%8'$3(67,06=$.

,(*<(7(0 ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK

LAJOS TAMÁS

AZ ÁRAMLÁSTAN ALAPJAI 
(/$'È6,-(*<=(7

BUDAPEST 1992

BEVEZETÉS
(] D MHJ\]HW HJ\ NpWHV NLPHQHWHO NtVpUOHWQHN LV WHNLQWKHW VLNHUO-e mintegy kétszáz oldalon úgy összefoglalni az emberi tudás egy nagy szegmensének, az áramlástannak a OpQ\HJHV UpV]HLW KRJ\ D] ROYDVy HOHJHQG VHJtWVpJHW NDSMRQ DQQDN PHJpUWpVpEHQ elsajátításában és ami a legfontosabb, megszeretésében és a mérnöki alkotómunkában való eredményes felhasználásában. 0LQWPLQGHQLVPHUHWN|]OpVDMHJ\]HWtUiVLVD]ÄHOKDOOJDWiVPYpV]HWH´D]WQHKp]XJ\DQLV meghatározni, hogy mi az, amit nem szükséges leírni, megtanítani és megtanulni. Az érdekes és fontos ismeretek nagy mennyisége és a terjedelmi korlátok közötti ellentmondást neKp] IHOROGDQL QHKH]HQ NHUOKHW HO D Yi]ODWRVViJ )LJ\HOHPEH YpYH D]RQEDQ KRJ\ H jegy]HW D] HODGiVRNNDO D WDQWHUPL pV ODERUDWyULXPL J\DNRUODWRNNDO HJ\WW VHJtWL D felkészülést, és bízva az olvasó |QiOOy PXQNiMiEDQ D V]HU] YiOODOWD D NHYpVEp UpV]OHWHV kifejtés kockázatát. $] iUDPOiVWDQ RO\DQ LVPHUHWHNNHO IRJODONR]LN DPHO\HN QHPFVDN D PV]DNL DONRWiVRN D PpUQ|NL IHODGDWRN QDJ\ UpV]pEHQ MiWV]DQDN G|QW V]HUHSHW GH KR]]iVHJtWHQHN DKKR] LV hogy mHJpUWVN D] pO pV pOHWWHOHQ WHUPpV]HW V]iPRV MHOHQVpJpW $ UHSOpVEHQ D hajózásban, az energetikában, a közúti közlekedésben, a szállításban, a vízépítésben, a környezetvédelemben, a vegyiparban, az épületgépészetben és az emberi tevékenység számos más területén fontos szerepe van a közegek áramlásával kapcsolatos ismereteknek. Ugyanakkor a meteorológia, az orvostudomány, a biológia, a hidrológia, az oceanográfia PYHOpVH VHP NpS]HlKHW HO D] iUDPOiVWDQ DONDOPD]iVD QpONO ,JHQ VRN WHUPpV]HWL jelenség, DPHO\ VLGN yWD PHJUDJDGMD D] HPEHU NpS]HOHWpW D OiQJRN ORERJiVD D IRO\yN YL]pQHN iUDPOiVD D WHQJHU KXOOiP]iVD D IHOKN MiWpND D V]pO VXVRJiVD PLQG-mind a közegek áramlásával vannak kapcsolatban, mutatva a lehetséges változatok végtelen számát, az áramlási jelenségek bonyolultságát. Az áramlástant sokan azért is tartják figyelemreméltó tantárgynak, mert igen szépen és érdemben kapcsolja össze a fizikai jelenségek leírását a matematikai ismeretek alkalmazásával és a gyakorlati mérnöki feladatok megoldásával. Ilymódon ez a tantárgy hozzájárulKDW HJ\ RO\DQ PpUQ|NL KDELWXV NLDODNXOiViKR] DPHO\ D J\DNRUODWL PV]DNL feladatok igéQ\HVHOPpOHWLDSSDUiWXVELUWRNiEDQW|UWpQPHJROGiViWUpV]HVtWLHOQ\EHQDKRO az elmélet és a gyakorlat szerves kapcsolata valósul meg. Megköszönve Kristóf Gergely doktorandusz kolléga lelkes munkáját az ábrák elkészítéséEHQpVD]DQ\DJV]HUNHV]WpVpEHQDV]HU]NLWDUWiVWpVWUHOPHWNpUYHHUHGPpQ\W és örömet kívánva az olvasó jóindulatába ajánlja a jegyzetet. Budapest, 1994 tavasz 2 Lajos Tamás

1. Az áramlástan tárgya, a folyadékok sajátosságai
1.1. A folyadékok és a szilárd anyagok összehasonlítása

Az áramlástan nyugvó és mozgó folyadékok egyes sajátosságaival ill. e sajátosságok J\DNRUODWL PV]DNL DONDOPD]iViYDO IRJODONR]LN 1\XJYy IRO\DGpNWHUHNEHQ iOWDlában a nyomásmegoszlás meghatározása a feladat, míg áramló közegekben a nyomásmegoszlás mellett legtöbbször a folyadék sebességének eloszlására vagyunk kíváncsiak. $ ÄIRO\DGpNRN´ H WDQWiUJ\EDQHJ\DUiQW MHOHQWLNDFVHSSIRO\yVpVDOpJQHPKDOPD]állapotú közegeket,tJ\OHJW|EEV]|UDOHYHJYHOpVDYt]]HOPLQWDPV]DNLJ\DNRUODWEDQ legJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyIRO\DGpNRNNDOIRJODONR]XQN 0L NO|QE|]WHWL PHJ D IRO\DGpNRNDW D V]LOiUG WHVWHNWO" 9pJH]]QN HO HJ\ JRQGRODWL kisérletet. Az 1.1. ábrán bal oldalon két síklap közé helyezett, lapos szilárd testet

1.1. ábra látunk, amelyet alul és felül a lapokhoz ragasztunk. Jobb oldalon a két párhuzamos lap között folyadékréteg (pl. olaj) van. A szilárd test és a folyadékréteg lappal párhuzamos keresztmetszete A. Az DOVy ODS U|J]tWHWW D IHOV |QPDJiYDO SiUKX]DPRVDQ HOPR]GtWKDWy Hassunk F HUYHO D IHOV ODSUD $]W WDSDV]WDOMXN KRJ\ D V]LOiUG DQ\DJEDQ NHOHWNH] τ = F A csúsztatófeszültség hatására a szilárd anyag deformálódik. A deformációra MHOOHP] γ szög egy határig arányos a τ csúsztatófeszültséggel (Hooke-W|UYpQ\

hogy amíg a szilárd testnél a γ deformáció. . a folyadéknál a deformáció sebessége. azt tapasztaljuk. -HOHQWV deformáció általában csak az anyag szerkezetének tönkremenetelével valósítható meg. a IRO\DGpNLGEHQIRO\DPDWRVDQGHIRUPiOyGLN+DNO|QE|]QDJ\ViJ~F HUWIHMWQNNLYDJ\NO|QE|]ANHUHV]WPHWV]HWV]LOiUGWHVWHNNHOYDJ\IRO\Ddékrétegekkel kísérletezünk. A folyadékrétegetN|]UHIRJyODSRNN|]ODIHOVUHFHUYHOKDWYDDIHOVODSXVHEHVVpJ mozgásba jön. a dγ/dt arányos egyenesen a τ csúsztatófeszültséggel.

5DM]ROMXN IHO  iEUD.A kísérlet során azt tapasztalnánk. hogy D V]LOiUG IDOODO pULQWNH] Iolyadék sebessége közvetlenül a falnál megegyezik a fal sebességével. Ezt az általánosan alkalmazott tapasztalatot a tapadás törvényének szoktuk nevezni.

 D NpW SiUKX]DPRV VtNRW |VV]HN|W D]RNUD PHUOHJHV H HJ\HQHV mentén a sebesVpJPHJRV]OiVW D]D] D]RQ VHEHVVpJYHNWRURN YpJSRQWMDLW |VV]HN|W görbét. ∆[ G[ dy itt egy dx ∆[ →  ha α D U|J]tWHWW SRQWEDQ D] pULQW KDMOiVV]|JH D SR]LWtY [ WHQJHO\WO PpUYH $ szimbolikus jelöléseDKDWiUpUWpNQHNpVQHPDV]iPOiOypVQHYH]KiQ\DGRVD (OVVRUEDQ D PV]DNL WXGRPiQ\RN WHUOHWpQ V]RNiVRV D értelmezése: OLP ∆\ G\ = \ = WJ α = . ábra (NpUGpVPHJYiODV]ROiViKR]HOV]|UKDWiUR]]XNPHJDγ és a v x közötti kapcsolatot! Megjegyzés: A differenciálhányados szokásos matematikai értelmezése egy differenciálható y=y(x) függvény egy rögzített pontjában. amelyek talppontjai az e egyenesen vannak! A tapadás törvénye következtében D]iOOyODSKR]OHJN|]HOHEEOpYIRO\DGpNUpV]HNVHEHVVpJHY [ =  PtJDIHOVODSN|]vetlen közelében a sebességHJ\HQODODSXVHEHVVpJpYHO0LO\HQDVHEHVVpJPHJRV]OiVDNpWODS között? 1. ∆[ G[ dy kifejezés egy másik dx ∆[ →  DPLDOiWV]DWWDOHOOHQWpWEHQHOYLOHJNO|QE|]LND]HO]IHOtUiVWyO(V]HULQWDKDWiUpUWpNiOWDO U|J]tWHWWpULQWLUiQ\WDQJHQVNpWNLFVLQ\GHösszetartozó dx és dy érték hányadosával is kiIHMH]KHW$NLFVLQ\MHO]D]WMHOHQWLKRJ\H]HQpUWpNHNDJ|UEHRO\DQNLFVLV]DNDV]iQDNYeWOHWHL DPHO\ HOHJHQGHQ MyO közelíti az y=y(x) függvényt a rögzített pont környezetében. 4 .2. ha ∆y a ∆x növekményhez tartozó függvényérték megváltozás: OLP ∆\ G\ = = \ = WJ α .

Így értelmeztük a dy és dx differenciálokat. melyeknek hányadosa. alsó része Y [  VHEHVVpJJHO PR]RJ $ V]DNDV] IHOV UpV]H GW LGWDUWDP [ 6 G\ 6 G\ ⋅ GW -vel távolabbra jut. A jelen jegyzetben ez utóbbi értelemben kezeljük a differenciálokat. is értelmezett. ábra. *RQGRODWEDQ IHVVN PHJ D] iUDPOiVEDQ D] 0 MHO G\ KRVV]~ViJ~ V]DNDV]W pV YL]VJiOMXN PHJ KRJ\ GW LG DOatt milyen dγ V]|JJHO IRUGXO HO $] 0 V]DNDV] IHOV UpV]H 1 alatt 1 GY Y [ + GY [ G\ G\ . mint az alsó rész (ld.2. 1. Az 1. ábrán az y helyen látható egy dy vastagságú folyadékréteg.2. illetve differenciálhányadosokat. A csak az y-WyOIJJ Y [ sebességkomponens y irányú változását a GY [ G\ differenciálhányados jellemzi. szorzata stb.

2)-ben µ egy. amelynek mértékegységét a µ . amelyekkel a 9. $]HJ\VpJQ\LLGUH jutó szögelfordulás.2) (A τLQGH[HLN|]OD]HOVDτ-t tartalmazó sík normálisának irányát. τyx WHKiW D] \ QRUPiOLV~ VtNRQ pEUHG [ LUiQ\~ IHV]OWVpJHW MHO|OL $ V~UOyGiVRV közegek tárgyalásánál látni fogjuk.$GWLGWDUWDPUD Gγ GY [ =  GW G\ jutó elfordulást. fejezetben foglalkozunk.) Az (1. Ezért az (1.1)-et figyelembe véve felírható Newton viszkozitási törvénye: τ [\ = µ GY [ Gγ =µ  G\ GW (1. dγ-t a fenti szorzat dy-nal való osztásával kapjuk meg. azaz a deformációsebesség a dt-vel való osztás után adódik: (1. hogy a súrlódásos közegek deformációjánál a csúsztatófeszültségek mellett húzófeszültségek is keletkezhetnek. hogy általános esetben a τxy kifejezésében más sebességkomponens hely szerinti deriváltja is szerepel.1) $PLQWD]WD]HO]JRQGRODWNtVpUOHWEHQPHJiOODStWRWWXNDGγ/dt deformációsebesség és a τ csúsztatófeszültség között egyenes arányosság van. a folyadék tulajdonságaitól IJJ pUWpN DUiQ\RVViJL WpQ\H] D dinamikai viszkozitás. a második a τ irányát jelenti. Megjegyezzük továbbá.

HJ\HQOHWEOW|UWpQNLIHMH]pVH után az alábbi módon határozzuk meg: µ = τ  G\ "# = NJ P ! GY $ V P [   NJ P =  P V PV (1.3) Definiáljuk a kinematikai viszkozitást. mint a dinamikai viszkozitás és a ρ [kg/m3] VUVpJKiQ\DGRViW: ν= µ ρ P  V (1.4) 5 .

(Ezért lehet – persze csak igen lassan – eltolni kézzel a parttól egy több tonnás hajót. azaz a sebességmegoszlás lineáris.2)-EODGyGyDQGYx/dy is állandó.Az (1.) Másrészt.2) ismeretében már megválaszolhatjuk a sebességmegoszlás alakjára vonatkozó kérdést. hogy – a szilárd anyagokkal ellentétben – a folyadékok nyugvásbeli súrlódása zérus.2) kifejezést. így (1. további következtetéseket vonhatunk le: ha a deformációsebesség zérushoz tart. Ha megvizsgáljuk az (1. azaz a két lap között állandó. akkor a csúsztatófeszültség is elWQLN (]W ~J\ V]RNWXN mondani. Esetünkben a τ csúsztatófeszültség az e egyenes mentén. ha a τ csúsztatyIHV]OWVpJ ]pUXVWyO NO|QE|]LN D] .

2 A folyadékok néhány tulajdonsága Az 1. További különbség. hogy a folyadékok és a szilárd anyagok közötti éles különbségtétel sok DQ\DJ HVHWpQ QHP N|QQ\ IHODGDW 9DQQDN RO\DQ N|]HJHN XJ\DQLV DPHO\HN HJ\DUiQW UHQGHONH]QHN D IRO\DGpNRN pV D V]LOiUG DQ\DJRN MHOOHP]LYHO 9DQQDN WRYiEEi RO\DQ folyadékok is. majd a mérési eredményeket ábrázoljuk az 1. ábrán látható diagramban. amelyeknél a csúsztatófeszültség és a deformációsebesség között az (1. Ezeket nem-newtoni közegeknek nevezzük. azaz nyugvó folyadékban nem tartható fenn tartósan Q\tUyIHV]OWVpJ D Q\tUyIHV]OWVpJ KDWiViUD D IRO\DGpN LGEHQ IRO\DPDWRVDQ deformálódik. 1. Ez az egyik fontos sajátosság. Tovább csökkentve a térfogatot az 6 . miközben mérjük p [Pa] nyomását.@ KPpUVpNOHWHW HJ\ KFVHUpO VHJtWVpJpYHOKEHYH]HWpVVHOYDJ\HOYRQiVVDOiOODQGypUWpNHQWDUWMXN . |VV]HIJJpVEO GY [ G\ ≠  következik. HEEO SHGLJ D ρ=1/v kg m 3  VUVpJ $ GXJDWW\~ PR]JDWiViYDO D J] WpUIRJDWiW változtatjuk.3. amely a folyadékokat a szilárd anyagoktól megkülönbözteti. és sajátosságaikat NpVEEDIejezetben tárgyaljuk. A T >. $GRWWiOODQGyKPpUVpNOHWPHOOHWWFV|NNHQWYHDJ]WpUIRJDWiWDQ\RPiVNH]GHWEHQQ|YHkV]LNPDMGiOODQGyYiYiOLN(NNRUDKHQJHUEHQIRO\DGpNFVHSSHNMHOHQQHNPHJD]D]DJ] |VV]HQ\RPiV PpUWpNpWO IJJ UpV]e kondenzálódik. mellett mozgassuk a dugattyút balfelé és mérjük a v fajtérfogat függvényében a p nyomást. így ezek hányadosaként számolható a v m 3 kg fajtérfogat.3.O|QE|] 7=áll.2)-WO HOWpU NDSFVolat áll fenn. ábránOiWKDWyGXJDWW\~YDOOH]iUWKHQJHUEHQJ]YDQDPHO\QHN9 m 3 térfogatát és m [kg] tömegét ismerjük. hogy szemben a szilárd anyagokkal a folyadékok WHWV]OHJHVPprWpNEHQGHIRUPiOKDWyNEHOVV]HUNH]HWNPHJYiOWR]iVDQpONO Itt jegyezzük meg.

n.@ WHKiW D PV]DNL DONDOPD]iVRNQiO V]RNiVRV KPpUVpNOHWHNQpO 7 >> 7NULW .3.3. azaz a görbék igen meredekek lesznek. A görbék között a közeg mind cseppfolyós PLQG SHGLJ OpJQHP D]RNWyO EDOUD FVDN FVHSSIRO\yV MREEUD SHGLJ FVDN OpJQHP halmazállapotban van.@ pV  >. ami az univerzális gázállandó (Ru = 8314. ábra MREE ROGDOiQ HOKHO\H]NHG KDWiUROyJ|UEpQ pV D &6/ MHO WHUOHWHQ D J] telített D]D] D J] D WpUIRJDW YiOWR]isára halmazállapot változással reagál. és amelynél PDJDVDEEKPpUVpNOHWHQQHPOHKHWD]DGRWWJi]WFVHSSIRO\yVtWDQL 9t]UH7NU = 647 K.) Az 1.3 J/kg/K) és a PROW|PHJ 0NJNPRO. 1. $ OHYHJW DONRWy 2  és 1  esetén a 7NULW rendre  >. kritikus pontban találkoznak. E töréspontok összekötésével a diagram bal és jobb oldalán egy-HJ\ KDWiUROyJ|UEpW NDSXQN DPHO\HN D GLDJUDP IHOV részén egy u. S NU =    ⋅   Pa.ösV]HV J] NRQGHQ]iOyGLNpVFVDNFVHSSIRO\yVIi]LVOHV]DKHQJHUEHQDPHO\NLVWpUIRJDtcsökkenésre nagy nyomás növekedéssel reagál. ρ (1.6) 5 = 5X  0 az adott gáz gázállandója. ábra $NO|QE|]7=áll. A jobb oldali KDWiUROyJ|UEpWO MREEUD DQQDN N|]HOpEHQ OpY SRQWRNNDO MHOOHP]HWW iOODSRWRNQiO túlhevíWHWWJ]UOPtJDKDWiUROyJ|UEpWOWiYROSO7 >> 7NULW esetén gázról beszélünk.5) (1.  ËJ\ D OHYHJ Ji]QDN WHNLQWKHW amelyre jó közelítéssel érvényes az ideális gázra vonatkozó gáztörvény: SY = ahol S = 57 . Van egy olyan 7NULW Ji]KPpUVpNOHWDPHO\QpODOpJQHP-FVHSSIRO\yViWDODNXOiVUHMWHWWK felszabadulása nélkül megy végbe a S NULW nyomáson és Y NULW fajtérfogaton. mellett kapott görbék két helyen törnek.

KiQ\DGRVD/HYHJUH0 >NJNPRO@WHKiW5 -NJ.$] 7 .

ábra $ GLDJUDPEyO OiWKDWy KRJ\ NLV KPpUVpNOHWHQ LV OpWUHM|KHW J]Ii]LV D]D] D IRO\DGpN IRUUiVED M|KHW.n. ábrán látható.3. ábra! 1.1. Rajzoljuk fel a a vízre vonatkozó 7 − S J u. azaz egyDGRWW7KPpUVpNOHWKH]DGRWWWHOtWHWWJ]Q\RPiVSg tartozik. tenziógörbét: 1.4.4. hogy a CS+L-lel jelölt területen (ahol a gáz telített állapotban van) a 7 = iOO  görbék vízszintesek.

az iUDPOiVL VHEHVVpJ PHJQ|YHNHGpVH (OIRUGXOKDW WHKiW KRJ\ D] iUDPOy IRO\DGpNEDQ D nyomás a telíWHWW J]Q\RPiVLJ FV|NNHQ H]pUW J]EXERUpNRN NHOHWNH]QHN $PLNRU H buborékok nagyobb nyomású helyre kerOQHN D J] NRQGHQ]iOyGLN D EXERUpNRN összeroppannak és a közelükEHQ OpY V]LOiUG DQ\DJ IHOOHWpQ SO V]LYDWW\~ ODSiWMiQ. A nyomás csökkenését okozhatja pl. KD HOHJHQGHn kicsiny a nyomás.

5. A G  „semleges” távolság. a roncsolást kavitációs eróziónak nevezzük. ami kb. A diagramból látható. ha csökkentjük a cseppfolyós halmazállapotú közegek térfogatát.5. hogy miért növekszik olyan rohamosan a nyomás. ábra) A molekulák távolításakor kHOHWNH]  YRQ]yHU QDJ\REE WiYROViJ HVHWpQ   URKDPRVDQ G − -QHODUiQ\RVDQFV|NNHQ0LXWiQDJi]RNVUVpJHNEQDJ\ViJUHQGGHONLVHEEPLQWD folyadékoké. a molekulák közötti átlagos távolság gázoknál a cseppfolyós közegeknél ér- 8 . (vö. MHOHQWVURQFVROiVWRNR]QDN$JzEXERUpNRNNpS]GpVpWpV|VV]HURSSDQiViWkavitációnak.: 1. ábra. hogy a molekulák között DGWiYROViJWyOIJJHQYRQ]iVpVWDV]tWiVHJyaránt felléphet. $ FVHSSIRO\yV pV OpJQHP KDOPD]iOODSRW~ N|]HJHN N|]|WWL OHJIRQWRVDEE NO|QEVpJHN EHPXWDWiVDpUGHNpEHQUDM]ROMXNI|ODPROHNXOiNN|]|WWKDWyHUWDN|]|WWNOpYGWiYROViJ függvényében: 1. a molekulák átmérMpYHO HJ\HQO A cseppfolyós halmazállapotú közegek molekulái egymáshoz viszony1. ábra.3. lag közel vannak: G ≈ G  . DPLNRUD]HU]pUXVHJ\V]HUPROHNXOiNQiOiltalában  −  ⋅  − [m]. A távolság csökkenése eseWpQ  PHUHGHNHQ Q|YHNHG WDV]tWiV  PHgmagyarázza.

A OpJQHP közeg molekuláiD]WN|]pVHNWOHOWHNLQWYHHJ\PiVWyOIJJHWOHQOPR]RJKDWQDNDG  -hoz képest jelentVWiYROViJRW V]DEDG~WKRVV]DW. Ezért – szemben a cseppfolyós halmazállapotú közegekkel – a gázoknál a molekulák közötti vonzó-YDJ\WDV]tWyHUD]WN|]pVHNWOHltekintve elhanyagolható. tízszerese.vényes ≅ G  távolságnak kb. $ OpJQHP pV FVHSSIRO\yV N|]HJHN YLV]NR]LWiViQDN HUHGHWpW YL]VJiOYD MHOHQWV különbséget tapDV]WDOXQN 7XGMXN KRJ\ D N|]HJHN EHOV HQHUJLiMD DPLW D KPpUVpNOHWWHO jellemzünk) a közeget alkotó molekulák rendezetlen mozgásával függ össze.

hogy a Y [ változik az y mentén. Y [ a (1. Amit mi a gáz sebességének tekintünk (pl.PHJWpYHNpWWN|]pVN|]|WW$]iUDPOyJi]RN tehát viszonylag nagy sebességgel. Tételezzük fel. rendezetlenül mozgó molekulákból álló halmazok. azaz az egymás mellett haladó gázrétegek sebessége NO|QE|] $ UHQGH]HWOHQ K.2) összefüggésben). amelyek a rendezetlen molekula-sebességhez képest általában egy-két nagyságrenddel lassabban mozognak az áramlás irányában. az a gyorsan mozgó molekulák sebességének vektoriális átlaga.

Ha adott KPpUVpNOHW PHOOHWW D nyomás növekszik. mint a gázoknál. ezért Q D YLV]NR]LWiV. ami a követke]NpSSHQ PDJ\DUi]KDWy $ Q\RPiV D] HJ\VpJQ\L IHOOHWHQ LUiQ\W YiOWR]WDWy PROHNXOiNiOWDODIHOOHWHQNLIHMWHWWHUDPLDGRWWKPpUVpNOHWD]D]DJi]PROHNXOiNDGRWW rendezetlen seEHVVpJH HVHWpQ D WpUIRJDWHJ\VpJEHQ OpY PROHNXOiN V]iPiWyO D]D] D VUVpJWOIJJ1aJ\REEQ\RPiVHVHWpQDJi]QDJ\REEVUVpJHN|YHWNH]WpEHQDUiQ\RVDQ W|EE PROHNXOD OpS iW XJ\DQ D] HOWpU VHEHVVpJ UpWHJEH GH D QDJ\REE PROHNXOD-VUVpJ miatt rövidebb az ütközések között megtett út (a szabad úthossz).PR]JiV N|YHWNH]WpEHQ D QDJ\REE VHEHVVpJ UpWHJEO D NLVHEE VHEHVVpJEH iWMXWy PROHNXOiN J\RUVtWMiN D] H UpWHJEHQ KDODGy PROHNXOiNDWPtJDNLVHEEVHEHVVpJHNDQDJ\REEVHEHVVpJUpWHJEHMXWYDODVVtWMiND]WA NO|QE|] VHEHsséJ UpWHJHN N|]|WW D Ji]PROHNXOiN UHQGH]HWOHQ PR]JiVD N|YHWNH]WpEHQOpWUHM|YPolekuláris impulzuscsere a gázok viszkozitásának forrása. Ezt indokolja az a körülmény. hogy – ellentétben a gázokkal – DKPpUVpNOHWQ|YHNHGWpYHODFVHSSIolyós közegek viszkozitása csökken 1|YHNY KPpUVpNOHW XJ\DQLV LQWHQ]tYHEE KPR]JiVWDPROHNulák közötti távolság növekedését éVDN|]|WWNKDWyYRQ]yHUFV|NNe- 9 . nem várható a viszkozitás változása. +DQDJi]KPpUVpNOHWHD]D]QDPROHNXOiNUHQGH]HWOHQPR]JiViQDNVHEHVVpJHQD NO|QE|] UpWHJHN N|]|WW iWOpS PRlekulák száma. ezért kisebb mélységben KDWROQDNEHD]HOWpUVHEHVVpJUpWHJEHD]D]NLVHEEDPROHNXOiNN|]|WWLLPSXO]XVFVHUH A cseppfolyós halmazállapotú közegek PROHNXOiL XJ\DQFVDN YpJH]QHN KPR]JiVW amelynek úthossza a molekulák közötti lényegesen kisebb távolság következtében sokkal csekélyebb. A molekulák közötti kisebb távolság következtében a moleNXOiN N|]|WWL HUQHN MHOHQWV V]HUHSH YDQ a viszkozitás kialakulásában.

Cseppfolyós közegek – mint láttuk – igen kevéssé összenyomhatók.3. ha az áramlástani feladatok megoldása szempontjából tekintjük e közegeket. tehát a nyomásnak ezeknél sincs gyakorlati befolyása a viszkozitásra.5) PROHNXOiNKPR]JiVD miatti impulzuscsere 1.2) összefüggéssel leírt Newton viszkozitásiW|UYpQ\DOHJJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyFVHSSIRO\yVpVOpgQHPKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNUHHJ\DUiQWpUYpQ\HV (]pUWYROWOHKHWVpJDIRO\DGpNJ\MWIRJDORPEHYH]HWpVpUHYDODPLQWDNO|QE|]KDOPDzállapotú folyadékokra egyaránt érvényes áramlástani összefüggések meghatározására. esetén v az 1/p-vel arányos (1. szerkezete között. )RJODOMXN|VV]HDFVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNNHONDpcsolatos megállapításokat! cseppfolyós Molekulák közötti távolág 0ROHNXOiNN|]|WWLHUV]HUHSH kicsi≈/ nagy⇒szabad felszínt képez OpJQHP nagy≈10/ kicsi⇒kitölti a rendelkezésre álló teret Nyomás növekedés hatása a térfogatra kicsi ⇒1000 bar 5% térf.nését eredményezi. igen sok egyezést tapasztalunk. $YDOyViJRV FVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~. Mégis. Az ideális folyadék $ IHQWL JRQGRODWPHQHWEO OiWKDWy KRJ\ MHOHQWV NO|QEVpJ YDQ D FVHSSIRO\yV pV OpJQHP közegek felépítése. csökkenést okoz A viszkozitás forrása molekulák közötti YRQ]yHU A viszkozitás DKPpUVpNOHWQ|YHNHGWpYHO a nyomástól csökken nem függ Q nem függ nagy ⇒ T=áll. Így például az (1.

10 . amelynek legfontosabb sajátosságait a valóságos folyadékokkal összehasonlítva adtuk meg.IRO\DGpNRNPRGHOOH]pVpUHEHYH]Htték az ideális folyadék fogalmát.

közelítések hatását jól meg tudjuk becsülni. a gyDNRUODWLWDSDV]WDODWRNPXWDWMiNPHJ. mert jelenlegi áramlástani ismereteink. amelyek meghatározott esetekben jól használhatók valóságos folyadékok áramláViQDNOHtUiViUDPV]DNLIHODGDWRNPegoldására.pVEEDV~UOyGiVPHQWHsség és az összenyomhatatlanság feltételeit már nem kötjük ki és ezáltal egyre bonyolultabb. hogy PLpUW YDQ V]NVpJ LO\HQ ÄW|EEOpSFVV´ PHJROGiVUD HOKDQ\Dgolásokra és ezek hatásának becslésére. Ahhoz kell szilárd tudás és intuició. Felmerül a kérdés.) $ N|YHWNH] IHMH]HWHNEHQ W|EE D] LGHiOLV IRO\DGpNRNUD pUYpQ\HV |VV]HIJJpVW IRJXQN meghatározni. KRJ\D]HJ\V]HUVtWIHOWHYpVHNDONDOPD]iViQDNOHKHWVpJpWKHO\HVHQKDWiUR]]XNPHJpVD] elhanyagolások. feltevéseink helyességét a kísérletek. Becsléseink.) Ideális folyadék homogén (kontinuum) súrlódásmentes (µ = 0) összenyomhatatlan (ρ = áll. Azért. a rendelkezésUHiOOyPDWHPDWLNDLHV]N|]WiUpVV]iPtWiVLNDSDFLWiViOWDOiEDQQHPHOHJHQGKRJ\ a természetben YDJ\DPV]DNLJ\DNRUODWEDQHOIRUGXOyiUDPOiVWDQLSUREOpPiNDWV]iPtWiVVDO „pontoVDQ´ PHJROGMXN ËJ\ SO PpJ PLQGLJ WiYRO YDJ\XQN DWWyO D OHKHWVpJWO KRJ\ HJ\ személyauWyUD KDWy iUDPOiVL HUHGHW HUW V]iPtWiVVDO D PV]DNL J\DNRUODW V]HPSRQWMiEyO szükséges – mondjuk ±2%-os relatív hibahatáron belül – kiszámoljuk. 11 .Valóságos folyadék PROHNXOiULVV]HUNH]HW súrlódásos (µ ≠ 0) összenyomható (ρ ≠ áll. de a valóságos közeg áramlását egyre tökéletesebben leíró megoldásokra jutunk.

2. Fizikai mennyiségek és leírásuk 2. (Ha ε a molekula-távolság nagyságrendMpEHHVPpUHWOHQQHDNNRUDVUVpJMHOHQWVHQLQJDGR]QDDWWyOIJJHQKRJ\pSSHQKiQ\ molekula tartózkodik a ∆V térfogatban. ahol ∆m a ∆9 WpUIRJDWEDQ OpY ∆9 közeg tömege.) Az ideális folyadékot homogénnek tekintjük és ρVUVpJpWDPRGHOOH]HWWYDOyViJRVN|]HJ ρvVUVpJpYHOYHVV]NHJ\HQOQHNDPLiOWDOiEDQD]rKHO\YHNWRUpVDWLGIJJYpQ\HA VUVpJHW iOWDOiQRVDQ D ρ = ρ U  W . ε pedig egy. Skalárterekkel leírható mennyiségek 6UVpJ $ YDOyViJRV N|]HJ VUVpJH ρ Y = OLP  ∆9⇒ ε ∆P NJ  P  . a vizsgált folyadéktér méreteihez képest kicsi. de a folyadékmolekulák közötti távolsághoz képest nagy méret.1.

skalártér. azaz a ρ = ρ [  \  ]  W .

1. (Súrlódásos közegek áramlása esetén a folyadék deformáció következtében is keletkezikIHOOHWUHPHUOHJHVHU.O\HQNRUDQ\RPiVDIRO\DGpNWpUEHQNHOHWNH]IIHV]OWVpJHN átlagának ellentettje. ld. (Ugyanez érvényes ideális közegben is. . 9. négyváltozós függvény írja le. Nyomás Vegyünk fel nyugvó folyadékban egy felületelemet ill.2) összefüggés értelmében nem tartható fenn csúsztatófeszültség. ezért ∆F-QHN PHUOHgesnek kell lennie a felületre. az azt jelOHP]∆A felületelem vektort DPHO\PHUOHJHVDIHOOHWHOHPUHDEV]RO~WpUWpNHDUiQ\RVDIHOOHWHOHPQDJ\ViJiYDOpV zárt felület esetén kifelé mutat). A ∆A felületelemre ∆FHUKDW Nyugvó valóságos (súrlódásos) folyadékban az (1. ábra HUW Q\RPiVQDN >1P2] ill.) 9DOyViJRV N|]HJHNQpO D Q\RPiV D KPR]JiVW YpJ] PROHNXOiN pV D IHOOHW N|]|WWL N|lcsönhatás következményeként jön létre.) $] HJ\VpJQ\L IHOOHWUH KDWy DUUD PHUOHJHV 2. hogy nyugszik-e vagy áramlik. DPLDNNRUSR]LWtYKDD]HUDIHOOHWEHEHIHOp mutat. fejezet. függetlenül attól. [Pa]) nevezzük.

Az 2. ábrán látható. a nyugvó folyadékban gondolatban elhatárolt. háromszög alakú kis KDViEIHOOHWpQKDWyHUNHJ\HQV~O\EDQYDQQDNDPLNRUDKDViERWHJ\SRQWUD]VXJRUtWMXN $KDViEUDKDWyWpUHUVVpJ/SODV~O\HU/XJ\DQLVDIHOOHWLHUNK|]NpSHVWHOWQLNPLXWiQ D]DMHOOHP]PpUHWN|EpYHOPtJDIHOOHWLHUDQQDNQpJ\]HWpYHODUiQ\RVDQFV|NNHQ.1.

–PHUOHJHVDV]LQWIHOOHWUH V]LQWYRQDOUD. – a skalártér növekedésének irányába mutat. y és z komponensei a leírt fizikai mennyiség x. amelynek x. sík) azon pontjait kötik össze.) A skalárterek hely szerinti változásának jellemzésére egy vektormennyiséget használunk. amelyek a tér (ill. y és z irányú változásának rohamosságával arányosak: JUDG S = ∇S = DKRO ∂S ∂S ∂S ∂S L+ M+ N=  ∂[ ∂\ ∂] ∂U ∂ ∂ ∂ L+ M+ N ∂[ ∂\ ∂] ∇= A gradiens vektor – a skalártér legrohamosabb változásának irányával párhuzamos. hogy [∆Fi] rendre arányos ∆Ai -vel.z.y. azaz a nyomás értéke egy pontban a felület irányításától független.t) KPpUVpNOHW megoszlás is. – hossza arányos a változás rohamosságával. skaláris mennyiség. amelyekben a fizikai változó értéke azonos. az izobárok az állandó nyomású pontokat. Hasonlóan skalártérrel írható le a T=T(r.t) négyváltozós függvénnyel írható le. következésképpKDVRQOyDKDViEKiURPV]|JDODN~NHUHV]WPHWV]HWpKH](EEONövetkezik.(]W D]HJ\HQV~O\WHJ\]iUyGyYHNWRUKiURPV]|JIHMH]LNLDPHO\QHNROGDODLPHUOHJHVHNDKDViE odalaira. A skalártereket szintfelületekkel (szintvonalakkal) jellemezzük. A nyomás áltaOiEDQDKHO\pVD]LGIJJYpQ\HWHKiWDS S r. (Pl.t) skalártérrel azaz a p =p(x.

∂S ∂S ∂S ∆[ + ∆\ + ∆] ∂[ ∂\ ∂] (2. a p skalártér ∆p változását a B és A pont között lineáris közelítésben a ∆S = S % − S $ ≅ JUDG S ∆ V = skalárszorzat adja meg. amelynek talppontja az A pontban van. +D D WpU NpW N|]HO OpY $ pV % SRQWMiW D ∆s vektor köti össze.1) 13 .

A vektortér meghatározható a vx . vy és vz vektorkomponens leírásával.2. Vektorterekkel leírható mennyiségek Sebességtér A sebesség vektor viOWDOiEDQDKHO\pVD]LGIJJYpQ\HH]pUWHJ\YHNWRU-vektor függvénnyel (vektortérrel) írható le: Y = Y[ L + Y\ M+ Y] N = Y U W . azaz három skalártérrel is: Y [ = Y [ [  \  ]  W .2.

 Y \ = Y \ [  \  ]  W .

 Y ] = Y ] [  \  ]  W .

∂[ ∂\ ∂] 1 6 (2. amely – mivel három sebességkomponens változhat három koordináta irányban – kilenc mennyiséget tartalmaz. "#  ## ## ## $ ! ∂Y [ ∂\ ∂Y \ ∂\ ∂Y ] ∂\ ∂Y [ ∂] ∂Y \ ] "# ##  ∆[ " ## ∆\ ## ∂] # ∂Y # ! ∆] $ ∂] # $ (2.3) A sebességtér hely szerinti változását tehát a D deriválttenzorral jellemezhetjük. Hogyan változik a sebesség. Tekintsük a 2.2. 14 . ábra tanult módszert. és ezek segítségével számolhatjuk a v sebességvektor komponenseinek változását a ∆r elmozdulásvektor mentén: ∆Y [ ≅ JUDG Y [ ∆ U = ∂Y [ ∂Y ∂Y ∆[ + [ ∆\ + [ ∆] . látjuk. ábrát. mint skalárterek gradiensét.2. . ahol az r vektorhoz tartozó v vektort ábrázoltuk.2) Hasonlóképpen felírva a Y \ és Y ] megváltozását. hogy a ∆v sebesség változás vektor az alábbi módon írható fel:  ∂Y ∆Y ≅ ∂[ ∂Y \ ∂[ ∂Y ] ∂[ [ ! ∂Y [ ∂Y ∂Y [ ∆\ + [ ∆] ∂\ ∂] ∂[ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \ ∆[ + ∆\ + ∆] = ∂\ ∂] ∂[ ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] ∆[ + ∆\ + ∆] ∂\ ∂] ∂[ ∆[ + ∆v ≅ D ∆r. ha ∆r-rel elmozdulunk? Határozzuk meg tehát a sebességvektortér ∆r-hez tartozó ∆v megváltozását! A feladat megoldására felhasználhatjuk a skalártér jellemzésére 2. azaz képezhetjük az egyes vektorkomponensek.

9L]VJiOMXNPHJKRJ\PiVRGSHUFHQNpQWPHQQ\LYHOW|EEN|]HJiUDPOLNNLDIHOOHWEOPLQW be. ábrán látható térben rögzített. azaz a két vektor skaláris szorzata kiáramlás esetén ad pozitív értéket. hiszen koordináta-transzformáció esetén a D valamennyi tagjának értéke változhat.4) a v sebességtérre alkalmazott Gauss-Osztrogradszkij tételt kapjuk. zárt felületet. A divv fizikai interpretációjából adódóan dq = divv dV D]HOHPLWpUIRJDWEyOLGHJ\VpJEHQW|UWéQ többletkiáramlás értékét adja meg. mint be. amelyen közeg áramlik át. akkor dq > 0. Ha kiszámoljuk a 2. GLYY = DPHO\QHNDN|YHWNH]IL]LNDLLQWHUSUHWiFLyWOHKHWDGQLDGLYv egy skalár mennyiség. ∂[ ∂\ ∂] Az egyik ilyen (skalár) invariáns a vektortér divergenciája. Ha v és dA közötti szög α < 90°. hogy másodpercenként mennyivel több folyadéktérfogat lépett ki az $IHOOHWEOPLQWEH Tekintsünk most egy dV térfogatelemet az A felület által határolt V térfogatban. Képezve az egész térfogatra vonatkozó GLY Y G9 integ9 I rált. A derivált tenzor másik (vektor) invariánsa a rotv rotáció vektor.3. hogy HJ\VpJQ\L LG DODWW egységnyi térfogatból mennyivel több folyadéktérfogat lép ki. Tekintsük a 2. Mértékegysége: GLY Y = P   V  P  =   V . akkor a ka- pott q [m3/s] mennyiség megmutatja.) ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + + . de ezek egyes kombinációinak értéke nem.A sebességteret két további mennyiséggel is jellemezhetjük.3 ábra $ I Y G $ integrált a teljes zárt felületre. amelynek értéke az áramlási tér adott pontjában megmutatja. (Ezeket a deriválttenzor invariánsainak is szokták nevezni. amelyet az alábbi determináns formális kifejtésével képezhetjük: 15 . Ha az azonos mennyiségeket kifeje]LQWHJUiORNDWHJ\PiVVDOHJ\HQOYpWHVV]N $ I Y G $ = GLY Y G9 9 I (2. ismét a másodpercenkénti többletkiramlás adódik. A dA felületelem vektorral jellemzett felületen másodpercenként GT = Y G $ = Y G $ FRV α P   V térfogatáram áramlik át.

6) 9HJ\QNIHOHJ\HJ\V]HUHVHQ|VV]HIJJ$IHOOHWHWDPHO\HWD*]iUWJ|UEHYHV]N|UO * irányítása pozitív az A felület felöl nézve. így a sebességtér leírásához – mint láttuk – általában három négyváltozós IJJYpQ\UH YDQ V]NVpJ /pQ\HJHV HJ\V]HUVtWpVW MHOHQWHQH KD D YHNWRUWpU OHírásához egy QpJ\YiOWR]yVIJJYpQ\ VNDOiUWpU.5) ] \ [ A rotv vektor szoros kapcsolatban van az áramlási tér fontos sajátosságával.L ∂ URW Y = ∇ × Y = ∂[ Y[ M ∂ ∂\ Y\ "# N ∂\ ∂] # ∂Y ∂Y # ∂ = − . ∂] ∂] ∂[ # ## ∂Y ∂Y Y − ! ∂[ ∂\ #$ ]  ∂Y − ∂Y \ [ ] (2. a folyadékrészek forgási szögsebességével.7) Stokes-tétel teremti meg. A vektorterek. Ω-val: rotv = 2Ω . (2.) A rotv vektortér A felület mentén vett integrálja és a v VHEHVVpJWpU $ IHOOHWHW N|UOYHY * J|UEH PHQWL LQWHJUiOMD D Γ cirkuláció közötti kapcsolatot a Γ = Y G V = URW Y G $ * $ I I (2.

Létezik-e valamennyi vektortér esetén olyan ϕ VNDOiUWpU DPLWSRWHQFLiOQDNQHYH]QN.LVHOpJOHQQH$JUDGLHQVPYHOHWVHJtWVpJpYHOEiUPHO\ϕ GLIIHUHQFLiOKDWyVNDOiUWpUEOHOiOOtWKDWyD Y = JUDGϕ vektortér.

(2. a potenciálos vektorterek rendelkeznek ezzel a sajátossággal. Matematikai tanulmányaink során megismertN KRJ\ HJ\V]HUHVHQ |VV]HIJJ WDUWRPiQyban megadott vektortérre – esetünkben v sebességtérre – az alábbi három állítás ekvivalens: – létezik potenciálfüggvény – a cirkuláció bármely zárt G görbére Γ = Y G V =  * I – a vektortér örvénymentes azaz rot v = 0 (ld.7) Stokes-tétel). Tudjuk. hogy csak a vektorterek egy része. (O]HNEODGyGyDQSRWHQFLiORVVHEHVVpJWpUHVHWpQDIRO\DGpNUpV]HNQHPIRURJQDN (UWHUHN Hasonlóképpen. vektorterek írják le a g HUWHUHNHW DPHO\HN YHNWRUDL D WpUHUVVpJYHNWRURND]HJ\VpJQ\LW|PHJUHKDWyHUQDJ\ViJiWLUiQ\iWpVLUiQ\tWiViWPXWDWják.DPHO\EOD]DGRWWYHNWRrtér a gradvPYHOHWWHOOHtUKDWy" Sajnos nem. A 16 .

WpUHUVVpJ PpUWpNHJ\VpJH D IHQWLHN DODSMiQ J = 1  NJ = P  V  . Kérdés hogy a Föld neKp]VpJL HUWHUH DPHO\QHN DEV]RO~W pUWpNH V]pOHVVpJL N|UQN|Q NE  1NJ D]D]  NJ W|PHJUH1V~O\HUKDW.

Az integrál egy zárt görbe mentén mozgó egységnyi tömegen a nehézVpJL HUWpU iOWDO NLIHMWHWW PXQND QDJ\ViJiW KDWiUR]]D PHJ DPL Q\LOYiQYDOyDQ ]pUXV 7HKiWD)|OGQHKp]VpJLHUWHUHPLQWW|EEPiVHUWpUSRWHQFLiORV Jelöljük U [m/s]-val az HUWpUSRWHQFLiOMiWpViOODSRGMXQNPHJKRJ\DEEDQD]LUiQyEDQ Q|YHNHGMpN DPHO\LN LUiQ\EDQ D] HUWpU HOOHQpEHQ PXQNiW NHOO YpJH]QL KD HJ\ tömeget elmozdítunk SOD)|OG|QI|OIHOp.SRWHQFLiORV-e? Határozzuk meg a * I J G V vonalintegrált tetsz leges zárt G görbe mentén.

(PHJiOODSRGiVEyODWpUHUVVpJ-vektor g és az U potenciál között a g = − grad U kapcsolat következik. $ )|OG QHKp]VpJL HUWHUH felfelé mutató z koordináta mellett J = − J J N alakban írható, ahol J J =9.81 N/kg. $QHKp]VpJLHUWpU U g potenciálja DPLHJ\VpJQ\LW|PHJWHVWKHOy]HWLHQHUJLiMiYDOHJ\HQO

HEEHQD]HVHWEHQ 8 J = J J ] + NRQVW  (2.9) (2.8)

DODNEDQtUKDWy +DD]IJJOHJHVNRRUGLQiWDOHIHOpPXWDWDNLIHMH]pVMREEROGDOiQD]HOjel megváltozik.) $ WRYiEEL NpW J\DNUDQ HOIRUGXOy SRWHQFLiORV HUWpUUHO a tehetetlenségi és centrifugális HUWpUUHOFVDNDNNRUNHOOV]iPROQLKDHJ\HQHVmentén gyorsuló vagy forgó koordináWDUHQGV]HUEO YL]VJiOMXN D MHOHQVpJHW (Nem az számít tehát, hogy a vizsgált folyadék gyorsul vagy forog-HKDQHPDNRRUGLQiWDUHQGV]HUiOODSRWDDPHO\EODMHOHQVpJHWYL]VJiljuk.) Az x koordináta irányban a = ai gyorsulással mozgó koordinátarendszerben hat egy avval ellentétes irányú és azonos nagyságú J W = − D L WHKHWHWOHQVpJLHUWpU(QQHNDSoWHQFLiOMiWDN|YHWNH]|VV]HIJJpVVHOV]iPtWKDWMXN 8 W = D [ + NRQVW  (2.10)

17

Egy ω szögsebességgel forgó koordináta-rendszerben a cenWULIXJiOLVHUWpUWpUHUVVpJ vektora sugár irányú vektor: J F = U ω  . E vektortér potenciálját az U ω  + NRVW  

8F = −

(2.11)

összefüggés írja le.

18

Az egyes folyadékrészeket a t=0 pillanathoz tartozó helyzetükkel „jelöljük meg” (amelyet az V  helyYHNWRUKDWiUR]PHJ.3. Kinematika és a folytonosság tétele 3. A folyadék mozgás leírása A kinematika a folyadékok mozgásával foglalkozik figyelmen kívül hagyva a folyadékra KDWyHUNHW A szilárd testek mozgását úgy írjuk le.1. hogy a test egy vagy több pontjának helyét adjuk PHJD]LGIJJYpQ\pEHQA folyadékoknál analóg módon járhatunk el.

ezért ritkán használják.1) A folyadékrész sebességét és gyorsulását az r LG V]HULQWL HOV pV PiVRGLN GLIIHUHQFLiOKányadosa adja meg rögzített V  mellett: ∂U  ∂W ∂ U ∂W  Y= D= . Ezt a módszert Lagrange leírási módnak nevezzük. E módszer nehézkesnek mutatkozott. A továbbiakban a legelterjedtebb Euler-féle leírási módot alkalmazzuk.pVDWLGIJJYpQ\pEHQPHJDGMXNDIRO\DGpNUpV]HNKHO\pW U = U V  W . 4 9 (3. amely a folyadékrészek sebességét adja meg a hely (r)pVD]LG W.

IJJYpQ\pEHQ Y = Y U W . 1 6 (3.2) $]iUDPOiVRNMHOHQWVUpV]pQpO– mint látni fogjuk – a sebességvektortér nem függ az idWO VWDFLRQiULXViUDPOiVRN.

a független YiOWR]yNV]iPDDWHOWQpVpYHOHJJ\HOFV|NNHQ 3. Néhány meghatározás $N|YHWNH]NEHQQpKiQ\J\DNUDQDONDOPD]RWWiUDPOiVWDQLIRJDOPDWKDWiUR]XQNPHJ $IRO\DGpNUpV]SiO\iMDHJ\NLV]HPHOWSRQWV]HUIRO\DGpNUpV]HJ\PiVWN|YHWSLOODQDWRNEDQHOIRJODOWKHO\HLW|VV]HN|WJ|UEH .(J\HEHNPHOOHWWWHKiWD]pUWLVHJ\V]HUEEH]DOHtUiVLPyGPLQWD] HO] PHUW VWDFLRQiULXV iUDPOiVRNQiO ellentétben a Lagrange leírási móddal.2.

O\HQQ\RPYRQDOSODMiUPYHNV]pOFVDWRUQDNLVpUOHWHLQpOOptrehozott füstcsík.) A nyomvonal a tér egy pontján egymás után áthaladó folyadékrészeket egy adott pilODQDWEDQ|VV]HN|WJ|UEH .Az áramvonal olyan görbe. (Az áramvonal egy adott pillanatban a sebességvektorok burkológörbéje. amelyet egy adott pillanatban a sebességvektor minden pontjában érint: Y × GV = . ahol dsD]iUDPYRQDOHOHPLKRVV]~ViJ~GDUDEMiWMHOOHP] vektor. vagy egy kéményEO NLOpS IVW]iV]Oy KD SRQWV]HUQHN WHNLQWMN D NéPpQ\NL|POQ\tOiViW.

$] iUDPIHOOHWHW HJ\ NLMHO|OW YRQDOUD LOOHV]NHG iUDPYRQDODN DONRWMiN DPHO\HNHW D sebességvektorok érintik. Ezért az áramfelületen nincsen átáramlás. Az áramFVVSHFLiOLViUDPIHOOHWDPHO\QpOD]iUDPYRQDODNHJ\]iUWJ|UEpUHLOOHV]NHGQHN (ld. egy szilárd testé). áramfelület. 3. Bármely áramlásba helyezett felület. Stacionárius és instacionárius áramlások Az áramlások igen fontos sajátosságaLGIJJpVND]D]KRJ\MHOOHP]LN VHEHVVpJQ\oPiVVUVpJ.7.3. amelyen nincs átáramlás (pl. ábra) 3.

IJJHQHN-HD]LGWO 6WDFLRQiULXV LGiOOy.

iUDPOiVEDQDMHOOHP]N Y  S  ρ  7 .

QVWDFLRQiULXViUDPOiVRNQiODVHEHVVpJWpUD]LGWOLVIJJ Y = Y U W 1 6 (J\HV iUDPOiVRN DWWyO IJJHQ OHKHWQHN VWDFLRQiULXVDN YDJ\ LQVWDFLRQiULXVDN KRJ\ milyen koordináta-UHQGV]HUEO YL]VJiOMXN D]okat. QHPIJJHQHND]LGWO. Így pl. azaz a sebességvektorok az áramlási tér egyes pontjaiban adott koordináta-UHQGV]HUEOQp]YHLGEHQQHPYiOWR]QDN . így a sebességteret a Y=Y U 16 alakú vektortér írja le. egy tavon egyenletes sebességJHO KDODGy FVyQDN N|UOL iUDPOiV D] DEV]RO~W UHQGV]HUEO SO D SDUWUyO.

azaz az áramlás stacionárius. Qp]YH instacionárius. 20 . Ha viszont az áramlást a csónakhoz rögzített koordináta-UHQGV]HUEO YL]VJiOMXN akkor e mozgó koordináta-rendszer egyes pontjaiban a (csónakhoz képesti) relatív sebesség LGEHQQHPYiltozik. hiszen a korábban nyugvó folyadékrészek a csónak közeledtére mozgásba jönnek. Az instacionárius áramlás egyes esetekben stacionáULXVViWHKHWDNRRUGLQiWa-rendszer helyes megválasztásával.

1. hogy stacionárius áramlás esetén az áramvonal.3. hogy a koordináta-rendszer megválasztásától – D]D] DWWyO KRJ\ D IpQ\NpSH]JpS iOO-e vagy mozog – MHOHQWVHQ IJJ D] iUDPNpS pV D] áramlás jellege is.) Az expozíció alatt elmozduló szemcsék alkotta vonalak iránya és hossza az áramlási sebesség irányát és nagyságát mutatja. Látható. ábra A 3. Együttmozgó koordináta-rendszer esetén (bal oldali kép) az áramlás staFLRQiULXVKLV]HQHJ\NpVEELLGSRQWEDQNpV]OWNpSXJ\DQLO\HQOHQQH$]iOOyNRRUGLQiWDUHQGV]HUEOQp]YHD]iUDPOiVLQVWDFLRQiULXVDNpVEENpV]OWNpSHQDJ|PEpVDN|UO|WWH OpYiUDPNpSOHMMHEEOiWV]yGQD 9DQQDNRO\DQiUDPOiVRNDPHO\HNQpODWpUNO|QE|]SRQWMDLEDQD]iUDPOiVLVHEHVVpJHJ\ LGEHQ iOODQGy N|]pSpUWpN N|UO LQJDGR]LN (]HNHW kvázistacionárius áramlásoknak nevezzük.1. Belátható. a pálya és a nyomvonal egybeesik.(]D]HJ\EHHVpVDGOHKHWVpJHWDUUDKRJ\VWDFLRQiULXVHVHWEHQaz áramlás láthatóvá tételével végzett vizsgálatoknál az áramlásba bevezetett füstcsíkkal – ami egy 21 . ábraHJ\JOLFHULQQHOW|OW|WWFVEHQVOO\HGJ|PEN|UOLiUDPOiVWPXWDWEHDPHO\HW DIRO\DGpNEDQOHEHJHJ\NHVNHQ\IpQ\ViYYDOROGDOUyOPHJYLOiJtWRWWPDJQp]LXPUHV]HOpN tesz láthatóvá. A bal oldali kpSHQ D KRVV]DEE H[SR]tFLyV LGYHO PN|G IpQ\NpSH]JpS HJ\WWPR]RJDJ|PEEHODMREEROGDOLNpSHQiOO $]iUDPOiVUDMHOOHP]NpVEEWiUJ\DOW Reynolds-V]iPNLFVLD]D]DN|]HJPR]JiViWINpQWDV~UOyGiVEyOV]iUPD]yHUNEHIRO\áVROMiN$J|PEWOMREEUDOitható fekete sáv a gömb árnyéka.

amelynek MHOOHP]L iOODQGy VUVpJ |VV]HQ\RPKDWDWODQ. hogy az áramlás stacionárius. Tekintettel azonban arra.nyomvonal – YDJ\ D] iUDPOy Yt] IHOV]tQpQ ~V]y SDUDIDGDUDEUyO KRVV]~ H[SR]tFLyV LGYHO készített képpel – ami a pályát mutatja –DEHQQQNHWOHJLQNiEEpUGHNOáramvonalakról kapjunk felvilágosítást. ábrán egy vízáramlásba helyezett szárnyprofil körüli áramlást tesznek láthatóvá a V]iUQ\ HOWWL SRQWRNEDQ D] iUDPOiVED YH]HWHWW IHVWpNFVtNRN DPHO\HN D] HO]HN DODSMiQ nyomvonalak. a nyomvonalak egybeesnek az áramvonalakkal és a pályával is.2. a pálya és a nyomvonal egyEHHVLN KDDVHEHVVpJYHNWRURNLUiQ\DLGEHQQHPYiOWR]LNSOHJ\HQHVFVEHQJ\RUVXOy áramlás esetén).4. ahol az áramvonal.2. ábra A 3. 3. de e vonalak instacionárius áramlásban általában különE|]HN. 3. A potenciálos örvény Eddigiekben megszerzett tudásunkat alkalmazzuk egy speciális áramlási formára. Lehetnek olyan instacionárius áramlások.

amelyre merleges sebességkomponens értéke zérus.3. ábra). Ez esetben akkor beszélhetünk síkáramlásról. y) sík. ábra 22 . N|]HJ VWDFLRQiULXV VtNiUDPOiV NRQFHQWrikus kör alakú áramvonalak (3. és amely síkkal párhuzamos valamennyi síkban az áramkép azonos.3. ha 3. Síkáramlásnak nevezzük azokat az áramlásokat. amelyeknél van olyan sík. Legyen ez a sík az (x.

3) Mivel koncentrikus körök az áramvonalak (ill. koncentrikus hengerek az azok által alkotott iUDPIHOOHWHN.Y ] =  pV ∂Y [ ∂Y \ = =  ∂] ∂] (3.

 D]D] D N|]|WWN OpY iUDPOiVL NHUHV]WPHWV]HW D NHUOHW PHQWpQ iOODQGy pV ρ = iOODIRO\WRQRVViJNpVEEWiUJ\DOW ) összefügJpVpEODGyGLNKRJ\DGRWWUVXJDU~ körön az áramlási sebesség abszolút értéke v = v = állandó . Tehát a sebesség abszolút értéke csak a sugár (r) függvénye és nem függ a ϑNHUOHWLV]|JWO Y = Y U .

hogy Y U + GU = Y U + után a 1 6 16 GY GU  EHKHO\HWWHVtWpV pVDPYHOHWHNHOYpJ]pVH GU * I Y G V = U Gϑ GY GY GU + GU Gϑ Y U + GU Gϑ GU GU GU ≈  16 (3.7)! A cirkuláció számításáQiODIHOOHWHOHPHWN|UOYHY*J|UEpW~J\MiUMXNN|UOKRJ\DWHUOHWDEDONH]QNIHOp essen (pozitív körüljárási irány): * I I I     Y GV = Y GV+ Y GV = + Y GV+ Y GV . a harmadik integrálnál pedig 180°-ot. . 9HJ\QNI|OHJ\UVXJiURQOpYHOHPLGUYDstagsággal és dϑ (3.   = I I   (3.5) |VV]HIJJpVWNDSMXNDPHO\QHNMREEROGDOLKDUPDGLNWDJMDKDUPDGUHQGHQNLFVLQ\. 1 6 1 6 16 Figyelembe véve.4) $EDOROGDOPiVRGLNpVQHJ\HGLNLQWHJUiOMD]pUXVpUWpNKLV]HQv⊥ds$]HOVLQWHJUiOHVetén v és ds vektor α=0°-t zár be. ezért a PiVLNNHWWWDJPHOOHWWHOKDQ\DJROKDWy A Stokes-WpWHO .3. Ezért az alábbi írható: * I Y G V = U + GU Gϑ Y U + GU − U Gϑ Y U . ábra) középponti szöggel jellemzett dA elemi felületet. amelyre írjuk fel a Stokes-tételt (2.

(3.6) 23 .MREEROGDOiQV]HUHSOLQWHJUiOHVHWQNEHQtJ\tUKDWy G$ I URW Y G $ = URW Y 1 6 ] U Gϑ GU .

3) kikötések mellett fejtjük ki. az adódik.Itt jegyezzük meg.5) determinánst a síkáramlásra tett (3. hogy ha a (2. hogy síkáramlásban a rotv vektornak csak az áramlás síkjára meUOHJHV ]LUiQ\~.

) ] = ∂Y \ ∂[ − ∂Y [ .5) és (3. hogy egy síkáramlásban milyen tengely A (3.6. ∂\ (3. ha meggondoljuk.7) (Ugyanezt az eredményt kapjuk.NRPSRQHQVHNO|QE|]KHW]pUXVWyO 1 URW Y 6 körül foroghatnak a folyadékrészek.

hogy milyen Y = Y U . ] = GY Y + .8) összefüggés természetesen csak a levezetés elején felsorolt feltételek fennállása ese- A (3. GU U (3.|VV]HIJJpVHNHWHJ\HQOYpWpYHpV r ⋅ dϑ ⋅ dr -rel elosztva minkét oldalt adódik: 1 URW Y 6 tén érvényes.8) A (3.8) összefüggés alapján már meghatározható.

sebességmegoszlás esetén örvénymentes URW Y =  .

Ez esetben ugyanis létezik sebességi potenciál. 7HJ\N HJ\HQOYp D . az áramlás. Ezt az áramlást potenciálos örvénynek nevezzük.

nem. (Ha kiHQJHGMNDYL]HWDNiGEyODNpVEEWiUJ\DODQGy&RULROLV-HUWpUN|YHWNH]WpEHQDOHIRO\yNöUOHJ\|UYpQ\DODNXONL+DHJ\NLVGDUDESDStUWD]|UYpQ\ÄWHQJHO\pWO´WiYRODEED]iUDmló víz felszínére dobunk. láthatjuk. vagy csak kissé fordul el tengelye körül. ami a (2. Ez az áramlás tehát hasonló az imént meghatározott potenciálos örvényhez. hogy miközben a lefolyót megkerüli a papírdarab.6) összefüggés miatt azt is jelenti. hogy a folyadékrészek a potenciálos örvény tengelyének kivételével nem forognak.9) $IHQWLNHUHWH]HWW|VV]HIJJpVQHNPHJIHOHOVHEHVVpJPHJRV]OiVRNHVHWpQD]iUDPOiV|UYpnyessége a tengely kivételével mindenütt zérus.) 24 .RQVW  ⇒ Y = . GY GU =− ⇒ OQ Y = − OQ U + OQ . U Y U (3. |VV]HIJJpV MREE ROGDOiW ]pUXVVDO pV ROGMXN PHJ D GLIIHUHQciálegyenletet! .

a ϕ = iOO .Vegyünk fel a középpont körül egy r sugarú kört és számítsuk ki rajta a (2. ≠ . U (3. azaz a sebesség vonalintegrálját! Mivel a B kör (ld.7) összefüggésben definiált Γ cirkulációt. egyébként Γ =  . Milyen lehet a potenciálos örvény ϕ [m2/s] sebességi potenciálja? Miután Y = JUDGϕ . ábra) áramvonal. akkor Γ =  π .10) Ha a zárt görbe tartalmazza a középpontot. rajta Y GV : Γ = Y GV =  U π Y =  U π % I . .3.3. szinWIHOOHWHNQHN DPHO\UH D NRQFHQWULNXV N|U DODN~ iUDPYRQDODNDW pULQW VHEHsVpJYHNWRURNPHUOHJHVHN. =  π .

5. H + H + H = Hϑ  ∂] ] ∂U U U∂ϑ ϑ U (3. Kis folyadékrész mozgása A 3.3) összefüggés): Y U +GU ≅ Y U + 'GU. Hogyan mozog a folyadékban gondoODWEDQ HOKDWiUROW HOHPL PpUHW folyadékhasáb? Ehhez nyilvánvalóan tudnunk kell. ábrán láthatók a példaképpen felvett Y =  \L vektortérrel leírható áramlás áramvonalai és a sebességmegoszlás. Számítsuk ki a sebességi potenciál gradiensét! Y = JUDG ϕ = ∂ϕ ∂ϕ ∂ϕ . azaz ha ismerjük Y U -et. ami (ld.2. hogyan határozzuk meg Y U + G U értékét.6) összefüggés) várakozásainknak PHJIHOHOHQ szolgáltatja a folyadékrészek forgási szögsebességét: Ω = ω .VXJiULUiQ\~D][\VtNUDPHUOHJHVVtNRNQDNNHOOOHQQLN/egyen ϕ = . 3.8) összefüggést alkalmazva 1 URW Y 6 ] = ω adódik. hogy a hasáb csúcsai hogyan mozdulnak el a középponthoz képest.2.4. 2. Merev test-V]HUHQIRUJyIRO\DGpNesetén az áramvonalak ugyancsak koncentrikus körök. 1 6 16 1 6 16 (3.4. Erre a 3. ábra és (2.ϑ . fejezetben látható módon a ' derivált tenzor használható (ld.11) tehát visszakaptuk a potenciálos örvény sebességmegoszlását. a sebességmegoszlást pedig a v = ω ⋅ r összefüggés írja le. A (3.12) 25 . ábra 2. (2.

  4 9 4 (3.14) ahol ' DWUDQV]SRQiOW PiWUL[iEDQIiWOyUDWNU|]|WW.y.13)   ' + ' + ' − ' .z koordináta -rendszerben:  ∂Y '= ∂[ ∂Y \ ∂[ ∂Y ] ∂[ [ ∂Y [ ∂\ ∂Y \ ∂\ ∂Y ] ∂\ ∂Y [ ∂] ∂Y \ ] ! Végezzük el az alábbi átalakítást! '= "# ## .Írjuk fel ' derivált tenzor mátrixát az x. ∂] # # ∂Y # ∂] # $ 9 (3.

ËUMXNIHODMREEROGDOHOV V]LPPHWULNXV.GHULYiOWWHQ]or.

## $ (3. ∂z ∂y ∂v 2 z ∂z "# ## ## ## $ (3.15) A (3.16) Látható.WDJMiWpVMHO|MN$ 6 -sel: ∂v x ∂x 1 ∂v y ∂v x = + ∂y 2 ∂x ∂v z ∂v x + ∂x ∂z 2  ! A S = 1 D + D* 2 4 9 ∂v x ∂v y + ∂y ∂x ∂v y 2 ∂y ∂v z ∂v y + ∂y ∂z ∂v x ∂v z + ∂z ∂x ∂v y ∂v z + .  A Ω 0 = 1 1 ∂v y ∂v x − D − D* = ∂y 2 2 ∂x ∂v z ∂v x − ∂x ∂z 4 9 ∂v x ∂v y − ∂y ∂x 0 ∂v z ∂v y − ∂y ∂z ∂v x ∂v z − ∂z ∂x ∂v y ∂v z − ∂z ∂y 0 ! "# ## ## .5) összefüggés):  =   $ Ω 1 6 1 URW Y 6 1 URW Y 6 − 1 URW Y 6   ! − 1 URW Y 6 1 URW Y 6  − URW Y ] ] \ [ \ [ "# ## .14) összefüggés jobb oldalának második tagját jelöljük $ Ω -val. #$ 26 . (2.16) tenzor mátrixának elemei a rotv vektor komponensei (ld. hogy a (3.

Tekintettel arra.18) Alkalmazzuk a (3.6) összefüggés). a (3. (3. (2.16) tenzorokat a 3. hogy a sebességtér örvényessége és a folyadékrészek forgási szögsebessége Ω között szoros kapcsolat van (ld.Ha elvégezzük az $ G U PYHOHWHW Ω $ GU = Ω  URW Y × G U  (3.17) vektorszorzat adódik.15).17) öszszefüggés az alábbi módon írható fel: $ GU = Ω×GU Ω . így D . ábrán látható áramlásra (ami síkáramlás. (3.4.

5.5. ! −  $ 3. ábra Alkalmazzuk az $ és az $ Ω WHQ]RURNDWDQpJ\]HWNHUHV]WPHWV]HWIRO\DGpNKDViEWHQJe6 1 6 = G[ L + G\ M  1 G U 6 = − G[ L + G\ M stb. 3. P2. . hogy a hasáb éleinek sebessége mennyire WpUHODWHQJHO\pQHNVHEHVVpJpWO3OD31MHOpOpVDKDViEN|]pSSRQWMiQDNVHEHVVpJHNözött az $ és $ 6 Ω tenzorok alkalmazásával az alábbi különbségek adódnak:  2 G Y 7 = !   "$# ! G[ "$# = !  G\ "#$  G\  G[ 6  2 G Y 7 = ! −  "#$ ! G[ "#$ = ! −G\ "#$ . amelyek megmutatják. IHOWpWHOHN N|YHWNH]WpEHQ D GHULYiOW WHQ]RUQDN FVDN QpJ\ ]pUXVWyO NO|QE|] HOHPH lehet): '=    "#  ! $ $ = 6    "# pV ! $ $ Ω =    "# . Eredményül a 2 G Y 7 lyét a P1.  G\ G[ Ω  27 . P3 és P4pOHNNHO|VV]HN|WHOHPL G U   6   Ω   tozás vektorokat kapjuk. 2G Y 7 elemi sebesség megválvektorokra (ld. ábra).

eltorzul. ábra).5.19) összefüggés a 3.19) A (3. hogy a G Y V vektorok hatására a hasáb alakja megváltozik. ábraDODSMiQD]N|YHWNH]NpSSLQWHUSUHWiOKDWy az áramlási térben a folyadékrész − − − középpontjának pillanatnyi sebességvektorával párhuzamosan elmozdul (transzláció): Y U . $]HO]HNEHQPHJKDWiUR]RWW|VV]HIJJpVHNHWIHOKDV]QiOYDtUKDWy Y U + G U = Y U + $ G U + $ G U 6 Ω 2 7 2 7 1 6 16 (3.A sebesség megváltozás vektorokat ábrázolva látjuk (3. ugyanakkor a G Y Ω vektorok a hasábot forgatják.5.

alakját és méretét változtatja (szögdeformáció és tágulás): $ G U 6 merev test-V]HUHQHOIRUGXO URWiFLy.

$ -t pedig örvénytenzornak nevezzük. 2. akkor $ Ω =  ' − ' =  . azaz URWY =  (a folya 4 9 dékrészek nem forognak). Ebben az esetben létezik a v sebességtér ϕ potenciálja (ld.25) összefüggése értelmében GLY Y =  (azaz a derivált WHQ]RUIiWOyMiEDQOpYHOHPHN|VV]HJH]pUXV.$ G U Ω A folyadékrész mozgásában játszott szerepe miatt $ tenzornak. amellyel Y = JUDG ϕ+DD]iUDPOyN|]HJVUVpJHρ iOODQGyDNpVEELHNEHQWirgyalt folytonosság tételének (3. Ω 6 tenzort alakváltozási sebesség Ha a ' derivált tenzor szimmetrikus. fejezet).2.

20) /DSODFH GLIIHUHQFLiOHJ\HQOHW tUMD OH D VHEHVVpJL SRWHQFLiOW $ V]iPRV MHOHQVpJ KYH]HWpV szivárgás stb. azaz ∂ϕ ∂[  ∂ϕ ∂\  ∂ϕ ∂]  + + = (3. abból pedig a sebességtér. 28 .(]HVHWEHQ GLY JUDG ϕ = ∆ϕ = .) leírására használt egyenletet a peremfeltételek ismeretében megoldva meghatározható a ϕ sebességi potenciál.

21) integrált a Gauss-Osztrogradszkij-tétel (2. Írjuk fel. (3. 2. hogy a tömeg többletkiáramlás csak a térIRJDWEDQOpYW|PHJURYiViUDD]D]D VUVpJFV|NNHQpVHPHOOHWWPHKHWYpJEH$]A felület által határolt VWpUIRJDWEDQOpYWömeg másodpercenkénti változását a ∂ρ G9 ∂W 9 integrál adja meg. hogy tömeg nem keletNH]KHWpVQHPWQKHWHO Tekintsük a 3. (3.22) integrál összege zérus.21) Nyilvánvaló.22) I I I 1 6 (3. Miután a dA felületi normális kifelé mutat.21) és (3. A folytonosság (kontinuitás) tétele Lehet-HWHWV]OHJHVDIRO\DGpNUpV]HNPR]JiVD"0HJYDOyVtWKDWy-e a természetben bármilyen Y = Y U  W sebességtér? Nyilvánvalóan nem: a folyadékrészek mozgásának eleget kell tennie az anyagmegmaradás törvényének.2.22) integrálnak negatívnak kell lenni. a (3.4) alkalmazásával alakítsuk át térfogati integrállá és a fentiek figyelembevételével tegyük HJ\HQOYp D (3. hogy másodpercenként mennyivel több tömeg áramlik ki a felületen. az áramló közegben léYDWpUEHQU|J]tWHWW]iUWA felületet. A (3.6. amelyen a közeg átáramlik.23) A (3.3. tehát a (3. ábrán látható. hogy ugyanarra a V térfogatra végezzük el az integrálást. ábra I NJ  V . ∂W 9 $ 9 I NJ  V (3.A bal oldalra hozva a jobb oldali második integrált és figyelembe véve. E tétel azt a fontos tapasztalatot fejezi ki.6. amelyet az áramlástanban a folytonosság vagy kontinuitás tételének nevezünk.22) integrál ellentettjével: − ∂ρ G9 = ρ Y G $ = GLY ρ Y G9 .6.24) 29 . írható: 9 I ! ∂ρ + GLY ρ Y ∂W 1 6 "#$ G9 =  . mint be (ld.21) integrál pozitív értéke esetén – fogy a tömeg a V térfogatban – a (3. fejezet divergenciával foglalkozó része): TP = ρ Y G$ $ 1 6 3.23) egyenlet keretezett része a folytonossági tétel integrál alakja.

hogy a be-pVNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEHQDVHEHVVpJPHUOHJHVD]$1 és A 2 felületre. továbbá azt. Látható. hogy e gyakran használt összefüggés használatához milyen sok feltételnek kell teljesülnie. ezért: 3.7.27) összefüggéssel adódik: $ I ρ Y G $ FRV α + $ I ρ Y G $ FRV α =  (3. Ilyen feltételek mellett a (3. a kilépésnél 1. a (3. (3.29) összefüggés azt fejezi ki. hogy stacionárius áramlás esetén a T P NJ  V tömegáram az áramFVEiUPHO\NHUHV]WPHtszetében azonos.23) összefüggésben megadott integrál alakját használjuk. hogy Y G $ = Y G $ FRV α. azaz cosα a belépésnél –1. Miután feltevésünk szerint ∂ρ / ∂t = 0.23) összefüggés bal oldala zérus. ábra $ I ρ Y G$ =  . ahol α a két vektor által bezárt szög. hogy az $  keresztmetV]HWEHQDVUVpJiOODQGy ρ. A (3. Ilymódon megkaptuk a folytonosság tételét differenciális alakban: ∂ρ + GLY ρ Y =  . ∂W 1 6 (3. 30 . ugyanígy az A 2 keresztmetszetben ρ  .28) összefüggés a ρ Y  $  = ρ  Y  $  (3.29) alakra hozható. (3.$ IHQWL LQWHJUiO FVDN DNNRU OHKHW ]pUXV WHWV]OHJHV 9 LQWHJUiOiVL WDUWRPiQ\ HVHWpQ KD D] integrandusz zérus. ezért a (3.26) összefüggés az alábbi módon írható: $ I ρ Y G$ + $ I ρ Y G$ = . ábránOiWKDWyiUDPFVUH/HJ\HQD]iUDPOiVVWacionáULXV &pOV]HUHQ D IRO\WRQRVViJ WpWHOH (3.7.28) Tételezzük fel. ahol Y  és Y  az átlagsebesség az $  és $  keresztmetszetben.25) Alkalmazzuk a folytonosság tételét a 3. (3.27) Tekintettel arra.26) ahol az A az áUDPFVSDOiVWMiEyO $p) valamint $  és $  be-pVNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEO iOO 0LXWiQ D] iUDPFV SDOiVWMD iUDPIHOOHW DPelyen nincs átáramlás (v ⊥ dA).

ÈUDPFV|YHWDONRWQDNDPV]DNLJ\DNRUODWEDQDONDOPD]RWWFV|YHNKLV]HQEHOVIHOOHWN|Q QLQFVHQIRO\DGpNiWOpSpV+DHJ\N|UNHUHV]WPHWV]HWFVNHUHV]WPHWV]HWpEHQD]iWODJVebesség Y  pVDFViWPpUMH '  -UO '  -UHYiOWR]LND .

|VV]HIJJpVEODGyGyDQD v 2 átlagsebesség a ρ '   ρ '  

Y  = Y

(3.30)

összefüggéssel számolható ki. Ha a sebesség a keresztmetszetben változik, akkor a térfogatáramot (és abból a v átlagsebességet) a sebességmegoszlás 3.8. ábra NHUHV]WPHWV]HWHQ W|UWpQ LQWHJUiOiViYDO lehet meghatározni. Tekintsük a 3.8. ábrátDKROHJ\'iWPpUM, kör keresztmetV]HWFVOiWKDWyDPHO\EHQDVHEHVVpgmegoszlást egy n-ed fokú forgási paraboloid írja le (a vmax és a v(r) különbsége az r sugár n-edik hatványával arányos): Y U = Y PD[  − U  5

16

1 6

Q

.

(3.31)

Hogyan lehetne kiszámítani a v átlagsebességet? Írható: Y= TY 'π P V ,

(3.32)

ahol qv m3 /s DWpUIRJDWiUDP DFVNHUHV]WPHWV]HWHQHJ\VpJQ\LLGDODWWiWiUDPOyIRO\adéktérfogat). A térfogatáramot a 3.8. ábránOiWKDWyN|UNHUHV]WPHWV]HWFVHVHWpQD]DOiEEL módon írhatjuk fel:

T Y =  Uπ Y PD[  − U  5 

I

5

1 6

Q

GU

. Q Y PD[ . Q+

(3.33)

Az integrálást elvégezve T Y = 5  π Y PD[

Q adódik, azaz a Q+

Y=

(3.34)

Másodfokú paraboloid (n = 2) esetén az átlagsebesség a maximális sebesség fele.

31

-HOOHP]NORNiOLVpVNRQYHNWtYPHJYiOWR]iVD
A folytonosság kifejezésének második tagja a szorzat deriválási szabályai szerint felbontható: ∂ρ + Y JUDGρ + ρ GLY ρ Y =  ∂W

1 6

(3.35)

ÉrtelPH]]N D 

 |VV]HIJJpV HOV NpW WDJMiW Tekintsük a 3.9. ábrát, ahol egy dV térfogatú elemi folyadékrész látható. A folyadékrész v áramlási sebességgel mozog. Jellemezze a P pontban az áramlási sebességet 3.9.ábra a v YHNWRU D VUVpJ KHO\ V]HULQWL YiOWR]iViW pedig a 2.1. IHMH]HWQHNPHJIHOHOHQDJUDGρ vektor.

Legyen instacionárius az áramlás, tehát ∂ρ / ∂t ≠ 0. VizsgálMXNPHJKRJ\GWLGHOWHOWpYHO PHQQ\LWYiOWR]LND]HO~V]yHOHPLIRO\DGpNUpV]VUVpJH A dρVUVpJYiOWR]iVNpWRNUDYH]HWKHWYLVV]D a/ PLYHO D VUVpJ D] LGWO IJJ ∂ρ  ∂W ≠ 

∂W D]HOHPLIRO\DGpNUpV]D]iUDPOyN|]HJJHOHJ\WWGWLGDODWW ds = v dt utat tesz meg és HJ\RO\DQ3¶KHO\UHMXWDKRODVUVpJ Gρ N = JUDGρ GV = JUDGρ Y GW értékkel tér el a P SRQWEDQOpYWO OGIHMH]HW. D VUVpJ D 3 SRQWEDQ GW LG DODWW Gρ O = b/ ∂ρ GW értékkel változik.

A folyadékrészVUVpJpQHNGWLGWDUWDPDODWWLWHOMHVPHJYiOWR]iVDWHKiW Gρ = Gρ O + Gρ N = ∂ρ GW + Y JUDGρ GW  ∂W (3. amelynek csak akkor van szerepe. $EDODWWLVUVpJYiOWR]iVRNDD]HOHPLWpUIRJDWHOPR]GXOiVDHOiUDPOiVDHJ\RO\DQKHO\UH DKRODVUVpJHOWpUH]pUWDGρ N -WDVUVpJkonvektív megváltozásának nevezzük. $]DDODWWLVUVpJYiOWR]iVUDDNNRULVVRUNHUOQHKDDN|]HJQHPiUDPODQDD]D]DG9Wprfogat a helyén maradna. Ezért a Gρ O -HW D VUVpJ lokális megváltozásának nevezzük. KD D VUVpJ LGEHQ YiOWR]LN D]D] KD D] iUDPOiV instacionárius).36) 32 .

ami W|EEV]|UHOIRJNHUOQLDWRYiEELDNEDQ 33 .DPLEO Gρ ∂ρ = + Y JUDGρ ∂W GW (3.37) $HJ\HQOHWEDOROGDOiQDNHOVNpWWDJMDWHKiWD Gρ GW -WDIRO\DGpNUpV]VUVpJpQHN LGV]HULQWLWHOMHVPHJYiOWR]iViWIHMH]LNL $IL]LNDLMHOOHP]NORNiOLVpVNRQYHNWtv megváltozása az áramlástan fontos gondolata.

A folyadékrészek gyorsulása $ IRO\DGpNUpV]HN PR]JiViW D] D]RNUD KDWy HUNNHO |VV]HIJJpVEHQ D NLQHWLND tárgyalja. MiXWiQ1HZWRQ. Bernoulli-egyenlet. Euler-egyenlet. e fejezetben a folyadékrészek gyorsulásának leírásával foglalkozunk. $IRO\DGpNUpV]J\RUVXOiViWNLIHMH]|VV]HIJJpVWIHOtUKDWMXNDIHMH]HWEHQ tanult felbonWiVIHOKDV]QiOiViYDO OG ..4.1. örvénytételek 4.D[LyPiMDV]HULQWDIRO\DGpNUpV]HNUHKDWyHUNNHOJ\RUVXOiVXNYDQNDpcsolatban.

|VV]HIJJpV.

itt az áramlási sebesség Y [  Y \ vagy Y ]  NRPSRQHQVH.(J\VNDOiUWpUUHOOHtUKDWyMHOOHP] RWWDVU ség.

∂W GW (4. HJ\VpJQ\L LGUH YRQDWNR]y megváltozását a lokális és a konvektív megváltozás összegeként az alábbi módon írhatjuk fel: GY [ ∂Y [ = + Y JUDG Y [ .1) $ .

Elvégezve a (4. azaz x irányú gyorsulását fejezi ki.3) . a folyadékrészek gyorsulásának x. hogy a gyorsulásvektor (4.2) ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] GY ] ∂Y ] = + Y[ + Y\ + Y] ∂W ∂[ ∂\ ∂] GW Felismerjük. Az összefüggés jobb oldalának HOVWDJMDDlokális gyorsulás.y és z komponensét az alábbi módon írhatjuk fel: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ GY [ ∂Y [ = + Y[ + Y\ + Y] ∂W ∂[ ∂\ ∂] GW GY \ GW ∂Y \ ∂W ∂Y \ ∂[ ∂Y \ ∂\ ∂Y \ ∂] = + Y[ + Y\ + Y] (4. Hasonló összefüggés írható fel vy és vz sebességkomponensekre is. (4. a második a konvektív gyorsulás.2) összefüggésben megadott alakja a dv ∂v = + Dv ∂t dt kifejezéssel ekvivalens.1) összefüggés jobb oldalán a két vektor skalár szorzását. |VV]HIJJpV D IRO\DGpNUpV] [ LUiQ\~ VHEHVVpJNRPSRQHQVpQHN HJ\VpJQ\L LGUH jutó megváltozását.

4) A (4. Vonatkoztassuk a folyadékrész sebességének ∂t ∂r PHJYiOWR]iViWHJ\VpJQ\LLGUHD]D]RVV]XNHODNLIHMH]pVWGW-vel: d v ∂v ∂v dr = + ∂t ∂ r dt . A v sebességvektortér az r KHO\ pV W LG IJJYpQ\H WHOMHV GLIIHUHQFLiOMiW WHKiW D dv = ∂v ∂v dt + d r összefüggés adja meg.4) kifejezés jobb oldalának második tagja fejezi ki a folyadékrész sebességének NRQYHNWtY HOiUDPOiVPLDWWL.Határozzuk meg a dv/dt folyadékrész gyorsulást egy más meggondolással is. dt (4.

PHJYiOWR]iViW$]HWDJEDQV]HUHSOGrGWWpQ\H]v sebességJHOHJ\HQOPHUWD]WD]XWDWNHOOKRJ\PHJDGMDDPHO\HWDIRO\DGpNUpV]HJ\VpJQ\LLGDODWW tesz meg (mivel a dv/dt is az elúszó folyadéNUpV]VHEHVVpJpQHNLGV]HULQWLPHJYiOWR]iViW fejezi ki). e meggondolás is a (4. Hogyan lehetne a konvektív gyorsulást másként kifejezni? Bontsuk fel a ' deriválttenzort az alábbi módon: ' = ' + ' − ' . tehát a konvektív gyorsulás: D NRQY = ' Y = ' Y + ' − ' Y 7HNLQWVND . ∂v lokális gyorsulásból és a 'Y ∂t $ IRO\DGpNUpV] J\RUVXOiVD WHKiW NpW UpV]EO iOO D konvektív gyorsulásból. A konvektív gyorsulás nincs kapcsolatban az áramlás id függésével. értéke stacionárius és instacionárius áramlás esetén egyaránt lehet zérustól eltéUKonvektív gyorsulás akkor létezik. Miután ∂ v / ∂ r = D .3) összefüggésre vezetett. A lokális gyorsulás akkor különbö]KHW]pUXVWyOKDDVHEHVVpJWpUDWLGWOLVIJJDzaz az áramlás instacionárius. ha a folyadéktér sebességének nagysága és/vagy iránya a folyadékrész mozgásának irányában (azaz az áramlás irányában) változik.

(4.NLIHMH]pVMREEROGDOiQDNHOVWDJMiW 4 9 4 9 .5) ∂[ ∂Y [ ' Y= ∂\ ∂Y [ ∂]  ∂Y ! [ ∂Y \ ∂[ ∂Y \ ∂\ ∂Y \ ∂] ∂Y ] ∂[ ∂Y ] ∂\ ∂Y ] ∂] "# ##  Y ## Y ## ! Y $ [ \ ] "# ##$ ∂Y \ ∂Y [ ∂Y ] + Y\ + Y] ∂[ ∂[ ∂[ ∂Y \ ∂Y [ ∂Y ] = Y[ + Y\ + Y] ∂\ ∂\ ∂\ ∂Y \ ∂Y [ ∂Y ] Y[ + Y\ + Y] ∂] ∂] ∂] [ Y ! "# ## ## = ## $ (4.6) 35 .

A ' − ' G U  NLIHMH]pVUO NRUiEEDQ PHJiOODStWRWWXN OG . ∂ Y  ∂[   ∂ Y =  ∂\   Y ∂  ∂]  !  4 9  [ + Y + Y \ ]  + Y + Y \ ]  + Y + Y \ ]   [  [  "#  # #  ##  # = JUDG Y   ###  # $  .

 pV .

 |VV]HIJJpVeket).7 összefüggés jobb oldalán a félreértések elkerülése végett cseréltük meg a vektorok VRUUHQGMpWPHJYiOWR]WDWYDDV]RU]DWHOMHOpW. hogy az URW Y × G U -UHOHJ\HQO+DVRQOyDQ 4 ' − ' 9 Y = URW Y × Y = − Y × URW Y (4.7) (A 4.

axiómája alkalmazható. ∂W  GW (4. hogy a folyadékrész gyorsulása: GY ∂Y Y = + JUDG − Y × URW Y . tekintsük a közeget súrlódásmentesnek! A folyadékrészekre általábDQNpWIDMWDHUKDWDW|PHJUHKDWyWpUHU SODV~O\HU. Végül eredményként azt kapjuk. DPHO\ D IRO\DGpNUpV]HNUH KDWy HU pV PR]JiVmennyiVpJN LG V]HULQWL PHJYiOWR]iVD N|]|WW WHUHPW NDSFVRODWRW +DQ\DJROMXN HO D közeg súrlódásának hatásait. Az Euler-egyenlet $PLQW D]W D] HO] IHMH]HWEHQ PHJiOODStWRWWXN D IRO\DGpNUpV]HN PR]JiViQDN OHtUiViQiO Newton II.8) 4.2.

amelynek tengelye párhuzamos a gradp vektorral. csak a felületre meUOHJHVQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUKDW Tekintsük a 4. az alaplapon p. Vizsgáljuk meg. hogy milyen nagyságú.1. a hengerre ható. nyomásból szármD]yHUKDWDKHQJHUUH0LXWiQDKHQJHUIHGODSMiQD 4. ábrát! Az ábrán a JUDG S nyomásgradiens YHNWRUWWQWHWWNIHOpVHJ\G$DODSWHUOHW GV magasságú hengert. nyomásból 36 .1. ábra nyomás p+dp.pV D IRO\DGpNUpV] IHOOHWpQ KDWy IHOOHWL HU +D D N|]HJ V~UOyGiVPHQWHV D IHOOHWL HUQHN nincsen felülettel párhuzamos komponense (a csúsztatófeszültség zérus).

13) összefüggés bal oldalát az Euleregyenlet gyakran alkalmazott vektoriális alakját kapjuk: 37 .9) vektor fejezi ki.10) Miután ρ d s dA = dm .13) A (4. amely ellentétes irányítású a ds vektorral. (4.9) összefüggés a ρ VUVpJJHO YDOy V]RU]iV pV RV]WiV XWiQ D] DOiEEL módon írható: G )S = − GV  JUDGS ρ G V G$ ρ GV .12) Newton II. amely a súrlódás elhanyagolása esetén |VV]HIJJpVWWHUHPWDIRO\DGpNUpV]J\RUVXOiVDpVDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHUNN|]|WW A (4. ρ dt (4. Az Euler-egyenlet tehát egy mozgásegyenlet. GV a (4.származó G ) S HUWD G ) S = − G$ GS GV GV (4. tehát GS = JUDGS GV .11) $IRO\DGpNUpV]HJ\VpJQ\LW|PHJpUHKDWyHUWD]HUWpU J WpUHUVVpJYHNWRUiYDOIHMHzhetjük ki: G )J GP =J .8) összefüggés figyelembevételével kifejtve a (4. hogy GS = JUDGS GV valamint JUDGS és GVPHJHJ\H]LUiQ\~pVLUiQ\ítású. ρ (4.13) összefüggést Euler-egyenletnek nevezzük. Tekintve. az elemi folyadékrész tömege és esetünkben a JUDGS GV = JUDGS . axiómája értelmében adott (esetünkben egységnyi) tömegre ható HUNNHOHJ\ezik meg a tömeg és a dv/dt gyorsulás szorzata: dv 1 = g − gradp .10) összefüggés mindkét oldalának dm-PHOW|UWpQRV]WiVa után az egységnyi tömegre KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUW kapjuk: G )S GP =−  JUDGS . (4. amely a valóságos közegben általában IHOOpSsúrlódás elhanyagolása esetén érvényes. a (4.

ρ ∂W  (4.14) +DDVUVpJDQ\RPiVIJJYpQ\Hρ = ρ S .∂Y  Y + JUDG − Y × URW Y = J − JUDGS .

16) ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ]  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J] − ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂] $ . S 16 I16 S (4.14) egyenlet jobb oldalának utolsó tagja az alábbi módon írható: − GS  JUDGS = − JUDG ρ S ρ S .15) $ OiQFV]DEiO\ V]HULQW HOMiUYD XJ\DQLV D YiOWR]y IHOV KDWiU~ LQWHJUiOW NHOO HOV]|U D IHOV határ szerint differenciálni – ami az 1/ρ primitív függvényt eredményezi. .2) összefüggés figyelembevételével felírható az Euler egyenlet x. a (4.) A (4.y és z irányú komponens egyenlet formájában: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J[ − ρ ∂[ ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂Y \ ∂W + Y[ ∂Y \ ∂[ + Y\ ∂Y \ ∂\ + Y] ∂Y \ ∂] = J\ −  ∂S ρ ∂\ (4.Ezt kell szorozni a válWR]yIHOVKDWiUKHO\V]HULQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRViYDOJUDGS-vel.

|VV]HIJJpVEOMyOOiWKDWyD]DGRWWNRRUGLQiWDLUiQ\~VHEHVVpJNRPSRQHQVLGV]eULQWL PHJYiOWR]iVD D] DGRWW LUiQ\~ J\RUVXOiV.

2. ahol egy gondolatban elhatárolt (mondjuk kékre festett). hiszen a folyadékkal együtt mozog. ábrát. Határozzuk meg az Euler-egyenletet más módon! Tekintsük a 4.2. ábra VUVpJHRGpEE~V]iVN|]EHQYiOWR]KDW. rajta nincs átáramlás. A folyadékrész A felülete u.n. folyékony felület. a folyadékkal együtt úszó V térfogatú folyadékrész látható. A V térfogat alakját és nagyságát is változtathatja (hiszen a közeg 4. pV D] DGRWW NRRUGLQiWD LUiQ\~ HUN N|]|WWL kapcsolat.

GHDWpUIRJDWEDQOpY 0 W|PHJ QHP YiOWR]LN ËUMXN IHO D WpUIRJDWEDQ OpY tömeg PR]JiVPHQQ\LVpJpQHN HJ\VpJQ\L LGUH MXWy PHJYiOWR]áViW DPL HJ\HQO D IRO\DGpkrpV]UHKDWyHUN|VV]HJpYHO (]HND]HUN − − DW|PHJUHKDWyHUWpUEOV]iUPD]yHU DIHOOHWHQKDWyHUDPHO\DV~UOyGiVPHQWHVVpJPLDWWDIHOOHWUHPHUOHJHVQ\RPiVEyO V]iUPD]yHUUHNRUlátozódik. 38 .

GW 9 9 $ I I I (4.G ρ Y G9 = ρ J G9 − S G $ .17) $MREEROGDOHOVWDJMDDWpUHUEOV]iUPD]yW|PHJUHKDWyHUWDPiVRGLNWDJDIHOOHWHQ KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWIHMH]LNL (]XWyEELHOMHOHD]pUWQHJDWtYPHUWDGA felületHOHPYHNWRUNLIHOpPXWDWtJ\QHJDWtYHOMHOHVHWpQDGyGLNDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHU.

$ODNtWVXNiWD .

ha az egész folyadékrész mR]JiVPHQQ\LVpJpQHNLGEHQLYiOWR]iViWYL]VJiljuk.18) $IHQWLiWDODNtWiVD]WMHOHQWLKRJ\D]LGEHQYiOWR]yWpUIRJDWEDQOpYW|PHJPR]JiVPHnynyiVpJpQHNYiOWR]iViWLGEHQYiOWR]DWODQHOHPLW|PHJHNpVJ\RUVXOiVXNV]RU]DWDNpQWKDWároz]XN PHJ D]D] D MREE ROGDO HOV LQWHJUiOMiEDQ OpY Gv/dt a folyadékrész gyorsulása. DPHO\HWD]HO]IHMH]HWEHQWiUJ\DOWXQN OG . (4. mint abban az esetben. hogy amíg a V integrálási WDUWRPiQ\LOODG9HOHPLWpUIRJDWDVUVpJYiOWR]iVDPLDWWLGEHQYiOWR]KDWDGGLJD]0 folyadéktömeg ill. ha az egyes elemi folyadékrészek mozgásmennyiségének megváltozását összegezzük. Figyelembe kell továbbá venni azt is. annak GP = ρG9 W|PHJHOHPHLGEHQQHPYiOWR]LN)HQWLHNILJ\HOHPEH YpWHOpYHOD]DOiEELiWDODNtWiVRNYpJH]KHWNHO G GW 9 I Yρ G9 = G Y ρ G9 GW 9 I 1 6 = GY G ρ G9 + Y ρ G9 GW GW 9 9 I 1 6 I 1 6 = .|VV]HIJJpVEDOROGDOiQOpYWDJRW9HJ\NILJ\HOHPEHKRJ\D]LntegUiOiVpVGLIIHUHQFLiOiVVRUUHQGMHIHOFVHUpOKHW(]LWWD]WMHOHQWLKRJ\XJ\DQD]WD]HUHdményt kapjuk.

pV .

(4. amelyre alkalmazható a Gauss-Osztrogradszkij-tétel: $ I E S G $ = GLY E S G9 = 9 I 1 6 9 I1 S GLY E + E JUDGS G9 6 . Térjünk vissza a (4.17) összefüggéshez.19) Tekintettel arra.20) Tekintettel arra.21) 39 .|VVzefüggések). hogy E = iOO   GLY E =  pV E D]LQWHJUiOMHOHOpNLYLKHW E S G $ = E JUDGS G9 $ 9 I I . Ezzel az integrandusz vektortérré válik. hogy bWHWV]OHJHVLUiQ\~YHNWRUDNpWLQWHJUiOHJ\HQOHJ\PiVVDO Fentiek figyelembevételével írható: (4. amely jobb oldalának második tagját szeretnénk térIRJDWLLQWHJUiOOiDODNtWDQL9HJ\QNIHOHJ\WHWV]OHJHVb=konstans vektorteret és szorozzuk meg e vektortérrel a p nyomást. (4.

22) $]LQWHJUiOpUWpNHWHWV]OHJHV9-nél zérus. GW 9 9 9 Valamennyi tagot bal oldalra hozva és figyelembe véve.13) összefüggés adódik: dv 1 = g − gradp .3.GY ρ G9 = J ρ G9 − JUDGS G9 . hogy az integrálási tartomány megHJ\H]LNH]pUWN|]|VLQWHJUiOMHODOiYLKHWN I I I 9 I  ρ GY − ρ J + JUDGS G9 =  .3. ábra. „természetes” koordinátarendszert (ld. ha az integandusz zérus. a súrlódást hanyagoljuk el és vegyünk fel egy áramvonalhoz rögzített. ami csak akkor lehet. Átrendezés és az egyenlet ρ-val való osztása után a (4. 4. ρ dt 4. GW   (4. Euler-egyenlet természetes koordinátarendszerben Legyen az áramlás stacionárius.

23) ahol geDWpUHUVVpJHLUiQ\~YHWOHWH (]D]HUD dm = ρ db dn de W|PHJIRO\DGpNUpV]WJ\RUVtWMD7HNLQWHWWHODUUDKRJ\NLN|Wésünk szerint az áramlás stacionárius.3. Az n normális irányú koordináta-tengely a P pontot az áramYRQDO*J|UEOHWLN|]pSSRQWMiYDO|VV]HN|WHJ\HQHVEHHVLN$ b binormális koordináta az e és n koordinátákkal jobbsodrású rendszert alkot. A (4. dn és de élhosszakkal jellemzett elemi folyadékhasábot és írjuk fel az arra ható e LUiQ\~ HUN egyensúlyát! Miután a súrlódást elhanyagoltXNDKDViEUDD]HUWpUpVDQ\RPiVEyOV]iUPa]yHUKDW G)H = S GE GQ − S +   ∂S  GH "# GE GQ + ρ GE GQ GH J !  ∂H  $ H .3. ábrán látható. és az e pULQW LUiQ\~ NRRUGLQiWD4. Vegyük fel a 4. hogy Y Q = Y E = . csak konvektív gyorsulás létezik. db. figyelembe véve. (4. ( GHUpNV]|J NRRrdináta-rendszer az áramvonal P pontjára illeszkedik. ábra tengelye érinti az áramvonalat.2) összefüggés HOVVRUpVWDJMiQDN|VV]HJHDGMDD][LUiQ\~NRQYHNWtYJ\RUVXOiVW(VHWQNEHQD]e koordináta-tengely irányú gyorsulást keressük. Ez esetben: 40 .

∂H ∂H (4.24) $]HOHPLW|PHJJHOYDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQDGyGLNa természetes koordinátarendszerben felírt Euler-HJ\HQOHWpULQWLUiQ\~NRPSRQHQVHJ\HQOHWH ∂Y  ∂S =− + JH ∂H ρ ∂H Y (4. ∂H A fentiek alapján a (4. hogy a dm tömeg v sebességgel mozogjon az R görbületi sugarú áramvonalon.25) Tekintsük most a normális irányú egyensúlyt! Ahhoz.23) figyelembe vételével írható: ρ GE GQ GH Y ∂S ∂Y =− GH GE GQ + ρ GE GQ GH J H . a görbületi középpont felé mutató GP Y 5 QDJ\ViJ~ FHQWULSHWiOLV.D NRQY = Y ∂Y .

28) Az Euler-HJ\HQOHWNO|QE|]NLIHMH]pVHLWYL]VJiOYDHJ\QDJ\RQHJ\V]HUIL]LNDLLQWHUSUHWáció adódik. HUQHN NHOO D W|PHJUH KDWQLD (] D] HU LVPpW D Q\RPiVEyO V]iUPD]yDIRO\DGpNUpV]IHOOHWpQKDWyHUpVDW|PHJUHKDWyWpUHUVVpJ|VV]HJpYHOHJ\HQO − ρ GH GE GQ ∂S Y = S GE GH − S + GQ GE GH + ρ GH GE GQ J Q ∂Q 5    "# !   $ (4.27) A binormális irányú komponens egyenlet – mivel ebben az irányban nincsen gyorsulás – DQ\RPiVEyOpVDWpUHUVVpJEOV]iUPD]yHUNHJ\HQV~O\iWIHMH]LNL =−  ∂S + JE ρ ∂E (4.26) $]HJ\HVWDJRNHOMHOpWD]QNRRUGLQiWDpVD]HUNLUiQ\tWiViQDNILJ\HOHPEHYpWHOpYHOKDWáUR]WXN PHJ (J\V]HUVtWpV XWiQ DGyGLN D természetes koordinátarendszerben felírt Euler-egyenlet normális irányú komponens egyenlete: Y  ∂S =− + JQ ρ ∂Q 5 − (4. Súrlódásmentesség feltételezése mellett a folyadékrészekre a nyomásból és a WpUHUVVpJEOV]iUPD]yHUKDW+DHNpWIDMWDHUNLHJ\HQOtWLHJ\PiVWDN|]HJQHPJ\RUVXO YDJ\iOOYDJ\HJ\HQHVYRQDO~HJ\HQOHWHVVHEHVVpJPR]JiVWYpJH].

a nyRPiVEyOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\EDQYDQD]HUWpUEOV]iUPD]yHUYHO +DDNpWHUQHPHJ\HQOtWLNLHJ\PiVWDNNRUDN|]HJJ\RUVXO$]HUWpUDWpUHUVVpJYHkWRUUDOPHJHJ\H]LUiQ\~pVLUiQ\tWiV~J\RUVXOiVWHUHGPpQ\H]$Q\RPiVYiOWR]iVDHVHWpQD 41 .)RUGtWYDLVLJD]KDD közeg áll.

O\HQHVHWEHQ D]iUDPNpSUODQ\RPiVPHJRV]OiVUDLOODQ\RPiVPHJRV]Oisról az áramképre következtetKHWQN. $WpUHUVVpJKDWiVDVRNHVHWEHQILJ\HOPHQNtYOKDJ\KDWyLOOHOKDQ\DJROKDWy.J\SODIRO\DGpNUpV]HNFV|NNHQQ\RPiVLUiQ\iEDQJ\RUVXOQDN SOKDNO|QE|] Q\RPiV~WHUHNHW|VV]HQ\LWXQNDQDJ\REEQ\RPiV~WpUEODNLVHEEQ\RPiV~WpUEHiUDPOLND N|]HJ.folyadékréV]HNDFV|NNHQQ\RPiVLUiQ\iEDQ DQ\RPiVJUDGLHQVVHOSiUKX]DPRVDQGHHllentétes irányítással) gyorsulnak.

 (J\ iUDPOiV LUiQ\iEDQ V]NO FVEHQ NRQI~zorban). amelyben a folytonosság PLDWWJ\RUVXODN|]HJD]iUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQDQ\RPiVÈUDPOiVLUiQ\iEDQEYO FVQpO GLII~]RUQiO.

Vannak esetek.27) egyenlet mindkét oldalát (–1)-el és tekintsünk el a téreUVVpJKDWáViWyO(]HVHWEHQD]N|YHWNH]|VV]HIJJpVWNDSMXN Y   ∂S = 5 ρ ∂Q D]DOiEELN|YHWNH]WHWpVHNHWYRQKDWMXNOHD]|VV]HIJJpVEO a/ ha az áramvonalak párhuzamos egye- nesek (R=∞. (4. amikor a nyomás változása nem a sebesség nagyságát.27) összefüggés). (A mozgó folyadéknak le kell lassulnia és a ODVVtWyHUW–V~UOyGiVpVWpUHUKLiQ\iEDQ– csak a nyomás áramlás irányú növekedése okozhatja. Igen jól használható összefüggés a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet normális irányú komponens egyenlete (ld.ODVVXOD]iUDPOiVpVHQQHNPHJIHOHOHQQ|YHNHGQ\RPiVWDSDV]WDOKató. Szorozzuk meg a (4. hanem irányát változtatja meg.) Az eddigi példákban a közeg sebességének nagysága változott a nyomásmegoszlás hatására.

4. b/ ha az áramvonalak görbültek. DNNRU D]RNUD PHUOHJHVHQ nem változik a nyomás.) A 4. ábrán látható személyautó karosszériáján kialakuló nyomásmegoszlás jellegét a fenti meggondolásokkal meg lehet határozni: az áramvonalak görbületi középpontjából kifelé mutató nyilak a nyomás növekedését mutatják. akkor 4. A + és − jelek a zavartalan áramláshoz tartozó nyomáshoz NpSHVWLW~OQ\RPiVWLOOGHSUHVV]LyW NOVK|]NpSHVWNLVHEEQ\RPiVW.4. ábra D]RNUD PHUOHJHVHQ D Q\RPiV YiOWR]LN D J|UEOHWLN|]pSSRQWWyONLIHOpKDODGYDQ (A Q\RPiVEyOV]iUPD]yFHQWULSHWiOLVHUNpQyszeríti körpályára a folyadékrészeket.

MHOölik. ezáltal csökken a felhajWyHU$PRWRUKi]WHWpVDV]pOYpGWDOiONR]iViQiOD]iUDPYRQDODNJ|UEOHWpEOOiWKDWyDQ túlnyoPiVYDQH]pUWLWWYH]HWLNEHDV]HOO]OHYHJW 42 . Látható. hogy a homlokfal alatti spoiler csökkenti a nyomást.

14). E négy ismeretlen meghatározásához szükséges 4 egyenletet az Euler-egyenlet három komponens egyenlete OG . (4. vy.4. (4.4. (4.13). A Bernoulli-egyenlet Az Euler-egyenlet (ld.16) összefüggéseket) egy differenciálegyenlet. vz és p a meghatározandó ismeretlenek. DPHO\NDSFVRODWRWWHUHPWDIRO\DGpNJ\RUVXOiVpVDIRO\DGpNUDKDWyHUNN|]|WW– a folyadék V~UOyGiViQDNHOKDQ\DJROiViYDO$PV]DNLIHODGDWRNPHJROGiViQiOiOODQGyVUVpJIHOWpWelezése mellett általában a vx.

|VV]HIJJpV.

pVDIRO\WRQRVViJWpWHOH .

Az Euler-egyenlet megoldásának egy igen hatékony módja a (4.14) alakban felírt egyenlet tagjainak az áramlási tér két (pl. 1-gyel és 2-YHOMHO|OW.V]ROJiOWDWMD0V]DNLIHODGDWRNPHgoldhatók a fenti differenciálegyenletek megoldásával adott peremfeltételek mellett.

1) összefüggés) I   JUDG I G V = I  − I  (4. (2. A J = − JUDG8 helyettesítéssel és az integrálás elvégzésével a (4..9MHOWDJMD-(U2. 2. I  I  = J GV . c/ $]HJ\HQOHW.4.MHOWDJV]iPtWiVDiOWDOiEDQQHKp]VpJHW okozna.9 I  − I    JUDGS G V . ∂t d/ $.. hogy a legáltalánosabb alakban felírt Bernoulli-egyenlet milyen feltételek teljesülése eVHWpQKR]KDWyHJ\V]HUEEDODNUD a/ Miután (ld. azaz ha az áramlás stacionárius. fejezet.30) . a ds a v és rotv vektor által kifeszített síkba esik a ds a ds v. a rotv=0.8 összefüggés). ezért törekszünk zérussá tételére. (WDJ]pUXVpUWpNKD − − − − − a v sebesség zérus. azaz az áramlás potenciálos.MHOWDJMD]pUXVKD ∂v = 0.5.U1) alakú lesz... ρ 9 (4.9 MHO LQWHJUiORQ LV HOYpJH]KHW KD D J HUWpU SRWHQFLiORV (ld. rotv.  .2.. 2.fejezet) integrálunk..  b/ (] D YRQ]y iWDODNtWiV D .SRQWMiW|VV]HN|WYRQDOPHQWL KHO\ szerinti) integrálása: I   ∂Y Y G V + JUDG G V − Y × URWY G V ∂W    .29) Bernoulli-HJ\HQOHW. 43 . azaz áramvonalon integrálunk.29) Vizsgáljuk meg. D.MHOLQWHJUiOPLQGHQWRYiEELIHOWpWHOQpONOD  Y  − Y  alakra hozható. azaz örvényvonalon (ld. .

Ha ρ = ρ S .− e/ v rotv. Beltrami áramlás. esetén a S ρ gradiensét kell vonal mentén integrálni. Az V tagban ρ = iOO.n. u. ami a − S  − S eredményre vezet.

csak a nyomástól függ-e? $PV]DNLJ\DNRUODWEDQOHJJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyHVHWHNEHQaz áramlás stacionárius. van e olyan (pl. . leKHWiUDPYRQDORQLQWHJUiOQLD]HUWpUD)|OGQHKp]VpJLHUWHUHDPLSRWHQFLiORVDV UVpJSHGLJiOODQGy Ilyen esetben a Bernoulli-egyenlet az alábbi. együtt mozgó) koordinátaUHQGV]HUDPHO\EOVWDFLRQiULXVViWHKHW" Potenciálos-e az áramlás? Ha nem. (Potenciálos áramlás 9 esetén a Bernoulli-összeg az egész áramlási térben – és nemcsak áramvonal mentén – állandó.5. lehet-e áramvonalon integrálni? Potenciálos-HD]HUWpU" Állandó-HDVUVpJ" Ha nem. A (4. jól ismert alakban írható fel:  Y  + Y S S + 8 =  +  + 8  ρ ρ  (4.31) DKRO8D)|OGQHKp]VpJLHUWHUpQHNSRWHQFLiOMDDPLIHOIHOpPXWDWy]NRRUGLQiWDHVHWpQD] 8 = J J ] összefüggéssel írható le. ameO\HNQHND]RQEDQHOPpOHWLMHOHQWVpJNPHOOHWWIRQWRVJ\DNRUODWLV]HUHSNLVYDQ$]DOiEEiakban tárgyalt |UYpQ\WpWHOHNDV~UOyGiVPHQWHVVpJIHOWpWHOH]pVpYHOYH]HWKHWNOH. hogy a fenti feltételek fennállása esetén a 4v 2 2 + p ρ + U Bernoulli-összeg egy áramvonal mentén állandó. ρ S Ha a Bernoulli-HJ\HQOHWHW KDV]QiOMXN D N|YHWNH] NpUGpVHNHW FpOV]HU IHOWHQQL pV D YiOaV]RNDODSMiQDOHKHWVpJHVHJ\V]HUVtWpVHNHWYpJUHKDMWDQL − − − − Stacionárius-e az áramlás? Ha nem.15) összefüggés felhasználásáρ S val az V integrál a S I16 GS alakra hozható.31) összefüggés azt fejezi ki. akkor a (4.) 4. 44 . Örvénytételek (EEHQDIHMH]HWEHQWDOiQW~OHOPpOHWLQHNWQ|VV]HIJJpVHNHWIRJXQNPHJKDWározni.

5.) Kérdés.Tekintsük a 4. hogyan változik a Γ = Y G V FLUNXOiFLy pUWpNH D] LG IJJYpQ\pEHQ * I 4.5. (A folyékony vonal a közeggel együtt úszik el. ábrát DKRO HJ\ * MHO ]iUW IRO\ékony vonalat tüntettünk fel. ábra azaz GΓ G = GW GW * I Y GV = " +DQHPtUMXND]HOOHQNH]MpWDN|UOMiUiVLLUiQ\PLQGLJSR]LWtY.

32) A (4. GW GW GW 1 6 1 6 (4. ábra alapján írható: G  GV = GW GW 1 6 1 Y + G Y 6 GW − Y GW = G Y = ' G V.3) összefüggés alapján a derivált tenzor segítségével határozzuk PHJ+RJ\DQOHKHWQHDEHKHO\HWWHVtWpVXWiQD .5.32) összefüggés azt fejezi ki.9L]VJiOMXNPHJ Y GV LG szerinti megváltozását! A szorzat deriválási szabályait alkalmazva: GY G G Y GV = GV+ Y GV . A ds folypNRQ\YRQDOHOHPPHJYiOWR]iViWYpJSRQWMDLQDNNO|QE|]VHEHVVpJHRNR]]D(]W a sebességkülönbséget a (2. hogy a Y GV  V]RU]DW LG V]HULQWL PHJYiOWR]iVD D sebességWpUpVDIRO\pNRQ\YRQDOHOHPLGV]HULQWLPHJYiOWR]iViUDYH]HWKHWYLVV]D A 4.

33)  ∂ Y  ∂[    = ∂ Y  ∂\   !   [  [  "# +   #  #  G[ " = JUDG Y G V # .MREEROGDOiQPHJMHOHQ Y ' GV szorzatot PiVNpQWNLIHMH]QL"$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWV]RUtWNR]]XQNVtNiUDPOiVUD  Y "# Y ' GV = !Y $ [ \ 7  ∂Y ! ∂Y [ G\ ∂[ ∂\ = ∂Y \ ∂Y \ G[ + G\ ∂[ ∂\ [ G[ + "# ## #$ = Y[ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y [ ∂Y [ G[ + Y [ G\ + Y \ G[ + Y \ G\ = ∂[ ∂\ ∂[ ∂\ (4.  Y  # ! G\ $ +  ##   $ Y \  \  45 .

A (4. a v2/2 és a -U gradienseit kell zárt G görbe mentén integrálni.  (4. valamint azt.13) és (4.30) összefüggést. hogy zárt göUEHHVHWpQD]LQWHJUiOiVLWDUWRPiQ\IHOVpVDOVyKDWiUDHJ\EHHVLND .33) öszszefüggéseket. írható: G GW * I Y GV = * I !J − ρ JUDGS + JUDG Y "##$ G V .32) összefüggésbe helyettesítve a (4.Mivel a súrlódásmentesség feltételezésével éltünk.34) Ha a J HUWpUSRWHQFLiORVpVKDDVUVpJiOODQGyDNNRUDSρ. Figyelembe véve a (4. a G Y  GW folyadék gyorsulást az Euleregyenlet alapján fejezhetjük ki.

|szV]HIJJpV MREE ROGDOiUD ]pUXV pUWpN DGyGLN +D D VUVpJ FVDN D Q\RPiV IJJYpQ\H D (4. Másként megfogalmazva: súrlódásmentes közeJQ\XJYyWpUEO YDJ\SRWHQFLiORViUDPOiVEyO. a Thomson-tétel alapján megállapítható. hogy a cirkuláció és a sebességtér örvényessége között a Stokes-tétel (2.35) Tekintettel arra.7) értelmében szoros kapcsolat van. hogy súrlódásmentes közegben a fenti feltételek fennállása esetén örvényesség nem keletkezhet.15) alapján ugyanez az eredmény adódik. A Thomson (Lord Kelvin) tétel értelmében – ha a] HUWpU SRWHQFLiORV pV D V~UOyGisPHQWHVN|]HJVUVpJHiOODQGyYDJ\FVDNDQ\RPiVIJJYpQ\H– a sebességtér zárt foO\pNRQ\YRQDOPHQWLYRQDOLQWHJUiOMDDFLUNXOiFLyD]LGIJJYpQ\pEHQQHPYiOWozik: G GW * I Y GV =  (4.).

ábra továbbá az örvényfelületet. ld. ábra) és azon jelöljünk ki egy G folyékony vonalat. amely örvényvonalakból áll. hogy az örvényvektorok érintik a felületet.6. Ha fennállnak a Thomson-WpWHO OHYH]HWpVpQpO WHWW NLN|WpVHN V~UOyGiVPHQWHV iOODQGy VUVpJ N|]HJ 46 . például a Coriolis-HUWpUQHNV]HUHSHYDQWRUQiGyNFLNORQRNNLDODNXOiViEDQ Definiáljuk az örvényvonalat az alábbi módon: az örvényvonalat minden pontjában érinti a rotv vektor. Valóságos közeg esetén a folyadéksúrlódás következtében pl. ábra.7) összefüggéssel megadott Stokes-tétel értelmében a folyékony felületen felvett G zárt folyékony vonalon a sebesség vonalintegrálja. azaz ha G V az örvényvonal eleme. Tekintettel arra. Ekkor viszont a (2. Definiáljuk A 4.6. 4. és amelyet a rotv vektorok érintenek: URWY G$ = . azoknak a G által határolt felületre vett felületi integrálja zérus. a cirkuláció zérus. az áramló folyadékkal együtt mozgó A folyékony örvényfelületet (4. szilárd IDOPHOOHWWNHOHWNH]LN|UYpQ\HVVpJgUYpQ\HVVpJHWKR]KDWOpWUHD]LVKDD]HUWpUQHPSotenciálos.HUHG áramlása potenciálos.6. Ve- gyünk fel egy. akkor URWY × GV = .

SRWHQFLiORVHUWpU.

7. ahol egy IRO\pNRQ\|UYpQ\FV (csövet DONRWy |UYpQ\IHOOHW.. hogy két folyékony örvényfelület örvényvonal mentén metszi egymást. ábrát. Belátható. ezért mindig a metszésvonal részei maradnak. amely az HO]HN V]HULQW PHJWDUWMD |UYpQ\YRQDO MHOOHJpW $ PHWV]pVYRQDORQ OpY IRO\DGpNUpV]HN mindkét folyékony felület részei.|YHWNH]pVNpSSHQ egy folyékony örvényfelület mindig megtartja örvényfelület jellegét. akkor a Thomson-tétel (4. amely két örvényfelület metszésvonala. A metszésYRQDOWHKiWPLQGLJXJ\DQD]RNEyODIRO\DGpNUpV]HNEOiOO A Helmholz I tétele szerint egy örvényvonal.35) értelmében a cirkuláció a G görbe mentén zérus értéN LV PDUDG . PLQGLJXJ\DQD]RNEyODIRO\DGpNUpV]HNEOiOO Tekintsük a 4.

ábra sebesség vonalintegrálja S'’n és S'”n éppen kiejti egymást: I I I Y GV = 6 6 Y GV+ Y GV =  6 . amely S1. Írjuk fel a cirkulációt az S mentén. a sebesség vonalintegrálja e vonal mentén a Stokes-tétel értelmében zérus. Miután a zárt vonal az örvényfelületen van. hogy a 4.7. (4. figyelembe véve.S26 ¶pV6 ´UpV]HNEO áll. OiWKDWy $] |UYpQ\FV SDOiVWMiQ YHJ\N fel az S zárt folyékony vonalat.36) 47 .

(4.8. vagy az áramlási tér határáig ér. 4. (Különben $ ⇒  URW Y ⇒ ∞ következne a tételEO. Azonos (pozitív) körüljárási irány esetén az S2J|UEpUHYRQDWNR]yLQWHJUiOWSR]LWtYHOMHOOHODPiVLNROGDOUDYLKHWMNiW 6 I I Y GV = Y GV.WpWHOH$]|UYpQ\FVKRVV]DPHQWpQEirmely metszetében I $ URW Y G $ pUWpNHiOODQGypVLGEHQVHPYiOWozik..36) jobb oldalán a második integrál körüljárási iránya negatív). ábra Következmény: D]|UYpQ\FVQHPIHMH]GKHWEHD]iUDPOyN|]HJEHQ9DJ\]iUWJ\UW alkot.37) Fentiek alapján megfogalmazható +HOPKRO].A körüljárási irányokat az A1 és A2 keresztmetszetekhez képest adtuk meg (azaz a (4. 6 azaz a Stokes-tétel értelmében: $ I URW Y G $ = $ I URW Y G $ .

Látni fogjuk a súrlódásos áramlások tárgyalásánál.8.W|UYpQ\HpUWHOPpEHQ]iUWJ\UDIVWNDULNDDPHO\+HOPKROW].. ábra). ameddig és amilyen mértékben az Euler-egyenlet. tehát e tételek valóságos közegeknél addig és olyan mértékben érvényesek.+HOPKROW]. Az örvénytételeknél alkalmaztuk az Euler-egyenletet. Ezért az örvénytételek sok 48 . hogy valóságos közeg áramlása esetén számos esetben jó közelítés a súrlódás hatásának elhanyagolása. törvéQ\H pUWHOPpEHQ ÄHJU]L´D EHQQH OpY IVW|W D]D] LGEHQ XJ\DQD]RNEyO D IRO\DGpNUészekEOiOOOG4..

a ΓFLUNXOiFLy]pUXVWyOHOWpU$IHMezetben mutatMXNEHKRJ\HJ\V]iUQ\UDKDWyIHOKDMWyHUHJ\HQHVHQDUiQ\RVDV]iUQ\Nörüli cirkulációval. ha a 4. $ UHSOJpS V]iUQ\DNUD IHOKDMWyHU KDW ami annak a következménye. ábra szárny fölött az áramlási sebbesség nagyobb mint alatta. egy repüOJpS V]iUQ\. A szárny (pl. más esetekben a tendenciák meghatározására eredményesen használhatók. mint felette.esetben jó közelítésként. hogy a szárny alatt a nyomás nagyobb. azaz a szárny körül felvett zárt görbén a sebesség vonalintegrálja. Ez a nyomáskülönbség akkor jöhet létre.9.

ahol egy áramlási térbe helyezett szárny látható felülnézetben. Vegyük körül a nyugvó szárnyat a 4. hiszen a szárnytól távol felvett G görbe környezetében az áramlási sebességek kicsinyek. megegyezik a szárny körüli cirkulációval. Ezek az örvé49 . így a Thomson-tétel érvényességét "„lrontó"”súrlódás hatása elhanyagolható. Hasonlóan belátható.10. indulási örvény keletkezik a szárny mögött (ld. Ha mozgásba jön a szárny (elindul a repül gép).10. ábrát. ábra Tekintsük a 4. mintha egy örvény lenne. de ellentétes irányban forgó u. ábrán látható módon egy ]iUWJ|UEpYHODPLQDFLUNXOiFLyQ\XJYyOHYHJpViOOyV]iUQ\HVHWpQ]pUXVpVD7KRPVRQtétel (4. hogy a szárny megállításakor is egy örvény. amelyek körüli cirkuláció. körülötte Γ cirkuláció alakul ki. ábra). Látható. hogy a szárny mindkét végén folyamatosan úszik le egy-egy ellentétesen forgó örvény. 4.9. ami csak akkor lehetséges.n.35 összefüggés) értelmében zérusnak kell maradnia.9. WHKiW RO\DQ iUDPNpSHW KR] OpWUH PDJD N|Ul. A Helmholtz II tétel értelmébenYLV]RQWH]HNQHPIHMH]GKHWEHD]iUDPOiVLWpUEHQ0LO\HQ mechanizmus eredményeként adódik a zárt örvény hurok? 4. ha egy azonos nagyságú. a megállási örvény válik le a szárnyról.

A szárnyvégi örvények keletkezését mutatja a 4. ábra is amely Ma=1.11.nyek kötik össze a szárnyat.1 Mach-V]iPPDO OG NpVEE. annak megállása után a megállási örvényt) az indulási örvénnyel. a Helmholtz II törvény értelmében zárt örvényhurkot alkotva. ill.

 MHlOHP]HWWiUDPOiVEDKHO\H]HWWUHSOJpSPRGHOON|UONLDODNXOyiUDPOiVWOiWXQN$V]iUQ\YéJHNHQNHOHWNH]|rYpQ\HNHWDPHO\HNEHQDQ\RPiV pVtJ\DVUVpJLV.

11. (A kép többi részét a gázdinamika fejezet tárgyalásánál értelmezzük. 50 .) 4.NLVHEEDN|UQ\H]eWLQpODV]iUQ\YpJKH]FVDWODNR]yDUHSOJpSKRVsztengelyével párhuzamos sötétebb vonalak mutatják. ábra $ V]iUQ\YpJUO OH~V]y |UYpQ\HN NHOHWNH]pVpW HOHPL iUDPOiVWDQL PHJIRQWROiV DODSMiQ LV megérthetjük: a szárnyon úgy keletke]LN IHOKDMWyHU KRJ\ DOXO D Q\RPiV QDJ\REE PLQW IHOO ( Q\RPiVNO|QEVpJ KDWiViUD D V]iUQ\ YpJHLW PHJNHUO iUDPOiV DODNXO NL DPHO\ D szárny körüli áramlással összeadódva két örvényt alkot.

1. amelyeknél létezik olyan koordináta-rendszer.5. DPHO\EOQp]YHDIRO\DGpNQHPJ\RUVXOD]D]D . úszás 5. Hidrosztatika E fejezetben azokat az eseteket vizsgáljuk. Alkalmazások: hidrosztatika.

Ezért azon feladatokat. amelyeknél a folyadék gyorsulása G Y  GW =  hidrosztatikai feladatoknak nevezzük.pUWHOPpEHQDWpUHUVVpJEOpVDQ\oPiVEyO V]iUPD]y HU NLHJ\HQOtWL HJ\PiVW 1HP J\RUVXO D N|]HJ KD D] DGRWW NRRUGLQitarendszerben áll. Tekintsük az Euler-egyenlet (4. vagy egyenesvonalú. Ez utóbbi esetben viszont egy együttmozgó koordináta-rendszerrel „megállíthatjuk” a közeget. Nyugalomban léY QHZWRQL. egyenletes mozgást végez. ρ GW (5.1) Miután a folyadékrészek sebessége zérus.13) összefüggésben megadott alakját: GY  = J − JUDGS . hidrosztatikai feladatoknál az Euler-egyenlet valóságos (súrlódásos) közegben is elhanyagolás nélkül alkalmazható.

(5.2) egyenlet átalakítható: JUDGS = −ρ JUDG8 .3) differenciálegyenletet kell inWHJUiOQL(]WPiUD]HO]IHMH]HWEHQPHJWHWWNDPLNRUD](XOHU-egyenlet vonal menti . átrendezve és ρ-val átszorozva megkapjuk a hidrosztatika alapegyenletét: JUDGS = ρ J A hidrosztatika alapegyenlete alapján megállapítható.1) egyenlet bal oldalára zérust írva. +DD]HUWpUSRWHQFLiORVD]D]J = − JUDG8 .2) vagy (5. hogy – a nyomás leggyorsabb változásának (növekedésének) iránya és irányítása megegyezik az HUWpUWpUHUVVpJYHNWRUiQDNLUiQ\iYDOpVLUiQ\tWiViYDO – D Q\RPiV YiOWR]iViQDN PpUWpNH D WpUHUVVpJ DEV]RO~W pUWpNpYHO pV D N|]HJ VUVpJpYHO arányos. A hidrosztatikai feladatok megoldásánál az (5.3) (5. az (5.2) összefüggés): Az (5.2) D]D] D] D]RQRV Q\RPiVVDO MHOOHPH]KHW S = iOO felületek (izobárok) és az 8 = iOO ekvipotenciális felületek egybeesnek. N|]HJEHQ XJ\DQLV QHP OpSQHN IHO FV~V]WDWyIHV]OWVpJHN OG  IHMH]HW (1.

A hidrosztatikai feladatok megoldásánál tehát a Bernoulli-egyenlet tárgyalásániOPHJKDWiUR]RWWHJ\HQOHWHNHWFpOV]HUKDV]nálni az]DOD]HJ\V]HUVtWpVVHOKRJ\DVHEHVVpJHW LOOJ\RUVXOiVW.integrálásával megkaptuk a Bernoulli-egyenletet.

ËJ\ SO KD D] HUWpU SRWHQFLiORV KLGURV]WDWLNiEDQ FVDN LO\HQHNNHO IRJXQN WDOiONR]QL.WDUWDOPD]yWDJRN]pUXVpUWpNek.

akkor a Bernoulli-egyenlet (4.1. pV D N|]HJVUVpJHiOODndó. természetesen a sebesség tagok nélkül: S S + 8 =  + 8  ρ ρ (5.4) Tekintsük az 5. ábrát DKRO D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ OpY WDUWiO\ OiWKDWy DPHO\EHQ ρ =   NJ  P  VUVpJYt]YDQ+DWiUR]]XNPHJDQ\RPiVYiOWR]iViWDWDUWiO\EDQ (J\LN PHJROGiVL OHKHWVpJNpQW LQGXOMXQN NL D KLGURV]WDWLND .29) összefüggésben megadott legáltalánosabb alakjából a (4.31) alakot kapjuk.

2) egyenletet kifejtve: ∂S ∂S ∂S L+ M+ N = ρJ N ∂[ ∂\ ∂] adódik. A differenciálegyenlet megoldása után a S = ρ J ] + . tehát S = S + ρJ ] (5. Másik megoldásként alkalmazzuk a Bernoulli-egyenlet (5. Behelyettesítve . Ebben a koordinátarendszerben J = J N .6) összefüggést. Az (5. akkor S = S  . azaz a nyomás lefeléOLQHiULVDQQ A Konst.RQVW  = S  adódik. 81 N kg . DODSHJ\HQOHWpEO Legyen z lefelé mutató koordináta. Ha a tartály alján keressük a nyomást.5) összefüggést kapjuk. ] = + -t kell az (5. (esetünkben az er WpUSRWHQFLiORVDN|]HJVUVpJHiOODQGy.1. ahol írható: ha ] =  . hogy a folyadéktér egy olyan pontjára írjuk fel az (5. ábra (5.4) alakját. Ilyen pont a felszín. integrálási állandót úgy határozzuk meg.RQVW  (5.7) . $] |VV]HIJJpVEO OiWMXN KRJ\ D Q\RPiV D YiUDNR]iVQDN PHJIHOHOHQ FVDN D IJJOHJHV koordináta mentén változik.7) egyenletbe helyettesíteni. Ezért írható: GS  G] = ρ J . ahol g = 9 . ahol ismert a nyomás.6) 5.

$%HUQRXOOL-egyenlet alkalmazásánál igen fontos 52 .

a másikat pedig ott. amely szerint az egyik pontot ott vegyük fel. Általában jól használható az a módszer. ahol mindent ismerünk.és HVHWHQNpQWWDOiOpNRQ\ViJRWLJpQ\OIHODGDWDNpWSRQWIHOYpWHOHDPHO\N|]|WWLYRQDORQD] egyenlet az Euler-egyenletet „integrálja”. a másik a tartály alján z=+KHO\HQOpYSRQW DKRODQ\RPiVWNHUHVVN. DKRONHUHVQNYDODPLWpVDOHJW|EEMHOOHP]WLVPHUMN Legyen tehát az egyik pont (ahol mindent ismerünk) a felszínen felvett 1 pont.

/HIHOpPXWDWy]NRordináta HVHWpQD)|OGQHKp]VpJLHUWpUSRWHQFLiOMD OGIHMH]HW.

hanem valamely z változó mélységben vesszük föl. Hogyan kell eljárnunk. Behelyettesítés és átrendezés után: S  − S  = ρ J + adódik. ha a tartály felfelé gyorsul a gyorsulással? Abszolút (a Földhöz U|J]tWHWW. az (5. 8 = − J] alakú.7) összefüggésre jutunk.4) egyenOHWHJ\HVWpQ\H]LWV]iPEDYpYH S = S   ] =  S  = " ]  = + . Az (5. Ha a 2 pontot nem a tartály alján.

UHQGV]HUEOYL]VJiOYDDMHOHQVpJHWD]VHPPLNpSSHQQHPWDUWR]LNDKLGURV]WDWLND N|UpEHDIRO\DGpNPR]RJVWJ\RUVXOYDPRzog, tehát az áramlás instacionárius. Szerencsére találunk egy olyan koordináta-UHQGV]HUWDPHO\EOQp]YHDN|]HJiOOH]DWDUWiOO\DOIHOIelé együtt gyorsuló koordináta-rendszer. Ha a koordináta-rendszer gyorsul, akkor abban WRYiEELHUWpUMHOHQLNPHJ (ldIHMH]HW

(VHWQNEHQH]D]HUWpUDWHKHWHWOHQVpJLHU tér, amelynek potenciálja a (2.10) összefüggés alapján 8 W = − D ] , hiszen felfelé gyorsuló koordináta-rendszerben felfelé kell munkát végezni, ha elmozdítunk egy tömeget, azaz felIHOp FV|NNHQ]-k irányában) kell növekednie az 8 W -nak. $ WDUWiO\ DOMiQ OpY Q\RPiVW XJ\DQ~J\ NHOO V]iPROQL PLQW D] HOEE GH 8 = 8 J + 8 W = − J + D ] |VV]HIJJpVWNHOOKDV]QiOQLD]HUWpUSRWHQFLiOMiUD(UHGPpQ\O a S  − S  = ρ J + D + kifejezést kapjuk, tehát a tartály felfelé gyorsulása a folyadékra ható V~O\HUWPLQtegy megnövelte. $IHOIHOpJ\RUVXOyWDUWiO\IHOV]tQpUOD]WWpWHOH]WNIHOKRJ\QHPYiOWR]LNDJ\RUVXOiVKDWáViUDÒJ\pUH]]ND]RQEDQKRJ\SOJ\RUVXOyWHKHUDXWyQOpYWDUWiO\EDQOpYFVHSSIRO\yV közeg felszíne nem marad „vízszintes”. Milyen kapcsolat vDQ D WpUHUVVpJ pV D IHOV]tQ között?  

$

$

53

Vegyük a hidrosztatika (5.2) alapegyenletének rotációját. Miután URW JUDG 

$ =  , a bal ol-

dal zérus lesz. Ezért írható – figyelembe véve a szorzat deriválási szabályait: URW ρ J = ρ URWJ + JUDGρ × J = . 0LXWiQDKLGURV]WDWLNDLSpOGiLQNEDQHOIRUGXOyHUWHUHNSRWenciálosak, URWJ = (EEONövetkezik, hogy JUDGρ × J =  D]D] D VUVpJ OHJURKDPRVDEE YiOWR]iViQDN LUiQ\D SiUhu]DPRV D WpUHUVVpJ YHNWRUUDO $ N|]HJ VUVpJH D IHOV]tQUH PHUOHJHVHQ YiOWR]LN D OHJURhamosabban, WHKiWNpWNO|QE|]VUVpJN|]HJHWHOYiODV]WyKDWiUROyIHOület (felszín) minGHQSRQWMiEDQPHUOHJHVD]HUWpU HUHG

(Ez utóbbi megállapítás közvetlenül belátható. hogy a felszín egybeesik valamely ekvipotenciális felülettel. hogy az 8 = iOOIHOOHWHNLVPHUOHgesek J -re. fel tudjuk írni a Bernoulliegyenletet a felszín egy pontja és a folyadéktér HJ\PiVLNDNHUHVHWWMHOOHP]WWDUWDOPD]ySRQWMD 5. Térjünk vissza a felszín helyzetéhez.2. Gyorsuló kocsi esetén együtt gyorsuló koordináta-rendszert veszünk fel. Milyen alakú a felszín és hol helyezkedik el? Ha ugyanis e kérdésekre választ tudunk adni.2. ha meggondoljuk.) 0HJiOODStWRWWXN KRJ\ YiOWR]y VUVpJ HVHWpQ D VUVpJ OHJJ\RUVDEE YiOWR]iViQDN LUiQ\D SiUKX]DPRV D WpUHUVVpJ YHNWRUUDO . ábrán egy jobbra gyorsuló kocsit és egy hengeres HGpQQ\HO HJ\WW PHUHY WHVW V]HUHQ IRUJy IRO\adékot látunk. ábra között.pUGpV KRJ\ H YHNWRU LUiQ\iEDQ HOPR]GXOYD FV|NNHQ YDJ\QDVUVpJ%L]RQ\tWKDWyKRJ\PLQGNpWHVHWOHKHWVpJHVGHcsaNDWpUHUVVpJLUáQ\iEDQQ|YHNYVUVpJHVHWpQVWDELODUpWHJ]GpV. ezért a tehetetOHQVpJLHUWpUUHO J W = − D L ) is kell számolQLD)|OGQHKp]VpJLHUWHUH J J = − J N . Az 5.WpUHUVVpJYHNWRUiUD Ez azt is jelenti.

PHOOHWW $]DONDOPD]RWWHOMHOHND]5.2. ábrán felvett koordináta-rendszerhez igazodnak.) $] HUHG HUWpU SRWHQFLiOMD D NpW HUWpU SRWHQFLiOMiQDN |VVzege. A folyadék felszíne valamely ekvipotenciális felülettel esik egybe. E felületek egyenletét az 8 = J] + D[ + iOO összefügJpVEONDSKDWMXN ]=− D [ + . J (5.8)

" '

$ J\RUVXOy NRFVLEDQ OpY IRO\DGpN IHOV]tQH WHKiW VtN DPHO\ D −D  J  LUiQ\WpQ\H]EO NöYHWNH]HQ PHUOHJHV D J  HUHG HUWpUvektorra. Azt, hogy az ekvipotenciális felületsereg melyik elemével esik egybe a felszín, a folyadékmennyiség állandósága dönti el. Köny54

nyen beOiWKDWyKRJ\iOODQGyV]pOHVVpJNRFVLHVHWpQDKRVV]IHOpEHQOpY"tengely" körül "billen el" a felszín, ha nem vág be a kocsi aljába. (Ezért érdemes a koordináta-rendszer origóját itt felvenni.) A forgó edényben OpY PHUHY WHVW V]HUHQ IRUJy IRO\DGpNRW D] HJ\WWIRUJy UHQGV]HUEO célV]HU YL]VJiOQL DPLNRU D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpKH] D FHQWULIXJiOLV HUWpU MiUXO $ 2.2.fejezetben foglaltak alapján felírható az ekvipotenciális felületek egyenlete: 8 = J] − U ω  U ω  = iOO  D]D] ] = − +. .  J (5.9)

/iWKDWyKRJ\D]HNYLSRWHQFLiOLVIHOOHWHN pVD]HJ\LNNHOHJ\EHHVIHOV]tQLV

PiVRGIRN~ forgási paraboloidok. Ebben az esetben is a folyadék térfogatának állandósága szabja meg, hogy az ekvipotenciális felületsereg melyik eleme a felszín, azaz, hogy egy adott koordinátarendszerben mennyi a K értéke. A 3.6. fejezetben meghatároztuk egy n-ed fokú forgási SDUDERORLGDODWWOpYWpUIRJatot. Ha n=2, ez a térfogat a befoglaló henger térfogatának a fele (ld. 5.2. ábra

a nyomásokat HJ\HJ\V]HUPHJIRQWROiVVDOLVV]iPROKDWMXN7XGMXNKRJ\D]HUWpUHNYLSRWHQFLiOLVIHOOeWHLHJ\EHHVQHND]iOODQGyQ\RPiV~IHOOHWHNNHO OG .(EEON|YHWNH]LNKRJ\DIRUJyHGpQ\EHQDIHOV]tQHUHGHWLIRUJiVHOWWLIHlszínhez képesti legnagyobb lesüllyedése és felemelkedése egymással megegyezik: ∆P = 5  ω    J . +D HOHJHQG WDSDV]WDODWRW V]HU]QN KLGURV]WDWLkai feladatok megoldásában.

.

2. Ha ω szögsebességgel forgó koordinátarendszerben. a máVLNHUWpU|VV]HWHYRNR]KDWQ\RPiVQ|YHNHGpVW Az ekvipotenciális felületek megtalálása általában nem okoz nehézséget: a Föld nehészségi HUWHUH HVHWpQ YtV]LQWHV D WHKHWHWOHQVpJL HUWpU HVHWpQ D WpUHUVVpJ YHNWRUUD PHUOHJHV VíNRNFHQWULIXJiOLVHUWpUHVHWpQDIRUJiVWHQJHOO\HOPHJHJ\H]WHQJHO\KHQJHUHN+DD)|OG QHKp]VpJLHUWHUpYHOYDJ\DWehetetlenségi HUWpUWpUHUVVpJYHNWRUiYDOPHJHJ\H]LUiQ\EDQ és irányítással ∆V J LOO  ∆V D távolságot mozdulunk el állandó ρVUVpJN|]HJEHQ ∆S J = ρ J ∆V J LOO  ∆S D = ρ D ∆V D nyomásnövekedés adódik (ellentétes irányban nyomáscsökkenés). ρVUVpJN|]HJEHQU1 sugárról egy nagyobb r2 sugárra me gyünk át. ábránOpYHVHWHNEHQKDWiUR]]XNPHJD%pV$SRQWEDQ léYQ\RPiVNO|QEVpJpW 55 . a nyomás ∆S F = ρ U − U ω    érWpNNHOQDFHQWULIXJiOLVHUWpUKDWiViUD  $ " ' Felhasználva a fentieket az 5.+DD]HUHGHUWpUW|EEHUWpU |VV]HJHNpQW DGyGLN D] HJ\HV HUWHrek "s„ját" ”kvipotenciális felületükön nem okoznak Q\RPiVQ|YHNHGpVW+DWHKiWD]HJ\LNHUWpU-|VV]HWHYHNYLSRWHQFLiOLVIHOOHWpQPR]GXOXQN el.

Az eddigiekben vizsgált esetekben a ρ = iOO feltételezéssel éltünk. ami cseppfolyós halmazállapotú közegeknél a valóságnak iJHQMyOPHJIHOHO$Ji]RNVUVpJHD]RQEDQDQ\oPiVQDJ\REEYiOWR]iVDHVHWpQMHOHQWVHQYiOWR]KDW $] .− − a gyorsuló kocsinál: S % − S $ = ρ J ∆V J + ρ D ∆V D a forgó edénynél: S % − S $ = ρ J ∆V J + ρ 5  ω    .

Ji]W|UYpQ\pUWHOPpEHQDρs UVpJ7 iOOHVHWEHQDQ\RPiVVDODUiQ\RV.

ρ S (5.0LDWHHQGDNNRUKDDVUVpJQ\RPiVYiOWozása miatti változása nem hanyagolható el pl.2) alapegyenletéhez (azaz az Euler-HJ\HQOHWKH]. a hidrosztatika (5. ha a ρ nem a p-WO IJJ KaQHP SO PpJ D KPpUVpNOHWWO pV D QHGvességtartalomtól is).10) Általánosságban (pl.29) a bal oldal zérus értéke mellett figyelembe véve a (4.15) átalakítást. meghaladja a 10%-ot? +DDVUVpJDQ\RPiVIJJYpQ\HDNNRUKDV]QiOKDWyD%HUQRXOOL-egyenlet általános alakja (4. Potenciálos er tér feltételezésével: 8  − 8 + $ S S 1$ GS = .

57 56 .2) alapegyenletét: ∂S ∂S ∂S L+ M+ N = ρ −J N . G] ahol az (1.3. E koordináta-UHQGV]HUEHQD)|OGQHKp]VpJLHUWHUH J = − J N vektortérrel írható le. Alkalmazzuk a hidrosztatika (5. Vegyünk fel egy felfelé mutató z koordinátát (ld.5) gáztörvény értelmében ρ S =  $ $ $ S . ezért írható: GS = −ρ S J .3. ∂[ ∂\ ∂] Ismét látjuk. /HJ\HQ D IHODGDW D] DWPRV]IpUiEDQ OpY Q\RPiVPHJRV]OiV PHJKDWiUR]iVD iOODQGy OHYHJ5. 5. FpOV]HU YLVV]Dnyúlni. ábra KPpUVpNOHW 7 = iOO  ) mellett. hogy a nyomás csak a z koordináta függvénye. ábra).

Behelyettesítés és a differenciálegyenlet szétválasztása után az alábbi integrálás elvégzésével határozhatjuk meg a keresett S = S ] .

2. hogy ha egy ∆V térfogatú testet egy JUDG S nyomásgradienssel jellemzett térbe helyezünk. Testek úszása Az Euler-egyenlet levezetésénél láttuk (ld.2.11) nyomásváltozást. 0HJMHJ\H]]NKRJ\DYDOyViJEDQDKPpUVpNOHWIHOIHOpKDODGYDiOWDOiEDQFV|NNHQ 5.11) Az 5.függvénykapcsolatot: S 1 1 S ] GS J G] =− S 57  S J] ⇒ OQ =− S 57 ⇒ S = S H − J ] 57 (5. ábrába felvittük az (5.3. 4. amelynek a kezdeti ( ] =  -hoz tartozó) pULQWMH PHJHJ\H]LN D] iOODQGy VUVpJ IHOWpWHOH]pVpYHO DGyGy Q\RPiVYiOWR]iV HJ\HQHVével. fejezet). akkor arra ∆ ) ≅ − JUDGS∆9 HUKDW$KLGURV]WDWLND .

DODSW|UYpQ\pWEHKHO\HWWHVtWYH ∆ ) = −ρ J ∆9 adódik. nagysága pedig megegyezik a ∆9 WpUIRJDW~ IRO\DGpNUDKDWyHUWpUEOV]iUmazó erYHO $)|OGQHKp]VpJLHUWHUpEHQÄIHOKDMWyHUUO´EHV]pOKHWQNDPHO\QDJ\ViJD megegye]LNDÄNLV]RUtWRWWIRO\DGpNV~O\iYDO´8J\DQLO\HQÄIHOKDMWyHU´PR]JDWMDJ\RUVXOy autóbuV]RQDKLGURJpQQHOW|OW|WWOpJJ|PE|WHOUHDYH]HWIONHIHOp. azaz a ρ sUVpJN|]HJEHPHUtWHWt ∆9WpUIRJDW~WHVWUHKDWyHULUiQ\tWiVDHOOHQWpWHVD]HUWpUYHNWRU irányításával.

 +D HJ\ 9 WpUIRJDW~ WHVWHW D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ ρ VUVpJ FVHSSIRO\yV YDJ\ OpgQHP.

IRO\DGpNEDPHUtWQNDUUD )I = ρ J 9 IHOKDMWyHUKDW DPLWWiPDV]WyHUQHNLVQHYHzQHN.

ábra az úszó test az elfordulással szemben mutat. amíg a EHPHUOUpV]iOWDONLV]RUtWRWWIRO\DGpNVúlya megegyezik a test súlyával. Utóbbi esetben csak addig merül a vízbe a test. 57 .4. A súlyHU pVDIHOKDMWyHUHJ\HQV~O\DPHOOHWWD]~V]y test stabilitásának YDQ MHOHQWVpJH DPLW 5. vagy kisebb annál. (J\ WHVW DNNRU ~V]LN KD iWODJRV VUVpJH megegyezik a cseppfolyós közeg ρVUségével. $ WiPDV]WyHU iWPHJ\ D N|EWDUWDORP N|]pSSRQWRQ DPL D KRPRJpQ W|PHJHORV]OiV esetén megegyezik a súlyponttal.

amelynél az S súlypont a kiszorított térfogat K középpontja felett van. ábra la eltolódott. akkor a hajó egyensúlyi helyzete stabil. hiszen NLWpUpVHVHWpQHJ\D]]DOHOOHQWpWHV YLVV]DWpUtW. 5. Az ábrán láthatók az S súlyponton és a KWpUIRJDWLN|]pSSRQWRQiWPHQGV~O\HUpV )I felhajtóHUDKDMyNLWpUpVHHOWWLKHO\]HWUHYRQDWNR]WDWYD$NLWpUpV KDWiViUD D V~O\SRQW pV D V~O\HU YDODPLQW D IHOKDMWyHU nagysága nem változott megGHDIHOKDMWyHUWiPDGiVYRQa5. ha SV~O\SRQWMDDN|]HJEHPHUOUpV]K térfogatközéppontja alatt van (ld. ábrát! Az ábrán látható hajótest szimmetria-VtNMDDIJJOHJHVKH] képest szöggel tért ki.Nyilvánvaló a test stabilitása.) Tekintsük az 5. $]HUHGHWLNLWpUpVHOWWLKHO\]HWKH]NpSHVWWHKiWHJ\HUSiUNHOHWNH]HWW(]HOWROWDDIHOKDjWyHUWamelynek támadásvonala az M metacentrumban metszi a szimmetriasíkot. ábra).5.5. Ekkor elfordulás esetén egy.4. Ha az S súlypont az M metacentrum alatt van. az elfordulást csökNHQWM nyomaték keletkezik. (Ezt kezdeti VWDELOLWiVQDN QHYH]]N PHUW D YLV]RQ\RNWyO IJJ pUWpNQpO QDJ\REE NLWpUpV HVHWpQ D KDMy felborul. $WHVWDODNMiWyOIJJHOIRUGXOiVLV]|JLJVWDELOLVOHKHWDQQDNDWHVWQHNSOKDMyQDND]HJ\Hnsúlya is. A kitérés hatására ugyanis a hajótest AMHOpN DODN~ UpV]H NLNHUOW D Yt]EO D B MHO YLV]RQW EHOemerült.

Q\RPDWpNNHOHWNezik. 58 .

felhasználva az eddig tanultakat. Az áramló közeg súrlódásmentes és összenyomhatatlan. ábrát.2) kifejezésben látható. A gyorsulás és a nyomásgradiens között az Euler-egyenlet teremt kapcsolatot (4.1) |VV]HIJJpVDGyGLN $WpUHUVVpJQHNQLQFVen vízszintes irányú komponense. számítása Ebben a fejezetben példaként néhány feladatot oldunk meg.1. amelyben víz áramlik. ábra 4 KD 9 függvény szerint változik? D EHOpS VHEHVVpJ Miért változik a nyomás a konfúzorban? Az iUDPOy IRO\DGpNUpV]HN J\RUVXOQDN DPL FVDN HU KDWiViUD PHKHW YpJEH 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D V~UOyGiV QHP MiWV]LN V]HUHSHW pV D V~O\HU D] iUDPOiVUD PHUOHJHV WHKiW FVDN D nyomás hely szerinti változása gyorsíthatja a közegrészeket. DPHO\EONLIHMH]YHDQ\RPiVJUDGLHQVW JUDGS = −ρ GY GW (6.) A G Y  GW folyadékrész gyorsulása a (4. ezért nem befolyásolja a nyomás változását.1. 6.6. W = W  SLOODQDWEDQ Y = Y   + W  6. Áramlás konfúzorban Tekintsük a 6. ∂W GW A fenti összefüggés kifejtése komponensegyenletekben a (4. Alkalmazások: súrlódásmentes áramlások elemzése.13). Miután a konfúzor tengelyében Y \ = Y ] =  és ∂Y \  ∂[ = ∂Y ]  ∂[ =  D . ahol egy konfúzor látható.3) összefüggés szeULQWORNiOLVpVNRQYHNWtYUpV]EOiOO GY ∂Y = + ' Y. Mekkora a nyomásgradiens a tengely A pontjában.1.

hogy GY GW = $  ∂Y  ∂W [ $ + Y [$ ∂Y [ ∂[ $ L  . (6.NLIHMH]pVEOPHJillapítható.2) .

$WHQJHO\EHQOpYYxVHEHVVpJHWHJ\HQOQHNYHVV]ND Y átlagsebességgel.3) összefüggésbe megy át. Ezért valamely x koordinátához tartozó vx sebesség a ' [ . ami a ρ VUVpJ illandósága miatt (ami víz esetén igen jó közelítés) a  Y ' = Y [ '  [ 16 16 (6.29) alakját.A vx VHEHVVpJNRPSRQHQV KHO\ pV LG V]HULQWL YiOWR]iViQDN V]iPtWiViQiO IHOKDV]QiOMXN D folytonosság tételének (3.

= ' ' .4) |VV]HIJJpVVHONLIHMH]KHWNRQI~]RUiWPpULVPHUHWpEHQD .'  [ / (6.

pV .

DODSMiQIHOtUKDWy  Y   + W  .

'  [ /    . '  Y[ =  '  ' . (6.5) $ .

t helyébe t1-t helyettesítve majd az így kapott értékeket a (6.2) összefüggésbe beírva meJNDSMXNDNHUHVHWWJ\RUVXOiVW(EEODQ\RPiVJUDGLHQVD .NLIHMH]pVWHOV]|UWPiVRGV]RU[V]HULQWGLIIHUHQFLiOYD[KHO\pEHPLQGNpWNLIHMH]psnél xA-t.

$]HGpQ\IHOVODpMiQDIRUJiVWHQJHO\EHQOpYQ\tOiVN|WL|VV]HDPHUHYWHVWNpQWIRrgó folyadékot a környezettel. 60 . b/ c/ az álló koordináta-rendszerben áramló közegre felírjuk a Bernoulli-egyenletet. Nyomás változás forgó edényben Tekintsük a 6.|VV]HIJJpVEHYDOyKelyettesítéssel adódik.2. +iURPNO|QE|]PyGV]HUWDONDOPD]XQNDIHODGDWPHJROGiViUD a/ együttforgó koordináta-rendszerrel „megállítjuk” a folyadékot. ábra Q\RPiVpVDNOVS0 nyomás különbségét. vízzel töltött.2. Határozzuk meg az ASRQWEDQOpY 6.2. majd alkalmazzuk a hidrosztatika módszereit. ábrát. ahol egy henger alakú. az álló koordináta-rendszerben áramló közegre alkalmazzuk a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenletet. 6. w  V szögsebességgel forgó edény látható.

4) összefüggést és figyeOHPEHYpYHDFHQWULIXJiOLVHUWpUSRWHQFLiOMiQDN . Alkalmazva a O és A pont között az (5.a/ A folyadék együttforgó koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOYDiOOXJ\DQDNNRU– mivel a koordináta-rendszer forog –ILJ\HOHPEHNHOOYHQQLDFHQWULIXJiOLVHUWHUHW$O pontból az A SRQWED D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpQHN HNYLSRWHQFLiOLV IHOOHWpQ KDODGKDWXQN H]pUt az nem okoz nyomásnövekedést.

NLIHMH]pVpWDQ\RPiVNO|QEVpJUHD S$ − S = −ρ 8$ − 8 = −ρ − 1 6   5 ω  5 ω  − =ρ     összefüggés adódik. ahol ρDYt]VUVpJH b/ Írjuk fel az abszolút rendszerben a Bernoulli-egyenlet (4.LQWHgrál Y  − Y    alakra hozható.LQWHJUiO]pUXVpUWpN$.29) összefüggéssel megadott legáltalánosabb alakját! A I 0 ∂v 1 v2 d s + grad d s − v × rot v d s = g d s − gradp d s .7) (VHWQNEHQD]DEV]RO~WVHEHVVpJWpUVWDFLRQiULXVH]pUWD].. (ld. 4. ρ ∂t 2 0 0 0 0 I II III IV V A I A I A I I A (6.4 fejezet.

8) Abszolút rendszerben az áramlás koncentrikus kör alakú áramvonalakkal jellemzett síkáramlás. fejezet). URW Y és GV vektorok vegyes szorzatát. Ebben az esetben a URW Y-nek csak forgástengellyel ni: URW Y 1 6 komponense van. ezért a IV integrál esetünkben zérus értéN 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D N|]HJ |VV]HQ\RPKDWDWODQ D] 9 LQWHJUiO − S $ − S   ρ alakra hozható. hogy e három vektor jobbsodrású rendszert alkot és GV = GU D . és – mivel az áramvonalak koncentrikus körök – nem lehet O-ból áramvonalon A-ba jutni. Ezek figyelembevételével: $  4 9 1 6 S $ − S  = ρ Y × URW Y G V − ρ I Y − Y $   ... hiszen az áramlásban a URW Y nem zérus.4. amelyet a (3. Tekintettel arra. (6. hogy –PLYHOD]iOOyUHQGV]HUEO vizsgáljuk a jelenséget – csak a Föld nehézségi HUWHUHMiWV]KDWV]HUHSHW J D]RQEDQPHUOHJHV GV-re.LQWHJUiOWQHPWHKHWMNHJ\HQOYp]é$  russal (4.$. A IV tagnál figyelembe kell venni. Keressük az egymás- UDPHUOHJHV Y .8) összefüggéssel lehet meghatároz- ] = GY  GU + Y  U (EEOHVHWQNEHQ URW Y 1 6 ] =  w adódik. ahol a sebesség csak a sugár függvénye: Y = ω U .

8) összefüggés a (6. Figyelembe véve továbbá. a (6.NLIHMH]pVEHQV]HUHSOLQWHJUiOHJ\V]HU en átalakítható.6)-WDOPHJHJ\H]DODNUDKR]KDWy 61 . hogy Y $ = 5 w pV Y  = .

Kiömlés tartályból Tekintsük a 6.    (6. ahol egy tartály látható.3. amelyet „hirtelen” (rövid – elvileg zérus –LGWDUWDPDODWW. A J Q esetünkben zérus értéN )HQWL PHJJRQGROiVRNNDO iWtUYD szétváODV]WYDPDMGLQWHJUiOYDDGLIIHUHQFLiOHJ\HQOHWHWDN|YHWNH]DGyGLN S S I I  GS = ρ 5 Y GU = ρ U ω  GU ⇒ 5 ω  S$ − S = ρ U   . (4. I 5 (6.11) 6. 4.3.27) összefüggés) Y  ∂S = − JQ .3.9) F /pQ\HJHVHQ HJ\V]HUEE PHJROGiV LV YDQ D] DEV]RO~W UHQGV]HUEHQ ËUMXN IHO D] (XOHUegyenlet normális irányú komponens egyenletét természetes koordináta-rendszerben (ld. (A vízfelszínt tekinsük végtelen nagynak. azaz hanyagoljuk el a süllyedését. 5 J ρ ∂Q (6.) A tartály hengeres falának alsó réV]pEOHJ\/KRVV]~ViJ~iOODQGyNHUHV]WPHWV]HWFVQ\~OLNNLDPHO\QHNYpJpQHJ\FVDS van. amelyben víz van. fejezet.S$ − S = ρ I1 5  U ω  ω GU − ρ 6 5 ω  5 ω  5 ω  = ρ 5 ω  − ρ =ρ .10) Az 5 J iUDPYRQDOJ|UEOHWLVXJDUDHVHWQNEHQHJ\HQODN|UDODN~iUDPYRQDOUVXJDUiYDO a dn normális irányú elemi elmozdulás esetünkben dr-UHO HJ\HQO PHUW D] iUDPYRQDODN koncentrikus körök). ábrát.

hogy a folyadék nem a nyitás pillanatában éri el a stacionárius kiáramlási sebességet. ρ ∂t 2 1 1 1 1 I II III IV V I 2 I 2 I I 2 2 (6.NLOHKHWQ\LWQL1\LOYiQYaló.12) 62 .29) összefüggésben megadott legáltalánosabb alakját: I 2 1 ∂v 1 v2 d s + grad d s − v × rot v d s = g d s − gradp d s . haQHPFVDNEL]RQ\RVLGP~OYD+RJ\DQOHKHWQHDMHOHQVpJHWOHtUQL" Írjuk fel a Bernoulli-egyenlet (4.

12) összefüggést HJ\V]HUVtWHQL Az I integrál nyilvánvalóan nem zérus. 9 A III integrálYL]VJiODWDHOWWG|QWVNHOKRJ\KRJ\DQYHVV]NIHOD]pVSRQWRNDWDPelyek között az integrálást véJUHKDMWMXN $] HJ\LN SRQW OHKHWVpJ V]HULQW RWW OHJ\HQ DKRO PLQGHQWWXGXQNOHJFpOV]HUEEDIHOV]tQHQ$PiVLNSRQWRWRWWYHVV]NIHODKROD]LVPHUHtlen fi]LNDLPHQQ\LVpJHWNHUHVVNpVOHKHWOHJPLQpOW|EEYiOWR]ypUWpNpWLVPHUMNH]DSRQW célV]HUHQDFVYpJHDNL|POpVKHO\HDKRODKHO\pVDQ\RPiVLVPHUWpVDVHEHVVpJHWpV gyorVXOiVWNHUHVVN$]pVSRQWIHOYHKHW~J\KRJ\HJ\iUDPYRQDORQOHJ\HQH]pUWD III integrál]pUXVpUWpN 9DOyViJEDQD]¶pVSRQWRNN|]|WWiUDPYRQDORQLQWHJUiOXQN’ és 1 között pedig –DPLQWD]WNpVEEOiWMXN. amHO\EOQp]YHD]iUDPOiVVWDFLRQiULXVViWeheW A II integrálon hajtsuk végre a szokásos átalakítást.3 ábra Vizsgáljuk meg a 4. 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D] iUDPOy N|]HJ Yt] DPHO\QHN VUVpJH iOODQGy D] V integrál a − S  − S   ρ összefüggésbe alakítható át.4. 1 6 1 6 63 .fejezetben leírtak alapján. amelynek eredményeként 4Y    − Y    adódik.Y ≅  Figyelembe véve. hisz éppen a folyadék gyorsulását kívánjuk meghatározni. hogy hogyan lehetne a (6. és nincs is olyan koordináta-rendszer. hogy az abszolút (Földhöz rögzített) koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOMXND MHOHQVpJHWtJ\FVDND)|OGQHKp]VpJLHUWHUpYHONHOOV]iPROQXQNDPLSRWHQFLiORV(]pUWD IV integrál a − 8  − 8 alakra hozható.6.

mert így világosan OiWV]LN KRJ\ D] ÄLQVWDFLRQiULXV WDJRW´ D] LQWHJUiO IHOV KDWiUiKR] WDUWR]y %HUQRXOOLösszeghez kell hozzáadni. Esetünkben 8 = J] . +DWiUR]]XNPHJD]HJ\HVWDJRNpUWpNpWDFVYpJpQOpYFVDSNLQ\LWiVDXWiQAz 1-es pontEDQpVDWDUWiO\EDQDVHEHVVpJ]pUXVQDNWHNLQWKHWDNL|POpVN|UQ\H]HWpWOHOWHNLQWYH meUWDWDUWiO\IHOV]tQH NHUHV]WPHWV]HWH.12) az alábbi alakra hozható: I 2 2 ∂v v +p+ ds + U 2 ρ 1 ∂t  ! "# #$ 2 =0 1 (6.A fentiek figyelembe vételével (6. A (6.13) összefüggést szándékosan írtuk fel ebben a szokatlan alakban. mert a z koordináta felfelé mutat és tudjuk. ha egy testet elmozdítunk. hogy a potenciálnak abban az irányban kell növekednie. amerre munkát végzünk.13) .

RO\DQQDJ\DFVNHUHV]WPHWV]HWpKH]NpSHVWKRJ\ a folyadékfelszín süllyedési sebessége elhanyagolható. A 2-es pontban ] =  és a keresett sebesség Y  = Y W  0HNNRUD D Q\RPiV D NL|PO . Ugyanitt S  = S  . ] = + . 6.3. ábra). ha a ] =  szintet a 2-es pont magasságában vesszük fel (ld.

 NHUHV]WPHWV]HW WHQJHO\ében? Erre a kérdésre a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet ismeretéEHQDGKDWXQNYiODV]W0LXWiQHJ\FVEONL|POIRO\DGpNVXJiUEDQIHOOUOQp]YHD]iUDmvonalak párhuzamos egyenesek.27) egyenlet bal oldalának nevezMpEHQ V]HUHSO 5 áramvonal görbületi sugara ∞H]pUWDQ\RPiVYt]V]LQWHVHQD]iUDPYRQDODNUDPHUOHJHVHQ nem változik. Így a NL|PO NHUHV]WPHWV]HWEHQ D Q\RPiV D NOV Q\RPiVVDO HJ\HQO: S  = S  . a (4. (OlGDOUyOQp]YHDVXJiUDV~O\HUpVQHPDQ\RPiVNO|QEVpJKDWiViUDKDMOLNOH.

Ha a tartály eleJHQGHQQDJ\DNNRUEHQQHDVHEHVVpJHOKDQ\DJROKDWyGHDNNRUDJ\RUVulás is jó közelítéssel zérus.2 szakaszra: 16 I   ∂Y GV = ∂W I   ∂Y ∂Y GV+ GV . A jobb oldal második tagjának meghatározásához tegyünk néhány megállapítást. A gyorsulás vonalintegrálját az alábbi megfontolások alapján fejezzük ki. amelynek abszolút értékét a-val jelöljük. Ezért az integrálási útvonalat két részre osztjuk: 1-1’ és 1’. A ∂ Y  ∂W gyorsulásvektor. ∂W ∂W  I  (6.14) $MREEROGDOHOVWDJMDPHUWDYpJWHOHQQDJ\QDNWHNLQWHWWWDUWiO\EDQDN|]HJJ\RUVXOiViW elhanyagolhatjuk. párhuzamos a GVYHNWRUUDODFVWHQJHO\pEHQOpYLQWHJUiOiVL~WYRQDORQ +DDJ\RUVXOiVQDNOHQQHFV WHQJHO\UHPHUOHJHVNRPSRQHQVHDNNRUFVWHQJHO\UHPHUOHJHVVHEHVVpJNRPSRQHQVÄNeOHWNH]QH´DPLV]LPPHWULDRNRNEyOQHPOHKHWVpJHV.

Ilyen esetben felveszünk egy pozitívnak feltételezett LUiQ\tWiVWpVD]HUHGPpQ\HOMHOHPXWDWMa meg a gyorsulás tényleges irányítását.7pWHOH]]NIHOKRJ\HOUHQHPLVPHrjük a folyadékgyorsulás irányítását. Vegyük fel SR]LWtYQDN D FV  NL|PO NHUHV]WPHWV]HWH LUiQ\iED PXWDWy J\RUVXOiVW 7HNLQWYH KRJ\ D 64 .

az integrandusz az (a ds) alakban írható. Hogyan változik aFVKRVV]DPHQWpQDJ\RUVXOiV"+Dρ=iOODNRQWLQXLWiVEyON|YHWNH]HQ DFVEiUPHO\NHUHV]WPHWV]HWpEHQHJ\DGRWWSLOODQDWEDQD]RQRVQDNNHOOOHQQLHDWpUIRJDtáramnak: Y $  = Y  $  (EEON|YHWNH]LNKRJ\ D $  = D  $  (6. ahol GV = GV .∂ Y  ∂W és a GV vektor iránya és irányítása megegyezik. hogy a keresztmetszet-viszonnyal fordítottan arányos sebességviszony csak hasonlóan fordítottan arányos lokális gyorsulás-YLV]RQ\HVHWpQM|KHWOpWUH(EEONöYHWNH]LN KRJ\ iOODQGy VUVpJ N|]HJ ORNiOLV J\RUVXOiVD iOODQGy NHUHV]WPHWV]HW FVEHQ QHPYiOWR]LNDFVKRVV]PHQWpQ(]pUWD .15) . ugyanis belátható.

16) Helyettesítsük (6. ρ ρ GW  (6.17) Stacionárius esetben tés után adódik: GY = .13)-ba. ∂W  I  (6. hogy v csak t függvénye: Y S S GY + = +J+ /+ . figyelembe véve.16) összefüggést (6.|VV]HIJJpVD]DOiEELDNV]HULQWDODNtWKDWy át: I   ∂Y G V = D GV = D / .

18) összefüggést (6. felírva a Bernoulli-egyeQOHWHWpVSRQWN|]|WWHJ\V]HUVíGW Y VW  = J+ (6. ahol vstDVWDFLRQiULXViUDPOiVKR]WDUWR]yVHEHVVpJDFVEHQ A (6.18) .17)-be helyettesítve és a differenciál-egyenletet szétválasztva kapjuk: GY Y VW −Y  = GW . / 65 .

Látható. Bevezetve a τ = jelölést.19) Integrálás után az DUWK WY / Y = VW összefüggés adódik. A statikus-. A 6. ábra lanatokban. A csap nyitiVDHOWW W <  a nyomás mindenütt S  + ρJ+ .4.4.20) függvénykapcsolatot a 6. hogy a kiáramlás sebessége a stacionárius sebességet aszimptotikusan közelíti. ábra mutatja be. ábra).Átalakítás után integrálhatunk: v I 0 v st d 1−  v  v  st v v st 2 = v st dt 2L 0 . a ρgH nyomáskülönbség egyre nagyobb része V]NVpJHVDWDUWiO\EDQOpYIRO\DGpNYVHEHVVpJUHW|UWpQIHOJ\RUVtWásához és egyre kevesebb jut a folyadékoszlop gyorsításáUD(OYLOHJYpJWHOHQLGHOWHltével a kiömlési sebesség eléri a Y VW =  J+ értéket.5. (Az 1 pontban a zavartalan v∞VHEHVVpJXUDONRGMpNDPLDWHVW]DYDUyKDWiVDN|YHWNH]WpEHQDWHVWHOWWHOYi66 . I t (6.3. A csap nyitásának pillanatában W =  a teljes ρJ+Q\RPiVNO|QEVpJDFVEHQOpYIRO\DGpNRVzlop gyorsítáViUDÄIRUGtWyGLN´$KRJ\WHOLND]LG W >  . ábra torlópontot – ahol az áramlási sebesség zérus. ahol τ Y VW / Y VW D]D]LGWDUWDPDPLDODWWDFVKRVV]NpWV]HUHVHYstVHEHVVpJJHOPHJWHKHW Fenti jelöléssel: Y W = WK .20) A (6. a testen találunk egy olyan pontot – a t 6. a dinamikus. és az össznyomás ρ Ha ρ iOODQGy VUVpJ S∞ nyomású közeg v∞ sebességgel áramlik és az áramló közegbe egy szilárd testet helyezünk el (6.4. ábránIHOWQWHWWNDFVWHQJHO\pEHQpVDWDUWiO\EDQ 6. azaz a torlópontba tartó áramvonalon a folyadékrészek teljesen OHIpNH]GQek. Írjuk fel a Bernoulli-egyenletet az 1 és a t (torló)pont közé.5. τ Y VW (6. 7HUPpV]HWHVHQDYDOyViJEDQDFVEHQIHOOpSV~UOódás következtében a nyomás stacionárius iOODSRWEDQVHPOHV]iOODQGyDFVKRVV]DPHQWpQ 1 6 1 DQ\RPiVPHJRV]OiViWDFVDSNLQ\LWiVDHOWWLpVXWiQLSLl- 6 1 6 6.

Ha tehát a közeg súrlódásmentes. az áramlás stacionáriXV D] HUWpU KDWiViWyO HOWHNLQWQN pV D VUVpJ iOODQGy DNNRU D %HUQRXOOLegyenlet azt fejezi ki.21) összefüggéssel definiált össznyomás változik az áramvonalakra PHUOHJHVLUiQ\EDQ A közeg megálOtWiVDNRU PHJILJ\HOKHW Q\RPiVQ|YHNHGpV UHiOLV PROHNXOiULV V]HUNH]HW. ezért a (4. öt-tízszerese távolságba elhelyezni az 1 pontot ahhoz. hogy a test HOUHKatása elhanyagolható legyen. Látható. vagy örvényes áramlásban az össznyomás egy áramvonal mentén állandó. (6.27) összefüggés). hogy ρ  Y  ∞.31) alakú Bernoulli-egyenletet alkalmazzuk ρ-val való átszorzás után. ábrán látható áramlást. (Az össznyomás örvényes áramlásban áramvonalról áramvonalra változik. azaz nyomás mértékegységben: S∞ + ρ  Y = SW = S| .. Miután azonban a sebesség minden áramvonalon más. ρ=áll.22) − − potenciálos áramlásban az össznyomás állandó. hogy a torlópontEDQOpYSQ\RPiVQDJ\REEPLQWD]DYDUWDODQiUDPOiVEDQXUDlkodó p∞ statikus nyomás.31) összefüggés kapcsán definiált Bernoulli-összeg ρ-szorosától. A torlóponti nyomást össznyomásnak nevezzük és pö -vel jelöljük. Példaként tekintsük az 1. (4.OHJFVDNYpJWHOHQWiYROViJEDQLJD]*\DNRUODWLODJHOHJHQGDWHVWHOWWDWHVWiUDPOiVUDPeUOHJHV PpUetének kb. ahol a párhuzamos egyenes áramvonalakra meUOegesen a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet értelmében nem változik a nyomás (ld.) $] iUDPOiV VWDFLRQiULXV iUDPYRQDORQ LQWHJUiOXQN D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ YDJ\XQN de J  PHUOeges az integrálási útvonalra.21) Látható. Össznyomásnak (pö) megállított közeg nyomását nevezzük. Az össznyomás és a statikus nyomás különbsége: SG = amit dinamikus nyomásnak nevezünk. a (6.  ∞ (6.2. hogy az össznyomás a potenciált tartalmazó taggal (ρU) különbözik a (4.

hogy a közeg és a környezeWH N|]|WW QLQFVHQ KFVHUH DNNRU D ODVVXOy iUDPOiVEDQ OpY PROHNXOiN UHQGH]HWW VHEHVVpJN FV|NNHQpVH UpYpQ Q|YHOLN UHQGH]HWOHQ VHEHVVpJNHW D]D] Q D N|]HJ KPpU- 67 . amit a közeg sebességének nevezünk. Ha feltesszük. N|]HJHNEHQD]DOiEELPyGRQPDJ\DUi]KDWy$PROHNXOiNPLQWD]HOVIHMH]HWEHQHPOttetWN UHQGH]HWOHQ KPR]JiVW pV HUUH V]XSHUSRQiOyGy iOWDOiEDQ VRNNDO ODVVDEE UHQGH]HWW mozgást végeznek.

ahol egy radiális ventilátor vázlata látható.5.6. Euler-turbinaegyenlet Tekintsük a 6.6. 6. ábra A súrlódásmentesnek tekintett közeg az (sz. ábrát. Radiális ventilátor.séklete pVD]HJ\VpJQ\LIHOOHWUHKDWyDPROHNXOiNWN|]pVpEOV]iUPD]yHUD]D]DQ\omás. 6.

 MHO V]tYyFVRQNRQ MXW EH D JpSEH HJ\ iOOy konfúzor (k) vezeti a forgó járókerékhez (j). amely az (m) motor (t) tengelyére van rögzítve. Bejut a (cs. A motor M [Nm] nyomatékot fejt ki az ω [1/s] szögsebességgel forgó járókerékre. A közeg radiális irányba fordul és áthalad a járókerék (l) lapátjai között. E nyomaték hatására a járókeréken áthaladó közeg forgás irányában eltérül.

23) V] |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWy A ventilátor hasznos teljesítményét (ami súrlódásmentes esetben a bevezetett teljesítményQ\HOHJ\HQO. A ventilátorok feladata a szállított közeg össznyomásának növelése$]HO]HNV]HULQWD] össznyomásnövekedés a ∆S | = S Q\| − S V]| = S +   ρ  Y   −  S + ρ Y       Q\ (6.MHOFVLJDKi]EDPDMGD (ny) nyomócsonkon keresztül hagyja el a gépet.

24) 68 . A fogalmak meghatározása után vizsgáljuk meg.D 3 = T Y ∆S | összefüggés fejezi ki. ahol qv[m3/s] a ventilátor által szállított térfogatáram. hogy hogyan lehetne az össznyomásnövekedést a Bernoulli-egyenlet alkalmazásával kiszámolni! Írjuk fel az egyenletet a lapátrács (6.

7. ezért a relatív (együttforgó) rendszerben – ahol az áramlás stacionárius – alkalmazzuk a Bernoulli-egyenletet. ábra Tekintsük a 6. Abszolút rendszerben a lapátok mozgása következtében az áramlás instacionárius. 6. ahol a lapátok eOWWL . ábrát.7.HOWWL1 és az utáni 2 pont között.

pVP|J|WWL .

Hamarosan látni fogjuk. ρ ∂t 2 1 1 1 I 2 I I 2 2 (6. A III integrál is zérus.WDJNLHVLN$]9LQWHgrált ρ=áll. következtében − S  − S  .25) I II III IV V Az I integrál zérus. miután a w relatív sebességtér stacionárius. w relatív és u szállító (kerületi) sebesség vektorokat. Írjuk fel a relatív rendszerben a (4.29) összefüggésben megadott Bernoulli-egyenletet: I 2 1 2 w 2 − w1 ∂w 1 − w × rot w d s = g d s − ds+ 2 gradp d s ... mert 1 és 2 pontok lehetnek azonos relatív áramvonalon.SRQWEDQIHOUDM]ROWXNDv abszolút. hogy ha nem iUDPYRQDORQLQWHJUiOXQNGHDYHQWLOiWRUQ\XJYyN|]HJEOV]tYD.

27) ahol ω a koordináta-rendszer forgási szögsebessége. ami megegyezik a járókerék szögseEHVVpJpYHO$ . hogy ha forgó rendszerben egy tömeg elmozdul. a IV integrál az alábbi alakra hozható:        U ω − U ω  +  Z × ω GV J GV =  I     I . DFHQWULIXJiOLVHUWpUUHONHOOV]iPROQXQN(]OpQ\HJHVHQPHJKDODGMDD)|OGQHKp]VpJLHUWerét. Tudjuk továbbá. ezért ez utóbbit elhanyagoljuk. A IV integrál kifejtése némi megfontolást igényel. arra a Coriolis-HUWpUKDWDPHO\D J = Z×ω (6. Miután a koordináta-rendszerünk forog.26) &RU |VV]HIJJpVVHO tUKDWy IHO )LJ\HOHPEH YpYH KRJ\ D FHQWULIXJiOLV HUWpU SRWHQFLiORV J = − JUDG8 F továbbá 8 F = − F  U ω  .  ρ alakra hozhatjuk.   (6.

69 .|VV]HIJJpVEOOiWKDWyKRJ\D&RULROLV-HUWpUYRQDOPHQWLLQWHJUiOMD zérus. ha áramvonalon integrálunk: Z GV.

 LQWHJUiOMD QHP ]pUXV pUWpN 7pWHOH]]N I|O WRYiEEi KRJ\ D] DEV]RO~W VHEHVVpJWpU örYpQ\PHQWHViUDPOiVEyO SOQ\XJYyWpUEO.. Ebben az esetben a (6.. hogy nem áramvonalon integrálunk.26) összefüggés .Tételezzük föl.

Az X szállítósebesVpJ D VXJiUUD PHUOHJHV pV DEV]RO~W pUWpNH X = U ω alakban írható fel.HUHGWHKiWD7KRPVRQ-tétel (4.28) Miután Z = Y − X ⇒ Z  = Y  + X  −  X Y Fenti átalakítást figyelembe véve (6. akkor a centrifugális ertér mellett a Coriolis-HUWpULVILJ\HOHPEHYHHQG ha áramvonalon integrálunk akkor a Coriolis-HUWpUYRQDOLQWHJUiOMD]pUXV ha nem tudunk áramvonalon integrálni. és írjuk fel a Bernoulli-egyenletet az 1 és 2 pont között!  Z   Z S U ω  S  U ω − =  +  −  ρ ρ     + (6. de az abszolút áramlás örvénymentes áramlási WpUEO HUHG DNNRU D &RULROLV-HUWHUHW WDUWDOPD]y WDJ D %HUQRXOOL-egyenlet III integráljával együtt kiesik.29) 70 . azaz a Coriolis-HUWpUYRQDOPHQWLLQWHJUiOMiYDOPHJHJ\H]DODNUDMXWXQNDPLNLHMWL azt. relatív és szállító sebességekre fennáll: Y = Z + X. A fentieket összefoglalva: − − − ha a relatív sebesség forgó koordináta-rendszerben nem zérus. URWY =  esetén írható: URWZ = − URWX .35) értelmében az abszolút sebességtér örvénymentes is marad.8) összefüggés alapján  ω -YDOHJ\HQO Mindezt beírva a III integrálba − Z × URW Z G V = − Z × − ω G V =  Z × ω G V    I  I  1 6 I  adódik. ezért rotu a (3. Miután az abszolút.28) összefüggés felírható mint: Y   X    U ω   Y  X + − Y X −  −  −  + Y X + U ω   + S  − S =  ρ (6. Most térjünk vissza az eredeti feladathoz.

hogy Y  X  = Y  X X  . ahol Y  X D Y  vektor kerületi sebesség irányú vetülete.Mivel X  = U ω DIHQWLHJ\HQOHWHJ\V]HUVtWKHWPDMGD]|VV]Q\RPiVQ|YHNHGpVD]DOiEEL PyGRQIHMH]KHWNL ∆S | = S | − S | = S  + = ρ Y  X  − Y 2   ρ  ρ  Y − S + Y =         X 7   Tekintettel arra. Ezzel az Euler-turbinaegyenlet ventilátorokra. szivattyúkra is érvényes alakja: ∆S | LG = ρ Y  X X  − Y X X  .

tehát írható: ∆S | LG = ρ Y  X X  . (6. Látható. hogy a súrlódásmentességet feltételeztük. +D D YHQWLOiWRU Q\XJYy WpUEO V]tY D 7KRPVRQ-tétel értelmében Y X =  . hogy az áramlástani gépek a közeg perdületének (a kerület iráQ\~VHEHVVpJ|VV]HWHYpVDVXJiUV]RU]DWD. Tekintettel arra.30) Az Euler-WXUELQDHJ\HQOHWQHPFVDNUDGLiOLVGHD[LiOLViW|POpViUDPOiVWHFKQLNDLJpSHNUHLV érvényes. a létesített össznyomás-növekedést –KRJ\PHJNO|QE|]WHVVNDV~UOyGiVRVHVHWWO– ideális össznyomás-növekedésnek szoktuk nevezni és ∆S | LG -sal jelöljük.

71 . turbina esetén csökkentésével) adnak át energiát az áramló közegnek. vagy nyernek energiát abból.PHJYiOWR]WDWiViYDO YHQWLOiWRUV]LYDWW\~HVHWpQ növelésével.

A felületi feszültség $]  IHMH]HWEHQ PHJLVPHUWN D IRO\DGpNPROHNXOiN N|]|WW D N|]WN OpY WiYROViJ IJJYpQ\pEHQIHOOpSWDV]tWy-YDJ\YRQ]yHUW&VHSSIRO\yVKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNQpODPROHkuláNN|]HOYDQQDNHJ\PiVKR]H]pUWDYRQ]yHULWW DJi]RNNDOHOOHQWpWEHQ.7.

Ezért a cseppfolyós halmazállapotú közegek felülete rugalmas hártyaként viVHONHGLNDNLHJ\HQV~O\R]DWODQPROHNXOiULVHUNDOHKHWOHJNLVHEEUHÄDNDUják” öszV]HK~]QL D IHOOHWHW (]pUW WDUWMD PHJ D Yt] IHOV]tQH SO D EH]VtUR]RWW WW H]pUt szaladgálhatnak rovarok a víz felszínén. ábra PiVNO|QEVpJpEOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\R]]DNL (7. Mártsuk pl. szappanos vízbe a keretet! A kialakuOyKiUW\DNpWROGDOiQNHOHWNH]IHOOHWLIHV]OWVpJ csökkenteni akarja a hártya QDJ\ViJiW$]HOPR]GXOy/KRVV]~ViJ~KiUW\iWROGDOW)HUWDUWMDHJ\HQV~Oy7.2. A felszín P pontjában a görbületet két. ábrát ahol egy huzalból készült keretet látunk.2.2. ahol C [N/m] az egységnyi hosszra jutó. felüleWLIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUDPLWDIHOOHWLIHV]OWVpJiOODQGyMiQDNQevezünk. egymásra PHUOHJHV metszetben megadott R1 és R2 görbületi sugarakkal határozhatjuk meg.1) S  − S  . A felszínelem GV = 5  Gα  és GV  = 5  Gα  hosszúságú oldalain felületi feszültség ébred. Ez az iOODQGyDIRO\DGpNpVDKDWiUIHOOHWHQD]]DOpULQWNH]V]LOiUGWHVWYDJ\N|]HJWXODMGRQViJDiWyOIJJ/HYHJYHOpULQWNH]Yt]HVHWpQ& =   > 1  P@.1. azaz írható: ) =  / & . ábra ban. amelynek egyik oldala elmozdítható. ábrán látható elemét. DPHO\EOV]iUPD]yHUNQHN OG7.V]HUHSHWMiWV]LN$PtJDIRO\DGpNEHOVHMpEHQOpYPROHNXOiNUDPLQGHQROGDOUyOKDWQDNDV]RPV]pGRV moleNXOiN DGGLJ D KDWiUROyIHOOHWHQ OpY PROHNXOiNQiO D V]RPV]pG PROHNXOiN KDWiVD Niegyensúlyozatlan. Tekintsük egy folyadékfelszín 7. ábra) van az elemi méUHW IHOV]tQUH PHUOHJHV NRPSRQHQVH 0LXWiQ D IHOV]tn HJ\HQV~O\EDQYDQH]WD]HUWDKiUW\DNpWROGDOiQOpYQ\R7.1. Tekintsük a 7.

$]HOHPLV]|JHNHWDPHJIHOHOGVpV5pUWpNHNNHONLIHMH]YHEHKHO\HWWHVtWpVpVHJ\V]HUVítés után adódik: ∆S = S  − S  = &   5 +   5   (7.2) . GV GV  = & GV Gα  + & GV  Gα  .

2) összefüggés jobb oldalán egy kettes szorzó jelenik meg.Ha a felület hártya. zstUFVHSS pV OHYHJ. leves. Háromféle folyadék (pl. Ha a felület gömb alakú 5  = 5  = 5 . buborékban ∆S =  &  5 összefüggéssel számolható. hiszen két felületen lép fel a felületi feszültség. Ezért gömb alakú folyadékcsepp belsejében a nyomás ∆S =  &  5 ill. akkor a (7.

4. pULQWNH]pVpW Putatja a 7. ábra kozási vonalában egy D] iEUiUD PHUOHJHV GV KRVV]~ViJ~ YRQDOHOHPHWDPHO\Q\XJDORPEDQYDQWHKiWDUHiKDWyHUNHJ\HQV~O\EDQ vannak (a vektorháromszög záródik). Ha a szilárd fal és két folyadék esetét vizsgáljuk. (7. ábrán látható viszonyokat tapasztaljuk. +DDIRO\DGpNOHYHJ D]D]HJ\V]LOiUGIHOOHWHQOpYFVHSSHVHWpWYL]VJiOMXN. akkor nem állhat fenn egyensúly. az ásványolaj a víz felszínén). az 1 folyadék a 2 és 3 folyadék határolófelületén szétterjed (mint pl. Vegyünk fel a három folyadék talál7. Ekkor vízszintes irányban az egyensúly feltétele: 7.4. ábra &  GV = &  GV + &  FRVα GV . Ha pl.3. akkor a 7. &  > &  + &  .3.3) A C13 IJJOHJHV NRPSRQHQVpW D V]LOiUG IDO pV D IRO\DGpN N|]|WW IHOOpS IJJOHJHV HU egyensúlyozza ki. ábra$NO|QE|]IRO\DGpNRNDWHOYiODV]WyIHOOHWHNHQIeOOHWL IHV]OWVpJHN pEUHGQHN DPHO\QHN iOODQGyL D] pULQWNH] IRO\Ddékok sajátosságaitól függenek.

D &  heO\pEHDIRO\DGpNpVDV]LOiUGDQ\DJN|]|WWIHOOpSDIHOOHWLIHV]OWVpJKH]KDVRQOyDQKDWy adhézió lép. Fejezzük ki cosα –WD .

HJ\HQOHWEOFRVα = &  − &  .

 &  . ábrán láthatóhoz (pl vízFVHSS HJ\ ID ODSRQ. azaz a csepp alakja hasonló lesz a 7.4. Ha &  > &  ⇒ α <  ° .

a higanycsepp a padlón). Ha &  > &  + &  . (OOHQNH] HVHWEHQ α >  ° (pl. a folyadék szétterjed a felületen: pl. a petróleum „kimászik” az üvegEOKDQHP]iUMXNEHJRQGRVDQ.

 73 .

Tekintsük a 7. ábrát$]MHOIolyadékba mártott 2 jelUVXJDU~FVEHQOpYIRO\Ddék felszínét tekintsük egy R sugarú gömbsüvegnek.5.Vékony csövekben (kapillárisokban) a felületi feszültség a folyadékoszlop felemelkedését vagy lesüllyedését okozhatja. A p0 NOV Q\RPiV pV D] A SRQWEDQ OpY Q\RPiV D .

ábra összefüggés értelmében: S  − S $ =  &   5 =  &  FRVα  U .4) |VV]HIJJpVEO V]iPROKDWy hYHJ Yt] OHYHJ NRPELQiFLy HVHWpQ α <  ° ezért felemelkedést ( P >  .5. Az A SRQWEDQ DNNRU OHKHW D NOV Q\RPiVQiO NLVHEE Q\RPiV KD D IRO\DGpNRV]ORS S  − S $ = ρ J P  |VV]HIJJpVEl számolható m magasságra felemelkedik. A kapilláris felemelkedés a P=  &  FRVα ρJ U (7. 7.

lesüllyedés pl. Ez a felemelkedés ill. ezért a higanyszál a felületi feszültség hatására lesüllyed ( P >  ). a folyadékoszlop kitérésen alapuló nyomásmérésnél okozhat hibát. hogy a C23DIHOOHWLIHV]OWVpJKH]KDVRQOyVDMiWRVViJRNNDOEtUyDGKp]LyVHU 74 .WDSDV]WDOXQNYHJKLJDQ\OHYHJHVHWpQ α >  ° . Itt is megjegyezzük.

fejezettel. itt a mozgásegyenlet integrál alakját határozzuk meg. Az impulzustétel és alkalmazása 8. Ismét Newton II axiómájából indulunk ki.8. kikötve a súrlódásmentességet. Az impulzustétel (EEHQDIHMH]HWEHQDIHMH]HWKH]KDVRQOyDQDIRO\DGpNPR]JiVpVDIRO\DGpNUDKDWyHUN közötti kapcsolatot vizsgáljuk. amely szerint a tömeg mozgásmennyiségének LGV]HULQWLYiOWR]iVDHJ\HQODW|PHJUHKDWyHUNNHO(J\IRO\DGpNUpV]UHNpWIDMWDHU hatKDWDW|PHJUHKDWyWpUHUVVpJpVDIHOOHWHQKDWyHU Ez utóbbinak súrlódásmentes HVHWEHQFVDNIHOOHWUHPHUOHJHVNRPSRQHQVHYDQDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUËUMXNIHOLsPpWDPR]JiVPHQQ\LVpJLGEHQLYiOWR]iVpVDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHUNNDSFVRODWiWNLIHMH] egyenletet: G GW 9 W . ahol differenciálegyenlet adódott.1. Ellentétben a 4.

I ρ Y G9 = 9 W .

I ρ J G9 − $ W.

8.1.1. másrészt azért.1. az A(t) felülettel határolt részének térfogata (ld. és az A(t+∆t) felülettel jellemzett helyre kerül. ld.1) ahol V(t) a folyadék gondolatban elkülönített. I S G$ . 4. (4. fejezet).17) összefüggés. ld. miközben mozgás8. 8J\DQHEEO D] HJ\HQOHWEO LQGXOWXQN NL D] (XOHUegyenlet levezetésénél. mert a folyadékrész odébbúV]YD RO\DQ KHO\UH NHUO DKRO D VHEHVVpJ HOWpU )HMH]]N NL D . ábra).) A folyadékrész ∆WLGDODWWRGpbbúszik. ábra menQ\LVpJH HJ\UpV]W D VHEHVVpJWpU LGIJJpVH PLDWW változhat meg (instacionárius áramlás esetén. (8.

1. |VV]efüggés bal oldalát a 8. ábra figyelembevételével! G GW 9 W .

I ρ Y G9 = OLP  ∆W →  ∆W  I 1ρ Y6 ! 9 W + ∆W .

W + ∆W G9 − 9 W .

I1 ρY " 6 G9 ## $ W (8.2) $MREEROGDOL]iUyMHOD]HOPR]GXOWIRO\DGpNUpV]pVDNLLQGXOyKHO\]HWEHQOpYIRO\DGpNUpV] mozgásmennyiségének különbségét tartalmazza. Vonjuk le és adjuk hozzá a zárójelben léYWDJRNKR]D]WDPR]JiVPHQQ\LVpJHWDPHOO\HOD]$ W∆t) felülettel határolt térrészben léYIRO\DGpNW|PHJWSLOODQDWEDQUHQGHONH]LN .

3) $MREEROGDOLNLIHMH]pVHOVNpWLQtegráljának integrálási tartománya megegyezik. ezért írható:  ∆W →  ∆W OLP  I 1ρ Y 6 ! 9 W + ∆W .d dt V( t ) I ρ v dV = lim 1 ∆t → 0 ∆t + V ( t + ∆t )  I 1ρ v6 dV − I 1ρ v6 ! I 1ρ v6 dV − I 1ρ v6 dV"##$ V ( t + ∆t ) t + ∆t V ( t + ∆t ) t t V( t ) t dV + (8.

W + ∆W G9 − 9 W + ∆W .

" 1 ρ Y 6 G9 ## = OLP ∆W I $ W ∆W →  ∂ ∂W 9 W + ∆W .

I ρ Y .

∆t-YHOYDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQNpSH]YHD∆W →  határátmenetet a  ∆W →  ∆W OLP  I 1ρ Y6 ! 9 W + ∆W . W G9 ∆W .

W + ∆W G9 − 9 W + ∆W .

" 1 ρ Y 6 G9 ## = ∂∂W I ρ Y .

G9 I $ W 9 (8.4) összefüggést kapjuk. hogy a ρ Y vektortérnek szakadása legyen a V térfogaton belül. amely megengedi. $ .

akkor a mozgásmennyiség a skalárszorzat sajátosságai következtéEHQQHJDWtYOHV](]WD]LJHQNHGYH]N|UOPpQ\WNLKDV]QiOYDtUKDWy  ∆W →  ∆W OLP  I 1ρ Y 6 ! 9 W + ∆W . Vegyünk fel a G$ felületelem vektorral jellemzett felületelemet. amely ∆WLGDODWWD Y sebesség irányában Y ∆W távolságot mozdul el (és az A(t+∆t) felület részévé válik). Az elmozduló elemi felület a 8.1. A két integrál különbsége úgy adódik. ábránMHOOHOMHO|OWWpUUpV]EHQOpY mozgásPHQQ\LVpJEOOHNHOOYRQQLD–MHOOHOMHO|OWEHQOpYWKLV]HQDN|]|VUpV]NLHMWLHJymást. ábrán vonalkázott Y ∆W G$ térfogatelemet határoz meg. |VV]HIJJpV MREE ROGDOiQ OpY KDUPDGLN pV QHJ\HGLN LQWHJUiO NO|QEVpJpQHN V]iPtWiVD PHJJRQGROiVW LJpQ\HO KLV]HQ D] LQWHJUiOiVL WDUWRPiQ\ NO|QE|] 6]HUHQFVpV NöUOPpQ\KRJ\XJ\DQDKKR]DWLGSRQWKR]WDUWR]yPHQQ\LVpJHNHWWDUWDOPD]QDND]LQWHJUálok. amelyEHQOpYHOHPLW|PHJ mozgásmennyisége: Y ρ Y ∆W G $ . hogy a 8.1. Ha Y és G$ tompaszöget zárnak be ( – jellel jelölt térrészben).

W G9 − 9 W .

5) A jobb oldal utolsó integráljáEDQ HJ\ ]iUyMHO MHOHQW PHJ DPHOO\HO HJ\pUWHOPYp WHWWN hogy a mozgásmennyiség-megváltozás vektor a sebesség vektorral párhuzamos. " 1 ρ Y 6 G9 ## = OLP ∆W I Y ρ Y ∆W G $ = I Y ρ 1 Y G $ 6 I $ W ∆W →  $ $ (8. 76 .

1). a koordinátarendszerünkhöz képest rögzített.A (8. D]HOOHQU]IHOOHWHW kell felvenni (amely a V térfogatot körülveszi). (8.5) összefüggéseket figyelembe véve felírható az impulzustétel: ∂ ∂W 9 I1 ρ Y G9 + Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ $ 9 $ 6 I 1 6 I I . (8. zárt A felületet.3). A két térfogati integrál közül a bal oldali – amelynek számítása általában megleKHWVHQERQ\ROXOW–]pUXVpUWpNKDD]iUDPOiVVWDFLRQiULXV(]pUWD]LPSXO]XVWpWHOWiOWDOáEDQVWDFLRQiULXVYDJ\NYi]LVWDFLRQiULXV LGEHQiOODQGyLGEHOLiWODJN|Ul ingadozó) áramOiVUDIRJMXNDONDOPD]QL$MREEROGDOLWpUIRJDWLLQWHJUiOD]HOOHQU]IHOOHWEHQOpYIRO\aGpNUDKDWyWpUHUW SOV~O\HUW. Amíg az Euler-egyenlet differenciálegyenlet az imSXO]XVWpWHOLQWHJUiORNDWWDUWDOPD]DPHO\HNNLV]iPtWiVDXWiQHUYHNWRURNDGyGQDN$] impulzustétel alkalmazásánál egy.6) Az impulzustétel egy PR]JiVHJ\HQOHW DPHO\ D IRO\DGpNUD KDWy HUN pV D IRO\DGpN mozgásállapota között teremt kapcsolatot. (8.4) és (8. és ki kell száPROQLD]LQWHJUiORNDW$]LPSXO]XVWpWHOLJHQQDJ\HOQ\HKRJ\MREEiUDIHOOHWLLQWHJUiORNDW tartalmaz.

IHMH]LNLDPHO\QHNV]iPtWiVDiOWDOiEDQYLV]RQ\ODJHJ\V]eU Helyezzünk egy szilárd testet áramló közegbe (ld. Legyen az áramlás stacionárius. 8. ábra 9 I1 ρ Y G9 + 6 = ρ J G9 − 9 I $N I Yρ Y G$ + $N I 1 6 $E S G$ − $E I I Yρ Y G$ = S G$ (8.2.2. ábra)! 9HJ\N IHO D] HOOHQU] IHOOHWHW ~J\ KRJ\ D] $b ÄEHOV´ felülettel rekesszük ki a szilárd testet a V térfogatból. A harmadik LQWHJUiOXJ\DQFVDN]pUXVKLV]HQDV]LOiUGWHVWIHOOHWpQpVtJ\D]HOOHQU]IHOOHWHQNHUHVztül nincsen átáramlás (Y⊥G$ . mert az áramlás megállapodásunk szerint stacionárius. Írjuk fel az impulzustételt! ∂ ∂W 8. ami így az Ak és Ab közötti térfogat.7) 1 6 $]HOVLQWegrál zérus.

Ha tehát stacionárius áramlás esetén a felvett elOHQU]IHOOHWEHQV]LOiUGWHVWYDQDNNRUD .$MREEROGDOLXWROVyLQWHJUiODEHOVIHOOHWHQDIRO\DGpkra KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUW|VV]HJ]L%HOiWKDWyKRJ\D]LQWHJUiOiVHUHGPpQ\HNpQWDGóGyHUPHJHJ\H]QDJ\ViJ~pVLUiQ\~GHHOOHQWpWHVLUiQ\tWiV~PLQWDIRO\DGpNUyODV]LOiUG WHVWUHKDWyHUDPLW 5 vektorral jelölünk.

9 $ 1 6 I I (8.8) Azért szerepel az 5 az impulzustétel fenti alakjában.|VV]HIJJpVD]DOiEELDODNEDQtUKDWyIHO $ I Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ − 5 . Az 5 YHNWRUHOWWLQHJDWtYHOMHOUH 77 . mert a mérnöki gyakorlatban legtöbbV]|UDV]LOiUGWHVWHNUHKDWyHUNUHYDJ\XQNkíváncsiak.

(Az 5 alkalmazására természetesen csak akkor kerül sor.D]pUWYDQV]NVpJPHUWD]LPSXO]XVWpWHOEHQDV]LOiUGWHVWUODIRO\DGpNUDKDWyHUWNHOOV]erepeltetni. ha a szilárd test az elOHQU]IHOOHWHQEHOOYDQpVQHPUHNHV]WMNNLD]HOOHQU]IHOOHWHJ\HOHPpYHO.

9) 8. amely u áll.2. G$ vektor talppontjához húzott vektor. amelynek jobb oldalán az elOHQU] IHOOHWEHQ OpY IRO\DGpNUD KDWy HUNHW |VV]HJH]]N pV HJ\HQOYp tesszük ugyanezen folyadék mozgásmennyiségének az egyenlet bal oldalán kifejezett egységQ\LLGUHHVPHJYiOWR]iViYDO ∂ ∂W 9 I1 ρ Y G9 + Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ − 5 + 6 $ 9 $ 6 I 1 6 I I (8. amelyen egy sík lap látható.+DYaOyViJRVV~UOyGiVRVN|]HJHNUHDONDOPD]]XND]LPSXO]XVWpWHOWpVD]HOOHQU]IHOOHWHQDIoO\DGpNUDKDWyV~UOyGiVEyOV]iUPD]yHUNHWPHJWXGMXNKDWiUR]QLDNNRUH]HNHUHGMpW– 6 vektort – az impulzustétel (8. ábra 78 . keresztmetszete pedig A0LO\HQHU hat az álló és a mozgó lapra? 8.3.3.8) összefüggéssel megadott kifejezésének jobb oldalához kell adnunk. A sík lap egy vízVXJDUDW WpUtW HO DPHO\QHN WHQJHO\H PHUOHJHV DODSUD]avartalan sebessége v.6) vagy (8.3. 0 DIRO\DGpNUyOD]HOOHQU]IHOOHWEHQOpYV]LOiUGWHVWUHiWDGyGyQ\RPDWpN 0 V SHGLJD]HOOHQU]IHOOHWHQKDWyV~UOyGyHUNQ\RPDWpND 8. Végül felírható az impulzustétel legáltalánosabb alakja.10) ahol U a tér kijelölt P pontjából a dV térfogatelemhez ill. Az impulzusnyomatéki tétel $IHMH]HWEHQHJ\]iUW$IHOOHWEHQOpYIRO\DGpNUDtUWXNIHOD]HUNpVDPR]JiVPHQQ\iség-megYiOWR]iVHJ\HQV~O\iW+DVRQOyPyGRQIHOtUKDWyH]HQHUNDWpUDGRWW3SRQWMiUDYonatkozó nyomatéka valamint a mozgásmennyiség-megváltozás-vektorok nyomatékának HJ\HQOVpJpWNLIHMH]impulzusnyomatéki tétel: ∂ ∂W 9 I U × ρ Y G9 + U × Y ρ Y G $ = U × ρ J G9 − U × S G $ − 0 + 0 V $ 9 $ 1 6 I 1 6 I I (8. ábrát. Az impulzustétel néhány alkalmazása Mozgó sík lap Tekintsük a 8. vagy u sebességgel jobbra mozog.

$IHODGDWPHJROGiVDD]LPSXO]XVWpWHOQpONOQHPOHQQHN|QQ\NLNHOOHQHV]iPROQLD]HlWpUO Yt]VXJiU iUDPNpSpW PDMG DQQDN LVPHUHWpEHQ D VtN ODS IHOOHWpQ NHOHWNH] pV D] iUDPYRQDODN J|UEOHWH DODSMiQ U|JW|Q IHOLVPHUKHW.

hogy mely tagjait kell az adott feladat megoldásánál figyelembe venni! ∂ ρ v dV + v ρ v dA = ρ g dV − p dA − R + S ∂t V A V A I II III IV V VI I1 6 I 1 6 I I (8. ha az áramlás stacionárius. (OV]|U is vegyük fel az ellHQU]IHOOHWHW(QQpONpWWDQiFVRWFpOV]HUPHJIRJDGQL − − KDV]LOiUGWHVWUHKDWyHUWNHUHVQNDWHVWHWYHJ\NEHOHD]HOOHQU]IHOOHWEHpV DKROiUDPOiVYDQRWWD]HOOHQU]IHOOHWOHJ\HQPHUOHJHVD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHYDJ\ legyen azzal párhuzamos.összefüggés) és állapítsuk meg.9. Esetünkben a fentiek szerint eljárva a 8. ez a feltétel fennáll. W~OQ\RPiVW D]D] D N|rnyezetinél naJ\REEQ\RPiVW(QQHNLQWHJUiOMDDGQiDNHUHVHWWHUW$]LPSXO]XVWpWHOOHOD]iUDPOiVUpVzOHWHLQHNLVPHUHWHQpONOSXV]WiQDIL]LNDLPHQQ\LVpJHNHOOHQU]IHOOHWHQW|UWpQYL]VJiOatával megválaszolható a kérdés. hiszen a Yt]VXJiULUiQ\DVHEHVVpJHLGEHQQHPYiOWR]LN+DYLV]RQWPR]RJDODSD]iUDPOiVD]iOOy rendszerben instDFLRQiULXVViYiOLNDWpUHJ\DGRWWSRQWMiEDQDPR]JyODSKHO\]HWpWOIJJD sebesség.11) Az I integrál zérus. Ha viszont a koordináta-UHQGV]HUQNHW pVD]HOOHQU]IHOOHWHW.3. ábránOiWKDWyHOOHQU]IHOOHWDGyGLN Másodszor írjuk fel az impulzustételt (8. Ha a lap áll.

 -t.LQWHJUiOQHPOHKHWHOHYH]pUXVKLV]HQIRO\DGpNOpSiWD]HOOHQU]IHOOHWHQ $. azaz az I integrál értéke ebben az esetben LV]pUXVViWHKHW $.LQWHJUiOpUWpNHHVHWQNEHQ]pUXVPHUWDYt]VXJiUUyODIJJOHJHVODSUDKDWyHUWDYtzVXJiUV~O\DQHPEHIRO\iVROMD$Yt]UHKDWyV~O\HUPLDWt változik a körben sugárirányban leOpSYt]VHEHVVpJHH]WD]RQEDQHOKDQ\DJROMXN(]pUWtUWXQNDOXOUDpVI|OOUHG.3.. a nyomás a párhuzamos. ábrán OiWKDWy HOOHQU] IHOOHWHQ D Q\RPiV PLQGHQWW D]RQRV WHKiW D IHOOHWHQ KDWy Q\omásból V]iUPD]yHUNHUHGMH]pUXV Az V tag neP]pUXVKLV]HQYDQV]LOiUGWHVWD]HOOHQU]IHOOHWHQEHOO 79 .9LQWHJUiOD]HOOHQU]IHOOHWHQKDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWIHMH]LNL$PLQWH]WNorábban láttuk.. akkor az áramlás stacionáriussá válik. $.. egyenes áUDPYRQDODNUDPHUOHJHVHQQHPYiOWR]LN D]D]HJ\IRO\DGpNVXJiUEDQiOODQGypVPHJHJ\H]LNDNOVQ\RPiVVDO(PLDWWD8.DPR]JyODSKR] rögzítjük.

hiszen a súrlódást elhanyagoltuk.) $]HO]PHJJRQGROiVRNNDOD .A VI tag zérus. (Ez esetben ez az elhanyagolás nem okoz hibát.

H]pUWD . DKRON|]HJOpSiWD]HOOHQU]IHOOHWHQD]$1 és A2 keresztmetszeten. ahol a közeg belép a felületbe.12) összefüggés bal oldalán OpYLQWHJUiOLQWHJUDQGXV]D]pUXVDKROQLQFVIRO\DGpNiWOpSpVDIHOOHWHQ YDJ\D]pUWPHUW Y = . 1 6 (8. ezért esetünkben csak azokon a felületrészeken kell integrálni.HJ\HQOHWMHOHQWVHQHJ\V]HUV|G|WW $ I Yρ Y G$ = −5 . Zérusnál kisebb számmal szorozva a vYHNWRUWHJ\D]]DOPHJHJ\H]LUiQ\~GHHOOHQWpWHVLUáQ\tWiV~YHNWRUWNDSXQN0LXWiQD]LQWHJUDQGXV]EDQV]HUHSOVUVpJpVVHEHVVpJD]$1 felület mentén állandó. A (8. határozzuk meg az integrálok (esetünkben egy integrál) értékeit álló lap eseWpQ$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWDWHOMHV]iUW$HOOHQU]IHOOHWUHYRQDWNR]yLQWHJUiOWW|EEIelületrészen számolt integrál összegeként határozzuk meg.  a mozgásmennyiség-megváltozás (impulzusáram) vektor. Határozzuk meg az . Y  pVPLYHOD]HOOHQU]IHOOHWHWD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPeUOHJHVHQYHWWNIHO Y G$ (OV]|UWHNLQWVND]$1 keresztmetszetet. = $ I  Y ρ Y G $ = ρ Y $  − Y  Y  . Miután a sebesség és a felületelem-vektor irányítása ellentétes ρ Y  G $ <  . 1 6 4 9 ahol .12) Harmadszor.  pUWpNpW D KHQJHUSDOiVW DODN~ NLOpSNHUHV]WPHWV]HW Gϑ középponti szöghöz tartozó dA2 IHOOHWHOHPpQ $] HOOHQU] IHOOHWEO YDOy NLOpSpVQpO Y  G $ >  . írható: . vagy mert Y⊥G$ ). E keresztmetszetekben a sebesség állandó: Y  ill.

EDOROGDOiQOpYLQWHJUiOLQWHgrandusza a Y  YHNWRUUDOPHJHJ\H]LUiQ\~pV irányítású vektor: G . hogy az .  = ρ Y  G$   Y Y  Arra az érdekes eredményre jutottunk.11) összefüggés II integráljának egyes felület szakaszokra vonatkozó értékeit jelöltük) − − PLQGLJSiUKX]DPRVDNDVHEHVVpJYHNWRUUDO WHKiWKDD]HOOHQU]IHOOHWHWDVHEHVVpJUH PHUOHJHVHQYHWWNIHODNNRUD]HOOHQU]IHOOHWUHPHUOHJHVHN. mozgásmennyiség-vektorok (amelyekkel a (8.

 NLIHOHPXWDWQDNDIHOOHWEOpV 80 .

− DEV]RO~W pUWpNN D NHUHV]WPHWV]HW PHQWpQ iOODQGy VHEHVVpJ pV VUVpJ HVHWpQ.

 pV G . .3. ábrában. = ρ Y $ . Az .  vektorokat ábrázoltuk a 8. Negyedszer vegyünk fel egy koordináta-rendszert és koordináta irányonként írjuk fel az HUN HJ\HQV~O\iW 6]LPPHWULD RNRNEyO PHJ D]pUW LV PHUW D ODSRQ FVDN DUUD PHUOHJHV Q\RPiVEyO V]iUPD]y HU KDW.

 YHNWRURN. az egyes vektorok (esetünkben az . FVDN [ WHQJHO\ LUiQ\~ HUYHO V]iPROKDWXQN H]pUW HEEHQ D] HVHWEHQFVDND][LUiQ\~HJ\HQV~O\WtUMXNIHO)LJ\HOHPEHYpYHKRJ\DYHNWRUPHJHJ\H] vagy ellentétes irányítású az x tengely pozitív irányításával.

 DEV]RO~W pUWpNHLW YDJ\ SR]LWtY YDJ\ QHJDWtY HOMHOOHO NHOO EHtUQL D .

A folytonosság tételét figyelembe véve pedig $  = $  .31) alakját az 1 és 2 keresztmetszet között. tehát Y  = Y  . 81 .  = − 5 [ D]D] − ρ Y  $  = − 5 [ = − 5  D]D]D]iOOyODSUDKDWyHUD] 5 = ρ Y  $  NpSOHWEO számolható. (Ha a lap a sugárral szemben mozogna.) +RJ\DQKDWiUR]]XNPHJDODSUDKDWyHUWDNNRUKDDODS X sebességgel x irányban mozog? A mozgó laphoz rögzített koordináta-UHQGV]HUpVHOOHQU]IHOOHWHVetén ugyanígy kell eljárni. elhanyagolva a fRO\DGpNUDKDWyV~O\HUW  Y  +  S Y  S  = + ρ ρ  0LXWiQDYt]VXJiUEDQDQ\RPiVDNOVQ\RPiVVDOHJ\HQOIHQQiOO S  = S  .) 9DQQDN KDVRQOy IHODGDWRN DKRO D NLOpS IRO\DGpNVXJiUUDO LV V]iPROQL NHOO Hogyan határozható meg v1 és A1 ismeretében v2 és A2 ? Írjuk fel a Bernoulli-HJ\HQOHWiOODQGyVUVpJ kö]HJ VWDFLRQiULXV iUDPOiViUD YRQDWNR]y iUDPYRQDORQ W|UWpQ LQWHJUiOiV HVHWpQ pUYpQ\HV (4. a relatív sebesség Y  + X lenne. mint álló lapnál. Ugyanez vonatkozik mozgó lapra is de itt a relatív sebességekre. (Fenti összefüggésekben a vektorjel nélküli mennyiségek az abszolút értéket jelentik. csak a Y  sebesség helyett a Z  = Y  − X relatív sebességgel kell számolni: 5 = ρ Y − X 1 6  $. HJ\HQOHWPHJIHOHOROGDOiUD x irányú egyensúly:  − .

A tartályon egy speciális u.a. ábra MMHOQ\RPiVPHJRV]OiV. amelyben víz van. ábrán egy tartály látható.4. 8. BordaIpOH NLIRO\yQ\tOiVW NpSH]QN NL DPHO\ D NL|PONHUHV]WPHWV]HW SHUHPpKH] U|J]tWHWW D WDrWiO\EDEHQ\~OyFVGDUDE+DQLQFVLO\HQFVDNNRUDNL|POQ\tOiVN|]HOpEHQIRNR]DWRVDQ felgyorVXODN|]HJpVDWDUWiO\IDOiQDNL|POQ\tOiVN|]HOpEHQFV|NNHQD S − S  túlnyomás (ld.A Borda-féle kifolyónyílás A 8.n.b.4.

$%RUGD-IpOHNL|POQ\tOiVDONDOPD]iVDHVHWpQD NL|POQ\tOiVN|]HOpEHQDWDUWiO\IDOiQDQ\RPiVPHJHJ\H]LND]DGRWWPDJDVViJEDQDtartály faláQDNPiVSRQWMDLQOpYQ\RPiVVDO OGNMHOQ\RPiVPHJRV]OiV.

n. hogy a víz a H magasságkülönbség hatására Y = J+ (8. NRQWUDNFLyVWpQ\H] értékét a Borda-kifolyónyílás esetén.13) VHEHVVpJJHOiUDPOLNNLDWDUWiO\EyO$NL|POYt]VXJiUDWDSasztalatok szerint nem tölti ki teljesen az A [m2@ NL|PONHUHV]WPHWV]HWHW +DWiUR]]XN PHJ D Yt]VXJiU |VV]HK~]yGiViUD MHOOHP] α = $6  $ (8.4. ∂t V A V A I II III IV V VI I1 6 I 1 6 I I 82 .31) alakját az adódik. ábránNO|QNLUDM]ROWXQN . ábránOiWKDWyHOOHQU]IHOOHWHWDPLWD 8.c.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\D]HOOHQU]IHOOHWFpOV]HUIHOYétele – hasonlóan a Bernoulli-egyenlet integrálási határainak célirányos kijelöléséhez – a felDGDWRNVLNHUHVPHJROGiViWMHOHQWVHQEHIRO\iVROyLQWXLFLyWpVQpPLJ\DNRUODWRWLJpQ\OWevékenység.9) összefüggéssel megadott alakját: ∂ ρ v dV + v ρ v dA = ρ g dV − p dA − R + S .4.4.a. Alkalmazzuk az impulzustételt! Vegyük föl a 8. ábra Alkalmazva a Bernoulli-egyenlet (4. p-p0 8. ahol AS a vízsugár keresztmetszete a kiömlés helyén.) Alkalmazzuk az impulzustétel (8.14) ú.

WDJJDOQHPNHOOIRJODONR]QLPHUWHOUHOiWKDWyKRJ\Yt]V]LQWHV LUiQ\EDQ tUMXN IHO D] HJ\HQV~O\L HJ\HQOHWHW H]pUW D IJJOHJHV V~O\HU DEEDQ QHP MiWV]LN szerepet.. (OWpUHQ D] HO] DONDOPD]iVWyO a IV tag nem hagyható el. mert a nyomásból származó HUHGHUYiUKDWyDQQHP]pUXV$]HOOHQU]IHOOHWHQEHOOQLQFVV]LOiUGWHVWLOODV~UOyGiVW elKDQ\DJROWXN DYDOyViJEDQVHPMiWV]LNMHOHQWVV]HUHSHW.Az I integrál értéke esetünkben zérus. mert elhanyagolva a víz felszínének süllyedését az iUDPOiVVWDFLRQiULXV$..

vektorokat: a teljes AHOOHQU]IHOOHWUHKDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWD]A felület egyes részein kiszámolt 3 Q\RPiVEyOV]iUPD]yHUYHNWRURN|VV]HJHNpQWtUMXNIHO$ 3 vektorok – miután −S G$ integrálása révén adódtak.4.9LQWHJUiOWKDVRQOyPyGRQV]iPROMXNPLQWD] .c. és a G$ NLIHOHPXWDWDIHOOHWEO– befelé muWDWQDNDIHOOHWEHpVDIHOOHWUHPLQGLJPHUOHJHVHN$8.H]pUWD]9pV9. ábránDNL|POpVKHO\pQOpY HOOHQU]IHOOHWUpV]UHpVD]D]]DOÄV]HPEHQ´OpYXJ\DQFVDNA nagyságú felületrészre vonatkozó nyomás integrálokat (3 pV 3 YHNWRURNDW.WDJ]pUXV A nyomásból származyHUNHWNLIHMH].

13) összefüggés behelyettesítése után  ρ J + $ V = ρ J + $  DGyGLN DPLEO D NRQWUDNFLyV WpQ\H] α = $ V  $ =  . majd az egyes vektorok x-hez képesti irányítását figyelembe véve írjuk fel az impulzustételt: . azaz a vízsugár keresztmetszete fele a Borda-féle NLIRO\yNHUHV]WPHWV]HWQHN. Az I helyébe ρ Y  $ V -t. P helyébe 1S S  $ − W  3¶ KHO\pEH SHGLJ D IHOV]tQ DODWW + PpO\VpJEHQ OpY Q\RPiVW ILJ\HOHPEH YpYH  + ρ J + $ helyettesítve ρ Y  $ V = S  + ρ J + $ − S  $ HJ\HQOHWDGyGLN(J\V]HUVí- 6 1 6 tés és a (8. 83 . = 3 − 3 .WQWHWWNFVDNIHOPHUWD]HOOHQU]IHOüOHWW|EELUpV]pQOpYQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUNNLHJ\HQOtWLNHJ\PiVW(J\KHO\HQDNL|mOpVQpOOpSiWDYt]D]HOOHQU]IHOOHWHQH]pUWHJ\PR]JiVPHQQ\LVpJ-megváltozás-vektort ( . Vegyük fel a jobbra mutató x tengelyt. ) vetWQNIHODPLD]HO]HNV]HULQWNLIHOpPXWDWD]HOOHQU]IHOOHWEOpVSiUKX]DPRV az áramlási sebességgel.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DNRQWUDNFLyVWpQ\H]SOHJ\pOHVV]pO nyílás esetén a α ≅   0LQpOMREEDQOHNHUHNtWMNDNL|POQ\tOiVWDQQiOMREEDQPHJN|]elítjük az α =  értéket.

5. ahol pedig víz lép át a felületen. Az A1NHUHV]WPHWV]HWY1VHEHVVpJYt]sugár az u kerületi sebességgel forgó kanalakon változWDW LUiQ\W $ NDQDODN NLOpS pULQWMH D UDGLiOLV irányhoz képest zárjon be ϑ szöget. +DWiUR]]XNPHJDWXUELQiUDKDWyNHUOHWLHUWpVDPD[LPiOis teljesítményhez tartozó u kerületi sebességet! 9HJ\QNI|OHJ\HOOHQU]IHOOHWHW6]LOiUGWHVWUHKDWyHUWNHUHVQNH]pUWD]HJpV]NHUeket körülvesszük a felülettel. ott a sebesség irányára mer legesen vesszük fel a]HOOHQU]IHOOHWHW7HNLQWVND . ábra áramlás. Az álló koordináta-rendszerben nem.A Pelton-turbina Tekintsük a 8. Ezért térjünk vissza az abszolút (álló) koordinátarendszerbe.5. ahol egy Pelton-turbina vázlata látható. D]D]D]iUDPOiVLVHEHVVpJHNpVD]HUNN|]pSpUWpNHNN|UOLQJDGR]QDN$NHUOHWLHUNö]pSpUWpNHN|]HOtWHQDKKR]DKHO\]HWKH]WDUWR]LNDPLNRUDYt]VXJDUDWHOWpUtWODSiWRWDIRrJiVWHQJHOO\HO|VV]HN|WHJ\HQHVpSSHQPHUOHJHVDYt]VXJiUUD OG8. Vizsgáljuk meg. ábrát. „még instacionáriusabb”) az áramlás. hogy melyik koordináta-rendszerben stacionárius az 8.5. ahol a lapátváltás periodikussága következtében az áramlás kvázistacionárius. hiszen a laSiWRN KHO\]HWpWO IJJHQ YiOWR]LN D] iUDPOiVL WpU$]HJ\WWIRUJyUHQGV]HUEOQp]YHXJ\DQFVDNLQVWDFLRQiULXV KDlehet ezt fokozni. ábra).

|VV]HIJJpVW$].LQWHJUiO]érus.9LQWHJUiOLV]pUXVKLV]HQD]HOOHQU]IHOOHWHQ DYt]VuJDUDNEDQLV. a III ugyancsak. mert a víz súlya nem játV]LNV]HUHSHWDNHUOHWLHUEHQD. mert az áramlást stacionáriusnak tekintjük.

Írjuk föl az x (kerületi) irányban az impulzustételt: − .  = ρ Y  $   . 8. ahol u indexszel jelöltük a kerületi irányt. Miu tán a folytonosság tételéEOρ Y  $  = ρ Y  $  írható: 5 X = ρ Y $  Y − Y X .9WDJ]pUXVPHUWD]HlOHQU]IHOületen a súrlódás nem játszik szerepet.5. ábra) és keressük a turbinára ható 5 HUNHUOHWLLUiQ\ú komponensét. Ezek szerint csak az .  . ahol Y  X = Y  FRVβDNLOpSVHEHVVpJNHUOHWLUiQyú komponense.  X = ρ Y  $  FRVβ . ahol β D Y  és a kerületi irány által bezárt szög. $ . X = − 5 X .DQ\RPiViOODQGyPHJHJ\H]LNDNOVQ\RPiVVDOD. vektorokat kell felrajzolni (ld. + .

 |VV]HIJJpV D] DOiEEL N|YHWNH]WHWpVUH YH]HW KD D Q\RPiVEyO V]iUPD]y HU pV D V~O\HU]pUXVDNNRUDV]LOiUGWHVWUHKDWyHUHJ\HQODN|]HJW|PHJiUDPiQDN ρ Y  $ ) és a NHUHVHWWHUYHOSiUKX]DPRVVHEHVVpJNRPSRQHQVPHJYiOWR]iViQDN Y  − Y  X szorzatával. 84 1 6 (8.15) 1 6 .

6.18) kifejezést kapjuk. ábrán OiWKDWy D NLOpS Yt]VXJiUUD YRQDWNR]y VHEHVVpJL KiURPV]|JEO határozhatjuk meg.17) összefüggésbe  3PD[ = ρ Y  $  Y    1 6 (8. ábrán HJ\ IJJOHJHV LUiQ\EDQ IHOIHOp pV OHIHOp egymástól t osztás távolságra végtelen sokszor ismétOGV]iUQ\DNEyOiOOyV]iUQ\UiFVOiWKDWyDPHO\DUiFVUD PHUOHJHV[WHQJHOO\HOα  szöget bezáró Y hozzááramlási sebességet eltéríti: a Y  sebesség α  szöget zár be D] [ WHQJHOO\HO $ IRO\WRQRVViJ WpWHOpEO N|YHWNH]LN 8. Ennek kerületi irányú komponense Y  X = X − Z  VLQϑ . A Z  UHODWtYVHEHVVpJKH]DPHO\QHNLUiQ\DSiUKX]DPRVDODSiWNLOpS pULQWMpYHOKR]]iDGYDD] X kerületi (szállító) sebességet megkapjuk a Y  NLOpSDEV]RO~W sebességet. Határozzuk meg a szárnyrács egy 85 . Felírva gondolatban az együttforgó rendV]HUEHQDODSiWHOWWpVP|J|WWOpYSRQWRNN|]pD%HUQRXOOL-egyenletet az LQVWDFLRQiULXVWDJDV~O\HUpVDFHQWULIXJiOLVHUWpUHOKDQ\DJROiVDPHOOHWt Z  = Z  adódik. . Belátható.16) $NHUOHWLHUPD[LPXPiWβ =  ° -nál éri el. (8. Mindezeket behelyettesítve a (8. A s]iUQ\UiFVUDKDWyHU A 8. miután a nyomás mindenütt állandó.15) összefüggésbe rendezés után adódik: 5 X = ρ Y  $  Y  − X  + VLQϑ 1 61 6 (8. Vizsgáljuk meg.17) . azaz ebben az optimális esetben a Pelton-turbina a víz teljes mozgási energiáját hasznosítja. ábra hogy Y [ = Y  [ = Y [ . Ezt az eredményt visszahelyettesítve (8.5. amLEO X = Y    adódik a maximális teljesítményhez ∂X tartozó kerületi sebességre.HUHVVNDWHOMHVtWPpQ\V]pOVpUWpNpWXIJJYpQ\pEHQD]D]NpSH]]N ∂3  ∂X -t és tegyük HJ\HQOYp]pUXVVDO ∂3 =  ρ Y  $  Y  − X − X =  . hogy a beOpS UHODWtY VHEHVVpJ Z  = Y − X . amelyet az alábbi összefüggéssel fejezhetünk ki (ϑ =  ° esetén): 3 =  ρ Y $  Y − X X 1 6 .6.A v2u értékét a 8. hogy milyen kerületi sebességnél maximális a Pelton turbina teljesítménye.

HOHPpQHN ODSUD PHUOHJHVHQ P hosszúságú szakaszáUD KDWy iUDPOiVL HUW .VPpWHOWHQ D] impulzustételt hívjuk segítséJOHPHJOHKHWVHQERQ\ROXOWNpUGpVPHJYiODV]ROiViKR] 9HJ\QNIHOHJ\HOOHQU]IHOOHWHWDPHO\DNpUGpVHVV]iUQ\DWN|UOYHV]L(OOHQWpWHVHQD] HGGLJLHNNHODIHOOHWHWQHD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPHUOHJHVHQYHJ\NIHOKDQHPD]\NRRrdinátával párhuzamosaQLOONpWHJ\PiVWyOWRV]WiVQ\LUDOpYiUDPYRQDOPHQWpQ $WRVzWiVDV]iUQ\DNWiYROViJiYDOHJ\HQO.

WDJMDNLHVLN5DM]ROMXNIHODVHEHVVpJJHOSiUKX]DPRVpVD]HOOHQU]IeOOHWEO NLIelé mutató . ezért ezeken .20) $ . E felületeken nincsen folyadék átlépés...  \ = − 5 \ Miután . \ + .  pV D IHOOHWUH PHUOHJHV DEED EHIHOp PXWDWy 3 vektorokat. súrlódásmentes áramláVUD pV ILJ\HOHPEH YpYH KRJ\ D V~O\HUQHN QLQFVHQ V]HUHSH H]pUW D] HJ\HQOHW.. = ρ Y[ W Y valamint 3 = S  W pV 3 = S  W . Írjuk fel x és y irányban az impulzustételt! − . Az áramvonaOODOHJ\EHHVIHOOHWHNHWHJ\RV]WiVWiYROViJEDQYHWWNIHOH]pUWDUDMWXNNLDODNXOy nyomásmegRV]OiVWHOMHVHQPHJHJ\H]LNËJ\D]H]HNHQNHOHWNH]Q\RPiVEyOV]iUPD]yHUN kiejtik egymást.pV9. [ + .11) összefüggésben megadott impulzustételt alkalmazzuk stacionárius. = ρ Y [ W Y (tömegáram × sebesség) és .$]HOOHQU]IHOOHWODSUDPHUOHJHVPpUHWHP .19) 3 8. 5 [ − UH pV 5 \ − UD az alábbi összefüggések adódnak: 5 [ = S  − S  W + ρ Y [ W Y  FRVα  − Y  FRVα  5 \ = ρ Y [ W Y \ − Y  \ 1 6 1 6 (8. Ismét a (8. =  . (8.  [ = 3 − 3 − 5 [ pV − .

19) összefüggés átalakítható: 5[ = ρ Y  \ − Y \ W Y  \ + Y \  3 8 (8.    \ 4 9 4 83 9 Fentiek alapján a (8.|VV]HIJJpVPiVRGLNWDJMiEDQOpY]iUyMHODIRO\WRQRVViJWpWHOHN|YHWNH]WpEHQ]éUXVD]HOVWDJMiWD%HUQRXlli-egyenlet felhasználásával határozzuk meg a Y [ = Y  [ figyelembe vételével: S − S  = ρ  ρ    Y − Y = Y − Y \ . ami az áramlási seEHVVpJHOOHQU]IHOOHWUHLOOHV]NHG*]iUWJ|Ube mentén vett vonalintegrálja. $] iUDPYRQDODNUD LOOHV]NHG NpW YRQDOV]DNDV]RQ D VHEHVVpJ YRQDOLQWHJUiOMD pSSHQ NLHMWL 3 8 86 .20 és 8. a cirkuláció.21) A 8.21 kifejezésekben szerepel a Γ = Y \ − Y  \ W kifejezés.

HJ\PiVW.

6. Egyedülálló szárny esetpQWHKiWDV]iUQ\UDKDWyHUPHUOHJHVD]DYDUWDODQ DV]iUQ\WyOWiYROprYpQ\HV. „Hígítsuk” minden határon túl a szárnyrácsot. hogy a szárnyra ható 5 HUPHU leges a Y ∞ zavartalan áramlási sebesség vektorra (Y ∞ lenne a sebesség. hogy Γ = W Y \ − Y  \ = iOO . miközben Y \ − Y  \ →  úgy.6 ábra és a (8.22) összefüggések alapján belátható.WWDKDJ\RPiQ\RNQDNPHJIHOHOHQDV]RNiVRVVDOHOOHQWpWHVHQYHWWNI|ODSR]itívnak tekintett körüljárási irányt.22) . ha a szárnyrács nem lenne az áramlásban). 5 = 5 + 5 = ρ Γ Y + [ \ [ Y  \ + Y \     (8. azaz W → ∞ .23) . azaz DV]iUQ\UiFVHJ\V]iUQ\iQDNODSUDPHUOHJHVPKRVV]~ViJ~V]DNDV]iUDKDWyHU DVUVpJD]ÄiWODJVHEHVVpJ´pVDV]iUQ\N|UOLFirkuláció szorzataként adódik. ami természetesen nem képes eltéríteni az egész áramló közeget. írható: 5 = ρ Y∞ Γ 1 P (8. azaz a szárnyrácsból egy egyedülálló szárny lesz. Írjuk fel az 5 vektor két komponensét! Y \ + Y  \  5 [ = −ρ Γ  5 \ = ρ Γ Y [. Felismerve. azaz Y  → Y  → Y ∞ .. ábrán Y ∞ -nel jelölt „átlagos” sebesség abszolút értéke. hogy a gyökjel alatti mennyiség a 8. Az 8.

6.6. Mindazonáltal az általunk is használt tárgyalásmód. hiszen pl. A szárnyrácsok vizsgálatának az áramlástechnikai gépek tervezésénél van gyakorlati jelent sége. ábra) bármely irányban is jáUXQNN|UODODSiWRNYpJWHOHQVRNV]RULVPpWOGQHN(J\LO\HQ~QN|UUiFVQDNDOHNpSHzésével juthatunk a 8. ha az áramló közeg súrlódásos.XWWD-Zsukovszkij-tétel). amely a súrlódást csak a cirkuláció kialakulásáig veszi figyelembe. ábrán látható egyenes rácshoz. a gyakorlatban is jól hasznosítható eredményekre vezetett.iUDPOiVLVHEHVVpJUH$V]iUQ\PKRVV]~V]DNDV]iUDKDWyHUWD] 5 = ρ Y∞ Γ |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWMXN . hogy a szárny körül csak akkor alakul ki cirkuláció. egy radiális ventilátor járókerekében (ld. Itt jegyezzük meg. (8. 6. egyébként pedig súrlódásmentes közeg feltételezésével vizsgálja az áramlást.24) 3 8 87 .

Plasztikus közeg pl.1. az olajfesték és a fogpép. 9. Ezeket a folyadékokat nemnewtoni folyadékoknak nevezzük. amelyekben a súrlódásos közeg deformációjának hatására csúsztatófeszültségek és húzófeszültségek is ébrednek. és megállapítottuk.n. A nemnewtoni közegekkel a reológia foglalkozik. Az ideális közeg a valóságossal ellentétben homogén. . fejezetben bevezettük az ideális közeg fogalmát. ábrát$GLDJUDPRQDNO|QE|]N|]egek reológiai görbéi láthatóak. hogy a csúsztatófeszültség a deformációsebességgel arányos: τ \[ = µ GY [ Gγ  =µ G\ GW Megállapítottuk továbbá. Az 1 jeO J|UEH HJ\ QHZWRQL N|zegre vonatkozik. az u. ábra rozott τ K határ-csúsztató feszültség elérése után kezd a közeg folyamatosan deformálódni: τ = τK + µ∞ Gγ  GW ahol µ ∞ DN|]HJVDMiWRVViJDLWyOIJJiOODQGy$SODV]WLNXVIRO\DGpNRNUDiOWDOiEDQYDODPiO\HQ WpUKiOyV V]HUNH]HW D MHOOHP] DPHO\QHN τ K  KDWiViUD EHN|YHWNH] |VV]HRPOiVD XWiQ kezd áramlani a közeg.1. a 2 MHO Sedig egy plasztikus folyadékra. A nemnewtoni közegek Az 1. newtoni folyadékokra vonatkozik.1. amelyek a folyadékban NHOHWNH]τ csúsztatófeszültség és a dγ/dt-vel jellemzett deformációsebesség kapcsolatát mutatják meg. amelynél egy meghatá9. fejezetben már foglalkoztunkDIRO\DGpNEDQNHOHWNH]FV~V]WDWyIHV]OWVpJpVDIRO\adék deformáció kapcsolatával. amelyeknél a csúsztatófeszültség nem egyenesen arányos a deformációsebességgel. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. hogy az aláhúzott Newton-féle viszkozitási törvény a folyadékok nagy részére.9. Newtoni folyadékok a mérnöki J\DNRUODWEDQOHJW|EEV]|UHOIRUGXOyN|]HJHNDYt]DOHYHJDJi]RNSzámos olyan folyadék van azonban. A súrlódásos közegek és mozgásegyenletük Az 1. Ebben és néhány további fejezetben feladjuk a súrlódásmentesség kritériumát: olyan áramlásokkal foglalkozunk. Tekintsük a 9.

A tixotrop közegek fontos tulajdonsága. Q n < 1 esetén a 3 MHO UHROyJLDL J|Ube a plasztikus közegekéhez hasonlít. A mozgásegyenlet Az áUDPOyN|]HJJRQGRODWEDQHOKDWiUROWUpV]pUHNpWIpOHHUDW|PHJUHKDWyWpUHUsség pVDIHOOHWHQKDWyDV]RPV]pGRVIRO\DGpNUpV]HNUOiWDGyGyHUKDW(]HNQHND]HUNQHND]HUHGMHYiOWR]WDWMDPHJD]iUDPOyN|]HJPR]JiVPHQQ\LVpJpWD]D]J\RUVtWMDD gondolatban elhatárolt folyadékrésztËUMXNIHOH]WDJRQGRODWRWHJ\VpJQ\LW|PHJIRO\adékrészre: dv = g+F dt (9.O\HQ N|]HJ SO D nyersolaj.A 3 és 4MHOJ|UEpND]~Qhatványfüggvény közegekre vonatkoznak. Az 5MHOJ|UEHtixotrop közegre vonatkozik.2.1) A g  D] HUWpU WpUHUVVpJ YHNWRUD D]D] D] HJ\VpJQ\L W|PHJUHKDWyHU. pszeudoplasztikus közegre vonatkozik. 9. ezért ez egy ún. amelyeknél a csúsztatófeszültség és a deformációsebesség közötti kapcsolatot egy hatványfüggvény írja le: τ = N Gγ  GW 1 6. hogy UHRORJLDL J|UEpLN DODNXOiVD IJJ D N|]HJ PHJHO] GHIRUPiFLyMiWyO . Ezek a közegek általában hosszú láncú moleNXOiNDWWDUWDOPD]QDN(PROHNXOiNÄHOUHQGH]GpVpLJ´DGHIRUPiFLyVHEHVVpJDGRWWQ|YHNHdéséhez nagy csúsztatófeszültség-viOWR]iVWDUWR]LNNpVEENLVHEE Az n > 1KDWYiQ\NLWHYYHOUHQGHONH]4MHO~QdilatálóN|]HJHNNLVVHEHVVpJGHIRUmáFLyMiKR]YLV]RQ\ODJNLVFV~V]WDWyIHV]OWVpJWDUWR]LNQ|YHNYGHIRUPiFLyVHEHVVpJURKDPoVDQ Q|YHNY FV~V]WDWyIHV]OWVpJHW LJpQ\HO . az ásványi porokat tartalmazó zagy.O\HQ N|zeg pl.

ábra UOHJHV Q\RPiVEyO V]iUPD]y HUQ NtYO D IHOOHWUH PHUOHJHV D IRO\DGpN GHIRUPiFLyMiYDO |VV]HIJJ K~]yIHV]OWVpJEO pV D IHOOHWWHO párhuzamos.) A súrlódásos közegekben a gondoρ latban elhatárolt folyadékrész felületén az arra me9. fejezetben láttuk. hogy a súrlódás elhanyagolása esetén )=−  JUDGS . ábrán egy elemi pOKRVV]~ViJ~ NRFNiQ PXWDWMXN EH D] [ LUiQ\~ HUNHW HOLGp] IHV]OWVpJeket.D]F SHGLJD]HJ\VpJQ\LW|PHJIoO\DGpNUpV]IHOOHWpQKDWyHUNHUHGMH(A 4.2. A τ 3D 89 .2.2. csúszWDWyIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUNLVpEUHGQHN A 9.

3) Jelöljük Φ -vel a feszültségtenzort.4) . σ x x + dx = σ x x + az alábbi alakra hozható: )[ =  ∂σ [ ∂τ \[ ∂τ ][ + + ρ ∂[ ∂\ ∂] . $ (9.) Tekintettel arra. hogy pl.2) összefüggés átalakítás után ∂x     (9. a (9. hogy az egységnyi tömegre ható F HU[NRPSRQHQVpWNDSMXN )[ =  ρ G[ G\ G] J σ 1 [ + G[ 6 − σ 1 [ 6 G\ G] + τ 1 \ + G\ 6 − τ 1 \ 6 G[ G] + τ 1 ] + G] 6 − τ 1 ] 6 G[ G\ C [ [ \[ \[ ][ ][ (9.csúsztatófeszültségek és a σ 3D (az eddig tárgyalt nyomást is tartalmazó) húzó- feszültVpJHNDWpUEHQYiOWR]QDN(]DYiOWR]iVRNR]]DDIHOOHWHQKDWyHUNEOV]irma]yD]HOHPLIRO\DGpNUpV]WJ\RUVtWyHUHGHUW ËUMXNIHODNLVNRFNiUDKDWy[LUiQ\~HUHGHUWPDMGRVV]XNHODNLVNRFND ρ G[ G\ G] tömegével. 1 6 16 ∂σ x dx . amelynek mátrixa: Φ = τ [\ τ [] σ ! [ τ \[ σ\ τ \] τ ][ τ ]\ σ] "# ## .2) $]LQGH[HNN|]|WWD]HOVDQQDNDVtNQDNDQRUPiOLViWMHO]LDPHO\HQD]DGRWWIHV]OWVpJ ébUHGDPiVRGLNSHGLJDIHV]OWVpJLUiQ\iW+DHNHWWHJ\EHHVLNDNNRUFVDNHJ\LQGH[HW használtunk.

 pV .

∂ ∂ ∂ L+ M+ N a szokásos nabla (vektor) differen∂[ ∂\ ∂] $IRO\DGpNUDKDWyHUNpVDPR]JiViOODSRWN|]|WW|VV]HIJJpVWWHUHPW (9.1) mozgásegyenlet tehát így írható: GY  = J+ Φ∇ GW ρ (9.5) |VV]HIJJpVVHOIHMH]KHWNLDKRO ∇ = ciáloperátor.6) 90 . |VV]HYHWpVpEO OiWKDWy KRJ\ D] HJ\VpJQ\L W|PHJ IRO\DGpNUD KDWy F  HU D feszültségtenzorból az )=  Φ∇ ρ (9.

A dx 9. ábra hosV]~ViJ~ ROGDO GW LG DODWW Gα szöget fordul el. a mozgásegyenlet x irányú komponens egyenlete az alábbi módon írható fel: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [  ∂σ [ ∂τ \[ ∂τ ][ + Y[ + Y\ + Y] = J[ + + + . (9. Tekintsük a 9. ∂\ Gγ = Gα + Gβ = GW + (9.2).7) A (9. Ezek közül az utolsó.3.3.9) +DVRQOyDQNLIHMH]KHWDW|EELFV~V]WDWyIHV]OWVpJNRPSRQHQVLV 91 .6) ill. Tekintettel arra.7) összefüggés jobb oldalára a σ és τ helyett a sebességkomponenseket tartalmazó kifejezéseket lehet írni. az áramló közegben gonGRODWEDQHOKDWiUROWHOHPLPpUHWKDViEOiWKDWy9L]Vgáljuk meg. Az dα elfordulási szöget úgy kapjuk. hogy a γ V]|J LG V]HULQWL YiOWR]iVD KRJ\DQ IJJ  D KDViEGHIRUPiFLyMiQDNVHEHVVpJpWOD]D]DODSVtNMiEDHV sebességkomponensek hely szerinti változásától. hogy a csúsztatófeszültség és a deformációsebesség között kapcsolat van.Figyelembe véve a folyadékrész gyorsulás tárgyalásánál tanultakat (4. hogy a folyadékrész mozgását párhuzamos eltolódásra. amelyeknél a csúsztatófeszültség a tapasztalatok szerint arányos a Gγ  GW deformációsebességgel. végpontok által megtett út különbsége: hogy ezt elosztjuk dx-szel. ahol egy.8) $]HJ\VpJQ\LLGUHMXWyV]|JHOIRUGXOiVWD]D]DGHIRUPiFLyVHEHVVpJHWDGLQDPLNDLYLV]ko]LWiVVDO PHJV]RUR]YD D GHIRUPiFLyW HOLGp] τ [\  pV D] H]]HO PHJHJ\H] τ \[ csúsztatófeszültségeket kapjuk: τ [\ = µ  ∂Y  ∂[ \ + ∂Y [ ∂\  =τ  \[ . tágulásra és alakváltozásra lehet felbontani.7) mozgásegyenleteket nem tudjuk használni mindaddig. az alakváltozás van kapcsolatban a feszültségállapottal. mert a YpJSRQWMDLQDN\LUiQ\~VHEHVVpJHNO|QE|]GWLGDODWWD ∂Y \ ∂[ G[ GW . ρ ∂[ ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂\ ∂]     (9.6) és (9. (9. ábrát. Így tehát le lehet vezetni a feszültségállapotot a mozgásállapotból és a (9. A kis folyadékrész mozgásának elemzésénél (3.5. forgásra. fejezet) megismertük. EzálWDOD]HJ\HQOHWHNEHQOpYLVPHUHWOHQHNV]iPDUDGLNiOLVDQFV|NNHQWKHW Szorítkozzunk newtoni közegekre. hogy Gγ = Gα + Gβ írható: ∂Y \ ∂[ ∂Y [ GW . amíg a feszültségiOODSRWUyOQLQFVLQIRUPiFLyQN$]HO]HNEHQPiUPHJLVPHUWNDIRO\DGpNRND]RQVDMiWRVságát.

ábrátDKROHJ\KDViERWOiWKDWXQN$ODSUDPHUOHJHVHQ tekintsük a 9. ábra 9.$ IHOOHWUH PHUOHJHV σ IHV]OWVpJNRPSRQHQVHN NpW UpV]EO WHYGQHN |VV]H D PiU PHJLVPHUWQ\RPiVEyOpVD]DODNYiOWR]iVEyODGyGyK~]yIHV]OWVpJEO A nyomást a tér P pontjában úgy tekintMNPLQWHJ\3N|]pSSRQW~UVXJDU~J|PEIHOOHWpQDIHOOHWUHPHUleges feszültségek átlagát r → 0 esetén:− S =  σ [ + σ \ + σ ] . ábrán látható a hasáb deformálódása.10) $ .b. négyzet alapú hasáb ∆D ⋅ IHOOHW ROGDOain ható τ csúsztatófeszültségeket az átlóval kijelölt sík mentén ható σ  húzófeszültség tartja egyensúlyban.4. Hasonlóan σ 1y = 2 µ és σ 1z = 2 µ z .b. azaz pl. Fentiek figyelembevéte∆D GW DPLEOD =  ∂[ ∂[ ∂v y ∂v ∂v dγ ' ' = 2 µ x . A 33 szakasz hossza tehát: lével írható: ' σ 1x = µ ∂Y [ Gγ ∂Y [ GW . A lapra meUOHJHVHQ HJ\VpJQ\L KRVV]~ViJ~ KDViEUD KDWy HUN HJ\HQV~O\iW IHOtUYD  ∆D τ Gγ  =  ∆D σ  DPLEOσ  = τ = µ adódik. A σ húzófeszültségek a  3 8 Q\RPiVWQHJDWtYHOMHOOHOIRJMiNWDUWDOPD]QLKLV]HQD]DNNRUSR]LWtYKDDIHOOHWEHEHIHOp PXWDWy HUW HUHGPpQ\H] Az alakviOWR]iV HUHGPpQ\HNpQW OpWUHM|Y FV~V]WDWyIHV]OWVpJHNN|YHWNH]WpEHQIHOOHWUHPHUOHJHV σ húzófeszültségek is keletkeznek.a. Ennek fele a Gγ   ° szögelfordulást meghatározó. az x tengellyel 45 -ot bezáró 33 szakasz x irányú vetülete. amely az x irányú sebességkomponens x iráQ\~YiOWR]iViUDYH]HWKHWYLVV]D$]iWOyPHJQ\~OiVDGWLGDODWW 33 .  GW A 9. ∂x ∂z ∂y dt (9.4. a IRO\DGpNEDQ NHOHWNH] σ húzófeszültség x irányú komponensére írható: σ x = − p + σ 'x A deforPiFLy N|YHWNH]WpEHQ NHOHWNH] IHV]OWVpJHN meghatározása érdekében 9.4.a. ábra egységnyi hosszúságú.4.

. akkor a folyadékrész növekszik. ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] Gγ = = = ). Ha viszont ρ ≠ iOO esetén mindhárom koordináta irányban egyformán „tágul” a közeg. de nincsen alakváltozás ( GW ∂[ ∂\ ∂] 92 .NLIHMH]pVHN|VV]HIJJpVWWHUHPWHQHNHJ\DGRWWNRRUGLQiWiUDPHUOHJHVVtNRQpEUeGD]DODNYiOWR]iVPLDWWNHOHWNH]K~]yIHV]OWVpJHNpVDVtNUDPHUOHJHVVHEHsségkomponensek adott koordináta irányú megváltozása között.

12)   Ezért a deformáció miatti A (9.  ∂Y  ∂[ jellemzi.14) ahol E az egységtenzor.Miután ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + + = GLY Y ∂[ ∂\ ∂] valamennyi irányban azonos WHP ÄWiJXOiV´ HVHWpQ SO VpJHNNHOHWNH]pVpWHUHGPpQ\H]GHIRUPiFLyWWHKiWQHPD fejezés σ[ = µ értéke (9. Most már képezhetjük a Φ ∇ -t és fel tudjuk írni a mozgásegyenlet (9. (3.15) ösz 4 9 szefüggés). A (9.11) ∂Y [  = GLY Y . [  − GLY Y . Az x irányú komponens egyenlet: 93 .14) összefüggéshez hasonló V]HUNH]HWGHERQ\ROXOWDEENLIHMH]pVHNHWOHKHWIHOtUQLDNO|QE|]QHPQHZWRQLIRO\DGpNRN esetén a deformációsebesség és a feszültségállapot között. hanem a ∂[ ∂[  húzófeszültségre írható. amely a newtoni folyadékok sajátossága. $ = 6  ' + ' az alakváltozási sebesség tenzor (ld.12) összefüggések figyelembevételével az alábbi módon írható fel a sebességkomponensek deriváltjaival a feszültségtenzor mátrixa:  − S +  µ ∂Y Φ=    ∂Y µ !  ∂] ∂[ ∂Y \ ∂Y [ µ + ∂[ ∂\ [ ] [ −   ∂Y  +  ∂[   µ GLYY  µ  ∂Y + ∂Y   ∂[ ∂\  \ [ −S + µ ∂Y \ ∂\ ∂Y \ ∂Y ] µ + ∂] ∂\ −    µ GLYY     ∂Y  ∂]  ∂Y µ  ∂] µ −S + µ [ \ ∂Y ] ∂]   ∂Y  + ∂\   + ∂Y ] ∂[ ] "# ## ## (9.    (9.13) ##  − µ GLYY #$  Látható.14) kifejezés szépen mutatja a feszültségek és a deformációsebesség lineáris kapcsolatát. ∂[  (9.9) és (9. A (9. azaz a σ [ D]DOiEELPyGRQIHMH]KHWNL  σ[ = −S + µ ∂Y [  − µ GLYY . A húzófeszült ∂[ ∂Y [ ∂Y [  − GLY Y ki.28) és transzponáltja segítségével az alábbi módon írható fel: Φ = −S −    µ GLY Y ( +  µ $ 6 .6) kifejezését az egyes koordináták irányában. hogy a feszültségtenzor szimmetrikus mátrixa a D deriválttenzor (3.

25) összefüggés alakjában. 3 egyenletet kapunk. A ρ és µ meghaWiUR]iViKR] V]NVpJHV HJ\ KHWHGLN LVPHUHWOHQ D 7 KPpUVpNOHW EHYH]HWpVH gW|GLN egyenletünk a sUVpJ D Q\RPiV pV D KPpUVpNOHW NDSFVRODWiW IHMH]L NL SO Ji] HVHWpQ D] .∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y  ∂S  ∂   µ [ − µ GLYY + + Y[ + Y\ + Y] = J[ − + ρ ∂[ ρ ∂[ ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂[  ∂   ∂Y + µ ∂\ !  ∂[  \ ∂Y + [ ∂\ Hasonlóképpen felírva a mozgásegyenlet legáltalánosabb alakját y és z koordináta irányban. amelyekben hat ismeretlen: Y [  Y \  Y ]  S  ρ  µ szerepel. Negyedik egyenletként felírható a folytonosság tétele a (3.

IHOtUKDWy D] iOODQGy VUVpJ pV YLV]NR]LWiV HVHWpQ pUYényes mozgásegyenlet a Navier-Stokes-féle egyenlet. e feltételezéssel a (9.3.15) 9.16) Miután az egyenlet jobb oldalán álló második tag a divv x szerinti deriváltja. hogy µ = iOO és ρ = iOO azaz az áramló közeg dinamikai viszkozitása és VUVpJH iOODQGy Figyelembe véve. Elvileg tehát rendelkezésre áll az ismeretlenek számával megeJ\H] V]iP~ egyenletet tartalmazó legáltalánosabb egyenletrendszer.25) tétele értelmében divv = 0. A Navier-Stokes-féle egyenlet Tételezzük fel.  "# + ∂  µ  ∂Y  $# ∂] !  ∂] %  & ! ' [ ∂Y + ] ∂[  "# ( K  $) K * "# $ (9.Ji]W|UYpQ\DKDWRGLNHJ\HQOHWSHGLJNDSFVRODWRWWHUHPWDYLV]NR]LWiVpVDKPprséklet N|]|WW $ KLiQ\]y KHWHGLN HJ\HQOHW D] HQHUJLDHJ\HQOHW DPHO\ D EHOV HQHUJLD KPpUVpklet). hogy ρ = iOO esetén a folytonosság (3. majd Stokes 1845-ben vezetett le: 94 . amely divv = 0 következtében zérus. amelynek analitikus megoldása azonban csak korláto]RWW V]iP~ HJ\V]HU HVHWHNEHQ LVPHUW QXPHULNXV PHJROGiVD SHGLJ LJHQVRNHVHWEHQPpJQHPOHKHWVpJHV(]pUWHJ\V]HUVtWIHOWHYpVHNHWWHV]ünk. amelyet Navier 1827-ben.15) összefüggés jobb oldaOiQOpYNDSFVRV]iUóMHOEHQOpYNLIHMH]pVD]DOiEELDODNUDKR]KDWy  ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y \ ∂ Y [ ∂ Y] ∂ Y[ ∂ Y [ ∂ Y [ µ  + + + + =ν + + + ρ ∂[ ∂\ ∂]  ∂] ∂[ ∂[  ∂\  ∂[  ∂\  ∂]    +ν ∂ ∂Y [ ∂Y \ + ∂[ ∂[ ∂\       ∂Y  + ∂]   ]   (9. a mozgási energia valamint a közeg által és a közegen végzett munka között teremt kapcsolatot.

amely ρ = iOO esetén a ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + + = ∂[ ∂\ ∂] alakban írható fel.19) Látható. hogy a Navier-Stokes-egyenlet a jobb oldal utolsó tagjával a ν ∆ Y taggal különbözik a súrlódásmentes esetre levezetett Euler-HJ\HQOHWWO OG .17) A négy ismeretlen (Y [  Y \  Y ] és p) meghatározásához szükséges negyedik egyenlet a folytonosság egyenlete.∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂ Y [ ∂ Y [ ∂ Y[  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J[ − +ν + + ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂[ ∂[  ∂\  ∂]  ∂Y \ ∂W + Y[ ∂Y \ ∂[ + Y\ ∂Y \ ∂\ + Y] \  \ \  ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] + Y[ + Y\ + Y] ∂W ∂[ ∂\   ∂Y ∂ Y  ∂S =J − + ν ρ ∂\ ∂]  ∂[ ∂ Y ∂Y  ∂S =J − + ν ∂] ρ ∂]  ∂[ ]  ] + + ∂ Y\ ∂\  ]  ∂ Y ] ∂\    ∂ Y  +  ∂]  ∂ Y  +  ∂]   \  ]   (9.18) (9. Vektoriális írásmódban a Navier-Stokes-féle egyenlet: GY ∂Y  Y = + JUDG − Y × URW Y = J − JUDGS + ν ∆ Y  GW ρ ∂W (9.

|VV]HIJJpV.

$V~rdivv − rotrotv . Miután OyGiVKDWiViWNLIHMH]WDJEDQV]HUHSO ∆ v felbontható: ∆v = grad divv = 0 írható: GY  = J − JUDG S − ν URW URW Y .20) A (9. 1 6 95 . Potenciálos áramlás rotv = 0 VWiOODQGy|UYpQ\HVVpJiUDPOiVHVHWpQDV~UOyGiVQDNQLQFV szerepe. a Navier-Stokes-egyenlet az Euler-egyenletbe megy át.20) egyenlet jól mutatja az áramlás örvényessége és a súrlódás közötti kapcsolatot. GW ρ (9.

4. Határozzuk meg a Φ ∇ -t! ∂[ Φ∇ = ∂τ [\  ∂σ ! [ + ∂[ "#  − ∂S + µ ∂ Y "# ∂[ ∂\ # ∂\ # = #. Alkalmazások Couette-áramlás Tekintsük a 9. a (9. Ennél az áramlásnál Y [ = Y [ \  Y \ = . Newton-féle viszkozitási törvény adódott a τ [\ -re. az áramlás pedig legyen stacionárius síkáramlás 9. Legyen ρ = iOO. #$ azaz a tananyag legelején tárgyalt. ∂σ # ∂ Y + #$ ! µ ∂[ ∂\ − ∂S #$# ∂\ ∂\ ∂τ \[ \  [   [ (9.fejezet).21) 7HNLQWVQNHOD)|OGQHKp]VpJLHUWHUpWOpVtUMXNIHOD . ábra (ld.9. ∂[ ∂[ σ Φ= !τ [ \[ τ \[ = σ\  ! µ −S ∂Y [ ∂\ µ ∂Y [ ∂\ −S "# ## .5. Couette-áramlást.5. 3.4. Következéskép Mivel divv = 0. ábrán OiWKDWy $ MHO VHEHVVpJPHJRV]Oissal jellemzett ún. amely hasonlít a szilárd fal mellett a valóságban kialakuló áramlásra.13) feszültségtenzor az alábbi alakban írható fel: 16 "# $ ∂Y [ ∂Y \ = = . és µ = iOO.

azaz a párhuzamos egyenes ∂\ ∂ Y[ ∂S =µ eredmény adódik.PR]JiVHJ\HQOHW[pV\LUiQ\~ komponens egyenletét! GY [ ∂ Y[  ∂S =− +ν GW ρ ∂[ ∂\  GY \ GW =− ∂ Y [  ∂S +ν ∂[ ∂\ ρ ∂\ Miután a folyadékrészek gyorsulása és a sebesség x irány mentén képzett deriváltjainak érWpNH]pUXVDPiVRGLNHJ\HQOHWEO ∂S =  eredményre jutunk. ∂[ ∂\  iUDPYRQDODNUD PHUOHJHVHQ QHP YiOWR]LN D Q\RPiV OG PpJ (XOHU-egyenlet természetes koordináta-UHQGV]HUEHQ.

$IHOVHJ\HQOHWEOSHGLJD 96 .

9. ábra%MHOJ|UEH.5.Ha a sebességmegoszlás lineáris (ld.

DNNRUDz áramlásban elképzelt KDViEDODN~NLVIRO\DGpNUpV]IHOVpVDOVyODSMiQD1HZWRQYLV]NR]LWiVLW|UYpQ\ .

Ezért az áramlás fenntartásához nincs szükség nyomáskülönbségre. de ellentétes irányítású csúsztatófeszültség alakul ki. +D D VHEHVVpJPHJRV]OiV D] $ MHO J|UEpQHN IHOHO PHJ Dkkor a második derivált negatív. D]D][LUiQ\EDQFV|NNHQQ\RPiVHVHWpQWDUWKDWyIHQQD]iUDPOiV(EEHQD]HVHWEHQXJ\DnLVDNLVKDViEIHOVODSMiQNLVHEEτ keletkezik. ezért a csúsztatófeszültségek HUHGMH -x irányítiV~ HU OHV] DPLW D Q\RPiVNO|QEVpJEO V]iUPD]y HUQHN NHOO HOOHQVúlyoznia. mint az alsón.pUWHlmében ugyanakkora. amely kiegyensúlyozza egymást. UgyanH]DGyGLND]HUHGPpQ\ONDSRWWPR]JiVHJ\HQOHWEOLVPLYHO Y [ y szerinti második deriváltja lineáris sebességmegoszlás esetén zérus és a folyadékrészek nem gyorsulnak. /DPLQiULV UpWHJHV.

ábrátDPHO\HJ\N|UNHUHV]WPHWV]HWHJ\HQHVFVEHQOpYNLDODNXOWKHngerszimmetrikus áramlást mutat be.22) Behelyettesítés és egyszerüsítés után  τ G] = U GS DGyGLNDPLEOD1HZWRQ-féle viszkozitási törvényt felhasználva: τ= GY  GS U =µ ]  G] GU (9. (Azt az áramlást nevezzük kialakult áramlásnak. amelyEHQDVHEHVVpJPHJRV]OiVDFVKRVV]DPHQWpQQHPYiOWR]LN Y U = . ábra 9HJ\QNIHOHJ\DFVWHQJHO\pYHONRQFHQWULNXVUVXJDU~G]KRVV]~ViJ~KHQJHUWpVtUMXN IHOD]HUUHKDWyHUNHJ\HQV~O\iW7HNLQWHWWHODUUDKogy e folyadékhenger nem gyorsul. ∂ ∂] 1 6 =  .) 9.23) 97 .iUDPOiVFVEHQ Tekintsük a 9.6.6. (9. a rá haWy HUNQHN NL NHOO HJ\HQV~O\R]QLRN HJ\PiVW $ KHQJHUUH D] DODS- pV IHGODSMiQ OpY nyomáVRN NO|QEVpJpEO V]iUPD]y HU pV D SDOiVWRQ NHOHWNH] FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO V]iUPD]y HU KDW 9HJ\N IHO D ] NRRUGLQiWD WHQJelyt és pozitív irányításának figyelembevéWHOpYHOtUMXNIHOD]HUNHJ\HQV~O\iW U  π S − U  π S + GS +  U π G] τ =  1 6 .

Ezt a peremfeltételt a (9. majd Y ] -t kifejezve a Y] = −  GS  5 − U  µ G] (9. A (9. ha dp < 0. Látható. (azaz v z > 0).25) összefüggést kapjuk.6. 9. ábra). figyelembe YpYHKRJ\NLDODNXOWFViUDPOiVEDQGSG] iOO I GY ] =  GS  µ G] I U GU ⇒ Y ] =  GS  U + iOO   µ G] (9.23) differenciálegyenletet a változók szétválasztásával oldjuk meg.adódik.24) Ha r=5D]D]DFVIDORQDVHEHVVpJ v z = 0.24) összefüggésbe behelyettesítve megkapjuk az integrálási állandót. azaz – a várakozásnak megfeleOHQ–DQ\RPiVQ|YHNY] dz NRRUGLQiWiN LUiQ\iEDQ FV|NNHQ ÈUDPOiV LUiQ\iEDQ FV|NNHQ Q\RPiVEyO V]iUPa]y HU PR]JDWMDDN|]HJHWDV~UOyGyHUNNHOV]HPEHQ. A sebességmegoszlás tehát másodfokú forgási paraboloid alakú (ld. hogy akkor egyezik meg az áramlás iránya a z tengely pozitív irányításával.

A (3. ábrában felrajzoltuk a τ és a sebesség sugár menti változását. µ O (9.25) sebességmegoszlás így írható: τ=− ∆S U  pV O (9. Ezzel a (9.27) A 9. Másodfokú paraboloid (n=2) esetén Y =  ∆S  5  µO .6.9H]HVVNEHD ∆p' Pa súrlódási veszteség IRJDOPiW DPL LWW D V~UOyGiV N|YHWNH]WpEHQ EHN|YHWNH] Q\RPiVFV|Nkenés. ahol l m  D] D FVKRVV] DPHO\HQ D V~UOyGiV N|YHWkeztében a ∆p' nyomásdz l csökkenés bekövetkezett.34) összefüggés kapcsoµ O Y ] PD[  latot teremtett a forgási paraboloid alakú sebességmegoszlás esetén a maximális sebesség és a v átlagsebesség között.) A fentiek alapján írható: dp ∆p' =− . Látható.26) Y] = ∆S 5 − U . hogy a τ negaWtYpVDEV]RO~WpUWpNHDVXJiUIJJYpQ\pEHQQ A maximális sebesség r = 0 -nál adódik: Y ] PD[ = ∆S 5  .23)-mal megadott csúsztatófeszültség és a (9. (KéVEE H]W D fogalmat kiterjesztjük a Bernoulli összeg csökkenésére. Így írható: Y= 98 .

ill. (9. a nyomásveszteséget kifejezve: ∆S = µ Y O 5 .28) $ FV~V]WDWyIHV]OWVpJ D .

99 . |VV]HIJJpVEO D IDOQiO τ IDO = − ∆S 5 értéket vesz fel. O 8J\DQH] DGyGLN KD HJ\HQOYp WHVV]N D] iUDPOiVW DNDGiO\R]y FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO származó  5 π O τ IDO HUpVD]iUDPOiVWIHQQWDUWyQ\RPiVEyOV]iUPD]y 5  π ∆S HU|szszegét zérussal (mivel nem gyorsul a közeg) és kifejezzük a τ IDO értékét.

kék WLQWD. hogy gyakorlati áramlástani jelenségeket értelmezni tudjunk. közelebb kerülve ezáltal megoldásukhoz.10. 10. Lamináris és turbulens áramlások. többnyire kvalitatív ismeretek segítségünkre lesznek abban. lamináris és turbulens áramlások $P~OWV]i]DGKDUPDGLNKDUPDGiEDQYpJH]WHDODSYHWNtVpUOHWHLW5H\QROGV$10.1. ábra NLIRO\yFVWHQJHO\pEHHJ\PiVLNYpNRQ\DEEFV|Y|QNHUHV]WOPHJIHVWHWWIRO\Ddék (pl. Az itt tanult.1. A Reynolds-féle kísérlet.1. határrétegek Ebben a fejezetben a valóságos (súrlódásos) közegek sajátosságaival foglalkozunk. ábrán OiWKDWyWDUWiO\EyOV]DEiO\R]KDWyPHQQ\LVpJYt]iUDPOLNNL$]YHJEONpV]OW 10.

YH]HWKHWEH+DDIRO\DGpNVHEHVVpJHNLFVLDIHVWHWWIRO\DGpNV]iOYpJLJK~]yGLNDFV WHQJHO\pEHQMyOPHJNO|QE|]WHWKHWHQD]iWOiWV]yYt]WO OGIHOVNpS.

amelyben az egymás mellett áramló folyadékrétegek anyaga csak a molekuláris diffúzióval keveredik egymással.(EEHQD]HVHtben lamináris (= réteges) áramlásról beszélhetünk. A sebességYHNWRUDFVEiUPHO\SRQWMiQLGEHQQHPYiOWR]LND]iUDPOiVVWDFLRQiULXVKDDNiömOIRO\DGpNPHQQ\LVpJLGEHQQHPYiOWR]LN Növelve a folyadék VHEHVVpJpWDIHVWHWWIRO\DGpNV]iOLGQNpQWLPHJ]DYDUiViWWDSDV]WDOKDtMXN OG N|]pSV NpS.

 DPL D VHEHVVpJ Q|YHNHGpVpYHO HJ\UH J\DNRULEE OHV] PtJQHP D] áramlás teljes egészére kiterjed és állandósul ez a megzavart áramlási állapot (ld. hogy abban kisebb nagyobb örvények keletkeznek. Még nagyREEVHEHVVpJQpODFVEHQiUDPOyN|]HJHJ\HQOHWHVYLOiJRVNpNV]tQWHKiWDIHsWpNWHOMHVHQHONHYHUHGLNDFVEHQiUDPOyN|]HJJHO(]DWDSDV]WDODWD]WEL]RQ\tWMDKRJ\D] áramlásEDQ LGOHJHVHQ MHOHQWV FVWHQJHO\UH PHUOHJHV VHEHVVpJNRPSRQHQV LV YDQ. ameO\ D IHVWpNV]HPFVpNHW D WHOMHV FVNHUHV]WPHWV]HWEHQ HONHYHUL +D D NL|PO IRO\DGpNmennyiség idben nem is változik. az áramlási tér pontjaiban a sebesség iránya és nagysága LGEHQ HJ\ N|]pSpUWpN N|UO LQJDGR]LN az áramlás kvázistacionárius. HJ\PiVVDOKHO\HWFVHUpOQHN|VV]HROYDGQDNHONHYHUHGQHNHOWQQHN. alsó kép). Az áramlási tér egy adott pontMiEDQDVHEHVVpJYHNWRULQJDGR]iVDD]HJ\PiVXWiQiWKDODGyNO|QE|]PpUHWpV . Megvizsgálva az áramlás struktúráját megállapíthatjuk.

) $V]WRFKDV]WLNXVDQYiOWR]yLQJDGR]yVHEHVVpJLGEHOLiWODJiUDtUKDWy  Y GW =  7 Y = I 7 A turbulens áramlásban a nyomás is ingadozik: S = S + S . ennél lényegesen nagyobb Reynolds-szám értékek mellett is lamináris maradhat D]iUDPOiVGHLO\HQHVHWEHQPiUHJ\NLV]DYDUiVUDLVUREEDQiVV]HUHQYpJEHPHJ\D]iWDOakulás (átcsapás). igen bonyolult áramlást turbulens áramlásnak nevezzük.1) +DDFVLOOH]iOWDOD]iUDPOiVUH]JpVHNQHN]DYDUiVQDNYDQNLWpYHDNNRUDlamináris-turbulens átalakulás 5H ≅  körül megy vpJEH +D NHOOHQ ]DYDUPHQWHVVp WHVV]N D] áramlást. $7>V@iWODJROiVLLGWDUWDPKDODGMDPHJOpQ\HJHVHQD]WD]LGWDUWDPRWDPLDODWWHJ\ örvény a tér egy pontján áthalad. A turbulencia mértékének jellemzésére a turbulenciafokot használjuk. mint az LGEHOLiWODJVHEHVVpJ  Y GW 7 Y= I 7 (10. $] LGEHOL iWODJpUWpNekre vonatkozóan stacionárius turbulens áramlásban a Y sebességvektor úgy írható fel.intenzitású örvényekkel magyarázható. (10.2) és a sebességingadozás Y összege: Y = Y + Y (10. 5H\QROGVNLGHUtWHWWHKRJ\DFViUDPOiVODPLQiULVEyOWXUEXOHQVEHYDOyiWDODNXOiVDQHPFVXSiQ D Y iWODJVHEHVVpJWO KDQHP a YGρ  GLPHQ]LyWODQ FVRSRUW pUWpNpWO LV IJJ DPHO\HW µ Reynolds-V]iPQDNQHYH]QNpVDPHOO\HONpVEEEHKDWyDQIRJODONR]XQN 5H = YGρ µ .3) . Ezt az örvényekre szétbomló. amely a sebességingadozások iWODJRVPpUWpNpWYLV]RQ\tWMDD]LGEHQLiWODJVHEHVVpJKH] 101 .

7X = 1 Y 6 Y  = Y [ + Y \ + Y ] Y    (10.4) $]LGEHQLiWODJRNUDYRQDWNR]yPR]JiVHJ\HQOHW $]HO]IHMH]HWEHQOHYH]HWHWW .

(9.5) $EDOROGDORQHOYpJH]YHDPYHOHWHWD]DOiEELNLIHMH]pVWNDSMXN  ∂ Y[Y\ ∂ Y[Y] ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y [ ∂Y [ ∂ Y [  ∂S + + + = J[ − +ν + +  ρ ∂[ ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂ [ ∂ \ ∂ ] 4 9 3 8 1 6     (10. amelyekkel ezek az áramlások teljes bonyolultságukban számíthatók lennének. hogy a bal oldalhoz adjunk hozzá Y [ GLYY = -t: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + Y[ + Y\ + Y] + Y[ + + ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂[ ∂\ ∂] = J[ − ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[  ∂S +ν + +  ρ ∂[ ∂ [ ∂ \ ∂ ]          =  (10. (9.17) összefüggés) úgy. hogy az áramlás lamináris vagy turbulens.6) egyenOHWEH pV H]W N|YHWHQ NpSH]]N D HJ\HQOHW PLQGNpW ROGDOiQDN LGEHOL iWODJiW DPL PHgegye]LND]HJ\HVWDJRNLGEHOLiWODJiQDN|VV]HJpYHOLOONO|QEVpJpYHO $]LGEHOLiWODJRW D .PR]JiVHJ\HQOHWLOOD]iOODQGyVUVpJpVYLV]NR]LWiV esetén érvényes (9. kifejezéseket a (10. A turbulens áramOiVRN LJHQ ERQ\ROXOW VWUXNW~UiMD LGIJJpVH NpUGpVHVVp WHV]L KRJ\ WDOiOXQN-e olyan módszereket.6) Helyettesítsük be a (10.19) Navier-Stokes-egyenlet helyesen írja le a newtoni közegek áramlását – függetlenül attól. (]pUW5H\QROGVOHYH]HWWHD]LGEHQLiWODJRNUDYRQDWNR]yPR]JiVHJ\HQOHWHW 9pJH]]NHOPLLVXJ\DQH]WDIHODGDWRW/HJ\HQDVUVpJρ=áll.3) alapján felírható Y [ = Y [ + Y [ stb.17) ill. Írjuk fel a Navier-Stokesegyenlet x irányú komponens egyenletét (ld.

|VV]HIJJpVQHNPHJIHOHOHQGHILQLiOMXNpVD]HGGLJLHNQHNPHJIHOHOHQIHOOYRQisVDOMHO|OMN.

∂W ∂W ∂W ∂W 102 .$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWFVDND]HJ\HVWLSLNXVWDJRNUDPXWDWMXNEHD]HOMárást:  ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[ = + = .

ahol a jobb oldal második tagja ismét zérus. az integrálás és a differenciálás sorrendje pedig felFVHUpOKHW(]pUW ∂ Y [ ∂ Y [ = = .PLYHODN|]pSVNLIHMH]pVPiVRGLNWDJMD]pUXV$]LGEHOLiWODJROiVXJ\DQLVLGV]HULQWLLntegrálást jelent (ld. ∂W ∂W ∂ vx  pUWpNH ]pUXV KD D] LGEHOL iWODJVHEHVVpJ KRVV]DEE LGWDUWDPRW ILJ\HOHPEHYpYH ∂t A LGEHQiOODQGy$]LGEHOLiWODJVHEHVVpJYiOWR]KDWSOKDWXUEXOHQViUDPOiVHVHWpQDFVYéJpQOpYFVDSRWIRNR]DWRVDQNLQ\LWMXN(]HVHWEHQDIHQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRVpUWpNH]pUXstól elWpU Írható továbbá: ∂ vx 1 6 ∂x 2 = 2 ∂ vx 4 9 + 2 ∂1 v v ' 6 + ∂4 v ' 9 .2) összefüggés). (10. ∂[ ∂[ ∂[ ahol a jobb oldal második tagja zérus. ∂ Y[ ∂[  ∂ Y[ ∂[  ∂ Y [ ∂[  = + . 2 x x x ∂x ∂x ∂x DKRODIHQWLHNDODSMiQDMREEROGDOPiVRGLNWDJMDXJ\DQFVDN]pUXVpUWpN+DVRQOyDQtUKDWy ∂ Y[Y\ ∂\ 3 8 = ∂3 Y Y 8 + ∂3 Y Y 8 + ∂3 Y [ \ [ \ [ Y\ ∂\ ∂\ ∂\ 8 + ∂3 Y [ Y \ ∂\ 8. 103 . ahol a jobb oldal második és hDUPDGLNWDJMD]pUXVKLV]HQLWWHJ\LGEHQiOODQGyiWODJVHbességkomponenssel – konstanssal – szorozva szerepelnek az ingadozó sebességkomponensek LGEHOLiWODJDL ∂S ∂S ∂S = + .

írható: − v ' ρ v ' dA = − v ' n ρ v ' n dA − v ' t ρ v ' n dA . Ha tehát egy turbulens.7) A bal oldal második. harmadik és negyedik tagjában elvégezve a deriválást.A fentiek alapján a (10. LeJ\HQD]LGEHOLiWODJVHEHVVpJ Y stacionárius. hogy Y = Y Q + Y W és a Y W G $ =  ill. amit elhagyunk. Y Q G $ = Y Q G$ = Y Q G$ . A vektor talppontjában ebben a pillanatban a sebességingadozás v'. Felírva az impul]XVWpWHOWD]HO]PHJIRQtolások alapján beláthatóan az alábbi kifejezés adódik: $ I Y ρ Y G $ = − S G $ + ρ J G9 − Y ρ Y G $ $ 9 $ I I I .8) A jobb oldal utolsó tagja fejezi ki a sebességingadozás hatását. amely 10. A A A I I I $MREEROGDOLHOVLQWHJUiODIHOOHWUHPHUOHJHVHUYHNWRUWHUHGPpQ\H]H]pUWD . megkapjuk a Y [ GLYY =  tagot.2.6) összefüggés az alábbi alakban írható: 2 ∂ vx vy ∂ vx vz ∂2 vx ∂2 vx ∂2 vx ∂v x ∂ v x 1 ∂p + + + = gx − +ν + + − ρ ∂x ∂t ∂x ∂y ∂z ∂ x2 ∂ y2 ∂ z2 4 9 3 8 1 ∂x 6 − ∂ v'2 x 4 9 ∂3 v' − x v'y ∂y 8 − ∂1 v '   x v'z ∂z 6. ábra normáOLVpVpULQWLUiQ\~NRPSRQHQVHNUH Y Q pV Y W ) bontható fel. csak az egyenlet jobb oldalán a sebességingadozások KDWiViWNLIHMH]D]LQJDGR]yVHEHVVpJHNQpJ\]HWHLQHNLOOV]RU]DWiQDNLGEHOLiWODJDLW tartalmazó tagok jelennek meg.és nyomásátlagokra egy teljesen hasonló egyenletet kapunk. ábrátDKROHJ\WHWV]OHJHV$HOOHnU]IHOOHW dA vektorral jellemzett felületeleme látható. (10.2. kvázistacionárius áramlásra írjuk fel a Navier-Stokes-egyenlHWHWD]LGEHOLVHEHVVpJ.   (10. Figyelembe véve. Vizsgáljuk meg az impulzustétel segítségével ezeknek a tagoknak a jelentését! Tekintsük a 10.

|szszefüggés az alábbiak szerint írható fel: A I v ρ v dA = − A I ! p + ρ v '2 n   "# dA + $ V I ρ g dV − ρ v ' t v ' n dA A I4 9 (10. A 104 . (]HNHWDWDJRNDWDPHO\HNHWD]HOOHQU]IHOOHWHQNHOOLQWHJUiOQXQNlátszólagos nyomásnövekedés és látszólagos csúsztatófeszültség tagoknak nevezzük.9) A kvázistacionárLXViUDPOiVUDIHOtUWLPSXO]XVWpWHOWHKiWiWPHQWHJ\LGEHOLiWODJRNUD YRQDWNR]yNLIHMH]pVEHDPHO\EHQPHJMHOHQWDVHEHVVpJLQJDGR]iVRNKDWiViWNLIHMH]NpW tag.

S l = ρ Y  Q 3 8 9 (10.10) DOiWV]yODJRV DVHEHVVpJLQJDGR]iVRNN|YHWNH]WpEHQOpWUHM|Y.

hogy látszólagos IHV]OWVpJHNUOYDQV]y. (A kifejezésekben az "„"”index jelzi.Q\RPiVQ|YHNHGpVD τl = −ρ Y W Y Q 4 (10.11) pedig a látszólagos csúsztatófeszültség.

$]HGGLJLHNDODSMiQIHOLVPHUMND .

HJ\HQOHWMREEROGalán a látszólagos húzófeszültség és a látszólagos csúsztatófeszültségek x komponensének hely szerinti deriváltjait: ∂ Y  [ ∂[ −   ∂ 4 Y − [ Y \ 9 ∂4 Y − [ Y ] ∂\ ∂] 9   ∂σ =  ρ ∂[ l [l + ∂ τ \[l ∂\ + ∂ τ ][l ∂] . hogy felírjuk D]LGEHOLiWODJRNUDYRQDtkozó Navier-Stokes-egyenletet és kiegészítjük azt a sebességingadozások hatását kifeMH] WDJRNNDO.6]iPtWiVXNHJ\HOUHD]RQEDQ reménytelen teljes komplexitásukban. Az instacionárius Navier-Stokes-egyenlet ugyanis helyesen írja le a legbonyolultabb turbulens áramlásokat is.  Ha hasonlóképpen átalakítjuk a másik két komponensegyenletet. akkor rájövünk.6) összefüggés) így írható: GY   = J+ Φ∇+ Φ ∇ ρ ρ l GW ahol (10. σ ]l "# ## $ (10. amelyek a látszólagos (az instacionárius turbulens áramlásban valóságban QHPOpWH].13) A (10. ezért megelégszünk a sebesség és a nyomás LGEHOL átlagainak meghatározásával.10) és (10. Ez úgy történik. A Reynolds-feszültségek bevezetése igen hasznos volt a turbulencia hatásának megértése és a turbulens áramlások közeOtW számítása szempontjából egyaránt. hogy a jobboldal egyenletenként három utolsó tagja egy Φ látszólagos feszültségtenzor és a ∇ V]RU]DWDD]D]DNYi]LVWDFLRQiULXViUDPOiVUDD]LGEHOLiWODJRNNDOIHOtUWPR]JiVHJ\HQOHW OG (9.12) Φ l  − ρ Y  = − ρ4 Y Y 9 ! − ρ4 Y Y 9  [ [ \ ] [ −ρ Y [ Y \  \ 4 9 "#  σ # − ρ4 Y Y 9 # = τ − ρ Y    # !τ − ρ4 Y Y 9 − ρ Y  #   $# 4 9 −ρ Y [ Y ] \ ] \ ]  ] [l [\l []l τ \[l σ \l τ \]l τ ][l τ ]\l .11) összefüggéssel megadott feszültségeket és a Φ látszólagos feszültl ségtenzor elemeit Reynolds-feszültségeknek nevezzük.

A turbulens in105 .Q\RPiVQ|YHNHGpV LOOK~]yIHV]OWVpJ-növekedés) és a látszólagos csúsztatófeszültség komponensek (a Reynolds-feszültségek) hely szerinti deriváltjai.

gadozásokból adódó látszólagos feszültségek a folyadékrész átlagsebességgel számolt deformációjából adódó feszültségeknél általában egy-két nagyságrenddel nagyobbak. keveredési úthossz. amelyekkel a turbulens ingadozások meghatározhatók.3. azaz megoldhatóvá tenné a turbulens áramlásokat leíró egyenletUHQGV]HUW6]iPRVPRGHOOOpWH]LNDPHO\HNNHON|]HOtWV]iPtWiVRNYpJH]KHWN-elenleg az áramlástani kutatások egyik legfontosabb területe ezeknek a feszültségeknek a PHJKDWiUR]iVDOHtUiVD(]pUWLVYiOWDNLJHQIRQWRVViD]RNDPpUpVLPyGV]HUHN SODKGUót méréstechnika). mert még ma sem ismeretes olyan univerzális összefüggés. Határrétegek. amely általánosságban leírná az egyes Reynolds-feszültségeket. ezért fontos lenne viszonylag pontos számításuk. A Reynolds-feszültségek bevezetése a turbulens áramlások számításával kapcsolatos problémákat nem oldotta meg teljesen. univerzális faltörvény $PpUQ|NLIHODGDWRNERQ\ROXOWDEEiYiOiVD SODUHSOpVIHMOGpVH. 10.

A teljes áramlási tér leírása pl. az két részre osztható (ld. ahol a sebesség a fal közvetlen közeOpEHQpUYpQ\HV]pUXVpUWpNUODIDOWyOWiYRODEEpUYpQ\HV VHEHVVpJUH Q pV DKRO D V~UOyGiVQDN G|QW V]erepe van. 10. ahol a súrló- dás hatása elhanyagolható (azaz jó közelítéssel érvényes az Euler-egyenlet).WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DKPpUVpNOHWLKaWiUUpWHJEHQOHMiWV]yGyKiWDGiVLIRO\DPDWRNpVD]iUDPOiVLKDWiUUpWHJEHQOpYLPSXl- 106 .3. attól távolodva rohamosan növekszik. Hasonlóképpen osztanánk fel a teret két részre az áramló közegbe helyezett felmelegített VtNODSN|UOLKPpUVpNOHWHORV]OiVV]HPSRQWMiEyOLV$PHOHJVtNODSWiYRODEELVIHOPHOHgíti D]iUDPOyN|]HJHWH]D]RQEDQHOKDQ\DJROKDWyDODSN|]HOpEHQEHN|YHWNH]IHOPHOHJHGpsKH]NpSHVW(]pUWD]iUDPOiVLWHUHWDODSN|]HOpEHQOpYQDJ\REEKPpUVpNOHWWHOpVKPprVpNOHWJUDGLHQVVHOMHOOHPH]KHW~QKPpUVpNOHWLKDWiUUpWHJUHpVD]D]RQNtYli térre oszthatMXNDKRODKPpUVpNOHWHWiOODQGyQDNWHNLQWMN. falán a sebesség (a tapadás törvénye értelmében) zérus.3. ábra − a faltól távolabbi áramlási térre. határrétegre.10. egy szárny körül megoldhatatODQ QHKp]VpJHW MHOHQWHWW D V]iPtWyJpSHN PHJMHOHQpVH HOWW 3UDQGWO QpPHW áramlástan professzor évszázadunkHOVpYHLEHQD]DOiEELPHJIRQWROiVWWHWWHKDHJ\V]LOiUG testet teszünk az áramlásba. az ún. Ebben a rétegben a súrlódásnak nagy szerepe van $ V]LOiUG WHVWWO WiYRO SHGLJ D V~UOyGiV HOKDQ\DJROKDWy Tehát ha a súrlódás hatása szempontjából vizsgáljuk a teret. a sebesség a fal közelében. ábra): − egy fal melletti viszonylag vékony rétegre.V]NVpJHVVpWHWWHRO\DQ számítási eljárások kidolgozásiW DPHO\HNNHO ERQ\ROXOW WXUEXOHQV iUDPOiVRN MHOOHP]L My közelítéssel meghatározhatók.

Belátható.zuscsere DIDOKR]N|]HOHEEOpYDIDOKDWiViUDOHODVVXOWIRO\DGpNUészek fékezik a távolabbi gyorsabb folyadékrészeket) gyakorlatilag ugyanannak a mechanizmusnak az eredménye: a molekuláris méretekben a molekulák ütközése. keveredése okozza a fenti jelenségeket.20) alakban felírt változata alapján. A határréteg és azon kívüli áramlás felosztását indokolhatjuk a Navier-Stokes-egyenlet (9. hogy a fal közelében az áramlás örvényessége ( URWY QHP |VV]HWpYHV]WHQG D WXUEXOHQFLiYDO. turbulens áramlások esetén ezen kívül az örvények egymásrahatása.

 QDJ\ pV D KHO\ IJJYpQ\pEHQ J\RUVDQ YiOWR]LN WHKiW D V~UOyGiV KDWiViW NLIHMH] ν URW URW Y értéke viszonylag nagy. Ha IHOWHVV]N KRJ\ D WHVW N|UOL iUDPOiV Q\XJYy WpUEO YDJ\ |UYpQ\PHQWHV iUDPOiVEyO V]irmazik (pl. repüOJpp-V]iUQ\HVHWpQ.

numerikus) megoldásával határozható meg: ∂ Y [ ∂ Y[ ∂Y [ ∂Y [  ∂S + Y\ =− +ν + ρ ∂[ ∂[ ∂\ ∂[  ∂\  ∂Y \ ∂\ ≅  ∂S +ν ρ ∂\ Y[ Y[ ∂Y \ ∂[ ≅ + Y\ =−   ≅ ∂ Y \ ∂ Y\ + ∂[  ∂\  ≅ ≅      (10.3. Lamináris áramlás esetén a határréteg sajátosságai a Navier-Stokes-egyenlet (9. DWpUHUKDWiViWILJ\HOPHQNtYOKDJ\MXk. ∂x 1 6 << ∂1 6 .14) összefüggés több tagjánál ≅  -val jelöltük. ∂y az áramlás stacionárius. hogy azokat a feltevéseinknek megfeOHOHQDW|EELWDJKR]NpSHVWHOKDQ\DJROWXN$PiVRGLNHJ\HQOHWEOD]DGyGRWWKRJ\a határrétegen belül a nyomás az adott x metszetben a határrétegen kívüli nyomással egye- 107 .10. ábra): − − − − − a határrétegáramlás síkáramlás (Y ] =   Y \ << Y [ . ∂ ∂ ∂] 1 6 =  ).DNNRUD]iUDPOiVEiUPHO\KDWiUUpWHJHQNtYOHVSRQtjában a ν URW URW Y értéke zérus. $KDWiUUpWHJMHOOHP]LWD1DYLHU-Stokes-egyenlet segítségével számolhatjuk. ahol az alábbi feltételezésekkel szoktunk élni (ld.14) ∂S ≅ ∂\   ⇒ A (10.17) alakjából származtatott síkáramlásra vonatkozó alábbi egyenletrendszer (pl.

(10.zik meg jó közelítéssel. %HKHO\HWWHVtWYH D . ezért az Euler-HJ\HQOHWEODGyGyDQtUKDWy −  ∂S G9 =9 ρ ∂[ G[ .15) ahol V [m/s] a határrétegen kívüli áramlási sebesség. A határrétegen kívül viszont a súrlódás elhanyagolható.

 |VV]HIJJpVW D .

14) alkalmazásával kapjuk oly módon. numerikusan) megoldható: ∂Y [ ∂Y [ ∂ Y[ G9 + Y\ =9 +ν ∂[ ∂\ G[ ∂\  ∂Y [ + =  ∂[ ∂\ Turbulens határrétegek számítására elvileg rendelkezésre áll az instacionárius tagot tartalmazó Navier-Stokes egyenlet. 10. amely a peremfeltételek ismeretében (pl. Ezt azonban – mint említettük – még nem tudjuk megoldaQLDERQ\ROXOWLQVWDFLRQiULXViUDPNpSUH(]pUWD]LGEHOLiWODJRNUDIHOtUW1DYLHU-StokesHJ\HQOHWHWDONDOPD]]XND]HJ\HQOHWMREEROGDOiQPHJMHOHQDVHEHsségingadozások hatását NLIHMH] OiWV]yODJRV FV~V]WDWyIHV]OWVpJHN ILJ\HOHPEHYpWHOpYHO $ WXUEXOHQV KDWiUUpWHJHN számítására szolgáló egyenletet a már megismert elhanyagolások (ld.16) + WDJJDOEYtWMN (EEHQD]HJ\HQOHWEHQpVDWXUEXOHQViUDPOiVRNWRYiEELWiUJ\DOiVDVRUiQD IHOOYRQiVQpONOLVHEHVVpJHNLGEHOLiWODJVHEHVVpJHNHWMHOHQWHQHN.16) egyenlet jobb oldalát a  ∂τ \[l ρ ∂\ ∂Y \ Y[ (10. IHOV HJ\HQOHWpEH PHJNDSMXN D] ~Q határréteg-egyenletet DPHO\ D] iOODQGy VUVpJ HVHWpQ pUYpQ\HV NRQtinuitás egyenlettel HJ\WWDONRWMDD]WDNpWHJ\HQOHWEOiOOySDUFLiOLVGLIIHUHQFLiOHJ\HQOHW-rendszert. hogy a lamináris határrétegekre kapott (10.

fejezet) alkalmazta a turbulens határrétegekre. 1. ahol nem molekulák. ábra zott impulzuscsere a látszólagos viszkozitás okozója. Prandtl a gázok µ viszkozitását okozó molekuláris impulzuscsere analógiáját (ld. klasszikus Prandtl-féle keveredési úthossz modellt fogjuk megismerni.4.$WXUEXOHQVLQJDGR]áVRNKDWiViWILJ\HOHPEHYHY τ \[l látszólagos csúsztatófeszültség számítására többféle modell létezik. hanem kisebb-nagyobb méUHWIRO\DGpNUpV]HN|UYpQ\HNPR]RJQDNDNO|QE|]VHEHsVpJIRO\DGpNUpWHJHNN|]|WW(]HQIRO\DGpNUpV]HNiOWDORNo10. Tekint- 108 . Ezek közül az igen szemléletes.

sük a 10. Berajzoltunk egy kis „folyadékFVRPDJRW´ SOHJ\|UYpQ\W.4. amelynél a Y [ megegyezik a határrétegen kívüli V sebesVpJJHO LOOHOtUWPpUWpNEHQSO-ra megközelíti azt). Bejelöltük a határréteg δ vastagságát is. ahol egy turbulens határréteg Y [ \ sebességmegoszlása látható. ábrát.

(10. $ONDOPD]]XN3UDQGWOQpKiQ\N|]HOtWI|OWHYpVpW 109 . keveredési úthosszat képes megtenni v’y ingadozási sebességgel (ld. (10.RQWLQXLWiVLPHJIRQWROiVRNDODSMiQN|]HOtWHQtUKDWy Y \ ≅ Y [ (10. ábrát. A látszólagos csúsztatófeszültségre vonatkozóan írható (ld.19) A (10.19) összefüggés akkor is helyesen fejezi ki a τHOMHOpWKDQHPPRQRWRQQ|YHNYD sebességmegoszlás.20) A látszólagos csúsztatófeszültség (10. Ennek alapján írható: τ = τ \[l = ρ l ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ = µW ∂\ ∂\ ∂\ . (10.11) és (10.13) összefüggések): τ \[l = − ρ Y [ Y \ Amikor a „folyadékcsomag” l WiYROViJEDQHOPR]GXOHJ\DVDMiWMiWyOHOWpUVHEHVVpJUétegbe kerül. Tekintsük a 10. A µ W D]HO]HNEHQPHJLVPHUWÄDQ\DJMHOOHP]YLV]NR]LWiV´DQDOyJLájára bevezetett „turbulens viszkozitás”.3)). MegálODStWKDWMXNKRJ\\LUiQ\EDQQ|YHNY Y [ sebességek esetén Y [ Y \ < . akkor Y [ < .DPHO\DIiUDPOiVLLUiQ\UDPHUOHJHVHQ l [m] ún.19) kifejezése alkalmazható a turbulens határrétegek számításánál. Az ingadozás abszolút értéke függ a sebesVpJSURILOPHUHGHNVpJpWOpVDNHYHUHGpVL~WKRVV]WyO Y [ ≅ l ∂Y [ ∂\ . (10. miután sebessége kisebb a helyi sebességnél.17) 16 . (10. DPHO\HOVVRUEDQQHPDN|]HJIL]LNDLVDMiWRVVigaLWyOKDQHPD]iUDPOiVMHOOHP]LWOIJJ µ W = ρ l ∂Y [ ∂\ . mert ha Y \ > . akkor Y [ > .18) .4. Hasonlóan ha Y \ < . ahol Y [ sebességingadozást okoz. azaz a „folyadékcsomag” felfelé mozdul el.

− − − A fal közvetlen közelében a fal jelenléte miatt a keveredési úthossz zérus. OQ . $IDON|]HOpEHQOpYUpWHJEHQDFV~V]WDWyIHV]OWVpJMHOHQWVHQQHPYiOWR]KDW7pWHOHz]N IHO N|]HOtWHQ KRJ\ τ \ ≅ τ   D]D] D FV~V]WDWyIHV]OWVpJ N|]HOtWHQ iOODQGy pV HJ\HQOτ  3D − ODO DIDORQpEUHG~Qfali csúsztatófeszültséggel. ∂\ ρ Bevezetve az X = τ ρ  P "# ún. κ ν = (10. súrlódási sebesség fogalmát és szétválasztva a fenti dif!V$ ferenciálegyenletet írható: GY [ X = Y   G\ DPLEOLQWHJUiOiVXWiQDGyGLN [ = OQ \ + .21) A (10. =  adódott aNtVpUOHWHNEO(]D]HJ\V]HUpVQ\LOYiQYDOyDQGXUYDNö]HOtWpVHNNHOOHYH]HWHWW|VV]HIJJpVPHJOHSHQSRQWRVDQtUMDOHDWXUEXOHQVKDWiUUpWHJHNIDlhoz közeli rétegében a sebességmegoszlást. 16 − A határréteg falhoz közeli részén ∂Y [ > .21) összefüggést univerzális (logaritmikus) faltörvénynek nevezzük.RQVW  OQ κ ν κ ν = A határréteg egy adott metszetében X állandó.19) átalakítható: τ = ρ κ  \  ∂Y   ∂\  [  ⇒ τ ∂Y =κ\ [ . ezért l Q /HJ\HQDNHYHUHGpVL~WKRVV]HOVN|]HOtWpVEHQOLQHiULVIJJYpQ\HD]\QDNl≅ κ \ . távolabb a fal hatása egyre kevésbé érvényesül. ∂\ A fenti feltevésekkel (10.RQVW  κ κ \ X Alakítsuk át az egyenlet jobb oldalát: Y[ X  \ X  X − OQ + . Turbulens határrétegeknél a fal jelenléte megakadályozza a közvetOHQ N|]HOpEHQ OpY UéWHJEHQD]|UYpQ\HNNHOHWNH]pVpWIDOUDPHUOHJHVLUiQ\~PR]JiViW0LYHOHUpWHJEHQDYLVzkoziWiVGRPLQiODIDON|]YHWOHQN|]HOpEHQOpYUpWHJHWviszkózus (vagy gyakran lamináris) 110 . ezért a fenti egyenlet két utólsó tagja egy K konstansba fogható össze: Y[ X  \ X +. amely állandóira κ =   és .

hogy a viszkózus alapréteg vastagsága univerzális faltörvény érvényességi tartománya pedig  ≤ UpV]HLQ|UYpQ\HVVHEHVVpJPHJRV]OiVOHtUiViUDNO|QE|]HPSLULNXVYDJ\IpOHPSLULNXV|szszefüggések szolgálnak.5. ν Integrálás után adódik: Y[ X =\ X + & .alaprétegnek nevezzük. E rétegben Newton viszkozitási törvénye (1. 111 . ν Mindezekkel a fal melletti viszkózus alaprétegben a sebességmegoszlást a Y[ X = \ X ν (10. ahol a dimenziótlan faltávolság 10.22) összefüggés írja le. A differenciál∂\ ∂\ egyenletet szétválasztva: GY [ X = X G\ összefüggést kapjuk. ezért & =  .2) értelmében τ = τ = µ  ∂Y ∂Y [ . amely törvényt leíró egyenesbe.5.22) összefüggéssel leírt lineáris sebesség\ X ≅  és 30 között átmegy a (10. Tekintsük a 10. ábra Y \ X függvényében vittük fel a [ ν X dimenziótlan sebességet. Ha \ =  Y [ = . azaz µ = ρ ν figyelembe vételével: X = ν [ adódik. A határUpWHJNOV ν Látható tehát. az ν \ X ≤  . a (10. ábrát.21) logaritmikus falν megoszlás egy görbét ad. \ X >  értékeknél a sebességmegoszlás eltér az egyeQHVWO ν \ X ≅  alapján számolható. A fél-logaritmikus diagramban a kis faltávolságoknál érvényes.

6. ábra A 10. ábraNO|QE|] \ + = \ X pUWpNHNQpOPXWDWMDD]iUDPOiVMHOOHP]LW$EDO oldali ν képen (y + =.6.10.

 D YLV]Ny]XV DODSUpWHJUH MHOOHP] iUDPNpS D N|]pSVQ y + =101) kialakult turbulens áramlás látható. (A száPtWiV VRUiQ IHO NHOO KDV]QiOQL QpKiQ\ IRJDOPDW pV |VV]HIJJpVW DPHO\HW FVDN NpVEE WirJ\DO D MHJ\]HW (]HNHW PHJNO|QE|]WHWpVO ]iUyMHOEH WHVV]N. Annak érdekében. A jobb oldali kép (y + =407) a logaritmikus faltörvény érvényességi határán kívüli rendezett áramlást mutatja. hogy érzékeljük a határréteg méreteit. a sebességnövekedés rohamosságát. számítsuk ki egy ' =  PP iWPpUMKHQJHUHVFVEHQDIDOPHOOHWWNLDODNXOyYLVzkózus alapréteg vastagságát és az univerzális faltörvény érvényességi tartományát. amelyet csak helyenként zavar meg a turbulens zónából származó nagy örvény.

a λ FVV~UOyGiVLWpQ\H]pλ =   . ν =  ⋅  − P P . átlagsebessége legyen Y =  . (A Reynolds-szám értéke V V Y' =   . $ FVEHQ OHYHJ iUDPOLN ρ =   5H = NJ P .

(J\HQOYpWpYHHJ\/KRVV]~Vágú ν HJ\HQHVFVEHQNHOHWNH] D .

|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWy.

 ∆S nyomásveszteség és a FVNHUHV]WPHWV]HWV]RU]DWiWD τ  IDOLFV~V]WDWyIHV]OWVpJpVD]/KRVV]~ViJ~FVIDOIHOOHWének szorzatával kiszámítható a fali csúsztatófeszültség értéke: τ  = ρ Yλ =   3D . A viszkózus alapréteg vastagságára \ X =  értékhez   PP -t kapunk. A viszkózus alapréteg határán a sebesség a ν .  Ezekkel a súrlódási sebesség értékére X =   P  V adódik.

7 m/s.21) összefüggése \ =   −   PP intervallumban érvényes. a faltól 6.3 mm távolságban a sebesség 13. 112 . |VV]HIJJpVEO V]iPROYD  PV Az univerzális faltörvény (10. Ezen intervallum szélén.

A fenti számításból néhány érdekes következtetés vonható le: − A fali csúsztatófeszültség viszonylag kicsiny 3D.

ahol a sugár függvényében jellegre helyesen vittük fel lamináris és turbulens áramlás eseWpQDKHQJHUHVFVEHQNLDODNXOyVHEHVVpJPHJRV]OiVRNDWpV a csúsztatófeszültség megoszlását. hiszen csak így jöhet létre az (1. a turbulens áramlás viszkózus alaprétegében nagy rohamosViJJDOQDVHEHVVpJDIDOWyOWivolodva.0044 szerese  − A viszkózus alapréteg igen vékonyYDVWDJViJDDFVVXJDUiQDN-a. ábrában már bemutattuk ezeket a megoszlásokat. ahol µ W ∂U ∂U a turbulens viszkozitás (ld.DFVEHQOpYiWODJVHEHVVpJJHO számolt ρ Y dinamikus nyomás 0. a vékony réteg határán eléri az átlagsebesség csaknem felét.7. hogy az áramlás lamináris vagy turbulens.2) összefüggés alapján viszonylag kis viszkozitás mellett nagy csúsztatófeszültség. − $] XQLYHU]iOLV IDOW|UYpQ\ pUYpQ\HVVpJH D FVNHUHV]WPHWV]HW YLV]RQ\ODJ NLV UpV]pUH D sugár 12%-ára) terjed ki. ábrát. A fal mellett a lamináris áramlásban ill.(10.6. amikor a sebességmegoszlás másodfokú forgás-paraboloid a 9. turbulens áramlásra pedig a (10.19) értelmében a τ = µ W kifejezés. A 10. hogy a τ 0 fali csúsztatófeV]OWVpJ pUWpNH D] iEUi]ROW ODPLQiULV pV WXUEXOHQV FViUDPOiV HVHWpQ XJ\Dnakkora.23) összefüggés adja meg: τ=µ ∂Y [ ∂Y [ . ábra csúsztatófeszültség sugármenti változásának jellege független attól. Tételezzük fel. de e rétegben az áramlási sebesség igen meredeken növekszik. Lamináris esetre. HRJ\DQ PDJ\DUi]KDWyDVHEHVVpJPHJRV]OiVRNDODNMiQDNNO|QE|]VpJH"$WHQJHO\LUiQ\~ sebesség sugár menti változásának rohamossága és a csúsztatófeszültség közötti kapcsolatot lamináris esetben (és a viszkózus alapréteg esetén) a (9. de az érvényességi tartomány határán a sebesség csaknem PHJHJ\H]LND]iWODJVHEHVVpJJHOD]D]DIDOpVDFVWHQJHO\N|]|WWLVHEHVVpJQ|YHNHGpV MHOHQWVUpV]HDYLV]Ny]XVDODSUpWHJEHQpVLWWMiWV]yGLNOH Tekintsük a 10.7.20) összefüggés). A faltól beljebb haODGYD D VHEHVVpJPHJRV]OiVRN MHOOHJH WHOMHVHQ HOWpU OHV] /DPLQiULV HVHWEHQ WRYiEEUD LV viszonylag rohamosDQ Q D VHEHVVpJ D IDOWyO WiYRORGYD ÄFV~FVRV´ D VHEHVVpJPHJRV]OiV.

hogy a µ W turbulens viszkozitás sokkal (ténylegesen egy-két nagyságrenddel) nagyobb. Turbulens esetben viszont a sebességmegoszlás „ellaposodik”. azaz azonos τ csúsztatófeszültséghez a sebességprofil sokkal kisebb meredeksége tartozik. mint az anyagUD MHOOHP] µ  GLQDPLNDL YLV]NR]LWiV $ WXUEXOHQV iUDPOiV IDOWyO WiYRODEE OpY 113 . Ez azt mutatja.

mintha egy lényegesen nagyobb (és a hely függvényében változó) viszkozitású közeg áramolna. A turbulens határréteg kialakulásának távolsága az áramlási seEHVVpJWODN|]HJYLV]No]LWiViWyODNOViUDPOiVWXUEXOHQFLDIRNiWyODIHOOHWpUGHVVpJpWOVWEIJJ$ODPLQáris-WXUEXOHQV iWDODNXOiVW HOLGp]KHWMN D] iUDPOiV PHJ]DYDUiViYDO SO D IHOOHWHQ D] áramOiVUDPHUOHJHVHQHOKHO\H]HWWKX]DOODO WXUEXOHQFLDJenerátorral). a turbulens határréteg „alján” viszkózus alapréteg van. A torlóponttól kiindulóan lamináris határréteg keletkezik – függetlenül attól. hogy a test körüli áramlás lamináris vagy turbulens.részein az áramlás olyan sajátosságokat mutat. akkor annak áramlással szembefordított felületén torlópont alakul ki. − /HNHUHNtWHWWEH|POQ\tOiVRQNHUHV]WOHJ\FVEHEHiUDPOyN|]HJpVDFVIDON|OcsönKDWiVDN|YHWNH]WpEHQDFVEHOVHMpEHQDIDORQKDWiUUpWHJDODNXONL$KDWiUUpWHJD]HO ]HNEHQ bemutatott módon vastagszik és meghatározott feltételek fennállása esetén WXUEXOHQVVpYiOLN0LN|]EHQDKDWiUUpWHJV]pOHDFVKRVV]DQ|YHNHGWpYHODIDODNLUáQ\iEyO N|UEHQ N|]HOtW D FV WHQJHO\H IHOp D SRWHQFLiORVQDN WHNLQWKHW EHOV iUDPOiV (amelyet a s~UOyGiV KDWiVD D]D] D KDWiUUpWHJPpJQHPpUWHO. Amint láttuk. − A határrétegben áramló közeg mennyisége az áramlás irányában folyamatosan QKLV]HQHJ\UHW|EEN|]HJUHKDWDYLV]NR]LWiVUpYpQDV]LOiUGIDOIpNH]KDWiVDA haWiUUpWHJ YDVWDJViJD LV Q – HUVHQ J\RUVXOy iUamlások kivételével – az áramlás irányában. A torlóponttól távolodva a lamináris határréteg egy átmeneti zóna mögött általában turbulenssé válik. $KDWiUUpWHJHNiUDPOiVLUiQ\~YiOWR]iViUDLOODFViUDPOiVNLDODNXOiViUDYRQDWNR]yDQQéhány megjegyzést teszünk: − Ha az áramlásba egy szilárd testet helyezünk.

ugyanakkor a folytonoVViJ WpWHOH PLDWW D] iWODJVHEHVVpJ QHP YiOWR]KDW D FV KRVV]D mentén. amely az egyenes és állandó keresztmetV]HW FV KRVV]D PHQWpQ WRYiEE PiU QHP YiOWR]LN (]W D] áramképet kialakult lamináULV YDJ\ WXUEXOHQV FViUDPOiVQDN nevezzük és azt a FVKRVV]DW DPHO\UH V]NVpJ YDQ D NLDODNXOW FViUDPOiV OpWUHM|WWpKH] kezdeti cs hossznak (O N P . ahol az áramlási sebesség a súrlódás következtében lecsökkent.VHEHVVpJHDFVKRVV]D mentén állanGyDQ Q $ EH|POpVWO WiYRORGYD XJ\DQLV HJ\UH QDJ\REE D FVNHUHV]Wmetszet azon része. Tovább távoORGYDDEH|POpVWODKDWiUUpWHJHOpULDFVWHQJHO\pWpVDFVEHQ adott távolságon belül kialakul az a lamináris vagy turbulens áramkép.

QHYH]]NDPHO\QHNGFViWPpUK|]YLV]RQ\tWRWWKRVV]D 114 .

G ON =    5H   . G turbulens áramlás esetén: A Re (Reynolds szám) definícióját a (10.− − lamináris áramlás esetén: ON =   5H. 115 .1) összefüggésben adtuk meg.

hatásuk $]HO]IHMH]HWEHQGHILQLiOWXNDKDWiUUpWHJHWa szilárd fal melletti áramlásban a súrlóGiVKDWiViUDOpWUHM|YUpWHJDPHO\EHQDVHEHVVpJDIDOPHOOHWWpUYpQ\HV]pUXVUyODIDlWyO WiYRO pUYpQ\HV ~Q KDWiUUpWHJHQ NtYOL. A határrétegek sajátosságai.11.

azon kívül a súrlódás hatása általában elhanyagolható. a kiszorítási vastagság pedig ennek kereken tizede. 11. olyan hatást gyakorol rá. hogy a fal és a határréteg széle között a határrétegEHQiWiUDPOyWpUIRJDWiUDPRWHJ\HQOYp tesszük azzal a térfogatárammal. 6 DPLEODNLV]RUtWiVLYDVWDJViJ δ = I  δ  − Y[ G\ . ábra A 11. amelynek értéke megmutatja a zavartalan áramlás határréteg miatti „elmozdításának” mértékét. $KDWiUUpWHJEHQKpVDQ\DJiWDGiVMiWV]yGLNOH $PV]DNLIHODGDWRNMHOHQWVUpV]pQpOD]iUDPOyN|]HJJHOpULQWNH]V]LOiUGWHVWpVDN|]HJ N|]|WWQHPFVDNV~UOyGyHUOpSIHOGHDV]LOiUGIHOOHWpVDN|]HJN|]|WWKLOODQ\DJis . Tehát δ  -gyel vékonyabb rétegben áramlana át ugyanannyi súrlódásmentes közeg. néhány mm. VHEHVVpJUH Q $ KDWiUUpWHJEHQ D V~rlódásnak nagy szerepe van.1. Ebben a fejezetben a határrétegek legfontosabb hatásait tárgyaljuk. kiszorítási vastagságot.1. A határréteg létrejötte tehát a határrétegen kívüli áramlást mintegy „kiszorítja”. A határréteg vastagsága δ. amely a határrétegen kívüli V sebességgel a (δ − δ  ) vastagságú rétegen áramlana át.1.1) Csak a nagyságrend érzékeltetésére: egy személygépkocsi hátsó részén a határréteg vastagsága néhányszor tíz mm. ábrán egy határréteg sebességmegoszlása látható. A δ  értékét abból a megfontolásból kiindulva határozzuk meg. 9   (11. 1δ − δ 6 9 = I Y δ   [ G\ ⇒ δ  9 = I1 δ  9 − Y [ G\ . A határréteg „kiszorít” $IDOPHOOHWWNLDODNXOyUpWHJEHQOHIpNH]GLNDN|]HJH]iltal a fal közelében adott térfogatáram kisebb átlagsebességgel vastagabb sávban áramlik át. mintha a test „kövérebb” lenne. Jelöljük δ  -gyel az ún. 11.

különösen turbulens határrétegekben a viszkózus DODSUpWHJHQ NtYO DKRO D] LGEHOL iWODJVHEHVVpJUH PHUOHJHVHQ HOPR]GXOy „folyadékcsoPDJRN´|UYpQ\HNIHOHOVHNPLQGKiURPPHQQ\LVpJHJ\WWOH]DMOyWUDQV]SRUWMipUW Egy „folyaGpNFVRPDJ´HJ\LNUpWHJEOHJ\HOWpUVHEHVVpJKPpUVpNOHWpVNRQFHQWUiFLyM~Uétegbe elmozdulva e rétegben impulzus-K. Ezért a határréWHJ D KPpUVpNOHWL pV D NRQFHQWUiFLy-határréteg vastagsága turbulens esetben nem sokkal különbözik egymástól.és koncentráció-változást okoz.átadódhatJRQGROMXQNDKFVHUpONUHpVDV]iUtWiVIRO\DPDWiUD$]LPSXO]XV-DK.és az anyagátadás mechanizmusa igen hasonló. hogy a turbulens impulzustranszportra („vezeWpVUH´. Láttuk azonban.

) A csúsztatófeszültségek kis pUWpNHLEO DUUD D WpYHV N|YHWNH]Wetésre juthatunk. 11. hogy a fali csúsztatófeszültségek igen kicsik. azaz a F I -Re kapcsolatot hatványfüggvények írják le. ami a diagramból levonható az.2.2. ábrán egy síklap esetén látható F I a Reynolds-szám függvényében.MHOOHP]µ W örvényviszkozitás egy-két nagyságrenddel nagyobb a µ-nél. hogy a súrlódás kis szerepet játszik pl. ρ  9  (11. ábra szembeIRUGtWRWW~QEHOpSpOHN|]|WWLWiYROViJ$ORJlog diagramon látható a lamináris és a turbulens határrétegre vonatkozó két egyenes. A határrétegben csúsztatófeszültségek keletkeznek Tekintettel arra.3. hogy a határrétegben változik a legrohamosabban a sebesség. A legfontosabb tanulság. ezért itt kell a legnagyobb csúsztatófeszültségekkel számolnunk. F I a néhány ezred. amelyet a F I helyi V~UOyGiVLWpQ\H]YHO szoktunk jellemezni: F I = τ . amelyek a lamináris határrétegben dominálnak. A csúsztatófeszültségek nagyságrendjéreMHOOHP]D τ  fali csúsztatófeszültség. ugyantJ\DWXUEXOHQVKYH]HWpVLOOGLII~]LyLVHJ\-két nagyságrenddel intenzívebb a molekuOiULVIRO\DPDWRNiOWDOHOLGp]HWWKYH]HWpVQpOpVGLII~]LyQiO. amelyhez F I ≅   tartozik. azaz a τ  D GLQDPLNXV Q\RPiV QpKiQ\ H]UHOpNH $ KHQJHUHV FVUH YRQDWNR]y számításunknál τ  =   3D értéket kaptunk.2) azaz a helyi fali csúsztatófeszültséget a határrétegen kívüli sebességgel számított dinamikus nyomáshoz viszonyítjuk. HJ\DXWyUDKDWyHUV]HPSRQWMiEyOKLV]HQD]iWODJRV τ  -lal megszorozva az autó teljes felüOHWpWWpQ\OHJFVDNQpKiQ\1HUWNDSXQN0pJMREEDQPHJHUV|GLNEHQQQNH]DJRQGR- 117 . A 11. itt a legnagyobb a deformációsebesség. amelynél az L jellem] PpUHW D YL]VJiOW KHO\ pV D VtNODS iUDPOiVVDO 11.

ha a szokásos F I értékeket összehasonlítjuk pl.lat. azaz ugyanilyen arányban nagyobbak a nyomásból sziUPD]yHUNDFV~V]WDWyIHV]OWVpJHNEOV]iUPD]yHUNQpO0pJLVDFV~V]WDtóIHV]OWVpJHNQHNG|QWMHOHQWVpJNYDQPHUWD]H]HNEOV]iUPD]yNLVHUNDKDWiUréteg leválását okozzák OGN|YHWNH]DOIHMH]HW.3) $Q\RPiVWpQ\H]PD[LPiOLVpUWpNpW F S PD[ = ) a torlópontban veszi fel. egy. legkisebb értéke szokásos körülmények között F S PLQ = − körüli. A F S értékek tehát szokásosan 2-3 nagyságrenddel haladják meg a F I értékeket. az áramlásba helyezett test felüleWpQNHOHWNH]Q\RPiVUDMHOOHP]F S Q\RPiVWpQ\H]jellem]pUWpNHLYHO FS = S − S ρ  9  (11.

118 .3. és nem közvetlenül érvényesül.3. egy áramlásbaKHO\H]HWWWHVWUHKDWyHUWHNLQWHWpEHQ 11. pl. ábra A 11. amit egyDOHYiOiVLEXERUpNRWNLW|OWDKHQJHUKH]FVDWODNR]yWHVWIHOszínén mérnénk. A súrlóGiVDODSYHWKDWiVDWHKiWiOWDOiEDQHJ\ERQ\ROXOWPHFKDQL]PXVRQD]iUDPNpSpVH]iOWDOD nyomásmegoszlás megváltozásán keresztül.pVH]iOWDODODSYHWHQPHJYiOWR]WDtják az áramkéSHWDWHVWHQNHOHWNH]Q\RPiVPHJRV]OiVWpVtJ\DWHVWUHKDWyHUW. ábraSOHJ\iUDPOiVVDOSiUKX]DPRVWHQJHO\KHQJHUP|J|WWLOHYiOiVLEXERUpNRWpV Q\RPRWPXWDWEH$OHYiOiVLEXERUpNEDQDQ\RPiVN|]HOtWOHJiOODQGypVN|]HOPHJHJ\ezik azzal a nyomással.

az áramkép váratlan drámai változását figyelhetjük meg: ld. A bal oldalon egy síkáramOiVEDQD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPHUOHJHVHQHOKHO\H]HWWODSKDWására kialakuló ún. ábrán egy klasszikus kísérlet eredményét vázoljuk.5.5. Mi okozhatta a szilárd falon a visszaáramlás kialakulását? 11.4. ábra A fal fölötti áramkép részletei a 11. ábrán láthatók: 11.11.a. A határréteg leválik A 11. Ha a torlópontbaYH]HWHJ\HQHViUDPYRQDODNiOWDONLMHO|OWVtNEDHJ\Yékony szilárd lapot helyezünk a falhoz. jobb oldali ábra. ábra $WRUOySRQWiUDPOiVIMHOOHJ]HWHVVpJHKRJ\DN|]HJnyomásnövekedéssel szemben áramlik és a nyomástér hatására lassul. torlópontáramlást látunk. A falhoz közel lpY IRO\DGpNUpV]HNHW QHPFVDN D 119 .4.4.

ábra bal oldali része.5. E jelenséggel a 14./ esetben áramlás irányában QDQ\RPiV.) A henger körüli áramképet mutatja be a 11.b. periodikusan leúszó örvények (Kármán-féle örvénysor) egyikének keletkezése látható. Ezért áramlás irányban rohamosan lasVXOQDNDJ\RUVDQYDVWDJRGyKDWiUUpWHJEHQOpYIRO\DGpNUpV]HN+DD]ÄHJpV]VpJHV´NlViUDPOiVQHPNpSHVLPSXO]XVFVHUHUpYpQPR]JiVEDQWDUWani a határrétegben áramló folyadékrészeket. A henger hátsó részén azonban a fal melOHWWL N|]HJUpV]HN Q|YHNY Q\RPiV LUiQ\iEDQ iUDPRlnak és súrlódásos közeg esetén a 11. akkor azok megállnak és a nyomáskülönbség hatására a fal mellett visszaáramló folyadékrészek a határrétegben áramló közeget elválasztják a faltól és az áramlási tér belsejébe terelik: a határréteg leválik. Súrlódásmentes közeg eseWpQ QHP KDW HU D KHQJHUUH./ábra a határrétegben láthatóvá tett áramlást mutatja be két esetben. A b. felül pedig a határréteg leválás folyamatát.6.a.5./ áramkép áramlás irányában FV|NNHQQ\RPiVKR] tartozik.és 11. A képen a henger két oldalán felváltva. ahol a leválás helye kb. iUDPOiVLUiQ\iEDQQ|YHNYQ\RPiV A 11. amelyhez a határréteg vastagodása. Az ábra jobb oldaOiQ OiWKDWy D KHQJHU IHOOHWpQOpYQ\RPiVYiOWR]iVDDN|]pSSRQWLVzög 120 .nyomásnövekedés. ha az áramló közeg súrlódásos. és az áramlási tér belseje felé áramlanak. ábrát.a. fejezetben foglalkozunk részletesen. Ebben az esetben a határréteg vékony marad (esetleg vékonyodik./ és c. a sebesség. Itt tehát akkor sincs leválási veszély. hanem a falsúrlódás is lassítja. hogy a közeg a henger áramlással szemEHQp] KRPORNIDOiQ FV|NNHQ Q\RPiV LUányában gyorsulva áramlik. ábra nyomásmegRV]OiVDIJJOHJHVWHQJHO\UHV]LPPHWULNXV$] vonaODNJ|UEOHWpEO OGDWHUPpV]HWHVNRRUGLQiWD-rendszerben felírt Euler-egyenlet (4. ° -NDODIJJOHJHVitPpUÄHOWW´iOODQGyVXO (]D]iUDPNpS– DPLQWD]WNpVEEOiWQLIRJMXN–DUUDD]HVHWUHYRQDWNR]LNDPLNRUDKHQJHUKRPORNIDOiQOpY határréteg lamináris. A leválás miatt módosul az áramkép és könnyen beláthatóan a lassuló áramlás kezdete és így a leválás helye is az óramutató járásával ellentétesen mozdul el a henger felületén. Egyensúlyi állapot alakul ki. Tekintsük a 11.5. majd leválása tartozik. A képen jól látható. hogy a határréteg láthatóvá tett közegrészei „leválnak” a falról. 11. és a turbulens határréteg laminárissá válhat./ábrán is látható módon határréteg leválás következik be. azaz az áramlás gyorsul. (ld.) A c.6. ábra) A határréteg leválásnak tehát két szükséges feltétele van: − − fal közelsége. ahol egy síkáramlásba helyezett henger körüli áramképet vázoltuk: az ábra alsó felén a súrlódásmentes áramlás esetén érvényes áramképet.27) áramvonaODN J|UEOHWpEO OG D WHUPpV]HWHV NRRUGLQiWDnormális irányú komponens egyenlete) is látható.7.

függvényében: az A görbe a súrlódásmentes esetre. a B görbe pedig az általunk tárgyalt iUDPNpSKH]WDUWR]LN $&J|UEHWiUJ\DOiViUDNpVEEYLVV]DWpUQN.

 11.7. ábra $Q\RPiVNHUOHWPHQWLYiOWR]iViWYL]VJiOYDQpKiQ\PHJiOODStWiVWHKHW − V~UOyGiVPHQWHVN|]HJiUDPOiVDHVHWpQDKHQJHUPHJI~YiVLLUiQ\UDPHUOHJHViWPpUjének végpontjában a sebesség  Y ∞  H]pUW D Q\RPiVWpQ\H] pUWpNH D %HUQRXOOLHJ\HQOHWEOOiWKDWyDQ.

–3 − ahol az áramlás gyorsul. súrlódásos közeg áramképe általában csak kissé tér el az ideálisétól DPL D Q\RPiVPHJRV]OiVRN QDJ\PpUWpN KDVRQOyságából látható. − D KDWiUUpWHJ OHYiOiVD D V~UOyGiVPHQWHV iUDPOiVKR] NpSHVW DODSYHWHQ megváltoztatta az áramképet. ott a valóságos. a Q\RPiVLGEHOLiWODJDN|]HOtWleg állandó. amelyet leválási buboréknak is nevezünk. a nyomásmegoszlás a leválás következtében nagy mértékben aszimmetrikussá vált. ami a henger hátsó részére vonatkozó nyomásmegoszlások küO|QE|]VpJpEOOiWV]LN − − a leválás hatására kialakuló térben. H]pUWDKHQJHUUHiUDPOiVLHUHGHWHUKDW 121 .

9.9.8. azaz a S  − S  1 6 YDOy valóságos nyomásnövekedés nem éri el a súr- OyGiVPHQWHViUDPOiVHVHWpQV]iPtWRWWDW$GLII~]RUPNödését az η GLII diffúzor hatásfokkal szoktuk jellemezni: η GLII = 1S − S 6 1S − S 6    YDOy  LG (11. A Bernoulli-egyenlet alkalmazásával: 1S 11. 11. a határréteg gyorsan vastagodik.5) .8. Emiatt a NL|PONHUHV]Wmetszetben nem egyenletes a sebességmegoszlás (amit a (11. esetleg leválás következik be.4) Valóságban a diffúzor fala közelében a nyomásnövekedéssel szemben áramló folyadékrészek a súrlódás következtében még rohamosabban lassulnak mint a faltól távoliak. vagy jobb esetben is kiterjedt. a fal közelében vagy visszaáramlás (ld.4) összefüggés felírásánál feltettünk). ábra 122 . ábra  − S 6 LGHiOLV = ρ  Y − Y    4 9 (11. kiVHEE VHEHVVpJJHO MHOOHPH]KHW ]yQD YDQ $ GLII~]RU N|]pSV UpV]pQ SHGLJ D GLII~]RU Neresztmetszet viszonyából számolható Y  átlagsebességnél nagyobb a nyomás szempontjából mértékadó sebesség. 11. amely egy. ábra).-HOOHP] SpOGDNpQW YL]VJiOMXN PHJ D] iUDPOiVW HJ\ diffúzorban. 11. ábra) LeJ\HQDN|]HJVUVpJHiOODQGy6~UOyGiVPHQWHVHVHWben DGLDJUDPRQOiWKDWyIRO\WRQRVYRQDOQDNPHJIHOHOOHnQHDN|]HJODVVXOiViYDO|VV]HIJJQ\RPiVnövekedés. az áramlás irányában növekY NHUHV]WPHWV]HW FVGDUDE (ld.

és a henger hátsó UpV]pQDOHYiOiVLEXERUpNEDQOpYQ\RPiVVRNNDOQDJ\Rbb. a lelassult közegrészek eltávolításával: határréteg-elszívás. mint lamináris határréteg esetén. A haWiUUpWHJEHQ EHN|YHWNH] ODPLQiULV-WXUEXOHQV iWDODNXOiV D KHQJHUUH KDWy HU KDrmadára csökkenését eredményezi. Ha a Reynolds-szám növelésével. a közegrészek gyorsításávalQDJ\VHEHVVpJVtNOHYHJVXJiUbefúvása a fal mel- • a határrétegen belüli impulzuscsere növelésével: a lamináris határréteg turbu- lenssé tételével ill.$ KDWiUUpWHJ KDVRQOy OHYiOiVD RNR] MHOHQWV iUDPNpS YiOWR]iVW SO HJ\ QDJ\ iOOiVV]|J V]iUQ\IHOVUpV]pQHJ\V]HPpO\DXWyKiWVyUpV]pQHJ\tYHOWFV-könyökben stb.6.6.) − 7RYiEELOHKHWVpJa falhoz közel áramló közegrészek sebességének növelése: • • lett. a diffúzor kúpszöJpQHNYDJ\DV]iUQ\iOOiVV]|JpQHNFV|NNHQWpVHDFVtYJ|UEOHWLVXJDUiQDNQ|YHOpVH a karosszéria éleinek lekerekítése. vagy az áramlás megzavarásával turEXOHQVVpWHVV]NDKDWiUUpWHJHWD]DEEDQYpJEHPHQnagyságrendekkel nagyobb turbuOHQVLPSXO]XVFVHUHHOHJHQGHQHUJLiWV]iOOtWDKDWiUUpWHJDOVyUpV]pEHDKKR]KRJ\D haWiUUpWHJEHQ OpY IRO\DGpNUpV]HN WRYiEE OHV]QHN NpSHVHN nyomásnövekedés ellenében áramolni(]WNU|]GLND11. Itt térünk vissza a 11. a turbulencia növelésével. ábránOiWKDWyiUDPNpSKH]LOO&MHOJ|UEpKH]+DDKHQJHUKRPORkfelületén lamináris határréteg alakul ki. 123 . Gyakorlati szempontból fontos módszer a nyomásnövekedés rohamosságának (ezáltal a határrétegben áramló közeg lassításának) csökkentése (pl. A határréteg lHYiOiVDVRNHVHWEHQNHGYH]WOHQ+RJ\DQOHKHWQHDOHYiOiVWPHJDNDGiO\R]QL" − − $]HJ\LNOHKHWVpJ– inkább csak kuriózumként – a fal mozgatása együtt az áramlással. emiatt a leválási buborék sokkal kisebb. viszonylag kis nyomásnövekedés már a határréteg leválását eredményezi. a hátsó rész fokozatos „összehúzása” stb. ábránpVD&MHOJ|UEpEOOiWKDWyKRJ\DOHYiOiVOényegesen hátrább következik be.

A 11. Amíg a lamLQiULVKDWiUUpWHJ IHOVNpS. láthatóvá tett lamináris és turbulens határréteget mutat be.10. ábra egy ívelt felületen kialakuló.

10. ábra 11. A határréteg szekunder áramlást okoz Ha fel akarjuk keverni a cukrot a teában. 11.DOHJPDJDVDEESRQWXWiQU|JW|QOHYiOLN addig a turbulens határréteg jó darabig képes nyomásgradienssel szemben áramolni. és csak azután válik le. ha az általunk létrehozott áramlásban körpályán mozognak a folyadékrészek? Vizsgáljuk meg a nyomás változását a sugár 11. ábra mentén.5. Alkalmazzuk a természetes koordináta-rendszerben felírt EuleregyenOHW .11. akkor a kanál mozgatásával egy N|UN|U|ViUDPOiVWKR]XQNOpWUHDSRKiUEDQ0LKR]]DIHODWHDIHOVUpWHgeihez a cukrot.

befelé irányuló áramlás indul meg (ami a tealaveleket tapasztalataink szerint középre. 11. Ez utóbbi esetben a homorú partról a domború felé irányuló szekunder áramlás hordja át a földet a homorú partról a szemköztire aminek következménye a folyókanyarok öblösödése. középen pedig felfelé áramlás indul meg.11. a cukrot pedig a tea felV UpWHJHLEH YLV]L OG 11.11. 124 .) A nyomásmegoszlást a pohárban forgó. és a pohár alja által le nem fékezett folyadék sebességmegoszlása határozza meg.   ∂5 =  DODNEDQ tUKDWy IHO $ SRKiUEDQ OpY iUDPOiVEDQ D] # ρ ∂3 áramYRQDODN N|]HOtWHQ N|U DODN~DN UiMXN PHUOHJHVHQ VXJiULUiQ\EDQ D Q\RPiV D IHQWL összeIJJpVEOOiWKDWyDQQ (]pUWPagasabb a folyadékfelszín a pohár szélén. A határréteg léte az ismertetett példához hasonló okokból szekunder áramOiVWRNR]SOFVtYEHQYDJ\IRO\ykanyarban. mint ami a pohárban kialakul. amely hozzáadódik a körköU|V ÄIáramláshoz” (ld. ábra). Ezt a domináns áramlásra szuperponáló áramlást szekunder áramlásnak nevezzük. A pohár alsó részéhez közel azonban egy határréteg DODNXO NL DPHO\EHQ D VHEHVVpJHN NLVHEEHN PLQW D PDJDVDEEDQ OpY IRO\Ddékrészeké. azaz a pohár alján a határrétegben egy spirálishoz hasonló. ábra). A lassabban forgó folyadékrészek kisebb nyomáskülönbséget hoznak létre. QRUPiOLV LUiQ\~ NRPSRQHQV HJ\HQOHWpW DPHO\ D WpUHU elhanyagolása esetén a . A pohár alja közelében a tengely irányában befelé áramló közeg pótlására a fal mellett lefelé áramlás. mint középen.

ábrán egy hajó és kismintája látható. és t 0m − mel dimenziótlanított formában. (J\ NLVPLQWDNtVpUOHWQHN FVDN DNNRU YDQ pUWHOPH KD HUHGPpQ\H PHJIHOHO EL]WRQViJJDO átYLKHWIHOKDV]QiOKDWyDQDJ\NLYLWHOQpO(]DIHOWpWHODNNRUYDOyVXOPHJKDD kisminta és a nagy kivitel körüli áramlás hasonló. Vizsáljuk meg az áramlások hasonlóságának feltételeit összenyomhatatlan közegek esetén. Mi ennek a feltétele? Mikor azonos a dimenziótlan sebességet és nyomást leíró függvény a nagy kivitelnél és a kismintánál? Nyilván akkor.1. UgyanDNNRU D PV]DNi feladatok megkövetelik. a hajó és a modell hossza l 0 és l 0m $ MHOOHP] PpUet és sebesség KiQ\DGRVD 12. l0 m .1) A kisminta körüli áramlás akNRU KDVRQOy D QDJ\ NLYLWHOpKH] KD PHJHJ\H] IJJYények írják le a sebesség és nyomásmegoszlást WHUPpV]HWHVHQ D NLVPLQWiUD MHOOHP] v 0 m . és 10. amelyet technikai és költségkimélési okokból is gyakran az eredeti berendezés kismintáján hajtunk végre. z . ha ugyanaz a dimenziótlan differenciálegyenlet-rendszer írja le és ugyanazok a kezdeti. hogy meghatározott kérdésekre választ adMXQN $ GLIIHUHQFLiOHJ\HQOHWHN PHJROGiVD PHOOHWW D PV]DNL IHODGDWRN PHJROGiViQDN fontos eszköze a kísérlet. Az iUDPOiVUDMHOOHP]VHEHVVpJpVPpUHWOHKHWSOD]avartalan sebesség v0 és v0m ill. 0 0 0 0 (12. A 12. t 0m = 0 m . ábra t0 = HJ\ MHOOHP] LGW HUHGPpQ\H] l0 l ill. . . fejezetben foglalkoztunk a Navier-Stokes-egyenlettel és megállapítottuk. ha meg kell határozni egy hajó PRWRUMiQDNHOtUWVHEHVVpJHOpUpVpKH]V]NVpJHVWHOMHVtWPpQ\pWYDJ\DNRUUHNWV]LOiUGViJL méreWH]pVKH] LVPHUQL NHOO HJ\ V]HUNH]HWUH YDJ\ pSOHWUH KDWy V]pOHUW FVDN kismintakísérletek jöhetnek szóba. Így pl. Írják le a sebesség-megv0 v 0m oszlást és a nyomásmegoszlást a nagy kivitelben az alábbi függvények. t  l l l t . általában lehetetlen megoldani.és peremfeltételek a dimenziótlan hely-pVLGNRRUGLQiWiNEDQ Írjuk fel a Navier-Stokes-egyenlet x irányú komponens egyenletét a (9.1. l0 l0 l0 t 0 v0    és p  ρv 2 0 =F  x . y .17) összefüggés alapján! . amelyekben mind a IJJHWOHQPLQGDIJJYiOWR]yNGLPHQ]Lytlanok: v x y z t =f . Az áramlások hasonlósága A 9. hogy az – különösen turbulens áramlás esetén – igen nehéz.12.

∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂ Y [ ∂ Y [ ∂ Y[  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J[ − +ν + + ρ ∂[ ∂W ∂[ ∂\ ∂] ∂[  ∂\  ∂]  l0 v2 0     (12.2) 6]RUR]]XNEHD .

amellyel a hely szerinti differenciálhányados nem változott. hogy ρ = iOO feltételezéssel élünk.4) A három Navier-Stokes komponens egyenlet és a folytonosság egyenlete egy parciális differenciálegyenlet-rendszert alkot. azaz dimenziótlanít- ∂  ∂ l  v  v  x 0 t / v0 0   v + x v0 ∂  v   v  +.. figyelembe véve.. KRJ\ D .. Ez esetben a folytonosság egyenlete GLYY =  alakot ölti. = g l  x v ∂  l  x 0 x 2 0 0 ∂ − 0  p−p   ρ v  ν  x  + v l ∂ l  0 2 0 0 0 0  v    ∂  v     x  +.3) $KDVRQOyV]HUNH]HWWDJRNEyOFVDNHJ\QHN-egynek mutattuk be a dimenziótlanítását.  ∂ l   2 x 0 2 0 (12. ha a/ azonos dimenziótlan differenciálegyenlet írja le mindkét áramlást. hogy a Navier-Stokes-egyenlet alkalmazásakor már eldöntöttük.HJ\HQOHWPLQGNpWROGDOiQOpYWDJRNDW suk a Navier-Stokes-egyenlet x komponens egyenletét: − tel .. Két áramlás hasonló. ..és peremfeltételekhez egy megoldást ad a négy ismeretlenre (a három sebességkomponens és a nyomás dimenziótlan alakjára). Hasonlóképpen fel lehet írni a dimenziótlanított Navier-Stokes-egyenlet y és z komponens egyenletét. ∂  ∂  ∂  l  l  l  x 0 y z 0 0 0 0 0 (12. valamint a kontinuitás dimenziótlanított formáját. amelyet adott kezdeti.) A nyomást egy S  állandó vonatkoztatási nyomáshoz viszonyítottuk. ami azt jelenti. ami dimenziótlanítva: ∂  v  ∂ v  ∂ v  v  + v  + v  =0  x  y  z ..

 |VV]HIJJpVEHQ pV D WRYiEEL NpW NRPSRQHQV HJ\HQOHWEHQ.

hogy g x l0 v2 0 = g xm l0 m v 2m 0 .5) 126 . A nagy kivitel és a modell esetén ez azt jelenti. V]HUHSO álODQGyQDN pV HJ\WWKDWyQDN D]RQRV pUWpNQHN NHOO OHQQLH D NpW iUDPOiVUD vonatkozóan. és (12.

Ezt a feltételt általában a modell és a nagy kivitel geometriai hasonlóságával. az áramlási tér peremén hasonló viszonyok biztosításával pV D] LQVWDFLRQiULXV KDWiVRN PHJIHOHO PRGHOOH]pVpYHO OG NéVbb) valósíthatjuk meg. (12.νm ν = v 0 l0 v 0m l0 m . $ .6) b/ és ha azonosak a kezdeti és peremfeltételek.

pV .

miután g m = g . A Froude-szám és a Reynolds-sziP D]RQRVViJiQDN HJ\LGHM EL]WRVtWiVD iOWDOiEDQ QHKp] YDJ\OHKHWHWOHQIHODGDW/HJ\HQDPRGHOONtVpUOHWWiUJ\DHJ\DXWyOpSWpNPRGHOOMH0LuWiQDV]pOFVDWRUQiEDQiUDPOyOHYHJν viszkozitása megegyezik az autót körüláramló leveJYLV]NR]LWiViYDOD5H\QROGV-V]iPD]RQRVViJDIHOWpWHOEO Re m = Re ⇒ l ν l v 0m = 0 m = 0 adódik.7) Reynolds-szám: Re = (12. hogy a Re azonosságát a sebesség négyszeresére növelésével. A Froude. hasonlóan dimenziótlan mennyiségekkel együtt hasonlósági számoknak is szoktuk nevezni. Vizsgáljuk meg. hogy ebben az esetben szükség van-HPLQGNpWIHOWpWHOHJ\LGHMEHWDUWiViUD" +DD]iUDPOiVLWHUHWNLW|OWLD]iUDPOyN|]HJ PLQWD]HOEELSpOGiQNQiO.8) A két áramlást leíró dimenziótlan differenciálegyenlet rendszer tehát a Reynolds-szám és a Froude-szám azonossága esetén egyezik meg. A Frm = Fr IHOWpWHOEOSHGLJ l0m ν l0 m v0 v 0m = v0 l0 m .|VV]HIJJpVEHQV]HUHSONLIHMH]pVHNKHO\HWWDKDJ\RPiQ\RNQDNPHJIHOeOHQD]RNUHFLSURNiWLOODQQDNJ\|NpWKDV]QiOMXNDPHO\HNQHNQHYHL Fr = v0 g l0 v 0 l0 ν Froude-szám: (12.és Reynolds-számot más. l0 Látható. a Fr azonosságát pedig felére csökkentésével lehet megvalósítani.

D]DOiEELPHJIRntoOiVRN WHKHWN ÈOOy N|]HJ HVHWpQ D 1DYLHU-Stokes-HJ\HQOHWEO OG .

 |VV]HIJJpV.

 0= g− 1 gradp á aODN~NLIHMH]pVPDUDG+DH]WOHYRQMXND]HUHGHWLHJ\HQOHWEOD1DYLHUρ Stokes-HJ\HQOHWRO\DQYiOWR]DWiWNDSMXNDPHO\QHPWDUWDOPD]]DDWpUHUVVpJHWXJ\DQDNNRU DWpUHUVVpJRNR]WD p á nyomásmegoszláshoz képesti különbségek szerepelnek benne: 127 .

ρ dt 1 6 (12.9) A (12. Legyen pl.2. hogy a hullámok keletkezéséQpODDV~O\HUQHNG|QWV]HUHSHYDQ Ha a peremfeltételek instacionáriusak.1 dv = − grad p − p á + ν ∆ v . Belátható ugyanis. ábra tott lapra (ld. akkor gondoskodni NHOO DUUyO KRJ\ H]HN VDMiW LGOpSWpNNEHQ D]RQRVDQ Yiltozzanak. vízszintes tengely körül periodikusan oda-vissza mozga12. a Froude-szám azonos értéken tartása nem feltétele a hasonlóságnak. Hajómodellek vizsgálatánál viszont.9) alakú Navier-Stokes-HJ\HQOHWWHO YpJUHKDMWYD D] HO]HNEHQ EHPXWDWRWW dimenziótlanítást a Froude-szám (ill. ábra. az áramlásba helyezett. 12. a feladat egy.2. tehát ha az áramló közeg kitölti a teret. négyzetének reciproka) nem jelenik meg az egyenletrendszerben. ahol a hullámkeltés mértéke (a hullámellenállás) LJHQMHOHQWVPpUWpNEHQEHIRO\iVROMDDKDMyWHVWUHKDWyHUWD)URXGH-szám azonos értéken tartása igen fontos követelmény.

10) amelynek azonos értéke szükséges az azonos kezdeti. ha az eredetinél ez W S volt? Nyilvánvalóan akkor járunk el helyesen. Miután a teret kitölti az áramló közeg. Milyen legyen a modell lap mozgatásának periódusideje.és peremfeltételek biztosításához. (12. ahol f s f  "# !$ Strouhal-szám: Str = fl0 v0 . az áramlások hasonlóságának egyik feltétele a Reynolds-szám azonosViJD (EEO D] HO]HN DODSMiQ D] DGyGLN KRJ\ D PRGHOOPHJI~YiVLVebességének háromszor akkorának kell lennie. Legyen a modell léptéke 1:3.KDWyHUPHJKDWiUR]iVDPRGHOlkísérletekkel. 128 . mint a nagy kivitel megfúvási sebessége. hogy t p = = tp t0 t pm v 0m l0m = t p v0 l0 azaz . ha t pm t 0m Figyelembe véve. 1 1 DIUHNYHQFLDEHYH]HWKHWD .

) Ilyen esetben a (12. R a !P$ felszín görbületi sugara. amely nyilvánvalóan arányos az l MHOOHP]KRVV]DO. Ez esetben az Eu = p − p0 ρ v2 0 (12.11) kifejezés számlálójába a nyomáskülönbség helyébe a (7.9DQQDN HVHWHN DPLNRU D] iUDPOiV SHUHPpQ NHOO PHJIHOHO nyomásértéket.O\Pódon az Euler-számból egy új hasonlósági számot kapunk: We = C ρl0 v 2 0 Weber-szám: (12.2) összefüggés alapján a ∆p ~ C C kerül.12) A Weber-szám azonos értéke különösen fontos azon modellkísérleteknél. amelyekben a felüOHWLIHV]OWVpJQHNIRQWRVV]HUHSHYDQSOFVHSSNpS]GpVYL]VJiODWiQiO Itt jegyezzük meg.11) Euler-szám: D]RQRVViJDNDSV]HUHSHWËJ\SONLVKXOOiPRNHVHWpQDIHOOHWLIHV]OWVpJMHOHQWVV]HUHSHW MiWV]LNDKXOOiPRNDODNXOiViEDQ 8J\DQH]DKHO\]HWSODFVHSSHNNpS]GpVpQpO a porlasztásnál. mint peremfeltételt biztosítani. ahol & ~ R l0  1 "# a felületi feszültség állandója. KRJ\ D YL]VJiOW MHOHQVpJWO IJJHQ D] (XOHU-szám és a Strouhal-szám kiIHMH]pVH IJJ LOO IJJHWOHQ YiOWR]yNpQW LV V]HUHSHOKHW D .

 GLPHQ]LyWODQ 1DYLHU-Stokesegyenletünkben. a két áramlás hasonlóságának következménye. $] iUDPOiVED KHO\H]HWW KHQJHUUO DPHO\ N|UOL iUDPOiVVDO D] HO] IHMH]HWEHQ PiU foglalkozWXQN. Így pl. az Euler-szám azonossága egy autó és modellje felületének adott helyén nem követelmény. hanem következmény.

majd díszdoktora.) A kismintánál és a nagy kivitelnél a hasonlósági feltételek betartása esetén az örvényleválás frekvenciájával számolt Strouhal-V]iPD]RQRVDPLD]HO]HNV]HULQWDNpWiUDPOiVKDVRQlóságából következik.) 129 . Kármán-féle örvénysornak a leírásával nagy érdemeket szerzett Kármán Tódor. az áramvonal görbületi sugara pedig az l0 -lal. $ KDVRQOyViJL V]iPRN PHJKDWiUR]KDWyN HJ\VpJQ\L W|PHJ IRO\DGpNUpV]UH KDWy HUN hányadosaiként is: 1 kg tömegre ható v2 0 l0 WHKHWHWOHQVpJLHU: FT ~ (hiszen az áramkép egyes pontjaiban a sebesség a v0-lal arányos. egyetemünk volt hallgatója és rövid ideig oktatója. ábra B görbe).7. SHULRGLNXVDQ YiOQDN OH LQWHQ]tY |UYpQ\HN KD D KRPORNIDORQ NHOHWNH] KDtárréteg lamináris (11. (Ennek az ún. aki századunk egyik legismertebb áramlástan kutatója.

V~O\HU: )* a J Q\RPiVEyOV]iUPD]yHU: FP ~ 1p − p 6l = 1p − p 6 0 ρ l3 0 2 0 0 ρ l0 (felírtuk a jelOHP]IHOOHWV]RU]DWiWDQ\RPiVNO|QEVpJJHOpVRV]WRWWXNDMHOOHP]PpUHthez tartozó tömeggel. hogy a folyadék 1 kg-MiUDYRQDWNR]yHUWNDSMXN.

Így pl. akkor ez a (12.15) We ~ (12. − bõl származó erõ FF C / l2 / ρ C = = ~ 2 0 2 tehetetlenségi erõ FT ρ v 0 l0 v 0 / l0 1 6 (12. v 0 l2 v0 0 =ν 2 3 l0 ρ l0 l0 V~UOyGiVEyOV]iUPD]yHU: FS ~ ρ ν (a Newton-féle viszkozitási törvényt (1. .pSH]]ND]HJ\VpJQ\LW|PHJUHKDWyHUNKiQ\DGRVDLW tehetetlenségi erõ F v2 / l v l = T ~ 0 02 = 0 0 ν súrlódásból származó erõ FS ν v 0 / l0 tehetetlenségi erõ = súlyerõ FT = FG v 2 / l0 0 = g v0 g l0 Re ~ (12. hogyDV~UOyGyHUNKDWiVDYLV]RQ\ODJNLFVLDWHKeWHWOHQVpJL HUNK|] NpSHVW (Ez természetes.13) alapján azt jelenti.13) Fr ~ (12.16) $KDVRQOyViJLV]iPRNHUNKiQ\DGRVDNpQWW|UWpQHOiOOtWiVDLJen szemléletesen mutatja az áramlást befolyásoló egyes hatások viszonyát. ha a Reynolds-szám értéke nagy. hiszen a dimenziótlan Navier-StokesHJ\HQOHWEHQ D V~UOyGiVW NLIHMH] XWROVy WDJ HJ\WWKDWyMD D 5H UHFLSURND OG .14) Eu ~ p − p 0 / ρ / l0 p − p 0 nyomásból származó erõ FP = = ~ tehetetlenségi erõ FT ρ v2 v 2 / l0 0 0 felületi fesz.2) használtuk fel a csúsztatófeszültséggel arányos PHQQ\LVpJ NLIHMH]pVpUH DPLW D MHOOHP] IHOOHWWHO V]RUR]WXQN PDMG D MHOOHP] PpUHWKH] tartozó tömeggel osztottunk) C l2 C 0 = l0 ρ l3 ρ l2 0 0 IHOOHWLIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHU: FF ~ LWWKDVRQOyDQMiUWXQNHOPLQWDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUHVHWpQGHDQ\RPiVNO|QEVpJKelypEHDIHOOHWLIHV]OWVpJRNR]WDQ\RPiVNO|QEVpJNLIHMH]pVpYHO|VV]KDQJEDQOpYNLIHMezést tettünk).

annál kisebb számmal szorozzuk ezt a tagot. (]pUW minél nagyobb a Re értéke.) Ezzel mindjárt 130 .

A V~UOyGyHUN XJ\DQLV FVLOODStWMiN D UHQGH]HWOHQ PR]JiVRNDW FV|NNHQWLN D URKDPRV WpUEHOL sebességváltozásokat.értheWYpYiOLND]DWDSDV]WDODWKRJ\D5HQ|YHNHGésével turbulenssé válik az áramlás. így a súrlódás viszonylagos hatásának csökkenése a turbulencia keletkezéséhez vezet. Ha viszont kicsi a Reynolds-szám értéke (pl. egy kis porszem süllyed a OHYHJEHQYDJ\QDJ\YLV]NR]LWiV~N|]HJiUDPOLNHJ\FVEHQ.

131 . lamináris áramlással számolhatunk.DNNRUDV~UOyGiVGRPLQDQFiájával.

hiszen az öntözésnél. egyenes. Csak a XIX.31) alakját a ρ VUVpJJHO YpJLJV]RUR]YD D]D] Q\RPiV GLPHQ]LyEDQ. a folyók szabályozásánál. ábrát. A mérnöki gyakorlat szempontjából talán ez a fejezet a legfontosabb része a jegyzetnek. Ha felírjuk a Bernoulli-egyenlet erre az esetre alkalmazható (4. állandó kerHV]WPHWV]HWFVOiWKDWy l 13. csatornákban áramló közeJHNiUDPOiViQDNMHOOHP]LWWiUgyaljuk.1. a vízvezetékek építésénél sok nehézséget kellett megoldani eleinknek. Hidraulika Ebben a fejezetben a csövekben. 13.1.13. ahol egy vízszintes. A súrlódási veszteség Tekintsük a 13. A hidraulika az emberi tudás egyik igen régóta alkalmazott és fejlesztett területe. évszázadban találkozott össze az elméleti áramlástan és a gyakorlatra orientált hidraulika.1. akik ennek folytán nagyon sok gyakorlati ismeretet halmoztak IHO8J\DQDNNRUD]iUDPOiVWDQDODSW|UYpQ\HLQHNOHYH]HWpVHD]iUDPOiVWDQDODSYHWL|VV]Hfüggéseinek kutatása évszázadokon keresztül a hidraulika gyakorlatától elszigetelve folyt. ábra $ FVEHQ iOODQGy VUVpJ N|]HJ iUDPOLN $] iUDPOiV OHJ\HQ VWDFLRQiULXV D] LG függvényében nem változik a térfogatáram).

azaz az 1 és 2 pontban nem azonos a Bernoulli-összeg: ρ 2 v1 v2 + p 1 + ρ U1 > ρ 2 + p 2 + ρ U 2 . D]D] D Q\RPiV D FV KRVV]D PHQWpQ D %HUQRXOOL-egyenlet alkalmazásával a súrlódásmentességet feltételezve) nem változik.1) (A Y  és Y   D FV DGRWW NHUHV]WPHWV]HWpEHQ pUYpQ\HV iWODJVHEHVVpJ DPL D J\DNRUODW szempontjából elfogadható közelítés.D] egy áramvonalon egymástól l WiYROViJUDOpYpVSRQWN|]|WWD]DGyGLNKRJ\ S  = S . Valóságos közeg áramlása esetén azonban S  < S . 2 2 (13. $QQDN pUGHNpEHQ KRJ\ D .) A Bernoulli-összeg tehát a súrlódás következtében az áramlás irányában csökken.

2) . amit ∆S vel jelölünk és súrlódási veszteségnek nevezünk: 2 v1 v2 + p1 + ρ U1 = ρ 2 + p 2 + ρ U 2 + ∆p ' 2 2 ρ (13. HJ\HQOWOHQVpJEO egyenlet legyen. D] iUDPOiV LUiQ\iEDQ WiYRODEE OpY SRQWUD YRQDWNR]y %HUQRXOOLösszeget meg kell növelni a két pont közötti Bernoulli-összeg csökkenéssel.

$ N|YHWNH]NEHQ D ∆p' veszteség meghatározásának módjával foglalkozunk.2) összefüggést veszteséges Bernoulli-egyenletnek nevezzük.A (13. Ebben igen fontos szerepe voOWpVYDQDNtVpUOHWH]pVQHN(]pUWDN|YHWNH]DOIHMH]HWD QHPFVDNiUDPlásWDQL.

1. NtVpUOHWL PXQNiW QDJ\PpUWpNEHQ PHJN|QQ\tW GLPHQ]LyDQDOt]LVW YDJ\ Buckingham-féle Π elméletet) ismerteti. ábrán láthatóFVEHQEHN|YHWNH] ∆S súrlódási veszteség általános kísérletiYL]VJiODWD(OV]|UPHJNHOOKDWiUR]QLD]RNDWDIL]iNDLMHOOHP]NHWDPHO\HN befolyásolhatják a ∆p ' Pa pUWpNpWFVKRVV] l m . FeltéWHOH]]NKRJ\DFVEHOVIDODVLPDH]pUWD]pUGHVVpJJHOQHPIRglalkozunk (ld. az áramló N|]HJVUVpJH ρ kg / m 3 FViWPpU d m . µ kg / m / s .2. v m / s . KéVEE. átlagos áramlási sebesség. viszkozitás. A dimenzióanalízis Legyen a feladatunk a 13. 13.

Q n .... Q 2 . Q 2 . Belátható. 1 6 133 .(]SO~J\YpJH]KHWHOKRJ\D]|WIggetlen változó közül négynek rögzített értékénél az ötödiket változtatjuk és mérjük a változWDWiVKDWiViWDYHV]WHVpJUH(]WN|YHWHQDQpJ\YiOWR]yN|]OYDODPHO\LNpUWpNpWPHJYiltoztatjuk és ismét végigmérjük az ötödik változásának hatását a ∆S -re. Adott n > 3 fizikai menynyiség: Q1 . (Mint pl..3) függvénykapcsolat meghatározása mérésekkel. Q n = 0 ismeretlen függvényt. a mi fenti n = 6 fizikai mennyiségünk. ... µ .. .. hogy valamennyi változó koPELQiFLyNLPpUpVHLJHQKRV]~LGHLJWDUWDQD(]pUWNHGYH]KRJ\YDQ HJ\ RO\DQ PyGV]HU D GLPHQ]LyDQDOt]LV DPLYHO D YiOWR]yN V]iPiWMHOHQWVHQFV|NNHQWKHtjük. Az általunk vizsgált feladatoknál a mértékrendszerünk három alap fizikai mennyiségét alkalmazzuk: D W|PHJHW >NJ@ D KRVV]DW >P@ pV D] LGW >V@ Kiindulásként feltesszük.) Keressük méréssel a F Q1 . v 1 6 (13. ρ... d . A feladat tehát a ∆p ' = f l... KRJ\YDODPHQQ\L4PHFKDQLNDLPHQQ\LVpJGLPHQ]LyV]HPSRQWMiEyOHOiOOtWKDWyD]DODSIizikai mennyiségek hatványainak szorzataként: Q = kg α mβ s γ .

5) összefüggés dimenzió egyenletét figyelembe véve (13... Q1 = kg a1n m a 2n sa 3n Az a i .4) kifejezéseket: Π = kg 0 m 0 s0 = kg a11 m a 21 sa 31 4 9 4 kg k1 a12 m a 22 sa 32 9 . (13... 4 kg k2 a1n m a 2n sa 3n 9 kn ..... j NLWHYNHWLVPHUMNKLV]HQLVPHUWHNDMHOHQVpJEHQV]HUHSHWMiWV]yIL]LNDLPHQQ\LVégek.4) (13... hány egymástól független van? Írjuk fel a (13. Q k n n (13.$4IL]LNDLPHQQ\LVpJHNPpUWpNHJ\VpJHLDIHQWLHNV]HULQWHOiOOtWKDWyND]DOiEELPyGRQ Q1 = kg a11 m a 21 sa 31 Q 2 = kg a12 m a 22 sa 32 ..6) $ .5) DODN~DIL]LNDLPHQQ\LVpJHNKDWYiQ\DLQDNV]RU]DWDNpQWHOiOOtWKDWyGLPHQ]LyWODQNLIHMH]pV és ha igen.. Létezik-e k k Π = Q1 1 Q 2 2 ..

..... k 2 .. Képezzük az ismert D L  M NLWHYNEODGLPHQ]LyPiWUL[RW (13. a 1n a 21 a 22 .HJ\HQOHWDODSMiQKiURPHJ\QOHWEOiOOyHJ\HQOHWUHQGV]HUKDWiUR]KDWyPHJ a 11 k 1 + a 12 k 2 + ... ha létezik r-HG UHQG ]pUXVWyO NO|QE|] DOGHWHUPLQiQVD GH nem létezik r+1-HG UHQG QHP QXOOD pUWpN DOGHWHUPLQiQVD ÈOWDOiEDQ U D] DODS IL]LNDL PHQQ\LVpJHNV]iPiYDOHJ\HQOHVHWQNEHQU ..7) a !a 11 a 12 .. + a 2 n k n = 0 a 31 k 1 + a 32 k 2 + . k n  Q GDUDE LVPHUHWOHQUH HJ\  HJ\HQOHWEO iOOy OLQHiULV HJ\HQOHWUHQGV]HUW kaptunk. + a 1n k n = 0 a 21 k 1 + a 22 k 2 + ...... a 3n "# ## $ (13. + a 3n k n = 0 A k 1 . a 2 n 31 a 32 ...... ....8) A dimenziómátrix rangja r...

. azaz n-r dimenziótlan ΠFVRSRUWNpSH]KHW(]D]WMHOHQWLKRJ\a kísérletileg vizsgálandó változók száma általában az alap fizikai mennyiségek számával.+DDGLPHQ]LyPiWUL[UDQJMDUD]HJ\Hnletrendszernek n-r független megoldása van (ennyi összetartozó k 1 . k n pUWpNHNEOilló csoport létezik).. HVHWQNEHQKiURPPDOFV|NNHQWKHW 134 .. k 2 ..

Írjuk fel a fenti a i . j értékekkel a (13. Az F Π1 .. hogy r=3.. hiszen az utolsó 3 oszlop által kijelölt DOGHWHUPLQiQVQHP]pUXV(EEON|YHWNH]LNKRJ\D]HJ\HQOHWUHQGV]HUQHNKiURPHJ\PiVWyO független megoldása van. = 0 függvénykapcsolat kísérleti meghatározása. alkalmazzuk a dimenzióanalízist. Egyenletrendszer megoldása. A Π1 ..7) egyenletrendszert! k1 + k 3 + k 4 = 0 − k 1 + k 2 − k 3 − 3k 4 + k 5 + k 6 = 0 −2 k 1 − k 3 − k 6 = 0 Mivel a 6 ismeretlenre 3 egyenletünk van. k 2 és k 3 pUWpNHLWWHWV]OeJHVHQYHKHWMNIHOpVD]HJ\HQOHWUHQGV]HUEONLV]iPtWKDWMXNDWRYiEELKiURPLVPHUHWOHQW k1 1 k2 0 k3 k4 0 −1 k5 0 k6 ' −2 ⇒ Π1 = ∆p ' / ρv 2 4 9 135 .. pl. A dimenziómátrixot megvizsgálva látható. Π 2 . Π 3 . Állítsuk fel a dimenziómátrixot: ∆p ' l µ kg m s 1 −1 −2 0 1 ρ 1 0 d 0 v 0 1 1 −1 −3 1 0 −1 0 −1 A dimenziómátrix pl. A Π dimenziótlan csoportokat az alábbi alakban kívánjuk képezni: Π = ∆p ' k1 lk 2 µ k 3 ρ k 4 d k 5 v k 6 .. Π 2 .. Π n − r ... a k 1 . 1 6 Térjünk vissza a példánkhoz.. Π n − r . 3 ismeretlen. mennyiségek meghatározása Dimenziómátrix felállítása. harmadik oszlopa a dinamikai viszkozitás dimenzióját tartalmazza: kg m −1 s−1 ..Vizsgáljuk meg a dimenzióanalízis alkalmazásának lépéseit: − − − − − − Az alap fizikai mennyiségek meghatározása. Π 3 ... rangjának meghatározása. dimenziótlan csoportok képezése.. A jelenséget befolyásoló Q1 . (n-r megoldás meghatározása). Q 2 .

Most vegyünk fel ismét k1. k2.3) függvénykapcsolatot kell meghatározni. Π 2 . k3 értékeket: 0 A harmadik felvételre adódik: 0 0 1 1 0 0 −1 0 ⇒ Π' 2 = l / d −1 −1 −1 ⇒ Π' 3 = µ / ρd v = 1 / Re 1 6 A dimenziótlan csoportokat kombinálhatjuk. 1 6 $FVV~UOyGiVLYHV]WHVpJ Végezzünk el kísérleteket a 13. ρ 2 ν v 2 A kísérletek során tehát nem a (13. hanem a F Π1 . amelyek ugyanazon Π értékeket adnak). Π 2 = l/ d és Π 3 = Re = .1. Π 3 = 0 függvényt (azaz nem kell olyan változatokat vizsgálni. ábrán látható csövön anQDNpUGHNpEHQKRJ\DFVEHQNHOHWNH]YHV]WHVpJNO|QE|] WpQ\H]NWO OG . vehetjük a recipURNXNDWVWE(]pUWFpOV]HUD Π -k helyett az azokból képezett alábbi csoportok bevezetése: Π1 = vd ∆p ' . szorozhatjuk konstanssal.

 |VV]HIJJpV.

A kíl 1 6 sérletek eredménye a 13.2.2. ábrán látható. ábránOiWKDWyHJ\HQHVHNLUiQ\WpQ\H]MHDPLD5H\QROGV-szám függvénye. ρ 2 d v 2 ahol a λ a 13. Π 3 függvényt megismerhessük. ahol a Π 2 = 13. való függését. ábra keknél a Π  = l d függYpQ\pEHQYLWWNIHONO|QE|]iOODQGy Π 3 = Re érté- ∆S PpUWpUWpNHLW$KRJ\DQYiUKDWyYROWDYHV]WHVpJDFVKRVV]l d függρ  Y  YpQ\pEHQOLQHiULVDQQ Ezért írható: ∆p ' l = λ Re . λ − t FVV~UOyGiVLWpQ\H]QHN nevezzük. 1 6 136 . azaz a Π1 = f Π 2 .2.

átalakítások után adódik: 2 vd ρ 2 l 64 ν = Re írható: . 9. A nyoPiVFVKRVV]PHQWLFV|NNHQpVpUH DPLQHPPiVPLQWD ∆p' veszteség) a (9.4.1. 137 .fejezet). d k dimenziótlan d értékek mellett.9) kifejezés az egyenes cVYHV]WHVpJpUH A Navier-Stokes-HJ\HQOHWOHYH]HWpVHXWiQN|UNHUHV]WPHWV]HWFVEHQDVHEHVVpJPHJRV]OiV és a nyomáscsökkenés meghatározására alkalmaztuk a tanultakat (ld.10) ahol a lamináris áramlásra vonatkozó λFVV~UOyGiVLWpQ\H] λ lam = 64 Re (13.fejezetben a Reynolds-féle kísérlet kapcsán megállapítottuk. Figyelembe véve.11) összefüggés a Re ≤ 2300 tartományra érvényes.28) összefüggést kaptuk: ∆p ' = ∆p ' = 8µ l R 2 v . Hogyan függ a λFVV~UOyGiVLWpQ\H]D5H\QROGV-V]iPWyON|UNHUHV]WPHWV]HWFV|YHNpV WXUEXOHQViUDPOiVHVHWpQ"$NpUGpVPHJYiODV]ROiVDHOWWYH]HVVNEHDhomokérdesség foJDOPiW$FVIDOHOtUWpUGHVVpJpW~J\OHKHWHJ\V]HUHQHOiOOtWDQLKRJ\V]LWiOiVVDOiOODQGy PpUHW KRPRNV]HPFVpNHW NO|QtWQN HO HJ\ V]HPFVHKDOPD]EyO pV IHOUDJDV]WXQN D FVIDO belV IHOOHWpUH $ FVIDO ~Q KRPRNpUGHVVpJpQHN MHOOHP]pVpUH D Π 4 = csoport szolgál.A fenti tapasztalati összefüggést átalakítva adódik a ∆p ' = ρ 2l λ Re v 2 d 1 6 (13. hogy lamináris (réteges) áramlás esetén a λFVV~UOyGiVL WpQ\H]DFViWPpUYHONpSH]HWW5H\QROGV-számmal fordítottan arányosan változik. A 10.11) Eredményül tehát azt kaptuk. Ezért a (13. hogy µ = ρ ν . és a mérések eredményét ábrázoljuk kétszer logaritmikus diagramban. hogy a lamináristurbulens átmenet Re ≅ 2300 érték körül megy végbe. ahol k m DKRPRNV]HPFVpNiWPpUMH Határozzuk meg méréssel a λFVV~UOyGiVLWpQ\H]WD5HIJJYpQ\pEHQNO|QE|] k = áll. azaz mivel v 2 d vd ν ∆p ' = ρ 2l λ lam v 2 d (13. ahol R = d .

Eredményül a 13.3. hogy lamináris áramlás eseWpQD]pUGHVVpJQHNQLQFVHQKDWiVDDFVV~UOyGiVLWpQ\H]UH7XUEXOHQViUDPOiV 5H! . Látható. ábrán látható görbéket kapjuk.

 HVHWpQ YLV]RQW D] pUGHVVpJ KDWiVD MHOHQWV: a k = áll. az 1 λ turb = 2 lg Re λ turb − 0. J|UEpN Q|YHNY 5H HVHWpQ d egy adott Re h határ Reynolds-szám értékig azonos görbén futnak. Re > Re h esetén elválQDN H J|UEpWO pV Yt]V]LQWHVEH PHQQHN iW (EEHQ D 5H\QROGV-szám tartományban λ tehát csak a k IJJYpQ\H$]WDJ|UEpWDPHO\EODNO|QE|]pUGHVVpJFV|YHNKH]WDUWR]yJ|rd bék kiágaznak. Egy adott. 8 4 9 (13.12) összefüggés írja le. Re < Re h Reynolds-szám esetén (amikor a λ értékét a .

|VV]HIJJpVVHOOHtUWJ|UEpQWDOiOMXNPHJ.

3 ábra $ FVIDO pUGHVVpJ HO]HNEHQ OHtUW KDWiViW D] DOiEEL PyGRQ PDJ\DUi]KDWMXN PHJ /iWWXN hogy a lamináris áramlásban az érdességnek nem volt befolyása a λ értékére.3. azaz ν y v = 10 ν u* . (13.13) Re 13.WHKiWKLiEDFV|NNHQWMNDFVIDOiQDNprdességét. hiszen y v u* = 10 érvényes a réteg vastagságára.14) 138 .12) öszszeIJJpVEOYDJ\D]H]WD4000 ≤ Re ≤ 105 tartománybDQMyON|]HOtW Blasius-képlettel: λ turb = határozzuk meg. 316 4 (13. (J\ FV DGRWW 5H\QROGV-számon hidraulikailag VLPDKDFV|NNHQWYHD]pUGHVVpJHWDFVVXUOyGiVLWpQ\H]pUWpNHQHPYiOWR]LNA hidrauOLNDLODJVLPDFV|YHNFVV~UOyGiVLWpQ\H]MpWD5H\QROGV-szám ismeretében a (13. hogy a turbulens határrétegek alján egy viszkózus alapréteg van (ld. amelynek y v vastagsága fordítottan arányos az u* fali csúsztatófeszültséggel. a λ értéke változatlan marad. 10. 0. Korábban megállapítottuk.fejezet).

14) összefüggést és hogy u * = gára átalakítások után adódik: yv 20 2 = d λ Re .15) τ0 = ρ 2λ v 2 4.Másrészt egy l KRVV]~ViJ~FVEHQiUDPOyIRO\DGpNUDIHOtUKDWyDQ\RPiVNO|QEVpJEOV]irPD]yHUpVDτ 0 IDOLFV~V]WDWyIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\D d2π ρ 2 l d2π = v λ = τ 0 d πl d 4 2 4 ∆p ' DPLEO (13.16) Figyelembe véve (13. = d Re 7 / 8 . a viszkózus alapréteg vastagsáρ (13.17) λ helyébe a Blasius-NpSOHWHW tUYD D FViWPpUK|] YLV]RQ\tWRWW YLV]Ny]XV DODSUpWHJ YDVWDgságra kapjuk: y v Konst . (13. τ0 . (13. tehát egy adott határ Reynolds-szám ( Re h .18) A viszkózus alapréteg vastagsága a Reynolds-szám növekedésével csökken.

 I|O|WW D FVIDO pUGHVVpJpQHN PpUHWH PHJKDODGMD D] y v -W D]D]D]pUGHVVpJFV~FVRNÄNLOyJQDN´DYLV]Ny]XVDODSUpWHJEO.

4.pVHNNRUDFVIDO érdessége befolyásolja a λ értékét. Ha Re < Re h D]D]DFVKLGUDXOLNDLODJVLPDDNNRU az érdesség cV|NNHQWpVpQHND]HO]HNEOEHOiWKDWyRNRNPLDWWQLQFVEHIRO\iVDD λ értékére. tehát a Reynolds-szám növekedésével fokozatosan egyre több érdességcsúcs kerül ki a viV]Ny]XVDODSUpWHJEO(]pUWD]pUGHVVpJD5H\QROGV-szám növekedésével fokozatosan nöYHNYPpUWpNEHQEHIRO\iVROMDDFVV~UOyGiVLWpQ\H]pUWpNpW0LXWiQD]pUGHVVpJPpUWpNH V]pOHVKDWiURNN|]|WWQHPIJJDFViWPpUWOFVDNDFVJ\iUWiVWHFKQROyJLiMiWyOD relatív pUGHVVpJ MHOOHP]pVpUH D FViWPpUW KDV]QiOKDWMXN: minél nagyobb d. acélcsövek esetén az érdesség mérete változó. 139 . Egy adott technológiával készült acélcsövekre vonatkozó λ − Re görbéket kétszer logaritmikus diagramban a 13. pl. ábra mutatja. adott érdességnél annál kisebb a relatív érdesség. Nem homokszemcsékkel érdesített csövek.

nedvesített kerület. az árokban IRO\yYt]HVHWpQSHGLJDWpQ\OHJHVHQÄQHGYHVtWHWW´NHUOHW$FVV~UOyGiVLYHV]WHVpJHWQHP kör keresztmetV]HW FV|YHN HVHWpQ LV D .+DD]iUDPOiVNLW|OWLDFVNHUHV]WPHWV]etet. ábra K m az ún.19) ahol A A m 2  D FVNHUHV]WPHWV]HW QDJ\ViJD 13.4. azaz a keresztmetszet kerülete azon szakaszának hossza. ahol az áramló közeg az álló fallal érintkezik.1HP N|U NHUHV]WPHWV]HW FV|YHN YHV]WHségéQHN V]iPtWiViUD D] HJ\HQpUWpN iWPpUW Yezetjük be: de = 4A K (13. akkor K a teljes kerület.

hogy a d csiWPpUKHO\pEHDG H HJ\HQpUWpNiWPpUNerül: ∆p ' = ρ 2 l v de λ Re Re = v . |VVzefüggéssel számoljuk azzal a különbséggel.20) (Fenti összefüggésekben v m / s DYDOyViJRVFVNHUHV]WPHWV]HWWHOV]iPROWiWODJVHEHVVpJ. ahol 2 de ν 1 6 (13.

 A Reynolds-szám ismeretében a λ FVV~UOyGiVLWpQ\H]WD5HpUWpNpWOIJJHQD .

3 24 b b     $ IHMH]HW YpJpQ GHILQLiOWXN D NLDODNXOW FViUDPOiVW pV D]W D] l  NH]GHWL FVKRVV]DW DPHO\PHQWpQDFVEHW|UWpQEH|POpVWN|YHWHQDNLDODNXOWiUDPOiVOpWUHM|Q$NLDODNXOW FViUDPOiV OpWUHM|WWpKez a tapasztalat szerint nagyobb nyomásesésre van szükség. ezért azt általában elhanyagolják.13) összefüggéssel vagy λ − Re diagram használatával határozhatjuk meg. Ezt a többlet veszteséget ∆p ' be beömlési veszteségnek nevezzük és a ∆p ' be = ρ 2 v ζ be 2 (13. +DDFVWpJODODSNHUHV]WPHWV]HWpVD]ROGDOYLV]RQ\UDIHQQiOO tásához a Reynolds-szám értékét a Re = Φ határozzuk meg a szokott módon.21) összefüggéssel határozhatjuk meg. 5 . ahol Φ ≅ a < 0. akkor a λ számíb v de összefüggéssel számolt Reynolds számmal ν 2 11 a a + 2− .$ODPLQiULVFViUDPOiVHVHWpQ ζ be ≅ 1. hogy az átlagsebességgel számolt dinamikus nyomás hányszorosa a beömlési veszteség. 05 ). turbulens esetben a beömlési veszteség lényegesen kisebb (ζ be ≅ 0. mint amennyi az adott Reynolds-számnál az adott lk egyenes csövön kialakult áramlás esetén keletkezik. 2 . vagy (13. ahol ζ be a EH|POpVL YHV]WHVpJWpQ\H] DPHO\QHN számértéke megmutatja. 140 .

22) $]DGRWWFVLGRPYHV]WHVpJpWWHKiWDζ = ζ Re összefüggés megadásával lehet jellemezni. Alkal13. Raj]ROMXNIHOD]HOOHQU]IHlületet. ahol 5 dimenziós változó van. 2 (A jobb oldal utolsó tagja felírásánál azt a kísérleti tapasztalatot használtuk fel.) Tekintettel arra. Borda-Carnot veszteséget: ∆p ' BC meghatározzuk. d .5. ahol egy hirtelen keresztmetszet növekedéssel jellemzett ún. behelyettesítés és az egyenlet mindkét oldala A 2 -vel való osztása után adódik: 141 . hogy a Borda-Carnot átmenet veszteségét. Ha a 13. azaz 2 − ρ v1 A 1 + ρ v 2 A 2 = − p 2 A 2 + p1 A 2 . D]D]DGRWWFVLGRPYHV]WHVpJWpQ\H]MHFVDND5H\QROGV-szám függvénye. Legyen az áramlás stacionáULXVD]iUDPOyN|]HJVUVpJHSHGLJiOODndó. V~UOyGiVEyO V]iUPD]y HUNHW HOKDQ\DJROMXN $  IHMH]HWEHQ WDQXOWDN DODSMiQ tUKDWy − I1 + I 2 = P1 − P2 . ρ 2 ν v 2 1 6 (13. 5 − 3 = 2 GLPHQ]LyWODQFVRSRUWRWiOOtWKDWXQNHO Π1 = vd ∆p ' = ζ és Π 2 = = Re . µ függvénykapcsolatot kívánjuk felderíteni. A berajzolt áramvonalak a valóságos áramláshoz közelálló áramképet mutatják be. hogy a teQJHO\UHPHUOHJHVN|UJ\UDODN~IHOOHWHQDQ\RPiVMyN|]HOtWpVVHOiOODQGypVPHJHJ\ezik az A 1 keresztmetszetben uralkodó nyomással. hogy a kontinuitás következtében ρ v1 A 1 = ρ v 2 A 2 . de a szokott Re WDUWRPiQ\EDQUHQGV]HULQWiOODQGyQDNWHNLQWKHW 1 6 &VLGRPRNiUDPOiVLYHV]WHVpJH $]HO]IHMH]HWEHQD]HJ\HQHVFVV~UOyGiVLYHV]WHVpJpWWHNLQWHWWNiWHEEHQpedig a küO|QE|]FVLGRPRNpW Borda-Carnot átmenet Tekintsük a 13. ábra mazzuk az impulzustételt annak érdekében. ábrát. az ún.2. fejezetben bemutatott dimenzióanalízist erre az esetre alkalmazzuk. ρ.A ζYHV]WHVpJWpQ\H]WLJHQJ\DNUDQDONDOPD]]XN+DHJ\DGRWWJHRPHWULiM~pUGHVVpJFV LGRP YHV]WHVpJpQHN IJJpVpW YL]VJiOMXN D] D]W EHIRO\iVROy WpQ\H]NWO DNNRU D ∆p ' = F v . valamint a P és I YHNWRURNDW$]HOOHQU]Ielületen ható. Borda-Carnot átmenetet mutatunk be.5.

KDDN|]HJHJ\FVEOQDJ\WpUEHSOHJ\WDUWiO\EDiUDmlik (ld.24) kifejezését.6.23) Ha az áramlás súrlódásmentes volna.6. 2 2 4 9 1 6 DPLEOHJ\V]HUVtWpVHNpViWDODNtWiVRNXWiQDGyGLN ∆p ' BC = ρ v1 − v 2 2 1 6 2 (13. 2 2 4 9 Az „ideális” és a valóságoshoz közelálló. figyelembe véve. (13. akkor a Bernoulli-egyenlet alkalmazásával számolhatnánk az „ideális” nyomáskülönbséget: 1p 2 − p1 6 id = ρ 2 v1 − v 2 .1p 2 − p1 6 BC = ρ v 2 v1 − v 2 1 6. 1 6 (13. ábra WiO\EDQ OpY VHEHVVpJ D N|]HJ V~UOyGiV PLDWWL OHIpNH]GpVH következtében zérus: ∆p ' ki = ρ ρ 2 2 v1 − 0 = v1 2 2 .25) 142 . azaz a tar13. hogy v 2 = 0 . amely akkor keletkezik.23) összefüggéssel megadott nyomáskülönbség különbsége a súrlódás következtében létrejöv~Q Borda-Carnot veszteség: ∆p ' BC = p 2 − p1 1 6 − 1p id 2 − p1 6 BC = ρ 2 v1 − v 2 − ρ v 2 v1 − v 2 . amelynek hatását V]iPRVPiVFVLGRPEDQLVIHOIRJMXNIHGH]QL Kilépési veszteség A Borda-&DUQRWYHV]WHVpJHJ\LNJ\DNUDQHOIRUGXOyVSHciális esete a kilépési veszteség. ábra). (13. 13.24) A Borda-Carnot veszteség az egyik legfontosabb veszteségforrás. Alkalmazzuk a Borda-Carnot veszteség (13.

amely a ∆p ' sz YHV]WHVpJpVYDODPHO\MHOOHP] sebességgel számolt dinamikus nyomás hányadosa. A 13.7. tolózárak. csappantyúk A szelepek. A szelepek. ábra zük. tolózárak áramlási veszteségét is ζ sz veszteségténye]YHO jellemez13. 13.Szelepek. ábraMHO|OpVHLWDONDOPD]YDHPHOMNNLD . ábra) vesztesége is nagyrészt a Borda-Carnot veszteVpJUH YH]HWKHW YLVV]D H]HN HOPR]GXOy HOHPHL OeV]NtWLND]iUDPOiVLNHUHV]WPHWV]HWHWH]iOWDOKLUWeOHQ NHUHV]WPHWV]HW Q|YHNHGpV M|Q OpWUH D OHV]NOW keresztmetszet után. csappantyúk (ld.7. tolózárak.7.

A bal oldali nyíl által jellemzett 13.fejezetben láttuk. A vázolt áramvonalaknak görbülete alapján meghatározható a fal mellett a nyomás változása (az ábrán a nyilak a nyomás fal menti növekedése irányába mutatnak). Hirtelen keresztmetszet-csökkenés Tekintsük a 13. azaz (teljes zárásig zérusra) csökken a térfogatáram.8. v2 A1 2     2     2 (13. v A2 ρ ∆p ' sz ≅ v 2 1 − 1 .4. ahol egy hirtelen keresztmetszet-csökkenés látható. hogy az áramlás iráQ\iEDQ Q|YHNHG Q\RPiV HVHWpQ OHYiOKDW D] áramlás. ábrát. aholWRUOySRQWDODNXONLDPHO\EHQDQ\RPiVQDJ\REEPLQWDWRUOySRQWHOWWLWpUEHQ$ KLUWHOHQNHUHV]WPHWV]HWFV|NNHQpVKHO\pQDWHQJHO\UHPHUOHJHVN|UJ\UDODN~IDOpVDNisebb átméUMFVWDOiONR]iViQiODÄVDURN´Nörül az áramlás felgyorsul.8. hogy a közeg a „sarok” felé áram- lik. azaz ζ sz ≅ −1 2 . ábra nyomásnövekedés oka. áramlás irányú nyomásnövekedéssel és így határréteg leválás esélyével számolhatunk.|VV]HIJJpVEODY2 -t.26) Egy szelep (pl. 143 . a vízcsap) forgatása esetén a szelep és a szeleptányér közötti rést (azaz az A 1 keresztmetszetet) változtatjuk. hogy az áramlást határoló szilárd felület hirtelen irányváltozásainál („sarkok” közelében) fal melletti. a nyomás lecsökNHQ $ VDURN XWiQ iUDPOiV LUiQ\iEDQ KDODGYD D VHEHVVpJ FV|NNHQ WHKiW D Q\RPiV Q $ 11. Ha a sarok „homorú” (ld. Általánosságban megállapítható. ezáltal változik a ζ sz  YHV]WHVpJWpQ\H] pUWpNH LV 3O D csap zárása esetén A 1HJpV]HQD]pUXVLJFV|NNHQPLN|]EHQDYHV]WHVpJWpQ\H]PLQGHQKaWiURQW~OQ$]HJ\UHQDJ\REEYHV]WHVpJWpQ\H]PLDWWDYt]YH]HWpNUHQGV]HUEHQOpYQ\omás hatására egyre kisebb v 2 sebességgel áramlik ki a víz.

8.13. ábra$.

Az adott esetben két helyen következik be határréteg leválás: az A-val és a B-vel jelölt heO\HQ$]XWyEELOHYiOiVN|YHWNH]WpEHQDNLVHEEiWPpUMFVHOHMpQD]ÄHJpV]VpJHV´áramlási kerHV]WPHWV]HW OHV]NO PDMG XWiQD %RUGD-Carnot átmenethez hasonló sebességkiHJ\HQOtWGpV PHJ\ YpJEH.8. ami – mint láttuk – MHOHQWV YHV]WHVpJJHO MiU $ NHUHV]WPHWV]HWOHV]NOpVH LOOD]H]WMHOOHP]α = A '1 NRQWUDNFLyVWpQ\H]pUWpNH.DNNRUD]LUiQ\YiOWR]iVHOWWKDÄGRPERU~´ OG13. ábra B) az irányváltozás után jöhetnek létre a határréteg leválás feltételei.

) $ . annál jobban összehúzódik az áramlás.27) (Általánosságban megállapítható. azaz minél nagyobb a keresztmetszetek hányadosa. α 2     2 (13. A hirWHOHQ NHUHV]WPHWV]HW FV|NNHQpV YHV]WHVpJpQHN W~OQ\RPy UpV]pW D NLVHEE iWPpUM FVEHQ beN|YHWNH]%RUGD-Carnot veszteség teszi ki. 6 + 0. tehát írható (ld.(13.24) összefüggés): ρ v '1 − v1 2 ∆p ' hk = 1 6 2 = ρ 2 1 −1 v1 .DNHUHV]WmetA1 szetviszony ( A A1 ) függvénye. vagy az áramlási irány változása következtében jöhetnek létre. Lassuló áramlások az áramlási keresztmetszet növekedése. 4 1 A0 A0     2 . A lassuló áramlásoknál lehet nagyobb veszteségekkel számolni. hogy gyorsuló áramlások vesztesége általában kicsiny. ami a tapasztalatok szerint α ≅ 0.

6 NRQWUDNFLyVWpQ\H]WDUWR]LNDPLYHO A0 . . A diffúzorokban áramOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQDVHEHVVpJQDQ\RPiV$IHMH]HWEHQOiWWXNKRJ\LO\HQHVHt144 A1 ≅ 0 -hoz α ≅ 0. tehát e veszteséget jellemz ζ hk = 1 +D D FV QHP Q\~OLN EH D tarWiO\EDD]DIHQWLNLIHMH]pVpEO ζ hk = 0. |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ D KLUWHOHQ NHUHV]WPHWV]HW FV|NNHQpV YHV]WHségWpQ\H]MH DNLVHEENHUHV]WPHWV]HWFVEHQOpYiWODJVHEHVVpJJHOV]iPROWGLQDPLNXVQ\Rmásra vonatkoztatva): ζ hk =  1 − 1 α  2 . 5 . amelyek keresztmetszete az áramlás irányában csökken). α = 0.O\HQYHV]WHVpJNHOHWNH]LNSOHJ\WDUWiO\EyOHJ\FVEHW|UWpQEHiUDPOiVQiOKDDWDUWiO\IaODpVFVN|]|WWLiWPHQHWQLQFVHQOHNHUHNtWYH$IHMH]HWEHQWiUJ\DOW%RUGD-féle kifolyónyílás esetén pl. 44 . Diffúzor $] iUDPOiV LUiQ\iEDQ EYO FVWROGDWRNDW QHYH]]N GLII~]RURNQDN V]HPEHQ D NRQI~zorokkal.

28) összefüggéssel számolt diffúzor súrlódási veszteség nagy. Tekintsük a 11. A (11. A veszteség ugyanis az „ideális” és valóságos nyomásnövekedés különbsége: ∆p ' diff = p 2 − p1 1 6 − 1p id 2 − p1 6 = 11 − η 6 ρ 4 v 2 val d 2 1 − v2 2 9 (13.ben a fal mellett kialakuló határréteg rohamosan vastagszik. ábrát.4) összefüggés figyelembevételével a diffúzor súrlódási vesztesége ∆p ' diff meghatározható. leválhat. mint az a geometriai viszonyokból adódna. ill. a határréteg hamar leválLNpVDNLOpS NHUHV]WPHWV]HWMHOHQWVUpV]pQOHV]YLVV]DiUDPOiV(]D]WMHOHQWLKRJ\DGLII~]RUVRNNDONevésbé lassítja le az áramlást.8.28) . ahol egy diffúzor és alatta a diffúzor tengelye menti nyomásmegoszlás látható súrlódásmentes („ideális”) és valóságos esetben. $GLII~]RUEyONLOpSN|]HJVHEHVVpJPHJRV]OiVDDIHQWLHNEON|YHWNH]HQiOWDOiEDQHJ\HnOWOHQ +D D GLII~]RU NLOpSNHUHV]WPHWV]HWH HJ\ FVEHQ IROytaWyGLN HEEHQ D] HJ\HQOWOHQ iUDPOiVLVHEHVVpJNLHJ\HQOtWGLN(]DVHEHVVpJNLHJ\HQOtWGpVKDVRQOyD%RUGD-Carnot átmenetben (13. Ezért a valóságos nyomásnövekedés sokkal kisebb.5. ábra. mint a keresztmetszetviszony alapján számolt érték.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DGLII~]RUYHV]WHVpJHMHOHQWVPpUWpNEHQIJJDGLII~]RUEDEHOpS VHEHVVpJPHJRV]OiV MHOOHP]LWO +D D IDO N|]HOpEHQ OpY iUDPOiVL VHEHVVpJHN PiU D EHOppésnél viszonylag kicsik („csúcsos” a sebességprofil). azaz ηd kicsi és a (13.5) összefüggéssel definiált ηG diffúzorhatásfok ismeretében valamint (11.

ábrán vázolt és a 11. Mégis ez a nyomásnövekedés növeli a diffúzor hatásfokát.fejezetben tárgyalt szekunder áramlás keletkezésének.5. A veszteségek okai között a fali csúsztatófeszültség általában alárendelt szerepet játV]LN 1DJ\REE MHOHQWVpJH van a 13.9. &VtYHNN|Q\|N|N A csövekben áramló közegek irányYiOWR]iVDLQiODFVtYHNEHQN|Q\|kökEHQMHOHQWVV~rlódási veszteségek keletkezhetnek.9 ábra súrlódás követNH]WpEHQ KYp DODNXO Nagy veszteséget okozhat a határréteg 145 . hiszen a többlet mozgási energia létrehozásához többlet nyomáskülönbségre van szükVpJ pV D] tJ\ NHOHWNH] PR]JiVL HQHrgia nem hasznosul: legnagyobb része a 13.WDSDV]WDOKDWyMHOHQVpJKH]DQ\RPiViUDPOiVLUiQ\iEDQQGHNHYpsEpPLQWD]DVHEHVVpJFV|NNHQpVpEOYHV]WHVpJPHQWHVHVHWEHQDGyGQDD]D]MHOHQWVYHV]Weség keletkezik. amelyeket ugyancsak ζ veszteVpJWpQ\H]YHO MHOOHmzünk.

amelyekkel naJ\REE UHODWtY J|UEOHW rész-íveket ill. hogy az irányváltás XWiQLOHYiOiVRNR]KDWMHOHQWVYHVzWHVpJHW$FVtYHNN|Q\|N|NYHV]WHVpJpWNpWIpOHNpSSHQ szokták csökkenteni: az átmenetek lekerekítésével ill. ábra) Q|YHOpVpYHO YDJ\ WHUHOODSiWRN Dlkalmazásával. $ IHQWLHNEHQ iWWHNLQWHWW IRQWRVDEE FVLGRPRNRQ NtYO W|EE PiV LWW QHP WiUJ\DOW YHV]teségforrás vaQ SO ]VDOXN FVHOiJD]iVRN. ábrán felrajzoltuk a fal mellé a nyomásnövekedést mutató nyilakat. az R/d relatív görbület (ld. 13.9. rész-könyököket hozunk létre. és berajzoltuk a határréteg leYiOiVDIRO\WiQOpWUHM|Y~Qleválási buborékokat és az azok által okozott keUHV]WPHWV]HW V]NOpVHNHW /iWKató.9.leválás következtében létrejöYNeUHV]WPHWV]HWV]NOpVPLDWWL%RUGD-Carnot veszteség. Az HO] PHggondolások alapján a 13.

hiszen a képletek ill.13) összefüggéssel számolt értékWOHOWpUDQQDNDFVQHNDλFVV~UOyGiVLWpQ\H]MHDPHO\HOWWHJ\KLUWHOHQNHUHV]tmetszet növekedés (Borda-Carnot átmenet) van.11) vagy (13. hiszen a λ – legalábbis a kezdeti szakaszon – függ a FVEHYDOyEHiUDPOiVMHOOHP]LWO8J\DQFVDNQHPN|]|PE|VHJ\FVtYζ veszteségtényezjének értéNHV]HPSRQWMiEyOKRJ\HOWWHHJ\HQHVFVYDJ\HJ\PiVLNFVtYYDQ (]XWyEELHVHWEHQSOD]LVMHOHQWVHQEHIRO\iVROKDWMDDPiVRGLNFVtYζ veszteségtényez jének értékét. DPHO\HN YHV]WHVpJWpQ\H]LW V]DNN|Q\YHNEO katalóJXVRNEyOJ\iUWPiQ\LVPHUWHWNEOOHKHWNLYHQQL Itt jegyezzük meg. Belátható. táblázatok alkalmazásával kapott eredményeket csak közelítésQHNWHNLQWKHWMN (]HQW~OPHQHQFVDNV]DEYiQ\RVFViWPpUWYiODV]WKDWXQND]D]iOWDOáEDQ HO NHOO WpUQQN D V]iPtWRWW pUWpNWO $GRWW iWiUDPOy WpUIRJDW HVHWpQ SHGLJ D iUDPOiVL YHV]WHVpJDFViWPpUN|]HOKDWYiQ\iYDODUiQ\RVWHKiWDWWyOLJHQHUVHQIJJ. $FVLGRPRNHJ\PiVUDKDWiVDiOWDOiEDQHOUHQHPV]iPROKDWyH]pUWSOFVYH]HWpNHNPpUHtezésénél a számítással ill. mért értékek nem veszik figyelembe a súrlódási veszteségforrások egymásrahatását. hogy a (13. hogy a a két ív U vagy S alakot ír le. hogy a ζ YHV]WHVpJWpQ\H]N pV D λ FVV~UOyGiVL WpQ\H] V]iPolt vagy kaWDOyJXVEyO V]DNLURGDORPEyO NLYHWW pUWpNHL D YDOyViJRV DONDOPD]iVRNQiO FVDN N|]HOtWHQ helyesek.

(]pUWD WHUYH]pVQpOHJ\UpV]WpVV]HUWDUWDOpNRW SODV]iPtWRWWQiOYDODPLYHOQDJ\REEWHOMHVtWPpQ\ YHQWLOiWRUW.

Ilymódon ugyanis a csappanW\~Q NHOHWNH] D UHQGV]HU IXQNFLyMD WHNLQWHWpEHQ I|O|VOHJHV YHV]WHVpJ Q|YHOL D YHQWLOiWRU hajtásához szükséges energia költségét. 146 . Hibás megoldás például. Vigyázni kell ugyanakkor arra. pV EHiOOtWiVL V]DEiO\R]iVL OHKHWVpJHW NHOO EHpStWHQQN D UHQGV]HUEH KRJ\ D számítás pontatlansága miatt szükségessé váló korrekciót a rendszer felépítése után végre tudjuk hajtani. ha egy óvatosságból nagyon túlméretezett ventilátor légszállítását egy csappantyú. hogy ez az utólagos beállítás. szabályozás ne okozzon fölösleges energiaveszteséget. (azaz egy többlet súrlódási veszteség forrás) beiktatásával csökkentjük a kívánt értékre.

gVV]HQ\RPKDWyN|]HJiUDPOiVDFVEHQ $] HGGLJLHNEHQ IHOWpWHOH]WN KRJ\ D FVYH]HWpNEHQ iUDPOy N|]HJ VUVpJH iOODQGy (z FVHSSIRO\yVN|]HJHNHVHWpQDV]yEDM|KHWQ\RPiVRNHVHWpQpVDNDYLWiFLyWNL]iUYDJi]RN esetén pedig az abszolút nyomás 10%-át meg nem haladó nyomásváltozások esetén igen jó N|]HOtWpV *i]RN KRVV]~ FV|YHNEHQ W|UWpQ iUDPOiVD HVHWpQ D]RQEDQ HOIRUGXOKDW hogy a YHV]WHVpJN|YHWNH]WpEHQDQ\RPiVD]DEV]RO~WQ\RPiVKR]NpSHVWMHOHQWVHQFV|NNHQH]]HO HJ\WWFV|NNHQDVUVpJQDVHEHVVpJ 7LSLNXVSpOGiLHQQHND]HVHWQHNDVUtWHWWOHYHJ YH]HWpN UHQGV]HUHN.

10.30) kifejezést (13.29)-be helyettesítve és a gáztörvény ρ = IHOKDV]QiOYDHJ\V]HUVtWpVXWiQDGyGLN − dp = q2 R T λ m dx . 2 p A2 D ami szétválasztás és integrálás után a (13.31) 147 .30) ahol q m  kg "#  D FVEHQ iUDPOy Ji] W|PHJiUDPD A = D π  D FV NHUHV]WPHWV]HWH $ 4 !s$ p alakját a ρ kifejezésére RT (13. ábra szakasza látható. 2 (13.) Fejezzük ki az átlagsebességet: v= qm ρA . Hanyagoljuk el a súrlódási veszteséghez képest a gáz felgyorsításához V]NVpJHV Q\RPiVNO|QEVpJHW $ FV G[ KRVV]~ViJ~ V]DNDV]iQ D FVV~UOyGiVL YHV]WHVpJ miatti nyomásváltozás (nyomáscsökkenés): − dp = ρ 2 dx λ v D . ahol egy L m hosszúságú. 2 (13.29) $ EDO ROGDORQ D QHJDWtY HOMHOUH D]pUW YDQ V]NVpJ PHUW D Q\RPiV D] [ WHQJHO\ PHQWpQ csökken. +RJ\DQ NHOO HEEHQ D] HVHWEHQ V]iPROQL D FVV~UOydási veszteséget? Tekintsük a 13. D m  iWPpUM FVYH]HWpN HJ\ 13. ábrát.10.

p2 − p dp = p1 I I 0 L q2 R Tλ m 2 A2 D dx alakra hozható. A jobb ROGDOLLQWHJUDQGXV]WpQ\H]LUOD7KPpUVpNOHWpVDλFVV~UOyGiVL WpQ\H] NLYpWHOpYHO EHOiWKDWy KRJ\ D FV KRVV]D D] [.

ábrán egy csatorna látható. amellyel írható: 2 p1 − p 2 2 = p1 ∆p ' ink 2 (13. hogy a dinamLNDL YLV]NR]LWiV FVDN D KPpUVpNOHW IJJYpQ\H OG 1. ami 148 . (13.34) +DLVPHUMNDFVHOHMpQD]SRQWEDQDYLV]RQ\RNDWDFVYpJpQDSRQWEDQDQ\RPiVD (13.30) összefüggést figyelembe véve írható: 2 2 p1 − p 2 q 2 R T λ L ρ1 2 = m 2 .fejezet) és T ≅ áll. ábra iUDPOiViW IpNH] V~UOyGiV /HJ\HQ D] l csatornahosszra jutó. PHQWpQ QHP YiOWR]LN $ FVIDORQ NHUHV]WOW|UWpQKiWDGiVPLDWWD]iUDPOyJi]7KPpUVpNOHWHDWDSDV]WDODWV]HULQWDFV hossz mentéQMyN|]HOtWpVVHOiOODQGy$FVV~UOyGiVLWpQ\H] λ DFVIDOUHODWtYpUGHVVpJpV a Reynolds-V]iPIJJYpQ\H(OEELDFVKRVV]PHQWpQiOODQGy$5H\QROGV-szám kifejezése a (13. 2 2 2 A D ρ1 2 ρ 2 L p1 − p 2 2 = p 1 1 v1 λ 2 2 D .31) összefüggés az integrálás után és ρ1 -tel szorozva és osztva: A gáztörvényt valamint (13.11. és λ ≅ áll. D FVKRVV] PHQWpQ Re ≅ áll. azaz a FVDWRUQD HVpVH PLDWW D Yt]UH KDWy V~O\HU FVDWRUQD LUányú komponensével éppen egyensúlyt tart a folyadék 13. amelyben víz folyik egyenletes sebeséggel (kialakult áramlás).11.2.30) felhasználásával átalakítható: Re = v D qm D qm D = = .32) (13. ÈUDPOiVQ\tOWIHOV]tQFVDWRUQiNEDQ A 13. ν ρA ν Aµ Tekintettel arra.33) összefüggéssel kiszámítható. eredményre jutunk.33) DKRODMREEROGDORQIHOLVPHUMND]|VV]HQ\RPKDWDWODQN|]HJHVHWpUHDFVHOHMpQOpYiOOapotra vonatkozó ∆p ' ink kifejezést. a ∆p'iUDPOiVLYHV]WHVpJQHNPHJIHOHOYt]V]LQWPagasságkülönbség ∆h' . A 2 (13.

A nem kör keresztmetV]HWFV|vek áramlási veszteségére felírt (13.35) ahol d e = 4A HJ\HQpUWpNiWPpU OG .D]HO]HNV]erint éppen a súrlódási veszteséget fedezi. ∆h ' = (13.20) összefüggés mindkét oldalát ρg -vel osztva írható: v2 l λ 2 g de .

|VV]HIJJpV.

Házi vízellátó rendszer szivattyújának kiválasztása A 13. amely megakadályozza. ábra). hogy a szivattyú leállása után a YH]HWpNEODN~WEDYLVV]DIRO\MpNDYt] 149 .(VHWQNEHQ$D]iUDPOiVLNeK ∆h ' esést és helyettesítsük be a (13. felette pedig a p 0  NOV Q\RPiVQiO QDJ\REE LVPHUW túlnyomás: S W  $ V]LYDWW\~ HOWWL FV szakasz elején egy lábszelep van.SHGLJD]iUDPOyYt]PHGHUUHOpULQWNH]NHUOHWH OG13. Alkalmazási példák A veszteségek számításának bemutatására két feladat megoldását vázoljuk. 13. ábrán HJ\N~WOiWKDWyDPHO\EHHJ\V]LYDWW\~KR]FVDWODNR]yFVQ\~OLNEH 13. ábra $V]LYDWW\~XWiQHJ\N|Q\|N|NEOV]HOHSEOpVHJ\HQHVFVV]DNDV]RNEyOiOOyYH]HWpNNövetkezik.12.11. majd fejezzük ki az átlagl UHV]WPHWV]HW. v= (13. 02 ~ 0.36) A (13. amely egy diffúzoron keresztül csatlakozik a tartályhoz. ahol C = λ 2g λ . 03 közötti értékkel C ≅ 25. λ = 0.35) összefüggésbe. Vezessük be az i = sebességet: 2 g de i = C d e i . A tartályban víz van.7.12.36) összefüggést Chézy-képletnek szoktuk nevezni.

ahol mindent ismerünk. meg kell határozni az össznyomást a szivattyú nyomó és szívócsonkján. Így pl. a h1 .1. A szivattyú hasznos teljesítménye a Ph = q v ρ g H |VV]HIJJpVEOV]iPtWKDWy Ahhoz.12. Az alkalmazás (pl. a ∆p ö össznyomásnövekedést. FVKRVVzak. fejezetekben leírtakkal. Megadjuk a szállítandó q v  m "# térfogatáramot és keressük a szivattyú H ún. hogy a kérdésekre a választ megadhassuk.2) veszteséges Bernoulli-egyenletet használjuk fel. az l1 . szakirodalomból kivesszük a lábszelep. Keressük továbbá a szivattyú hajtásához szükséges hálózati teljesítmény igényt. esetünkben a kútban és a tartályban OpY Q\XJYy Yt] IHOV]tQpQ FpOV]HU D] LQWHJUiOiVL ~WYRQDODN NH]G.3. h 2 magasságkülönbségek.vagy végpontjait felvenni.Ismert a d FViWPpU.fejezetben ismertetett meggondolásokkal meghatározott (13. az 1 és 2 pont kiválasztásának) elvei megegyeznek a 4.39) ahol Σ∆p ' sz a szívóoldali összesiUDPOiVLYHV]WHVpJHWNLIHMH]WDJDPHOO\HOD]iUDPOiV LUiQ\iEDQWiYRODEEOpYSRQWEDQIHOtUW%HUQRXOOL|VV]HJHWQ|YHOWNPHJ A 13. a GLII~]RUNLOpSNHUHV]WPHWV]HW'iWPpUMH. és a 6.37) ahol ny és sz indexek a szivattyú nyomó és szívócsonkjára utalnak. a szelepek és a könyökök ζ l . ζ k YHV]WHVpJWpQ\H]LWDGLII~]RU ηd hatásfokát.38) ρ (13. 2 2 (13. l2 stb. !s$ 3 szállítómagasságátDPHO\DIHMH]HWEHQEHYH]HWHWW|VV]Q\RPiVQ|YHNHGpVEOKDWiUR]Kató meg figyelembevéve a szivattyú nyomó és szívócsonkja közti magasságkülönbséget: H= ∆p ö + z ny − z sz . ρg 3 8 (13. ábra jelöléseivel: 150 . majd venni kell a különbségüket. ζ sz . Ezért két veszteséges Bernoulli-HJ\HQOHWHWtUXQNIHO(J\LNHWDN~WEDQOpY Yt]IHOV]tQpQOpYSRQWpVD]V]tYyFVRQNV]SRQWMDN|]|WWDPiVLNDWSHGLJDQ\RPyFVRQN ny pontja és a tartály felszínének 2 pontja között: 2 v1 v2 + p1 + ρ U1 = ρ sz + p sz + ρ U sz + Σ∆p ' sz .4. A feladat megoldására a 13. Katalógusokból. Egy Bernoulli-egyenlet nem írható fel e két vízIHOV]tQI|O|WWKLV]HQDN|]EHQOpYV]LYDWW\~IHODGDWDpSSHQD%HUQRXOOLösszeg növelése.

a λ 1 = λ 2 = . v2 2 + p 2 + ρ U 2 + Σ∆p ' ny 2     (13. D D 2 2 + 1 − ηd 1 6 4   9   (13.42) összefüggés jobb oldalának utolsó tagja a tartályEDYDOyEHiUDPOiVQiONHOHWNH] kilépési veszteség. p1 = p 0 .41) összefüggés bal oldalán a szívó és a nyomóoldali össznyomást ismerjük fel.43) 2 D . hogy U ny − U sz = g z ny − z sz .  = .. A λ FVV~UOyGiVL WpQ\H]W a Reynolds-szám Re = vd NLV]iPtWiVDXWiQDQQDNpUWpNpWOIJJHn a (13... $ . A (13.' ∑ ∆p sz = l ρ 2 v ζ1 + 1 λ 1 2 d .39) összefüggés jobb oldalát! Átrendezés után kapjuk: ∆p ö = p nyö − p szö = p t − p 0 + ρ g h 2 − h 1 − ρ g z ny − z sz + Σ li ρ + v 2 ζ l + ζ sz + 3 ζ k + d 2 3 8 1 6 . = . U 2 − U1 = g h 2 − h1 .41) összefüggés bal oldalából vonjuk ki a (13.40) ρ ahol ' ∑ ∆p ny = v2 ny 2 + p ny + ρ U ny = ρ (13.39) összefüggés jobb oldalán és a (13.41) l l l ρ 2 l2 λ 2 + ζ k + ζ sz + 3 λ 3 + ζ k + 4 λ 4 + ζ k + 5 λ 5 + v d d d d 2 ρ 2 ρ v − v2 + v2 .11) vagy a (13.   6 3 8 ρ ρ  λ  + 11 − η 6 4 v − v 9 + v  2 2 2 d 2 D 1 (13. Figyelembe kell venni. p 2 = p t és miután a ReynoldsV]iP YDODPHQQ\L FVszakaszban megegyezik. A NRQWLQXLWiV W|UYpQ\pEO v d 2 = v D D 2 .13) összefüggéssel ν KDWiUR]KDWMXNPHJKDDFVKLGUDXOLNDLODJVLPD+DQHPDNNRUWiEOi]DWRWYDJ\GLDJUDPRW használunk a λ meghatározására.42) A (13. A (13. = λ .

 pV .

 |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ a szivattyú szállítómagassága a tartályban OpYQ\RPiVpVDNOVQ\RPiVNO|QEVpJpQHNYDODPLQWDPDJDVViJNO|QbVpJQHNDOHJ\]pVpUHIRUGtWyGLNpVIHGH]LD]|VV]HViUDPOiVLYHV]WHVpJHWA hálózati teljesítményigény a Phál = Ph |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWyDKROD]ηsz és ηm a szivattyú ηsz η m és az azt hajtó motor hatásfoka. ÈUDPOiVWDUWiO\RNDW|VV]HN|WFVEHQ $]HO]IHODGDWQiODFViWPpUMHpVDFVEHQiUDPOyWpUIRJDWiUDPDGRWWYROWtJ\D]iUDPOiVL VHEHVVpJ D FVEHQ LVPHUW YROW (]]HO D VHEHVVpJJHO V]iPROKDWWXN D 5H\QROGV-számot. aminek ismerete szükséges vROWDFVV~UOyGiVLWpQ\H]PHJKDWiUR]iViKR]0LDWHHQGKD 151 .

13. hogy a feladat iterációval oldható meg (QQHN PHJN|QQ\tWpVH pUGHNpEHQ FpOV]HU D] ismert mennyiségeket behelyettesíteni. ábrán két tartály látható. kiszámolni és a (13. 02 értéket. ábra amelyeket egy ismert d iWPpUM és l hosszúságú FV N|W |VV]H $ FVEHQ WROy]iU YDQ amelynek ismerjük a ζ t vHV]WHVpJWpQ\H]MpW. 2 2 (13. ahol ζ -0 a belépési veszteség. emelkedését. és a véve kapjuk: pt − p0 + ρ g H = l ρ 2 v ζ be + ζ t + λ + 1 DPLEONLIHMH]KHWDYVHEHVVpJ d 2 2 p t − p0 + ρ g H ρ ζ +ζ +1 + lλ . be t d     v= 1 6 (13.az áramlási sebesség az ismeretlen? A 13. z1 = H .44) v1 = v 2 = 0 Miután Σ∆p ' sz = p1 = p t és p 2 = p 0 . (13. l 13.46) v= $PHJROGiVHOVOpSpVHNpQWYHJ\NIHO λ' = 0. ( A ’-k száma az iterációs lépések VRUV]iPiWMHO]L.2) veszteséges Bernoulli-egyenletet a tartályok IHOV]tQpQOpYpVSRQWN|]|WW! ρ 2 v1 v2 + p1 + ρ U1 = ρ 2 + p 2 + ρ U 2 + Σ∆p ' . ahhoz pedig a sebességet. Mekkora az egyik tartályból a másikba áramló q v  m "# térfogatáram KD HOKDQ\DJROMXN D WDUWiO\RNEDQ OpY Yt]IHOV]tQ VOO\H!s$ 3 dését ill. Mindezeket figyelembe 2 d     U = gz és z 2 = 0. Látjuk. ρ 2 l v ζ be + ζ t + λ + 1 .45) összefüggést az alábbi alakban felírni: A B + Cλ .45) A (13. Írjuk fel a (13.13.45) összefüggésben a λ  NLYpWHOpYHO PLQGHQ LVPHUW $ FVV~UOyGiVL WpQ\H] számításához viszont ismernünk kell a Reynolds-számot.

7HWV]OHJHVHQIHOYHKHWQNPiVλ' − t is. λ' − t behelyettesítve (13. a számítás igen gyorsan konvergál. ezzel kiszámolható 152 .46) összefüggésbe megkapjuk v ' − t .

11) összefüggéssel kiszámolhatjuk λ' ' −t . Ha Re' < 2300 . akkor a (13. Ha ν Re'≥ 2300 DNNRUDFVIDOpUGHVVpJpQHNIJJYpQ\pEHQWiEOi]DWEyOYDJ\GLDJUDPEyOYHszszük ki a λ' '  pUWpNpW YDJ\ KLGUDXOLNDLODJ VLPD FV HVHWpQ D .Re' = v' d értéke.

d2 π 4 153 . Az iteráció eredményeként kapott v sebesség ismeretében a q v = v összefüggéssel számoljuk ki az egyik tartályból a másikba áramló térfogatáramot. |VV]HIJJpVEO V]imítjuk ki. A λ' ' LVPHUHWpEHQHOOUONH]GMNDIHQWLV]iPtWiVWPLQGDGGLJDPtJNpWHJ\PiV utáni iterációs lépésben kapott λ érték közötti különbség nem halad meg egy általunk felvett értéket.

a szélnek kitett szerkezetek.14. járPYHN. épületek méretezésében. A testek körüláramlása vagy úgy következik be. hogy álló közegben mozog a test (pl. Ezek ismerete XJ\DQLVLJHQIRQWRVDUHSOJpSHNWHUYH]pVpEHQNüO|QE|]MiUPYHN]HPDQ\DJIRJ\DV]WiViQDNFV|NNHQWpVHPHQHWWXODMGRQViJiQDNMDYtWiVD szempontjából. az áramlástechnikai gépek tervezésében. Az áramlásba helyezett testekre ható erõ $]iUDPOiVLHUHGHWHUNNHOHWNH]pVH (EEHQDIHMH]HWEHQPHJYL]VJiOMXNKRJ\D]iUDPOyN|]HJEHKHO\H]HWWWHVWHNUHPLO\HQHUN és nyomatékok hatnak.

szélnek kitett antenna vagy folyóEDQOpYPWiUJ\.YDJ\álló testhez képest áramlik a közeg (pl.

1. Vizsgáljuk meg az impulzustétel VHJtWVpJpYHODWHVWUHKDWyHUNHW$WHVW 14.1. ábra N|UOQDJ\ HOYLOHJYpJWHOHQWiYROViJEDQ. Tekintsük a 14. EnneN D PDJiWyO pUWHWG PHJiOODStWiVQDN D kon]HNYHQVDONDOPD]iVDQDJ\RQPHJN|QQ\tWLD]HEEHQDWpPDN|UEHQMHOHQWNH]IHODGDWRN megoldását. Legyen a közeg súrlódásmentes. ábrát. $]iUDPOyN|]HJUODV]LOiUGWHVWUHD]HUDWHVWIHOOHWpQNHOHWNH]Q\RPiV. hogy a test körüláramlása stacionárius legyen. az áramképet általában a testhez rögzített koordináta-rendszerben vizsgáljuk. ahol egy áramló közegbe helyezett henger látható.és csúsztatófeszültség-megoszlás révén adódik át./HKHWVpJHVH]HNNRPELQiFLyMDLVSOV]pOEHQPR]JyDXWyAnnak érdekében.

hogy I 2 = I1 . a nyomás S ∞ . ∞ D]D]PHJHJ\H]LNDWHVWHOWWLVHEHsVpJJHO (EEO N|YHWNezik.YHJ\QNIHOHOOHQU]IHOOHWHW$WHVWHOWWDVebesség Y ∞ . Ugyanennyi a nyomás a test mögött nagy távolságban. hogy mivel S  = S = S ∞ . a test mögött a sebesség . Miután súrlódásmentes közeg esetén a 2 1 Bernoulli-egyenlet érvényes. ahol a test zavDUiVD PHJV]QLN (EEO DGyGyDQ p = p . annak (4. Az x koordináta irányban felírva az egyensúlyt .31) alakját alkalmazva arra az eredményre jutunk.

O\HQ|UYpQ\HNYi]HV ~WRQ KDODGy DXWyN P|J|WW ILJ\HOKHWN PHJ. akNRUYiUKDWyDQQDJ\OHV]DWHVWUHKDWyKR]]iiUDPOiVVDOSiUKX]DPRVHU . amelyben a sebesség (és elvileg a nyomás is) eltér a zavartalantól (ld.(ld.1. hogyV~UOyGiVPHQWHVN|]HJEHQHOKHO\H]HWWWHVWUHQHPKDWHU 9DOyViJRViUDPOiVHVHWpQDWHVWN|]HOpEHQOpYiUDPvonalak mentén a Bernoulli-összeg a súrlódás következtében csökken. ezért a test mögött egy áramlási nyom keletkezik. 14. ábra$MHOJ|rbe). A WHVWUHKDWyHUUH tehát nemcsak a testIHOOHWpQNHOHWNH]Q\RPiV. hanem D WHVW P|J|WWL Q\RP MHOOHP]LEO LV OHKHW N|YHWNH]WHWQL +DDQ\RPEDQMHOHQWVDÄVHEHVVpJKLiQ\´YDJ\KDDWHVWP|J|WWD]DYDUWDODQVHEHVVpJJHO SiUKX]DPRVWHQJHO\|UYpQ\HNNHOHWNH]QHk.és csúsztatófeszültség megoszlásból. Eredményként azt kaptuk. amelyekben a statikus nyomás lecsökken.8) összefüggés): − I1 + I 2 = P1 − P2 − R x  D] HO]HN DODSMiQ R x = 0 adódik. (8.

d m iWPpUMN|UKHQJHUUHKDWyD]DYDUWDODQKR]]iiUDPOiVLVHEHsséggel. Ebben az esetben a Π1 = f Π 2 azaz a c e = f Re függvény meghatározása a feladatunk.2) Π3 = relatív hossz. (14. (Ilyen áramkép Π 3 = l = ∞ -hez tartozik) Ezeket a d szakirodalomban „kétdimenziós” (2D) áramlásnak nevezik. µ . Y ∞ -nel párhuzamos Fe N ellenálliVHUpVD]D]WEHIRO\iVROyPHQQ\LVpJHNNDSFVolatát az f Fe . megkülönböztetve azokat a térbeli (3D) áramlásoktól. +D D WHVW P|J|WW D Q\RPEDQ D sebességvekWRURN LUiQ\D HOWpU D WHVW HOWWL iUamlási iránytól. Ábrázoljuk e kísérlet útján meghatározott függvénykapcsolatot kétszer logaritmikus diagramban (ld. v ∞ .1) Π  = Re = l d Reynolds-szám.fejezet) 6-3=3 független dimenziótlan csoport határozható meg: Π = c e = Fe ρ 2 v ∞ ld 2 v∞ d ν HOOHQiOOiVWpQ\H] 1 6 (14. 14. Alkalmazva a dimenzióanalízist (ld. l = 0 függvénykapcsolat határozza meg. akkor a hozzááramlási sebességre merOHJHVWHVWUHKDWyHUNRPSRQHQVVHONHOOV]iPROQXQN $KHQJHUUHKDWyiUDPOiVLHU Egy l m hosszúságú. 13. (14.2. d .2. ρ. ábra). 1 6 1 6 155 .3) 6]RUtWNR]]XQNHOV]|UDN|UKHQJHUN|UOLsíkáramlásraDKRODKHQJHUWHQJHO\pUHPHUOHJHV valamennyi síkban azonos az áramkép.

13) összeIJJpV.14. (12.2. ábra Ha a Reynolds-V]iPpUWpNHNLFVLD]D]DYLV]Ny]XVHUNGRPLQiOQDN(ld.

1)-EO OiWKDWyDQ D] HOOHQiOOiVWpQ\H] IRUGtWRWWDQ DUiQ\RV D 5H\QROGVszámmal.D]HUDVHEHVVpJJHOpVDYLV]NR]LWiVVDOHJ\HQHVHQDUiQ\RV Fe ~ µ v ∞ . tehát Fe ~ v 2  DPLEO D . tehát a 14. ábrán látható diagramon látható görbe kis Re értékeknél egy –1 irányWpQ\H]M HJ\HQHVVHO N|]HOtWKHW Nagyobb Reynolds-számoknál a tehetetlenségi HUN GRPLQiOQDN (12.13).2. Ezt figyelembe véve a (14.

a nyomásmegoszlás nagymértékben megváltozik (ld. Nagyobb Reynolds-számoknál tehát egy vízszintes egyenessel közelíthetjük a c e − Re összefüggést. ∞ adódik. Nagy Reynolds-V]iPRNQiODKHQJHUIHOOHWpQNHOHWNH]KDWiUUpWHJPpJOHYiOiVHOWWWXrbulenssé válik. ILJ\HOHPEH YpWHOpYHO c e = áll.7. a határréteg-leválás sokkal hátrább következik be. ábra%pV&MHOJ|UEH. 11.

Ennek mechanizmusát a 11.4. ábra jobb oldalán az egyes Reynolds-V]iPWDUWRPiQ\RNUDMHOOHP]iUDPNpSHNOithatóak.2.pVDKHQJHUUHKDWyHULOOD] HOOHQiOOiVWpQ\H] MHOHQWVHQ OHFV|NNHQ. A kis Reynolds-V]iP WDUWRPiQ\RNEDQ SO V]UDQ\DJRN ~ 20 µm  iWPpUM HOHPL V]iODL N|UO.fejezet végén tárgyaltuk. A 14.

D]DMHOiUDPNpSILJ\HOKHWPHJD]iUDPOiVWDODSYHWHQDV~UOyGyHUNEHIRO\iVRlják. 156 .

Növelve a Reynolds-V]iPRW D WHKHWHWOHQVpJL HUN V]HUHSH Q|YHNV]LN HJ\ V]Lmmetrikus |UYpQ\SiUMHOHQLNPHJDKHQJHUKiWVyUpV]pQ OGEMHOiUDPNpS.

iUPiQ-féle örvénysor. 7RYiEEQ|YHOYHD5HpUWpNpWDEEDDWDUWRPiQ\EDMXWXQNDKRODWHKHWHWOHQVpJLHUNGRPinálnak: D KHQJHUUO SHULRGLNXVDQ YiOQDN OH QDJ\ pV LQWHQ]tY |UYpQ\HN . F MHO iUDPNpS.

ezért az áramNpS V]LPPHWULiMD PHJV]QW D KHQJHUUH D PHJI~YiVL LUiQ\UD PHUOHJHV SHULRGiNXVDQYiOWR]yHUKDW. HOOHQiOOiVWpQ\H]MHNEQHJ\HGpUHFV|NNHQ a henger 157 . +D WXUEXOHQVVp YiOLN D KHQJHU KRPORNIDOiQ NHOHWNH] KDWiUUpWHJ D OHYiOiV D KHQJHU KiWVy réV]pUH WROyGLN D] LQWHQ]tY SHULRGLNXV |UYpQ\OHYiOiV PHJV]QLN. Ha a periodikus örvények keletkezését egy. a henger mögött a szimmetriasíkban elhelyezett ODSSDOPHJV]QWHWMND]HOOHQiOOiVWpQ\H]MHOHQWVHQFV|NNHQ − $KHQJHUUHKDWyQDJ\HOOHQiOOiVHUPDJ\DUi]KDWyPpJDOHYiOy|UYpQ\HNnagy mozgási energia tartalmával is. a Q\RPiVWHKiWYLV]RQ\ODJNLFVLQ\$KHQJHUUHKDWyHUMHOHQWVUpV]HWHKiWDKHQJHUKitsó részén az |UYpQ\HNNHOHWNH]pVHPLDWWOpWUHM|YGHSUHVV]LyN|YHWNH]PpQ\H. Emiatt „zenélnek” a villanydrótok. − $KHQJHUKiWVyUpV]HN|]HOpEHQNHOHWNH]|UYpQyekben a sebesség viszonylag nagy.) − A henger mögötti nyomban periodikusan nagy „sebesség hiányt” ill. 21. hogy az ennek következtéEHQ NHOHWNH] pV D V~UOyGiV IRO\WiQ KYp DODNXOy QDJ\ PR]JiVL HQHUJLiW IHGH]QL WXdjuk. (12. a henger átméUMpYHO pV D PHJI~YiVL VHEHVVpJJHO V]iPROW 6WURXKDO-szám értéke (ld. A tapasztalat szerint a leváló örvények frekvenciájával. ami a test mögött KYpDODNXO 9LV]RQ\ODJQDJ\PXQNiW kell kifejtenünk a henger álló közegben való mozgatásakor. (]HQ |UYpQ\HN pV D KHQJHUUH KDWy HU N|]|WWL NDSFVRODWUyO több megállapítást tehetünk: − Az örvények felváltva keletkeznek és úsznak le a henger két oldaláról.10) összefüggés) széles Reynolds-szám tartományban állandó: Str ≅ 0. a környezetinél kisebb nyomást okoznak az örvények. A leváló örvények a szerkezetek tönkremenetelét okozhatják. ha frekvenciájuk a szerkezetek sajátfrekvenciája közelében van.

ábra pVDKiWIDORQNHOHWNH]iWODJRVQ\RPiV UHQGUH p f és p b ) különbségének és a lap felületének szorzataként: Fe = p f − p b lt $GMXQNDMREEROGDORQD]iUyMHOEHQOpYNülönbséghez 1 6 158 . ábra Ezt a jelenséget gömb esetén a 14.14. l +DVRQOy |UYpQ\OHYiOiV WDSDV]WDOKDWy SO HJ\ iUDPOiVUD PHUOHJHVHQ elhelyezett lemezcsík (ld. amely l = ∞ esetén alakul ki.a/ és b/ ábra szemlélteti.3.3. (ld. ábra) körüli 2D áramlásban. Az a/ képen víz festékkel látKDWyYiWHWWiUDPOiVDOiWKDWyDKRODJ|PEIHOV]tQpQNHOHWNH]ODPLQiULVKDWiUUpWHJD]DYDUWalan áUDPOiVUDPHUOHJHVÄHJ\HQOtW´HOWWYiOLNOH(QQHNPHJIHOHOHQDJ|PEP|J|WWQDJ\ Q\RPNHOHWNH]LND]HOOHQiOOiVLHUQDJ\+DDJ|PEUHIHOK~]RWWGUyWNDULNDVHJtWVpJpYHOD] áramlást turbulenssé tesszük. 14.4.4. A lapra ható Fe HOOHQiOOiVHUIHOtUKDWyDKRPORNIDORQ 14.3. (EEHQ D] HVHWEHQ D] HOOHQiOOiVWpQ\H] LJHQ t nagy: c e = 2 .b/ ábra) a nyom mérete (és így az áramlási ellenállás) MHOHQWVHQFV|NNHQ8J\DQLO\HQKDWiVpUKHWHOD5H\QROGV-szám növelésével. 14.

p ∞ pVYRQMXNOHPDMGKHO\HWWHVtWVND]HOOHQiOOiVHUtJ\NDSRWW|VV]HIJJpVpWD .

NppOHWEHDMHOOHP]IHOOHWWHO LWW l⋅ t -YHO.

(11. A c p  Q\RPiVWpQ\H]W NRUiEEDQ WiUJ\DOWXN OG IHMH]Ht.4) összefüggést kapjuk.3) összefüggés).YDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQD ce = pf − p∞ pb − p∞ − = c pf − c pb ρ 2 ρ 2 v∞ v∞ 2 2 (14. A homlokfalon legfeljebb c p = 1NHOHWNH]KHWDWRUOySRWEDQD]iWODJRVQ\RPiVWpQ\H] c pf HQQpONLVHEEN|UOL(EEOpVc e = 2 -EO .

hogy pl. azaz a leváOy |UYpQ\HN QDJ\ GHSUHVV]LyW RNR]QDN pV H] D GHSUHVV]Ly D I RND D QDJ\ HOlenállásténye]QHN Mi történik akkor. amely kétféleképSHQLVFV|NNHQWLD]HOOHQiOOiVHUW − − FV|NNHQWLDOHPH]FVtNYpJHLN|]HOpEHQDKRPORNIDORQOpYW~OQ\RPiVW HQQHNNLVHEED MHOHQWVpJH. 3 adódik. a lemezcsík végeit PHJNHUONLHJ\HQOtWiUDPlás jön létre. a lePH]FVtNHVHWpQDKRPORNIDOHOWWOpYQDJ\REEQ\RPiV~pVDKiWIDOP|J|WWLNLVQ\RPiV~ tér között egy. ha a henger vagy a lemez l hossza véges? Nyilvánvaló.DODSMiQ c pb ≅ −1.

Ha az l − t ∞ -UO -re.63. amelyben jellegzetesen a zavartalan áramlással ellentétes visszaáramlás van. a leYiOiVN|YHWNH]WpEHQOpWUHM|YOHYiOiVLEXERUpN Leválási buboréknak a határréteg leválása következtében létrHM|YpVDOHYiOiVKHO\HP|J|WWHOKHO\H]NHGiUDPOiVLWpUUpV]W nevezzük. Mindezek hatására a hossz csökkenésével (az áramlás 2D jellegének csökkenésével) a F H is csökken. általában viszonylag kicsik a sebességek és nagy a turbulenciafok.2. majd 1-UH FV|NNHQWMN DOHPH]FVtNHOOHQiOOiVWpQ\H]MH d 2-UOPDMG-UHFV|NNHQ. az csak a test felületének 159 .82 és 0. amelyeket az különböztet meg az ún. ha az áramvonalas testek körüli áramlásban van határréteg leválás. „iUDPYRQDODVWHVWHNWO”.) Ugyanakkor. a hátfal mögé áramló k|]HJN|OFV|QKDWiVEDOpSDSHULRGLNXVDQNHOHWNH]|UYpQ\HNNHO pV MHOHQWVHQ OHFV|NNHQWL D]RN LQWHQ]LWiViW LOO l G kisebb értékeinél teljesen meg is szünteti az intenzív periodikus örvényeket).|UKHQJHUHVHWpQDPHJIHOHOpUWpNHNc e =1. 6]iUQ\DNUDKDWyHU Az eddigiek során ún. hogy felületük nagy részére kiterjed a határréteg-leválás ill. 0. „tompa testHNUO” beszéltünk.

A levezetávoli zavartalan áramlási sebesség. ValósáJRV V~UOyGiVRV.korláWR]RWW UpV]pQ ILJ\HOKHW PHJ pV D WHVW P|J|WW NLDODNXOy iUDPOiVL Q\RP LV YLV]RQ\ODJ kis keUHV]WPHWV]HW7RPSDWHVWHNDKi]DNDWRUQ\RND]DXWyNPtJiUDPYRQDODVWHVWHNSO a reSOJpSHNpVDKDMyNYt]EHPHUOUpV]HL Jellegzetes áramvonalas test a 14. ábrán látható szárny LV DPHO\QHN QDJ\ MHOHQWVpJH YDQ D UHSOpVEHQ pV D] áramlástechnikai gépekben is. 14.24) összefüggés). ahol v  m "# a szárnytól ! m$ !s$  m "# pedig a szárny körüli cirkuláció. Γ !s$ 2 WpVEOD]LVDGyGRWWKRJ\DV]iUQ\UDKDWy R HUPHUOHJHVD v ∞ sebesség vektorra. (8.fejezet. ábra NDV]iUDKDWyHUD] R = ρ v ∞ Γ 8. Az impulzustétel tárgyalásánál már levezettük a Kutta-Zsukovszkij tételt (ld.5.3. amely szerint súrlódásmentes közeg esetén a szárny egységnyi hosszúságú sza∞  N "# összefüggéssel számolható.5.

N|]HJEHQDV]iUQ\UDKDWyHUNpWNRmponensre bontható: a zavartalan (megfúvási) sebességUH PHUOHJHV Fe N  IHOKDMWyHUUH (ami megfelel a súrlódásmentes esetre levezetett R  N "# és az l m !m$ szárny-hossz szorzatának) és a v ∞ -nel párhuzamos Fe N elOHQiOOiVHUUH$ .

(P az ábrán az orrpont): cM = M ρ 2 v∞ A h 2 (14.|VV]HIJJpVVHODQDOyJPyGRQEHYH]HWKHWDV]iUQ\UDYonatkozó IHOKDMWyHUWpQ\H]pVHOOHQiOOiVWpQ\H]: cf = Ff ρ 2 v∞ A 2 Fe ρ 2 v∞ A 2 (14.  Q\RPDWpNLWpQ\H].7) 160 . valamint a .5) ce = (14.6) Amíg az eddig tiUJ\DOWWRPSDWHVWHNQpOD]HUWpQ\H]NLIHMH]pVpQHNQHYH]MpEHQOpYMHlOHP]IHOOHWDWHVW]DYDUWDODQiUDPOiVUDPHUOHJHVOHJQDJ\REENHUHV]WPHWV]HWHYROWDGGLJ DV]iUQ\DNQiOH]DMHOOHP]IHOOHWD]DODSWHUOHWDV]iUQ\ h m húrhosszának és a szárny l m hosszának a szorzata: A = hl 'HILQLiOKDWyWRYiEEiD]iUDPOiVLHUNQHNDV]iUQ\HJ\DGRWW SOD3-vel jelölt) pontjára vett nyomatéka: M N m .

13. majd c f ≅ 1. 03. µ . azaz legyen l K = ∞  0pUMN PHJ NO|QE|] 5H\QROGV V]iPRN mellett az Ff és Fe ill. 6 maximális értéket elérve hirtelen csökken. l. l/h és α. 2 ~ 1.fejezetben tanult dimenzióanalízist alkalmazva 4 dimenziyWODQ FVRSRUW NpSH]KHW F I (vagy c e vagy c M ). α . l 14.6. A mérés eredményeit vigyük fel diagramban (ld.$GRWW JHRPHWULiM~ V]iUQ\UD KDWy iUDPOiVL HUHGHW HU pV Q\RPaték vizsgálatánál a követke]  WpQ\H] KDWiViW NHOO YL]VJiOQL D] HOOHQiOOiV HUUH D IHOKDMWyHUUH pV D nyomatékra: v ∞ . ρ.2. ábra $] iEUiEyO OiWKDWy KRJ\ D IHOKDMWyHUWpQ\H] N|]HOtWHQ OLQHiULVDQ Q D] iOOiVV]|J függvényében. Re. ábra). Az HOOHQiOOiVWpQ\H] D] iOOiVV]|J Q|YHOpVpUH NHYpVEp ÄpU]pNHQ\´ pUWpNH V]pOHV iOOiVV]|J határok között közel állandó. Vizsgáljuk a 2D esetet. c f és c e értékeit az α függvényében. ahol α állásszög a szárny húrja és a v ∞ zavartalan sebesség által bezárt szög (ld.5 ábra). h.6. 14. 14. 01 − 0. viszonylag kis érték (c e ≅ 0.

ábra alsó része). Ennek következtében lecsökken a IHOKDMWyHU pV PHJQ D] HOOHQiOOiV.) . A méréseket nagyobb Re számnál elvégezve kissé nagyobb felhajtóHUPD[LPXPUDpVYDODPLYHONLVHEEHOOHQiOOiVWpQ\H]UHV]iPtWKDWXQN 161 . az a következtetés adódik. leválási buborék keletkezéséhez vezet (ld. Annál nagyobb a lassulás. $ V]iUQ\UD D]pUW KDW IHOKDMWyHU PHUW D Q\RPiVDIHOVUpV]pQNLVHEEPLQWD]DOVyQ. mint alatta.$]HOOHQiOOiVWpQ\H] FVDN DNNRU Q PHJ URKDPRVDQ DPLNRU D c f hirtelen lecsökken. hogy az áramlási sebesség a szárny felett nagyobb.23) bemutatott kapcsolata.|]YHWOHQO D V]iUQ\ NLOpSpOH P|J|WW D VHEHVVpJQHN DOXO pV IHOO D]RQRVQDN NHOO OHQQLH hiszen a nyomás közYHWOHQO D NLOpSpO XWiQ DGRWW pUWpN DPL D %HUQRXOOL-egyenlet pUWHOPpEHQ DGRWW VHEHVVpJHW KDWiUR] PHJ (EEO N|YHWNH]LN KRJ\ D V]iUQ\ IHOHWWL áramlásnak a szárny hátsó részén lassulnia kell. minél nagyobb a IHOV pV DOVy VHEHsséJ N|]|WWL NO|QEVpJ D]D] PLQpO QDJ\REE D IHOKDMWyHU $] iOOiVV]|J növelésével tehát elérünk egy olyan lassuláshoz ami a határréteg leválásához.6. A jelenség a már tanult határréteg leválással van összefüggésben. 14. (Ez]HOPDJ\DUi]KDWyPHJDV]iUQ\UDKDWyHUpVDFLUNXOiFLy Kutta-Zsukovszkij tételben (8. A határrétegen kívüli áramlásra alkalmazva a Bernoulli-egyenletet.

ábrát.8) $]|VV]HIJJpVMREEROGDOiQV]HUHSOHOVNpWWDJKDVRQOyPHJIRQWROiVRNDODSMiQDGyGRWW mint a .) A siklószám általában 10 és 50 N|]pHVLN$V]iUQ\DNDWH]DWXODMGRQViJXNWHV]LLJHQpUWpNHVVpDGRWWHOOHQiOOiVHUÄiUiQ” DQQDNVRNV]RURViWNLWHYIHOKDMWyHUNHOHWNH]LNUDMWXN +DViEUDKDWyiUDPOiVLHU Tekintsük a 14. 14.7. miközben 1 métert süllyed. A hDViEUD KDWy HOOHQiOOiVHU D KRPORNIDORQ pVDKiWIDORQNHOHWNH]Q\RPiVPHJRV]OiVEyOpVD]ROGDOIDODNRQNeletNH]FV~V]WDWyIHV]OWVpJEOWHYGLN|VV]H l c e = c pf − c pb + 4 c ' f t .7. l m hosszúságú hasáb látható. ahol egy t m élhosszúságú négyzet alapú. ábra (14.$V]iUQ\DNMHOOHP]DGDWDDsiklószámDPHO\DIHOKDMWyHUWpQ\H]pVD]HOOHQiOOiVWpQ\H] hányadosa: cf  (J\YLWRUOi]yUHSOJpSVLNOyV]iPDPHJDGMDKRJ\KiQ\PpWHUWWHV]PHJ ce a gép vízszintesen siklásban. amelyet hossztengelyével párhuzamos l áramlásba helyezünk.

 |VV]HIJJpV D] XWROVy WDJ SHGLJ D] ROGDOIDODNRQ NHOHWNH] csúsztatófeszültséJHNEO V]iUPD]y WHQJHO\ LUiQ\~ HUW IHMH]L NL OG .

 |VV]HIJJpV.

$ KDViE N|UO WpUEHOL ' iUDPOiV DODNXO NL DPHO\QHN HJ\LN MHOOHP]MH D KRPORNIDO pOHV kerületén (a EHOpSpOHQ.

9L]VJiOMXN PHJ KRJ\ KRJ\DQ IJJ D KDViE HOOHQiOOiVWpQ\H]MH D] l hosszúságtól! A mérések szerint l t = 0 (négyzet alakú síklap) és l t = 5 esetén a c e értéke rendre 1. amelynek két tulajdonságát emeljük ki: − a leválási buborékban a sebességek viszonylag kicsinyek.1 és 0.NHOHWNH]KDWiUUpWHJOHYiOiVpVD]HQQHNN|YHWNH]WpEHQDEHOpSpO mögötti oldalfalszakasz mellett kialakuló leválási buborék. a v ∞ 20%-át általában nem haladják meg. ezért DQ\RPiVDOHYiOiVLEXERUpNEDQQHPYiOWR]LNMHOHQWVHQ. hogy a hasáb hosszának növekedése esetén a c e  MHOHQWVHQ FV|NNHQ SHGLJ D (14. A c e csökkenését tehát a hátfali nyomás növekedése okozhatja. A hasáb hátfala leválási buborékban van. Látjuk. hogy a hasáb hosszának növelése nem befolyásolhatja lényegesen a c pf átlagos homlokfali túlnyomás értéket. 162 .8.8) összeIJJpV V]HULQW Q|YHNY KRVV] HVHWpQ D] ROGDOIDOL FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO V]iUPD]yHUHJ\UHQDJ\REE8J\DQDNNRUEHOiWható.

a c e  SHGLJ QDJ\ +D D KDViE KRVV]iW HOHJHQGHQ megnövelMNDEHOpSpOQpONHOHWNH]OHYiOiVLEXERUpND]ROGDOIDORQEHIHMH]GLN a levált határréteg visszafekszik. tehát annál nagyobb az HOOHQiOOiVWpQ\H] 14. Jól használható tapasztalat: minél nagyobb a v ∞ ésDOHYiOiVKHO\HN|]HOpEHQOpY β határrétegen kivüli áramlási sebesség-vektor között bezárt szög. akkor hátfaODDEEDQDOHYiOiVLEXERUpNEDQYDQDPLDEHOpSpOHNP|J|WWNHOHWNH]LN0LXWiQLWWD leválás helyéhez közeli. 14. a leválási buborékban viszonylag nagy depresszió van.8) kifejezésben léY c pb viszonylag nagy negatív érték. (β = ϕ 2 ld. határrétegen kívüli sebesség jó közelítéssel 90°-os szöget zár be a v ∞ -nel.8. Ha a hasáb rövid. ábra Ezekkel az ismeretekkel megmagyarázható a c e csökkenése.− D OHYiOiVL EXERUpNEDQ OpY N|]HO iOODQGy Q\RPiVW D KDWiUUpWHJ-OHYiOiV KHO\pQ OpY nyomás határozza meg.8. ábra) annál kisebb a nyomás a leválási buborékban. Emiatt a (14.

$KDViEUDKDWyHOOHQiOOiVHUMHOHQWVUpV]pWWHV]LNLDKRPORNIDORQNHOHWNH]W~OQ\Rmásból származó HU. A nyomás a Bernoulli egyenlet értelmében az áramlási sebesség Q|YHOpVpYHO FV|NNHQWKHW (] D KRPORNIDODW N|UOYHY pOHN 14. a lekerekítés helyén keOHWNH]GHSUHVV]Ly $]iUDPOiVKLGURJpQEXERUpNRNNDOW|UWpQOiWKDWyYiWpWHOpYHO NDSRWW iUDPNpSHQ D] ROGDOIDO PHOOHWW NHOHWNH] OHYiOiVL EXERUpN PXWDWMD KRJ\ HEEHQ D] esetben DKRPORNIDOUDKDWyHUQHP]pUXV. tehát a nyomás nagyobb. ábrán látható lekerekítésével pUKHW HO $ KRPORNIDO N|]pSV UpV]pQ NHOHWNH] W~OQ\RPiVEyO V]iUPD]y ellenálOiVHUWWHOMHV egészében is képes ellensúlyozni a homlokfal kerületén. Itt azonban a határrétegen kívüli sebesség és a v ∞ kö]|WW EH]iUW V]|J D] HO]QpO MyYDO NLVHEE β ≈ 0° . azaz a hasáb hátsó részének „összehúzásával”. mintD]HO]HVHWEHQ7RYiEEQ|YHOKHWDKiWIDOLQ\RPiV D]D]FV|NNHQWKHWc e ) a β szög további csökkentésével.9. pV D KiWIDODW N|UOYHY ~Q NLOpSpOHQ NHOHWNH]LN D KiWIDO mögötti leválási buborékot létrehozó határréteg-leválás.

ábra $] HO]HNEHQ WiUJ\DOW l t = 5 KRVV]~ViJ~ KDViE HOOHQiOOiVWpQ\H]MpW NE QHJ\HGpUH c e = 0. 14.2  pUWpNUH OHKHW FV|NNHQWHQL D KRPORNIDO EHOpSpOHLQHN PHJIHOHO PpUWpN OHNHUHkítésével.9. 163 .

Ha megvizsgáljuk a fali csúsztatófeV]OWVpJ UpV]DUiQ\iW D WHVWHNUH KDWy HUNEHQ PHJállapíthatjuk. a szárnyak) esetén a viszonylag kis csúsztatófeszültség (ld. hogy áramvonalas testek (pl.2. ábra) D] iUDPOiVL HUHGHW HUQHN V]iUQ\ HVHWpQ SO D] ellenállásHUQHN. 11.

5.9) .3. A (14. leválasztásuk szempontjából. amint azt a 11.50 µm  iWPpUM V]HPFVpN Q\XJYy N|]HJEHQ YDOy VOO\HGpVpQHN VHEHVVpJpW hatáUR]]XNPHJ$V]HPFVpNDQ\XJYyOHYHJEHQYDJ\Yt]EHQDUiMXNKDWyV~O\HUKDWiViUD w s sebességgel süllyednek.9) összefüggést Stokes a linearizált Navier-Stokes-egyenlet megoldásával kapta meg. ha azt a szemcséhez rögzített koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOMXN$V]HPFVHNLVPpUHWHpVDZs kis értéke miatt a gömbnek tekintett szemcse körüli relatív áramlásra felírt Reynolds-szám: Re p = w s d p / ν általában igen kicsiny (Re<1). 14. d p = 0. Itt a szokásos. tehát az iUDPOiVEDQDV~UOyGyHUNKDWiVD D] HOVGOHJHV. MeOHQWV UpV]pW WHKHWik ki.01. Kis Reynolds-V]iPRNHVHWpQD . Ugyanakkor tompa testeknél a nyomásPHJRV]OiVEyO V]iUPD]y HUN GRPLQiOQDN. A csúsztatófeszültség szerepe abban van. Ilyen Reynolds-V]iPRNQiO D J|PEUH KDWy HOOHQiOOiV HUW MyO N|]HOtWL D Stokes-formula: Fe = 3π µ d p w (14. ahol w m / s az közeg zavartalan relatív sebessége a porszemcséhez képest. Porszemcse süllyedési sebessége $OHYHJEHYDJ\Yt]EHNHUONLVPpUHWV]LOiUGV]HPFVpNLOODOHYHJEHQOHEHJFVHSSHN mozgásának ismerete igen fontos a mérésük. A szemcse körül kialakuló áramkép akkor stacionárius. fejezetben látWXN KRJ\ KDWiUUpWHJ OHYiOiVW HOLGp]YH DODSYHWHQ megváltoztathatja a test körüláramlásáQDNMHOOHP]it és ezen keresztül a nyomásmegoszlást.

Ezek integrálásával adódott a gömbre ható iUDPOiVL HOOHQiOOiV HU IHQWL NLIHMH]pVH +D D .és csúsztatófeszültség megoszlás kiszámítható.HJ\HQOHWEDOROGDOiQOpYDWHKHWHWOHQVpJLHUNHWNLIHMH] nem lineáris tagok elhanyagolhatók (az egyenlet linearizálható). és adott peremfeltételek PHOOHWW D] HJ\HQOHW PHJROGKDWy $] tJ\ PHJKDWiUR]RWW iUDPNpSEO D IHOOHWi nyomás.

 NLIHMH]pVW EHKHO\HWWHVtWMN D .

Megjegyezzük. hogy a gömbre vonatkozó c e − Re görbe. a hengerre vonatkozó 14. összefüggésbe.) 164 .2. ábrán látható görbéhez jellegre igen hasonló.10) összefüggés aGyGLN (] D NLIHMH]pV KDVRQOy D KHQJHU HOOHQiOOiVWpQ\H] NLIHMH]pVpKH] NLV Reynolds-számok esetén. a ceHOOHQiOOiVWpQ\H]UHD ce = 24 Re p (14.

Írjuk fel a ρI  VUVpJ N|]HJEHQ VOO\HG ρ S  VUVpJ SRUV]HPFVpUH KDWy HUN HJ\HQVúlyát: d3 π p 6 DPLEOD süllyedési sebesség: d 2 ρp − ρf g p 18 µ . g ρ p − ρ f = 3π µ d p w s .10 −4 . Pl. ! & ws = ! & (14.11) +D D N|]HJ OHYHJ DNNRU ρ f elhanyagolható ρ p mellett. Egy d p = 5µm  iWPpUM FePHQWV]HPFVHVOO\HGpVLVHEHVVpJHOHYHJEHQPPVD Re p értéke pedig 7. 165 .

gázdinamika Ebben a fejezetben olyan áramlásokkal foglalkozunk. ábra EHOVHQHUJLiMD mozgási energiája és helyzeti energiája van. ! kg K $ . elúszó része látható.1.1. ezen belül • • a nyomásból és az alakváltozás miatt a súrlódásból szárPD]yHUNPXQNiMD DW|PHJUHKDWyWpUHUNPXQNiMD és a Kiramlás változtathatja meg. Az 1.fejezetben leírtak értelmében a gázok VUVpJH NpSHV D nyomásváltozás hatására nagy mértékben változni. $WRYiEELDNEDQDKHO\]HWLHQHUJLDYiOWR]iVVDOpVDWpUHUNPXQNiMiYDOQHPIRJODONR]XQN +V]LJHWHOW pV V~UOyGiVPHQWHV N|]HJ iUDPOiViW IHOWpWHOH]YH pV HOKDQ\DJROYD D WpUHUVVpJPXQNiMiWFVDNDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUNPXQNiMiWkell figyelembe venni. Ezért nevezzük az áramlástan összenyomható közegek áramlásával foglalkozó részét gázdinamikának. Összenyomható közegek áramlása. Szorítkozzunk stacionárius áramlásra. V térfogatú. Az energiaegyenlet A 15.1) ahol c v  J "# iOODQGyWpUIRJDWRQYHWWIDMK.1.1. A gázrésznek − − − 15. ábrán az áramló gáz egy gondolatban elhatárolt. 15. ábrán látható V térfogatú Ji]HQHUJLiMiQDNLGHJ\VpJUHHV változása és a gázon végzett munka között:c− eR d v2 + c v T ρ dV = − v p dA . Írjuk fel a kapcsolatot a 15. amelyeknél az iUDPOyN|]HJVU VpJH MHOHQWVHQ YiOWR]LN.15. A vizsgált gázrész energiáját − − − a IHOOHWLHUNPXQNiMD. dt V 2 A I    I (15.

V térfogatú gázrész mozgási és belVHQHUJLiMiQDNLGV]HULQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRVD D]D]HJ\PiVRGSHUFUHMXWyPHJYiOWR]áVD.A (15.1) kifejezés bal oldalán a gondolatban elhatárolt.

) A (15.1) összefüggés bal oldalára vonatkozóan írható: 1 d v2 + c v T ρ dV = lim ∆t → 0 ∆t dt V 2 I     v  v + c T ρ dV"#  + c T ρ dV − I  I   1 6  2  #$ ! 1 6 2 2 2 v v V t + ∆t V t (15.2) $ .YDQDPHO\HJ\HQODQ\RPiViOWDOD]$IHOOHWHQPiVRGSHUFHQNpQWYpJ]HWWPXQNiYDO (−p dA D]HOHPLIHOOHWUHKDWyHUHQQHN v sebességgel való szorzata a teljesítményt adja.

amit az impulzustétel levezetésénél (ld. ρ 2 A   I    (15.3) kifejezés felírásakor figyelembe vettük.MREEROGDOiQOpYV]|JOHWHV]iUyMHOEHQD15. 167 .1. hogy az integrálási tartomány megegyezik: A I  v2 + c 2 p v2 ρ v dA = + c p T ρ v dA = 0 . hogy cv T + p = h = cp T . ρ (15. ábrán + és – jellel jelölt térfogatokEDQOpYJáztömeg energiájának különbsége van. 8.3) A (15.1) összefüggés jobb oldalán ρ-val szorozva és osztva: I    I    A I  v2 + c T ρ v dA = − I ρp ρ v dA .1. + c v T ρ dV = 2 dt V 2 A A (15. 2 v A v T+ Bal oldalra rendezve az integrálokat és kihasználva. (hiszen – miután stacionárius áramlást tételezünk fel – a közös rész energiája kiesik).4) ahol h [J/kg] az entalpia és cp [J/kg/K] az iOODQGyQ\RPiVRQYHWWIDMK.fejezet) alkalmazott módszer felhasználásával az alábbi módon írhatunk fel: d v2 v2 + c v T ρ v dA .

hogy súrlódásmentes. Td = NHWW|VV]HJHSHGLJDTö [ K ]|VV]KPpUVpNOHW v2 [ K ] a GLQDPLNXVKPpUVpNOHWD 2c p Az energiaegyenlet (15. $] LQWHJUiO WHWV]OHJHV 9 WpUIRJDW HVHWpQ DNNRU ]pUXV KD D] LQWHJUDQGXV] ]pUXV $] integrandusz akkor zérus. 2 cp (15. a sebességvektorra. hogy a gáz kinetikai energiájának és az entalpiájának összege az áramvonal mentén állandó: v2 + c p T = áll. Ennek figyelembe vételével a (15. 168 . ha 2 grad  v + c T  PHUOHJHV D Y  2  p  v + c T  2  2 p az egész térben állandó.Alkalmazzuk a Gauss-Osztrogradszkij-tételt a (15.5) A folytonosság (3.8) alakja tehát úgy is megfogalmazható. vagy ha változik.7) (15.5) összefüggés: ∂t V I grad  v + c T ρ v dV = 0  2  2 p (15. azaz a  v + c T  2  2 p egy áramvonal mentén állandó.6) alakra hozható.8) ahol T (vagy Tst ) [K] a VWDWLNXVKPpUVpNOHW. $]HQHUJLDHJ\HQOHWV~UOyGiVPHQWHVKV]LJHWHOWN|]HJVWDFLRQiULXViUDPOiVDHVHWpQD]W fejezi ki.6) összefüggése értelmében div ρ v = − nárius 1 6 ∂ρ és miután az áramlás stacio∂t ∂ρ = 0. 2 Osszuk végig a (15.3) kifejezés felületi integráljára: $ I  Y + F 7 ρ Y G $ = I GLY ! Y + F 7 ρ Y "#$# G9 =   Y + F 7 ρ Y +  Y + F 7 GLY 1 ρ Y 6 "# G9 =  = I JUDG      #$ !    S S 9   S S 9 (15.7) egyenletet cp -vel: T+ v2 = Tö = áll. h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén áramvonDORQD]|VV]KPpUVpNOHWiOODQGy.

DPHOO\HODPHJiOOtWRWWOHYHJKPpUVpNOHWHD 7W > .Alkalmazzuk az energiaegyenletet egy tartálybólNLiUDPOyOHYHJVXJiUUD OG15. ábra).2. @ torlópontKPpUVpNOHWPpUKHWËUMXNIHOD]HQHUJLDHJ\HQOHW . $WDUWiO\EDQDKPpUVpNOHWT0 DOHYHJVHEHVVpJH]pUXV +HO\H]]QN HO D OHYHJVXJiUEDQ HJ\ ~Q torlySRQWKPpUW.

azaz a WRUOySRQWKPpUDWDUWiO\KPpUVpNOetet méri. (15. ábra 7 + Y  FS = 7W + Y W FS .DODNMiW DWDUWiO\EDQOpYpVDWRUOySRQWKPpUEHQOpYWSRQWN|]|WW D 0 és a t pont egy áramvonalon van): 15. adódik.2. hogy 7W = 7 .+DSODWRUOySRQWKPpUWOHYHJPVVHEHVVpJiUDPOiViEDKHO\H]]ND]D] iUDPOyOHYHJ VWDWLNXV.9) Miután Y  = Y W =  .

-QHOQDJ\REEKPpUVpNOHWHWPpUKLV]HQDOeYHJ F S =   . A Bernoulli-egyenlet összenyomható gázokra Írjuk fel a Bernoulli-egyenletet (4. NJ  .]HQWURSLNXViOODSRWYiOWR]iVHVHWpQDVUVpJpVQ\RPiVNDSFVRODWiUDIHQnáll: S ρ ahol κ = FS FY κ = iOO  = κ ρ S (15. 4.fejezet) a Bernoulli-egyenlet: 2 2 v 2 − v1 dp 2 =− ρ p 2 p 1 p 1$ (15.) 15.2. 169 .KPpUVpNOHWpQpO. állandó nyRPiVRQ YHWW IDMKMpYHO V]iPROYD 7G =        . súrlódásmentes és h szigetelt közeg staFLRQiULXViUDPOiViUDDWpUHUVVpJKDWiViQDNHOKDQ\DJROiViYDO0LuWiQ V~UOyGiVPHQWHV pV KV]LJHWHOW D N|]HJ D EHQQH OHMiWV]yGy IRO\DPDWRN L]HQWropikusak. .11) alakban írható fel.4. (LeveJHVHWpQDGLQDPLNXVKPpUVpNOHW7G = Y    $  kifejezéssel számítható.29) alakját áramvonal mentén.10) azaz aVUVpJFVDNDQ\RPiVIJJYpQ\HNpQWLVNLIHMH]KHW(]WLVILJ\HOHPEH véve (ld.

Kifejezve ρ − W  D .

 |VV]HIJJpVEO pV EHKHO\HWWHVtWYH D .

hogy az áramlás stacionáULXV V~UOyGiVPHQWHV pV QLQFV KYH]HWpV /HJ\HQ LVPHUW D]  SRQWEDQ D sebesség.13) Legyen adva egy áramvonalon az 1 és a 2 pont.10) összefüggés. azaz a Q\RPiV pV D VUVpJ NDSFVolatára a (15.15) 170 . |VV]HIJJpV MREE oldalába  Y  − Y  S  =− S I  κ S  κ GS κ S  =− S − κ ρ S  κ κ −  ρ  κ S κ − S κ S S = (15. hogy az áramló gázban az 1 és 2 pont között lejátszódó állapotváltozás izentrop. a sebességekre a Bernoulliegyenlet alapján kapott (15. Tételezzük fel.13) összefüggés érvényes.12) összefüggés rendezése után eljutottunk a végeredményhez: Y  =  Y S  κ S + −  κ −  ρ S    "#   #  #$ ! (15. ahol ismerjük a p 2 Q\RPiVW"$V~UOyGiVPHQWHVVpJpVDKV]LJHWHOWVpJIHOWpWHOpEODGódik. Ezért ez utóbbi kifejezésben lyett a gáztörvény alapján 57 -HWtUYDDSRQWEDQOpYVHEHVVpJUHtUKDWy p1 heρ1 v 2 = v1 2 p 2κ + RT1 1 − 2 κ −1 p1      ! κ −1 κ "# ## $ (15. a p1 nyomás és a T1 KPpUVpNOHW+RJ\DQKDWiUR]]XNPHJD]iUDPOyN|]HJMHOOHP]LWDSRQtban. R T1 A gáztörvény és az izentropikus állapotváltozást leíró (15.10) kifejezés felhasználásával meghatározható a KPpUVpNOHWYLV]RQ\: T p p 2 ρκ p κ Tκ R κ 2 = κ = 2κ 1 κ κ ⇒ 2 = 2 T1 p1 p1 ρ1 R T2 p1     κ −1 κ (15.12) = κ κ − ρ   S  "# −   S  ##  ! $  κ − κ  κ − κ A (15.14) $]SRQWEDQpUYpQ\HVVUVpJHWDJi]W|UYpQ\EOV]iPtWKDWMXN ρ1 = p1 .

A nyomásviszonyból a VUVpJYLV]RQ\D .

NLIHMH]pVDODSMiQNLIHMH]KHW ρ2 p = 2 ρ1 p1     1 κ .16) $ . (15.

pV .

T1 -gyel való beszorzás után a κ −1 cv 2 v 2 = v1 + 2 c p T1 − T2 2 1 6 (15.18) NLIHMH]pVDGyGLNDPLEOiWDODNtWiVXWiQD]HQHUJLDHJ\HQOHWOHYH]HWpVpQpONDSRWW .NLIHMH]pVHNEODVUVpJYLV]RQ\pVDKPpUVpNOHWYLV]RQ\NDSFVROata határozható meg: ρ2 T = 2 ρ1 T1     1 κ −1 .13) összefüggésbe ismét az R T1 kifejezést és a (15. (15. κ −1 T1 2 v 2 = v1 + 2  ! "# $ Miután cp 2κ R = 2 cp a κ = felhasználásával.15) összefüggést! Eredményül kapjuk: T 2κ R T1 1 − 2 .17) Helyettesítsük be a (15.

19) Ha a gáz tartályból áramlik ki izentrópikusan.14. akkor a (15.|szszeIJJpVVHOPHJHJ\H]NLIHMH]pVQ\HUKHW 2 v1 v2 = c p T2 + 2 2 2 c p T1 + (15.

n. 171 .20) ún. az pe pedig az u.|VV]HIJJpVEOY1=0 figyelembe vételével a kiáramlási sebességre a v= p 2κ R Tt 1 − e κ −1 pt    "#   # #$ ! κ −1 κ (15. izentrópikus kiömlési képletet kapjuk.HOOHQQ\RPiVDWDUWiO\EyONLiUDPOyJi]VXJiUEDQOpYQ\RPiV. ahol a ’t’ index a tartályra utal.

3.15. ábra A 15.3.3. A hang terjedési sebessége A Ae Ae 15. ábrán egy csövet látunk. amelynek a bal oldali végére egy gumihártyát (membránt) HUVtWQN$FVEHQYDOyViJRV |VV]HQ\RPKDWy.

3. hogy milyen sebességgel halad a nyomáshullám. azaz ρ a 2 A − ρ + dρ a − dv A = p + dp A − pA . ábra). DPLEODNLMHO|OWPYHOHWHNHOYpJ]pVHpVHJ\V]HUVtWpVHNYDODPLQWDPiVRG. Vegyük fel az A e HOOHQU]IHOOHWHWD]iEUiQOiWKDWyPyGRQ$NNRUWHNLQWKHWD] áramlás stacionáriusnak. ha az elleQU]IHOOHWMREEUDPR]RJDKXOOiP a m / s sebességéYHOPHJHJ\H]VHEHVVpJJHO(]HVHWEHQD]HOOHQU]IHOOHWEHMREEROGDORQ a m / s sebességgel lép be a ρVUVpJN|]HJpVEDOROGDORQD ρ + dρ VUVpJJi]D-dv sebességgel lép ki.3. ábrán felvitt I és P vektorok egyensúlyát felírva adódik: I1 − I 2 = P2 − P1 .21) 2a = m/s 7 1 61 6 2 1 6 172 . 15.Ji]SOOHYHJYDQ+DHKiUW\iUDUiWQN DNNRUDKiUW\DHOPR]GXOiViQDNHOVGWLGWDUWDPDDODWWD]DKKR]OHJN|]HOHEEOpYOHYHJUéV]HNGYVHEHVVpJPR]JiVEDM|QQHNDOHYHJQ\RPiVDVUVpJHHOHPLPpUWpNEHQPHJQ Belátható. AKDQJHOHPLQHNWHNLQWKHWQ\RPiVKXOOiPRNVRUR]DWD ezért a tárgyalt hullám terjedési sebessége a hang terjedési sebességével egyezik meg. Határozzuk meg az impulzustétel segítségével.és harmadrenden kicsiny tagok elhagyása után a 2 a ρ dv − a 2 dρ = dp (15. hiszen a hulláPGYVHEHVVpJiUDPOiVWKR]OpWUH$15. amit a-val jelölünk. hogy a gázállapot és -VHEHVVpJQHPHJ\V]HUUHYiOWR]LNPHJD]HJpV]FVEHQKaQHPHJ\DGRWW[NRRUGLQiWiQiOOpYNHUHV]WPHWV]HWEHQDNNRUYiOWR]QDNPHJHMHOOHP]NKD a jobbra a m / s terjedési sebességgel mozgó hullám az adott keresztmetszetet eléri (ld.

összefüggést kapjuk. Írjuk fel a folytonosság tételét: 1a − dv61ρ + dρ6 = a ρ  DPLEO ρ dv = a dρ  (]W EHKHO\HWWHVtWYH D .

)LJ\HOHPUHPpOWyKRJ\DKXOOiPWHUMHGpVLVHEHVVpJHHJ\DGRWWJi]EDQFVDNDKPpUVpNOHtWOIJJ7HNLQWHWWHODUUDKRJ\YDOyViJRVJi]RNUHQGH]HWOHQ K.22) A (15. NLIHMH]pV EDO ROGDOL HOV WDJMiED D] a 2 dρ = dp ösV]HIJJpVUHMXWXQNDPLEOa hullám terjedési sebessége. dp = a = κRT dρ kifejezés adódik a hang terjedési sebességére. amibe behelyettesítve a (15.22) összefüggés teljesen általánosan írja le az elemi hullám terjedési sebességét egy álló.10) alapján S= S ρκ  GS S  = κ ρ κ − . összenyomható közegben.10) összefüggést Gρ ρ κ  ρκ  és a gáztörvényt. *i]EDQ D] HOHPL KXOOiPRN WHUMHGpVHNRU EHN|YHWNH] iOODSRWYiOWR]iV My N|]HOtWpVVHO izentropikus. amire vonatkozóan eddig semmilyen kikötést nem tettünk. Miután ez esetben a (15. a hangsebesség: dp dρ a= (15.

PR]JiVWYpJ]PROHNXOiL ÄWRYiEEtWMiNDMHOHW´ LO\HQMHOOHKHWD]KRJ\DFVYpJpQOpYKiUW\DPR]JiVDHUHGPpQ\eNpQWDJi]PROHNXOiNRQYpJ]HWWPXQNDUpYpQPHJNHOOQQLHD]RNÄUHQGH]HWW´ Y.

pVUHQGezetlen sebességének (D]D]KPpUVpNOHWpQHNpVQ\RPiViQDN.

Áramlások hasonlósága összenyomható közegek esetén A 12. és a SHUHPIHOWpWHOHNLVPHJHJ\H]QHN DGLPHQ]LyWODQKHO\pVLGNRRUGLQiWiNEDQ.(PHJIRQWROiVpUWKHWYpWHV]L KRJ\PLpUWDFVDNDJi]KPpUVpNOHWpWOD]D]DJi]PROHNXOiNUHQGH]HWOHQPR]JiViQDNVebességéWOIJJDKDQJWHUMHGpVLVHEHVVpJH (15. hogy két áramlás hasonló.23) 15. ha az azokat leíró dimenziótlan differenciálegyenletek azonosak.4. fejezetben foglalkoztunk az áramlások hasonlóságával és megállapítottuk.

2) összefüggés jobb oldalának második tagját a differenciálegyenletet a 12. hiszen a Navier-Stokes-egyenlet ρ = áll. Ebben a fejezetben összenyomható gázok áramlására vonatkozóan határozzuk meg a hasonlóság további feltételeit. A (12. esetén érvényes. A 12. fejezetben az összenyomhatatlan közegek áramlására határoztuk meg a hasonlóság feltételeit. fejezetEHQOHtUWDNWyOHOWpUHQGLPHQ]LyWODQtWMXN–ILJ\HOHPEHYpYHKRJ\DVUVpJLVYiOWR]LN 173 .

− 1 ∂p l 0 1 = 2 ρ ρ ∂x v 0 ρ0 ∂  p  p  p  x ρ v ∂  l  0 0 0 0 2 0 . = 0 T0 ( K ) K * (15. a ∂ v2 ∂ v2 ∂ v2 + cpT + v z + cpT = 0 + c pT + v y ∂x 2 ∂y 2 ∂z 2 l0 v3 0 vx             (15.6) összefüggés alapján a v grad  v + c T = 0  2  2 p (15. Dimenziótlanítsuk a (15. (15. A (15.28) A dimenziótlan energiaegyenlet akkor azonos a kismintánál és a nagy kivitelnél.26) összefüggést.25) Euler-szám azonossága a kismintánál és a nagy kivitelnél..29) 174 .27) adódik az energiaegyenletre.27) összefüggést szorozva az egyenletet: -nel végig- vx v0 % 1  v   v   v  " c T K   +  +  #+  x  & 2 !  v   v   v  #$ v K ∂ l  ' ∂ 2 2 2 x y z p 0 0 0 2 0 0 0 T + .. Ha kifejtjük a (15. ha a c p T0 v2 0 = azonos. (15.26) alakban is felírható az energiaegyenlet..24) A differenciálegyenlet azonosságának feltétele tehát az Eu = p0 ρ0 v 2 0 (15.

a0 (15. 15. valamint a kiáramlás helyén a gázVXJiUEDQOpYSQ\RPiVN|]|WW v= 2κ p R Tt 1 − κ −1 pt      ! κ −1 κ "# ## . fejezetben felsoroltak mellett a κ és a Mach-szám azonosságát is biztosítani kell.30) és (15.A (15. $ Ábrázoljuk adott pt tartálynyomás esetén a v kiáramlási sebesség függvényében a p ellennyomást! 15. a Laval-FV A (15.29) kifejezések értékei azonosak a nagy kivitelnél és a kismintánál.25) kifejezés átalakítható: p0 ρ0 v 2 0 R T0 v2 0 κ R T0 κ v2 0 1 a0 κ v0 = = =     2 = azonos . Gázok kiömlése tartályból.31) feltétel akkor teljesül.30) Ha a (15. ha κ = azonos és a Mach szám Ma = v0 = azonos.25) és (15. izentrópikus áramlás esetén kapcsolatot teremt a tartályból W|UWpQNLiUDPOiVYVHEHVVpJHDWDUWiO\EDQOpYJi]7tKPpUVpNOHWHpVSt nyomása.4. κ κ c p T0 c p T0 cp ρ0 v 0 p0 A (15. ábra 175 .32) Az áramlások hasonlóságának feltételeként a 12.5. akkor hányadosuk értéke is: v2 RT0 c p − c v 1 κ −1 0 = = = 1− = = azonos 2 . (15.20) kifejezés stacionárius.31) (15.

A maximális kiáramlási sebesség (vmax ) p = 0-hoz tartozik: 2κ R Tt κ −1 v max = (15. ábrán látható.4.33) Vizsgáljuk meg a p-v görbe pULQWLW! A természetes koordináta-rendszerben az áramvonal pULQWMHLUiQ\iEDQIHOtUW(XOHU-HJ\HQOHWEO .A p-v görbe a 15.

4.34) A 15. dv (15. Keressük a GY dv maximumát a v függvényében! Differenciáljuk a (15. ábrán látható görbének v = 0 -nál és v = v max -nál van Yt]V]LQWHV pULQWMH (utóbbi helyen p = 0. és WHJ\NHJ\HQOYp]pUXVVDO d ρv dv 1 6 = v dρ + ρ = 0.34) kifejezés jobb oldalát v szerint.NLIHMH]KHW dp = −ρ v . Közben a GS dp -nek minimumának kell lennie. A láncszabály alkalmazásával: dv v dρ dp + ρ = 0DPLEOD . ezért ρ = 0).

miután a (15. 15. hogy milyen A csatornakeresztmetszet felel meg az adott áramlási viszonyoknak? Az áramlás stacionárius. dv (15. ábra). nyo176 .35) $KRO WHKiW Yt]V]LQWHV D] pULQW D J|UEH v = 0 és p = 0 értékekhez tartozó helyein).34) figyelembevételével az alábbi módon írható fel: qm = ρvA = − dp A = áll. azaz a p-v görbe inflexiós pontjánál.EHKHO\HWWHVtWpVpYHOpVρ kiemelése után a dp dv ρ 1−  ! v2 v2 = ρ 1− 2 = 0 dp / dρ a "#  $ ! "# $ kifejezés adódik. ezért a kontinuitás összefüggése a (15. hogy a zárójel második WDJMiQDNQHYH]MpEHQD]DKDQJVHEHVVpJQpJ\]HWHV]HUHSHO$ dp -nek tehát v = a. azaz dv Ma = 1 HVHWpQYDQV]pOVpUWpNHD]D]DKROD]iUDPOiVLVHEHVVpJHJ\HQOD]DGRWWKHO\HQ OpYJi]KPpUVpNOHWKH]WDUWR]yKHO\LKDQJVHEHVVpJJHO Vizsgáljuk meg.4. ahol a v sebesség a helyi hangsebesVpJJHO HJ\HQO Egy adott q m kg / s tömegáramhoz felrajzolható az A csatornakeresztmetszet változása a p függvényében (ld. ahol a − dp -nek madv ximuma van.22) kifejezés alapján felismertük. Az adott áramlási sebesség. a keresztmetszet A → ∞. Az A keresztmetszetnek ott van minimuma.

azaz dρ v A + ρ dv A + ρ v dA = 0DPLEO dρ dv dA + + =0 ρ v A adódik.. $ . v (15.VPpWDWHUPészetes koordináta-UHQGV]HUEHQ D] iUDPYRQDO pULQWMH LUiQ\iEDQ IHOtUW (XOHU-HJ\HQOHWEO (4.36) Miután a kontinuitásból ρ v A = áll. d ρ v A = 0 .25) indulunk ki: ∂v 1 ∂p 1 ∂p ∂ρ 1 ∂ρ =− =− = − a2 ∂e ρ ∂e ρ ∂ρ ∂e ρ ∂e .PiVpVVUVpJYiOWR]iVEyOHJ\DFV|NNHQQ\RPiVRNLUiQ\iEDQHOV]|UV]NOPDMG EYONHUHV]WPHWV]HWFVWROGDWDGyGLN 9L]VJiOMXNPHJD]iUDPOiVMHOOHP]LWDV]NO-EYOFVV]DNDV]PHQWpQ.

A -W NLIHMH]YH . |VV]HIJJpVEO v dv = − a 2 lyettesítve kapjuk v dv = − a 2 dρ dv dA = a2 + ρ v A . dρ dρ .

38) ÈWDODNtWiVXWiQD . NLIHMH]pVEO pV EHKeρ ρ 1 6 (15.37)     (15.

v A 2 (15.39) A .|VV]HIJJpVEONDSMXN v 2 dv dv dA = + . v A a2 v DPLEO 4 Ma − 19 dv = dA .

azaz iUDPOiV LUiQ\iEDQ FV|NNHQ NHUHV]WPHWV]HW NRQI~]RU.|VV]HIJJpVEOD]DOiEELN|YHWNH]WHWpVHNYRQKDWyNOH α/ Ha Ma < 1. akkor dv / v > 0 -hoz azaz gyorsuló áramláshoz dA / A < 0 .

 ODVVXOy iUDPOiVKR] ( dv / v < 0 .

Ebben az esetben a nyomás és a sebesség kapcsolatát a 15.4. dA / A > 0 ) tartozik.SHGLJQ|YHNYNHUHV]WPHWV]HW GLII~]RU. ábrán látható p-v görbe inflexiós SRQWWyOEDOUDHVUpV]HtUMDOH β/ Ha Ma > 1 DNNRUQ|YHNYVHEHVVpJKH]Q|YHNYNHUHV]WPHWV]HW GLII~]RU.

WDUWR]LN Ez az állapotMHOOHP]LDJ|UEHLQIOH[LyVSRQWWyOMREEUDHVV]DNDV]iW 177 .

γ/ dA / A DNNRU]pUXVD]D]DNHUHV]WPHWV]HWQHNRWWYDQV]pOVpUWpNH PLQLPXPD.

δ/ Ha Ma ≠ 1 . azaz Y = D . és dA / A = 0 DVHEHVVpJQHNV]pOVpUWpNHYDQ 0LHOWWPHJYL]VJiOQiQND]iUDPOiVMHOOHJ]HWHVVpJHLWDNL|POpVQpOKDWiURzzuk meg a közeg MHOOHP]LW D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ DEEDQ D] HVHWEHQ DPLNRU D Ma = 1 .DKRO dv / v = 0 vagy Ma = 1 +DDNHUHV]WPHWV]HWV]pOVpUWpNpQpOD]iUDPOiVLVHEHVVpJQövekszik (ld. 15. (A *MHODN|YHWNH]NEHQDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWUHXWDO. ábra). a KDQJVHEHVVpJQpO NLVHEE VHEHVVpJ J\RUVXOy iUDPOiV D keresztmetszet minimumánál éri el a hangsebességet.4.

ËUMXNIHOD]energiaegyenletetDWDUWiO\EHOVHMpQHNHJ\SRQWMD W.

hogy Y = D és felhasználva a hangsebesség (15.24) kifejezését: 7W = 7 + FS  FY FS − FY .pVDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HW (*) között figyelembe véve.

15) és (15.43) A (15.40) (15.17) kifejezéseket – meghatározhatók a legV]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQpVDWDUWiO\EDQpUYpQ\HVJi]iOODSRWMHO]NKányadosai:  7 = κ + 7W S 7 = SW 7W ρ 7 = ρW 7W 1 =  6 κ κ − (15.41) – . (15.42)      κ −  κ − (15.41)     κ κ −    =  κ +     =  κ +  1 =  6 1 =  6 . κ 5 7 κ + D  = 7 + = 7  + = 7 FS  FS  FS   ! "# $# (15.40)-EO– figyelembe véve a (15.

ρ t . 4 (azaz kétatomos gázok) esetén érvényesek. p t . amelyben adott a gáz állapota: Tt . (Ez utóbbit a gáztörvénnyel számolhatjuk ki az HO]NHWWLVPHUHWpEHQ. Legyen adva van egy tartály. hogy milyen gyakorlati következményei vannak az eddigi megállapításainknak. Foglaljuk most össze.|VV]HIJJpVHNEHQ]iUyMHOEHQV]HUHSOV]iPRN κ = 1.

ábrán látható 15. ábra ÄHJ\V]HU´NL|POQ\tOiVDPHO\QHNOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWHDNiömlés helyén van./HJ\HQDWDUWiO\IDOiQHJ\D15.5.5./HJ\HQDNOV HOOHQ.

> 0. pl. akkor jó közelítéssel használhatjuk a Bernoulli-HJ\HQOHWEOOHYH]HWHWWiOODQGyVUVpJNözeg áramlására vonatkozó öszszefüggést a v kiömlési sebesség számítására: 178 . amit változtatni tudunk.Q\RPiV p e < p t . Ha p e / p t közel van az 1 értékhez.95.

$]|VV]HIJJpVEOOiWKDWó. Amikor a p e / p t csökkenve eléri a 0. feltevés már nagy hibát okoz. Ekkor a (15. hogy a ρ = áll.53 értéket ( κ = 1.4 HVHWpQ.20) összefüggéssel számolható a kiömlési sebesség.44) Tovább csökkentve a peHOOHQQ\RPiVWDJi]VUVpJHRO\DQPpUWpNEHQYiOWR]LNDNL|POpV során. hogy a pe ellennyomás csökkentésével növelhetjük a kiáramlási sebességet.v= 2 p t − pe ρ 1 6 (15.

45) .D]HO]PHJJRQGROiVDLQNpUWHOPpEHQDkiáramlási sebesség eléri a helyi hangsebességet: Y = D = κ 5 7 (15. DKRO D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ OpY KPpUVpNOHW D .

hogy a kiömlési sebesség nem növekszik tovább. a kilépési keresztmetszetben a gázsebesség és a gáz álODSRWMHOOHP]LYiOWR]DWODQRN$OHJPHJOHSEEMHOHQVpJD]KRJ\D S DOHJV]NHEE NiOpS. Tovább csökkentve a p e ellennyomást azt tapasztaljuk. |VV]HIJJpV pUWHOPpEHQ 7 =   7W .

Mi lehet ennek a jelenségnek az oka? A tartályból kiáramló közeg a pt és a pe nyomások különbsége hatására gyorsul. nem képes átjutni a legszkebb keresztmetszeten. amely egy nyomáshullám alakjában éppen hangsebességgel terjed. Ha FV|NNHQWMN D] HOOHQQ\RPiVW D WDUWiO\RQ NtYOUO HJ\ KXOOiP LQGXO D NL|POQ\tOiVRQ Neresztül a tartályba.NHUHV]WPHWV]HWEHQOpYQ\RPiVQHPHJ\H]LNPHJD p e ellennyomással. A megváltozott nyomásmegoszlás hatására a közeg nagyobb méUWpNEHQJ\RUVXOD]D]DNLOpSVeEHVVpJ Q +D HOpUMN D KHO\L KDQJVHEHVVpJJHO PHJHJ\H] VHEHVVpJHW D OHJV]NHEE Neresztmetszetben. a (15. nagyobb annál.42) összefüggés értelmében S S W  . megváltoztatva a nyomásmegoszlást a kiömlés környezetében. Az ellennyomás változása tehát nem tudja módosítani a nyomásPHJRV]OiVW D WDUWiO\ pV D NL|POpV OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWH N|]|WW A gáz HEEHQD]HVHWEHQQHPWXGDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWLJÄOHH[SDQGiOQL´DWDUWiO\EDQOpY Q\RPiVUyO D NOV HOOHQ. az ellennyomás további csökkenésével kapcsolatos „információ”.

53. ezért a (15.Q\RPiVUD $]W D Se/pt nyomásviszonyt.45) összefüggés is használható a Y meghatározására (ami természetesen ugyanazt az eredményt adja. amelynél a kiömlési seEHVVpJ D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ HOpUL D KHO\L KDQJVHEHVVpJHW kritikus nyomásviszonynak nevezzük.42) értelmében (p e / p t ) kr = 0. akkor a gáz sebessége a legszkebb keresztmetszetben eléri a helyi hangsebességet. Ha a nyomásviszony éppen megegyezik a kritikus nyomásviszonnyal. a kiömlési sebességet a (15.20) összefüggéssel számolhatjuk. Öss]HIRJODOyDQ PHJiOODStWKDWMXN KRJ\ HJ\V]HU NL|POQ\tOiV HVHWpQ KD p e / p t ≥ (p e / p t ) krit  D Ji] Q\RPiVD D NLOpS NHUHV]WPHWV]HWEHQ PHJHJ\H]LN D] HOOHnnyomással: S = S H . mint a 179 .4 esetén a (15. Ennek értéke κ = 1.

20) összefüggés).(15. S H  S W ≥ S H  S W .

NULW  HVHWpQDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEHQOpYVU VpJpVKPpUVpNOHWD .

pV .

46) Ha S H  S W ≤ S H  S W . (15.|VV]HIJJpVHNILJ\HOHPEHYpWHOpYHOV]iPROKDWy SH 7 = 7W SW     κ − κ SH ρ =  ρW SW      κ .

DNL|POpVL OHJV]NHEE. NULW .

(Természetesen továbbra is érvényes a (15.53 p t -t kell helyettesíteni.NHUHV]WPHWV]HWEHQD]iUDPOiVLVHEHsség megegyezik a helyi hangsebességgel. de a pe KHO\pEH D NL|PO NeUHV]WPHWV]HWEHQ YDOyViJEDQ OpY Q\RPiVW κ = 1.45) összefüggéssel számolható. ami a (15.20) kiömlési képlet.4 esetén 0.) A Ji]iOODSRWMHOOHP]LD .

pV .

|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWyN $ PV]DNL DONDOPD]iVRN V]HPSRQWMiEyO NHGYH]WOHQKRJ\DJi]WQHPWXGMXND]HOOHQnyomásnak PHJIHOHOpVD .

4. ábra más a kiáramló gáz mennyiségének változtatásával változtatható.6. Az ábrán a Laval-FVDWDUWiO\WHJ\ másik tartállyal köti össze.5. A Laval-FV DODWWL GLDJUDPEDQ IHl- WQWHWWNDQ\RPiVYiOWR]iViWDFVWHQJHO\pEHQ Írjuk fel az adott $ és A ki  OHJV]NHEE pV NLOpS NHUHV]WPHWV]HWUH D kontinuitás törvényét! T P = ρ Y $ = ρ NL Y NL $ NL (15.47) $OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWUHYRQDWNR]yPHQQ\LVpJHNHWD . ábrán látható Lavalcsövet kapjuk. ábrával kapcsolatos meggondolások alapján a 15. amivel a 15. ábrán látható V]NOFVWROGDWRWHJ\EYOFVYHOHJészítjük ki. amelyben az ellennyo15. Ezért a 15.6.|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWy sebességre felgyorsítani.

 .

47) öszV]HIJJpV IHOKDV]QiOiViYDO IHMH]KHWMN NL $ NLOpS NHUHV]WPHWV]HWUH YRQDWNR]y PHQQ\Lségeket pedig annak a feltételezésével.pV 15. Ebben az esetben a (15.15) és a (15. hogy a közeg a pe ellennyomásra leexpandál a tartály és az A ki keresztmetszet között.48) 180 .20) összefüggések használhatók:   ρ W κ 5   7W $ = $ NL  S  ρ  S  W H W  κ S κ 5 7W  − H κ − SW    "#   # #$ ! κ − κ (15.

azaz adott pt tartálynyomáshoz két pe ellennyomás tartozik. ld. A 15. azaz a β eset értelmében gyorsuló áramlásKR]EYOFVWDUWR]LN 7HNLQWVND'SRQWEDIXWyJ|UEpW$OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWLJDN|]HJD]HO]HVHWWHO PHJHJ\H]PyGRQJ\RUVXOVHEHVVpJHHOpULDKDQJVHEHVVpJHWmajdDJi]DQ|YHNYQ\omás miatt lassulni kezd ( Ma < 1 DOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWXWiQ.6. ld. 181. γ eset). A gáz a Laval-FV V]NO UpV]pQ J\RUVXO (α eset. Vizsgáljuk meg a B pontba futó görbe esetén az áramlás lefolyását. ábrán e két ellen nyomást a B és D pontok jelzik. $OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWXWiQ a közeg nyomása csökken. oldal ). VHEHVVpJH Q. majd a OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ sebessége eléri a hangsebességet ( Ma = 1 .48) összefüggés adott keresztmetszetviszonyhoz két megoldást ad a S H  S W nyomásviszonyra. amelyeknél D WDUWiO\ pV D NL|PONHUHV]WPHWV]HW N|]|WW L]HQWURSikus állapotváltozáson keresztül ~J\J\RUVXOIHODN|]HJKRJ\VHEHVVpJHDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQHOpULDKDQgsebességet.A (15. Ma > 1 .

oldal δHVHWpQHNPHJIHOHOHQDVHEHVVpJKHlyi KDQJVHEHVVpJQpONLVHEEV]pOVpUWpNpW PD[LPXPiW. ábra D és E pontok közé kifutó görbék).6. akkor a közeg izentropikus állapotváltozáson keresztül expandál le az adott nyomásra (ld.A 181. 15. mint p D . Itt a (15.20) kiömlési képlet használható.(EEHQD]HVHWEHQD] α pont értelmében EYO FVWROGDWEDQ FV|NNHQ D VHEHVVpJ D GLII~]RU D PHJV]RNRWW PyGRQPN|GLN Ha az ellennyomás nagyobb.

lökéshullámon (hirtelen nyomásugráson 15.6.DOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQpULHO A B és D pontokkal jelzett nyomások közötti ellennyomások esetén nincsen izentropikus megoldás.6. ábra ML) keresztül lassul leDY!DVHEHVVpJUODYDVHEHVVpJUHPLN|]EHQQ\RPiVDD15. ábrán látható PyGRQXJUiVV]HUHQPHJQ $&pV'SRQWRNN|]|WWDO|NpVKXOOiPPHUOHJHVD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHpVD/DYDO-fúvóka EYOUpV]pEHQYDQ$PHUOHJHV lökéshullám mögött Ma < 1 . ezért az α eset értelmében Q|YHNYNHUHV]WPHWV]HWKH]FV|NNHQVHEHVVpJWDUWR]LN&V|NNHQHOOHQQ\RPiVHVHWpQDOökéshullám megközelíti. a gáz egy ún. majd (S H = S &  HVHWpQ.

ábra FL) keresztül lassul le a gáz. HOpUL D NLOpS NHUHV]WPHWV]HWHW $ % pV & pontok közötti ellennyomáVRNHVHWpQSHGLJDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWNHUOHWpKH]FVDWODNR]y DNpVEELHNEHQEHPXWDWRWW ferde lökéshullámon (ld.6. 15. Ha S H < S %  D]$pV%SRQWRNN|]|WW.

15. hogy a S H < S ' esetén a Laval-FVV]NOUpV]pQDviszonyok nem YiOWR]QDN D] HOOHQQ\RPiV YiOWR]iViQDN KDWiViUD ËJ\ SO D WDUWiO\EyO NL|PO 181 . Fontos megjegyezni.DN|]HJDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWHOKDJ\iVDXWiQDNéVEEWiUJ\DOWIerde szíváshullámokon (ld. ábra FSZ) keresztül gyorsul tovább.6.

Ji]W|PHJiUDPNO|QE|]Se értékek HVHWpQYiOWR]DWODQD]WDOHJV]NHEENHUHV]WPHtV]HWEHQNLDODNXOyDKHO\LKDQJVHEHVVpJJHOPHJHJ\H]VHEHVVpJiUDPOiVMHOOHP]LKaWiUR]]iNPHJDPHO\HNFVDNDWDUWiO\EDQOpYKPpUVpNOHWpVQ\RPiV LOOVUVpJ.

a. ábra).prWpNpWOIJJHQHN 15. ábra mutatja be. a sinα = at a 1 = = v t v Ma (15. 15.7. ábra. hiszen az áramló közegben továbbra is 15.. Ez utóbbi esetben. Ma > 1 esetén pedig a c. Ha v ≠ 0. KDQJVHEHVVpJHW PHJKDODGy VHEHVVpJ iUDPOiVEDQ D] $ hangforrásból kibocsájtott jelek a tér egy αIpON~SV]|JJHOMHOOHPH]KHWUpV]pEHQpVzOHOKHWN$]α. A nyomáshullám terjedése +HO\H]]QNHJ\KDQJV]yUyWHJ\YVHEHVVpJiUDPOiVEDD]$SRQWED v = 0 esetén egy vizsJiOWKDQJKXOOiPDGRWWWLGDODWWPLQGHQLUiQ\EDQHJ\HQOVHEHVVpJJHOWHUMHGYH r = a t sugarú gömböt alkot.49) összefüggéssel határozható meg.7. a gömb középpontja az A ponthoz képest az áramlás irányába Y ⋅ W távolságra mozdul el (ld. amelyet Mach-szögnek nevezünk.a.7. Ma = 1 esetén a b.7. Hasonló a helyzet álló közegben mozgó hangforrás (pl. ábra PLQGHQLUiQ\EDQHJ\HQOVHEHVVpJJHOWHUMHGDQ\RPiVKXOOiPYDD]D] Ma < 1 esetén a hullámfront helyzetét a 15. UHSOJpS.

akkor ennek jelenlétét a hangsebességnél nagyobb sebességgel áramló közeg egy nyomáshullám formájában „észleli”. amely α1 szöget zár be a fallal (ld.. 15.8. (15. ábra).8.7.49) összefüggést). 4. Ma > 1 esetén a közeg áramlását befolyá- 182 . (]DV]|JD]iUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQPLXWiQD0DQ 15. ábrán bemutatotthoz hasonlóan a hullámfrontok (ld. Hangsebességnél kisebb seEHVVpJiUDPOiVEDQD]iUDPOyN|]HJEHQD]DYDUiVKaWiVDÄHOUHKDW´H]pUWDN|]HJPLQWHJ\ÄIHONpV]O´HJ\IDORQOpYNLHPHONHGpVPHJNerülésére vagy egy test körüláramlására stb. ábra (ld.HVHWpQD]RQEDQLWWDPR]Jy$SRQWKR]U|J]tWHWWNRRUGLQiWD-rendszerben alakulnak a 15. ábra).11. Ha a Laval-FVEYOUpV]pQHNIDOiQHJ\NLVNLHPHONHGpV van.

valaPLQWDJi]iOODSRWMHOOHP]LEHQ Tekintsük a 15.9. ábra 15. a 15. ahol a egy szilárd fal hirtelen irányváltozása (pl.6.9.a. ábrát.soló „nyomásjelek” Mach-szög alatt terjednek és változásokat eredményeznek a sebesség nagyságában és irányában. ábra NL|PONHUHV]WPHWV]HW N|UOL UpV]H.

 OiWKDWy /HJ\HQ D IDO PHOOHWWL iUDPOiV VHEHVVpJH Qagyobb. Az a/ esetben a sarok mögött a nyomás legyen kisebb: S   S   (]D]HVHWDNNRUiOOHO Laval-FV HVHWpQ KD D S $ ≤ S H < S % .6. mint a hangsebesség. ld. ábra. a nyomás itt legyen p1 .15. Ma > 1 .

és így az α értéke (α  < α  ). A szíváshullámon áthaladva D KXOOiPUD PHUOHJHV Q\RPiVFV|NNHQpV D KDWiViUD D N|]HJ UpV]HN D hulOiPVtNMiUDPHUOHJHVLUiQ\EDQJ\RUVXOQDN0LYHOQD0DFV|NNHQD0DFK-szög. és hatásukra folyamatosan változik a sebesség iránya és nagysága. (A valóságban elemi szíváshullámok indulnak a sarokról. Az ábrán látható véJHVLUiQ\YiOWR]iVWRNR]yKXOOiPRNHOHPLKXOOiPRN|VV]HJ]pVHNpQWNpS]HOKHWNHO. $ VDURNKR] N|]HOtW IRO\DGpNUpV]HN FVDNDNNRUÄYHV]QHNWXGRPiVW´DVDURNMHOHQOpWpUOKDD]iEUiQEHUDM]ROWDIDOODOSiUKX]amos áramvonalakkal α1 Mach-szöget bezáró ferde szíváshullámot elérik. További szíváshullámok indulnak a sarokról. amelyek hatására az áramló közeg iránya tovább változik.

b.6. amely áramvonallal bezárt szöge nagyobb. ábrán A-val jelölt nyomásnövekedési hulOiPRQ iUDPODQDN NHUHV]WO DPHO\ VDMiW PDJiUD PHUOHJHVHQ ODVVtWMD D N|]HJHW D] áramlás iránya felfelé térül el. PLQWDKXOOiPHOWWL0DFK-szög. mint az áramló közeg nyomása. A b/ esetben legyen p 2 > p1 .9. az αQ/HKHW-e a sarokról induló további olyan hullámot rajzolni. a Ma értéke a hullám után kisebb. ami a 15. azaz α  > α  ? Az ábrán láthatóan ilyen hullámot csak az $MHOKXOOiPWyOEDOUDWXGXQNUDM]ROQL%MHOKXOOiPDPi természetesen a valóságban nem jöhet létUH $ Q\RPiVQ|YHNHGpVL KXOOiPRN PLQWHJ\ Ä|VV]HVUV|GQHN´ HJ\ igen vékony lökéshullámot alkotnak (ld. azaz a sarok mögött nagyobb a nyomás.9. ábrán a S % < S < S & HVHWQHNIHOHOPHJ$VDURNIHOpN|]HOtWN|]Hgrészek egy α1 Mach-V]|JDODWWWHUMHGD15. ábra&MHOKXOOiP. 15.

DPHO\HQNHUHV]WODMHOOHP]N VHEHVVpJLUiQ\QDJ\ViJQ\RPiVVWE.

9. $KDQJVHEHVVpJV]tYiVKXOOiPHVHWpQDQ|YHNYVHEHVVpJiUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQPiYHODQ\RPiVpVDKPpUVpNOHWLVFV|NNHQ(]pUWDV]tYiVKXOOiPRNOHJ\H]V]HUHQV]pWWe183 . ábrán látható. abszolút rendszerben álló hullámok az áramló közeghez képest hangsebességgel mozognak az áramlással szemben. Ez az „öszV]HVUV|GpV´D]DOiEELPyGRQLVEHOiWKDWy$15.XJUiVV]HUYiltozása következik be.

és csökNHQD]iUDPOiVLVHEHVVpJ(EEODGyGyDQD] iUDPOiVLUiQ\iEDQQDKXOOiPWHUMHGpVLVHEHVVpJHEDOIHOpD]D]DKXOOiPRNPLQWHJ\ÄIHltorlódnak”: lökéshullám keletkezik. 15.rülnek. NyomásQ|YHNHGpVLKXOOiPHVHWpQD]RQEDQD]iUDPOiVLUiQ\iEDQQDQ\RPiVH]]HO DKPpUVpklet és így a hangsebesség is.10.10. ábrán Ma = 1. ábra Az 15. 5 esetén láthatók egy csatornában a csatorna falának egyenetlenséJHLQNHOHWNH]Q\RPiVKXOOiPRNDPHO\HNIDOODOEH]iUWV]|JHD .

10. DPLSODODFVRQ\DQV]iOOyUHSOJpSHVHWpQiWKDODGYDDPHJILJ\HOI|O|WWKLUWHOHQQ\RPisnövekedést okoz. 184 . ábra). J|PEHOWW OG15. a távolabb nyomásnövekedési hullámba megy át. hiszen a gömbhöz rögzített koordinátarendszerben a test felé iUDPOyN|]HJQHNOHNHOOIpNH]GQLHDPLDQ\RPiVQ|YHNHGpVpYHOMiUHJ\WW(]DO|NpVKXllám amelyet fejhullámnak nevezünk. Az áramlási sebesség a lökéshullám mögött és a g|PEIHOV]tQpQHNiUDPOiVVDOV]HPEHQp]UpV]pQDPHJI~YiVLLUinynyal bezárt kb. pl. A gömb felszíne közelében hangsebességet meghaladó sebességre gyorsuló közeg 90° -nál lassulni kezd. 45° szögig kisebb mint a helyi hangsebesség.6. amit robbanáshoz hasonló zajként érzékelünk.|VV]HIJJpVEOV]áPROKDWyN /iWKDWy WRYiEEi HJ\ PHUOHJHV O|NpVKXOOiP DPHO\ XWiQ D] iUDPOiV VHEHVVpJH kisebb a hangsebességnél (ld. 15. ábra). aminek hatására egy újabb ferde lökéshullám keletkezik a határréteg leválás helyén. Hasonló lökéshullám keletkezik egy hangsebességnél nagyobb sebességgel haladó test.

1. a nyomás p Pa pVDVUVpJρ kg / m 3 változik azLGIJJYpQ\pEHQ$KDOOiVNV]|EQHNPHJIHOHO HIIHNWtY Q\RPiV GHILQtFLyMiW OG NpVEE. ami mutatja az áramlástan és az akusztika közötti szoros kapcsolatot. A hang esetén a tér pontjaiban a részecske sebesség v m / s .16. 16. Akusztikai alapismeretek $]DNXV]WLNDHJ\LNQDJ\IHMH]HWHDFVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~N|zegekben keOHWNH] KDODGy pV HOKDOy KDQJKXOOiPRN OHtUiViYDO IRJODONR]LN (] UpV]EHQ D] iUDPOiVWDQ alapegyenleteinek felhasználásával lehetséges. A hullámegyenlet Ebben a fejezetbeQ D Q\XJYy N|]HJEHQ WHUMHG KDQJ QpKiQ\ VDMiWRVViJiYDO IRJODONR]XQN +DQJQDN D YLYN|]HJ VDMiWRVViJDLQDN HOHPL LQJDGR]iViW QHYH]]N DPHO\ KXOOiP alakjában terjed.

4) . 10 −5 Pa . 2 .2) kifejezéssel határozható meg. l (16.3) DPLEODKDQJWHUMHGpVLVHEHVVpJHDV]LOiUGWHVWEHQ a= dp = dρ E ρ . Szilárd testekben a nyomás (negatív húzófeszültség) változása és a dl l relatív megnyúlás között az E [Pa] rugalmassági modulusz teremt kapcsolaWRW)LJ\HOHPEHYpYHDPHJQ\~OiVpVDVUVpJYiOWR]iVDN|]|WWLNDSFVRODWRWHJ\GLPHQ]LyV eset feltételezésével írható: dp = − E dρ dl =E ρ . 20 Pa pedig már fájdalmat okoz.1) amely gázok esetén izentropikus állapotváltozást feltételezve az a = κRT (16. tehát a nyomásingadozások a 10 5 Pa atmoszférikus nyomáshoz képest jó közelítéssel elemiQHNWHNLQWKHWN $]HO]IHMH]HWEHQOiWWXNKRJ\D hang terjedési sebességére írható: a= dp dρ . (16. (16.

1 61 6 A (16. v x = v 'x a részecskesebesség. mivel v 0 = 0 .5) . ahol egy a hangsebességgel jobbfelé haladó elemi hullámot ábrázoltunk. a ρ = ρ 0 + ρ ' ill. azaz ρ dt 1 6 1 6 (16. azaz ∂t ∂ρ ∂ρ ∂v +v + ρ0 + ρ' =0 . ∆p és ∆r értékkel változtatja PHJËUMXNIHOD]LPSXO]XVWpWHOWD]iEUiQOiWKDWyHOOHQr]IHOületre.6) 1ρ 0 + ρ' 6 ∂v + 1 ρ ∂t 0 + ρ' v 6 ∂p ∂v =− ∂x ∂x . t . 1 6 A kontinuitásból a ρ a A = ρ + ∆ρ a − ∆v A adódik. x 1 6 Az egyes mennyiségeket felbonthatjuk.) Az x tengely pozitív irányítását figyelembe véve írható: 16. (16. Írjuk fel a kontinuitás törvényét és az Euler-egyenletet ILJ\HOHPEHYpYHKRJ\DWpUHUVVpJQHNQLQFVHQV]Hrepe az akusztikai jelenségeknél): ∂ρ + div ρ v = 0. (Ebben az esetben stacionárius az áramlás.5) összefüggés a ∆p nyomásnövekedés (amit könnyen tudunk mérni) és a ∆v részecskesebesség között teremt kapcsolatot. ábra ρ a 2 A − ρ + ∆ρ a − ∆v − I 1 + I 2 = + P1 − P2 azaz 2 1 61 6 A = p + ∆p A − p A . amit a továbbiakban v -vel jelölünk. a „0” indexszel jel]HWWLGEHOLiWODJpVD]LQJDGR]iV (’-vel jelölve) összegeként. $N|YHWNH]NEHQYL]VJiOMXNQ\XJYyOHYHJEHQHJ\síkhullám terjedését. amelynél a jelOHP]NFVDND][NRRUGLQiWiWyOpVD]LGWOIJJHQHN nyomás: p = p x .1. amely a hullám sebességével halad jobbfelé. 1 6 a részecskesebesség: v = v 1 x . DN|]HJVUVpJHρ = ρ x . amely a seEHVVpJHW D Q\RPiVW pV D VUVpJHW ∆v. t .Tekintsük a 16. Így pl.1. amelyet behelyettesítve kapjuk: ∆p = ρ a ∆v (16.7) 186 . t 6 i . ábrát. valamint ∂x ∂t ∂x dv 1 = − grad p .

6) és (16. A ρ’-vel szorzott tagok ugyancsak elhanyagolhatóak a ρ0-YDOV]RU]RWWDNPHOOHWW$ .A (16.7) összefüggések bal oldalának második tagjai a többi taghoz képest elhanyagolhatóan kicsik a v részecskesebesség kis értéke miatt.

|VV]HIJJpVEOtJ\NDSRWWNLIejezésben a ∂ρ ∂ρ ∂p 1 ∂p = = iWDODNtWiVWHOYpJH]YHPDMGDNLIHMH]pVPLQGNpWROGDOiWLG ∂t ∂p ∂t a 2 ∂t szerint differenciálva kapjuk: 1 ∂2 p a 2 ∂t 2 ∂2 v = 0. ∂t ∂x + ρ0 (Az a KDQJVHEHVVpJ LG V]HULQWL GLIIHUHQFLiOKiQ\DGRViW HOKDQ\DJROWXN.

 'LIIHUHQFLiOMXk a IHQWLPHJJRQGROiVRNDODSMiQHJ\V]HUVtWHWW .

t = f x − a t + g x + a t + p0 függvény. ∂x ∂t ∂x 2 0LQGNpW |VV]HIJJpVEO NLIHMH]YH D] D]RQRV DODN~ WDJRW pV HJ\HQOYp WpYH PHJNDSMXN D] egydimenziós akusztikai hullámegyenletet: 1 ∂2 p a 2 ∂t 2 A hullámegyenlet általános megoldása a p x.9) ahol T s k= 1 2π 1 körfrekvencia jelöléseket írható: hullámszám. Bevezetve az f = 1 1 T s ∂2 p ∂x 2 = (16. .|VV]HIJJpVPLQGNpWROGDOiW[V]HULQW ρ0 ∂2 v ∂2 p + = 0. ahol p0 D] LGEHQ pV WpUEHQ iOODQGy HJ\HQV~O\L VWDWLNXV Q\RPiV $ NtQiONR]y V]iPRVOHKHWVpJN|]OYiODVV]XNPRVWDWHUPpV]HWEHQJ\DNUDQHOIRUGXOyKDUPRQLNXVKXllámot leíró függvényt: 2π 2π  ˆ  p = pcos t± x  + p0 . 187 . λ   T perióGXVLG.10)  "# ! $  "# !$  "# !$ frekvencia. λ m hullámhossz. ω = 2 π f λ m s ˆ p = pcos(ωt ± k x ) + p 0 (16.8) 1 6 1 6 1 6 (16.

2π t1 k 2π (16. ábra. hogy t = t 1 pillanatban ugyanazt a nyomást kapjuk. miután t = 0 -hoz és 16.Vizsgáljuk meg. A maximális nyomás az x = 0 helyen van. a függvény argumentumának ugyanakkorának kell lennie: ω t 1 − k x 1 = 0 . DPLEO x1 ω ω λ 2 π f λ = = = =a .2.11) mivel f λ = a m / s hangsebesség $ . Annak érdekében.2. Ábrázolja t = 0 pillanatban a nyomáshullámot a 16. ábra x = 0 -hoz a cosinus függvény zérus argumentuma tartozik. hogy milyen tulajdonságai vannak ennek a függvénynek: Tekintsük az ω t − k x esetet.

(16.12)-be helyettesítve kapjuk: P t =A 16 p2 DPLEOD]átlagos teljesítmény: ρa P=A p2 . 16. ábra). 16. intenzitás 3HULRGLNXVJHUMHV]WpVHVHWpQDYLYN|]HJSHULRGLNXVPR]JiViEDQpVHJ\PiVWN|YHWNRPpressziók és expanziók formájában jelentkezik a hang. Ha p Pa nyomás ellenében V m 3 térfogatnyit „kiszorítunk” p V J munkát végzünk. (]pUWV]DEDGWpUEHQWHUMHGVtNKXOOiPHVHWpQDhangteljesítményre írható: P t =Av t p t 16 1 6 1 6. amely terjedése során energiát szállít.12) A (16.13) (16. ρa (16. Hangteljesítmény. (15.13) kifejezést (16.2. |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ a hullám a hang a terjedési sebességével (ld. Ugyanezzel a sebességgel balra haladó hullámot kapunk.23) összefüggés) PHJHJ\H] VHEHVVpJJHO KDODG jobbra (ld.2. ha az ω t + k x argumentum esetét vizsgáljuk.14) 188 .5) összefüggést figyelembe véve írható: p = ρ v a DPLEO v= p ρa (16.

16) 16. Ezzel az effektív hangteljesítmény: ˆ p2 . hogy az érzékelt változás mértéke (∆é) az inger változás (∆i) és az inger (i) hányadosával arányos: ∆é ~ ∆i / i 0  DPLEO D] pU]pNHOpV pV D] LQJHU NDSFVRODWiUD DGyGLN é ~ ln i / i 0 . (16. hogy az akusztikában alkalmazott fizikai mennyiségek jellemzésére az alábbi szinteket alkalmazunk: L W = 10 lg P dB . egy nagy teljesítPpQ\UDNpWipSHGLJ10 7 W is lehet. hogy a fentieken kívül PiVWHOMHVtWPpQ\WNLIHMH]PHQQ\LVpJHNQpOLVKDV]Qáljuk a dB mértékegységet. hogy ezt az igen széles tartományt átfoghassuk? Használjuk ki az emberi érzékelés azon sajátosságát.) 189 . Az átfogott skála szélessége és az érzékelésünk sajátosságai indokolják. Az effektív hang2 P= (16. eff Az 1 m 2 keresztmetszetre jutó hangteljesítményt intenzitásnak nevezzük: p2 eff ρa I= (16.17) Intenzitásszint: L I = 10 lg I dB .18) Hangnyomásszint: L = 10 lg  p  p  0 dB .A (16. Milyen skálát használjunk. I0 2 (16.15) A mérések során a p 2 -et határozzuk meg. P0 1 6 Hangteljesítményszint: (16. (Itt jegyezzük meg.10) kifejezéssel leírt harmonikus hullám négyzetét 0-tól T-ig integrálva és T-vel elRV]WYD NpSH]KHWMN D Q\RPiV QpJ\]HWpQHN LGEHOL iWODJiW p 2 = nyomás tehát p eff = ˆ p 2 p2 eff A ρa .19) ahol a dB (decibel) a szintek mértékegysége. Szintek A hangteljesítmény igen széles skálán mozog: a csendes beszédé 10 −9 W.3.

akkor az alábbi módon járunk el: P + P2 = 10 lg 1 = 10 lg 10 P0 L We  ! L w1 10 Lw2 + 10 10 "# = 10 lg 10  1 + 10  #$ !  L w1 10 L w 2 − L w1 10  "#  # $ $NLMHO|OWPYHOHWHWHOYpJH]YHHUHGPpQ\ONDSMXN L We = L W1 + ∆L W . +RJ\DQV]iPtWMXNNLNpWHJ\HQOL W KDQJWHOMHVtWPpQ\KDQJIRUUiVL Weredõ eUHGKDQJWHljesítményét? L Weredõ = 10 lg 2P P = 10 lg + 10 lg 2 = L W + 3 dB . hogy a hangteljesítmény-szintek közötti különbség ( L W1 − L W2 ) függvényében mennyivel kell a nagyobbik ( L W1) hangteljesítmény-szintet megnöYHOQL KRJ\ D] HUHGW PHJNDSMXN Látható.  (16.3. ahol ∆L W  = 10 lg  1 +  10 1 L w1 − L w 2 10   . P0 P0 +D NpW NO|QE|] L W1 = 10 lg P1 / P0 és L W2 = 10 lg P2 / P0  KDQJWHOMHVtWPpQ\ KDQJIRUUiVHVHWpQNHUHVVND]HUHG L We hangteljesítményt. ábrán látható nomogram megkönnyíti a ∆L W számítását: megmutatja.A p0 vonatkozási nyomásnak a hallásküszöböt választották: p 0 = 2 ⋅ 10 −5 Pa . 1ρ a 6 0 = 400 kg s m2 és A 0 = 1 m 2 vonatkozási értéket választva a (16. hogy L W1 − L W2 ≥ 10 dB különbség esetén már el lehet hanyagolni a kisebb teljeVtWPpQ\KDQJIRUUiV SODKiWWpU]DM.16) összeI0 = függés alapján 1 6 p2 0 ρa = 10 −12 0 W m 2 ill.15) és (16. P0 = 10 −12 W .20) A 16.

16.4. amely megmutatja.KR]]iMiUXOiViWD]HUHGKDQgteljesítményszinthez. hogy milyen frekvenFLiM~ pV DPSOLW~GyM~ KDUPRQLNXV |VV]HWHYNEO iOOtWKDWy HO D] HUHGHWL Q\RPiV-LG IJgYpQ\ ËJ\ SO D WLV]WD ]HQHL KDQJ VSHNWUXPD  GE KDUPRQLNXV |VV]HWHYW WDUWDOPD] OG 190 . A zaj spektrális jellemzése $ KDQJWpU DGRWW SRQWMiEDQ D KDQJQ\RPiV LGEHOL OHIXWiViQDN LVPHUHWpEHQ HOiOOtWKDWy D] igen informatív hangszínkép (hangspektrum).

16. oktávsávos spektrumot használunk. ahol az egyes oktávsávokban mért hangteljeVtWPpQ\V]LQWHNHWD]DGRWWN|]pSIUHNYHQFLiNKR]YLWWNIHO$]HPEHULpU]pNHOpVHOWpUHQUeaJiODNO|QE|]IUHNYHQFLiM~KDQJRNUDDPpO\KDQJRNUD SO+]. ábra A 16.4. A gyakorlatban a hang jellemzésére pl.4.16. ábra).) A középfrekvencia: f k = f a f f = 2 f a .a.4. (Egy oktáv az f a Hz alsó és f f Hz = 2 f a  IHOV IUHNYHQFLD N|]|WWL IUHNYHQFLiNDW IRJMD át.b. ábra egy mérés eredményét mutatja.

Az emberi érzékelés „torzítását” speciiOLVV]UYHOOHKHWILJ\HOHPEHYHQQLD]tJ\DGyGypUWpNHNHWG% $.YLV]RQ\ODJpU]pNHtOHQPtJN|]HOtWOHJ+]-nél a legérzékenyebb.

-val jelöljük. amely minden irányban egyformán bocsájt ki hanghullámokat. az r sugarú gömb felületén érvényes intenzitásra írható: P 4 π r2 2 pg Ig = = ρa . 16.21) +DSRQWV]HUKDQJIRUUiVXQNDW YiOWR]DWODQKDQJWHOMHVtWPpQ\PHOOHWW.5. Irányítottság Egy nagy térben elhelyezett. (16. 3 KDQJWHOMHVtWPpQ\ SRQWV]HU KDQJIRUUiVW IHOWpWHOH]YH.

Ha a hangforrást egy síkra tesszük. Ig pg (16. azaz mekkora lesz adott helyen a hangnyomásszint. akkor D = 4 . Ha két sík metszésvonalába tesszük. Legyen a tér kiválasztott 191 . ami a hangot visszaveri.DKDWiURODWODQV]DEDG WpUEOYDODPLO\HQKDWiUROWWpUEHKHO\H]]NDWpUHJ\DGRWWSRQWMiEDQD]LQtenzitás megváltozását a 'LUiQ\tWiVLWpQ\H]YHOfejezhetjük ki: p2 ρa ρa Ha egy minden irányban egyforma intenzitású hanghullámokat kibocsájtó hangforrást nagy térben helyezünk el. 9L]VJiOMXNPHJKRJ\DGRWWWHOMHVtWPpQ\V]LQWKDQJIRUUiVPLO\HQKDQJQ\RPiVV]LQWKDQgteret hoz létre. ekkor D= p2 4 π r 2 I = 2 = ρa P . akkor csak a tér egy-nyolcadába bocsájtja ki a hangteljesítményt.22) D = 8. D = 1 érték adódik. ha pedig betesszük a sarokba. D = 2 -t kapunk.

SRQWMiEDQ D] LUiQ\tWiVL WpQ\H] LVPHUW ' pUWpN $ .

 pV .

ahol r0 = 1 m .23) és (16.24) segítségével: 2 p2 ρ a I P r0 =D = I0 4 π r 2 P0 ρ a p 2 0 1 6 0 (16.25) (16.25)-EOIHMH]]NNLDKDQJWHOMHVtWPpQ\HNYLV]RQ\iW p2 ρ a 0 4 π r 2 1 P = 2 2 P0 p 0 ρ a r0 D Vegyük a (16. |VV]HIJJpVHN IHlhasználásával írható: P 4 π r2 p2 ρa . (16.23) A vonatkozási intenzitás az alábbi módon írhDWyIHOD]HO]HNDODSMiQ I0 = 1 6 p2 0 ρa = 0 P0 2 r0 . I = D Ig = D = (16.27) Ha tehát a hangforrástól r m távolságban L dB hangnyomásszintet mérünk és ismerjük a ' LUiQ\tWiVL WpQ\H] pUWpNpW D .26) L W = 10 lg     2 + 10 lg 1ρ a 6 ρa 0 + 10 lg 4 π + 10 lg  r  r  0 2 − 10 lg D DPLEOILJ\HOHPEHYpYHKRJ\( ρ a ) 0 ≅ ρ a DNLMHO|OWPYHOHWHNXWiQNDSMXN L W = L + 20 lg r − 10 lg D + 11 .24) Fejezzük ki az I / I 0 hányadost a (16. (16.26) összefüggés mindkét oldalának tízszeres logaritmusát: p P = 10 lg P0 p0 1 6 (16.

 |VV]HIJJpVVHO V]iPROKDWy D KDQJIRUUiV KDQJWHOMesítményszintje. 192 .

1952.N|WHW+LGURPHFKDQLND IV]HUNHV]W'U$QWDOO-iQRVIHMH]HWV]HU]N'U&]LEHUH7LERU'U6]DEy-iQRV Mszaki könyvkiadó. J4 -730 kézirat. J7 -724. Willi Bohl: 0V]DNLiUDPOiVWDQ0V]DNLN|Q\YNLDGy%XGDSHVW 6. 1988. 1980. Hidrodinamika. 1984. L.. E. Budapest.D. Dr.. Dr. 1986. Dr. 3. Dr. Dr. Tankönyvkiadó Budapest. az Aero. Klaus Oswatitch: Gasdynamik. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest.és Termotechnika Tanszék Munkaközössége. 7. Budapest. kézirat. 2. Litvai Elemér. Budapest.és áramlástan I-1. 9. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Bencze Ferenc: Áramlástan II. Springer -Verlag. 4. Budapest.Ajánlott irodalom 9iORJDWiVDPDJ\DUQ\HOYHQKR]]iIpUKHWV]DNLURGDORPEyO 1.. 8. Tankönyvkiadó. Dr. Bobok Elemér: ÈUDPOiVWDQEiQ\DPpUQ|N|NQHN0V]DNL. kötetek. J4 -920 kézirat. Dr.Landau. J7 -725. J7 -724-a. Litvai Elemér: Alkalmazott áramlástan (A vegyipari gépészek részére). 5. Gruber József.. Tankönyvkiadó. 1981. Szentmártony Tibor. J4 -906 kézirat. 1973.Lifsic: Elméleti fizika VI.|Q\YNLDGy%XGDSHVW 10. Tankönyvkiadó. Kurutz Imre: $PV]DNLDNXV]WLNDDODSMDL--970 kézirat. II. Dr. Budapest. 0V]DNLK.M. Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Dr. )L]LNDLNp]LN|Q\YPV]DNLDNQDN. I-2. 1987. Szentmártony Tibor: Folyadékok mechanikája I. $MiQORWWLGHJHQQ\HOYV]DNLURGDORP 11. 1980. .

1968.Poter. 18. 20. 17.R.Dowling. 19.Fox. Victor L.Thom.Gerhart.Wigger: Mechanics of Fluid. 1981. 1985.B.Braun Kalsruhe. 195 . Friedr.Abot. Philip M.Benjamin Wylei: Fluid Mechanics. M. John Wiley & Sons. Streeter.D. Richard J. 1990. E. Springer -Verlag.Werner Albring: Element arvorgänge fluider Wirbelbewegungen.Hauptmann: Fluid Flow. Rolf H. Inc. 15. 25.Ffowcs Williams: Sound and Sources of Sound. Prentice -Hall Internacional. David C. Werner Albring: Angewandte Strömungslehre. 23. Dr. Longman Scientific & Technical.McDonald: Introduction to Fluid Mechanics. 22. 1991. 14.12.Young: Mechanics of Fluid.Vieweg & Sohn Braunschweig 1965. 1989.J. A. D. Truckenbrodt: Strömungsmechanik.Duncan. G.Acosta. Ludwig Prandtl: Führer durch die Strömungslehre. 24.Sabersky. W. 21. Edward Arnold.Basco: Computational Fluid Dynamics An Introduction for Engineers. E. Jürgen Zierep: Grundzüge der Strömungslehre. A. Robert W. A. Allan J. Addison -Wesley Publishing Company. Alan T. 1972.E. Macmillan Publishing Company.. Merle C. Dr. Jürgen Zierep: Ähnlichkeitsgesetze und Modellregel der Strömungslehre. Akademie -Verlag Berlin.P. Edward G. McGraw -Hill Book Company. J. Akademie -Verlag Berlin. 1985. 1983. 1989. 16.S. Ellis Horwood Limited. 13. G. 1990. Dr.Braun Kalsruhe.Gross: Fundamentals of Fluid Mechanics. 1978.

C. 1991. 29.Fletcher: Computational Techniques for Fluid Dynamics.A.Braun Kalsruhe. John D. Volume 1. Jr. 196 . McGraw -Hill.1991. Dr. Springer -Verlag. 27.J. Charles Hirsch: Numerical Computation of Internal and External Flows. John Wiley & Sons. 2. 1991. 1991. 28. Jürgen Zierep: Theoretische Gasdynamik. Volume 1.Anderson. Inc. G. 2.26.: Fundamentals of Aerodynamics.