P. 1
fvr_2008_1_layout_1

fvr_2008_1_layout_1

|Views: 131|Likes:
Published by Kovács Péter

More info:

Published by: Kovács Péter on Mar 13, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/13/2011

pdf

text

original

Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat

2008 / 1.

A ZÖLDÖV EZET F EJLESZTÉS LEHETÔSÉGEI A BUDAPESTI AGGLOMERÁC IÓBAN HOGYAN TOV ÁBB BIOLÓGIAI AK TIV ITÁS? BUDAPEST ZÖLDF ELÜLETI BORÍTOTTSÁGÁNAK V IZSGÁLATA PARK OK , K ERTEK SZÜLETÉSE F ERENC V ÁROSBAN ZÖLDF ELÜLET F EJLESZTÉS = FALUF EJLESZTÉS? V IRÁGOS MAGYARORSZÁG

2008

Városi zöldfelületek

A Falu-Város-Régió folyóirat támogatója: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Felelôs kiadó: VÁTI Kht. Vezérigazgató: Dr. Benedek János A kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Bujdosó Sándor, Dr. Csemez Attila, Fülöp Judit, Gauder Péter, Ongjerth Richárd, Salamin Géza, Dr. Szaló Péter, Szoboszlai Zsolt A szerkesztôség vezetôje: Dr. Biró Benjamin Lapszám szakmai szerkesztôje: Dr. Csemez Attila Nyomdai elôkészítés: Remetecom Bt. Nyomás: Pátria Nyomda Zrt.

ISSN: 1218-2613

A lap olvasható az interneten: www.vati.hu

A címlapon látható Látkép a Gellért-hegyrôl és az ûrfelvételbôl nyert felszínhômérséklet vizualizációja terepmodellel, kiegészítve fotokontur eljárással címû képet Jombach Sándor készítette.

FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1

TA R TA L O M

VÁROSI ZÖLDFELÜLETEK Csemez Attila BEVEZETÔ VITAFÓRUM / KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS Schuchmann Péter A ZÖLDÖVEZET FEJLESZTÉS LEHETÔSÉGEI A BUDAPEST AGGLOMERÁCIÓBAN Dr. Schneller István NÉHÁNY GONDOLAT BUDAPEST „ZÖLD” ELLÁTOTTSÁGÁRÓL Dr. Nagy Katalin HOGYAN TOVÁBB BIOLÓGIAI AKTIVITÁS? A biológiai aktivitás érték szinten tartásának szabályozási lehetôsége a fôvárosban Dr. Balogh Ákos A BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA A TELEPÜLÉSTERVEZÉSBEN Elôszó a kontrolltudatos tervezéshez Ongjerth Richárd BUDAPEST ZÖLDFELÜLETI BORÍTOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Gábor Péter-Jombach Sándor A ZÖLDFELÜLET INTENZITÁS ÉS A VÁROSI HÔSZIGET JELENSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI BUDAPESTEN Egy koncepció, sok megközelítés 31 27 22 17 13 7 2

Turcsányi Miklós EGER VÁROS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE Vágyak és valóság Hartner Rudolf 3 KAPOSVÁR ZÖLDFELÜLETEINEK FENNTARTÁSA Csemez Attila VÁLTOZÓ VÁROSKÖRNYÉK A demokráci Dr. Szilágyi Kinga A TELEPÜLÉSFEJLÔDÉS MOTORJA LEHET AZ ÚJJÁÉLEDÔ KASTÉLYKERT GÖDÖLLÔN Gegesy Ferenc PARKOK, KERTEK SZÜLETÉSE FERENCVÁROSBAN Molnár Gyula ZÖLDFELÜLETEK FEJLESZTÉSE ÚJBUDÁN Dr. Sallay Ágnes - Mikházi Zsuzsanna ZÖLDFELÜLET = FALUFEJLESZTÉS Kokics Tibor VIRÁGOS MAGYARORSZÁG 68 63 60 57 52 45 41 37

KÖNYVISMERTETÉS

72

2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

1

A Budapesti Agglomeráció zöldfelületi fejlesztési lehetôségeivel kezdôdôen – a nagyobb térségbôl a kisebbek felé haladva – állítottam össze a cikkeket. A felkért hozzászólók és a konferenciavendégek aktív közremûködésének kö szönhetôen az eredményes eszmecsere során. A Virágos Magyarország olyan mozgalom. törekvés. tervekkel és fényképekkel egyaránt alátámasztottuk a leírtakat. környezetünk rendezett kialakítására történô törekvéseket. Csemez Attila egyetemi tanár. amely nyilvánvalóan nem helyettesítheti a korábban rendszeres megrendezésre kerülô zöldfelületi konferenciákat. grafikonokkal. kialakításuk.Bevezetô A 2008. amely – több mint egy évtizede – a szó jó értelmében mutatja meg az igényes. A szerkesztôbizottság javaslatomat elfogadta. de példaértékû munkákat. kerületi agyagbányák. Én is azokat a kollégákat kértem fel szerzôknek. Kaposváron a zöldfelületek fenntartására. A szöveges részek egyhangúságát – a szerzôkkel megbeszélve – úgy igyekeztünk oldani. falvak eredményei egyúttal a hazai környezetkultúra. hogy áb rákkal. A városi szintû zöldfelületi rendszerrel összefüggô aktualitások két megyeszékhely kapcsán kerültek bemutatásra. régi térképekkel. A korabeli térképektôl a hallgatói skiccekig. tervezésük módjában azonban szemléleti különbségek mutatkoztak. hogy azok a zöldfelületi kérdésekkel kapcsolatosan a lehetô legtágabb kört átfogják. tervezôi. A teljesség kedvéért a falvak szintjén jelentkezô zöldfelületi feladatokat is bemutattuk. Kiemelt hangsúlyt kaptak a biológiai aktivitás számításával kapcsolatos munkák. táblázatokkal. míg Eger esetében a zöldfelületi rendszer arányának értékelésére fektettük a hangsúlyt. mégpedig az Alsómocsoládi Körjegyzôség példáján. Tisztelt Olvasó! A cikket írók körének kiválasztása – mindenféle objektivitásra való törekvés ellenére – szubjektív színezetû. illetve utótájaik haszno sításán keresztül tártuk fel. A fôvárosi szabályo zási lehetôségektôl a Landsat felvételeken keresztüli méréseken át a településtervezési gyakorlatig három cikkben közlik a szerzôk legfontosabb eredményeiket. eredmény tükörképe. A Falu Város Régió hagyományának megfelelôen vitafórum megrendezésére. Két fôvárosi kerület eredményein keresztül érzékeltetjük az eltérô jellegû. a környezeti nevelés. kerekasztal-beszélgetésre került sor. A zöldfelületi rendszer problematikával foglalkozó lap a jelenlegi kutatási. konfliktus. fenntartásuk. kialakítását egy-egy cikk példázza. a község fejlesztés példaképei. akiket és akiknek munkáját több évtizede ismerem. A faluszél és a városperem kialakulását. szakkönyveket. A résztvevô városok. BCE Tájépítészeti Kar 2 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a grafikonoktól a településrendezési terv közléséig a legkülönbözôbb módon szem léltettük a leírtakat. fenntartói szemlélet. így megszülethetett e kiadány az utóbbi évtizedekben sajátosan kezelt zöldfelületekkel kapcsolatos aktuális kérdésekre kihegyezve. A városperemet a Budapest III. a zöldfelületek jelentôségének tényét senki sem vitatta. évi lapterv összeállításakor tettem javaslatot egy „zöldes” tartalmú szám megjelenésére. rendeleti. illetve cikkeket úgy igyekeztem kiválasztani. Az egyes témákat.

E helyrôl is dicséret illeti a rendezvény résztvevôit. Ma a területi tervezônek nincsenek kapaszkodói. a környe zetalakítási tervet. dr. Ma azonban nincs érvényben ilyen jellegû szabályozás. akiknek többsége a kerekasztal beszélgetésen is aktívan részt vett. Választásom dr. amely meghatározott egyes konkrét méreteket és megalapozta a közcélú zöldfelületek. Kijátszható a zöldfelület méretezése is. Tóthné Pocsok Katalin tájépítész tervezôre. hiszen a zöldfelületi arányt csak a magánbirtokon szabályozza. a közterületeken nem. az OTÉK szerint nem létezik. A hazai szakirodalom már a 1910-es években arról írt. helyébe lépett az OTÉK. gazdálkodással foglalkozó és üzemeltetô szakembereket kértem fel. Más fogalmat használ. Jámbor Imre egyetemi tanárra. s ez két okból 3 . hogy a nagyvárosi higié niát a zöldfelületi rendszer biztosítja. mint városfejlesztési eszköz. eszközei a szabályozásra. Ennek következtében jellemzôen nem is létesülnek új zöldfelületek. A nö vénnyel fedett területek összefüggô hálózata nélkül nem mûködik a település. Megszûnt az OÉSZ. rendelkezésre álltak. mást az építészmérnök és mást a tájépítész. amelyek még az 1980-as évekig megvoltak. A zöldfelületi rendszer fogalma. amely alatt mást ért a környezetmérnök. A vitaindító gondolatok közlésére kutató. közkertek létesítésének helyi szabályozását.kerekasztal beszélgetés A fórum összehívására a Városnövekedés.Vitafórum . lakóterületi közparkok. 1987-ig létezett szabályozás a zöldfelületek paramétereivel kapcsolatban. Jámbor Imre (BCE Tájépítészeti Kar) szerint a mai hely zet tragikusan rossz. Ma már nincsenek meg azok az eszközök. Iványi György közgazdászra és Helembai Mihály ügyvezetô közgazdászra esett. Az e szabályozás mentén megépült lakótelepek jó zöldfelületi struktúrával 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ rendelkeztek. tervezô. zöldterületek változása címû egész napos mûhelyvita zárásaként került sor. amely még csak nem is nevesíti a zöldfelületi rendszert.

annak a minôsége is más. A környezetet védeni próbáló lépések gyakran céljukkal ellentétes hatást érnek el.) egyetértett az elôtte szóló Jámbor Imrével abban. mesterséges. Szerinte az építési szabályo zás lehetne a kulcsfontosságú eszköz a probléma megoldására. közterek kialakítására. hogy helyben nincs elég eszköz a probléma megoldására. Így született meg „AngyalZÖLD” címen Angyalföld zöldfelületi-stratégiája. azonban ezek minôségükben nagyon különbözôek. ha nem veszi egymással összefüggésben figyelembe a gazdasági. az a településfejlesztési stratégia része. Fokozottan igaz ez a városi környezetre: az épített és természeti környezet egymás szférájába hatol. míg elutasítja más szempontok. a politikai és a civil-szervezeteket egyaránt terheli a fundamentalizmus. társadalmi és a környezeti hatásokat. hogy zöldterületrôl vagy zöldfelületi-rendszerrôl van szó. Törökbálint) túlnépesedése Budapest infrastruktúráját – különösen (de nem csak) közlekedési hálózatát – terheli. A XIII. Elôször is így a településtervezés a beruházói érdekeknek van alávetve. Az önkormányzati szervezetek és a gazdasági szféra is naponta szembesül a lakossági igényekkel. ha a társadalomra és szakmaiságra támaszkodna a FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . A társaság célja. az agglomeráció (pl. Autonóm zöldfelületi stratégia nincs. hogy a központi költségvetés sok lehetôséget kínál új közösségi zöldfelületek.) ismertette. A szakmai. hogy társadalmasítsa a tervezést. ami folyamatosan pusztítja a város körüli zöld gyûrût. Utóbbi esetben a település komplex zöldfelületi hálózatáról és annak minôségérôl kell beszélni. hogy politikai döntések alakítják a települések sorsát. 4 A dezurbanizáció. Az életminôség iránti magasabb elvárások miatt felértékelôdtek a zöldfelületek. Beruházókkal a telkenkénti zöldfelületek kedvezô arányán túl más zöldfelületeket is megvalósíttatnak. ami nem lenne baj. csak együtt értelmezhetô. hanem a telkeken magasabb zöldfelületi arányt hoznak létre. átgondolt térbeli struktúráról pedig szó sincs. azt kellene frissíteni. mint amennyit felemészt. Az ökológiai rendszer statikus egyensúlya illúzió. s így a globális felmelegedés ellensúlyozására az épületeket fogják – drágán – kondicionálni. Úgy véli. hanem az egyes szempontokat képviselô csoportok érdekérvényesítô képessége alapján születnek. amely kizárja a természeti környezet to vábbi emberi beavatkozástól mentes regenerációját. A civilizált (és lassan az egész) világ flórája. A városfejlesztési döntések komplexitásából adódik. kerületben 3 millió m 2 zöldfelület van. érvek. fejlesztéséhez is. Sajnos erôs érdekek fûzôdnek a zöldfelületek csökkenéséhez. Biatorbágy. De mi lesz a településsel? Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft. amely egyes szakmai elemeket. elpusztul (lásd ókori Róma). Iványi György (közgazdász) a fenntarthatóság oldaláról közelíti meg a problémát. ha nem ilyen. Másodszor a hiányzó zöldfelületi rendszer miatt elmarad annak a települést kondicionáló hatása. Jámbor Imre hozzátette. a helyi lakosságot és a beruházókat is. Helembai Mihály (XIII. Példaként: a budapesti építéspolitika magassági konzervativizmusa horizontális fejlôdést kényszerített ki. Az elhangzottakra a felkért elôadók közül elôször Iványi György reagált. Ez nem gazdasági kérdés. A fenntartásba is be kell vonni támogatás és pályázat útján az embereket. Kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. Amire több ember vigyáz. Célja a folyamatosan változó zöldfelületi-rendszer védelme. faunája telepített. ami maximalizálja a beépítést és minimalizálja a zöldfelületlétesítést. A fejlesztési célok közös meg határozásán túl nagyobb figyelmet kell fordítani az értékeinket megôrzô fenntartásra is.is veszélyes. így a döntések nem a szakmai érvek. hogy azok politikai jellegûek. hogy Angyalföldön 13 millió m 2-en él 107 000 ember. Ezért az igények és az eltérô érdekek összehangolása szükségessé tette stratégia megalkotását. de a négy éves ciklus alatt nem lehet a terveket megvalósítani. közös akarat szükséges ennek megváltoztatásához. A fenntartható rendszer több értéket bocsát ki. ami további környezeti ártalmakkal jár. mégis az önkormányzatok leginkább nem közteret. részszempontokat és részérdekeket abszolutizál. érdekek figyelembe vételét. Sze rinte az az elsô eldöntendô kérdés. A növekedés (a települések növekedése) evolúciós trivialitás: ami nem nô az elpusztul. az ember már évezredekkel ezelôtt olyan beavatkozásokat hajtott végre. Mivel az eddigi mesterséges világot is közösen hoztuk létre. energia-bevitel nélkül nem marad fenn. véleménye szerint minden fenntarthatósági modell hiányos.

2. A manipulálhatóság megelô zése érdekében biológiai aktivitás-érték térkép készítésére lenne szükség. hogy a rendeletet módosítani kellene. hogy a kívülállók is megértsék a terve zôk logikáját. a zöldfelületek megbecsülésére irányult. Versenyhelyzetben másképp kellene tervezni.) kiemelte.) hangsúlyozta. Pozitív példaként említette.) Gábor Péter (Zöldfácska Kft.) felhívta a figyelmet néhány negatív példára. hogy az M0 keleti szektorában megszûnt erdô helyett a II.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK politika. A terveket úgy kellene indo kolni. de a központi forrás nincs szinkronban ezzel. Helembai Mihály (XIII. Fél éve került bevezetésre a biológiai aktivitásszámítás. Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft. A beszélgetés a továbbiakban spontán módon a zöldfelületekkel kapcsolatos döntésekre. sôt a közlekedési területet tovább szeretnék a rakpartokon növelni. Budapest jóval több funkciót lát el. Jónak tartaná. Sok szempontból inkább a vidék felôl kellene közelíteni. 1. de a lakosság akaratának érvényesítése általában konflik tusokhoz is vezet. A többi város érdekében is áll.) hangsúlyozta. Budapest kisperiféria az EU-ban. Elítélte a „pólusôrületet”. az olcsó ingatlanár fontos. mert „a zöld a szép”! Megemlítette továbbá. nincs összhangban az eltartott népesség a forrásokkal. ha a polgármester egzisztenciálisan függene a város minôségétôl. a pályázatok fejlesztést támogatnak. a jó közlekedés. A résztvevôknek két konkrét kérdést tettem fel. hogy a fôvárosi erdôterület nem csökkenhet. A zöldfelületeket illetôen könnyebb a helyzet. a harmadik témakört „egyebekként” lehet aposztrofálni. hogy Budapest fejlôdjön. amelyekre a reakciókat közlöm. A növekvô árak és növekvô igények ellenére az önkormányzatnak a közjót kell szolgálnia. Milyenek az eddigi tapasztalatok? Bardóczi Sándor (Urbanitás Kft. hogy a vidéki városok jól mûködnek. Kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. de véleményüket összevontan adom közre. ugyanis Budapest fejlôdése meghatározza a vidék fejlôdését is. mert jelenleg megnehezíti a tervezést. de végül semmi sem került bele. Iványi György (közgazdász) utalt arra. kerületben jelentôs nagyságú területeket visszaminôsítettek erdôvé. amely ellentétben áll a rakpartok gépjármûforgalmi hasznosításával. A szakmai nyilvánosság erôsítésére volna szükség. ahol a zöldfelülettel kapcsolatos aktualitásokhoz szóltak hozzá a kerekasztal résztvevôi. (A résztvevôk kö zül többen többször is hozzászóltak. A Duna vízfolyás jellege ellenére nem része a Natura 2000-nek. fontos volna nemcsak a belsô. Elmondta. hogy nem fér bele minden a meg adott kategóriákba. Alacsony a költségvetési allokáció. Szerinte a vidéki városok helyzete reménytelen. a fejlesztés egyetlen lehetôségének a városkörzet egészére kiterjedô integrált fejlesztô tevékenységet tekinti. hogy az OTÉK harmadik korszerûsítése folyamán kész volt minden: javaslatok. Iványi György (közgazdász) a politikusi oldalról kö zelítve kiemelte. az adózási rendszer 5 . egyeztetés a kamarával. felelôs tárcával. problémáik áttekinthetôbbek. ami a köznek jó. amelyek elsôsorban abból adódnak. hogy hiányzik az országos területfejlesztési riport.) a Duna ökológiai fo lyosó szerepét emelte ki.) rámutatott. a tervezôi szaktekintély csökken. amihez integrált városfejlesztési stratégiára van szükség. Ongjerth Richárd (Studio Metropolitana Kht. alátámasztani. hogy 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ kompromisszumot kell keresni a közlekedési terület növelése és a zöldfelületek kialakítása kapcsán. A lakossági részvételben és a civil társadalom bevonásában látja a kiutat. mert a városi problémákat hosszútávon a városon belül nem lehet megoldani. hogy mások is megértsék. Jávor Károly (VÁTI Kht. hanem a külsô kommunikáció is. hogy a lakosságnak a zöldfelület. hogy bizalmatlan idôket élünk. szakmai szervezetekkel. A közakarat nyomása azt eredményezi.) a nyugati és a keleti orvoslás szemléletével analógiát állítva a város elszigetelt kezelését ellenezte. Gábor Péter (Zöldfácska Kft. fenntartást nem.

a beruházói akarattal együttesen lehet csak hatékony.) kiemelte a belvárosi zöldfelületek fontosságát. A parkok kialakítását a tervezés során lakossági fórum (Nyílt Tervezési Nap) keretében megismertetik az érintettekkel. a jegyzônél egy kézben koncentrálódik a tulajdonosi és a döntési jogkör. 6 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . tûzoltóság). fontos lenne az államhatalomnak szakmailag jobban ellenôriznie az önkormányzatot és az építésügynek ismét gazdát találni. amelyek a lakosság megtartásában is jelentôs szerepet kaphatnának. illetve csök kentésében. Pikler Katalin (Területfejlesztési és Építési Szakállamtitkárság) szerint szemléletváltásra van szükség. így a lakosok bejelentéseik eredményeit azonnal látják. Tóthné Pocsok Katalin (Urbanitás Kft. Az önkormányzatokat segíteni kellene a kiköltözések megakadályozásában. az államnak bele kellene nyúlni az önkormányzatok bizonyos szakterületi tevékenységébe. és folyamatosan tájékoztatják a lakosságot. A helyzet csak a beruházókon keresztül tud megváltozni. a forgalmat. amelynek közösségalakító hatása egyértelmû.) szerint az állam az önkormányzatoktól egyre több forrást szív el. Zöldfelületi pályázatokat írnak ki a közösségek számára. kerületben kialakult gyakorlatot: Egységes rendszert alakítottak ki. Közmunkások bevonásával az egykori parkô rö kéhez hasonló feladatokat látnak el. Meghirdetik. Meg kellene adóztatni a jövedelmet. Létrehoztak egy gyorsszolgálati kommandót. Bardóczi Sándor (Urbanitás Kft. A közterületi problémákat megbeszélik az adott szervek illetékeseivel (rendôrség. ezért az igényekre gyorsan reagálnak. a figyelmet viszont ráirányította azokra az aktuális kérdésekre. hogy az önkormányzati rendszer ezer éves múltra tekint vissza. Fülöp Judit (tervezô) kiemelte. a társadalom a zöldfelület megóvásában? Helembai Mihály (XIII. amelyhez „hozzátenni” érdemben a jelenlévôk nem tudtak. Az állam hibáztatása önmagában nem vezet megoldáshoz. szaktervezôi szempontok súlyát kellene növelni. a fejlesztéseknél az építészeti. míg az EU decentralizálásra törekszik. hogy az önkormányzat látja el az építési hatósági munkát is. Jogszabályokkal kellene rászorítani a beruházókat a falusias településeken is a beépítési szintek csökkentésére. A jogszabályok véleményezése során a szakmai szervezetek javaslatait nem veszik figyelembe.) ismertette a XIII. A meglévô zöldfelületek szépítése alkalmas a lakosság belvárosban tartására. Az elhibázott fejlesztések során jellemzô a körbemutogatás. Miklóssy Endre (BCE Tájépítészeti Kar) hangsúlyozta. Reméljük az angyalföldi gyakorlat gyorsan követôkre talál! A kerekasztal beszélgetés a problémákat nem oldhatja meg. Hogyan motiválható a lakosság. hogy az önkormányzatoknál. 3. hogy a lakótelepi közterületeket a lakosok gondozhatják. az önkormányzati. A civil társadalom számára visszatetszô. Napjainkban a közügy a politikától elvált. így a közös akarat megjelenik. az építészeknek a beruházókkal közvetlenül kellene tárgyalniuk. Helembai Mihály gyakorlati példák olyan sorozatát ismertette. A tervezôi. hogy az önkor mány zatnak annak anyagi vonzata miatt nem mindig érdeke a zöldfelületek növelése. kutatói szándék önmagában nem elég. a környezetterhelést. A vidéki nagyvárosok az Uniós decentralizálási elvnek köszönhetôen virágoznak. A lakosok ötleteit beleviszik a tervezésbe. amelyeknek tudatosulnia kellene a zöldfelületek gazdáiban. A külföldi példákhoz hasonlóan a beruházóknak közparkot is létre kellene hoznia. hogy mit hol találnak meg. esetleg átütô sikereket elérni. A gondoskodó állam az adók formájában változatlanul elvesz. Kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft.átláthatatlan. Kovács Bence (Független Ökológiai Központ) sajnálatosnak tartja. Az önkormányzatok önállósulása anomáliákhoz vezetett.

ami a dinamikusan fejlôdô és növekvô nagyvárosi térségekben – így a Budapesti agglomerációban is – zajlik. ahogy a város növekedése és fejlôdése a térben lezajlik és azok a kedvezôtlen következmények. a zöldfelületi rekonstrukciók során növekedett a mûvi felületek aránya. amely ne foglalkozott volna a problémával és ne tett volna javaslatot a kedvezôtlen folyamatok megváltoztatására. a kevés új erdô hely kiválasztásánál és funkció-meghatározásánál is a tulajdonosi érdekek érvényesülnek a területi alkalmasság. mint annak környezetében. 1. Új erdôk telepítésére alig kerül sor. a beépített területek növekedésével romlik a vízlefolyási tényezô. ábra). amelyeket ezek a változások okoznak. hogy a deklarált célkitûzések ellenére a zöldterületek egyre kijjebb szorulnak a beépített területek közül. ábra: A mezôgazdasági mûvelésbôl ténylegesen kivont területek nagyságának alakulása Pest megyében 1996 és 2005 között 7 . A védendô értékek körülépítésével csökken azok hosszú távon való fenntartásának esélye. a környezetük alakulásáért felelôsséget érzô városlakókat. Természetesen nem a fejlôdés a probléma.vagy rendezési terv sem. Az elmúlt évtizedben ennek ellenére inkább értékvesztô. Csökken az erdôterületek kiterjedése is. mint az azoktól távolabb fekvô területeken fekvô ingatlanoké. Korábban védelemre tervezett értékek tûnnek el a térképrôl.A zöldövezet fejlesztés lehetôségei a Budapest agglomerációban Évtizedek óta foglalkoztatja szakmai közvéleményünket. Az urbanizált várostérségben – a beépítésre nem szánt területeken – nem alakult ki a tájfenntartás és a tájgazdálkodás sajátos. A tervek hatása azonban a reálfolyamatokra alacsony hatásfokú. távolabb kerülnek a településen élôktôl. Erdôk vagy parkok közelében. illetve a térszerkezeti és a településszerkezeti szempontokkal szemben. lakó helyhez való közelségének használati és ökológiai elônyei. illetve települési közhasználatú zöldterületek alig kerültek kialakításra. valamint az ökológiai problémák iránt is érzékeny környezetvédôket az a kedvezôtlen folyamat. vagy ott fejlesztett ingatlanok értéke számottevôen magasabb. mint értéknövelô területfejlesztési politika és gyakorlat érvényesült úgy a fôvárosban. hálózatosságuk egyre több helyen válik mozaikossá. illetve zöld környezetben lévô. attraktív táji-. hanem – a városi (beépített) területek strukturálatlan és összehangolatlan terjeszkedése. a területfelhasználás koordinálására. Nincs egyetlen – a térséggel foglalkozó – fejlesztési. a vízgazdálkodás feltételei. Új városi. azok direkt módon megjelennek a lakás és telekárakban. A korábban (1974–2002) elkészült (regionális) területrendezési tervek területszerkezeti összehasonlítása arról tanúskodik. a zöld környezetnek a városi élet minôségében játszott szerepe – a vizsgálatok és közvélemény kutatások eredményei szerint – egyre nyilvánvalóbb a térségben élôk számára. A zöldterületek és a zöldfelületek létének. a zöldfelületek fogyása – az a mód. más térségektôl eltérô gyakorlata (1. térségileg kedvezôtlenebbé válik a felszíni vízelvezetés. A zöldterületek közérzetben és forintban is kifejezhetô értéket képviselnek. A zöldterületekkel kapcsolatos elônyöket az ingatlanpiac is visszaigazolja. A „zöldfolyosók” egyre 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ keskenyebbek.

A népesség területi átrendezôdése. A kedvezôtlen irányú változások térségi szinten értékcsökkentô és fejlesztési potenciálokat csökkentô hatásúak. a folyamat gyorsulását mutatja a 2. Ugyanak kor a mezôgazdasági mûvelésbôl kivont és tény legesen igénybe vett területek hasznosítása extenzív. illetve beépítésre szánt területek növekménye. lakó célú fejlesztésre 1100 hektár és különleges (rekreációs) célú fejlesztésre 300 hektár terület került kijelölésre a települések 8 által jóváhagyott településszerkezeti tervekben. Mindezek következtében romlik a térség ökológiai térszerkezete és a települések belsô szerkezete. a hozzá szükséges területek átminôsítésében. bányamûvelésre) történt kivonásokat. így a területfelhasználás egésze pazarló. a zöldhálózat. hogy az évente kivont terület megfelel a 33 ezer lakosú Dunakeszi teljes belterületének. A területhasználat változtatásával kapcsolatos önkormányzati döntésekben a hosszú távú közösségi érdekekkel szemben legfeljebb a középtávú önkormányzati gazdasági érdekek. megkülönböztetve a lakóterületi-.A Pest megyei Földhivatal kiértékelt adatai alapján az 1. illetve az „egyéb” célra (pl. azok területfelhasználásának alakítása során. a változások követik a közlekedési hálózat fejlesztését. A táji-. a zöldterületi rendszer kialakításának szükségessége az aktuális tervekben. a gazdasági területi célra. A Budapesti agglomeráció területrendezési terve jóváhagyását megelôzô néhány évben (2002 és 2005 között) csak az agglomeráció keleti szektorában (a Ferihegyi repülôtér és az akkor még csak tervezés alatt álló M0 autópálya tágabb térségében) gazdasági célú fejlesztésre 4000 hektár. A diagram szemlélteti. ábra. A tervek elemzésével nyomon követhetô a beépítésre szánt területek növekedése. hogy az ezredforduló éveit követôen a mezôgazdasági mûvelésbôl kivont területek nagysága Pest megyében 1200–1300 ha/évben állandósult. Az egyes funkciók helykiválasztásában (a telephelyválasztásban) háttérbe szorulnak a térségi érdekek. A különbözô funkciók egymás mellé telepítésében sok helyen a koordinálatlanság és a spontaneitás a jellemzô. amelyek hosszú távon veszélyeztetik a fenntartható fejlôdés lehetôségét. a településszerkezet legtöbb térségben laza (közmûvekkel és tömegközlekedéssel csak gazdaság talanul kiszolgálható). valamint a területek alkalmasságának szempontjai. 2. rontják a harmonikus területfejlesztés esélyeit. A zöldfelületi rendszer kialakításának igénye és szükségessége lényegében megszûnt szak mai követelmény lenni a települések tervezése. természeti értékek megôrzése. A Budapesti agglomerációhoz tartozó 80 Pest megyei településen a települések belterülete a KSH nyilvántartása szerint az elmúlt két évtized alatt 15%-ról 22%-ra. FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . illetve a gazdaság fejlesztése újabb és újabb területek átminôsítésének. A tényleges területfelhasználási döntések viszont sok helyen – rövid távú anyagi érdekbôl – ellentétesek az elfogadott fejlesztési célkitûzésekkel. mint a helyi társadalmak által is támogatott fejlesztési prioritás jelenik meg. amelyek a térségben megjelennek. A települési önkormányzatok alulfinanszírozása miatt versenyhelyzet alakult ki elsôsorban a rövid vagy a középtávú önkormányzati bevétellel kecseg tetô gazdasági funkciók letelepítésében. ábra: A belterületek kiterjedésének változása a Budapesti agglomerációban 1985–2008 között A várható változásokról tájékoztatnak a jó váhagyott településszerkezeti tervek. de leginkább a rövid távú tulajdonosi és az ingatlanfejlesztôi érdekek a meghatározóak. A kivonás nagyságrendjét érzékelteti. majd beépítésének igényét fogalmazza meg. 30 ezer hektárról 43 ezer hektárra emelkedett. a térségben zajló szuburbanizáció. Az agglomeráció nyugati szektorában ez a folyamat már néhány évvel korábban lezajlott. Hasonló átminôsítésekre került sor a déli és az északi szektorokban is. A változás nagyságát. A belterületek növekményétôl is nagyobb mértékû a beépített. ábra mutatja be a mezôgazdasági mûvelésbôl kivont területek nagyságának alakulását. A növekedés többszörösen meghaladja azokat a területfejlesztési igényeket.

beépítésre szánt területek kijelölésében. 3. A térszerkezetben és a területhasználatban bekö vetkezô változások idôrôl idôre felvetik a tudatos beavatkozás szükségességét. Ezt legmarkánsabban a 2001 februárjában az (akkori) Szent István (mai) Corvinus Egyetem Tájépítészeti. az új. Az erdôtörvénynek és a természeti értékek védelmérôl szóló törvénynek köszönhetôen a legjelentôsebb táji-. a pesti oldalon pedig a zöldövezeti fejlesztésre potenciálisan rendelkezésre álló területek nagysága jelent kiemelkedô potenciált. a társadalmi kohézió erôsítését és az élhetô régió megvalósítását egy szerre jelölte meg a területfejlesztés átfogó hosszú távú célkitûzéseként. a ráfordítások és a hasznok térben. hogy a mezôgazdasági mûvelésbôl való kivonásért fizetendô összeg elenyészô nagyságú a terület átminôsítése során elérhetô ingatlanérték növe ke déshez képest. Ezzel az alacsony összeggel messze nincs megfizetve a tényleges (társadalmi) költség. 9 .V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Nem ösztönöz takarékos területgazdálkodásra az európai összehasonlításban még mindig alacsony termôföld ár. A mai finanszírozási rendszerben nem teremtôdnek meg azok a források. Az akkor leírt ajánlások többsége (sajnos) még ma is aktuális. hogy idôközben hatályba lépett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérôl szóló törvény és az építési törvénybe bekerült a biológiai aktivitásérték szinten tartásának kötelezettsége. hatékony ösztönzô-. – védelmi és – fejlesztési Kar és a PESTTERV Kft által szervezett szakmai kollokvium résztvevôi fogalmazták meg. ezzel erôteljesen lassította a fentiekben bemutatott átminôsítési folyamatot. Így a mai reálfolyamatokra a törvény hatása még csak korlátozottan érvényesül. természeti értékek is fennmaradtak (még ha veszélyeztetettségük és szabdaltságuk nôtt is). A két fontos szabályozásbeli változás jelentôs mértékben korlátozta a települési önkormányzatok korábban korlátozatlan mozgásterét területfelhasználásuk alakításában. ábra: A Budapesti agglomeráció területrendezési tervében tervezett zöldövezet A költségek. egy térségileg össze2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ hangolt hosszútávon fenntartható területhasználat kialakításának igényét. A mai érdekeltségi rendszer ezzel nem a hosszú távú társadalmi haszon növekedését. A budai oldalon az erdôterületek jelentôs kiterjedése. A települések egyre szélesebb körben kötnek „településrendezési szerzôdést” a területek fejlesztôivel és tulajdonosaival. Az elfogadott területrendezési törvény mellé nem társult – az ott tervezett zöldövezet megvalósítását elôsegítô. hanem a rövid távú egyéni gazdagodás lehetôségét támogatja. (Az élhetôség ebben a vonatkozásban mindazon tényezôk gyûjtôfogalma. támogató érdekeltségi mechanizmusokat összehangoltan alkalmazó – fejlesztési eszközrendszer. annak ellenére. A térségfejlesztési célkitûzések és egy most induló ZÖLDÖVEZET fejlesztési program összefüggései A Közép-Magyarországi Régió elfogadott területfejlesztési koncepciója a régió gazdasági verseny képességének növelését. erdôterületek tényleges megvalósítását) finanszíroznák. amelyek a biológiai aktivitásérték romlása miatt más területen szükségessé váló aktivitásérték (településszerkezeti terv ben kalkulált) növelést (új zöldterületek. idôben és az érintettek személyében is elkülönülnek. ez a szempont – a biológiai aktivitásérték kompenzáció valós költségeinek megfizettetése – azonban még meg sem fogalmazódik. a területi szabályozás önmagában nem volt képes elindítani a tervezett zöldövezet megvalósulását. kompenzáló-. (Tájépítészet 2001/3). valamint az a tény.

a természeti területek beépítetlenül hagyásával. a Földmûvelésügyi Hivatal. a fejlesztési területek koncentrálása.és fajvándorlás elôsegítése. a turisztikai célú területek bôvítése. a megvalósítás hatásfokának növelése. az ezzel kapcsolatos jogos tulajdonosi érdeksérelmek kompenzációjának biztosítása. környezeti és természeti tényezôk. a fejlesztések területi koncentrációját az urbanizált területekre. egy a térség adottságaival. A ZÖLDÖVEZET program ezért takarékos területfelhasználásra.) A célokhoz kapcsolódott a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) által a térségre 2006-ban elfogadott területfej lesztési koncepció és program. illetve a kötöttpályás tömeg közlekedéssel megközelíthetô területrészekre. a környezetminôség javítása. a területekkel való takarékos gazdálkodás elôsegítése. a rekreációs lehetôségek. A részletek kidolgozására a BAFT széleskörû szakmai. de különösen azok térbeli rendjének meghatározása. természeti értékek rögzítése. a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelôs döntéshozói és szakemberei. a fejlesztési csomópontokra. Ez egyformán jelenti a mennyiségében és minôségében is megfelelô területkínálat biztosítását a gazdaság. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a területfejlesztési koncepció jóváhagyását követôen olyan környezetgazdálkodási programot dolgozott ki és hagyott jóvá. A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Koncepciója a célok kitûzését követôen megállapítja. a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. amely a régiós cé lok ból az életminôség javítását és a térségi versenyképesség növelését jelölte meg. a CORVINUS Egyetem Tájépítészeti Kara. és a defláció elleni védelem. Ennek részesei Budapest Fôváros Önkormányzata. az intenzív gazdálkodási formákból az extenzív irányba való változások támogatása (szántóból a rét-legelô. a természeti értékek megôrzésére. hogy a fejlôdés egyik legfôbb gátját a térségben továbbra is a kiegyensúlyozott térszerkezet hiánya jelenti. az erózió. a térségi területgazdálkodás koordinálására. a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható területhasználat kialakítására. a gén. A program elôkészítésére 2008-ban szakmai bizottság alakult. a Pilisi Parkerdôgazdaság Rt. beépítésének szigorú szabályozása. a rekreáció számára. a fôvároson kívül fôként az övezet alközpontjaira. továbbá a valós társadalmi igényeknek megfelelô lakó területek. amelynek szerves részét képezi egy új ZÖLDÖVEZET program. a térszerkezet és városszerkezet tagolása. Ehhez nélkülözhetetlen a területhasználat térségi koordinálása. illetve a terület adottságait figyelembe véve erdôterület irányába). a térszerkezet alakítása. Ezért a koncepció a területfejlesztésben kiemelkedô jelentôségû feladatnak tekinti a térszerkezet alakítását. valamint a zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelésére irányul. A program abból indul ki. a védett területek „szigeteinek” összekapcsolása. a biológiai 10 aktivitásérték térségi szintû emelésére. A ZÖLDÖVEZET program – BAFT által támogatott – részletes céljai: a térség egésze fenntartható területi fejlôdésének biztosítása.és erdôgazdálkodás fenntartása. majd társadalmi összefogást szervez. Pest megye Önkormányzata. a hosszú távú megôrzés feltételeinek biztosítása. valamint a szabad területek megfelelô hasznosítását és fejlesztését a zöldövezet filozófiája szerint. potenciáljával és távlati jövôképével egyaránt harmonizáló kiegyensúlyozott és strukturált térszerkezet kialakítását. illetve tartható egyensúlyban. a beépítésre tervezett és a beépítésre nem kerülô területek arányának.amely a régió lakosságának életminôségére kihat. értékeivel. mint a térségfejlesztés hosszú távú célkitûzését. Ezen belül kiemelt összetevôk az ember testi és mentális egészségét befolyásoló. hogy a Budapesti Agglomeráció területének ökológiai és környezeti túlterheltsége csak az egész térséget átfogó – ökológiai szempontokat elônyben részesítô – koordinált területgazdálko dással oldható meg. a településközi térségben a táji karakter fenntartása. közösségi szolgáltatások. a beépített. a Szent István Egyetem Tájgazdálkodási FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a lehatárolt területen a tájgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen mezô. az érintett települések és kerületek települési önkormány zatai. amely leginkább az „élhetô régió” célkitûzéseit szolgálja. az Agrárkamara. a lehatárolásra kerülô térségben a területek urbanizálásának differenciált korlátozása. a meglévô táji.

A program megvalósításának tervezett lépései: A jogszabályi háttér fejlesztésének elôkészítése (törvényi és jogszabályi módosítások kezde ményezése egyrészt a „nem védett táj” védelme. az mások – elsôsorban a beruházásokban ér dekeltek – számára „nem számottevô”. másrészt a biológiai aktivitásérték számításban elôirányzott értéknövelô fejlesztések megvalósulásának garantálása érdekében). A megvalósításhoz társadalmi támogatottság megszerzése. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ A településeken belül cél a zöldfelületek területi kiterjedésének növelése. Sokan támogatják a most induló ZÖLDÖVEZET program szakmai megalapozását. a racionális földhasználat. Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem. ahol a hatékony fenntartás adott mûvelési ág fenntartásához kötôdik) a tájfásítás. a természet és az épített környezet védett elemei fennmaradásához szükséges területi és környezeti feltételek biztosítása. (Az évente mezôgazdasági mûvelésbôl kivont terület nagysága Pest megye területének mindössze 2 ezreléke. A koncepcionális célok és a rendezési tervekben megfogalmazódott területi javaslatok finanszírozható projektekké formálása. a „ZÖLDÖVEZET” megvalósítása érdekében cél: a területek biológiai aktivitásértékének növelése az erdôterületek kiterjedésének növelése egyrészt a területi alkalmasság figyelebevételével másrészt a térszerkezet igényeinek figyelembevételével (tagoló. a környezetminôség javításához a (a zaj. A gazdálkodás közgazdasági és jogi mechanizmusainak kialakítása. illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületek nagyságának növelése. A települések közötti térben a fenntartható térségi területgazdálkodás. használati érté kének és biológiai aktivitásértékének nö velése. a rezgés és a leve gô szennyezés miatt szükséges) védô zöldterületek kialakítása. annak terhei nem vállalható a fejlesztôk többsége számára. a patak menti zöldsávok kialakítása. A ZÖLDÖVEZET megállapodás elôkészítése és megkötése (a térségben érintett és a prog ram hoz csatlakozó önkormányzatok részvételével). A táj. azoknak a szakmai anyagoknak az elkészítését.) Véleményük szerint az általunk prognosztizált hatások túldimenzionáltak. az érdekeltségi rendszer átalakítása. A települési területeken belül a közhasználatú. a közterületek rendezése során a növény zettel borított felületek arányának növelése. a területi alkalmasság és a vízgazdálkodási szempontjainak együttes figyelembevételével (a mûvelési ág megváltoztatása nem érinthet olyan védett. A zöldfelületeknek a környezetük ingatlanértékeit is befolyásoló felértékelése és nyilvántartása. biológiai aktivitásértékük növelése. 11 . valamint a zöldfelületek és közterületek használati értékének emelése. az értéknövelô zöldfelület-gazdálko dáshoz szükséges anyagi eszközök forrásainak potenciális biztosítása (szabályozási és finanszírozási koncepció elfogadása. A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendô területek meghatározása. a ZÖLDÖVEZET prog ram megvalósításának költségei pedig magasak. ezzel a prog ramban kitûzött célkitûzések megvalósulásának elôsegítése. amelyek biztosítják a program realitását. A területtulajdonosok érdekeltté tétele és ösztönzése a programban való részvételre. A megvalósítást koordináló felelôs szervezet létrehozása. védô fásítások) az erdôterületek megújítása és rehabilitálása az erdôterületek rekreációs célú használati potenciáljának növelése a rét. Ugyanakkor látnunk kell. vagy védelemre érdemes területet. az e címen kedvezményezett területek lehatárolása. hogy amit a szakmánk képviselôi és a környezetvédôk soknak tartanak (a zöld értékek gyors vesztését). hogy nem egyértelmû a tervezett program gyakorlati támogatottsága. a térségi zöldhálózat kialakítása. elôsegítik társadalmi elfogadtatását. a mezôvédô erdôsávok.és a legelôterületek bôvítése a szántó területek rovására. valamint a PESTTERV Kft és a BFVT Kft szakértôi.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Intézete. a tagoló és a védô zöldsávok. a megvalósulást elôsegítô kompenzációs és támogatási rendszer kialakítása).

hogy a térségre vonatkozó fejlesztési prioritások között ma együtt és egyszerre van jelen a versenyképesség növelése. csökkenteni fogják a fejlesztések számára feltétel nélkül rendelkezésre álló területeket. amely anélkül biztosítja a programban kitûzött célok megkö zelítését. az hosszabb távon mindenképpen együtt járna a térség fejlesztési potenciáljának növekedésével. mint az annak eredményeként bekö vetkezô hatások hosszú távú haszna. városépítési szakmérnök. amelynek társadalmi költségei lényegesen alacsonyabbak. ösztönzési. -rendezô tájépítész szakemberek szoros együttmûködése szükséges a BAFT keretei között a ZÖLDÖVEZET program részleteinek kidolgozása érdekében.és kompenzálási mechanizmusok kimunkálását igényli. hogy a prog ram keretében tervezhetô fejlesztések megvalósításának nincs más jelentôs forrása – legalábbis a jelenlegi finanszírozási körülmények. hogy a ZÖLDÖVEZET fejlesztését szolgáló differenciált szabályozások tovább fogják szûkíteni a területfejlesztés térbeli mozgásterét. okl. ingatlanfejlesztôk és területfejlesztô. akkor hiába születnek új ajánlások. Ha ez nem így történik. valamint az élhetô régió kialakítása. új tervek. tájépítész mérnök. új programok. valamint olyan összehangolt szabályozási-. ha számottevô változást akarunk elérni a folyamatok alakulásában –. közgazdászok. környezeti és társadalmi hatásai pedig elôre jelezhetôvé válnak. Tekintettel arra. amelyek a kitûzött célok elérését szolgálják.A ZÖLDÖVEZET program részleteinek kimun kálása A program részletei kidolgozhatóvá. PESTTERV Kft. az ágazati és az önkormányzati források szûkössége ismeretében – mint a területfejlesztés nyeresége (annak egy kisebb hányada). Az már ma is elôre prognosztizálható – legalábbis. az állami-. Az eltérô érdekek feltárása és összehangolása számos egyeztetést. ha a BAFT által szervezett térségi koordináció eredményeként a területileg érintett települési önkormányzatok is elfogadják és támogatják a ZÖLDÖVEZET prog ram fô célkitûzéseit. A tervszerû térszerkezet-fejlesztés ugyanakkor lehetôvé tenné az arra alkalmas – támogatott – fejlesztési zónákban az eddigi extenzív helyett az intenzívebb és gazdaságosabb területhasználatokat. Az is elôre látható. közigazgatási szakemberek. a ZÖLDÖVEZET program részletei kidolgozásánál meg kell találni azt az egyensúlyt (kompromisszumot). mint azt a korábbi idôszakban nem egyszer tapasztaltuk. a megvalósulás éppoly alacsony hatékonyságú marad. Schuchmann Péter ügyvezetô igazgató. ezzel felértékelik a fejlesztésekre kijelölhetô területeket. okl. A ZÖLDÖVEZET program megvalósulásával összefüggésbe hozható kedvezô változások térszerkezet javító hatása is elôre prognosztizálható. ronthatja ezzel egyes területek versenyképességét. hiszen. E tényezôk összessége kétségtelenül nehezítheti és drágíthatja a fejlesztéseket. 12 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . Mechanikusan átvehetô minták és megoldások nincsenek – illetve az ilyen gyakorlat ritkán vezet eredményre – ezért a Budapesti agglomeráció térségében is speciális tudású jogászok. hogy – rövid és középtávon – számottevôen rontaná a térség verseny képességét. a tervezett változtatások gazdasági.

Ezek a belsô. N Igen fontos tényezô. a föld köztulajdonban tartása. hivatalos tájékoztatást kapunk arról. hogy vagy a beépítésre szánt területek kiterjedése növekszik. tetôkerteket és a még ritkán megjelenô függôleges zöldfelületeket. amelyek lényeges tulajdonsága az. hogy a települések életében az övezeti besorolás és a tényleges használat eltérhetnek. mert 23 kerületbôl áll. lakóparkok fejlesztôi csábítják a potenciális lakókat a zöldbe ágyazott lakónegyedekbe. Csepel-sziget északi csúcsa). hanem azért. hogy itt is. vagy a beépített területek beépítési intenzitása nô. de korántsem egységes és nem elsôsorban azért. Üres és tömör aránya mindenképpen megváltozik. de területükön lényegében közpark található (Erzsébet tér egy része. Környezetvédôk jelzik. mert különbözô korokban és viszonyok között létrejött települések településrészek egyesítésébôl jött létre. ahol a házak közötti zöldfelületek a házakhoz tartozó telkek részei. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ N A politikai-gazdasági rendszerváltás után az egykori szocialista utópia.). N Minden építési tevékenység általában többlet beépített kubatúrát eredményez. Riadót fújó zöldek jelentik ki. A beépítésre nem szánt területek között szerepelnek a zöldterületek. s különösképpen nem a magánkerteket. ami azt jelenti egy település esetében. azonban területükön sem közpark építés. hiszen megannyi vita és nyilatkozat hangzik el pro és kontra az átalakuló Budapesten fogyó vagy éppen növekedô zöldellátottsággal kapcsolatban.Néhány gondolat Budapest „zöld”ellátottságáról A címválasztás nem véletlen. és mai Településszerkezeti Terve egyaránt tartalmaz olyan területeket. a hegyvidéki. ott is engedély nélküli fakivágás történt. hogy Budapesten összességében nem csökkent a zöldfelületi ellátottság. hogy általában köztulajdonban vannak és mindenki által korlátlanul hozzáférhetôk. Ezért osztja a településtervezés fel Budapestet öt zónára. Egyes részei alapvetôen eltérô természeti adottságok – a Budai hegység és a Gödöllôi dombság illetve a Pesti síkság – közepette alakultak ki. amelyek beépítésre szántak. A zölddel borított területek ugyanakkor a település egész zöldfelületi rendszerének részét képezik közéjük értve az utak menti fasorokat. sem erdôtelepítés nem valósult meg. a folyók és patakok árterületeit. N Igen fontos tudatosítani azt a tényt. a mezôgazdasági területeket. A probléma megközelítése érdekében néhány bevezetô megjegyzést kell tenni. azaz zöldterületek voltak. mint az ország fôvárosa egy település. A bevezetô megjegyzések után célszerû a rendszerváltás óta eltelt idôszak elemzését. sôt az ellentétébe csapott át. mint alapvetô egykori cél lényegében megszûnt. de a nagy intézmények kertjeit sem. az elôvárosi és a Duna-menti zónák. A szakzsargon külön kezeli – tehát nem tekinti zöldterületnek – az erdôt. az úgynevezett átmeneti. ahol a házak közötti zöldfelületek általában közkertek. Olyan területek is vannak. Millenáris Park stb. Budapest egykori Általános Rendezési Terve. idôben és térben 13 . hogy Budapesten drámaian csökken a zöldterületek aránya. amelyeket például közpark vagy erdôövezetbe soroltak (pl. azaz a nem közterületek mindegyikének magántulajdonlása vált általánossá. felváltotta a lakópark (mintegy 40 ezer lakás). Budapest lakásállo mányának jelentôs részét kitevô (mintegy 200 ezer lakás) lakótelepi beépítést. hogy bár Budapest. N A kérdéskört belepô homály oszlatása érdekében néhány alapfogalom jelentését újra és újra tisztázni kell különösen a településtervezô szak zsargont nem értôk vagy nem tudatosan használók számára. A települések és így Budapest területe a szabályzatok szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre oszlik. azaz nem zöldterületek.

parlagon heverô mezôgazdasági földek beépítésével éppen az alacsony beépítési százalék miatt a lakóterületek megjelenése a zöldfelületi rendszer szempontjából nem volt kedvezôtlen. hiszen az elmúlt idôszakban legalább három periódus különíthetô el. hanem a korábban mezôgazdasági övezetbe sorolt területek valamint a zöldterületi övezetbe sorolt. Elsôsorban a növekvô forgalom és a használati intenzitás az épületállomány megújulása ellenére környezeti romlással járt. 1. az úgynevezett elôvárosi zónában jelentôsen nôtt a beépítésre szánt területek aránya a beépítésre nem szánt területek rovására. Az igazi gondot a város területi kiterjedésének további növekedése okozta. hogy azok sem erdôk. A városszéleken megindult a maradék és a csatlakozó területek beépítése. Megjelentek az elsô bevásárló és logisztikai központok. intézménykertek vagy új intézmények azonban nem jöttek létre. amikor a földtulajdon értéke korlátozott volt. szállodává vált és a belsô városrészek használata és környezeti terhelése jelentôsen megnôtt anélkül. sôt általában lo kális szinten javította. Mindez nem a tényleges zöldterületek. bankká. Közcélú zöldterületek. Az elsô periódus a rendszerváltás követô évekre terjed ki. az Europark vagy éppen az új Nemzeti FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . A második periódus az új Településszerkezeti Terv (továbbiakban TSZT) hatályba lépésétôl. de nem zöldte rületként mûködô területek rovására történt. amelyek annak ellenére. Számos barnamezôs beruházás jött létre. A belsô városrészekben a lakásállomány gyors privatizációja következtében a korábbi bérházak egy jelentôs része irodává. az egykori mezôgazdasági zártkertek lakóterületté válása. Ebben az idôszakban a rendszerváltás elôtt jóváhagyott ÁRT és övezeti terv eseti módosítása volt a jellemzô. s így a városszéli helyzetnek meg felelô alacsony intenzitású beépítés lévén a zöldfelületi ellátottságot nem rontotta. ha számos lakópark vagy fitnesz szalon jött épült. hiszen a lakókertekben megjelenô zöld nagyobb biológiai értékkel rendelkezett. még akkor sem. A fejlesztôi igények elsôsorban a belváros magjára és a városszélekre koncentrálódtak illetve azokra a be nem épült területekre. amelyek sorsa nem volt éppen ismert. hogy ezt a fo lyamatot a közterületek megújulása netán parko sítása követte volna. hanem tovább növelte a közlekedési igényeket és a közlekedésbôl származó környezetterhelést.egyaránt tagoltan elvégezni. mint megvalósult területfelhasználás tovább növelte a város területi kiterjedését. sem parkok nem voltak. Ebben az idôszakban a folyamatok sokkal szabályozottabban mentek végbe. Az egykori zártkertek. az amúgy is terhelt és zöldfelület hiányos belsô városrészekben. A város szétterülése nem lokális zöldfelület ellátottsági problémákat okozott. De ugyanígy a vasúti vagy egyéb logisztikai területek átalakulása révén kialakult intézményi és kereskedelmi központok. a MOM iparterület helyén létrejött multifunkcionális városrészközpont. mint az elsô perió dusban. hanem inkább parlagföldek vagy éppen maradék területek egy-egy határozott jellegû területfelhasználási egység között. amelyek „senki földjének” számítottak azelôtt. 14 mint a korábbi mezôgazdasági területek. elôszeretettel sorolták valamilyen zöld. 1997-tôl annak átfogó felülvizsgálatáig (2005-ig) tartott. 2. Ebben a folyamatban a Budapest külsô kerületeire jellemzô kertvárosias jelleg – amely átlagot tekintve kedvezô zöldfelület arányt jelent – tovább növekedett. a településtervezôk azokat a területeket. a korábbi szennyezett területeken jelentôs mennyiségû zöldfelület növekedést vagy legalábbis rendezett tetô kertekkel is bôvített környezetet eredményeztek. Az államszocializmus idôszakában ugyanis. Ide tartozik az igen kedvezô helyzetben lévô már említett Millenáris Park területe a Széna téren. amely mint lehetôség és késôbb. a WestEnd. hogy igen sokszor túlzottan sûrû beépítést és finoman szólva is közepes építészeti minôséget eredményeztek. A fejlesztési tartalékterületek jelentôs része (több mint 50%-a) lakóterület fejlesztési tartalékterület volt.vagy erdôterületi övezetbe tekintet nélkül arra. a régi ÁRT fennhatósága alatt az új Településszerkezeti Terv Jóváhagyásáig (1996–1997-ig). amely elsôsorban infrastruktúra ellátási problémákat okozott fôképp a tömegközlekedés és a szennyvízkezelés vonatko zásában. A külsô kerületekben. azonban a hatályba lépett TSZT-ben éppen a külsô kerületek követelésére túl sok fejlesztési tartalékterület került kijelölésre. Megkezdôdött az egykori iparterületek – a történelmi városmagot körülvevô rozsdaövezet – átalakulása. és a helyzet nem azonos módon alakult az öt különbözô városszerkezeti egységben.

mint a beépítésre nem szánt területeké. A korábbi TSZT-ben. elmaradtak a tervezett villamos meghosszabbítások. hogy a belsô városrészekben éppen az átfogó privatizáció miatt nem vagy alig alakultak ki új közterületek. 3. Az elsô és talán a legfontosabb a szerkezeti tervet követô keretszabályozásban a városközponti övezetekhez kötôdô igen magas szintterületi mutató alkalmazása szinte minden belsô kerületben. A 2005-ös új TSZT-rôl elmondható. Ezek a fejlesztôi mohóság áldozatául esett városrészek nemcsak a sûrûségnövekedés okozta környezeti-forgalmi terhelések elszenvedôi. hanem egy tömb szanálásával és az adódó kisebb területek kihasználásával közcélú terek és parkok is létrejöttek. – elsôsorban tömegközlekedési – fô pályák kapacitása nem bôvült jelentôsen. mind zöldfelületi többletet eredményeztek egy korábbi ipari-lo gisztikai funkciójú. Az övezetmódosítások területi mérlege azt mutatta. még akkor is. A tervben szereplô erdôterületek jó része ma területbiztosítást jelent. ugyanakkor igen fontos feladat a meglévô erdôterületek védelme és rekreációs szerepük biztosítása. ahol nemcsak a tömbbelsôben alakultak ki zöld udvarok. azaz a módosítások nem eredményeztek romlást a területi mérlegben. a Soroksári M0–M5-régi M0 autópályák közötti – egyébként az országos ökológiai hálózatba tartozó lápos-mocsaras terület. A periódusra jellemzô. igen frekventált zónában a Duna partjain és környezetükben. hogy a beépítésre szánt területek növekedése kisebb volt. A Duna-parton a XXII. kertvárosias beépítés esetén 5%-ban. de különösen nem 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ jöttek létre új városi vagy más közparkok. hogy egyetlen nagy Településszerkezeti tervmódosító csomag volt 2001ben. még a meglévôk felújítása is igen lassan zajlott. ami Budapest esetében a biológiailag aktív felületek – korábbi tervhez képest – relatív növekedését eredményezte. A városrehabilitációs célok felgyorsítása érdekében keretjelleggel meg engedett nagy sûrûség igen sok területen negatív eredménnyel járt. Ez a szabály biztosíthatja a közcélú zöldterületek fejlesztésének lehetôségét a magántulajdonban lévô területeken is.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Színház és környezete az egykori teherpályaudvar helyén. Különösen igaz ez az úgynevezett fejlesztési tartalékterületek csökkentésére. kerületben is új erdôsáv került kijelölésre. hanem annak a ténynek is. Így került megvédésre a Tétényi-fennsík Budapest közigazgatási területére kiterjedô része. Általános elvvé vált. Egy belsô átrendezôdés ment végbe éppen a barnamezôs beruházások növekvô súlya miatt. Ez a folyamat mindenképpen kedvezô irányú volt. A harmadik periódus a 2005 utáni jelen. hanem csak fokozatosan észrevehetô negatív trendeket is. Az új tervben és a ma zajló folyamatokban is számos negatív tendencia él azonban tovább. az észak-déli új 5-ös metró a jövô álma és a rakpartok zsúfoltsága fokozódott. hogy az új lakóterületek létesítése esetén a területen belül kialakítandó közcélú zöldterület mértékét elôre meg kell határozni. hogy néhány vonatkozásban elôrelépést mutat. 15 . Az elôvárosi zónában. A periódus azonban nemcsak kedvezô folyamatokat eredményezett. szereplô 2500 ha-os külterületi fejlesztési tatalék terület 1600 ha-ra – azaz több mint egyharmadnyival csökkent. A történeti városközponttól délre és északra elhelyezkedô Duna-parti egykori ipari területek átalakulása az egykori Lágymányosi iparterületen vagy a Váci út és a Duna közötti területek átépülése Angyalföldön. míg kisvárosias beépítés esetén 10%-ban. különösen a patakok partján új erdôsávok kerültek kijelölésre. Üdítô kivételt képez a tömbbelsôk fellazítását eredményezô és ma is folytatódó Középsô-ferencvárosi rehabilitáció. Különösen igaz ez a napjainkban is sokat vitatott Belsô-Erzsébetváros. A tervben igen sok zöldfelületet. valamint erdôés természeti területeket érintô fejlesztôi és kerületi lobbytevékenységet sikerült megakadályozni. Ezek kö zül néhány csupán lokális jelentôségû azonban jó néhány városökológiai jelentôséggel bíró erdôsáv. Külön meg kell említeni a Duna menti zóna városszerkezetileg kedvezôen átalakuló területeit. vagy a mostanság megvalósuló Középsô-Józsefváros ese tében. sôt kis mértékben javult a nem beépített-beépített területek közötti arány. de káros sûrûsödés alakult ki Zuglóban is. ha a Duna menti terjeszkedéshez szükséges. Folytatódik a belsô városrészek besûrûsödése. a már említett egykori gázgyári terület vagy a szintén említett ferencvárosi teherpályaudvar egykori területei. továbbá a Budaörs határában lévô úgynevezett nyugati kapu még meglévô zöld sávja. s ezzel a korábbi beépítésre szánt területek növekedése jelentôsen mérséklôdött.

BCE Tájépítészeti Kar FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a szintterületi mutató növelése általánossá vált és lakossági tiltakozás ide vagy oda a lakossági tiltakozás. az Olimpia park is. kerületben. hogy a közterületi zöldterületek növekedtek volna. Csepel-észak. Az újonnan kialakuló városrészek esetében (pl. Erzsébet tér. A kialakított zöldterületeket. fasorokat folyamatosan ápolni kell. A jelenlegi helyzet radikálisan csak akkor javítható. a beépítés intenzitásának növekedése az egykori pesti villanegyedben folytatódik. mint a nagy kiterjedésû átmeneti zónában. Az V. A kedvezô folyamatok éppen úgy jelen vannak a Duna menti zónában. A Belsô Erzsébetvárosban az egykori zsidó-negyedben to vábbra is vita tárgya a mûemléki jellegû terület védettségének értelmezése. mert mind a történeti adottságok. hanem a nagy intenzitású beépítésbôl még élesebben jelentkezik a zöldfelületek-zöldterületek hiánya. mint a történelmi adottságokkal rendelkezô pesti belváros. és ezzel lefékezik a városszélek további beépülését (pl. Ráday utca. a Csepel-északi és a soroksári Duna-ág menti területeken) hoznak létre. amely nem pusztán az épített örökség védelmének sérelmét okozza. 16 Közös jellemzôje a mai helyzetnek a természeti adottságok és a történeti kialakulás révén a nagy városi parkokkal való relatív jó ellátottság s egyúttal a közepes méretû városi közparkok átfogó háló zatának hiánya. mint például a Rózsadombi SZOT szálló esetében. A hiányosságokat csak részben egyensúlyozza ki a barnamezôs beruházások révén létrejövô zöldfelületek nem elhanyagolható mennyisége vagy a lakóparkok területén belül létrejövô félig meddig privát vagy éppen csoport-nyilvános zöldfelület. korábban be nem épült – bár beépítésre szánt. Kisebb (1-ha-nál kisebb) közkertek ugyan számos helyen léteznek. hogy néhány létezô park – Károly kert. Nehezen tetten érhetô sûrûsödési folyamat zajlik a Gellért-hegy oldalában. azonban az elmúlt 18 év alatt nem sikerült a városi intenzitás nö vekedését kiegyensúlyozó új közpark hálózat létesítésének megindítása. a Nyugati kapu területén). Sajnálatos módon lappangó folyamatként folytatódik a Budai hegyvidék besûrûsödése is. Éppen csak arra volt erô. A természeti adottságok révén kedvezôbb fekvésû budai oldal hasonlóan veszélyeztetett. hogy a helyzet átfogó és mérhetô jellemzése igen nehéz. ha a várost irányítók rászánják magukat a tényleges közérdek képviseletére. veszélyben a Bástya utcai mára „beállt” játszótér.Az úgynevezett Corvin–Szigony középsô Józsefvárosi városrekonstrukció fejlesztôi már két alkalommal is elérték az önkormányzatoknál a szintterületi mutatók növelését anélkül. Ezek a sûrûsödések csak ritkán érik el a botrány fokozatot. meglévô egylakásos villák társasházzá építésével. a Belsô Erzsébetvárosban és a Középsô Józsefvárosban). Zuglóban a „zöld Zugló” elnevezés mára csak vevô csalogató jelszó maradt. a fenti cikkben vázolt jelenségek mérhetô igazolása vagy cáfolata. és nekiállnak tudatosan fellazítani a jelenleg túlzott sûrûsödés jeleit mutató városszövetet (pl. Mikszáth Kálmán tér) a városi környezet kellemesebbé váljon. Óbudán és Budafokon is. hogy a város élhetôsége a közhasználatra nyitott szabad terek és ezen belül a zöldterületek hálózatán múlik. Budapest zöldterületi és zöldfelületi rendsze rének eddigi leírása is mutatja. telek osztásokkal. hiszen egy korábbi fôépítész „áldásos” tevékenysége révén. a Rózsadombon. Vizafogó öböl területén) pedig megkövetelik a közterületi zöldfelületek kialakítását. Tudomásul kell venni. a XII. A városban lakás egyik legfontosabb tényezôjérôl: a lakó és a vegyes területeken belül kialakított kiegészítô terekrôl van ugyanis szó. valamint Parlament és a „Fehérház” közötti kis közpark. A koncepciózus zöldfejlesztés egyik alapvetô feltétele a jelenlegi helyzet tényleges felmérése. kerület megmaradt foghíjait is kinézték már a fejlesztôk. A csepeli önkormányzat elkótyavetyélte a Csepel-sziget északi csúcsán lévô új nagy közpark létesítésére kijelölt területet. István park – megújuljon és egy-egy frek ventált terület gyalogosításával és megújításával (Liszt Ferenc tér. Schneller István egyetemi tanár. de nem megvalósult beépítésû – telkek beé pítésével. A történelmi városrészeket övezô rozsdaövezet alulhasznosított területein koncepcionális elhatározások mentén nagy összefüggô közparkokat (pl. Szt. mind a zónák szerint is eltérôen zajló jelenlegi folyamatok rendkívül összetettek. Dr. a kertvárosi jellegû elôvárosi zóna kertvárosias folytatódása vonzó lakóterületeket eredményez.

hogy „a fôvárosban a biológiai aktivitásérték szinten tartását a fôvárosi önkormányzatnak kell biztosítani”. meghatározva az elôírások javasolt jogszabályi helyét is. sorozatos. Ebbôl következik. ma még nem mûködô eljárási. A rendelet szerinti számítással igazolni kell. A szabályozás alapja a 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ fôvárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) és az egyeztetés alatt álló Budapesti Építési Ke retszabályzat (BÉK) és az ennek mellékletét alkotó Fôvárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT). mindezzel felhívva a figyelmet arra. hogy a fôvárosban az ÖTM rendelet kizárólag a TSZT szintjére vonatkozik. amelyet minden újonnan beépítésre szánt terület kijelölésénél alkalmazni kell. feszített ritmusban. A munka a Herbeus Tájépítész Stúdió vezetésével. hogy az adott település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminôsítés elôtti aktivitás értékhez képest nem csökken. táblázatának fogalmai nem minden esetben. mivel csak ez a tervfajta jelölhet ki újonnan beépítésre szánt területet. hiszen kétféle. Ezen túlmenôen a tanulmány foglalkozik a BA érték gyakorlati szinten tartásának egyéb – nem szabályo zási – eszközeivel is. most a széles körû vitán van a sor. A sokszor rejtvényfejtéshez hasonló. valós szabályozási helyzetekben teszteltük. Elsôdleges kérdésként merült fel a szabályozás többszintûségének szükségessége. Az ÖTM rendelet tartalmazza. hogy az ÖTM rendelet 1. hogy a biológiailag aktív felület valós egyensúlyban tartásának még számos.és funkcionális háttere van. Együttes jog szabályi értelmezésre került sor a jogszabály-kibo csátóval. Az egyeztetési anyag elkészült. A munkaközi anyag javaslatokat fogalmaz meg a biológiai aktivitás (a továbbiakban BA) érték kétszintû szabályozására. illetve azok tartalmi mondanivalójának áttekintésére szorítkozom. hogy a fôváros esetében csak a rendelet mellékletének 1. a téma külsô szakértôinek együttdolgozásával. Akkor hogyan tovább? A Fôvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban Fôváros) Fôépítészi Irodája a szabályozás lehetôségének vizsgálatát egy tanulmányterv készítése keretében kezdte meg. Mégsem állhat itt meg a fôvárosi értelmezés. táblázata – amely az egyes területfelhasználási egységekhez rendel BA érték mutatót – vehetô figyelembe a számításnál. újabb probléma is adódik. (A munka módszerének tapasztalatai önmagukban is megérnének egy beszámolót. Az egyik. vitáktól hangos munkacsoporti üléseken formálódott. Hogy milyen módon. illetve nem egyértelmûen feleltethetôk meg a TSZT területfelhasználási 17 . A felmerült javaslatokat konkrét példákon. Önmagában a téma szerteágazó – és a viták során úgy tûnt szinte mindenhez kapcsolódó – mivolta is pezsdítô gondolkodásra sarkallt mindenkit.) A munkacsoport-ülések tematikusan foglalkoztak egy–egy kérdéssel. Az egyeztetés alapján egyértelmûvé vált. mintaterületeken ellenôriztük. Ezt még tovább fûszerezték a munkacsoporti tagok már-már szenvedélyes szakmai érvelései. Most azonban – szorosan a témát érintôen – csak a szabályozási javaslatok elvi alapjainak. sokté nyezôs feladat sajátos módszert is kívánt.Hogyan tovább biológiai aktivitás? A biológiai aktivitás érték szinten tartásának szabályozási lehetôsége a fôvárosban Az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló törvény alapján lépett hatályba a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló rendelet (a továbbiakban ÖTM rendelet). jelenleg még kidolgozatlan feltételrendszere. arra azonban a jogszabály nem ad iránymutatást.

illetve a területszerkezeti egység „mûködéséhez” szükséges zöldterületeket (és kisebb erdôterületeket) a TSZT nem ábrázolja. Ezért a TSZT által erdôterületként kijelölt területfelhasználási egység BA értékét a Budapesti Építési Keretszabályzat és a Fôvárosi Szabályozási FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 Zöldterületek a belsô zónában Zöld. de a fô város speciális – településrendezési. TELEPÜLÉS S ZERKEZETI TERV S ZI NTÛ S ZA B Á LY O ZÁ S A szabályozás a fôvárosi sajátosságokat figyelembe véve kiegészíti az ÖTM rendeletet. Erre összegezve két nyomós ok az. hogy a szabályozás nem állhat meg a TSZT szintjénél. javasolt szabályozás tehát nem teljes körû. ábra). N a fôvárosban az Fôvárosi Szabályozási Keretterv TSZT BÉK-FSZKT szintjén történô. amire pedig már nem vonatkozik. hogy az ÖTM rendelet alkalmazása a fôvárosi területek esetén ne lehessen további vita tárgya. A TSZT szintû. Mindezek értelmében a tanulmányterv kétszintû N egy TSZT és egy Budapesti Építési Keretszabály zat és a Fôvárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban csak FSZKT) szintû –. Az ilyen eset csak Fôvárosi Szabályozási Keretterv mó do sítással jár. de az Fôvárosi Szabályozási Kerettervben beépítésre nem szánt keretövezetként szabályozott közpark. hogy az ilyen területek átminôsítéséhez nem kell TSZT-t módosítani. Új beépítésre szánt területek kijelölésénél tehát az ÖTM rendelet és az itt javasolt. A kérdéses TSZT területfelhasználási egységekhez ezért – a rendelet mutatóit alapul véve – normatívan használható értékmutatókat kellett rendelni. országos értelmezésû. az általános. hogy N a TSZT éppen a BA érték szempontjából legérzékenyebb és egyben legveszélyeztetettebb. Így ezek a kiegészítô szabályok együtt alkalmazhatók majd az ÖTM rendelettel. kerületben 1. vagyis ezeket „elfedik” a beépítésre szánt területfelhasználási egységek (1.egységeinek. ábra: Zöld. illetve beszámítani a TSZT-ben beépítésre szánt területû.és erdôterületek az elôvárosi zónában a XVII. Szükséges volt szabályba foglalni. a táblázatban szereplô kategóriák figyelembe vételével értékmutatót rendelünk. hogy a rendeletbôl hiányzó TSZT kategóriákhoz. A másik probléma bonyolultabb és a TSZT léptékébôl és sajátos nagyvonalúságából adódik. köztér. A „zanzásító” ábrázolásmódnak a BA érték szempontjából az a súlyos következménye. valóban új beépítésre szánt területek kijelölésére már alig van lehetôség. hiszen csak azokra az esetekre fogalmaz meg elôírásokat. Az ÖTM rendelet ugyanis egységes. kiegészítô szabályok együtt alkalmazandók. BA érték szabályozásra tesz javaslatot. pontosabban nem is alkalmazható a BA érték rendelet és így a kör bezárult. A kisebb kiterjedésû. A TSZT ugyanis csak egyféle erdôterületet ismer. Ez viszonylag egyszerûen orvosolható azzal. Ezek megállapításánál a szabályozásban helyenként megjelenik az FSZKT szintre történô hivatkozás is abban az esetben. Budapesten TSZT szintû. N A szabályozás tartalmazza.és erdôterületek ábrázolása a TSZT-ben és az FSZKT-ben 18 .és a kertes mezôgazdasági terület eseté ben mely értékmutatót kell alkalmazni. A fenti problémák mind azt sugallják. Erre éppen azért van szükség. beépítésre nem szánt területeket kezeli elnagyoltan. hogy az erdô-. hogy a BA érték pótlására nem lehet kijelölni. ahol az ÖTM rendelet a fôváros esetében nem értelmezhetô.és szabályo zási kétszintûségébôl fakadó – helyzetét nem kezeli. ha a TSZT területfelhasználási egysége nem felelt meg egyértelmûen a rendelet valamely kategóriájának. Általában a jelenleg még nem „beélesedett” hely zetben lévô területek is régen beépítésre szánt területfelhasználási egységbe tartoznak a TSZT-ben. a BA érték pedig mégis csak csökkent a közigazgatási területen. keretövezeti változásoknak jelentôs kihatása van a BA érték alakulására. erdô és vízgazdálkodási területeket (a fent leírt ábrázolástechnika következményeként). amely a differenciáláshoz nem elegendô.

Több lehetôség is felmerült például az is. kert” a kertes mezô gazdasági területnek felel meg a TSZT-ben. amely alkalmas lehet az FSZKT szintû BA érték szabályo zásra.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK N N N N Keretterv szerint meghatározott elsôdleges rendeltetés alapján határoztuk meg. hogy a különbözô szintû szabályok véletlenül se legyenek összekeverhetôk. TSZT szintû biológiai aktivitásérték szabályozást kell alkalmazni. TSZT módosítással is együtt járó esetekre nem vonatkoznak. burkolt és nem burkolt parti sávja. ahol minden egyes keretövezethez meghatározzuk ezt az értéket. ugyanakkor különbözô is legyen attól. gyep felhasználású területek jellemzôen természeti oltalom alatt állnak. hanem minden változás esetében. érintsen az beépítésre nem szánt vagy beépítésre szánt területet. gyümölcsösök is elôfordulhatnak. gyümölcsös. Az övezetmódosítások – általános esetben – FSZKT övezetmódosítási hatástanulmány alapján történnek. legelô. amikor a terület használatban bekövetkezô/tervezett változás TSZT módosítással jár. ezért Budapesten a repülôtér nem beépített zöldfelület kategóriába kerül besorolásra. ezért minden esetben az ehhez tartozó értéket kell használni. illetve módosíthatja a már meglévôket. A TSZT kertes mezôgazdasági területe a fôvárosban meghatározóan megfelel az ÖTM rendeletben használt „szôlô. Itt adódik lehetôség a BA érték szinten tartásának bizonyításra. ezért a 3-as értékmutatót kell alkalmazni. a keretövezeteknél eddig is meghatározott „legkisebb zöldfelület 19 . A cél az volt. hogy a fôvárosban az ÖTM rendelet szerint „felajánlott” értékmutatók közül melyik kel kell számolni. amelyek ÖTM rendelet szerinti BA értéke nem 3. gyep” kategóriának feleltethetô meg. nem jelent se jogszabály-alkotási kötelezést se felhatalmazást. hanem 6. beépítésre szánt területeken belüli átalakulás esetén sem elhanyagolható. kert” mûvelési ágnak. gyümölcs. Tehát nincs kettôs szabályozás. hiszen TSZT szinten nem különíthetô el a vízgazdálkodási területek vízfelülete. Fontos viszont hangsúlyozni. hogy Fôvárosi Szabályozási Keretterv szinten a BA érték szinten tartását minden övezetmódosítás esetében biztosítsa. Az FSZKT szintû szabályozás – hasonlóan a TSZT szintûhez – a jogi állapottal foglalkozik. Az ÖTM rendelet mûvelési ágak szerint különbözteti meg a mezôgazdasági területek BA értékét. illetve megítélésére. hogy minden keretövezetre határozzunk meg egy – az ÖTM rendelet figyelembe vételével megállapított – korrigált értékmutatót. hogy a fôváros esetében a földhivatali nyilvántartás szerinti mûvelési ágak nem mérvadók. mely szerint ez az ÖTM rendelethez képest enyhítést jelent. legelô. Ugyanakkor a munka elején leszögeztük. Repülôtér területhasználat nem szerepel az ÖTM rendelet mellékletében. A rét. de a TSZT a különleges területek között megemlíti. A TSZT által általános mezôgazdasági területként kijelölt területfelhasználási egységben a jellemzôen szántó mûvelési ágon kívül gyepterületek. A Fôváros szándéka. A TSZT szinten általános mezôgazdasági területfelhasználási egységbe tartozó területek jellemzôen szántók. tehát a biológiai aktivitásérték szinten tartását a jelenlegi keretövezetek BA értékének összességéhez képest kívánja biztosítani az övezetek módosítása esetén. Ez egy terjedelmes táblázatot eredményezett volna. A „szôlô. hogy az FSZKT szintû elôírások az ÖTM rendelet hatálya alá tartozó. Volt olyan álláspont. illetve az FSZKTban valamely erdôterületi keretövezetben vannak. amely jogszabályellenes. hogy az Fôvárosi Szabályozási Keretterv szintû szabályozás kövesse az ÖTM rendelet logikáját (mivel itt is a BA érték egyensúlyban tartásáról van szó). A vízgazdálkodási területek esetében is pontosítani kellett. A munkacsoport kereste azt a használható mutatót. Az intenzitás-változás pl. Az ilyen esetekre az ÖTM rendeletet és a kiegészítô. Ez az elôírás nagy vitát kavart a munkacsoportban. Az hogy „a fôvá2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ rosban a biológiai aktivitásérték szinten tartását a fôvárosi önkormányzatnak kell biztosítani”. F ÔV Á RO S I S ZA B Á LY O ZÁ S I KERETTERV S ZI NTÛ S ZA B Á LY O ZÁ S Az FSZKT szintû BA érték szabályozásra az ÖTM rendelet nem ad felhatalmazást. Végül egy ismert mutatóra. Tehát nem csak azokban az esetekben. A repülôtér beépítetlen területe a „rét. A TSZT a kertes mezôgazdasági területen kívül csak egy mezôgazdasági területet ábrázol. A Fôváros saját hatáskörben azonban hozhat a cél érdekében helyi rendeletet.

ábra szemlélteti a fejlesztési területek városszerkezeti elhelyezkedését. az adott területen összesen mekkora a zöldfelület. amely m 2-ben adja meg. A szabályozás alapelve. vízgazdálkodási területek és közlekedési területek keretövezetei) a Budapesti Építési Keretszabályzat „legkisebb zöldfelület mértékét” nem határozza meg (és az OTÉK sem szabályoz). teoretikus zöld minimum értéket. de az FSZKT nem határozta meg a konkrét – beépítésre szánt – keretövezetet. ami kifejezi ezt a speciális helyzetet. Az FSZKT szintû szabályozás a biológiai aktivitásérték szinten tartásának szabályozásában egy új mutatószám bevezetését javasolja. Ezért kellett egy olyan mutatót találni. a ZÖM. hanem a TSZT-t kell kiindulásként kezelni a következôk szerint: A TSZT által a területre meg határozott területfelhasználási egységhez tartozó BÉK keretövezeteket tekintve – néhány kivétellel – minden keretövezethez tartozik „legkisebb zöldfelületi mérték”. Néhány beépítésre nem szánt terület estében (erdôterületek. Ez szintén a „teoretikus zöld minimum” mutató. A ZÖM területi mutatószám. amely a keretövezetekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértékéhez hasonlóan kifejezi egy terület zöldfelületi borítottságának hányadát a terület egészének arányában ZÖM: m 2-ben kifejezett területi mérték. a keretövezeti válaszFALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . amely – a már ismert – „legkisebb zöldfelület mértékébôl” vezethetô le. amely segítségével már megállapítható a ZÖM mértéke a fejlesztési területek speciális esetében is. A fejlesztési területek ugyanis TSZT szinten már beépítésre szántak. Ezekben az esetekben a ZÖM értéke sem lenne kiszámítható. azaz a – jogi értelemben vett – zöldfelületi arány ne csökkenjen. Ezeken a területeken a Fôváros már „elkötelezte magát” a fejlesztésre (beépítésre). A „legkisebb zöldfelület mértékéhez” hasonlóan %-ban kifejezett mutatószám meghatározásakor figyelembe vettük a valós területhasználati jellemzôket. területi kiterjedése egy adott területen – de nem kizárólag egyazon telken – belüli egyensúlyban tartása a meghatározó. A két új bevezetett fogalom meghatározása: Teoretikus zöld minimum: %-ban kifejezett mutatószám. A 2. A fejlesztési területek (beleértve a funkcióváltó területeket is) összességben mintegy 5200 hektárt foglalnak el. hogy az FSZKT mó dosítások során a zöldfelület területi mértéke. A fentiek szerinti ZÖM egyenleg FSZKT szinten csak úgy valósítható meg. ha ezekben az esetekben nem a meglévô keretövezet szerinti ZÖM a kiindulási alap. ezért az egyes területfelhasználási módokhoz tartozó Budapesti Építési KeretszabályzatBudapesti Építési Keretszabályzatkeretövezeteknél szabályozott ilyen érték lehet a kiinduló alap. Mivel a területfelhasználási egységekhez nem tartozik legkisebb zöldfelületi mérték. hanem a zöldfelület területi mértéke. amelybe az adott területet a TSZT már besorolta. amely egy területre megadja a területbe tartozó telkek 20 keretövezeteihez tartozó legkisebb zöldfelület mértéke vagy a teoretikus zöld minimum mértéke alapján a zöldfelület összterületét. ugyanakkor logikájában megfelel az eddigi szabályozásnak. ezért az Fôvárosi Szabályozási Keretterv szintû biológiai aktivitásérték szabályozásánál – csak itt alkalmazandóan – ezekre a keretövezetekre meg kellett állapítani egy ún. hanem ahhoz a területfelhasználási egységhez tartozó valamely mutató. azon gondolat mentén. Ez a zöldfelület területi mértéke. a ZÖM (mint „zöld mérték”). A biológiai aktivitásérték megállapításánál azonban nem az egyes telkek be nem épített részének területi aránya a fontos. azaz Budapest területének majdnem 10%-át fedik le! A fôvárosi Településszerkezeti Terv és a Fôvárosi Szabályozási Keretterv sajátos viszonya miatt meg különböztetett szabályozásra van szükség. hogy egy adott területen a keretövezetekhez tartozó „legkisebb zöldfelület mértékével” számolva.mértékére” támaszkodva találtuk meg az FSZKT szintû biológiai aktivitásérték képzésének alapját. A beépítésre nem szánt keretövezetekbe tartozó övezetek esetében a ZÖM visszapótlásánál nem a meglévô övezethez tartozó legkisebb zöldfelület a visszapótlás alapja. A szabályozás megkülönböztetetten kezeli a fejlesztési területeket érintô keretövezet-módosítások eseteit. mezôgazdasági területek. hogy a biológiai aktivitás mértékében leginkább a zöldfelületi borítottság mértéke a legmeghatározóbb. egyenlegben maradjon városi szinten. Mivel a fejlesztés területfelhasználási szinten eldöntött. A területek jelentôs része még általános mezôgazdasági vagy kertes mezôgazdasági keretövezetbe tartozik.

hogy a biológiai aktivitásérték szabályozás – sem a TSZT szintû. közkert. helyének meg határozása eltérô az egyes zónák esetében. hogy hogyan tovább a biológiai aktivitás egyensúlyban tartásához. átszellôzési sáv. a parkhasználókat érzékenyebben érinti. ábra TSZT és FSZKT lépték-problematikája). azaz szigorúan ökológiai vonatkozásban ugyan közömbös. hiszen a zöldfelületek kondicionáló hatása a belvárosban nehezen pótolható. A szabályozás itt azon az alapon mûködik. Az FSZKT szintû biológiai aktivitásérték szabályozása alapfeltétel lehet a városi zöldfelületekkel való jó értelemben vett gazdálkodás megteremtéséhez. mint a környezeti állapot minô ségének tükre. Herbeus Tájépítész Stúdió 21 . Ironikus megállapítás. hogy az elôírás-tervezet normaszövege sokkal részletesebb ugyan. ezért az adott területfelhasználási egy séghez BÉK szinten tartozó keretövezetek leg kisebb zöldfelület mértéke közül a legalacsonyabbat vettük „teoretikus zöld minimum” értéknek és tekintettük a pótlás alapjaként szolgáló ZÖM kiszámításához. hiszen összvárosi érdek az átmeneti zóna zöldfelületi jellegû gazdagítása is. bevezetett új fogalmainak és fôbb alkotóelemeinek ismertetésére került sor. Biológiai aktivitás szempontjából.és erdôterületeket érintô keretövezet-módosításokat. ábra: Fejlesztési területek és városszerkezeti összefüggések ték adott. Dr. A szabályozás csak azokra a módosításokra vonatkozik. azonban összvárosi érdekbôl a Fôváros kiemelten akarja kezelni a közcélú zöldfelületeket érintô bárminemû változásokat. amikor az nem jár TSZT módosítással (lásd 1. hogy egy terület zöldfelülete közhasználatú területen helyezkedik-e el. A szabályozási javaslat figyelembe veszi a keretövezet-módosítással érintett terület zonális elhelyezkedését és egyéb specifikus térségek – pl.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Városszerkezeti jelentôségû átalakuló területeket tartalmazó területi egység Nagy jelentôségû. helyi jelentôségû védett természeti terület védôzónája – szerinti érintettségét (lásd 2. azaz ezen a szinten a ZÖM visszapótlása módjának meghatározásában. sem az FSZKT szintû – önmagában nem adhat egyedüli meg oldást a város zöldfelületi rendszerében és annak mûködtetésében fennálló hiányosságok kezelésére. Összegezve elmondható. Így az ilyen közhasználatú zöldfelületek esetében a változásoknál speciális és nagyon szigorú szabályozást javasoltunk. jelenleg külterületi funkcióváltó terület Belterületi funkcióváltó terület Átszellôzési sáv Helyi jelentôségû védett természeti terület védôzónája Zöldfelületi szempontból együtt kezelendô terület 2. ábra) a biológiai aktivitásérték. Például a belsô zóna különösen érzékeny a ZÖM esetleges csökkenésére. azonban rendkívüli lehetôséget kínál a hosszú távú területbiztosításra. vagy sem. mint maga ez a cikk arról. Fôként a visszapótlás térségének. A fentiekben csupán a fôvárosi biológiai aktivitásérték szabályozási javaslat alapelveinek. A fôváros zónarendszere jól tükrözi a város szerkezeti sajátosságát. közpark. de tö mörsége folytán kevesebb helyen is elfért volna. Nagy Katalin tájépítészmérnök. A biológiai aktivitásérték sem tekinthetô önmagában úgy. de tény. hogy a közhasználatú zöldfelületeket (pl. hogy összvárosi szempontból egységes értelmezése alapvetô szempont. hiszen ezek nek a területeknek – a biológiai aktivitásukból is eredô – kondicionáló hatását egyszerre több városlakó élvezi. A BA értéknek is más-más jelentôsége van az egyes zónákban amellett. Hogy ne lehetetlenítse el a fejlesztési területeken a beépítést a BA érték szabályozása. fásított köztér) érintô biológiai aktivitásváltozás a városi lakosság nagyobb hányadát. Az FSZKT módosítás során csak az adott keretövezetek közül lehet választani (ha nem. elsôsorban lakóterületi fejlesztések Infrastruktúra feltételekhez kötött. Hogy mely keretövezetek kerülnek kijelölésre az FSZKT módosítás során dôl el. Ugyanakkor az elôvárosi zónát érintô változtatás esetében a ZÖM-visszapótlás az átmeneti zóna területére is „terelhetô”. felépítésének. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ Differenciált szabályozás vonatkozik a ZÖM visszapótlásáról a módosítás által érintett terület városszerkezeti elhelyezkedése szerint. A szabályozás kiemelten kezeli a zöld. az már TSZT módosítással is jár).

ám a település versenyképessége csak a vállalkozói. Axiómaként kezelhetjük. rendezése jogilag az önkormányzat kezében van. A kiváló gyógyvízzel és igényesen üzemeltetett fürdôvel rendelkezô településre településfejlesztési koncepciót. Esztergom). majd településrendezési tervet készítettünk a 2006. ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az aktivitásérték számítás jelentôségét. miközben az önkormányzat is ellenôrizheti az államigazgatási döntéseket. a szabályozási terv. államigazgatási és partneri kontroll Önkormányzat Terv Önkormányzat Partnerek FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . Egy település fejlôdése-fejlesztése. Pilisszentlélek rendezési terv készítése.A biológiai aktivitás értékének számítása a településtervezésben Elôszó a kontrolltudatos tervezéshez A tájépítészeti tervezés ellenôrzésére nem álltak rendelkezésre mutatók. a helyi építési szabályzat) az érintkezési pont. gazdálkodói. Esztergom Építészeti Tervtanács) a számításokba betekinthettem. A felelôsség is az önkormányzaté. melyek alapján egy adott tervben szereplô megoldás összevethetô lett volna más változatokkal és a kiindulási állapottal. így az ellenôrzés során a harmadik oldalt képviselik (1. A településtervezésben ôk partnerként jelennek meg. Az elmúlt idôszakban irányító és/vagy társtervezô ként lehetôségem volt tervek széles skáláján biológiai aktivitásérték számítást végezni. Az államigazgatási szervek a terven keresztül kontrollálhatják az önkormányzati prog ramokat (fejlesztési célok. ábra). Integrált településfejlesztési koncepció és településrendezési terv készítése (Kehidakustány. Királyi város. törvény alapján [megbízó: Kehidakustány Önkormányzata. A területek biológiai aktivitásérték számítása ezt a hiányt igyekezett pótolni. Más esetekben számításokat konzultáltam (VÁTI Kht. Zalaegerszeg). 03. A településfejlesztési koncepció.) ÖTM rendelet alapján a tervi kontrol lehetôvé válik. fôvállalkozó az AOD építész és grafikus iroda (Zalaegerszeg). Esztergom Prímás-sziget. Több éves tervezôi.). irányító tervezô Agg Ferenc]. hogy a tervezés kontroll nélkül parttalanná válik. valamint az aktivitásérték számítást más tervi mutatókkal együtt alkalmazni: Esztergom. amennyiben egyeztetô tárgyalásokon álláspontjaikat közelíthetik. (IV. élhetôségének „ôre” pedig a civil szféra. valamint integrált városfejlesztési stratégia /IVS/ és akció területi terv (Zalaegerszeg. konzulensi és tervtanácsi tapasztalataimból merítve konkrét példán – Kehidakustány integrált fejlesztésén-rendezésén kívánom bemutatni az aktivitásérték számítás proble matikáját. A fejlesztési és a rendezési integrációért a szerzô páros volt felelôs. befektetôi szféra bekapcsolásával érhetô el. 1. valamint a tájépítészeti és a zöldterületi munkarészek irányítója Balogh Ákos (Viriditas Bt. évi L.) és tervtanácsok tagjaként (Nyugat-Dunántúli Regio nális Tervtanács. A megbízó önkormányzat 22 és az államigazgatási szervek között a terv (esetünkben a településfejlesztési koncepció és a szerkezeti-. rendezési prog ramok). A 9/2007. Ipari park rendezési-terv módosítása. ábra: A kölcsönös önkormányzati.

kép: A völgy és a kustányi dombok a kustányi Öreg hegyrôl (Balogh Zsombor felvétele) A tervezési rendszer furcsa sajátossága. ugyanakkor „Janus-arcú” is. A kehidakustányi rendezési tervmódosítás alapterve 1997-ben készült. az aktivitásérték könnyen kiszámítható. értékmutatói egyszerûek. miközben mindhárman minôsítik a terveket is. a biológiai aktivitásérték számítással bôvült. ám az érintett államigazgatási szervek nem kértek jogorvoslatot. igazgatás-centrikus. az államigazgatás és a partnerek kölcsönösen – azonos súllyal és jogosítvánnyal – ellenôrizhetik egymás döntéseit. A fejlesztéseknél – a versenyképesség érdekében – a civil és a versenyszféra már partner (ld. Az ak kori önkormányzat elfogadó fôépítészi záróvélemény nélkül hagyta jóvá a dokumentumot. uniós ihletésû IVS és akció területi terv). I Az 1997-es tervbôl már megvalósult fejlesztéseket elfogadva a jelenlegi adottságból indítani a tervet. azonban a rendezési tervek esetében. ezért a rendezési terv hatályossá vált. térképen a területhasználat beazonosítható. hatalmas üdülôterületeket jelölve ki. így kiválóan megfelel a hármas kontroll legfontosabb követelményének. kép: A völgy és a kehidai dombok a Hegyhát felôl (Balogh Zsombor felvétele) 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 23 . a települési versenyképesség és az élhetôség. a hiányok és a többletek nyilvántartása átlátható. a szabályozás újraértelmezésére. akkor komoly veszélybe kerülhet a térségi. A mutató az optimális feltételre készült. amennyiben a kölcsönös kontrollt megalapozza és a tervezôi önigazolást is segíti. a kifüggesztési eljárás során még csak „ügyfél”. az egyeztetô tárgyaláson a véleményeltérések közelítése). A kontroll a közelmúltban egy igen fontos elemmel. Ugyanis. területi összegzése. A felemás helyzet feloldására két ellenôrzô számítást kellett elkészíteni: I Az 1997 elôtti állapotból indítani a fejlesztést és az önkormányzat 1997-ben jóváhagyott rendezési tervére elvégezni a számítást. majd záróvélemény. Igazgatási értelemben jogsértés történt. amely a rendezési tervben is megjelent. A kettôs megközelítés módszertanilag lehetôséget biztosít a biológiai aktivitásérték számítás problematikájának végiggondolására. amikor az önkormányzat.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 1. I az állami fôépítész még további két körön: az egyeztetô tárgyalás után közbülsô-vélemény. korábbi tervelemek visszafejlesztésével. 2. hogy I amíg az államigazgatás kétszer (fejlesztés koncepció és rendezési terv) három körön (részvételi szándék jelzése és egyben a tervezési program véleményezése. Az aktivitásérték mindhárom résztvevô számára jól értelmezhetô. A kontrollálás aránytalan. átformálásával igazodni az azóta természetesen módosult mai igényekhez. a véleményeztetési fázisban a terv ellenôrzése. Erôteljes fejlesztési prog ramot állítottak össze. I addig a partner csak kétszer egy alkalommal (fejlesztési koncepció. A harmadik oldal (a partnerek) részvételi lehetôségének szûkítése és felemás megítélése a fejlesztési-rendezési folyamatban a kontrollálás értelmét kérdôjelezi meg. ha a tervezési rendszer ezen ellentmondása belátható idôn belül nem lesz korrigálva. A jövô mutatórendszerét ezért optimális esetre kell méretezni. arra. rendezési terv) kap kontrollálási lehetôséget a mai gyakorlat szerint. ezzel együtt az ország élhetôségi és versenyképességi egyensúlya: a fenntarthatóság. akkor amikor a termálfürdô fejlesztés megkezdôdött.

3. ám a jogszabály ezt nem teszi lehetôvé. Ám a mozaikos táj monotonná válna. elvben kiegyenlíthetnék a hiányt. A CO2 kibocsátás nemzetközi kereskedeleméhez hasonlóan lehetôvé kellene tenni. a falumegújítást. Zalaköveskút) kedvezô. amely átnyúlik Kehidakustány területére is. A ’97-es tervtôl való eltérés ugyanis jogsérelmet indukálhat. A termálfejlesztés. a megnövekedett idegenforgalom hatására például a szomszédos Zalacsányon golfpálya épült. Mivel a szomszédos települések rendezési terve nem mutat biológiai aktivitásérték csökkenést. Zalaszentlászló. Gyakorlatilag „mindent” be kellene erdô síteni. A biológiai aktivitásérték – mivel a településtervezésnek most ez az egyetlen táji mutatója – abszolút értéket képvisel. az erdô eltakarná a más mûvelési ágak által láttatni engedett változatos felszínt és növénytakarót. a fürdôvel nem rendelkezô környezô települések feléledésének. Hiányát mindenáron ki kell pótolni. hogy milyen táji áldozatot ér meg az értékcsökkenés kiegyenlítése. hogy a biológiai aktivitásérték nem lehet az egyetlen táji mutató a településtervezésben. mint a biológiai aktivitásérték csökkenés. A térség turisztikai vonzerejét javítja. kép: A település látképe a kustányi öreg-hegyi kertektôl (Balogh Zsombor felvétele) 24 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . még a golfpálya területét is. golfpálya fej lesztés) a kistelepülések között. A biológiai aktivitásérték számítás tehát ebben a formájában nem segíti minden esetben a vidékfejlesztést. amely alapfeltétele az igényes turizmusfejlesztésnek. A kehidakustányi fürdôfejlesztés a szomszédos településeknek (Zalacsány. hogy az értékvesztés saját területen csak nagy áldozatok árán lenne kiegyenlíthetô. amely ökológiai szempontból talán ugyanakkora kártétel lenne. 20. mert társadalmi. A nagymértékû véderdô telepítés a biodiverzitást is csökkentené. hogy az segítse a kistérségi-szemlélet felerôsödését és ne le hessen feszültségek forrása (ld. Az 1997 elôtti program – mai szemmel – túldimenzionált volt. Mindebbôl az következik. A véderdô telepítés éppen azt a táji. amely csak a Zalai-dombság sajátja. tájképi vonzerôt rontaná. a biodiverzitás és a tájképi sokszínûség. gazdasági gyarapodásuk érdekeltté teszi ôket a kehidakustányi fejlesztésekben. amit neki szántak. A városi körülményekre kidolgozott rendszert úgy kellene módosítani.) kh. településenkénti egyenleget ír elô. 15.. 144/2006. képeken). kép: A Zala völgy a Hegyhát lábánál (Balogh Zsombor felvétele) A Z ELS Ô M EG KÖ ZELÍ TÉS TA NULS Á G A I A számítás elvégzését a (partneri) jogbiztonság fenntartása indokolta. (XII. ilyen lehetne pl. (XII. Zalakoppány. Más kedvezôtlen hatással is számolni kell. Minden áron? Kérdés. A tájértékelés problémaorientált to vábbfejlesztése nélkül.] meghatározza a 4. Megvalósulása olyan mérvû biológiai aktivitásérték csökkenést eredményezne. Továbbiakkal kellene azt kie gészíteni. rendeletben szabályozni a kistérségi léptékû aktivitásérték kiegyenlítést. munkahelyeket teremt. a táji ellenôrzési rendszer kimunkálása nélkül az aktivitásérték számítás nem töltheti be önmagában azt a szerepet. Zala megye területrendezési terve [(20/2006. Kehidakustány területén a fejlesztésbôl adódó értékcsökkenés talán kiegyenlíthetô lenne (erózió elleni) véderdô telepítéssel (a rendelet szerint a véderdô rendelkezik a legmagasabb /9/ aktivitásértékkel). a térség boldogulásának (tájkarakter fotók az 1–6. a (falusi)turizmus fejlesztését is lehetôvé teszi.) ör.

Az aktivitásérték számításnál a megyei terv adta kereteken belül módosítottuk a mezô.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 5. a véleményeztetési eljárás lefolytatása után az önkormányzat jóváhagyta a dokumentumot. vízgazdálkodási térségben 100–90% a mozgástér. a rendezési terv elôirányoz. a jogfolytonosság biztosítására hozott települési/táji áldozatok ellentételezésére. Megfontolandónak tartjuk az elôzôekben felvázolt táji ellenôrzési rendszert úgy továbbfejleszteni. erdôgazdasági térségben 100–85%. az államigazgatás és a partnerek ezért csak a rendezési tervek kidolgozása után bizonyo sodhattak meg arról. Belterjes mezôgazdasági térségben 100–85%.és az erdôgazdasági tájhasználatot úgy. hogy alkalmas legyen a visszafejlesztések táji optimalizálására.) Az eredeti program harmada nem lenne realizálható e mutató alapján. mûvelési térkép) köti az övezeti arányváltozás-számítást. Az önkormányzat. kép: A Zala völgy Zalaszentlászlóval a papus-hegyi kertektôl (Balogh Zsombor felvétele) 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 25 . De Kehidakustány esetében ezek a mutatók is tarthatatlannak bizonyultak. Az ellentmondás egyértelmû: a földhivatal a jelen adottságait tartja nyilván. A kettô csak „zéró” fejlesztés esetében lehet azonos. még Zalaegerszeg városrendezési terv). A jogbiztonsági kontroll ugyanakkor a korábban jóváhagyott tervhez viszonyít. külterjes mezôgazdaságnál 100–75%. A kehidakustányi visszafejlesztés során a hármas kontroll számára – önkormányzat. Biológiai aktivitásérték számításra – a mutató jellege miatt – csak a fejlesztések rendezési tervbe való beépülése után – fáziskéséssel – kerülhetett sor. hogy a kontroll ne nehezítse. hogy a koncepcióban lefektetettek biológiai aktivitási szempontból felvállalhatóak-e. hanem segítse a vidéki Magyarország – különösen az aprófalvas térségek – helyzetét. Az elkö vetkezô idôkben ugyanis a szükségessé váló visszafejlesztést legalább olyan körültekintéssel kellene kezelni. hogy a biológiai aktivitásérték csak a térségi tájhasználati arányváltozásindikátorral együtt alkalmazható. hogy az a legkedvezôbb aktivitásértéket adja. hogy a földhivatali nyilvántartás és az aktivitásérték-számítás fogalomrendszere nincs összehangolva. háttérben a Zala-völggyel és Kehidával (Balogh Zsombor felvétele) tájhasználatban még elfogadható övezeti arányváltozásokat. partnerek – egyaránt elfogadható megoldást kellene találni (ld. és mutatókkal leírni. (A helyzetet csak bo nyolítja. kép: Németasszonyi szántó. A fejlesztési koncepciót összeállítottuk. hogy a megyei terv a földhivatali nyilvántartáshoz (pl. ahol a városfejlesztési koncepció integ- 6.) Egyértelmûnek tûnik. mint ahogy az elvárás a fejlesztések esetében. A jogfolyto nossági elven kívül azonban nincs más tervi eszköz. A M Á S O D I K M EG KÖ ZELÍ TÉS TA NULS Á G A I A visszafejlesztés új problémát vet fel: az állampolgárok (partnerek) jogát a jogbiztonsághoz. A kehidakustányi településfejlesztési koncepció készítésénél a jelenlegi adottságból indultunk ki. További bizonytalanság forrása. ami megkérdôjelezheti a számítás hitelességét. A zalaegerszegi terv esetén hasonló problémával találkoztunk. a falumegújítás elôsegítése érdekében itt is célszerû lenne kistérségi mutatókra áttérni. azt az alkalmazó szakemberekre bízzák. amely segíthetné a harmonikus visszafejlesztést. Ennek feltétele. hogy az aktivitásérték számítás a területi tervezésbe is bevezetésre kerüljön. elfogadva az 1997-es rendezési tervbôl a már megvalósult elemeket. államigazgatás. (A zalacsányi golfpálya mezôgazdasági területfoglalását is Kehidakustánynak kellene kiegyenlítenie. A vidékfejlesztés.

az államigazgatás és a partnerek között.és hatás-). A területi. Dr. Az ebbôl származó veszteség csak úgy küszöbölhetô ki. a táji mutatók és a többi mutató (tájhasználat térségi arányváltozása.és településtervezési mutatók közelítése a megyei-. a tervezési módszertanok fejlesztése. programok értékelésére is. A tervezés során alkalmazott mutatókat rendszerbe kellene foglalni. a kistérségi. takarékos területhasználat. A településtervezésben nehéz autentikusnak elfogadni olyan térségi adatot. örökségvédelem. hogy utóbbiakra nem készült biológiai aktivitásérték számítás. 2. a tájhasználat térségi arányváltozásához igazított aktivitásérték számítás. Az egységesülô kontroll feltételeit három pontban foglalom össze. az államigazgatás és a partnerek konszenzusát csak egységesülô kontrollal lehet elôsegíteni. a tervezési folyamat egészének kontrollálása. tájképvédelmi övezetek kijelölése). hogy az önkormányzat.) harmonizálása. hogy azokat a fejlesztési tervek ellenôrzésére is alkalmassá kellene tenni. A településfejlesztési koncepció és településrendezési mutatók egységesítése A 2006. ha a mutatók alkalmazhatók lesznek már a tervezés elsô szakaszában. IVS. A településrendezési terv mutatórendszerének harmonizálása A táji mutatók körének bôvítése. ami ismételt egyeztetést-egyetértést követel az önkormányzat.és a települési tervek összehangolását segíthetné elô (pl. akkor korrigálni kell. Két tervünk (Kehidakustány és Zalaegerszeg) már ennek megfelelôen 26 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a fejlesztési koncepciók. 1. csak a rendezési tervi fázisban derül ki.és költségigényes. ennek részeként raszteres és vektoros térképi. a megyei terv arányváltozási intervallumai. A fáziskihagyás abból adódott. Az aktivitás érték számítás vonatkozásában ez azt jelenti. A tervezés mindkét település esetében mintegy másfél évet vett igénybe. a rendezési tervekkel összhangba kell hozni. azaz a dinamikus szabályo zást (fejlesztési koncepció.és a településtervezési mutatók közelítése Amíg a településekre integrált fejlesztési-rendezési tervek készülnek. A fejlesztési mutatókat (input-. rendeleti szabályozási-háttér harmonizálása. ugyanis ehhez a fejlesztési koncepciót is módosítani kell. output-. készült. Amennyiben nem. A területi. az aktivitásérték és a térségi arányváltozások kistérségi kiterjesztése). 3. addig a térségekre a területrendezési terv és a fejlesztési koncepció integrálása – rendelet hiányában – nem valósult meg. tervi adatszolgáltatás. Balogh Ákos Viriditas Bt. eredmény. a terveket a mutatók kölcsönhatásaiban vizsgálni. A visszacsatolás viszont idô. amely fejlesztési szempontból nincs alátámasztva (pl.rált városfejlesztési stratégiai és városközpont akció területi tervének biológiai aktivitásértéke csak a rendezési tervben volt ellenôrizhetô. akcióterületi terv). Mivel a biológiai aktivitásérték számítás csupán rendezési tervre ad eligazítást. akcióterületi terv) a statikus szabályozással (rendezési terv) integrálni. jogfolytonosság stb. A felvázolt rendszer kontrolltudatos tervezési megközelítést feltételez. illetve fáziskihagyással (IVS. törvény értelmében a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv egymásra épül. A mutatók közelítésének alapja – a ma még hiányzó – egységes térségi-települési térinformatikai rendszer. Ö S S ZEG ZÉS A tervezôi. a koncepciókészítésnél erre nincs támpont. hogy a program az aktivitásérték normán belül tartható-e. a konzulensi és a tervtanácsi tapasztalataim együtt erôsítik azon meggyôzôdésemet. amelynek alapja a törvényi. a koncepció jóváhagyása után indul a rendezési terv készítése. ugyancsak fáziskéséssel (városfejlesztési koncepció). évi L.

mennyiért (két olyan felvételsorozat a Landsat mûholdról. Ezért is zavar régóta az a magyar tervezési gyakorlat. amely inkább különféle filozófiák. Ez látszódott az elmúlt másfél évtizedben Budapest környezeti tervezésében is. hiszen csak azokat a területeket tartalmazta. 800. milyen módon. hogy az akció belefér a költségvetésünkbe és az energiáinkba is.000. és ô vonta be a csapatba az akkor még egyetemista Jombach Sándort is. így elkezdtük a munkát. hogyan változott az elmúlt idôszakban. sem pedig annak változásairól. személyes értékrendek és elhivatottságok – vagy egyszerû feltûnési vágyak – motivációjával. és hogyan. A megválaszo lását tûztük célul Gábor Péterrel. ha ismert helyzetbôl kiindulva. a lehetséges elvi megoldási alternatívák felállítása volt. amellyel a Fôvárosi Önkormányzat Kör nyezetvédelmi Ügyosztálya bízta meg a Studio Metropolitanát. Az elôrelépés legvalószínûbb útját az ûrfelvételek alapján történô munkában láttuk. inkább – szakmai alapokra hivatkozó – egyéni ötletparádénak fogja fel a tervezést. Tanulságos volt a csapat felállása is: Sándor értett az adatok.Ft volt). Péter kutatta fel. aminek az eredményét aztán megpróbálja elfogadtatni a megbízó önkormányzat politikusaival. hogy a várostervezés – természetesen ide értve a környezet tervezését is – akkor lehet megalapozott és hatékony. sem a magánkertek nem szerepeltek benne. ahol a tervezett területfelhasználáson kívül – ami a településszerkezeti tervbôl könnyen kinyerhetô – nem voltak – és ma sincsenek – megbízható adatok sem a területek tényleges felhasználási módjáról. mint kivételesnek mondható helyzetben mindenki azzal lépett a nyilvánosság elé. így sem az extenzív zöldfelületek. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ A Z A LKA LO M Az elôrelépésre az alkalmat számomra 2006 tavaszán Budapest zöldfelületi rendszerfejlesztési koncepciójának és programjának elkészítési lehetôsége adta. Az adat azonban sajátosságai miatt alkalmatlan volt a területek tényleges használatának vagy biológiai aktivitásának mérésére. amelyeket azonban – megbízható adatok hiányában – érdemben sem megerôsíteni. hogy hol lehet megfelelô ûrfelvételt kapni (a FÔMI-nél).Budapest zöldfelületi borítottságának vizsgálata S ZUB J EKTÍ V ELÔ ZM ÉNY EK Régóta úgy gondolom. 27 . hogy a biológiai aktivitás szempontjából milyen Budapest tényleges zöldfelületi rendszere. fejleszthetô a kialakult állapot. akivel együtt dolgoztunk a tervezés koordinációjában. Péter menedzselte az adatok beszerzését és szerkesztette meg az értékelô tanulmányt. aki már akkor profi módon értett az ûrfelvételek digitális feldolgozásához. míg az én dolgom – a finanszírozás biztosítása mellett – azoknak a kérdéseknek. Az adatok alapján megállapítottuk. A Magyarországon inkább tipikusnak. amely gondozott közterület volt. parkok folyamatos növekedését mutatták ki. hogy hány futballpályányival csökkentek a zöldfelületek az elmúlt idôszakban. amivel akart: a zöld szervezetek idônként számokat röptettek a levegô be arról. sem cáfolni nem lehetett. információk technikai kezeléséhez. A közzétett statisztikai adatok az ápolt. konkrét célok és tennivalók kitûzésével alapozza meg az elôrehaladást az adott város fejôdésében. amely bôségesen tartalmazta a Fôváros területe mellett a térséget is kb. amelyek alapján a munka eredménye meggyôzôdésünk szerint leginkább használható. szempontoknak a megfogalmazása.. alkalmazható és eredményes lehetett. kezelésmódjához. Az egyik alapkérdés a tervezés indításakor az volt. gondozott zöldfelületek. milyen eszközökkel befolyásolható.

ügyelve arra.határ belterület A biológiai aktivitás változásainak mértéke 1990-2005 28 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . hogy adatszerûen megállapítsuk Budapest egyes térszerkezeti egységeinek átlagos ak tivitás-értékét. továbbá – a két. különbö zô idôpontban készült felvétel összevetésével – azt is. tehát független például a növényborítottság vastagságától. 0-nak pedig a teljesen beépített. ami viszony lag nagy felbontású (30 x 30 m-es raszterpontok). Azt gondoltuk ugyanis. illetve ezeken belül a jellemzô változásokat. ábra: Számított zöldfelületi borítottság és a biológiai aktivitás változásának mértéke 100 80-100 60-80 40-60 20-40 0-20 Számított zöldfelület borítottság 2005 0 szántó Duna erôteljesen növekvô kismértékben növekvô változatlan kismértékben csökkenô erôteljesen csökkenô szántó Duna közig. A jellemzô változásokra is szükségünk volt. az ezek közötti különbségeket. a klímaváltozás elleni lehetséges önkormányzati tennivalók feltárása kapcsán – az volt. hogy a változások a jövôben is követhetôk. A digitális technika lehetôvé tette azt is.G YA KO RLATI A S M Ó D S ZERTA NI KÉRD ÉS EK Az ûrfelvételekrôl – esetünkben egyszerûsítve – a felszínen lévô „klorofil-borítottság” állapítható meg. ugyanakkor a városon belüli különbségek. hogy a klorofil alapján mért adatok minél közelebb kerüljenek a tényleges területhasználathoz: ennek során 100%-nak vettük az összefüggô budai erdôkben mért értékeket. hogy rendszeresen készülô felvételtípusról legyen szó. hogy hol és hogyan változott az aktivitás 1990–2005. között. azonos idôpont és hômérsékleti viszonyok). ezért két idôpont ûrfelvételeit szereztük be: 1990-bôl és 2005-bôl. tehát a viszonylag kis területre kiterjedô jelenségek is megkülönböztethetôk legyenek. Budapest Környezeti Programjának felülvizsgálata során. hogy 1.érdekes következtetéseket lehetett levonni (1. illetve adatszerûen kezelve jó közelítéssel megmutatta egyrészt azt. A következô kérdés – 2006 végén. ábra). A különféle technikai kérdések tisztázása után készülhetett el az a térkép. amelyekbôl a területhasználat tényleges eseményeivel összevetve . amely szemmel láthatóan. Már ezek kiválasztásánál szempont volt az. ami nagyjából megfelel a felszíni növényborítottságnak. A felszín-borítottsági térképet kalib rálni is kellett. Természetesen – a vegetáció miatt – nyári idôpontból származó felvételsorozatot vásároltunk. illetve burkolt területeken tapasztalt értéket. hogyan befolyásolja a zöldfelületek telepítése a városi helyi klímát. hogy az idôjárási viszonyok lehetôség szerint azonosak legyenek (derült ég. azaz. hogy hol milyen a városi felszín biológiai aktivitása. hogy milyen összefüggések ismerhetôk fel az egyes területek biológiai aktivitása és a felszíni hômérséklet között. a korábbiakkal összevethetôk legyenek.

az átmeneti övezetben -2%. a klimatizáló hatást tekintve még fontosabbnak. Az Agglomerációs gyûrûben a csökkenés mértéke -0.7%.41 1. Ezen belül a változás a belsô városrészekben -3%. 100%-os intenzitású felületek területe inkább növekedett.04 36.72 736.57 65. felhagyott területek – pl. áttételesebb kapcsolatban vannak a valóságos jelenségekkel.06 0. A nyert adatok ugyanis távolabbi.53 5.26 5.77 107. Már viszonylag kis zöldfelületek (mint pl. Itt a kalibrálásnak.23 794.38 161.97 1986. egyes gondozatlan vasúti területek.38 10. és más.11 12.85 37.13 Agglomeráció ter %-ában 1. a vasúti pályatestek környezetében a növényzet burjánzása – okozta. annál alacsonyabb a hô mérséklet (ez persze senkit sem lep meg különö sebben.18 140.40 2511. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ . mint a biológiai aktivitás megállapításánál.3%.32 47. de drámainak. egyéb felhagyott ipari területek. Az ilyen összefüggésekre meggyôzôen. amit a biológiai aktivitás mérésére használtunk. Ezen belül a csökkenés legjelentôsebb részét az elhanyagolt. hogyan kell egy város zöldfelületi rendszerét klimatikus szempontból is hatékonyan tervezni. az elôvárosi zónában 2. Ezen belül az erdôk.77 938.96 Az összterület ter %-ában 1. azaz minél nagyobb az intenzitás. a hegyvidéken -0.50 343.66 16.19 11.14 35.13 Agglomeráció km 2 30.48 5.42 1. ami kedvezôtlen. gyárudvarok.39 Bp.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Budapest km 2 Erôteljesen növekvô biológiai aktivitás Növekvô biológiai aktivitás Változatlan biológiai aktivitás Csökkenô biológiai aktivitás Erôteljesen csökkenô biológiai aktivitás Szántó (biológiailag instabil terület) Állóvizek Duna Összesen 6. a Duna-menti zónában pedig +1% volt. azaz a számítógépes eljárás nyomán létrejött adattartalomnak a való világhoz illesztésének még jelentôsebb szerepe volt. azaz konkrét információk alapján nem adtak választ sem a mûfordítások. A budapesti egyenleg alakulásában jelentôs szerep jutott a lakótelepi zöldfelületek.26 Budapest és Agglomerációja km 2 37.21 1281.13 3.00 0.68 13. ter %-ában 1. A városi zöldfelületek kondicionáló hatása igen szûk területre terjed ki. táblázat: A zöldfelületek biológiai aktivitásának változása 1990–2005 ez a kérdés alapvetôen meghatározza. míg a növekedés nagyobb részét a ruderális vegetáció terjedése – pl. táblázat). de most már városi léptékben is bizonyítást nyert). A feladatot az Országos Meteo roló giai Intézet egyes mérôhelyein szereplô értékek nek az ûrfelvétel készítési idôpontjában ténylegesen mért hômérsékleti adataihoz való beazonosításával sikerült megoldani. sem a megkeresett szakértôk.39 1.192 31.19 48.5%. az összes terület 51%-áról 49%-ára csökkent. a fele a budapesti csökkenésnek. abszolút értékben kb. Tanulságok a kutatás második szakaszában A városi zöldfelületek intenzitása és felszíni hô mérséklete egymással fordítottan arányos.16 11. között összesen mintegy 2%-kal. beépítése. hatékonyabbnak mondható a 29 A KUTATÁ S S O RÁ N A F ELTETT KÉRD ÉS EKRE KA PO TT V Á LA S ZO K Tanulságok a kutatás elsô szakaszában: Budapest területén az átlagos biológiai aktivitás 1990–2005.43 525. vagy tragikusnak nem nevezhetô mértékû változásnak mondható.64 0.63 0. a WestEnd tetôkertjének) kondicionáló hatása is érzékelhetô.52 57. felhagyott laktanyák – újrahasznosítása.31 2.58 51. A folyamatokban a vegetációval kapcsolatos spontán változásoknak nagyobb szerepük volt.43 105. illetve ingatlanérték növelési szempontból is fontos a nagy városi parkok létesítése. A kérdés megválaszo lására ugyanazt a 2005-ös Landsat ûrfelvételsorozatot alkalmaztuk.74 0. Bár városképi vagy rekreációs.02 6. és a kertvárosias területek lényeges intenzitás-növekedésének (1.46 18. mint a tervezett beavatkozásoknak.32 54. azaz a legjelentôsebb városi parkok hûtô hatása is legfeljebb egy saroknyira terjed tovább saját területénél.52 1.29 6.80 34.

tetôkertek.5 millió forint ráfordításával. köztisztviselôk. vagy más állami pénzek elosztása kapcsán kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani a felhasználható ismereteket eredményezô kutatásoknak. mint az (akár jó szándékú) alaptalan riogatást. További tanulságok A munka folyamata és eredménye is (egy év alatt. amelyek alapjai – háttere. 2. Bár az urbanisztika alapösszefüggéseinek feltárása. azon nem tudsz javítani” (Lord Kelvin). mintsem pénz kérdése. Döntés-elôkészítôk. rémisztgetést (jobb félni. indokai – ismeretlenek vagy kétségesek. a megismert alapvetô összefüggések) túlmutat a közvetlen következtetéseken és számos. Kockázatokat rejtenek azok a szakmai javaslatok. ezért nem érdemes várni rá. kutatási pályázatok kiírói és elbírálói számára Nagy öröm számomra. az ökológiai viszonyokhoz csak lazán kapcsolódó tanulság. Studio Metropolitana Kht. mint megijedni). hogy a közpénzekbôl finanszírozott kutatások nagyobb része olyan eredménnyel járjon. elfogulatlan megítélését. mint a „mindent megoldó” nagy beavatkozások gyakran kockázatos. következtetés levonására is alkalmas. udvar beültetések. jelentéktelennek tûnnek.kisléptékû akciók (pl. sokáig elhúzódó. az egykori „vátis szürke füzetek” – vagyis a hetvenes években közreadott és azóta sokszorosan elavult normatíva-ajánlások nosztalgikus emlegetésén túlmenôen sajnos az elmúlt évtizedben igen kevés történt. információk rendszerint egyszerûbbé. Illô fenntartásokkal kezeljük a megalapozatlan sikerpropagandát éppúgy. Ongjerth Richárd kutatási igazgató. a mûvelt nagyközönség számára A konkrét. átláthatóbbá teszik a közhatalmi döntéseket és segítenek az érzelmi típusú. homlok zat-zöldítések. helytálló információk segítik a dolgok objektív. Alapvetô fontosságú. ritkán egyértelmûen eredményes végrehajtása.és idôtávlat keretében gyakran lényegtelennek. információk céltudatos alkalmazásával évtizedek óta hiányzó alapismeretek hatékony pótlása. Az egyszerûbb. a „hétköznapi innovációk sorozata” rendszerint eredményesebb. Tökéletes megoldás nincs. kézenfekvô megoldások keresése. A megfelelô megoldások megtalálása sokszor inkább elhatározás. A környezeti kérdésekben alkalmazott „elérhetô legjobb megoldás” elvének mindhárom eleme egyenrangúan fontos. A szakma irányítói és befolyásos szakértôi. és ezeket – például „befogadó felhasználóhelyek” bevonásával pályázati feltételként meg is kellene követelni. hogy legyen. ezért terméketlen viták megelôzésében. Mindig az adott idôpontban elérhetô megoldások közül kell a legjobbat kiválasztani. környezeti aktivisták számára „Amit nem tudsz mérni. Civil szervezetek. amit elôttünk ebben az országban még kevesen (senki?). Általában. Közhatalmi döntéshozók számára A dolgok sokszor egyszerûbben is megoldhatók. Az egyenlô pozícióból való tárgyalás alapja a hasonló informáltsági szint. ami közvetlenül is képes továbbfejleszteni a gyakorlatot. gazdasági beavatkozások során keletkezô. utcafásítások). mint ahogyan azt egyes szakértôk állítják. ami viszont alapvetô feltétele a szükséges és megfelelô beavatkozások meghatározásának. ismeretterjesztése a szakmapolitika eminens törekvése kellene. sokszor drámainak érzékelt változások nagyobb tér. A jelentôs mértékû társadalmi. meglévô eszközök. A különféle minisztériumi. 30 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . összesen kb. hogy a fiatal kollégákkal együtt olyan munkát végezhetünk. tervezôk számára A konkrét adatok. nehezen megvalósítható. A természetes folyamatok erôssége rendszerint felülmúlja az emberi tevékenységek eredményeit.

vízvisszatartás) funkciók kötôdnek a köztudatban a zöldfelületekhez. A domborzat. környezetvédelmi (zaj. lelki rekreáció. Az urbanizált területeken kialakuló hôsziget jelenségére és annak káros hatásaira számos kutatás rámutatott már (Stathopoulou et al. hûvösebb mikroklímájú területek kialakulásának okai között több tényezô szerepel. Azonban a legfontosabb hôsziget-intenzitás mérséklô tényezônek a városi zöldfelületeket tekintik általában a szakemberek (Szuróczki–Tôkei.és rezgéscsökkentés. a gazdasági (ingatlanérték növelés. Bartholy és társai 2001–2004 között végzett kutatásai során ûrfelvételek feldolgozásával megállapították. gazdasági vonzerônövelés) és az esztétikai funkciók is. természetközeli agóra). ábra: Látkép a Gellért-hegyrôl és az ûrfelvételbôl nyert felszínhômérséklet vizualizációja terepmodellel. kiegészítve fotokontur eljárással 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 31 . zöldfolyosó). 2001).A zöldfelület intenzitás és a városi hôsziget jelenségének összefüggései Budapesten ZÖ LD F ELÜLET. A nyári idôszakban a kedvezôbb. A környezet minôségét befolyásoló zöldfelületi funkciók közül városi környezetben a zöldfelületek légkondicionáló. mikroklimatikus hatása a legfontosabbak közé tartozik. M I NT KO ND I CI O NÁ LÓ F ELÜLET A városi zöldfelületek számos funkcióval rendelkeznek. ZÖ LD F ELÜLETI ÉS F ELS ZÍ NHÔ M ÉRS ÉKLETI KUTATÁ S M ÛHO LD F ELV ÉTEL F ELD O LG O ZÁ S Á VA L Zöldfelületi és felszínhômérsékleti kutatás mûholdfelvétel feldolgozásával A városi területeken kialakuló hôsziget nem homogén összetételû. a felszíni vizek párolgása egyaránt befolyásolják a városi hôsziget jellegét (Gómez et al. porszûrés. 2006). hogy a budapesti 1. a légáramlási viszonyok. Leginkább mégis az ökológiai (természeti élôhely. Ezek között megtalálhatóak a társadalmi funkciók (testi. 1988).

3 . Yan. A 2. Újlipótváros. Kutatásunk során a nagyfelbontású ûrfelvételek elemzésének lehetôségét kihasználva vizsgáltuk Budapest felszínhômérsékleti adatait.5 Cº).4 . Érdekesség. ábrán jól látható. hogy a nagyvárosi lakóterülethez képest a Városligeti fasor mentén lévô kisvárosias beépítésû villanegyed magasabb zöldfelületi aránya (32–100%). kerületekre esô részén figyelhetô meg (Bartholy.hôsziget centruma a fôváros pesti oldalának a központi. vízfolyások jelentenek kivételt. 2006) segítségével számítottuk.20% Nincs zöldfelület 1 A zöldfelületi intenzitást a felvételekbôl az NDVI index segítségével kidolgozott zöldfelületi mutatóval (Gábor–Jombach–Ongjerth. Jinqu. Szent István park. azaz gyakorlatilag nincs zöldfelület. közeli infravörös és látható vörös csatornáit használtuk a városszerkezeti sajátosságok feltárására. ábra: Margitsziget. Ez alól csak a vizek. 2005). és különösen a szomszédos vasúti területekkel összevetve mutat nagy kontrasztot (36. A felvázolt relációt jól szemlélteti a két keresztirányú (ÉNy–DK-i és DNy–ÉK-i irányú) budapesti metszet alapján megrajzolt diagram is (4.40% 0. A Landsat mûhold 2005.60% 20.2 .0 Cº). amelyek egy hôségnapon relatíve szintén alacsony hômérséklettel jellemezhetôk. Sobrion 2003. 2.5–32. Nyugati pu.4 azaz 80% feletti a zöld- felületek aránya) ott alacsony a felszínhômérséklet.0 Cº). hogy a Westend tetô kertje területén a hômérséklet relatíve alacsony (30. 9:30-kor (CET) – egy derült kánikulai napon – készült felvételének termális.1 0 . NDVI és felszínhômérsékleti értékek az ÉNy–DK metszetvonal mentén NDVI 0. 2006) a felszínhômérsékletet a (Qin et all. hogy míg a Margitsziget (intenzív városi park) területén a felszínhômérséklet alacsony (18. A Landsat (TM5) mûholdfelvételbôl térinformatikai szoftverekkel nyert több mint 1800 pontszerû adattal gyorsan és egyszerûen igazolható volt a zöldfelületi intenzitás és a felszínhômérséklet közötti egyértelmû negatív korreláció a fôváros területén.0.100% 60.0. augusztus 1. IV–XIII–V–VI–VII–VIII–IX. Zhang. Westend.0–36. hogy milyen a zöldfelületek pontos (Celsius fokban kifejezhetô) hatása a felszín hômérsékletére és milyen hômérsékleti eltérések figyelhetôk meg különbözô területhasználatok esetén Budapesten.3 0.2 0-0.4 0. 32 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . ahol alacsony a zöldfelületek aránya (NDVI ≥ 0. Yunpeng. Újlipótváros nagy városias lakóterületén a zöldfelületek hiánya és magas hômérséklet figyelhetô meg (NDVI = 0. 2001.0 Cº). Figyelemre méltó jelenség.5–24.alatt Zöldfelületi arány 100% 80.) módszereire épített C++ program (Wang.0.5 felett 0.) és a (Jimenez-Munos. 33. Mi azonban szerettünk volna választ kapni azokra a településtervezési szempontból különösen érdekes és aktuális kérdésekre.0.5 0. ábra).80% 40. Li.1 . jóval alacsonyabb hômérsékletet eredményez (28–30 Cº).1 azaz 20% alatti) ott magas a felszínhômérséklet.1 Ahol a zöldfelületek intenzitása magas (NDVI ≤ 0.

(Gulyás. Fontosnak tartottuk ezért a fôváros települési szerkezetében fellelhetô – különbözô gazdasági.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 3. A lakóterület típusok közül a legmagasabb átlagos hôérték (33. zöldfelületi.0 Cº) gazdasági és kereskedelmi te rületekre jellemzôek. Városliget NDVI és felszínhômérsékleti értékek az DNy–ÉK metszetvonal mentén 4. Az abszolút legmagasabb maximális hôértékek (43. mely kevéssel ugyan. ábra. KÜLÖ NB Ö ZÔ TERÜLETHA S ZNÁ LATO K F ELS ZÍ NHÔM ÉRS ÉKLETE B UD A PES TEN A nyári idôszakban legnagyobb intenzitással megfigyelhetô budapesti hôsziget jelenségének jelentôs hatása van a városlakók környezeti komfort 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ érzetére. Andrássy úti villanegyed. hanem a humán környezet hôsugárzási értékeivel mutat korrelációt. de komfortérzet 33 . A magas hômérsékleti érté kekhez vélhetôleg hozzájárul még a területeken folyatott gazdasági tevékenység.3 Cº és 54%-os zöldfelületi arány jellemzi. míg a kisvárosias lakóterületet (28. lakó. ami csak részben magyarázható a rendkívül alacsony átlagos zöldfelületi mutatókkal (14–16%).5–44. míg a felszínhômérséklet ennél lényegesen nagyobb hatással bír a komfortérzetre. melyek alapján meghatároztuk az egyes területhasználatok zöldfelületi és felszínhômérsékleti sajátosságait. A fôváros területétén 14 kategóriába sorolva 95 mintaterületet jelöltünk ki. közlekedési – területhasználatok zöldfelületi illetve hômérsékleti szempontból történô jellemzését. Szeged mikroklimatikus viszonyait vizsgálva Gulyás és társai megállapították.9 Cº) és a legalacsonyabb áltagos zöldfelületi arány (4%) a nagyvárosias lakó te rületen figyelhetô meg. hogy a fiziológiai egyen-hômérséklet (Physiological Equivalent Temperature PET) képlete alapján számított humán komfort mutató nem elsôsorban a léghômérséklet változásának görbéjével. 2006). ábra: Hunyadi tér. A város és a városkörnyék léghômérséklete mindössze néhány Celsiusfok különbséget mutat. illetve az intenzív gépjármû forgalom hôsugárzása.

00 33.19 0.58 szórás 1.05 0. parkerdô) illetve a jelentôs zöldfelülettel rendelkezô intézm ény - területek (strand.44 0.50 36.58 35.40 0.11 2.79 30.92 28.92 1.76 3.70 0.50 36. A kisebb kiterjedésû 5.42 0.22 0.27 0.20 26.16 0.35 0.03 0. táblázat zöldfelület int.50 44.64 0.35 0.11 max 0.15 28.08 0.37 2. ábra: Mintaterületek NDVI és felszín hômérséklet értékeinek átlaga valamint szórása területhasználati típusok szerint 34 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 .2 Cº).Minta Terület használat Nagyvárosias lakó Kisvárosias lakó Kertvárosias lakó Házgyári lakó Gazdasági Kereskedelmi Mezôgazdasági Városi park Egyéb park.65 0.59 25. A zöldterületek (park.08 0.00 41.94 20.47 2.63 terület terület db ha 5 6 10 9 6 4 13 4 9 2 3 11 5 8 95 53 120 288 232 270 47 596 258 51 68 29 1207 70 18 3307 szórás 0.18 0.42 1.85 0.87 35.14 1.30 27.21 0. közkert Temetô Strand Erdô Vasúti Közúti Össz (Σ).59 0. temetô) esetében a területek átlagos zöldfelületi borítottsága 70–100% között változik (Gábor–Jombach–Ongjerth.34 0. Átlag (á) 1.6–28.03 0.55 0.45 0.05 0.65 0.45 1.00 30.12 0.13 2.53 2.01 0.59 0.00 34.63 0.65 3.28 5.00 39.40 0.07 0. Ennek meg felelôen ott a felszínhômérsékleti értékek is alacsonyabbak (20.17 0.50 38.39 2.51 33.41 max 37.11 0.00 34.35 29.33 0. mint a kertvárosias illetve lakótelepi területeken tapasztaltak (1. 2006).13 0.02 0.50 35.10 0.50 36.61 0.00 43.86 szempontjából kedvezôbb.04 0.48 34.00 33.14 2.53 29.56 0. közkert.62 24. (NDVI) átlag 0. táb lázat).23 felszínhômérséklet (C o) átlag 33.09 0.

V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK

városi parkok és közkertek esetében azonban a környezô intenzíven beépített területek hatását egy kisebb zöldfelület 70%-os átlagos zöldfelületi arány mellett is csak kevéssé és lokálisan képes kompenzálni. A vasúti területek a fôváros legmagasabb átlagos felszínhômérséklettel – és így hôsugárzásával – rendelkezô területei (35,5 Cº). Ennek hatását az itt megfigyelhetô rendkívül alacsony zöldfelületi arány (16%) nem képes mérsékelni. A közúti közlekedés csomóponti területeinek rendkívül alacsony zöldfelületi aránya (átlagosan 2%) és magas 33,5 Cº-os átlagos felszínhômérséklete ugyancsak hozzájárul a városi hôsziget jelenség kialakulásához.

kialakítása 3,5 Cº-kal is képes lehet mérsékelni a terület felszíni hômérsékleti értékeket.

J AVA S LATO K A V Á RO S I HÔ S ZI G ET M ÉRS ÉKLÉS ÉRE A városi hôsziget mérséklésének érdekében Mika és társai zöldfelülettel ellátott tágas terek nagyságának növelését, az albedó 2 és az antropogén hôtermelés3 csökkentését javasolják. Gómez és társai Valenciában végzett kutatásaik eredményeképpen konkrét mutatót dolgoztak ki, mely segíti a várostervezôket a kellemes városi környezet kialakításához szükséges zöldfelület nagyságának számításában (Gómez, 2004). Javaslatainkban a fôvárosi hôsziget jelenségének mérsékléséhez elsôsorban a gazdasági, kereskedelmi, nagyvárosi lakó, vasúti és közúti csomóponti területek felszíni hômérsékletének csökkentését tartottuk szükségesnek. A csökkentést elsôsorban zöldfelületek létrehozásával javasoljuk elérni. Az új zöldfelületek kialakíthatóak akár talajszinten lévô növényzet, akár az épületek tetején létrehozott tetôkertek formájában. Mivel a zöldfelület a felszínhômérsékletet csak lokálisan képes befolyásolni a városi környezetben ezért a növényzet telepítését lehetôség szerint az adott területhasználaton kell megoldani. A növényzet párologtató hatása révén természetes légkondicionálóként is funkcionál, ezen felül a fák lombkoronája természetes ár nyékoló berendezés szerepét is betölti. A két utóbbi tényezô miatt, a zöldfelületek telepítésekor elsôsorban a lomblevelû (a nyári vegetációs idôszakban sokat párologtató), nagy, sátorozó lombkoronát nevelô fák telepítése bizonyulhat hatékony megoldásnak. Különösen nagy jelentôsége lenne az útmenti fasorok létesítésének és fenntartásának, parkolóhelyek, gyalogos közlekedési területek fásításának. A gazdasági és kereskedelmi területek létesítményei esetében pedig mind a feleslegessé váló burkolt felületek kiváltására, mind a használaton kívül kerülô épületek átalakítására, új funkcióval való ellátására, esetlegesen lebontására, a hatal-

A K UTATÁS EREDMÉNYEI ALAPJÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSAINK A kutatás eredményei alapján tett megállapításaink ⎯ Budapest területén a legmagasabb felszínhô mérsékletû területeket a gazdasági, kereskedelmi, nagyvárosi lakó, vasúti és közúti csomóponti területek alkotják. Feltételezhetjük, hogy ezek a területhasználatok azok, melyek elsôsorban felelôsek a városi hôsziget kialakulásáért. ⎯ Vizsgálataink arra is rámutattak, hogy ezeken a területeken a zöldfelületek aránya jellemzôen rendkívül alacsony. ⎯ A vizsgált nyári napon (2005. augusztus 1.) reg gel 9:30 órakor a Budapest területén mérhetô felszín hômérsékleti értékek 18 Cº és 44 Cº között változnak. Tehát a felszínhômérsékleti különbségek nyáron már egy reggeli idôpontban is meghaladhatják a 25 Cº-ot. ⎯ Egyes területhasználatok átlagos hômérsékletei közötti különbségek meghaladják a 14 Cº-ot. ⎯ Az intenzív városi jelentôségû közparkok területén a felszínhômérséklet 12 Cº-kal alacsonyabb a nagyvárosi lakóterületek hômérsékleténél, viszont kondicionáló hatásuk a szomszédos területek hômérsékletére nem jelentôs. ⎯ Mintaterületen igazoltuk, hogy intenzív tetôkert

2

albedó: valamely test által visszavert és a beesô fénymennyiség hányadosa. 0 és 1 közé esô szám. Az adott felületrôl visszavert és a teljes beérkezô napsugárzás aránya, tizedes törtként vagy százalékban kifejezve. A nagyobb albedójú testnek jobb a fényvisszaverô képessége. 3 antropogén hôtermelés: emberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vagy kikerült hô 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

35

mas kiterjedésû tetôfelületeken zöldtetôk kialakítására lenne szükség a felszínhômérséklet és a komfortérzetre tett káros hatások mérséklése érdekében. A rozsdaövezetek funkcionális átalakítása során új zöldfelületek létesítésében is hihetetlen nagy lehetôség rejlik a hôsziget hatásának mérséklésére.

Gábor Péter ügyvezetô, Zöldfácska Kft. Jombach Sándor PhD hallgató, BCE Tájépítészeti Kar

Fôbb irodalmi források • Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezsô Zsuzsanna: A hazai nagyvárosok hôsziget hatásának elemzése finomfelbontású mûholdképek alapján. AGRO-21 Füzetek 44, pp. 32–44. 2005 • Chen, Xiao–Ling; Zhao, Hong–Mei; Li, Ping–Xiang; Yin, Zhi–Yong: Remote sensing image based analysis of the relationship between urban heat island and land use/cover changes, in Remote Sensing of Environment, vol 104, pp 133–146, 2006. • Gábor Péter, Jombach Sándor, Ongjerth Richárd: Budapest zöldfelületi állapotfelmérése ûrfelvételek feldolgozásával, 4D Tájépítészeti és Kertmûvészet Folyóirat, 4. szám pp 14–22, Budapest Corvnius Egyetem Tájépítészeti Kar, 2006. • Gómez, F.; Tamarit, N.; Jabaloyes, J.: Green zones, bioclimatics studies and human comfort in the future development of urban planning, Landscape and Urban Planning Vol 55 pp 151–161, 2001., • Gómez, Francisco; Gil, Luisa; Jabaloyes, José: Experimental investigation on the thermal comfort in the city: relationship with the green areas, enteraciton with the urban microcilmate, in Building and Environment, Vol 39., pp 1077–0886, 2004. • Gulyás Ágnes; Unger János; Matzarakis, Andreas: Assessment of the microclimatic and human comfort conditions in a complex urban environment: Modelling and measurements, Building And Environment, Vol 41 pp 1713–1722, 2006. • Jiménez–Munoz, J. C.; Sobrino, J. A. (2003). A generalized single-channel method for retrieving land surface temperature from remote sensing data. Journal of Geophysical Research, 108 (doi: 10.1029/2003JD003480). • Mika János, Fülöp Andrea, Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Makra László, Unger János: Nagyvárosaink idôjárása – Makacs tendenciák, új kockázatok, • Qin, Z.; Karnieli, A.; Berliner, P. (2001). A mono-window algorithm for retrieving land surface temperature from Landsat TM data and its application to the Israel–Egypt border region. International Journal of Remote Sensing, 22(18), 3719–3746. • Sobrino, José A; Jiménez–Munoz, Juan C.; Paolini, Leonardo: Land surface temperature retrieval from LANDSAT TM 5, Remote Sensing of Environment, Vol 90 pp 434–440, 2004. • Stathopoulou, Marina; Cartalis Constantinos: Daytime urban heat islands from Landsat ETM+ and Corine land cover data: An application to major cities in Greece, , Solar Energy Vol. 81. issue 3. pp 358–368 2006. • Szuróczki Zoltán, Tôkei László: Táj- és kertépítészeti meteorológia, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Házinyomdája, 1988. Budapest. • Wang, Yunpeng; Zhang, Jinqu; Li, Yan: A C++ program for retrieving land surface temperature from the data of Landsat TM/ETM+ band6, Computers & Geosciences 32, 1796–1805, 2006.

36

FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1

Eger város zöldfelületi rendszere
Vágyak és valóság

Eger úgy él a mai köztudatban, mint a hôsi hazafiság csillogó jelképe, a borok és a barokk városa. Sokan ismerik a katolicizmus egyik fellegváraként, vagy mint pezsgô diákvárost, fürdôkultúráját gazdag sportéletével, de aki az erdôs tájba simuló szôlôdombok között a városba ér, és az emberléptékû, zeg-zugos belvárosi utcák árnyas lombsátrai alatt sétálva, vagy a Szépasszonyvölgy pincéinek hûvösében bikavért kortyolgatva testközelbôl is megismeri, abban biztosan kellemesen felejthetetlen összbenyomás marad a városról.

A kedvezô összkép kialakulásához nagyban hozzájárul a környezet általános állapota, akkor is, ha ez nem tudatosul bennünk. Amihez a táj karaktere látványban háttérként szolgál, azt tovább erôsíti a rendszerbe foglalt zöldfelületi elemek gazdag válto zatossága, melyhez hozzátartoznak a susogó lom bok, a madárdal, a tarka virágözön, a nektárillat vagy néhol a víz csobogása. Valóban ilyen idilli a kép, vagy csak, mint lelkes lokálpatriótát, ragadott el a hév? Próbáljunk ennek végére járni, nézve a múlt örökségén mára kialakított állapotot, és keresve a folyton változó környezeti körülmények miatt még csak felsejlô célokat. Közben felteszünk olyan szakmai kér déseket is, melyekre minden bizonnyal máshol is válaszokat kell találni.

EG ER ZÖ LD F ELÜLETEI RÉG EN ÉS M A A zöldfelület jelentése növényekkel idôszakosan vagy tartósan fedett terület. A fenti tárgyszerûen kiterjesztô értelmezésbôl szemlélve bizonyítható, bár a laikus számára meghökkentônek tûnhet: településeink területének túlnyomó része zöldfelület! Eger esete sem kivétel, látni fogjuk, hogy az egykori tájban adott, majd többé-kevésbé tudatosan formált, mára rendszerbe szervezett zöldfelületek átszövik a települést, átalakulva minden területfelhasználási egységben megtartják, visszahódítják egykori birodalmukat. A korábbi évszázadokra visszatekintve néhány kétségtelen tényt leszögezhetünk:
2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

I Eger mai igazgatási területe a városfejlôdést megelôzôen természeti terület volt. 1 I Természetközeli állapotát feltehetôleg az erdô területek túlsúlya jellemezte, domb-hegyvidéki lombos erdôkkel, patakmenti (éger)ligeterdôkkel és égeres mocsárerdôkkel. I A terep- és vízviszonyoktól függôen ezt dombvidéki gyepek, sík rétek, rétlápok színezték. A mai Eger teljes területe zöldfelület volt! I A völgyfenék patakmedre felsô- és középfolyás jellegû, változó. I Az államalapítás után a termelési mód változásával elôször a tájhasználat módosul: a legeltetést felváltó földmûvelés elterjedése erdôirtást, gyeptörést tesz szükségessé. Kultúrtáj – szántó, szôlô, kert – kerül a természeti terület helyére, de ez is zöldfelület. I A város/várépítés faigénye további folyamatos erdôirtást indukált. I A város építési területigénye a megmûvelt területek, zöldfelület megszüntetésével jár. I A beépítés miatt kivont területeken átalakulva fennmaradnak (telkek kertjei) vagy a rekreációs, ökológiai, esztétikai igények miatt újból létesülnek zöldfelületek. A legutóbbi 100–120 év területhasználatát nézve néhány jelenség szembetûnô: I a mezôgazdasági mûvelésû területek zuhanásszerû csökkenése a rendszerváltást követôen megállt, mert a szántóterület ismét növekedik, I az erdôterület egyenletesen, enyhén nô, I a kivett területek növekedésének aggasztó, exponenciálisan emelkedô trendje a rendszerváltás óta megállt, csökkenôre váltott, 37

1895–1997 2 A területhasználati folyamatok eredményeképpen napjainkra kialakult Eger zöldfelületi rendszere. a jelentôs számú intézménykertnek köszönheti. a biológiailag aktív felületek egyenlôtlen eloszlásából. a barnás színû pedig idôszakosan növényzettel borított zöldfelület. A terv kötelezô alkalmazását helyi jogszabály írja elô. a zöldfelületek intenzitásának területi különbségeibôl. illetve erdôs növénysávok. A zöldfelületi hiányosságok az alacsony zöldterületi-ellátottságból. I hegyvidéki erdô tájkarakter. Az egyes területhasználati kategóriákon belüli zöldfelületek mennyisége és minôsége tehát átlagosnak te kinthetô. A területi elemek elhelyezkedésének teljes struktúráját láthatjuk a településszerkezeti tervlapon (2. ábra: Területhasználatok az összes terület százalékában. EG ER TELEPÜLÉS S ZERKEZETI TERV ZÖ LD F ELÜLETI S ZA KM UNKA RÉS ZÉNEK TA RTA LM A A zöldfelületek mai helyzetét a településfejlesztés térbeli kereteit meghatározó jelenleg hatályos Településszerkezeti terv zöldfelületi szakmunkarésze tartalmazza. A zöldes és szürke árnyalatú felület állandóan. a Bükk-hegység és az Alföld közötti ökológiai folyosó). mely utóbbi adódhat a vöröses lakó. a megfelelô zöldfelületi borítottságnak. 38 2. ábra). ábra). 30–40% (1.és a lilás ipari-kereskedelmi területek beépítési százaléktól függô részébôl. üdülôjelleggel beépített kertes területek. A város kedvezô zöldfelületi adottságait az átszellôzô folyosóknak. A zöldfelületek szinte a város egész területét lefedik! CÉLO K ÉS F ELED ATO K A zöldfelületrendezési javaslat a hiányosságok orvoslására. 2004. I borvidéki területen kívüli tájkarakter zártkerti. szôlô. a zöldfelületi rendszernek a terv távlatában történô megvalósítására meg határozza FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a szegényes játékés sportolási lehetôségekbôl adódnak.3 A terv a beépítésre nem szánt területeket az alábbi tájkarakter típusokba sorolja: I dombvidéki szôlôtermesztô tájkarakter (ezen belül a telekméret szerint két kategória). 1. hogy ebben a legutóbbi idôkig másodlagos szerepet játszott a természeti elemek megbecsülése és megóvásának szándéka. I elôzô kettô közötti átmeneti karakter (gyepterület erdôfoltokkal). az értékes zöldfelületi elemeknek. ábra: Eger településszerkezeti terve. erdô) aránya 100 éve stabil.I a tartósan növényzettel borított terület (gyep. Felismerhetô. I patak-völgyek tájkarakter (patakmenti gyepes.

a zöldfelületi elemek összekötése. ábra mutatja be. A zöldfelületek vizuális. 10% közös zöldfelületet létesítése. G új városi szintû közpark kijelölése a belterület ÉNy-i részén. Egerben nincs konkrét komoly tradícióval ren39 . ábra: Zöldfelületrendezési javaslat a célokat és rögzíti azok elérésének megoldását. G intézménykertek korszerûsítése funkció szerinti használatra. az európai és az ennek részét képezô nemzeti ökológiai hálózat folytonosságának és 3. esztétikai célú fejlesztése fasorokkal az idegenforgalmi célpontoknál (Érsek kert. G kiegészítendô. G a kondicionáló felületek növelése. a rekreáció iránt támasztott igény. a vízkészletek védelmének biztosítása. fejlesztendô fasorok. G szabályozási tervben min. 3. A zöldfelületi rendszer hiányosságainak orvoslására a terv feladatként kiemeli G a hiányzó zöldterületek pótlását.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 1. A zöldfelületek használati értékének növelése G városi szintû közpark kijelölése. 3. az erdôko szorúzta szôlôdombokon újjászületett borkultúrája. mivel az erre épülô turisztikai ágazat a város gazdaságának meghatározó szektora. A zöldfelület-fejlesztés három szempont köré rendezôdik: 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ Ö S S ZEG ZÉS A paradicsomi idôk óta sok viszontagságot átélt bükkaljai patakvölgyben ma is békésen megbúvó Eger egyik fô vonzereje a tájban rejlik: bástyáira lépve elénk villan viharos történelme. A tervezett zöldfelület-fejlesztés lényeges elemei G a zöldfelületi rendszer fô eleme az Eger-patak és környezete. A környezet jellemzôen még ma is zöldfelület. ami a környezet állapotának magasabb színvonalát igényli és feltételezi. 10% zöldterület (ahol nincs). Ugyanakkor a turizmus fokozottan és gátlástalanul terheli a környezetet. G összefüggô zöldfelületi rendszer kialakítása. a szûk utcákon járva apró boltjainak turistáktól nyüzsgô forgataga pedig már jelenérôl szól. Szépasszony-völgy). G zöldterületként kerültek besorolásra a meglévô zöldterületek (a kisebbek is). valamint a lakó telepek zöldfelületei. ezért gondosabb munkát igényel a magas nívó fenntartása. Az ökológiai szerep erôsítése G a táji kapcsolat megteremtése. Belváros. A terv tájrendezési javaslata szintén három célt érvényesít 1. a tengelyeken és az oda vezetô utaknál. az egri történelmi borvidék tájkarakterének megôrzése. G meglévô zöldfelületeken kerti berendezések. 2. pontos jelkulccsal a 3. G új zöldterületek létesítése. G új lakóterületen min. A turisztikai vonzerô egyik tényezôje. A táj karakterében rejlô értéket felismerve a város már óvja és szisztematikusan fejleszti a zöldfelületeket. G a zöldfelületi rendszer folytonosságát biztosító szerkezeti elemek lehatárolását. 2. játszó/sportterek építése. A javaslat rajzi megjelenítését. a kemping szomszédságában. G az új zöldterületi elemek helyének megtalálását.

O Az inváziós fajok. (VI. táj. A beingázók naponta ugyanis a város zöldfelületeit terhelik.és kertépítész HIVATKOZÁSOK: 1 2 1996. a vízelvezetés (és esetleg egyidejûleg ivóvízzel öntözés) helyett vízvisszatartás a zöldfelületeken. ötödikként a magyar települések közül. O A szezonalitás problémaköre: a lombhullatók (az útmenti sorfák is) az október és április közötti vegetációs szünetben a zöldfelülettôl elvárt hatás töredékét produkálják. Az új Plaza melletti szakasz fásítása a teljesen kipusztult „védett hársfasor”-t pótolná. esetén). tv. majd az épített sportcsarnok számára továbbfaragták. O A zöldfelületekkel kapcsolatos jogszabályok hetek múlva „jogutód nélkül” megszûnnek. de közlekedési lobbyérdekeken mindeddig meghiúsult. évi LIII. hogy 2007-ben az Tájépítészek Európai Szövetségének ide látogatott zsûrije a várost arany medállal tüntette ki. színház. allergének köre kiszámíthatatlanul tágul. kórház stb.hu honlapról az Önkormányzat/Közgyûlés/Településszerkezeti terv címszó alatt. Terv szerinti kiszabadítása nehezen megvalósítható szép cél. Letölthetô a www. Vámospércs. addig megvalósításuk személyi feltételrendszerének szabályozása kaotikus (megbízás-tervezés-engedélyezés-építésirányítás-ellenôrzés)! Turcsányi Miklós okl. 24. Bodnár László: Az Egri Borvidék. párologtatás a növényekkel.delkezô zöldfelületi létesítmény.) Közgyûlési Határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve és Alátámasztó Munkarészei.. A terv szerinti új Északi sportcentrumnak ezt inkább kiváltani kellene. O A 25-ös fôút Belváros melletti szakaszának visszafásításának szabályozását Csemez Attila már 15 éve szakmailag javasolta. Bodnár és Társa Geográfus Bt. O A meglévô zöldfelületek értéknyilvántartása szabályozatlan. 3 40 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . Benne például a felszíni vízrendezés. O Az Érsekkert DNy-i negyedét elôbb a stadion csonkította. F ELO LD ATLA N KO NF LI KTUS O K O A város felett völgyzáró gáttal egykor malom hajtásra visszaduzzasztott. A tájformálás Egerben napjainkra olyan színvonalat ért el. esetleges. várszerû falszo rosba kanalizálták. itt a táj évszázadok alatt kialakult karaktere vált tradícióvá. O A globális klímaváltozás tényét. de a mély fekvésû belvárosra rendre árvizeket zúdító vízfolyás megzabolázásának áldozatul esett a vizes élô hely is: a patak belvárosi szakaszát virágvályúval „koronázott” kilométeres. 2001 Eger Megyei Jogú Város 279/2004. zöldfelületi kapcso latrendszerét komplex módon vizsgálni kellene. területigényük biztosítását törvények garantálják. NÉHÁ NY ÉS ZREV ÉTEL ÉS KÉRD ÉS F ELV ETÉS O A városra központi szerepkörébôl adódóan hárul-e kötelezettség a vonzáskörzetébe tartozó települések lakosságának magasabb szintû zöldfelületi ellátására? (mint pl. O Míg a zöldfelületi elemek védelmét. alapján (A természet védelmérôl) Forrás: Dr. ruderális növények.eger.

gyertyán elegyes állományait találjuk. Ez a természeti környezet lopakodik be a várostestbe a Kapos két partján futva érkezô 10 patak völgyelete mentén. 35. amelyrôl nevét kapta. Az erdôk félelmetes. Azóta igyekszem koordinálni a parképítés és a fenntartás szerteágazó területeit. délre a Dráva vadóc vize. Az erdeifenyô az egyedüli örökzöld. virágültetés mindennapossá vált. délrôl a Zselic dombjai ölelik. A II. A gazdasági világválság idején a munkanélküliek – korabeli közmunkások – alkalmazásával a város utcáit virággal ültették be és közismertté vált a virágos Kaposvár kifejezés. 8 ivókút. A nálunk hegynek mondott dombok magassága alig haladja meg a 200 métert. 11 park található. a füves terület 160 ha. amelyeket közterületekre. hogy valóságos. század végén az elsô városi fô kertész. magánkertekbe ültettek. az ország egyik legszebb vadállományát rejtve és eltartva. A táj a Pannon dombok lankáin az erdô. forgalmi csomópontok növényborításából. Schilhán József 100 db tiszafát hozatott a felvidéki Bátfáról. világháború és a szocialista iparosítás idôszakában ezek a hagyományok erôtlenné váltak. Tôle északra helyezkedik el a Balaton. A fás növényzetet jórészt lombos fajok alkotják.Kaposvár zöldfelületeinek fenntartása Kaposvár Somogyország fôvárosa. mint Róma és úgy szeli át a Kapos. kialakultak az elsô parkok. szervezett faültetés valósuljon meg. megtartására törekszünk. terek. ami ôshonos fafajként elvétve megjelenik. Megyeszékhely.és a szántóföldi növényborítottság változatos játékával díszlô Somogyi-dombság. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ A XX. TÖ RTÉNELM I TÁ V LATO K A városban az elsô szórványfásítások a XVIII. amelyre irányvonatokkal érkezett a közönség Kaposvárra a virágosított közterületek meg tekintésére is. Ezek közül sok még ma is él. A természetes nö vényzet jelen van az urbánus környezetben. század elsô felében a város gyorsan fejlôdött. ezüsthárs. A D ATO K Magyarország 25 ezer hektár közcélú. Az utcai fasortelepítés.000. települési zöldfelületébôl 170 ha jut Kaposvárra. A Millennium évében 7 db páfrányfenyôt ültettek. A fák száma kb. Egy patetikus mondás szerint hét dombon terül el. Ezek közül két egyedet ôrzünk még. illetve elsôsorban ennek telepítésére. 450 db villanyoszlopon 2360 cserép muskátli és más virág díszlik. A XIX. a déli oldalakon pedig cser. a városi szövetet szervesen átszôve lélegzik a lakótelkekbôl. de száz évet kellett várni. A nyolcvanas évek ben újra erôre kaptak a városszépítési törekvések. az északi lejtôkön hihetetlen szépségû bükkerdôk. amely közepén fekszik Koppány egykori birtokának. A panelépületek tömeges megjelenése megkövetelte a szakma képviseletét és 1978-ban városi fôkertészi státuszt létesített a városi tanács. A köztereken 13 db szökôkút. mint Rómát a Tiberisz. városi fôkertészi státusz sem volt. A települést északról Külsô-Somogy szelíd lankái. Kopátsy Sándor és Stöckl József fôkertészek maradandót alkottak. a várostest közepén pedig a Kapos. tölgy. a virágágyak 3450 m 2. parkokból. amelyeket a hét vezér nevével láttak el. vizekbôl összeálló zöldfelület. sötét szurdokai azonban mégis tekintélyesek. század vége körül történtek. az utcai fasorokból. 41 . 70 ezer embert szolgálva. 1929-ben országos mezôgazdasági kiállítást rendeztek.

Az egyre erôteljesebb forgalom részben nem tisztelte a zöldsávon elültetett FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . ⎯ két fasort (Németh István fasor. kôris és akác is. Bevezettük a Radó-féle fapótlás rendjét és elterjesztettük mindazon szakmai irányelveket. a Toponári vadgesztenyesorok. hogy egyrészt ezen értékek védelmét meg kell oldanunk. 2002-ben kereskedelmi forgalomban is kapható könyvet jelentettünk meg Kaposi fák a várostörténet tükrében címmel.5 ha-os Színház park. mások egy-egy utcanyitás. A fafajok lombos taxonok. amely közbirtokossági erdôbôl katonai lôtérré. 155 db Tilia tomentosa és Tilia plathyphyllos. amely az útburkolatok két oldalán erôteljes méretû lombkorona. városfejlesztési területen dolgozó beruházók. kezdetben kényszerû. illetve így nyilatkoznak a hozzánk érkezô városlátogatók. de a nyári lombsátor alatt akár gyalog. A nagyszerû kertészeti hagyományok és a város századelôt megélt érdemes polgárai azt a parancsot közvetítették felénk. Ezeket a fôként négyszintes házakat már csaknem teljesen betakarja a kertészeti tervek alapján ültetett növényzet. V I RÁ G F ELÜLETEK A jelentôsebb parkok a tudatos városfejlesztés eredményeként alakultak ki. kivitelezôk tiszteletét. Egyébiránt pedig kötelességünknek éreztük ezen értékek bemutatását. A nagy koronájú fajok (platán) sok gondot okoznak a viszonylag szûk utcákon. A rendeletet felülvizsgáltuk és módosítottuk újabb fák védelem alá helyezésével. védelmét kezelési szabályait írták elô. PA RKO K. A Noszlopy Gáspár utcában négyes platánsor található. örökzöld elvétve akad a lakótelepi lakóházak környezetében. de jól illeszkednek a várostestbe a forgalmas helyszíneken lévô Európa park és a Múzeum park.6 ha). ámulatban lehet részünk. Az utóbbi évtizedekben a hagyományokat tisztelve a városközponton kívül is kétoldali fasorokat telepítettünk. szigettel. amelynek határvonalán jó részt cser tölgy bôl álló. illetve a járdák és az út között valamilyen növény (régen Canna) beültetését jelenti. ezért a lakótelepi közkertek ma már – 30 évesen – komoly lombfelületet alkotnak. Közepén félhektáros tóval. amelyek Kaposváron az építési. majd önkéntes jogkö vetését vívták ki szakterületünk értékei iránt.3 ha) és az egykori Festetics kúria kertje (5. Legnagyobb parkunk a Cseri park. hogy az utcákon a beárnyékolt zöldsávokon a már nem tartható virág helyett cserjéket volna célszerû ültetni. Kisebbek. gesztenye. középsô. archiváltunk fényképfelvételeket és 1991-ben az önkormányzat védetté nyilvánított ⎯ két parkterületet: Berzsenyi park (4. egykori 600 m hosszú. Ezeket a parkokat a belvárosi utakat szegélyezô fasorok kötik össze.Számottevô a panel térhódítása. juhar.5 ha-on. játszótérrel. Városközponti jelentôsebb parkjaink a 4. amelyek a zöldfe lületek használatát. A rendszerváltozás után az önkormányzatiság lázában és lendületében megalkottuk azokat az önkormányzati rendeleteket. a laikus városlakó számára a figyelem felkeltését az értékek megismertetése és védelme céljából. Jellemzô fafaj az akkor divatos és újszerû platán. szanálás következtében. Radó Dezsô többször említette ezt a kertet a vidéki nagyléptékû népligetek mintapéldájaként. 200 m széles füves lôtéri része évtizedekig helyet bizto sított a május elsejei és más népünnepélyek nek. amelyek városképi szempontból elegendô dekorációt jelentenek. A fasorokat jórészt a múlt század elsô felében telepítették.3 ha-os Berzsenyi és a 3. hangsúlyozzák a már meglévô kaposvári utcakaraktert. másrészt gyarapítanunk is kell ezeket a magunk mai városfejlesztési kötelezettségét is ellátva. dokumentáltuk a mért adatokat. Egy németországi utazást követôen vált egyre erôsebbé az a felismerés. majd városi közparkká avanzsált. 20 hektár. Két éven keresztül felmértük a város jelentôs dendrológiai1 értékeit. amelyek egybehangzó városrendezési szakmai vélemények szerint a város legjelentôsebb zöldfelületi értékei. valóságos erdôt alkotó faállomány található. A környezeti ártalmak figyelembevételével várostûrôbb fajokat alkalmaztunk. 87 db Aesculus hyppocastanum) és ⎯ 183 db egyedi fát. FA S O RO K. akár gépkocsival 42 közlekedve mindennapos felüdülésben. Néhány éve hoztuk létre a Városligetet 5. Van még hárs. Panelházainkat az országban általában megszokott szürkés árnyalattól eltérôen – gondosan konstruált színdinamikai tervek szerint – élénk pasztellszínekkel látták el.

és térburkolat (2. fagyal változatok is. növényvédelem – szakvállalko zókra bízunk.8 2003 138. ilyen méretnél kaszálni kell. 2003-ban megnyertük a Virágos Magyar ország versenyt. A fajokkal kísérletezve rengeteg cserjét ültettünk az utcai zöldsávokra. Az aknázómoly megjelenésével ezeknél is és a mi védett fasorainknál is tragikus állapot következett be. Az anyagi lehetôségek az 1. 2004-ben pedig arany minôsítést vettünk át Franciaországban az Entente Florale díjkiosztó ünnepségén. egészséges verseny alakulhasson ki. darabszáma nem tartalmazza a családi házas utcákban lévô jelentôs. Év M Ft 1996 33. vállalkozásba adása. KÖ ZÖ S S ÉG .1 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 43 . „lokálpatriotábbnak” bizonyultak. gyöngyvesszô.8 2002 119. hogy a közbeszerzési eljárásoknál több vállalkozó is parkfenntartási munkát kaphasson. a lakók által gondozott mennyiséget. a váro sközpont gondozását pedig – a virág kivételével – közmunkások végzik. Speciális munkákat – koros fametszés. felelôsségteljesebbnek. 15. táblázat: A parkokra fordított kiadások alakulása 1996–2007 PA RKF ENNTA RTÁ S I G YA KO RLAT. kifizetése adminisztratív önkormányzati intézménynél. Kaposvár 1986-ban építette meg elsô sétáló utcáját. Különféle hóbogyók.2 2005 165.1 2007 166. Az útkorszerûsítések. Fôként köztisztasági. Három kaposvári és egy siófoki cég vesz részt a munkákban. amely emelheti zöldfelületeink gondozottsági színvonalát. a Városgondnok ságnál történik.9 1999 77. hogy meghatároztuk a fû lehetséges magasságát a különbözô kategóriájú területeken 8. A legfontosabb eredményünk. Ma már összefüggô sétáló felületek vannak. sok-sok virággal oldjuk meg. madárbirsek kerültek az utcákra. A fák. Az új közlekedési csomópontjainkban ezért új kutak jelentek meg. a szélesebb felületeken tûztövis. a kiugró kétszikûek miatt. arany vesszô. táblázat). a régieket pedig jórészt felújítottuk. A virág az egyre nagyobb árnyékot adó fák alatt fogyott. A parkfenntartási munkák tervezése. térképezések kézbe adták a virágosítás új formáit: beültettük a közlekedési pályák „hulladékterületeit”. Takács Zoltán kecskeméti vállalkozó segítségével ezt a problémát és a platánpoloska hasonló kártételét gyorsan megelôztük. táblázat szerint alakultak. A kivitelezést külsô vállalkozók végzik a szabad piac és a hazai közbeszerzési elô írások szerint. -kivágás. 25 cm-ben. részben olyan környezetszennyezést jelentett. A város polgármestere elindított egy következetes szökôkút építési programot. cserjék. Váro sunkban most növényvédelmi károkról alig lehet beszélni. V I S ELKED ÉS KULTÚRA . A helyi vállalkozások megfelelôbbnek. som. 1. a keszthelyi és a bárdibükki.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK sérülékeny lágyszárúakat.5 2006 168. Az alkalmazott virág jórészt egynyári. amely a klimatikus viszonyokat jobban tûrô magyar fajták körébôl került ki. ahol a növényi díszítést jórészt növénytartó edények alkalmazásával. Ekkor a polgármester a város határpontjain lévô „Kaposvár a lehetôségek városa” táblákat „Kaposvár a virágok városa” feliratúra cseréltette.1 2001 109.7 1997 42.8 2004 155. Környezetünkben két országos védelem alatt álló vadgesztenyesor van. versenyeztetése. PATERNA LI ZM US Véleményünk szerint alaptétel az alcímhez felso rakoztatható gondolatsor. A fôtéren valószínûleg Magyarország egyik legérdekesebb szökôkútrendszere üzemel. Idei közbeszerzésünkben finomítás történt: meg szab tuk a minimális kaszálási számot. Ennél a fû magasabb nem lehet. városvédelmi vonatkozásban. a virágosítás új városképi formáit kellett megtalálnunk. A változás után 10 kerületet hoztunk létre azért.9 1998 60. S ZERV EZETI F O RM Á K A rendszerváltozás elôtt a város zöldterületeit a helyi kommunális vállalat gondozta a városi tanács felügyeletével. illetve hiányzik a mintegy 9 hektárnyi járda. loncok vadrózsák.7 2000 88. amelytôl a gyalogosokat elválasztani (vizuálisan is) célszerûnek látszott.

607.599 1.850 1.697 1.895 1.806 44.190 Sövény (fm) 7.012 23.596 7.676 7.660 21.602 1.920 49. közvetve a közpénzzel is. Hartner Rudolf városi fôkertész. de bíztunk benne. neveléselméleti kérdésekrôl szól.697 1.599 1.676 7.804 1.599 1. A lakosság elvárja azt az állami.273 3.620 1.190 50.607.996 7. iskoláinkban az osztályfônöki órákon kerestünk kapcsolatot az ifjúsággal (még fôiskolai szinten is). táblázat: A fenntartott zöldfelület nagyságának változása 18 évvel ezelôtt azt reméltük – sok naivitással – hogy a polgárok gyorsan felismerik valós.198 3.041 1. A parkfenntartás egy szelete a település-üzemeltetésnek. Azt tudtuk.561 1.697 1.850 48.801 1. saját érdekeiket.596 7. esetenként nem is akarja. hanem az egész város – az ország – mentalitásán.980 50.596 7.639.676 7. Kaposvár város Önkormányzata 44 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 .512.455 3. a pedagógusok tanítsanak a könyvbôl.956 45.676 7.850 Fa (db) 21.718 2.750 49. Ma négy középiskolánkban van ilyen érettségi tétel.895 1.750 23. hogy célunk Kaposvár címen érettségi tétel bevezetése. rendtartást.545. rendet tesznek maguk körül.765 3. A gondolkodás szabadsága ugyanakkor lazított a viselkedéskultúrán és a fentiekkel ellenkezô irányú folyamatoknak is tanúi vagyunk.588 23.956 44.600 3.706 Pázsit (m 2) 1. Tévedtünk. Rengeteg publicisztikát jelentettünk meg.716 1. hogy a városhoz kötôdést erôsítendô.Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összes terület (ezer m 2) 1.361 3.908 22.041 1. ahol élünk” címû könyvünket. mert azok gyakorlása rendszerességet.512.850 1.850 1. azzal a szándékkal és kérelemmel.416 48. Azt írtuk a könyv bevezetôjében.596 7.706 1. amely a várostörténetrôl. Ezt eljuttattuk minden ok tatási.611.804 Virág évelô (m 2) 183 183 183 183 183 183 183 183 783 783 783 783 Egynyári (m 2) 2. általában többletmunkát jelent.660 21.850 1.806 43.600 3. amit az elôzô társadalmi rendszerben megszokott. önkormányzati gondoskodást.600 3. illetve rögzült beidegzôdéseibôl nem igen lép ki.850 1.512.599 1.660 21. és idén ôsztôl tantárgyi keretek között kötelezô lesz a kö zépiskolákban a városról szóló tananyag leadása.895 1. a helyi médiában beszélgetéseket folytattunk. Sikere nem csak néhány kertész és segédmunkás ténykedésén múlik.251 1. másokkal való konfliktus-helyzeteket.850 1. hogy az öreg fát nehéz átültetni. ám nem önállóan létezik.268 23. kulturális intézményhez.390 3. valós érdekeit nem ismeri fel.895 1.512.584 21.996 2. hogy a fiatalok alakíthatók és rajtuk keresztül még a szülôkhöz is eljutnak információk a mi akaratunk szerint.584 21.446 Rózsa (m 2) 1.602 Cserje (db) 43.599 1.532 23.876 1. városüzemeltetésrôl.956 44. 1998-ban megírtuk „A város.925 1.804 1.596 7.676 7.611.608. megtanulnak bánni értékeikkel.512.316 1.895 1.273 3.

század végéig tartó fôvárosi fejlôdés ugyan megtorpant. a környezeti szempontok és az üzemek kitelepítése. ökológiai és tájképi adottságokat teljes mértékben megváltoztatja. bánya egyaránt vált. Fordult a területhasználat színpada. mûködôképesen a Bécsi út 120. A fôváros lakosságának száma folyamatosan növekedett. A nagyvárosok peremén a „szemetelés” nagyságrendekkel súlyosabb. fôleg a mezôgazdasági és részben az erdôterületek rovására.és munkahelyének meg terem tése miatt a város területe folyamatosan növekedett. azokban élni. Felhagyott területük sokféle újrahasznosítását példákon keresztül mutatom be. század közepétôl. „Forgószínpad”. az elsô házgyár (1965) megépítéséig a legszélesebb körben alkalmazott építôanyag a tégla volt. a lakóparkok építését preferálták. de a monarchia felbomlása után új gazdasági feltételekkel folytatódott. majd a kiegyezést és Budapest megalapítását (1873-at) követôen a téglagyártás reneszánszát élte. A bányászat a korábban kialakult területhasználati. az agyagbányák helyén az üzletközpontok. A bányászati tevékenység a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe. a téglagyárak szerepét. Az utóbbi évtizedekben viszont a téglagyárak. Az 1960-as évek végéig. bûncselekményeket elkövetni. „Senki földje”. A hegylábi agyagbányagödrök folyamatos növekedése óriási tájsebeket jelentett. Nevezetesen az agyagbányák. az ökológiai tévcselekedetek súlyát városi mértékben csökkenti. A senki földjén lehet büntetlenül hulladékot. A városperem egyszerre küzdôtér. amelyet a beépítési tevékenységek elôretörése jellemez. 45 . „gunyeszokat” építeni. A dualista korszak leglátványosabb gazdasági eredménye a rendkívül gyors budapesti városfejlôdés volt. bontási üzelmeket folytatni. sôt „visszarendezôdhet”. A településbôl kifelé áradó aktivitással szemben a hagyományosan ellátó rendeltetésû környék nem versenyképes. A felületek „kedvezô” irányú cseréje a biológiailag aktív felületi arányt növeli. A II. amely vonz mindenféle illegális cselekedetet. törmeléket illegálisan lerakni. tájrészletek hasznosítása megváltozik. Az óbudai városkörnyék két évezredes alakításából az utóbbi 150 évet emeltem ki. Aquincum építése idején már magas színvonalon végezték (a legjobb állapotban. A fôvárosban két térségben találtak tégla.és cserépgyártásra alkalmas agyagot: Kôbányán és Óbudán. világháborút követô újjáépítések. A fôváros szélén az egyoldalú küzdelem a be nem épített területek rovására a rendszerváltozást követôen még inkább felgyorsult. A visszaforgást korábban a tervezett üdülési igények. felérté kelôdött. szám alatti telken megmaradt egy római kemence). környezeti ártalmat okozó tárolási. a bányautótájak rehabilitálása egyaránt motiválta. A téglagyártást 2000 éve. a gondozatlan kert és a bezárt üzem. A téglagyárak bezárását követôen az 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ átmenetileg senkiföldje végülis óriási vagyonokért cserélt gazdát. A „küzdelem” egyoldalú. „Küzdôtér”. kerületi téglagyárak és bányautótájak szerepe a városszerkezetben A dinamikusan fejlôdô Budapest egyik fô ismérve a folytonos terjeszkedés. A korábbi városperem folyamatosan „beljebb került”. az ipari beruházások az építô iparra nagy terhet jelentettek. Az új funkció a térséget átrendezte. forgó színpad és senki földje. A XIX. gyár. Pest és Buda növekedésével a XIX. A téglagyárakat állandóan túlnôtte a város. illetve a mindenkori városszéleken újak nyitására került sor. A növekvô számú népesség újabb és újabb lakó. ezért azok bezárására. Senki földjévé a parlagon hagyott szántó. amelyben az egyes felületek. állatot tartani.Változó városkörnyék A Budapest III.

Demján és Társa téglagyára 8.Holzspach Téglagyár (1865–). Óbudai Mészégetô és Gôztéglagyár 6.Létesítés éve 1859 1859 ? 1860 1865 1868 1869 1884 1894 1903 1906 1907– 1907–1917 1911–45? 1914 1925–1945 1926 Gyár tulajdonosa/neve Holzbach A. téglát. 5. Bécsi út 310. Újlak II. Bécsi út 134. Bécsi út 134. Bécsi út 86–92. Szépvölgyi út 15. Rozália Téglagyár 9. Bécsi út 134.és Cserépipari Vállalat.és Mészégetô Részvénytársaság Schwartz J. táblázat). részben az új rendeltetés most van kialakulóban (1. Solymárvölgy Szentendrei út Aranyvölgyi út Pusztakúti út 7. Bécsi út 166–168. Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten 7. 5.és Cementgyár Rt. Budai Tégla.és bezárták. 4.és Cserépipari Vállalat. 11. 6. Budai Tégla. nyitottak agyagbányákat (1. táblázat: Téglavetôk. Bécsi út 343. 4. 10. térkép). Bécsi út 166–168. Telephely Szépvölgyi út 15. Bécsi út 166-168.) Leopold és fia Óbudai Mészégetô és Gôztéglagyár Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten Aranyhegyi téglagyár Pestvidéki Gôztégla.. 2. (Holzspack) Kunwald Jakab Murchel család téglagyára Brill Ferenc téglagyára Egyesült Tégla. Országút TÉG LA G Y Á RA K ÉS B Á NY Á K J ELENLEG I Á LLA PO TA 1. 2. Aranyhegyi Téglagyár Rt. Pusztakúti út 7. Újlak II. Szentendrei út Bécsi út 134. Dunai Gôztéglagyár 10. 1952-ben téglagyár 1. Kunwald téglagyára 3. A téglagyárat a II. 3. A 12 bányagödör és téglagyár közül a legutóbb bezárt öt (Újlak I. Újlak I. térkép: A téglagyárakkal és a bányagödrökkel igénybevett területek FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a Zichy uradalom nyomonkövethetôen égetett padlóburkolót. Békásmegyeri) utóhasználata részben eldôlt. Solymárvölgy Bécsi út 310. Victoria Gôztéglagyár Molnár féle vállalat Lenarduzzi Bell – Horváth-féle téglagyár Bohn Téglagyár Victoria és Bohn egyesülése Demján téglagyár Rozália Téglagyár (Musong Rt. Bécsi út 86–92. Békásmegyeri Téglagyár Szépvölgyi út 15. 12. cserepet. Bécsi út 166–168. 7. 3. 8. Bécsi út 343. Bécsi út 310. 4. Óbudai Mészégetô. Az épületegyüttest a 46 Tégla. Egyesült Cementgyár Rt (1892–). téglagyárak létesítése A kiscelli agyagból Aquincum katonaváros. 1. 3. A téglagyárak és bányagödrök közül azok városszerkezeti hatásaival foglalkozom. 4. Péterhegyi. 5. Aranyvölgyi út Békásmegyer Térképi sorszáma 1. Egyesült Tégla. század közepétôl építettek téglavetôket. A napjainkban is beazonosítható helyeken a XIX.. 1. gyárakat. 11. világháború alatt A Mechanikai Mérômûszerek Gyára Óbudára települt. 12. Bécsi út 310. 9.és Cserépgyár Rt. amelyek helye egyértelmûen beazonosítható. Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt. Bécsi út 310.és Cementgyár Elsô Óbudai Tégla.

A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az irodaépületeket (1. Az agyagot a talajvízszint alatti 5–8 méter mélységig kitermelték. a Praktiker és a StopShop üzlet épült 47 .V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK helyén és a bánya udvarán húzták fel. Az egykori téglagyár helyén a Budapesti Mûszaki Fôiskola kollégiumát és új épületét húzták fel (2. kép). Az elképzelés nem válhatott valóra. téglagyár helyén a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola. kép: A Holzspach Téglagyár helyén a Szépvölgyi Irodapark épült 2. 3. rézsûk „árulkodnak” a korabeli bányászati használatról. kép: Az Újlaki I. A téglagyár bezárására 1973 ôszén Bondor József ÉVM miniszter utasítására került sor (jóllehet augusztusban adták át a korszerû ôrlôt). Az Újlaki Téglagyárnak már az 1930-as évek végén a várostervezôk kezdeményezték bezárását. (1869–). Az utóhasználat – a budapesti gyakorlatnak 2. kép). A két bányát a Perényi úti házak lebontásával még a hatvanas években is össze akarták nyitni. 1. Kunwald téglagyára (1857–) Bécsi út 86–92. A hegyoldalon építési tilalmat kellett elrendelni. Az ivóvíznyomóvezetéket az úttal együtt át kellett helyezni. Újlaki Tégla. „Helyette” épült a Külsô-Bécsi úton a gázfûtésû Szarvas Téglagyár. téglagyár helyén az Óbudai Kísérleti Lakótelepet építették A hegylábbal párhuzamosan haladó Reme tehegyi út a ’60-as években megcsúszott. Budai Tégla. az egykori Bohm Téglagyár felé. kép: A Kunwald helyén a Budapesti Mûszaki Fôiskola épült 3. A Szépvölgyi Irodapark építése befejezôdött. A Remete-hegy felé sem. (1928–). A Bécsi út város felôli oldalán – a szárítók helyén – 1958 és 1964 között felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep 101 lakással (3. mert az Rt. igazgatói tanácsába a kormányzó kisebb fiát beválasztották… Az 1950-es évek elején hatalmas új kemencét építettek a szovjet cserépexport 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 4. kép: Az Újlaki I. kép).és Cserépipari Vállalat (1963–1977) Bécsi út 134. teljesítése érdekében. Ma már csak a meredek bevágások.és Mészégetô Rt. Maradt az északi irány. a gödörben bányató keletkezett. Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt. amelyet néhány éve bontottak le… Az Újlaki Téglagyár agyagbányája a Kiscellikastély felén nem bôvülhetett.

A bányagödör helyét részben fásították. az Arany völgyi út mente családi házakkal épült be. 2008-ban meg kezdték a Tesco építését. 4. A bányát kommunális hulladékkal töltötték fel. autószalonok és egyéb szolgáltató egységek alakultak ki. Dunai Gôztéglagyár (1913–) Szentendrei út Az egykori téglagyár helyén a Reményi Ede és a Vajda János utca között családi házak épültek. helyén felépítették az EuroCentert 5. Elektrocentrum épült. 5. 9. kép). A bérleti szerzôdések meg nem hosszabbítása újabb nagyarányú építkezések árnyékát vetíti elôre. Az egykori téglagyár helyén a rendszerváltást követôen építôipari kereskedelmi egységek. Demjén és Társa téglagyára (1907–) Bécsi út 310. Néhány éve fejezôdött be a Farkastorki út menti „nôtt földön” felépített lakótelep. felszíni vízelvezetô hálózatot és egy záportározót építettek. ezért a katlanszerû terepalakulat máig látható. kép: Az Újlak II.és Mészégetôgyár Rt (1893–). A három évtized alatt bebokrosodott részek közötti tisztásokat a Hármashatár-hegyrôl induló siklóernyôsök leszállópályaként használják. A fakadóvizek összegyûjtésére trapéz-szelvényû burkolt árokrendszert és csatornahálózatot építettek ki. illetve végeztek tereprendezést. A téglagyár és az UFC pálya helyén épült fel az Óbudai Kísérleti Lakótelep. A téglagyár egykori területét a laktanyához csatolták. Bohn Mihály és Társai téglagyára (1911-1975) Bécsi út 166-168. A Pilisi Parkerdô által több évtizede részben fásított bányaterületen szabadidôközpont kialakítását tervezik. Rozália Téglagyár (1907–) Solymárvölgy A III. Victoria Gôztéglagyár (1869-1906). kép). A téglagyár helyén 1999 és 2000 között felépítették a 120x150 m alapterületen az EuroCenter bevásárlóközpontot mélygarázzsal. Kôbányai Gôztéglagyár Társulat Pesten (1914–1933) Bécsi út 343. Budapesti Tégla. 48 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a Raul Wallenberg Humán Szakképzô Iskola és Gimnázium (2007-ig Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola). 6. valamint a Praktiker és a StopShop áruházak (4. A Solymárvölgyi telephely agyagbányái messze benyúlnak Solymár közigazgatási területére.megfelelôen – a feltöltés lett. A téglagyár helyén többek között Börze Kereskedôház. 7. Molnár-féle téglagyár (1896). Óbudai Mészégetô és Gôztéglagyár (1909-1945) Bécsi út 310. fatelepek. Az agyagos felszínen az erôs mozgások következtében az árokrendszer összetöredezett. két szintes és felszíni parkolókkal (5. Aranyhegyi Téglagyári Rt (1925–1945) Aranyvölgyi út Az Aranyhegyi Téglagyár viszonylag rövid idejû mûködésének nyomai alig láthatók. a körülkerített nem látogatható felületeken a füvet évente néhányszor lekaszálják. Területén az utóbbi években az Óbuda Lakókert többszintes épületeit húzták fel. Az Újlaki I-be öt fôvárosi kerület kommunális hulladékát 13 éven keresztül szállították. 10. a keletkezô metán kitörési helyein sokáig látszottak az elhalt növényzet kör alakú foltjai. A bányagödröt csak saját meddôjével töltötték fel. A privatizáció után a több mint két millió köbméter sittel folytatódott a feltöltés. 8. kerületben ma még mûködô egyetlen téglagyárat a rendszerváltozás után a Wiener berger Téglaipari Zártkörû Részvény társaság üzemelteti. Brill Ferenc téglagyára (1860–).

Péterhegyi Téglagyár (1894–). A gyár épület-együttes területe az egyszeri felépítésével – a szükséges hozzáépítésektôl. a hegylábi részen jelenleg három épületegyüttessel ForestHill néven lakópark épül (6. a Kálváriahegyen lévô keresztet és stációkat brutálisan 7. A szántókat. a bánya gödre viszont állandóan növekedett. A beépített területeken minden további kisajátítás konfliktusok sorozatát indította el. A III. ami elsôsorban viszonylagosan nagy helyigényének köszönhetô. montainbike-osok eróziós nyomai feltûnôen láthatók. A bányagödröt az elsôk között kezdték feltölteni. kép: A csillaghegyi agyagbányát ma is töltik A téglagyártás hatványozottan hatott a létesítési hely környezetére. a lakótelepre és Békásmegyer Ófalura egyaránt rá lehet látni. kép). A bányagödröt csaknem az eredeti terepadottságoknak megfelelôen töltötték vissza. A szo kásos üzemi használaton túlmenôen az elsô komolyabb befolyásolást a munkások lakó 49 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ . kép: A csillaghegyi téglagyár helyén vállalkozások alakulnak tönkretették. 6. A jó kilátási adottságokkal rendelkezô hegytetôrôl a Dunára. a bánya helyén a feltöltés miatt 50 évig építkezést nem lehet elôirányozni. Békásmegyeri Téglagyár Országút Az egykori téglagyár az Országút és HÉV sínek közötti részét több méter magasságban feltöltötték. kép). késôbb törmelékkel. Más ipari üzemekhez hasonlítva a téglagyárakban óriási felületeket vettek igénybe a szárítók és a bányagödrök. kép: A csillaghegyi agyagbányát feltöltötték a ForestHill Lakóparkot építik Ö S S ZEG ZÉS 12. gyümölcsösöket és részben az erdôket viszonylag könnyebb volt a bányatelekbe vonni. A mindenkori városszéli téglagyár és a bánya megnyitása kezdetben nem sokakat zavart. korszerûsítésektôl eltekintve – állandósult. sajnálatosan szilárd burkolatú út nem vezet fel és a motorosok. A Kálvária-hegyen néhány évvel ezelôtt új keresztet állítottak. a „túltöltött” bánya meredek rézsûi a Meggy utcáig lenyúlnak. A gyár helyét beépítették. A feltöltés a mai napig tart (8. A rendezett deponálással feltöltött gödröt fásították. Nagybátony–Újlaki Egyesült Iparmûvek Rt (1928–) Pusztakúti út 7. 8. alapozásból kikerült földdel. kerületi agyagbányák sorsa a felhagyást követôen sok hasonlóságot mutat: feltöltötték kezdetben kommunális hulladékkal. Területén a Gombos Kft karosszériamûhelye és sittlerakás egyaránt található (7. A téglagyár helyén építették fel a Forrásliget Lakó parkot.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 11. kép).

Családiházas beépítés Családiházas beépítés Beépítés = Forráskert Lakópark Jelentôs feltöltés sittel ipari hasznosítás pl. változtatták a terület hasznosítását (2. kerület jelenlegi összterületének 7%-át kitevô téglagyárak és agyagbányák nagy hatással voltak a városszél alakulására. A bányagödör megnyitásától − a felszíni vizek lefolyása megváltozott. Praktiker. 7. 6. A megépült lakó telepekhez a közlekedést és az infrastruktúrahálózatot is biztosítani kellett. 2. a felhagyott és/vagy feltöltött gödrök.Téglagyár helyén 1. A szokásos üzemi hatásoknál lényegesen jelentôsebb az agyagbánya folytonos terjeszkedése. FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . 5. A földszintes szobakonyhás sorházak zsúfoltak voltak. A feltöltés idôszaka több szempontból is kritikus volt. egy évtizeden belül megjelentek a bokrok. a gödör felszíne zölddé vált. 4. 8. StopShop Beépítés = EuroCenter Üzletek és épülô Tesco áruház Épületek kereskedelmi-szolgáltató átalakítása Beépítés = Lakókert Mûködô téglagyár = Wienerberger Téglaipari ZRt. − a meddôk nem állékonyak. A hatalmas ké ményû gyárak. a bezárást követô épületlebontások. Az állandó közútterhelésnél sokkal több konflik tust okoztak a szeméttelepre költözô guberálók és az állatvilág elszaporodó populációi. Beépítés = MMG majd Irodapark Agyagbánya helyén Beépítés = Budapesti Mûszaki Fôiskola Óbudai Kísérleti Lakótelep Raul Wallenberg. A III. rendezett deponálás Beépítés = ForestHill Lakópark Túltöltés építési törmelékkel jelenleg is folyik az illegális(?) töltés építési anyaggal Feltöltés kommunális hulladékkal és építési törmelékkel Feltöltés „saját” meddôvel Feltöltés kommunális hulladékkal és építési törmelékkel --- 12. táblázat). A varjak mellett a patkányok és az ízeltlábúak voltak a legkellemetlenebbek. − a termeléshez újabb és újabb területek igénybevételére volt szükség. 9. suvadásra hajlamosak. A rendszerváltozást megelôzôen a bányagödröt „automatikusan” közparkként tervezték kialakítani. 10. a növényzet nélküli tájsebek. A fedôréteggel letakart bányautótájban a 50 gyepflóra megjelent. 2. táblázat: A téglagyárak és a bányagödrök hasznosítása házainak felépítése jelentette. − a homlokfalak csúszásra. − a robbantás zajhatása és rezgéskeltése egyaránt jelentôs. a nagy homlokfalak. kerámiamûhely ? ? Feltöltés építési törmelékkel. a zöldellô és részben fásított bányák és végül az intenzív beépítések az utóbbi fél évszázadban folyamatosan átrajzolták a kerület térképét. kéményrobbantások. az óriási bányagödrök. néhány évvel késôbb a somkórós idôszak következett. 11. 3. − a rétegek elvágása miatt fakadóvizek keletkeztek.

Budapest 1998. Honvéd Térképészeti Intézet 1943 − Kogutowicz Manó: Budapest székesfôváros egész területének térképe 1:25 000 1922 − Létay Miklós: Téglagyárak Óbudán. Területi Tervezési és Értékelési Iroda Területpolitikai és Urbanisztikai Osztály Tel. M. de nem tudja. az EUKN Nemzeti Fókuszpontja készséggel áll rendelkezésére.. Budapest O További információ: EUKN Nemzeti Fókuszpont VÁTI Kht. 235–238.) − Csemez Attila: Egykori agyagbánya-gödrök. Óbudai Mészégetô. térkép: Több száz hektár bányagödör még zöld Városában akadnak megoldandó feladatok. Újlak II. Kir. ezért több száz hektár (Újlak I. térkép). október 15. Békásmegyeri) még néhány évtizedig biológiailag aktív felület marad… (2. Csemez Attila egyetemi tanár. Péterhegyi. BCE Tájépítészeti Kar Források − Budapest térképe 1:25 000.EUKN) megoldást nyújthat városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseire. O EUKN Konferencia Hatékonyság és alkalmazkodás: klímaváltozás a városokban 2008. (pp. Amennyiben kérdése merül fel.eu/ 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 51 .. 533–534. Budapest 1995. (pp. Kortárs kiadó.eukn. in: Óbuda évszázadai.hu e-könyvtár: http://www. in: Mesél Óbuda földje Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány.: +36 1 2243270 e-mail: eukn@vati. hogyan fogjanak hozzá? Fejlesztéseihez felhasználná más európai városok tapasztalatait? Városát szeretné a legkorszerûbb kutatások és szakpolitikák figyelembevételével fejleszteni? Az Európai Városi Tudáshálózat (European Urban Knowledge Network .A feltöltött bányagödrökben átmenetileg nem lehet építeni.) 2.

Szabó Teodóra.A településfejlôdés motorja lehet az újjáéledô romantikus kastélykert Gödöllôn A fôvárosi agglomeráció keleti zónájában Gödöllô meghatározó szerepet játszik szellemi. hanem fontos és meghatározó elemei a tájnak: szervezik és rendezik környezetüket. A felújított Felsô-kert a természeti harmónia békés szigete lehet. A település gazdag és változatos táji adottságainak. 1958. Gödöllô felvirágzása. Mayerhoffer András vezette építkezés az erdôkkel övezett. majd mezôvárosi rangra való emelkedése a fôúri birtok kiépítésének köszönhetô. s nem utolsó sorban személyes ambícióknak és rangos személyiségeknek köszönhette felvirágzását. 182. ifj. A megújulás lehetôsége a rendszerváltást követôen nyílt meg. A török uralom alatt elnéptelenedett területet 1723-ban kezdte el felvásárolni Grassalkovich Antal a környezô falvakkal együtt. Mûvészettörténeti Értesítô. Ekkor kezdték Gödöllôt Pest város „nyári lakaként”2 emlegetni. a teret átölelô barokk kerttôl. A Város által megfogalmazott jövôképben a Kastély. településfejlesztési potenciált jelenthetnek a város számára. fôvároshoz való közelségének. Gödöllôt az elsô írásos emlékek 1349-ben még csak pusztaként említik 1. érték növelô tényezôt jelent mind a helyi lakosság. S mindezek az adottságok ma is vonzerôt. A kastély központi szárnyai másfél évtized alatt újjászülettek. 9. fontos rekreációs. a táji. A királyi család magyarországi otthonaként tartotta számon Gödöllôt. század egyik rangos. Az 1735-ben megkezdett. az enyészet. kulturális és idegenforgalmi tényezôt jelent. amikor a magyar kormány koronázási ajándékként ajánlotta fel a birtokot Ferencz Józsefnek. Az egykori Grassalkovich birtok darabjaira szakadt és a kert részben beépült. Hunyadi M. Az épülethez illeszkedô barokk kert viszonylag kis területre terjedhetett ki. Sárospataki Máté. A Királyi Kastély Kht felismerte a kertrekonstrukció fontosságát. lankás tájon Dümmerling. kiegészítô társa. amely a város számára megtartó erôt. Gödöllô hajdan és most. A Gödöllôi Királyi Kastély Kht megbízásából 2008 júniusában készült el a Felsô kert revitalizációs kertépítészeti terve a Kert. addig Gödöllôn – valószínûleg a változatos domborzat miatt – ilyen nagyívû. típusteremtô építészeti együttese. A II. p. s nem volt az épületnek igazi befoglalója. Fekete Albert. A két világháború közötti idôszakban a kormányzó is itt rendezte be nyári rezidenciáját. Varga Eszter terve) FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 52 . A gö döllôi kastély a XVIII. mintha a rezsim az egész várost akarta volna büntetni az elôkelô történelmi múltért. A közeljövôben pályázati forrásból újulhat meg a kastélyt övezô Felsô-kert3. Ödön. Az egységes elvek alapján komponált táj magában foglalja a település. A gödöllôi kastély. s ez a város számára is fellendülést hozott. A Grassalkovich család kihalását (1841) követô stagnálás 1867-ig tartott.és Szabadtértervezési Tanszéken (Jámbor Imre. A barokk kastélyok nem különálló alkotások. mind a látogatók körében.1. táj léptékû. Szilágyi Kinga. kulturális és idegenforgalomi szempontból egyaránt. a térség különbözô funkciójú területeit. J. parktól nyernek értelmet és befejezést. 7. 1875. települési és építészeti értékeket semmibe vevô településalakítás idôszaka volt. p. De míg a legnagyobb barokk alkotások az épületeket övezô nagyszabású. Intézet. a hozzá tartozó kert megtartó erôt. Odrobenyák. világháború és az azt követô közel ötven év a pusztulás. a méltatlan. egységesen szerkesztett kertés parkegyüttes nem alakulhatott ki. inkább kapcsolódó. A fôvároshoz való közelség most lett csak igazán fontos. az oldalszárnyak 1 2 3 felújítására is hamarosan sor kerülhet.

1759-ben fogott bele Grassalkovich a közeli Máriabesnyôn egy kápolna építésébe. Az északi irányba futó fasor volt az egyetlen igazi kapcsolatot nyújtó vue. rendezésére is gondot fordított: templomot építtetett. a fasorokkal a tájba rajzolt látványtengelyek nem kapcsolódtak a kastély hossztengelyéhez.” 5 A XIX. A hercegné megbízására a 10-es években láttak Odrobenyák. amely így zárt. 1771-ben itt helyezték örök nyugalomra I. s ezért az eredeti tervektôl eltérôen templom és kapucinus rendház épült. amelyhez a Rákos-patak öntésterületén át a kastélytól fasorok vezettek. a „polgárok és alattvalók jósora elômozdítóját. amely búcsújáró helyként lett népszerû. a haza fáradhatatlan szolgálóját. mai nevén az ún. Mária Terézia 1751. p. virágdíszes partnerrel. 67.4 (2. a földmûvelés tanítóját. ábra). nem kis mértékben az Angliában tett utazások hatására. a Felsô-kert felé fordul. sziget-szerû megjelenést mutatott. Gödöllô új arculatot. Grassalkovich Antal feleségének. végén bástyával erôsített kerítésfallal. a keretezô épületszárnyak szélességében épült meg. rendezett képet. ahol az alapozás során egy középkori templom maradványai kerültek elô. külországi mesteremberek. A barokk kert területét valamikor a 1760-as években kibôvítették. és nem képeztek egy fókuszra szervezett vue-rendszert (1. védett. Esterházy Leopoldinának a kívánságára történt. A gödöllôi kastély érdekessége a „fordított” beépítési mód. A kastély a környezô birtoktestet két külön részre osztotta. 5 A Dorfmeister által készített vörös és fehér márvány szarkofágon olvasható sírfelirat így méltatta Grassalkovichot 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 53 . a Babati-erdôben lévô Istállós kastélyig vezetett. Keleti irányba a dióból és szilfából telepített korábbi hármas fasor egyikét hosszabbították meg Máriabesnyô felé. A kevés fennmaradt ábrázolás szerint barokk díszkert csak az épület déli homlokzata elôtt. Felsô.és az Alsó-kertre. két szélén fasorral 4 5 Grassalkovich Gödöllô fejlesztésére. Grassalkovich emlékére. Antal grófot. nagy vásárteret kapott. a falut szabályos úthálózattal rendezte és bôvítette. a szépmûvészetek kedvelôjét és pártfogóját. a domb túloldalán. A Felsô-kerten túli Haraszti-erdô elsô tervszerû nyiladéka pedig a kastélykert kereszttengelyének átvezetése lehetett. Az Alsó-kert nagy része ebben az idôszakban nyiladékokkal tagolt Thiergarten. amely kis töréssel. Az 1770-es években itt a Király-dombra nézô allén épült fel a Kálvária I. iparosok letelepedését szorgalmazta telekosztással. ábra: A késô-barokk kori tájszerkezet (Gödöllôi Múzeum) országút miatt nem volt mód a barokk szerkesztés elveinek következetes alkalmazására. század elejétôl többször is átépült és bôvült a kastélykert. azaz vadaskert volt. A terepadottságok és a kerepesi kísérve. ahol a cour d’honneur befelé. évi látogatásának emlékére ekkor épülhetett a Király-domb és a pavilon a korábbi kerthatár és a Haraszti-erdô nyiladékának vonalában. szabályos téglalap alaprajzi formában. s mellé 1763-ban mezôvárosi rangot is. amelynek lezárását az uradalmi présház adta. ábra). 1. Az elsô nagy átépítés III.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK a Rákos-patakra nézô lejtô alsó harmadában jelölte ki a kastély helyét. ezeknek azonban nem volt térkompozíciós szerepük. A kastély tengelyének folytatásaként értelmezhetô az észak-kelet felé futó út.

hívogató csalitjai a természet békéjét. változatos növénycsoportokkal képezett térfalakkal és feltáró sétaúthálózattal. ábra: Gödöllô az I. A kiegyezés után Gödöllô a királyi család rezidenciájaként virágzott fel újra. 4. ábra: A gödöllôi kastélykert 1867-ben (Dávid Ferenc és Máté Zsolt kutatásai nyomán) Az Alsó-kertben betöltötték a Hattyús-tavat. A kert gazdag. helyén tágas tisztásokat hoztak létre. annak szegélyezô fasoráig tartott. úthálózata lényegében nem változott. egymáshoz kapcsolódó. erdôfoltok. Az Alsó-kert képe is megváltozott. a lovardával a sportot kedvelô királyné kedvenc tartózkodási helye volt (4. katonai felmérésen (1783) már mezôvárosként szerepel hozzá a munkához. fôként kôszénszállításra 54 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . örökzöldek. A két kert együttese nagyvonalú keretbe foglalta a kastély épületét (3. A patak rendezésével mesterséges tó létesült. valamint a majorudvart a Felsô-kerttôl elválasztó vadgesztenye allét. buja növényzete. Szabad formálású. s erre az idôszakra tehetô a romantikus kert alakítása is. A tágas kert immár egész a pesti országútig. harmóniáját nyújtották a királyi családnak. a Király-dombot a pavilonnal. nagyvonalú kerti terek egész sorát hozták létre. ábra). s a növényalkalmazásban jelentek meg nagyobb számban Erzsébet királyné hazáját is megidézô fenyôk. Az Alsókert egyébként is sokat vesztett értékébôl a Pest–Losoncz közötti. A korábbi festôitájképi kert térszerkezete. ábra: A gödöllôi kastélykert angol – festôi – tájképi stílusban (1843. Máté Zsolt és Dávid Ferenc kutatásai nyomán) ton túli szántókat is bevonta a kertbe. a Lövôházat. tágas tisztások kereteztek. csak kisebb finomítások történtek. Az angolkert megôrizte a korábbi barokk kert néhány elemét. A hátsó kerítést. a Bécsi Levéltár anyaga.2. amelyet ligetesen betelepített facsoportok. A dúsan ültetett növényzet miatt a díszterembôl feltáruló látvány elvesztette barokk-kori távlatait. a barokk kôfalat a hercegné lebontatta. és a magasla3. A majorsági rész az istállókkal. ábra).

Közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság közel fele a kastélyra a legbüszkébb a városban. karakterét. viszont fontos volt számára a vadászat és a lovaglás. A kormányzó. mert megmaradt a kastéllyal közös kezelésben.) során a királyi kastély és kertje a város idegenforgalmi. amely korábban a településfejlôdés mo torja volt. mely hamarosan a város kedvelt pihenôhelye lett. évi tragikus halála után Gödöllô élete nagymértékben megváltozott. amelyek meg ôrzendô kertépítészeti. s ennek köszönhetôen a város kedvelt üdülô. ekkor lett a park és az épület arányos léptékû. A kastély jelenlegi és folytatódó rekonstrukciója. az általános rekreációs igények szintjén. Ehhez azonban a volt polgári védelmi épületek bontására. akár a látogatók. A kastély. turisták számára. A vasút miatt amúgy is kettészelt területbôl ezúttal a premontrei rend Jászóvári Prépostságának új rendháza és iskolája (a késôbbi Agrártudományi Egyetem) számára hasítottak ki egy több mint 50 hektáros területet. A Felsô-kert területe csak kisebb részben csökkent. mûemléki értéknek számítanak. Gödöllô Város településfejlesztési koncepciója 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 55 . de az Alsó-park területe tovább csökkent. A kastély részbeni felújítása után ez évben elôtérbe került a Felsô-kert. A kastély-együttes a II. majd a Felsô-kert többi része is visszanyerheti hajdani romantikus hangulatát. Az elsô világháború utáni idôkben a kastély funkciója ismét megváltozott. A tervek szerint elôbb a látványtengely mentén lévô téregyüttesek és a kamarakertek újulnak meg. emlékére alakították ki az Erzsébet-ligetet a Haraszti-erdôben. A Felsô-kert rekonstrukciós munkái várhatóan még idén elkezdôdnek. 5. jobb híján itt kialakított kôtár megfelelô helyének kialakítására is szükség van. ábra: Gödöllô város a III. A tervezési munka során körvonalazódtak azok a szempontok. hanem az érett tájképi együttes. az azt követô jó negyven év azonban súlyos károkat okozott. részben a környezô erdôkben. de az Alsó6 kert tanácsi. A kert fejlôdéstörténete és a rendelkezésre álló források alapján egyértelmû. ábra) miatt. akár a mindennapok. ma is képes lehet a város életébe színt és tartalmat vinni. valamint a szomszédos területeken tervezett ingatlanfejlesztés (szálloda és konferencia központ stb. Horthy Miklós számára alakították ki nyári rezidenciaként. a narancsház felújítása és programjának kialakítása. a fürdôház.és pihenô hellyé vált. a kastélyrekonstrukció során. leválasztotta az egykori vadaskertet és megszûntette a fontos tájszerkezeti kapcsolatokat. A kormányzó sportos. mind idegenforgalmi. és az elmúlt évek legfontosabb beruházásaként is a kastély rekonstrukcióját említették. s ezzel párhuzamosan a társadalmi élet is lanyhult. és nem mellékesen a kastélykert a belsô zöldhálózat fontos szerkezeti és tartalmi elemét jelenti. az udvari látogatások megritkultak. melynek szellemi hagyatéka a ma emberének is talán a legtöbbet nyújthatja. katonás karaktere nem igényelt nagyobb fényûzést. mely re Gödöllô kiváló lehetôségeket kínált. mind helyi kulturális szempontból. részben az egykori vadasparkban. katonai felmérésen (1869–1887) Erzsébet királyné 1898.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK rendelt vasútvonal építése (5. illetve önkormányzati kezelésbe került és még további részeken is beépült. nagyszabású mûegyüttes. A város azonban nem feledte egykori lakóját. és területe is csorbítatlan maradt. mely valósággal kettészelte a kertet. S ez az a kor. hogy a cél nem a korábbi barokk parter helyreállítása. történeti. mint a kastélyt közvetlenül övezô terület és történeti kert re konstruk ciója. A kastély és a park ugyanis épp a romantikában került egymással egyensúlyi helyzetbe.6 A kastély kiemelt szerepet játszik a város településfejlesztési koncepciójában is. értékek. kulturális és üdülési-rekreációs vonzerejét jelentôsen növelô együttesé válhat. a romantikus kert felidézése lehet. A Felsô-kert szépen gondozott volt. világháború pusztításait ugyan jól vészelte át. A vasútvonal ugyanakkor még közelebb hozta Gödöllôt a fôvároshoz.

BCE Tájépítészeti Kar 56 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . kerti koncertek is látogathatók voltak. az egykori Hattyús-tavak újraépítésének elôkészítése is. kezelésében lévô Felsô-kertre és külön a Város gondozásában lévô Alsó-kertre. mint a minôségi és ökologikus városfejlesztés. az üdülni. hogy az Alsó-kerttel. attól teljesen függetlenül. az Alsó. Különösképp az Ady Endre sétány (forgalmi jelentôségét tekintve ma még inkább forgalmi út!) kiváltása lenne sürgetô feladat. újra létre lehessen hozni a térkapcsolatokat. A Grassalkovichok idejében. ábra). Külön szabályozási terv készült a Kastély Kht. sajnálatos módon a Felsô-kert koncepciójával nem egyeztetett módon. a Táncsics Mihály úti fasor felújítása is városi feladat. 6. a turisztikai vonzerô növelés eszköze. más korban rendszeresen nyitva tartották a kertet a látogatók. hanem a város szerkezetébe beágyazódott. ábra: Gödöllô belvárosa a belsô zöldhálózat elemeivel. az országút „túlpartján” lévô Erzsébet-ligettel és a Kálváriával való kapcsolat rendezése. A „Kastély” és a „Város” kapcsolatának erô sítését a városfejlesztési koncepció is javasolja. Dr. ilyen szerepet szántak neki. A településfejlesztési koncepcióban a parkok. A Haraszti-hegy egykori vadászerdeinek maradványa. Nagyrészt ennek köszönhetô. amelyet a kastélykert felújításával kell egyeztetni. pontosabban legalább annak közparkként megmaradt részével. A kastély és a Felsô-kert ma valósággal elszigetelôdik a polgári belvárostól. a Grassalkovichok is. Eszterházy mintára tartott szabadtéri. Közben elindult az alsó-kerti közpark kertépítészeti tervezése. pihenni vágyók elôtt. A város távlati terveiben szerepel a kiváltó út és a jelenlegi forgalmi csomópont csillapított forgalmú térré való átépítése. hogy szigetként mûködjön. ligetek felújítása szerepel. a köz számára is nyitott parkká. nem csak a barokk nagy léptékû tájformálása okán. Ahogy egykor. A megújuló Felsô-kert a jövôben sem szabad. olykor csak idôrôl idôre. Szilágyi Kinga egyetemi tanár. de a szakági munkarészek között már nincs részletesebben kimunkált zöldfelületi rendszerterv. hanem mert a mindenkori birtokosok. A Szabadság út tehermentesítése. a gödöllôi parkrendszer központi elemévé kell váljon. a Felsôkert.és Felsô-kerttel.A kastély és a város kapcsolatát két nagy forgalmú közlekedési tengely keresztezôdése határozza meg (Szabadság út–Dózsa György út). az Alsó-kert és a vasút által leszakított Egyetemváros képezi a város belsô zöldhálózati rendszerét (6. az Erzsébet-liget. hogy a kastélyt látogatók mindössze 10%-a kel csak át a forgalmi csomóponton és megy el a Belvárosba. fennhéjázóan elzárkózó uradalom. az Erzsébet-ligettel A gödöllôi kastély hosszú történelme során sosem volt sziget-szerû.

pihenésre alkalmas meghitt részekkel. mely nemrégiben kapta a Kerekerdô nevet. a többi park a II. a tömbök belsejében lévô toldalék építmények. különösen a zöldterületek vo natkozásában. Történeti intézménykert is mindössze egy jött létre a Szent László kórház területén. minden tömb sajátos adottságait kihasználva – az egyedi tervezésû. kertek kialakítása. A régi telekviszonyok 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 57 . világháborúban gyárak lebombázása után keletkezett (Tinódi. jelentôs zöldterületekkel rendelkezô tereket a Ferenc tér kivételével. Az 1980-as évek végén megkezdett rehabilitáció folytatásával három tömbben létesített az Önkormányzat elôször védett lakókerteket. Az 1990-es évek elején Ferencváros sok szempontból a legkedvezôtlenebb helyzetû kerületek közé tartozott.Parkok. kertek születése Ferencvárosban Ferencváros kétszáz éves történetében egészen a rendszerváltásig tudatosan nem hoztak létre parkokat. ábra: Közös zöldterület A középsô Ferencvárosban. közös zöldterületeket (1. tízezer négyzetméter nagyságú közparkot a Lenhossek utca mellett. ábra) közel egy 2. a Ferenc körút–Üllôi út–Haller utca és a Mester utca által határolt rész városmegújítási akciójában érte el az Önkormányzat a leglátványosabb eredményeket. az ún. hangulatú lakókertek. Az új közpark (2. amely nek fontos eleme a parkok. A majdnem húszezer lakosú városrészben közparkok létesítése is szükséges. Közel fél évszázadnyi idôt követôen Ferencváros önkormányzata – a fôvárosban elôször – hozott létre egy tömb teljes bontásával új. kis játszóterekkel. ábra). A Bakáts tér telekadományozással jött létre. Az elsôk mintájára és kialakításuk tapasztalatai alapján készülnek folyamatosan – az új házak építéséhez és a lakóház felújítások üteméhez igazodóan. nyugodt kertek. Lázár Ervin kerületi kötôdésére utalva. Nehru park). A történeti városrészek megújítására készített koncepciók és a rendezési tervek egyik alap célkitûzése lett a zöldterületek arányának növelése a közterületeken és a tömbök belsejében. a Haller park régi temetô helyén alakult ki. átrendezésével. kerítések lebontásával szabaddá tett területeken jöttek létre a csendes. Markusovszky. ábra: Kerekerdô-park 1.

A városrendezési terv az új épületek helyét az utcavonaltól hátrébb határozza meg. szürke utca 58 A lakóházak felújítását és az új épületek átadását követôen fokozatosan lehet megújítani a lakó utcákat. ahogy a köznyelv nevezi a mesterséges vízfelületeket. a városrészi önkormányzat irányításával. amelyek kedvezôen tagolják a hosszú. A tevé kenység sikerét számos Virágos Magyarországért díj is jelzi. lehetôvé téve az utcák szakaszos szélesítését. A legkedvezôbb megoldás megtalálását ötletpályázat segítette elô. A századfordulós hangulatot idézô pavilonok kulturális. a felújított játszóterek. A további utcák díszburkolatos átépítését megelôzôen a városrész egészének közlekedési rendjét át kellett gondolni a minél teljesebb forgalomcsillapítás érdekében. ábra). ábra). melynek megújítása az Európai Unió pályázati támogatásával vált lehetôvé. 3. A tereket és a felújított utcákat mûvészeti alkotások is díszítik. ábra: Tompa utca 11. szórakoztató lakossági rendezvények fogadását szolgálják. Mesterséges dombok tagolják az eltérô funkciójú parkrészeket. ábra: Tûzoltó utca Sobieski János utca sarok Épületbontásokkal több kisebb fásított teret alakítottunk ki a Tûzoltó utca mentén (4. A téren összetett funkciókat kellett megvalósítani. ahova fákat is lehet ültetni a humánusabb környezet érdekében. a József Attila évfordulóra a Sobieski János utca sarkánál egy teresedés és a néhány hónapja átadott Salkaházy Sára park az Örök imádás templom mögött. a Tempo 30-as zóna kialakításához. ábra). hogy a lakótelepnek jó pozíciója van a fôvárosi lakótelepek rangsorában. ábra) újult meg. ábra: Ferenc tér A rehabilitációs terület központi tere a Ferenc tér (3. Az utcák közül elôször a Ferenc körútról nyíló Tompa utca (5. A lakótelep fokozatos rehabilitációjában fontos tényezô a közkert gondos. Jelentôs értékû. FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . a lakók elhelyezését is). monotonitását. a rendezett környezet lényeges szerepet játszik abban. A szûk utcákban a sûrû közmûhálózat miatt csak mérsékelten van mód növények telepítésére. a pihenôkerteket. A teljes beke rülési költsége a kapcsolódó utcákkal együtt közel félmilliárd forint volt. összefüggô közkert jött létre az 1960-as években megépített József Attila lakó telepen (6. színvo nalas fenntartása a lakosság közremûködésével. A „bálnák”. 5. a játszó tereket. a mikroklímát hivatottak javítani a megôrzött értékes és az újonnan telepített fákkal együtt. a sportpályát és a kutyafuttatót. 4. mely a városrész gyalogos tengelyét képezi.milliárdos ráfordítással valósult meg (beleértve természetesen az elavult házak bontását. Ezek a Tûzliliom park a Trafó elôterében. kisebb terek kialakítását. Az ápolt kertek.

melynek szerves részét képezi a zöldterületek folyamatos növelése. az új kulturális központ kialakításával egyidejûleg. amely részletesen ismerteti a városrész múltját.ferencvaros. mely néhány éven belül készül el. hogy a Duna-parton összefüggô. minôségük javítása.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 6. kapcsolódva a Nemzeti Színház különleges minôségû kertjéhez. kerület Ferencváros Önkormányzata 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 59 .hu) megtekinthetô a tavasszal jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégia. A Millenniumi Városközpont beépítésével összehangoltan. árvízmentes Duna-ág mentén a város és víz kapcsolata teljes értékûen hozható létre. A Lágymányosi hídtól délre. jelenét és jövôképeit. Kitûzött cél. Az önkormányzat honlapján (www. kerékpárút kapcsolja össze a zöldterületeket. Ferencváros várospolitikája elkötelezett a környezettudatos városfejlesztés iránt. fasoros sétány. A Közraktárak felújításával létrejövô CET. a Ráckevei–So rok sári Duna-ág menti területekre a tervezôasztalokon már körvonalazódik az Új Ferencváros jövôképe. a befektetô csoport és az önkormányzat közötti megállapodás alapján folyamatosan épül a közpark is. Budapest. Gegesy Ferenc polgármester. remélhetôleg a fôvárosi önkormányzat tulajdonában lévô Nehru park is méltóan megújul. ábra: József Attila lakótelep Ferencváros kedvezô adottsága a Duna menti elhelyezkedés. IX. A szabályozott vízszintû.

ZÖ LD F ELÜLET-F EJ LES ZTÉS EK EG Y ÜTTM ÛKÖ D ÉS A kerületben számos természeti érték. melynek fenntartására 2008. A korábbi iparterületek funkcióváltása a rendszerváltozás után. a játszószereket és ütéscsillapító burkolatokat modernizálták. elmúlt években hatalmasat nôtt. A hegyek oldalait szôlômûveléssel hasznosították. Számos lakópark épült és épül jelenleg is a korábbi lakótelepekhez kapcsolódóan és azoktól függetlenül is. A folyamat a második világháború után felgyorsult: a korábban nem vagy alig beépített területeken felépültek a város jelentôs lakótelepei (Lágy mányos. iskolák épültek. az ipar visszaszorulása után indult meg. A fiatal fák gondozására külön pénzügyi keretet hozott létre a kerület. a lakossággal egyeztetett funkciókkal jól használható parkok kerülnek kialakításra. FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . mezôgazdasági és jelentôs intézményi területek is találhatók. A megállapodás keretében az egyetemek vállalták. azzal párhuzamosan elôször az Átlós út. Ezen túlmenôen folyamatosan újítják meg a játszótereket. 33 470 000 m2 területen közel 136 600 ember él. fasor és lakótelepi közpark található. 2008. Budapest XI. A mai Albertfalva területen az ókorban római tárbor állt. BCE) együttmûködési megállapodást köt. kerület története – valószínûleg kedvezô elhelyezkedése miatt – igen hosszúra nyúlik. A játszótereket az elmúlt években az uniós elôírásoknak megfelelôen már átalakították. tömbházas beépítés is jelentôs mértékben megjelenik. A kerületben igen változatos beépítést találhatunk: vannak családi házas övezetek.Zöldfelületek fejlesztése Újbudán Újbuda. A kerület újkori történelme szorosan összefügg a vasútvonal megépültével. melynek keretében biztonságos. szinte nincsen olyan út vagy utca. zöldfelület rekonstrukcióra. Évente több park igényes felújítására is sor kerül. A Gellért-hegyen és környékén számos eraviszkusz emléket tártak fel az elmúlt évtizedekben. A kerület igen nagy erôfeszítéseket tesz a zöldfelületek fenntartására. így megmaradásuk garantált. ahol már nem csak a biztonságra. A lakótelep építésekkel párhuzamosan számos intézményi zöldfelület került kialakításra: óvodák. jóval a kötelezô határidô elôtt. évben 270 millió. Ekkor kezdték a Duna partján az új Egyetemi város kiépítését is. évben 205 millió forintot fordítanak. A beépítés jellege mellett a területhasználat is igen változatos képet mutat: a tradicionális Duna-menti iparterületek mellett természetvédelmi. Kelenföldi Szabadidô Park. A XIX–XX. A zöldfelületek és játszóterek fejlesztésének ütemét mutatja. A fasorok felújításának üteme az 60 Újbuda Önkormányzata 2007 ôszén határozott arról. ahol nem történt fapótlás. tradicionális közpark (Gellért-hegyi park. Kelenföld. arborétum (Budai arborétum). hogy 2007. már az ôskorban lakták. kerülete az egyik legnagyobb területû és a legnagyobb lakos-számú budapesti kerület. Az elmúlt két évben 5000 db fát ültettek és a tervek szerint ôsszel és tavasszal további 2500 db-t fognak még kiültetni. hanem az esztétikai kialakításra is nagy hangsúlyt fektetnek. század fordulójától egyre nagyobb számban épültek a lakóházak. majd a Sáros fürdô mentén jelentek meg az elsô beépítések. Feneketlen tó és parkja). 1 518 000 m 2 közterületbôl 1 300 000 m 2 a zöldfelület. évben 200 millió forintot fordít a kerület csak zöldfelületi fejlesztésre. hogy a területén található egyetemekkel (BMGE. A XI. Gazdagrét). számos lakótelep található itt és a hagyományos.

idôs faállomány megtartásával. pihenôhelyek. ábra). a fiatalok és az idôsek sem találhatnak itt megfelelô elfoglaltságot. szabad gondolkozásra ösztönözték ôket abból az elgondolásból. A bemutató alapján a legjobbnak ítélt terveket az Önkormányzat jutalmazta és a bennük foglalt ötleteket további tervezésre bocsátotta. a növényzet bôvítésével. A Budapesti Corvinus Egyetem négy kara a XI. Az Együttmûködés keretében a 2007/2008-as tanévben a Tájépítészeti Kar hallgatói több. ábra: A „városkapu” rendezésére készült terv zöldfelületi rendezés mellett megfogalmazásra került egy 50 méter magas kilátó torony is. 2. a kikapcso lódási lehetôségek korosztályoknak meg felelô bôvítésére törekedtek különbözô funkciók kialakításával. az Élelmiszer tudományi és a Tájépítészeti Kar pedig a Villányi úton helyezkedik el. a Kertészettudományi. az Önkormányzat pedig élô. hogy a várt ötletek alapján a realitásokat majd a konkrét tervek kidolgozásakor veszik figyelembe. ábra) és a Kelenföldi Szabadidô Park (Bikás-park) területe. kerületben van: a Közigazgatástudományi Kar a Ménesi úton. A javaslatokban a gördeszka-pálya. A Tájépítészeti Kar ötödéves hallgatói team-munka keretében négy változatot dolgoztak ki a Városkapu kialakítására és hármat a Kelenföldi Szabadidô Parkra. hogy a hallgatók fantáziájának – a területek meglévô adottságainak figyelembe vételén túl – nem akartak gátat szabni. ÚJ F ELA D ATO K ÉS A J Ö V Ô ELKÉPZELÉS EI Az elkészült munkák minôsége alapján mind Újbuda Önkormányzata mind a Budapesti Corvinus Egyetem folytatni kívánta az együttmûködést. A Z ELS Ô PRO J EKT ERED M ÉNY EI Az elsô feladat 2007. A kerület által konkrétan megfogalmazott elképzelés mellett fontos szempont volt. A kidolgozott javaslatok igen sokféle elképzelést tük röztek. elsôsorban hallgatói együttmûködés keretében segítik az újbudai fejlesztéseket. mely – a hallgatók szerint – megfelelôen hangsúlyos fogadóteret adna a fôvárosba érkezôk számára. a kerület számára fontos zöldfelület rendezésére dolgoztak ki javaslatokat a végleges kerületi döntés megalapozására. A Kelenföldi Szabadidô Park esetében a feladat aktualitását az itt épülô metró megálló és az elmúlt évben kialakított új sportközpont adta. ôszén történt kiíráskor a kerület képviselôi úgy döntötték. ezért a 2008. kutyafuttató mellett a kávéház és a szabadtéri mozi ötlete is megjelent. a 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 61 .V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK hogy tudományosan megalapozva. A vizsgálatok során a hallgatók feltárták. A javaslatok során a tervezôi teamek a sportolási. évi elsô félév választható tervezési feladatai között szerepelt egyrészt a gazdagréti lakótelep fô közlekedési sétányának áttervezése. A Városkapu területére a hagyományos 1. ábra: Hallgatói prezentáció az Önkormányzatnál A hallgatók javaslataikat az Önkormányzatnak prezentálták (2. hogy a park jelenlegi állapotában nem alkalmas az ideérkezôk fo gadására: a játszótér kicsi. aktuális feladatok megfogalmazásával. leginkább új gondolatokat igénylô terület a városkapu (volt Osztapenkó szobor helye 1. a meglévô. hogy a legfontosabb. kiírásával kívánja elôsegíteni a hallgatók gyakorlati képzését.

A jövô feladatai között szerepelni fog többek között a kelenföldi lakótelep többi zöldterületi egységének és az albertfalvi lakótelep zöldfelületi rendszerének újragondolása. XI. ábra). melyeket a kerület a területek vonatkozó zöldfelületi és kertépítészeti terveinek elkészítésekor átgondolásra és felhasználásra érdemesnek ítélt. kerület Újbuda Önkormányzata 62 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . illetve egyegy nagyobb zöldfelületi egység újratervezése (3. mert a hallgatók friss ötletei színt visznek a tervezési folyamatokba. ábra: A gazdagréti lakótelep zöldfelület-rendezési ötletterve teljes zöldfelületi rendszer átalakítása. Az elkészült munkák 4. Budapest. ábra: A Fraknó utca és a Bártfai utca közti lakótelep zöldfelület-rendezési ötletterve nagyon sok új ötletet tartalmaznak. ábra). a hallgatók pedig olyan feladatokon dolgozhatnak.dzsungel tundra mediterrán szavanna sztepp sarkvidék Tundra Mediterrán Dzsungel Sarkvidék 3. amelyek a való életen alapulnak. Molnár Gyula polgármester. A gazdagréti terveket lakossági fórumon már be is mutatták az érdeklôdôknek. így egy-egy feladat elkészítésekor rengeteg tapasztalatot gyûjthetnek jövendô szakmájukról. másrészt a Fraknó utca és Bártfai utca közti lakótelep zöldfelületi rendszerének újratervezési feladata (4.

Amennyiben ez a belsô változás megindul. A temetô különleges szerepû közösségi zöldterület. képzettebb népesség megjelenése a fejlôdés indikátora lehet. kerítéssel vették körül. hanem arra pályáznak. Az utca két szélén járda húzódik. Többnyire azonban koncepció hiányában nem arra kérnek a települések támogatást. A lakóhely (= belsôség) viszonylag kevés utcából áll és egyszerû szerkezetû. A XX.Zöldfelület = falufejlesztés? A XXI. századi kiszélesedése idézte elô. majd a XVI–XVII. amelyeknek helyét általában a falvak szélén mérték ki. Az árok és a járda. században megkezdôdött a temetôk falun kívülre. Ha a falvakat csoportokba soroljuk három alapvetôen különbözô sorsú település típust figyelhetünk meg: a csökkenô népességû. A vásárterek kialakítását a falusi vásártartási jog XIX–XX. A középkorban gyakran gyümölcsfák álltak a sírok között. fejlôdést elôsegítheti. Az utca fáinak fajtája (meggyfa. EG Y KO RI FA LVA K ÉS ZÖ LD F ELÜLETEK A falvak képét. A temetôket árokkal. még kérdéses sorsút és a növekvô. hogy védjék a legelô állatoktól. A fejlôdés irányát a települések a településfejlesztési koncepcióik kidolgozásakor tudják leghatásosabban meghatározni. A legtöbb fejlôdô faluban valamilyen hatás indukálta a pozitív változásokat: egy város közelsége. általában a település egyik kiemelkedô helyét foglalja el. jövô nélkülit. lelkes ember is elôidézheti a korábban kilátástalan sorsú település fejlôdését. A falukerítések tövises élô-sövénybôl. fonott sövénybôl vagy karókból készültek. A települési összkép alakulásában fontos szerepet kaptak az újkori külsô vásárterek. Lehetnek fátlanok vagy ritka fasorokkal beültetettek. század elsô felében 63 . elöregedés) megváltozhatnak. Legtöbbször árok vagy kerítés húzódik körülöttük. ugyanakkor az ismeretek és hagyományok hiánya sok esetben konfliktusok forrása lehet. A XX. Kezdetben a templom mellett volt (cinterem). ami a hosszú távú terveket. ma már számos pályázati lehetôség segíti elô azt. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ A házak és a szabad terek kialakulásában a fô szervezô erôt a templom és annak elhelyezkedése jelentette. sövénnyel. amire pillanatnyi lehetôséget látnak. Sok esetben a beköltözôk jelentik a falvak „megmentôit” hiszen az ô beköltözésük hatására a korábbi negatív demográfiai folyamatok (elvándorlás. illetve a kocsiút és a járda közé legtöbbször fasort ültettek. a házak földszintesek és a XX. így újabb esélyt teremtve a továbbélésre. Vannak fa nélküli és fákkal sûrûn beültetett temetôk. ahol külsô vagy belsô hatásra pozitív folyamatok indultak meg. század elôtt a tájra jellemzô természetes anyagokból készültek. Általában nagy gyepes közterületek. arculatát és a típusát alapvetôen a földrajzi viszonyok és a gazdálkodási módok határozzák meg. a fiatalabb. A falvak többségében a lakó helyek és a termelôhelyek elkülönülnek egymástól. Az utcakép az épületek. a kapuk és a fák együttese. A „gyüttmentek” megjelenése a falvakban pozitív és negatív hatásokkal egyaránt jár: a demográfiai növekedés. egy beruházás vagy akár egyetlen aktív. fejlôdô falvakat. hogy a település fejlôdhessen. a stagnáló népességû. A falvakat kezdetben bekerítették. század második felében a rendezettnek mondható falvakban az utca közepén halad a kocsiút. században világszerte. így Magyarországon is egyre többen élnek a városokban és ezzel párhuzamosan a falvak népessége folyamatosan lecsökkent. Ezért a koordinálatlan fejlesztések sok esetben hatástalanok maradnak. ad abszurdum még rontják is a település helyzetét. a falu szélére telepítése. a településrendezési terveket is. hiszen ez alapozza meg a további tervezést. szilvafa) jellemzô lehet az illetô falura. a kerítések.

a jövedelmi körülmények kielégítik a lakosság szociális. halmok. Baranya megyében. villany. hogy rendezze a területét akkor is. A zsákfalvak és a perem. s élnek az elektronika nyújtotta lehetôségekkel. építkezési hullám indult el. bálványkövek. 1988–2002).már útjában álltak a megnövekedett közúti forgalomnak. Alsómocsolád polgármestere vette fel a kapcsolatot 2007. társadalmi és környezeti elvárásnak kell megfelelniük. Gerényes. A települések a Dél-Dunántúli régióban. Az említett két zóna között helyezkednek el azok a települések.pdf). feliratos határkövek. földkupacok. ábra). oktatási.ES ETTA NULM Á NY 2008. Következtében módosultak a falvak társadalmi típusai. az infrastruktúra fejlesztése ide már nem jutott el. ha nem a turisztikai fejlesztést tûzték zászlójukra. hogy az élhetô településeknek számos gazdasági. január 1-jén alakult meg az Alsómocsoládi Körjegyzôség öt település (Alsómocsolád. A definícióból világosan kiderül. amelyik folyamatosan likvid. „képes fák”. mûvelôdési házakkal és egyéb „fontos” közintézményekkel telepítették be. melyeknek tájkép formáló hatásuk is van (Paládi-Kovács. kulturális. melynek következménye a területi kiegyenlítés.és kereskedelmi rendszerrel. év végén. fenntartható. mûvelôdési igényeit. Hallgatói munka FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 A FA LVA K HELY ZETE. FA LURO M B O LÓ TÖ RTÉNELEM A falvak életére több esemény is hatást gyakorolt. Jó példa erre a „Virágos Magyarország” mozgalom. Két kistérségbe tartoznak: a sásdiba (Alsómocsolád. 2003). melyek közé a települések megfelelô zöldfelületi ellátottsága is magától értetôdôen beletartozik. Ezt felismerve egyre több település érzi fontosnak azt. melyeknél a beköltözôk száma kedvezô demográfiai változásokat hozott és emellett emberléptékû. Mikor nevezhetünk egy települést élhetônek? „Az a település élhetô.” (http://www. ezzel szinte mindenütt sikerült megbontani a falu korábbi élô struktúráját (Beluszky. A falvakban kedvezôtlenek voltak a lakásépítési feltételek. a Mecsek északi lábánál helyezkednek el (1. Egyre több ház marad üresen és válik az idô martalékává. kutak. élôvizek. gáz) elérhetô szinte mindenhol.vagy „meg közelíthetetlen” települések esetében ennek éppen az ellenkezôje jellemzô. táblázat szemlélteti. A települések népességi és területi adatait az 1. Az alapvetô infrastruktúra (víz. melyek közvetve vagy közvetlenül a településképben is változásokat eredményeztek. melyben évrôl évre egyre több település vesz részt. források. Köblény. ehhez kapcsolódó feldolgozó. A „vidéki ipartelepítést” a szükséges infrastruktúra megteremtése nélkül végezték. A LS Ó M O CS O LÁ D I KÖ RJ EG Y ZÔS ÉG TELEPÜLÉS EI NEK ZÖ LD F ELÜLETI F EJ LES ZTÉS E . Kisvaszar. A telekhatárok tudatosításában és meg ôrzésében a telekkönyvezés bevezetése elôtt fontos szerepet töltöttek be a különféle határjelek: árkok. Ugyanebben az idôben szintén a lakosság összetételére gyakoroltak hatást a kitelepítések és a kényszerû lakosságcserék. határában fenntartható agrártevékenység folyik. az utcakert és a járda karbantartására. A BCE-TKTájtervezési és Területfejlesztési Tanszékével Dicsô László. mely széttörte az egykori harmonikus településkép maradékát is és felemésztett minden talpalatnyi üres (= zöld) területet. J Ö V ÔJ E Mára a „fejlôdés” elérte a falvakat is. Gerényes. A földreform (1945) hatást gyakorolt a településhálózatra és az agrártársadalom szerkezetére. Építészeti és településképi szempontból is érzékelhetô a változás: „szétverték” a falu szellemi és fizikai közepét. áruházakkal. a regionális különbségek mérséklésére való törekvés. mely egykor oly nagy gondot fordított a portája. melynek eredménye a falvak leérté kelôdése és a lakosság elvándorlása volt. barázdák. Szalatnak). nagyobb problémát a szennyvízhálózat kié pítése és az úthálózat korszerûsítése jelent. Szalatnak) összefogásával. lapostetejû úgynevezett városias jellegû ABC-kel. belsô migrációt és tanyásodási hullámot váltott ki. faragott faszobrok. A nagy városokhoz közeli falvakban Baróti Szabolcs szavaival élve gigantomániás és ízléstelen 64 .mtatk. élhetô tudott maradni.hu/pdf/munkacsop03. A politika a társadalmi és vagyoni különbségek kiegyenlítését tûzte ki célul. dombok. Fogy a lakosság. megjelölt élôfák. Kisvaszar) és a komlóiba (Köblény.

3 Baranya megye 2006. hogy vázlattervekkel és mûleírással járuljunk hozzá a települések zöldfelületi fejlesztéséhez. majd a tavaszi gyakorlatok folyamán kiegészítettünk zöldfelületi arculattervekkel. településenként eltérô jellegûek és nagyságúak. Alsómocsolád Gerényes Kisvaszar Köblény Szalatnak 1 300 1234 2 035 804 1 028 327 256 348 283 392 142 98 107 104 171 (Forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve/2 A helységek részletes adatai/2. Az északi stációkat rézsû választja el a gyümölcsfáktól. gabonatáblák közt vezet fel az út a Kálváriához. javulnak a zöldfelületek mind mennyiségi. ábra: Légifelvétel a települések elhelyezkedésérôl (Forrás: Google Earth) A javaslatok kidolgozása során törekvésünk.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK keretében végeztük a települések felmérését. melyek meg valósulása esetén kedvezôbb lesz a településkép. január 1. Ezek közül településenként csak egy-egy példát mutatunk be. A zöldfelületi egységek. január 1. január 1. mégsem túlzó. táblázat: Az Alsómocsoládi Körjegyzôség településeinek népességi és területi adatai Település neve Terület (hektár) Lakónépesség 2006. ábra: A kálvária látványterve 1. melyet végül minden egyes településre elkészítettük a tájrendezési és idegenforgalmi tanulmányt. a növénykiültetés esztétikus. nepszamlalas. A kereszt mögött található tér pihenôhely kialakítására alkalmas. ábra: Az alsómocsoládi kálvária környezetrendezési terve 65 . A tervezés célja az volt. mind minôségi vonatkozásban. Alaprajzi tervezést és a látványtervek (elsôsorban fotómanipuláció) készítését választottuk eszközül a leglátványosabb szemléltetés érdekében. a kálvária tetejének rendezetlensége megszûnik. hogy olyan tervek készüljenek. 2006. január 1. Lakások száma 2006. Alsómocsolád Kálváriadomb rendezése A község felôl emelkedô terepen. melyeket kiválasztottunk 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 3. 1. az árnyas padok kellemes idôtöltést biztosítanak a kálváriához érkezôk részére (2. Minden kiválasztott területre három-három változatot készítettünk el. http://www.hu/hun/egyeb/hnk2006/tablak/load2_2_03. és 3. és hosszútávon ez a megújuló településkép hozzájárul a turisztikai vonzerô növekedéséhez is. lehatárolva a szôlôtôkéket. A keresztutat 14 stáció jelképezi. a települések általunk kiválasztott zöldfelületeinek fejlesztésére alternatívákat mutassunk be. ábra).html) 2. a tetôponton lévô keresztet két tuja takarja. a déli oldalon drótkerítés húzódik a stációk mellett. A terv elônye: a növénykiültetés illeszkedik a kálvária emelkedett hangulatához.

a gépjármûvek a kijelölt helyen várakoznak. Jelenleg kétoldali fasor keretezi. a gyermekek igényeit kielégítô. modern. A terv megvalósítása esetén esztétikailag elônyös változások érhetôek el. viszonylag könnyen beszerezhetô fajok alkalmazása. 6. a meggyfa (Prunus cerasus) telepítését javasoltuk. a jelenleg kihasználatlan területek funkcióhoz jutnak. A terv a már meglévô fasor kiegészítésére és egységesítésére irányul. Az utcában és a faluban sok helyen fellelhetô fafajta.és játszótér kialakítása Kisvaszaron 66 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . A házak csupán néhány éve épültek. A tervezés során – lakossági igényeket figyelembe véve – parkoló került kialakításra. itt kapott helyet az egykori evangélikus templom emlékmûve és az Életfa szimbólum is. melyek illenek a falusias településképbe (6. megfelelô környezet alakul ki az emlékmûvek körül (4.és játszótér kialakítása Kisvaszar hajdani történeti területein ma szociális lakások állnak. a másik oldalon kôrisek (Fraxinus) állnak. a Hivatal felé esô fasort platán (Platanus hybrida) alkotja. Az önkormányzat kérésére a ma hasznosítatlanul álló önkormányzati tulajdonú területen ját5. ábra) szótér kialakítására készült terv. állapotuk és környezetük állapota azonban lehangoló. Az önkormányzattal szembeni teresedésre a már meglévô fenyôk (Picea omorika) megtartását és továbbiak ültetését javasoltuk. A terv elônyei: honos növények használata és terjesztése. A tér magasabban fekszik az utcánál. tartós és biztonságos játszótér kialakítása volt a fô szempont (5. ábra: Bágyani utcában szabadidôs. Egyszerûségével és kisméretû lombkoronájával alkalmas a szûkebb utcák fásítására is.Gerényes A Polgármesteri Hivatal melletti tér rendezése A tér a település központi részén található. ábra: A Kossuth utcai fasor terve Köblényen 4. A tervezés során elsôdlegesen egy korszerû. Köblény A Kossuth utcai fasor terve Köblény fô közlekedési útvonalán hiányos fasor található. ábra). ábra). a zöldfelületek nônek és változatossá válnak. ábra: A Polgármesteri Hivatal melletti tér rendezése Gerényesen Kisvaszar Bágyani utcában szabadidôs.

ahol szintén padok. a várakozó utasok igényeit kiszolgáló térkialakítás. A vasútállomás területe az út túl oldalán is folytatódik. mind szakmai értelemben) fenntartható zöldfelületek kialakítására kell törekedni. a gyalogos. Budapest (http://mek.hu/hun/egyeb/hnk2006/ta blak/load2_2_03. BCE Tájépítészeti Kar Források: − Paládi-Kovács Attila (a szerkesztôbizottság vezetôje) (1988–2002): MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben. A javaslat elemei: térhatároló növénykiültetés a zöldfelület és a Fankel Leo út között. A peronon három pad. meglévô sziklakert növényvilágának gazdagítása (7. A vasúti sínek mellett zúzott kôvel borított peron húzódik.html) − Beluszky Pál (2003): Magyarország településföldrajza. hogy a zöldfelületi rendszer a késôbbiek során a szükség leteknek megfelelôen átalakítható. valamint a kiszolgáló gépkocsi forgalom számára egyaránt. ábra). a kerékpáros. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ Mikházi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd. Dialóg Campus Kiadó. azonban. ábra: A vasútállomás és környezetének rendezése Szalatnakon V Á RHATÓ ERED M ÉNY EK A zöldfelületek tervezésével megoldható jelentôsebb feladatok a következôk: I Az egységes településkép (építészetében. IV. hogy megerôsítse a falvakon belüli és a falvak között együttmûködést.html) − http://www. Dr. ami megalapozhatja a jövôbeni fejlôdést.oszk. A megfelelô minôségû és mennyiségû zöldfelület kialakítása a településeken igen fontos kérdés és elôsegítheti az egységes településkép kialakulását. BCE Tájépítészeti Kar 7. A tervezésnél és a megvalósításnál fô szempont a zöldfelületek funkciójának megfelelô kialakítása és a kertépítészeti berendezések megléte.pdf Térkép forrása: − Google Earth Tervek: − BCE-TK-TTT IV.3 Baranya megye 2006. (http://www. ezáltal a zöldfelületeken való tartózkodásra vonzóvá tétele.nepszamlalas. Sallay Ágnes egyetemi docens. fejleszthetô legyen. mint azt az általunk vizsgált kistérségben is bebizonyosodott nem „csodafegyver” nem alkalmas közvetlenül a település összes problémájának megoldására. I Törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra: ilyen gazdasági és társadalmi adottságú települések esetében a viszonylag olcsón kivite lezhetô és minimális ráfordítással (mind anyagi. hogy a zöldfelületi területek megközelítése biztosítva legyen. téralakításban és növényalkalmazásban) hozzájárul a helyi lakosság életkörülményeinek (fizikai és pszichikai értelemben vett) javításához.mtatk.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Szalatnak A vasútállomás és környezetének rendezése A Kárász felôl érkezô útra merôlegesen helyezkedik el a vasútállomás. évfolyamos hallgatói 67 . Ezek tapasztalatai.hu/02100/02152/html/04/7. hulladékgyûjtô és közvilágítás található a vasúti berendezések mellett. I Fontos szempont. közvilágítás és Szalatnak település táblája található. I A tervezésnél számolni kell azzal. Hosszú távon pedig turisztikai vonzerô potenciállá válhat. valamint késôbb az igények növekedésének hatására lehet a „nagyvonalú” tervezési eszköztárat alkalmazni.hu/pdf/munkacsop03. Mindenképpen elmondható azonban. Budapest–Pécs − A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve/2 A helységek részletes adatai/2. hogy jó eszköz arra. kötet: Életmód. a gyalogosforgalom számára kiépített útburkolat a peronig. Akadémiai Kiadó. január 1.

egészséges és esztétikus környezetének formálását és településkép alakítását verseny keretében kívánja elôsegíteni. Mintegy húsz évvel késôbb a belga jog szerint bejegyezték az Association Européenne du Fleurissement et du Paysage szervezetet. A Virágos Magyarországért környezetszépítô verseny megszervezésének gondolata szorosan kapcsolódik Magyarországnak az Európai Közösség hez való reintegrálódásához. hogy a szépítô munka eredménye révén I javíthatják országuk. szerkezetét. változatos növényzet. a közkert kultúrát színvonalas szakszerû kialakítással. Az Európai Turizmus Évében. kulturált. A versenyt kezdettôl fogva támogatta az AIPH (Kertészeti Termelôk Nemzetközi Szövetsége). Az elmúlt másfél évtized alatt az ország településeinek mintegy kétharmada kapcsolódott a „versenyszerû” környezetszépítéshez. Az Országos Idegenforgalmi 68 1. falvak – szebbé tételét. fenntartással lehet a leghatékonyabban fejleszteni. környezetbarát megjelenésével egyrészrôl gyönyörködtet. amely igényes. I elôsegíthetik a kulturális és idegenforgalmi jellegû kapcsolatok fejlôdését. FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . Egyre másra hirdetik meg az önkormányzatok a helyi. szép és szakszerûen kialakított közkert iránt. megyei és regionális versenyeiket. Néhány évvel késôbb.Virágos Magyarország „Virágos Magyarországért” Mozgalom a települések – városok. ekkor szervezték az elsô versenyt Franciaország és Nagy-Britannia között (Belgium már a következô évben csatlakozott). sorházkert (1993) Hivatal. A folyamatosan jelentkezô és a versenyben résztvevô településeken felismerték a szépítô munka jelentôségét. A verseny ma már kiterjed egész Európára és élvezi a résztvevô országok Kertészeti Szövetségeinek. Az Entente Florale kezdetei 1975-re nyúlnak vissza. 1990-ben az Európai Közösség tagországai felhívására csatlakozott hazánk az „Európai Virágos Városok. Rádöbbentek a települések. városuk. falujuk jó hírnevét. falvaik megjelenését. turisztikai hatóságainak támogatását. A szépítô munka lényegi része a színes. A települési környezetet. a Magyar Önkormányzati Fôkertészek Szövetsége – a turisztikai és a kertészeti szakma – támogatásával indult útjára a hazai versenysorozat. a nagyobb környezettudatosságot és hangsúlyt helyez az élet minôségére a városokban és a falvakban. értelmét és értékét. Évrôl évre fokozódik az igény az ápolt. 1994-ben hirdette meg a mozgalom (amely ez idôben alakult) az országos versenyt a „Virágos Magyarországért”-et.és a mûvészeti értékeket. amely alapító okiratában megemlíti a kertészet által teremtett értékeket. Falvak” versenyéhez (Entente Florale). I javíthatják városaik. kép: Veszprém. területi. táji adottság meghatározza az élet minôségét. a mûvi. másrészrôl vonzóvá teszi a természeti-. A mozgalom a település esztétikai és idegenforgalmi célú értékeinek bemutatásához nyújt segítséget szervezett keretek között. ízléses. A település épített környezetével összhangban lévô természeti-. azok kerti változatai a „hungarikumok” jelentik. A díszítô-szépítô munka alapértékeit a hazai flóra elemei.

V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Város Budapest. I a turisztikai és kulturális csere. Margitsziget Kecskemét Eger Veszprém (1. kép: Paks. kép) Gyula Falu Balatongyörök Császártöltés Noszvaj Szigliget Kecskéd Ozora Pácsony (Egerben nemzetközi díjkiosztó) Pusztamérges Csemô Bük Dombrád Velence Géderlak (aranyérem) (3. A hazai sikerek felkeltették az Európai verseny szervezôinek figyelmét. táblázat: Hazai sikerek alapján Magyarországot képviselték az európai versenyen I támogathatják a közösségi összefogást és javíthatják az életminôséget. kertek). az általános benyomásokra vonatkozóan értékelnek. cserjék. több ezüst és bronzérem (1. szép szeretetét a sikerek bizonyítják: öt aranyérem. kép) Zalakaros (4. áldozatvállalását. kialakítása. Elsôsorban a minôségi követelményekre. ezüstérem 69 . I lehetôvé tehetik polgáraiknak. örökzöldek ültetése. I a környezetvédelem. az ökológia szempontjainak megfelelô fejlesztések. táblázat). kép) Kaposvár (aranyérem) Makó Nagyatád (aranyérem) Eger (aranyérem) (5. ker tépítészeti tervek (parkok. erôfeszítésére. kép) Ivánc Balatonszárszó Ruzsa (Gyôrben nemzetközi díjkiosztó) Orfû Noszvaj Tápiógyörgye 1. Szakembereink munkáját. az önkormányzatok aktivitását. kép) Balatonföldvár Sárvár Székesfehérvár Siófok (aranyérem) Héviz Tata Sárospatak Gyôr Paks (2. I virágok. A nemzetközi zsûri a bírálati szempontok szerint értékel. Sárgödör tér (2002. 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 2. a versenyzôk részvételére. fák. hogy szûkebb környezetüket szebbé tegyék és tulajdonosként kezeljék. I a városlakók életminôségének állandó javítása. falvak növényekkel való színesítése. Az egységes követelményrendszerben megfo galmazott – a nemzetközi célokkal megegyezô – versenyszempontok közül a legfontosabbak I a városok.

cserjék. tulajdonosok részvétele. vállalkozások. kertépítészeti tervek minôsége különösen a tervezés és a gondozás (fenntartás) szempontjából. utcák. A pontozás melletti szöveges értékelés az alapja részben a díjak odaítélésének. csüngô virágdíszek. 70 A hazai éghajlati és talaj-adottságok.3. I közösségi együttmûködés (közösségek. a Hajdúság. a „virágoszlopok.és utcakertek. I magánszemélyek (elô. civil szervezetek környezetszépítô munkáját. a virágfák”. a Jászság településein. I a helyi vállalkozások (szállodák. utcabútorok stb. civil szervezetek stb. A hazai és a nem zetközi siker egyik biztosítéka a hazai nemesítésû egynyári virágfajok alkalmazása más honos növényekkel együtt. fajták az alföldi településeken. I az épített környezet minôsége (terek. erkélyek stb. épületek. míg mások a kisalföldi településeken fordulnak elô többségben. milflör ágy a fôutcában (2002. Újjáéled a magyar „parasztkert” kultúra is. segítve a szakemberekkel nem rendelkezô önkormányzatok. örökzöldek) és éves (egynyáriak) növényültetés minôsége. ugyanis a bírálók egyben véle mény alkotók is. a különféle edényes kompozíciók) már a legkisebb településeken is megtalálhatók. kép: Zalakaros (2003) FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . valamint a népi és a nemzeti közkert kultúra sajátos képet mutat az egyes népcsoportok hagyományaiban. Az alkalmazás.). a függesztett-.).) részvétele. összhang az épületekkel. 4. A külföldrôl irányuló (fôként az EU országokból) díszítô megoldások (pl. mûemlékek. a virágosítást több szakma képviselôibôl alakított teamek értékelik. Újabban több településen összekapcsolódik a szépítô munka a különbözô pályázati forrásból származó fejlesztô-korszerûsítô programokkal. emlékmûvek. A követelmények teljesítése egyben garancia az európai közkert kultúra színvonalához kapcsolódó minôség eléréséhez. aranyérem) Pontozásos kritériumok: Minôségi követelmények I zöldterületek.). A résztvevôk (önkormányzatok) törekvése I a helyi hatóságok által tett erôfeszítések (szervezô munka). üzletek stb. I természeti adottságok felhasználása és kapcsoló dása a táji adottságokhoz. Az általában költséges megoldások alkalmazása gyakran disszonáns. I színek használata és harmóniája. éttermek. kép: Géderlak. Általános benyomások I a település zöldfelület-gazdálkodási koncepciójának megléte (terve). Irányt. Tartós díszítô értékükön felül a költségekben is elôzik külföldi társaikat. a díszítés „motívumai” más és más kompozíciókban jelennek meg a Kunság. Például egyes egynyári virágfajok. I a növénytelepítés (füvesítés) ökológiai alapjai. Ezeken a területeken is fellelhetô a sajátos növényalkalmazás kevesebb díszítô értékkel. részben a szakszerûség minôsítésének. A verseny kiszélesedésével új virágalkalmazási divat is kezdetét vette. I tartós (fák. A környezetszépítést. I a település tisztasága.

) marketing munkájához is teret nyit a mozgalom. aranyérem) tendenciát. jó hírnevének jó szolgálatot téve a sikeresebben szereplôk bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe. az ízléses környezetformáláshoz. A tapasztalatok átadása mellett javaslatokkal is segítik a „versenyzôket”. Az országos versenyben elsô helyezést elért város. Összességében a mozgalom egy egyedülálló kezdeményezéssel elôsegíti a magyar közkert kultúra reneszánszát. A településeinken pedig az egészséges verseny közösségeket formál. illetve falu nyeri el a jogot. A mozgalom céljaival egyezôen virágozzék Magyarország! Kokics Tibor a Virágos Magyarországért szervezôbizottság elnöke 2008/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 71 . a környezetkultúra magasabb színvonalú megjelenítését. Érsekkert (2007. fenntartók. Ezzel egyben ambicionálják is a szépet szeretôket a hogyan továbbra. termesztôk. a településeket. az egyéneket. kép: Eger. erkölcsi és jelentôs anyagi elismerése tovább serkenti a közösségeket. aktivitása a település politikára is jó hatással van. A lakosság széleskörû bevonása. A települések arculatának. a települések lakosságának integrálását.V Á ROS I ZÖL DF EL ÜL ETEK 5. hogy képviselje Magyarországot az európai versenyben. szervezôi. Továbbá akarva akaratlanul is az érintett szakmák (mai nyelven a beszállítók: tervezôk. Az értékelés eredménye alapján a verseny kiírói. praktikákat közvetítenek az igényes. kertberendezéseket gyártók stb. amelyek hozzá juttatják a közéleti szerepléshez a polgárokat. építôk.

Thomas Rommelspacher. Andrzej Majer. Ewa Kaltenberg-Kwiatkowska. a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet.KÖNYVI SMERTETÉS Strubelt. valamint német kutatókból álló szerzô gárda évtizedeken keresztül dolgozott együtt. ugyanakkor a másik oldalról. A lengyel. Ludek Sykora. Grzegorz (szerk. Krzysztof Frysztacki. A kötetben szereplô írások mind ezekre a válto zásokra reflektálnak. befolyásolni fogják a jövôbeli európai integrációs folyamatok. annak eredményei is. népesség és a státusz. azok növekedését vagy zsugorodását. Ebben a szellemben is olvasásra érdemes a jelen tanulmány kötet. Papers in honour of Jiri Musil. Petr Dostál. valamilyen mértékben mind az elmúlt évtizedekben lezajlott változások alanyai (érintettjei. Wendelin – Gorzelak. de annak léte és hozzáadott értéke kétségtelen. Martin Hampl. bár ezt a hatást nehéz mérni és felbecsülni. pozitív vagy negatív irányban. és nem mindig volt zökkenômentes: 1 Ennek ellenére álljon itt a szerzôk neve: Wendelin Strubelt. tényezôit elemzik. addig keleten a gazdasági és társadalmi folyamatok mély átstrukturálódása zajlott. Kazimierz Z. a városok és régiók fejlôdésének vizsgálatának súlyát: „…az európai városok és régiók fejlôdését. 2008) A több mint húsz különbözô szerzô tollából származó tanulmányt felsorakoztató könyv az európai városok és régiók fejlôdésével foglalkozik az elmúlt évtizedekben lezajlott transzformációs folyamatok tükrében.) Város és régió Tanulmányok Jiri Musil tiszteletére (City and Region. A bevezetôben a kötet szerkesztôi (Strubelt és Gorzelak) az alábbi szavakkal érzékeltetik a könyv témájának jelentôségét. melyben a versengés legfôbb céljai a munkahelyek. Napjainkra azonban minden európai város és régió részese (ha különbözô mértékben is) az egyre erôsödô globális versenynek. eltérô perspektíváik és különbözô szakmai megközelítésmódjuk követ kezté ben írásaik színes. Alfred Schwandt. Ez a sokszínûség érthetô is. A szerzôgárda együttmûködése hosszú idôre tekint vissza. hiszen míg Európa nyugati felében a városok és régiók a globalizáció „külsô” kihívásaival és a technológiai és demográfiai változások „belsô” kihívásaival szembesültek. mind a városi és regionális fejlôdés folyamataira hatással van (a politika mellett) a tudományos kutatás. tarka csokrot alkotnak. Sowa.) Mind az európai integrációs. azok [az európai városok és régiók] fejlôdése ugyancsak hatással lesz az európai integrációs folyamatokra. Bernd Hamm. Marek Szczepanski. cseh és szlovák. virágzását vagy hanyatlását. Weronika Slezak-Tazbir. Uwe-Jens Walther 72 FALU VÁROS RÉGIÓ 2008/1 . Bernhard Schäfers. Jürgen Friedrichs. Bohdan Jalowiecki.” (13.o. amennyiben azok szerzôi. Michal Illner. L'ubomir Falt'an. Budrich UniPress. résztvevôi és talán valamilyen mértékben alakítói is) voltak. Gregorz Gorzelak. Walter Siebel. ugyanakkor nemzetiségi hovatartozásuk. azok egyes dimenzióit.

azokban közös a városi és regionális vetület elemzése. A fôvárosi koncentrációval kapcsolatos tanulmányok többnyire a cseh fôvárost. Magyar szemmel olvasva a kötetet azonban kiemelhetô egy kérdéskör. Az ô 80. Végezetül nem lehet megkerülni a könyvismertetôk kötelezô kérdését. regionális és általában véve a területfejlesztésben dolgozó szak emberek. majd cseh pro fesszorként központi figurája volt a munkacsoportnak. elemzésére törekszik. A rövid bemutató írás végén. . Dr. kinek ajánljuk figyelmébe? A városi. a háttér régió. új irányokat keresô és találó nem zetközi kapcsolatok nehezítették a közös munkát. Annyi azonban megállapítható. Mindannyiuk számára hasznos hozzáadott érték lehet a multi. hogy bár rendkívül széles azon témák köre. társadalmi és környezeti) folyamatokra. volt amikor épp annak lebomlásával. az átalakuló társadalmi. kinek is szól a kötet. és ennek hatásai az ország. gazdasági viszonyok. érdeklôdésének megfelelô írást a kötetben. Lehetetlen vállalkozás lenne egy rövid figyelem felkeltô írásban húsz tanulmány bemutatása (akárcsak a címek felsorolása is1). továbbá más területi dimenzióval rendelkezô (gazdasági. de talán alapvetô kritika: egy szak mai jellegû bevezetô tanulmány. és a keleteurópai (legfôképp cseh. de a nagyvárosi problematika lengyel szempontú elemzése is megtalálható a kötetben. a téma iránt érdeklôdô (nem szakmabeli) olvasó is bizonyára talál a saját ízlésének.és településfejlesztésre szako sodott hallgatók mellett. hogy mindkét megközelítésnek van mondanivalója a magyar várospolitika számára. mely a valóság minél jobb leírására. Prágát állítják a középpontba. melyeket érintenek a cikkek.és interdiszciplináris meg közelítésmód. Jiri Musil. Meggyôzôdéssel állíthatjuk. mely visszatérô motívum a kötet számos tanulmányában: a fôváros domináns szerepének elemzése. és a könyv végén egy szintetizáló zárófejezet nemcsak meg könnyítette volna a laikus olvasó dolgát. születésnapja alkalmából és munkásságának tiszteletére (liber amicorum) született meg ez a tanulmánykötet a Varsói Regionális és Helyi Fejlôdés Európai Intézetének (European Institute for Regional and Local Development) és a bonni Építésügyi és Regionális Tervezési Szövetségi Hivatalának (Federal Office for Building and Regional Planning) együttmûködésében. eleinte csehszlovák. álljon itt egy ugyancsak rövid.volt amikor a vasfüggöny jelentett (szerencsére nem áthághatatlan) akadályt. lengyel és kisebb mértékben német) vonatkozás. Ricz Judit tervezô-elemzô VÁTI Kht. és a terület. valamint a perifériák fejlôdésére. de a tanulmánykötetek oly gyakran elfelejtett szerves tarto zéka is lehetett volna.

a Megrendelõi iránt érzett felelõsségtudattal látja el. Munkáját a minõség. szabályozási tervek készítése. A VÁTI Városépítési Kft. a kiegyensúlyozott. akciótervek készítése. fenntartható és értékmegõrzõ társadalmi-gazdasági-környezeti fejlõdés elõsegítése. innovatív tervezési tevékenységgel.A VÁTI Városépítési Kft. a kistérségek és az ország fejlõdésének elõmozdítása. amelyeket az önkormányzati testületek hagynak jóvá és amelyek a fejlesztések és az építésügyi hatósági munka alapjátképezik. -kistérségfejlesztési programok készítése: a településrendezési összefüggéseket figyelembevevõ komplex fejlesztési koncepciók. településszerkezeti tervek. .akár interneten is biztosító lekérdezõ rendszerek kifejlesztése. céljai elérése érdekében a ráháruló feladatokat szakmaszeretettel. helyi építési szabályzatok.településrendezési eszközök készítése: településfejlesztési koncepciók. stratégiai célja a települések. európai léptékû szakmai szemlélettel és tudással. struktúratervek kidolgozása és az egyes települések fejlesztési pályázataihoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok. -településrendezési tervek térinformatikai feldolgozása: az elektronikus ügyintézést lehetõvé tevõ .az egyes telkekhez tartozó építési elõírások elérhetõségét . . a megbízhatóság és a korszerûség jellemzi.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->