyadtan hanyatlik kora vénségre. ott mindenki hasznos szabadsággal él. iparkodása. és mennyi pazaroltatik el léha foglalatosságokban? Nem heverhet pedig a köztársaságnak egy tőkepénze is nagyobb kárral kamat nélkül. valóságban pedig szolgaság mutatja mindenütt szomorú képét. s jövedelem szaporítása lehet kitűzött s méltán remélhető célja a munkás észnek. A szegényedés az elnyomottság csíráját hordja magában s az elszegényedést rabság követi. minő vagyonok nem emésztettek el önmagokban már nálunk? Mennyi. sorsa javítására kötetlen keze s szabad munkálódási köre legyen. s minden emberi igyekezet összeroskad: élet nélkül marad a test. mely nagy árnyékoldala az helyzetünknek. sokat használhat királyának. De ismérjük el. akár értéki helyeztetés sokakat akadályoztat lelki tehetségök s erejök kiképzésében. csakhogy annál többet lehessen szerezni. s melyben minden polgárnak élete egy nagy kamatokat fizető tőkepénze a köztársaságnak. Abban áll harmadszor a valódi szabadság. Amint tágulnak az ezt szűkítő korlátok. úgy fejlődnek ki hasznot hajtva minden erők. s ami többnyire ebből származik. Az isméretek s tudás csak egy. értékét a hon szolgálatjától. s ebben körülmények vagy rendszabások nem gátolják. hogy nálunk aki akar. hogy aki a legtöbb javával él is törvényeinknek.haza szolgálatjára fordítani. s ebből folyva mívelődésnek az önnön sorsjavításra tág kinézés fő rugója. Ellenben ahol tárva minden előtt az út: esze. sóhajtásokkal s verítékkel terhelt roppant jövedelmet nem fecsérelnek el hazánkfiai külföldön. s igyekezzünk azt. míveltség némely vagy több útjait elzárják. csupa jókedvéből is tehet sok jót hazájában. vagy megnehezítik. munkája után sorsát s vagyonát nagyra emelni. Törd el ezt. Az elszegényedés emésztő hidege kezdi a polgári társaság lételét fonnyasztani. bizonyosan hátramarad az egész nemzet míveltségében. ennek csak neve marad fenn. Kétségen kívül az a nemzet legvirítóbb. Félszeg lesz a tökéletesülés. ha akár polgári. míg tart. a többeket kizáró. hogy mindennek önmívelésére. Örvendjünk azon szép állásunknak. hogy büntetlen lehetünk herék is. s a szerzettel annál nagyobb szabadsággal tölteni be önkedvünket s óhajtásunkat. becsnevelése a vagyonnak. Elnyomás lép fel a szabadság helyett. ha szinte sokat tartozik is a közhaszonra fizetni. Ha bármely okok is a társaság egy részét szinte egészen elzárják a munka s iparkodás általi meggazdagulhatás lehetőségétől. mivel az önkényreélhetés csábja a munkásság s közszolgálat terhesb kötelességérzését elnyomja? Mennyi egész életkor nem enyészik hosszas éveken által a semmit nem tevés lomha ködén keresztül. hol a keresmény sokasítása. Minden iparnak. úgy növekedik a személyek szabadsága. ha nemes önérzése jobb útra nem viszi. használni. s azon mértékben nő az egésznek boldogsága. áldás nem követte örök feledésbe süllyedve. Ha akármi körülmények is a kifejlődés.

éppen úgy hozta magával az ember a társaságba gyengeségeit s külső szenvedésektől függését is. Mily lelket emelő kép egy nemzetnek azon állapotja. midőn ki-ki magának elegendő véde és segéde. hanem amely önmagának sokat fizethet.Ki ne adna szívesen 100-at. egyszerű s munkás létele tisztán folydogál! Midőn a haza legfőbb kincse. magát ezektől védhesse. de minden fáradsága után is 500-nál többre jövedelmét soha fel nem emelhetné? Nem a semmit sem fizetésben áll tehát a vagyoni szabadság. Az eredeti épségében gondolt ember is . hogy önhasznára sokat akarjon adni. senkitől nem függve. 29 . senkire nem szorulva. mely törvényes szabadsággal önmaga határozza el fizetésének mennyiségét. hogy az övéit is mások bántatlan hagyják s ótalmazzák. de isméretlen célra. édes kötelesség. hogy elég erős legyen végbevitelére annak. keserves. Ezen kénytelenség idézte leginkább az embereket társaságba s kötötte szorosabban egybe. hogy minden fizetésnek célja csak a nemzet boldogsága legyen. s nem több szabadsággal mozogna-e. ezeket megbecsülni. bevételeit. A vagyoni szabadság sarkalatja nem az. Így származtak a természetiekből polgári erők. Haza s király hasznára a hon oltárán értéket s vagyont áldozni szép meghívás. mert senki szolgálatjára nem szorul. céljait. erőtlenségit külső szenvedések. fiainak hűségvezette bátor karja. Valamint erejét. sőt védeni kötelezé magát. szabadságok. hogy azt sokkal is segíthesse. hogy ezen tartozás semmi idegen önkénytől ne függjön. Hogy ezeken segíthessen. de gyarlóságit.” Ezen mondás igen szépen hangzik: költői kecs lebeg felette. Nem azon nemzet szedi a szabadság édesb gyümölcseit. jussok. A képzelődés ennek elgondolására pásztori életet. mely elég értelmi s erkölcsi míveltséggel bír. melyben az eredeti sajátságában erős férfi. Szabadságát s jussait függésbe. s amelynél minden egyes személy az egésznek sok javaival él. de szabadon éli napjait. nyomorúságok csapkodják. szabadságát s örök jussait. s iparkodása után többet is vehet be? És nem jobb állapotban volna-e így akárki is. felül van a gazdagságon. hanem abban: ha teljes szabadság s mód vagyon az értéket ész s munka által. s ennek becse s az ettől kölcsönzött fény mélyen van alatta. kapcsolatba tevé mások szabadságával s jussaival. s hogy maga szabja ki költségeit. senki jussait nem sértve. Erejét egybekapcsolá másokéval. ép lelke s egyedüli gazdagsága a polgári erény! De ezen szép rajzok csak érzemények szüleményei. érték nélkül. de kötelességek is. sokban nem segíthet magán s másokra szorul. de szabadok. a puhaság szülte számtalan szükséget még nem ismerve. tartozik minden nemzet adózni! De csak önmagának: másnak vagy másoknak csak rabszolgák fizetnek. sokszor elhagyja önereje. s kevés szükségeit önmaga kielégíthetvén.ámbár erő s bátorság osztályrésze. mire maga egyedül igen gyenge volt. mely semmit sem fizet. ha általa 1000-et. más önkényétől kényszerítve csak egy fillért is fizetni. lealázó. nagyítani. tisztes szegénység mellett polgári erénnyel gazdag hősöket álmod. azért. Igenis. hogy ne legyen semmi fizetési tartozás: hanem. mintha semmi kiadással sem tartoznék ugyan. A melegen érzőnek hevíti keblét azon velős lét elképzelése. csendes kunyhót. senkinek sem tartozik szolgálni. borzasztó. létök csak az álmok körében van. amazokból adott s kötött le a társaságnak egy részt. melyben szeplőtelen erkölcsök közt. mert soknak van birtokában. „Legyünk szegények.

más alá vetettség s mástól függéssel együtt jár. irigység. mely a gyengeség s tehetség. fenntart s rendel. huc refer exitum. Születik a dicsőség vágya és a hatalom keresése: mindkettő azon kedves érzet elérésének forró óhajtásából. hogy más hatalma ne nyomjon. A hatalmat az avval egybekötött kedves érzésen kívül azon kedvetlenségtőli félelemből is óhajtjuk. mely a gyengeség. A dicsőség el nem nyerését vagy elvesztését követő gyalázat félelme erős rugóvá lesz. Azért. Ezektől s még számtalan más kedvetlen érzésektőli félelem hozza őt szinte oly gyakran magával. Ezen érzések következésében egyfelől a vágyás és remény. ami teremt. s az óhajtást s igyekezetet munkásságba hozza. hol simulnak. nyújt. félelem fegyverkezteti fel a vadak ellen. mint a féleleméi.” A világmindenségnek lelke is az erő. A koplalástól félelem tanítja élelmet szerezni s gyűjteni. halásszá. másfelől a félelem kísérik az embert első eszméletétől utolsó pillanatáig. a semmi és minden. jóllakás vágya teszi vadásszá. a haladás és hátrálás. s a kedvetlenektől undorodás. újít. a tevés és a tűrés zajgásit korlátai közt tartja. mely szerint történik minden.A társaságba lépett embert követték indulati is. mozgássá teszik. vagy együtt dolgoznak. Már önmagában is örök táplálást kap az ember ezen érzéseinek. veszélyeit. de amelyek azokat örökös mozgásban tartják. s okozzák és igazgatják cselekedeteit. 30 . amazoknak keresése. növények ismerőjévé. ezek azon mindenekkel közös indító okok. a gyalázat [é]s szégyen. melyek által az egész halandó életnek hullámai hol dagadnak. a remény feledteti vele ezen foglalatosságok fáradtságait. a kedves érzések óhajtása. A súlyegyen pedig mindenkinek örök törvénye. vadászása. alkot. Képzelhető legvadabb állapotjában is vágyás. remény s félelem vezetik éltén keresztül. De ugyanazon tárgyak sokaknak válván vágyási tárgyokul. félünk más hatalmától s kívánunk hatalmasok lenni. bosszúállás. az erő lesz a társasági életben is azon örökös mérték. Mindezek ugyan a tevő erő s a szenvedő vagy tűrő súly egymással s egymás elleni iparkodásinak következései. ami egész világon minden mozgást indít. ti. csalás és csalódás ostorai csapkodják az indulatoktól hánytvetett embert. Erő az. mely belőle származik. hideg s hévség szenvedésitől tanul ruhát és lakást készíteni. mely által a harag. Erő fűzi az okok és következések örök láncszemeit: „hoc est principium. Társasági helyzet által addig nem ismért különféle dolog számtalan kellemes érzést. Az embereknek társaságban egymáshoz s egymás közt lévő állása s viszonya s különböző helyzete a becsülés és becsület. Társasági életben az emberen kívül is a vágyás s remélés tárgyai éppen úgy megsokasodnak. az egymást kedvelés vagy gyűlölés érzéseit hozzák elő. közlélek s egyesített erők hatalmát fejtvén ki. kedvtelést ígér. Mindezen különböző törekedések az ember társasági életét egy örökös munkálkodássá. ezeknek kerülése s eltávoztatására törekvő igyekezet: ezek az emberi természet fő színei. A soha és mindig. mint másokkal összeütközésbe. a létel s megszűnés végtelen hézagait ez tölti be. az egyetértés. az ezekre törő iparkodásokba az emberek vagy magányosan mennek ön testi s lelki erejöktől segíttetve s azokat öregbítve. vagy pedig egymás ellen törekszenek.

s a leghatalmasabb testi erőnek. vagy megszomorodva költözik el. Egybe mérkőzve az utolsó meggyőzi az elsőt. gazdag. Ha a vad erő uralkodik. megemészti egymást. amiket akar megtenni. vér festi nyomait. a hatalmat pedig a gazdagság táplálja. különben megvonja ez segedelmét. másfelől pedig sikeresen el tudja távoztatni s óvni magát attól. ha ellenségesen összecsap. Az erkölcsi erő lévén elsőbb. Ebből következik. Élő s mozgó világban kétféle az erő. úgy fejlik s öregbedik a társaságnak is ereje s jóléte. ha a testi s lelkierő külön vál[ik]. végrehajtani. hogy a társaságnak valódi hatalma erkölcsi erejében van. és csak úgy hódol minden a hatalmas embernek. fontolva a felsőbbségi ellen nem állható hatalmat. A töredékeny ember megmérkőzik a szélvész dúló hatalmával. miben a lelkierő behatásának legtöbb sükere. nem hódolhat a vad erőnek. Az eget villámai zúzó hatalmától lelkierő fosztja meg. legbizonyosabb foganatja van. mivel a szegénység a végrehajtás módjainak szűkölködésében áll. annál erősebb és hatalmasabb. Ez az emberben s rajta kívül lévő testi és lelki vagy erkölcsi erőnek egymásközti állása. Az ember testi ereje mily csekély. A szegénység ellenben gyengeség. De csak testiképpen hatalmas s durvaságában vad erő gyakran összeütközik az erkölcsi míveltebb s mívelésre törekedő erővel. azaz erősebb. mit nem szeret s nem kíván: az hatalmas. A munka pedig az. 31 . vezére és pótlékja a lelkierő. és így: Mentől míveltebb. mert gazdag. sem törekedésinek célját ez el nem érheti. Legelső talpköve s alapja tehát minden polgári alkotmánynak a lelkierő míveltsége. gyenge lesz egyik a másik nélkül. Amint ez nő. öngyengeségeivel küszködve magát emészti. de egy észvezette ujj mozdulata földre teríti az állatok hatalmas királyát. Sem kívánságinak. Amaz kénytelen ennek magát alávetni. Mi a hatalom? [A] gazdagság? E kettő nem lehet egymás nélkül. erő érzése dagasztja ellenben a hatalmas s merész oroszlán tagjait. A társaságban a testi erőnek segédje. minél csinosultabb egy nemzet. Magában az emberben pedig. a hatalom neveli a gazdagságot.Az arány-súly szabja ki mérsékelve mindennek mennyire s meddig mehetése helyét. lelkierővel szövetkezvén szüli a míveltséget. ha azon két erő egybe van kötve illő súlyegyenben s egymást segíti. mert hatalmas. s melynek a gyengébb s alattabb való örökké hódol. miben áll egy nemzet gazdagsága. Mely nemzetnek sok módja van. hol elalélva amaz már továbbra nem mehet. inai mi gyengék az állatéhoz képest. bármi ellenállhatatlannak látszik is. mely minden különböző dolgok közt megvan. elsőszülött ikerei (gemini) az erőnek. ott kezdi ez munkálkodásit s fejti ki dicső hatalmát. a polgári társaság csinosodását s egész jólétét. ez többnyire felibe kerül s meggyőzi a lelki erő. testi és lelki. Munka. mindenütt meztelenség s gyenge oldal nyilatkozik: de ha a lelkierő parancsitól függ s annak követi vezérségét. félelmet terjeszt előtte rettentő tekintete. Ez hozza és tartja egymás közt függésben az egymást követő erőket. csak úgy ura ő a világnak. vagy uralkodni kell neki. Gyenge kézmíve a tenger bor[z]asztó dühének ellenáll. De nézzük meg közelebbről. s elérni amit kíván s óhajt. kettőztetve éled fel újra.

mert a legszebb tulajdonok csírái kifejletlenek maradnak. ha a míveletlenség. virágoznak vagy gyümölcsöt mutatnak is: fonnyadnak. okosan mívelni s tökéletesíteni nem tud. ha a nemzet hasznot vagy fényt ígérő lelki s testi tehetségi már bimbóznak. Ezek. A legbölcsebb törvények csak lelketlen s erő nélküli betűk. melyek a nemzet szívéből íratnak a törvények tábláira. a hatalmas gazdag is. a legfelségesb s nemesb rendszabások. ha a lelki míveltség s csinosultság által a nemzet jó törvényeinek munkás éltet adni s abban megtartani nem tudja. meg nem érnek azok bárdolatlanság derétől rongálva. polgári alkotmány s akármi kedvező politikai helyzet sem tesz még magában egy nemzetet gazdaggá. s ezeknek kincsekkel terhelt gályáit büszkén vezérelte a világ minden tengerein. minden süker nélkül lesznek. s a míveltség helyett durvaság lépett fel. A hatalom fővonása az óhajtás s akarat beteljesülésére vezető tehetség. vagy csak későre fejtik ki a nemzet lelkierejét. s ész és velő hatalmat és gazdagságot nyújtott nekik: amazoknak jégfedte hegyein virágoztatta az aranyszabadságot. az ész tehetségeinek kifejtése s ezek által az akarat és munkásság erőssé. a legerősebb polgári test senyvedésre hanyatló halott. A zsiványokból összeállt Rómát az ész s míveltség tette naggyá. 32 . Törvények. s hatalmas a többi nemzetek sorában. Arany és ezüst bőven lehet hegyeiben. gyáva halászokból állott Hollandiának első népessége. mihelyt az ész világát sötétség ölte el. mívelt s hatalmas nemzetektől barbarusoknak nevezett s elnyomva tartott népek megszűntek azok lenni. Csak erkölcsi míveltség. s kétségen felül lesz is minden nemzet hatalmas: hatalmas önkörében. ha míveltsége s csinosodása nincs.burjány s tövis lepi a tág és termékeny mezőket kevés s csekély mineműségű marhák szédelegnek a legjobb legelőkön. A legbölcsebb törvények. Faja vagy nemzeti sajátsága sem eredeti oka a nemzet meggazdagulásának. A fáklya elalszik éltető levegő nélküli barlangban: így az ész legszebb világa.Nem gazdag ásványai. helyessé és sükeressé tétele fejti ki a nemzet erejét. hogy ezekből folyjanak abba által. Titkos vonások. tehát. A gazdagság is a kívánságok s akarat beteljesíthetésére vivő módokbeli bővelkedésben áll. akármi buján neveli is földe növényeit. előbbi uraik pedig gyengeség. ha vizei s kikötőhelyei kereskedésre nyitnak s mutatnak is utat. Ellenben Thébe vastagfejű lakosait szép nemzetté tevék a lelki míveltséget előmozdító lelkes fiai. a polgári jó rend és törvény is elhuny s elhamvad ott. mihelyt az ész köztök fejlődni s mívelődni kezdett. felségessé. legelői bármi bő táplálást nyújtsanak. hasznos és drága köveken járhatnak lábai. s csak ez nyomja reá a szabadság s polgári erény sajátságának dicső nemzeti bélyegét. és csak ezek által lehet. A régi. Folyóvizeinek s a tengernek egyedül csapásait s kárát ismeri. A kövér földek gazt s rossz gabonát teremnek . tudatlanság vagy elnyomatás jéglehelése fagyva tartja a nemzetnek melegséget nem kapható föld[j]ét. nem az éghajlat szelídsége. elhervadnak. ez ád neki jó törvényeket. Együgyű pásztorok voltak Helvéciának lakosi. de ha már reménnyel gazdagon fakadtak is ezen életet csak a mívelt ész napjától szívható növevény rügyei. hieroglifák a nemértőknek. Azon törvények sükeresek s tartósak. s széttörék igájokat. Rendszabások s polgári alkotmány nem mindig. hol lelki szabadság s míveltség szelleme nincsen. hosszú s bizonytalan út. ha mindeneket használni. mint már fel[j]ebb láttuk. az azoktól terhelt hegyek kopár oldalain [a] tudatlanságban nyomorgó lakos. Ez tanítja meg a természettől áldott ajándékokkal okosan és mívelten élni. mégis mindezen áldások mellett szegény marad. nem termékeny földje. vagy a meglevőket sükeresekké s tartósakká teszi. A lelki s erkölcsi míveltség pedig okvetetlen s haladék nélkül jó törvényeket húz maga után. Midásként sínlik drága ércek közt. szegénység s szolgaságba süllyedtek. vagy erőtlen parancsok az engedelmességet ismérni nem akaróknak. sem folyamai vagy a tenger tesz nemzetet gazdaggá. ha nincs a nemzet lelki s erkölcsi kifejlődése azokhoz érve. vagy azoktól hátramaradt.

A munka jó elosztása s ezáltal az erőnek megsokszorosítása éleszt. Ellenben a munka helyes elosztása s mindenek közti megoszlása által minden egyes erő nő. lépesít mindent. az erőszak. A nagy mindent is csak az adás és vevés kölcsönössége tartja fenn. de ez bennök szárad. hol a lélek kifejlődése útját homály nem borítja. éled minden körében. Ellenben megzavart értéki aránysúly . Helyzetének kedvező oldalait meg tudja ismérni. Ennek tápláló ereje csak a jól elrendelés által fejlik ki. gyümölcsözve gyarapszik: mert a munkás ész s az önhasznáért iparkodó igyekezet a dolgozó erőket. szülőanyja a gazdagságnak is s attól el nem válhatik. s az ész világít. s nemtelen ösztön. aljas tekintet nem fékezi a lélek legszebb szárnyalatait. valamint önmagának is hibáit s gyengeségeit átlátni elég tiszta szemei lévén. Visszafoly minden eredeti elemeibe. fekvése.akarja. magokba velőt szívnak. tenyész. vak indulatok vad csapongási lecsillapodnak. Ha.akár magában. tudja elhárítani. Valamely nemzetnél a többség eszmél. fogyni kell az erőnek. mívei bámulást érdemlők? 33 . mely a nemzetek előlépésit leginkább akadályozza. annak szabad kifejezése s másokkali közlésének véde alatt kifejlődnek a lelkierők. Az éghajlat. amit attól vett. virágzik minden [a] kezei közt. Áll ezen tiszta kútfeje a nemzeti gazdagságnak. gyarapodhatásának akadályait . hogy új létek támadjanak viszonyt. mely hasonlólag csak az ész nemző s a munkásság tenyésztő ereje által jöhet életre. s számtalan megnevelt erő mind egy célra. földe áldásit lépesedésére fordítja. vagy más munkával vissza. mint földi teremtő. ki lévén a kényszerítés és előítéletes szokások zsibbasztó terhe alól mentve. sokszorozni képes. szegénység. oszlani kell ott az előítélet homályának. hol a tudományos mívelődésre mód. s annak.Következőleg a lelki míveltség szülvén a hatalmat. eszesít. minden találmányoknak s minden isméreteknek. vagyis maga a nemzeti gazdagság áll a minél több s hasznosabb tudásnak s ismereteknek minél többekkel közös s kiterjedtebb birtokában. gondolkodik. Hol valódi lelki míveltség van. de amely soha ki nem szárad. nem pótolják. úgy hanyatlik csillaga is. Ezen lelkierő szülte gazdagságnak pedig tápláló dajkája a munka. csuda-e. a hasznos találmányokra inger van. hol az nem önmagát. kik a népesség munkaerejének hasznát magokhoz veszik. Mindenki megfizeti az anyaföldnek. ott feldugult folyama -. belső erején s hatalmán alapított nemzeti létel gazdagsága által teljes mivoltában áll s örökösül. nem uralkodhatik ott balvélemény. hol a munkának fő rugója a kényszerítés. ti. Az eszmélés nemzője minden tudományoknak. Létek lesznek s enyésznek. vagy sarampók nem zárják: ott a szabad gondolkodhatás. Az ész-szülte mívészség s mesterségek virágoznak. restség. A múlt korok szerencsés és szerencsétlen tapasztalásait ön merényeivel összekötve használja. az ember maga dicső méltóságában jelen meg. zsibbadnak a tagok s az egész elalél. hanem csak mást boldogít s ezek senkiért sem dolgoznak. melynek forrása egyébünnen ki nem pótoltathatik. A mezei gazdaság. butulás jelen ott meg. Oly kútfő ez. akár azon kívül legyenek . valamint a kereskedés is. azt a munkások közé újra haszon képében vissza nem folyatják. vagy távol honjoktól csigázzák azt ki magokból. hogy munkái óriásiak. Ennélfogva egy nemzet meggazdagulásának egyedüli kútfeje Ielki míveltsége. karokat kettőztetni. Amint ezen örök s változást nem szenvedő törvénytől távozik valamely ország.a vagyonnak itt elszikkadt. az egész gyarapodására dolgozván. a más nemzetek találmányait ismervén azokra újakat épít. Ezek által leomolván azon hatalmas gát.

Így a lelki míveltség s észtől vezetett munka által egy nemzet gazdagulván, az élet minden örömei, minden gyönyörűségei megnyílnak mívelt ízlése előtt. Lelkiereje s esze azoknak elérésre, számtalan módokat nyit. A szükségek nőnek, de ez a munkásságot is nevelvén, serkentvén, s élesítvén az észt, a lelki s testi erők is növekednek. A birtok becse, értéke, s mennyisége szaporodik. Mint már látók; a valódi lelki s észbeli míveltségben áll egy nemzet gazdagsága belsőképpen. Külsőképpen pedig ez magát mindig a jövedelmek s tőkepénzek szaporodásában mutatja ki. Ez bizonyos mértéke a gazdagulásnak vagy szegényedésnek. Ha ezek becse s mennyisége nem növekedik, mozgás nélkül helyt bajosan állhatván nemsokára apad, s a nemzet azon mértékben szegényedik, mint ezek fogynak. Csak a jövedelmek s tőkepénzek szaporodásával nő a nemzet gazdagsága. A mondottak szerint lévén szármozása s természete a nemzeti gazdagságnak, elválhatatlanul egybe lévén az hatalmával kötve, s annak egyetlen kútfejét a lelki míveltségben s világosodott észben találván fel: kétséget nem szenved, hogy egy nem gazdag, vagyis szegény nemzet hatalmas nem lehet, s ott, annak kútfeje, az ész és lélek míveltsége is bizonyosan hibázik. Már mindezeket látván, azon kérdésre, hogy egy szegény s annálfogva nem hatalmas, észben s lélekben nem mívelt nemzet lehet-e szabad - úgy gondolom, nem kétes a felelet. Ha valami szerencsés körülmények polgári lét s szabadság napját derítnek is fel reá, hamar átfutnak rajta a múló sugárok. Vagy önmagában forró vad s buta erőnek, vagy külső érték s észbeli felső hatalomnak lesz martaléka: mivel amattól lelki míveltségi aránysúly nem ótalmazza, s ettől nincs mi védje, mert sem belső, sem külső hatalommal nem bír, s a gyengét az erős körmei széttépik. „A szabadság függetlenség.” Minél kevesebbtől függünk, annál szabadabbak vagyunk. Az egyes embernek kívánság s féléstől s oly sok indulatoktól zúzott lelke, betegségekkel küzdő teste már önmagában is oly soktól függ, hát rajta kívül a körülmények minő hatalmasak. Ezért, hogy az aranyszabadság mentté tétessék, a függetlenség elérésére sok bölcs a szüksége mentől kevésbre szorítását tartotta legbizonyosabb útnak. Igaz is, hogy minél kevesebbel érjük be, minél kevesebbet óhajtunk, annál kevesebbre szorulunk, annál ritkábban érezzük a be nem teljesíthető kívánság, a megtagadott óhajtás kedvetlen érzését; de annál ritkábban az elért s kivívott vágyás önerő-érzésből folyó boldogságát is. Hogy tehát valaki szabad legyen, vagy az kell, hogy külső tárgyak s szükségeknek őt nyomó hatalmát magára nézve megakassza (paralizálja), vagy, hogy sok módja legyen azoknak eleget tenni. Az első, egyes személyeknél is csak bizonyos pontig lehet. Van a testnek sok, s a léleknek is nem kevés olyan szüksége, melynek hatalma alól a legerősb akarattal s legtűrőbb testtel sem szabadulhatni ki. De azon függetlenség, mely a szükségek s óhajtások megkevesítéséből jő, nem cselekvő, csak szenvedő szabadság. Ha a bölcselkedő, vagyis inkább elbízott akarat önmagával elhiteti s kiokoskodja is, hogy ez s ama szükségtől már nem függ, hogy ilyen vagy amolyan vágyások nem háborgatják, mégis gyakran hatalommal környékezik meg mind ezek, mind azok. Nagy lelki küzdés, sok terhes megtagadás által vívhatja csak ki azon inkább s többször csak képzelt függetlenséget s szabadságot. Éppen ezen vívás, ezen sokszori kénytelenített megszorítása az akaratnak, s vágyásoknak, már magában is nem egészen egyez a szabadság természetével, mely a tág s kötetlen mozoghatás képzetét foglalja magában. Nemzetre nézve pedig éppen nem állhat fenn függetlenségnek s
34

szabadságnak azon neme, mely a szükségek szűk határok közé szorításából jő. Egyfelől azért, hogy egy nemzet szükségeit nem lehet úgy körülnyírni, annyira kevesíteni, mint azt egyes személy az önmagáéival teheti, mivel a nemzetnek polgári fennmaradására s jól létére elkerülhetetlenül megkívántató szükségei már magokban véve is nagyon sokak, s mivel az egyes személyeknél is bajosan elérhető komor magamegszorítást egy nagy népességtől sem várni, se kívánni nem lehet. Másfelől azért nem kaphat egy nemzet polgári szabadságra s függetlenségre a szűk korlátok közé szorított kívánságok s óhajtások, valamint a megkevesített szükségek által, minthogy egy nemzet polgári szabadsága s függetlensége soha tűrő és szenvedő nem lehet; az csak cselekvésben él, s munkásságban áll fenn. Csak akkor szabad egy nemzet, mikor szabadon mozoghat, szabadon munkálkodhatik. Ezen szabad mozgást s munkásságot éppen szükségei kipótlása, kívánságai elérése s óhajtásai s vágyásainak kivívása tarthatja fenn. Ha ezekre módja s tehetsége nincs, ha szükségeit ki nem elégítheti, ha kívánságai s óhajtásai elérésére tehetetlen: úgy valóban nincs szabad mozgása, hanem láncok terhelik tagjait s a munkásság helyett halál zsibbadása és senyvesztő csend követi. De nemzet, mely az élet örömeit s azon gyönyörűségeket, melyeket míveltebb ízlés s észszülte találmányok nyújtanak, már megízlelé, vissza nem léphet azon a durva vadságtól még nem messze távozott állapotjára, melyben egyszerű élte s számtalan tárgyak nemismerése szükségeit s óhajtásit a csupa állatiakon felül kevéssel vitte. Vissza kellene előbbi vad bárdolatlanságába süllyedni, el kellene azon dolgok becsét, édességét felednie, melyeket vele a tudományok, mesterségek s a kereskedés ismértettek még, de magoknak az emberi ész ezen szép szüleményeinek kellene távozniok. Hogy pedig azon kopár sivatagon, melynek míveletlen földe felett a butaság s tudatlanság sűrű köde lebeg, szabadság, emberhez méltó szabadság nem virágozhatik, az bizonyos. Azért azon mondás „legyünk szegények, de szabadok”, csak ott állhatott, hol egy kis társaság szűk határai közt minden idegen befolyást - attól távol tartózkodván - magától eltávoztathatott: midőn más nemzetektől különválva nem volt kénytelen másokkal lelkierőre s míveltségre megmérkőzni. Azon hajdani korban, midőn a föld még kevéssé népes kiterjedésén egy-egy nemzet mint különvált sziget a nagy tengeren emelkedett ki a míveletlen pusztaságból, akkor a nemzetek ama legelső csecsemős állapotjokban talán összefért a nemzet szabadságával annak szegénysége. De most, midőn az emberi nem legtávolabb, legkülönbözőbb nemzetei is oly sok egybekötésben vannak; midőn azokra több vagy kevesebb mértékben, de mindenekre az ész világa sugároz; midőn mindenek közt a tudományok, isméretek s kereskedés egy rokonító kötést, egy szét nem téphető láncot fűz; most a míveltség vezet értékre, ez hatalomra s a hatalom szabadságra. Amely nemzet tudatlan, durva, bárdolatlan, az szegény is; a szegény gyenge, s a gyenge szolga, zsákmánya a hatalmasnak. Az aránysúly örök törvénye szerint a gyenge mindég alávettetik az erősnek. Hogy egy nemzetnek hatalmassá s gazdaggá létele azt boldoggá teszi-e vagy pedig éppen abban vagyon-e erkölcsi megromlása s egyberoskadásának oka - efelett sokan sokat civódtak, s most is különbözők az értelmek. Ebben is nem kevesek lévén az elő- s balítéletek, külön kellene azokról értekezni; itt csak azt jegyzem meg, hogy nemzetnek szegénységben maradását azért óhajtani, hogy a gazdagság erkölcseit meg ne rontsa, annyit tesz, mint egy ifjat azért, hogy bujaság ne fertőzze, s ne gyengítse, férfiságától fosztani meg. Egyik oly tehetetlen lesz, mint a másik, cselekve hibázni: de gyalázattal tűrő részesévé mások vétkének, egyiránt lesüllyedhet. Egyes hatalmasok, fortélyos pártosok s vad zsarnokok éppen úgy tesznek szegény nemzeteket undokságok martalékjává, mint az említett szerencsétlen félembereket undok bujálkodók fertelmök szenvedő tárgyaikká.

35

HON ELLENI ELŐÍTÉLETEK Ha a hon s az abban lévők iránti előítéletek többnyire nevetségesek, s általában károsak, de némely részben menthetők: lehet kútfőjök tiszta, szép, dicséretes. Kinövések ugyan, de egy nem nemtelen fának felesleges nedvéből lesznek: oly meg nem ért, vagy elfélszegült termései, melyekből kedvezőbb időjárás vagy jobb ápolgatás által szép s hasznos gyümölcsök válhattak volna. Ellenben a haza s hon elleni elő- s balítéletek romlott földnek méregtelte gombái. Valamint amazok a haza szent ugyan, de rövidlátó vagy vak szeretetéből szármozhatnak, s csupa tapasztalatlanság s isméretek szűke szülte őket, úgy ezek többnyire elfajult érzéstől vehetik eredetöket, s megromlott szív s lélek táplálhatja. A vonzódások legerősebbike közé tartozik a honhoz ragaszkodás. Mélyen van ez az emberi kebelbe vésve, az első eszmélés s a gyermeki kor álom-vegyített édes emlékezésével egybeszőve létez; minden újonnan ízelt ártatlan örömmel új kötés szorítja a serdülőt anyaföld[j]éhez s honfiaihoz, s az ifjúnak már egész lételét átfonó gyökerekkel él ezen vonzódás keblében. Nem a kötelesség érzése, nem száraz okoskodás következése az, ami honfinak hevíti vérét, szikráztatja szemeit s merész tettre lobbantja, midőn hazáját, felekezetét sértve-bántva látja vagy képzeli. Ezen természetszülte hív érzés olvasztja édes ömledezésre a távollévőt, elfogódva emlékezvén honjáról: ez dagasztja mellét annak dicsősége szemlélésekor. Mi egyéb ád a szülötte föld bár sivataginak is bájbecset, mi olvasztja az Északi-sark jegét, a forró nap égető hevét mi enyhíti s teszi kedvessé lakosainak a legsanyarúbb életmódot is? A honvágy epesztő betegsége, a sokáig távol hányatottnak hazája föld[j]ére léptekori édes öröme, mindezen velünk született vonzódás következései. Mint minden emberi erénynek, úgy ennek is eredeti tőgyökere az embernek csak érzéki, úgyszólván állati részében vagyon. Ennek még csak vad, de épen tenyésző csemetéjébe oltatik a kötelesség hű érzésének szentsége, s ezen nemes oltóággal táplálólag egybeforrva neveli azon dicső fát, mely az egész táj dísze és ótalma, mely a gyümölcsök legszebbeit érlelve, a legdühösb szélvészeknek is kevélyen áll ellent. A hazafiúi kötelesség hű és munkás érzése emeli az erények első sorába azon természetes, állatokkal is közös édes érzést, a honhoz vonzódást, s így születik a hazaszeretet. Eszerint a legtermészetesb, legédesebb érzelem lévén a honhoz ragaszkodás, szülőföldünk szeretete; s az erre épített, szent kötelességek tudásából jövő hazaszeretet, a legtöbb szépnek s jónak lévén kútfeje, mely egyedül nemesíti az állati embert dicső erkölcsi valóvá: képzelni is nehéz s szinte hihetetlen, hogyan lehetnek oly szülöttei egy hazának, kik nemcsak e nemzőjökhöz s szülőanyjokhoz hív szeretettel nincsenek, de még gyűlölik s ellene éppen oly otromba, mint vétkes előítéleteket táplálnak keblökben. Hogy ilyenek szegény hazánkban vagynak, ki közöttünk oly szerencsés, hogy gyakran ne lett volna kénytelen tapasztalni? S tudom, olvasóimnak sokszor hevült méltó haragra kebelök a nem ritkán szemlélhető hazafiságtalanság undok példáinak látására. Ki hazáját isméri, ki nem nagyító, sem nem kisebbítő, hanem ép szemekkel nézi annak hibáit éppen úgy, mint jó oldalait, aki látja a hiányosságok többnyire igen szembetűnő okait, ki a külföldet nem vakon csudálja, hanem annak jó és rossz oldalait is tudja s akarja látni, s mégis nemzetét megveti, gyalázza, hazájához hideg, annak használni rest, ártani kész: „hic niger est, hunc tu romane caveto”.

36

másfelől. Majd csaknem végtére taníttatik. gondolni. Ennek okait méltó vizsgálnunk. Hogy annyian vannak minálunk. mint a nézőpontnak hibásságából származik. kik felnőnek s férfikort érnek. Az emberek nagyobb része az ismért s előttök tudvalévő képzetek szerint a következéseket nagy részint helyesen vonja. sőt majd minden honit megvetéssel tekintenek. A nem látás. de sok nem is képes megtanulni azt. beléjük forrjon. férfiasítanák. vagy rosszul látás lelkiképpen az embereknél nem annyira szem s nézés hibája. a száraz szisztematizálás s tekervényes fel. lelkét táplálnák. egy tudós homályba borított filozófia. Számtalan szükség feletti. hogy azon isméreteik. melyből izmosodva táplálhassa magát. Aminek szívéből kiforrását még 37 . másrészről a társaság hibái okozzák. születésének mocskát értekezésünk tárgyává nem tehetjük. Tekintsük e két tárgyat rendre. melynek a nevendék eszét mindig s a férfi belátását is gyakran felülhaladó szőrszálhasogatásain kínosan s unalomtól gyötretve keresztül laktatván. sem idő engedve. hogy az ilyeneknek számok közt is vannak olyanok. s kiterjedésben metszve lenniök. annál kevésbé történik azoknak az észbe csepegtetése s szívbe forrasztása. s önmagából meríttetni. De kinek szívök megomolva nincs. anélkül. hogy hazájokról s annak tartozó kötelességeikről tiszta képzetök lenne. melyekre támasztják okoskodásaikat. pedig ezek mindenek felett szükséges tárgyak első fővonásainak már a gyermek szívében s eszében kellene tehetségéhez alkalmazott módon. keblét nemes tűzzel hevítené. csak a jók megvetését s a nemzet átkát érdemlik. meggyőződésem szerint. a parlagban hagyott ítélőtehetségnek nem nyújtatik erőt adó eledel. melyből egyfelől a hazát. sokszor peshedt pedantizmussal. egyfelől a nevelés fonáksági. helytelenek vagy csonkák. Valami fonnyadt s többnyire homályos katekizmuson s nehány ritkán elértett erkölcsi regulákon vagy mondásokon kívül (s még ezek is nagyrészint nyelvért vagy írásbeli gyakorlásért fordulnak elő) az erkölcsi kötelességekről említés is alig van. sem a való nézésére nem erősítik. kiket hazájok sorsa nem érdekel s ahhoz idegen hidegséggel viseltetnek. hogy sok tárgyról éppen nem okoskodnak. Elijed annak jéglepte külsejétől. Ezen homályos-hibás nemlátást. annak mélyebb. nem kevés elfelejtendő tárgyakkal terheltetik e nevendékek emlékezete: sokat tud. kezdenek végtére az erkölcs tudományához s a természet törvényéhez. polgári helyeztetése. úgyis elfajult s eladott lelkeken toll nem javíthat: ezek nem cáfolást. hogy azokkal együtt nőjön. mint bajosan megfogható. keveset ért. fontosabb vizsgálatával érzését. amit tudós tanítás nélkül vele önmagával ki lehetett volna találtatni.és elosztások minden unalmaiba borítva . mint természetes képzeteket. másfelől magok állásokat s hazájokhoz tartozásokat tekintik. Ezen első vonásokat esztendők teltével. melyből a dolgokat tekintik. s akkor az érettebb ifjúnál a már meglévő tudást tudománnyá tenni. eszmélni sem út nincs mutatva. hanem a hallott s már bevett képzeteket vakon utánozzák. egy rakás léha. ami édesen melegítené szívét. csak ki nem fejlődtek.Az ilyen nemének szennyét. az ész s értelem fejlődése szerint. melyek mindenkiben első eszmélésétől fogva benn vagynak. az ifjúnak egyszerre egy mély s rökönyödöttszagú tudomány penészlepte alakjában adják elő. kik alacsony önhaszon keresés vagy hiú fényvadászásból lelköket áruba nem bocsátották. mint egyfelől az. azt most velős tudományba átöntve. hazafiúi s emberi tartozásaira nézve szemeit fel nem nyitják. mégis a tömérdek bal s félszeg ítéleteknek nem annyira a hibás okoskodás kútfeje. A haza iránti hidegségnek is oka sokaknál azon szempont hibássága. s ámbár logikai hibát is eleget láthatni. De nem így történik: hanem ezen éppen oly szükséges. ez éppen oly fájdalmas. oktató bölcs kezeknek mindinkább kellene kirajzolni s lassanként kész képpé kimívelni. ha természetes alkatjában vele már rég megismértetvén. annak fő oka a mi hibás s gyakran oktalan nevelésünk.nagy bajjal tudja.

ki az ősz eljöttével veszi észre. nincs az életnek más méltó célja. kisül. Pedig ezeknek is már a gyermek minden jóra s szépre nyílt szívébe kellene öntetnie. kedvetlen munkára vagy zord tűrésre-szenvedésre vad keménységgel hajtják. hogy a hazafiság hasznos magva földébe nem vettetett: késő már. s nem gyenge csírák kifejtésére. az indulatok forró melege által elszárad. Az élet nyara érlelésre van. nem célirányosan történik az ifjakra nézve: a haza megismertetése. Minden erkölcsi parancsolatban egy-egy hideg gyilkosát látja örömeinek. s munkás és hív hazafivá váljék: ennek kell a nevelésben annak legelső kezdetétől fogva alapját megvetni. hibás nevelés mulasztja el a gyermek szívébe s eszébe vésni. erős gyümölcstermő fává nő. Nem fogja az Beethoven vagy Cramer mesteri hangszövéseinek fellengő kecseit sem érteni. s csak egy igen tápláló nyár mentheti azt meg az elfonnyadástól. amit frissítő csermely gyanánt látott érzelmi s tudási szélesedő tájain nevekedve általfolyni: kedvére követné annak az ifjú a tudomány pompás partjai közé szorított folyását is. sokszor azután. hogy indulatai s vágyásai vezette cselekedeteit semmi kötelesség ne kösse meg. s részvéttel igyekeznék annak tudományát is elérteni s megtanulni. de benne vagynak gyönge csírájában a bizonyra kifejlendő hatalmas tölgy minden ágai. el van annak rendeltetése vétve. mely a természetre oly szükséges. hogy hasznos polgárrá. ha azok minket a haza. eltörnek. polgár. s éppen nem eléggé. Valamint az erkölcsi kötelességek. mely elvettetik. s az elkésett vetés ki nem kél. Jaj annak. melyek pedig e rózsakor tavaszán egész létének életerei: a kiszabott komor kötelességekben mind annyi mord poroszlót szemlél. szárnyára kelt ifjú régóhajtott szabadságát abban képzeli feltalálni.gyenge korában érezte. s az elfáradt vándor alattok enyhelyet nem talál. jó földbe tesszük.s embertársaink boldogításokra-javításokra nem vezetnek. ezeket elperzseli. kinek fülei egyszerű melódiák hallása által az összhangzás bájával még meg nem ismerkedtek. mindenki polgári helyzetének elértése s a hazafiúi kötelességek s tartozások megtanulása. El nem érhető magosságra tett ideálja az erkölcsi tökélynek sivatag távolságával elcsüggeszti s visszarettenti komor képével a még eddig majd mindent csak virágos oldaláról tekintett ifjat. ha erőlteted. ilyen irányt adva kell azokat gondosan nevelni: mert ha vadon felnőnek. elvadul annak míveletlen föld[j]e. Gyönge a csemete. Éppen az élet első tavasza bír azon élesztő zsengével. Hazafit s polgárt. a legteljesebb kötelességeket elmellőzve minden munkásság. a hazaszeretet kifejtése. elhűl. Az ifjúságnak már meleg tavaszán történt vetés sokszor kikelése előtt. Kicsiny a makk. hogy senkinek semmivel ne tartozzék. sem érzeni. s csak ezt kell minden emberből nevelni: mert aki ezzé nem válik. minden igyekezet csak erőt vesztegetve fecsérlődik el. nem fognak hajlani. könnyen lehetne mind hazája isméretét s annak szeretetét. mely érzés őt gyakran egész éltében minden férfias munkásságtól. Nem lehet gyönge jövésekből egy már hűs árnyékot adó lugast csinálni: de azzá kell a még vékony s kevés leveleket nevelő vesszőket hajtani. ápolgatjuk. kik őt szelíd örömek vagy bájoló gyönyörűségek virágitól űzik el. mind abban lévő helyeztetését s ahhoz tartozó kötelességeit értelméhez. s hideg. csak alig érintetik a nevendékbe. elhűlt keblében nem fog az sarjazni. éppen úgy mellőztetik el a gyermeknél. a lelki gyengülés derei meggátolják 38 . aminek atyafiságos minden hangjait önérzelmében már mi régen ismérteket feltalálna. Ha a gyermek szívében s érzésében is a jó hazafivá válás magva nem vettetik. a nevendék értelmében kiképezni s az ítélésre már érleltebb ifjú lelkébe edzeni. tehetségeihez s korához alkalmazva minden épeszű gyermekkel megértetni s éreztetni. a természeti s abból származó polgári jussok tartozások fővonásait. minden cselekvő használásától visszatartóztatja. hasznos. Megcsömörölve s unottan a kötelességek s tartozások nevétől is undorodik. kedvteléseinek. A már iskoláit elhagyott. Legfőbb s legnemesb célja s rendeltetése tehát az embernek az lévén. melyet gondos kézzel ültetünk: de minthogy ültetjük. vagy meg nem érik. levelei.

Hazáját könnyen ismértethetni meg a gyermekkel. lakosai mennyiségét. míg kedve tartja. ki jó marad. hanem egy. A vallásnak mély értelmet kívánó hitágazatait nem is említem. melyekben homloka ily korában izzadott. igyekezni mindazokat a már ismérni kezdett külfölddel összehasonlítgatni. s gyengélkedéseit felfedezvén. haec. érzésével nőne s gyökereznék így a hazaszeretet. Ha az okoskodás és erkölcs tudományiba célirányosan vezettetett: bizonnyal helyesen fog ítélni tudni. Mindezeknek jó és szép oldalait éppen úgy. Valóban feles. de nem mint egy vakon hódoló indulat. A már első gyermeki éveit általélt nevendéknek hazáját s annak történeteit nevekedett tehetségeihez s erősödött értelméhez arányozva már bővebben kellene eleibe terjeszteni. de tántorog vagy esik. aki ellenvétésül teszi. hanem szívét képző s figyelmét kedvesen elfoglaló leírásával. de sőt még gyermeket. annyival kevésbé privatum: de igenis a maga helyén van s elkerülhetetlenül szükséges a polgári alkotmány alapjait. ha vágyásival tartozási kedvetlenül csapnak egybe. annak egy nem száraz. hanem fővonásai mellett oly tárgyait rajzolva. művészség s tudományok mi karban létét. hanem erkölcsi kötelesség szüleménye legyen. Érteni s érezni fogja erkölcsi s természeti jussait s kötelességit. azt kérem visszaemlékezni azon még sokkal szárazabb s bajosan elértett tudományokra. vagy unalom gyötörje. a haza iránti hívség 39 . s ezen szép érzés melegét öntik hajlékony szívébe. mert földi éltünk telét újító tavasz a földön nem cseréli fel. nem taníttathatik még egy kiterjedt hazai jus publicum. hoc-tól kezdve. Tisztán kell hogy tudja s mélyen érezze szoros tartozását ahhoz. Érni kezdő ifjúban az idő s velősb tudományok tanulása az értelmet s tehetségeket már jobban fejté ki. mesterségek. Átaljában szükséges a kötelességek képzete felfogásához a kötelességeknek kötelességből követéséhez már jókor szoktatni az ifjat. kereskedés állását. azoknak mesterségek által mennyire lévő míveltségét. de éppen úgy a megvetett indulatok botlását. csak jókedvéből jó ember válik belőle. Nincs még ezen korban ideje a törvénytanulásnak. A haza történeteit is ekkor már hasonlólag nagyobb kiterjedésben s okkeresőleg kellene tanítani: felfogni azon fő pontokat. az öregség tele fagylal s nem érlel. ennél már a hazaszeretet ne csak egy érzési vonzódás. életmód s keresményi tulajdonságait. a műveltség malasztjait éppen úgy. melyek a nemzeti előhaladást vagy hátramaradást főképp okozták.bokrosodását. A haza állapotja s történeteinek ily isméretéből könnyű s önkényt következő kinek-kinek abban lévő helyzetének elértése. mint a hazánkat oly súlyosan nyomott s nyomó átkát a vakságnak s műveletlenségnek. követésre méltó szép s hősi tetteket magok fényében kellene megmutatni. ezeket is mind összevetve a külföld már isméretesb régi s újabbkori történeteivel. Ezen tanulások szárazságát s ilyetén tudásoknak a nevendék értelmét felülmúló súlyát. Ha ez nem történik. s történeteit nem egy fonnyadt krónika vagy kistükör szerint. Kifejlődnék. a haza termesztvényeit. s egyszersmind szerettetni. fő oldalait s kötéseit röviden s könnyen megfoghatólag a nevendékkel megértetni. éreztetni gyászos következéseit a történt polgári s erkölcsi vétkeknek. mint hiányait. ezeknél sokkal nehezebben érthető s értelmét felülmúló tárgyakat kell nékie tanulni. mivel nem az erkölcsi kötelességek szoros érzése vezeti lépéseit. de mely abstracta ideákkal kínoztatik a nomenek. verbumok s több effélékkel egy szegény gyermek a faba s hic. Vetése későbbi újulását nem remélheti. s vele megismértetni hazája különböző részeit s nevezetességeit. hogy értelme megerőltessék. a jót megtartani s a hibást javítani buzgó hív érzés. melyek a hazafiúság dicső példáit tündököltetik. Hazájában leendő polgári állását hazafi társai iránt[i] helyeztetését s ebből származó jussait s kötelességeit is könnyen lehet a gyermek értelméhez alkalmazott alakzatba önteni. A hazaszeretet érzésszülte kötelességei mellett itt már kinek-kinek polgári állásából következő tartozásai kifejtését is meg kell kezdeni. lehet ezt vele megértetni anélkül.

hogy azokat ama bő kútfőkből merítve gondosan belé kívánták volna önteni. Egy falka csak feledékenységet érdemlő név s unalmas évszámok megtartásával gyötörtetik a tanuló. sem szeretni meg nem tanult? Valóban csak eredeti jobb valója ment meg sokat a haza iránti érzéketlenségtől. tanítani. tántorognak-tévednek lépései? Nem megfogható-e. a második pedig többnyire unalmas elregélése. hogy a haza törvénye tanulási fő tárggyá váljék. s ragad ki a polgári tunya munkátlanság léhaságából. ki hazáját alig. mit a haza s nemzet régibb s mostani állapotjának megismerésére tesznek. hogy hány király s hány fejedelem volt.szentségét. ahelyett hogy az esetek okait. gyakrabban körmei közül kiszabadult ifjú micsoda társaságba lép. a mások iránti helyzetéről s az ezekből származó minden munkásság s cselekvésbeli tartozásairól tiszta képzelete? Ily mívelt földben sem buta előítéletek. neveztetik is sok nagy törvénytudónak anélkül. többnyire hallomásból. változó életkorait. Már egy ilyennel meg lehet hazáját ismértetni minden természeti s mesterségi kijeleltségeivel s hiányaival: ennek már meg kell mutatni a teendőket s a javítások rejtett okait felfedezvén. Eltanítják neki az okos és oktalan állatokhoz. 40 . Nagyszámú kötelességeket rágnak szájába. Bő kiterjedésben kell a hazai történetet. hanem mivel a szép tettek tündér kecse ellenállhatatlan bájjal bír. ha sem útját. de nem egy gyakran homályba burkolt köz polgári törvény (jus publicum). Követni kell vizsga szemekkel a nemzet polgári s társasági létének fejlődéseit. s örökké a külföld történetével egybehasonlítva. s nem is fő célul vévén az egyes személyeket illető törvényből (jus privatum) az ügyvédi fogások s a perekfolyta tekervényeit. mindig az esetek okait s következéseit vizsgálva. hogy lágymeleg vagy hideg ahhoz. vagy az elleni hidegség s vétkezés undokságát mindig szeme előtt tartsa. A nemzet mostani állapotját szükséges történeteiből nyomozni ki. Ki hazáját ekként isméri. vagy mely hibásan míveltetik ezen föld: fájdalom. Dicső példák oly termékeny magvak. ritká[n] hall csak említést is egész oskolai éltében. Hogy a nevelők s tanítók kezei. hogyne lenne annak ön polgári állásáról. a cselekedetek következéseit s a történteknek a nemzet karakterére ható s nemzeti ereje növését vagy apadását okozó befolyását vizsgálnák. nem annyira azért. Majd minden házi nevelésben s a legtöbb iskolákban is egy rövid s száraz geográfia s éppen olyan száraz honi história tanítása mindaz. s egyáltalában a nálunk lévő társasági tón[us] egy másik fő oka a hazafiatlanságnak. de egy hazafinak nem fő célai. vagy hozzá sem mer fogni. még gyakran burjány s konkoly magva vettetik belé. Lehet valaki igen ügyes és szerencsés ügyvéd. törvényei s polgári alkotmánya tudását eszerint tette magáévá. polgári alkotmánya jó-rossz oldalait tudja s ismérje. Hány ifjú nő fel. Hogy még többen nincsenek. a többin is könnyen felhágy. s ezek közül is az első nem sokkal több. kik a közügy iránti érzés s tettbeli részvétel nélkül töltik el ifjúságokat. lehet-e csudálni. sokszor egészen hibásan ismeri? A hazaszeretet képzete csak a deákságért nyesett régi írók felséges. De mily kevéssé. hogy a hazaszeretet mélyen van az emberi szívbe gyökerezve. mint a vármegyék. hogy hazája alaptörvényeit. melyeknek egy része kivihetlen lévén. de el ritkán értett mondásiból ragadt reá s ily színű nemesb érzéseket inkább csak a régi történetekből szívott magába. amit sem ismérni. Ily készülettel lépvén ki az ifjú [a] polgári lét pályájára. bogarakhoz s még angyalokhoz tartozó kötelességeit is. történeteit ilyenképp tanulta meg. Szükséges ezeknek elkerülhetetlen tudások. melyek történetesen elhullva is csíráznak. sem a hazafiságtalanság burjánya nem teremhet. Most már ideje. sem célját nem ismervén. folyóvizek s városok könyvnélkül tanulása. de hogy a haza iránti kötelességek melyek s vannak-e. bizonyára annak jele.

kényelmöket. ti. amit másoktól gyakran vagy mindég nem látva. de kitörli azt. Szármozatát kipuhatolni nem lehet. munkásságok fő eszközévé tették. hogy a későbbi társaság más ízlése. ezek pedig őt a kereskedés s találmányok útján törekedésök. 41 . de hízelkedik önerőnk érzetének. mindenütt s mindig jelen van. amikben nincs kémiai válrokonság (kéjrokonság. amit szépnek s jónak látunk. mások követése által lesz beszélő. sem rangja mentté nem teszi érzékeny csapásitól. mert ez kimetszi azt. tanulását a társaságtól kapja. A társaságban nem kényszerítésből törekszünk holmit megtanulni. Ellenben az első nevelés ritkán erősítheti annyira építményét. vakon engedelmeskednek.s hozzászokás erejét. amit útjában talál s gyakran legkülönbözőbb tárgyak ragadnak hozzá. magával jóltehetlenül jővén e világra. melynek lassanként íz[l]elt édességét észrevehetlenül annyira megszeretjük. felszed. affinitas chemica). míg magunkkal egészen egybeolvasztjuk azt.Az ember második nevelését. bár gondosan ápolgatta s már szép csemetévé nevelte is. Az első. hol több emberek együtt vannak s együtt élnek. nem erőltető parancs szerint igyekszünk magunkat mívelni. szétválasztja. hogy az ész-szülte iparral (industria) s törekedő munkássággal kölcsönös frigyet kötött: ő ezeket a kézi munkák. sokszor ellenkező társalkodás által. hogy csak a magával rokon részeket ölelje fel s tegye magáévá. cifraság. de az ember mint egy hózuhat (lavina) a körülmények erejétől űzetve átrohan élte mentén. a nevetségessé tétel. fény. a legtávolabbi kor homályiban is isméretes volt munkás hatalma. hogy önízlésöket. élte oly régi. ismerő s eszmélő valóvá. idegen s nem rokonföldet kap. eredete az emberi természetben van: nemzője a tetszvágy. Csak szokásból követünk a társaságban sokat: de annyiszor s addig. mint fényes seregtől kísértetik. s magokhoz. ami tetszik. csak az egyedülségtől távozik. A társasági életben csaknem határtalan hatalommal bíró istenség a divat (módi). Fegyveres ereje s védlője. A követésnek ezen eleitől fogva s szüntelen történt gyakorlása kettőzteti bennünk a meg. magába vesz. A divat ezen fegyverese annyira is megvetette az emberek félszét. ha ennek erős benyomása az elsőnek vonásival nem egyez. kiszárad. Az érzéketlen dolgok csak a velök nem ellenkező más dolgokat veszik magokba. hogy mások tetszenek. vagy amik éppen ellenkeznek. Követni. dajkája a változás szeretete s az új kívánása. Innen van. A követés s szokás is egész erejöket bizonyítják a társalkodás által történő képzésében az embernek. utánozni. ha ahová kiültetik. gyakran egymással ellenkező részekből s tulajdonokból szerkesztetik egybe. ha gyakran csalódás is. a másik édes örömeket nyújtván s még többet ígérvén. amit szívünkbe s eszünkbe az első csak rajzolt. Ember társaságban nem mindig bír azon természeti tulajdonnal. soha meg nem szoktunk volna. az önakarat szerinti tehetés képzete s a tetszvágy. művészség s tudományokban számtalan szüleményei előhozatalára használja. Ezen helyzetünkbeli igyekezet rugói hatalmasok. mely éles karddal ótalmazza ügyét s diadalmasan szúrja fel zászlaját a legtávolabb vidékeken is. mesterségek. Sükeresebb ez az elsőnél. nevelője a munkásság. visszataszítja azokat egymástól ama természeti erőtulajdon. A csinosság. sőt az okosságot is gyakran feláldozva. Azon gyenge növény. fénylenek vagy amik örömekre s kedvtelésekre láttatnak vezetni: ez be van a halandó természetébe szőve. a különböző. őt oly sokféle. azt sem kora. pompa s a szépnek valódi s képzelt szüleményei mind a divat királyi udvarát ékesítik jelenlétökkel. s szokatlan éghajlat alá jő: elfonnyad. Ezen földi hatalmasság birodalma erősségét gyámolítja azzal is. ezen istenné szintoly nagy. mint az emberi társaság. nem támad azok közt kémiai egyesülés vagy hasonulás. hogy a változó körülmények. amivel tapasztaljuk. ezer különbözőképpen jelen meg ezen tündér. bontó kezei vagy szélvészei fel ne forgathatnák. ki nem hódol neki. minden életkornak legkedvesb s majd soha félre nem tehető bábja. ki mint alig csak érzéki teremtés. melyet amaz ültetett.

sokszor vakon ragadja. melyben ész és test vagy külsőség csínja fénylik. alája veti magát keserű tűrésnek. minél inkább elérhetőleg választja arra eszközeit. ha az illőnek és szépnek lárvájában jelen meg. az otrombát. minden belső becs vizsgálata nélkül vakon követtetik. a változás szeretete és a tetszvágy által olyanná válik majd mindég. izzad. ha az elméskedés s játszi nevetségessé tétel taps közt s bűntelen suhogtathatja ostorait a szent s jó felett: az ilyen társaság veszedelmes. sok nemes törekedésnek előmozdító segédje. mint ennek elérése. a tetszvágytól kormányozva divat követésére. Helyes és hasznos ennek kútfeje: sok jónak. Az elegancia azon oklevél. az erkölcsi érzésnek természettől vett szava. ennek birtoka? A mondottak szerint a társaság. de erős kezekkel nyom reá idegen. még isméretlen utakra: ugyanezen vágy. mely társaságban közönségesen. kerüli. Megromlott. a kijeleltség s dicsőség kedvtelésében érzünk. első tekintete is undorít. mert úgy kell. Jó ízlés. s ezért a követés egész hatalmas minden befolyásival hat reá. csakhogy ezen elérésekor mindig magosbra emelkedő bájképét elérhesse. csak a már nekitompult s durvult ínyeknek tetszhetik éles rágó íze: a még meg nem romlott érzésű ifjú megrázkódik tőle s nem talál benne kedvességet. gyakran észrevehetlenül. erkölcsi veszélynek tért s cégéresen rossz társaság nem oly veszedelmes az ifjúnak. ha az abban megállított helyes és illendő neve csak az azzá bérmált bitangokra van ruházva. Ha csak egy ellenséges sors erkölcsi fekélyes emberekhez elválhatlanul nem köti. De van két bálvány.A divatot minden ifjú követi s kell hogy kövesse. De az ifjú nem mérsékelve. Mi lehet ezért egy ifjúnak kívánatosb. de a lélek igen tele van annak eleven hangjával. s olykor tulajdon önségével ellenkező alakzatokat. ha történetesen belejöve. s tetsző külszín alatt feslettséget rejtő s maszlagot édesített ízzel nyújtó társaság. s melyet játszi elme s könnyű tréfák tesznek kedvessé. ami a szépnek s csinosnak firmája alatt jelen meg. elegancia vadászására tüzeli. A megszokás lassankint. melyhez a hódolók és hódoltak nagy csoportjából csak a kijeleltebbek járulhatnak. Az elegancia is a divat kísérő seregéhez tartozik. de főképp a szépnemnél majd mindig szíves elfogadást nyér. Így az ember a megszokás. még e korban az ifjúnak nem tetszhetik. hogysem azt a kijelelt rossz visszhangjai ne sértenék. megtagadásokra kész. hol a helyesség s illendőség látszik uralkodni. milyen társaságba lép. mint egy léha módossággal erkölcstelen. Többnyire nem ezért tesz. úgy helyes: hanem mivel azáltal tetszvágya elégíttetik ki. mellyel örök veszedelmére hanyatt-homlok rohan. szembeszáll veszélyekkel. csak célját. melyet a másoknak tetszés. A rossz s helytelen akkor veszedelmes neki. másoktól szerettetés és becsültetés. Nincs előtte semmi igen bajos. ti. milyenben él. A világra kilépés első éveiben csaknem mindenkiben a gyermeki ártatlanságának s nyílt szívnek még sok nyomai vannak. Az elsőnek rosszasága igen kiáltó. tűr. másik az elegancia. kimenti még meg nem romlott jobb természete. A változás s újnak szeretete hirtelen sebes lépésekkel vezeti új. mi ingerlőbb. Az álorca nélküli romlottság ritkán vagy inkább soha. A tetszvágy igen természetes indulat szüleménye: azon kedves érzésé. ez valódi mételye egy 42 . magához s maga után képezi őt. a tetszhetést. melybe az ifjú lép s később is éveit tölti. legsükeresebb elősegítője. A tetszhetésnek ez jelen[ik] meg mint leghatalmasabb pártfogója. s az abban uralkodó társasági tón[us]. míveltség alkotják fénykörét s tartják távol attól a durvát. nem becset fontolva. ha mindaz. ha nincs is egész erejére emelve. csak a feljebb említett léha társaságoktól lassankint megvesztegetve süllyedhet fajtalan társaságok örvényébe. melynek minden felserdült buzgón áldoz: egyik a tetszvágy. terhes munkában szívesen fárad. hogyha azonban csak egy külszín mázolása fedi tetsző festékkel a belső silányságot. de azon istenségnek legfőbb rangú s legnemesb születésű alattvalója. csömörrel fut s eltávozik attól. A világba előbb kilépett ifjúnak önválasztása tárgyává ily társaság nem válik. bélyegeket. Oly társaság.

mennyi hézagját találjuk a szívnek. Ellenben Lükurgosz neveltje serdült korában vetődvén a kedvtelést lehelő Sybarisba. intette. elpuhultságból származnak nagyrészint a gyengéd érzelmek. hogy mindenki erkölcsi kötelességeit ne csak értse s érezze. hanem hogy lelki erejében s méltóságában érzéki léten jóval felülhaladott légyen. mint rossz kivételek ide nem értetnek. A becsületérzés. ha szinte célom. mivel sok ezekről mondandó több másokra is illik. s érzékek rabjává lesz. s szépnek érzésétől megfosztva nincsenek. Hogy ezen társaságokra nézve is a meglévő mint jó. nem hasonló elfajult sybariséhoz. Ha örömmel elismerjük s gyakran elragadtatással érezzük is társaságaink ezen érdemeit: de mélyebben vizsgálva. Leginkább azért. melyből akármiféle társaság is áll. A társaság befolyása oly nagy az emberre. mindezek szelíd örömeket nyújtanak s finomabb kecsekkel ékesítik. lehetetlen. csak elgyengült teste az új életmódot állhassa ki. melynek ápoló kezei alatt a szép s illő mindig s mindenütt virágzik. csak kitanult ravaszság s mindent magának áldozó önkórság. mint azelőtt rózsaágyában nyugodni. valamint inainak pattogó rugói ellágyulnak. de fájdalom. melyeknek áldozand. De ezen szomorító jelenések világszerte minden társaságokban vagynak. ha Spárta edzett lelkű. szelídebb s míveltebb az erkölcs az ő nyájas körökben. voltak is mindig s lesznek. ha szelíd alakban jelenő lágy örömek édességét ízelíteni kezdi. spártai férfilehelet sem éleszti azt. az azokban lévő hibák vagy hiányok elismerésére nézve hasznos lenne is. lelki míveltség s ízlés által nevelt testi kecs emeli bájokat. ha jobb géniusza onnan ki nem ragadja. A szelídség többnyire gyöngeség szüleménye. nálunk is mennyei eredetét szelíd erkölccsel. Csak némelyekről. úgy látszik. hanem a bájhangú szirénektől védte. a becsültetés s tetszhetés köréből? Mely más módosság s udvariasság alatt nem lappangnak aljas célok. A mi társaságunk. ez fájdalom. mind pedig a nem mindenikkel eléggé ismeretességemért nem fogok. Mindezekről külön szólani. Az erkölcsi s társasági illő s a szemérem fenntartja felettök védhatalmát. Márpedig az emberek nagyobb része. s hol elég erős az elűzni a léhaságot s annak eszelősködő tarka seregét. szolgálatra készség. férfias fiai közé jut. hogy egész természetét s valóját meg tudja változtatni. lelke.ifjúnak. Erre az kellene. beszéd s magatartásbeli csín. elméskedés rossz szívet s játszi ész valódi tudás nemlétét szokta palástolni. már néhány év múlva nem lesz többé minden ellágyult érzékek hajlékony játéka. és mivel az ezen társaságok belső becse vagy hiánya a követés. kivált pedig a főbb rangú társaságokról. Vidámabb az ész. dicsőség s haza helyett a fény s cifraság lesznek bálványi. mert még nagyjára hív leányi a szépnek s Gráciák mosolyognak reájok. időkorú emberek többféle társaságokat s társasági tón[us]t alkotnak s képeznek. helyheztetésű. aljas indulatok! Sok tetsző ügyesség s életrevalóság jól megvizsgálva. Sybaris legpuhábban nevelt szülöttje. a gyalázat s szégyen félelme sok elaljasodástól ótalmazza. A hazánkban lévő társaságok sokfélék. ennek kerülése intézi minden lépéseit. többnyire csak a kedves és kedvetlennek hatalmas érzetétől vezéreltetik: amannak vadászása. éppen oly jól fog a táborban pajzsán. Telemachot isteni vezetője nem a tengeri szörnyek veszélyitől féltette. Módosság. Hogy a társaságban a helyes és való egyedül uraltassék. utánozás s majmolás útján több másokra is nagy befolyású. a piperés bábból férfi válik s tűréshez szokván. Az ilyen 43 . A mi míveltebb társaságaink az ízlésnek. hidegebben fontolva. Különböző részeiben különféle rangú. valamíg gyarlóságaink súlya alatt nyögünk. ti. mennyi botlását az észnek? Az igazi emberi s erkölcsi becs ismerése s fontolása mely ritka! Hol bír a valódiság érdemlett méltóságával. de mind az igen sokra terjedés elkerüléséért. tiszta és gyengéd érzéssel bizonyítja. természetes: csak átaljában s a nagyobb számról szólok. hála az egeknek. hogy dicső fénykörök mindent világosítva a külszín s léhaságok homályit széttépje. egymás iránt kímélő kedvezés. Főként a szépnem.

örömet ígér. a komortól pedig fut a társaságban örömet kereső ember. szép gyermekségek. Az érzékek hatalma. hogy amannak veti magát kedvtelést adó karjai közé. Ezen kemény vád. Csak ezek adják meg az ember. Vizsgáljuk azon hiányokat. helyeztetése: sok. Akárminemű társaságban. az ezekből származó bűnök s vétkek csoportja is örökre fenn fognak maradni. szülnek. amaz mulatságot. a társasági köreinkbe elterjedt s onnan terjedő hazafiatlanságnak legközelebbi okai. Bajos az ilyentől kívánni s nem lehet remélni. mulatságoknak a helyes való. kétségen kívül társasági köreinkben a valódiság nem léte. Csak a való s a valódiság vezethet s tarthat felsőbb rendeltetésünk útján. munkás hazafivá ne váljék. fővonásaik hasonlók. az illendőségre s társalkodási felsőbb míveltségre nézve van nálunk. Ezen veszett. ez unalommal fenyegeti az élni kívánó embert rémítő vázképpel. piperés majommá. igen sok nagyra nőtt s nekiöregedett gyermek van. mulattató hiúságok gyakran lesznek a gondok s iparkodások fő tárgyaivá. Míg ez így lesz. azért ezeket elmellőzöm. hogy ami helyes. valóban mívelt nemzetek társasági köreitől még nagyon is hátra vagyunk. üresség s erkölcsi botlások a társalkodásba nemcsak becsúszva. hibákat. nem csuda. hanem rabszolgai hódolása létünk nemesb részének. ezeknek báb. melyekben más. Azt sem kívánhatni. hol mint nem hívott s nem várt vendégek. beszédink. történjék s az győzzön. A valónak s helyesnek ábrázatja gyakran komor. ha társasági haszontalanságok. A valót ellenben magánál gyakrabban komorabb áldozó papjai ráncolt szemöldökkel. tűrni és áldozni azért. hogy a kedvest s azt. hanem megtelepedve örökség jussal bírnak s gazdákká válnak ott. mindaddig sokszor fog feláldoztatni örömeknek. sem kedve nem marad erre. egy nem mindig kellemetes valónak feláldozza. soknak sem ideje. hogy lelkes. s gyengeségei az észnek s okosságnak. gyönyörűségeket nyújt. a férfi valódi becsét. Nem lehet azért reméleni. A léhaság arcán öröm s vidámság virít. hogy indulatin küzdve győzzön s lépéseit kötelességérzése vezérelje. Fontos dolgok s valódiság nem foglalhatnak el mindent. lelki rabbá alacsonyítják le az embert. melyek hazánk kebelében vannak. s lesz-e vagy lehet-e valaha másként. léhaság. ígéri. elijedve ettől. kora. s örökké a kedvest a becsesnél többen keresik. hiábavalóság s lelki üresség bitorolják törvénytelen kezekkel a társasági kör igazgatását: cifra bábbá. hogy a való mindig bírjon elsőséggel a társalkodásban s győzzön. eltűrve nézetnek el. örömet kíván. Azért átaljában szólhatok rólok. lelki szegénység. de nem ezek a hazai lanyhaság. De az keserves. Ilyen esetben nem kénytelen adó ez. ami örömeket ígér. igen egyenlő lépcsőjén állanak a míveltségnek s ugyanazon hiányokban csaknem egyiránt részesek. de attól általjában nem is mentek. aminek másként kellene lenni: sok nem állaná ki a tiszta míveltség próbáit módjaink. ha társaságinkat nem egészen nyomja is. táplálnak örökké számtalan gyarlóságokat. játék kell. Ahol le van döntve ezeknek okosságemelte királyi széke. hogy olykor jelen ne legyenek. mellyel gyarlóságinknak tartozunk. bármily legyen tagjainak rangja. tréfák s jókedv közt ízléstől szépítve jelen meg könnyű lépésekkel elmés pártfogói karján. a vágyások ereje. melyek egyenesen szülik a hon iránti idegenséget s amik meggátolják főképp a világra kilépő ifjút. hogy az emberek nagy része erkölcsi igaz s cselekvőleg jó legyen. szokásaink közül. fenyítő tekintettel mutatják a sokaságnak. Ezen félszegségeknek is következései hazánkra s nemzetünk valódi előlépésére elég káros befolyással vannak. vagy melyekben hazánkfiai a hon anyaföldén kívül élnek s melyeket nagyobbára ott magok alkotnak? Majd ugyanazon tón[us] uralkodik bennök. emberi gyengeséginkért kikerülhetlen. társaság ezen bálványát. 44 . azokat említsem-e.többség nem fog a kedvetlennel szembeszállni. Az ízlés tisztaságára. Főrangú társaságainkról szólván. csak rosszat forraló kútfő.

amit férfinem szépnemért tesz vagy nem tesz: ha nem is a legközelebbi. hív érzetének kell ezekről minden asszonynak lenni. ha mindig csak bölcselkednék. jövőnek várása. játékszín. jussoknak a társalkodás olykori nagy becsben tartott tárgyainak kell a szépnem társasági körében is maradni. ha bájoló leheleteikkel ők nem olvasztanák a szívet szelídségre. De mi fárasztó. mely unalmas lenne az asszonyok társasága. különben nem ment az a léhaság vádjától. Nekifáradna. nem derítenék.A társasági körben valódiság emelje a lelket. Igaz. buzgó részesei ezért mindannak. s újuló éltet nem öntenének a lélekbe. mely körül egész éltök. Mint hölgyek s anyák a jelen s jövő kort magokhoz képezik: mely illő. csak a szépnem által virítnak az élet virágai. társaságok s ezekben a múltaknak esetei. Vak durvaság uralkodnék s szelídebb érzéseket elfagylalva komorság zordon tele lepné el a társaságot. A valódiság azon gyümölcs. csak úgy van igaz becse. Valódi érzések s képzetek nélkül nem felelhet meg az asszony fontos. társasági lételökben. időtöltések. s éppen ott a legillőbb helye azon képzeteknek s érzéseknek. Általok. bájak s kellemek virágleveleibe kell szerényen rejteznie: ezektől megfosztva s ezeknek elhullásával elfonnyad. Az elevenségét vesztett embert megsűrűdött vére gátolná valódi foglalatosságiban is. ez örökíti azokat. Távoznak a Gráciák. önnön s mások játékaik tárgyai. ha nem mindig örömmel jutalmazva is. a szépmesterségek s művészség az ízlés bájoló kezével fejtse ki legszebb gyöngéd virágait. Ritka dolog az. ha tud érlelni. Az öltözet. De azért olyan tárgyaknak. Tiszta képzetének. vidámság nincs. változó módik. oly kellemetes tárgyak. Az örökös komorságtól. s az ő érdemök vagy hibájok annak nemesedése vagy aljasodása. férfiaknál pedig puszta ágon is terem s érik. 45 . kötelességeknek. csakhogy az asszonyoknál ennek az ízlés. beleunna a legszebb. kellem lebegje körül. ők alkotják az ifjú hajlékony szívét. de az majd mindig távolabbi indító oka: azokra térnek vissza gondjai. hogy külső kecs s kellemek alatt nemes érzet és valódiság legyenek lételök fő vonásai. vágyásokból s érzeményekből egybeszerkesz[t]ett valónk kíván könnyebb ínyingerlőket is. virítson kedvesség s öröm asszonyok társaságában. hol ízlés. Férfiaknak. kormányozza az észt s tartsa fenn önméltóságát. Vannak a társalkodásnak igen kedvelt apróságai: mulatságok. nem szükség a szépnem társasági köréből kirekesztve lenni. hogy nem lehet ez egyedüli s örökös eledel. Az ész kormánya alatt szívesen fognak kezet örömek s tréfák a valósággal. bálok. Míg báj s kegy röpdesik körül. gondolatai. de a valótól nem. különben csak kellemetes bábok. A nemzetiségnek. száraz valót vizsgálna. nagyrészint a szépnem azon középpont. Játszi elmésség. legnemesb tárgyakba az ember. mulató könnyűség nélkül meg van ez tündér kecsétől fosztva. intene. újságok. A tetszhetés. részvéttel foglalnak el. az egész férfinemet a kellemek s tetszés hatalmával ők kormányozzák: tőlök függ. azokra készülés vidámon röpítik által az időt a gyorsan múló napokon. egyik nemnek úgy. öröm. mint másiknak. minden törekedéseik forognak. ha vidámság s könnyű tréfák nem élesztenék. melyekkel az okosság érzéki teremtést erkölcsi munkás valóvá emel. melyek gyönyörűséggel. mi azokat érdekli és elfoglalja. melyet. Helye van ott. de eleven munkásságban tartja a szépnemet. azok teszik ezt kedvessé. hazának. melyek az ember felsőbb rendeltetéséhez méltók. Éltünk fűszere az asszonyi társaság. mely szükséges tehát. Helyes ez. az olvadni nem tudó hidegségtől futnak ezen menny leányai. szép rendeltetésének.

akaratomra. aki pedig nem szabad. melyekre az asszonyoknak nincs oly egyenes befolyása. Némely ilyes kör tagjai a lovaglás. termetök be gyöngéd s mennyei. ízlés fűszerezte elmésség helyett. kutyáról. Hogy férfi ezekhez értsen. nem ítélhet. vadászat s más testi gyakorlások s mulatságok nagy fontosságra méltatott tárgyak. hogy feledjük a hibakeresést: gyönyörben úszó érzékeink az elragadtatás pillanatának csillámló aranyláncát vetik itt értelmünkre. ékesít. pedig ilyeket szegény professzoromtól hallván. és az akarat erkölcsi erősödésével bírhatja eredeti méltóságát. leláncolva marad ezekben a lélek. mint ilyen szép beszélők nem hamar felejtendő mondási. be hajlandók vagyunk kárhoztatni! 46 . ki rostál. a társalkodásnak meleg részvételt nyerő tárgyaivá válnak. minő hódító tekintetök: oly szép szemek néznek szemeinkbe. Annyi keccsel gazdag alakok tűnnek szemeinkbe. illők is férfihoz. nemes láng nem hevít keblet: az ily társaságnak elfagylalt érzése jegén nyom nélkül sikamlanak által az órák. az ész míveletlen s szikkadtan a szív. férfias munkásság fel nem ébredhet. gyakorolja. A magyar földön oly társaságba lépve.a tökéletesedés . Lovaglás. sőt unalmokra vagynak: valóban ily társaság talán derék lovászok s gyakorlott puskások illő köre lehet. melyet a szépnem bájos jelenlétével fényesít. ha legfőbb foglalatosságaik csak ezek s ilyenek. ha más méltóbb. szelídít. vadászat. a férfiak előtt életmódjok s időtöltéseik kedvesekké. nehéz hideg ítélő bírónak maradni.felé. a hiábavalóság nevét nem érdemlik. de . szép és szükséges. szekerezés s pipa tárgyaiból kifogyván. minek kellene ott másként lenni. Ezek űzik el a mázsás unalmat s fakasztanak harsogó kacagásra. mely csak az okosság s értelem által léphet célja . mely gyönyörű arcok. zsibbasztó ürességet hagyván magok után. szentebb cél. ezeket kedvelje. valódibb becsű tárgyak nem érdeklik őket. tetteimre azon elszánást szülő erővel távol sem bírtak. hidegen hagyják. puskáról beszélnek. oly kellemetes hangok zengnek füleinkben (mert sokkal megajándékozott hazánk miben gazdagabb.Olyan tárgyak is. melyre törekedni kell. leölendő idejök hézagait egymáson kikapás. Csak akkor kell hibáztatni azokat. s amit ezek gúnyolnak. mint legbölcsebb professzorunk akármi velős tanítását. hogy nemesb valónk a lélek. értékök s szép nevök . midőn melegen érez. buzdítása koránt sem hatották meg lelkemet annyira. ennek intése. Valóban. alárendeltségi tulajdonokból kilépnek. midőn eszközi. Az ész fontoló rostálása azon kedvvel szívott beszédek kellemes szavait nagyrészint mint üres hangokat léva polyvaként röpítené el. Ha férfiak egymás közt mindig csak lóról. hasznok nagy s befolyások jótevő létünkre. de ki fontol. a pipázók tactusra történő köpéseik s hákogásaik közt csak hahoták vagy nyújtózó ásítások váltják gyakran fel a lármás beszéd kábító zaját. mert ily társaságban mosolygás-nevetés nemigen szokott lenni. de vétkes elfelejtkezni. mint szép asszonyokban?). darabos tréfák s fajtalan beszédekkel pótolják. gyakran lestem nagyobb figyelemmel szép szájokból édesen folyó szókat. midőn célokká válnak s uralkodnak a munkás engedelmesség helyett. de szenvedelmök s azért vágyások s törekedésök lévén azokhoz kapcsolva. rólok beszéljen. melyek ámbár magokban nem fontosak. fontosakká tesznek.tagjainak akármi legyen is a rangjok. be nagyon lenevettem volna a jámbort. növésök mi teljes. vadászatról. midőn a tetszés s tetszeni kívánás viszik tündér karjaikon? Be sükeres édes ajkok javaslása. hogy van ezek mellett s ezek felett magasb.istállóbűz s pecérszag lepi. bájos részrehajlás nélkül ítélni.

mintha nem volna éppen oly nevetséges. unalmas és nevetséges. elrészegíti ezeket a szép arc. mely másoknak kedves s magunkat kedveltető lehessen: de társasági ruhánk csak módosabban készült. melynek tarka csillámló színén által belsejöket nem ismérhetni el. de magáévá nem tett fellengő kitételeket. csak azt fogadja el. cifra kifejezés. velőt foglalnak magokban: mennyi üres szó. beszédöket. tetsző tárgyaikat bemutatják. Másoknak magokviseletét. ami önszínében jelen meg előtte. Szép. magunk tartása. a száraz jó. csak a helybenhagyás marad részén. oka nem az. a nem mesterkélt szól. s a férfiakban megvan azon illő s tartozó készség a szépnemnek gyengeségeit s hibáit is elnézni s megbocsátani. annál többször ábrándozó könyvekből kölcsönzött. mint a magaviselet. mint asszonyban. tetszhetik. kicifrított erőltetés félszegíti természetes kecseiket. s egész személyünk. csak ennek szelíd heve melegíti azt.A szépet a helyestől s jótól elválhatlannak gondolni emberi természetünkben vagyon. az erőltetett. a jó helybenhagyást szül. A szép tetszést. vagy ahogy áll valakin a másra szabott pompás gúnya. tartozunk is azzal másoknak s magunknak. Ha asszony ezért nem nevettetik is ki annyira. egyedül ilyet tart meg 47 . nem tarka pipere. Szívhez csak a természetes. de a kecstől megfosztott jó követésre vonzó tetszést igen ritkán szül. Hová ennek hideg lehelete hat. választékony (elegáns) csinosság s a leggondosabb tisztaság ékesítse ott magunkviseletét. s gondosabb öltözetben jelenjen meg beszédünk. cikornyátlan kecseivel oly varázslólag hatja meg szívünket. Csak ami egyszerű s természetes. lepcsességét magunkviseletének otthon hagyjuk. gyönyörben úszva. mint házi viseletünk. az tetszhetik. gyullasztják. az erőltetés pedig szívnek leghalálosb ellensége. ha affektált is. hang. Az ily fesz és pöf (affektáció) nemcsak hogy idegen lepel alá takarva rejti el a belső miséget és sajátságot. kellem nélkül. epedő sóhajtásival fátyolozva kívánják némelyek kecseiket szív[re] hatóbbakká. mely a szépnem természetes. Nem bőven hallhatni öngondolatokat. a bizodalomnak lételt nem adhat. ha nem is jó. de nem bájolják a szívet. a sok igéző hangok mi kevés értelmet. melyet mondója gyakran nem is ért. mozdulat: hevítik. Egy szép. ki megérdemli e nevet. cikornyásabb. mesterkélt s cikornyázott akármi is. tulajdon érzéseket. melynek feszességétől nyomva meredten mozog. minek a kedvgajdult érzékek. Nincs az a hódító szépség. szépség alakját magára nem ruházhatja. hanem mivel más bájai ótalmazzák attól. annál inkább választottabb. egybekötve hódítnak: különválva. nem lehet oly kellemek összessége. a személyöket részvét okozóbbakká tenni. csak azzal olvadhat össze a bizodalom s részvét melege által. feloldva azon bájigézet. avagy reped megtelt tagjain. mint sok mesterember ünnepi köntösében. hanem legszebb kecseitől fosztja meg a szépnemet. hogy a házi s egyes foglalatosságoktól talán el nem válható szennyét. Ami nem természetes. már szokássá vált kitétel. Ilyenkor úgy jelen meg akárki is. nincs a maga helyén kívül itt egy-két szót szólani. Az igazi műveltség s jó tón[us] valódi mételyéről. Nincs nevetségesb s egyszersmind bosszantóbb egy affektált férfinál. növés. s így követőket is nemigen talál. ami természetes. Hidegebb s érettebb ítélet alá vetve szép köreink beszélgetéseit. de nem kölcsönzött cifraság. és senkiben sem annyira kedvetlen s idegenítő. de tetszeni nem fog. fényesb társaságba ünneplő ruhában visszük önmagunkat. Mesterkélt. mely affektáció által sokat ne veszítene éspedig virágainak legszebbeiből. nyílt. de csak érzékeinknek. gyakran jelen meg ennek alakjában s annak vétetik. fityeg sovány. melyet a derült nyíltszívűség s önszínű természetesség táplál. s így a tetszés legnemesb s azt később gondosan ápoló szülöttének. tisztábban tartott legyen. Emberek közé mindig. minden mozdulatjokat egy külfényes máz borítja. nem pedig cifrább. még ritkábban érez. szét van fúva. a szép gyakran elnyeri a jónak tartozó helybenhagyást. A szív az. az affektációról. de semmi nem inkább. mert csak annak érti el rokon szavát. Szakadásig elvékonyított lengeteg érzelgősség búsongó homályával.

még unalmasabb ennyit olvasni valami felől. Eljutván a ház asszonyához. szépségöket. mennyire kevesíti természetes kellemeiket. mint minden majmolt utánzás. Mégis egy magyar szót sem hallani. hogy ez is a körülte ülő. a szép s természetes gyermekének örök ellensége. de ront is a társaságban. Ha minden asszonyaink s leányaink tudnák. Unalmas írni s hihető. ami nem természetes. de kik úgyis félrevonult hallgatásban vannak. elméjök bájait az affektáció. de a fényes szobákon s vendégek tarka sorain keresztül haladván. melyek a haza s honi ellen vagynak. soká. Sok külföldi van jelen. vad hódító nem tiporta le törvényes alkotmányunkat. Mi szép egy nyílt tekintet. Lássuk bájoló körét egy estvéli mulatságnak: tisztes matrónák díszesítik s a legszebb asszonyok s lányok földi édenné teszik azt. melyek történetinkben fénylenek. s amit naponként tapasztalni tűrhetlen bosszantó lenne. Még nem is szűntünk meg. megfojtja. De hiszen egy fővárosa ez hazámnak s a jelenlévőket oly szép nevek díszesítik. ha olykor nevetséges volta felől nem múlná unalmasságát. s unalmat szülnek vagy feledés fújja el őket. s azért a jóízlésnek. Célját nem éri. Hazafiságtalan képzeteknek is ez egy fő kútfeje. melynek történetei nagy tettekkel. mind hűséges leányi maradnának a természetnek. Visszatérek szép társaságinkhoz. a természetes ezen kedveltjét. szinte kétlem. s hogy anélkül kecseik mennyivel hódítóbb s ellenállhatatlanabbak lennének. De elég már az affektációról. amiről elmélkedni oly untig elég módunk s alkalmunk vagyon. nem osztoztak idegenek örökünkben s nem töröltek ki [a] nemzetek sorából. amaz másunnan kölcsönzi létét. hogy magyar földön s magyarok közt vagyok. Örökké megvétett. Affektáció nemcsak rút. visszataszítja. hallom. oly tiszteletre méltókká. mint igaz tükörben. egy-két hadi emberen kívül. A valódisággal is éppen úgy nem egyezhet. melyben homály nélkül. nincs bennevaló s csak tűnő jelentés. Affektációból erednek majd minden balvélemények. A mulatók csapatjai közé elegyedem. s egy-két helyről francia beszédet hoz füleimbe. ez önösségben él. módos s illő ügyelet ezek iránt nyelvökön beszélni s részeltetni őket a társalkodásban.tovább. de pártfogóiknak hamar múló részegségök ellobbantával megszűnnek tetszés tárgyai lenni. Miért nem akarnak hát itt anyai nyelvökön beszélni? Szégyenöknek talán nem tartják egy nemzet tagjai lenni. de bezárkózik a mesterkélt előtt. mily kecset önt természetes s el nem facsart öntartás az egész termetre. nemzet lenni. sem idegent. körülnézek. ez okozza a külföldinek vak majmolását. természetes beszéd mely édesen s bizodalmat gerjesztve ömlik szép ajkakról! Ezen igéző tulajdonok teszik csinosultabb társaságaink legműveltebb szépeit oly szeretetre. gondolom. a legigazibb magyar neveket viselő asszonyokkal németül beszél: tartózkodás. A valódi műveltséggel affektáció nem is férhet össze. Nem is oly durvák s darabosak nyelvünk hangjai. hála az égnek. sükertelen törekedés ez arra. s többnyire paródiájává válik az igaz műveltségnek. Ő szülötte az erőltetésnek. ép lélek mutatkozik. Ily tárgyak csak az érzékek kényeztető védlése alatt maradván. mint gyengéd aggodalma s óhajtásai maradandó tárgyait. ez a nemzetinek megvetését. s amely vérrel szerzett s tartott törvényes alkotmányának köszönik mostani jólétöket s 48 . a kellemes zajgás mind csak német hangokat. mely minden szépet. sehol sem látok külföldit. mostani léte nemes tulajdonokkal gazdag. nevetségessé lesz. Beléptemmel a ház asszonyát magyarul szándékozom köszönteni. szép szabadságinkat törvényes királyunk hatalma s hite védi. hogy akármi szép szájhoz ne simulhatnának: a leggyöngédebb érzések szelíd s lelkes tolmácsává szentelték ezt koszorús lantosink s hazánk sok lelkes leányát hallottam igéző bájjal magyarul szólani. rövid ideig a legforróbb kívánságokat s epedéseket szülhetik. talán helytelen szégyen miatt elnyelem magyar tiszteletmondásomat s én is németül szólalok meg.

ellenséges indulatokat táplálhatnának gyöngéd keblökben. nem illik oda s félszegen sanyarog. A nemtudás tehát lehet itt az egyedüli. Bizonnyal tisztább s szelídebb is érzésök. de mégis mind idegen nyelvet beszélnek. de édes nekik áldozni s azoknak tömjénezvén érzéki létünk tartozó adóját fizetjük. Embert tetteiből. ez itt a bizodalom nyelve a hazájáért élő munkás férfi s benne élő nyájas hölgye közt. bár legyenek bálványok a vígság istenei. hogy az idegen fény s kölcsönzött ruha nem ékesít. ha egyik a másikba erőszakos kézzel átültettetik. igaz. egy szerencsétlen eredetinek el nem talált. hová az. hogy nálunk is a szépnem körét mindig fontos tárgyak foglalják le. ha valódiság mindig s mindenünnen ellenségesen űzné el a vidámságot s vígságot. Ismétlem. hanem szegénységet árul el. mint mostohák. A virító tavasz kies völgyekben gyöngéd violákat nevel. Ily rejtettebb keblébe a hazának idegennel idegenség nem hathatott be. Ha a játszilag egybeszőtt cotillonban a nyugvó szép ország dolgairól vagy a nevelésről kezdené táncosát értesíteni. De talán csak gyakorlás kedvéért? Így helyes. vígságnak tömjénez s az öröm isteninek viszi kedvelt vagy megvetendő áldozatját. hol mindenki a hon kebelében nő fel s él. édes anyai nyelvemet fogom itt a szépnem közt is hallani. melyek hazánk széleihez nem oly közel feküsznek. csömört okozna-e inkább vagy nevetséget? Világ mulandóságáról vagy nemzeti előhaladásunk akadályi felől tűnődni a keccsel lebegő szép táncosnénak a française közt szintoly kevéssé lenne a maga helyén. ha társaságban mindig csak velős s azért nagy részint komor tárgyakról szólnánk. amit tenni kellene. társaságot beszéde tárgyaiból ítélhetni meg. hogy mind akik ezeket nevelék. Ha lármás mulatságok gyakran zavaros árvizek is. hogy komor tárgyak foglaljanak el. amit már feljebb mondottam: igen szomorú lenne. aki magyar. gyakran nevetséges majmolásai. mind önmagok szükségtelennek vélék az anyai nyelvet tudni. nem tarták érdemesnek azt később is megtanulni? Kiben nemzeti érzés van. ha annak tisztes papjai contredance-ot kezdenének járni. Házi boldog körben a hív anya ezen fogja szeretett gyermekeihez a nyájasság s szelídség édes szavait mondani. bálokban. 49 . hogysem nemzetöket vadon megvetnék s hazájok ellen. a pezsgő örömek ezen templomiban nem várhatni. hol mindenki. Az élet minden idejének s minden tájának saját növényi vannak. de vannak tárgyak. Mindennek van helye. Csalódás! E társaságok jobbára utánzásai amazoknak. azért nem kívánom s nem is óhajtom. Másutt s mások pedig igenis jól tudnak. Példának okáért a fársáng bohóskodó tarka örömei közt. mint Themis templomában. virágzó szüzek szeméremfojtott hangon magyarul rebegik epedő ifjaknak boldogító igenjeket. de hát az. mert olykor némely társaságban a francia s német nyelv gonoszul rongáltatik. Esztelenség az eledel után sóvárgónak virágot s a szépért epedőnek ételt nyújtani. melyek nemtudása már a nemakarás vétkét s a nemtehetés káros következését magában hordja. zordon telekben is áttenyészik magas tetőkön az erős tölgy. ez az első s rendszerinti a társalkodásban. Nemtudásból nem tenni. sok helyt itt sem tudnak magyarul. s fontos dolgok mélységéről értekezzünk. Faluhelyt. Ha itt mindenik tudna s mégsem szólana magyarul. melyek olykor akaratunk ellen visznek zajgó habjaik közt. nem lehet.fényes sorsokat. mit jelent? Nem azt-e. sőt illő sem lenne. és csak az illik. Örökös szégyen. mint nemakarásból. van ideje. nemzeti nyelve s annál fogva nemzete megvetését jelentené. gyakorlásra valóban soknak igenis nagy szüksége van. hogy szépeink tudákos bölcselkedőkké váljanak! Elszomorodva távoznának tőlünk a Gráciák s velök legédesb örömeink. hogy ily látás ne szomorítsa. hogy kisebb hiba. de valóban gyalázatos ok. apróbb városokban. Tudniok kell. szívből vagy kelletlen. Mentsen Isten. itt bizonnyal a honi nyelv legbecsesb. hogy nem tudnak. megyek keresni a magyarabbnak maradott magyart. de megfrissülve lebegünk játékos hullámaikon. Búsultan hagyom oda főbb városink társaságait.

melyek a legfőbb társaságokba is . nem mer ezen körbe lépni az illetlen. De fájdalom. s annak szeretete. melyek önszívekből s eszekből merítve. majd mindig igen elhatározottan. idegen majmolásban keresik a csinosodást. Ti imádásra méltók! De mely kicsiny ezeknek számok. felsőbb műveltség polcára vélnek emelkedni. azon nemes hív érzeményt a haza iránt. Ily hölgyek lehetnek e hazafiságra tüzelő társai férjeiknek földi vándorlásokban. Dolgokról. ott is. ha honiságokat megtagadják. ama hazafi felemelkedést. Hogy tudna tehát aziránt hív meleg érzéssel lenni? Mások pedig. s azonkívül mennyi kellemetlenségeket. keserű könnyeket nem okoznak? Ezenkívül idő. A feles temondákat. hogy nemzethez tartozik. s a haza szeretetök s aggodalmok tárgya. öltözet. kikre akármelyik nemzet is kevély lehetne. többször csak személyekről foly a beszéd. csak a műveltség. darabost. nemzetiségről nemigen van képzete is. kiknek meleg s tiszta érzés nemes munkásságára emeli szép lelkeiket. nem is említem. érzelmekről van a szó. mellyel a francia asszonyok oly egész lélekből vannak hazájok s a közdolgok iránt? Találjuk-e azon nemes büszkeséget. mely fellengve dagasztja Németország sok nemes leányának mellét? Szóval. annak állapotja és sorsa. Hát a hon.csakhogy többnyire csinosabb formákban . magasb érzéseknek s lelki műveltségnek kellene a társalkodás főszerének lennie. sőt nevetséges előttök minden nemzeti törekvés. A tárgyak belső becse nem kerestetik. Előkelő finnyássággal említenek megvetve minden hazait. házi helyeztetések boncolgatásit.ártatlan ugyan. nemzetiségöken túllépnek. mi helyet foglal el társalkodásinkban? A szépnem hogy érez. ezen magára vett külső színben tetszik. Nem vádlom azzal műveltebb társaságainkat. Hazafiság nem érdem. legalább külszínét s leplét kell az illendőségnek hordania: de fájdalom nem is igen kívánnak többet. gyönyörködtethetné társaságainkat. módik a legszokottabb . hol jó ízlésnek. figyelemre ne méltassák. Nem mindig s minden társaságot elevenít tánc és muzsika. mely sok elfacsart képzetek tűnnek fel: búsongó s érzelgős románokból kölcsönöznek kitételeket s véleményeket. mely minden. a nagy többség egy része csak alig eszmél afelől. városi híreket. összeháborodásokat nem szülnek. kiknek szívöken fekszik nemzetök sorsa. Ha szívről. ezek ítéltetnek. hogy illetlenek vagy helytelenek lennének beszédök tárgyai: több csinosság. de lelketlen . elég ezen nevezet arra akármiben is. hogysem illendőt sértő. mennyivel egyszerűbbek s igazabbak volnának. A szépnemmel született illendőség mértéke nem engedi közelíteni az erkölcsi rútat.Hanem kevés hetekig tart ezen kellemes gyermekeskedés. sok helytelen csúsz be s hinti mézelt mérgét. Ami saját alakjában minden romlatlan szívet visszásan érdekelne s erkölcsi érzést sértene.tárgyai az elég bő beszédnek. hűltebb vérrel a léleknek is józanabb foglalatosság kellene. ha azok szavát érteni szokva lennénk. hazáról. milyenek történeteinket díszesítik. műveltség van már erkölcseinkben. tisztelettel hódolok itt is ezeknek s esdeklek: fogadjátok azt keggyel. sajnálkozva tekintik azt. hol a valódi műveltségnek kellene tündökölni. léha hígelműség bitangolja az amazt illető hódolást. s a bemutatott tarka áldozat után visszatérne szellemi léte nemes érzésének s az okosságnak szentelt oltárihoz. s fájdalom. kedvességet nyer. s ami durva vagy aljas. gyakran kevés kíméléssel. sőt ezen álkép alatt sok kacérság. akármi léha. mint gyöngéd érzésekkel egybehangzani. érzelmekről ritkán. melyet Britannia hölgyei nemzetiségökben helyeztetnek. be ritkán hallhatni az ezeket tápláló beszédet. a nemzeti nevet megérdemlő nép közt a szépnem tulajdona? Vagynak igenis hazánknak oly lelkes leányi. módosság s csín álorcájában jelenjen meg. ott. hogy becsülésre. ki oly csekélységgel bíbelődik. Boldognak érzem magam.becsúsznak. Most is találkoznának a merény s veszély idején hős asszonyok. fogják-e résztvéve új erőre éleszteni a csüggedésig iparkodót 50 . hány fájdalmas sértéseket. hiábanvaló. hogy ilyeket ismérek. s kellő tárggyá válik. vagy a Schweitzernék hív ragaszkodását honjokhoz. ámbár ezek éppen oly kevéssé szokták a tisztult ízlést táplálni. hogy nyilatkoztatja ki magát ezek felől? Azon meleg részvételt láthatni-e. mintha az volna a durvaság köre.

nyom-e sokat az embert szerető munkásság. A honinak kicsúfolásában. minálunk kiket különböztetnek szépeink. Lelkes asszonyok éppen oly kevéssé fogják becsülésökkel megtisztelni vagy boldogítani tetszésökkel. s teszik azáltal a társalkodási hang vezéreivé? Igaz érdem. majmolt szokásaik s idegen lelkökkel polgári erények ép csírájit ültessék s gonddal ápolják a gyermeki kor mindent megtermő földébe? Lássuk már továbbá. vagy szemérmet sértő kép bármi mesteri ecsetjében nem gyönyörködhetnek. hogyha nemcsak egy múló fény csaló világa. de ezek csak az időtöltés jól használható eszközeinek nézethetnek s ezeket értelmi s erkölcsi helyes ízlés eszközi alsó rangjokból kiemelni s tartós becsülésre méltatni nem fogja. mascarádok. vagy valami szánkázás. Most már nem annyira. de elnémítja azon hangot a megszokás hatalma. csaknem érezhetlen. társaságainkban kik a kedveltek? Nem vizsgálom mulatságok. s ennek lassú. Tekintsük. sőt többnyire igen keveset. mint ezelőtt. belső becs. ott. amitől szíve s esze undorodott? Ki szentül megtartotta kebelében jobb meggyőződését. Hígeszű léhaság. inneplések. mint a tiszteletre s szeretetre legméltóbb tagjaiban a társaságnak. hanem érdemei a tánc. s a fársáng s mulatságok mindezen hősei azok elteltével. hanem önnönség s velős lélekben szűkölködő utánozások vannak mint követésre méltó példányok elejébe téve. a beszéd csínja s könnyű elmésség fűszerei a társalkodásnak. hazafi érzések s törekedések nevetségessé tételében csaknem vetélkedni láttatának sokan. kik köztünk az elegancia nevét bitangolák. Bálban könnyű s fáradhatlan táncos valóban felér tíz legjobb. visszalépnek önsemmiségökbe. De addig idegen nyelv s szokások vak majmolása. Nem a valódi férfinak sajátsággal s erős vonásokkal gazdag eredeti képét szemléli helybenhagyás s kijelelés boldogító koronájával ékesítve. ezek fővonásai társaságink sok kedvelteinek. kinek legfőbb iparkodása társaságban tetszeni. s mellyel minket fontolván. azokat veszi válaszványul (mustrául). mert hála az égnek. csak így lehet s szabad azoknak tetszeni s helybenhagyást nyerni: ezek nélkül pompás kiadási csekély vagy hibás munkáknak ízeltelen mázolások cifra rámái. lelki s testi elpuhultság. Ha eleinte jobb része lázad is e maga lealjasítása ellen. aki nem akart kinevettetni. semmi saját színnel s önnönséggel nem bíró éretleneket látunk a legnagyobb kedvességben lenni. sétálás elrendelésében. hol ész s érzelem bírál. valamint egy fajtalan költemény bármely szép verseit is nem kedvelhetik. Mi természetesb. melyet szépeink tartnak gyöngéd kezeik közt. polgári hív érzés s a haza buzgó szeretete? Valóban gyakorta. de sükeres ereje által csak vágyásinak elérhetése eszközét látja abban. cselekvőleg ugyan nem.s gyengéd kezekkel letörleni verítékét a polgári bátor küzdőnek? Ily anyák nevelhetnek-e valódi hazafiakat? Várhatni-e. magas érzés tesznek-e valakit azzá? Vizsgáltatik-e az akarat ereje. de súlyoslábú hazafival. elnyelnie. kegyekkel boldogító vagy hidegségökre kárhoztató ítéletöket mondják ki reánk. de szenvedőleg részesévé kellett lennie azon ízetlen s lelketlen gyávaságoknak: a társaság nem szenved 51 . mint hogy ifjú. s méltán van becse a társalkodási kellemetességnek: tetsző magaviselet. mert ezekre saját tulajdonok szükségesek. hogy kölcsönzött nyelvök. mennyit kellett elhallgatnia. Örökké volt. Gyakran üres fecsegőket. melyek egy jó szakácsban vagy ügyes decorateurben gyakran inkább megvannak. muzsika utolsó hangjaival ellebegnek. érzelem s akarat igaz érdemeivel egybekötve van méltó értékök. kiket a kedvtelés s tetszés irigylendő részeseinek lenni lát. ha nemesb tulajdonok nem érdemesítik. minden hazainak megvetése szintén az előkelőséghez s társasági jó hanghoz tartozott. De csak ész. mi előbb nemes érzését sértette: léhává válik s lanyha lesz hazájához. a szív nemes verése s az okosság derült világa? Azon mérlegben. minden valódi iránt undorodás s borzadás minden kötelességtől. Valóban főképp eddig. reményt ígérő hajnal látszik most nálunk is hasadni.

utálta. hol mindig szívesen tett hódolás helyett ily kötelességgé vált ítélés is már fájdalmas szívünknek. Lássuk a hiba feltalálásával az attól különböző hibáztatást mennyire kellessen egybekötni. de terhes pályáján hazafi érzésű hölgyében törekedésinek segédjét. Ami előttök kedves. vagy ha nem. vagy komoran elhágy. 52 . hűsége áldozatival bizonnyal magát nem gyötörte s többé vére a csatamezőt ártatlanok ótalma s vétek büntetéseért nem pirosította volna. mint a szépnemnek tetszhetés vágya? Amiért esdeklett. Ennek igaz létét kétségbe nem hozhatni. idomító s vezérlő szépnem híven táplálja mellében hazája szeretetét. szíve asszonyának kegyét csak cifra beszédek s léha módosság által is megnyerhetve. s abban cél s törekedés a megtetszés. hogy köztünk a szépnem fő oka hon iránti lanyhaságunknak. többé ki nem törlendő benyomásaival honjához erős vonzódás forrna a gyermek szívébe. Ha lehet. melyen a szépnem nagy rendeltetése pályájára léphet. hozzájuk szabjuk magunkat. sőt magas példákkal nem serkentettek. mint Vesta szűzei hajdan a szent tüzet. mely a jólét s műveltség felsőbb fokán áll. hazájához s törvényes királyához hívségre s nemes tettekre hevülne minden ifjú. hogyha lányok. De vigyázzunk. ne kárhoztassunk ott. Bizonyos ezekből. melyekből oly sok rossz forr. sóhajtania s keseregnie a veszéllyel terhes aljasodáson.kebelében lázadókat. míg asszonyai tiszta keblökben a hazaszeretet tüzét híven táplálták. önmagokban van-e eredete. meg van vetve s tűnik annak élte célja. A szépnem gyöngéd kezei képzik az embert. aggódásainak s kétségeinek nyájas eloszlatóját találná fel. s mely polgári fontossággal bír. vagy azon kívül kell kútfejét keresni? A megtetszés s tetszés azon mód. Nem a szépek kezéből nyerendő koszorú tüzelte-e a régi Hellasz fiait a legbajnokibb tettekre s edzette minden szenvedések tűrésére? Ki mert volna Spártában már azért is gyáva s hazájához hívtelen lenni. kirekeszti abból. nők. Ezen kedvelt istenség nyit neki szép munkálkodási kört: távozása elzárja azt. Az északszülte erős nemzetek közt a vitézség s hazaáldozatok méltó díját a szépség nyújtotta. de ezen áldozatra a szépnem éltének egyik szaka van különösen határozva. mivel az ilyet kinevette. Illő ezért ezen istenségnek tömjénezni s örökké fenntartani azzal a szent frigyet. Kettős létre volt minden jóérzésű ember kényszerítve: csak magában vagy némely egyérzetűek közt lehetett valódi érzéseinek szabad folyást engednie. üldözte a szépnem? Róma történetei addig oly gazdagok hős tettekkel. s amivel nékiek tetszeni lehet. Kit nem viszen igéző karjain. De mely nemzet jelesíté magát szép tettekkel polgári léte kivívásában s meggyökerezésében. annak kegye mosolygott az erősre s gyalázat fenyegette a gyávát. melyik tett nagy s nemes áldozatokat. s ebből jövő s ezzel egybeszőtt előítéleteink s balvélekedéseinknek. másikban. nevelő. melynek kialvása aljasodásnak gyászos jele s bizonyos előpostája. általa lesz jövő polgárok nevelője s a jeleniek képzője. lenevették asszonyaink mint unalmas s ábrándozó pedantot. hogy ne legyünk igazságtalanok ítéletünkben. az említetteknek. Ezen tündér vezérli hímen oltárához. s továbbá nézzük meg. minden feltámad annak lenevetés vagy megvetés által történendő büntetésére. mely által. az a szín volt s lesz örökké az uralkodó. Mi egyéb ragadta a lovagi kor szülötteit a képzetinket is szinte felülmúló merész tettekre s szenvedésekre. vagy epés gúnyolónak tartván távol kerülték. s azon út. s mi. gyökér nélkül hervad hideg földben a gyengéd növény. a bölcsőtül fogva sírunkig hűséges tanítványaik. a férfiakat szülő. hol asszonyok részvéttel. az után törekszik mindenki. Csak ennek mosolygó kegye által szerzi s terjeszti minden korra s helyzetre szelíd hatalmát. ki a nagy többség magáénak vallott képzetei s ízlése ellen szegezi magát. nem tüzeltek volna? Most is minden nemzetnél. anyák köztünk több valódisággal s hazai érzéssel bírnának. méltó célra törekedve a magát munkás polgárrá emelt férfi szép. de társalkodási termekbe (szalonokba) lépve ugyan őrizni kellett magát effélék mutatásától. Már a gyengéd kor első.

annak nagyobb terjedékű. Ha ez megvétett nevelés miatt nem történik. nem tudom. hogy a tárgyban mit kellene tennie. hol édes. Pártában a szépnem csak előjátékára lép fel az életnek. Kiszakíttatik a gyengéd csemete tápláló anyaföldéből. mint anya vagy éppen nem. Külföldi. nem kevés negéd. nagyobbára attól függ: nevelés által szeretetre s tiszteletre bájoló lénnyé. s ők a ház gazdái. mint folyvást tetszeni igyekeznek. ellenben mennyi egyebet kellene tudnia. vagy bizonnyal hibás baj s fáradság restelléséből leányaikat magyar földön kívül adják nevelő helyekre. kik csak virágok tenyésztésére taníttattak. s valódi polgárokat nevelhessenek. Ilyen. férfiak okai mint apák. akarat súlya s lelki erő s műveltség által fenségi hatalommal bírnia a háznál. Nem válhatnak azokból jó kertészek. Minden asszonynak egész élte. ítéletem szerint nem helyes költségkevesítésért. sorsa magyarhonhoz köti. hogy leányaik szerencsésen férjhez menjenek. mint hölgy. de ha nem fogadja megtetszés tapsa. csuda-e hát. sok mindenhez jól. Ezeket a forró nyár s hűves ősz elhervasztja. boldogsága vagy teménytelen boldogtalansága. valódi használására szánt földeit meg nem ismértetik velök. vagy ha nem.ennek fenntartása mellett. nem pedig. szed s bájos koszorúba fűz: asszonyoknak az élet ugyanazon kertjében hasznos gabonát. mint nevelőnek termett tapasztalatlan fiatal. bizonnyal. egy kis külső máz. Mert sok házaknál sem beszéd. Készakarva honiból idegent csinálnak. nagyrészint hontalan külföldiek. s nem kíséri a tetszés helybenhagyása. sok pipere s finnya. sem kifejteni. egészen más tulajdoni földbe. Becsület s keresztyéni kötelesség kívánná a szegény vevőt is annyira meg nem csalni. ha amit jónak lát. Mely fonák számítás! Más nemzetbelivé nem válik. Márpedig nálunk többnyire csak a kert apróvirágos tábláiban vezettetnek. sem érzés. csín s ízlés leple falka előítéleteken s balvéleményeken. hogy házi körében boldogságot s áldást terjesszen s társasági helyzetében szeretetet s tiszteletet érdemeljen. azokat mívelni nem tanítják. levegőjétől elidegenült. Felszínség majd minden tudások. ott neveltetik. hogy nagyjára parlagban hevernek? Inkább megtetszeni.ilyenek honhoz melegséget. s tartoznak azzal a később kornak is. vagy igenis tapasztalt. s egy egész életen át. új s szokatlan helyzete viszontagságainak tűrésére. úgy van nevelésök szinte csak addigra számítva. mindenre inkább. Mintha az oltárnál végződnék létök határa. de 53 . csalódások. ahhoz semmi sem kapcsolja s magasb érzésekre lelkök soha fel nem emelkedik . de nem tartós jóságra vannak elkészítve. táplálásra szükséges növények s reájok bízott csemeték hozzá nem értő kezeik közt elcsenevésznek. de neveléshez éppen nem értő agg személyekre van a legangyalibb alakok nevelése bízva. Mely kevésnek veheti ezek közül hasznát a hölgy. gyakran hánykodó létökben ész s erkölcs bizonyos mértéke szerint tudjanak állni. módosság. urai is. s mely különbözők tevésére kellene szoktatva lennie. csekély s hamar felejtendő szép mesterségi s művészi idomzat. sem táplálni soha nem fognak. igazi fajankó. az anya. Ha nem érti s nem érzi. élni s munkálni tudó feleség s anya helyett piperés bábot nem adni. hogy egypár év múlva viszont eredeti helyére visszatétessék. őket olyakká tenni. kiknek képzetök sincs hazáról. édes gyümölcsöket kell termeszteniök s értelmes gonddal a jövendőség gyengéd fáit nevelniök. terheinek vitelére meg nem erősítve. hogy boldogul férjnél maradjanak. Leányi kor virágokat ápol. Az anyák azon láttatnak inkább törekedni. haza iránt hű aggodalmat s nemesen büszke nemzeti érzelmet. vagy rosszul fogja játszhatni valódi szerepét (rolléját) az életnek hol víg. vagy töredékeny játékszerré lőn-e? Ezért szülőiknek szent kötelességök irántok. De egy szegény ártatlan leányt nem könnyű rendeltetésére készületlen bocsátani. melynek földétől már elszokott. mondhatni a levegő sem honi. éppen idegen éghajlatba tétetik által. mert neve. értetlensége sajnálásra méltóbb-e vagy gyengesége nevetségre. hol szomorú játékában. s annak viszontagságai közt használandó segéd. Távol legyen keleti durva hatalom gondolatja is: de mégis férfinak kell ész világa. Más anyák. Mint sok vásári portéka s gyárlat-mív csak látszatos jónak. hol komoly kötelességek teljesítése válik magasbra kitűzött céljává. végrehajtani nem tudja. hogy a tetszést örökíteni tudják. tévedések s veszélyek csapásinak tenni ki valóban kegyetlenség.

Mi a társaságot illeti! Igaz. mivel hazáját sem nem szereti. Ha a nevelés hibás. A mondottakat tekintvén.magyar megszűnt lenni. részint pedig a társasági hangnak s szokásoknak tulajdonítani. mert lelki fenségnek csak szellemi lény. hogy a hazaszeretet mennyei csemetéje csak kevésnek virít keblében. sem idegen zsoldosra nem bízzák. erkölcs s ezekből egybeolvadt lelkierő ellenállhatatlan fenséget ád. úgy maradnak a magunkéinak közepettök bátorságban. nem örömest hajtunk fejet. De ez is a maga határi közt maradjon. de. mint egy valláshoz sem tartozni. melyeknek asszonyok . Nemzetünk sajátja: magas érzésekhez nyílt szív s tiszta ész. franciává vagy ángollá nem válhatott. mondók: s ki ne tudná. Ez azon erő. hódol. kölcsönös jótállások (garanciák) egymás tekintete iránt. ifjakra nézve elkerülhetetlen. de a darabost sértve szorítják. sem szívtelenül őket az anyai édes kebeltől elzárva idegenek közé nem taszítják. Mikor hall az azokba újonnan lépő magyar beszédet. növésökben elkényesedett tagjaink nem szeretik 54 . s magyarul sem szólani. sem érezni nem tud. Pedig ezek összehangzásából olvad egybe a társasági jó hang. kik legszebb jussokat s legédesb kötelességöket. értelem szerint. főképp a megvétett neveléstől származnak. Hogy ezekben közöttünk valódiság s hazafiság hangja uralkodik-e. melyet másként csak mint erőszak szüleményét méltatlan bitangol. ezek védik minden egyes tagnak jólétére oly szükséges apró jussait. s valóban hív leányivá válnak hazánknak. s mennyire olyanok. de az mindig. erősítsék. hanem erkölcsi létöket bizonyítják. hanem az egész férfinemre. melyek mindenkinek sérthetetlen igazait veszik körül. mely leköszörül minden darabosságot. ki ne érezné ezt? De a férfitársaság miléte is nemkevésbé közli színét tagjaival. s így tér a németté. de sőt a hazafiságnak is. hogy nem minden szépeink vannak honi hív érzés s buzgó részvétel nélkül. s a helyzeteket megbántó kellemetlenségek ezek által távoztatnak el.kiknek. nevelésöknek kell részint. Ez azon fenkő. gyermekeik nevelését. s korlátok. hogy mit akarjanak s mit kedveljenek. De a magokrahagyott. ha át nem törjük a másokéit. lecsúfolását a honinak. Vannak nemes érzésű anyák. már nem magyar hontalan rokonai közé s hazája társaságiba vissza: éppen oly szomorú helyzet s megvetést érdemlő pedig semmi hazához s nemzethez. egyenesen a férfiak okai. Nem kis hibánk nekünk az. főképp a világba kilépő ifjakra sajátságának maradandó bélyegét nyomja. ennek megítélésére tekintsük közelebbről a férfi köreinket. hogy a társalkodás kölcsönös tekintetek s illendőségszülte parancsainak s erőltetéseinek. arra a szépnemnek van legerősb befolyása: amit ők akarnak s kedvelnek. melyek a simát gyengéden. Ész. hogy ifjakban nemes érzéseket szüljenek s a megélemedettnél azokat táplálják. Mennyire hat a szépnem társasága nemcsak ifjakra. Ezen tartalék (a francia gêne-nek nevezi) társaságban nagyon szükséges. nem lehet nálunk a szépnemet kárhoztatva hibáztatni hazafiságtalanságért: hogy a hont nem ismerik s azért nem is szeretik. mikor nemzeti érzést? Nem sokkal gyakrabban-e kinevetését. az. mint láttuk. hogy sokan nem tudnak. ízlés. A haza iránti lanyhaság. Ily nevelési hiányok a mi társaságinkban ki nem pótolhathatók. s csak az van s lehet divatban. mint feljebb is mondám. s azáltal nem fejet hajtó tartozást mutatnak.mindig önkisebbítésök nélkül engednek. Ezek birtokában bír a férfi helyes jussal azon hatalommal. férfiakkal mindenben egyenlő természeti jussok van . az férfiaktól függ. minden visszás nevelés mellett s a társalkodás káros benyomásai ellenére sokaknál kivívja nemesb részét. s az ellen uralkodó előítéletek. mások nem szeretnek magyarul beszélni. s társasági visszás hang táplálja azokat. Ily széplelkű asszonyoknak köszönhetni. s lelketlen feszességgé ne fajuljon el.

s orkánná ne váljék. melyekben nem hamar lobban. s oly kevés kíméléssel vagyunk egymás iránt. Ezen szükséges törvényeknek gyakori általhágása okozza. Némely úri társaságban. úgy magunkviseletére nézve is. s melyektől azért kevesebbet is kívánhatni. unalomig foly lovakról az értekezés.nagy vadászok ám ezek az urak! -. Nem azon társaságokat nézem. felebaráti sajnálat s hazafiúi pirulás miért zavar s nem enged 55 . szorítja az őket. nem alszik ott el. mint az ágyúzást megsokallott sereg. fészkelődni kezd. nem szabad társaságban lenni. amit oly tapsra méltatva hallanak. Már asszonyok közt is . minő szívszaggató tudatlanságokat hallhatni! Bánni kell. de mind férfiak közt lévén egészen nekivetkezünk. nem illő. Menjünk azon társaságainkba. nyomja. hadd szaggassa szét azokat bár szélvész is . Még jókor megszokják az épületes példákból s hallottakból az asszonyokat nemtelen eszközzé lealacsonyítva képzelni.hol pedig csak abban illő megjelenni -. tágítunk rajta. hogy üres s végtelen hosszú idejöket. hogy oly sok illetlen-mosdatlan csúsz be társalkodásunkba. melyeket pillanatig kicsapongó öröm s bor a vígság ünnepévé teszen: ezeket komoly fontolás ha nem hagyja is helyben. Ezen nehéz levegőt ízlés sugára nem oszlatja szét s azért szebb érzések melege nem hathat által ily fellegeken. de nagyon ritkán előfordulásokat nem lehet kárhoztatni: kedvetlenségek sűrű ködét. Egy-egy trágár tréfa villáma hasít rajtok keresztül. Ha valaki közdologról kezd szólani. vagy hogy a feszes társaságok fáradságait kipihenjék. vagy mivel nem sokat forogtak az úgynevezett nagyvilágban. melyeknek részeseit nem szokták oly művelteknek tartani helyzetök s szűkebb körben élésök miatt.de ne gyakran . mellyel magok nem bírnak. begyökbe szedik követés vagy utánzás végett. legnagyobb házaink tagjaiból állnak. melyhez többnyire nem tudnak. kik itt még újoncok. Nem azokat. napok nagy része telik el.viselni a mívelt társaság ezen díszes színruháját (uniformis). olykor szabad s nem illetlen: de nem mindent. oly homályban látom patriciusinkat nyugágyakon (szófákon) heverészni a dohányfüst fellegében. mint az egykori papoló utolsónak maradt hallgatójával. különben a kiderült nap letarolt térre s feldúlt környékére fog visszatekinteni: „dulce est desipere in loco”. lassankint elvesztik ama bántani rettegő tiszteletet azon nem iránt. hogy minél előbb ők is hasonlót mondjanak s tegyenek. mások segítségével gyilkolhassák. s egy okos szót nem hallani. s evégre mivel töltik kedvükre idejöket? Egész hosszú estvék. Vadászatról is teméntelent beszélnek . Sem azon mulatságokról nem szólok. melyek kevés műveltségre tartanak számot. Többnyire az unalom seregelteti azokat egybe. lassankint veszik kalapjokat s a szegény szép hévvel beszélő igen úgy jár. mint száraz mennykő nem gyújt. melyek legelső nemzetiségeink. Mások foglalatosságok terhei után nyugonni jönnek. vagy a gondok gyászfellegeit ha frissítő szellők s a melegítő nap sugári el nem oszlathatják. mint Osszián hőseit gőzeik közt lebegve. mint azon határt. Ily alkalommal minden kilép szokott sorából: az illendőség s módosságnak is csak nagyon tágított mértéke alá szoríthatni ilyen kört. hanem az elektrikai szikra becsap azon ifjak könnyen hevülő érzékeikbe. de minden őszen hat jáger s puskahordó közepében székeikről több száz fácány majorságot s elkényszeredett nyulakat szoktak halomra lődözni. Ásítások jelt adnak a menésre. melynek sűrűségét csak némely jelenlevőknek tudatlanságok vastagsága vagy előítéletek köde múlhat felül. csak jószágaikról ismerik s mérik a hont. Ismerősök biztos társaságában feloldózkodni s az öltözet némely részét le is vetni. gyalog sem sokat fáradnak. A hazát többnyire úgy nézik. mely minden romlatlan érzés sajátja. Fedező gúnya nélkül in puris naturalibus. mikor csak lehet. pedig nagyon is drágán fizették sokan lócsiszáraiknak leckéiket. valamint testünkre. láng kiégett s alélt. Okosabb vagy tudományos tárgy jő történetesen elő: ha sokan szólnak hozzá. kinek hosszúra nyújtott éjjeléből mostanra álom nem maradt. lóháton ugyan nemigen. melyen az ő kövér szántóföldeik is feküsznek. melyet az elméskedő hahotájának csattanása s a többiek kacagásának dörgése követ. indulásra készül.

erővel is megveszik azt rajta. közterhek hordózását a mogyorófa nem engedi. oly úton. ország szükségeire kellő adóját nem fizeti. aminek kényszerítő. Magyar nemes ha jövedelme egy részét közjónak szenteli. s a kötelesség érzése több erővel nem bír. csak bízva várja azt tőlünk. kik mind azzá születnek. ami másutt csak némely. tudással történnék s azon kíméléssel. ha áldoz a hazáért s terheit hordani segíti. tízszeres lelki jaj annak! Mi lehet szebb. sőt fájdalom. napi esetek. jaj. Ha a jobbágy vagy nemnemes a közhaszonra. parancsszülte teljesítésénél fogva más még csak a nemrosszaság s nemvétkezés sokkal alsóbb becsű fokán áll? Tevő (pozitív) jóságra vannak meghíva ezek. a törvényhozó test tagjává? Kik meghívott s megbízott védei. mint dúló (executor). Jó. becsületére. azért. hogy nyakáról rázza le. melyen mások csak negatív becset nyerhetnek. mellyel máshoz illő s asszonyok iránt kötelessége mindenkinek lennie.kedvünkre nevetnünk. nincs reá törvény. hogy a közjóra annál többet tegyenek. kötelezi arra a kötél. tehessenek. mint amely nem szorít külsőleg jó cselekvésre. már érdemnek vétetik. szóljanak mindezekről. kinek szép helyzete hazája jelen vagy jövő sorsára oly nagy befolyást engedett? Ezeknek. kiket törvényünk felmentett majd minden tehertől. mely elevenebben érdekelné keblét a magyar nemesnek s mágnásnak. theatrumok. ti. ismerősök s társaságok rostálásai. édesebb ízű tárgy. erkölcsi jobb részére van hagyva: de kiben a becsület szava. ritka voltáért nagynak. ha a haza ótalmára szükséges katonáskodásból magát ki akarja vonni s előbb áll. s elevenségét városi történetek. kényszeríteni arra külsőképp nem lehet. kivált ha több ízléssel. nemesb s ugyanazért kötelezőbb bizodalom. tanácslóji a hazának s királynak? Ezen ittlévők. rokonabb tárgyakat ugyan nem kapnak-e? Ezek. A beszéd savát leopoldstadti furcsaságok adják meg. De nem lenne e hazafiak előtt ezeknél kedvesebb. s tevőleg jók lehetnek. hanem önkényes jó cselekvésre nemes utat nyitott s erkölcsi érdemszerzést enged oly által. kötél s mogyorófa. vagy sok érdem s fáradság után válhatik. s ily nemes megbízás. valódi magyar becsületére lett hagyás nem szól e hatalommal el nem fajult magyar szívhez? 56 . rendeltetésökkel s szép emlékekhez kapcsolt nevökkel. kiknek a nem erőltetett.

Lássunk némely ellenvetéseket. vagy nem akarván. hála az égnek. oly sokan táplálják bal. Ezek is.s honi tárgyak ellen feles balvélemények s előítéletek nagy része már. mint minden más előítéletek s balvélemények. sőt idegenkedés. sok előítéletek kútfeje. Igaz. mivel hazafiságtalanságnak hol okai. melyek viszont azon hidegséget terjesztik. melyet a feljebb említett okok némelyikében a haza iránt szülnek. de mégis oly sok van s azok többnyire oly károsak.és előítéleteiket. melyeket polgári alkotmányunk s helyzetünknek tenni szoktak s melyek által azokra megfelelni nem tudván. vagy megszűnt. Veszedelmesek.HON ELLENI ELŐÍTÉLETEKRŐL KÜLÖNÖSEN Mindazon lanyhaság. Ezúttal csak a polgári alkotmányunkat s helyzetünket érdeklőkről szólok. ------------------------------------------------------------ 57 . vagy szűnni kezdett. hol mentségei. vagy tudatlanságból vagy rosszakarattól származnak. hogy némelyeket el nem hallgathatok. nevelik. hogy a haza.

s ha zavarják is 58 . mégpedig sok és nagy hibák. némelyeket még nálunknál sokkal érzékenyebben s mégis virágoznak. hogy igenis vannak törvényeinkben sok bajainknak okai. nem fő kötéseiből származnak polgári alkotmányunknak. szegénység. De sokan különböző helyeken kívánják keresni ezek fészkét. sőt. gyakori éhség. sok adósság. sok természeti kincsek nem használhatása. hogy azon kezességek nem puszta szók. eldűlne az egész. és hogy az ily idők vagy körülmények mostohasága más nemzeteket is nyom. Ezen állítások felvilágosítása végett szóljunk előbb a hibák. s meglátjuk. tehát elavulva nincsenek. nemkülönben azt is. Ezek nem gondolják meg. kevés s ügyetlen mesteremberek. s hogy azokra van építve. lássuk. de hogy azon törvények éppen nem tartoznak alaptörvényeinkhez. Minden polgári alkotmány alapja azon kezességekben. mint felállított mértékhez szabva megvizsgálunk némelyeket polgári intézeteink közül. szúette építményt. úgy azon hibák. ELLENVETÉS. s máskint nem lehet. türelmes szívvel nyomorognak. Ha polgári alkotmányunk alapjai. hogy a kilencedik század óta fennálló alkotmány az által szenvedne. fő kötései volnának elavulva. azt fentebb már láttuk. Kereskedés nemléte. leomlik az egész. továbbá. Valamint az elavultságok nincsenek polgári alkotmányunk alapjaiban. ezeknek pedig egy része tőlünk függ. gyárak nem léte. hogy az idők és körülmények egyet tesznek. melyeket hibáztatnak. csekély termesztmények. meggyőződve. vannak-e nálunk hibák s hiányok mostani helyzetünket s állapotunkat tekintve. hogy ennek így kell lenni. Úgy képzelik ezek polgári alkotmányunkat. rossz kézmívek. De hogy alapjai nincsenek polgári alkotmányunknak. újítani nem lehet. hiányok kipótoltathatnak anélkül. sopánkodáson kívül minden egyéb törekedést sükertelennek tartván. mint egy redves. akárhonnan szednek ki köveket falaiból. szorosan össze vannak-e azon fő kötésekkel forrva. mint egy roskadozó házat. Az említett elavultságra hivatkozóknak is ez fő állítások. Hogy polgári alkotmányunknak ily kezességei vannak. iparbeli hiány. mást nem nagyon. azoknak okait hol keresik sokan és hol vannak azok. garanciákban áll. bajok és hiányokról. melyek fennmaradásának zálogai. hanem valóban léteznek.IV. melyet akárhol bontanak is meg. Egy nagy csoport (a fatalizmus indolens barátjai) mindent a nehéz idők nyakába vetnek. magukat legkevésbé hibáztatják s minden bajt a mostani mostoha időből származtatnak. gazdasági csonkaságok. ki nem akarja hinni. mindent sántikáló menetére hagynak. Ha nem volnának alapjai s csak mind föld színére rakott részeinek gyönge kötése tartaná fenn. s hatalommal s éles hangon kiáltják. Mindezek és sok más egyebek azzal is éreztetik. hogy a hibák eltöröltethetnek. Eziránti értekezésem tárgyai tehát ezek: hogy a nálunk lévő hibáknak gyökere nincs polgári alkotmányunk velejében. hogy minálunk javítani. hogy éppen fennmaradhatása teszen több változásokat s újításokat szükségesekké. falka sequestrumok. Ezen igazság bebizonyítására tekintsük rövid rajzát alaptörvényeinknek s polgári alkotmányunk fő kötéseinek. melyhez. hiányok s bajok. hogy igennel feleljen. s nem lehet-e azoknak sérelme nélkül változtatni? Azon kérdésre. mert minden történendő változás az egészet forgatná fel. úgy valóban nem lenne tanácsos külsejét is bolygatni. Meggyőződésem szerint egészen hibás és alaptalan állítás ez. hogy igenis vannak. melyek alatt polgári s társasági létünk sok tekintetben nyög. állítani nem lehet. összeroskad. bajosan fog találkozni valaki oly hozzáragadt barátja a meglevőnek. úgy akármely részének megmozdítása s kivétele által összerogyna.

de nem okoznak oly minden tagokat érdeklő s oly sokféle betegségeket. nekünk pedig teméntelen akadályok állanak utunkban. de többnyire adósság örvényében fuldokolnak. semmi közteher viselése nem nyom. éppen oly kevéssé csudálhatni. serényebb s gyökösebb iparkodás elmellőzni. nem csupán a vámok s harmincadokra hárítani. de egy részét a köztünk most meglévőnél nyíltabb s munkásabb értelem. . ami jobban lehetne s jobban kellene lennie minden kereskedés nélkül is. Kereskedésünk nemlétét szinté[n] nem lehet egyedül geográfiai fekvésünkre s az abból jövő akadályokra. egyiket úgy. még mennyi áldás van a természettől országunkra árasztva! Annyi gazdagság s meggazdagodás csírája van abban. A köznép. csak a köznépet a birtok s a birtokosokat a hitel nemlétéből származó pénz nem-szerezhetés súlya ne nyomná. hogy a kereskedésnek akármely nagy befolyását vesszük is fel egy nemzet jólétére s ha az attól legtávolabbnak látszó tárgyakra hatását elismerjük is. kik közül némelyek csaknem tartományokkal bírnak. kiterjedésök elegendő. amikkel pedig bírunk. s mégis elege van. házaikban jólét s jól-magabírás uralkodik. hanem mireánk árasztja készítményeit. és mindezeket terheikkel összevetve. Mások minden bajt geográfiai fekvésünknek tulajdonítanak. s kikért átaljában mindazon gazdasági munkát. hazánkban a birtokosok nemcsak ritkán gazdagok. s ezen okok. ezt gyakran pusztító háborúk csigázták. De mindezen visszásságok csak kereskedésünket érdeklik. ha nem mind is. kivált országunk némely részeiben. legelőnk s takarmányunk azon célra igen jó s bőven van. valóban bámulásra méltó. minden iparkodástól nem kedvetlenítenének s nem zárnának el. gyomrok teli ércekkel. oly sokféle s számos hiányok érezhetők pedig közöttünk s annyi tárgyban lévő elmaradottság káros csonkaságával kínlódunk. hogy valóban alig megfogható. s hogy majd mindnyája pénz nemlétet panaszol s azért kénytelen a leghasznosabb gazdasági javításokkal felhagyni.és mind emellett szigorgás s megszorultság ötlik minden nyomon szemünkbe. éghajlatunk minden gazdasági s feles kereskedési növények előhozására igen alkalmas. kikerülni. hogy ez kedvezőbb is lehetne: szomszédink egy része. s kiket semmi adó. rossz és kevés munka mellett és csaknem ingyen bő termést adnak. ez szinte megfoghatlan. hogy mi sokat bírunk. valamint kevés szükségeiért nem szorult reánk. szolgáló embereik pénz nélkül megtesznek. Más része az iparkodási kifejlettség felsőbb polcán áll s nem vesz tőlünk. ki keveset bír. hogy más nemzetek a magokét trágyázhatnák azzal. mégis 59 . Idegen. hegyeink igen jó s temérdek bort teremhetnek s hatalmas erdőket tudnak nevelni. milyekben mi sínlődünk. életadó forrásokkal bővelkedünk. Mégis virítnak mezeik. Ezen akadályok s nehézségeknek. miért nem vagyunk nagyon is gazdagok. Ellenben pedig a geográfiai helyzetünk egy-két nem kedvező oldala mellett. másnak föld[j]e sovány vagy szűk. s milyekre szükségök van. nemzetünknek legalább egy részén oly kevés egyenesen nyomó teher fekszik. ha állapotjokat közelről megtekintjük s hogy szükségeik mik s minő módjok van azok pótlására. semmit sem fizetünk. hogy ennyi áldás mellett is. Mely sok nemzet van sokkal mostohább körülmények közt: egynek szigorú éghajlata. amazt közadósságai s nagy adóji temérdek terhe nyomja. látván.azok némely részben jólétöket. szorongatási közt kínlódik. mint másikat. földeink nagy része oly kövér. gyarapszik kereskedésök s mesterségek s tudományok virágoznak. sőt a megélhetés gondjai. mondom. sokhelyt tömérdek. mint hogy rossz eledelen rágódó s elcsigázott igás-lovak nem kövérek. sokat fizet. hogy nem gazdagabb. De hogy a birtokosok. lábunk a leghasznosabb ásványokat s drága köveket tapodja. éghajlata s termékeny föld[j]e miatt. mégis van elég nálunk. azokat máshonnan könnyített módon szerzik meg. Igaz. melyek egyenesen polgári alkotmányunkból származnak. sőt. meggyőzni képes lenne. hogy egészen el nem pusztulnak. melyet más nemzetbeli gazdák csak készpénzzel tétethetnek. mindennemű marhatenyésztés nagyon olcsó.

mivel ők nem adóznak úgy. s még többször is fogom mondani. E vallomást azóta ismételve nem halljuk. vagyis törvényeink utóbb említendő hibáit is ez fogja javíthatni. mert értelmi műveltség minden hibákat s hiányokat képes orvosolni s polgári alkotmányunk. mivel azon úton s oly mértékben. kik minden hiányért s hátramaradásért az uralkodást vádolják. mint káros számítás s politika volna. Az egyik értelmi míveltségünk hiánya. tulajdont nem bír. hogy mi az ország költsé60 . melynek termesztőknek s készítőknek kell lenni. Ha ezen állítások igazak lennének. az adósság bajos. Ezen vallásomat most ismételvén bajaink ezen fő okáról. csekély s kevés termékek s készítmények s t[öbb] e[fféle]. nem csudálhatni. bizonyítja. melyek ha kereskedés s készítményeikben a magyarok feletti elsőségöket vesztenék. féltékenységet el fogjuk mellőzni. hogy a magyarok kereskedését s gyáraik (fabrikáik) gyarapodását azért nem mozdítja elő. hogy egész igyekezete minél inkább szívni ezen ország zsírját. nem kétlem. ti. nem lennének többé adóik fizetésére alkalmasok. irigységet. s hogy ez minden polgári alkotmánynak valódi talpköve. hogy azon nagy többség. s ez annak legjobblelkű szándéka mellett is csak úgy fog elérettethetni. Hogy polgári alkotmányunk erőműve oly gyakran akadoz. ebből hasznot nem lát. éppen oly vétkes. másik pedig polgári alkotmányunk némely hibás intézetei. hatalmassá. Az ipar hiányának fő oka kétségkívül az. őszintén kivallotta. vízcsatornák meg nem nyílhatása bizonyítják. Igaz. támasza. értelmi műveltségünk hiányáról itt többet nem mondok. mint a többi tartományok. mint annak nyilvános kifejezését nyomtatásban megjelent levelében olvashatni. egymás iránti visszás érzést. hogy II-ik József. de azt hiszem. könnyen tarthatná ezen megfoghatlan dolgot varázslás következésének. gazdasági javítások hiánya. mi a hitel nemlétéből származik. és hogy nemzetünk szántszándékos szegényítése s gyengítése azon célból is történik. sőt kétséges megkaphatásából s a fortélynak gyakori átcsúszásából s győzedelméből ered. ami egyedül tehet nemzetet naggyá. Ennek pótlása (ami pedig nagyjára s szinte egészen tőlünk függ) fogja orvosolni a következendőt. sőt az uralkodás annak ellenkezőjét nyilatkoztatja ki untalan. de igen bajosan valósítható dolog. hogy nincs közköltség: ez pedig származik egyrészről abból. mint többi tartományiból. Sok helyt említettem. hogy lelki míveltség az. de következéseit még mind érezzük. s a többi nemzet is. úgymint a törvényeinkben lévő hibákat is. Vannak sokan. hogy kerekeiben kell hibának lenni. gyakran igen kevesünk van. Ha ezt az uralkodás még nem érte el. hogy az egyiknek java a másik kárára.kevesünk. hogy az velünk. hogy nem ezek a fő kútforrások. hogy bennünket készakarva szegényítnek. ha talán lehetséges is. s emiatt a termesztés s készítés jutalmatlansága és serkentés nélkülisége fő oka: ezen néptelenségnek pedig bizonnyal a földnép megterhelt sorsa. hogy népesség kevéssége s fogyasztók nemléte. nehogy meggazdagodásunk által a többiek szegényedjenek. azt mondják ezek. Az értelmi míveltség hiányát teszem bajaink mindenekfeletti első okául. hogy igen vérszemre ne kapjon s könnyebben lehessen vele bánni. azt állítják. Utak nemléte. Szegénységünk s állapotunk és gazdaságunk nem javíthatása bizonnyal a pénz nem kaphatásából foly[ik]. Ezeknek tagadhatlan. az egyiknek előmenetele másik veszélyére ne legyen. s hogy a fentebbieken kívül még két [ok]. Hogy ezen sokak által előhordott okok a mi bajaink forrásai. főképp azért. Ez pedig a perek rossz és lassú folytából. részrehajlás nélkül ítélve. oly különböző nemzeteknek különböző haszonérdekeiket (interesszéiket) úgy egyeztetni. többi népei közt csak mint mostohájával bánik. hogy mi. Még azon panaszt is hallhatni. Azonban. s a birtok bizonytalansága kútfeje. Kereskedésünk nemléte.

annak mire kell. vannak ebben olyanok. az múlhatlanul a részek egybe nem illését okozván. Ezen kötés ereje abban áll. s azoknak akármi szín alatt lehető áthágásától szorosan el lévén tiltva. másfelől pedig. elűzheti ősei lakhelyéről. kötelességül teszi az erkölcsi érzés arra a helyesség mértékét is reá illetni. ennek mélyen vagy éppen alatti állása erkölcs vagy észnélküli rendszabások fagylaló hidegét mutatja. annak nincs honnét adjon. Mesterembereink kevés számmal vannak s nagyjára csekélyek: ki ne látná ennek a céhek intézetében fő okát? A polgári intézetek hasznos és kifejtő meleggel bírásának hévmérője a nemzeti jólét.de ami lehetetlen . nem is folynak azokból. Az erkölcsi helyességnek ezen mértéke alá véve polgári alkotmányunkat. sőt nagy része nem is eredeti. Úgy áll ezen mérték az előbbihez. őt szolgálja s még jutalmul önkényétől függjön. mint a másik fél engedelmeskedni. s félszegség mint az erkölcsileg helytelennek egyenes következése nem látszanék is. mint ok következéshez. melyek emberi jussaiknak szükséges következései. s napról napra mind érezhetőbbé lesz. végrehajtásában részt nem vehet. a másik tartozásokkal terhelve.geire jövedelmül van határozva. s majd a meglévőt ezekre alkalmazva ki fog tetszeni. olyasnak cselekvőleg nem engedelmeskedhetik. bizonyosan csak ideig volna elrejtve s ha kitűnése késnék is. a birtokosok s gazdagabbak pedig semmit sem fizetnek. hogy a következések káros létének számításába nem ereszkedvén. Ami erkölcs s helyesség mértékét nem üti meg. De ha polgári alkotmányban a hiba. Tekintsük meg tehát előbb is. hanem csak külsőjén s többnyire az eredetinek kárára származtak. azaz a nép képviselői által s uralkodó közmegegyezéssel hozhatják. hogy csak ezen sokkalta kisebb szám éljen azon jussokkal.hasznos lenne. s mit arra a nép fizet. hogy ezek nincsenek ősi tisztes épületünk fő részeiben. De mindazon rendszabások és törvények. a többi nagyobb szám pedig azoktól megfosztva. Hogy egy országnak millió lakosai közül ezer neveztessék nemzetnek. Ezeknek (fájdalom. melyek azzal teljességgel meg nem egyeznek. ha annak következése . még akkor is. eső s mire lett fordítása a köztudás bírálása alól ki van véve s titokban megy. hogy a törvény van mindenik felibe téve. s arra mindkettő egyiránt kötelezi magát. melyek az említett káros. kedvetlen vagy helytelen következéseket hozzák elő. még vannak több ilyesek). ha az effélét megengedő vagy elnéző törvénynek külsejét szeme előtt tartja. ami törvénnyel ellenkezik. Az uralkodó csak ilyen törvények szerint uralkodhatik s csak ily törvények végrehajtására van törvényes jussa. káros következése érezhető. mint szükséges és elkerülhetetlen következések. hogy ki az ország szükségeire adózik. lehetetlen ezt helyességgel egyeztetni meg. hanem idegen ragadék s későbbi időkben csúszott be. csak egy növény[i] vagy állati létben [z]sugorogjon. melyek polgári alkotmányunk fő kötései. tartozásoktól menten. Ember verheti embertársait. ennek úgy tartozik az egyik. mivel helyességgel és erkölccsel ellenségesen ütköznek össze. nem tartoznak polgári alkotmányunk fő és alapos intézetihez. de nem múlhatna el. A nemzet törvényeinek pontos megtartására köteles. s mindezt bűntelen. valóban úr. hibákat s félszegségeket szül. kárhoztassuk. A kötésnek magának főrészei ezek: a mindeneket kötelező törvényt a két fél csak együtt. hogy még ezen ország lakosinak egy része. ama bizonyos próbán kívül. semminek. A mi eredeti alkotmányunk fő kötése az uralkodó s nép közti kölcsönös kötés: meg van ebben mindkettőnek egymás iránti jussok s kötelességök határozva. érte verítékez. 61 . Erkölcsi tartozásunk megkívánja. polgári alkotmányban minden olyat. ami erkölcsiséggel ellenkezik. Emberi s erkölcsi érzést botránkoztat. De polgári alkotmány méltatásában.

Ezen kemény kötések erősítik alkotmányunkat arra. a magyar polgári alkotmány szerint. hogy katona állítását. ha ezen költségről semmi számot nem ád. s a hazafiak karjai ótalmazták magokat s királyokat. Ha uralkodás költségeire önkénye szerint szedhet fel akkor s annyi adót. mennyi a korona méltóságához illőnek s szükségesnek látszott. midőn nálunk is fennálló és zsoldos katonaság kezdett tartatni. hanem annyit. A pénz mindeneknél hatalmasabb eszköz. mint törvényeit gázolhatja). s alig van szüksége a közvéleményre hajtani valamint. hogy az egész alkotmány öszve ne roskadjon. sérthetetlenné van a királyi hatalom szentelve. s létünk meg ne semmisíttessék. Ezen alapok megvizsgálása után azt állítom. Ezek azon eredeti kötései polgári létünknek. A nemesi mentességben (immunitásban) sokan gáncsoskodnak. mely belső s külső bátorságra a nemzeti függetlenség s méltóság fenntartására minden nemzetnél elkerülhetetlen. Mikor állandó adó kezdődött. korona jószágokban s egyéb kiszabott jövedelmekben nem valami határozatlan s önkény szerint nevelhető mennyiséget rendelt. fenntartotta az ország abba leendő befolyását. illő erő van ahhoz kapcsolva a törvények végrehajtására s hatalom adva fenntartani a rendet s tiszteltetni mindenkivel a törvényt. mely nagyobb értékű és súlyosabb adó minden más egyébnél. eredetiképpen a nemzet birtokában volt mindég. hogy uralkodásnak a nemzetre kevés szüksége van s annak közvélekedését. polgári alkotmányunkat nyugodtan lakhatóvá s csendes enyhhellyé teszi a személy s birtok sérthetetlensége s bátorsága. a fegyver. Azon szemrehányásra. valamint annak számát és módját csak az országosan egybegyűlt rendek határozhatják. kitetszik. Ezen tárgyban polgári alkotmányunk eredeti intézeteiben királyainak magok s uralkodások költségeire. a nemzettől függött az arra szükséges pénz adása s mennyisége. sőt erősítené azt. semmi közköltséghez nem járul s csak ingyen bírja szabadságait s éli az ország áldásait. mondom. Ezeken felül.alig régebben egy századnál -. mind a különös eseteki segedelmet országgyűlés tárgyává tévén. Ennek felvilágosítására szükséges némelyeket azon polgári intézetink közül megtekintenünk. Később. hogy a nemesi rend minden tehertől ment. úgy mi az. Hogy minden fizetésbeli tehertől ment létiért őt a haza oltalmazásának terhe nyomja. hogy azok eltörlése s jobbra változása éppen nem vonná mostani alkotmányunk összeomlását maga után. hogy a törvényekkel semmit se gondoljon. s ő vérével adózván. Vessünk néhány pillanatot legérzékenyebbül nyomó bajainkra is. Meg fogjuk mindezekből látni.A fegyver. amit végbe nem vihetne? Teheti. éppúgy. hogy azok nem folynak polgári alkotmányunk eredeti szelleméből s éppen nincsenek azzal szétoldhatlanul összekötve. Hogy pedig alulról jövő földrengés veszélyes rázkódásai szét ne onthassák épületünket s védve legyen a zabolátlan függetlenség szélvészei ellen. teljes szabadsággal bíró ítélő székek. nem ingyen s nem könnyen éli 62 . hogyha a határtalanságra vágyás fenyegető fellegei tornyosulnának is felette össze. melyeket leginkább szoktak s lehet is hibáztatni. mint majd minden tartományokban . könnyű a felelet. de erős falait le nem dönthetik. mennyi néki tetszik. vegyük előbb is ezt fel. ha különös költségek adták magokat elő. bölcs eleink a nemzet megegyezésétől függővé tevék. akkor is ezen fő eszközt (melynek szabadon szerezhetése s tarthatása azt okozza. hogy bajaink s a nálunk létező hibák nem azon alapokban fészkelnek és nem is eredetiek. Ha a nevezetesb hibák s hiányok a feljebbi rámára vonatnak. s a törvény kiszolgá[l]tatására rendelt. meghatározván azt (aminek jussa azóta is újítva s ismételve szentül fenntartatott). idegen vagy idegenné tett zsoldosoknak általadni önkény s határtalanság századinak a szabadság elnyomására legsükeresben használt szüleménye vala. mind a országos közönséges adót. melyeket változtatni nem lehet anélkül. de amelyet az elpuhultak vagy szunnyadók kezéből kivévén. az önkény villámai csapkodhatnak ugyan reá.

de nem úgy. s a mostani körülményeket felvéve nem is éppen járatban lévő pénz neme. Annak minden esztendei jövedelmét is csak az 63 . mint amely tökéletesen lecsillapítják jobb érzéseiknek hereségök ellen törekedő olykori fellázadását azok is. Ezen igazság eleven érzése már tetté s valóvá változtatta azt által[ában] már mindenütt. ami azon az áron vásároltatik. valódi birtokunkban van s szünetlen használjuk. E[z] szokott ama ellenvetésre a mindennapi felelet lenni. hogy nagy. szükség esetében az ország s önmaga ótalmára. mely minden szabadságink ingyen bírását veti szemünkre. Cikkelye) bizonyítja. sőt voltaképpen ő adja az ország költségeire kellő mennyiséget. Másodszor azt vallom. oly gyalázatos bitorlása meg nem érdemlett javaknak. s ahol még nem. terheit is kell hordoznia. s oly kötelesség. hogy aki élni akar a polgári társaság javaival. hogy könnyű a felelet azon vádra. s a nyakassággal magokat ellene szögezőket tövestől kiszaggatva ragadándja el magával a helyesség terjedő árja. hogy polgári alkotmányunknak éppen nem fővonása. Az. hogy a magyar nemesség igenis ad. evégre önnönéből adta. mint hajdan. hogy mi. hogy reá azon szükség is lenne a köztársaságban.világát. nem harsog tárogató. de nem egészben. de ritkán. éppen úgy mind a nemesség átaljában fegyvert fogni kétségkívül tartozik. 2) Korona jószágai. a mindentől ment-létel nagy jutalmát megérdemlőnek tartani nem lehet. Ez annyira ellenkezik a helyességgel. de nem is lobog már magyar zászló csatákban. nem vagyunk kénytelenek hazánkat vérünkkel ótalmazni. polgári intézeteink szerint az ország költségeire vagyon határozva: 1) Bányák és sók. hogy a hazáért katonáskodni oly szent kötelessége a magyar nemesnek. semmi közteher nem hordása nagy s temérdek hasznáért s könnyebbségiért.koránt sincsenek feloldozva. keserves keresményével az országnak adózik. vagy egyszerre átadni ugyanazon célra egy minden esztendőben jövedelmet hajtó vagyont. melyeket csak elnyomott embertársán élősködő erőszak lehetett az elorzások századaiban elég szemtelen. mint önmagát védni. 4) Adó. szinte sohasem fizettetik. Van ezen feleletnek is megállhatósága. ami amazokat szükségessé teszi méhek közt. Az elsőre nézve. védni s helyesnek kiáltani. mely nélkül a herék munkátlanságának egész vádja s gyalázatja méltán érné anélkül. kebelét nem hevítheti. föl fognak rázatni a mozdulni nem akarók henye álmokból. az ára pedig igaz. Decr. 3) Harmincadok s vámok. hogy mivel a hont veszély idején fegyverrel ótalmazni a legtermészetesb tartozás. Megnyíltak a látások. Nem is tartom ezt nehéznek. Most már az igazok s tartozások s érzése tisztább s közönségesebb. Lajos VII. Ezek közül az elsőbbeket a nemzet. Az említett vádra felelni következő móddal tartom könnyűnek. Ezen tartozások mg vagynak azoknak is. nemesekül semmit se fizessünk. Mire nézve igaz az. Azt mondottam feljebb. nyugalom s csend ölében lehetünk.melyek minket nem nyomnak . azért úgy lehet venni. 10. kik legkisebbé lennének hajlandók akármi esetben is vérökkel adózni. Előbb azt állítom. s magyarnak azon erőt s lelkesedést lehelő érzés nemzeti tábor közepette haza ügyéért harcolni. mintha annak jövedelmét esztendőnkint adná. azért azon tartozást. De mégsem tartom ezen természetes és minden polgárral közös tartozást elégséges s illendő árnak azon semmit sem fizetés. hogy a polgári társaság egy részének minden tevés s minden adástól feloldozott állását vegyem ótalom alá. kik e véráldozatért más áldozatok alól . melynek elmondásával közönségesen éppen oly diadalmasan vélünk minden ellenünk támasztott vádat megcáfolni. durva erejében bízva. Béke istenének köszönhetjük. Amint ezt írott törvény is (II. Mondhatni azt is. azaz a nemesség határozta. sőt azon földnépe. érti már minden azon kétség alá nem hozható igazságot. mert egyre megy minden esztendőben egy mennyiséget valamire fordítani. mely verítékével nekünk. s vérét a fennálló seregek soraiban katonai szolgálatra kénytelen szentelni.

de az annak olykor nyakára nőhető erőszak megtehette volna. hanem a király. hanem azért. ne nyomja őket bár a tartozásnak s kötelességnek még csak színe is. mint ama madaraké. mert ha azt nem tette volna. Hogy nem az elsőt tette s teszi az ország. hogy az adó mennyiségét örökké ország gyűlésén a szükséghez képest határozza el. Hogy ami után nem lehet valakitől adót venni. Már ha ezen esztendei haszonból nem kényteleníttetnek egy részt adóban fizetni. s igen bölcsen tették ezt eleink. éppen ezért drágábban kelletvén neki fizetni. Később. Második állításom az. Az adó nem régi eredetű. mely. tőle elzáratván. ez azon mód. s azon haszon. melyet fentebb említettem: azért tartotta fenn magának a jusst. de legkeservesb. De nem azért. s mégis.) határoztatott országosan a parasztok által fizetendő adó. úgy oly uralkodás. Utóbbi időben (1715. tehát törvénytelenül rótta reá. Tagadhatatlan. Átaljában s a nemzet közvagyonából van ez kiszakasztva. hogy ne a nemesség fizesse. mivel ha az elgyengült adózók nem fizetnének. a nemesi szabadságok. mellyel magának az industriának záratnak el csatornái. valamint azon egész nemesség 64 . A mellékes (indirect) adók mindég terhesebbek. melyek után a többi rendek vámot s harmincadot fizetnek. sem az ország konstituciója fel nem fordult. az azokat bírókat valódi emberi s nemzeti létre emelik. hogy polgári alkotmányunk velős része. kik annak egy részét adóképp adják. nagy sérelem volt. akár a parasztnak hagyja. hogy a nemesség nemfizetése nem fő vonása konstituciónknak. mindegy tehát. mivel mindazon neki szükséges tárgyakat. bátorságba helyeztették magokat attól.1727. az uralkodás is csak olyan adót kíván. akár azon többet a nemesség kezéhez venné s úgy fizetné a kincstárba. ezek ellen. mert a nemesség fizetett adót. melyeket ő [a] nemességtől bír. különben a felette megterhelttől később már kevesebbet s végre semmit sem kaphatna. mely nem a birtokra. egész szabadságok csak olyan. hogy az esztendőnkénti adásban a mennyiséget az önkény s hatalom terhelve ne nevelhesse. az ne is menjen kezébe. ezt is a nemesség fizeti. hogy egyenesen ő adja oda. Való. sem a nemesi szabadság. hogy szabadságában állott néki királya előtt feltett kalappal lenni s általa atyafiának szólíttatott. ha törvény tiltaná is. 8 . melyet az adózók megadhatnak. habár más keze közül foly is a kincstárba. annyival többet adhatna s adna földesurának. Ám legyenek egy országnak akármely rendű lakosi oly szabadok. mivel ezen adó fizetését nem az ország. midőn oly móddal vétetik adó. s csak fényesen elnyomott pompás szolgák lehetnek.d. mellyel mi sok és nagy adót fizetünk. ki magát a tőkét adta. A vámokat s harmincadokat igaz oly móddal határozta az ország ezen célra. azon vámok s harmincadok mint vevőnek az övéből. hanem az iparra (industria) van téve. 4. mert ezáltal egyszerre lévén az ország költségeire ezen tőke. mégpedig tulajdonából. vagyis fundus az uralkodásnak átbocsátva. hogy csak képzeti dolog mintha a nemesség most semmit sem fizetne. mint az egyenesek (directek). mert ha állana. a nemesség maga fizetett. nem pedig az eladóéból telnek ki.adja. mely ebből számára bőven folyhatna. de ha az említett jussokkal nem bírnak. Az ország költségeinek ily tekintetű vizsgálatából világos. mely a törvény elmellőzése veszedelmes útjára kapna. Mátyás alatt. reá bírhatna egy megvesztegetett országgyűlést oly adómennyiség határozására. A spanyol grande azért. De ha a felvehetésiért kezesség nincs. azokon vennék. kik jót állottak ér[e]tte. Régen a földmívelők az általok bírt földek termesztményi s jövedelme után a földesuraknak fizettek adót. de soha annak felszedhetésiért jót nem áll. azok közé bocsáttassék. mely a parasztságnak sokkal is felülmúlná erejét. sőt mindazok voltaképpen s nagyobbára az övéből telnek ki. de mégis indirecte ő is fizeti azokat. legnyomóbb az. meg. igen fontos s éppen azon ok vagyon arra. minden üldözéseknek s ragado[zó] állatok körmeinek kitéve. hogy az. mert ugyanis az adó a parasztság által azon földek esztendei hasznából adatik. ő venné az esztendei jövedelmet is. mint a madár a levegőben. Igazán felvéve.

akár azon balvélekedéstől vezérelve. váljék köztünk közönségessé az a meggyőződés. hogy fizetni szégyen. oszoljon szét azon ritkulni már kezdett ködös előítélet. mely juss-szülte ereje érzetében ennél szabadabb s hatalmasabb szülötte hazájának. ha azon polgári alkotmányt fenntartó s öregbítő terheket hordozzuk is. fizetni tartozik az angol nemes. a nyilvánosságban és sajtószabadságban elegendő kezesség nem lesz. hogy mi nemesek terhektől mentek vagyunk. akármely különben jó polgári alkotmányt. mivel az ország költségeinek nagyobb részét oly jövedelem fedezi. Örök gyalázat. a népesség más része ellenben minden terhek s fizetések alatt görzsedjen. és hogy kötelességét ki-ki maga. miszerént polgári alkotmányunk hasznait s jótéteményeit csak úgy érdemeljük. s ha az más által is. s minden fiai nemes szabadság derült fényében élnek. nem oly vád. hogy a nemzet az ország terheit ily nem egyenes úton hordozza s hogy ebbeli kötelességének teljesítése nem annyira praktice történjék. melyet arra a nemesség önnönéből határozott. még a számadás szoros tartozása fel nem állíttatik. szükséges is azokat. s aki abban egyezne meg. kiket a nemesek 65 . Tenni. Nem az egyes körben élni szabadságokkal. mint azon fizetések terhében részesülni. mégis polgári léte nyomorú s szolgai volt. hogy már eddig nem történt. Mindezekre nézve az.is jóllehet állt [élt?] minden tartozástól. de rész szerint az övéből adatik. s mégis mely alkotmány mutathat oly privilegiált rendet. mivel ama jeles jussokkal nem élhetett. kik most nálunk a közterheket hordozzák. hogy ezeknek mind elhatározása. hogy oly sokáig s még most is a nemességnek nemes követeit. Mindazonáltal. hogy szabadság s nemfizetés egyet tesz. s hogy aki adózik. hogy nekünk. melyek érettünk s számunkra vannak s melyek mire és miként fordítása egyedül tőlünk függ. az nem is célirányos. s a nemesi jussok fennmaradásának is sükerrel ártó ellensége. s következőleg csak úgy bírhatjuk állandó bátorságban. hanem a polgári s nemzeti körben szabadságban élni s bírni jussokkal . magyar nemeseknek adót kell fizetnünk. és nem önmagunknak. szoros kötelességek legyenek azáltal kiszabva. azon szégyenbér. az polgári alkotmányunk egyberomlását sietteti. mely minket helyesség egész súlyával nyomna. ellensége ezen állításnak s ennek kivitelét gátolni igyekszik. az nemes s szabad nem lehet. Aki ellenben maga vagy másik nevében. ha darab ideig támogatva áll is. Ezt országgyűlésen minél előbb tenni halasztást nem szenvedő szoros kötelességünk. de a mostani kor szellemével sem egyez[ő]. megkönnyíteni. melyet idegen vagy külső parancsolónak önkénye ró nemzetre s csikar ki tőle. Mostani állásunkban egyebet tennünk nem lehet s nem szabad. ez helyességgel s a mostani míveltebb kor szellemével homlokegyenest összeütköző rendszer. melynek észrajzolta fővonásai közt legnevezetesbek.ez tesz nemzetet törvényesen szabaddá s azért erőssé. hogy illő is. Mert ugyanis az. hogy terheket mindenki egyiránt hordozzon. hogy akármi csekély s akármi szín alatti adót fizessünk másnak. s a még ezen tartozás mindenkori múlhatlan teljesítéséért a nemzetiség megnőtt erejében. nyilván mondom és vallom. mind elrendelése a nemzet által s nyilvánosan történjék. Törvény ellenben rendeljen tartozásokat. hogy a nemzet egy része terhet ne hordozzon. Bár látnók mindnyájan által. valaha kész lenne arra hajlani. Szükséges azért. gyalázat s megvetés bélyegezze annak nevét s a nemzet átka dúlja fel még porát is. nemsokára fenekestől fel fog forgatni. láthatólag semmit se fizessen. de ha mind a nemzet. Ez felbomlásnak s rothadásnak csíráját tartván magában. úgy szabad a nemzet. nem pedig helyette más teljesítse. mind az egyes személyek jussai erejökben fenntartatnak s a sérthetlen törvények védelme alatt bátorságban vannak. Aki akár fösvénységből. Adó. nem is helyes. Adja azért Isten. Soha le nem mosható szennye polgári életünknek. mellyel gyalázatját s szolgaságát drágán vásárolja meg. mint inkább csak teoriában álljon. hogy a magunk közszükségén kívül egyébre adózzunk.

De éppen égrekiáltóvá válik azon istentelenség által. s ezt éppen oly veszedelmesnek tartom. az ilyetén költségeknek egy részét mi fogjuk hordani. mihelyt ugyanazon kincstárba önerszényünkből odament pénz is fog lenni. s nem olyan. mint valóban mívelt s szelíd emberi érzést botránkoztató is. s azoknak boldogságáról tanácskoznak . Hogy a vármegyéken a házikincstár. erőszak szülte borzasztó helytelenség. későre történik a míveltség első csírázása. ha az örök igazság hatalmas szavának engedvén. Mégis az ezekből származott jobbágyság. mely szerint azon kincstárokat. hogy ott határoztatik. az akkori kor durva szokásai szerint. hogy nem eredeti vonása alkotmányunknak. s ezekből süvölt ki az erőszak éles szele. amennyire azt tudni s részint gyanítani lehet. A magyar birodalom megalapításakor nem volt parasztság. Lassan. s csak mikor az ész magasbra hágott napja felszaggatja a jeget. Mindez megszűnend. A míveltségnek észparancsolta első lépése megtevésére. sok századokig tartott köztünk is. majd szorosan fogunk ügyelni. emberi létöktől s jussaiktól fosztani meg. az egész alkotmány változását vagy szétbomlását vonná maga után. minden magyarnak egyforma jussa. fergetegszülő fellegeket széthajt. mit fizessenek. egyfelől azoknak büntetésekből származott. 66 . Erről is azt állítom elsőbben. sőt éppen az alkotmány fennmaradásáért kell hogy változást szenvedjen. a parasztság. kik mint gyávák vagy árulók a haza ellen vétettek. mely zárva s meredve tartja az éledni akaró természetet. egyenlő szabadsága volt. A parasztság eredete. virágok nyílnak s a gyors fejlődést semmi többé nem állítja meg. s szelíd. mely nemünk történeteinek gyalázatos szennye. már oly gyakran szentségtörő kezek (mégpedig nem ritkán büntetlen) megfélszegítették s még gyakrabban lelketlenül haszontalan célokra s oktalanul fecsérelték. kedvetlen jelei. kiknek az ország gyűlésében szinte csak annyi részük van. bármi könnyűnek látszó s természetes legyen is. gyorsan zöldül minden. elenyésznek a tél hátramaradott. lanyha szellője mindenbe virítást kezd fuvallani. s ahonnan telnek ki a vármegyének azon költségei. többnyire hosszú idő. s mennyi vitessék közülök katonának. melyeket egyedül a nemesség s önhasznára határoz. hogy a föld népe. vad kegyetlenség: meggyőzött lakosokat szolgákká alacsonyítván le. erkölcsi s keresztyéni legszebb érzések csúfságára. ezen undok fertelme az emberiséget levetkező embernek. ha megváltoznék. hogy nem tartozik velejéhez. bajosan fakadnak bimbói. Másodszor. akkor jelen meg a míveltségnek régvárt tavasza. melyből a nemesség által. sem vesztegetés ne történjék.a parasztok fizetik. büntetésül. valódi jobbágyság alá vettetett. De úgy van mindenben. Vétkeseket tulajdon bűneikért bűntelen maradékaikban örökre lakoltatni. -----------------------------------------------------------Egy más[ik] tetemes hibáját polgári alkotmányunknak a parasztság helyzetében látom lenni. Másfelől a fegyverrel és vérrel szerzett ország meghódított lakosait s foglyokká tett ellenségeiket. Ők. a tudatlanság zordon telének fagya vastag. s kik a nemesekből álló országgyűlésen a nemesek szabadságait s jussait védik. hogy sem elorozás. ez gyalázatos. ami. Közelebbről a Dósa paraszthada után tudjuk. indulatok pusztító s mord zivatari követik azt. önkebeléből önszolgálatjára választott vármegyei tisztek fizettetnek. ezek maradékaikkal együtt örök szolgaságra jutottak. és sok küzdés kelletik. sőt vétkes is. az első lépés a legbajosabb.választanak. szolgaság járma alá tették. s egyedül a parasztság véres verítékkel szerzett pénzéből gyűl.

mellyel még elég jókor tudott egy különben már el nem kerülhető véres megrázkódást megelőzni. Mint ember áldom érte nevét. csak maga fejétől törlötte el a jobbágyságot. annak következése. de nagyok voltak a józan előlépést gátló. másodszor mint haszonbérlő. amin alapulnak. akár kézimunkabeli bért fizet. De mint hazafi kesergem. mert Angliában a fármerek s más országokban lévő haszonbérlők szintúgy bért fizetnek. nem annak következése. úgy ezen tartozások. a jobbágyságnak eredete vétkes és borzasztó. mint az egész nemzet közös vagyonát. sőt hátrakényszerítő akadályok. törvényeink szerint. kik átaljában véve nemesek voltak. de végre földre zúzatott a szörnyeteg. Végre II-dik József minden korláton s korán is túlható jóratörekedési hevében. vagyis. Kétséget nem szenved. Eszerént a parasztságnak régi s mostani helyzete kétféle nézőpontból tekinthetik s két mineműségű. de legfőbb s legkeresztyénebb lépése. terjedő kívánat. része a másikból. de nem a kettő közül egyikből. amit ébredőbb emberi érzés s előrelátó okosság javasolt nekik. A magvaszakadtak vagy birtokaikat büntetésből elvesztők jószágaik a királynak úgy mentek kezébe. ti. csak törvényes megerősítését mutatják a magyar királyok adománylevelei. Valamint amannak. mint polgár hálálom bölcs és kegyes tettét. de az. hogy a földnép. kinek ő tulajdon földeiből valamit használni enged. szóval egész állása. míg a míveltség ezen valóban első s egyszerű . hányszor nem kezdettek ezen tárgyban módosítást tenni. dagály mérget túrva emelték az értelem csapási alatt újra növő hidra fejeiket. Előbb volt a magyar nemesnek vérrel szerzett és őseitől kapott birtoka. a jobbágyság. hogy erőszakos kezekkel cselekedvén. hogy fekvő jószágot mint tulajdont nem bírhat. hogy a parasztság a nemzetnek nem egészítő része. hogy ők 1515 óta nem voltak szabad emberek. erőszak. hogy azokat ugyanazon nemzet más érdemes fijainak adja. ezen kétféle helyzetből származik. melyek közt vagyon. foly az. hogy ő földesurának szolgálattal s némely adományokkal tartozik. hanem része az egyikből. hogy a föld a magyar nemességnek ősi s teljes igazzal bírt tulajdona. mint királya. egészen más természetű a jobbágyi helyzetnél. hogy önmaga tegye meg ezen első lépést s végre is hajthassa a megkezdett nemes mívet. Abból viszont. hogy igaz nevével fejezzük ki. megfosztotta nemzetemet azon szent kötelessége teljesíthetésétől. ezt úgy tekinték. mely minden adományleveleknek törvényes erővel bíró értelméből is világos: az is bizonyos és helyes. akár pénzt. s oly jussokkal a római törvény értelme szerint nem bírhattak. amit törvénynek kellett volna tenni. azon használásért neki haszonbért fizetni tartozik. több ízben kényteleníték hajdaninkat arra. hogy a magyar földnek birtoka kezdetben magyaroké volt. s mégis valódi tagjai a nemzetnek. Ezen birtokainak nem megszerzését. az attól bírt földéért. vagyis rabság eltörlése megtörtént. melyben most van. A parasztságnak minden tartozásai s mindazon megszorítások. Nálunk körülmények hatása s a gyarapodó. ti. helyes. habár módjok vagy mennyiségökért van is bennük helytelenség. ki van most a nemzetet tevő Karok és Rendek sorából hagyva. Ily bizonyos lévén. hogy a parasztság a nemzet közé s annak egészítő részéül most nem számláltatik. Nem azért nem 67 . mint rabszolga. Törvénykönyveink mutatják. hogy képviselői által a közdolgokba befolyása nincs. Példának okáért az. Mocskos önszeretet. s több effélék. mint a nemzet közvagyona felügyelőjének avégre. -----------------------------------------------------------A parasztság azon helyzete. Elsőben úgy jelen meg mint jobbágy. melyek egyedül szabad emberekből álló nemzeti tagokat illethetnek. Királyaiknak a föld birtokát soha sem is adták által. Az. hogy az. hogy mint haszonbérlő másnak.Világszerte sok küzdésbe került. hogy személye s vagyona felől tudta s hozzájárulta nélkül végeztetik.

hanem illő helyen. de sőt azoknak. Melyre nézve. mintha személye felett lenne valami jussa vagy hatalma. hogy mily gyengén állnak s ingadoznak. magoknak is változni kellett volna.folytathat paraszt nemes ellen ön nevében pört. de annak elve (principiuma) helyes is: mert valamint nemes nem használhatja ingyen senkinek birtokát. Azért ha a parasztember hivatalt viselhetne. vagy annak adni. ti. Valamint a parasztnak régi jobbágyi s mostani haszonbérlői tulajdonsága egymástól egészen különböző tulajdonságok. mikor tetszik. hogy főbenjáró dologban nemes ellen tanúbizonyságot ne tehessen. Más nemzeteknél is vagyon ilyen helyzetben földnép. fizet. hanem mint jobbágya. midőn nemző okok megszűnt. melyeknek gyökerök kivágatott. birtokbér gyanánt járó tartozásai s ebből következő helyzete nemcsak fennálló törvényen épül. Nem azért lehet jussa a nemes embernek őtet föld[j]éről . amik a paraszt állásában az ő régi jobbágyi helyzetének következései. ha pénzével szerezhetne magának tulajdont s örökös 68 . s abból folynak (melyek közt némelyeket feljebb láttunk). azok egészben nem változhatnak s meg nem szűnhetnek. melyek mostani haszonbérlő állásából vagy tulajdonságából származnak. Ezen most már oly növések. Mostani állásának azon részei. hanem mivel a paraszt által használt föld tulajdona lévén. az országosan egybegyűlt Rendek s király tanácskozási s határozási által eszközöltetheték vala. A jobbágyság embertelen intézetét eltörölvén. megváltoztathatnak s megszűnhetnek anélkül.elmozdítani. mivel ő. nemhogy most fennálló törvényeinknek szükséges következései s azokból szorosan egybekötve lennének azon intézetek. földesúr s paraszt közt egyedül csak azon törvényes helyzet van. azt annál hagyni. remélhetőleg azon undok következéseit (resultatumit) is megszüntették volna.az azon tett javításokat s építményeket megfizetvén . törvényeinkben nincsen is semmi alapjok. ti. másnak napszámot sat. hogy azon tartozásai elenyésszenek. hogy az általok bírt föld a nemesség tulajdona. melyek a parasztokat leginkább szorítják s tőlük legtöbb jussokat tagadnak meg. ami birtokát bérért kiadó s birtokot mástól bérben bíró közt lehet. kinek személye is földesuráé volt. Mindazok. ha képviselői által szava lenne vármegye s ország dolgaiban. már most. Ha a jobbágyság eltörlése első lépése nem hevenyében s nem a törvényes úton kívül. melyek az ő haszonbérlői tulajdonságából folynak. Ellenben nem azért tartozik földesurának kézimunkával szolgálni. mióta a jobbágyság már törvényesen el van törölve. déz[s]mát s egyéb meghatározott adományokat adni. nem tenyészhetnek tovább. s nem azért van kirekesztve. következései is különbözők és szétválhatók. amiben gyökereznek. azoknak alapja. törvényhatósága alá. Az angol fármer éppen olyan kevéssé tulajdonosa az általa bírt jószágnak. hogy jobbágy. hanem mivel a régi képzetek szerint mint jobbágy. s hogy tulajdonát valakinek csak bizonyos s kölcsönösen meghatározott bérért lehet használni. mint haszonbérlő. mert megsemmisíttetnék a birtok örökre sérthetetlensége. ami pedig a társaság legfőbb s szentebb kötései közé tartozik. Azoknak akkor. szintúgy kell neki attól bért adnia. mivel törvényes az. s a valódi tulajdonos akkor veheti el azokat tőle a haszonbérlés ideje kiteltével. melyek régi jobbágyi helyzetéből eredtek. úgy paraszt sem. melyek mellett a nemes birtokostól annak tulajdon föld[j]ét bírja s használja. a jobbágyság már törvénytelenné válván s megszűnvén. Ez már szorosan egybe van kötve törvényinkkel s polgári alkotmányunkkal. Másfelől azon állapotja s azon tartozásai. kinek nekie tetszik. hatalmában áll. azaz annak. Nem mint haszonbérlő jött a paraszt földesurának. azaz nem szabad ember (capite minutus) ezekre alkalmas nem volt. A föld népének az általa használt. mint nálunk a paraszt. hanem mivel ezek azon feltételek. Most. s mély sebet ejtenénk azon ennek eltörlésével. már most törvényes alap nélküliek. ki föld[j]ét neki bérbe adta. már is látjuk. úgy hihetősön azon felséges munka nem maradott volna félbe s nem létezne mostan félszegű.

amennyiért a feljebbi szerint illő bért kapja. milyen és mennyi bér járjon a használásra adott vagyonért. hogy az e tárgybeli. Minél több szabad. vagy legalább részt nem vevő hidegséggel van az iránt. Nyomott sokaság sohasem ótalmazott s tartott fenn polgári alkotmányt. annál hatalmasabb. ha azon bér. hogy most. midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit. mennyi költséget kénytelen a használó nyerendő haszna megszerzésére tenni. A nemes és paraszt közt is tehát a kölcsönös helyzet csak úgy igazságos s megállható. de elnyomott nép nem tett. sem nem igen kevés. az kész annak védelmére. hogy annak részeiben s módjaiban változás nem történhetnék. sem nem igen nagy. melyet a paraszt az általa bírt föld után a fentebbi számítás szerint ád. mindezekért s egyéb effélékért nem szűnnének meg azon kötelességei. hogy ő bérbe adott ki. másodszor: hogy azon bér mennyiségére nézve számíttassék föl. Azon helyzetnek csak alapját. elve (principiuma) helyes. különben a birtokos kap felette keveset. -----------------------------------------------------------Világos lévén ezekbül annak helyessége s szüksége. csak igen kevés históriai isméret s józan ész segítségével is. ti. Ezáltal nemcsak hogy törvényes alkotmányunk (amelyben már most. hogy maga a helyzet egészen helyes volna. ennek helyessége soha kétség alá nem jöhet. azt ő ingyen adná. hanem kárbérlő. azt is könnyű átlátni. a nemesi birtok bizonyos és sérthetetlen voltát mondottam polgári alkotmányunk belsőjével egybekötve lenni. de hasznát majd nem is érzi. csak szabad ember. bizonnyal szívén fog annak fennmaradása s öregbedése fekünni ahelyett. Hogy aki más tulajdonát használás végett bírja. hogy a paraszt által nemesi tulajdon bírásáért s használásáért adandó bér törvényesen meg legyen határozva. részint rendszabás. azt sem. elsőben: ha közös és szabados helybenhagyás következésében történik azon egyezés. azon részt ami után neki bér nem megyen. amennyi a birtokosra nézve azon haszonnal legyen egyértékű. hazánkban meglévő. ami régi. azon helyzetnek gyökerét nem találhatni fel) nem fog szenvedni. hogy a parasztság állapotjára nézve mindannak. vagy ellenséges idegenséggel. és nemhogy azon tartozásokat többé nem teljesíthetné. melyek alatt a más tulajdonának a használásáért áll. jobbágyi helyzetéből ered.birtokot. Földnépünk nem jobbágyi. de sőt jobb állapotra jővén. melyet ő venne vagyonából. De ezen fennmaradó mennyiségnek csak annyinak kell lenni. hogy minden tekintetben nagyobb szinte tíz millió. azoknak eleget tenni sokkal alkalmasabb lenne. hogy ő tulajdonából minden arra teendő költség s fordítandó gond nélkül veszen hasznot. s aminek hasznát csak a bérlő veszi. mint látók. s mivel csak annyit lehet mondani. ezen költséget a haszonból (mindegyikre nézve középmennyiséget vévén fel) kivonván fáradsága s iparkodása jutalmában. hogy minden ezen tulajdonságából folyó tartozásoknak alapja törvényes. s kinek van mit köszönjön polgári alkotmányának. hanem bért adói helyzetére nézve azt állítottam feljebb. hatalmassá s boldoggá a közte lakó akármely nagy számú. gyarapodhatására neki fenn kell még egy résznek maradni. A feljebbiek tekintetéből abban vagyok meggyőződve. jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet. mert a tulajdonosra nézve ki kell pótoltatni azon haszonnak. változni kell. ha annak használását a másiknak nem adta volna. úgy meg nem élhet s többé nem haszon-. de számtalant fordított fel. részint szokás mineműségére s mennyiségére nézve célirányos vagy illő s helyes mértékű-e? 69 . mint alig nyolcszázezer szabad polgárból álló nemzet. Ha nem marad fenn. Teljességgel nem azt akarám azzal kifejezni. De ezen teóriai helyesség esetekre alkalmaztatva csak úgy maradhat helyes. Igen csekély számtudás kell érteni azt. végveszélyétől megmenteni. de éppen az fogja erősíteni. azon hasznot a birtokosnak megtérítse. hogy soha nemzetet naggyá. Ha polgári alkotmányunk malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend. sőt lehet. az jő kérdés alá.

mire neki tetszik. naponkénti munka sat. hogy dolgozhasson. hogy mennyi napszám mértékével jön becsarányba a használásra adott birtok illő évi bére. hajtani s kényszeríteni. hanem ha atyai lakását elhagyja. ti. annyival inkább. termesztmények (naturálék). valamely átaljában vett dolgozás. Az ily elhatározás erre nézve is a fenn előhozott okokból szükséges. Más országokban is. hogy már nem jobbágy. Eléggé tudjuk. ne akarja ez. őtet mégis annak teljesítésére büntetés kényszeríti. az általa használt földekért bérben egy meghatározott mennyiségű földet tartozzék megmívelni s betakarítani. hogy a jobbágybirtok megmívelése a parasztnak mibe kerül. hetenkint egy vagy több napokon oly munkára. hogy midőn a parasztság jobbágyi sorsa megszűnt. szorgalmának jutalma. hogy a parasztnak sem oly kereseti módja nincs. a földbirtokosok arra használhatnák. hogy valakinek lehessen mást. mint előtte isméretlen eredetű teher maradott. Haszonbér sokféle lehet. Hogy most egyszerre kézi munka helyett bérét egyébkint s egyébbel fizesse. tenni nem lehet. hogy a robotnak addig a személlyel járó tartozását a földhöz kössék. Ezen bér elhatározásában is kulcsul kell szolgálni. hogy ti. egy vagy más mód által. A szakmány nincs ugyan a jobbágysággal egybekötve. vagyis szakmányt (robot). szükségére s élelmére neki elegendő maradjon. hogy mennyinél nem több föld megmívelését vagy termesztmények betakarítását egy paraszttól kívánni. akarja. haszonbérlői állására lépett által.Igen hosszas lenne az ebbeli intézetek mineműségét s annak a helyzethez képest meglévő többféle különbségeit boncolgatni. s magát az alól máskint nem vonhatja ki. s adott neki földet élelmére . hanem reá. De fájdalom. különben a parasztnak azon kénytelenségét. a másik rész tulajdonost illető bér. A robotot magában felvéve.azért. 70 . a parasztnak személye is földesuráé volt. Hogy ezek közül az utolsó van nálunk legközönségesebben szokásban. mint feljebb is mondottam. miből megéljen. s abból mostani. mintsem pénzzel vagy termesztményekben. s úgy határozni el. kézi munkája.helyébe. ez valóban gyöngéd emberi érzést sértve érdekel. van visszás érzést szülő s botránkoztató abban. annak egy része a kibérlő fáradságának. a földnépének helyzete s körülményei olyanok. ami vagyon is helyenkint szokásban. Még bajosabb lehetne a sokféle szokásokat rendre bírálni. s mint közös egyezésből folyó tartozás eredhet s fennállhat a jobbágyság megléte nélkül is. Most. s változtatott a föld hasznáért adandó bér egyébre által. Ebben is az ezen munkára szükséges napszámokat pénzre kellene számlálni. kivált rögtön.mint adunk barmainknak legelőt . melyet földesurának teszen. oly tartozás következésében. a földbirtokosok egész gazdagsága ahhoz szabva s az úgyis már szokásban. tagadhatatlan. amint már sokszor kifejeztem. sőt bizonyos veszély lenne. de mégis nálunk jórészt onnan származott s annak maradványa. oka az. Azaz egy mód jöhetne a mostani szakmány . legkönnyebbnek látszott. annak eltörlésével fennmaradott az még. példának okáért pénz. Csak átaljában fogok s röviden. hogy másért verítékezzen valaki terhes munkában. könnyítés helyett nagyobb teher. Erre nézve is országosan s törvényesen kellene elhatározva lenni annak. hogy ebben nagy változást. s idők viszontagsági közt sanyarogjon. melyre ő nyilvánosan magát soha nem kötelezte. dolgoztatta őt mint jármas marháját. a héti szolgálatot. Midőn ti. előbb az említett mineműségről. nem egyéb mint azon bér. melyet neki föld[j]eiért ád. sem pedig annyit nem termeszt. lévén. aztán a mennyiségről szólani. hogy felette terhelő feltételeket szabnának elébe. mellyel bér helyett adandó elégséges pénzt szerezzen. mivel a szegény állapotban lévő s kevés keresetű parasztnak kevésbé volt terhes bérét kézi munkája által fizetni. és amely ámbár csak mint kölcsönös egyezés következése állhat meg az igazság ítélőszéke előtt. mennyiből az illő bérérték mennyiséget földesurának adván. ki kell ezt vonni a nyerendő haszonból: ami felül marad. hol hajdan jobbágyság volt. hogy neki szükséges képpen kell föld.robot . A bér helyett járó tartozások mineműségére nézve csak egyet említek meg azok közül mint legnevezetesbet.

annak a különböző hely s környülállásokhoz mérséklett elhatározása természetesen a két egyező féltől függ. s amit e tárgyban. mint a mostani úri szolgálat. mondom. s ennek csak lehetségéért is amazok lakolnak. szükségesnek s lehetőnek vélek. Ezen egyezésre nézve a törvényhozás tiszte leend a feltételek elveit elhatározni. és hogy éppen ennek elérhetéséért a törvényes elöljáróságnak tudtával történjék. önkénynek szabadabb köre vagyon s ezen bizonytalanságnak a legkárosabb következései vannak mind a birtokosokra. önakaratja szerint tenni meg. Ezek szolgálattal olykor az illőn sokkal s a szabadon is jóval túlterheltetnek: de ezért. mind a dolognak csak ámolygó s a nap hanyatlását leső folyta miatt. röviden ím ezek: Ami a parasztnak régi. mert ama sok szolgálatnak áldást nem hozó neve ugyan megvan. részint lassankint. annak meg kell szűnnie. Erdélyben még sokkal szükségesb e tárgyban valamit tenni. mind a parasztságra nézve. Ezen mód a föld népére nézve kevésbé lealacsonyító s nem is oly terhes. az mind helytelen. Amit a parasztok állására nézve eddig mondottam. azok nem helytelenségek alapokra nézve: s hogy a gyakorlásban azzá ne váljanak. Ezen tekintetben törvényhozás úgy vélem csak annyit tehet. Az említett elenyészendőknek részint egyszerre s mindjárt kellene megszüntettetni. melyet tud. bajosan hiszem. jobbágyi földhezkötött helyzetéből ered. hogy rendet szerető s okos. ki ne óhajtaná. hogy egyfelől a paraszt. hogy képes legyen robotjait földesurával teendő egyezés szerint megváltani. Gondoskodni az egyességre lépett felek bátorságáról. 71 . minő bajos gazdának akárminemű mezei munkájában is előre idő s erő tekintetében számítást tenni (ami pedig oly elkerülhetlenül szükséges): ezeket elgondolva. hogy végre kell hajtania. szoros törvény kezeskedjék. mint Magyarországon. gyakran nem heverő bottal minden lépten nyomában. mennyivel vidámabb szívvel áll annak barázdájába.Hogy különben a feltételek mik legyenek. Ha a robotokat mostani állásokban vesszük fel. ami tehát efféle maradvány még van. minden önkénytől ment legyen: másfelől. hogy országgyűlése tegyen. hogy a kölcsönös egyezésből származó tartozás következésében melyik vagy mekkora földet kell megmívelnie s betakarítania. hogy mikor és mint dolgozzék s arra hajtsák. praktikus gazda találkoznék. mintsem egészen más önkényétől függjön. mennyi idő vesztegettetik mind a szolgálatra kiállás rendetlensége. annál több ideje marad magának. Embert hajtsanak! S könnyebb neki a maga dolgait is ezen tudvalévő bizonyos tartozásához alkalmazni. Országgyűlések nemtartása miatt elhatározott s az ország állásához illetett urbarium még nem hozattathatván be. Emberhez illőbb azon munkát. hogy bár lenne a mostani szakmányozásnak (robotnak) más és célra inkább vezető pótlékja. ha teljesíti a részére eső feltételeket. hogy a parasztnak illő engedések s kedvezések által sorsát javítván őt azon helyzetbe tegye. mint midőn hajdú hajtja munkára s az áll. elintézni visszaélések s megterhelések elkerüléséért minő nyilvános biztosság felügyelete s kezessége mellett történjenek az egyezések. mely kevés s mi rossz munka megyen így végbe. kivált Erdélyben. kétséget s bizonytalanságot semmiben sem hagyván. Amik a parasztnak haszonbérlő helyzetéből származnak. tudván. hogy a földesúr tökéletes bizonyosságban lehessen az övének hiba s haladék nélküli pontos megkaphatása iránt. melyet ha pontosan s szorgalommal tesz meg. de haszna s látútja majd mi sincs. ha megtekintjük. csakhogy az országosan elhatározott mennyiségnél a kibérlőre nézve terhelőbb ne legyen. mivel Erdély még sokkal hátrább van.

a vármegye. ha puszta hangnál több lenne is. melynek körmei közül ki kell a parasztot vennünk. egyházi. de talán legkárosabb a föld népére nézve idejének bizonytalansága. oly polgári bűn. s a dolog illő elosztásának nemléte miatt korántsem teszi még egy tizedét . de a legnevezetesbeket. megfosztani akárminemű tulajdonától. mint a halálé. s másként bajosan is lehet. mikor. mint az ily csigázott emberek szenvedéséből gyűlt bűnlepte gazdagság. hol fáradva. Hogy jószágot örök jussal nem bírhat. Ezeknek nagy része egyik a másik miatt nem dolgozhatik. polgári. Valakit károsítani. melyet hol a vármegye. sokat magában foglalóvá emelni legtetemesb haszna. midőn lelketlen vagy tudatlan elöljárók sok ezerek drága idejét s a község erejét orozzák el? Kemény büntetésnek 72 . az eklézsia. hogy a szegény kénytelen szenvedni. a másik.s azt is rosszul . de belső becs s biztosság nélküli. amit nekik kegyelemből odavetünk. olykor ha valamit tesz. igazságos szüntelen javulandó sorsa. hová hajhásszák. hol az úri szolgálat rabol el tőle. hol a helység dolga. de többnyire haszon nélkül pazarlani egy csorda embert összecsődítenek.A tüstént eltörlendők közül csak kettőt. csak annyit fog meg. melyért neki szenvednie kelle. Számtalan ácsorog. melyet annyi kéz a legjobb s tartósb móddal tehetne. ha nem teszi meg. csak keserű gúny. vesztegelni a dolgozó erőt. ha egyszer nem tulajdona azon telek. megvereti ér[e]tte az egyik. Ezt nagyon tehetővé. kik a parasztságon híztak fel s azokon élősködnek naponkint? Mennyek Ura! Miért hevernek mennyköveid s hogy nem zúzzák szét az ily vagyont undok gazdájával együtt! Az alattomos tolvaj. ne legyen alóla kivétel vagy kicsúszhatás. a fortélyos orgazda szerzeménye nincs több átokkal s jajcsikarta könnyel terhelve. de gyakran nem udvarias személy vagyon. Nem főnemű-e ily meglopások közt. A dolgozó erő s az azt magában foglaló idő a társaság tulajdona.azon munkának. különben minden könnyítés. kik még az ő keserves kis keresményéből is számtalan ürügy alatt osztozni szoktak? Hány meggazdagult s igaz úton gyűlő jövedelménél sokkal is nagyobb költséggel élő udvari s vármegyei tiszt nem bizonyítja ezt. ellenben. határmérés. de legyenek azon terhek határozottak s ne függjön ő semmiben és soha földesurának. főkincse. hanem mindenben s egyedül a kivételeket nem ismerő s nem tűrő törvénytől. sem vármegye tiszt[j]einek önkényétől. melynek mindenhol nevezetes büntetése van. hogy nem tudja. vagyona. mit tegyen. Leginkább ijeszti s kedvetleníti el attól azon függőben létel. A drága időt hol veszteg. Keservesek az említett önkénytől függések. Most a parasztnak személye. De az egésznek elvételén kívül proporció. fáradság. az erőszakos rabló. de mégis van benne mód. Ám legyen a paraszt a község s földesura iránt szoros tartozások alatt. fecsérelni az arra szánt időt. Mennyi tömérdek munka. a köztársaság igazi meglopása. Idejében osztoznak földesura. Hogy birtoka. engedés ajándék. utasítás. melyet a lelketlen zsar[o]ló mindenek tudására bír s szabadon használ a pokolnak gúnyhahotája közt. s úgy bizonnyal igazságos lesz helyzete. Bünteti földesura. 2. ha fő igazgatná s időt és erőt mérve osztaná fel. idő vesztegettetett nálunk közmunkák színe alatt el! Aki ezt olykor látta s figyelemmel szemlélte. ideje felett önkény űzheti s gyakran űzi is hatalmát. ki nem tudná? Ha szinte nehezítve van is a mód tőle a telket elvenni. Sokszor az eltűrt keserves botolás után a legtisztább s élesb ésszel sem érhetné fel s láthatná okát által. erősítése az egésznek. Az önkény azon pokol szüleménye. bünteti vármegye tiszt[j]e. legyen azoknak nyomása bizonyos s bár elkerülhetetlen. csak annak lehet képzete az ily sokezerszeres naporozásról. s a halom ember felügyelet. kibecsülés s még több más módok is mind csak föld[j]ét kevesítik. udvari. érjenek ezek közülök mindeneket személyválogatás nélkül. a helység. De hát hány hadi. országos kárvesztés. említek: 1. vagyona önkény alatt van. nem tudván. Hogy paraszt másnak önkényétől függ.

s tisztségéhez illőnek véli.az ördög pedig ritkán alszik. Gyarlók mi. De ez szintúgy csak jószándéktól s személyességöktől függvén. soknak szívén fekszik sorsa. vagy indulatokat hevítsenek.nem talál elég ótalmat. melynél mindazok szívet marcang[o]lóbb s idegeket rendítőbb móddal ne róvattak volna be keserves tapasztalásaikba. midőn már azokról több helyt volt említés. ki az említetteket nem tudja. mert a törvényben . ha a hozzáférhetés nincs is megnehezítve (ami pedig nagyon szokott dolog). mely a paraszt felett. Megengedem. hogy az elvesztegetett napszámokat egy fillérig mind megfizessék. ne nyomj senkit önkényeddel. Ezen hatalmasok közt a vármegye tisztje némelykor igazi vérszipója. önindulatjaikon felül emelteknek s erkölcsileg majd csaknem feddhetetleneknek tartanók. csillapíthatja mérgét. Oly világos. s valóban. dolga ellenben annyi. visszaadja. Könyveket lehetne arról írni. Ezernyi példákat mondhatni a paraszttal történt embertelen s igazságtalan bánásról. Kétséget nem szenved. de mindent úgyszólván ünnepi alakjában. midőn számtalan ily korlátlan uralkodócskák vannak. A huzavonáknak száma is. a földnépe tapasztalások[ból] már tudja. ha a tisztviselők nagy számát a korlátlan hatalom csábító kecsénél erősebbeknek. mint egy gazdagabb házi kincstár felállításával. hogy valaki örökké fülünkbe dörögje: „Ha nem akarod. hogy öngazdagságában gyakran elmarad. rongálásának szerencsétlen tárgya olykor a paraszt: ezen töltheti bosszúját. oly szent az ügy. alkalom gyakori s szédítő. Veszedelmeseknek ugyan éppen nem tartom. velök nem bánik. . s mely elégséges legyen tiszt[j]einknek illő fizetést adni. s más mi indulatja lobban fel s valamire ösztönzi. hogy úgy élhessen. Nemcsak a földesúr önkénye az. hogy minden felkiáltások szükségtelenek s azért oktalanok is. midőn olykor falun megjelen. melyben mi nemesek is fizessünk. fizetés kicsiny. míg azon orvoslást nem teszünk. őtet gyakran nyomva s lealjasítva lebeg: úgyszólván minden hatalmasabb nyakára szokott ülni. amit e tárgyban írni lehet. Nem mindennek van tulajdonából annyija. Valóban nem mint deklarációkat tettem ezeket ide. mint szereti.főként pedig annak félszeg kiszolgáltatásában . hogy önkény nyomjon. költség sok. hihetőleg sokak előtt feleslegeseknek látszhatnak. Azért ismétlek itt újra holmiket. akár kedvezése. neme is végtelen. hogy amit elvett. mivel ezen fontos tárgyat nem mondhatjuk magunknak elég gyakran. kiknek embertársaikkali bánásmód kényöktől függ. hol vagyunk még a jóság ilyen magasságától! Minden okos ember elismeri veszélyét s helytelenségét az egyszemélyben egyesített uralkodás korlátlanságának. Legfőbb oka ennek a vármegyetisztek rossz fizetése. dölyfe. s nem lehet oly szívreható s érzést rázó felkiáltást csak gondolni is. van számos elöljáró. hogy azon egy személy az okosság szava helyett indulatjainak fogja sugallását követni. éppen oly kevéssé lehetne elég. egyedül csak úgy lehetne gondolni is. ki emberi érzéssel részvéttel s kímélve bánik a paraszttal. hogy pedig azokkal az udvari s vármegyei tisztek miként bánnak. Az ilyen. Ezen nem segíthetni másként. A tollnál a mogyoró s lánc a belsőt sokkal meghatóbban szól. hogy a paraszt egy-egy vármegye tisztjétől mennyit és miket szenved. Mennyivel inkább nem kell elismernünk. és csak azért. 73 . mind a tolvajnak s útonállónak nem elegendő büntetés. mint ellenkezője. még az.kellene ilyeket érni.” De van is talán sok olyan az ezt olvasók közül. az előtte isméretlen. hogy számtalan visszaélés ne történjék ily korlátlan hatalommal. hogy részvétet gerjesszenek. Ezen itt újra előhordott vonások a parasztokat terhelő körülmények közül. mert mindazt. mert maga nem él parasztok közt. mint ama per[z]sa királynak megveretését. mely irtóztató. Most vármegye tisztjének akár kapzsisága vagy haragja. hogy azért a vármegye tiszt[j]e büntetés alá jött volna. szükséges. mivel van lehetség. de mi keveset.

Ezekre nézve. De ez is.. Inkább kivihetőnek lát[s]zanék. nem gondolom. E tárgyról s lehetőségéről alább bővebben. hogy lássa a dolgot úgy. minden paraszt megjelenhessen s szólhasson. szóval szédelgő lázítókat választanának legtöbbnyire. ha pedig sok. most a rövidség okáért elmellőzvén olyast említek.. vagy talán a népesség mennyiségéhez képest. borért s torka ígéretekért. amint van. Közügyhez szólhatás a maga s az egész kárára élne. mert igen lehető. felekezeti pártosságoknak nyitna tág kaput. csak azáltal kaphat fel az ipar és szorgalom. kik a többi hivatalokkal együtt választassanak. nem gondolom. én ugyan ezen képviseleti befolyást nagyon óhajtom. de bizonnyal meg fog történni. régi időből van ennek nyoma. s csupán így lesz a föld népének sorsa az elnyomottság rút vádja alól felszabadulva. egy vagy több személyeket választanának. aminek legelsőnek kell lenni. ez is úgy hiszem. és nemcsak személye. Amint már mondtam. de többnyire csak olyakra esne választások. minek hasonlólag mindjárt meg lehetne s kellene azon már említett okból szűnni. prókátorokat. de még a parasztok többségét arra igen durvának s míveletlennek gondolom s azt vélem. személyének bátorságba helyeztetése. kik velök tanyáznának. in praxi töméntelen nehézségeket s bajokat szülne: a legnagyobb fortélyosságnak. Nem újdonat új dolog lenne ez. hogy a fekvő jószágnak általa örök jussal nem bírhatása szűnjön meg. hogy most egyszerre változhatnék. könnyen mindent megzavarhatna. S ezen képviselőknek minő befolyás adatnék. a közgyűlésen. hogy független nagybirtokosokat. Itt csak annyit. s így megtörténik a föld népére nézve. polgári emancipációra még nagyon gyermek. hogy a parasztságnak nemzeti sorba s mineműségbe leendő lépése most. legyen ő mindég a nemessel közösen reprezentálva. lehetsége lesz esze s munkássága után magának örökös birtokot szerezni. akár nem nemesek által személyesítve. Országgyűlési külön reprezentációt a parasztságnak sohasem tartanék jónak s helyesnek: ott. A föld népének igen nagy többsége bizonyos még felette durva s míveletlen. A törvénynek minden esetre s helyzetre szoros s nyilvános kiterjedtsége által legyen tehát minden önkénynek lehetősége is elzárva. hogy a helységek bírája jelennének ott meg. mely a fekvő birtokot valódi becsére emeli. Csak a vármegyei polgárkodásáról lehet szó. hanem vagyona is bátorságban leend. s az utolsók közé ne tartozzanak. mivel az is az örökös jobbágyságból foly. nemzet közé számítva. régi jobbágyi helyzetének maradványa s azért meg nem állható. hogy ez azon egyedüli mód. Legyen a mostani szegények ügyvédsége. ti. ami véleményem szerint csak lassankint változhatik. ha kevés s ők inkább nevével mint hatásával bírnának igazi képviselőknek. a fiscalatus nagyobb mezejű. s egyszerre lehessen. addig legyenek ők a vármegyében bizonyos számú akár nemes. ennek lassanként kell. nemes gondolkozásokról isméretes hatalmasokat neveznének ki. hogy gyakran valósulna. hogy közbenvetőleg vagy talán közvetetlen is szava leend a parasztok elhatározandó sorsa iránt. Azon képzet. kicsapott papokat. úgy semmit érne. Hogy a parasztság nincs a törvény értelménél fogva a nép.szép oldaláról mutatnak neki. tekintetű s többekből álló hivatal. ------------------------------------------------------------ 74 . hogy közdolgokhoz nincs szava s hozzájárulta. Holmi egyebet. hogy míg a sorsokon teendő több javítás által valóban míveltebbek lesznek. Hogy pedig vármegyén. Ha olykor megtörténnék is. végtelen zavart okozna. ha ti. Jó pedig és szükséges. A második szükséges változás az. De nem gondolom.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful