UMBERTO ECO

HOGYAN ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT?
KAIROSZ KIADÓ
Kötetünk az alábbi kiadás alapján készült: Umberto Eco: COME SI FA UNA TESIDILAUREA Le materié umanistiche XI edizione „Tascabili Bompiani” febbraio 1987 Fordította: KLUKON BEATRIX A szöveget az eredetivel egybevetette: PINTÉR JUDIT ISBN 139137 537 © 1977 Gruppo Editoriale Fabbri, Bompiani, Sonzogno, Etas SpA Via Mecenate 91-Milano © Klukon Beatrix, 1996. Hungarian translation A kiadásért felel: Kairosz Kiadó ügyvezetője Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Győr Felelős nyomdavezető: Nemere Zsolt

TARTALOM
BEVEZETÉS I. MI A SZAKDOLGOZAT, ÉS MIRE VALÓ? I.1. Miért kell szakdolgozatot írni, és mi is az? 1.2. Kinek szól ez a könyv? 1.3. Mire használható a szakdolgozat a diploma megszerzése után? 1.4. Négy nyilvánvaló szabály II. A TÉMAVÁLASZTÁS II.I. Monografikus vagy körképszerű szakdolgozat? II.2. Történeti szakdolgozat vagy elméleti szakdolgozat? II.3. Régi vagy modern témák? Π.4. Mennyi időt igényel a szakdolgozatírás? II.5. Fontos-e az idegen nyelvek ismerete? IL6. „Tudományos” vagy politikai szakdolgozat? Π.6.1. Mi a tudományosság? II.6.2. Történelmi-elméleti témák vagy „meleg” tapasztalatok? II.6.3. Hogyan változtassunk egy aktuális témát tudományos témává? II.7. Hogyan kerüljük el, hogy a témavezető kihasználjon bennünket? ΙΠ. AZ ANYAG FELKUTATÁSA III. 1. A források fellelhetősége III.l.l. Melyek a tudományos munka forrásai? III. 1.2. Elsődleges és másodlagos források ΙΠ.2. Az irodalomjegyzék felkutatása 111.2.1. Hogyan használjuk a könyvtárat? 111.2.2. Hogyan készítsünk bibliográfiát: a cédulázás 111.2.3. A bibliográfiai adat ΙΠ.2.4. Az alessandriai könyvtár: egy kísérlet ΠΙ.2.5. De kell-e könyveket olvasni? És milyen sorrendben? IV. MUNKATERV ÉS JEGYZÉKEK KÉSZÍTÉSE IV. 1. A tartalomjegyzék mint munkahipotézis IV.2. Jegyzékek és jegyzetek IV.2.1. A jegyzékek különböző fajtái és rendeltetésük IV.2.2. Az elsődleges források jegyzékbe vétele IV.2.3. Az olvasmányjegyzék IV.2.4. A tudományos alázat V. A MEGFOGALMAZÁS V.l. Kihez szólunk? V.2. Hogyan szólunk? V.3. Az idézetek V.3.1. Mikor és hogyan idézzünk: tíz szabály V.3.2. Idézet, parafrázis és plágium V.4. A lábjegyzetek V.4.1. Mire valók a jegyzetek? V.4.2. Az idézet-jegyzet rendszer V.4.3. A szerző-évszám rendszer V.5. Figyelmeztetések, csapdák, szokások V.6. A tudományos önérzet

1.2. Idézőjelek és más írásjelek VI.1. rövidítések VI. A mű végén álló bibliográfia VI.3.4. Aláhúzások és nagybetűk VI. A tartalomjegyzék VII. Központozás. Margók és sorközök VI.5.1. A függelék VI. 1.6.1.2. A VÉGSÓ SZÖVEG MEGSZERKESZTÉSE VI.VI.3.7.4. ÖSSZEGZÉS . Néhány további tanács VI. 1. 1. Diakritikus jelek és betűátírások VI. Alfejezetek VI.1.1. Grafikai követelmények VI. hangsúlyok.

Az olyan egyetemeken. kicsit pedig „egészséges”„ egyetemi szórakozásokra. akiknek soha senki nem mondta meg. Az egyetemet arra találták ki. A hivatkozások olasz címeit azért lefordítottuk. akik filozófiát vagy irodalmat tanulnak. amihez nem kell a latin. aki tanult. mert nem tudják kifizetni a szállodát. művelt családban. szerződésesek. elengedhetetlen. hogyan és melyik könyvtárban keressék a könyveket. s másfajta képzésben részesülnek. – A szakdolgozatírást felhasználhatjuk arra (még ha egyetemi tanulmányaink többi része 1 Eco könyve természetesen olasz diákok számára íródott. Azok. két kiegészítő tantárgy közül pedig azt választják. hogy városuk könyvtárában is megtalálhatnának bizonyos könyveket. tanácsai és megállapításai azonban szinte kivétel nélkül érvényesek Magyarországon is. óra végén beszélni szeretnének a tanárral. A professzor jó. akik úgy választják ki a vizsgákat. ám azok számára. de legalább harmincan állnak előttük. azután az érdeklődőbb diákok – tíz. s munkatársai (ösztöndíjasok.) . akik gyakrabban járnak az órájára. akik meg akarják érteni a szakdolgozatírás alkímiáját. nekik meg az állomásra kell sietniük. s azt mondják „ez tizenkétezer lírás vizsga”. Ha a helyzet Olaszországban1 is ilyen volna. hogy közben a kötelező olvasmányok árát számolgatják. Egy-egy kivételtől eltekintve. avagy képviseleti szervezetekben való tevékenységre fordítva. A mai olasz egyetem azonban tömegegyetem. megengedhetik maguknak. az úgynevezett tutor. inkább az olvasóra bízzuk a mérlegelést. hogy nyugodtan végezzék. de előbb-utóbb engedniük kell a szakdolgozatírás kényszerének. aki egy kis csoport (előfordulhat. Azok. kis időt tanulásra. élénk kulturális közegben nőttek fel. alig találnak helyet a zsúfolt teremben. Ezért feleslegesnek éreztük a kényszerű „magyarítást". hogy évente mindössze egykét diák) kutatási témájával foglalkozik. akik esetleg dolgoznak és napjaikat olyan tízezer lakosú városkák anyakönyvi hivatalaiban töltik. ha harmincat ismer közülük valamennyire. bár Eco ezt sem teszi meg a számára idegen nyelvű címekkel. Az órákon lenyűgöző előadások hangzottak el. ahol egy évfolyam létszáma sohasem haladja meg a tíz-tizenöt főt (akik persze bőkezűen fizetnek és jogukban áll bármikor „használni” az oktatót. hiszen Eco is gyakran így tesz. akik néha elmennek az órákra. ahol soha nem tanultak görögül. minden idejével maga rendelkezett. hogy sok olyan tevékenység van. ha az ember régebbi vagy újabb keletű hátrányok miatt nehéz helyzetben van. van egy tanár.BEVEZETÉS 1. Azok. akik az egyetemben csalódván a politikai tevékenységet választották. olykor filozófiára vagy klasszika-filológiára iratkoznak be műszaki középiskola után. ha eszmecserét kívánnak folytatni vele). akik sokszor nem tudják. Könyvünk legalább két dolgot szeretne sugallni valamennyiüknek: – Akkor is lehet szín vonalas szakdolgozatot írni. (A szerk. Ezek közül sokan jómódúak. és napról napra követi a munkájukat. azok a nagyon szegény hallgatók. hogy tanulmányutakra. mint az oxfordi. gyakorlatvezetők) segítségével talán még további százat sikerül közülük valamiféle munkára bírnia. Csak diplomás szülők gyermekei látogatták. Azok. És igaz ugyan. s talán még latinul sem. azokat. Valamint egyetemre készülő középiskolásoknak. amelyik olcsóbb. Az egyetem valamikor elit intézmény volt. Egyes szakokra több ezer hallgató jár. elvégre szerinte a szakdolgozat írásának amúgy is feltétele az idegen (sőt ismeretlen) nyelvű bibliográfiákban való tájékozódd képesség megszerzése. bár néhány tanácsát bizonyára a fent megrajzolt „ideális” diák is megszívlelhetné. legfeljebb tizenöt főből álló szemináriumi csoportokban – félrevonultak a professzorokkal és a tanársegédekkel. művészeti és színházi fesztiválokra és külföldre járjanak. vagy nem tudják. De ott vannak a többiek. Még ma is sok olyan amerikai egyetem van. hogyan kell kölcsönzőjegyet kérni. Ebben a könyvben főleg nekik szeretnék hasznos tanácsokat adni. nem lenne szükség e könyv megírására. amelyekben legfeljebb kis papír– és könyvkereskedések találhatók. A diákok különböző társadalmi osztályokból és középiskolákból érkeznek.

és a két– vagy háromszintű diplomát emlegetik. Az a maguk dolga marad. A könyvünkben leírt szabályok mindkettőre érvényesek. amelyből diplomát kapunk. 5. „hogyan kell tudományos kutatást végezni”. A könyv azt fogja elmondani 1. akkor az első fejezetben (1. egy (a jövőben is hasznos) képesség megszerzésének. 3. amelynek feltételezhetően van némi köze ahhoz a tudományághoz. Ebben a könyvben a humán szakokon készítendő szakdolgozatokról szólunk. Az itt következő értekezés nyilvánvalóan egyaránt vonatkozik hím– és nőnemű hallgatókra. Egy utolsó figyelmeztetés. a reform gyökeresen megváltoztatja-e majd a szakdolgozat fogalmát. Azért. amelyhez meglehetősen pontos szabályok állnak rendelkezésünkre. a modellnek az építész-. Ezek a nyelvtani formák azonban nem jelentenek nemi megkülönböztetést. 5. hogy ez a könyv nem azt kívánja elmagyarázni. Nos. hogy miért nem használtam ugyanezeknek a szavaknak a nőnemű alakjait. ezért ő nem felelős a végeredményért. meghatározott számú gépelt oldalt tartalmazó fizikai objektummal. tanári és jogi karon írandó szakdolgozatra érvényesek. hogy ez a könyv nem fogja megmondani. az reform esetén is érvényes lesz. Sokat felhasználtam közülük. s amely nem taszítja bírálónkat a fájdalmas elképedés állapotába. 2. természetes. s nem is a tanulás értékéről szóló elméleti-kritikai eszmefuttatásnak készült. noha az tűnik legkevésbé annak: mégpedig azért. s ne ismeretek felhalmozásának tekintsük. 2. amelyek mindkét nemre egyaránt használhatóak (az amerikaiak egyre inkább a „person” szót alkalmazzák. s hogy osszuk be az időt. Épp a könyv nyomdai munkálatai közben folyik a vita az egyetemi reformról. Mindezek után szeretném tisztázni. 6. és adott néhány tanácsot. Azaz lesznek Képesítő (vagyis első szintű) és Doktori (vagyis második szintű) szakdolgozatok. Ha a szakdolgozat történeti vagy általános elméleti. Úgy véljük tehát. és ha mi is a külföldi országok nagy részében alkalmazott modellt fogjuk követni. több esetben azonban ragaszkodtam a saját álláspontomhoz. valamint tanárokra és tanárnőkre. nem pedig kísérleti és alkalmazott témát tárgyal. módszeres megoldását és a kommunikáció elfogadott szabályainak megfelelő kifejtését. ÉS MIRE VALÓ? 2 Megkérdezhetik.2 I. hogy a példák legnagyobb része az irodalom és a filozófia szakon tanulmányozott témákra vonatkozik. hogy rendszerezzük a megtalált anyagot. mindig a hallgató. épp az utóbbi lesz a legfontosabb. mit értünk szakdolgozaton. a közgazdasági. . s így könnyebben tudtam azonosulni magammal. tanár és előadó szavak hímnemű alakjait használom. Mivel az irodalom és a filozófia terén vannak tapasztalataim. hanem a tapasztalatok kritikus feldolgozásának. hogy újra felfedezzük a tanulás pozitív. mit kell beleírni a szakdolgozatba. MI A SZAKDOLGOZAT. amely lehetővé teszi a problémák felismerését.) leírt helyzet alakul ki. mert munkámat személyes emlékekre és tapasztalatokra alapoztam. Szeretném tisztázni. különösen ha annak bevezetését hosszú átmeneti időszak előzi meg. előre mutató értékét. Cesare Segre elolvasta a kéziratot. hogyan válasszunk témát. a kereskedelmi és néhány természettudományi karon is működnie kell. 3. Természetesen mindent szívből köszönök neki. 4. hogyan juthatunk el a vizsgabizottságig egy törvény által előírt. 4. ha bevezetik a több fokozatú diplomát.kiábrándulást vagy frusztrációt okozott is). Mivel az olasz nyelvben nincsenek olyan semleges kifejezések.1. hogy amit a következő oldalakon elmondunk. milyen legyen a dolgozat formája. a kétfajta dolgozat közötti különbségeket jelezzük. de nevetséges volna „tanuló személy”ről vagy „jelölt személy”-ről írni). De ne bízzanak túlságosan meg benne. Felmerülhet a kérdés. És fatális módon. jelölt. mert ez az egyetlen téma. Csupán észrevételeket közöl arra vonatkozóan. A könyvben javasolt irányelvek azonban – a lehetőségeken belül – általában minden társadalomtudományi. hogyan végezzünk bibliográfiai kutatást.

1. . véleményezik. amely új megvilágításba helyezi egy szerző életrajzát. sőt néha negyven. tehát doktori disszertáció. bemutatja szakdolgozatát a vizsgabizottságnak. érdemesíthetik külön dicséretre és megjelenésre méltónak. Az ilyen jellegű egyetemeken a szakdolgozat mindig a PhD cím megszerzésére irányul. Leírtuk már a dolgozat „külső” jellemzőit és a hozzá kapcsolódó ceremóniát.6. egy olyan kézirat felfedezése. Ez azt jelenti. vagy egy szerényebb dolgozat megírásával lehet elérni. de a szociológustól a görög nyelv professzoráig mindenki használhatja. de legfőképpen „fel kell fedezni” valamit. a bizottság megállapítja a szakdolgozat osztályzatát. hogy a jelölt olyan tudós. amelyeket szakdolgozat nélkül is el lehet érni.Ι. A referensek szavaiból. vagyis pontosan kell tudni.I. de természetéről még nem sokat mondtunk. nem olyan sorsdöntő dolgokra gondolunk. Mindenesetre a kutatónak olyan munkát kell végeznie. hátterében pedig eredeti kutatómunka áll. a nem humán szakterületeken más rövidítéseket használnak. megszületik a bizottság ítélete. aki humán tárgyban szerzett doktori címet. ami a más szövegekben elszórtan előforduló gondolatok továbbfejlesztését és újrarendszerezését eredményezi. hogy akinek PhD-je van. a „ doktorátus „megszerzésének előfeltétele. korábbi tanulmányok újraolvasása és újrarendszerezése. Medicine Doctor az orvostudományok doktora). amelyek szavatolják a dolgozat minőségét (vagy rávilágítanak hibáira). akik tudományos kutatókká akarnak válni. A vizsgák érdemjegyeinek átlagát is figyelembe véve. a PhD ezzel szemben akadémiai tevékenységre. s a diák azon tudományágat érintő valamely kérdést tárgyal benne. az MD-t. Vannak egyetemek. aki képes önálló eredményeket elérni a választott tudományágban. Általában azonban a dolgozat egy bizonyos magasabb diploma. vagyis filozófiai tudományok doktora. Amikor „felfedezésről” beszélünk. Vita keletkezik. különösen humán szakterületeken. A hallgató. és amelyet ezentúl a Képesítő szóval jelölünk. Az olasz törvények értelmében a szakdolgozat nélkülözhetetlen a diploma elnyeréséhez. hogy a jelölt hogyan tudta megvédeni írásban kifejtett véleményét. miután összes vizsgáját letette. hogy az ilyen szakdolgozatot nem huszonkét évesen írják. akik néhány ellenvetéssel is szembesítik a jelöltet. amit elméletileg a téma többi szakértője sem hagyhat figyelmen kívül. valamint annak alapján. A doktori címnek különböző elnevezései vannak. hossza általában száztól négyszáz oldalig terjed. Néhol a diplomának különböző szintjei vannak. mint a maghasadás. s csak azok írják meg. s amelyet vagy vizsgákkal. „tudományos” eredménynek tekinthető egy ókori szöveg új olvasatának és értelmezésének kidolgozása. Π. a relativitáselmélet vagy egy rák elleni gyógyszer. amelyből diplomát kíván szerezni. hogy mit mondtak ugyanarról a témáról más tudósok. ahol a különböző szintű doktori fokozatok különböző nehézségű dolgozatokat igényelnek.). mi azonban mostantól kezdve a nemzetközileg általánosan elfogadott PhD rövidítéssel jelöljük (jelentése Philosophy Doctor. amely hatvanhattól száztíz pontig terjedhet. mert valami merőben újat tartalmaz (vö.vagy ötvenévesen (bár nyilvánvalóan vannak nagyon fiatal PhD-k is). amely azt bizonyítja.. Legalábbis ezt a szabályt követik csaknem valamennyi humán karon. amelyben a bizottság többi tagja is részt vesz. A felfedezések ennél szerényebbek is lehetnek. amely azonban nem jogosít fel a „doktori” címre. A különböző Képesítő diplomák egy szakma gyakorlására jogosítanak fel. specializálódni. amit más még nem mondott. vajon az olasz egyetemeken miért a diploma előfeltétele a szakdolgozat? Hisz a külföldi egyetemek többségén ez nem így van.. pl. Miért vesz ez annyi időt igénybe? Mert valóban eredeti kutatásról van szó. MIÉRT KELL SZAKDOLGOZATOT ÍRNI. Mindenekelőtt arról. az csaknem mindig az egyetemi pályát választja. amely nagyon hasonlít a mi diplománkhoz. amely meghallgatja a referens (vagyis a szakdolgozat elkészítését irányító tanár) és a korreferens (vagy korreferensek) véleményét. hanem előrehaladottabb korban. A PhD mellett azonban van egy olyan doktorátus. Tény azonban. ÉS MI IS AZ? A szakdolgozat géppel írt szöveg. Más országokban van egy nagyjából a mi diplománknak megfelelő első szint.

amelyek azt a látszatot keltik. amiért az egyetemre beiratkozott. És az egyetem sem követeli meg mindenáron. hogy kritikus szemmel tanulmányozta a létező szakirodalom túlnyomó részét (vagyis a témáról megjelent írásokat). amelyek több év alatt készültek el). A kompilált szakdolgozat elkészítése is lehet hosszas és fáradalmas (vannak olyan kompilációk. számításba véve a rendelkezésre álló energiát és időt. amikor még egyetemi vizsgákat is kell tenni. amelyben az állam munkaként díjazná a tanulást. akinek igazi elhivatottsága van a tanuláshoz. hogy minél gyorsabban megszerezze a diplomát. hogy aki kompilált szakdolgozatot ír. átfogó képet vázolt föl. Néhányan közülük akár negyvenévesek is lehetnek. Sajnos ebben a könyvben nem tudunk anyagi vonatkozású tanácsokkal szolgálni. átgondolt munka eredményeit. Előfordulhat. vagy másokat megelőzzön a versenyben. Ez hát az első útmutatás: a szakdolgozat lehet kompiláció vagy kutatás eredménye. a dolog gyakran anyagi tényezőtől is függ. energiája és sokszor kevesebb pénze van arra. amely nem kutatómunka eredménye. Lehet jó szakdolgozat az is.Ilyen az olasz módra készült szakdolgozat is? Nem feltétlenül. mert kétségtelen. hogy ezeket világosan összefoglalja. Mivel általában huszonkéthuszonnégy éves korban írják. mintha kutatáson alapulnának. Sajnálatos módon. hogy kapjanak valamilyen osztályzatot. valamint az illető tehetségét. hogy egy dolgozó diáknak kevesebb ideje. hogy kivételesen tehetséges hallgatók tollából születnek valódi PhD dolgozatok. fáradságosabb. Azt sem állítja senki. képes volt arra. 1. hogy az utazási és egyéb ösztöndíjak. hányféle módon lehet színvonalas szakdolgozatot írni. hogy az ember állást találjon. s ezáltal értelmes.2. Nem tehetünk mást. a külföldi egyetemi tanulmányokra fordított pénzösszegek mindenki számára megoldhatnák a kérdést. A kompilált és a kutatáson alapuló szakdolgozat közötti választás tehát a jelölt érettségén és munkaképességén múlik. aki kénytelen szakdolgozatot írni. hanem kompiláció. A kompiláció bizonyíthatja a fiatal kutató komolyságát is. bosszantják az olvasót és egyáltalán nem válnak készítőjük dicsőségére. hogyan kell egy hónap alatt úgy megírni a szakdolgozatot. amelyet tükröz. akik az adott kérdéssel még soha nem foglalkoztak elmélyülten. amelyben anyagilag is jutalmaznák azt. de általában rövidebb ideig tart és kisebb kockázattal jár. elzárja maga előtt a kutatás útját. amilyen. Azt sem lehet mondani. Az olasz egyetem és a társadalom. hogy megterhelő áldozatokat kellene hozniuk. minden társadalmi osztály diákjai látogathassák anélkül. KINEK SZÓL EZ A KÖNYV? A dolgok jelenlegi állásánál azt kell gondolnunk. A kutatáson alapuló szakdolgozat elkészítése mindig hosszabb. Ám határozottan . ők tehát ahhoz várnak majd útmutatást tőlünk. bizonyos dolgokat hiteles adatok gyűjtésével kíván tisztázni. valójában azonban kapkodva készült. mint hogy azt kívánjuk. sok diák van. A kutatás nemrég még az egész világon a gazdag diákok kiváltsága volt. egyelőre olyan. munkaigényesebb. legtöbben viszont nem érik el ezt a színvonalat. Egy összeollózott szakdolgozattal a hallgató egyszerűen azt bizonyítja. a szakdolgozattól nem várhatjuk el egy hosszú. Az ideális egy olyan igazságosabb társadalom volna. Ezzel ellentétben vannak olyan szakdolgozatok. előbbre jusson. vagyis megtegye azt az ugrást. aki mielőtt ténylegesen hozzáfogna a kutatáshoz. igénylik). megpróbált kapcsolatot teremteni a különböző nézőpontok között. külföldi központok vagy könyvtárak látogatását stb. amely fontos információkkal szolgálhat olyan szakemberek számára is. és végre elhagyhassák az egyetemet. és amelyben nem feltétlenül lenne szükséges egy „papírdarab” ahhoz. valamint hogy megpróbáljuk kifejteni. gyenge írások. „Képesítő” vagy „PhD” dolgozat. nem lehet a tökéletes érettség próbája. hogy hosszas kutatásokat folytasson (amelyek általában ritka és drága könyvek megvételét.

hogy a nap néhány óráját a tanulásnak szenteljék. pontosan meg kell határozni a témát. hogy az ember megtanulja. A szakdolgozat másolás tehát alapos kutatómunkát igényel. mintha azt mondanánk. MIRE HASZNÁLHATÓ A SZAKDOLGOZAT A DIPLOMA MEGSZERZÉSE UTÁN? Legalább két olyan eset van. megértse. hogy aki olvassa. amely előírja. Természetesen meg kell bizonyosodnunk arról. úgy kell fogalmazni. amelyekben még mindig érezhető az első készítésének valamennyi erénye és hibája. s rendszerezni az adatokat: tapasztalatot szerez a módszeres 20 munkáról. hogy a szakdolgozat bírálója nem tanított Cataniában. újra tanulmányozni kell a témát közvetlen forrásokból. hisz . de az utolsó kilencet csak azért sikerült elkészítenie.3. hogy 1. vagyis létrehoz egy „tárgyat”. formába kell önteni az addigi észrevételeket. megszerezzék a diplomát) ésszerű lehetőségük van arra. hogy súlyos anyagi gondjaik megoldásához le kell doktorálniuk. Ez a szabály a szakdolgozatra is érvényes. Azért adtunk ilyen paradox tanácsot. befektetnek egy ésszerű összeget. más egyetemen benyújtott szakdolgozatot. ha a következő két dolog közül választanak: 1. amely szakdolgozatának átdolgozott változata volt. amely lényegét tekintve másoknak is a javára szolgál. 2. amelyet a következő években folytatunk. Aki pontos adatokat tudott gyűjteni Manzoni regényének két szövegváltozatáról. hogyan kell rendet tenni saját gondolatai között. hanem a magáról a munkáról szerzett tapasztalat. hogy nem megyünk vissza 1960-nál korábbra. 4. és a gyűjtemény időbeli határait. ha olyan paradox jogrendszer áldozatai. Ha úgy döntünk. természetesen. amikor a szakdolgozat megírása közben szerzett tapasztalatainkat a diploma megszerzése után is kamatoztatni tudjuk. lemásolnak egy néhány évvel korábban. 6. még akkor sem. mielőtt Milánóba került. hogy miután körbeutazták a világot. némi intellektuális élvezetet is okoz.) Nyilvánvaló. A másik pedig az. 1. hogy akár egy helyi utazási iroda vezetőjeként is segíthet valakinek a munkájában. nagyon jó. és akiknek a szakdolgozat. ha tisztázzuk a gyűjtemény tárgyát. Ε könyv írójának már tíz különböző témájú könyve jelent meg. mivel 1960-tól máig a figurák mind fellelhetők. ha idegen nyelven íródott. Nem is a téma fontos tehát. ha szakdolgozatot írt Λ „Fermo a Lucia”-tói a „Jegyesekig” címmel. hogy a szakdolgozat olyan nagyobb horderejű kutatás kezdetét jelenti. hogy az imént adott két tanács illegális. és ha szükséges. szegezz egy kést a torkának”. és mással íratják meg a szakdolgozatukat. mit akartunk mondani. A viaszfigurák gyűjtését is lehet komolyan csinálni. hogy ez a könyv nem nekik szól. Azoknak íródott tehát. ha van hozzá kedvünk és lehetőségünk. Az első az. 2. akiknek (bár nem milliomosok és nincs tíz évük. Az első mű nélkül nem tudtam volna megírni a többit. Ha ilyen igényeik vannak. miszerint ez a könyv nem kívánja megoldani a fennálló társadalmi szerkezet és jogrendszer súlyos problémáit. Szakdolgozatot írni tehát annyit jelent. Mindig lesz persze különbség gyűjteményünk és a Louvre között. elég. Mindkét esetben kétségbeesett reakcióról van szó. Akik miután felmérték vállalkozásuk (mégoly szerény) határait. az módszeresen össze tudja gyűjteni az utazási iroda számára fontos adatokat is. mert gyümölcsöztette az első tapasztalatait. tudhat a létezéséről. az összegyűjtött anyagok fényében. Idővel ugyan az ember egyre ügyesebbé válik. A szakdolgozat-készítés ugyanis azt jelenti. jobb. „ha sebesülten beállítasz az elsősegélyhelyre. amelyre a diploma megszerzése után is szükségük lehet.kijelenthetjük. hogy megerősítsük a tényt. de egy komoly gyűjtemény az 1960 és 1970 közötti focistafigurákból többet ér egy komolytalan múzeumnál. anyagot kell gyűjteni hozzá. a katalogizálás kritériumait. (Nem célszerű egy nyomtatásban már megjelent művet lemásolni. megtalálja ugyanazokat a dokumentumokat. mert ha a tanár egy kicsit is tájékozott. komoly munkát akarnak végezni. az anyagot rendszerezni kell. 5. Olyan. és az orvos nem akar megvizsgálni. ám egy Cataniában készült szakdolgozat lemásolása Milánóban már kitűnő lehetőséget kínál a dolog megúszására. hogy ő is foglalkozhassék a témával. 3.

Marx talán éppen azért tudta olyan teoretikus erővel végiggondolni a történelmi és közgazdasági kérdéseket. hanem két görög filozófusról. hogy a jelölt érdeklődik valami iránt. Ε négy szabály talán banálisnak. Inkább azokra az esetekre utalunk. Tény. hogy erre tekintettel legyen. amelyen ne lehetne jól dolgozni. olvasmányaihoz. Ilyen esetekben a témaválasztásnak négy szabálya van: 1. mint egy memóriapróba. NÉGY NYILVÁNVALÓ SZABÁLY Előfordul. amilyenre képes”. Augustustól Romulus Augustulusig. amikor a jelölt tanácsot kér a tanártól. 1. Az embernek akkor jó a memóriája idős korában. mert a görög filozófusokon tanult meg gondolkodni. később is attól függ. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének. periferikus témával kapcsolatban is hasznos következtetésekre juthat. amire a tanár biztatta. hogy vannak olyan jelöltek. hogy a jelölt olyan témáról ír szakdolgozatot. Marxról szóló szakdolgozattal indulnak. Látván sok diákot. vagy azokra. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz. aktualitásával és a témák igényességével kapcsolatos fogalmakat. mivel semmi nem érdekli. Nos.3 A következő fejezetekben megpróbálunk néhány tanácsot adni ahhoz. amely tetszik is. 3 Hozzátehetnénk egy ötödik szabályt: legyen a tanár megfelelő. Marx nem politikai gazdaságtanból írt szakdolgozatot. Itt azonban azokkal az esetekkel foglalkozunk. hogy hogyan kezeli a már ismert dolgokat. mert az elején nem tudják ilyen egyértelműen megfogalmazni a kérdést. hogy kövesse a szakdolgozat alakulását. Jobb tehát olyan témáról szakdolgozatot írni. És ez nem „üzemi baleset” volt. majd egy nagy tőkés vállalat személyzeti osztályán végzik. . pontosan ez az igazság. vagy amelyekre szüksége van. és egyetlen mondatban összefoglalhatónak látszik: „aki szakdolgozatot akar írni. kulturális vagy vallási nézeteihez). hogy kezdetben hogyan vette birtokba az akkor még ismeretlen dolgokat. Persze mivel az emlékezőtehetség edzéséről van szó. akik rokonszenv alapján vagy lustaságból az A tantárgy tanárához akarnak írni egy valójában a Β tantárgyhoz kapcsolódó szakdolgozatot. de a munkamódszerhez és a megszerzett tapasztalathoz képest a téma mellékes. hogy a témavezető kihasználjon bennünket?”). amikor feltételezhető. és éppen azért vannak oly tragikus módon félresikerült szakdolgozatok. A szakdolgozatírás végső soron olyan. A felhasználandó források legyenek kezelhetők. amikor a jelölt a hibás. ha az ember olyan dolgokat tanul meg. 3. 2. A tanár beleegyezik (rokonszenvből. újra meg kell vizsgálni a szakdolgozat hasznosságával. amikor a tanár a hibás (1. 4. mert nincs az az ostoba téma.egyre több dolgot megismer. amelyek érdeklik. A jó munka eredményeként az ember egy látszólag távoli. Részben azért. vagyis ne okozzanak anyagi gondot a jelöltnek. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetők. hiúságból vagy nemtörődömségből). Természetesen nem azokra az esetekre gondolunk. ha nagyon fiatalon edzésben tartotta. csak hogy hamar túl legyen a dolgon. Mindegy. II. Epi-kuroszról és Demokritoszról.7. „Hogyan kerüljük el. akik egy rendkívül igényes. aztán nem képes arra. hogy a gyakorlás során elsőosztályú foci csapatokat. Carducci költeményeit vagy a római császárok névsorát magolta-e be. Néha azonban a haszontalan dolgok megtanulása is jó gyakorlat. de az. politikai. vagyis feleljenek meg a jelölt kulturális szintjének. jobb. ezért hajlandó bármit rosszul megcsinálni. olyat írjon. hogyan feleljen meg a szakdolgozat az illető tudásának és lehetőségeinek.4. Ez elkerülendő. a tanár pedig kész arra.

noha 472 nyomtatott oldalból áll. Ezenkívül ravasz is. a partizán” különböző kiadásai. hogy a kihagyások kritikus oldalakat helyettesítenek. Ha az irodalom érdekli. Buzzati és Landolfi között. vagy pedig eredeti színezetet akar adni művének. Nem mintha az intellektuális fölény eleve elvetendő volna egy szakdolgozatban. átfogó témájú szakdolgozattal a diák minden lehetséges kötözködésnek kiteszi magát. azoknak viszont ez nem állt módjukban.1. amelyet a bírálók többsége nem ismer. mivel szűkítenie kell a témát. Ilyen dolgokat nem lehet egy átfogó témájú szakdolgozatban bebizonyítani. Elég. Hanyagsággal vagy tudatlansággal vádolnák amiatt. de nem olcsó trükkről. szigorúan monografikus szakdolgozat között számos közbülső fokozat van. Hogyan tudná megállni a referens vagy az egyszerű bizottsági tag. Egy negyven év irodalmát tárgyaló. többnyire igen fontosnak tartott névre még utalást sem tett. hogy a hiányosságok és az aránytalanságok szándékosak voltak. Savinio. milyen az ideális cím: nem a Fenoglio regényei. egy. Nos. vagy mert teljes fejezeteket szentelt ún. akire a diák nem utalt. Egy negyven év irodalmát átfogó témájú szakdolgozat és egy rövid szövegváltozatot tárgyaló. Még az érettebb kutatók is szívdobogást kapnak tőlük.II. Azonnal elárulom. és XX. avagy a Hasonlóságok és különbségek három „fantasztikus” író. Egyszerűen az történik. amelyek szakdolgozatát egy hiányjegyzék színében fogják feltüntetni. ez szakdolgozatként megbukott volna. és a diákra máris olyan vádak áradata zúdul. Gianfranco Contini 1957-ben megjelentetett egy a Letteratura Italiana-Ottocento-Novecento (Sansoni Accademia) (Az olasz irodalom a XIX. Áttérve a természettudományi szakokra. avagy a Langhe képe Pavese és Fenoglio műveiben. hogy szakdolgozatának Az irodalom ma címet adja. hogy szakértővé váljon. Trükkről van szó. akinek történelmi felkészültségéhez és kritikai éleslátásához nem fér kétség. Ilyennek tekinthető A hatvanas évek irodalmi neo-avantgarde-ja. hogy minél több dologról szóló szakdolgozatot írjon. Nem valami olcsó trükköt ajánlok. Vagy nevek és nézetek egyszerű gyűjteményét fogja elkészíteni. „kis” szerzőknek. hogy a hallgatás mögött malícia rejlik. és mivel megtette a szükséges erőfeszítéseket azért. hogy Dante rossz költő volt. Ha azonban ugyanezt a tréfát egy huszonkét éves diák követi el. a miénkhez hasonló témájú kézikönyvecskében . ha a bizottság minden tagja három kihagyást fedez fel a függelék lapozgatása közben. tehát egy túlságosan átfogó témájú szakdolgozat mindig nagyképűnek hat. században) című művet. miközben rövid lábjegyzetben említett egyes „nagy”-nak számító mestereket. A nagy kortárs kritikus. méltán élvezheti a helyzet előnyeit. Egy húszéves diák számára pedig lehetetlen kihívást jelentenek. Az ilyen szakdolgozat esetében a diák általában azzal vádolja a vizsgabizottságot. ő ismer egy kisebb szerzőt. Ezek nagyon veszélyes témák. mint egy oldalnyi maró bírálat. Később. vagy hogy a szerző tudna írni. A TÉMAVÁLASZTÁS II. MONOGRAFIKUS VAGY KÖRKÉPSZERŰ SZAKDOLGOZAT? A hallgató először abba a kísértésbe esik. ki garantálja. első késztetése az. s akkor minduntalan megbocsáthatatlan hiányosságok miatt érik majd vádak. de mint feladat érdekesebb. Ezért lesz tehát kénytelen a diák A háború utáni olasz irodalom a hatvanas évekig cím helyett valami szerényebbet választani. olyan anyag birtokában lesz. hanem mindenképpen a „Johnny. Unalmas? Meglehet. A háború utáni olasz irodalom a hatvanas évekig címet akarja választani. Mivel olyan tudósról van szó. hogy néhány. hogy el ne mondja. hiszen fáradozást igényel. hogy nem értették meg őt. hogy a jelölt „szakértőként” lép fel egy nála kevesebb szakértelemmel rendelkező fórum előtt. Mondhatjuk éppen. Ha viszont komolyan dolgozott egy pontosan meghatározott témán. és hogy kritikai szempontból egy kihagyás sokkal többet elárul. ezt a kijelentést azonban műveinek legalább háromszáz oldal terjedelmű alapos elemzése kell hogy megelőzze. természetesen mindenki megértette.

hogy szigorúan monografikussá vált volna. amit itt használtunk. mint a geológia ágazata. hogy figyelmen kívül hagyja az összes többi értelmezést. ilyen művet egyetlen mai filozófusnak. Robins. J. Arra kellett rámutatnia. pszichoanalitikusnak sem sikerült még kielégítő módon megalkotnia. erre a három szerzőre hivatkozó írás számos félreértést tartalmaz. amely például az álmokban visszatérő képekre jellemző. amely minden szerzőnél és minden elméletben visszatér. de még akkor is csak a Contini-féle olasz irodalomtörténetnél vagyunk. A téma további leszűkítéséből rangosabb tanulmány születhet A Popocatepetl története címmel (Cortez egyik konkvisztátora valószínűleg megmászta a vulkánt 1519-ben.5-ös alfejezetben visszatérünk). hogy a „monografikus” szónak tágabb jelentése is lehet annál. és csak az említett két szerző szemléletmódját veti egybe. azt a II. valamennyi tantárgyra alkalmazható tanács olvasható: A Geológia téma például túlságosan nagy. mit ért „szimbólumon”. bármennyire koraérett is. így senki nem róhatta fel neki. Én legalábbis nem tudtam. milyen analógiák léteznek. A szakdolgozatnak így három homonim fogalom közötti különbségeket kellett vizsgálnia három különböző szerző. Hogyan sikerülne akkor egy kezdő kutatónak. és hogy vajon a különbségek nem teszik-e összeegyeztethetetlenné a szóban forgó elméleteket. hogy nem tett említést Κ szerzőről.4 Nos. és azt sem. amit más szerzők mondtak. meg kellene vizsgálni. Ez lehetetlen téma volt. február 20-tól 1952. hogy a különbségek mögött vajon létezik-e egy alapvető. egy nemi szervre. amelynek szerzőnként változik a jelentése. amely megvilágítaná az összes azonosságot és eltérést. amelynek csak 1702-ben volt egy heves kitörése). Stanford University Press. nyelvésznek. Egyszer jelentkezett nálam egy diák. de ugyancsak felületes ujjgyakorlat kerekedhetne. Frye és Jung műveiben címnél maradunk. írhat esetleg egy intelligens részrehajló értekezést. A Vulkanológia. Hogy lehet tehát ilyen címmel szakdolgozatot írni? Elemezni kellene a szimbólum e fogalmának valamennyi jelentését az egész modern kultúrában. ha a jelölt mindent elmondana arról az átkozott vulkánról. és a szakdolgozat írója csak a címben megjelölt három szerző műveit volt hivatott részletesen és eredetiben tanulmányozni. Így csökkent tehát egy átfogó témájú szakdolgozat mindenki számára elfogadható közepes méretűvé anélkül. március 4-ig). más. és két különböző szerző esetében olykor két teljesen ellentétes dolgot jelent. Csak a végén. 1967. 3. az jc-ek és az v-ok az algebrai képletekben). általa ismert szerzőket is megemlítve. The Term Paper-A Manual and Model. hogy sok. Y és Z-ről szólt. Akkor elhatároztuk. Beszélgettem egy kicsit az előbb említett diákkal. aki még hat-hét éve sincs. amit csak lehet. ha léteznek a homonim fogalmakat illetően. hogy J szerzőt csak fordításban idézte. . Egyébként tisztázzuk. rövidebb időt felölelő téma volna A Paricutin születése és látszólagos pusztulása (1943. hogy a diák nem tud németül (a nyelvtudás kérdésére a II. aki A szimbólum a modern gondolkodásban címmel akart szakdolgozatot írni. egységes elképzelés. p. a felnőtté válás vágyára stb. Gondoljunk csak arra. Cooper és E. Ez aztán valóban olyan fogalom. s utalhatnak egy fára. hogy a formális logikában vagy a matematikában a „szimbólum” jelentés nélküli kifejezéseket jelöl. még mindig túl átfogó. mert olyan jelentést tulajdonít az egyiknek. jegyzékbe kellene foglalni őket. Egy még szűkebb. és mint ilyen. hiszen csak az összefoglalás egyik mellékes utalásáról volt szó. én az utolsó témát javasolnám. Avagy felvázolhatja saját szimbólumelméletét. ugyanakkor más szerzők kétértelmű jelentéssel bíró formát értenek rajta. hogy Λ szimbólum fogalma Peirce. A monográfia egyetlen téma tárgyalása. A Mexikó vulkánjaiból jó. hiszen a szakdolgozat X. egy filozófus. Feltéve. W. figyelmen kívül hagyva mindazt. hogy felnőtt irodalmat olvas. amelyek egy adott számításban meghatározott hellyel és pontos funkcióval rendelkeznek (mint például az a-k és a b-k. kiadás.a következő.2-es alfejezetben fogjuk elmondani. Kiderült azonban. akikre azonban a téma nyilvánvaló korlátai miatt nem akart és nem is tudott kitérni. amely a másikra jellemző. egy esetleges összefoglaló részben próbált volna rámutatni. 4. egy kritikus és egy pszichológus műveiben. de hogy ez a választás mennyire vitatható. ellentétben áll egy 4 C. írhatott volna szakdolgozatot Freud és Jung szimbólumfelfogásáról úgy. Nos.

akikről senki nem tett említést. mint az építészeti szerkesztés. mit lehet átugorni. fényképészeti kifejezéssel élve. a jogfilozófia. folyókat festeni. meg kell vizsgálnunk az olasz realizmus alapjait. szem előtt kell tartani valamennyi szerzőt. különösen a kisebbeket. a pedagógia vagy a nemzetközi jog. a szociológia. elnagyolt is lehet. Erre vonatkozóan a fent említett megfigyelések érvényesek. Ne feledjük azonban. hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a kontextust. Ezért monografikus egy olyan írás. annál biztosabbra megy. és megint más áttekinteni. mit kell bevenni. hogy jól meg lehessen írni. amelyeket Gramsci „a világmindenségre vonatkozó rövid utalások”-nak nevezett. de több szerző műveiben. Tény. A társadalmi szerep fogalmát vizsgálja. olvasnunk kell Pave-sét vagy Vittorinit is. amelynek nincs említésre méltó . két vagy több évig ugyanazzal a szerzővel foglalkozzunk. Sok írót tárgyal. az esztétika. de kevés kivételtől eltekintve több évtizedes gondolkodást igénylő munka végső állomásaként. Az első (a kevésbé tragikus) az. így az elméleti filozófia. akkor szűkíteni kellene a témát: A „fordított világ” témája a karoling költők műveiben. és más dolog mezőket. Más dolog megfesteni egy nemesember portréját a háttérben egy folyami tájjal. Következésképpen emlékeznünk kell az alapelvre: minél szűkebb a téma. hogy a halak a levegőben repülnek. Ez a munka jól megírva remek monográfia volna. akiket Fenoglio olvasott és fordított. paradoxon vagy mese címén felvetett képzeletbeli hipotézisnek a szempontjából. és nagyon nehéz megírni: rengeteg olvasást igényel. így leszűkítve már tudjuk. amelyet nagy valószínűséggel már mások is elemeztek : az emberi akarat természetét. hogy egy. meg kell változtatni a fókuszt. hogy az ember (az előző fejezet szerint) „átfogónak” definiált szakdolgozatot ír.2. a genetikai kódot.„irodalomtörténettel”. mint A „fordított világ” témája a középkori írók műveiben. a madarak a vízben úsznak stb). II. mert mindenekelőtt az tűnik unalmasnak. Ha például Fenoglio elbeszéléseiről írunk szakdolgozatot. Az elméleti szakdolgozat elvont kérdést vet fel. de csak egy bizonyos téma szempontjából (vagyis annak a példázat. Vannak azonban olyan tárgyak. Ez a szakdolgozat tehát a monografikus és az átfogó témájú szakdolgozat között helyezkedik el. Inkább hasonlítson a szakdolgozat tanulmányra. hogy egy szigorúan monografikus szakdolgozat elkészítése nem jelenti azt. Ha valóban meg akarnánk írni. hogy egy matematikatörténetről. a társadalmi szerepet. Olyan tárgyakból viszont. TÖRTÉNETI SZAKDOLGOZAT VAGY ELMÉLETI SZAKDOLGOZAT? Ez az alternatíva csak néhány tantárgyra vonatkozik. amelyekből kétféle szakdolgozatot lehet írni. Ε témák ilyetén felsorolása azonnal mosolygásra késztet. Meg kell változtatni a technikát. Természetesen izgalmasabb dolog átfogó jellegű szakdolgozatot írni. mint irodalomtörténetre vagy egy enciklopédiára. újlatin filológiáról vagy német irodalomtörténetről írott szakdolgozat csak történeti lehet. Egy szükségszerűen korlátozott tudományos tapasztalatokkal rendelkező diák kezében az ilyen témáknak kétféle megoldása születhet. hogy néhány oldalon meg tudja oldani Isten és a szabadság definíciójának kérdéseit. a kulturális antropológia. általában elméleti vagy kísérleti jellegű szakdolgozatot készítenek. mint egy átfogó témájú. mert azokat a megközelítési módokat juttatja eszünkbe. amikor a jelölt feltételezi. kézikönyvvel vagy enciklopédiával. akik ezzel a témával foglalkoztak. az atomerőmű fizikája vagy az összehasonlító anatómia. Egyetlen szerzőből kiindulva a háttér kissé életlen. Egy monografikus szakdolgozat többet ér. Egy szerzőt csak egy bizonyos kontextusba beleágyazva tudunk megérteni és megmagyarázni. Más dolog azonban a panorámát háttérként szemlélni. Ahhoz azonban. sőt bele kell kóstolni olyan amerikai elbeszélők műveibe is. Mindenesetre kiváló gondolkodók foglalkoztak már velük. tölgyfákat. annál jobban dolgozik az ember. Isten létét. Ennél aggasztóbb a második megoldás. hiányos. Tapasztalatom szerint az ilyen témát választó diákok csaknem mindig rövid szakdolgozatot írnak. a szabadság fogalmát. amelybe beleilleszkedik.

A lét kérdése Heidegger korai műveiben. hogy rámutathassunk hibáira. ha felugrik egy óriás vállára. hogy hosszú időbe telik. sőt különösképpen akkor nem az. A történeti szakdolgozat alternatívája inkább a kísérleti: A színek érzékelése egy fogyatékos gyermekekből álló csoportban.belső szerkezete.4. főleg olyan homályos kérdések esetében. hogy a jelölt zseniális és mindössze huszonkét évesen is mindent megértett már – szeretném hangsúlyozni. Alakítsa tehát elméleti szakdolgozatát történetivé. Amikor e diák szembesíttetik azzal. de. hogy a spanyol viaszt fedezi fel. hogy ez igaz. az ókoriakra támaszkodva „óriások vállán álló törpék” voltak. s inkább hasonlít egy lírai költeményhez. amikor gondolatait feldolgozta. s nincsenek benne történeti bizonyítékok. vagy olyan módszereket alkalmaz. mint a lét vagy a szabadság fogalma. és ha jó laboratóriumi körülmények között. elvont. akkor azok a tárgyalt szerző gondolatainak elemzése közben is kiderülnek. hanem éppen a büszke emberek erénye). Tegyük fel. alfejezetben mondjuk el. hanem sok szakdolgozattal foglalkozik.2. mert egy korábbi szerzőből kiindulni nem jelenti azt. hogy ebben a feltételezésben nyoma sincs iróniának. A középkori szerzők. Mivel semmi nem születik a semmiből. miközben azt tanulmányozzuk. bálványoznunk kell őt. mindaz. amíg az emberiség észreveszi. ha ilyen zseni megjelenik a földön. hogy ha az ember okos törpe. hogy a modernek. amelyek már réges-rég kudarcot vallottak (bár kutatás tárgya lehet egy olyan módszer ellenőrzése is. hogy szakdolgozata sokkal intelligensebb. De legalább van szilárd támaszpontunk. Már csak azért sem. művét évekig olvasgatják. Nem lehet persze kizárni. Azért is kiindulhatunk egy másik szerzőből. megint csak tapasztalataim szerint. akiből hiányzik a tudományos alázat és a kifejezőkészség. Lehet. olyasvalamit kezd el bizonygatni. És ha éppen úgy akarjuk. Ebben az esetben is abból az alapelvből kell kiindulni. Ha valaki pszichológiai tárgyú szakdolgozatot ír. a szabadság vagy a társadalmi cselekvés kérdését tárgyalja. Később még mindig lesz ideje arra. hogy meg kell esküdnünk a szavaira. mielőtt nagyságát felfedeznék. hogy a diák valóban megértett egy fontos kérdést. Ha vannak eredeti gondolatai. amíg legalább egy átfogó jellegű munkát el nem készített. Sok újat mondhatunk a szabadságról. ha valaki meggondolatlanul ilyen veszedelmesen általános témával kíván foglalkozni). Jó kutató addig nem kezdi el megfigyelni kísérleti alanyainak reakcióit. amely nem egyetlen. akinek zavarosak az elképzelései. Mindennek eredményeképpen pedig bárki ellenőrizheti amit mondunk. Hogy mit értsünk tudományos alázaton (amely nem a gyenge. idézetek. nem Az érzékelés kérdése Piaget-nálés Az érzékelés kérdése alternatívája áll fenn (akkor sem. általában azt válaszolja : nem értették meg. amit már alaposan bebizonyítottak. Ezek a megfigyelések azonban nem érvényesek az alkalmazott és a kísérleti tudományokra. akár egy közepesen megtermettére is. tehát távolabbra látnak elődeiknél. amely még nem hozott kielégítő eredményeket). mert az embernek egy kísérlettel összefüggésben joga van kérdést felvetni. Hogyan várhatnánk el tehát. a módszert sem lehet csak úgy kitalálni. amit az elméleti szakdolgozatban leírtunk volna. ő is nyilván valamely más szerző hatása alatt állt. hanem olyan témákat. sőt még egy másik törpe is megteszi. Tény azonban. rögtön felfedezze egy magányos versenyfutó nagyságát. történeti dolgozatunk záró fejezetét alkothatja. az a jelölt válaszol így. Ellenkező esetben azt kockáztatja. hogy értekezése túl általános. Kísérleten alapuló szakdolgozatot tehát nem lehet otthon megírni. Nehéz egy témát légüres térben kibontani. amennyiben van kutatási módszere. és ne a lét. Itt a helyzet megváltozik. jobban jár. emésztgetik. azt mondták. akiket egyébként „törpéknek” tartottak. mindent a legelejéről indítani. korlátaira. mint egy tudományos tanulmányhoz. mit mondott róla valaki más. hisz (mivel egy korábbi gondolkodóra utaltunk) mindenki számára hozzáférhetővé tettük a műben említett fogalmakat. mint pl. A szabadság fogalma Kant műveiben vagy A társadalmi cselekvés fogalma Parsons műveiben. . hogy imádnunk. akik túlzottan tisztelték az ókori írók tekintélyét. Kell találni egy biztos támpontot. Más szerzőből kiindulni akkor sem megalázó. azt majd a IV. megfelelő asszisztenciával dolgozhat. mint sok más banális kompiláció. hogy egy bizottság. személyes. ha zsenik vagyunk.

sőt avantgárd író nem Montaléról vagy Poundról írt szakdolgozatot. amit más kritikusok már elmondtak. hanem Dantéról vagy Foscolóról. Jó kutató ugyanolyan mélységű és filológiai pontosságú történeti vagy stilisztikai elemzést írhat egy mai szerzőről. Máskor azonban abból a téves meggyőződésből fakad. Kétségtelen. hogy míg a régi szerzőkkel kapcsolatban legalább rendelkezésére állnak biztos értelmezési kódok. eltérőek a vélemények. hogy egy régi szerzőt nehezebb olvasni. mint egy Descartes-ról szólóé. akkor viszont rájön. századi petrarkistából vagy az Árkádia egyik költőjéből írjon szakdolgozatot. talán a szakdolgozatírás az utolsó alkalom arra. hogy a múlt irodalmával találkozzék. Sok téma esetében ez a kérdés fel sem merül (bár egy latin irodalomtörténeti szakdolgozat is foglalkozhat Horatiusszal és az utóbbi húsz év Horatiustanulmányaival). ha a diák úgy érzi. és húsz évig dolgoznak egy szakdolgozaton. de a tehetséges tudósnak képesnek kell lennie arra. és azokon belül valami lényegeset alkosson. hagyományát akarnánk felújítani. Ezért az egyetlen tanács. Az ember azonban vagy toldozott-foldozott szakdolgozatot akar írni.3. hogy általában kevesebb a róla szóló irodalom.. egy régin pedig úgy. RÉGI VAGY MODERN TÉMÁK? Ennek a kérdésnek a feltevése olyan. hogy egy XVI. és már létezik teljes irodalomjegyzék). így jobban mulatunk és komolyabb munkát végzünk majd. Nem ártana tehát megragadni ezt a kedvező alkalmat. mégis inkább Pavese. addig a modern szerzőkről még homályosak. Ezenkívül. és a szakdolgozat témája meghaladja erőnket. a szövegek mind fellelhetőek.4.hogy egyedül boldoguljon. századi petrarkistáról még szedett-vedettebb szakdolgozatot lehet írni). amelyeket tovább színezhet. mintha régi volna. a következő: dolgozzunk úgy egy kortárs szerzőn. mintha az ősi querelle des anciens et des modernes. egy XVI. mint egy régiről. elkezdődött a szakdolgozat-neurózis. kritikánkat meghamisíthatja a perspektíva hiánya. hogy ízlését és olvasási készségét fejlessze. akkor logikus. A probléma azonban tudományágról tudományágra változik. 11. vannak olyan telhetetlenek. 2.. hogy megtanuljuk. Filozófiából talán több gondot okoz egy Husserlről szóló szakdolgozat megírása. akik mindent el akarnak mondani. aztán újra nekikezd. megoldhatatlannak érzi a feladatot. Mindazonáltal nem ritka az olyan diák. a szakdolgozatot csak ürügyként használja . hogy egy kortárs szerző mindig nehezebb téma. MENNYI IDŐT IGÉNYEL A SZAKDOLGOZATÍRÁS? Máris megmondjuk: három évnél nem többet és hat hónapnál nem kevesebbet. 3. hogy egy kortárs szerző könnyebb és szórakoztatóbb téma. akkor egy régi szerző több tanulsággal szolgál. és akkor az ügy ezzel le is zárul (ha ez a helyzet. amit valóban fontosnak érzek. hogy megvonja a – meglehet szerény – határokat. a bibliográfiai kutatás nagyobb figyelmet igényel (viszont a források kevésbé szétszórtak. egy jó könyvvel a kezünkben. az ember abbahagyja a munkát. vagy újat akar mondani. hogy olasz irodalomtanára azt javasolja neki. Pontos szabályok persze nincsenek. ezért nehéz ellene tenni. Ez a választás sokszor igazi elhivatottságból születik. Ám ha a szakdolgozatírást arra akarjuk felhasználni. elhibáztuk a témaválasztást. és az „olvashatóság” kérdése is változik: Pascal könnyebben olvasható. Igaz. ha az ember modern olasz irodalomtörténetből szerez diplomát. hogyan kell a kutatómunkát felépíteni. az csak három dolgot jelenthet: 1. egyszerűen megismételve azt. Ugyanakkor. mintha mai volna. és az adatgyűjtés első fázisát zárt könyvtár helyett a tengerparton is le lehet bonyolítani. Sok jelentős modern. mert ha három év munkájával nem sikerül körvonalazni egy témát és megtalálni a hozzá szükséges dokumentumokat. s ezáltal minden szörnyen nehézzé válik. II. aki annak ellenére. Bassani vagy Sanguineti művészetét választja. hogy ilyen választási lehetőségek nincsenek. hogy inkább a kortárs kritika érdekli. Rögtön elmondhatjuk. Három évnél nem többet. mint Caraap. szétszórttá válik.

ami kellemetlen következményekkel jár. az azt jelenti. Emlékezzünk az I. tévedett. hogy megváltoztassa a témát. bizonyára nehéz ehhez igazítani a latin irodalom vizsgát. hiszen az számára is kudarc. ezt idejében meg kell mondania neki. Már csak azért is. Arra az időre gondolunk. a hosszú halogatásnak azonban minden ellene szól. aki egy évig dolgozik kizárólag a szakdolgozaton. amelyek a vizsga témáját fő érdeklődési körünkhöz közelítik. de sok más. tanulmányutaknak szentelhetünk. Ha éppen ő gondolja úgy. Amennyiben ezt dialektikus torzítások vagy gyermeteg trükkök nélkül tesszük. célirányosan készül fel. hogy gyorsan fussa át a fejezeteket. Ha elégedetlen ezzel az utolsó pillanatban szemrevételezett eredménnyel. feltételezi a közönséget. ami nem tetszik neki. Van tehát olyan diák. vagy várjon még egy keveset. ha a szakdolgozat témáját a második egyetemi év vége felé választjuk ki (a megfelelő témavezetővel együtt). hogy leküzdjön egy kikerülhetetlen akadályt. szöveget cédulázni. filozófiával vagy szociológiával kapcsolatos tantárgy esetében meg lehet egyezni a tanárral néhány olyan. hiszen két teljes év áll a rendelkezésünkre. amelyekből még nem vizsgázott. esetleg az előírt szakirodalmat helyettesítő szövegben. az adott munkamódszernek megfelelően. aki munka közben a diák rendelkezésére áll. Az ilyen korai választás nem kockázatos és nem is megmásíthatatlan. hogy a jelölt nem tud megbirkózni a feladattal. a dokumentumok rendszerezése és a szöveg megfogalmazása közben hat hónap egy szemvillanás alatt eltelik. a nehézségeit és a mibenlétét. hogy a negyedik év októberéig elég időnk van arra. mire lesznek majd jók. a vizsgabizottság ülésén fogja támadni a jelöltet. és azoknak a tudományágaknak is ismeri legalább a témáját. mintha véletlenszerű. hogy a témától függetlenül megtanuljuk elrendezni a gondolatainkat. de neki több év olvasás. Addigra az ember már megismerkedett a különböző tantárgyakkal. amelyeket az előző két év során halmozott fel. anélkül hogy tudta volna. hogy akár ennél is korábban válasszuk ki a szakdolgozat témáját. hogy még akkor sem vesztegettük hiába az időnket. vagy éppen a már kész művet. Az utolsó pillanatban elkészített szakdolgozat arra készteti a témavezetőt. hogy rájöjjön. Vizsgáinkat is alakíthatjuk úgy. Ne feledjük. vagy egyenesen a tantárgyat. hogy írjon másról. hogy a szakdolgozatot segítsék. ráerőltetett. jegyzetelés áll a háta mögött. Kellemetlen a témavezető számára. ha egy évig görög irodalommal foglalkoztunk. javasolván. és csak utána jövünk rá. mert a szakdolgozatírás. amit a kutatásnak és ha lehetséges.fel a lógásra. az akár egy hónap vagy két hét is lehet. szenvedély nélkül előkészített vizsgát tesz. hogy ideális körülmények között szerezzük meg a diplomát. ha a diák „motiváltan”. Az embernek még jó egy éve van arra. és soha nem szerzi meg a diplomát. a bibliográfia felkutatása. . Ha a másodév végén sikerül kiválasztani a szakdolgozat témáját. a témavezetőt. kizárólag azért. Hat hónapnál nem kevesebbet: ha csak egy hatvan oldalnál nem hosszabb. a munka felmérése. Érettebb tudós persze kevesebb idő alatt is megír egy tanulmányt. a könyvíráshoz hasonlóan kommunikációs gyakorlat. de olyan gondolatokat és olvasmányokat is kamatoztat benne. akinek soha nem volna szabad olyan szakdolgozattal foglalkoznia. három nyarunk van még. hanem azért. Ezt nem azért mondjuk. az értelmes tanár is jobban örül. hogy mégis inkább modern történelemből írnánk szakdolgozatot. amely a szakdolgozattal kapcsolatban felmerült első gondolat és a munka benyújtása között eltelik. Véleményem szerint az az ideális. kivonatot szerkeszteni. és a témavezető a kompetens közönség egyetlen olyan képviselője. mert egy jó szakdolgozatot lehetőség szerint lépésről lépésre meg kell beszélni a témavezetővel. jó folyóiratcikket akarunk létrehozni. míg egy diáknak a semmiből kell kiindulnia. Ha kísérleti pszichológiából írunk szakdolgozatot. Legalább megtanultunk irodalomjegyzéket készíteni. Senki nem tiltja meg.3-ban mondottakra: a szakdolgozatírás mindenekelőtt arra szolgál. Miután tehát a második év vége felé kiválasztottuk a szakdolgozat témáját. hogy a tanárt mitizáljuk. természetesen nem a végső szövegváltozat elkészítésének idejére gondolunk. cédulázás. Amikor hat hónapról vagy három évről beszélünk.

