1 Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Pszichológia és Neveléstudományi Kar Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Pedagógia- tanító és óvodapedagógus szak

"Egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek formálják, hanem az egész nép. Része van abban mindenkinek a legkisebbekig. Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja. Minden ország zeneszerzése, ha eredeti, a maga népe dalain alapul." Kodály Zoltán

„És mint az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik: a népdal is mennél többeké lesz annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.” Kodály Zoltán

Pedagógus és jövendő pedagógus Barátaim! A Zenét a zenével tanítsuk, ne a zenéről értekezzünk!

2

Tantárgy: Ének-zeneelmélet, szolfézs Dr. Orosz-Pál József adjunktus

3

Bevezetés
Az óvodai és kisiskoláskori zenei nevelés, alapozás. Tudjuk valamennyien, hogy a világra érkező emberi lény első reagálása – a torokba, tüdőbe süvítő levegő görcsei közt is – a hang. A síró, nevető kisgyermek akaratos életösztönében valamiféle ritmikus dallam formálódik meg előbb, csak azután a gesztusok, szavak jelbeszéde. Hogy a zene közkinccsé váljék mindenekelőtt értő és lelkes pedagógusok áldozatosan elszánt munkájára van szükség. Fundamentum lerakása nélkül nem lehet építkezni. Ehhez az építkezéshez igyekszik támpontot nyújtani jegyzetünk. A mindenekelőtti érdem tehát az alapozóé. Ilyen alapozó feladat jutott osztályrészül a mai óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak. A művészetek, így a zene is, a világot és a világ jelenségeit, a művésznek a világ jelenségeihez való viszonyát fejezik ki. Ez a viszony érzelmi megnyilatkozás. A műalkotás üzenete érzelmi úton jut kifejezésre. A művészi közlés és ebből következően a művészi átélés, megértés is érzelmi, emocionális úton történik. Ehhez az átéléshez, megértéshez a cselekvő zenélés gyakorlata és a zenehallgatás vezet. A zenei nevelés az óvodában és a kisiskolás korban is csak akkor valósulhat meg, ha figyelembe veszi az általános nevelési elveket, a zenei feladatokat egyezteti a gyermekek számára kidolgozott oktatási-nevelési koncepcióval és ha zeneileg fel van készülve. Ez azt jelenti, hogy a kisiskolás- és óvodapedagógus zenéül kell tudjon írni-olvasni. Lássa, amit hall és hallja, amit lát. A cselekvő zenélés két féle: énekes-, illetve hangszeres előadás. Legegyszerűbb módja az éneklés, amely a beszédhez hasonlóan közvetlen kifejezőeszköze az embernek. Az éneklés által, ha kellő gondot fordítunk a szépéneklés elsajátítására, lehetővé válik a zeneművek mondanivalójának megértése. A cél az, hogy a száraz zeneelméleti kategóriák verbális közlése helyett a gyermekek saját zenei tevékenységük révén, önállóan ismerjék fel a zenei elemeket és azok összefüggéseit. Gyermekkorban művészi kifejezésről, a zene megértéséről nem beszélhetünk olyan értelemben, mint felnőtt esetében. A gyermek testi és szellemi fejlődése megköveteli a zenei foglalkoztatást: zenei fejlődésének elindítását és irányítását. A pedagógusnak az eredményes munka érdekében tanulmányoznia kell a zeneelméletet, a halló-és hangadó szervek működését, a

4
kiskorú gyermek életkori sajátosságait és zenei képességeit, az alkalmazható módszereket, elveket és a felhasználható zenei anyagot. Ma, amikor a korszerű tájékozódás szinte követelmény, amikor az oktató-nevelő tevékenység is a reformáló törekvések cselekvő részévé vált, szükségszerű követelménynek tartjuk, hogy az ének-zeneoktatás területén is az adott lehetőségeinkhez mérten, lépést tartsunk a korral. Az új pedagógia nyitottabb, igyekszik gyermekközpontúvá válni. Ez nem lehet másképp az ének-zeneoktatás területén sem. Érzésünk szerint igyekeznünk kell a reform adta lehetőségeket és az egyéni újítási próbálkozásainkat kiegyensúlyozott módon, túlzásmentesen alkalmazni. Így elkerülhetjük az ellentmondásos helyzetek kialakulását, azt ugyanis, hogy a személyiség alakulásának fontos tényezője, az akarati tevékenység nevelése elhanyagolódjék, ami a későbbiekben komoly személyiségzavarokat okozhat. Különösen fontosnak érezzük a Kárpát-medencei magyar pedagógusok tevékenységét, mert népünk szétszórtságában, nagy szükségünk van egy minden határon felülkerekedő egységes nevelési eszmény kialakítására. Egy olyan egységes zene-anyanyelvi repertoárra van szükségünk, amelyet minden Kárpát-medencei magyar gyerek ismer, és magáénak érez. Ne feledjük: nyelvében él, zenéjében érez a nemzet. Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója ma a magyar zenei köznevelés és szakoktatás alapját jelenti. Mindezt az óvodában kell elkezdeni, mert jól átgondolt óvodai oktatás nélkül nincs eredményes iskolai oktatás sem. Ha jó az óvodai oktatás, sokkal eredményesebb a mindenszintű iskolai oktatás is. Ugyanakkor kötelezőnek tartjuk az óvodai ének-zeneoktatásban elkezdett tevékenységek hozzáértő módon való folytatását. Kodály 1929-ben a következőket fogalmazta meg: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem fogalmi, racionális oldalról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását egy, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama; akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni; ezt megszerezni az iskola kötelessége.”

5
Pedagógusi és karvezetői tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy ahol, és amikor megszólal a zene, mindig a másik embert igényelje, mindenkor közösséget teremtsen, ha úgy tetszik, szomjúhozza a többi ember jelenlétét is. Úgy gondoljuk, hogy, amikor Owent idézve szólunk a pedagógus kollegáinkhoz: „Azt a pedagógust szeretem, ki cselekszi a tudnivalókat, nem pedig azt, aki tennivalókra tanít”, akkor mindannyiunk igényének, óhajának a kifejeződése cseng vissza fülünkben. Hiszen mindannyian ilyen pedagógusok szeretnénk lenni. Az óvodás- és kisiskoláskor az ember fejlődése szempontjából meghatározó. Ebben a korban alakul ki az erkölcsi érzékünk, ebben a korban kezdjük megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép és mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb, szebb lehet. Ebben a korban kezd alakulni szépérzékünk is, ebben a korban vagyunk talán a legfogékonyabbak Tehát a nevelői tényező nélkülözhetetlen. Minden tudásunkat arra kell felhasználnunk, hogy jó irányba tereljük a kiskorú gyerek fejlődését. Mindezen sajátosságok és az ezzel járó következmények tudatában nem csodálkozhatunk azon, hogy a tőlünk nyugatabbra levő országokban olyan nagy gondot fordítanak az óvodai- és kisiskoláskori pedagógusképzésre. A zene hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyerek fogékonyabb legyen a szép befogadására, jó irányba tereli az ízlés fejlődését. A zene olyan interdiszciplináris energiával, lehetőségekkel rendelkezik, amely személyiség és emberformáló erő. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a személyiségnek. Az elmondottakat alátámasztják a kodályi eszmeiség hordozói, a Kodály tanítványai által végzet pszicho-pedagógiai kutatások (Ádám Jenő, Szőnyi Erzsébet, Bárdos Lajos, Kerényi György, Rajeczky Benjámin, Kokas Klára, Péter József, Hegyi József, Vásárhelyi Zoltán, Kardos Pál, Herboly Ildikó, Szabó Helga, Horváth László, Dobray István, Papp Géza Bartalus Ilona és mások). Elmondhatjuk tehát, hogy ugyanaz az elv és elvárás érvényes az ének-zeneinevelésre is, mint a többi diszciplínára. Ebből az következik, hogy az „illetékesek részéről is”, a tantárgyak „fontossági sorrendjében” ugyanaz a ráfigyelés, bánásmód kell megillesse az ének-zenét, mint bármelyik más tárgyat. Ugyanakkor azt is hisszük és valljuk, hogy a szülői ház, az óvoda, az iskola feladata, hogy a gyerekek érdeklődését kialakítsa és fejlessze a zene irányába.

Egyszóval tanítsunk értékes magyar zenét. de kápráztató. derűt és életet mindennek. hogy ezzel párhuzamosan nekünk. énekek. Lelket kölcsönöz a mindenségnek. Ezen keresztül képes lesz megérteni más népek hagyományát és a világirodalom remekeit egyaránt. . természetes elfogadásához is. alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg más népek zenéjéről sem. a zenén keresztül eleget kell tennünk e nemes feladatnak. amelynek csak láthatatlan. hogy az eddigi elmozdulás nem a zene és más készségképző tantárgyak javára történt.Tartalmi változás Az oktatásunk tartami változása az elsajátítandó zenei anyag minőségileg értékesebb. Úgy hisszük. szárnyat az elmének. és továbbra is cselekvői kell maradjunk ennek a térségnek. Mert „A zene erkölcsi törvény. de értékes éneket. szenvedélyes és örökkévaló alakja „– mondja Platón. A jobbulásnak két szinten kell bekövetkeznie: Tartami vonatkozásban Formai vonatkozásban 1. megtanulásán keresztül valósulhat meg. és tovább kell vinnünk kisebb vagy nagyobb közösségünk érdekeit. bár az az érzésünk. A jobbulás felé kell elmozdulnunk. mondókát. pedagógusoknak is változnunk kell. amellyel nem rontjuk el a gyerek ízlését. a kisgyerek számára is hozzáférhető népdalt. Az ének-zeneelmélet szolfézs kurzus hozzájárul a zenei alapismeretek elsajátításához. Javaslat új stratégiára Tekintettel arra. úgy érezzük. hogy ez nem fog így maradni. Tanítsunk minél több gyermekdalt. igazsághoz és széphez vezet.6 A saját népünk jobb megismerése érdekében az óvodában és az iskolában egyaránt a néphagyomány ismertetéséből kell kiindulnunk. Bízzunk abban. Mindez hozzájárul a jobb önismerethez és a másság megismeréséhez. vagy költött. 1. bájt ad a szomorúnak.1. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz. hírnevét. hogy fáradhatatlan munkával szolgálnunk kell. hogy az egész Kárpát-medencében az utóbbi másfél évtizedben megváltozott az oktatási stratégia. szállni tanítja a képzeletet. hozzáférhetőbb dallamok.

kiegyensúlyozottságot. így a hatás és visszahatás törvényszerűsége itt is jelen van. Természetesen ez nem lehet másként az óvodai. alkalmazása. fejlődik hallása. nem hiba. fontosnak tartjuk elmondani a következőket: . A zenélés legyen öröm. Minden korosztály arra törekszik. Az ének-zeneórákat úgy kell felépítenünk. A zenei nevelés és a többi nevelési feladat szoros kapcsolatban van. vagy legalábbis így kellene lennie. keltse fel a zene iránti érdeklődést. tudatosítása köré csoportosulhasson. A hiba akkor történik. Ez szinte az élet minden területén így van. hetek. Mindez nem baj. ahol a különböző foglalkozások időben eggyé olvadnak. hogy a műveletesítési feladat a zenei nyelvezet elsajátítása. hogy az ének-zenei foglalkozások. hogy a gyerek számára biztosítsa a zenei élményt. Formailag a különböző foglalkozások időtartama is változik. de latens módon a gyerekek számára szünetet is biztosítanak. Ezáltal a foglalkozások testreszabottabbak lehetnek.7 A pedagógusnak a feladata. Fontos. meg kell maradjanak ének-zene központúaknak. Vagyis: egy előre meghatározott tematikájú nap /hét/ /hónap/ zenei foglalkozásai a témán belül. hogy szerettesse meg a gyerekekkel a zenét. Ilyen értelemben nagyon jónak tartjuk a tematikus napok. zenecentrikusak kell legyenek. az éneklést. A túlzás az élet bármely területén kiegyensúlyozatlanságot eredményez. Azért. szoktassa a gyerekeket tiszta éneklésre. Ezáltal formálódik ízlése. Vannak olyan óvodák és iskolák. hónapok gondolatiságának alkalmazását. amikor bármelyik áramlat túlzásaiba esünk. jobb infomációáramlást biztosítson.és kisiskoláskori ének. mozgása harmonikussá válik. Mindezt a liberálisabb életszemlélet térhódítása eredményezte. hogy a jövőképünk pszicho-pedagógiai szempontból megfelelhessen a következő néhány tíz év elvárásainak. hogy az elkövetkezendő időszak számára biztonságot. 2 Formai változás Az új követelményrendszerben változnia kell a zeneórák (de minden más foglalkozás) külső megjelenésének is. de ki kell használnunk a tantárgyköziség adta lehetőségeket.zeneoktatásban sem. fogékonyabbá válik a művészetek iránt. ritmusérzéke. Azt mindenképpen hangsúlyozni szeretnénk. 1. jobb életszínvonalat.

Igyekszik tudományosan. metrumából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. ritmusérzékét.és kisiskoláskori zenei nevelés a gyerekeket élményhez juttatja. Megszeretteti a gyerekekkel az éneklést. Nélkülözhetetlen az anyanyelvi nevelésben. matematikai. Ez a kíváncsiság nemcsak a zene területén nyilvánul meg. Ha nem lesz jól képzett pedagógus társadalmunk. az énekes játékot. egyaránt hat az érzelemre és az értelemre. Az itt tárgyalt zeneelméleti ismeretek nélkülözhetetlenek az oktatói-nevelői folyamatban. Szorosan kapcsolódik az irodalmi. Az óvodai. elveknek és módszereknek. zeneelméleti ismeretekkel kell rendelkezzenek. a vizuálisés testnevelési oktatói területekhez. Erre is szolgál a jelen kis jegyzet.zeneoktatásra van szükségünk. hogy a jövendőbeli pedagógus kollegák taníthassák a zenét. szolfézs. szoktatja a szép éneklésre. A gyerekdalok ritmusából. zenei emlékezetét. hogy az új korosztály magyar zenepedagógus társadalma nem tudja elsajátíttatni a saját népe. általános kérdésekre megadni a választ: Mit? Miért? Mikor? Hogyan? Ahhoz. hogy erre a négy alapvető kérdésre válaszolhassunk. érdeklődést kelt a szín. felkelti zenei érdeklődésüket. Az együttlét társas örömet jelent. a környezetismereti. Ezt kellőképpen felkészült pedagógusi testülettel tartjuk megvalósíthatónak. hogy a jövendő tanítói-óvónői társadalma tanuljon meg zenéül írni-olvasni. vagyis érdeklődővé teszi a gyereket. hozzá kell járulnunk ahhoz. Egyszóval az óvodai.8 - Jobb minőségű ének. valamint a tantárgypedagógia a jelenleg ismert és alkalmazott hatékony eljárásoknak. esztétikailag fogékonnyá teszi őket. játékos zenei alkotókedvét. hogy végre felszámolhassuk tájainkon a zenei analfabétizmust. Fejleszti a gyerekek zenei hallását. de hat a gyerek természet. tér. formálja ízlésüket. Az ének-zenének nagyfokú interdiszciplináris energiája és lehetősége van. Vagyis ahhoz. az ének-zene oktatási területére is érvényes. illetve gyakorlatoknak az összessége. forma és arányok iránt is. a magyar nép zenekultúráját. amely igyekszik feltárni a legszükségesebb zeneelméleti kérdéseket. akkor a jelenlegi állapotok közepette elképzelhető. vagyis hozzá kell járulnunk ahhoz. Ebben az összefüggésben az általánosan vett ének-zeneelmélet.és társadalmi környezete iránti .és kisiskoláskori ének-zenei nevelés alapot biztosít a zenei műveltség megteremtéséhez.

általános iskolai ének.zenetanár. -A jobb eredménnyel tevékenykedő kántoroknak meg kell adni a lehetőséget. ezáltal biztonságérzete növekedik.és óvóképző főiskolákon be kellene indítani az énekzene műveltségi terület oktatását. nyitottá teszi gondolkodását. gátlásai feloldódnak. azokban az iskolákban. 2. az egész magatartása kedvezően alakul. Az énekkultúra minőségének jobbítása. Számtalan jó hangszerest képeznek az említett iskolákban. .zenei képzés legyen. hogy a zenetanáraink nem jók. elemi iskolai és óvodapedagógus. felszámolása érdekében meg kell oldani Erdélyben a minőségi zenepedagógus képzést.9 érdeklődésére is. rendezett mozgásukban és környezetükben. akkor az énekkultúrát is jobbítani lehet.és általános iskolai ének. hogy érdeklődjön az új iránt és befogadja azt. A baj az általános. fejlődik műveltsége. hogy az analfabétizmus megszüntetése. -A már működő magyar főiskolákon. Ott nincs jó ének. Ha Erdélyben lesz kellő mennyiségű jó. valamint líceumi szinteken van. akadémiákon továbbra is képezni kell / ene az általános iskolai zenetanárokat és karnagyokat.medencében jó szakmai.és nem zeneiskolai. ahol nincs ének-zenetanár. 2. Nem igaz. nagyban hozzájárul ahhoz. A jó irányban alakított ízlés fogékonnyá teszi a zenei anyanyelv elsajátítására. Ezért zenei írástudatlan az országunk. hogy a hittan oktatáson kívül tanítsák az ének-zenét is. 1Célok -A kívánatos az.zenei képzés. esztétikus. A fentiekben is vázolt ok-okozati összefüggésből látható. Bizonyságul hadd említsük meg a zeneiskolai eredményeket. önként vállalt fegyelme. A zenei nevelés hatása megmutatkozik testtartásukban. hogy a Kárpát. -Ennek érdekében az erdélyi magyar tanító.

Könyvészet: 1. vagy bármilyen dallam.zenei képzés lehetőségét. A tananyag ilyen felosztása didaktikai célt szolgál. Tempó. Erre programot és stratégiát kell kidolgozni. A tananyag négy részre oszlik: I. akik képesek oktatni az általános iskolákban az énekzenét. Almási: Tavaszi szél vizet áraszt 3. Meg kell jelentetni az alaprepertoárt. Bevezető rész: a zeneelmélet-szolfézs tantárgyunk általános tervezetét mutatja be. zenei szempontból tovább kell képezni. amelyet minden Kárpát-medencei magyar gyereknek ismernie kell.Létre kell hozni. arra hivatott. hogy a diákokat felvértezze azokkal az alapvető ismeretekkel.és hangerőre. amelyek lehetővé teszik. II. zenei szemelvény vagy más jellegű zenei alkotás rendszeres tanulmányozását. Fórika-Kiss-Tomai: Kézikönyv tanítók és tanítójelöltek számára . egy magyar népdal. Ádám: A muzsikáról 2.10 . valamint más agógikai elemekre vonatkozó zenei anyagot ismertet. Benkő: Zenei kislexikon 6. Boros: Énekben hallottam 8. Darvas: Zenei minilexikon 11. Avasi-Rezessy-Frank: Zeneelmélet I-II-III 4. vagy karnagyi tevékenységet is folytatnak. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon 10.Azon tanítókat és óvodai pedagógusokat. Dallami elemeket IV. cinege kismadár 9. illetve újra kell alakítani az erdélyi magyarság számára a legmagasabb szintű ének. Bátorítani kell tevékenységüket. Böhm: Zenei műszótár 7. Ritmikai elemeket III. Borsai-Kovács: Cinege. Balázs: Zenelesen 5. gyermekdal vagy műdal. . A vizsgálódások mindvégig összehasonlító jellegűek.

Kodály: Visszatekintés 19. Ezen tanulmány mellett ajánlatos a könyvészet áttanulmányozása is. László-Bakk: Egyedem. Nagy-Romocea: Zenekönyv 22. Szilágyi-Vermesy: Pimpimpáré 31. Jagamas: Romániai magyar népdalok 17. Selmeczi: Csodakürt 25.. Ugrin: A mi dalaink A felkészülés fő eszköze a jelen jegyzetanyag. Kulcsár: Zene és játék 20.11 12. A tárgyból az értékelés két írásbeli dolgozatra és a diákok önálló tevékenységére alapozódik. Tanulmányozható minden II-III-IV-V-VI-VII-VIII-IX-X osztályos tankönyv 32. Forrai: Ének az óvodában 13. Szabolcsi-Bartha-Tóth: Zenei lexikon 29. Törzsök: Zenehallgatás az óvodában 33. Szabó: Dalolj velünk 27. . Szabó: Nyitnikék 28. Giuleanu: Tratat de teoria superioară a muzicii 15. Selmeczi: Csigabiga palota 24. Giuleanu-Iuşceanu: Tratat de teorie a muzicii I-II 16. Selmeczi: Szedem szép virágom 26. Keszler: Zenei alapismeretek 18. Szentpál: Játékos ritmika 30. begyedem 21. Sava-Vartolomei: Dicţionar de muzică 23. Frank: Zeneesztétika-zeneirodalom 14.

12 5. A triola 17. prepentatónia Pentatónia Diatonikus népi hangsorok Dúr jellegű tetrachordok (dúr. 5. korona és ismétlőjel. A hármashangzat. nyolcad. fríg). A keresztes és b-s hangsorok: C-a. F-d. A dó helye. A harmonikus hangközök. . fél és egész hangértékek és szünetek. 6. A moll hangsor és hangnem. 13. 8. 3. 14. nyolcad időegységű ütemek. A hiányos ütem. A negyed és A pontozott értékű hang (a hangjegy utáni pont). 15. Olvasás. D-h. bináris és ternáris ütemek. A tempó és dinamika (hangerő). A zeneelmélet-szolfézs tantárgy általános tanterve 1. Az egyszerű és összetett. A zenei hang tulajdonságai. Oligochordia. A modósító jelek 11. összhangzatos vagy népi kromatikus). Rendkívüli értékfelosztás. Moll jellegű tetrachordok (moll vagy eol. Az időegységre és időegység részre eső szinkópa és kontratimp 16. A felütés vagy auftakt. B-g hangnemek. A hangértékek és a szünetek ( a negyed. 2. 10. szómizálás előjegyzéssel rendelkező hangnemekben és hangsorokban. hangsor és hangnem. A legato. Az ütem. 18. G-é. A kvintkör.)A ritmus és metrum. 12. A dúr Az egyszerű hangközök tizenhatod. 4. líd. 7. 9.

A rezgést a hangforrás átadja a környező levegőnek. ötletes találmányok. Ezáltal szélesítik a művészi kifejeződés lehetőségeit. a szabálytalan zörejt eredményez. A zenei hang tulajdonságai Lévén. amelyet hallás útján érzékelünk. A hang valamely rugalmas anyag ismétlődő rezgéseinek következménye. hogy a zenének a nyersanyaga a hang. A zenei hang tulajdonságai Időtartam (ritmus) Magasság (dallam) Erősség (dinamika) Hangszín (minőség) Tempó Alkotás – újraalkotás (előadás) ÉLMÉNY A zenei hang tulajdonságai. A hang a zene alapanyaga. . A hangértékek és a szünetek. ez hanghullámok formájában továbbítja hallószervünkhöz. I. a hangokat rögzítő és átalakító készülékek bővítették tovább a zene nyersanyagkészletét. A természetes hangforrások sokasága mellett. Vagyis a hang szállítóeszköze a levegő. A szabályos rezgés zenei hangot. tehát légüres térben a hang nem terjed. Az a fizikai jelenség.a hangszerek .varázsolták egyre gazdagabbá a zenei hangok birodalmát. . A rezgés két féle lehet: szabályos vagy egyenletes és szabálytalan vagy egyenetlen. a továbbiakban a hang tulajdonságait vizsgáljuk. legújabban elektromos és elektronikus hangfejlesztők. A zenei hangnak meg tudjuk pontosan állapítani a magasságát. és hallószervünk segítségével jut el tudatunkba.13 6.

A magasság a hangforrás másodpercenkénti rezgésszámától (frekvenciájától) függ.hang. emelkedő és ereszkedő dallamvonalat ismerünk). nemzetközi egyezmény született. Ezek a tiszta oktávok. Rezgésszáma 435 . melyet kamarahangnak. Két hangmagasság különbségét (intervallumát) rezgésszámuk arányával határozzuk meg. szó. hogy a különböző tájegységek hangszerei.nagyon sok dallam tiszta prímmel kezdődik. Magos hegyről foly le a víz a recitativikus dallamvonalra. példa Kolozsváros olyan város az emelkedő és ereszkedő dallamvonalat szemléltet. Az 1. de a közepes magasságban. A zenei gyakorlat az oktávszakaszokat a c hanggal határolja el egymástól. ré. aki meg tudja állapítani előzetes viszonyítás nélkül a hallott hang magasságát. A relatív szómizációs hangnevek ezt könnyítik meg. sz. Az abszolút hallású ember általában jó zenei memóriával. hallás memóriával megáldott személy.sz példa. Az ennél magasabb rezgésszámú hangokat ultrahangoknak. . Az emberi fül által érzékelhető legmélyebb hang 16. normálhangnak. A relatív szómizációs hangnevek: dó.viszonylagos .. Ezeket az emberi fül nem képes felfogni.Példa: bármelyik dallam lehet . kötelező az eléneklése. abszolút magasság is egy relatív . vagy bécsi á-nak nevezünk. a 2. 4. a 16 rezgésszámnál kisebbeket infrahangoknak nevezzük. Példa . A hangolás alapja az egyvonalas á. .14 6.440 Hz. fá. A magasság A magasság a zenei hang egyik fő tulajdonsága. ti – hét hang. zenekarai egyforma magasságban szólaltassák meg a c hangot. Sz példa Virágos kenderem Az egymástól oktáv távolságra levő hangok nagyfokú hasonlóságán alapszik a zenei hangok elnevezésének ismétlődése a különböző magasságokban. Minél nagyobb a rezgésszám annál magasabb a hang.1. a rezgésszám és a magasság egyenes arányban van egymással. lá. A zenei gyakorlatban a hangok magasságát egymáshoz viszonyítjuk. a legmagasabb 20000-25000 rezgésszámú. illetve képes intonálni a megnevezett hangot. Azért. Az azonos hangmagasságok (tiszta prímek) frekvenciaaránya 1:1. mi. az igen közel levő hangmagasságokat is meg tudja különböztetni. A mai zenekari gyakorlat ennél általában magasabban hangol.A hangmagasság váltakozásának az iránya határozza meg a dallamvonalat (recitativikus – egy hangon mozgó-. illetve ezáltal a műveket. Tehát az un. Az oktatásban a relatív hallás fejlesztésére törekszünk. A hangmagasság váltakozása eredményezi a dallamot. Közel azonosnak érezzük az 1:2 rezgésszámarányú hangmagasságokat.

kombinációiból jön létre a ritmus. .össz.2 Hangköztáblázat Ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Név Tiszta prím Kis szekund Nagy szekund Kis terc Nagy terc Tiszta kvárt Bővített kvárt Szűkített kvint Tiszta kvint Kis szekszt Nagy szekszt Kis szeptim Nagy szeptim Tiszta oktáv Jel T1 K2 N2 K3 N3 T4 4+ 5T5 K6 N6 K7 N7 T8 Fokszám 1 dó-dó 2 mi-fá 2 dó-ré 3 mi-szó 3 dó-mi 4 dó-fá 4 fá-ti 5 ti-fá 5 dó-szó 6 mi-dó’ 6 dó-lá 7 ré-mi’ 7 dó-ti 8 Táv.15 6. A hangforrás rezgésének kezdetétől annak megszűnéséig tart. rózsa Átal mennék én a Tiszán 7. A ritmus jelzésére a hangjegyeket használjuk. 0 1/2 1 1 1/2 2 2 1/2 3 3 3 1/2 4 4 1/2 5 5 1/2 6 Minőség K d d k k k d d k k k d d k Dallampélda A szántói híres utca Beetoven: Örömóda Tavaszi szél Zsipp. Az időtartam A zenei hang második fő tulajdonsága. Mai írásmódunkban a leghosszabb érték az egész értékű hang. zsupp Kolozsváros olyan Szegény vagyok Kis kacsa fürdik Gerencséri utca A part alatt Felbontás: Rózsa. vagyis a rezgések időbeli kiterjedését értjük alatta. A hang időtartamán értjük azt az időt amely eltelik a hang felcsendülésétől annak megszűnéséig. A hang időtartama a hangzás idejének hosszúságában valósul meg. A hangok időtartam.

egy folyamat. hogy „kezdetben vala a ritmus” (Bülow). Az észlelő belső számolással méri az időt. hogy a magasság váltakozásból alakul ki a dallam. Innen a megállapítás. mert a zene az időben. A dallam a ritmust is magába foglalja. az alkotás egyszerre a maga egészében. A ritmusképletekben elegendő a hangok különböző hosszúságát jelezni. A zenének igen lényeges eleme. az alsót dó hangon. Az időtartam a hangnak egyik fő tulajdonsága és egyben dimenziója is. Az időtartamot a hangjegyek grafikai képe is kifejezi. hiszen a kutatások bizonyítják. az idő folyamatában zajlik le. Tehát úgy is fogalmazhatunk. hogy valami folyik. gyakorlatilag ehhez nincs szükségünk vonalrendszerre. azok egymásutánisága és hangzási időtartamuknak egymáshoz való viszonya. A vonalrendszer segítségével a dallamok kottaképe egyaránt mutatja a hangok magasságát és időtartamát. egy időben jelenik meg előttünk. Ezzel ellentétben a képzőművészeti és építészeti alkotások a térben valósulnak meg. Egyszer kopogással (különböző hangszínnel). de ritmus létezhet határozott hangmagasság nélkül is. az egyes mozzanatok folytatólagosan követik egymást. Az előzőekben szó volt arról. Azért fontos ezt tudni. példa A rövidebb időtartalmú hangjegyek alapértékeit felezéssel kapjuk meg. Ezt a gyakorlatot is meg kell szólaltatni. a képzőművészetben és építészetben már valóság. A dimenzió így a zene esetében csak hasonlat. A ritmus görög eredetű szó. A felső szólamot szó hangon. A ritmus a zenében a hangoknak az idő folyásában való tovaterjedése. .16 Hangjegyérték táblázat 8. hogy a zenének az alapja a ritmus. azt jelenti. amely az egyes időmegszakító jelenségek között érzékelhetővé válik. valami követi egymást. majd felelgetős játékként két szólamban. Sz. hogy a zene a ritmusból indul ki. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a ritmusérzék fejlesztésére.

a hang dinamikája. A metrikus lüktetés sűrűségét a tempó szabályozza. A példa az egész. A hangjegyek változatos típusai fejezik ki a különböző időértékeket. A hang erőssége Dinamika A hangerősség. A hangerőre befolyást gyakorol a rezgő test nagysága. a neki megfelelő szünetekkel együtt. Ha egyenlő erővel ütünk meg egy kisebb és egy nagyobb rugalmas testet. Minél nagyobb az amplitúdó. vagyis az egyiket hangsúlyosnak halljuk. hogy milyen külső erő hat a rezgő pontra. példa a negyed. A rezgésben levő test amplitúdójának a nagyságától függ. Más szóval: Két főhangsúly közötti zenei részt ütemnek nevezzük. halkítás. Az ütemnemeket ütemjelzővel illetjük. Az ütem a súlyos lüktetésen kezdődik és a következő súlyos lüktetésig. A „dinamika” a görög dynamis szóból származik.és félértékű hangot és a neki megfelelő szünetet tartalmazza. Ezt főhangsúlynak nevezzük. a hang egyik legfontosabb agógikai tulajdonsága. hogy a rezgés nagyobb kilengésével párhuzamosan a hang ereje is növekszik. a kisebbik erősebben fog megszólalni. annál hangosabb. hangsúlyig tart. ritmusértékeket 10. példa. elsősorban az van befolyással. A játékok. A dallamok hosszabb-rövidebb hangjait a metrikus lüktetéshez viszonyítjuk. mint a másikat (vagy másokat). Magyarázat: a nagyobb test nagyobb ütést kíván. a felső pedig az időegység (metrikus lüktetés) értékét. mint a nagyobbik. de még zenehallgatás közben is egyenletes lüktetést érzünk. A zenei hang erőssége.17 A ritmusviszonyokat kották segítségével tudjuk láthatóvá tenni. dalolás. ugyanis ennek a tulajdonságnak köszönhetően létezik a zeneművészetben a halk. Arra. hatalom. hangos. Az 11. annál erősebb a hang. Sz. amelyek az „erős” érzetet keltik. tizenhatod és harmincketted értékeket mutatja. A zenében érezhető egyenletes lüktetést metrumnak nevezzük. Az ütemeket ütemvonalakkal választjuk el egymástól. Az ütemben az egyik lüktetést erősebbnek érezzük. nyolcad. Dalainkban a metrikus lüktetések ütemekké állnak össze. . (Itt is fontosnak tartjuk dallampéldák megszólaltatását!) 8. kifejeződési lehetőségünk. Ez megkönnyíti az olvasást. hogy az olyan tág kilengésű rezgéseket váltson ki. vagyis a rezgés kilengése. Muzsikálás. táncok a dallamok belső mozgását elevenítik meg. Az ütemjelző alsó száma az egy ütemen belüli metrikus lüktetések (időegységek) számát mutatja. tömege is. erősítés stb. a tájékozódást. Ezt sokszor mozdulatokkal kísérjük. jelentése: erő.sz.

és egyben hangszínét. hogy zongora. tömörebb. de halk hang csatlakozik ehhez az alaphanghoz. sajátosságát. bulizás!) A hangerőnek sokkal több árnyalatát érzékeljük közepes hangmagasságokban. átütőbb az alaphang minősége. attól az illető hangtól különböző. s épp e hangok jelenléte alakítja ki az alaphang színét. hegedű vagy trombita. Minél több felhang szólal meg egyszerre. 9. mert mint az egésznek részei. Felhangok. vagy a nagyon magas hangok közt. Amikor egy hang megszólal. Ennek ellenére a fuvola hangja felhangokban szegényes. a nagyon hangosak inkább fizikai fájdalmat okoznak. a személyek. A hang színe a hangnak az a tulajdonsága. Akkor is tudjuk. nevezzük azt alaphangnak. A dinamikáról bővebben a fejezetben fogunk szót ejteni. A hangszín. azzal együtt megcsendülnek más hangok. részhangok. azzal egy időben több. idegen hang is megszólal. mint a nagyon mély. vagy ha pengetéssel hozzuk rezgésbe. ha vonóval. az ütős hangszerek hangját egymástól. még akkor is. (Vigyázat. az alaphanggal adják annak rezgését. Mindenki tapasztalta már. hogy ha megszólal egy zongora. annál színesebb. A hangszín adta lehetőségeket figyelembe véve. amelynek segítségével meg tudjuk különböztetni a hangforrást. hegedű. ha előzőleg már ismertük őt. . A fizika bizonyítja. a fúvós. hangulatokat képesek előidézni. A hangszín jelenségre tudományos magyarázat is van. hogy a zenei hang nem létezik egymagában. ha azok egyformamagasságú hangokat szólaltatnak meg. mert magasabb hangok. Ennek a tulajdonságnak alapján tudjuk megkülönböztetni az emberek hangját is egymástól. hogy ki szólalt meg. A húros hangszerek sokszínű hangzását a felhangok gazdagsága okozza. amelynek a segítségével a hang zengése alapján meg tudjuk különböztetni a hangszerek. A hang színezetét befolyásolja a hangkeltés módja is. ha nem látjuk az illető személyt. Ugyanaz a hegedűhúr más-más színezetű hangot ad. kétség nélkül meg tudjuk állapítani. A hangszín segítségével különböztetjük meg a húros. trombita hangját hallottuk-e.18 A nagyon halk hangokat nem érzékeljük. a zeneszerzők és az előadóművészek (alkotás és újraalkotás kérdése) különböző lelkiállapotokat. Gyakorlatilag több. Azokat a hangokat felhangoknak vagy részhangoknak nevezzük. A zenei hangnak azt a tulajdonságát. hangszínnek nevezzük. a tárgyak hangját egymástól. abban az esetben. Természetesen jóval halkabban. még ha nem is látjuk a hangszereket.

vagy egyenesen mondanivalót. Az időtartam című alfejezetben megjegyeztük. (lásd hangértékek váltakozása eredményezi a ritmust. van. hogy minden hangnemnek hangulata. Zenévé válhat akkor. Azt is tudjuk. amely nem más. A fül számára újra hallhatóvá. hogy gondolataink és beszédünk szavai elhangzásuk után nyom nélkül el ne röppenjenek. előadjuk azt az illető művet. akkor még évszázadok múltán is leolvasható. mérő. A kisebbtől a nagyobb éték felé haladva. vagy bármilyen más zenenyelvezeti elemet. A zenei gyakorlatból. megtanulni a ritmusképeket. Ha azt akarjuk. a zenei hangok rögzítését hangjegyírásnak. énekeljünk kezdetű népdalunkat (Példatár 16. A mérték.sz. állapotot. vagyis zeneileg újraalkotjuk. Ha megszólaltatjuk az. példa). Énekeljünk. ha megszólaltatjuk. hogy a zenei hang időtartamát a különböző hangértékekkel tudjuk láthatóvá tenni. A hangszín segítségével különböztetünk meg zenei korszakokat. (Időegység: metrikus lüktetés. metrum. Egy zenemű ritmusát a hangértékek egymásutániságával lehet kifejezni. ha úgy tetszik mondanivalója. a példatárat) A különböző . a hangzó zenéből szűrjük le a tapasztalatainkat. minden nagyobb hangjegyérték kétszerese az őt megelőző kisebb hangértéknek. a semmibe ne tűnjenek. 10 A. A szó és beszéd lejegyzését írásnak. amellyel a legjobban megközelítheti a zeneszerző által elképzelt hangulatot. A hangértékek grafikai megjelenítése még nem zene. Pontosan ez az elv érvényesül akkor. A negyedértékű hang. szükség van lejegyzésükre. stílusokat. megszólaltatható lesz a mű. kótavagy kottaírásnak nevezzük. az ember számára újra élővé válik. a felezés. hogy a gyakorlati zenéből kiindulva kell megtanítani. akkor az első két ütemben érzékelhetjük a negyedértékű hangot. Ha ez megtörténik. amikor a zenei gondolatokat megfelelő írásjelekkel rögzítjük. Ezért javasoljuk. Így bármikor újra elolvasható.19 Tehát a zenei kommunikációban a művek mondanivalójának hiteles tolmácsolása érdekében a művésznek létre kell hoznia azt a hangszínt. A hangértékek és a szünetek A hangértékekre vonatkozó elsődleges szabály a kettes osztás. Ezen egyezményes jelek képesek grafikailag ábrázolni egy mű ritmusképét. a kisebb értékek felé haladva. Minden nagyobb hangértéket a törtek sorrendjében. A hangértékek egyezményes jelek. mint egy időegysényi ideig tartott hang. a következő két kisebb értékre osztunk fel.

oszt. él. minden. Ebben az esetben a negyedértékű hang feleződött két egyenlő részre. Repertoárunkból válasszunk olyan énekeket. ahol el kell hallgatnunk. amely az idő felfogását lehetségessé teszi és megkönnyíti. Szünetjele: lásd. oszt. hogy az éneklés folyamán van olyan rész. felfedezhetjük. Jele: lásd pédatár).20 amely szerint ritmusérzékünk az időt egyenletes részekre osztja. 31.) Mivel a számokkal értékelést fejezünk ki. Tankönyvben. A negyedértékű hang általában az alaplüktetés. vagy tá szünetnek nevezzük. A nyolcad általában párosával fordul elő. A negyed hangra és a neki megfelelő szünetre egyaránt egy időegységet számolunk. Vagyis egy olyan segédeszköz. amikor egy lüktetésre két hangot (két szótagot) kell ejteni. Tá értéknek is nevezzük. Példa. Példatár 20) Az első és második versszak utolsó szótagjára (szép. Tanuljuk meg Terényi Ede Táncoló. A hallgatást a zenében szünetnek nevezzük.). ahol nyolcad és a neki megfelelő szünet van jelen. Jele: lásd. A nyolcad értékű hangot ti-nek is nevezzük. hogy vannak olyan esetek. De megtanulhatjuk Vermesy Péter Osztinátó című énekét.) A metrikus lüktetés érzékelésekor azt tapasztaljuk. példa) A félhangérték. Jele: lásd 5. feleződött két egyenlő nyolcadra. Ebben az esetben így írjuk: lásd.tár A negyed hangra és a neki megfelelő szünetre egyaránt egy időegységet számolunk. Az ilyen esetekben a félértékű hanggal találkozunk. példatár. az időtartammal összefüggő összehasonlítás pedig értékelést is jelent. old. Repertoárunkból válasszunk olyan énekeket. A nyolcad értékű hang. jelen van. oszt. dég) kettőt számolunk. Az elnevezése ti-ti. A zászlócskát mindig a hangjegy jobb felére tesszük. Körtéfa vagy az Ég a gyertya. vagy Őszi mondóka című énekeket (V. vagyis ahol nem énekelünk. Az idézett három énekben a hallgatás egy metrikus lüktetésig tart. Ugyanígy a Kodály Zoltán Tekereg a szél című énekének a második és utolsó ütemében a szél. old. A Süss fel nap. ahol a negyed érték és a neki megfelelő szünet.(Példatár 19. tél szótagokra kettőt számolunk. 17. . kezdetű dalainkat énekelve. Ezt a szünetet negyed szünetnek. Példatár. azért beszélünk az időtartammal kapcsolatban időértékről. sz. (Mindezt megtaláljuk az V. Példa. A nyolcad értékre ½-et számolunk. vagyis a metrikus lüktetés. (V. a nyolcad érték érzékeltetésére kitűnő a Péterffi A kis utcán süt a nap című ének is. Tanuljuk meg a Ti csak esztek isztok kezdetű népdalunkat.

A negyedik és nyolcadik ütem második időegységén. Azt a hangértéket. Az egész hangértékre négyet számolunk. amely négy időegységet foglal magába egész hangértéknek. alunelul kezdetű népdalokat. Tanuljuk meg a Keresztúri saláta. tizenhatod értékről beszélünk. Keressük meg. Hol találkozunk a tizenhatod értékkel a Hidló végén kezdetű népdalunkban? Abban az esetben. Szünetjele: lásd az Példatár.21 A félértékű hang még az Ess eső ess kezdetű gyermekdalban is megtalálható. ahol a félértékű hang és a neki megfelelő szünet jelen van. a Hidló végén vagy az Alunelul. szállj pille című énekében a hátulról számított harmadik ütemben találkozunk a félértékű szünettel. Írásjele: lásd Példatár. Jele: lásd Példatár A félértékű hangra vagy szünetre 2-öt számolunk. nevezzük. hogy hol. A félértékű hang jele: lásd Példatár Az Ádám Jenő Szállj. (V-VI. amikor egy negyed érték négy egyenlő hangértékre oszlik. oszt 151 old). A tizenhatod érték. Az egész hangérték. alunelul első és harmadik ütemében egyetlen időegységre négy egyenlő hangértéket kell énekelni. vagy az Alunelul. Írásjele: lásd Példatár Két hang ritmusaránya: 1:1 1:2 2:1 1: 3 3:1 Szünetjele: lásd Példatár . Repertoárunkból válasszunk olyan énekeket.

az egyenletes éneklést. Az ütem. vagy egyszerűen 2. Ezért ez az ütem négyes.11. akkor azt tapasztaljuk. Osztinátó. 1. pl. A kettes ütem ütemezése: 2 1 Tehát énekeljük a dalokat ütemezve is! Tanuljunk sok éneket 2-ben. Ez az ütem egyszerű páros. A negyed és nyolcad időegységű ütemek. hogy az egyenletes lüktetést és a hangsúlyokat érzékelhessük. bináris és ternáris ütemek. mert ez hozzájárul az elkövetkezendőkben az általunk tanított osztály énekének az irányításához. oszt tankönyvben) stb. Az első lüktetés súlyos. Aratási mondóka. Labdajáték. Minden egyes . az alsó szám az időegység értékét jelöli. A kis utcán. csíp csóka. itt megyek. oszt. Tankönyv 45 oldalán levő népdalunkban a hangsúlyok négyenként következnek. Ez a szabály minden ütemjelzőre érvényes. Jelölése:2/4. Bújj. hogy bizonyos hangokat hangsúlyosabban énekelünk. ritkábban 2/ A felső szám az időegység számát. Ezért ezt az ütemet kettes ütemnek vagy kétnegyedes ütemnek nevezzük. A metrikus lüktetés mellett arra is rájövünk. mint másokat. Csíp. Őszi mondóka. Jelzése4/4. Gyertek lányok. bújj. Tavaszhívogató. Táncoló. vagyis bináris ütem. az ütemeket függőleges vonalakkal. Fenti dalainkban két negyed értéknek megfelelő ütemeket figyelhettünk meg. Aranyszálat szakajték. Március (megtalálhatók az V. a szem számára is láthatóvá teszik. ugyanis a két főhangsúly között két negyedérték.(Ezáltal biztosítjuk az avizót. ütemvonalakkal választjuk el egymástól. a másik hangsúlyig terjedő zenei részt ütemnek nevezzük. A négynegyedes ütem. a levegővételt. Az egyik hangsúlytól. két lüktetés van. a második súlytalan. Az egyszerű és összetett. Süss fel nap. az éneklés alatt ütemezni kell. Az V. Fehér liliomszál. Az ütemvonalak tehát a metrikus főhangsúllyal kezdődő részeket elkülönítik. hogy a hangsúlyok páranként ismétlődnek. Ahhoz. Az ütem Ha néhány gyermekdalt énekelünk. A kettes ütem Az ütemek könnyebb felismerése érdekében. Az ütemezést annál is inkább meg kell tanulni.

de zeneileg oszthatatlan. Matematikailag osztható. az alsó szám mutatja az időegység értékét. Énekeljük a Hej Vargáné káposztát főz. A hármas ütem egyszerű ternáris ütem. Jelzése: ¾. a felső szám megmutatja az időegység számát. Ez páratlan lüktetés. Ez egyszerű páratlan ütem. mert zeneileg nem osztható tovább. a hangsúlytól hangsúlyig. mint a kettes. bináris ütemnek is nevezhető. hogy a négyes ütem is pontosan úgy. vagy a Sárga csikó. Ütemezése: 3 1 Tanuljunk meg minél több hármaslüktetésű éneket. akár a kettes ütemnél. 2 .23 ütemre négyet számolunk. Összetett páros. egymagában véve egységes ütem. Ütmezése 4 2 1 3 A hármas ütem. Ezekben a dalokban. Ha minden hangsúlyos hang elé ütemvonalat húzunk. Azért négyes ütem. három időegységet tudunk megszámolni. figyelvén a lüktetést. Két hangsúlya van: főhangsúly az első ütemegységen és mellékhangsúly a harmadikon. csengő rajta kezdetű népdalainkat. Az ütemjelző itt is. hármas ütembeosztást kapunk. de meg kell jegyezzük. mert egy hangsúlyos lüktetést két súlytalan követ.

meghosszabbítására a következő segédeszközök szolgálnak: a) a hangjegy utáni pont. az első szótagra eső hangot hosszabban énekeljük. b) a korona vagy fermata. Old. zöld mezőben (VII-VIII. Gyakori a 6/8-os ütem is. oszt tankönyv 55. Hallás után nem is lehet megkülönböztetni a két féle hármas ütemet. Ugyan úgy kell ütemezni. vagy két kettes és egy hármas ütemből jött létre. amelynek számlálója 5 vagy 7. Flechtenmacher Hora unirii. Ezek az ütemek heterogén ütemek.A pontozott értékű hang (a hangjegy utáni pont). a). A legato. Schubert Kánont. Keressünk ilyen ütemű népdalokat! Tavaszi szél vizet áraszt című kötetünkben.) Mindkét népdalunk első ütemében. Az ötös ütem egy hármas és egy kettes ütem összekapcsolásából jön létre.24 A nyolcad időegységű ütemek. Liszt Hajnalozóját. de minden népdalunkban fellelhető ez a . A hangjegyek értéken növelésére. c) a kötőjel. Értéknövelési lehetőségek. A leggyakrabban a 3/8-os ütemmel találkozunk. Ezek lehetnek összekapcsolt. el is van vágyásom. mint a ¾-es ütemet. vagy összetett ütemek. Tanuljuk meg az V oszt.-es tankönyvből Flies Altatót. korona. mert bennük az egyszerű bináris és ternáris ütemek keverednek. Énekeljük a Zöld erdőben. Tankönyvben található Szántottam gyöpöt és Fúdd el jó szél fúdd el kezdetű népdalokat. A hangjegy utáni pont. vagy az Elmegyek. Ezek is páratlan ütemnemek.). 105-143 old. Tanuljuk meg a VII. a francia népdalt. Népdalainkban a hosszú magánhangzókat hosszan kell énekelni. 12.) kezdetű népdalainkat. Ütemezés Találkozunk olyan ütemjelzéssel is.). Az ismétlőjel. (De emellett lehet bármilyen más népdalt is énekelni. a hetes egy hármas és egy négyes ütemből. (83 – 87 old. mert a dal ritmusa alkalmazkodik a szöveghez. más szóval alkalmazkodó ritmussal találkozunk e dalokban. elmegyek. (V-VI oszt.

Bár régebbi zeneművekben (elsősorban kórusművekben). Ezt nyújtott ritmusnak nevezzük. oszt) oldalain. hogy hosszabb ideig tartjuk).( 6. Ki-ló. A nyújtott ritmus megfordítottja: az éles ritmus. példa) A pont hatása egy ütemen belül érvényes. ahol a negyed érték. áb-ra. elmegyek kezdetű népdalunk második szakaszának példája is mutatja az alkalmazkodó ritmus jelenséget. Jelzett példáinkban látható a tankönyv 105 (V. ahol a pontozott félértékű hang kitöltötte a teljes háromnegyedes ütemet. A következőkben nénány példát adunk a nyújtott és éles ritmusra. Az értéknyújtó pont meghosszabbítja a hang értékét a saját értékének felével. amikor a nyújtott és éles ritmus jelenlétét a szövegből vezetjük le. Amikor egy hangot hosszabban kell énekelni. fe-nyő. me-rő stb. Szavak: már-vány. A magyar nyelv sajátossága a hosszú és rövid magánhangzók jelenléte. összesen egy negyed és egy nyolcad értéknyi időt tart. illetve ti-táj----.sz. Az a pont jelzi azt a ritmusképet.sz. Természetes az. mint a grafikailag jelzett hangjegy formájában megjeleníthető érték. . amely szerint a pont értéke az ütemvonalon túlra is átnyúlik.szótagokkal illetjük. (7. A nyújtó ponttal már találkoztunk a ¾-es ütemnél is. Az ilyen írásmód felújítása azonban ma már nem mondható szerencsésnek. s e művek újabbkori kiadásaiban olyan írásmóddal is találkozunk. akkor értéknyújtó pontot kell írni az illető hangjegy után. példa) Ritmusolvasáskor: Táj-----ti. mál-na.25 zenei (ritmikai) jelenség. ve-rő. Ellenkezik ugyanis a korszerű kottaírás céljával: a gyorsabb és biztosabb áttekintés és olvasás lehetőségével. vál-tó. táb-la stb. hogy a negyed érték után pont található. oszt) és 55 (VII. (ezt úgy mondjuk. már-ka. Az Elmegyek. me-ző. Itt egy nyolcaddal és egy pontozott negyeddel találkozunk. áll-vány.

Tanuljuk meg az Ispiláng.m. Így az első hang értéke a második hang értékével megnövekszik. egyenlő vagy különböző értékű. a Kodály Tyúkkergető (i. A legato kissé hajlított. ahol az értéknyújtó kötőívvel. 155 old) című éneket. amely azt az értéksorban utána következő nagyobb egységre kiegészíti.sz. nyit a kankalin (i. Ugyanezt a ritmusjelenséget figyelhetjük meg a Vermesy Péter Nyit. Könnyen megjegyezhető. Ilyenkor a pontozott hangot azzal a kisebb értékű hanggal kapcsoljuk egybe.m.). vagyis azonos magasságú hangot legatoval tudunk meghosszabbítani. Figyeljük meg. láthatjuk is. (8. ispiláng (V-VI. 85. oszt. közös hangba olvasztjuk össze. Tankönyv 154 old. ri-ti szótagokkal illetjük. Lehet több.és nyújtott ritmuskép. 156) című énekében is.). Több hang folytatólagos összekötése esetén a kötőjelet minden kottafejnél újra kell kezdeni. példa). hanem a kettőt egy egységes. Énekeljük a Bartók Este a székelyeknél (V-VI. ( 9-es sz. illetve nyújtott. A kötőjelet rendszerint a szár irányával ellentétes oldalon helyezzük el. hogy egyes szavak ritmusa a kiejtésnek megfelelően éles.m. Ez az ívszerű vonal: kötőjel vagy kötőív (műszóval ligatúra). sz.illetve nyújtott ritmust. vagy a Händel Judas Makkabeus című oratóriumból a Győzelmi kórus főtémáját (i. Hallhatjuk és a hangjegyeket olvasva. de mindig azonos magasságú hangot is kötőjelekkel egyetlen egységbe foglalni. Ilyen esetekben is mindig olyan időértékű lesz a hang. legatoval találkozunk. mint amennyi a kötőjelek útján egybekötött hangok együttes értéke. ívszerű vonal. Keressünk saját repertoárunkban kis éles. példa). példa) A korona vagy fermata . A legato Két azonos rezgésszámú. Értéknyújtó legatonak is nevezzük. hogy az összekötött hangokat nem szólaltatjuk meg külön-külön egymástól elválasztva. kezdetű gyermekdalt. A zászlós hangok pontozás esetén kaphatnak értékvonalat (vonalakat). 196) című művének első témáját. (10. tankönyv 84. amely két azonos magasságú hangot köt össze. ha ritmizáláskor a ti---ri.26 A kis éles. old.

Ebben az esetben nem kell kétszer leírnunk a művet. Ez eléggé merev meghatározása a fermatanak. rövidítve D. Ha a hangértéket rövidebb ideig szeretnénk meghosszabbítani. akkor azt a lunga (hosszű. hogy príma volta vagy seconda volta (jelentése először. ilyenkor a középső ismétlőjelet egy vastagított vonal és ettől balra és jobbra helyet foglaló két vékony vonal és pontok jelzik. de azt előadási jelnek vagy írásrövidítésnek tekintjük. 13. akkor zárójelbe tesszük vagy kisebb méretűnek. Sz. és melyiket másodszor játszani az ismétlés során. c). Szokás még hozzátenni ezt a szót. Az ismétlőjel Az ismétlőjel zenei rövidítés. mondanivalójától is függ.C. nem kell kétszer leírni. Az ismétlőjel és az ütemvonal nem mindig kerül egybe. középen ponttal A fermata a hang értékét meg nem határozott ideig nyújtja meg. másodszor). Ugyancsak elejétől való ismétlést jelent a Da Capo al Fine utalás is. és elölről énekeljük úgy a művet. hogy melyik részt kívánjuk először. hanem a mű végére Da Capo. Sz. Jele: 12. Ezt úgy mondjuk. példa a). Ezt természetesen jelezni kell. Az ismétlőjelnek az előadási módja a következő: végigénekeljük az első verssort az ismétlőjelig. A hang értékét meg is lehet rövidíteni. Zenei rövidítésnek nevezzük azt az eljárást. b). innen visszamegyünk. jelzést teszünk. Ha az ismétlésre kerülő szakasz végét (néhány ütemet) meg akarjuk változtatni. hogy breve (rövid). Ez arra utal. hosszan) szó hozzáadásával jelezzük. Az előadott mű jellegétől. példa A kottafej fölött vagy alatt egy félkör. Ebben az esetben a művet . amely révén hangjegyírást takarítunk meg. hogy a príma volta kapocs alatti részt átugorva a seconda volta kapocs alatti résszel fejezzük be. Ha igen nagy meghosszabbítást kívánunk. tempójától. (13. 2es számmal megjelöljük. Gyakori az az eset. Ha egyes kisebb részeket akarunk megismételni. Azt tartják. a vonalrendszer fölötti kapocs írt 1-es. példa. amikor elölről akarjuk ismételni a művet. Erről az illető résznél lesz szó. alakúnak írjuk. hogy általában a hang értékének kétszereséig tart. Az ismétlendő részek közvetlenül egymás mellé kerülhetnek. illetve az ismétlés alkalmával mással helyettesíteni. Példa). akkor az első ismétlőjelet nem szükséges kiírni.27 Jele: 11. hanem az ismétlendő szakaszokat ismétlőjelek közé foglaljuk. Sz. Amennyiben az ismétlésre kerülő szakasz a mű elején foglal helyet. hogy minden változtatás nélkül meg kell ismételni a művet.

D’al Segno * senza repetitione al Fine. a hangok relatív időtartamát fejezik ki. Ez a jelzésmód a háromtagú műformáknál fordul elő. D’al Segno & al Segno * e poi D.C. jelentése: a jeltol & a jelig * és azután D. hanem csak egy meghatározott pontig. vagyis utasítást adnak az előadónak. vérmérsékletére is rá van bízva az illető mű. Jelentése: idő. Azt a gyorsaságot. normális középtempónak érezzük. Sz. ez a szabályos pulzus.C. mérsékeltnek. hogy milyen gyorsasággal adják elő az illető művet. Ezt a helyet bizonyos jellel & (olaszul Segno) látjuk el. . akkor D’al Segno & al Fine jelzést használjuk. A rendes szívverés 70-72 percenként. időmérték. Előfordulhat.28 elölről a Fine szóig kell megismételni. jelentése: elölről ismétlés nélkül a Fine-ig. A darab végén a következő jelzést tesszük ki: D. hogy ez határozza meg a hangnak az abszolút időtartamát. Más szóval úgy is kifejezhetjük a tempó fogalmát. A gyorsaság megállapításához a legegyszerűbb mértéket a szívverésünk szolgáltatja. hogy nem kívánjuk a zeneművet teljes egészében megismételni. a lüktetés szaporább lesz. e poi attacca subito la Coda. amely ennek megfelel. hogy „lassan”. az időben való tovahaladás gyorsabb. hogy ha az időegység a szívverésnél . A szerzők az időegység. (A B A ) (14. hogy a szerzők egy bizonyos mértékű programot is meghatároznak a tempó jelzésével. Mit jelent ez a zenei gyakorlatban? Ha az egység időtartamára hosszabb időt szabunk meg. jelentése: a & jeltől a * jelig. akkor a lüktetés ritkább és a tovahaladás lassúbb lesz.C. természetesnek. al Fine. Tehát az alkotás és újraalkotás bonyolult kérdéskörében. A tempónak szavakkal való megjelölése viszonylagos. Ha pedig az egység időtartama rövidebb. a) A tempó Az olasz nyelvből átvett szó. aztán megszakítás nélkül azonnal következzék a Coda (függelék). a metrikus lüktetés gyorsaságát jelzik . A zenei gyakorlatban ilyesfajta kifejezésekkel találkozunk. Még használhatunk néhány kombinációt: D’al Segno & al Segno *. senza rep.A tempó és dinamika (hangerő). d). Azt is tudni kell. D. vagyis az időegység hosszabb. Van ennél pontosabb meghatározása is a tempónak. az előadó ízlésére. addig a tempó az alapegység abszolút időtartamát határozza meg. Ebből következik. 13. „gyorsan” stb. Amíg tehát a hangjegyek az egymáshoz való viszonyítás alapján. jelentése: a jeltől* ismétlés nélkül a Fine szóig.C al Segno & (jelig) Ha egy bizonyos jeltől akarjuk ismételni. példa).

A tempójelzések közül néhány kifejezés az idők folyamán önállósult. Ezek mind olyan utalások. utasítások. con fuoco – tűzzel. Műveinél mindig közölte. Így jönnek létre a pontosabb utasítások: Molto allegro. assai – eléggé. vagy tenuto – visszatartva. giusto – feszesen. Adagio nemcsak tempójelzés. A tempó pontosabb meghatározása érdekében sok határozószót is használunk. A legfontosabb és leggyakoribb tempójelzések: -Largo = szélesen -Grave = súlyosan. szonátának egy-egy tételét ilyen tempójelzéssel illetnek. Azt is kell tudnunk. ne túlságosan. amelyet a mű elejére kell írni. nehézkesen -Lento = lassan -Andantino = lépkedve -Allegro = gyorsan. Allegro assai. megfelelően. hanem egy mű tételének a neve is. sostenuto. ha az időegység a szívverésnél lassúbb. Ilyenek : molto – nagyon. amelyek megközelítő útmutatást adnak. A helyes tempó megválasztása nagyon lényeges a mű üzenetének a tolmácsolásában. Allegro. animato . általában nagy betűvel írjuk. meglehetősen.lelkesen. hogy Bartók is nagyon igényes volt a helyes tempó megválasztására. ma non troppo – de nem nagyon. Általában olasz szó. vígan -Vivo vagy vivace = élénken -Prestissimo = lehető leggyorsabban Ezeket nevezzük fő tempójelzéseknek. hány perc szükséges a mű előadására. Sok szimfóniának. nagyon. agitato – hevesen izgatottan. akkor a tempó is lassúbbnak tűnik. cantabile – énekelve. con brio – hévvel. Allegro con fuoco. mint használunk a műnek. hogy a hallgató a rossz tempók miatt nem tudja követni a mű értelmi összefüggéseit. és mindig kell közölni a tempóváltást. Így lett Haydn sok -Larghetto = kissé szélesen -Adagio = közepesen lassú -Andante = menve -Moderato = mérsékelten -Allegretto = gyorsacskán -Presto = sebesen . de a pontos tempót mégsem lehet belőlük kiolvasni. A tempóra való utalás a tempójelzés. Arról is van tudomásunk. Főnévvé minősült. Ilyen esetben szinte hiábavaló a mű megszólaltatása. Többet ártunk. non troppo vagy non tanto – nem nagyon. hogy „ A túl lassú vagy a túl gyors egyaránt hiba”. Az Andante. Nem véletlenül jelentette ki több esetben is Robert Schumann.29 gyorsabb. hogy pontosan mennyi idő. con moto – mozgással. Allegro ma non troppo stb. akkor a tempó is gyorsabbnak tűnik és fordítva.

Az is fontos. illetve kattanást. A számozott beosztáson a nehezék bármely szám mellé. hogy a tempót ma is M. Abban az időben a gyorsaságot a legkisebb hangjegyhez igazították. Ennek két oka is van. azt jelenti. A klasszicizmus végén. Az egyik az. Az ilyen rövidítés: M. trombita automatát is készített. M. Adagio stb. amelyen egy mozgatható nehezék található.lieber. Mben adják meg a zeneszerzők. Találmányát olyan nagy sikerrel népszerűsítette. hogy a metronómot.M. amelyen a számtábla előtti inga jobbra-balra kileng. A másik ok pedig a grafikai megjelenítésre vonatkozik. amellyel a tempót pontosan meg lehet határozni.és az azt megelőző korokban. ritkán találkozunk tempójelzésekkel. Nevét a Mälzel metronóm tette közismertté. a gyorsabbakat kisebb értékűekkel írták. 1816-ban olyan időmérő szerkezetet készített.M. Minden kilengésre egy negyed értéket kell játszani.…. Beethoven hegedű-zongora szonátáinak a tétel megnevezése Allegro.). Ugyanezt a témát a 8. Szimfónia második tételében is felhasználja. M negyed = 66. kattanni. ami a dinamikai jelzésekre is érvényes: a kor előadói tudták. (Mälzel Metronóm = M. Beethoven egy kánont is írt a metronóm feltalálójának: Ta. Hangszerkészítő is volt. egy technikai és művészi adottságokkal megáldott ember. vagy Mozart.M negyed = 160 Allegro M. Beethoven kortársa és Beethovennek barátja volt. ta. „ = 108 Moderato M. 66-ra kell beállítani ez percenként 66-ot fog. vagyis a kívánt tempót – andante-t. „ = 88 . vagy a tempót jelölő szó mellé beállítható.) A metronóm egy csonkagúla alakú. hogy bizonyos karakterű műveket milyen tempóban kell játszani. Az inga nyelvén beosztás (skála) van. a téma a metronóm egyik elődjére a „zenei kronométerre” utal. akkor elérjük a percenkénti 66 negyedet. aki zenekari apparátusokat. Néhány metronóm jelzés: Vivace M. Johann Nepomuk Mälzel-ről van szó. minden kilengéskor egyet kattan. Ez egyben meghatározza a percenkénti kilengést. álló óraszerkezet. (A mű 1812-ben keletkezett.M. Ugyanis a lassúbb műveket nagyobb értékű kottákkal. Tehát a kottakép már első rátekintésre elegendő információt hordozott a tempóra nézve is. ezt a szerkezetet nevezzük metronómnak. lieber Mälzel címmel.30 szimfoniájának a második tétele Adagio. „ = 132 – 138 Allegretto M. (1800 orchestrion. ebből alakul ki később a panharmonicon). hogy a barokk. ta.

M. a muzsikát megfosztja az élmény. mind a lassú irányába. mind a gyors. akár néhány pillanatra. Az agógikai jelek az előadás során. pl.és életszerűségtől. (IV. amely minden művészetnek kerékkötője. Énekeljük Vermesy Péter Pimpimpáré című énekét. Életszerűséget visz be a zenébe a tempónak az a tulajdonsága. Azért mondta Beethoven: ”A tempót érezni kell. hogy a hangerősség nincs összefüggésben a rezgésszámmal. Az erre vonatkozó utalásokat agógikai jeleknek nevezzük. „ = 66 „ = 54 „ „ = 50 – 52 = 44 – 46 A metronómmal kapcsolatban első pillanatra feltűnik az a gépszerű merevség és számtani kimértség. A nagyobb rezgésszám magasabb hangot eredményez.31 Andante M. Amint ezekből látható. Ha a metronómjelzésbe az agógikai módosulásokat is bele akarjuk foglalni. mert ez hordozza magán a zene azon rejtett üzenetét. amelyek között a tempó a darab folyamán ingadozhat. egy-két ütemre érvényes tempómódosulásra. amelyet a lélek legbensőbb rezdülései képesek megérezni. Largo M.) Elemezzük a dalt a dinamikai kifejező eszközök szempontjából. a helyes tempó megállapításánál tisztán elméleti okoskodással nem tudunk célt érni. Elmondhatjuk azt. úgy a számjelzésnél két határt állaptunk meg. „A metronóm csak arra jó. A metronóm utáni vak igazodás veszélyes is lehet. hogy rövid időre is. Nincs agógikai töltete.M. Említést kell tennünk arról is. Adagio M. ahhoz jó zenei átérzés és megérzés is kell. hogy megóvjon a durva melléfogástól”. negyed = 70 – 76. tempóingadozásra mutatnak. Lento M. .M. hogy a dinamika a zenei nyelvezetnek egyik legkifejezőbb tulajdonsága. A gépszerű egyformaság és egyöntetűség az előadást a kintornáéhoz teszi hasonlatossá. másokat hangosabban szólaltatnak meg. A hangnak ezt a tulajdonságát hangerősségnek hívjuk. Erről már az előző fejezetekben volt szó. old. A metronóm az általánosságban érvényes útbaigazító szerepét töltheti be. azt tapasztaljuk. Azért mondja Berlioz. oszt tankönyv 57. de némileg módosulhat.” b) A dinamika Ha muzsikát hallgatunk. hogy egyes hangokat halkabban. de nem erősebbet.M.

amerre tágul a villa. olasz eredetű szavakkal. átmenet a p-tól a f felé. esetleg csak dim. A muzsikában a megszólaltatás erősségét.ff – nagyon erősen Mezzoforte – mf – közepes erővel. A dinamikai átmenetekre vonatkozó jelzések: crescendo (kiejtve kréséndó).32 A zeneművészetben nélkülözhetetlen a hangerőre való utalás. röv.= fokozatosan halkítva (átmenet a f-tól a p felé). decresc. Ezek mindig viszonylagos hangerőt jeleznek. amerre zárul a villa. hogy a hangerő abban az irányban fokozódik. Ill. Cresc. pl. természetesen arra csökken. a crescendo (ejtsd: kréséndó). a legfontosabbak: Forte – f – erősen Fortissimo. . dimin. Az abszolút hangos (abszolút forte). a decresendo (dékréséndó).. vagy abszolút halk (abszolút piano) nincs. Ezt írja elő. halk hangon Dolce – lágyan A dinamikai fokozatok áttekintését a következő összeállítás megkönnyíti ppp-pp-p-mp-mf-f-ff-fff A hangerősség fokozatos átmeneteket is mutathat a kisebb hangerőtől a nagyobb hangerőig és fordítva. dinamikai jelekkel. dinamikai jelekkel fejezzük ki. Az átmenetet rajzzal is ki lehet fejezni: A villa alakú rajz azt jelenti. A különböző erősségű hangok között átmenet is teremthető. röv. decrescendo (kiejtve dékréséndó) vagy diminuendo. félerősen (a mezzo – közép – a f és p közötti hangerőre utal) Fortississimo – fff – a lehető legnagyobb erővel Morendo – elhalóan Perpendosi – mintha a hang elveszne Piano – p – halkan Pianissimo pp – nagyon halkan Mezzopiano mp – közepes p Pianississimo – ppp – a lehető leghalkabban Sotto voce – tompított hangerővel. tudtunkra adja a zeneszerző a dinamikára utaló elvárásait. Ezért jelekkel.= fokozatosan erősítve.

(visszhanghatás). A hangerőfokozat szembeállítása abból állt. a hangszerek technikai kivitelezésének tökéletesedésével párhuzamosan. amikor az egyes dinamikai fokok szakaszonként. Ezért ezt az 1750 előtti zeneművészeti előadási stlust teraszos dinamikai előadásmódnak nevezzük. Valószínűleg az a helyes. prepentatónia Az olyan hangrendszert. hogy az előadónak tudnia kellett. A dinamikai jeleket összetartozóknak kell tekinteni. hatás azt eredményezi. hogy az egyiket a sor alá. Ugyanis az egyik manuálón eljátszott dallamot megismételték a másik manuálón. Ilyen esetekben elérkeztek az erőváltozásnak oly módjához. Az összes eddig felsorolt dinamikai jelek (valamint az itt meg nem emltettek). amelyek a mű karakteréből folynak és annak legjobban megfelelnek. más dinamikai színezettel szembeállítva a két zenei szövetet. melyek azok az erőbeli hangarányok. hogy a hangok dinamikai árnyalatkülönbségével törődtek volna. A gyakorlatban mindig a tartalomnak megfelelő szép hangzásra kell törekednünk. tehát nem választjuk el azokat egymástól úgy.33 1750 előtt a zeneművészetben nem alkalmazták az átmenetet sugalló dinamikai hatásokat. Ettől csak eseteleges helyszűke miatt térünk el. húr. chordi = hang. hogy már az előző századok folyamán is természetes volt az. hogy a hangerő szinte észrevétlenül megy át az egyik fokozatból a másikba. századig nincs adatunk. teraszosan haladva szólaltak meg. Valószínűleg az orgonák két manuálós (billentyűs) szerkezete vezette itt a zeneszerzőket. Visszatekintve a múltra meg kell állapítanunk. kialakítja a dinamikai fokozatos átmenetet képviselő zenei stílust. 14. természetesen csak nagyon általános és hozzávetőleges utalások.. amely arra utalna. Az oligochordia görög eredetű szóból származik: oligos = kevés. hogy ugyanazt a zenei gondolatot halkabban megismételték. Oligochordia. hogy a 17. ha azt mondjuk: nem szerették az éles kontrasztokat. A dinamikai jeleket általában a sor alá írjuk. Könnyen lehetséges. amely ötnél kevesebb hangot foglal magába oligochordiának prepentatóniának (pentatónia előtti) nevezzük. A rokokó és a klasszicista zeneművészeti kor. a másikat a sor fölé írjuk. de nem utolsó sorban sok jó előadásban megszólaltatott zeneaudicióra van szükségünk. gyakorlásra. Így a cresc. a hirtelen fellépő dinamikai ellentéteket. elsősorban a hangszeres zenében. azért mellőzték a mű szelleméből adódó dinamikai árnyalatok külön jelzését. . Erre sok kísérletezésre.

A harmadik és a negyedik (a Süss fel nap negyedik) soré is. Így a hangok közötti magasságbeli távolság nulla. A kezdő ütemek mindkét ütempárban azonosak. A jelzett gyermekdalunk együtemnyi dallammozgás változataiból épül fel. hangból állnak.) „ A mozdulattal. Pl: bichord (két szomszédos hangból áll a rendszer) szó . old) kezdetű gyermekdalt. (15. Az első két sor dallama azonos. vagy hangrendszereknek is nevezzük. Az oligochordia pentatónia előtti hangrendszereket foglal magába. lopom a szőlőt (Lopom.lá biton (két nem szomszédos hangból áll a rendszer) szó – mi. akkor ton jelzőt használunk a megnevezésben. példa) vagy a Süss fel nap (V.34 Ha a meghatározást magyarosítani szeretnénk. Hallhatjuk. A záróütemek egymástól is különböznek: csak két.” Kodály A hangismétlés a dallam és hangközök szempontjából nem jelent elmozdulást. a nyolcütemes periódusig. sámánkori szavak (ma érthetetlen szavak) találhatók. a) Monotónia – egyhangúság Mondókáink egyetlen hangra épülnek. akkor azt mondhatnánk. Ugyanaz a dallammozgás ismétlődik négyszer egymás után. 4. 2. cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és egyben bonyolultabb jelenség. Az oligochord hangrendszerek 1. így prepentatónikus hangrendszernek. hogy ennek a dalnak a hangkészlete két szomszédos hangból áll. úgy zenei formái is mintegy eleven zenetörténet. illetve három hangjuk van. A legkisebb. A hangrendszert alkotó hangkészlet állhat szomszédos hangokból. Amikor szomszédos hangokból jön létre a rendszer. mint az egyszerű dal…Amint a gyermek fejlődésében röviden megismétli az emberiség fejlődését. hogy az oligochordia – kevéshangúság. amikor a rendszerben a hangok között szekundnál nagyobb hangköz is alkotóelemként szerepel. Egy-egy sorra kétütemnyi dallam jut. (Ántántémusz stb. párhangnyi motívum ismételgetésén kezdve. akkor chord jelzőt. Kéthangúság b) A bichord hangkészlet Énekeljük a Lipem. Két azonos ütem azonban sehol sem követi egymást. Ezért van ismétlőjelbe téve a két-két ütem. 3. oszt. Tankönyv 6. Ezt a hangközt tiszta prímnek nevezzük. lopom a szőlőt). Az együtemnyi dallamváltozatok párokká állnak . A versszöveg szótagjai különbözőképpen aprózzák a dallamhangokat. előttünk áll a zene minden fejlődési fokozata az európai népdal átlagos terjedelméig. sz. bepillantunk általuk a zene történetelőtti korába. Feltételezések szerint mondókáinkban ősi. (A Süss fel nap-nál csak egy ismétlőjel van) Az ütempárokon belül egy-egy ütem dallama is hasonló. A szövege négy sorból áll. vagy szekundnál nagyobb hangközből. (a Süss fel nap-nál háromszor egymás után). Őskori elemeket tartalmaznak.

Minden dalunkban a z utolsó hangot finálisnak nevezzük. mint a nagy szekund. kéthangból álló gyermekdalt is. A verssorokra itt is két ütemet énekelünk. A gyermekdalokban új ritmikai elem nincs. A trichord hangkészlet A Ne te csikó (16. . vagy a Zsipp-zsupp. A két hangnak nem azonos a szerepe. A két hang közötti távolság összege egy egész hang. amelyet záróhangnak vagy finálisnak nevezünk. a hangközt pedig nagy szekundnak. A kétütemnyi dallam azonos ütemekből tevődik össze. a hangközt pedig kis tercnek. mert kis terc a hangkészletük. Az éneklés során azonban háromféle hangmagasságot érintünk. Az ilyen hangkészletet bitonnak nevezzük. Jelzett dalunkban a kétféle hangmagasság szomszédos. ez azért van. Az ütempárok már ismétlődnek. ez a szekund hangtávolság. Az ütempárok egymáshoz hasonló ütemekből tevődnek össze. (vizsgáljunk meg más.(Itt szeretnénk megjegyezni. A hangok szomszédosak – szó-fa-mi. amelyek pentaton és moll jelleget hordoznak. az ütemek ritmusképlete is megegyezik az előző dalok ütemeivel. A jelzett dallamokban mindkét irányban énekelünk terceket. hogy ha a dallamban a finálisra épülő terc nagy. amelyben a finálisra épülő terc kisterc. A két ütempár egy-egy ütemben azonos. Minden olyan dallamot. Ez egy fél hangtávolsággal nagyobb hangköz. Erre is lesz példa). vagy hangköz. Hallhatjuk. Példa) kezdetű gyermekdalban három hangot fedezünk fel. Csepp. Ez a Zsipp zsupp dallamban az első ütem. Két azonos ütem itt sem követi egymást. akkor dúr jellegű dallamról beszélünk. A két különböző hangmagasság közötti távolság összege 1 és ½. A változatok különbözőségét az eltérő ütempárok okozzák. Ezek az első olyan dallamok. hogy a jelzett törvényszerűségek ott is érvényesek). Dallamainkban itt is kétféle hangmagasságot éneklünk. (V. c). A biton hangkészlet Énekeljük a Mag. csepp kezdetű gyermekdalokat. Az ilyen hangkészletet bichordnak nevezzük.35 össze. oszt) Ezek a dallamok sokban hasonlítanak az előző gyermekdalokhoz. mag búzamag. Háromhangúság d). moll jellegű dallamnak nevezünk. mindkét hangmagasságon tiszta prímeket. A fontosabbik az utolsó hang. mert a két hang között ugrás van. Az első ütem dallammozgása végigvonul mind a négy ütemen. ezek azonban nem szomszédosak.

A finálishoz számított terc ezekben a dallamokban nagyterc. Ezt a legkisebb formai egységet motívumnak nevezzük. Abban kétféle szekunk található. Ezt tiszta kvártnak nevezzük. Két nagy szekund összege nagy terc (n3). (V. oszt. III. csíp csóka. A szó-fá nagyobb. Ha a három hangot egyszerre szólaltatjuk meg. eső. Az ilyen dallamokat dúr jellegű dallamoknak nevezzük. A középső hangok minden esetben átmenő jellegűek. A két terc összege 3 ½ hangtávolság.36 Az ilyen hangkészletet trichordnak nevezzük. hogy az első ütemek dallama aláhajlik (esetleg ismétlődik). A kis utcán süt a nap. szépen összecsendülnek. A nagy szekunk és a kisterc összege 2 ½ hangtávolság. A Tekereg a szél. Az előbbit nagy szekundnak (n2). Énekeljük a Bújj. A Ne te csikó dallamvonalában a szekunklépések csak lefelé. Aranyszálat szakajték. A dallam szekundlépései nem egyforma nagyok. a Labdajáték. e). e kétféle szekundlépés összege. vagyis a dallamnak ez a legkisebb formai egysége. . a Gyertek lányok ligetre. V. bújj itt megyek. tehát trichord. Az utóbbi dallamok trichordja azonban szerkezetileg eltér a Ne te csikó dallam trichordjától. A hangkészlet három különböző hangmagasságból áll: mi-ré-dó. Fehér liliomszál. ezekben a dallamokban két nagy szekund. a Ti csak esztek isztok. Az ütempár önálló dallamnak tekinthető. Moll jellegű dallam. a következő felfelé ível. akkordot alkotnak. A szó-mi tercugrás. dúr akkordnak mondjuk.átfutóhangnak nevezzük. Tankönyv. A szó-fa-mi dallamfordulat középső hangját átmenő. Ez a tiszta kvint. Dallamunk azonos hosszúságú hangból áll: ti-ti. A Zsipp-zsupp dallamában kis terceket énekelünk. A hangok egymástól terc távolságra vannak. kis terc (k3). gyermekdalainkat. a kisterc ugrás csak felfelé fordul elő. A három hangból esetleg csak kettő szomszédos. és az Éliás Tóbiás dalunkat. ti-ti. Az Éliás Tóbiás dallamban háromféle hangmagasságot különböztetünk meg. Osztinátó. a dallamban legalább egy ugrás. vagyis a szekundnál nagyobb hangköz van. (k3 és n3). Tankönyv. Ez három szomszédos hang. az Ess. A szó-mi-dó együttesét dúr hármashangzatnak. oszt. Gyermekdalaink motívumai kétütemesek. oszt. Tankönyv) Elemzéseink során megállapíthatjuk. A triton hangkészlet Énekeljük. ess gyermekdalokat. Elemzéseink során a következő megállapításra jutunk: a dallamok három hangból állnak. egyik sem szomszédos hang. a Csíp. Ez a ritmuskombináció még nem fordult elő. a fá-mi kisebb. A tercek hármashangzatot. az utóbbit kis szekundnak (k2) nevezzük.

tetrachordiáról és tetratóniáról beszélünk. Jó a dal. ha jókor vége. példa) Az összhangzatos vagy népi kromatikus tetrachord nem építhető fel természetes hangokból. Példa) Találkozunk olyan tatrachorddal is. a fá-szi hangok között. Fríg tetrachordnak is nevezzük.37 Négyhangúság Ha egy dallam négy különböző hangmagasságból épül fel. A zeneművészetben fontos helyet foglalnak el a tetrachordok. míg a dó tetrachordot a kis szekund zárja. A nagy szekszt felírható a tiszta kvint és a nagy szekund összegeként is. Hol jártál báránykám. hogy a jelzett dalok négy hangból állnak. dó-mi-szó-lá tetratóniák. Gyakoribbak a dó-ré-mi-szó. Erdélyi és dunántúli népdalokban gyakran hallani ilyen tatrachordot. Ha a hangkészlet négy egymás utáni hangból áll. Táncoló. A Csön. (V. Fut szalad a pejkó.sz. gólya gilice dallamunk dó végű. amelyben nincs félhanglépés. Ispilángi rózsabokor. moll jellegű tetrachord. A pódia ütemet jelent. gólya gilice dalainkat. Sz. . akkor tetratón hangkészletről beszélünk. dúr jellegű (jón) tetrachord.(19. csön gyűrű dallamunk hangkészlete mi végű. Gólya. (22. ahol a félhanglépés középen található (la-ti-dó-ré). A felsorolt dalokban találkozunk bipódikus. példa) A Gólya. akkor tetrachordról. példa) A többi. (20.és négy ütemes motívummal. példa) Mindkét tetrachordban két nagy szekund és egy kis szekund található. (17. motívumokkal. (mi-fá-szi lá). illetve eol tetrachorddal. Ebben a tetrachordban egy bővített szekundlépéssel is találkozunk. Csön. Sz. A mi tatrachordot a kis szekund kezdi. tripódikus és tetrapódikus szerkezettel. Vagyis találkozunk két ütemes motívummal. A tetratón hangkészlet által egy új hangközzel ismerkedünk meg: a nagy szekszt hangközre gondolunk. felsorolt dalainkban a tetratóniával találkozunk. Tavaszhívogató. Tizenkét kőműves. három. Énekeljük az Őszi mondóka. csön gyűrű.(18. akkor a négyhangúságról. Ezt líd tetrachordnak nevezzük. Sz. A dallamokban nem gyakori a szekszt ugrás. oszt) Elemzéseink során megállapíthatjuk. A fríg és dúr (jón) tetrachordokon kívül még találkozunk a moll. Bihari és csángó dalainkban gyakori. és 21. ha a négy hang között ugrást is felfedezünk.

. osztályos tankönyvekben és a Mellékletben találhatjuk meg.38 Megjegyzés: a dolgozathoz tartozó példákat a III-IV-V-VI.

amit a nép sajátjának érez. Nemcsak azért kell ismernünk. nemesedett. Terényi. létrehozván a mimézis mimézisét. akkor a zenei műveltségnek ez kell legyen a kiindulópontja. A pentatónia Természetes az. Ha a művészet a mimézis (művészi utánzás) elvén valósul meg. felületes. Még az is lehet. Nem csoda. Orbán stb. Így nem csoda. akkor azt is elmondhatjuk. Kodály. Kocsár.) alkotásait. Az anyanyelvnek megvannak a sajátos hangképzési. hogy a népdalnak a szerzője a nép. A zenei anyanyelvünket is éppen úgy kell ismernünk. Egressy). Mosonyi. A zenében is vannak hagyományos dallam. hogy jegyezték. Ha ez így van. szóalkotási és mondatfűzési eljárásai. Mindenki a saját anyanyelvét érzi közelállónak. mert a legtöbb népdal művészi mértékkel mérve is remekmű. A zenei anyanyelv hosszú idő leforgása alatt alakult ki és nemzedékről nemzedékre jól meghatározott hagyományok útján maradt fenn. Valamikor még úgy tanították. mert hagyományaink leghívebb őrzője. Minden embernek van zenei anyanyelve. mint az anyanyelvünket. Jagamas. hogy az embernek van anyanyelve. A magyar zenei anyanyelv magába foglalja a: népies műdalokat. Minden előadó magáénak érezte. A zenei anyanyelv sajátos ritmusok. amelyek a zenei anyanyelvet jellemzik. Az idők folyamán a különböző megszólalások alkalmával csiszolódott. verbunkos zenét és az abból táplálkozó műzenét (Erkel. hanem azért is. Hasonlóképpen történik ez a zenében is. Ez nem igaz. hogy a népzene az egyik legmagasabb szintű művészi szerveződés. ezáltal kifejező ereje növekedett. írták le). a népművészethez fordultak (fordulnak) ihlető forrásért. ha érzéseinket. írják le (inkább így mondanók. a legnagyobb alkotók. csak sajnos nem ismerjük a szerzőt! Valakinek az ajkán felcsendül egy dallam. dallamok és harmóniák világa. hiszen azokat az őszinte érzéseket . esetleges.és ritmusszerkesztési eljárások. A legrejtettebb. Karai. Liszt. vágyainkat a legszívesebben és a legszínesebben az anyanyelvünkön fogalmazzuk mag. Csermák. A népzene a zenei anyanyelv legősibb formája. Lajtha) és a fiatalabb nemzedék képviselőinek (Szőnyi. A legkönnyebben az anyanyelvén tudja magát kifejezni. A zenei anyanyelv fogalma magába foglalja a népzenét (folklórt). Ide kell sorolnunk a népzenei örökségben gyökerező műzenét is: (Bartók. és sokszor a legnehezebben megfogalmazható gondolatokat is az anyanyelvünkön tudjunk a legjobban kifejezni. ha a különböző nemzeti iskolák képviselői. Minden népdalnak van szerzője. hogy szerencsére nem jegyzik.15. Bárdos. amely abban a pillanatban még esetlen. és a műzenéből mindazt.

egyesével és párosával helyezkednek el. „Kifejező ereje bámulatosan nagy. arányos. A magyar népzene ősi stílusának egyik rétege ötfokú. Kibéden és a környező sóvidéki falvakban. Zörög a kocsi.Bartók „Ritmusa éles. A magyar népzenében a záróhang általában lá. Hej Dunáról fúj a szél. Ő már dalainak nagy részét lejegyezte. mint nálunk. Így lehetett egy nemzet önkifejeződése a népdal. Vele egyidőben kezdte el gyűjtői tevékenységét. fölösleges cikornyától”. Az hol én elmegyek. Elemezzük őket. amely érzésvilágot mindannyian magunkénak érzünk. századunk elején kezdődött el Bartók és Kodály tevékenysége folytán. Egy-egy oktáv szakaszra két kis terc és három nagy szekund jut. szabad mozgású. Hasonlítsuk össze a dallamsorokat és állapítsuk meg a szerkezetét! Megállapíthatjuk. A kis tercek között a nagy szekundok váltakozva.40 szólaltatta meg. osztályozása. de munkája így is felbecsülhetetlen. világos. Ez az ősi hangrendszer az ókori nagy kultúrák zenéjére jellemző. hogy a népdalaink tudományos szempontok szerinti gyűjtése. esetleg mi. vagy vége az egésznek. értékesebbé teszi emberségünket. Oldja a szomorúságot. mint a nyelve. Seprődi János is. aki az Erdővidéken népdalgyűjtő munkába is fogott. gazdagítja érzésvilágunkat. Állapítsuk meg a záróhangjuk alapján a népdalok hangsorát. Azt is mondhatjuk. Vásárhelyen egy almafa. Sajnos a daloknak csak a szövegét jegyezte le. Formája rövid.” – Kodály. hallgatni kell eredeti előadásban. emellett teljesen mentes minden érzelgősségtől. . Énekelni kell saját kedvünkre. A múlt század végén ezt ismerte fel Kríza János. Megrakják a tüzet. Bonchidai menyecskék stb. Énekeljünk pentaton dallamokat: Repülj madár. hogy az ötfokú hangrendszer hangsorában a szomszédos hangmagasságok egymástól nagy szekund. ritkábban dó. A népzene felbecsülhetetlen kincse egy népnek. hogy napjainkban is folytatódik – lásd Kallós Zoltán és még nagyon sok gyűjtő. Különféle pentaton dallamok földünk minden tájáról ismeretesek. határozott. illetve kis terc távolságra vannak. nem előre elgondolt harmonikus alapból félénken kibontakozó. A pentatónia keleti rokon népek zenéjében még általánosabb. változatos. mert a dal életünkhöz hozzátartozik. amelyet beszél. Nagyon ritka esetben szó. fokozza a vidámságot. Ez a pentatónia. közepe. ré. hogy eleje. Vitathatatlan az. átlátszó… Egy népdal leszakadt részéről is meg lehet állapítani. Dallama lendületes. Olyan. A népzenét nem elég kottából megismerni.

A népdalokban a záróhangot jelentősebbnek érezzük. ezért erre építjük a hangsort. fok K3 K3 N2 N2 N2 3. Pentaton módusz Mi Lá Ré Szó Dó 2. Diatonikus népi hangsorok vagy egyházi hansorok A magyar népzene új stílusú dalainak többsége már diatonikus. hogy a pentatónia bármely hangja lehet alaphang. A ma használatos elnevezések azonban nem azonos értelműek az ógörög elmélet hangsoraival . Tanulmányoztuk az ötfokúságból hétfokúságba való átmenet útjait. valamint a finális fegyelembe vételével állapítjuk meg a kezdőhangot. Ez csak egyik lehetősége a diatonikus dallamok kialakulásának. Így a pentatóniában minden hang egyenrangú. fok T4 T4 T4 T4 N3 4. illetve záróhang. A szómizálás könnyítése érdekében meg kell keresni a dó-ré-mi relációt és ennek megfelelően. A hétfokú népi hangsoroknak vagy egyházi hangsoroknak görög nevük van. Tehát öt féle hangsort írhatunk fel. Néhány kivételtől eltekintve. fok K6 T5 T5 T5 T5 5. A pentatóniában minden hang lehet finális. mint a többit. A hétfokú hangsorokat a tetrachordok segítségével is fel lehet építeni.41 Azt is láthatjuk. Az ókori görögök is így építették hangsoraikat.. fok K7 K7 K7 N6 N6 16. Az öt skála szerkezetét az alaphangtól mért hangközök adják. Ezt pentatón magnak nevezzük. népdalainkban a dó-ré-mi dallamreláció mindig együtt fordul elő.

a módosítások jellegére is a relatív szómizáció világít rá. esz. a g. Hét törzshang van. Ezek a hangok az abc-ből vett hangneveket kapták. Zeneelméleti fontosságuk is jelentős. A módosított hangok. A nem módosított hangokat törzshangoknak nevezzük. vagyis a vegyes osztály népdalaiban és népies műdalainkban gyakori jelenség. A törzshangok és módosított hangok sorát általánosítva kvintláncolatba is foglalhatjuk.tizenkettedik hangjai. alterált hangokkal. ász és desz módosított hangok is előfordulnak. – VII.. gisz disz. cisz. Haydn. amelyekben esetleg négy-öt módosítás van. ti leszállítását ta-nak nevezzük. a disz. mert azok a diatónia megszólaltatásának különböző hangmagasságaira vonatkoznak. . A 3 keresztes és 3 b-és diatóniákban pl. Már gyermekdalainkban is találkozunk módosított. vagyis negyedik fok. Ezek a módosított hangok e művekben hangnemi szempontból másodlagos szerepet játszanak a törzshangok mellett. A módosított hangokat alterált hangoknak is nevezzük. A sokféle előjegyzésű diatonikus hangrendszer egységes képét a relatív szómizációval világítjuk meg. Az előjegyzés nem tekinthető módosításnak. Az európai műzenében csak dúr vagy moll hangnemmel jelölik meg azokat a műveket is. ezért marad meg a C-dúr megjelölés. vagyis leszállított hetedik fok. A törzshangok elnevezésüket onnan kapták. illetve az á egyaránt fi. illetve b. fokok) módosítása. kilencedik stb. Leggyakoribb a karakterisztikus hangok (IV. amelyekkel eddig megismerkedtünk. hogy minden létező hangot ezekre vezethetünk vissza. szót kell ejtenünk a nem módosított hangokról. de az F-dúrban viszont diatonikus hang (fa). Mozart stb. A módosított hangok a diatónia hét hangján kívül a hangkészlet nyolcadik. moll vagy más diatonikus modusz helyettesíthető. A régi és az új stílusú népdalaink között levő. illetve a desz pedig ta.42 17. Cdúrnak jelzett szimfóniáiban fisz. A C-dúrban a b módosítás (ta).. a módosító jelek Mielőtt a módosított hangokról szeretnénk beszélni. A nem törzshangokat származtatott hangoknak nevezzük. A fá felemelését fi-nek. Származtatott hangok ra la(lu) ma ta FÁ DÓ Törszhangok SZÓ RÉ LÁ MI TI Származtatott hangok Fi di szi ri E kvintsorozat hangjaiba bármelyik előjegyzésű dúr.

Ugyanis ezekkel már találkoztunk a ritmikai elemek tárgyalásánál. mert a hangok rezgésszámához kötődik. Az egész és félhang távolság helyett röviden így is szoktuk mondani: „egészhang”. Diatónia – görög eredetű szóösszetétel. diatonikus sorrendnek nevezzük. lépésnek nevezzük. lépcsőzetesen haladó hangok egymásutániságát. példában feltüntetett. Dia – át. mert a két elnevezés két különböző zenenyelvezeti elemre vonatkozik (az egyik ritmikai. hogy félhanglépést hozhassunk létre ott is. Így a két kifejezés leegyszerűsített használata nem okoz zavart. valamint a 7-8 hang között foglal helyet a félhang távolság. Ezt két féle képpen valósíthatjuk meg. hogy a „félhang” kifejezés pontosan mire vonatkozik. Abszolút magasságnak nevezzük. A kifejezés értelmezésénél vigyázni kell. vagy az alsó törzshang magasságát emeljük fel. a másik dallami összetevő). hogy szomszédos hangok között a távolság két féle lehet. hogy mai hangrendszerünkben.és félhanglépést az egész. Az ábra szerint is a 3-4. A törzshangok között félhanglépés a mi-fá (é-f) és ti-dó (h-c) hangok között van. hogy anyanyelvünk sajátja a minél rövidebben.43 A hangoknak a másik elnevezése a betű elnevezés. Ezek a következők: Származtatott Bé esz ász Törzs Származtatott desz gesz cesz fesz C D E F G A H Fisz cisz gisz disz áisz eisz hisz Már az előzőekben tanultuk. a következőhöz továbblépő. A fentiekből az is kiderül. Tulajdonképpen nem helyes a két kifejezést így összekeverni. hogy az adott esetben mindig tudjuk.egy hang. tón – hang. A kisebb távolságot kis szekundnak. a nagyobb távolság a nagy szekund. vagyis az egészhang távolság vagy lépés. A 23. Az magától értetődik.és félhang értékkel. az egész hanglépések közötti távolságot félhang lépéssé kell csökkenteni. a legkisebb hangtávolság a félhang. Nem szabad összetéveszteni az egész. A törzshangok magasságának ilyenszerű . félhang távolságnak. vagy a felső törzshang magasságát szállítjuk le egy fél hanggal. az abc betűiből alakult ki. a két hang közül az egyiket módosítjuk. egy esetben sem ismételhető meg egy. A diatonikus sorban. ahol a törzshangok közül egy sem marad ki. De azt is tudjuk. pragmatikusan való kifejeződés alkalmazása. Az elnevezést abszolút elnevezésnek is hívjuk. Hangjegyekkel leírva. vagyis egy bizonyos magasságot jelöl. „félhang”. keresztül. Ahhoz. Jelentése a szóösszetétel tagjai alapján: a hangokon átmenő. ahol ezt a törzshangok sorában természetes formában nem találjuk meg. lásd a 23-as példát.

példa). cisz. Jó tudni. Ha a kereszt hatásának a megszüntetésére alkalmazzuk. Ugyanis módosítanunk kell a hangok magasságát. Természetesen meg van a lehetősége annak. Így az oktávszakasz 12 hangra bővül. A módosító jelek útján mindig egy fél hangot nyerünk (a jeltől függően vagy lefele vagy felfele). Ebből az is következik. a másik az időlegesnek. példa). hogy az öt módosított hangot b-ék segítségével is létrehozzuk (25. amelyet csak néhány hangra akarunk korlátozni. amely a bé – (bé. # b) a bé. (26. akkor lefelé módosítja. A zeneművészetben alkalmazható a dupla kereszt és b is. Ellenőrizzük a törzshang és módosított hang közötti hangzásbeli különbségeket! A módosítások eredményeit vizsgálva arra a következtetésre jutunk.44 megváltoztatása módosító jelek segítségével történik. Így ezen az úton közelítjük meg a következő egész hangot. gisz. hisz). cesz. hogy a feloldójel ezen jelek hatását egyből semlegesíti. Érvényesség és hatás szempontjából a módosítás két fajtáját különböztetjük meg: az egyik az állandó módosítás. alkalminak nevezhető módosítás. ász. A felfelé. kereszttel való módosítás esetén a hangnévhez isz (fisz. gesz. hogy az oktávszakasz hét hangjához még öt hang járul. fesz). disz áisz. Ezek a módosítójelek természetesen kétszeres módon fejtik ki hatásukat. a lefelé való módosítás esetén esz ragot függesztjük . mert az elemi osztályos ének-zene oktatásban nem alkalmazzuk. A módosítás érvényét bármikor meg lehet szüntetni. (24. a b fél hanggal lefele módosítja. példa) . A módosító jeleket közvetlenül a hangjegyek feje elé írjuk. b A kereszt a hang magasságát fél hanggal felfele. Jelen értekezésünkben azért nem ejtettünk szót erről. esz. eisz. A módosító jelek által létrehozott hangokat módosított (származtatott) hangoknak nevezzük. amely azonban a módosítással létrehozott hangtól már csak egy félhangnyi távolságra lesz. A módosítás megszüntetésére a feloldójelet használjuk. desz. akkor felfele módosítja a hangmagasságot.egy kivételtől eltekintve. hogy a feloldójel mindkét irányban képes hatni. A megközelítés két módja szerint két féle módosító jel van: a) a kereszt. ha a b hatásának a megszüntetésére alkalmazzuk. amely az egész zeneműre érvényes. Az alkalmi módosítás egy ütemre érvényes (27. példa) Megjegzés.

Fel kell hívnunk a figyelemet a módosítójelek írására. példa) . Ha a kötőjel megszűnése után ugyanaz a hang újra jelentkezik. és azt módosítottként akarjuk kezelni. Azonban a legtöbb zeneszerző kiírja a módosítójelet. példa) Mivel a módosítójel hatása a következő ütemre már nem terjed ki. (29. Az ütemelőző. Kivételek természetesen itt is vannak. és a metrikus fősúly valamivel későbben jelentkezik. amire a főhangsúly esik. A módosító jel a módosított hangok helyén kell álljon! 18. anacruse. pl: Megy a juhász / szamáron Földig ér a / lába Zeneileg ezt úgy fejezhetjük ki: a sorok az ütem hangsúlyos részével kezdődnek. Az már szabály. akkor a kötőjellel meghosszabbított hangra is érvényes. Annak az egy hangnak vagy hang résznek hiányoznia kell. anacrouse vagy up beat. pl: De / látod amottan a / téli világot Itt azt látjuk. vagy csonkaütem A magyar nyelvben minden szó első szótagja hangsúlyos. mert állhat több hangból is.45 De ha kötőjellel átnyúlik a másik ütemre. Hasonló jelenséggel találkozunk a muzsikában. Az ütemelőző az esetek túlnyomó részében egy vagy két hangból áll. mint maga az ütem. ezzel elejét veszi minden félreértésnek. ha a kezdet nem az ütem elejére esik. anacrusis. felesleges itt a módosítójelet kiírni. hogy a súlyos szótaggal kezdődő – ütemnek megfelelő – két gondolatcsoportot a súlytalan „de” és „a” névelő előzi meg. Itt is előfordulhat. fősúlyt nélkülöző nem teljes ütem: ütemelőző (műszóval: anakrusis. hogy az ütemelőző soha nem lehet olyan hosszú. Az ilyen. Ez természetes is. Ez nem szabály. auftakt. ki kell írni a módosító jelet (28. németül: Auftakt. mert abban az esetben teljessé válik az ütem és megszűnik az ütemelőző.) Egy vagy több hang. a verssorok így hangsúlyos résszel indulnak. felütés. A hiányos. hogy a dallamsor nem hangsúlyos ütemrésszel indul. amely a zene első ütemét megelőzi.

vagy más ütemnemnél az utolsó negyeden kezdődik és az utolsó előtti negyeden végződik. hogy az minél hamarabb előtörjön a teljes ütem főhangsúlya felé. vagyis az éneklést vezetjük. amint már jeleztük. ha a 4/4-es ütemben írt zenemű egy negyed (vagy annál kisebb) ütemelőzővel (a negyedik negyeden. amely az egységnél (az előbbi példa szerint tehát egy negyednél) több. tehát az utolsó időegységen vagy annak egy kisebb részén. megkülönböztetendő az ütemelőzőtől. a kezdőütemet értékben kiegészítő csonkaütem áll. felütés érezteti. Az ütemelőző felhangzása alatt ugyanis metrikus érzésünk még bizonytalanságban van. c) minden éneklési kezdést egy felütés (avizó) kell. ami által a kezdés megelőzi az ütem kezdetét jelző főhangsúlyt. vagy annál kevesebb értéknél – indul. és többnyire a belső formaegységek végén is. mi gyakorló pedagógusok ütemezünk. A csonkaütem. hogy kezünk arra a helyre érjen. azért. Természetesen a harmadik negyeden (vagy időegység részen) végződik. így szinte sietteti a tovahaladást. Az ütemelőző érdekes hatása abban nyilvánul meg. mondata. az utolsó ütemrészt mindig felfelé irányuló kézmozdulat. csonka ütemnek számít. amikor az általunk irányított osztály énekel. példa. (A felütés irányuljon egy kicsit balfelé. addig minden olyan nem teljes ütem. hogy az éneklés kezdete egyszerre történjen. Ütemelőzős zenei szerkezetekben többnyire az összes formai elemek hangsúlytalan kezdetre tolódnak el. amennyit a felfelé irányuló ütés magába tud foglalni: felütésnek mondjuk. Például. hogy megelőzzön. ahonnan az új leütés . ha pedig csak annyi hangból áll (1 vagy 2). hogy énekléskor. Míg az ütemelőző a legutolsó hangsúlytalan ütemrészen – tehát a 4/4-es ütem utolsó negyedén. Gyakorlatilag a legutolsó hangsúlytalan ütemrészen való kezdés. vagyis leütéssel jelezzük. periódusa stb. Az is szükségszerű. ún. Lásd 29. nyolcadon) indul. az első ütemrészt.46 Ha az ütemelőző többhang együttese. főleg. Az ütemezésre vonatkozóan van néhány általános szabály: a) b) kiindul. rendszerint a negyedik negyeden (vagy időegység részen) kezdődik. amilyen a rendes ütemben nincs meg mindig. vezényelünk. hogy bizonyos feszültséget idéz elő. pl. vagyis a főütemrészt mindig lefele való kézmozdulattal. csonkaütemnek is nevezik. d) az utolsó előtti ütemrészt a kéz többnyire jobb irányban történő mozdulattal jelzi. Az ütemelőzővel kezdődő mű végén. Ebben az esetben a mű összes motívuma. hisz nem jelentkezett még iránymutató értelmi súly.

Akárcsak az olvasásnál. hogy a legelterjedtebb hangrendszerben. Úgy kell szómizálni. rendszerek ismeretesek az elsajátítás megkönnyítésére. nélkülözhetetlen a zenei írás-olvasás. Tekintettel arra. Az általános értelemben vett olvasás alatt. hogy soha ne ütközzünk módosított hangba. Erre a hangra kell ráépíteni a kezdőhangot. a zenei betűvetés elsajátítása. Ha közben módosított hangba ütközünk.47 19. A különböző hangtávolságok tudatosítása révén. még zenéül sem. meg kell tanulnunk. hogy népdalaink nagy többségben lá végződésűek. A hangközök tudatosítása révén ez nagyon egyszerűen elérhető. vagyis nem zenei analfabéták. akkor a finális nem lá. Az iskola feladata biztosítani azoknak a jeleknek az elsajátítását. különböző eljárások. Ahhoz. azt a két helyet kell megjegyezni! Kis szekunk a mi-fa és ti-dó hangok között van. Egyszer hallás után tanuljunk meg szómizálni. akik tudnak zenéül írni-olvasni. a zenei olvasásnál is. Tehát végső . hogy kis szekund összesen két helyen. Ez a kijelentés a zenei olvasásra is érvényes. hogy zenéül is tudjunk kommunikálni egymással. mint a nagy szekund. Ez a megállapítás érvényes azokra a személyekre is. már tudunk is szómizálni! A hangközökről már egy előző fejezetben szóltunk. (Persze biztosítania kell az írásjelek elsajátítását is. hogy könnyedén tudjuk elsajátítani a zenei olvasást. hogy dó a befejező hang. Minden hangköz intonálását gyakorolni kell! Gyakorlás nélkül nem lehet megtanulni olvasni. A kis szekund és a nagy szekund intonálását sokat kell gyakorolni! A zenét hallani kell. két féle hanglépés van. Ebben az esetben tételezzük fel.Szómizálás A szómizálás a zenei olvasást jelenti. Az is általános szabály. bizonyos egyezményes jelek értelmezését értjük. és hallás után kell megállapítanunk a különböző hangok közötti távolságot. hallás után. Tehát. Elméletileg hét kezdőhangja lehet egy-egy dallamnak. vagyis sokkal kevesebb helyen fordul elő. Az olvasás az emberek közötti kommunikáció egyik lehetősége. A nagy szekund (egész hanglépés) és a kis szekunk (félhanglépés).) Aki tud írni-olvasni. annak érdekében. amelynek a segítségével az ember olvasni tudó személlyé válik. módszerek. Ebből kiindulva kell kiszámítani a kezdő hangot. a Do-ra épülő hangsorban. vagyis a finális lá. az már nem tekinthető írástudatlannak. A többi helyen mindig nagy szekund található.

Az egyiket konszonanciának. Javasoljuk. fa. sz példánkban bemutatott népdalokat. hogy vannak jól összecsengő és vannak a fülnek kellemetlenül hangzó megszólaltatások. hogy kevés hangból is jól lehet muzsikálni. Így tovább. hogy hangrelációkban gondolkozzunk. (Gondoljunk csak a gyermekdalokra). A vonalrendszeren egyik hangnak sincs állandó helye. sz példa). az első vonalon elhelyezkedő dó-hoz viszonyítva a többi hangot is elhelyezzük. akkor a ré az első vonalközben foglal helyet. akkor tapasztaljuk. A legmélyebb férfihang 65 Hz. hogy maradjunk az emberi hang terjedelménél.és a másik d végű hangsorban van. amelyet ötfokú. vagyis az abszolút hangok bármelyikének a helyén bármelyik hang helyet kaphat. mint a zenében használatos hangok összessége. Pl: ha a dó az első vonalon van. a másikat disszonanciának nevezzük. ti. 19. a kisbőgő (violoncselló) legmélyebb húrja. lá.1 Kottaolvasás.és az előjegyzéssel rendelkező hangsorokban Szómizálni a hét törzshang segítségével a legegyszerűbb. vagyis a dalok hangkészletét: l. A hangsor Az előző fejezetekben megállapítottuk. A következőkben a hangokat egymásutániságukban fogjuk megvizsgálni. hogy a hang magassága annak rezgésszámától függ. Az elv az. ré. mi. A könnyű kottaolvasáshoz a következő szabályokat kell betartani: a) ha nincs előjegyzés. amely a hegedő legvékonyabb húrjának kb. Azt is tudnunk kell. a legmagasabb nőihang 1000 Hz körül va. Az előjegyzés nélküli. A hét törzshang. Írjuk magasságbeli sorrendbe a hangokat. A hangkészlet egy dallamban előforduló különböző magasságú hangok sora. Bármelyik hang bárhol helyet kaphat. Énekeljük el a 31. Az egyik á. A dalok és énekek még ezen a kisebb hangterjedelmen is belül esnek. az utolsó előtti bé helyén van a dó d) keresztek esetében. a már ismert: dó. az utolsó kereszttől fellépünk egy kis szekundot (30 sz példa) 20. vagy görög . hogy a zenében használatos hangok határ értékei 32 – 4096 Hz között vannak. A zenei gyakorlatban ez sokkal egyszerűbb feladat. első harmada. A tapasztalat azt mutatja. Az öt különböző hang egy ötfokú sort képez. Így nem kell soha módosított hanggal énekelni. Az emberi hang terjedelme sokkal kisebb. d r m sz l (32.48 soron legtöbb hétszer kell „újra kezdeni” a szómizálást. szó. kb. akkor C-dóban olvassuk a hangokat b) egy bé előjegyzéskor F-dóban olvassuk a hangokat c) több bé előjegyzés esetén. Ha egyszerre szólaltatunk meg hangokat. Ez a hét hang a vonalrendszeren bárhol elhelyezkedhet.

A képlete: 2 ½ + 2 ½ A terce. Itt a felső hang nem más. Egy dallam hangkészletének a leírása azok számára sem jelenthet nehézséget. de az alapja más. Láthatjuk azt is. A dúr hangsor két dúr tetrachordból áll. Mindannak ellenére. idegen szóval skálának. hogy a dal 32 szótagjára 32 hangot énekeltünk ugyan.és a másik d alapra épülő pentatónia. Énekeljük el a 35. Sz. Alaposabb elemzéskor azt is észleljük. a többi hangok között nagy szekund található. Ez a hangsor is két tetrachordból áll. akik nehezebben olvassák a kottát vagy nem ismerik azt. fokozatosan emelkednek. Ez azt jelenti. a szeksztje és a szeptimje nagy.szótagokon levő hangok ezek). hogy az egyik á. a másik moll hangsor. Tekintettel arra. A mi-fá és ti-dó hangok között kis szekunk van. E két hang a Dó – Dó’. Félhang lépések ti-dó (II-III) és mi-fá (V-VI) fokok között találhatók. hogy a felsorakoztatott nyolc hang közül kettő szépen összecseng. A képlete: 1+ ½+ 1 és ½ + 2 A terce. mert a dallamot alkotó hangok közötti reláció a lá pentatónia szerkezetére. Ez a természetes moll hangsor. hogy a VII és I (VIII) fok között félhang távolság van. kezdetű népdalaink hangkészletét. (34.49 eredetű szóval pentaton hangsornak nevezünk. amelynek a fokai. a tetrachordok között nagy szekund található. hogy a dalt el tudjuk énekelni. A hangoknak ezt a rendezett sorát nevezzük hangsornak. Ez a dúr hangsor. példa) A ti-dó és mi-fa hangok között itt is félhanglépés található. hogy azonos hangokból áll. Az alaphangja lá. hogy nyolc különböző hagra van szükségünk. Azt az esetet. (36. példánkat. példákat. lassan dúdolja a dallamot és valahányszor egy előzőleg elő nem fordult hanghoz ér. akkor egy olyan sort kapunk. mint a létra lépcsőfokai. mint a dúr hangsor. illetve a Túl a Tiszán. de ezek közül csak nyolc különböző magasságú hangot érintettünk. de a szerkezete különbözik. modelljére utal! Énekeljük el a 33. Írjuk fel a népdalok hangkészletét. Példa). Nincs vezérhangja. Az első tetrachord moll. vagyis az egyik dúr. párhuzamos hangsorokról . mindkettő lá pentaton hangsorban van . E két hang közé esik a dalban előforduló többi hang. ezért a szerkezete is más. Ezen személyek számára javasoljuk a következő eljárást: írja le a dal szövegét. karikázza be a megfelelő szótagot. a szeksztje és a szetimje kicsi. Ha ezt a nyolc hangot sorban magasság szerint egymás után felsorakoztatjuk. mint az alsónak duplarezgésszámú változata. (a Ko és O. a második fríg. a VII. fokot vezérhangnak nevezzük. Írjuk fel a Túl a vizen. amikor két hangsor azonos hangokból áll. De a kottapéldánkon is világosan látszik.

illetve a lefele haladó sorban egy fokkal alacsonyabb az őt megelőző hangnál. Ennek a hangsornak is van vezérhangja. A hangsort a gyakorlati zenéből kell létrehozni úgy. A teljes hangsor áttekintését elősegíti.ból szi lesz. vagy skála a hangoknak magasság szerint elrendezett sora. mi-fá (V-VI) és szi-lá (VII-I) között található. hogy nyolchangonként (oktávonként) a hangok rezgésszáma is duplázódik. A hangoknak a lejegyzése is természetesen ezt a rendet követi.50 beszélünk. Félhanglépések: felfele haladva ti-dó (II-III). Akárcsak a létra foghíj nélküli. a hangsor jellegét az egész hangok és félhangok elhelyezkedése határozza meg. hogy oktávokra bontható. A moll hangsornak van még két megjelenési formája: az összhangzatos és dallamos moll. A kisebb rezgésszámú hangok alacsonyabbak. az első tetrachordja moll. Az összhangzatos moll: egy moll és egy összhangzatos tetrachordból áll.½ A terce és a szeksztje kicsi. A hangsor a zenei hangok rezgésszám szerint történő lépcsőzetes rendezése. lépcsőzetes menetet jelent. szi-lá (VII-I). Az a jelenség is figyelemre méltó. Ezért három félhangja van: ti-dó (II-III). bármely hangon is kezdődjék a sor. A hangsort hanglétrának is mondjuk. Lefele haladva megegyezik a természetes formával. A dúr hangsor párhuzamos moll hangsora.1 ½ . fok módosítása miatt van vezérhangja. A hetedik fok módosítása alkalmi módosítás. egy műben található összes hangokat magasság szerinti sorba rakjuk. amelyben egy hang hiánya sem bontja meg a folytonosságot. (A felfele módosított szó. Amint láthattuk. Tehát a hangsor a hangzó anyag grafikai képe . amely megmarad. hogy az egy dallamban. a szeptimje nagy. lefele moll és fríg. Ennek a hangsornak is a párhuzamos dúr hangsorral azonos az előjegyzése.1 + 2 ½ . A VII.) Képlete: 1 ½ 1 + ½ . a hangok sorrendjében is olyan hang-egymásutániság. Ez azt jelenti. Képlete felfele 1 ½ . A különböző nevű hangsorokat a hangközök sorrendje alkotja. az illető dúr hatodik fokára épülő hangsor. amelyben minden következő hang egy fokkal magasabb az előzőnél. amelynek a felfele és a lefele haladó formája nem azonos. A dallamos moll hangsor az a hangsor. mélyebbek. A dúr és párhuzamos moll hangsor azonos előjegyzéssel bír. ezért nem írjuk az előjegyzéshez. a második dúr. hogy a hangok nyolchangonként ismétlődnek. a nagyobb rezgésszámúak magasabbak. tehát van vezérhangja. A hangsor.

moll tonalitás a legújabb időkig szinte egyeduralkodó volt. egy meghatározott szerkezeti modell alapján kialakított hangok sora. Népies műdalszerzőink sem ismertek más hangnemet. (pl. De lehet trichord. ahány különböző hangmagasság található az illető hangrendszerben. A nyugat-európai műzenében a dúr. Dunáról fúj a szél kezdetű. A hangsor egyes hangjait a skála fokainak nevezzük. tehát a pentatóniának öt hangsora. haxachord. A hangsorok rendszerében a kvintnek van meghatározó szerepe. pentachord. Hangsor is annyiféle van. pentaton. ezért azt újra elsőnek mondjuk. vagyis hexachord hangsor is). Az egyenletes lüktetés érzékeltetése mellett. Minden dúr hangsor dó. ahány fokú a hangrendszer. Ezzel a hanggal indul a következő oktávszakasz. Vizsgáljuk meg a jelenség eredetét. vagy ahogy ma hívják dúr hangsor és a kisterces hangnemek közül az eol. bipódikus dallam negyedik ütemében. Minden egyes foknak meg van a maga sorszáma. de van hatfokú. Egy oktáv szakaszban hét különböző hang van. triton. Verdi és a nagy zeneszerzők egész sorának remekművei fogantak dúr és moll hangnemekben. Új stílusú és vegyes osztályú napdalaink közt szép számmal akadnak dúr és moll dallamok. 21. Erről bővebben a kvintkörnél fogunk beszélni. és minden moll hangsor lá végződésű.51 A hangsor egy adott hangrendszer része. és a Félre tőlem búbánat kezdetű tripódikus dallamunk második. a nyolcadik az elsővwel azonos. Beethoven. az ötfokú hangsor. . Egy hangsor legegyszerűbb alakjában akár két hangból is állhat. a hétfokú diatonikus hangsor. példa dalait szómizálva és szöveggel. Mozart. Bach. harmadik ütemében azt érezzük. tetrachord. A fokokat római számmal szokás jelölni. mintha a ritmus ki akarna zökkenteni a lüktetésből. Elemezzük a dalokat. mely meghatározott számú fokkal rendelkezik. Gondoljunk a bichord vagy a biton dallamokra. a hétfokú diatóniának hét hangsora van. A hangsorok egymástól szerkezetükben különböznek. tetraton. A szinkópa és a kontratimp Tanuljuk meg a 37. a Hej. vagyis a moll vált megszokottá. A népi vagy egyházi hangnemek közül a nagy terces ion. A hangsornak annyi foka van. heptachord is.

amely eredetileg nagyobb metrikus súllyal rendelkező rész. (38. A Darvas lexikon szerint szétvágás. húzás. amely eredetileg kisebb metrikus súllyal rendelkező hang. nincs hangkezdés. Az ilyen ritmusalakzatot szinkópának nevezzük. egy kis hangsúlyt kap. feloszlik a hangsúly is. az érvényben levő tankönyv és a Keszler Zenei alapismeretek szerint. A szinkópa hatása a hangsúly szempontjából jelentős. Ez a hosszabb hang egy kis hangsúlyt kap. A súlyos ütemrész metrikai hangsúlya előrekerül az előtte álló hozzákötött súlytalanra. amely elmetszést.Tóth lexikon szerint a görög szünkopé szóból ered. vagyis a negyedértékű ütemegységek ti-ti. Utótag . A Szabolcsi. de még a Hej. szétvágást jelent. vagyis nyolcad értékekre oszlanak. ötödik. . kilencedik. két nyolcad értékű hang közrefog egy negyed értékű hangot. rövidítés). kisebb metrikus súllyal bíró helyen indult meg. nyolcadik. valamint az utolsó előtti és utolsó ütemében. Ezt főhangsúlynak nevezzük.52 Az egyszerű ütemnek. ( szinkópa – összevonás. természetesen ide kerül a nyomaték. harmadik. amelyeket mellékhangsúlyoknak nevezünk. ahol az erősebb metrikus súlyt várjuk. Az első nyolcadpár hangsúlytalan nyolcada összeolvad a második nyolcadpár hangsúlyos nyolcadával. összekapcsolás. hatodik. A főhangsúly határozza meg az ütemet. Példa). csak egy hangsúlya van. A BrockhausRiemann lexikon szerint összeverődés. A főhangsúly mindig az első időegységen található. A szinkópának első következménye ritmikai jellegű. vagyis nyolcad érték. > > Vagy > > Ha azonban a tá. ha csak az ütemegységnek megfelelő érték szerepel benne. Dunáról fúj a szél kezdetű dalunk ötödik és utolsó előtti ütemében is. az odaérzett súly nem érvényesülhet. Azon a helyen. hogy a Félre tőlem búbánat kezdetű dalunk második. minden második ti. mert a hang már az előző. > ♫ > ♫ > ♫ > ♫ vagy > > > │ > > > ♫ ♫ ♫ ♫ ♫ ♫ Figyeljük meg. így a hangsúly eltolódik. Két része van: előtag.

-ig. nem utolsó helyen áll a szinkópa. a hangzás belső feszültségét növeli. Ha a szinkópa nem egyetlen ütemen belül jön létre.-i nyugati többszólamúságban bontakozott ki. Példa) Súlyos hiba a szinkópa utótagját is hangsúlyozni! A nyelvtanban. Például Dufay műveiben. Ilyenkor csak egyszerű hangmeghosszabbításról lehet szó. akkor legatoval (ligaturával) jelöljük. Keressünk a nyelvünkben szinkópás alakzatokat! (madárka.(39. műzenéje művészi hatások szolgálatába állította. fenyőfa. a helyéről kibillenti. Bartók. A XVII. már az antik idők óta egy betű vagy egy szótag kihagyása (mille helyett mile. immáron stb. ahol a szinkópa egy összetartozó hangcsoportot (ligatúra) önálló részekre bontott. így a zeneművekben is megkívánt változatosságot sikerül elérni. sz. A szinkópa varázsa a valóságos és előre elképzelt metrikus súlyok egymással való összeütközésében rejlik. illetve metrikus lüktetéssel szemben. izgalmassá teszi. de anticipációt is jelent. hogy létrejöhessen a kontratimp jelleg. a metrum érvényesülését megbolygatja. ahol az átkötés előtagja eredetileg is nagyobb metrikus súllyal bír. Példa). A menzúra. A kialakult ütemhangsúlyok rendszerében a szabályos hangsúlyviszonyok „felborítója” lett. A zeneszerzői szerepe a XIV. Illetve a későbbiekben a hangsúly eltolása a mértékadónak érzett menzurális. Ugyanis minden hang ott kaphat hangsúlyt. ahol az megindul. akkor szinkópa lánc keletkezik. A szinkópa lényegén ez nem változtat! Ha több szinkópa követi egymást. sz. század zenéjében az ütemek szimmetriájának lazítását célozta (Strawinsky. Sok eszköz között. sz.XVIII..53 E hangsúlyeltolódás. amely a metrumból való kizökkenést vonja maga után. amelyen belül a szinkópa „torlasztásként” hatott. és különösen a disszonanciakezeléssel kapcsolatban játszott fontos szerepet. Harmóniai szempontból késleltetést. Előszőr Gillomme de Mascaut hansznált szinkópákat műveiben az egyes szólamok ritmikai élénkítésére.Ahhoz. valamennyi szólamban azonos időegységek érvényesülését igényelte. Pendereczki) és a jazz fő sajátossága volt kezdettől fogva.) A szinkópa ritmus az ars nova egyik újítása volt. Amikor a hangsúlyos hang helyén szünet van. kontratimpről beszélünk. Nem szinkópa az olyan eset. (40. amellyel a művészi alkotásokban. A XV. a szünetnek legalább kétszer kell . A XX. és jelentős szerepet játszott a reneszánsz többszólamúságban. A mind szigorúbbá váló zenei szerkesztés követelményeként. szinkópa.-tól a szinkópa egyre inkább a többszólamú szerkesztés része. Ez az alkotói gyakorlat kihatott a XVI. sz. forsitan helyett forsan).

más jelleggel bír. de fellelhető a vokális muzsikában is. ide Bella dal 13. mint a kettes osztódásból származó azonos alakú hangjegyek időértéke. A zenében jól meghatározott elve és szerepe. Ütemét. hogy a felosztásnál a felezés elve érvényesül. XII. Véleményünk szerint a kontratimp egy zenei kifejezési lehetőség. A triola összértéke nem lehet több. Ezért a triola hangjai időben rövidebbek. Akárcsak a szinkópa. mint egy szünettel létrehozott szinkópa láncot. A triolát ugyanannyi idő alatt játsszuk. Figyeljük meg a Haj. valamint a Cinege gágu első ütemét: egy negyed értéknek megfelelő idő alatt három egyforma nyolcadot énekeltünk.) Mivel a negyed szabályosan két nyolcadra osztódik. van. mert a szünetről áttevődik a hangsúly a hangsúlytalan hangra. Úgy tárgyalja. mint a szinkópa. . A kontratimp is hangsúlyeltolódás. ide Bella és a Cinege gágu meghala kezdetű dalunkat ( 41. a kontratimp is igyekszik kizökkenteni a metrikus lüktetést. Neve: triola. Péda). mint a felezés utján nyert két hangot. A kontratimppel leggyakrabban a hangszeres zenében találkozunk. mint az a nagyobb érték. (Sajnos a kottázó program miatt 5/8-ban kellett írnunk a jelzett ütemeket. A triola Tanuljuk meg a Haj. Rendkívüli értékfelosztás. vagyis rendkívüli értékfelosztás. Azokat is 2/4-ben kell énekelni. ahol a szüneteknek meghatározó jelentősége van. Mindkét ritmusképlet a természetes metrikus hangsúlyrenddel ellentétes mozgást sugall. amelynek a hármas osztásából keletkezett. a hangértékek tanulmányozásakor láttuk. három egyenlő nyolcadra való osztódása rendkívüli értékfelosztás. Így írjuk: ♪ ♪ ♪ 3 Tehát a triola páros osztódású hang három egyenlő részre való bontása. Egyes zeneelméleti felfogás szerint a kontratimp nem létezik különálló ritmusjelenségként.54 előfordulnia.

Több egyidejűleg megszólaltatott hangköz akkordot képez.(42. Ez az első megfordítás. hogy két tercet egymásra helyezünk. Az akkord elemei tercépítkezésüek. Ebben az esetben alapállású hármashangzatról beszélünk. Az akkord hangjainak egymásutánjából dallam formálódik A harmónia. akkor a második megfordításról beszélünk. (43. akkor a legmélyebb hang az akkord terce lesz. és a kvint (g). A hármashangzat: három hangból álló akkord.55 23. mint a hangköz megfordításé. Gyakoroljuk az alapállású hármashangzatokat! . A diatónia terceiből négy féle szerkezetű hármashangzat alkotható: dúr. összhang az akkorddal azonos értelmű fogalmak. terc (középső). A hármashangzatnak is vannak megfordításai. hangzat. hogy két különböző hangmagasságú hang hangközt alkot. Példa) A dúr hármas: az alapra épített N3 + T5 A moll „ „ „ „ k3 + T5 k3 + 5N3 + 5+ A szűkített „ A bővített „ A hármashangzat alkotó elemei: alap (alsó). akárcsak a hangköznek. A tercépítkezésű hármashangzat három alkotó része: az alap (c). Példa). kvint. moll. Ha az alapot egy oktávval magasabban helyezzük el. A dallam egymást követő hangközökből áll. (felső) hang. A megfordítás szabályai ugyanazok. Ha a legmélyebb hangja az akkordnak a kvintje lesz. A hármashangzat Előző fejezeteinkben tárgyaltuk azt. bővített és szűkített. Az európai műzene klasszikus alkotásai tercépítkezésű akkordokból állnak. Ez azt jelenti. a terc (é).

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful