Nagyváradi Egyetem Ovó- és tanítóképző szak

A serdülőkori fejlődés biológiai és szociális alapjai
Szemináriumi dolgozat: Gyermeklélektan című tantárgyból I. év, II. félév

Név: Pataki Kitti-Renáta Vezető tanár: Kiss Emőke

Michael Cole - Sheila R. Cole:

Fejlődéslélektan
Osilis kiadó, 1998

2

.......................................................................................14 Szexuális aktivitás..............................................................................9 A kulturális megközelítés.................................................................................................................................................................................................................................17 Munka.............................................................................11 A pubertás kezdete................20 3 .........................................................................................................13 A pubertás családi kapcsolatokra való hatása....................................................................................10 A növekedés felgyorsulása.......................10 Pubertás................................................................11 A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása.................................................16 Szülők avagy kortársak...........................................................................................................................................Tartalomjegyzék Összefoglalás .........................................................................7 A biológiai érési megközelítés.........8 Az univerzális-konstruktivista megközelítés...............4 A serdülőkor klasszikus elméletei............................................................................11 A társas élet újjászerveződése...................................................7 A környezeti tanulási megközelítés...................................................10 Szexuális fejlődés......................................................................13 Új kapcsolat a kortársakkal....6 A serdülőkor modern elméletei ...............................................................................................................1 9 A bio-szociális értelmezési keret és a serdülőkori fejlődés.....................................

6. valamint a társas környezet szerepét a korszak pszichológiai jellemzőinek kialakításában. Rousseau kora óta három fő téma foglalkoztatja a serdülőkor elméletalkotóit: ● A gyors biológiai változások hatása a viselkedés labilitására. Kezdetben a serdülők azonos nemű klikkekhez tartoznak. Később a barátságokat egyre inkább jellemzi a bizalom. ha a biológiai érettség eléréséhez képest késik a felnőtté válás. ● Az az elképzelés. amely közös tevékenységek köré szerveződik. A serdülőkor mint elkülönülő fejlődési állomás csak akkor van. A serdülőkorral fogalalkozó elméletek közös vonása az a felismerés. hogy a gyermeknek újjonnan kialakuló biológiai képességeit a társas kapcsolatok új formáival kell integrálnia. ● A környezeti tanulási elméletek a serdülőkor és a korábbi fejlődési szakaszok közötti folytonosságot hangsúlyozzák. 4. másrészt személyiségtényezőtől függ. amelyek a szexuális érettséghez vezetnek. A lányoknál az első menstruáció gyakran akkor jelenik meg amikor a növekedés elérte csúcspontját. ● Az univerzális-konstruktivista elméletek a szakaszosságot hangsúlyozzák a serdülőkor és az azt megelőző fejlődési korszakok között. 8. A kortárscsoportba való elismertség egyrészt szociális tényezőktől. és kiemelik a biológiai és társadalmi tényezők egymást kiegészítő szerepét egy új pszichológiai szerveződési szint létrejöttében. A pubertás azon biológiai változások összessége.Összefoglalás 1. a hűség és a kölcsönos megértés hangsúlyozása. A fiúk esetében az ondó kilövellésének képessége jelzi az elsődleges nem szervek érettségét A pubertéskor befolyásolja a gyermek társas kapcsolatait a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt. A pubertás alatt alakul ki a női és a férfi testre jellemző alak. 3. ● A bilógiai és szociális változások kapcsolata a kognitív változásokkal. A serdülőkor kezdetén a kortárskapcsolatok domináns formája az azonos neműek barátsága. ● A kulturális megközelítés nem tekinti a serdülőkort egyetemes fejlődési szakasznak. 5. hogy a serdülőkori fejlődés megismétli a korábbi fejlődési szakaszokat a felnőttkornak megfelelő integrációhoz vezet. Az intim kölcsönösen kielégítő szexuális kapcsolat tanulást is igényel a biológiai értelemben vett érettség mellett. amely során a fiúk és a lányok is elérik felnőttkori testmagasságuk körülbelül 98 százalékát. ● A biológiai megközelítések a gyerekek testében egyetemesen lejátszódó testi változásokat tekintik a serdülőkori viselkedés központi okának. 4 2. . együttjár egy robbanásszerű növekedésgyorsulással. 7. 9. majd több klikkből létrejön a banda ahol kialakulnak a kétszemélyes heteroszexuális kapcsolatok.

A felnőttséghez vezető bio-szocio-pszichológiai átmenet nem szükségszerűen esik egybe a felnőtt státusz elérésével. és csak fokozatosan sajátítják el a szexuális kielégülés célját. hogy mélyebb szociális és érzelmi elkötelezettség is tartozik a heteroszexuális kapcsolatokhoz. de a túl sok munka az iskolai eredmények rovására megy. A serdülők inkább hajlamosak engedelmeskedni olyan kortárscsoportnak. és ez adja meg ennek az átmenetnek a sajátságos pszichológiai jellemzőit. nem pedig a nyílt konfliktus és a visszautasítás. A nők teljes értékű szociális és érzelmi kapcsolatok kialakítására vágynak. 12. annál valószínűbb. A szülői tekintély a kortársak növekvő befolyásával egyre csökken. és csak fokozatosan tanulják meg. 16. amely a jóra készteti. A biológiai érés és a kortársakkal eltöltött növekvő mennyiségű idő módósítja a szülő-gyerek kapcsolatot. Az elkülönűlt ifjúsági kultúra feltételezésével ellentétben a legtöbb serdülő osztozik szülei értékrendjében. mint annak aki a rosszra. 13. A szülők és a serdülők között felmerülő nézeteltérések rendezésének legfőbb módja a párbeszéd.10. 14. de tényleges téma gyakran a szülői kontroll kérédése. A mérsékelt mennyiségű munka elősegíti a függetlenség és a hatékonyság érzetét. A konfliktusok látszólag ízlésbeli kérdések körül összpontosulnak. 11. 15. A férfiak a szexuális kielégülés jól kidolgozott céljával indítanak. Minél erőssebb azonban a nyomás az antiszociális viselkedés irányába. hogy annak engedelmeskedik. A heteroszexszuális kapcsolatok felé való átmenet a nők és a férfiak esetében ellenkező irányú a két nem eltérő előtörténete miatt. A biológiai és társadalmi erők között ebből konfliktus támad. A kortársak befolyásoló hatására való érzékenység 15 éves kor környékén éri el a maximumát. 5 .

mintha a függetlenség . Emile című művében. A serdülőkorral fogalkozó modern irodalom hajlamos Hallt pusztán történelmi érdekességnek tekinteni. Rousseau-val ellentétben Hall úgy vélte. hitelét vesztette. századi európai gondolkodóknak a hatását. és a közeli barátokkal való érintkezés terén. A serdülőkor néhány fontos szempontból megismétli a gyermek korábbi fejlődési szakaszait. 2. hanem a faj korábbi fejlődési állomásait ismétli. a darwinizmus iránti lelkesedés hevében a rekapituláció gondolata (minden teremtmény egyéni életében megismétli a faj teljes evolúciójának történetét) olyan népszerű volt. A serdülőkorral foglalkozó első nagy elméletalkotó Jean-Jaques Rousseau volt. hogy szinte szólássá vált: „ Az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést. Végül a biológiai és társas fejélődéshez a magukról és a világról való gondolkodás módosulása is társul. A serdülőkor klasszikus elméletei A serdülőkorra vonatkozó jelenlegi elméletek még mindig erőteljesen magukon viselik azoknak a XVIII. akik a serdülőkorról. stresszel. és ez a kölcsönös vonzalom változást idéz elő a társakkal. 1. vagyis amelynek során leginkább előremozdítható az emberi fejlődés. Ezeket az átalakulásokat a társas élet terén bekövetkező változások kísérik. és sokan túlzásnak tartják. hogy a 6 . hiszen ezek határozzák meg a velük szemben támasztott követelményeket és a nekik nyújtott jogokat. és furcsa. Század végén. Hall elmélete szerint a serdülőkor felfokozott érzelmi állapotokkal. mint hogy ekkor magasabb szintű és összetettebb emberi vonások születnek meg. Elmélete. valamint az izgalmak iránti rajongással jellemezhető. A serdülőkorra jellemző biológiai és szociális változásokat a pszichológiai folyamatokban bekövetkező alapvető változások kísérik. mint a legmagasabb rendű emberi képességek kialakulásának időszakát. Hall azt hirdette. hogy a serdülőkor nem a gyermek életét. amelyben az emberi természetről és nevelésről értekezik. 3. Ezzel egyidőben megváltozik a szülőkkel való kapcsolatuk is. Rousseau a serdülőkort három jellemző mentén írta le. A XIX. Ebben az időben a fiúk és a lányok kezdik egymást vonzónak találni. A társadalomnak a serdülőkorról formált nézetei alapvető fontosságúak a fiatalok számára. miszerint a gyerekkori fejlődés során megismétlődik az egész emberi faj fejlődéstörténete. Darwin evolúciós elméletére alapozva Hall célkitűzése az volt.A nemi éréssel járó biológiai változások átalakítják a gyerekek testméretét és formáját. új érzéseket keltenek. a munka és a másokról való gondolkodás felelősége a szülői támogatásról való lemondással kellene együtt járjon. hogy megalkosson egy elméletet az egyéni fejlődésről. A biológiai érés következtében a serdülőkort fokozott labilitás és érzelmi konfliktusok jellemzik.-XIX.” Hall a serdülőkort úgy tekintette. hogy a serdülőkor tulajdonképpen újraszületés. mint elkülönült életszakaszról írnak munkáikban. eget verő magasságokkal és pokoli mélységekkel.

társadalmi. 7 . és felfordítja az iskoláskor során elért pszichológiai egyensúlyt.serdülőkort az érzelmi végletesség időszakaként írta le. de szerinte a környezeti feltételek semmilyen módon nem befolyásolják a fejlődés alapvető menetét: „Sem a serdülő. az id. hogy a fejlődés elsősorban az öröklött biológiai adottságok kibontakozásának odőszaka. Ezért a serdülőkori fejlődés legfontosabb feladata a pszichológiai erők elvesztett egyensúlyának visszaállítása. Szerinte a szexuális izgalom megjelenése a nemi érés során újraéleszti a primitív ösztönöket. Itt Freudot mint biológiai elmélet alkotóját kell tekintenünk. amely során az ember végre beteljesítheti a biológiai parancsot. A serdülőkor modern elméletei A serdülőkor modern kutatóinak azt kell megmagyarázniuk. Ennek ellenére elméleteit megtalálhatjuk a XX.” (Gesell és Ilg. A serdülőkort genitális szakasznak nevezte el. Ma is jelentős támogatást élvez az az elképzelése. növeli az id hatalmát. majd három éves megszilárduló szintje felé. mert ez az a korszak. századi pszichológusoknál is. sem a szülei nem képesek a fejlődés alapvető törvényszerűségein változtatni. hogy a gyermek fejlődése során megismétlődik az emberi faj fejlődéstörténete. mint ahogy két éves korában a totyogó szintről haladt a két és fél éves paradox. hogy reprodukálja saját magát és így az emberi fajt. Azt állította például. Sigmund Freud Freud a szociális tényezőknek is nagy jelentőséget tulajdonított a fejlődésben. ami megfelel az egyén új szexuális képességeinek. Freudra is nagy hatással voltak a rekapitulációs elméletek. hogy hogyan vesznek részt és hogyan fonódnak össze a biológiai. mint csecsemőkorban. Freud elmélete szerint a serdülőkort kísérő érzelmi viharok jelentik a személyiség három alkotórésze. A serdülő lényegében ugyanúgy növekszik tovább. ez egy új és sokkal éretteb szinten történik meg. az ego és a szuperego között dúló harc tetőpontját. viselkedéses és kulturális tényezők a gyerekkorból a felnőttkorba való átmenetben. hogy a környezet nagyobb hatást fejt ki serdülőkorban. mert a serdülőkor szerinte olyan elkülönűlt fejlődési állomás. miszerint serdülőkorban biológiai tényezők határozzák meg a pszichológiai működéseket. Arnold Gesell Gesell elismerte. A biológiai érési megközelítés A serdülőkor biológiai elméletei azt hangsúlyozzás. Az egyensúly felborulása pszichológiai problémákat és veszélyes viselkedést eredményez. akkor ezt a „régi” konfliktust az új körülmények között fel kell dolgozni. hogy amikor a szexuális érés során újraélednek az iskoláskor kezdetén elfojtott ödipális késztetések. Ennek a nézetnek két korai képviselője van: Arnold Gesell és Sigmund Freud. 1943) Gesell egyetértett Hall-lal abban. amely alatt a szexuális érintkezés válik a viselkedés fő mozgatórugójává.

hogy az idősebbek testi változásai még nem jelentkeztek a fiatalabbaknál. a fejlődés biológiai szempontú megközelítéseit egyre több kritika érte. olyan társadalmakat kerestek. ahol a tizenévesekre nem jellemzők a korszakhoz feltételezett egyetemes tulajdonságok. mint a felnőttek körében. Bizonyos szempontból ez emlékeztet az emberi serdülőkorra. hogy az érzelmi problémák nem gyakoribbak a serdulők között. Ritch Savin-Williams kutatásai a szociális hierarchia és az agresszív viselekedés serdülőkori fejlődéséről megerősítik. Vizsálata alapján megállapította. hogy komolyabb figyelemet fordítsanak azokra a társadalmi és kulturális tényezőkre. Mead arra ösztönözte a pszidhológusokat. akik a legnagyobb hangsúlyt fektettek a fejlődésben közrejátszó kötnyezeti tényezőkre. Freud és a többi biológiai szemléletű pszichológus által leírt jellemzőihez. hanem a környezeti megerősítések erdeménye. ugyanúgy érvényesek a serdülőkorban is. a korábbi időszakhoz hasonlóan. a másik szerint túlbecsülték annak a minőségi ugrásnak a mértékét. miszerint a serdülőkor a stressz. hogy a kulturális csoportokon belüli társadalmi környezet természetes különbségeiből adódó eltéréseket 8 . Különösen azt a nézetet bírálta. hogy a serdülő szamoai lányok egyetlen lényeges szempontból különböztek még nem serdülő fiatal lánytestvérüktől: abban. Az egyik vád szerint ezek a biológiai megközelítések alulbecsülték a szociális környezetnek a gyermekek viselkedésére gyakorolt hatását. amelyeket az Egyesült Államokban és a nyugat-európai társadalmakban a fiataloknak szembesülniük kell. Arra hivatkozott. ami szöges ellentétben áll azokkal a konfliktusos attitűdökkel. Azok a kutatók. Az egyik leghíresebb ilyen vizsgálatot az antropológus Margaret Mead végezte a csendes-óceáni Szamoa szigetén 1926-ban. ahogy a viselkedés-lélektan befolyása egyre növekedett az emberi viselkedést magyarázó elméletekre. Ebben különösen fontosnak találta a serdülők szexuális kapcsolatainak természetes elfogadását. a feszültség és a lázadás életszakasza. hogy a serdülő fiúknak tulajdonított agresszivitás nem valamilyen velük született hajlam.Freud a szaporodást tekinti a fejlődés mozgatórugójának de nem hanyagolja el a szociális környezet jelentőségét sem. Albert Bandura és Richard Walters (1959) úgy érvelt. hogy a szociális szabályozó folyamatok fontos szerepet játszanak serdülőkorban is. Bandura érvelése szerint azok a tanulási elvek. amelyek hozzájárulnak a serdülk Hall. A környezeti tanulási megközelítésnek egy másik módszere az. Számos főemlősökkel foglalkozó etológiai vizsgálat utal egy átmeneti időszak jelenlétére a hím egyedek fiatalkori és felnőtt életszakasza között. amelyek a korábbi életkorokban jellemzik az emberi fejlődést. szociális és biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. A környezeti tanulási megközelítés Az 1920-as évektől kezdve. Következésképpen a serdülőkori személyiségfejlődést. amely elválasztja a serdülőkort az iskoláskortól. Mead a szamoai serdülőkre jellemző nyugodtságot a közösségben általánosan tapasztalható spontaneitásnak tulajdonította. Etológiai megközelítések Az utóbbi években a serdülőkorral fogalkozó kutatások növekvő érdeklődéssel fordulnak az állati viselkedést evolúciós keretben vizsgáló etológiai elméletek és módszerek felé.

Identitásunk adja meg a választ arra. Mindezek alapján azt mondhatjuk. hogy összehangolják a serdülőkorra vonatkozó biológiai szempontú. illetve környezeti tanulást hangsúlyozó elméleteket. 9 . illetve kísérleti úton hoz létre olyan környezeti változásokat.vizsgálja. hogy a szülői nevelési stílusok fontos környezeti tényezőt jelentenek a serdülőkori viselkedés szabályozásában. megváltozik a serdülők önmagukról való tudása. amit Erikson az identitás kialakulásának nevez. Erikson a fejlődést egész életen át tartó folyamatnak tartja. Erikson szerint ahhoz. és fenntartotta nézetét. felnőtté válásuk során meg kell tanulniuk szexuális késztetéseikkel bánni és eleget tenni a társadalom által támasztott követelményeknek. A személyiség központi válsága: „identitás avagy szerepkonfúzió”. a munkaképességük és a társadalmi ideálokhoz való hozzáállásuk. Az univerzális-konstruktivista megközelítés A serdülőkorral fogalalkozó két legtekintélyesebb elméletalkotó. mert a serdülőkort nem tekinti a fejlődés végső állomásának. ahol közben a gyerekek már serdülővé értek. amelyekben az ilyen eltérések befolyással lehetnek a viselkedésre. Erik Erikson és Jean Piaget arra törekedett. Ennek az inegrációs folyamatnak az eredménye az. valamint múltbeli és jövőbeli önmagunkkal. mint korábban. és a „személyes azonosság és történeti folytonosság érzése”-ként határoz meg. hogy az emberi személyiség fejlődése nem kizárólag biológiai ösztönök által vezérelt. A tekintélyelvű szülők gyerekei gyengébb teljesítményt nyújtottak az iskolában. Érvelésük szerint ez az újfajta gondolkodásmód minden szempontból megváltoztatja a pszichológiai működéseket. hogy mennyire sikerült összhangba kerülni a környezetünkben lévő emberekkel. Elfogadta. hogy a serdülőkor jellegzetességeinek kialakulásában a biológiai tényezők fontos szerepet játszanak. Erik Erikson Erikson fontosnak tartotta hangsúlyozni. hogy a fiatalok egészséges személyiségként illeszkedjenek be a társadalomba. a kortársakkal való kapcsolatuk. iskolai és személyiségfejlődésére gyakorolt hatását vizsgálta. Hasonlóan a kulturális nézőpontot valló elméletalkotókhoz. jól elkülönülő fejlődési szakasz. Amikor Baumrind visszatért a vizsgált családokhoz. Erikson megközelítése azért is figyelemre méltó. E megközelítés úttörői közé tartozik Diana Baumrind (1989). azt tapasztalta. Az identitáskonfúzió szociális devianciához és konfliktusokhoz vezet. gyakoribb volt köztük az antiszociális viselkedésű. Barbel Inhelder és Jean Piaget szerint a serdülőkori gondolkodás rendszerezettsége jelzi a konkrét műveleti szintről a formális műveleti szintre való előrelépést. aki a szülők nevelői stílusának a kisgyerekek társas. hogy az „irányító” szülők gyermekei serdülőként ugyanolyan kiemelkedően megfeleltek. amely szerint a serdülőkor egy univerzálisan jellemző. Jean Piaget Piaget serdülőkorra vonatkozó elméletének központi gondolata szerint a fiatalok a felnőtt szerepek elsajátításával egy időben kezdenek előre terveznié és rendszeresebben gondolkodni a világról. és több családi konfliktust váltottak ki.

a testileg még éretlen egyéneket biológiailag érett. ő maga és a gyermek is óriási nehézségekkel szembesül. A lányok továbbra is megőrzik az izomzathoz képest nagyobb arányú zsírpárnákat. akkor egyben képesek a kultúra továbbadását szolgáló tevékenyésgek végrehajtására is. és kikerekedik a csípőjuk. Kifejlődik a lányok melle. ezáltal izmosabbak lesznek. attól függ. szaporodásra alkalmas egyedekké formál. Még a fej is résztvesz a növekedésben. A fiúk válla kiszélesedik. hogy a serdülőkort elkülönült szakasznak tekintik-e vagy sem. Amikor nemzőképessé válnak. és izmosabbá valik a nyakuk. A Kalahári sivatag !kung-san népénél például nincs időbeli késés a nemi érés és a házasságkötés között. amely felöleli a tizenéves kor jó részét. A fiúk 23 centimétert a lányok 15-17 centimétert is nőhetnek 2-3 év alatt. A serdülőkor során néhány testrész a többinél gyorsabban fejlődik. amelyet 6-9 hónappal később a törzs megnyúlása követ. A környezeti tanulási elméletek szintén elfogadják a serdülőkor univerzális jellegét. túlterjed-e a nemzőképesség elérését jelentő életkoron. de tagadják annak szakasz-jellegét. Az. A hirtelen növekedés időszakának végére már elérik a felnőtt testmagasságuk 98 százalékát. Az itt élő gyerekek a pubertás idejére képesek vadászattal és gyűjtögetéssel ellátni saját magukat. A pubertás során alakulnak ki a fiúkat a lányoktól megkülönböztető testi jellegzetességek. A biológiai érési elméletek es Piaget megközelítése hasonló abból a szempontból. amely pedig 2 éves kor óta nem változott sokat. A fiúk a serdülés során zsírt veszítenek. Szinte szabályszerű a láb hossza éri el a maximumát.A kulturális megközelítés A serdülőkor eddig tárgyalt elméletei számos szempontból eltérnek egymástól. 10 . Ezzel szemben amikor az Egyesült Államokban egy 13 vagy 14 éves serdülőnek gyereke születik. ami még kerekebb és puhább megjelenést kölcsönöz nekik. A legtöbb fiú a serdülést követően nem pusztán erősebbnek tűnik a laányoknál. amelyet pubertáskén megemlítünk. hogy a serdülőkort nem minden kultúrában tekintik elkülönült fejlődési szakasznak. hogy a kultúra átadásának folyamata. azzal érvelnek. Ezzel szemben azok a pszichológusok akik a kulturális háttér szerepét emelik ki. amely a kultúra újratermelődését biztosítja. hogy a serdülőkort egyetemes fejlődési szakasznak tekintik. hanem erősebb is. Utolsóként a váll és a mellkas szélesedik ki. Pubertás Az élet második évtizedében bekövetkező biológiai változások sorozata. A növekedés felgyorsulása A serdülőkor egyik első látható jele a testi növekedés hirtelen felgyorsulása.