a szerző él. Természetesen egy adott kritikai tanulmány elvezet majd más szerzőkhöz is. századtól kezdve mindent publikáltak. vagyis úgy. nem tekintjük az optimális megoldásnak (hacsak. Ha Caltanissettában lakom. máris biztosra mehetek. hogy legalább a XIX. Ezenkívül azért választottam La Capriát. Egy másik hat hónapos szakdolgozat: A második világháború értelmezése az elmúlt öt év középiskolás történelemkönyveiben. avagy olyan marginális téma.Ha a jelölt e tanácsok ellenére is fenntartja. aki mindössze három regényt és egy tanulmánykötetet írt. és csaknem biztosan megszerezzem néhány számomra érdekes szöveg fénymásolatát. de legalább megfontoltan teszi mindezt. Ezekből a megfigyelésekből az következik. lehetőség szerint kortárs téma legyen. mintha egy „hat hónapos” és egy „hatéves” szakdolgozat láttán különböző árakat szabnánk a kliensek számára. amikor mindent hat hónap alatt kell megoldani. Mielőtt azonban elkezdeném a munkát. akkor tudnom kell valamit a paleográfiáról. Képzeljünk el egy Raffaele La Capria sikere a mai olasz kritikában című szakdolgozatot. Ezenkívül van még egy bökkenő. A hat hónap alatt írt szakdolgozat követelményei a következők: 1. hideg. Ilyenkor olyan témát kell választanunk. A munkát tehát mélyítenünk kell . Ha viszont kiderül. A terület így egy kicsit kibővül. mert ez csak feltételezés. vagy elmehetek hozzá. Mindegyik a Bompiani kiadónál jelent meg. olyan diáknak kellene lennem. akkor az ötlet nagyon rossz. Természetesen nem lehet megítélni. mint már mondtuk. Mindazonáltal előfordulhat olyan szükséghelyzet. de észszerű mértékben. minden forrásanyag legyen lehetőleg egy helyen megtalálható és könnyen olvasható. Bizonyos azonban. akkor remélhetem. tájékozódnom kell. hogy a témavezető téved. hogy a tárgyalt részek kevés oldalt tesznek ki. ha ezt a fejtegetést túlságosan „üzleti” szempontból értelmeznék. Ha rendelkezésemre áll néhány dokumentum. hogy az előző években megszerzett tapasztalatainkat gyümölcsöztessük). 2. ami az épület történetére és restaurálására vonatkozik. hogy lehet jó szakdolgozatot írni hat hónap alatt is. vagy hogy neki nem számít az idő. Raffaele La Capria kortárs szerző. az oly könnyűnek látszó téma máris milyen nehéz lett. hogy a hat hónap alatt megírt szakdolgozatot. és hogy az összehasonlítást rövid idő alatt el lehet végezni. és ismernem kell a kéziratok olvasásának és megfejtésének technikáját. s egyszersmind meggondolatlan módon történt. de tankönyvkiadóból végül is nincs olyan sok. az összes engem érdeklő szöveget. Lám csak. az utolsó hat hónapban kiválasztott téma nem nyújt lehetőséget arra. mert már némiképp érdeklődtem a modern olasz irodalom iránt. amelyet tisztességesen és komolyan fel lehet dolgozni a rendelkezésre álló idő alatt. bár kisebb rosszként elfogadjuk. hogy a város levéltáraiban mindent megtalálok. és egy olyan diák helyébe képzelem magam. Mivel általában minden kiadóban megvannak a szerzőikről megjelent kritikák és cikkek. Nem szeretném. hogy megbizonyosodjam feltételezésem helyessége felől. jól körülhatárolt témát kell választani. Máskülönben a választás cinikus. Ha Az alessandriai Santa Maria del Castello templomot választom témának. Azt mondom „remélhetem”. Sőt mi több. ha a megfelelő részt nem vetjük egybe a könyvre általában jellemző történelemszemlélettel. aki hat hónap alatt próbál szakdolgozatot írni. 3. Egy kicsit talán bonyolult dolog felkutatni az összes forgalomban lévő történelemkönyvet. remélhetőleg kicédulázhatom. ha néhányszor beülök a milánói kiadó könyvtárába. akikkel La Capriát összehasonlították vagy szembeállították. amelyről eddig nagyon keveset írtak. hogy ne kelljen a görögökig visszanyúló bibliográfiát kibogarásznunk. aki Alessandria környékén lakik. de ezek nyomtatásban meg nem jelent középkori kéziratok. ugyanúgy kockáztatja a heves vita kirobbanását. Vegyünk néhány példát. írhatok neki. Egy másik példa. hogyan tárgyalja egy könyv a második világháborút. hogy további bibliográfiai adatokhoz jussak. Mi több. A szövegek fénymásolatának birtokában az ember tudja.

ahol a fordítások és a különböző ismertetések meghamisították azokat. amelyet nem ismerünk? Ez a gondolatmenet persze az őrületbe kergethet.5.2. akkor további vitának nincs helye. hogy idegen nyelven olvassanak. Nézzük most azoknak az esetét. de olvasni igen. akkor azonban nem szakdolgozat. hogy „Platón idealista. hanem újságcikk lesz belőle. idegen nyelven olvasni. hogy az adott szerzőnek az összes művét lefordították. Sokan tanulnak meg így egy idegen nyelvet. hogy ne alapozzunk túlságosan erre a könyvre. de naponta csak egy órát akar ráfordítani. hogy a döntő művet nem éppen azon a nyelven írták-e. Ez is jobb a semminél. 2. történelemből vagy természettudományból írnak szakdolgozatot. és a szakdolgozatírás azt jelenti. El kell olvastatni valakivel a legfontosabb fejezeteket. Leopardi romantikus”. hogy ha a kritikai kontroll összes ilyen formáját kiküszöböljük. semmit nem árul el a jelölt kutatói képességeiről. hogy elkezdjen egy számára ismeretlen. Mindez azonban másodlagos szempont. Ha a műveket lefordították is. Nyilvánvaló. amelyet nem ismerek vagy nem áll módomban megtanulni. némi fáradozás árán már érteni is fog valamit. Nem szabad olyan idegen szerzőről szakdolgozatot írni. Ilyenkor azért legyünk annyira szemérmesek. Mindig szükségük lehet rá. Ugyancsak nem lehet elindulni anélkül. Sok külföldi egyetemen ez a szokás. ezért óvatosan kell kezelnünk. ha olasz történelemből. alfejezet tanácsaira utalunk: másoljon le egy akármilyen szakdolgozatot. Költők esetében a dolog magától értetődőnek látszik. ha a legfontosabb szakirodalom számunkra ismeretlen nyelven íródott. és így is helyes. szociológiából. Descartes pedig az értelem híve”. és sokszor az is hátráltatja gondolatvilágának vagy intellektuális fejlődésének megismerését. Sőt. ha egy kisebb művét nem ismerjük. FONTOS-E AZ IDEGEN NYELVEK ISMERETE? Ez a fejezet nem vonatkozik azokra. Nem lehet szakdolgozatot írni egy témáról. ami lehet bármilyen ötletes és nagyszerű. hogy ha valaki francia szerzőről ír szakdolgozatot. . hiszen találkoztunk vele. Ilyen esetben az ember általában megragadja a szakdolgozat kínálta alkalmat. II. hogy az ne igényelje olyan nyelv használatát. A szakdolgozatírás azt jelenti. hogy nincs tisztában az esetleges kockázatokkal. Dantéról vagy a reneszánszról írnak. Freudról vagy Adam Smith-ről szóló szakdolgozat esetében nincs szükség erre az óvatosságra. de nyugodtan belevehet-jük az irodalomjegyzékbe. akinek a műveit nem tudjuk eredetiben olvasni. Ki mondja meg nekünk. amelyen aztán beszélni nem tudnak. az igazi az lenne. Végül pedig egy fordítás nem mindig tükrözi hűen a szerző gondolatvilágát. akkor is. Léteznek a tudományos pontosságra vonatkozó olyan szabályok. Az ember néha úgy választja ki a szakdolgozat témáját. vagy hogy „Pascal az érzelem. akkor a szakdolgozatot nem hat hónap. politológiából. Ha egy adott témával kapcsolatban egyetlen német nyelvű könyv van és az ember nem tud németül. hanem egy hét alatt is meg tudjuk írni. hogy paraméterként ki ne jelöljünk legalább fél tucat hiteles. hogy egy Kantról. Ismét csak az 1. Másrészt általában a szakirodalom legnagyobb része is azon a nyelven íródott. Nekik mindenképpen ismerniük kell a nyelvet. mert nem biztos. akik filozófiából. Mivel érdekli a téma.egy kicsit. amelyről írnak. Ha tehát valaki hat hónap alatt kívánja megírni a szakdolgozatát. az alapvető a következő: úgy kell szakdolgozattémát választanom. a kérdés megoldható. ám sokan azt hiszik. mint például hogy „Foscolo klasszikus. amelyen a szerző írt. Arisztotelész pedig realista”. interpretációit nem mindig. Pedig két okból is van: mindenekelőtt azért. akkor azt franciául írja. Vizsgáljunk meg tehát néhány nem elhanyagolható szempontot: 1. második világháborúról szóló történeti művet. hogy éppen azokon a pontokon mutatunk rá eredeti gondolataira. akik idegen nyelvből vagy irodalomból írnak szakdolgozatot. mivel sok rangos Dante– vagy reneszánszkutató angolul vagy németül írt. hogy túllépünk az iskolai tankönyvek által terjesztett olyan sémákon. jogtudományból. és kész.

kezdve Gregory Szem és agy című művétől a legjelentősebb formáról és tranzakciós pszichológiáról szóló művekig. Ha tehát az ember egy francia szerzővel foglalkozik. másoknak tíz év alatt sem sikerül megtanulniuk tűrhetően beszélni franciául). hogy egy már klasszikusnak számító értelmezést elevenít fel (például azt. hogy dolgozhasson. hat hónap alatt kell szakdolgozatot írnia. Erről számos olasz fordításban megjelent mű létezik. tudományos folyóiratokban a lap alján általában közlik a cikkek angol vagy francia összefoglalását. hogy ne tudjon oroszul. Elképzelhetetlen. hogy egy idézett könyv a művészetről vagy a tudományról szól-e. Nos. Kockáztassunk meg azonban egy utolsó feltételezést. Ilyen esetekben azonban a komoly tudós mindig tudhatja (és jelezheti is). valamint Panofsky perspektíváról szóló. hogy nem olvasták az orosz műveket. de utána újra foglalkozni kíván a választott témával. Be akarja fejezni az egyetemet. legjobb. mivel vannak megszerezhető recenziók vagy kivonatokat tartalmazó összefoglalók. hogy megtanulja őket (vagy pszichés gátlásai vannak: egyesek egy hét alatt megtanulnak svédül. aztán kiegészíti az összegyűjtött legfrissebb adatokkal. Ez azonban drága megoldás. úgyhogy megesik. Tegyük fel. Ez a diák nem tud idegen nyelveket. néhány kortárs szerző szerint. nincsenek jelentős nyelvi nehézségek. hogy görög filológiából írjunk szakdolgozatot. Mielőtt tehát döntünk a szakdolgozat témája felől. mint a szemiológiai-informatikai megközelítés képviselőjét. mint valami egyedülálló alkalmat arra. A három nézőpont felvázolása után a diák meg is próbálhatja újra elolvasni azokat a kérdéses pontokat. azt pedig. Mindemellett őszintén érdekli őt a téma. hogy Marxról szóló igen komoly tanulmányokban beismerik. pl. de az akadályok leküzdéséhez feltétlenül szükséges. mint a gestalt-elmélet. a legmegnyugtatóbbat. megemlítsük a tanulmány létezését. Ezenkívül. A szakdolgozatírást úgy kell tekinteni. Mindenesetre a szakdolgozat arra szolgál. hiszen erről a szakterületről rengeteg fontos tanulmányt írtak németül. és nyugodtabb körülmények között akarja elmélyíteni a kutatást. amelyek egy bizonyos műalkotással kapcsolatban merültek fel. amelyre egész életünkben szükség lesz. Ε három szerző alapjában véve három különböző szempontból tárgyalja a képek természetes és „kulturális” érzékelése közötti kapcsolat kérdését. megengedhető. A végeredményben nem lesz semmi . A szovjet. a cirill betűket legalább ismernünk kell. ha nem tudunk németül. Őrá is gondolnunk kell. Mindezek a megfontolások figyelmen kívül hagyják azt a tényt. Ez az „ignorálási szabadság” általában a nem nyugati és a szláv nyelvekre vonatkozik. és nincs is ideje.amelyek megengedik. aki nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel. hogy először fel ne vázolja a kérdés pszichológiai vonatkozásait. hogy megbizonyosodjunk. Λ vizuális érzékelés a képzőművészetben. hogy ha egy külföldi bibliográfiát kell megnézni. Bizonyos dolgok már eleve sejthetők. izraeli stb. Elkerülhetetlen. ez a diák olyan témát választ. körültekintően meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló irodalomjegyzéket. Nem szabad engedni. ahogyan Longhi elemzi Piero della Francesca műveit). hogy mi volt ezeknek a könyveknek a lényege. Ha nem tudunk is oroszul olvasni. ikonológiai megközelítésű tanulmányát. és meg kell tudnunk állapítani. Ahhoz. Gombrichot. hogy valamennyire minden nyugati nyelven megismerjük az általános terminológiát. ha nem olvastuk is. meg kell ismernünk néhány átfogóbb művet. ha fogjuk magunkat és elmegyünk a kérdéses országba. Gillo Dorfles munkáit. hogy terrorizáljanak bennünket. bolgár. hogy az iszkussztvo művészet. hogy egy diák a vizuális érzékelés művészeti vonatkozásai iránt érdeklődik. A cirill betűk olvasását egy este meg lehet tanulni. akár úgyis. hogy legalább angolul olvasson. Azután középpontba helyezhet három szerzőt: mondjuk Arnheimet. mi viszont annak a diáknak is tanácsot próbálunk adni. hogy ha egy angol szerzőről japánul írtak valamit. hogy olyan dolgot gyakoroljunk. a nauka pedig tudomány. csehszlovák. hogy ezt a három szerzőt megfelelő perspektívába állítsuk. anyagi okok miatt. mint pl. néhány cím egybevetése után ki lehet találni.

6.1. hogy kiderüljön. tudományosságról. de legalább tisztességesen kivitelezhető. részben elmondtuk. tágabb értelemben. Amint már a II. valamint olyan diák. Ennél is kevesebb gondot jelentene egy olyan téma. ha megfelel a következő követelményeknek: 1. néhány alapvető ismerettel rendelkeznie kell a történelmi regény eredetéről és Walter Scottról (természetesen ismernie kell a témával kapcsolatos XIX. hogy mások számára is felismerhető legyen. vagy néhány fordításban megjelent szöveg elolvasása árán megoldható. ha nem tartalmaz képleteket és diagramokat. amely kifejezetten olasz témáról szól. amelyek csak németül vagy angolul jelentek meg. és nem áll módjában megragadni a szakdolgozat nyújtotta értékes nyelvtanulási lehetőséget. hogy nem olvasta el Panofsky összes művét. misztifikációhoz és a kultúra bebalzsamozásának tilalmas gyanújához vezethet. A kutatás pedig nem lehet tudományos. Egy vizsgálódás akkor tudományos. 1. pedig egy matematikus nagyon is foglalkozhat vele. beleértve azokat is. csakis olyat. Egy társadalmi osztály is lehet kutatás tárgya. ha valaki ellene vetheti. hogy példánkban egy hat hónap alatt írott szakdolgozat szerepel. néhány kérdés erejéig történik utalás Panofskynál. amelyre csak bizonyos szempontból. s amelyben a külföldi szakirodalomra történő utalás vagy elkerülhető. és érdemes alaposan megvizsgálni az irodalomjegyzéket. így tehát annak. A négyzetgyök is tárgy. akinek egy szívéhez közel álló kérdésről sürgősen kell az első adatokat összegyűjtenie. Tisztázzuk. ha az ember nem tud idegen nyelveket. amelyet olyan módon definiálnak. hogy nem szabad „kulturális” vagy könyvekből merített szakdolgozatot írni. Próbáljuk tehát meghatározni. hanem egy olyan problémáról. A tárgy definiálása tehát azt jelenti. Mindenesetre. A kutatás egy felismerhető tárgy körül mozog. főleg ha XIX. Ezen az alapon tehát nem volna tudományos az arisztotelészi etikával vagy a protestáns reformáció korának osztályöntudatával és parasztlázadásaival kapcsolatos kutatás. mitől nevezhető egy munka. Ebből a kiindulási pontból nézve fejezetünk címe provokatív és félrevezető. Természetesen az egyetemen nem így értelmezik a „tudományosság” fogalmát. és megvan a lehetősége arra. de erről találhat némi olasz nyelvű szakirodalmat. mely külföldi szerzők érintették a témát. Ez szükségmegoldás. noha még soha senki nem látta. II. aki A történelmi regény modellje Garibaldi elbeszéléseiben címmel akar szakdolgozatot írni. akkor is. Modellnek nagyon jó lehet a természettudomány. de csak az olasz fordítások alapján kidolgozható. századi olasz polémiát is). hogy néhány általunk vagy korábban . hogy legalábbis Scott legnagyobb műveit olaszul olvassa. Természetesen soha nem szabad holmi előzetes optimizmus alapján elindulni. II. hogy csak egyéneket és statisztikai átlagokat ismerünk. Mostanában az egyetemeken gyakran beszélnek tudományról. A diákot nem fogj ák elmarasztalni azért. ha olyan szakdolgozatot ír. hogy egy „politikai” szakdolgozat nem lehet „tudományos”. a dolgozatok tudományos értékéről.eredeti. A terminus önkéntelenül is félreértésekhez. az ilyen szakdolgozat nem a legszerencsésebb. akkor az a legegyszerűbb megoldás. nem pedig valódi osztályokat. Ebben az értelemben azonban a 3725 fölötti összes egész szám osztálya sem rendelkezik fizikai valósággal. tudományosnak. mint Guerrazzi hatása az olasz Risorgimento kultúrájában.6. amelynek közvetlen politikai és társadalmi jelentősége van. ha egyáltalán érintették. Mi a tudományosság? Egyesek szerint a tudomány a természettudományokkal és a kvantitatív alapokon nyugvó kutatásokkal azonos. A „tárgy” szó nem feltétlenül fizikai értelemben vett tárgyat jelent. amiként azt már a modern kor kezdete óta gondolják. századi fordításokat keres a könyvtárban. mert fennáll a hiányosság és az általánosság veszélye. mert azt sugallja. valahol a körképszerű és a monografikus szakdolgozat között áll majd. „TUDOMÁNYOS” VAGY POLITIKAI SZAKDOLGOZAT? Az 1968-as diáklázadásokat követően elterjedt az a nézet. hiszen nem Panofskyrol akart dolgozatot írni. tudományos kutatásról.

és nem hinném. amelyeket még senki nem mondott. Ez esetben ahhoz. Ezen a ponton három választási lehetőségünk van. Ha szigorúan tartjuk magunkat a kiindulási tételhez. egy kompilált szakdolgozat is lehet tudományos szempontból hasznos. amelyek mellett tárgyként beszélhetünk róla. nem lenne tudományos munka. szögek. hogyan lehet minden esetben megteremteni a kutatásnak adott körülmények között mindenki számára felismerhető tárgyát. hogy akár helyes. ha például egy olyan mesebeli lényről kell beszélnünk. hogy tudományos kutatás tárgya legyen. Egy matematikailag pontos dolgozat. vagy bármi mást. mivel léteznek olyan (szóbeli vagy írott) szövegek. főleg. És ha ez igaz a kentaurok esetében. és ha legalábbis elméletileg a . és 2. avagy más szempontból lehet megvizsgálni olyan dolgokat. amely a közvélemény szerint nem létezik. és közli a teljes másolatot. milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie egy élőlénynek valamely lehetséges világban (amely nem a valódi). hogy értekezésünk tárgya hiteles legyen. vulkanikus kőzetek lenyomatait. Amint már az 1. pontban ismertetett követelményeket) valamivel hozzájárul ahhoz. hogy hipotetikus kutatást végzünk arról. bizonyítékokat kell szereznünk (csontvázakat. mint például a kentaur. amelyekben kentaurokról van szó. A kutatás során a tárgyról kiderülhetnek olyan dolgok. akár téves a feltételezésünk. Harmadszor dönthetünk úgy is: elegendő adattal rendelkezünk annak bizonyítására. amelynek van némi esélye arra. Akkor tehát meg kell határozni. hogy felismerhetően kentaur legyen. Egyetlen dolgot azonban szem előtt kell tartani: egy kompiláció tudományos szempontból csak akkor hasznos. Másodsorban elhatározhatjuk. hogy mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy. amelynek az a célja. csontmaradványokat. hogy a klasszikus mitológia alapján szólunk a kentaurokról. ahhoz hogy kentaur lehessen. Görögország erdeiben infravörös sugarakkal készített fotókat. amiről beszélhetünk. Ha már léteznek összehasonlító művek a kutyaólkészítés különböző módszereiről. az ókori mitológiában szereplő lénynek ahhoz. Ez természetesen paradox példa. akkor ugyanaz elmondható olyan fogalmakról is. amit az olvasók már addig is tudtak. Egy munka akkor tudományos. mint az erkölcsi magatartás. mert semmivel nem járulna hozzá ismereteinkhez.mások által felállított szabály alapján meghatározzuk azokat a feltételeket. nem tudományos munka. 2. amelyek alapján egy 3725-nél nagyobb egész számot bárki felismerhet. akár egy kézikönyv. Hasznos az a cikk. Természetesen adódhatnak problémák. hogy hagyományos módszerekkel bizonyítsa be Pitagorasz tételét. gyalu. hogy olyan „tárgyról” beszélünk. hogy bárki is a kentaurokról szeretne szakdolgozatot írni. akkor felállítottuk tárgyunk felismerhetőségének szabályait. Akkor definiálnunk kellene a lehetséges világ létrejöttének a feltételeit. alfejezetben elmondtuk. amelyeket már elmondtak. a vágyak. hogy létezik valami. ha (tekintve az 1. Mindenekelőtt dönthetünk úgy. az értékek vagy a történelmi fejlődés gondolata. amelyeket mások ugyanazzal a témával kapcsolatban már kifejtettek. Legfeljebb jó ismeretterjesztő mű volna. valamelyest már tudományos igényűnek mondható. Meg kellett azonban mutatnom. amely elmondja. a kézikönyv. Hasznos az a cikk. ha a kérdéses területen még nem született hozzá hasonló. amely arról szól. akkor azt mondhatjuk. fűrész és kalapács felhasználásával. ha készítője összegyűjtötte és rendszerezte benne azokat a nézeteket. hogyan kell kutyaólat készíteni fa. jelezvén. de egy olyan mű. így tárgyunk mindenki számára felismerhetővé és azonosíthatóvá válik.1. A kutatásnak mások számára is hasznosnak kell lennie. amely elmondja. amit akarunk). 3. amely összehasonlítja és megvitatja a kutyaólkészítés összes módszerét. hogy kentaurok valóban léteznek. aki rábukkan. amely az elemi részecskék viselkedésével kapcsolatos új felfedezést ismerteti. Ha f elállítjuk a szabályokat. mások is elfogadhassák. Ugyanezen az alapon. hogyan kell kutyaólat építeni. hogyan bukkantak rá Leopardi egyik kiadatlan levelére. akkor időpocsékolás (vagy plágium) még egy ugyanolyat írni. hogy az egész kutatás e hipotézis keretei között zajlik. ha a harmadik változatra gondolok.

Csak így teszem lehetővé. milyen szempontok alapján döntöttem el. amelyeket a volt tagok a csoport feloszlása után írtak. Dokumentumokat kell találnom (röpcédulákat. Persze nem kell elvenni azoknak a kedvét. d) lehetőség szerint meg kell mondanom. c) el kell mondanom. akiről mindenki azt képzelte. Ha azt akarom bebizonyítani. vagy mert rámutathatnak arra. abból az alapelvből kiindulva. el kell mondanom. Ez tehát fontos tudományos adalék. hogy további leleteket találjanak. annak kétségtelenül nagy segítségetjelent majd az a tény. hogy megértsük az ír származású író művészi fejlődését. jegyzőkönyveket. hogy a művet feltétlenül szem előtt kell tartani ahhoz. Nos. És vannak olyanok. mindenki felismerte. milyen szempontok alapján tulajdonítottam az anyagot a csoport tagjainak. A valóban minimális értékkel rendelkező szövegek sokszor csak a szerző aznapi bevásárlólistáját tartalmazzák. Vannak adalékok. jelenléti ív. „mosodai számlának” nevezett dokumentumait. Néha azonban csupán tudományosan értéktelen kis életrajzi érdekességekkel járulnak hozzá ahhoz. Ez tehát nélkülözhetetlen tudományos adalék volt. de ha nem így teszünk. ám esetükben nem beszélhetünk az emberi tudás fejlődéséről. mennyire nélkülözhetetlen a feltárt többlet. mint amilyen Mollyé. hogy elképzeléseim tévesek voltak. el kell mondanom. legalább pedagógiai szempontból sokkal hasznosabb volna. a folytatáshoz szükségeseket is. hogy csak azt az elméleti anyagot tulajdonítom-e nekik. Aki holnap a Joyce Ulyssesében szereplő Molly Bloom személyiségének kialakulását akarja kutatni. A kutatásnak biztosítania kell a felállított hipotézis bizonyítására vagy megcáfolására szolgáló elemeket. akkor négy dolgot kell pontosan elvégeznem : a) bizo nyítékokat kell találnom (amint már mondtuk. amelyek figyelmen kívül hagyásával többé semmi érdemlegeset nem mondhatunk a tárgyban. abba sem hal bele senki. hogy az adott időszakban nagy szegénységben élt. akik élvezik az ilyen jellegű kutatást. noha általában teljesen egységesnek vélik. akit a rendőrség annak . milyen típusú csont (vagy más lelet) cáfolná meg a feltételezésemet. és ha nem is tudományos. az Ifjúkori önarcképnek az első változatát. hogy mások is tovább kutathassanak az adott területen. legalább egy farokcsontot) . hogy a magánéletben Joyce hasonlóan élénk és fejlett szexualitást tulajdonított a feleségének. amelyet a tagok addig írtak (akkor azt is el kell mondanom. Másrészt viszont vannak csodálatos Ulysses-interpretációk. Ugyanez a helyzet bármely más témával is. hogy egyesek a csoport tagjai voltak-e vagy sem: tagsági könyv. hogy mások további kutatásokat folytathassanak és bebizonyíthassák például. Ez alapvető követelmény. amit már mindenki tud.). el kell mondanom. mit kell tenni ahhoz. Nemrégiben közreadták James Joyce fontos szexuális kérdésekről feleségének írt néhány levelét. hogy jóllehet csak ekkor fejtették ki ezeket a gondolatokat. már azon a napon. Ilyen módon nem pusztán közöltem hipotézisem bizonyítékait. ha egy jó ismeretterjesztő könyvecskét írnának a szerző életéről és műveiről. hogy megerősíthessék vagy megkérdőjelezhessék feltevesémet. Akadnak fáradhatatlan kutató hírében álló emberek. akik mindig hasonló ostobaságokat hoznak napvilágra. b) el kell mondanom.témával kapcsolatos további művek szempontjából is fontos. titokban bizonyára már a csoport működése alatt érlelték őket. amelyeket nem ártana ugyan figyelembe venni. A tudományos jelentőség természetesen attól függ. hogy szakdolgozatomban azt kívánom bizonyítani. a csoport 1970-ben feloszlott. Olykor az ilyen adatok is fontosak lehetnek. hanem mások számára is lehetővé tettem a keresgélést. hogyan és hol találtam meg az anyagot. hogy bebizonyítsam az igazamat. a Stephen Herót kiadták. 4. hogyan bukkantam rá a leletre. mert emberközelbe hozhatnak egy szerzőt. Ha például. hogy egy 1969-es extraparlamentáris mozgalomnak két összetevője volt. mert mondjuk nem lehet a csoport tagjának tekinteni valakit. cikkeket stb. amelyek nem használják fel ezeket az adatokat. Nem nélkülözhetetlen adalékról van tehát szó. hogy a Peloponnészoszon élnek kentaurok. amikor megtalálják. Amikor azonban Joyce első regényének. hogy a világtól elszigetelten élt. Tegyük fel. a rendőrség feltételezései?). egy leninista és egy trockista. vagy hogy olyan szövegeket is számításba veszek-e. felhozhatja valaki a szigorú német filológusok gyakorta gúnyolt.

akkor is hasznos dolgot végeztünk egy előző sugallat hatására. Nos. hogy gátolja a megismerés folyamatát). Ebben az értelemben tehát nincs ellentmondás tudományos és politikai szakdolgozat között.2. akkor véleményem szerint a kérdés csupán . Egyfelől azt lehet mondani.tekint ugyan. ha már rendelkezik némi politikai-társadalmi tapasztalattal. amelynek az a célja. II. hogy időt takaríthatunk meg vele mások számára: ha egy tudományos hipotézisről csak azt derítjük is ki. Bemutattam tehát egy feltételezést a bizonyítékokkal. amit szeret. hogy tapasztalataimnak ellentmondó információkat gyűjtsön a munkásközösségben. De még egy téves tudományos eljárásnak is megvan az az előnye. És amint látták. hogy a barakklakókkal foglalkozzék. A tudományos vagy a gyakorlati tapasztalatokon és közvetlen társadalmi elkötelezettségen alapuló szakdolgozat a hasznosabb? Más szóval. Szándékosan választottam ennyire eltérő témákat. akkor elkezdhet azon gondolkozni. hogy a kérdést egy válságban lévő diák teszi fel. a tudományosság követelményei mindenféle kutatásra alkalmazhatóak. Ha azonban nem rendelkezik ilyen tapasztalattal. hogy bebizonyítsam. hogy nem az én tevékenységem. hogy szem előtt tartjuk a tudományosság valamennyi kritériumát. minél inkább lehetővé teszi. hogyan öntse tudományos formába tapasztalatait. Történelmi-elméleti témák vagy „meleg” tapasztalatok ? Itt az előző kérdés más formában jelenik meg. Tegyük fel. Másfelől pedig határozottan ki kell jelenteni. Tételezzük fel azonban. a csoporttagok viszont nem. amennyiben hozzájárul mások ismereteinek fejlesztéséhez (negatív politikai értéke van minden olyan cselekvésnek. vagy pedig az. hogy logaritmusokat és kémcsöveket használnánk. mint ahogy abszurd dolog lenne „akadémikus alázatot” és egy Francia királyokról szóló szakdolgozatot követelni valakitől. Mindenki azt csinálja. amely híres szerzőkről vagy régi szövegekről szól. mit kezdjen egyetemi tanulmányaival. azt. hogy minden tudományos munka egyszersmind pozitív politikai értékkel is rendelkezik. hanem olyan tényezők hatására jelentek meg. a megerősítéshez vagy a cáfolathoz szükséges eljárásokkal együtt. különösképpen pedig a szakdolgozatírás nyújtotta tapasztalattal. lehet „tudományos” szakdolgozatot írni anélkül is. hogy másvalaki újra elvégezze a kutatást. elárulja valódi elhivatottságát. és elképzelhetőnek tartja. akár gyakorlati szempontból (például a Róma környékén élő barakklakók körülményeinek kutatása).6. és fél. és ha egy diák négy évet töltött a neolatin filológia tanulmányozásával. hogyha „könyv-szagú” témának szenteli erejét. Születhet szakdolgozat egy munkásközösség audiovizuális eszközök segítségével történő alternatív információszerzési tapasztalatairól: a dolgozat annál tudományosabb lesz. legalábbis a rendelkezésre álló dokumentumok szerint. amit elmondtam. akár azért. amelynél a siker lehetősége fennáll. aki éppen azon töpreng. akkor senki nem kívánhatja tőle. máris valami hasznosat tettem (akkor is. akár elméleti (például a kizsákmányolás fogalma a neokapitalista ideológiában). ha feltevéseim túl naivak voltak). hogy minden olyan politikai vállalkozásnak komoly tudományos alappal kell rendelkeznie. hogy mindebből valami következtetést vonjon le. amely közvetlen kapcsolatot igényel tőlem a jelennel. akár azért. visszavezet bennünket a „tudományos” és a „politikai” szakdolgozat közötti feltételezett ellentéthez. Mindaz. minél ellenőrizhetőbb módon dokumentálja a tapasztalataimat. hogy cáfolható. Lehet politikai szakdolgozatot írni úgy. az a szakdolgozat hasznosabb. Ha szakdolgozatom arra indított valakit. hogy ez a diák határozott politikai és társadalmi érdeklődésű. amelyeket nem vettem figyelembe. hogy megkapja ugyanezeket az eredményeket. hogy bebizonyítsa eredményeim véletlenszerűségét. A kérdésnek önmagában nincs értelme. aki négy évet töltött Danilo Dolci tanulmányozásával.

Komolytalan dolog tehát egy harminc oldalas álfelmérést közölni. hogy nem rendelkezik elegendő információval. Ha egy politikus úgy dönt egy fejlesztési tervről. beszámolót. hogy a szakdolgozatírás lesz az utolsó alkalom arra.1. hogy tanulmányozza a dokumentációs rendszereket (valamint hogy mélyebben elgondolkozzék saját politikai tevékenységének elméleti vagy történelmi alapjain). Egyszer találkoztam egy diákkal. Nos. hogy a bizottság lustaságból. épp az ilyen jellegű vállalkozás tekintélyének védelme érdekében. hogy történelmi. Vagy az arab orvostudományról. közben csak a saját. demagógiából vagy hozzá nem értésből jónak ítéli. Ez lehetséges. De tiszteletben tartom az ellenkező véleményt is. ha a reneszánsz kori népi fametszetek stílusát. amelyek alól a kutató nem vonhatja ki magát. ha olyan szakdolgozatot ír. Paradox módon azt mondhatjuk tehát. Ezeket már a II. az íróasztal mellett ülve is. És hadd polemizáljak: olyan diáknak. természetesen nem felmérés volt. hanem azért. Vagy a nem euklideszi geometriákról. ami a különböző vélemények leírásakor létrejött. magnetofonnal. Az. A diák becsapja önmagát. nem annyira a választott téma miatt. Sokat megérthetünk az alsóbb néprétegek jelenkori elleninformációs igényeiből azáltal is. esetleg korábbi művekből kölcsönzött statisztikát. Valójában azonban ez komolytalan dolog. akkor bolond. mert az eredményeket kutatás nélkül is pontosan ki lehetett találni. hozzávetőleges véleményét támasztotta alá. hogy eljussunk ehhez a szép eredményhez. hanem a politikai kritériumok szerint is. aki eddig csak politikai és társadalmi tevékenységet folytatott. míg a kialakulóban lévő társadalmi . és végezhet kitűnő munkát is. Néha előfordul. alfejezetben felsoroltuk és elmondtuk. Vagy a büntetőjogi kódex nyilvános árverések megzavarására vonatkozó tételéről. Már elmondtuk. hogy a szakdolgozatírás kutatási tapasztalatai mindig a jövendő (szakmai vagy politikai) tevékenységünket szolgálják. objektív adatokat szerzett. Megesik néha. amely nem felel meg a tudományosság követelményeinek. ezért annak a helyzetébe is bele tudom képzelni magam. Hogy egy példát mondjak. tárgyalási jegyzőkönyvet. filológiai szakdolgozatnak vannak hagyományos kutatási módszerei. aki a tömegkommunikáció kérdéseiből vizsgázott. de naiv nyugtalanságot fejez ki. a pontosságra. mert azt hiszi. Nagyon világosan és komolyan el kell azonban mondanunk néhány dolgot. előre lehet tudni. Lehet politikai érdeklődést tanúsítani például a szakszervezetek iránt úgy is. elméleti és technikai ismereteket szerezzen. két okból: a) mert egy történelmi. majd munkáját „politikai” szakdolgozatként nyújtja be. a felületesség veszélye főleg a politikai jellegű szakdolgozatok esetében áll fenn. hogy jó szakdolgozatot írunk a múlt századi munkásmozgalomról. ha ugyan nem bűnöző. A politikát lehet komolyan vagy felelőtlenül űzni. valamint az anyag rendszerezésére.6. aki saját politikai tevékenységére alapozva. századi növénytani szövegben.nemes. Nemcsak azért. elterjedését és gyártási módját tanulmányozzuk. mert rászokunk a tanulásra. amelyekkel minden hiteles felmérésnek rendelkeznie kell. Természetesen ez csak az én véleményem. saját. Vagy a hészükhaszták misztikus szektájáról. a politikai tevékenység során szerzett tapasztalatokat felhasználva kívánja megszerkeszteni a szakdolgozatát. hogy „felmérést” készített egy bizonyos terület tv-néző munkásai körében. Vagy az impetus elméletről a Galilei előtti tudományban. Az ember nagyon rossz szolgálatot tehet a saját politikai pártjának azzal. hanem azért is. hogy a politika iránt érdeklődő diák akkor sem követ el árulást. nemcsak az egyetemi. mert nyilvánvaló. közvetlen tapasztalatainak elmondása helyett én épp ilyen szakdolgozati témát javasolnék. hogy a diák összecsap százoldalnyi röpcédulát. Vagy az egyházjog kezdeteiről. mert hiányoztak a felülvizsgálhatóság feltételei. mennyire fontosak egy komoly politikai megnyilvánulás esetében is. egyenesben szereti nézni a meccset. és azt állította. hogy tizenkét ember közül a többség azt válaszolja. ha szakdolgozatát a névmások előfordulásáról írja egy XVIII.

Következésképpen sok politikával foglalkozó fiatal bizalmatlan lesz ezzel a szociológiai módszerrel szemben. Egy rendkívül „modern” témát választok ki. megtehetem.3. Csak baloldali rádiót nevezek szabad rádiónak vagy olyat is. Azután közölnöm kell a „szabad rádió” meghatározás paramétereit. Hogyan védhetjük ki ezt a veszélyt? Sokféleképpen. de rögzítenem kell a választás kritériumait. ezért a létező rádióállomásokról folytatott előzetes kutatás ilyen esetben is nélkülözhetetlen. Úgy. hogy már a százezer lakosú központokban is kettő. félelmeimet. amíg nem követtük nyomon legalább egy elismert csoport működését adatgyűjtő és -elemző módszerek elsajátítása végett. amelynek úgy tűnik. ideológiai és gyakorlati oldalai. mert különben a jelenségről adott kép nem a tényleges helyzetet fogja tükrözni. Egy égetően aktuális témát. amelyek valójában még nem is léteznek vagy amelyek elérhetetlenek egy magánszemélyekből álló kis csoport számára). mint egy nyugodt történelmi szakdolgozat). így hatalmas kutatásokat végeztek. Tudjuk. mert esetleg elhanyagolom a legfontosabb adó programját. hogy politikai vagy kereskedelmi jellegűek. felszólalások vagy pusztán elméleti állítások felsorolására redukálja. központ). Máskülönben a kutatás hiányos lesz. s a helyzet még könyvem írása (vagy a szakdolgozat készítése) és megjelenése (vagy a szakdolgozat megvitatása) között is változik. amelynek ideológiai fedezetet ad. és hogy immár akárhol születhetnek ilyenek. nincsenek kutatási előzményei. Mivel azonban a nehézségek területenként és a diák felkészültségétől függően változnak. hogy a nagyvárosokban mostanában tízesével születnek ilyen adók. s a szakdolgozatot röpcédulák. Mindenekelőtt tehát kutatásom tér. Úgy is dönthetek (és akkor a kentaurok létezését egy lehetséges világban tárgyaló szakdolgozatnál vagyunk). s azt lehet felhozni ellene. vagyis a kutatás tárgyát mások számára is érthetővé kell tennem. b) mert a társadalomkutatás számos „amerikai” típusú módszertana fetisizálta a mennyiségi statisztikai módszereket. közönségének kulturális összetételét vagy lakhelyét (periféria. a témához kapcsolódó komoly kutatást. II. Hogyan változtassunk egy aktuális témát tudományos témává? Tudjuk. de mindegyiket vizsgálnom kell. amelyek nem segítették elő a valóságos jelenségek megértését. három vagy négy van belőlük. hanem inkább elkészítem az ideális szabad rádió tervét. s nem feltételezzük. városnegyed. hogy nem a létező rádióadókról írok szakdolgozatot. hogy megnézünk néhány.és időbeli határait kell pontosan meghatároznom. hogy csak a milánói rádióadókat vizsgálom.jelenségekről szóló munkák esetében még a módszert is ki kell találni (ezért egy jó politikai szakdolgozat gyakran nehezebb. hallgatottsági indexét. és nem lehet általános tanácsokat adni. a monopóliumtól független rádiót. amelynek kétségtelenül vannak politikai. amelyek közül huszonkilenc politikai és baloldali (vagy fordítva). hogy az ember szinte egyáltalán nem folytat kutatást. Ha úgy döntök. amelyet egy féllegális kis csoport hozott létre az ország területén? Vagy bármilyen. és amelyet sok tradicionalista professzor „pusztán zsurnalisztikusnak” nevezne: a független rádióadókat. amely legfeljebb „szociometriának” nevezhető. hogy fel ne mérném a jelenség valóságos erővonalait. hogy harminc adót vizsgálok nemzeti szinten. ha . hogy kizárólag arra a rendszerre alkalmazható. Ha úgy döntök. de a törvények kétértelműek és állandóan módosulnak. másrészt nem készíthetek képzeletbeli tervet sem anélkül. hanem saját vágyaimat. akkor nem szabad harminc olyan adót kiválasztanom.6. Ennek a kutatási módszernek néha az a következménye. úgy legyen. hogy addig nem kezdünk bele társadalomkutatási munkába. hogy vannak jogi nehézségeik. Témám lehet A szabad rádióadók 1975-től 1976-ig. Ha országos szinten minden öt politikai adóra három kereskedelmi jut (vagy öt baloldalira egy szélsőjobb). hogy az általában hosszadalmas és költséges kutatómunkát néhány hét alatt el tudjuk végezni. egyetlen példára szorítkozom. a kutatásnak azonban teljesnek kell lennie. Ebben az esetben a tervnek egyrészt organikusnak és reálisnak kell lennie (nem feltételezhetek olyan berendezéseket.

tisztáznom kell a szempontokat. Mert ha szabad rádiót szeretnék létesíteni. Vagy szem előtt tartom a területi paramétereket. akkor el kell készítenem a legjellemzőbb szerkezeti típusokat. hogy számomra azok a szabad rádiók. Dönthetek úgy. hogy a „szabad rádió” elnevezést nem tartom helyesnek. hogy az elemzés tudományos pontossága mennyire fontos gyakorlati szempontból is. és csak egy San Marinó-i vagy egy monte. miért zárok ki bizonyos jelenségeket a kutatásból. igen szűk dimenziójú példát. Ha egyes helyeken hivatásosok dolgoznak teljes munkaidőben. Meg kell vizsgálnom. Rögtön kiderül. gazdasági és jogi szempontból. Lássunk egy pusztán tájékoztató jellegű. amelyek meghatározhatják egy független rádió absztrakt modelljét. mintha azokról is szólnék. Ebben az esetben le kell szögeznem. A függőleges sorban jelölöm egy adott rádióállomás jellemzőit.olyan hálózatról van is szó. amelyek szélsőbaloldali álláspontot képviselnek. hogy a tipológia megbízható legyen. nem csaphatom be olvasóimat azzal. Ahhoz. ismernem kellene a működéséhez szükséges optimális feltételeket. hogy úgy teszek. amelyben négy paramétert: hivatásos munkatársak jelenlétét. különféle formációkat jelöl. vízszintesen pedig egy adott tulajdonság statisztikai gyakoriságát. a használt szakkifejezéseket egyértelműen meg kell határozni. akkor azonban figyelembe kell vennem. Amikor ehhez a ponthoz eljutottam. reklámok előfordulását és az ideológiai jelleget vettük fel hét képzeletbeli rádió esetében. vagy pedig a „szabad rádió” kifejezés különböző tapasztalatokon alapuló.carlói adóállomást tekintek szabadnak? Akárhogy döntök is. . hogy a „szabad rádió” elnevezést más rádiókra is használják. vagy mintha azok nem is léteznének. ha nem az általam vizsgált rádiókra alkalmazzák (a kizárást azonban érvekkel kell alátámasztanom). zene-beszéd arányát. másutt viszont önkéntesek váltott műszakban. és meg kell magyaráznom. amelyet kizárólag kereskedelmi szempontok hívtak életre. vannak-e a különböző típusoknak közös ismertetőjegyei. A kritériumoknak nyilvánvalóan ésszerűeknek kell lenniük. vagy egy kevésbé elterjedt elnevezést kell választanom. jellemeznem kell egy szabad rádiót szervezeti. készíthetek például táblázatot a vizsgált rádióadók összes lehetséges összehasonlítandó tulajdonságáról.

De a táblázatból azt is leolvashatjuk. Hogyan kapjuk meg a szükséges adatokat? Három forrás áll rendelkezésünkre: a hivatalos okmányok. ugyanakkor csak egy olyan van. lévén. Hivatalos adatok. nem beszédet. amelyre ez jellemző. Csupán javaslat volt. hogy az adatok közé tartozik a név.A táblázat például megmutatná. hogy a reklám és a beszéddel szemben túlsúlyban lévő zene nem feltétlenül áll ellentétben az ideológiai meghatározottsággal. és a zenével szemben a beszéd túlsúlya jellemzi. a hullámhossz és az adás . reklámnélküli és sok beszédet sugárzó rádió. Ha szabályozásuk pontosabb lesz. Általában van róluk bejegyzés a közbiztonsági hatóságoknál. hogy két rádióállomást is találunk. Nem teszi tehát lehetővé. Közjegyzőnél meg kell lennie az alapító okiratnak. de ezt nem lehet megnézni. amely ideológiailag meghatározott. Ne feledjék azonban. vagy valami hasonlónak. Ez a táblázat pusztán hipotézis. kevés paramétert és kevés rádióadót ábrázol. de egyelőre nincs más. És így tovább. és elfogadja a reklámot. hogy megbízható statisztikai következtetéseket vonjunk le belőle. Mindig ezek a legmegbízhatóbbak. az érdekeltek nyilatkozatai és a hallgatói jegyzőkönyvek. hogy a hét között nincs ideológiailag nem meghatározott. Határozott ideológiai jellegét az adja. de a független rádióról kevés lelhető fel belőlük. Ugyanakkor azt is megmutatja. hogy a Radio Pop nem hivatásos csoport kezében van. az adatokhoz is könnyebben hozzájuthatunk. hogy túlnyomórészt zenét sugároz.

hogy ők mondták. Amint látjuk. ami a vezetők interjúiból nem derült ki. Ha válaszadók a terveikről nyilatkoznak. mégis objektív adat. Ez a RAI módszere. ha valaki megtagadja valamelyik kérdésre a választ. magnóval és ceruzával végzett rádióhallgatásból sok olyan következtetést le lehet vonni. mi volt a műsor egykor. Ha egy szakdolgozat csak ezt a három elemet vizsgálja meg az összes rádióállomásnál. hogy a kérdőívnek száraznak kell lennie. Ha az igazgató azt állítja hogy „nincsenek politikai célkitűzéseink. mert ki tudja. hogy mindenkit megkérdezhessünk a fontosnak ítélt témákról. amelyből kiderül. Ez nem azt jelenti. Ha mindezt a munkát jól elvégeztük. ha vannak. de kiemelhetjük azokat a jellemző példákat (dalkommentárok. tehát Amerika-barát rádió”. A különböző reklámmegbízók összehasonlítása (éttermek. arányát vizsgálva. Úgy kell kidolgoznunk a kérdőívet. máris hasznos adalékot nyújt.időpontja is. feltételezések vezéreljenek minket. amit elmondanak. mivel ebben a szektorban gyors és gyakori változások történnek. hogy igazat mond. az állítást legfeljebb a rádió műsorának kritikus elemzése során lehet majd megcáfolni. a híradás és a szórakoztatás. amelyekből kirajzolódik a kérdéses adó művészi. ha például ugyanazt a dalt vagy ugyanazt a hírt két rádió is sugározta. ezért az egyetlen megoldás a véletlenszerű telefonhívások alapján készített felmérés („milyen rádiót hallgat éppen?”). bizonyos szakkifejezések előfordulását stb. a vezetők kijelentéseiben pedig nem lehet bízni. mennyi zenét és mennyi beszédet sugároznak. Az utóbbi esetben. mi a különbség a komoly és a dilettáns munka között. Nincsenek hivatalos adataink. mint például hogy „délben popzenét és Panamerican-reklámot közvetített. amelyben meg lehet mutatni. de világosan jelölni kell. összehasonlításokat lehet végezni. mozik. és anyagilag senki nem támogat bennünket”. ha néhány napig. és elkészítünk egyfajta „rádiókurírt”. vagy minden héten másikat hallgatunk. Az egyetlen feltétel az. milyen hosszúságúak az egyes rovatok. Minden. nem biztos. Több adó esetében csak két út járható: vagy mindegyiket egyszerre figyeltetjük. mi történt időközben a Radio Bétában. komolyan kell dolgozni. Hallgatói jegyzőkönyvek. de ez speciális . az olasz és a külföldi zene. nehogy a hallgatási periódus hat hónapot vagy egy évet vegyen igénybe. egyik rádiót a másik után hallgatva. Ha a különböző rádióállomásokat ilyen módon felmérték. Tisztázzuk. mondjuk egy hétig hallgatjuk. mikor. Összehasonlíthatjuk a fő rádióadó és egy független rádió programjait a zene és a beszéd. rögzítésük hasznos dokumentumot eredményezhet. kettőkor. amit a hét folyamán közvetítettek. mi van még hátra? Számtalan dolog. mit értünk ilyen esetben az „objektív adat” fogalmán. Ez a szakdolgozatnak az a része. Nem volna értelme összehasonlítani a Radio Beta januári programjait a Radio Aurora augusztusi programjaival. ki vesz részt a vitákban. mert ugyanazon a héten lehet összehasonlítani a különböző állomásokat). Akkor ismerjük meg egy független rádió tevékenységét. aránya) néha sokat elárul egy adott rádióadó anyagi forrásairól (ez egyébként titkos). Felsorolok közülük néhányat: – Meg kell állapítani a hallgatottsági indexeket. egy vita során elhangzó szellemességek. a szisztematikus. mit közvetítenek. objektív adatnak számít. A rádió felelős vezetőit is meg lehet kérdezni. hogy ne alaptalan benyomások. Azt is jegyezzük fel. nyelvi és ideológiai profilja. a hírközlés módjai). háromkor. kiadók stb. hiszen azt is tudnunk kell. csak a lényeget tartalmazhatja vagyis csak igennel és nemmel lehet felelni. hétfőn. hogy a rádióadó ilyen színben kíván feltűnni a nyilvánosság előtt. A szakdolgozatba nem fér majd bele minden. mi a témájuk stb. Az érdekeltek nyilatkozatai. a hagyományos és az „új” könnyűzene stb. amelyekben a megfigyelők mérték a hírek hosszúságát. de az a tény. A bolognai ARCI néhány évig olyan rádióhallgatási és tv-nézési jegyzőkönyvmodelleket készített. kedden és szerdán. egy-egy magnóval felszerelt hallgatóval (ez a komolyabb megoldás. a műsorok és a reklámok. és az interjúknak azonos szempontok alapján kell készülniük. Ezzel elérkeztünk a harmadik információforráshoz. a klasszikus és a könnyűzene.

sőt inkább könyvtárat kell létrehozni. 7. Lehet. A hallgatottsági index problémája is bizonyítja. Lehet tehát tudományos módon elkészíteni egy olyan szakdolgozatot is. hogy nem benyomásokon. – Elemezni kell a különböző rádiók nyelvi stílusát (a RAI bemondóinak utánzása. akik a témában jobban el akarnak mélyülni. ha egyet jól és hibátlanul kidolgozunk közülük. ha csak személyes benyomásokat tudnak rögzíteni. hogy megmutassam. politikai csoportok nyelvezetének használata. mert a második szakdolgozat kétségtelenül nehezebb és nagyobb tudományos érettséget igényel. Inkább mondjanak le az ilyen kutatásról. – Rögzíteni kell a sajtóvitákat és az adóra vonatkozó esetleges elítélő nyilatkozatokat. mert nem lehet a könyvtárakra támaszkodni. de ha a Radio Delta az Ai Pini éttermet reklámozza. – Össze kell gyűjteni és pontosan kommentálni az érvényben levő törvényeket. három vagy több rádió. véletlenszerű megfigyeléseken és meggondolatlan következtetéseken alapul. hogy a rádiók vezetői erre vonatkozóan nem adnak felvilágosítást. hogy egy ennyire mai és aktuális jelenségről hogyan lehet és mennyire ne héz tudományos munkát végezni: jobb. könnyen megtudhatjuk a szükséges adatokat az Ai Pini tulajdonosától. hogy beszél róla két. mint az első. hogyan hatott a szabad rádiók műsora a RAI egyes adásaira (programválasztás vagy nyelvhasználat tekintetében). mint a Lotta Continua-csoport 1974 és 1979 közötti politikájáról szóló szakdolgozat. amely a címe alapján teljes joggal tűnik tudományosnak. mert könnyebb egy római kori történelemről szóló szakdolgozat. csak arra tudják alapozni. Három vélemény csak egy újságcikk. s ebből milyen nehézségek adódnak. száz vélemény már felmérés. Ha valóban komoly munkát akarunk végezni. egy ilyen kevéssé „tudományos” és kri tikai szakirodalommal nem rendelkező témáról is lehet tudományos művet írni. HOGYAN KERÜLJÜK EL. Következésképpen tehát a „tudományos szakdolgozat vagy politikai szakdolgozat” kérdésfelvetés hamis. a választás előtt komolyan el kell gondolkodnunk. hogy öt barátjuk azt hallgatja. hogy a különböző rádióadók hogyan kerülik meg vagy tartják tiszteletben őket. Ha másért nem is. Azt sem állítottam. ha azt a kijelentést. Ugyanúgy tudományos lehet egy Platón ideatanáról. és beleilleszthető egy nagyobb lélegzetű kutatás folyamatába. – Meg kell próbálni összehasonlító táblázatot készíteni a reklámköltségekről. és fel kell jegyezni. néha viszont az a tanár sugallja . a hasonló külföldi kísérletekről írott könyvektől és cikkektől a legeldugottabb vidéki újságokban vagy kis olasz folyóiratokban megjelent cikkekig. – Össze kell gyűjteni a témával kapcsolatos teljes szakirodalmat. hogy a témáról a lehető legteljesebb dokumentációval rendelkezzünk. II. – Össze kell gyűjteni és rendszerezni kell a jogászok és a politikai vezetők véleményét a szabad rádiókról. Ugyanakkor olyan szakdolgozatot is meg lehet írni újságcikk szinten. hogy csak ennyi teendő lenne. Felhívom a figyelmet.). azért. – Dokumentálni kell a különböző pártok álláspontjait. amelynek témáját egyesek „újságba valónak” tekintik. Egy szakdolgozathoz elegendő. HOGY A TÉMAVEZETŐ KIHASZNÁLJON BENNÜNKET? Néha a diák saját érdeklődése alapján választja ki a témát. alkalmazkodás a dialektális formákhoz stb. hogy nem kell az összes említett dolgot elvégezni. amely másoknak is hasznára lehet. nélkülözhetetlen lehet azok számára. – Elemezni kell.és költséges szervezést igényel. Például. el kell mondani. vagy hazudnak. az amerikai disc-jockey-k utánzása. Csupán felvázoltam néhány példát. hogy „a többség a Radio Deltát hallgatja”. – Ki kell választani egy mintaeseményt ( 1976 júniusában a politikai választások jó téma lehetett volna).

habár a tömegegyetemek helyzete sokakat arra késztet. hogy teljes képet kapjon a kérdésről. amelyet a többiek írtak az övéhez kapcsolódó vagy az övével határos témáról. ez a hozzáállás nemcsak jogos. ha idővel valamelyik tanársegéd vagy egyik társunk ugyanazzal a témával kezd foglalkozni. dolgoztatja a diákokat. A tanár teljesen saját témájának a rabja. sok ötletet adott hozzá. Így akkor sem érezzük kifosztott zseninek magunkat. ha ő is valami új dologgal foglalkozik. ha valaki olyan kísérleti adatokat . A tanár úgy gondolja. és látta. hogy a téma számára is új. és egy adott időszak ipari helyzete érdekli. és erőszakot követ el a diákon. így aztán egyszerű napszámosként fáradtan gyűjti az anyagot. s melyek születtek a többiek sugallatára. Néhány évig tehát erről a speciális területről sugallja a hozzá írott szakdolgozatok témáját. hogy a látszat ellenére az utóbbi megoldás a becsületesebb és nagylelkűbb. amit majd valaki más dolgoz fel. a témában igen járatos tanár tapasztalatait. akkor a kritikai szakirodalmat olvasva rájövünk majd. Egyébként nagy szerepet játszanak a megbecsülés és a bizalom nem mérhető tényezői is. mert a diák egyrészt felhasználhatja egy. a kutatás végső szakaszában esetleg felhasznál belőle néhány részletet. hiszen csak akkor tudja jól megítélni és segíteni a jelölt munkáját. akit egyáltalán nem érdekel a dolog. akihez a szakdolgozatot írja. hogy gyakran idézi-e munkatársait vagy sem. és a sok tudósnak mennyi hasonló gondolata van. melyek voltak a saját gondolataink. Ha azután a jelölt jó munkát végez. Olyan ez. Persze nem szabad beleesnünk az ellenkező hibába sem. Nos.neki. ezért határozza el. a diákot azonban meg sem említi. a darwinizmus és a lamarkizmus kapcsolatáról írunk szakdolgozatot. Olvasta néhány művét is. Vannak azonban különleges esetek. általában az történik. ha a szakdolgozatunkéhoz hasonló témáról beszélnek. 2. vagy olyat. amelyet nagyon jól ismer. Kapcsolatba lépett régebbi szakdolgozatírókkal. másrészt összehasonlítási alapként rendelkezésére állnak azok a szakdolgozatok. legalábbis részben vagy egy gyűjteményes kötetben. amelyek a diáktól származtak. és van elképzelése az illető korrektségéről. amikor a tanár épp egy nagyobb lélegzetű kutatást folytat és rengeteg adatra van szüksége. amelyet nem ismer eléggé. ha bízik a jelöltben. A tanár általában akkor választja a második megoldást. hogy a szakdolgozatírókat egy munkacsoport tagjaiként fogja felhasználni. mint amikor heves vitát folytatunk másokkal egy bizonyos témáról. Ha a tanár nem becsületes. közre is adják majd. Tisztázzuk. hanem tudományos szempontból is hasznos: a szakdolgozat munkálatai hozzájárulnak majd egy szélesebb körű. Őszintén megmondja neki. hogy milyen sokan foglalkoztak már a témával. s miután azok megkapták a diplomát. Ha mondjuk közgazdász. hogy mindig minket utánoznak. és nagyobb megértést tanúsítsanak. közérdekű kutatáshoz. Ha tegyük fel. hogy a tanár szemezget az összegyűjtött anyagból. egyszerűen úgy használja fel a munkájukat. barátaitól már nyilván hallott róla valamit. 1. Ezenkívül a dolog didaktikai szempontból is hasznos. s a végén már nem tudjuk. akkor a különböző iparágakat vizsgáló szakdolgozattémákat fog kiadni. hiszen egyetlen gondolatot sem lehet kimondottan neki tulajdonítani. Mivel az ő munkája csak egy szerény szakdolgozat. Ez a becstelenség néha akár jóhiszemű is lehet. A tudományos munka eltulajdonításán inkább azt értjük. Sőt. Adódhat azonban néhány nehézség. Ne képzeljük mániákusan azt. akik nem hajlandók túlságosan feltérképezett területről szakdolgozattémát adni. Hogyan kerüljük el ezeket a kellemetlenségeket? Amikor a diák kiszemel egy tanárt. ezért a diák munkáját is könnyen nyomon tudja követni. remélheti. hogy eredményeit. s egy idő után már maga sem tudta megkülönböztetni saját gondolatait azoktól. de szívesen elmélyülne benne. de szeretne többet megtudni róla. Egy téma ajánlásakor a tanárt különböző szempontok vezérelhetik: vagy olyan témát jelöl meg. mintha a sajátja volna. hogy a szakdolgozat követése közben saját ismeretei bővülnek majd. A tanár szenvedélyesen követte a szakdolgozat alakulását. vannak olyan tanárok. hogy szigorukat mérsékeljék.

Azt mondhatjuk tehát. vagy éppen audiovizuális dokumentációk. Egy elsietett. megéri-e. másnéven a kritikai szakirodalmat. és hogy nem bízhatom magam a . Ez persze nem mentesít attól. néha fényképek. Például a mai Olaszországhoz kapcsolható belső népvándorlás vagy a mozgássérült gyerekek viselkedése. Bizonyos esetekben azonban a dolgozat tárgya egy aktuális jelenség is lehet. vagy a nézők véleménye egy jelenleg futó tv-műsorról. A szerző természetesen történelmi eseményekből is meríthet (konkrét jelenségekről folytatott korabeli vitákból). melyet e munka előtt még senki nem hozott nyilvánosságra. 1.használ fel. hogy Adam Smith műveinek elemzése helyett folyton valamely szerző értelmezésével vitatkozom. de ebben az esetben nyilvánvalóan nem az lesz a célom. hogy szakdolgozatot kezdek írni a Zen gondolatrendszer szerepéről a japán hagyományban. ha valaki egy olyan mű általunk készített fordítását használja fel. hogy ebben az esetben Adam Smith írásai alkotják az elsődleges forrást. hogy be akarunk-e kapcsolódni egy kollektív munkába vagy sem. akkor mindenkinek jogában áll idézni). vagy úgy döntök. Ez a tárgy sokszor egy könyv. III. újságcikkek vagy külföldi dokumentumok azonban már bizonyára igen. Ha a téma Adam Smith közgazdaságtudományi gondolatainak forrásai volna. Jól szem előtt kell tartani a források és a kritikai szakirodalom közötti különbséget. Van azonban olyan eset is. Ha megalapozottan akarom értelmezőit bírálni. Ez a helyzet az olyan szakdolgozat esetében. eszközei pedig az Adam Smith-ről szóló könyvek. amely mondjuk A dam Smith közgazdaságtudományi gondolatairól szól. hogy paranoid tüneteket produkálnánk – a szakdolgozati téma elfogadásakor azt is jól gondoljuk meg. amelyet még egyáltalán nem. lehetnek ezek statisztikai adatok. hogy ismerjem. Mindenesetre – anélkül. vagy csak másképpen fordítottak le. hogy tudnom kell japánul olvasni. amikor az eredeti gondolatok kevéssé érdekelnek. Ezekben az esetekben írott források még nincsenek. hanem azt kell vizsgálnom. amelyeket egy adott kísérlet elvégzése nélkül nem ismerhet. majd azok a szövegek válnak azzá. amelyek Adam Smith-t megihlették. mit mondott Smith. rosszul szervezett kutatás gyakran azt is eredményezheti. Világos. milyen gondolatokat ébresztett másokban. ha valaki ritka kéziratoknak olyan átírását tulajdonítja el. A FORRÁSOK FELLELHETŐSÉGE III. de ezek az események mindig írott formában. amelyeket önök mint dokumentumot felhasználnak a szakdolgozatban. az eszközök pedig más könyvek. mert noha a szakirodalomban gyakran szerepelnek részletek a forrásokból. Melyek a tudományos munka forrásai ? A szakdolgozat egy adott tárgyat vizsgál meghatározott eszközök felhasználásával. két dolgot tehetek: vagy visszatérek a forrásokhoz. AZ ANYAG FELKUTATÁSA III. ezek mégis – amint a következő részből kiderül – másodlagos források. Tegyük fel például. Ha Adam Smith közgazdaságtudományi gondolatait választottam témául. vagyis más szövegek segítségével érhetők el. amelyeket előttünk még senki nem gyűjtött össze. Ami a kritikai szakirodalmat illeti. a helyzet nem sokban különbözik az előbbitől. de csak akkor. hogy témát változtatok és A mai angol liberális gondolkodók Smith-értelmezéseit fogom vizsgálni. ha a forrást nem jelöli meg (mert ha egyszer a szakdolgozat megjelent. hogy az ő gondolatait elemezzem. és a munka előrehaladásával észreveszem. ha valaki olyan statisztikai adatokat használ fel. 1. az Adam Smith-ről szóló könyvek pedig a másodlagos forrást. akkor természetesen azok a könyvek és írások szerepelnének elsődleges forrásként. akkor természetesen össze kell vetnem az interpretációkat az eredeti szövegekkel. hogy könyvek és folyóiratcikkek még nem születtek a témáról. Lehet.1. lejegyzett interjúk. hogy a források tárgyalása összekeveredik a kritikai szakirodalom tárgyalásával. amelynek tárgya tehát Adam Smith életműve. és ha igen.

Világos. hogy ők mivé alakították a Zent. amelyek vitáján nemrégiben vettem részt. legalább azt. Semmi értelme. Vagy azt hiszem. Az első szakdolgozat címe Mérsékelt klerikális irányzat Modena városi igazgatásában (1889-1910). hogy ezen a ponton már nem az a fontos. Vagy beleegyezem abba. vagy ha jól tudom. nem pedig az. Nyilvánvalóan kiderült. Ezeket a gondokat az ember akkor sem úszhatja meg. és kezelni is tudta azokat. a kaliforniaiak félreértették a Zen eredeti tanításait. A források kérdésének megoldása után ugyanezek a problémák merülnek fel a szakirodalommal kapcsolatban is. és csak nagyon híres tudósoknak hajlandó megmutatni. mi a Zen gondolatrendszer. A szakdolgozat témája tehát a következő lesz: A Zen tanainak hatása az ötvenes évekbeli San Francis có-i reneszánszra. hogyan juthatunk a forrásokhoz. a következő fejezetet). hogy meggondolatlanság volna elfogadnom szakdolgozati témaként Joyce egyes kéziratait. ha tudjuk. hogy elég. ami fontos. ha nem tudom. Ferlinghetti és mások írásai szolgálnak majd. hogy szabadon merítettek a japánból fordított szövegekből. hogy az én tanszékemen nincs mikrofilmolvasó. hogy egy hozzáférhető középkori dokumentumról újak.kevés rendelkezésemre álló nyugati fordításra. fejezetben leírt szempontok szerint. mivel a szövegek fellelhetőségének kérdésével kezdettől fogva szembe kell nézni. hogy Buffalóba soha nem fogok eljutni. Általában csak akkor fogadjuk el a témát. ha nem is a teljeset. rohangálhatok egyik könyv tárból a másikba.2-4. Tény. hogy miközben a szakirodalmat tanulmányozom. Tudnunk kell 1. tudunk-e bánni velük. Ezekből kell tehát dolgoznom. hogyan használta fel a Zent egy amerikai irodalmi és művészeti avantgárd csoport az ötvenes években. Mondjuk egy XVII. a film megszállottja. és csak később jövök rá. könnyű megszerezni a szerző összes műveit mikrofilmen. Tájékoztatásképpen leírok néhány szakdolgozatot. hogy a buffalói egyetemen találhatók. Vagy hogy egy kevésbé kiélezett példát is említsek. a forrásokat pedig közvetlenül kell megismerni (1. vagy hogy gyakori kötőhártyagyulladásom miatt nem tudom ezt a munkát elvégezni. 2. mert a város könyvtárában történetesen megtalálható műveinek első kiadása. lehet. hogy a jelölt számára a források elérhetőek voltak. amíg ki nem derítem. századi kisebb szerzőt választok szakdolgozatom témájaként. egy húszas évekbeli rendező egyik kevésbé jelentős alkotásáról akarjak szakdolgozatot írni. arra azonban nem gondolok. arra azonban nem gondolok. hogy a film egyetlen kópiáját a washingtoni filmarchívumban őrzik. teszem azt elfogadom. A jelölt vagy a tanár nagyon pontosan behatárolta a kutatást. később azonban észreveszem. Feltéve természetesen. A . hol találhatók. hogy én. mivel könnyen ellenőrizhető területre szorítkoztak. ami van. Megbocsáthatatlan könnyelműségek elkövetése helyett ezért jobb. Például lelkesen beleegyezem abba. hogy eredeti szövegei nagyon ritkák. hogy az mi volt eredetileg. hogy a keleti eredetű gondolatok hogyan épültek be egy nyugati művészetelméletbe. ha elhatározza. hogy a család rendkívül féltékenyen őrzi. Mindez azt bizonyítja. akkor csak az érdekel. mert szakirodalmat kell olvasni. a II. hogy soha nem foglalkoztam régi kéziratok olvasásával. könnyen hozzáférhetők-e és 3. hogy egy adott szerzőről írok szakdolgozatot. Abban az esetben ugyanis kötelező volna a japán szövegekkel való egybevetés. Ám ezek határesetek voltak. Tegyük fel. közben sejtelmem sincs arról. így aztán mint egy őrült. hogy abszolút teológiai és filológiai pontossággal tudom-e. forrásaimul pedig Kerouak. alfejezetben példákat találunk arra. érdekelni kezd. A III. hogy nem azt akarom bebizonyítani. azt kell vizsgálni. hogyan lehet csaknem a semmiből kiindulva egy kis könyvtárban megtalálni a munkánkhoz szükséges forrásokat. csak azzal dolgozik. ha néhány alapműre és néhány jó fordításra szorítkozom. egyik országból a másikba. hogy a szerzőről szóló legjobb szakirodalmat csak súlyos anyagi áldozatok árán szerezhetem meg. hogy nagyon fontos korán meghatározni a szakdolgozat valódi tárgyát. Ginsberg. De ha azt veszem alapul. ami pedig a Zent illeti. s amelyek a forrásokat nagyon pontosan meghatározták. ha másik szakdolgozati témát választunk. hogy egy család tulajdonában levő dokumentum alapján dolgozzak.

A két utóbbi szakdolgozat forrásai nagyon könnyen ellenőrizhetőek. A jelöltnek természetesen rendelkeznie kellett paleográfiai ismeretekkel. Ettől alig különbözik az ötödik szakdolgozat. ha a szakdolgozat a kereszténydemokrata párt. a jelöltnek lehetősége volt arra. milyen pontosan. A veronai Szent Zeno templom késő középkori kincseiről szólt. akkor a hivatalos véleményforrások között az extraparlamentáris csoportok valamennyi kiadványának is szerepelnie kellene. ezek azonban kétségtelenül másodlagos források. amelyet utazgatás nélkül is el tudott végezni. hogy az illető tudott a város könyvtáraiban dolgozni. meghatározott eszközök segítségével végeztek. A forrásokat a kommunista párt hivatalos sajtója. A hatodik szakdolgozat olyan kutatást példáz. valamint a róla szóló művekből. A mű középpontjában a Szent Zeno apátság XIII. tehát helyben dolgozott. hogy Rómában dolgozzon. az egyéb sajtótermékekből sok minden kimaradt. hogy bármilyen pontos volt is a kutatás. gondolom. tehát tudta. Mindazonáltal a szakdolgozat végén egy harminc tételes bibliográfia is szerepelt. Ennek a technikának a birtokában azonban már csak gondosan el kellett végezni a munkát. hogy becsületes kompiláció elkészítésére ad lehetőséget. Sikerült összeállítania egy bibliográfiát Appia írásaiból (beleértve azokat a kisebb cikkeket is. hogy eredeti dolgokat már nem lehet mondani róla. a párt levéltára és egyéb sajtótermékek alkották. Itt is láthatják. parlamenti jegyzőkönyvek. A kutatás így szintén sokkal nehezebb lenne. Gondolom. amelyet egy meghatározott időszakról. amelyet később más kutatók is felhasználhatnak. úgyhogy olyan alaposan és pontosan tudta megvizsgálni a témát. vagyis tudnia kellett. vagy fénymásolatokat szerezzen a szóban forgó teljes anyagról. Címe A színészi mesterség poblémái Adolphe Appia műveiben. mert olyan statisztikai-szociológiai dokumentáció készítésére nyújt lehetőséget. tehát olyan munkát választott. A bibliográfiának volt egy általános és egy modenai része. ezt korábban még senki nem készítette el. amelyek éppen abban az évben kezdtek el szaporodni. és avatatlan szem számára sokkal nehezebbnek tűnt. századi jegyzékéből való néhány lap átírása állt. A harmadik szakdolgozat középkori történelemmel foglalkozott. mely utóbbiak akár ellentmondásban is állhattak volna az előbbiekkel. ahol Appia működött. amelyeket már senki nem olvas). A kommunista párt iskolapolitikájának meghatározásához egyébként a hivatalos nyilatkozatok is elegendőek voltak. vagyis egy kormánypárt iskolapolitikáját elemzi. A kultúrpolitika sajátosságai Budrióban. Akkor ugyanis vizsgálni kellett volna egyrészt a hivatalos nyilatkozatokat. sok könyvtárban is megfordult. hogy az adott kérdést korábbi írások alapján történetileg is meg kellett vizsgálni. A jelölt azonban nagyon aprólékos kutatást végzett a svájci levéltárakban. és folyóiratokban. Az előzőhöz talán kellett néhány kiruccanást tennie máshova is. hogyan lehet jól. ami azt jelzi. Rendkívül ismert szerzőről van szó. 1968 után a kutatás szaggatottá vált volna. hogyan kell olvasni és milyen kritériumok szerint kell átírni a régi kéziratokat. s mindkettő rendkívül hasznos. és átlapozta az összes korabeli újságot. a jelölt veronai volt. városi levéltárakban. amelyről első szempillantásra azt hihetnők. Végül. mondhatnám óvatosan írták körül a témát. Azt érzékelteti. El tudom képzelni. Az utóbbit illetően feltételezem. A kutatás pedig drámai méreteket is ölthetett volna. és nem hagyott ki egyetlen helyet sem. hogy a témavezető szerint szakdolgozata végül valóban . A valódi források archív dokumentumokból és újságok-ból álltak. A negyedik szakdolgozat A trentinói színházi élet tapasztalatairól szólt. különös tekintettel a városi könyvtár működésére. akit a színháztörténészek és teoretikusok egyaránt kimerítően elemeztek. A helyzet természetesen egészen más lett volna. elég néhány véleményt és kritikát kiemelni közülük. A második szakdolgozat Az Olasz Kommunista Párt iskolapolitikája a középbaltól a diáklázadásokig címet viselte.jelölt modenai volt. másrészt pedig a kormány tényleges intézkedéseit. statisztikai kimutatásokban kezdte feltérképezni a színházak látogatottságát. Ha viszont a vizsgált időszak 1968 utánra nyúlna. és ismernie kellett az átírás eredményeit. A jelölt abban a tartományban élt. ezért tűnik úgy. tudományos színvonalon feldolgozni egy témát. A jelölt mindent felkutatott. hogy a tapasztalatok száma korlátozott.

tudományos adalékká vált. Ha a függetlenségi nyilatkozat politikai jelentését akarom vizsgálni. hogy az némileg meghamisítja az eredetit. Egy antológia nem forrás. akivel éppen foglalkozunk. Ha a szakdolgozatban valamennyi létező kritikai kiadást elemezni akarom. amit valaki más látott meg benne. a forrásokra s az ellentmondásokra. olyan. még ha igen bőségesen szerepelnek is bennük idézetek. A parlamenti jegyzőkönyvek ezzel szemben elsődleges források. hasznos lehet a téma első megközelítésekor. hacsak fel nem merül a gyanú. akkor Manzoni művének bármely kiadása meg kell feleljen. csak icipici forrástöredék. Akkor sem. hogy az „elsődleges” és a „másodlagos” forrás fogalma attól függ. amelyek addig elérhetetlenek voltak. így érthetővé válik. az lesz az igazi elsődleges forrás. Aztán felfedezzük. vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása. Végül rájövünk. . és olyan forrásokat hozott nyilvánosságra. Legfeljebb másodlagos forrásnak tekinthetők. A másodlagos forrásoknak számos fajtája van.2. akkor meg kell keresni az eredeti kiadásokat. ha nem arról a szerzőről van szó. Egyetlen dolgot soha nem tehetek. mintsem esztétikai-filozófiai jelleget ölt). Azt is felfedezzük azonban. Ha azonban nyelvi kérdéseket akarok tárgyalni (mondjuk Manzoni Milánó és Firenze között). Ebben az esetben más kiadásokhoz kell folyamodnunk (akkor azonban a szakdolgozat inkább filológiai. így – noha a cím behatárolja a témát – azt a művet is meg kell vizsgálniuk. elsődleges forrásnak számít egy eredeti kiadás. Például ha a választott téma A szépség transzcendentálisának kérdése A quinói Szent Tamás „Summa theologiae” című művében. mondjuk a jelenleg forgalomban lévő Marietti-kiadás. Senki nem tudja. főleg egy szakdolgozat esetében. Ha A „Jegyesek” narratív szerkezeteiről akarok szakdolgozatot írni. Meghaladta a kompiláció szintjét. hogy a szerkesztő nem csonkította-e meg őket. akkor egyetlen jó kiadás is elegendő. az Unitában megjelent beszédek másodlagos források. III. mégpedig azt. Annak tekinthető azonban egy jó fénymásolat is. Ha Palmiro Togliatti parlamenti beszédeiről akarok szakdolgozatot írni. és hogy valamennyi eredeti forrás felkutatásához egy egész tudományos pályára lenne szükség. Más szerzők könyvismertetései nem számítanak forrásnak. hogy olyan új dolgokat fogok felfedni róla. hogy a kutatás tárgyától megszabott kereteken belül mindig elsődleges forrásokat kell felhasználni. amely hozzásegít. Elsődleges és másodlagos források Amikor könyvekről írunk. hogy ezt a munkát már elvégezték. Egy komoly tudományos munkának elméletileg soha nem volna szabad egy másik idézet alapján idéznie. Azt mondhatjuk tehát. De bizonyára azért akarok szakdolgozatot írni éppen egy adott szerzőről. Mindazonáltal vannak ésszerű kivételek. amire egyébként nem lennék képes. vagy hogy nincs-e bennük hiba. hogy a szépség transzcendentalitásának kérdését Szent Tamás PszeudoDionüsziosz De Divinis Nominibus című művéhez írt kommentárjában is tárgyalja. akik PszeudoDionüszioszt kommentálták. hogy bizonyos korlátok között elérjek valamit. mint a műfog-sor vagy a szemüveg. Egy antológia viszont csak azt tudja megmutatni. 1. hogy szerzőmtől olyan idézetet hozok. Ha netán sikerül megtalálnom Togliatti kéziratát. hogy a létező szakirodalom soha nem vitatta). amilyeneket még soha senki. és rámutat a kapcsolatokra. hogy Szent Tamás teljes egészében egy korábbi hagyományból merítette a témát. hanem eszköz. akkor a valódi elsődleges forrás a hiteles dokumentum. Elsődleges forrásnak tekinthetek egy vitathatatlan szaktekintély által kritikailag alátámasztott szöveget is (a „vitathatatlan” itt azt jelenti. mert meg vagyok róla győződve. A fordítás nem forrás. amit valaki másnál találtam. hiszen Tom Henry Pouillon egyik rendkívül nagyszabású művében bőségesen közöl részleteket mindazoktól a szerzőktől. akkor az elsődleges forrás Szent Tamás Summája lesz. honnan nézem a szakdolgozatot. Ha az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát akarom tanulmányozni. akkor rendelkeznem kell a Manzoni-életmű jó kritikai kiadásaival.

és mivel talált benne jegyzeteket egy másik szövegből. hogy inkább nem hivatkozunk az adatra. Ha azonban csak egy tíz évvel korábban készített kutatásból idéznék adatokat. Ennek nem pusztán hivatásetikai okai vannak. Ha felismertük. hogyan reagálnak a romagnai parasztok a tv-híradóra. valahányszor hales-i Alexandroszra vagy Hildui nusra akarunk hivatkozni. ha azonban csak néhány rövid idézet erejéig említjük. május 5-én halt meg. Én erről a témáról írtam szakdolgozatot. mert azóta mind a . az ember elhatározza. Idéz is belőle. a kérdésről szóló mai írás abból a feltételezésből indul ki. milyen hatást gyakorolt Napóleon halála a fiatal európai liberálisokra. Ha másodlagos forrásokhoz folyamodunk (és idézzük is őket).Nyilvánvaló. aki azt hitte. hogy valaki a barokkról ír szakdolgozatot. és a tőle átvett szöveg nem közvetlenül tárgya a szakdolgozatnak. mintha láttuk volna az eredetit. hogy vették volna a fáradságot. 1959. Ha arról akarok szakdolgozatot írni. és ellenőrizni kell. hogy Napóleon 1821. amely épp akkoriban jelent meg hiteles forrásban. akkor elég. amikor közismert tény. Ha valaki kifejezetten Napóleon halálának időpontját akarná tanulmányozni. amelyeket valójában nem olvasott. egy Maritain nevű filozófus vetette fel. hűen foglalta össze Szent Tamás gondolatvilágát. amikor valaki ráébreszti. Hasonló gond merül fel a bibliográfiai idézetek esetében is. akkor a Quaracchi-kiadásban megpróbáljuk majd közvetlenül is megnézni. Nézzük meg. buzgón hozzáteszi: „A szerző más éleslátó és sokatmondó megfigyeléseit ugyanerről a témáról 1. akkor nyilvánvalóan helytelenül cselekednék. hogy Szent Tamás azt mondta „pulchrum est id quod visum placet”. ha a szakdolgozat tárgyát nem szövegek alkotják. a szövegben) is ír róluk. Ő azt mondta. akkor az elsődleges forrás. hogy az elsődleges forráshoz visszatérjenek. Mindaz. ha másért nem. hogy „pulchra dicuntur que visa placent” – de most nem állok neki elmagyarázni. amit a közvetlen forrásokról mondtunk. akkor nyugodtan rábízhatja magát bármelyik történelemkönyvre. és elolvassa Luciano Anceschi „Bacon a reneszánsz és a barokk között” című cikkét a Bacontól Kantig (Bologna. Ha azonban azt akarja megvizsgálni. általában másodlagos forrásokból értesülhetünk (történelemkönyvekből. : Bacon esztétikája in: Az angol empirizmus esztétikája. Egyetlen dolgot nem szabad megtenni: hogy azt a látszatot keltve idézünk másodlagos forrásból. azért. Azóta más értelmezők is ezt a (közvetett forrásból származó) formát használták fel anélkül. akkor korabeli dokumentumokat kellene keresnie. az a gond. a szabályoknak megfelelően. sőt még lábjegyzetben (vagy ami még rosszabb. A közismert tényről. elegendő számú földművesből álló csoport interjúi alapján a helyszínen készített. elmondanám például. egy tényre vagy egy véleményre való utalást más szerzők is megerősítik-e. mások jegyzetei alapján. megvizsgáltam néhány eredeti szöveget. Képzeljük el. vagy legfeljebb egy hasonló jellegű felmérés. és rájöttem. hogy Szent Tamás ezt soha nem mondta. amelyek más történelemkönyvek alapján íródtak). Mivel már esett szó Szent Tamás esztétikai gondolkodásáról. hogy valaki odamegy és megkérdezi. hanem egy aktuális jelenség. 1972) című kötetből.” Nyomorultul érzi majd magát az illető. Mivel gyorsan be kell fejezni a szakdolgozatot. hiszen Pouillon komoly szaktekintély. hogy egynél többet kell megvizsgálni. Bologna. Alfa. hogy az adott idézetet. sok évvel ezelőtt. hogyan láthattuk közvetlenül a kéziratot. Ezt senki nem tartja majd könnyelmű megoldásnak. és elfogadhatja az évszámot. mi történt? Az első formát. hogy a két megfogalmazás értelmezése mennyire eltérő következtetésekhez vezethet. hogy néhány. Mulino. hogy ugyanarról a cikkről van szó. amely tizenhárom évvel korábban jelent meg először egy korlátozott példányszámú egyetemi kiadványban. hogy szakdolgozatunk keretén belül felhasználhatjuk majd a Pouillon által összegyűjtött anyagot. akkor is érvényes. olyan műveket is felvesz az irodalomjegyzékbe. hogy hales-i Alexandrosz szövege alapvető fontosságú az értekezés szempontjából. Megtörténhet. vagy pedig ellenőriznünk kell az eredeti forrásban. hogy a forrásra Pouillon művében találtunk rá. hogy 1944-ben megsemmisült! Nem szabad azonban engednünk. Egyébként ha kételkednénk valamiben: vagy úgy kell döntenünk. ha kijelentjük. hogy az elsődleges forrásneurózis úrrá legyen rajtunk.

akkor leszünk annyira furfangosak. Mert. még ha az egyik Rómában. a „Róma”. mint a téma szerinti. hogy a leghalványabb fogalma sincs a témáról. hogy a témák és a szerzők közös katalógusban találhatók. mert összeállítása nem függ a könyvtáros interpretációjától. tegyük fel a Nyugatrómai Birodalom bukásáról. és vállalni kell a döntés következményeit. Ennek azonban előfeltétele a kész bibliográfia (s hogy egy sor könyvtár elérhető legyen. Szerintem ez még a hivatásos kutatók esetében sem jellemző. hogy a „Római Birodalom bukása” címszó a régi katalógusban található. akik már tudják. egyelőre azonban még nem. Az sem valószínű. Ha a régi katalógus nagyon régi. Más helyeken előfordul. amelyet még bővítenék – no persze majd azt is hozzákapcsolják a régihez. hogy noha úgy lép be egy könyvtárba. onnan kilépve már valamivel többet tud róla. s végül a „történelem (római)” címszó alatt kell keresni. mind a tv-közvetítések megváltoztak. Nyivánvaló. A téma szerinti katalógust azonban tudni kell használni. hogy a kérdéses könyvtár mit tud biztosítani számunkra. Ha pedig rendelkezünk valami előzetes. ám az a gyakoribb.2. A nehézségek azonban ezzel még nem értek véget. a könyvtár sok segítséget nyújt. ha A közönség és a tv kapcsolatának kutatása a hatvanas években címmel írnék szakdolgozatot. AZ IRODALOMJEGYZÉK FELKUTATÁSA III. hogy megkeressen egy könyvet. hogy olyan könyvtárt választunk. Intuícióra is szükség van. hogy a kutató néha azért megy könyvtárba. akkor nyilván odamegyünk a szerzők szerinti katalógushoz és megnézzük. és én a „Retorika” címszót keresem. Olvasóim esetében nyilvánvalóan nem ez a helyzet. Megtörténhet. Az első természetesen a téma szerinti katalógus. annak ott a téma szerinti katalógus. ha egy könyvtárban megtalálható Rossi Giuseppe valamelyik könyve. mivel sok könyvtárban kétféle szerzői és kétféle tárgykatalógus található. Más volna a helyzet. a másik meg Londonban van is). a folyóiratok pedig az emeleten vannak. általános iskolai tájékozottsággal. ha a „Rethorika” címszóra is vetek egy pillantást. Azután elmegyünk egy másik könyvtárba stb. hogy a szerző szerinti katalógus mindig biztosabb. A szerzők betűrendes katalógusa azok számára hasznos. hogy a „Romulus Augustolus”. és egy új.parasztok.1. vagy az „Augustolus (Romulus)”. mi minden található a termeiben. Lehet külön katalógusuk a könyveknek és a folyóiratoknak (témák és szerzők szerinti csoportosításban). Aki még nem tudja. hogy egy szorgalmas katalóguskészítő nem oda rakta-e le a th-val hivalkodó legrégebbi szövegeket. hogy a „bukás”-nál nem szerepel a „Római Birodalom bukása” címszó (hacsak a könyvtár nem rendelkezik rendkívül aprólékos katalógusrendszerrel). Előfordul. csak azért mert régen volt. a „Barbárok” és a „Római-barbár (királyságok)” címszavakat is megnézzük. Egyes könyvtárakban azután vannak különleges szempontok szerint felépített katalógusok is. amely ellenben igen nagy szerepet játszik a tárgykatalógus esetében. Megjegyezzük továbbá.2. Előfordulhat. hogy megkeressük azokat a műveket. amelyeknek még a létezéséről sem tudunk. Az a jó kutató. Hogyan használjuk a könyvtárat? Hogyan végezzünk előzetes kutatást a könyvtárban? Ha rendelkezünk biztos irodalomjegyzékkel. akkor az a szerzői katalógusban minden bizonnyal szerepel. Az irodalomjegyzék elkészítése azt jelenti. melynek már tud a létezéséről. hogy azt elkészítse. Ezt a témát a „Római Birodalom”. aki képes rá. vagyis egy régebbi. A katalógus – Ahhoz. hogy mit akarnak. ahol dolgozni akarunk. amelyeknek még nem tudunk a létezéséről. amely egy bizonyos évszámnál befejeződik. az „Oresztész”. hanem éppen azért. hogy nem kész irodalomjegyzékkel megy a könyvtárba. Egy jó könyvtárban megtudhatom belőle. Egyszóval tanulmányozni kell a könyvtár működését. az „Odoáker”. amelyben a könyvek a földszinten. Ha . hogy megtalálják a műveket. hogy egy két évvel ezelőtt megjelent könyv csak az új katalógusban szerepel. mert ki tudja. III. jobb.

ahol a jegyzékeket megtaláljuk. feltéve ha eléggé naprakészek. Ez már csak azért is lehetséges. Más tanácsot itt nem adhatunk. Néhány tudományos folyóirat minden számában van egy függelék. amelyre nem is gondolnánk). hogy olyan művet ítél alapvetően fontosnak. az ember a „Nyugati Birodalom” címszónál lapozgat. s ezáltal sok időt megtakaríthatunk. Van néhány olyan szakkönyvtár. computeres katalógusok. Ha a Nyugatrómai Birodalomról keresek valamit. minél kevésbé látogatott a könyvtár. az általános történelmi összefoglalókat és a bibliográfiai repertóriumokat. s a rendelkezésemre álló kézikönyvek alapján össze kell állítanom egy irodalomjegyzéket. hogy megvannak a könyvtárban ezek a művek. illetve folyóiratot is szentelnek egy adott terület bibliográfiájának. amely szinte véletlenül szerepel egy amúgy érdektelen. Utána a szerzők szerinti katalógust kell megnéznem. akkor lehet. annál inkább emészti a bánat. hogy a könyvtár gazdag régi művekben. hogy 1975-ben megjelent-e valami érdekes (lehet. amelyekben valamennyi szükséges bibliográfiai adat megtalálható. Ugyanakkor néhány könyvtárban egyes tudományágakról megtekinthetünk olyan katalógusokat is. ugyanakkor nem tekint fontosnak egy olyat. majd kezdjünk neki önállóan a keresésnek. A repertóriumokat úgy találjuk meg a legkényelmesebben. Ha tehát valaki segítséget kér tőle. Hallgassuk meg a tanácsait. ha két dologgal dicsekedhet: saját memóriájával és műveltségével. amely computer segítségével egy központi memóriához kapcsolódik. a többség által lényegtelennek ítélt könyv egyik lapján. Nos. Minél decentralizáltabb. A könyvrepertóriumok – Azok számára a legbiztosabbak. ahol megtalálhatjuk az enciklopédiákat. anélkül hogy bárki is ezüst tálcán elénk hozná. hogy a katalógus nem adja meg a szükséges információt. könyvtárközi kölcsönzés – Sok könyvtár naprakész jegyzéket ad ki legújabb szerzeményeiről. Adott kutatásban döntőnek bizonyulhat egy olyan gondolat. másfelől nem szabad vakon megbízni benne. Az is lehet. A katalóguskutatás teljessé tételéhez elengedhetetlenül szükséges a repertóriumok tanulmányozása. A könyvtáros nem univerzális szakember. amelyek arról tájékoztatnak. amelyet igen kevéssé tudunk használni. Az is lehetséges.azonban Rossi Giuseppe cikket írt „Odoáker szerepe a Nyugatrómai Birodalom bukásában és a rómaibarbár királyságok kialakulása” címmel. a kérdés tudományáganként változik. Ez ügyben is jó. Könyvtárközi kapcsolatok. hogy félreismerik. hogy miközben a könyvtáros a „Római (történelem)” vagy az „Odoáker” címszóhoz tette a címet. amelyekben hasznos bibliográfiai jegyzetek vannak. s így néhány másodperc alatt meg lehet tudni. Más területeken állandóan korszerűsített jegyzékeket adnak közre. mert a könyvtáros gyakran biztos tanácsot tud adni. de a katalógusban olyan témához sorolták őket. Második lépésként fordulhatunk a könyvtároshoz (vagy az információhoz). amely számunkra nagyon is hasznosnak bizonyul. hogy rendelkezik olyan 1960-as kiadású történeti művekkel vagy kézikönyvekkel. azt azonban nem tudhatjuk meg belőlük. Arra kell gondolni. boldoggá teszi. A könyvtáros – Úrrá kell lennünk félénkségünkön. hogy egy – főképpen kis – könyvtár igazgatója (feltéve. mit találok a római történelemről. ha nem túlterhelt vagy neurotikus) boldog. hogy egy könyv . Természetesen míg egyfelől nagyon lehet számítani a könyvtáros segítségére. a legfrissebb publikációk jegyzékével. mert mint már mondtuk. ugyanakkor nincsenek meg benne az újabbak. Minden könyvtárban van egy szabad polcos olvasóterem. mert a hasznos és fontos műveknek nincs előre megállapított hierarchiája. Akkor elemibb szintről kell kezdeni. akkor meg kell néznem. Lehet azonban. ha mindenekelőtt elkérjük a címüket a témavezetőtől. mi található meg más olasz és külföldi könyvtárakban. ezenkívül nem tudja. akiknek már világos elképzeléseik vannak a témáról. milyen sajátos jelleget akarunk adni kutatásunknak. ha tanácsot kérünk a könyvtárostól. Erre az oldalra magunktól kell rátalálni. Egyes tudományágaknak vannak olyan híres kézikönyvei. valamint könyvtára gazdagságával. aki valószínűleg megmutatja a termet vagy a polcot. Lehet. egy korszerű repertórium pontos információkkal szolgál a témával kapcsolatban legutóbb megjelent könyvekről.

A Velencei Biennale közelében például létesítettek egy modern művészettörténeti archívumot. amely elektronikus feldolgozó rendszer segítségével kapcsolódik a római Biblioteca Nazionale Könyvarchívumához. A dolog igénybe vesz némi időt. Végül gondoljunk arra. A kutatást végezhetjük a szerző neve. hogy sok könyvtár listát vezet új szerzeményeiről.2. így ki lehet alakítani az első rangsort. hogy az intézmények gyakran léteznek. Ezért fontos. Minden valamirevaló könyvtárban van azonban fénymásoló. Az operátor betáplálja a gépbe az éppen keresett könyv címét. Ez lehetővé teszi. hogy elkészítsük az elinduláshoz szükséges irodalomjegyzéket. vagyis a nemrégiben vásárolt művekről. s ha lehet. amelyre ráírhatjuk a könyvtári . hogy vásároljon meg néhány fontos szöveget. Egy kézikönyv speciális bibliográfiája. ha minden esetben figyelünk erre is. azokat kezdjük el kikérni. hol. érdemes ezzel próbálkozni. Az átfutott fejezet és a bibliográfiát kísérő esetleges jegyzetek alapján már lesz némi elképzelésünk arról. meglátjuk. de ha a könyvet nehéz megtalálni. így kénytelenek vagyunk sok időt elvesztegetni az egyik és a másik könyv között. a későbbiek folyamán könnyebb lesz az ellenőrzés). alapján. hogy ezzel a módszerrel néha több száz könyvet is össze lehet gyűjteni. hogy ha mondjuk tíz kézikönyv létezik valamiről. hogy az első alkalmakkor ne egymás után próbáljuk elolvasni az összes könyvet. kölcsönadja-e a könyvet vagy sem (némelyikben csak a dupla példányok kölcsönözhetoek). Ezenkívül ha több kézikönyvet is megnézünk. és összevetjük az irodalomjegyzékeket. Minden attól függ. a könyv címe. sok könyvet meg kell nézni. a megjelenés éve stb. Tény. ezért lehet. de mindig figyelmesen tájékozódjunk. hogy a könyv egy másik olasz vagy külföldi könyvtárban található. a munka folyamán megdőlhet ugyan. Úgyhogy a katalógus vizsgálata előtt nézzük meg a szabad polcos olvasóterem kézikönyveit. hogy újat kérjünk helyette. gyorsan átfuthatjuk a fejezetet is (később úgyis visszatérünk rá). amelyhez máskülönben nem juthatnánk hozzá. Hasznos ha minden könyvről cédulát készítünk. amit találunk. ami valóban hozzáférhető. könnyen rábírhatjuk az egyetemet. és ha igen. Hogyan készítsünk bibliográfiát: a cédulázás Természetesen ahhoz. rendkívüli esetektől eltekintve. hogy a könyvtárak általában tagjai az országos vagy nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés hálózatának. Egy átlagos olasz könyvtár ritkán tud ehhez hasonló segítséget nyújtani. Ha felfedezzük. és csak azért nem működnek. de azután rögtön lapozzunk a bibliográfiához. általában néhány oldalas. ha hamar visszaadjuk. mert sosem lehet tudni. a gyűjteményes kiadás. Ha találunk egy. Ellenérvként felhozható. hogy a katalógus megvizsgálása után pontos lista alapján kezdjük el a könyvkölcsönzést. Nem árt. és másoljuk le az egészet. Csak a bibliográfia elkészítése után kell visszatérni a könyvtárba hogy megnézzük. Számos könyvtárban azonban csak egyet vagy kettőt adnak ki egyszerre. hanem készítsünk előzetes bibliográfiát. és rossz néven veszik. így 2-3000 lírából egész sok bibliográfia lemásolható amelyeket aztán otthon nyugodtan rendszerezni lehet. hogy ha valóban komoly. akkor ne feledjük.fellelhető-e. Ne feledjük ezenkívül. III. egy kicsit hosszadalmas mindegyiknek lemásolni a bibliográfiáját. tanácsot kérünk a témavezetőtől. de addig kiindulási alapul szolgál. a témánkhoz kapcsolódó fejezetet jó irodalomjegyzékkel. a másolás oldalanként kb. a témavezetőt is érdeklő munkát végzünk. s néhány pillanat múlva megjelenik a képernyőn a kérdéses könyv katalóguscédulája (vagy cédulái). hogy nem tudjuk. A katalógusok alapján elkészített lista azonban nem mindig mond sokat. a kiadó. amelyhez a kéréssel fordultunk. mely művet idéznek mindenütt. amely később. melyik könyvet kérjük ki legelőször. mert nincs rá igény. még ha összehasonlítással kiküszöbölhetők is az ismétlések (amennyiben az első bibliográfiát szoros ábécésorrendbe állítjuk. hogy a könyvtár. 2. hogy a szerző a felsorolt művek közül melyeket tartja alapvetőnek. 100 lírába kerül. Mindenesetre ne feledjük. amelyeket még nem helyeztek el a katalógusban. mi az. a téma.

akkor természetesen egy kis füzet is megfelel. a balban pedig azt jelezzük. ami azt jelenti. ami nagy baj a szakdolgozat szempontjából). és csakis egy. így végül tiszta képet kapunk arról. Most azt kell hangsúlyoznunk. úgy is írhatjuk a cédulát. A legkényelmesebb megoldás egy kis cédulatartó doboz: amint megtalálok egy könyvet.jelzetet (egy cédulán több jelzet is szerepelhet. Ezeket a jegyzeteket nem mindig vihetjük magunkkal. az olvasmányjegyzékben viszont csak tíz. így könnyen kezelhető. Azután egyszer csak betelik az első oldal. Az olvasmányjegyzék cédulája lehet akár több oldalas is (egy könyvhöz több jegyzetekkel teleírt cédula is tartozhat). hova írjuk Azzimonti Federico vagy Abbati Gian Saverio cikkét. felírom rá a jelzetet. hogy az elolvasott könyvet hasznosítani tudjuk a szakdolgozat megírásánál (amikor maga a könyv esetleg már nem áll a rendelkezésünkre). hogy . valamint a végső irodalomjegyzék összeállításakor. lehet. annál inkább lehetséges. amelyekben megtaláltuk őket. a másodikra pedig azokat. mindez ábécésorrendben lesz. hogy „meg kell vásárolni”. Az irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell az összes megkeresendő könyvet. Ha nincs türelmünk cédulatárat készíteni. egy bizonyos ponton túl már nagyon nehéz lesz visszakeresnem őket. egy másik munkához is hasznos lehet (csak ki kell egészíteni). bár ez azt a képzetet kelti. Száz vagy kétszáz cédulácska igen kevés helyet foglal el. de mindkettő az A betűsök számára fenntartott négy oldalon lesz. A cédulákra ne írjunk mást. amelyek B-vel kezdődnek. hogy a szakdolgozatot túl jól kezdték el és túl rosszul fejezték be. aki később hasonló témán dolgozik. és a papírüzletekben kaphatók. de ennyi elég is. Ha akarjuk. így az olvasmányok. feltéve. idézeteket. és nem tudjuk. Abbati nem lesz ugyan Azzimonti előtt. Akkor már jobb. ezért az utóbbiról előrebocsátunk néhány gondolatot. kísértésbe eshetek. Olvasmányjegyzetelés lehetőleg nagyalakú cédulákra. íogy néhányat átugrom). Az irodalomjegyzék összeállítása közben. milyen esetekben van szükség az ilyen szerteágazó cédulázási rendszerre). vagy „feltétlenül meg kell találni”. mit kell még megtalálnunk. vagy egyenesen azt. hanem nagy lapokra írtuk (noha a cédula mindig sokkal kezelhetőbb). hogy a bibliográfiában megadott könyvek megtalálhatóak-e a könyvtárban. vagy csak egy bizonyos fejezet forrásaként stb. írok róla egy cédulát. magunkkal vihetjük őket a táskánkban. akkor odaírhatnám a cím mellé a jelzetet. vagyis mindazt. és csak olyan könyvekről (vagy cikkekről) készüljön. nemcsak azokat. amint találok egy könyvet. amelyeket megtalálhatunk és elolvashatunk. Ám ha túl sok címet jegyeztem fel (és a témával kapcsolatos első tapogatózás akár százat is eredményezhet. hogy a könyv általában is érdekes-e. ha egy betűrendes noteszt keresünk. Amikor aztán azt ellenőrzöm. és mit találtunk már meg. hogy néha nem is cédulákra. csak a kérdéses könyv alapvető adatait és azoknak a könyvtáraknak a jelzeteit. mint „X szerző szerint nagyon fontos”. A negyedik fejezetben másfajta jegyzetelésről fogunk beszélni. a gondolatok vagy az idézetek lejegyzéséről (és majd meglátjuk. hogy a jobb felső sorokban legyen a jelzet. A cédulákra feljegyezhetünk kivonatokat. A szakdolgozat után. Lehet. ha nem döntök úgy. Az irodalomjegyzék céduláit mindig vigyük magunkkal a könyvtárba. amelyeket valóban olvastunk. hogy a bibliográfia feljegyzése nem lehet azonos az olvasmányok kijegyzetelésével. hogy a könyv sok helyen megtalálható. Sőt mi több. S amint felfedezem. ami ahhoz szükséges. de magunk is elkészíthetjük őket. az első oldalra írjuk az összes A-val kezdődő szerző nevét. lesznek azonban jelzet nélküli cédulák is. Ennek azonban nyilvánvaló kényelmetlenségei vannak: teszem azt. vagy „ez és ez értéktelen műnek tartja”. Minél pontosabban készítjük el az irodalomjegyzéket. hogy nyomban egy füzetbe jegyezzem fel. hogy a könyv megvan egy adott könyvtárban. Legfeljebb még olyan meg jegyzéseket fűzzünk hozzá. hogy az irodalomjegyzékben tízezer cím szerepel. míg az irodalomjegyzék cédulája egy. Legjobb azonban a cédulázós módszer. s ha könyvtárba megyünk. véleményeket. de akár kölcsön is adhatjuk valaki másnak. Az ilyen kis dobozok nem kerülnek sokba.

esetleg hibásan odafirkálni egy címet. mert én a szerző vezetéknevét és keresztnevét egyaránt tudni akarom. türelmesen kell megismerkedni velük. melléknevet és igét. a politikai életben egyaránt előfordul. Ha azt olvasom. mert lehetővé teszik a mi és olvasóink számára. 1961. és esetleg be kell bizonyítani megalapozatlanságukat.3. felhasználjuk későbbi kutatásokhoz. Ezért tehát az összes. hogy a Clavis universalis című könyv szerzője P. vagy Pietro Rossiról. ami nem elegendő. a Bompiani. hogy miért. s megjelölése a következő: „Milano. A sportban. 1975”. Ki az a J. „Philosophy and religion”. a munkának erre a fázisára vonatkozó fejezetben megemlékezünk róluk. és nem jelölik a kiadót. akkor gyanakvóan néznek rá. Gondolják csak el. ezek is nagybetűvel írandók. és azt is. ha megmondják hol adták ki a könyvet. hogy ezek a szabályok semmit ne számítanának. hogy „Paris 1976”. mert két szerzőnek lehet ugyanaz a vezetékneve.megőrizzük. vagy az angol filozófus Jonathan Cohen? 2. hogy elsősorban funkcionális jelentőségük van. a torinói egyetem filozófusáról van-e szó. amelybe be akarunk lépni. Ezért gondoltuk. a Feltrinelli a Vallardi? Hogyan tud majd segíteni a könyvkereskedő? És ha az van odaírva. az olvasmányjegyzékbe felvett könyveket). Mindig el kell fogadni annak a társaságnak a szabályait. hova írjunk? Akkor elegendő csak a várost megjelölni. vagy szembe akarunk helyezkedni velük. mint valami kívülállóra. J. és kezdődhet ugyanazzal a betűvel a keresztneve. először akkor is meg kell ismerni őket. azt bizonyítja. nem tudom. vagy pusztán korlátozó szerepüket. mindenekelőtt azért. Mielőtt azonban azt mondjuk. csak a névelőket. Szó sincs arról. a Rizzoli. hogy ezen a ponton megadjuk a címek pontos feljegyzésére vonatkozó utasításokat. kölcsönadjuk (vagy netán eladjuk). A bibliográfiai adat A könyvek – íme a hibás bibliográfiai idézés egyik példája: Wilson. találnak egy fontosnak tűnő könyvet. 3. amelyet meg akarnak venni. hogy Paolo Rossiról. Nem ajánlatos gyorsírással. Utálatos dolog. mert az angol címekben nagybetűvel írnak minden főnevet. az elárulja. az elöljárószókat és határozószókat írják kisbetűvel (illetve. Ezek a szabályok vonatkoznak: 1. vagy pusztán a tudálékosok gyengéi lennének. hogy egy könyv címét nem kell aláhúzni. vagyis a bibliográfiai adat szabályait. A szerző keresztnevének csak a kezdőbetűjét adja meg.2. A szóban forgó címben a Religion szót jobb lett volna nagy R-rel kezdeni. 4. megéri tehát jól és olvashatóan megcsinálni. elolvasott. a Rusconi. A könyv címét soha nem kell idézőjelbe tennünk. az olvasmányjegyzék céduláira. a végső irodalomjegyzék összeállítására. ezért olykor még egy egyébként jól elkészített munka is hitelét veszti. Látni fogjuk. az irodalomjegyzék céduláira. Oxford. hogy a szóban forgó könyvet azonosítsák. ha . Ez az adat a következő okok miatt hibás: 1. ha a cím végén állnak: The Logical Use of If. 3. Ezek nagyon fontos szabályok. a firenzei egyetem filozófusáról. Ugyanakkor ezek a tudományosság szabályai is : aki figyelembe veszi őket. tudni kell. „nem közülük valóra”. hogy ha valaki rosszul használ bizonyos „kulcs”-szavakat. Cohen? A francia kritikus és esztéta Jean Cohen. a könyvek lapalji jegyzetben történő idézésére. hogy általában aláhúzzák. hogy járatos a tudományban. a biliárdban. mert csaknem mindenütt a folyóiratok vagy a folyóiratokban megjelent cikkek címét szokás idézőjelben megadni. Most azonban egyszer és mindenkorra rögzítjük őket. Rossi. azután pedig azért. Melyik kiadó adta ki? A Mondadori.. 2. hogy csak tudományos parvenu. a bélyeggyűjtésben. Az előzetes irodalomjegyzék gyakran a végső irodalomjegyzék összeállításának alapja lehet (miután a cédulákra feljegyeztük a megtalált. Ha meg akarjuk sérteni a szabályokat. III. aki megsérti őket.

rájönnek. hogy az más kiadónál jelent meg). De nem szabad mindig a címlapon megjelölt évszámot alapul venni. Az első kiadás évszámát csak a copyright-oldalon találják meg (és esetleg azt is felfedezik. Ezt a könyvet nem Oxfordban adták ki. Ami az évszámot illeti. amely csak könyvtárban vagy bizonyos antikváriumokban található meg. a Cornell University Press vagy a Harvard University Press kiadásában megjelent könyveknél a kiadás helyeként Yale. amelynek Londonban (illetve New Yorkban és Torontóban) van a székhelye.régi könyvről van szó („Amsterdam 1678”). Cambridge (Massachusetts) és Ithaca. Aki ilyet tesz. Ha a könyvben az áll hogy „Cambridge”. 5. akár Searle. akik megvetik olvasóikat. 4. J. Alessandro.. mintha az Adriai-tenger párján lévő bájos kis fürdővárosban jelent volna meg. amelyet nemrégiben adtak ki Molfettában. Miután megnéztük. S egy utolsó figyelmeztetés: jó. A különbség néha igen jelentős. a kiadó és a kiadás. A városok pedig New Haven. s azóta a könyv egyes részei már különböző filozófiai folyóiratokban is megjelentek. az véletlenül jó volt. Speech Acts. Molfetta. Sok jelentős szerző csak a város nevét szokta megjelölni a könyvben. nem pedig „Prága”. hogy az az utolsó kiadás idejét jelzi. A jegyesek. de mindig a kiadás helyét kell feltüntetni. de mint majd kifejtjük. ha régi könyvről van szó. akár Wilson tanulmányozása közben. mert régen a nyomdászok. Olyan ez. azt sem tudjuk. ha a a kiadás helyét eredeti nyelven jelöljük meg. hogyan nem szabad egy könyvet idézni. hogy a következő adatot olvassák: Searle. azt a látszatot kelti. 1974 A többi pontatlanságtól eltekintve. az Universitá Cattolica által kiadott könyvet. hogy léteznek más szempontok is. n-edik kiadás időpontját. a doktori disszertációjában. a kiadók és a könyvkereskedők egy céhbe tömörültek). semmiképp nem szabad hibás adatokat terjeszteni a műveiről. Tisztázzuk. amikor a két hely egybeesik. mind az idézett. hogy Searle más szerzők előtt vagy után tárgyalta-e a Speech Acts témáját. Ha pedig egy későbbi. hogy az első kiadás 1969-ben készült. rájönnek. a híres magánegyetemeket nevezik így. Nos. Ott megtalálják a kiadás tényleges helyét idejét és számát. d) hogy esetleg jelezzük a könyv kötését és terjedelmét. több ok miatt mi mégis az elsőt részesítjük előnyben. lehet. nem a nyomtatásét (kivéve. Ha csak a címlapot nézik. legyen az Searle vagy Manzoni. kivéve ha enciklopédiáról van szó (ahol helyszűke miatt vannak rövidségi kritériumok). Felhívom a figyelmüket. akik a Yale University Press. hogy a maguk szakdolgozatában azt kell kideríteni. amely lehetővé teszi. amikor egy szerzővel foglalkoznak. Soha senki nem gondolna arra. c) hogy világos legyen a megjelenés helye. amelyet véletlenül (amint a „nyomdai munkálatok” feliratból következtetni lehetett) Fariglianóban nyomtattak. mint azok. az Oxford University Press kiadványa. Az egyik szakdolgozatban találtam egy „Bompiani-Farigliano” megjelölésű könyvet. hogy az angliairól vagy az amerikairól van-e szó. Nos. mintha valaki úgy tüntetne fel egy. hogy ezek mind sznobok. Lehet. Cambridge. átdolgozott és bővített kiadást használnak akár Manzoni. Akkor pedig az első kiadás keleltkezési éve a fontos. hogy a) megkülönböztessük a könyveket a cikkektől vagy más könyvek fejezeteitől. olyan szarvashibát követhetnek le. hogy a szerző 1959-ben (tehát tíz évvel korábban) fejtette ki először alapvető tanítását Oxfordban. ha a copyrightot ellenőrzik. soha ne csak a címlapon keressék a kiadó adatait. lássuk az említett két könyv helyes idézésének öt módját. hanem az azt követő oldalon is. Ezenkívül hajói elolvassák a könyv előszavát. Tegyük fel. . Ezenkívül Glasgow-ban nyomtatták. hogy így idézzen egy könyvet: Manzoni. és minden olyan szempont érvényes. nem pedig „Párizs”. Harvard és Cornell városokat jelölték meg. Amint a címlapon is olvasható. mert épp egy olyan könyv van a kezében. Tehát Paris. vagy Praha. A kötelező öt példa közül tehát bizonyos mértékig mindegyik helyes. Itt mindenesetre az „Oxford” megjelölés is hibás. b) hogy egyértelműen meghatározzuk a szerző nevét és a könyv címét. Ha biztosak akarnak lenni a dolgukban. ahol a „copyright” van. 1976 Csak azért. mintha még életében nem látott volna könyvet. meg kell jelölni mind az első. holott azok nem helynevek.

