PA R A DIGM AVÁ LTÁ S ? !

Kultúránk néhány alapvető meggyőződésének újragondolása

F EN N TA RT H ATÓSÁG É S GL OB A L I Z ÁC IÓ 5.
SOROZATSZERKESZTŐ: LÁNYI ANDR ÁS

A sorozatban már megjelent: Lányi András: A globalizáció folyamata Lányi András: A fenntartható társadalom Kajner Péter szerk.: Gazda(g)ságunk újrafelfedezése. Fenntartható vidéki gazdaságfejlesztés elméletben és gyakorlatban Jakab György – Varga Attila: A fenntarthatóság pedagógiája

PA R A DIGM AVÁ LTÁ S ?!
Kultúránk néhány alapvető meggyőződésének újragondolása

SZÖV EGGY ŰJTEMÉNY

Szerkesztette: Takács-Sánta András

13. u. A borítóterv Ujvári Jenő.: 011. 37 10124 Torino-Italia T.46. . 2007 L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T. © L’Harmattan Kiadó.1.79.hu A szöveget Votisky Anna gondozta.harmattan. végezte. A nyomdai munkákat a Robinco K .hu www.Készült a BOCS Alapítvánnyal közös kiadásban. 14–16. Társadalmi szolidaritás… programban. a Külügyminisztérium és Székesfehérvár MJV Önkormányzatának támogatásával.817./F.: 267-5979 harmattan@harmattan.: 33. Tel. felelős vezető Kecskeméthy Péter. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest.40.88 ISBN 978 963 9683 94 5 ISSN 1788-9731 A kiadásért felel Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetők. 2007 © Takács-Sánta András. a NEFE/504.20 L’Harmattan Italia SRL Via Bava. a nyomdai előkészítés Csernák Krisztina munkája. Kossuth L.

Tartalom Takács-Sánta András: Bevezető – Kiútlehetőségek a környezeti válságból John Gowdy: Vissza a jövőbe és előre a múltba Wolfgang Sachs: Miféle fenntarthatóság? Takács-Sánta András – Pataki György: Bolygónk boldogtalan elfogyasztása Szvetelszky Zsuzsanna: A natúrhatnám polgár David W. Orr: Mi az oktatás célja? 63 51 45 35 15 7 .

.

De vajon hogyan vehetők rá a környezetkímélő viselkedésre? Alapvetően négyféle lehetőség kínálkozik. hogy úgy igyekeznek rávenni az egyéneket (csoportokat. Valószínűleg nem . hogy azt számukra is a leginkább előnyös viselkedési alternatívává teszik (pénzügyi vagy egyéb szempontból). hogy (1) megakadályozzák az egyének. A környezeti problémák enyhítése/megoldása érdekében. csoportok és szervezetek bizonyos környezetileg káros tevékenységeit. szabályozások. hogy az élet sokféleségét. szabályozásokat. 1. minőségét és méltóságát fenyegető globális környezeti válság időszakában élünk. E módszerrel tehát elvileg mindenféle környezettudatosság hiányában is elérhető a környezetkímélő viselkedés. Kormányzati törvények. szervezeteket) a köz érdekét szolgáló környezetkímélő viselkedésre. illetve elmélyülésüket megakadályozandó az egyének. valamint (2) bizonyos környezetkímélő tevékenységekre ösztönözzék őket. illetve ösztönzőket alkothatnak annak érdekében. E kormányzati intézkedések meghatározó jellemzője. az ezt elmulasztó ellenben büntetést fizet. embercsoportok és szervezetek viselkedésének kellene megváltoznia. illetve ösztönzők Az első lehetőség értelmében a különféle kormányzatok törvényeket.Takács-Sánta András Bevezető – Kiútlehetőségek a környezeti válságból Ma már szinte senki sem vitatja. Például a gyárkéményekre szűrőberendezést fölszerelő vállalat adókedvezményt kap. Vagyis a környezetkímélő alternatíva összhangban lesz a szűken és rövidtávon értelmezett önérdekükkel.

Eleve problémát jelenthet már az is. Kisközösségi. azokat be is kell tarta(t)ni. ami nagyon gyakran ütközik nehézségekbe. illetve működtetni. hogy a csoport tagjai jól . környezetileg érzékeny politikai elitet egyszerűen leváltják a következő választáson). nem kormányzati társadalmi folyamatok Ebben az esetben emberek (esetleg szervezetek) egy kis csoportja önszerveződő módon egymás között alkot (jellemzően informális) szabályokat. mert kölcsönösen becsülik egymást. Alapvetően két nehézség jelentkezik e megközelítés esetében. Mindezt anélkül. és kölcsönösen betartatják ezeket egymással. Egyrészt egy nem belső indíttatásból. (Például a szigorú környezetvédelmi törvényeket hozó. felelősséget viselnek egymásért. Mindehhez természetesen az szükségeltetik. Részben viszont azért. Másrészt természetesen nem elég a törvények megléte. hogy a törvények maradéktalan betartatásához a kormányzatoknak túl sok ellenőrző szervezetet kellene felállítani. A szabályok esetleges megváltoztatását szintúgy közösen végzik. mivel az emberek szándékosan megszüntethetik a kényszereket. illetve a csoportért. Túllépnek tehát a szűken és rövidtávon értelmezett önérdekükön. Ilyenkor a csoport tagjai részben azért lesznek hajlamosak a szabálykövető viselkedésre. hogy bármilyen kormányzati szereplő is részt venne a folyamatban.8 Takács-Sánta András kis mértékben ebből következően ma a négy közül ezt a megközelítést alkalmazzák leginkább a világban. mert kölcsönösen figyelik egymást. és így a közösség részéről nyomás nehezedik rájuk a szabályok betartására. Továbbá erős lobbik képesek korrumpálni a törvények betar(ta)tása fölött őrködőket. hanem pusztán efféle külső kényszerekből fakadó környezetkímélő viselkedés demokratikus társadalmakban (márpedig legalábbis a nyugati társadalmak jelenleg ilyenek) nagy eséllyel nem lesz tartós. Ily módon versengés helyett hajlamosabbak lesznek az együttműködést választani. 2.

Ezzel szeretnék meggyőzni az embereket arról. 3. ha az adott csoport csupán az általa lakott terület erőforrásait használja (ez az állapot a gazdaság egyre fokozódó globalizálódásával egyre ritkább). a kimondottan kisléptékű környezeti problémák által érintett kis létszámú csoportok esetében is egyre kevésbé beszélhetünk közösségérzetről. Bizonyos méret (egy-kétezer fő) fölött ugyanis a közösség tagjai már nem ismerhetnek személyesen minden másik embert. valamint az erőforráshasználat költségei (például a szennyezések és hulladékok) is csak a csoport tagjait terhelik (azaz nem válnak külső költségekké). Ismeretterjesztés (attitűdök megváltoztatása és informálás) E folyamat alapvetően két részből áll. (1) A környezeti probléma természetének és súlyosságának bemutatása. hiszen már csak az emberek egyre növekvő mobilitása miatt is a világ emberi közösségei egyre kevésbé stabilak.Bevezető 9 ismerjék egymást. még ha meg is van a közösségérzet. illetve koherensek. Továbbá. nem egyszer mind a mai napig működő erőforrás-kezelési rendszereket. hogy az .) esetében ily módon hoztak létre hosszú távon fenntartható. és koherens közösséget. hogy igazából csak kis létszámú csoportokban működik. ami pedig elengedhetetlen az együttműködéshez. csoportot alkossanak. a megközelítés csak akkor működőképes. Bizalom hiányában az egyének a kooperáció helyett egyre inkább a versengést részesítik előnyben: az egyén (vagy egy szűkebb csoport) érdeke a közérdek fölé kerül. part menti halászterületek stb. ami szintúgy nem általános eset. így a bizalom mértéke gyengül a közösség tagjai között. A múltban számos természeti erőforrás (pl. erdők. A globális környezeti problémák által érintett csoportnak (csaknem hétmilliárd ember!) például aligha van bármiféle közösségérzete. Ezzel szoros összefüggésben a csoportméret növekedésével gyöngül a csoport közösségérzete. Sőt. E megközelítés alighanem legfőbb hátulütője.

és ismerjük a probléma megoldását elősegítő cselekvési alternatívákat. radikális változásokat nemigen lehet elérni. ha például a társadalmi-gazdasági intézményrendszer az attitűdjeinkkel ellentétes cselekedetekre kényszerít rá bennünket. alapvető meggyőződéseivel. így azonnali cselekvésre van szükség a részükről (vagyis az embereknek a probléma iránti attitűdjét igyekeznek itt megváltoztatni). mint az ismeretterjesztés. Hiába változik meg ugyanis az attitűdünk. újakra cserélnünk. általánosabb változtatásokra törekszik. Jó néhányan állítják. Mélyebb. (Nagyon egyszerű példa: hiába választanánk az ismeretterjesztés hatására a visszaváltható üvegbe töltött italt. 4. (2) Azoknak a cselekvési lehetőségeknek a bemutatása. mivel nemigen lehet senkit rávenni olyan cselekedetekre. amelyek ellentétesek értékeivel. ha ezeket belső tényezők. amelyek a probléma megoldását elősegíthetik (informálás). Értékek és alapvető meggyőződések megváltoztatása Az előzővel rokon megközelítés. Ezeket kell tehát megváltoztatnunk. Az értékekből és alapvető meggyőződésekből levezethetők konkrét viselkedési normák.) Továbbá pusztán az ismeretterjesztés révén mélyreható. akár egy már létező vallás elterjesz- . hogy a környezeti problémák gyökerét kultúránk értékei és alapvető meggyőződései jelentik (utóbbiak összességét nevezzük világnézetnek vagy paradigmának). Sokan még tovább mennek. Az ismeretterjesztés történhet személyesen vagy a médiumok útján. Vagyis az új értékek és meggyőződések az új viselkedési normákon keresztül vezetnek el a viselkedés megváltozásához. ám radikálisabb annál.10 Takács-Sánta András adott probléma súlyos és fontos. amennyiben nem lehet ilyet kapni a boltban. kénytelenek vagyunk eldobandó csomagolásút venni. Az ismeretterjesztés rövidtávon csak akkor segíti elő hatékonyan a környezetkímélő viselkedésformák terjedését. és vallási megoldásokat szorgalmaznak a környezeti gondokra: akár egy új. nem pedig külső körülmények akadályozzák.

hogy mindegyik megkérdőjelezi kultúránk egy vagy több alapvető meggyőződését.Bevezető 11 E megközelítés esetében két nagy akadály merül föl. Sokkal inkább a négy megközelítés együttes. Minden vallási tanítás megadja híveinek az alapvető értékeket. és ebből fakadóan a legkényelmetlenebb. Egyrészt az értékek és alapvető meggyőződések megváltozása rendkívül lassú folyamat. istenségek) létezésében. Ami nem is csoda. a legutolsóra fókuszál. társadalmunk tését. normák megerősítése. * Vajon a négy közül melyik megközelítés a leghatékonyabb? Kétségtelen. ugyanakkor egyiket sem szabad önmagában véve abszolút gyógyírnak vélnünk. hogy megelőzzük. Ám ettől még önmagában nem volna vallás. Egyrészt rituálékkal. ám láttuk. enyhítsük. egymást kiegészítő alkalmazása lehet a leghatékonyabb módja annak. ceremóniákkal. Az összeállításban szereplő öt írást összeköti. rendelkeznie kell ugyanis két további összetevővel is. E fókusz magyarázata nem kis mértékben az. amelyek magukban foglalnak valamiféle hitet transzcendens erők (pl. Másrészt viselkedésünk számos ok miatt gyakran nincs összhangban értékeinkkel és alapvető meggyőződéseinkkel (hasonlóan. meggyőződéseket és viselkedési normákat. és ezek meghaladására. Ez a szöveggyűjtemény mégis csupán az egyik megközelítésre. Másrészt spirituális elemekkel. újakkal történő helyettesítésére szólít föl. . Azon belül is elsősorban az alapvető meggyőződésekre. A megkérdőjelezett értékek és meggyőződések ugyanis alapvető támpontjai jelenlegi életünknek. illetve megoldjuk a környezeti problémákat. gyors eredményt tehát nem érhetünk el így. amelyek funkciója az értékek. illetve az ezekből összeálló paradigmákra. hogy mindnek megvannak a maga hátrányai is. hogy a négy közül manapság alighanem ez a megközelítés a legkevésbé elterjedt. mint ahogy attitűdjeinkkel sincs – lásd fent). legfájdalmasabb is. hiszen ez a legradikálisabb. Ebből fakadóan egyiket sem szabad elvetnünk. hogy mindegyiknek vannak előnyei. meggyőződések.

. évi (tematikus) száma. Pataki György és Takács-Sánta András).” Journal of Social Issues 56. Nyitott kérdés persze az. vagyis először föl kell tárni. és mindmáig egyetlen ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény magyar nyelven.E. R. A legtöbb ember fejében már a két paradigmának valamiféle egyvelege él. K. Az egyik ezek közül a Természet és gazdaság című válogatás (szerk. „új ökológiai paradigma”. A Kovász ezen száma teljes terjedelmében elérhető a http://kovasz. 425-442.G. A. Ezek célja a szerzők Például: Dunlap.D. Budapest. amelyben kevésbé hangsúlyos ez az aspektus. Van Liere. felszínre kell hozni őket. . Jones.hu/kov15/index. vagy pedig idővel uralkodó társadalmi paradigmává növi ki magát. amely az első. uni-corvinus. Pataki György és TakácsSánta András.) Ily módon ez a kötet két korábbi munka szellemi utódjaként is fölfogható. mert jó részük tudat alatt létezik. 2004). „Measuring endorsement of the New Ecological Paradigm: A revised NEP scale. Ráadásul megkérdőjelezésük azért is nehéz. Typotex Kiadó.E. illetve átvezető szöveg szerepel.12 Takács-Sánta András működésének. 2000. (Kivételt talán csak David W. Több empirikus szociálpszichológiai felmérés eredménye is azt mutatja. * Szöveggyűjteményünkben minden írás előtt rövid szerkesztői be-. Mertig and R. amelynek írásai a biológiai sokféleség eltűnése/megőrzése és a közgazdaságtan kapcsolatával foglalkoznak (vendégszerk. * A szöveggyűjteményben szereplő öt írás mindegyikének van közgazdasági relevanciája. hogy talán egy kezdődő paradigmaváltás korszakában élünk. hogy vajon az új ökológiai paradigma megmarad-e jelenlegi alávetett szerepében.html címen. Ennek ellenére számos jel mutat arra. hogy az uralkodó társadalmi paradigma mellett egyre erőteljesebben jelenik meg az ún. Orr esszéje jelent. A másik pedig a Kovász című folyóirat 2004.

Hajdu Gábort. A szöveggyűjtemény elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönet illeti Lányi Andrást. Pataki Györgyöt és Varga Attilát. szükség esetén segítséget adva ezzel a hivatkozások megtalálásához.Bevezető 13 bemutatásán túl az. hogy az olvasó figyelmét a szövegekben megkérdőjelezett meggyőződésekre irányítsa. Ezeket itt több okból is kihagytuk. Ugyanakkor mindenhol feltüntetjük az eredeti szöveg bibliográfiai adatait. Az itt található szövegek legtöbbjének eredetijében szerepeltek szakirodalmi hivatkozások. .

.

. Így a fogyasztás minden Eredetileg: Gowdy. ezért elkerülhetetlen a javak hiánya. Az emberi történelem a folyamatos fejlődés krónikája – azaz napjaink társadalma magasabb rendű minden korábbinál. a New York-i Rensselaer Polytechnic Institute professzora. Az írásban Gowdy két. A kontraszt meghökkentő. Jelen szöveggyűjteményben egy szintúgy némileg rövidített. egymástól gyökeresen eltérő emberi társadalomtípust állít szembe egymással: a vadászó-gyűjtögető közösségeket és a napjaink piaci társadalmait. Kultúránk két olyan alapvető meggyőződése. Első magyar nyelvű megjelenés (rövidített változatban): Liget 1997/11. noha a kétféle társadalmat alkotó emberek genetikailag gyakorlatilag nem különböznek egymástól. 1998. A közgazdaságtan a legtöbb tankönyv szerint „a ritka javak különböző célok közötti szétosztásának tanulmányozása”. A korlátlan igények kielégítésére az emberek korlátozott eszközökkel rendelkeznek. hogy mit szeretnénk. D. Nem kaphatunk meg mindent. 58-67. de a Ligetben megjelentnél hosszabb változat olvasható.John Gowdy Vissza a jövőbe és előre a múltba1 John Gowdy. amit akarunk: el kell döntenünk. Washington. Unlimited Means: A Reader on Hunter-gatherer Economics and the Environment. amelyet Gowdy megkérdőjelez: 1.) Limited Wants. az ökológiai közgazdaságtan tudományának egyik legnagyobb alakja. XV-XXXI. Az összehasonlítás arra is rávilágít. C. hogy sokszor univerzálisnak hitt meggyőződéseink valójában csak kulturális sajátságok. Az anyagi javak tekintetében a több mindig jobb a kevesebbnél. és jelen munkája is jól illusztrálja. hogy termékenyen kapcsolja össze a két területet. Antropológusból lett közgazdásszá. J.: Island Press. „Introduction: Back to the future and forward to the past.” In: J. 2. Gowdy (ed.

hogy csak a mezőgazdaság „fel fe dezése” után lett az embernek elég szabadideje a kultúra és a civilizáció építésére. Ebben a borús helyzetben mint gazdasági lényeknek az a feladatunk. hogy beosszuk korlátozott jövedelmünket. hogy a modern piaci kapitalizmus ér tékrendszere nem tükrözi az „emberi természetet”. amit meg tudunk vásárolni. vagy csak ideiglenes és rendkívül szűk hatáskör rel rendelkeztek. A fiatalok csak húszas éveik közepétől és csak nagyjából negyvenéves korukig dolgoztak. hogy a vadászó-gyűjtögető emberek. így csak akkor váltunk valóban emberekké. Bőséges szabadidejük mellett (vagy éppen amiatt) a vadászó-gyűjtögető emberek hihetetlen személyes szabadságot is élveztek. hogy semmilyen materiális tulajdonnal nem rendelkeztek. és általában azonnal rendelkezésükre állt minden eszköz ahhoz. társadalmi életet éltek – röviden az általunk a jómóddal összekapcsolt tevékenységeket folytatták. A kung és a tanzániai hadza törzsben általában nem voltak vezetők. sok szempontból a miénknél gazdagabb és eredményesebb életet éltek. A dél-afrikai kung törzs tagjai például hetente 12-19 órát töltöttek élelemszerzéssel. akik több százezer éven át léteztek úgy. Az ironikus az egészben az. A piaci . Ám minél többet tudunk meg a vadászó-gyűjtögető kultú rákról. Nekünk úgy tanítják. Rengeteg szabadidejükben ettek. ittak. amelyek segítségével hosszú évezredekig harmonikus egységben élhettek a természettel. hogy kielégítsék ezeket. Leggyakrabban primitív vadakként ábrázolják őket. továbbá a kung és a hadza törzseknek olyan technológiáik és társadalmi rendszereik voltak. Az ausztrál bennszülötteknek. tehát minden alkalommal meg is fosztjuk magunkat valamitől. játszottak.16 John Gowdy mozzanata egyben lemondás. annál könnyebben felismerhetjük. hogy rendkívül csekély igényeik voltak. és a lehető legtöbb élvezetet nyerjük a viszonylag kevés dologból. akik minden pillanatban az életükért küzdenek. Nem ismerték a társadalmi osztályokat és a nemi alapú diszkriminációt. Ám ne feledjük. és nem pusztították el a gazdaságukat megalapozó erőforrásokat.

a kapzsiságot. hiszen pontosan jellemez legtöbbünket. materiális kapcsolatot igazolják. Viccelődhetünk fajunk irracionalitásán. jövedelmét pedig gondosan szétosztja a piacon kapható áruk és szolgáltatások szédítő serege között. hogy elsajátítsa a kenyérkeresethez szükséges tudnivalókat. versenyszellemű. számító. amelyek nemcsak a viselkedést szabályozzák. A közgazdászok törzsének megvan a saját meggyőződésrendszere az üzleti tevékenységek világának magyarázatára és igazolására. hanem megmagyarázzák és igazolják a fennálló világállapotot is. A nyugati kultúra meggyőződései a társadalom tagjai.Vissza a jövőbe és előre a múltba 17 társadalmak tagjai egyetemes emberi magatartásnak tekintik a versenyszellemet. A mi kultúránk nemcsak elkerülhetetlennek. Kora gyermekkorától kezdve beosztja az idejét. A természetet pusztán a „természeti erőforrások” összességének tekinti. valamint az emberek és a világ többi része között létrejött különös. hogy természetes emberi tulajdonságunk az egyre többet és többet akarás. és állandóan materiális jólétének javításán fáradozik. hogy személy szerint meglehetősen racionális és következetes döntéseket hozunk. racionális. és nem egyetemes ténynek. A piac kultúrája Minden kultúrának van egy meggyőződésrendszere vagy olyan szervezőelvei. Elhisszük. A társadalom fölé helyezzük az egyént. de egyenesen kívánatosnak tartja az osztálytagozódást. A mai nyugati ember nehezen tekintheti a gazdasági ember fogalmát pusztán kulturális meggyőződésnek. amelynek az a rendeltetése. Ezt a rendszert a „gazdasági ember” (a „homo oeconomicus”) fogalma jellemzi. hogy a gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés motorját fűtse. Ez azonban számos vadászó-gyűjtögető népre nem áll. aki természetéből fakadóan kapzsi. nem . ter mészetesnek vélik a társadalmi rétegződést. de szívünk mélyén meg vagyunk győződve arról. Világunk a verseny és a terjeszkedés.

A közgazdaságelmélet nemcsak bemutatja a javak elosztását. A „siker” egyenlő a magasabb jövedelemmel és a nagyobb fogyasztással. hogy mást ne tennénk szegényebbé. Ez az az állapot. erőforrás-felhasználást és vagyonelosztást igazoló ideológiát is. A közgazdászok szerint a versenyhelyzet garantálja. Az egyének nem csupán jobban szeretik a többet. akik a piaci küzdelemben bizonyították saját értéküket. hanem minél többet birtokol valaki. mint a kevesebbet. A hatékonyság paretoi defi níciója valójában a status quo védelme. annál magasabb státuszt élvez a piaci társadalmakban. Mindannyian gazdasági emberekké váltunk. és a teljesítmény így naponta 100 dollárral növekszik. az erőforrások hatékony allokációja. amennyit megérdemel. Ha például egy cég még egy dolgozót alkalmaz. Minél nagyobb mértékben járul hozzá valaki a társadalom gazdasági össztermeléséhez. Az ideológia azt is sugalmazza. Az ortodox közgazdaságelméletben nemcsak az emberi természetre vonatkozó meggyőződésrendszereket találhatunk. hogy a bérek egyenlőek lesznek a munka határtermékének értékével.18 John Gowdy pedig az együttműködés és a stabilitás szabályai szerint működik. hogy azok a sikeres emberek. A szabadpiaci gazdaság végső célja a „Pareto-optimalitás”. hogy a versenyszellemű gazdaságban minden dolgozó annyi fi zetést kap. hogy mennyiben járulnak hozzá a teljes gazdasági teljesít ményhez. A kereskedelem kiindulópontja – bármennyire igazságtalan is a kereskedő partnerek között a javak kezdeti elosztása – nem kérdőjeleződik meg. hanem a jelenlegi gazdasági szerveződést. akkor a dolgozó napi bérének 100 dollárnak kell lennie. A határtermelékenység elméletének ideológiai következtetése. . annál nagyobb részt kell kapnia. A dolgozókat aszerint díjazzák. hanem igazolja is a gazdagságot. a szegénységet és a kizsákmányolást. A kapitalista gazdaságban az egyének közti egyenlőtlen elosztást a „határtermelékenység elméletével” igazolják. amikor a javak további kereskedelmével nem tehetünk gazdagabbá valakit anélkül.

Általában a képzettebb. mint a kevesebb – valójában mikroszkópikusan kicsinyke kisebbségi szemlélet a homo sapiens megjelenése óta eltelt 200 000 évben létrejött sok-sok ezer kultúra között. így az ő határtermékük magasabb lesz. A mai gazdasági teóriák emberszemlélete történelmi anomália. fegyverek. Piacgazdaságunk alapvető szervezőelve – hogy az embereket a kapzsiság hajtja. mint kevésbé kiváltságos körülmények közé született társaiké. Az egyén értéke a gazdasági sikeren. a minél nagyobb vagyon felhalmozásán (és elfogyasztásán) alapul. amíg a másik éhes. hogy bárki élelmet halmozzon fel. Az öröklött vagyon például nagyobb tőkéhez juttatja az embereket. és magasabb lesz a jövedelmük. A neoklasszikus elmélet az egyéneket a piaci áruk izolált. egymással versengő termelőinek és fogyasztóinak tekinti. A vadászó-gyűjtögető emberek „nem gazdasági emberek”. . hogy a húst egyenlően osszák föl.). amelyek következtében az egyik ember többet tud termelni a másiknál. A felhalmozás. A hadza törzsben például gondosan kidolgozott szabályok biztosítják. A környezeti és társadalmi fenntarthatóság keresése közben sokat tanulhatunk jövőbeni lehetőségeinkről a múlt vizsgálatából. A vadászógyűjtögető emberek állandó vándorlása miatt kolonc is lenne bármiféle tulajdon. jórészt a családi körülmények miatt több oktatásban részesült emberek is többet termelnek. A kung és a hadza törzs tagjai elképzelhetetlennek tartják. amelyet még nem torzítottak el a piaci kapcsolatok és A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdaságtan manapság gyakorlatilag egyeduralkodó irányzata (a szerk. társadalmilag elfogadhatatlan. pipák – eltekintve szankcionálják a birtoktárgyak felhalmozását. A vadászó-gyűjtögető társadalmakat vizsgálva megismerhetjük az emberi természet másik arcát. A személyes tárgyaktól – mint például a szerszámok. vagy hogy a többieknél nagyobb részt kapjon valaki. és hogy a több mindig jobb.Vissza a jövőbe és előre a múltba 19 A piaci árucsere neoklasszikus elméletében nem veszik figyelembe a történelmi és társadalmi körülményeket.

aki egész életében állatokra vadászik. hogy nemcsak piacok révén valósítható meg a termelés és az elosztás. egyenlőségre törekszenek. hogy az emberi létezés 99%-ában ezek a korlátok nem léteztek. A vadászó-gyűjtögető társadalmak puszta léte – és különösen a sikerük – azt bizonyítja. tehát lehetetlen arra a következtetésre jutni. Ugyanakkor tudjuk. A vadászó-gyűjtögető társadalmak tudományos vizsgálatának rövid áttekintése Az 1960-as évek előtt a vadászó-gyűjtögető emberekről alkotott kép a nyugati világnézet szerves részének számító kulturális evolúció és haladás fogalmait tükrözte. valamint az általuk lehetővé tett hatalmas mértékű termelés dacára a modern élet nem más. társadalmilag és intellektuálisan is . A tanulmánykötet szerint a vadászó-gyűjtögető emberek általában jól tápláltak. mint küzdelem a szűkösséggel. Ipari gazdaságunk jelenlegi szerkezetében lehetnek társadalmilag felállított korlátjai az együttműködésnek. brutális és rövid” lehetett. így helyzete eleve reménytelen. amely híján volt napjaink technológiai előnyeinek a túlélésért folytatott harcban – omas Hobbes szavaival élve – minden bizonnyal „cudar. a fogyasztás csökkentésének és általában a fenntartható életmódnak.” 1968-ban jelent meg A vadászó ember című könyv. Braidwood (1952) vélekedése jellegzetes: „Az az ember. mint egy állat. igazából maga is úgy él. Így tehát a vadászó-gyűjtögetők élete. vagy bogyókat szed. a még megmaradt vadászó-gyűjtögető társadalmakat vizsgáló terepi tanulmányok gyűjteménye. A modern technológia és tudomány. hogy „természetes” korlátok. ökológiailag fenntartható.” Ez a nézet jelentkezett a hatvanas évek előtti antropológiai irodalomban is. Ahogy Marshall Sahlins írja: „Elképzeléseink szerint a vadászó ember burzsoá igényekkel és kőkorszaki eszközökkel rendelkezik.20 John Gowdy a modern gazdasági eszmék. amely szétzúzta a vadászó-gyűjtögető emberekről alkotott hamis képet. harc a napi betevőért.

Számos antropológus kritizálta ezt a nézőpontot. mert a bolygó kevésbé barátságosnak tekintett részein élnek (éppen emiatt élhettek túl mind a mai napig). az ausztrál bennszülöttek. Ez ellentmond a biológiában egykor elterjedt nézetnek. és a mikroökonómia alkalmazásával.Vissza a jövőbe és előre a múltba 21 teljes életet élnek. azaz ökológusoknak tekintették őket. Az 1960-as éveket követően a vadászó-gyűjtögető emberek kapcsán a „neofunkcionalizmus” elmélete vált uralkodóvá. miszerint minden természetes kiválasztódás az egyén vagy éppen a gén szintjén történik. Viselkedésüket racionálisnak. Társadalmaik „bősége” azért is különösen figyelemreméltó. Ez a régóta létező antropológiai irányzat a társadalom. hiszen ha az ökológiai alkalmazkodással magyarázzuk a kulturális jellemzőket. Korai túlkapásai dacára az ökológiai alkalmazkodást hangsúlyozó megközelítés számos vadászó-gyűjtögető és egyszerű mezőgazdálkodó társadalom vizsgálata során értékes ismereteket nyújtott. A nyolcvanas években a kutatás más területek felé fordult. a technológia és a környezet kapcsolatának fontosságát hangsúlyozza. főként a költség-ha- . alkalmazkodónak. hamar eljuthatunk a „pangloss-i” szemlélethez. továbbá rengeteg a szabadidejük. a tanzániai hadza törzs. mert az evolúció során kiválasztódott. Az evolucionista/ökológiai megközelítések másik állandó kritikája. ez a kritikai megjegyzés sem igazán megalapozott. vagyis hogy a társadalom bármely jellemzője azért létezik. hogy csoportkiválasztódáson alapulnak. Ezek a jellemzők az eltérő fizikai környezet ellenére is megmutatkoztak a különböző társadalmakban: a dél-afrikai kung busma nok. csoportszelleműnek és önszabályozónak gondolták. Ám amióta az evolúcióbiológia jelenlegi forradalmában a „makroevolúció” (egyének csoportjának vagy akár ökológiai rendszereknek a kiválasztódásán alapuló időbeli változás) egyre inkább elfogadottá válik az evolúció egyik mechanizmusaként. a közép-afrikai pigmeusok és az észak-kanadai inuitok körében. és a kultúrák evolúciós kiválasztódáson keresztül történő alkalmazkodását helyezi a középpontba.

Ezekben a társadalmakban válik igazán világossá. hogy segítségükkel újraértékeljük saját világnézetünket. vadásznak. hogy még azt is rendkívül nehezen értjük meg. Érdekes módon a kapcsolat ellenére sok vadászó-gyűjtögető szándékosan nem alkalmazza a mezőgazdasági termelést. akik folyamatosan költség-haszon számításokat végeznek. és mindnyájuk számára hozzáférhetők. és nincsenek bonyolult eszközeik az élelem begyűjtésére vagy tárolásra. hogy még a viszonylag elszigetelt vadászó-gyűjtögető népek is évtizedek vagy évszázadok óta kapcsolatban álltak a szomszédos mezőgazdálkodó társadalmakkal. gyűjtögetnek. Egyre nőtt az érdeklődés a vadászó-gyűjtögető és a mezőgazdálkodó társadalmak kapcsolata iránt.22 John Gowdy szon elemzéssel a vadászó-gyűjtögető gazdaságok idő. amikor annyi mongomongo dió van a világon?” Az egyik legfontosabb mozzanat a nyolcvanas évek kutatásaiban a tartalékokkal rendelkező. A „gazdasági ember” minden jellemzője hiányzik ezekből a társadalmakból: tagjaik nem kapzsi. Az „azonnali megtérülés” társadalmaiban nem létezik a közgazdászok által „lekötött tőkének” nevezett fogalom. Emiatt különösen értékesek lehetnek számunkra abból a szempontból. Az alkalmazott technológiák egyszerűek. A társadalom tagjai egyik napról a másikra élnek. illetve nem rendelkező vadászó-gyűjtögető társadalmak megkülönböztetése. egocentrikus egyének. s hogy miként befolyásolja a nagyobb piacgazdaság a vadászó-gyűjtögető közösségek megélhetési szokásait. hogy a gazdasági ember mint univerzális embertípus: fikció.. miként működhetnek sikeresen. a lehető legkisebb erőfeszítéssel tesznek szert élelemre. Egy kung busman így magyarázta ezt: „Miért kellene ültetnünk. James Woodburn és Alan Barnard az. .és energiabeosztását tanulmányozták. Felismerték. Nem meglepő. hogy a vizsgálatok eredménye szerint a vadászó-gyűjtögető emberek meglehetősen racionálisan. Az „azonnali megtérülés” társadalmai annyira különböznek a miénktől.azonnali megtérülés” (immediate-return) és a „későbbi megtérülés” (delayedreturn) fogalmakat használja.

Vissza a jövőbe és előre a múltba

23

A kilencvenes években a korábbinál is szélesebb körű elismerést nyert, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető társadalmak között számos fontos különbség létezik. A vadászó-gyűjtögető életformák sokféleségének eme új keletű hangsúlyozása nyomán az is kérdésessé vált, hogy a különféle vadászó-gyűjtögető társadalmak egyáltalán besorolhatók-e egyetlen közös kategóriába. Még a sokat tanulmányozott vadászó-gyűjtögető csoportok esetében is rendkívül keveset tudunk az európai kapcsolatfelvétel előtti életmódjukról. Még kevesebbet mondhatunk az emberi létezésről és a természetben elfoglalt helyükről alkotott elképzeléseikről. Mindent csak a nyugati, városi szem szűrőjén át láthatunk. Sok esetben csak találgathatjuk az okokat, megjelenési formákat, hogy mi a valóság és mi az illúzió. Megértésünk eme korlátjai ellenére sokat tanulhatunk a vadászó-gyűjtögető társadalmakról összegyűjtött információinkból.

A legfontosabb üzenetek
Közgazdászként számomra a vadászó-gyűjtögető társadalmak leírásaiból kiolvasható legfontosabb üzenetek a következők: (1) a szűkösség gazdasági fogalma csupán társadalmi konstrukció, nem pedig az emberi létezés szükségszerű velejárója; (2) a munka elválasztása a társadalmi élettől nem feltétlenül jellemző a gazdasági termelésre; (3) az egyéni jólét és az egyéni termelés összekapcsolása nem szükségszerűen jellemző a gazdasági szerveződésre; (4) az önzés és a kapzsiság nem az emberi faj természetes jellegzetessége; valamint (5) az osztály- és nemi alapú egyenlőtlenségek nem feltétlenül jellemzőek az emberi társada lomra.

Szűkösség · A szűkösség fogalma nagyobbrészt társadalmi konstrukció, nem pedig az emberi létezés esszenciális jellemzője. A vadászó-gyűjtögető emberek jómódúnak tekinthetők, mert kicsiny igényeik miatt egyensúlyt teremthetnek céljaik és eszközeik között. Ezzel szemben a modern ipari rendszer a korlátlan igények kialakításával

24

John Gowdy

megteremti a szűkösséget. A fogyasztók hozzászoknak az áruk folyamatos áradatához, és állandóan megfosztottnak érzik magukat, mert igényeik kielégíthetetlenek. Sahlins így ír erről: „A fogyasztás kettős tragédia: elégtelenséggel kezdődik, és megfosztottsággal végződik.” Függésünk a tárgyi világtól egyaránt veszélyezteti lelki jól-létünket és létezésünk természeti alapjait. Bár az emberek aligha természetükből adódóan kapzsiak, úgy tűnik, a vadászógyűjtögetők hozzánk hasonlóan hajlamosak arra, hogy behódoljanak a modern fogyasztási őrület csábításának. Kérdéses, hogy ez a meghódított emberek gyarmati mentalitásának vagy valamilyen alapvető emberi hajlamnak a következménye.

A munka természete · A vadászó-gyűjtögető élet másik jellemzője, hogy a munka társas és együttműködő tevékenység. Az azonnali megtérülés társadalmainak tagjai jellemzően napi három-négy órát „dolgoznak”. Ennek során rengeteg fajta állatra vadásznak, és különféle növényeket gyűjtenek. A kutatók megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek milyen részletesen ismerik a túlélésükhöz szükséges állatok és növények tulajdonságait. A munka olyan mértékig összefonódik a rituálékkal, a szocializációval és a művészi kifejezéssel, ami a legtöbb nyugati ember számára ismeretlen. A vadászó-gyűjtögető kultúrákban a munka nem robot, amelyet csak azért végzünk, hogy aztán „igazi” életünket élhessük. A munka és a pihenés közötti, a közgazdasági tankönyvekben tárgyalt átváltás láthatóan hiányzik ezekből a társadalmakból. Termelés és elosztás · A harmadik jellemző vonás szintén szembe megy a gazdasági ember fogalmával: nem szükAz átváltás a közgazdaságtanban gyakran és előszeretettel használt kifejezés, amely arra utal, hogy gazdasági döntéseink folyamatos választási helyzetben születnek. Amikor döntünk valami mellett (pl. az egyik jószág megvásárlása), akkor egyúttal valamiről le is mondunk (egy másik jószág megvásárlása). Egyik célunk csak a másik rovására érhető el. Ilyen átváltások nemcsak az egyéni gazdasági döntéshozatalra jellemzőek, hanem a gazdaságpolitikára is (a szerk.).

Vissza a jövőbe és előre a múltba

25

ségszerű a kapcsolat az egyén termelékenysége és részesedése között. A közga zdászok szerint az osztozkodásnak gazdaságilag racionális alapja van. Ha ma megosztjuk zsákmá nyunkat mással, meglehet, hogy holnap ő segít ki a bajból, amikor szerencsénk vagy ügyességünk cserbenhagy. A hagyományos gazdasági nézőpont szerint az osztozkodás egyfajta racionális biztosítási módszer az éhezés kockázatának csökkentésére. Ezzel szemben sok vadászó-gyűjtögető kultúrában nincs kapcsolat aközött, hogy ki állítja elő a gazdasági teljesítményt, és ki élvezi annak gyümölcsét. A tanzániai hadza törzs néhány tagja például gyakorlatilag soha életében nem dolgozik. Sok hadza férfi lándzsa hegyekkel egyfajta szerencsejátékot űz, és nem akarnak vadászni, nehogy a hegyek megsérüljenek. Mégis minden alkalommal megkapják a jussukat az elejtett vadból. Kulturálisan egyedi érzelem, hogy megvetjük a termelő tevékenységet nem végző embereket. Minden nem vadászó-gyűjtögető társadalom uralkodó jellemvonása – és egyben a modern kapitalizmus erkölcsi alapjának legfőbb lényege – a termelés és az elosztás közötti szoros összefüggés. A standard közgazdaságtani magyarázat szerint a versenyszellemű gazdaságban a munkások és a tulajdonosok a teljes gazdasági teljesítményhez nyújtott hozzájárulásuk alapján kapják a fizetségüket. Ha a növekményre koncentrálunk, az is előfordulhat, hogy elfelejtjük: a tőke, a technológia, a természeti adottságok és a tudás, amelyek az egész gazdasági tevékenységet lehetővé teszik, több tízezer év kulturális evolúciójának az eredményei. Miért kellene néhány, éppen az adott pillanatban élő egyénnek kisajátítania ezt a kollektív ter melési képességet? Ha úgy érvelünk, hogy mindez „erkölcsös” és „természetes”, figyelmen kívül hagyjuk a történelmet, a kontextust és nyilvánvalóan magát az emberi természetet is.

Tulajdonjog és tőke · A korai európai felfedezők és az antropológusok beszámolói szerint a személyes tulajdon fontosságának hiánya és az osztozkodás közös jellemzői a vadászó-gyűjtögető társadalmaknak. A tágyak mellett az

Az ipari gazdaságok növekedése úgy lehetséges. vizet húzhat az egész hadza területen minden megkötés nélkül.).). Woodburn így ír erről: A keleti hadza törzs tagjai nem érzik tulajdonuknak a földet és annak be nem gyűjtött erőforrásait. hogy a magántulajdon intézménye nem az egyetlen lehetőség a hatékony erőforrás-használat előmozdítására. de nem áshatja ki mind a 365-öt egy nap alatt. Nemcsak hogy nem osztják fel a földet és annak erőforrásait maguk között. valamint az ember és a természet kapcsolatáról. mézet gyűjthet. Ezzel szemben az áramlás jellegű változók adott időszakra vonatkozó mennyiséget határoznak meg (a szerk. Typotex Kiadó. Ezzel szemben az áramlások csak korlátozott ütemben használhatók föl: például egy munkás kiáshat egy év alatt 365 gödröt. magyarul is olvasható az alábbi kötetben: Pataki György – Takács-Sánta András (szerk. Ha a „tulajdon” fogalmával próbáljuk meg leírni a vadászó-gyűjtögető emberek és a föld közötti kapcsolatot. hogy egyáltalán nem mindegy. Nicholas Georgescu-Roegen közgazdász tette hangsúlyossá. amelyben az állományok és az áramlások közötti különbséget részletezi. akkor nyugati fogalmakat erőltetünk rájuk.): Természet és gazdaság – Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Kicsit másképpen fogalmazva: az állomány idődimenzióval nem rendelkező változó. ha mindennap dolgozik. Budapest. Mindenki ott él. hogy a Föld nem megújuló Georgescu-Roegen egyik olyan írása. vajon egy társadalom állományokból (stock) vagy áramlásokból ( flow) tartja fönn magát. Világos. még arra sem törekszenek.26 John Gowdy erőforrásokra is vonatkozik a személyes tulajdon hiánya. gyökereket. . bogyókat. noha a miénktől rendkívüli módon különböző elképzeléseik vannak az emberek egymás közötti. 2004 (a szerk. ahol akar. hogy kizárják az általuk elfoglalt területről a nem a saját törzsükhöz tartozó embereket. Az állományokat bármilyen ütemben fölhasználhatjuk: például egy tonna szenet elégethetünk egy nap vagy néhány év alatt is. vadászhat. vagyis az adott pillanatban rendelkezésre álló fizikai mennyiséget méri.

pihenéssel. Mivel nem ragaszkodnak rögeszmésen különféle anyagi javak megszerzéséhez. Ez a modern nyugati társadalom vágyálma. mert kordában tartották a hatalmat és a tekintélyt. Egyenlőtlenség · Az egyenlőtlenség nem természetes jellemvonása az emberi társadalmaknak. Turnbull írja a középafrikai pigmeusokról. vagyis röviden azzal. hogy „minden. amely a nagyobb vallásokban és a populáris kultúrában is kifejezésre jut. Az azonnali megtérülés vadászó-gyűjtögető társadalmai már-már agresszívan törekedtek az egyenlőségre. A mozgékonyság kiemelkedő fontosságú. hogy emberi életet élnek. Számukra a tőkét sokkal inkább a mindenkivel megosztott tudás jelenti. a menedékhely. a ruházat és az anyagi kultúra egyéb szükséges elemeinek elkészítéséhez szükséges anyag rövid időn belül a rendelkezésükre áll. A vadászó-gyűjtögetőknek leginkább csak a testükre és az intelligenciájukra van szükségük napi élelmük megszerzéséhez.” Az ipari társadalom technikai tőkéjétől eltérően a vadászó-gyűjtögető emberek tőkeállománya tehát a szabadon átadható tudás.Vissza a jövőbe és előre a múltba 27 természeti erőforrásainak állományait használják (például a kőolajat). szabadon élvezhetik az életet. az azonnali megtérülés társadalmaiban nem játszik fontos szerepet a természeti erőforrások és a végső fogyasztás közötti közvetítőként. közös ünnepléssel. amit a közgazdászok „tőkeállománynak” neveznek. Éppen azért – és nem pedig annak ellenére – voltak működőképesek. Ezzel a tudással a vadászó-gyűjtögető emberek könnyen előteremthetik anyagi kultúrájukat. fajon vagy . A gazdasági ésszerűség logikája ezzel szemben iga zolja az osztályon. Nem családjuktól és barátaiktól távoli munka helyeken töltik el idejük nagy részét. amelyet lehetetlen egyéni előnyök megteremtésére felhasználni. hanem beszélgetéssel. a fizikai tőke pedig szükségszerűen egyszerű. Ezzel szemben a vadászó-gyűjtögető emberek ökológiai rendszereik megújuló biológiai erőforrásainak és az oda beérkező napenergiának az áramlásaiból élnek. Az. ám többnyire nem valósul meg.

ugyanúgy igazolja az évmilliárdok evolúciós folyamatai nyomán kialakult természeti világ kisajátítását és elpusztítását is. Tehát ha társadalmunk túlságosan is előtérbe helyezi az igazságosságot. akkor elvész a munkára ösztönzés. egyetemes ter mészeti törvény. Ám megkísérelhetjük beépíteni a vadászó-gyűjtögető társadalmak néhány jellemvonását. hogy a „racionális gazdasági magatar tás” a piaci kapitalizmus jellegzetessége. Társadalmi biztonság. A gazdasági ember mítosza magyarázatot ad a jelenlegi kapitalizmus szervezőelvére. A Föld jelenlegi. amelyek működőképesnek bizonyultak az ökológiai és társadalmi harmónia megteremtésében. Ugyanazok a jellemzők biztosították a környezeti harmóniát és az egyenlőségelvű társadalmi szerkezetet.28 John Gowdy nemen alapuló jövedelemkülönbségeket. hanem beépültek az azonnali megtérülés gazdaságainak materiális tulajdonságai közé. Nem racionálisabb a hadza vagy a kung törzs mítoszainál. A vadászó-gyűjtögetőkkel foglalkozó szakirodalom megmutatja számunkra. Ezek a jellemzők nem a magasabb szintű erkölcsi tudatosság szándékos gyakorlásán alapultak. hatmilliárdos népességével nem térhetünk vissza a vadászó-gyűjtögető életmódhoz – hacsak nem következik be az emberi populáció katasztrofális összeomlása. amihez hasonlóra napjainkban nem láthatunk példát. és pusztán kulturális meggyőződések rendszere. Ezek a következők: 1. Mit tanulhatunk a vadászó-gyűjtögetőktől? · A vadászó-gyűjtögető társadalmak olyan ökológiai és társadalmi harmóniában éltek. és végül még a megnövekedett jövedelmi egyenlőség ideiglenes haszonélvezői is rosszabbul járnak. A legtöbb közgazdaságtani alaptankönyv szerint átváltás van a gazdasági növekedés és az igazságosság között. Ahogy a gazdasági ember mítosza igazolja az évezredek alatt létrejött anyagi kultúra kisajátítását néhány ember által. ám ennél semmi többre. Az azonnali megtérülés társadalmaiban minden egyén részesül a társadalom által . esik a termelés mértéke. nem pedig objektív.

A társadalombiztosítási programok és a nyugdíjrendszer kiépítése döntő jelentőségűnek bizonyult a népességnövekedés mérséklésében az indiai Keralában és Sri Lankán. méghozzá az általános helyettesíthetőség feltevéséből fakadóan. hogy erőforrásainkat. nincs szükségük nagycsaládra. Ez az első számú javaslata az olyan közgazdászoknak. hogy életük biztonságos. technológiaváltás . függetlenül attól. mint az állami egykepolitika. Eltűnik az állományok és az áramlások. Mindegy milyen befektetésről van szó: egy másik erdőről. A mai Kínában a társadalombiztosítás ugyanolyan mértékben hozzájárult a születési ráta csökkenéséhez. 2.helyettesítés. továbbá a tőke. amely az elmúlt mintegy tízezer év jellegzetes mintázatának tűnik az emberi társadalmakban. A társadalmi biztonság a modern társadalmak fenntarthatóságában is fontos szerepet játszhat. Ha az emberek úgy érzik. amelyet az elmélet leír) minden redukálható egy pénzbeli értékre. mint például Georgescu-Roegen. amely időskorban gondoskodik róluk. A standard közgazdasági elméletben (és a piacgazdaságban. A standard közgazdasági elmélet szerint lényegtelen a különbség a megújuló és a nem megújuló erőforrások között. Így nemcsak a gazdaság válna fenntarthatóvá.Vissza a jövőbe és előre a múltba 29 előállított termékből. hanem a tulajdonnak. hogy az áramlások használata megtöri a „kimerülő erőforrás . Még fontosabb. ha az így szerzett nyereséget a jövő nemzedékek hasznára fordítjuk. Mindez a „gyenge fenntarthatóság” fogalmában testesül meg. A megújuló áramlások használata a nem megújuló állományok helyett. Ez a fajta látásmód elleplezi azt a tényt.újabb kimerülő erőforrás” ördögi körét. tehát minden helyettesíthető. A fenntarthatóság eme kritériuma szerint kivághatunk egy esőerdőt (a „természeti tőke” egyik formáját – ahogy a közgazdászok nevezik). mint a hatalomszerzés eszközének szerepe is csökkenne. egy autógyárról vagy akár egy nem kézzelfogható befektetésről. . hogy mennyiben járult hozzá. a munka és a természeti erőforrások közötti különbség.

A vadászó-gyűjtögetők rendelkeztek azzal. Habár a „gyűjtögető nő” és a „vadászó férfi” megkülönböztetés nem annyira egyértelmű. . a nők státusza erősen romlott. tőke). hogy fölélnék a természeti erőforrások pótolhatatlan állományait. A legfontosabb ökopolitikai mozgalmak némelyikét. Az erős fenntarthatóság fogalma elismeri. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz. amely visszahelyezi a „földet” (vagyis a természeti erőforrásokat) az elsődleges gazdasági ráfordítások standard listájára (föld. hogy a legtöbb vadászó-gyűjtögető társadalomban a nemek egyenlőek voltak. 3. hogy a helyettesítésnek vannak korlátai. mint egykor hittük. Néhány ökológiai közgazdász az „erős fenntarthatóság” mellett száll síkra. Még a mezőgazdálkodó társadalmakban is kiemelkedő szerepet játszottak a nők az ökológiai rendszerek sokféleségének és fenntarthatóságának elősegítésében. munka. Amikor bizonyos vadászó-gyűjtögető közösségek a közelmúltban áttértek a mezőgazdasági termelésre. A nők alacsony társadalmi státusza manapság számos országban hozzájárul a robbanásszerű népességnövekedéshez. például a Chipko -mozgalmat a Garhwal Himalájában nők vezetik. illetve mint ahogy a helyettesítő erőforrásokat fölfedezzük. amit Georgescu-Roegen életképes technológiáknak nevezett: technológiákkal. a vadászó-gyűjtögető társadalmakban az élelem nagy részét a nők biztosították a gyűjtögetéssel. A megújuló erőforrásokat (például az erdőket és a halászterületeket) lassabb ütemben kellene kihasználni. Nemi egyenlőség. ugyanakkor lényegében csupán egy olyan változata a neoklasszikus gazdaságelméletnek. a nem megújuló erőfor rásokat (például a kőolajat) pedig lassabban.30 John Gowdy amelyektől egész fajunk léte függ. mint ahogy a technológiai fejlesztések (mint például a hatékonyság javulása) növekednek. mulandó gazdasági nyereségekért áldozzuk fel. mint ahogy regenerálódnak. amelyek korlátlan ideig képesek fönnmaradni anélkül.

A vadászó-gyűjtögetők a világ szinte minden táján fenntartható technológiákat alkalmaztak. homogén világgazdaság különösen sérülékeny a környezeti vagy társadalmi zavarokkal szemben. 5. ami onnan ered. Vandana Shiva így ír erről: A sokféleség a természet jellemzője és az ökológiai stabilitás alapja. hogy átvészelje az éghajlati és másféle sokkokat. A kultúrák. amelyek között az ipari társadalom embere csak külső erőforrások segítségével képes létezni. tehát a tőkén az egész társadalom osztozott. különösen az asszonyok a fákat átölelve. A bioregionalizmuson alapuló kulturális és ökológiai sokféleség. Neve azt jelenti: „átölelni”. Az életmódok sokféleségének segítségével az emberi fajnak nagyobb az esélye arra is. A különböző ökológiai rendszerekből az élet különböző formái és különböző kultúrák kelet keznek. Az észak-amerikai inuitok vagy az ausztrál sivatagok őslakói olyan éghajlati körülmények között tudtak fenntartható módon élni. A kulturális és a biológiai sokféleség együtt jár. A vadászó-gyűjtögető életmód figyelemre méltó és változatos válaszokat adott a különböző környezeti feltételekre. hogy a felszerelések (például a csónakok s hálók) még a bonyolultabb vadászó-gyűjtögető társaA Chipko-mozgalom az 1970-es évek eleje óta működő indiai mozgalom az erdőirtások ellen. . Ez a sokféleség rendkívül fontos szerepet játszik a természeti rendszerek védelmében. hogy a falusiak. Társadalmi tőke a magántőke helyett. a sivatagtól a tundrán át az esőerdőig. A modern. A vadászógyűjtögető társadalmakban a tőke legfontosabb formája a közös tudás volt. Mindez archetípusa azoknak a hazai akcióknak is. saját testükkel védték az erdőket a fűrészek ellen. létformák és élőhelyek együttes evolúciója megőrizte bolygónkon a biológiai sokféleséget. amelyek során a budapesti Roosevelt téren vagy a Zengőn aktivisták a kivágásra ítélt fákhoz láncolták magukat (a szerk.). Az emberi létezés évmilliói alatt az életformák és gazdaságok széles skálája alakult ki.Vissza a jövőbe és előre a múltba 31 4. Úgy tudjuk.

amelyet Richard B. többnyire harmóniában éltünk a természettel és egymással. a szocializáció és az ökológiai fenntarthatóság problémáit. A modern kort egyre inkább a kétségbeesés jellemzi: úgy tűnik. a biológiai sokféleség csökkenése. ahogy a vadászó-gyűjtögető társadalmak sikeresen megoldották mindennapi túlélésük. könnyen valóra válhat az a jövőkép. Ha nem tudjuk egy fenntartható. és a katasztrófa szélén áll. Annak megértése. Mióta ember él a Földön. a globális éghajlatváltozás. miközben maximális szabadságot biztosítanak az emberek számára. Sokat tanulhatunk abból. egyenlőségre törekvő alternatívával felváltani jelenlegi rendszerünket. hogy a vadászó-gyűjtögető társadalmak miként oldották meg azt az alapvető problémát. amelyekkel a modern társadalom nem igazán tud mit kezdeni. A légköri változások. vagy kibérelhető házakat saját nyaralók helyett. hogy magasabb rendű a korábbi kultúráknál. amelyekből kifejlődött. kulcsfontosságú lehet hosszú távú biológiai és kulturális túlélésünk biztosításában. a túlnépesedés és a társadalmi nyugtalanság egymással is összefüggő problémái a puszta létét fenyegetik civilizációnknak. A mi gazdaságunkban is gyakran ajánlják a közösségi tőke megerősítését a magántőkével szemben – például tömegközlekedést a magángépjárművek. Ezek a társadalmak szemmel láthatóan megoldották (vagy elkerülték) azokat a problémákat. Szellemünk és kultúráink ilyen körülmények között evolválódtak. hogy igazodjanak a környezeti kényszerekhez. Végszó A vadászó-gyűjtögető létforma kulturális evolúciónk jelentős részét képezi. hiába gondolják sokan. Fajunk létezésének szinte teljes ideje alatt az emberek vadászó-gyűjtögetőként éltek. a társadalom kicsúszott az irányítás alól. Lee és Irven Devore jelenített meg A vadászó ember bevezetőjében: .32 John Gowdy dalmakban sem voltak magántulajdonban.

ha nem lenne szükség rá amiatt. Pangloss Voltaire Candide-jában. mert ha már mindennek célja van.Vissza a jövőbe és előre a múltba 33 Még mindig nyitott kérdés. Dr. . egyre összetettebb és labilisabb ökológiai körülményeket. Orrunk például azért van. Ugyanezzel a gondolatmenettel igazolják a neoklasszikus közgazdászok a szabadpiac állítólagos felsőbbségét. környezetileg fenntartható gazdaság. hogy az ember képes-e túlélni a saját maga által teremtett. minden. hanem egy alternatíva reményét is nyújtja. s lám ezért is hordunk szemüveget. Mint dr. amit tehetnek? Miért létezne az óriási jövedelemegyenlőtlenség. ugyebár. hogy bármi is létezik jelenleg. hogy nadrágot húzzunk rá. de nem mindenható”. Az emberek még mindig képesek arra. hogy bolygónkon a kisléptékű vadászás és gyűjtögetés nagyon hosszú és stabil időszakát a technológia és a társadalom pillanatnyi felvirágzása követte. hogy elképzelhető egy egyenlőségre törekvő. a kortárs közgazdászok is azt a szélsőségesen az alkalmazkodást hangsúlyozó nézetet vallják. hogy az embereket még keményebb munkára buzdítsa? Számtalan sikeres kultúra puszta léte táplálja a reményt. hogy másféle társadalmi rendszereket válasszanak. A vadászó-gyűjtögető társadalmak vizsgálata nemcsak a jelenleg világrendszer kritikájához vezet el minket. szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Horgas Judit és Takács-Sánta András fordítása Gyergyai Albert fordítása. Nem a mai világ a lehetséges világok legjobbika. ha az gazdaságilag ésszerű. Lábunk láthatólag arra való. amely rendkívül gyorsan a kihaláshoz vezetett. hogy legyen min hordani a szemüveget. és ezért számukra a legjobb. ezért is van nadrágunk. Ha elbukik. a jövő bolygóközi régészei azt jegyzik majd föl. Ahogy Lee fogalmaz: „a rendszer erős. az a legjobb. hogy nem is lehetnek másképp a dolgok. Miért ne bocsátanának el a cégek alkalmazottakat. Pangloss ékesszólóbban fejezte ki magát: Bizonyos és kimutatható.

.

W. nagyléptékű társadalmi struktúrák részesítendők előnyben. amely a globalizálódó Eredetileg: Sachs. hogy a növekedés időben végtelen lehet. A fogalom három megközelítését különíti el. 85-89. Kultúránk két olyan alapvető meggyőződése. A „fenntartható fejlődés” három nézőpontból közelíthető meg. „What kind of sustainability?” Resurgence 180. A versenyszemlélet arra összpontosít. de jobb híján belátja. mintsem a megoldás részei. amelyek sokkal inkább a probléma. amelyet fönn kell tartani. hogy térben a világ gazdagabbik felére korlátozódik. amelyet Sachs megkérdőjelez: 1. Az otthon-szemlélet elfogadja a fejlődés időbeli végességét.Wolfgang Sachs Miféle fenntarthatóság?1 Wolfgang Sachs szociológus. hogy a fejlődés az idő síkján tekintve kétséges. A gazdasági növekedés jó dolog. 1997. A versenyszemlélet. 20-23. 2. hogy egy globális keretet hozzon létre a természet és az igazságosság válságának kezelésére. . és szerkezeti átalakítást javasol azzal a céllal. és arra törekszik. A birodalom és az új barbárok című könyvében Jean Cristophe Rufin francia szerző nemrégiben egy sokatmondó metaforát vetett fel annak a változóban lévő hangulatnak a leírására. a fejlődéskritika egyik legkiválóbb képviselője nemzetközi szinten. Azt sugallja ugyanis. hogy a növekedést tartóssá tegye: föltételezi. Az űrhajós-szemlélet fölismeri. Első magyar nyelvű megjelenés: Liget 1997/6. A centralizált. Jelen írásában a fenntartható fejlődés divatos fogalmát teszi kritikai vizsgálat tárgyává. hogy Észak tágabb teret nyithasson az igazsagosság számára az egész világon. a németországi Wuppertal Institut munkatársa. hogy a másik két szemlélet kitart olyan meggyőződések mellett. és leteszi voksát az általa otthon-szemléletnek nevezett megközelítés mellett.

hogy a nyomás fokozódik. Ezért a gazdasági élet szereplőinek figyelme határozottan a nemzetközi versenyképességre összpontosul. a limes-t. A versenyközpontú szemlélet szempontjából nézve a környezet iránt érzett aggodalom a gazdasági növekedést serkentő erőnek tűnik. Az északi elitek. Úgy tűnik. A változó fogyasztói igények újításra ösztönöznek. A déli országok jelentős részét már nem tekintik a jövő laboratóriumának. ami elérhető. annál inkább potenciális viharsaroknak. hogy határt vessenek maguk és a birodalmukon kívül élő barbárok közé. olcsó termékek jelennek meg a piacon. némi útközben megvalósított ökológiai modernizáció tűnik a legtöbbnek. Európa és Kelet-Ázsia között zajló versenyfutásban. melyben a verseny társak megszállottan igyekeznek az élre törni az Egyesült Államok. A veszély minden válfajára számítanak: fellángol az erőszak. illetve a „fejlődő” országok adekvátabb elnevezései (a szerk. hogy érzékelésük határát a világ piacosított és piacon kívüli részei között vonják meg. Kialakulóban van egy nyelvezet. ökológia és ökonómia jól megférnek egymással. A gazdasági növekedés problémáját úgy közelítik meg. a népesedési bomba pedig egyre ketyeg. fenyegetnek a bevándorlók. mint harcot Dél és Észak között. nem pedig a probléma részének tekintik. amint az újonnan iparosodott országok teret nyernek a világpiacon. melyek régóta a világ gazdasági urai.). éppúgy a jelenkori hatalmak azzal foglalatoskodnak. Ahogy a rómaiak azért állították fel a limes-t. . Ahogy tudatosodik a fejlődés időbeli végessége. illetve a „Dél” kifejezések a „fejlett”. Az adott helyzetben. úgy érzik. A növekedést immár a megoldás.36 Wolfgang Sachs fenyegetésekkel szembenéző gazdag társadalmakat elfogja. hogy az Észak-Dél viszony új felfogását érzékeltesse. amelyben üzleti s környezeti Az „Észak”. Európa múltjának mélyéről idézte föl minden határ archetípusát. úgy változik a helyzet észlelése: a déli országok reményteli helyekből vészterhes területekké válnak. írja Rufin. az erőforrások mérsékeltebb felhasználása csökkenti a termelési költségeket. a környezeti technológiák pedig új piacokat nyitnak meg.

a felelősség hatósugara továbbra is szűk marad: azt állitják. de a földrajzi korlátozottságát titokban elfogadja. melyeknek célja nem a hatékonyság. Ennek középpontjában a környezeti válságnak a hatékony erőforrás-hasznosítás problémájaként való újradefiniálása áll. Úgy vélik. Dél környezeti problémái a General Agreement on Tariffs and Trade – Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény. értelmetlennek vagy egyenesen visszásnak tekinti. hogy Délnek van szüksége környezeti felzárkóztatásra. Végül is a népesedés kérdése kapcsán kínálkozik legkönnyebben alkalom arra. hogy Délnek szemrehányást lehessen tenni. A népesedési kérdés magától értetődően e napirend feltűnő pontján szerepel. a természeti erőforrások erősen alulértékeltek. A világot környezeti szempontból egyrészt deficites.). . és a legtisztábban biztosítani lehessen Eszak ártatlanságát. Így az „ökohatékonyság” elérését javasolják üzleti kulcsstratégiaként. A versenyközpontú szemlélet azonban tovább megy. s ezért hasznosításuk tékozló. mintha azok megoldása csak Északról jöhetne. vagy egy fenntartható GATT törli a napirendről. 1947-ben született. A Délt felelősségre vonó irányzat szelíd változata a harmadik világ környezeti gondjait oly módon határozza meg. A versenyszemlélet képviselőinek stratégiai célja. Az olyan témákat. s a kör nyezeti szabályozás költségeit Délre hárítsák. többoldalú kereskedelmi egyezmény. 1995-ben a Kereskedelmi Világszervezetté (World Trade Organization – WTO) alakult át (a szerk.Miféle fenntarthatóság? 37 érdekek összekapcsolódnak. míg az emberi erőforrások a technológiával együtt kihasználatlanok. másrészt jól teljesítő országokra osztják. hogy Észak terheit minimálisra csökkentsék. mint például a multinacionális cégek törvényhozói ellenőrzése. az egyensúly helyreállítása alapjában véve elégséges is lenne. E felfogás nem kérdőjelezi meg a civilizáció növekedését és „szabadkereskedelmi” terjesztését az idő tekintetében. Bár az Észak által okozott káros környezeti hatások a bolygó távoli csücskeit is elérik. a technológiák értékelése a közjó érdekében. A társadalmat nagyválla latszámba veszi: azokat a politikai szabályozókat.

piramisszerű csarnok tartalmazza a világot: van benne esőerdő. háziállatokkal együtt idetelepült ember kertjei és földjei is elférnek benne. biztosítania kell a technológia átvitelét. A probléma meghatározása már magába foglalja megoldását: Északnak növelnie kell befektetéseit Délen. Ez a hosszú. az nagy lépés lenne a Föld pontosabb modelljének kifejlesztése felé. A sötét világegyetemben lebegő kék bolygó tudomány és politika célkeresztjébe került. amely átszínezi vitáinkat a földi élővilágról – a „Bioszféra 1”-ről. Nem nehéz látni. A környezetvédelmet űrhajós-nézőpontból közelítik meg. A tudósok igen messzire . tudományos és technológiai oka is. az idejétmúlt technológia.38 Wolfgang Sachs tőke és a szakértelem hiánya. a nyolc. környezetmérnöki szakértelmet kell bevinnie. mint a „Bioszféra 1” – azaz a Föld – modelljét üvegbura alatt. A kísérletet „Bioszféra 2”-nek hívják. De van ennek politikai. A név leleplezi a szándékot: a tudósok nem kevesebbet próbáltak itt megteremteni. John Allen. a Santa Catarina hegység lábánál. Tucsontól mintegy negyven mérföldre északkeletre egy óriási üvegépület kápráztatja el visszavert napsugarakkal a síkságot. Mi több. Ha sikerülne kidolgozni egy ilyen modellt. valamint a lassuló növekedés következtében állnak elő. sőt még óceán is. sivatag. Arizonában. a savas eső és az üvegházhatás révén. melyik az erősebb fél ebben a „küzdelemben”. Délt ismét kontárok honaként ábrázolják. füves rét.” Az arizonai tudósok olyan gondolkodási stílust példáznak. hogy kifejlesszünk egy átfogó bioszféra-megfigyelő és szabályozórendszert a földinél kezelhetőbb nagyságrendben. A Földről készült fényképek nélkül aligha lehetett volna bolygónkat irányítás tárgyaként szemlélni. Északot pedig mint a kiválóság fellegvárát. Az űrhajós szemlélet. mocsár.és állatfaj. azaz összesen 3800 növény. és motorként kell szolgálnia Dél növekedéséhez. Az iparosodott társadalmak szennyezéseinek globális hatása csak a nyolcvanas évek folyamán került előtérbe. Noé bárkája ez – modern értelemben. a „Bioszféra 2” kutatási igazgatója a következőképpen összegzi céljait: „A ’Bioszféra 2’ alkalmat nyújt arra. az ózonlyuk.

úgy tűnik.Miféle fenntarthatóság? 39 jutottak az élővilág egyetemes ökológiai rendszerként való bemutatásábán.). hogy mivel az ipari civilizáció hatásai az egész Földön elterjedőben vannak. amint bolygónk képe mutatja. és nemcsak a déli félgömböt. Magyarul gyakran említik Feladatok a 21. E szemlélet alapját az a feltevés képezi. hanem biofizikai tény. az az. a Föld pulzusának kitapintása: a bolygót kifinomult megfigyelés alá helyezik. Műholdak. A műszerek és berendezések új generációja lehetővé tette a globális folyamatok mérését. Ez az áramlat úgy fogja föl a fenntarthatóságot. évi ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről által elfogadott dokumentum. századra néven is (a szerk. Sok környezetvédő ezért a világ valamiféle egyesítésében reménykedik. hogy a biofizikai valóságot politikai ténnyé tegyük. Következésképpen az egész bolygót a kör nyezeti szabályozás terepének tekintik. ami megteremtené a keretet a globális erőforrások hatékony kezeléséhez. ahogy azt korábban. nem pusztán a felvilágosodás álma. a fenntartható fejlődés globális programja. mint a globális gazdálkodás kihívását. A bioszféra-kutatás rohamos léptekkel válik fontos tudománnyá. egyesek egy „globális Marshalltervet” javasolnak. . Ezért újfajta egyensúlyt kell találni Észak és Dél között. Egy ilyen terv minden erőfeszítést arra Az 1992. Az emberi nem egysége. ha pontosabban fel akarjuk becsülni a Föld eltartóképességét és rugalmasságát a fokozott emberi igénybevétellel szemben. mint egy beteget az intenzív osztályon. Mivel e stratégia szerint Dél feltétlenül bevonandó. A fenntartható világ sohasem válhat valóra a politikai szereplők sokaságának együttműködése nélkül.” Az új Földtudomány kimondatlan célja. a versenyszemlélet esetében láthattuk. Ebből a szemszögből nézve a természeti válság leküzdése melletti elkötelezettség nem tűri. „Ez életbevágó – szól az Agenda 21 –. hogy elhanyagoljuk az igazságosság válságát. ezért Észak környezeti felelősségének is ki kell terjednie az egész glóbuszra. érzékelők és számítógépek szolgáltak eszközül az elmúlt évtizedben a bioszféra beméréséhez és modellekben való megjelenítéséhez. Amire tehát a globális környezetvédők szerint szükség van.

amely jobbára nem élvezheti a világ egyesítésének gyümölcseit. miközben a városi középosztályok áttérése egy fenntartható élet módra lehetővé tenné a földműves és törzsi közösségek számára. nem pedig az erőforrások szakszerűtlen hasznosításától vagy az emberi faj elszaporodásától. Az otthon-szemlélet. Csak ebben a felfogásban kerül a középpontba az igazságosság válsága. nomádok és törzstagok. és ez gondoskodna a világ dolgainak ésszerű megszervezéséről. A figyelem fókuszában itt a fejlődés szerkezete áll. megszámlálhatatlanul sok falvat népesítenek be az öt földrészen. hogy a világ népességét állandó szinten tartsa. Az így körvonalazódó nemes elképzelés szerint a környezetvédelem kerülne a világpolitika középpontjába. A „fenntartható fejlődés”-ről ezért gyanítják. Földművesek ők és zsellérek. amikor 1995-ben felfegyverzett indiánok százai váratlanul elfoglalták San Cristóbal de Las Casas városát. A „fenntartható fejlődés” ebben a megközelítésben nem a gazdasági növekedéssel és nem is a bioszféra stabilitásával kapcsolatos. csökkenti a jólétet. Gyakorlati és elméleti erőfeszítéseket tesznek a gazdasági fejlődés alternatíváinak felkutatására. környezetbarát eljárásokat fejlesszen ki. és tájékoztató kampányba kezdjen a világ polgárai számára. A világ ingerülten figyelt föl Mexikóra. ha nem a helyi megélhetésre vonatkozik. illetve „Miféle szükségletek?”. amely gátat vet a közösségek útjába. Mindenütt megtalálhatjuk őket. kollektív szerződéseket kössön. és lerombolja a környezetet. A „Mennyi az elég?” kérdés itt kiindulóponttá válik. hogy önellentmondás. A környezet túlfejlesztéstől szenved. Következésképpen a fenntartható fejlő désnek ebben a megközelítésében komoly formában merülnek föl a kérdések: „Kinek a szükségletei?”.40 Wolfgang Sachs összpontosítana. módosítsa a gazdasági játékszabályokat. hogy nagyobb mértékben ellenőrizzék erőforrásaikat. A chiapas törzs lázadása jel volt: fellebbentette a felejtés fátylát a globális középosztály hátországában élő bennszülött és falusi népességről. Az északi megőrző társadalmaktól elvárják. a világpiac pere- . hogy teret engedjenek a délieknek a fölvirágzáshoz.

az erdők elenyésznek. rizzsel. amely jóval nagyobb. melyekben a falvak is szóhoz jutnak. Külországi termőföldeket foglalnak el. Fenntartható megélhetést teremteni annyi. Az északi országok többsége végül is olyan „ökológiai lábnyomot” hagy maga után a világon. amelyet évtizedek- . és térítsék meg azt a környezeti adósságot. a bennszülettek és falusiak megélhetésének alapjai aknázódnak alá. mégis közös sorsuk. Észak aránytalanul hasznosítja a globálisan rendelkezésre álló környezeti teret. és mérsékelje az általa elfoglalt globális környezeti teret. A környezet és az igazságosság válsága egy és ugyanaz a világ népességének nagy része számára. mindenfajta nyersanyagot elhurcolnak. az állatok eltűnnek. A közös földek bekerítése vagy tönkretétele nyomorúságot szül.Miféle fenntarthatóság? 41 me. és a termés csökken. Ebben az összefüggésben a „fenntarthatóság” semmivel sem jelent kevesebbet. olyan szövetségi államokat kell létrehozni. társadalmi mozgalmak. Az otthon-szemlélet képviselői kis állampolgári szervezetek. mint létrehozni egy decentralizált. A piactérre kényszerülnek – ott viszont nincs vásárlóerejük. hogy erőforrásaikat veszélyeztetik a városi-ipari befektetők. Ők azok. így életstílusa nem tehető általánossá bolygónkon. Amikor a kutak kiszáradnak. Az otthon-szemlélet arra szólítja fel az északiakat. A természeti és emberi jogok védelmének érdekében meg kell szüntetni a kiszipolyozó fejlesztést. akiket peremre szorított a terjeszkedő „fejlődés”. mint szembeszegülést a fejlődéssel. mint gazdag országokban található társaik azt várják. hogy Észak kevésbé zsákmányolja ki más népek környezetét. Különböznek egy mástól. hogy csökkentsék a más országokra rótt környezeti terheket. hiszen már szerkezetében is oligarchikus. mint az adott ország területe. másként gondolkodó értelmiségiek. A déli csoportok csakúgy. és nem a felhalmozásra törekvő társadalmat. és a Föld közös javait – mint például az óceánok vagy a légkör – jelentősen részesedésük fölött aknázzák ki. hogy ellássák magukat paradicsommal. a szántóföldek tönkremennek. takarmánnyal. és meg kell erősíteni az „erkölcsös gazdálkodást”.

Ez jó hír az otthon-szemlélet követői számára. A huszonegyedik század hajnalán elképzelhető.42 Wolfgang Sachs évszázadok során fölhalmoztak a bioszféra mértéktelen kihasználásával. Ami igazán fontos. nem pusztán az erőforrások hatékony felhasználása. Nagy kihívás ez az ipari országok számára. Vizsgáljuk csak meg az üzemanyag-takarékos autó példáját! A mai motorok határozottan hatékonyabbak. mert azt bizonyítja. A hatékonyság nem vezet célra. hogy a tizenkilencedik század céljai . az a gazdaság általános mérete. A környezet helyreállításának fő színtere ezért nem a déli félgömb.„gyorsabban. A globális jószomszédsághoz e nézet szerint mindenekelőtt az szükséges.és nyersanyagfelhasználás 70-90%-os visszafogása felelne meg a helyzet kívánalmainak az elkövetkező negyven-ötven év alatt. A fenntartható civilizáció felé vezető út jelzőtáblái alacsonyabb se- . amelyen túl a bruttó nemzeti össztermék (GNP) növekedése már nem idéz elő életszínvonal-emelkedést. sem pedig az egész bolygó. hanem Észak maga. hogy rendezett visszavonulással teret lehet nyitni mások előtt. mint a régiek. hanem igyekszik a célok felülvizsgálatára összpontosítani. ha az általános növekedés nem lassul le. A jelenlegi tapasztalati szabály szerint csak az energia. Az otthon-szemlélet bízik abban. Hosszú távon ugyanis a nyereség mindenképpen elvész. ha nem vesszük figyelembe az elégségesség szempontjait: az utóbbinak kell megszabnia az előbbi határait. Az igazságosság és a természet válságának megközelítésére újfajta felfogást kínál. Az otthonszemlélet ezért nem kívánja túlhangsúlyozni a hatékony erőforrás-hasznosítást. hogy még a termelés csökkenése sem vezetne feltétlenül a jólét hanyatlásához.elveszítik jelentőségüket. hogy számos ipari társadalom a hetvenes években átlépett egy küszöböt. Ez az átmenet a fellendülés új modelljeit foglalja magában. többet” . az autók és a megtett kilométerek számának kérlelhetetlen növekedése azonban semmissé tette ezt a nyereséget. Egyes jelek egyébként arra mutatnak. messzebb. hogy a kozmopolita gondolkodásmódból visszataláljunk az otthoniashoz. amelyek nem az állandó növekedésre alapozódnak.

és szelektív fogyasztást. kisebb távolságokat. Varsányi Miklós fordítása . hogy a társadalom kevésbé legyen zaklatott.Miféle fenntarthatóság? 43 bességeket mutatnak. okos szolgáltatásokat. ami csökkenti az árucikkek tömegét. ami a regionális gazdaságot erősíti. melyek átveszik az eldobható áruk helyét.

.

hogy az anyagi javak tekintetében a több mindig jobb a kevesebbnél. noha az egy főre jutó fogyasztás időközben megduplázódott! Ez azt jelzi. hogy boldogságunkat az anyagi javak minél nagyobb mértékű birtoklásával érhetjük el. Az euro-amerikai civilizáció egyik uralkodó mítosza ugyanis az. november 23. Rövid esszéjük fő üzenete. Vagyis kultúránknak azt az alapvető meggyőződését kérdőjelezik meg. hogy az alapszükségletek kielégítésén túl már vajmi kevés összefüggés mutatkozik a fogyasztás abszolút mértéke és a boldogság között. így boldogságuk már Első megjelenés: Népszabadság 2001. Pataki György közgazdász.Takács-Sánta András – Pataki György Bolygónk boldogtalan elfogyasztása1 Takács-Sánta András ökológus. „Egy ember annál gazdagabb. Henry David oreau. hogy az emberiség összes nagyobb vallása és a társadalomtudományok egyaránt tagadják igazságát. a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. E gondolat ma a többség számára abszurdnak tűnik. minél több dolgot tud nélkülözni” – vélte a tizenkilencedik századi amerikai író. A nyugati országok lakóinak döntő többsége már rég átlépte e küszöböt. természet. . hogy a nagymértékű fogyasztás környezetileg és lelkileg egyaránt káros hatásokkal jár. mint harminc esztendővel korábban.és társadalomtudományi aspektusból egyaránt foglalkozik az ember biosz féra-átalakító tevékenységével. az ökológiai közgazdaságtan jeles hazai képviselője. E mítosz annak ellenére él és virul. az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa és az ELTE oktatója. Az Egyesült Államokban készült felmérés szerint a nyolcvanas évek végén az amerikai polgárok pontosan ugyanakkora hányada (mintegy harmada) vallotta boldognak magát.

Létezhetnek jól működő. ezt szeretnék elérni. Hiába nem óhajtjuk megvásárolni például az élelmiszerek gyakorta pazarló és haszontalan csomagolását. mint ahogy azt például a vadászó-gyűjtögető társadalmak antropológiai vizsgálata meggyőzően bizonyítja. ha nem akarunk éhen maradni. meg kell tennünk. A túlfogyasztás rengeteg kárt okoz egyénnek és társada- . A reklámok és más médiatermékek tagadhatatlanul rengeteg igényt kreálnak. másrészt az aktuális gazdasági rendszer kényszeríti ránk fogyasztásunk tetemes részét. Akárcsak a presztízsfogyasztás. Ez az utánzás jórészt szükségtelen fogyasztást generál. ha luxusautó helyett biciklivel kellene dolgozni járniuk.46 Takács-Sánta András – Pataki György más tényezőkön múlik: többek között emberi kapcsolataik minőségén és fogyasztásuk relatív (a társadalom többi tagjához viszonyított) mértékén. azaz a státuszszimbólumok vásárlása.) A társadalmi fogyasztásnövelő mechanizmusokon túl gazdaságiak is működnek. (Például a bankok felsővezetői valószínűleg emiatt éreznék rosszul magukat. bár legtöbbször hiába. Fogyasztásunk döntő részére tehát az aktuális társadalmigazdasági rendszer vezet rá bennünket. A mértéktelen szerzésvágy bizonyos társadalmi-gazdasági rendszerekben (így például a miénkben) intézményesül. de korántsem alapvető jellemvonása az emberi természetnek. amelyekkel a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyünket jelezzük embertársainknak. A felsőbb osztályokba tartozók fogyasztási szintje lesz az etalon a társadalom tagjainak zöme számára. Anyagi helyzetünket tehát mindig a társadalom többi tagjáéhoz mérjük. viszont megelégedettségük mértéke fordított arányosságot mutatott az országon belül tapasztalható jövedelemkülönbségek nagyságával. A felsőbb társadalmi osztályok viszont minden országban ugyanannyira voltak elégedettek. nem pedig velünk született igényeink. hosszú távon fenntartható társadalmak rendkívül alacsony anyagi igények mellett is. Egy másik felmérés tanúsága szerint nagyon különböző jövedelemszintű országokban (mint például Nigéria és Japán) az emberek ugyanolyan mértékben vallották magukat boldognak.

Vagyis a termelés növelése (azaz – kissé leegyszerűsítve – a gazdasági növekedés) és a velejáró fogyasztásbővülés szinte megkérdőjelezhetetlen cél. veszélyes csapdahelyzetet jelent. míg a termelés/fogyasztás csökkentéséről még beszélni sem igazán ildomos a „fejlett” országokban. édesvízhiány stb. minél inkább környezetkímélő technológiákat alkalmazunk) mellett az egy főre jutó termelés/fogyasztás mértékétől függ. mint hogy az értékes természeti erőforrásokat értéktelen hulladékká alakítja egyes emberi igények kielégítése mellett. hogy ehhez – ellentétben az első két tényezővel – saját életmódunkat kellene gyökeresen megváltoztatnunk. A nyugati társadalmak túlfogyasztása a társadalmi igazságosság szempontjából is problémás. hogy az egyének önazonosságát egyre inkább a fogyasztás adja meg. E három tényező csökkentésével mérsékelhetnénk a természetpusztítást és a környezetszennyezést. Holott a gazdaság valójában nem tesz mást. alkalmasint nullára. Az. Mi.). hogy tárgyakkal igyekeznek kifejezni önmagukat. Ennek egyik fő oka alighanem az. Az anyagi javak utáni hajsza pedig rengeteg időt vesz el életünkből értékesebb tevékenységek rovására. Az általunk elfogyasztott javak jelentős része a „fejlődő” . azaz mókuskerékben forognak. a „fejlett” nyugati társadalmak lakói mértéktelen fogyasztásunkkal az utánunk következő nemzedékek és a harmadik világban élők életlehetőségeit csökkentjük. Az értékek és a divat gyors változ(tat)ása miatt az emberek egyre újabb és újabb tárgyak és szolgáltatások megvásárlására kényszerülnek identitásuk megőrzése érdekében. Közülük azonban szinte kizárólag a környezetkímélő technológiák alkalmazásáról esik szó környezetvédelem címszó alatt. a legfőbb társadalmi célok egyike a modern nyugati társadalmakban. Vagyis a termelés/fogyasztás növelésével a természetpusztításból és a környezetszennyezésből adódó problémáinkat fokozzuk (éghajlatváltozás.Bolygónk boldogtalan elfogyasztása 47 lomnak egyaránt. Az ember természetátalakító tevékenységének mértéke a világnépesség nagysága és az egységnyi gazdasági termelés környezeti hatása (ami – némi leegyszerűsítéssel – annál kisebb. mi több.

hogy a Föld összes – immár több mint hatmilliárd és még mindig növekvő számú – lakóját egyszerűen fizikai képtelenség volna az átlagos nyugati polgár fogyasztási színvonalára emelni. A fentiekből következik a fogyasztás mérséklésének. holott sok millió ember él (és élt már korábban is) teljes és boldog életet a világon autó nélkül. De vajon tényleg sajnálatra és támogatásra szoruló szegény-e az (és helyes-e annak tartania magát). Ugyanakkor több számítás is igazolja. s számos követője már egyáltalán nem szeretne kivonulni a fogyasztói társa- . kakaó. ha e mozgalom idővel némileg ellentmondásossá lett. hanem a mi luxusigényeinket (tea. Valószínű leg egyre kevesebben gondolják például ma Magyarországon azt. hogy mi számít alapszükségletnek. Az ottani termőföldek óriási hányada például nem az ott élők szükségleteit elégíti ki. aki nem engedheti meg magának például azt. Nyilvánvaló. hogy kik és hányan tartoznak ebbe a kategóriába. A fentiekből következik ugyanis. hogy nincs egyetértés az abszolút szegénység mércéjét illetően. a személygépkocsira. déligyümölcsök stb. akik nem vádolhatók túlfogyasztással. Az Egyesült Államokban már tömegessé vált az „önkéntes egyszerűség” mozgalma. Vitathatatlan tény az is. az alapvető emberi szükségleteken túli igények lefaragásának szükségessége.). hogy külföldön nyaraljon? Egyéni szinten a túlfogyasztás önkéntes mérséklésére számos példát találunk a nyugati társadalmakban. De nehéz volna meghatározni.48 Takács-Sánta András – Pataki György országokból érkezik. A javak igazságos elosztása kizárólag a „fejlett” országok lakóinak fogyasztáscsökkentése révén valósulhatna meg. Ez még akkor is pozitívum. hogy az emberek zömének nincs feltétlenül szüksége korunk talán legjelentősebb – környezeti/egészségügyi szempontból roppant problémás – státusszimbólumára. Rendkívül nehéz volna azonban egyetér tésre jutni abban. hogy a magyarországi szegénység nem ugyanazt jelenti. így helytelen volna fogyasztásuk csökkentésére szólítani fel őket. kávé. hogy hazánkban is rengetegen vannak olyanok. mint például a bangladesi. Ez meghaladná bolygónk teherbíró képességét.

Elengedhetetlen az állami szerepvállalás is a fogyasztás csökkentése érdekében. nyilvános társadalmi párbeszédnek kell megelőznie. avagy „Fogyasztásszüneti nap”. Az egyéni megoldások azonban nem elégségesek. hogy a fogyasztás önkéntes csökkentése nem lemondást.és közveszélyes hajszolásának mókuskerekéből. ami főleg a civil szervezetek feladata. ma még kisebbségben lévő embereknek ennek során kell meggyőzniük a többséget. az anyagi értékektől a lelkiek felé történő elmozdulást. s ezáltal nagyobb boldogságot. hogy a fogyasztás mérséklése kívánatos társadalmi cél. Épp ellenkezőleg! Önkiteljesítést. Egy ilyen kezdeményezés a világ több tucat országában (az utóbbi években már hazai civil szervezetek által is) megtartott „Ne vásárolj semmit!”. hogy legalább az év egy napján eszünkbe jussanak túlfogyasztásunk káros hatásai. létünk teljesebb megélését. Hangsúlyozandó. aszkézist jelent. amit kanadai kiötlői korántsem véletlenül az ünnep szellemével teljesen ellentétes karácsonyi bevásárlási roham kezdetére időzítettek. Végül pedig társadalmi összefogásra.Bolygónk boldogtalan elfogyasztása 49 dalomból. Ez utóbbiaknak azonban nem diktatórikus módon kellene megvalósulniuk. és a túlfogyasztás többé nem kitüntetett érték. E világnap egyik fő célja. már nem fog közfelháborodást okozni egy-egy fogyasztáskorlátozó állami intézkedés. nyomásgyakorlásra is szükség van a fogyasztás mérséklése érdekében. öncsonkítást. és elgondolkodjunk azon. Minden ilyesfajta döntést széleskörű. hogy miként is léphetnénk ki az anyagi javak ön. A fogyasztás csökkentését óhajtó. . Ha ez sikerül. főként a jövedelemkülönbségeket (és ezáltal az utánzó és a presztízsfogyasztást is) csökkentő újraelosztás és a gazdasági tevékenységet korlátozó szabályozások révén. mint ahogy ma sem sokan tiltakoznak például a gyerekpornó-kazetták terjesztésének állami szankcionálása ellen.

.

. az ELTE oktatója. mivel nem célja a fogyasztás csökkentése. pásztori ethoszhoz. Az írásban megkérdőjelezett alapvető kulturális meggyőződés: az anyagi javak tekintetében a több mindig jobb a kevesebbnél. De csak majdnem… A mértékletesség nem jelent visszatérést egy falusi vagy bukolikus. akiknek nagyon sok pénzük van. ám valójában nem igazán nevezhető annak. illetve helyi vagy globális szinten egyaránt alkalmazható. ez egyetemes norma. amely a romantikus elképzeléseknél kevésbé nagyszerű és a valóságban sokak számára jóval nyomorúságosabb volt… A mértékletesség tagadja a kapitalizmus Első megjelenés: Liget 2003/9.Szvetelszky Zsuzsanna A natúrhatnám polgár1 Szvetelszky Zsuzsanna társadalomkutató. Az elmúlt néhány évben jó pár környezetvédelmi témájú esszéje jelent meg a Liget hasábjain. Sokszor városellenes torzulást fejez ki. Az efféle életmód rendelkezhet dicséretes erkölcsi integritással – s rendszerint mértékletes is. Ráadásul ez a paraszti életmód is kitermelheti saját morális torzulásait. jelen írás is egyike ezeknek. Azon kevesek közül. amely látszólag környezetbarát. nem beszélve a hatmilliárdos bolygóról. A mértékletesség nem köthető sajátos életstílushoz. Nem általánosítható egy 260 milliós lakosságú országban. kisvárosi és városi körülmények között. egyre többen költik el jövedelmük egy részét úgy. Gyakran csupán nosztalgia és sóvárgás letűnt életformák visszaállítása után. 18-25. Ám ez csak viszonylag kevés ember számára lehetséges vagy vonzó. hogy majdnem azt hiszem: nincs is nekik annyi. Ebben azt az egyre terjedő életformát kritizálja. Olykor a gazdag elit hóbortjaként vagy mesterkélt vonzalmaként jelenik meg. amely falusi.

az egyes ember fizikai korlátjai és hétköznapi tapasztalatai. hogy a vállalatok az ökológiai diskurzus népszerű retorikáját meglovagolva mítoszt állítanak elő a környezetbarát jelleget hangsúlyozó reklámokkal. vagy a ter méket előállító cég környezetbarát mivoltát hangsúlyozza.52 Szvetelszky Zsuzsanna másodvirágzását. és feloldja az ellentmondásokat. Akinek a fürdőszobájában bio-szemránckrémet pillantunk meg. A mítosz aztán megvédi őket az ökológiai párbeszédtől. mert megveti a kézzel faragott. Smith ír A zöld marketing mítoszában arról. Egyre több olyan reklámot gyártanak. Az ökológiai imperatívusznak mint erkölcsi parancsnak már a felismerése is nehézségekbe ütközik. benyomásai miatt. és életvitelünket nemcsak szándékaink alakítják. nemcsak a házat építi. hiszen nem vagyunk egyedül. Toby M. az egyik legnehezebben megragadható következménye az ökológiai vitáknak. Megvalósítása egyénileg szinte lehetetlen. hanem számos egyéb tényező is. Lehet a világot nem szeretni. öblös fatálakat. De hány embernek telik ma tájra? A zöld tudás és a zöld fogyasztás különbsége nem elhanyagolható tényező. a gazdasági növekedéssel kapcsolatos ideológiákat zöld meggyőződésbe ágyazza (ezzel mégis elismerve a növekedés . ha nem mert másra nem futja neki. attól még nem bújhatunk ki belőle – az aszkétikus ökoetikák nehezen valósíthatók meg a gya korlatban. arról még ne feltételezzünk emelkedettséget. Az ökoépítész. Az öko. mint a „kommersz vásárló”. A jelenség. hallom egy szakmai kiállításon a tárlatvezetőtől. Aki műanyag tálban keveri a tésztát. a bennfentesek között egyfajta ítéletet jelentenek (nekem fontos a környezet kérdése). a tájat is megválasztja. s jórészt érzelgősen ábrázolt gondtalan pásztorélet viszszaállítása. amire James Nash amerikai teológus a fentiekben utal – a torzulás –. Egyszerűen csak meg tudja fizetni. amely az adott termék.és bioter mékek státusszimbólummá is váltak. ám ebből nem következik egy letűnt. nem azért teszi. és az öregedéstől ugyanazzal a félelemmel menekül.

biodinamikus).előtaggal minősíthető termékek közül. jelzők tartoznak ide. a mosócédula. hogy öko-bionatúr. viszonyokra utaló utótagok: -barát. hajdanvolt holisztikát sejtetően nosztalgikus (organikus. valamint szellemiségre és érzelmekre. Semmilyen luxuscikk nem lehet például környezetbarát.vagy öko. A mítosz feladata. A bizonytalan szóhasználat következménye a számos visszaélés: bio. még nem tekinthető környezetbarátnak. a csomagoláson feltüntetett összetevők listája. elvégre nem alkalmaztak vegyszereket. hogy amire nincs ráírva. ami tartós. természetazonos stb. esetleg mégis az. Eldobható pelenka hatalmas. A leíró vagy reklámozó szöveg a terméknek néha csak egyetlen vonását emeli ki. ami biotechnológiával készült. hogy egy termék teljesíti a rendelkezéseket. ezzel önmagát másoktól markánsan megkülönböztető alternatív fogyasztó for radalmi öntudatát is (makrobiotikus. A dolgot bonyolítja. mint „nem környezetbarát” megfelelőjének.A natúrhatnám polgár 53 miatt előálló ökológiai válság létét). rajta a felirat: öko-pelus.(angolul: organic) lehet az is. Olvasmányfajta lett a huszadik században a termékleírás. Holott normatív feltételekben nincs hiány: környezetbarát az a termék. hogy támogassa és megszilárdítsa a fogyasztói identitást: nemcsak a gazdaság virul. bio-. natúr-. teljesértékű). szükséges a normális emberi életminőség fenntartásához. öko-. Ne feledkezzünk meg az „ellenséges” szavakról sem: a mesterséges. könnyen ártalmatlanítható vagy újrahasznosítható természetes alapanyagokból készül. -tudatos) egyidejűleg lágy és szelíd (kör nyezetkímélő). miként a bennünket az édes anyatermészethez fűző viszony. és már fejlesztése és előállítása is kisebb kör nyezeti terheléssel jár együtt. A zöld marketing szómágiája (környezetvédelemre utaló jelzők és előtagok: zöld. de a termelés is egyre zöldül. Ám attól. amely nem árt a többi élőlény életminőségének. természet-. reform-. zöld színű zsákban. mert a zsák . többször használható. Egyes minősítő rendszerek például a kozmetikumokat eleve kizárják a bio. szintetikus. de ugyanakkor táplálja az öko-húskrémet vásároló. teljesőrlésű.

Lépj be hozzá: a lakásban majdnem minden természetes anyagból készült. Olyan ez. aki nem ritkán környezetszennyező tevékenységből (vagy ilyen tevékenységgel közvetetten kapcsolatban álló munkából) származó jövedelméből képes a legkorszerűbb és legdrágább bio-életmódot megvalósítani. Az egyik életmód-reprezentáció azé a magas jövedelműé. arról diszkréten hallgatunk. Ám míg utóbbi azért csönget be a szomszédasszonyhoz.” A natúrhatnám polgár kevert fogyasztási struktúrával jellemezhető. de érzelmeit megnemesíti. A vásárlói élvezethez hozzátartozik az ökológiai felelősség megélése: lám. hogy ne legyen a termék rabja. hisz biobanánt vettem! Társaságban ugyanúgy elcseveg a vásárlás aktusáról. az 1995-ben nagy sikert aratott Biobiblia szerzője) és Hanswerner Mackwitz vegyész (az Öko-Consulting vezetője. mint a diszkontfogyasztó. Ugyanolyan örömmel vásárol. mint a mesebeli kőleves: volt abban só is. Az öko-look fogalma kapcsán Wolfgang Hingst filozófus (Konrad Lorenz-díjas. . A jövő gyára kutatási projektek aktív résztvevője) a Schluss mit Öko-Tricks und Bio-Schwindel című könyvükben kitérnek a divat kérdésére is – a továbbiakban a natúrhatnám életmód szemléltetésére kölcsönveszem tőlük a kifejezést. hanem a fogyasztói struktúra. s a hatá rokat nem az ökológiai lépték határozza meg. valamint A jövő háza. A csapdahelyzetet Ivan Illich foglalja össze: „A jobb minőségű termék kell neki. az építkezés. mint három árvagyerek egyéves taníttatását. mert kő is volt benne. kolbász is. Azt hiszik (legalábbis láttatják). Legalább háromféle környezetbarát életmódot kell elkülöníteni. a berendezés tárgyai megbízható szakmérnökök és iparművészek egyedi termékei. a legjobb és a legdrágább minőség. káposzta is – mégis kőlevesnek hívták. vigyázok a bolygóra. hogy biotermék került vesszőből font kosarába. a ruházat és az élelmiszerek részleteiből áll össze. A struktúra a tárgyi környezet. Hogy a pelenkával mi lesz. nem az a szabadság. mint a diszkontfogyasztó.54 Szvetelszky Zsuzsanna újrafelhasználható. hogy a Földet ugyanúgy meg lehet váltani jótékonysági hozzájárulásokkal. de ide tartoznak a borsos árú csináldmagad-tanfolyamok is.

Keveset esznek. kézi és egyedi. mint a natúrhatnám. részben mert biokertészeti módszerekkel. Árakról szó sem esik. de néhanapján szívesen reggeliznének. mert a természetgyógyászatban hisznek. de folyton lelkiismeretfurdalása van. hanem mert több száz kilométeres körzetben nincs gyógyszer. Ki tud megfizetni egy zöld háztartást. Lelkesebb. Sokan élnek így Magyarországon. ruhát ötször-hatszor vásárolnak életükben. hanem áldozat. egy bio-ét rendet? A natúrtermékek ára jóval magasabb. Kicsi jövedelméből kötelességszerűen bióra vált néhány komponenst a háztartásban – ezért ő az eseti bio. A második a lelkes naiv. szakajtóba szedik a tyúk alól a tojást. Fekete kendős. kibírják hazáig. Ezeknek a milliárdoknak az életformáján múlik. okosak. Lakására a rusztikus öko-look és a gyakran rejtett high-tech együttélése jellemző. A harmadik a Föld lakosságának nehezen számszerűsíthető. Részben mert ezek előállítása munkaigényesebb folyamat. addig a natúrhatnám kifinomult tippeket ad: van egy bolt itt és itt. A harmadik típus másik. és ha volna. Szaknyértól Ajakig. de nem is ugranak be valahova bekapni egy fa latot. vagy is vegyszerek nélkül ugyanannyi . hatalmas há nyada. mint a nagyáruházakban vagy a diszkontokban kapható „ekvivalenseké”. Komolyan gondolja. Nem tudják. A biotermék nála nem státusszimbólum. tényleg semmi adalék nincs benne. Lébénytől Muronyig. hol kapható olcsó zsír. noha éhesek. hogy nem tesz meg mindent a bolygóért. hogy még nem faltuk fel a bolygót. Magától értetődően élik környezetőrző életüket. egy hónap alatt se képesek kitermelni egy vödörnyi szemetet. tiszták.A natúrhatnám polgár 55 mert hallotta. mennyire ökók. akkor se tudnák megfizetni. amelynek még szerves része az együttélés a ter mészettel. és ott tényleg minden százszázalékos. mert azt a hagyományt viszik tovább töret lenül. alig van egy-két rongyuk. szikár emberek. gyógyszert nem azért nem szednek. egy öko-lakberendezést. nagyobb része nyomorban él. hogy ilyen egyszerű. folyamatos lelkiismeretfurdalással eltelve. Nem éheznek. így nem is büszkék erre.

bővebb információ: http://kovasz. mint a papírmentes iroda: a behálózott és komputerizált irodák elterjedése óta sokszorosára nőtt a papírfelhasználás. túlnyomórészt csak a belvárosban tudják megkeresni a zöldövezeti életmódhoz elegendő pénzt. és emiatt engedményeket sem kaphatnak. hogy általában szórakozni is ide járnak vissza. A LETS-mozgalmak ideológiája leginkább a kavanaugh-i „áruforma” és „személyes forma” fogalmaival rokonítható (Kavanaugh Krisztus követése a fogyasztói társadalomban – A kulturális szembenállás lelkisége című könyvében megkülönbözteti az érzékelés Magyarul általában kalákaköröknek vagy szívességbankoknak nevezik ezeket a rendszereket (a szerk. nem beszélve arról. vagyis a helyi kereslet-kínálat börze. A natúrhatnám a nagyvárost mint reménytelen élőhelyet leírja. pedig sokan élnek.56 Szvetelszky Zsuzsanna területen ugyanannyi idő alatt kevesebb ter ményt lehet előállítani. minél többen költöznek ki a zöldbe. biorágó – mozaikdarabkái a Nash által emlegetett torzulásnak. élünk nagyvárosokban. Az alternatív fogyasztás helyett a fogyasztás csökkentése hozna eredményeket.unicorvinus. mindennapos forgalmi dugókat okozva. Vagy mint az agglomerációk kérdése: a belvárosok annál büdösebbek. a helyi közösségek ter mészetes kapcsolatrendszeréből eredő spontán csere lehetősége.). A kis kertészetek nem tudnak folyamatos ellátást biztosítani – főképpen: nem tudnak nagyban szállítani – a nagy áruházláncok számára. se a rajta – reggeltől reggelig ott – élő emberek egészségéért nem éreznek felelősséget.hu/kavanaugh. A növekedés trendjét – például a pazarlás növekedését – azonban könnyebb követni. akik hétvégén kimenekülnek térből és időből. Ám az ekvivalencia sokszor a kommersz fogyasztói struktúra leképezése. mint mondjuk a komplexitás trendjét. lásd biokóla. A könyv magyarul is olvasható. biogumimaci. .). de se magukénak nem érzik az aszfaltot. Hiszen az ingázók. A fogyasztás csökkentésénél alapvető fontosságú a LETS (Local Exchange Trading System).és lehasználják a belvárosokat. Csapda ez. Vagyis csak el.html (a szerk.

semmilyen natúr-életmódnak nem volt része.A natúrhatnám polgár 57 és az értékelés keretéül szolgáló áruformát – Commodity Form – a személyes formától – Personal Form). hogy az élet kerek és átlátható maradt. ha eléri az információ) kiegyenlítik a javak áramlását. Andrea Rüdiger egyik írásában Vilém Flusser mágikus rituáléjához hasonlítja a nyugati ember biobolt-viszonyát. vagy az ismerős ismerőse sokszor hatékonyabban segít. mint a barátom. amelyekre másoknak éppen szükségük volna. Lehet. hanem puszta létük egyben a tömegtermelés és az elidegenedett munka kritikája is. A natúrjavak – és „tálalásuk” – nemcsak az egészséget szolgálják. a kölcsönös segítség és önkéntes társulás alapján szerveződő politikai közösségekre. A fogyasztást egyszerűen transzformálják bióra – van már bioszupermarket-hálózat. A zöld fogyasztás a hiperfogyasztásnak csak egy mutációja. Miközben a polcokon sorakozó termékek jó része – körtemag-lábradír. barna fapolcokkal szegélyezett. akitől kapok: a stabil viszonyrendszerben a gyenge kötések (illetve az általuk generált. Ezért reflexív a LETS dinamikája: az „ügyletek”. Alig használt mózeskosaramra neked van szükséged. és vannak olyan nem használt tárgyai. articsókazselékapszula. Mindenkinek van olyan képessége. Rüdiger szerint a fogyasztói társadalom rendszeréhez tartozó skizofrénia. A LETS kísértetiesen hajaz Kropotkin víziójára. miközben kihasználják a lokális erőforrásokat. ülj le egy teára!). te viszont meg tudsz írni egy hivatalos levelet angolul. a Granovetter szociológus által leírt „hidak”: barátom ismerőse. hogy nem is annak adok. magát a közösséget is élénkítik (ha már elhoztad a fúrót. hogy tudjuk: a reklám hazudik. Kocká zat nincs: a „potyázóknál” előbb-utóbb befagy a dinamika. amelynek más is hasznát veheti. ízlésesen csomagolt árukat kínáló bioboltok azt a benyomást keltik. és több száz boltot üzemeltet a Grüner Konsum is. ajurvédikus energianövelő masszázsolaj – soha. és ez nekem most sürgős! Se a baba-mama boltba nem kell elmenni. mégis . A vastag. se hivatásos fordítót nem kell megfi zetni. amely ebből következően még hatékonyabb cseretevékenységekre alkalmas.

attól nem lesz egyszerűbb. én több pénzt áldozok a bolygónk megmentésére). és elszürkülnek a házak. amit nem veszek meg. az előtt keresetlen egyszerűséggel virít. mert. hogy minél sikeresebb a „bio”. mint gondolnánk. vagy álca? A natúrhatnám polgárt méltányolni kell. hogy más osztályba tartozik. egy levespor. és a kosztpénzből csak havi fél kiló biolisztre valót tud kigazdálkodni. A következetlen vásárlói magatartás szükségszerű. az Entspannt in die Barbarei elvakultan esik neki a zöld fogyasztásnak. nem feledve. sokkal inkább. azzal érzékelteti. a szállítás vagy az újrafelhasználás megfizethető vagy szimpatikus részleteiben. A drága natúrzokni például biztosan nem öko. Aki ugyanabból a szubkultúrából jön. A világ összetett lett. hiszen nem ökohajó vagy ökokamion hozta. Tudjuk. az előállítás. míg közben kihal néhány élőlény. annak az ugyanoda tartozást. olyan szélsőséges irányzatok felé sodródhat. folyton újat kellene vennem. Életvitelének környezetbarát jellege csak a fogyasztói struktúrájának fenntartásához szükséges ökológiai lábnyom értékének kiszá mítása után minősíthető. Pedig a natúrhatnám polgár támadása csak ideológia és ellenideológia jojó-effektusát eredményezi.58 Szvetelszky Zsuzsanna vásárolunk. és hiába próbáljuk szétszedni. annál kevésbé „bio”. egy konzerv öko? Csak részleteiben lehetünk ökók. hogy adót ró le. minden egyebe-kenyere posztindusztriális. noha már nem hiszünk. akinek könyve. Az öko-look az egyik legdrágább életmód-stílus – reprezentációs kérdés ezzel kipipálva. Aki nem érti a kódot. Aki lejjebb van. Vajon ha a vásárlói struktúra egészét bióra transzformáljuk. de mégiscsak az marad a számunkra. hiába színtiszta gyapjú: hamar szétmállik. egyben lelkiismeretfurdalást is kelt benne (látod. még bízunk. az összetétel. És minden rétegnek mást üzen. A valóban zöld fogyasztás a fogyasztás átgondolt redukciója: ökomangó az a mangó. a tüdők. Ezen a belátáson nehéz túllépni. aki mégis megteszi. De lehet-e egy egzotikus importtermék. abból bioélet kerekedik-e ki? Lelkiismereti kérdés-e a zöld fogyasztóiság (lelkiismereti fogyasztás?). mint Jutta Ditfuhrt. .

Brown és mások. és tudatosságra. Újra csak Nash-t idézve: „A mértékletes személyek csak a mértékletes társadalmak intézményes segítségével fejlődhetnek és tevékenykedhetnek hatékonyan. Akik tehetnének valamit ezekért a társadalmi kezdeményezésekért. Rich gyártulajdonosról megírja az újság. ha valaki holmi újabb módon lakathatja jól magát. s nem önmagában vett célként. Ahhoz. az előtt a modern szegénység relatív csillogása megfakul a rusztikus módi matt árnyalatai mellett. Rich marketingcsapata gondoskodik erről). hogy napelemet szereltet minden villájára (márpedig megírja: Mr. Vásárolni könnyű. hogy ne vásároljunk. hanem ha képes védekezni a fej- . vagyis eszközértékkel rendelkező eszközként. észrevétlenül: ide jutot tunk. és erősíti azt. hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról. pajzs gyanánt. Sokan szorgalmazzák a túlzásba vitt termeléstől és fogyasztástól etikailag tudatos tartózkodást. Ahogy Illich írja a Laikusok forradalmában: A legirigyeltebb kiváltság többé nem az. a restorative economy). de mindenekelőtt a pazarló intézményrendszer hat vissza a magánpazarlásra.” Fejtegetésének sarokkövét. amit szépen egészíthetne ki a gya korlatban Paul Hawken helyreállító gazdasága. eodore Roszak. nem vásá rolni nehéz. hogy a gyára mennyire szennyezi a környezetet. Akinek van szeme a látásra. Hasonlóképpen érvel Günter Altner: az egyéni bioetika meg valósulására társadalmi kezdeményezések nélkül kicsi az esély. a steady-state economy ennek az elképzelésnek a modellje. Christopher Lasch.A natúrhatnám polgár 59 Vásárolni lehet öntudatlanul. A dolog egyszer csak megtörténik velünk. figyelmetlenül. amely valamely magasabb rendű cél érdekében zajlik. a mértékletességet – a páli „megelégedettséget” – a gazdasági tevékenység egyéni és társadalmi szintű normájaként etikailag elkötelezett termelésként és fogyasztásként határozza meg. az átlagosnál több időre és pénzre van szükség. azok reprezentálják a legkörnyezetbarátabbnak látszó életvitelt. Az egyéni választás sokat számít. Lester R. olyan alakjai az ökológiai diskurzusnak. Ha Mr. mint Herman Daly (állandó méretű gazdasága.

egy . és nem javasoljuk másoknak sem. a bioházat. Végül. és semmiképpen sem szegény. a szupermarketbe lépő nyugati ember igényeihez idomulva. akik megtehetik. akik kénytelenek fogyasztani a romboló árucsomagokat és szolgáltatásokat. hogy ha volna is igazsággal párosuló fejlődés. ott drámaian szürkül a mezőgazdasági kultúra. A bio-kosár tartalma általában egészségesebb. hogy visszautasítsák valamennyit. amelyeket önjelölt gyámjaik sóznak rájuk. Új szemlélet kristályosodott ki tehát az utóbbi években: az a felismerés. hogy irigylésre méltó-e a natúr-tárgyi környezetben zajló bio-életforma. akkor sem kérnénk belőle. Zs. egy élettér elszegényedését. Befutott embernek számít.60 Szvetelszky Zsuzsanna lődés káros hatásai ellen. hanem önmagát és hozzátartozóit a szennyezett környezettől. akkor igen. a kiváltságosok pedig azok. mint a legolcsóbb diszkont-megfelelők (és fi nomabb is). a biovajat. hanem otthon hozza világra gyermekét. az az ára. (kiemelés Sz. szerencsés és gazdag. aki jobb iskolába járt. az itt a kérdés (melyet a posztmodern publicisztikában való viszonylagos jártasság látszatával kendőzhetnénk. Egyes biotermékek oly mértékben válnak divatossá. aki nem a csúcsforgalom idején közlekedik. hogy ahonnan az egzotikus termékek érkeznek. mint a „kommersz konzum” hatása. hogy a szupermarket – akár a bioszupermarket – szivárványosan tarka (vagy pasztell) kínálata elkápráztatja érzékszerveinket. Annak. aki tiszta levegőt szívhat. hogy túlfogyasztásuk ugyanúgy elősegíti egy faj kipusztulását. a biotájat tehetősebb polgár társaimtól? Szeretnék-e a gyerekeimmel domboldalon lakni. hogy az ökológiai korlátok miatt az igazságos fejlődés lehetet len. sokunkkal megértette. Ritka és különleges tudás birtokosának tekintik. Ma az alsóbb osztályok azokból állnak. aki maga építi fel saját vityillóját. a kertben álló asztalra nyersszínű háziszőttest teríteni és szezámmagos rozskenyeret szelni? Ha a genetikai hagyatékom túlélési esélyeit nézem. aki nem kórházban. de nem tesszük). Irigylem-e a natúrfüggönyöket.) Nem a környezetet védi a natúrhatnám. aki betegségében meg tud lenni orvos nélkül.

nem ezen múlik minden. mint a szüntelen forgalomban. . / a lomb sugárban ázik. Hátha a költőnek van igaza: A hársfa mind virágzik. / A csíz mind énekel.A natúrhatnám polgár 61 gyapjúkardigánnak kellemesebb tapintása van. / Nyílnak feléd a lányok / mint ékszer-ládikók – / nem is figyelsz utánok. / szolgálnád Ég-Urát / minden hiút levetnél. a zöldben élni szebb és jobb. 78. De félek. és kevésbé okoz ekcémát. / kedved beszőtte pók. / Már csak hitet szeretnél. Weöres Sándor: A hársfa mind virágzik… Rongyszőnyeg. mint a poliészter felsőruházat. / csak szíved alszik el. / viselnél szőrcsuhát.

.

Az emberi történelem a folyamatos fejlődés krónikája – azaz napjaink társadalma magasabb rendű minden korábbinál. hogy a környezeti nevelés – jó esetben – nem csupán ismeretterjesztést jelent. illetve a doktori fokozattal rendelkezők tevékenységének eredménye. Sokkal inkább a bölcsész. hogy Auschwitz. Fontos rámutatni. 7-15. Orr Mi az oktatas célja?1 David W. jelen esszéje is egy ezek közül.W. hanem kultúránk alapvető meggyőződéseinek (és értékeinek) újragondolását is. Első magyar nyelvű megjelenés: Liget 2002/5. D. Orr környezettudós.: Island Press. 81-86. „What is Education for?” In: D. A technika (és az azt támogató tudomány) révén úrrá tudunk lenni bármilyen társadalmi problémán (ez az ún. Washington. C. Leginkább az oktatás és a környezettudatos gondolkodásmód kapcsolatát boncolgató írásai révén vált híressé.2 (…) Számos tényezőt. a természeti rendszerek ellenállóképességét és termékenységét. 1994. and the Human Prospect. amelyektől jövőbeli egészségi állapotunk és boldogulásunk függ. Orr világossá teszi azt is. a természettudományi és a jogász végzettségűek. közvetlen veszély fenyeget. az oktatás szempontjából kulcsfontosságú kulturális mítosz (azaz meggyőződés) megkérdőjelezése áll. amikor kifejtette. Az éghajlat stabilitását. hogy mindez nem a tudatlan emberek műve. 2. Ennek fókuszában hat. E specifikusabb meggyőződések egy része visszavezethető az alábbi két alapvető meggyőződésre: 1. technikai optimizmus).W. . Elie Wiesel ugyanerre a következtetésre jutott. Eredetileg: Orr.David W. D. az ohioi Oberlin College professzora. Environment. Orr Earth in Mind: On Education. a természeti világ szépségét és a biológiai sokféleséget. Jelen szöveggyűjtemény számára a fordítást némileg felújítottuk. 2 Az iskola világa és a fenntarthatóság kapcsolatáról bővebben lásd Jakab György és Varga Attila e sorozatban megjelent munkáját.

mert ezzel elkerülhetetlenül szembesülünk a XXI. a jövőben megsokszorozódnak nehézségeink. hogy az oktatás értékét a tisztesség és az emberiség fennmaradása szempontjából kell mérlegelni. hanem az oktatás egy bizonyos for mája óvhat meg bennünket. Iskolázottságuk azonban nem akadályozta meg őket a kegyetlenkedésben. a lelkiismeret helyett pedig az ideológiát és a hatékonyságot hangsúlyozta. hogy az oktatás nem garantálja a tisztességet. aki elhárítja a felelősségvállalást az általa létrehozott lényért. illetve azok. az emberi lények helyett a fogalmakat. inkább arra próbálok rámutatni. többek között Christopher Marlowe Faustjában. Nem a tudatlanság mellett emelek szót. Orr Dachau és Buchenwald – a holocaust – kitalálói és kezdeményezői Kant és Goethe örökösei voltak. a kérdések helyett a válaszokat. aki ezt mondja: . és Herman Melville Ahab kapitányában. az elvont gondolkodás és nem a tudatosság. akiket szerte a világon a legműveltebbek között tartottak számon.64 David W. sem a megfontoltságot vagy a bölcsességet. * Mi a baj kultúránkkal és oktatási rendszerünkkel? Az irodalomban válaszra lelhetünk. Azt hiszem. században. hogy kizárólag írástudatlan emberek tudtak hosszú távon fenntartható életmódot kialakítani a Földön. a tudatosság helyett az elvont gondolkodást. Mindezzel arra szeretnék rámutatni. az elegáns válaszok és nem a kérdések. Jellemző. Mi volt a baj az oktatásukkal? Wiesel 1990-ben így nyilatkozott: Az értékek helyett az elméletek fontosságát. akik az amishokhoz hasonlóan nem emelték piedesztálra az olvasást. aki eladja lelkét a tudásért és a hatalomért cserébe. illetve a technikai hatékonyság és nem a lelkiismeret fontossága kap hangsúlyt. Mary Shelley Doktor Frankensteinjében. Nem az oktatás. Ha nem változtatunk az oktatás jelenlegi formáján. ugyanez elmondható a mi oktatási rendszerünkről is. A természeti világ megközelítésében szintúgy az elméletek és nem az értékek.

hogy a CFC-k milyen hatást gyakorolnak a sztratoszferikus ózonra és az éghajlat stabilitására. vele együtt a tudatlanság is nőtt. Descartes ismeretelméleti írásaiban pedig fellelhetők az én és a tárgy erőteljes szétválasztásának gyökerei. az üzlet és a tudás ártalmas összefonódásának mai árnyképét. Nyilvánvaló. Hat ilyen mítoszt vizsgálunk meg. amelyek érvényességét nem kérdőjelezzük meg. A CFC-k feltalálása gyarapította a tudást. A tudás fejlődése mindig a tudatlanság bizonyos formájának térnyerésével járt. a bioszféra megértésének kritikus. Ezek az alapok mára mítoszokba záródtak. Az 1990-es évek elejére a CFC-k már a világban sok helyütt elvékonyították az ózonréteget.” Ezekben a szereplőkben mutatkozik meg az az erő. A felsőfokú oktatást erőteljesen átformálta az emberi uralom teljessé tételének szándéka. ám mint a növekvő kör kerülete. Az első mítosz szerint a tudatlanság megoldandó probléma. hogy a CFC-k Amerika 48 államának területével megegyező nagyságú „lyukat” okoztak az Antarktisz fölött. Ez a három eszme együtt vetette meg a modern oktatás alapjait. 1930-ban azonban. miután i abb omas Midgley előállította a CFC-ket. életünket fenyegető hiányosságává vált. Az 1970-es évek elejéig senki nem tette föl a kérdést: „Mit okoz ez az anyag és hol?”. hiszen még fel sem találták ezeket a vegyületeket. szándékom és célom eszeveszett. Ebben a küldetésében az intelligencia . Holott inkább ember mivoltunk elkerülhetetlen velejárója. Nem érthetjük meg a világot a maga teljességében.Mi az oktatás célja? 65 „Eszközeim ésszerűek. 1985-ben felfedeztük. A tudás és a hatalom egyesülésének baconi gondolata előrevetítette a kormányok. hogy 1929-ben még fogalmunk sem volt arról. a humorért és a teljességért felelős másik rész felett. A második mítosz szerint elegendő tudás és technikai felkészültség birtokában – a Scientific American folyóirat (1989) szavaival élve – „irányíthatjuk bolygónkat”. ami előrevetítette az agy analitikus részének dominanciáját a kreativitásért. ami eddig lényegtelen tudatlanság volt. Galilei különválasztotta az intellektust. amely a természet uralására ösztönzi a modern embert.

hogy bizonyos ismereteink bővülnek. más tudásfajták pedig eltűnnek. és nem a bolygót próbáljuk igazítani hatá rokat nem ismerő igényeinkhez. továbbá hogy az emberek kötődése lakhelyükhöz végzetesen naiv. . de nem fontosabb molekuláris biológia és géntechnológia kerül előtérbe. még távolról sincs birtokunkban az egészséges föld tudománya. Más szóval. Hiába jutottunk előre néhány területen. a számítógépek. politikánk és közösségeink. gazdasági rendszereink. David Ehrenfeld például egy beszélgetésünk során rámutatott. bár jól hangzik. De ezt a robbanást ne tévesszük össze a tudás és a bölcsesség nehezen mérhető gyarapodásával. Jóval ésszerűbb. az etika és a józanész sugallta nehéz döntési helyzetektől. Barry Lopez (1989) szerint: …borzongató jellemvonása a modern társadalmaknak. Figyelmünket azonban olyan dolgok kötik le. a billentyűk és a számlapok elragadják képzeletünket. hogy a biológia tanszékek már nem vesznek föl rendszertant oktató tanárokat. jelentős ismeretek vesznek el. Orr valószínűleg tévútra lépett. a szavak és a papír mennyisége hihetetlenül gyorsan nő. Még mindig keveset tudunk a talaj néhány centiméteres fedőrétegének ökológiájáról és a bioszféra nagyobb rendszereihez fűződő kapcsolatáról. Infor mációs robbanás korában élünk. A digitalizált adatok. hogy a földrajz helyi vagy országos ismeretének hiánya éppúgy megbocsátható. ha mi igazodunk a bolygó korlátozott lehetőségeihez. tehát lakhelyünk ismerete is eltűnőben van. mint a kézi szerszámok használatában való járatlanság. A Földet és élő rendszereit azonban lehetetlen biztonságosan irányítani. amelynek kidolgozását Aldo Leopold már fél évszázaddal ezelőtt sürgette. amelyek távol tartanak minket a politika. az erkölcs. A harmadik mítosz szerint a tudás és általa az emberi jóság növekszik. hogy irányítani tudjuk bolygónkat. mert a jövedelmezőbb.66 David W. az adatok. és csupán pillanatnyi szórakozást jelent. Mi magunk talán irányíthatóak vagyunk: vágyaink. De nemcsak a tudomány bizonyos területein csökken a tudásunk. Csak annyit állapíthatunk meg. hanem a helyi tudás.

Amikor a fenntartható társadalom felépítéséhez szükséges tudásfajtákat és kutatástípusokat vesszük számba. Ám ahogy Loren Eiseley (1979) kifejtette. Senki és semmi számára nem hoztak számottevő előrelépést. és mindenekelőtt megfosztja a diákot a tanítás mellett mélyen és kétséget kizáróan elkötelezett tanár megértő figyelmétől. a tanulás sosem ér véget. Akármilyen magabiztosan is állítják. az egész tudományos világ vállalkozó szellemét visszafogja. Mit tudunk a kutatásokról? Page Smith (1990) történész vá lasza a következő: A modern egyetemeken végzett úgynevezett kutatások döntő többsége alapvetően hasznavehetetlen. hogy a kutatások révén az úgynevezett „emberi tudás tárházát” gazdagítsa. sőt veszélyes dolog van készülőben. Lehetséges. hogy különös. A vidéki lakosság a vá rosokba áramlik… Amint eltűnt az ország alapját adó. szinte áttekinthetetlen mértékben végzett szöszmötölés.Mi az oktatás célja? 67 Rá kellett döbbennem. hogy a tanulás jobbá tesz. hogy egyre kevésbé tudjuk. Valójában óriási. Évről-évre csökken azok nak a száma. sem pedig egy bizonyos csoportja számára nem eredményezett jobb egészségi állapotot vagy nagyobb boldogságot. csupán a „népi kultúra” sajátosságaként tesznek róla említést. megjelent valami. Végső soron talán a jó felismerésének képessége az. de baljóslatú és nyugtalanító. egyéni és helyi tudás. és „önmagában nem tesz erkölcsösekké bennünket”. mindent összevetve sem a lakosság egésze. A kutatás elkedvetlenít. meg . akik első kézből szerzett tapasztalatokkal rendelkeznek a földről. Az adatok ismerete és a tudás összetévesztése mögött az a téves feltételezés áll. a kutatás nem tudja visszaszorítani a tudás mindenütt jelenlévő határvonalait. A modern egyetemen ezt a tudásfajtát nem vélik oktatásra méltónak. mi kell a tartalmas és fenntartható földi élethez. valódi földrajzi ismereteket jelentő. Az egyetem inkább azt tekinti küldetésének. amelyet a haladás különféle formái leginkább fenyegetnek. ami nehezen meghatározható.

ugyanakkor elfelejtjük levonni a ter mesztése során elhasználódott háromvékányi humuszmennyiség értékét. hogy nem látja át a dolgok közötti összefüggéseket. A világot apró darabjaira szedtük. 16 vagy 20 évnyi tanulás után a diákok többsége úgy kap diplomát. Merton a következő választ adta: „ha megesett is velem. Mindez jelentős hatást gyakorol személyiségükre és bolygónkra. hogy a valóságosnál jóval gazdagabbak vagyunk. Az okos ember rövid távon gondolkodik. . merő véletlen volt. kisebb és nagyobb tudományterületekre bontottuk. Ennek eredményeként 12. és ezeket hermetikusan elhatároltuk egymástól. A negyedik mítosz szerint amit leromboltunk. Az okosságot a gyakorlatias gondolkodású. Egy véka búza eladásának bevételét hozzáadjuk a GDP-hez. Az intelligens ember hosszú távon gondolkodik és teljességre törekszik. újra fel tudjuk építeni eredeti formájában. és hajlamos a valóságot feldarabolni. mint hogy egy precízen kigondolt és teljesen mesterséges társasjátékban részt vegyenek”. vagy az erőforrások kimerítésének a költsége. aki rendelkezik ugyan a kellő ismeretekkel és módszerekkel. hogy a GDP-ből nem kerül levonásra az élővilág elszegényedésének. hogy összekapcsolja az intelligenciát a rendszerek egészének fontosságával. akik semmi másra nem alkalmasak. hogy a technikának milyen felsőbbrendű célokat kellene szolgálnia. de fogalma sincs. a levegő. és a hosszú távú gondolkodást az okossággal. A hiá nyos oktatás eredményeként ostobán elhitettük magunkkal. akik az ökológia és a termodinamika legalapvetőbb elveit sem ismerik.68 David W. amely magában foglalja a részletekben való jártasságot is.és vízszennyezésnek. Amikor megkérték. omas Merton (1985) szerint ez a folyamat: „olyan emberek tömeges képzése. hogy írjon sikeréről. Például rutinszerűen képzünk olyan közgazdászokat. hogy egyszer bestsellert írtam. működés-centrikus technikus testesíti meg. Az oktatás célja az volna. Ez a magyarázata annak. a talajeróziónak. Az ötödik mítosz szerint az oktatás célja az. Itt a modern tantervre utalok. Orr kell különböztetnünk az intelligenciát az okosságtól. hogy a feltörekvés és a siker elérését szolgáló eszközöket adjon a diákok kezébe.

Az az igazság. Nem ösztönzi a szelídség. A kommunizmus kudarcot vallott. A kapitalizmus pedig azért bukott meg. amely kevesek számára élősködő jólétet. hogy felvegyék a küzdelmet egy élhető és emberséges világ megteremtéséért. Olyan világot teremtettünk. Ez az utcai rablások.Mi az oktatás célja? 69 figyelmetlenségemnek és naivitásomnak tulajdonítható. mesélőkre és szerető szívű emberekre. mert túl keveset és túl drágán termelt. amit kultúránk sikernek nevez. helyreállítókra. Ez nem az a boldog világ. az esztelen erőszak. sem a szépség és a szellem iránti fogékonyságot. A diákoknak ezt tanácsolta: „légy bármi. a képzeletet. a laza erkölcsök és a legelkeseredettebb szegénység világa. Ez a kulturális arrogancia legrosszabb fajtája. nehogy még egyszer előforduljon”. Ugyanakkor nagy szüksége van békéltetőkre. amiről a sok felelőtlen reklámozó és politikus beszél. Ezeknek a tulajdonságoknak pedig nem sok közük van ahhoz. A kommunizmus mint önmegtartóztató erkölcstan megbukott. ami a legjobb és a legnemesebb az emberi szellemben. gyógyítókra. és mindent elkövetnék. akik elégedetten élnek lakóhelyükön. a szélesedő alsóbb rétegek számára pedig nélkülözést nyújt. Mostanában kialakult az a nézet. Az utolsó mítosz szerint kultúránk az emberi teljesítmény netovábbja. Ron Miller (1989) így fogalmazott: Kultúránk nem azt táplálja. és mindezért gyermekeink. Olyanokra van szükség. De a kapitalizmus szintén kudarcot vallott. hogy mi nyertük meg a hidegháborút. túl kevésszer osztozik. akikben van elég erkölcsi tartás. de egy dolgot mindenáron kerülj el: a sikert”. illetve az antropológia durva félreértelmezése. korhely vagy gazember. A közgazdász-technokrata-hivatalnok világszemlélet pusztító . hogy bolygónknak nincs szüksége több „sikeres” emberre. a törődés és a részvét érzését. légy őrült. a nagylelkűség. Darabjaira hulló kultúrában élünk. mert az erkölcs minden formáját felszámolja. illetve unokáink túl nagy árat fognak fizetni. Nem értékeli a látomást. és a történelem. ami kedvedre való. mert túl sokat termel.

A második szempont a görög ’paideia’ fogalomból ered. A görögök előttünk jártak. hanem a személyiség uralása. véleményem szerint a tudással együtt jár a felelősség. addig nem jelenthetjük ki valamiről. a diákok megtanulják. gondolván. módszerek és információk válfajait sulykoljuk a diákokba. biztonságosan és következetesen jó célokra alkalmazni. hogy hogyan és milyen hatásfokkal tudják majd őket felhasználni. mint felelősségteljes hasznosításuk lehetőségeiről. Ki a felelős Love Canalért? Cser nobilért? Az ózonréteg pusztulásáért? Az Exxon Valdez tankhajó olajszennyezéséért? Ezeket a tragédiákat egytől-egyig olyan új ismeretek okozták. vagy sem.70 David W. A tananyag csupán eszköz. hogy a nagyságrenddel van baj. Először is. jó célra használják-e fel a világban. A nagyszabású és kockázatos vállalkozások megvalósításáról jóval többet tudunk. hogy mit tanítunk és mit nem. Negyedszer. Ez pedig egyszerűen tévedés. technikák. alapvető fontosságú. Orr szörnyként lerombol minden szeretetet és életigenlést az emberi lélekben. a tények. hogy meggyőződjünk. A tanulás célja nem a tananyag elsajátítása. tekintet nélkül arra. Harmadszor. úgy használjuk a gondolatainkat és a tudásunkat személyiségünk formálásakor. hogy tud- . * Hogyan gondolható újra az oktatás kérdése az emberiség fennmaradásáért folytatott harc közepette? Hat szempontot javaslok. ökológiai tanulságot tudatosítunk: a fizikának és az ökológiának semmi köze a gazdasághoz. Végül talán belátjuk. minden nevelés környezeti nevelés is. Ugyanez igaz a tanterv egészére. amelyekért senkit nem terhel felelősség. Ezeknek az ismereteknek egy részét nem lehet felelősen. hogy részei-e a természeti világnak. Munkánk során többnyire összekeverjük a célokat az eszközökkel. Ha a közgazdaságtan oktatásakor nem térünk ki a termodinamika és az ökológia törvényeire. Aszerint. ez az oktatás feladata. ahogy a márvány megmunkálásához kalapácsot és vésőt használunk.

a magasabb válási arány. miszerint nem fektetnek pénzt a régió gazdaságába. A tanulás szempontjából igen fontos az oktatás módszere. és olyan intézményekre. a felélt tartalékok és a derékba tört életek költségével. hogy a hatékonyságot és a közgazdasági elméleteket az emberek és a közösségek fölé helyezte. hogyan manipuláljanak a hitelből fi nanszírozott vállalat-felvásárlásokkal. a törődést és az átgondoltságot testesítik meg. mint az egyes órák tartalma. Az „apró részletek” fontosságával és a példák szavak feletti erejével áll összefüggésben. romboló közgazdasági racionalitás idézett elő azzal. akiket kiokítottak arra. hogy a tanítás módja ugyanolyan fontos. Az ötödik szempont William Blake-től származik. amelyet döntően a nagyvállalatok elhatározása tett tönkre. a gyermekek bántalmazása. az alkoholizmus. amíg nem térképeztük fel. A tantermi oktatás azt az illúziót kelti.Mi az oktatás célja? 71 juk. A diákok a globális felelősségvállalásról hallanak. akik az integritást. és mindezt a profit nevében tették. Jelen esetben a közgazdasági iskolák és tanszékek tananyagában nem esett szó a jó közösségek fontosságáról és az emberi veszteségekről. Az előadás jellegű órák általában passzívvá teszik a hallgatókat. Ebben az esetben a diplomás üzletviteli szakemberek. A diákok tanulnak. Égető szükség van olyan tanszékekre és adminisztrátorokra. hogy lehetetlen az eszme és a valóság között tátongó szakadék fölé hidat verni. a bűnözés. Az Ohio állambeli Youngstown közelében nőttem fel. Az álszentség és a végső kétségbeesés leckéjét tanítják számukra. A profit azonban további költségekkel terheli a társadalmat: a munkanélküliség. amelyeket a szűklátókörű. véghezvitték azt. hogy e tudás milyen hatást gyakorol az emberekre és közösségükre. Végül szeretném kiemelni. amelyek működésük minden terén képesek elképzeléseiket a gyakorlatba ültetni. az adóengedményekkel és a tőkemozgással. hogy tanulás csak a négy fal között me- . amit egy hódító sereg sem tehetett meg: büntetlenül elpusztítottak egy amerikai várost. miközben az oktatási intézmények számtalanszor felelőtlenül használják fel költségvetésüket és a támogatásokat. és soha senki nem mondja meg nekik.

ahogy azt a diákok láthatólag minden irónia nélkül nevezik. * Mit tehetünk? Sok mindent. Orr het végbe. hogy egyetlen oktatási intézményből se kerüljön ki diák anélkül. hajléképítés. illetve „meg kellene tennem” és „meg tudom tenni” között. fejlődés és növekedés. napenergia-felhasználás. Az egyetemi campus építészete maga a kikristályosodott pedagógia. a monologizálást. a helyi talaj. A biológiaórákon végzett békaboncolás olyan képet ad a természetről. hogy a diákot az órák tananyagán kívül különféle. hogy különbséget tegyünk egészség és betegség. Ezek együttesen tesznek minket képessé arra. elégséges és hatékony. a tartalmas életvitelhez szükséges gyakorlati dologgal: élelemtermesztés.72 David W. Tóth Gabriella és Takács-Sánta András fordítása . amit udvarias társaságban senki sem merne ecsetelni.és állatvilág ismerete. optimális és maximális. árnyalt formákban is oktathatjuk. illetve a növény. hogy ne rendelkezne alapszintű ismeretekkel a következőkről: – a termodinamika törvényei – az ökológia alapelvei – a környezet eltartóképessége – energetika – a technológia korlátai – megfelelő lépték – fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás – állandó méretű gazdaság – környezeti etika Ezt az elemző és tudományos felsorolást kiegészíteném még néhány. kezdve azzal a célkitűzéssel. amely sokszor a passzivitást. a fölényeskedést és a mesterkéltséget erősíti bennünk. Arra kívánok rámutatni. elzárva a „valódi világtól”.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful