POPPER PÉTER

A belső utak könyve

Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás

***

Pertorini Rezső emlékének

***

„Táncolni kell, Uram! A zene majd csak megjön valahonnan...” (Kazantszakisz: Zorbász, a görög) ***

© Popper Péter, 1981.

***

Kiadja a Relaxa Magyar-Német Innovációs Kft.

ISBN 963 02 8572 X

Popper Péter: A belső utak könyve

2

Tartalomjegyzék:

Előszó helyett Miért és hogyan keletkezett ez a könyv? A bölcsesség kezdete* Alapgyakorlatok Első fázis Második fázis 1. A gondolkodás összpontosítása 2. Az akarat fejlesztése 3. Önuralom az érzelmek kifejezése felett 4. A pozitívumokra való beállítódás 5. Az ítélkezés elfogulatlansága Ming Liao Ce utazásai* I. Az elkívánkozás oka Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és az emlékezés fejlesztése útján 1. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése a) Tárgyak megfigyelése b) Tárgycsoportok megfigyelése c) Komplex jelenségek megfigyelése d) Ember külső megjelenésének megfigyelése 2. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése a) Megfigyelt tárgyak felidézése b) Emberi arc felidézése c) Emberi mozgás felidézése d) Emberi hang felidézése 3. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése a) Saját arckifejezésünk felidézése b) Saját hangunk felidézése c) Saját viselkedésünk felidézése A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése Ming Liao Ce utazásai II. Az utazás módja A nap ápolása 1. Reggel. A nap kezdetének ápolása

6 9 18 19 20 20 21 22 23 24 25 27

30 32 32 32 32 32 34 34 34 34 35 35 35 36 37 37 40 42 45

Popper Péter: A belső utak könyve
2. Napközben. Egy fél óra, ami csak az enyém 3. Esti visszapillantás. A nap befejezésének ápolása Ming Liao Ce utazásai III. Nagy magasságokban Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai A dinamika törvénye A transzformáció törvénye A transzponálhatóság törvénye A legkisebb ellenállás törvénye Az energia megosztásának törvénye 1. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között 2. A szerepcserék gyakorlata a) A gyakorlat első fázisa b) A gyakorlat második fázisa c) A gyakorlat harmadik fázisa 3. A szembefordulás gyakorlata a) A gondolati úton való szembefordulás b) Szembefordulás a valóságban Ming Liao Ce utazásai IV. Vissza az emberiséghez A koncentráció 1. Bevezető gyakorlatok a) Első gyakorlat b) Második gyakorlat c) Harmadik gyakorlat 2. Koncentrációs gyakorlatok a) Koncentrálás pontra b) Koncentrálás elképzelt pontra c) Koncentrálás tárgyra d) Koncentrálás elképzelt tárgyra e) Koncentrálás visszatükröződő fényre f) Koncentrálás elhaló hangra 3. Koncentrálás absztrakt tartalmakra a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről c) Koncentrációs tartalmak a szorongások, félelmek és bűntudatok problématerületéről Ming Liao Ce utazásai V. A menekülés filozófiája

3
46 46 49 51 53 54 54 55 55 56 56 57 57 58 59 59 60 62 68 69 70 70 70 71 71 71 71 72 72 72 73 74 79

83 87

Popper Péter: A belső utak könyve A meditáció 1. A meditáció bevezető gyakorlatai a) A testhelyzet b) Gondolati masszázs c) A pszichés ellazulás d) A meditáció hatása Rövid utószó Tájékoztató irodalom 4 92 95 95 96 96 97 97 97 97 98 100 102 . A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása a) A környezet b) Testi feltételek c) Attitűd és pszichés állapot 2.

Popper Péter: A belső utak könyve 5 .

hogy valami szellemi közöm van Indiához. hogy 10 éves koromban apám elvitt Selva Raja Yesudianhoz. és minden valószínűtlensége ellenére egyetlen percig sem volt kétségem abban. Bangaloréban a buddhizmussal kerültem kapcsolatba Sri Acharya Buddharakkita Theyra csöndes útmutatásai segítségével. hogy amikor eljön az ideje. Hazatérésem után nagyon szerettem volna egy igaz könyvet írni arról. ami elvezet valahova. vagyis az önfejlesztés „technikai” gyakorlataiból annyit. hogy kiderüljön belőle a számomra legfontosabb végkövetkeztetés: Minden út jó. amennyit egy európai ember számára napi hajszoltság közepette is megvalósíthatónak éreztem. amit csináltam. 1971-ben láttam meg először Indiát. a Delhi mellett működő Vishvayatan Yogaashramában. ami a hangszeren. És nemegyszer azt tapasztaltam. iszlám. E könyv akkor úgy látszik valamilyen hiányt pótolt. az a világ más tájain sem fogja meglelni. buddhizmus. de rövidesen elakadtam. és nem szólalt meg bennem. hogy európai vagyok. hogy munka közben életre kelt.Popper Péter: A belső utak könyve Előszó helyett 6 elmondanám. Zsidóság. Hamisnak éreztem azt. ahová 1979-ben újra visszatértem. az is maradok. Bánatomat elkeseregtem egy muzsikus barátomnak. Első alkalommal a jóga vonzáskörébe kerültem. és bennem is megtörtént az. aki gyerekszemmel is rendkívül vonzó. Neki is fogtam a könyv megírásának. és eszembe sincs hazámba visszatérve egy sok ezer éves távol-keleti kultúra és bölcselet külsőségeit utánjátszani. taoizmus – és még sorolhatnám az emberiség világmegértési törekvéseit – mind ugyanazt tanítják. a szellemi fejlődés aktuális igényeinek megfelelően. Attól kezdve úgy éreztem. majd azt mondta: – Tudod én is jártam már úgy. más szempontokat helyezve előtérbe. Mindeme hatásokat nagy belső nyitottsággal vettem fel magamba. és akkoriban Budapesten élt és dolgozott mint jógamester. ahová született. hogy aki nem találja meg saját szellemi útját abban a kultúrában. Madrasból származó indiai volt. Én ilyenkor nekiállok „technikázni”. ami a papírra került. mert nagy példányszámban két kiadást ért meg s azóta újra . méghozzá úgy. amit átéltem. hinduizmus. Swami Dhattetreya bramhacsári tanítványaként. majd nyolc év múlva. kereszténység. E tanácson eltöprengve megírtam „A belső utak könyvé”-t. hogy készültem egy darabra. Tökéletesen kigyakorlom a darabot. csak egy más kultúra más nyelvezetén. aki elgondolkozott. el is fogok jutni oda. Meggyőződésem. azzal a biztos tudással.

Nem tanít meg arra. de a megáradt örvényes folyón átúszni reménytelen lenne.Popper Péter: A belső utak könyve „hiánycikk”. Buddhára. a mindennapjait nehezítő rítust kovácsoljon a maga számára. Eredetileg alcíme is lett volna a könyvnek: szabad lélektani játék a keleti emberismerettel. ágakból tutajt eszkábál össze. Mit tesz ez az ember? Nyilván fatörzsekből. ha így gondolkozik: ez a tutaj nagyon jó szolgálatot tett nekem. sok pénzt keresni. Ezzel a hátára emelné a tutajt. szerzetesek. aki megrémült. hogy kell karriert csinálni. amelynek túlsó partja nyugalmas és békés. hogy ezekből a „gyakorlatokból” lelki kényszert. a tutajhoz hasonlóan tanítottalak benneteket a Tanra. Ugyanez lett a sorsa német nyelvű fordításának is. hogy a balek a leggazdagabb: százszor is ki lehet fosztani és még mindig van miből! Búcsúzásképpen pedig mindenkit óvok attól. Több lett hát benne a filozófia. az életbölcselet. önmagammal és az olvasó elméjével. Az alcím végül is elmaradt. sem gázló. hogy szerintem az ember valódi erkölcsi és szellemi fejlődése semmiféle gyakorlati hasznot nem hoz az ember életében. Végül is fél évtized múlva megírtam az „indiai könyvet”. egy széles. hogy ennek a könyvnek a megírásához nyitották a belső utat a „technikázás” gyakorlatai. az egyes fejezetek közé mesterkedtem egy számomra kedves taoista mese részleteit. ahol mindenféle veszélyek környékezik. Figyelmeztetnem kell az Olvasót. sem csónak. nem véd meg a betegségektől. Ezért el nem hagyom sohasem. ami 1990 tavaszán jelent meg „Az önmagába térő ösvény” címmel. nincs sem híd. s valamiféle dogmatikai rendszert építenek fel belőle. hogy a tanítványai nem tudnak elszakadni a Tantól. és annak segítségével átevickél. de annyit mégis el kell mondanom. Át szeretne jutni. Igaz. 7 Az eredeti könyvet helyenként kiegészítettem és átdolgoztam. Hadd idézzem a továbbiakban szó szerint: „Ugyanígy. másrészt a gyakorlatok leírásának szárazságát enyhítendő. vagy sikereket elérni a szerelemben. nemegyszer megmosolyogni való „balekot” formál az emberből. . Mi változott? Egyrészt gazdagodtak az ún. koncentrációs tartalmak. Ekkor mondta el a tutajról szóló hasonlatát: Egy ember hosszú vándorútján. nádból. Nagy tekintélyre hivatkozom. Vajon okosan cselekszik-e a továbbiakban. nem teszi könnyebbé az életet. mély folyóhoz ér. segítségével átértem a túlsó partra. Assisi Szent Ferenc valami olyasmit mondott. és annak a súlya alatt görnyedve indulna tovább az útján. Sőt nehezíti az ember életútját. A „technikázás” ötlete bevált. amikor észrevette.

augusztus havában a Szerző . a helyes tételeken is túl kell lépnetek.” (Példázat a kígyóról) 1990.Popper Péter: A belső utak könyve 8 amely átkelésre szolgál. nem megőrzésre való. Hogyha megértettétek a tutaj hasonlatát. nemhogy a téveseken.

miért ér annyi kudarc és bántás? Egyáltalán. papok. Más a kultúránk. A módszerek látszólag különbözők voltak. sivatagokban. a módszereink. más a nyelvünk. szentély. vajákosok és egyiptomi hierophantesek. az istenek benned vannak. feltételét és okát tárták fel az emberi viselkedés bonyolult szerveződésének de a szubjektív emberi problémák ugyanazok maradtak. Régen letűnt kultúrák sem nélkülözhették. formálja jövődet. orvosok. Művelték e mesterséget sámánok és varázslók. Mindenesetre messzebb vezet. álomfejtők. mint a „többi ember” – akik látszólag olyan könnyedén haladnak előre az élet útjain. Ki vagyok én? Hol a helyem a világban. a másik segíteni próbált. ördögűzők. és jellemed. miért nem tudok én szeretni. mások a szempontjaink. Ez a „gnóthi szeauton” igazi értelme. és négyszemközt ugyanezt kérdezik valakitől. miért keveredem újra meg újra hasonló jellegű konfliktusokba? Miért nem szeretnek úgy és annyira. de mindig ugyanaz hangzott el. Ez már út. a jövendőjükre. és el tudod majd fogadni sorsodat is. ahogy igényelném. árnyékos hely. Fogadd el magadat. Ma úgy nevezzük: pszichoterápia. személyiséged alakítja. amely elvezet . sátor vagy szoba. más aspektusból. európai falvakban és metropolisokban mindig volt egy csendes. s visszhangzik mindmáig: az. hogy megbeszéljék közös ügyeiket: az egyik segítséget kért. vagy titokban önmaguktól. az „objektív körülmények” vádolása. Nem külső erők uralkodnak rajtad. dél-amerikai templomvárosokban. ahol két ember összeült. Mert a sorsod te vagy. mit érek én? Miért nyomasztanak félelmek és bűntudatok? Miért nem tudok úgy élni. de tulajdonképpen más kultúra más kifejezésmódján. amit olyan pontosan fogalmazott meg a delphoi jósda jelmondata: Gnóthi szeauton – Ismerd meg önmagadat! A delphoicától jóslást kértek az emberek. a pszichikum megbillent egyensúlyának helyreállítása. A jós azt felelte: Ismerd meg önmagadat. jósok és remeték. a sorsukra voltak kíváncsiak. és tudni fogod a sorsodat. próféták. kolostor vagy jóshely.Popper Péter: A belső utak könyve Miért és hogyan keletkezett ez a könyv? 9 Van egy ősi mesterség: az ember önmegismerésének fejlesztése. Indiában és Babilonban. miért nem tudom kibontakoztatni képességeimet. a kirgiz sztyeppéken és afrikai dzsungelekben. de a lényeg azonos. A kérdezés már eredmény. Változtass magadon. és változni fog a sorsod is. Természettudományos és társadalomtudományi ismereteink sok rejtett rugóját. megzavart működéseinek rendezése – nevezhetjük gyógyításnak is. filozófusok. a miénk sem. az emberi kapcsolatok rendszerében? Miért vagyok boldogtalan miért rossz a közérzetem. mint önmagunk tömjénezése és a környezet.

Különösen sokfélék az önmegismerés.” drámájából azt a jelenetet. nézz ki az ablakon! Mit látsz?” „Az utcát” – feleli. kudarcot.” „Szépek az utak” – írta Török Sándor. amely mértéktelenül leszűkíti a pszichés egészség fogalmát. amelyet végigjár. elégedetlen. Technikai kultúránk által kifejlesztett kényelmi igényeink azonban mintha lassan átszivárognának a psziché birodalmába is. sőt gyógyszeres kezelésre szorulnak.-t. Az emberi kultúra erőfeszítésből származik. azaz az egykori bibliai Jób megfelelőjét a modern Amerikában: „Hogy tudsz mindnyájunkat lepipálni? Van annyi eszem mint neked. a változás és a változtatás igényéből fakadnak. Éjjel ég a lámpám. Az önmagával vívódó. ellustulunk emberi . az önfejlesztés. helyzeteivel küszködő ember lehet pszichésen egészséges. B. pszichiátriai. problémabelátásából.” „Csak szerencséd van” – mondja Sullivan. „Nézz ki – mondom –. önmagunk pszichés karbantartásának útjai. A pszichés fejlődés sokféle útjának. A kultúrateremtő erőfeszítések közé tartozik az ember belső vívódása önmagával. „Az utcát” – mondja. Dolgozom annyit. „Útnak – mondom. „szabálytalan” megoldásait. nehézséget. boldogtalanságát nem ritkán kezelést igénylő betegségnek minősíti. egy ember életvezetésének időszakos nehézségeit. vívódásait önmagával. B. „Mi másnak nevezzem?” – kérdi tőlem. Hadd idézzem Archibald Mackleish: „J. és valamilyen totális adaptációban. „Az utcát” – mondom. Ismerjük a lelki élet valóban kóros zavarait. megoldatlanságot kezelendő betegségnek. De ne minősítsünk minden pszichés problémát. konfliktusmentességben látja a kívánatos ember-ideált: a karaktert kikovácsoló konfliktusokat. – Valahova visz. amikor a „peches” Sullivan vallatja a „szerencsés” J. kínlódásai azon a fejlődési úton. „Mi másnak nevezd?” – kérdem tőle. az ember belső szabadságának a tiszteletben tartása akarva-akaratlanul szembekerül napjaink túlságosan patologizáló szemléletével. Elkényelmesedünk önmagunk faragásában és nevelésében. amelyek feltétlenül pszichoterápiás.Popper Péter: A belső utak könyve 10 valahova. sőt! – belső küzdelmei éppen az egészségéből.

Popper Péter: A belső utak könyve

11

kapcsolataink ápolásában, kikerüljük kényes és feszült helyzeteink megoldását. Ez a lustaság nemcsak kompromisszumokra, szkepticizmusra, cinizmusra való hajlandóságunkban jelenik meg, hanem általában a pszichés erőfeszítések elkerülésében. Jobb egy-egy tabletta beszedésével erőfeszítés nélkül csökkenteni idegességünket – mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy a saját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát és jussunk túl rajtuk. De vajon jobb-e? Sokkal egyszerűbb tanácsot kérni valakitől, mint vállalni a döntés felelősségét. Azonban a mástól kapott tanács, ami egy másik ember

élményvilágából, értékrendjéből származik, vajon a saját énünktől nem idegen-e? Vagy ezt az árat fizetjük meg inkább, csak hogy másra háríthassuk át belső terheinket? Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk. Jobb arra az álláspontra helyezkedni, hogy ugyan csináljanak már velem valamit a pszichés „nagyhatalmak”, mint lépésről lépésre taposni ki saját hiteles utunkat – legyen az bár olyan keskeny kis ösvény – de valóban a miénk. Jobb? Ez a könyv nem lelki betegek számára készült. Azoknak az egészséges embereknek szól, akik „az emberélet útjának felén” – előbb vagy később – utat vesztettek életük és önmaguk „nagy sötétlő erdejében”; a belső elégedetlenség, a változtatás, a fejlődés sürgető igényével nézik önmagukat, és saját erejükből szeretnének önismerethez és önfejlesztéshez jutni. Ez a könyv az önismeret és az önfejlesztés lehetőségeiről és határairól szól. Bármilyen furcsán hangzik: az önmegismerés és a változtatás lehetőségének belső előfeltétele önmagunk szeretetteljes elfogadása. Az elutasítás, a tagadás nem lehet kiindulópontja semmilyen konstruktív megismerésnek és fejlődésnek – csak destrukciót, rosszkedvet szül. Önmagunkon változtatni csak az elfogadáson belül lehetséges. Nem ellentmondás ez? Ha jól odafigyelünk a szavak valódi értelmére, világossá kell válnia, hogy az „elfogadás” nem jelent sem belenyugvást abba amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta. Az elfogadás tehát megismerést eredményez, és éppen ezért válhat a továbblépés kiindulópontjává. A valóság – akár saját belső valóságunk – eltorzítása, hamis tükrözése, eleve elutasítása mindannak, ami nem felel meg illúzióinknak, a nem odafigyelés, az előítéletek, az axiomatizált „elvek” – mind alapvető akadályai a megismerésnek és az ember belső forradalmának. A mai ember egyre kevésbé kerülheti el ennek a rögös önmegismerési útnak a végigjárását. „Ilyenek vagyunk, ilyen vagyok!” – ez az egyetlen szilárd talaj,

Popper Péter: A belső utak könyve

12

amelyről fejlődésünk érdekében elrugaszkodhatunk. Hosszú ideig, amíg az ember énfejlődése, az individuális személyiség markáns kialakulása történetileg még csak a kezdet kezdetén tartott, egy-egy törzs, nép, társadalmi csoport eszmevilága, ritualizált erkölcsi szabályrendszere mutatta az irányt: hogyan kell átélni a világ eseményeit, hogyan kell viselkedni. „Törd hozzá magad az általános eszményhez, amely elmondja, hogy milyen és hogyan él a jó mohikán, a derék spártai stb.!” – erről volt akkor szó. A modern ember az évezredes fejlődés során szuverén személyiséggé alakult. Egyre kevésbé sikerül karakterétől, saját belső törvényeitől függetlenül

mechanikusan idomulnia univerzális sémákhoz. Életünk külső irányítottságának ezek a fogódzkodói ma már alig léteznek. Saját magunknak kell kitapogatnunk belső lehetőségeinket, és kidolgoznunk egy olyan „használati utasítást”, ha kell, „korrekciós programot” önmagunkhoz, amely összhangban van belső igényeinkkel és törvényeinkkel, s amellyel örömtelien tudunk élni a világban. Egyre inkább közeledünk egy olyan állapot felé amelyet József Attila annyira pontosan fogalmazott meg: „Az én vezérem bensőmből vezérel!” Volt egy régi, középkori könyörgés amely valahogy így hangzott: „Ne gondoljátok, szerelmetes feleim, hogy a sátán kívülről közelít felénk, és mi azt mondhatjuk neki: apage, távozz! Mert a sátán mibennünk lakozik, és mi nem tehetünk ellene semmi mást, mint hogy jó szorosan megöleljük.” A

vallásos-misztikus burokban nagy élet- és emberismeretről tanúskodó igazság rejtőzik. Később mások is elmondták ezt, egyszerűbben és a mi nyelvünkön. Thomas Mann megrázóan írja le a haldokló Jákob áldását. Először megáldja valamennyi fiát, Izrael valamennyi törzsét. De az áldáson belül vannak átkozottak is, hárman a tizenkettő közül. Ruben, Lévi és Simon emberi magatartását az elfogadáson belül tagadja meg Jákob. Ezért bírják elviselni az apai átkot, ezért marad meg az egész nép, mert az átkozottak is az áldáson belül vannak. Mint ahogy a gyermekünkön is sok mindent faraghatunk, nevelhetünk, megtámadhatjuk azt, ami nem tetsző nekünk – de csak az elfogadáson belül. Akkor egy gyerek mindent kibír, és változik is. De ha megtagadjuk vele a közösséget, ha kirekesztjük a szeretetünkből – akkor tönkremegy. Így vagyunk önmagunkkal is. Miller A bűnbeesés után című drámájában Holga így szól Quentinhez: „–... hosszú ideig minden éjjel ugyanazt, álmodtam... hogy gyerekem lett; és még álmomban is láttam, hogy a gyerek az életem; és hogy hülye. És sírtam, és százszor is elszaladtam, de valahányszor visszajöttem, mindig ugyanolyan rémes arca volt. Végül azt gondoltam, ha meg tudnám csókolni, mert hát valami mégis van benne, ami az enyém, akkor talán megnyugodnék. És ráhajoltam arra a torz

Popper Péter: A belső utak könyve
arcra, és förtelmes volt... de azért is megcsókoltam. – Még mostanában is kísért?

13

– Néha igen. De most valahogy már megvan az az érdeme, hogy... az enyém. Azt hiszem, hogy végül az embernek muszáj az életét a karjába vennie...” Csak akkor meríthetünk bátorságot ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, ha el tudjuk fogadni magunkat, összes fájó, kedvezőtlen, nemegyszer undorító tulajdonságunkkal együtt. Ám ezen belül – és csak ezen az elfogadáson belül – megkísérelhetjük, hogy – pánik és hisztéria nélkül – változtatni próbáljunk magunkon. Önmagunk vállalása híján még a

szembenézésig sem juthatunk el, inkább becsapjuk magunkat. És az ember olyan könnyen hazudik önmagának, nem kell félnie a leleplezéstől. A szelídségen belüli szigorúság nehéz műfaját kellene művelnünk: önmagunk szelíd elfogadásán belül a szigorú törekvést, hogy változtassunk azon, amin érdemes változtatni. E könyv keletkezésének módszertani története pedig a következő. Miután sokan eljutnak a belső változás igényéhez, anélkül hogy pszichoterápiás kezelésre szoruló betegek lennének, kényszerűen megtorpannak a „Hogyan?” kérdése előtt. Hol és hogyan tanulhatók meg az önmegismerés és az önfejlesztés gyakorlatai? Vannak-e ilyen gyakorlatok egyáltalán? Aki alaposan utánanéz, tapasztalni fogja; hogy az évszázadok, sőt évezredek során nagy iskolái alakultak ki az önnevelésnek. Ezek az iskolák mindig az önmegismerés kifejlesztésére alapoztak, és innét indultak el a belső átalakulások megvalósítása felé. A probléma abban áll, hogy a tudományos igényű pszichológia látóköréből kiesték e meglepően egzakt módszertannal rendelkező önfejlesztési lehetőségek. A kutató pszichológus ugyanis egyre inkább eltolódott a laboratóriumi kísérletek irányába, ahol az objektív jelenség-megfigyelés az alapvető cél tehát szükségképpen háttérbe szorul minden olyan koncepció, amely az introspekcióra alapoz. A gyógyítással foglalkozó klinikai pszichológus, pszichiáter pedig szinte kizárólag a pszichoterapeuta – beteg relációban gondolkozik. Az önnevelés és önfejlesztés létező módszertanának megismerését továbbá rendkívüli módon megnehezíti, hogy ezek a metodikák – miután a pszichológia mint önálló szaktudomány alig százéves múltra tekinthet vissza – történetileg szükségszerűen különböző ideológiai és világszemléleti burkokba ágyazottan lappanganak. A sokszor misztifikáló, sőt misztikus világnézeti beágyazottság már eleve elriasztja a tudományos igényű szakembert attól, hogy kifejtse ezek mélyéről mindazt a reális tudást, amely az ember önnevelésének lehetőségeiről

mit mondhatnánk róla? Talán csak ennyit: Képes arra. De valószínűleg így szeretnénk élni. S ez elindíthat minket különböző útkereső kalandokra a világban és saját magunkban. ne tegye tönkre más emberek életét. Képes arra. fejlődési igénye. képes élvezni az élet által nyújtott lehetőségeket: az evést. már jelentős énerő. hogy tehetségének. a művészet új meg új lehetőségeinek határainak bejárása felé. az emberiséget a tudomány. 14 Jogosan tehető fel az alábbi kérdés: E nagy belső erőfeszítést követelő önmegismerési és önfejlesztési utak végigjárására a múltban leginkább olyan emberek vállalkoztak. Talán az utóbbi a veszélyesebb dzsungel. hogy produkciói. a megismerés örök szomjúságát. akik valamilyen alapvető szellemi elkötelezettségben. munkájában. tehát képes szociális beilleszkedésre. aki elindul. talán nem voltak mentesek némi „megszállottságtól”. Ki vagyok én? Ám ugyanennyire fontos hajtóerő az ember lázadó elégedetlensége önmagával szemben. zárt vallási rendszerben éltek. önfegyelem szükséges. képes életörömre. hivatásában. Képes arra. netán boldogtalansága. képességeinek megfelelően teljesítsen.Popper Péter: A belső utak könyve és módszereiről az idők során felhalmozódott. hogy így élnek. jó közérzete megteremtése során ne zavarja. amelyek fejlesztik az ember belső erőit: Ám ahhoz. fanatizmustól sem. a kultúrát. a munkát. a pihenést. Az eredmény egyben feltétel is? Nekem úgy tűnik. produkáljon tanulásban. mely állandóan előre hajtja az embert. Jogos gyanakvással kérdezhetné valaki e könyv átlapozása után: Gyakorlatokról van szó. hogy e gyakorlatokat következetesen megcsináljuk. hogy az alapvető probléma ma nem annyira az erőtlenségben. Ez a megismerési vágy évezredek óta nemcsak a külvilágra. átvergődjön az üveghegyen és végül megtalálja boldogságát. hogy megküzdjön a hétfejű sárkánnyal. hanem a lelki-szellemi erők szétszórtságában van. Különösen az ifjúság az – a népmesék legkisebb királyfia –. Az ember . hanem az ember belső világára is irányul. Ha megrajzolnánk egy tökéletesen kiegyensúlyozott ember ideális képét. hogy jól érezze magát a világban. Sok ez vagy kevés? Mindenesetre kevesen mondhatják el magukról. mindez ne mások rovására történjen. a szerelmet. De mi késztetheti a mai modern. Vágya az önmagával és a világgal való harmóniára. természettudományosan gondolkodó embert ilyen erőfeszítésekre? Talán elsőnek említhetném azt a jó értelemben vett kíváncsiságot.

E téren tehát éles polarizálódási folyamatnak lehetünk tanúi. a transzcendentális meditáció stb. akiknek óriási energiatartalékai éppen azért jelentenek nagy belső feszítő erőt. Másrészt viszont egyre nagyobb tért hódít a korszerű természet. S megint a fiatalokra kell hivatkoznom. ez a törekvés a mai modern ember aktuális fejlődési útjának szempontjából regresszió. Ez az anakronizmus csak szemléleti zűrzavart szülhet. a jóga régóta . Tudományos világképét igyekszik szintézisbe hozni transzcendentális érdeklődésével és érintettségével. hogy az embereket nem annyira a vallásos érzés vagy a misztikus érdeklődés vonzza ezeknek a szellemi áramlatoknak a körébe. a zen-buddhizmus. mer egy egész más gazdasági-kulturális alapokon keletkezett világszemléletet és gondolkodásmódot akarnak eredeti formájában átültetni a mai európai kultúra eszmevilágába. vagy legjobb esetben külsődleges manírokká sivárulnak. Az akupunktúra. s ez a mi kultúránk hagyományai között amelyek az egyértelműségre törekvést. divattá válása. Ezért lehetünk tanúi annak. amelynek bölcsőjénél annak idején Schoppenhauer állt. Azonban sokszor nehezen találjuk meg ezeknek az erőknek a kreatív felhasználási lehetőségeit. elsősorban a fiatalabb korosztályok részéről. mert keresik a hatékony tevékenység.Popper Péter: A belső utak könyve 15 pszichikus fejlődése során jelentős intellektuális és emocionális erőket fejlesztett ki. mind pedig több vonatkozásban a keresztény-katolikus gondolatvilág egyes elemeinek reneszánsza. aki a hivatalos német állami filozófiával való radikális polémiája során kaput nyitott távol-keleti vallásfilozófiai iskolák gondolatainak befogadására.és társadalomtudományos gondolkozásmód. A polarizálódás azonban nemcsak az emberek között. éppen azért. elkoptatott szóval: az önmegvalósítás szubjektíve legvonzóbb lehetőségeit. Magas szintű aktivitásunk nemegyszer erőfecsérlő időtöltésekbe omlik szét. hanem sokszor az egyes emberen belül is végbemegy. sőt növelhetik a pszichés rendezetlenséget. Tagadó álláspontunk azonban nem jelenti az e szellemi áramlatok által létrehozott értékek elvetését. Mélyebben vizsgálva e kérdést arra is fény derül. hanem éppen az a sajátosságuk hogy az önmagukon való munkálkodás módszereiről és lehetőségeiről mondanak számukra valamit. hogy az önmegismerés és önnevelés iránt egyre fokozódó szellemi éhség nyilvánul meg. a definitív gondolkodást sugallják – belső konfliktusokhoz vezethet. A helyzet kissé hasonló ahhoz. az ayurvéda. E mondanivalók azonban torzulatokká válnak. Ma – nyugat közvetítéssel és az ennek megfelelő torzításokkal – világszerte tapasztalható mind a jóga. Az utóbbi évtizedekben különösen megerősödött az a folyamat. amely az ősi orvoslási módok terén tapasztalható.

ha arra valaki valóban rászorul. Hangsúlyozom: A belső utak könyve nem használható kóros pszichés folyamatok gyógyítására. s azt. Óvatosan. amelyhez a kognitív. az affektív folyamatok. Soha nem szabad megfeledkezni arról. Ám ezenkívül megpróbáltam kihámozni mindannak a metodikai lényegét. Le kell hántani róluk az egykor aktuális ideológiai-filozófiai rárakódásokat – amelyeknek többek között a stílus is az egyik megnyilvánulási formája –. illetve a különböző módszertanú pszichoterápiák gyakorlati tapasztalatait is. az alapoktól és az egyszerű.Popper Péter: A belső utak könyve 16 felhalmozott tudást hordoz az emberről. a tudományos pszichológia racionális mérlegére tettem. Sőt – éppen a jóga esetében – a modern biofeedback kutatások kezdenek bevilágítani a látszólag érthetetlen szomatikus-vegetatív önkontroll hatásmechanizmusába. Igyekeztem összefoglalni. hogy a valóságban is közelebb kerüljön én-ideáljához. amely beépíthető mai kultúránkba és tudományunkba. általam ismert szellemi irányzatok és iskolák az önnevelés terén kialakítottak. bátran lehántva róluk különböző „burkaikat”. Ilyen módon kristályosodott ki egy önismereti és önfejlesztési gyakorlat-sor. ami ezután megmaradt. kezelést. De segítséget nyújthat az önmagán változtatni akaró embernek ahhoz.és személyiségformálás felé. hogy ez a könyv gyakorlatok gyűjteménye. legyen szó buddhizmusról jógáról. Ez a könyv számos forrásból állt össze. amit a különböző kultúrák. beleértve a klinikai pszichológia. hogy jobban . keresztény ezoterikáról. amely elsősorban az önismeret és önnevelés módszertanára koncentrál. Nem helyettesíthet semmiféle pszichoterápiát. és érthetően megfogalmazva „gyakorlatok” formájába önteni a modern pszichológia számos eredményét. gyógyszerelést. antropozófiáról vagy egzisztencializmusról. E gyakorlatok közül – saját problémabelátásának megfelelően – választani kell annak. Igyekeztem a gyakorlatokat módszeresen végigjárható struktúrába felépíteni vagy összerendezni. amelynek egy részét közreadom. a karakter. Az eredményesség feltétele az időtartam és a módszeresség. de szabadon bántam ezzel az „anyaggal”. s lehet belőlük hosszabb távú programot kialakítani. hogy jobban tűrje az élet mindennapos terheit. a személyiségfejlődés és a szociális kontaktusok tanulmányozása-kutatása során eljutott. A gyakorlatokat – a megfelelő helyen közölt szabályok szerint – lehet váltogatni. De nem lehet belebonyolódni valamennyi gyakorlat szimultán végzésébe vagy kapkodó váltogatásába. egy-egy részfunkcióra vonatkozó „tréning-programtól” haladva a komplexitás. aki az általános tájékozódáson túl használni is akarja őket. és akkor eljuthatunk egy ősidők óta művelt és kifejlesztett sajátos pszichológiához. Az értékek átmentéséhez azonban először hozzájuk kell férkőznünk.

Popper Péter: A belső utak könyve megértse önmagát. és ezen keresztül másokat is. 17 .

Ha az egymásrakövetkezés rendjét ismerjük: ez a bölcsesség kezdete. Sohasem volt olyan fa a világon. akik akaratukat akarták őszintévé tenni. először otthoni életüket szabályozták. akkor az akarat őszinte. akkor a szív rendben van. ha a megértést elértük. először nemzeti életüket rendezték el. először egyéni életüket művelték. Ha a dolgok ismeretét elnyertük. akik el akarták rendezni nemzeti életüket. először eljutottak a megértéshez. ha az otthoni élet szabályozva van. az emberi ügyeknek kezdete és vége. először a szívüket hozták rendbe. először akaratukat tették őszintévé. Lehetetlenség. ha az akarat őszinte. akik otthoni életüket akarták szabályozni. amelynek törzse karcsú s felső ágai nehezek és erősek. akkor az otthoni élet szabályozva van. akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban. akkor a nemzeti élet művelése az alapja mindennek. akkor elértük a megértést. A dolgoknak oka és következménye van. akik szívüket akarták rendbe hozni.Popper Péter: A belső utak könyve A bölcsesség kezdete* 18 „A régiek. akkor műveljük egyéni életünket. a megértés a dolgok ismeretének felkutatásából származik. ha a szív rendben van. akik egyéni életüket akarták művelni.” . ha egyéni életünket műveljük. hogyha az alap rendetlen. fölötte rendes legyen az épület.

Az alapgyakorlatok ezenkívül alkalmasak a lelki egyensúly fenntartására. hogy megnöveli az ember toleranciáját. Ezért elsősorban a külső életkörülmények által kiváltott pszichés labilitás megszüntetésére alkalmasak. A megfelelő eredmény elérésének két feltétele van. ingerlékenység. ellenálló képességét az élet mindennapos terheléseivel szemben.Popper Péter: A belső utak könyve Alapgyakorlatok 19 Ezeknek a gyakorlatoknak általános mentálhigiénés jelentősége van. dekoncentráltság tüneteiben nyilvánul meg. időszakos lehangoltság. és igen érzékenyen jelzik. Emellett azonban nem lebecsülendő általános fejlesztő hatásuk sem. Ezek az egyszerű. Ez nemegyszer az egész életvezetés. Ezért csak akkor érdemes belefogni ha legalább hat hónapon keresztül következetesen . majd abbahagyása pszichés stabilitásunk szempontjából kedvezőtlen hatású is lehet. – Az akarat fejlesztése. mind pedig a gyakorlatok elkezdése. A másik a következetes rendszeresség. ha e gyakorlatokat rapszodikusan végezzük. Hangsúlyoznunk kell. máskor megfeledkezve róluk. kapkodás. – Önuralom az érzelmek és indulatok kifejezésében. illetve a szempontváltás képessége az objektivitás érdekében. hogy rendezzék az érzelmileg zaklatott lelkiállapotot. hogy a gyakorlatok segítségével tüneti eredmény érhető el. Különösen alkalmasak arra. ha a kialakult egyensúlyt a megbomlás veszélye fenyegeti. tehát nem szűnnek meg a zaklatott lelkiállapotot létrehozó okok. A gyakorlatok strukturálisan összefüggnek. ha közülük egyet-egyet kiragadunk. A zaklatottságot létrehozó és fenntartó okok megszüntetése csak feltáró pszichoterápia vagy a később ismertetendő introspektív önismereti út végigjárása során valósulhat meg. a napi életritmus szétesése. Ezért nem helyes. egymást segítik és ellenőrzik. Mind a rendszertelenség. – Az ítélkezés elfogulatlansága. Az egyik az előírt ciklikus váltások betartása. néhány perces gyakorlatok a lelki élet öt fontos területét érintik: – A gondolkodás összpontosítása. hosszabb időtartamon keresztül. életmód megváltoztatásához vezet. Semmi értelme nincs annak. – A pozitívumokra való beállítódás. amely szélsőséges hangulati labilitás. E gyakorlatok maximális eredménye annyi lehet. s csak azokat végezzük. némely napokon igen.

amelyek lelkileg erősen megviselnek bennünket. Előfordulhat azonban. élethelyzetek. hogy egyes gyakorlatok rövid idő után már eredményesek. fogyatékosságok. amelyek naponta nem vesznek öt percnél több időt igénybe. Ez nagyon érzékeny és korai jelzése . hogy észrevesszük: az eddig hosszabb idő óta sikeresen végzett gyakorlatok egyike-másika akadozni kezd. Az előírt idő elteltével kudarcok esetén is abba kell hagynunk a próbálkozást. s olyan állandóan visszatérő tevékenységgé válna. hajtani. és nyugodtan áttérhetünk a következő gyakorlatra. Ebben a fejlesztő időszakban nincs jelentősége a kudarcnak! A lelki hatás szempontjából a lényeg az erőfeszítés. Amikor a sikertelen gyakorlat ciklusa visszatér. Első fázis A gyakorlatok megtanulásának végre időszaka. amelyet a gyakorlatokra fordítunk. Ebben az időszakban már mindegyik gyakorlatot sikeresen végre tudjuk hajtani. Tulajdonképpen az lenne a kívánatos. Ha minden gyakorlat azonnal sikerülne. mint testünk tisztán tartása. hogy lelki életünk melyik területén mutatkoznak rendezetlenségek. Tapasztalni fogjuk azt is. amíg eljutunk addig. Ennek ellenére nem szabad a problematikus gyakorlatokat előtérbe helyeznünk.Popper Péter: A belső utak könyve 20 elvégezzük e gyakorlatokat. pár percig tartó elvégzésük mindennapos szokássá válik. nincs ok aggodalomra pszichés állapotunkat illetően. értelme is kettős. ha az öt alapgyakorlat beépülne mindennapi életünkbe. Második fázis A megtanult gyakorlatok rendszeres továbbfolytatása. mások viszont makacsul nem sikerülnek. Ez jelzi. Ennek megfelelően a gyakorlatok funkciója. Ha a gyakorlataink ilyenkor is sikeresek. Ekkor már feltétlenül tapasztalni fogjuk intenzív pozitív hatásukat. már jobb eredményt fogunk elérni. nem lenne rájuk szükségünk. hogy mindegyiket hibátlanul tudjuk Képességeinktől. Az alapgyakorlatoknak ekkor már ellenőrző funkciójuk van. Előállhatnak olyan megterhelések. Az alapgyakorlatok hatásának kibontakozására – mint azt tapasztalni fogjuk – két fázis jellemző. pszichés állapotunktól függően itt rendkívül nagyok az egyéni eltérések: a tanulás néhány hétig vagy néhány hónapig is eltarthat.

A belseje grafit.Popper Péter: A belső utak könyve 21 annak. hogy könnyen lehessen hegyezni. A hatodik héten megint visszatérünk az első gyakorlathoz – a ciklus újra kezdődik.. Írásra. rajzolásra használják. egy ceruzát. problematikus helyzeteink már nem ismételhetők pszichés egészségünk veszélyeztetése nélkül. A puhafa tulajdonképpen fenyőfa. amelyik a hatodik héten napi váltásban végzi a gyakorlatokat. Múlt nyáron a hegyekben láttam a fenyőfák kitermelését. keresnünk kell a megoldás lehetőségeit. Példa a sikeres gyakorlatra: „Ceruza. mert különböző munkákhoz különböző keménységű grafit kell. Mindenkinek ki kell próbálnia. lakkozták és feltüntették rajta a grafit keménységi fokát. csendes. varrótűt. életvezetésünkön változtatnunk kell. legallyazták. pedig az iskolában tanultunk róla. hogy pszichés állapotunk romlik.) 1. A gondolkodás összpontosítása Naponta egyszer. konfliktusaink. Nagyon szeretem a ceruzákat és a radírokat. ami az adott tárgynak lényeges ismertetőjegye. diákkoromban egész gyűjteményem volt. A puhafa borítást szögletesre esztergálták. Minden pénzemet erre költöttem. Az öt gyakorlat mindegyikét egy hétig végezzük. Gondolatban – tehát némán. melyik módszer a számára megfelelőbb. „ Példa a sikertelen gyakorlatra: „Ceruza. hogy néhány percen belül megzavarnak – magunk elé teszünk egy egyszerű tárgyat. túlléptünk teherbírásunk határán. A farönköket lánctalpas traktor . majd két nap szünet után a hetedik héten tér vissza a ciklus elejére. és így mindig meg tudjuk vásárolni a megfelelő minőségű ceruzát. Azért kell puhafa. szemüveget stb. (Van olyan módszertani felfogás is. Belsejében puha grafitrúd helyezkedik el. ezért puhafa tokba foglalják. és nem kell tartani attól. hogy lelki életünk melyik területén csökken a teljesítőképességünk. Erre azért: van szükség. mert az könnyen nyomot hagy a papíron. Arról is információt kapunk. Azonban a grafit törékeny. nyugodt körülmények között – lehetőleg amikor egyedül vagyunk. ahogy kidöntötték.. Befestették. Ez komoly figyelmeztetés: életmódunkon. Érdekes volt. Mi is a grafit? Nem emlékszem. E gyakorlatok révén tehát pszichés állapotunk állandó kontrolljának lehetőségét kapjuk a kezünkbe. Utána – az eredményességtől függetlenül – áttérünk a következő gyakorlatra. A borítása puhafa.. hogy ne csússzon a kézben. de önmagunk számára pontos mondatokban megfogalmazottan – elmondjuk mindazt. Apám nagyon haragudott érte. pl..

Ezért illeszkednek az ún. A cél az. ha nem kerek időpontot tűzünk ki. tehát ne üljünk már háromnegyed háromkor az órára meredve. önállóan nem végezhetők. Egyszerű dolgokról van szó: megforgatjuk a gyűrűnket. Az akarat fejlesztése Pszichológiai közgondolkozásunkban gyakran tapasztalható valamiféle „akaratmítosz”. az értékrendtől stb. hogy azok oka az akarat gyengeségében rejlik. pontosan délután három órakor – elvégzünk egy bizonyos cselekvést. hogy miközben folyamatosan – végezzük azt. hogy emiatt ne szakítsuk meg jó előre folyamatos tevékenységünket. Lényeges. A gyakorlat legfontosabb eleme a tökéletes.. hanem pl. feljegyezhetjük a sikerek és a kudarcok számát. – sőt nagymértékben ezek függvénye. (Ha nagyon buzgók vagyunk. hogy az ember akarati funkcióit indetermináltnak tartjuk. magunkban elmondunk egy kedves verssort stb. akarati gyakorlatok szervesen a többi közé. Eszünkbe jut a dolog három előtt tíz perccel. amikor megint erre a gyakorlatra kerül a sor. öt óra tizenhárom percet. Az alapgyakorlat az alábbiak szerint alakul: A hét elején keményen elhatározzuk. javult-e a teljesítményünk?) . Úgy tűnik. Így nyomon követhetjük. hogy öt hét múlva. Kezdetben talán ez a gyakorlat okozza majd a legtöbb nehézséget. mintha fejlesztéséhez csak „erős elhatározás” volna szükséges. amit tennünk kell. hogy ne engedjük gondolatainkat elkalandozni. Nehezíti a végrehajtást. amely egyáltalán nem független a személyiség összerendezettségétől. mindig azonos időpontban – pl. de mire újra az órára nézünk. percnyi pontosság.” 22 A lényeg tehát az. már negyed négy felé jár.Popper Péter: A belső utak könyve vontatta le a völgybe:. semmi egyéb.. hogy mindennap egyszer. Sok belső problémáról állítják. Az akarat fejlesztése csak a teljes személyiség fejlődésével együtt képzelhető el. 2. emocionális kiegyensúlyozottságától. Próbáljuk meg célra irányítottan összefogni egyébként szabadon szétszökellő asszociációnkat. és csináljuk is meg. idejében jusson eszünkbe elhatározásunk. stb. A valóságban az ember akarati élete rendkívül bonyolult szerveződésű funkciórendszer.

környezetünk eseményei váltanak ki belőlünk – ezekből a külvilág számára ne látszódjék semmi. Azon a héten. ha otthoni problémáink nyomasztanak. A gyakorlat hetében uralkodjunk mimikánkon. egymás megítélése szempontjából. Ezen a héten ezt is szüneteltessük. ujjongása. kedvesség és megbántás. köszönetnyilvánításkor vagy szemrehányáskor akarjuk azt. Kezdetben a gyakorlat sikere érdekében jobb. ujjongjunk féktelenül. Ellenkezőleg: ápolnunk és fejlesztenünk kell magunkban a teljes embert. Elsősorban arckifejezésünk. Önuralom az érzelmek kifejezése felett Először is el kell oszlatnunk egy lehetséges félreértést. egyszóval a fölösleges fecsegést. csapkodjunk. szomorúsága és extázisa. Ezzel elérhetjük. amivel közölni akarunk valamit. ne jöjjünk indulatba. kudarc. A gyakorlatnak az a célja. Ezekre kell tehát ügyelnünk. vigyázzunk arra. hogy hangulatunkat tudomásul vegye. Legfőképpen pedig szüneteltessük a panaszkodást. vagy ne terheljük hozzátartozóinkat munkahelyünkön keletkezett idegességünkkel. ami bennünk van. magatartásunk és szóbeli megnyilvánulásaink. ne keseredjünk el. siker. illetve csak az. hogy miközben mélyen átéljük azokat az érzelmeket. hogy redukáljuk érzelmi reakcióink intenzitását. de ne is hahotázzunk. aki az érzelmeknek minél szélesebb skáláját éli meg: van dühe. hogy a közömbös környezet ne vegye rajtunk észre pillanatnyi hangulatunkat. a munkahelyünkön ne tűnjön fel. bánat. amikor az önuralom gyakorlására kerül sor. Naponta többször ér minket kisebb-nagyobb öröm. Pl. Ez nagyon fontos a környezetünkkel való harmonikus kapcsolat. örömökről. Az érzelmek kifejezése tehát váljon a szándékos kommunikáció eszközévé.) Különösen fontos. amelyeket a világ.Popper Péter: A belső utak könyve 23 3. spontán – külső kifejeződésén. vagy hogy ne örüljünk. ha ezzel is takarékosan bánunk. Ennek a gyakorlatnak nem az a célja. a bennünk zajló reakciókból a külső szemlélő számára semmi se legyen spontán észrevehető. Napjainkban elterjedt szokás. Tehát ne grimaszoljunk. vagy vidámságunk okának részletes elmagyarázását. viselkedésünkön és beszédünkön. (Kivéve. hogy érzelmeink külső megnyilvánulási formái pontosan megfeleljenek annak. hogy megfelelő közönség előtt. vagy többeket „bizalmasan félrevonva” beszámolunk a minket ért sérelmekről. amivel hatást akarunk elérni. Azt kellene elérnünk. Ehelyett inkább . ha pl. káromkodjunk. amit szándékosan akarunk kifejezni. hogy uralkodjunk érzelmi-indulati állapotunk – akaratunktól független. Érzelmi állapotunk külső megjelenésének többféle lehetősége van. hogy ezeknek érzelmi hatásából.

Megint nagyon egyszerű dolgokról van szó.Popper Péter: A belső utak könyve figyeljük 24 meg környezetünket. hogy amit mondani akarunk – igaz-e? – lényeges-e? – jóindulatból fakad-e? 4. ítéleteket kell konstatálnunk. hogy a pozitivitás érdekében kedvezőnek. hogy miközben jól látjuk a kérdéses esemény vagy jelenség negatív jellegét. hogy a legtöbb esemény nem csak rossz s nem csak jó. hogy megpróbáljuk a rosszalló. Észrevehetjük a vázánkat ledöntő . negatív ítéletet kiváltó eseményt vagy közlést más szempontból is végiggondolni. azokra az eseményekre és közlésekre kell figyelnünk. Ennek érdekében sokszor fel kell adnunk megszokott nézőpontunkat. A minket sértő határozat kedvező lehet egy más. hogy gondolati úton megtaláljuk a számunkra negatív események pozitív oldalait is. keresve benne valami pozitív tartalmat. A gyakorlat során erőfeszítést kell tennünk annak érdekében. értékesnek hazudjunk rossz dolgokat. és viselkedésünkkel alkalmazkodjunk mások hangulatához. hogy ők beszélhessenek nekünk pozitív vagy negatív feszültségeikről. amelyek ijedelmet. Ősi bölcsesség. A gyakorlat végzése során el kell kerülnünk egy lehetséges félreértést: nem arról van szó. mechanikusan begyakorolt ítélkezési rendszerünket. rosszallást. hanem kedvező és kedvezőtlen vonatkozások. Egy pillanatnyi bosszúságot okozó esemény később jó következményekkel is járhat. hogy mielőtt beszélni kezdünk. érdemes megfontolni. lehetőségek és következmények bonyolult szövevényéből áll. A gyakorlatnak az a lényege. önös szempontjainkat. az őket foglalkoztató eseményekről. adjunk módot arra. bosszúságot keltenek bennünk. vagy más szempontból is hasznos lehet. A pozitívumokra való beállítódás A gyakorlat hetében a minket ért kellemetlenségekre. Tehát először is negatív érzelmeinket és az általuk kiváltott kedvezőtlen véleményeket. ezen belül próbáljunk meg felfedezni benne valami értéket is. A feladat éppen abban áll. előítéleteinket. fontos ügy szempontjából. Tudatában kell lennünk annak. hogy negatív jelenségeket és történéseket a maguk teljességében rózsaszínűre fessünk át! Erről szó nincsen.

Az elfogulatlansági gyakorlat hetében arra kell törekednünk. Kiskorunktól kezdve – neveltetésünk. A dolgokról elsősorban az jut eszünkbe. állatokkal. Ennek egyik előfeltétele. Például vegyünk . Az emberek évezredeken át evidensnek tartották. Kezdetben egyszerű feladatokat kell magunk elé tűznünk. élményeinket az előzetesen már kialakult vélemény. Felfogásunkat. hogy ez számunkra kellemes vagy kellemetlen. hogy legalább naponta egy-egy dolgot. eddig tapasztaltunk róluk. verbális megfogalmazások rendszerét sajátítjuk el. Hibát elkövető fiatal munkatársunk zavarának báját. begyakoroltság. attitűdök szűrőjén át kapott – sokszor torzított – benyomások alakítják ki. 5. hanem használjuk saját ítélőerőnket. szelídségét. amit tanultunk. jelenséget vagy eseményt szinte a kisgyermek naiv rácsodálkozásával vegyünk szemügyre. Sok száz kutató dobta ki mérgesen a megpenészedett táptalajt. A minket bőrig áztató zivatarkor a felpattanó buborékok szépségét. magától értetődőnek. hogy olyan rendet tart maga körül. Egy kellemetlen emberről is elismerhetjük. iskoláztatásunk révén – kész ítéletek. problémalátásunkat. s milyen érzéseket és asszociációkat kelt bennünk.és előítélet-rendszerek. az eseményeket a maguk tiszta valóságában. Ezért a legritkább esetben éljük meg a dolgokat. hogy mit tudunk vagy tanultunk róla. hogy a tárgyak lefelé esnek. töpörödött 25 öregember tekintetének nyíltságát. Egy csúnya. növényekkel és ásványokkal. A gyakorlatnak az a lényege. híreket és információkat hallunk – gondolkozásunkat. amelyek végül már szinte zárt burokként vesznek körül minket. függetlenül attól. a jelenséget önmagában figyeljük meg és értékeljük. ne skatulyázzunk be semmit. amelyre mi nem vagyunk képesek stb. függetlenül attól. A gravitáció. ítélkezésünket bizonyos megszokottság. A tudomány számos felfedezése fakad ebből a „gyermeki rácsodálkozásból”. míg Newton rá nem csodálkozott erre a jelenségre. ismétlődő gondolatmenetek jellemzik. hogy ne tekintsünk semmit sem evidensnek. Az ítélkezés elfogulatlansága Amikor nap mint nap szembekerülünk a világ kisebb-nagyobb eseményeivel. az antibiotikum felfedezésének lényeges eleme volt az ítélkezés elfogulatlansága.Popper Péter: A belső utak könyve macska mozgásának szépségét is. Magát a dolgot kellene megbámulnunk a maga valóságában. amelyről lepusztult a baktérium-tenyészet – míg Fleming problémát látott ebben. hallottunk. hogy próbáljunk elvonatkoztatni saját személyünktől. emberekkel.

Meglepő lesz. Embermegismerésünknek egyik legnagyobb akadálya. Ugyanígy járhatunk el más egyszerűbb tárgyakkal is – ha eltekintünk mindattól. és próbáljuk elgondolni. hogy mi mindenre lehetne még felhasználni a tűzgyújtáson kívül. hogy milyen mennyiségű finom. az egyes hangszerek szólamait. Próbáljuk meg egy ember viselkedését – legalább naponta egyszer – elfogulatlanul megítélni. jól nézzük meg milyen. Sőt gyakran már inkább csak magunkra figyelünk. Ha zenét hallgatunk átmenetileg felejtsük el a zeneszerzőt. virágot. adjuk át magunkat csak a hangzásnak. Hagyjuk a hangját. megérteni viselkedésének mozgató rugóit. amíg eljutunk az ember. mi már az ellenvélemény megfogalmazásán gondolkozunk. Ő még beszél hozzánk. egy hegyet. állatot. amit már megszokottan tudunk róluk. E gyakorlat sikerének a legnagyobb akadálya az egocentrizmus és az előítélet. Fokozatosan nehezítsük a gyakorlatokat addig a szintig. a mozgását hatni magunkra. Eredménye az önálló gondolkozás és az empátiás készség fejlődése. attól még másokhoz rendes lehet. helyeslésünket és tiltakozásunkat. Ezek a gyakorlatok már kissé nehezebbek. Próbáljuk őt lelkileg mozdulatlanul tükrözni.Popper Péter: A belső utak könyve 26 szemügyre egy gyufaszálat. egy fát. hogy időlegesen elnyomjuk magunkban reflexióinkat. Ha valaki hozzánk komisz. És ugyanígy: hagyjuk hatni magunkra a naplementét. az arckifejezését. a karmestert. . addig rejtett információ birtokába jutunk. Próbáljuk meg úgy hallgatni egy ember beszédét. az emberi cselekvések elfogulatlan megítéléséhez. Próbáljuk meg beleélni magunkat az ő helyzetébe. hogy figyelmünk megoszlik a hozzánk beszélő és a saját reakcióink között.

s haragunk.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai* 27 I. mint a tolvaj Csehről. hogy kebelbarátaink. napokat töltenek azzal. igyekszünk megőrizni kevés szavú méltóságunkat. Ok nélkül elszakadunk némelyektől. szemünk. hogy szívünket feltárva elárulnók az igazságot s ezzel megbántanánk valakit. Ha dicsérünk valakit. hogy gondolatainkat eltakarjuk. már harsogva feleljük: „Parancsára. Félünk. hajlongunk és bókolunk egész áldott nap. akik ezeket a ceremóniákat megalapították? Felvesszük ruhánkat és övünket. úgy érezzük magunkat. úgyhogy fülünk. holott erkölcstelenül viselkedünk. mintha halálos ellenségeink lennének s hasonlóképpen ok nélkül igyekszünk másokhoz közelebb férkőzni. kegyelmes uram!”. örömünk. mint a ketrecbe zárt majom s még vakarózni sem tudunk. hogy „a helyes formával ellenkező ceremóniákat kell végrahajtanunk?” Amikor embertársainkkal beszélünk. hogy tudakozódjunk a hogylétéről. szájunk és orrunk nem a miénk többé. tökéletesen közömbösek vagyunk egymásnak. noha igazi közösség nincs közöttünk. s lecsapnák a fejünket. Ha kényelmesen üldögélünk és kellemesen beszélgetünk. Némelykor meg éppen színházat játszunk és sóhajtozunk vagy kiáltozunk. A házigazda és látogatója mélyen hajlonganak egymás előtt. hogy mindig szíve ellenére kellett beszélnie s a helyes formával ellenkező ceremóniákat kellett végrehajtania. és nemes ideálokról locsogunk. ennek nem volna szabad üres formaságnak lenni. És mit jelent az. Már pedig ha egy barátunkat meglátogatjuk. nevetésünk és megbotránkozásunk nem őszinte. félretesszük hát ezeket a gondolatokat s engedjük. Ez a társadalom megállapodott szokása s nem lehet változtatni rajta. de mihelyt elmentek. Olyan emberek. néhány közömbös szót szólnak az időről s azután nem mernek tovább beszélni. kezet ráznak velünk s erősítgetik. hogy valakinek „szíve ellenére kell beszélnie?”. akiket életünkben először látunk. noha régi barátok közt vagyunk. úgy beszélünk róla. de mihelyt hátat fordított. a szent Poyi-hoz hasonlítjuk. – azt. akármilyen rangbéliek is. ha . aki látogatja egymást s bár utálják egymás képét látni. Az elkívánkozás oka Ming Liao Ce valamikor hivatalnok volt s megunta a világ sorát. Mit jelent az. hiszen csak karját kellene fölemelnie. Vajon így gondolták ezt a régi királyok. hogy a társalgás hányódjék-vetődjék hétköznapi tárgyak körül. A nemes úr alig nyitotta ki száját. Látunk két embert. bár sok mindent szeretnénk egymásnak elmondani. hogy szorgalmasan leszállnak lovukról és hátrahagyják névjegyüket.

Gyakran elértem a tisztaságot és nyugalmat egy egész napra s aztán elvesztettem egy pillanat alatt. beleesnek ebbe a csapdába. mihelyt tisztviselőkké lesznek. vagy iszapos. s utazhatik az ürességben.Popper Péter: A belső utak könyve 28 tetű csíp és viszket a bőrünk. amely iszapos vízből nő ki s a víz megérinti. Konyhai cselédnek lenni. Otthon lehet. akikben megvan a bölcs kiábrándultság érzete és meg vannak elégedve önmagukkal. némelykor pedig elértem a tisztaságot és nyugalmat egy esztendőre s aztán elvesztettem egy nap alatt. Megyek tehát. s nem merünk egy kurta távolságon túl pillantani. hogy könnyítsünk magunkon. ha a szél nem fúj. Én még nem vagyok erre méltó. alig merünk megállni valami mentség nélkül. megindulok én is. hogy szívét és akaratát fölszabadítsa. hogy a Tao követője csöndességben él és nem érzi magát elhagyatottnak. Azt mondhatja valaki: „Úgy hallottam. félünk. mint a lótuszvirág. Ez a tetőpontja a nyugalom és fölszabadulás művelésének. ha pedig megtesszük. Ezért tehát. úgy lépdelhet a valóságon. Ming Liao Ce útnak indul a Nemtörődömség Birodalma felé. mintha valóság volna. hogy faképnél hagyjak mindent s ne engedjem magam az anyagi környezettel zavartatni. beleugorhatik a tűzbe és nem ég meg. Szemünk tüstént az orrunkat nézi. mint fövény a vízben. – tiszta. hogy kard van előttük s mások bírálata a hátuk mögött. mert olyan vagyok. nyugodtan állok s ha a szél megindul. Testüket gyötri a hideg és meleg évszak. A magasabb tisztviselők örökösen arra gondolnak. Még a legnemesebb és leglovagiasabb szellemek is. Ezért nem kell válogatnia. semmi sem köti és nincs szüksége fölszabadulásra és hamarosan fűzfa nő ki bal hónaljából és madár fészkel a fejebúbján. mások néznek ránk s próbálják kifürkészni. Ez természetes sajátossága. tömegben él és nem érzi a zajt. vagy a szemetet fölszedegetni a földről. Ha nagy szükségünk van arra. Nem volt lehetséges. nehogy meg találjuk sérteni a törvényt. amilyen a víz. mint a szélnek engedelmeskedő fűzfa. az beleléphet a vízbe és nem nedvesedik meg. szívüket pedig a birtoklás vágya és a veszteség félelme. az ura önmagának s a világegyetem szétolvad a szemében. én csak szeretem a Taot. de a szentet ez sem zavarja. De én nem értem el a Taot. Olyan vagyok. . de foltot nem ejt rajta. hogy hova menjen. amikor félsz a hivatali élet megkötöttségeitől s szokatlan helyekre kívánsz utazni?” Ming Liao Ce pedig ezt feleli: „Aki a Taot elérte. mintha üresség volna. akárhol van is és egyedül lehet bármilyen környezetben. a legalacsonyabb foglalkozások közé tartozik. Ha kényelmesen járunk az utcán. A világban él és mégis kívül áll rajta. Aki elérte a Taot. Vajon nem teszed-e szellemedet tested szolgájává. Vesd őt lármás és piszkos társaságba s olyan lesz. hogy felszabadítsam szívemet. hogy mi járatban vagyunk.

Popper Péter: A belső utak könyve 29 szabadjára engedjem szellememet s elutazom a Nemtörődömség Birodalmába.” .

hiúságunkból vágyfantáziáinkból. azt is hangsúlyoznunk kell. Az emberismeretet sokszor misztifikálják: adottságokra. A pontos megfigyelés. mert élesen sértik hiúságunkat. a hamis ítélkezéstől. hogy megfigyelőképessége pontatlan. Az önfejlesztő gyakorlatok segítségével bárki eljuthat az elfogulatlan emberismeret olyan szintjéig. mint amilyennek képzeljük magunkat. a megfigyelt lényeges elemek tartós emlékezeti rögzítése és megbízható felidézése emeli a tudatosság szintjét. elhárításainkból fakadnak. és fokozza viselkedésünk regisztrálása elmélyíti önismeretünket önkontroll-funkciónkat. Ez az eredmény kettős arcú lesz. hivatkoznak. Egyre kevésbé fogjuk önmagunkat összetéveszteni „én-ideálunkkal”: megtanulunk különbséget tenni az „ilyen vagyok” és az „ilyen szeretnék lenni” között. amely megóvja a durva csalódásoktól. megmutatja mennyire mások vagyunk. reproduktív emlékezete labilis.Popper Péter: A belső utak könyve Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és az emlékezés fejlesztése útján 30 Ebben a fejezetben tulajdonképpen a megfigyelőképesség és az emlékezés fejlesztésének módszereiről lesz szó. A pszichés funkciók azonban egységes struktúrát alkotnak. gondolataink. Az önmagunkról pontos való tudás. hogy más emberek megbízható megismerése bizonyos szintig megtanulható. Valamennyien emberek vagyunk. hogy tagadnánk a tényt: a jó emberismerethez – mint mindenhez a világon – kell bizonyos speciális érzék vagy tehetség. Természetesen nem feltétlenül lesz belőle művész. A gyakorlatsor mindenki számára hasznos. munkánkban). utólagos . Az önismeretnek. amennyire mindenki megtanulhat rajzolni vagy muzsikálni. ahol érdemes önmagunkat fejlesztenünk. aki azt tapasztalja. az introspekciónak ezek a kezdeti lépései sokszor a legfájdalmasabbak. intuícióra. A megfigyelőképesség és az emlékezés teljesítményének javulása nemcsak közvetlenül érezteti hatását (pl. önmagunkról alkotott illúziónkat. és önmagunk objektív megismerése fokozatosan átvezet mások objektív megismeréséhez és megértéséhez. amelyek félelmeinkből. a sokszor késői. Fokozatosan kiküszöböli azokat a torzításokat. feledékeny. Végül az önismeret elmélyülése egyre jobb emberismerővé tesz minket. Anélkül. Másrészt – éppen emiatt – nemegyszer kellemetlen tükröt tart elénk. tehát közvetve fejleszti egyéb képességeinket is. hanem megtapad a lényegtelen részleteknél. speciális humán érzékenységre stb. vagy nem eléggé szelektív: nem a lényeges elemeket rögzíti. Egyrészt megjelöli azokat a területeket. Éppen annyira. érzelmi reakcióink. Ehhez már speciális tehetség kell. hanem irradiál.

hiszen ezer jelből láthattam volna. állapotainkat való akarva-akaratlanul átvisszük önmagunkhoz viszonyunk meghatározza másokhoz való kapcsolatunkat is. meghamisítások. felszínre hozza saját hasonló problémáinkat.. Pedig a zsákot akkor is visszük. Aki önmagával túlságosan szigorú.Popper Péter: A belső utak könyve 31 ráeszmélésektől: „Hogyan tévedhettem ekkorát?” „Miért nem vettem észre idejében. Ennek a törvényszerűségnek az az oka.?” Mások megismerésének Belső legnagyobb akadálya hiányos mindig vagy torzított a önismeretünk. akik igaz visszajelentést adnak rólunk. Az elhárítások. problematikája. Elkerüljük azokat az embereket. az illúziók csak azt eredményezik. . esetleg megpróbáljunk változtatni rajtuk. Mindig ott lesznek homályaink. hogy saját analóg problémáink területén becsapjuk-e magunkat. Az önmegismerés és ezen keresztül mások megismerésének legnagyobb akadálya a félelem és a hiúság. hogy milyenek vagyunk a valóságban. Nem akarjuk látni és tudomásul venni. Ezért eredményezi önmagunk elfogulatlan megismerése emberismeretünk megjavulását. félreértéseink. Sokszor nem szívesen vesszük tudomásul. vagy vállaljuk a valódi helyzet elfogadását. hogy pillanatnyi jobb közérzetünk és önmagunkkal való elégedettségünk érdekében kiengedjük kezünkből azt a lehetőséget. meghamisítjuk vagy utólag gyártunk elméleteket. Indulatosak leszünk. ürügyeket indokolásukra. kegyetlen – másokhoz is az lesz. külvilágra. életünk azonos területeit. Tisztánlátásunk. hogy egy másik ember karaktere. illúzióink egy másik emberrel kapcsolatban. ha a külvilág leleplez minket. Aki önmagának sokat hazudik – hazudik a környezetének is. rosszindulattal vádoljuk őket. hogy mi minden van „lelki zsákunkban”. gondolatainkat. ha nem nézünk bele. Emberi viszonyainkat is úgy válogatjuk meg. látnia kellett volna önmagában és környezetében. hogy elősegítsék önbecsapásainkat. ahol saját magunk rendezetlenek vagyunk. cselekedeteinket szívesen vállaljuk. E helyett – éppen mert ismeretlenek maradnak – azok kezdenek rajtunk uralkodni. Ideáljainkat.. akik kiszolgálják a hamis látszatok fenntartásának igényét. Sokszor végigéljük Oidiposz király tragédiáját. erkölcsi nem érzékünket sértő érzelmeinket. eltorzítjuk a realitást. Aki megérti önmagát – másokat is meg fog érteni. amivel szembekerülünk. A folyamat végén bekövetkezik a keserű csalódás kapcsolatainkban. hogy reálisan számoljunk makacs lelki tényeinkkel. hazudunk magunknak. amit láthatott. asszociatív úton elkerülhetetlenül megérinti. ítélkezésünk objektivitása attól függ. Kedveljük az illúzióinkat támogatókat. aki nem akarta látni azt.

E vonatkozásban különösen arra figyeljünk. vagy képzeletünk hamisan egészítette ki a . egy utcarészlet távlati képét stb. hogy ahol pontatlan volt a megfigyelés. hogy a velünk egy szobában dolgozó ember. mintázata. egy virágágyás stb. az ember öve. órája. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése a) Tárgyak megfigyelése Előzetes szemügyre vevés nélkül. íróasztalunkon heverő tárgyak. vagy társaságunk egy tagja hogyan van felöltözve. de most már több tárgy és azok elhelyezkedésének felidézésével próbálkozzunk. zoknija. (Hamutartó. óraszíja.) c) Komplex jelenségek megfigyelése A megfigyelés terjedelme tovább bővül. esetleg szemüvege. színe. a nyakkendő. A regisztrálásnak ekkor is minden részletre kiterjedően aprólékosnak kell lennie: az ing. hogy nem tudjuk. ott „fehér foltok” keletkeztek-e. d) Ember külső megjelenésének megfigyelése Észrevétlenül elfordulva. Visszatérve vagy ránézve észrevétlenül ellenőrizzük megfigyelésünket. azaz beláttuk-e. képszerűen idézzük fel és fogalmazzuk is meg. vagy amikor kimegyünk a helyiségből. Idézzük fel a szoba teljes berendezését.) Visszafordulva ellenőrizzük és korrigáljuk a bennünk kialakult képet. növény stb.Popper Péter: A belső utak könyve 32 1. egy épület homlokzatát. (Pl. cipője. az öltöny anyaga. b) Tárgycsoportok megfigyelése A gyakorlatot ugyanígy végezzük. Kezdetben mind a négy gyakorlat végrehajtása során meglepő eltérésekre fogunk bukkanni a vélt megfigyelés és a valóság között. jelvénye stb. ahol tartózkodtunk. lámpa. elfordulva próbáljuk meg apró részletekig menő pontossággal felidézni egy környezetünkben levő tárgy vizuális képét.

elalvás előtt az ágyban idézzük fel képszerűen a megfigyelt tárgyat. több órás szünet után. holott az kékkel volt csíkozva. Egy napon csak egyféle gyakorlatot végezzünk. ha egyszer-egyszer megfeledkezünk róluk. idézzük vissza az esti emlékezeti képet.) Kezdetben gyakrabban fordul elő a valóság képzeleti meghamisítása. hogy a gyakorlatok ne váljanak valamiféle babonás kényszerré. ne pótoljuk képzeletünkben a hiányosságokat. megbízhatóvá vált. ne keseredjünk el a sikertelenség miatt. egyszínű fehér ingre emlékeztünk. Másnap reggel. a makacs erőlködés inkább gátló hatású a siker szempontjából. egy fa. .Popper Péter: A belső utak könyve 33 képet? (Pl. – A gyakorlatokat derűsen. egy szobor stb. A négy gyakorlatnál ne feledkezzünk meg az alábbiakról: – Spontán megfigyelésről van szó. hogy erre hajlamosak vagyunk. hogy ne hamisítsuk meg a képet. Lehetőleg ügyeljünk arra. lazán végezzük. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése a) Megfigyelt tárgyak felidézése Reggel. amikor elmegyünk otthonról. A lényeg itt is a próbálkozás. 2. Barna ceruza helyett sárgára emlékeztünk stb. hogy amikor nézünk – lássunk is. A túlerőltetés. Egy idő után megint visszatérhetünk hozzá. amely egyben jelzi azt is. amelyik állandóan utunk mellett van. a gyakorlatot váltsuk fel másfajtákkal. Nyolc-tíz nap után pedig feltétlenül tartsunk szünetet. – Ne halmozzuk a gyakorlatokat. – Tartsuk be a gyakorlatok felépítését. az adott tárgy előtt megállva. hogy spontán megfigyelésünk a részletekre kiterjedően pontossá. álljunk meg néhány percre egy olyan tárgy előtt. (Pl. amit nem tudunk. Egy-egy gyakorlatot maximum kétszer végezzünk el egy napon. – Különösképpen vigyázzunk arra. egy sarokkő. egy cégtábla.) Alaposan vegyük szemügyre. Végül azt tapasztaljuk. hogy megfigyelésünk hiányosságai a képzeletbeli felidézéskor is hiányosságok maradnak: már tudjuk azt. Meg kell őriznünk a gyakorlatok játékos jellegét. egymásutániságát. az erőfeszítés. tehát ne csapjuk be magunkat előzetes szemrevételezéssel. Kifejlesztettük magunkban. Itt nem baj. Később általános lesz. Este.

Lényeges. lábainak hosszúságát. (Szokásos társasági csevegésnél különösebb veszteség nélkül megtehetjük. kézformáját stb. amikor orrot fúj. milyen érzelmekről. állának alakja. d) Emberi hang felidézése Ennél a gyakorlatnál az a fontos. (Pl. (Szeme színe. Este elalvás előtt idézzük fel arckifejezését. Lassanként észre fogjuk venni az arckifejezés változásait is a pillanatnyi lelkiállapotnak megfelelően. hogy az összkép.) Este elalvás előtt ezt a mozgásképet idézzük fel: testtartását. esetleges pocakját. Tudatosítsuk. lelkiállapotról ad hírt. amelyek pillanatnyi lelkiállapotát fejezik ki. szemöldökének íve. akivel naponta találkozunk. a kézremegést stb. felveszi a kabátját. orrformája. de a megfigyelés tárgya az emberi test és annak tipikus helyzetekben megnyilvánuló mozgása. Hagyjuk magunkra hatni a megfigyelt ember mozgását. korrigáljuk az eltéréseket. sőt ne figyeljünk a velünk közöltek tartalmára sem. mozdulatainak nyugodtságát vagy kapkodását. Megfigyelhetjük egy ember mozgásának állandó jellemzőit és azokat a finom változásokat is. c) Emberi mozgás felidézése A gyakorlatot ugyanígy végezzük. a haj színe. a mellkas domborúságát.) – Utána szemléljük az egész arcot.Popper Péter: A belső utak könyve 34 hasonlítsuk össze a valósággal. b) Emberi arc felidézése Pontosan figyeljük meg egy olyan ember arcát. a sima vagy szögletes mozgást.) E . fülei. eszik. szájának metszése. rágyújt stb. elhelyezkedése. hangulatról. hogy egy beszélgetés során néhány percig nyomjuk el saját reakcióinkat. Napközben megfigyeljük a testarányokat (a fej formáját.). karjainak. és próbáljuk megállapítani. hogy a gyakorlatot két fázisban végezzük: – Először bontsuk fel az arcról kapott összbenyomást részletekre. Újra nézzük meg alaposan. határai stb. milyen hangulatról árulkodik. izgatottan magyaráz valamit. az arckifejezés mit közöl velünk. Ezután kiválasztunk egy-egy tipikus helyzetet. Este megint próbáljuk meg a kép – most már pontosabb – felidézését. hogy milyen asszociációkat idéz fel bennünk.

A gyakorlat befejező részeként időnként játszhatunk azzal is. A profil „kontrollálatlan”. sikerült. a hangzásra. ezért többet elárul spontán reakcióinkról. hogy hosszabb idő elteltével is pontosan fel tudjuk idézni a megfigyelteket. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése a) Saját arckifejezésünk felidézése Este. amelyekben hangulata. Próbáljuk emlékezetünkben felidézni akkori vélt arckifejezésünket. felismerés kel majd életre bennünk a beszélő lelkiállapotáról. mozgás.Popper Péter: A belső utak könyve 35 néhány perc alatt csak a beszélő hangjára. E gyakorlatsor végül is hármas eredménnyel zárul majd. Észrevesszük arckifejezésünk manírjait. Szemből jól ismerjük arcunkat. indulatai kifejeződnek. hogy mindez meglátszódjon rajtunk? Nemegyszer tapasztalunk majd eltéréseket.) figyeljünk. nyugodt körülmények között válasszuk ki az eltelt napnak egy számunkra kritikus pillanatát. Másrészt a változások felismerésével egyre több megismeréshez jutunk a megfigyelt ember akaratlan „mikrojelzéseiről”. a hang zenei elemeire (erősségére. hogy mást fejez ki. Vizsgáljuk meg. és igyekezzünk akkori mimikánkat reprodukálni. másféle hatást kelt a külvilág számára. hogy vajon adekvátak-e hangulatunkkal és kívánatosnak tartjuk-e. Végül . mint ami szándékunkban volt. hogy hasson ránk a hang intonációja. ha két tükör segítségével profilunkat is tanulmányozzuk. A profilunkról azonban keveset tudunk. Végül észrevétlenül rászokunk arra. Különösen érdekes. 3. hogy már nincs szükség a külön felidézésre. elcsuklására. megszokjuk. Majd üljünk a tükör elé. beszédhang egyre több spontán és azonnali információt jelent majd számunkra. lehetőségünk volt rá. a megfigyelt arckifejezés. hogy „megcsináljuk” arckifejezésünket. tanulmányozzuk arckifejezésünket. Amikor úgy érezzük. hogy tükör előtt – szemben és profilban – művileg kipróbálunk különböző lelkiállapotoknak megfelelő arckifejezéseket. hanglejtésére. esetleg azt. hangsúlyaira stb. Engedjük át magunkat ennek a hatásnak. mintha egy másik emberé lenne: mit fejez ki? Kifejezése megfelel-e akkori lelkiállapotunknak? Akartuk-e. hagyjuk. A hang esti felidézésekor számos érzelem. hogy mindez látszódjon rajtunk. pillanatnyi érzelmei. Egyrészt fejleszti emlékezetünket. Sokszor láttuk a tükörben.

behunyt szemmel képszerűen pergessük vissza az eltelt nap egy számunkra kritikus. Bírálat. ahogy pontosan megfelelne szándékainknak. Fontos. holott nem állt szándékunkban. leülünk. örültünk. fel-alá sétálunk stb.Popper Péter: A belső utak könyve 36 ezeket az arckifejezéseket hasonlítsuk össze azokkal. míg a partnerünk elmosódott maradhat. vitatkoztunk. Ha ez nem sikerül azonnal. ahogy mozgunk. . elalvás előtt az ágyban. ha egyedül vagyunk pár percre akár a fürdőszobában –.) Különösen figyeljünk az inadekvát és az őszintétlen elemekre. Mit fejeztünk ki? Ezt akartuk kifejezni? Így akartuk kifejezni? S ha nem. mintha egy dallamra figyelnénk. Olyan legyen ez. amikor túlzottan szervilisek. Amikor bántóak voltunk. (Tükör segítségét is igénybe vehetjük. amikor mérgelődtünk. amelyeket más emberek arcán láttunk – különböző helyzetekben. Egy idő után azonban megtanuljuk a jelenet minden részletében éles lepergetését. Azonban ha figyelmesen elolvassuk. Este. őszintétlen örömet mutattunk. „ E harmadik fejezetben közölt gyakorlatsor meglehetősen bonyolultnak tűnik. különösképpen. dicsértünk stb. dolgozhatunk „kameraszerűen”: először saját viselkedésünket „állítjuk élesre”. hogy egyszerű. játékos dolgokról van szó. hogy a túlzsúfolásnak. bűntudat. a jelenetet a néma szemlélődés jellemezze. ha mindezt egyszerre tudjuk lepergetni képzeletünkben. De ugyanakkor lássuk partnerünket is. ahogy elhangzottak. idézzük fel a helyzetet. kellemetlen helyzetét. elégtétel érzése nélkül konstatáljuk: „Így történt. gesztikulálunk. szemrehányást tettünk. és hangosan ismételjük meg mondatainkat. amikor saját hangunkat hallgatjuk: Milyen hatást kelthetett a másik emberben? Ezt a hatást akartuk elérni? c) Saját viselkedésünk felidézése Este. Füleljünk. Ilyenek vagyunk. Mégis. úgy. hogyan lehetne másképp. Megegyeznek? Eltérnek? b) Saját hangunk felidézése Megint válasszunk ki az eltelt napból kritikus pillanatokat. Optimális. A legfontosabb kérdés. alázatosak voltunk. halljuk szóváltásunkat. lehetőleg ugyanúgy. később inkább őt figyeljük. felugrunk. hogy e néhány perc alatt szorítsuk háttérbe érzelmi reakcióinkat. ha megcsináljuk. kitűnik. mint egy pár perces film: lássuk magunkat.

példaképpen közöljük e gyakorlatok ütemezésének egyik lehetséges változatát.Popper Péter: A belső utak könyve 37 kapkodásnak elejét vegyük. A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése Hétfő Kedd Szerda Tárgyak megfigyelése Csütörtök Péntek Szombat Tárgycsoportok megfigyelése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Komplex jelenségek megfigyelése Csütörtök Péntek Szombat Ember külső megjelenésének megfigyelése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Megfigyelt tárgyak felidézése Csütörtök Péntek Szombat Emberi arc felidézése .

Popper Péter: A belső utak könyve 38 Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Emberi mozgás felidézése Csütörtök Péntek Szombat Emberi hang felidézése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Saját arckifejezésünk felidézése Csütörtök Péntek Szombat Saját hangunk felidézése Vasárnap Szünet *** *** Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Saját viselkedésünk felidézése Vasárnap Szünet .

Popper Péter: A belső utak könyve 39 .

leülünk egy sziklára s a messzeségbe nézünk. köpenyt kerít a nyakába s száz pénzdarabot tesz a zsebébe. s mindegyikünk kulacsot visz magával. víziszárnyasok és hegyi madarak. véletlen eshetőségekre. itt végződik az utazásunk. fehér sziklák. hogy először mások szálljanak be a hajóba. udvariasan bocsánatot kérünk tőle. halászokkal. mint eddig. Megmenekülhetünk-e. Ha favágókkal. a magunkét sem mondjuk meg. Ha durván bánnak velünk. De ha vihar van. ha nincs hol koldulnunk és nem tehetünk mást. s ha nem adnak. s igen lassan járunk. ahol vagyunk. nehogy kifáradjunk. Az utazás módja „Elindulok egy barátommal. harmincat. továbbmegyünk.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 40 II. Az úton félreállunk s előreengedünk másokat. a révnél pedig várunk. amely az időjárás viszontagságaitól megvédjen. főzeléket és nem húst. elköltünk egyet-kettőt a magunkkal vitt száz pénzdarabból s kipótoljuk. Koldulásunk hangja alázatos. falusiakkal vagy öreg parasztokkal találkozunk. ha búslakodunk?” Ha nem tudunk megmenekülni. Kitűzött cél nélkül utazunk. Ha aztán hegyekhez és folyókhoz érünk. hiszen egész célunk csak az. ha pedig félúton ér a vihar. csak kénytelenségből. hanem röviden elcsevegünk a falusi élet szépségeiről. negyvenet vagy ötvenet. nem kérdezzük a nevüket. Kis idő múlva sajnálkozás nélkül búcsúzunk el tőlük. falvakon. Nagy hidegben vagy nagy melegben tanyát kell keresnünk. akkor ez az ég akarata. nem próbálunk átkelni a vízen. Nem igyekszünk túlságosan sokat megtenni. Vigyázunk arra. ha megtetszenek nekünk a források. hogy éhségünket elverjük. Többre nincs szükségünk. a sorsa bízzuk a döntést és így szólunk: „Ha átkelés közben vízbe kell fulladnunk. Aztán koldulva járunk végig városokon. de a százat mindig igyekszünk épségben tartani. Ha útközben összetalálkozunk valami faragatlan fickóval. Ha adnak valamit az emberek. lecsöndesítjük lelkünket s az életet megértvén. vagy véletlenül belebotlunk s ha a fickó durva. Némelykor. hogy mit koldulunk: rizst kérünk és nem bort. akkor is otthagyjuk. de nem szánalmat keltő. azt főhajtással fogadjuk. aki szereti a ködös hegyeket. amikor lehet. taoista templomokon és szerzeteskunyhókon. akkor itt végződik az . talán tíz li-t teszünk meg egy nap. De pénzt nem adunk ki. megállunk éjszakára. skárlát-kapukon és fehér udvarházakon. otthagyjuk őket. kiválasztunk egy helyet valami szigetecskén. Ha a bocsánatkérés után mégsem menekülhetünk a harctól. nem beszélünk az időről sem. de talán húszat. Ha szerencsésen megmenekülünk.

hogy vándorlásaink közben felébreszthetjük a rendőrök és strázsák gyanúját. továbbmegyünk. a könnyű betegség pedig tüstént meggyógyul. vagy házak fala mellett.” .. mint eddig. De ha megmenekülünk. Természetes. mint eddig. s elfoghatnak bennünket mint kémeket. De ha megmenekülünk.Popper Péter: A belső utak könyve utazásunk. akkor itt végződik az utazásunk. hogy napjaink meg legyenek számlálva. De ha megmenekülünk. Így a súlyos betegség könnyű betegséggé válik. akkor továbbmegyünk. Akkor vagy ravaszsággal.. s a másik igyekszik egy kis orvosságra valót koldulni. mint eddig. 41 Ha valamelyikünk megbetegszik. vagy őszinteséggel igyekszünk menekülni. Ha nem tudunk megmenekülni. megállunk. Természetesen megpihenünk éjszakára egy gyékényfödelű kunyhóban vagy kőfülkében. mint eddig. Ha fölfalnak bennünket. akkor itt végződik az utazásunk. hogy hegyi szellemek. Ha úgy akarja az Ég. de ha ilyen helyet lehetetlen találni. hogy ápoljuk. vagy nagy fák alatt. akkor továbbmegyünk. de maga a beteg nyugodtan fogja fel a dolgot. Meglehet. akkor itt végződik az utazásunk. tigrisek vagy farkasok látogatnak meg s mitévők legyünk akkor? A hegyi szellemek nem árthatnak nekünk. De ha megmenekülünk. akkor ez a sorsunk. akkor továbbmegyünk. de tigrisek vagy farkasok ellen nem tudunk védekezni. Ámde nem az ég dönt-e sorsunk felől? Rábízzuk hát magunkat a világegyetem törvényeire s még csak arcunk színe sem változik. Magába tekint és nem fél a haláltól. akkor lefekszünk egy templom kapuja előtt vagy egy sziklamélyedésben.

a kirakatok nézegetése. jó élet egyik legfontosabb titka hogy nem szabad maradékokat hagyni. a bevásárlás. öröm lehet finomakat főzni és enni. A kapkodás. mi idézzük elő saját belső zaklatottságunkkal. öröm lehetne a munka. minden . a háztartás stb. a vásárlás.Popper Péter: A belső utak könyve A nap ápolása 42 Mai létformánk egyik legnagyobb negatívuma a túlhajszoltság. Jó játék lehetne a gyerek öltöztetése. ami önmagában életünk örömforrása lehetne: a gyerekekkel való tennivalók. derűsen elvégezhetünk. ellensúlyképpen pedig kávékkal vagy egyéb szerekkel doppingoljuk magunkat. hogy elveszi örömeinket. sőt mosolyt erőltetünk magunkra. Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: Mennyit örültem az elmúlt héten? – sokszor riasztó eredményhez juthatna. A tartalmas. elégedetlenekké válhatnak. Minden napot. fáradt ember örömtelenséget s ők – áraszt hasonló környezetére. fürdetése. túlizgatottak vagyunk. Pedig külön-külön jó dolgok ezek. odafigyelve. estére fáradtak. fejlődésének figyelemmel kísérése. kelletlenséggel válaszolnak. Nyugtatókat és altatókat használunk. nem jutunk egy lélegzetvételnyi szünethez – mindez teherré válhat. A gyerekek különösképpen érzékenyen veszik át a felnőttek hangulatát. hogy gyerekünk elviselhetetlen magatartását – amiért végül szidjuk és büntetjük – gyakran magunk provokáljuk. ha külsőleg nagyon fegyelmezzük magunkat. hivatásunk. nyugodt modort. Ha rosszak a mindennapok – végül rossz lesz az egész élet. mint amit nyugodtan. Elvész mindennapi dolgaink fénye. Egész életünk egymás mellé sorakozó napok láncolatából áll. választott munkánk. S egy örömtelen. ügyintézés. hogy sokkal több tennivaló. a félmunka. Napközben idegesek. munkatársaira. nem fér bele időnkbe. az el nem végzett feladatok nyomasztó restanciája. A gyerek – aki még elsősorban érzelmileg reagál a világ dolgaira – pontosan megérzi valódi lelkiállapotunkat. munkafeladat zsúfolódik össze egyetlen napunkban. nyűgössé. Környezetünk atmoszférája kellemetlen lesz. családtagjaira. A maradékokkal terhelt esti kimerültség és nyugtalanság már előre vetíti hatását a következő napra. örömtelen kötelességgé válik sok minden. De ha együtt túl sok az egész. az igényeinknek nem megfelelő minőségben és tempóban végzett tevékenység állandó irritáló tényezője mindennapjainknak. barátaira. Azt azonban már ritkán vesszük észre. A túlhajszoltság legnagyobb átka. problémákkal küszködve – ugyancsak idegességgel. egymásban indukáljuk a rosszkedvet. Hangulatok terén a gyerekek becsaphatatlanok. Legtöbbünk életritmusát az jellemzi. és arra válaszol akkor is.

hatvanéves korában nem ábrándozik arról: „Ha megint negyvenéves lehetnék”. ha egyetemista. amikor iskolás lesz. nem léphetünk félre az emberi társadalom fejlődésének útjáról. deprimáltan szeretnénk pótolni a mulasztottakat. úgy próbálunk szabadulni napi rossz érzéseinktől. mert terhes vagyok. élethelyzetekbe való visszavágyás annak a jele. élményekkel. mert megházasodtam. Ellenkezőleg: át kell élnünk és jól kell megélnünk mindazt. A világunkhoz való pozitív beállítottság a . Életvezetésünk legnagyobb csapdája. eseményekkel való túlingerlése a modern technikai civilizáció által létrehozott életforma következménye. ezek a jellegzetességei. Későn és legtöbbször már reménytelenül. mert érettségizem.becsapása az „átmeneti korszakok és helyzetek” kultusza. maradékokat hagytunk. Életritmusunk felgyorsulása. mert esti tagozaton tanulok. hogy az ember. minden életkori szakaszt a maga teljességében. Ez az életforma rengeteg értéket hozott létre és objektív gazdasági-kulturális fejlődés következménye. Gyakran úgy nyugtatjuk meg magunkat. minden napunk az életünk legvalódibb része: ez az életünk. negyvenes éveiben nem áhítja vissza a húszas éveket. ártalmasnak. Mélyen át kellene éreznünk. mert lakásra. elutasítandónak kiáltsuk ki. s amikor meghal. hogy egész életünk átmeneti korszakokból áll. hogy nincsenek átmeneti korszakok. mert szerelmes vagyok. mert a gyereket nem vették fel az egyetemre. Tartalmas. nem éltük át mindazt. mert apám meghalt. mert én vagyok beteg. maradékok nélkül kell végigélni. nem akar újra óvodás lenni. mert állást változtatok stb. amire igényünk. Semmi értelme sincs annak. hírekkel. mert még csecsemő a gyerek. hogy a társadalmi fejlődés objektív irányát rossznak. talán már nem akar olyan nagyon élni sem. mert szétesőben van a házasságom. mert anyám beteg. maradéktalan élet-élés esetén. telekre gyűjtünk. A korábbi életszakaszokba. akik az emberiség tagjai vagyunk. Ebből a szubjektivista attitűdből fakad az elmagányosodás. mindig történik valami. amikor már nagyon öreg. s egy jól végigélt élet végén talán nem túlzás annak a lehetőségnek a feltételezése sem. napi életünk zsúfoltsága.” „Majd ezután kezdődik az igazi életem!” S nem vesszük észre. amit a viharos ütemű gazdasági-tudományos-technikai fejlődés életformában létrehozott.Popper Péter: A belső utak könyve 43 élethelyzetet. nem akar gimnazista lenni. amire hivatkozva felmentést adhatunk magunknak. ön. az „elidegenedés”. hogy rosszul éltünk. nem akar fiatal lenni. Mi. hogy adott életszakaszunkat átmenetinek nyilvánítjuk. amit az óvodáskor jelent. „Most átmeneti időszak van. lehetőségünk lett volna. Egyszerűen megfogalmazva: Ha egy gyerek jól élte végig mindazt. Az emberi fejlődés ma itt tart.

a várakozás idejét nem feltétlenül csak bosszúságként lehet megélni. először őszintén számot kell vetnünk túlzott cselekvés. a karaván halad” hiábavalóságával –. 44 Emellett látnunk kell mindazokat a negatívumokat és veszélyeket. óvakodunk attól. kifújhatjuk magunkat – ha igényünk van rá és képesek vagyunk ezt a félórát ebből az aspektusból megélni. amit mi teremtünk meg önmagunk számára. Fel kell tennünk a kérdést. Nem tartunk értékrendet. ha nincs túlzsúfolva elintézendőkkel. a szél hangjait? Mielőtt a nap ápolásához hozzákezdenénk. Talán komikusan hangzik. inkább önmagunkon kell változtatnunk. Önmaga idézi fel azt az életformát. Nem tud mit kezdeni magával. átéljük adekvát érzelmi reakcióinkat. a fontos és a kevésbé fontos dolgok közötti szelekció vállalásával visszaszerezhetjük a mindennapok nyugalmát. ami miatt panaszkodik. de pl. Lassan kiviláglik tehát a lényeg: Nem a világot kell vádolnunk – „a kutya ugat. hogy igényeljük-e néha a csendet. amelyek e fejlődés velejárói. . mindig érje valamilyen inger. örömeit. a vízparton a táskarádiók? Miért hagyjuk elveszni életünkből a vizek. Sokat panaszolt életformánk nem egy emberben észrevétlenül kifejlesztette a zaklatottság. érzelemtelenséggel védekezünk. Ezzel a célkitűzéssel talán mindenki egyetért. hogy az események és információk feldolgozhatatlan mennyiségű áradása ellen sokszor felületességgel.és ingerigényünkkel. kiaknázatlan tartalékaink mozgósításával. akkor érdemes hozzáfogni a nap ápolásának gyakorlataihoz. hogy szabadjára engedjük. Üresnek érzi életét. ami alatt sok mindent végiggondolhatunk. az egyedül maradást? Vagy olyan rossz társaság vagyunk önmagunk számára? Csak ha mindezt tisztáztuk. a fák. az önmagunkkal való maradástól? Miért bömbölnek a hegyek között. de átsiklunk felettük. Nemigen találjuk meg zsúfolt napjaink lazítási lehetőségeit. Gyakran csak tudomásul vesszük a dolgokat. Észre kell vennünk mindazt a zűrzavart. Oda kell figyelnünk arra. Miért félünk a csendtől. gyorsan bekapcsolja a rádiót vagy a televíziót. a túlingereltség igényét. Megriad a csendtől. Szükségletévé vált. a sorbanállás. Tragédiákról hallunk. Ha egyebet nem tehet. hogy „mindig történjen valami”.Popper Péter: A belső utak könyve pszichés egészség első feltétele. A várakozás lehet egy ajándékba kapott nyugodt időszak is. hanem mert mindent egyenlő súlyúnak érzünk. fontossági sorrendet tennivalóink között. elsodor minket a rengeteg teendő „futószalagja”. ha véletlenül akad egy üres órája. de nem gondolkozunk el rajtuk. Azonban a valódi probléma másutt lappang. a rövid ideig tartó egyedülléttől is. Pszichés teherbíróképességünk megnövelésével.

A gyakorlat végrehajtásának fontos eleme az a beállítottság. A nap elindításához először is időt kell biztosítani. kínos helyzetek várnak rám? Feltétlenül szükségesek. (Ha lakáskörülményeink nem teszik másképp lehetővé. Reggel. nézzünk magunkba: mit csinálnánk szívesen? Beilleszthetnénk-e ezt a napba? – Végül az előttünk álló nap végiggondolását zárjuk le valamilyen számunkra kellemes élménnyel. hanem belátja. Az otthonról idegesen.) Leülünk. partnerünk örömet hozó megjegyzését vagy simogatását. idézzük fel egy szép emlékünket. hogyan fogok viselkedni? Igazam van-e? Előreláthatóan hogyan viselkednek velem szemben? Én hogy fogok reagálni? Ez az egyedüli lehetséges magatartás? – Milyen örömeim lesznek? S ha nem találunk várható örömöket. és elejét veszi a kapkodásnak. Belefér-e mindaz. Bőségesen megtérül ez a „befektetés”. egy rövid beszélgetés néhány percét is. Biztosítja azt. zenét stb. Ezzel a jó élménnyel menjünk el hazulról.Popper Péter: A belső utak könyve 45 1. és sorrendben végiggondoljuk az előttünk álló nap tennivalóit. A gyakorlat során lassan rászokunk az értékrend kialakítására. Megtanulunk különbséget tenni lényeges és kevésbé fontos tennivalóink között. gyerekünk egy kedves megnyilvánulását. mi az. amelyet szeretünk. A nap kezdetének ápolása A nap egészének a kiegyensúlyozottsága szempontjából a legnagyobb ártalmat a reggelek időzavara. egy szép tájat. izgatott kapkodása jelenti. ami tetszett. egy filmet. amely nem tartja a nap várható eseményeit változtathatatlanoknak. hogy mennyi minden múlik saját akaratán. A nap végiggondolása a következők mérlegelésével történjen: – Előreláthatóan így fog eltelni a napom. amit elterveztem? Ha nem. feldúltan elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata. vagy elkerülhetők? Ha nem. Mondjunk el magunkban néhány verssort. még a fél órával korábbi felkelés árán is. mint a természeti jelenségeket. és . hogy legyen idő a reggeli tennivalók nyugodt elvégzésére – beleértve az ülve elfogyasztott reggeli. akár a fürdőszobában. amit ma elhagyhatok? – Milyen kellemetlen. ha senki sem kezdi felborzolt idegekkel a napot. elhatározásán. Gyakorlat: Minden reggel biztosítunk a magunk számára tíz nyugodt zavartalan percet. ami legkevésbé lényeges. Nagy eredmény. Ez az időrendbeli végiggondolás felkészít a nap feladataira.

A nap befejezésének ápolása Ez a legfontosabb gyakorlat! Egyben a legnehezebb is végigcsinálni. Téved. Esti visszapillantás. hogy ennél sokkal több időt töltött el feleslegesen. A gyakorlat alapattitűdje az én-től való távolítás: úgy szemléljük magunkat a dolgok és az emberek között. aki ezt önzésnek gondola. Figyelmeztetés: Aki azt állítja. vitatkozunk valakivel stb. mint egy idegent.Popper Péter: A belső utak könyve 46 ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz. hogy ennek az embernek – aki én vagyok – a viselkedése szabadon hasson rám. nézegessünk kirakatokat. úgy pergessük le a napot. Lássuk magunkat. ahogy megyünk az utcán. dolgozunk. böngésszünk egy antikváriumban. saját jó közérzetünk érdekében. elalvás előtt az ágyban képszerűen végiggondoljuk egész eltelt napunkat. és szinte önmagában biztosítja pszichés egyensúlyunkat. a reggeli felkeléstől a jelen pillanatig. az önkontroll és a helyzetek mély megértésének alapgyakorlata. az becsapja magát. Ezt töltsük el igényeink szerint: sétáljunk. szabad. Fontos az időbeli sorrend betartása. fecsegéssel. hogy ez már nem fér bele a napjába. Minden család számára mindenképpen jobb egy derűs anya vagy apa – még ha kicsit poros is a lakás vagy rendetlenség van –. Napközben. lazítást jelentő félórával. hogy legyen egy kedvünk szerint való. Az esti visszapillantás az önmegismerés. mielőtt egyéb teendőinkhez látnánk. Általában a munkaidő befejezése után. Döbbenetes mennyiségű rejtett információhoz. És ugyanígy azoké is. elsőrendű igényünkké válik. Este. olvassuk el a sportlapot a parkban stb. Egy fél óra. feltétlenül rájön. 3. hogy elhagyhassuk az utóbbiakat. 2. A lényeg. A visszapillantás feltétlenül képszerű legyen. Meg kell engedni. De ha rászoktunk. üljünk le egy kávé mellé és figyeljük a járókelőket. Ha becsületesen végiggondolja. ami csak az enyém Ez az a minimum. megismeréshez juthatunk ezen a módon. amikor néhány percre eltávolodunk önmagunktól. kimerülten sürgő-forgó „önmagát feláldozó” ember. pletykálkodással stb. hogy szemlélőivé váljunk a nap eseményeinek és benne önmagunknak. ami mindenkinek jár. kívülről szemléljük a . akik a nap folyamán kapcsolatba kerültek velem. Az a lényeg. mint egy filmet. mint egy. „csillogó ékszerdobozban” kedvetlenül. ajándékozzuk meg magunkat ezzel a kikapcsolódást. saját félóránk.

hogy sokszor kell rohannunk. szellemi erőink fejlesztése érdekében áttérhetünk a nehezített formára: fordított sorrendben pergetjük végig a napot. pszichés önkarbantartásunk egyik legfontosabb módszere. felbomlik a nap időrendje. a lefekvés pillanatától a reggeli felébredésig. a helyzetek reális értékelését. jelenetnél azután kicsit elidőzhetünk. Az eltelt napnak fordított sorrendben való végignézése – hasonlóan Karinthy visszafelé pergő élet-filmjéhez – rendkívüli módon fejleszti koncentrálási képességünket. amely egyesíti magában számos kisebb gyakorlat kedvező hatását. A napnak még a negyedéig sem jut el – s már arra ébred. Az esti visszapillantást végző két nehézséggel fogja magát szembetalálni: – Elkalandoznak a gondolatai. A visszapillantás valóban „filmszerű” legyen. már messze kanyarodott a felidézett nap eseményeitől. Csakhogy nagy különbség. Ismételjük: Az esti visszapillantás önmagában is megálló gyakorlat. részletesebben végignézhetjük. hogy ne vádaskodjunk az objektív körülmények ellen. hogy nyugodtan rohanunk-e vagy izgatottan? És ez elsősorban rajtunk múlik. a változtatás lehetőségeit. hanem vállaljuk el. tehát jó ritmusban. Ha már elkalandozás és belealvás nélkül jól tudjuk elvégezni az esti visszapillantást. A belealvás ellen hat. viselkedésünk kontrolláltságát. amely rövid idő alatt jelentősen növeli önismeretünket. – „Belealszik” az esti visszapillantásba. A gyakorlat olyan tapasztalattöbbletet eredményez. ha igényünk van rá. Mire fölocsúdik. Ezzel zárjuk a mindennapok ápolásáról szóló fejezetet. asszociációinak és emlékeinek. Életritmusunk magával hozza. átadja magát indulatainak érzelmeinek.Popper Péter: A belső utak könyve 47 velünk történt dolgokat. hogy reggel van. Mondanivalónk lényege. ha elkerüljük a túlzott részletességet. . embermegismerésünket. Egy-egy fontosabb helyzetnél. a lényeges eseményekre koncentrált „vágásokban” történjen. hogy saját életformánkért mi vagyunk a felelősek. ugyanilyen filmszerűen.

hogy testem fürödik a hűs levegőben és minden érzéki vágyam megszűnik. kezemben bambuszpálca s bár valamennyit nem látogathatom meg. fehér felhők futnak át a hónom alatt. Oh. az ezernyi fát kelkáposztának. hol végtelenül messze. merre. s keleten a látóhatár alól felbukkan a hold. amint teljes méltóságában ül trónján s fogadja az alacsonyabb rangú szellemet. . a magasabb lejtőkön még látszanak az utolsó hóesés maradványai. de nem tudom. hogy hol közel vannak. Se szeri.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 48 III. nemcsak azért. Halkan kell itt beszélnem. alattunk pedig eső. A Tejút mintha köpönyegemet súrolná. a távoli hegyek körvonalai alig láthatók. Ilyen pillanatokban érzem. a felhők minden irányban sugárzanak. a nap és a hold pedig halántékom mellett halad el. ahol tündérek vagy szellemek tanyája van. az éjszaka fénye valami határozatlan fehér tömeg. a levegő tele a fuvola és a harangok zenéjével. mint a kisbaba gügyögését. Szandálban indulok el. ameddig erőm engedi. elmegyek addig. s úgy érezzük. a paloták teteje felhőköpenybe és ködfátyolba van burkolva. Vagy éj közepén templomi harangok kongását és tigris bömbölését hallom s aztán zúgó szélroham következik s mert a templom kőcsarnokának kapuja nyitva van. de azért is. miért hogy egy hideg szélroham oly hamar félbeszakítja? Az Öt Szent Hegy mellett sok más híres hegység van még és megszámlálhatatlan szent hely. Nagy magasságokban „Amikor fölmegyek az Öt Szent Hegyre. körvonalaik látszanak is meg nem is. se száma a lobogóknak és mennyezeteknek. Vagy amikor nyugaton elrejtőzni készül a nap. Ha meredek csúcshoz érek. s az ezernyi hegycsúcsot apró csigának látom. amely vakmerően szökken az ég felé s ember nem mászta meg soha. az ezernyi folyót hajladozó övnek. mennydörgés. lelkem mintha kiszállna a tér korlátai közül s úgy érzem. hogy Isten az ő trónján meg ne hallja. bíbor és kék színek csillognak az égen s a távoli és közeli csúcsok egy kurta pillanat alatt világosabb színt öltenek. a levegőben úszó sast mintha elérném karommal. túllátok a Négy Tengeren. mintha a messze utazó szelek hátán lovagolnék. Vagy talán megpillantom a Szent Hegy istenét. hogy a hegy szellemét el ne ijesszem. E pillanatban szememet elvakítja a fény. a Tengerinyúl Szelleme (a hold) lenyugvóban. tökéletes boldogság az istenek zenéjét hallgatni. – íme. magasan állok a mennyei szelek fölött. Fölöttünk a tiszta égbolt. egyetlen folt sincs a hatalmas térségben. bebújok ruhámba és fölkelek. viharos sötétség támad tudtunk nélkül s a mennydörgés robaját csak úgy halljuk.

milyen hűvös van ilyenkor! Vagy dühös szél korbácsolja a vizet. Ha törött kőhídhoz érek vagy régi kapuhoz. vadonatúj fátyolszövetruhában s hímzett cipőben lépkednek a csörgedező víz fölött. akkor tudjuk. karjaiban hordva kilenc fiát. a nyolcfejű víziszellem siet segítségére. oly sötét. találok ott. Ha a levegő nyugodt s a víz sima. félelem nélkül belépek rajta. mint a malomkerék. Oh. kezükben fuvolával.. mint a szita s mintha látnók. egy gyöngyszemet őrizve mellében.Popper Péter: A belső utak könyve 49 kötélhez kötöm magam s felmászom a tetejére. aztán eltűnik. hogy emelkedett gondolkozású taoistákat. a mesebeli madár szelleme haragszik és T'ienvu. mint a tükör. vagy ha sziklabarlang kerül utamba. tiszta holdas éjszakán. Ha a víz fényei összevegyülnek az ég színével. hogy tör utat az ég felé Csang. Az ilyen mély vizekben halak. Meglátogatom a híres folyókat és tavakat is. rázkódik. óriási hullámok támadnak föl s ilyenkor tudjuk. Ez a menet halad szemünk előtt egy darabig. hogy a Sárkánykirály Hercegnője és a Folyó Úrnője vonulnak ki mennyezet alatt. amelyet váratlanul nyitva találok. sárkányok és víziszellemek tanyáznak. tudjuk. Ilyenkor a nagy föld úgy forog. mily nagyszerű a látvány ilyenkor!” . azt remélvén. hogy akkor az Isteni Sárkány békésen alszik. Oh. hogy mélyére nem látni. az öreg Sárkány.. csak egy hasadékon át éri egyetlen fénysugár: fáklyát gyújtok s félelem nélkül lépek be egymagam. hogy Cs'ihyi.

és néhány perc. Ezek az érzelmileg túlfokozott állapotok általában rövid ideig tartanak. féltésének. önmaga és mások előtt elleplezni. a klinikai pszichológia segítségét kérni. szenvtelen ember. Egészséges embernél viszonylag ritkán fordul elő. Ilyen esetekben önmagunkkal és. A kórosan felfokozott féltékenység. a fóbiás félelmek stb. hosszabb vagy rövidebb ideig kizárólagossá válik. a pszichopatológia birodalmába tartoznak. indulatokat. bánatának. Ismételjük: az emberi élet teljességéhez hozzátartoznak a mélyen átélt érzelmek és indulatok. környezetünkkel szemben is kötelességünk a pszichiátria.Popper Péter: A belső utak könyve Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai 50 Lelki egyensúlyunk szempontjából a már nehezen elviselhető intenzitású pillanatnyi. vagy pedig arról tanúskodik. Ennél jóval gyakrabban fordul elő azonban. s elnyom minden más érzelmi. megelégedettségének. A végeredmény állandóan hullámzó túlizgatottság. haragjának. nem érzelmi életünk elsivárosítása. hogy valaki fél a saját érzelmeitől. és feltétlenül pszichoterápiás. átélt helyzet nagy intenzitású érzelmeket. aki soha nem adja jelét örömének. Az érzelmi élet elszegényedését ugyanis az is előidézheti. a személyiségünkre jellemző reagálási módokon igen nehéz . ha egyetlen érzelem. Olyan cselekedetekre. hangulati reakciót. Ha azonban hajlamosak vagyunk pillanatnyi szélsőséges érzelmi reagálásra – akkor napi életünkben túlságosan gyakran következnek be ilyen pillanatok. A túlfokozott érzelmek által előidézett egyoldalú feszültségek oldásáról lesz szó a következőkben. szenvedély tartósan uralja az egész pszichikumot. a modulálatlan. önkontrollunk csökken. amelyeket később megbánunk – s most már a lelkiismeret-furdalás kezd gyötörni. Amikor az érzelmi feszültségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozunk. esetleg gyógyszeres kezelést igényelnek. indulat vagy szenvedély eluralkodik rajtunk. hogy egy-egy esemény. Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt. amikor gondolkodásunk beszűkül. Az állandó szenvtelenség – amely nemegyszer a beszédstílus monotóniájában. Karakterünkön. kijelentésekre ragadtatjuk magunkat. színtelen hangban is megnyilvánul – vagy az érzelmi sivárság jele. hangulat. szeretetének. hangulati életünk szélsőséges megingását váltja ki belőlünk. vagy hosszabb ideig tartó érzelmi feszültségek jelentik a legnagyobb veszélyt. elfedi lelki életünk egész horizontját. önmagunk és környezetünk számára nehezen elviselhető feszültség lesz. óra vagy nap alatt lezajlanak. igyekszik azokat elfojtani. hanem éppen gazdagítása a célunk. hogy egyetlen érzelem.

Látnunk kell azt. Arra irányulnak. Érzelmeinket csak konstatálhatjuk. hogy szeretni fogjuk azt. hevességét nagymértékben fokozzák vagy csökkenthetik hozzájuk fűződő. hogy a pszichés folyamatok tulajdonképpen energetikai . Szomjúságunkkal sem törődünk visszamenőlegesen. események váltanak ki bennünk elviselhetetlen feszültségű érzelmeket és indulatokat. hogy jelen vannak. Feltételezhető. róluk alkotott szubjektív értékítéleteink. Érzelmeink erejét. amely még akkor is gyötör minket. hanem „csípjük fülön magunkat” az inadekvát érzelmi reakciók keletkezésének pillanatában. hanem a róluk alkotott képzeteink. Sőt legtöbbször még az érzelmek keletkezésének a folyamata sem tudatos. vagy közömbösek leszünk az iránt. fantáziáink tartósítják az érzelmi hatást. amikor a kiváltó esemény. előgyakorlatai nem ezt a célt tűzik maguk elé. általában azt tapasztaljuk. akiért rajongunk. ha már csillapítottuk. Intellektuális funkcióink terén viszont már jóval nagyobb tere van a tudatos. akár koncentrációs és meditatív gyakorlatok segítségével végigjárt önismereti és önnevelési út során. Ez csak hosszan tartó introspektív erőfeszítés eredménye lehet. Ahhoz. impulzív reakcióink szabályozását. hogy megismerjük pillanatnyi túlérzékeny és felfokozott érzelmi reagálásunk okait.Popper Péter: A belső utak könyve 51 változtatni. hogy érzelmeink nem állnak akaratlagos szabályozás alatt. Nem elhatározás kérdése. Ezért kézenfekvő. akit utálunk. hogy kit érzünk szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek. hogy elsősorban értelmi szintről kísérelhetjük meg túlságosan labilis. ha a fájdalom elmúlt. kudarcok – sokszor igen tartós és intenzív utóhatást váltanak ki bennünk. sőt annak esetleges következményei rég jelentéktelenné váltak. asszociációink. és végül hogy mindezt már ne csak utólag konstatáljuk. De nem határozhatjuk el. legfeljebb utólag próbálunk rájuk valamilyen magyarázatot találni. végig kell gondolnunk azt. hogy azok addig élnek. hogy e gyakorlatok hatásmechanizmusát megérthessük. akaratlagos működtetésnek. Epiktetosnak valószínűleg igaza van abban. Ha szemügyre vesszük elemi érzéseinket. akár feltáró pszichoterápia. a feszültségek kialakulásának folyamatát. hogy nem maguk a dolgok. hogy az ilyen eseményekhez kapcsolódó előítéleteink képzeteink. Egy fogfájás nem foglalkoztat minket tovább. hogy a társadalmi életünk. Ugyanakkor azt tapasztaljuk. személyes kapcsolataink során megélt sérelmek. szabályozásnak. Egyszer csak észrevesszük. E fejezet ún. szégyenhelyzetek. és tudatosan akadályozzuk meg azok túlburjánzását. esetleg elnyomhatjuk. amíg a kiváltó okuk fennáll. Az emocionális és az intellektuális funkciók tehát igen szoros kölcsönhatásban működnek.

Épp ezáltal kapjuk kezünkbe a befolyásolás. Emocionális és intellektuális energiák egymásba transzformálódnak. amelyet neveltetésünk. hogy érzelmeink. Minden pszichés folyamat – gondolat. A pszichikum energia. A komputer hibás működésének két oka lehet. De transzformációs folyamatok mehetnek végbe egy pszichés . információ. Esetünkben ez megfelelne a szervi. fejlődésünk során felvettünk magunkba. amely arra a törvényre épít. Ezért nincsenek statikus lelki jelenségek sem. Feltéve. Izgatottságunk gátolja értelmi teljesítményünket. létrehozója egész szervezetünk. A pszichés tartalmak pedig azokból az információkból származnak. Későbbi gyakorlataink között találkozunk majd olyannal. Hibás a szerkezet. a változtatás lehetőségét. A folyamat lehet rendkívül gyors vagy annyira lassú. A pszichés folyamatok energetikai jelenségekként való felfogása szó szerint értendő.Popper Péter: A belső utak könyve 52 jelenségek. amelyeket a külvilágból és belső világunkból felfogunk. de meg nem engedve az ember-gép összehasonlítást. pontosabban: viszonylag állandó vagy időleges „pályákon” áramló energetikai folyamatok struktúrája. érzelem. Pszichológiai értelemben ennek felelnek meg a funkcionális zavarok. különösképpen pedig a központi idegrendszer működése. életvezetésünk. mint fantasztikus teljesítményekre képes komputert. A dinamika törvénye Minden lelki jelenség ténylegesen vagy potenciálisan folyamat jellegű. organikus betegségeknek. megismerésünk folyamatára milyen tendenciák jellemzők? Mitől távolodunk és mihez közeledünk? A transzformáció törvénye Minden lelki jelenség átalakítható másfajtává. az eredmény mégsem lesz kielégítő ha hibás a program. cselekvés – valahonnan valahová tart. Ezt tapasztalhatjuk lelki életünkben is. Ám lehet a szerkezet tökéletes. A lényegen ez mit sem változtat. Idézzünk fel általános iskolai tanulmányainkból néhány energetikai alaptörvényt. Ezeknek az energetikai folyamatoknak a forrása. hogy csak évek múltával vesszük észre a változást. mindaz a hibás tartalom. hogy tökéletesen ráillenek lelki folyamatainkra. egy pillanatra szemléljük úgy központi idegrendszerünket s agyunkat. amelyet a komputerbe betápláltak. Gyakorlataink tehát a „programot” tökéletesítik. intellektuális kudarcunk zaklatottá tesz. és meglátjuk.

Érdeklődésünk. velük szemben a legkisebb a rizikó. Pszichés reakcióink is spontán a legkisebb ellenállás irányába fordulnak.Popper Péter: A belső utak könyve 53 jelenségkörön belül is. A legkisebb ellenállás törvénye Minden lelki folyamat – hacsak művi szabályozás nem történik – spontán a legkisebb ellenállás irányába hat. a legtöbb agresszivitást a gyerekek. Ez testi kiindulású folyamat lelki következményekkel. Ez a korszerű embermodell megszünteti az ember dualisztikus szemléletét. függetlenül attól. Mindig az egész ember működik. De transzformációs jelenségek mennek végbe testi és lelki működéseink között is: túlműködik a pajzsmirigyünk – ingerlékenyekké válunk. ők jelentik a legkisebb ellenállás irányát. Minden egyéb művi egyszerűsítés a kutatás vagy az oktatás érdekében: körülbelül úgy. Ha a munkahelyi incidens nem következik be. mert ők a legkiszolgáltatottabbak. Tehát különböző fajtájú érzelmeink is transzformálódhatnak. Az energia megosztásának törvénye . A transzponálhatóság törvénye A lelki folyamatok áramlási iránya megváltoztatható. ahogy a hősugárzó elfordításával megváltoztathatjuk a meleg áramlásának irányát.) Ugyanígy változhat szeretetünk. gyűlöletünk tárgya is. A főnöke igazságtalan szidását némán eltűrő emberből esetleg otthon robban ki az indulat. az otthoni konfliktus is elmaradt volna. Nincsenek csak testi vagy csak lelki működések. Az indulat a főnöknek szól – a házastárs szenvedi el. figyelmünk is tárgyat válthat. agresszióink szorongásokat okozhatnak. De: szorongunk – gyorsul a szívverésünk. mint mikor a matematikus egy túlságosan bonyolult egyenletet egyszerűbb egyenletekre bont. félelmünk agresszívvé tehet. áthelyezhető egyik tárgyról a másikra (Pl. verejtékezünk. hogy mennyit veszünk észre tudatosan e működésekből és következményeikből. Ezen alapul a modern orvostudomány és pszichológia szomatopszichikus-pszichoszomatikus emberszemlélete. Ez lelki folyamat testi következményekkel. a beosztottak. Szerelmi csalódásunk gyűlöletbe csaphat át. és valamilyen ürügyön összevész a feleségével. Ezért szenvedik el pl. fokozódik a kiválasztás stb.

– Veszünk egy füzetet és minden este rövid emlékeztető mondatokban vagy szavakban feljegyezzük azokat az eseményeket. erős érzelmeket. alkotás érdekében is „gazdálkodhatunk” velük. és figyeljük: melyek azok. – A ciklus végén végigmegyünk a feljegyzések egészén. fokozatosan levezethetjük. vagy el kellene válniuk. de inkább hat hónapig tartson. Ugyanígy vagyunk pszichés feszültségeinkkel is. de konstruktív célok. Feszültségeink. indulataink széthasítása sokszor spontán módon is végbemegy – életformánk védelme érdekében. – A hét végén átolvassuk feljegyzéseinket. amelyekre még mindig reagálunk. Azokat. 1. hogy itt nem a liptói túró a baj. amelyek még mindig izgatnak. Ezeket érintetlenül hagyjuk. Ami még félév . amelyek a nap folyamán felizgattak minket. Feltehetően sokkal nagyobb elintézetlenségek. indulatokat váltottak ki belőlünk. Az atomrobbanás pusztít. A többit megint kihúzzuk. hogy nyolc-tíz kis konfliktus robban ki közöttük: „Hol van az újság?” „Miért nem hozott liptói túrót?” „Miért nem törölte le rendesen a lábát?” „Minek hívott vendégeket?” „Miért akar vasárnap megint meccsre menni?” stb. de meg is osztható. hasznosíthatjuk ugyanazt az energetikai feszültséget.Popper Péter: A belső utak könyve 54 Minden lelki feszültség kisülhet egy impulzusban is. amelyre gyakorlataink épülnek. tönkretehetik környezetünk és önmagunk életét. E néhány példával csak illusztráltuk a pszichés folyamatok tényleges energetikai jellegét. elégedetlenségek feszülnek a két ember között. „szurkapiszka” magatartás mögött. Nyilvánvaló. Ha megvizsgáljuk egy veszekedő házaspár egy délutánját. de szelepek segítségével megoszthatjuk. Csak azokat hagyjuk érintetlenül. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között A szubjektív érzelmi értékrend megismerésének és befolyásolásának ez a nagy gyakorlata legalább három. hanem végigolvassuk az elmúlt négy hét érzelmileg fontos eseményeit. amelyek már közömbössé váltak kihúzzuk. Nagyon sokszor ez a folyamat áll a kicsinyesen kötekedő. bántanak vagy örömet okoznak. Lelki zavart okozhatnak. felfigyelhetünk arra. Ehelyett sok kis apró összetűzésben élik ki indulataikat. – Egy hónap elteltével nemcsak előző heti feljegyzéseinket nézzük át. Ha ez az indulat egy tömegben robbanna ki – egymásnak esnének. produktív célok szolgálatába állíthatja. A gőz feszítő ereje szétrobbanthatja a kazánt. de ugyanazt a folyamatot a reaktor lefékezi.

) történetének kinyomozására. ellenszenv. bántó érzelem (harag. Induló izgatottságunkat egyre gyakrabban fékezi majd le a mosoly: felismerjük. vagy az egész kapcsolat történetét a kezdet pillanatától a jelenig. – Valamilyen számunkra nehezen elviselhető. Ezenkívül ez a gyakorlat hozzátesz valamit önismeretünkhöz is: képet kapunk arról. A gyakorlat tárgya lehet: – Egy bántó konfliktus. a) A gyakorlat első fázisa Több alkalommal rászánunk egy-egy fél órát a számunkra problematikus. hogy milyen kevés a valóban fontos események száma. később már nem csak utólag. egy fontos kapcsolat romlása stb. fejlődéstörténete.Popper Péter: A belső utak könyve 55 elmúltával is jelentősebb érzelmi reakciókat vált ki belőlünk – az és csak az a számunkra igazán fontos történés. hogy mennyit izgattuk magunkat fölöslegesen. számos átalakulása van. amely nem tekinti érzelmi reakcióinkat megváltoztathatatlan természeti jelenségeknek. – Problematikus vagy fájó tartósabb érzelem. ami valóban mélyen érinti érzelmi világunkat. A szerepcserék gyakorlata A gyakorlathoz arra az alapbeállítottságra van szükségünk. A gyakorlat végrehajtásához igen nagy következetesség kell. ellenszenves tulajdonságunk. hogy érzelmileg foglalkoztassanak. A gyakorlat eredményeképpen megtanuljuk az érzelmileg lényeges és lényegtelen dolgok megkülönböztetését. a hét végére a „kihúzás” sorsára jutna. hogy ez az izgalom rövid idő alatt magától is elenyészik. és mi az. Ennek során elkerülhetetlenül felbukkannak elfelejtett . jelenet. Látni fogjuk. A többi csak epizód volt. 2. indulatkitörés. De megéri a fáradságot: Megdöbbentő lesz. Gondolatban végigéljük a jelenet. hogy milyen típusú hatásokra vagyunk túlságosan érzékenyek. indulatkitörés. hanem keletkezésük pillanatában is.. milyen helyzetekből származnak fölösleges izgalmaink. hanem feltételezi. amelyek változásokat idéztek elő. hogy érzelmeinknek oka. Pontosan megfogalmazzuk induló érzelmeinket és keressük azokat a kritikus pontokat. helyzeteket. egy kapcsolat megromlása stb. ellenszenv. harag. amelyek megérdemlik. Ezek megismerhetők és esetleg megváltoztathatók.

mint ahogy eredetileg történt. fájdalmas helyzetekben átélt képzeletbeli szerepcsere. c) A gyakorlat harmadik fázisa Ekkor képzeletünkben másképp éljük újra a megtörténteket. hogy mindez milyen reakciókat kelt most mibennünk életre. Megkereshetjük azokat a régi. barátunk. Saját viselkedésünket most ő valósítja meg képzeletünkben. legyünk képzeletben szelídek. pl. de mindenesetre sok mindent érthetővé tesz magunk és partnerünk viselkedéséből. először kezdtünk szorultságunkban hazudni. A fájdalom arról beszél. Megfigyelhetjük. gyerekünk. Figyeljük. keressünk erőteljesebb megnyilvánulási lehetőségeket. amelyek ma is fájnak. önmagunk számára elintézni. bántanak. félelmünkben erőszakosak lenni. A szerepcserék folyamán másképp viselkedünk mind magunk. Házastársunkkal zsörtölődünk. hogy „én vagyok ő”. E gyakorlatnak az a legfontosabb hatása. hogy viselkedésünkben sok a paradox elem. Beleéljük magunkat abba. Ugyanilyen „nyomozást” végezhetünk számunkra ellenszenves tulajdonságaink eredetének feltárására is. Ki kellene bírnunk. Mi lett volna így a helyzetből? Hogy alakult volna a kapcsolat? A „másképp viselkedés” lényege az ellentétesség: ha gorombák voltunk. hogy ezeket az élményeket nem tudtuk feldolgozni. lelkileg megemészteni. a . kiszolgáltatottnak. állandó partnereinkkel már szinte „végszavaink” vannak. kötekedővé.Popper Péter: A belső utak könyve 56 epizódok. hogy most pl. ezért váltunk rideggé. amikor pl. esetleg gyerekkori helyzeteket. védtelennek érezzük magunkat. Utak nyílhatnak a változásra. először voltunk gyávák. apánk. b) A gyakorlat második fázisa Most partnerünk szempontjából gondoljuk végig még egyszer a történteket. hogy azonos helyzetekben – függetlenül a nemegyszer tapasztalt keserves következményektől – újra meg újra mechanikusan azonos módon viselkedünk. A gyakorlat második fázisának a lényege tehát a konfliktussal teli. viselkedésformáinkat. mind partnereink – anyánk. Nyomára bukkanhatunk annak. főnökünknek hízelgünk. Az eredmény nem lesz feltétlenül kellemes a számunkra. ha meghunyászkodtunk. ő mondja mondatainkat. beosztottunkkal gúnyolódunk. gyermekünknek prédikálunk stb. hogy felbontja kialakult. mereven rögzült és sztereotipen ismételt szerepeinket. Ezek közül azok a lényegesek. túlságosan félünk az emberektől. szerelmünk – nevében.

hogy elöl futunk mi. vagy egyszerűen egy pszichés tünetünktől. társasági együttlétektől. konfliktusokat. Megfigyelhetünk életünkben olyan helyzeteket. Ilyen módon állandósulhat az a helyzet. Szorult. Az alapgyakorlatok növelik meg teherbírásunkat. 3. fejlesztik ki belső erőinket addig a szintig. a számunkra ijesztő helyzetet és megszokott a menekülő Most gondolatban megváltoztatjuk viselkedésünket: .Popper Péter: A belső utak könyve 57 gyermekünkkel azonosulva. feszült helyzeteinkben kevesebbet hazudunk. hogy ezt vállalni tudjuk. hogy a külvilág elfogulatlan megítélésétől egyre közeledjünk önmagunk objektív látása felé. főnökkel – való szembekerülés félelme. a) A gondolati úton való szembefordulás Freud nem véletlenül nevezte a gondolkodást „kis energiamennyiségekkel való próbacselekvésnek”. pl. kevesebb az egocentrikus igazságtalanság. A szembefordulás gyakorlata Ez a gyakorlat már jelentős én-erőket követel. Nem merevítjük be magunkat egy „megközelíthetetlen” alapállásba. Az előző fejezetekben leírt gyakorlatok – különösen az öt alapgyakorlat – készítik elő az utat. védekező reakcióinkat. nem nyúlunk olyan gyakran egy pohár italhoz. hogy ilyen jellegű gyakorlatok végzése önmagunk vállalásának nagy erőpróbája. Szembe kell néznünk azzal. Támadja hiúságunkat. hogy fokozatosan feladjuk menekülő. Ez lehet érzelmi vagy szexuális megoldatlanság. De félhetünk bizonyos családi. Elképzeljük reakcióinkat. A szembefordulás gyakorlata ezt az áldatlan helyzetet szünteti meg. az ő fülével hallgassuk saját prédikációnkat. riválisunktól. miközben állandóan befelé nyeljük bosszúságunkat. én-védő mechanizmusainkat. amelyek elől állandóan menekülünk. több lesz bennünk a másik ember iránti megértés. amelytől félünk. hogy oldódást keressünk. gátlásosságunktól. Viselkedésünk megint „élővé” válik. utánunk az a szituáció. ritkábban hergeljük magunkat dührohamba. valamilyen emberrel – munkatárssal. A mechanikus viselkedési sémák megismerése akadályozni fogja egy idő után azok spontán ismételgetését. beosztottunk szemével éljük át főnöki fölényeskedésünket stb. Efelé közeledve észrevesszük magunkon.

Ennek előkészítése érdekében többször mélyedjünk el az alábbi gondolatokban: Első gondolat Az élet nem arra való. mit válaszolnak nekünk. amit gondolatban kidolgoztunk magunknak. A lényeg. Más esetekben viszont a valóságos szembeforduláshoz külön erőfeszítés kell. Ismétlődően előálló megoldatlan helyzeteink egyikében egyszerre kimondjuk mindazt. a ameddig a szembefordulás csökken szorongásunk. szeretnénk előre bebiztosítani magunkat a várható esetleges negatívumok ellen. b) Szembefordulás a valóságban A gondolati úton való szembefordulás gyakorlása az esetek egy részében spontán módon átvezet a gyakorlati megvalósításhoz. képszerűen látnunk kell magatartásunkat. gondolatban végig kell élnünk. amit az ijesztő helyzet megélése jelent. Vállaljuk el a rizikót. hogy mindig jól járjunk. és ekkor mi hogyan reagálunk. A gondolati úton való szembefordulást többször meg kell ismételnünk. Szó szerint meg kell fogalmaznunk mondatainkat.Popper Péter: A belső utak könyve 58 szembefordulunk a helyzettel. A gyakorlatnak azonban előfeltétele. a Az ismétlődő gyakorlatokat gondolatát. vereségeknek. Ezért azután nemegyszer éveken át fenntartunk számunkra elviselhetetlen helyzeteket. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat. megoldáshoz. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak. Ez az esetek legnagyobb részében döntést. megismeréseket. amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának. Végül gondolati úton eljutunk egy számunkra belsőleg megnyugtató viselkedéshez. újrakezdéseknek is. illetve választást jelent. A szembefordulás megtörtént a valóságban – túl vagyunk rajta. hogy objektíve igazunk legyen. gyakorolnunk megszokjuk kell. lehetőségeket. félünk választásunk következményeitől. Második gondolat . hogy viselkedésünk defenzivitását offenzivitásba fordítsuk. addig folytatjuk. Leggyakrabban a döntés felelősségétől irtózunk. szembefordulás kezd igényünkké válni. hallanunk. Ezt egész pontos részletekig ki kell dolgoznunk. Ezt az előző gyakorlatok során tisztáznunk kell.

Lehet. ha öt évvel későbbi önmagunkat látnánk. körülményeink alakulása nem teljesen kiszámítható. hogy kicsit kemények leszünk. mint ahogy fantáziánk felnagyítja azokat. Ötödik gondolat Jövőnk. önféltésünk leplezésére. csak önzők. Negyedik gondolat Önmagunk féltése. addig. lehet. erősít. amíg elkerülhetetlen lesz egy sokkal nagyobb feszültség kényszerű átélése. túlságos kímélése már hányszor döntött nagyobb bajba minket! A cselekvésünket gátló aggályok sokszor csak ürügyek indokolatlan gyávaságunk. néha kíméletlenséggel lehet elintézni. Az emberek respektálják a bátorságot. Ha döntünk – akkor sem tudjuk kiszámítani döntésünk minden következményét – de a döntés vállalásának ténye pszichésen megtart bennünket. Elhalasztjuk a kisebb feszültségek vállalását. Harmadik gondolat Az életben vannak olyan helyzetek. Hatodik gondolat Ha valaki öt évvel ezelőtt megmutatja nekünk mai helyzetünket. Talán sokszor nem is vagyunk annyira jók és kíméletesek. annyi bonyolult összetevő határozza meg. Sokszor attól való féltünkben. amit a jövőről elképzelünk. . hogy visszaéljenek helyzetünkkel. Ezért ne becsüljük túl annak valóságértékét. és ezzel olyan súlyosabb helyzetet növelünk fel.Popper Péter: A belső utak könyve 59 A dolgoknak legtöbbször nem annyira végzetesek a következményei. elodázzuk a döntést. Ha nem vállaljuk a döntést – kiengedjük kezünkből az eseményeket. hogy így jobban megbecsülve fogadnak el minket. Megváltozott viselkedésünk megváltoztatja az ő magatartásukat is. Így lennénk ma is. amelyeknek csak passzív elszenvedői leszünk. fokozza biztonságunkat. fájdalmat okozunk. A pillanatnyi kínos helyzetek nem tartanak örökké. Csak gyávaságunk bátorítja fel őket arra. amelyeket csak bizonyos keménységgel. amelyet már csak valóban kegyetlenül lehet megoldani. hogy egy későbbi pozitívum csíráit hordozzák. életünk jelenlegi alakulását. sok vonatkozásban lehetetlennek minősítettük volna.

Popper Péter: A belső utak könyve 60 Mindezek átélt végiggondolása elkerülhetetlenül közelít minket a valóságos szembefordulás. . kínos helyzeteink megoldása felé. a döntés vállalása.

vitatkozókat.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 61 IV. amely besüt a virágok mögül. belép egy bormérésbe s erős bort rendel. amelyek szalmafödelű vályogkunyhókat vesznek körül. alacsony falakat lát. akkor akár ne is utazzék. parancsolnak lélegzetüknek s a nyugalom állapotába kerülnek. ahol a tündérek orvosszerét főzik. Hosszú idő múlva fölkelnek s látják a holdat. tízezer li-t téve meg gyalogszerrel. mint a festett kép. Egy rongyos ruhájú. hogy a Három Értékes Szellem tudományát megtanulja. A Legfőbb Irányító vezeti befogadásra kész elméjét. szerencsejátékosokat és tomázókat. mészárosokat. Metsző szél süvölt be az ajtón. Csordák és nyájak visszatérnek a domboldalra. kócos hajú vén paraszt sütteti magát a nappal egy kis eperfa alatt. egy öreg asszony meg vízzel töltött agyagedényt tart a kezében s felszolgálja a tészta-ebédet. amikor kifáradnak. Vissza az emberiséghez Így vándorol tovább és tovább Ming Liao Ce. a taoisták vagy szerzetesek sorban ülnek szalmapárnáikon. Ha kedve úgy tartja. Igyekszik a változó világegyetem törvényét megérteni s szemlélődés közben nem érzi magát magányosnak. egy férficseléd szunyókál a tűzhely mellett. boldog szívvel. s enyhe nap ragyog az erdők fölött. gyümölcsöt esznek és a klasszikusokat olvasgatják. állatszelídítőket. tíz napig is megmarad egy helyen. az ember érzi. Ming Liao Ce szemügyre veszi valamennyit. Ha nagy városba ér. s az Öreg Buddha növeli szellemi bölcsességét. szárított hallal meg főzelékkel s ketten iszogatnak az asztal mellett. E pillanatban hogyan hatolhatna elménkbe földi gondolat. amit lát vagy hall. A templomban keresztbe tett lábbal ül. énekeseket. teát isznak. mégha ott ólálkodik is körülöttünk? Ha künn jár a nyílt mezőn. Egy idő múlva. hogy oly szép. eléneklik a Halhatatlan Növény gyűjtéséről szóló dalt s igen . Ha tetszik neki. Egy segédpap földig hajolva bókol. Ha egy utazó taoista túlságosan közönségesnek tekinti az ilyen látványt. kényelmes lassúsággal. éhes madarak nagy lármát csapnak a sík mezőkön. ahol tömegek nyüzsögnek. A gyertyákat meggyújtották s a tömjén füstje könnyű illattal tölti meg a levegőt. Ha a tájék és a pillanat hangulata szomorú is. Buddha templomában dicsőséges fénykört sugározva jelenik meg Buddha arany teste. kóklereket. jövendőmondókat. boltosokat. Ha így fölmelegedtek. s kocsikkal és lovakkal van tele az utca. Ming Liao Ce énekelve járkál és megfigyeli az embereket. miközben az egész világ némaságba merülve nyugszik.

Ragyogó.Popper Péter: A belső utak könyve 62 elégedetten néznek körül. Keletnek folyik a víz. amely Nevünket elfelejti. Többet ér egy rövid nap Serleggel a kezünkben. mint Gyöngy a reggeli fényben. hogy ételt kolduljon. ragyog. Rövid idő múlva hirtelen eltűnik mind a kettő. Vörös levelek hullnak. – . – A vadon csupa sírdomb. hercegek vagy magas rangú tisztviselők lakmároznak. A kaput pálcás öreg szolga őrzi. bagoly huhog Kísértetfehér nyárfán. hogy talán testet öltött tündérek. Szél sír az éjszakában. tágra nyílt szemével. Örülj. nagy házakban. Hatalmas kapuk mögött. amíg örülhetsz! Harmat hull a virágra. Oh. Róka nyí. Nefrittálakon szolgálják fel az ételt és szép nők ülnek az asztal körül. méltóságos külsejével odakiált a társaságnak: „Hallgattassátok el ezt a lármát s figyeljetek egy taoistára. Parasztok szántanak. aki elénekli ezt a dalt: Harmat hull a virágra. Patak vizén leúsznak. hol Egykor a Bronztorony volt. aki olyan kedvesen és boldogan viselkedik és gyanítja. Ming Liao Ce egyenesen belép. Mint a jövendő. Zenekar játszik a csarnokban s az ének hangja a felhőket veri. Nyugatnak a Tejút.” Harmat hull a virágra. Az utca népe csodálkozva látja ezt a két rongyos embert. Oh. hogy ragyog! Ameddig tart. mily öröm! Ne félj a csípős széltől. Cs'inien palotáját A moha mind benőtte. Ne félj a kelő naptól.

.” Ekkor egy másik vendég is beleszól: „Az énekéről nem hiszem.Popper Péter: A belső utak könyve Örülj. hogy van valami szokatlan ebben a taoistában s azért szeretném visszahívni. Éppen jól van ez így. hívjátok vissza. míg végre eljut egy helyre. inkább a mennyei tündérek.” E pillanatban egy énekeslány vörös fátyolszövet ruhában föláll helyéről és így szól: „Szerény véleményem szerint ez a taoista egy égből lebukott tündér. – Hiszen csak kilépett az ajtón és szőrén-szálán eltűnt!” Ming Liao Ce tovább megy pálcájával és kényelmesen kisétál a város kapuján. akkor az nyert. egyiknek teteje a másik fölé emelkedik. most elvesztettünk egy halhatatlant! – mondja a vörös fátyolruhás leány. Ekkor egy másik vendég azt mondja szolgájának: „Gyorsan! Hívd vissza ezt a taoistát!” „De éppen borozgatunk – mondja az előbbi vendég – s ez elrontja a mulatságunkat. Szép. hogy nem közönséges fráter!” – mondja az előbbi vendég. Miért akarod visszahívni?” „Nekem úgy rémlik – feleli a másik –. hogy közönséges koldus. csak egy tál hideg maradékot. mint a földi emberek énekéhez hasonlít. „Tudtam. Micsoda koldus énekelhetett volna ilyet? Tündér ez és álruhában jár a halandók között. nagyszerű templomok vannak ott. egyik vendég haragosnak látszik és így szól: „Ki ez a taoista.” „Helyes!” – kiáltanak fel az urak. hogy közönséges fráter.” A vörös fátyolszövetbe öltözött leány még mindig nincs meggyőzve és megjegyzi: „No. Ha visszahívjátok. csak egy ital bort. Éneke szép volt és mély értelmű. hiszen közönséges koldus! – feleli az előbbi. akkor az nyert. magas tornyok. nehogy elveszítsük. de az nyomtalanul eltűnt s a szolga ezzel a hírrel jön vissza. amíg örülhetsz! 63 Amikor Ming Liao Ce befejezte énekét. hogy mégiscsak közönséges fickó. aki lakmározás közben elrontja a mulatságunkat? Adjatok neki egy darab szézámkalácsot és küldjétek el!” Ming Liao Ce megkapja a kalácsot és elmegy. én csak annyit mondhatok. akinek ez volt a véleménye. Elhalad egy tucat nagy város mellett.” Most egy másik. ha pedig kiderül. Szolgát küldenek Ming Liao Ce után. – Talán egyebet sem akar.” „Ej. „Oh. – Ugyan mi szokatlan volna benne? Nem akar egyebet. tágas. aki annak mondta. hogy alaposan szemügyre vehessem. urak? Hívjátok vissza a taoistát és ha tündér. jaj. Ezért küldtem el egy darab szézámkaláccsal.” „Mi köze ennek ehhez a koldushoz? – mondja az utóbb megszólalt vendég. hogy nincs szerencsénk a halhatatlanokkal való találkozásban. ahol a város fala hegyoldalba kapaszkodik. Kérlek. de egyikbe se megy be. meglátjuk. zöld fátyolruhás leány kel föl helyéről és így szól: „Akartok-e velem fogadni.

hogy éppenséggel nem közönséges fráter. miközben a taoista csak a rizsét rágcsálja. Az első fiatalember mosolyogva mutatja be a társaságnak. hogy a sárgarigó szavát hallgassam” – feleli Ming Liao Ce. Némelyek a tavaszt dicsőítő verseket szavalnak. Ming Liao Ce igen boldognak érzi magát és sokáig elmarad közöttük. Szép tavaszi nap van.” Ming Liao Ce így válaszol: „Én csak élvezem azt a sok szép és bölcs dolgot. hogy a virágokat meglátogassák. skarlátszínű toronyba vagy csónakon eveznek. gyönyörű pünkösdi rózsákat lát. s nagyon örülnék. Hogyan járulhatnék hozzá a társalgásotokhoz?” Kis idő múlva a társaság fölkel és sétára indul a rizsföldeken. mások párosával lovagolnak. másik fűzfaágakat tép le. a folyón túl lévő kis torony előtt. ez csak afféle magunk között rendezett tavaszi mulatság. s így szól: „Halljunk valamit a taoista tanító szájából is. ismét mások felmásztak egy magas. ismét mások az udvar viselkedéséről vitatkoznak. finom arcbőrű tudós jelenik meg. „Két naranccsal meg egy kulacs borral mentem el. hogy osszuk meg vele borunkat. vagy kézenfogva sétálgatnak és népdalokat énekelnek. mindegyik túl akar tenni a másikon. Mindnyájan tovább húzódnak hát székükkel és Ming Liao Ce leül az asztal végére. Az első fiatalember többször is odanéz Ming Liao Cera a heves beszélgetés közben. Izgató társalgás kezdődik. A város lakosai új ruhájukban. „Beszédjéről ítélve rendkívüli ember ez” . ha velünk tarthatnál. s mindenki mámoros és boldog. némelyek pedig a dombok és hegyek zárkózott magányát magasztalják. a beszélgetés egyre elmésebbé válik. s tréfás megjegyzések röpködnek különböző emberekről és nemes urakról. indítványozom tehát. kecsesen lépdelve hosszú ruhájában. Amikor már elegendő bort szolgáltak fel. Némelyek nagy fák árnyékában isznak. Később egy sima képű. Éppen összetalálkoztam az úton ezzel a taoista úriemberrel s láttam. hat vagy hét csinos fiatal tudóst pillant meg.Popper Péter: A belső utak könyve 64 szabálytalan formákban s egy tiszta tóra tekintenek le. Vidám társaság. Mit gondoltok?” „Helyes!” – felelik valamennyien. amit ti mondotok s még meg sem értettem belőle mindent. faragott kocsikban vagy hímzett nyergekben kijöttek a városból „tavaszi sétára”. „Barátaim. De Ming Liao Ce magában jár egy hegyi ösvényen s csak hosszú idő múlva kerül elő. mások gyékényt terítettek ki az illatos fűre. „Miért jártál egyedül?” – kérdi az úriember. Mélyen meghajol Ming Liao Ce előtt és így szól: „Hát taoisták is kijönnek tavaszi sétára? Néhány barátom mulatozik itt a közelben. cseresznyefák alatt. mások a virágszedésről szóló dalt éneklik el. A hely tele van szépséggel s amerre néz az ember. Eljöhetsz oda?” Ming Liao Ce vidáman követi a fiatalembert s amikor odaér. útközben egyik virágot szed. madarak énekelnek ragyogó fákon s teljes pompájában nyílik minden virág.

amely a „szellem táplálásáról” szól. A dal hatása alatt a társaság felugrál ültéből és mélyen meghajol Ming Liao Ce előtt. de Ming Liao Ce csak mosolyog és nem válaszol. amíg verset nem írtunk” – s a többiek helyeselnek neki.Popper Péter: A belső utak könyve 65 – mondja az egyik tudós. ha kirándulásra viszik. ha költészetről és irodalomról vitatkoznak. iszik. elmegyek veletek. s nevét kérdezgetik. Nevezzetek így: Felhők és Vizek Parasztja. A következő napokban hol valami gazdag ember csarnokában lakik. talpraesett véleményeket mond napi ügyekről és még jobban elbűvöli az embereket elmés megjegyzéseivel. hogyha összetalálkozunk. igen hozzáértő megjegyzéseket tesz a régi és új írókra s mélyrehatóan elemzi stílusukat és formáikat. hogy tündér vagy. s valaki azt mondja: „Nem illik ilyen kirándulásról hazamenni. hogy ő is mondja el a magáét.” Ez még kíváncsibbá teszi a társaságot s kifejezik azt a kívánságukat.” Mindnyájan körülveszik. S tündér-rejtekbe tűnnek el. „Csodálatos! Ilyen mennyei szavak egy szerzetes szájából! Tudtuk. Néha beszél a régi királyok politikai rendjéről is. „Én csak szerény szerzetes vagyok. aki szeret csavargó módjára utazni. elmegy velük. s otthonom az egész világ – feleli mosolyogva Ming Liao Ce. Arany a felhő. ő pedig végiglátogatja valamennyit. Feláll s egy kis szabadkozás után ezt énekli el: Lépkedek a fövényes parton. – egyszer irodalmi lakomán vesz részt. azt mondja: „Miért akarjátok tudni a nevemet? Közönséges parasztember vagyok. – De ha ennyire kedvesek vagytok. csak mosolygással válaszol. máskor táncban és énekben gyönyörködik s elmegy mindenüvé. Riadt tündérkutyák ugatnak. ha olyan táncot és mulatozást lát. ahová hívják. Ming Liao Ce pedig valami szerény megjegyzéssel felel. hogy meghívják magukkal a városba. hol egy jól elrejtett kis dolgozószobában. aztán megkérik Ming Liao Cet. amely már a . Különösen járatos a taoizmusnak abban a tanításában. de ha a nevét kérdezik.” Együtt mennek vissza a városba. Ha inni adnak neki. Némelykor. méltatlannak vallva magát erre a dicséretre. A város lakosai hallanak a Felhők és Vizek Parasztjáról s a társaságkedvelő emberek elhalmozzák meghívásokkal. A társaság újra leül. vitatkozik velük költészetről és irodalomról. Amikor tovább erősködnek. tiszta a víz. és Ming Liao Ce sorban vendégeskedik náluk. Egymásután írják meg és mondják el verseiket. felhők és vizek közt járok s mosolygunk. Amikor költészetről és irodalomról van szó.

s nem tudják. úgy tesz. Barátai pénzzel és ruhával ajándékozzák meg. Több mint egy havi tartózkodás után egy napon hirtelen elbúcsúzik. . mintha jól mulatna. Ezért nőttön-nő körülötte az emberek bámulata és csodálkozása. hiába könyörögnek neki. akárcsak a „regényes” tudósok. Ming Liao Ce eljut a város külső kapujáig. s az emberek vaskos tréfákkal próbálják kitudakolni. De amikor a gyertya kioltására kerül a sor s a házigazda felszólítja. ha nagyon kifáradt. hogy maradjon.Popper Péter: A belső utak könyve 66 tobzódás határán jár. s búcsúztató verseket írnak hozzá. mégjobban sóhajtoznak és csodálkoznak. hogyan vélekedik ezekről a dolgokról. Amikor barátai meghallják ezt. szalmapárnát kér a házigazdától. A búcsúlakomára mindnyájan megjelennek. keresztbe rakott lábbal ül rajta s csak akkor szunnyad el. Ha éjszaka szundikál egy kicsit. minek tartsák. száz pénzdarabot megtart magának. szomorúan szorongatják kezét és sokan könnyeznek is. a társaság pedig valóban féktelenül kezd viselkedni: egyenesen és szigorú arccal ül és senki sem férkőzhetik hozzá. hogy maradjon együtt valamelyik énekeslánnyal. az úriemberek többi ajándékát szétosztogatja a szegények között és elmegy.

Meglepő. attól függően. A jól végrehajtott eredményes koncentráció előzetes „edzést” kíván. elsősorban az érzelmi és hangulati életünkre. Éppen ezért alkalmas arra. A koncentrációs gyakorlatok egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére. a A koncentráció az általában növeli – az ezen intellektuális keresztül a feszültségbírást. elmélyült és egyre mélyülő odafigyelés egy pontosan meghatározott tárgyra – legyen az a tárgy fizikai jelenség. Ha már tartós sikereket értünk el velük. ideges feszültség – általában az ún. terhelhetőséget. hanem az enerváltság. amelyek a pszichés feszültségek csökkenését eredményezik. az aktivitás szintjét növelő gyakorlatokra van szükség. Eddigi gyakorlataink – bár önállóan is alkalmazhatók – felfoghatók koncentrációs előgyakorlatoknak is. belső nyugalmat hoznak létre. fáradékonyság. Számos embernek azonban nem ez a problémája. aluszékonyság. A koncentrációt ugyan egyes iskolák a meditáció előgyakorlataként használják ez azonban mit sem változtat azon a tényen. hogy a koncentrációt nálunk milyen gyakran tévesztik össze a meditációval. amely hatásában fokozatosan átterjed a pszichikum más területeire is. én-erőink fejlesztésére szolgálnak. Miután a mi kultúránk alapvető problémája a zaklatottság. tónusfokozó. érzelmeink átmeneti „szüneteltetése”. az érzelmi élet egyensúlyának a megteremtéséhez. Mentálhigiénés gyakorlatainkat nem lehet koncentrációval kezdeni. nyugalmi állapotot. hogy milyen problémákkal küszködünk. asszociációink. túlingereltség.Popper Péter: A belső utak könyve A koncentráció 67 A koncentráció a gondolkozás tartós összpontosítása. tudatos és akaratlagos erőösszpontosítási készséget. Értelmi. az izmok ellazítási technikájára építenek fel olyan gyakorlatokat. relaxációs gyakorlatok terjedtek el. A koncentrációs gyakorlatok végrehajtásának módja azonban különbözik. Autogén tréning módszerek ezek. A koncentráció lényege az objektivitás saját szubjektív reakcióink. gondolkozási erőink összpontosításával teremtenek meg egy olyan „kristályosodási pontot”. elmélyedést munkaképességet. Az utóbbiak számára éppen ellenkezőleg. Nem célszerű tehát egyoldalúan csak a lazítási gyakorlatokat művelni. hogy a meditációt előkészítő gyakorlat legyen. akkor érdemes áttérnünk a valódi koncentrációra. egyfajta „energiaapály”. Hozzásegít a személyiség összerendezettségének. Megfelelő . vagy valamilyen szellemi tartalom. hogy az aktív és objektivitásra törekvő koncentráció a szellemileg passzív és szubjektív meditáció „kontrapunktja”.

szembe kell néznünk azzal. A bevezető gyakorlatoknak az a céljuk. Addig ne menjünk tovább. olyan pillanatnyi nyugalmi állapotot hozzanak létre. A koncentrációs gyakorlatokat nem feltétlenül kell merev idő-periodicitásban csinálni. amíg jól nem mennek. panaszkodásokkal. restanciánk.” Végül is kialakul életünknek az a „futószalagja”. Már nem tudom. ki írta. amit a mai európai ember leggyakrabban elkövet. hogy többet vállalunk. Bevezető gyakorlatok A koncentrációs gyakorlatokhoz először is bizonyos idő és nyugalom szükséges. kedvező azonban. számunkra is unalmas és fárasztó csevegéssel. hogy csillapítsák aktuális feszültségeinket. és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel – ez a három alapvető bűn. igazi szomjúság nélkül inni. Ezek egyben már koncentrációs tréningek is. és amelyről – bár látványosan lázadozunk ellene – mégsem tudunk leszállni. ha hetenként legalább egyszer sor kerül rájuk. és sokszor éppen akkor nem tudunk mélyen odafigyelni. a) Első gyakorlat Leterítünk egy takarót a földre. Szobában vagy csöndes helyen a szabadban is végezhetők. Túl sokféle tennivalónk és kötöttségünk. pazarlása jellemzi. és kényelmesen leülünk keresztbe vetett lábakkal. társasági szintű. Más szempontból vizsgálva a koncentrációs gyakorlatok problematikáját. ha biztos. napi életvezetésünket is koncentrálni tudjuk a legfontosabbakra. Rengeteg energia fecsérlődik el a felesleges beszéddel. hogy: „Igazi mondanivaló nélkül beszélni. hogy legalább egy félóráig nem zavarnak meg minket. hogy a kívánatos hatás elérése érdekében hogyan kell a gyakorlatokat végrehajtani. A koncentrációs gyakorlatok ahhoz is hozzásegítenek. amikor arra nekünk (vagy másoknak) a legnagyobb szükségünk lenne. amelyben egyáltalán elkezdhetünk dolgozni.Popper Péter: A belső utak könyve 68 helyen jelezni fogjuk. hogy mai életvezetésünket nagyon sokszor az erők elfecsérlése. mint amennyinek természetes ritmusunkban eleget tudunk tenni – elkerülhetetlenül felületesekké válunk. pletykálkodásokkal. hogy jobban „összeszedve” magunkat. bonyolult ügyintézésünk végül azt eredményezi. amely ebben az erőfecsérlésben szinte „átránt” bennünket a napokon és heteken. 1. .

most erre a képre koncentrálunk. Ha ernyedtek. 2. és derekunkat. és csak arra figyeljünk. fejünket is egyenesen tartva két kezünket támasszuk a térdünkre. ahogy rajtuk keresztül ki-be áramlik a levegő. hogy mint mindennek a világon. Koncentrációs gyakorlatok a) Koncentrálás pontra . c) Harmadik gyakorlat Ha az első két gyakorlat már jól megy. megint 8-10 alkalommal. Ez a testtartás lazító hatású. és hagyjuk. Most csak erre figyeljünk. 69 Ha inkább feszültek. izgatottak vagyunk – egymásra téve ölünkbe helyezzük kezünket. Hunyjuk be a szemünket és mélyen. Ekkor koncentráljunk kizárólag orrnyílásainkra. egyenletesen. szinte saját súlyától fölébe görnyedjen. fáradtak vagyunk – egyenesítsük ki hátunkat. folyamata. emelkedik és süllyed a rekeszizmunk. hogyan húzódik össze és tágul a mellkasunk. hogy kapcsolódnak be többi testrészeink a légzésbe: hogyan áramlik a levegő garatunknál. 8-10 légzésünkre figyeljünk ilyen módon. ritmikusan hullámzik a hasunk. akkor ugyanabban a testtartásban arra koncentrálunk. és vége.Popper Péter: A belső utak könyve „törökülésben”. hogy testünk lazán. Koncentrációnk tárgya tehát: – A belégzés kezdete – folyamata – vége. Ha ezt jól érezzük. fejünk is lehajoljon. b) Második gyakorlat Ugyanilyen tartásban most arra figyeljünk. – A kilégzés kezdete – folyamata – vége. Ez a testtartás frissítő hatású. Lélegzésünk egy idő után lassúbbá válik. 8-10 lélegzetvételen keresztül. képzeletünkben együtt látni a légzés folyamatával. a lélegzetvételnek is van kezdete. ritmusosan lélegezzünk. próbáljuk meg testünknek e hullámzó mozgását képszerűen is fel idézni.

elnyomni képzettársításainkat. gondolatilag és érzelmileg „üresen”. Tekintetünkkel egyszerre fogjuk át az egész tárgyat. d) Koncentrálás elképzelt tárgyra A koncentrációs testhelyzetben most elképzelünk egy egyszerű tárgyat. árnyalataival együtt. érzelmektől való belső „kiüresedés”. gondolattársításoktól. Behunyt szemmel kell teljesen élethűen felidéznünk. láthatóvá tennünk a magunk számára. minden elterelő gondolat és érzelem nélkül. tehát az olyan legyen. érzelmeinket.Popper Péter: A belső utak könyve 70 Egy fehér papírlap közepére jól látható fekete pontot rajzolunk. Csak erre koncentrálunk. A tárgy egész képének teljesen tisztának kell lennie. . kontúrjaival. amelyre koncentrálunk. egy vázát. egy egyszerű festményt stb. kezünket a térdünkre támasztva. Arra kell ügyelnünk. Maradjunk lehetőleg mozdulatlanok. Ha sikerült. A gyakorlat ideje fokozatosan növelhető. egyenes testtartásban. behunyt szemmel koncentrálunk egy ugyanolyan. A gyakorlat akkor tökéletes. ha a pontot teljesen valósághűen tudjuk felidézni. Kényelmes törökülésben. de csak ezt látjuk. hogy pillantásunk ne vándorolhasson a részeken. néhány percen keresztül. folyamatosan nézzük a pontot. hogy tekintetünk ne kalandozzon el. hogy ezt nem könnyű elérni. anyagszerűségével. tehát próbáljuk „kiüresíteni magunkat”. b) Koncentrálás elképzelt pontra Pszichés állapotunktól függően egyenes vagy görnyedt testtartásban. A papírlapot feltűzzük az ajtóra. hogy a pont szemünk magasságában legyen. és hogy csak a pontra figyeljünk. lehetőleg kevés pislogással. Tapasztalni fogjuk. néhány percig mozdulatlanul koncentrálunk rá. Tudatunkat csak az a tárgy töltse ki. Koncentrációnk tárgyául válasszunk ki valamilyen nem túl bonyolult jelenséget: egy növényt. Mint minden koncentrációs gyakorlatnak. A részleteket a mozdulatlan ráfigyelésen belül kell konstatálnunk. c) Koncentrálás tárgyra A testhelyzet azonos. behunyt szemmel is látjuk. részleteivel. gondolatainkat. nehogy elvonják a figyelmünket. ennek is feltétele az emlékektől. de most már képzeletbeli pontra. felületének színével.

Erre koncentrálunk. hogy előzőleg néhányszor a valóságban is meghallgatunk ilyen hangot – akár egy zongorabillentyű erős leütésével. Utólag meglepődve fogjuk látni. érzik is a gyenge ütődést. sőt ha ezt gondolatban végrehajtják. hogy azután behunyt szemmel is fel tudjuk idézni a hangot. hogy ez a koncentrációs gyakorlat – ha sikeres – „kikapcsolja” időérzékünket. utólag konstatáljuk. A fontos az. anélkül hogy észrevettük volna. (Természetesen itt csak arról van szó. Az idő érzékelésének ez az átmeneti szünetelése az egyik legmegbízhatóbb próbája a koncentráció sikerének.Popper Péter: A belső utak könyve 71 Tapasztalni fogjuk. A koncentráció során arra törekszünk. Lehet énekhang. behunyt szemmel végzett koncentráció tárgya az alábbi: Elképzelünk egy tavat. végül már alig hallható és elenyészik. folyamatos zenei hangot. minél hosszabb ideig halljuk. A tó fölött ragyog a nap. A jól kidolgozott alapgyakorlatok után egyre sűrűbben fogjuk tapasztalni egy-egy koncentrációs gyakorlat jótékony . ahogy megszólal. hogy nem néhány perc. homlokukkal megérinthetnék. hogy csak meglehetősen sok próbálkozás után érhetünk el teljes sikert. (Egyes iskolák addig tudják fokozni a tárgyra koncentrálás tökéletességét. A nap képe visszatükröződik a vízben. fúvós vagy vonós hangszer hangja. f) Koncentrálás elhaló hangra A szokásos módon megpróbálunk képzeletünkben felidézni egy számunkra nagyon kellemes. Ezzel zárulnak a koncentráció alapgyakorlatai.) e) Koncentrálás visszatükröződő fényre A szokásos körülmények között és testhelyzetben. a felidézett kép térbeli valósághűségét – amibe elképzelt közelsége is beletartozik –.) Nekünk nem szükséges az elmélyedő beleélést eddig fokoznunk. hogy mennyi idő telt el az elmélyedés során. Segíthetünk magunknak azzal is. hogy biztosan érzik: ha előrehajolnának. egyre halkulva sokáig zeng. hogy ezt a belső hangot minél tovább zengessük magunkban. ha eljutunk a tárgy tiszta képéig a koncentráció folyamán. mozdulatlan víztükörrel. hanem negyed-félórák teltek el. Tapasztalni fogjuk azt is. hogy a koncentráció időtartama észrevétlenül megnövekszik. elég.

társuló gondolatait –. Lassan összegeződő hatásként pedig összeszedettségünket. tömörnek. Nem tartalmazhat fölösleges „töltelék elemeket”. Talán a világ is kissé érdekesebbé válik számunkra. Ez az igazi koncentráció. A koncentráció hatására fokozatosan kibomlik a gondolatok háttértartománya. majd újra teret ad a kapcsolódó asszociációknak. Az elmélyülés során fokozatosan felsorakoznak az adott gondolathoz kapcsolódó élményeink. kifejezőnek kell lennie. Tapasztalni fogjuk. és teljes szellemi erőnkkel a tartalom egészére összpontosíthassunk. Az elmélyedés képessége egyre újabb és újabb rétegeit tárja fel a valóságnak. amely visszatérően vagy aktuálisan foglalkoztat minket. ezután újra „beszűkíti” intellektuális aktivitását és visszatér az alapgondolathoz. esetleg pontosan leírnunk. hanem képesek vagyunk gondolatokra koncentrálni. problematikus belső tulajdonságaink köréből érdemes koncentrálásra alkalmas gondolatokat megfogalmaznunk. amelyek a megszokottól eltérő fényben mutatják meg az eseményeket.Popper Péter: A belső utak könyve 72 közvetlen hatását: a belső lecsitulást. A koncentráció tárgyának gondolatsorát arról a problématerületről kell kiválasztanunk. A koncentrációban járatos ember már képes arra. hogy felidézésük ne okozzon nehézséget. kiegyensúlyozottságunkat. hogy a gyakorlat folyamán szűkülő-táguló periodikus gondolati hullámzást valósítson meg: Először csak az adott gondolati tartalomra koncentrál – majd rövid időre szabadjára engedi csakis a tárgyhoz kapcsolódó. ítéletek formálódnak bennünk. lazulást vagy felfrissülést. A koncentráció tárgyául választott gondolatnak vagy gondolatsornak mindig rövidnek. 3. Koncentrálás absztrakt tartalmakra Az alapgyakorlatok sikeres kidolgozása után térhetünk át arra. Elsősorban megoldatlan helyzeteink. hogy koncentrációnk tárgyául absztrakt tartalmakat válasszunk. mert mindig csak a dolgok és emberek felszíne unalmas és megunható. és a felfedezés. Már nincs szükségünk valódi vagy elképzelt érzékelhető tárgyakra. munkaképességünk növekedését. amelyekkel kínlódunk. egy problematika lényegét kell megragadnia. feltörekvő emlékeit. nehéz feladataink. élményeit. a megismerés örömével tölt el. jelenségekre. A gyakorlatot mindig az eredeti tárgyra való koncentrálással zárjuk. hogy a koncentráció folyamán felszínre bukkant gondolatok . Egy „ülés” folyamán két-három ilyen szakaszt engedhetünk leperegni. A koncentráció tárgyát jelentő gondolatokat ugyanis előzőleg meg kell tanulnunk.

kezdetben jobb híján ezek közül is választhatunk. ahogy a környezet viselkedik vele szemben. az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. s a következő gyakorlat alkalmával megismerésünk tovább mélyül. egy filozófus vagy regényíró mondatai. legnehezebb helyzeteinkben is megtaláljuk a megoldást. A felnőtt ember megszerezte a valódi aktivitás lehetőségét. „A múlt már nincs. ha egy gondolatra való többszöri koncentráció után már nem jutunk mélyebbre. Bajainkért sokszor a külső körülményeket vádoljuk. A jövő még nincs. Ha rendet teremtünk magunkban. fontos legyen számunkra. Eközben elsiklunk az aktuális valóság. vagy másoktól származó gondolatok – egy verssor. Ezért sokat tévedünk és mulasztunk. Koncentrációs tárgyat akkor érdemes váltanunk. Tehát saját magunknak kell meghatároznunk koncentrációnk tartalmát. A jelenre kell elsősorban odafigyelni. formálni képes környezetét.Popper Péter: A belső utak könyve 73 tovább élnek. a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről „Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. a lényeg az. Viselkedése válasz arra. vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba. Régi sérelmeinken rágódunk. .” Gondolati háttér: A gyermek még főleg reaktív lény. Hosszabb idő eltelte után azonban ajánlatos megint visszatérni régebbi tárgyunkhoz. hogy túl sokat időzünk a múlt és a jövő irrealitásában. „dolgoznak bennünk”. Egyetlen valóság: a jelen. hogy a gondolatot szeressük. tehát több koncentrációs gyakorlatnak lehet azonos a tárgya. Erre felhasználhatók saját gondolataink. Akiben rend van – rendet teremt maga körül. Lelkiállapota akarva-akaratlanul kisugárzik környezetére. Példaképpen közlünk néhány koncentrációra alkalmas gondolatot. a jelen felett. amelyek érintik problémánkat –. nem éljük át kellő mélységben és intenzitással.” Gondolati háttér: Gondolkodásunk fegyelmezetlensége következtében rengeteg fölösleges energiát pazarolunk el azzal. holott mi formáltuk ilyenné azokat. Egy-egy gondolatra többször is visszatérhetünk.

Saját dolgaim súlya nagyobb bennem. „A beszédem akkor lesz egy velem. védtelenek. Ha áttörik. Keresem életem gyökereit. De nem szabad olyan kompromisszumokat kötni. A magasabb rendű élőlényeknek gerincük van. Sokat beszéltünk magunkról. akit megillet. Kívül lágyak. És hallgathatunk is. mint minket. kudarcunk. Az embereket nem foglalkoztatja annyira a mi problémánk. ha jóakarattal igazat és fontosat mondok annak. hogy mindig szerepeljünk és érdekesek legyünk.” Gondolati háttér: Az életben nem lehetünk meg kompromisszumok nélkül. amikor üres szavakat váltottunk üres emberekkel. Meg kell ismernünk ezeket az alapokat – a többi nem érdekes. Hányszor bántódtunk meg fölöslegesen. A külső fegyelem páncél. belül puhák. mint testet a csontváz. Már sok baj származott a fölösleges beszédből. amelyeket nem tudunk elviselni. ha nincs lényeges mondanivalónk. mint a külvilágban.” Gondolati háttér: Milyen hamar megfeledkezünk mások problémáiról. Ugyanígy örömeink. Abból soha. csak életünk fő gyökereit nem vághatjuk át. Mennyit marcangoltuk magunkat. hogy mindig szórakoztassunk másokat. a . sem. nehézségeiről. ha hallgatni tudtunk. Életünk alapjainak sértetlenül kell maradnia. Alkalmazkodnunk kell másokhoz is. örömei felett! Egy másik ember ugyanígy van velünk. véd és akadályoz. Nem fontos. eredményeink szégyenünk.” Gondolati háttér: – A természetben az alacsonyabb rendű élőlényeket kitinpáncél védi. Ezért nem szabad túlértékelni a „Mit szólnak hozzá?” – jelentőségét. kudarcairól! Mennyire átsiklunk mások sikerei. Nem kötelességünk. „Nem lehetek olyan fontos mások számára. Kívül kemények. mint önmagamnak. szégyenkeztünk értelmetlenül. hogy kinek mit – érdemes elmondani. „A belső fegyelem megtart. keveset hallgattunk másokat.” Gondolati háttér: Mennyi energiát fecséreltünk el fecsegésre. Meg kell tanulnunk. A páncél: fal köztük és a világ között.Popper Péter: A belső utak könyve 74 „Mindenről lemondhatunk.

” . „Az élethelyzeteim adottak. Meg kell várnom. Itt a szabadságom. hogy megházasodjam-e. hogyan viselkedem e helyzetekben. Vannak alapvető élethelyzetek. Thomas Mann írja: „Eljött Petepré életének nehéz órája.” Gondolati háttér: Élethelyzeteink nagy részét – családunkat. A dolgok megvalósulásának az a kezdete. Ha gondolkozni tudok azon. hogy azzal kell foglalkoznunk. Szabadabb a viszonyuk a világhoz.” Gondolati háttér: A világban az akció-reakció törvénye uralkodik. míg a dolgok egyértelművé tisztulnak bennem – akkor könnyen és határozottan tudok cselekedni. hivatást változtassak-e – akkor ne tegyem. Belső fegyelem nélkül a szabadság megbetegít. A bizonytalan cselekvés bizonytalan eredményt szül. tőlünk független külső faktor határozza meg azokat. Így fonódik össze életünkben a determináció és a szabadság. vacillálok – akkor ne cselekedjem. És ez meghozza az eredményt. amelyekben csak egyértelműen szabad cselekedni. amitől mindig félt – s lám. Ha már töprengek. hogy a külső fegyelem belső fegyelemmé változzon. Epiktétosz figyelmeztet arra. Ezért van olyan sok pszichés zavar a modern kultúrában. ami tőlünk függ. Amennyire koncentrált erőt fejtek ki egy irányban. szülessen-e gyermekem. ha makacsul rájuk gondolunk. Csak határozott kérdésre kapok határozott választ. Egy adott helyzetben sokféleképpen lehet viselkedni. Ebben determinált vagyok. A fejlődés útja az. Rajtam áll azonban. vagy legalábbis igen sok. mégis nagyobb biztonságban vannak. tőlünk függ. Viselkedésünk szabályozása azonban a hatalmunkban van. „Az igény valóságot szül.Popper Péter: A belső utak könyve 75 tartásuk belül van. s bár könnyebben megsérthetők. szociális körülményeinket. olyan koncentrált hatást fogok elérni. nemessé formálta azt.” A szabadság értelme a nehéz helyzetek nemessé formálása viselkedésünkkel. betegségeinket – szinte „készen kapjuk”. „Csak az egyértelmű cselekvés hatásos. Az emberi psziché szétesik fegyelem nélkül. Csak a belső fegyelem tanít meg élni a szabadsággal.

karakterünk. Egy napon valóság lesz. néha sokan körénk gyűlnek. a megismerés kockázataitól. Ám milyen gyorsan rohan el ugyanez az idő.” „A fontos dolgokat nem lehet «kicsit» csinálni. hogy vágyaink. s a törvényt nem léptem át. Ezért írhatta tréfásan Füst Milán: „Apróhirdetés.Popper Péter: A belső utak könyve 76 Gondolati háttér: Minden. A napok végtelenül lassan vánszorognak. ami tíz éve történt. Az emberek megérzik azt.” Gondolati háttér: Filozófiai szempontból ismerjük az idő objektivitását. és milyen közömbös egy tegnapi esemény. ha eseményekkel zsúfolt. bármeddig tartson is. S mikor hatvanéves lettem – már követhettem a szívemet. annyi minden történt. Mernünk kell élni és cselekedni a szívünk szerint: tartalmas és jó életünk lesz. azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra. Sokszor észrevehettük. De életünknek van egy szubjektív időrendje is. egy pillanatra sem szabad elengedni. ami igazán fontos.” Ugyanabban a városban néha elmagányosodunk. De visszapillantva rá végtelen hosszúságúnak érezzük. Azok felelnek. Nem történt semmi. De visszatekintve egy röpke pillanatnak tűnik a nyár. akikkel közös hullámhosszon működik az „adó-vevő berendezésünk. ami bennünk van és eszerint közelednek vagy távolodnak. Ezért kell bátran és kíváncsian élni. A hívásokra válasz érkezik. Mikor negyvenéves voltam – már szilárdan álltam. belső igényeink törvényszerűen formálják sorsunkat. amit emlékezetünk megőrizhetett volna. A pszichológiai idő-élmény egyéni és sajátos. eljön az életünkbe. Mennyire aktuális lehet számunkra valami. mit akarok. Ami fontos. Meglevő szenvedélyekhez tárgy kerestetik!” Szeretnénk szerelmesek lenni – és beleszeretünk valakibe. „A hosszú és jó életet nem évekkel. Mikor ötvenéves voltam – már tudtam hallgatni. Milyen hosszú és unalmas lehet átélni eseménytelen nyári hónapokat. Kung-Fu-ce írja: „Mikor húszéves voltam – sokat tanultam: Mikor harmincéves voltam – már tudtam. hanem élményekkel és megismeréssel mérik. igényeink megkeresik a tárgyat maguknak. . A gyáva élet mindig rövid. Személyiségünk. Így vagyunk az életünkkel is. Nem szabad féltenünk magunkat az eseményektől.

Popper Péter: A belső utak könyve

77

Az ember nem lehet egy kicsit terhes, egy kicsit vérbajos, egy kicsit halott” A modern kor emberének a 100 %-kal van a legtöbb baja. Az élethelyzetek, emberi kapcsolatok, feladatok, meggyőződések teljes vállalásával. Az igények és a vágyak ellentmondásos dzsungeljével való kristálytiszta szembenézést, saját belső törvényeinek elfogadását. Szeretünk mindenütt „kiskapukat” hagyni. Szívesen kiegyezünk félúton. Ám kikerekedhet-e ebből maradéktalanul hiteles élet? Leggyakrabban az önféltés teszi tönkre boldogságunkat. Fittyet hányjunk a veszélyeknek? Dehogy, okosan kerüljük ki őket. Csak éppen tudomásul kellene vennünk, hogy az életnek az a sajátossága, hogy életveszélyes. A gyáva ebbe belegebed, a bátor erőket kap, amelyek átlendítik a nehéz helyzeteken.

„Minden út – jó út, ami elvezet valahova.” A hegycsúcsra sokféle út vezet. Vannak meredekebbek és kényelmesebbek. S a táj is különböző, ami a szemedbe tűnik, de azért ugyanazt a hegyet látod különböző oldalairól. Ezért, hát légy türelmes önmagaddal szemben. Találd meg a neked legmegfelelőbb utat. De légy türelmes másokkal szemben is, akik másik ösvényt választottak. Se a te utad, se a másoké nem az egyedül üdvözítő út. Aki felfelé kapaszkodik, sokszor meghorzsolja magát, időnként elesik. Fel kell állni, ne maradj fekve. Amíg úton vagy, nincs veled semmi baj. A belső halál akkor kezdődik, amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon.

b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről

„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.” Gondolati háttér: Pszichológiai szempontból az emberiség fejlődéstörténete a szuverén személyiség, az „Én” kifejlődésének útja. Felbomlottak a nagy vérségi, gazdasági, vallási közösségek, amelyek igazi feloldódást kínáltak. Életünk

Popper Péter: A belső utak könyve
legfontosabb eseményeit egyedül éljük át, senki sem „léphet

78
be

személyiségünkbe”, hogy helyettünk éljen. Egyedül születünk, egyedül szenvedjük meg betegségeinket, félelmeinket, egyedül éljük át megismeréseinket, egyedül halunk meg. Ha ezt a magányt vállalni tudjuk, ha nem menekülünk hamis fanatizmusokba és más kábulatokba, akkor nem terheljük túl kapcsolatainkat azzal, hogy olyan megosztást követelünk, amit senki sem adhat meg. Ezzel az alapérzéssel tudunk igazán együtt élni valakivel. Mert segíteni sokat lehet egymásnak. Egy kapcsolat börtönné is válhat, telítődhet hazugsággal, lázadó fantáziákkal. Nemcsak társak vagyunk, hanem egy férfi és egy nő: saját életünk sokféle vetületével. Együtt élni csak belső szabadságban lehet.

„Az ember oszthatatlan teljesség. Csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasítani.” Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok, kötések mindig az egész embernek szólnak. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Nem

„trancsírozhatunk” szét egy embert különböző sajátosságai szerint. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van, és ha ilyen marad, kell-e nekem?

„Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni.” Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok alapkérdése: Milyen igényeket elégít ki? Újra meg újra adunk és elfogadunk: gondolatokat, érzelmeket, életformát, biztonságot, szexuális örömöket. Krízis akkor keletkezik, ha már nem tudjuk örömmel megadni és elfogadni – egymásnak és egymástól – mindazt, ami életünk egyensúlya szempontjából lényeges. Amíg igazán adni tudunk, nem érezzük áldozatnak, mert öröm számunkra a másik öröme. Amíg adni tudunk, tudunk elfogadni is. Az áldozathozatal érzése, a mérlegelés: ki jár jobban?; az elfogadást megakadályozó félelem vagy gőg – ezek jelzik és egyben okozzák egy kapcsolat válságát, az összetartozás érzésének apályát.

„Az a felnőtt ember, aki el tudja viselni

Popper Péter: A belső utak könyve

79

érzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait.” Gondolati háttér: Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá is vonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkben ellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes

vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Őrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagy utáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bűntudat nélkül el kellene vállalni magunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogy elhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.

„Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét.” Gondolati háttér: Minden fényforrás és melegség kialszik, kihűl, ha nem kap fűtőanyagot, táplálékot. A kapcsolatok fűtőanyaga a törődés. Két ember együttélését legjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihűl. Az ok legtöbbször nem is a szeretetlenség, hanem csak a kényelmesség és a lustaság. Túl nagy árat kell fizetni érte. Az ember is – mint a növény – arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik rá.

„Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem.” Gondolati háttér: Amíg számunkra egy ember fontos – addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye – akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól, nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra

” Gondolati háttér: A másik ember is középpontja saját kozmoszának. Ha tartósan úgy érezzük.” Gondolati háttér: Egy kapcsolat nem adhat többet annál. Saját világodnak Te vagy a középpontja. De ha mindennap húznának rajta egy keveset – azt nem lehetne kibírni. hogy egyre inkább hiteles. harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni. Elmenni könnyen kell. örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Pedig nem tehet arról. ahogy a levél leválik a fáról. valahonnan valahová tart. Egy foghúzás rossz. Vállald! Aki nem tartja fontosnak magát. Két szabad ember életét gondolatok. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. A hetedik ajtó csukva maradhat. hogy az utak szétágaznak. Előfordulhat. élmények. 80 „Együtt kell élni. és olyat kértünk. ahol nem fontos az egyén. mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához. ahhoz. Az „Én” nem oldódhat fel a „Mi” élményében. mert nem olyan vagy nem vált olyanná. „Az Én fontossága – emberi méltóságunk forrása. „Életünk története horgonyok leengedéséből és felszedéséből áll. nem egymásban és nem egymás mellett. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit „hoz ki” belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést. Mindkettőnek eljön az ideje. és benne változunk mi is. Egy olyan társadalomban. De a megosztás is mérték szerint történjen. Ez csak az övé. rosszkedvet? A kapcsolat változik. amit nem tud megadni. hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Erre kell figyelni. beszűkülést.Popper Péter: A belső utak könyve nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik. egyre markánsabban önmaga legyen. . szabadságot.” Gondolati háttér: Minden kapcsolat történés. hogy már nincs dolgunk egymással. Azonban sokszor a másikra haragszunk. amilyennek elképzeltük. hogy nem vagyunk elég jó emberismerők. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira. munkaképességet? Rosszat? Idegességet. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember. derűt. Minden embernek joga van ahhoz. de elviselhető. az másokat is alábecsül. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen.

. hanem. húsba vágó bilinccsé válhat. Ha biztos talajon áll az Én méltósága. birtokolt tárgyként bánnak vele. itt a földön. A féltékenység mélyén mindig kisebbrendűségi érzés húzódik meg: másokkal összehasonlítva csak alulmaradhatok. örökké gyanakvó és vádaskodó féltékenységgel. hogy rád. ha magasabb szellemi síkokra akarunk eljutni. hogy én megértsek.Popper Péter: A belső utak könyve 81 elzüllik. Lassanként nem lesz annyira fontos. Nem az a fontos. a Bánk Bánban? „. azt folyamatosan megalázzák.” Gondolati háttér: Ha megteremtettük Énünk méltóságát. szuverenitásának folytonos megsértése. „Az ember nem tulajdon. Megalázza mindkettőjüket. Kézbe kéz és szembe szem . hanem. az emberre hárul a felelősség az értelmes életért. hogy én milyen nagyszerű ajándékot adok valakinek. Önmagad tisztelete – tiszteletet szül a másik ember iránt. titkolt belső bizonytalansággal és szorongással. Saját fontosságod tudata szüli meg a tiszteletet önmagad iránt. hogy az Isten figyel rád. az elébe térdelő Ottónak. közös felelősséggel. hogy adni tudjál. Assisi Szent Ferenc így imádkozott: Uram. s néha éppen ez a lázadás hajtja hűtlenségbe. Akit pedig rabságban tartanak. Nem mindegy tehát. Megalázza a bizalmatlanság. Saját magunkkal legyünk szigorúak. hogy kapjál valamit másoktól. „Nem lehet semmiféle örömöd rajtam kívül!” – ezt próbálja rákényszeríteni a másikra. hogy mit cselekszel. tudnod kell. Mit is mond Melinda. nem az a fontos. Együtt vagytok az emberiség.” Gondolati háttér: A másik ember teljes birtoklásának kölcsönös vagy egyoldalú igénye talán élvezetes egy szerelem kezdetén. fegyőr válik. hogyan viselkedsz. hanem a másik ember öröme. Te tudod. hogy: Én. De tartós együttélés során kötelékké. Fontosabb lesz. Ha szabadgondolkodó vagy. A birtoklásra törekvő néha agresszív és durva. Végül lázadozni kezd az ellen. másokkal elnézőek.. már fölösleges minden mondatunkat azzal kezdeni. tudnod kell. Az egyikből rabtartó.. fokozatosan háttérbe kell szorítanunk. hogy én szeressek. néha azonban könyörgő alázatossággal. Ha hívő vagy. önsajnálattal próbálja zsarolni a másikat. „Az Én háttérbe szorítása – a világ szolgálatához vezet. hogy engem megértsenek. hogy engem szeressenek. hogy tulajdonként.. Például már ne az legyen a fontos.

amely eljött. A társam nem az én hasonmásom. hanem az. amelyek létezésünk. Kompromisszumok nélkül nem lehet együtt élni egy másik emberrel. amitől tegnap annyira féltél. Legalábbis szavakban. A kompromisszumokban gerinctelenséget lát. Ez a folyamat utólagos: először van a szorongás. Aki itt letérdel Az vagy imádkozik. Ezeket nem szabad bántani. hogy hozzunk-e kompromisszumokat. vagy ne. Van néhány olyan érzelmi. csak a gyökerek maradjanak épek.Popper Péter: A belső utak könyve Így szokás ez minálunk. c) Koncentrációs tartalmak a szorongások.” Gondolati háttér: A mai közhangulat megveti a kompromisszumokat. Olyan ez. személyiségünk gyökereit sértik meg. Irreálisan felnagyítja a jövő félelmetes lehetőségeit. Lemondást némely saját vágyunkról. vagy ámít!” 82 „A levél lehullhat. hogy a szorongás tárgyat keres magának. azután hozzákapcsolódik egy elképzelt lehetőséghez. Az együttélésben a kompromisszum kölcsönös alkalmazkodást jelent. erkölcsi. meggyőződésbeli és életvezetési igény. A többi nem lényeges. rajtuk keresztül újul meg napról napra az életerőnk. Ne higgyük el. hogy a kapcsolat megtartása megéri-e a kompromisszumokat? Hol a határ? Ott. mint egy . igényünkről a másik kedvéért. és az elképzelt rémségek sehol sem voltak. E nélkül nincs közös élet. félelmek és bűntudatok problématerületéről „Figyelj csak! Ma van az a holnap. amihez hozzátapadhasson. sőt ma már múlttá vált – túljutottunk rajta. hogy soha nem szabad olyan kompromisszumokat vállalni. Mennyit féltünk fölöslegesen a holnaptól. A kérdés tehát nem az. az ág letörhet.” Gondolati háttér: A szorongó embert leginkább a képzelete gyötri meg. amelynek gyökér szerepe van az életünkben: velük kapaszkodunk a szilárd talajba. Ennek az az oka. Tárgytalan félelmeinket legalább érthetővé akarjuk tenni a magunk számára.

karakterünk. hogy elsősorban önmagunkért felelünk. Magunk ítélünk magunk felett. saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. akár rólunk van szó. Emberi mértékek szerint kell ítélni. sem másokban.” Gondolati háttér: Az életen nem lehet „makulátlan fehér palástban” végigsétálni.” Gondolati háttér: Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk. aki a külsőleg megvalósíthatót összetéveszti a belsőleg lehetségessel. Mennyire félünk tőle. Azzal. büntetés vagy jutalom. ami vagy. s utólag csöndben azt mondjuk: Ennyi volt az egész? „Az. Semmi sem idegen tőlem. „Rosszul gondolkozik az. Ennél sokkal . a tökéletesség eleve reménytelen. Így állandósulhat a bűntudatunk. Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra. ami emberi – sem bennem. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit. Legtöbbször úgy gyötörjük meg magunkat. már jutalom és büntetés is azért. Önmagunkhoz kell hűnek lennünk.Popper Péter: A belső utak könyve 83 vizsga vagy egy műtét. érzéseink. nem elképzelt ideálokat kergetnünk. aminek nem vagyunk képesek megfelelni. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz – így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. ami vagy. hogy kellő önismeret híján. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: „sugár és salak” – ettől ember. Meg kell értenünk. Olyat követelünk magunktól. hogy cselekedeteink.” Gondolati háttér: Az objektív valóság sokféle lehetőséget tár elénk. akár másokról. a kudarcérzésünk. Ez elérhető. Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés. irreálisan magasra emeljük a mércét. gondolataink már magukban hordják összes jó és rossz utóhatásukat. hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. hogy el kell vállalnunk viselkedésünk következményeit – már lezárultak a számlák. „Ember vagyok. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás.

. Ezért nem lehet az életet „elrontani”. amire szubjektíve képesek vagyunk. s menekülünk el önmagunk elől nyugtatók vagy ital segítségével. az illemet. a szokásokat. hogy mit beszélnek!” – ez volt Marx egyik jelmondata.Popper Péter: A belső utak könyve szűkebb az a tartomány.. mindig azt tettük és választottuk – amire belső lehetőségünk volt. konformista embernek nincsenek ellenségei. Ennek mértéke saját meggyőződésünk. Az erkölcsnek ez a felhígulása elhomályosítja igazi értelmét: az emberi értékek. A minket gyötrő bűntudatok legnagyobb része indokolatlan. csak emberi értéket pusztítani és értelmetlenül szenvedést okozni. hogy bár sokféle út állt nyitva előttünk. ha. nem lehetünk mindenki kedvelt „Benjáminja”. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. ahol mód van rá. hogy miért nem vagyunk önmagunk. Ez nem lehet magatartásunk mértéke. a változó erkölcsi divatot. „Nincs más bűn.” Gondolati háttér: Az emberek rengeteg dologhoz indokolatlanul hozzátapasztják a bűn fogalmát. Minket pedig bizonytalanná és szorongóvá tesz.? Múltunkat elfogulatlanul vizsgálva egyértelműen láthatjuk. mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal. nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. lelkiismeretünk. az érdekeket. Csak a jellemtelen. hogy miért nem vagyunk olyanok.” Gondolati háttér: Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának. Nem lehetünk jók mindenki szemében.. hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig. nem menteni és csillapítani. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk. 84 A legértelmetlenebb. ha mindennek meg akarnánk felelni. Hányszor nem követjük a szívünket. az emberi méltóság védelmét. „Járj utadon. Ezért adott esetben tudnunk kell „nemet mondani”. De azt igen. „Senki sem kérheti számon tőlünk. és ne bánd. Őrizni és védeni kell az emberi élet értékeit önmagunkban és másokban – ennyit jelent a tisztesség. Ezzel védik a konvenciókat. ha azzal gyötörjük magunkat: Mi lett volna.

Hajlamos tehát arra. „Minden változik. annál nagyobbaknak és fenyegetőbbeknek látszanak. hogy a jelen mindörökre megmarad. környezetének folyton hamis szerepeket játszó ember megalázott lény. képesek vagyunk önmagunkat megismerni. csak ha nagy elszántsággal a valóságban éljük át azokat a helyzeteket. elmúlik. hogy önmagunk legyünk. megszereztük az „Én” élményét. „Átéltem.” Gondolati háttér: A többi élőlényhez viszonyítva az a specifikusan emberi bennünk. A felnőtt ember már . mint a múltunk. A pillanat kudarcát. és szorongást kelt bennünk. Leggyötrőbb helyzeteinket is észrevétlenül feloldja az idő. Ebből fakad emberi méltóságunk. úgy gondoljuk. Máskor meg – noha jól tudjuk. szégyenét. Ezért szorongásos fantáziánk is egyre növekedhet. Csak a bátorság ad belső tartást és emberi méltóságot. Ha közel megyünk hozzájuk – jelentéktelenné zsugorodnak. Lelki bajaink legnagyobb része a gyávaságunkból fakad. hogy személyiségek vagyunk. a félelmek enyészni kezdenek.” Gondolai háttér: Az ismeretlen mindig ijesztő. hogy így nem lehet élni. A félelmek meggátolnak abban. arról képzelődünk. mint a félelem. „Minél távolabb menekülünk félelmeinktől. Ezért is reagálnak érzelmileg olyan szélsőségesen. igényeinket. Ez ellen nincs más védekezés. és helyet ad valami másnak. hogy mértéktelenül felnagyítsa a dolgokat. kibírtam.Popper Péter: A belső utak könyve 85 „Nincs nagyobb támadás az emberi méltóság ellen. amelyektől félünk. hogy őszintén és bátran megismerjük belső valóságunkat. a jövőnk olyan lesz.” Gondolati háttér: A pánik és főként a depresszív hangulat sokszor abból a hamis tudatból keletkezik. Amit nem ismerünk. Az önmagának hazudó. megfosztottságát elmúlhatatlannak érezzük. Gyerekek és kamaszok gondolkoznak így. Sokszor már addig sem jutunk el. A képzeletünket nem kötik reális határok. Az átélés és a megismerés a reális szintre szállítja le a túlértékelt eseményeket. akiknek gondolati horizontját teljesen elfedi egy adott helyzet. hogy milyenek vagyunk és mire vágyunk – nem merünk ennek megfelelően élni. túl vagyok rajta” – ez a félelem igazi eloszlatója.

Ha csak az egyikre vagy másikra vagyunk képesek. „Megtettem mindent. hogy meglazult betagozódásunk a világ egészébe. ami felemelhető. s nem keressük meg a fülét. ahol nem megragadhatók. „Fülénél kell megfogni az edényt. ásványokkal. a rabszolgából lett filozófus mondja: Minden dolognak van egy vihető oldala.” Gondolati háttér: Epiktetos. A régi gallusok tehetetlen dühükben az ég ellen lőtték ki nyilaikat. amit megtehettem?” Gondolati háttér: Ennyi az ember erkölcsi kötelessége. lelki bajaink jó része abból származik. az állatokkal. egyoldalúvá torzul az életünk. amelyeknek alakítása. növényekkel. ezekért vagyunk felelősek. „Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése. a szembenállás és a vállalt magány. Lelki egyensúlyunk helyreáll. tud haragudni és javítani. minden érzelmi jelentőség nélkül emlékszik vissza rájuk. biztosan mosolygott rajtuk.Popper Péter: A belső utak könyve 86 tapasztalhatja. ne . A teljes ember tud örülni és együtt lenni. ami erőnket nem haladja meg.” Gondolati háttér: Szorongásaink. Ne hagyjon maradékot. hogy a sima oldalán kaparásszuk az edényt. Felelősségünk itt megszűnik. s vannak olyan oldalai. tud szemközt maradni önmagával. sokszor már csak halványan. hogy elviselhetetlennek érzett helyzetei egy idő után már érdektelenek. De csak azt emelhetjük fel. Ha az ég tud mosolyogni. Tudunk egyedül maradni. ha éppen arra van szükség – ez a vállalt magány. Ezt a tudást meg kell őrizni a kétségbeesés órájában is. formálása a hatalmunkban van. aminél fogva felemelhetjük. és az emberi kultúra által létrehozott alkotásokkal. hiányosak a „kozmikus” kapcsolataink az emberekkel. amelyek nincsenek hatalmunkban. megbillen az egyensúlyunk. Ám az élet olyan helyzeteket is produkál. Tudunk nemet mondani arra. ami ellen erkölcsi érzékünk tiltakozik – ez a szembenállás képessége. Kudarcaink néha abból származnak. Vannak olyan dolgok. ha legalább három képességet kifejlesztünk magunkban: Tudunk jóban lenni a világgal – ez a kapcsolatteremtés képessége.

önmagával. hogy az elvégzett koncentráció hosszú hatású. amit megtehettem.?” gyötrő kérdése akkor kínozza az embert. Előfordulhat. „tovább dolgozik” bennünk. mindazt. felejtsd el arcom romló földi mását. hogy dolgait rendbe tegye.. önvád sincsen.” Ismételjük: Ezek illusztratív koncentrációs tartalmak. Dsida Jenő fiatalon meghalt költő önmagának írt sírfelirata olvasható a házsongári temető egyik sírkövén: „Megtettem mindent. mint amennyit adni. amit elmulasztott. . Végül el kell jutnunk oda. a világgal.. születik egy ötlet. ha érzi a kihagyott lehetőségeket. Tapasztalni fogjuk. A „Mi lett volna ha. Egy embertől sem követelhető több. Ha nincsenek maradékok. kinek tartoztam. hogy az esti koncentráció után reggel hirtelen felbukkan bennünk az addig nem látott megoldás. tenni tud. mindent megfizettem.Popper Péter: A belső utak könyve 87 kövesse el a „jóra való restség” vétkét. hogy magunk alkotjuk meg vagy választjuk ki koncentrációnk tárgyát. amely segítséget jelent. az emberekkel. Elengedem mindenki tartozását.

„Gyermekeidet mind megházasítottad már?” – kérdi a barát.Popper Péter: A belső utak könyve Ming Liao Ce utazásai 88 V. mintha nem hallaná. amíg alattuk jár. Ming Liao Ce sokáig követi szemével. Ming Liao Ce térdre ereszkedik és így szól hozzá: „Rendkívüli ember vagy-e. – Az manapság könnyen beléfulladnak e világ gazdagságába. vad hegyek közt találja magát. Haja a vállát veri.” Az öreg ember úgy tesz. „Nem. amíg egészen el nem tűnik. Kérlek. hogy az eget se látja. mint a Sárga Folyó leszűrt vize. Térdét felhúzva ül egy sziklán. szeme zölderes. nyugalomra és a tétlenség gondolatára. könyörülj meg rajtam és oszlasd el tudatlanságomat. „Csakugyan gondtalan ember vagy te! – mondja a barát. mint a kovakő szikrája. mennyire irigyli Ming Liao Ce gondtalan életét. még nem – felei Ming Liao Ce –. Ming Liao Ce soká megy-mendegél barátjával. s egyszer csak megpillantanak egy öreg embert: homloka fenséges. harminc esztendővel ezelőtt történt dolgokról. Atyám. Hogy magyarázza meg ilyen öreg ember jelenlétét ebben a mély hegyi magányban? Aztán tovább vándorol s véletlenül összetalálkozik egy régi barátjával. vagy mint az olaj a serpenyőben. Amikor Ming Liao Ce megismétli kérését. mereven nézi egy darabig. hogy úgy suhant el minden. emberek és hatalmába . hogy visszatérjek szülőföldem dombjai közé. arca finom. mely gyorsan kiég. Tszep'ing /régi nagy taoista/ elment és sohasem tért haza. ha mindet megházasítottam akkor oly szabad leszek minden gondtól. hogy összhangban éljek eredeti természetemmel. még csak egy favágót vagy tehénpásztort sem lát. „Én már visszavonultam a világtól” – magyarázza Ming Liao Ce. beszélgetni kezdenek húsz. meglepetéssel látja Ming Liao Ce különös öltözetét s kérdezgetni kezdi. Búsít engem ez a hívságos élet. Ming Liao Ce előremegy és meghajol előtte. A menekülés filozófiája Ming Liao Ce ekkor elindul egy hegyi ösvényen a magas. mint az álom. kúszónövényekkel benőtt fa teríti föléje árnyékát. aki elérte a Taot? Hogyan találkozhatnám másként lépések neszével ebben a mély hegyi magányban? Tanítványod mindig szerette a Taot s élete derekáig még nem találta meg. de én még mindig várom. a pokolian hideg szélroham borzongatja meg. de nem szól egy szót sem. Ezernyi öreg. A barát meghajlással köszönti. nevetve néznek vissza a múltra s érzik. aztán kis idő múlva tovább megy. Az öreg ember talpra áll. Barátja ekkor lehajtja fejét és felsóhajt s elmondja. mindössze néhány szóval tanítja gondtalanságra. Csak madarak és majmok kiáltásait hallja maga körül.” Házigazdája ekkor zöldségfélékkel kínálja. Emberi lakóhelynek semmi nyoma.

mint szeretnők. Gazdaságába hazaérkezve még mindig méltatlannak érzi magához. még mindig ragaszkodik ezekhez a dolgokhoz és nem akar lemondani róluk. A halhatatlan Fang P'ing azt mondta: „Amióta dolgomat végzem. mint a golyó s amikor kerekeik el akarnak tűnni a Nyugati Szakadékok mögött. ahol magas partok völggyé simultak el s mély völgyek heggyé halmozódtak. A természet évei folyvást kigöngyölődnek. Ha egy napon elhagyja hivatalát. kész-e a fogata. öregszenek. És így a természet napjai folyvást hosszabbodnak vagy kigöngyölődnek.” És ismét elnéztem e világnak élőlényeit. Hány olyan pillanat van. Felnéztem az égre s megbámultam. gyorsan. hogy a rizs.Popper Péter: A belső utak könyve 89 dicsőségébe. Nem nevetséges ez? Hogyan nevelted magadat. hogy az öreg lehunyta a szemét. Meg aztán az az úgynevezett „száz” meg az úgynevezett „harminchatezer” nem mindig olyan az életben. amikor a nap szép és a társaság kellemes. hogyan betegeskednek és halnak meg. hogy a császári rendelet. míg az én életem napjai egyre rövidülnek. felébresztett az. összeráncolt szemöldökkel néz körül. s a napok és évek közül a legtöbb rossz időben. meg bor van s mi gyönyörűséggel tölthetjük életünk óráit? A nap és a hold futja a maga pályáját. Kérdezi. éppen halála pillanatában érkezik. este a fővárosból érkező hírek iránt érdeklődik. – Úgy látszik. És elnéztem a földet. visszanézeget. amikor a hold meg a szél jó. s némelykor a hivatalos követ néhány órával azután hozza a hírt. Látok némelykor egy-egy fehérhajú aggastyánt. kender és a bab ültetésével foglalkozzék s reggel. a csillagok meg a Tejút hogy rohannak éjjel-nappal Nyugat felé. hogyan születnek. a legerősebb ember karja sem tudja feltartóztatni és Kelet felé fordítani őket. az nem ez az év többé. s a harminchatezer reggelen kívül az idő nem az enyém. hogyan őrlődnek a yin és a yang . hogy megéreztem az élet tragédiáját. Megesik. a hold. de lassan indul el s amikor a főváros kapuján kiér. szívünk örül és lelkünk boldog. gondban és szaladgálásban telik el. s bár elkövetkezik a holnap. amikor zene meg ének. hogy idejében meg tudtál szabadulni ezektől a dolgoktól? „Szabad időmben elnézegettem az életet – feleli Ming Liao Ce. A ma elmúlik és nem jő vissza soha. meggörnyedve halad egy hivatalos felvonulásban. háromszor láttam a tengert eperfölddé változni és viszont. amíg utolsót nem lehel. mint a dolgos emberek. s bár van következő év. aki lassan. és nem tér vissza soha. s ahol a folyók és tavak vize éjjel-nappal örökösen folyik Kelet felé a tengerbe. míg az én életem évei folyvást rövidülnek s százon túl nem enyémek többé. Elmúlik ez az év. Még egyre leveleket irkál az udvarnál élő barátaihoz s efféle gondolatok kergetik egymást a lelkében. amely hivatalába visszahívja. bánatban. az már nem ma többé. hogy a nap.

ott ma egy-két pásztorfiú legelteti a nyáját. némelykor kelleténél jobban csalódik. hogy hány utast hordoztak. nyögő szél fut el fölötte s egyetlen tető sem áll a helyén. láttam az örökösen egymást követő hajókat és kocsikat és eltűnődtem. mely a szélben lobog és hamarosan kialszik. Megnéztem az udvari személyzet névsorát s eltűnődtem. tánc és mulatozás folyt.” „Vajon – kérdezte barátja. – nem hiányzik-e belőled azoknak bölcsessége. becsvágya túlnő a világon. aminek sohasem vehették hasznát. hogyan tervezték azt. ezer ember eszik együtt s amikor kapujukat kinyitják reggel. föl a dombokra. amikor szomorkodol és könnyezel az élet gyors múlása és . Éjjel-nappal lakomáznak és csarnokaik tele vannak festett asszonyokkal. dörgő hangon kiáltanak rá s az rá sem mer nézni a házra. de ezer évre sző terveket s miközben a tűzre tett olajhoz hasonlít. Emellett az embert tovább égeti a hét vágy és sorvasztják a test élvezetei. a nap hidegen süt arra a helyre. vagy miként a gyertya. amelyet alulról melegít a tűz és hamarosan kiszárad. mely a viharos tengeren hányódik. Csoda-e. sodorják az egymást követő hullámok. hogy életükben hogyan ragaszkodtak a dicsőséghez és gazdagsághoz. miként az olaj a serpenyőben. De húsz vagy harminc esztendő múlva ismét arra jár a szerzetes s dudvát és törött cserepeket lát ott. nem tudja merre. Ha szerzetes jár arra. hogy elkövetkezik ez a nap? És miért múlik el a világnak nagy dicsősége egy szempillantás alatt? Szabad napjaimban kimentem a városból. felmásztam magas dombokra. hogy gyorsan leromlik. máskor kelleténél jobban örül s rendszerint kelleténél több a gondja. kacagásuk és mulatozásuk tetőpontján jártak. Ahol valamikor ének. látogatók tömegei özönlenek be. Vajon sejtették-e. Ki nyugszik ezekben a sírokban? Hercegek vagy szolgák? Hősök vagy bolondok? Hogyan tudhatnám erről a sárga földdarabról? Elgondoltam. akik igazán értik az életet. Jártam hegyszorosokban és vízi utakon. Nincs több ideje száz esztendőnél. hogyan harcoltak a hírnévért. hogy lenézzek a síkságra. amikor jólétük. éltető ereje elfogy és lelke elhagyja otthonát? Láttam hercegeket. Melyikük nem töprengett. mint a hamu. Megálltam a tisztviselők székhelyén s eltűnődtem. néha a könnyem is kicsordult és szívem vágyai kihűltek. amikor utoléri az öregség. Némán felsóhajtottam.Popper Péter: A belső utak könyve 90 malmában. vagy miként a hajó. Ha az ebédre hívó csengő megszólal. amit sohasem hajtottak végre s hogyan szerezték meg azt. s úszik. hányan foglalták el egy másiknak helyét. hadvezéreket és minisztereket cifra házaikban. ahol egész sereg sírhalmot láttam. harmattal és dérrel borítva. tervezett és küszködött? Egy szép napon aztán örök álomra hunyták szemüket és minden gondjuknak vége lett. mint a ház gazdái. hányszor töröltek ki régi neveket s írtak be újakat. hogyan versengtek egymással becsvágyukban.

környezetem nyugodt. Csak szeretem” – feleli Ming Liao Ce. mert terhem nincsen. Érzem. Az emberek eleinte élvezik az olyan mulatságokat is.Popper Péter: A belső utak könyve az élet állhatatlansága miatt?” 91 „Nem – felelte Ming Liao Ce. könyvedet kinyitni. csöndesen és kényelmesen üldögélni. Most aztán semmim sincs a testemen kívül. énekléssel tengeted életedet?” „Hallottam tanítómtól – feleli Ming Liao Ce –. mint a hűsítő orvosság. egy szál köpenyben vándorolsz és koldulással. de amikor elteltek vele. ha a szelíd élvezetekhez ragaszkodunk. ahol bárányokat és teheneket ölnek le s szárazföld és tenger minden csemegéje ott hever az asztalon: eleinte mindnyájan élvezik. egészséges és mindig egyformán ízlik. Ha elidőzöm valahol. ennek bűbája idővel egyre növekszik. hogy megtanuljam a Taot. azzal várnom kell. hát vízbe dobtam őket. Nem bánt. amit kapok. hogy a víziszellemek megirigyelhetik. ahol tetszik és elfogadom. Ami a halált illeti. nem hagyom hátra a nevemet. mások a seng-en játszanak és sok minden történik a csarnokokban. nem értem el a Taot.” „És boldog vagy így. Eleinte ezekkel a könyvekkel utaztam. megőrizve lelked nyugalmát. nem kérdezem. testem szabad és szívem könnyű. hogy egy kulaccsal. hogy ezektől megszabaduljak. de felébredtem ebből a szomorúságból. Vándorlásom célja tehát az. hogy gazdagság és hatalom állhatatlan s távol akarom ezeket tartani magamtól. Ha az emberek olyan lakomán vesznek részt. De amikor ez a hangulat elmúlt. ha megszokta az ember.” . Sokkal jobb a közönséges rizs meg a főzelék. Egy szál köpenyben. undort kezdenek érezni. hosszan és tartósan. amíg hazatérek és bezárkózom. Így megmaradt számomra az élet bája. – szomorkodtam az élet állhatatlansága miatt. – Én csak meguntam a hivatali élet korlátait és a világi ügyek bosszúságait s azért utazom. de féltem. ha szereted a Taot?” „Oh. ami egyszerű. ott maradok. „Miért vándorolsz. Sokkal többet ér tömjént gyújtani. hogy a magam rendes életét leélhessem. egy kulaccsal oda megyek. ha kint maradok a hidegben s nem fertőz meg a zajos társaság. ahová akarok. A zavaró láz észrevétlenül elhagyta testemet. némelyek a dobot verik.” Ezeknek hallatára barátja boldog mosolygással mondja: „Szavad úgy hat rám. s ha elmegyek. néhány könyvön kívül nem volt birtokom vagy gazdagságom. ne téveszd össze vándorlásaimat a Taoval – feleli Ming Liao Ce. ki ott a gazda. szomorúság fogja el őket. ahol szépasszonyok és fiúk vannak. hogy a boldogság elérésének az a módja.” „Elérted tehát a Taot?” „Nem. Bár életem egy részében tisztviselő voltam.

amit szemével lát vagy fülével hall.Így folytatja útját Ming Liao Ce három esztendeig. . Minden. majdnem az egész világot bejárva.Popper Péter: A belső utak könyve 92 . kunyhót épít magának Szeming dombjai között s onnan sohasem mozdul ki többé. vagy testével érint s mindenféle helyzet és találkozás elméjének nevelésére szolgál. Így hát az ilyen csavargó utazás nem egészen haszon nélkül való.. Aztán visszafordul..

majd a mitologikus gondolkodás nagy állomásai után érkezett el a racionális fogalmi gondolkodás mai kiteljesedéséhez. hogy adott esetben nem általában van szó meditációról. transzcendentális célzatú tevékenységnek tartani. hogy a történeti-ideológiai burkok lehántása után tisztán hozzáférhessünk a meditáció gyakorlati értékű lényegéhez. Nem tartjuk véletlennek. Tévedés a meditációt sui generis valamilyen misztikus. sőt a mágikus és mitologikus gondolkodás . Tagadhatatlan. amikor a köznyelv szóhasználatának megfelelően a töprengés szinonimájaként használja: lehetségesnek tartja. hogy a meditáció lényege a gondolati tárgynélküliség pszichés állapotának átmeneti előidézése. Már most le kell szögeznünk. de analóg módon ismétli a gyermeki gondolkodás fejlődése. Ez azonban nem jelent többet annál. függetlenül attól. amely körül a legtöbb félreértés és tévedés tapasztalható a köztudatban. a működés alapvető törvényszerűségei azonosak.Popper Péter: A belső utak könyve A meditáció 93 A meditáció az a pszichés gyakorlatforma. hogy „valamin” meditáljunk. amelyet a legkülönbözőbb hatások elérésére lehet felhasználni. hanem a valóság mélyebb megismerésének lehetőségét jelenti. E helyen elegendőnek véljük. ha a meditáció hamis értelmezésének két leggyakoribb változatát igazítjuk helyre. miféle tudattartalmakkal telítve él az ember. hogy az adott kultúra és ideológia formanyelvébe ágyazottan kialakítottak egy olyan technikát. Ez mutatja. Ez a tény teszi objektíve lehetségessé. Tartós gondolatösszpontosítást ért rajta. hogy a meditáció keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki. és később jelentős szerepet játszott a keresztény ezoterikában is. De a pszichológiai és pszichés dinamizmusok. az elmélyedés. A pszichés tartalmak társadalmilag-történetileg meghatározottak. transzcendentális meditáció megkapta jelzőjét. A téves vélekedések másik csoportja egyszerűen összetéveszti a meditációt a koncentrációval.* E történeti utat nem azonos. Mi nem ezen az úton járunk. hogy a nyugaton bizonyos divathullámként elterjedő ún. Ennek megfelelően a meditáció irracionális irányba is fordítható – hiszen egyszerűen eszköz. hogy melyik történelmi korszakban. amely messzemenően alkalmasnak bizonyult az én-erők növelésére. szerves része volt a szerzetes-nevelés során alkalmazott lelki „tréningeknek”. Számunkra a meditáció nem a realitásoktól való eltávolodás. s ezt a technikát többek között misztikus világképbe ágyazottan is lehet művelni. és azt a mai civilizációban és kultúrában élő ember pszichés fejlődésének szolgálatába állíthassuk. amely a mágikus. a bensőséges átélés fokozására. A meditáció megértéséhez utalnunk kell az emberi gondolkodás fejlődéstörténetének útjára.

Élményeinket.: rokonés ellenszenvek. Messze vagyunk még a teljes megértéstől. fantáziaképeink birodalmában is még csak az észrevevés.) Végül. Az előítélet-mentes vizsgálódásnak be kell látnia. Az érzelmek és az akarati funkciók szerveződése az „álom-tudathoz” hasonló éberségi szinten történik. inkább csak tapasztalunk jelenségeket. Az utóbbiakra az álomtalan mélyalvás tudatállapota tűnik megfelelő hasonlatnak. Csakhogy az ember pszichikumának a pszichoanalízis szerinti rétegeződése a . undorok stb. neurotikus felnőtt megrögződhet infantilis szinten. amelyet a kronológia és a logika sokszor meghamisít és elfed. Legéberebbek az intellektuális működések és a szándékos cselekvés területén vagyunk.és érzésvilágunknak van egy szubjektív emocionális elrendeződése is. és ezért sokszor inadekvátan viselkedik. hogy élmény. Ugyanakkor a feltáró pszichoterápiák közös tapasztalata. még messzebb az akaratlagos irányítástól. vonzalmak. még hiányzik a közvetlen tapasztalás és megismerés lehetősége. (Pl. hogy erről az állapotról beszél a mélylélektan.Popper Péter: A belső utak könyve 94 archaikus maradványai ma is jelen vannak mindennapi életünkben: alváskor amikor az agykérgi szürkeállomány egy részének gátlása lehetővé teszi. vannak érzéseink és indulataink. a tudattalan. ami ösztöndinamizmusainkat illeti. Fel kell tennünk a kérdést: Vajon racionális gondolkodásunk jelenlegi fejlettségi szintjén át tudja-e fogni a psziché valamennyi tartományát? A megismerőképesség fejlődésével nyilván egyre többet ért meg belőle. történéseket. de még kevéssé vagyunk képesek szabályozni. mintha ma esett volna meg. amelyek ellentmondanak a logikának stb. a konstatálás szintjéig jutott el racionális gondolkozásunk. sőt sokszor ötleteink. A különböző szabad asszociációs technikák. Ami régen történt. Szembeötlő. a tudatelőttes. Úgy gondoljuk. általában logikai és időrendi struktúrába próbáljuk rendezni. s ezáltal lehetővé tegyék a változtatást. hogy ez a felfogásmód sokszor akadálya a tényleges megértésnek. fájhat úgy. sőt esetleg a kollektív tudattalan fogalmaival. Tudatállapotunk ébersége tehát nem azonos szintű a lelki élet különböző területein. hogy fejlődéstörténetileg ősibb képletek aktivizálódása mágikus és mitologikus gondolatformákkal telítse álmainkat. vágyainkban kapunk hírt. érzéseinket. hogy érzelmi és ösztönéletünk. ezekről leginkább következményeikben: késztetéseinkben. ma még azonban távolról sem beszélhetünk teljességről. hogy feltárják az élmények valódi emocionális elrendeződését. szeretetek. magatartásés álomértelmezések éppen azt célozzák. éppen a megértés igényétől áthatva. amikor különböző tudatszinteket ír le – a tudatos. amelyeket tudomásul vehetünk. hiedelmeinkben s nem utolsósorban a művészetben. utálatok.

fejlődésben van. és várjuk. hogy pszichés működésének egyre nagyobb területeit vonja tudatos kontrollja alá. amikor nincsenek érzéseink. a jógik „rendkívüli” képességei – az idők során elhelyezkedtek a tudományos ismeretek tárházában. mert még nem tudja megmagyarázni. érzelmeink. meg kell értenünk. az értelemig és tovább”? Ha nem visszafelé a mágikus-mitologikus tudatszintekhez. a hipnózis. a ma még gyanús és parapszichológiai ingoványban fel-feltünedező. hogy a szabadon áramló gondolatok. a hangzás. aki még távolról sem fejezte be intellektuális fejlődését – tehát afelé is tarthat. A tudomány fejlődése arról tanúskodik. Mindenesetre a művészi imagináció. A koncentráció annyiban tekinthető a meditáció előkészítésének. A meditációnak az a célja. hogy behatolhassunk a pszichés élet olyan tartományaiba is. asszociációk sokféleségét. A meditáció során spontán megjelenő pszichés tartalmat azután gondolatilag fel kell dolgoznunk. Ezért a tudós soha nem helyezkedhet arra az álláspontra. akkor mit jelent ez a „tovább”? Ebből ma még talán semmi sem látszik. A misztikumból tudomány lett. sokszor érthetetlen tudományosan magyarázhatatlan intuíció – amelyet jobb híján elnevezünk telepátiának –. mi ennek az útnak az iránya? Követhetik-e a tudat racionális szintjét más fejlettségi fokozatok? Jogos-e József Attila programja: „Én túllépek e mai kocsmán. amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionális megértés számára. félretéve a logikai és kronológiai „szűrőket”. A meditáció tehát az önmegismerés egyik legmélyebbre hatoló eszköze. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése. a képalkotás vagy a zenei inspiráció.Popper Péter: A belső utak könyve 95 tudatosság szempontjából esetleg csak a mai emberre jellemző. hogy tagadja egy bármilyen ritka jelenség létezését csak azért. Ha az emberi tudat ma is változásban. hogy egykor okkultnak nevezett parapszichológiai jelenségek – pl. A gondolatilag „üres edénnyé” válás lehetőséget ad arra. Olyan lelki-állapotba vezet el. Most érkeztünk el a második kérdéshez. mindezek esetleg az eljövendő tudatállapotok csíráinak is felfoghatók. A meditáció ezt a tartalmat is félreteszi. pszichésen teljesen üresek vagyunk. szüneteltetése. hogy élményvilágunk nem tudatos szférájáról közvetlenül szerezhessünk tapasztalást. hogy ebbe a „vákuumba” milyen tartalom szivárog be. helyére kell tennünk – esetleg éppen koncentrációs gyakorlatok . gyors váltakozását egy tartalomban való elmélyülésre szűkíti. gondolataink. vagy csak éppen látszani kezd. A kutatás értelme éppen az érthetetlen érthetővé tétele. A tudatosság jelenlegi éberségi szintjei esetleg csak a fejlődéstörténet aktuális epizódjának tekinthetők. érzelmek.

1. hogy a meditáció során semmi sem történik. ha biztos. a koncentrációval kifejlesztjük meditációs képességünket. Fontos. irritál. Meditáció nem végezhető az igazi megismerést egyedül biztosító kiváró türelem nélkül. Később. Ilyenkor egy idő után megszüntetjük kiüresedett állapotunkat. A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása a) A környezet Meditációs gyakorlatba csak akkor kezdhetünk. A külső szemlélő számára a meditáló ember látványa érthetetlen. Sokszor előfordulhat. ha már bizonyos gyakorlatot szereztünk a meditációban. . ami a meditáció során bennünk életre kelt. kevésbé leszünk érzékenyek a külső zavaró hatásokra. Ha eközben valamilyen élményünk támad. tovább folytatjuk mindennapos tevékenységünket. Ezért a meditáció csak egy lehetőség kidolgozását jelenti. Ha még valamilyen élményünk is támad – ez szinte már „ráadás”. A környezet csendessége kezdetben különösen fontos. Ebben az esetben a koncentráció tartalma az. de a környezet nyugalma és viszonylagos csendessége akkor is elengedhetetlen. nyugtalanná tehet. A meditáció során felbukkanó pszichés tartalom „közlés önmagunkról. a kert egy rejtett sarka stb. siettetni. ezt újabb koncentrációval dolgozzuk fel. a szemünkbe sugárzó fény. a telefon csengése. hogy legalább egy órán át minden külső zavaró körülmény kizárásával egyedül maradhatunk. hogy ne lássanak és ne halljanak minket. önmagunknak”. A meditáció tulajdonképpen önmagunknak feltett kérdés. Ez nem kudarc. vagy ha ránk nyitnak stb. Ezután következik a meditáció. önmagunk kiüresítése. A megzavart. A meditációra alkalmas környezetnek csöndesnek kell lennie. A meditáció önmagában is rendkívül sokat ad a belső csend és nyugalom megteremtéséhez. A teljes gyakorlatsor tehát: az alapgyakorlatokkal. Bízzuk ezt pszichikumunk dinamizmusára: ami valóban felszínre törekszik bennünk. az előbb-utóbb megjelenik a meditáció során. Lehet zárt helyiség vagy szabad ég alatt egy csendes tisztás. sőt komikus is lehet. Ennek a közlésnek a megjelenését nem lehet erőltetni. Megzavarhat a szomszédban harsogó rádió.Popper Péter: A belső utak könyve 96 segítségével. megszakított meditáció kedvezőtlen hatású lehet lelkiállapotunkra.

előzőleg ajánlatos kerülnünk minden zaklatottságot. gerincünk egyenes – fejünket is egyenesen tartjuk. 2. Ugyanígy kerülnünk kell. amelyek szélsőségesen megijesztettek. szorongók vagyunk. Testtartásunk. Betegség. ha a nap folyamán veszekedésekre. ne használjuk fel szereplésre. indulatkitörésekre került sor. Hetenként egy-két alkalomnál többször ne kerüljön rá sor. amihez senkinek semmi köze nincsen. Ez azt jelenti. hogy éhesek. földre terített takarón. hogy meditációs gyakorlatokat végzünk. Utólag se beszéljünk arról. – mond olyan olyan tényezők. ha olyan eseményeket éltünk át. nátha stb. Csak a nyugodt lelkiállapot alkalmas meditációra. álmosak legyünk. Inkább végezzük a meditációt nagy időközönként – akár havonta egyszer –. hogy mit éltünk át a meditáció során. fejfájás. amelyek megakadályozzák a sikeres meditációt. hogy a meditáció közben ne jelentkezzenek egyéb testi szükségletek sem. ne igyunk sok erős kávét vagy teát. hogy érdekessé tegyük magunkat. c) Attitűd és pszichés állapot Tekintsük a meditációt saját legbelső ügyünknek. láz. de akkor minden előfeltétel biztosítva legyen. Ezért ne dicsekedjünk azzal. fáradtak. Csak a bevezető gyakorlatok végén görnyedhetünk előre. szomjasak vagy ellenkezőleg. . felbosszantottak minket – halasszuk el a meditációt. A meditáció bevezető gyakorlatai a) A testhelyzet A meditációt ülve végezzük. hogy a meditációra tudatosan készülnünk kell. Végül: ne halmozzuk a meditációs gyakorlatokat. ne szedjünk nyugtatókat. túlságosan jóllakottak. arra. Életünknek ez az intimitása ne legyen társalgási téma.Popper Péter: A belső utak könyve 97 b) Testi feltételek Meditációt csak zavartalan testi közérzet esetén lehet végezni. kényelmesen keresztbe vetett lábakkal. A meditáció napján ne fogyasszunk alkoholt. Arra is ügyelnünk kell. Ha izgatottak. hajthatjuk le a fejünket.

ujjaink hegyét meghatározott rendben összeérintjük. E lazító gyakorlat menete az alábbiak szerint alakul: A folyamatosan zengetett hang I: iiii É: éééé A: aaaa Ó: óóóó A rezonáló testtáj. tehát hangunk ne remegjen. halkan magunk elé énekeljük. térdünk. Pontosabban: kezünket combunkra fektetve. Azután mellkasunk. egyenletes ritmusban lélegzünk az orrunkon keresztül. combunk. kis kört formálva külön mind a jobb. szinte alig érezzük a testünket. A homlok.Popper Péter: A belső utak könyve Kezünket tenyérrel felfelé egymásra téve az ölünkbe helyezzük. A „gondolati masszázs” befejezésével laza testi állapot áll be. hátunk. képzeletben lazára „masszírozzuk” izmainkat. tartsuk ki a hangot. Az egyenletes ritmus megkönnyítése érdekében ezt az énekelve-lazító gyakorlatot meghatározott kézmozgással kísérjük. a két kar felülről lefelé az ujjak hegyéig. a tarkó. Amire figyelnünk kell. Elindulunk a fejünktől. c) A pszichés ellazulás A belső kiüresedés állapotának előidézésére többféle technikát alkalmaznak. 98 b) Gondolati masszázs Erősen a testünkre koncentrálva. a halántékok. Tapasztalni fogjuk ugyanis. Fontos. amilyen hosszan csak lehetséges. hasunk. majd a nyak izmai következnek. az éppen ez a rezonálás. hogy a hang folyamatosan és egyenletes hangerővel zengjen. hogy mindegyik hang más-más testrészünkben hoz létre fokozott rezonanciát. Eközben nyugodt. Az egyik lehetséges módszer hangok segítségével történik. A különböző hangok zengése alatt testünk meghatározott részére koncentrálunk. hogy a magánhangzókat bizonyos sorrendben. Tulajdonképpen arról van szó. hosszan kitartva. lábunk és lábfejünk izmain haladunk végig gondolatban. amelyre figyelünk A fej A gége A mellkas A has Az összeérintett ujjak Kisujj-hüvelykujj Gyűrűsujj-hüvelykujj Középső ujj-hüvelykujj Mutatóujj-hüvelykujj . lélegzetünk ne fogyjon el hamar. mind a bal kezünk ujjaival. azután a vállak.

és talán valamit csiszolhatunk. vagy legalábbis új aspektusok világosodnak meg. Csendesen. hogy szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek. amelyet meditációnak neveznek. Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak – képek villanhatnak fel. lélegzésünk alig észrevehető. A meditációnak ez a hatása azt jelenti. felszínes lesz. Ezek a finom sokszor elfojtott pszichés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra. a szétszórt figyelem. Spontán reakcióink kevesebb „meglepetést” szereznek számunkra. érvényesülésére. majd feldolgozhatóvá. hogy testünk spontán előregörnyed. kikristályosodhat egy gondolat. a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez. gondolatok. különben elnyomnák őket a külső ingerek. amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak. érzelmek és indulatok áramlásában. vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom. hogy növekszik önismeretünk. lassan. néha átértékelődnek életünk eseményei. .Popper Péter: A belső utak könyve U: uuuu Az ágyéki és ágyék alatti testtáj Két kezünk újra lazán egymáson fekszik az ölünkben 99 Ezt a gyakorlatot néhányszor megismételhetjük. változtathatunk is magunkon s életvezetésünkön. redukálja ezeknek feszültségszintjét. s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására. Ez már önmagában sem lebecsülendő helyzetünkről. Éppen a meditáció teszi ezeket hozzáférhetővé. felbukkanhat egy érzés –. erősödik pszichés folyamataink kontrollja. a psziché spontán regenerációs lehetőségeinek eredmény. nyugodtan. behunyt szemmel így maradunk. Mentálhigiénés jelentősége éppen abban van. jobban megtanulunk bánni önmagunkkal. amíg be nem áll a teljes ellazulás és kiüresedés. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni. fejünk is lehajlik. pszichológiai szempontból kettős hatású. kapcsolatainkról. Tapasztalni fogjuk. d) A meditáció hatása Az a belsőleg kiürült állapot. tudatosságunk.

Alapvető szabálynak tartjuk. Gyanús minden olyan törekvés. amit leírtunk. hatások elérése érdekében. homályos vidékekre csalogatja. Ezért kerültünk el minden – bár mégannyira kínálkozó – elméleti fejtegetést. A nagy próba mindig a kritikus értelem. az ítélőerő. hogy ez a könyv megfeleljen ennek a követelménynek eloszlasson bizonyos homályokat. pszichiátriai kezelést. Bízunk az érdeklődő és jóindulatú olvasó fülének érzékenységében: érteni fogja. méltóságát kiteljesítsék. hogy senki ne végezzen olyan gyakorlatokat. hogy e könyv gyakorlatai nem helyettesítenek semmiféle pszichoterápiát. hogy ellenállóképesebbekké váljunk az élet elkerülhetetlen terheléseivel szemben. Mindaz. milyen következmények. s a világszemléleti polémiát mindazokkal a törekvésekkel. hogy lelki életünk melyik területéhez és miért nyúlunk hozzá. amelyet az egészséges ember életének némely periódusában megvív önmagával és önmagában. az önmagunkon végzett munkát a tudatos vállalás szintjére emelje. Ezeken az oldalakon nem találhatók meg az öngyógyítás „házi receptjei” – egyszerűen azért nem.. hogy az ember életét örömtelibbé tegyék. Mindig tudnunk kell. A cél az volt. amelyeknek várható eredményeivel nincsen pontosan tisztában. hogy megelőzze pszichés egyensúlyunk megingásait. edzőpartnerünk legyen abban a törekvésben. Ezért még egyszer le kell írnunk. segítséget adjon ahhoz a küzdelemhez.Popper Péter: A belső utak könyve Rövid utószó 100 Ezzel véget ért A belső utak könyve. amelyek nemegyszer az „ész trónfosztására” kívánják felhasználni a pszichés önmegismerés és önfejlesztés önmagában neutrális technikáját. amely az embert az intellektuális megértés számára hozzáférhetetlen. hogy kifejezetten gyakorlati jellegű „kézikönyvet” adjunk azoknak a kezébe. az érzelmek tudatos szabályozásával. akik szükségét érzik annak. arra alkalmas. mert ilyenek nincsenek. Elindultunk az elemi pszichés funkciók fejlesztésétől. több megértéssel és elfogadással éljünk együtt másokkal . Nincs jogunk az olvasó türelmét ismétlésekkel kifárasztani. Arra törekedtünk. a gyakorlatok hatásmechanizmusának mélyebb elemzését. hogy tudatos erőfeszítéssel munkálkodjanak önmagukon. hogy az emberről való ősi tudást és a modern tudomány eredményeit próbáljuk annak a célnak a szolgálatába állítani. s eljutottunk a koncentrációhoz és a meditációhoz. Valódi és lidércfények keverednek. utat keressenek az emberi élet konfliktusainak megoldásához. Azonban olyan könnyű egymást félreérteni. foglalkoztunk a mindennapok pszichés karbantartásával. A mai embert sokféle szellemi áramlat próbálja vonzáskörébe csábítani.

. Kísérlet arra. hogy mindaz. s a modern pszichológia riasztó szakzsargonja. Az indíték pedig. amelyben él. amelyeket elzár a szakképzetlen olvasó elől az ideológiai ködösítés. hogy vajon van-e egyáltalán igény ilyenfajta könyvre? Minderre választ kell kapni ahhoz. az a meggyőződés volt.Popper Péter: A belső utak könyve és nem utolsósorban önmagunkkal. amit ez a könyv tartalmaz. mert ez egyre kevesebb. használhatóan beszéljünk azokról a kérdésekről. Nem szabad anakronisztikus. sem pedig eltévednie olyan ingoványos és ködös világképben. Begyűjtésről. hogy bele merjünk vágni az e kérdéseket részletesebben és mélyebben tárgyaló munka megalkotásába. ha te szólsz. Mindez kísérlet – többféle értelemben is.. ne lohadjunk. közérthetően. Kísérlet arra hogy egyszerűen. Bízunk abban. megtisztításról. adaptációról kellene inkább beszélni – mert csak ennyi a szerző szerepe. hogy e rövid munkánk a pszichés egészség és az emberi tartás segítője lesz. vagy ha úgy tetszik: válogatás az emberről felhalmozott gyakorlati értékű tudás tárházából. ami erre a munkára serkentett. „minimális program”. annak az útnak és programnak a szolgálatában. hogy az embernek meg lehet és meg kell találnia saját szellemi útját abban a kultúrában. De mi férfiak férfiak maradjunk És nők a nők – szabadok. kedvesek S mind ember. . 101 Végül őszintén meg kell mondanom. hogy felébresszük a meggyőződést: az ember felelős önmagáért! Kísérlet annak a megismerésére. Az alkotás szó ebben az esetben szerény tartalmat rejt. amelyeken nem hatol át az értelem kritikus fénycsóvája. regresszív utakra térnie. amellyel József Attila üdvözölte Thomas Mannt: „Arról van szó.

1958 FREUD. D.: Interaction Ritual. 1970 GREEN. M. : The Practice of Zen. S. London. Helikon. Int. Deutsche Verlag Anstalt. Norton. M. E. Helikon. Press. 1965 HARTMANN. K.-EACHUS. H. K. C. S. 1956 GOFFMANN.: The Seven Human Temperaments. 1964 CHANG. Kansas. E. 1970 ECKERMANN. Stuttgart. R. London. 1971 HINES. 1957 DATTA. N. P. Budapest.: Preliminary Report on Voluntary Control Project: Swami Rama. 1958 . 1943 FROMM. Lonavla. 1961 BERNE. 1961 GALPERlN. 1959 GOFFMANN. Debrecen. 1975 ASSAGIOLI. Penguin Press. Tokio 1974 HODSON. Aerospace Medical Research Laboratories. E. Univ.: Beszélgetések Goethével. P. Samiti. Press.: The Six Ways of Knowing. Ampelos. New York.: Encounters. Books. of Calcutta. New York. 1933 KEYSERLING. Edinburgh Univ. 1973 ERASMUS. Grove Press.: Az előítélet. 1959 DIGAMBARJI. Kaivalyadhama. New York. London.: The Art of Loving. E. E. Harper and Row.: Self-Analysis. D. G. Research Dept. R. Univ. 1977 ALLPORT.: Hathapradipika of Svátmáráma.-RAGHUNATHASHASTRI. Nauka v SzSzSzR. 1980 ARGYLE. G. T.: Razvityije iszledovannyij po formirovanyii umsztvennih gyejsztvij.: An Introduction to Indian Philosophy. G. Penguin Books. Schünemann. Research Dept. New York.Popper Péter: A belső utak könyve Tájékoztató irodalom 102 ALLPORT. of Calcutta.: A személyiség alakulása. Bremen. Budapest. Penguin Univ.-SUSUKI. Gondolat.-DATTA. 1960 CUSANUS. New York. 1969 GOFFMANN. B. T. E. New York. S:: A lélekelemzés legújabb eredményei. G. G. J. Pszich. 1977 HORNEY. 1989 CHATTERJEE. Kansas. H. J. 1957 FROMM.: Ego Psychology and the Problem of Adaptation.: Psychophysiological Training of Creativity. Budapest.: Self Realization and Psychological Disturbances. Madras. Adyar. S. Harper and Row. Moszkva. Topeka. Ohio. 1958 HIRAI. 1942 JUNG. the Menninger Foundation. the Menninger Foundation. Harcourt. M. Gondolat. C. 1972 GREEN.: Modern Man in Search of Soul. Budapest. Igaku Shoin. Topeka. G. Univ.: South American Meditations. Y. R. Harper and Brothers.: The Presentation of Self in Everyday Life. E. E.: A Preliminary Study of Acquiring Cross-cultural Interaction Skills through Selfconfrontation. 1970 BUDDHA BESZÉDEI. Psychosynthesis Research Foundation. ROTTERDAMI: A balgaság dicsérete. : Games People Play. DE MARTINO: Psychoanalysis and Zen Buddhism. Magyar Helikon.: The Psychophysiology of Zen.: Die Kunst der Vermutung. D. Budapest. New York.: The Psychology of Interpersonal Behaviour.

Moszkva. 1964 LORENZ. A. P. Bibliotheca. Budapest. Dornach.: Wie erkannt Mann die Höheren Wellen? R. 1972 WIENPAHL. Doubleday.: Alteres States of Consciousness. R. 1969 TEILHARD DE CHARDIN. 1957 NARANJO. A. 1964 VIGOTSZKIJ.: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Budapest. 1967 TART. 1979 STEIZOR.-GEBSER.: Razvityije pamjatyi. Budapest. C. P. 1964 LEONTYEV. Kossuth. Press. S.: On Agression. 1975 WERNECK. L.: The Healing Partnership. R.: Nature of Human Conflicts. 1971 NORTHROP. Macmillan. Gondolat. Budapest. Viking Press.: On the psychology of Meditation. Heyne. S. Nauk. Books. F. London. 1973. London. 1977 STEINER. C. Wiley. München.: Negations.: Ob isztoricseszkom rajzvityii poznavatyelnih processzov. New York. Dell Publishing Co. a Condition of Modern Man. New York Univ. H. R.. New York. R.: The First and Last Freedom. 1966 LOYOLA. N.-ORNSTEIN. New York. New York. New York. Verlag.Popper Péter: A belső utak könyve KON.: The Meeting of East and West. 1971 . J. F. Izd. T.: Az emberi jelenség. Routledge and Kegan. SZ.: The Urgency of Change.: Konzentrations-training. K. 1962 STEINER. R.. 1974 MARCUSE.. 1932 LURIJA. Izd. Gondolat. 1960 MONTAIGNE M. New York. I. Dornach. A. 1954 103 KRISHNAMURTI. R. Verlag. Moszkva.: Die Philosophie der Freiheit. Harper and Row. C. S. 1970 KUMAR. Methuen. A. International Yoga Research Inst. P.: Az én a társadalomban. W. Krishnamurti Foundation. 1963 LURIJA. The I Ching.. London.: Yoga and Psychoanalysis. H. London.-ULLMANN. New York. New York. Akad. Penguin Univ. I. B. 1946 STEINER.: The Spiritual Exercises. de: Esszék. Harper. J. 1967 KRISHNAMURTI.: The Matter of Zen. Delhi. J. J.: Anxiety.