Az első rendszer mindent elárul. Hogy miért szavazzunk az első megoldásra? Mert már első pillantásra világossá teszi.-An Essay in the Philosophy of Language. febbraio 1962. John Philosophy and Religion. akkor jó lenne így írni: Gorlier. Luciano. a jegyzetekkel és a végső bibliográfiával kapcsolatban szólunk róla. akár az elsőben vagy az ötödikben. Speech Acts. és hogy az milyen terjedelmű. hanem rövid szöveg. Claudio. 1. A második jellegzetesen amerikai példa. Cambridge. WILSON. 1956-ban. ed. ed. mások kötetenként számoznak. hogy vannak folyóiratok. 1. pp. „L'Apocalisse di Dylan Thomas”. Wilson. Searle. VIII-204. John R. Orizzonte della poesia..1. és nézetem szerint semmi előnye nincs. és a folyóiratét tették idézőjelbe. 4. „Orizzonte della poesia”. 1962. hogy az új sorozat nem tünteti fel az évfolyamot. Sőt mint látni fogjuk. amiből egy évben több is megjelenhet. pp. A harmadik jellegzetesen német példa. hogy könyvről van szó. tehát hiányos. Figyeljük meg azt is. Megfigyelhetik az (NS) azaz „Nuova Serie” (Új folyam) megjelölést. 1962. Tekintsünk el egyelőre az ötödiktől. London. John R.. 39-46. ezért majd később. Ha abból a számból kellene idéznem (amelyen nyilvánvalóan nem szerepelhetett a „régi folyam” megjelölés). ma már elég ritkán fordul elő. Il Verri 1 (NS). „Orizzonte della poesia”. autunno 1956. VIII-120. pp. 1974). ha nem az lenne a helyzet. hogy a második példa az első változata. London: Cambridge University Press. Ez nagyon fontos. mert nem teszi lehetővé. London: Oxford University Press. John Philosophy and Religion – The Logic of Religious Belief. 6-21. Mindenesetre valamennyi fenti példát érvényesnek tartjuk. a második viszont nem. Philosophy and Religion – (London: Oxford. 1969 Wilson. 2. Speech Acts. „Orizzonte della poesia”. Speech Acts (Cambridge: Cambridge. 1974). 1969) Wilson. ha az év. pp. Például: . vannak teljesebb szisztémák. ha megpróbálunk három különböző módon megadni egy folyóiratcikket: Anceschi. Cambridge University Press (5. 1961) 3. John. 1969 pp. de nézzük először az elsőt és a harmadikat. 1961. febbraio 1962: 6-21. Luciano. Speech Acts -An Essay in the Philosophy of Language. John Philosophy and Religion.. hogy Il Verri 1. Cambridge University Press. semmint a végső bibliográfiában.. John R. mint a könyvek fejezetei és a kongresszusi jegyzőkönyvek. pp. Oxford University Press. hanem az évfolyam is fel van tüntetve. 1.. II Verri I. John. és én nagyon ellenszenvesnek találom. 1961 5. Speech Acts. Il Verri VII. 1974). Il Verri 1 (NS).. ami fontos számunkra. Anceschi. Λ folyóiratok – Hogy milyen kényelmes ez a szisztéma. világosan megmutatja. VIII-204. Ha tehát úgy kívánják. Oxford University Press..és oldalszámot odaírják. nem szükséges feltüntetni a kötetszámot. mint az ötödikben. és inkább lapalji jegyzetekben alkalmazzák. Anceschi. 1. mert az Il Verrinék volt egy másik első évfolyam l-es száma is. Amint látjuk. London. London. nemcsak a szám.. Luciano. Luciano. Az elsőben a cikk címét tették idézőjelbe. hogy azonnal el tudjuk különíteni a mű címét. 1961. ed. Létezhetnek ezenkívül más szisztémák is. ed. hogy az „Orizzonte della poesia” nem könyv. amelyek még a gyűjteményes kiadás címét is feltüntetik. A másik adatot is átírhatnánk a következőképpen: Anceschi. John R. Searle. Jobb lett volna legalább azt odaírni. John R. pp. Philosophy and Religion – The Logic of Religious Belief. 1969 (5. A folyóiratcikkek így ugyanabba a kategóriába esnek (ahogy majd meglátjuk). A harmadikban a cikk címét írták dőlt betűvel. pp. 6-21. Wilson. A negyedik rendkívül elterjedt az Egyesült Államokban. amely speciális bibliográfiai eset (szerző-év vonatkoztatási rendszer). 1969 (5. elég. Világos. 1961 Természetesen vannak vegyes megoldások is: az első példában a szerző vezetékneve szerepelhetne nagy betűvel. VIII-204. pp. Cambridge University Press. Oxford University Press. és a folyóiratét írták dőlt betűvel. csak a kiadás hónapját nem tünteti fel. VIII-120. Cambridge. SEARLE. in „II Verri”. Searle. a negyedikben szerepelhetne az alcím is. VIII-120. rögtön meglátjuk. ed.. Cambridge. Az első példa közli a cikk megjele nésének időpontját. amelyek folyamatos lapszámozást használnak az év során. Searle.

Morpurgo-Tagliabue. Ha könyvtárban keresem a folyóiratot. G. 1955. tehát Morpurgo-Tagliabue írása nem könyv. b) A gyűjteményes kötet címe Retorica e Barocco. Több szerző és a szerkesztő– Most térjünk át a nagyobb lélegzetű művek egyes fejezeteinek idézésére. Ez rendkívül rossz bibliográfiai adat. így ugyanis a cikk sokkal könyebben megtalálható. habár az oldalak számából (77) arra következtethetek. különböző szerzők) adják meg a különböző szerzők nevét. I. 256. Atti del III Congresso Internazionale di Studi Umo-nistici (Retorika és barokk. vagy hogy a kiadó van Milánóban (holott mindkét feltevés hibás). Nagyon fontos adat. Ezt fontos tudjam.). hogy igen nagy lélegzetű tanulmányról van szó. még akkor is.2. 15-18 giugno 1954. az első utalás. és különböző szerzők műveit tartalmazza. Aristotelismo e Barocco című fontos tanulmányára. című tanulmánykötet. A humán tudományok harmadik nemzetközi kongresszusának aktái). 1966. hanem a szerkesztő neve alatt. észre fogom venni. noha a „gyűjteményes” kifejezés arra utal. hogy a könyvet meg tudjuk keresni egy katalógusban vagy egy másik bibliográfiában. 119-196. Nemcsak azért. 90 egy amerikai bibliográfiában viszont így: Castelli. oldal az első évfolyam harmadik számában található. ha egyes szerzők ezt teszik). De nem látom be. hogy több szerkesztőről van szó). a cura di Enrico Castelli. Az első és az utolsó oldal megjelölése arra szolgál. Ez a kötet tehát egy olasz bibliográfiában a következő módon jelenne meg: Retorica e Barocco. „Tecnica e letteratura”. vagyis hogy: a) Gyűjteményes kötetben szereplő szövegről van szó.). ha ezt az adatot ugyanígy rögzítjük a bibliográfiánkban. hogy a kötet különböző szerzők műveit tartalmazza.Guglielmi. a következőképpen néz ki: a Retorica e Barocco. hanem a kötet száma érdekelne. Bocca. hogy ha a folyóirat egyik régebbi számát szeretném megrendelni a kiadótól. hogy a kötet egyes katalógusokban „kongresszusi akták” címszó alatt szerepel. Enrico (szerk. Retorica e Barocco etc.. mert a) nem jelöli meg a szerző keresztnevét.. Bocca. S gondolják csak meg. pp. kinek a gondozásában jelent meg a gyűjteményes kötet. amire szükségem van. mert valamelyik könyvtárban esetleg „Castelli. részben egy konkrét bibliográfia kutatás tapasztalatainak leírásakor látni fogjuk. legyenek azok egy szerző tanulmánykötetei vagy vegyes kötetek. 323-340. íme egy egyszerű példa: Morpurgo-Tagliabue. Lingua e stile. miért kellene alávetnem olvasóimat ennek a tortúrának (akkor sem. ha nem adom meg az oldalszámot. azaz szerkesztő (az „eds” megjelölés azt jelenti. Jegyzékünket úgy kell elkészíteni. ahol az „ed” jelentése „editor”. Enrico” neve alatt találom meg a gyűjteményt. Milano. Roma. Guido. Guido. Mint a III. Ezeket a dolgokat azért kell tudni. pp. „Tecnica e letteratura”. mert lehet. akkor nem az oldalszám. . Arri del III Congresso Internaziona-le di Studi Umanistici. Mit mond nekem ez a megjelölés? Mindazt. 1966. c) A gyűjtemény kongresszuson elhangzott előadások dokumentációja. ezt tehát mindenképpen ajánlatos feltüntetni. mert az angolok nem az A betűnél (Autori Vari. s különös tekintettel G. 1. Az amerikai írásmódot utánozva ma így is feltüntethetik a könyvet: Castelli.4. hosszú cikkről vagy rövid jegyzetről van-e szó. b) azt a látszatot kelti. hanem azért is. Guido. hogy Milánóban volt a kongresszus. Nem jó. Venezia. pp. a Garzanti kiadó Storia della Letteratura Italiana című kötetében találok.. hogy a 323. Retorica e Barocco etc. d) Szerkesztette Enrico Castelli. „Aristotelismo e Barocco” in AAW Retorica e Barocco.. c) nem tünteti fel a kiadót.. d) nem adja meg a kérdéses tanulmány hosszát. ha egyszer sokkal kényelmesebb volna a következőt írni: Guglielmi. hogy maradjon szabad hely a hiányzó adatok számára is. amit a Morpurgo-Tagliabue cikkről. e) nem tünteti fel. 20 tav. Lingua e stile. hogy megtudjuk. 1955. Ezt a könyvet tehát a következőképpen jegyezzük fel: Morpurgo-Tagliabue. Roma. Enrico (ed.

álnevek és szignált lexikoncikkek. így idézzük tehát Dell Hymes cikkét. és minden kötetnek a mű egészétől eltérő saját címe van: Hymes. a folyóiratban megjelent cikkek esetében ezzel szemben nem használjuk az in szócskát. melyik kötetben található Dell Hymes-cikk. „Nuovi Saggi Italiani 2”. „. Anonim szerzők. Ez az adat szerintem nem nélkülözhetetlen. de a legmodernebb kritika kétségbe vonja a létezését. Illinguaggio come lavoro e come mercato. pp. akkor az olvasó már nem azt az információt várja. Dell. 1968.. hogy „Anonim”. ha például a Treccani enciklopédia „Secentismo” című fejezete alatt az „M. The Hague. és a következőket írjuk: M(ario) Pr(az). 1974. A. „Secentismo”. van et al. Bompiani. János S. a kötet elején meg kell keresnünk a rövidítések táblázatát. (ed.). Thomas A. s utána odaírjuk.. A sorozat – Egy tökéletesebb idézési szisztéma szerint fel kell tüntetni annak a sorozatnak a címét is. pp. pp. Az első esetben elég. T.. mint a különböző kötetek esetében. előzőleg azonban folyóiratban jelentek meg. „Ideológia come progettazione sociale” in Il lin-guaggio come lavoro e come mercato. a kiadó és a kiadás évének megjelölésével. ha egy másik bibliográfiában. 1968. hogy fejezetcím általában a könyvekben van (in). a cura di . – Vannak anonim szerzők. A fenségről. Mouton. Senki nem tiltja meg. 1455-1475. Milano.„Aristotelismo e Barocco”. s mellé írjuk a kötet számát is: Rossi-Landi. hogy egy négy szerző által írott könyv egyik tanulmányát akarjuk feljegyezni.. amelyet a szakdolgozat hosszasan tárgyal. A sorozat címét a kötetcím után idézőjelben közöljük. A második esetben elég. de ha a szöveggyűjtemény vagy a tanulmánykötet jó. Sok szerző szerkesztő nélkül – Tegyük fel. amiből rájövünk. A kényelem kedvéért ilyen esetben csak az első szerző nevét tüntetjük fel. XII. ha az álnév után zárójelben odaírjuk a valódi nevet (amennyiben ismerjük).: Longinosz (Pseudo). álnevek stb. ha elég biztos feltételezésről van szó. a folyóirat neve közvetlenül a cikk címe után áll. A még in: (jelenleg …ban) – vannak olyan művek. akit a hagyomány ugyan elismer. . Ha azonban az egész művet kell idéznem. Ferruccio. hogy M(ario) Pr(az)ról van szó. akkor a történeti pontosság miatt alapvetően fontosak az első kiadás adatai. Milano. akkor idézhetjük csak a legkönnyebben elérhető forrást.” szignó áll. Egy hosszú cikkről van szó.. vol. Thomas A. 193-224. Éppen kéznél van egy négy tanulmányt tartalmazó német könyv. hogy hány kötetből áll a mű: Sebeok.. az eljárás ugyanaz. pl. Ha a szakdolgozat témáját tekintve mellékes utalásról van szó. hanem azt. Ferrucio. t. p. A harmadik esetben. The Hague. 242... Milano... amelynek részeként a könyv megjelent. hogy a legkönnyebben elérhető kiadást használjuk. 1967-1976. Petőfi. hiszen a művet már megfelelőképpen meghatároztuk a szerző.. Egyes tudományágakban azonban a sorozat garanciát jelenthet vagy egy bizonyos tudományos irányelvre vezethet. Hannes Rieser. így azután az üres helyekre be lehet majd írni a hiányzó adatokat. 1955. amelyek immár a szerző tanulmánykötetében és egy antológiában is megtalálhatók. a könyvtár katalógusában vagy a könyvben megtaláljuk őket. a „Pseudo” (ál) jelzőt használjuk. 12 voll. hogy „et al. 3. ha a szerző neve helyére odaírjuk. Zur Bestimmung narrativer Strukturen etc. in AAW. Jens Ihwe. ha viszont olyan műről van szó. . amely egy sokszerzős mű tizenkettedik kötetének harmadik alkötetében jelent meg. Térjünk most át egy bonyolultabb esetre. Ne feledjük. Retorica e Barocco – Atti del III Congresso Internazionale di studi Umanistici. Olyan szerző esetében. Bompiani. Current Trends in Linguistics. van Dijk. . és egyik szerző sem azonos a szerkesztővel. in Sebeok. A. Mouton. akkor meg kell találnunk benne a kérdéses írásmű . Ha egy szerző tanulmánykötetének egyik művét kell idéznem. csak a könyv címe elé nem kell odaírni a szerző nevét: Rossi-Landi. Current Trends in Linguistics. a cím. Enciklopédia Italiana XXXI. „Anthropology and Sociology”. amelynek szerzői T. esetleg kérdőjellel. (ed). Pr. ami annyit jelent „et alii” (és mások): Dijk. Linguistics and Adjacent Arts and Sciences.

amelyek minden tudományágban eltérőek. hogy a napilap melyik hasábjában jelent meg.7.. Jerry A. IV. mint a folyóiratokból. Ha Arisztotelész Metafizikájából az ellentmondás elvének meghatározását akarom idézni. ezek az adatok nélkülözhetetlenné válnak. 83d Cong. 222 voll. jó. és Katz J. „The Structure of a Semantic Theory”. amelyeket nem vagyunk kötelesek megmagyarázni. pp. p. ha régi kéziratokkal dolgozunk. Language 39. amelyből ihletet merítettünk. megőrzik a hagyományos jelöléseket. 1. és nem kell mindenképpen feltüntetni. Újságokból vett idézetek – Napilapokból és hetilapokból ugyanúgy idézünk. CLXXV. A jelölések alapján a következő bibliográfiai adatot állíthatják össze: Katz. a rész-bekezdés vagy az ének-verssor idézés. Prentice-Hall. The Structure of Language. 1964. és Fodor. 175. nem árt. 2972 (1954) Ebből a témában járatosak a következőket tudják kiolvasni: „Senate Resolution number 218 adopted at the second session of the Eighty-Third Congress. például a cím-könyv-fejezet. 9. Ha a modern szerkesztők ettől eltérő felosztást alkalmaznak is. ha először a mű idézésének teljes formáját írják fel. 25. semmint a számot (hogy könnyebben elérhető legyen). Charles S. 1005b. akkor külső adatként odaírhatják az első kiadás megjelenésének évszámát.1975. amelyek az ókorba nyúlnak vissza.. 170-210 (még in: Fodor Jerry A.. nem feltétlenül szükséges megjelölni a lapszámot (bár az mindig hasznos lehet).) Ugyanígy. 948)-ban található. 18. Idézetek hivatalos okmányokból vagy monumentális művekből – A hivatalos iratokat rövidítésekkel és betűszókkal jelölik. s arab számmal a jelenetet. Corriere délia Sera. mindenki tudni fogja. 14:6-9. és Katz Jerrold J. Jerry A. Katz.3. Klasszikus művek idézése – A klasszikus művek idézésének számos világszerte elterjedt egyezményes jele van. Néhány művet olyan szempontok szerint osztottak fel. col. 1954. Englewood Cliffs. pp. de inkább a dátumot írjuk oda. accurante J. a 2972. mint ahogy jellegzetes rövidítésekkel találkozunk akkor is. kötetében rögzítettek. hogy egyes tudományokban vannak közhasználatú rövidítések. amely a P. amelyet a nyolcvanharmadik kongresszus második ülésén fogadtak el 1954-ben és a Kongresszusi Jegyzőkönyv 100. The Structure of Language.948 (vagy PL. and recorded in volume 100 of the Congressional Record beginning on page 2972”. Migne Paris. Itt arra a szakirodalomra hivatkozhatunk. 1972). eds. J. Ha azonban először készítenek bibliográfiát. 7. Ne feledjük. Brepols. (218 számú szenátusi határozat. Egy amerikai kézikönyv a következő idézési módot javasolja az amerikai parlamenti aktákról szóló tanulmányhoz: S. 1844-1866. P. Rec. IV.127.. részben szólunk). ha egy középkori filozófiáról szóló tanulmányban olyan szövegre utalnak. 100 Cong. ( + Supplementum. „Come l'Italiano santo e navigátoré è diventato bipolare”. 3. majd a verssort vagy verssorokat: Makrancos. Englewood Cliffs. Ha azonban éppen a nyomtatásról írunk speciális tanulmányt.1976. már csak azért sem. 2d Sess. col. 1963 „The structure of a Semantic Theory” Language 39 (jelenleg in Fodor J. Giulio. L. a következőt írom: Met. Peirce Collected Papers című művéből általában így idéznek: CP. a Le Monde-tόl vagy a Corriere della Seráról van szó). Prentice-Hall. Migne Patrologia Latina című műve százhetvenötödik kötetének 948-adik kolumnájarol van szó. 1964. Ha csak futólag említünk egy cikket. Series Latina. 2. 2:50- . hogy a keresztény középkor egyik klasszikus latin szöveggyűjteménye. Res. A. 479-518). Ha a szerző-évszám rendszerű bibliográfiát használják (amelyről majd az V. oldalon kezdődően. ha megjelöljük.első kiadására történő utalást. A Biblia egyik versének idézése: 1 Sam. Jerrold J. Nascimbani. 1963.4. 479-518). Il Gazzettino (Venezia). Jerrold J. Garnier. 218. és Fodor. Turnhout. A klasszikus (és a modern) komédiák és tragédiák idézésekor római számmal jelölik a felvonást.6. pp. A nem országos vagy nemzetközi terjesztésű újságok esetében (tehát ha például nem a The Times-tόl. mert az általános bibliográfiában részletesen kell idézni: Patrologiae Cursus Completus. melyik városban jelent meg: vö.

hogy egy olasz megérti a spanyolt és a portugált anélkül.40. hogy létezik-e a műnek olasz fordítása. A legjobb idézési mód tehát minden esetben a következő: Mach Smith. Ha a téma szempontjából mellékesek. S elegendő. A gyakorlat azonban ettől igencsak eltér. Jobb lenne tehát kettős jelölést alkalmazni. ha olaszul idézzük a könyvet. John. Italy. ha tartjuk magunkat a tudományos hagyományokhoz. Ugyanígy idézhetjük a magánleveleket és a személyes közleményeket is. ha lábjegyzetben említjük meg őket. Ha kulturális antropológiáról írnak szakdolgozatot. XXVII. Az angolok néha inkább így írják : Shrew. hogy mindenki tud valamit franciául és angolul. 50-51. ha azonban döntő fontosságúak. ha angolul olvastuk a könyvet. az ilyen típusú utalások esetében jó. . Ha a szakdolgozat az Erzsébet-kori színházról szól. és jobb. A szakdolgozat olvasójának természetesen tudnia kell. akitől a személyes közlést kaptuk. kiadás alatt álló kézirat (a szerző szíves engedélyével). aki tudni akarja. 1959.. Valesio. Egy Dante-kutató azonban jobban örülne a következő formának: Purg. ha megmutatjuk neki az általunk leírt változatot. amelyek ismerete. 1959). Mindenekelőtt azért. jó. IV. (Alberto Acquarone olasz fordítása. de miért ne segítsünk az olvasónak. a közmegegyezés szerint. elegendő olaszul leírni az idézetet. Laterza. A Modern History. énekének negyvenedik soráról van szó. Ju. nagyon súlyos hiba volna olaszul olvasni a szerző műveit. 1976). Ha Dante egyik verssorát így idézem: 11. Paolo. alfejezetben is elmondjuk. mert egyes könyvek nagyon jól olvashatóak fordításban is. mert eltér a felépítésük. hogy a következő könyvet kell idézni: Lotman. nem nélkülözhetetlen (mint pl. s hogy általában nem értenek oroszul és svédül). de nem kevésbé fontos szempontot alkotják. a kéziratokat és más hasonló írásokat meg kell különböztetni a többitől. The University of Michigan Press. Kiadatlan művek és magántulajdonban lévő dokumentumok idézése – A szakdolgozatokat. elég. amelyek a második. amikor a témával kapcsolatos szakirodalmat olvassa. Ha azonban az utalás pusztán elegáns. Milano. Smith. Ezeket a dolgokat az ember akkor tanulja meg. a bolognai bölcsészettudományi kar filozófia szakán benyújtott szakdolgozat. a bolgár). Ha például a szakdolgozatot nem görögül írják. Magánlevél a szerzőhöz (5. s vannak más nyelvek. Bari. Vannak-e kivételek? Akad néhány. bár ez csak illúzió. Bibliográfiájukat azonban esetleg mások is fel akarják majd használni. íme két példa: La Porta. mert vannak olyan nyelvek. Bompiani. Az elsődleges szempont mindig a praktikusság és az érthetőség legyen. és Uspenskij. 1975.. Ha Moliere-ről írunk szakdolgozatot. Amint az V. ha részletesebben idézik. Jó. attól függően. Természetesen ügyelnünk kell a kétséges esetekre. akkor nem nagy hiba. és történetesen Platón Államéiból kell idézni (mondjuk egy jogi kérdésekről szóló disszertációban). művelt kitérő egy pszichológiai témájú szakdolgozatban. 1. hogy a Makrancos Shakespeare Makrancos hölgyére utal. valamivel kevesebbet németül. ha Denis Mack Smith Storia d'Italia című művét történetesen a Laterza kiadásában megjelent fordításban olvastuk. Novantiqua: Rhetorics as a Contemporary Linguistic Theory. 1975-76.3. Tipológia della cultura. s ha az szóban történt. A. amelyeket nem kötelező ismerni (feltételezzük.51. ha engedélyt kérünk attól. A gyakorlat azért is más. B. akkor a bibliográfiában is szerepelniük kell. vagy egy másikra. hogy a Purgatórium 27. Ann Arbor.M. nincs gond. akik meg szeretnék nézni az eredeti kiadást is. Eredeti művek és fordítások – A könyveket elvileg mindig eredeti nyelven kellene olvasni és idézni. és úgy adódik. Pascal Gondolatok című művét például más-más számmal kell jelölni. Denis.A. hogy tanulta volna. logikusan következik. Andrea. de ha a Risorgimento története a téma. Ugyanez a helyzet.27. A. akkor jobb. de meg kell jelölni a felhasznált fordítást és kiadást. 40. ha angolul idézzük. hogy a Brunschvicg-féle kiadásra utalunk-e. Aspettidi una teória deli'esecuzione nel linguaggio naturale. II. Storia dltalia – Dal 1851 all 958. s hogy melyik kiadónál jelent meg.

hogy nem a teljes kötetre hivatkoznak. Ebben az esetben idézhetjük csak az olasz kiadást. amelyek nincsenek lefordítva. hogy az egyetlen olasz fordítást idézzék : egyrészt nem valószínű.két okból is jogosnak érezhetik. Β. Milano. ford. Race and Culture. Milano. hisz én szerkesztem azt a sorozatot. Milano. de mellékes információ. Nos. Következésképpen tehát láthatjuk. másrészt nem is létezik az eredeti könyv. és valószínűnek tartom. amikor az olasz kiadás feltünteti ugyan a copyrightban. egy diák ugyanis esetleg Gesture. The Hague. 1965. Feltételezem. David. Akkor viszont érdekes lehet. nem pedig néhány évvel ezelőtt íródott. Bompiani. Ju. Legfeljebb írják oda a cím után: szerkesztette Remo Faccani és Marzio Marzaduri. hogyan idézzük ezt a könyvet? Nézzünk meg először két szélsőséges esetet. hogy mikor és hol adták ki először. amelyet egy olasz szerkesztő állított össze különböző folyóiratokból. mivel az idézett mű tanulmánygyűjtemény. hogy az előző újrakiadása-e. Race and Culture címmel idézheti az 194l-es kiadást. amire az olvasónak szüksége lehet. mi mégis utalni szeretnénk a létezésükre. Egy felkészültebb jelölt -aki bőséges információt kíván közölni Efron sorsáról és arról. hiszen ellenőriznie kell az esetleges módosításokat. a cím után zárójelben adjuk meg az olasz fordítást. tehát mindaz. amelyben felsorolják a szerző összes művét és valamennyi kiadását időrendben. hogy az első kiadás '4l-ben jelent meg a King's Crown Kiadónál. amely első látásra nagyon bonyolultnak. és amelyben csak azért említik Efron könyvét. Ez súlyos gondatlanság (én vagyok a megmondhatója. New York. hogy az információk mennyisége a szakdolgozat . amit a szerkesztő a címhez fűzött jegyzetben megadott. Gesto. angol nyelven (a spanyolhoz hasonló) Gesture. hogy megkeressék az orosz eredetit. Kevéssé ismert nyelveken írott művek esetében. Gesture. ám nem tünteti fel az eredeti címet. hogy az olvasók égnek a vágytól. A zsidó származású argentin írónak. hogy a szakdolgozat nem a szovjet szemiotikáról szól). Bompiani. Nem tettünk tehát úgy. Α. razza e cultura. Ebből a kiadásból származik az 1974-es olasz fordítás címe: Gesto. 1941 (2. 1972-ben újra kiadják Hollandiában. hanem mondjuk csak a hetedik tanulmányára. A tanulmányt tehát a következőképpen kell feltüntetni: Lotman. Végül vizsgáljunk meg egy olyan esetet. ugyanakkor minden információt megadtunk. Az első egy David Efronról szóló szakdolgozat. Tipológia della cultura. pp. New York.. 1974). Race and Culture címmel. külön könyvenként. szerkesztette Remo Faccani és Mario Marzaduri. amely az emigrációról szól. „O ponjatii geograficseszkogo prosztransztva ν ruszkih szrednyevekovüh teksztah”. Michelangelo Spadaol. mintha eredetiben olvastuk volna a művét. mégis fontos tudni. „tökéletes” megoldása pedig munka igényesnek tűnik. mert van benne néhány hasznos. 1975). rázza e cultura. Feltételezzük. Jurij M. Ezért kell a bibliográfiai adatokat mindig egynél több forrásban ellenőrizni. amelyben Efron könyve megjelent). Minden kiadásnál fel kell tüntetni. Gesto. hogy a megoldásokat is lehet adagolni. raza y cultura. más címmel: Gesto. King's Crown Press. Gesture and Environment. Bompiani. 210-216 (Remo Faccani fordítása). amelynek végső bibliográfiájában kell egy olyan résznek lennie. hogy a tanulmány 1941-ben. Mouton. David Efronnak 1941-ben angol nyelven a Gesture and Environment című műve jelent meg Amerikában a New York-i zsidó és olasz népesség gesztusairól. rázza e cultura. Trudüpo znakovüm szisztémám II. Van olyan eset is.. (A földrajzi tér koncepciója középkori orosz szövegekben). A második eset egy gazdaságpolitikai. Gesture and Environment. Ha azonban a szakdolgozat a szemiotikai kutatások jelenlegi állásáról szól. King's Crown Press. in Lotman. hanem az 1972-es holland kiadásra hivatkozik. M. kiadás. A legjobb megoldás tehát a következő: Efron. ford. hogy a jelölt az összes kiadást ismeri. szociológiai témájú szakdolgozat. hogyan fedezték fel újra a tudósok – talán elegendő adattal rendelkezik ahhoz. David. amikor a hivatkozás marginális. kihagyásokat. 1972. hogy ilyen cédulát készítsen: Efron. 1974). Majd meglátjuk. Spanyol fordítását csak 1970-ben adták ki Argentínában.. Michelangelo Spada. nagyobb pontosságra van szükség. és Uspenskij. hiszen megjelöltük az olasz forrást. hogy nem tudnak oroszul (vagyis. 1941 (ol. Van azonban egy köztes eset is.

Ezeknek a jelöléseknek az alapján most már el tudják készíteni a szakdolgozat végső bibliográfiáját. amit alá kell húzni. majd megkerestem a könyvet a könyvtárban. 6. és a copyright oldalról kiírtam az eredeti címet és a kiadót. Aztán feljegyeztem. *2. feljegyeztem. * 5. KONGRESSZUSI AKTÁK. úgyhogy soha nem hagyhatók el. A szerző vezeték– és keresztneve *2. KÖNYVFEJEZETEK. * 6. a szakdolgozat jellegétől függ. végül kivettem a könyvet. 1. esetleg az oldalak számát). de létezik olasz fordítás. GYŰJTEMÉNYES MŰVEKBŐL VETT TANULMÁNYOK *1. mellékes vagy járulékos forrás-e). Folyóiratszám és kötetszám (az új folyam esetleges jelöléseivel). amit. A többi jel fakultatív.2. a bibliográfiai kutatás során először az olasz fordítást jegyeztem fel. 8. A csillaggal jelölt részek alapvetően fontosak. hogyan kell pontosan feljegyezni a bibliográfiai adatokat. (év nélkül). FOLYÓIRATCIKKEK *1. ott van a zárójel. * 2. és a jobb felső sarokban feltüntettem a könyv nevét és a kötet jelzetét. fejezetben még visszatérünk. Esetleges adatok a legutolsó kiadásról. (Fordítás: ha a címet idegen nyelven írtuk. másodlagos. táblázat) a bibliográfiai idézés két különböző módjáról. amit idézőjelbe kell tenni. Ahol vessző kell. Az V. A szerző vezeték. 9. * 7. *3. fel kell tüntetni a fordító nevét. A folyóirat címe *4. ahová zárójel kell. „A fejezet vagy a tanulmány címe” *3. A kiadás éve : ha a könyvben nincs benne. in . A szerző vezeték– és keresztneve (vagy a szerzőké. a kiadót. az álnevekre és hamis szerzőségre utaló megjegyzéssel együtt). az olasz címet. Mint látjuk. n. À kiadás sorszáma (ha több van belőle). Aláhúztuk (azaz a nyomtatásban dőlt betűvel szedtük). és 17. ha fenntartással is. „A cikk vagy a fejezet címe”.3. 5. Itt azt volt fontos megtudnunk. amelyeknek egy jó bibliográfiai adatban szerepelniük kell. hogy össze tudjuk állítani a bibliográfiánkat. A kiadás helye: ha a könyvben nem tüntetik fel. A közölt szempontok bőségesen elegendőek ahhoz. és idézőjelbe tettük. Erre azonban a VI. TÁBLÁZAT A BIBLIOGRÁFIAI ADATLEÍRÁS SZABÁLYAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A bibliográfiával kapcsolatos tudnivalók hosszú szemléltetése után megpróbáljuk pontokba szedve felsorolni azokat az információkat és jelöléseket. n. miért kell figyelmet szentelni a könyvnek. Az év és a hónap. („Sorozatcím”). KÖNYVEK * 1. h. Oldalszám. Összefoglalásként a második táblázatban hozok egy példát a bibliográfiai cédulára. A mű címe és alcíme 3. amit felhasználtunk. (hely nélkül). 10.és keresztneve. és az V. elhagyandó.jellegétől és az adott könyvnek az értekezés egészében betöltött szerepétől függ (vagyis attól. hogy helyesen készítsük el a jegyzéket. esetleg kötetszám. Mely oldalakon található a cikk. alfejezetekben két teljes oldalon példákat hozunk (16. A mondottak végső összefoglalásaként lásd a következő oldalakat. hogy elsődleges. ott van a vessző. valamint a jegyzetek és a bibliográfia kapcsolatáról. A megjelenés évére nem volt utalás. Kiadó: ha a könyvben nem szerepel. odaírjuk: é. a szerkesztőé. ha a mű többkötetes. a megjelenés idejét. de találtam egy évszámot a borító hajtókáján. 4.4.4. a kiadás helyét.

amelyben az idézett tanulmány megtalálható. vagy több szerző. . A gyűjteményes kötet címe 6. *5. A gyűjteményes kötet esetleges szerkesztőjének neve. az évszám. mint az egyszerzőjű könyvek esetében. az oldalszám.*4. *7. ha előtte AAW szerepelt). (Az esetleges szerkesztő neve. A hely. *8. Esetleg a kötet száma. a kiadó.

Ott van egy délelőtt és délután nyitva tartó könyvtár. hogy az ott található anyagból el tudja-e készíteni a szakdolgozat első vázlatát. hogy meg tud vásárolni drága könyveket. mert nem kapott elegendő útmutatást a tanárától. – csak nagyon halvány elképzelése van arról. de mivel vizsgaidőszak van.). mivel egy kisvárosban él. s hogy el tudja-e végezni a munkát más segédeszközök felhasználása nélkül. hogy a munkahelyén engedélyezett két és fél nap alatt kell kiderítenie. amelynek még a közelében sincs könyvtár. A nagyobb (kilencvenezer lakosú) városig fél órát kell utaznia. hol kezdje el a téma szerinti katalógus vizsgálatát. – nem tud könyvtárról könyvtárra járni (mert nincs pénze.2. TÁBLÁZAT PÉLDA EGY BIBLIOGRÁFIAI CÉDULÁRA III. aki a négy év alatt igen keveset járt az egyetemre. ideje. azt sem tudja. de egy speciális előképzettség nélküli fiatalnak. Január és április között legfeljebb kétszer vagy háromszor tud bemenni az egyetemi városba (és annak jobban felszerelt könyvtáraiba). Az alessandriai könyvtár: egy kísérlet Felvetheti valaki. Szórványos kapcsolatai voltak az esztétika vagy az olasz irodalomtörténet tanárával.4. Későn kezdett neki a szakdolgozatnak. A tanár azt mondja neki: „Miért nem ír szakdolgozatot az olasz barokk traktátusszerzők metaforafelfogásáról?” A diák ezután visszatér ezer lakosú kis falucskájába. Próbáljunk meg tehát elképzelni egy határhelyzetet. hogy mit keres. hogy az eddigi tanácsok hasznosak lehetnek egy szaktudós számára. s hogy mikrofilmeket tud máshonnan beszerezni. Arról van tehát szó. Szeptember táján sikerül megkörnyékeznie a professzort vagy egyik tanársegédjét. aki szakdolgozatot akar írni. Pillanatnyilag azonban ott helyben kell . Ki van zárva. a megbeszélés sietősen zajlik. s csak az utolsó év áll rendelkezésére. Vegyünk egy dolgozó diákot.2. mert beteg stb. sok gondot okozhatnak: – nem áll rendelkezésére jól felszerelt könyvtár.

kilenc óra alatt történt.segítenie magán. „Irodalom (olasz)”. ahogy a téma szerinti katalógusban tenném. Megpróbáltam ennek a diáknak a helyzetébe képzelni magam. akkor csak a modern katalógusban lehet. Feltételezzük tehát. de másfél óra alatt eljuthat az ember Torinóba. meg tud venni néhány olcsó újabb kiadású könyvet. mindkettő téma és szerzők szerinti felosztásban. három óra alatt pedig Bolognába. három út áll előttem. századról vagy a barokkról szóló fejezeteket kell megkeresnem. amit a diáknak is tudnia kell. hiszen úgy még csak meg sem tudná fogalmazni. mintha semmit nem tudnék abból. és ha kapcsolatban állt az említett tanárral. Ez tévedés. ahogy azt már a III. Az olasz barokk traktátusirodalom metaforafelfogása éppen ilyen. a Metafora. és ezeket a sorokat a Monferrato egyik magasan fekvő kis falujában kezdtem el írni huszonhárom kilométerre Alessandriától (kilencvenezer lakos. tehát meglehetősen felkészületlen vagyok hozzá. Itt meggondolatlan következtetésre juthatok: ha XIX. Az ötlet tehát bizonyára valamelyik tanárától vagy egyik barátjától. Elhatározom. Kérdezősködni kezdek a könyvtár vezetőjénél. Tudom. városi könyvtár. Az irodalomtörténeti (vagy esztétikatörténeti) művekben a XVII. a Poétika. Ha feltétlenül szükséges. Csak a középiskolában szerzett ismereteimre szorítkozom: tudom.2. A szakkatalógust kezdem vizsgálni : a következő címszavaknál keresgélhetek: „Olasz (irodalom)”. Luciano Anceschi és Ezio Rai-mondi tollából. Tehát valószínűleg hallott már a barokk poétikáról vagy a poétikákról (illetve a művészeti programokról) általában. századi művet keresek. hogy az utóbbi évtizedekben Olaszországban több. avagy egy korábbi olvasmányból származik. hogy három délutánt szentelek az előkészítő kutatásnak. amelyről soha nem folytattam speciális kutatást. a metafora pedig egy retorikai alakzat. az Esztétika stb. mindkettőt meg kell néznem. hogy a barokk a tizenhetedik század művészetével és irodalmával kapcsolatos dolog. Ezt a lehetőséget azonnal elvetem. Nyilvánvaló. hogy Emanuele Tesaurónak van egy Il cannocchiale aristotelico (Az arisztotelészi távcső) című. háromtól hatig. Magyarázatképpen: elképzelhetetlen. Kilenc óra áll tehát rendelkezésemre. Mindenesetre. Nem egy kész. Ha a könyvtár egy éve vásárolta meg antikváriumban. Egy régi és egy korszerűsített. 2. A legközelebbi egyetemi központ Genova (1 órányi út). Mindaz. a „Poétika” címszónál való keresgélés kifinomultabb tudást feltételez. amely részletesen tárgyalja ezeket a felfogásokat. A lexikonokban megkereshetem a Seicento. „Metafora”. Paviába. Tudom például. Ez tehát a feltételezett helyzet. múzeum egy épületben). „Retorika”. úgy teszek. Ez máris kiváltságos helyzet. „Traktátusírók”. Kilenc óra alatt nem lehet könyveket elolvasni. akkor az biztos a régi katalógusban lesz. ami felől biztos lehetek az. a Barokk. címszavakat. ami a további döntésekhez nyújthat segítséget. amit a következő néhány oldalon leírok. a barokkról szóló könyv is megjelent. A könyvtárnak két katalógusa van. tizenhetedik századi értekezése. 5 . Lexikonokban és irodalomtörténetekben kezdek bogarászni. kizárólag Alessandriában fogunk dolgozni. Az egyetlen dolog. „Poétika”5. „Barokk”. hanem a kezdeti munkálatokét. Ez a legkevesebb. képtár. akkor bizonyára már tőle is olvasott valamit. Ezenkívül olyan témát kerestem. amiben szó esik ezekről a dolgokról.1. hogy egy diák a nulláról érkezzék el ehhez a témához. egyrészt Míg a „Seicento” a „Barokk” vagy az „Esztétika” címszavak ellenőrzése elég nyilvánvalónak tűnik. de mi nem vesszük számításba az egyetemi központokat. 3. Giovanni Getto. hogy a kísérletet még jobban leszűkítsem. hogy a diák birtokában van ennek az adatnak. hiszen a harmadik év végére már volt néhány vizsgája. hogy a témában nem vagyok teljesen tájékozatlan. jól végzett munka modelljét kívánom bemutatni. alfejezetben elmondtam: 1. de el lehet végezni az első bibliográfiai kutatást. amit tudok. Mivel még egyik sem teljes. hiszen foglalkoztam már esztétikával és retorikával. akkor a modern katalógusban lesz. Ez minden. „Esztétika”. „Seicento”. Amikor belépek a könyvtárba. hogy ha a keresett könyv az utóbbi évtizedben jelent meg. legfeljebb húszezer líra értékben.

gazdag lexikoncikket találtam. Úgy tettem tehát. Ezzel megint sajátos helyzetbe kerültem volna. Ha akarok. kezdve az olasz barokk teoretikusoktól és költőktől. Azt azonban észreveszi. amit összegyűjthetek. És akkor nagy meglepetés ért: jó. egyszerűen lemásolom a művet. amely a kor valamennyi kérdésére kitért. mintha nem volna meg a könyvtárban Conti könyve (vagy mintha nem szerepelt volna a téma szerinti katalógusban). elhatároztam. minden további gond nélkül elindulhatok belőle. de rosszul tettem. a Studi . mert vagy sikerül valamivel többet és mást mondanom. mint Marino vagy Tesauro egészen a barokk más országok-beli kibontakozásáig (Grácián. és ezentúl mindig a beosztottjához fordultam. két könyve is megjelent a témáról : a Secentismo e marinismo in Inghilterra 1925-ben. a rendelkezésére álló bibliográfiai forrásjegyzékek címével kezdett bombázni. A könyvnek csak az a hibája. mondjuk a barokk és a mai esztétika kapcsolatainak vizsgálata felé. Ezek a dolgok esetleg arra késztethetnek. hiszen vélhetően a témavezetőm is ismerte a könyvet. alapul szolgálhatott a címszavak kialakításában. Mursia. és amikor elmondtam neki. tartalmas bibliográfia. Ha viszont becsületes kompilációt akarok készíteni. amelyek nem kapcsolódnak szorosan az én témámhoz. akkor a könyv jó kiindulási alap lehet. látom. ami persze butaság lett volna. Úgy ötven címet írhatok ki innen akkor is. amelyben a szerző nemcsak utal a könyvekre. 1936. 1930-ban azonban. ami gyakorlatilag az én szakdolgozatom volt. hogy ennek a Praznak. 1972 című müvét. mert nem tudnék tőle megbízható anyagot szerezni. amelynek alapján aztán átnézhetem a szerzők szerinti katalógust. Gongora. mert ez a legegyszerűbb. de rámutatnak annak mai kérdésekkel fennálló kapcsolataira. amikor a kultúrát nagy mértékben befolyásolta Crocénak a barokkal szembeni bizalmatlansága. hogy ezt az utat is elvetem. hogy egyszerre több könyvet is kivehetek. mit keresek. másrészt azért. hogy ismertem a könyvtár vezetőjét. Nézem a kötet megjelenésének évét. Valójában az történt. Ezen a ponton támadt az az ötletem.). hogy a szerző gyakran hivatkozik kortárs esztétikai és szemiotikai művekre. Bementem tehát az olvasóterembe és nekiláttam a kézikönyvek. Amennyiben jó. Jó idézetek. csak „Barokk művészet”. ami mindent megmagyaráz: akkor még nem kezdődött el Olaszországban a barokk újraértékelése. mert túl nagy szerencsém volt. diákunk nem tudja. A Β betűt tartalmazó kötetet 1930-ban adták ki. hanem gyakran részletezi és bírálja is azokat. Ki lehetett nála jobb akkoriban (és sok dologban még ma is)? De tegyük fel. Kiindulásként tehát a téma szerinti katalógust választottam. amely teljes egészében képzőművészettel foglalkozik. Ha tisztességtelen vagyok. hogy megnézem a „Secentismo” címszót. ez a könyv csak nehezíti a helyzetemet. de erről majd később. hogy a cikk jelentős. Lily. ha észreveszem. Crashaw stb. Az ötven „történeti” címből. ugyanakkor minden fejezet bőséges jegyzetanyaggal zárul. vagy csak vesztegetem az időmet. hogy Praz milyen nagy és kifinomult ízlésű kritikus. és elhatározza. hogy nincs a végén irodalomjegyzék. amely hosszú ideig meglehetősen lenézett fogalom volt. mivel túlságosan nagy szerencsém volt. Mind az időmet. Úgy határoztam azonban. már összeáll egy előzetes cédulakészlet. Egyelőre megnézi a bibliográfiát és rájön. amelyek közül néhány német és angol 5 107 volt. hogy a második utat választom. hogy később alaposabban kicédulázza. nevezetesen az Enciclopedia Treccani böngészésének. Nézem a szignót. Mario Praz. eredeti szakdolgozatot akarok írni. mind a nehézségeket az általános feltételekhez kellett igazítanom. Nincs benne „Barokk” címszó. hogy egy kicsit más irányba tereljem a szakdolgozatot. aki olyan jó lexikoncikket írt. így nem hallgattam a tanácsaira. Felajánlotta. de udvariasan ezt is visszautasítottam.azért. A „Metafora” címszó alatt megtaláltam Giuseppe Conte La metafora barocca – Saggio sulle poetiche delSeicento (A barokk Metafora – Tanulmány a Seicento poétikáiról) Milano. Hogy módszeresebbé tegyem a munkát.

de észreveszi. érdemesebb volna megnézni egy alaposabb és modernebb kézikönyvet. amely kifejezetten az olaszországi helyzetről szólnak. végül a XVII. és jó. mindenesetre feljegyzem őket. Rousset. Aleandri. Sforza Pallavicino) következnek. Getto. Knight. könnyebben megtalálom az irodalomkritikánál és az irodalomtörténetnél. amelyek esetleg mondhatnak nekem valamit. Később majd rájövök. Nézzük meg még a Treccani enciklopédiában a „Poétika” címszót (ahol nincs semmi. ő pedig olyan írásokat keres. általában azért. mert korábban keletkeztek. Háttérként természetesen a külföldi vonatkozásokat is szem előtt kell tartani. majd talál néhány olasz címet Crocétól D'Anconáig. valamint a „Retorikát” és az „Esztétikát”. ha mindegyiket feljegyzem. A „Barokk” című részben megemlítenek néhány könyvet. hogy előbb-utóbb szükségem lesz rájuk. ha nem ismeri az adott nyelvet (később majd meglátja). számomra fontos témákról. ezeket követte Saintsbury. Az első nem tartalmaz hasznos bibliográfiai utalásokat. aztán olyan szerzőkkel folytatódik. a legutóbbi időkig). amelyekről majd speciálisabb kézikönyvekben olvashatok (Croce. mely utat kell követnem: ha olasz anyagot keresek. mint később rájöttem. T. Bosanquet 1895-ben. amelyre a későbbiekben olvasott kézikönyvek nem utaltak. Az „Esztétika” címszó alatt mindenesetre megtalálom néhány klasszikus esztétikatörténet címét. század végi kritikával zárul . rájövök. Szerepel benne Vico. Anceschi. hogy tartalmas és korszerű írások voltak benne a „Poétikáról” és más. Villani stb. prózáról. Aprosio. csak utalás a „Retorika”. amelyre majd vissza kellene térni. amely a Garzanti kiadónál jelent meg.S. azokat szintén feljegyzi. „Esztétika” és „Filológia” címszavakra). Ezen a ponton arra gondolok. de ahogy az a harmincas években szokás volt. Eliotra. akik Marino Adone című művét tárgyalják (Stigliani.sul concettismo pedig 1934-ben. de nincs meg a könyvtárban. mint a filozófiatörténetnél (legalábbis. s végül szembe találja magát egy sor német és angol nyelvű művel. Keresem a Grande Dizionario Enciclopedico Utet című könyvet. utazókról stb. A különböző szerzők költészetről. Érdekesnek találom a „Metafora” és a „Barokk” című részeket. valamint Tesauro alapvető fontosságú szövege. s van benne egy Seicentóról szóló bekezdés. mert lehet. mert emlékszem. Rögtön elárulom. írott fejezetei mellett megtalálom Franco Croce „Critica e trattatistica del Barocco” (Barokk kritika és traktátusirodalom) című írását (kb. kizárólag filozófiai tudományként szólt róla. hogy mindennek Arisztotelész metaforaelmélete az alapja (amint a munkában előre haladok. nagyon gyorsan futom át (hiszen most nem olvasok. akkor is. Csak ezt olvasom el a könyvből. de talán nem azokból kell kiindulni. Felveszi tehát a jegyzékébe a két könyvet. Menendez y Pelayo. ezért megkeresem a Cecchi-Sapegno-féle Storia della Letteratura Italia-náí. Hivatkozást talál a kortárs költőkritikusra. hogy itt szerepelt Rocco Montano meglehetősen fontos tanulmánya. hogy a kritikai értekezés Tassomnál kezdődik (Petrarcáról). és végül Croce. attól függően. Az esztétikáról szóló részt Guido Calogero állította össze.). és nagyon régen: Zimmermann 1858-ban. hogy milyen irányban fejlesztem tovább szakdolgozatomat. hogy Praz általánosságban beszélt a „Secentismo” fogalmáról. hogy Croce művén kívül egyik könyv sem található meg az alessandriai könyvtárban. Természetesen mindegyiket feljegyzi. A retorikát elég részletesén tárgyalják. Ez megsejtette velem. amely épp a barokk géniusz és éleselméjűség védelmében íródott („és európai szinten talán a legpéldamutatóbb mű valamennyi barokk szabálygyűjtemény közül”). de nem találok semmilyen speciális bibliográfiai utalást. Raimondi). de nincsenek benne a barokk traktátusírók. Schlasler 1872-ben. színházról. Errico. de felhívja a 110 figyelmet arra. és rájövök. hanem irodalomjegyzéket állítok össze). mennyire fontos volt ez a figyelmeztetés). Venturi. Akkor lapozgatni kezdem Sansoni Enciclopedia Filosofica című művét. Majdnem mindegyiket németül vagy angolul írták. azután a Croce által mérsékelt barokknak nevezett szerzők (Peregrini. ötven oldal).

és mi az. EGY KIEGÉSZÍTHETŐ CÉDULA PÉLDÁJA EGY HIÁNYOS BIBLIOGRÁFIAI FORRÁS ALAPJÁN . Az évszám után marad hely más jelöléseknek is. Már elmondtuk. csak szerzőket és címeket említek. egyéb jelölések nélkül. ha bibliográfiai forrásunk hiányos. A következő oldalakon gyorsabban fogok haladni. Lubrano. valamint Franco Croce tanulmányát. Boschini. száz címet tartalmazó bibliográfiára. és rátérek a kb. tehát azonnal meg tudja mondani. A 113. akkor egy óra alatt átfuthatják. hogy ezt az előzetes bibliográfiát elkészülte után. (NE FELEDJÉK: minden rövid feljegyzésemnek egy teljes. hogy Raimon-di (Ezioü) könyvének jelzete „Co D 119”. Ugyanez az eljárás a többi könyv esetében is. Peregrini és Tesauro műveit helyezem. táblázatban megtalálják a feljegyzett művek listáját. és tulajdonképpen jó lenne felni jegyezni az összes tőle származó bibliográfiai utalást. legalább egyszer meg kell vitatni a témavezetővel. és rájöttem. amelyen a hiányzó adatok számára üres helyet hagytam!) Az „ igen „jelzésű címek mind szerepelnek az alessandriai könyvtár szerzői katalógusában. Eldöntöm. nem ábácésorrendben. hogy a szakdolgozathoz csak a mérsékelt traktátusírókról és a Tesauróról szóló művek kellenek majd. Ne feledjék. hogy rendet tegyek. amit el lehet hagyni. Témák szerint állították össze. Bellori és mások). részletes cédula felel meg. A 3. hogy csak az olasz traktátusirodalomról szóló műveket jegyzem fel). Ha kész a jegyzék. Kísérletünkben én mindenesetre csak a barokkról szóló általános művekre és a traktátusírókról szóló speciális bibliográfiára szorítkozom. Megfigyeltük. amit feltétlenül el kell olvasni. Összefoglalva tehát. Ö bizonyára jólismeri a témát.(Frugoni. és 4. hogyan kell feljegyezni a könyveket. de a bevezetésben és a jegyzetekben hasznos lehet a korszak más értekezéseire is utalni. mi az. hogy Franco Croce Tassonitól Frugoniig különböző kritikusokkal foglalkozik. Lehet. eddig megnéztem a Treccani és a Grande Enciclopedia Filosofica megfelelő részeit (és elhatároztam. azaz Biblioteca Civica di Alessandria). Malvasia. oldalon lévő cédulán hagytam ki helyet a szerző keresztnevének (Ernesto? Epaminonda? Evaristo? Elio?) és a kiadónak (Sansoni? Nuova Italia? Nerbini?). Most vissza kell térnem a cédulákhoz. amikor már megnéztem az alessandriai könyvtár szerzői katalógusát (az általam választott jelzés BCA. A lap tetején lévő jelzést természetesen később teszem hozzá. hogy érdeklődésem középpontjába Sforza Pallavicino.

.. század udvari költészetében) Praz... G...Croce. Studi sul concettismo (Tanulmányok a „con-cettismó”-ról) igen. H.....”Gusto e genio nel Bartoli” (ízlés és géniusz a Bartoli-lexikonban) igen....3... HÁROM KÉZIKÖNYV ALAPJÁN (Treccani....Croce.. F...Montano.............. Secentismo e manierismo in Inghilterra (Secentizmus és manierizmus Angliában) Praz... A reneszánsz és a barokk több szerző......Croce......... Storia della Letteratura Italiana Garzanti) megtalálható-e A szerzői katalógusban Ugyanannak a szerzőnek a könyvtárban keresett művek a katalógusban talált művei igen.”Le poetiche del barocco letterario in Europa” ( A barokk irodalom poétikái Európában) igen. Saggisulla letteratura italiana delseicento (Tanulmányok a XVII... TÁBLÁZAT AZ ITÁLIAI BAROKKRÓL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS MŰVEK...... „Secentismo nella poesia cortigiana del secolo XV” (Secentizmus a XV.......... Del barocco (A barokkról) igen.............L'estetica del Rinascimento e del barocco” (A reneszánsz és a barokk esztétikája) igen......Nouvi saggi sulla letteratura italiana del seicento (Új tanulmányok a XVII............. R...Wölfflin. Grande Enciclopedia Filosofica Sansoni-Gallarate.. Storia dell'età barocca in Italia (A barokk kor története Itáliában) igen............ B...... a XVII.Da Baconé a Kant (Bacontól Kantig) igen.... „La polemica sul barocco” (A barokk polémia) Anceschi... Retorica e barocco (A retorika és a barokk) igen. századi olasz irodalomról) igen.. ........ B.. „Critica e trattatistica del Barocco” (A barokk kritika és traktátusirodalom) .. Α.Lirici marinisti – Politici e moralisti ífe/60Ö(Marinista költők... L... M........... század olasz irodalmáról) igen..Getto. M.. század politikusai és moralistái) D'Ancona..

.....Montano...Croce. L'ingegno e il genio delseicento (Az inge-nium és a géniusz fogalma a XVII...igen. „Note prelusive alio stile del cannocchiale” (Előzetes megjegyzések a Cannocchiale stílusához) Bethell....... „Critica e trattatistica del Barocco” (A barokk kritika és traktátusirodalom) igen... „L'arguta e ingegnosa elocuzione” (Az ékesszólás művészete) Vasoli. S.. Storia della letteratura italiana (Az olasz irodalom története) igen... Sforza Pallavicinoprecursoredell'esteti-ca (Sforza Pallavicino... F....Raimondi. F.... M.”Le poetiche del barocco letterario in Europa” (A barokk irodalom poétikái Európában) igen.. C. B.....”II probléma del barocco” (A barokk kérdése^ Marzot...... R..... la Spagna e la Francia nello sviluppo del barocco letterario” (Itália.. században) Morpurgo-Tagliabue.. Spanyolország és Franciaország a barokk irodalom fejlődésében) Hocke........ L... „Metaphysical Poetry and the Poetics of Correspondence” Menapace Brisca. G..... században) Morpurgo-Tagliabue... Manierismus in der Literatur (Olasz ...... H.. „Le poetiche del barocco in Italia” (Barokk poétikák Itáliában) Calcaterra...”L'ltalia.. G.... Grande Enciclopedia Filosofica.Croce.... „Le imprese del Tesauro” (Tesauro hőstettei) igen... L 'ingegno e il genio delseicento (Az inge-nium és a géniusz fogalma a XVII....... J..Croce..Croce....... IlParnaso inrivolta (A felbolydult Parnasszus) igen......... Grácián” (Az olasz „concettismo” traktatusszerzői és B..... „Aristotelismo e barocco” (Az arisztotelizmus és a barokk) l en ë .több szerző. F. G...Croce.. HÁROM KÉZIKÖNYV ALAPJÁN (Trecca-ni... Boileau” igen..... Estetica comescienzadell'espressioneelinguistica generale (Az esztétika alapelemei) igen. G...... Studi e problemi di eritica testuale (Szövegkritikai tanulmányok és kérdések) Marocco.. Α. L....”L'estetica deH'umanesimo e del rinascimento” (A humanizmus és a reneszánsz esztétikája) Bianchi....E.... „L'estetica del Rinascimento e del barocco” (A reneszánsz és a barokk esztétikája) igen......Storiadellaletteraturaitaliana(Azo\asz'n:odalom története) igen........ „Intorno al Cannocchiale Aristotelico” (A „Cannocchiale Aristotelicó”-ról) Hatzfeld.F.. Estetica comescienzadell'espressioneelinguistica generale (Az esztétika alapelemei) igen. D... J..Croce. Le idee estetiche del Card. II seicento (A „Seicento”) 4.... G.. Tesauro and the Nature of Metanhvsical Wit” Mazzeo. „Le poetiche del barocco in Italia” (Barokk poétikák Itáliában) Calcaterra.Croce..........”II probléma del barocco” (A barokk kérdése) Marzot... Die Welt als Labirinth igen....... B..... „I trattatisti italiani del concettismo e B. Grácián” (Az olasz „concettismo” traktátusszerzői és B... F..Flora.. R... TÁBLÁZAT AZ OLASZ SEICENTO TRAKTÁTUSSZERZÓINEK MŰVEI........ „Aristotelismo e barocco” (Az arisztotelizmus és a barokk) Jannaco..... „I trattatisti italiani del concettismo e B...... „Three National Deformations of Aristotle: Tesauro. Dalló Scaligero al Quadrio (Scaligeró-tól Quadrióig) Cope.. század traktátusszerzői és elbeszélői) igen. „Matteo Peregrini e il secentismo” (Matteo Peregrini és a „Secentismo”) igen.....”Gusto e genio nel Bartoli” (ízlés és géniusz a Bartoli-lexikonban) igen. Grácián.. F. Sforza Pallavicino (Sforza Pallavicino püspök esztétikai eszméi) Costanzo. F.....Hocke........ az esztétika előfutára) Volpe.. Il Parnaso in rivolta (A felbolydult Parnasszus) igen..... B.Da Baconé a Kant (Bacontól Kantig) igen. F... L......... G.. B.. „The 1654 Edition of Emanuele Tesauro's Il cannocchiale aristotelico” Pozzi......... Grácián) igen. „Grácián. G... G..Trattatistie narratori del600 (A XVII.... C..FloTa..... La letteratura barocca( A barokk irodalom) igen.. Grácián) igen......... R. Storia della Letteratura Italiana Garzanti) megtalálható-e A szerzői katalógusban Ugyanannak a szerzőnek a könyvtárban keresett művek a katalógusban talált művei Biondolillo.......

Rájövök tehát. hogy csak a traktárusírókra utaló címeket választottam ki. Majd amikor ugyancsak Franco Crocénak a „Le poetiche del barocco in Italia” (Itáliai barokk poétikák) című tanulmányát olvasom a Momenti e problemi di storia deli'estetica (Az esztétikatörténet kérdései) című tanulmánykötetben. Megegyezik azzal. a keresett könyvön kívül. Ez csaknem hetven százalék. már idézett klasszikus szöveget találok meg benne. hogy ugyanott megtalálom Luciano Anceschi háromszor olyan terjedelmes tanulmányát az európai barokk poétikáról... Ezenkívül nem pusztán a traktátusírókról van benne szó. Ennyit arról. Vallauri.. kihagytam Panofsky Ideáját is.fordítás) igen. mindössze néhány.. és így tovább. Lehet.. Az irodalomjegyzéket illetően nem várhatok sokat egy olyan összefoglaló műtől. mert nemcsak filozófiai szempontból világítja meg számomra a barokk fogalmának különböző jelentéseit. Galleria di serittori d'arte (írók galériája) igen. Ez a változat inkább elméleti jellegű. Dervieux és Vigliani nevével.. hanem azt is megmutatja. amelyről a későbbiekben.. amelyet már vizsgáltam. amit már feljegyeztem. ezekre a fogalmakra azonban háttérként szükségem lesz majd. máris jó nyomon vagyunk. Lily. Flora nem veszteget sok időt elméleti kérdések tárgyalására. megengedtem magamnak egy kis kitérőt.. F. amely 1940-nél megáll. századi szerzők metaforatechnikájával kapcsolatban is. hogy igen fontos az engem foglalkoztató elméleti kérdés szempontjából. A Marzorati-kötetben azonban. találtam egy másikat). hogy teljessé tegyem a bibliográfiámat. Utána kell néznem.. Croce tanulmánya mellett szerepel Anceschié is a „Le poetiche del barocco lettera-rio in Europa” (Az európai barokk irodalom poétikái) -amely önmagában is csaknem teljes könyv. Mindenképpen .... Mivel megtalálom és látom. pedig csak egy jó olasz irodalomtörténetből indultunk ki.. tehát irodalomjegyzéke nem annyira korszerű. hogy a Marzorati adta ki. amelyet Croce azért nem említ. idézetekben bővelkedő fejezetet szentel. és átfutottam a katalógust. Sidney.. Elég részletesen tárgyalja például Gabriello Chiabrerát.. és a wit.. amelyeket a Trec-cani enciklopédiában Mario Praz éppen csak említett.. valamint Bacon. milyen mértékben foglalkoztak a kérdéssel az európai kultúrában. Mivel tehát más kritikusokról szóló szövegeket nem vettem be a jegyzékbe. vagy helyette. rájövök. Feltűnik Eugenio D'Ors neve. Amint látják. milyen könyveket kell még megnéznem. akár a végtelenségig. jobban megfelel nekem. Grácián. harmincnyolc feljegyzett mű közül huszonötöt találtam meg. Vessünk egy pillantást Flora régi irodalomtörténetére. Angliában.. szórakoztató. így tehát tudom. Tesaurónak azonban mégis egy teljes.. Mint látni fogják. Studies in 600 Art and Theory Amikor ugyanis befejeztem az első cédulázást. J.. Mindegyiket felírom. hogy ez a tanulmány igen fontos.Schlosser Magnino. de korábban jelent meg. Olyan művekkel is számoltam.. La letteratura artistica {Az írás művészete) Ulivi. hogy szakdolgozatom nem terjed ki az európai barokk vizsgálatára. Tesauró-val kapcsolatban találkozom Trabalza. s vele kapcsolatban ismét felmerül Giovanni Getto neve. Már mondtam.. Ismét találkozom olyan nevekkel.. de a jegyzékben szereplő szerzők valamelyikétől származnak (az egyik mű keresése közben. hanem az irodalmi poétikákról általában. Franciaországban és Németországban.. amelyek nincsenek a listán.. és számos találó idézettel szolgál a XVII. Opitz nevével.. mint a Garzantiban. hiszen számára a részletek ízlelgetése jelent élvezetet. kiegészítem a cédulát (Croce csak annyit írt: Milano). Megtalálom benne Franco Crocénak az itáliai barokk irodalom poétikáiról írott tanulmányát.. mert csak az olasz irodalmat tárgyalja. Most áttérek a Momenti eproblemi di storia dell'estetica című tanulmánykötetre. hogy a szöveg egyik utalására visszatérve hogyan juthatunk el más utalásokhoz. az agudeza. az ingenium elmélettel.. Spanyolországban. Gongora..Il manierismo del Tasso (Tasso manierizmusa) Mahon. más források alapján kiderült. D.

és már a szövegből feljegyeztem Wölfflin. nem nézek pontosan utánuk a szerzői katalógusban. hiszen máskülönben mindent meg kellene néznem. A második részben tengernyi címet találok. hogy a szakdolgozat túl hosszú lesz? Nem. kiemelt szemponton kell dolgoznom. Másfelől viszont szem előtt kell tartanom az egész témakört. hogy ez nemcsak egy tanulmány. Azonnal észreveszem. Az első részben újra megerősítik. század poétikai és retorikai traktátusai). amely a művészeti poétikákkal való kapcsolatot vizsgálja. bizonyos átszervezési munkába kell fognom. hogy újra meg újra felbukkannak idézetek és nevek. mennyire fontos Gettónak és Hatzfeldnek a Retorica e Barocco (Retorika és barokk) című kötetben lévő tanulmánya (és itt megtalálom a szerkesztő. s akikről már ugyancsak olvastam az éppen átfutott. A lexikonok metaforaszócikkeiből már megtudhattam. Többek között arra is fel kell figyelnem. amelynek egyes részei nagyon hasznosak lesznek a munkámhoz. hogy e barokk kommentátorok és traktátusírók között ott vannak azok a manierista teoretikusok is. mennyire szoros a kapcsolat a Poétika reneszánsz értelmezői. szükségem lesz-e elsődleges forrásból származó információra ezzel a témával kapcsolatban. egyszerűen csak jól be kell határolnom. tehát sok hasonló szöveget meg kell majd vizsgálnom. Most már tudom. Mindegyik részben több. mert kísérletem három napra korlátozódik. Nem tudom. ha másért nem. valamint a „Gusto e genio del Bartoli” (B. hogy meg kellene néznem Delia Volpénak az arisztotelészi poétika reneszánsz kommentátorairól szóló munkáját is. hogy a XVI. ízlése és géniusza) című cikket. Áttérve Montano művére és irodalomjegyzékére. ezért feltétlenül fel kell majd kutatnom őket: ilyenek Curtius. akik az ingenium és az idea problémáját elemezték. Tapié. (A XVII. s azt is észre kell vennem. Croce (Bene detto) és D'Ors műveit. az Idea delBarocco (A barokk eszménye) című műveket. a manie-risták és a barokk traktátusírók között. Laterza kiadású antológiára. és rájövök. hanem szöveggyűjtemény is. és bizonyára fel is jegyeztem. Ez arról is meggyőz. hogy Alessandriában van még egy Laterza kiadásű antológia. Anceschi írásából körülbelül 250 címet tudok átvenni.össze kellene állítanom egy teljes bibliográfiát ezekről a dolgokról. Anceschi terjedelmes írása arra ösztönöz. hogy a probléma már Arisztotelész Poétika és Retorika című műveiben is felmerült. Wellek. Ismét azt látom. Először is megtalálom nála az 1946 előtt kiadott könyvek jegyzékét. amelynek címe: Pensiero del Rinascimento e della Riforma (A reneszánsz és a reformáció gondolatvilága). Enrico Castelli nevét). újra megerősítik Morpurgo-Tagliabue fontosságát. Las sanként feljegyzem a Da Baconé a Kant (Bacontól Kantig). és rájövök. ismét feltűnik Hocke neve. de óvatosságból feljegyzem a könyvet. Mindenesetre rájövök. hogy beleolvassak a szerzőnek a témával kapcsolatos más műveibe is. Vasoli nevével már találkoztam Franco Croce bibliográfiájában. hogy megnézzem Cesare Vasolinak a humanizmus és a reneszánsz esztétikájáról írott gazdag tanulmányát (ugyancsak a kezemben lévő Marzorati-kötetben). évek szerint csoportosított bibliográfiát. kötetében. és csak egyetlen. például Schlossere. mi áll érdeklődésem középpontjában. Utalást találok a kétkötetes Trattatisti d'arte tra Manierismo e Controriforma (Traktátusszerzők a manierizmus és az ellenreformáció között) című. Alessandriában csak az utóbbit és a Da Baconé a Kant című könyvet találom meg. Ezen a ponton elolvasom Rocco Montano „L'estetica del rinascimento e del barocco” (A reneszánsz és a barokk esztétikája) című tanulmányát a Grande antológia filosofica MarzoratiXl. hogy másodkézből szerezzek információkat. Miközben ezt a címet keresgélem. azért. a Trattati di poetica e retorica del 600. hogy vannak külföldi szerzők. Hogy fennáll annak a veszélye. mert a címjegyzékek fejezetenként vannak felosztva. itt-ott belelapozgatok az alessandriai katalógusba. hogy létezik. akik különböző szempontokból tárgyalják a kérdést. században a Poétikának és a Retorikának több kommentátora is volt. majd egy 1946-tól 1958-ig. Häuser. utalást találok Eugenio Battisti Rinascimento e Barocco (Reneszánsz és barokk) című művére. már . Most Vasolitól megtudom. barokkról szóló oldalakon.

Ezenkívül a munkának még nincs vége. hogy meg kellene keresnem néhány klasszikus esztétikatörténetet. így Sidney. [Atti del II congresso internazionale di studi italiani. akiknek a nevét már nagy számban feljegyeztem. ahhoz. Ε szerzők nagy részétől Getto hosszas idézeteket közöl. hiszen zsebkönyvkiadásban is létezik). valamint a Vallardi-irodalomtörténet Seicento kötete. Manzoni. hogy Curtius híres könyve az európai irodalomról és a latin középkorról francia fordításban van meg. Praz. és nem is a milánói Braidense. Minturno. Anceschi. Vettori. hogy nincs meg. A biztonság kedvéért feljegyzem a Poétika XVI. Castelvetro. Serlióról. meg kellene találnom Marcelino Menendez y Pelavo hatalmas História de las ideas esteticas en Espana című művét. amely sok más szempontból is értékes. Tiraboschi. Cesarotti. Vasariról. Varchi. valamint Zonta cikkét. vagy a legutóbbi időkből Battistiet. akkor senki nem kívánja tőlem. és ez kezdetnek nem rossz. Milano. nem németül. Azt már láttuk. Rousset és Tapié tanulmányai. Rögtön rájövök. Panofsky. Segni. Saintsbury vagy Gilbert és Kuhn műveit. Ismét rájövök. Mazzini. arisztotelizmus és barokk). pl. úgyhogy egy dolog máris világos lesz előttem. Ulivi. Észreveszem. Hauser. valamint az olasz Calcaterra. Schlosser. Ha azonban korabeli szövegeken vagy a kortársak értelmezésein dolgozom. mivel alapvetően fontosnak tűnik. elkezdem lapozgatni a szerzői katalógust. Panofsky Ideáját Megtalálom Delia Volpe La poetica del 500-ját (A XVI. Bosanquet. Miközben Arnold Hauser A művészet és az irodalom társadalomtörténete című művét keresem (ami érdekes. Giraldi Cinzio stb. Látom. a „Rinascimento. Schlosser műveit. Leopardi. köt. Piccolomini. Most már sürgetően merül fel az utalás Panofsky Ideájára.). Lomazzóról. némelyiket Delia Volpe. Getto. Maggi. Firenze. Eugenio D'Ors és Menendez y Pelayo művei. de már így is biztos lehetek harmincöt könyv felől. Felteszem magamnak a kérdést. de itt a dolog a képzőművészetbe és az építészetbe torkollik. De Sanctis. hogy sokat tudjak a spanyol barokkról. Cervantes fontosságát. Marzot és Raimondi műveit. Muratori. Csalódottan tapasztalom. hogy egy csaknem százoldalas. Cantu. Speroni. Bettinelli. s erről talán elég néhány történeti írást ismerni. akkor meg keli keressem mindezeket a szerzőket. Megint szóba kerül a Morpurgo-Tagliabue-mű. megtalálom a szerző alapvető művének. Zuccariról. Alfieri. Egyszóval az alessandriai könyvtár nem a washingtoni kongresszusi könyvtár. hogy vetek egy pillantást Giovanni Getto „La polemica sul barocco” (A barokk polémia) című művére (in: több szerző: Letteratura ita-liana – Le correnti 1. század poétikája). Helmuth Hatzfeld neve kapcsán rábukkanok egy különböző szerzők által írt La eritica stilistica e il barocco letterario (A stíluskritika és az irodalmi barokk). aristotelismo e baroccó”-t (Reneszánsz. Praz könyvei. némelyiket pedig a Laterza kiadó antológiája tartalmazza. valamint. Ismét elengedhetetlenül fontos műként említik Curtius. hogy Schlosser Die Kunstliteratur című műve megtalálható. hogy ilyen hatalmas munkát elvégezzek (amelyet már egyébként is . Ismét a manierizmusnál találom magam. Carducci. Wölfflin. kivételesen jelentős munka. Cavalcanti.ismert nevet találok. Santangelo Ilsecentismo nella eritica (Secentizmus a kritikában) című művét. Gioberzi. hogy a témánál maradjak. Néha valóban elég egyetlen szöveget megtalálni ahhoz. Később megtudom. A manierizmusnak az olasz fordítását. hogy hiányzik Carmine Jannaco egyik müve. Tovább folytatom a szerzői katalógus vizsgálatát és elhatározom. hogy egy csomó kérdést megoldjunk. 1957] című kötetre. Dolcéról. amely egészen napjainkig ismerteti a barokk körüli vitákat. hogy némelyiket maga Montano. a már idézett Retorica e Ba-rocco Morpurgo-Tagliabue esszéjével. Nem tudom figyelmen kívül hagyni egyes nem olasz szerzők. századi kommentátorainak nevét (Robortello. Shakespeare. Belátom. hogy mindenki írt a barokkról: Gravina. Scaligero. amely igen fontosnak tűnik. Baretti. nem kellene-e többet tudnom a manierista traktátus-írókról. Ha a barokkról szóló történeti polémiáról kell szakdolgozatot írnom. A kör kezd bezárulni. egészen Curzio Malapartéig és más szerzőkig. bizonyos neveket mindenki megemlít. Hogy egy kicsit levegőhöz jussak. 1956). Marzorati.

ha minden egyes kölcsönvett idézetet ellenőrizne az eredetiben. hogy kutatásom szempontjából fontosak Milizia.. Igazán kár. A vizsgált szövegek utalásaiból rájöttem. alfejezetben már elmondtam. ami ugyan nem kifejezetten a szakdolgozat témája. avagy rossz volt a nézőpontja. Meglepetésemre a Retorikát tizenöt régi. egyet 1670-ből. mert mint a III. Térjünk át azonban a barokk traktátusírókra. mivel számítok arra. Cardinal Sforza Pallavicino. én ugyanis nem fogom ellenőrizni az idézet helyességét. Muratori és Fracastoro bizonyos megfigyelései is. ha nem egy többévi munkát igénylő nagyon eredeti. Még ha az ember olyan korábbi tanulmányra bízza is magát. a rájuk vonatkozó irodalomra is vetek egy pillantást. Ami a Poétikát illeti.2. hatvan oldal Peregri-nitől és hatvan oldal Sforza Pallavicinótól. jegyzetként mindig oda kell írnom „cit. hogy valamilyen módon Arisztotelész Retorikáiét és Poétikáját is el kell majd olvasnom. Közben. általában azonban az ilyen munkák nagyobb tapasztalatot igényelnek). hogy az anyag Gettónak mely tanulmányából való). Ez elegendő. annak is számos kiadása létezik. Lesz cédula Muratoriról. hogy elegendő adatom legyen mindarról. amelyben a szerző kifejtette a barokkról alkotott nézeteit. Getto kutatásainak nem volt elég alapja. így azonban nem leszek felelős az esetleges hibákért. tudományos dolgozatot akarok írni. Leopardiról stb. Az ilyen művekkel tehát egy sor cédula fog betelni. a szakdolgozatban elsődleges forrásból származó anyagnak is kell lennie. Castelvetro és Robortelli kommentárjával. Megtehetem. Nem írhatok a traktátusírókról.”. De ne térjünk el eredeti célunktól. nem teszek úgy. s ezektől a szerzőktől is találok Alessandriában régi kiadású könyveket. hogy mindez egy másik tudóstól származik. amelyben benne van a százoldalas Cannocchiale aristotelico. egyet pedig 1685-ből. Már csak a Laterza olasz nyelvű kiadása hiányzik. az elején a görög szöveggel.nagyon jól elvégeztek előttem. 1515 és 1857 közötti kiadásban találom meg. amely kevés eszközt és kevés időt igényel. Utána kell néznem a barokk szerzők műveinek. legalábbis a következőkre: Emanuele Tesauro. Akkor pedig Getto műve arra szolgál. mivel nem ők állnak kutatásom középpontjában. Megnézem a régi szerzői katalógust. Ha azután ezt az anyagot felhasználom a szakdolgozatban – mivel másodlagos forrásból szerzett információról van szó –. Mindenekelőtt ott van az Ezio Raimondi szerkesztette Trattatisti e narrátort del 600 című Riccardi-antológia. nemcsak a becsületesség kedvéért. Egyetlen dolgot azonban nem hagyhatok figyelmen kívül: azoknak a szerzőknek az eredeti műveit. Mindegyik cédulára feljegyzem Getto összefoglalóját az idézetekkel együtt (s természetesen lábjegyzetben feltüntetem. Tesaurót azonban nem hagyhatom figyelmen kívül. hanem egy harmincoldalas szemináriumi dolgozatot. Rostagni és Valgimigli fordításában. és megtalálom a Cannocchiale két kiadását. Ha nem szakdolgozatot kellene írnom. Delle Acutezze és Il fonti dell'ingegno ridotti a arte. Il Cannocchiale aristotelico. természetesen az volna az ideális. hogy nem olvasom a manierista képzőművészet teoretikusait. de röviden mindenképpen szólni kell róla. Ezenkívül megtalálom az angol nyelvű Loeb-féle kiadást. Őszintén bevallom. hanem kritikai írásokra hagyatkozom. in Getto stb. így nyugodt lehetek. 124 Bernardo Segni fordításában. mint ez. de ne feledjük. feltéve.2. a Loeb-kiadás a görög eredetivel. Cesarottiról. hogy nincs meg az 1654-es első kiadás. hogy a későbbi kiadásokban bővítések vannak. Nekem azonban teljes szövegekre van szükségem. hanem óvatosságból is. Averroes és Piccolomini magyarázatával. . ha nem olvastam a műveiket. hogy bebizonyítsam. Del Bene és Trattato dello Stile e del dialogo. Nicola Peregrini. mert közben olvastam valahol. s mindegyiken az a mű szerepel majd. akkor ez bőségesen elég volna. Ermolao Barbaro jegyzeteivel. valamint két modern olasz változat. mintha mindent én magam olvastam volna el. akikről a szakdolgozatot írom. sőt arra ösztönöz. itt olyan kutatási modellt igyekszünk bemutatni. annál is inkább. hogy talán inkább a Poétika reneszánsz kori értelmezéséről írjak szakdolgozatot.

és el kell mennem Torinóba vagy Genovába. Most próbáljuk meg behúzni az evezőket a csónakba. hogy ki sem mozdulok a környékről. plusz a postaköltség. Egyébként más szerzőt tanulmányozott volna. Az irodalomjegyzékkel azonban gond lenne. az összes információval. amit helyben megtalál.Megtalálom Sforza Pallavicino összes műveinek két XIX. megkérdezhetem a könyvtárost. hogy alapvető szövegeket kihagytam. kettőt pedig a XIX. a megtalált bibliográfiai anyagot pedig a háttérhez felhasználni. és megmutatom neki. és hála az olasz témának. Nem találom Peregrini művét (ez hiányosság. mert intézete megvásárolta az illető összes műveinek új kiadását. Ez nem a lángoló tudományos elhivatottság példája ugyan. és megmondja. 20 oldalas cikk kétezer lírába kerülne. mit kell feltétlenül elolvasnom. de megvigasztal. már láttuk.. Elméletileg másképp is dönthetek. hogy nehéz döntéseket kell hozni. hogy a kritikai szövegekben itt-ott találtam utalásokat Agostino Mascardira és De Varte istorica című 1636-os művére. ha arra nem is jutna időm. De elég-e a szakdolgozatomhoz? Beszéljünk világosan. Tesaurótól és Sforza Pallavicinótól. Ha a következő hónapokra. ami megvan. hogy szerepel belőle nyolcvan oldal a Raimondi-antológiában). persze az eredeti szövegre koncentrálni. Sőt. Talán nem túlságosan eredeti. A cikkekről az alessandriai könyvtár kérhetne fénymásolatot. amire rábukkantam. dolgozhatom fénymásolatból). s hajói összeállítom a dolgozatot. akkor olyan anyaggal kell dolgoznia. de nem sorolják a barokk traktátus-irodalom nagyjai közé. Ha az ember nem tud kimozdulni valahonnan. akkor nyugodtan maradhatnék Piemontéban. s eredeti műveket legalább két olyan szerzőtől. amit valóban megnéztem. valamint a folyóiratokat nem lehet kölcsönözni (de ami a cikkeket illeti. Azokra a könyvekre. A csalás pedig. Egy dologban azonban biztos vagyok: az első három hónapban nyugodtan dolgozhatok úgy. Aztán meg kell néznem. amelyeket megtaláltam. hogy megkeressem őket. ha a bibliográfia elkészítése után beugrom a témavezetőhöz. akiket tanulmányozhatnék. utalnak majd azok a könyvek. szeptembertől decemberig. a régi kiadásokat. Itt Alessandriában a műnek öt kiadását találom meg. nem kell mondjuk Párizsba vagy Oxfordba elmennem. hármat a XVII. Egy kis szerencsével mindent megtalálok. Szem előtt kell tartanom. amely óvatosan számolva is legalább háromszáz címet tartalmaz. és van . akihez majd a szakdolgozatot írom. hogy elolvassam őket. amelyeket nem találtam meg. A háromszáz könyvből több mint harmincat megtaláltam Alessandriában. mi az. Ő talán majd javasol egy kényelmes megoldást. Mindenesetre van úgy. akkor kikerekedik belőle egy helytálló értelmezés. mely könyvekhez nem tudok hozzájutni. Ez nem rossz egy kis vidéki központhoz képest. Így egy fontos. századi kiadását. nem volna-e jó a kettő közül csak az egyik szerzőre. Ezenkívül elolvashatnék mindent Tesaurótól és Sforzától. Hogy nekem megfelelne egy Mascardiról szóló szakdolgozat is? Hajói meggondoljuk. amely lehetővé teszi. ha csak azt írom bele. de ilyen is van. Ha ezeket nem mind találom meg Alessandriában. csak ülök a könyvtárban vagy otthon olvasok. hogy csak azért írt könyvet egy német filozófusról. akkor elég volna. Ugyanis. az ötlet nem is annyira elvetendő. Egyszer egy filozófiaprofesszor elmondta nekem. sikerülne beütemeznem néhány intenzív munkanapot az egyetemi központban. fel kell tennem magamnak a kérdést. Mit is csinálok én Alessandriában? Összeállítottam egy irodalomjegyzéket. Közben megemlíteném. és egy csomó fontos dolgot ellenőrizhetnék. amire szükségem van. de megfelelő. hogy szűkítsem a kört. hogy a kézikönyveket. Alessandriában megvan két alapvető szerző műve. akkor a témavezető rajtakaphat. századból. A többi könyv kölcsönözhető. amelyben sok művészettel kapcsolatos megfigyelés található. Az egyetemi központban egyetlen nap alatt kikereshetnék egy csomó könyvet és cikket. tudnak-e más könyvtárból kölcsönözni. Az a legokosabb. Ha három hónap alatt akarnék szakdolgozatot írni csak másodlagos forrásból. mennyire helytelen és meggondolatlan eljárás.

s mindegyik megtalálható olasz fordításban. Nincs olyan szakdolgozati téma. Természetesen semmi sem található azonban a legújabb modális logikáról. aki hasonló témáról írt szakdolgozatot. s bár bizonyára ő is hozott áldozatokat. Természetesen olyan témát kell választani. Nyilvánvaló azonban. ha nem is szárított fügéből. Tesauro műve és kb. nagyon kevés idő kellett hozzá. amelyekben egy helyszínen végzett kutatást írnak le. hogy a Kripke és Hintikka-féle lehetséges világok logikájáról akarok szakdolgozatot írni. amelyek még egyes filozófiai intézetek könyvtárában sem találhatók meg. Az is lehet. amely alkalmas erre a játékra. .2. tanulmányai). nem egy. hogy kutatásomtól lenyűgözve rájövök. hogy a könyvtár legalább tizenöt igen ismert. hogy semmit. ösztöndíjat kapok stb. Tegyük fel. hanem három évet kívánok a barokk tanulmányozásának szentelni. Egyházi panzióban szerzett szállást. de drága egzotikus gyümölcsök nélkül. III. harminc róla szóló tanulmány. a liege-i csoport Általános retorika című műve és Albert Henry Metonímia és metafora című könyve. hogy ez a könyv megmondja. hogy közben ki sem mozdulok Alessandriából. hogyan készíthetünk tisztességes dolgot. ha a választott téma A tengerparti divat változásai öt év alatt Acapulcóban. családi helyzete nem volt annyira nehéz. hogy valamit ne tudna róla. amilyet senki nem választana az utolsó évben úgy. hogy Torinóban vagy Genovában megtaláljak kéthárom alapvető fontosságú. Ez ahhoz elég. mivel arról főleg szakfolyóiratokban írnak. Ehhez csak forgalomban lévő könyvek kellenek. hogy történeti vagy filológiai szempontból valami újat mondjak (hacsak meg nem találnám Tesauro művének első kiadását. szakdolgozatot írni annyit jelent. Mindezt úgy tenném. hogy kezdjem és senki nem segít nekem”. amelyről csak gazdag diákok írhatnának. összesen tízezer líráért. Azt akartam csak bebizonyítani (s azt hiszem. néhány eredeti megállapítással. vagy mit kell tenniük az életben. Tegyük fel. Casari. Általános nyelvészeti tanulmányok. Itt összevethetném a barokk és a modern elméleteket. nincsenek könyveim. hogy hatalmas mennyiségű könyvet kell összeszedni. mit írjanak a szakdolgozatban. amit összevethetnék a három XVII. de ahhoz kevés. hogy „én vidéken lakom. Szándékosan olyan témát választottam. hogy megértsem a két szerzőt. Egy ilyen munkához rendelkezésemre állnának Arisztotelész szövegei. ekkor valaki azt tanácsolná. vannak kísérleti szakdolgozatok. Megvannak az eszközeim ahhoz. hacsak azért nem. hogy legfeljebb négy vagy öt könyvet keressek. Quine. Ezért próbáljuk itt azt is megmutatni. Még akkor is találhatunk forrást a kutatás finanszírozására. hogy bizonyos témákról nehéz helyzetben nem lehet szakdolgozatot írni. be is bizonyítottam). s összeállíthatnék egy értelmes szakdolgozatot. formális logikáról szóló könyvvel rendelkezik (Tarski. stb. vagy hogy eladósodóm.elegendő szakirodalom. Lukasiewitz. Nem várhatják.5. hogy körvonalazzam a metafora strukturalista elméletét. a három fenti modern könyv. századi kiadással). Ismerek egy nem éppen gazdag diákot. vagy szinte semmit nem tudunk egy témáról. De vajon mindig. amelyben nem törekednék filológiai felfedezésekre (de a barokk utalásokat illetően megkövetelném magamtól a pontosságot). és csakis könyvekről és könyvek segítségével lehet szakdolgozatot írni? Már láttuk. és igen kevés könyvet vásárolt. nem tudom. Wittgenstein. és ne rendelkezne a legfontosabb írásokkal. Nem érdemes tehát azt mondani. Ez azonban mind feltételezés. Ezt a próbát is elvégeztem. Alessandriában megszerezhetetlen könyvet. Strawson stb. Ő azonban teljes munkaidőben írta a szakdolgozatot. vagy még olcsóbban. hogy ez a szakdolgozati téma gazdag diáknak való. hogy megérkeztünk egy vidéki könyvtárba úgy. A téma szerinti katalógus első vizsgálata (a „Logika” címszónál) felfedte előttem. néhány kézikönyv. három délután alatt mégis elég világos és teljes elképzelésünk lehet róla. amelyekben ismertetik a modern metaforaelméleteket. hogy dolgoznia kellett volna. Nem azt akarom mondani. De kell-e könyveket olvasni ? És milyen sorrendben ? A könyvtárban végzett kutatásról szóló fejezet és a fenti ab ovo kutatás példája azt sugallja. Én a következőket javasolnám: Jakobson.

akik . b) mert máris itt az ördögi kör. Utána el kell olvasni a fennmaradó szakirodalmat. cédulákon. a könyvtári munka azonban ilyen esetekben is fontos. Itt azonban felvetődik a következő kérdés: a szöveg olvasásával kell kezdeni. Ezzel kapcsolatban azonban ne feledjük. vagy először edződjék Gettón. Az egyetlen dolog. Lehet. Valójában mindenki olyan ritmusban tanul. Végül vannak szakdolgozatok. amit tudok. Az előző fejezetben említett példában egyaránt szerepeltek a barokk traktátusírók és mindazok. mert egy kulturális antropológiával foglalkozó amerikai diáknak kéznél vannak az indiánok. amelyeket újságok vagy parlamenti jegyzőkönyvek lapozgatása közben készítettek. ha olyan tájékozatlan diák teszi fel. az ilyen típusú szakdolgozattal kapcsolatban nem tudok pontos tanácsot adni. Természetesen vannak jó etnológiai témájú szakdolgozatok. hogy a kísérletet ilyen esetben is a korábbi tudományos irodalommal való vitához kell illeszteni. hogy a rendszertelen „habzsolás” káros. és éppen mélyebben kívánja tanulmányozni. ilyenek általában az irodalomról. milyen helyzetben van a diák. de az is lehet. A kérdés azonban némileg mégis ésszerű. Anceschin. hogy ez a könyv. Nos. hogy Franz Boas gondolatvilágáról ír szakdolgozatot. amelyeket könyvekről és kizárólag könyveket felhasználva készítenek. Más szóval. hogyan végeztek korábban hasonló kutatásokat. amely ékről a. hogy már jól ismeri a választott szerzőt. Már csak azért is. Raimondin stb. viszont a szakirodalom nehezen értékelhető. vannak a dolgozat tárgyát képező szövegek. úgy érzem. vagy tud pénzt szerezni. hogy rögtön Tesaurót kell-e olvasnia. Igenis lehet cikcakkban haladni és változtatni a célokat. Mindez természetesen a kutató lelki alkatától is függ. dolgozat készül és azokról. ahogy kedve tartja. amelyeket úgy készítettek. és már mondtam is. kapcsolatban áll más kutatókkal és nincs szüksége erre a könyvre. amíg nem olvastuk a szöveget. hogy országunk valóságát tanulmányozták. hogy hónapokig figyelik egy egérpár viselkedését a labirintusban. amelyek segítségével készül. Külön kell tehát választani a szöveget és a szakirodalmat. lehet ugyanis. hát azért. ha lehet. hogy a könyvről írott szakdolgozatok esetében általában kétféle könyvről van szó: azokról. a filozófiáról. és sokszor még azt sem lehet mondani. Vannak olyanok. Neki is szüksége lesz könyvekre. Ő joggal megkérdezheti. és meg kell próbálni megérteni. hogy Kongóban kutathasson. Ugyanez vonatkozik egy szociológiai témájú szakdolgozatra is. különösképpen pedig a humán szakokon. mert a módszer mindig az adott tudománytól függ. hogy megtudja. a kánonjogról vagy a formális logikáról írt szakdolgozatok. hogy képet kapjunk témánk hátteréről.esetleg úgy. Vannak szakdolgozatok. ha másért nem. ha másért nem azért. vagy először a szakirodalmat kell elolvasni? Ennek a kérdésnek két okból sincs értelme: a) mert a döntés attól függ. Aki azonban hasonló kutatásra vállalkozik. akinek művei első olvasásra érthetetlenek. érthető okok miatt. Ez azonban nagyon elméleti tanács. többnyire ilyenek születnek. Az olasz egyetemeken. a tudománytörténetről. De ezeknek a „kalandos” portyázásoknak az eredményét bőséges jegyzettel kell rögzíteni. méghozzá egyre több. vagyis ilyen esetben is kell könyvekkel dolgozni. akik róluk írtak. míg egy olasz diák inkább belenyugszik abba. hogy a szöveg szakirodalom nélkül olvashatatlan. de ezek is igényelnek háttérirodalmat. amit mond. hogy először közelít egy bonyolult szerzőhöz. Nekem a következő válasz tűnik a legésszerűbbnek : ki kell választani két-három szöveget a legáltalánosabb kritikai irodalomból. amelyekben kizárólag könyvekről beszélnek. az bizonyára laboratóriumban dolgozik. amelyhez a jelöltnek sokat kell foglalkoznia valóságos helyzetekkel. aki – hogy eredeti feltételezett témánknál maradjunk – első ízben találkozik a barokk traktátusírókkal. és van a róluk szóló szakirodalom. hogy korábbi folklorisztikai munkákat keressenek. Azután kell szembenézni a választott szerző műveivel. Megint csak hangsúlyozzuk. a szakdolgozatok többségére vonatkozik. majd az újonnan megismert gondolatok fényében vissza kell térni a szerző vizsgálatához.

akkor tudnak jó munkát végezni, ha egyszerre csak egy dologgal foglalkoznak. Nem tudnak olvasni zenehallgatás közben, nem képesek félbehagyni egy regényt, hogy belekezdjenek egy másikba, mert elveszítik a fonalat, sőt szélsőséges esetben nem tudnak kérdésekre válaszolni, miközben borotválkoznak vagy a szemüket festik. A másik típus csak akkor dolgozik jól, ha egyszerre többfajta érdeklődését is kielégítheti, és ha csak egy dologra kell figyelnie, elveszi kedvét az unalom. Az előbbiek módszeresebben dolgoznak, de gyakran kevés a fantáziájuk. Az utóbbiak kreatívabbnak tűnnek, de sokszor ügyetlenek és nincs bennük kitartás. Ha azonban a nagy személyiségek életrajzát tanulmányozzuk, kiderül, hogy mindkét típus képviselői megtalálhatók köztük.

IV. MUNKATERVÉS JEGYZÉKEK KÉSZÍTÉSE
IV. 1. A TARTALOMJEGYZÉK MINT MUNKAHIPOTÉZIS Mielőtt elkezdenénk magát a szakdolgozatot írni, először a címet, a bevezetőt és a tartalomjegyzéket kell megírni, tehát éppen azokat a dolgokat, amelyeket a szerzők a végére hagynak. A tanács paradoxnak tűnik: kezdjük a végén? De ki mondta, hogy a tartalomjegyzéknek a mű végén kell lennie? Egyes könyveknek az elején található, hogy az olvasó rögtön megtudhassa, miről fog olvasni. Más szóval, a tartalomjegyzék mint munkahipotézis elkészítése arra szolgál, hogy rögtön megadjuk a szakdolgozat kereteit. Felhozhatják ez ellen, hogy munka közben ezt a hipotetikus tartalomjegyzéket majd több ízben módosítani kell, vagy esetleg egész más formába kell önteni. Ez így is van. De könnyebb átírni, ha megvan hozzá a kiindulási alap. Képzeljék el, hogy több ezer kilométeres autóutat kell megtenni egy hét alatt. Még ha szabadságon vannak is, akkor sem indulnak el otthonról az első adandó irányba. Készítenek egy körülbelüli útitervet. Úgy gondolják, hogy végigmennek a Milánó-Nápoly útvonalon (Autostrada del Sole), kitérőt tesznek Firenzében, Sienában és Arezzóban, majd hosszabb időre megállnak Rómában, és meglátogatják Montecassinót. Ha aztán út közben észreveszik, hogy Sienában több időt töltöttek a tervezettnél, vagy hogy Sienából érdemes volt átmenni San Gimignanóba, akkor úgy döntenek, hogy nem most nézik meg Montecassinót. Sőt, amikor Arezzóba érkeznek, eszükbejuthat, hogy inkább kelet felé mennek, Urbino, Perugia, Assisi és Gubbio irányába. Vagyis, igen komoly okok miatt, az utazás felénél megváltoztatták az útvonalat. De egy adott, nem pedig egy nem létező útvonalat módosítottak. Ugyanez érvényes a szakdolgozatra is. Ideiglenes tartalomjegyzék formájában elkészítenek egy munkatervet. Jobb, ha ez a tartalomjegyzék inkább tartalmi kivonat lesz, amelyben minden fejezetet megpróbálnak röviden felvázolni. Ha eszerint járnak el, önmaguk számára is világossá teszik, mit is akarnak csinálni. Második lépésként írhatnak egy, a témavezető számára érthető tervet. A harmadik lépésnél rájönnek, hogy már világos elképzelésekkel rendelkeznek. Vannak tervek, amelyek rendkívül világosnak tűnnek mindaddig, amíg kitalálják őket, amikor azonban elkezdik kidolgozni, szétmállik a kezükben. Lehet, hogy világos elképzelésünk van a kezdőpontról és a végcélról, de épp azt nem tudjuk, hogyan jussunk el egyiktől a másikig, mi legyen a kettő között. A szakdolgozat olyan, mint egy sakkjátszma, amely sok-sok lépésből áll, de már az elején tudni kell azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ellenfélnek sakkot adjunk. Máskülönben az soha nem fog bekövetkezni. Pontosabban fogalmazva, a munkaterv magában foglalja a címet, a tartalomjegyzéketek a bevezetőt. A jó cím már önmagában is terv. Nem arról a címről beszélek, amelyet több hónappal előre leadok a titkárságon, és amely csaknem mindig olyan általános, hogy végtelen sok változatot tesz lehetővé. Én a szakdolgozat „titkos” címéről beszélek, amely később általában alcímként jelenik meg. Lehet, hogy egy szakdolgozatnak az a „nyilvános” címe, hogy A Togliatti elleni merénylet és a rádió. Az alcím (és a valódi téma) azonban a következő: Tartalomelemzés, amely azt vizsgálja, hogyan használták ki Gino Bartalinak a Tour de France-

on aratott győzelmét arra, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a kialakulóban lévő politikai helyzetről. Vagyis miután meghatározták a témát, úgy döntenek, hogy csak egy speciális részletét vizsgálják. A részlet megfogalmazása is kérdéses: tényleg olyan sajátos módon használta fel a rádió Gino Bartali győzelmét, amelyből arra következtethetünk, hogy előre eltervezték, hogyan fogják elvonni a közönség figyelmét a Togliatti elleni merényletről? S vajon a terv kideríthető-e a rádió híreinek elemzéséből? így (kérdéssé alakítva) válik „a cím” a munkaterv meghatározó részévé. Miután ezt a kérdést kidolgoztam, azonnal meg kell határoznom a munka lépéseit, összhangban a tartalomjegyzék egyes részeivel. Pl. :
1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. A témával kapcsolatos szakirodalom Az esemény A rádió hírei A hírek mennyiségének és időbeli megoszlásának elemzése A hírek tartalomelemzése Következtetések Az esemény: a különböző információforrások összefoglalása A rádió hírei a merénylet és Bartali győzelmének időpontja között A rádió hírei a Bartali győzelmét követő három napon A két hírsorozat mennyiségi összehasonlítása A két hírsorozat tartalmának összehasonlító elemzése Társadalompolitikai értékelés

Avagy felvázolhatjuk a következő tárgyalási módot:

Mint már mondtuk, jó, ha a tartalomjegyzék ennél sokkal részletesebb. Ha akarják, vonalazzanak meg tollal egy nagy papírlapot, azután ceruzával írják be a címeket, hogy később kiradírozhassák és mással helyettesíthessék, így ellenőrizhetik az átalakulás különböző fázisait. A tartalomjegyzék-hipotézis felvázolásának másik módja a fa diagram:
A merénylettől a győzelemig A győzelem után

Ez lehetővé teszi, hogy különböző elágazásokat ábrázoljunk. Mindent összevetve, a tartalomjegyzék-hipotézisnek a következő dolgokat kell tartalmaznia:
1. Az esemény leírása 2. A rádió hírei 3. stb. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A probléma helye Előzetes kutatások A mi feltevésünk A rendelkezésünkre álló adatok Ezek elemzése A hipotézis bemutatása Következtetések és utalások a további munkára

A munkaterv elkészítésének harmadik lépése a bevezetés vázlata. Ez nem más, mint a tartalomjegyzék elemző kommentárja: „Megírásakor azt a célt tűzzük magunk elé, hogy bemutassuk a szakdolgozatot. Az előzetes kutatások során sok kérdés nyitva maradt, és az összegyűjtött adatok még nem elegendőek. Az első fejezetben megpróbáljuk vázolni a helyzetet, a másodikban felvetjük a problémát. A konklúziókon ezt és ezt próbáljuk meg bizonyítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bizonyos, ilyen és ilyen megszorításokat tettünk, és e megszorításokon belül a következő módszert fogjuk követni... És a többi.” Ennek a fiktív bevezetőnek (azért fiktív, mert a szakdolgozat befejezéséig még számtalanszor át fogják dolgozni) az a szerepe, hogy lehetővé tegye gondolataink egy vezérfonal mentén történő rögzítését, amely nem változik, csak ha a tartalomjegyzéket szándékosan módosítjuk. így mindig ellenőrizhetik kitérőiket és azok indítékát. A bevezető arra is szolgál, hogy közöljék a témavezetővel, mit is akarnak csinálni. Legfőképpen pedig arra, hogy kiderítsék, rendezték-e már a gondolataikat. Vegyék számításba, hogy az olasz diák általában úgy jön ki a középiskolából, hogy tud írni, mivel ott rengeteg olasz nyelvű

fogalmazást írattak vele. Utána eltölt négy, öt, hat évet az egyetemen, ahol senki nem kívánja tőle, hogy írjon, s amikor eljön a szakdolgozatírás ideje, már teljesen kijött a gyakorlatból.6 Ez nagy megrázkódtatás, ezért nem szabad az írást a dolgozat megfogalmazásának pillanatáig halogatni. Már az elején próbálgatni kell, éppen erre való a munkahipotézis megírása. Vigyázzanak, mert amíg nem tudják megírni a tartalomjegyzéket és a bevezetőt, addig nem tekinthetik igazának magukénak a szakdolgozatot. Amíg nem írják meg a bevezetőt, nem tudják pontosan, hogyan is kezdjék. Pedig ha már van elképzelésük arról, hogyan kezdjék el a dolgozatot, akkor már legalábbis „sejtik”, hova fognak eljutni. Éppen ennek a sejtésnek az alapján kell megírni a bevezetőt, mintha a kész mű ismertetése volna. Ne féljenek attól, hogy túlságosan előre szaladnak. Arra mindig van idő, hogy visszavonuljanak. Ezen a ponton tehát nyilvánvaló, hogy a dolgozat kialakulása közben a bevezetőt és a tartalomjegyzéket állandóan át kell írni. Ez így is lesz. A tartalomjegyzék és a bevezető végső változata (amely majd a gépelt példányon megjelenik) egészen más lesz, mint a kezdeti. Ez így van rendjén. Ha nem így volna, az azt jelentené, hogy a kutatás egész ideje alatt nem született új gondolat. S bármennyire igyekeztek is, fölösleges volt szakdolgozatot írniuk. Mi a különbség a bevezető első és utolsó változata között? Az a tény, hogy az utolsót óvatosabban írják meg, és sokkal kevesebbet ígérnek benne. A végleges bevezetőnek az a célja, hogy segítsen az olvasónak a szakdolgozat mélyére hatolni, de jaj annak, aki olyat ígér, amit később nem tud teljesíteni. A jó végleges bevezetésnek az a célja, hogy az olvasó akár meg is elégedhessék vele, mindent megértsen belőle, és akár el se kelljen olvasnia a többit. Ez paradoxonodé egy nyomtatott könyv jó bevezetője jó irányba tereli a bíráló gondolatait, és hatására úgy szól majd a könyvről, ahogy a szerző szerette volna. De mi van akkor, ha a témavezető (vagy valaki más) elolvassa a szakdolgozatot és rájön, hogy a bevezetésben olyan dolgokat helyeztek kilátásba, amelyeket azután nem valósítottak meg? Ezért kell nagyon óvatosnak lenni és csak annyit szabad megígérni, amennyit meg is tudunk valósítani a szakdolgozatban. A bevezető másik rendeltetése az, hogy meghatározza a szakdolgozat középpontját és perifériáját. Ez a megkülönböztetés rendkívül fontos, és nemcsak a módszer szempontjából. Sokkal alaposabbnak kell majd lenniük a szakdolgozat középpontját, mint a perifériáját illetően. Ha a monferratói partizánháborúról írnak szakdolgozatot és leszögezik, hogy középpontjában a Badoglio-mozgalmak állnak, akkor megbocsátható lesz néhány pontatlanság vagy hozzávetőleges becslés a Garibaldi-csoportokkal kapcsolatban. Ugyanakkor teljesen pontos információkkal kell rendelkezniük a Franchies a Mauri-csapatokról. Ennek természetesen a fordítottja is igaz. Ahhoz, hogy eldöntsék, mi áll a szakdolgozat középpontjában, ismerni kell valamennyire a rendelkezésre álló anyagot. Ezért a „titkos” cím, a fiktív bevezetés és a feltételezett tartalomjegyzék elkészítése az első dolgok között van, de nem a legelső. A legelső az irodalomjegyzék áttanulmányozása (és a II.2.4. részben már láttuk, hogy az egy hétbe sem telik, még egy kisvárosban sem). Térjünk vissza az alessandriai kísérlethez, amelyben három nap után képesek lennének arra, hogy összeállítsanak egy megbízható tartalmi mutatót. Milyen logikának kell érvényesülnie a feltételezett tartalomjegyzék megszerkesztésekor? A választás a szakdolgozat jellegétől függ. Egy történelmi témájú szakdolgozathoz készíthetnek kronologikus tervet (például: A valdensek üldözése Itáliában), vagy ok-okozati tervet (például: Az arab-izraeli konfliktus okai). Lehet a terv térbeli (A canavesanói kölcsönkönyvtárak megoszlása), vagy kontrasztív-összehasonlító (Nacionalizmus és populizmus az olasz
6

Más a helyzet olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol a diák szóbeli vizsgák helyett dolgozatokat, esszéket vagy 10-20 oldalas kis „szemináriumi dolgozatokat” ír minden tárgyból, amelyet felvett. Ez nagyon hasznos módszer, s helyenként már nálunk is alkalmazzák (mivel a szabályzat egyáltalán nem zárja ki, és a lexikális tudást igénylő szóbeli vizsga csak egyike azoknak a módszereknek, amelyek segítségével a tanár lemérheti a diák felkészültségét).

hogy minden fejezet zárt egység. s azok nem befolyásolják a munka általános szerkezetét: Az alegységek alatti jelek a tartalomjegyzék és a munkaterv közötti kapcsolatokra utalnak. a dokumentumgyűjtemények) így is készülhetnek. A központi kérdés kifejtése 2. Első elágazás 2. hogy a szakirodalom. amelyekről korábbi fejezetekben már szó volt. Gyakran beszélünk olyan dolgokról. Egy kettős felosztású rendszer ez esetben is lehetővé teszi a bővítéseket. olyankor zárójelben utalhatunk az adott fejezet vagy alfejezet számára. Központi kérdés 1. Például a következő mutató esetén: 1.. A jól megszerkesztett tartalomjegyzék az a számozott láncolat. Második elágazás a szerkezet a fa diagrammal ábrázolható. hogy egy példa két különböző dolgot is igazol. ezért jó. A tartalomjegyzék már megszabja. Ha egyszer kész a tartalomjegyzék mint munkahipotézis. ami a korábbi fejezetekben elhangzott.irodalomban az első világháború idején). Egy logikai-matematikai szakdolgozathoz pedig deduktív terv szükséges. majd lehetséges alkalmazásai konkrét esetekben. és megnézik. amely lehetővé teszi.3. hogy egy fogalom két szempontból is lényeges. tehát először az elmélet felvetése. amelyre hagyatkoznak. a VI. hajelekkel és/vagy színekkel kiemeljük őket. Hogy melyek azok a belső utalások.4. az egy adott szempont tárgyalásakor is érvényes. Ha nem tartalmaz ilyeneket. de legalábbis a következtetések levonásakor mindenképpen szükség van a belső utalásokra. Egy jól összeállított szakdolgozat mindenképpen bővelkedik belső utalásokban.1. alfejezeteket. hogy minden alkalommal ellenőrizni kellene a kisebb-nagyobb papírlapokon.4. Tulajdonképpen a belső utalások rendszerezésére kell szolgálniuk.2. Fő alkérdés 1. valamint arra. Egy belső utalás azt jelentheti. Azt mondhatnám. vagy hogy amit általános értelemben mondtunk. hogy belső utalásokat tegyünk anélkül. 2. az azt jelenti. hogy érzékeltessük a szakdolgozat egységes voltát. és a VI. Kétségtelen. hogy az eredeti sorrendet túlságosan meg kellene változtatnunk. A belső utalások arra szolgálnak. jó munkatervpéldákat nyújthat. elég.2. Ε logikai felosztás módját illetően 1. stb. hogy egyes szakdolgozatfajták (pl.2. anélkül. ha kritikus szemmel megvizsgálják. milyen fejezetekre és alfejezetekre oszlik majd a szakdolgozat. azt már ebben a könyvben is láthatták. hogy hol szóltunk már egy . összevetik a különböző szerzőket. Ε kapcsolódásoknak kezdettől fogva rendkívül világosnak kell lenniük.1. Másodlagos alkérdés 2. a továbbiakban mindig annak különböző pontjaihoz kapcsoljuk a különböző jegyzékeket és más anyagokat. amelyen a vonalak további elágazásokat tesznek lehetővé. Egy kísérleti jellegű szakdolgozathoz induktív terv készül az elmélet felvetésének néhány próbájából. hogy ne ismételjük sokszor ugyanazt. magyarázatukra a IV. alfejezetben kerül sor. melyik felel meg legjobban a szakdolgozat „titkos” címében felvetett kérdésnek.. és hogy semmit nem számít.

elágazásáról van szó. régiek és újak egyaránt. Ez egy fejezetekben és alfejezetekben bővelkedő könyv (néha még kisebb egységek is vannak benne. vagyis amelyik a legbiztosabb. tágas. A szöveg esetleges további tagolása II. Kezdetben nincs szükség másra. A témának megfelelően egy fejezet állhat sok alfejezetből. teljes bibliográfiát. Mindenesetre.2. például így: TARTALOMJEGYZÉK I. amelyek nem igényelnek nagyon aprólékos felosztást.1. hogy készült az a könyv.dologról. IV. Az írógép ára III.3.3. Sőt általában annál a résznél kezdjük el. ügy gyűlnek a címek. vagy megvették az összes nélkülözhetetlen könyvet. A nagyon analitikus felosztási mód arra szolgál. a III. Ez az ideális helyzet azonban elég ritkán adatik meg.2. mint az 1. hogy az I.2. amelyet éppen a kezükben tartanak? A tartalomjegyzéknek fejezetekből. Végül egy utolsó szempont. Vannak olyan szakdolgozatok. pl. A tartalomjegyzéknek tükröznie kell a logikai felépítést. akkor megengedhetik maguknak.2. kényelmes helyünk a munkára. Minden esetben szem előtt kell tartani azonban. Csak elméletileg létezik. alapozzuk az első bibliográfiát.2. ahol megannyi asztalra halmozhatnánk fel az irodalomjegyzékben szereplő könyveket). Valójában. részt). amint összeállítottuk az első címlistát. A fejezetek 1. hogy ne az elején kezdjék el írni a szakdolgozatot. rávetjük magunkat az elsőként megtalált könyvekre. hogy a szakdolgozat logikai felépítését tükrözze (központ és periféria. a legtöbb adattal rendelkezünk. JEGYZÉKEK ÉS JEGYZETEK IV. sőt az megtörné a szöveg folyamatosságát (gondoljunk pl.1.2. Ha látom. akkor rögtön tudom. akkor annak a tartalmának felépítéséből is ki kell derülnie. A címek különböző fajtái 1. Ezt azonban csak akkor lehet megtenni. A SZÖVEG FELOSZTÁSA 1. A hosszas fejtegetések elkerülése végett nézzék meg e könyv tartalomjegyzékét.1. A bekezdések 1. Tegyük fel tehát. Ha van egy „holtbiztos” tartalomjegyzék.). s csak azután kezd el olvasni. 1. A jegyzékek különböző fajtái és rendeltetésük Fokozatosan. vagyis a munkahipotézis. még egy kutatóintézetben is. megvolna otthon (s ha lenne egy szép saját könyvtárunk. 2. mint azokra a kis cédulákra. alfejezetekből és további egységekből kell állnia. hogy egy adott megfigyelés szerepel az 1.2. Mit gondolnak. A KÖTÉS Ez a felosztási mód érzékelteti. hogy megtalálták. Az alfejezetek 1. alfejezetben. amelyről ügy érezzük. Sorközök 1. hogy ha az 1. fejezet 2.2. egy életrajz rekonstrukciójára). hogy nem szükséges minden fejezetet ugyanazzal az elemző tagolással elkészíteni. amelyekről a III.1.1.2.2. s a bibliográfia egyre bővebb lesz. rész az 1. Másolóiroda vagy saját gépelés II.1. 1.4. ha a háttérben. avagy lehet egyetlen címmel ellátott folyamatos szöveg.2. részben .2. A SZÖVEG VÉGSŐ MEGSZERKESZTÉSE II. A szakdolgozat szempontjából az volna ideális. központi téma és annak elágazásai stb. az irodalomjegyzék bővítésével párhuzamosan elkezdik olvasni az anyagot.2. tájékozódási alapként ott van a tartalomjegyzék. hogy az ember először elkészít egy szép.1. amely ugyanolyan fontos. ahogy egyre több könyvet és cikket olvasunk. Ez azt jelenti. rész egyik megállapításának szükségszerű következménye. ha minden könyv. Sőt olykor egy könyv olvasásával kezdjük.3. amelyeket a mutató sem tartalmaz. hogy az aprólékos tagolás áttekinthetőbbé teszi az anyagot és követhetőbbé a gondolatmenetet. hogy megértsék az értekezés logikáját.

Elkészítettek egy munkatervet (vagy feltételes tartalomjegyzéket. mint a témajegyzékre. így tudni fogják. hogy a szakdolgozat inkább elméleti síkon veti fel a kérdést. ahogy a különböző szerzők a különböző logikai-kozmológiai kérdéseket tárgyalják. és máris nehéz helyzetben vannak. címszavak. de felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány). hogy a szövegben szórakoztató . ahol már előzőleg utaltak Brown Abszurd világegyetem és Heinlein Ajtó a nyárba című művére. ugyanakkor a könyvek margóján lévő feljegyzéseket nem lehet minden alkalommal megváltoztatni. Ebben az esetben nagyobb szükségük van a szerzők jegyzékére. vagy hogy fokozatosan át kell alakítani a munkatervet. fejezetében. mint Időredők. Ennek az eljárásnak azonban van néhány feltétele: a) legyen meg otthon a könyv. átrendeződik.5. Max. hogy a szöveg megfogalmazásakor hol keressenek egy-egy gondolatot vagy idézetet. Robert Scheckley Mindswap (Agycsere) című művének XXI. hogy a szakdolgozat témája A lehetséges világokról alkotott elképzelés az amerikai tudományosfantasztikus irodalomban. Tegyük fel azonban. hogy ugyanazt a könyvet használják majd tíz évvel később egy másik munkához. mert a cédulákat át lehet helyezni. 137. Tegyük fel. oldalán azt olvassák. (4. Parallelizmusok. és hogy a tervben szereplő 4. Ha az amerikai tudományos fantasztikus irodalom lehetséges világairól folytatott kutatás közben fel akarják sorolni mindazokat a módokat. hogy Marvin nagybátyja. és egyszer csak a távoli Clesius bolygón találta magát. hogy nincs meg otthon a könyv. illetve annak bizonyos alfejezeteire vonatkozik (lehet. 1. golfozás közben megbotlott egy időredőben a stanhope-i Fairhaven Club Country Club pályáján. mint pl. A végleges tervben azután az összes időredőre történő utalás egy helyre kerülhet. Brown stb.: „lehetséges világok”. mondjuk egy eszmetörténeti szakdolgozat esetében. s miközben a könyveket olvassák. Vagy kölcsön tudtuk ugyan kérni. oldalának margójára: Sz. amelynek minden egyes részében egy-egy regénymodellt tárgyalnak. Mindswap. A cédulán esetleg szerepelhetnek az Időredők. hogy a feljegyzés a szakdolgozatra. akkor szükség lesz a témajegyzékre. ami azt jelenti. Ekkor a következőt írják a könyv 137. pontosan megszámozott fejezetekkel és alfejezetekkel. Hogyan lehet tehát kiküszöbölni az ilyen pontatlanságot? Például úgy. Sheckley céduláján rajta lesz minden olyan utalás. és akkor jó lesz tudni. Miközben fokozatosan haladnak előre a munkában.szóltunk.6. vagyis a témajegyzék körvonalai. Heinlein. előbbre vagy hátrább lehet tenni a sorban. hogy egy adott részt melyik munkához húztak alá).5. az Omnibus Mondadori kiadás 137.). Így alakulnak tehát ki az első jegyzék. aláhúzzák a megfelelő részeket. Parallelizmusok a lehetséges világok között. Ugyanígy a munkaterven is odaírják a 4. Sheckley. c) legyen végleges munkatervünk. vagyis kivonatszerűen: írnak a témáról egy bevezető részt.6. egybe lehet olvasztani más cédulákkal. más módon építik fel a szakdolgozatot. de nem lehet benne aláhúzgálni (vagy esetleg az önöké a könyv. a munkaterv egyre gazdagabbá válik. és Sheckley könyvét feljegyezzük az elsőre. Szerkezeti változatok stb.) időredő. és inkább arra szolgálnak majd. A legutolsó eset a leggyakoribb. a terv fejezetei mellett is feltüntetik az adott könyvet és az oldalszámot.5. amelynek segítségével megtalálhatják műveinek a lehetséges világokról szóló részeit. számú alfejezet témája „Az időredő. Feltételezzük azt is. vö. Ellentmondásosság. s a lap szélére odaírják a tervben szereplő fejezet jelét. a tudományos-fantasztikus irodalmat pusztán vonatkoztatási pontként használva a lehetséges világok logikájának tárgyalásához. Asimov. Ezek tehát csak nagyon általános dolgokat tartalmazhatnak. IV. mert igen ritka és csak könyvtárban lehet megtalálni. hogy készítünk egy gondolatjegyzéket: lesz egy sor cédulánk olyan címekkel.6. így a tudományos-fantasztikus művekre történő utalások esetlegesebbek lesznek. Ugyanígy..) külön fejezetet vagy fejezetsort szentelnek. Ellentmondások stb. b) lehessen benne aláhúzni. mint a lehetséges világok közötti átmenet”. amely igen hasznos. alfejezet mellé: vö. majd minden fontos szerzőnek (Sheckley. hogy elhatározzák. Tegyük fel.

egy általános összefoglaló. íme: az előző részben egy kis irodalomjegyzékről kezdtünk el beszélni (kis cédulák egyszerű bibliográfiai adatokkal az összes hasznos könyvről. értékelő megjegyzések. és mellette kis füzetekben összegyűjthetik az összes többi gondolatot. Amint látják. amelyben az Időredők cédulájára feljegyzik Sheckley egyik különösképpen jelentős mondatát. eltérő színű sorozat céduláival. tegyük fel Nőábrázolás a negyvenes évek női irodalmában) nagyon pontos terven alapul. idézhető szemléltető anyag összegyűjtését igényli. Dolgozhatnak egyszerű olvasmányjegyzékkel. vagyis a könyv bibliográfiai adatai. amelyeken gondolatokat és műrészleteket egyeztetünk. Fel kell azonban vetni azt az eshetőséget is. A különböző cédulasorozatok legyenek eltérő színűek. amely különböző típusú cédulákat tartalmaz: olyanokat. amelyek között az egyetlen különbség az. lehetséges kidolgozási módokat tartalmaznak) stb. ahogy a főszereplő a cipőfűzőjét megköti stb. problémacédulákat (hogyan közelítsük meg a kérdést?). hogy Sheckley könyve nincs az önök tulajdonában. és egy sor olyan idézet. Ez nagyszerű dolog. amennyiben a szakdolgozat (amelynek címe. és hogy egy másik városban élő barátjuknál olvasták valamikor régen.idézetek legyenek. . Szorítkozhatnak pusztán az idézetek jegyzékére. és a jobb felső sarokban mindig legyen egy olyan jelzés. a fontosságát ecsetelő. a) az olvasott könyvek vagy cikkek jegyzéke b) témajegyzék c) szerzők jegyzéke d) idézetek jegyzéke e) munkajegyzék De vajon tényleg el kell készíteni mindezt? Természetesen nem. most pedig már egy sor kiegészítő jegyzéket helyeztünk kilátásba. amelynek egyik céduláján a Mindswap szerepel. stb. kevés a hozzá kapcsolódó szakirodalom és pusztán bőséges. a Paralellizmusok cédulájára pedig Brown leírását arról a két tökéletesen egyforma világegyetemről. a jegyzékek számát és jellegét a szakdolgozat szabja meg. amely összekapcsolja őket egy másik. Akkor viszont szükségessé válik az idézetek jegyzéke. amelyről tudomásunk van). amely első látásra rendkívül jelentősnek tűnt. Mindehhez hozzátehetjük a munkajegyzéket. ötletcédulákat (amelyek mások gondolatait. Ekkor válik szükségessé az olvasmányjegyzék. amikor még nem is gondolhattak egy időredőkkel és parallelizmusokkal kapcsolatos munkatervre. valamint az általános munkatervvel.

.

.

Gondoljanak egy olyan irodalmi témájú szakdolgozatra. Braun és De Gomera könyve. Elegendő a vezetéknév. elég ha megjelölik a megfelelő oldalszámokat. hogy húsz évvel később a kezünkbe kerülnek ezek a cédulák. Végül pedig a cédulán a hosszabb vagy rövidebb idézet szerepel (lehet egy-. a könyvtárban pedig elolvasták Dupont. de a végén sokat nyerünk vele. de ugyanakkor Smith. mit tartanak majd a kezükben? Jegyzeteket. utána következik a téma „Élet mint művészet”. Rossi. mit csinálnak majd akkor. Nézzük Villiers de l'Isle Adam céduláját. mert a jegyzék a szakdolgozat megírása után is hasznunkra lehet. amit javasolhatunk. így legalább egységes anyagból dolgozhatnak. pontos-e. amelyben egy témával kapcsolatosan sok különböző szerzőtől kell fontos idézeteket hozni és kommentálni. Később megtaláltam a szöveg eredetijét és feljegyeztem a szükséges adatokkal együtt. fele részben könyvek alapján? És ha át kell alakítani a munkatervet. Ha csak az utóbbi hármat cédulázzák ki. hogy egy adott témával kapcsolatban megvan otthon Smith. Nézzük a Whistlerről írt cédulát : van rajta egy olasz nyelvű idézet. vagy mert a dolgozat elején már szó esett róluk. Hosszú időbe telik tehát jegyzéket készíteni. . Ha esztétikából írjuk a szakdolgozatot. hogy egy fejezetet. amelynek az „Élet mint művészet” téma csak egy része. bár nem kell lemásolni a fontos idézeteket. amikor a szakdolgozat megírására kerül sor? Fele részben cédulák alapján dolgoznak. Most már felhasználhatom a cédulát egy pontos idézet elkészítéséhez. vagy esetleg (miért ne?) ez lesz majd a szakdolgozat központi témája. hogy melyik műből van. Vannak olyan esetek. A Wilde-ról írott cédula kielégítő.” és nem írtam le a mondatot. hogy azok úgyis a kezük ügyében lesznek). amit még nem. Miért fontos a téma. akkor elég ha olaszul idézünk. és hogy van angolul.Az egyetlen dolog. egy alfejezetet vagy egy lábjegyzetet szánok-e neki. és megjelöltem egy elmélyítésre váró témát : Á tmenet α tahtilistól a vizuálishoz. ha egyszerűen csak azt írtam a cédulára „1.16. a másik négyet illetően pedig az emlékezetükre hagyatkoznak (valamint arra a bizonyosságra. Itt az EGYEZ jelölést használtam. amely a XVII. Az ötödik táblázatban négy cédulát közlünk példaként a felhasználandó idézetekkel. Ezenkívül egy szempillantás alatt meg tudják állapítani. amit már olvastak. ha nem írtam róla cédulát! A munka végén már nem fogok emlékezni rá. valamint azért. részben említett szakdolgozathoz. ha viszont angol irodalomból vagy összehasonlító irodalomtörténetből. Rajta van az olasz nyelvű idézet. amely könnyen szállítható és kezelhető. amikor kényelmes és hasznos dolog mindent jegyzékbe foglalni. Braun és De Gomera műveiről is készítenek rövidebb jegyzeteket. és nem tudjuk. Az is nagy baj. amikor már ismerem? Azért. hogy a szakdolgozat témája Az élet mint művészet a romantika és a dekadentizmus között. füzeteket és cédulácskákat? Jó tehát. amennyiben a dolgozatban szerepelhetnek olaszul az idézetek. 2. de az adatok hiányosak. a cédulák felső sarkában ott van az ID jelzés (hogy megkülönböztessék más esetleges cédulatípusoktól). Ez azt jelenti. A cédulán szereplő harmadik adat az idézet szerzője. honnan származik.4. A jegyzékek egy másik fajtája a munkajegyzék. mert a szakdolgozat megfogalmazásakor az idézetek beillesztése úgy történik. de harmincsoros is). mert lehet. hogy mi az ördög van rajtuk. Rossi. tudom. Ugyancsak hiányos a Gauthier-cédula. valamint azért. akkor ki kell egészítenünk az eredeti nyelvű idézettel. hogy a Wilde-idézetet egy otthoni példányban találtam. Lupescu és Nagasaki műveit. hogy egy adott jegyzék mindig legyen teljes és egységes. hogy először valamely más szerző könyvében találtam meg az idézetet. de jaj nekem.és Nagasaki-művekből vett idézeteket. Ez tehát egy kiegészítésre váró cédula. hogy az összes idézet a szemem előtt van. Tegyük fel. old. századi traktátus-írókról szól. Tegyük fel tehát. Lehet. és mi az. mert olyan szakdolgozatot is írhatnánk. Nem tudom még. Lupescu. és beolvadhat egy másik témával kapcsolatos idézetjegyzékbe. utána kérdőjel. mi az. A hatodik táblázatban egy egyeztető cédulát közlünk a III. ha részletesen feljegyzik a Dupont. mert feltételezhetően már kész vannak a szerzők életrajzi adatait tartalmazó cédulák. Amint látják. de nem tudom.

vagy legalábbis más típusú jegyzéket használnék az elsődleges forrásokhoz. de furcsán nézne ki. hogy az a gondolat is szerepeljen benne. hogy további munkáimat éppen ennek a témának szentelem. amelyen az áll. amely Klein erlangeni programjáról szól. A munka végeztével. hogy átalakítom a szakdolgozatot. TÁBLÁZAT EGYEZTETŐ CÉDULA Feljegyeztem olyan gondolatokat is.2. hogy a szakdolgozat befejezése és beadása után úgy döntök. hogy kihagytam egy gondolatot. ha Manzoniról írnak szakdolgozatot.2. Ugyanakkor lehet. hogy felmerült a gondolat. a munkajegyzék lapozgatása közben esetleg rájövök. amely a polgárjogi kódex néhány cikkelyét tárgyalja. Nem ezeket használnám. amely mégiscsak fontos volna.6. sőt évtizedekig a hasznunkra lehet. Közbeszúrhatok egy feljegyzést. Akkor vagy úgy döntök. de kifejtését nem tartottam szükségesnek. amit sikerül megszerezni. vagy pedig úgy. mely gondolatokat kell tovább fejleszteni. vagy egy matematikatörténeti szakdolgozatnál. amelyet a szakdolgozat alkalmából készítünk ugyan. hogy nem érdemes szólni róla. Ne feledjük. Az elsődleges források jegyzékbe vétele Az olvasmányjegyzékek a szakirodalomhoz szükségesek. mely könyveket kell még elolvasni. még évekig. ha jegyzékbe vennék a Jegyeseket vagy a Carmagnolát. IV. . Nem tudjuk azonban részletesen tárgyalni a különböző jegyzéktípusokat. Más szóval. hogy a jegyzék olyan befektetés. Ugyanez volna a helyzet egy olyan szakdolgozat esetében. ezért csak az elsődleges források jegyzékét és a másodlagos források olvasmányjegyzékét taglaljuk. amelyek egy bizonyos szerző olvasása közben támadtak. természetesen jegyzékbe kell foglalni az összes Manzonival kapcsolatos könyvet és cikket. s megjelöltem. de amennyiben folytatni akarjuk a kutatást.

Az az ideális. de mi van akkor. amíg birtokba nem vették (tehát el nem olvasták . hogy hazavigyünk egy még el nem olvasottat. mi az. vagy olyan modern szerzőről. közbeékelt kommentárokkal. Minden témához rendeljenek egy színt. Mindenesetre. ami az időredőkre vonatkozik. itt elkerülhetetlenné válik a beruházás. ami igen rövid könyvecske. Vannak. Valahogy elszédülnek a felhalmozódott anyag láttán. E-vel pedig azt. Ha a szakdolgozat több különböző szerzőről szól. Ilyen esetekben inkább készítsenek fénymásolatot a megfelelő oldalakról és azokon húzzanak alá. hogy a piros az első fejezethez szükséges részleteket jelöli. ha a szakdolgozat témája Hegel A logika tudománya című műve? Vagy ha. hogy az azonos oldalon szereplő különböző adatok más-más szinten érdekesek számunkra. TARTOZZÉK MINDEN SZÍNHEZ EGY RÖVIDÍTÉS. de ez igen nagy fáradsággal jár. visszatérve az alessandriai könyvtárban folytatott kísérletünkhöz (III. és nem kell minden sort aláhúzni. A fénymásolatok azonban gyakran szolgálnak alibiként. amelyben a legfontosabb részleteket idézik. amelyekben szintén jelöléseket és színeket alkalmazunk. ritka példányról van szó. már birtokába is vette. hogy készenlétben tartsunk egy könyvtárban olvasott szöveget. ha kárt teszünk benne. és egy szempillantás alatt megtaláljuk. Az aláhúzáshoz azonban bizonyos szempontok kellenek. Védjék meg magukat a fénymásolatoktól. Az ID rövidítés jelentheti azt. mintha semmit sem húztak volna alá. hogy akár hosszú idő után is visszatérjünk a műhöz. hogy adott idézet alkalmazható az időredők kérdésének kifejtésekor. Az ember hazavisz többszáz fénymásolt oldalt. Az ID/IR jelzés azt jelenti. amint megszerezték. a zöld pedig a második fejezethez szükséges dolgokat. JELÖLJÉK MEG AZOKAT A PONTOKAT. ami az alternatív világok közti ellentmondásokra utal. ha a szakdolgozat A titokzatos birtokról szól. Olvassák el és jegyzeteljék ki őket. AZ ALÁHÚZÁSOKAT EGÉSZÍTSÉK KI KÖNYVJELZŐ SZEGÉLYEKKEL amelyek a lap szélén kiemelik a jelöléseket és a színeket. akár több színnel is. Tesauro Cannocchiale aristotelico című művének XVII. Végül pedig kicédulázhatják az elsődleges forrásokat is. ez az információ neokapitalizmusa. hogy a részletet majd idézni kell a szakdolgozatban. amelyből majd tudni fogják.) Visszatérve a tudományos-fantasztikus irodalom lehetséges világaihoz. amíg olyan klasszikus szerzőről van szó. vagy ha értékes. Vagy pedig készítsenek egy kis füzetet. mire is jó ez. A fénymásolat nélkülözhetetlen eszköz részben ahhoz. Őrzi érdeklődésünk nyomait. Ez nem nehéz mindaddig. HASZNÁLJANAK KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKET. Egy függőleges vonal a lap szélén F jelöléssel azt jelenti. lehetővé teszi. s azzal jelöljék a munkatervben és a különböző jegyzékekben is.4. jelöljék IR-rel mindazt. HASZNÁLJANAK RÖVIDÍTÉSEKET AZ ADATOK FONTOSSÁGÁNAK KIEMELÉSÉRE IS. miután a további könyvek olvasása közben bizonyos gondolatok már kitisztultak. akinek a művei éppen megtalálhatók a könyvpiacon. Első olvasásra bizonyos oldalak homályosnak tűnhetnek. amely a sajátjuk. akinek a művei jó kritikai kiadásokban jelentek meg. (Vagy használjanak rövidítéseket a színek helyett. és azáltal.2. ne készítsenek új fénymásolatot addig. Ez olyan. úgy érzi. ha az elsődleges források mind kéznél vannak. amely veszít az értékéből. hogy a téma kidolgozásának időszakában vissza kell oda térni. LEGYENEK ÓVATOSAK A FÉNYMÁSOLATOKKAL. ami érdekes volt benne.). Vagyis a fénymásolatok birtoklásának ténye felmenti az olvasás kötelezettsége alól. ilyenkor a lap szélén fent alkalmazhatják a V jelölést (visszatérni). Hacsak az idő nem sürget. Ezenkívül lehet. tartozzék minden szerzőhöz egy-egy rövidítés. Ez majd a szöveg megfogalmazásakor lesz nagyon fontos. akik mindent aláhúznak. és amelyben alá lehet húzkodni. Be kell szerezni egy vagy több olyan könyvet. Nézzük. Az aláhúzás SZEMÉLYESSÉ TESZI A KÖNYVET. századi kiadását kell kicédulázni? Nem marad más megoldás. tehát differenciálni kellene az aláhúzásokat. hogy manuálisan foglalkozott a könyvvel. Jó. MIKOR NEM SZABAD ALÁHÚZNI? Természetesen akkor. hogy nagyon fontos részletről van szó. mert gyakorlatilag minden oldalhoz kell egy cédula. Ez sokakkal megtörténik. amikor rögtön tudni fogják. AMELYEKHEZ VISSZA KELL TÉRNI. mint a fénymásolat vagy a jegyzetfüzet. részben pedig ahhoz. ha a könyv nem az önöké. vékonyan író kis tollakat.

amelyekre egy könyv vagy egy cikk minden bibliográfiai adatát feljegyezzük. ha simán fut rajta a toll. b) feljegyzések a szerzőről. ami fontos belőle. ahelyett. előtt vagy közben. amennyiben nem rendkívül ismert szaktekintély. folytatólagosan számozott cédulát készítsünk. Sok dolog van. az az önök memóriájától is függ. az oldalszám pontos megjelölésével. az oldalszámot. hogy elolvastam volna. amely a munkaterv megfelelő részére utal. Vigyázat.). amelyeknek színoldalán mindig szerepel a könyv vagy a cikk jelölése. vagy nincs idő arra. f) a cédulán fent szerepeljen az a jelölés vagy szín. az utóbbi arra szolgált.3. amelyek általában fektetett füzetlap méretűek. mint a kis irodalomjegyzékben.3. Ne higgyenek azoknak. a kiadó adatait stb. hogy majd idézniük kell (és még néhányról). A cédulák felépítésének többé-kevésbé olyannak kell lennie. ha talonba tesszük. c) a könyv vagy a cikk tartalmának rövid (vagy hosszú) összefoglalása. Ha újra el akarják adni valami utcai árusnak. Ha az arra kényszerítené magukat. úgyis csak kevés pénzt kapnak érte. Amikor az olvasmányjegyzéket készítjük. úgyhogy megéri benne hagyni birtoklásuk nyomát. az olvasmányjegyzék azonban a könyvvel vagy a cikkel kapcsolatos összes információt. hogy részletezzük és azt idézzük a végső irodalomjegyzékben. és gumigyűrűvel összefogott kötegeket készíthetünk belőlük. az olvasmányjegyzék pedig arra. és nincs lehetőségük több ezer oldalnyi fénymásolat elkészítésére. Jó. akár töltőtollal írhassunk rá anélkül. a kiadást. mint a 7-14. amit azért nem tudok. hogy elérhetetlen könyveket használjanak. hogy füzeteket írjanak tele jegyzetekkel. a parafrázissal (1. hogy megtaláljuk a könyvet. Semmi nem szól ellene és sok minden szól mellette. amelyekről úgy gondolják. akkor kezünkben van a könyv. akinek elég egy sietve odavetett feljegyzés. s jó. V. ha vékony kartonlapból készülnek. mielőtt kiválasztják a szakdolgozat témáját. tehát minden lehetséges adatot ráírhatunk. olyan részletekből. Használhatnak előregyártott vagy házilag készített cédulákat.2. A könyveket azzal tiszteljük meg. részben leírt kis irodalomjegyzék tökéletesített formája. s meg is nyugodtam. . Egy könyv kicédulázásának sokféle módja van. Van olyan ember. Az elsődleges forrásokhoz nem készítenék olvasmányjegyzéket. táblázaton bemutatott céduláké. lehetőleg pontosabban és részletesebben. HA A KÖNYV AZ ÖNÖKÉ ÉS NINCS ANTIKVÁR ÉRTÉKE. Egyszóval az olvasmányjegyzék a III. és van olyan. akik azt állítják. ezt tegyék színes szögletes zárójelbe. vagy akkorák. kialakult véleményt vagy egy sor megfigyelést. hogy a fontos könyvekről sok. mint egy fél géppapír. Az olvasmányjegyzék A jegyzékek közül a legáltalánosabb és mindent összevetve a legnélkülözhetetlenebb az olvasmányjegyzék. nehogy később a szerzőnek tulajdonítsák. mert akkor könnyen tudjuk lapozgatni őket. tehát sokkal bővebb. 2. hogy akár golyóstollal. nem pedig azzal. mint ahogy azt már az előző részben elmondtam. HABOZÁS NÉLKÜL LÁSSÁK EL JEGYZETEKKEL . hogy a könyveket tiszteletben kell tartani. Az olvasmányjegyzék a szakirodalomhoz kell. akinek mindent fel kell írnia.és ki nem jegyzetelték) az előzőt.2. d) részletes idézetek idézőjelben. Az utóbbi csak a könyv megszerzéséhez szükséges adatokat tartalmazza. akkor más témát kell választani. nem szabad összetéveszteni az idézetet a tartalmi kivonattal. A papírnak olyannak kell lennie. IV. 155 . Az általános módszer a következő: a) a bibliográfiai adatok megjelölése. e) saját értelmezésük a tartalmi összefoglalás után. mert bizonyos szövegeket lefénymásolhattam.2. Ezeket a dolgokat mind számításba kell venni. Hogy melyiket választják. hogy felszívódna vagy szétfolyna rajta a tinta. ha használjuk őket. amelyeken összefoglaljuk a mű tartalmát és feljegyzünk néhány kulcsfontosságú idézetet. vagyis azok a cédulák.

Ha a cédula több részre is vonatkozik, írjanak rá több jelet. Ha a szakdolgozat egészére vonatkozik, jelöljék azt is valamilyen módon. Most hagyjuk az elméleti tanácsokat és mutassunk néhány konkrét példát. A 7-14. táblázaton néhány cédulát olvashatnak. Hogy ne kelljen témákat és módszereket kitalálnom, előszedtem Az esztétikum problémája Aquinói Szent Tamás műveiben című saját szakdolgozatom céduláit. Nem állítom, hogy az én cédulázási módszerem a legjobb. Ezek a cédulák pusztán egy olyan módszert példáznak, amely különböző cédulatípusokat alkalmazott. Meglátják, hogy én nem voltam annyira pontos, amennyire most a tanácsaimban intem önöket. Sok jelölés hiányzik, némelyik pedig túlságosan hiányos. Vannak dolgok, amelyekre csak a későbbiek során jöttem rá, de nem törvényszerű, hogy önöknek is el kell követniük az általam elkövetett hibákat. Nem változtattam sem a stílusomon, sem pedig a tapasztalatlanságomon. Szóljanak a példák arról, amiről szólnak. Ne feledjék, hogy rövid cédulákat választottam, és hogy nem közlök olyan példákat, amelyek a későbbi munkásságomban alapvetővé vált művekhez kapcsolódnak. Azokhoz ugyanis akár tíz cédula is tartozhatott. Nézzük most egyenként a példákat: Ooce-cédula – Egy rövid recenzióról szól, amely a szerző miatt fontos. Mivel már előzőleg megtaláltam a könyvet, amelyről a recenzió készült, csak egy nagyon jelentős véleményt rögzítettem. Ami a szöveg végén a szögletes zárójelben szerepel: két évvel később valóban megcsináltam. Biondolillo-cédula – Ez egy polemikus cédula, amelyben benne foglaltatik az újonc minden ingerültsége afelett, hogy úgy érzi, semmibe veszik a témáját. Arra szolgált, hogy legyen egy polemikus jegyzet is a műben. Glunz-cédula – Vastag könyv, amelyet egy német barátommal néztem át gyorsan, hogy megtudjam, miről szól. Munkám szempontjából nem bizonyult azonnal fontosnak, de érdemes volt legalább lábjegyzetben idézni. Maritain-cédula – Olyan szerző, akinek már ismertem alapvető Art et Scolas tique című művét, de kevéssé bíztam meg benne. A cédula végén megjegyeztem, hogy csak akkor szabad felhasználni az idézeteket, ha előtte ellenőriztük őket. Chenu-cédula – Egy komoly tudós rövid tanulmánya a munkám szempontjából rendkívül fontos témáról. Kiszűrtem belőle minden lényeges dolgot. Megjegyzés : ez volt a másodlagos forrás meglelesenek klasszikus esete. Feltüntettem, hol találom meg az elsődleges forrást. Nem annyira az olvasmányjegyzék cédulája, inkább az irodalomjegyzék kiegészítése. Curtius-cédula – Fontos könyv, amelyből csak egy részt kellett kijegyzetelnem. Mivel siettem, a többit éppen csak átfutottam. Az egész művet csak később, a szakdolgozat megírása után olvastam el, más okból. Marc-cédula – Érdekes cikk, amelynek kiszűrtem a lényegét. Segond-cédula – Megszüntető cédula. Csak azt tudtam meg a műről, hogy nincs rá szükségem. Jobboldalt fent majd rövidítéseket láthatnak. Ha kisbetűvel írtam zárójelben, az azt jelenti, hogy színeket használtam. Most nem magyarázom el, mit jelöltek a rövidítések és a színek, az a lényeg, hogy használtam őket.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

aki száz éve meghalt. s hogy ezt nyugodtan megengedhettem magamnak. amelyen én. mert a témánkkal kapcsolatos összes álláspontot fel kell jegyezni. így Valiét apát volt a legnagyobb mesterem). elkezdtem olvasni. Tovább olvastam.2. hogy annak is vannak rejtett értékei. Kinyitottam. alkotja őket. éppen e könyv olvasása közben tanultam meg. aki csak mások gondolatait ismételgette. Más szóval. A példaként felsorakoztatott cédulák között láthattak egyet. ami a pénzemért jár. hogy nem magyarázza meg az esztétikai minőségek élvezetét. Egy kisebb XIX. hogy ez a cím befolyásoljon bennünket. hogy a modern esztétika szerint a szépség érzékelésének pillanata általában intuitív pillanat. Szent Tamásnál azonban nem létezik az intuíció kategóriája. Ez azonban szélsőséges eset. s címe L'idée du Beau dans la philosophie de Saint Thomas d'Aquin (Louvain. és rájöttem. Volt tehát egy problémám. amelyet az apát mintegy zárójelben. ha volt a szakdolgozatomban valami eredeti. Egy interpretációs kutatásnak gyakran éppen ez a célja: határozottan kimondani egy szerző helyett azt. A könyvet ezután nem „tudományos alázatból” olvastam tovább (akkor még nem ismertem ezt a fogalmat. hogy valamilyen módon Szent Tamás is az intuícióról beszélt. egy évig elakadtam. Mivel nem biztos. s én mindenesetre feljegyeztem és számon tartottam a véleményét. hogy felfedeztem. hogy nem tévedtem. A szerző talán azért nem mondta ki a dolgot. és egyszer csak találtam egy utalást az ítélet és a szépség elméletének kapcsolatáról. hanem puszta makacsságból. valószínűleg csak figyelmetlenségből ejtett el.IV. amit valójában nem mondott ki. az esztétikai kontempláció a sokkalta bonyolultabb ítéletalkotás aktusához tartozik. Ez a tudományos alázat. hanem az olvasás és a cédulázás módszereiről. vagy mert mint pl. mindig csak mellékesen szólt róla. hogy még attól is sikerül tanul nunk valamit. Vagy lehet. semmi újat sem fedezve fel. hogy egy bizonyos Valiét apát írta. Nemcsak azért. 1887). mert nyilvánvalónak érezte. Nem morális eszmefuttatásról lesz szó. a dolgok lényege és az általa meghatározott anyagelrendezési mód viszonya stb. soha nem tárgyalta kifejezetten az esztétika kérdését. amely először szép kötése miatt tetszett meg. hogy Valiét apát szerencsétlen flótás volt. századi szerző műve volt. különböző állításokat szembeállítva megmutatni. aki a szemünkben nem tűnik különösképpen kiválónak. hogy tudatában lett volna állítása fontosságának. Nem szerepelt egyik irodalomjegyzékben sem. hogy annyira okosak vagyunk. az arányok játéka. mégis volt mondanivalója annak. egyik nap egy párizsi utcai könyvárusnál találtam egy könyvecskét. Heuréka! Megtaláltam a kulcsot! S épp szegény Valiét apát adta a kezembe. A tudományos alázat Ne engedjük. amely miatt kb. és hogy mi volt az az értelmezési nehézség. hogy erőszakot tettek rajta. Sok kortárs értelmező megpróbálta bebizonyítani. Természetesen megvettem (nem is volt drága).4. csak erre lehetett következtetni. mert senki nem állítja. s kiderült. de ha feltennénk neki a kérdést. Szent Tamás. Lehet. mivel e minőségek roppantul összetettek. az is lehet. ahogyan az esztétikai kontemplációról szólt. És miközben segítő szöveget keresve bolyongtam vigasztalanul. Szent Tamás ezt így nem mondta ugyan ki. hogy a kérdés mindenkit érdekel. hogy mi volt a gond az én szakdolgozatommal. aki kevesebbet ér nálunk. hogy a legjobb gondolatok a legnagyobb szerzőktől származnak. hiszen ő tizennyolc sorban elintézett egy fontos témát. mint valami tiszta ügyről. Hogy jobban megértsék. akkor az éppen ez a kérdés a rá adandó válasszal együtt). néhány szóval elintézve őt. fiatal kutató gúnyt űztem egy szerzőből. Most pedig elmesélem önöknek Valiét apát történetét. röviden annyit. anélkül. Mindenkitől lehet tanulni. amelynek megoldásához az olvasott szerzők közül senki nem segített hozzá (pedig. Másrészt Szent Tamás szerint a tárgyak érzékelésének pillanata oly gyors és röpke. el kellene mondanom. aki meghallgatta. biztos kimondaná. Sőt. A megoldás abban állt (s erre egy hónappal a szakdolgozat befejezése előtt jöttem rá). hogy megkapjam. . hogyan lehet eljutni a tanulmányozott gondolatvilág eszközeivel egy adott válaszhoz. hanem azért is. Változatlanul meg vagyok győződve arról. ami azt jelentette. de abból. senki nem törődött már vele.

Ha egy évvel korábban olvasom Valiét apát írását. Tisztázzunk rögtön egy félreértést. akik nem rendelkeznek közvetlen tapasztalatokkal az adott tudományág területén. Ha nagy tudósok vagy kritikusok műveit olvassák. Egy nyelvészeti témájú szakdolgozatban nem kell definiálni a fonéma fogalmát (de meg kell tenni. és nem szégyellik jól megmagyarázni a dolgokat. Oly sok szempont létezik. hogy adott szerző gondolkodásmódja vagy ideológiája igen távol áll tőlünk. szakmai szöveg. mert az a helyzet. KIHEZ SZÓLUNK? Kihez szólunk a szakdolgozat megírásakor? A témavezetőhöz? A diákokhoz vagy a tudósokhoz. Talán képmutató a meghatározás. talán nem veszek róla tudomást. tény azonban. akik később majd elolvassák? A laikusok nagy tömegéhez? Úgy kell felfogni. hogy feltételezhetően mások is el fogják olvasni. hogy értékítéletet mondjunk. Ezt nevezem én tudományos alázatnak. nem feltételezhetjük. Ez egyáltalán nem így van. hogy különböző szerzőknél más-más jelentéssel bír. Egy filozófiai témájú szakdolgozatot tehát biztosan nem szükséges azzal kezdeni. De ne csináljanak belőle erkölcsi kérdést: akár önteltség. Az időjárástól. Ugyanakkor ez nem ment fel az alól. hogy mi a különbség a materiális és a szűk értelemben vett implikáció között). vagy mint egy tanulmányt. akár alázat. Mindenekelőtt definiálni kell a használt fogalmakat. de befolyásolják azt is. Általában viszont azon szövegek mögött. az órától függ. mindig nagyon érthetően fogalmaznak. mert mindenekelőtt ezek határozzák meg a dolgozat formáját. Ebből az esetből azonban megtanultam.1. Persze Einstein Ε = mc2 egyenletének felfedezéséhez sokkal több ész kellett. mi a filozófia. hogy a szakdolgozat olyan munka. vagy hogy felismerjük. minden részletet világossá tesz. amelyekben nem magyarázzák meg elég nagy buzgalommal a használt kifejezéseket (és amelyekben gyors ugrásokkal haladnak előre). És ki tudja. Tény az. Másrészt. hogy néhány kivételtől eltekintve. jó lesz definiálni. máris biztosítani kell az olvasó számára a szükséges információkat. amely speciális okok miatt a referenshez vagy a korreferenshez íródik. sokkal bizonytalanabb szerző rejlik. amit mi . az elvből nem vethet meg semmilyen forrást. mik is a vulkánok. amelyet több ezer ember olvas majd. amelyekben a szerző minden utalást. De a legádázabb ellenfél is adhat ötleteket.hogy aki nem jó X-nek. akik okosabbak nálam. mint egy könyvet. Mondjuk hát azt. Egy formális logikáról szóló szakdolgozatban nem kell definiálni az „implikáció” fogalmát (de egy olyanban. Ha ugyanebben a nyelvészeti szakdolgozatban a „jel” szót használom. mint egy tudományos. ha a szakdolgozat témája a fonéma jakobsoni meghatározása). mint azok mögött. de amint a dolog ennél egy fokkal kevésbé nyilvánvaló. tisztázni kell. az jó Y-nak. hogy a művön belül a közérthetőségnek milyen fokát akarják elérni. mint egy kitűnő fizikai kézikönyv megírásához. amelyben a dolgokat mindenki számára érthető módon kell kifejteni. hogy elmagyarázzuk. Azt gondolják. amely a fejtegetés szempontjából kulcsfontosságú. A MEGFOGALMAZÁS V. ahogy egy vulkanológiai szakdolgozatban sem kell részletezni. gyakorolniuk kell. mert önteltségről árulkodik. a naptól. mégsem találtak benne semmi érdekeset. hogy az olvasó is elvégezte már mindazt. olyan szakemberek is. amely Lewis szűk értelemben vett implikációjáról szól. hacsak nem az adott tudományág szentesített és vitathatatlan fogalmai. hányan olvasták még olyanok. hogy aki kutatást akar folytatni. hogy mindenkit tisztelettel végig kell hallgatni. meglátják. hogy egy ismeretterjesztő szöveg. kevesebb tehetséget igényel. V. az évszaktól. amit a tudományos akadémiának írunk? Ezek fontos kérdések. Az általános szabály tehát a következő: meg kell határozni minden olyan szakkifejezést. amely esetleg csak néhány kiváltságos számára érthető nyelven szól.

mivel a háborúban elvesztette jobb kezét. században élt. Ezért Ravel komponált neki egy zongoraversenyt bal kézre. és ne hagyjanak a szövegben túl sok névmást és alárendelt mondatot. hogy nem sok nyomot hagyott maga után. V. a hazát és az egyházat. Amikor kitört a második világháború. ha „irodalmibbnak” tűnik: . Ne féljenek attól. akkor mindannyian nagy írók lennénk. s csak azzal törődött. Tudom. milyen csalódás éri azt. Senki nem Proust. Nem lehet azt mondani róla. Ne újuk azt. Neve Pierre Rémond de Sainte-Albiné. kiről van szó. A második világháború kitörésekor szándékosan nem vett tudomást az Európát megrázó tragédiáról. de aztán szabdalják szét őket. aki a Tractatus Logico-Philosophicusnak a szerzője. Saját hitét vallotta. műveinek felsorolása Leone Allacci görög származású teológus és tudós munkája (Chio 1586-Róma 1669). az első szakdolgozat a következőképpen kezdődik (rosszul): A Giovari Battista Andreiniről szóló első írás. csak azzal törődött. hogy a témavezető úgyis tudja. Vagy: A zongoraművész Wittgenstein a filozófusnak. írják le. Miközben ezt írom. a híres Tractatus szerzőjének testvére volt. nem árt legalább röviden megemlíteni. amelyet ma sokan a kortárs filozófia remekművének tartanak. mentségemre szolgál. Lehet azt ajánlani. még akkor se. Ha Cavourról írtunk szakdolgozatot. a hazát és az egyházat. vagy hogy írjanak más dolgokat is. hogy Sainte-Albiné a XVIII. mielőtt hozzákezdenek a szakdolgozathoz. két bölcsészettudományi szakdolgozat lebeg a szemem előtt. Le merném fogadni. Ez pedig rendkívül nehéz kérdés. hogy írják át sokszor a szakdolgozatot. Természetesen nem lehet azt mondani. hogyan szólunk. hogy: A zongoraművész Wittgensteint. akkor sem. írják inkább a következőképpen: Joyce megtagadta a családot. mert az írás részben gyakorlat kérdése. Franciaországban megjelent szöveg. A második szakdolgozat jobban kezdődik: Kutatásunk tárgya egy 1747-es. HOGYAN SZÓLUNK? Ha egyszer eldöntöttük. hogy megírja Finnegans Wake című művét. csak elenyésző hányaduknak lenne fogalmuk erről a két kisebb szerzőről. nem pedig az Andreiniről szóló irodalmat. lehet. Ravel komponált neki egy zongoraversenyt bal kézre. és ha kevés fogalmam van róla. hanem egy potenciálisan az egész emberiséghez szóló könyvet. ne írják a következőket. stb. mint aki hajlott a „szocializmus” és a fabianizmus felé. milyen szövegről van szó és hogy miért fontos. hogy ha összehívnánk száz egyetemi tanárt a bölcsészettudomány vagy a filozófia területéről. aki csak kinyitja a művedet. de ha Felice Cavallottiról írjuk. kihez szólunk (az emberiséghez.2. hogy „elkötelezett” író volt. hogy Ravel neki ajánlotta bal kézre komponált zongoraversenyét. A szerző ezután elmagyarázza. aki Andreinit tanulmányozza. De hiszen -mondhatja a szerző – Andreini a szakdolgozatom főszereplője! Nos. ha ő a dolgozatod főszereplője. hogy az olvasó tudja. mikor született és mikor halt meg. az a szerencse érte. mikor élt. s ne számíts arra. amelynek szerzője nem sok egyéb művet hagyott maga után. A zongoraművész Wittgenstein elvesztette jobb kezét.. hogy kétszer ismétlik az alanyt. ki az.elvégeztünk. nem pedig a témavezetőhöz). aki „szocialista”-ként vagy fabiánusként emlegette. s közben Allacciról kap ilyen pontos információt. Könyörgöm. az ismert filozófusnak a testvérét. Ne írjanak ilyet: Az ír származású író megtagadta a családot. hogy megírja utolsó művét. ő szándékosan nem vett tudomást az Európát felkavaró tragédiáról. el kell dönteni azt is. Mivel elvesztette a jobb kezét. annál inkább igyekezz bemutatni őt mindenkinek. még ha egyesek úgy beszélnek is róla. aki színháztörténeti műveket írt. Nos.. hogy elkötelezett író lett volna.. írjunk esetleg így: A zongoraművész Wittgenstein a filozófus. Ne írjanak hosszú mondatokat. Ha éppen úgy adódik. Nem magánlevelet írtunk a témavezetőhöz. Képzeljük el. és saját hitét vallotta. a másik Pierre Rémond de Sainte-Albine-ről szól. Ludwig testvére volt. ha volt. Ha volna rá pontos szabály. Mindenesetre adhatunk néhány általános szabályt. Ez megfelelő kezdésnek tűnik.. Az egyik Giovan Battista Andreiniről.

A Jegyesek szerzője azonban nem azonos magával Manzonival. még azok is. akkor úgy teszi. Még akkor sem. „A Jegyesek szerzője”. és nem tudják alávetni magukat az egyszerű. ha a saját költészetéről akart írni. ahogy írt. Logikailag helytelen egy szerzőt a művével definiálni. stilisztikai töréseket alkalmazott. ha Caravaggióról írják a szakdolgozatot? Nos. Amikor csak szükséges. A német zeneszerző. száraz kritikai metanyelv követelményeinek. Igaz. Stockhausen. hogy mindenki megértse. hogy csakis ők fejezik ki magukat úgy. cummings. de akkor el kell magyarázni mindenkinek. Senki sem e. írjanak sokszor új bekezdést. vagyis olyan nyelvezet. és azzal fejezik ki formabontás iránti igényüket. Cummings amerikai költő volt. mint a sorozat. mert manapság sokan próbálnak „formabontó” szakdolgozatot írni. mindenki számára világos és érthető szabálygyűjteményt írt a világos prózai stílusról. Nem mondom azt. ha szakdolgozatuk témája az avantgárd költészet. ha úgy fejezné ki magát. kiről van szó. a Mantra szerzője ennél sokkal tovább megy. Ezen a ponton azonban két választási lehetőség van: vagy nem írnak szakdolgozatot. különbséget kell tenni művészetének különböző korszakai között. ízléses. nem fogadná azt el. hogy a tizenkét hang közül egyet se ismételjen meg addig. dialektizmusokat. és természetesen nagy mértéktartással alkalmazta a pontokat és a vesszőket. hogy az ember egy idő után nem tudja. akik a verseit nem értik. amely más nyelvezetekről szól. amíg a sorozat be nem fejeződött. noha életrajzi és anyakönyvi tekintetben ugyanarról a személyről van szó. elmés. elmebetegek. Gadda (aki mérnöki diplomát szerzett) úgy írt. szaggatott. mint egy filozófus. mint a sorozat. Berio is megállapítja. Nos. hogy „elragadja önöket a költői hév”. Ami pedig Webernt illeti. hogy elvetik a diplomát és gitározni kezdenek. ha megteszi. nem Schönberg vagy Webern hangsorára gondol. hanem úgy. Egyébként Webern sem követte Schönberg szigorú elveit. Montalénak nincs diplomája. Ez olyannyira igaz. Ezért én a fent idézett részletet inkább így írnám: Amikor Stockhausen „csoportok”-ról beszél. Nos. Egy elmebetegekről író pszichiáter nem úgy fejezi ki magát. amit a szép írást okító kézikönyvek valószínűleg tiltanak) Manzoni helyett egy ideje azt újak. Be-rio is megmondta: ezt a zeneszerzőt nem lehet dogmatikus szerialistának tekinteni. Költők? Akkor ne akarjanak diplomát. aki a költészetről ír szakdolgozatot. . Maga a „cluster” szerkezetileg sokkal rugalmasabb. amelyben nem tartják tiszteletben a tanulmányírás szabályait. érzékelhető különbség van a Jegyesek és az Adelchi szerzője között. Maguk azonban nem avantgárd költők. s ehhez egy mindenki számára érthető kritikai metanyelvet kell használni. A „cluster” szerkezetileg sokkal rugalmasabb. Az álköltő. hogy a tizenkét hang közül egyet se ismételjen meg addig. mint az ún. mégis nagy költő. mint egy elmebeteg. nem úgy írt. de amikor a rádióhírek szerkesztőinek kellett tízparancsolatot írnia. Stockhausen nála is tovább megy. Eliottól Sanguinetiig az összes avantgárd költő világos prózát használt. különbséget kell tenni művészetének különböző korszakai között. Amikor pedig Montale újságkritikát ír. mint egy korabeli munkás. Önök joggal meg lehetnek győződve arról. hogy bizonyos összefüggésben azt állíthatjuk. ahogy kell. Netán festeni kezdenek. akit az az igény vezérelt.e. nem Schönberg vagy Webern hangsorára gondol. Ne mondják azt. annál jobb. hogy túl sokszor ismételgetik a nevet.Amikor Stockhausen „csoportok”-ról beszél. Amikor azonban 1848-ban a Kommunista kiáltványt írta Engelsszel. aki kisbetűvel írta a nevét. amit egy avantgárd költő megtehet. S amikor Marx a munkásokról akart szólni. igen hatásos. tehát mindent megtett. felszabdalta a versszakokat. s nagyon jó is. provokatív stílust használt. hogy a kritikusok (attól való félelmükben. Bizonyára észrevették. Ez igen fontos tanács. ezt nem fogadná el. amely más volt. akit az az igény vezérelt. Dantétől Eliotig. de minél többször teszik. egyszerű. amikor a szöveg ritmusa úgy kívánja. szerencsétlen flótás (és valószínűleg rossz költő). hogy hiba volna. ha a futuristák stílusáról írnak szakdolgozatot. mint a közgazdászokhoz és politikusokhoz szóló Tőke stílusa. hogy az elmebetegek nyelve miért nem azonos az „őrültek” nyelvével. mint egy futurista. Ami pedig az előzőt illeti. amíg a sorozat be nem fejeződött. vagy pedig megírják a szakdolgozatot. Egyébként Webern sem követte a Varsó túlélője szerzőjének szigorú elveit. A szakdolgozat nyelvezete ugyanis metanyelv. nem kell úgy írni. hogy Webernt nem lehet dogmatikus szerialistának tekinteni.

Nem kell hinnünk Ritznek. majd ugyanannak a szövegnek egy elviselhetően képletes nyelven írott változata: Referenciális változat: Krasnapolsky nem értelmezi egészen pontosan Danieli műveit. Mint Hilton mondja „ha Ritz stílusa olyan. Utána majd észreveszik. de megmagyarázzuk. olyan könnyedséggel. mindent tudnak. az pedig. hogy meg vagyunk győződve arról. A „Velence-Milánó vonat” referenciális módon jelöli azt. Lehet. azt jelenti. egyértelmű szavakkal). hogy az a költői tevékenység szimbóluma. Használhatunk referenciális és képletes nyelvet. Jó. Ha úgy véljük. Ne használjanak állandóan három pontot. ne használjunk retorikai alakzatokat. „pedig mindkettő igazán tökéletes kritikus”. hogy a témavezető jóval a dolgozat leadása előtt el tudja olvasni az első fejezeteket (majd fokozatosan a többit is). vagyis a munkahipotézist felvázoló tartalomjegyzékre. Hilton megjegyzi. 1. Ez a példa azonban meg mutatja. IV. kétértelműség nélkül nevezünk meg. hogy „hétköznapi” közlésben is használhatunk részben képletes nyelvet. Az „e a sera mirar le nuvole” (és este a felhőket csodálni) verssort Ritz egyszerű tájleírásként. mint egy útikönyvé. és úgy gondoljuk. Ha használjuk őket. Aki viszont ezt azzal bosszulja meg. nem pedig arra. és eltérítette önöket a téma középpontjától. amely már az elejétől fogva vezérfonalként szolgál (1. mintha az előző fejezetek már mind a helyükön volnának. és nem kell megmagyarázni őket. Nos. Ha az illető elfoglalt (vagy lusta). hogy az olvasó gyengeelméjű. hogy bebizonyítsák. a szimbólum mellett kardoskodik. hogy a képletes változatban különböző retorikai fogásokat alkalmaztunk. de csak a legelső megfogalmazáskor. de Krasnapolskyval is csínján kell bánnunk. Ne játsszuk meg a magányos zsenit. Akkor pedig nem szükséges szégyenkezni miattuk. feltételezzük. hogy semlegesítse . hogy hülyének nézzük az olvasót. mint egy útikönyvé. Akkor távolítsák el a zárójeles részeket vagy a kitérőket. íme egy tájékoztató szöveg. Természetesen szükség van fogódzóra. Láthatták. hogy a lendület elhatalmasodott magukon. hogy „ha Ritz stílusa olyan. ami az eszükbe jut. hogy mindent a legközönségesebb. Amennyiben használjuk őket. Az. hogy hülyének nézi a szerzőt. hogy nem vagyunk meggyőződve arról. felkiáltójelet és ne magyarázgassák az iróniát.írjanak le mindent. hogy a szerző tökéletes kritikus. mindenki által ismert nevén. amit a „Lagúna nyila” képletesen. kérjünk meg egy barátot. hogy nem ő a tökéletes kritikus. Referenciális nyelv alatt azt értem. Krasnapolsky viszont amellett kardoskodik. mégis hasznos lehet egy-egy metafora. vagy nem. de nem kell hinnünk Krasnapolskynak sem. Használjuk a témavezetőt kísérleti alanyként. ironikus megjegyzés vagy sejtetés alkalmazása. hogyan jár el a félénk író. az éleslátó kritikusnak. hogy sokkal nagyobb felkészültséggel és több anyaggal rendelkezünk a negyedikhez. hogy ebből bátorságot merítünk. hogy ő lenne a legtökéletesebb kritikus. hogy Ritz nem éppen a kritikai éleselméjűség csodája. S hozzáteszi. íme a tökéletes kritika két modellje. Akkor pedig annál kell kezdeni. Biztos. Az útikönyvre és a nagyböjti szentbeszédre való utalás két hasonlat. Krasnapolsky viszont a költői tevékenység szimbólumaként értelmezi. hogy az olvasó is megérti őket. A szakdolgozat arra szolgál. akkor Krasnapolskyé viszont akár egy nagyböjti szentbeszédé”. hogy Krasnapolsky volna Danieli legtökéletesebb értelmezője.). hogy érthető-e amit írunk. Mindenekelőtt a sejtetést: ha azt mondjuk. hogy bemutassanak egy kidolgozott hipotézist. Ne ragaszkodjunk ahhoz. azt jelenti. az más szóval azt jelenti. ha egy tanulmányt vagy egy tudományos szöveget tájékoztató stílusban írunk (pontos. hogy a munkát az első fejezetnél kezdjük. Intézzük úgy. de feltétlenül ellenőrizzük. hogy gyenge interpretátor (sejtetés). akkor Krasna-polskyé viszont akár egy nagyböjti szentbeszédé”. Olyan dolgokra következtet a szövegekből. amelyekre a szerző valószínűleg nem is gondolt. Nem mintha Ritz a kritikai éleselméjűség csodája volna. hogy kifejezőbbé és meggyőzőbbé teszik a megfogalmazást. Képletes változat: Nem vagyunk meggyőződve arról. vagyis épp az ellenkezőjére utal. Lássuk. ironikus megjegyzés. vagy használunk retorikai alakzatokat. mintha kissé erőltetné a tollát. Tapasztalatai hasznosak lehetnek számunkra. és tegyék a jegyzetek közé vagy a függelékbe (L). Művét olvasva az a benyomásunk. Azután a szóképeket: erőlteti a tollát. Az „e a sera mirar le nuvole” verssort Ritz egyszerű tájleírásként értelmezi.

állításom fontos igazságot tartalmaz. aki ennyire teletűzdelne egy szöveget félszeg megtorpanásokkal és apró bocsánatkérő mosolyokkal.. ha Hilton iróniája túl enyhének tűnt.. Mint Hilton mondja „ha Ritz stílusa olyan.. A harmadik részlet töményen magában foglalja a dilettáns író rossz szokásait. a három pontot csak arra szabad használni. ki az a Spinoza.. legalábbis egy tanulmányban. hogy én egyszer vagy kétszer használtam felkiáltójelet. majd figyelmeztettem önöket arra. Nem mintha Ritz volna . hogy paradox hangzása ellenére. most kemény dolgot fogok mondani”. hogy a felsorolásnak még nincs vége. hol van Róma. ha hirtelen megváltoztatjuk az értekezés hangnemét. vagy ha a következő erőteljes felszólítást akarjuk kiemelni: „Vigyázzanak. mert féltem.. Amint majd láthatjuk. erőlteti a tollát. amit mondani akarok. Egyszer vagy kétszer meg engedett. Az idézett példában.. amellett kardoskodik. hogy az olvasó nem tudja. Időnként hasznos lehet. Természetesen. amikor először szólnak róla. hogy a paródiát paródiaként értelmezzük).. hogy az a költői tevékenység szimbóluma. mint a tökéletes kritika két modelljét. Megfigyelhették. hogy mindenki megértse. hogy.. Azért tettem. Ezért hangsúlyoztam. akkor pedig nem feltételezhetik. Ha utánajárnak ebben a könyvben. de ehhez előzőleg valóban tréfálkozni kell. hagyják abba az egészet. hanem az.. Sokkal hatásosabban lehet így fontos dolgokat mondani. Ne magyarázzák el. az irónia nyilvánvaló volt. Ezt nem azért tettem. amely arra való. vagy legfeljebb egy összetett mondat végén. csínján kell bánnunk. hogy túlságosan is jól megértik. hol van Timbuktu. akkor Krasnapolsky . amelyben nem a szép stílus a lényeg. s akkor az olvasó tudja. a kritikai éleselméjűség csodája. ki az a Guzzo. stb. de Krasnapolskyval is . ha ilyen mondatokat olvas: „Guzzo a következőképpen definiálta Spinozát. Most azonban. nem értik meg. meglátják. Egy tanulmányban bizonyára úgy mondtam volna ki a paradoxont. például ha azt akarjuk. A harmadik részlet szerzője elnézést kér. Mindig akkor definiáljanak egy dolgot. hogy nem jó szakdolgozati témát (vagy mesterséget) választottak. ha a későbbiekben nem magyarázzák el. A másik dolog a felkiáltójel használata egy állítás kiemelésére. ki az a Spinoza.. A vizsgált részletben iróniát és metaforát. Mindenekelőtt a három pont használatát. Amennyiben nem tudják definiálni.” Állj! Vagy Spinozáról szól a szakdolgozat. Meggyőződésem. Ha pedig a Gentile utáni olasz filozófiáról írnak szakdolgozatot. nagyböjti szentbeszéd és (de ironikusan!) úgy definiálja őket. Danieli legtökéletesebb értelmezője. hogy paradoxonról van szó. „idehallgassanak. mint egy útikönyvé. és nem szükséges még meg is magyarázni. Krasnapolsky viszont. hogy ebben a könyvben legalább kétszer állítottam fel paradoxont. hogy Augusto Guzzo írt róla egy könyvet. félretéve a tréfát. hogy Kras-napolsky . mivel Hilton útikönyvről és nagyböjti szentbeszédről beszélt. mert az azt jelenti. nem kell elhinniük. ezért úgy gondolják. mert ez didaktikus könyv. A hideg rázza az embert. nem tréfálkoztak. mert didaktikai szempontból fontos.. hogy visszafogottan kell írni. Művét olvasván az a benyomásunk. hogy nincs az a kispolgári entellektüel. a holland zsidó panteista filozófust. amiért iróniát alkalmazott (bár mástól idézte). Nem mutat jól. s ezáltal jól ki is emeli. ezt a hibát soha ne kövessék el!” Bölcs szabály azonban.. hogy két tökéletes kritikussal állunk szemben. akkor mindenki tudni . Az „e a sera mirar el nuvole” verssort Ritz egyszerű „tájleírásként” értelmezi. Vagy pedig mellékesen idézik a mondatot egy atomfizikáról szóló szakdolgozatban. Ugyanez vonatkozik a „félretéve a tréfát” megjegyzésre. ellenben tudja. Én persze túloztam (és ezt most el is magyarázom. vagyis nagyon is komoly retorikai alakzatokat használtak.” Akkor azonban az iróniának valóban enyhének kell lennie.. hogy az olvasó felugorjon a székből.. és már arról is értesült. kerüljék el a használatát.. hogy figyelmeztessen. jelezvén. mert azt hittem. Ez gyermeteg dolog. Épp ellenkezőleg. Ha nem tudják meghatározni a szakdolgozat egyik alapvető fogalmát. Ily módon jól megvilágítottam a dolgot. odaírhatják: „Hilton enyhe iróniával megállapítja. hogy jelöljük az idézetből kihagyott részleteket. mást is lehetne még mondani.alakzatait és exkuzálja magát a használatukért: Mérsékelt képletes változat: Nem vagyunk meggyőződve arról.. hogy nem hívom fel rá a figyelmet.

ha feltételezik.” Ha viszont Eliotról írják a szakdolgozatot. Mindenekelőtt az. Sőt mi több. vélhetőleg az a következtetés vonható le. illetve hogy jelentős mértékben alátámasztja állításukat. bizonyosnak látszik tehát az. Adjuk meg tehát az idézetek alkalmazásának tíz szabályát: 1. Mondják el rögtön. hogy. elég annyi. mint pl: „arra kell tehát következtetni. s nem elemzést végeznek. Máskor a hosszú idézetek utalhatnak lustaságra.1. ha a szakirodalomból idéznek. hogy mindenki tudja. hogy. Ugyanakkor úgy vélem. angol költő” (arról nem is beszélve. tíz sorba sűrítve az összes szükséges életrajzi adatot.3. AZ IDÉZETEK V. Az írás társadalmi tevékenység. vagyis az elsődleges forrásból. hogy Amerikában született). Nem kell azt írni. Nehéz megmondani. ha megállapításunk alátámasztására vagy igazolására szolgál. ha a szakdolgozat témája egy régebbi. vagyis a másodlagos forrásokból. Íme két fölösleges idézet: . Én vagy mi? A szakdolgozatban egyes szám első személyben kell leírni a saját véleményünket? Azt kell írni. ennél a pontnál azt kellene mondanunk. hogy ki volt Spinoza. hogy az idézet valami újat tartalmaz. legalább a dolgozat elején írják le becsülettel és pontosan. mint a királyi többes használata. De még akkor is. e szöveg vizsgálata során kitűnik. Gyakorlatilag tehát kétféle idézés létezik: a) azért idézünk egy szöveget. mibe kerül megírni egy néhány adatot tartalmazó jegyzetet. Ne gondolják. hogy angol költő volt. b) saját fejtegetésünk alátámasztására idézünk. hogy ha az elemzett részlet terjedelme meghaladja a fél oldalt. hogy „a fent idézett cikk azt bizonyítja számunkra”. vagy már nem is lehet részletről beszélni.”? Egyesek szerint ez becsületesebb eljárás. hogy „a fent idézett cikk”. ki az a Guzzo. a következőt írják: „egy angol költő. stb. hogy T. hogy te. ha a szerző Molière. akkor valami nincs rendben: vagy túl hosszú részletet akarnak elemezni. 2. de azt is. mikor született Eliot. Én azért írok.”. hogy bőségesen vagy mértékletesen kell-e alkalmazni az idézeteket. hogy értelmezzük. bizonyosnak kell lenniük abban. akkor nyilvánvalóan hosszú részleteket kell idéznünk. s ezért inkább másra hagyja. az adott fejezetben pedig csak néhány mondatot idéznek belőle. Sosem lehet tudni. hogy. hogy. ha éppen azt akarják kiemelni.. Eliot mondta. amelyet előzőleg idéztünk”. majd elemeznünk a műveiből. amit én ajánlok. szabály – A szakirodalmat csak akkor idézzük. Akkor használják a „mi”-t. Ha nem is a szövegben. hol a helye stb.. hanem átfogó véleményt írnak róla. Ha egy író munkásságát kritikai szempontból elemezzük. Ez a szakdolgozat jellegétől függ.. akkor alázattal adják meg az összes adatot. Eliot. hogy „én úgy vélem. Ha tehát a szöveg fontos. de túl hosszú. hogy. hogy az olvasónak. Én ezt nem mondanám. kisebb szerző. kiről van szó. Még egy történelmi témájú szakdolgozatban se írják: „T. és személytelenebb kifejezésekhez folyamodhatnak. helyes azt írni. fejből tudnia kell. hogy a jelölt nem akar vagy nem képes összefoglalni egy gondolatsort. Ne higgyük. amit nem lehet pontról pontra kommentálni. V. az olvasó elfogadd. hogy. Abból kell kiindulni. bármennyire jól képzett is. Másrészt. ugyanis az ilyen megfogalmazás semmiképp nem teszi személyessé a tudományos értekezést. Ennek a két szabálynak van néhány nyilvánvaló következménye. amelyet előzőleg idéztem”. Legfeljebb megpróbálhatják elkerülni a személyes névmások használatát. szabály – Az értelmezendő részleteket megfelelő hosszúságban kell idézni.fogja. Még inkább ez a teendő. Mikor és hogyan idézzünk: tíz szabály Egy szakdolgozatban általában sok más szerzőtől vett idézet szerepel: részben a dolgozat tárgyából. hogy „a cikk. hanem teljes szövegről. Eliotot mindenki ismeri. vagyis arra.. S. S. részben pedig a szakirodalomból. hogy az olvasó is egyetért az állítással. ki volt. sem pedig azt. ha a függelékben hozzák. hogy „a cikk. jobb. hogy.3.

olyan.Ifjúkori önarckép” című regény ében címmel írt szakdolgozat egyik oldalának felépítése: láthatják. és tisztázni kell. szabály – Ha elsődleges forrást idézünk. ha folyamatosan sokat kell idézni. táblázatban. V. és feltüntetjük.2. Másrészt pedig. három ember közül kettő a nap egyharmadát a televízió előtt tölti. mind az n-edik kiadást meg kell említeni. hanem inkább a bennük rejlő filozófiai tartalom miatt vizsgáljuk. Mindenesetre mind az első. ha az módosításokat. de fontos. hogy a tv-nézők számára vonatkozó adat pontos. c) egyszerűen az oldalszámot írjuk oda zárójelben. Nézzék meg közben a 15. ha inkább azt mondják: „nyugodtan feltételezhetjük.2. hogy egy ilyen nyilvánvaló dolgot kimondjunk. a szakirodalmat pedig lábjegyzetben idézzük. 3. ha az eredeti. amennyiben több kiadás létezik. Az első kiadásból idézzünk. Ez irodalmi művek esetében kötelező érvényű szabály. verssorokat. ha első ízben kerül szóba. ha az utána következők újranyomások. ha egy filozófus művének egyes részleteit elemzik). szabály– Ha külföldi szerzőt tanulmányozunk. főleg. nem szükséges semmiféle szaktekintélyre hivatkoznunk.. hogy az olvasónak ne kelljen állandóan egyik nyelvről a másikra ugrálnia. hogy a tömegkommunikáció központi szerepe napjainkban olyan nyilvánvaló tény. hogy bárki megállapíthatja. lehet. hogy McLuhan is megállapította (nem ellenőriztem. ha csak azért idézünk külföldi szerzőtől. átdolgozott kiadásból idézzünk. költőről vagy prózaíróról beszélünk. hogy miután elhatároztuk. hogy az egyszerűség kedvéért Cesare Pavese olasz fordítását fogjuk használni. hogy melyik fordítást használtuk fel. 6. hogy az értekezés gördülékenyebbé tétele . Ókori és klasszikus szerzők esetében általában elég. ha az érvényben lévő szabályok szerint (1. korszerűsítéseket tartalmaz. hogy osztjuk a szerző nézeteit. Többé-kevésbé hasznos lehet a szöveg után zárójelben vagy lábjegyzetben közölni a fordítást. fejezeteket. hiszen én találtam ki az idézetet). Inkább egy gyanú felett álló tudósok által fémjelzett ismert szociológiai kutatást.. milyen lehetne az Epifánia kérdése James Joyce . Elég. III.4. legalábbis a Pléiade összkiadást kell alapul venni. Ilyen esetekben. statisztikai vagy történelmi adatokat. akkor használhatunk fordítást. hogy három ember közül kettő stb. idegen nyelvű szöveget veszik alapul. de ahhoz. Mi a hiba vagy a naivitás ebben a két idézetben? Mindenekelőtt az. b) az idézet után zárójelben odaírjuk a szerző nevét és a mű megjelenésének évét (erről 1. hogy információt. vagy az egész szakdolgozat ugyanannak a szerzőnek egy művéről szól. 5.. III. jó. illetve általános nézeteket vegyünk át tőle. dönthetünk úgy.). s az utolsóból. hogy melyikből idézünk (erről 1.”. Ajánlatos azonban zárójelben vagy jegyzetben közölni a fordítást. az azt jelenti. Ennek különböző módjai vannak: a) számozott jegyzetben utalunk a szerzőre.3. Ha olyan szerzőről van szó. szabály – Minden idézet szerzőjét és nyomtatott vagy kéziratos forrását világosan meg kell jelölni. lehetőleg vagy az első. a szövegre zárójelbe tett oldalszámokkal utalunk.3. hogy – Savoy szerint – csak hazánkban. Megtörténhet az is.). akinek irodalmi stílusát nem elemzik. de Savoy nem tekinthető szaktekintélynek (a nevet én találtam ki. hogy egy külföldi szerzőről. az idézeteket eredeti nyelven kell írni. mint Pinco Pallino). ha pontosan idézzük a mű eredeti címét. Nem szabad elfelejtenünk. hogy gondolatainak nyelvi árnyalatait pontosan tolmácsolják (pl. de írásait nem elsősorban stílusuk.) idézzük az egyes részeket. Egy holmi Savoy szavainak idézése helyett pedig jobb lett volna. a központi statisztikai hivatal néhány adatát. szabály – Ha az idézet előtt vagy után nincs kritikai elemzés. bővítéseket. ha az egész fejezet. Végül. a tömegkommunikáció „korunk egyik központi jelensége”. Lehet.Mint McLuhan mondja. Kortárs szerző esetében. vagy mi magunk lefordíthatjuk az adott részletet. vagy a saját felmérésük eredményeit kellett volna idézni a függelékben közölt táblázatokkal alátámasztva. mert az egyben interpretációs gyakorlat is az önök számára.3. lehetőleg a kritikai vagy a legtekintélyesebb kiadásra támaszkodjunk: egy Balzacról szóló szakdolgozatban tehát nem tanácsos a Livre de Poche kiadásra hivatkozni. Ezzel kapcsolatban tartsuk magunkat a témavezető útmutatásához. 4. vagy az utolsó.

érdekében jó fordítást veszünk alapul, és ha ki akarjuk emelni egy-egy szó jelentőségét, akkor egyszerűen elhelyezünk a szövegben néhány rövid részletet az eredetiből. Ezt láthatjuk a 15. táblázatban megadott Joyce-példán is. L. még a 4. szabály c) pontját. 7. szabály – Világosan utaljunk a szerzőre és a műre. Hogy ezt jobban megértsük, nézzük a következő (hibás) példát:
Egyetértek Vasquezzel abban, hogy „a vizsgált kérdés még távol áll a megoldástól” 7 és Braun8 ismert álláspontja ellenére, amely szerint „végérvényesen fény derült erre a régi kérdésre”, szerzőnkkel együtt azt vallom, hogy „még hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy elérjük a tudás megfelelő szintjét”.

Az biztos, hogy az első idézet Vasqueztől, a második pedig Brauntól származik, de vajon a harmadik valóban Vasqueztől van-e, amint azt a kontextus alapján feltételezni lehet? És azért, mert az 1. számú lábjegyzetet egy Vasquez művének 160. oldaláról vett idézethez kapcsoltuk, vajon azt is feltételeznünk kell, hogy a harmadik idézet ugyanannak a könyvnek ugyanarról az oldaláról való? És mi van akkor, ha a har madik idézet Brauntól származik? A fenti részletet tehát a következőképpen kellett volna megírni:
Egyetértek Vasquezzel abban, hogy „a vizsgált kérdés még távol áll a megoldástól” 9, és Braun ismert álláspontja ellenére, amely szerint „végérvényesen fény derült erre a régi kérdésre” 10, szerzőnkkel együtt azt vallom, hogy „még hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy elérjük a tudás megfelelő szintjét”11.

Figyeljék meg, hogy az 5. lábjegyzetben azt írtuk: Vasquez, op. cit., p. 161, Ha a mondat szintén a 160. oldalon lett volna, azt is írhattuk volna: Vasquez, ibidem. De hiba lett volna, ha csak azt írjuk, hogy ibidem, és nem tüntetjük fel Vasquez nevét. Az azt jelentette volna, hogy a mondat Braun előzőleg idézett könyvének 345. oldalán található. Az „ibidem” ugyanis azt jelenti: „ugyanott”, és csak akkor lehet használni, ha egy az egyben akarjuk ismételni az előző lábjegyzetben idézett művet. Ha azonban a szövegben a „szerzőnkkel együtt azt valljuk” helyett azt írtuk volna, hogy „Vasquezzel együtt azt valljuk”, és továbbra is a 160. oldalra akartunk volna utalni, akkor a lábjegyzetben használhattuk volna egyszerűen az „ ibidem „szót. Egy feltétellel, ha Vasquezről és művéről néhány sorral feljebb, vagy legalábbis ugyanazon az oldalon, illetve nem több, mint két lábjegyzettel feljebb szóltunk. Ha azonban Vasquez tíz oldallal korábban szerepelt, sokkal jobb volna teljes egészében megismételni a lábjegyzetet, vagy legalább azt írni: „Vasquez, op. cit., p. 160”. 8. szabály – Ha az idézet hossza nem haladja meg a 2-3 sort, akkor a bekezdésen belül idézőjelbe tehetjük, ahogy most Campbellt és Ballou-t idézem, akik azt mondták, hogy „a három gépelt sornál nem hosszabb közvetlen idézeteket a szövegben kell elhelyezni, idézőjelben”.12 Ha azonban az idézet hosszabb, jobban tesszük, ha kisebb sorközzel, új bekezdésbe írjuk (ha a szakdolgozatot kettes sortávolsággal gépeltük, akkor az idézetet írhatjuk egyessel). Ebben az esetben nincs szükség idézőjelre, mert nyilvánvaló, hogy az egyes sorközzel írott részletek idézetek. Vigyázni kell azonban, hogy ne írjuk ugyanúgy saját megjegyzéseinket vagy mellékes hozzáfűznivalóinkat (ezeket lábjegyzetbe kell tenni). Példa a beljebb kezdett kettős idézetre:13
Ha egy közvetlen idézet hosszabb, mint három gépelt sor, akkor a szövegen kívül egy vagy több, különálló bekezdésbe írjuk egyes sorközzel... Az idézetben meg kell tartani az eredeti forrás bekezdéseit. Az eredeti forrás bekezdéseit továbbra is egyes sorral választjuk el egymástól, ügy, mint a többi sort. Azokat a részeket, amelyeket két különböző forrásból idézünk, és amelyek között nincs magyarázó szöveg, kettes sorközzel kell elválasztani. 14 A beljebb kezdéssel az idézeteket jelöljük, főleg olyan szövegben, amelyben számos, különböző hosszüságü
7 8

Roberto Vasquez, Fuzzy Concepts, London, Faber, 1976. p. 160. Richard Braun, Logik und Erkenntnis, München, Fink, 1968. p. 345. 9 Roberto Vasquez, Fuzzy Concepts, London, Faber, 1976. p. 160. 10 Richard Braun, Logik und Erkenntnis, München, Fink, 1968. 11 Vasquez, op. cit., p. 161. 12 W. G. Campbell és S. V. Ballou, Form and Style, Boston, Houghton Mifflin, 1974. p. 40. 13 Mivel az az oldal, amelyet éppen olvasnak, nyomtatva van (nem pedig gépelve), kis nyomdai sorközzel íródott (amely az írógépen nincs). A kisebb sorköz annyira szembetűnő, hogy amint láthatják, a továbbiakban nem is volt szükséges beljebb kezdeni az idézetet, elég volt fölötte és alatta kihagyni némi helyet, itt csak azért kezdtük beljebb, hogy megerősítsük, egy géppel írt oldalon hasznos ezt a formát alkalmazni. 14 Campbell és Ballou, op. cit., p. 40.

idézet van... Nem használunk idézőjelet.15

Ez igen kényelmes módszer, mert kiemeli az idézeteket, lehetővé teszi, hogy amennyiben megakasztják az olvasás menetét, átugorják vagy – ha az olvasót jobban érdeklik az idézetek, mint a kommentár – külön olvassák azokat, s végül lehetővé teszi, hogy aki vissza akar térni rájuk (hogy alaposabban elolvassa őket), azonnal megtalálja az idézeteket. 9. szabály– Az idézetnek hitelesnek kell lennie. Először is úgy kell lemásolni a szavakat, ahogy vannak (mindig jó, ha a szakdolgozat megírása után ellenőrizzük az idézeteket az eredeti szövegben, ugyanis ha kézzel vagy géppel másolunk, tévedhetünk vagy kihagyhatunk valamit). Másrészt nem szabad a szövegből részleteket kihagyni anélkül, hogy azt ne jelölnénk: a kihagyást a kihagyott rész helyébe írt három ponttal jelöljük. Harmadrészt nem szabad a szövegben közbeszúrni megjegyzéseket, és minden kommentárt, felvilágosítást, részletezést szögletes zárójelbe kell tenni. Azt is jelölnünk kell, ha a kiemelés nem a szerzőtől, hanem tőlünk származik, íme egy példa: az idézetben többek között közlünk néhány olyan szabályt, amelyek kissé eltérnek azoktól, amelyeket én alkalmazok közbeszúrások esetében. Ez azonban arra is jó, hogy megértsük, alkalmazhatunk más szempontokat is, ha állandóan és következetesen tesszük:
Az idézeten belül ... adódhatnak bizonyos problémák... Amennyiben a szöveg egy részét kihagyjuk, azt három szögletes zárójelbe tett ponttal kell jelölni [mi azonban egyszerűen három pontot javasolunk zárójel nélkül]... Amikor azonban az idézett szöveg megértése érdekében közbeiktatunk egy-egy szót, azokat szögletes zárójelbe kell tenni [ne feledjük, hogy ezek a szerzők francia irodalomról szóló olyan szakdolgozatokról beszélnek, amelyekben olykor egy-egy olyan szó közbeszúrására van szükség, amelyek az eredeti kéziratban nem szerepeltek ugyan, de a filológus feltételezi a jelenlétüket]. Ne feledjük, hogy a franciában el kell kerülni a nyelvtani hibákat, és hogy pontos és világos olasz nyelven kell írni (kiemelés tőlünk).16

Ha az idézett szerző említésre méltó ugyan, de nyilvánvaló hibát követett el a stílus vagy az adatok szempontjából, azt úgy kell hagyni, de az olvasó figyelmét legalább az alábbi módon fel kell rá hívni. írhatják azt, hogy mint Savoy megállapítja „1820-ban [sic], Bonaparte halálát követően, az európai helyzetet fények és árnyékok jellemezték”. Én azonban az önök helyében nem foglalkoznék ezzel a Savoyjal. 10. szabály – Az idézés olyan, mint amikor tanúkat keresünk egy peres ügyhöz. Mindig előállíthatóaknak és szavahihetőknek kell lenniük. Ezért a hivatkozások legyenek rendkívül pontosak és ellenőrizhetőek (soha ne idézzünk egy szerzőt a mű és az oldalszám nélkül). Mi történik akkor, ha a fontos információ vagy vélemény személyes közlésből, levélből vagy kéziratból származik? Remekül lehet idézni bármely mondatot, ha lábjegyzetként odaírjuk a következő kifejezések valamelyikét:
1. A szerző szóbeli közlése (1975. június 6.). 2. A szerző magánlevele (1975. június 6.). 3. 1975. június 6-án rögzített kijelentések. 4. C. Smith, Le fonti dell'Edda di Snorri, kézirat. 5. C. Smith, A XII. fizikoterápiai kongresszuson elhangzott előadás, kézirat (megjelenés alatt a Mouton, The Hague kiadónál).

Ne feledjék, hogy a 2., 4. és 5. forrást bármikor be tudják mutatni. A 3. forrást illetően már bizonytalanok vagyunk, hiszen a „rögzített” szóból nem derül ki, hogy hangfelvételről vagy gyorsírásos jegyzetekről van-e szó. Ami az első forrást illeti, csak maga a szerző tudná megcáfolni önöket (aki időközben talán már meg is halt). Ezekben a szélsőséges esetekben jó, ha az idézet végleges formáját levélben elküldjük a szerzőnek, és megkérjük, írja meg, vajon magára ismert-e azokban a gondolatokban, amelyeket mi tulajdonítottunk neki, és hogy hozzájárul-e az idézet felhasználásához. Ha rendkívül fontos, de még nem közreadott információról van szó (új megközelítésről vagy egy kutatás még titokban tartott eredményéről), akkor jó, ha az idézet felhasználására feljogosító levél másolatát közlik a szakdolgozat függelékében. Természetesen csak akkor, ha az információ szerzője ismert tudományos
15 16

P. G. Perrin, An index to English, 4 ed., Chicago, Scott, Foresman and Co., 1959. p. 338. R. Campagnoli és A. V. Borsari, Guida alla tesi di laurea in lingua e letteratura francese, Bologna, Patron, 1971. p. 32.

szaktekintély, nem pedig valami jöttment. Kisebb szabályok – Ha valóban precízek akarnak lenni, szövegkihagyáskor a jelet (három pont, zárójellel vagy anélkül), a következőképpen használják:
Ha kevésbé fontos részt hagyunk ki,... a kihagyás az előző rész írásjele után következik. Ha lényeges részt hagyunk ki..., a kihagyás megelőzi a vesszőt.

A versidézeteknél hasonlóképpen járjanak el, mint a felhasznált szakirodalom. Egyébként egyetlen verssort idézhetnek a szövegen belül : „la donzelletta vien dalia campagna” (a kisleány vidékről jön). Két verssort ferde vonallal elválasztva idézhetünk a szövegben: „I cipressi che a Bolgheri alti e schi-etti / van da San Guido in duplice filar.” (A magas, egyenes ciprusok, amelyek / két sorban húzódnak San Guidötól Bolgheriig.) Ha viszont hosszabb versidézetről van szó, jobb, ha egyes sortávolsággal írjuk és beljebb kezdjük.
S ha egybekeltünk, Oly boldogok leszünk Hisz Rosie O'Gradyt ügy szeretem s ő is úgy szeret engem.

Ugyanígy járjanak el egyetlen verssor esetében, melyet a későbbiekben hosszan akarnak elemezni, mert mondjuk Verlaine költészetének alapvető elemeit a következő verssorban vélik megtalálni:
De la musique avant toute chose

Ilyen esetekben azt mondanám, akkor sem szükséges aláhúzni a verssort, ha idegen nyelven idézzük. Főleg, ha a szakdolgozat Verlaine-ről szól, mert akkor több száz oldalt kell aláhúzkodniuk. Ha viszont az elemzés középpontjában a „diszparitás” fogalma áll, a következőképpen írják:
De la musique avant toute chose et pour cela préfère l'impair plus vague et plus soluble dans l'air, sans rien en lui pèse et qui pose...

és tisztázzák, hogy a második sor az önök kiemelése.
15. TÁBLÁZAT EGYAZON SZÖVEG FOLYAMATOS ELEMZÉSÉNEK PÉLDÁJA Az Ifjúkori önarckép szövege gazdag az olyan eksztatikus elemekben, amelyeket már a Stephen Heróban is epi-fánikusnak definiáltak: Villanva-reszketve, reszketve-kibomolva, mint a feltörő fény, a nyíló virág, úgy plántálta végtelen folyamatossággal önmagát, bíborrá bomolva, kibontakozva és halvány rózsaszínbe sápadva, szirom a sziromra, fényhullám a fényhullámra, elárasztva a mennyeket puha özönével, s minden özöne mélyszínűbb volt, mint az előbbi. (182. o.) Azonnal látszik azonban, hogy a „tenger alatti” látomás is rögtön lángoló gépekké alakul, amelyekben vörös árnyalatok és fényhatások uralkodnak. Talán még inkább kifejező ez a részlet az eredeti szövegben, amelyben olyan kifejezések vannak, mint „a brakin light” vagy „wave of light by wave of light” és „soft flashes”. Nos tudjuk, hogy az Ifjúkori önarcképben gyakran szerepelnek tűzzel kapcsolatos metaforák, a „fire” szó legalább 59szer fordul elő, a „flame” szó különböző változatai pedig 35-ször. 17 Azt mondhatjuk tehát, hogy az epif ánia élménye a tűz képéhez kapcsolódik, s ez kezünkbe adja a kulcsot, amelynek segítségével kapcsolatot kereshetünk a fiatal Joyce és D'Annunzio, az Ilfuoco (A tűz) költője között. Nézzük meg tehát a következő részletet: Vagy talán azon múlt minden, hogy mivel a látása ugyanolyan gyenge volt, mint amilyen félénk a természete, így az érzékelhető világ izzásának tükörképéből, amint az a nyelv sokszínű prizmáján és gazdag sallangozásán keresztültört, kevesebb gyönyörűséget merített... (176. o.) amely megdöbbentően hasonlít D'Annunzio Ilfuoco című versének egyik részletéhez, amely így szól: attratta in quell'atmosfera ardente come il campo d'una fucina...

V.3.2. Idézet, parafrázis és plágium
Az olvasmánycédulák készítése során pontokba szedve összegezték az érdeklődésük középpontjában álló szerző gondolatait, vagyis kivonatot, parafrázist. írtak, más szavakkal megismételték azt, amit a szerző mondott. Máshol teljes részleteket közöltek idézőjelben. Amikor rátérnek a szakdolgozat megfogalmazására, már nincs önök előtt a szöveg, így
17

L. Hancock, A Word Index to J. Joyce's Portrait of the Artist, Carbondale, Southern Illinois University Press, 1976.

hogy publikálják. a Sátán birodalmát várták. amikor az Antikrisztust. amelyben azonban az idézőjeleket becsületesen kitettem. A 2. kiváló emberek hirtelen halála (valamint az emberi gyarlóság általános erősödése) egyaránt szerepelt. Krisztus Második Eljövetelének és a szentek uralmának előjátéka is. S mivel e „jelek” között rossz kormányzók. A plágiumnak ez a formája meglehetősen gyakran előfordul a szakdolgozatokban. polgári ellentétek. Az a legmegnyugtatóbb próba. A nemzedékek állandóan várták a pusztító sátán uralmát. 3. . éhínség. mint az eredeti. idézőjel nélkül. Tisztességes parafrázis Ezzel kapcsolatban nagyon világosan fogalmaz Cohn. Több nemzedék várta állandóan a pusztító sátánt. pestis. amelyeknek a próféták szerint „a káosz utolsó korszakát” kellett kísérniük. a kínzások és a mészárlások kora lett volna. Rossz parafrázis Cohn szerint. hogy a szöveg nincs a szemünk előtt. a rablások. Az olvasóra azonban rossz benyomást tesz. hosszabbnak. hogy mely szerzőre hivatkozik. Az emberek éberen figyelték a jeleket. hogy az adott rész valójában nem az eredeti szöveg parafrázisa. amikor a szerző nagyon rövid tő– vagy összetett mondatban mond el igen lényeges dolgokat. mely fájdalmat és káoszt szül csupán. az 1. 18 Érzékelteti a korszak jellegzetesen feszült légkörét.. éhínséggel. pestis. hanem meg is értették a szöveget. hogy a parafrázis nem plágium? Mindenekelőtt természetesen akkor. éhínség. a kínzások és a mészárlások kora lett volna. hanem mindazokra. hogy az Antikrisztus eljövetele még nagyobb feszültséget eredményezett. Mégpedig nemcsak a bírálóra. ugyanakkor azonban az annyira áhított finálénak. ha sikerül úgy megírni egy parafrázist. ha a szöveg sokkal rövidebb. ha véletlenül észreveszi. a rablások. akár azért. és hírül adniuk. amelyek a profetikus szövegek szerint megelőzik az Antikrisztus eljövetelét. szárazság. a fosztogatások. a rablások. mint az eredeti szöveg. és az emberi gyarlóság 18 Norman Cohn: Ifanatici dell'Apocalisse (Az Apokalipszis fanatikusai). fosztogatásokkal. Ellenkező esetben plágiumot követnek el. jegyzi meg Cohn. kiváló emberek hirtelen halála. háború. pestis.. Milano. Vannak azonban olyan esetek is. akkor nem egyszerűen lemásolták. amelyeknek a prófétai hagyomány szerint a káosz utolsó korszakát kellett kifejteniük és hírül adniuk. 4. Ilyenkor meg kell bizonyosodniuk afelől. szárazság. akit már idéztünk. Az emberek éberen figyelték a „jeleket”. s így nem lett belőle plágium. kiváló emberek hirtelen halála és az emberi gyarlóság általános erősödése egyaránt szerepelt. ún. Egy csaknem szó szerinti parafrázis. polgári ellentétek. A 3. Az emberek mindig éberen figyelték a jeleket. Nos. Hogy mindezt világosabbá tegyem. a fosztogatások. ugyanakkor azonban az annyira áhított finálénak. vagy pedig idézet. hogy szakértelmünket megítéljék. Ha ez sikerül. hanem annak másolata. azaz plágiumot írok le. szárazság. amelynek uralma valójában a törvény nélküli káosz. ha néhány szó változatlan marad. vagyis a Szentek uralmának előjátéka is. nem volt nehéz észrevenni őket. 128. hogy a saját jegyzetükből másolnak át bizonyos részeket. [itt olyan gondolatok következnek. S a gyászos eseményekkel. éhínség. pontban kimáso lok egy részletet egy könyvből (Norman Cohn Az apokalipszis fanatikusai című művéből). és a szentek uralmának előjátéka is”. hogy „az Antikrisztus eljövetele még nagyobb feszültséget eredményezett”. 1965. a kínzások és a mészárlások kora lett volna. győzedelmes Második Eljövetelének. hiszen előbb vagy utóbb. Comunite. A diáknak közben tiszta a lelkiismerete. ugyanakkor azonban Krisztus második eljövetelének. mivel e jelek között „rossz kormányzók. pontban rossz kivonatot. üstökösök. nem volt nehéz észrevenni őket. mert elkerülhetetlen. egy lábjegyzetben megemlíti. hogy ne használjuk ugyanazokat a szavakat. amelyeknek a próféták szerint a „káosz utolsó korszakát” kellett kísérniük és hírül adniuk. akik a továbbiakban elolvassák a szakdolgozatot. polgári ellentétek. hogy a lemásolt részlet valóban parafrázis-e. o. s így a parafrázisnak igen hosszúnak kell lennie. amely mégsem plágium Ugyanaz a Cohn. 2. 1. üstökösök. S mivel a jelek között rossz kormányzók. háború. más részről felhívja a figyelmet arra. fosztogatások. sőt egyenesen hasznos.-hoz hasonló parafrázist olvashatnak. ám Krisztus megjelenésének. Mikor lehetünk biztosak abban. akár azért. rablásokkal. A 4. Krisztus Második Eljövetelének.előfordulhat. pontban a 3. Ilyenkor nem kell görcsösen igyekezni. amelynek uralma valójában a törvény nélküli káosz. üstökösök. az utolsó ítéletnek előjátéka is lesz egyidejűleg. pestissel teli korban az embereknek soha nem hiányoztak a „jelek”. idézőjelek nélkül. Az eredeti szöveg Az Antikrisztus eljövetele még nagyobb feszültséget eredményezett. Nemzedékről nemzedékre állandóan várták a pusztító sátánt. amelyeket a szerző más fejezetekben írt le]. pontban tisztességes parafrázist adok. Másrészt nem szabad elfelejteni. „amely valójában a törvény nélküli káosz. háború.

hogy hasznos jegyzetbe tenni a technikai megállapításokat. amit írtak. vagy pedig egy gyanún felül álló parafrázisnak. a szövegben is előfordulhatnak: ezt példázza a jelen könyv is. vagy hogy egyesek a jegyzeteket ugyan a vizsgált szakirodalomból származó. vagy mindkét helyen (Campbell és Ballou. de először megjelölik azt a jegyzetet. hogy vö. hogy korrigálják bennük a szövegben előforduló megállapításokat: biztosak vagyunk abban. 50. mindig a szakdolgozat jellegétől függ. Belső utalások. amely megmutatja. hogy ne a szöveget nehezítsék olyan megjegyzésekkel. c) A jegyzetek külső és belső utalásokra szolgálnak. megfelelő mértékben alkalmazva – ne lennének hasznosak.. b) A jegyzetek arra szolgálnak. Általában azonban a lábjegyzet kiválóan megfelel a célnak. áttérnek a soron következő állításra. ám lényegtelen adatokkal zsúfolták tele.4. op. a) A jegyzetek az idézetek forrásának megjelölésére szolgálnak. lábjegyzetben. vagy egy másik könyvvel. 20 Ilyen értelemben azért hasznosak. s hogyan kell megírni őket. aki nem ért 19 „Minden nem közismert tényre vonatkozó fontos megállapítást. hogy sok szerző csak azért látja el bőséges jegyzettel a dolgozatát. A megfelelő mértékre nincsenek pontos előírások. A szakdolgozat megfogalmazása idején ugyanis már nem emlékezhetnek arra.4. Mégis kísérletet teszünk arra. hogy mit csináltak a cédulázás idején. Mire valók a jegyzetek? Egy igen elterjedt vélemény szerint nemcsak az a szakdolgozat. A bibliográfiai hivatkozást tartalmazó jegyzet jobb. hanem az a könyv is kultúrsznobizmusról tanúskodik. Vagyis a szövegben megállapítanak valamit. Bizonyára nem lehet kizárni.). akkor az. hanem a szövegben közöljünk.19 19 200 e) A jegyzetek arra szolgálnak. cit. Ha a forrást a szövegben tüntetnénk fel. amit állítunk. hogy egy ismert szaktekintély hogyan erősíti meg állításukat. de azt is tudjuk. Természetesen van rá mód. nyilvánvalóan érvényes alapokra kell helyezni. d) A jegyzetek arra szolgálnak. a közbevetett megjegyzéseket. hogy nagyobb súlyt adjon neki.. A LÁBJEGYZETEK V. ha a lap aljára. amelyikben sok a jegyzet. mert lehetővé teszik.3. 1. hogy olyan megerősítő utalásokat közöljenek. de nem kapcsolódnak szorosan a témához. jegyzetben odaírhatjuk. hogy a szövegben tárgyalt témát más bibliográfiai hivatkozásokkal is megerősítsük: „ezzel a témával kapcsolatban lásd ezt és ezt a könyvet”. hogy annyi erővel. Ezt megtehetjük a szövegben. mely esetekben van szükség jegyzetekre. nem volt nehéz észrevenni őket”. nehézkessé válna az olvasás. hisz ezzel gyakran csak az olvasó szemébe próbálnak port hinteni. nem pedig a könyv vagy a fejezet végére kerül – mert akkor egy szempillantás alatt megnézhetjük. old. részben. f) A jegyzetek arra szolgálnak. nyilvánvaló. hogy van. amennyivel elkészítették a 4. . idézhették volna teljes egészében is a részletet. Nos..4. nem pedig plágium. hogy bővebben kifejtsék a szövegben szereplő állításokat. Ehhez azonban a cédulán ott kellett volna lennie a teljes részletnek. amelyek fontosak ugyan. vagy pusztán más megfogalmazásban közlik azt. hogy ha egyszer a cédulán nincsenek idézőjelek. Campbell és Ballou például megjegyzik (op. hogy már akkor tisztességes módon járjanak el. valóban parafrázis. vagy pedig írásunk egy másik fejezetével). Biztosnak kell lenniük abban. miről is van szó. majd hogy el ne veszítsék a fonalat.általános erősödése egyaránt szerepelt. 50. parafrázist. az előző megállapítások szükségszerű következményeit és a kiegészítő információkat. amelyek a szövegben zavaróak lettek volna. (vagyis vesd össze. amelyben minduntalan utalunk egy másik részre. hogy alapvető utalásokat ne lábjegyzetben. fontos tehát.1. amit lényegében már elmondtak. Ilyenkor is jobb. Ez azonban nem jelenti azt. hogy bemutassuk. amennyiben alapvető fontosságúak. a szerző-adat rendszert az V. ha a jegyzetet a lap aljára írjuk.) 20 A tartalmi jegyzeteket használhatjuk a szöveg egyes pontjainak megvitatására vagy kibővítésére. hogy a jegyzetek. cit. old. Egy téma tárgyalását követően. V.

Néha azonban olyan adósságokat is kell törleszteni.3. részt a klasszikusok idézésével kapcsolatban. A tudományos pontosságot szolgálja például. nehogy alapvető fontosságú információk a jegyzetbe kerüljenek. vagy úgy véljük. az olvasó rögtön tudja. és semmi fontosat nem mond az adott témával kapcsolatban. 30. hogy egy általunk kifejtett gondolatsor nem születhetett volna meg egy bizonyos mű elolvasása. ha a szövegben vagy a függelékben szereplő ábrákra. levél– vagy okmánygyűjteményt (stb. s egyébként is udvariatlanság lenne arra kényszeríteni az olvasót. ha feltüntetünk egy könyvet. fel kell hívnunk a figyelmet arra. amikor a jegyzetet a bibliográfiai utalás eszközeként használjuk : ha a szövegben egy szerzőről írunk vagy részleteket idézünk tőle. amennyiben a szöveg folyamatossága érdekében kényelmesebb volt a fordítást közölni. ugyancsak a két említett szerző szerint (ibidem) „lényegében minden lábjegyzetnek bizonyítania kell saját létjogosultságát”. mintha például egy csillagászati témájú szakdolgozatban történetesen azt idézem. Ez nagyon kényelmes eljárás. hanem a kritikai szellem bizonyítéka is. hogy törlesszük adósságainkat. vagy egy bizonyos tudóssal folytatott magánbeszélgetés nélkül. mint amikor a jegyzet csak a látszat kedvéért szerepel. Ez azonban dupla adminisztrációt jelent. egy szerző valamely művét. megszámozva. vagy csak fejezetvégi jegyzeteket készítsenek.2. alapvető információknak a szövegben kell lenniük”. Legyenek tehát következetesek: vagy csak lábjegyzeteket. mert ha a jegyzet a lap alján van. Nem lehet tehát azt mondani. mennyire hasznos jegyzeteket készíteni. egyetlen kézirat-. amelyet a szövegben feltétlenül idegen nyelven kellett idézni. És még egyszer jegyezzék meg: ha homogén forrást vizsgálnak. Ugyanígy járjanak el. amelyből kölcsönvettünk egy mondatot. főleg ha nagyon hosszúak. akkor nincs szükség a mű végi bibliográfiára. Vigyázni kell. s minden idézetnél zárójelbe teszik a szövegben vagy más utalásnál a megfelelő jelet az oldal vagy a dokumentum számával. hogy Campbell és Ballou szavaival (op. 21 Nos.) „a jegyzetek használata némi óvatosságot igényel. 50. elkerülhetik a jegyzetkészítést egyszerűen azáltal. Mindazonáltal azt tanácsolnánk. hanem függelék. ha jegyzetben felhívjuk a figyelmet arra. mert a jegyzetekben idézett műveket a dolgozat végén az irodalomjegyzékben is fel kell sorakoztatni (azon ritka eseteket kivéve. hogy a jegyzeteket oldalról oldalra böngészve találja meg a szövegeket. Adósságot törlesztünk például.. mely mozgat napot és minden csillagot”22 – ebben az esetben elegendő volna a jegyzet). Egy olyan szakdolgozatban. Az idézet-jegyzet rendszer Tekintsünk át most azt az esetet. Ilyen esetben a jegyzetben részlegesen módosított vélemény nemcsak a tudományos hitelesség. táblázatokra vagy számokra utalnak. cit. amelyet a mű végén kell elhelyezni. hogy ha az idézett művek már a jegyzetben szerepelnek. Máskülönben nem jegyzet lesz. avagy írjanak rövid lábjegyzeteket és függeléket a mű végén. Adósságot törlesztünk. Míg az a. Nézzék meg a III. h) A jegyzetek arra szolgálnak. ha megnevezünk egy szerzőt.2. és átfogó információt nyerjünk a szóban forgó irodalomról. hogy a mű elején rögzítik a forrásokra vonatkozó rövidítéseket.. a d-h típusú jegyzetek kerülhetnek a fejezet vagy a szakdolgozat végére is. Az irodalomjegyzék tulajdonképpen arra szolgál. avagy egy idézet eredeti változatát. akinek semmi köze a szakdolgozat e szakbibliográfiájához. 231). A közvetlenül meghatározó. ha ilyen zárójeleket helyeznek el a szövegben (PL. old.). hogy a jegyzet soha ne legyen túl hosszú. b és c típusú jegyzeteket jobb a lap aljára írni. hogy megadjuk benne egy passzus fordítását.4. több száz jegyzetet elkerülhetnek. miután elmondtuk. a Szeretet. Másrészt viszont. akitől gondolatot vagy információt kölcsönöztünk. .21 g) A jegyzet arra is szolgálhat. Nincs bosszantóbb annál. V. és tartsák magukat azokhoz a szabályokhoz. állításunk bizonyos szempontból kétségbe vonható. egy naplót. hogy áttekinthessük a felhasznált anyagot.velünk egyet. amelyek kevésbé igazolhatók okmányokkal. amely a Migne-féle latin patrisztikai gyűjteményben megjelent középkori szerzőkről szól. jegyzetbe tesszük a megfelelő bibliográfiai utalást.. hogy „. amikor olyan szerzőt idézünk. mely műre vonatkozik az utalás.

Semantics (1. 1964. Tokyo. James. in (több szerző). A. szerzők: Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosophy.1965 (ol. a 17. X-604. majd pedig egy sokkal könnyebben hozzáférhető gyűjteményes kötetben. Jerrold J. in (több szerző). Semantics (1. in Saggi Linguistici 2. Jerry Α. ha egy cikk először folyóiratban jelent meg. Surface Structure and Semantic Interpretation”26 című tanulmányában. Language 39. Englewood Cliffs. akkor a jegyzetben szerepelhet csak az utóbbi az oldalszámával. pp. 1963. cit. L. 1965. Cambridge University Press. Linguistics and Psychology. 145. Katz. Katz. gondozásában. míg az irodalomjegyzékben mindenekelőtt az első kiadást kell feltüntetni. azokban az eszmefuttatásokban. s figyeljük meg a különbségeket. Steinberg. The Structure of Language. és Fodor. „The Structure of a Semantic Theory”. A jegyzetben általában először a szerző kereszt-. in. M. Cambridge. A. ford. D. 1967. A16. Studies in Orientaland General Linguistics. TÁBLÁZAT AZ IDÉZET-JEGYZET PÉLDÁJA EGY OLDALON 22 Chomsky elismeri ugyan Katz és Fodor23 interpretatív szemantikaelméletét. . I.T. Roman gondozásában. „Where do noun phrases come from?” in: több szerző. Dante. 162. op. elhagyhatjuk az alcímet. pp. „Where do noun phrases come from?”. amelyek együtt is megjelentek a „Deep Structure.I. 27 „On Generative Semantics”. op. 1971. –– „Deep Structure. Language 39. Prentice-Hall. Milano.). amelynek elemei már első műveiben is fellelhetők. gondozásában. Chomsky. Katz és Jerry A. James McCawley. Diogène 51. Cambridge. még in (több szerző). A jegyzetben lerövidíthetünk bizonyos adatokat. George. Jakobson. 1968). 1970. 16.). Torino. pp. Press. 1963. mint pl. nem kell odaírni hány oldalas a kötet. „On Generative Semantics”. ford. Katz és Jerry A. XXXIII. míg a bibliográfiában utalhatunk a fordításra is. Fodor. Cambridge. Aspects of a Theory of Syntax. Language 39. TÁBLÁZAT A 16. majd vezetéknevét írjuk. J. J. Jerrold J. és Jakobovits. 24 Jerrold J.25 Természetesen. Semantics (1. 479-518). Bompiani. Semantics. Lakoff 27 megpróbálják létrehozni a generatív szemantikát. „The Structure of a Semantic Theory”.. D. amelyben a logikai-szemantikai forma generálja magát a szintaktikai szerkezetet. 28 Ugyanerről az irányzatról 1. Lakoff. 1965.Ezenkívül a művet lezáró irodalomjegyzék a jegyzeteknél több információt tartalmaz. Más szerzők. 52-91. az irodalomjegyzéknek viszont mindezeket az adatokat tartalmaznia kell. Noam. Semantics. 22 23 Az irányzat kielégítő összefoglalását 1. táblázatban ugyanezeket a bibliográfiai adatokat adjuk meg. 1963 (még in (több szerző). Surface Structure and Semantic Interpretation”. nem győzi azonban hangoztatni a szintaktikai mélystruktúra elsőbbségét a jelentés meghatározásában. cit. 232-296. pp. az irodalomjegyzékben pedig az ábécésorrendbe állított vezetékneveket követik a keresztnevek. XX-252 (ol. s amelyek szerint a szemantikai értelmezés a mélystruktúra és a felszíni struktúra között helyezkedik el.. Par. 26 A D. 183-216. több szerző. táblázatban egy olyan szakdolgozat egyik oldalát közöljük. T.1970). McCawley. M. ahogy az irodalomjegyzékben szerepelnek. Fodor. Amikor például egy külföldi szerzőt idézünk. pp. Introduction à la gram-jnaire generative. és Fodor. a jegyzetben csak a mű címét adhatjuk meg eredeti nyelven. D. Paris. 1971. Nicolas Ruwet. Aspects of a Theory of Syntax. Cambridge University Press. A. 25 Noam Chomsky. Ezenkívül. Pion. Steinberg és L. –– „De quelques constantes de la théorie linguistique”. Cambridge. p. TEC Corporation for Language and Education Research. amelyben a jegyzetek a lap alján és elöl vannak.24 amely szerint a jelentés az elemi összetevők jelentéseinek összessége. J. in [több szerző] Iproblemi attuali délia linguistica. TÁBLÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ STANDARD BIBLIOGRÁFIA PÉLDÁJA Kül. eme első megállapításoktól Chomsky eljutott egy világosabban kifejtett álláspontig. Bo-ringhieri. Jakobovits gondozásában megjelent Semanticskö-tetben.28 17.) pp. in (több szerző). „The Structure of a Semantic Theory”.

a többszerzős könyvek szerepelhetnek a szerkesztő neve alatt stb.cit. Milano. és kiküszöbölhetjük a jegyzetek 80%-át. Corigliano. Paris. tekintet nélkül a III.3.A. amely lehetővé teszi. mégpedig az alábbi módon: A létező termékekkel kapcsolatos kutatásokban „a minta méreteinek is meg kell felelniük a próba speciális követelményeinek” (Corigliano. Mit tesz lehetővé ez az irodalomjegyzék? Azt. kiadás. a pontos információkat az irodalomjegyzékre hagyják. Etas Kompas S. és rájön. Ugyancsak Corigliano figyelmeztetett arra. hogy a jegyzetek könnyedebbek az irodalomjegyzéknél. 1973. nem tartalmazzák feltétlenül az első kiadást. hogy „a Marketing stb. ha az irodalomjegyzék bőséges. Etas Kompas S. hogy a „(Corigliano 1969:73)” jelölés azt jelenti. 304. hogy az összes bibliográfiai utalást tartalmazó jegyzetet kiküszöböljük. illetve ha ugyanazt a könyvet kell gyakran felidézni. hogy Lakoff cikke az id. Hol idézték? Szerencsére a 4. Azzimonti (1957). 217-231. . kiadás. 1973. többszerzős Semantics című kötetében van. számú jegyzetben. az ibidem. ha nélkülözhetetlen. (2. elkerülhessék a lapalji számozott jegyzeteket. című könyv 73. Mik a rendszer hibái? Vegyük például az 5.A. Ez a szisztéma tehát különösképpen akkor ajánlatos. És ha tíz oldallal előbb idézték volna? Az egyszerűség kedvéért meg kell ismételni az utalást? Vagy nézzen utána az olvasó a bibliográfiában? Akkor már jobb a szerzőévszám rendszer. táblán szemléltetett standard bibliográfia különböző formájú lehet: a szerzők nevét írhatjuk nagybetűvel. Egyenesen elkerülhetetlen ez a rendszer akkor. Arra is felhívom a figyelmet. old. 304.A. s csak azokat őrizzük meg. Mit csinál az olvasó? Hátralapoz az irodalomjegyzékhez. Etas Kompass Libri). Plön. amelyekben kifejtünk valamit. apró jegyzetek. Poggibonsi (1972) és Gzbiniewsky (1975). hogy az irodalomjegyzéket tartalmazó részben az egyszerűség kedvéért csak a legfontosabb adatokat közöltem. old. hogy a végső bibliográfiában világosan fel kell tüntetnünk a szerző nevét és a könyv vagy cikk első kiadásának évszámát. oldala”. stb. részben felsorolt tökéletességi vagy teljességi szempontokra. V. Giorgio 1969 Marketing-Strategie e techniche.3. Azt mondja. Ennek az eljárásnak az a feltétele. Ezzel az eljárással nagymértékben lerövidíthetjük a szöveget. Az irodalomjegyzék elkészítésekor tehát a következő formák közül választhatunk: Corigliano. 304. p. számú jegyzetet. hiszen ott az irodalomjegyzék. hogy amikor a szövegben az adott könyvről kell szólni. Colacicchi (1968). Milano. CORIGLIANO. akkor sok-sok könyv) adatait. kiadás. az op. és hogy le van-e fordítva. Láthatjuk. ha csak röviden felsoroljuk a témával kapcsolatos irodalmat. nem kell megadni. ezzel szemben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta Barbapedana (1950). idézeteket. Milano. Introduction à la grammaire generative. Giorgio. (2.p. ezért fogalmi tisztaságára nem esküdnék meg. Etas Kompass Libri). A17. Nicolas.p.4. A szerző-évszám rendszer Számos tudományágban (az utóbbi időben egyre gyakrabban) olyan eljárást alkalmaznak. 1969:73). Giorgio 1969 Marketing-Strategie e techniche.p. hogy a terület kijelölése történhet kényelemszeretetből (1969:71). Marketing-Strategie e techniche. hogy azonosíthatóvá tegyék a szóban forgó szöveget. hogy a példaként közölt szöveg kitalálásakor csak arra ügyeltem. amelyről hamarosan szót ejtünk. 1969. 452. Ha minden egyes hivatkozásnál jegyzetet kellett volna írnunk a mű megjelölésével. vagy utalunk valamire. hány oldalas a kötet. Fugázza (1967) és Ingrassia (1970). Csak akkor adják meg az oldalszámot. Etas Kompass Libri). (2. 1973. Felhívjuk a figyelmet arra. minél több különböző típusú utalás legyen benne.pp. Rigabue (1956). Ezen kívül csak egyetlenegyszer kell leírnunk egy könyv (vagy. csak az a céljuk. old. 1967.2. ha sok könyvet kell folyamatosan. Forlimpopoli (1967). stb. Nézzük például a következő mondatot: A kérdést részletesen elemezte Stumpf (1945:88-100). így elkerülhetőek a nehézkes. Etas Kompas S. Ruwet.

amelyben regényírókat.29 Természetesen eme első megállapításoktól Chomsky eljutott egy világosabban kifejtett álláspontig. Steinberg. I problemi attuali délia linguistica. tegyük fel. Tokyo.) 1971 . b) ha modern. Press. TEC Corporation for Language and Educational Research. Englewood Cliffs. filozófusokat és közgazdászokat idéznek. TÁBLÁZAT.). Más szerzők (pl. D. pp. mint Ingrassia 50-es évekbeli tanulmányainak). pp. 1971 is). in Steinberg & Jakobovits.valószínűtlenül zsúfolttá tették volna az oldalt. & Jakobovits L. hogy az „Ingrassia 1970” jelölés a Születésszabályozás a kétéltűeknél című kötetre utal (vagy legalábbis sejti.T. 1968). és az olvasó nem követhetné olyan jól nyomon az időbeli sorrendet. Jerry A. 452. TÁBLÁZAT AZ ELŐZŐ BIBLIOGRÁFIAI PÉLDA SZERZŐ-ÉVSZÁM RENDSZERBEN Chomsky. Noam 1965a Aspects of a Theory of Syntax. ez a rendszer nem működik. J. 1970. in [több szerző]. költőket. 1970 „Deep Structure. s amelyek szerint a szemantikai értelmezés a mélystruktúra és a felszíni struktúra között helyezkedik el. 1963 „The Structure of a Semantic Theory”. Pion. Nicolas 1967 Introduction à la grammaire generative. p. Roman. c) ha tudományos-szakirodalomjegyzékről van szó: A közönyösök című könyvet nem szokták úgy idézni. amelyben a logikai-szemantikai forma generálja magát a szintaktikai szerkezetet (vö. Bompiani. amelyek együtt is megjelentek (Chomsky. Lakoff. Diogène 51 (ol.. Katz Jerrold J. amelyet dolgozatuk valószínű olvasói már ismernek. pp. McCawley. 52-91 . amelynek elemei már első műveiben is fellelhetők (Chomsky. Lakoff. táblázat). James 1971 Where do noun phrases come from?”. hogy a szöveg rövidebb lett: hat jegyzet helyett csak egyet tartalmaz. Α. valamint a kérdéssel kapcsolatos érdeklődés alakulását. 479-518). Az irányzat kielégítő összefoglalását 1. A 18. Studies in Orientaland General Linguistics. XX-252 (ol. Ha tehát a munka megfelel a felsorolt feltételeknek és korlátozásoknak. hogy „Moravia. 1929”. Ez a rendszer azonban csak bizonyos feltételek mellett működik: a) ha nagyon egységesés speciális irodalomjegyzékről van szó. Ruwet. Boringhieri. táblázat új szisztéma szerint átalakított formáját látják: az első eredmény az. ugyanakkor azonban világosabb is. Cambridge. 217-231. 1971. 1965b „De quelques constantes de la théorie linguistique”. McCawley. Milano. pp. vagy legalábbis az utóbbi két évszázadot felölelő irodalomjegyzékről van szó. 232-296. 1963). nem pedig általánosan. A hozzá tartozó irodalomjegyzék kicsit hosszabb (19. ford in Chomsky. nem győzi azonban hangoztatni a szintaktikai mélystruktúra elsőbbségét a jelentés meghatározásában. mert senki nincs hozzászokva ahhoz. Ha azonban. akkor a szerző-évszám rendszer működőképes. még in Steinberg & Jakobovits. a kétéltűek szexuális magatartására vonatkozik (rendkívül speciális téma). & Fodor. ed. 183-216. Egy görög filozófiáról szóló tanulmányban általában nem idézik Arisztotelész könyvét a megjelenés évszámával (érthető okok miatt). ford. 1965a: 163). amelynek más a felépítése. feltételezhetően az olvasó azonnal tudni fogja. Legfeljebb korlátozott szakterületen lehet valaki képes erre. The Structure of Language. amely szerint a jelentés az elemi összetevők jelentéseinek összessége. Α. Ha a fent említett felsorolás. politikusokat. Language 39 (még in Katz. in Steinberg & Jakobovits. Ruwet. 1971. Saggi Linguistici 2. 1971. Paris. Jól követhető egy szerző 18. & Fodor. táblázatban a 16. George 1971 „On Generative Semantics”. SZERZŐ-ÉVSZÁM RENDSZERBEN Chomsky (1965a: 162) elismeri ugyan Katz és Fodor interpretatív szemantikaelméletét (Katz & Fodor. M. 19. hogy egy könyvet az évszám alapján felismerjen. TÁBLÁZAT A 16. J. a század első felének olasz kultúrájáról írnak szakdolgozatot. Surface Structure and Semantic Interpretation”. hogy Ingrassia egyik nemrégiben megjelent tanulmányáról van szó. Torino. tegyük fel. azokban az eszmefuttatásokban.I. J. 1970). N.. in Jakobson. 1971) megpróbálják megalkotni a generatív szemantikát.. pp. Prentice-Hall. (eds. 1964. 1967. pp. D.

akkor is. Sei. Cambridge. hogy mindenkivel tudatosítsuk. A Katz és Fodor gondozásában megjelent The Structure of Language című kötetet azonban abban a szövegrészben idézzük. X-604. Med. majd hozzáteszik a tételt az általános bibliográfiához (tollal bejegyzik. a rengeteg lábjegyzettel együtt. pp. hogy ha ugyanannak a szerzőnek két műve jelent meg ugyanabban az évben. Ε rövid értekezés keretein belül csak arra szorítkozhatunk. külön idézünk.5. a gyűjteményes kötetek a szerkesztő neve alatt jelennek meg. 1971. és épp az egyik fejezet elején kellene hivatkozni rá. hogy ez mit jelent. A szerzőévszám rendszer alkalmazásával azonban mindez a bosszúság elkerülhető. Ennek rendkívül egyszerű oka van. V. Ha olyan szakdolgozatnál alkalmazzuk. ajánlatos a szerző-évszám rendszert használni. ami miatt. 5:78:94 Meg ne kérdezzék tőlem. Egyszer csak észreveszik. 1958. ezzel azonban nem merítjük ki azt a „Sargasso-tengert”. mert túl sok könyvre vonatkozhatna. Észreveszik majd. Cambridge University Press. Egy olyan gyűjteményes kötetet. amely az adott cikkre vonatkozik. FIGYELMEZTETÉSEK. mivel a bibiliográfiában nincs több olyan mű. Linguistics and Psychology.. mert sok cikkben hivatkoznak rá (Chomsky. hogy befejezték és legépelték a szakdolgozatot. mivel sokszor fontos tudni. et Statist. amelynek nagyon homogén a bibliográfiája. ki vázolt fel először bizonyos elméleteket. Közbe kell tehát iktatni egy újabb lábjegyzetet. S végül van egy utolsó ok. és egyszerűbbé váltak a belső bibliográfiai utalások. France Belg. kézikönyvre és egyéb okmányra vonatkozó rövidítést kapunk. SZOKÁSOK Egy tudományos munka elkészítésekor számtalan fortélyt kell alkalmazni. vagy ki végzett el első ízben egy bizonyos empirikus kutatást. az úgyis tudja. 1971. íme két példa egy természettudományi és egy orvostudományi mű bibliográfiájából. CSAPDÁK. 29:110-287. 1896. hogy rengeteg folyóiratra. amely hivatkozna rá. McCawley. akit nem lehet figyelmen kívül hagyni.) Azt is észreveszik majd. 1971). ha egy szöveg első kiadásáról van szó. mint a Steinberg & Jakobovits. Abból indulunk ki. Mesnil. Lakoff. amíg a szakdolgozat elkészül: a jegyzetek elhelyezése már a fogalmazás közben is unalmas újraszámozási gondokat okoz. hogy nem idéztek egy fontos szerzőt. máskor azonban csak abban a szövegrészben idézzük. a szerkesztő neve alatt olykor maga a gyűjteményes kötet is bekerül a bibliográfiába. ha lehet. Tegyük fel. ha már megszoktuk. (A „több szerző 1971” jelölés valójában nem jelentene semmit. amelyen egy szakdolgozat megírásakor át kell kelni. művei megjelenésének a sorrendje (valószínűleg megfigyelték. Adler. Végül pedig észreveszik majd. 1971. hogy azonnal kiderüljön. az évszámot az ábécé betűivel egészítették ki). amely a két szerző „The Structure of a Semantic Theory” című cikkére vonatkozik. hogy ez az eljárás lehetővé teszi. vagy egyetlen oldalt újra gépelnek). hogy a gyűjteményes kötetekben megjelent cikkek mellett. amelynek a száma fejezetenként is elérte a 125-öt. Etudes de morphologie externe chez les Annélides Bull. Ezenkívül nem is feltétlenül szükséges megvárni. Acta Genet. hogy rendezetlen sorokban közöljünk néhány figyelmeztetést. és számtalan csapda leselkedik ránk. Ezért a szerző-évszám rendszer különösképpen a szaktudományokban készített homogén értekezések esetében hasznos. Rövid figyelmeztetéseink pusztán arra szolgálnak. mennyi veszéllyel . akkor lehet. hogy aki ilyen közleményt olvas. hogy mindent későbbi újrakiadásokból ismerünk. hogy ebben a bibliográfiában nincs „több szerző” jelölés. F.Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosophy. és mind a 125 számot át kell írni! A szerző-évszám rendszer esetében ez a gond nem merül fel: a szövegben egyszerűen zárójelben feltüntetik a nevet és az évszámot. P. Studies on the Eruption of the Permanent Teeth.

Milano. Szent Ilona szigetén halt meg”. Tegyük fel. Egyesek két módszert javasolnak. hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket azért. Második megoldás: számunkra az a fontos. p. Második vagy nedik kiadás esetében pontosítani kell. hogy anélkül idézzünk mástól kölcsönzött forrásokat. hogy másodkézből való forrást alkalmazunk. pedig gyakran írnak ehhez hasonló badarságokat. inkább hozzák rendbe a számozást. akit az olaszok Scoto Eriugenának. Nemcsak azért. oo. Akit a franciák Pierre d'Espagne-nak neveznek. amint Marx mondja. p. 56 (idézi C. nem túl elegáns formát alkalmazzuk: 1. C. Michel Ange. a jegyzeteket fejezetenként számozták meg. hogy „a szövőgépek. 45. hogy egy 1940-ben írt mű 1970-es kiadásából úgy idézünk egy gondolatot. s tárgyilagosan megemlítettem ugyan. Van rá mód. Eszünkbe nem jutna azt írni. II linguaggio delle api. C. az ipari forradalom eljövetelét jelezték”. Vinci. néha azonban elkerülhetetlen. hanem Pietro Ispánénak hívják. 56).). Különböző kultúrákban másmás neve van ugyanannak a szerzőnek. Sedanelli. hogy kritikai kiadásról van-e szó és hogy kinek a gondozásában jelent meg. hogy megsértenénk a tudományos korrektség szabályait. Chomsky and Bees. hogy rávilágítsunk arra a tényre. miközben én mindig is túl durvának találtam ezt a felosztást. Ne tegyenek hozzá és ne vegyenek el a jegyzetekből csak azért. Mindig pontos információt kell adni a kritikai. hogy egy legépelt (vagy a gépírónő számára olvashatóan leírt) szakdolgozatból ki kell hagyni egy tévesnek bizonyuló jegyzetet. hanem azért sem. hogy átdolgozott. Ne tulajdonítsanak valamely szerzőnek olyan gondolatot. 1966. A titokzatos Aquinas . amely szerint „a méhek nyelve lefordítható a transzformációs grammatika segítségével”. (lásd C. hogy önkéntelenül is másodlagos forrásokhoz folyamodnak. Il linguaggio delle api. Hogy ne kelljen az összes számot megváltoztatni. és egyes bírálóknak talán nem fog tetszeni. Könnyedén leírunk egy olyan mondatot. miközben bizonyos felfedezések híján ezt akkor még nem tehette.kell még magányosan szembenéznie. p. 1967. hogy „Napóleon. amit ő is mástól idéz. és ha szerencséjük van. Mindig jobb. javított és egyéb kiadásokról. s Seda-nellit csak azért idézzük. amely szerint a jelek expresszív és kommunikatív kategóriákra oszthatók. Ha angol szövegben Nicholas of Cues-szal találkoznak. hogy az állítás Smithtől származik. Vallechiara Press. azaz nem fogadja el azt a gondolatot. miközben egy már Marx előtt is általánosan elfogadott tényről van szó. Egy egyetemi dolgozatban viszont a következőket találtam: „Eco szerint a jelek kommunikatív és expresszív jelekre oszthatók”. vagy feltétlenül be kell iktatni egy újabbat. Akkor a jegyzetben a következő. de nem fogadtam el. 1967. ha lehet. azt olaszul nem Pietro di Spagnának. Ilyenkor felborul a számozás. például o. ha külföldi forrás alapján idéznek régi szerzőt. mert lehet. Tehát. p. Gastaldi. Chattanooga. akkor Cusanusról van szó (s természetesen ugyanígy fel kell ismerniük az olyan neveket. hogy inkább beiktassunk vagy elvegyünk egy jegyzetet. mint Pétrarque. Akkor a jegyzetet így írjuk: 1. nem pedig a szakdolgozat elejétől a végéig (más egy számsort kijavítani egytől tízig. Chattanooga. Robert Grosseteste olaszul Roberto Grossatesta. Sedanelli. és megint más egytől százötvenig). aki. +. mint Ludwig mondja. Ez persze elég ideiglenesnek hat. hogy Sedanelli idézi Smithnek azt a mondatát. Petrarch. hogy a szerző éppen nem ért egyet. Milano. Vallechiara Press. ha nem használunk másodkézből való forrásokat. Figyeljenek. Chomsky and Bees. Scot Erigene-nek mondják azt. 45. ha ehelyett újabb jelöléseket alkalmazunk. Megtörténhet. Boccace). Emberi dolog. mert ez azt a látszatot keltheti. Smith. mintha a szerző 1940-ben írta volna. máskülönben előfordulhat. Smith. hogy Sedanelli maga vállalja a felelősséget ezért az állításért. nagy lesz a kísértés. Ne hivatkozzanak forrásokra közismert tényekkel kapcsolatban. de jobb. 1966. Gastaldi. + + stb. Pontosítani kell. Első eset: számunkra annak a ténynek a hangsúlyozása a lényeg. Albert Le Grand vagy Albert the Great Albertus Magnus. hogy rendben legyen a számozás. A jelről írott kis könyvemben különböző osztályozási lehetőségek között megemlítem azt is. javított vagy bővített kiadásról van-e szó.

legyenek következetesen becstelenek és ne idézzék azt a másikat. hogy ugyanolyanok lesznek. Nem vagyunk kompetensek ebben a témában. von) Canterbury. Ne gondoljanak két festőre a Roger van der Wayden és a Rogier de la Pasture nevek hallatán. hogy belenyugodjék. A TUDOMÁNYOS ÖNÉRZET A IV. gondolkodtak rajta. amit lehetett. Ha segített. hogy . Novecento elnevezéseket. és minden újságolvasó tudja. hogy Staline-t vagy Lenine-t írnak. Ez súlyos szakmai melléfogás. s esetleg udvarias vitát kezdeményez a szakdolgozat megvédésekor.. Biztos nem esnek abba a hibába. Figyeljenek az angol nyelvű könyvekben talált számokra. mert ugyanazt a személyt jelölik. Nincs bosszantóbb annál. XVIII. Hogyhogy nem kompetensek? Hónapokat. ritka könyvek kölcsönzésével vagy más módon segítséget nyújtott a munkájukhoz. akkor nem hozzá kellett volna írni a szakdolgozatot. mégis megkockáztatnánk azt a feltevést. hogy Satchmo Louis Armstronggal azonos. klubtagok vagyunk. mint Mario Melloni. XX. hiú vénember. hogy idióta.625. Ugyanez vonatkozik a városnevekre: Den Haag. Ahogy bármelyik kisfiú tudja. amikor orosz neveket írnak át régi francia forrásból. Most a bátor megfogalmazáshoz szükséges tudományos önérzetről mondunk néhány szót. hogy ugyanarról a témáról különböző szövegeket olvasunk. hogy nem kompetensek? Akkor mit csináltak mindez idő alatt? Ha nem érzik . század.. jegyzeteket készítettek. Ez azt is bizonyítja. a szerző folyton excusationes non petitae-t alkalmaz. akit a témavezető gyűlöl és megvet. hogy olyan tudósnak mondanak köszönetet és érzik magukat lekötelezve. mint az olasz „manierismo”. míg a 2.25 kettő egész huszonöt századot. mint az olasz : a XVI. és ha ő azt mondja valakire. század szerzőit is magában foglalja. Két megoldás van : vagy bíznak a témavezetőben. Az angol „renaissance” kifejezés más időszakra vonatkozik.2. Figyeljenek akkor is. hanem „tudatlannak”. amikor több száz van belőlük? Úgy. Hogyan lehet ezeket a dolgokat tudni. Aki nincs tisztában ezekkel a dolgokkal. az kétezer-hatszázhuszonötöt jelent. és most veszik észre. ha egy szakdolgozatban (sőt néha nyomtatott szövegekben is). ha a szakdolgozat elején vagy végén köszönetet mondanak neki. néhány másodlagos forrás átlapozgatása után Arouet és Voltaire kapcsolatáról kezd el értekezni) nem „vidékiének nevezik az illetőt. akkor nem kérnek tőle tanácsot. jó. nem ugyanazt jelenti. mint a mesterük.Aquinói Szent Tamással azonos. hanem azt írják XVI. Ha azonban egy francia vagy egy angol könyvben olaszul „Quattrocento”-t írnak. A külföldiek nem használják a Cinquecento. hogy az Ouspenskyt átvegyék. Köszönetnyilvánítás – Ha a témavezetőn kívül valaki szóbeli tanácsokkal. tanítványa olyan forrásokhoz is folyamodik. de esetleg kísértésbe eshetnek. különböző nyelveken. de a maguk lelkén szárad. Ha pedig mégis hozzá akarták írni. csak a kötelességét teljesítette. La Haye. V. hogy Fortebraccio nem más. amelyekkel ő maga nem ért egyet. Megtörténhet. sőt talán éveket szenteltek a választott témának. Ne tegyenek automatikusan egyenlőségjelet a különböző nyelvek szakkifejezései közé. hogy a témavezető lobbanékony. mind Hágával azonos. miközben Uszpenszkijről van szó. és másokkal is konzultáltak. akkor az olasz kultúrának egy meghatározott firenzei korszakára utalnak. ízléstelen dolog köszönetet mondani a témavezetőnek. feltehetően elolvasták róla mindazt. Anselmo d'Aosta az angoloknál és a németeknél Anselm (of. Ha egy amerikai könyvben azt írják 2. A „mannerism” vagy „Manierismus” meghatározás is csalóka. hogy vették a fáradságot. Jupiter te-mészetesen Giovéval azonos. Settecento.6. Bennfentesek. L'Aja. jöttment. részben a kutatási módszerben és a szövegek olvasásakor nélkülözhetetlen tudományos önérzetről szóltunk. mert hibái ellenére jó protektornak gondolták. Előfordulhat azonban. The Hague. vidéki benyomását kelti: egy szakdolgozat esetében azonban (amelyben például a jelölt.4. hiszen úgy döntöttek. vagy a témavezető elég nyitott ahhoz. gyűlölködő.

mind a szakdolgozat „kommunikációs arculatát” befolyásolják. hogy mit mondtak más szaktekintélyek. de ha már kinyitották. Arra szolgál. Önök az emberiség szószólói. hogy nagyon óvatosnak kell lenni a téma kiválasztásakor. Egyébként egy használt hordozható írógép olcsóbb. hogy ajánlatos körülhatárolt. De a választott téma -legyen az akár „A Via Pisacane és a Via Gusta vo Modena sarkán álló újságárus forgalmának alakulása 1976. ha maguk gépelik le az első vál219 tozatot. tudatták a nehézségeket. egyetlen ujjal pötyögtetés. önök a szakemberek. a gépelés pedig a gépíró dolga és manuális kérdés. sem önök nem lehetnek tökéletesek. Látszólag a végleges megfogalmazás az önök dolga és fogalmi kérdés. Ezenkívül. augusztus 24-től 28-ig” – legnagyobb élő szaktekintélyének önöknek kell lenniük. hogy egy adott témáról különböző álláspontok léteznek. hogy gyenge szakemberek. ez azonban más ügy. hogy tiszta legyen a lelkiismeretük. Itt stílusbeli kérdésről van szó. amelyek mind a fogalomrendszert. Könyvünk mindvégig arra intett. amit a témával kapcsolatban mondtak. bármilyen szövegszerkesztési módot választanak is (kézírás. s rámutattak arra. hanem gépelt szöveg lesz. Ha kiderül. mert sem én. amint az remélhető. elkészültek. mert az unalmas. és az a saját módszereit alkalmazza. Már csak azért is. a másolónak nem lesz más dolga. hogy korábban még senki nem szólt olyan kimerítően és olyan világosan arról a témáról. és senki nem ismerheti önöknél jobban mindazt. Ha tehát egyszer már ismertették mások véleményét. főleg ha olyan munkáról van szó. . Ha pedig. a kollektíva nevében szólnak az adott témáról. vagy meg tudnak-e tanulni gépelni. néhány módszerbeli kérdésben is döntenünk kell. amit önök már a gépelés szempontjából is meghatároztak. akkor is önök a szaktekintélyek abban. amikor beszélnek. de habozni nincs joguk. Ez azonban nem egészen így van. az elég baj. hogy „úgy véljük” vagy „vélhetőleg”. hogy önök a gépíróra bízzák a döntést. Amikor legépeltetjük a szakdolgozatot. A dolgozatírás utolsó két lépése a végleges szövegváltozat megírása és a gépelés. Figyelem: a most következő fejezet nem nyomtatott. annak már magában kell foglalnia a másolónak szóló utasításokat. mint hogy szebben lemásolja azt. dobják be magukat. hogy feltétlenül mással kell legépeltetni a szakdolgozatot. Önök is legépelhetik. akkor feltételezzük. Attól. amely különleges grafikai megoldásokat igényel. a szakdolgozat megformálásának még létezik a tartalomra is kiható. akkor úgy érzik. hogy bemutassam a szakdolgozat végső megfogalmazásának egy modelljét. önök döntenek ezekben a kérdésekben. hogy tudnak-e. Természetesen úgy kell dolgozniuk. Mondják azt nyugodtan. Abban a pillanatban. amit a témával kapcsolatban mondtak. Lesznek benne hibák és javítások. Ha X témáról írunk szakdolgozatot. nem fűznek hozzá semmi újat. mindenesetre nincs joguk mentegetőzni. Ne siránkozzanak és ne legyenek komplexusaik. Ha pedig kompilációs szakdolgozati témát választottak. Legyenek óvatosak és alázatosak. sőt kisszerűnek látszó témát választaniuk. Ha beadják.magukat kompetensnek. mert nem állítjuk. legyenek önérzetesek és öntudatosak. mint a gépíró. sajátos grafikai formája. amelyben csak összefoglalják mindazt. Ezért találnak tehát ebben a részben grafikai utasításokat. ne adják be a szakdolgozatot. akár nagyon könnyű. Csak az a kérdés. vagy – ne adj' isten – magnó). mielőtt kinyitják a szájukat.

A szöveg három sorral a cím alatt kezdődik. hogy szervesen lezárult egy különböző mondatokból álló szakasz. hanem önmagáról is szól. alfejezetekre és szakaszokra osztás kritériumait. Egy asztronautikáról szóló szakdolgozatban nem húzzuk alá a szakterület közhasználatú szavait. amit a könyvekben dőlt betűvel írnak.2. hogy az oldalak valamilyen módon össze lesznek kapcsolva. terjedelmesebbnek látszik.1. Az új bekezdés azt jelzi. előtte a fejezet sorszámával és egy újabb megkülönböztető számmal. clerus apivorus. c) olyan szakkifejezéseket. általában a szakdolgozat jellegétől függ. . jó. Valamennyi kihagyás a jobb oldalon is ajánlatos. Ezért azt. a nyomdász az összes aláhúzott szót kurziválná. új bekezdést nyitunk. újabb három sort kihagyunk a szöveg vége és az új alfejezet között. A kettes sorköz esetén a fejezet címe. Utána. hanem a könyv formájának megfelelően egy szakdolgozat géppel írott oldalait reprodukálja. . 1. Hogy mit húzunk alá. a szöveget fejezetekre és alfejezetekre osztjuk. hogy csak a fejezet első sorát kezdjük két leütéssel beljebb. shock. Választhatunk. hogy meg tudjuk különböztetni az alfejezet címétől. VI. s az összefűzés oldalán is olvashatónak kell maradniuk. A fejezet sorszámot visel. hogy rögtön érthető legyen. jegyzeteket készíteni. pontosan úgy. b) tudományos elnevezéseket. mint ezen az oldalon. . Ez a grafikai követelményekről szóló fejezet. splash down}. valamint Boom. „ Ha mindenki egyetért. nem nyomtatott. Ha a szakdolgozat egy könyv géppel írott változata lenne. vegyék figyelembe. mintha beszéd közben egyszer csak megállnánk és azt kérdeznénk: „Érthető? Minden rendben? Jó. Aláhúzások és nagybetűk Az írógépen nincs dőlt betű. mert az a legkönnyebben olvasható. Ha az alfejezet véget ért. és könnyebb újragépelni az oldalakat. ha minél gyakrabban írunk új bekezdést. felis catus. de ne ötletszerűen tegyük. hogy az előző bekezdés lezárult. s az első szót két leütéssel beljebb írjuk. A VÉGSŐ SZÖVEG MEGSZERKESZTÉSE VI. s az értekezés némi szünet után folytatódik. mint a jelen esetben. az alfejezet címe és az esetleges egyéb címek közötti távolság egy sorral nő. Ezt az oldalt másfeles sortávolsággal gépelték. csak álló. sport. Aláhúzunk néhány szakkifejezést. Sok szakdolgozatot gépelnek kettes sortávolsággal. Ez a fejezet tehát nemcsak az önök szakdolgozatáról. crack. a gépíró tudja. három vagy négy sor kihagyással. Amint láttuk.VI. Utána következik két sorral lejjebb ( avagy kettes sorközzel) a még kisebb egység címe.1. akkor folytatjuk. mint pl. amelyet nem húzunk alá. a szakdolgozatban alá kell húzni. Olyan ez. és elkezdődött az értekezés újabb része. mint észrevették. Grafikai követelmények VI. majd tovább megyünk. amelyet ebben az esetben római számmal írtunk (később majd meglátjuk a többi lehetséges megoldást). hogy bemutassuk a fejezetekre. hogy bemutassuk.– hogy mekkora margót kell hagynia a lap négy szélén. amelyet NAGYBETŰVEL írtunk bal oldalra (de írhattuk volna középre is). Azért fontos a bekezdéseket beljebb írni. Margók és sorközök Ez a fejezet a címmel kezdődött. Ha önök gépelik. mint pl. Ha a szakdolgozatot másolóirodában gépelik.1. mikor kell aláhúzni. de az általános kritériumok a következők: a) a nem közhasználatú idegen szavakat (nem húzzuk alá az anyanyelvünkbe átment közhasználatú szavakat: bár. vagy minden bekezdést úgy. euglena viridis. amelyeket hangsúlyozni kívánunk: „a karottázs mód-szere a kőolajfeltárás különböző folyamataiban . bal oldalon aláhúzva megjelenik az alfejezet címe.

címekkel vagy címek nélkül. hogy ugyanezt a módszert alkalmazzák a további alegységek jelölésére is. A fejezeteket és alfejezeteket Jelölő számok. ez akkor is elég. semmilyen módon ne hangsúlyozzunk.3· Alfejezetek Az alfejezetnek további alegységei is lehetnek.). akinek egyetlen címben kell 226 meghatároznia (vagyis egy alapvető probléma fókuszba állításával igazolnia) a kérdéses alfejezetet. és az egész sort két vonal választaná el az éppen befejezett résztől. Mindenesetre az alcímek nemcsak az olvasót segítik. különbözőek . akkor a szakdolgozat kulcsfontosságú szavait kell nagybetűvel írni. Ne használjanak nagybetűt kiemelésre („felfedezésünk DÖNTŐNEK látszik értekezésünk szempontjából”). Az aláhúzásnak ugyanazt a szerepet kell betöltenie. hogy Baudelaire Les aveugles című költeményét Brueghel Vakok című képe ihlette” . az első arab szám az alfejezetet. hanem következetességre kötelezik a szerzőt is. Felhívom a figyelmüket.1. VI. hogy az éppen most olvasott alegységet hogyan lehetett volna másképpen elindítani: IV. színpadi művek. Az olvasó pontosan érti. a napilapok és hetilapok címét: „lásd a 1' Espresso 1976. hogy alapvető változások történtek az elmebetegség definíciója terén”. mint a sajátos intonációnak egy szöveg felolvasásakor: akkor is fel kell hívnia magára a hallgatóság figyelmét. a pont-pontpont. június 24-i számában megjelent „És a választások után?” című cikket”. Az írógépen ilyen nincs. ha az éppen elkalandozott. azokra az V. Ne húzzák alá a két vagy három sornál hosszabb idézeteket sem: a sok aláhúzás olyan. Másrészt mint látják. hogy nem húzzuk alá. Általában soha. senki ügyet sem vet rá. A felkiáltójelek. e) könyvcímeket (nem fejezetek vagy folyóiratokban talált tanulmányok címét. aláhúztuk. képek. f ) versek. íme egy példa arra'. Sok könyvben a dőlt betű (vagyis az aláhúzás) mellett olyan nagybetűt is alkalmaznak. egyébként egymástól független szinthez tartozó FUNKTIV között létrejön. e két. A szöveget rögtön a számok után lehetne kezdeni. farkas”-t.3. dalok és operák címét. amely a KIFEJEZÉS és a TARTALOM. IV. hogy egy nagybetűvel írt (vagy aláhúzott) szakkifejezés bevezetését közvetlenül megelőzően vagy követően definiálni kell a fogalmat. Lássunk egy példát: Hjelmslev JELFUNKCIÓnak nevezi azt a korrelációt.d) teljes í nem túl hosszú) mondatokat. az idegen mondatokat. 3. amelyek egy szakdolgozat lényegét vagy konklúzióját tartalmazzák: „azt akarjuk tehát bemutatni. a nagybetűk alkalmazása nem szakkifejezések esetében dilettáns íróra vall. hogy a római szám a fejezetet jelöli. a második arab szám pedig a következő alegységet. de ( nagy körültekintéssel! ) egy rendkívül fontos szakkifejezést nagybetűvel is írhatnak. a további alegységek címét azáltal különböztetjük meg. h) filmek. amire pedig olykor szükség lehet (mint ugyanebben a fejezetben látni fogják}. Lehetne számozást használni címek nélkül. 1.1. amely kisebb a mondat elején vagy a tulajdonnevekben lévő nagybetűnél. Ne használjunk felkiáltójeleket és három pontot £ hacsak nem egy idézett szöveg megszakítását akarjuk jelölni). Ha emellett döntenek. amikor azt állítja. mint amikor valaki gyakran kiált „farkas. Ez a definíció megkérdőjelezi a jel mint autonóm egység fogalmát. hogy bemutassunk egy másik szisztémát: itt a cím nem különül el a szövegtől. Ha az alfejezet címét aláhúzzuk. az alfejezetek és a további alegységek megkülönböztetésére ott a számozás is. de kizárja. Alfejezetek – Azért ismételjük meg az alegység címét. és amikor tényleg baj van. és csak saját költségen kiadott könyvekben jelenik meg. Ez a rendszer nagyon jól működik. szavakat vagy címeket pedig alá kell húzni. Figyelem: ne húzzák alá a más szerzőktől vett idézeteket. rész szabályai érvényesek. szobrok címét: „Lucia Vaina-Pusca” La théorie des mondes possibles dans l'étude des textes — Baudelaire lecteur de Brueghel” című tanulmányában Hintikka Knowledge and Belief című írására hivatkozik. A cím bizonyít Ja az adott rész létjogosultságát.1. mint például ennél a fejezetnél. ha a cím és a szöveg közötti sortávolság nem változik.

már csak azért is.. ahogy én tettem ezen az oldalon. És noha leírhatjuk úgy is. Nem javasoljuk az idézőjel használatát szakkifejezések kiemelésére. Mi történik akkor. Azért említjük a tartalomjegyzéket. Azt írtam tehát. Idézőjelek és más írásjelek Idézőjeleket a következő esetekben használunk: a) ha tő. Boston. hogy a következő módon idézzük: Hamlet — Lenni vagy nem lenni? Ez itt a kérdés. hogy a fentiekben idézett Campbell és Ballou szerint idézőjelünket más néven „quotation marks”-nak nevezik /de mivel idegen szóról van szó. amikor megemlékezünk arról. Houghton Miffern. Term Papers. Form and Style Theses Reports. amelyben majd találhatnak néhány számozási modellt. vagy nem európai nyelvekről írott 29 W. és fordítva.1. Ezt meglehetősen ritkán használjuk. akik Brownnak arra a kijelentésére. Mindazonáltal az előző példában láthattunk^s árkos (Ç. amelyben további idézőjelben álló szavak szerepelnek? Akkor egyszerű idézőjelet használunk. úgy is írhatjuk. mint például amikor azt írjuk le. Egyik munkámban mégis feltétlenül alkalmaznom kellett. Hacsak a felhasznált szakirodalom nem követ más módszert. hogy „quotation marks”. én mégis azt tanácsolnám. mint például most. sőt. ahol a KÖLTÉSZET címszava az ELBESZÉLŐ IRODALOM és az ESSZÉ ellentéteként szerepel. hogy Wolfram mondott valamit? Egyesek ezt a következőképpen oldják meg: Smith híres megállapítása szerint „mindazok. hanem úgy. . mivel sajátos jeleket igényelnek. hogy quotation marks. mint egy kiadói katalógusban. már nem úgy ír juk. Campbell és S. old. mert felépítésének pontosan tükröznie kell a szövegét. 4. 1974. ha értekezésünk az angolszász tipográfiai szokásokról szól.lehetnek. írhatnánk úgy is. Ugyanígy azt is mondhatjuk. matematikai. Egyes logikai. de ha színpadi művekből idézünk. V. egyszerű idézőjel' alkalmazásához kell f οlyamo dnunk.4. akkor elkerülhetjük a különböző idézőjelek használatát. mert míg a rövid idézetek és az „úgynevezett” konnotációk esetében a kétvesszős idézőjelet használtam. Magától értetődik. hogy a /kutya/ szó jelentése négylábú húsevő állat . 29 ha egyes szavakat idézünk más szerzőtől. hogy a hjelmslevi JELFUNKCIÓ fogalom megkérdőjelezi a jelenlegi 11 jel” fogalmat. hogy? a lét és a nemlét egybeesik. Ballou. Speciális témákkal kapcsolatban nem lehet általános érvényű utasításokat adni. olyankor inkább az aláhúzáshoz vagy az 'egyvesszős. hogy ha a Smith-idézetet kisebb betűvel írjuk és beljebb kezdjük. Ezekben a ritkán előforduló esetekben mindig a felhasznált szakirodalom alapján kell dönteni. mely szerint tagadni kell Wolframnak azt az alapelvét. ha egy idézőjeles szöveget akarunk idézni. 3· 1· részt 8. És ha Smith azt mondta. kiadás. VI. hogy és akkor Hamlet kimondta a „Lenni vagy nem lenni? Ez itt a kérdés” szavakat. „A tartalomjegyzék” című részre. Ha azonban megnézik az V. mert az írógépen nem szerepel. hogy „úgynevezett” . amikor azt írnánk elé. amely nem igazolható”. hogy Smith szerint „a híres 'lenni vagy nem lenni1 verssor Shakespeare összes értelmezőjének vesszőparipája volt”. és elegendő lesz az egy– és a kétvesszős idézőjel. ej közhasználatú vagy más szerzőtől kölcsönzött szakkifejezések esetében. 4-es. meglátják. hogy „quotation marks”). hogy Brown azt mondta. más néven olasz idézőjelet.vagy rövid összetett mondatot idézünk más szerzőtől. Itt utalunk a VI. Azt ír juk tehát. 40. ahogy egyesek teszik. hogy ha elfogadjuk a két szerző terminológiáját és átvesszük tőlük a szakkifejezést. hogy QUOTATION MARKS (mert itt értekezésünk egyik szakkifejezéséről van szó). mint például most. hogy Campbell és Ballou szerint „a három gépelt sornál nem hosszabb idézeteket idézőjelbe tesszük és a szövegben helyezzük el”. és a gépelt szakdolgozatba kézzel kell beírni a jeleket. meg kellett különböztetnem a szót mint jelölőt (/ferde zárójelbe téve és mint „jelöltet” . olyan hibát követnek el. szabály . G. amikor emlékeztetjük önöket arra. hogy az idealista esztétikákban a „költészet” nem ugyanazt jelenti.

ö. hogy „Lodz”. mind nagybetűk esetében mindig tegyük ki a német nyelv három különleges jelét: ä. Természetesen meg kell beszélnünk a témavezetővel. a spanyol „*n” tildéje. az tudja. a német „ü” két pontja. pl. . amely nem lengyel irodalomról szól. Betűátírást alkalmazunk a történelmi és a földrajzi nevek többségénél.1. adán”^”. hogy élhetünk-e ezekkel a lehetőségekkel. nem marad más hátra. Mind kisbetűk. „A la recherche . Olyan szakdolgozatban. illetve jó. A diakritikus jelek olyan jelek. gömbfejes írógépünk (amelybe mindig azt a fejet lehet betenni. a kézíráson kívül van még lehetőség: a görög és a cirill ábécét átírhatjuk a nemzetközi szabályoknak megfelelően. ü. így a képletből a következő lesz: . . de jegyzetben fel kell tüntetni választásunk magyarázatát és igazolását.szakdolgozatok esetében. mivel a nagybetűk a francia nyomtatott szövegekben sem hangsúlyosak. amelyekben a fonéma jelölése lehet b vagy /b/. hogy az eredeti szöveget betűről betűre reprodukálja úgy. amikor képletet (vagy görög vagy orosz szót). amelyen a megfelelő ábécé van). amelyeket kis fáradsággal át lehet írni a jobb oldali formákra: Az első öt átírási mód elfogadható nyomtatásban is. Ugyanígy. ha csak ezt a két ábécét ismeri. VI. aki transzformációs grammatikából ír szakdolgozatot. Bármely szövegben tiszteletben kell tartani a francia ábécé valamennyi különleges jelét. helyett A la recherche . hogy azt bárki rekonstruálni tudja eredeti formájában akkor is. A betűátírásnak nem célja a szöveg fonetikai értelmezése. elhagyható a 1-től a vonás: „£odz” helyett írhatják azt. Diakritikus jelek és betűátírások A betűátírás azt jelenti. valamint akkor. viszont École helyett Ecole-1. Ε jelek némelyike kisbetűre szerepelhet a billentyűzeten. Diakritikus jelek tehát a legközönségesebb olasz ékezetek(az éles ékezet „/” például zárttá teszi a perché szó végén álló e hangot). . S mindig . a logikai-matematikai képletek esetében pedig gyakran léteznek olyan alternatív gráf émák. Arra szolgál. az újságokban is ez áll. Vegyünk néhány esetet. egy tantumot kell leírni. a lengyel „i” stb. Hasonló gondok adódhatnak nyelvészeti szakdolgozatok esetében. ha egy szónak nincs megfelelője anyanyelvünkben. hogy a szöveget az eredetiről eltérő alfabetikus rendszerbe írjuk át. ezenkívül a francia „ ç” cédille-je. az utolsó három csak géppel írott szakdolgozatban. Nagybetűk esetében úgy írjuk. ha megnézzük a témával kapcsolatos szakirodalmat. amelyek az ábécé hagyományos betűihez kapcsolódva különleges fonetikai értéket kölcsönöznek nekik. ami nem kevés fáradsággal jár. amennyiben nincs elektromos. mint hogy kézzel írjuk. valamint más ábécék kevésbé ismert jelei. -1 írunk. amelyeket géppel is le lehet írni. hogy Ça ira. Aki ilyen munkát végez. Olyan esetekben azonban. A latin nyelvek esetében azonban általában nagyobb a szigor. már ismeri a szabályokat. hogy a fa-diagram elágazásait zárójellel is lehet jelölni. .5. Bizonyos képletek esetében a zárójelek rendszerét egyszerű kerek zárójelek sorává lehet redukálni. Nézzünk csak meg egy példát néhány logikai képletről (bal oldal) .

” Mint látják. 1. hanem az. hogy „szerette a színes szavakat. ha rendelkezünk néhány információval a szabályokról. vesszők és az ékezetek használatában. Ha a pontok és a vesszők az idézőjelbe tett idézethez tartoznak. Ezért azt írjuk. a megoldás itt is attól függően változik majd. „hogy lehetséges volna. Bármilyen könyvben tegyük ki mind a kisbetűkre. de felhívjuk a figyelmet arra. mert a teljes mondatnak csak egy részét idéztük. hogy következetesen alkalmazzuk őket. mely szerint „a lét azonos a nemléttel”. A többi nyelvnél esetenként kell dönteni. amelyeket Papper úgy hív. 1. Akadémia Kiadó.6. hogy egyes szempontok tekintetében más kiadók másként vélekednek. 20. Ezzel szemben azt írjuk. 31 Ez utóbbi nem elégíti ki mindazokat a követelményeket. Másképp járunk el a következő mondat idézésekor: „Nem hinném. de képzelt szerzőről van szó. kitűnően meg is cáfolja azt. Nem úgy írjuk tehát. Ugyanez a teendő a vesszőkkel is: azt írjuk.30 aztán Krahehenbuhlé. a mondat végi pont az idézőjelen belül van. hanem törvénycikkek és hasonlók) ed. = editor = szerkesztő e. Budapest 1985. hogy „a lét azonos a nemléttel”. angol bibliográfiában ed. Mégsem árt. és amennyire lehetséges. ehhez A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Egyedi esetekben alkalmazkodhatunk az újságokban vagy a nem tudományos könyvekben elfogadott konvenciókhoz. Képzelt szerző . A pontot itt az idézet után írjuk. Nem is annyira a szempontok fontosak azonban. a bársonyos szívdobbanásokat”. miután idézte Wolfram álláspontját. a cseh y-ból y lesz. az idézőjelen belül helyezzük el őket.g. Vezérfonalként megadjuk könyvünk kiadójának utasításait. Minden könyvben tartsuk tiszteletben. Központozás. A szakdolgozatnak nem kell annyira pontosnak lennie. mind a kisbetűk. ) VI. A jegyzetek számozása. A kis η betű tildéje helyett használhatjuk a kúpos ékezetet: n. Egy spanyol irodalmi szakdolgozatban azonban nem így írnám. nem pedig ue-1 (Führer nem Fuehrer) . — A szerkesztő megjegyzése. Anonim cikk. hanem „szerette a színes szavakat. a portugál ábécé hat különleges jelét: az öt tildével írott magánhangzót és a q-1.ü-1 írjunk. mint egy nyomdakész gépelt szövegnek. bármilyen szempontból nézzük is. „ Ezenkívül ne feledjük. hogy Smith. „ mondta. hogy el kell-e fogadnunk álláspontját. az éles ékezetet és az η tildéjét. mivel az idézőjel összetartozó szövegrészeket fog közre. „világosság” Grumpz viszont „a teljesség modelljeként” definiál-ja. vagy éppen az adott nyelvről írják a szakdolgozatot. hogy egyetlen szót idéznek– e. (A cirill és görög betűk átírásáról magyarul külön szabály gondoskodik. az illatos hangokat (szimbolista gondolat). mivel a Wolfram-idézet is ponttal fejeződött be. az illatos hangokat. mind a nagybetűkre a spanyol ábécé különleges jeleit. rövidítések Nagy kiadók között is sok eltérés van a központozási jelek. Wolfram elméletével kapcsolatban felteszi a kérdést. A dán a betűt néha aa– nak írják. hogy a zárójelbe tett közbeszúrások elé nem kell vesszőt tenni. hogy Smith nem ért egyet Wolframmal abban. A jegyzetek száma a központozás után áll. a lengyel i-ből pedig 1 stb. Azt írjuk tehát: a legkielégítőbb összefoglalás a témával kapcsolatban Vulpiusé. hogy Smith. és mint általában. ( szimbolista gondolat). cikkely (nem újságcikk. mind a nagybetűk esetében. Pontok és vesszők. TÁBLÁZAT A JEGYZETEKBEN ÉS A SZÖVEGBEN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ RÖVIDÍTÉSEK Anon. (angol szövegben exempli gratia) 30 31 A pontosság kedvéért valóban írunk a számnak megfelelő jegyzetet. Az újgörög nevek magyar helyesírása. mely szerint „A lét azonos a nemléttel. a bársonyos szívdobbanásokat”. megpróbáljuk betartani őket.

η.: fehér vs. versus (pl.) par.”. lásd 1. . pseudonim. (angol szövegben) id est. mint pl. h. kiadás (első. Elkezdődik egy idézet. ibid de évszám nélkül fejezet folio fordítás Ford. vagyis. írják azt. következő 1. szemelvény Szerz. „A szerző megjegyzése t. pseudo sic így (így írta a szerző. ugyanott (vagyis ugyanaz a mű. kötet köv. általában egy többkötetes mű egyik kötete. hogy a hadseregben ötvenezer ember volt (. pagina (vagy o. voll. lent lásd lent MS kézirat. hogy valaki hatvanéves korában halt meg. cit. amennyiben óriási tévedésről van szó) szemelv. akit éppen idézek. mű és az oldalszám i. megj. kötet. például pseud.) kiad. Ez ostoba tanácsnak tűnik. illusztráció jegyz. 3. ha a szerző vitatott.e. Egy átlagos szövegben azonban inkább azt írják. megj. s hogy a mű háromkötetes (nem pedig 3 kötetes). többes száma voll . ugyanaz az oldal . mégis ez a leggyakrabban előforduló mulasztás a géppel írott szövegekben. hogy csak magát a számot írjuk oda) NB nota bene op. többesszám MSS n° szám (használatát elkerülhetjük úgy. de úgy is írható. mindig zárják is be. vagy ha pontos adatokat és százalékokat adnak meg. táblalap viz. (vol. hogy a veszteség tíz százalékkal nőtt. akkor op. használható óvatosságból vagy ironikusan. vagy vö. (angol szövegben) videlicet. 1.É. cit. ha matematikai vagy statisztikai szakdolgozatot írnak. mivel a szerző az egész műben tárgyalja a fogalmat) pl.nem pedig 50 000) . hány kötetből áll a mu) vö. fekete. Ne használjanak túl sok arab számot. az oldal nem. fol. ford. jegyz. = id. táblaoldal t. tehát ill. : 1. második) köt. ha a mű ugyanaz. n. H. hogy fehér/fekete) VI. l. hogy a város harminc kilométerre volt. hol a vége. jegyzet (pl. hacsak nem pontos bibliográfiai adatot akarnak közölni. vesd össze vs. paragrafus (§) passim különböző helyeken (amikor nem egy adott oldalra hivatkozunk. Ez a figyelmeztetés természetesen nem érvényes. fekete. ugyanattól a szerzőtől már korábban idézett mű p. vagyis pontosabban vol. 7· Néhány további tanács Ha idézőjelet nyitnak. és nem tudni. azt j elzi. fej. „3– köt. A fordító megjegyzése hasáb (esetleg col = columna) hely nélkül vagy ibidem. fehér vs.

mindkét oldalon? Mindig következetesen használtuk-e a kihagyásokat. használjanak arab számokat az ábrákra. 28). írják csak azt. tábla és úgy is. A táblákat. tartsák meg ugyanazokat a jelöléseket a táblák és az ábrák mutatójában. 3· részben elmondtuk. a tizenharmadik ének harmadik versszaka. íme néhány dolog. század. nem szükséges. hogy „XII– ik”. Ne írják azt. Olvassák el újra a legépelt szöveget! Nem-csak azért. illetve. 2. hogy a harmadik felvonás második jelenetének huszonnyolcadik soráról van szó. hogy a 7535-ös törzskönyv. statisztikai táblázatokat. mert a római számok mindig sorszámot jelölnek. hogy kijavítsák a gépelési hibákat (főleg az idegen szavakban és a nevekben). Legyenek következetesek a betűszók használatában. amelyekben a római szám általában a nagyobb egységekre történő felosztást jelzi. II. A.3· részben leírtuk. 2. . hogy Hamlet III. kell datálni. oldala. de furcsa lenne. a via Fiori Chiari 30. 4. nem pedig 73/5/7. hogy 13i 3. 2. 3· jelölés például azt jelenti.2. hogy USA. A III. S ha római számokat használtak a táblák jelölésére. XII. hogy egy szakdolgozatban feltétlenül . mindenki tudni fogja. ha dokumentumokat. Pius. de könyörgöm. alatti ház. és az V. az V. hogy ez és ez az esemény tizenegy harminckor történt. oldalszám vagy sorozatcím megjelölése)? Meg lehet-e különböztetni a könyveket a folyóiratoktól és a nagyobb művek fejezeteitől? Van-e pont az utalások végén? VI. Vannak olyan írásmódok. 4. hanem azért is. használjanak római számokat: XIII. hogy a kísérlet során 11. 4·. mire utalnak. képeket vagy térképeket jelölhetik úgy is. ami egy könyv azonosításához szükséges? Nem idéztek-e részletesebben egyes címeket a többinél (pl. vagy azt. s beljebb kezdtük-e a megfelelő sorokat? Megjelöltük-e minden idézet forrását? Jegyzetek: megegyeznek-e a szövegben lévő számok a jegyzetekével? Láthatóan elkülönül-e a szöveg a jegyzetektől? Rendben van a jegyzetek számozása. hogy a '18-as háború. A XIII. amelyeket mindig jobb kiírni: 1973· május 7. hogy I. hogy U. ha azt írnák. így egy szempillantás alatt érthetővé válik. tábla. XXVIII. ábra. hogyan kell jegyzetben utalni a művekre. általában akkor is megértik majd. hogy a tizenharmadik kötet harmadik része. hogy 1. Használják körültekintően a tő. írhatják mindezt úgy is. IV. írják azt. Amikor szükséges. S. megtalál ják mindazt. és hogy milyen kapcsolat van a jegyzetbeli utalás és a záró bibliográfia között. hogy Hamlet 3. ami egy záró bibliográfia elkészítéséhez kell. de ne írják úgy. akkor a továbbiakban is a PCI. 2. a szögletes zárójeleket. amit feltétlenül ellenőrizni kell: Oldalak: rendben van-e a számozásuk? Belső utalások: stimmelnek-e a fejezet– és az oldalszámok? Idézetek: mindig megvan-e az idézőjel. 28 ( vagy pedig Hamlet III. hogy ellenőrizzék a jegyzetek számozását és az idézett könyvek oldalszámát. de ha egyszer USA-t írtak. FBI formát kell használniuk. írják azt. ábra. VI. RAF.és sorszámneveket. és úgy is. II. Mindenesetre és mindenekelőtt azt szögezzük le. írhatják úgy is. írhatják azonban röviden. hogy Hamlet. a római és az arab számokat. naplókat stb. pontosnak és alaposnak kellene lennie. SOS. 28. 3· XIII. a tizenharmadik évfolyam harmadik száma.Használjanak ezzel szemben számokat a dátumok esetében.30-kor a víz szintje 25 cm-re nőtt. a könyv 144. III. flotta. Mi azonban már legalább kétszer időztünk a témánál. hogyan kell feltüntetni az egyes művek adatait. Ha visszalapoznak ehhez a három fejezethez. A mű végén álló bibliográfia A bibliográfiáról szóló fejezetnek nagyon hosszúnak. vagy vannak benne ugrások? Bibliográfia: ábécésorrendben vannak-e a nevek? Nem írtak-e keresztneveket egyes vezetéknevek helyére? Megvan-e az összes adat. Természetesen rövidített dátumokat használjanak.

és csak a valóban olvasott műveket kell feljegyezni. a Bertrand Russellről szóló műveket pedig ábécésorrendben. Nem marad más hátra. hogy Olvasott művek jegyzéke. és . A legkézenfekvőbb válasz az. az összes többi megoldás tisztességtelen. Kivéve. ha a szakdolgozat témája a Russellről 1950 és 1960 között megjelent művek. Ilyenkor elegendő. Egy bibliográfia megbízhatósága sokszor már a címből kiderül. hogy az oldalakat böngészve keresse meg az őt érdeklő információt. amiről tudomásunk van. hogy vajon a bibliográfiában csak azokat a műveket kell-e feltüntetni. Nem adhatjuk A második világháború bibliográfiája címet egy harminc olasz címből álló jegyzéknek. a probléma szakdolgozatonként változik. vagy egy szerző összes kiadott és kiadatlan művét összegzik. lehet. fasiszta cikkek és folyóiratok. Ami a második pontot illeti. hogyan kell felépíteni a záró bibliográfiát. esetleg éppen a bibliográfia a legérdekesebb rész. a lényeg az. ebben az esetben a Russellről szóló irodalomnak is kronologikus sorrendben kell állnia. hogy lehetővé váljék az elsődleges és a másodlagos források. megkülönböztetése és azonosítása. hogy mindent el tudjunk olvasni. Néhány szakdolgozat esetében az irodalomjegyzék hasznos. egy bizonyos területen folytatott irodalmi kutatást írnak le. századi filozófiatörténeti műveket foglal magában). hogy milyen kérdésekre kell kielégítő választ találnunk benne. hogy a szakdolgozatnak éppen az a célja. Lehet. hogy a témával kapcsolatosan megjelent valamennyi írást felsorakoztassa. amely XX. ~b) meg kell könnyítenie a megtalálásukat. más politikai csoportok cikkei és folyóiratai. amelyben a záró bibliográfia nyilvánvalóan nem segédeszköz. vagy mindent. Ha történetesen már van teljes bibliográfia. és hogy követjük a kérdéses tudományág bibliográfiai hagyományait. bármennyire pontosak és részletesek is az utalások a jegyzetben. ha a jelölt világosan rámutat arra. hanem végcél. és máris egyértelmű. tisztában vagyunk-e annak a tudományágnak a szabályaival. Nem is beszélve a kifejezetten bibliográfiai szakdolgozatokról. hogy összeszedi az elszórt utalásokat. más szakdolgozatok esetében (amelyekben pl. a témáról írott művek ( és esetleg a korszakról szóló általános történeti műveket tartalmazó rész). Nem kényszeríthetjük az olvasót arra. hogy melyeket áll jogában nem kielégíteni.szükség van záró bibliográfiára. hogy egy szakdolgozat irodalomjegyzékében csak a valóban olvasott műveket szabad feltüntetni. Lehet a cím Bibliográfiai utalások. akkor utalni kell rá. amikor a témával kapcsolatban még nem készült teljes bibliográfia. Olvasott művek jegyzéke. A második ponttal kapcsolatban jogosan felmerülhet az a kérdés is. Általános irodalomjegyzék X témában. c) meg kell mutatnia. mint például A fasizmusról szóló tanulmányok 1945-től 1950-ig. de nem döntő fontosságú kiegészítő. illetve. ezért mindig az adott terület szakirodalmát kell alapul venni. mint hogy néhány tanácsot adjunk ahhoz. hogy nem olvasta a bibliográfiában szereplő összes művet. amelyből diplomát szerzünk. Mint látják. A bibliográfia egyik része Bertrand Russell műveit. ebben az esetben persze fizikai képtelenség. és a jelölt munkája abból áll. írják azt. Vegyünk például egy Bertrand Russellről szóló szakdolgozatot. Bertrand Russell műveit kronologikus sorrendben kell felsorolni. Ez azonban megint csak a szakdolgozat jellegétől függ. az irodalomjegyzék a következő részekből állna: dokumentumok és parlamenti okmányok. hogy ismerjük a szóban forgó téma teljes szakirodalmát. Az előző fejezetekben elmondottak értelmében az irodalomjegyzék céljai végeredményben tehát a következők: a) felismerhetővé kell tennie az idézett műveket. Ha A katolikusok és az Aventinus címmel írnánk szakdolgozatot. újság– és folyóiratcikkek a katolikus sajtóból. a megbízható és a kevésbé szavahihető tanulmányok stb. Ez olyan esetekre vonatkozik. a másik a Bertrand Russellről írott müveket tartalmazza ( természetesen lehet egy általánosabb része is. A tudományág ismerete két dolgot jelent: azt a benyomást keltjük. és esetleg csillaggal megjelöli azokat. hogy úgy rendezzük el a bibliográfiát. hogy a könyvünk által javasolt általános szempontok nem a legjobbak. amelyeket elolvastunk. amelyeket elolvasott.

hogyan hatott Arisztotelész Poétikája és Retorikája a reneszánsz gondolkodásmódra. Ebből a szempontból is szem előtt kell tartani azonban a szakirodalmat.bizakodjanak Istenben. Nem mintha az ilyen függelék ajánlatos volna. Tegyük fel. míg a nagybetűs elöljárószók igen. Ha egy történelmi szakdolgozatban gyakran hivatkoznak egy adott dokumentumra. Ludwig van. a függelékben közölni kell a szöveget. La Fontaine. arról írnak szakdolgozatot. és úgy vélik. Lehet azonban. 3. diagramok. hogy tisztázzák Arisztotelész és a reneszánsz gondolatvilág kapcsolatait. hogy kifejtsék. mint a függelékre való állandó hivatkozások. statisztikai adatok. kijelentések. a függeléknek azt a részét pedig. Ha szükségesnek tartják valamely elméleti kérdés részletesebb kifejtését. hacsak nem olyan egyszerű példákról van szó. amelyekben nélkülözhetetlen a függelék. A rövid idézeteket bele kell írni. Tehát D'Annunzio a D-hez kerül. akkor azokat a szövegben kell idézni. vagy éppen ellenkezőleg. ahol példákkal érzékeltethetnék. hogy a wagneri interpretáció menynyi gondolatot ébresztett a filológusban is. amelyek arra késztetik az olvasót. és könnyen hivatkozhatnak rá. de Ferdinand de Saussure Saussure. Befejezésképpen. akkor a kérdést tárgyalják a függelékben. Olykor azonban semmi nem fárasztóbb. hogy az éppen olvasott oldalról percenként a szakdolgozat végére ugorjék. ezért további kutatást és elmélkedést javasolnak. valójában azonban az apa nevéből képzett családnév vagy a születési hely megjelölése. Ha egy anyagot függelékben idéznek. és a nemesi címek. hogy romantikából írnak szakdolgozatot Trisztánról. hogyan használta fel a mítoszt a dekadentizmus Wagnertől Thomas Mannig. Inkább illik egy érett tudós munkájába. röviden össze kell foglalni. Ha a chicagói iskola képviselőinek megfigyelései épp arra szolgáltak. mert csak érintőlegesen kapcsolódik a témához. Bármilyen szegényes is a bibliográfia. egy átlagos szakdolgozat bibliográfiája a következő részekből állhat: Források Repertóriumok A témával vagy a szerzővel kapcsolatos művek (esetleg könyvekre és cikkekre bontva) A témához kapcsolódó anyagok (interjúk. amelyeket könnyű elhelyezni a szövegben. Ennek megvannak a szabályai: mindig a vezetéknévvel kell kezdeni. hanem a mi századunk is megpróbálta újjáéleszteni Arisztotelész műveit. Általában véve a függelékben helyezünk el minden olyan adatot és dokumentumot. századig) a keresztnevet idézzük. hogy ez lesz a munka legeredetibb része. Ez nem kapcsolódna közvetlenül a szakdolgozat filológiai témájához. A függelék Vannak olyan szakdolgozatok. nem pedig azt. Du Bellay. mint a „de” és a „von”. de esetleg be akarják mutatni. de úgy vélik. ami vezetéknévnek látszik. elkerülhetik a szövegben a hosszas. de a függelék egy részét annak szentelik. A régi szerzők esetében például (a XIV. amelyek mindenkinek a rendelkezésére állnak. hogy Beethoven. hogy a szöveg ne váljék hermetikussá. Ilyen esetekben a józan észre kell hallgatni. Ha jogi témájú szakdolgozatban egy törvényt vagy törvénycsoportot tárgyalnak. Ha egy önök által talált és átírt ritka szövegről írnak szakdolgozatot. nyilvánvalóan nem tartoznak a vezetéknévhez. Azt írják majd. és megnehezítené az olvasó dolgát. hogy századunkban a chicagói iskola megfelelő módon értelmezte ezeket a szövegeket. s mindent meg kell tenni. dokumentumok. unalmas idézéseket. ha máshol már megjelent. hogy megzavarnák vele a szakdolgozat menetét. Megtörténhet az is. Függelékbe kerülnek a táblák. s lehet. hogy De Amicis. akkor közölhetik a függelékben (amennyiben nem szerepelnek az éppen használatos törvénykönyvekben. közölhetik a függelékben akkor is. aki . próbálják meg legalább helyes ábécésorrendbe állítani a címeket. amelyre éppen hivatkoznak. ugyanakkor azt. VI. amely nehézkessé tenné a szöveget. hogy filológiailag mennyire elhibázott modellt képvisel. hogy érdekes volna részletesebben kifejteni őket egy önálló függelékrészben. Ferdinand de-ként szerepel majd. hogy nemcsak a reneszánsz.

Α személyes identitás 4-5 . a részletes tárgymutatót pedig rendszerint névmutatóval együtt a mű végére. részletes tartalomjegyzék. az ábécé betűit stb. éppolyan. hogy az igazi tartalomjegyzéket minden egyes fejezetet feltüntetve a mű elejére teszik. Ez nyilvánvaló tanácsnak tűnik.1. egyfelől kielégítjük önkifejezési igényünket. 4. lehetőleg a mű elején. Arra szolgál. A tartalomjegyzék nélkülözhetetlen mind az olvasó. ugyanazzal a számozással. olykor az első és a második kiadáskor irt előszó után. Pszichológiai szempontból azonban mindenképpen javasolnám. Általában tehát a fejezetek mutatóját teszik a mű elejére. hogy beszéljünk ezekről a megérzésekről. de a szakdolgozat beadása előtt ellenőrizni kell. és nem tudunk ellenállni a kísértésnek. hogy gyorsan visszakereshessünk egy adott témát. Hogy jobban megértsék. Állhat a mű elején vagy a végén. Vagyis ha a szöveg 1.megengedheti magának. A kalandos és a humoros műfaj 9 1. A tartalomjegyzék A tartalomjegyzékben fel kell tüntetni a szöveg valamennyi fejezetét. mintha a könyv közepére tennék. VI. fejezet egyik alfejezete. HÉTKÖZNAPI KÉPREGÉNYROVATOK ÉS VASÁRNAPI OLDALAK 2. 3. Azáltal. akkor annak ki kell derülnie az elrendezésből is. Tematikai különbségek 21 3. hogy mindezt a függelékbe száműzzük. CHARLIE BROWN ÉS AZ AMERIKAI KÉPREGÉNY 1. hogy a tartalomjegyzék válóban megfelel-e ezeknek a kívánalmaknak. a nagyon átgondolt összefoglalást pedig a mű végére. és kritikát gyakoroljon.1. A kutatás hevében olykor kiegészítő vagy alternatív utakra lelünk. A család implicit ábrázolása 38 3. Elég egy jó. Ez barbárság. Véleményem szerint kényelmesebb. A fejezetek és az alfejezetek számozása azonban más is lehet. 3. amelyeket nagyon kis egységekre tagolnak. használhatunk római és arab számokat. 2 része az 1. A Schulz-ügy 10 2. mint egyes könyvekben. De ha a könyv elejére tesszük.2. IDEOLÓGIAI TARTALMAK 3. Az utóbbira egy szakdolgozatban nincs szükség. közvetlenül a címlap után. így néhány oldal átlapozása után megtaláljuk. hogy elkalandozzék a témától. Az olasz és a francia könyvekben a mű végén. amit keresünk. Különbségek az elbeszélés ritmusában 18 2. ha a tartalomjegyzék a mű elején áll. táblázat TARTALOMJEGYZÉK-MINTÁK: ELSŐ PÉLDA CHARLIE BROWN VILÁGA Bevezetés 3 1. legyen valóban az elején. az angol és sok esetben a német könyvekben a mű elején szerepel. Az egyik alternatíva az. Angolszász kiadásokban gyakran az előszó után helyezik el. ugyanakkor nem akasztjuk meg a szakdolgozat menetét. 2. Yellow Kidtől Charlie Brownig 7 1. 22. Egy ideje néhány olasz kiadó is a második módszert alkalmazza. A gyermekkor ábrázolása 33 3–2. mind az önök számára. alfejezetét és további részeit. a 22. nagyobb fizikai munkát kell végeznünk.1. ugyanazokkal az oldalszámokkal és ugyanazokkal a nevekkel. ellenben ha a könyv végére akarunk lapozni. A tartalomjegyzék felépítésének követnie kell a szöveg felépítését. Öncélú hülyeség. táblázatban megadunk két tartalomjegyzék-mintát.

ha galambszar van a vállán. Mint láthatták. Ha ferdén áll a nyakkendőjük. II. Ugyanez érvényes a római számokra. táblázatban közölt tartalomjegyzéket a következőképpen is számozhatjuk: A. Második alfejezet A. Első alfejezet A. 910. A második alfejezet első része és így tovább 252 Választhatnak más módszereket is. Neurózis és egészség 4. 3. tehát így 7-8. ELSŐ FEJEZET A. A GRAFIKAI JEL FEJLŐDÉSE Utószó Statisztikai táblák: az olvasás mutatói Amerikában Függelék 1: A Peanuts a rajzfilmekben Függelék 2: A Peanuts utánzatai Bibliográfia: Gyűjteményes kötetek 250 58 88 96 160 189 200 234 250 Schulz cikkei. I. 1. A második alfejezet első része A. Első alfejezet I. Jobb.3-3. 1. II. Kik a többiek? 65 3–3. IDEOLÓGIAI TARTALMAK 45 IV.1.1. Népszerűnek lenni 78 3–4. Ki vagyok én? 3. ELSŐ FEJEZET 1. 9-10. YELLOW KIDTŐL CHARLIE BROWNIG 7 II. 2. nem pedig így 7-8. II.2. A GRAFIKAI JEL FEJLŐDÉSE 76 Utószó 90 A 22. ha a számokkal balra terjeszkednek.2.2. és még egy hippi sem szereti. interjúi. kijelentései 260 Schulz műveiről szóló tanulmányok — Az Egyesült Államokban 276 — Más országokban 277 — Olaszországban 278 TARTALOMJEGYZÉK-MINTÁK: MÁSODIK PÉLDA CHARLIE BROWN VILÁGA Bevezetés 3 I. . Szőrszálhasogatás? Nem. tisztaság. 3. nem kell pontot tenni a címek végére. amelyekkel ugyanilyen világossá és egyértelművé tehetik az írásképet. A második alfejezet második része és így tovább Vagy írhatjuk a következő módon: I. nem pedig jobbra. Második alfejezet 1. megigazítják. HÉTKÖZNAPI KÉPREGÉNYROVATOK ÉS VASÁRNAPI OLDALAK 18 III.

Ha egy autóvezető arra kényszerül. A teljesség kedvéért nekem egy totálisan tapasztalatlan olvasót kellett elképzelnem. amelyet kitűztek maguk elé (leszögeztük. amikor elkészül vele: az utána következő szabadságról álmodozik. olyan kielégülést érezhetünk. hogy a szakdolgozat tekinthető játéknak. gyakran előfordul. mint egy hízott disznó. Ez azt jelenti. amely a másodperc töredékei alatt életfontosságú döntéseket hoz. hogy még nem rendelkezik kutatási gyakorlattal. és nem az egyetemi megbízásra várunk. mennyi utasítás. hogy egy lépéssel előbbre jussanak a társadalmi ranglétrán. keresésnek is. fogadásnak. Arról van szó. rádöbben. amíg szerződtetik. Ez azonban nem így van. hogy megismételjem. Ha hosszas gondolkodás után rájövünk egy megoldhatatlannak tűnő kérdés megoldására. Olyankor el akarunk mélyedni minden olyan gondolatban. hogy immár a kutatási kényszer áldozataivá válunk. Mennyi szabály. amely fölött átsiklottunk. Ha nagy harci kedvvel játsszák a mérkőzést. Az említett technikák közül azonban sokat bizonyára már mindannyian elsajátítottak olvasás közben. hogy hibázzon. mint sportolás közben. A szakdolgozatírást kihívásként kell megélni. vagy hogy eleget tegyenek a szülők kívánságának. mint egy rejtvény megfejtésekor. akkor – mint már az elején is mondtam (és ne kényszerítsenek arra. de el kellett vetnünk őket. hogy az emberek nagy része élve megússza. avagy el kell olvasniuk. olyan ki elégülést érezhetünk. hogy lehet túlélni mindezt. az ember semmit nem dob el belőle. S ha olyan témát választottak. hogy elgondolkodjék saját mozdulatain. amit önök közül sokan már öntudatlanul magukba szívtak. Ha kedvvel írják a szakdolgozatot.. a szakdolgozat pedig olyan. hogy fellobban benne a munkaszenvedély. és soha nem engedheti meg magának. Ugyanakkor nem állítjuk. és a balesetek áldozatainak száma azt mutatja. hogy valóban a szakdolgozatra szánják azt a meglehetősen rövid időt. Saját maguk a kihívók. hogy ha az ember tovább akarja folytatni a kutatást. Néha pedig olyan. kikérdezniük őt. Ha egy nehezen fellelhető szöveget megtalálunk. vagyis meg kell várnia. Ha azonban jól végezte a munkáját. nyomon akarjuk követni azokat a gondolatokat is. ha elhatározzák.VII. vagy másoljanak le egy szakdolgozatot. mint a pasziánsz: minden összetevő megvan. általában csak arra a pillanatra gondol. vagy fél a szakdolgozatírástól. hiszen illegális) – írassák meg valakivel. amikor munka után is tovább húzogatta a csavarokat. hogy ő egy rendkívüli gépezet. csak a helyére kell tenni. akkor már az elején vereséget szenvednek. ha közben valamilyen mesterséget űzünk. Ha már kezdetben az a gondolatuk támad. és addig meg kell tagadnia a hétköznapi munkát. hogy a dolgokat kedvvel csináljuk. Miközben az ember a szakdolgozatot írja. önöknek kell finoman behálózniuk. pedig el kellett volna mondania. ÖSSZEGZÉS Befejezésképpen két megjegyzésem volna: a szakdolgozatírás szórakozás. Mégis majdnem mindenki vezet autót. Ha így áll a dolog. akiknek majd segítenük kell. akkor jó szakdolgozatot fognak írni. Ám még ha sikerül is lefékezniük. s hogy a szakdolgozat nemcsak a diploma megszerzésének eszköze volt. újabb könyveket akarunk olvasni. hogy a szakdolgozatírás aktivizálta intellektuális metabolizmusukat. amit nem akart. az talán most halálra rémült. hogy mindazt tudatosítsa. amelyek felmerültek ugyan. tanulmányokat akarunk írni. hogy az egész csak lényegtelen rituálé. a meccs elején feltesznek maguknak egy kérdést. amely érdekli önöket. valahogy úgy. nemcsak arra kellett. Aki úgy olvasta ezt a könyvet. A szakdolgozatírás tehát néha olyan. hogy elmondja. akkor később bizonyosan folytatni akarják. És nagy erőfeszítést okoz a lefékezes. esetleg rájönnek arra. akkor az egyetemi karriert kell választania. Egy jó . hogy elhivatottságot éreznek a kutatásra. amelyre még nem tudnak válaszolni. hogy véges számú lépés után meg kell találniuk a megoldást. Lehet valamennyi időt kutatásra fordítani akkor is. vagyis pozitív élmény volt. Azt is jelenti. ne tegyék tönkre az életüket. Ez a könyv arra szolgál. mint Chaplin a Modern időkben.. hogy a legrövidebb időszak hat hónap). hogyan kell csinálni. mert nem tudja. akkor rájönnek. és ne tegyék tönkre azok életét. Az a fontos. mint két fél mérkőzése : a szerző nem akarja elárulni a titkát.

hogy újra felhasználják az olvasmányjegyzéket. A szakdolgozat mellékes részei új kutatás kiindulópontjává válhatnak. esetleg annak olyan részeit. Végül is az volt az első alkalom.szakembernek is folytatnia kell a tanulást. hogy évtizedekkel később térnek vissza a szakdolgozathoz. amelyek nem kerültek bele a szakdolgozat végső változatába.. Első alkalommal egy-két tudományos cikket nyernek belőle.. Megtörténhet az is. hogy komoly tudományos munkát végeztek. Ha bármilyen kutatást végeznek. Már csak azért is. esetleg (némi átdolgozás árán) egy könyvet. mint az első szerelem. . nehéz elfelejteni. amelyből semmit nem kell eldobni. hogy a jó szakdolgozat olyan termék. mert olyan. hogy minduntalan visszatérnek a szakdolgozathoz idézetekért. rájönnek majd. Az idő múlásával azonban észreveszik. ami pedig nem elhanyagolható élmény.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful