Minden megtett kilométer után adót kell majd fizetniük a holland autósoknak
2012-től. Ezzel együtt eltörlik viszont az éves útadót, valamint az új autók
vásárlása után fizetendő adót. A holland kormány szerint így kevesebb dugó lesz, csökken a halálos balesetek száma, illetve a széndioxid-kibocsátás. Az autók mozgását GPS-szel követik.
Személyhez fűződő jogok
A személyhez fűződő jogok az embernek – mint természetes személynek – és más
jogi személyeknek biztosítja azt a háborítatlanságot, integritást, beavatkozás mentességet, mely a személy társadalmi rendeltetésének, társadalmi szerepének betöltéséhez szükséges. Védi a személyt a szükségtelen, illetéktelen beavatkozásoktól, mely a környezete felöl érkezik és amik veszélyeztetik, sértik a személy integritását. A személy integritása a jogképességéből ered, és mivel minden ember jogképes, így minden embernek van személyi integritása, személyisége. Ez megdönthetetlen vélelem, tehát nem szükséges, nem kell bizonyítani bárkinek a személyiségének létét, személyi létét. A személyhez fűződő jogok a személy ezen integritását, magát a személyiségét védik, és szankcionálják a megsértőit.
Személyes szabadság
A szabad társadalom, jogállam természetes állapota a szabadság, tehát mindent
szabad, ami nem tilos, tehát mindent szabadon meg lehet tenni, a tilalmakat jogszabályok tartalmazzák. A személyes szabadság az ember önállóságához, jogképességéhez kapcsolódó garancia, mely szabadság nem a jogból, hanem a természetből ered. Aki kétségbe vonja más szabadságát valamely dologban, annak kell bizonyítania a jogszabályi tiltás meglétét. Általános érvényűen elmondható a következő: Az ember személyes szabadsága addig tart, amíg azzal másokét nem korlátozza. A személyes szabadság az ember életét végigkísérő, állandó eleme az emberi létezésnek, a cselekvések, tevékenysége, választások k során manifesztálódik
A rádiófrekvenciás azonosítási technológia kihívást jelent az adatvédelem számára,
mert nem csupán tárgyak és áruk, hanem személyek ellenőrzésére, azonosítására és helyzetének nyomon követésére is lehetőséget ad. Az adatvédelem felől közelítve igazi kétarcú jelenséggel van dolgunk, mert a technológia az adatkommunikáció terén kézzelfogható előnyöket ígér, és mégis reális veszélyt jelent az egyén magánszférájára és a személyes adatok védelméhez fűződő jogára. Az új technológia elterjedése előtt az adatvédelemnek a tájékoztatásra kell helyeznie a hangsúlyt. Ez nem csupán az adatvédelmi biztosnak, hanem a technológia fejlesztőinek, a rendszer üzemeltetőinek és forgalmazóinak is feladata. Ez nemcsak arra irányul, hogy az érintettek megismerkedjenek a technológiával, de lehetőséget kell adni arra is, hogy az egyes konkrét alkalmazásokról tájékoztatást kapjanak. Lényeges szerephez juthatnak a magánszférát védő módszerek, mint például a chip deaktiválásának lehetősége vagy olvasásának átmeneti korlátozása. Fokozott figyelmet kell fordítani az adatbiztonsági követelményekre is, elsősorban arra, hogy az információkat illetéktelenek ne olvashassák.
A munkáltató változó munkahely – így tipikusan gépjárművek – esetében, logisztikai
célból kezelheti a gépjármű tartózkodási helyét, az ellenőrzés kivitelezésekor azonban vizsgálni kell, hogy az a szükségesség és arányosság követelményének megfelelő jogkorlátozást eredményez-e. Nem lehet tehát valamennyi változó munkahelyű munkavállalót GPS-szel vagy más nyomkövetővel nyomon követni, csak akkor, ha az a munkakörből fakadóan valóban szükséges, és az ellenőrzés más, enyhébb jogkorlátozást eredményező módon nem valósítható meg. A munkáltató ellenőrzési jogköre tehát nem lehet azonos a munkavállaló megfigyelésével. Az adatkezelés jogalapjának meglétén túl kiemelten kell vizsgálni azt, hogy a létrejövő adatkezelés megfelel-e a célhoz kötött adatkezelés követelményének. A célhoz kötöttség elvéből következik, hogy a „készletre”, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes.
A fentiekből következően a GPS-rendszer, illetőleg a mobiltelefon használatakor
létrejövő cellainformációk használatának a jogosultsága mindig csak a konkrét eljárás részleteinek az érdemi vizsgálatakor állapítható meg. Munkaidőn kívüli időszakban a munkavállaló tartózkodási helyének esetleges nyomon követéséhez azonban a munkáltatónak sem törvényi jogalapja, sem megfelelő célja nincs, ezért az ilyen jellegű adatkezelés jogellenesnek minősül.
Habár a holland kormánynak van ezzel az elképzeléssel némi pozitív megmozdulása,
de nem valószínű, hogy a kilométeradó bevezetésével, valamint a GPS-rendszer bevezetésével csökken a balesetek száma. Viszont mint a fentiekben kiderült, hogy a GPS munkaidőn kívüli időszakban történő használata, valamint az nyomon követése jogellenesnek minősül, így talán még volna mit „csiszolni” ezen az elgondoláson.