You are on page 1of 103

POPPER PÉTER

A belső utak könyve

Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás

***

Pertorini Rezső emlékének

***

„Táncolni kell, Uram! A zene majd csak megjön valahonnan...” (Kazantszakisz: Zorbász, a görög) ***

© Popper Péter, 1981.

***

Kiadja a Relaxa Magyar-Német Innovációs Kft.

ISBN 963 02 8572 X

Popper Péter: A belső utak könyve

2

Tartalomjegyzék:

Előszó helyett Miért és hogyan keletkezett ez a könyv? A bölcsesség kezdete* Alapgyakorlatok Első fázis Második fázis 1. A gondolkodás összpontosítása 2. Az akarat fejlesztése 3. Önuralom az érzelmek kifejezése felett 4. A pozitívumokra való beállítódás 5. Az ítélkezés elfogulatlansága Ming Liao Ce utazásai* I. Az elkívánkozás oka Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és az emlékezés fejlesztése útján 1. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése a) Tárgyak megfigyelése b) Tárgycsoportok megfigyelése c) Komplex jelenségek megfigyelése d) Ember külső megjelenésének megfigyelése 2. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése a) Megfigyelt tárgyak felidézése b) Emberi arc felidézése c) Emberi mozgás felidézése d) Emberi hang felidézése 3. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése a) Saját arckifejezésünk felidézése b) Saját hangunk felidézése c) Saját viselkedésünk felidézése A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése Ming Liao Ce utazásai II. Az utazás módja A nap ápolása 1. Reggel. A nap kezdetének ápolása

6 9 18 19 20 20 21 22 23 24 25 27

30 32 32 32 32 32 34 34 34 34 35 35 35 36 37 37 40 42 45

Popper Péter: A belső utak könyve
2. Napközben. Egy fél óra, ami csak az enyém 3. Esti visszapillantás. A nap befejezésének ápolása Ming Liao Ce utazásai III. Nagy magasságokban Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai A dinamika törvénye A transzformáció törvénye A transzponálhatóság törvénye A legkisebb ellenállás törvénye Az energia megosztásának törvénye 1. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között 2. A szerepcserék gyakorlata a) A gyakorlat első fázisa b) A gyakorlat második fázisa c) A gyakorlat harmadik fázisa 3. A szembefordulás gyakorlata a) A gondolati úton való szembefordulás b) Szembefordulás a valóságban Ming Liao Ce utazásai IV. Vissza az emberiséghez A koncentráció 1. Bevezető gyakorlatok a) Első gyakorlat b) Második gyakorlat c) Harmadik gyakorlat 2. Koncentrációs gyakorlatok a) Koncentrálás pontra b) Koncentrálás elképzelt pontra c) Koncentrálás tárgyra d) Koncentrálás elképzelt tárgyra e) Koncentrálás visszatükröződő fényre f) Koncentrálás elhaló hangra 3. Koncentrálás absztrakt tartalmakra a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről c) Koncentrációs tartalmak a szorongások, félelmek és bűntudatok problématerületéről Ming Liao Ce utazásai V. A menekülés filozófiája

3
46 46 49 51 53 54 54 55 55 56 56 57 57 58 59 59 60 62 68 69 70 70 70 71 71 71 71 72 72 72 73 74 79

83 87

A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása a) A környezet b) Testi feltételek c) Attitűd és pszichés állapot 2. A meditáció bevezető gyakorlatai a) A testhelyzet b) Gondolati masszázs c) A pszichés ellazulás d) A meditáció hatása Rövid utószó Tájékoztató irodalom 4 92 95 95 96 96 97 97 97 97 98 100 102 .Popper Péter: A belső utak könyve A meditáció 1.

Popper Péter: A belső utak könyve 5 .

És nemegyszer azt tapasztaltam. hogy munka közben életre kelt. hinduizmus. a szellemi fejlődés aktuális igényeinek megfelelően. más szempontokat helyezve előtérbe. Bangaloréban a buddhizmussal kerültem kapcsolatba Sri Acharya Buddharakkita Theyra csöndes útmutatásai segítségével. azzal a biztos tudással. Madrasból származó indiai volt. vagyis az önfejlesztés „technikai” gyakorlataiból annyit. Hamisnak éreztem azt. hogy 10 éves koromban apám elvitt Selva Raja Yesudianhoz. Tökéletesen kigyakorlom a darabot. hogy kiderüljön belőle a számomra legfontosabb végkövetkeztetés: Minden út jó. aki elgondolkozott. ami a hangszeren. és bennem is megtörtént az. és eszembe sincs hazámba visszatérve egy sok ezer éves távol-keleti kultúra és bölcselet külsőségeit utánjátszani. kereszténység. amit csináltam. Attól kezdve úgy éreztem. hogy valami szellemi közöm van Indiához. Mindeme hatásokat nagy belső nyitottsággal vettem fel magamba. el is fogok jutni oda. majd nyolc év múlva. és minden valószínűtlensége ellenére egyetlen percig sem volt kétségem abban. amennyit egy európai ember számára napi hajszoltság közepette is megvalósíthatónak éreztem. az a világ más tájain sem fogja meglelni. az is maradok. és nem szólalt meg bennem. Meggyőződésem. ahová született. hogy amikor eljön az ideje. Hazatérésem után nagyon szerettem volna egy igaz könyvet írni arról. Zsidóság. hogy európai vagyok. amit átéltem. Első alkalommal a jóga vonzáskörébe kerültem. a Delhi mellett működő Vishvayatan Yogaashramában. aki gyerekszemmel is rendkívül vonzó. buddhizmus. csak egy más kultúra más nyelvezetén. 1971-ben láttam meg először Indiát.Popper Péter: A belső utak könyve Előszó helyett 6 elmondanám. ami a papírra került. méghozzá úgy. taoizmus – és még sorolhatnám az emberiség világmegértési törekvéseit – mind ugyanazt tanítják. de rövidesen elakadtam. majd azt mondta: – Tudod én is jártam már úgy. E tanácson eltöprengve megírtam „A belső utak könyvé”-t. hogy aki nem találja meg saját szellemi útját abban a kultúrában. Bánatomat elkeseregtem egy muzsikus barátomnak. hogy készültem egy darabra. Én ilyenkor nekiállok „technikázni”. ahová 1979-ben újra visszatértem. iszlám. mert nagy példányszámban két kiadást ért meg s azóta újra . ami elvezet valahova. Swami Dhattetreya bramhacsári tanítványaként. és akkoriban Budapesten élt és dolgozott mint jógamester. Neki is fogtam a könyv megírásának. E könyv akkor úgy látszik valamilyen hiányt pótolt.

nádból. hogy ennek a könyvnek a megírásához nyitották a belső utat a „technikázás” gyakorlatai. Több lett hát benne a filozófia. sem csónak. . az életbölcselet. 7 Az eredeti könyvet helyenként kiegészítettem és átdolgoztam. hogy kell karriert csinálni. önmagammal és az olvasó elméjével. s valamiféle dogmatikai rendszert építenek fel belőle. nem véd meg a betegségektől. Mit tesz ez az ember? Nyilván fatörzsekből. hogy a tanítványai nem tudnak elszakadni a Tantól. Igaz. másrészt a gyakorlatok leírásának szárazságát enyhítendő. és annak a súlya alatt görnyedve indulna tovább az útján. de annyit mégis el kell mondanom. Ekkor mondta el a tutajról szóló hasonlatát: Egy ember hosszú vándorútján. Az alcím végül is elmaradt. az egyes fejezetek közé mesterkedtem egy számomra kedves taoista mese részleteit. Assisi Szent Ferenc valami olyasmit mondott.Popper Péter: A belső utak könyve „hiánycikk”. amelynek túlsó partja nyugalmas és békés. Végül is fél évtized múlva megírtam az „indiai könyvet”. A „technikázás” ötlete bevált. Nagy tekintélyre hivatkozom. nemegyszer megmosolyogni való „balekot” formál az emberből. mély folyóhoz ér. segítségével átértem a túlsó partra. Hadd idézzem a továbbiakban szó szerint: „Ugyanígy. ahol mindenféle veszélyek környékezik. ami 1990 tavaszán jelent meg „Az önmagába térő ösvény” címmel. Nem tanít meg arra. amikor észrevette. Figyelmeztetnem kell az Olvasót. Mi változott? Egyrészt gazdagodtak az ún. szerzetesek. Sőt nehezíti az ember életútját. hogy ezekből a „gyakorlatokból” lelki kényszert. a mindennapjait nehezítő rítust kovácsoljon a maga számára. nem teszi könnyebbé az életet. Ezért el nem hagyom sohasem. Át szeretne jutni. aki megrémült. koncentrációs tartalmak. sem gázló. vagy sikereket elérni a szerelemben. és annak segítségével átevickél. sok pénzt keresni. a tutajhoz hasonlóan tanítottalak benneteket a Tanra. Ugyanez lett a sorsa német nyelvű fordításának is. de a megáradt örvényes folyón átúszni reménytelen lenne. ágakból tutajt eszkábál össze. egy széles. Vajon okosan cselekszik-e a továbbiakban. Buddhára. nincs sem híd. ha így gondolkozik: ez a tutaj nagyon jó szolgálatot tett nekem. hogy szerintem az ember valódi erkölcsi és szellemi fejlődése semmiféle gyakorlati hasznot nem hoz az ember életében. Ezzel a hátára emelné a tutajt. Eredetileg alcíme is lett volna a könyvnek: szabad lélektani játék a keleti emberismerettel. hogy a balek a leggazdagabb: százszor is ki lehet fosztani és még mindig van miből! Búcsúzásképpen pedig mindenkit óvok attól.

nem megőrzésre való.” (Példázat a kígyóról) 1990. augusztus havában a Szerző . nemhogy a téveseken. Hogyha megértettétek a tutaj hasonlatát. a helyes tételeken is túl kell lépnetek.Popper Péter: A belső utak könyve 8 amely átkelésre szolgál.

Mert a sorsod te vagy. és jellemed. a miénk sem. mint a „többi ember” – akik látszólag olyan könnyedén haladnak előre az élet útjain. A módszerek látszólag különbözők voltak. a pszichikum megbillent egyensúlyának helyreállítása. más aspektusból. miért nem tudok én szeretni. a módszereink. s visszhangzik mindmáig: az. Más a kultúránk. Fogadd el magadat. árnyékos hely. vajákosok és egyiptomi hierophantesek. Nem külső erők uralkodnak rajtad. vagy titokban önmaguktól. de a lényeg azonos. miért keveredem újra meg újra hasonló jellegű konfliktusokba? Miért nem szeretnek úgy és annyira. Természettudományos és társadalomtudományi ismereteink sok rejtett rugóját. sátor vagy szoba. a sorsukra voltak kíváncsiak. mások a szempontjaink. szentély. de mindig ugyanaz hangzott el. Indiában és Babilonban. papok. és változni fog a sorsod is. Ma úgy nevezzük: pszichoterápia. Ez már út. sivatagokban. Ki vagyok én? Hol a helyem a világban. dél-amerikai templomvárosokban. Régen letűnt kultúrák sem nélkülözhették. és tudni fogod a sorsodat. formálja jövődet. kolostor vagy jóshely. megzavart működéseinek rendezése – nevezhetjük gyógyításnak is. a másik segíteni próbált. amit olyan pontosan fogalmazott meg a delphoi jósda jelmondata: Gnóthi szeauton – Ismerd meg önmagadat! A delphoicától jóslást kértek az emberek. feltételét és okát tárták fel az emberi viselkedés bonyolult szerveződésének de a szubjektív emberi problémák ugyanazok maradtak.Popper Péter: A belső utak könyve Miért és hogyan keletkezett ez a könyv? 9 Van egy ősi mesterség: az ember önmegismerésének fejlesztése. az emberi kapcsolatok rendszerében? Miért vagyok boldogtalan miért rossz a közérzetem. ördögűzők. Mindenesetre messzebb vezet. Művelték e mesterséget sámánok és varázslók. mint önmagunk tömjénezése és a környezet. álomfejtők. és négyszemközt ugyanezt kérdezik valakitől. miért ér annyi kudarc és bántás? Egyáltalán. ahogy igényelném. európai falvakban és metropolisokban mindig volt egy csendes. miért nem tudom kibontakoztatni képességeimet. az „objektív körülmények” vádolása. de tulajdonképpen más kultúra más kifejezésmódján. és el tudod majd fogadni sorsodat is. a jövendőjükre. jósok és remeték. a kirgiz sztyeppéken és afrikai dzsungelekben. amely elvezet . A jós azt felelte: Ismerd meg önmagadat. mit érek én? Miért nyomasztanak félelmek és bűntudatok? Miért nem tudok úgy élni. A kérdezés már eredmény. Változtass magadon. személyiséged alakítja. Ez a „gnóthi szeauton” igazi értelme. ahol két ember összeült. filozófusok. próféták. más a nyelvünk. az istenek benned vannak. hogy megbeszéljék közös ügyeiket: az egyik segítséget kért. orvosok.

Éjjel ég a lámpám. „Mi másnak nevezd?” – kérdem tőle. nehézséget. nézz ki az ablakon! Mit látsz?” „Az utcát” – feleli. elégedetlen. pszichiátriai. Hadd idézzem Archibald Mackleish: „J. Különösen sokfélék az önmegismerés. és valamilyen totális adaptációban.-t. A pszichés fejlődés sokféle útjának. „Az utcát” – mondja. De ne minősítsünk minden pszichés problémát. Az önmagával vívódó. „Útnak – mondom. Az emberi kultúra erőfeszítésből származik.” „Szépek az utak” – írta Török Sándor. amely mértéktelenül leszűkíti a pszichés egészség fogalmát. „Az utcát” – mondom. sőt gyógyszeres kezelésre szorulnak. „szabálytalan” megoldásait. az önfejlesztés. egy ember életvezetésének időszakos nehézségeit. problémabelátásából. Ismerjük a lelki élet valóban kóros zavarait. megoldatlanságot kezelendő betegségnek. B.Popper Péter: A belső utak könyve 10 valahova.” „Csak szerencséd van” – mondja Sullivan. A kultúrateremtő erőfeszítések közé tartozik az ember belső vívódása önmagával. konfliktusmentességben látja a kívánatos ember-ideált: a karaktert kikovácsoló konfliktusokat. ellustulunk emberi . amelyek feltétlenül pszichoterápiás. helyzeteivel küszködő ember lehet pszichésen egészséges. sőt! – belső küzdelmei éppen az egészségéből. – Valahova visz. boldogtalanságát nem ritkán kezelést igénylő betegségnek minősíti. B. Technikai kultúránk által kifejlesztett kényelmi igényeink azonban mintha lassan átszivárognának a psziché birodalmába is. az ember belső szabadságának a tiszteletben tartása akarva-akaratlanul szembekerül napjaink túlságosan patologizáló szemléletével. amikor a „peches” Sullivan vallatja a „szerencsés” J.” drámájából azt a jelenetet. a változás és a változtatás igényéből fakadnak. „Mi másnak nevezzem?” – kérdi tőlem. Elkényelmesedünk önmagunk faragásában és nevelésében. azaz az egykori bibliai Jób megfelelőjét a modern Amerikában: „Hogy tudsz mindnyájunkat lepipálni? Van annyi eszem mint neked. Dolgozom annyit. „Nézz ki – mondom –. kínlódásai azon a fejlődési úton. kudarcot. vívódásait önmagával. önmagunk pszichés karbantartásának útjai. amelyet végigjár.

Popper Péter: A belső utak könyve

11

kapcsolataink ápolásában, kikerüljük kényes és feszült helyzeteink megoldását. Ez a lustaság nemcsak kompromisszumokra, szkepticizmusra, cinizmusra való hajlandóságunkban jelenik meg, hanem általában a pszichés erőfeszítések elkerülésében. Jobb egy-egy tabletta beszedésével erőfeszítés nélkül csökkenteni idegességünket – mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy a saját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát és jussunk túl rajtuk. De vajon jobb-e? Sokkal egyszerűbb tanácsot kérni valakitől, mint vállalni a döntés felelősségét. Azonban a mástól kapott tanács, ami egy másik ember

élményvilágából, értékrendjéből származik, vajon a saját énünktől nem idegen-e? Vagy ezt az árat fizetjük meg inkább, csak hogy másra háríthassuk át belső terheinket? Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk. Jobb arra az álláspontra helyezkedni, hogy ugyan csináljanak már velem valamit a pszichés „nagyhatalmak”, mint lépésről lépésre taposni ki saját hiteles utunkat – legyen az bár olyan keskeny kis ösvény – de valóban a miénk. Jobb? Ez a könyv nem lelki betegek számára készült. Azoknak az egészséges embereknek szól, akik „az emberélet útjának felén” – előbb vagy később – utat vesztettek életük és önmaguk „nagy sötétlő erdejében”; a belső elégedetlenség, a változtatás, a fejlődés sürgető igényével nézik önmagukat, és saját erejükből szeretnének önismerethez és önfejlesztéshez jutni. Ez a könyv az önismeret és az önfejlesztés lehetőségeiről és határairól szól. Bármilyen furcsán hangzik: az önmegismerés és a változtatás lehetőségének belső előfeltétele önmagunk szeretetteljes elfogadása. Az elutasítás, a tagadás nem lehet kiindulópontja semmilyen konstruktív megismerésnek és fejlődésnek – csak destrukciót, rosszkedvet szül. Önmagunkon változtatni csak az elfogadáson belül lehetséges. Nem ellentmondás ez? Ha jól odafigyelünk a szavak valódi értelmére, világossá kell válnia, hogy az „elfogadás” nem jelent sem belenyugvást abba amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta. Az elfogadás tehát megismerést eredményez, és éppen ezért válhat a továbblépés kiindulópontjává. A valóság – akár saját belső valóságunk – eltorzítása, hamis tükrözése, eleve elutasítása mindannak, ami nem felel meg illúzióinknak, a nem odafigyelés, az előítéletek, az axiomatizált „elvek” – mind alapvető akadályai a megismerésnek és az ember belső forradalmának. A mai ember egyre kevésbé kerülheti el ennek a rögös önmegismerési útnak a végigjárását. „Ilyenek vagyunk, ilyen vagyok!” – ez az egyetlen szilárd talaj,

Popper Péter: A belső utak könyve

12

amelyről fejlődésünk érdekében elrugaszkodhatunk. Hosszú ideig, amíg az ember énfejlődése, az individuális személyiség markáns kialakulása történetileg még csak a kezdet kezdetén tartott, egy-egy törzs, nép, társadalmi csoport eszmevilága, ritualizált erkölcsi szabályrendszere mutatta az irányt: hogyan kell átélni a világ eseményeit, hogyan kell viselkedni. „Törd hozzá magad az általános eszményhez, amely elmondja, hogy milyen és hogyan él a jó mohikán, a derék spártai stb.!” – erről volt akkor szó. A modern ember az évezredes fejlődés során szuverén személyiséggé alakult. Egyre kevésbé sikerül karakterétől, saját belső törvényeitől függetlenül

mechanikusan idomulnia univerzális sémákhoz. Életünk külső irányítottságának ezek a fogódzkodói ma már alig léteznek. Saját magunknak kell kitapogatnunk belső lehetőségeinket, és kidolgoznunk egy olyan „használati utasítást”, ha kell, „korrekciós programot” önmagunkhoz, amely összhangban van belső igényeinkkel és törvényeinkkel, s amellyel örömtelien tudunk élni a világban. Egyre inkább közeledünk egy olyan állapot felé amelyet József Attila annyira pontosan fogalmazott meg: „Az én vezérem bensőmből vezérel!” Volt egy régi, középkori könyörgés amely valahogy így hangzott: „Ne gondoljátok, szerelmetes feleim, hogy a sátán kívülről közelít felénk, és mi azt mondhatjuk neki: apage, távozz! Mert a sátán mibennünk lakozik, és mi nem tehetünk ellene semmi mást, mint hogy jó szorosan megöleljük.” A

vallásos-misztikus burokban nagy élet- és emberismeretről tanúskodó igazság rejtőzik. Később mások is elmondták ezt, egyszerűbben és a mi nyelvünkön. Thomas Mann megrázóan írja le a haldokló Jákob áldását. Először megáldja valamennyi fiát, Izrael valamennyi törzsét. De az áldáson belül vannak átkozottak is, hárman a tizenkettő közül. Ruben, Lévi és Simon emberi magatartását az elfogadáson belül tagadja meg Jákob. Ezért bírják elviselni az apai átkot, ezért marad meg az egész nép, mert az átkozottak is az áldáson belül vannak. Mint ahogy a gyermekünkön is sok mindent faraghatunk, nevelhetünk, megtámadhatjuk azt, ami nem tetsző nekünk – de csak az elfogadáson belül. Akkor egy gyerek mindent kibír, és változik is. De ha megtagadjuk vele a közösséget, ha kirekesztjük a szeretetünkből – akkor tönkremegy. Így vagyunk önmagunkkal is. Miller A bűnbeesés után című drámájában Holga így szól Quentinhez: „–... hosszú ideig minden éjjel ugyanazt, álmodtam... hogy gyerekem lett; és még álmomban is láttam, hogy a gyerek az életem; és hogy hülye. És sírtam, és százszor is elszaladtam, de valahányszor visszajöttem, mindig ugyanolyan rémes arca volt. Végül azt gondoltam, ha meg tudnám csókolni, mert hát valami mégis van benne, ami az enyém, akkor talán megnyugodnék. És ráhajoltam arra a torz

Popper Péter: A belső utak könyve
arcra, és förtelmes volt... de azért is megcsókoltam. – Még mostanában is kísért?

13

– Néha igen. De most valahogy már megvan az az érdeme, hogy... az enyém. Azt hiszem, hogy végül az embernek muszáj az életét a karjába vennie...” Csak akkor meríthetünk bátorságot ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, ha el tudjuk fogadni magunkat, összes fájó, kedvezőtlen, nemegyszer undorító tulajdonságunkkal együtt. Ám ezen belül – és csak ezen az elfogadáson belül – megkísérelhetjük, hogy – pánik és hisztéria nélkül – változtatni próbáljunk magunkon. Önmagunk vállalása híján még a

szembenézésig sem juthatunk el, inkább becsapjuk magunkat. És az ember olyan könnyen hazudik önmagának, nem kell félnie a leleplezéstől. A szelídségen belüli szigorúság nehéz műfaját kellene művelnünk: önmagunk szelíd elfogadásán belül a szigorú törekvést, hogy változtassunk azon, amin érdemes változtatni. E könyv keletkezésének módszertani története pedig a következő. Miután sokan eljutnak a belső változás igényéhez, anélkül hogy pszichoterápiás kezelésre szoruló betegek lennének, kényszerűen megtorpannak a „Hogyan?” kérdése előtt. Hol és hogyan tanulhatók meg az önmegismerés és az önfejlesztés gyakorlatai? Vannak-e ilyen gyakorlatok egyáltalán? Aki alaposan utánanéz, tapasztalni fogja; hogy az évszázadok, sőt évezredek során nagy iskolái alakultak ki az önnevelésnek. Ezek az iskolák mindig az önmegismerés kifejlesztésére alapoztak, és innét indultak el a belső átalakulások megvalósítása felé. A probléma abban áll, hogy a tudományos igényű pszichológia látóköréből kiesték e meglepően egzakt módszertannal rendelkező önfejlesztési lehetőségek. A kutató pszichológus ugyanis egyre inkább eltolódott a laboratóriumi kísérletek irányába, ahol az objektív jelenség-megfigyelés az alapvető cél tehát szükségképpen háttérbe szorul minden olyan koncepció, amely az introspekcióra alapoz. A gyógyítással foglalkozó klinikai pszichológus, pszichiáter pedig szinte kizárólag a pszichoterapeuta – beteg relációban gondolkozik. Az önnevelés és önfejlesztés létező módszertanának megismerését továbbá rendkívüli módon megnehezíti, hogy ezek a metodikák – miután a pszichológia mint önálló szaktudomány alig százéves múltra tekinthet vissza – történetileg szükségszerűen különböző ideológiai és világszemléleti burkokba ágyazottan lappanganak. A sokszor misztifikáló, sőt misztikus világnézeti beágyazottság már eleve elriasztja a tudományos igényű szakembert attól, hogy kifejtse ezek mélyéről mindazt a reális tudást, amely az ember önnevelésének lehetőségeiről

S ez elindíthat minket különböző útkereső kalandokra a világban és saját magunkban. ne tegye tönkre más emberek életét. képes élvezni az élet által nyújtott lehetőségeket: az evést. már jelentős énerő. a kultúrát. a művészet új meg új lehetőségeinek határainak bejárása felé. a pihenést. aki elindul. a szerelmet. mit mondhatnánk róla? Talán csak ennyit: Képes arra. fejlődési igénye. hogy jól érezze magát a világban. Jogos gyanakvással kérdezhetné valaki e könyv átlapozása után: Gyakorlatokról van szó. képességeinek megfelelően teljesítsen. mely állandóan előre hajtja az embert. Ki vagyok én? Ám ugyanennyire fontos hajtóerő az ember lázadó elégedetlensége önmagával szemben. hogy produkciói. mindez ne mások rovására történjen. az emberiséget a tudomány. önfegyelem szükséges. Képes arra. munkájában. képes életörömre. jó közérzete megteremtése során ne zavarja. Képes arra. hogy megküzdjön a hétfejű sárkánnyal. zárt vallási rendszerben éltek. talán nem voltak mentesek némi „megszállottságtól”. 14 Jogosan tehető fel az alábbi kérdés: E nagy belső erőfeszítést követelő önmegismerési és önfejlesztési utak végigjárására a múltban leginkább olyan emberek vállalkoztak. a munkát. hogy tehetségének. Sok ez vagy kevés? Mindenesetre kevesen mondhatják el magukról. Talán az utóbbi a veszélyesebb dzsungel. amelyek fejlesztik az ember belső erőit: Ám ahhoz. hivatásában. hanem a lelki-szellemi erők szétszórtságában van.Popper Péter: A belső utak könyve és módszereiről az idők során felhalmozódott. netán boldogtalansága. hogy az alapvető probléma ma nem annyira az erőtlenségben. Ha megrajzolnánk egy tökéletesen kiegyensúlyozott ember ideális képét. Vágya az önmagával és a világgal való harmóniára. hogy így élnek. fanatizmustól sem. hanem az ember belső világára is irányul. produkáljon tanulásban. átvergődjön az üveghegyen és végül megtalálja boldogságát. De valószínűleg így szeretnénk élni. hogy e gyakorlatokat következetesen megcsináljuk. Különösen az ifjúság az – a népmesék legkisebb királyfia –. Ez a megismerési vágy évezredek óta nemcsak a külvilágra. tehát képes szociális beilleszkedésre. De mi késztetheti a mai modern. természettudományosan gondolkodó embert ilyen erőfeszítésekre? Talán elsőnek említhetném azt a jó értelemben vett kíváncsiságot. akik valamilyen alapvető szellemi elkötelezettségben. Az eredmény egyben feltétel is? Nekem úgy tűnik. Az ember . a megismerés örök szomjúságát.

S megint a fiatalokra kell hivatkoznom. az ayurvéda. divattá válása. Tudományos világképét igyekszik szintézisbe hozni transzcendentális érdeklődésével és érintettségével. Ez az anakronizmus csak szemléleti zűrzavart szülhet. Ezért lehetünk tanúi annak. ez a törekvés a mai modern ember aktuális fejlődési útjának szempontjából regresszió. éppen azért. hanem sokszor az egyes emberen belül is végbemegy. mer egy egész más gazdasági-kulturális alapokon keletkezett világszemléletet és gondolkodásmódot akarnak eredeti formájában átültetni a mai európai kultúra eszmevilágába. E téren tehát éles polarizálódási folyamatnak lehetünk tanúi. elsősorban a fiatalabb korosztályok részéről. amelynek bölcsőjénél annak idején Schoppenhauer állt. hanem éppen az a sajátosságuk hogy az önmagukon való munkálkodás módszereiről és lehetőségeiről mondanak számukra valamit. Tagadó álláspontunk azonban nem jelenti az e szellemi áramlatok által létrehozott értékek elvetését. Másrészt viszont egyre nagyobb tért hódít a korszerű természet. A helyzet kissé hasonló ahhoz. Azonban sokszor nehezen találjuk meg ezeknek az erőknek a kreatív felhasználási lehetőségeit. Az akupunktúra. mert keresik a hatékony tevékenység. elkoptatott szóval: az önmegvalósítás szubjektíve legvonzóbb lehetőségeit. Magas szintű aktivitásunk nemegyszer erőfecsérlő időtöltésekbe omlik szét. Mélyebben vizsgálva e kérdést arra is fény derül. s ez a mi kultúránk hagyományai között amelyek az egyértelműségre törekvést. a definitív gondolkodást sugallják – belső konfliktusokhoz vezethet. vagy legjobb esetben külsődleges manírokká sivárulnak. sőt növelhetik a pszichés rendezetlenséget. akiknek óriási energiatartalékai éppen azért jelentenek nagy belső feszítő erőt. Az utóbbi évtizedekben különösen megerősödött az a folyamat. a jóga régóta . a transzcendentális meditáció stb.és társadalomtudományos gondolkozásmód.Popper Péter: A belső utak könyve 15 pszichikus fejlődése során jelentős intellektuális és emocionális erőket fejlesztett ki. hogy az önmegismerés és önnevelés iránt egyre fokozódó szellemi éhség nyilvánul meg. mind pedig több vonatkozásban a keresztény-katolikus gondolatvilág egyes elemeinek reneszánsza. A polarizálódás azonban nemcsak az emberek között. amely az ősi orvoslási módok terén tapasztalható. E mondanivalók azonban torzulatokká válnak. aki a hivatalos német állami filozófiával való radikális polémiája során kaput nyitott távol-keleti vallásfilozófiai iskolák gondolatainak befogadására. hogy az embereket nem annyira a vallásos érzés vagy a misztikus érdeklődés vonzza ezeknek a szellemi áramlatoknak a körébe. a zen-buddhizmus. Ma – nyugat közvetítéssel és az ennek megfelelő torzításokkal – világszerte tapasztalható mind a jóga.

keresztény ezoterikáról. Igyekeztem összefoglalni. a karakter. Soha nem szabad megfeledkezni arról. Sőt – éppen a jóga esetében – a modern biofeedback kutatások kezdenek bevilágítani a látszólag érthetetlen szomatikus-vegetatív önkontroll hatásmechanizmusába. De nem lehet belebonyolódni valamennyi gyakorlat szimultán végzésébe vagy kapkodó váltogatásába. ha arra valaki valóban rászorul. Óvatosan.Popper Péter: A belső utak könyve 16 felhalmozott tudást hordoz az emberről. kezelést. A gyakorlatokat – a megfelelő helyen közölt szabályok szerint – lehet váltogatni. hogy jobban tűrje az élet mindennapos terheit. amelyhez a kognitív. amely beépíthető mai kultúránkba és tudományunkba. hogy jobban . általam ismert szellemi irányzatok és iskolák az önnevelés terén kialakítottak. legyen szó buddhizmusról jógáról. antropozófiáról vagy egzisztencializmusról. s lehet belőlük hosszabb távú programot kialakítani. az alapoktól és az egyszerű. hogy a valóságban is közelebb kerüljön én-ideáljához. aki az általános tájékozódáson túl használni is akarja őket. Nem helyettesíthet semmiféle pszichoterápiát. de szabadon bántam ezzel az „anyaggal”. amit a különböző kultúrák. Ilyen módon kristályosodott ki egy önismereti és önfejlesztési gyakorlat-sor. Az eredményesség feltétele az időtartam és a módszeresség.és személyiségformálás felé. ami ezután megmaradt. Le kell hántani róluk az egykor aktuális ideológiai-filozófiai rárakódásokat – amelyeknek többek között a stílus is az egyik megnyilvánulási formája –. gyógyszerelést. a személyiségfejlődés és a szociális kontaktusok tanulmányozása-kutatása során eljutott. Az értékek átmentéséhez azonban először hozzájuk kell férkőznünk. De segítséget nyújthat az önmagán változtatni akaró embernek ahhoz. s azt. Ám ezenkívül megpróbáltam kihámozni mindannak a metodikai lényegét. Ez a könyv számos forrásból állt össze. hogy ez a könyv gyakorlatok gyűjteménye. amely elsősorban az önismeret és önnevelés módszertanára koncentrál. E gyakorlatok közül – saját problémabelátásának megfelelően – választani kell annak. és akkor eljuthatunk egy ősidők óta művelt és kifejlesztett sajátos pszichológiához. Hangsúlyozom: A belső utak könyve nem használható kóros pszichés folyamatok gyógyítására. a tudományos pszichológia racionális mérlegére tettem. egy-egy részfunkcióra vonatkozó „tréning-programtól” haladva a komplexitás. és érthetően megfogalmazva „gyakorlatok” formájába önteni a modern pszichológia számos eredményét. illetve a különböző módszertanú pszichoterápiák gyakorlati tapasztalatait is. amelynek egy részét közreadom. Igyekeztem a gyakorlatokat módszeresen végigjárható struktúrába felépíteni vagy összerendezni. bátran lehántva róluk különböző „burkaikat”. beleértve a klinikai pszichológia. az affektív folyamatok.

és ezen keresztül másokat is.Popper Péter: A belső utak könyve megértse önmagát. 17 .

amelynek törzse karcsú s felső ágai nehezek és erősek. akik otthoni életüket akarták szabályozni. Ha az egymásrakövetkezés rendjét ismerjük: ez a bölcsesség kezdete. ha egyéni életünket műveljük. fölötte rendes legyen az épület. akik akaratukat akarták őszintévé tenni. Ha a dolgok ismeretét elnyertük. először a szívüket hozták rendbe. A dolgoknak oka és következménye van. akkor a szív rendben van. akik szívüket akarták rendbe hozni.Popper Péter: A belső utak könyve A bölcsesség kezdete* 18 „A régiek. akkor az akarat őszinte. akik egyéni életüket akarták művelni. akik el akarták rendezni nemzeti életüket. először akaratukat tették őszintévé. akkor műveljük egyéni életünket. az emberi ügyeknek kezdete és vége. ha a szív rendben van. először otthoni életüket szabályozták. először eljutottak a megértéshez. akkor elértük a megértést. Sohasem volt olyan fa a világon. akkor az otthoni élet szabályozva van. hogyha az alap rendetlen. ha a megértést elértük. először egyéni életüket művelték. akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban.” . ha az otthoni élet szabályozva van. a megértés a dolgok ismeretének felkutatásából származik. ha az akarat őszinte. akkor a nemzeti élet művelése az alapja mindennek. Lehetetlenség. először nemzeti életüket rendezték el.

egymást segítik és ellenőrzik. Ezért csak akkor érdemes belefogni ha legalább hat hónapon keresztül következetesen . ha a kialakult egyensúlyt a megbomlás veszélye fenyegeti. dekoncentráltság tüneteiben nyilvánul meg. ingerlékenység. – Önuralom az érzelmek és indulatok kifejezésében. hogy rendezzék az érzelmileg zaklatott lelkiállapotot. hogy a gyakorlatok segítségével tüneti eredmény érhető el. ellenálló képességét az élet mindennapos terheléseivel szemben. máskor megfeledkezve róluk. kapkodás. majd abbahagyása pszichés stabilitásunk szempontjából kedvezőtlen hatású is lehet. Hangsúlyoznunk kell. Ez nemegyszer az egész életvezetés. illetve a szempontváltás képessége az objektivitás érdekében. Különösen alkalmasak arra. életmód megváltoztatásához vezet. – A pozitívumokra való beállítódás. A gyakorlatok strukturálisan összefüggnek. némely napokon igen. tehát nem szűnnek meg a zaklatott lelkiállapotot létrehozó okok. Emellett azonban nem lebecsülendő általános fejlesztő hatásuk sem. Semmi értelme nincs annak. Ezért elsősorban a külső életkörülmények által kiváltott pszichés labilitás megszüntetésére alkalmasak. a napi életritmus szétesése. A másik a következetes rendszeresség. mind pedig a gyakorlatok elkezdése. időszakos lehangoltság. Mind a rendszertelenség. amely szélsőséges hangulati labilitás. hogy megnöveli az ember toleranciáját. és igen érzékenyen jelzik. – Az ítélkezés elfogulatlansága. E gyakorlatok maximális eredménye annyi lehet. – Az akarat fejlesztése. A megfelelő eredmény elérésének két feltétele van. ha e gyakorlatokat rapszodikusan végezzük. hosszabb időtartamon keresztül. Az alapgyakorlatok ezenkívül alkalmasak a lelki egyensúly fenntartására. Ezek az egyszerű. s csak azokat végezzük. Ezért nem helyes.Popper Péter: A belső utak könyve Alapgyakorlatok 19 Ezeknek a gyakorlatoknak általános mentálhigiénés jelentősége van. néhány perces gyakorlatok a lelki élet öt fontos területét érintik: – A gondolkodás összpontosítása. Az egyik az előírt ciklikus váltások betartása. A zaklatottságot létrehozó és fenntartó okok megszüntetése csak feltáró pszichoterápia vagy a később ismertetendő introspektív önismereti út végigjárása során valósulhat meg. ha közülük egyet-egyet kiragadunk.

hogy észrevesszük: az eddig hosszabb idő óta sikeresen végzett gyakorlatok egyike-másika akadozni kezd. Tulajdonképpen az lenne a kívánatos. Az alapgyakorlatoknak ekkor már ellenőrző funkciójuk van. Ekkor már feltétlenül tapasztalni fogjuk intenzív pozitív hatásukat. amíg eljutunk addig. Ez nagyon érzékeny és korai jelzése . amelyek lelkileg erősen megviselnek bennünket. Ha minden gyakorlat azonnal sikerülne. Ennek megfelelően a gyakorlatok funkciója. Az alapgyakorlatok hatásának kibontakozására – mint azt tapasztalni fogjuk – két fázis jellemző. mint testünk tisztán tartása. már jobb eredményt fogunk elérni. pár percig tartó elvégzésük mindennapos szokássá válik. hogy mindegyiket hibátlanul tudjuk Képességeinktől. és nyugodtan áttérhetünk a következő gyakorlatra. Ebben az időszakban már mindegyik gyakorlatot sikeresen végre tudjuk hajtani. s olyan állandóan visszatérő tevékenységgé válna. Ha a gyakorlataink ilyenkor is sikeresek. Előállhatnak olyan megterhelések. Első fázis A gyakorlatok megtanulásának végre időszaka. Ebben a fejlesztő időszakban nincs jelentősége a kudarcnak! A lelki hatás szempontjából a lényeg az erőfeszítés. Amikor a sikertelen gyakorlat ciklusa visszatér. Az előírt idő elteltével kudarcok esetén is abba kell hagynunk a próbálkozást. Ennek ellenére nem szabad a problematikus gyakorlatokat előtérbe helyeznünk. pszichés állapotunktól függően itt rendkívül nagyok az egyéni eltérések: a tanulás néhány hétig vagy néhány hónapig is eltarthat. értelme is kettős. amelyet a gyakorlatokra fordítunk. Előfordulhat azonban. hajtani. fogyatékosságok. élethelyzetek.Popper Péter: A belső utak könyve 20 elvégezzük e gyakorlatokat. amelyek naponta nem vesznek öt percnél több időt igénybe. nincs ok aggodalomra pszichés állapotunkat illetően. ha az öt alapgyakorlat beépülne mindennapi életünkbe. mások viszont makacsul nem sikerülnek. Második fázis A megtanult gyakorlatok rendszeres továbbfolytatása. hogy lelki életünk melyik területén mutatkoznak rendezetlenségek. nem lenne rájuk szükségünk. hogy egyes gyakorlatok rövid idő után már eredményesek. Tapasztalni fogjuk azt is. Ez jelzi.

Példa a sikeres gyakorlatra: „Ceruza. és így mindig meg tudjuk vásárolni a megfelelő minőségű ceruzát. A borítása puhafa. amelyik a hatodik héten napi váltásban végzi a gyakorlatokat. Múlt nyáron a hegyekben láttam a fenyőfák kitermelését.) 1. diákkoromban egész gyűjteményem volt. egy ceruzát. hogy pszichés állapotunk romlik.. lakkozták és feltüntették rajta a grafit keménységi fokát. rajzolásra használják. túlléptünk teherbírásunk határán. konfliktusaink. pedig az iskolában tanultunk róla. hogy néhány percen belül megzavarnak – magunk elé teszünk egy egyszerű tárgyat. Írásra. Minden pénzemet erre költöttem. Érdekes volt. A hatodik héten megint visszatérünk az első gyakorlathoz – a ciklus újra kezdődik. és nem kell tartani attól. Nagyon szeretem a ceruzákat és a radírokat. A belseje grafit. hogy ne csússzon a kézben. Azonban a grafit törékeny. ezért puhafa tokba foglalják. Azért kell puhafa. varrótűt. hogy lelki életünk melyik területén csökken a teljesítőképességünk.Popper Péter: A belső utak könyve 21 annak. szemüveget stb. A gondolkodás összpontosítása Naponta egyszer. „ Példa a sikertelen gyakorlatra: „Ceruza. melyik módszer a számára megfelelőbb. Mi is a grafit? Nem emlékszem. életvezetésünkön változtatnunk kell. majd két nap szünet után a hetedik héten tér vissza a ciklus elejére. Ez komoly figyelmeztetés: életmódunkon. Az öt gyakorlat mindegyikét egy hétig végezzük. A puhafa tulajdonképpen fenyőfa. keresnünk kell a megoldás lehetőségeit. Gondolatban – tehát némán. A puhafa borítást szögletesre esztergálták.. Befestették. ami az adott tárgynak lényeges ismertetőjegye. Apám nagyon haragudott érte. problematikus helyzeteink már nem ismételhetők pszichés egészségünk veszélyeztetése nélkül. hogy könnyen lehessen hegyezni. E gyakorlatok révén tehát pszichés állapotunk állandó kontrolljának lehetőségét kapjuk a kezünkbe. Erre azért: van szükség. pl. legallyazták. Belsejében puha grafitrúd helyezkedik el.. Utána – az eredményességtől függetlenül – áttérünk a következő gyakorlatra. A farönköket lánctalpas traktor . Arról is információt kapunk. Mindenkinek ki kell próbálnia. nyugodt körülmények között – lehetőleg amikor egyedül vagyunk. mert az könnyen nyomot hagy a papíron. de önmagunk számára pontos mondatokban megfogalmazottan – elmondjuk mindazt.. csendes. mert különböző munkákhoz különböző keménységű grafit kell. ahogy kidöntötték. (Van olyan módszertani felfogás is.

és csináljuk is meg. Kezdetben talán ez a gyakorlat okozza majd a legtöbb nehézséget. Az akarat fejlesztése csak a teljes személyiség fejlődésével együtt képzelhető el. Lényeges. percnyi pontosság. amit tennünk kell. Nehezíti a végrehajtást. Ezért illeszkednek az ún. akarati gyakorlatok szervesen a többi közé. önállóan nem végezhetők. idejében jusson eszünkbe elhatározásunk. amikor megint erre a gyakorlatra kerül a sor. Próbáljuk meg célra irányítottan összefogni egyébként szabadon szétszökellő asszociációnkat. öt óra tizenhárom percet.. pontosan délután három órakor – elvégzünk egy bizonyos cselekvést. hogy ne engedjük gondolatainkat elkalandozni. A cél az. 2. hogy mindennap egyszer. Az alapgyakorlat az alábbiak szerint alakul: A hét elején keményen elhatározzuk. már negyed négy felé jár. Egyszerű dolgokról van szó: megforgatjuk a gyűrűnket. hogy miközben folyamatosan – végezzük azt. hanem pl. Úgy tűnik. feljegyezhetjük a sikerek és a kudarcok számát. magunkban elmondunk egy kedves verssort stb. mindig azonos időpontban – pl.” 22 A lényeg tehát az. emocionális kiegyensúlyozottságától. semmi egyéb. de mire újra az órára nézünk. Sok belső problémáról állítják. (Ha nagyon buzgók vagyunk. amely egyáltalán nem független a személyiség összerendezettségétől. A valóságban az ember akarati élete rendkívül bonyolult szerveződésű funkciórendszer. mintha fejlesztéséhez csak „erős elhatározás” volna szükséges. hogy emiatt ne szakítsuk meg jó előre folyamatos tevékenységünket.. javult-e a teljesítményünk?) . Eszünkbe jut a dolog három előtt tíz perccel. hogy öt hét múlva. stb. hogy az ember akarati funkcióit indetermináltnak tartjuk. tehát ne üljünk már háromnegyed háromkor az órára meredve. hogy azok oka az akarat gyengeségében rejlik. Így nyomon követhetjük. – sőt nagymértékben ezek függvénye. az értékrendtől stb. ha nem kerek időpontot tűzünk ki.Popper Péter: A belső utak könyve vontatta le a völgybe:. A gyakorlat legfontosabb eleme a tökéletes. Az akarat fejlesztése Pszichológiai közgondolkozásunkban gyakran tapasztalható valamiféle „akaratmítosz”.

Kezdetben a gyakorlat sikere érdekében jobb. A gyakorlat hetében uralkodjunk mimikánkon. csapkodjunk. káromkodjunk. viselkedésünkön és beszédünkön. Ez nagyon fontos a környezetünkkel való harmonikus kapcsolat. bánat. (Kivéve. hogy érzelmeink külső megnyilvánulási formái pontosan megfeleljenek annak. hogy hangulatunkat tudomásul vegye. hogy a közömbös környezet ne vegye rajtunk észre pillanatnyi hangulatunkat. ujjongjunk féktelenül. köszönetnyilvánításkor vagy szemrehányáskor akarjuk azt. hogy megfelelő közönség előtt. vagy vidámságunk okának részletes elmagyarázását. ha pl. Naponta többször ér minket kisebb-nagyobb öröm. Az érzelmek kifejezése tehát váljon a szándékos kommunikáció eszközévé. magatartásunk és szóbeli megnyilvánulásaink. amivel hatást akarunk elérni. Tehát ne grimaszoljunk. a bennünk zajló reakciókból a külső szemlélő számára semmi se legyen spontán észrevehető.) Különösen fontos. Napjainkban elterjedt szokás. amivel közölni akarunk valamit. Azt kellene elérnünk.Popper Péter: A belső utak könyve 23 3. Ezen a héten ezt is szüneteltessük. Ezekre kell tehát ügyelnünk. vagy ne terheljük hozzátartozóinkat munkahelyünkön keletkezett idegességünkkel. vagy többeket „bizalmasan félrevonva” beszámolunk a minket ért sérelmekről. hogy redukáljuk érzelmi reakcióink intenzitását. amikor az önuralom gyakorlására kerül sor. Elsősorban arckifejezésünk. Érzelmi állapotunk külső megjelenésének többféle lehetősége van. ami bennünk van. Pl. ha ezzel is takarékosan bánunk. a munkahelyünkön ne tűnjön fel. Önuralom az érzelmek kifejezése felett Először is el kell oszlatnunk egy lehetséges félreértést. Ellenkezőleg: ápolnunk és fejlesztenünk kell magunkban a teljes embert. vagy hogy ne örüljünk. egyszóval a fölösleges fecsegést. Ennek a gyakorlatnak nem az a célja. amit szándékosan akarunk kifejezni. Ezzel elérhetjük. de ne is hahotázzunk. örömökről. vigyázzunk arra. ujjongása. szomorúsága és extázisa. hogy uralkodjunk érzelmi-indulati állapotunk – akaratunktól független. ne keseredjünk el. illetve csak az. Azon a héten. ne jöjjünk indulatba. aki az érzelmeknek minél szélesebb skáláját éli meg: van dühe. környezetünk eseményei váltanak ki belőlünk – ezekből a külvilág számára ne látszódjék semmi. spontán – külső kifejeződésén. Legfőképpen pedig szüneteltessük a panaszkodást. egymás megítélése szempontjából. ha otthoni problémáink nyomasztanak. siker. amelyeket a világ. A gyakorlatnak az a célja. kudarc. Ehelyett inkább . hogy miközben mélyen átéljük azokat az érzelmeket. hogy ezeknek érzelmi hatásából. kedvesség és megbántás.

hogy miközben jól látjuk a kérdéses esemény vagy jelenség negatív jellegét. hogy mielőtt beszélni kezdünk. amelyek ijedelmet. negatív ítéletet kiváltó eseményt vagy közlést más szempontból is végiggondolni. érdemes megfontolni. Megint nagyon egyszerű dolgokról van szó. és viselkedésünkkel alkalmazkodjunk mások hangulatához. hogy amit mondani akarunk – igaz-e? – lényeges-e? – jóindulatból fakad-e? 4. lehetőségek és következmények bonyolult szövevényéből áll. ítéleteket kell konstatálnunk. fontos ügy szempontjából. keresve benne valami pozitív tartalmat.Popper Péter: A belső utak könyve figyeljük 24 meg környezetünket. önös szempontjainkat. hogy a pozitivitás érdekében kedvezőnek. A gyakorlatnak az a lényege. hogy negatív jelenségeket és történéseket a maguk teljességében rózsaszínűre fessünk át! Erről szó nincsen. Ősi bölcsesség. A minket sértő határozat kedvező lehet egy más. hogy gondolati úton megtaláljuk a számunkra negatív események pozitív oldalait is. Ennek érdekében sokszor fel kell adnunk megszokott nézőpontunkat. Tehát először is negatív érzelmeinket és az általuk kiváltott kedvezőtlen véleményeket. bosszúságot keltenek bennünk. azokra az eseményekre és közlésekre kell figyelnünk. rosszallást. értékesnek hazudjunk rossz dolgokat. A feladat éppen abban áll. A gyakorlat végzése során el kell kerülnünk egy lehetséges félreértést: nem arról van szó. A gyakorlat során erőfeszítést kell tennünk annak érdekében. vagy más szempontból is hasznos lehet. A pozitívumokra való beállítódás A gyakorlat hetében a minket ért kellemetlenségekre. hogy megpróbáljuk a rosszalló. hogy a legtöbb esemény nem csak rossz s nem csak jó. Egy pillanatnyi bosszúságot okozó esemény később jó következményekkel is járhat. Észrevehetjük a vázánkat ledöntő . mechanikusan begyakorolt ítélkezési rendszerünket. hanem kedvező és kedvezőtlen vonatkozások. hogy ők beszélhessenek nekünk pozitív vagy negatív feszültségeikről. Tudatában kell lennünk annak. előítéleteinket. adjunk módot arra. az őket foglalkoztató eseményekről. ezen belül próbáljunk meg felfedezni benne valami értéket is.

hogy legalább naponta egy-egy dolgot. A gyakorlatnak az a lényege. 5. hallottunk. A dolgokról elsősorban az jut eszünkbe. emberekkel. amit tanultunk. növényekkel és ásványokkal. amelyek végül már szinte zárt burokként vesznek körül minket. töpörödött 25 öregember tekintetének nyíltságát. amelyre mi nem vagyunk képesek stb. ítélkezésünket bizonyos megszokottság. Magát a dolgot kellene megbámulnunk a maga valóságában. hogy a tárgyak lefelé esnek. hogy mit tudunk vagy tanultunk róla. Kiskorunktól kezdve – neveltetésünk. a jelenséget önmagában figyeljük meg és értékeljük. Ennek egyik előfeltétele. A gravitáció. hanem használjuk saját ítélőerőnket. amelyről lepusztult a baktérium-tenyészet – míg Fleming problémát látott ebben. s milyen érzéseket és asszociációkat kelt bennünk. magától értetődőnek. állatokkal. hogy próbáljunk elvonatkoztatni saját személyünktől. függetlenül attól. attitűdök szűrőjén át kapott – sokszor torzított – benyomások alakítják ki. Ezért a legritkább esetben éljük meg a dolgokat. Sok száz kutató dobta ki mérgesen a megpenészedett táptalajt. hogy olyan rendet tart maga körül. jelenséget vagy eseményt szinte a kisgyermek naiv rácsodálkozásával vegyünk szemügyre. élményeinket az előzetesen már kialakult vélemény. Kezdetben egyszerű feladatokat kell magunk elé tűznünk. Például vegyünk . Felfogásunkat.Popper Péter: A belső utak könyve macska mozgásának szépségét is. az antibiotikum felfedezésének lényeges eleme volt az ítélkezés elfogulatlansága. Hibát elkövető fiatal munkatársunk zavarának báját. függetlenül attól. ismétlődő gondolatmenetek jellemzik. míg Newton rá nem csodálkozott erre a jelenségre. eddig tapasztaltunk róluk. problémalátásunkat. Az ítélkezés elfogulatlansága Amikor nap mint nap szembekerülünk a világ kisebb-nagyobb eseményeivel. iskoláztatásunk révén – kész ítéletek. verbális megfogalmazások rendszerét sajátítjuk el. ne skatulyázzunk be semmit. A minket bőrig áztató zivatarkor a felpattanó buborékok szépségét. hogy ne tekintsünk semmit sem evidensnek. A tudomány számos felfedezése fakad ebből a „gyermeki rácsodálkozásból”. az eseményeket a maguk tiszta valóságában. híreket és információkat hallunk – gondolkozásunkat. Az elfogulatlansági gyakorlat hetében arra kell törekednünk. Egy csúnya. Az emberek évezredeken át evidensnek tartották. hogy ez számunkra kellemes vagy kellemetlen.és előítélet-rendszerek. begyakoroltság. szelídségét. Egy kellemetlen emberről is elismerhetjük.

Próbáljuk őt lelkileg mozdulatlanul tükrözni. a karmestert. állatot. amit már megszokottan tudunk róluk. mi már az ellenvélemény megfogalmazásán gondolkozunk. az arckifejezését. egy fát. Hagyjuk a hangját. Fokozatosan nehezítsük a gyakorlatokat addig a szintig. helyeslésünket és tiltakozásunkat. . virágot. amíg eljutunk az ember. hogy figyelmünk megoszlik a hozzánk beszélő és a saját reakcióink között. És ugyanígy: hagyjuk hatni magunkra a naplementét. Próbáljuk meg egy ember viselkedését – legalább naponta egyszer – elfogulatlanul megítélni. a mozgását hatni magunkra. Ezek a gyakorlatok már kissé nehezebbek. attól még másokhoz rendes lehet. megérteni viselkedésének mozgató rugóit. és próbáljuk elgondolni. hogy mi mindenre lehetne még felhasználni a tűzgyújtáson kívül. Ő még beszél hozzánk. Embermegismerésünknek egyik legnagyobb akadálya. az egyes hangszerek szólamait. hogy milyen mennyiségű finom. addig rejtett információ birtokába jutunk. Próbáljuk meg úgy hallgatni egy ember beszédét. Próbáljuk meg beleélni magunkat az ő helyzetébe. egy hegyet. hogy időlegesen elnyomjuk magunkban reflexióinkat.Popper Péter: A belső utak könyve 26 szemügyre egy gyufaszálat. Ha zenét hallgatunk átmenetileg felejtsük el a zeneszerzőt. Sőt gyakran már inkább csak magunkra figyelünk. Meglepő lesz. az emberi cselekvések elfogulatlan megítéléséhez. Eredménye az önálló gondolkozás és az empátiás készség fejlődése. Ha valaki hozzánk komisz. jól nézzük meg milyen. adjuk át magunkat csak a hangzásnak. E gyakorlat sikerének a legnagyobb akadálya az egocentrizmus és az előítélet. Ugyanígy járhatunk el más egyszerűbb tárgyakkal is – ha eltekintünk mindattól.

tökéletesen közömbösek vagyunk egymásnak. hogy a társalgás hányódjék-vetődjék hétköznapi tárgyak körül. akik ezeket a ceremóniákat megalapították? Felvesszük ruhánkat és övünket. Némelykor meg éppen színházat játszunk és sóhajtozunk vagy kiáltozunk. igyekszünk megőrizni kevés szavú méltóságunkat. Az elkívánkozás oka Ming Liao Ce valamikor hivatalnok volt s megunta a világ sorát. hiszen csak karját kellene fölemelnie. úgy beszélünk róla. noha régi barátok közt vagyunk. Már pedig ha egy barátunkat meglátogatjuk. hogy mindig szíve ellenére kellett beszélnie s a helyes formával ellenkező ceremóniákat kellett végrehajtania. mint a tolvaj Csehről. napokat töltenek azzal. hogy gondolatainkat eltakarjuk. kezet ráznak velünk s erősítgetik. hogy szívünket feltárva elárulnók az igazságot s ezzel megbántanánk valakit. szemünk. Ok nélkül elszakadunk némelyektől. mintha halálos ellenségeink lennének s hasonlóképpen ok nélkül igyekszünk másokhoz közelebb férkőzni. és nemes ideálokról locsogunk. s haragunk. félretesszük hát ezeket a gondolatokat s engedjük. Ha dicsérünk valakit. És mit jelent az. A nemes úr alig nyitotta ki száját. néhány közömbös szót szólnak az időről s azután nem mernek tovább beszélni. Mit jelent az. hogy szorgalmasan leszállnak lovukról és hátrahagyják névjegyüket. mint a ketrecbe zárt majom s még vakarózni sem tudunk. ha . aki látogatja egymást s bár utálják egymás képét látni. a szent Poyi-hoz hasonlítjuk. Ez a társadalom megállapodott szokása s nem lehet változtatni rajta. de mihelyt hátat fordított. holott erkölcstelenül viselkedünk. de mihelyt elmentek. már harsogva feleljük: „Parancsára. úgyhogy fülünk.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai* 27 I. kegyelmes uram!”. Olyan emberek. Félünk. bár sok mindent szeretnénk egymásnak elmondani. akármilyen rangbéliek is. ennek nem volna szabad üres formaságnak lenni. nevetésünk és megbotránkozásunk nem őszinte. s lecsapnák a fejünket. A házigazda és látogatója mélyen hajlonganak egymás előtt. hogy kebelbarátaink. hogy valakinek „szíve ellenére kell beszélnie?”. – azt. örömünk. hogy tudakozódjunk a hogylétéről. Ha kényelmesen üldögélünk és kellemesen beszélgetünk. noha igazi közösség nincs közöttünk. hogy „a helyes formával ellenkező ceremóniákat kell végrahajtanunk?” Amikor embertársainkkal beszélünk. úgy érezzük magunkat. hajlongunk és bókolunk egész áldott nap. szájunk és orrunk nem a miénk többé. Látunk két embert. Vajon így gondolták ezt a régi királyok. akiket életünkben először látunk.

mintha üresség volna. Aki elérte a Taot. hogy kard van előttük s mások bírálata a hátuk mögött. mások néznek ránk s próbálják kifürkészni. Ha nagy szükségünk van arra. hogy könnyítsünk magunkon. félünk. A világban él és mégis kívül áll rajta. én csak szeretem a Taot. ha a szél nem fúj. Nem volt lehetséges. Gyakran elértem a tisztaságot és nyugalmat egy egész napra s aztán elvesztettem egy pillanat alatt. Testüket gyötri a hideg és meleg évszak. hogy a Tao követője csöndességben él és nem érzi magát elhagyatottnak. mint a lótuszvirág. mert olyan vagyok. A magasabb tisztviselők örökösen arra gondolnak. de foltot nem ejt rajta. Ezért tehát. amely iszapos vízből nő ki s a víz megérinti. hogy mi járatban vagyunk. beleugorhatik a tűzbe és nem ég meg. vagy iszapos. . ha pedig megtesszük. mihelyt tisztviselőkké lesznek. – tiszta. de a szentet ez sem zavarja. Vajon nem teszed-e szellemedet tested szolgájává. Konyhai cselédnek lenni. az beleléphet a vízbe és nem nedvesedik meg. némelykor pedig elértem a tisztaságot és nyugalmat egy esztendőre s aztán elvesztettem egy nap alatt. mint a szélnek engedelmeskedő fűzfa. Megyek tehát. megindulok én is. amilyen a víz. semmi sem köti és nincs szüksége fölszabadulásra és hamarosan fűzfa nő ki bal hónaljából és madár fészkel a fejebúbján. amikor félsz a hivatali élet megkötöttségeitől s szokatlan helyekre kívánsz utazni?” Ming Liao Ce pedig ezt feleli: „Aki a Taot elérte. Ez a tetőpontja a nyugalom és fölszabadulás művelésének. Szemünk tüstént az orrunkat nézi. Ezért nem kell válogatnia. az ura önmagának s a világegyetem szétolvad a szemében. Én még nem vagyok erre méltó. a legalacsonyabb foglalkozások közé tartozik. akikben megvan a bölcs kiábrándultság érzete és meg vannak elégedve önmagukkal. akárhol van is és egyedül lehet bármilyen környezetben. Ming Liao Ce útnak indul a Nemtörődömség Birodalma felé. s nem merünk egy kurta távolságon túl pillantani. Vesd őt lármás és piszkos társaságba s olyan lesz. vagy a szemetet fölszedegetni a földről. hogy szívét és akaratát fölszabadítsa. De én nem értem el a Taot. Ez természetes sajátossága. hogy faképnél hagyjak mindent s ne engedjem magam az anyagi környezettel zavartatni.Popper Péter: A belső utak könyve 28 tetű csíp és viszket a bőrünk. nyugodtan állok s ha a szél megindul. szívüket pedig a birtoklás vágya és a veszteség félelme. Olyan vagyok. nehogy meg találjuk sérteni a törvényt. hogy felszabadítsam szívemet. tömegben él és nem érzi a zajt. s utazhatik az ürességben. beleesnek ebbe a csapdába. úgy lépdelhet a valóságon. mint fövény a vízben. mintha valóság volna. alig merünk megállni valami mentség nélkül. Ha kényelmesen járunk az utcán. hogy hova menjen. Azt mondhatja valaki: „Úgy hallottam. Otthon lehet. Még a legnemesebb és leglovagiasabb szellemek is.

” .Popper Péter: A belső utak könyve 29 szabadjára engedjem szellememet s elutazom a Nemtörődömség Birodalmába.

Természetesen nem feltétlenül lesz belőle művész. Éppen annyira. hanem megtapad a lényegtelen részleteknél. a hamis ítélkezéstől. amelyek félelmeinkből. az introspekciónak ezek a kezdeti lépései sokszor a legfájdalmasabbak. A gyakorlatsor mindenki számára hasznos. amennyire mindenki megtanulhat rajzolni vagy muzsikálni. önmagunkról alkotott illúziónkat. mint amilyennek képzeljük magunkat. intuícióra. Másrészt – éppen emiatt – nemegyszer kellemetlen tükröt tart elénk. hiúságunkból vágyfantáziáinkból. tehát közvetve fejleszti egyéb képességeinket is. aki azt tapasztalja. A pontos megfigyelés. A pszichés funkciók azonban egységes struktúrát alkotnak. Egyrészt megjelöli azokat a területeket. Végül az önismeret elmélyülése egyre jobb emberismerővé tesz minket. hogy más emberek megbízható megismerése bizonyos szintig megtanulható. hanem irradiál. munkánkban). és önmagunk objektív megismerése fokozatosan átvezet mások objektív megismeréséhez és megértéséhez. a sokszor késői. feledékeny. Anélkül. mert élesen sértik hiúságunkat. speciális humán érzékenységre stb. hivatkoznak. vagy nem eléggé szelektív: nem a lényeges elemeket rögzíti. Az önmagunkról pontos való tudás. megmutatja mennyire mások vagyunk. Fokozatosan kiküszöböli azokat a torzításokat. Ez az eredmény kettős arcú lesz. Valamennyien emberek vagyunk. és fokozza viselkedésünk regisztrálása elmélyíti önismeretünket önkontroll-funkciónkat.Popper Péter: A belső utak könyve Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és az emlékezés fejlesztése útján 30 Ebben a fejezetben tulajdonképpen a megfigyelőképesség és az emlékezés fejlesztésének módszereiről lesz szó. hogy tagadnánk a tényt: a jó emberismerethez – mint mindenhez a világon – kell bizonyos speciális érzék vagy tehetség. a megfigyelt lényeges elemek tartós emlékezeti rögzítése és megbízható felidézése emeli a tudatosság szintjét. Ehhez már speciális tehetség kell. Az emberismeretet sokszor misztifikálják: adottságokra. Egyre kevésbé fogjuk önmagunkat összetéveszteni „én-ideálunkkal”: megtanulunk különbséget tenni az „ilyen vagyok” és az „ilyen szeretnék lenni” között. ahol érdemes önmagunkat fejlesztenünk. érzelmi reakcióink. hogy megfigyelőképessége pontatlan. reproduktív emlékezete labilis. utólagos . Az önfejlesztő gyakorlatok segítségével bárki eljuthat az elfogulatlan emberismeret olyan szintjéig. amely megóvja a durva csalódásoktól. A megfigyelőképesség és az emlékezés teljesítményének javulása nemcsak közvetlenül érezteti hatását (pl. Az önismeretnek. gondolataink. azt is hangsúlyoznunk kell. elhárításainkból fakadnak.

?” Mások megismerésének Belső legnagyobb akadálya hiányos mindig vagy torzított a önismeretünk. esetleg megpróbáljunk változtatni rajtuk.Popper Péter: A belső utak könyve 31 ráeszmélésektől: „Hogyan tévedhettem ekkorát?” „Miért nem vettem észre idejében. hogy egy másik ember karaktere. Az elhárítások. állapotainkat való akarva-akaratlanul átvisszük önmagunkhoz viszonyunk meghatározza másokhoz való kapcsolatunkat is. aki nem akarta látni azt. Ideáljainkat. ha a külvilág leleplez minket. Aki önmagának sokat hazudik – hazudik a környezetének is. ahol saját magunk rendezetlenek vagyunk. ürügyeket indokolásukra. Emberi viszonyainkat is úgy válogatjuk meg. Pedig a zsákot akkor is visszük. ha nem nézünk bele. E helyett – éppen mert ismeretlenek maradnak – azok kezdenek rajtunk uralkodni. Mindig ott lesznek homályaink. Sokszor végigéljük Oidiposz király tragédiáját. külvilágra. Kedveljük az illúzióinkat támogatókat. akik kiszolgálják a hamis látszatok fenntartásának igényét. ítélkezésünk objektivitása attól függ. akik igaz visszajelentést adnak rólunk. problematikája. félreértéseink. hogy milyenek vagyunk a valóságban. . az illúziók csak azt eredményezik. Nem akarjuk látni és tudomásul venni. Elkerüljük azokat az embereket. Az önmegismerés és ezen keresztül mások megismerésének legnagyobb akadálya a félelem és a hiúság. meghamisítások. amit láthatott. látnia kellett volna önmagában és környezetében. cselekedeteinket szívesen vállaljuk. Ezért eredményezi önmagunk elfogulatlan megismerése emberismeretünk megjavulását. kegyetlen – másokhoz is az lesz. hogy mi minden van „lelki zsákunkban”. meghamisítjuk vagy utólag gyártunk elméleteket. Tisztánlátásunk. amivel szembekerülünk. hogy saját analóg problémáink területén becsapjuk-e magunkat.. asszociatív úton elkerülhetetlenül megérinti. erkölcsi nem érzékünket sértő érzelmeinket. életünk azonos területeit. hogy elősegítsék önbecsapásainkat. A folyamat végén bekövetkezik a keserű csalódás kapcsolatainkban. rosszindulattal vádoljuk őket. felszínre hozza saját hasonló problémáinkat. hogy pillanatnyi jobb közérzetünk és önmagunkkal való elégedettségünk érdekében kiengedjük kezünkből azt a lehetőséget. eltorzítjuk a realitást. hiszen ezer jelből láthattam volna. Sokszor nem szívesen vesszük tudomásul. vagy vállaljuk a valódi helyzet elfogadását. gondolatainkat. hazudunk magunknak. hogy reálisan számoljunk makacs lelki tényeinkkel. Ennek a törvényszerűségnek az az oka. Aki önmagával túlságosan szigorú. illúzióink egy másik emberrel kapcsolatban.. Indulatosak leszünk. Aki megérti önmagát – másokat is meg fog érteni.

A regisztrálásnak ekkor is minden részletre kiterjedően aprólékosnak kell lennie: az ing.) Visszafordulva ellenőrizzük és korrigáljuk a bennünk kialakult képet.) c) Komplex jelenségek megfigyelése A megfigyelés terjedelme tovább bővül. Visszatérve vagy ránézve észrevétlenül ellenőrizzük megfigyelésünket. egy épület homlokzatát. lámpa. cipője. az öltöny anyaga. egy utcarészlet távlati képét stb. elfordulva próbáljuk meg apró részletekig menő pontossággal felidézni egy környezetünkben levő tárgy vizuális képét. Kezdetben mind a négy gyakorlat végrehajtása során meglepő eltérésekre fogunk bukkanni a vélt megfigyelés és a valóság között. vagy társaságunk egy tagja hogyan van felöltözve. de most már több tárgy és azok elhelyezkedésének felidézésével próbálkozzunk. d) Ember külső megjelenésének megfigyelése Észrevétlenül elfordulva. (Pl. zoknija. E vonatkozásban különösen arra figyeljünk. hogy nem tudjuk. íróasztalunkon heverő tárgyak. b) Tárgycsoportok megfigyelése A gyakorlatot ugyanígy végezzük. a nyakkendő. színe. azaz beláttuk-e. egy virágágyás stb. növény stb. esetleg szemüvege. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése a) Tárgyak megfigyelése Előzetes szemügyre vevés nélkül. órája. hogy ahol pontatlan volt a megfigyelés. ahol tartózkodtunk. hogy a velünk egy szobában dolgozó ember. Idézzük fel a szoba teljes berendezését. óraszíja. ott „fehér foltok” keletkeztek-e. jelvénye stb. (Hamutartó. vagy amikor kimegyünk a helyiségből. az ember öve. vagy képzeletünk hamisan egészítette ki a . mintázata.Popper Péter: A belső utak könyve 32 1. képszerűen idézzük fel és fogalmazzuk is meg.

ne pótoljuk képzeletünkben a hiányosságokat. Egy idő után megint visszatérhetünk hozzá. hogy ne hamisítsuk meg a képet. (Pl. egy szobor stb. – A gyakorlatokat derűsen. – Tartsuk be a gyakorlatok felépítését. egyszínű fehér ingre emlékeztünk. . Este. hogy megfigyelésünk hiányosságai a képzeletbeli felidézéskor is hiányosságok maradnak: már tudjuk azt.) Kezdetben gyakrabban fordul elő a valóság képzeleti meghamisítása. hogy a gyakorlatok ne váljanak valamiféle babonás kényszerré. amikor elmegyünk otthonról.) Alaposan vegyük szemügyre. ne keseredjünk el a sikertelenség miatt. A négy gyakorlatnál ne feledkezzünk meg az alábbiakról: – Spontán megfigyelésről van szó. Meg kell őriznünk a gyakorlatok játékos jellegét. hogy erre hajlamosak vagyunk. 2. több órás szünet után. idézzük vissza az esti emlékezeti képet. amit nem tudunk. tehát ne csapjuk be magunkat előzetes szemrevételezéssel. megbízhatóvá vált. Egy-egy gyakorlatot maximum kétszer végezzünk el egy napon. egy fa. hogy amikor nézünk – lássunk is. egymásutániságát. ha egyszer-egyszer megfeledkezünk róluk. A túlerőltetés. elalvás előtt az ágyban idézzük fel képszerűen a megfigyelt tárgyat. – Ne halmozzuk a gyakorlatokat. Itt nem baj. A lényeg itt is a próbálkozás. Másnap reggel. Nyolc-tíz nap után pedig feltétlenül tartsunk szünetet. amelyik állandóan utunk mellett van. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése a) Megfigyelt tárgyak felidézése Reggel. Egy napon csak egyféle gyakorlatot végezzünk. álljunk meg néhány percre egy olyan tárgy előtt. Később általános lesz. holott az kékkel volt csíkozva. Végül azt tapasztaljuk. amely egyben jelzi azt is. egy sarokkő. lazán végezzük. hogy spontán megfigyelésünk a részletekre kiterjedően pontossá. egy cégtábla. Barna ceruza helyett sárgára emlékeztünk stb. a makacs erőlködés inkább gátló hatású a siker szempontjából. az erőfeszítés. – Különösképpen vigyázzunk arra. Lehetőleg ügyeljünk arra. az adott tárgy előtt megállva. a gyakorlatot váltsuk fel másfajtákkal. Kifejlesztettük magunkban.Popper Péter: A belső utak könyve 33 képet? (Pl.

felveszi a kabátját. a haj színe. orrformája. az arckifejezés mit közöl velünk. elhelyezkedése. határai stb. lábainak hosszúságát. izgatottan magyaráz valamit. hangulatról. a mellkas domborúságát. kézformáját stb. sőt ne figyeljünk a velünk közöltek tartalmára sem. Hagyjuk magunkra hatni a megfigyelt ember mozgását. d) Emberi hang felidézése Ennél a gyakorlatnál az a fontos. hogy az összkép. hogy milyen asszociációkat idéz fel bennünk. Tudatosítsuk.) – Utána szemléljük az egész arcot. lelkiállapotról ad hírt.) E . szemöldökének íve.Popper Péter: A belső utak könyve 34 hasonlítsuk össze a valósággal. b) Emberi arc felidézése Pontosan figyeljük meg egy olyan ember arcát. (Szokásos társasági csevegésnél különösebb veszteség nélkül megtehetjük. amelyek pillanatnyi lelkiállapotát fejezik ki. fülei. c) Emberi mozgás felidézése A gyakorlatot ugyanígy végezzük. Lassanként észre fogjuk venni az arckifejezés változásait is a pillanatnyi lelkiállapotnak megfelelően. de a megfigyelés tárgya az emberi test és annak tipikus helyzetekben megnyilvánuló mozgása. Este elalvás előtt idézzük fel arckifejezését. eszik. Újra nézzük meg alaposan. a kézremegést stb. amikor orrot fúj. milyen hangulatról árulkodik. és próbáljuk megállapítani. (Pl. hogy egy beszélgetés során néhány percig nyomjuk el saját reakcióinkat.) Este elalvás előtt ezt a mozgásképet idézzük fel: testtartását. akivel naponta találkozunk. Napközben megfigyeljük a testarányokat (a fej formáját. esetleges pocakját.). karjainak. hogy a gyakorlatot két fázisban végezzük: – Először bontsuk fel az arcról kapott összbenyomást részletekre. állának alakja. (Szeme színe. rágyújt stb. szájának metszése. a sima vagy szögletes mozgást. Este megint próbáljuk meg a kép – most már pontosabb – felidézését. mozdulatainak nyugodtságát vagy kapkodását. Lényeges. milyen érzelmekről. Megfigyelhetjük egy ember mozgásának állandó jellemzőit és azokat a finom változásokat is. Ezután kiválasztunk egy-egy tipikus helyzetet. korrigáljuk az eltéréseket.

) figyeljünk. A gyakorlat befejező részeként időnként játszhatunk azzal is. hangsúlyaira stb. Szemből jól ismerjük arcunkat. Amikor úgy érezzük. mintha egy másik emberé lenne: mit fejez ki? Kifejezése megfelel-e akkori lelkiállapotunknak? Akartuk-e. és igyekezzünk akkori mimikánkat reprodukálni. 3. hagyjuk. mozgás. hogy tükör előtt – szemben és profilban – művileg kipróbálunk különböző lelkiállapotoknak megfelelő arckifejezéseket. Észrevesszük arckifejezésünk manírjait. Végül észrevétlenül rászokunk arra. beszédhang egyre több spontán és azonnali információt jelent majd számunkra. hogy mindez meglátszódjon rajtunk? Nemegyszer tapasztalunk majd eltéréseket. sikerült. hogy vajon adekvátak-e hangulatunkkal és kívánatosnak tartjuk-e. felismerés kel majd életre bennünk a beszélő lelkiállapotáról.Popper Péter: A belső utak könyve 35 néhány perc alatt csak a beszélő hangjára. hogy hasson ránk a hang intonációja. hogy „megcsináljuk” arckifejezésünket. megszokjuk. ha két tükör segítségével profilunkat is tanulmányozzuk. Próbáljuk emlékezetünkben felidézni akkori vélt arckifejezésünket. a hangzásra. mint ami szándékunkban volt. hanglejtésére. a hang zenei elemeire (erősségére. E gyakorlatsor végül is hármas eredménnyel zárul majd. amelyekben hangulata. Engedjük át magunkat ennek a hatásnak. hogy mindez látszódjon rajtunk. hogy már nincs szükség a külön felidézésre. Különösen érdekes. Másrészt a változások felismerésével egyre több megismeréshez jutunk a megfigyelt ember akaratlan „mikrojelzéseiről”. másféle hatást kelt a külvilág számára. hogy mást fejez ki. elcsuklására. lehetőségünk volt rá. ezért többet elárul spontán reakcióinkról. esetleg azt. A hang esti felidézésekor számos érzelem. Vizsgáljuk meg. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése a) Saját arckifejezésünk felidézése Este. a megfigyelt arckifejezés. Végül . A profilunkról azonban keveset tudunk. Egyrészt fejleszti emlékezetünket. indulatai kifejeződnek. A profil „kontrollálatlan”. pillanatnyi érzelmei. nyugodt körülmények között válasszuk ki az eltelt napnak egy számunkra kritikus pillanatát. Sokszor láttuk a tükörben. tanulmányozzuk arckifejezésünket. hogy hosszabb idő elteltével is pontosan fel tudjuk idézni a megfigyelteket. Majd üljünk a tükör elé.

hogy e néhány perc alatt szorítsuk háttérbe érzelmi reakcióinkat. örültünk. Azonban ha figyelmesen elolvassuk. (Tükör segítségét is igénybe vehetjük. alázatosak voltunk. „ E harmadik fejezetben közölt gyakorlatsor meglehetősen bonyolultnak tűnik. míg a partnerünk elmosódott maradhat. Ha ez nem sikerül azonnal. ha egyedül vagyunk pár percre akár a fürdőszobában –. kellemetlen helyzetét. bűntudat. különösképpen.Popper Péter: A belső utak könyve 36 ezeket az arckifejezéseket hasonlítsuk össze azokkal. hogy a túlzsúfolásnak. Mit fejeztünk ki? Ezt akartuk kifejezni? Így akartuk kifejezni? S ha nem. leülünk. Ilyenek vagyunk. elégtétel érzése nélkül konstatáljuk: „Így történt. ha megcsináljuk. Egy idő után azonban megtanuljuk a jelenet minden részletében éles lepergetését. ahogy elhangzottak. dicsértünk stb. amikor mérgelődtünk. halljuk szóváltásunkat. amikor túlzottan szervilisek. játékos dolgokról van szó.) Különösen figyeljünk az inadekvát és az őszintétlen elemekre. felugrunk. és hangosan ismételjük meg mondatainkat. később inkább őt figyeljük. holott nem állt szándékunkban. ha mindezt egyszerre tudjuk lepergetni képzeletünkben. De ugyanakkor lássuk partnerünket is. kitűnik. őszintétlen örömet mutattunk. lehetőleg ugyanúgy. Amikor bántóak voltunk. elalvás előtt az ágyban. a jelenetet a néma szemlélődés jellemezze. Megegyeznek? Eltérnek? b) Saját hangunk felidézése Megint válasszunk ki az eltelt napból kritikus pillanatokat. amikor saját hangunkat hallgatjuk: Milyen hatást kelthetett a másik emberben? Ezt a hatást akartuk elérni? c) Saját viselkedésünk felidézése Este. idézzük fel a helyzetet. mintha egy dallamra figyelnénk. úgy. mint egy pár perces film: lássuk magunkat. Este. hogy egyszerű. behunyt szemmel képszerűen pergessük vissza az eltelt nap egy számunkra kritikus. A legfontosabb kérdés. hogyan lehetne másképp. szemrehányást tettünk. Olyan legyen ez. dolgozhatunk „kameraszerűen”: először saját viselkedésünket „állítjuk élesre”. Mégis. amelyeket más emberek arcán láttunk – különböző helyzetekben. ahogy pontosan megfelelne szándékainknak. ahogy mozgunk. Füleljünk. . Bírálat. fel-alá sétálunk stb. vitatkoztunk. gesztikulálunk. Fontos. Optimális.

Popper Péter: A belső utak könyve 37 kapkodásnak elejét vegyük. példaképpen közöljük e gyakorlatok ütemezésének egyik lehetséges változatát. A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése Hétfő Kedd Szerda Tárgyak megfigyelése Csütörtök Péntek Szombat Tárgycsoportok megfigyelése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Komplex jelenségek megfigyelése Csütörtök Péntek Szombat Ember külső megjelenésének megfigyelése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Megfigyelt tárgyak felidézése Csütörtök Péntek Szombat Emberi arc felidézése .

Popper Péter: A belső utak könyve 38 Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Emberi mozgás felidézése Csütörtök Péntek Szombat Emberi hang felidézése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Saját arckifejezésünk felidézése Csütörtök Péntek Szombat Saját hangunk felidézése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Saját viselkedésünk felidézése Vasárnap Szünet .

Popper Péter: A belső utak könyve 39 .

otthagyjuk őket. hogy mit koldulunk: rizst kérünk és nem bort. lecsöndesítjük lelkünket s az életet megértvén. hanem röviden elcsevegünk a falusi élet szépségeiről. Ha durván bánnak velünk. hogy először mások szálljanak be a hajóba. ha nincs hol koldulnunk és nem tehetünk mást. csak kénytelenségből. nem kérdezzük a nevüket. hogy éhségünket elverjük. Megmenekülhetünk-e. víziszárnyasok és hegyi madarak. a magunkét sem mondjuk meg.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 40 II. ahol vagyunk. Ha a bocsánatkérés után mégsem menekülhetünk a harctól. Nagy hidegben vagy nagy melegben tanyát kell keresnünk. Az úton félreállunk s előreengedünk másokat. fehér sziklák. akkor ez az ég akarata. Vigyázunk arra. a révnél pedig várunk. itt végződik az utazásunk. Ha szerencsésen megmenekülünk. kiválasztunk egy helyet valami szigetecskén. nem próbálunk átkelni a vízen. mint eddig. köpenyt kerít a nyakába s száz pénzdarabot tesz a zsebébe. továbbmegyünk. főzeléket és nem húst. Koldulásunk hangja alázatos. nem beszélünk az időről sem. falusiakkal vagy öreg parasztokkal találkozunk. Többre nincs szükségünk. Aztán koldulva járunk végig városokon. megállunk éjszakára. vagy véletlenül belebotlunk s ha a fickó durva. ha pedig félúton ér a vihar. leülünk egy sziklára s a messzeségbe nézünk. véletlen eshetőségekre. s igen lassan járunk. Kis idő múlva sajnálkozás nélkül búcsúzunk el tőlük. a sorsa bízzuk a döntést és így szólunk: „Ha átkelés közben vízbe kell fulladnunk. De pénzt nem adunk ki. Némelykor. ha búslakodunk?” Ha nem tudunk megmenekülni. azt főhajtással fogadjuk. De ha vihar van. amely az időjárás viszontagságaitól megvédjen. udvariasan bocsánatot kérünk tőle. Ha favágókkal. taoista templomokon és szerzeteskunyhókon. elköltünk egyet-kettőt a magunkkal vitt száz pénzdarabból s kipótoljuk. aki szereti a ködös hegyeket. s mindegyikünk kulacsot visz magával. akkor is otthagyjuk. harmincat. amikor lehet. Kitűzött cél nélkül utazunk. hiszen egész célunk csak az. Ha aztán hegyekhez és folyókhoz érünk. s ha nem adnak. Az utazás módja „Elindulok egy barátommal. ha megtetszenek nekünk a források. halászokkal. de a százat mindig igyekszünk épségben tartani. Ha útközben összetalálkozunk valami faragatlan fickóval. negyvenet vagy ötvenet. nehogy kifáradjunk. falvakon. talán tíz li-t teszünk meg egy nap. de talán húszat. Ha adnak valamit az emberek. de nem szánalmat keltő. Nem igyekszünk túlságosan sokat megtenni. skárlát-kapukon és fehér udvarházakon. akkor itt végződik az .

de ha ilyen helyet lehetetlen találni. akkor itt végződik az utazásunk. Akkor vagy ravaszsággal. mint eddig. mint eddig. akkor továbbmegyünk. tigrisek vagy farkasok látogatnak meg s mitévők legyünk akkor? A hegyi szellemek nem árthatnak nekünk. megállunk. Természetes. hogy hegyi szellemek. akkor továbbmegyünk. De ha megmenekülünk. hogy napjaink meg legyenek számlálva. akkor itt végződik az utazásunk. akkor ez a sorsunk. Természetesen megpihenünk éjszakára egy gyékényfödelű kunyhóban vagy kőfülkében. vagy őszinteséggel igyekszünk menekülni. akkor továbbmegyünk. mint eddig. hogy ápoljuk. Így a súlyos betegség könnyű betegséggé válik. vagy házak fala mellett. s a másik igyekszik egy kis orvosságra valót koldulni. továbbmegyünk. De ha megmenekülünk. 41 Ha valamelyikünk megbetegszik. de maga a beteg nyugodtan fogja fel a dolgot. hogy vándorlásaink közben felébreszthetjük a rendőrök és strázsák gyanúját. akkor itt végződik az utazásunk. Ha úgy akarja az Ég.Popper Péter: A belső utak könyve utazásunk. Magába tekint és nem fél a haláltól. Meglehet.. s elfoghatnak bennünket mint kémeket. Ha nem tudunk megmenekülni. Ha fölfalnak bennünket. De ha megmenekülünk. Ámde nem az ég dönt-e sorsunk felől? Rábízzuk hát magunkat a világegyetem törvényeire s még csak arcunk színe sem változik. de tigrisek vagy farkasok ellen nem tudunk védekezni. De ha megmenekülünk.” . vagy nagy fák alatt. mint eddig.. akkor lefekszünk egy templom kapuja előtt vagy egy sziklamélyedésben. a könnyű betegség pedig tüstént meggyógyul.

fáradt ember örömtelenséget s ők – áraszt hasonló környezetére. Egész életünk egymás mellé sorakozó napok láncolatából áll. a vásárlás.Popper Péter: A belső utak könyve A nap ápolása 42 Mai létformánk egyik legnagyobb negatívuma a túlhajszoltság. választott munkánk. a háztartás stb. jó élet egyik legfontosabb titka hogy nem szabad maradékokat hagyni. Minden napot. problémákkal küszködve – ugyancsak idegességgel. túlizgatottak vagyunk. családtagjaira. A tartalmas. kelletlenséggel válaszolnak. hogy elveszi örömeinket. A gyerekek különösképpen érzékenyen veszik át a felnőttek hangulatát. ami önmagában életünk örömforrása lehetne: a gyerekekkel való tennivalók. öröm lehetne a munka. derűsen elvégezhetünk. Hangulatok terén a gyerekek becsaphatatlanok. minden . Legtöbbünk életritmusát az jellemzi. elégedetlenekké válhatnak. estére fáradtak. A kapkodás. barátaira. A túlhajszoltság legnagyobb átka. egymásban indukáljuk a rosszkedvet. a bevásárlás. nem fér bele időnkbe. hivatásunk. Környezetünk atmoszférája kellemetlen lesz. fürdetése. fejlődésének figyelemmel kísérése. munkatársaira. nyugodt modort. A maradékokkal terhelt esti kimerültség és nyugtalanság már előre vetíti hatását a következő napra. Elvész mindennapi dolgaink fénye. Nyugtatókat és altatókat használunk. De ha együtt túl sok az egész. Napközben idegesek. nem jutunk egy lélegzetvételnyi szünethez – mindez teherré válhat. és arra válaszol akkor is. a félmunka. az igényeinknek nem megfelelő minőségben és tempóban végzett tevékenység állandó irritáló tényezője mindennapjainknak. a kirakatok nézegetése. mi idézzük elő saját belső zaklatottságunkkal. ellensúlyképpen pedig kávékkal vagy egyéb szerekkel doppingoljuk magunkat. örömtelen kötelességgé válik sok minden. munkafeladat zsúfolódik össze egyetlen napunkban. öröm lehet finomakat főzni és enni. A gyerek – aki még elsősorban érzelmileg reagál a világ dolgaira – pontosan megérzi valódi lelkiállapotunkat. hogy sokkal több tennivaló. ügyintézés. S egy örömtelen. mint amit nyugodtan. az el nem végzett feladatok nyomasztó restanciája. Jó játék lehetne a gyerek öltöztetése. ha külsőleg nagyon fegyelmezzük magunkat. Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: Mennyit örültem az elmúlt héten? – sokszor riasztó eredményhez juthatna. hogy gyerekünk elviselhetetlen magatartását – amiért végül szidjuk és büntetjük – gyakran magunk provokáljuk. Ha rosszak a mindennapok – végül rossz lesz az egész élet. sőt mosolyt erőltetünk magunkra. Azt azonban már ritkán vesszük észre. nyűgössé. odafigyelve. Pedig külön-külön jó dolgok ezek.

mert még csecsemő a gyerek. amikor iskolás lesz. hogy nincsenek átmeneti korszakok. hírekkel. amit a viharos ütemű gazdasági-tudományos-technikai fejlődés életformában létrehozott. maradékokat hagytunk. hogy adott életszakaszunkat átmenetinek nyilvánítjuk. talán már nem akar olyan nagyon élni sem.Popper Péter: A belső utak könyve 43 élethelyzetet. mert én vagyok beteg.” „Majd ezután kezdődik az igazi életem!” S nem vesszük észre. elutasítandónak kiáltsuk ki. ezek a jellegzetességei. mert érettségizem. nem akar gimnazista lenni. s amikor meghal. Ellenkezőleg: át kell élnünk és jól kell megélnünk mindazt. mindig történik valami. mert terhes vagyok. A korábbi életszakaszokba. Ez az életforma rengeteg értéket hozott létre és objektív gazdasági-kulturális fejlődés következménye. telekre gyűjtünk. deprimáltan szeretnénk pótolni a mulasztottakat. amikor már nagyon öreg. A világunkhoz való pozitív beállítottság a . napi életünk zsúfoltsága. maradékok nélkül kell végigélni. amire igényünk. minden napunk az életünk legvalódibb része: ez az életünk. nem éltük át mindazt. Életvezetésünk legnagyobb csapdája. mert a gyereket nem vették fel az egyetemre. mert anyám beteg. hogy rosszul éltünk. mert megházasodtam. ön. ha egyetemista. nem léphetünk félre az emberi társadalom fejlődésének útjáról. amire hivatkozva felmentést adhatunk magunknak. Életritmusunk felgyorsulása. hatvanéves korában nem ábrándozik arról: „Ha megint negyvenéves lehetnék”. lehetőségünk lett volna. hogy a társadalmi fejlődés objektív irányát rossznak. nem akar újra óvodás lenni. Egyszerűen megfogalmazva: Ha egy gyerek jól élte végig mindazt. Tartalmas. élményekkel. Az emberi fejlődés ma itt tart. Gyakran úgy nyugtatjuk meg magunkat. élethelyzetekbe való visszavágyás annak a jele. úgy próbálunk szabadulni napi rossz érzéseinktől. Ebből a szubjektivista attitűdből fakad az elmagányosodás. mert lakásra. hogy egész életünk átmeneti korszakokból áll. mert esti tagozaton tanulok. Későn és legtöbbször már reménytelenül. mert apám meghalt. s egy jól végigélt élet végén talán nem túlzás annak a lehetőségnek a feltételezése sem. az „elidegenedés”. minden életkori szakaszt a maga teljességében.becsapása az „átmeneti korszakok és helyzetek” kultusza. maradéktalan élet-élés esetén. mert állást változtatok stb. eseményekkel való túlingerlése a modern technikai civilizáció által létrehozott életforma következménye. Mi. „Most átmeneti időszak van. Semmi értelme sincs annak. amit az óvodáskor jelent. akik az emberiség tagjai vagyunk. mert szétesőben van a házasságom. mert szerelmes vagyok. nem akar fiatal lenni. hogy az ember. Mélyen át kellene éreznünk. negyvenes éveiben nem áhítja vissza a húszas éveket. ártalmasnak.

a sorbanállás. Tragédiákról hallunk. 44 Emellett látnunk kell mindazokat a negatívumokat és veszélyeket. ami alatt sok mindent végiggondolhatunk. mindig érje valamilyen inger. Oda kell figyelnünk arra. Észre kell vennünk mindazt a zűrzavart. átéljük adekvát érzelmi reakcióinkat. hogy igényeljük-e néha a csendet. Ezzel a célkitűzéssel talán mindenki egyetért. inkább önmagunkon kell változtatnunk. de átsiklunk felettük. amelyek e fejlődés velejárói. a túlingereltség igényét. akkor érdemes hozzáfogni a nap ápolásának gyakorlataihoz. Gyakran csak tudomásul vesszük a dolgokat. Nem tud mit kezdeni magával. de nem gondolkozunk el rajtuk. ha nincs túlzsúfolva elintézendőkkel. először őszintén számot kell vetnünk túlzott cselekvés. Önmaga idézi fel azt az életformát. a fák. Talán komikusan hangzik. Pszichés teherbíróképességünk megnövelésével.Popper Péter: A belső utak könyve pszichés egészség első feltétele. de pl. A várakozás lehet egy ajándékba kapott nyugodt időszak is. ha véletlenül akad egy üres órája. . Ha egyebet nem tehet. Fel kell tennünk a kérdést. Megriad a csendtől. hogy szabadjára engedjük. Szükségletévé vált. gyorsan bekapcsolja a rádiót vagy a televíziót. elsodor minket a rengeteg teendő „futószalagja”. Sokat panaszolt életformánk nem egy emberben észrevétlenül kifejlesztette a zaklatottság. érzelemtelenséggel védekezünk. az önmagunkkal való maradástól? Miért bömbölnek a hegyek között. a vízparton a táskarádiók? Miért hagyjuk elveszni életünkből a vizek. a rövid ideig tartó egyedülléttől is. a várakozás idejét nem feltétlenül csak bosszúságként lehet megélni. az egyedül maradást? Vagy olyan rossz társaság vagyunk önmagunk számára? Csak ha mindezt tisztáztuk. Azonban a valódi probléma másutt lappang. a karaván halad” hiábavalóságával –. a fontos és a kevésbé fontos dolgok közötti szelekció vállalásával visszaszerezhetjük a mindennapok nyugalmát. óvakodunk attól. örömeit. a szél hangjait? Mielőtt a nap ápolásához hozzákezdenénk. ami miatt panaszkodik. Lassan kiviláglik tehát a lényeg: Nem a világot kell vádolnunk – „a kutya ugat. Miért félünk a csendtől. kifújhatjuk magunkat – ha igényünk van rá és képesek vagyunk ezt a félórát ebből az aspektusból megélni.és ingerigényünkkel. Nemigen találjuk meg zsúfolt napjaink lazítási lehetőségeit. fontossági sorrendet tennivalóink között. Nem tartunk értékrendet. hogy „mindig történjen valami”. hanem mert mindent egyenlő súlyúnak érzünk. amit mi teremtünk meg önmagunk számára. kiaknázatlan tartalékaink mozgósításával. Üresnek érzi életét. hogy az események és információk feldolgozhatatlan mennyiségű áradása ellen sokszor felületességgel.

egy rövid beszélgetés néhány percét is. Nagy eredmény. még a fél órával korábbi felkelés árán is. ami legkevésbé lényeges. amit elterveztem? Ha nem. idézzük fel egy szép emlékünket. Biztosítja azt. Bőségesen megtérül ez a „befektetés”. egy szép tájat.Popper Péter: A belső utak könyve 45 1. ami tetszett. Ezzel a jó élménnyel menjünk el hazulról. elhatározásán. Belefér-e mindaz. hanem belátja. mi az. Gyakorlat: Minden reggel biztosítunk a magunk számára tíz nyugodt zavartalan percet. hogy legyen idő a reggeli tennivalók nyugodt elvégzésére – beleértve az ülve elfogyasztott reggeli. hogy mennyi minden múlik saját akaratán. zenét stb. akár a fürdőszobában. kínos helyzetek várnak rám? Feltétlenül szükségesek. amely nem tartja a nap várható eseményeit változtathatatlanoknak. Ez az időrendbeli végiggondolás felkészít a nap feladataira. hogyan fogok viselkedni? Igazam van-e? Előreláthatóan hogyan viselkednek velem szemben? Én hogy fogok reagálni? Ez az egyedüli lehetséges magatartás? – Milyen örömeim lesznek? S ha nem találunk várható örömöket. Mondjunk el magunkban néhány verssort. Megtanulunk különbséget tenni lényeges és kevésbé fontos tennivalóink között. nézzünk magunkba: mit csinálnánk szívesen? Beilleszthetnénk-e ezt a napba? – Végül az előttünk álló nap végiggondolását zárjuk le valamilyen számunkra kellemes élménnyel. egy filmet. A nap kezdetének ápolása A nap egészének a kiegyensúlyozottsága szempontjából a legnagyobb ártalmat a reggelek időzavara. A gyakorlat végrehajtásának fontos eleme az a beállítottság. A nap végiggondolása a következők mérlegelésével történjen: – Előreláthatóan így fog eltelni a napom. A gyakorlat során lassan rászokunk az értékrend kialakítására. és . A nap elindításához először is időt kell biztosítani. (Ha lakáskörülményeink nem teszik másképp lehetővé. mint a természeti jelenségeket. ha senki sem kezdi felborzolt idegekkel a napot. és elejét veszi a kapkodásnak. feldúltan elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata. Reggel. amelyet szeretünk. és sorrendben végiggondoljuk az előttünk álló nap tennivalóit. vagy elkerülhetők? Ha nem. gyerekünk egy kedves megnyilvánulását. amit ma elhagyhatok? – Milyen kellemetlen. partnerünk örömet hozó megjegyzését vagy simogatását. izgatott kapkodása jelenti.) Leülünk. Az otthonról idegesen.

hogy ennél sokkal több időt töltött el feleslegesen. hogy szemlélőivé váljunk a nap eseményeinek és benne önmagunknak. A gyakorlat alapattitűdje az én-től való távolítás: úgy szemléljük magunkat a dolgok és az emberek között.Popper Péter: A belső utak könyve 46 ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz. pletykálkodással stb. Ha becsületesen végiggondolja. mielőtt egyéb teendőinkhez látnánk. feltétlenül rájön. A nap befejezésének ápolása Ez a legfontosabb gyakorlat! Egyben a legnehezebb is végigcsinálni. elsőrendű igényünkké válik. megismeréshez juthatunk ezen a módon. fecsegéssel. hogy ez már nem fér bele a napjába. ami mindenkinek jár. Az a lényeg. hogy legyen egy kedvünk szerint való. mint egy. lazítást jelentő félórával. Általában a munkaidő befejezése után. úgy pergessük le a napot. Napközben. üljünk le egy kávé mellé és figyeljük a járókelőket. Egy fél óra. És ugyanígy azoké is. elalvás előtt az ágyban képszerűen végiggondoljuk egész eltelt napunkat. ahogy megyünk az utcán. mint egy idegent. az becsapja magát. hogy elhagyhassuk az utóbbiakat. kimerülten sürgő-forgó „önmagát feláldozó” ember. A lényeg. dolgozunk. akik a nap folyamán kapcsolatba kerültek velem. az önkontroll és a helyzetek mély megértésének alapgyakorlata. aki ezt önzésnek gondola. nézegessünk kirakatokat. és szinte önmagában biztosítja pszichés egyensúlyunkat. Esti visszapillantás. 3. ajándékozzuk meg magunkat ezzel a kikapcsolódást. böngésszünk egy antikváriumban. mint egy filmet. Ezt töltsük el igényeink szerint: sétáljunk. hogy ennek az embernek – aki én vagyok – a viselkedése szabadon hasson rám. Este. Döbbenetes mennyiségű rejtett információhoz. amikor néhány percre eltávolodunk önmagunktól. kívülről szemléljük a . olvassuk el a sportlapot a parkban stb. szabad. Minden család számára mindenképpen jobb egy derűs anya vagy apa – még ha kicsit poros is a lakás vagy rendetlenség van –. 2. A visszapillantás feltétlenül képszerű legyen. Fontos az időbeli sorrend betartása. a reggeli felkeléstől a jelen pillanatig. Az esti visszapillantás az önmegismerés. Figyelmeztetés: Aki azt állítja. ami csak az enyém Ez az a minimum. „csillogó ékszerdobozban” kedvetlenül. vitatkozunk valakivel stb. Meg kell engedni. Lássuk magunkat. Téved. saját félóránk. saját jó közérzetünk érdekében. De ha rászoktunk.

Mondanivalónk lényege. A napnak még a negyedéig sem jut el – s már arra ébred. ugyanilyen filmszerűen. Ismételjük: Az esti visszapillantás önmagában is megálló gyakorlat. Az esti visszapillantást végző két nehézséggel fogja magát szembetalálni: – Elkalandoznak a gondolatai. viselkedésünk kontrolláltságát. hogy reggel van. A gyakorlat olyan tapasztalattöbbletet eredményez. amely egyesíti magában számos kisebb gyakorlat kedvező hatását. hogy ne vádaskodjunk az objektív körülmények ellen. embermegismerésünket. Ezzel zárjuk a mindennapok ápolásáról szóló fejezetet. Ha már elkalandozás és belealvás nélkül jól tudjuk elvégezni az esti visszapillantást. hanem vállaljuk el. Mire fölocsúdik. a lényeges eseményekre koncentrált „vágásokban” történjen.Popper Péter: A belső utak könyve 47 velünk történt dolgokat. ha elkerüljük a túlzott részletességet. hogy sokszor kell rohannunk. felbomlik a nap időrendje. jelenetnél azután kicsit elidőzhetünk. már messze kanyarodott a felidézett nap eseményeitől. asszociációinak és emlékeinek. A belealvás ellen hat. átadja magát indulatainak érzelmeinek. pszichés önkarbantartásunk egyik legfontosabb módszere. hogy nyugodtan rohanunk-e vagy izgatottan? És ez elsősorban rajtunk múlik. tehát jó ritmusban. . a változtatás lehetőségeit. A visszapillantás valóban „filmszerű” legyen. Csakhogy nagy különbség. ha igényünk van rá. – „Belealszik” az esti visszapillantásba. Életritmusunk magával hozza. szellemi erőink fejlesztése érdekében áttérhetünk a nehezített formára: fordított sorrendben pergetjük végig a napot. a lefekvés pillanatától a reggeli felébredésig. a helyzetek reális értékelését. Az eltelt napnak fordított sorrendben való végignézése – hasonlóan Karinthy visszafelé pergő élet-filmjéhez – rendkívüli módon fejleszti koncentrálási képességünket. hogy saját életformánkért mi vagyunk a felelősek. Egy-egy fontosabb helyzetnél. részletesebben végignézhetjük. amely rövid idő alatt jelentősen növeli önismeretünket.

s az ezernyi hegycsúcsot apró csigának látom. Halkan kell itt beszélnem. amely vakmerően szökken az ég felé s ember nem mászta meg soha. hol végtelenül messze. Szandálban indulok el. ameddig erőm engedi. az éjszaka fénye valami határozatlan fehér tömeg. a távoli hegyek körvonalai alig láthatók. s keleten a látóhatár alól felbukkan a hold. E pillanatban szememet elvakítja a fény. az ezernyi folyót hajladozó övnek. a Tengerinyúl Szelleme (a hold) lenyugvóban. Vagy talán megpillantom a Szent Hegy istenét. hogy testem fürödik a hűs levegőben és minden érzéki vágyam megszűnik. A Tejút mintha köpönyegemet súrolná. Fölöttünk a tiszta égbolt. amint teljes méltóságában ül trónján s fogadja az alacsonyabb rangú szellemet. viharos sötétség támad tudtunk nélkül s a mennydörgés robaját csak úgy halljuk. Ha meredek csúcshoz érek. magasan állok a mennyei szelek fölött. kezemben bambuszpálca s bár valamennyit nem látogathatom meg. ahol tündérek vagy szellemek tanyája van.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 48 III. nemcsak azért. merre. mint a kisbaba gügyögését. se száma a lobogóknak és mennyezeteknek. mintha a messze utazó szelek hátán lovagolnék. hogy Isten az ő trónján meg ne hallja. Vagy amikor nyugaton elrejtőzni készül a nap. miért hogy egy hideg szélroham oly hamar félbeszakítja? Az Öt Szent Hegy mellett sok más híres hegység van még és megszámlálhatatlan szent hely. a nap és a hold pedig halántékom mellett halad el. alattunk pedig eső. Se szeri. hogy hol közel vannak. hogy a hegy szellemét el ne ijesszem. elmegyek addig. az ezernyi fát kelkáposztának. lelkem mintha kiszállna a tér korlátai közül s úgy érzem. bebújok ruhámba és fölkelek. fehér felhők futnak át a hónom alatt. a levegőben úszó sast mintha elérném karommal. de nem tudom. túllátok a Négy Tengeren. . a felhők minden irányban sugárzanak. a magasabb lejtőkön még látszanak az utolsó hóesés maradványai. – íme. s úgy érezzük. a levegő tele a fuvola és a harangok zenéjével. Oh. mennydörgés. körvonalaik látszanak is meg nem is. Nagy magasságokban „Amikor fölmegyek az Öt Szent Hegyre. egyetlen folt sincs a hatalmas térségben. de azért is. tökéletes boldogság az istenek zenéjét hallgatni. Ilyen pillanatokban érzem. a paloták teteje felhőköpenybe és ködfátyolba van burkolva. bíbor és kék színek csillognak az égen s a távoli és közeli csúcsok egy kurta pillanat alatt világosabb színt öltenek. Vagy éj közepén templomi harangok kongását és tigris bömbölését hallom s aztán zúgó szélroham következik s mert a templom kőcsarnokának kapuja nyitva van.

hogy akkor az Isteni Sárkány békésen alszik. sárkányok és víziszellemek tanyáznak. vagy ha sziklabarlang kerül utamba. Az ilyen mély vizekben halak.Popper Péter: A belső utak könyve 49 kötélhez kötöm magam s felmászom a tetejére. vadonatúj fátyolszövetruhában s hímzett cipőben lépkednek a csörgedező víz fölött. óriási hullámok támadnak föl s ilyenkor tudjuk. csak egy hasadékon át éri egyetlen fénysugár: fáklyát gyújtok s félelem nélkül lépek be egymagam. az öreg Sárkány. oly sötét. Meglátogatom a híres folyókat és tavakat is. hogy Cs'ihyi. Ez a menet halad szemünk előtt egy darabig. kezükben fuvolával. találok ott. Oh. amelyet váratlanul nyitva találok. milyen hűvös van ilyenkor! Vagy dühös szél korbácsolja a vizet. egy gyöngyszemet őrizve mellében. azt remélvén. hogy emelkedett gondolkozású taoistákat. Ha a levegő nyugodt s a víz sima. félelem nélkül belépek rajta. hogy tör utat az ég felé Csang. a mesebeli madár szelleme haragszik és T'ienvu. Ha a víz fényei összevegyülnek az ég színével. karjaiban hordva kilenc fiát. Oh. mint a malomkerék.. tudjuk. a nyolcfejű víziszellem siet segítségére. akkor tudjuk. mily nagyszerű a látvány ilyenkor!” . Ha törött kőhídhoz érek vagy régi kapuhoz. aztán eltűnik. hogy a Sárkánykirály Hercegnője és a Folyó Úrnője vonulnak ki mennyezet alatt. mint a tükör. tiszta holdas éjszakán. rázkódik. Ilyenkor a nagy föld úgy forog. hogy mélyére nem látni. mint a szita s mintha látnók..

kijelentésekre ragadtatjuk magunkat. a személyiségünkre jellemző reagálási módokon igen nehéz . Ezek az érzelmileg túlfokozott állapotok általában rövid ideig tartanak. hangulati reakciót. szeretetének. vagy hosszabb ideig tartó érzelmi feszültségek jelentik a legnagyobb veszélyt. Egészséges embernél viszonylag ritkán fordul elő. bánatának. Az állandó szenvtelenség – amely nemegyszer a beszédstílus monotóniájában. szenvtelen ember. hangulati életünk szélsőséges megingását váltja ki belőlünk. Ennél jóval gyakrabban fordul elő azonban. Az érzelmi élet elszegényedését ugyanis az is előidézheti. amelyeket később megbánunk – s most már a lelkiismeret-furdalás kezd gyötörni. a modulálatlan. átélt helyzet nagy intenzitású érzelmeket. Ismételjük: az emberi élet teljességéhez hozzátartoznak a mélyen átélt érzelmek és indulatok. haragjának. hogy egyetlen érzelem.Popper Péter: A belső utak könyve Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai 50 Lelki egyensúlyunk szempontjából a már nehezen elviselhető intenzitású pillanatnyi. hogy egy-egy esemény. Ilyen esetekben önmagunkkal és. környezetünkkel szemben is kötelességünk a pszichiátria. s elnyom minden más érzelmi. Karakterünkön. szenvedély tartósan uralja az egész pszichikumot. ha egyetlen érzelem. vagy pedig arról tanúskodik. nem érzelmi életünk elsivárosítása. esetleg gyógyszeres kezelést igényelnek. Amikor az érzelmi feszültségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozunk. amikor gondolkodásunk beszűkül. indulat vagy szenvedély eluralkodik rajtunk. Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt. hogy valaki fél a saját érzelmeitől. A túlfokozott érzelmek által előidézett egyoldalú feszültségek oldásáról lesz szó a következőkben. Olyan cselekedetekre. indulatokat. a fóbiás félelmek stb. igyekszik azokat elfojtani. aki soha nem adja jelét örömének. Ha azonban hajlamosak vagyunk pillanatnyi szélsőséges érzelmi reagálásra – akkor napi életünkben túlságosan gyakran következnek be ilyen pillanatok. hosszabb vagy rövidebb ideig kizárólagossá válik. és feltétlenül pszichoterápiás. hangulat. féltésének. megelégedettségének. A végeredmény állandóan hullámzó túlizgatottság. önkontrollunk csökken. A kórosan felfokozott féltékenység. elfedi lelki életünk egész horizontját. és néhány perc. óra vagy nap alatt lezajlanak. önmagunk és környezetünk számára nehezen elviselhető feszültség lesz. önmaga és mások előtt elleplezni. a klinikai pszichológia segítségét kérni. hanem éppen gazdagítása a célunk. színtelen hangban is megnyilvánul – vagy az érzelmi sivárság jele. a pszichopatológia birodalmába tartoznak.

előgyakorlatai nem ezt a célt tűzik maguk elé. Látnunk kell azt. hogy kit érzünk szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek. legfeljebb utólag próbálunk rájuk valamilyen magyarázatot találni. hanem a róluk alkotott képzeteink. hogy az ilyen eseményekhez kapcsolódó előítéleteink képzeteink. Ugyanakkor azt tapasztaljuk. hogy jelen vannak. Érzelmeinket csak konstatálhatjuk. asszociációink. végig kell gondolnunk azt. ha a fájdalom elmúlt. sőt annak esetleges következményei rég jelentéktelenné váltak. hogy a társadalmi életünk. Intellektuális funkcióink terén viszont már jóval nagyobb tere van a tudatos. Ezért kézenfekvő. személyes kapcsolataink során megélt sérelmek. Egyszer csak észrevesszük. esetleg elnyomhatjuk. Ha szemügyre vesszük elemi érzéseinket. és végül hogy mindezt már ne csak utólag konstatáljuk. hanem „csípjük fülön magunkat” az inadekvát érzelmi reakciók keletkezésének pillanatában. akiért rajongunk.Popper Péter: A belső utak könyve 51 változtatni. hogy érzelmeink nem állnak akaratlagos szabályozás alatt. Feltételezhető. Nem elhatározás kérdése. hogy elsősorban értelmi szintről kísérelhetjük meg túlságosan labilis. ha már csillapítottuk. akaratlagos működtetésnek. Szomjúságunkkal sem törődünk visszamenőlegesen. fantáziáink tartósítják az érzelmi hatást. impulzív reakcióink szabályozását. hogy azok addig élnek. vagy közömbösek leszünk az iránt. E fejezet ún. De nem határozhatjuk el. Sőt legtöbbször még az érzelmek keletkezésének a folyamata sem tudatos. kudarcok – sokszor igen tartós és intenzív utóhatást váltanak ki bennünk. amely még akkor is gyötör minket. Arra irányulnak. akit utálunk. általában azt tapasztaljuk. Ez csak hosszan tartó introspektív erőfeszítés eredménye lehet. hogy e gyakorlatok hatásmechanizmusát megérthessük. hevességét nagymértékben fokozzák vagy csökkenthetik hozzájuk fűződő. szabályozásnak. szégyenhelyzetek. események váltanak ki bennünk elviselhetetlen feszültségű érzelmeket és indulatokat. Érzelmeink erejét. hogy megismerjük pillanatnyi túlérzékeny és felfokozott érzelmi reagálásunk okait. Az emocionális és az intellektuális funkciók tehát igen szoros kölcsönhatásban működnek. akár feltáró pszichoterápia. hogy szeretni fogjuk azt. és tudatosan akadályozzuk meg azok túlburjánzását. Ahhoz. Egy fogfájás nem foglalkoztat minket tovább. akár koncentrációs és meditatív gyakorlatok segítségével végigjárt önismereti és önnevelési út során. hogy nem maguk a dolgok. amíg a kiváltó okuk fennáll. róluk alkotott szubjektív értékítéleteink. amikor a kiváltó esemény. a feszültségek kialakulásának folyamatát. Epiktetosnak valószínűleg igaza van abban. hogy a pszichés folyamatok tulajdonképpen energetikai .

érzelem. mindaz a hibás tartalom. Gyakorlataink tehát a „programot” tökéletesítik. A pszichikum energia. amely arra a törvényre épít. amelyet neveltetésünk. Ezeknek az energetikai folyamatoknak a forrása. cselekvés – valahonnan valahová tart. életvezetésünk. és meglátjuk. A komputer hibás működésének két oka lehet. Épp ezáltal kapjuk kezünkbe a befolyásolás. Későbbi gyakorlataink között találkozunk majd olyannal. A dinamika törvénye Minden lelki jelenség ténylegesen vagy potenciálisan folyamat jellegű. különösképpen pedig a központi idegrendszer működése. A pszichés folyamatok energetikai jelenségekként való felfogása szó szerint értendő. Ám lehet a szerkezet tökéletes. Pszichológiai értelemben ennek felelnek meg a funkcionális zavarok. amelyeket a külvilágból és belső világunkból felfogunk. pontosabban: viszonylag állandó vagy időleges „pályákon” áramló energetikai folyamatok struktúrája. Emocionális és intellektuális energiák egymásba transzformálódnak. a változtatás lehetőségét. A lényegen ez mit sem változtat. Ezért nincsenek statikus lelki jelenségek sem. létrehozója egész szervezetünk. egy pillanatra szemléljük úgy központi idegrendszerünket s agyunkat. hogy csak évek múltával vesszük észre a változást. információ. Feltéve. Idézzünk fel általános iskolai tanulmányainkból néhány energetikai alaptörvényt. organikus betegségeknek. Minden pszichés folyamat – gondolat. A folyamat lehet rendkívül gyors vagy annyira lassú.Popper Péter: A belső utak könyve 52 jelenségek. intellektuális kudarcunk zaklatottá tesz. amelyet a komputerbe betápláltak. az eredmény mégsem lesz kielégítő ha hibás a program. hogy érzelmeink. hogy tökéletesen ráillenek lelki folyamatainkra. Ezt tapasztalhatjuk lelki életünkben is. fejlődésünk során felvettünk magunkba. Izgatottságunk gátolja értelmi teljesítményünket. De transzformációs folyamatok mehetnek végbe egy pszichés . A pszichés tartalmak pedig azokból az információkból származnak. megismerésünk folyamatára milyen tendenciák jellemzők? Mitől távolodunk és mihez közeledünk? A transzformáció törvénye Minden lelki jelenség átalakítható másfajtává. de meg nem engedve az ember-gép összehasonlítást. Esetünkben ez megfelelne a szervi. mint fantasztikus teljesítményekre képes komputert. Hibás a szerkezet.

Ez testi kiindulású folyamat lelki következményekkel. agresszióink szorongásokat okozhatnak. figyelmünk is tárgyat válthat. hogy mennyit veszünk észre tudatosan e működésekből és következményeikből. Pszichés reakcióink is spontán a legkisebb ellenállás irányába fordulnak. függetlenül attól. Mindig az egész ember működik. Az energia megosztásának törvénye . Minden egyéb művi egyszerűsítés a kutatás vagy az oktatás érdekében: körülbelül úgy.Popper Péter: A belső utak könyve 53 jelenségkörön belül is. ők jelentik a legkisebb ellenállás irányát. Az indulat a főnöknek szól – a házastárs szenvedi el. gyűlöletünk tárgya is. Ezen alapul a modern orvostudomány és pszichológia szomatopszichikus-pszichoszomatikus emberszemlélete. De transzformációs jelenségek mennek végbe testi és lelki működéseink között is: túlműködik a pajzsmirigyünk – ingerlékenyekké válunk. Tehát különböző fajtájú érzelmeink is transzformálódhatnak. velük szemben a legkisebb a rizikó. mint mikor a matematikus egy túlságosan bonyolult egyenletet egyszerűbb egyenletekre bont. Ezért szenvedik el pl. a legtöbb agresszivitást a gyerekek. ahogy a hősugárzó elfordításával megváltoztathatjuk a meleg áramlásának irányát. A főnöke igazságtalan szidását némán eltűrő emberből esetleg otthon robban ki az indulat. Szerelmi csalódásunk gyűlöletbe csaphat át. az otthoni konfliktus is elmaradt volna. Ez a korszerű embermodell megszünteti az ember dualisztikus szemléletét.) Ugyanígy változhat szeretetünk. áthelyezhető egyik tárgyról a másikra (Pl. Ez lelki folyamat testi következményekkel. félelmünk agresszívvé tehet. De: szorongunk – gyorsul a szívverésünk. A legkisebb ellenállás törvénye Minden lelki folyamat – hacsak művi szabályozás nem történik – spontán a legkisebb ellenállás irányába hat. verejtékezünk. és valamilyen ürügyön összevész a feleségével. a beosztottak. mert ők a legkiszolgáltatottabbak. A transzponálhatóság törvénye A lelki folyamatok áramlási iránya megváltoztatható. Ha a munkahelyi incidens nem következik be. Érdeklődésünk. fokozódik a kiválasztás stb. Nincsenek csak testi vagy csak lelki működések.

– A ciklus végén végigmegyünk a feljegyzések egészén. – A hét végén átolvassuk feljegyzéseinket. felfigyelhetünk arra. de szelepek segítségével megoszthatjuk. hogy nyolc-tíz kis konfliktus robban ki közöttük: „Hol van az újság?” „Miért nem hozott liptói túrót?” „Miért nem törölte le rendesen a lábát?” „Minek hívott vendégeket?” „Miért akar vasárnap megint meccsre menni?” stb. – Egy hónap elteltével nemcsak előző heti feljegyzéseinket nézzük át. indulataink széthasítása sokszor spontán módon is végbemegy – életformánk védelme érdekében. Ha megvizsgáljuk egy veszekedő házaspár egy délutánját. erős érzelmeket. E néhány példával csak illusztráltuk a pszichés folyamatok tényleges energetikai jellegét. amelyek a nap folyamán felizgattak minket. Feltehetően sokkal nagyobb elintézetlenségek. produktív célok szolgálatába állíthatja. alkotás érdekében is „gazdálkodhatunk” velük. amelyre gyakorlataink épülnek. és figyeljük: melyek azok. hogy itt nem a liptói túró a baj. hasznosíthatjuk ugyanazt az energetikai feszültséget. Feszültségeink. vagy el kellene válniuk. de meg is osztható. amelyekre még mindig reagálunk. „szurkapiszka” magatartás mögött. 1. A többit megint kihúzzuk. de ugyanazt a folyamatot a reaktor lefékezi. Lelki zavart okozhatnak. indulatokat váltottak ki belőlünk. Ami még félév . Ehelyett sok kis apró összetűzésben élik ki indulataikat. Ezeket érintetlenül hagyjuk. de inkább hat hónapig tartson. fokozatosan levezethetjük. de konstruktív célok. Ugyanígy vagyunk pszichés feszültségeinkkel is. Az atomrobbanás pusztít. Nagyon sokszor ez a folyamat áll a kicsinyesen kötekedő. – Veszünk egy füzetet és minden este rövid emlékeztető mondatokban vagy szavakban feljegyezzük azokat az eseményeket. amelyek még mindig izgatnak. elégedetlenségek feszülnek a két ember között. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között A szubjektív érzelmi értékrend megismerésének és befolyásolásának ez a nagy gyakorlata legalább három. Azokat. Ha ez az indulat egy tömegben robbanna ki – egymásnak esnének. A gőz feszítő ereje szétrobbanthatja a kazánt. amelyek már közömbössé váltak kihúzzuk. hanem végigolvassuk az elmúlt négy hét érzelmileg fontos eseményeit. Csak azokat hagyjuk érintetlenül. Nyilvánvaló.Popper Péter: A belső utak könyve 54 Minden lelki feszültség kisülhet egy impulzusban is. bántanak vagy örömet okoznak. tönkretehetik környezetünk és önmagunk életét.

milyen helyzetekből származnak fölösleges izgalmaink. egy fontos kapcsolat romlása stb. ellenszenv. hogy ez az izgalom rövid idő alatt magától is elenyészik. ellenszenves tulajdonságunk. és mi az. – Valamilyen számunkra nehezen elviselhető. A szerepcserék gyakorlata A gyakorlathoz arra az alapbeállítottságra van szükségünk. – Problematikus vagy fájó tartósabb érzelem. A többi csak epizód volt. Induló izgatottságunkat egyre gyakrabban fékezi majd le a mosoly: felismerjük. amelyek megérdemlik. 2. A gyakorlat végrehajtásához igen nagy következetesség kell. indulatkitörés. a) A gyakorlat első fázisa Több alkalommal rászánunk egy-egy fél órát a számunkra problematikus. helyzeteket. hogy érzelmeinknek oka. Látni fogjuk. egy kapcsolat megromlása stb. A gyakorlat tárgya lehet: – Egy bántó konfliktus.Popper Péter: A belső utak könyve 55 elmúltával is jelentősebb érzelmi reakciókat vált ki belőlünk – az és csak az a számunkra igazán fontos történés. jelenet. vagy az egész kapcsolat történetét a kezdet pillanatától a jelenig. hogy mennyit izgattuk magunkat fölöslegesen. ellenszenv. amelyek változásokat idéztek elő. De megéri a fáradságot: Megdöbbentő lesz. később már nem csak utólag.. amely nem tekinti érzelmi reakcióinkat megváltoztathatatlan természeti jelenségeknek. a hét végére a „kihúzás” sorsára jutna. hogy milyen típusú hatásokra vagyunk túlságosan érzékenyek. Ezek megismerhetők és esetleg megváltoztathatók. A gyakorlat eredményeképpen megtanuljuk az érzelmileg lényeges és lényegtelen dolgok megkülönböztetését. indulatkitörés. számos átalakulása van. Pontosan megfogalmazzuk induló érzelmeinket és keressük azokat a kritikus pontokat. fejlődéstörténete. ami valóban mélyen érinti érzelmi világunkat. Ezenkívül ez a gyakorlat hozzátesz valamit önismeretünkhöz is: képet kapunk arról. hanem feltételezi.) történetének kinyomozására. hogy milyen kevés a valóban fontos események száma. Gondolatban végigéljük a jelenet. hanem keletkezésük pillanatában is. Ennek során elkerülhetetlenül felbukkannak elfelejtett . bántó érzelem (harag. hogy érzelmileg foglalkoztassanak. harag.

gyermekünknek prédikálunk stb. lelkileg megemészteni. ő mondja mondatainkat. Ugyanilyen „nyomozást” végezhetünk számunkra ellenszenves tulajdonságaink eredetének feltárására is. Ki kellene bírnunk. túlságosan félünk az emberektől. hogy „én vagyok ő”. b) A gyakorlat második fázisa Most partnerünk szempontjából gondoljuk végig még egyszer a történteket. A fájdalom arról beszél. mind partnereink – anyánk. Megfigyelhetjük. hogy ezeket az élményeket nem tudtuk feldolgozni. állandó partnereinkkel már szinte „végszavaink” vannak. Nyomára bukkanhatunk annak. Beleéljük magunkat abba. E gyakorlatnak az a legfontosabb hatása. gyerekünk. c) A gyakorlat harmadik fázisa Ekkor képzeletünkben másképp éljük újra a megtörténteket. félelmünkben erőszakosak lenni. önmagunk számára elintézni. esetleg gyerekkori helyzeteket. hogy mindez milyen reakciókat kelt most mibennünk életre. védtelennek érezzük magunkat. ha meghunyászkodtunk. amikor pl. hogy most pl. Saját viselkedésünket most ő valósítja meg képzeletünkben. A szerepcserék folyamán másképp viselkedünk mind magunk. mereven rögzült és sztereotipen ismételt szerepeinket. fájdalmas helyzetekben átélt képzeletbeli szerepcsere. Mi lett volna így a helyzetből? Hogy alakult volna a kapcsolat? A „másképp viselkedés” lényege az ellentétesség: ha gorombák voltunk. apánk. Házastársunkkal zsörtölődünk. szerelmünk – nevében. először voltunk gyávák. a . Megkereshetjük azokat a régi. főnökünknek hízelgünk. Ezek közül azok a lényegesek. kiszolgáltatottnak. amelyek ma is fájnak. mint ahogy eredetileg történt. keressünk erőteljesebb megnyilvánulási lehetőségeket. Figyeljük. beosztottunkkal gúnyolódunk. először kezdtünk szorultságunkban hazudni. Az eredmény nem lesz feltétlenül kellemes a számunkra. A gyakorlat második fázisának a lényege tehát a konfliktussal teli.Popper Péter: A belső utak könyve 56 epizódok. legyünk képzeletben szelídek. pl. kötekedővé. de mindenesetre sok mindent érthetővé tesz magunk és partnerünk viselkedéséből. Utak nyílhatnak a változásra. barátunk. hogy viselkedésünkben sok a paradox elem. ezért váltunk rideggé. viselkedésformáinkat. hogy felbontja kialakult. bántanak. hogy azonos helyzetekben – függetlenül a nemegyszer tapasztalt keserves következményektől – újra meg újra mechanikusan azonos módon viselkedünk.

A szembefordulás gyakorlata ezt az áldatlan helyzetet szünteti meg. hogy oldódást keressünk. amelyek elől állandóan menekülünk. ritkábban hergeljük magunkat dührohamba. kevesebb az egocentrikus igazságtalanság. De félhetünk bizonyos családi.Popper Péter: A belső utak könyve 57 gyermekünkkel azonosulva. Az előző fejezetekben leírt gyakorlatok – különösen az öt alapgyakorlat – készítik elő az utat. beosztottunk szemével éljük át főnöki fölényeskedésünket stb. főnökkel – való szembekerülés félelme. vagy egyszerűen egy pszichés tünetünktől. A mechanikus viselkedési sémák megismerése akadályozni fogja egy idő után azok spontán ismételgetését. az ő fülével hallgassuk saját prédikációnkat. Az alapgyakorlatok növelik meg teherbírásunkat. Viselkedésünk megint „élővé” válik. hogy ezt vállalni tudjuk. védekező reakcióinkat. Elképzeljük reakcióinkat. miközben állandóan befelé nyeljük bosszúságunkat. társasági együttlétektől. nem nyúlunk olyan gyakran egy pohár italhoz. gátlásosságunktól. fejlesztik ki belső erőinket addig a szintig. hogy ilyen jellegű gyakorlatok végzése önmagunk vállalásának nagy erőpróbája. 3. a) A gondolati úton való szembefordulás Freud nem véletlenül nevezte a gondolkodást „kis energiamennyiségekkel való próbacselekvésnek”. én-védő mechanizmusainkat. amelytől félünk. utánunk az a szituáció. hogy fokozatosan feladjuk menekülő. hogy elöl futunk mi. Megfigyelhetünk életünkben olyan helyzeteket. Efelé közeledve észrevesszük magunkon. valamilyen emberrel – munkatárssal. feszült helyzeteinkben kevesebbet hazudunk. Ez lehet érzelmi vagy szexuális megoldatlanság. pl. Szembe kell néznünk azzal. Támadja hiúságunkat. a számunkra ijesztő helyzetet és megszokott a menekülő Most gondolatban megváltoztatjuk viselkedésünket: . Nem merevítjük be magunkat egy „megközelíthetetlen” alapállásba. A szembefordulás gyakorlata Ez a gyakorlat már jelentős én-erőket követel. több lesz bennünk a másik ember iránti megértés. riválisunktól. hogy a külvilág elfogulatlan megítélésétől egyre közeledjünk önmagunk objektív látása felé. Szorult. konfliktusokat. Ilyen módon állandósulhat az a helyzet.

amit az ijesztő helyzet megélése jelent. amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának. A szembefordulás megtörtént a valóságban – túl vagyunk rajta. Szó szerint meg kell fogalmaznunk mondatainkat. mit válaszolnak nekünk. addig folytatjuk.Popper Péter: A belső utak könyve 58 szembefordulunk a helyzettel. A gyakorlatnak azonban előfeltétele. hallanunk. félünk választásunk következményeitől. A gondolati úton való szembefordulást többször meg kell ismételnünk. amit gondolatban kidolgoztunk magunknak. a Az ismétlődő gyakorlatokat gondolatát. Ezt az előző gyakorlatok során tisztáznunk kell. gyakorolnunk megszokjuk kell. illetve választást jelent. Ez az esetek legnagyobb részében döntést. Ismétlődően előálló megoldatlan helyzeteink egyikében egyszerre kimondjuk mindazt. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat. b) Szembefordulás a valóságban A gondolati úton való szembefordulás gyakorlása az esetek egy részében spontán módon átvezet a gyakorlati megvalósításhoz. a ameddig a szembefordulás csökken szorongásunk. megoldáshoz. megismeréseket. újrakezdéseknek is. Ezt egész pontos részletekig ki kell dolgoznunk. lehetőségeket. Ezért azután nemegyszer éveken át fenntartunk számunkra elviselhetetlen helyzeteket. szeretnénk előre bebiztosítani magunkat a várható esetleges negatívumok ellen. Leggyakrabban a döntés felelősségétől irtózunk. vereségeknek. Végül gondolati úton eljutunk egy számunkra belsőleg megnyugtató viselkedéshez. szembefordulás kezd igényünkké válni. Más esetekben viszont a valóságos szembeforduláshoz külön erőfeszítés kell. hogy viselkedésünk defenzivitását offenzivitásba fordítsuk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak. A lényeg. Vállaljuk el a rizikót. Második gondolat . hogy mindig jól járjunk. gondolatban végig kell élnünk. Ennek előkészítése érdekében többször mélyedjünk el az alábbi gondolatokban: Első gondolat Az élet nem arra való. és ekkor mi hogyan reagálunk. hogy objektíve igazunk legyen. képszerűen látnunk kell magatartásunkat.

addig. Ezért ne becsüljük túl annak valóságértékét. Lehet. Az emberek respektálják a bátorságot. elodázzuk a döntést. Így lennénk ma is. lehet. Harmadik gondolat Az életben vannak olyan helyzetek. erősít.Popper Péter: A belső utak könyve 59 A dolgoknak legtöbbször nem annyira végzetesek a következményei. fájdalmat okozunk. túlságos kímélése már hányszor döntött nagyobb bajba minket! A cselekvésünket gátló aggályok sokszor csak ürügyek indokolatlan gyávaságunk. hogy kicsit kemények leszünk. amíg elkerülhetetlen lesz egy sokkal nagyobb feszültség kényszerű átélése. mint ahogy fantáziánk felnagyítja azokat. amelyeknek csak passzív elszenvedői leszünk. amelyet már csak valóban kegyetlenül lehet megoldani. körülményeink alakulása nem teljesen kiszámítható. amelyeket csak bizonyos keménységgel. Negyedik gondolat Önmagunk féltése. életünk jelenlegi alakulását. Sokszor attól való féltünkben. amit a jövőről elképzelünk. néha kíméletlenséggel lehet elintézni. hogy egy későbbi pozitívum csíráit hordozzák. . ha öt évvel későbbi önmagunkat látnánk. csak önzők. sok vonatkozásban lehetetlennek minősítettük volna. Ha nem vállaljuk a döntést – kiengedjük kezünkből az eseményeket. Megváltozott viselkedésünk megváltoztatja az ő magatartásukat is. Hatodik gondolat Ha valaki öt évvel ezelőtt megmutatja nekünk mai helyzetünket. és ezzel olyan súlyosabb helyzetet növelünk fel. Ötödik gondolat Jövőnk. Ha döntünk – akkor sem tudjuk kiszámítani döntésünk minden következményét – de a döntés vállalásának ténye pszichésen megtart bennünket. hogy visszaéljenek helyzetünkkel. önféltésünk leplezésére. Elhalasztjuk a kisebb feszültségek vállalását. A pillanatnyi kínos helyzetek nem tartanak örökké. Csak gyávaságunk bátorítja fel őket arra. fokozza biztonságunkat. hogy így jobban megbecsülve fogadnak el minket. annyi bonyolult összetevő határozza meg. Talán sokszor nem is vagyunk annyira jók és kíméletesek.

. a döntés vállalása.Popper Péter: A belső utak könyve 60 Mindezek átélt végiggondolása elkerülhetetlenül közelít minket a valóságos szembefordulás. kínos helyzeteink megoldása felé.

kényelmes lassúsággal. Ming Liao Ce szemügyre veszi valamennyit. hogy oly szép. hogy a Három Értékes Szellem tudományát megtanulja. az ember érzi. Ha tetszik neki. A gyertyákat meggyújtották s a tömjén füstje könnyű illattal tölti meg a levegőt. tíz napig is megmarad egy helyen. parancsolnak lélegzetüknek s a nyugalom állapotába kerülnek. amikor kifáradnak. s enyhe nap ragyog az erdők fölött. A templomban keresztbe tett lábbal ül. kóklereket. s az Öreg Buddha növeli szellemi bölcsességét. A Legfőbb Irányító vezeti befogadásra kész elméjét. Igyekszik a változó világegyetem törvényét megérteni s szemlélődés közben nem érzi magát magányosnak. tízezer li-t téve meg gyalogszerrel. amit lát vagy hall. s kocsikkal és lovakkal van tele az utca. Vissza az emberiséghez Így vándorol tovább és tovább Ming Liao Ce. alacsony falakat lát. mészárosokat. Egy segédpap földig hajolva bókol. Ha egy utazó taoista túlságosan közönségesnek tekinti az ilyen látványt. egy öreg asszony meg vízzel töltött agyagedényt tart a kezében s felszolgálja a tészta-ebédet. Ha a tájék és a pillanat hangulata szomorú is. boldog szívvel. szárított hallal meg főzelékkel s ketten iszogatnak az asztal mellett. Buddha templomában dicsőséges fénykört sugározva jelenik meg Buddha arany teste. gyümölcsöt esznek és a klasszikusokat olvasgatják. vitatkozókat. Ming Liao Ce énekelve járkál és megfigyeli az embereket. Csordák és nyájak visszatérnek a domboldalra. Egy rongyos ruhájú. boltosokat. énekeseket. teát isznak. Ha kedve úgy tartja. mégha ott ólálkodik is körülöttünk? Ha künn jár a nyílt mezőn. mint a festett kép. ahol tömegek nyüzsögnek. Ha nagy városba ér. amelyek szalmafödelű vályogkunyhókat vesznek körül.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 61 IV. Hosszú idő múlva fölkelnek s látják a holdat. Metsző szél süvölt be az ajtón. egy férficseléd szunyókál a tűzhely mellett. belép egy bormérésbe s erős bort rendel. a taoisták vagy szerzetesek sorban ülnek szalmapárnáikon. akkor akár ne is utazzék. jövendőmondókat. ahol a tündérek orvosszerét főzik. Egy idő múlva. eléneklik a Halhatatlan Növény gyűjtéséről szóló dalt s igen . éhes madarak nagy lármát csapnak a sík mezőkön. Ha így fölmelegedtek. állatszelídítőket. szerencsejátékosokat és tomázókat. amely besüt a virágok mögül. miközben az egész világ némaságba merülve nyugszik. kócos hajú vén paraszt sütteti magát a nappal egy kis eperfa alatt. E pillanatban hogyan hatolhatna elménkbe földi gondolat.

Nyugatnak a Tejút. bagoly huhog Kísértetfehér nyárfán. hogy talán testet öltött tündérek. Ming Liao Ce egyenesen belép. Rövid idő múlva hirtelen eltűnik mind a kettő. Róka nyí.” Harmat hull a virágra.Popper Péter: A belső utak könyve 62 elégedetten néznek körül. Többet ér egy rövid nap Serleggel a kezünkben. A kaput pálcás öreg szolga őrzi. Patak vizén leúsznak. amíg örülhetsz! Harmat hull a virágra. Nefrittálakon szolgálják fel az ételt és szép nők ülnek az asztal körül. Örülj. mint Gyöngy a reggeli fényben. – A vadon csupa sírdomb. nagy házakban. Vörös levelek hullnak. amely Nevünket elfelejti. mily öröm! Ne félj a csípős széltől. tágra nyílt szemével. Ne félj a kelő naptól. hercegek vagy magas rangú tisztviselők lakmároznak. Oh. Keletnek folyik a víz. Parasztok szántanak. Cs'inien palotáját A moha mind benőtte. hogy ragyog! Ameddig tart. hogy ételt kolduljon. hol Egykor a Bronztorony volt. aki olyan kedvesen és boldogan viselkedik és gyanítja. – . Oh. Hatalmas kapuk mögött. Zenekar játszik a csarnokban s az ének hangja a felhőket veri. Ragyogó. Mint a jövendő. méltóságos külsejével odakiált a társaságnak: „Hallgattassátok el ezt a lármát s figyeljetek egy taoistára. Az utca népe csodálkozva látja ezt a két rongyos embert. aki elénekli ezt a dalt: Harmat hull a virágra. Szél sír az éjszakában. ragyog.

aki lakmározás közben elrontja a mulatságunkat? Adjatok neki egy darab szézámkalácsot és küldjétek el!” Ming Liao Ce megkapja a kalácsot és elmegy.Popper Péter: A belső utak könyve Örülj. – Ugyan mi szokatlan volna benne? Nem akar egyebet. hogy közönséges koldus. akkor az nyert. aki annak mondta. hogy alaposan szemügyre vehessem. . Elhalad egy tucat nagy város mellett. hívjátok vissza. Micsoda koldus énekelhetett volna ilyet? Tündér ez és álruhában jár a halandók között. jaj. de az nyomtalanul eltűnt s a szolga ezzel a hírrel jön vissza. inkább a mennyei tündérek.” „Ej. – Hiszen csak kilépett az ajtón és szőrén-szálán eltűnt!” Ming Liao Ce tovább megy pálcájával és kényelmesen kisétál a város kapuján. zöld fátyolruhás leány kel föl helyéről és így szól: „Akartok-e velem fogadni.” E pillanatban egy énekeslány vörös fátyolszövet ruhában föláll helyéről és így szól: „Szerény véleményem szerint ez a taoista egy égből lebukott tündér. hogy nincs szerencsénk a halhatatlanokkal való találkozásban.” A vörös fátyolszövetbe öltözött leány még mindig nincs meggyőzve és megjegyzi: „No. csak egy ital bort.” „Helyes!” – kiáltanak fel az urak. de egyikbe se megy be. Szolgát küldenek Ming Liao Ce után. Kérlek. – Talán egyebet sem akar. most elvesztettünk egy halhatatlant! – mondja a vörös fátyolruhás leány.” Ekkor egy másik vendég is beleszól: „Az énekéről nem hiszem. ha pedig kiderül. nehogy elveszítsük. Ha visszahívjátok. míg végre eljut egy helyre. Éneke szép volt és mély értelmű.” „Mi köze ennek ehhez a koldushoz? – mondja az utóbb megszólalt vendég. magas tornyok.” Most egy másik. nagyszerű templomok vannak ott. Éppen jól van ez így. tágas. Miért akarod visszahívni?” „Nekem úgy rémlik – feleli a másik –. „Oh. ahol a város fala hegyoldalba kapaszkodik. én csak annyit mondhatok. hiszen közönséges koldus! – feleli az előbbi. hogy van valami szokatlan ebben a taoistában s azért szeretném visszahívni. urak? Hívjátok vissza a taoistát és ha tündér. „Tudtam. hogy nem közönséges fráter!” – mondja az előbbi vendég. egyik vendég haragosnak látszik és így szól: „Ki ez a taoista. egyiknek teteje a másik fölé emelkedik. amíg örülhetsz! 63 Amikor Ming Liao Ce befejezte énekét. Ekkor egy másik vendég azt mondja szolgájának: „Gyorsan! Hívd vissza ezt a taoistát!” „De éppen borozgatunk – mondja az előbbi vendég – s ez elrontja a mulatságunkat. mint a földi emberek énekéhez hasonlít. hogy közönséges fráter. csak egy tál hideg maradékot. Szép. hogy mégiscsak közönséges fickó. Ezért küldtem el egy darab szézámkaláccsal. akkor az nyert. meglátjuk. akinek ez volt a véleménye.

” Ming Liao Ce így válaszol: „Én csak élvezem azt a sok szép és bölcs dolgot.Popper Péter: A belső utak könyve 64 szabálytalan formákban s egy tiszta tóra tekintenek le. Vidám társaság. indítványozom tehát. útközben egyik virágot szed. s tréfás megjegyzések röpködnek különböző emberekről és nemes urakról. mások gyékényt terítettek ki az illatos fűre. s így szól: „Halljunk valamit a taoista tanító szájából is. Mélyen meghajol Ming Liao Ce előtt és így szól: „Hát taoisták is kijönnek tavaszi sétára? Néhány barátom mulatozik itt a közelben. s mindenki mámoros és boldog. „Beszédjéről ítélve rendkívüli ember ez” . ez csak afféle magunk között rendezett tavaszi mulatság. Az első fiatalember mosolyogva mutatja be a társaságnak. skarlátszínű toronyba vagy csónakon eveznek. hogy a sárgarigó szavát hallgassam” – feleli Ming Liao Ce. némelyek pedig a dombok és hegyek zárkózott magányát magasztalják. mások párosával lovagolnak. finom arcbőrű tudós jelenik meg. Az első fiatalember többször is odanéz Ming Liao Cera a heves beszélgetés közben. hogy a virágokat meglátogassák. hat vagy hét csinos fiatal tudóst pillant meg. ismét mások az udvar viselkedéséről vitatkoznak. ha velünk tarthatnál. hogy osszuk meg vele borunkat. A város lakosai új ruhájukban. „Miért jártál egyedül?” – kérdi az úriember. Szép tavaszi nap van. De Ming Liao Ce magában jár egy hegyi ösvényen s csak hosszú idő múlva kerül elő. másik fűzfaágakat tép le. Ming Liao Ce igen boldognak érzi magát és sokáig elmarad közöttük. a folyón túl lévő kis torony előtt. Némelyek a tavaszt dicsőítő verseket szavalnak. gyönyörű pünkösdi rózsákat lát. vagy kézenfogva sétálgatnak és népdalokat énekelnek. cseresznyefák alatt. Némelyek nagy fák árnyékában isznak. Mit gondoltok?” „Helyes!” – felelik valamennyien. miközben a taoista csak a rizsét rágcsálja. kecsesen lépdelve hosszú ruhájában. Mindnyájan tovább húzódnak hát székükkel és Ming Liao Ce leül az asztal végére. faragott kocsikban vagy hímzett nyergekben kijöttek a városból „tavaszi sétára”. Amikor már elegendő bort szolgáltak fel. Izgató társalgás kezdődik. ismét mások felmásztak egy magas. s nagyon örülnék. a beszélgetés egyre elmésebbé válik. „Két naranccsal meg egy kulacs borral mentem el. Éppen összetalálkoztam az úton ezzel a taoista úriemberrel s láttam. amit ti mondotok s még meg sem értettem belőle mindent. A hely tele van szépséggel s amerre néz az ember. Eljöhetsz oda?” Ming Liao Ce vidáman követi a fiatalembert s amikor odaér. mások a virágszedésről szóló dalt éneklik el. madarak énekelnek ragyogó fákon s teljes pompájában nyílik minden virág. „Barátaim. mindegyik túl akar tenni a másikon. hogy éppenséggel nem közönséges fráter. Később egy sima képű. Hogyan járulhatnék hozzá a társalgásotokhoz?” Kis idő múlva a társaság fölkel és sétára indul a rizsföldeken.

amely a „szellem táplálásáról” szól. amely már a . Ming Liao Ce pedig valami szerény megjegyzéssel felel. csak mosolygással válaszol. amíg verset nem írtunk” – s a többiek helyeselnek neki. méltatlannak vallva magát erre a dicséretre. felhők és vizek közt járok s mosolygunk. hogy meghívják magukkal a városba. de Ming Liao Ce csak mosolyog és nem válaszol. azt mondja: „Miért akarjátok tudni a nevemet? Közönséges parasztember vagyok.Popper Péter: A belső utak könyve 65 – mondja az egyik tudós. aztán megkérik Ming Liao Cet. ahová hívják.” Együtt mennek vissza a városba. igen hozzáértő megjegyzéseket tesz a régi és új írókra s mélyrehatóan elemzi stílusukat és formáikat. Egymásután írják meg és mondják el verseiket. S tündér-rejtekbe tűnnek el. Ha inni adnak neki. hogy tündér vagy. Néha beszél a régi királyok politikai rendjéről is. s valaki azt mondja: „Nem illik ilyen kirándulásról hazamenni. hol egy jól elrejtett kis dolgozószobában. A dal hatása alatt a társaság felugrál ültéből és mélyen meghajol Ming Liao Ce előtt. Némelykor. vitatkozik velük költészetről és irodalomról. Különösen járatos a taoizmusnak abban a tanításában. s nevét kérdezgetik. ha kirándulásra viszik. Nevezzetek így: Felhők és Vizek Parasztja. máskor táncban és énekben gyönyörködik s elmegy mindenüvé. ő pedig végiglátogatja valamennyit. A város lakosai hallanak a Felhők és Vizek Parasztjáról s a társaságkedvelő emberek elhalmozzák meghívásokkal. A társaság újra leül. „Én csak szerény szerzetes vagyok. „Csodálatos! Ilyen mennyei szavak egy szerzetes szájából! Tudtuk.” Ez még kíváncsibbá teszi a társaságot s kifejezik azt a kívánságukat. ha költészetről és irodalomról vitatkoznak. hogy ő is mondja el a magáét.” Mindnyájan körülveszik. tiszta a víz. – egyszer irodalmi lakomán vesz részt. elmegyek veletek. – De ha ennyire kedvesek vagytok. Amikor tovább erősködnek. de ha a nevét kérdezik. Arany a felhő. aki szeret csavargó módjára utazni. Riadt tündérkutyák ugatnak. ha olyan táncot és mulatozást lát. Feláll s egy kis szabadkozás után ezt énekli el: Lépkedek a fövényes parton. hogyha összetalálkozunk. iszik. A következő napokban hol valami gazdag ember csarnokában lakik. Amikor költészetről és irodalomról van szó. talpraesett véleményeket mond napi ügyekről és még jobban elbűvöli az embereket elmés megjegyzéseivel. s otthonom az egész világ – feleli mosolyogva Ming Liao Ce. elmegy velük. és Ming Liao Ce sorban vendégeskedik náluk.

. mintha jól mulatna. minek tartsák. s búcsúztató verseket írnak hozzá. Több mint egy havi tartózkodás után egy napon hirtelen elbúcsúzik. De amikor a gyertya kioltására kerül a sor s a házigazda felszólítja. Barátai pénzzel és ruhával ajándékozzák meg. s nem tudják. szalmapárnát kér a házigazdától. s az emberek vaskos tréfákkal próbálják kitudakolni. hiába könyörögnek neki. Ming Liao Ce eljut a város külső kapujáig. hogyan vélekedik ezekről a dolgokról. száz pénzdarabot megtart magának. A búcsúlakomára mindnyájan megjelennek. Amikor barátai meghallják ezt. Ha éjszaka szundikál egy kicsit. mégjobban sóhajtoznak és csodálkoznak. hogy maradjon együtt valamelyik énekeslánnyal. Ezért nőttön-nő körülötte az emberek bámulata és csodálkozása. ha nagyon kifáradt. a társaság pedig valóban féktelenül kezd viselkedni: egyenesen és szigorú arccal ül és senki sem férkőzhetik hozzá. keresztbe rakott lábbal ül rajta s csak akkor szunnyad el. úgy tesz.Popper Péter: A belső utak könyve 66 tobzódás határán jár. akárcsak a „regényes” tudósok. hogy maradjon. szomorúan szorongatják kezét és sokan könnyeznek is. az úriemberek többi ajándékát szétosztogatja a szegények között és elmegy.

Hozzásegít a személyiség összerendezettségének. Nem célszerű tehát egyoldalúan csak a lazítási gyakorlatokat művelni. Eddigi gyakorlataink – bár önállóan is alkalmazhatók – felfoghatók koncentrációs előgyakorlatoknak is. aluszékonyság. hogy milyen problémákkal küszködünk. tudatos és akaratlagos erőösszpontosítási készséget. Megfelelő . Az utóbbiak számára éppen ellenkezőleg. akkor érdemes áttérnünk a valódi koncentrációra. az izmok ellazítási technikájára építenek fel olyan gyakorlatokat. belső nyugalmat hoznak létre. nyugalmi állapotot. attól függően. Számos embernek azonban nem ez a problémája. Autogén tréning módszerek ezek. a A koncentráció az általában növeli – az ezen intellektuális keresztül a feszültségbírást. elmélyült és egyre mélyülő odafigyelés egy pontosan meghatározott tárgyra – legyen az a tárgy fizikai jelenség. hogy az aktív és objektivitásra törekvő koncentráció a szellemileg passzív és szubjektív meditáció „kontrapunktja”. fáradékonyság. érzelmeink átmeneti „szüneteltetése”. elsősorban az érzelmi és hangulati életünkre. az aktivitás szintjét növelő gyakorlatokra van szükség. elmélyedést munkaképességet. asszociációink. Miután a mi kultúránk alapvető problémája a zaklatottság. A koncentrációt ugyan egyes iskolák a meditáció előgyakorlataként használják ez azonban mit sem változtat azon a tényen. egyfajta „energiaapály”. terhelhetőséget. én-erőink fejlesztésére szolgálnak. hogy a meditációt előkészítő gyakorlat legyen. A jól végrehajtott eredményes koncentráció előzetes „edzést” kíván. Ha már tartós sikereket értünk el velük. Meglepő. Értelmi.Popper Péter: A belső utak könyve A koncentráció 67 A koncentráció a gondolkozás tartós összpontosítása. A koncentrációs gyakorlatok egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére. az érzelmi élet egyensúlyának a megteremtéséhez. amely hatásában fokozatosan átterjed a pszichikum más területeire is. ideges feszültség – általában az ún. amelyek a pszichés feszültségek csökkenését eredményezik. gondolkozási erőink összpontosításával teremtenek meg egy olyan „kristályosodási pontot”. tónusfokozó. Mentálhigiénés gyakorlatainkat nem lehet koncentrációval kezdeni. A koncentráció lényege az objektivitás saját szubjektív reakcióink. A koncentrációs gyakorlatok végrehajtásának módja azonban különbözik. hogy a koncentrációt nálunk milyen gyakran tévesztik össze a meditációval. hanem az enerváltság. túlingereltség. vagy valamilyen szellemi tartalom. Éppen ezért alkalmas arra. relaxációs gyakorlatok terjedtek el.

olyan pillanatnyi nyugalmi állapotot hozzanak létre. mint amennyinek természetes ritmusunkban eleget tudunk tenni – elkerülhetetlenül felületesekké válunk. és amelyről – bár látványosan lázadozunk ellene – mégsem tudunk leszállni. hogy a kívánatos hatás elérése érdekében hogyan kell a gyakorlatokat végrehajtani. hogy jobban „összeszedve” magunkat. amikor arra nekünk (vagy másoknak) a legnagyobb szükségünk lenne. Ezek egyben már koncentrációs tréningek is. 1. Szobában vagy csöndes helyen a szabadban is végezhetők. A koncentrációs gyakorlatokat nem feltétlenül kell merev idő-periodicitásban csinálni. hogy mai életvezetésünket nagyon sokszor az erők elfecsérlése. Túl sokféle tennivalónk és kötöttségünk. A bevezető gyakorlatoknak az a céljuk. a) Első gyakorlat Leterítünk egy takarót a földre. ki írta. pazarlása jellemzi. Addig ne menjünk tovább. ha hetenként legalább egyszer sor kerül rájuk. amelyben egyáltalán elkezdhetünk dolgozni. panaszkodásokkal. igazi szomjúság nélkül inni. és sokszor éppen akkor nem tudunk mélyen odafigyelni. pletykálkodásokkal. Már nem tudom. kedvező azonban. . társasági szintű. számunkra is unalmas és fárasztó csevegéssel. bonyolult ügyintézésünk végül azt eredményezi. szembe kell néznünk azzal.Popper Péter: A belső utak könyve 68 helyen jelezni fogjuk.” Végül is kialakul életünknek az a „futószalagja”. ha biztos. és kényelmesen leülünk keresztbe vetett lábakkal. Bevezető gyakorlatok A koncentrációs gyakorlatokhoz először is bizonyos idő és nyugalom szükséges. és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel – ez a három alapvető bűn. hogy csillapítsák aktuális feszültségeinket. Rengeteg energia fecsérlődik el a felesleges beszéddel. hogy legalább egy félóráig nem zavarnak meg minket. amíg jól nem mennek. hogy: „Igazi mondanivaló nélkül beszélni. amely ebben az erőfecsérlésben szinte „átránt” bennünket a napokon és heteken. napi életvezetésünket is koncentrálni tudjuk a legfontosabbakra. Más szempontból vizsgálva a koncentrációs gyakorlatok problematikáját. restanciánk. amit a mai európai ember leggyakrabban elkövet. A koncentrációs gyakorlatok ahhoz is hozzásegítenek. hogy többet vállalunk.

akkor ugyanabban a testtartásban arra koncentrálunk. Lélegzésünk egy idő után lassúbbá válik. a lélegzetvételnek is van kezdete. izgatottak vagyunk – egymásra téve ölünkbe helyezzük kezünket. hogyan húzódik össze és tágul a mellkasunk. ritmusosan lélegezzünk. 2. Ha ezt jól érezzük. szinte saját súlyától fölébe görnyedjen. Ekkor koncentráljunk kizárólag orrnyílásainkra. folyamata. 8-10 légzésünkre figyeljünk ilyen módon. 69 Ha inkább feszültek. b) Második gyakorlat Ugyanilyen tartásban most arra figyeljünk. ritmikusan hullámzik a hasunk. hogy mint mindennek a világon. Koncentrációnk tárgya tehát: – A belégzés kezdete – folyamata – vége. Most csak erre figyeljünk. próbáljuk meg testünknek e hullámzó mozgását képszerűen is fel idézni. egyenletesen. és derekunkat. most erre a képre koncentrálunk. emelkedik és süllyed a rekeszizmunk. Ez a testtartás frissítő hatású. hogy kapcsolódnak be többi testrészeink a légzésbe: hogyan áramlik a levegő garatunknál. és vége. ahogy rajtuk keresztül ki-be áramlik a levegő. és hagyjuk. fáradtak vagyunk – egyenesítsük ki hátunkat.Popper Péter: A belső utak könyve „törökülésben”. Hunyjuk be a szemünket és mélyen. fejünket is egyenesen tartva két kezünket támasszuk a térdünkre. – A kilégzés kezdete – folyamata – vége. Ha ernyedtek. és csak arra figyeljünk. képzeletünkben együtt látni a légzés folyamatával. 8-10 lélegzetvételen keresztül. megint 8-10 alkalommal. c) Harmadik gyakorlat Ha az első két gyakorlat már jól megy. hogy testünk lazán. Koncentrációs gyakorlatok a) Koncentrálás pontra . fejünk is lehajoljon. Ez a testtartás lazító hatású.

A gyakorlat akkor tökéletes. Ha sikerült. elnyomni képzettársításainkat. folyamatosan nézzük a pontot. Maradjunk lehetőleg mozdulatlanok. tehát próbáljuk „kiüresíteni magunkat”. c) Koncentrálás tárgyra A testhelyzet azonos. néhány percen keresztül.Popper Péter: A belső utak könyve 70 Egy fehér papírlap közepére jól látható fekete pontot rajzolunk. A gyakorlat ideje fokozatosan növelhető. érzelmektől való belső „kiüresedés”. . részleteivel. felületének színével. láthatóvá tennünk a magunk számára. Arra kell ügyelnünk. kontúrjaival. egy egyszerű festményt stb. b) Koncentrálás elképzelt pontra Pszichés állapotunktól függően egyenes vagy görnyedt testtartásban. Kényelmes törökülésben. ha a pontot teljesen valósághűen tudjuk felidézni. Koncentrációnk tárgyául válasszunk ki valamilyen nem túl bonyolult jelenséget: egy növényt. Tekintetünkkel egyszerre fogjuk át az egész tárgyat. A részleteket a mozdulatlan ráfigyelésen belül kell konstatálnunk. A papírlapot feltűzzük az ajtóra. néhány percig mozdulatlanul koncentrálunk rá. de most már képzeletbeli pontra. ennek is feltétele az emlékektől. d) Koncentrálás elképzelt tárgyra A koncentrációs testhelyzetben most elképzelünk egy egyszerű tárgyat. Behunyt szemmel kell teljesen élethűen felidéznünk. behunyt szemmel is látjuk. amelyre koncentrálunk. hogy tekintetünk ne kalandozzon el. hogy pillantásunk ne vándorolhasson a részeken. Csak erre koncentrálunk. Tapasztalni fogjuk. minden elterelő gondolat és érzelem nélkül. A tárgy egész képének teljesen tisztának kell lennie. gondolatainkat. gondolattársításoktól. Mint minden koncentrációs gyakorlatnak. hogy ezt nem könnyű elérni. de csak ezt látjuk. Tudatunkat csak az a tárgy töltse ki. érzelmeinket. gondolatilag és érzelmileg „üresen”. hogy a pont szemünk magasságában legyen. nehogy elvonják a figyelmünket. egy vázát. tehát az olyan legyen. és hogy csak a pontra figyeljünk. árnyalataival együtt. egyenes testtartásban. lehetőleg kevés pislogással. kezünket a térdünkre támasztva. behunyt szemmel koncentrálunk egy ugyanolyan. anyagszerűségével.

Popper Péter: A belső utak könyve 71 Tapasztalni fogjuk. anélkül hogy észrevettük volna. hogy azután behunyt szemmel is fel tudjuk idézni a hangot. egyre halkulva sokáig zeng. hogy ezt a belső hangot minél tovább zengessük magunkban. f) Koncentrálás elhaló hangra A szokásos módon megpróbálunk képzeletünkben felidézni egy számunkra nagyon kellemes. végül már alig hallható és elenyészik. folyamatos zenei hangot. a felidézett kép térbeli valósághűségét – amibe elképzelt közelsége is beletartozik –. mozdulatlan víztükörrel. A nap képe visszatükröződik a vízben. Segíthetünk magunknak azzal is. utólag konstatáljuk. érzik is a gyenge ütődést. hogy ez a koncentrációs gyakorlat – ha sikeres – „kikapcsolja” időérzékünket. Tapasztalni fogjuk azt is.) e) Koncentrálás visszatükröződő fényre A szokásos körülmények között és testhelyzetben. homlokukkal megérinthetnék. A koncentráció során arra törekszünk. hogy biztosan érzik: ha előrehajolnának. (Egyes iskolák addig tudják fokozni a tárgyra koncentrálás tökéletességét. ahogy megszólal.) Nekünk nem szükséges az elmélyedő beleélést eddig fokoznunk. Erre koncentrálunk. Utólag meglepődve fogjuk látni. ha eljutunk a tárgy tiszta képéig a koncentráció folyamán. hogy mennyi idő telt el az elmélyedés során. elég. hogy a koncentráció időtartama észrevétlenül megnövekszik. hogy nem néhány perc. Ezzel zárulnak a koncentráció alapgyakorlatai. A jól kidolgozott alapgyakorlatok után egyre sűrűbben fogjuk tapasztalni egy-egy koncentrációs gyakorlat jótékony . A fontos az. A tó fölött ragyog a nap. hogy előzőleg néhányszor a valóságban is meghallgatunk ilyen hangot – akár egy zongorabillentyű erős leütésével. hanem negyed-félórák teltek el. fúvós vagy vonós hangszer hangja. sőt ha ezt gondolatban végrehajtják. (Természetesen itt csak arról van szó. hogy csak meglehetősen sok próbálkozás után érhetünk el teljes sikert. Az idő érzékelésének ez az átmeneti szünetelése az egyik legmegbízhatóbb próbája a koncentráció sikerének. behunyt szemmel végzett koncentráció tárgya az alábbi: Elképzelünk egy tavat. minél hosszabb ideig halljuk. Lehet énekhang.

a megismerés örömével tölt el. A koncentrációban járatos ember már képes arra. Az elmélyülés során fokozatosan felsorakoznak az adott gondolathoz kapcsolódó élményeink. Tapasztalni fogjuk. és teljes szellemi erőnkkel a tartalom egészére összpontosíthassunk. Az elmélyedés képessége egyre újabb és újabb rétegeit tárja fel a valóságnak. Elsősorban megoldatlan helyzeteink. nehéz feladataink. 3. amely visszatérően vagy aktuálisan foglalkoztat minket. Már nincs szükségünk valódi vagy elképzelt érzékelhető tárgyakra. társuló gondolatait –. kifejezőnek kell lennie. feltörekvő emlékeit. esetleg pontosan leírnunk. hogy felidézésük ne okozzon nehézséget. amelyekkel kínlódunk. majd újra teret ad a kapcsolódó asszociációknak. Talán a világ is kissé érdekesebbé válik számunkra. Ez az igazi koncentráció. lazulást vagy felfrissülést. Koncentrálás absztrakt tartalmakra Az alapgyakorlatok sikeres kidolgozása után térhetünk át arra. kiegyensúlyozottságunkat. Lassan összegeződő hatásként pedig összeszedettségünket. egy problematika lényegét kell megragadnia. problematikus belső tulajdonságaink köréből érdemes koncentrálásra alkalmas gondolatokat megfogalmaznunk. tömörnek. munkaképességünk növekedését. A koncentráció tárgyául választott gondolatnak vagy gondolatsornak mindig rövidnek. A koncentráció tárgyát jelentő gondolatokat ugyanis előzőleg meg kell tanulnunk. mert mindig csak a dolgok és emberek felszíne unalmas és megunható. amelyek a megszokottól eltérő fényben mutatják meg az eseményeket. hogy a gyakorlat folyamán szűkülő-táguló periodikus gondolati hullámzást valósítson meg: Először csak az adott gondolati tartalomra koncentrál – majd rövid időre szabadjára engedi csakis a tárgyhoz kapcsolódó. A gyakorlatot mindig az eredeti tárgyra való koncentrálással zárjuk. és a felfedezés. Egy „ülés” folyamán két-három ilyen szakaszt engedhetünk leperegni. Nem tartalmazhat fölösleges „töltelék elemeket”. ezután újra „beszűkíti” intellektuális aktivitását és visszatér az alapgondolathoz. ítéletek formálódnak bennünk. A koncentráció tárgyának gondolatsorát arról a problématerületről kell kiválasztanunk. hanem képesek vagyunk gondolatokra koncentrálni. A koncentráció hatására fokozatosan kibomlik a gondolatok háttértartománya. élményeit. jelenségekre.Popper Péter: A belső utak könyve 72 közvetlen hatását: a belső lecsitulást. hogy a koncentráció folyamán felszínre bukkant gondolatok . hogy koncentrációnk tárgyául absztrakt tartalmakat válasszunk.

legnehezebb helyzeteinkben is megtaláljuk a megoldást. nem éljük át kellő mélységben és intenzitással. amelyek érintik problémánkat –. Régi sérelmeinken rágódunk. . Tehát saját magunknak kell meghatároznunk koncentrációnk tartalmát.” Gondolati háttér: A gyermek még főleg reaktív lény. ahogy a környezet viselkedik vele szemben. a lényeg az. „A múlt már nincs. Koncentrációs tárgyat akkor érdemes váltanunk. Ha rendet teremtünk magunkban. Ezért sokat tévedünk és mulasztunk. holott mi formáltuk ilyenné azokat. Egyetlen valóság: a jelen. Hosszabb idő eltelte után azonban ajánlatos megint visszatérni régebbi tárgyunkhoz. egy filozófus vagy regényíró mondatai. az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. hogy túl sokat időzünk a múlt és a jövő irrealitásában. A jövő még nincs. Eközben elsiklunk az aktuális valóság. Erre felhasználhatók saját gondolataink. a jelen felett. A felnőtt ember megszerezte a valódi aktivitás lehetőségét. Lelkiállapota akarva-akaratlanul kisugárzik környezetére. tehát több koncentrációs gyakorlatnak lehet azonos a tárgya. ha egy gondolatra való többszöri koncentráció után már nem jutunk mélyebbre. Egy-egy gondolatra többször is visszatérhetünk. vagy másoktól származó gondolatok – egy verssor. Bajainkért sokszor a külső körülményeket vádoljuk. formálni képes környezetét. kezdetben jobb híján ezek közül is választhatunk. A jelenre kell elsősorban odafigyelni.Popper Péter: A belső utak könyve 73 tovább élnek. Akiben rend van – rendet teremt maga körül. s a következő gyakorlat alkalmával megismerésünk tovább mélyül. „dolgoznak bennünk”. hogy a gondolatot szeressük.” Gondolati háttér: Gondolkodásunk fegyelmezetlensége következtében rengeteg fölösleges energiát pazarolunk el azzal. vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba. Példaképpen közlünk néhány koncentrációra alkalmas gondolatot. Viselkedése válasz arra. fontos legyen számunkra. a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről „Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében.

keveset hallgattunk másokat. A magasabb rendű élőlényeknek gerincük van. csak életünk fő gyökereit nem vághatjuk át. Saját dolgaim súlya nagyobb bennem. eredményeink szégyenünk.” Gondolati háttér: Milyen hamar megfeledkezünk mások problémáiról.” Gondolati háttér: Az életben nem lehetünk meg kompromisszumok nélkül. De nem szabad olyan kompromisszumokat kötni. És hallgathatunk is. belül puhák. mint testet a csontváz.” Gondolati háttér: – A természetben az alacsonyabb rendű élőlényeket kitinpáncél védi. amelyeket nem tudunk elviselni. hogy mindig szerepeljünk és érdekesek legyünk. Nem fontos. ha nincs lényeges mondanivalónk. Alkalmazkodnunk kell másokhoz is.Popper Péter: A belső utak könyve 74 „Mindenről lemondhatunk. mint önmagamnak. Nem kötelességünk. ha hallgatni tudtunk. védtelenek. Ezért nem szabad túlértékelni a „Mit szólnak hozzá?” – jelentőségét. sem. Kívül lágyak. A külső fegyelem páncél. hogy kinek mit – érdemes elmondani. örömei felett! Egy másik ember ugyanígy van velünk. Mennyit marcangoltuk magunkat. mint a külvilágban. Meg kell ismernünk ezeket az alapokat – a többi nem érdekes. Sokat beszéltünk magunkról. hogy mindig szórakoztassunk másokat. a . szégyenkeztünk értelmetlenül. Abból soha. Ugyanígy örömeink. Keresem életem gyökereit. véd és akadályoz.” Gondolati háttér: Mennyi energiát fecséreltünk el fecsegésre. Hányszor bántódtunk meg fölöslegesen. Ha áttörik. „A beszédem akkor lesz egy velem. „Nem lehetek olyan fontos mások számára. nehézségeiről. Életünk alapjainak sértetlenül kell maradnia. mint minket. „A belső fegyelem megtart. kudarcairól! Mennyire átsiklunk mások sikerei. ha jóakarattal igazat és fontosat mondok annak. A páncél: fal köztük és a világ között. akit megillet. Már sok baj származott a fölösleges beszédből. Kívül kemények. Meg kell tanulnunk. amikor üres szavakat váltottunk üres emberekkel. kudarcunk. Az embereket nem foglalkoztatja annyira a mi problémánk.

ami tőlünk függ. hogyan viselkedem e helyzetekben. Rajtam áll azonban. Amennyire koncentrált erőt fejtek ki egy irányban. Belső fegyelem nélkül a szabadság megbetegít. hogy a külső fegyelem belső fegyelemmé változzon. Meg kell várnom. A fejlődés útja az. Így fonódik össze életünkben a determináció és a szabadság. Itt a szabadságom. olyan koncentrált hatást fogok elérni. amitől mindig félt – s lám. „Csak az egyértelmű cselekvés hatásos. Ha gondolkozni tudok azon. szülessen-e gyermekem. szociális körülményeinket. mégis nagyobb biztonságban vannak.” Gondolati háttér: A világban az akció-reakció törvénye uralkodik. Thomas Mann írja: „Eljött Petepré életének nehéz órája. Csak határozott kérdésre kapok határozott választ. vacillálok – akkor ne cselekedjem. Vannak alapvető élethelyzetek. s bár könnyebben megsérthetők. hogy megházasodjam-e. Csak a belső fegyelem tanít meg élni a szabadsággal. Viselkedésünk szabályozása azonban a hatalmunkban van. tőlünk független külső faktor határozza meg azokat.” Gondolati háttér: Élethelyzeteink nagy részét – családunkat. tőlünk függ. „Az igény valóságot szül. Ha már töprengek. ha makacsul rájuk gondolunk. nemessé formálta azt. „Az élethelyzeteim adottak. amelyekben csak egyértelműen szabad cselekedni.” . hivatást változtassak-e – akkor ne tegyem. A dolgok megvalósulásának az a kezdete. hogy azzal kell foglalkoznunk. Epiktétosz figyelmeztet arra. És ez meghozza az eredményt.Popper Péter: A belső utak könyve 75 tartásuk belül van. míg a dolgok egyértelművé tisztulnak bennem – akkor könnyen és határozottan tudok cselekedni. Szabadabb a viszonyuk a világhoz. Ebben determinált vagyok. A bizonytalan cselekvés bizonytalan eredményt szül. vagy legalábbis igen sok. Ezért van olyan sok pszichés zavar a modern kultúrában. Egy adott helyzetben sokféleképpen lehet viselkedni. betegségeinket – szinte „készen kapjuk”.” A szabadság értelme a nehéz helyzetek nemessé formálása viselkedésünkkel. Az emberi psziché szétesik fegyelem nélkül.

bármeddig tartson is. mit akarok. Meglevő szenvedélyekhez tárgy kerestetik!” Szeretnénk szerelmesek lenni – és beleszeretünk valakibe. és milyen közömbös egy tegnapi esemény. Ami fontos. De visszatekintve egy röpke pillanatnak tűnik a nyár. De visszapillantva rá végtelen hosszúságúnak érezzük. Sokszor észrevehettük. azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra. A gyáva élet mindig rövid. A napok végtelenül lassan vánszorognak. . Mikor ötvenéves voltam – már tudtam hallgatni. eljön az életünkbe.” Gondolati háttér: Filozófiai szempontból ismerjük az idő objektivitását. Mikor negyvenéves voltam – már szilárdan álltam. annyi minden történt.” Ugyanabban a városban néha elmagányosodunk. Nem szabad féltenünk magunkat az eseményektől. Milyen hosszú és unalmas lehet átélni eseménytelen nyári hónapokat. ami bennünk van és eszerint közelednek vagy távolodnak. Ezért kell bátran és kíváncsian élni. hanem élményekkel és megismeréssel mérik. ami igazán fontos. néha sokan körénk gyűlnek. Nem történt semmi. A pszichológiai idő-élmény egyéni és sajátos. De életünknek van egy szubjektív időrendje is. akikkel közös hullámhosszon működik az „adó-vevő berendezésünk. A hívásokra válasz érkezik. ami tíz éve történt. „A hosszú és jó életet nem évekkel. belső igényeink törvényszerűen formálják sorsunkat. Ezért írhatta tréfásan Füst Milán: „Apróhirdetés.” „A fontos dolgokat nem lehet «kicsit» csinálni. Mennyire aktuális lehet számunkra valami. Az emberek megérzik azt.Popper Péter: A belső utak könyve 76 Gondolati háttér: Minden. hogy vágyaink. Azok felelnek. Kung-Fu-ce írja: „Mikor húszéves voltam – sokat tanultam: Mikor harmincéves voltam – már tudtam. Személyiségünk. egy pillanatra sem szabad elengedni. a megismerés kockázataitól. S mikor hatvanéves lettem – már követhettem a szívemet. ha eseményekkel zsúfolt. amit emlékezetünk megőrizhetett volna. Ám milyen gyorsan rohan el ugyanez az idő. karakterünk. Egy napon valóság lesz. Mernünk kell élni és cselekedni a szívünk szerint: tartalmas és jó életünk lesz. igényeink megkeresik a tárgyat maguknak. Így vagyunk az életünkkel is. s a törvényt nem léptem át.

Popper Péter: A belső utak könyve

77

Az ember nem lehet egy kicsit terhes, egy kicsit vérbajos, egy kicsit halott” A modern kor emberének a 100 %-kal van a legtöbb baja. Az élethelyzetek, emberi kapcsolatok, feladatok, meggyőződések teljes vállalásával. Az igények és a vágyak ellentmondásos dzsungeljével való kristálytiszta szembenézést, saját belső törvényeinek elfogadását. Szeretünk mindenütt „kiskapukat” hagyni. Szívesen kiegyezünk félúton. Ám kikerekedhet-e ebből maradéktalanul hiteles élet? Leggyakrabban az önféltés teszi tönkre boldogságunkat. Fittyet hányjunk a veszélyeknek? Dehogy, okosan kerüljük ki őket. Csak éppen tudomásul kellene vennünk, hogy az életnek az a sajátossága, hogy életveszélyes. A gyáva ebbe belegebed, a bátor erőket kap, amelyek átlendítik a nehéz helyzeteken.

„Minden út – jó út, ami elvezet valahova.” A hegycsúcsra sokféle út vezet. Vannak meredekebbek és kényelmesebbek. S a táj is különböző, ami a szemedbe tűnik, de azért ugyanazt a hegyet látod különböző oldalairól. Ezért, hát légy türelmes önmagaddal szemben. Találd meg a neked legmegfelelőbb utat. De légy türelmes másokkal szemben is, akik másik ösvényt választottak. Se a te utad, se a másoké nem az egyedül üdvözítő út. Aki felfelé kapaszkodik, sokszor meghorzsolja magát, időnként elesik. Fel kell állni, ne maradj fekve. Amíg úton vagy, nincs veled semmi baj. A belső halál akkor kezdődik, amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon.

b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről

„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.” Gondolati háttér: Pszichológiai szempontból az emberiség fejlődéstörténete a szuverén személyiség, az „Én” kifejlődésének útja. Felbomlottak a nagy vérségi, gazdasági, vallási közösségek, amelyek igazi feloldódást kínáltak. Életünk

Popper Péter: A belső utak könyve
legfontosabb eseményeit egyedül éljük át, senki sem „léphet

78
be

személyiségünkbe”, hogy helyettünk éljen. Egyedül születünk, egyedül szenvedjük meg betegségeinket, félelmeinket, egyedül éljük át megismeréseinket, egyedül halunk meg. Ha ezt a magányt vállalni tudjuk, ha nem menekülünk hamis fanatizmusokba és más kábulatokba, akkor nem terheljük túl kapcsolatainkat azzal, hogy olyan megosztást követelünk, amit senki sem adhat meg. Ezzel az alapérzéssel tudunk igazán együtt élni valakivel. Mert segíteni sokat lehet egymásnak. Egy kapcsolat börtönné is válhat, telítődhet hazugsággal, lázadó fantáziákkal. Nemcsak társak vagyunk, hanem egy férfi és egy nő: saját életünk sokféle vetületével. Együtt élni csak belső szabadságban lehet.

„Az ember oszthatatlan teljesség. Csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasítani.” Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok, kötések mindig az egész embernek szólnak. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Nem

„trancsírozhatunk” szét egy embert különböző sajátosságai szerint. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van, és ha ilyen marad, kell-e nekem?

„Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni.” Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok alapkérdése: Milyen igényeket elégít ki? Újra meg újra adunk és elfogadunk: gondolatokat, érzelmeket, életformát, biztonságot, szexuális örömöket. Krízis akkor keletkezik, ha már nem tudjuk örömmel megadni és elfogadni – egymásnak és egymástól – mindazt, ami életünk egyensúlya szempontjából lényeges. Amíg igazán adni tudunk, nem érezzük áldozatnak, mert öröm számunkra a másik öröme. Amíg adni tudunk, tudunk elfogadni is. Az áldozathozatal érzése, a mérlegelés: ki jár jobban?; az elfogadást megakadályozó félelem vagy gőg – ezek jelzik és egyben okozzák egy kapcsolat válságát, az összetartozás érzésének apályát.

„Az a felnőtt ember, aki el tudja viselni

Popper Péter: A belső utak könyve

79

érzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait.” Gondolati háttér: Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá is vonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkben ellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes

vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Őrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagy utáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bűntudat nélkül el kellene vállalni magunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogy elhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.

„Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét.” Gondolati háttér: Minden fényforrás és melegség kialszik, kihűl, ha nem kap fűtőanyagot, táplálékot. A kapcsolatok fűtőanyaga a törődés. Két ember együttélését legjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihűl. Az ok legtöbbször nem is a szeretetlenség, hanem csak a kényelmesség és a lustaság. Túl nagy árat kell fizetni érte. Az ember is – mint a növény – arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik rá.

„Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem.” Gondolati háttér: Amíg számunkra egy ember fontos – addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye – akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól, nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra

beszűkülést. Pedig nem tehet arról. . De a megosztás is mérték szerint történjen. egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme.” Gondolati háttér: A másik ember is középpontja saját kozmoszának. De ha mindennap húznának rajta egy keveset – azt nem lehetne kibírni. derűt.” Gondolati háttér: Minden kapcsolat történés. A hetedik ajtó csukva maradhat. hogy az utak szétágaznak. Vállald! Aki nem tartja fontosnak magát. munkaképességet? Rosszat? Idegességet. hogy egyre inkább hiteles. amit nem tud megadni. és benne változunk mi is. Elmenni könnyen kell. ahol nem fontos az egyén. Ha tartósan úgy érezzük. Azonban sokszor a másikra haragszunk. Ez csak az övé. Két szabad ember életét gondolatok. Egy olyan társadalomban. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira. „Életünk története horgonyok leengedéséből és felszedéséből áll. hogy már nincs dolgunk egymással. mert nem olyan vagy nem vált olyanná. Mindkettőnek eljön az ideje. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni. Az „Én” nem oldódhat fel a „Mi” élményében. hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. 80 „Együtt kell élni. harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. nem egymásban és nem egymás mellett. és olyat kértünk. ahhoz. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit „hoz ki” belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést. hogy nem vagyunk elég jó emberismerők. valahonnan valahová tart. hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. de elviselhető. Minden embernek joga van ahhoz. rosszkedvet? A kapcsolat változik. Saját világodnak Te vagy a középpontja. örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze.” Gondolati háttér: Egy kapcsolat nem adhat többet annál. Előfordulhat. mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához. amilyennek elképzeltük. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. szabadságot. az másokat is alábecsül. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.Popper Péter: A belső utak könyve nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik. Erre kell figyelni. élmények. ahogy a levél leválik a fáról. „Az Én fontossága – emberi méltóságunk forrása. Egy foghúzás rossz.

A birtoklásra törekvő néha agresszív és durva. „Az Én háttérbe szorítása – a világ szolgálatához vezet. a Bánk Bánban? „. hogy én szeressek. tudnod kell. hanem a másik ember öröme. hogy mit cselekszel. Te tudod. Nem az a fontos. másokkal elnézőek. birtokolt tárgyként bánnak vele. „Az ember nem tulajdon. az elébe térdelő Ottónak. közös felelősséggel. Ha hívő vagy..Popper Péter: A belső utak könyve 81 elzüllik.. Assisi Szent Ferenc így imádkozott: Uram. De tartós együttélés során kötelékké. az emberre hárul a felelősség az értelmes életért. hogyan viselkedsz. fegyőr válik. hogy én megértsek. „Nem lehet semmiféle örömöd rajtam kívül!” – ezt próbálja rákényszeríteni a másikra. hanem. hogy én milyen nagyszerű ajándékot adok valakinek. Nem mindegy tehát. Megalázza mindkettőjüket. hogy kapjál valamit másoktól. azt folyamatosan megalázzák. Kézbe kéz és szembe szem . titkolt belső bizonytalansággal és szorongással.” Gondolati háttér: A másik ember teljes birtoklásának kölcsönös vagy egyoldalú igénye talán élvezetes egy szerelem kezdetén. Például már ne az legyen a fontos. Mit is mond Melinda. hanem. önsajnálattal próbálja zsarolni a másikat. ha magasabb szellemi síkokra akarunk eljutni. Végül lázadozni kezd az ellen. hogy adni tudjál.. hogy rád. fokozatosan háttérbe kell szorítanunk. Önmagad tisztelete – tiszteletet szül a másik ember iránt. örökké gyanakvó és vádaskodó féltékenységgel. már fölösleges minden mondatunkat azzal kezdeni. Saját fontosságod tudata szüli meg a tiszteletet önmagad iránt. Együtt vagytok az emberiség. Saját magunkkal legyünk szigorúak. Akit pedig rabságban tartanak. s néha éppen ez a lázadás hajtja hűtlenségbe. Megalázza a bizalmatlanság. nem az a fontos. Az egyikből rabtartó. Ha szabadgondolkodó vagy. Lassanként nem lesz annyira fontos. szuverenitásának folytonos megsértése. hogy engem szeressenek. A féltékenység mélyén mindig kisebbrendűségi érzés húzódik meg: másokkal összehasonlítva csak alulmaradhatok. Fontosabb lesz. Ha biztos talajon áll az Én méltósága. tudnod kell. néha azonban könyörgő alázatossággal.” Gondolati háttér: Ha megteremtettük Énünk méltóságát. itt a földön. hogy az Isten figyel rád. hogy engem megértsenek.. hogy: Én. hogy tulajdonként. húsba vágó bilinccsé válhat.

amelyek létezésünk. Lemondást némely saját vágyunkról. azután hozzákapcsolódik egy elképzelt lehetőséghez. c) Koncentrációs tartalmak a szorongások. hanem az. Tárgytalan félelmeinket legalább érthetővé akarjuk tenni a magunk számára. Mennyit féltünk fölöslegesen a holnaptól. Irreálisan felnagyítja a jövő félelmetes lehetőségeit. A kompromisszumokban gerinctelenséget lát. A társam nem az én hasonmásom. az ág letörhet. félelmek és bűntudatok problématerületéről „Figyelj csak! Ma van az a holnap. E nélkül nincs közös élet. hogy a szorongás tárgyat keres magának. amelynek gyökér szerepe van az életünkben: velük kapaszkodunk a szilárd talajba. rajtuk keresztül újul meg napról napra az életerőnk. erkölcsi. hogy a kapcsolat megtartása megéri-e a kompromisszumokat? Hol a határ? Ott. amihez hozzátapadhasson. Aki itt letérdel Az vagy imádkozik.” Gondolati háttér: A mai közhangulat megveti a kompromisszumokat. hogy hozzunk-e kompromisszumokat. személyiségünk gyökereit sértik meg. Ez a folyamat utólagos: először van a szorongás. sőt ma már múlttá vált – túljutottunk rajta. Legalábbis szavakban. meggyőződésbeli és életvezetési igény. Ne higgyük el. mint egy . Kompromisszumok nélkül nem lehet együtt élni egy másik emberrel. Az együttélésben a kompromisszum kölcsönös alkalmazkodást jelent. A többi nem lényeges.” Gondolati háttér: A szorongó embert leginkább a képzelete gyötri meg. Olyan ez. amely eljött. Van néhány olyan érzelmi.Popper Péter: A belső utak könyve Így szokás ez minálunk. hogy soha nem szabad olyan kompromisszumokat vállalni. Ezeket nem szabad bántani. csak a gyökerek maradjanak épek. Ennek az az oka. és az elképzelt rémségek sehol sem voltak. amitől tegnap annyira féltél. A kérdés tehát nem az. vagy ne. vagy ámít!” 82 „A levél lehullhat. igényünkről a másik kedvéért.

hogy kellő önismeret híján. már jutalom és büntetés is azért. hogy cselekedeteink. Így állandósulhat a bűntudatunk. Semmi sem idegen tőlem. aki a külsőleg megvalósíthatót összetéveszti a belsőleg lehetségessel. Azzal. ami vagy. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz – így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. aminek nem vagyunk képesek megfelelni. ami emberi – sem bennem. Önmagunkhoz kell hűnek lennünk. Legtöbbször úgy gyötörjük meg magunkat. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás. Mennyire félünk tőle. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit. gondolataink már magukban hordják összes jó és rossz utóhatásukat. Senkinek sem kell tökéletesnek lennie.” Gondolati háttér: Az életen nem lehet „makulátlan fehér palástban” végigsétálni. hogy elsősorban önmagunkért felelünk. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: „sugár és salak” – ettől ember. irreálisan magasra emeljük a mércét. a kudarcérzésünk. „Ember vagyok. akár rólunk van szó. büntetés vagy jutalom.Popper Péter: A belső utak könyve 83 vizsga vagy egy műtét. Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés. „Rosszul gondolkozik az. hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Meg kell értenünk. a tökéletesség eleve reménytelen. akár másokról.” Gondolati háttér: Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk. érzéseink. Olyat követelünk magunktól. Ez elérhető. karakterünk. Bőven elég a törekvés arra. s utólag csöndben azt mondjuk: Ennyi volt az egész? „Az. sem másokban.” Gondolati háttér: Az objektív valóság sokféle lehetőséget tár elénk. ami vagy. hogy el kell vállalnunk viselkedésünk következményeit – már lezárultak a számlák. nem elképzelt ideálokat kergetnünk. Ennél sokkal . Magunk ítélünk magunk felett. Emberi mértékek szerint kell ítélni.

s menekülünk el önmagunk elől nyugtatók vagy ital segítségével. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk. Ezzel védik a konvenciókat. Ezért adott esetben tudnunk kell „nemet mondani”. konformista embernek nincsenek ellenségei. hogy miért nem vagyunk olyanok. nem menteni és csillapítani. „Nincs más bűn. Ez nem lehet magatartásunk mértéke.” Gondolati háttér: Az emberek rengeteg dologhoz indokolatlanul hozzátapasztják a bűn fogalmát. hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig. Hányszor nem követjük a szívünket. nem lehetünk mindenki kedvelt „Benjáminja”. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. De azt igen. csak emberi értéket pusztítani és értelmetlenül szenvedést okozni. Az erkölcsnek ez a felhígulása elhomályosítja igazi értelmét: az emberi értékek. az emberi méltóság védelmét. hogy mit beszélnek!” – ez volt Marx egyik jelmondata. A minket gyötrő bűntudatok legnagyobb része indokolatlan. Ennek mértéke saját meggyőződésünk. . a változó erkölcsi divatot. „Senki sem kérheti számon tőlünk. lelkiismeretünk. Minket pedig bizonytalanná és szorongóvá tesz. Őrizni és védeni kell az emberi élet értékeit önmagunkban és másokban – ennyit jelent a tisztesség. az érdekeket. nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit..” Gondolati háttér: Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának. Nem lehetünk jók mindenki szemében. ha. hogy miért nem vagyunk önmagunk. 84 A legértelmetlenebb. mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal.? Múltunkat elfogulatlanul vizsgálva egyértelműen láthatjuk. az illemet. a szokásokat. ahol mód van rá. Csak a jellemtelen.Popper Péter: A belső utak könyve szűkebb az a tartomány. Ezért nem lehet az életet „elrontani”. és ne bánd.. hogy bár sokféle út állt nyitva előttünk. ha azzal gyötörjük magunkat: Mi lett volna. „Járj utadon. ha mindennek meg akarnánk felelni. mindig azt tettük és választottuk – amire belső lehetőségünk volt. amire szubjektíve képesek vagyunk.

csak ha nagy elszántsággal a valóságban éljük át azokat a helyzeteket. hogy így nem lehet élni. Ezért szorongásos fantáziánk is egyre növekedhet. hogy a jelen mindörökre megmarad.” Gondolai háttér: Az ismeretlen mindig ijesztő. Gyerekek és kamaszok gondolkoznak így. amelyektől félünk. elmúlik. akiknek gondolati horizontját teljesen elfedi egy adott helyzet.Popper Péter: A belső utak könyve 85 „Nincs nagyobb támadás az emberi méltóság ellen. úgy gondoljuk. A felnőtt ember már . Ha közel megyünk hozzájuk – jelentéktelenné zsugorodnak. Ebből fakad emberi méltóságunk. szégyenét. Hajlamos tehát arra. a jövőnk olyan lesz. Lelki bajaink legnagyobb része a gyávaságunkból fakad. Ez ellen nincs más védekezés. Az önmagának hazudó. megfosztottságát elmúlhatatlannak érezzük. és szorongást kelt bennünk. Máskor meg – noha jól tudjuk. megszereztük az „Én” élményét. arról képzelődünk. A félelmek meggátolnak abban. képesek vagyunk önmagunkat megismerni. „Minden változik. annál nagyobbaknak és fenyegetőbbeknek látszanak.” Gondolati háttér: A pánik és főként a depresszív hangulat sokszor abból a hamis tudatból keletkezik. hogy őszintén és bátran megismerjük belső valóságunkat. Amit nem ismerünk. Csak a bátorság ad belső tartást és emberi méltóságot. a félelmek enyészni kezdenek. hogy milyenek vagyunk és mire vágyunk – nem merünk ennek megfelelően élni. igényeinket. hogy önmagunk legyünk. Ezért is reagálnak érzelmileg olyan szélsőségesen. Leggyötrőbb helyzeteinket is észrevétlenül feloldja az idő. hogy mértéktelenül felnagyítsa a dolgokat. hogy személyiségek vagyunk. Az átélés és a megismerés a reális szintre szállítja le a túlértékelt eseményeket. A képzeletünket nem kötik reális határok. mint a múltunk. Sokszor már addig sem jutunk el. mint a félelem. túl vagyok rajta” – ez a félelem igazi eloszlatója. A pillanat kudarcát. „Minél távolabb menekülünk félelmeinktől. környezetének folyton hamis szerepeket játszó ember megalázott lény.” Gondolati háttér: A többi élőlényhez viszonyítva az a specifikusan emberi bennünk. kibírtam. és helyet ad valami másnak. „Átéltem.

Popper Péter: A belső utak könyve 86 tapasztalhatja. ami felemelhető. ne . amit megtehettem?” Gondolati háttér: Ennyi az ember erkölcsi kötelessége. Felelősségünk itt megszűnik. hogy elviselhetetlennek érzett helyzetei egy idő után már érdektelenek. Tudunk egyedül maradni. tud haragudni és javítani. s nem keressük meg a fülét. Kudarcaink néha abból származnak. „Fülénél kell megfogni az edényt. A régi gallusok tehetetlen dühükben az ég ellen lőtték ki nyilaikat. Ám az élet olyan helyzeteket is produkál.” Gondolati háttér: Szorongásaink. hiányosak a „kozmikus” kapcsolataink az emberekkel. az állatokkal. Vannak olyan dolgok. ami ellen erkölcsi érzékünk tiltakozik – ez a szembenállás képessége. a szembenállás és a vállalt magány. Ha az ég tud mosolyogni. minden érzelmi jelentőség nélkül emlékszik vissza rájuk. megbillen az egyensúlyunk. „Megtettem mindent. De csak azt emelhetjük fel. ezekért vagyunk felelősek. Lelki egyensúlyunk helyreáll. Tudunk nemet mondani arra. formálása a hatalmunkban van. A teljes ember tud örülni és együtt lenni. hogy a sima oldalán kaparásszuk az edényt. Ha csak az egyikre vagy másikra vagyunk képesek. hogy meglazult betagozódásunk a világ egészébe. tud szemközt maradni önmagával. ha legalább három képességet kifejlesztünk magunkban: Tudunk jóban lenni a világgal – ez a kapcsolatteremtés képessége. Ne hagyjon maradékot. ha éppen arra van szükség – ez a vállalt magány. biztosan mosolygott rajtuk. ásványokkal. növényekkel. Ezt a tudást meg kell őrizni a kétségbeesés órájában is.” Gondolati háttér: Epiktetos. sokszor már csak halványan. amelyeknek alakítása. lelki bajaink jó része abból származik. ahol nem megragadhatók. a rabszolgából lett filozófus mondja: Minden dolognak van egy vihető oldala. ami erőnket nem haladja meg. „Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése. egyoldalúvá torzul az életünk. s vannak olyan oldalai. aminél fogva felemelhetjük. és az emberi kultúra által létrehozott alkotásokkal. amelyek nincsenek hatalmunkban.

hogy dolgait rendbe tegye. kinek tartoztam. hogy az esti koncentráció után reggel hirtelen felbukkan bennünk az addig nem látott megoldás. ... mindazt. születik egy ötlet.?” gyötrő kérdése akkor kínozza az embert. Ha nincsenek maradékok. amely segítséget jelent. mint amennyit adni. felejtsd el arcom romló földi mását. amit elmulasztott. Dsida Jenő fiatalon meghalt költő önmagának írt sírfelirata olvasható a házsongári temető egyik sírkövén: „Megtettem mindent. „tovább dolgozik” bennünk. az emberekkel. ha érzi a kihagyott lehetőségeket.” Ismételjük: Ezek illusztratív koncentrációs tartalmak. Előfordulhat. Elengedem mindenki tartozását. önvád sincsen. mindent megfizettem. amit megtehettem. hogy az elvégzett koncentráció hosszú hatású. tenni tud. önmagával. Egy embertől sem követelhető több. Végül el kell jutnunk oda. A „Mi lett volna ha. hogy magunk alkotjuk meg vagy választjuk ki koncentrációnk tárgyát.Popper Péter: A belső utak könyve 87 kövesse el a „jóra való restség” vétkét. a világgal. Tapasztalni fogjuk.

Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 88 V. mennyire irigyli Ming Liao Ce gondtalan életét. Búsít engem ez a hívságos élet. meglepetéssel látja Ming Liao Ce különös öltözetét s kérdezgetni kezdi. de én még mindig várom. amíg egészen el nem tűnik. A menekülés filozófiája Ming Liao Ce ekkor elindul egy hegyi ösvényen a magas. Barátja ekkor lehajtja fejét és felsóhajt s elmondja. arca finom. hogy az eget se látja. még nem – felei Ming Liao Ce –.” Házigazdája ekkor zöldségfélékkel kínálja. mereven nézi egy darabig. még csak egy favágót vagy tehénpásztort sem lát. mint a Sárga Folyó leszűrt vize. mely gyorsan kiég. s egyszer csak megpillantanak egy öreg embert: homloka fenséges. ha mindet megházasítottam akkor oly szabad leszek minden gondtól. Ming Liao Ce térdre ereszkedik és így szól hozzá: „Rendkívüli ember vagy-e. nevetve néznek vissza a múltra s érzik. Emberi lakóhelynek semmi nyoma. szeme zölderes. vad hegyek közt találja magát. mintha nem hallaná. Amikor Ming Liao Ce megismétli kérését. mindössze néhány szóval tanítja gondtalanságra. Csak madarak és majmok kiáltásait hallja maga körül. de nem szól egy szót sem.” Az öreg ember úgy tesz. „Nem. mint a kovakő szikrája. Az öreg ember talpra áll. könyörülj meg rajtam és oszlasd el tudatlanságomat. Ezernyi öreg. hogy visszatérjek szülőföldem dombjai közé. Kérlek. Tszep'ing /régi nagy taoista/ elment és sohasem tért haza. beszélgetni kezdenek húsz. „Csakugyan gondtalan ember vagy te! – mondja a barát. Atyám. Ming Liao Ce előremegy és meghajol előtte. A barát meghajlással köszönti. a pokolian hideg szélroham borzongatja meg. hogy összhangban éljek eredeti természetemmel. Hogy magyarázza meg ilyen öreg ember jelenlétét ebben a mély hegyi magányban? Aztán tovább vándorol s véletlenül összetalálkozik egy régi barátjával. harminc esztendővel ezelőtt történt dolgokról. – Az manapság könnyen beléfulladnak e világ gazdagságába. nyugalomra és a tétlenség gondolatára. vagy mint az olaj a serpenyőben. aki elérte a Taot? Hogyan találkozhatnám másként lépések neszével ebben a mély hegyi magányban? Tanítványod mindig szerette a Taot s élete derekáig még nem találta meg. aztán kis idő múlva tovább megy. Ming Liao Ce soká megy-mendegél barátjával. Térdét felhúzva ül egy sziklán. mint az álom. amíg alattuk jár. Haja a vállát veri. hogy úgy suhant el minden. „Én már visszavonultam a világtól” – magyarázza Ming Liao Ce. kúszónövényekkel benőtt fa teríti föléje árnyékát. Ming Liao Ce sokáig követi szemével. „Gyermekeidet mind megházasítottad már?” – kérdi a barát. emberek és hatalmába .

hogy az öreg lehunyta a szemét. gondban és szaladgálásban telik el. míg az én életem évei folyvást rövidülnek s százon túl nem enyémek többé. És így a természet napjai folyvást hosszabbodnak vagy kigöngyölődnek. összeráncolt szemöldökkel néz körül. kender és a bab ültetésével foglalkozzék s reggel. – Úgy látszik. s bár elkövetkezik a holnap. Látok némelykor egy-egy fehérhajú aggastyánt. Hány olyan pillanat van. visszanézeget. hogy megéreztem az élet tragédiáját. És elnéztem a földet. hogyan születnek. meg bor van s mi gyönyörűséggel tölthetjük életünk óráit? A nap és a hold futja a maga pályáját. míg az én életem napjai egyre rövidülnek.” És ismét elnéztem e világnak élőlényeit. Gazdaságába hazaérkezve még mindig méltatlannak érzi magához. mint a golyó s amikor kerekeik el akarnak tűnni a Nyugati Szakadékok mögött. gyorsan. amikor zene meg ének.Popper Péter: A belső utak könyve 89 dicsőségébe. A halhatatlan Fang P'ing azt mondta: „Amióta dolgomat végzem. a hold. éppen halála pillanatában érkezik. az már nem ma többé. ahol magas partok völggyé simultak el s mély völgyek heggyé halmozódtak. Megesik. s a harminchatezer reggelen kívül az idő nem az enyém. bánatban. hogy a nap. Elmúlik ez az év. még mindig ragaszkodik ezekhez a dolgokhoz és nem akar lemondani róluk. s bár van következő év. háromszor láttam a tengert eperfölddé változni és viszont. mint a dolgos emberek. hogy a császári rendelet. a csillagok meg a Tejút hogy rohannak éjjel-nappal Nyugat felé. és nem tér vissza soha. hogy a rizs. szívünk örül és lelkünk boldog. felébresztett az. A természet évei folyvást kigöngyölődnek. amely hivatalába visszahívja. öregszenek. s a napok és évek közül a legtöbb rossz időben. amíg utolsót nem lehel. a legerősebb ember karja sem tudja feltartóztatni és Kelet felé fordítani őket. este a fővárosból érkező hírek iránt érdeklődik. Nem nevetséges ez? Hogyan nevelted magadat. de lassan indul el s amikor a főváros kapuján kiér. hogyan őrlődnek a yin és a yang . s ahol a folyók és tavak vize éjjel-nappal örökösen folyik Kelet felé a tengerbe. kész-e a fogata. mint szeretnők. Meg aztán az az úgynevezett „száz” meg az úgynevezett „harminchatezer” nem mindig olyan az életben. s némelykor a hivatalos követ néhány órával azután hozza a hírt. Még egyre leveleket irkál az udvarnál élő barátaihoz s efféle gondolatok kergetik egymást a lelkében. meggörnyedve halad egy hivatalos felvonulásban. hogy idejében meg tudtál szabadulni ezektől a dolgoktól? „Szabad időmben elnézegettem az életet – feleli Ming Liao Ce. A ma elmúlik és nem jő vissza soha. az nem ez az év többé. amikor a hold meg a szél jó. hogyan betegeskednek és halnak meg. Kérdezi. Ha egy napon elhagyja hivatalát. aki lassan. amikor a nap szép és a társaság kellemes. Felnéztem az égre s megbámultam.

amikor szomorkodol és könnyezel az élet gyors múlása és . vagy miként a gyertya. Némán felsóhajtottam. Ha az ebédre hívó csengő megszólal.” „Vajon – kérdezte barátja. nyögő szél fut el fölötte s egyetlen tető sem áll a helyén. dörgő hangon kiáltanak rá s az rá sem mer nézni a házra. akik igazán értik az életet. Nincs több ideje száz esztendőnél. harmattal és dérrel borítva. Vajon sejtették-e. hogyan tervezték azt. amikor utoléri az öregség. hogy hány utast hordoztak. hogy életükben hogyan ragaszkodtak a dicsőséghez és gazdagsághoz. Éjjel-nappal lakomáznak és csarnokaik tele vannak festett asszonyokkal. hogy gyorsan leromlik. becsvágya túlnő a világon. Ha szerzetes jár arra. éltető ereje elfogy és lelke elhagyja otthonát? Láttam hercegeket. ezer ember eszik együtt s amikor kapujukat kinyitják reggel. s úszik. hogy elkövetkezik ez a nap? És miért múlik el a világnak nagy dicsősége egy szempillantás alatt? Szabad napjaimban kimentem a városból. Melyikük nem töprengett. tervezett és küszködött? Egy szép napon aztán örök álomra hunyták szemüket és minden gondjuknak vége lett. kacagásuk és mulatozásuk tetőpontján jártak.Popper Péter: A belső utak könyve 90 malmában. máskor kelleténél jobban örül s rendszerint kelleténél több a gondja. de ezer évre sző terveket s miközben a tűzre tett olajhoz hasonlít. Csoda-e. hogyan versengtek egymással becsvágyukban. mint a hamu. hogy lenézzek a síkságra. föl a dombokra. Emellett az embert tovább égeti a hét vágy és sorvasztják a test élvezetei. miként az olaj a serpenyőben. hányan foglalták el egy másiknak helyét. aminek sohasem vehették hasznát. De húsz vagy harminc esztendő múlva ismét arra jár a szerzetes s dudvát és törött cserepeket lát ott. amit sohasem hajtottak végre s hogyan szerezték meg azt. nem tudja merre. látogatók tömegei özönlenek be. hányszor töröltek ki régi neveket s írtak be újakat. – nem hiányzik-e belőled azoknak bölcsessége. felmásztam magas dombokra. Megnéztem az udvari személyzet névsorát s eltűnődtem. hogyan harcoltak a hírnévért. Jártam hegyszorosokban és vízi utakon. mint a ház gazdái. sodorják az egymást követő hullámok. ott ma egy-két pásztorfiú legelteti a nyáját. tánc és mulatozás folyt. mely a szélben lobog és hamarosan kialszik. Ahol valamikor ének. vagy miként a hajó. hadvezéreket és minisztereket cifra házaikban. Megálltam a tisztviselők székhelyén s eltűnődtem. néha a könnyem is kicsordult és szívem vágyai kihűltek. amikor jólétük. amelyet alulról melegít a tűz és hamarosan kiszárad. mely a viharos tengeren hányódik. láttam az örökösen egymást követő hajókat és kocsikat és eltűnődtem. a nap hidegen süt arra a helyre. Ki nyugszik ezekben a sírokban? Hercegek vagy szolgák? Hősök vagy bolondok? Hogyan tudhatnám erről a sárga földdarabról? Elgondoltam. némelykor kelleténél jobban csalódik. ahol egész sereg sírhalmot láttam.

azzal várnom kell. Csak szeretem” – feleli Ming Liao Ce. csöndesen és kényelmesen üldögélni. Így megmaradt számomra az élet bája.” . ennek bűbája idővel egyre növekszik.” Ezeknek hallatára barátja boldog mosolygással mondja: „Szavad úgy hat rám. amit kapok. Érzem. ami egyszerű. ha megszokta az ember. hogy gazdagság és hatalom állhatatlan s távol akarom ezeket tartani magamtól. de felébredtem ebből a szomorúságból. Az emberek eleinte élvezik az olyan mulatságokat is. ha szereted a Taot?” „Oh. Nem bánt. Ha elidőzöm valahol. nem értem el a Taot. énekléssel tengeted életedet?” „Hallottam tanítómtól – feleli Ming Liao Ce –. undort kezdenek érezni. hogy a víziszellemek megirigyelhetik. de féltem. szomorúság fogja el őket. Egy szál köpenyben. Bár életem egy részében tisztviselő voltam. ahol szépasszonyok és fiúk vannak. hogy a magam rendes életét leélhessem. ki ott a gazda. ahová akarok. De amikor ez a hangulat elmúlt. – Én csak meguntam a hivatali élet korlátait és a világi ügyek bosszúságait s azért utazom. mert terhem nincsen. amíg hazatérek és bezárkózom. környezetem nyugodt. s ha elmegyek. nem kérdezem.Popper Péter: A belső utak könyve az élet állhatatlansága miatt?” 91 „Nem – felelte Ming Liao Ce. megőrizve lelked nyugalmát. hogy megtanuljam a Taot.” „Elérted tehát a Taot?” „Nem. ne téveszd össze vándorlásaimat a Taoval – feleli Ming Liao Ce. Ami a halált illeti. néhány könyvön kívül nem volt birtokom vagy gazdagságom. egy szál köpenyben vándorolsz és koldulással. mások a seng-en játszanak és sok minden történik a csarnokokban. hogy egy kulaccsal. hogy a boldogság elérésének az a módja. némelyek a dobot verik. ott maradok. Most aztán semmim sincs a testemen kívül. ha kint maradok a hidegben s nem fertőz meg a zajos társaság. Sokkal jobb a közönséges rizs meg a főzelék. Vándorlásom célja tehát az. de amikor elteltek vele. testem szabad és szívem könnyű. „Miért vándorolsz. mint a hűsítő orvosság.” „És boldog vagy így. hogy ezektől megszabaduljak. – szomorkodtam az élet állhatatlansága miatt. egy kulaccsal oda megyek. hát vízbe dobtam őket. hosszan és tartósan. Eleinte ezekkel a könyvekkel utaztam. nem hagyom hátra a nevemet. ahol tetszik és elfogadom. könyvedet kinyitni. A zavaró láz észrevétlenül elhagyta testemet. egészséges és mindig egyformán ízlik. ahol bárányokat és teheneket ölnek le s szárazföld és tenger minden csemegéje ott hever az asztalon: eleinte mindnyájan élvezik. Sokkal többet ér tömjént gyújtani. ha a szelíd élvezetekhez ragaszkodunk. Ha az emberek olyan lakomán vesznek részt.

kunyhót épít magának Szeming dombjai között s onnan sohasem mozdul ki többé. Aztán visszafordul.Popper Péter: A belső utak könyve 92 .. vagy testével érint s mindenféle helyzet és találkozás elméjének nevelésére szolgál.Így folytatja útját Ming Liao Ce három esztendeig. amit szemével lát vagy fülével hall. Így hát az ilyen csavargó utazás nem egészen haszon nélkül való.. . Minden. majdnem az egész világot bejárva.

és azt a mai civilizációban és kultúrában élő ember pszichés fejlődésének szolgálatába állíthassuk. az elmélyedés. hogy adott esetben nem általában van szó meditációról. hanem a valóság mélyebb megismerésének lehetőségét jelenti. hogy melyik történelmi korszakban. hogy a történeti-ideológiai burkok lehántása után tisztán hozzáférhessünk a meditáció gyakorlati értékű lényegéhez. amely körül a legtöbb félreértés és tévedés tapasztalható a köztudatban.Popper Péter: A belső utak könyve A meditáció 93 A meditáció az a pszichés gyakorlatforma. sőt a mágikus és mitologikus gondolkodás . majd a mitologikus gondolkodás nagy állomásai után érkezett el a racionális fogalmi gondolkodás mai kiteljesedéséhez. E helyen elegendőnek véljük. Számunkra a meditáció nem a realitásoktól való eltávolodás. transzcendentális célzatú tevékenységnek tartani. miféle tudattartalmakkal telítve él az ember. Tartós gondolatösszpontosítást ért rajta. transzcendentális meditáció megkapta jelzőjét. ha a meditáció hamis értelmezésének két leggyakoribb változatát igazítjuk helyre. Nem tartjuk véletlennek. de analóg módon ismétli a gyermeki gondolkodás fejlődése. és később jelentős szerepet játszott a keresztény ezoterikában is. Ennek megfelelően a meditáció irracionális irányba is fordítható – hiszen egyszerűen eszköz. amikor a köznyelv szóhasználatának megfelelően a töprengés szinonimájaként használja: lehetségesnek tartja.* E történeti utat nem azonos. Ez a tény teszi objektíve lehetségessé. Tévedés a meditációt sui generis valamilyen misztikus. s ezt a technikát többek között misztikus világképbe ágyazottan is lehet művelni. szerves része volt a szerzetes-nevelés során alkalmazott lelki „tréningeknek”. A téves vélekedések másik csoportja egyszerűen összetéveszti a meditációt a koncentrációval. a működés alapvető törvényszerűségei azonosak. De a pszichológiai és pszichés dinamizmusok. Már most le kell szögeznünk. amely messzemenően alkalmasnak bizonyult az én-erők növelésére. hogy az adott kultúra és ideológia formanyelvébe ágyazottan kialakítottak egy olyan technikát. függetlenül attól. amelyet a legkülönbözőbb hatások elérésére lehet felhasználni. Ez azonban nem jelent többet annál. hogy a nyugaton bizonyos divathullámként elterjedő ún. hogy a meditáció lényege a gondolati tárgynélküliség pszichés állapotának átmeneti előidézése. Mi nem ezen az úton járunk. hogy „valamin” meditáljunk. A pszichés tartalmak társadalmilag-történetileg meghatározottak. amely a mágikus. a bensőséges átélés fokozására. Ez mutatja. A meditáció megértéséhez utalnunk kell az emberi gondolkodás fejlődéstörténetének útjára. hogy a meditáció keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki. Tagadhatatlan.

a konstatálás szintjéig jutott el racionális gondolkozásunk.és érzésvilágunknak van egy szubjektív emocionális elrendeződése is. undorok stb. fantáziaképeink birodalmában is még csak az észrevevés. Ugyanakkor a feltáró pszichoterápiák közös tapasztalata. hogy erről az állapotról beszél a mélylélektan. a tudattalan. amikor különböző tudatszinteket ír le – a tudatos. mintha ma esett volna meg. történéseket. hogy érzelmi és ösztönéletünk. vágyainkban kapunk hírt. Tudatállapotunk ébersége tehát nem azonos szintű a lelki élet különböző területein.: rokonés ellenszenvek. amelyek ellentmondanak a logikának stb. Élményeinket. utálatok. ami ösztöndinamizmusainkat illeti. amelyet a kronológia és a logika sokszor meghamisít és elfed. Fel kell tennünk a kérdést: Vajon racionális gondolkodásunk jelenlegi fejlettségi szintjén át tudja-e fogni a psziché valamennyi tartományát? A megismerőképesség fejlődésével nyilván egyre többet ért meg belőle. fájhat úgy. szeretetek. Ami régen történt. általában logikai és időrendi struktúrába próbáljuk rendezni. Az érzelmek és az akarati funkciók szerveződése az „álom-tudathoz” hasonló éberségi szinten történik. sőt esetleg a kollektív tudattalan fogalmaival. hogy élmény. és ezért sokszor inadekvátan viselkedik. Legéberebbek az intellektuális működések és a szándékos cselekvés területén vagyunk. sőt sokszor ötleteink. neurotikus felnőtt megrögződhet infantilis szinten. éppen a megértés igényétől áthatva. még hiányzik a közvetlen tapasztalás és megismerés lehetősége. ezekről leginkább következményeikben: késztetéseinkben. (Pl. de még kevéssé vagyunk képesek szabályozni. érzéseinket. amelyeket tudomásul vehetünk. ma még azonban távolról sem beszélhetünk teljességről. még messzebb az akaratlagos irányítástól. magatartásés álomértelmezések éppen azt célozzák. hiedelmeinkben s nem utolsósorban a művészetben. s ezáltal lehetővé tegyék a változtatást. Úgy gondoljuk. hogy fejlődéstörténetileg ősibb képletek aktivizálódása mágikus és mitologikus gondolatformákkal telítse álmainkat. Az előítélet-mentes vizsgálódásnak be kell látnia. Az utóbbiakra az álomtalan mélyalvás tudatállapota tűnik megfelelő hasonlatnak. vonzalmak.) Végül. inkább csak tapasztalunk jelenségeket. a tudatelőttes.Popper Péter: A belső utak könyve 94 archaikus maradványai ma is jelen vannak mindennapi életünkben: alváskor amikor az agykérgi szürkeállomány egy részének gátlása lehetővé teszi. Csakhogy az ember pszichikumának a pszichoanalízis szerinti rétegeződése a . hogy ez a felfogásmód sokszor akadálya a tényleges megértésnek. A különböző szabad asszociációs technikák. hogy feltárják az élmények valódi emocionális elrendeződését. Messze vagyunk még a teljes megértéstől. vannak érzéseink és indulataink. Szembeötlő.

A gondolatilag „üres edénnyé” válás lehetőséget ad arra. Mindenesetre a művészi imagináció. A misztikumból tudomány lett. szüneteltetése. a képalkotás vagy a zenei inspiráció. a ma még gyanús és parapszichológiai ingoványban fel-feltünedező. a hangzás. helyére kell tennünk – esetleg éppen koncentrációs gyakorlatok . mindezek esetleg az eljövendő tudatállapotok csíráinak is felfoghatók. érzelmeink. meg kell értenünk. A meditáció tehát az önmegismerés egyik legmélyebbre hatoló eszköze. hogy élményvilágunk nem tudatos szférájáról közvetlenül szerezhessünk tapasztalást. mi ennek az útnak az iránya? Követhetik-e a tudat racionális szintjét más fejlettségi fokozatok? Jogos-e József Attila programja: „Én túllépek e mai kocsmán. pszichésen teljesen üresek vagyunk. A meditáció során spontán megjelenő pszichés tartalmat azután gondolatilag fel kell dolgoznunk. asszociációk sokféleségét. A koncentráció annyiban tekinthető a meditáció előkészítésének. amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionális megértés számára. Ezért a tudós soha nem helyezkedhet arra az álláspontra. hogy a szabadon áramló gondolatok. A tudatosság jelenlegi éberségi szintjei esetleg csak a fejlődéstörténet aktuális epizódjának tekinthetők. A meditációnak az a célja. akkor mit jelent ez a „tovább”? Ebből ma még talán semmi sem látszik. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése. fejlődésben van. a jógik „rendkívüli” képességei – az idők során elhelyezkedtek a tudományos ismeretek tárházában. és várjuk. hogy ebbe a „vákuumba” milyen tartalom szivárog be. Olyan lelki-állapotba vezet el. hogy egykor okkultnak nevezett parapszichológiai jelenségek – pl. érzelmek.Popper Péter: A belső utak könyve 95 tudatosság szempontjából esetleg csak a mai emberre jellemző. hogy pszichés működésének egyre nagyobb területeit vonja tudatos kontrollja alá. Most érkeztünk el a második kérdéshez. A meditáció ezt a tartalmat is félreteszi. A tudomány fejlődése arról tanúskodik. hogy behatolhassunk a pszichés élet olyan tartományaiba is. Ha az emberi tudat ma is változásban. az értelemig és tovább”? Ha nem visszafelé a mágikus-mitologikus tudatszintekhez. A kutatás értelme éppen az érthetetlen érthetővé tétele. félretéve a logikai és kronológiai „szűrőket”. aki még távolról sem fejezte be intellektuális fejlődését – tehát afelé is tarthat. hogy tagadja egy bármilyen ritka jelenség létezését csak azért. sokszor érthetetlen tudományosan magyarázhatatlan intuíció – amelyet jobb híján elnevezünk telepátiának –. a hipnózis. gondolataink. mert még nem tudja megmagyarázni. amikor nincsenek érzéseink. gyors váltakozását egy tartalomban való elmélyülésre szűkíti. vagy csak éppen látszani kezd.

Ezután következik a meditáció. hogy legalább egy órán át minden külső zavaró körülmény kizárásával egyedül maradhatunk. önmagunknak”. Ennek a közlésnek a megjelenését nem lehet erőltetni. irritál. ha biztos. önmagunk kiüresítése. A külső szemlélő számára a meditáló ember látványa érthetetlen. Megzavarhat a szomszédban harsogó rádió. ha már bizonyos gyakorlatot szereztünk a meditációban. a koncentrációval kifejlesztjük meditációs képességünket. Ezért a meditáció csak egy lehetőség kidolgozását jelenti. ezt újabb koncentrációval dolgozzuk fel. A meditáció tulajdonképpen önmagunknak feltett kérdés. Ha eközben valamilyen élményünk támad. a telefon csengése. Ebben az esetben a koncentráció tartalma az. Lehet zárt helyiség vagy szabad ég alatt egy csendes tisztás. ami a meditáció során bennünk életre kelt. A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása a) A környezet Meditációs gyakorlatba csak akkor kezdhetünk. hogy ne lássanak és ne halljanak minket. A megzavart. Meditáció nem végezhető az igazi megismerést egyedül biztosító kiváró türelem nélkül. Ilyenkor egy idő után megszüntetjük kiüresedett állapotunkat. A meditáció önmagában is rendkívül sokat ad a belső csend és nyugalom megteremtéséhez. megszakított meditáció kedvezőtlen hatású lehet lelkiállapotunkra. Bízzuk ezt pszichikumunk dinamizmusára: ami valóban felszínre törekszik bennünk. vagy ha ránk nyitnak stb.Popper Péter: A belső utak könyve 96 segítségével. kevésbé leszünk érzékenyek a külső zavaró hatásokra. Később. a kert egy rejtett sarka stb. az előbb-utóbb megjelenik a meditáció során. tovább folytatjuk mindennapos tevékenységünket. siettetni. A teljes gyakorlatsor tehát: az alapgyakorlatokkal. Fontos. 1. nyugtalanná tehet. hogy a meditáció során semmi sem történik. A környezet csendessége kezdetben különösen fontos. A meditációra alkalmas környezetnek csöndesnek kell lennie. a szemünkbe sugárzó fény. Sokszor előfordulhat. Ez nem kudarc. de a környezet nyugalma és viszonylagos csendessége akkor is elengedhetetlen. A meditáció során felbukkanó pszichés tartalom „közlés önmagunkról. . sőt komikus is lehet. Ha még valamilyen élményünk is támad – ez szinte már „ráadás”.

c) Attitűd és pszichés állapot Tekintsük a meditációt saját legbelső ügyünknek. fáradtak. láz. álmosak legyünk. ha a nap folyamán veszekedésekre. 2. gerincünk egyenes – fejünket is egyenesen tartjuk. hogy a meditáció közben ne jelentkezzenek egyéb testi szükségletek sem. arra. hogy meditációs gyakorlatokat végzünk. Végül: ne halmozzuk a meditációs gyakorlatokat. A meditáció napján ne fogyasszunk alkoholt. de akkor minden előfeltétel biztosítva legyen. fejfájás. ha olyan eseményeket éltünk át. amihez senkinek semmi köze nincsen. Ha izgatottak. Arra is ügyelnünk kell. hajthatjuk le a fejünket. Ezért ne dicsekedjünk azzal. szorongók vagyunk. A meditáció bevezető gyakorlatai a) A testhelyzet A meditációt ülve végezzük. Ugyanígy kerülnünk kell. .Popper Péter: A belső utak könyve 97 b) Testi feltételek Meditációt csak zavartalan testi közérzet esetén lehet végezni. Hetenként egy-két alkalomnál többször ne kerüljön rá sor. Életünknek ez az intimitása ne legyen társalgási téma. – mond olyan olyan tényezők. hogy éhesek. Csak a bevezető gyakorlatok végén görnyedhetünk előre. ne szedjünk nyugtatókat. hogy érdekessé tegyük magunkat. ne használjuk fel szereplésre. ne igyunk sok erős kávét vagy teát. indulatkitörésekre került sor. felbosszantottak minket – halasszuk el a meditációt. Utólag se beszéljünk arról. Inkább végezzük a meditációt nagy időközönként – akár havonta egyszer –. kényelmesen keresztbe vetett lábakkal. földre terített takarón. hogy mit éltünk át a meditáció során. Betegség. hogy a meditációra tudatosan készülnünk kell. amelyek szélsőségesen megijesztettek. Ez azt jelenti. túlságosan jóllakottak. amelyek megakadályozzák a sikeres meditációt. szomjasak vagy ellenkezőleg. Csak a nyugodt lelkiállapot alkalmas meditációra. előzőleg ajánlatos kerülnünk minden zaklatottságot. Testtartásunk. nátha stb.

tartsuk ki a hangot. A homlok. Az egyenletes ritmus megkönnyítése érdekében ezt az énekelve-lazító gyakorlatot meghatározott kézmozgással kísérjük. lélegzetünk ne fogyjon el hamar. combunk. A különböző hangok zengése alatt testünk meghatározott részére koncentrálunk. egyenletes ritmusban lélegzünk az orrunkon keresztül. halkan magunk elé énekeljük. Eközben nyugodt. hosszan kitartva. Elindulunk a fejünktől. hasunk. 98 b) Gondolati masszázs Erősen a testünkre koncentrálva. Tulajdonképpen arról van szó. mind a bal kezünk ujjaival.Popper Péter: A belső utak könyve Kezünket tenyérrel felfelé egymásra téve az ölünkbe helyezzük. A „gondolati masszázs” befejezésével laza testi állapot áll be. ujjaink hegyét meghatározott rendben összeérintjük. Az egyik lehetséges módszer hangok segítségével történik. képzeletben lazára „masszírozzuk” izmainkat. térdünk. c) A pszichés ellazulás A belső kiüresedés állapotának előidézésére többféle technikát alkalmaznak. Tapasztalni fogjuk ugyanis. majd a nyak izmai következnek. amilyen hosszan csak lehetséges. hogy a magánhangzókat bizonyos sorrendben. szinte alig érezzük a testünket. Fontos. lábunk és lábfejünk izmain haladunk végig gondolatban. a két kar felülről lefelé az ujjak hegyéig. kis kört formálva külön mind a jobb. tehát hangunk ne remegjen. Pontosabban: kezünket combunkra fektetve. azután a vállak. a halántékok. E lazító gyakorlat menete az alábbiak szerint alakul: A folyamatosan zengetett hang I: iiii É: éééé A: aaaa Ó: óóóó A rezonáló testtáj. hogy a hang folyamatosan és egyenletes hangerővel zengjen. az éppen ez a rezonálás. a tarkó. Azután mellkasunk. Amire figyelnünk kell. amelyre figyelünk A fej A gége A mellkas A has Az összeérintett ujjak Kisujj-hüvelykujj Gyűrűsujj-hüvelykujj Középső ujj-hüvelykujj Mutatóujj-hüvelykujj . hogy mindegyik hang más-más testrészünkben hoz létre fokozott rezonanciát. hátunk.

lélegzésünk alig észrevehető. Ez már önmagában sem lebecsülendő helyzetünkről. Csendesen. vagy legalábbis új aspektusok világosodnak meg. nyugodtan. különben elnyomnák őket a külső ingerek. amíg be nem áll a teljes ellazulás és kiüresedés. erősödik pszichés folyamataink kontrollja. A meditációnak ez a hatása azt jelenti. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni. Éppen a meditáció teszi ezeket hozzáférhetővé. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom. hogy növekszik önismeretünk. amelyet meditációnak neveznek. behunyt szemmel így maradunk. felszínes lesz. felbukkanhat egy érzés –. gondolatok. néha átértékelődnek életünk eseményei. . és talán valamit csiszolhatunk. a szétszórt figyelem. kapcsolatainkról. pszichológiai szempontból kettős hatású. a psziché spontán regenerációs lehetőségeinek eredmény. amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak. kikristályosodhat egy gondolat. hogy szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek. lassan. fejünk is lehajlik.Popper Péter: A belső utak könyve U: uuuu Az ágyéki és ágyék alatti testtáj Két kezünk újra lazán egymáson fekszik az ölünkben 99 Ezt a gyakorlatot néhányszor megismételhetjük. s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására. Tapasztalni fogjuk. vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról. a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez. d) A meditáció hatása Az a belsőleg kiürült állapot. jobban megtanulunk bánni önmagunkkal. redukálja ezeknek feszültségszintjét. tudatosságunk. Mentálhigiénés jelentősége éppen abban van. érvényesülésére. Spontán reakcióink kevesebb „meglepetést” szereznek számunkra. Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak – képek villanhatnak fel. hogy testünk spontán előregörnyed. Ezek a finom sokszor elfojtott pszichés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra. változtathatunk is magunkon s életvezetésünkön. érzelmek és indulatok áramlásában. majd feldolgozhatóvá.

A nagy próba mindig a kritikus értelem. amit leírtunk. akik szükségét érzik annak. Ezért még egyszer le kell írnunk. méltóságát kiteljesítsék. Bízunk az érdeklődő és jóindulatú olvasó fülének érzékenységében: érteni fogja. amely az embert az intellektuális megértés számára hozzáférhetetlen. Nincs jogunk az olvasó türelmét ismétlésekkel kifárasztani. az érzelmek tudatos szabályozásával. hogy senki ne végezzen olyan gyakorlatokat. hogy tudatos erőfeszítéssel munkálkodjanak önmagukon. Gyanús minden olyan törekvés. hogy ellenállóképesebbekké váljunk az élet elkerülhetetlen terheléseivel szemben. amelyeknek várható eredményeivel nincsen pontosan tisztában. Ezeken az oldalakon nem találhatók meg az öngyógyítás „házi receptjei” – egyszerűen azért nem. Mindaz. hogy e könyv gyakorlatai nem helyettesítenek semmiféle pszichoterápiát. hogy az ember életét örömtelibbé tegyék. foglalkoztunk a mindennapok pszichés karbantartásával. segítséget adjon ahhoz a küzdelemhez. Elindultunk az elemi pszichés funkciók fejlesztésétől. arra alkalmas. az önmagunkon végzett munkát a tudatos vállalás szintjére emelje. Arra törekedtünk. Valódi és lidércfények keverednek. milyen következmények. több megértéssel és elfogadással éljünk együtt másokkal .Popper Péter: A belső utak könyve Rövid utószó 100 Ezzel véget ért A belső utak könyve. amelyek nemegyszer az „ész trónfosztására” kívánják felhasználni a pszichés önmegismerés és önfejlesztés önmagában neutrális technikáját. mert ilyenek nincsenek. a gyakorlatok hatásmechanizmusának mélyebb elemzését. hogy az emberről való ősi tudást és a modern tudomány eredményeit próbáljuk annak a célnak a szolgálatába állítani. amelyet az egészséges ember életének némely periódusában megvív önmagával és önmagában. s a világszemléleti polémiát mindazokkal a törekvésekkel.. s eljutottunk a koncentrációhoz és a meditációhoz. pszichiátriai kezelést. A mai embert sokféle szellemi áramlat próbálja vonzáskörébe csábítani. utat keressenek az emberi élet konfliktusainak megoldásához. az ítélőerő. Ezért kerültünk el minden – bár mégannyira kínálkozó – elméleti fejtegetést. Mindig tudnunk kell. hogy megelőzze pszichés egyensúlyunk megingásait. homályos vidékekre csalogatja. hogy ez a könyv megfeleljen ennek a követelménynek eloszlasson bizonyos homályokat. Alapvető szabálynak tartjuk. Azonban olyan könnyű egymást félreérteni. hogy lelki életünk melyik területéhez és miért nyúlunk hozzá. hogy kifejezetten gyakorlati jellegű „kézikönyvet” adjunk azoknak a kezébe. hatások elérése érdekében. A cél az volt. edzőpartnerünk legyen abban a törekvésben.

megtisztításról. . Az alkotás szó ebben az esetben szerény tartalmat rejt. Nem szabad anakronisztikus. Bízunk abban. amit ez a könyv tartalmaz. adaptációról kellene inkább beszélni – mert csak ennyi a szerző szerepe. mert ez egyre kevesebb. vagy ha úgy tetszik: válogatás az emberről felhalmozott gyakorlati értékű tudás tárházából. hogy felébresszük a meggyőződést: az ember felelős önmagáért! Kísérlet annak a megismerésére. amellyel József Attila üdvözölte Thomas Mannt: „Arról van szó. ha te szólsz. amelyeket elzár a szakképzetlen olvasó elől az ideológiai ködösítés. közérthetően. amelyben él. az a meggyőződés volt. s a modern pszichológia riasztó szakzsargonja. hogy az embernek meg lehet és meg kell találnia saját szellemi útját abban a kultúrában. 101 Végül őszintén meg kell mondanom. Kísérlet arra. annak az útnak és programnak a szolgálatában. használhatóan beszéljünk azokról a kérdésekről. Mindez kísérlet – többféle értelemben is. Az indíték pedig. hogy vajon van-e egyáltalán igény ilyenfajta könyvre? Minderre választ kell kapni ahhoz. ami erre a munkára serkentett. hogy e rövid munkánk a pszichés egészség és az emberi tartás segítője lesz. Begyűjtésről.. Kísérlet arra hogy egyszerűen. hogy mindaz. hogy bele merjünk vágni az e kérdéseket részletesebben és mélyebben tárgyaló munka megalkotásába. ne lohadjunk.. „minimális program”. regresszív utakra térnie. amelyeken nem hatol át az értelem kritikus fénycsóvája. De mi férfiak férfiak maradjunk És nők a nők – szabadok. sem pedig eltévednie olyan ingoványos és ködös világképben. kedvesek S mind ember.Popper Péter: A belső utak könyve és nem utolsósorban önmagunkkal.

1964 CHANG. Topeka. Helikon. New York. 1977 ALLPORT.-SUSUKI.: South American Meditations. Helikon.-EACHUS. E. D. G. 1989 CHATTERJEE.: Modern Man in Search of Soul. Kansas. 1960 CUSANUS. 1958 HIRAI. J. Ohio. G. S. 1965 HARTMANN. Harper and Row. London. N. Harper and Brothers.: Az előítélet.: The Art of Loving. : Games People Play. Budapest. Press. R. R. 1961 GALPERlN. G. Penguin Books. New York.: The Presentation of Self in Everyday Life. Lonavla. Kansas. Topeka. H. of Calcutta. Int. 1975 ASSAGIOLI.: An Introduction to Indian Philosophy.: Interaction Ritual. P. D.: Ego Psychology and the Problem of Adaptation. K.: Psychophysiological Training of Creativity. E. Moszkva. G.: Self-Analysis. Tokio 1974 HODSON. Univ. M. Igaku Shoin. London. 1959 GOFFMANN.: A Preliminary Study of Acquiring Cross-cultural Interaction Skills through Selfconfrontation. 1958 . 1959 DIGAMBARJI.: Razvityije iszledovannyij po formirovanyii umsztvennih gyejsztvij. E.: Beszélgetések Goethével. C. J. Univ. of Calcutta. Magyar Helikon. T. Samiti. Kaivalyadhama. 1969 GOFFMANN.: The Psychology of Interpersonal Behaviour. 1970 GREEN. T. Norton. ROTTERDAMI: A balgaság dicsérete. Budapest.: Encounters. Ampelos.: Self Realization and Psychological Disturbances. Deutsche Verlag Anstalt. New York. Gondolat. E. K. Harper and Row. Budapest. : The Practice of Zen. 1961 BERNE. Budapest. Stuttgart. Y. E. S. Grove Press. Nauka v SzSzSzR. 1957 FROMM. G. 1971 HINES. P.: The Six Ways of Knowing. Research Dept. 1970 ECKERMANN. E. New York. 1943 FROMM. 1973 ERASMUS.: Preliminary Report on Voluntary Control Project: Swami Rama. Budapest. S. E. the Menninger Foundation. New York. M. Pszich. M. Books. DE MARTINO: Psychoanalysis and Zen Buddhism. London. Madras. Harcourt. R.-RAGHUNATHASHASTRI.Popper Péter: A belső utak könyve Tájékoztató irodalom 102 ALLPORT. D. 1942 JUNG. E. Univ. Edinburgh Univ. 1933 KEYSERLING. 1977 HORNEY. Research Dept. New York.: The Psychophysiology of Zen. Psychosynthesis Research Foundation. the Menninger Foundation. B.: Die Kunst der Vermutung. S:: A lélekelemzés legújabb eredményei. Schünemann.: A személyiség alakulása. Penguin Press. New York. Penguin Univ.: Hathapradipika of Svátmáráma. 1970 BUDDHA BESZÉDEI.: The Seven Human Temperaments. Press. 1956 GOFFMANN. Debrecen. 1980 ARGYLE.-DATTA. 1957 DATTA. 1972 GREEN. C. Adyar. 1958 FREUD. Bremen. G. Gondolat. Aerospace Medical Research Laboratories. H.

SZ. H.: Yoga and Psychoanalysis. F. R.: The Matter of Zen. 1964 LORENZ.: The Healing Partnership. Bibliotheca.: The First and Last Freedom. J. R. R. 1972 WIENPAHL. New York Univ.: Die Philosophie der Freiheit.: Konzentrations-training. C. Macmillan. Verlag. London. C. Budapest. H. Gondolat. 1967 TART. Krishnamurti Foundation. 1960 MONTAIGNE M. S. Viking Press. B. Heyne. Moszkva. Verlag. 1977 STEINER. 1963 LURIJA. Harper. Doubleday. de: Esszék. London. 1966 LOYOLA. Methuen. New York. 1957 NARANJO. Nauk. Gondolat. 1979 STEIZOR. T. Books. P. S. Delhi. 1971 NORTHROP. S. New York. J. Moszkva. Izd. A..: The Urgency of Change. I. R..: The Meeting of East and West. Press. A. Budapest. London.: Az én a társadalomban. P. A. Dell Publishing Co. P. L.: The Spiritual Exercises. 1964 LEONTYEV. 1969 TEILHARD DE CHARDIN. 1973. International Yoga Research Inst. Akad. 1954 103 KRISHNAMURTI. N. F. New York. New York. The I Ching. Budapest. New York.: On the psychology of Meditation. J. I.-GEBSER. 1975 WERNECK. C.: Negations.-ORNSTEIN. 1967 KRISHNAMURTI. J. Izd.: Wie erkannt Mann die Höheren Wellen? R. W. New York. A. Dornach. Routledge and Kegan. R. 1970 KUMAR.-ULLMANN. Penguin Univ. 1932 LURIJA. Kossuth. 1962 STEINER. a Condition of Modern Man. Dornach.: Alteres States of Consciousness.: On Agression. Wiley. Harper and Row. 1971 .: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. London. 1974 MARCUSE.: Nature of Human Conflicts. New York. New York.: Razvityije pamjatyi..: Az emberi jelenség.. R.: Anxiety. K. 1964 VIGOTSZKIJ. München. 1946 STEINER.: Ob isztoricseszkom rajzvityii poznavatyelnih processzov.Popper Péter: A belső utak könyve KON. Budapest.