genetikai és környezeti tényezök bonyolult kölcsönhatásától függ. de néha az jelenhet meg először. a petefészkek megnagyobbodnak. A pubertás kezdete Egy hetedik osztályon végigtekintve még a felületes megfigyelő számára is kitűnik. és funkcionálisan éretté válnak. hogy a lányok kezdenek szexuálisan éretté válni. A fiúk hangaj általában a pubertás vége felé mélyül. a mellbimbó körüli kis kiemelkedés megjelenése. mint ahogy az 1905-ben jellemző volt. amennyi másoknak csak a nemi szervek éréséhez elégséges. A másodlagos nem jellegek az elsődleges nemi szervek érésével jelennek meg. A pubertás kezdete a fiúk esetében is borábbra tolódott. Körülbelül abban az időben. és a sejtek. de nagy eltéréseket mutat. amelyek végül majd petévé alakulnak. A méh növekedni kezd. érésnek indulnak. A nőknél a petefészek érett petesejteket jutatt a petevezetékbe. A legtöbb ferfinak csak a serdülőkor végén vagy a felnőttkor kezdetén alakul ki a mellszörzet. Az első menstruációs időszak viszonylag későn jelenik meg a nemi érés során. A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása 11 . míg mára ez már 18 éves korban bekövetkezik. A serdülőkorral járó változások megjelenése. Minden társadalmi csoportra jellemző. hogy egyre korábbi életkorban kezdődik a menstruáció. ezt éjszakai magömlésnek nevezzük. A peteérés tipikusan 12-18 hónappal az első menstruáció megjelnése után kezdődik. a fanszörzet általában kicsit később jelenik meg. A férfiaknál az első ejakuláció gyakran spontán következik be alvás közben. aki a pubertás összes eseményén keresztülmegy annyi idő alatt. hogy a gyerekek között milyen nagy időkülönbség van a pubertás kezdetét illetően. mint minden más eseményé is a fejlődés során. A hónaljszörzet és az arcszörzet általában a fanszörzet növekedésének megindulása után jelenik meg. A lányok másodlagos nemi jellemzői a pubertás alatt végig fejlődnek. bekövetkezik a menstruáció. Például az Egyesült Államokban másfél évvel korábban jelenik meg. Van olyan fiú . amikor a lányok külső megjelenése kezd megváltozni.Szexuális fejlődés A pubertás alatt az elsődleges nemi szervek megnövekszenek. Az első látható jele annak. mint a felnőtt férfiaké. Ötven évvel ezelőtt az átlagos merikai férfi 26 éves korára érte el a maximális magasságát. Még az osztálykülönbségeknél is feltűnőbbek a menstruáció megindulásának történelmi léptékű változásai. Kezdetben az ondóban kevesebb hímivarsejt van. A nemi érést kísérő testi változásokkal foglalkozó kutatások szerint a pubertás átlagosan 4 évig tart. Ha nem történik fogamzás. A férfiak képessé válnak a hímivarsejteket tartalmazó ondó kilövelésére. És ezek kevésbé érettek. és a hüvely fala megvastagszik.

ahol egy lány első mensrtuációját nővé válását ünnepelték. hogy hogyan látják a serdülők a testükben vegbemenő változásokat és hogyan alkalmazkodnak azokhoz. hogy jelképesen elvágják azokat a szálakat. Egy vizsgálat szerint a kamaszfiúk kétharmada egy kicsit megijedt az első megömléstől.. amelyek a lányokat a múlthoz kötik. hogy hogyan befolyásolja a fiatalok társkapcsolatait. Mary Cover Jones és Nancy Bayley (1950) munkája a korai és kesői érés eltérő következményeiről számol be az amerikai fiúk esetében. hogy milyennek látják és milyennek ábrázolják az emberek ezeket a változásokat. Az asszonyok mindennap bedörzsölik csalánnal a lányt. A fiúk inkább tartózkodóak maradnak. Megmondják a lánynak. mint a negatívak. Arra voltak kíváncsiak. a böjt erőssé teszi a lányt. A maradék 40 százalék örömről és izgatottságról. valamint félelemről és elkeseredettségről egyaránt beszélt. vagy férje rokonai. és ha túlságosan legyengül véget vetnek a böjtnek. E vizsgálatok közül az egyik legkorábbi.. Hat hónapi menstruálás után már a legtöbb lány beszél róla a baratnőivel. 20 százalékuk negatív és további 20 százalék pedig semleges maradt. hogy vajon a fiúk testi érettsége befolyásolja-e azt. akik vagy saját. mind annak a közösségnek számára is amelyhez tartoznak. hogy sodorjon össze csővé egy nagy csalánlevelet. úgy hogy felnőtteket és kortársakat kértek meg mondják el véleményüket róluk. de egészében véve a pozitív reakciók jellemzőbbek voltak rájuk. Ezek a kutatások túlnyomórészt középosztálybeli fehér lányoknak az első menstruációjukkal kapcsolatos reakcióit vizsgálták. fulbevalóját. 16 későn és 16 korán érő serdülő fiút vizsgáltak. A fiúk is a lányok is kezdetben titkolják az elsö éjszakai magömlést és a menstruációt. A lányt olyan idősebb hozzátartozók szolgálják ki.” A pubertás pszichológiai hatásai A modern kutatók arra keresték a választ. A lány nem eszik és vizet sem vesz magához. személyiségét és társas beilleszkedését a korai. egy fának támaszkodik. de az asszonyok nagyon figyelmesen ellenőrzik. és ezt nyomja fel a hüvelyébe. A 12 . Ezek az idősebb nők csípő csalánnal a lány egész testét bedörzsölik. ami a lány férjének házában zajlik: „A lánytól elveszik a karját és a lábát diszítő szalagokat. akkor bele is halhatezért sietettik az avatási ceremóniat. A kulturális körülményeiktől és egyéni jellemzőiktől függ azonban. hogy a fiúk számára mit jelentenek a pubertás változásai. Körulbelül 20 százalékuk pozitív. illetve késői érés. édesanyja fivére pedig dekoratív vágásokat ejt a vállán és a csípője tájékán. . ettől szerintük a lány mellei erősek és nagyok lesznek. Az a jó ha a lány 5-6 napig koplal. részt vett egy rituális ceremónián. Az átalakulást kísérő rítusok Sok társadalomban a serdülővé válást rituális szertartással ünneplik meg. A harmadik napon kijön a kunyhóból. A korai és késői érés következményei Számos kutatás próbált választ keresni arra a kérédésre. Nagyon keveset tudunk arról. de ha túlzásba viszi. Amikor Margaret Mead néhány évtizeddel ezelőtt az új-guineai arapesekhez látogatott. tökedényét és spatuláját. Mead így írja le a szertartás előkészületeit.A pubertással járó változásoknak különleges jelentőségük van mind a gyerekek. hogy a környezetük hogyan tekint rájuk.pusztán arról van szó.

A társas élet újjászerveződése A serdülők életében bekövetkező fontos biológiai változásokhoz hasonló súlyúak azok a fejlemények is. mint a fiúk esetében. de az ő esetükben az életkor is számít: a korai érés nagyon 13 . hogy az általuk tanulmányozott korán érő svéd lányok hamarabb szülnek és előbb fejezik be az iskolát. A késői érés negatív tapasztalatokkal járhat a lányok számára. Ezen az általános fejlődési irányon belül azonban a fiúkra és a lányokra jellemző vonások eltérőek. de összeségében általában pozitív a hatása. hogy a korán érők kiegyensúlyozottabbak. Körülbelül egy évvel később a szülők szigorúsága és a nézeteltérések száma jelentősen csökken. mint a korcsoportjukbeli többi lány. A később érők komolyabbak és érzékenyebbek voltak. Mary Cover Jones (1965) korán és későn érő fiúk egy-egy csoportját követte figyelemmel több mint 30 éves korukig. hogy a korán érő fiúk pszichológiailag és szociálisan is érettebbek. ám azokról a fiúkról akik testileg lasabban értek. hogy a nemi éréshez a gyerekek szülőkkel szembeni érzelmi távolságtartása és fokozott önállósága társul. és vezető szerephez jutnak a társadalmi szervezetekben. Amikor John Clausen (1975) megvizsgálta ugyanezeket a férfiakat 38 ésves korukban. Néhány esetben a korai érés a szexuális vonzerőnek köszönhetően a társas életben nagyobb presztízst jelent. Azok a lányok. Ez talán a fokozott bizonytalanságuknak és a rájuk nehezedő társadalmi nyomásnak köszönhető. És kevésbé tudtak beilleszkedni. együttműködőbbek és felelőségteljesebbek. Egy amerikai vizsgálat szerint a korábban érő lányoknak alacsonyabb az érzelmi stabilitásuk és az önkontrolljuk. és esetleg fokozódik az anya és lánya közötti nézeteltérések gyakorisága. amelyek a családdal és a kortársakkal való kapcsolatokban következnek be. Legutóbb Hakan Stattin és David Magnusson (1190) azt mutatta ki. a fiúk körében sokkal nepszerűbbnek ítélik meg magukat. A pubertás családi kapcsolatokra való hatása Különböző kutatások azt mutatták ki. A lányokról kapott kép szintén vegyes de összességében tekintve a korai érés hatása sokkal negatívabbnak tűnik. A lányok első menstruációja utáni néhány hónapban mindkét szülő igyekszik nagyobb befolyással lenni a gyerekre. Úgy tűnik nem számít különösebben. A fiúk között is hasonló az anya-gyerek kapcsolat dinamikája. jobb állásokba kerülnek. és sokkal gyakrabban randevúznak.megkérdezettek véleménye az volt. mint a későn érők. Szerintük ezek a fiúk sokszor azért keresik mások figyelmét. és néhányan közülük hajlamosak voltak megfutamodni a társas helyzetektől. épp az ellenkezőjét valloták. hogy milyen életkorban kezdődik a nemi érés. mert így akarják kompenzálni elkésett fejlődésüket. mint a még éretlen lányok. Úgy találta. akik már hatodik-hetedik osztályos korukban kezdenek serdülni. nem bizonyúltak sikeresnek és néhányuk kitaszítottnak és kisebbrendűnek érezte magát. csak két eltérést talált a két csoport között: a korábban érők sokkal büszkébbek voltak objektivitásukra és konvencionálisabb magatartásukra. A korán érő fiúk általában sokkal pozitívabban viszonyúlnak saját testükhöz.

a közös tevékenységben való részvétel. mint a lányokéi. féltékeny jellegüket. Coleman (1962) klasszikus vizsgálatában arra volt kíváncsi. 6 és 12 éves kor között a fő ok. James S. A fiúknak arra van szükségük. A „szociális referencia” csecsemőkori jelensége és az anya „biztonságos bázis”-nak tekintése hasonlóságot mutat a serdülőkori barátságokkal. különösen a lányok esetében. és ezeknek a gyerekeknek a barátságára többen vágynak. és nagyobb támogatást nyújtanak. elvesztik a kamaszkor jellemző heves. mind a serdülőre érvényes. míg a lányok inkább a barátság meglétének a jelntőségét emelik ki. Selman adatai szerint a serdülőkorban eltolódás következik be a harmadik fejlődési szintről (amelyben a barátságok az intimitás megértésének és egymás támogatásának eszközei) a negyedikre (amelyben a barátságkötés a más emberekkel való kapcsolatteremtés új igénye jellemzi). Új kapcsolat a kortársakkal Az iskoláskor idején kialakult társas kapcsolatok jelentős változáson mennek át a serdülőkorban. és ahogy végül a csecsemő leválik anyjáról. úgy a serdülő is egyre kevésbbé fog függeni a legjobb barátjától. A kutatók szerint ezek a különbségek abból következnek. a lojalitás és az intimitás válik fontossá a barátság szempontjából. A serdülőkori barátságok mind a lányok. Serdülőkorban a barátság alapja megváltozik. mint a csecsemőkorban a kötődés. Népszerűség A középiskolában egyes gyerekeknek nagyobb a presztizse mint másoknak. Douvan és Adelson szerint a fiúk barátságai 14 és 16 év között nem annyira közeliek. Barátság Az amerikai tizenévesek hetente átlagosan 22 órát töltenek kortársaik körében az iskolán kívül. hogy miért az intimitás és a lojalitás lesz a serdülőkori barátság fő kritériuma. 12-13 éves korban a közös érdeklődési kör. A gyerekek most már nem elégednek meg kizárólag a saját nembeliek társaságával. hogy csoportokat alakítsanak. mert az ilyen barátok megértőbbek.valószínűvé teszi az anyával való konliktus fokozódását. hogy a külvilággal való sikeres interakció befolyásolja a kötődési kapcsolatot. mind a fiúk esetében bizonyos szempontból hasonló szerepet játszanak a fejlődésben. és egyre inkább vegyes csoportokat alakítanak ki. Ezt több vizsgálat is alátámasztja. Nem nehéz megérteni. aminek alapján egy társat barátnak tekintenek. illetve a magas presztízsű csoporthoz tartozást az amerikai középiskolás 14 . Ez az idő a serdülőkor folyamán növekszik. Mind a csecsemőre. A fiúk a barátság leírásakor a közös aktivitást hangsúlyozzák. Ugyanis a közeli baráttal folytatott meghitt és önfeltáró beszélgetések során határozzák meg a serdülők saját magukat. hogy a fiúkat jobban izgatja a hatalomhoz való viszonyuk. a hasonló értékek és attitűdök. A lányok barátságai tizenéves koruk vége felé megváltoznak. hogy milyen tényezők határozzák meg az egyéni státust. és fedezik fel saját identitásukat. hogy hangsúlyozzás és megerősítsék a szülőktől és más felnőttektől való függetlenségüket. mint a lányokat. Az azonos nembeli barátságok intenzitása és összetettsége is megváltozik. A serdülők kapcsolata jobban megváltozik az anyával mint az apával.

amelyeket „klikknek”. Átmenet a szexuális kapcsolatok felé Gyakran előfordul. Végül a klikkek között kialakult párkapcsolatok kezdik átformálni a kortárscsoportok szerkezetét. csak különállő. stádium: az egynemű klikkek átalakulnak heteroszexuális csoportokká. 5. ahol a tagok gyakran párokat alkotnak. A fiúk és a lányok úgy alkotnak bandákat. Ezek az iskoláskori csoportok maradványai. akik irányító szerepet játszanak az azonos nemű kortárscsoportoktól a vegyes összetételű csoportok felé vezető átmeneti folyamatban. Míg a klikkek a tagok közötti közvetlen kapcsolatok alapján működnek. amelykeben éppen a kétneműség a fontos tényező. jó külső. stádium: lassan széthullanak a bandák. ami elősegítette az intim heteroszexuális kapcsolatok létrejötétt. A klikkek egy fontos szempontból különböznek a családoktól: önkéntes csoportok. amelyek a serdülők szemében különálló identitást jelentenek. 13-21 éves fiatalt kérdezett ki. A klikkek 6-7 tagból álló kis csoportok. ez biztonságot nyújt a tagoknak. amit a tagok szabadon elhagyhatnak. Ezt a változást Dunphy 5 stádiumban szemlélteti. míg a családhoz való tartozás álatlában nem választás kérdése. Ez a létszám egy kétgyerekes családnak felel meg. A bandák átlagos létszáma 20 volt. bandáknak a részeit képezik. 303. 4. a klikkekbe és a bandákba szerveződés is óly módon változott. ha a nagyszülőket is beleszámítjuk. A klikkek szonos nemű tagokból szerveződnek ezzel szemben a bandák gyakran kétnemű. illetve „bandáknak” nevezett el. A klikkek és bandák vezetői nemcsak a legnépszerűbb és legtöbbet utánzott. jó ruhák és a jó osztályzatok voltak. akik együtt „lődörögnek”. A lányok számára a jó személyiség utáni legfontosabb tényező a jó külső. mind a fiúk szerint a vezető rétegbe való bekerülés legfontosabb tényezője a jó személyiség. Dexter Dunphy ausztráliai szociológus az 1950-es évek végén nyomon követte. hogy a középiskolákban a hangadók közé tartozó. Coleman azt tapasztalta. a bandák olyan fontos attitűdök vagy tevékenység köré szerveződnek. stádium: a legmagasabb pozíciójú bandatagok már kezdenek heteroszexuális kapcsolatokat kialakítani más klikkek tagjaival. mivel ők párhuzamosan mindkétfajta csoportosulásban részt vettek: a klikkeben és a bandákban is.diákok között. népszerű fiúk és lányok azok. és kialakulnak a komolyan együtt járó vagy akár eljegyzett párok laza szerveződésű csoportjai. de megtartják tagságukat az azonos neműek klikkjén. 3. 1. 2. Dunphy szerint a serdülőcsoportok vezetői serkentették a többi csoporttag heteroszexuális kapcsolatai kiépítésének folyamatát. Ahogy a Dunphy által vizsgált serdülők idősebbek lettek. hogy min a lányok. stádium: még nincsenek bandák. Azok a 15 . a jó ruhák és a jó hírnév volt. Klikkek és bandák. a vezető réteg nagy hatással van a serdülők életére. A fiúk számára a sorrendben következő tényezők a jó hírnév. de általában a szexuálisan legaktívabb csoporttagok voltak. hogyan segítenek a kortárcsoportok az ausztráliai serdülőkmek a más neműekkel való kapcsolatok kialakításában. A klikkek nagyobb társasági egységeknek. Úgy tűnik. stádium: már kezdenek kialakulni a nemek közötti kortárskapcsolatok. hogy az intimitás veszélye nélkül lehetnek együtt. Dunphy a serdülők között kétfajta kortárscsoportot különböztetett meg. heteroszexuális csoportok. azonos neműekből álló klikkek léteznek. A kortárscsoportok vezetői. jó sportteljesítmény.

hogy a lányok felfedezik erotikus lehetőségeit. Nagyon kevés mondta közülük. illetve a nemi szervek ruhán keresztül történő simogatásától a közvetlen érintésig és végül a nemi aktusig vezet. A csikló. akiket Dunphy az egymáshoz kapcsolódó szociális rendszerekben elfogalalt pozíciójuk alapján vezetőkként azonosított. hogy a szociális tanulás még a nemi partner kiválasztásában is játszik szerepet. Az első szexuális érintkezés tapasztalatai A fiúk és a lányok eltérően vélekednek a nemi érintkezésről. akiket a korban felettük álló korcsoportok bandái befogadtak.fiatalok. amely az utóbbi években az ajkak csókolgatásától a nyelves csókig. általában maszturbáció során. A szexuális izgalom a férfiak esetében sokkal nyílvánvalóbb mint a nőknél. John Gagnon és William Simon (1973) a „forgatókönyvi” hasonlatot használja ennek az eseménysornak a leírására. Szexuális aktivitás Az eddigiekben is nyilvánvaló. Egyrészt az orgazmus eléréséig történő maszturbáció már serdülőkorban megerősíti a ferfiak szexuális viselkedés melletti elkötelezettségét. általában az akivel együtt jártak. elsősorban a férfiakkal való szexuális érintkezés eredményeként. Szexuális elvárások Többféle adat is jelzi. és másképp is reagálnak rá. Sőt már a két nem biológiai különbségei is olyan helyzetet teremtenek. a ruhán keresztül történő mellsimogatástól a ruha alatti simogatásig. hogy megbánta. szó szerint vezették a többieket abban. A petting gyakorisága a heteroszexuális aktivitás folymán szintén rávilágít a szociális tanulás szexuális viselkedésében betöltött szerepére. hogy a lányok és a fiúk különböző előéletük miatt eltérő elvárásokkal érkeznek szexuális kapcsolatba. hogy a testi értelemben vett aktushoz. Ezt igazolja Robert Coles és Geoffrey Stokes ( 1985) 1000 amerikai fiatal körében végzett felmérés is. Talán kevésbé nyílvánvaló az a tény. így kevésbé valószínű. 16 . Másrészt a fiúk maszturbációval kapcsolatos tapasztalatának eredményeként a szexuális vágy központjává a pénisz válik. míg a lányok esetében ilyen tapasztalatok hiányában nem alakulnak ki a nemi szervekhez kötődő erotikus válaszok. hogy ők voltak az elsők. és el van rejtve a külső szeméremajkak között. Úgy tűnik. A fiúk általában pozitívabban reagáltak az első közösülés élményére. de a lányok közül többen fájdalamat tapasztaltak. Néhány eset kivételével a fiúk és alányok arról számoltak be. és ezek csak később jönnek létre. amelyekben a fiúk és a lányok eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek testük erotikus potenciálát illetően. amely során két ember szexuálisan egyesül. A nemi érést követő két éven belül a legtöbb férfi orgazmust él át. akik várhatóan kortársaiknal hamarabb létesítettek heteroszexuális kapcsolatot. A forgatókönyvszerű szex A nyugati kulturkörben a pettinget a szexuális vislekedést alkotó eseménysor részének tekintik. hogy az első szexuális partnerük olyan volt akit már korábban is ismertek. hogy a nemi szerepekkel kapcsoaltos társas viselkedések nagy része megfigyelés és gyakorlás útján sajátítható el. és vegyes érzelmekről számoltak be. a női szexuális élvezet központja kicsi. Ők voltak azok. Gagnon és Simon szerint a fiúk és a lányok maszturbációs viselkedése közötti különbségeknek a későbbi nemi életben számos következménye van. szintén sok tanulásra van szükség.

hogy az iparosodott országokban a hiszadik század végén felnőtt vagy felnövekvő emberek egy olyan elkülönűlt „fiatal kultúra” részeseivé válnak. „nagyon” szoros a szülőkkel való kapcsolata. hogy megtartsák-e a gyereket. A különálló. és csak 11 százalékuk tagadta. hogy a legtöbb serdülő tiszteli szüleit. A serdülők körülbelül 60 százaléka azt nyilatkozta. A zsexuális élet kezdete és a hatékony fogamzásgátló módszerek használata között átlagosan egy év telik el. Ezek a lányok a korábbi évtizedek lányanyáitól eltérően többségében maguk nevelik fel gyermekeiket. Tizenéves-terhesség Egy 37 országra kiterjedő felmérés szerint a fejlett otszágok közül az Egyesült Államokban esnek teherbe a legnagyobb számban 15 és 19 év közötti lányok. a 15 évnél fiatalabb lányoknak több mint 50 százaléka.Változó szexuális szokások Általában úgy tartják. nyíltabban fejezték ki szexualitásukat. A nézeteltérések rendezésének fő eszköze a megvitatás volt. Szülők avagy kortársak A pubertás együtt jár a szülőkkel való érzelmi és fizikai kapcsolat megváltozásával. A szülők és a kortársak viszonylagos befolyása A fiatalok lázadására való hajlamát feltételező hagyományos nézetek vezettek ahhoz az elképzeléshez. Azok között akik megszülték a gyereket. Amikor Kanedel és Lesser elemezte a több mint ezer serdülő és anyjuk által kitöltött kérdőívek adatait. azt találták. a társadalmi osztály. Robert Kelley is úgy gondolta. A legfontosabb kérdések tekintetében egyetértés van a nemzedékek között. Majdnem 60 százalékuk szeretett volna a szüleire hasonlítani mindenben vagy a legtöbb dologban. az iskolázottság és a vallásosság mind befolyásolják. mégis valószínűtlen. mind a gyerek számára. amelyet „generációs szakadék” választ el a szüleik kultúrájától. és kevésbé törekedtek tartós zsexuális kapcsolatokra. E nézet szerint a fogamzásgátló tabletta a polgárjogi mozgalmakat követő társadalmi elégedetlenséggel és a vietnami háborút ellenző mozgalmakkal együtt a társadalmi tolerancia új légkörét teremtette meg. nem pedig a nyílt konfliktus és az elutasítás. fiatal független kultúra létezését feltételező állítások kézenfekvősége ellenére a pszichológusok és a szociológusok által végzett kutatások szerint figyelemre méltó folytonosság van a serdülők és szüleik kultúrája között. nő a férjezetlen anyák száma. Az 1970-es és az 1980-as évek során. hogy a serdülők és szüleik alapvetően egyetértenek morális kérdésekben. amikor egyértelműen növekedett a szexuális aktivitás. Feltehetően ennek az új légkörnek a felszabadító hatása következtében a serdülők korábban kezdtek nemi életet élni. Jóllehet a fogamzásgátló módszerek szélesebb körű elterjedése játszott némi szerepet a legutóbbi időkben a serdülők szexuális élet gyakoriságának növekedésében. A bőrszín. hogy önmagában döntő tényező lenne. A 15 és 19 éves kor között a teherbe esett lányok körülbelül 40 százaléka választotta az abortuszt. hogy egyáltalán közel érezné magát a szüleihez. sok tizenéves még nem kísérelt fogamzásgátlást az első szexuális közösülés során. Ahogy a fiatalok egyre távolodnak a szülőktől. hogy a hatvanas évek „szexuális forradalma” jelentősen megváltoztatta az amerikai fiatalok szexuális szokásait. mindinkább kortársaikhoz fordulnak tanácsért számos életvezetéssel kapcsolatos kérdésben. hogy „különlegesen”. de eltérő a 17 . A tizenéves anyaság számos kutatás szerint hosszan tartó nehézségeket okoz mind az anya.

nem a barátaik körében töltenek több időt. amiket a serdülők az egyik. hogy a preferenciáikat hangsúlyozzák. A serdülők anyjukkal való kapcsolatukat sokkal bizalmasabbnak találták. De szüleik azt követelik. Konformitás a társak nyomására A generációs szakadék gondolatához hasonlóan a serdülőknek a kortársaik által gyakorolt nyomásra való fogékonysága is széleskörüen elterjedt nézet. Ez a tény vezette Richard és Shirley Jessort arra a felismerésre. A serdülőszülő konfliktusok helyes megértéséhez azt kell belátniuk. jól láthatják szülei szemléletének hiányosságait. hogy a szüleiktől függenek. hogy a felnőttek teljesen elfogadhatónak tartják az ilyen jellegű viselekdések nagy részét saját maguk számára. és ki képes felelősséget vállalni saját magáért. hogy a korral együtt emelkedő alkohofogyasztás inkább a felnőtt viselkedés utánzásának. A serdülő-szülő konfliktus tartalma és mélysége A felnőttek természetszerűleg mindig úgy próbálják meg osztályozni a serdülők tapasztalatait. azaz abban. Brown és munkatársai úgy találták. hogy ki képes dönteni a maga ügyeiben. Ezek a kutatások bizonyos mértékig megerősítik a felnőttek azon agodalmát. a hajhosszúság és az alvással töltendő időt illetően. hogy az megfeleljen annak. A kutatások azt mutatják. mint társadalmi devianciának tekinthető. hogy a kis dolgok miatti összetűzések a felnőtté válás fő kérdéseiben való nézeteltéréseket tartják. Az adatok arra utalnak. hogy a serdülők apjukkal folytatott interakciói különböznek az anyjukkal folytatottal. és a serdülők és szüleik közti konfliktusok fő forrása. A serdülők viszont. illetve a másik szülővel megbeszélnek. és arra törekszenek. Összességében a szülők és a kortársak serdülőkori viselkedést befolyásoló szerepéről nyert adatok ellene szólnak a széles generációs szakadék létének. amely során a serdülő és szülei az egymástól való 18 . mint amilyen a nemi érintkezés és a dohányzás.véleményük az öltözködési stílus. A serdülők azonban általában azt mondják. A tizenéveseket egyszerre tartja fogva a függőség és a felelősség két világa. hogy a kortársak nyomására folytatott dohányzás. mind a kortársakkal sok időd töltenek. hogy a függetlenség legyen összhangban felelőséggel. Ugyanakkor a serdülők tudatában vannak annak. hogy a kortárscsoport befolyásának a hatékonysága a szóban forgó tevékenységtől függ. Azt. Mindenben jól látható a serdülőkor igazi dilemája. alkoholfogyasztás és nemi érintkezés a serdülőkor előrehaladtával egyre nő. ahogy szerintük a világ működik. Ez a magyarázat alkalmazható néhány más serdülőkori. és olyan családon kívüli kapcsolatokat épít ki. hogy amikor az egyik szülővel valami nézeteltérésük adódik. Mind a szüleikkel. amelyek elmozdítják szülei testi és érzelmi közelségéből. Összességében és részleteiben is elutasítják. hogy eltérőek a témák. hogy a serdülők fegékonyak az antiszociális kortársi nyomásra. Az egyik különbség abból adódik. hogy a serdülők milyen fontosnak tekintik a szülőkkel eltöltött időt. A gyakoribb minta azonban mégis egy olyan individualizációs folyamat. antiszociálisnak tekintett viselkedésmintára is. de a témától és a szóban forgó társak személyétől függ. hogy tapasztalataikat a szüleik módján értelmezzék. hanem inkább a másik szülő társaságát keresik. Meg kell jegyeznünk azonban. Többféle kérdőíves vizsgálat os szolgáltatott arról adatokat. bizonyítja. mint a rosszra való késztetésnek. mint az apákhoz fűződő viszonyt. néhány serdülő ténylegesen „kitör”. akik maguk is a felnőttkor küszöbén állnak. hogy hajlandóak-e a csoporttal együtt tartani. hogy a fiatalok tényleg különösen érzékenyek kortársaik befolyására a serdülőkor kezdeti szakaszában. hogy a proszociális befolyásolásnak inkább engednek.

hanem 19 .függés olyan új formáját alkudják ki. amely felnőttkorban hasznos lehet. E két szociális környezet inkább kiegészítő szerepet játszik a serdülő társas életének újjászervezésében. Amíg a fiatalok nem vehetnek roszt a felnőtt munkában-azaz az olyan munkában. mint nem dolgozó osztálytársak. A fiatalabb fiúk általában hetente 15 órát. ami az osztályzatok romlását okozza. hogyan kell a pénzzel bánni. amely eltartja őket és a családot. amelynek során a fiatalok megtanulnak dolgozni. amelyek bizonyos munkák végzéséhez szükséges. és a serdülőket sok felnőttel sem hozza kapcsolatban. önbizalom és megelégedettség tölti el őket. sokkal hosszabb munkaidőben dolgoznak. mint a fehéreknél. a legtöbb fiatal meg akkor is élvezi a hatalom és függetlenség érzését. addig nem is fognak felnőtt státust szerezni. állása nem biztos. Az Egyesült Államokban dolgozó serdülők döntő többsége minimálbért kap. Az utóbbi évtized jutatásai szerint kevésbé egyértelmű a serdülőkori munka pozitív hatása. Tovább bonyolítja a kérdést. hogy hogyan kell állást találnai. az idősebbek pedig 18-at. A serdülők heti munkaóráinak száma a társadalmi osztálytól és nemtől függően változik. A kisebbségi és hátrányos helyzetű családokból származó tizenévesek. Talán nem meglepő. és hogyan kell megtartani. amelyek elvégzése nem igényel különösebb szakmai képesítés. A munkában szerzett tapasztalataik megtanítják őket. akkor büszkeség. melyhez tartoznak-. és hogy működik az üzleti világ. Elsősorban olyan munkákat kapnak. A fiatalok a munka révén szert tesznek egy bizonyosfajta gyakorlati tudásra. A serdülőkori munkát pártolók nézeteivel szemben azonban a részmunkaidős munka nem biztosít olyan szakmai gyakorlatot. az előnyök mellett hátrányokat is hordoz. hogy a kiterjedt serdülőkor munkatapasztalat csakis jó hatású lehet. hogy még ha utálják is a munkájukat. amely a serdülőnek egyenlőbb szerepet és még egyenlőbb felelősséget szab ki. és nagyon kevés lehetőségük van az előrelépésre. Régebben általánosan elfogadott volt az a nézet. mint a kisebbségi csoportok fiataljai közül. Munka A felnőtt-gyerek kapcsolatok újrarendezésében az egyik döntő tényező a fiatalok azon képessége. ha találnak munkát. hogy a részmunkaidős foglalkoztatottság az azt védelmezők feltételezéseivel ellentétben nem tartja távol a serdülőket az antiszociális viselkedéstől. A 15 és 16 éves korosztályban a fehér diákok közül sokkal többet alkalmaznak. sem a szülők nem játsznak vezető szerepet. A dolgozó gyerekek kevesebb figyelmet fordítanak az iskolai munkára. amely segítségükre van a felnőtté válásban. A fiatalabb lányok 11 órát. Sok országban a felnőtt munka és a felnőtt státus csak egy olyan hosszú felkészülési időszak után érhető el. amely lehetővé teszi a felnőttkori munkavállalással járó felelősség kialakítását. Úgy tűnik. míg az idősebbek 21 órát dolgoznak. Felmérések szerint az összes középiskolás több mint 75 százaléka munkában áll a tanév egy része alatt. mint a középosztálybeli társaik. A fekete amerikaiak esetében a munkavállalási arány feleannyi. Sok tizenéves még nagyobb óraszában dolgozik az iskolai szünidőben. és elsajátítják azokat a készségeket. amit a saját kereset jelent. Ha a munkával kapcsolatos helyzetekben a fiatalok jól eligazodnak. A munka megtanítja a serdülőket az idővel gazdálkodni és célokat összemérni. Ebben a folyamatban sem a kortárscsoport. hogy nem pusztán a munkavállalás ténye az. A fiúk hosszabb munkaidőben dolgoznak mint a lányok.

Csak fokozatosan alakul ki. a fiataloknak meg kell birkózniuk egy olyan helyzettel. és a már munkában álló barátok köre kiszélesedik. úgy a munkaerőpiacra vonatkozó információk is gyarapodni kezdenek. amelyben a biológiai érettségük már alkalmassá teszi őket a szexuális életre. de a társadalmi körülmények továbbra is fenntartják függő és szociális szempontból éretlen helyzetüket.a munkával eltöltött idő hossza is számít. de ennek a befolyásnak a módja meg kell válozzon. A tanév alatt ledolgozott hosszú idő az iskolai tanulás elhanyagolásával és ennek következtében az átlagos tanulmányi eredmény romlásával jár. A szülők továbbra is jelentős befolyással vannak gyermekeikre. együtt teremtik meg az erre a fejlődési szakaszra jellemző pszichológiai változások feltételeit. hogy felnőttkorban majd milyen munkát akarnak vállalni. amely enélkül is sok problémával járna. 20 . amelyek a modern értelemben vett serdülőkor meghatározói. A bio-szociális értelmezési keret és a serdülőkori fejlődés A serdülőkor alapvető bio-szociális dilemmája nyilvánvaló. ahol a felnőtt jogok és felelősségek vállálása a pubertás utánra tolódik. Ezek a körülmények megnehezítik azt a fejlődési átmenetet. Minden olyan társadalomban. Aogy a serdülők saját maguk is elkezdenek dolgozni. A biológiai és társas vonatkozások újjászerveződése. mivel a biológiai érés alapvetően mágváltoztatja a gyermekek és szüleik közötti erőviszonyokat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful