BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM

Phare Program HU-94.05
Az oktatas es a gazdasag kapcsolatainak erósitese









ENERGIAGAZDALKODAS

BALIKO SANDOR BIHARI PETER














BUDAPEST, 1997
© Phare Program HU-94.05
ENERGIAGAZDALKODAS
Az Akkreditalt Iskolarendszerú FelsóIoku Szakkepzes tankönyve.




Irta es összeallitotta:
dr. Baliko Sandor, okleveles gepeszmernök,
Bihari Peter, okleveles gepeszmernök,


Lektoralta:
dr. Jeres Gergelv, okleveles gepeszmernök, a múszaki tudomany kandidatusa


Szerkesztette:
Bihari Peter





© Phare Program HU-94.05








Keszült a Phare Program tamogatasaval a HU-9405-001-L017-019 sz. proiekt kereteben.
© Phare Program HU-94.05
3

KÖSZÖNETNYILVANITAS

A könyv szerzói ehelyütt Ieiezik ki köszönetüket Jeres Gergelvnek a kezirat
lektoralasa soran tett ertekes eszreveteleiert es tanacsaiert.
4 © Phare Program HU-94.05
© Phare Program HU-94.05
5
ELOSZO
A civilizalt emberi elet ma mar elkepzelhetetlen a megIeleló mennyisegú es minósegú
energia Ielhasznalasa nelkül. Az energia mindenütt ielen van az eletünkben. Energiat
veszünk magunkhoz a taplalekkal, energiat hasznalunk a Iúteshez, a vilagitashoz, a
közlekedeshez. Energia haitia a gepeket, es minden altalunk hasznalt targy energiat
testesit meg. A törtenelem soran az ember egyre több olyan anyagi valtozast igenyelt,
ami külsó energia bevitelet tette szüksegesse. Az energiaIelhasznalas vesztesegekkel
es környezetszennyezessel iar együtt. A növekvó igenyek kielegitese növekvó
energiaIelhasznalassal es ezzel együtt a termeszeti környezet növekvó
szennyezettsegevel iar együtt. Az energia az egyik legIontosabb eróIorrassa valt.
Kelló mennyisegben es alacsony aron valo rendelkezesre allasa ma a gazdasag
múködesenek alapvetó Ieltetele. Elkepzelni is rettenetes, hogy milyen valtozasok
következhetnek be akkor, ha ez a Ieltetel nem teliesül. Figyelembe kell azonban
vennünk, hogy Földünk energiahordozo keszletei vegesek es a termeszeti környezet is
túrókepessege hatarahoz ert. Mindezek az okok arra kesztetnek bennünket, hogy
alaposan gondoliuk energiaIelhasznalasunk modiat. A legIontosabb, hogy iavitsuk a
hatekonysagunkat, ami magaval vonia a Ielhasznalt energia mennyisegenek es a
kibocsatott szennyezóanyagok mennyisegenek csökkeneset.
Energetikarol, hatekonysagrol es energiagazdalkodasrol csak azutan lehet beszelni,
ha tisztaban vagyunk mindazon energiahordozok es energiaIorrasok alapvetó
tulaidonsagaival, melyeket Ielhasznalunk. A könyv elsó Ieiezeteben attekintiük azokat
a gazdasagi Iolyamatokat, melyek összeIüggesben vannak egy orszag
energiaIelhasznalasaval. Bemutatiuk azokat az összeIüggeseket, melyek az
energiaigenyeket meghatarozzak. A masodik es harmadik Ieiezet az energiaval, az
energiahordozokkal es az energiaIorrasokkal Ioglalkozik. Bemutatia azon alapvetó
termeszeti törvenyeket, melyek az energiaatalakitasi Iolyamatokat leiriak. Reszletesen
szamba veszi az emberiseg rendelkezesere allo valamennyi energiahordozot es
energiaIorrast, megadia iellemzó tulaidonsagaikat, Ielhasznalasi területüket. A
negyedik Ieiezet az energiaatalakitasokkal es az atalakitott energiahordozokkal
Ioglalkozik. Bemutatia azokat a gepeket es Iolyamatokat, melyek segitsegevel a
különbözó energiahordozokat atalakithatiuk. Az ötödik Ieiezet Ioglalkozik az
energiahordozok szallitasaval es tarolasaval. A hatodik Ieiezet az energia
Ielhasznalasarol szol. Bemutatia az energiaIelhasznalas rendszeret. Utmutatast ad
energetika hatekonysag növelesehez. Optimalis energiaellatasi rendszerek
kialakitasahoz es üzemeltetesehez. A hetedik Ieiezet azokat szervezesi technikakat
ismerteti, melyek a múszaki eliarasokkal kiegeszitve elósegitik az energiaIelhasznalas
csökkenteset.
A iövó szakembereire var a Ieladat, hogy mindezeknek az elvarasoknak megIelelóen
alakitsak at a gazdasag energiaIelhasznalasanak strukturaiat, növeliek a
hatekonysagat.
Ehhez kivannak sok sikert es eredmenyes munkat a
Szerzok
© Phare Program HU-94.05


© Phare Program HU-94.05
7
TARTALOMJEGYZEK
1. BEVEZETES 11
1.1. Energetikai vizsgalatok 1
1.. Orszagos energiagazdalkodas 14
1..1. Makrogazdasagi Ieilemenyek 14
1... Energiaellatas es kereslet 15
1..3. Energia vegIelhasznalas es hatekonysag 17
. AZ ENERGIA 18
.1. Az energia megmaradasanak elve 18
.. A termodinamika masodik alaptörvenye 0
3. ENERGIAHORDOZOK ES -FORRASOK 7
3.1. AlapIogalmak, deIiniciok 7
3.. Elsõdleges energiahordozok 7
3..1. Kimerülõ elsõdleges energiahordozok 30
3..1.1. Szen 30
3..1.. Kõolai 35
3..1.3. A kõolai Ieldolgozasa 37
3..1.4. Földgaz 39
3..1.5. Geotermikus energia 4
3... Meguiulo elsõdleges energiahordozok 45
3...1. Napenergia 45
3.... Vizenergia 49
3...3. Szelenergia 53
3.3. Atalakitott energiahordozok 5
3.3.1. Hõenergia-hordozok 57
3.3.1.1. Szilard anyagok 59
3.3.1.. Folyadekok 59
3.3.1.3. Gaz halmazallapotu anyagok 1
4. ENERGIAATALAKITAS 3
4.1.1. HõIorrasok 3
4.1.1.1. Tüzelõanyagok eltüzelese 4
4.1.1.. Technikai hõIorrasok 81
4.1.. Erõgepek 88
8 © Phare Program HU-94.05
4.1..1. Hõerõgepek 9
4.1.3. AramIorrasok 10
4.1.3.1. Villamos energia mechanikai munkabol 105
4.. Erõmûvi energiaatalakitas 107
4..1. Gõzerõmûvek 108
4..1.1. Kondenzacios erõmû 108
4..1.. Fûtõerõmûvek 108
4..1.3. Fûtõmûvek 109
4... Gazturbinas erõmûvek 109
5. ENERGIAELOSZTAS ES TAROLAS 111
5.1.1. Tarolotelepek, tankallomasok 111
5.1.. Csõvezetek halozatok 113
5.1.3. Villamosenergia-rendszer 13
5.1.3.1. A rendszer altalanos ismertetese 13
5.1.3.. A magyar villamosenergia-rendszer Ielepitese 15
5.1.3.3. Rendszeriranyitas 1
5.1.3.4. Gazdasagos üzemmenet 18
5.1.3.5. Az erõmûvek környezeti hatasai 19
5.1.4. Atadas-atveteli meresek es elszamolasok 131
. ENERGIAFELHASZNALAS 13
.1. Energiaigenyek 13
.1.1. Fûtes es melegviz szolgaltatas 13
.1.. Az ipar energiaIelhasznalasa 140
.1.3. Mezõgazdasag 144
.1.4. Közlekedes 14
.1.5. Szolgaltatas 147
.. Rendszerelvû leiras 148
..1. A rendszer Iogalma es iellemzõi 148
... Celok, korlatok, szabadsagi Iok 148
..3. Modellezes 150
.3. Üzemvitel 154
.3.1. A Iogyasztasok iellege 155
.3.. Varhato Iogyasztasok becslese 158
© Phare Program HU-94.05
9
.3.3. Optimalis szabalyozas 11
.3.4. Az energia tarolasa 1
.3.5. A szallitas energiaellatasa 174
.3.. Az üzemeltetes kenyszerei 178
.4. VesztesegIeltaras 18
.4.1. Merlegek 183
.4.. A rendszerhatar szerepe a veszteseganalizisben 195
.4.3. Hasznositasi lehetõsegek 198
.5. Feilesztes 0
.5.1. A Ieilesztes celIüggvenye 0
.5.. Fûtes-hûtes összekapcsolasa: a pinch point modszer 09
.5.3. Optimalis halozat kialakitasa 19
.5.4. Optimalis biztonsagi rendszer 3
.5.5. A környezetvedelem hatasa a Ieilesztesre 7
7. ENERGIA MENEDZSMENT 9
7.1. Strategiai megközelites 9
7.1.1. Az energiagazdalkodas Iazisokra bontasa 9
7.. Energiapolitika 35
7..1. Szervezet 40
7... Motivacio 45
7..3. Energiapolitikai pelda 51
8. FELHASZNALT ES AJANLOTT IRODALOM 54

10 © Phare Program HU-94.05

© Phare Program HU-94.05
11
1. BEVEZETES
Az energia az anyag egyik megielenesi Iormaia. A technika lehetóve teszi, hogy ennek
egy reszet az emberi tevekenyseg szolgalataba allitsuk. Az ezen a tematerületen
Ielmerüló altalanos múszaki es gazdasagi kerdesekkel az energetika Ioglalkozik. Az
energia hatekony Ielhasznalasanak tervezese es a Ielhasznalas koordinalasa az
energiagazdalkodas Ieladata. Az energiagazdalkodas egyik Iontos Ieladata az
energetikai vizsgalatok elvegzese. Energetikai vizsgalatokon olyan modszereket
ertünk, melyekkel az energiahordozok hatekony Ielhasznalasat vizsgaliuk.
Az energiaIelhasznalas az energiaIaitak egymasba valo atalakulasaval iar. Ezekkel a
Iizikai, kemia, biologiai Iolyamatokkal a termeszettudomanyok Ioglalkoznak.
Figyelembe kell azonban venni, hogy az energiaIelhasznalas, az utobbi ket evszazad
technikai Ieilódesenek elóIeltetelekent es egyuttal következmenyekent, harom
nagysagrenddel nótt meg. Ma mar közhelynek szamit az a hasonlat, mely szerint az
energiaellatas ugy szövi at a tarsadalmi letet, mint errendszer az emberi testet.
Minthogy az energiaellatas, meg a nem szakember szamara is szemmel lathatoan nagy
beruhazasokkal iar, igy ez a tematerületet, nem múvelhetó a gazdasagi
törvenyszerúsegek Iigyelembevetele nelkül. Igy tehat az energiagazdalkodas a
termeszettudomanyok (matematika, Iizika, kemia es biologia), valamint a
közgazdasagtudomany eredmenyeinek Ielhasznalasaval a tematerülethez tartozo
Iolyamatokat ugy vizsgalia, hogy Iigyelme kiteried a termeszeti Iolyamatokkal együtt
bekövetkezó gazdasagi (es tarsadalmi) Iolyamatokra is.
Annak oka, hogy napiainkban a múszaki-gazdasagi kerdesek igen elesen vetódnek
Iel, a következókben keresendó: mig az 190-as evekben az igen io minósegú primer
energiahordozok (kóolai, Iöldgaz) megIeleló mennyisegben es viszonylag olcson
alltak rendelkezesre, az 1970-es es 1980-as evekre a helyzet ielentósen megvaltozott.
A többszörös primer energiahordozo arrobbanasok, valamint annak a tenynek a
kenyszerú Iigyelembevetele, hogy az energiahordozok nem korlatlan mennyisegben
allnak rendelkezesre, lenyegesen megvaltoztatta az elóallitott iavak araban a
Ielhasznalt energiamennyiseg reszaranyat.
Minden szakembernek tisztaban kell lennie azzal, hogy az altala tervezett alkotassal
kapcsolatos szamitasok igen ielentós hanyadat teszik ki a gazdasagi kalkulaciok.
Ennek megIelelóen minden szakember az alabbi szempontokat kell Iigyelembe vegye
alkotasai tervezesenel:
semmilyen közcelu múszaki alkotasnal nem mellózhetók a gazdasagi
(hatekonysagi) vizsgalatok;
a gyakorlathoz szorosan kapcsolodo gazdasagi (hatekonysagi) vizsgalatokat a
tervezónek maganak kell elvegeznie;
a melyebb gazdasagi vizsgalatokra vonatkozo elveket a múszaki szakembernek
legalabb annyira ertenie kell, hogy targyalokepes partnere legyen közgazdasz
munkatarsanak.
1 © Phare Program HU-94.05
1.1. Energetikai vizsgalatok
Az energetikai vizsgalatok alapiat kepezó meggondolas nem ui. Mar több mint szaz
eve, hogy a mernökök nagy erdeklódest mutatnak az altaluk tervezett es
megvalositott gepek energiaIogyasztasa irant. A villamosmernök peldaul pontosan
meg tudia hatarozni a villamos gepek energiaIelhasznalasat különbözó terhelesi
allapotokban, a gepeszmernök pontosan ismeri a gózerógepek üzemi viselkedeset.
Ezen tulmenóen a mernökök erdeklódese az ipari Iolyamatok energiaigenyevel
kapcsolatban nem korlatozodik csupan a kisebb gepekre. Mar a XIX. szazad közepen
a vegyeszmernökök egesz üzemeket ugy terveztek, hogy azok energiaIelhasznalasa
minimalis legyen.
Törtenelmileg a mernökök elóször csak a gyartasi Iolyamathoz közvetlenül
kapcsolodo gepek, az egyes üzemek energetikai iellemzóivel Ioglalkoztak.
Napiainkban azonban az energetikai vizsgalatok mar nem csak a tenyleges gyartasi
Iolyamatokra teriednek ki, hanem a seged- es kiszolgalo Iolyamatokra is, melyek a
korszerú ipar Ienntartasahoz szüksegesek. Az energetikai vizsgalatok ilyeten
kiterieszteset több tenyezó is indokolta, amelyek közül különösen harom ielentós.
Elsókent emlithetó az, hogy az 190-as es 70-es evek igen nagy valtozast hoztak a
környezetvedelmi kerdesek megiteleseben es ezek ielentósege egyre nótt es nó ma is.
Egyik ilyen megIontolando kerdes az, hogy egyre több hulladekhó es egestermek
kerül a levegóbe, mely szerepet iatszathat a klima atalakulasaban (globalis
Ielmelegedes). A 0-as es 70-es evekben egyre iobban megerósödtek azok a
tarsadalmi csoportosulasok, melyek ugy beIolyasoltak az egyes kormanyokat es
vallalatokat, hogy azok többet töródienek az energiatermelesi es gyartasi Iolyamatok
környezetre gyakorolt karos hatasaval es tegyenek meg mindent az okozott karok
csökkenteseert.
A masodik tenyezó abbol az igenyból szarmazott, hogy iobban meg kell ismernünk
az energiaatalakitas es -Ielhasznalas Iolyamatat, mivel a Földön rendelkezesünkre allo
hagyomanyos (kemiai tüzelóanyagok) energiahordozok mennyisege veges. Ez az
igeny elóterbe helyezte azokat a riaszto es idónkent meglehetósen borulato
iövendöleseket, amelyek a hagyomanyos olailelóhelyek kimerülesere vonatkoznak. E
ioslatoknak tovabbi hangsulyt adott nehany olailelóhely vegeleges kimerülese. Ezek a
tenyezók önmagukban nem eredmenyeztek különösebb valtozasokat az ipari
gyakorlatban, de olyan közhangulatot teremtettek, amely ravilagitott harmadik, igen
Iontos tenyezóre: az energiahordozok aranak gyors emelkedesere.
Olyan nagy volt az aremelkedes, hogy az energia hirtelen ielentós tenyezóve valt a
termekek összköltsegeben; sót meg az üzemeltetesnel is, ahol eddig viszonylag
ielentektelen tenyezó volt. Tovabbra is Iennall, hogy az iparban a termelesi
Iolyamatokban közvetlenül szerepet iatszo gepek es Iolyamatok a legnagyobb
energiaIogyasztok. Bar a kiegeszitó múveletek egyedenkent csak keves energiat
Iogyasztanak, de mivel az összetett termelesi Iolyamatokban igen nagy a szamuk,
tekintelyes összenergia-Iogyasztast okoznak. Azon Iolyamatokat nevezik altalaban
.kiegeszitó¨ vagy .seged¨-Iolyamatnak, amelyek közvetlenül nem kapcsolodnak a
termek elóallitasahoz. Ide sorolhatok peldaul az üzemi epületek, a gyari
adminisztracios helyisegek Iútese es vilagitasa, az elszivo berendezesek
múködtetesehez szükseges energia stb.
© Phare Program HU-94.05
13
A segedIolyamatok (amelyek a termek elóallitasahoz közvetlenül nem iarulnak
hozza) energiaigenyenek es maganak a gyartoberendezesnek az elóallitasahoz
kapcsolodo energiaIelhasznalas Iigyelembevetelere vezettek be a termeles telies
energiaigenve, avagy a brutto energiaigenv Iogalmat. Ez az az energia, amely egy
termek gyartasahoz vagy egy szolgaltatas teliesitesehez szükseges összes
tevekenyseghez kapcsolodik. E könyv egyik Ió celkitúzese annak bemutatasa, hogy a
termeles telies energiaigenyet hogyan lehet meghatarozni es Ióleg milyen eszközökkel
es modszerekkel lehet erteket a minimalisan szüksegesre csökkenteni. Elsó pillantasra
ugy túnik, hogy ez könnyen megvalosithato azonban nehany (latszolag egyszerú)
Iolyamat vizsgalatakor is mar hamar kiderül, hogy ez lenyegesen összetettebb Ieladat,
mint ahogy eredetileg elkepzelhetó.
Nehany nehezseg iol erzekeltethetó mar egy viszonylag egyszerú, nem ipari
tevekenyseg vizsgalata soran is, pl. amikor autonkon megyünk bevasarolni egy ABC
aruhazba. Tegyük Iel: ki kell szamitanunk egy ilyen ut megtetelehez szükseges
energiat. A Ió energiaIelhasznalast a gepkocsi mozgatasahoz szükseges üzemanyag-
Iogyasztas ielenti. Azonban az üzemanyag biztositasahoz tovabbi energiaIelhasznalas
szükseges pl. az olaiIinomitoban, ahol nyersolaibol elóallitiak az üzemanyagot, es
ahhoz is, hogy eliuttassak azt ahhoz a benzinkuthoz, ahol azt az autos megvasarolta.
Nyilvanvalo, hogy az auto gyartasahoz is energiat kellett Ielhasznalni, es nemcsak a
gepkocsi összeepitese soran, hanem a hatteriparban is, amely az autogyartashoz az
alkatreszeket es az alapanyagot szolgaltatia. Az ut megtetele soran termeszetesen az
utakat is hasznaliuk, amelyek epitese es karbantartasa tovabbi energiaraIorditast
igenyel. Ezen Ielsorolas kiegeszithetó meg mindazokkal a kiegeszitó
tevekenysegekkel is, amelyek energiaIelhasznalast igenyeltek ahhoz, hogy a gepkocsi
vezetóie otthonabol az ABC aruhazba mehessen gepkocsiian. E kiegeszitó
tevekenysegek mindegyikehez szinten kapcsolodik energiaIelhasznalas, amelynek egy
bizonyos resze a vizsgalt utazashoz kapcsolodik. A Ielsorolt tenyezók közül
nehanyhoz csak kis energiaIelhasznalas kapcsolodik, mig a többihez sokkal
ielentósebb. Az alapproblema, hogy ezek közül a kiegeszitó tevekenysegek közül
melyeket vegyük Iigyelembe az auto üzemeltetesehez szükseges telies
energiaIelhasznalas meghatarozasanal. Ennek eldöntesehez alkalmasan kialakitott
eliarasok szüksegesek. Az eliarasok kialakitasa es a Ieltetelezesek megindokolasa
reszletes magyarazatot igenyel, amelyekkel a könyv kesóbbi Ieiezeteiben
Ioglalkozunk. Nyilvanvalo, hogy egy telies rendszer energetikai vizsgalata nem olyan
egyszerú dolog, mint ahogy az elsó latasra latszik. Ezert önkenyesen döntöttek
bizonyos tevekenysegek Iigyelembeveteleról vagy kirekeszteseról, ezzel nagy
bizonytalansagok keletkeztek a rendszerenergiakra közölt adatok ertelmezesenel.
14 © Phare Program HU-94.05
1.. Orszagos energiagazdalkodas
Az energiaIelhasznalas mindig ok-okozati kapcsolatban all az adott orszag gazdasagi
viszonyaival, ezert amikor az orszagos szintú energiaIelhasznalast vizsgaliuk, elóször
mindig a makrogazdasagi Ieilemenyeket kell attekintenünk. A gazdasagi viszonyok es
Iolyamatok elemzese utan terhetünk ra az energiaellatas szerkezetenek vizsgalatara,
kezdve a gazdasag különbözó szektorainak energiaigenyeitól azok kielegiteseig. Az
energiagazdalkodasban kiemelt ielentósege van a hatekonysagnak (az egysegnyi
gazdasagi ertek elóallitasahoz Ielhasznalt energiamennyiseg), rendkivül Iontos, hogy
az energiaIelhasznalas hatekonysaganak növeleset rendelkezesünkre allo
eszközeinkkel növeliük.
1.2.1. Makrogazdasagi feilemenvek
Magyarorszag evtizedeken at kiserletezett piacgazdasagi reIormokkal es mar 198-
ban megkezdódött a központi tervezes melyrehato Ielülvizsgalata. 1988-ra modern
adorendszert dolgoztak ki es kiepült a ketszintú bankrendszer, szinten ettól evtól
kezdve iöttek letre az ui gazdasagi tarsasagok illetve alakultak at a meglevó
vallalatok. A 80-as evek vegetól kezdve a brutto nemzeti termek (GDP, Gross
Domestic Product) növekedese stagnalt, maid erósen csökkent. Jelenleg (1997) a
makrogazdasagi Iolyamatok mar viszonylag kedvezó kepet mutatnak a szigoru
monetarista egyensulyteremtó intezkedeseknek köszönhetóen. A penzügyi egyensuly
megteremtette a gazdasagi növekedes alapiat. Az egyre bóvüló gazdasagi termeles
egyre nagyobb energiaigenyekkel lep Iel a hatekonysag Iolyamatos növekedese mellett
is. Az energiaigenyek es a brutto nemzeti termek közötti kapcsolatot az 1. abra
mutatia az 1983. evet alapul, relativ ertekben. Ebból az abrabol iol lathato, hogy
milyen szoros kapcsolat all Ienn a gazdasag es az energetika (az energiaigenyek)
között
0
70
80
90
100
110
10
1983 1984 1985 198 1987 1988 1989 1990 1991 199 1993 1994
(
I
n
d
e
x
:

1
9
8
3
÷
1
0
0
)
GDP Energiaigeny

1. abra. A brutto nemzeti termek es az energiaigeny kapcsolata
© Phare Program HU-94.05
15
1.2.2. Energiaellatas es kereslet
A 2. abra mutatia az elsódleges energiahordozo-ellatasban (Ielhasznalas es hazai
termeles) 1971 ota megIigyelhetó trendeket (az elsódleges vagy primer
energiahordozok deIinicioiat lasd a 3.1 alfeiezetben).
Szilard tüzelóanyagok
1971 1975 1979 1983 1987 1991
0

4

8
10
1
14
1971 1975 1979 1983 1987 1991

Kóolai
1971 1975 1979 1983 1987 1991
0

4

8
10
1
14
1971 1975 1979 1983 1987 1991

Földgaz
1971 1975 1979 1983 1987 1991
0

4

8
10
1
14
1971 1975 1979 1983 1987 1991


Atomenergia
1971 1975 1979 1983 1987 1991
0

4

8
10
1
14
1971 1975 1979 1983 1987 1991


Igeny (Ielhasznalas)
Hazai termeles

2. abra. Elsódleges energiahordozok Ielhasznalasa es hazai termeles (Mtoe)
*

A 3. abra az elsódleges energiahordozok szerkezetet mutatia Magyarorszagon es az
OECD Europai orszagaiban. (Az OECD rövidites Ieloldasa: Gazdasagi
Együttmúködesi es Feilesztesi szervezet; Organisation oI Economic Co-operation and
Development.) E szervezetnek 199 ota hazank is tagia.

*
1 toe (tonna olai egyenertek) ÷ 44,8 MJ. ElóIordulhat meg: 1 toe ÷ 4 MJ.
1 © Phare Program HU-94.05


Magyarorszag 199
Szilard

Olai
31
Gaz
31
Egyeb
1
Atome.
15


OECD Europa 199
Atome.
14
Szilard

Olai
44
Gaz
17
Egyeb
3

3. abra. Elsódleges energiahordozo-szerkezet Magyarorszagon es az Europai OECD tagorszagokban
A 4. abra a gazdasag egyes agazatai altal Ielhasznalt energiamennyiseget mutatia az
1988-tól 1993-ig teriedó idószakban. Az abrabol különösen kitúnik az ipari termeles
visszaesese, es az ebból Iakado energiaIogyasztas csökkenes, mig a gazdasag többi
szektoranak energiaIelhasznalasa csak kis mertekben csökkent, illetve ingadozott.
1988
1989
1990
1991
199
1993
Egyeb
Közlekedes
Ipar
Lakossag, kereskedelm,
szolgaltatas
0
1

3
4
5

7
8
9
Mtoe

4. abra. Vegsó energiaIogyasztas agazatonkent (Mtoe)
© Phare Program HU-94.05
17
1.2.3. Energia vegfelhasznalas es hatekonvsag
Magyarorszagon a tervutasitasos gazdasag egyik öröksege az, hogy az energia
Ielhasznalasanak hatekonysaga nagymertekben elter a Ieilett orszagok mutatoitol. Az
mestersegesen alacsony erteken tartott energiaarak es az ipar teliesitmenyenek a
kibocsatas mennyisege alapian valo ertekelese, tekintet nelkül a minósegre,
megnövelte es tulhangsulyozta az energetikai iparagak kinalati oldalat. Ez oda
vezetett, hogy magas szintet ert el a gazdasagi kibocsatas egysegere vetitett
energiaIelhasznalas, mig a Ieilett piacgazdasagokhoz viszonyitva a gazdasagi
Iellendüles elmaradasa az egy Ióre iuto energiaIogyasztas alacsony szintieben
tükrözódött.
Az energiaigenvesseg, a gazdasagi kibocsatas egysegere vetitett
energiaIelhasznalassal megIogalmazva sokkal magasabb Magyarorszagon mint az
OECD többi tagorszagaiban, amit a következó tenyek magyaraznak:
a viszonylag gazdasagtalan energiahordozo kitermeles (pl.: melymúvelesú
szenbanyak),
a törtenetileg kialakult alacsony energiaarak miatti intenziv energiaIelhasznalas,
a gazdasagi kibocsatasban az altalaban alacsony hozzaadott ertek es
az energiaigenyes iparagak viszonylag magas reszesedese.
Az altalanos, viszonylag alacsony energiahatekonysag azt ielenti, hogy
Magyarorszagon a iavitas lehetósegei nagyok lesznek az elkövetkezó nehany
evtizedben. A központi tervgazdasagban alabecsültek, illetve Iigyelmen kivül hagytak
az energiaellatas alkalmi költsegeit, ezert az energiaarak alacsony szinten maradtak. A
kronikus alularazas oda vezetett, hogy csökkentek a beruhazasok, ennek
következteben nem volt megIeleló a szolgaltatasok szintie, es vegül hiany lepett Iel.
Az energiaarak emelesenek ahol lehetseges a piaci szintre, masutt pedig olyan
szintre, ami teliesen Iedezi a költsegeket Ió celia az, hogy a beruhazasok gazdasagi
megterüleset biztositsa, mivel ez a leghatekonyabb mod az energetikai szolgaltatasok
hosszu tavon törtenó megIeleló biztositasara. A gazdasagban az arstruktura
korrekcioia lehetóve teszi a termeló es szolgaltato tarsasagok szamara, hogy a piaci
ertekbe megIelelóen beszamitsak a termelesi tenyezóket es az energiaIogyasztast is. A
iövóbeni gazdasagi növekedes minden bizonnyal elvezet az ipari
szerkezetatalakitashoz es a hatekonysag ielentós növelesehez, tekintettel a helyes
arkepzes ielzeseire.
18 © Phare Program HU-94.05
. AZ ENERGIA
.1. Az energia megmaradasanak elve
Mint altalaban a legtöbb elvont Iogalom, az .energia¨ sem igazan szemleletes
ielentesú. A tudosokban es a mernökökben ezzel kapcsolatban kiIeilódik egy erzek,
amely a Iogalomnak a különbözó szakterületen valo Iolyamatos alkalmazasahoz
kapcsolodik. A gvakorlati alkalmazasok szempontiabol ugv tekinthetiùk. hogv az
energiafolvamatokat ket alapveto termeszeti tòrvenv hatarozza meg. amelveket
gvakran a termodinamika elso es masodik tòrvenvenek neveznek. A termodinamika
elso tòrvenvet az energiamegmaradas tòrvenvekent is szoktak emlegetni, amely azt
mondia ki, hogy energiat sem letrehozni, sem megsemmisiteni nem lehet, hanem csak
egyik alakbol a masikba lehet atalakitani. Ez a meghatarozas magaban Ioglalia azt is,
hogy az energia szamos alakban all rendelkezesünkre, es ezeket az 1. tablazathoz
hasonloan Ioglalhatiuk össze. Fontos annak Iigyelemmel kiserese, hogy a Ielsorolas
nem egyertelmúen meghatarozott. A hóenergiat pl. az anyagban az atomok, ill.
molekulak mozgasa hozza letre, tehat tulaidonkeppen a mozgasi energia egyik
Iormaia. Ehhez hasonloan a hang, amelyet egyebkent nem is tüntettünk Iel a
tablazatban, szinten a mozgasi energia egyik Iormaia, hiszen azon közeg molekulainak
vagy atomiainak mozgasabol ered, amelyben a hang teried. Az, hogy a hang
beletartozik-e a tablazatba vagy sem, az önkenyes elhatarozas kerdese, es a Ielsorolas
bóvithetó vagy szúkithetó attol Iüggóen, milyen reszletessegre törekszünk, ill. mi a
Ielsorolasunk celia.
1. tablazat

Az energia megielenesi Iormaia

Pelda
A peldaban
szerepló
maximalis energia,
MJ
Kinetikus (mozgasi) 1 kg tömeg 48 km/h sebesseggel mozog
0,000 09
Potencialis (helyzeti) 1 kg viz energiaia az alapszint Ieletti 500 m
magassagban

0,005
Hó 1 kg 373 K hómersekletú viz energiaia a
93 K alaphómerseklethez viszonyitva

0,34
Villamos energia 30 V Ieszültsegen 1 A eróssegú aram 1
oran keresztül Iolyik

0,83
Napsugarzas energiaia Teliesen derült idóben, deltaiban 1 m

IöldIelszint 1 oran keresztül eró napsugarzas

3,4
Kemiai energia 1 kg olai levegóben szen-dioxidda es vizze
valo elegesekor

45
Atomenergia 1 kg 35-ös uran hasadasa 80 000 000
Az 1. tablazathoz hasonlo Ielsorolasoknal könnyú meghatarozni azt a Iolyamatot,
amely szerint az energia az egyik alakbol a masikba atalakul. Nehany esetben az
atalakitas egyetlen lepesben megy vegbe, ilyen pl. az olai vagy szen vegyi energiaianak
atalakulasa hó- es Ienyenergiava a levegóben valo elegeteskor.
Mas esetekben az eredó atalakulas ugy iön letre, hogy szamos közbeesó valtozas is
bekövetkezik. Peldaul egy Ielsó viztaroloban levó viz helyzeti energiaia ugy alakul at
villamos energiava, hogy elóször mozgasi energiava alakul at: a viz egy csóvezeteken
© Phare Program HU-94.05
19
a vizgyúitóból az erómúig halad; maid a viz mozgasi energiaiat atadia a turbinan
keresztül a generator Iorgoreszenek, es a Iorgoresz ezen mozgasi energiaianak egy
resze alakul at villamos energiava. A 2. tablazat (energiaatalakitasi matrix) nehany
olyan esetre mutat peldat, amikor egyik energia egy masikba alakul at. A tablazat elsó
oszlopa tartalmazza a kiindulasi energiaIaitat, a tovabbi oszlopok pedig azokat a
berendezeseket, illetve Iolyamatokat, amelyek segitsegevel a kiindulasi energiaIaitat
mas energiaIaitakka tudiuk atalakitani.
2. tablazat
Mechanikai Hó Villamos Sugarzas Kemiai Nuklearis
Mechanikai egyszerú ge-
pek,
haitasok
hidraulikus
gepek, viz-
turbina
surlodas generatorok,
mikroIon
tribo- es
krisztallo-
szonolumin-
eszcencia
mechano-
kemiai ie-
lensegek
reszecske-
gyorsito
Hó hóerógepek abszorpcios
hútógep
hóelem hósugarzas,
izzolampa
endoterm
kemiai
reakciok
Iuzio
kivaltasa
Villamos villamos
motorok
villamos Iú-
tes, Peltier-
elemes hútes
transzIor-
mator,
tranzisztor
gazkisülesek elektrolizis,
akkumulator
reszecske-
gyorsito
Sugarzas radiometer abszorpcio,
inIrasugarzo
Ienyelem,
vevóantenna
Iluoreszcen-
cia, lezer
Iotoszintezis
Ienykepezes
parkeltes,
Iuzio
lezerrel
Kemiai izom, ozmo-
zis, sugar-
haitomú,
exoterm
kemiai
reakciok,
eges
galvanelem,
tüzelóanyag-
cella
kemolumin-
eszcencia,
biolumin-
eszcencia
kemiai
reakciok

Nuklearis hasadas atomreaktor termoelek-
tromos
reaktor,
izotopos
aramIorras
radio-
aktivitas
kötesek
modosulasa
Iuzio,
Iisszio
Az 1. tablazatbol lathatiuk, hogy valamilyen alapszinthez kepest 500 m-rel
magasabban levó viztaroloban a viz kg-onkent 0,005 MJ energiat kepvisel. Ez elvileg
a vizból kinyerhetó, ha az az eses utan az alapszintre iut. Viszont 1 kg 35-ös
uranizotopbol maghasadas utian 80 TJ energia nyerhetó. Nyilvanvalo, hogy 1 kg
maghasadasra kepes 35-ös uranban lenyegesen nagyobb energia all rendelkezesre,
mint az 500 m magasan levó 1 kg vizben. Ezt ugy celszerú megIogalmazni, hogy az
atomenergia súrúsege 1 kg 35-ös uranban 1 milliardszor nagyobb, mint az 500 m
magasan levó 1 kg vizben a helyzeti energia súrúsege. Ez a Iogalom igen Iontos, mert
azok az atalakitasok, amelyek nagyobb energiasúrúsegeket alakitanak at kisebb
energiakoncentraciora, viszonylag könnyebben megvalosithatok, mint az ellenkezó
iranyuak. Erdekessegkeppen megiegyezzük, hogy ez a IelIedezes szolgalt alapiaul a
termodinamika masodik alaptörvenyenek megIogalmazasanal, amellyel a következó
alIeiezetben Iogunk megismerkedni.
Az 1. tablazat azt bizonyitia, hogy a kemiai es a nuklearis energiaIorrasok sokkal
nagyobb energiasúrúsegúek, mint a többi, igy nem meglepó, hogy eppen ez a ket
energia a ielenleg leggyakrabban hasznalt. Legelteriedtebben a kemiai energiat
hasznositiuk, mivel ennek Ielhasznalasa sokkal egyszerúbb, mint a nuklearis energiae.
E ket energia relativ energiasúrúseget összehasonlitva azt talaliuk, hogy viszonylag a
0 © Phare Program HU-94.05
legnagyobb energiamennyiseg az atomenergiabol nyerhetó. Azokat az anyagokat,
amelyeknek az energiasúrúsege nagy, illetve belólük az energia reszben vagy telies
egeszeben könnyen kinyerhetó, üzemanyagkent, tüzelóanyagkent hasznaliuk. Az ipar
ezeket az anyagokat energiaIorraskent (energiahordozokent) hasznositia.
Az 1. tablazat meg egy tovabbi energiaval kapcsolatos ielensegre is utal, arra, hogy
egy vonatkoztatasi szintet kell meghatarozni vagy megvalasztani, amelyhez a meresi
eredmenyeket viszonyitiuk. Ennek szüksegessege azert merül Iel, mivel abszolut zerus
energiaallapot a valosagban nem Iordul eló, es igy a legtöbbnel megtehetiük, hogy az
egyes allapotok közötti energiavaltozasokat vizsgaliuk. A viz helyzeti energiaianak
vizsga1atanal a vizszintnek egy alapszinthez viszonyitott magassagabol kell kiindulni.
Ugyanigy a hóenergia eseteben a reIerenciaallapotot a környezet hóallapota ielenti. A
többi peldaban a vonatkoztatasi allapotot expliciten nem adiuk meg, hanem azt
tetelezzük Iel, hogy a valtozast az energiaatalakulas elótti allapotra vonatkoztatiuk.
Peldaul mozgasi energia eseteben az energiat a nyugalmi allapothoz viszonyitiuk.
Röviden összeIoglalva az ipari Iolyamatoknal üzemanyagkent olyan
energiahordozokat hasznalunk Iel, amelyeknel a nagy koncentracioiu energia kisebb
súrúsegúve valo atalakitasa következik be. Az energia minósegenek a Ielhasznalas
soran bekövetkezó ezen Iokozatos csökkenese alapvetó termeszeti törveny, amelyet a
termodinamika masodik alaptörvenye Ioglal össze.
.. A termodinamika masodik alaptörvenye
A termodinamika masodik alaptörvenye valoszinúleg a Iizikai tudomanyok egyik
legIontosabb alaptörvenye, amelyet közvetlen kiserlettel meg nem igazoltak.
Ervenyessege azonban megalapozott, mert sikeresen Ielhasznalhattak nagyszamu
ielenseg leIolyasanak elóreielzesenel, amelyek aztan közvetlenül igazolhatok. Ezen
törveny különösen azert erdekes szamunkra ielenlegi vizsgalatainknal, mert
meghatarozza azokat a Ielteteleket, amelyek illeszkednek az energiaatalakitasokat is
magukba Ioglalo Iolyamatokhoz, es amelyek meghatarozzak ipari Iolyamatoknal az
energiaIelhasznalasok modozatait. Mig a termodinamika elsó törvenye magara az
energiara vonatkozik addig a masodik törveny az energia valtozasaira es ezen
valtozasokkal kapcsolatos korlatokra vonatkozik. Nem celunk, hogy telies es
szamszerú igazolasat adiuk a masodik törvenynek, csupan minósegileg vizsgaliuk e
törveny nehany ipari alkalmazasat.
A legmegIelelóbb az lenne, ha a törvenynek olyan egyszerú es vilagos
megIogalmazasat adnank, amely Ielölelne a törveny összes következmenyet. Szamos
ilyen megIogalmazas adhato. Ha az idevonatkozo szakirodalmat tanulmanyozzuk,
rögtön kiderül, hogy a masodik törvenynek szamos megIogalmazasa van. A
különbözó megIogalmazasok vegül is ugyanarra a következtetesekre iutnak, mig
különbözósegük arra utal, hogy a Iizikai valosagot különbözókepp latiuk. Az altalunk
itt hasznalt megIogalmazas nem az, ami a termodinamika elmeletenek matematikai
Ielepitesenel altalaban alapkent szolgal. Olyan kiindulast valasztunk, amely a törveny
következmenyenek leiro iellegú kezelesenel a legcelravezetóbb.
MegIogalmazasunk azon a Ielismeresen alapul, hogy a termeszetben bizonyos
valtozasok emberi beavatkozas nelkül is vegbemennek. Ezen valtozasokat spontan
folvamatoknak nevezik. Jellegzetes peldak erre: so oldodasa vizben; izzo Iem lehúlese
es a vas rozsdasodasa szabadban, levegón. Fontos kiemelni, hogy amikor egy
© Phare Program HU-94.05
1
Iolyamatot spontan Iolyamatnak nevezünk, akkor meg kell hataroznunk azokat a
iellemzó körülmenyeket is, amelyeknel a Iolyamat valoban önmagatol megy vegbe. Az
elóbb Ielsorolt peldakat tanulmanyozva önkentelenül hozzagondoliuk azokat a
körülmenyeket, amelyek a szobaban vagy valahol a Iöld Ielszinen, szabad eg alatt
uralkodnak, es ahol bizonyos hatarok között io közelitessel meghatarozottak a
iellemzó parameterek: pl. a hómerseklet, a nyomas es a nedvessegtartalom. Igy azokat
a körülmenyeket, amelyek mellett az un. spontan Iolyamatok nem következnek be,
nem nehez elóre megallapitani. Peldaul 1 kg 350 K-es Iemdarab nyilvanvaloan meleg
egy 90 K-es iellegzetes szobahómerseklethez kepest, ezert a Iem lehúl. Ugyanez a
Iemdarab 00 K hómersekletú kemenceben viszont lehúles helyett Ielmelegszik. Tehat
beszelhetünk spontan Iolyamatokrol, de Iigyelembe kell vennünk, hogy a spontan
viselkedes specialis allapotokat tetelez Iel.
A Ieltetelek meghatarozasakor rögtön szembetúnik a spontan Iolyamatok egy Iontos
iellegzetessege, megpedig az, hogy ezeket mindig energia-Ielszabadulas kiseri. A
peldaban szerepló meleg Iemdarab lehúlese soran hóenergiat ad le környezetenek, es
ez az energia legalabb is elvben összegyúithetó es hasznos tevekenysegre Ioghato.
Kevesbe nyilvanvalo, de a so vizben valo oldasat is hóIeilódes kiseri. Ha 1 kg vizben
hómerót helyezünk el, es az edenyt iol hószigeteliük, kis hómerseklet-emelkedes ielzi,
hogy az oldodasi Iolyamat energia Ielszabadulasaval iar, noha ez sokkal kisebb
mertekú, mint a húló Iem eseteben. A masik veglet a szenhidrogenek reakcioia
oxigennel (eges), amely ketsegtelenül spontan Iolyamat es a Ielszabadulo energia is
igen nagy mennyisegú.
Ezek a megIigyelesek azert Iontosak, mert mindegyik Ielhasznalhato
energiaIorrasunk a spontan reakcion alapul, es az ipari Iolyamatok összessege a
spontan Iolyamatok soran Ielszabadulo energiak hasznositasain alapul, amelyekkel
bizonyos eltervezett valtozast kivannak megvalositani. (Peldaul valamilyen termek
elóallitasa, viz szivattyuzasa, szoba Iútese stb.) Ezt az energiat a termodinamikaban
altalaban szabad energianak nevezik, es ezzel azt emelik ki, hogy Ielhasznalasra
rendelkezesre all. (Ez termeszetesen nem ielenti azt is, hogy az energia penzügyi
szempontbol is szabad, vagyis ingyen van.)
Ezekból az elmeletekból az következik, hogy energiabevezetesre van szükseg, ha az
elóre elhatarozott valtozasokat veghez akariuk vinni, ugyanis az ipari Iolyamatok
legtöbbienek a spontan hatasok megIorditasa a celia. Az ipar szamara szükseges lehet
a szilard so kinyerese az oldatbol, vagy egy hideg Iem Ielmelegitese, vagy a vas
elóallitasa vasoxidbol (rozsdabol). Ezen múveletek mindegyike arra iranyul, hogy a
spontan reakcio elótt meglevó eredeti allapotot allitsa vissza. Peldaul; ha a sooldatbol
a vizet elgózölögtetiük, es a gózt lecsapatiuk, a sot es a vizet szetvalaszthatiuk.
Ha a vasoxidbol az oxigent kivoniuk, a vasoxidbol visszanyeriük a vasat, es ha a
hideg Iemet Iorro kemencebe helyezzük, a hómerseklete emelkedni Iog. Ezekben az
esetekben mindegyik spontan Iolyamatot megIorditottuk, azonban ennek ara van. A
harom pelda mindegyikeben energiat kellett a Iolyamathoz betaplalni, hogy az a
Iorditott iranyban menien vegbe. Erdemes megiegyezni, hogy mas Iemoxidhoz
hasonloan a vasoxid is elbonthato (disszocialtathato) Iemre es oxigenre elvileg
csupan hevitessel: Azonban a Iemoxidok disszociacioiahoz szükseges hómerseklet
rendszerint igen nagy, ezert nem celszerú: Iemeket ezzel a modszerrel elóallitani. A
Iemoxidok gyakran lepnek vegyi reakcioba olyan elemekkel, amelyeknek nagyobb az
© Phare Program HU-94.05
oxigenhez valo aIIinitasa, mint az elóallitando Ieme. A Iemoxidhoz adott adalekanyag
tehat elvonia az oxigent, es azzal oxidda egyesül. Igy elóall a kivant Iem es az
adalekanyag oxidia. Az ilyen reakciok rendszerint lenyegesen kisebb hómersekleten
mennek vegbe, mint a disszociacio.
A spontan Iolyamatok megIorditasahoz szükseges összes szabad energianak nem
kell okvetlenül tüzelóanyagok elegeteseból vagy villamos energiabol szarmaznia. A
legtöbb kemiai eliarasnal a reagensek egyik vegyületból masikba alakulnak at ezen
reakciok egy resze energiat emeszt Iel, mig a masik reszenel energia szabadul Iel, mint
a szen vagy olai elegetesekor. A legtöbb, kemiai reakciokat is magaban Ioglalo ipari
Iolyamatnal igen gyakran egyszerre több reakcio is vegbemegy ugyanazon tartalyon
belül. Ha az egyik reakcio soran energia szabadul Iel, azt Ielhasznalhatia egy masik,
energiat elnyeló Iolyamat. Ilyen elrendezesben a külsó Iorrasbol, pl. tüzelóanyag
elegeteseból szarmazo, az egesz Iolyamat energiaigenyet Iedezó energia kisebb lesz,
mintha az energiat elnyeló Iolyamat elszigetelve menne vegbe.
Egyszerú gyakorlati peldaval illusztralhatiuk ezt. Nagy tömegú aluminiumtermeles a
Hall es Heroult 188. evi IelIedezesenek köszönhetó: az olvadt kriolit (Na
3
AlF

) io
oldoszere az aluminium-oxidnak (Al

O
3
), mely az aluminium termeszetes elóIordulasi
Iormaia. A keletkezó oldatbol elektrolizissel az aluminium kinyerhetó az oldat
ielentósebb mertekú elbomlasa nelkül. Az elektrolizis 150 K-en következik be az
alabbi egyenlet szerinti reakcionak megIelelóen:

3
Al O
4
3
Al O
3
= + .
A szabadenergia-valtozas ezen reakcio soran ¹0,84 MJ ahol is a pozitiv elóiel a
megegyezes szerint arra utal, hogy a Iolyamat energiat igenyelt. Elsó pillanatban ugy
túnhet, hogy ennek az energianak telies egeszeben villamos energiabol kell a
Iolyamatba kerülnie. Azonban az elektrolizalo kadnal hasznalt graIit-anodnal kivalo
oxigen a következó egyenlet szerint reakcioba lep a szennel, es igy szendioxid
keletkezik:
C O CO

+ = .
Ezen reakcio soran a szabadenergia-valtozas -0,4 MJ, mikor is a negativ elóiel a
megegyezes szerint energia Ielszabadulasara utal. Az elektrolizalo kad belseieben
leiatszodo eredó Iolyamat az elózó ket egyenlet összegekent irhato Iel:
3

Al O C
4
3
Al CO
3
+ = + .
A szabadenergia-valtozas ennel az összetett reakcional 0,84-0,4 ÷ 0,44 MJ. A
vegeredmeny az, hogy a graIit anodelektroda lassu elegesevel a külsó energiaigeny
maidnem Ielere csökken ahhoz kepest, amikor az anod mas anyagbol keszül. Most
erthetiük meg a legiobban a termodinamika masodik alaptörvenyenek
megIogalmazasat. Minden spontan folvamat (reakcio) energiafelszabadulassal iar.
mig ezen folvamatok ellenkezo iranvu megvalositasahoz energiat kelt betaplalni.
Ez a törveny egyben azt is ielenti, hogy olyan körülmenyek között, amelyek mellett
egy adott Iolyamat spontan megy vegbe, ugyanezen Iolyamat az ellenkezó iranyban
mar nem spontan reakcio. Ha egy meghatarozott reakcio nem spontan az adott
© Phare Program HU-94.05
3
allapotielzók mellett, akkor azokat meg kell valtoztatni ugy, hogy a Iolyamat spontan
legyen. Ezen allapotielzók megvaltoztatasahoz azonban energia betaplalasara van
szükseg. A törveny ilyen megIogalmazasa mellett az ipar celkitúzeseit ugy
Ioglalhatiuk össze, mint a Ieltetelek, az allapotok olyan beIolyasolasat, amelyek
mellett az elvart valtozasok mar spontan Iolyamatkent iatszodnak le. A Ieltetelek
beIolyasolasa a gyakorlatban eppen a Iizikai allapotok megvaltoztatasat ielenti,
peldaul ahhoz, hogy elósegitsük egy Iemdarab Ielmelegitesehez szükseges spontan
hóaramlast, nagyobb hómersekletról kell gondoskodnunk. Vagy pedig a Iizikai
allapotok megvaltoztatasaval együtt szükseges lehet a kemiai környezet
megvaltoztatasa is, pl. amikor egy meghatarozott kemiai reakciosorozat elósegitesere
vegyszert (katalizatort) adagolunk.
A spontan valtozasok elvenek megismerese elósegitheti a bepillantast azok köze a
tenyezók köze, amelyek a gyakorlatban az energiaIelhasznalast beIolyasoliak. Minden
ipari tevekenyseg gepek hasznalatan alapul. Itt a gep megnevezest meglehetósen tagan
ertelmezzük: nemcsak a mechanikus szerkezeteket ertiük alatta, hanem olyan
egysegeket is, mint pl. a villamos vezetekek, a kemencek es az atomreaktorok. Az
egyszerúseg kedveert egy mechanikai gepcsoportot vizsgalunk, mert ez múködese
közben könnyen megIigyelhetó hatasokat okoz. MegIeleló pelda erre egy tengelyre
Ielerósitett lendkerek, amelyet valamilyen modon megtamasztunk. Tetelezzük Iel,
hogy ezt a kereket kezünkkel mozgasba hoztuk, vagyis mozgasi energiat közöltünk
vele. Attol kezdve, hogy a kerek mozgasba iött, többe mar senki sem nyul hozza. Egy
idó mulva a kerek nyugalomba kerül. Teliesen mindegy, hogy milyen intezkedeseket
Ioganatositunk, csökkentiük a tengely csapagyazasanak, megtamasztasanak surlodasat
vagy a levegó közegellenallasat, az elkerülhetetlen vegeredmeny: a kerek minden
esetben meg Iog allni. A spontan Iolyamat ielen esetben a kerek allando lassulasa. A
termodinamika masodik törvenyenek altalunk hasznalt megIogalmazasabol is
következik, hogy a kerekben levó kezdeti, mozgasi energia valamilyen modon a
kerekból eltavozik, spontan modon hóenergiava alakul at a csapagyakban, ill. a
környezó levegóben levó molekulak hó- es mozgasi energiaiava alakul at. Ha ez a
lendkerek egy nagyobb allando Iordulatszammal üzemeló gep alkatresze, akkor a
spontan vesztesegi Iolyamatokat ellensulyozni kell, es ez a masodik törveny
ertelmeben csak ugy valosithato meg, hogy energiat közlünk a geppel.
A spontan, energiaveszteseget okozo Iolyamatok nem korlatozodnak a mechanikus
szerkezetekre. Veszteseg keletkezik, ha aram Iolyik at vezetekekben a vezetekek
ellenallasa miatt, es ez a veszteseg is hóenergiava alakul ; növekszik a vezetek
hómerseklete. Ugyanigy, hóveszteseg lep Iel a kemencekben a kemence Ialanak
hóvezetese miatt. Mindket peldanal az energiavesztesegi mechanizmusok letezese
igazolhato, ha az energia betaplalasat megszüntetiük, es igy az egyseg ahhoz az
eredeti allapothoz ter vissza, amely elteró lesz attol, amely az energiabetaplalas mellett
Iennallt. Tehat a kemence ki Iog húlni es a villamos aram nem Iog tovabb Iolyni.
A Ielsorolt peldakban ielentkezó vesztesegek spontan termeszeti ielensegek
(surlodas, aramköri elemek ellenallasa es hóvezetes) következmenyei. E vesztesegek
nagysaga a gepek körültekintó tervezesevel es gondos üzemeltetesevel csökkenthetó,
azonban a vesztesegek teliesen nem szüntethetók meg, es ez vezet a sokat emlegetett
igazsaghoz, hogy nem lehetseges 100 -os hatasIokkal múködó gepet szerkeszteni.
Ezek a vesztesegek is kizariak az örökmozgo keszitesenek lehetóseget.
4 © Phare Program HU-94.05
A termodinamika masodik alaptörvenyenek Iontossagat az ipari gyakorlat
szempontiabol most meg atIogobban is ertekelhetiük. Olyan vilagban elünk, ahol az
ipar termekeit lenyegeben a Föld Ielszinen, kb. 90 K hómersekleten 1 bar nyomasnal
stb. kell Ielhasznalnunk. Azonban io nehany termeket igenyeltek, amelyek ezen
Ieltetelek mellett a termeszetben nem Iordulnak eló. Mas szoval: nincsenek olyan
spontan Iolyamatok, amelyek az igenyelt termekek kialakitasahoz vezetnenek. Ezert
olyan körülhatarolt terreszeket kell kialakitanunk, ahol a Ieltetelek megvannak
bizonyos spontan valtozasok letrehozasahoz. Ezeket a meghatarozott. kòrùlhatarolt
terreszeket gvaraknak nevezzùk. A szükseges Ielteteleket gepek, pl. a kemencek,
öntóberendezesek segitsegevel valositiuk meg. A gyartas utan a termekeket a
gyarakbol visszaiuttatiuk a mindennapi eletbe, a gyaron kivüli Ielhasznalasra.
Egy külsó megIigyeló megvizsgalhatia az anyagokat, mielótt azok a gyarba
kerülnek, es leirhatia azokat a valtoztatasokat, amelyeket a gyar vegre akar haitani.
Ha ismeri azt a Iizikai törvenyt, amely a kivant eredmenyt meghatarozo hatast
iranyitia, akkor ki tudia szamitani az energiaIelhasznalast is.
Vizsgaliuk azt az egyszerú peldat, amelynel egy Iemtömböt olvadasig melegitenek,
maid Iormaba öntenek, hogy ott a Iem adott alakot kapion. E Iolyamat ket Iizikai
hatas megvalositasat igenyli : a Iem hómersekletet elóször is az olvadaspontig kell
növelni, maid ezt követóen meg kell olvasztani.
A hómerseklet emelesehez szükseges energiat a tömeg, a Iaihó es a
hómersekletvaltozas szorzata adia. A faiho az anyagra iellemzó tulaidonsag, es az
egysegnyi tömegú anyag hómersekletenek 1 K-nel valo emelesehez szükseges energia.
Ha az anyag mar elerte az olvadasi hómersekletet, akkor a megolvasztasahoz
szükseges energia a megolvasztando tömeg es az olvadashó szorzatakent szamithato.
Az olvadasho a tömegegysegnyi anyag megolvasztasahoz szükseges energia. Az
emlitett iellemzóket nehany Iemre a 3. tablazatban adtuk meg.
Egy Iel kilogramm tömegú aluminiumöntvenynel, amelynek kiindulasi hómerseklete
90 K, az öntes energiaszükseglete a 3. tablazat adatait Ielhasznalva: (az
olvadaspontig valo Ielmelegiteshez szükseges energia) ¹ (a megolvasztashoz
szükseges energia) ÷ 0,5·913·(93-90) ¹ 0,5·397 000 J ÷ 93 073 ¹ 98 500 J ÷
÷ 491 573 J ÷ 0,49 MJ.
© Phare Program HU-94.05
5

3. tablazat
Fem Faihó,
J/(kgK)
Olvadashó,
MJ/kg
Olvadaspont,
K
Aluminium 913 0,397 93
Antimon 09 0,11 903
Arany 130 0,03 133
Berillium 184 1,35 1551
Bizmut 1 0,05 544
Cink 389 0,113 o9
Ezüst 38 0,111 134
Kadmium 30 0,055 594
Kalium 753 0,01 33
Kobalt 418 0,7 17b3
Krom 40 0,331 13
Magnezium 1017 0,38 93
Mangan 477 0,7 1493
Molibden 51 0,89 895
Natrium 1 0,113 371
Nikkel 444 0,97 175
Olom 130 0.30 00
On 09 0,059 505
Platina 134 0,100 043
Rez 385 0,05 135
Szilicium 711 1,799 1700
Titan 53 0,418 073
Vas 453 0,7 1803
VolIram 13 0,19 3b0
Ez az energia kerül maid az atmoszIeraba vezetessel, aramlassal es sugarzassal,
amikor az öntóIormaba öntött anyag ismet szobahómersekletre húl. Ez az a minimalis
energiaigenv, ami a ielen esetben az adott valtozashoz szükseges. Ez a pelda ipari
szempontbol kisse trivialis, de annak bemutatasara alkalmas, hogy barmely
valtozashoz szamithato egy minimalis energiaigeny. Ehhez hasonloan: ha az elóre
tervezett valtozas szamos kemiai reakciobol all, akkor minden reszreakcio eseten az
energiavaltozast elóre reszletesen ismerni kell ahhoz, hogy a telies Iolyamat minimalis
energiaszüksegletet meg tudiuk hatarozni. Ilyen szamitasok utian meghatarozott
energiat nevezik a reakcio minimalis termodinamikai energiaigenvenek. Visszaterve
az aluminiumöntveny keszitesere vonatkozo peldankhoz, egy gyaron belüli megIigyeló
is 0,49 MJ-nak hatarozhatia meg a Iolyamathoz szükseges minimalis energiat. A
gyarban azonban az aluminium hómersekletenek spontan növelesehez szükseges
körülhatarolt Ieltetelek kialakitasaval mas spontan Iolyamatok is kivaltodnak. Peldaul
az aluminium megolvasztasahoz 93 K-en üzemeló kemenceról kell gondoskodni.
Mivel ezt a keszüleket (a kemencet) ioval alacsonyabb hómersekletú levegó veszi
körül, spontan hóenergia-veszteseg lep Iel vezetes, hóatadas es sugarzas Iormaiaban.
Az üzemeltetó tervezheti ugy berendezeset, hogy az altala meghatarozott
IóIolyamaton kivül minel kisebb legyen a spontan Iolyamatok szama, azonban a
termodinamika masodik alaptörvenyenek következteben soha sem küszöbölheti ki
ezeket a mellekIolyamatokat es a hozzaiuk kapcsolodo energiavesztesegeket. Vegül is
bele kell nyugodnia abba, hogy mindig több energiat kell a kemencebe vezetni az
elmeletileg kiszamitott 0,49 MJ-nal ahhoz, hogy a tervezett termek elkeszüliön. Ezzel
kialakul az un. gvakorlati energiaszùkseglet, amely mindig nagyobb lesz, mint a
© Phare Program HU-94.05
minimalis termodinamikai energiaszükseglet. Ezen egyszerú pelda segitsegevel
belathato, hogy minden egyes ipari Iolyamathoz ket energiaertek rendelhetó. Az egyik
energia az idealis (vesztesegmentes) esetet Iigyelembe vevó minimalis termodinamikai
energiaszükseglet, a masik pedig a tenyleges körülmenyeket es vesztesegeket, a
segedIolyamatok altal Ielhasznalt energiamennyiseget is magaban Ioglalo gyakorlati
energiaszükseglet. E ket energiamennyiseg ismereteben meghatarozhatiuk az egyes
Iolyamatok energetikai hatasfokat:

E
e
gy
=
E
E
.
Az összeIüggesben E
e
az elmeleti, E
gy
pedig a gyakorlati energiaszükseglet. A ket
energiamennyiseg különbsege pedig a Iolyamat energiaveszteseget adia meg:
E E E
v gy e
= .
Mielótt elhagynank a reakciokat beindito szabad energiak szereperól szolo területet,
gondoliunk at alaposabban ket korabban mar targyalt peldat: az aluminiumöntveny
elóallitasarol szolot es a vasoxid redukcioiat vassa. Az öntesnel a valtozas
elóidezesehez szükseges telies energiat elóször közölni kellett a Iemmel, maid ezt
követóen az öntveny visszaadia lehúlese soran a környezetenek. A. vas elóallitasanal a
7,35 MJ/kg a minimalis termodinamikai energiaszükseglet, ami a vasoxid vassa valo
alakitasahoz szükseges. Ez allandoan szükseges, ahanyszor a reakcio vegbemegy, es
nem iut vissza a környezetbe, csak ha az 1 kg vas telies egeszeben uiraoxidalodik. Ez
ugy is IelIoghato, hogy az 1 kg vas 7,35 MJ energiat hordoz magaban potencialis
energiahordozokent , amely energia kesóbb Ielszabadithato.
© Phare Program HU-94.05
7
3. ENERGIAHORDOZOK ES -FORRASOK
3.1. AlapIogalmak, deIiniciok
A primer vagy elsodleges energiahordozok a termeszetben talalhato eredeti
allapotban levó energiahordozok (asvanyi szen, kóolai, Iöldgaz, nuklearis
energiahordozok), az energetikai Iolyamatok kiindulo közegei (a primer
energiahordozok mintegy 10 -at a Iogyasztok eredeti allapotukban hasznaliak Iel. A
Iennmarado 90 egy reszet kezelesnek vetik ala. A szenet apritiak, osztalyozzak; a
szenhidrogeneket tisztitiak, különbözó halmazallapotu komponensekre bontiak. A
kezeles modositia, de alapvetóen nem valtoztatia meg az energiahordozo
saiatossagait).
Primer vagy elsodleges energiaforrasok: a termeszetben talalhato es
munkavegzesre hasznalhato erók (napsugarzas, szel, aramlo viz, tengeri energia,
biomassza, geotermikus hó).
A szekunder vagy atalakitott energiahordozok a primer energiahordozoktol
szarmaznak, de azoktol lenyegesen elteró Iizikai es kemiai tulaidonsagokkal
rendelkezó ui energiahordozok. Egyertelmúen ide tartozik a kazanban Ieilesztett góz,
melegviz, a villamos energia, a koksz, a cseppIolyositott Iöldgaz, a különbözó
olaitermekek, a nuklearis Iútóelemek.
Fosszilis tùzeloanvagok a Iöldkeregben talalhato szen-, olai es Iöldgazkincs; tehat
az eghetó tüzelóanyagok.
Fisszios ùzemanvagok a nehez atommagok hasitasan alapulo atomreaktorokban
Ielhasznalt anyagok (pl. uran).
Fuzios ùzemanvagok a könnyú atommagok egyesitesevel iaro energiatermeles
energiahordozoi (pl. deuterium, tricium).
Jegso energiahordozoknak nevezzük azokat a elsódleges vagy atalakitott
energiahordozokat, melyek közvetlenül a Iogyasztohoz kerülnek, ahol hasznos
energiava alakitiak azokat.
Hasznos energiahordozokkal elegitiük ki a Iogyasztok igenyeit. Ide tartozik a hó, a
mechanikai munka, a Ieny es egyeb sugarzasok energiaia, az inIormacio es a kemiai
energia.
3.. Elsódleges energiahordozok
A ma ismert elsódleges energiahordozok es -Iorrasok a 4. tablazat szerint
csoportosithatok. Ez a csoportositas elvi szempontbol ugyan kiIogasolhato, hiszen a
kimerüló es meguiulo energiahordozok es -Iorrasok megkülönböztetese csupan az
önkenyesen valasztott (mertekadonak tekintett) idótartamtol Iügg. Tulaidonkeppen az
energiahordozok es Iorrasok minden Iaitaia uira kepzódik es Iolytonosan meguiul,
csupan a kiaknazas ütemen mulik, hogy egy energihordozo/Iorras abszolut
mennyisege a Földön a kimerüles Iele tart-e. Ugyanakkor a meguiulo energiaIorrasok
sem garantaltak.
8 © Phare Program HU-94.05
A 4. tablazat beosztasa logikailag sem töretlen. A napenergia sem egy Iorras a sok
közül, hanem Földön elóIordulo energiahordozok es -Iorrasok szinte kizarolagos
Iorrasa. Az idók Iolyaman szenne es kóolaiia alakult szerves maradvanyok is a Napbol
nyertek energiaiukat. Energetikailag legnagyobb ielentósege a Föld Ielszinere iuto
napsugarzasnak van. Ezen elektromagneses hullamok Iorrasa a Napban leiatszodo
Iuzios reakcio, aminek teliesitmenyet 3 10
8
c EW-ra becsülik. Ebból az energiaarambol
a Földre 0,173 EW iut, aminek szinte telies mennyisege különIele Iolyamatok
leiatszodasa utan az atmoszIeraba kerül, maid onnan kisugarzodik a vilagúrbe.
A Földre erkezó napsugarzasnak mintegy 30 -a mar a legkörból visszaveródik es
szorodva a vilagúrbe tavozik. Tovabbi 17,4 -ot a legkör alkotoelemei nyelnek el
(ozon, Ielhók, vizgóz es lebegó szilard reszecskek). A legkör Ióleg az ultraibolya es
inIravörös spektrumba esó hullamokat nyeli el, igy a IöldIelszinre iuto 51,
energiahanyad a lathato Ieny tartomanyaban a legintenzivebb. A Ielszin a beerkezó
telies sugarzas 4, -at közvetlenül visszaveri. A Ielszint tehat a beerkezó sugarzas
47,4 -a melegiti, amiból a Ielületek aranyaban 33 iut a tengerekre es 14,4 a
szarazIöldekre. A Ielmelegedett Ielszin a hó egy reszet inIravörös hullamok
Iormaiaban kisugarozza, ennek aranya a telies sugarzas 18 -a. A beesó napsugarzas
4,8 -a elnyelódik es hóve alakul at az atmoszIeraban, a tengerek vizeben es a
Iöldkeregben. Ez az energiahanyad szabia meg a bioszIera hómersekleti viszonyait es
az elet Ielteteleit. Ez az energiamennyiseg ezutan különbözó Iolyamatok utan az
atmoszIeran keresztül a vilagúrbe tavozik.
4. tablazat
Kimerüló energiahordozok es -Iorrasok Meguiulo energiahordozok es -Iorrasok
1. Kemiai tùzeloanvagok 5. Napenergia
szen napsugarzas
kóolai Iotoszintezis
Iöldgaz szel
egyeb eghetó anyagok Ielszini vizIolyasok
2. Nuklearis ùzemanvagok tengeri aramlasok hóIokkülönbsege es
hasadokepes (Iisszios) anyagok a hullamzas energiaia
Iuziokepes (Iuzios) anyagok 6. Biologiai energia
3. Geotermikus energia izomeró
konvektiv hóhordozok szerves tüzelóanyagok (biomassza)
kózetek hótartalma mikrobiologiai reakciok termekei
4. Exoterm reakciok 7.Gravitacio
arapaly
A kimerüló primer (elsódleges) energiahordozok köre a tarsadalmi Ieilódes soran
Iokozatosan bóvült, ahogy a technika elórehaladasa uiabb Iorrasok kiaknazasa elótt
nyitotta meg az utat. Ez a Iolyamat nemcsak az energiabazis bóvülese miatt volt
ielentós, hanem nagymertekben visszahatott a technika es a termelesi technologia
Ieilódesere is. Az energetikai berendezesek mindig a legdinamikusabban valtozo
munkaeszközök köze tartoztak, a nagy technikai elórelepesek többnyire
összekapcsolodtak az energetika ui vivmanyaival. A Ielhasznalt primer
energiahordozok aranya, az energiahordozo-szerkezet a Ieilódes soran allandoan
valtozott. Hangsulyozni kell, hogy az uiabb energiahordozok mindig elónyösebb
gazdasagi es múszaki iellemzóik miatt kerültek elóterbe, es sohasem azert, mert a
korabban hasznositott energiaIorrasok kimerültek. Az energiaszerkezetnek ez az
atalakulasa ma is Iolyik es a iövóben is Iolytatodni Iog, bar ma mar egyre inkabb
elóterbe kerül az egyes energiahordozok kimerülese miatti szerkezetatalakitas is.
© Phare Program HU-94.05
9
Az emberiseg hosszu ideig csupan saiat Iizikai munkavegzó kepessegere volt utalva.
Az emberi izomeró meglehetósen kis teliesitmenyt reprezental, atlagerteke 50..100 W,
es csak rövid ideig tudia ennek többszöröset kiIeiteni. A Iizikai munkavegzes egy napi
lehetósege (1,5..3,0 MJ) 100 g szen hóegyenerteket is alig eri el. Bar sok
munkaIolyamatnal ma sem nelkülözhetó az ember Iizikai munkaia, reszesedese a vilag
energiamerlegeben elhanyagolhatoan kis ertekre csökkent. Magyarorszag munkakepes
lakossaganak összesitett elmeleti munkavegzó kepessege 3 PJ/ev körüli ertek, ami az
orszag energiamerlegenek negyed szazalekat sem teszi ki, a tenylegesen vegzett Iizikai
munka pedig ennel egy-ket nagysagrenddel kisebb. A technikailag Ieilett
tarsadalmakban teliesen elvesztette ielentóseget az allati izomeró is. A sok gondozast
es taplalast igenyló igasallatok nehany 100 W-os teliesitmenye valaha nagy segitseget
ielentett a mezógazdasagban es a közlekedesben, de ma mar csak a Ieilódesben
elmaradt orszagokban iatszanak szerepet. Az emberi es allati izomeró a XIX. szazad
eleien meg a vilag energiaigenyenek szamottevó reszet Iedezte, a XX. szazad eleiere
aranya mar nehany szazalekra csökkent, es napiainkban mar egy ezreleket sem er el.
Hasonlo Ieilódes iellemzi a magyar energiamerleget is.
Az energetikai potencial elsó ielentós bóvüleset a tüzelóanyagok megielenese
ielentette. A kezdet a növenyi, allati es haztartasi hulladekok, valamint a túziIa
elegetese reven nyert hó hasznositasa volt. Ezek a tüzelóanyagok ma mar csupan a
gazdasagi Ieilódesben elmaradott orszagokban iatszanak szamottevó energetikai
szerepet, nehol a Ielhasznalt tüzelóanyagoknak a Ielet is meghaladia a mezógazdasagi
hulladek (szaritott tragya, növenyi maradekok). A túziIa hosszu ideig a legIontosabb
volt a tüzelóanyagok között, de kesóbb mar nem tudott eleget tenni az ipari Ieilódes
igenyeinek.
A vilag tüzelóanyag-Ielhasznalasaban a túziIa ma csupan ..3 -ot tesz ki, a
hulladekok reszesedese pedig meg ennel is kisebb. Ezert ezek most mar kivül is esnek
az energetikai statisztikai megIigyeles kören, es minthogy nem targyai nemzetközi
arucsere-Iorgalomnak, .nem kereskedelmi tüzelóanyagok¨-nak minósülnek. A
hulladekok hasznositasa a Ieilett tarsadalmakban ismet elóterbe kerül, azonban az igy
nyerhetó energia szinte mellektermek, a Ió Ieladat a szemet eltüntetese.
Napiaink legIóbb elsódleges energiahordozoi a szenhidrogenek, az olai es a
Iöldgaz együttesen a vilag energiaigenyeinek mintegy ketharmadat biztositiak. A
tudomany egyre uiabb energiaIorrasokat tesz hozzaIerhetóve az emberiseg szamara.
Az energiaellatas Iokozodo gondiai es terhei vilagszerte az erdeklódes elóterebe
allitotta az ui energiaIorrasok kutatasat. Jelentós összegeket Iorditanak a kutato-
Ieilesztó tevekenyseg szervezettebbe es celratöróbbe tetelere. Nagy remenyeket
Iúznek a napsugarzas es a Föld kergeben levó hó nagyaranyu hasznositasahoz, aminek
az elvi lehetóseget kis leptekú, specialis berendezesek mar bizonyitiak. Szinte eszre
sem vettük, hogy megkezdtük a gravitacio kiaknazasat is, hiszen az elsó arapaly-
erómúvek mar nehany eve üzemben vannak. Meg nem sikerült letrehozni stabil
szabalyozott Iuziot, de a nagyaranyu kutato tevekenyseg biztosan pozitiv eredmenyre
Iog vezetni, ami uiabb hatalmas energiaIorrasok kiaknazasa elótt nyitia meg az utat.
Valoszinú, hogy a tudomany meg sok meglepetest tartogat az energetika szamara is.
Ki merne ma ioslasokba bocsatkozni, hogy tovabbi evekben milyen ui utakat Iog a
Iizika Ieltarni? Azt viszont mar a ielenlegi ismereteink alapian is kiielenthetiük, hogy a
tarsadalmi Ieilódes energetikai hattere hosszu idóre biztosithato.
30 © Phare Program HU-94.05
3.2.1. Kimerùlo elsodleges energiahordozok
Ebben az alIeiezetben sorra vesszük az egyes kimerüló elsódleges energiahordozokat,
ismertetiük iellemzó tulaidonsagaikat, legIontosabb Ielhasznalasi területüket. A
targyalas soran a 4. tablazat Ielosztasat Iogiuk követni, de nem terünk ki minden, ott
emlitett energiahordozora, csupan azokra, melyek ielenlegi energiaIelhasznalasunkban
döntó szerephez iutnak.
3..1.1. SZEN
A Földön a legbósegesebben rendelkezesre allo tüzelóanyag a szen. Ez teszi ki a
gazdasagosan kitermelhetó ismert asvanyi tüzelóanyagok mintegy 85 -at. A
Iöldkeregben Ielhalmozodott szentelepek hosszu Iöldtani korszakok alatt alakultak ki.
A szenkepzódes elsó Iazisa a tózegesedes, amikor viz ala került elhalt növenyek nagy
molekulai mikroorganizmusok hatasara, hosszu idó alatt leiatszodo biokemiai
Iolyamatok közben kisebb molekulakra bomlanak le. A nedvesseg es keves oxigen
ielenleteben leiatszodo Iolyamat soran a bomlastermekek egy resze gaz alakban vagy
vizes oldatban tavozik, a szilard maradek a tózeg. Minel Iiatalabb a tózeg, annal
inkabb Ielismerhetó a növenyi szerkezet. Frissen Ieitve nedvessegtartalma igen nagy,
85..90 -ot is elerheti, ezert nyersen nem is tüzelhetó el, mert az egeskor
Ielszabadulo hó Ióleg a viztartalmat parologtatna el. Levegón szaritva a
nedvessegtartalom 0..5 -ra csökkenthetó, ekkor Iútóerteke 15,5..17,5 MJ/kg a
hamutartalomtol Iüggóen, ami es 30 között mozog. Kis súrúsege
(0,1..0,8 kg/dm
3
) es nagy nedvessegtartalma miatt nem szallithato, rossz tüzelóanyag,
ezert csak helyi hasznositasa Iordul eló Ióleg erómúvekben ott, ahol nagy
mennyisegben es kedvezó körülmenyek között talalhato. A tüzelestechnikai
problemak korlatozzak az epithetó kazanok mereteit, a megvalosithato blokknagysag
Ielsó hatara 300..00 MW. A vilag becsült tózegvagyonanak hóegyenerteke 3 10
1
c J,
amiból evente 80 Mt-t (1 EJ) termelnek ki.
A szenkepzódes masodik Iazisa a szenüles, amin a hegykepzó erók hatasara a
Iöldkereg belseiebe került tózeg megy keresztül. A szentelepek elsósorban olyan
medencekben alakultak ki, ahova a környezetból keves egyeb hordalek került. E
medencek az idók soran lassan lesüllyedtek, Iöleiük mas retegek rakodtak le, maid
uiabb tózegkepzódes utan a Iolyamat megismetlódött, igy egymas Iölött több
szenreteg alakult ki.
A szentelepek egy resze az akkori hegysegek elótti medencekben talalhato,
többnyire kis szamu, de vastag retegben, a retegvastagsag 100 m-t is elerhet. Az
akkori tengerek partian kialakulo szentelepek viszont rendszerint sok egymas Ielett
elhelyezkedó vekony retegból allnak, szelsóseges esetben több szaz reteg is elóIordul
(pl. a Saar-videken 300), a retegek vastagsaga nehany meter, köztük üledekes kózet
helyezkedik el, a szenmedence melysegbeli kiteriedese több kilometert is elerhet. A
Föld melyeben uralkodo nagyobb nyomas es magasabb hómerseklet hatasara a kisebb
molekulasulyu vegyületek polimerizalodnak es kondenzalodnak, igy alakul ki a koszen
nagy molekulasulyu, bonyolult vegyületekból allo kolloidszerkezete.
A szenüles leIolyasa Iügg az egyes geologiai korok növenyi anyaganak
összeteteletól es az adott helyen a Iöldkeregben uralkodo viszonyoktol. Minel
hosszabb ideig tart a szenüles, annal nagyobb az elemi összetetelben a karbon aranya a
© Phare Program HU-94.05
31
többi összetevó rovasara (1asd 5. tablazat). Egyuttal nó a szen Iútóerteke is.
Mindezek következteben a szenek összetetele, kemiai es Iizikai szerkezete nagyon
különIele, szinte telephelyról telephelyre valtozik. A kószen 5000-nel nagyobb
molekulasulyu szenvazas szerves vegyületekból all. Ezek szerkezetet meg nem
sikerült Ieltarni (a karbonnak mintegy 70 -a benzolgyúrúkben helyezkedik el) es a
szenet alkoto szerves vegyületeket eredeti allapotban elkülöniteni sem sikerült, ezert
az összetetelt vegyületcsoportokkal iellemzik. A huminitek a növenyi seitIalat alkoto
lignin atalakulasi termekei, az oxinitek kis Iútóertekú, rideg, a kitinitek
nitrogentartalmu szerves elegyreszek, a bituminitek a legertekesebb összetevók. Ez
utobbiak oldoszerrel kivonhato közepes molekulasulyu vegyületek, ha reszaranyuk
ielents, a szenet bitumendusnak nevezik.
5. tablazat
Tömegszazalek
C H O ¹ N
Fa 50 44
Tózeg 55..4 5..7 39..35
Barnaszen 0..78 4..8 34..17
Feketeszen 75..93 4.. 15..3
Antracit 94..98 1..3 3..1
A kószen többnyire savos szerkezetet mutat, ami mikroszkop alatt, de gyakran
szabad szemmel is megIigyelhetó. A savokat iellegük szerint csoportositiak: a kereg-
es levelreszekból kepzódött üvegIenyú vitrit hamutartalma kicsi, iol kokszolhato; a
durit Ienytelen, nagy hidrogen- es hamutartalmu, gazIeilódesre hailamos; a klarit az
elóbbi kettó közötti atmeneti tipus; a rostos szerkezetú Iuzit üres seitek
maradvanyaibol keletkezett, Ióleg karbon- es oxigentartalmu, rideg, porlekony
savIeleseg. E legIontosabbakon kivül mas strukturak is elóIordulnak, peldaul egeszen
Iiatal barnaszenekben a nehezen órölhetó, rostos ielleg xilit.
Koruk alapian Iekete- es barnaszeneket különböztetünk meg. A io minósegú
Ieketeszenek anyagat a karbon kori (300..350 millio evvel ezelótt) mocsarerdók
szolgaltattak. E kor buia, Ióleg zsurlokbol, paIranyIelekból, korpaIüvekból allo elhalt
növenyzete az altalai lassu süllyedese es a vizszint emelkedese közben Iolyamatosan
tózegesedett, maid a kesóbbi keregmozgasok hatasara betemetódött. Hazank mecseki
Ieketeszene Iiatalabb, a iurakori (150..00 millio ev) tengerparti mocsarakbol
keletkezett. A barnaszenek ioval kesóbb kepzódtek, Ióleg az eocenkor (0..75 millio
ev) súrú laperdeiból, amelyeknek a növenyzete hasonlo volt a mai kor tropusi,
szubtropusi es mersekelt egövi növenyeihez. Az eltózegesedett retegek kesóbb
süllyedes es a hordalekok következteben kerültek a Iöldkereg melyebe. A
magyarorszagi barnaszenek is nagyreszt ekkor keletkeztek, a Pannon-tenger part
menti öbleinek növenyzeteból, kisebb mennyisegben talaltunk kretakori
(75..15 millio ev) szeneket is.
A barnaszenek es Ieketeszenek megkülönböztetese megallapodas kerdese. A magyar
szabvany a nemzetközi gyakorlatnak megIelelóen a ket szentipus hatarat
3,87 MJ/kg egeshóvel ielöli ki, amit az egyensulyi nedvessegtartalmu (durva
nedvesseg nelküli) es hamumentes mennyisegre kell vonatkoztatni.
A tüzelestechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magaban Ioglalo mennyisegre
vonatkoztatott Iútóerteket veszik Iigyelembe a szenek minósitesenel, igy viszont a
kategorizalas kevesbe eles. A Ieketeszen es a barnaszen valasztovonala 17..0 MJ/kg
3 © Phare Program HU-94.05
körül helyezkedik el. A barnaszenek közül a 40 -nal kisebb banyanedvessegúeket
kemeny barnaszennek, az ennel nagyobb banyanedvessegúeket pedig lagy
barnaszennek nevezik, a mindennapos szohasznalatban az elsó csoportra a barnaszen,
a masodikra a lignit megnevezes hasznalatos. A lignitek Iútóerteke többnyire
10 MJ/kg alatt van.
A lignit a legIiatalabb szen, amelynek szerkezete meg erósen Ias. Nagy nedvesseg-
es hamutartalma miatt Iútóerteke is alacsony (3,5..10 MJ/kg), viszont elónye, hogy
nagy mennyisegben talalhato nem tul vastag takaroretegek alatt. Ezert külIeitessel
viszonylag egyszerúen kitermelhetó. Rossz tüzelestechnikai tulaidonsagai miatt csak
nagy erómúvekben lehet gazdasagosan eltüzelni.
Összetetelük es tulaidonsagaik alapian a barnaszenek között szaritva szetesó Iöldes,
egyenetlen töresi Ielületú darabos, kagylos töresú, maidnem Iekete szurok-, es nagy
bitumentartalmu bitumenes barnaszentipusokat szoktak megkülönböztetni. Külsó
megielenese alapian Iöldes, lagy, Ienytelen es Ienyes megielöles is hasznalatos. A
barnaszenet alkoto krisztallitok sok micellabol allnak, azokhoz kolloidalisan kötött
viz, valamint io nehany szerves es szervetlen vegyület kapcsolodik. Ez a barnaszen
hasznositasanal szamos nehezseg Iorrasa.
A feketeszenek Iútóerteke 17..33 MJ/kg. Ezek között szinten több tipust
különböztetnek meg. A hosszu langu szen sok illo anyagot tartalmaz, rosszul
kokszolhato, langkemencek idealis tüzelóanyaga. A gazszen kisebb langgal eg,
könnyen gyullad, Ióleg gazIeilesztesre elónyös, gyengen kokszolhato. A kovacsszen
iol kokszolhato, Ióleg a kovacsolasnal hasznaliak. A kokszszen (zsirszen) a többi
Ieketeszennel lagyabb, szilardsaga is kisebb, viszont iol összesüló, nagy szilardsagu
kokszot lehet belóle elóallitani. A sovany kószen keves illo anyagot tartalmaz, nem
sülókepes, rosszul kokszolodik. A legidósebb szenIeleseg az antracit, illotartalma
egeszen kicsi, teliesen homogen (savossagot sem mutat), rideg szerkezetú, Ienye
üveges, nem kokszolhato.
A Ieketeszen szerkezete az elórehaladottabb szenüles következteben (5. tablazat)
sokkal homogenebb, mint a barnaszene. A banyaszott szenben a Ielhasznalas
szempontiabol különIele kedvezótlen alkotok talalhatok. Ezek köze tartozik a
nedvessegtartalom is, ami annal nagyobb, minel Iiatalabb a szen. A barnaszenek
erósen higroszkoposak, a Ieketeszenek alig; a nedvessegtartalom ligniteknel 50-ot is
elerhet, Ieketeszeneknel viszont a 15 -ot mar nem haladia meg. A szenben levó viz
egv resze, a durva nedvesseg, könnyen eltavolithato (ha a szenet szetteritik es allni
hagyiak, magatol is elparolog). A kolloidszerkezetú szenben kapillaris csatornak
vannak, az ezekben adszorpciosan es kapillarisan kötött higroszkopos nedvesseget
csak 100 °C Ieletti szaritassal lehet eltavolitani. A viztartalom egy kis reszet a
szervetlen vegyületek hidratvize alkotia.
A szen eltüzelesenel az a hó ami a viz elparologtatasahoz szükseges, es az, amit az
egesterból tavozo góz elszallit, csökkenti a hasznosithato hómennyiseget. A tavozo
nedvesseg kemiailag aktiv anyagokkal agressziv vegyületeket alkot, amelyek
különösen a harmatpont ala húlve meggyorsitiak a szerkezeti anyagok korrozioiat.
Ezek miatt a szenek nedvessegtartalma a berendezesek meretezesenel lenyeges
tenyezó.
© Phare Program HU-94.05
33
A legtöbb szenben ielentós mennyisegú ken is talalhato. A barnaszenek kentartalma
atlagosan 0,5..,5 , de kedvezótlen esetben 5 -ot is elerhet. A ken többIele modon
Iordul eló a szenben. A szerves ken a kószenet alkoto szerves molekulakba beepülve
talalhato. A szulIid ken, legtöbbször pirit Iormaiaban, összeIüggó vekony retegeket es
ereket kepez. A szerves ken es a szulIid ken együttesen az egheto ken, amely
elegeteskor vagy a leparlas soran gaz alakban tavozik. Nem ez a helyzet a szulfat ken
eseteben, amelyik legtöbbször gipsz vagy vasszulIat alakiaban van ielen. A tüzelesnel
kialakulo magas hómersekleten a ken ma meg teliesen nem tisztazott komplex
reakciokban vesz reszt, egy resze a hamuban megkötve visszamarad, nagyobb resze
azonban ken-dioxid Iormaiaban a Iüstgazban eltavozik. A ken lekötese a salakban es a
pernyeben a bazikus hamualkotok (CaO, MgO) mennyisegetól Iügg; ha ezek
sztöchiometriai aranya a kenhez viszonyitva 1.. között mozog, porszentüzelesnel az
eghetó ken 8..0-at lekötik, Iluidizacios tüzelesnel viszont a megkötes merteke
50..80 -ra nó. A korabban emlitettek szerint nagy legIeleslegnel nemi SO
3
is
kepzódik, ami a nedvesseggel kensavat alkot. E reakciokat egyes Iemek katalizaliak.
A szenek eltüzelesekor keletkezó szilard maradek a hamu; e ballasztanyag az összes
banyaszott szennek több mint negyed reszet teszi ki. A szenben levó hamu
többletsulyt es többletmunkat okoz a szen szallitasanal, órlesenel es mozgatasanal,
energiat igenyel a salak es pernye eltavolitasa is, s ezek a komponensek hót is
elszallitanak a túzterból. Mindez az energetikai hatasIokot rontia. A hamu egy resze, a
szabad hamu. a banyaszkodas soran a szenhez keveredett, rendszerint palas meddó
kózetekból kepzódik; ezeket az alkotokat mechanikai vagy mas Iizikai eliarasokkal el
lehet különiteni a szentól. A szabad hamu mennyisege a banyaszas es szenelókeszites
technologiaiatol Iügg. A hamu masik resze a kòtòtt hamu. ami a kószenben Iinoman
eloszlo, mechanikai vagy mas Iizikai eliarasokkal el nem tavolithato, sokIele
szervetlen vegyületból kepzódik. A kötött hamu mennyisege a szen keletkezesi
körülmenyeitól Iügg, a szen iellemzói köze tartozik. A szen iellegetól Iüggóen a
szaraz szenre vonatkoztatott hamutartalom es 0 között mozog, a leggyakoribb
hamukepzó asvanyok az agyag es a kaolin, de elóIordul pirit, meszpat, vaspat, ankerit,
dolomit, hematit, kvarc stb. is.
A io minósegú szenek hamuiaban többnyire a savas alkotok (Si, Al) dominalnak.
Minel gyengebb a szenminóseg, rendszerint annal több a lugos összetevó (Ca, Mg,
Na). Ez beIolyasolia a hamu kemhatasat es kesóbbi viselkedeset. A magas
hómersekleten a szenekben levó szervetlen vegyületek egy resze megvaltozik,
oxidacio, vegyületek lebomlasa es mas reakciok soran alakul ki a visszamarado hamu.
Megiegyzendó, hogy egyes szenekben olyan nyomelemek (As, Pb, Hg stb.) is
elóIordulhatnak, amelyek az emberre mergezó hatasuak. Ezek koncentracioia azonban
rendszerint elhanyagolhatoan kicsi, a környezetbe iutva sem veszelyeztetik az
egeszseget. Aggodalomra okot ado Ieldusulasuk csak ritka, kiveteles Ieltetelek között
Iordulhat eló. Hasonlo a helyzet az egyes szenekben talalhato uranvegyületekkel is.
A 5. tablazat a szaraz, szilard tüzelóanyagok elemi összetetelet mutatta be,
tükrözve, hogy a szenüles elórehaladtaval hogyan nó a karbon aranya es csökken az
egyeb elemeke. Az 6. tablazat a szilard tüzelóanyagok atlagos strukturalis összetetelet
tünteti Iel. Ebben lathato, hogy a tüzelóanyagok koratol Iüggóen hogyan csökken az
illo anyagok, a nedvesseg es a hamu mennyisege a szenszerkezet iavara.
34 © Phare Program HU-94.05
6. tablazat
Szenszerkezet, Illo anyagok, Nedvesseg, Hamu,
Fa 31,5 18 50 0,5
Szaraz tózeg 1,5 5 80 ,5
Barnaszen 11 8 45 1
Langszen 45 35 7 13
Zsiros szen 57 5 5 13
Gyengen süló szen 9 17 4 10
Sovany szen 77 1 3 8
Antracit 85 7
A termelt szen eliuttatasa a Iogyasztokhoz nagyaranyu szallitasi Ieladat. A szen
szallitasa altalaban költsegesebb, mint mas tüzelóanyagoke, ezert csak io minósegú
szeneket erdemes nagyobb tavolsagra szallitani. A legolcsobb megoldas a vizi ut.
Többször 10 000 tonnas úrtartalmu tengeriaro haiokkal meg a kontinensek közötti
szallitas is versenykepes lehet. Ez teszi lehetóve a nagy mennyisegú szen szallitasat
Eszak-Amerikabol Nyugat-Europaba vagy Ausztraliabol Japanba. A Iolyami szallitas
is elónyös, ha a szenmedencek es a Ielhasznalok a haiozhato utvonalak közeleben
Iekszenek. A belvizi Iorgalom lehetósegeit azonban több körülmeny csökkenti: a
haiokat es uszalyokat nem lehet nehany ezer tonnas úrtartalomnal nagyobbra epiteni
(a Dunan is ervenyes Europa-szabvanyban a Ielsó hatar 1500 t), a Iorgalom
Iolyamatossagat akadalyozhatia az alacsony vizallas, a iegzailas vagy a Iolyok
beIagyasa. Mind a tengeri, mind a Iolyami szallitasi modot csak olyan esetekben
erdemes kialakitani, amikor azok kihasznalasa hosszu idóre biztosithato, mert csak igy
Iizetódik ki a szükseges kikötók, be- es kirakodo gepek es haioterek beruhazasa. Ilyen
konstrukciora pelda egy-ket nagy amerikai villamosenergia-szolgaltato vallalat,
amelyek ielentós belvizi haioparkot tartanak Ienn a stabil szenellatas biztositasara.
A szarazIöldön belüli szenszallitas zömet vasuton bonyolitiak le, mert igy
biztosithato a Iogyasztok legrugalmasabb megközelitese. Ez nagy terhet ro a vasutra,
hiszen a legtöbb orszagban a szallitott aruk mennyisegenek mintegy harmadat a szen
teszi ki. A szen Iogyasztoi araban ielentós tetel a vasuti Iuvar költsege. A költsegek es
az atrakasi munka csökkentesere az atlagosnal sokkal nagyobb beIogadokepessegú es
önmúködóen üritó különleges szenszallito vagonokat szerkesztettek. A Iorgalom
racionalizalasara a nagyIogyasztokhoz rendszeres iranyszerelvenyeket inditanak.
Üzemben vannak peldaul 100 db 100 t-s vagonbol allo egysegvonatok, amelyek
ingaiaratban tizezer tonna szenet szallitanak egy 400 km-re Iekvó erómúbe (USA).
A szenszallitas legtökeletesebb megoldasa a termeló es Iogyaszto közötti közvetlen
szallitasi rendszer. Termeszetesen ez csak koncentralt nagyIogyasztoknal elsósorban
erómúveknel valosithato meg. Ha a tavolsag kicsi, a banya es az erómú közötti
közvetlen szallitoszalag biztositia a megoldast, mint peldaul a visontai külIeites es a
Matrai Erómú között.
A korabban emlitettek szerint a szenIelhasznalas mindig tarolassal iar, ami
szamottevó vesztesegek Iorrasa. Reszleteiben meg nincs tisztazva, hogy a
környezettel kölcsönhatasban milyen Iizikai es kemiai Iolyamatok iatszodnak le
eközben. A hosszabb ideiú tarolas alatt Ióleg a barnaszenek hasznalati erteke csökken,
aprozodas, illo komponensek eltavozasa, a sülókepesseg csökkenese, szaradas vagy
nedvesedes, a szen oxidalodasa a legiellemzóbb Iolyamatok ; az utobbi tulmelegedett
gocokban öngyulladasra is vezethet. Kedvezótlen körülmenyek között a Iútóertek
csökkenese nehany honap alatt 10 -ot is elerhet, ami energetikailag mar nem
© Phare Program HU-94.05
35
elhanyagolhato veszteseg. A szentarolok megIeleló kikepzesevel es rendszeres
Ielügyeletevel a veszteseget mersekelni lehet.
3..1.. KOOLAJ
Korunk energiagazdalkodasaban a legnagyobb szerepet iatszo energiahordozo a
kóolai. A kóolai keletkezeset illetóen megoszlanak a velemenyek. Ma az a
legaltalanosabban elIogadott magyarazat, hogy a tengerekben elhalt es a Ienekre
süllyedt allati es növenyi szervezetek, elsósorban egyseitú lenyek alkotta iszap a
szapropel levegótól elzartan, mikroorganizmusok hatasara bekövetkezó bomlasanak
termeke. A keletkezett szenhidrogenek a Iöldkeregben elvandoroltak, migraltak, mig
kóolaicsapdanak nevezett, megIeleló zaroretegek köze nem kerültek. Igy alakultak ki
a kóolaitelepek. A kóolaicsapdakat Ielül gazatnemeresztó boltozatos kózetreteg vagy
vetórendszer hatarolia. A keletkezesre vonatkozo elmelettel összhangban van, hogy a
kóolaitelepek altalaban tengeri eredetú üledekes retegekben talalhatok. A magyar
kóolaivagyon io reszenek eredetet peldaul a hazank területet borito triaszkori
(00..50 millio ev) tenger üledekeire vezetik vissza, amiból a kóolai az üledekes
meszkó karsztos repedeseiben gyúlt össze. A legkiteriedtebb kóolaitelepeket a nagy
tablak Ielboltozodasainal lehet talalni (Arab-, szaharai-, Volga-Ural-videki-, Eszak-
Amerikai-tablak), kis szamu egymas alatt Iekvó retegben. A nagy geologiai
töresvonalaknal kialakulo kóolaimezóket kis Ielület, de nagy mennyiseg iellemzi,
gyakran sok retegben (pl. Baku, KaliIornia). A kontinentalis talapzatok üledekes
rendszereiben szinten kedvezóek a Ieltetelek a kóolai Ielhalmozodasara.
A kóolai eredete nemcsak tudomanyos szempontbol tart erdeklódesre szamot,
hanem hasznosan alatamasztia a kóolaikutatast is a remenytelies területek
kivalasztasaban. A Iöldkereg 15 km-nel melyebb tartomanyaban olyan
allapotiellemzók uralkodnak, amelyeket a szerves anyagok mar nem viselnek el, ott
tehat kóolai nem kepzódhetett, a kóolai-elóIordulasokat csak 15 km melysegig lehet
remelni. A kózetekben talalhato ósmaradvanyok tipusaibol a szerves eredet
alapian szelektalhatok a kóolaikepzódes szempontiabol szamitasba vehetó tersegek
is. A szapropel eredete, kora, bomlasanak körülmenyei, a szenhidrogenek
migracioianak utia es geologiai Ieltetelei nagyon valtozatosak lehetnek, ennek
következteben a Iöldkeregben talalhato kóolaitelepek Iizikai es kemiai tulaidonsagai
nagyon elteróek. Egeszen vilagos, higIolyos olaioktol kezdve Iekete, Ielkemeny
anyagokig a legkülönbözóbb szinú (Ieher, szalmaszinú, sarga, vörösesbarna, barna,
zöld stb.) es konzisztenciaiu olaiok elóIordulasai ismeretesek. A molekulasulytol es
aszIalttartalomtol Iüggóen a kóolai viszkozitasa nagyon valtozo, szobahómersekleten
a higIolyos es a súrú, kenócsszerú allapot között sokIeleielleget. A különIele kóolaiok
súrúsege 700 es 1000 kg/m
3
között valtozik.
A kóolai több mint 75 -at altalaban szenhidrogenek alkotiak (nehez Iiatal olaioknal
neha ioval kevesebbet, pl. egyes venezuelai olaioknal 35..38 -ot). E szenhidrogenek
paros szamu hidrogent tartalmazo molekulak homolog soranak tagiai, molekulasulyuk
1 es 850..900 között van. A nyilt szenlancu molekulak közül Ióleg telitettek
Iordulnak eló; ezeknek az egyenes vagy elagazo lancu paraIIinoknak az altalanos
keplete: C
n
H

, telitetlen nyilt lancu szenhidrogenek, vagyis oleIinek (C
n
H
n
) ritkan
es csak kis mertekben talalhatok a kóolaiban, ezeket a Ieldolgozas soran kell
elóallitani. A zart szenlancu, ciklikus szenhidrogenek közül mind telitett, mind
telitetlen molekulak elóIordulnak a kóolaiban. Az egy vagy több telitett gyúrúból
3 © Phare Program HU-94.05
Ielepitett naItenek (mas neven cikloparaIIinok) neha alkillanc szarnyleagazast is
tartalmaznak. A telitetlen, kettós kötest tartalmazo zart szenlancu vegyületek
ritkabbak, ezek közül Ióleg a legalabb egy benzolgyúrút tartalmazo aromasok
Iordulnak eló (C
n
H
n-1
.C
n
H
n-30
) A nyersolaiban nagy szamban talalhatok az emlitett
vegyületcsoportok egymassal alkotott vegyületei is. Külön csoportot alkotnak
aszIaltos anyagok, amelyek hidrogenszegeny, gyúrús szerkezetú, nagy molekulaiu
vegyületek.
A nyersolaiok osztalyozasanak egyik modia azt veszi Iigyelembe, hogy az anyagi
összetetelben az emlitett vegyületcsoportok közül melyik a dominans. Eszerint
paraIIin bazisu, intermedier, naIten bazisu es aszIalt bazisu nyersolaiokat
különböztetnek meg. A besorolas súrúsegmeresen alapul, ugyanis a súrúseg annal
nagyobb, minel kisebb a H/C arany a molekulakban. A paraIIinok súrúsege a
legkisebb, a naItenek nagyobb, az aromasoke meg nagyobb es legnagyobb az
aszIaltanyagoke.
A hazai kóolaiok között paraIIinos (Algyó), bitumentartalmu (Nagylengyel) es
intermedier tipusuak talalhatok. A kóolaiok osztalyozasara bemutatott modszer az
egyik lehetóseg a sok közül. A nemzetközi gyakorlatban szamos, ennel ioval
bonyolultabb rendszer hasznalatos, amelyeknek egysegesitesere törekednek.
Az olaiok sokIelesege miatt azonban egyik rendszer sem ad telies körú inIormaciot,
elkerülhetetlen a reszleges egyedi kemiai es Iizikai elemzes. A vilagpiacon ezert a
kóolaiokat altalaban szarmazasi helyükkel es súrúsegükkel iellemzik. Az utobbira
leginkabb az API (American Petroleum lnstitute) súrúsegskalat hasznaliak. A súrúseg
a Ieldolgozas lehetósegeire iellemzó: minel kisebb az olai Iaisulya, annal több
motorhaitoanyagot lehet belóle elóallitani. Uiabban a Ieldolgozasnal kinyerhetó
parlatok iellegen es aranyan alapulo ertekelesi modok kezdenek meghonosodni.
A kóolai az emlitett szenhidrogeneken kivül mas anyagokat is tartalmaz. Többnyire
van benne sos viz (a tengeri eredet következteben), ami legnagyobbreszt kolloid
emulzio Iormaiaban talalhato. Rendszerint ielentós mennyisegben tartalmaz oldott
gazokat is, egyes kóolai-elóIordulasoknal 1 liter olaihozamhoz tartozo, a normalis
allapotiellemzókre atszamitott gazterIogat eleri az 1 m
3
-t is. Ugyancsak talalhatok az
olaiban asvanyi szennyezesek es szuszpendalt szilard kolloid reszecskek, amelyeket a
környezeteból ragadott magaval.
Az olaiial együtt kitermelt viz es gaz levalasztasa utan az elemi kemiai analizis
szerint az olaiban talalhato elemek aranya többnyire a következó hatarok között
mozog (lasd: 7. tablazat):
7. tablazat
Elem Tömegszazalek
C 80..88
H 10..14
S 0,01..5
N 0,1..1,7
O 0,5..7
Femek (Fe, V, Ni stb.) · 0,03
A tablazatbol kitúnik, hogy a szenhidrogeneken kivül az olaiban mas, nem kivanatos
anyagok is vannak. Legkedvezótlenebb a ken, ezert a kentartalom alapian is szokas az
olaiokat minósiteni (korroziv kenvegyületeket tartalmazo savanyu, ilyeneket nem
© Phare Program HU-94.05
37
tartalmazo edes olaiokra, vagy a kenmennyiseg szerint osztalyozva). A kentartalom
atlagosan ..3 , a hazai olaiok közül az algyói kentartalma alacsony, viszont a
nagylengyelie 3,5 . A ken legtöbbször olaiban oldott kenhidrogen, gyakran szulIidok
Iormaiaban vagy az aszIaltanyagokhoz kapcsolodva van ielen, de lehet szervetlen
elemi ken is. Olaitüzelesnel a Iüstgazban a ken-trioxid elerheti a ken-dioxid 1 -at is,
a kensavkepzódes es igy a korrozio veszelye azonos kentartalomnal nagyobb, mint
szentüzelesnel. A nitrogen heterociklusos vegyületekben, merkaptanokban ielentkezik,
az oxigen többnyire szerves vegyületekben talalhato (naItensavak, zsirsavak, gyanta-
es aszIaltanyagok), neha Iemek komplex vegyületeikent is elóIordul. A Iemek
oxidokban, szerves sokban ielennek meg.
3..1.3. A KOOLAJ FELDOLGOZASA
A kóolaiat közvetlenül, termeszetes Iormaiaban csak kiveteles esetekben hasznaliak
Iel. Japanban peldaul erómúben tüzelnek el nagy ken- es aszIalttartalmu, csekely
Ieherarut szolgaltato nehez nyersolaiat. Az eIIaita hasznositas azonban nem iellemzó
es visszaszoruloban van. A termelt kóolaiat ioIorman mindig kóolai-Iinomitokban
dolgozzak Iel, hogy abbol motorhaito- es tüzelóanyagokat, kenóanyagokat es
petrolkemiai termekeket allitsanak eló.
A motorhaitoanyagok mas neven feheraruk között megkülönböztetik a
40..00 °C Iorrpontu vegyületekból allo benzint. a 10..300 °C Iorraspontuakat
tartalmazo petroleumot es a 00..350 °C Iorraspont-tartomannyal iellemezhetó
gazolaiat (Diesel-olainak is nevezik). E kategorizalas azonban nem egyseges,
elóIordul 40..300 °C Iorraspontu (8 ÷ 5..840 kg/m
3
súrúsegú) könnyú, es 300 °C
Ieletti Iorraspontu (8 ~ 840 kg/m
3
) nehez termekek szerinti osztalyozas, vagy könnyú,
közepes es nehez parlatok megkülönböztetese 40 °C (8 ÷ 5 kg/m
3
), 50 °C
(8 ÷ 875 kg/m
3
) es 350 °C (8 ÷ 0,900 kg/m
3
) hatarpontokkal. A benzin a kisebb
teliesitmenyú, szikraval gyuito Otto-motorok tipikus haitoanyaga, a kompresszios
gyuitasu, nagyobb teliesitmenyekre, valamint munkagepekben hasznalt Diesel-
motorok üzemanyaga a gazolai. A gazturbinas haitomúvek specialis petroleummal, a
140..80 °C Iorrpontu kerozinnal üzemelnek. Az emlitett csoportositason belül a
Irakciok szeles skalaiat különböztetik meg, peldaul a benzinek között gazbenzint
(Iorraspontia 5 °C alatt van), könnyú benzint (5..100 °C), közepbenzint
(100..150 °C) es nehez benzint (150..00 °C).
A motorhaitoanyagoktol megkivant Iizikai es kemiai tulaidonsagokat reszletes
szakmai termekszabvanyok iriak eló. A múszaki Ieilódes következteben valtoznak az
alkalmazas Ieltetelei, ennek megIelelóen modosulnak a szabvanyokban leIektetett
követelmenyek is, többnyire a szigoritas iranyaban. Az elóirasok egy reszet a szallitas,
tarolas es egyeb manipulacios múveletek szabiak meg, masokat a Ielhasznalas
szempontiabol iellemzó erógepek múködese. A minósites gyakran tapasztalati uton
kialakitott, vizsgalati eliarasokkal meghatarozott, egyezmenyes merószamokkal
törtenik. A motorbenzinnel peldaul követelmeny, hogy a karburalashoz optimalis
legyen az illekonysaga, ne korrodalion, ne kepzódiön gyanta, io legyen a
kompressziotúrese; a gazolai szivattyuzasahoz megIeleló viszkozitas kell es alacsony
dermedespont, ne legyen hailamos kokszkepzódesre, io legyen a gyulladasi hailama; a
kerozin a nagy magassagra iellemzó nagy hidegben is maradion Iolyekony,
nyomokban se tartalmazzon vizet, ami beIagyhat a szúróbe, magas hómersekleten ne
38 © Phare Program HU-94.05
oxidalodion, ne legyen hailamos a kokszkepzódesre, különben eltömi a Iuvokakat stb.
Uiabban Iokozodo követelmeny a motorhaitoanyagokkal szemben, hogy
egestermekük környezetszennyezó hatasa se legyen nagy.
Lenyegesen enyhebbek a követelmenyek a Iútó- es tüzelóolaiokkal szemben. Ezek
Iútóerteke mintegy 4 MJ/kg. A tùzeloolaiok desztillacios parlatok, gyakran gazolaiial
vagy mas komponensekkel keverve kerülnek Iorgalomba. Dermedes pontiuk alacsony
es viszkozitasuk sem nagy, haztartasokban es ipari berendezesekben kitúnó
tüzelóanyagok. Környezeti hómersekleten Iolyekonyak es iol porlaszthatok. TöbbIele
minósegben kerülnek A haztartasi tüzelóolai lenyegeben gazolai, amit lakasok Iútesere
(olaikalyha, etazsIútes stb.) hasznalnak. A könnyú tüzelóolai gazolai es paraIIinos
parlatok kevereke, igenyesebb, nagyobb berendezesek (nagy konyha, sütóipari
kemence, mezógazdasagi szaritok, hókezeló kemencek) tüzelóanyaga. Kenmentes
tüzelóolaira van szükseg, ha a kentartalom zavaria a technologiat (a Iüstgaz erintkezik
az erre kenyes termekkel), vagy a környezetvedelem ezt igenyli. Az altalanos
tüzelóolai gazolai es pakura kevereke, a központi Iútesek es a kisebb ipari kemencek
tüzelóanyaga; az elózó tipusoktol elteróen ezt tüzeles elótt 50..0 °C-ra kell
Ielmelegiteni. A Iútóolaiok a leparlasnal visszamarado maradvanyolaiok, amelyeket
magas dermedespont es nagy viszkozitas iellemez. Ugyancsak több valtozata kerül
Iorgalomba. A Ielhasznalhatosagi követelmenyek kielegitese erdekeben a Iútóolaiokat
a szallitashoz is, az elegeteshez is Iel kell melegiteni, ezert csak nagyobb
tüzelóberendezesekben alkalmazhatok. A tüzelóolaiok es Iútóolaiok megnevezesehez
tört szamot is hasznalnak, amelynek szamlaloia a leIeiteshez, nevezóie a porlasztashoz
szükseges minimalis hómerseklet. A könnyú kenmentes Iútóolai bizonyos olaiok
pakuraia, ez a legiobb minósegú tüzelóolai, amit a kohaszatban es a kenre erzekeny
technologiak kemenceiben hasznalnak. A kenes Iútóolai pakura es desztillacios
termekek kevereke, ipari kazantelepek, cementipari kemencek tüzelóanyaga. A
közepes Iútóolai a könnyú es nehez termek kevereke, kevesbe igenyes kemencekhez
es kazanokhoz hasznaliak. A nehez Iútóolai bitumentartalmu pakura, amit nagy ipari
es erómúvi kazanokban tüzelnek el. Az olaibol elóallitott tüzelóanyagok Iútóerteke
között nagy különbseg nincs, de anyagiellemzóik es összetetelük között szamottevóek
az elteresek. A haztartasi tüzelóolaitol a nehez Iútóolai Iele haladva a súrúseg, a
viszkozitas, a dermedespont, a lobbanaspont es a manipulacio szempontiabol
mertekado hómersekletek altalaban növekvó tendenciat mutatnak. Ugyanez
vonatkozik a nem kivanatos komponensekre is, amelyek közül a kentartalom a
legkritikusabb. A ken a kóolaiban többnyire a nagy molekulakhoz kapcsolodik, ezert a
leparlasnal a nehez Irakciok kenben bedusulnak. A környezetvedelem szamara
különösen ertekesek a kenmentes szabatosabban: kis kentartalmu tüzelóanyagok
( · 1 ), amelyeket vagy kis kentartalmu kóolaibol nyernek, vagy a Iinomitast követó
kenmentesitó eliarassal allitanak eló.
A kóolaiIinomitas leglenyegesebb múvelete a Irakcionalis desztillacio, ami a
kóolaiban levó különbözó Iorraspontu vegyületek szetvalasztasat szolgalia. Ennek
soran a hócserelókön keresztül elómelegitett, maid a csókemenceben Ielmelegitett
kóolaiat a Irakcionalotoronyba vezetik es ott elgózölögtetik. A Irakcionalotoronyban
tanyerrendszerek valasztiak szet a Iolyekony es a gózIazist, es a gózból az elteró
Iorraspontu Irakciokat különbözó helyeken kivezetik a toronybol. Hangsulyozni kell,
hogy ezek a parlatok nem kesztermekek, tovabbi Ieldolgozasuk szükseges ahhoz,
hogy az elóirasokat kielegitó termekeket nyerienek. Ennek soran kivoniak a nem
© Phare Program HU-94.05
39
kivanatos szennyezóanyagokat, modositiak a molekulaszerkezeteket, adalekokkal
iavitiak a tulaidonsagokat stb.
A 300 °C-nal magasabb Iorraspontu termekek desztillacioiat a nyomas
csökkentesevel lehet kisebb hómersekleten elerni, ami azert Iontos, mert igy nem
következik be a molekulak hóbomlasa. A kisnyomasu 5..75 mbar-on vegzett
vakuumdesztillacio kiindulo anyaga a pakura, amiból gazolaiat es 350 °C-nal
magasabb Iorraspontu kenóolaiparlatokat nyernek, a desztillacios maradek pedig a
bitumen, illetve kevesbe erelyes leparlasnal a bitumen es paraIIinos kenóolaiok
keverekeból allo gudron.
A Ieheraru-kihozatal növeleset szolgaliak a destruktiv eliarasok, mas neven a
krakkolas. Ennek az az alapia, hogy bizonyos körülmenyek között a nagyobb
molekulak kisebbekre bomlanak, miközben gaz es koksz keletkezik. SokIele eliarast
hasznalnak, a legregebbi a termikus krakkolas, ami azonban ma mar hatterbe szorul.
Itt azt aknazzak ki, hogy 400..00 °C es 10..70 bar mellett bekövetkezik a lebomlas, a
Ieldolgozott pakurabol oleIinben gazdag gazok, mintegy 0 krakkbenzin es
krakkIútóolai vagy petrolkoksz keletkezik. A lebomlast katalizatorokkal (ma a
zeolitalapuak a legIontosabbak) is eló lehet idezni. A katalitikus krakkolas
alacsonyabb hómersekleten törtenik, kiindulo anyaga többnyire gazolai vagy a magas
hómersekletú vakuumparlatok. Ebból gazok, mintegy 40 -nyi benzin es gyenge
gazolai keletkezik, a legnehezebb termeket pedig visszacirkulaltatiak. A
hidrokrakkolasnal hidrogennyomas alatt bontiak a molekulakat, a maradvanyokbol
vagy parlatokbol benzint, gazolaiat es tüzelóolaiat nyernek, egyben nagyon io
kenmentesites is törtenik. A hidrokrakkolas szelektivebb es iobb minósegú
közeptermeket szolgaltat. A kóolaiIeldolgozas merteket szamos orszagban mar
korabban is a benzinigeny szabta meg. Ennek biztositasara Ieilódött Iel a ket
vilaghaboru között a krakkolas az Egyesült Allamok kóolaiIeldolgozo kapacitasanak
ielentós hanyadara. A krakkolas beiktatasaval ugyanabbol a kóolaibol ..3-szor annyi
benzint nyernek, mint ha csak Irakcionalnak. A masodik vilaghaboru utan Europaban
is megindult, maid az olaiar emelkedese utan szeles körúve valt a destruktiv eliarasok
bevezetese. A Iizetesi merleget iavitia, az ellatas biztonsagat pedig Iokozza, ha a
benzin- es gazolaitermeles növelesehez nem kell Iokozni a kóolaiimportot. Ennek
egyreszt beruhazasi költseg az ellentetele, masreszt a korabban eltüzelt Irakciokat mas
energiahordozoval kell helyettesiteni.
3..1.4. FÖLDGAZ
Kitúnó tüzelestechnikai tulaidonsagai es homogen összetetele miatt a Iöldgaz a
legnemesebb primer energiahordozo. A Iöldkeregben talalhato gazelóIordulasok
összetetele nagyon valtozatos. Energetikai szempontbol Iöldgaznak a tulnyomoan
szenhidrogen-tartalmu gazokat tekintik. A dominalo komponens azonban lehet szen-
dioxid, nitrogen, kenhidrogen is; ha nagy mennyisegú ilyen nem eghetó gazzal
elegyedve Iordul eló a szenhidrogen, a gaz Iútóerteke kicsi. Az ilyen gazokra indokolt
az alacsony Iútóertekú Iöldgaz vagy gyenge minósegú Iöldgaz megnevezes.
Energetikai hasznositasuknak alarendelt ielentósege van, szallitasuk nagyobb
tavolsagra nem gazdasagos. Ilyen megkülönböztetó ielzó nelkül a tovabbiakban a
Iöldgaz alatt olyan gazokat ertünk, amelyek tulnyomoan a metantol (CH
4
, röviditese
C
1
) a pentanig (C
5
H
10
, röviditese C
5
) teriedó egyszerú paraIIinokbol allnak.
40 © Phare Program HU-94.05
Megoszlanak a velemenyek, hogy a szapropelból a Iöldgaz a kóolaiehoz hasonlo
körülmenyek között, de attol Iüggetlenül keletkezett-e, vagy pedig a kóolai
lebomlasabol szarmazik. A ketIele szenhidrogen elóIordulasi körülmenyei azonosak, a
Iöldgazleleteknek mintegy harmada kóolaiial együtt talalhato, a többi attol
Iüggetlenül, de a kóolaiehoz hasonlo geologiai Iormaciokban.
A Ieldolgozas szempontiabol szaraz es nedves Iöldgazt különböztetnek meg. A
szaraz gaz alig tartalmaz olyan komponenseket, amelyek szobahómersekleten
nyomassal cseppIolyosithatok. Alapvetóen metanbol (80..99 ) es etanbol (1..15 )
all, a C
3
..C
5
komponensek mennyisege minimalis. A kóolaiat kiseró nedves gaz
legnagyobbreszt az olaiban oldva kerül a Ielszinre es abbol a nyomas csökkentesevel
lehet kileptetni. A nedves gaz (dus gaz) metanon kivül nemcsak szamottevó
mennyisegú etant (C

), propant (C
3
) es butant (C
4
) tartalmaz, amelyek legköri
viszonyok között gaznemúek, hanem olyan szenhidrogenek is elóIordulnak benne,
amelyek legköri viszonyok között cseppIolyosak, igy pentan (C
5
), hexan (C

), heptan
(C
7
) stb. A kóolaibol elparolgott gózök koncentracioia 300 g/m
3
-t is elerhet. A nedves
gazban a metan reszaranya 30..40 ala is csökkenhet, közel ennyi lehet az etan
mennyisege is, a propan elerheti a 0..5 -ot es meg a C
4
-es es C
5
-ös Irakciok is
kitehetnek nehany szazalekot.
Egyes területeken a kóolai kiserógazat visszanyomiak a kóolaimezóbe a
retegnyomas növelesere (masodlagos kóolaitermeles). A Iogyasztoktol tavoli
kóolaimezókön elszallitasi lehetósegek hiian a gazt gyakran elegetik (Iaklyazas);
ma mar ez a pazarlo gyakorlat ielentósen visszaszorult.
A telies körú hasznositas erdekeben a nedves gazt gazolintelepeken Iizikai
eliarasokkal szaraz gazra es nyers gazolinra valasztiak szet, kihasznalva, hogy a
komponensek Iizikai iellemzói a molekulasulytol Iüggenek. Sovanyabb gazoknal a
gazolint aktiv szenes vagy szilikogeles adszorpcioval kötik le, mivel a nagyobb
molekulasulyu komponensek hailama az adszorpciora nagyobb. Hasznalatos a nyomas
alatti kioldas is egy petroleumIrakcioval, mert a magasabb Iorraspontu összetevók
iobban abszorbealodnak. A szetvalasztas a hómerseklet csökkenese mellett eszközölt
kompresszioval ugyancsak megoldhato, igy a C
3
-as es ennel több szenatomot
tartalmazo molekulak Iolyekony halmazallapotba kerülnek. Szokasos tovabba e
modszerek kombinacioia, ami a hazai gyakorlatra is iellemzó. A nyers gazolint
nyomas alatt desztillaliak, egyreszt cseppIolyositott propan-butan-gazt (PB-gaz);
masreszt 35..100 °C közötti Iorraspontu komponensekból allo stabilizalt gazolint
nyernek. A gazolint többnyire benzinekhez adalekoliak de mas celu alkalmazasa is
elóIordul (meg önallo motorhaitoanyagkent is). A PB-gazt nyomas alatt, palackokban
hozzak Iorgalomba, vezetekes gazzal el nem latott területeken kitúnó tüzelóanyag.
Elsósorban kommunalis celokra, Iútesre, melegviz-keszitesre, Iózesre hasznaliak,
uiabban gepkocsik motorhaitoanyagakent is alkalmazzak. Nevezik cseppIolyositott
olaikiseró-gaznak (LPG ÷ liquid petroleum gas) is. A PB-gaz Iorgalma nem nagy,
mintegy 0 Mt kerül evente a vilagkereskedelembe, nagyreszt a Közel-Keletról.
Megiegyzendó, hogy PB-gazt a kóolaiIinomitas mellektermekekent is nyernek. A
magyar szabvany a C

..C
5
Irakciok elegyet tekinti PB-gaznak.
A Iöldgazban levó eghetetlen gazkomponensek nitrogen, szen-dioxid,
kenhidrogen, helium neha meg ipari nyersanyagkent is gazdasagosan kinyerhetók,
de tüzelestechnikai szempontbol ezek nemkivanatos alkotok. A magyarorszagi
© Phare Program HU-94.05
41
Iöldgazokban Ióleg szen-dioxid Iordul eló, a 10 -nal kisebb CO

-tartalmu gazokat
szenhidrogen-gazoknak tekintik; az alacsonyabb Iútóertekú szen-dioxidos
kevertgazoknal a CO

-tartalom 75 g alatt van (többnyire 33..75 között). Ezek
erómúvi tüzelóanyagkent törtenó hasznositasara vannak elkepzelesek. A 75 -nal
több CO

-t tartalmazo gazokat elsósorban szensav gyartasara hasznositiuk (pl.
Repcelak). A Iöldgazban talalhatok a környezó kózetekból elragadott lebegó szilard
reszecskek is, valamint vizgóz. A viz a gaz halmazallapotu szenhidrogenekkel szilard,
kristalyos hidratok kepzesere hailamos.
Hazank szenhidrogenkincsenek mintegy 70 g-at kitevó ielentós Iöldgazvagyonnal
rendelkezik. Az ismert keszletek 10 Gm
3
körül mozognak. Kisebb elóIordulasok
hasznositasara mar a szazad eleien sor került, a gazdagabb mezók Ieltarasa azonban
csak 190 utan vett nagyobb lendületet. A tulnyomoreszt pliocenkori homokkó-
retegekben levó elóIordulasok közül a legielentósebbek Algyó, Haiduszoboszlo,
PusztaIöldvar es Szank tersegeben talalhatok, metantartalmuk 89..9 . Ennek
ellenere a hazai termeles nem elegendó az igenyek telies kielegitesere, es ielentós
mennyisegú importra szorulunk.
Földgazt többnyire a kóolaikutatas soran talalnak, a kiIeiezetten Iöldgazra iranyulo
geologiai kutatas ritka. A Iöldgazt vagy a kóolaiial együtt termelik (a termelesnek
mintegy 15 -a), vagy hasonlo kutrendszerben; neha 100 bar-t is eleró saiat nyomasa
haitia a Ielszinre a szaraz gazt. A legmelyebb termelókut 7,5 km-es, de terveznek
ennel melyebbet is. Szaraz kutakbol a gaz 0..80 -at saiat nyomasa a Ielszinre haitia,
vizelarasztassal a kitermelesi együtthato 0,85..0,95-re növelhetó. Uiabban a
gaztermeles Iokozasara Iorszirozott modszereket is kezdenek bevezetni, a retegek
hidraulikus repeszteset, a szerkezet Iellazitasat kemiai robbantassal (rendszerint
Iolyekony robbanoanyaggal), ami többnyire a melyben levó kis ateresztókepessegú
szerkezet Iellazitasat, attöreset celozza. Ilyen celra sikeresen alkalmaztak nuklearis
robbantast is (több kilometer melyen 40 kt töltettel; a kihozatal többszörösere nótt),
de a kiserleteket beszüntettek.
A kitermelt Iöldgazt a szallitasra eló kell kesziteni, ami a mezók közeleben telepitett
Iöldgazüzemekben törtenik. A gazhoz keveredett Iolyadekokat szeparatorokban
valasztiak el. Le kell valasztani a szilard szennyezó anyagokat is, nehogy a homok
dugulast okozzon vagy koptassa a vezetekeket. E celra gyakran elektrosztatikus
levalasztokat hasznalnak. Ezutan a gazolinüzemben a különIelekeppen hasznosithato
Irakciok szetvalasztasa következik. Ez a szallithatosag erdekeben is Iontos, ugyanis a
propan es butan Iorraspontia, ami legköri nyomason -40 °C körül van, a nyomas
növekedesevel emelkedik, a szallitas nagy nyomasan e komponensek kondenzalodnak,
sulyosan veszelyeztetve a kompresszorok üzemet. Ugyancsak el kell tavolitani a
vizgózt is, ellenkezó esetben az emlitett hidratok a csóvezetekekben es a szelepekben
valhatnak ki; a szaritas vagy hútessel, vagy hútessel oldhato meg, vagy abszorbenssel
kell lekötni a nedvesseget.
A megtisztitott Iöldgazt az esetek tulnyomo többsegeben csóvezetekekben szallitiak
el. A Iöldgaznak nagyon nagy elónye, hogy a Iorrastol a Iogyasztas helyeig
csóvezeteken szallithato. Az energiaellatasnak ez a keves emberi munkat igenyló
modia nem csak kenyelmes, hanem termelekeny is. A Iorrasokat a Iogyasztoi
csomopontokkal összekötó vezetekekból idóvel hurkolt halozatot alakitottak ki. A
gerincvezetekekból kiindulo leagazo vezetekek szolgaliak ki a nagyIogyasztokat es a
4 © Phare Program HU-94.05
települeseket, amelyeken belül az elosztovezetekek iuttatiak el a gazt az egyes
Iogyasztoberendezesekig. A gerincvezetekek nyomasa nehanyszor 10 bar, az
elosztovezetekeke az atado es Iogado allomasok között ennel lenyegesen kisebb
( bar körüli). A Iogyasztoberendezesek taplalasa 3 bar körüli nyomason törtenik.
A napi ingadozasok kiegyenlitesere, üzemzavari tartalekok biztositasa erdekeben a
Iöldgazbol is megIeleló keszleteket kell tarolni. Erre a celra nagynyomasu tartalyok
szolgalnak. Gömb alaku tartalyokban 30..50 m
3
, sorba kapcsolt hengeres tartalyokban
100 000 m
3
gaz tarolasara van lehetóseg. Nehany oras tartalekot maga a kiteriedt
csóhalozat is biztosit, reszben az abban levó gazmennyiseg, reszben a nyomas
kiegyenlitódese reven. Szezonalis kiegyenlitesre a legiobb megoldast a Iöld alatti
gaztarolas ielenti, ami nagy gazmennyisegek Ielhalmozasat teszi lehetóve. E celra
olyan termeszetes, vagy mestersegesen kialakitott Iöld alatti tersegek iöhetnek
szamitasba, amelyeket gazatnemeresztó retegek hatarolnak. A legkezenIekvóbb
kimerült szenhidrogenmezóket hasznositani, hiszen azokrol biztosan tudiuk, hogy
kepesek a gaz megtartasara.
3..1.5. GEOTERMIKUS ENERGIA
Bolygonk tömege oriasi mennyisegú hót tarol. A hómersekletviszonyokrol
közvetlenül mert adatokkal csak mintegy 15 km-es melysegig rendelkezünk, ielenleg
ez a melyIurasok technikai hatara. A geoIizikai meresek alapian következteteseket
lehet levonni a melyebb retegek viszonyairol is, de ezeket sok bizonytalansag terheli.
A Ieltetelezesek szerint a mintegy 900 km vastag Iöldköpeny legkülsó, 30..50 km
vastag kerge nagyreszt granitbol all, ami alatt vekony bazalt- es vastag olivinreteg
helyezkedik el. Ez Iaisuly szerinti rendezódest is ielent, a könnyebb granitban Ióleg
szilicium es aluminium, a nehezebb bazaltban szilicium es magnezium, az olivinben
vas--magnezium szilikat a iellemzó alkotok. A mintegy 7000 km atmeróiú mag
belseieben a szamitasok szerint a nyomas meghaladia a 0 kbar-t es a hómerseklet a
3700 K-t. Ezt a magot a külvilagtol a Iöldköpeny zaria el, ami rossz hóvezetó leven,
termikusan is szigetel. A mag hóienek hasznositasara meg a legmereszebb
Iuturologusok sem gondolnak, realis lehetósege csak a kereg legkülsó retegeben levó
hó kiaknazasanak van, ami a telies hótartalomnak csak rendkivül kis hanyada.
A meresek szerint a Ielszini retegekben leIele haladva 100 m-enkent atlag 3 °C-kal
nó a hómerseklet. A mert ertekek extrapolalasan alapulo Ieltetelezesek szerint a Föld
belseie Iele a hómerseklet alakulasat a H melyseg Iüggvenyeben az 5. abra mutatia.
Eszerint 100 km melyen a hómerseklet mar az 1100 K erteket is meghaladia, ahol a
kózetek olvadasa is megindul. E plasztikus vagy olvadt kózetek törnek Iel lava
Iormaiaban a kereghibakon keresztül a túzhanyokban, azokon a helyeken, ahol a
kereg elvekonyodott. Ez a magas hómersekletú tartomany meg hosszu ideig a
technikai megközelithetóseg hataran kivül esik. A Ielsó kereg hótartalmat egyreszt a
belülról kiIele iranyulo hóvezetes, masreszt a keregben levó radioaktiv anyagok
bomlasa szolgaltatia. Uiabb velemenyek szerint a radioaktivitas energiaia olyan
ielentós. hogy hatasara a kereg hómerseklete nem csökken, hanem emelkedik. A
kereg hótartalmanak szamitasa egyelóre meglehetósen bizonytalan. A külsó 10 km-es
hei diIIuz hótartalmara vonatkozo becslesek a Ieltetelezett hómerseklet-eloszlastol
Iüggóen 10
1
..10
4
J között szorodnak, ami összemerhetó a Iosszilis tüzelóanyag
vagyonnal. Mas szamitasok a kereg hóvezetókepessegeból es a geotermikus
gradiensból kiindulva a Ielszinen 0,05 W/m

hóaramot mutatnak ki, ami a Föld telies
© Phare Program HU-94.05
43
Ielszinere 3 TW teliesitmenyt szolgaltat. Ez a teliesitmenysúrúseg azonban
energetikailag nem hasznosithato, hiszen 1 kW hektarnyi területen gyúlik csak
össze. Gyakorlati alkalmazasa csupan a hó kumulalt es koncentralt Ielszinre
kerülesenel iöhet szoba.
T. K
H. km
00
400
00
800
1000
100
1400
100
1800
000
00
00 400 800 100 300 500 00 700

5. abra. A Iöldkereg hómerseklete
A keregben levó geotermikus hóhordozok több tipusat szokas megkülönböztetni.
Legmagasabb hómerseklete (100 °C-ig) a Ieltöró Iorro lavanak van, ami azonban
technikailag nem hasznosithato. Zaroretegek alatt Iorro góz gyúlhet össze, amit a
magma melegit, mely üledekes szerkezetekben különlegesen nagy nyomas alakulhat ki
(geonyomas). Hasonlo elrendezesú aquiIerekben nagynyomasu Iorro viz Iordulhat eló,
ami elgózölög, ha megIuriak. Az aquiIerekben talalhato 100 °C-nal kisebb
hómersekletú meleg viz megIurva artezi Iorraskent vagy szivattyuzva kerülhet a
Ielszinre. Vegül hóhordozonak tekinthetók maguk a keregben talalhato kózetek is.
Forro viz es góz csak egyes kiveteles adottsagu területeken Iordul eló, de Iorro
kózeteket nehany kilometeres melysegben mindenütt Iel lehet tetelezni.
Barmilyen nagy is a geotermikus potencial a szamitasok szerint, a geotermikus
energia csupan iarulekos szerepet iatszhat az energiaigenyek kielegiteseben, amit ket
körülmeny tesz nyilvanvalova. Egyreszt a diIIuz rezervoart csak veges szamu helyen
lehet es erdemes megcsapolni, ami a kózetek io hószigetelese miatt csak az adott
körzet alatti hó Ielszinre iuttatasat teszi lehetóve. Ez a telies Ielszinnek csupan nagyon
kis hanyadat ielenti, igy a kiaknazhato potencial sok nagysagrenddel kisebb az elmeleti
lehetósegnel. Masreszt a realisan megközelithetó melysegben a hó viszonylag alacsony
hómersekleten all rendelkezesre. Ha ezt nem termikus celra kivaniak hasznositani,
csak nagyon rossz, 10..15 -os hatekonysaggal lehet atalakitani mas energiaIaitava,
mert az adott hóIokhatarok között a Carnot-körIolyamat hatasIoka alacsony. A
geotermikus energiahordozok erteket erzekelteti, hogy a tömegegyseg
energiatartalma 100..180 kJ, ami ..3 nagysagrenddel kisebb a szenhidrogenek
44 © Phare Program HU-94.05
Iútóertekenel. A geotermikus energia nagyobb aranyu hasznositasahoz ezeken kivül
szamos technikai problemat is meg kell oldani, ami ielenleg több orszagban kutato-
Ieilesztó munka targya. A geotermikus energia elsósorban ott igerkezik
versenykepesnek, ahol elóIordulasanak körülmenyei az atlagosnal ioval kedvezóbbek.
Ez Ióleg olyan Iiatal vulkanikus övezetekben varhato, ahol a magma behatolasanak
következteben egyes helyeken melegviz-tarolok es gózdomok alakultak ki,
amelyekból a retegnyomas hatasara Iorro viz vagy góz iut a Ielszinre. Az ilyen
területeken az atlagosnal ioval nagyobb a hóIokeses, pl. Java szigeten 100 °C/100 m.
Bar nem ilyen szelsóseges mertekben, a viszonylag vekony, ..30 km-es
keregvastagsag következteben hazank területenek 70 -an is kivetelesek a viszonyok,
a geotermikus gradiens kereken ketszerese az atlagosnak, es ennek következteben
gyakoriak a hevIorrasok.
Termeszetes uton többnyire 0..10 °C-os viz kerül a Ielszinre, 1500..500 m-nel
nem melyebb retegekból. Neha a rezervoar csak a Iorras szakaszos múködeset
biztositia (geizir), esetleg szivattyuzas is szükseges. Vannak ..35 bar nyomasu Iorro
viz-góz kevereket szolgaltato Iorrasok, tapasztalt legnagyobb hómersekletük 30 °C,
es kivetelesen talalhatok 180-45 °C-os tulhevitett gózelóIordulasok is. A kilepó viz
rendszerint különIele egyeb anyagokat is tartalmaz, homok Iormaiaban magaval
ragadott szilard asvanyi reszecskeket, oldott asvanyi sokat, nem kondenzalodo
szennyezó gazokat, peldaul szen-dioxidot, ammoniat. metant, nitrogent, hidrogent,
kenhidrogent stb. E komponensek a hasznositasnal gyakran okoznak problemat, a
szilard hordalek eroziot vagy eltömódest okozhat, az agressziv anyagok, peldaul a
kensavva oxidalodo kenhidrogen korroziot idezhet eló, a metan es mas
szenhidrogengózök levegóvel keveredve robbanokevereket alkothatnak. Ezert az
energetikai hasznositashoz rendszerint szükseg van szúresre, gazlevalasztasra,
szeparalasra, egyeb tisztito eliarasokra, vagy hócserelón keresztül tiszta
munkaközeget melegitenek Iel (binaris rendszer). Ha a vizben nagy mennyisegú
hasznosithato asvanyi anyag van, szoba iöhet azok egyideiú kinyerese is (Ui-Zelandon
kent, Chileben asvanyokat vonnak ki). Azt is meg kell akadalyozni, hogy az
egeszsegre artalmas vagy a környezetet szennyezó alkotok a levegóbe vagy a Ielszini
vizekbe kerülienek.
A Iorrasokban konvektiv uton Ielszinre kerüló geotermikus energia mennyisege nem
nagy, es csak elvetve ielent erdemleges hozzaiarulast az energiamerleghez.
MelyIurasok segitsegevel mar a mai technikaval is sokkal nagyobb aranyban lehetne
kiaknazni, azonban a beruhazasi kedvet gatoliak a rezervoarbecslessel kapcsolatos
bizonytalansagok. Elsósorban ott tapasztalhato erdemleges elórehaladas, ahol az
inIormaciok mas iranyu asvanyvagyon-kutatas mellektermekekent rendelkezesre
allnak (pl. a szenhidrogen-kutatas melyIurasaibol). Egyebkent keves az adat annak
megitelesere. hogy egy-egy eróIorrasra mennyi ideig lehet biztosan szamitani, annak
hozama, a viz hómerseklete es nyomasa hogyan Iog a iövóben alakulni. Egyes
Iorrasoknal ezek a iellemzók nagyon hosszu ideig allandonak bizonyultak, masoknal
viszont elóre nem vart csökkenes következett be. Különösen Iontos e kerdesek
megvalaszolasa a nagyaranyu hasznositas elótt, mert a Iorszirozott kiaknazas Iokozza
a kimerüles veszelyet (a legtöbb geotermikus erómúnel a góznyomas Iokozatosan
csökken).
© Phare Program HU-94.05
45
A termeszetes hóIorrasok gazdasagos kiaknazasanak köre nem tul szeles, a 40 °C-
nal nem melegebb vizek elsósorban balneologiai (Iürdók) celokra hasznosithatok, a
40..70 °C-u Iorrasok pedig mezógazdasagi celokra. A 70..10 °C hómersekletú
Iorrasok terIútesre, hasznalati melegviz-szolgaltatasra alkalmazhatok; kisebb
települesek tavhószolgaltatasara gazdasagos rendszereket lehet vele kialakitani, ha
oldott asvanytartalma nem tul nagy. Nagy vizhozamu, 130..150 °C-nal melegebb
Iorrasok elvileg villamosenergia-termelesre is Ielhasznalhatok, a gyakorlatban azonban
ez meg ritkan gazdasagos. A villamosenergia-termelesre a szaraz, kismertekben
tulhevitett gózt termeló Iorrasok a legalkalmasabbak, a gózzel közvetlenül lehet a
turbinakat haitani. Ilyen Iorrasok azonban csak kivetelesen, nehany helyen Iordulnak
eló, a kiaknazott lehetósegek 3..10 bar nyomason 13..45 °C hómersekletú gózt
szolgaltatnak. A megvalositott geotermikus erómúvek 70 -at szaraz góz taplalia. A
termeszetben azonban többnyire nedves gózIorrasok talalhatok, ezek kiaknazasa
bonyolultabb es dragabb, mert a hasznositashoz a vizet le kell valasztani, esetleg a
nyomas valtoztatasaval annak egy reszet meg el is kell gózölögtetni.
3.2.2. Meguiulo elsodleges energiahordozok
Bar bizonyos mertekig minden elsódleges energiahordozo es -Iorras meguiul, a
gazdalkodas szempontiabol csak azokat lehet ide sorolni, amelyeknel a Ielhasznalas
merteke nem haladia meg a meguiulaset. Ennek a követelmenynek azok termeszeti
erók Ielelnek meg, amelyeket legIeliebb csak a keletkezes ütemeben lehet kiaknazni,
ilyen ütemben viszont allandoan uiratermelódnek. Az eIIaita energiaIorrasokra
rendszerint az is iellemzó, hogy nem tarolodnak, azaz ha nem aknazzak ki óket,
potencialis lehetósegük hasznositatlanul elvesz: a beesó napsugarzas kisugarzodik a
vilagúrbe, a Iolyok beleIolynak a tengerekbe, a hullamzas lecsillapodik stb.
Meguiulo energiaIorrasaink tulnyomo többsege közvetlenül vagy közvetve a
napsugarzassal van összeIüggesben. Meguiulo energiaIorras az arapaly is, amelynek
alakitasaban azonban a Hold iatszik döntó szerepet.
3...1. NAPENERGIA
Igaz ugyan, hogy az arapaly-energia es a nuklearis energiahordozok kivetelevel
minden energiahordozo energiaia a Napbol szarmaztathato, de a Iosszilis
tüzelóanyagok evmilliardok alatt Ielhalmozott energiaiat mi nehany evszazad alatt
eltüzeliük. A most szoban Iorgo energia azonban minden nap meguiul. A Föld
barmely Ieltekeie altal nappal Ielhalmozott energiat eiszaka kisugarozza a vilagúrbe.
A legnagyobb ielentósegú meguiulo energiaIorras a napsugarzas. A naptol
Iöldtavolsagnyira a sugarzas Ielületegysegre iuto teliesitmenye atlagosan 1,35 kW/m

.
A legkör hataran es legkörben ennek az energiaaramnak egy resze visszaveródik ill.
elnyelódik. A Föld Ielszinere iuto sugarzas nagyreszt lathato Ieny, intenzitasanak
maximuma a zöld a szinnel van (ezzel magyarazhato a kloroIil zöld szine).
A Földet eró napsugarzas hatalmasa energiaia sok emberben olyan gondolatokat
ebreszt, hogy ebben keresse az energiaellatas vegleges megoldasat. Sainos e
Ieltetelezesek nem realisak. A Földet eró napsugarzas egy evi energiaianak 1 º-enel
többet nemigen lehet energetikai celokra elvonni, ha nem akarunk ökologiai zavarokat
elóidezni a bioszIeraban. A tovabbiakban a napenergia nem lehet az egyetlen
4 © Phare Program HU-94.05
kizarolagos elsódleges energiaIorras, csupan az egyideiúleg hasznositott
energiahordozok es -Iorrasok egyike.
Ha nem remelhetiük is, hogy a napenergiaval meg lehet oldani a tavlati
energiaproblemat, erdemes törekedni e meguiulo, tiszta. a környezetet nem szennyezó
Iorras minel nagyobb aranyu kiaknazasara.
Jelenleg a napenergiat legszelesebb körúen a mezógazdasag hasznositia, hiszen a
növenytermesztes alapvetóen a Iotoszintezisen alapul. A Iotoszintezis soran a
növenyek a kloroIill katalitikus hatasara szen-dioxidbol. vizból es asvanyokbol oxigen
Ielszabaditasa közben szenhidratokat allitanak eló. Az endoterm reakciok energiaiat a
napsugarzas Iedezi, annak atlagosan 55 -a oxidacios Iolyamatokban uibol szabadda
valik (legzes), 45 -a pedig mint kötesi energia a keletkezó szerves anyagokban
marad. A lehetseges sokIele Iolyamat közül a legegyszerúbb a glukoz kepzódese a
CO H O C H O O
1
+ ÷ + +
reakcio szerint, a reakciohó Iedezesehez a Ienynek 15,7 MJ energiat kell biztositani
1 kg glukoz elóallitasahoz. A Iotoszintezis io hatasIoku, energiaintenziv Iolyamat,
amit az is erzekeltet, hogy kemiai uton a viz Ielbontasahoz sokkal magasabb
hómerseklet, 3000 °C szükseges. Ez a növenyek növekedesere hasznositott energia
1 kg szilard szerves anyagban atlagosan 1 MJ, termeszetesen a növenyek Iaitaiatol es
a környezeti adottsagoktol Iüggóen az atlag körül nagy a szoras. A növenyek sulya a
növekedes idószakaban 1 m

területen naponta atlagosan nehany grammal gyarapszik.
A talaiszintre erkezó napsugarzasbol a növenyvilag a növekedesre a szarazIöldön
0,..0,3 -ot, a tengerben 0,04..0,07 -ot hasznosit. A Iotoszintezis a Földön evente
·10
11
t karbont köt meg, ami 3·10
1
J/ev-nek Ielel meg. (Ez a vilag
energiaIelhasznalasanak tizszerese es az elelmiszerIelhasznalas ketszazszorosa.) A
Iotoszintezis energetikai hatasIokanak elmeleti maximumat 13 -ra becsülik, a
tenyleges ertekek ioval kisebbek.
A sugarzast a legkönnyebb hó Iormaiaban hasznositani. Az energiaatalakitas egy
abszorbensben törtenik; ez a legegyszerúbb esetben sötet szinú IemIelület, ami a
sugarakat elnyeli es Ielmelegszik. Fekete Ielületek abszorpcioia 90..97 -os. Az
abszorbens hómerseklete addig emelkedik, amig a sugarzas, konvekcio es hóvezetes
reven leadott teliesitmenye el nem eri az abszorbealt sugarzas teliesitmenyet. A
konstruktórök Ió Ieladata e vesztesegek csökkentese. A konvekcio hószigetelessel
üveg, (legreteg múanyag), a kisugarzas az inIravörös hullamokat visszaveró reteggel
csökkenthetó. Az utobbinak legegyszerúbb modia egy vagy több, a Ienyt ateresztó, de
az inIravörös sugarakat visszaveró üveg vagy múanyag reteg az abszorbens elótt. Ezt
a hatast mind ezeken a retegeken, mind az abszorbensen szelektiv bevonatokkal
Iokozni lehet, igy a kisugarzast 5..10 -ra is le lehet szoritani.
A napenergia hasznositasanak utiaban ket alapvetó nehezseg all. Az egyik a
napsugarzas szakaszos es valtozekony iellegeból Iakad. Keves Ielhasznalo van,
amelyik energiaigenyeivel ehhez alkalmazkodni tud, ezert többnyire szükseg van
energiatarolasra. A tarolas megnöveli az amugy is szamottevó beruhazasi költseget es
növeli az energiaveszteseget. Ez ohatatlanul olyan területekre korlatozza a
hasznositast, ahol az igenyeket mas energiahordozoval nem lehet olcson kielegiteni,
vagy az ellatasnak technikai akadalyai vannak. A tetemes beruhazasi költsegek miatt a
napenergia elsósorban ott lehet versenykepes, ahol a sugarzas intenzitasa es a napos
© Phare Program HU-94.05
47
orak szama nagy (tropusi es mediterran területek, magas hegyek, a legkörön kivüli
tersegek). A masik nehezseget a sugarzas kis energiasúrúsege okozza. A Ielhasznalas
iellegetól es az atalakitas hatasIokatol Iüggóen 1 kW teliesitmenyhez 10..50 m

-ról
kell összegyúiteni a napIenyt, ami 1 GW-nal mar 10..50 km

-t ielent. Ebból viszont az
következik. hogy nagy teliesitmenyú berendezeseket csak mas celra hasznalhatatlan
területekre, peldaul sivatagokba lehet telepiteni. Ezert a mersekelt egöv alatt nagy
teliesitmenyú letesitmenyek epitese meg a tavoli iövóben is elkepzelhetetlen. Az ilyen
klimaövezetben az is hatranyos, hogy az ev ielentós hanyadaban az egbolt Iedett,
csupan szort sugarzas erkezik a talaiszintre, amit nem lehet optikailag koncentralni.
A hóIeilesztes a legelórehaladottabb es legigeretesebb iranyzat a napsugarzas
hasznositasara. Ennek legegyszerúbb modszeret, a meleghaz-hatast a
mezógazdasagban szeleskörúen alkalmazzak. A növenyhazak üveglapiai es a
Ioliasatrak múanyag boritasa a napsugarakat atengedi, a Ielmelegedett talai es
növenyzet inIravörös kisugarzasat viszont ioreszt visszaveri, igy a hó nagy resze a zart
terben marad. Lenyegeben ennek tovabbIeilesztett valtozata a sikkollektor (6. abra);
lenyege egy olyan abszorbealo Ielület, amely a 2 · 3 3m hullamhossztartomanyba esó
napsugarzast elnyeli es hóve alakitia at, viszont kevesse hailamos a hó kisugarzasara a
2 ~ 3 3m hullamhosszu inIravörös tartomanyban. Ilyen Ielületeket megIeleló
összetetelú Iemes anyagokbol, illetve sötet Iestek- vagy oxidbevonatokkal lehet
elóallitani. Az abszorbealo Ielülettól a hót aramlo munkaközeg többnyire levegó
vagy csövekben keringó viz szallitia el. A viz keringtetesehez a iaratokat
legegyszerúbb magaban az abszorbealo Ielületben kialakitani. E hócserelót a
környezettól alul szilard hószigeteles, Ielül levegóreteg valasztia el, a kollektort pedig
olyan üveg- vagy múanyag reteg Iedi le, amelyik a napsugarzast atereszti, de az
inIravörös sugarakat visszaveri vagy szetszoria. A Iedóreteg optikai tulaidonsagai
bevonatokkal szinten beIolyasolhatok, a hóhaztartas iavitasara gyakran kettós (neha
harmas) üveglapot alkalmaznak. A kollektorral a viz akar Iorraspontig is
Ielmelegithetó. A sikkollektorok hatasIoka erósen Iügg a sugarzas teliesitmenyetól.
Az egyszerú sikkollektorok maximalis hatasIoka 40..50 , de a legkör
paratartalmanak növekedesevel gyorsan zerusra csökken. Javitia a hatasIokot egy
masodik üveglap; szelektiv bevonatokkal borus, sót csapadekos idóben is hasznalhato
rendszereket lehet kialakitani, amelyeknek hatasIoka derült idóben 0..70 -ot is
elerhet. Uiabban epületelemekból (ablak, tetó, Ialreszlet) keszitett kollektorok
kidolgozasaval is Ioglalkoznak.
abszorbens
bevezetes kivezetes
munkaközeg
csóvezeteke
hószigeteles Ienyateresztó
boritolemezek

48 © Phare Program HU-94.05
6. abra. Egyszerú sikkollektor
Villamosenergia-Ieilesztes celiara a magas hómersekletú kollektorok ket rendszeret
alkalmazzak. Az egyik parabolatükrök vagy Fresnel-lencsek sorozatabol all,
amelyeknek gyuitopontiaban vagy gyuitovonalaban helyezkednek el az abszorbensek
(solar-Iarm), ezekból gyúitik össze a Ielmelegitett munkaközeget. E 1..15 -os
hatasIoku berendezes viszonylag egyszerú, de csak kisebb, mintegy 50 MW-ig teriedó
tartomanyban gazdasagos. Nagyobb teliesitmenyre többet iger a 18-0 -os
hatasIoku toronymegoldas, ahol a tükrök egy torony teteien elhelyezett gömb alaku
abszorbensre koncentraliak a sugarakat.
Fenyelemmel vagy termovillamos generatorral a napsugarzas közvetlenül is villamos
energiava alakithato. A Ielvezetó technika gyors Ieilódese ellenere a Ienyelemek nem
ertek meg el atütó sikert az villamosenergia-Ieilesztes területen, alkalmazasi területük
meglehetósen korlatozott, elsósorban specialis igenyek kielegitesere iranyul.
Az emlitett specialis alkalmazasi körön kivül a napIenyelemek energetikai
alkalmazasa egyelóre szoba sem iöhet, mert ezekkel 1 kW beepitett teliesitmeny egy
nagysagrenddel dragabb, mint a hagyomanyos erómúvekben. Ennek ellenere hosszabb
tavra sok szakertó lat nagy leptekben is Iantaziat ebben a közvetlen energiaatalakitasi
lehetósegben. Velemenyüket a Ielvezetó-technika mas iranyu alkalmazasanal
tapasztalt ugrasszerú minósegi valtozasokra es az arak nagysagrendi csökkenesere
alapozzak. Ezt az optimizmust a Ielvezetóipar mögött allo hatalmas kutatasi es
Ieilesztesi bazis, az elektronikus alkalmazasok altal diktalt gyors technologiai Ieilódes
nemileg indokolia. Az atalakitasi hatasIok iavitasa mellett a kutatas Ió celia most az
arak csökkentese.
A Iotoelektromos hatas minden halmazallapotban elóIordul, de a legnagyobb
hatasIokkal Ielvezetókben lep Iel. A Ienyelemek pn atmenetú Ielvezetók, amelyekben
az ionozasi munkanal nagyobb energiaiu tenykvantumok hatasara tölteshordozo ar
keletkezik. Ezek szetvalasztasahoz a Ieszültseget különbözó anyagok erintkezesenel
Iellepó kontaktpotencial biztositia. A Ienyelemeket nehany negyzetcentimeteres
Ielületú, 50..500 mW teliesitmenyú egysegekben tudiak gyartani, s negyzetmeter
nagysagrendú panelekben Iogiak össze. A legiobb hatasIok a Si egykristalybol keszült
Ienyelemektól varhato, az elmeleti hatar kb. 5 , az eddig megvalositott elemeke
ennek kereken a Iele. Különleges gyartasi eliarasokkal es optikailag szelektiv retegek
kialakitasaval a hatasIokot nehany szazalekkal növelni lehet, de ez az elóallitasi arat is
emeli. A Ieilesztes ma pontosan az ellenkezó iranyba mutat, a hatasIok teren tett
ielentós engedmeny (10..11 -os atalakitasi hatasIok) aran kivannak elóallitani nagy
tömegben gyarthato, nagyon olcso Ienyelemek Sokan ketlik, hogy ez az Si
egykristalyokkal megvalosithato (a tömeggyartast ielentó Iolytonos növesztesenel a
szennyezes nagyobb a kivanatosnal), inkabb meg alacsonyabb hatasIoku, de
tömeggyartasban többet igeró rendszerek kidolgozasat szorgalmazzak, igy a
polikristalyos Si-ot ( ÷ 4.. ) es a Cd, esetleg CuS elemeket (4..10 ), amelyek a
vekonyreteg-technikaval nagy tömegben allithatok eló. Draga anyagokkal lenyegesen
iobb hatasIokot (15..0 ) lehet elerni (pl. GaAs, CdTe, AlSb, InP), de ezekkel a
tömeggyartas nem latszik gazdasagosnak, a Ge elemek pedig nem eleg hóalloak. A
kutatok velemenye szerint nehany even belül elerhetó a 0 -os hatasIok, es az arakat
10 even belül több nagysagrenddel le lehet szoritani. Ha ez sikerül, elkepzelhetó lesz
© Phare Program HU-94.05
49
erómúvek epitese is napIenyelemekkel egyes területeken, ott, ahol az 50..75 km

/GW
területigeny kielegithetó.
3.... VIZENERGIA
A legnagyobb mertekben hasznositott meguiulo energiaIorras a vizenergia. A
vizkörIolyamat Ienntartasa a Földre beesó napenergia 3 -at köti le, ennek
legnagyobb reszet (0,7 ) a viz elparologtatasa teszi ki, a többi az elparologtatott
viz szallitasat, a csapadek es a Ielszini vizIolyasok Ienntartasat szolgalia. Mintegy
..3 MJ munka szükseges ahhoz, hogy 1 kg viz a szabad vizIelszinekról elparologion
es a vizgóz a Ielhókepzódes szintieig Ielemelkedien. Ennek az energianak a
legnagyobb resze azonban a mi szamunkra elvesz, a góz kondenzalodasakor
Ielszabadulo hó a Ielhóket melegiti, a csapadek (esó, ho, ieg) mozgasa közben Iellepó
surlodasi es ütközesi veszteseget sem tudiuk Ielhasznalni, es ugyancsak veszendóbe
megy a Ielhó es a IöldIelszin közötti potencialis energia. A lehullott csapadek egy
resze a Ielszini vizIolyasokban gyúlik össze, a gravitacio hatasara a tengerig vezetó
utiuk soran ielentós ellenallast kell a vizreszecskeknek leküzdeni. Az egesz
körIolyamatbol tulaidonkeppen csak azt a kis hanyadot lehet hasznositani, amivel
csökkenteni tudiuk a tengervizig vezetó ut soran Ielemesztett energiat. Az aramlo viz
energiaiat alapvetóen a vizIolyas szintkülönbsege szabia meg, e mellett a mozgasi
energia elhanyagolhato. Az aramlasi sebesseg ugyanis a leggyorsabb szakaszon sem
haladia meg az 5.. m/s-ot, ami a Bernoulli-egyenlet szerint csupan 1.. m-es
geodetikus szintkülönbsegnek Ielel meg, ez pedig ielentektelen a potencialis energia
mellett. A veszteseg csökkentesenek ket utia van, az egyik a sebesseg, a masik a
surlodasi ellenallas csökkentese. A vizIolyas duzzasztas hatasara lelassul; mivel az
aramlasi veszteseg a sebesseg negyzetevel aranyos, a duzzasztas következteben a
surlodas leküzdesehez szükseges energia csökken. A potencialis energia igy
Ielszabadulo resze ielöli ki az energetikai celra hasznosithato esesmagassagot.
Ugyancsak a surlodas csökkeneset eredmenyezi, ha a vizet a termeszetes medertól
elteró, kisebb aramlasi veszteseget okozo palyan vezetik. Ez lehet a Ielszinen vezetett
üzemvizcsatorna, a Iöld belseieben kialakitott vizzaro alagut vagy külön nyomocsó. E
palya rendszerint rövidebb, mint a termeszetes meder, es Iala lenyegesen simabb, a
kisebb surlodasi veszteseg ugyancsak a potencialis energia egy reszet teszi
hasznosithatova.
Technikailag a legiobb (90..95 -os) hatasIokkal a viz potencialis energiaiat tudiuk
mechanikai energia Iormaiaban hasznositani. A potencialis energiakeszlet egyreszt az
adott szakaszon az idóegyseg alatt atIolyo viz mennyisegevel iellemzett vizhozammal,
masreszt a szintkülönbsegtól Iüggó esesmagassaggal aranyos. A szintkülönbseg a
domborzati viszonyoktol Iüggó allando ertek, de az ebból energetikailag kiaknazhato
hanyad mar Iügg a viziarast beIolyasolo mútargyaktol. A vizhozam viszont idóben
valtozo mennyiseg, nagyon erósen Iügg a vizgyúitó terület csapadekviszonyaitol,
hegyvideken a hoolvadas leIolyasatol, a nem energetikai celu vizkivetelezes (öntözes,
ivoviz, ipari Ielhasznalas) merteketól. a vizgyúites modiatol az esetleges tarozokban,
valamint a vizIolyasra telepitett mas vizerómúvek üzemviteletól. A vizhozam
valoszinúsegi valtozo, amit csak több evtizedes megIigyeles alapian lehet megitelni. A
vizhozam szelsó ertekei között nagysagrendi különbseg lehet, peldaul a Duna
legkisebb vizhozama sok evtizedes idószak alatt Q
min
÷ 700 m
3
/s, legnagyobb
50 © Phare Program HU-94.05
vizhozama pedig Q
max
÷ 8500 m
3
/s volt. A hasznositas szempontiabol perdöntó, hogy
milyen vizhozammal lehet tartosan szamolni.
Maguk a vizerómúvek is beruhazasigenyesek, letesitesük együtt iar kiteriedt egyeb
epitesi munkalatokkal is. A vizgyúiteshez gatakat es viztarozokat kell epiteni, a
vizhozam biztositasahoz hosszu üzemvizcsatornakat, nyomocsöveket vagy mas
rendszereket kell megvalositani. az arvizvedelemhez hosszu partszakaszokat kell
megerósiteni, esetleg települeseket athelyezni, gyakran közlekedesi utvonalakat (ut,
vasut) es közmúrendszereket (viz. csatorna, tavvezetek, csóhalozat) is at kell epiteni,
haiozhato Iolyamokon pedig a haiozas biztositasa külön zsiliprendszert igenyel a
vizlepcsónel. Egy-egy vizerómú epitese nemcsak a vizIolyas ielleget valtoztatia meg
hosszabb szakaszon, hanem az eletkörülmenyeket is. A nagy beruhazasi költsegek
többnyire akkor terülnek meg, ha az energetikai hasznositas a körzet vizgazdalkodasi
problemainak komplex megoldasaval parosul. Ilyen lehetósegek köze tartozik az
arvizveszely megszüntetese a partvedelem kiepitesevel es a viziaras kiegyenlitesevel,
stabil haiozout kialakitasa a duzzasztas reven, az öntözesi es egyeb vizigenyek
Ieltetelenek megteremtese az egyenletesebb vizhozammal, viztarozoknal üdülesi
övezetek kialakitasa, haltenyesztes lehetóve tetele stb.
A beruhazasi költsegeket alapvetóen a topologiai viszonyok szabiak meg. A
kiaknazhato esesmagassag Iüggvenyeben megkülönböztetnek kis, közepes es nagy
esesú erómúveket (nyomasunak is nevezik a turbinaban hasznositott
nyomaskülönbseg alapian). Az esesmagassag 15 m alatt kicsi. 50 m Ielett nagy. az
atmeneti 15..50 m közötti közepes kategoria energetikailag es a szerkezeti
megoldasok szerint egyarant a nagy esesú erómúvekhez sorolhato. A nagy esesú
erómúvek többnyire Iailagosan olcsobbak. A hegyekben rendszerint kinalkoznak olyan
völgyszakaszok, amelyek völgyzarogattal elrekeszthetók a viz összegyúitesere.
Ezekben a tarozokban nemcsak a viziaras egyenetlensegeinek kiegyenlitesehez
szükseges vizmennyiseg gyúithetó össze, hanem a villamosenergia-rendszer
csucsterhelesenek idószakara nagyobb tartalekot is lehet kepezni, ami rendszerszinten
iarulekos erteket ad ezeknek az erómúveknek. A tarolt vizmennyisegtól Iüggóen napi,
heti, eves (szezonalis) vagy meg hosszabb ideiú tarozo alakithato ki. A közepes
esesmagassagu erómúveknel rendszerint csak napi vagy heti tarozas lehetseges. A
nagy esesmagassag meg viszonylag kis vizhozammal is szamottevó teliesitmenyt
szolgaltat, de ha az nagy vizhozammal parosul, a nyerhetó nagy teliesitmeny a
villamosenergia-termeles legolcsobb megoldasa. A kis esesú erómúveket egyreszt az
dragitia, hogy szamottevó teliesitmenyhez nagy vizhozam szükseges, es a nagy
Iolyokon a mútargyak epitese sokba kerül, masreszt az, hogy az esesmagassag
kialakitasahoz hosszu szakaszon kell visszaduzzasztani a Iolyot, ami rendszerint
partvedelmet is igenyel. A tarozas lehetósegei a kis szintkülönbseg miatt
korlatozottak, legIeliebb napi periodicitas valosithato meg.
A gazdasagosan kihasznalhato vizenergia merteke a gazdasagi körülmenyektól
Iüggóen valtozik, a ielenlegi megiteles szerint az egesz vilagra szamolva 40 EJ-ra
tehetó. Az erre telepithetó erómúkapacitas nagysaga az üzemvitel modiatol Iügg,
atlagertekkel szamolva kb. 3 TW, aminek eddig 1 -at epitettek ki. Erdemes
megemliteni, hogy a vilag atlagosan 15 evenkent megketszerezódó összesitett
erómúkapacitasa egy evtizeden belül meghaladia a 4 TW-ot, igy a tavolabbi iövóben a
vizerómúvek reszaranya szüksegszerúen csökkenni Iog. A vizenergia hasznositasanak
© Phare Program HU-94.05
51
nagy multia van. Vizikerekkel haitott öntözóberendezeseket mar az okorban
hasznaltak Egyiptomban, Mezopotamiaban, Kinaban. A vizimalmok gyorsan teriedtek
el a közepkorban, maid Iokozatosan igenybe vettek a vizenergiat banyaszivattyuk,
emelóherendezesek, különIele nagy eró kiIeiteset igenyló munkagepek. valamint a
kohok Iuitatoinak múködtetesere. A vizikerek volt a manuIakturak Ió haitoereie a
gózgep megieleneseig, az ipari Iorradalom utan azonban teliesen hatterbe szorult.
Minósegi valtozast ielentettek a io hatasIoku vizturbinak, kezdetben mechanikai
haitasra, kesóbb azonban szinte kizarolagosan villamos energia elóallitasara. A
villamositas elsó szakaszaban ugy túnt. hogy a vizerómúvek alapvetó szerepet kapnak
a villamos energia elóallitasaban. A kedvezó hidropotenciallal rendelkezó orszagok
sorra epitettek ki vizerómúveiket, Ióleg a nagy esesmagassagot biztosito hegyvideken.
Ahogy a villamos eróatvitel Ieszültsegeit növelni lehetett, az elszigetelt helyi ellatast
Iokozatosan nagyobb területre kiteriedó kooperacio valtotta Iel, ami lehetóve tette a
vizenergia elszallitasat nagyobb tavolsagra is. A rohamosan növekvó villamosenergia-
igenyeket azonban csak nehany kiveteles adottsagu területen lehetett kizarolagosan a
hidropotenciallal kielegiteni (pl. alpesi es skandinav orszagok), masutt a hóerómúvek
kaptak dominans szerepet. A masodik vilaghaboru utan a vizerómú-epites üteme
Ióleg a nyugat-europai orszagokban csökkent, mert elIogytak az olcson kiaknazhato
legkedvezóbb lehetósegek, egyes orszagokban a gazdasagosan kiaknazhato potencial
nagy reszet Japanban 4 -at, Nyugat-Europaban atlagosan 0 -at kiepitettek.
Az alacsony tüzelóanyagarak mellett a dragabb megoldasok elvesztettek
versenykepessegüket, ezert szamos vizerómú-epitesi tervet vetettek el vagy
halasztottak bizonytalan idóre. A vizerómúvek versenykepesseget az is korlatozza,
hogy a turbinak elerhetó egysegteliesitmenye lenyegesen kisebb, mint a hóerómúveke.
A mintegy 80 m-es esesmagassagig hasznalhato Kaplan-turbina amely a kis esesú
vizerómúvek tipikus berendezese 10 MW-ig keszül, ugyanez a hatarteliesitmenye a
450..000 m-es esesmagassagu erómúvek Pelton-turbinainak is. Nagyobb
teliesitmenyt egyedül az 50..450 m esesmagassag tartomanyra szolgalo Francis-
turbinaknal lehet elerni, ezek Ielsó hatara 100 MW. A vizerómúvek reszaranya a
hatvanas evekben tetózött, ekkor ez az energiaIorras a vilag primer energiaigenyeinek
kereken -at elegitette ki. Azota a vizerómúvek reszaranya Iolyamatosan csökken,
annak ellenere, hogy több orszagban hatalmas letesitmenyeket helyeztek üzembe. Ma
a vizerómúvek a vilag erómúkapacitasanak alig több mint 0 -at teszik ki, es az
emlitett okok miatt ez az arany a iövóben tovabb Iog csökkenni. Nem valtoztat ezen,
hogy a tüzelóanyagarak emelkedeset követóen a vizerómúvek megitelese is valtozott,
szamos Ielretett terv minósült uira megvalositasra erdemesnek. Ennek az
atertekelesnek Iigyelmet erdemló Ieilemenye, hogy mig korabban a draga, nagy
teliesitmenyú vizerómúvek gazdasagossagat alaperómúkent valo üzemeltetesük
biztositotta, addig a magas tüzelóanyagarak es hóerómú-beruhazasi költsegek mellett
csucserómúkent is gazdasagosakka valtak. Folyamatban van szamos nagy vizerómú
kapacitasanak ielentós bóvitese nagy gepegysegek potlolagos beepitesevel,
termeszetesen a csucsüzemre törtenó atterites elleneben (pl. a legnagyobb eszak-
amerikai erómú, Grand Coulee teliesitmenyet több mint haromszorosara, 10 GW-ra
bóvitettek). A vilag legnagyobb teliesitmenyú erómúvei vizerómúvek, üzemben
vannak 5.. GW-os (krasznoiarszki, Szaiano-Susenszk-i, quebeci, bratszki stb.)
letesitmenyek.
5 © Phare Program HU-94.05
A nagy esesú erómúvek különleges tipusat kepviselik a szivattyus-tarozos
erómúvek, amelyekben a vizet a kis terhelesú idószakban szivattyuval nyomiak egy
Ielsó tarozoba es a nagy terhelesú idószakban turbinan keresztül engedik vissza az
also tarozoba. Az eddig megvalositott rendszerekben a Ielsó tarozot Iolyovölgyekben
vagy kedvezó adottsagu hegytetókön alakitottak ki, az also tarozo pedig duzzasztott
Iolyoszakasz vagy to. Szivattyus tarozok a hasznositott energetikai potencialt nem
növelik, csupan a hasznositas idóbeli atütemezesere adnak modot, mintegy 0..5
veszteseg aran. Ez a modszert, amelyik a villamosenergia-rendszer csucsigenyeinek
Iedezeset biztositia, akkor lehet gazdasagos, ha a szivattyuzasi munkat olcso es
Ielesleges energiahordozobol lehet Iedezni, ezert a szivattyus tarozok alapüzemben
iaro vizerómúvekhez vagy atomerómúvekhez kapcsolodva teriedtek el. Jelentósen
csökkentette a beruhazasi költsegeket a szivattyu es turbina Iunkcioiat egyarant ellato
reverzibilis vizgepek megielenese. A szivattyus tarozok a teliesitmenygazdalkodas
mellett a villamosenergia-ellatas üzembiztonsagat is iavitiak, mert üzemzavar eseten
gyorsan indithato tartalekot ielentenek.
Tengeri hullamzas
Ugyancsak visszateró gondolat a szelek altal keltett tengeri hullamzas hasznositasa
energiaIeilesztesre, ami szinten a napenergia közvetett kiaknazasa. Hullamokkal
múködtetett berendezesekre nagyszamu szerkezetet szabadalmaztattak, de ipari
megvalositasra ezek nem bizonyultak alkalmasnak. A hullamok kialakulasanak
reszletei meg több tekintetben tisztazatlanok, a szel hatasan kivül a vizmelysegnek is
ielentós a szerepe. A vizreszecskek körmozgasuknak es haladasuknak megIeleló
kinetikus energiaval, valamint a hu11amhegv es hullamvölgy szintkülönbsegenek
megIeleló potencialis energiaval rendelkeznek. Az elmeleti szamitasok meglepóen
nagy energiatartalomra vezetnek: 1 m hosszu hullamIront teliesitmenye 1 m-es
hullammagassagnal 1 kW, m-es hullamoknal 10 kW, 5m-es hullamoknal 100 kW es
13 m-es hullamoknal 1 MW nagysagrendben mozog. Az Eszaki-tengeren peldaul az
atlagos hullammagassag 1,5 m, s-os periodusidóvel. Miutan a hullamzas lassan
csillapul, a tenger energiatarolokent viselkedik, e kiegyenlitó hatas csökkenti az
energiatarozas szüksegletet. Elvileg a hullam potencialis energiaiat a
nyomaskülönbseg kiaknazasaval lehet hasznositani, a vizIelszin alatt lebegó
berendezesekkel, vagy mely vizben halado hullamoknal a hullamproIil valtozasat
követó szerkezetekkel. Ezekben szelepek valasztiak el a különbözó nyomasu
kamrakat es a nyomaskülönbseg mechanikai munkat szolgaltat. Ilyen elven múködó
100..500 W-os aramIorrasok boiak, vilagitotornyok ellatasara elvetve mar üzemben
vannak. A körpalyan mozgo vizreszecskek kinetikus energiaiat olyan aszimmetrikus
proIilu uszokkal probaliak kiaknazni, amelyeknek Ielsó resze követi a vizIelszin
mozgasat, also resze pedig rögzitett körpalyan elIordul. Az Atlanti-oceanon szerzett
tapasztalatok szerint a nyilt tengeren csupan az idó 1 -a hullammentes es hasonlo
idótartamu a tul nagy hullamokat okozo viharos idószak. Gondot okoz, hogyan lehet
a tengeri viharokkal szemben a berendezesek epseget biztositani. Az angol
villamosenergia-rendszer nagyszabasu kutatasi programot inditott el a hullamzast
hasznosito berendezesek Ieilesztesere. Az atlanti-oceani partvideken ebben komoly
energetikai lehetóseget latnak. A Ieilesztett villamos energia elszallitasa itt is gond,
ennek athidalasi lehetósegei között szerepel a tengervizból hidrogen elóallitasa, illetve
uran kinyerese is. Nehany kiserleti rendszer vizsgalata Iolyamatban van.
© Phare Program HU-94.05
53
Arapalv
A különIele tengeri eIIektusok közül egyedül az arapaly hasznositasara került sor. A
vizerómúvek különleges tipusat ielentó arapaly-erómúvek nem a napsugarzast, hanem
a gravitacios energiat aknazzak ki. A Hold es a Nap tömegvonzasanak hatasara a
tengerek szintie ütemesen valtozik, naponta ketszer apaly es dagaly alakul ki. A Hold
4 ora 50 perces keringesi ideienek megIelelóen a tenger szintie 1 ora 5 perces
ciklusokkal valtozik. A Hold es a Nap relativ helyzetenek valtozasa mintegy 14 napos
ciklusidóvel a maximumok ugyancsak szinuszos valtozasat okozza. A legnagyobb
ertek a ket egitest tavaszi együttallasakor, a legkisebb ószi oppozicioiuknal lep Iel, e
kettó aranya haromszoros erteket is elerhet. A szintkülönbseg erteket erósen
modositiak a partviszonyok, a beltengerek közepen centimeter, partian decimeter
nagysagrendú, a nyilt oceanokon 1 m körüli, az oceanok egyes partvidekein viszont a
rezonancia es az öblök tölcserszerú összeszúkülese következteben nagy erteket is
elerhet. Kanada keleti partian 15..0 m-es viziatek is elóIordul, az angol es a Irancia
partvidek egyes pontiain a csucsertek 14 m. A csillagaszati adatokbol szamitva a
Földön leiatszodo arapaly telies energiaia ,..3 TW. Energetikailag az apaly es a
dagaly szintie közötti különbseg kis esesú vizerómúvel hasznosithato. Elvileg mar
3 m-es szintkülönbseget is lehetne hasznositani, de a gazdasagos megoldashoz ennek
többszöröse szükseges. Erómú csak ott valosithato meg, ahol egyreszt az apaly es a
dagaly szintkülönbsege rendszeresen meghaladia az 5..l0 m-t, masreszt, ahol
tengeröblöket vagy Iolyotorkolatokat viszonylag kis munkaval alkalmassa lehet tenni
a szükseges vizmennyiseg IelIogasara. E Ielteteleknek csak keves hely Ielel meg, ezek
szambavetelevel a kiepithetó teliesitmenyt mindössze 100 GW-ra becsülik (3 EJ/ev).
A legnagyobb arapaly-erómú 40 MW-tal (4L10 MW) Franciaorszagban múködik,
kisebb erómúvek üzemben vannak a volt Szovietunioban területen es Kanadaban. Bar
arapallyal múködtetett vizimalmok mar sok szaz eve múködnek, es villamosenergia-
elóallitasra mar az elsó vilaghaboru elótt is epült kiserleti berendezes, a kiepithetó
teliesitmenyek 1 -a sincs kiaknazva. Ennek okat az aranytalanul nagy beruhazasi
költsegben kell keresni, amit a vizepitesi mútargyak kialakitasanak bonyolultabb
Ieltetelei es a sos viz agressziv hatasa elleni vedekezes eredmenyez. Emellett
masodlagos ielentósegú az az üzemviteli nehezseg, hogy a teliesitmeny 1 oras
periodicitassal 0 es egy valtozo maximum között hullamzik, Iüggetlenül a Iogyasztoi
igenyektól. Az arapaly egyenlótlensege miatt a rendelkezesre allo villamos
teliesitmeny is ingadozik. Ezt az ingadozast csökkenteni lehet egy vagy több
különbözó szintú tarozo kialakitasaval, ami azonban a maximalis teliesitmeny es az
energetikai hatasIok csökkenesevel iar. Ha megepül is meg nehany tervezett arapaly-
erómú, ezek csupan alarendelt ielentósegúek lesznek mint tüzelóanyagot megtakarito
letesitmenyek.
3...3. SZELENERGIA
Attetelesen a napenergia hasznositasat ielenti a szelenergia Ielhasznalasa is. A legkör
also reszet a Föld Ielszine melegiti, elsósorban azokkal a kisugarzott inIravörös
hullamokkal, amelyeket a levegó el tud nyelni. Mivel a Ielszin hómerseklet a Ielszin
Ielepitesetól es az inszolaciotol Iügg, a levegó hómersekletenek eloszlasa idóben es
terben nagyon valtozatos, ami a legtömegben súrúseg- es nyomaskülönbsegeket hoz
letre. E különbsegek hatasara legmozgasok es aramlasok alakulnak ki, a hó a levegó
mozgasi energiaiava alakul at. A IöldIelszin bonyolult Ielepitese következteben a
54 © Phare Program HU-94.05
szeliaras komplikaltan alakul, megkülönböztetnek altalanos es helyi szeleket, valamint
ciklonokat. Az altalanos szeleket a polusok es az egyenlitó klimaia közötti különbseg
okozza, rendszerüket a Föld alakia es Iorgasa szabia meg. A talaiszinten a polusoktol
az egyenlitó Iele es a magasban ellentetes iranyba tarto aramlast megszakitiak azok az
erók, amelyeket a Föld Iorgasa a legtömegekre gyakorol. Ennek következteben az
egyenlitónel, a 30° körüli szubtropikus terreszben (itt vannak a sivatagok) es 50..0°-
nal a szubpolaris regiokban szelmentes övezetek alakulnak ki. Az altalanos szelek
ezen övezetek között keletkeznek. Az egyenlitó es a szubtropikus övezet között
kialakulo passzatszel meglehetósen egyenletes, 5.. m/s sebesseggel Iui evente
90..330 napig, legszabalyosabban az oceanok Ielett (az eszaki Ielteken eszakkeleti, a
delin delkeleti iranyu). A mersekelt egövön az altalanos szel nyugati iranyu, de sokkal
egyenlótlenebb, a polaris övezetben pedig keleti iranyu. Az altalanos szelrendszerre
helyi szelrendszerek, ciklonok, turbulenciak szuperponalodnak. Az oceanok
hómerseklete sokkal kevesbe követi a teli es a nyari klima különbsegeit, mint a
kontinenseke, e diIIerenciakat egyenliti ki a viszonylag egyenletes monszun (nyaron a
tenger Ielöl, telen a tenger Iele Iui). Gyenge legmozgast okoz a partvideken a napi
Ielmelegedes valtozasa is, ami nappal a part Iele, eiiel a tenger Iele Iuio tengerparti
szelet eredmenyez (parti szel este es reggel a Balatonon is tapasztalhato). Helyi
szelrendszer hegyvidekeken is elóIordul, a mersekelt egövön különösen nyaron. A
ciklonok a hideg es meleg legtömegek talalkozasakor, azok hatarIelületeról indulnak
ki, Iüggóleges tengely körül Iorgo mozgassal. E nehany napos kepzódmenyek gyakran
több hullamban vonulnak el, sebessegük valtozo. atlagosan ..9 m/s. Hazank
területere leginkabb nyugatrol erkeznek. A ciklonoknak Iöleg a tropusokon
nagyon heves, nagy szelereiú Iormai (orkan, hurrikan tornado, taiIun stb.) is vannak.
0
50
100
150
00
0 4 8 10
v , m/s
h , m

7. abra. Az eves közepes szelsebesseg Iüggese a talaiszint Ieletti magassagtol
Az aramlas iranyat es nagysagat a Ielszin topograIiaia ugyancsak szamottevóen
beIolyasolia. A surlodas a talaiszinten turbulenciat okoz, amit meg 1 km magassagban
is erzekelni lehet. Az aramlo legtömegek összetetele es allapota sem homogen, ami
szinten perturbaciok Iorrasa. Mindezek következteben a szel ritkan egyenletes,
lökesek, ingadozasok alakulnak ki. A surlodas miatt a szelsebesseg a talaiszint Ieletti
magassagtol is Iügg, amit a 7. abra peldaz. A sokIele hatas következteben
különösen az olyan Iekvesú területeken, mint Magyarorszag a szeliaras
meglehetósen szeszelyes. A 8. abra mutatia a szelsebesseg eves megoszlasat Közep-
© Phare Program HU-94.05
55
Europaban, a legvaloszinúbb ertek io közelitessel a közepertek 0,7-szerese, ami az
adott esetben 5,3 m/s. A sokeves megIigyelesek szerint az evi atlagos szelsebesseg
Budapesten 1,8 m/s, Debrecenben ,5 m/s, Szegeden ,7 m/s, Keszthelyen 3,0 m/s, es
csupan az orszag legszelesebb eszaknyugati sarkaban, Magyarovaron eri el a 4,9 m/s-
ot. A havi atlagok 1,5 es ,0 m/s között ingadoznak, de többnyire 3,0 m/s alattiak.
Gazdasagi megIontolasok alapian a szelenergiat ott celszerú kiaknazni, ahol az eves
atlagsebesseg a talaiszint Ielett 10 m magassagban meghaladia a 4 m/s-ot. Ez a Ieltetel
többnyire csak a tengerpartokon teliesül.
0
400
800
100
0 5 10 15 0
v , m/s
h/a

8. abra. A szelsebesseg gyakorisaga
A szelre meróleges Ielületre hato szelnyomas a szelsebesseg negyzetevel,
teliesitmeny pedig a harmadik hatvanyaval aranyos. Az elkerülhetetlen aramlasi es
egyeb vesztesegek miatt a levegó mozgasi energiaianak csak egy reszet lehet
kiaknazni legcelszerúbben villamosenergia-Ieilesztesre.
A legvaloszinúbb teliesitmenyre meretezett szelmotorok energetikai hatasIoka a
sebesseg Iüggvenyeben maximumot mutat. A szelmotorok hatasIokanak elmeleti
maximuma 0 , a gyakorlatban csak 45..50 valosithato meg. A vizszintes
tengelyú szelmotorok mar kiIorrott rendszerek, 100..00 kW teliesitmenyú
egysegeikról sokeves tapasztalattal rendelkezünk. Ugyancsak megoldottnak
tekinthetó az automatikus szabalyozas Ieladata, ami a valtozo szelsebessegnel
biztositia a Ieilesztett villamos Ieszültseg es Irekvencia allandosagat. A Iailagos
beruhazasi költseg azonban meg tarolas nelkül is magas. Azt variak, hogy a most
kidolgozas alatt allo 1..3 MW-os egysegeknel ez csökkenni Iog, bar a Iailagos
raIorditas a hagyomanyos erómúvekenek 3..5-szerese lesz. Feilesztes alatt all a
Iüggóleges tengelyú megoldas (Darrien-elv), ami iobban alkalmazkodik a valtozo
iranyu szelhez, azonban csak 5 m/s Ielett hasznalhato. Realizalasahoz
anyagtechnologiai es üzemviteli Ieladatok (pl. az inditas modia) varnak megoldasra.
Gyakorlati okokbol a szelmotorok nemcsak szelcsend ideien, hanem kis
szelsebessegnel (a meretezestól es az automatizaltsagtol Iüggóen ,5..5 m/s alatt) sem
tudnak teliesitmenyt leadni. Nagy szelsebessegnel (15..8 m/s Ielett) biztonsagi
okokbol kell a szelkerekeket leallitani. E korlatokbol es a teliesitmeny ingadozasaibol
következik, hogy a szelmotorokat vagy megIeleló energiatarolassal kell parositani,
ami versenykepessegüket szinte biztosan megszünteti , vagy a közcelu
5 © Phare Program HU-94.05
villamosenergia-halozatba kell a Ieilesztett energiat betaplalni. Az utobbi esetben a
szelmotorok csak tüzelóanyag megtakaritast eredmenyeznek.
Az emlitett hatranyok miatt a szelmotor csak allando szeliarasu, szabad aramlast es
igy nagy kihasznalast biztosito nyilt területeken, elsósorban a tengerparti övezetekben
lehet versenykepes. Azonban ilyenkor is csak iarulekos, helyi energiaIorras szerepet
töltheti be. Teliesen valoszinútlen, hogy polgariogot nyernek azok az elkepzelesek,
amelyek a tengerparton elhelyezett hatalmas szelmotorok sorozataval remelik Iedezni
az orszagok villamosenergia-igenyenek szamottevó hanyadat. Ez ellen nemcsak a tai
vedelme szol, hanem az aranytalanul nagy beruhazasi költsegek is. Meg kell emliteni,
hogy a területigeny is nagy, mert a legaramlas rendezódese erdekeben a tornyok
között megIeleló tavolsagot kell biztositani. A becslesek szerint
szelmotorrendszerekkel csupan 0,1 W/m

teliesitmenysúrúseget lehet elerni az
elIoglalt területre vonatkoztatva, ami rendkivül kis ertek.
3.3. Atalakitott energiahordozok
A vegsó Iogyasztok energiaigenyeit elvileg elsódleges energiahordozokkal is ki
lehetne elegiteni. Ez törtenhet az elsódleges energiahordozok közvetlen
hasznositasaval vagy a Iogyasztoknal megvalositott energiaatalakitas segitsegevel. A
közvetlen hasznositas nem Ielel meg a korszerú technikai követelmenyeknek, a
kiaknazhato elsódleges energiaIorrasok iellege es Iöldraizi elhelyezkedese
mindenkeppen energiaatalakitasokat tesz szüksegesse, annak erdekeben, hogy
biztositani tudiuk a vegsó Iogyasztas es hasznositas hó, mechanikai munka, Ieny
kemiai es egyeb energiak iranti igenyt.
Mindezek miatt az energiahordozokat egy vagy több lepesben mindig atalakitiuk
mielótt az a Iogyasztohoz kerül, de elóIordulhat olyan eset is, hogy a Iogyaszto
közvetlenül valamely elsódleges energiahordozot hasznalia Iel. Atalakitott
energiahordozok peldaul a kóolai-Ieldolgozasbol nyert termekek. Vegsó
energiahordozok a villamos energia, hóenergia; hasznos energia pedig a Ienyenergia,
hóenergia, kinetikus energia, . . Az atalakitott es vegsó energiahordozokat elesen
elkülöniteni nem lehet, hiszen egymas szerepet atvehetik. Az eddig leirtakat a 9. abra
teszi szemleletesse.
Az atalakitott energiahordozokat többIelekeppen lehet csoportositani a Ielhasznalasi
mod, energiaIaita, eredet, Iizikai iellemzók vagy mas mutatok alapian. A gyakorlat
szempontiait követve a tovabbiakban a következó csoportositast es egyben targyalasi
sorrendet Iogiuk követni:
kemiai tüzelóanyagok es üzemanyagok,
hóenergia-hordozok,
a mechanikai energia hordozoi,
villamos energia,
kemiai reagensek.
Az elsódleges energiahordozok atalakitasa vegbemehet peldaul a szenIeldolgozo
üzemekben (brikett gyartas); olaiIinomito üzemekben (benzin, dizelolai, stb.). A
primer energiahordozok erómúvekben is Ielhasznalasra kerülnek. Az atalakitas modia
szerint ez a Iolyamat vegbemehet: hóerógepekben, atomreaktorokban, vizgepekben,
szelgepekben, napenergia cellakban es egyeb berendezesekben. A következókben
© Phare Program HU-94.05
57
reszletesen megismerkedünk az egyes atalakitott energiahordozok iellemzó
tulaidonsagi, az atalakitas alapvetó modiaival. Az energiaatalakitas reszleteit, az
energiaatalakito berendezeseket es Iolyamatokat az Energiaatalakitas cimú Ieiezet
ismerteti.
primer
energia-
hordozo
hazai
import
veszt. veszt. veszt.
export
szallitas
atalakitott
atala-
kitas
atala-
kitas
energia-
hordozo
energia-
hordozo
vegso
hasznos
energia
export export
import import
atala-
kitas
FOGYASZTO
(szekunder)
keszletezes,
tarolas
keszletezes,
tarolas

9. abra. Energiaatalakitasi lanc
3.3.1. Hoenergia-hordozok
A hó az anyagok belsó energiaia, a hóenergia mindig anyagokhoz kapcsolodik.
Szigoruan veve a hóhordozok körebe minden anyag, test beletartozik, hiszen egy
rendszer termikus allapota a rendszert alkoto elemek termodinamikus kölcsönhatasan
mulik. Egy helyiseg hómersekletet a hatarolo elemek, valamint a helyisegben levó
targyak es közegek együttes viselkedese alakitia ki, egy technologiai Iolyamat
hómerleget az abban szerepet iatszo eszközök es anyagok kölcsönhatasa szabia meg.
Kilatastalan kiserlet lenne az anyagok ilyen telies körú attekintese, szerencsere erre
nincs is szükseg, eleg csupan a hóellatasban lenyeges szerepet iatszo anyagokra
szoritkozni.
Ra kell azonban mutatni, hogy egyes konkret letesitmenyek egyedi vizsgalatanal a
targyaltakon tulmenó anyagok is Iontos szerephez iuthatnak, peldaul mint a
Iolyamatbol tavozo hulladekhó hordozoi. Igy tüzelóberendezesekból, kohokbol
ielentós hómennyiseg tavozik a salakban, kemiai Iolyamatokbol a kilepó
oldoszerekben, mellektermekekben. Maguk a termekek is sok hót szallithatnak el,
peldaul a megmunkalashoz magas hómersekletre hevitett Iemek, különösen
megolvasztva, a magas hómersekletú kemiai es epitóanyag-ipari eliarasok termekei
stb. hóhordozok a technologiai Iolyamatokba betaplalt anyagok is, az energetikai
hatasIokot iavitia, ha a tüzelóberendezesekbe beadagolt tüzelóanyagot es levegót,
vegyipari eliarasoknal a nyersanyagokat elómelegitik.
A hóhordozok termikus viselkedeset elsódlegesen hótarolo kepessegük
(hókapacitas) es hóatszarmaztatasi tulaidonsagaik szabiak meg. A hókapacitas az
anyagi összeteteltól es az allapotiellemzóktól (hómerseklet, nyomas) Iügg. ha egy m
tömegú c Iaihóiú hóhordozo hómerseklete T
1
-ról T

-re nó, akkor hótartalmanak
valtozasat az esetek nagy reszeben az
58 © Phare Program HU-94.05
Q m c T mc T T
T
T
= =
¦
d
1

1

összeIügges iria le. A c Iaihó hóIokIüggó, c az adott hómerseklet-intervallumra
vonatkozo atlagerteke, az mc szorzat a hokapacitas. A c Iaihó Iemeknel
0,1..0,8 kJ/(kgK), szilard szigetelóanyagoknal 0,4..1,5 kJ/(kgK), Iolyadekoknal
0,8..5,0 kJ(kgK) es gazoknal 0,8..13,0 kJ/(kgK) nagysagrendú. A Ienti egyenlet csak
olyankor iria le helyesen a viszonyokat, ha a hóközles vagy hóelvonas nem valt ki
olyan Iizikai vagy kemiai Iolyamatokat, melyek a belsó energiat ugrasszerúen
modositiak. Igy peldaul halmazallapot-valtozasnal a hótartalom ugrasszerúen valtozik
a reitett (latens) hóvel, kemiai reakcioknal a kötesi energiaval, energiavaltozassal iar
az oldas, a strukturavaltozas, a disszociacio, az ionizacio es szamos mas Iolyamat. A
reitett hó többnyire ielentós energiamennyiseg tarolasat teszi lehetóve a
hóhordozoban.
A hóatszarmaztatas az anyagi minósegen kivül a geometriai elrendezestól es a
környezet iellemzóitól is Iügg. A hóközles hóvezetes, hóatadas es sugarzas utian
törtenhet. Az atszarmaztatott hó szamitasa bonyolult diIIerencialegyenletek
megoldasat igenyli. Megiegyzendó, hogy a szamitas többnyire csak kvalitativ
taiekozodashoz elegendó, a gyakorlati igenyeket leginkabb tenyleges meresekkel lehet
kielegiteni. A iellemzók szerepenek erzekeltetesere a hóközles haromIele tipusat a
legegyszerúbb esetekre mutatiuk be.
Hõvezetés Egy nagy kiteriedesú, 2 hóvezetó kepessegú (hóvezetesi tenyezóiú) es 0
vastagsagu sik lemez vagy Ial Ielületegysegen hóvezetes utian
q T T =
2
0
1

hómennyiseg halad at az idóegyseg alatt, ha a lemez ket oldalan a hómerseklet T
1
es
T

. Femek 2 hóvezetesi tenyezóie 40..400 W/(mK) között mozog, hószigeteló
anyagoke legalabb egy nagysagrenddel kisebb.
Hõátadás A szilard testek Ielületeról, valamint Iolyadekok szabad Ielszineról a
mellettük aramlo közegek hóatadas utian is szallitanak el hót, illetve ellentetes iranyu
hómerseklet-gradiens eseten a közeg ad at hót a Ielületnek, ennek merteke az aramlas
sebessegetól es iellegetól Iügg. A T
1
hómersekletú Ielületegysegeról, egysegnyi idó
alatt az az mellett aramlo, T

hómerseklettel iellemezhetó közeg
q T T = ¬
1

hót szallit el, ill. szallit oda. Az ¬ hóatadasi tenyezó lassan mozgo gazokban
3..0 W/(m

K), gyorsan aramlo gazokban erteke l0..100 W/(m

K)-re nó, aramlo
Iolyadekokban 00..10000 W/(m

K), Iorrasban levó Iolyadekra 10000-
100000 W/(m

K) es kondenzalodo gózre 000..0000 W/(m

K). A Iorras es a
kondenzacio közben atadhato nagy teliesitmenyt a reitett hó biztositia, ennek a
hóIorrasok kialakitasanal van nagy ielentósege.
Hõsugárzás Ket nagy kiteriedesú, T
1
es T

hómersekletú parhuzamos Ielület között
a Ielületegysegról sugarzas utian atadott hó:
© Phare Program HU-94.05
59

q T T = s o
1 0 1
4

4

ahol a s
1
az un. besugarzasi cseretenyezó, ami a Ielületek minósegetól Iügg, a o
0

az un. SteIanBoltzmann-tenyezó

o
0
8
5 9 10 = c

, ) W/ (m K
4
.
3.3.1.1. SZILARD ANYAGOK
A szilard anyagok altalaban mint hószigetelók es hótarolok iatszanak szerepet a
termikus Iolyamatokban. Csak kivetelesen Iordul eló, hogy kiIeiezetten hószallitasra
szilard anyagokat hasznalianak. Rendszerint nem kivanatos modon a hószallitasban
minden olyan szilard termek vagy egyeb anyag reszt vesz, mely a környezettól elteró
hómersekleten tavozik a technologiai Iolyamatbol. A hószigeteles Iunkcioiat többnyire
sok levegót tartalmazo szervetlen szalas, rostos anyagokkal (üvegból, bazaltbol),
hóallo múanyagokkal es keramikus anyagokkal latiak el. Ezek technologiaia az utobbi
evtizedekben ielentósen Ieilódött, ami a hóvesztesegek szamottevó csökkenteset teszi
gazdasagosan lehetóve. A hótarolo szilard anyagok nagy resze csupan a Ielmelegedesi
es lehúlesi idóallandok kialakitasaban iatszik szerepet, ami az üzemvitel es esetenkent
a teliesitmenygazdalkodas szempontiabol is ielentós. Ilyen szerepe van az
epületelemeknek, a tüzelóberendezesek es magas hómersekletú kemencek hóallo
beleseinek (samott, magnezit) es gyakran a talainak is.
3.3.1.. FOLYADEKOK
A Iolyekony hóhordozok között a legielentósebb a viz. Ebben nagy szerepe van
annak, hogy könnyen hozzaIerhetó, olcso es viszonylag bósegesen rendelkezesre allo
anyag. A sokiranyu hasznalat reven Iizikai es kemiai viselkedeset alaposan Ieltartak.
Sok ismeret all rendelkezesre a viz es a különIele szerkezeti anyagok
kölcsönhatasarol. E hatasok gyakran kellemetlenek, pl. korrozio vagy vizkólerakodas,
az evtizedek soran a vedekezes modszerei is kialakultak.
Hóhordozokent törtenó alkalmazasahoz elónyös kivetelesen nagy Iaihóie
(4, kJ/(kgK)), melynel nehany szazalekkal nagyobb Iaihóvel csak egy-ket anyag
rendelkezik, es az egyes hóatadasi Iolyamatok soran elerhetó nagy hóatadasi tenyezó
(10
3
..10
4
W/(m

K)).
Korlatozast ielent viszont a Iolyekony halmazallapot viszonylag szúk hómerseklet-
intervalluma legköri nyomason. Ezt bizonyos mertekig ki lehet terieszteni, a nyomas
csökkentesevel vagy a Iagyaspontot leszallito adalekokkal 0 °C ala, a nyomas
növelesevel 100 °C Iöle is. A termeszetben elóIordulo vizben mindig vannak oldott
asvanyi anyagok es szennyezódesek, ami a viz tisztitasat teszi szüksegesse, hogy a
szerkezeti anyagok ne korrodalianak es a hóatado Ielületek hóatviteli tenyezóiet
lerakodasok ne csökkentsek le. A tisztitas szükseges merteke a Ielhasznalas iellegetól
Iügg, lehetósegei szeles körúek (szúres, ülepites, derites, vegyszeres vizkezeles,
ioncseres tisztitas, desztillalas stb.). Szelsóseges Ieltetelek között a szerkezetek
anyagat is megIelelóen kell megvalasztani, pl. rozsdaallo acelbol vagy Ielületi
vedóbevonatokkal kell kialakitani.
Hóhordozokent legnagyobb mennyisegben hútesre hasznaliak a vizet, ez teszi ki az
összes ipari vizIelhasznalas 80 -at. A legnagyobb hómennyiseget a hóerómúvek
kondenzatoraibol kell elvonni, Irissviz-hútesnel 1 GW kiadott teliesitmenyhez
0 © Phare Program HU-94.05
atlagosan 30..35 m
3
/s hútóviz szükseges hagyomanyos erómúveknel es 45..50 m
3
/s
atomerómúveknel. E nagy vizIelhasznalas biztositasa ielentós szerepet iatszik az
erómúvek telephelyenek kiielöleseben es technologiai rendszerenek megvalasztasaban.
A mai korszerú, több GW-os erómúnagysagok mellett a hútóvizszükseglet a Iolyok
vizhozamanak tetemes hanyadat teszi ki. A hútesnek ez a lehetósege Iokozatosan
kimerül, a visszavezetett hútóvizzel a Iolyokba iuttatott hó mennyiseget korlatozni
kell, nehogy a hómerseklet tulzott emelkedese megbontsa az elóvizek ökologiai
egyensulyat. E korlat a Tiszara telepithetó erómúvek nagysagat 1 GW körül, a
Dunara telepithetóeket 5..7 GW-ban ielöli ki. A hószennyezes hatasa kumulativ, ezert
a hazai Iolyovizekkel húthetó erómúepites lehetósege 3..4 evtizeden belül kimerül.
Ahol az erómúveket nem lehet a tengerpartra telepiteni, ott elóterbe kerülnek a
hútóviz ismetelt Ielhasznalasat lehetóve tevó költsegesebb megoldasok (hútóto,
hútótorony). A Irissvizigeny nedves hútótornyoknal 0-ad resze, szaraz
hútótornyoknal 1000-ed resze a Irissviz-húteshez szükseges mennyisegnek. A
húteshez többnyire eleg a szilard szennyezódesek kiszúrese a vizból, kemiai kezelesre
nincs szükseg. Mind a Irissviz-hútes, mind a hútótornyos megoldas megtalalhato a
legtöbb magas hómersekleten lezailo ipari technologianal is.
A belsóegesú motorok múködesenek is elengedhetetlen Ieltetele a megIeleló hútes,
amit többnyire vizhútessel biztositanak. Kiteriedten hasznaliak a vizet magas
hómersekleten múködó technologiai reaktorok es munkagepek hútesere, sót gyakran
a meleg termekek lehútesere is, peldaul a metallurgiaban, a kokszgyartasnal, a
vegyipar szamos termekenel. Neha gózIeilódest is megengednek, mert a viz nagy
parolgasi hóie a hóelvonas intenzitasat ielentósen Iokozza. A hútóvizben nagy
hómennyisegek tavoznak el, e hulladekhó hasznositasa komoly erdeke az
energiagazdalkodasnak. Helyhez kötött technologiaknal erre meg is van a mod, ha a
hútóviz mennyisege eleg nagy. A hasznositas területet a tavozo hútóviz hómerseklete
szabia meg, alacsonyabb hómersekleten hasznalati meleg viz keszitese vagy
mezógazdasagi Ielhasznalas, magasabb hómersekleten Iútes vagy anyagok
elómelegitese iöhet szoba.
A viz ielentós szerepet iatszik a hóigenyek kielegiteseben is, erre Iorditiak a
technologiai celra kivett nyersviz 70 -at, megiegyzendó azonban, hogy a
hóhordozok gyakran zart rendszerben keringenek (kazanok, Iútóhalozatok), igy
csupan a vesztesegek potlasa ielent Iolyamatos vizIelhasznalast. E területen
legnagyobb tetelt a hasznalati meleg viz (tisztalkodasra, haztartasi celokra) ielenti. E
celra többnyire 50..0 °C (neha 80..100 °C) hómersekletre kell a vizet Ielmelegiteni. A
Ielhasznalas iellege miatt a hasznalati melegviz-ellatasnal ki kell elegiteni az ivovizzel
szemben tamasztott minósegi követelmenyeket, a mechanikai tisztitas mellett gyakran
kemiai kezeles is szükseges.
A központositott epületIútesnek ugyancsak a viz a legkedvezóbb hóhordozoia, ezert
az utobbi evekben szinte kizarolagos szerepet nyert a korabban hasznalt gózzel
szemben. A Iútótestekben leginkabb 70 °C-nal alacsonyabb hómersekletú meleg vizet
keringtetnek.
A meleg viz hótarolo kepessege a hómerseklettel aranyos. Nagy hóteliesitmeny
atvitelehez a hómersekletet 100 °C Iöle kell növelni, amit az tesz lehetóve, hogy a viz
Iorrasi hómerseklete nó a nyomas növelesevel. A viz hómersekletet elvileg 374 °C-ig
lehet növelni, ennel magasabb hómersekleten Iolyekony halmazallapot nem lehetseges,
© Phare Program HU-94.05
1
e kritikus hómerseklethez bar nyomas tartozik. A gyakorlatban ennel ioval
alacsonyabb hómersekletet es nyomast alkalmaznak. A Iorras elkerülesere nyomas ala
helyezett 100 °C-nal melegebb vizet a hótechnikaban forro viznek, az
atomtechnikaban nvomott viznek nevezik. A közepnyomasu (1..1,5 bar közötti)
Iorroviz-rendszereket elvetve Iútesre is hasznaliak, de a magas hómerseklet
Iútestechnikailag nem elónyös. A Iorro viz legIontosabb alkalmazasi területe a
tavhószolgaltatas, mindenekelótt a tavIútes. Az e celra alkalmazott Ielsó hóIokhatar
170..180 °C, többnyire 130..170 °C-ot alkalmaznak, a szokasos nyomastartomany
1,5..1 bar. A nagy nyomasu Iorro viz azert valt a tavIútes szinte kizarolagos
hóhordozoiava, mert az ilyen rendszerek szabalyozasa ioval egyszerúbb a gózt
hasznalo rendszereknel es ioval nagyobb tavolsagokat lehet gazdasagosan, keves
veszteseggel athidalni.
3.3.1.3. GAZ HALMAZALLAPOTU ANYAGOK
A legszelesebb körúen hasznalt hóhordozo maga a levego. hiszen minden Iútött vagy
hútött helyisegben a temperalas celia, hogy a levegó hómerseklete a kellemes
közerzethez megkivant vagy a technologia altal megszabott erteket vegyen Iel. A
termikus egyensuly azon mulik, hogyan alakul a hócsere a levegó es a különIele
hóleado es hóIelvevó Ielületek között, amit a hómersekletviszonyokon kivül a
legmozgas iellege es a levegó összetetele is beIolyasol (pl. legnedvesseg). E közvetitó
szerep mellett a levegó mint hóhordozo gyakran közvetlenebb szerepet is betölt. A
legIútesnel, legkondicionalasnal es gyakran a szel1özesnel is a beiuttatott levegó
hótartalmanak valtoztatasaval biztositiak a kivant klimat, ez idónkent a levegó
összetetelenek beIolyasolasaval is parosul (legnedvesseg szabalyozasa, egeszsegre
artalmas összetevók kivonasa, por szúrese stb.). Jelentós szerepe van a levegónek
mint hóhordozonak a kalorikus es villamos berendezesek húteseben is, a iarmúvektól
kezdve különIele technologiai berendezeseken, motorokon, villamos gepeken
keresztül az erómúvi hútótornyokig. A levegó hótartalma sok termelesi technologia
energiamerlegeben iatszik ielentós szerepet. A nagy kazanok tüzelesi hatasIokat
szamottevóen növeli a levegó elómelegitese 00..400 °C-ra, amit a Iüstgazzal Iútött
leghevitók biztositanak. A nagyolvasztok egesi levegóiet (Iuvolevegó) rekuperativ
vagy regenerativ leghevitókkel 00..100 °C-ra melegitik eló, ami nemcsak
energetikai hatasIok növelest, hanem minósegiavulast is eredmenyez. Hasonlo a
helyzet a különIele technologiai kemenceknel is. Az energetikai hatasIokot iavitia, ha
elómelegitett levegót Iuinak be egyes magas hómersekletú kemiai reakciokhoz
(szenelgazositas, hidrogengyartas stb.), különösen ha az elómelegites hulladekhóvel
törtenik. Többnyire meleg levegóvel szaritiak a nedves, higroszkopos anyagokat
(mezógazdasagi termekek, elelmiszerek, nedves eliarassal keszült vegyipari termekek,
szalas anyagok stb.).
A tüzelesnel Ieilódó hó ielentós reszet a fùstgaz szallitia el. Ennek összetetele es
hómerseklete a tüzelóanyagtol es a tüzeles modiatol Iügg. Legnagyobb resze N

es
CO

, de szamottevó mennyisegben talalhatok benne O

, CO, vizgóz, nitrogen-oxidok
es szilard reszecskek, valamint a tüzelóanyag összeteteletól Iüggóen SO

, SO
3
,
kenessavgóz (H

SO
3
), esetleg kensavgóz (H

SO
4
) es egyeb alkotok. A Iüstgaz a
legmagasabb hómersekletig (100..1500 °C) hasznalhato hóhordozo, es e magas
hómersekletekhez sem tartozik magas nyomas. Hatranyos viszont az hóatadas
Iolyaman elerhetó kis hóatadasi tenyezó.
© Phare Program HU-94.05
A legsokoldalubban hasznalhato gaznemú hóhordozo a vizgoz. Energiatartalmat
nem csak Iaihóie szabia meg, hanem az elgózölögtetes soran Ielvett reitett hó is, ami
kiemelkedóen magas mas anyagokhoz viszonyitva. A masik Iigyelembe veendó
körülmeny a vizgóz nyomasa es telitesi hómerseklete közötti összeIügges. Minel
nagyobb hómersekleten kivanunk góz elóallitani annal nagyobb nyomasra van
szükseg. Ez szüksegszerúen nagyobb követelmenyeket tamaszt a berendezesek
szerkezeti anyagaival szemben. Jelenleg a korszerú erómúvi technologiakban az
uralhato nyomas 50..0 bar, a hómerseklet 550..50 °C.
A góz hasznalatanak legegyszerúbb Iormaia, ha csupan hóhordozokent alkalmazzuk.
Hóatadasi tenyezóie hasonlo mint a gazoke, de nagysagrendekkel megnó
halmazallapot valtozas eseten. Forras közben 10
3
..10
5
W/(m

K), kondenzacio soran
10
3
..10
4
W/(m

K). A 150..10 °C hómerseklet-tartomanyban a ielentós
hómennyiseget igenyló ipari technologiak szamara telitett vagy igen kis mertekben
tulhevitett góz allitanak eló. A gózt regebben elószeretettel alkalmaztak központi
Iútesekben, tavhórendszerekben, de a Iorro viz kedvezóbb tulaidonsagai miatt szinte
teliesen kiszoritotta e területról. A gózt nagy reitett hóie alkalmassa teszi hótarolasra
is. Ezek a tarolok lenyegeben nyomas ala helyezett ketIazisu rendszerek, melyekben a
viztükör Ielett góz helyezkedik el. A nyomas vagy a hómerseklet valtozasanak
hatasara viz parolog el, vagy góz kondenzalodik.
A Ieilesztett góz ielentós hanyadat az erómúvekben expanzios gepekben
(gózturbinak) hasznositiuk, ahol a góz hóenergiaiat mechanikai munkava alakitiuk. A
gózIeilesztó berendezesek annal szigorubb követelmenyeket tamasztanak a tapvizzel
szemben, minel nagyobb az allapotiellemzók (nyomas, hómerseklet) erteke. Az
üzembiztonsagnak elengedhetetlen Ieltetele mind a gózt elóallito berendezesben, mind
pedig az azt hasznositoban, hogy a vizminóseg Ielelien meg a megkivant Iizikai es
kemiai követelmenyeknek. A vizgóz nagy energetika szerepet erzekelteti, hogy a
primer energiahordozo Ielhasznalas mintegy harmadat gózIeilesztest szolgal, aminek
ketharmadat a villamosenergia-ipar hasznositia.
© Phare Program HU-94.05
3
4. ENERGIAATALAKITAS
A primer energiahordozokbol szekunder energiahordozok elóallitasa, valamint az
atteres a szekunder energiahordozok egyik tipusarol egy masikra energiaatalakitasok
segitsegevel törtenik. A 9. abra alapian erzekelhetó, milyen Iontos szerepe van az
energiaatalakitasoknak az energiaellatas Iolyamataban. A Iizika az energiaIaita
modositasara nagyon sok lehetóseget tart Iel. A tovabbiakban az atalakitasi
eliarasokat a kinyert energiaIaita szerinti csoportositasban tekintiük at. Ennek soran a
hangsulyt a ielenlegi múszaki gyakorlatban alkalmazott eliarasokra helyezzük.
Erdemes azonban nemi Iigyelmet szentelni az energetikai szempontbol igeretes egyeb
lehetósegeknek is. Ezek közül io nehany ma meg csak olyan kis energiat tud
szolgaltatni, hogy alkalmazasi lehetósegük merestechnikai, vagy vezerlestechnikai
Ieladatokra korlatozodik. A technikai Ieilódes azonban könnyen eredmenyezhet
ugrasszerú minósegi valtozasokat, amire epp az elmult ..3 evtized szolgaltatott sok
peldat (atomenergetika, erósaramu elektronika, uiszerú aramIorrasok stb.). Erdemes
Ielidezni, hogy legtöbb nagyteliesitmenyú energiaatalakito berendezesünk óse olyan
nagyon kis teliesitmenyú laboratoriumi demonstracios eszköz volt, mely meg seitetni
sem engedte a bemutatott Iizikai hatas múszaki ielentóseget.
Az attekintes erdekeben nemcsak az energiaIaitat modosito eliarasokat mutatiuk be,
hanem azokat a Iontosabb energiaatszarmaztatasi utakat is, melyek az energiaIaitat
nem erintik, de ui szekunder energiahordozo megieleneset teszik lehetóve. Az
energiaatalakitas ilyen szelesebb ertelmezese az energiaatalakitasi matrix (. tablazat)
azon elemeinek bevonasat ielenti, melyek sorat es oszlopat azonos energiaIaita
iellemzi (pl. a mechanikai munka egyik Iormaianak atalakitasa a mechanikai munka
masik Iormaiaba, hóhordozok Ielmelegitese hócsereból).
A targyalasnal a mindennapi ipari gyakorlatban elóIordulo harom Ió
energiaatalakitasi modra helyezzük a hangsulyt. Ezek a targyalas sorrendieben a
következók:
1. HóIorrasok (Iútes, tüzelestechnika es hútes).
. Hóerógepek (a hó mechanikai energiava alakitasa).
3. AramIorrasok (villamos energia Ieilesztese).
4.1.1. Hoforrasok
A környezetünkben talalhato közegekben es testekben gyakorlatilag korlatlan
mennyisegú hó all rendelkezesre a környezeti hómersekleten. A különIele termikus
múveletekhez viszont altalaban a környezetinel magasabb hómerseklet szükseges. A
hóhordozok hómersekletenek növelesehez hó bevezetesevel belsó energiaiukat
növelni kell. Csak kivetelesen Iordul eló, hogy a termeszet közvetlenül bocsatia
rendelkezesünkre a kivant hómersekletú hóhordozot, a geotermikus energiat a
Ielszinre iuttato viz vagy góz Iormaiaban. (A geotermikus energia nagyobb aranyu
kiaknazasara iranyulo elkepzelesek mar nem termeszetes modon Ielszinre kerüló
hóhordozokon alapulnak, hanem kivülról kivaniak a vizet besaitolni, lasd
4 © Phare Program HU-94.05
3.2.1.5 pont.) Altalaban a szükseges hót energiaatalakitasokra tamaszkodva tudiuk
csak biztositani.
Hóve közvetlenül at lehet alakitani minden mas energiaIaitat es a legtöbb atalakitasi
lehetóseget iparilag hasznositiak is. A gyakorlatban primer es szekunder
energiahordozokbol egyarant Ieilesztenek hót. A legIontosabb atalakitasi
lehetósegeket a 8. tablazat Ioglalia össze.
8. tablazat
Kiindulo energiaIaita Atalakitas utia
1. Kemiai eges, exoterm kemiai reakciok
. Nuklearis nuklearis reaktor
3. Villamos konduktiv ellenallas vesztesege, iv hóie es sugarzasa,
dielektromos veszteseg, indukcios veszteseg, inIrasugarzas,
mikrohullam, lezer, Peltier-hatas
4. Sugarzas Ielmelegedes abszorpcio reven
5. Mechanikai surlodas, hószivattyu, hútógep
. Hó hóatszarmaztatas
Sok technologiai múveletnel a hóIeilesztes vegcelia a hóhordozok Ielmelegitese.
Gyakran azonban a Ielmelegitett hóhordozonak csupan transzmisszios szerepe van,
hogy a hót a tovabbi Ielhasznalas helyere szallitsa. Az anyagok, szerkezetek
Ielmelegitese törtenhet közvetlenül a 8. tablazat 1..5. alternativaiban összeIoglalt
energiaatalakitasi Iolyamatokkal, de megvalosithato közvetve egy vagy több
energiahordozo közbeiktatasaval (. alternativa). Az utobbi megoldas egyedi
hóIogyasztok ellatasanal is elóIordul, de legnagyobb szerepe a csoportos hóellatasban
van. Ugyancsak igy lehet kielegiteni a hóhordozo anyagi összetetelevel,
allapotiellemzóivel kapcsolatos specialis Iogyasztoi követelmenyeket.
Hóenergia gazdalkodasunk ielenleg alapvetóen a kemiai energia hasznositasara
alapul. A Ieilesztett hónek több, mint 90 -at vegsó Iokon tüzelóanyagok elegetesere
lehet visszavezetni. A következókben reszletesen attekintiük a tüzelessel kapcsolatos
alapvetó Iolyamatokat.
4.1.1.1. TÜZELOANYAGOK ELTÜZELESE
Mai energiagazdalkodasunk zömmel a tüzelóanyagok elegetese soran Ielszabadulo hó
hasznositasan alapul. A tüzelóanyagok nagy resze termeszetes eredetú primer
energiahordozo (szen, kóolai, Iöldgaz, tózeg, túziIa, mezógazdasagi hulladekok), de
ielentós a mestersegesen elóallitott szekunder energiahordozok aranya is. E
mesterseges tüzelóanyagokat Ióleg a termeszetes eredetú anyagokbol nyerik (kóolai-
es szenleparlas termekei, pl. koksz, Iaszen, Iútóolai, tüzelóolai, gudron, kamragaz,
PB-gaz ), de lehetnek gyartott termekek (generatorgaz, bontott gazok, brikett ) vagy
technologiai mellektermekek (pl. kohogaz) is.
A legtöbb elem exoterm reakcioban egyesül az oxigennel, tüzelóanyagainknal a
karbon (reakciohó 3,8 MJ/kg) es a hidrogen (reakciohó 144 MJ/kg) oxidacioia
iatssza a Iószerepet, amihez kismertekben esetenkent a ken (reakciohó 10,4 MJ/kg) is
hozzaiarul. A tüzelesnel leiatszodo legIontosabb reakciok a 9. tablazatban lathatok.
A tüzelóanyagok az eghetó elemeken kivül szamos egyeb alkotot is tartalmaznak,
amelyek hatnak az eges leIolyasara. A tüzeles szempontiabol a tüzelóanyag hasznos
resze az elegethetó karbon es hidrogen. Ez nem mindig azonos azzal a karbon- es
hidrogentartalommal, amit a tüzelóanyag elemi kemiai analizise kimutat, mert ezen
© Phare Program HU-94.05
5
elemek egy resze eghetetlen vegyületek (pl. karbonat, viz) Iormaiaban is ielen lehet.
Tökeletes egesnel a karbon es a hidrogen a 9. tablazat 1. es . ielú reakcioi szerint
szen-dioxidda es vizgózze eg el. A tüzelóanyagban levó ken egy resze nem eghetó
vegyületekben van, a többi eleg (eghetó ken), idealis esetben ken-dioxidda a 3.
reakcio szerint. Ugyan a ken eghetó resze hozzaiarul a hóIeileszteshez, ez az alkoto
megsem kivanatos, mert az egestermek korrodalia a berendezeseket es szennyezi a
környezetet.
9. tablazat
Reakcio Megiegyzes
1. C O CO

+ =

.
H
1

O H O

+ =

3. S O SO

+ =

4.
CO
1

O CO

+ =

5.
H S
3

O H O SO

+ = +

. CH O CO H O
4
+ = +

7. C H 3O CO H O
4
+ = +

8.
C H
7

O CO H O

+ = +

9.
C H m
n
4
O mCO
n

H O
m n
+ +

¦
¦
¦
= +

10.
C
1

O CO

+ =

tökeletlen eges
11.
C H
m

n
4
O mCO
n

H O
m n
+ +

¦
¦
¦
= +

tökeletlen eges
1. CH O C H O
4
+ ÷ +
koromkivalas
13. CO C CO

÷ +
koromkivalas
14. CO H C H O

+ ÷ +
koromkivalas
A tüzelóanyagban levó nem eghetó vegyületek a tüzeles hatekonysagat ronto
ballasztanyagok. Ezek köze tartozik a nedvesseg is, amelynek mennyisege szelsóseges
esetben egyes barnaszeneknel a tüzelóanyag 0 -at is elerheti. A nedvesseg egy
reszet csak Iizikai erók kötik a tüzelóanyaghoz (Ielületi adszorpcio vagy keveredes),
ez a durva nedvessegtartalom, ami a tüzelóanyag legköri viszonyok között törtenó
termeszetes szaradasa közben eltavozik. Ez magyarazza, hogy a tüzelóanyagok
nedvessegtartalma erósen Iügg a tarolas körülmenyeitól. A teliesen kiszaradt
tüzelóanyag legszaraz, de abban meg szamottevó nedvesseg lehet, ezt tekintik
egvensulvi nedvessegtartalomnak. Ennek egy reszet Iiziko-kemiai erók kötik meg
(kapillaris nedvesseg, kolloid oldat), ami csak 100 °C Ieletti szaritassal tavolithato el.
Megegyezes szerint a 105 °C-on kiszaritott tüzelóanyagot tekintik szaraz
tüzelóanyagnak, az igy eltavolitott viz az analitikai nedvessegtartalom. Vegül a viz
egy resze, a szerkezeti nedvessegtartalom, vegyületekben talalhato (kristalyviz), ami
csak e vegyületek szetbontasahoz szükseges magas hómersekleten, a tüzeles soran
© Phare Program HU-94.05
szabadul Iel. A szerkezeti nedvessegtartalmat a tüzelóanyag nedvessegtartalmanak
meghatarozasanal nem szamitiak be. A tüzelóanyagban levó eghetetlen asvanyi
szennyezókból keletkezik az eges soran a hamu, ami szelsóseges esetben ugyancsak
egyes barnaszeneknel elerheti a szaraz tömeg 50 -at is. A hamu összesült darabiai
alkotiak a salakot, kis meretú, szallo por Iormaiaban tavozo resze a pernve.
A tüzelóanyagok elegetese Iizikai es kemiai valtozasokbol allo nagyon összetett
Iolyamat, melynek reszletei meg sok tekintetben tisztazatlanok. LeIolyasat nemcsak a
tüzelóanyag halmazallapota, szerkezete es összetetele szabia meg, hanem olyan külsó
körülmenyek is, mint a hómerseklet, a nyomas, a reakcioterben tartozkodas ideie, az
oxigennel törtenó keveredes modia. A magas hómersekletre kerülve a tüzelóanyagok
Iizikai es kemiai valtozasokon mennek keresztül. E Iolyamatok annal összetettebbek,
minel bonyolultabb molekulakbol epül Iel a tüzelóanyag es minel heterogenebb a
szerkezete. Az illo komponensek elparolognak, az összetett, bonyolult szenhidrogen-
molekulak egyszerúbbekke bomlanak le, de e Iolyamatokat modosithatiak vagy
Iekezhetik a különbözó kiseró anyagok. A leiatszodo kemiai reakciok neha
exotermek, gyakran azonban endotermek, ami hóelvonast ielent. Ugyancsak hót
igenyelnek a Iizikai allapotvaltozasok, a Iolyadekok elparolgasa (pl. olai), a szilard
anyagok kigazositasa, magas hómersekleten a molekulak termikus disszociacioia stb.
Többnyire endotermek a hamualkotok kemiai reakcioi is, valamint a szilard
halmazallapot valtozasai (pl. lagyulas). Mindezt a hót az eghetó elemek reakciohóie
Iedezi, ezert a tüzelóanyagok kemiai energiaiat nem lehet telies egeszeben hó
Iormaiaban kinyerni.
Az egeshez a tüzelóanyagnak legalabb a gyulladasi hómersekletig Iel kell
melegednie. A Ielmelegedes elsó Iazisaban eltavozik a durva es az analitikai
nedvessegtartalom (ez leIolyhat a túzteren kivül is a tüzelóanyag elózetes
Ielmelegitese soran). A hómerseklet növekedesevel mind nagyobb aranyban kivalnak
az illo alkotok is. Illonak azokat a komponenseket tekintik, amelyek a levegótól elzart
hevites soran aszaraz szilard vagy Iolyekony tüzelóanyagbol gazok es gózök
Iormaiaban kilepnek. Az illo alkotok nagy resze eghetó, de vannak eghetetlenek is. Az
illok telies mertekú kivalasa utan szarazanyag, koksz es hamu marad vissza. Az illo
alkotok aranya es Ielszabadulasanak kezdeti hómerseklete szamottevóen beIolyasolia
a gyulladasi viszonyokat. A Iolyekony szenhidrogenek bizonyos hómersekleten Ielül
gyakorlatilag telies mertekben elgózölögnek. A szenek illotartalma annal nagyobb,
minel Iiatalabbak, a szarazanyagra vonatkoztatott illotartalom antracitnal 4..9 ,
Ieketeszeneknel 10..40 , barnaszeneknel 40..0 , Ianal 85 -ot is eler. Az illo-
Ielszabadulas kezdeti hómerseklete szinten erósen tüzelóanyag-Iüggó, Iiatal
barnaszeneknel 130..170 C-on mar megindul a Iolyamat, de sovany Ieketeszeneknel
380..400 C is szükseges lehet. A gyulladas akkor következik be, amikor a
tüzelóanyagban Ieilódó hó meghaladia a hóveszteseget. A tüzelóanyagot egyreszt a
magas hómersekletú környezet melegiti a túzterben levó anyagok sugarzasa es
konvektiv hóatadasa utian, masreszt a tüzelóanyag, mindenekelótt az illo alkotok
egese soran Ieilódó reakciohó. Az oxidacio reakciosebessegenek exponencialis
hóIokIüggese miatt az idóegyseg alatt Ieilódó reakciohó csak bizonyos hómersekleten
Ielül elegendó a vesztesegek ellentetelezesere. E gvulladasi homerseklet nehany
tüzelóanyagra a 10. tablazatban lathato. Legalacsonyabb hómersekleten a nagy
molekulaiu szenhidrogen-gózök gyulladnak meg (50..300 °C), legmagasabb
hómersekleten (450..50 °C) a kisebb atomsulyu gazok, igy a hidrogen, a szen-
© Phare Program HU-94.05
7
monoxid, a metan. A környezet melegitó hatasa miatt a gyulladasi viszonyokat
szamottevóen beIolyasolia a tüzelószerkezet konstrukcioia is. Kialakitasanal Iontos
szempont, hogy a begyuitas utan Iolyamatosan biztositsa a kesóbb bevezetett
tüzelóanyag Ielmelegiteset a gyulladasi hómersekletig. Megiegyzendó, hogy
katalizatorral a gyulladasi hómerseklet alatt is biztosithato az eges Ieltetele, leteznek
olyan hóIeilesztó keszülekek, melyek e lang nelküli exoterm reakcio utian alacsony
hómersekleten .tüzelnek el¨ Iöldgazt vagy hidrogent.
10. tablazat
Tüzelóanyag Gyulladasi hómerseklet, °C
Tüzelóolai 40
Generatorgaz 50
Szen-monoxid 00
Hidrogen 450
Metan 50
Varosi gaz 450
Etilen 480
Propan-butan 50..750
Fa 300
Legszaraz tózeg 40..80
Fiatal barnaszen 50..300
Idós barnaszen 350..400
Feketeszen 400..500
Koksz 500..00
Antracit 500..550
Benzin 350..500
Gazolai 50
A gyulladas utan az eges zonaia terben kiteried, az erre iellemzó egesi sebesseg a
tüzelóanyag iellegetól es a tüzeles modiatol Iüggóen 0,3..10 m/s közötti ertek. A
reakciosebesseg gazok es gózök egesenel bizonyos nyomas- es hómersekletviszonyok
eseten annyira megnó, hogy az egesi sebesseg nagysagrendekkel nagyobb, 1..3 km/s-
os sebesseget is elerhet, robbanas következik be. A szokasos egestól elteróen a
robbanasnal a Iolyamat tovabbteriedeset nem anyagtranszport biztositia, hanem az egó
tartomanybol kiindulo nyomashullamok adiabatikusan a gyulladasi hómersekletig
komprimaliak a gazkevereket, a ter nagy reszeben szinte egyideiúleg következik be a
gyulladas. Mivel a robbanas Ieltetelei csak a reakcioban reszt vevó elemek bizonyos
sztöchiometriai aranyanal teliesülnek, a robbanas lehetósege csak az also es Ielsó
robbanasi hatar közötti aranyoknal all Ienn. A 11. tablazat e hatarokat mutatia nehany
anyagra, legköri nyomason levegóvel alkotott elegyekre. A belsó egesú motorok a
robbanast hasznaliak ki mechanikai munka elóallitasara, az ezekben elegetett
tüzelóanyagokat motorhaitoanyagnak vagy üzemanyagnak nevezik. A hóIeilesztest
szolgalo tüzelóberendezesekben viszont a robbanas megengedhetetlen, az nemcsak a
berendezest karositia, hanem eletveszelyes is. Ezert a gazzal múködó
tüzelóberendezesek biztonsagarol megIeleló vedelmek, automatikak, a lang Iennallasat
ellenórzó langórök beepitesevel gondoskodnak az üzemviteli elóirasok mellett. Ennek
ellenere a technologiai elóirasok megsertese nem egy sulyos balesetet okozott.
11. tablazat
Gaz Robbanasi hatar, terIogat
also Ielsó
Hidrogen 4,1 74,0
Szen-monoxid 1,5 74,0
Metan 4,3 14,0
8 © Phare Program HU-94.05
Etan 3, 1,5
Propan ,4 9,5
Butan 1, 8,5
Acetilen ,5 80,0
Benzin 1, 7,0
Generatorgaz 30,0 75,0
Torokgaz 40,0 5,0
Olaigaz 3,4 7,8
Vizgaz ,0 70,0
Varosi gaz ,0 35,0
A tüzelóanyagok hasznalati erteket az elegeteskor Ielszabadulo hó Ieiezi ki. Ezt a
tüzelestechnikai gyakorlatban a Iútóertekkel, a kemiai vizsgalatoknal az egeshóvel
iellemzik. Az egeshó a tüzelóanyag tökeletes elegetesekor Ieilódó hó, ha a bevezetett
tüzelóanyag es levegó hómerseklete, valamint a tavozo egestermekek hómerseklete
egyarant 0 °C, ami azt is ielenti, hogy a tüzelóanyag es a levegó nedvessegtartalma,
valamint az eges soran keletkezett viz Iolyekony halmazallapotban van az
egestermekekben. A valosagban az egestermekek magas hómersekleten tavoznak a
tüzelóberendezesekból es ielentós mennyisegú hót visznek magukkal.
A tenyleges hasznositas körülmenyeit iobban megközelitó fútoertek az egeshótól
abban ter el, hogy a tavozo vizet góz halmazallapotban veszi Iigyelembe. Igy a ket
iellemzó között a legnagyobb különbseget a viz ,3 MJ/kg parolgashóie ielenti, ami
kiegeszül azzal a mintegy 330 kJ/kg hóvel, ami a 0 °C-os viz 100 °C-ra valo
Ielmelegitesehez szükseges. A tüzelesi celra hasznalt tüzelóanyagok Iútóerteke 4 es
45 MJ/kg tartomanyban Iekszik, az also hatart a gyenge minósegú lignit, a Ielsót a
kóolaiszarmazekok ielölik ki. Az azonos hóteliesitmenyt biztosito tüzelóberendezesek
merete es beruhazasi költsege altalaban annal kisebb, minel nagyobb a tüzelóanyag
Iútóerteke. Ugyanez vonatkozik a tüzelóanyag-szallitasi költsegekre is. Ezert az
alacsony Iútóertekú tüzelóanyagok versenykepessegenek elóIeltetele a kitermeles
alacsony önköltsege. A nagyon alacsony Iútóertekú tüzelóanyagokat (pl. lignit, inert
tartalmu Iöldgaz, alacsony Iútóertekú gyartott gazok) ugyanezert nem gazdasagos
nagyobb tavolsagra szallitani, eltüzelesük csak elóIordulasuk közvetlen környezeteben
gazdasagos.
Az egeshez oxigen ielenletet is biztositani kell. Tökeletes egesnel a karbonbol CO

,
a hidrogenból H

O es a kenból SO

kepzódik. A tüzelóanyagban talalhato C, H es S
mennyisegetól Iüggóen a 9. tablazat 1..3. reakcioegyenletei hatarozzak meg azt a
sztöchiometriai aranyt, ami megszabia az egeshez elmeletileg szükseges oxigen
mennyiseget. Az oxigent többnyire levegó bevezetesevel biztositiak. Az elmeletileg
szükseges levegómennyiseggel azonban nem lehet tökeletesen elegetni a
tüzelóanyagot, mert egyreszt az eghetó anyag keveredese a levegóvel nem tökeletes,
masreszt az anyagok a reakcioterból idó elótt kiaramlanak. Ezert altalaban az
elmeletinel több levegóre van szükseg, ennek es az elmeleti mennyisegnek az aranya a
legfelesleg-tenvezo. A tüzeleshez szükseges legIelesleg a tüzelóanyagtol es a
tüzelóberendezestól Iügg, altalaban annal kisebb, minel tökeletesebb keveredest lehet
elerni.
Az elmeletileg szükseges levegómennyiseghez viszonyitott legIelesleg relativ erteke
nagyon valtozo, iol beszabalyozott szenhidrogen-tüzelesnel nehany szazalek is eleg,
szenportüzelesnel 0..30 , kezi tüzelesú kis berendezeseknel 80..100 is elóIordul.
Technologiai celra, peldaul a Iemkohaszatban elóIordul tüzeles levegóben szegeny,
© Phare Program HU-94.05
9
redukalo atmoszIeraban is, ilyenkor a tüzelóanyag a ielenlevó oxidokbol vonia el az
oxigent.

LegIeleslegtenyezó
1,05 1,1
5
10
Optimum
Eredó veszteseg
Füstgazveszteseg
Eghetó maradek

10. abra. Vesztesegek az egeshó szazalekaban
Gyakorlati okokbol a legIelesleg sem biztositia a tüzelóanyag tökeletes elegeset. A
karbon egy resze csak szen-monoxidda eg el (pl. a 9. tablazat 10. es 11. egyenletei
szerint), az egestermekekkel elegetlen gazok, pernyeeghetö, korom, szallokoksz,
salakeghetó tavozik a túzterból, ami energetikailag veszteseget ielent. Ennek
csökkentese azonban csak bizonyos mertekig lehetseges, ugyanis a legIelesleg
növelese a legIelesleg növeli a Iüstgaz mennyiseget es az azzal tavozo, ugyancsak
veszteseget ielentó hót. Igy a legIelesleg Iüggvenyeben kiielöli az eredó vesztesegnek
minimuma van (l. 10. abra.), ami kiielöli az energetikai optimumot.
Egyes tüzelóberendezesekben a levegó egy reszet a tüzelóanyaggal együtt iuttatiak a
túzterbe (primer levegó), a többit masutt az eges soran Iuiiak be (szekunder levegó).
A levegóbevezetes aranyaval es sebessegevel iavithato a keveredes es a kieges
merteke. Kisebb berendezesekben a levegó beszivasat a kemenyek termeszetes huzata
biztositia, amit a meleg Iüstgaz es a környezeti hideg levegó súrúsegkülönbsegeból
szarmazo Ielhaitoeró hoz letre. Nagyobb berendezeseknel viszont ventillatorokra is
szükseg van.
A tüzeles egestermeke a Iüstgaz es a salak. Tökeletes egesnel a Iüstgazban szen-
dioxid, vizgóz, ken-dioxid es az elhasznalt oxigennek kereken negyszereset kitevó
nitrogen (a bevezetett levegó 79 -a) talalhato. Tenylegesen a legIelesleg miatt Iel
nem hasznalt oxigen, a tökeletlen eges következteben szen-monoxid, hidrogen es
metan, valamint egyeb gazkomponensek is vannak a Iüstgazban. Rossz
üzemvezetesnel, ha keves az oxigen, az elegetlen szenból korom (9. tablazat 1-14.
reakciok), ami Iüst alakiaban tavozik. Ha a Iüstgazban sok az oxigen, az SO

egy
resze SO
3
-ma alakul at, ami a nedvesseggel kensavat alkot. E kensav kondenzalodik
es megtamadia a Iemes szerkezeti anyagokat, ha a Iüstgaz hómerseklete a kensav
harmatpontia ala csökken (alacsony hómersekletú korrozio). Nagyobb legIeleslegnel
70 © Phare Program HU-94.05
maga a harmatpont is magasabb, ami szinten a legIelesleg csökkentesere ösztönöz. A
ken-trioxid-kepzódes aranya viszonylag kicsi es tüzelóanyagIüggó, a Ieilódó SO
3
a
tavozo SO

, szazalekaban rostelvtüzelesnel 1,..,9, szenportüzelesnel 0,8 es
olaitüzelesnel 0,5..4,0 -ot tesz ki, az olaiban talalhato vanadium az SO
3
kepzódest
katalizalia. Az alacsony hómersekletú korroziot a legIelesleg csökkentesevel,
inhibitorok adagolasaval, kemiai vagy adszorptiv lekötessel, vagy a hómerseklet
emelesevel lehet ellensulyozni. A nagy legIelesleg a magas hómersekletú korroziot is
elómozditia, amit az olaiokban talalhato elemek, mindenekelótt az alacsony Iorrpontu
vanadium okoz. Az oxigennel vanadium-pentoxidot (V

O
5
) alkot, ami maga is
korroziot okoz, de különösen agressziv a natrium-oxiddal alkotott eutektikuma,
aminek az olvadasi hómerseklete is alacsony. Az eutektikum lagyulasa 570..00 °C-on
indul meg, e hómerseklet Ielett a Iemes szerkezeti anyagokat es a Ialazati anyagokat
megtamadia, aminek megakadalyozasara az olaitüzelesú erómúvek gózparametereit
sokIele 540..545 °C-ban maximaltak. A magas hómersekletú korroziot
adalekanyagokkal csökkenteni lehet. A Iüstgazban az egeszsegre artalmas nitrogen-
oxidok is vannak. A túzterben a nitrogen es az oxigen egy kis hanyada NO-va
kapcsolodik össze, különösen 1500 C-ot meghalado hómersekleten. A nitrogen-oxid
egy kis resze 00 °C Ielett oxigenben dus környezetben lassan NO

-ve alakul at. Az
NO
X
kepzódest a túzter-hómerseklet es a legIelesleg csökkentesevel lehet mersekelni.
Különösen Iöldgaztüzelesnel nagy a nitrogen-oxidok koncentracioia a magas
hómerseklet miatt. erteke 5..50 gNO
X
/GJ-t is elerhet. Jelentós lehet az NO
X

kepzódes szeneknel is, ha eredeti nitrogentartalmuk magas volt.
Szilard tüzelóanyagoknal szamottevó mennyiseg a tüzelóanyag nem eghetó resze, a
hamu, ami nagyreszt különIele oxidokbol all. Ezek alacsony Iorrpontu, kis hanyada
gazallapotban tavozik a Iüstgazzal, legnagyobb resze viszont szilard halmazallapotu.
A hamubol a kismeretú, granulalt lebegó reszecskekke összeallt pernyet a Iüstgaz
ragadia magaval, a többi salak Iormaiaban marad vissza. A pernye es a salak aranyat a
tüzelóanyag minósege es a tüzeles modia szabia meg, darabos szennel múködó
rostelytüzelesnel a hamu 15..0 -a, porszen-tüzelesnel 80..85 -a pernye. A pernye
koptatia az aramlas utiaba esó szerkezeti anyagokat, kedvezótlen aramlasi
viszonyoknal lerakodhat, csökkentve az aramlasi keresztmetszetet es a
tüzelóberendezes teliesitmenyet. A salak rendszerint nemi eghetó anyagot is tartalmaz,
aminek a salakra vonatkoztatott szazalekos sulyaranya a salakeghetó. Nagy
salakeghetó aranynal egy reszet utoegetó berendezesen egetik ki. A salak kemiai
összetetele szenIaitankkent erósen valtozik, ettól Iüggóen lagyulaspontia 1050 es
1500 °C között van olvadaspontia pedig ennel magasabb ertek. Az olvadaspont annal
magasabb, minel nagyobb a savanyu es a bazisos alkotoreszek aranya a hamuban. A
meglagyult hamu lerakodhat vagy rasülhet a szerkezeti elemekre, rontva a hóatadast,
es üzemviteli zavarokat is okoz. Ezt a túzter megIeleló kialakitasaval kell elkerülni.
Többnyire olyan hómersekletviszonyokat alakitanak ki, hogy a salak szilard rögök
Iormaiaban legyen eltavolithato (granulalo tüzeles). Vannak viszont olyan
tüzelóberendezesek is amelyeknel a hómerseklet meghaladia a salak olvadaspontiat, es
a salakot Iolyekony allapotban tavolitiak el a túzterból (salakolvaszto tüzeles), amit
azonban csak alacsony salakolvadasponttal iellemzett tüzelóanyagoknal lehet
megvalositani. Az eges soran Ielszabadulo hó egy resze vesztesegkent a környezetbe
tavozik.
© Phare Program HU-94.05
71
Ennek kisebb resze a szerkezet sugarzasa es konvektiv hóleadasa utian tavozik, a
veszteseg legnagyobb resze az egestermekekben kilepó hó. A magas hómersekleten
tavozo egestermekek hókapacitasukkal aranyos hómennyiseget szallitanak el.
Különösen a Iüstgazveszteseg ielentós, ami a legIelesleg-tenyezóvel aranyosan nó
ismet egy ok a legIelesleg csökkentesere. Legnagyobbreszt ez a körülmeny szabia
meg a túzter hómersekletviszonyait is. Bar a túzterben es környezeteben az izotermak
topograIiaia nagyon bonyolult, az atlagos hómerseklet io közelitessel a hasznosithato
hómennyiseg es az egestermekek hókapacitasanak hanyadosabol szamithato. A
hasznosithato hó nem telies mertekben azonos az elegett tüzelóanyag mennyisegenek
es Iútóertekenek szorzataval, elómelegites eseten a levegóvel es a tüzelóanyaggal
bevitt hó növeli, a környezetbe tavozo veszteseg pedig csökkenti. A bevitt levegó
elómelegitese a Iüstgazzal szamottevóen iavitia az energetikai hatasIokot. (A Iüstgaz
lehúlese miatt ezen elómelegitók kritikus kerdese az alacsony hómersekletú korrozio.)
Nagy kazanoknal a Iüstgazveszteseg 4..8 , a salakveszteseg 1.. , a tökeletlen
eges okozta veszteseg pedig .. , kis berendezeseknel e mutatok lenyegesen
nagyobbak lehetnek. Miutan az egestermekek hókapacitasat elsódlegesen a Iüstgaz
mennyisege szabia meg, a legIelesleg csökkentese nemcsak a hatasIokot, hanem a
tüzeles hómersekletet is növeli.
A levegóben lezailo eges hómersekletet az korlatozza, hogy a Iüstgaz ielentós
hanyadat a ballaszt nitrogen teszi ki. Ezert magas hómersekletet igenyló
Iolyamatoknal (pl. a kohaszatban) elóIordul, hogy az egeshez bevezetett levegót
oxigennel dusitiak. Tüzeles tiszta oxigenben magas költsege miatt csak kivetelesen
Iordul eló erre pelda a hegeszteshez acetilen, a raketahaitashoz hidrogen elegetese
oxigenben. Ha viszont a Iüstgaz hómerseklete nagyon magas, 1800..000 °C Ielett, a
molekulak nagyobb mertekben disszocialnak, ami egyreszt hót von el, masreszt növeli
az egestermekek terIogatat, vagyis csökkenti a hómersekletet. Szoba iöhet vegyületek
oxigentartalmanak hasznositasa is, erre pelda a termit eliaras, amelynel aluminium-
port vas-oxiddal kevernek össze es a Al ¹ Fe

O
3
÷ Al

O
3
¹ Fe reakcio 3000 °C-
nal is magasabb hómersekletet szolgaltat.
A tüzelóanyagok eltüzelhetóseget es viselkedeset a tüzelóberendezesekben szamos
Iizikai es kemiai tulaidonsag beIolyasolia a Iútóerteken, a halmazallapoton es az
anyagi összetetelen kivül. Peldaul szeneknel az illotartalom, az összesülesre valo
hailam, a szemcsek meretenek eloszlasa es órölhetósege, a hamu kemiai es Iizikai
tulaidonsagai es mas hasonlo iellemzók iatszanak lenyeges szerepet. Folyekony
tüzelóanyagoknal a viszkozitas, a dermedespont, az elkokszolodasi hailam, a
porlaszthatosag es mas iellemzók lenyegesek a tüzelesi technologia kialakitasanal,
ismet masok a motorhaitoanyagkent törtenó hasznositashoz (kompressziotüres, kis
aIIinitas a Iemekhez, tarolhatosag stb.).
Hiba lenne azonban a tüzelóanyagokat kizarolag múszaki tulaidonsagaik alapian
megitelni. Alkalmazhatosagukrol vegsó soron a gazdasagi kihatasok döntenek, ami
nemcsak a kitermeles költsegen, hanem a Ielhasznalason is mulik. A kitermeles
költsege a tüzelóanyag vagyon nagysagatol es kibanyaszasanak technologiaiatol Iügg,
a Ielhasznalase a tüzelóberendezesek beruhazasi es üzemeltetesi költsegeitól. Mint
emlitettük, az eges Iolyamata nagyon valtozatos a különIele tüzelóanyagoknal, a
tüzelóberendezeseket illeszteni kell a tüzelóanyaghoz. Ennek az illesztesnek Ió
tendenciaia sainos olyan, hogy az olcsobban kitermelt tüzelóanyag Ielhasznalasahoz
7 © Phare Program HU-94.05
többnyire dragabb tüzelóberendezes tartozik. Ezert a tisztanlatas erdekeben indokolt a
múrevalosagot a vegtermek versenykepessege alapian megitelni.
Az eges soran leiatszodo Iizikai es kemiai Iolyamatok tisztazatlansaga miatt a
tüzelóberendezesek kialakitasaban nagy szerepe van az empirianak. Ebból következik
az is, hogy a tüzelóberendezesek üzemeltetesenel nem lehet nagymertekben elterni a
tervezeshez alapul vett tüzelóanyag minósegetól es összeteteletól a konstrukcio
modositasa nelkül. A tüzelóberendezeseknek ez a rugalmatlansaga visszahat az
energiagazdalkodasra is. Az energiaellatas biztonsaganak növelesere egyes
tüzelóberendezeseket többIele tüzelóanyag eltüzelesere is alkalmassa tesznek, ami
termeszetesen beruhazasi többletköltseggel iar. Ez a megoldas elsósorban nagy
erómúvi vagy ipari berendezeseknel lehet gazdasagos es az energiagazdalkodas
rugalmassaga szamara elónyös. ElóIordulnak többIele szen eltüzelesere alkalmas
megoldasok, olaiat es gazt alternativan hasznalo berendezesek (pl. a hazai
szenhidrogen-erómúvek), sót olai, Iöldgaz es szen eltüzeleset lehetóve tevó
rendszerek is.
Az energetika rugalmatlansagabol Iakad az a követelmeny is, hogy egy adott
tüzelóanyagbol allion rendelkezesre akkora tüzelóanyag-vagyon, ami biztositia az arra
telepitett Iogyasztok ellatasat a berendezesek elettartama alatt. Ez a követelmeny
annal kritikusabb, minel nagyobb es minel rugalmatlanabb tüzelóberendezesról van
szo. Egy szenerómú letesitesenel peldaul nagyon kritikusan vizsgaliak, hogy a
szenellatas az erómú több evtizedes üzemet lehetóve teszi-e; az erómú kiepithetó
teliesitmenyet az szabia meg, hogy az alapul vett szenvagyon legalabb 30 evig
biztonsagosan Iedezze a szüksegletet.
A tüzelestechnika Ieilódese nagyon hosszu multra tekint vissza az óskor primitiv
túzhelyeitól napiaink több GW-os automatizalt kazaniaiig. E Iolyamatnak gyakran
nagy kihatasa volt nemcsak a technikai Ieilódesere, hanem a tarsadalmi viszonyokra is.
Szamos kezmúvesseg es ipari technologia a tüzelestechnika vivmanyainak
köszönhette megszületeset, Ieilódesük a tüzelestechnika mindenkori korlatitol Iüggött
(Iazekassag, kohaszat, elelmiszeripari technologiak, szilikatipar stb.). Mivel az
anyagok es termekek elóallitasahoz es Iormazasahoz rendszerint valamilyen termikus
Iolyamat szükseges (melegites, olvasztas, parologtatas, Iózes, lagyitas, Iorralas,
egetes, edzes, izzitas stb.), es szamos Iolyamat csak magas hómersekleten iatszodik le
(kemiai reakciok, halmazallapot-valtozasok, disszociacio, plazmakepzódes stb.), sok
technologia Ieilódese hosszu ideig Iüggött a tüzelestechnika haladasatol, mert a
tüzeles modia szabta meg az elerhetó hómersekletet. Ez a technologiai kapcsolat ma
mar lazabb, minthogy a hóIeilesztesnek szamos mas utia is iarhato, bar a nagy
mennyisegú hó elóallitasanak legIóbb modszere maig is a tüzeles maradt.
A tüzelóanyagokat tüzelóberendezesekben vagy hóerógepekben egetik el a
hóIeileszteshez. A tüzelóberendezesekben a tüzelóanyagot gyakran eló kell kesziteni a
tüzeleshez (órles, porlasztas), a bevezetett tüzelóanyag es levegó mennyiseget
szabalyozni kell es azokbol eghetó kevereket kell kialakitani. Az eges a túzterben
zailik le, ahonnan a Ieilódó hó sugarzas, hóatadas es hóvezetes reven vezethetó el. A
túzterból az egestermekeket is el kell szallitani. A legegyszerúbb tüzelóberendezesek a
helyisegek Iútesere hasznalt kalvhak es az etelkeszitesre szolgalo túzhelvek. Ezeket az
egyszerú es olcso berendezeseket azonban eleg rossz hatasIok iellemzi. Nagyobb
hóigeny kielegitesere a tüzelóanyagot kazanban egetik el, es a hóvel a IútóIelületeken
© Phare Program HU-94.05
73
keresztül munkaközeget (levegó, viz, góz stb.) melegitenek Iel. A kazanok nagyon
sok tipusa hasznalatos. Szerkezeti megoldasuk Iügg a rendeltetestól, az alkalmazott
tüzelóanyagtol, a munkaközeg iellegetól es parametereitól, az üzemvitel es a
szabalyozas modiatol es szamos egyeb körülmenytól. Hóteliesitmenyük az
etazsIúteseket kiszolgalo 10 kW-os nagysagrendtól az erómúvek több GW-os
teliesitmenyeig valtozik. A kazanhatasIok megközelitóleg a munkaközegnek atadott
hó es a tüzelóanyag vegyi energiaianak hanyadosa. Ez elsódlegesen a IútóIelületek
kialakitasan mulik: minel nagyobb hatasIok eleresere törekszenek, annal több
szerkezeti elemet kell beepiteni es annal bonyolultabb azok között a hókapcsolat, ami
a beruhazasi es karbantartasi költsegek növelesevel iar. Lenyegesen csökkenti a
hatasIokot a IútóIelületek degradacioia (elpiszkolodas, salaklerakodas, korrozio),
valamint a kazan tömiteseinek romlasa (tömörtelenseg), ezert a berendezesek
karbantartasa es üzemeltetesi szinvonala ielentós szerepet iatszik. Ez minden
tüzelóberendezesre iellemzó, tehat az energetikai hatasIok iavitasa erdekeben
megkülönböztetett Iigyelmet erdemel.
A kohaszat, a szilikatipar, az elelmiszeripar, a vegyipar gyartasi Iolyamataiban
gyakran Iordulnak eló magas hómersekletet igenyló szaritasi, hókezelesi, izzitasi,
pörköló, olvasztasi es hasonlo múveletek. E technologiai Iolyamatokhoz szükseges
magas hómersekletet kemencekben allitiak eló. Szerkezeti Ielepitesük szorosan
alkalmazkodik az ipari Ieladathoz (boksa-, tegely-, kad-, csó-, aknas, alagut-, kamra-
stb. kemencek). A közvetlen Iútesú kemenceknel az egestermek közvetlenül
erintkezik a hókezelt anyaggal, a közvetett Iútesúeknel nem. Közvetlen Iútesú ipari
kemencekben a technologiai anyagokbol is kerülhetnek komponensek a túzterbe,
magas hómersekleten leiatszodo Iizikai Iolyamatok (parolgas, disszociacio) es
gaztermeket eredmenyezó kemiai reakciok következteben. Attol Iüggóen, hogy ezek
a komponensek exoterm vagy endoterm reakciokra hailamosak, modosul a túzterben
hasznosithato hó mennyisege, e komponensek beIolyast gyakorolhatnak a Iüstgaz
mennyisegere es összetetelere, tovabba a túzter hómersekletere is. Ezek a hatasok a
kemencek hómerlegenek es energetikai hatasIokanak szamitasat meglehetósen
bonyolultta tehetik.
A tüzelóberendezesek tenyleges konstrukcioia nagyon erósen Iügg a tüzelóanyag
iellegetól. Legegyszerúbben es leghatekonyabban a gazokat lehet eltüzelni. A gazt
többnyire levegóvel keverve egókön keresztül nyomiak be az eges helyere. A gaz a
levegóvel iol keveredik, az egeshez kis, nehany szazalekos legIelesleg szükseges, ami
io hatasIokot es magas túzterhómersekletet biztosit. A gazlangban kezdetben pirogen
disszociacio alakul ki, maid szen-monoxid es hidrogen kepzódik, ami szen-dioxidda es
vizgózze eg el. A gazeges nagyon keves hamuval iar, gyakorlatilag szinte csak
gaznemú egestermek kepzódik. Ez, valamint a kis legIelesleg azt eredmenyezi, hogy a
tüzelóberendezes elhasznalodasa lassu, keves karbantartast igenyel. A kis legIelesleg
miatt a gaz-levegó arany szabalyozasa Iontos Ieladat: ha a levegó tul keves, a
hidrogen nagyobb egesi sebessege miatt a szen egy resze korom alakiaban valik ki. Ha
az egókön kiaramlo gaz sebessege meghaladia az egesi sebesseget, a lang leszakad. A
gaz es a levegó mennyisegevel a tüzelóberendezes teliesitmenye könnyen
valtoztathato, es mivel az eltüzelt gaz összetetele idóben gyakorlatilag allando, a
tüzeles egyszerúen automatizalhato. Az automatizalas egyben az ellen is vedelmet
nyuit, hogy a gaz-levegó elegy a túzterben robbanasveszelyes koncentracioban
Ielhalmozodion (11. tablazat), a lang kialvasat ellenórzó langórök elreteszelik az
74 © Phare Program HU-94.05
uiragyulladas lehetóseget. Vezetekes gazhalozatbol rendkivül egyszerúve valik a
tüzelóanyag-ellatas Ieladata is. Mindezekból következik, hogy a gazzal múködó
tüzelóberendezesek a legolcsobbak, a legiobb hatasIokuak, es üzemeltetesük is a
legegyszerúbb. Ugyanakkor a robbanasveszely miatt Iokozott biztonsagi
követelmenyeknek kell eleget tenni, es a hatranyok között emlitendó az NO
X

kepzódes veszelye is.
A gaztüzeles elónyei különösen kidomborodnak a Iöldgaznal, amit magas Iútóerteke
alapian nagy tavolsagra is gazdasagosan lehet szallitani. Ha Iöldgaz bósegesen all
rendelkezesre, erdemes minel több tüzelóberendezest arra telepiteni a gazvezetekek
közeleben. Ha a vegyipar nyersanyagigenye vagy a Iorrasok mennyisege korlatozza a
Ielhasznalhato Iöldgaz mennyiseget, a Iogyasztoi igenyek kielegiteset rangsorolni kell.
Ekkor a kisebb tüzelóberendezeseket celszerú elónyben reszesiteni, mert a nagy
teliesitmenyú tüzelóberendezeseknel mas tüzelóanyaggal is io hatasIokot lehet elerni.
Ugyanezt tamasztiak ala a környezetvedelem es a munkaeróhelyzet követelmenyei is.
A Iolyekony tüzelóanyagokat szinten egók segitsegevel tüzelik el. A magas
hómerseklet hatasara a Iolyadek elparolog (a Iorraspont mindig alacsonyabb a
gyulladasi hómersekletnel), a keletkezó gózök a gazokhoz hasonloan egnek. A
Iolyadek csalt gózIazisaban eg, amelyben a hó hatasara a nagy molekulaiu
szenhidrogenek egyszerú gazokra, instabil atomcsoportokra es elemi szenre
bomlanak. A gyulasi hómerseklet es az egesi sebesseg a molekulaszerkezettól Iügg, az
eges annal vontatottabb, minel nagyobbak a molekulak es minel nagyobb a
szenatomok szama a szenhidrogenekben. Az olaiegók szerkezete bonyolultabb, mint a
gazegóke, mert a Iolyadek diszpergalasarol is gondoskodnunk kell. Ennek erdekeben
a Iolyadekot vagy elparologtatiak Iorro Ielületen, vagy Iinom eloszlasu ködde
porlasztiak el a beIuashoz. A porlasztasra többIele technikai megoldast hasznalnak
(nagy sebessegú levegó vagy gózsugar beIuasat, nagy nyomast stb.). A hasznalatos
Iolyekony tüzelóanyagok dermedespontia es viszkozitasa szeles hatarok között
valtozik. A kisebb tüzelóberendezesekben hasznalt tüzelóolaiok dermedespontia
alacsony es viszkozitasa a környezeti hómersekleten kicsi, igy a betaplalas es a
porlasztas sem okoz gondot. Nagy berendezesekben viszont magas dermedespontu,
nagy viszkozitasu, olcsobb Iútóolaiat gazdasagos hasznalni, ami csak magas
hómersekleten Iolyekony es porlaszthato. Ilyenkor gondoskodni kell a tüzelóanyag
elómelegiteseról, sót csóvezeteken törtenó tüzelóanyag-ellatasnal a vezetek
melegiteseról is. Ez iellemzó az olaiIinomitok melle telepitett, a gudront eltüzeló
erómúvekre is (pl. a Dunamenti Erómúben eltüzelt gudront 10 °C-on taroliak es
180 °C-on iuttatiak az egókbe). Az egyenlótlenebb keveredes miatt az olaitüzeles
valamivel nagyobb legIelesleget igenyel, mint a gaztüzeles. Az egestermekek
legnagyobb resze gaznemú, csupan minimalis mennyisegú szallohamu es ha a
legIelesleg keves a tökeletlen eges következteben nemi korom kepzódik. Ilyen
koromkivalasra vezetó bomlas nehany peldaiat mutatiak a 9. tablazat 1-14.
egyenletei. Az olaiban elóIordulnak kokszolodasra hailamos alkotok is. Egyes asvanyi
anyagok (vanadium, ken stb.) pedig korroziot okozhatnak, ezert a tüzelóberendezesek
elhasznalodasa nagyobb mervú. Az olaitüzeles szabalyozasa es automatizalasa szinten
könnyen biztosithato. Az olaiial múködó tüzelóberendezesek valamivel dragabbak,
mint a gaztüzelesúek es több karbantartast igenyelnek. A tüzelóanyag-ellatas
bonyolultabb, de nem iar nagy munkaeróigennyel. Az olaiar ugrasszerú növekedese az
olaitüzeles megitelesenek alapvetó atertekeleset eredmenyezte. A kóolaiIeldolgozas Ió
© Phare Program HU-94.05
75
iranya a Ieheraru kihozatal növelese a tüzelesre hasznalhato Irakciok rovasara, mert
vilagszerte a motorhaitoanyag-ellatas a szúk keresztmetszet. Az aremelkedes az
olaitüzeles versenykepesseget is erósen csökkentette. Ezert múszaki elónyei
ellenere az olaitüzeles visszaszorul olyan terü1etekre, ahol az ellatast mas
tüzelóanyaggal nehez biztositani es a technologia igenyei, a környezetvedelem
követelmenyei, a munkaeró-ellatas gondiai vagy a lakaskultura szempontiai
olaitüzelest indokolnak. A destruktiv eliarasok terhoditasa csökkenti a
nagyIogyasztok Iútóolai-bazisat, mindenekelótt az erómúveket.
A legbonyolultabb Iolyamat a szilard tüzelóanyagok egese. A hó hatasara a
tüzelóanyagbol elillano eghetó gazok gazkeverekkent egnek es iavitiak az egesi
mechanizmust. A visszamarado szilard anyag hatarIelületen oxidalodva sokIele Iizikai
es kemiai Iolyamat közben bomlik le es eg el. A rendelkezesre allo idó alatt gyakran
nem tud tökeletesen kiegni, az összesülesre hailamos szen belseieben vagy a salakban
kiegetlen darabok maradhatnak. A darabos, durva szerkezetú tüzelóanyagokat
altalaban rostelyos tüzelószerkezetekben egetik el. A rostely Ieladata egyreszt az izzo
tüzelóanyag hordasa, masreszt az alatta beiuttatott primer levegó szetosztasa a
tüzelóanyagban. A salak a rostely alatti salakterben gyúlik össze. Szerkezeti Ielepitese
szerint a rostelyt vizszintesen, Ierde sikban vagy lepcsózetesen lehet kikepezni a
tüzelóanyag tulaidonsagaitol (hailam az összesülesre, hamutartalom stb.) es az
adagolas modiatol Iüggóen. A rostely lehet Iixen rögzitett, allo megoldasu, de
tökeletesebb kiegest biztositanak a mozgo szerkezetek. Az utobbiak közül legelteried-
tebb a vandorrostely, amelynek sikban elhelyezett rostelypalcai halado mozgast vegzó
vegtelen lancot alkotnak. A lepcsósen elhelyezkedó rostely elemeinek alternalo
mozgatasaval valositiak meg a bolygato tüzelest. A rostelytüzeles kis es közepes
teliesitmenyú berendezesnel celszerú. Nagy kazanok tüzelóberendezeseit ma mar
kizarolag szenportüzelessel epitik. Ezeknel a malmokban Iinomma órölt szenport
egókön keresztül Iuiiak be a túzterbe, az eges io hatasIokat a porszemcsek nagy
Iailagos Ielülete es a levegóvel valo io keveredes biztositia. A rostelytüzeles nagy, de a
szenportüzeles is szamottevó legIelesleget igenyel, igy a tüzeles hatasIoka kisebb,
mint a szenhidrogen-tüzelesnel. A szenminóseg ingadozasa miatt a tüzeles
nehezebben, az anyagaramlas sebessege miatt lassabban szabalyozhato, az
automatizalas nehezen es költsegesen valosithato meg.
A szentüzeló-berendezeseket Iokozottan eri koptato hatas, korrozio, elpiszkolodas,
ezert rendszeres es sokiranyu karbantartast igenyelnek. Egyes szerkezeti elemeik
elettartama meg igy is alacsony. A szenhidrogen-tüzeleshez viszonyitva ezek a
tüzelóberendezesek lenyegesen dragabbak, üzemvitelük bonyolultabb, es Iokozott
elhasznalodasnak vannak kiteve. Mindehhez a nagyobb munkaeróigeny iarul, amit
nemcsak a tüzelóanyag es az egestermekek kezelese, hanem a karbantartasi Ieladatok
is növelnek. E hatranyok miatt a szen kiszorul a kis berendezesek területeról, es csak
nagy tüzelóberendezeseknel nyuit versenykepes vagy szüksegszerú alternativat. A
tüzelóanyagok ielentós hanyadat mechanikai munkat szolgaltato belsó egesú
motorokban egetik el. E hóerógepek ielenleg a mobil berendezeseknek maidnem
kizarolagos eróIorrasai, de mint stabil erógepek is hasznalatosak. Mivel az eges
ezekben nagy nyomason, többnyire robbanasszerúen Iolyik le, a ielensegek sok
tekintetben elternek attol, amit a tüzelóberendezesekkel kapcsolatban az elózóekben
targyaltunk. Üzemanyagkent sokIele Iolyekony tüzelóanyag (benzin, gazolai,
petroleum, alkohol, benzol, metanol stb.) vagy eghetó gaz (vilagitogaz, generatorgaz,
7 © Phare Program HU-94.05
Iöldgaz, kohogaz, hidrogen stb.) iöhet szoba, ezek közül a kóolaileparlasnal nyert
Ieheraruk iatszanak alapvetó szerepet. A belsó egesú motorokban a mechanikai
munka elóallitasahoz egy munkaközeggel hókörIolyamatot vegeztetnek. Az eges a
munkaközegben, a hókörIolyamat egyik Iazisaban törtenik. Attol Iüggóen, hogy a
hókörIolyamat soran hogyan alakulnak a hómersekleti es nyomasviszonyok, hogyan
vezetik be az üzemanyagot, es az eges milyen iellegú, a körIolyamatok sokIele tipusat
lehet megkülönböztetni.
Kis teliesitmenyú berendezesekben, mindenekelótt a szemelygepkocsikban, a
benzinüzemú Otto-motorok allnak az elsó helyen kis sulyuk miatt. A benzinmotor
egesterebe benzin-levegó kevereket taplalnak be. A io keveredes erdekeben a benzint
többnyire karburatorban elporlasztva adagoliak a levegóhöz, bar elóIordul
beIecskendezeses es elgazositasos adagolas is. A benzinben dus levegót legIeliebb
1:10 aranyban komprimaliak es szikraval meggyuitiak. A szikratol a langIront
0..30 m/s sebesseggel robbanasszerúen szetteried, a Ielmelegedett munkaközeg
pedig kiteried. A benzinmotoroknal az eges oxigenben szegeny környezetben es rövid
idó alatt zailik le. A tökeletlen eges miatt a kipuIogo gazban ielentós mennyisegú
szen-monoxid es reakciokepes szenhidrogen van, a CO tartalom üresiaratban 5..10
terIogatszazalekot is elerhet. Ugyanezert a hatasIok is alacsony, atlagosan 5 körül
mozog. A benzinnel szemben Iontos követelmeny a kompressziotúres, ellenkezó
esetben a robbanashullamok kopogaskent hallhato iarulekos üteshullamokat okoznak.
A kompressziotúrest az oktanszammal iellemzik, merószama az n-heptan-izooktan
keverekben az utobbi reszaranya. E keverek kompressziotúrese a keveresi arannyal
valtozik, a minósiteshez olyan kevereket keresnek, amelyik a vizsgalt benzinhez
hasonloan viselkedik. Az oktanszam növelesere kemiai eliarasokkal modositiak a
szenhidrogen-molekulak szerkezetet, vagy adalekokat adnak a benzinhez (pl.
1,5 ml/kg-ot meg nem halado mennyisegben olomtetraetilt). A motorok
kompresszioviszonyanak növelese az elmult evtizedekben mind nagyobb oktanszamu
benzinek elóallitasat igenyelte a kóolaiipartol. A ielenleg Iorgalomban levó benzinek
oktanszama 8 es 98 között mozog, nem valoszinú, hogy a iövóben igeny lesz az
oktanszam tovabbi szamottevó növelesere, sót a környezetvedelmi problemak
Iokozottabb elóterbe kerülese miatt a benzin olomtartalmat a lehetó legnagyobb
mertekben csökkentik.
A nagy teliesitmenyú berendezesek, haiok, vasutak, munkagepek, teherautok,
autobuszok idealis munkagepe a gazolaiial múködó Diesel-motor. Nagyobb sulyukat
es arukat ellensulyozza az alig Ieleakkora üzemanyag-Iogyasztas, a sokkal iobb
hatasIoku es olcsobb üzem, valamint a io szabalyozhatosag. A Diesel-motor
egestereben levegót súritenek össze 30..50 bar nyomasra, maid gazolaiat
Iecskendeznek be. A gazolai magatol meggyullad, mert a kompresszio következteben
a levegó hómerseklete a gyulladaspont Iöle emelkedik. Az eges lassu, a körIolyamat
hatasIoka io, gepiarmú-motoroknal atlagosan 35 , nagy motoroknal 40..45 -ot is
eler. Mivel a gyulladasi kesedelem rontia a hatasIokot, a gazolai gyulladasi hailama
Iontos iellemzó. Szamszerúen többnyire a cetanszammal iellemzik, ami az egyenertekú
cetan-¬-metilnaItalin kevereke. A leghianyos eges koromkivalassal iar, ami a kipuIogo
gazban tavozik. A repülógep-gazturbinak Ió haitoanyaga a petroleum (kerozin), a
stabil gazturbinak Iöldgazzal vagy gazolaiial üzemelnek.
© Phare Program HU-94.05
77
A vilag tüzelóanyag-Ielhasznalasa olyan nagysagrendet ert el, hogy a tüzeles
ökologiai következmenyei kezdenek erzekelhetóve valni. Globalisan e hatasok mer
egyre ielentósebbnek túnnek. Az energiaIelhasznalas azonban nem oszlik el
egyenletesen a Föld Ielszinen, hanem a nagy ipari centrumokban es a nagyvarosokban
koncentralodik, elsósorban az eszaki Ielteken. Ennek következteben ezeken a
területeken a helyi ökologiai hatasok szamottevóekke nóttek, sót nehany helyen az
eletkörülmenyek elviselhetetlenne valtak, ezert elóterbe kerültek a környezetvedelmi
követelmenyek.
A tüzelóberendezesekben a tüzelóanyagok egeset altalaban magas hómerseklet
iellemzi. Teried ugyan egyedi Iútóberendezesekben a lang nelküli, alacsony
hómersekletú katalitikus eges alkalmazasa is, de az igy Ielhasznalt tüzelóanyag
reszaranya ielentektelen. A langgal törtenó eges magas hómerseklete elónyös a iobb
hóatszarmaztatas miatt, viszont magasabb hómersekleten a vesztesegek is nagyobbak.
Az eges soran Ielszabadulo hó konvekcio es sugarzas utian heviti Iel a Ielmelegitendó
anyagot vagy szerkezetet. A konvekciot maga a lang is biztosithatia, többnyire
azonban a Ieilódó hó ielentós reszet elszallito Iüstgaz a hóleado közeg. A sugarzas
Iorrasa maga a lang, valamint a környezó szerkezeti elemek, az egesben reszt vevó
reszecskek es a magas hómersekletre hevitett Ielületek sugarzasa annal ielentósebb,
minel magasabb hóIokon zailik le az eges.
A Iluidtüzelesnel a hóvezetes is szerephez iut a hóatszarmaztatasban. A túzter
hómersekletenek elmeleti maximumat a tökeletes egesnel Ielszabadulo hó es a
hóatszarmaztatas reven elszallitott hó viszonya szabia meg, a valosagban csak ennel
alacsonyabb hómerseklet alakul ki. A túzter hómersekletet azonban gyakran
korlatozni kell, egyreszt a szerkezeti anyagok kimelese erdekeben, masreszt
kedvezótlen kihatasu egestermekek keletkezesenek elkerülesere. A szerkezeti
anyagok tönkre mehetnek magas hómersekletú korrozio vagy mechanikai
tulterhelódes következteben, mivel mechanikai szilardsaguk csökken a hómerseklet
növekedesevel. A tul magas hómerseklet az egestermekekben elómozditia agressziv
anyagok kepzódeset (Iemsok, vanadium-pentoxid stb.), a környezetre artalmas
emisszio növekedeset (NO
X
), vagy szentüzelesnel a salak olvadasat es lerakodasat. A
túzter hómersekletet csökkenteni lehet a környezó Ielületek intenziv hútesevel, vagy a
túzterbe iuttatott a Iüstgazt higito hóelvono anyagokkal (hideg Iüstgaz
visszacirkulaltatasa, vizbeIecskendezes). A hóigenyek Iedezeseben a tüzeles meg
hosszu ideig dominans szerepet Iog iatszani, azonban e hóIeilesztesi mod reszaranya a
Ielhasznalasban lassan csökkenó tendenciat mutat es Iokozatosan nagyobb szerepet
kapnak a hóIeilesztes mas alternativai. A vilagon Ielhasznalt primer energiahordozok
90-a ugyan tüzelóanyag, de ennek egyre kisebb hanyadat egetik el. Egyreszt bóvül a
nem elegeteshez kapcsolodo energia-transzIormaciok aranya (kóolaileparlas,
gazbontas, koksz- es brikettgyartas, szintetikus tüzelóanyag-elóallitas egyes tipusai
stb.) masreszt nó a primer energiahordozok nem energetikai celu kiaknazasa
(vegyipari alapanyag, kenóanyag, epitóanyag). A szekunder energiahordozok 70 -a
tüzelóanyag, azonban ezek ielentós hanyada motorhaitoanyag, melyeket nem
hóIeilesztesre, hanem mechanikai munkavegzesre hasznalnak.
12. tablazat
HóIeilesztes modia Hómerseklet, °C
Tüzeles
barnaszennel 800..1500
78 © Phare Program HU-94.05
Ieketeszennel 100..100
barnaszenbrikettel 1000..1800
tüzelóolaiial 000..800
Iöldgazzal 100..800
varosi gazzal 1300..00
generatorgazzal 1000..1900
torokgazzal 800..100
Eges belsóegesú motorokban 00..800
Kemiai reakciok 40..300
Lancreakcio nuklearis reaktorban 50..00 (800)
Villamos hevites
ellenallasIútessel 00..3100
ivvel 1000..3300
dielektromos veszteseggel 100..400
induktivan 700..000
inIrasugarzassal 300..1000
Napsugarzas abszorbcioia 40..3000
Geotermikus Iorrasbol 40..400
Tavhószolgaltatas 50..350
A tüzelóanyagok egesen kivül szamos mas exoterm kemiai reakcionak is van
energetikai szerepe a technikaban. Ezek elsósorban a kemiai technologiai
Iolyamatokon belül iarulnak hozza az energiamerleg egyensulyahoz egyreszt endoterm
reakciok reakciohóienek biztositasaval, masreszt a technologian belüli hóigenyek
Iedezesevel. Nehany reakciotipusnal annyi hó szabadul Iel, hogy abbol meg a
technologian kivüli hóigenyeket is el lehet latni.
Az exoterm kemiai reakciok hómerlege elvileg a tüzeleshez hasonloan alakul,
csupan az egestermekek szerepet a reakciotermekek veszik at. A korszerú vegyipari
Iolyamatok szamara a Iluidhalmazallapotok Ióleg a cseppIolyos az elónyösek, igy
a hó Iormaiaban Ielszabadulo energia Iolyekony es gaznemú hóhordozokban
ielentkezik. Ezeket közvetlenül ritkan lehet a technologiai Iolyamaton kivül is
Ielhasznalni, ilyen celra rendszerint hócseret kell beiktatni.
A mechanikai energia atalakitasa hóve szereny szerepet iatszik a hóIorrasok között.
A surlodas altalaban nem kivanatos veszteseg Iorrasa, csak ritkan szolgal anyagok
szandekolt Ielmelegitesere. Ugyancsak mechanikai energiat alakitanak at hóve a
kompresszios hószivattyuval. A hószivattyu egy munkaközeg (pl. Ireon vagy
ammonia) hómersekletet alacsonyabb ertekról magasabbra transzIormalia. A
hószivattyu lenyegeben hútógep, munkaközegevel hútó hókörIolyamatot vegeztetnek.
Elparologtatoiaban a munkaközeg elparolog, a parolgasi hót egy alacsony
hómersekletú (T
1
) hótarolo közegból elvont hó Iedezi. Ezt követóen a munkaközeget
W mechanikai munka beIektetesevel komprimaliak, ez az entalpia növekedeset
eredmenyezi es a munkaközeg hómerseklete T

-re nó. E magasabb hómersekleten a
munkaközeg kondenzatorban lecsapatva adia at hótartalmanak egy reszet egy masik
hóhordozonak. A kivant hómersekletre Ielmelegitett masik hóhordozo Iútesre vagy
technologiai Ieladat ellatasara szolgal. A kompresszios munkat villamos motor vagy
belsóegesú motor szolgaltatia.
A hókörIolyamat alapian könnyen belathato, hogy reverzibilis allapotvaltozasoknal
az atszarmaztatott Q hómennyiseg nagyobb a beIektetett W munkanal, a kettó aranya,

© Phare Program HU-94.05
79
annal kedvezóbb, minel kisebb a T

- T
1
hómerseklet-különbseg. A valosagos
irreverzibilis Iolyamatokkal megvalosithato arany ioval kisebb, a gyakorlatban
megvalosithato hóIoklepcsó 70 °C-nal kisebb.
A iavasolt hószivattyus rendszerek egy resze a környezetben korlatlan
mennyisegben, de alacsony hómersekleten rendelkezesre allo hó hasznositasat
celozza, ezeknel az elparologtatashoz a környezó levegóból. a talaibol vagy az
elóvizekból voniak el a hót. A masik kisebb T

- T
1
hómerseklet-különbseggel iaro
ut alacsony hómersekletú hulladekhó hasznositasara iranyul, a hútóvizek, a
szellózesnel Ielmelegedett levegó, szaritasnal a tavozo nedves levegó es hasonlo
közegek hóieból kiindulva. A gyakorlatban megvalosithato energiaarany 3 körül
mozog, vagyis a hószivattyu közelitóleg ennyiszer hatekonyabb a közvetlen villamos
Iútesnel. Ez az arany maidnem ellentetelezi a termikus villamosenergia-Ieilesztes es -
szallitas vesztesegeit, de a tüzelóanyag közvetlen eltüzelesenel nyert hó több, mint ha
abbol villamos energiat, maid hószivattyuval meleget allitanak eló, igy a villanymotor-
haitasu kompresszios hószivattyu hazai körülmenyek között csak kivetelesen lehet
energetikailag versenykepes. Kedvezóbb az eredó energetikai hatasIok, ha a
kompresszort gazmotorral haitiak es a Iüstgazban tavozo hulladekhót is hasznositiak.
Hószivattyut abszorpcios elven is lehet múködtetni, ilyenkor a külsó munkat hó
Iormaiaban Iektetik be (gaztüzeles, villamos Iútes), a magasabb hómersekletszintet az
abszorbensben elnyeletett munkaközeg elparologtatasaval biztositiak. Energetikai
hatasIok tekinteteben ez a rendszer tüzelessel törtenó hóIeilesztessel igeretesebb, mint
a kompresszios, viszont bonyolultabb es dragabb. Az abszorpcios hószivattyu
tulaidonkepp a 8. tablazat utolso kategoriaiaba, a hótranszIormaciok körebe tartozik.
Szigoruan veve a hócsere nem tartozik az energiatranszIormaciok köze. A különIele
hóhordozok Ielmelegiteset biztosito hócserelók viszont ielentós szerepet iatszanak a
technikai hóIorrasok között. Ezert a telies attekinteshez hozzatartoznak azok a
hócsereló rendszerek is, melyekben az egyik hóhordozo hóvezetes, hóatadas vagy
sugarzas reven egy masik hóhordozot melegit Iel.
A hóhordozok közötti hóatszarmaztatas legtöbbször Ielületi hócserelóvel törtenik, a
ket aramlo hóhordozo közötti valaszIalon keresztül. E valaszIal hóvezetese es a ket
oldalan a hóatadasi viszonyok együttesen szabiak meg a ket hóhordozo
hómersekletenek a különbseget, a hóIoklepcsót, ami a hócsere hatekonysagat iellemzi.
A hóatadast az aramlasi sebesseg növelese is Iokozza, de a legnagyobb hatasu a reitett
hót valtoztato Iorras, illetve kondenzacio. A valaszIal rendszerint acel, de a hóvezetes
iavitasara gyakran hasznalnak rezet is (pl. gózturbinak kondenzatorai). Nagyon magas
hómersekleten a hócseret hóallo keramikus anyagokon keresztül biztositiak. Elvetve a
hócsere mas utiat is követik. Vannak olyan hócserelók, melyekben a hót hótarolokö-
zeg segitsegevel szarmaztatiak at egyik hóhordozobol a masikba, gyakran a sugarzast
is hasznositva a hócserelóben, igy múködnek a levegót Iüstgazai elómelegitó
regenerativ rendszerek. Egyes kemiai technologiaknal a gazok közötti hócseret
közbeiktatott hóhordozokkal (szilard reszecskek, Iolyadekok) biztositiak. Neha
keveró hócserelót is hasznalnak, Ióleg különbözó halmazallapotu anyagok közötti
hócserere (gózkondenzator, tapviz-elómelegitó, hútógepek). Bar ezeknek kitúnó a
hatasIoka, üzemviteli többletIeladatot ielent elteró anyagoknal azok kesóbbi
szetvalasztasa, azonos anyagoknal pedig a Iazisok megIeleló aranyanak beallitasa.
80 © Phare Program HU-94.05
A hócsere energiaveszteseggel es a hóIoklepcsó miatt altalaban minósegi
veszteseggel iar. Az elsódleges hóhordozo hómersekleten es az atadhato
hómennyisegen mulik, hogyan alakulnak a masik hóhordozo allapotiellemzói es
Iazisvaltozasai. A szerkezeti anyagokra megengedhetó hómerseklet-tartomanyon belül
a hócserelók segitsegevel hasonlo hatasokat lehet elerni, mint a hóIeilesztes többi
modiaval.
A hóIorrasok alkalmazasi köret, a celszerú alternativa megvalasztasat szamos
tenyezó szabia meg. Ezek egyike a hóIeilesztes soran Iellepó hómerseklet, aminek
tartomanyait a Iontosabb esetekre a 12. tablazat mutatia be.
A nem telies körú statisztikai Ielmeresek szerint a Iogyasztoberendezesek az összes
Ielhasznalt hó 40..50 -at 100 °C-nal alacsonyabb hómersekleten igenylik (Iútes,
hasznalati meleg viz stb.), 0..30 -at 100 es 140 °C között (szaritas, beparlas, Iózes,
szerves anyagok kezelese), l0..15 -at 140 es 00 °C között (Ióleg vegyipari
Iolyamatokhoz) es csupan 10 körül mozog a 00 °C-ot meghalado hóigeny (Ióleg
kohaszati, epitóanyagipari es Iemmegmunkalasi celokra). Egyes technologiaknal minel
magasabb hómerseklet kivanatos, masoknal viszont követelmeny, hogy a hóIok ne
lepien tul egy elóirt hatart. Az elózó aranyok es a 1. tablazat magas hómersekleti
ertekei azt sugalliak, hogy a hóIorrasok legtöbb valIaiaban indokolatlanul magas a
hómerseklet, ami ielentós energiaveszteseg Iorrasa.
A technologiai Ieilódes növekvó követelmenyt tamaszt a hómerseklet allandosagaval
szemben, a termekek minóseget gyakran kedvezótlenül beIolyasolia, ha a
hómerseklet-ingadozasok tullepik a megadott túrest. Tüzeleseknel a hómerseklet
ingadozasa annal kisebb, minel homogenebb a tüzelóanyag kemiai összetetele es minel
magasabb az automatizaltsag Ioka a tüzelóberendezes üzemviteleben. A hómerseklet a
hóIeilesztes többi modianal stabilisabb, mint a tüzelesnel.
A Ielhasznalas soran a szükseges hóteliesitmeny valtozik, amit a hóIeilesztes
szabalyozasaval követni kell. A szabalyozhatosag es annak idóallandoia nagyon elteró,
leglassabban a tüzeleseket, legrugalmasabban a villamos hevitesi eliarasokat lehet
szabalyozni. A szabalyozhatosag nagy mertekben Iügg a Ielmelegitett hóhordozok es
berendezesek hókapacitasatol is, ami a berendezesek iellegetól Iüggóen masodperctól
orakig teriedó termikus idóallandokat eredmenyez (a magara hagyott rendszer
hómerseklete az idóallandoval egyezó idótartam alatt az eredeti T hómerseklet e-ed
reszere csökken).
Fontos iellemzóie a hóIeilesztesnek a teliesitmeny es az energiaürüseg, amit
kazanoknal es hócserelóknel a Ielületegysegre iuto hóteliesitmennyel, hóhordozoknal
a terIogategyseg hótartalmaval iellemeznek. A nagyobb energiasúrúseg intenzivebb
hóközles tesz lehetóve, ami iavitia az energetikai hatasIokot es csökkenti a
berendezesek meretet. Az energiaürüsegnek azonban gazdasagi optimuma van, mert
növelese Iokozza a szerkezeti anyagokkal szemben tamasztott követelmenyeket es igy
azok arat is.
Egyre nó a környezetvedelmi követelmenyek ielentósege. E szempontbol
legkellemetlenebb hatasa a tüzeles egestermekeinek van, annak merteke a tüzelóanyag
iellegetól Iügg. Környezetszennyezesi problemak merülnek Iel a nuklearis es
geotermikus hóIeilesztesnel valamint a kemiai reakciok io reszenel is. A hóIeilesztes
többi modia tiszta, viszont a hóIeilesztes valamennyi Iormaianal szamolni kell a
© Phare Program HU-94.05
81
hósszennyezessel. A Ieilesztett hó egv resze mar a hóIeilesztes helyen, a többi a
szallitas es a hasznositas soran különIele modon, de vegsó soron a környezeti levegót
es elóvizeket melegiti Iel.
A munkaeróhelyzet elóterbe allitia a munkaigenyesseg kerdeset is. E szempontbol
aminel nagyobb, koncentralt es automatizalt hóIorrasok az elónyösebbek. A
tüzelóberendezeseknel iarulekos hatrany hogy az egestermekek a korabban targyaltak
szerint a tüzelóanyagtol Iüggó mertekben agressziv alkotokat tartalmaznak, melyek a
tüzeló- es hóIeilesztó berendezesek Iokozott elhasznalodasat okozzak növelve a
karbantartas iranti igenyt.
A hóIeilesztes veszteseggel iar, a veszteseg egy resze hóközles reven, mas resze
hulladekhó Iormaiaban a környezetbe tavozik. A hóközlest megIeleló szigeteló es
arnyekolo Ielületekkel lehet csökkenteni. Sokkal nehezebb a hulladekhó hasznositasa,
ami a Iüstgazban, egyeb egestermekekben, hútóvizben es mas anyagokban tavozik.
Magukat a 8. tablazatban szerepló energiaatalakitasi Iolyamatokat altalaban kitúnó
hatasIok iellemzi, viszont a hóIeilesztes modiatol Iüggóen azonos vegcelt nagyon
elteró eredó hatasIokkal lehet elerni A hatasIokot nem lehet a hóIorrasok tenyleges
konstrukcioiatol elvonatkoztatva megitelni, mivel azok múködesi modia, szerkezeti
Ielepitese lenyegesen beIolyasolia a vesztesegek nagysagat.
4.1.1.. TECHNIKAI HOFORRASOK
A hóIeilesztes sokIele lehetóseget a konkret hóigenyek kielegitesenel a technikai
követelmenyek es lehetósegek nehany realis alternativara szúkitik, ezek között a
valasztast a gazdasagi optimum szabia meg, Iigyelembe veve az emlitett körülmenyek
kihatasat is a berendezes elettartama alatt.
A technikai hóIorras megielölese gyakran attol is Iügg, hol voniuk meg a vizsgalt
rendszer hatarait. TavIútesnel peldaul a helyisegek Iútótesteinek hóIorrasa a keringó
hóhordozo, az egesz epület szamara a hóközpontban levó hócsereló a Iorras, az
ellatott terület szempontiabol a tavIútest biztosito Iorro viz a mertekado, mig a telies
rendszer hóIorrasa a tavhót szolgaltato Iútómú vagy Iútóerómú. A hóhordozok
szerepet az 3.3.1. szakasz targyalta, ebben a Ieiezetben csupan a gepeszeti
berendezesekre kivanunk kiterni.
Az energiat atalakito es hót Ieilesztó szerkezeti elemek, illetve terreszek szerves
reszei a hóhasznosito berendezeseknek, Ielepitesük azok rendeltetesehez illeszkedik.
A múszaki gyakorlatban ezert a telies berendezest tekintik hóIorrasnak, a Ielreertesek
elkerülesere a tovabbiakban a telies berendezest múszaki hóIorrasnak, az
energiaatalakitast biztosito reszt pedig Iizikai hóIorrasnak Iogiuk nevezni. A múszaki
hóIorrasok a technikai Ieilódes soran a primitiv nyilt túzhelyektól a nuklearis
reaktorokig hosszu utat tettek meg. A ielenleg hasznalatos berendezesek köre nagyon
szeles, mivel rendkivül sokIele Ieladatra keszülnek es meg azonos Ieladatra is nagyon
sok valtozat iöhet szamitasba.
A legtöbb múszaki hóIorrast eredetileg tüzelóanyagok hasznalatara Ieilesztettek ki,
es nagy reszük ma is igy múködik. Ezekben tüzelószerkezetek biztositiak a
tüzelóanyag es az oxigen keveredeset, valamint az eges Ielteteleit a tüzerben, mely
terreszben az eges tulaidonkepp lezailik. A darabos szilard tüzelóanyagokat többnyire
rostelyokra vagy egetóIelületekre helyezve egetik el, a szenport, tovabba a Iolyekony
8 © Phare Program HU-94.05
es gaznemú tüzelóanyagokat rendszerint egókön keresztül iuttatiak a tüzerbe.
Technologiai berendezesekben elóIordul a tüzelóanyag együttes adagolasa mas
technologiai anyagokkal (pl. nagyolvasztoban az erccel, teglaegetó kemenceben az
agyaggal). A technikai Ieilódes eredmenyekepp a legtöbb múszaki hóIorras olyan
valtozata is kialakult, melyben a tüzelószerkezetet mas Iizikai hóIorras helyettesiti,
ami termeszetesen a konstrukciok alapvetó valtozasaval iart. E helyettesites Ieltetele,
hogy a Iizikai hóIorras kepes legyen a szükseges teliesitmenyt es hómersekletet
szolgaltatni. Nem iarhato viszont a helyettesites, ha a tüzelóanyag a hóIeilesztes
mellett kemiai reakciokban is reszt vesz (pl. kohaszat, egyes vegyipari technologiak).
A legegyszerúbb múszaki hóIorrasok a fútotestek, melyek a környezetüknel
magasabb hómersekletre melegitve terbeli elrendezesüktól es hómersekletüktól
Iüggóen vezetes, hóatadas vagy sugarzas utian adiak le a hót. Rendeltetesük terreszek
anyagok melegitese nem tul magas hómersekletre, önalloan vagy mas berendezesbe
helyezve sokIele Iunkciot latnak el. A hóIeilesztes szamos alternativaia elóIordul,
teliesitmenyük rendszerint 0,1..10 kW. Fútótesteket hasznalnak vizmelegitesre, a
termikus megmunkalas szerszamainak melegitesere, berendezesek es terreszek
temperalasara stb., es ide sorolhatok a központi Iútesek sokIele tipusu hóleado
keszülekei is.
A legósibb hóIorrasok a túzhelvek. A hót nyilt terreszen vagy egyszerú zarIelületen
keresztül szarmaztatiak at, energetikai hatasIokuk nagyon alacsony es alig
szabalyozhatok. Hatasukat nehez tulbecsülni az emberiseg Ieilódesere es a technika
kibontakozodasara, de a Ieilódes következteben a legtöbb alkalmazasi területról
kiszorultak. Ma elsósorban anyagok melegitesere hasznalatosak, legnagyobb
darabszamban etelkeszitesre, de vannak technologiai rendeltetesú szerkezetek is.
Nevükkel ellentetben nemcsak tüzelessel múködó megoldasok vannak (pl. villamos
Iútesú).
A hóIorrasok legszelesebb csaladiat a kalvhak kepviselik, elsósorban legterek egyedi
Iútesere szolgalnak, csökkenó mertekben anyagok Ielmelegitesere is hasznalatosak. A
kalyhak a hót hótarolo közeg közvetitesevel adiak le, teliesitmenyük l..10 kW között
mozog. A hóIeilesztes iellegetól es a Iútes modiatol Iüggóen sokIele kalyhatipus
letezik, a darabos tüzelóanyagokkal múködó kis hókapacitas vaskalyhaktol es a nagy
hókapacitas cserepkalyhaktol a lassan egó aknas kalyhakon keresztül a
szenhidrogenek eltüzelesen vagy villamos Iútesen alapulo korszerú kalyhakig. A
technologiai celu kalyhak (pl. vizmelegitesre, anyagok hevitesere), neha bonyolult
szerkezetek (pl. transzIormatorokat vakuum alatt szarito kalyhak) es e megnevezessel
gyakran tulaidonkepp kemenceket illetnek.
A kemencek a belseiükben elhelyezett anyagok vagy gyartmanyok Ielmelegitesere,
hóntartasara, vagy termikus technologiai Iolyamatok leIolytatasara szolgalnak, pl.
szaritas, hókezeles, pörköles, izzitas, zsugoritas, olvasztas, kemiai reakciok.
Felepitesük szerint boksa-, tegely-, kad-, aknas, csó-, kamras, alagutkemenceket
különböztetnek meg, keszülnek Iorgo kivitelú rendszerek is. Leginkabb tüzelessel
vagy villamos hóIeilesztessel múködnek, Ioglalkoznak a nuklearis hóIeilesztes
alkalmazasanak elókeszitesevel is. A tüzelesen alapulo kemence közvetlen melegitesú,
ha a lang vagy a Iüstgaz közvetlenül erintkezik a Ielmelegitendó anyaggal, közvetett
melegitesú, ha az egestermekek közbensó hóhordozon keresztül adiak at hóiüket a
Ielmelegitendó anyagnak. Az aknas kemencekben a melegitendó anyag közös terben
© Phare Program HU-94.05
83
van a tüzelóanyaggal, ide tartozik a nagyolvasztok es a kupolo-, ercredukalo,
pörköló-, Iemolvaszto, meszegetó, kalcinalo-, erc-zsugorito kemencek nagy resze.
Egyes kohaszati kemencekben a tüzelóanyag a hóIeilesztes mellett a kemiai
reakciokban is szerepet kap. Ennek legtipikusabb esetet a nagyolvasztok kepviselik,
ahol az erc oxidiait a tüzelóanyagokbol kiszabadulo szen es hidrogen redukalia. Az
ilyen kemencek üzemvitelet a hómerleg es a kemiai reakcioaranyok együttesen szabiak
meg.
13. tablazat
Kemence
Iunkcioia
Üzemi
hómerseklet,
°C
KemencehatasIok

Eredó hatasIok szenbazison
Gaz Villamos Gaz Villamos
Olvaszto 350..500 75 80 48 5
Izzito 800..1000 5 70 4
Olvaszto 1000..1300 0 5 38 0
Egetó 1300..1500 45 50 9 15
Szarito 150..350 85 85 5 17
A kemencek az ipar legIontosabb melegitó-berendezesei, ennek megIelelóen
hatasIokuk iavitasa az energiaracionalizalas legreszletesebben Ieldolgozott területe. A
hatasIokot lenyegesen beIolyasolia a hóIeilesztes modia. Szilard tüzelóanyagokkal
múködó közepes nagysagu kemencekre 35..45 iellemzó, szenhidrogen-tüzelesnel es
villamos hóIeilesztesnel viszont 0..80 -ot is el lehet erni. A 13. tablazat nehany
kemencetipus atlagos iellemzóit mutatia be, a gaz- es villamos kemencek hatasIokai
között nincs nagy különbseg, egeszen alacsony es egeszen magas hómersekleten a
villamos hóIeilesztes valamivel elónyösebb, a közepes hómerseklet-tartomanyban
viszont a gaztüzelese az elsóbbseg. Egeszen mas a helyzet az eredó hatasIok
tükreben, meg a szenbazison Ieilesztett gazzal is vitathatatlan a gaztüzeles elónye,
Iöldgaz eseteben pedig az eredó hatasIok (a kemencehatasIok 0,9-szerese) a villamos
kemencere iellemzó ertek többszöröse. Ez is alatamasztia, hogy hazai körülmenyeink
között villamos kemencet csak olyankor indokolt hasznalni, amikor az technologiai
okokbol elkerülhetetlen.
A kemencek hatasIokanak iavitasara mind a konstrukcio, mind az üzemeltetes teren
szamos lehetóseg van. Közvetlen tüzelesú kemenceknel az egók hóleadasanak
növelese (nagy sebessegú egók, sugarzo egók es egóIalak alkalmazasa), a
hómerseklet-eloszlas optimalizalasa (a lang oda iranyulion, ahol a magas
hómersekletre szükseg van, esetenkent a Ialhoz simulo langut elónyös stb.), a
tüzelóanyag-egeslevegó optimalis aranyanak automatikus szabalyozasa, a
hóatszarmaztatas ronto szennyezódesek lerakodasanak megakadalyozasa (gyakran
hatasos viz beporlasztasa az egeslevegóbe 1.. tömegaranyban) a legIontosabb
túzteren belüli lehetósegek. A hóvesztesegek csökkenteseben a hószigeteles minósege
a legIontosabb tetel, a szervetlen szalas hószigeteló anyagok kis retegvastagsaggal is
kitúnó megoldasra nyuitanak lehetóseget. Lenyegesen nehezebb a sugarzas
csökkentese abszorbealo vagy reIlektalo Ielületekkel. Elsósorban a sugarzas
magyarazza, hogy az energetikai hatasIok annal alacsonyabb, minel magasabb a
kemence üzemi hatasIoka, ezt a tendenciat a 13. tablazat is alatamasztia. Az üzemvitel
io termelesi ütemtervekkel tud hozzaiarulni a Iel- es leterheles többletvesztesegeinek
csökkentesehez, a technologus az indokolatlan hómerseklet-csökkenteseket elkerüló
Iolytonos technologiak alkalmazasaval, a szallitoberendezesek es edenyzet
84 © Phare Program HU-94.05
hóntartasaval amibe a kemencen belüli esetleges anyagmozgatas berendezesei is
beleertendók.
Az egeslevegó hómersekletenek növelese csökkerti a tüzelóanyag-Ielhasznalast
(100 °C hóIoknöveles 4..5 -kal) es növeli a technologia hómersekletet. Minel
magasabb a hómerseklet, annal nagyobb ielentósege van a kemenceból tavozo
hulladekhó hasznositasanak a betaplalt anyagok elómelegitesere, egyeb hóigenyek
ellatasara, esetleg magas hómersekleten gózIeilesztesre is.
Nagyon szeles körben hasznaliak a Iluid halmazallapotu hóhordozok Ielmelegiteset
biztosito kazanokat. A hóhordozok iellege es parameterei, a hóIeilesztes modia es a
teliesitmeny nagysaga szerint nagyon sokIele rendszer Ieilesztettek ki. Teliesitmenyük
a kW tartomanyban dolgozo kis kazanoktol (pl. lakasIútes) a nagy erómúvek több
GW-os egysegeig teried. A legtöbb kazan tüzelóberendezessel epül, ioIorman
valamennyi tüzelóanyag hasznalata elóIordul. A langcsöves (Iüstcsöves) rendszerben a
hóhordozot tartalmazo tartalyt szeli at egy vagy több, a langot vagy Iüstgazt vezetó
csó, a vizcsövesnel a hóhordozo melegitese a túzterben es a Iüstgazhuzamban
elhelyezett csórendszerben törtenik. A langcsöves rendszer hasznalata kis
teliesitmenyú, elsósorban meleg vizet keszitó kazanokra szorult vissza, a korszerú
gózkazanok kizarolag vizcsövek. Kisebb teliesitmenyen a hóIorras lehet a melegitendó
közegbe merüló villamos Iútótest (kiserleteznek vizbe merüló elektrodok között
hóIeilesztessel magaban a vizben is). A hulladekhó hasznositasa, a kombinalt
hóerómúvi körIolyamatok es az atomerómúvek megielenese olyan kazanokat igenyelt,
melyekben a Iizikai hóIorras egy masik hóhordozo, ami energiaiat hócserelón
keresztül adia le. (E területen elvileg is nehez a kazanok es a hócserelók között a
hatarvonalat meghuzni.)
A korszerú kazanok hatasIoka a hóIeilesztes modiatol, illetve a tüzelóanyag
iellegetól Iüggóen kis berendezeseknel 70..80 , nagy kazanoknal 80..95 . Az
energiagazdalkodas szamara különösen Iontos, hogy a kazanok hatasIoka a
legerzeketlenebb a tüzelóanyag iellegere, igy nehany szazalekos hatasIokromlas aran
rosszabb minósegú tüzelóanyagok is hasznalhatok, ami azonban rendszerint
többletberuhazast is igenyel. A szenhidrogenhelyzet a szenhaszna1at körenek
bóviteset indokolia, erre a legIóbb területet a nagy kazanok ielentik.
A legtöbb kazan Ieladata gózIeilesztes. A legnagyobb es legbonyolultabb kazanok a
hóerómúvekben talalhatok, itt Iordulnak eló a legszelsósegesebb góziellemzók is
(50..580 °C, 0..80 bar). A legnagyobb kazanok egysegteliesitmenye GW, es
tervezik 3 GW-osak üzembe helyezeset. Hazankban a legnagyobb erómúvi kazanok
hóteliesitmenye ielenleg 0, GW. A csak technologiai gózt szolgaltato ipari kazanok
teliesitmenyenek Ielsó hatara 50 MW (0 t/h góz), a gózhómerseklet ritkan haladia
meg a 400 °C-ot, a góznyomas rendszerint 0..50 bar alatt van. A kis es nagy
nyomasu kazanok hatarat bar-nal voniak meg, a nagy teliesitmenyú egysegek
altalaban nagy nyomasuak, a kis nyomast többnyire csak kis kazanoknal hasznaliak.
A viz Ielmelegitese es Iorralasa csövekból allo IútóIelületeken keresztül törtenik. A
túzterben levó csöveket Ióleg sugarzas, a Iüstiaratban levóket nagyreszt konvekcio
melegiti. Valtozo góz Ielhasznalasnal a tapviz mennyiseget es a hóIeilesztes merteket
automatika illeszti a terheleshez. A viz es a góz aranyaban bizonyos Ioku kiegyenlitó
szerepet tölt be a kazandob, ami egyben hótarolasra is szolgal. A tapvizet a
tapszivattyu a kazandobba taplalia es a viz onnan aramlik tovabb a IútóIelületekbe.
© Phare Program HU-94.05
85
Minel nagyobb a góznyomas, annal kisebb a kazandob szerepe, a szuperkritikus
rendszereket dob nelkül epitik. Nagy kazanokba kiegeszitó IútóIelületeket is
beepitenek a góz tulhevitesere es uirahevitesere, a tapviz elómelegitesere es az
egeslevegó elómelegitesere (leghevitó).
A gózkazanok kenyes kerdese a betaplalt viz es a Ieilesztett góz cirkulacioia.
Szubkritikus rendszereknel ezt a hómerseklet-különbseg altal letrehozott
Iaisulykülönbseg is biztositia, az igy kialakulo termeszetes vizkeringtetessel múködik a
legtöbb kazan. Nagy kazanoknal mesterseges vizkeringtetes is elóIordul, a
kenyszerkeringtetesú kazanokban a kazanokbol kilepó viz aramlasat a szivattyu
biztositia, ami a hóteliesitmeny növelesere ad modot nemi szabalyozasi többletIeladat
elleneben. A kenyszeraramlasu rendszerekben a szivattyu a tapvizet közvetlenül a
Iorrcsövekbe nyomia, a szuperkritikus kazanokra mindig ez a megoldas iellemzó
(nincs is kazandob), bar elvetve szubkritikus kazanoknal is alkalmazzak.
A vizmelegitó kazanoknak a Iútesben van nagy szerepük, a Iútómúvek 50 MW-os
Iorroviz-kazanokat is üzemeltetnek, a központi Iútesek kazaniai 10 kW..1 MW
tartomanyba esnek, a vizmelegitesre hasznalt kazanok teliesitmenyenek also hatara
0,1..1 kW. A vizmelegitó kazanok Ielepitese lenyegesen egyszerúbb, ezert sokkal
olcsobbak is, mint a gózkazanok.
Konstrukcios Iinomitasokkal a kazanok hatasIokat mar legIeliebb 1.. -kal lehet
növelni, aminek rendszerint beruhazasi többletköltseg az ara. Annal többet lehet
viszont tenni a hatasIokcsökkenes ellen az üzemeltetes soran. A Ielületek elrakodasa
erósen csökkenti a hóatszarmaztatas es rontia az aramlasi viszonyokat, a
tömörtelensegek hóveszteseget es a különIele közegek keveredeset okozzak. Mindez
nemcsak a hatasIokot csökkenti szamottevóen, hanem üzemzavarokra is vezet.
A gózkazanok között a szentüzeles nagy hanyada csaloka, mert ezek legnagyobb
resze elavult regi berendezes (atlaghatasIok alig haladia meg az 50 -ot, ioreszüknel
meg 40 -ot sem er el), az uiabb letesitmenyek nagyreszt szenhidrogen-tüzelesúek. A
szentüzelesú kazanoknak maidnem Iele kezi rostely tüzelesú, ezek üzemeltetesehez
nemcsak munkaerót nehez biztositani, hanem tüzelóanyagot is, mert magas Iútóertekú
Ieketeszenet, io minósegú darabos barnaszenet vagy brikettet igenyelnek. Gyengebb
minósegú barnaszenet csak a ritkabban alkalmazott Ierde lepcsós rostelyon lehet
tüzelni, de nagyon alacsony hatasIokkal. Mechanikus rostelyok kevesbe erzekenyek a
szenminósegre, io minósegú szenekkel 70..75 -os, gyengebb barnaszenekkel
0..5 g-os hatasIok erhetó el. Ahhoz, hogy a kazantüzeles teren a
szenIelhasznalast Iokozni lehessen, mind a regi berendezesek rekonstrukcioiahoz,
mind az ui letesitmenyekhez olyan tüzelóberendezesekre van szükseg, melyek nem
igenyelnek sok munkaerót, nem szennyezik a környezetet es io tüzelesi hatasIokkal
rendelkeznek.
A múszaki hóIorrasok szerepet hocserelo is betöltheti. Hócserelóket maidnem
minden hótechnikai letesitmenyben es vegyipari technologiai berendezesben
alkalmaznak. A tavIútes nagy nyomasu es magas hómersekletú Iorro vize hócserelón
keresztül melegiti Iel az epületek Iútótesteiben keringó alacsonyabb hómersekletú es
1 bar-t alig meghalado nyomasu meleg vizet, a Iútótestek ugyancsak hócseren
keresztül melegitik Iel a legterek levegóiet. Az atomerómúvek legtöbb tipusanal a
reaktor hútóközege hócserelóben Ieileszti a körIolyamathoz szükseges telitett gózt. A
kazanokban hócserelókkel melegitenek Iel különIele közegeket; hócserelók
8 © Phare Program HU-94.05
segitsegevel hasznositiak a hulladekhót; ielentós szerepet iatszanak a különIele hútesi
Iolyamatokban a vegyipari Iolyamatok anyagiellemzóinek szabalyozasaban stb. A
hócserelók nemcsak a hóhordozok Ielmelegiteseben es lehúteseben töltenek be Iontos
szerepet, hanem a hóhasznositasban is, amit Iútótestek, közvetett Iútesú kemencek
vegyipari reaktorok es szamos mas berendezes peldaz.
A hatszarmaztatasra hasznalt szerkezeti elemek iellegetól, a hócsereben resztvevó
közegek halmazallapotatol es aramlasi viszonyaitol Iüggóen nagyon sokIele hócsereló
rendszert Ieilesztettek ki. Többnyire magas hómerseklet iellemzi a gaz-gaz hócseret,
legnagyobb multia a tavozo Iüstgaz hóiet hasznosito rekuperatoroknak es
regeneratoroknak van. A rekuperatorban az aramlo Iorro gaz (legtöbbször Iüstgaz),
illetve a Ielmelegitendó közeg (többnyire levegó) iaratai közötti valaszIalon keresztül
törtenik a hóatszarmaztatas. A megengedhetó hómersekletet a szerkezeti anyagok
korlatozzak, öntöttvas es acel valaszIallal csak 500..00 °C-nal hidegebb Iüstgazok
hóiet lehet hasznositani, magasan ötvözött Cr- es Si-tartalmu acelokkal
1000..1150 °C-ig lehet a hómerseklet hatart kiterieszteni. Keramia valaszIallal
magasabb, 1000-1500 °C-os hómersekletet is el lehet erni, de a tömitesi problemakat
csak a közelmultban megielent konstrukciokkal lehet biztosan uralni. Javitia a
hatekonysagot, ha a sugarzas is reszt vesz a hóatszarmaztatasban. Uiabban egóket is
keszitenek rekuperativ elómelegitessel (rekuperacios egó), melyek külsó Ielületet
ellenaramban Iüstgaz melegiti.
A regenerativ leghevitók terebe valtakozva vezetik be a Iüstgazt es a levegót, a
Ielmelegitett hótarolo betet segitsegevel szarmaztatiak at a hót. HatasIokuk rosszabb
es letesitesük dragabb, mint a rekuperatoroke, viszont magasabb 1100..100 °C-os
hómersekletre is hasznalhatok es kevesbe erzekenyek a korroziora. Allo vagy Iorgo
rendszerú regeneratorok hasznalatosak. Az allo regenerator ket teglaIalazattal belelt
kamra, melyeket valtakozva melegit Iel a Iüstgaz, maid a Ialazat a hót a
Ielmelegitendó levegónek adia at. Mivel a Iüstgaz es a levegó utiat idónkent Iel kell
cserelni, ez a rendszer különösen szakaszos üzemmodnal elónyös. Fóleg a kohaszat es
az epitóanyagipar magas hómersekletú kemenceinel alkalmazzak az egeslevegó
elómelegitesere. A Iorgo regeneratornal a ket gaz külön csatornaban aramlik, a hót az
egyikból a masikba lassan Iorgo tarcsa szallitia at (pl. 0 min
-1
Iordulatszammal).
Ennek az erómúvi technikaban hasznalt valIaia a Liungström-leghevitó, mely nagy
legmennyisegek elómelegitesere alkalmas viszonylag mersekelt hómersekletre
(50 °C-ig). A kohaszatban es vegyiparban mas rendszereket is hasznalnak (pl.
Munter-kerek). A megengedhetó hómersekletet a szerkezeti anyagok korlatozzak,
acellal 800 °C-ig, keramikus anyagokkal 1000 °C-ig üzemeltethetók. Bar a
hóközvetitó test attört szerkezetú (matrix, mehseit stb.), megis ielentós az aramlasi
ellenallasa, ami neheziti a tömitest a mozgo Ielületnel. Ezert szinte elkerülhetetlen a
szivargas, es a Iüstgazbol lerakodo szennyezódesek is atkerülnek a masik terbe.
Hatranyai ellenere. azert alkalmazzak, mert nagy gazmennyisegeket tud Ieldolgozni es
üzeme Iolyamatos.
Alacsony hómersekleten a gaz-gaz hócsere a kis hóatadasi tenyezó következteben
nem tul hatasos. Ennek athidalasara hóközvetitó közeg közbeiktatasat iavasoliak. Az
egyik megoldasnal vekony lezart csó egyik vegen a hóleado gaz e közeget
elparologtatia, masik vegen kondenzalodik es Ielmelegiti a hóIelvevó gazt, maid a csó
köpenyeben visszaaramlik. A közvetitesre 40 °C-ig Ireon vagy aceton, e Ielett viz
© Phare Program HU-94.05
87
magasabb hómersekleten szerves Iolyadek iöhet szoba. A rendszert 300..350 °C-ig is
hasznalni lehet. Alkalmazasanak Ieltetele, hogy a ket gaz iarata egymas közvetlen
közeleben legyen. Ha ez nem teliesül, aramoltatott Iolyadekkal lehet a hót szallitani,
ez gaz-Iolyadek hócserelón veszi Iel es adia le a hót. E hóközvetitó Iolyadek többnyire
viz, magas hómersekleten diIenil, esetleg gaz (többnyire levegó) is lehet.
A Iolyadekok iobb hóatadasi viszonyai reven a gaz-Iolyadek, illetve Iolyadek-gaz
hócsere lenyegesen kedvezóbb a gaz-gaz rendszernel. A központi Iútesek hóleadoi,
vizhútesú gepkocsimotorok leghútói, olaitranszIormatorok hútói, hútószekrenyek
elparologtatoi es kondenzatorai peldazzak e hócsereló csoportot. Egyik valIaia az
economiser (eco), ami a kazan tapvizet melegiti eló a Iüstgazzal. Tulaidonkepp a
legtöbb kazanban is gaz-Iolyadek hócsere iatszodik le. A kazanok es hócserelók
rokonsaga a legszemleletesebb a hóhasznosito kazanoknal, ezekben nincs tüzeles, a
hót hóhordozoban vezetik be es azzal Iolyadekot melegitenek Iel, vagy gózt
Ieilesztenek. Többnyire a Iüstgaz hóievel gózt Ieilesztó konstrukciokat alkalmaznak,
üstgaz magas ezek olcso es nagyon kompakt szerkezetek (az egyik oldalon a Iüstgaz
magas hómerseklete biztositia az intenziv hóatadast, a masikon a viz nagy
parolgashóie).
Szerkezetileg a legegyszerúbb ket Iolyadek között a hócseret biztositani. Az ipari
technologiakban nagyon sokIele kombinacioia talalhato meg, a hóatadas különösen
intenziv Iazisvaltozasnal. Igy múködnek peldaul a Iorrovizes tavIútes hóközpontiai, a
nyomottvizes atomerómúvek gózIeilesztói, különIele Iolyadekhútók, a legtöbb
hulladekhó hasznosito berendezes stb.
A hóIeilesztessel rokon Ieladat a hútes is, hiszen a hóelvonas szüksegszerúen egy
masik hóhordozo energiaianak növelesevel iar együtt. A hútes legolcsobb modia a hó
konvektiv elszallitasa egy masik hóhordozo aramlo közeggel. Ez törtenhet
közvetlenül erintkezó leg-, illetve Iolyadekarammal vagy hócserelón keresztül. Ilyen
modon a hómersekletet legIeliebb a környezó levegó vagy a rendelkezesre allo Iriss
viz hómersekletet nehany Iokkal meghalado hóIokig lehet csökkenteni. Alacsonyabb
hómersekletet különIele Iizikai eIIektusok hasznositasaval lehet elerni.
A legegyszerúbb lehetóseg Iolyadekok elparologtatasa, ami a parolgasi
hóelvonasaval iar, az eliaras hatasat Iokozni lehet kis nyomasu terben. Ugyancsak
hómerseklet-csökkenessel iar egyes közegparok eseten az oldas is (pl. konyhaso
iegben, vizes kalcium-klorid iegben, szensavho alkoholban) az elvont nagy oldasi es
esetleg olvadasi hó miatt. Ezeket az eliarasokat azonban csak viszonylag kis
anyagmennyisegeknel lehet gazdasagosan alkalmazni. Az ipari Ieladatokra
hútógepeket hasznalnak. Ezekben hóhordozoval hókörIolyamatot iatszatnak le
ellentetes iranyban, mint a munkavegzesnel. A hóhordozo alacsony hómersekleten hót
von el a hútendó terból magasabb hómersekleten pedig hót ad le a környezetnek vagy
mas hóhordozonak. (Ez utobbi hót hóIorraskent szolgaltatia a hószivattyu.)
A Iorditott iranyu hókörIolyamat külsó munka beIekteteset igenyli, ez biztositia a
hóelvonast. A kompresszios hútógepeknel mechanikai munkat Iektetnek be, a
munkaközeg alacsony hómersekleten es kis nyomason elparologva hót von el a
környezetetól, maid olyan nyomasra komprimaliak, amelyen a környezeti
hómersekletre hútve hóleadas közben kondenzalodik, a csapadek kis hútógepeknel
Ioitoszelepen keresztül ter vissza az elparologtatoba, nagy hútógepeknel expanzios
gepen keresztül. Ez utobbi a mechanikai munka egy reszet Iedezi, igy iavitva az eredó
88 © Phare Program HU-94.05
energetikai hatasIokot. Az abszorpcios hútógepben hasonlo körIolyamat zailik le, de
nem mechanikai munkaval, hanem hó bevezetesevel növelik meg a munkaközeg
hómersekletet es nyomasat. A Iolyamat hatekonysaganak növelesere az
elparologtatott hútóközeget abszorbens Iolyadekban oldiak, ami az oldasi energia
Ielszabadulasaval iar, a hútóközeg az oldoszerból a melegites soran kigazosodik.
Különösen vonzo az abszorpcios hútógep, ha múködese hulladekhó hasznositasara
alapul. Kis teliesitmenyre a Peltier-hatas is Ielhasznalhato, ami azon alapul, hogy
termoelemeken atIolyo villamos aram hatasara az elteró Iemek erintkezesi pontiai
között hómerseklet-különbseg alakul ki. Egeszen alacsony hómersekletet lehet elerni a
realis gazok kiteriedeset kiseró lehúlessel (Joule-Thomson-eIIektus), amit pl. a levegó
cseppIolyositasara es Irakcionalt desztillacioiara hasznalnak, vagy paramagneses
anyagok demagnetizalasaval.
4.1.2. Erogepek
A gepek haitasat, berendezesek múködteteset biztosito erógepek köre nagyon szeles.
A 14. tablazatbol lathato modon az energiaatalakitasnak sok utia iarhato mechanikai
munka elóallitasara. Ezek alapian az erógepek szeles skalaiabol lehet az adott Ieladat
megoldasahoz legiobban illeszkedó, gazdasagi es múszaki szempontbol optimalis
haitast kivalasztani. A 15. tablazat a leghasznalatosabb erógeptipusok atlagos
energetikai hatasIokat mutatia. Lathato, hogy az erógepek saiat hatasIoka nagyon
elteró es egyes geptipusoknal magas ertek. A tablazatbol viszont az a sainalatos
helyzet is kitúnik, hogy a haitasoknak a primer energiahordozora vetitett eredó
hatasIoka altalaban kicsi, ami alol csak a vizturbina es a vizerómúben Ieilesztett
villamos energiaval múködtetett villamos motorielent kivetelt. A kis eredó energetikai
hatasIoknak a legtöbb esetben az oka az, hogy a hót nagyon rossz hatasIokkal tudiuk
mechanikai energiava alakitani.
Energetikai szempontbol is nagy kihatasu Ieilemeny volt, hogy altalanossa valt a
gepek egyedi haitasa a csoporthaitas helyett. Ez nemcsak rugalmasabb szabalyozasra
adott modot, hanem energia-megtakaritasra is, mert elmarad a közlómúvek
vesztesege es az erógepeket nem kell tartosan rossz hatasIoku reszterhelesen
üzemeltetni. Az erógepek hatasIoka Iügg szolgaltatott teliesitmenyük nagysagatol,
rendszerint a nevleges (telies) teliesitmenynel a legnagyobb, reszterhelesnel a hatasIok
kisebb. Vesztesegúk allando es valtozo komponensre bonthato, az allando veszteseg a
terhelesmentes allapotban Iellepó üresiarasi veszteseg, a valtozo veszteseg erteke a
terhelestól Iügg. A mechanikai elven múködó erógepek teliesitmenye a múködesi
sebesseggel aranyos, a valtozo vesztesegek legnagyobb reszet a surlodas teszi ki, ami
szinten a sebesseggel aranyos, igy a valtozo veszteseg es a teliesitmeny kapcsolata
közel linearis.
14. tablazat
Kiindulo energiaIaita Atalakitas utia
1. Mechanika egyszerú gepek es haitasok (sulyhaitas, rugo)
aramlastechnikai gepek (vizikerek, turbina, szivattyu, hidrosztatikus es
hidrodinamikus haitas; vitorla, szelmotor, kompresszor, ventilator,
Iuvo, pneumatikus eszközök)
. Hó körIolyamat hóerógepekben (gózgep, gózturbina, gazturbina,
belsóegesú motorok)
toloeró (sugarhaitas)
hókiteriedes
© Phare Program HU-94.05
89
termikus megmunkalas
3. Villamos elektrodinamikus haitasok (villamos motor)
villamos megmunkalasok
piezoelektromos hatas
eróterek hatasa (elektrosztatikus eliarasok, magneses emeles)
4. Kemiai biologiai Iolyamatok
ozmozis
kemo-mechanikai kölcsönhatasok
5. Nuklearis hasadas
Iuzio
. Sugarzas sugarnyomas
A villamos gepek teliesitmenye a Ielvett arammal aranyos, a valtozo veszteseg Ió
Iorrasa a Joule-veszteseg viszont negyzetesen Iügg az aramtol, ezert a villamos gepek
valtozo vesztesege io közelitessel a terheles negyzetevel aranyos. A legtöbb
Iluidközeggel múködó gepben a valtozo veszteseg az aramlo közeg sebessegenek
köbevel aranyos, hasonlo kapcsolat iellemzi Iüggeset a terhelestól is, mivel a
teliesitmeny az aramlasi sebesseggel aranyos. E körülmenyek szabiak meg a hatasIok-
teliesitmeny ielleggörbek alakulasat, ezek legtipikusabb leIolyasara a 11. abra mutat
peldakat. A mechanikai berendezesek hatasIoka altalaban monoton nó, a masik ket
erógeptipus hatasIokanak szelsóerteke van. A maximum helyen az üresiarasi
veszteseg villamos gepeknel egyenló a valtozo veszteseggel, Iluidközegú gepeknel
pedig annak Ielevel. Termeszetesen az erógepek konstrukcios kialakitasaval a
ielleggörbek alakiat szamottevóen modositani lehet.

15. tablazat
Erógep HatasIok,
erógep önmagaban elsódleges energiahordozora
vetitve
Dugattyus gózgep 1..0 8..14
Gózturbina 78..90 35..45
Benzinmotor 0..3 17..7
Diesel-motor 30..45 5..38
Gazturbina 30..40 1..5
Vizturbina 85..9 8..94
Szelmotor 30..40 ..15
Villamos motor 85..95 8..3
90 © Phare Program HU-94.05
villamos
mechanikus
hidraulikus
P

11. abra. HatasIok terhelesIüggese
Energetikai szempontbol a hatasIokgörbek egyreszt arra hiviak Iel a Iigyelmet,
milyen ielentósege van a haitasok, közlómúvek megvalasztasanal a munkapont
kiielölesenek. A varhato terheles helytelen Ielmerese vagy a rosszul illesztett eróatvitel
miatt a berendezesek indokolatlanul tartosan rossz hatasIokkal üzemelnek, ami
ielentós energetikai vesztesegek Iorrasa. A masik Iigyelmet erdemló körülmeny az
inditasnal es leallasnal ervenyesüló rossz hatasIok, ami ielentós többletveszteseggel
iar. Gyakori leallasnal elóIordulhat, hogy az üresiarasi veszteseg kisebb, mint e
többletvesztesegek eredóie, es energetikai szempontbol nem a gyakori leallas az
optimalis üzemvitel. Valtozo terhe1esü üzemmodnal az energetikus szamara az eredó
hatasIoknak van ielentósege, ami a terhelesnek es a Ielvett teliesitmenynek a vizsgalt
idószakra szamitott integraliaibol kepzett hanyados. Ilyenkor a munkapontok celszerú
megvalasztasa bonyolultabb optimalast igenyló Ieladat.
Az inditas es gyorsitas idószakaban az erógepnek Iedezni kell azt az energiat, ami a
telies Iordulatszamon, illetve sebessegnel a haitott rendszerben mozgasi es helyzeti
energia Iormaiaban Ielhalmozodik. Az ehhez szükseges teliesitmeny a gyorsitas
idótartamatol Iügg. Egyes erógepek nyomatek-Iordulatszam, illetve eró-sebesseg
ielleggörbeienek kezdeti szakasza csupan kis teliesitmenyt tesz lehetóve, az ilyen
erógepeket nem lehet terhelve inditani, hanem üresiaratban kell a szükseges
Iordulatszamra hozni, es csak ezt követóen kapcsolhatok össze a haitott rendszerrel
(pl. a belsóegesú motorok). A Ielhalmozodott mechanikai energia a lassulas soran
Ielszabadul. Ha a lassitast a surlodas valamilyen Iormaia idezi eló, az energia hóve
alakulva elvesz. Ez nem szüksegszerú, a Iekezesnel Ielszabadulo energiat mas
rendszereknek is at lehet szarmaztatni esetleg nem is mechanikai energia
Iormaiaban, pl. villamos rekuperacioval es azt hasznositani vagy tarolni lehet.
Erósen valtozo üzemú gepeknel ez ielentós energiamegtakaritast eredmenyezhet.
Mig az inditasi es gyorsitasi idószakban elsósorban a gyorsitasi munka szabia meg
az energia- es teliesitmenyviszonyokat, addig allandosult allapotban az egyenletes
mozgas a surlodastol es a közegellenallastol Iügg. A surlodas teliesitmenye io
© Phare Program HU-94.05
91
közelitessel a sebesseggel aranyos, ez az ellenallas a mozgas minden Iormaianal
szamottevó. A közegellenallas teliesitmenye a sebesseg köbevel aranyos, kis
sebessegnel erteke nem ielentós, de nagy sebessegnel elsósorban iarmúveknel ez
az ellenallas a legnagyobb hatasu.
Surlodas nemcsak a szilard gepelemek elmozdulasat, Iolyadekok es gazok aramlasat
kiseri, hanem a közegek deIormacioiakor kialakulo belsó elmozdulasokat is. Szilard
Ielületek között a surlodo eró egyreszt a Ielületek anyagi minósegetól, masreszt a
Ielületeket összeszorito erótól Iügg ami legtöbbször a suly. A surlodasi munka
csökkenteseben nagy szerepe volt a megmunkalasi technologia Ieilódese reven
elerhetó nagyobb Ielületi simasagnak es az üzemi körülmenyek (pl. hómerseklet) telies
tartomanyaban tökeletesebb kenest biztosito iobb kenóanyagok kiIeilesztesenek. A
leghatasosabb lepest a csuszo surlodas helyettesitese ielentette gördülósurlodassal
(kerekek, görgök, gördüló csapagyak hasznalata). Az utobbi evekben az összeszorito
eró csökkentese is elóterbe került, pl. legparnas vagy magneses lebegtetessel,
aerodinamikus hatasok kiaknazasaval, azonban ez többletenergia-beIektetest igenyel.
Közegek aramlasanal a hatarIelületek minósege es a nyomas beIolyasolia a surlodo
erót.
A surlodasi vesztesegek leszoritasaban a gepszerkesztes ielentós eredmenyeket ert
el, e teren olyan nagy hordereiú minósegi valtozast, mely az energiaIelhasznalast
szamottevóen beIolyasolna, nem lehet remelni. Az energetikusok erdeke a korszerú
modszerek szeles körú alkalmazasa az ui konstrukciok kialakitasanal, pl. a
csuszosurlodas kiküszöbölese, a kenestechnika uiabb eredmenyeinek hasznositasa stb.
Annal több viszont az energiamegtakaritasi lehetóseg a berendezesek üzemeltetesenel
es karbantartasanal. A legiobb konstrukcioiu gep vesztesege is többszörösere nó, ha
elmarad a kenes vagy ha beragodnak a csapagyak, a csóvezetekek aramlasi ellenallasat
megsokszorozza a Ielületek elvaltozasa szennyezódes, korrozio vagy lerakodasok
következteben. Energetikai szempontbol is Iontos a karbantartast nem igenyló pl.
önkenó szerkezetek terhoditasa.
A surlodasi munka hóve alakul, ami nemcsak az energiaveszteseg miatt erdemel
Iigyelmet. A legtöbb erógep teliesitmenye hóIokIüggó, az optimalisnal magasabb
hómersekleten a hasznos teliesitmeny csökken, ami az eredó energetikai hatasIokot
tovabb rontia. A tulmelegedes csökkenti a szerkezeti anyagok mechanikai
szilardsagat, karosan hat a tömitesekre es a kenesre, igy az üzembiztonsagot is
veszelyezteti. Ezert a melegedest gyakran hútessel kell korlatozni, a hútóközeg
biztositasa es aramoltatasa többletenergia-beIektetessel iar. A hútóközegben ielentós
mennyisegú hulladekhó tavozik, ami gyakran nemcsak a surlodasi munkabol
szarmazik, hanem pl. belsó egesú motoroknal vagy kompresszoroknal a
munkaIolyamatbol is. E hulladekhó esetenkent hasznosithato, ha eleg magas a
hómerseklete es a kinyerhetó mennyisege a szükseges többletberuhazast gazdasagossa
teszi.
Az erógepek es a haitott berendezesek között a közlómúvek biztositiak a
kapcsolatot. A teliesitmeny atszarmaztatasa mellett ezek Ieladata sokszor az erók es
nyomatekok, sebessegek es Iordulatszamok modositasara is kiteried, sót az
eróatvitelnek gyakran oldhatonak is kell lennie. Minel sokretúbb a közlómú Ieladata,
annal több veszteseg Iorrasa. A közlómú Ieladatat többnyire szilard gepelemek töltik
be, egyenes es alakos tengelyek, tengelykapcsolok, Iogaskerekek, dörzskerekek,
9 © Phare Program HU-94.05
sziiak, lancok, kötelek, Iorgattyus es bütykös mechanizmusok. Összetett Iunkciokat
haitomúvekkel elegitenek ki, sebessegvalto, nyomatekvalto, iranyvalto es hasonlo
mechanizmusok Iormaiaban. A szilard elemekból Ielepitett közlómúvek legnagyobb
resze merev kapcsolatokat ielent, rugalmas eróatvitelt csupan a surlodassal múködók
biztositanak (dörzskerek, szii- es kötelhaitas, surlodo tengelykapcsolo), ami viszont
ielentós surlodasi veszteseggel iar. Lenyegesen kisebb vesztesegú rugalmas
kapcsolatot lehet kialakitani Iluid munkaközegú közlómúvekkel, legsokoldalubban a
hidraulikus megoldasokat alkalmazzak. Különösen ielentós a közlómúvek vesztesege
gyakran valtozo terhelesnel, ezert az energiatakarekossag erdekeben a szerkezetek
tökeletesitese a iarmúiparban a Iigyelem elóterebe került.
ev 1700 1750 1800 1850 1900 1950 000
W lg
0
5
10
W
ember
szelmalom, szelmotor vizikerek
vizturbina
gózturbina
gazturbina
belsóegesú motorok

12. abra. Az erógepek Ieilódese
Az erógepek megvalosithato egysegteliesitmenye az idók Iolyaman allandoan nótt, a
legIontosabb tipusokra ezt a tendenciat a 12. abra mutatia. A legnagyobb
egysegteliesitmeny 100 ev alatt MW-rol GW-ra nótt, az abran összehasonlitasul az
izomeróvel elerhetó 0,1..1 kW-os ertekeket is Ieltüntettük. Hosszu ideig
vizerógepekkel lehetett a legnagyobb teliesitmenyt elerni, a XX. szazadban ez a
szerep a hóerógepeknek iutott.
Az eróatvitel modianak celszerú megvalasztasa erzekenyen beIolyasolia a haitasok
veszteseget. Peldaul homlokIogaskerekekkel 9 -os, kupkerekekkel 95 -os
hatasIokot lehet elerni, viszont csavarhaitasnal mar csupan 84..9 -ot-, hasonloan
görgósanc- vagy lapos sziihaitassal 95..98 biztosithato, szemben az eksziihaitas
85-aval.
4.1..1. HOEROGEPEK
A mechanikai munka legnagyobb hanyadat hóerógepek szolgaltatiak. A hót többIele
modon lehet mechanikai munkava atalakitani, legnagyobb ielentósege a gaznemú
munkaközegek expanzioianak van. A gazok belsó energiaiuk rovasara expandalni
kepesek, miközben terIogatuk növekedesevel vagy megnövelt mozgasi energiaiukkal
Ielületeket mozditanak el. Ezt leghatekonyabban ugy lehet megvalositani, hogy a
munkaközeggel hókörIolyamatot vegeztetnek. A körIolyamat lehet nyilt, ebben a
munkaközeggel hót közölnek, maid expandaltatiak, ezt követóen a munkat vegzett
© Phare Program HU-94.05
93
közeget kibocsatiak a legkörbe es a tovabbi Iolyamatok abban iatszodnak le spontan
modon. Nyilvanvalo, hogy a nyilt körIolyamatban az expanziot csak a környezet 1 bar
körüli nyomasaig lehet leIolytatni, ellenkezó esetben a munkaközeg nem tud
kiaramlani. A zart körIolyamatban ioval kisebb nyomasig tud a munkaközeg
expandalni, ami iobb hatasIokot eredmenyez, ennek viszont az az ellentetele, hogy a
munkavegzes utan hóelvonas es munka beIektetes aran kell a munkaközeget a
kiindulo allapotba visszaiuttatni.
T
s
1
3 4
T
T
1

Q
1
Q

13. abra. Carnot-körIolyamat
A hóközles es hóelvonas modiatol, az allapotvaltozasok körülmenyeitól Iüggóen
sokIele körIolyamat lehetseges, a legIontosabb tipusokat a 13. abra..18. abra mutatia.
Megiegyzendó, hogy ezek az abrak idealizalt viszonyokra vonatkoznak. A valosagos
körIolyamatok minden Iazisat es a munkaközegek tovabbitasat vesztesegek terhelik,
ami az abrakat is modositia. A körbezart terület csökken, az egyes Iazisokat leiro
görbek deIormalodnak, peldaul a Iüggóleges adiabatak helyet a T-s sikon növekvó
entropiaiu homoru görbek veszik at.
Adott hóIokhatarok között a legiobb hatasIoka a Carnot-körIolyamatnak van
(13. abra). A Carnot-körIolyamat elsó Iazisa izotermikus hóközles T
1
hómersekleten
(1-), ezt tökeletes hószigeteles mellett lezailo adiabatikus expanzio követi, ami a
munkavegzes szakasza, a következó Iazis izotermikus hóelvonas T

hómersekleten (3-
4), maid a munkaközeg adiabatikus kompresszioval iut vissza a kiindulo allapotba (4-
l). A körIolyamat altal bezart 1--3-4-1 terület a vegzett munka, a bevezetett Q
1
hó az
1- szakasz alatti terület, az elvont Q

hó a 3-4 szakasz alatti terület, a vegzett munka
a kettó különbsege. A hatasIok:
=

=
Q Q
Q
T
T
1
1

1
1 .
94 © Phare Program HU-94.05
Az abrabol szemleletesen kivilaglik, hogy nagyobb mechanikai munkat szolgaltato
körIolyamatot a T
1
es T

hómerseklethatarok között nem lehet elkepzelni. Az
elkerülhetetlen vesztesegek es a munkaközegek Iizikai tulaidonsagai miatt a
valosagban csak a Carnot-Iolyamatnal rosszabb hatasIoku körIolyamatokat lehet
megvalositani. A tenyleges körIolyamatokat csak a konkret munkaközegek
Iigyelembevetelevel lehet targyalni, miutan a realis gazok allapotgörbei elternek az
idealis gazetol, a gózöknel pedig a halmazallapot-valtozasok hatarpontiait a Iazis
diagramok mutatiak meg.
0
100
00
300
400
500
00
0 1 3 4 5 7 8 9 10
T
s , kJ/(kgK)
°C
T
1

3
4
5

p

p
1
T
I
T
1

14. abra. Rankine-körIolyamat
A legIontosabb munkaközeg a vizgoz, ezzel lehet a legnagyobb teliesitmenyú
erógepeket megvalositani. A dugattyus gózgepek megielenese a XVIII. szazadban
döntó lökest adott az ipari Iorradalom kibontakozasanak. megteremtve a gepek
múködtetesehez szükseges haitoerót es a termelekenyseg ugrasszerú növelesenek
lehetóseget. Ez nemcsak a technika Ieilódeseben volt Iorradalmi lepes, hanem ielentós
kihatasa volt a tarsadalmi viszonyok Ieilódesere is. A gózgep gyorsan teret hoditott,
banyakban vizszivattyuzasra, varosi vizvezetekek múködtetesere, textil- es
gepgyarakban, malmokban a gepek haitasara, kohokban a Iuitatok múködtetesere.
Idóvel a gózgep az ipari üzemeknek szinte kizarolagos erógepeve valt, maid a gózhaio
es a gózmozdony bevezetesevel a közlekedest is atIormalta, sót a lokomobilok reven
a mezógazdasagban is megielent. A Ieilódes ütemet erzekelteti, hogy a vilagban
üzemeló gózgepek összesitett teliesitmenye a XVIII. szazadban nullarol 10
4
kW-ra (l0
MW!),maid a XIX. szazadban 10
8
kW-ra (100 GW) nótt, vagyis evszazadonkent 4
nagysagrendes, viharos tempoiu Ieilódes zailott le (a növekedes üteme ket evszazadon
keresztül evi 10 körül mozgott).
Az elsó atmoszIerikus gózgepek meg nyilt körIolyamatot valositottak meg, Watt a
kondenzator Ieltalalasaval a zart körIolyamatra tert at. Mai szemmel az elsó gózgep
1.. -os hatasIoka es nehany kW-os teliesitmenye meglehetósen szereny, de ez mit
sem von le korszakalkoto ielentósegükból. Szerkezetük Iokozatos tökeletesitese a
hatasIok iavulasat es a teliesitmeny növekedeset eredmenyezte, szazadunk eleien mar
100 MW-os bonyolult gózgeporiasok is epültek. Ez azonban mar a dugattyus gózgep
© Phare Program HU-94.05
95
palyaIutasanak csucsat ielentette, mert helyet at kellett adnia korszerúbb, a technika
igenyeihez iobban illeszkedó erógepeknek.
Dugattyus gózgepeket ma mar csak elvetve hasznalnak, seleitezesre varo
gózmozdonyokban es gózhaiokban, vagy alacsony Iordulatszamu gepek haitasara
hulladekgózzel. A gózgep egy kesei utoda a nagy Iordulatszamu gózmotor, melynek
vezerlese a belsóegesú motorokhoz hasonlo. Fóleg hulladekgóz hasznositasanal iöhet
szoba, bar vannak iavaslatok hasznalatara a gepkocsiközlekedesben is, a
környezetszennyezes csökkentese erdekeben, e iavaslatok mögött azonban tenyleges
Ieilesztesi szandek kevesse erzekelhetó. Nagy erót igenyló melegalakito eliarasoknal
hasznositiak a góz expanzioiat dugattyuk mozgatasara, pl. gózkalapacsok, kovacsolo
szerszamok eseteben, az ilyen gepekben a Irissgóz-nyomas Ielsó hatara 8..1 bar.
A dugattyus gózgepek szerepet a közvetlenül Iorgo mozgast szolgaltato lenyegesen
iobb hatasIoku gózturbinak vettek at. Ezek alkalmazasi köre azonban lenyegesen
szúkebb, mint a gózgepe volt. Közvetlenül meghaito erógepkent Ióleg nagyon nagy
teliesitmenyt igenyló berendezeseknel hasznaliak, peldaul nagy tengeri haiok
haitomúveinek, vegyimúvek nagy kompresszorainak vagy erómúvi nagy blokkok
tapszivattyuinak haitasara es esetenkent a góz aramlasahoz kapcsolodo kisebb
berendezesek (szivattyuk, ventillatorok) múködtetesere. Fó alkalmazasi területük az
erómúvek villamos generatorainak haitasa. Az erómúvi turbinak a legnagyobb
erógepek, üzemben vannak GW-os egysegek.
A gózturbinak a góz entalpiavaltozasat alakitiak at mozgasi energiava. A gózaram
sebesseget es iranyat az alloreszben kialakitott vezetócsatornak (allo lapatozas) es a
Iorgoresz lapatiainak alakia szabia meg. Attol Iüggóen, hogy a Iorgoresz lapatsoraban
csak a góz mozgasi energiaia valtozik-e meg allando nyomas mellett vagy pedig a
nyomas is csökken, megkülönböztetnek akcios es reakcios turbinat. A nagy turbinak
sok lapatsort tartalmazo Iokozatokbol allnak, melyek között akcios es reakcios
Iokozatok egyarant lehetsegesek. Ha az expanzio nagyaranyu (a p
1
es p

nyomas
különbsege nagy), a turbinat több hazra bontiak, hogy a hosszu Iorgoreszt több helyen
lehessen alatamasztani. Az utolso lapatsorok mechanikai igenybevetele korlatozza a
megvalosithato lapathosszat, ezert nagy gózmennyisegnel (00..800 m
3
/s Ielett)
többszörös kiömlest alkalmaznak. Ez megoldhato ugy, hogy a kis nyomasu hazba
közepen belepó góz ket iranyba tavozik a haz vegen, nagy teliesitmenynel viszont a
gózaramot mar meg kell osztani több kis nyomasu haz között.
A gózturbinas hóerómúveket többnyire a 14. abra altal mutatott Rankine-
körIolyamat iellemzi. A körIolyamatot a Iolytonos vonallal raizolt 1- sokszög, a viz
Iazisait szetvalaszto hatargörbet a szaggatott görbe mutatia. A T

hómersekletú hideg
vizet tapszivattyu nyomia a kazanba, nyomasa p

-ról p
1
-re nó (az 1- szakasz,
aranytalanul nagyra raizolva), maid a viz allando p
1
nyomason Ielmelegszik a T
1

Iorraspontig (-3). Ezen a hómersekleten es p
1
nyomason a viz elgózölög (3-4), a
telitett gózt elvezetik es tovabbi hóbevezetessel meg mindig p
1
nyomason tulhevitik a
T
1
hómersekletre (4--5). Ezt követi az expanzio a turbinaban (5-), mialatt a góz
hómerseklete T
1
-röl T

-re, nyomasa p
1
-ról p

-re csökken. A munkat vegzett gózt p

nyomason hütesse1 cseppIolyositiak (-1), maid a körIolyamat megismetlódik. A
munkaközeggel hóközles a -3-4-5 szakaszon törtenik, hóelvonas pedig a -l
szakaszon. A kinyerhetó mechanikai munka a körIolyamat altal bezart 1--3-4-5--l
9 © Phare Program HU-94.05
terület, a bevezetett hó a -3-4-5 szakasz alatti telies terület a koordinatatengelyig, a
hatasIok e ket energia hanyadosa.
A 13. abra es 14. abra összeveteseból kitúnik, hogy a Rankine-körIolyamat
hatasIoka lenyegesen elmarad a Carnot-körIolyamatetol, a múszaki Ieilesztes Ió iranya
e különbseg csökkentesere iranyult. Az 190-as evekig e celkitúzest sikerült is
teliesiteni a Ielsó hómerseklet es nyomas Iokozatos növelesevel, mig el nem ertek az
55..570 °C-os hómerseklethatart. Ennel magasabb hómersekletre a szokasos
szenacelok helyett meglehetósen draga ausztenitos acelokbol kell a szerkezeti
elemeket kesziteni.
0
100
00
300
400
500
00
0 1 3 4 5 7 8 9 10
T
s, kJ/(kgK)
°C
T

p

p
1
T
1

15. abra. Szuperkritikus körIolyamat
Az alkalmazott Ielsó nyomas tekinteteben ket iranyzat alakult ki. Az elsó Ióleg
europai gyakorlat nem alkalmaz 170..180 bar-nal nagyobb nyomast, az elgózölges a
14. abra szerint bemutatott modon zailik le a vizgóz kritikus pontia alatti
tartomanyban maid a vegsó hómersekletet a góz tulhevitesevel erik el. E szubkritikus
rendszerekkel sok evtizedes tapasztalatok allnak rendelkezesre, a berendezesek
kiIorrottak, a teliesitmeny szabalyozasa egyszerú. A szubkritikus rendszerek kenyesek
a ketIele halmazallapotu viz keringesi viszonyaira, a cirkulacio zavarai termikus
tulterhelódes miatt meghibasodast okoznak. Elsósorban ez valtotta ki a masik
gyakorlatot, mely a 300 MW-nal nagyobb teliesitmenyú blokkoknal 40..70 bar
nyomast hasznal. E nyomason a viz allapotiellemzói a kritikus pont Ielett vannak, a
Iorras Iolytonos atmenetet ielent a ket halmazallapot között, es a munkaközeg magas
hómersekleten nem gózkent, hanem gazkent viselkedik. A körIolyamatbol eltúnik a 3-
4 vizszintes szakasz, a Ielsó hatargörbe egy hiperbolikus izobar (15. abra). E
szuperkritikus rendszerek hatasIoka valamivel iobb, de ezt kenyszeraramoltatassal kell
megIizetni es a szabalyozas is ioval bonyolultabb. Letesült 350 bar-os rendszer is, e
nagy nyomas azonban nem iar szamottevó elónnyel, ezert 40..0 bar-nal nagyobb
nyomas alkalmazasat nem tervezik. A szub- es szuperkritikus rendszerek egyelóre
szilardan tartiak eredeti poziciokat, de az egysegteliesitmeny allando növekedese
inkabb az utobbi iranyzat terhoditasa Iele mutat. Az energiahelyzet valtozasa miatt a
Iosszilis tüzelóanyagokkal múködó erómúvektól nagyobb manóverezó kepesseget
kivannak, ez viszont a szubkrtitikus rendszerek pozicioiat erósiti.
© Phare Program HU-94.05
97
0
100
00
300
400
500
00
0 1 3 4 5 7 8 9 10
p

p
1
p
k
1

3
4
5
*

7
8
T
°C
s, kJ/(kgK)

16. abra. Uiraheviteses körIolyamat
A Rankine-körIolyamat elemzeseból kitúnik, hogy milyen lehetósegei vannak a
hatasIok növelesenek. Az egyik ut a T
1
hómerseklet növelese, aminek az
anyagtechnologiai korlatok szabnak hatart, a masik a T

hómerseklet csökkentese,
amelynek viszont a környezetból nyert hútóközeg (levegó, viz) hómerseklete szab
hatart. A nyomasnövelesnek is van Ielsó korlatia. A 14. abra alapian lathato, hogy a
hatasIok iavul ha a munkaközeg a hó minel nagyobb hanyadat magas hómersekleten
veszi Iel. Ennek iavitasara egyik lehetóseg a közbensó uirahevites. A turbinak
megIeleló kialakitasaval megoldhato, hogy a p
k
nyomasig expandalt gózt
visszavezessek a kazanba, ahol ismetelten tulhevitik, maid visszavezetik a turbinaba
(16. abra). A iövó Ieilesztesi iranya az összetettebb körIolyamatok Iele mutat (pl.
többszörös uirahevites). A belathato iövón belül a gózkörIolyamatokkal elerhetó
hatasIok a 45..50 körüli erteket is elerheti.
A gazturbinak munkaközege lehet levegó, Iüstgaz vagy barmilyen mas, magas
hómersekleten stabilis gaz. A nedves es telitett gózök nyomasa es hómerseklete a
Iorrasviszonyok altal megszabott kenyszerkapcsolatban van, ami korlatozza a
körIolyamat hatarainak megvalasztasat. A gazkörIolyamat elónye, hogy az
allapotiellemzóket egymastol Iüggetlenül lehet megvalasztani, a magas
hómerseklethez nem szükseges tul nagy nyomas, az expanziot nem kell nagyon kis
nyomasig Iolytatni. A gazturbinak beömló nyomasa altalaban 0 bar alatt van, a
kiömló nyomas pedig 1 bar Ieletti ertek.
98 © Phare Program HU-94.05
p

p 1
T
s
1
3
4
Q

Q
1

a)
p

p 1
T
s
1
3 4
Q

Q
1

b)
p

p 1
T
s
1

3
4
Q

Q
1
5

c)
17. abra. GazkörIolyamatok
Egy peldaul levegóvel leIolytathato idealis gazkörIolyamatot mutat a
17. abra (a), a hóbevezetes izotermikus expanzio közben (1-), a hóelvonas
© Phare Program HU-94.05
99
izotermikus kompresszio közben (3-4) törtenik, az allando nyomasu expandalt gaz
Iolyamatosan melegiti Iel (-3) a komprimalt gazt (4-l). Kimutathato, hogy egy ilyen
körIolyamat hatasIoka megegyezne a Carnot-hatasIokkal, de sainos nem lehet
megvalositani. Bonyolult berendezessel csupan a 17. abra (b) szerinti modon lehetne
megközeliteni, melynel több Iokozatban az expanzio alatt közbensó hevites, a
kompresszio alatt közbensó visszahútes van az izotermikus viszonyok megközelitese
erdekeben. Ilyen bonyolult gazturbina azonban nem lenne gazdasagos, a ma
hasznalatos rendszereket a 17. abra (c) körIolyamata iellemzi (Bravton- vagy
Humprev-körIolyamat). A gazt komprimaliak (1-), a Iaradt gazzal esetleg
elómelegitik (-3) a hatasIok iavitasara, az egóterben tüzelóanyag elegetesevel
bevezetik a hót (3-4), a levegó-Iüstgaz keverek expandal (4-5), maid a legkörbe
tavozik, meglehetósen nagy Q

hótartalommal. E veszteseg csökkentesere a tavozo
gaz utiaba hócserelót lehet beiktatni, amiben vizet melegitenek Iel, vagy gózt
Ieilesztenek, amit gózkörIolyamat hasznositanak.
A ielenlegi stabilis gazturbinak belepó hómerseklete legIeliebb 100-1300 °C, de a
lenyegesen hosszabb elettartamra tervezett turbinaknal ennel valamivel kevesebb.
lenyegesen lassabb Ieilódest eredmenyezett.
A gazturbinas erómúvek Ielepitese lenyegesen egyszerúbb, mint a gózturbinasoke,
hiszen elmarad a telies viz-góz rendszer, valamint a hútes. Az olcsobb beruhazasnak
(es a lenyegesen rövidebb epitesi idónek) azonban a magasabb tüzelóanyag-költseg
az. A repülógep gazturbinak tüzelóanyaga petroleumIrakcio (kerozin), a stabil
gazturbinak Iöldgazzal, kohogazzal, a petroleumhoz közelallo gazolaiIrakcioval
üzemeltethetók.
A belsoegesú motorok a hóerógepek legelteriedtebb tipusai. A hóközles magaban a
munkaterben törtenik, miközben a beszivott levegóben a tüzelóanyag eleg, a
munkaközeg az egestermek. E dugattyus motorokban nyilt körIolyamat iatszodik te, a
munkat vegzett Iüstgaz komoly legszennyezest okozva a környezetbe aramlik ki. A
iellemzó körIolyamatokat az 18. abra mutatia, nyomas-terIogat koordinata-
rendszerben. Az Otto-kòrfolvamatban (18. abra (a)) a levegó-benzin kevereket
kompresszio (1-) utan villamos szikra gyuitia meg, ugrasszerú nyomasnövekedes
következik be adiabatikusan (-3), leiatszodik az expanzio (3-4), maid a Iüstgaz
kipuIog (4-1). A Diesel-kòrfolvamatban (18. abra (b)) a kompresszio (1-) utan a
levegóbe allando nyomason iuttatiak be a gazolaiat (-3), amig öngyulladas nem
következik be, ami az expanziora (3-4) vezet, maid a Iüstgaz kipuIog (4-1). A
valosagos körIolyamat mindket motortipusnal elter az elmeletitól, egyreszt az
idealistol elteró allapotIüggvenyek miatt, masreszt a gyulladasi es robbanasi viszonyok
optimalizalasa mas idózitest igenyel, peldaul a 18. abra (c) szerint.
100 © Phare Program HU-94.05
v
p
Q
1
Q

1

3
4

v
p Q
1
Q

1
3
4

a) Otto-körIolyamat b) Diesel-körIolyamat
v
p Q
1
Q

1

3 4
*
Q
1
5

c) modositott belsóegesú körIolyamat
18. abra. Belsóegesú motorok körIolyamatai
A benzin (Otto)-motor könnyú, gyorsan es rugalmasan szabalyozhato nagy
Iordulatszamu erógep. Fóleg a kis önsulyu iarmúvek (szemelygepkocsi,
motorkerekpar, kis raksulyu tehergepkocsi, motorcsonak) es a kisebb mobil
munkagepek (szivattyuk, kompresszorok, anyagmozgato-berendezesek,
mezógazdasagi es epitóipari munkagepek) celszerú erógepe. A repüles területeról a
gazturbina ioIorman kiszoritotta. Igenytelenebb Ieladatokra ketütemú, egyebkent
negyütemú kivitelben keszül. A csak kis teliesitmenyre alkalmas ketütemú motornal
elmaradnak a közegek aramlasat szabalyozo szelepek es a szelepeket múködtetó
vezerlórendszer; a be- es kiömlest maga a dugattyu szabalyozza. Az egyszerú
konstrukcionak tökeletlenebb eges az ara, ami l5..5 -kal magasabb Iailagos
üzemanyag-Iogyasztassal es sokkal nagyobb környezetszennyezessel iar, mint a
negyütemú megoldas. Ezert a ketütemú motorok kiszoruloban vannak a hasznalatbol.
A motorok üzemanyaga alapvetóen benzin, de kivetelesen benzol, petroleum, alkohol
vagy magas Iútóertekú gaz is szoba iöhet. LegIóbb hatranya az alacsony energetikai
hatasIok, ami optimalis terhelesnel 5 körül mozog, attol elteró terhelesnel viszont
lenyegesen kisebb. A bevezetett energianak atlagosan 0.. -a Iorditodik
© Phare Program HU-94.05
101
mechanikai munkavegzesre, 0..33 -a a hútóközegben tavozik, 5..35 -a a
kipuIogogazban, a tökeletlen eges 15 -ig teriedó veszteseget okoz es az egyeb
vesztesegek (sugarzas, aramlasi vesztesegek stb.) 10..5 -ot tesznek ki. A könnyú
szerkezet megtartasa mellett a hatasIok szamottevó iavitasara keves a kilatas. Ennek
ellenere egyelóre versenytars nelkül all, mert az 500 W/kg körüli Iailagos
teliesitmenyet mas erógepekkel meg meg sem tudiak közeliteni. Az Otto-motorral
meg a benzinnel sokkal kisebb Iútóertekú üzemanyagokkal (pl. Iöldgaz, kóolaikiseró
gaz) is 300 W/kg-ot lehet biztositani.
A Diesel-motor robusztusabb kivitelú, kevesbe rugalmas, de energetikailag
hatekonyabb erógep. A Iokozatos tüzelóanyag-betaplalas es a nagy nyomas
(30..40 bar) ugyanis lassabb es tökeletesebb egest biztosit. Nagy sulya miatt csak nagy
önsulyu iarmúveknel (nagy teherautok, autobuszok, vasuti mozdonyok, haiok),
helyhez kötött haitasoknal es nagy teliesitmenyú munkagepeknel elónyös a hasznalata.
Gazdasagosabb üzeme miatt nagyobb szemelygepkocsikban is alkalmazzak, de ez
rosszabb menettulaidonsagokkal iar együtt. Mig Otto-motorok legIeliebb nehany
100 kW teliesitmenyig keszülnek, Diesel-motorokkal több MW-os teliesitmeny is
elerhetó, igy nagy teliesitmenyre kizarolagos a hasznalatuk. Üzemanyaga elsódlegesen
gazolai, neha katranyolai, keszülnek Diesel-üzemú gazmotorok is sokIele eghetó
gazra (Iöldgaz, kohogaz, varosi gaz, generatorgaz stb.). A kisebb Diesel-motorok
optimalis hatasIoka 35 körül mozog, a nagyoke 40..45 , a hatasIok szinten erósen
Iügg a terhelestól, de reszterhelesnel lenyegesen iobb, mint a benzinmotoroke.
Hómerlegükben atlagosan 0..40 Iedezi a mechanikai munkat, 0..3 tavozik a
hútessel, 0..9 a kipuIogogazzal, a tökeletlen eges 15 -ig teriedó veszteseget
okoz, az egyeb vesztesegek aranya l4..15 . Nagy motoroknal a hatasIok iavitasara
ioIorman altalanossa valt a Ieltöltes alkalmazasa, villamos motorral vagy a
kipuIogogazzal haitott turbina segitsegevel kompresszort haitanak meg, az
tulnyomassal iuttatia a levegót a munkahengerbe, a termeszetes szivast meghalado
levegó mennyiseg tökeletesebb egest es nagyobb hasznos teliesitmenyt eredmenyez. A
Diesel-motorok hatasIokanak lenyeges növeleset a szerkezeti anyagok adottsagai
korlatozzak.
A Diesel-motorok Iailagos teliesitmenye csak 50..350 W/kg, ami lenyegesen
elmarad a benzinmotoroke mögött, ezert a Diesel-motorok nehezebbek, nagyobbak es
dragabbak. A lenyegesen iobb hatasIok viszont energetikai szempontbol a Diesel-
motorok szelesebb körú hasznalatat teszi kivanatossa. Ugyanezt tamasztia ala a
benzin-gazolai arany mersekleseriek szüksegessege a Ieheraru merlegben. Intenziv
munka Iolyik a Iailagos teliesitmeny növelesere es a gazdasagilag versenykepesebb
megoldasok kiIeilesztesere, egyelóre azonban keves eredmennyel. Egyes Ieilett ipari
orszagokban e kutato-Ieilesztó munka ielentós allami tamogatast is elvez.
16. tablazat
Optimalis hatasIok,
Diesel-motor
lassu iarasu, nagy teliesitmenyú 4
nehez iarmúhaito 37
könnyú iarmúhaito 3
Benzinmotor
nehez iarmúhaito 3
nehez motor beIecskendezessel 35
közepes iarmúhaito 7
10 © Phare Program HU-94.05
ketütemú kis motor 3
A 16. tablazat összehasonlitasul az atlagos konstrukcioiu belsó egesú motorok
optimalis hatasIokat tekinti at telies terhelesnel. Az energetikai hatekonysag mellett a
növekvó motorizacio miatt egyre nagyobb sullyal esik latba az erógepek megitelesenel
a környezetszennyezes. A ket motortipus összehasonlitasara a legkellemetlenebb CO-
szennyezódes merteket mutatiuk (17. tablazat), ami szinten a Diesel-motor iavara
billenti a merleget.
17. tablazat
CO a kipuIogogazban,
benzinmotor Diesel-motor
Üresiaratban 9..10 0,
Kis terhelesen 3,5 0,1
Nevleges terhelesen 0,..1,4 0,05
A maximalis hómerseklet benzinmotorban 00..700 °C, Diesel-motorban
000 °C, az atlagos gazhómerseklet pedig benzinmotornal 400..850 °C, Diesel-
motornal 300..00 °C. A szerkezeti anyagok mechanikai szilardsaganak, valamint a
kenóanyagok kenókepessegenek biztositasa hútest igenyel, szikragyuitasu motoroknal
ez meg az öngyulladas elkerülese miatt is szükseges. Kis teliesitmenyú motoroknal
leghútest is alkalmaznak, altalanosabb azonban a vizhútes, melynel a Ielmelegedett viz
hócserelón keresztül adia le a Ielvett hót a levegónek. Jarmúveknel a hútóközegben es
a kipuIogo gazban tavozo hó ami a bevezetett energianak 40..70 -a altalaban
elvesz. Azt legIeliebb a iarmú Iútesere lehet Ielhasznalni, ez a hóigeny viszont ritkan
haladia meg a Ielhasznalt energia 15..0 -at. Stabilis gepeknel e hulladekhó
hasznositasa viszont lehetóseget kinal az energiaIelhasznalas racionalizalasra. A
belsóegesú motorok hatasIokanak szamottevó iavulasat variak a mikroprocesszoros
szabalyozastol, mely az üzemanyag-adagolast es a gyuitast a terhelestól Iüggóen,
tovabba mas Iunkciokat (pl. iarmúveknel a Iekezest) optimalis modon vezerli.
4.1.3. Aramforrasok
A villamos Iogyasztoberendezesek tulnyomo nagy többseget a közcelu
villamosenergia-rendszer latia el villamos energiaval. Az ellatast biztosito kiteriedt,
szerteagazo villamos halozatot több lepcsós IeszültsegtranszIormaciokon keresztül az
erómúvek taplaliak. Az ellatasnak ez a rendszere ielenleg erósen centralizalt mind
múszaki Ielepiteseben (energiaIolyam, halozatkep, üzemiranyitas), mind múködesi
modiaban (szervezet, beruhazas, üzemeltetes, karbantartas). A centralizalas nagyon
gazdasagos es üzembiztos villamosenergia-ellatast eredmenyez.
Autonom villamosenergia-ellatas iellemzó a hordozhato keszülekekre (bar ezeknel is
biztositani szoktak a halozati csatlakozas alternativ lehetóseget) es az olyan mobilis
berendezeseknel, mint a iarmúvek, szallitoeszközök, munkagepek stb. Helyi
ielentósege van csak az olyan megoldasoknak, amikor egy a villamos halozattol tavol
Iekvó Iogyasztot saiat aramIorras lat el, vagy az energiaellatas Iolytonossagara nagyon
kenyes Iogyaszto tartalekellatasat saiat aramIorras biztositia. Specialis kerdes, amikor
egyes nagyüzemek a hó es villamos energia kapcsolt elóallitasara saiat ipari erómúvet
letesitenek, az ellatasi tartalek biztositasara ezek rendszerint össze vannak kapcsolva a
közcelu halozattal.
© Phare Program HU-94.05
103
A primer energiabazis bóviteset celzo kutato-Ieilesztó munka egy resze olyan
aramIorrasok kialakitasara iranyul, melyek teliesitmenye viszonylag szereny, igy
elsósorban helyi aramIorraskent hasznalhatok (szelmotor, napelem, tüzelóanyag-cella
stb.). Az utobbi idóben a Ieilett orszagokban visszateró iavaslat, hogy ezekre
tamaszkodva a centralizalt villamosenergia-rendszert decentralizalt ellatassal valtsak
Iel. Ettól a környezetszennyezes csökkeneset es a primer energiastruktura elónyös
modosulasat remelik. Eltekintve attol, hogy a iavasolt megoldasok múszakilag meg
kiIorratlanok, es összesitett teliesitmenyük belathato idón belül nem lesz szamottevó,
a koncepcio nem progressziv. A kis teliesitmenyú aramIorrasokat szüksegszerúen
alacsonyabb termelekenyseg es nagyobb Iailagos beruhazasi költseg iellemzi. Ezt
növeli az energiatarolas vagy a tartalekkapacitasok biztositasanak költsege. A közcelu
ellatas berendezeseinek szakszerú es termelekeny letesitesenek, üzemeltetesenek es
karbantartasanak szinvonalat a decentralizalt ellatasnal meg sokkal nagyobb munkaeró
raIorditassal sem lehetne biztositani. Ez az aramellatas nagyobb bizonytalansagaban is
tükrözódik. Mindezek alapian a decentralizalt villamosenergia-ellatas múszakilag es
gazdasagilag sem versenykepes alternativa. Eltekintve a tavol Iekvó Iogyasztok
autonom ellatasatol, az emlitett aramIorrasok legIeliebbiarulekos szerepet kapnak,
közvetlenül vagy közvetve kapcsolodva a közcelu halozathoz (mivel rendszerint
egyenaramot szolgaltatnak, az aramnemet modositani kell).
A Iogyasztok altal Ielhasznalt villamos energia több, mint 99 -at az erómúvek
generatorai Ieilesztik, haitasukra többIele erógepet alkalmaznak. Bar a generatorokat
kiemelkedóen io hatasIok iellemzi, az erógepek miatt a villamosenergia-Ieilesztes
eredó energetikai hatasIoka alacsony. Egyedül a vizturbinas haitas 80..90 -os eredó
hatasIoka kielegitó; a vilag villamosenergia-termelesenek viszont csak 0 -at
szolgaltatiak vizerómúvek, es reszesedesük a veges hidropotencial miatt
szüksegszerúen csökkenó tendenciaiu. A többi hóerómúvekból szarmazik a kemiai
vagy nuklearis energia-hó-mechanikai munka-villamos energia közvetett atalakitasi
lancon keresztül. A hóerómúvi kazanok, reaktorok, hócserelók, turbinak saiat
hatasIoka szinten magas ertek, a lanc gyenge pontia a mechanikai munkat szolgaltato
hókörIolyamat, melynek hatasIok korlatia a hóerómúvek eredó energetikai
hatasIokanak Ielsó hatarat 45 körül ielöli ki. Ezt ielenleg csak Iosszilis
tüzelóanyagbazison lehet megközeliteni, a nuklearis erómúvekben egyelóre csak
34..3 realizalhato. Az atalakitasi hatasIok tekinteteben minósegi valtozast
evtizedeken belül sem lehet remelni, ez az alacsony ertek a Ió mozgatorugoia az
uiszerú aramIorrasok Ieilesztesenek. Mivel a primer tüzelóanyagok ielentós hanyadat
(orszagonkent valtozoan 0..40 ) villamosenergia-Ieilesztesre Iorditiak, es az
atalakitasi vesztesegek zöme ebben a Iolyamatban lep Iel, az energiatakarekossagnak
ielentós lepese lenne a lenyegesen iobb hatasIoku villamosenergia-termeles. A
Ieilesztes masik inditeka a hasznosithato primer energiaIorrasok körenek kiszelesitese.
Ezzel kapcsolatban emlitesre melto, hogy a nem konvencionalis energiahordozok
nagyaranyu hasznositasa elsósorban villamos energia Iormaiaban latszik
remenyteliesnek (atom-, nap-, szel-, tengeri, geotermikus energia).
A villamos aramIorrasok közös iellemzóie, hogy azokban valamilyen hatas
villamosan semleges reszecske ellentetes polaritasu tölteshordozoit (elektronok,
ionok) szetvalasztia. Villamos eróter hatasara a tölteshordozok vandorolnak, a pozitiv
ionok a katodhoz, a negativ tölteshordozok az anodhoz. A tölteshordozok az
elektrodokon semlegesülnek, ez megvaltoztatia az elektrodok töltesviszonyait is, az
104 © Phare Program HU-94.05
anod negativ töltesúve valik, ez lesz az aramIorras negativ kapcsa, a katod pedig
pozitivan töltódik Iel, ez lesz a pozitiv kapocs. A gyakorlatban az aramIorras kivülról
hozzaIerhetó kivezetesei a kapcsok, elektrodnak csak az aramIorras belseieben
Iolyadekba vagy gazba merüló szerkezeti elemeket tekintik, Iorgogepeknel elektrodot
nem lehet ertelmezni. Forgogepeknel a szetvalasztott töltesek közvetlenül a
kivezetesekre iutnak. Valtakozo aramnal a kapcsok polaritasa Ielperiodusonkent
Ielcserelódik.
A tölteshordozo-szetvalasztasnak sokIele lehetósege van, az energia minden
Iormaianak bevezetese szamitasba iöhet. Tölteshordozo par keletkezik villamosan
semleges atomok vagy molekulak ionizalasakor, ami azokbol elektron kilepeset
ielenti. Az ehhez szükseges ionizalasi munkat többIele modon lehet közölni. A
termoionizacional (hóionizalas) ütközó elemi reszecskek adiak at, ha a magas
hómerseklet hómozgasuk kinetikus energiaiat eleg nagyra növeli. A termoionizalas
merteke rohamosan nó a hómerseklet növekedesevel (1000..000 K Ielett) es
anyagonkent valtozoan 5000..000 K Ielett a gazok plazmaallapotba kerülnek, amikor
minden atom ionizalva van. Az ionizalasi munkat közölhetik Iotonok is
(Iotoionizacio). A termo- es Iotoionizalas Ióleg gazhalmazallapotban hatasos, de kis
mertekben a kondenzalt Iazisokban is bekövetkeznek. A Iolyadekok specialitasa a
molekulak disszociacioia ionokra, Iiziko-kemiai es kemiai kölcsönhatasokra.
Oldatokban az ionokat gyakran az oldoszer molekulaburka veszi körül (szolvatacio,
vizben hidratacio), ami villamosan szinten töltessel rendelkezik. A villamos eróter
ugyancsak Iel tud tölteshordozokat olyan sebessegre gyorsitani, hogy rendelkezzenek
az ionizalasi energianak megIeleló mozgasi energiaval (ütközesi ionizacio). Szilard
anyagokban (es egyes Iolyadekokban) a villamos eróterrel a szerkezethez tartozo
tölteshordozokat is mobilizalni lehet. Femekben a kristalyracs közösse valo vezetesi
(szabad) elektroniai gyakorlatilag Iüggetlenek a környezetüktól, egeszen gyenge
eróter is elegendó az elmozditasukhoz. Felvezetókben a szennyezódesek
nagymertekben beIolyasoliak, hogy az elózóekben emlitett eIIektusok (hó, Ieny,
villamos eróter) hatasara milyen iellegú tölteshordozok mobilizalodnak es milyen
aranyban. A villamos ter korlatozott mertekben szigetelóanyagban is szetvalasztia a
tölteseket, az ellentetten töltött elemi reszecskek ellentett iranyban mozdulnak el
(polarizacio). Szilard Ielületekból mindenekelótt Iemekból elektronokat leptethet
ki az elektronok hómozgasa (termikus emisszio), a Ielületbe csapodo reszecskek
mozgasi energiaia (szekunder emisszio), Ienykvantumok (Iotoemisszio) es az erós
villamos eróter is (teremisszio). Ha a kilepett tölteshordozokat nem szallitiak el, azok
a Ielület elótt Ielhalmozodva villamos kettósreteget hoznak letre. A töltesek-erótere
ugyanis polarizalia a Ielület semleges reszecskeit, igy iön letre az ellentett polaritasu
reteg. A kettósretegek kölcsönhatasaval magyarazhato, hogy egymassal erintkezó
elteró tulaidonsagu szilard Ielületek ellentetten töltódnek Iel (statikus Ieltöltódes),
szilard Ielületeknel a hatas dörzsölessel Iokozhato (dörzsvillamossag). Ugyanez
ervenyesül Iluidumokban mozgo szilard testekre es kolloid reszecskekre is.
A kapcsok Ieltöltódese következteben az aramIorrasban villamos eróter alakul ki,
ami az aramIorras kivezetó kapcsai között potencialkülönbsegben, vagyis villamos
Ieszültsegben is megnyilvanul. A töltesek elmozditasa ezen eróter elleneben
valamilyen Iormaban energia beIektetest igenyel. A Ieszültseg a kapcsokhoz
csatlakozo külsó terheló aramkörben villamos aramot tud Ienntartani. Az aram a külsó
aramkörön keresztül visszaiuttatia a tölteshordozokat az aramIorras belseiebe es azok
© Phare Program HU-94.05
105
az eredeti semleges allapotot igyekeznek helyreallitani. Az aramIorrast addig lehet
terhelni, amig az energiabevezetes a töltesszetvalasztas utanpotlasat biztositia. Ha ez
megszúnik, az aramIorras kimerül, vagy múködese megszakad. Femekben az
elektronok, mas anyagokban az ionok elmozdulasa is iellemzó a villamos aramra. (A
valosagban a villamos aram bonyolultabb Iolyamat, neha a tölteshordozok tenylegesen
vandorolnak, gyakran azonban csak ilyen vandorlassal szemleltethetó energiaallapotok
teriednek tovabb, a vezetes mechanizmusa az anyagszerkezettól Iügg.)
18. tablazat
Kiindulo energiaIaita Atalakitas modia
1. Mechanikai indukcio (generator, dinamo)
tölteshordozo-transzport (elektrosztatikus generator, MHD, EGD
generator)
piezoelektromos hatas, mikroIon
közvetett atalakitas (vizerómú, szelerómú)
. Kemiai elektrokemiai reakciok (galvanelem, akkumulator, tüzelóanyag-elem)
közvetett atalakitas
3. Hó termovillamos (hóelem, termogenerator)
termoionos (plazmadioda, eletroncsó)
közvetett atalakitas (hóerómú, MHD erómú)
4. Sugarzas Ioto-villamos hatas (napelem)
közvetett atalakitas (hóelem, naperómú)
5. Nuklearis izotopos aramIorrasok
közvetett atalakitas (atomerómú, nuklearis aramIorras)
. Villamos atalakitoberendezesek (transzIormator, periodusvalto, egyeniranyito,
tranzisztor)
nagyIrekvencias rezgeskeltók
reszecsiegyorsitok
A villamos energia elóallitasara az elektrotechnika szamos közvetlen atalakitasi uttal
rendelkezik, amit a közvetett atalakitasi lehetósegek szeles spektruma egeszit ki. Az
alternativakat a 18. tablazat mutatia, ezek közül azonban gazdasagi okokbol csak
nehany lehetóseget hasznositanak energetikai celra.
4.1.3.1. VILLAMOS ENERGIA MECHANIKAI MUNKABOL
A villamosenergia-ellatas legIontosabb aramIorrasai a mechanikai munkat alakitiak at
villamos energiava. Az indukcios gepeknel a töltesszetvalasztast a tölteshordozok es a
magneses eróter kölcsönhatasa biztositia. Indukalt Ieszültseget ebreszt akar a
nyugalomban levó tölteshordozokra hato magneses ter nagysaganak valtozasa az idó
Iüggvenyeben, akar az idóben allando magneses terben a tölteshordozok es az eróter
közötti relativ elmozdulas, vagy e ket hatas együttesen. A gyakorlatban szokvanyos
megoldast a masodik alternativa ielenti, a indukcioval iellemzett magneses terben
egy hosszusagu vezetó menten indukalt & Ieszültseg v relativ elmozdulas eseten,
vektorialis irasmodban:
& = L v
A szokvanyos Iorgogepes generatorokban a tölteshordozok a tekercselest alkoto
vezetók epitókövei, melyek közül a vezetesi (.szabad¨) elektronok mozdulnak el es
hozzak letre az aramot. A magneses teret rendszerint elektromagnesek letesitik,
allando magnest csak kis teliesitmenyú generatorokban alkalmaznak. Egyenaramu
generatorokban az alloresben kikepzett polusok Iix magneses tereben Iorognak a
Iorgoreszbe helyezett tekercsek, ezek Ieszültseget a tekercsek vegehez csatlakozo
10 © Phare Program HU-94.05
kommutatorszegmensekról szenkeIek vezetik ki. Az egyenaramu generatorokat
regebben elószeretettel alkalmaztak sok egyenaramu motort hasznalo üzemekben a
belsó energiahalozat taplalasara, azonban ezt nagymertekben hatterbe szoritotta a
valtakozo aram egyeniranyitasa Ielvezetókkel. A nagy valtakozo aramu
szinkrongeneratorok egyenaramu geriesztó gepeinek szerepet is atveszik a Ielvezetós
megoldasok, az egyenaramu generatorok Ió alkalmazasi területe a nagy teliesitmenyt
es valtozo Iordulatszamot igenyló generator-motor gepcsoportbol allo egyenaramu
haitasok (Ward-Leonard-rendszer, hengermúhaitas, Diesel-villamos vontatas,
banyaemelók) es nehany specialis Ielhasznalasi mod (vonat- es gepkocsivilagitas,
hegesztódinamo, merlegdinamo, tahometer) marad.
A nagy valtakozo aramu generatorokban a magneses teret mindig a Iorgoreszbe
helyezett tekercsek hozzak letre, mert az ehhez szükseges viszonylag kis geriesztó
egyenaramot egyszerúbb a csuszogyúrúkön bevezetni. E Iorgo magneses ter indukalia
az alloresz tekercseiben a Ieszültseget.
A valtakozo aramu generatorok szinkrongepek, melyek csak a nevleges Irekvencian
es az a körüli nagyon szúk Irekvenciatartomanyban üzemkepesek. Az alloresz
tekercseit ugy kapcsoliak össze, hogy a gep haromIazisu Ieszültseget (es aramot)
szolgaltasson. Az indukalt Ieszültseg f Irekvenciaia az n Iordulatszamtol es a
Iorgoreszben kialakitott magneses polusparok p szamatol Iügg:
f
pn
=
0

ha n a percenkenti Iordulatszam es f dimenzioia Hz. A polusparok szama a
Iorgoresz Ielepitesetól Iügg. A gózturbinakkal haitott nagy turbogeneratoroknal
hengeres kikepzesú Iorgoreszt hasznalnak, amiben egy ketpolusu tekercselest
helyeznek el, igy p ÷ 1 es a gep Iordulatszama 3000, ha f ÷ 50 (illetve 300, ha
f ÷ 0). A mechanikai igenybevetel csökkentesere egeszen nagy atomerómúvi
turbogeneratorokat IelIordulatszamon üzemeló negypolusu (p ÷ ) hengeres
kikepzesú Iorgoreszekkel is epitenek. Ez Ióleg a nagyobb Iordulatszamot igenyló
amerikai erómúvekben szokasos, bar a nagy generatorgyarak a telies Iordulatszamu
ketpolusu generatorokat is szallitani tudiak (1,3 GW-os egysegek üzemben is
vannak).
Az egy egysegben megvalosithato gepek teliesitmenyet a szallitasi lehetóseg szabia
meg, mivel a turbogeneratorok a legnagyobb sulyu Iorgogepek. A gózturbina-
generator gepcsoport altalaban egytengelyes, a gózturbina összes Iokozata egy
generatort hait. Egeszen nagy blokkok 1 GW Ielett kettengelyes kialakitasban is
keszülnek, a turbinaIokozatokat ket külön generator haitasara osztiak meg, ami
csökkenti a blokk hosszat. Kisebb Iordulatszamra sok polusu generatorokat
keszitenek, a Iorgoresz nem hengeres, hanem kiallo polusu. Ilyen rendszerúek a
vizerómúvekben hasznalt hidrogeneratorok (eltekintve a propeller es csóturbinaktol),
valamint egyes belsóegesú motorokkal vagy gazturbinakkal haitott kisebb generatorok
is. A generatorok hatasIoka az egysegteliesitmennyel nó, kisebb gepeke 95..98 , a
legnagyobb turbogeneratoroke a 99 -ot is meghaladia.
A szinkrongeneratorok szabalyozasa bonyolult es erzekeny automatikakat igenyel.
Fordulatszamat es hasznos villamos teliesitmenyet a haito erógeppel lehet szabalyozni,
© Phare Program HU-94.05
107
halozatra kapcsolodo generatoroknal biztositani kell a szinkronizmust a halozattal, ezt
maga a villamos kapcsolat is erósiti.
Feszültseget es a meddó villamos teliesitmenyt a geriesztessel lehet szabalyozni. A
villamos kapcsolodason keresztül a gep üzemi iellemzóire maga a csatlakozo villamos
halozat is visszahat, a szabalyozoknak biztositani kell, hogy a generator illeszkedien a
valtozo halozati iellemzókhöz. Tranziens ielensegeknel bonyolult villamos lengesek
alakulnak ki, ami mechanikai lengesekkel is összekapcsolodik, ebben nagy szerepet
iatszik a turbina es a generator Iorgoreszeben tarolt kinetikus energia is. A
szinkrongeneratorok üzemvitele összeIonodik a telies villamosenergia-rendszer
üzemvitelevel.
A generatorok haitasara minden Iorgo mozgast szolgaltato erógeptipus alkalmas. A
gózturbinak es a vizturbinak haitotta turbo- es hidrogeneratorokat az elózóekben mar
erintettük. Teried a gazturbinak alkalmazasa is erómúvekben, Iöldgazban gazdag
területeken a kapcsolt hószolgaltatas ellatasara is nepszerúsitik. A gazturbinakhoz
kapcsolodo generatorok rugalmas es egyszerúsitett turbogeneratorok. Jarmúvekben
szükseg-aramIorrasokban, üzemzavari tartalekberendezesekben belsóegesú
motorokkal is haitanak egyszerú kis generatorokat. Ezek közül a legnagyobb
darabszamot a iarmúvek akkumulatoraval puIIer üzembe kapcsolt generatorok
(regebbi iarmúvekben dinamok) kepviselik. A mechanikai munka közvetett
atalakitasat valositiak meg a vizerómúvek es a szelerómúvek.
4.. Erómúvi energiaatalakitas
Az elózóekben targyalt energiaatalakitasi modok mind olyan Iolyamatokra es
berendezesekre mutattak peldakat, ahol az energiaatalakitas egy lepesben ment vegbe.
A nagy meretekben törtenó erómúvi energiaatalakitas összetett Iolyamat, ahol az
egyes energiaIaitakat több lepesben alakitiak at, mig vegül elóallnak az ertekesithetó
termekek: hó- es villamos energia.
Ebben az alIeiezetben attekintest kivanunk nyuitani a Iontosabb erómúvi
Iolyamatokrol es berendezesekról. Az erómúvek a mar emlitett ket Ió termeket
elóallithatiak külön-külön is, ebben az esetben villamos energia eseten kondenzacios
eromúról, hóenergia eseten pedig fútomúról beszelünk. A ket termek elóallitasa
törtenhet egymassal összekapcsoltan is, ekkor fútoeromúról van szo. Az erómúveket
szokas meg a hóerógepekben munkat vegzó közeg alapian is csoportositani. Ekkor
gozeromúvekról beszelünk, ha a hóenergia-mechanikai munka atalakitas
gózturbinakban zailik le es a munkaközeg vizgóz;
gazturbinas eromúvekról beszelünk ha a hóenergia-mechanikai munka atalakitas
gazturbinakban zailik le es a munkaközeg (Iüst)gaz;
kombinalt ciklusu eromúról van szo, ha a az elózó ket megoldast valamilyen
Iormaban összekapcsoliuk.
Az utobbi nehany evben eróteliesen teriedni kezdett a belsóegesú motorokkal
üzemeló un. gazmotoros Iútóerómúvek alkalmazasa kisebb igenyek kielegitesere.
108 © Phare Program HU-94.05
4.2.1. Gozeromúvek
A következókben vizsgaliuk meg, hogy Iolyamatok iatszodnak le egy gózerómúben,
milyen Iontosabb berendezesekból epül Iel az erómú. Mivel korabban mar
megismerkedtünk a Iontosabb energiaatalakito berendezesekkel es Iolyamatokkal, itt
csupan rövid összeIoglalast adunk az egyes erómúvi technologiai lehetósegekról.
4..1.1. KONDENZACIOS EROMU
Vizsgaliuk a 19. abra szerinti egyszerúsitett kapcsolas vazlat szerinti kondenzacios
erómúvet es az abban leiatszodo energiaatalakitasi Iolyamatot. Az erómú a
tüzelóanyag kemiailag kötött energiaiat több lepesben villamos energiava alakitia. Az
energiaatalakitas Iolyamatai es berendezesei a következók:
Iolyamat: kemiai energia hóenergiava alakitasa (lasd: 4.1.1.1. pont),
berendezes: gózkazan (lasd: 4.1.1.2. pont);
Iolyamat: hóenergia mechanikai energiava alakitasa (lasd: 4.1.2.1. pont),
berendezes: gózturbina;
Iolyamat: mechanikai energia villamos energiava alakitasa (lasd: 4.1.3. szakasz),
berendezes: villamos generator (lasd: 4.1.3.1. pont).
A generatorokban Ieilesztett villamos energiat a szallitas erdekeben mas
Ieszültsegszintekre transzIormaliak. Ezt az atalakitast a transzIormatorok vegzik el.
Mivel az elóallitott hóenergia nem alakithato at telies egeszeben mechanikai munkava,
ezert a Iolyamat vegen gondoskodni kell a hóelvonasrol, ez a Iolyamat a
kondenzatorban törtenik, ahol a környezetból vett hútóközeggel a munkaközegtól hót
vonunk el, ez a hómennyiseg a környezetbe kerül. Kondenzacios erómúvek eredó
hatasIoka (tüzelóanyaggal bevitt hó/villamos energia) kialakitastol Iüggóen 30..45
közötti.
4..1.. FUTOEROMUVEK
A Iútóerómúvek a kondenzacios erómúvektól alapvetóen a hóelvonas
hómersekletszintieben es annak celiaban különböznek. Fútóerómúveknel a hóelvonas
nem környezeti, hanem annal lenyegesen magasabb hómersekleten törtenik es celia a
hóigenyek kielegitese. Ezeket az igenyeket az erómúvek vagy gózzel vagy Iorrovizzel,
ill. e kettóvel együttesen elegithetik ki. Az ilyen tipusu erómúvek Ielepitese alapiaban
veve megegyezik a kondenzacios erómúvekevel, azzal a különbseggel, hogy a
hóelvonas un. Iútesi hócserelókben törtenik. Egy ilyen egyszerúsitett kapcsolast mutat
az 20. abra .
© Phare Program HU-94.05
109
Kazan
Kemiai-hó energia Hó-mechanikai munka
Gozturbina
Kondenzator
Hútóközeg
környezeti
hómersekleten
tüzeló-
anyag
egesi
levegó
Iüstgaz
Mechanikai munka-
villamos energia
Generator
villamos
energia

19. abra. Kondenzacios erómú egyszerúsitett kapcsolasi vazlata
Kazan
Kemiai-hó energia Hó-mechanikai munka
Gozturbina
Fútesi hocserelo
tüzeló-
anyag
egesi
levegó
Iüstgaz
Mechanikai munka-
villamos energia
Generator
villamos
energia
Fútesi
Iorroviz
Hó-hó

20. abra. Ellennyomasu Iútóerómú egyszerúsitett kapcsolasi vazlata
Termeszetesen az erómúvek ezeken kivül meg nagyszamu egyeb berendezest is
tartalmaznak, ezek ismertetese azonban nem Ieladatunk.
4..1.3. FUTOMUVEK
A Iútómúvek celia a hóigenyek kielegitese, ami altalaban Iorrovizkazanokkal törtenik.
Itt az energiaatalakitas egy lepesben megy vegbe, a tüzelóanyag kemiailag kötött
energiaia annak eltüzelese reven melegiti Iel a hóhordozo közeget. E Iolyamatokat es
berendezeseket a 4.1.1. szakasz ismerteti.
4.2.2. Gazturbinas eromúvek
A hóerógepeket ismertetó 4.1.2.1. pontban mar bemutattunk nehany gazturbina
körIolyamatot. Az erómúvi gyakorlatban ezek a berendezesek a 17. abra(c) altal
110 © Phare Program HU-94.05
mutatott körIolyamat szerint üzemelnek. A gazturbinas erómúvekben az
energiaatalakitas a következó lepesekben megy vegbe:
Iolyamat: kemiai energia hóenergiava alakitasa,
berendezes: egókamra;
Iolyamat: hóenergia mechanikai energiava alakitasa,
berendezes: gazturbina;
Iolyamat: mechanikai energia villamos energiava alakitasa,
berendezes: villamos generator.
Egy gazturbinas erómú egyszerúsitett kapcsolasat mutatia a következó, 21. abra.
Tüzelóanyag
Levegó
Kompreszor
Gazturbina
Generator
Egókamra
Villamos
energia
Magas hómersekletú
Iüstgaz

21. abra. Gazturbinas erómú egyszerúsitett kapcsolasi vazlata
Az ilyen kapcsolas szerint letesitett gazturbinas erómúvek hatasIoka a 18..35
tartomanyban mozog. A gazturbinabol kilepó Iüstgaz hómerseklete 50..500 °C
tartomanyban mozog. Ezt a magas hómersekleten rendelkezesre allo hómennyiseget
celszerú hasznositani. A hasznositas a kombinalt ciklusu erómúvek valositiak meg. A
megvalositott kapcsolasok igen sokIelek lehetnek. Kezdve az egyszerú
hószolgaltatasig, ahol a tavozo Iüstgaz hóievel vizet melegitenek Iel, egesz összetett
gaz/góz munkaközegú körIolyamatokig, lehúló Iüstgazzal nagynyomasu es
nagyhómersekletú gózt Ieilesztenek, amit gózturbinas erómúreszben hasznositanak.
Az összekapcsolt erómúben a góz munkaközegú reszt meg kiegeszithetik valamilyen
hókiadasi moddal. Nehany peldat talalhatunk ezekre a lehetósegekre a
6.5. alfeiezetben.
© Phare Program HU-94.05
111
5. ENERGIAELOSZTAS ES TAROLAS
Az energiaatalakitas es Iogyasztas között a halozatok biztositiak a kapcsolatot. A nem
vezetekes energiahordozokat közuton, vasuton vagy vizi uton szallitiak, ezek reszere
Iogadotelepeket kell epiteni, amelyek a szallitas es Iogyasztas üteme közötti
eltereseket egyenlitik ki. A vezetekes energiahordozokat az adott energiahordozo
szallitasara alkalmas vezetekhalozaton (villamos vezetek, csóvezetek) iuttatiak el a
Iogyasztohoz.
5.1.1. Tarolotelepek. tankallomasok
A szilard tüzelóanyagok tarolasa bunkerekben vagy szabadteren törtenik. A
taroloterület meghatarozasanal Iigyelembe kell venni a megengedhetó
retegvastagsagot. Barnaszennel pl. a tarolasi magassag az öngyulladasi hailam miatt
nem lehet 1, m-nel magasabb. Ismerve a tüzelóanyag 8
0
halmazsúrúseget, a
szükseges terület:
A
J
h
m
h
= =
8
,
ahol J a tarolt terIogat, h a tarolasi magassag es m a tarolt tömeg. A hazai szenekre
8 erteke 710..755 kg/m
3
között van.
NagyIogyasztok es erómúvek altalaban rosszabb minósegú szeneket hasznalnak.
Ezek halmazsúrúsege elerheti a 900..1100 kg/m
3
erteket is, tarolasi magassagat
gyakran 5..8 m-ben hatarozzak meg. Az öngyulladast vizelarasztassal vagy
tömöritessel akadalyozzak meg. Mindket eliaras csökkenti a Ielületi poremissziot is,
ezert környezetvedelmi szempontbol is elónyös. Szilard hulladekokat eltüzeló
kazanok taroloit zartra keszJtik, hogy a búzkibocsatast a minimalisra csökkentsek.
Ilyenkor a tarolo nehany Pa vakuum alatt van es a tarolo legtereból elszivott levegó
szolgaltatia az egesi levegót, vagy annak egy reszet. A túzterbe iuttatott levegó búzt
okozo szennyezódese a magas hómersekleten eleg, igy annak artalmatlanitasa is meg
van oldva.
A beerkezó tüzelóanyag Iogadasara megIeleló Iogadoteret kell kiepiteni. Ez gyakran
egy olyan gepkocsi allas, amelyról a billenós tehergepkocsi a taroloba üriti a
tüzelóanyagot. Nagyobb taroloknal kerekeken mozgathato szallJtoszalagra törtenik az
ürites. A szallJtoszalag tölti a tarolot, maid a megIeleló retegvastagsag eleresekor a
szallJtoszalagot arrebb helyezik. Az erómúvi szentaroloknal rendszerint vagonIogado
es buktato rendszert epitenek ki. A tüzelóberendezesek taplalasat is a taroloval
összhangban kell kialakitani. Gyakori, hogy szallJtoszalag, markolos daru vagy csigas
adagolo adagolia a kazanokba a tüzelóanyagot. Nagyobb rendszereknel a kazan ele
több m
3
-es hombarokat epitenek, amelyekból alul szallJtocsigaval vagy
szallJtoszalaggal törtenik a kazan tarolasa, mJg Ielül zavartalanul Iolyhat a hombar
Ieltöltese.
A folvekonv tùzeloanvagoknal alapvetó különbseg van az un. könnyú Iútóolaiok,
mint pl. a gazolai es a nehez Iútóolaiok, mint pl. a pakura között. A különbseg abbol
adodik, hogy a könnyú Iútóolaiok környezeti hómersekleten szivattyuzhatok, a nehez
11 © Phare Program HU-94.05
Iútóolaiok viszont a környezet hómersekleten bedermednek. Lakossagi es kommunalis
celra szinte kizarolag könnyú Iútóolaiokat hasznalnak, az ipar, Ióleg a nagyIogyasztok
viszont rendszerint nehez Iútóolaiial tüzelnek. A kònnvú fútoolai tarolasanak
legelteriedtebb modia a Iöld alatti aceltartalyos tarolas. A tartaly gyartasara,
telepitesere, szivargasellenórzesere es idószakos vizsgalatara szigoru
környezetvedelmi celu elóirasok vannak ervenyben. A 22. abra egy Iöld alatti
olaitarolo rendszer kapcsolasat mutatia be.

22. abra. OlaileIeitó allomas
Az olaiat szallJto tankauto a leIeitó aknaban elhelyezett leIeitószúró Ilexibilis
csatlakozasara kapcsolva, a töltócsövön keresztül tölti a Iöld alatti tartalyt. A
tartalybol kiszorulo olaigózzel telJtett levegó a legzóvezeteken es a leIeitó aknaban
elhelyezett Ilexibilis csatlakozason keresztül a tartalykocsi legterebe tavozik, igy a
szennyezett levegó nem iut ki a környezetbe (gazingas töltes). Az olaiegó
egyenletesebb ellatasa erdekeben a Ielado szivattyuk rendszerint egy napi tartalyt
töltenek, es a napi tartalybol gravitacios uton törtenik az egó ellatasa. A rendszer
kötelezó szerelvenyeit es tartozekait, a telepitesi tavolsagokat kötelezó szabvanyok
iriak eló. Regebben a szivovezetek aliara labszelepet tettek, igy nem önIelszivo
örvenyszivattyukat is lehetett alkalmazni a Ieladasra. Az uiabb elóirasok szerint
labszelepet nem szabad hasznalni, mert igy, egy esetleges csólyukadaskor, a szivocsó
vakuum ala kerül es a csóben levó olai nem a környezó talaiba, hanem a tartalyba
csurog vissza.
A nehez fútoolaiakat rendszerint allo hengeres, 1000..10000 m
3
nevleges
taroloterIogatu tartalyokban taroliak. Feltöltesük ahol megIeleló iparvagany van
kiepitve vasuti tartalykocsikbol törtenik. A nehez Iútóolai csak 70..90 °C
hómersekleten szivattyuzhato, ezert a tartalyban is es a szallJtovezetekeken is Iútesre
van szükseg. A 23. abra egy vasuti leIeitó elvi semaiat mutatia be.
© Phare Program HU-94.05
113

23. abra. Vasuti olaileIeitó allomas
A szivattyuzasi hómerseklet alacsonyabb, mint a tüzelóberendezesbe beporlasztott
olai hómerseklete, ezert a Iogyasztok elótt tovabbi elómelegitesere van szükseg. Az
elómelegiteshez szükseges gózt a kazanok allitiak eló. Telies leallasok utan azonban
az indulashoz is szükseg lenne gózre. Ezt ugy oldiak meg, hogy a kazanokat könnyú
Iútóolaiial inditiak, es csak a nehez Iútóolai Ielmelegedese, azaz a kelló elómelegites
utan allnak at a nehez Iútóolaira. Termeszetesen emiatt ki kell epiteni a könnyú
Iútóolaios rendszert, es tarolni is kell az indulashoz szükseges mennyiseget.
5.1.2. sovezetek halozatok
A csóvezetek halozatok kialakitasa, szerelvenyei a szallitott közeg minósegetól es
Iizikai parametereitól (nyomas, hómerseklet) Iügg. A tovabbiakban a konstrukcios
kialakitasokkal (Ialvastagsag, alatamasztasok, tagulasi kompenzatorok, stb.) nem
Ioglalkozunk, kizarolag az energetikailag ertekelhetó parametereket targyaliuk.
Jizvezetek-halozatok kialakitasanal a nyomvonal es a csóatmeró a ket legIontosabb
parameter. A halozat Iorrasa a közmú bekötóvezeteke, vagy az üzemi kut(ak). Ha
közmúves vizellatasunk van a bekötó vezeteken kell elhelyezni a vizorat, ami a
szolgaltatoi elszamolas eszköze. Saiat kutak eseten celszerú minden kuthoz egy
vizorat beepiteni, amivel a Iogyasztasok összeget is megkapiuk es a kutak múködeset
is ellenórizhetiük. Ha nagy a Iogyasztasok ingadozasa, celszerú helyi viztornyot
letesiteni. A halozat elrendezese lehet sugaras vagy hurkolt (24. abra).
114 © Phare Program HU-94.05

24. abra. Csóhalozat kialakitas
A hurkolt halozatot az ellatas biztonsaganak Iokozasara es az egyenletesebb terheles
erdekeben szoktak kialakitani. Hatranya, hogy meghibasodas eseten a hibaIeltaras es a
hibas szakasz kiszakaszolasa nehezebb, mint a sugaras halozatoknal. Epületek
vizigenyet a rendeltetese szerint hatarozzak meg. A Iailagos vizigenyekre mutat
nehany peldat az 19. tablazat.
19. tablazat
Megnevezes Rendeltetesi
egyseg
Napi vizigeny.
liter/rend. egyseg
Lakoepületek Fó 0...350
Korhazak Agy 350...500
Also- es közepIoku intezmenyek
Oktato es kisegitó szemelyzet tovabbi letszam
Tanulo

30...50
50...70
Szallodak Agy 50...400
Közigazgatasi intezmenyek Fó 0...30
Ipar
Ivoviz
Hasznalati melegviz
Takaritas


Dolgozonkent
Dolgozonkent

...3
0...150
...3
A halozat varhato orai csucsIogyasztasat az egyenlótlen terhelesek
Iigyelembevetelevel hatarozzak meg:

J Z
qn
=
4
,
ahol Z az egyenlótlensegi tenyezó, q a rendeltetesi egyseg napi vizigenye es n a
rendeltetesi egysegek szama. Az egyenlótlensegi tenyezó a Iogyasztok szamanak
növekedesevel nó. Lakoepületekben hidegviz Iogyasztasra Z÷,1...4,0, melegviz
Iogyasztasra Z÷,...4,.
A halozat egy allando belsó atmeróiú szakaszaban Iellepó nyomasesest a hidraulikai
ellenallassal szamitiuk:
© Phare Program HU-94.05
115
Ap
l
d
v
= +

'

+
'
¦ : 2 8
b

,
ahol : a szerelvenyek, csóidomok ellenallastenyezóinek összege, 2 a csósurlodasi
tenyezó, l az egyenes szakaszok összes hossza, d
b
a csó belsó atmeróie, v az aramlasi
sebesseg es 8 a szallitott közeg súrúsege.
Gyakran a vezetekszakasz szallJtokapacitasat kell a nyomasok ismereteben
meghatarozni. Figyelembe veve, hogy

J Av A
d
= = es

4
x
,
az ellenallasra vonatkozo összeIüggesból:

J
d p
l
d
=
+

'

+
'
¦

4
x
: 2 8
A
b
.
p
1
p
0
p
1
A p

A
p
:
:
p A
2
l
d
b

25. abra. Egyszerúsitett modell
A vizhalozatoknal nem kerülhetó el a Iogyasztok egymasra hatasa, az a ielenseg,
hogy egy Iogyaszto bekapcsolasaval az ugyanazon szakaszon levó Iogyasztok
teliesitmenye lecsökken.
Ennek magyarazatara vizsgaliuk a 25. abra szerinti egyszerú semat! Egy közös vezetekszakaszra
ket azonos : ellenallasu Iogyaszto van rakötve. A vezetekszakasz eleien p
1
, vegen p
0
a nyomas, az
elagazas p közbensó nyomasat az ellenallasok aranya hatarozza meg. Az összes ellenallas, mivel a
ket agban a Ap

÷p - p
0
egyIorma: A A A p p p = +
1
. Ha az egyik szerelveny zarva van, es a
leagazasok atmeróie megegyezik a bekötóvezetekek atmeróievel, akkor a vezetekszakasz kapacitasa:

J
d p
l
d
1

4

=
+

'

+
'
¦
b
b
x
8 2 :
A
.
Ha mindket szerelvenyt kinyitiuk, a gerincvezeteken az agvezeteki Iogyasztas ketszerese aramlik
keresztül, ami megnöveli a gerincvezetek ellenallasat, ami miatt a p közbensó nyomas lecsökken. A
rendszer ui kapacitasa:
11 © Phare Program HU-94.05

J
d p
l
d
b
b

4

4
=
+

'

+
'
¦
x
8 2
:
A
,
ami kisebb, mint
1

J . Tehat a masodik Iogyaszto bekapcsolasa csökkentette az elsó Iogyaszto
teliesitmenyet.
A Iogyasztok egymasra hatasa annal eróteliesebb, minel nagyobb a közös
vezetekszakasz ellenallasa Az 26. abra az elóbbi pelda szerinti halozatban mutatia be
a kiIolyasi sebesseg csökkeneset a közös szakasz ellenallasanak Iüggvenyeben, ha a
telies nyomaskülönbseg 1 bar es a szerelvenyek ellenallastenyezóie 10.
0
5
10
15
0
5
30
35
40
0 1 3 4 5 7 8 9 10
Közös szakasz ellenallasa
A

k
i
I
o
l
y
a
s
i

s
e
b
e
s
s
e
g

c
s
ö
k
k
e
n
e
s
e
,

26. abra. KiIolyasi sebesseg
A telies halozat nyomas-terIogataram viszonyait különbözó halozatszamitasi
modszerekkel lehet szamJtani. Mindegyik modszer az altalanositott KirchhoII-
törvenyeken alapszik. somoponti tòrvenv: egy csomopontban a beIuto aramok
összege megegyezik a csomopontbol kilepó aramok összegevel:

, ,
m m
i
i
i
i
be ki
¯ ¯
= .
Allando súrúseg eseten az összeIügges a terIogataramokra is igaz. A huroktòrvenv
szerint egy halozati hurkon vegighaladva az elóielhelyes nyomaskülönbsegek összege
zerus:
Ap
k
k
¯
= 0 .
Ezt a törvenyt hasznaltuk ki a peldaban, amikor azt allitottuk, hogy a Ap

mindket agban azonos.
Meleg- es forroviz halozatok kialakitasanak alapelvei megegyeznek a hidegviz
halozat kiepitesenek szabalyaival, termeszetesen annak Iigyelembevetelevel, hogy
lenyegesen nagyobb hótagulassal kell szamolni, ezert több kompenzatorra es
elmozdulo alatamasztasra van szükseg. Fokozott gondot kell Iorditani a legtelenitó,
© Phare Program HU-94.05
117
legbeszivo es leüritó szerelvenyek elhelyezesere, múködókepessegere, es rendszerint a
halozat betaplalasi pontia közeleben kell elhelyezni a tagulasi tartalyt is. A meleg es
Iorroviz vezetekeket hószigetelessel kell ellatni. A halozat hóvesztesege az összes
csóhossztol es a szigeteles vastagsagatol, anyagatol ill. allagatol Iügg. Fokozottan
ügyelni kell a minimalis nyomvonalhossz kialakitasara, mivel igy nem csak a
nyomasveszteseg, de a hóveszteseg is kisebb lesz.
A hószigetelt csó hóellenallasa azt mutatia meg, hogy 1m hosszu csó Ialan ataramlo
egysegnyi hóaram mekkora hómersekletkülönbseget hoz letre a belsó es külsó közeg
hómerseklete között. Ez harom tenyezóból tevódik össze:
#
t t
q
# # # =

= + +
b
b Ial k
0

,
ahol t
b
es t
0
a csóben aramlo, ill. a szigetelest körülvevó közeg hómerseklete, #
b
a
csóben aramlo közeg, #
Ial
a csóIal es #
k
a csövet körülvevó közeg hóellenallasa. A
belsó es külsó közeg hóellenallasat az ¬ hóatadasi tenyezókból szamithatiuk:
#
d
=
1

,
ahol d a (belsó vagy külsó) atmeró. A Ial ellenallasa (az acel csóIal ellenallasat
elhanyagoliuk a szigeteles hóellenallasahoz kepest):
#
d
d
Ial
k
b
=
1
x2
ln ,
ahol 2 a szigetelóanyag hóvezetesi tenyezóie, d
b
a szigeteles belsó, d
k
a szigeteles
külsó atmeróie. A külsó hóatadasi tenyezót tapasztalati kepletból szamithatiuk.
Epületen belül, nyugvo levegóben:
¬
k k
= + 9 4 0 05
0
, , t t .
Szabadban vezetett csóvezetekre v
sz
szelsebesseg mellett:
¬
k
sz
k
k
k
= +

+
'

+
'
¦
+
'

+
'
¦

¦
¦
¦
¦
4 1 5 3
1 73
100
73
100
0 8
0
0
4
0
4
, ,
,
,
v
d
t t
t t
.
Mindket kepletben a t
k
a szigeteles külsó hómersekletenek hómerseklete, t
0
pedig a
környezeti hómerseklet. Az eredó hóellenallas ismereteben a csóvezetek meterenkenti
hóvesztesege:
q
t t
#
=

b 0
.
Az összeIüggesekból lattuk, hogy a hóatadasi tenyezó Iügg a Ialhómerseklettól, amit
viszont csak a hóaram ismereteben tudunk meghatarozni:
t t q#
k k
= +
0
,
ezert rendszerint iteracios szamitast kell alkalmaznunk (27. abra).
118 © Phare Program HU-94.05
0
100
00
300
400
500
10 0 30 40 50 0 70 80 90 100
t
k
, °C
q
,

W
/
m
t
k
÷33,5 °C
q ÷158,1 W/m
Levegóoldali
hóveszteseg
A szigeteles
hóvesztesege

27. abra. Hóaram szamitasa
A meterenkenti hóveszteseg ismereteben meghatarozhato a szallitott közeg
meterenkenti hómersekletcsökkenese is:
At
q
mc
=

,
ahol m a szallitott tömegaram es c a közeg Iaihóie. Hosszu csóvezetekeknel a belsó
közeg hómerseklete Iolyamatosan valtozik, emiatt a meterenkenti hóveszteseg is
csökken. Egy L hosszusagu vezetekszakaszra:

Q mc e t t
L
#mc
=

'

+
'
¦
¦
1
0 be
,
ahol t
be
a szallitott közeg hómerseklete az indulasnal. A hómerlegból az L szakasz
vegen a hómerseklet:
t t
Q
mc
ki be
=

.
Sik Ial eseten a szigeteles vastagsaganak növelesevel a hóveszteseg egyertelmúen
csökken. Csöveknel viszont ket ellentetes hatas ervenyesül: egyreszt a szigeteles
vastagsaganak növelese növeli a hóellenallast, viszont a külsó atmeró növekedese
miatt a levegóvel erintkezó Ielület is nó, ami növeli az atadhato hóaramot. Ezert
lehetseges, hogy kis csóatmeróknel es nem nagyon kis hóvezetesi tenyezóknel a
hóveszteseg a Ialvastagsag növelesenek egy tartomanyaban növekszik. Erre mutat
peldat a 28. abra.
© Phare Program HU-94.05
119
0
50
100
150
00
0 10 0 30 40 50 0 70 80 90 100
Szigeteles vastagsaga, mm
H
ó
v
e
s
z
t
e
s
e
g
,

W
/
m
1 W/(mK)
0,1
W/(mK)
d
b
÷10 mm
t
b
÷100 °C
t
k
÷0 °C

28. abra. Hóveszteseg a szigeteles vastagsaganak Iüggvenyeben
Gazhalozatokat súritett levegó es tüzelóanyag ellatasara szoktak kialakitani. A
súritett levegó halozat csóanyagai az acel mellett lehetnek múanyagok vagy
szinesIemek is. Csatlakozashoz gyakran hasznalnak Ilexibilis múanyag vagy gumi
csöveket is. A halozat nyomasat ugy kell kialakitani, hogy a csatlakozasi pontokon
lehetóleg bar tulnyomas legyen, mert a legszerszamok teliesitmenyüket ezen a
nyomason tudiak 100 -ban leadni. Az egyenletes nyomas biztositasa erdekeben a
súritett levegó halozat gyakran tartalmaz hurkokat. Egy iellegzetes kialakitast mutat a
30. abra A súritett levegó elóallitasa kompresszorral törtenik. A kompresszorba bevitt
(rendszerint villamos) energiaval közelitóleg azonos mennyisegú hót kell elvonni a
komprimalt es Ielmelegedett levegó hútesere. Ez a hó, vagy ennek egy resze
megIeleló Iogyaszto eseten (pl. hasznalati melegviz termelesere) hasznosithato.
A levegó nedvessegtartalma a súrites Iolyaman a súritett levegóben is bennmarad, de
a parcialis nyomasa az össznyomas megnövekedesevel aranyosan megnó. Ennek a
következmenye, hogy a súritett levegóból a hútes Iolyaman viz valhat ki. Ezert a
komprimalt es lehútött levegóból a vizet el kell tavolJtani. A szaritas ket alkalmazott
modia:
hútve szaritas (legIeliebb ¹ °C harmatpontig),
adszorpcios, molekulaszúrós vagy abszorpcios szaritas (-40 °C harmatpontig).

29. abra. Súritettlevegó-halozat kialakitasa
Olaikenesú kompresszorok alkalmazasa eseten a csapadek-levalasztassal együtt a
kompresszor hengereiból elragadott olai levalasztasat is meg kell oldani. Vegül a
10 © Phare Program HU-94.05
komprimalt, visszahútött es szaritott levegót legtartalyba vezetik, amivel a
Iogyasztasok egyenetlensegeit lehet kiegyenliteni. A 30. abra egy súritett levegó
termeló rendszer semaiat mutatia be. A tüzelóanyag ellatasara keszült gazhalozatoknal
nehany specialis esetet kiveve szinte mindig Iöldgaz halozatrol beszelünk. Az
orszagos ill. szolgaltatoi gazhalozat különbözó nyomasszintú alrendszerekból epül Iel:
10 bar Ielett nagynyomasu
3..10 bar között nagyközepnyomasu
0,1..3 bar között közepnyomasu es
0..0,1 bar között kisnyomasu
halozatrol beszelünk. Az ipari üzemek es a nagyobb kommunalis letesitmenyek
altalaban a közepnyomasu rendszerból kapiak a betaplalast. A lakossagi rendszerek
kisnyomason (nevleges ertek 5 mbar) vagy növelt kisnyomason (nevleges ertek
85 mbar) csatlakozhatnak a halozathoz.

30. abra. Súritettlevegó elóallitasa
A Iogyasztoi rendszerek a szolgaltatoi halozathoz egy meró, szabalyzo un.
gazIogadon keresztül csatlakoznak. Üzemen belül a gerincvezetekeket rendszerint
Iöld Ielett, esetleg közmúcsatornaban vezetik. A lakossagi es kommunalis
Iogyasztoknal az epületen kivüli vezetekeket Iöld alatt vezetik. Ipari üzemekben a
gerincvezeteket lehet hurkolva kialakitani, de a leagazo vezetekek halozata csak
sugaras lehet. Minden leagazasnak, es minden Iogyasztonak kiszakaszolhatonak kell
lenni. A gerincvezeteken is es a bekötóvezetekeken is biztosJtani kell minden
kiszakaszolhato vezetekszakaszban a (visszarobbanas ellen vedett) szellóztetesi
lehetóseget.
A Iöldgazhalozatokban a Iogyasztok ki-/bekapcsolasabol adodo egymasrahatast a
vezetekszakaszokba ill. a Iogyasztok ele beepitett nyomasszabalyzokkal szoktak
kiküszöbölni. A Iöldgaz halozatok nyomvonalara, telepitesi tavolsagaira, szerkezeti
anyagara, vizsgalati modszereire szamos elóiras van ervenyben, ezert az ilyen
© Phare Program HU-94.05
11
rendszerek tervezeset csak arra iogosult tervezó vegezheti, es a tervdokumentaciot is
es az üzembehelyezest is engedelyeztetni kell. A gazhalozatok nyomasvesztesegeinek
szamitasara kis nyomasesesek eseten, amig a terIogatvaltozasbol adodo
sebessegnövekedes nem ielentós, hasznalhatok a vizhalozatoknal is alkalmazott
kepletek termeszetesen a gaz anyagiellemzóinek Iigyelembevetelevel.
Hosszu, vagy a mennyiseghez kepest kis atmeróiú vezetekeknel azonban Iigyelembe
kell venni, hogy a nyomascsökkenes következteben a gaz terIogata megnó, emiatt a
sebesseg is növekszik, ami visszahat a hidraulikai ellenallasra. Az összenyomhatatlan
közegekre ervenyes linearis nyomasvaltozas a csóhossz menten parabolikussa valik:
minel tavolabb kerülünk a kiindulasi ponttol, az egysegnyi hosszra esó nyomaseses
annal nagyobb lesz. Kepletben:
p p
L
d
v p
1

1

1 1
= 2 8 ,
ahol p
1
es p

a nyomasok a vezetek eleien es vegen, 2 a csósurlodasi tenyezó, L es d
a vezetek hossza es belsó atmeróie, v
1
a gaz sebessege az indulasi pontban es 8
1
a gaz
súrúsege az indulasi nyomason. A 31. abra egy 10 bar indJtonyomasu csóvezetek
nyomasleIutasat mutatia a relativ hossz Iüggvenyeben.
Ha a gaz sebessege a nyomascsökkenesból adodo tagulas miatt eleri a
hangsebesseget, torlodas alakul ki es a csóben tovabbi nyomascsökkenes nem tud
kialakulni. Ilyenkor a csóben a nyomas a Ienti keplet szerint csökken a csó vegen
kialakulo kritikus nyomasertekig Iüggetlenül attol, hogy a kilepesnel mekkora a
környezet nyomasa. A kritikus nyomasviszony:
p
p
L
d
1

1

'

+
'
¦ = +
kr
i2 ,
ahol i c
p
/c
V
a gaz adiabatikus kitevóie.
1 © Phare Program HU-94.05

0

4

8
10
0 5000 10000 15000 0000 5000 30000
x /d
p

,

b
a
r
p
1
÷ 10 bar
v
1
÷ 5 m/s
8
÷ 1, kg/m
3
2
÷ 0,03

31. abra. NyomasleIutas a relativ hossz Iüggvenyeben
A kiaramlasi sebesseg a hangsebesseggel egyezik meg:
v a #T
kr
= = i ,
ahol # a gazallando es T a kiaramlas hómerseklete.
Mivel a nyomas tovabb nem csökkenthetó, a hangsebesseg a csóvezetek kapacitasat
is lekorlatozza. Egy A allando keresztmetszetú csóvezetek maximalis ateresztó
kapacitasa p
1
indJtonyomas mellett:

max
m Ap
#T
L
d
=
+

'

+
'
¦
1
1
i
i2
.
A 20. tablazat nehany L/d viszonyra mutatia a kritikus nyomasviszonyt es az egysegnyi
keresztmetszetú csóvezetek maximalis ateresztó kapacitasat 10 bar indulo nyomasnal Iöldgazra, ahol
i ÷ 1,3, az atlag moltömeg M ÷ 19, a csósurlodasi tenyezó, 2 ÷ 0,03 es a hómerseklet T ÷ 300 K.
A gozhalozatok kialakitasanal a góz iellegeból adodo saiatossagokat kell Iigyelembe
venni. Egy gózhalozat mindig ket Ió szakaszra oszthato: az elóremenó gózvezetek
rendszerre es a visszateró kondenzviz halozatra. A kettó között vannak a Iogyasztok,
amelyek a góz kondenzacioiabol nyerik a szamukra szükseges hót. A Iogyaszto kilepó
oldalat kondenzatumlevalasztoval kell ellatni. A kondenzatumlevalaszto a Iogyaszto
szabalyozo eleme: csak annyi gózt enged be a rendszerbe, amennyit az le is tud
kondenzalni.
20. tablazat
L/d (p
1
/p

)
kr
p

/ m A
bar kg/(hcm

)
100 ,1 4,5 511,8
1000 ,3 1,58 179,1
10000 19,77 0,51 57,9
100000 ,4 0,1 18,14
1000000 197,48 0,051 5,73
© Phare Program HU-94.05
13
A hóvesztesegek miatt a gózvezetekekben is törtenik kondenzatum kivalas. Emiatt a
vezetekszakaszokon is 5..50 m-enkent kell vizleeresztó csonkot beepiteni.
A Iolyadekütesek es az ebból adodo zai csökkentese erdekeben a csóvezetekeket
olyan legalabb 1:100 leitessel kell szerelni, hogy a kondenzviz a gózzel azonos
iranyban aramolion. A gózt a vezetekhalozatbol un. hattyunyakkal kell elvenni, hogy a
Iogyaszto Iele ne tovabbitsunk a kondenzvizet (32. abra).

32. abra. Kondenzgyúitó rendszer
A kondenzviz vezetek atmeróiet annak Iigyelembevetelevel kell megvalasztani, hogy
a nyomascsökkenes következteben a viz egy resze kigózölög, ezert ezt az un.
sariugózt is el kell tudni vezetni. A gózvezetek hóveszteseget ugyanugy szamitiuk,
mint a meleg- es Iorroviz vezetekek hóveszteseget. TelJtett góz eseten a vezetekben a
hómerseklet nem valtozik, ezert a meterenkenti hóveszteseg allando lesz:
q
t t
#
=

b 0
,
ahol t
b
a góz nyomasahoz tartozo telitesi hómerseklet. A meterenkent es orankent
keletkezó kondenzatum mennyisege az atszamitasi tenyezókkel beszorozva:

,

m
q
r p
kond
= 3 .
ahol r(p) a góz adott nyomashoz tartozo parolgashóie.
5.1.3. Jillamosenergia-rendszer
5.1.3.1. A RENDSZER ALTALANOS ISMERTETESE
A Iogyasztok villamosenergia-igenyet az egyes erómúvek nem elszigetelten, hanem
egyseges villamos halozatra kapcsoltan latiak el. Az együttmúködó orszagos
erómúrendszer letrehozasat a villamosenergia-ellatas biztonsaga es gazdasagossaga
indokolta. Az együttmúködesben reiló elónyök kiszelesitese erdekeben, valamint a
villamosenergia-export vagy import lehetóve tetele szüksegesse tette az orszagos
villamosenergia-rendszerek összekapcsolasat.
A következókben bemutatiuk azon egysegeket, melyekból a villamosenergia-
rendszerek Ielepülnek. Ezek az egysegeket többIele szempont alapian
14 © Phare Program HU-94.05
csoportosithatiuk. Az elsó szempont a rendszerben ellatott Ieladat. E Ieladatok a
következók lehetnek: villamosenergia-Ieilesztes, elosztas-szallitas, vegsó Ielhasznalas.
A következó pontban ezen szempontok alapian tovabb vizsgaliuk a rendszer egyes
elemeit.
A rendszerben a villamos energiat az eromúvek allitiak eló különbözó
energiahordozok atalakitasaval. Az erómúveket az alabbi szempontok alapian
csoportosithatiuk:
cel alapian: közcelu vagy ipari (nem közcelu);
kooperacio alapian: kooperacioba bevont vagy kooperacioba nem bevont;
kihasznalas alapian: alap-, menetrendtarto- vagy csucserómú;
Ielhasznalt tüzelóanyag Iaita alapian: szen, szenhidrogen vagy nuklearis;
kapcsolas alapian: kondenzacios erómú, Iútóerómú vagy Iútómú.
A tovabbiakban reszletesen vizsgaliuk az egyes szempontok alapian törtenó
besorolasokat, de ez elótt nehany alapvetó, a tovabbiakban gyakran hasznalt Iogalmat
kell deIinialnunk.
A Beepitett Teliesitmenv (#endszer Beepitett Teliesitmenv) P
BT
, ill. P
#BT
magyar
deIinicioia: Az erómúvekbe beepitett turbogepcsoportok wattos teliesitmenyeinek
összege. A csucsteliesitmenv: a rendszer/erómú szinten igenyelt legnagyobb
teliesitmeny: P
cs
.
Az adott erómúvet kòzcelunak tekintiük, ha Ieladata az adott orszag, vagy egy regio
ipari es kommunalis Iogyasztoinak ellatasa. Az MVM Rt. erómúvei közcelu
erómúvek. Az erómúvet iparinak (saiat celunak tekintiük), ha Ieladata elsódlegesen
egy ipari üzem energiaigenyeinek kielegitese. Az ipari erómúveket bevonhatiak a
közcelu villamosenergia-ellatasba (kooperacio).
Az erómúvet kooperalonak nevezzük ha resze az orszagos (regionalis)
villamosenergia-rendszernek (villamosenergia-rendszerek egyesülesenek), es ezen
halozaton együttmúködik a többi erómúvel. A kooperalo erómúvek rendszerszintú
iranyitasat, teherelosztasat a közcelu erómúveket iranyito diszpecserközpont vegzi.
Az erómúvet nem kooperalonak nevezzük, ha nem resze villamosenergia-
rendszernek, Ieladata kizarolag egy adott ipari üzem energiaigenyeinek kiszolgalasa.
Ilyenek peldaul a nagyobb elelmiszeripari (cukorgyar), vegyipari, kohaszati üzemeket
ellato kisebb erómúvek. Ezek celia altalaban hókiadas valamilyen Iormaban e mellett
elóallithatnak villamos energiat is.
Az erómúvet alaperomúnek nevezzük, ha csucskihasznalasi idótartama igen magas
(evi 5500 ora Ielett), közel allando teliesitmenyen üzemel. Az alaperómúvek altalaban
a korszerú, io hatasIokkal es olcso tüzelóanyaggal üzemeló, rendszerint ui erómúvek.
(Magyarorszagon: Paksi Atomerómú).
A menetrendtarto eromúvek követik a villamosenergia-igenyek valtozasait.
Viszonylag rugalmasan es tag hatarok között kepesek terhelesüket valtoztatni.
Menetrendtartasra epithetünk ui erómúvet is, de rendszerint a regebbi alaperómúvek
valnak Iokozatosan menetrendtartova. (Matrai, Tiszai, Dunamenti erómúvek.)
© Phare Program HU-94.05
15
A csucseromúvek csak a villamos csucsIogyasztas idószakaban üzemelnek.
Csucskihasznalasi oraszamuk 1500..000 h/ev alatt van. Erre a celra olcso (alacsony
beruhazasi költsegú) erómúveket indokolt letesiteni, melyeknel draga tüzelóanyag es
alacsony hatasIok is megengedhetó. (Inotai gazturbina.)
Az egyes deIiniciok megerteset segiti a 33. abra altal mutatott, egy erómúre
ervenyes eves tartamdiagram. Ezen az abran Ieltüntettük a csucs- es a beepitett
teliesitmeny ertelmezeset is. A kihasznalasi oraszam alapian törtenó besorolas
szemleletesen leolvashato. A pontvonallal hatarolt terület a beepitett teliesitmeny es az
arra vonatkozo kihasznalasi idótartam alapian mutatia az elóallitott
energiamennyiseget, a szaggatott vonal pedig a csucsterhelesre vonatkozoan.
P
BT
P
cs
Alaperómúvek
Menetrendtaro
Csucserómúvek
t t
BT cs
t÷870 h/ev

33. abra. Az erómúvek besorolasa kihasznalas alapian
5.1.3.. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER FELEPITESE
A villamos energia termeles Ieladatat hazankban, ielenleg az MVM Rt. latia el. A
tarsasaghoz tartozik 8 erómú reszvenytarsasag (Bakonyi Erómú Rt., Budapesti
Erómú Rt., Dunamenti Erómú Rt., Matrai Erómú Rt., Paksi Erómú Rt., Pecsi Erómú
Rt., Tiszai Erómú Rt., Vertesi Erómú Rt.), aramszolgaltato tarsasag (ELMU,
DEDASZ, DEMASZ, EDASZ, TITASZ) valamint az Orszagos Villamostavvezetek
Rt. (OVIT). A Ient emlitett erómúvek reszben nagyobb varosok, valamint ipari
központok közeleben talalhatok, melyek nagy resze az 1950..1970-es evekben epült.
A villamos energianak az erómúvektól a Iogyasztok Iele tovabbitasat, a
villamosenergia-rendszerek közötti kapcsolatot köztük a nemzetközi energiacseret
is az atviteli halozatok (lasd 34. abra) biztositiak. A villamos energia atviteli
halozatok együttmúködó rendszere mindenütt a vilagon, igy hazankban is több
különbözó celu es Ieszültsegú hierarchikusan összekapcsolodo rendszerból all. A
Ieszültsegszinteket transzIormatorok kötik össze. Az egyes Ieszültsegszintek
kivalasztasa a szallitasi tavolsag, a szallitando mennyiseg, a berendezeselemek ara es
az alkalmazott elemek egysegessege Iigyelembe vetelevel szamitasokon alapul. Az
üzembiztonsagon tulmenóen alapvetó cel, hogy az elemek beruhazasi költsegterhe,
valamint az atvitel energiavesztesege es kiszolgalasi költsege hosszu tavon a minimalis
legyen.
1 © Phare Program HU-94.05
Mivel a villamos energia elosztasa es szallitasa különbözó Ieszültsegszinteken megy
vegbe, ennek ezert megkülönböztetünk alap-, Ióeloszto (szabadvezetekes es kabeles),
közepIeszültsegú es kisIeszültsegú halozatot. A következókben sorra vesszük ezen
halozattipusok nehany iellemzó tulaidonsagat.
Alaphalozatnak tekintiük mindazon halozatokat, illetve a halozatok azon
vezetekszakaszait, melyek a villamos energia rendszerben elsórendúen:
az alaperómúveknek az orszagon belüli vagy nemzetközi kooperacioiara
szolgalnak;
az alaperómúvekból vagy a nemzetközi kooperacio csomopontiaibol a villamos
energianak a Ióeloszto halozatok Iele valo atvitelere szolgalnak. A MVER-ben e
halozat resze a 750 (nemzetközi kooperacios), 400 es 0 kV-os
vezetekrendszer. Az alaphalozaton kooperalnak a MVER .nagyerómúvei¨ (a
beepitett teliesitmeny nagyobb mint 100 MW).
Foeloszto halozat a 10 kV-os szabadvezetekes, a 10 es 35 kV-os kabeles halozat.
A Ióeloszto halozaton keresztül kooperalnak a kisebb (100 MW alatti beepitett
teliesitmenyú) es a nem közcelu erómúvek. A Ióeloszto halozat Ieladata az
aramszolgaltato tarsasagok belsó együttmúködesenek, a szomszedos tarsasagokkal
valo kapcsolattartasanak biztositasa, nagyobb Iogyasztoi körzetekben a villamos
energia szallitasa, ipari nagyIogyasztok ellatasa, nagyreszt hurkolt kialakitasu,
kisszamu sugaras elemmel,
Az elosztohalozat 35, 0 es 10 kV-os reszeit összeIoglaloan kòzepfeszùltsegú
halozatnak nevezzük. A közepIeszültsegú halozat, Ieladata villamos energia
tovabbitasa a Ióeloszto halozati alallomasok mintegy 10..40 km-es körzeteben 35, 0,
10 kV-os Ieszültsegszinten a 0,4 kV-os Iogyasztokat ellato közep/kisIeszültsegú
transzIormatorallomasokig, illetve a nagyobb teliesitmenyigenyú ipari es
mezógazdasagi Iogyasztokig, sugarasan üzemel, egy-egy elem kiesese eseten a
Iogyasztok ellatasa altalaban csak atkapcsolasokkal, üzemszünetekkel biztosithato,
A kisfeszùltsegú halozat a villamos energianak a lakossagi (kis-) Iogyasztokhoz valo
tovabbitasara szolgal. Feszültsegszintie: 0,4 kV (380 V).
A villamosenergia-rendszer igen Iontos egysegei az allomasok es alallomasok. Az
allomason csak a villamos energia aramlas iranya valtozik meg (csatlakozasok,
leagazasok). Az alallomason az aramlasi iranyon kivül megvaltozik a villamosenergia-
tovabbitas Ieszültsegszintie is.
5.1.3.3. RENDSZERIRANYITAS
A magyar energiarendszerben a teherelosztok többszintú megosztasban vegzik
Ieladatukat. A teherelosztas celia a mindenkor elerhetó legkisebb önköltseg,
Iigyelemmel a korlatozo es hatarIeltetelekre. Az MVM Rt. Orszagos Villamos
Teherelosztoianak (OVT) közvetlen iranyitasa ala tartoznak a nagyerómúvek, az
alaphalozat es alaphalozati alallomasok, a körzeti teherelosztok es a villamos energia
külkereskedelme. (35. abra)
Az import igenybevetele törtenhet allando teliesitmennyel es menetrendes
szallitassal. Nemzetközi együttmúködes Iolytathato parhuzamos üzemben (amikor a
ket vagy több rendszer azonos Irekvenciaval együtt iar), szigetüzemben (amikor az
© Phare Program HU-94.05
17
egyik rendszer egy reszet a masik rendszerról latiak el), iranyüzemben (amikor az
egyik rendszer erómúvet es Iogyasztokat is tartalmazo resze a masik rendszerrel iar
együtt) es egyenaramu beteten keresztül (amikor a ket rendszer Irekvenciaia elteró
lehet es az energiaaramlas iranyat az egyeniranyitokat es invertereket tartalmazo betet
szabalyozasa hatarozza meg). Az import technikailag es gazdasagilag is elónyös lehet.
Elsódleges energiahordozokban, termeszeti eróIorrasokban szegeny orszagban (tehat
hazankban is) a villamos energia szallitasa olcsobb lehet, mint a tüzelóanyag szallitasa
es hazai eltüzelese, masreszt a villamosenergia-termelessel együtt iaro
környezetszennyezes is elmarad. Ugyanakkor kockazatokkal is iar, mivel az import
kimaradasa ellatasi zavarokat okozhat.
lakossagi kommunalis kis
Iogyasztok
KisIeszültsegú
elosztohalozat 0.4 kV
Törpe erómúvek
Kis erómúvek
KözepIeszültsegú
elosztohalozat
Fogyasztok
35-0-10 kV
10 kV
Nagy Iogyasztok
Fóeloszto halozat Nagy erómúvek
Alaphalozat
750-400-0 kV
Nemzetközi
kooperacio
OVT
KDSZ
ÜIK

34. abra. Az orszagos villamos halozat semaia

18 © Phare Program HU-94.05
Orszagos Villamos Tehereloszto
Erómúvek Aramszolgaltatok Fogyasztok
Szabalvozas
Szallitas Elosztas
Szolgaltatas
Termeles
Import Export
Fogvasztas

35. abra. Rendszerszintú Ieladatok
Az Aramszolgaltato Reszvenytarsasagoknal (ASZ Rt.) múködó körzeti
altehereloszto vagy körzeti diszpecser szolgalatok (KDSZ) a Ióeloszto halozat,
valamint az elosztohalozat kiemelt vezetekeinek es az erre a halozatra dolgozo
erómúvek üzemiranyitasat vegzik. Az elosztohalozatok múködesenek iranyitasat az
üzemiranyito központok (ÜIK) latiak el. Igy all össze egyseges egessze a villamos
energia termelese es elosztasa Magyarorszagon. (36 abra)
OVT
KOOPERALO
VER-EK
NEMZETI
TEHERELOSZTOI
NEMZETKÖZI
TEHERELOSZTÓ
NAGYEROMUVEK KDSZ-ok
NEMZETKÖZI
KOOPERACIO¹
ALAPHALOZAT
KISEROMUVEK ÜIK-ok
FOELOSZTO-
HALOZAT
NAGYFOGYASZTOK
KÖZEPFESZ.
HALOZAT
KISFOGYASZTOK
CDO

36 abra. A VER operativ üzemiranyitasi rendszerenek elvi semaia
5.1.3.4. GAZDASAGOS ÜZEMMENET
A szolgaltatok a Iogyasztok költsegeinek csökkentese es saiat proIitiuk maximalasa
erdekeben egyarant a legkisebb költsegre törekszenek. A villamos energia költsegei
ket nagy csoportra oszthatok. Az elsó csoportba a szolgaltatast vegzó berendezesek
megletevel, szolgaltatasi kepessegenek megórzesevel, barmikori üzemeltethetósegevel
kapcsolatos allando költsegek, mint az ertekcsökkenesi leiras (amortizacio), a
szemelyzeti-karbantartasi költseg, a Iinanszirozasi költsegek, az adminisztracio.
(Ezekert a Iogyaszto kapacitasdiiat Iizet.) A masodik csoportba a tenyleges
üzemeltetessel kapcsolatban Ielmerült valtozo döntóen tüzelóanyag költsegek
© Phare Program HU-94.05
19
tartoznak. (Ezekert a Iogyaszto aramdiiat Iizet.) A csucsigenynel nagyobb beepitett
kapacitasok, a biztonsagi okokbol Ielhalmozott tüzelóanyag-keszletek (allando)
költsegeit is meg kell Iizetni (a kapacitasdiiban).
A legkisebb allando költseggel a csucsgazturbinak birnak. Alaperómúkent a
kószenre, nehezolaira epitett erómú es az atomerómú iön szoba. Levonhato a
következtetes, hogy alaperómúvi üzemmodban a nagy allando költseg mellett csak a
kis valtozo költsegú egysegek lehetnek gazdasagosak, mig csucsüzemre csak kis
allando költsegú egysegek hasznalata celszerú. Ezek gazdasagos kihasznalasi
oraszamat a valtozo költseg dönti el, ez minel kisebb, annal nagyobb a kihasznalasi
oraszam. Az elózóekból az egyes egysegek kihasznalasara, a közöttük levó
teherelosztasra is következtethetünk. Mivel az allando költseget mindenIelekeppen ki
kell Iizetni, a rendszerszintú költsegek minimalasa erdekeben elóször a legkisebb
valtozo költsegú egysegeket terheliük ki, legvegül mindig az adott Iogyasztoi igeny
kielegitesehez (a villamos tartalektartast is Iigyelembe veve) meg szükseges soron
következó legkisebb valtozo költsegú egyseg üzembe vetelere kerül sor.
Elkepzelhetók olyan nagyon nagy valtozo költsegú egysegek is, amelyek egesz evben
tartalekban allnak, üzembe vetelükre a tervezettnel kisebb Iogyasztoi igeny, vagy a
Ieltetelezettnel kevesebb üzemzavar miatt nem kerül sor.
A valosagban az egysegek közötti teherelosztas, az inditasi sorrend meghatarozasa
nem a valtozo költseg, hanem (az inditas-leallitas költsegeit is Iigyelembe veve) a
növekmenyköltseg alapian törtenik. Ez a valtozo költsegtól amely egy adott,
rendszerint nevleges teliesitmenyre vonatkozo atlagertek annyiban ter el, hogy a
berendezesek terheles Iüggvenyeben valtozo Iailagos hóIogyasztasat is Iigyelembe
veszi es a tenyleges teliesitmenynel, annak szúk környezeteben pontosan mutatia a
költsegek teliesitmenyvaltoztatas hatasara bekövetkezó valtozasat.
5.1.3.5. AZ EROMUVEK KÖRNYEZETI HATASAI
A hagyomanyos erómúvek környezetszennyezese a környezet minden elemet erinti. A
szennyezóanyagok közül a gazok hatasa (a magas erómúvi kemenyek miatt)
elsósorban az erómúvektól tavolabb, kontinentalisan, globalisan ervenyesül, mig az
egyeb szennyezeseke az erómú környezeteben.
A tüzelóanyagok elegesekor keletkezó CO

az üveghazhatasert, az SO
x
a savas
esókert, a tüzelóanyagban levó nitrogen, nitrogenvegyületek, ill. az egeshez
Ielhasznalt levegó nitrogenieból keletkezó különbözó nitrogen-oxidok (NO
x
) a savas
esókert, a Iöldet körülvevó ozonreteg karositasaert Ielelósek. A nitrogen-oxidokat
illetóen az erómúvek kibocsatasa hazai viszonylatban a közlekedesból szarmazo
kibocsatas mintegy Ielet teszi ki. A tüzelóanyagok hamuiabol Ielszabadulo nagyon kis
mennyisegú F, Cl a halogen vegyületekhez hasonloan hozzaiarul az ozonreteg
Iogyasahoz. A tüzelóanyagok hamuiabol a rossz hatasIoku porlevalasztas
következteben a kemenyen at tavozo pernye es koromszemcsek, nehezIemvegyületek
a kemeny környezeteben levó ökorendszereket karositiak. Ugyanakkor a nyomelemek
es mas hatoanyagok reven a termeseredmenyek iavitasahoz, a kartevók hatasanak
merseklódesehez is hozzaiarulhatnak.
A tüzelóanyag hamuiabol es a kentelenites mellektermekekent kepzódó szilard
anyagokat deponalni kell. Ennek mennyisege hazai viszonylatban 4 millio tonnara
tehetó evente. Emellett evente nehany tonna nehezIem (vanadium, cadmium, nikkel
130 © Phare Program HU-94.05
stb.) sokat tartalmazo külön levalasztott veszelyes hulladek is kepzódik. Ezek
deponalasa helyett a tovabbhasznositas a cel. A szilard anyagok tarolasanal a vizzel
kioldhato elemek talaivizbe kerüleset meg kell akadalyozni, ezert lerakasuk csak alul,
Ielül vizzaroan kialakitott deponiakba engedhetó meg. A környezetszennyezes
csökkentesere Iontos ezen maradekok uirahasznositasanak növelese (epitesi, utepitesi
anyagkent).
A vizszennyezesek közül legnagyobb a nyari hószennyezes, az erómúvi körIolyamat
veszteseghóienek eló vizekkel valo elsódleges elnyeletese, ami az ökorendszerek
eletIelteteleinek drasztikus megvaltozasat okozhatia. Telen akar hasznos is lehet, ha
peldaul a Iolyok haiozhatosagara gondolunk. Emellett a mar emlitett szilardanyag-
deponiak talaivizszennyezesen kivül az erómúvi körIolyamatok a szilard egesi
maradvanyok hidraulikus szallitasara Ielhasznalt evente kb. 45 millio m
3
sokkal,
lugokkal szennyezett vizzel, a kazanüzemi viztisztito berendezesek regeneralasahoz
Ielhasznalt evi 10..1 ezer tonna soval, valamint nehany szaz m
3
olaios csapagyhútó
mosovizzel is terhelik az eló es talaivizeket. Ezekhez kepest a nuklearis erómú
környezetszennyezese gyakorlatilag minimalis es iol ellenórizhetó. Az atomerómúvek
legköri kibocsatasa elhanyagolhato nagysagu. Üzemanyaganak terIogata, tömege, a
belóle elóallithato energia egysegere vetitve több nagysagrenddel kisebb, mint az
ennek megIeleló szene vagy olaie. Szilard es Iolyekony hulladekai ugyanakkor
radioaktivak, semmiIele modszerrel nem tisztithatoak, aktivitasukat csak a mulo idó
csökkenti. A villamosenergia-ipar környezetvedelmehez hozzatartozik a Iazisiavito
kondenzatorok dioxintartalmu elektrolitiainak es a PVC szigetelesú kabelek
maradekainak különleges eliarasokkal törtenó artalmatlanitasa is. A villamosenergia-
rendszer a környezetszennyezes csökkentese teren ielentós eredmenyeket elsósorban a
nuklearis termeles reszaranyanak növelesevel, masreszt a korszerú pernyelevalasztok
beepitesevel ert el. Reszeredmenyek mas területeken is születtek, pl. a hibrid szenpor-
Iluid tüzeles alkalmazasa az Aikai Erómúben kentelenitesre, NO
x
szegeny egók
alkalmazasa a Dunamenti Erómúben, súrú zagyos salak-pernye lerakas a
talaivizszennyezes csökkentesere Tatabanyan, Pecsett, ellenaramu
viztisztitoberendezes-regeneralas a Paksi, KelenIöldi, Kóbanyai, Matrai, Dunamenti,
Oroszlanyi Erómúvekben, a vegyszer- es sokibocsatas merseklesere.
Erómúparkunk ielentós resze környezetvedelmi szempontbol elavultnak tekinthetó.
A szenes rekonstrukciokkal csak a porkibocsatast sikerült nehany helyen az
elIogadhato szintre csökkenteni. Jelentósen merseklódött ugyan az SO
x
-kibocsatas is,
de ez elsósorban a szenerómúvi termeles visszaesesenek es nem a környezetvedelmi
intezkedeseknek a következmenye. Lenyegeben az atomerómúvi termeles
megielenesenek az eredmenye az NO
x
-kibocsatas merseklódese is. Nem ilyen kedvezó
a helyzet az erómúvi Iailagos emissziok területen. A ken-dioxid es a nitrogen-oxid
emisszio erómúveinkben sokszorosa az Europa-normakkal elóirt megengedhetó
ertekeknek. Vannak ugyan törekvesek a meglevó erómúvekben a helyzet iavitasara,
de ielentós iavulas csak tetemes beruhazasi költsegekkel volna elerhetó. Jobbnak
latszik az elavult technologiaiu erómúvi Ióberendezesek csereie, mint a tisztito
berendezesek utolagos Ielszerelese. A környezetvedelmi szabalyozas a közeliövóben
modosulhat, tehat nyugat-europai kibocsatasi hatarertekek valhatnak ervenyesse,
amelyeket 5 vagy 10 even belül a meglevó erómúvekre is alkalmazni kell.
© Phare Program HU-94.05
131
5.1.4. Atadas-atveteli meresek es elszamolasok
A Iogyaszto es a szolgaltato között az energiahordozo atadasa-atvetele mindig
valamilyen meres alapian törtenik. Szilard tüzelóanyag atvetele merlegelessel törtenik.
Nagyobb teteleknel a meres abbol all, hogy a szallJto iarmúvet terhelten
(beerkezeskor) es terheles nelkül (kilepeskor) is megmerik. A merest vagy a Iogyaszto
vegzi, vagy a Iogyaszto kepviselóienek ielenleteben a szallJto. Mindket Iel erdeke,
hogy a meróeszköz hitelesitve legyen. A szallitott tüzelóanyag minósegenek
(Iútóertekenek) meresere rendszerint nincsen mod, a Iogyaszto rendszerint elIogadia a
Iorgalmazo nyilatkozatat. Az elszamolas rendszerint szallitmanyonkent törtenik.
Folvekonv tüzelóanyagot vasuti vagy közuti tartalykocsikbol a Iogyasztok tartalyaiba
törtenó atIeitessel veszi at a Iogyaszto. Az atIeitest a szallJto vegzi. Az atIeitett
mennyiseget az atveteli bizonylat rögziti, ennek alapian törtenik az elszamolas. Ma
mar rendszerint van a tartalykocsikon atIolyasmeró, de az atIeitett terIogat a tartalyok
kalibralt szintmeróievel a szintvaltozasbol is meghatarozhato. A cseppIolyos
tüzelóanyagok minóseget szabvany iria eló, a Iorgalmazonak csak arrol kell
nyilatkoznia, hogy a szallitott Iútóolai megIelel a szabvanynak. Mivel az olaiok
súrúsege erósen Iügg a hómerseklettól, az elszamolasoknal gondot okozhat, ha a
szallitasi hómerseklet ielentósen elter a tarolas atlagos hómersekletetól. Az elszamolas
itt is az atveteli bizonylatok alapian törtenik.
A cseppIolyos gazok atvetele az atadott tömeg alapian törtenik. Mivel a gaz
minósege szabvanyos, amit a szallitasi bizonylaton túntetnek Iel, elegendó a Iolyekony
allapotu atIeitett tüzelóanyag J terIogatat es p nyomasat merni, a telitesi nyomason
vett 8 súrúsegból a tömeg meghatarozhato:
m J = 8 .
Az 21. tablazat a propan, butan es ezek 50 -os keverekenek súrúseget mutatia
különbözó hómersekletekhez tartozo telitesi nyomason.
21. tablazat
Hómerseklet Propan 50-50-os keverek Butan
O
C Nyomas
bar
Súrúseg
kg/m
3

Nyomas
bar
Súrúseg
kg/m
3

Nyomas
bar
Súrúseg
kg/m
3

-10 3,4 54 , 578 0,7 10
0 4,8 535 3,1 55 1,0 599
10 ,5 51 4,3 55 1,4 588
0 8,7 505 5,8 538 ,1 578
30 11,1 488 7,5 54 ,9 58
Kisebb tartalyoknal a cseppIolyos gaz sulyat merik a tartallyal együtt.
A vezetekes energiahordozoknal a meres Iolyamatos es összegzó, az elszamolas
rendszerint havonta törtenik. Jizhalozatok megtaplalasanal DN 150 mm atmeróig
vizorakat hasznalnak. A vizorak Iolyamatosan összegzik az ataramlott terIogatot, igy
egy adott idószakra esó Iogyasztast a kezdó es zaro idópontban leolvasott ertekek
különbsegeból kapiuk. A vizorak leolvasasa vizualisan vagy elektronikusan törtenhet.
Az elektronikus szamlaloval ellatott vizmennyisegmerók szamJtogepes rendszerre
köthetók. A vizorakat kiszakaszolhatoan kell beepiteni, hogy egy esetleges cserehez
ne kellien az egesz halozatot leüriteni. Az ora ele szennyIogot vagy elószúrót kell
beepiteni. A hazai gyartasu vizorak a szúrót beepitve tartalmazzak. A vizorak elótt es
utan - tipustol Iüggó hosszusagban - egyenes, zavartalan aramlasu csószakaszt kell
13 © Phare Program HU-94.05
biztosJtani. Nagyobb mennyisegek meresenel meróperemes aramlasmeróket
alkalmaznak. A meróperem pillanatnyi ertekeket mer, az összegzesról rendszerint
elektronika gondoskodik.
KiIolyasok aramlo vizaramait merik bukogattal vagy mas szúkJtóvel ellatott
csatornaval. A szennyviztisztitok szokasos meróeszköze a Parshall-csatorna
(37. abra). Mind a Parshall-csatornaban, mind a bukogataknal a szintmagassaggal
aranyos az ataramlo vizmennyiseg.

37. abra. Parshall-csatorna
A fòldgaz Iogadasa es merese a kisnyomasu halozat szintien gazmennyiseg meróvel
(gazora) a közepnyomasu szintról törtenó vetelezesnel gazIogadokban törtenik. A
gazIogadok több Iunkciot is ellatnak:
merik, szabalyozzak es regisztraliak a gaz (kiadasi) nyomasat,
merik a gaz hómersekletet,
merik es összegezik a Ielhasznalt Iöldgaz mennyiseget,
a beepitett szúróvel megakadalyozzak a szilard szennyezódes tovabbteriedeset,
a Iogyasztoi rendszer es a szolgaltato halozat kiszakaszolasat es a Iogyasztoi
rendszer gyors lekapcsolasat biztositiak (elzaro szerelvenyek es gyorszar),
a biztonsagos leIuvatas lehetóseget biztositiak.
Mivel a gazmerók az ataramlo terIogatot merik, a mert ertekeket normal allapotra
kell atszamitani:


J
p
p
T
T
J
p
t
J rJ
N
N
N
= =
+
=
10135
73
73
,
ahol

J , p es t a gaz mert terIogatarama, nyomasa es hómerseklete, az N index a
normal allapotra utal, az r pedig az atszamitasbol adodo un. korrekcios Iaktor. A
korszerúbb gazIogadokban mar olyan merómúszerek vannak beepitve, amelyek a mert
ertekek alapian a korrekciot automatikusan kiszamitiak es a korrigalt erteket ielzik ki
ill. összegzik. A gaz Iútóerteket a szolgaltato szokta (keresre) megadni, ill. a szamlan
Ieltúntetni.
© Phare Program HU-94.05
133
Melegviz szolgaltatasnal a szolgaltatott hót es a melegviz mennyiseget is meg kell
merni. A vizmennyiseg meresere lenyegeben ugyanazok az eszközök allnak
rendelkezesünkre, mint a hidegviz szolgaltatasnal. A szolgaltatott hóenergia
meghatarozasahoz a viz hómersekletet kell megmerni a Ielmelegites elótt es a
kiadasnal. Ebból:
Q mc t t =
be ki
,
ahol m a vizsgalt idószakban kiadott összes melegviz tömege, c a viz Iaihóie, t
be
es
t
ki
a viz be- es kilepó hómerseklete. Olyan melegviz halozatoknal, ahol a hosszu
vezetekszakaszok miatt allandoan Ienntartunk egy bizonyos cirkulaltatott
mennyiseget, ott a kiadott viz es a potviz mennyisegeból valamint a kiadott es a
visszateró viz hómersekleteból lehet a kiadott hót meghatarozni (38. abra):

Q m ct m m ct =
ki ki ki pot v
.
A szolgaltatott viz mennyisege a potviz mennyisegevel egyezik meg:
m m =
pot
.

38. abra. Hómennyiseg merese melegviz-szolgaltatasnal
Meleg- es Iorrovizes hószolgaltatasnal az elóremenó es a visszateró viz
hómersekletkülönbsegeból es a cirkulaltatott viz mennyisegeból hatarozhatiuk meg a
szolgaltatott hót:
Q mc t t = ( )
e v
.
Ha a kiadasi hómerseklet valtozik, a tartamdiagrambol (39. abra) tudiuk a
Ielhasznalt energiat kiszamitani:
Q Qd c m t t d
T T
= =
¦ ¦

t t
e v
.
134 © Phare Program HU-94.05

39. abra. Hószolgaltatasi tartamdiagram
Gozrendszereknel az elszamolashoz nem elegseges a kiadott góz parametereit
merni, mivel a visszateró kondenz hótartalma es Ióleg mennyisege lenyegesen
beIolyasolia a góztermeles költsegeit.
Tavfútesnel a tavIútesi rendszer a hóközponton keresztül adia at a hót a Iogyasztoi
rendszernek. Az elszamolas is ennek megIelelóen a hóközponti meresek alapian
törtenhet. A tavhó rendszer leggyakrabban zart Iorroviz halozat, amelyik a
hóközpontokban hócserelókön keresztül termeli a Iútesi es a hasznalati melegvizet is.
A hóközpontok kapcsolasi semaiara nincs elóirt szabaly, de hótechnikailag elónyösebb
a soros kapcsolasu rendszer. Egy elteriedt kapcsolast mutat a 40. abra.

40. abra. Hóközpont kialakitasa
Az elszamolasok hatara a meróhely. A meróhely elótti szakasz vesztesegei a
szolgaltatot, a meróhely utani szakasz vesztesegei a Iogyasztot terheli. A szolgaltatott
energia diiszabasanal a helyes modszer, ha Iigyelembe vesszük a költsegek
tagozodasat:
d a E = +
0 E
,
© Phare Program HU-94.05
135
ahol d a szolgaltatas ara,
0
az allando (pl. keszenleti) dii, a
E
a szolgaltatott energia
egysegara es E a szolgaltatott energia. A
0
allando diitetel tartalmazza a beruhazassal
aranyos amortizacios költsegeket es az energia mennyisegetól Iüggetlen eves
költsegeket (mint pl. a berköltseg, Ielülvizsgalati diiak stb.), de ebbe a költsegelembe
epülhet be az teliesitmenydii is, amit a szolgaltatok az egyenletes Iogyasztas
ösztönzese erdekeben a maximalis teliesitmennyel aranyosan allapitanak meg. Ekkor:
d a P a E = + +
1 P E max
,
ahol
1
tovabbra is allando alapdii, a
P
a lekötött teliesitmeny egysegdiia, P
max
a
lekötött csucsteliesitmeny. A villamosenergia-szolgaltatasban ezt a diiat meg tovabb
bontiak attol Iüggóen, hogy a Iogyasztas csucsidóben, nappal, vagy eiszaka törtenik.
Hószolgaltatasnal a költsegek szinten allando es a szolgaltatott energiaval aranyos
költsegekre bomlanak. A szolgaltatott hó diianak megallapitasanal az allando
költsegek a primerenergia allando költsegeihez adodnak hozza, a valtozo költsegeket
azonban a primerenergia valtozo költsegeiból a szolgaltatott hóenergia diiara kell
atszamitani. Tisztan hóenergiat szolgaltato rendszerben a Q kiadott hóenergia
elóallitasahoz
Q Q
q
be
=
+ 1

primerenergiara van szükseg, ha q a Iailagos önIogyasztas, azaz az egysegnyi
kiadott energiara esó önIogyasztas erteke. Ezzel a valtozo költseg erteke:
a Q
q
v E
=
+ 1

.
Innen a szolgaltatott energia egysegköltsege:
k a
q
" E
=
+ 1

.
Jelöliük k
0
-lal a hószolgaltato allando költsegeit, es p-vel a haszonkulcsot, akkor a
hószolgaltatas összes Iogyasztora vetJtett diia:

)
d k k Q p a Q = + + + = +
0 0
1
" "
.
A valtozo költsegek összege az a
"
hóar bevezetesevel es a Iogyasztasok meresevel
egyszerúen szetoszthato a Iogyasztok között, azonban a allando költsegeket
szerzódeses megallapodas alapian kell Iogyasztonkent vagy Iogyaszto csoportonkent
megallapitani. Legyen ez a Ielosztas valamilyen sulyozas szerint

n
= + + + ¬ ¬ ¬
1
... , ahol ¬ ¬ ¬ ¬
1
+ + + = =
=
¯

1
1 ..
n i
i
n
. Ezzel az i-ik Iogyaszto
hószolgaltatasi diia d a Q i n
i i i
= + = ¬
"
1 , ,..., , ha Q
i
az i-ik Iogyaszto
Iogyasztasa. Hasonlo gondolatmenettel lehet levezetni a melegviz szolgaltatas es a
gózszolgaltatas diiat is.
13 © Phare Program HU-94.05
. ENERGIAFELHASZNALAS
.1. Energiaigenyek
Az energetika legnagyobb területe a Iogyasztoi energiagazdalkodas, ami szorosan
kapcsolodik az eddig targyalt energiatermelesi es elosztasi temakörökhöz.
Gyakorlatilag nincs a gazdasagnak olyan aga, amelyik ne hasznalna Iel energiat, megis
ez az a terület, ahol minden szakterület saiat speciIikumokkal rendelkezik, ezert a
temakör egyseges targyalasa legIeliebb nehany iellegzetesseg kiemelesevel, az
energetikai szempontok kiemelesevel lehetseges. A reszletes vizsgalatok a
szakterületek Ieladata.
6.1.1. Fútes es melegviz szolgaltatas
A magyar gazdasag hóigenyeinek legnagyobb reszet a Iútesi es melegviz szolgaltatasi
hóigenyek teszik ki. Ezek egy resze (elsósorban az ipari Iogyasztoknal) a technologiai
Iogyasztokkal közös rendszert alkot, nagyobb resze viszont önallo rendszer.
A Iútes celia helyisegek adott hómersekleten tartasa. A szükseges hómerseklet nem
abszolut iellemzó, az ember hóerzeten keresztül beIolyasolhatia a Ialak es a mennyezet
sugarzo hatasa ill. a padlo hómerseklete, a levegó paratartalma es a relativ legmozgas
(huzat). A Iútesi hóigenyt helyisegenkent a meretezesi külsó hómersekletre hatarozzak
meg. A hóigenyt a Ientieken kivül
hataroloszerkezeteken Iellepó hóveszteseg es
a szellózólevegó mennyisege es hómerseklete
hatarozza meg.
A hóveszteseget hataroloelemenkent (Ialak, nyilaszarok, Iödem, stb.) kell
meghatarozni es összegezni:

Q k A t t
i
i
i
=
¯ b k
,
ahol k
i
az i-ik hataroloszerkezet hóatviteli tenyezóie, A
i
a hataroloszerkezet Ielülete,
t
b
a helyiseg hómerseklete es t
k
a külsó, ill. a szomszedos helyiseg hómerseklete.
A szellózes hószükseglete az a hómennyiseg, amely a szellózó levegónek a helyiseg
hómersekletere törtenó emelesehez szükseges:


Q J c t t = 8
p b k
,
ahol

J a szellózólevegó terIogatarama, 8 a súrúsege es c
p
a Iaihóie. Ha a beszivott
levegó hómerseklete elter a t
k
környezeti hómerseklettól, akkor annak erteket kell t
k

helyett beirni. A hószükseglet szamitasahoz szükseges adatok es a szamitasi modszer
is szabvanyokban es tervezesi segedletekben talalhatok meg.
A Iútesi hószükseglet legIóbb iellemzóie, hogy a környezeti hómerseklettól Iügg,
ami viszont szezonalis es napi ingadozast mutat. A hóigeny a külsó hómerseklet
© Phare Program HU-94.05
137
Iüggvenyeben közel linearis, ezen belül a meretezes egy megadott tervezesi külsó
hómersekletre törtenik (41. abra).

41. abra. Fútesi hószükseglet
A külsó hómerseklet alapian kapott hószüksegletet korrigalni kell helyisegenkent a
napsugarzas ill. a szelhatas Iüggvenyeben. A holeadok sugarzassal es konvektiv uton
adiak at a hót a helyiseg levegóienek ill. (sugarzassal) közvetlenül a helyisegben
tartozkodoknak es a berendezesi targyaknak.
A gazfútesú konvektorok olyan Iútótestek, amelyekben atmoszIerikus gazegóvel
egetik el a tüzelóanyagot, aminek Iüstgaza egy nagyIelületú lemezhei menten
aramolva rendszerint kemenyen keresztül hagyia el a helyiseget. A zart egesterú
konvektorok külsó levegót hasznalnak az egeshez, mJg a nyitottak a helyiseg
levegóiet sziviak be, ezzel hozzaiarulnak a helyiseg szellózesehez is. A Iüstgazokat
tereló lemezszerkezet külsó Iele a helyiseg levegóievel erintkezik, azt Ielmelegitve egy
termeszetes cirkulaciot hoz letre. A konvektor tehat a levegót melegJti, annak
aramlasa alakitia ki a helyiseg kivant hómersekletet. A konvektorokat a gazhalozat
latia el tüzelóanyaggal, igy hószallito rendszer (melegviz vagy gózhalozat) kiepitesere
nincs szükseg. Biztonsagi okok miatt nem mindenütt hasznalhatok. A konvektorok
hóleadasat rendszerint a konvektor szerkezetere epJtett, allithato hómersekletkapcsolo
szabalyozza az egó ki-/bekapcsolasaval.
A radiatorok. csofútotestek es melegvizes konvektorok mindegyike belsó tereben
melegvizet esetleg gózt aramoltatnak. A helyiseg Iútese itt is konvektiv modon
törtenik. A melegvizes rendszerek szabalyozasa ketIele modon törtenhet: a durva
szabalyozas a központi ellato rendszerból a belepó viz hómersekletevel, az helyi
szabalyozas pedig termosztatikus szabalyzoszeleppel. A termosztatikus
szabalyzoszelep a belepó vizaramot addig nyitia vagy zaria, amig a helyiseg
hómerseklete be nem all a szelep beallJto skalaian beallitott hómersekletre. Egycsöves
Iútesi rendszereknel a telies vizmennyiseg tovabbhaladasat kerülóvel oldiak meg
(42. abra).
138 © Phare Program HU-94.05

42. abra. Egycsöves es ketcsöves Iútesi rendszer
A gózzel múködó Iútótestek helyi szabalyozasat gazdasagosan nem tudiuk
megoldani, ezert a helyisegIútesnel lehetóleg melegvizes rendszert alkalmazzunk.
Az infrasugarzok sugarzassal adiak le a teliesitmenyük nagy reszet. Fó szerkezeti
elemük a racsos vagy lyukacsos keramia lap, amelyen a reszben elókevert gaz-levegó
keverek aramlik at. A lap külsó Ielen, kisse a keramia lap porusaiba visszahuzodva
egy vekony langretegben törtenik a gaz elegetese. Az eges hóhatasa következteben a
keramia lap külsó Iele izzasig Ielmelegszik, es reszben lathato, reszben inIrasugarakat
bocsat ki. A sugarzo hó hatasara a besugarzott Ielületek Ielmelegszenek. A levegó
Ielmelegedeset csak a besugarzott Ielületeken Iellepó masodlagos konvektiv hóaram
melegJti Iel. Mivel a Iútes sugarzassal törtenik, ezek a Iútesi modok alkalmasak nagy
csarnokok, ill. nagylegterú helyisegek, vagy nyitott terek Iútesere. Az inIrasugarzok
hatranya, hogy az egestermekek a helyiseg legterebe kerülnek, tovabba a nyilt eges es
a magas hómersekletek miatt túz-, esetleg robbanasveszelyes lehet.
A feketesugarzok az elóbbi hatranyokat ielentósen mersekelik. Itt az eges zart
csóben törtenik, ezert lehetóseg van az egestermekek elvezetesere. A csó külsó,
sugarzo Ielületenek atlagos hómerseklete 350..450 °C, vagy meg ennel is kisebb. A
Ieketesugarzo Iontos szerkezeti eleme a sugarzasvisszaveró tükör, ami a kivant
iranyba tereli a hósugarakat. Mind az inIra-, mind a Ieketesugarzo csak akkor
alkalmazhato, ha megIeleló tavolsagot (..5 m) tudunk biztosJtani a helysegben
tartozkodo szemelyektól.
A padlo-. fal- es mennvezetfútesek altalaban a megIeleló szerkezeti elemekbe
beepitett csókigyoban aramoltatott melegvizzel üzemelnek. Ezeknek a Iúteseknek
nagy elónye, hogy alacsony hómersekletú Iútóközeget hasznalnak, ezert kivaloan
alkalmasak hulladekhó-hasznositasra.
A gazIútesú hóleadokat az epület gazhalozataba kell bekötni. Gazoldalrol legIeliebb
nyomasszabalyzokat kell betenni az egymasrahatas elkerülese vegett, a helyiseg
hómersekletenek szabalyozasat az egó(k) ki es bekapcsolasaval kell megoldani.
A melegvizes rendszerek elsódleges (központi) szabalyozasa a külsó hómersekletról
törtenik: a külsó hómerseklet Iüggvenyeben allitiuk be a kazantol kilepó un.
elóremenó hómersekletet. Mivel a hóleadok teliesitmenye a belepó hómersekletükkel
© Phare Program HU-94.05
139
aranyosan valtozik, a kazanokhoz visszateró viz hómerseklete is linearisan Iog
valtozni a külsó hómerseklet Iüggvenyeben (43. abra).

43. abra. Vizhómerseklet valtozas Iorrovizes rendszerben
Fóleg nagyteliesitmenyú kazanoknal, vagy kentartalmu tüzelóanyag eseten a
Iüstgazban levó agressziv viz kicsapodasa miatt nem engedhetó meg olyan alacsony
vizhómerseklet, amilyent a szabalyozas megkövetelne. Ilyenkor a kazankörben
cirkulaciot kell kialakitani. Erre mutat egy peldat az 44. abra.

44. abra. Kazan recirkulacio
Több epületet vagy Iogyasztoi csoportot kiszolgalo (primer) tavhó rendszer a
hóközpontokon keresztül kapcsolodik az epület (szekunder) Iútesi rendszerehez. A
primer es szekunder halozat hidraulikailag teliesen le van valasztva, igy, ha a
lakasokban meghibasodas törtenik, nem kell leallJtani a primer halozatot (45. abra).
140 © Phare Program HU-94.05

45. abra. Primer es szekunder Iútesi halozatok
6.1.2. Az ipar energiafelhasznalasa
Magyarorszagon 1993-ban az összes energiaIelhasznalasnak 31, -at tette ki az
ipar. A strukturalis megoszlast a 22. tablazat mutatia
22. tablazat
Energiahordozo Reszarany
Szen 14
Olai 0
Gaz 1
Villamos energia 1
Hó 9
A tablazatbol lathato, hogy mindegyik energiahordozo nagysagrendben azonos
sullyal szerepel. Ezen belül tovabbi szeles skalat mutat az energiaIelhasznalas iellege,
szinte azt mondhatiuk, ahany technologia, annyiIele Ielhasznalasi mod. Különösen
igaz ez a primerenergia-hordozokra, ill. azok közvetlen (nem hó, vagy
villamosenergia-elóallitas celu) Ielhasznalasara.
A kòzvetlen primerenergia felhasznalasu technologiai berendezesek legnagyobb
csoportiat alkotiak a kemencek. Az egyes iparagak (szilikatipar, acelipar,
elelmiszeripar stb.) mindegyike kiIeilesztette a saiat celiaira legmegIelelóbb kemence
tipust, sót az iparagakon belül is teliesen elteró tipusok lehetnek (pl. a szilikatiparon
belül egeszen elteróek a teglagyari, az üvegipari, a keramiaipari, stb. kemencek). A
kemenceknek egyetlen közös vonasuk, hogy mindegyik egy zart, IelIútött teret alkot.
Ebben a kemenceterben helyezkedik el a hókezelesre elókeszitett anyag, amelyik
technologiai hómersekletet a kemenceter Ialazatanak sugarzo hatasara eri el ill. tartia
az elóirt idótartamig. A kemencek Iútese lehet közvetlen, amikor a tüzelóanyag
elegeteseból keletkezett egestermek erintkezhet a technologiai anyaggal, es lehet
közvetett Iútesú, amikor az egestermek nem kerülhet be a kemenceterbe, a hóbevitel a
Ialazaton keresztül törtenik. A 46. abra egy közvetlen Iútesú, szakaszos üzemú,
kamras hókezeló kemence leegyszerúsitett vazlatat mutatia.
© Phare Program HU-94.05
141

46. abra. Közvetlen Iútesú szakaszos üzemú kemence
A kemenceter oldalan elhelyezett ket olai- vagy gazegó langia reszben sugarzassal,
reszben konvektiv hóatadassal Ielmelegiti a kemenceter ió sugarzo kepessegú, hóallo
Ialat. A Ialazat minden oldalrol erkezó sugarzasa melegJti Iel a munkadarabokat. Egy
ilyen kemenceben gyakran 1000..100 °C hómersekletet kell tartani, ezert a tavozo
egestermek sem húlhet le ennel alacsonyabb hómersekletre. A tavozo Iorro Iüstgaz
energetikailag igen nagy veszteseget okoz, ezert a kemenceknel kiemelkedó szerepet
iatszik a Iüstgaz hóhasznositas. A tavozo Iüstgazokkal mas Iogyasztok reszere lehet
hót termelni (meleg-, vagy Iorrovizet, gózt, stb.), vagy az egesi levegót lehet
elómelegiteni, amivel a kemence hóigenye csökkenthetó. A kemencek masik nagy
csoportia a Iolyamatos üzemú kemencek, amelyekben a Iolyamatos termeles mellett a
technologian belüli hóhasznositas is egyszerúbben oldhato meg. A 47. abra egy
teglagyari alagutkemence elvi semaiat es hómersekleti viszonyait mutatia be. A
semabol lathato, hogy a Iüstgaz hótartalma az elómelegitesre Iorditodik, de a hútesi
oldalon kapott Ielmelegedett levegó sem vesz el, mert azt a szarJtokemencekben
hasznositiak.

47. abra. Alagutkemence
Az iparvallalatok nagy resze kòzvetitokòzegen keresztùl hóenergiat igenyel. Itt az
energiahordozo leggyakrabban a viz vagy vizgóz, de vannak levegó vagy termoolaiial
múködó rendszerek is.
14 © Phare Program HU-94.05
A hagyomanyos meleg- vagv forrovizes rendszerek is valtozatosabbak, mint a Iútesi
hóellatasnal, mivel az igenyek a legkülönbözóbb hómerseklet es nyomasszinteken
ielentkezhetnek. Egyes esetekben a melegvizet a technologia .elhasznalia¨, azaz a viz
beepül a termekbe. Ilyenkor a Iolyamatos tapvizelókeszitesról gondoskodni kell. Mas
esetben a viz szennyezódese olyan mertekú, hogy csak költseges tisztitas utan
vezethetó vissza a rendszerbe. Mindket esetben ielentós hóvesztesegek is
Iellephetnek. Az ipari meleg- es Iorrovizes hóellato rendszereknel, ahol többIele
hóIokszinten ielentkezik a hóigeny lehetósegünk van soros kapcsolasokat kialakitani.
A soros kapcsolasban az alacsonyabb hómersekletszintú Iogyaszto Ielhasznalhatia a
magasabb hómersekletszintú Iogyaszto hulladekhóiet, ezaltal iobban visszahúthetó a
visszateró viz es ezzel iobban kihasznalhato a kazan Iüstgazanak hótartalma. A
48. abra összehasonlitast mutat egy rendszer soros es parhuzamos kapcsolasa között.

48. abra. Hóhasznosito rendszer kapcsolasa
Az iparban törtenik a goz, mint energiahordozo legszelesebb körú Ielhasznalasa. Az
igenyektól Iüggóen a góz nyomasa 1 bar-tol akar 100 bar Ieletti ertekig is valtozhat.
Hószolgaltatasi celokra rendszerint telJtett gózt hasznalnak, mechanikai energia
kinyeresere ill. (helyi) villamos energia termelesre azonban tulhevitett gózt hasznalnak.
A 100..00 °C hómersekletszinteken ielentkezó hóigenyeket altalaban a
hómersekletszinthez igazodo 1..5 bar nyomasszintú gózzel elegitenek ki, de nagyobb
ipartelepeken szokasos a 40 bar-os halozat is. Az ennel nagyobb nyomasokon
üzemeló rendszerek mar altalaban sziget kiepitesúek es legIeliebb kisebb
nyomasszinten kapcsolodnak az üzemi halozathoz.
A 49. abra a különbözó nyomasszintú halozatok összekapcsolasara mutat nehany
peldat. Az a abra szerinti megoldas, amikor valamennyi gózigenyt a halozat Ioitasaval
elegitünk ki, a lehetó legkedvezótlenebb kapcsolas es csak kis rendszereknel,
idószakos üzemben szabad alkalmazni.
© Phare Program HU-94.05
143

49. abra. Különbözó nyomasszintú halozatok összekapcsolasa
A b abran szinten egyetlen nyomasszinten törtenik a góztermeles, de a Ioitas helyett
az expanziot villamos energia elóallitasra hasznaliuk Iel egy megcsapolasos,
ellennyomasu turbinaban. A Ioitoszelepek itt csak a csucsok kiegyenlitesere vannak
beepitve. A c abran egy olyan megoldas lathato, ahol a kisnyomasu rendszert egy
kisnyomasu kazannal taplaliuk. A kisnyomasu rendszer tartalekat a nagynyomasu
halozatrol leagazo Ioitas kepezi. Vegül a d abra a nagynyomasu halozat kondenzviz
rendszereben a nyomascsökkenes hatasara kiparolgo un. sariugóz hasznositasara
mutat peldat.
Az ipari rendszereknel van a legnagyobb lehetósege a termeles Iolyaman keletkezó
hulladekok energetikai hasznositasara. Erre csak peldakent tudunk nehany, a
gyakorlatban Magyarorszagon is megvalositott technologiat bemutatni. A
nyersvasgyartas nagyolvasztoiban keletkezett alacsony Iútóertekú kohotorok-gazt es
a kokszgyartasnal keletkezett kamragazt egetik el gózkazanokban Dunauivarosban. A
keletkezett gózzel villamos energiat Ieilesztenek es ellennyomasu hóhasznositassal az
ipartelep hóellatasat es a varos tavIúteset is ezzel a hóvel taplaliak. Tiszauivarosban a
koromgyartas mellektermeke szinten alacsony Iútóertekú hulladekgaz. Ezt a gazt
specialis túzterú, hóhasznositoval ellatott hulladekegetóben egetik el. A keletkezett
hóvel 40 bar nyomasu gózt allitanak eló, amelyet ravezetnek az ipartelep 40 bar-os
gózhalozatara.
Egyik polieszter termekeket gyarto vallalatunknal a szelek es kivagasok vagasi
maradeka es a lecsurgo ill. a hordokban visszamarado megszilardult gyanta eghetó
hulladekot alkot. Erre a celra tervezett specialis kazanban elegetve ennek a
hulladeknak a hóievel termelik az üzem hasznalati melegviz szüksegletenek kb. 80 -
at.
Egy keverektapokat elóallJto üzemünkben az alapanyagok múanyag Ioliaval belelt
papir zsakokban erkezik. A vegyi szennyezes miatt a papir nem Iorgathato vissza, a
múanyag Iolia kiszerelese, tisztitasa es uiraIeldolgozasa pedig volumene miatt nem
gazdasagos. Ezert az üzemben egy balazo geppel a kiürült zsakokbol balakat
144 © Phare Program HU-94.05
keszitenek, maid ezeket az erre a celra tervezett kazanban elegetik. A kazan a
Iútesi halozatba taplal melegvizet.
Az ilyen hulladekhasznositasi lehetósegek rendszerint specialis berendezeseket
igenyelnek, de Iailagos beruhazasi költsegük igy is lenyegesen kisebb, mint a
regionalis hulladekegetóke, hiszen itt rendszerint csak egyIele tüzelóanyagra kell
Ielkeszülni, es az egetó üzemet nem zavaria a gyakori minósegi es mennyisegi
ingadozas. Több technologiat alkalmazo ipartelepeken az egyes technologiak
òsszekapcsolasaval lehet meg masodlagos energiaIorrasokhoz iutni, es ezzel energiat
megtakarJtani. A Iútes-hútes összekapcsolasanak lehetósegeivel mas Ieiezetekben
Ioglalkozunk, itt csak egy peldaval szeretnenk ramutatni az ilyen lehetósegekre.

50. abra. Technologiak kapcsolata
A kóolaibanyaszatban a gyúitóallomasokon a nyersolaibol kiparologtatiak az oldott
gazt es az un. szabadvizet, maid 40..50 °C hómersekletre melegitve levalasztiak azt a
vizet is, ami emulzio Iormaiaban van az olaiban. A Ielmelegiteshez gózt vagy
melegvizet hasznalnak.
A Ielszabaditott szenhidrogen gaz nyomasa alacsony ahhoz, hogy tovabb szallitsak,
ezert rendszerint nyomasIokozo kompresszorokat kell alkalmazni. A gyakorlatban
alkalmazott gazmotoros kompresszorok húteset leghútókkel oldiak meg.
Termeszetesen minden esetben a mennyisegi es hómersekleti viszonyokat merlegelve,
de vannak olyan üzemek, amelyekben a gazmotorok hútóvizeból Ielszabadulo hó
nagysagrendben az olaimelegiteshez szükseges hóvel összemerhetó. Ilyenkor
alkalmazhato az olaitechnologia es a gaztechnologia energetikai összekapcsolasa,
mint azt a 50. abra is mutatia.
6.1.3. Mezogazdasag
A mezógazdasag reszesedese az orszag energiaIogyasztasaban 1993-ban csak 3,47
volt, de ielentósege ennel lenyegesen nagyobb, mivel szemleleteben közel all a
lakossagi Iogyasztashoz, es ezzel arra is kihatasa van. Az energiahordozok
megoszlasat a mezógazdasagon belül a 23. tablazat mutatia.
© Phare Program HU-94.05
145
23. tablazat
Energiahordozo Reszarany,
Szen 3,75
Olaitermekek ,18
Gaz 19,59
Villamos energia 14,48
A tablazatbol lathato, hogy legnagyobb mennyisegben az olaitermekek reszesednek
az energiahordozok között, ami erthetó, hiszen a mobil mezógazdasagi gepek
tüzelóanyagait nehez lenne mas energiahordozoval helyettesiteni.
Ugyanakkor az is Ieltúnik, hogy a tablazatban nem szerepelnek a meguiulo
energiaIorrasok, a nap, szel, geotermikus energia, de a biomassza hasznositasa sem,
azaz a ielenlegi mezógazdasagunk energetikaia alapvetóen a hagyomanyos primer
energiahordozokra hagyatkozik. Viszonylag nagy a mezógazdasag (vissza nem nyert)
vizigenye, nagyreszt öntözesre, ami szivattyuzasi energiaban ielent nagyobb
Iogyasztast. A Ielhasznalt energia legnagyobb reszet a talaimegmunkalo es betakarJto
gepek meghaitasara Iorditiak, de ielentós Iogyaszto a teher es szemelyszallitas is.
Ezeknel a berendezeseknel energiagazdalkodasi szempontbol leglenyegesebb a
termelesszervezes: az optimalis utvonalak megtervezese es az optimalis berendezes
kivalasztasa.
A nem mobil Ielhasznalasok a szaritas es hútes, az allattartas, a növenyhazak es a
kiegeszitó tevekenysegek. Ezeknek a tevekenysegeknek a közös iellemzói, hogy
altalaban alacsony hómersekletszintú hóenergiat igenyelnek, ezert alkalmasak a
hulladekhó hasznositasra is. A mezógazdasag Iútesi igenyei között nagyon gyakori a
legIútes. A meleg levegót vagy közvetlenül, hólegIuvokban allitiak eló, vagy
kazanokban termelt melegvizzel ill. gózzel kaloriIereket Iútenek. A termenyszaritas
szinten meleg levegóvel törtenik. Alacsony hómersekletú, cirkulaltatott vizzel
talaiIútest is alkalmaznak. Viszonylag kisebb ielentósegú, de teriedóben van a sugarzo
Iútes. Egyik klasszikus alkalmazasi területe a csirkekeltetes, ahol a nehany napos
csirkeket is meg inIrasugarzo alatt tartiak. A sugarzo Iútesek masik területe a csarnok
iellegú epitmenyek hóellatasa. A sugarzo Iútesek hatranya, hogy csak villamos
energiaval, vagy gazzal üzemeltethetók. Mint lattuk, a mezógazdasagban szinte
egyeduralkodo energiahordozo az olai annak ellenere, hogy ez az a terület, ahol
leginkabb Ielhasznalhatok a masodlagos energiahordozok es a hasznositasi eszközök
is rendelkezesre allnak. Egy 1988-ban keszült tanulmany mutatia, hogy a
Magyarorszagon keletkezó mellektermekek eves mennyisegeból energetikai celra
mennyi allhat rendelkezesre (24. tablazat).
Nagytúzterú kazanokban, hólegIuvokban es kandallokban mindenIele
segedberendezes nelkül a nyesedekek es Ia vagasi maradekok elegethetók, legIeliebb
az egetes technologiaiat kell ugy modosJtani, hogy a langgal eges szakaszaban
elegendó szekunder levegó allion rendelkezesre. A Iamegmunkalas apro Iorgacsai es
Ióleg a Iúreszpor mar specialis túzterkialakitast es rendszerint csigas adagolast
igenyel. A Iúreszpor egetók kenyesek a levegóbevezetes es elosztasra, ezert
rendszerint alaIuvo es/vagy elszivo ventilator beepitese szükseges. A Iúreszpor
energetikai hasznositasanak egy masik modia, hogy a Iúreszport brikettaliak. A
brikettalas törtenhet seged-(kötó-) anyaggal vagy anelkül. A Iúreszpor brikett mar
barmilyen Iatüzelesre alkalmas tüzelóberendezesben elegethetó.
14 © Phare Program HU-94.05
24. tablazat
Mellektermek Eves mennyisege,
1000 t/ev
Energetikai celra
hasznosithato, 1000 t/ev
SzalmaIelek 7150 3540
Kukoricaszar 15000 10000
Kukoricacsutka 1000 -
NapraIorgoszar 40 10
Gyümölcsösök nyesedeke 500 450
Szólók nyesedeke 00 175
Erdókitermeles, vagasi hulladek 1000 900
Elsódleges Iaipar 1000 1000
ParlagIöld, Ianet terület 1000 900
A szalmaIeleket tüzeles elótt vagy balazni, vagy brikettalni kell. A brikettalas elónye,
hogy a szalmabrikett is eltüzelhetó barmilyen Iatüzelesre alkalmas berendezesben, mJg
a balazott szalmahoz specialis (bar nem draga) tüzelóberendezes szükseges. Tovabbi
hulladektüzelesi lehetóseget biztositanak a Ieldolgozasi hulladekokat elegetó es
hóhasznosito berendezesek. Ilyen üzemel egyik növenyolaiipari üzemünkben, ahol a
napraIorgoheiat tüzelik el. Tovabbi alternativ energiahordozo lehet a
mezógazdasagban a biogaz. A biogaz a szerves anyagok bomlasabol keletkezó,
rendszerint nagy nedvessegtartalmu, viszonylag kis Iútóertekú gaz. Hatranya, hogy
kinyerese atmoszIerikus nyomason törtenik. ezert nagyobb tavolsagu szallitasara
kompresszorozasra lenne szükseg, aminek a Iailagos költsege aranytalanul magas.
Ezert a biogazt elsósorban helyi Ielhasznalasra, Iútesre, melegviz termelesre
hasznaliak, de ismert olyan alkalmazas is, ahol a biogazra, mint energiahordozora
szeszgyar epült.
Mivel a mezógazdasagban altalaban nincs szükseg nagy energiasúrúsegre, idealis
energiaIorras lehet a napenergia es a szelenergia is. Mindkettó hatranya, hogy
intenzitasuk nem szabalyozhato, ezert e termelt energia kiegyenlitó tarolasara van
szükseg. Az alacsony hómersekletszintú igenyek miatt a mezógazdasag Ielvevóie lehet
ipari letesitmenyek hulladekhóienek. Ismerünk olyan rendszereket, amelyek az
erómúvi hútóviz hótartalmat hasznositiak primórök termesztesere. Az ilyen iellegú
hasznositasok legnagyobb akadalya, hogy a mezógazdasagi igeny szezonalis iellegú,
mJg az ipari termeles gyakorlatilag Iüggetlen az evszakoktol es az idóiaras
valtozasaitol.
6.1.4. Kòzlekedes
A közlekedes a hazai energiaIelhasznalasbol 1993-ban 15,1 -kal reszesedett. Ennek
9,8 a olai, ill. olaiszarmazek Ielhasznalas. A közlekedesi energiaIogyasztas
iellemzóie a mobil berendezesek, azaz a iarmúvek Iogyasztasa. Ennek energetikai
iellegú beIolyasolasa csak a iarmúvek konstrukcios kialakitasan, szervizen, haito es
kenóanyag minósegen es a Iorgalomszervezesen keresztül lehet. A Ielsoroltak
mindegyike egy egy olyan specialis szakterület, amelyet egy energiagazdalkodasi
targyon belül nem lehet attekinteni. A Iorgalomszervezes, ill. annak egy resze kerülhet
az energetikus hataskörebe. Ezen a területen az optimalis utvonal megvalasztasaval es
az optimalis iarmú kivalasztasaval lehet ielentós energiat megtakarJtani. Ezekkel a
kerdesekkel a 6. feiezetben reszletesen Ioglalkozunk.
© Phare Program HU-94.05
147
6.1.5. Szolgaltatas
Az összes energiaIogyasztasbol a közigazgatas es szolgaltatas a közlekedessel azonos
nagysagrendben, 14, -ban reszesedik. Ennek a Iogyasztasnak nagy resze a
lakossagi Iogyasztas iellegenek Ielel meg, a iellemzó az elektromos energia Iogyasztas
valamint a Iútes es melegviz szolgaltatas. Elkülöniteset a lakossagi Iogyasztastol
reszben az indokolia, hogy a Iogyasztas üteme elteró, masreszt a Iogyasztok
iranyitasanak rendszere (es emiatt erdekeltsegi köre is) elter a lakossagetol. A
szolgaltatas egy reszenel (közigazgatas, bankok, hivatalok) a het vegi
energiaIogyasztas minimalis, mJg a masik reszenel eppen a het vegen ielentkezik a
csucs. Az eiszakai igeny rendszerint Ióleg elektromos energia igenyt ielent, mas
kerdes, hogy sok helyen a Iútes vezerelt csökkentese meg nincs megoldva.
A szolgaltatasban külön kategoriakent ielennek meg a nagykonyhai berendezesek, es
a kismeretú sütókemencek. Ugyancsak a szolgaltatashoz tartoznak a Iürdók, strandok
es sportletesitmenyek, amelyek iellegzetes, alacsony hómersekletszintú melegviz
igennyel ielentkeznek. A szolgaltatasban kiugro a villamos energia Iogyasztas aranya,
az összes Iogyasztas csaknem egynegyede. Ez nyilvan a vilagitason es a reklamokon
kivül a biztonsagi rendszerek (pl. bankoknal), a iatekok es elektronikus szorakoztato
eszközök, a szamJtogepek, masolo es egyeb irodai eszközök energiaigenyeit is
magaban Ioglalia.
A Iútesi rendszerek nem mutatnak nagy elterest a lakossagi rendszerektól, de a
hóleadok sokkal nagyobb valtozatossagot mutatnak. A szolgaltatasban mar elteriedt a
hivatasos lakberendezó (üzletberendezó) Ioglalkoztatasa, emiatt az esztetikai
megielenites lenyegesen nagyobb szerephez iut. Mivel a szolgaltato rendszerek
gyakran az egyedi, a versenytarsetol elteró megielenesre törekednek, rendszerint az
energetikai tervezónek (itt leginkabb epületgepesz) gyakran egyedi megoldasokat kell
nyuitania. A szolgaltato agazat hóellatasaban mint a lakossagnal is ielenleg legtöbb
gondot az igenyekhez alkalmazkodo szabalyozhatosag okoz. Emiatt ielentós a többlet
energiaIelhasznalas.
A szolgaltatas az a terület, ahol a legnagyobb energiamegtakaritast szervezessel,
vagy kis beruhazassal lehet elerni. Ilyenek pl. a kiszakaszolhato Iútesi rendszer, hogy
csak azokat a helyisegeket Iútsek es csak addig, ahol es ameddig emberek
tartozkodnak benn. Külön kategoriat ielentenek a szolgaltatasban a hútóberendezesek,
amelyek egeszen nagy hútve taroloktol a kisbolti iegkrem tarolo hútópultig
teriedhetnek. A hútókapacitas Iolyamatos növekedesevel egyre nagyobb lesz a
hútógepek kondenzatoran Iellepó veszteseghó merteke is.
Emlitettük, hogy a szolgaltatas hóigenyenek egy resze alacsony hómersekletszinten
ielentkezik, ezert az alternativ energiaIorrasok is Ielhasznalhatok. Igy pl. uszodak,
kempingek, sportletesitmenyek melegviz ellatasanak nagy resze megoldhato
napenergiaval, a padloIútesek pedig akar hószivattyuval is gazdasagosan
üzemeltethetók különösen akkor, ha hóIorraskent a hútók kondenzatorainak
veszteseghóiet is Ielhasznaliuk. Egy lehetseges megoldas a hószivattyu alkalmazasara
egyre iobban teried Europaban is: a hószivattyu hideg oldalan vizet Iagyasztanak meg
es korcsolyapalyat üzemeltetnek, mJg a meleg oldal az uszoda vizet melegJti. A ket
letesitmeny energiaigenye a külön-külön energiarendszerrel üzemelókenek kb. 1/5-e.
148 © Phare Program HU-94.05
.. Rendszerelvú leiras
6.2.1. A rendszer fogalma es iellemzoi
Egy rendszer mindig a valosag egy elkülönitett resze, amelyet valamilyen szempontbol
vizsgalunk. Ebból következik, hogy a vizsgalt rendszerünknek mindig van hatara,
amely elvalasztia a rendszert a környezetetól. A rendszerhatar ismereteben tudiuk
egyertelmúen megmondani, hogy egy tetszóleges elem a rendszerhez tartozik (belso
elem), vagy azon kivüli, kùlso elem (51. abra).
RENDSZER
KÖRNYEZET
hatasok
belsó pont
külsó pont
rendszerhatar

51. abra. A rendszer es kapcsolatai
A rendszer kölcsönhatasban van a környezettel, a környezet hat a rendszerre, de a
rendszer is hat a környezetre. Az energiagazdalkodasi gyakorlatban egy-egy
rendszernek rendszerint egy önalloan gazdalkodo egyseget, vallalatot, üzemegyseget,
irodat, múhelyt, stb. szokas valasztani. A rendszer elemei a dolgozok, az epületek, a
gepek es berendezesek, a belsó csóhalozatok, stb. A kivülról iövó hatasok pl. a
beszallitott anyagok, a vetelezett energia, a beiövó inIormaciok, stb., a rendszer
hatasai a környezetre pedig elsósorban a kiszallitott anyagokban, termekekben,
inIormaciokban es a környezetszennyezesben nyilvanulnak meg. A rendszer hatara
szabadon valaszthato meg, ezt rendszerint a vizsgalat celia szabia meg.
6.2.2. elok. korlatok. szabadsagi fok
Barmilyen kis rendszert is valasztunk, a rendszerhatarokon belül a valosagnak meg
vegtelen sok iellemzóie marad a rendszeren belül. Kezelhetóve akkor valik a rendszer,
ha a vizsgalt tulaidonsagokat (iellemzóket) veges szamura korlatozzuk. Ezt a
korlatozast a vizsgalat celia hatarozza meg. Minden vizsgalat kezdeten meg kell
hatarozni a vizsgalat celiat, ennek ismereteben kell megvalasztani a rendszer hatarait,
maid ezt követóen kell kivalasztanunk azokat a iellemzóket, amelyeket a rendszeren
belül es/vagy a rendszer hatarain vizsgalni Iogunk. Minden vizsgalatnal tehat a telies
valosag helyett csak egy modellel dolgozunk, amely modellt a kivalasztott rendszer
iellemzókkel iriuk le.
© Phare Program HU-94.05
149
Ha egy orszagos Ielmeresben azt vizsgaliuk, hogy milyen hatassal van a vallalati letszam a
nyeresegre, akkor ezen a rendszeren belül a vallalatot összesen ket parameter (iellemzó) iria le: a
letszam es a nyereseg. Az összes többi iellemzó erdektelen a vizsgalat szempontiabol. Ha pedig egy
vallalat energiamerleget vizsgaliuk, akkor az összes vetelezett energiat es az összes vesztesegenergiat
iellemzókent kell Ielvennünk, de közömbös pl. az olaitartalyok szine vagy Ialvastagsaga.
A celt azonban a rendszer celia ertelmezesben is hasznaliuk. A rendszer celia mindig
valamelyik iellemzó kiragadott ertekenek a maximalis vagy minimalis erteken tartasa.
Ilyen celok lehetnek:
minimalis költseg,
maximalis nyereseg,
maximalis biztonsag,
minimalis kockazat,
minimalis letszam,
minimalis szerkezeti anyag igeny,
minimalis tömeg,
minimalis energiaIogyasztas stb.
A rendszer celianak szamszerú erteket (pl. a költseget) a többi parameter
beIolyasolia. Ezert is hasznaliuk a celfùggvenv kiIeiezest, ami arra utal, hogy a cel a
többi iellemzó Iüggvenye.
Az energiagazdalkodasi tevekenyseg egyik legIontosabb Iunkcioia az energetikai
rendszer optimalasa, azaz olvan ùzemvitel es/vagv beruhazasi dòntes megkeresese.
amellvel a rendszer múkòdese vagv minimalis kòltseget eredmenvez. vagv maximalis
nvereseget hoz. A különbözó iellemzók különbözó modon beIolyasoliak a
celIüggvenyt. Vegyünk pl. egy beruhazast, amely energiamegtakaritast eredmenyez!
Minel nagyobb összeget Iorditunk beruhazasra, annal több energiamegtakaritast
erhetünk el (52. abra).
Valoiaban mindket költseg eredmeny, valamilyen üzemeltetesi vagy tervezesi
parameter Iüggvenye. Peldankban legyen ez a parameter egy beepitett hóhasznosito
hócsereló merete (tömege). Minel nagyobb hócserelót epitünk be, annal nagyobb a
beruhazasi költseg, de annal kisebb lesz az energiaköltseg. A ket költseg összege
esetünkben a hócsereló meretenek Iüggvenyeben minimumot mutat. Nyilvanvalo,
hogy a minimumhoz tartozo meretú hócserelót erdemes beepitenünk: ez az optimalis
megoldas.
Lehetnek a rendszernek olyan parameterei, amelyek nem vehetnek Iel tetszóleges
ertekeket. Igy peldaul az elóbbi esetet korlatozhatia, hogy egy bizonyos meret Ielett
nincs elegendó hely a hóhasznosito beepitesere. Azokat az összeIüggeseket
(relaciokat), amelyek az egyes parameterek ertekeinek hatart szabnak, korlatozo
felteteleknek nevezzük.
A rendszerben vannak olyan iellemzók, amelyeket magunk allithatunk be, es vannak,
amelyeket a többi parameter egyertelmúen meghataroz. Az elóbbi peldaban, amely
egy beruhazasi döntes elókeszitesehez keszült vizsgalat eredmenye, a hócsereló
merete meg tervezesi kerdes, azaz szabadon Ielvehetó ertek. Kesóbb, üzemelteteskor
150 © Phare Program HU-94.05
a mar beepitett hócsereló merete egy adott ertek lesz, amit mar nem vehetünk Iel
szabadon. Ha egy rendszerben nincs olyan iellemzó (valtozo), amelynek az erteket
szabadon, az összes többi iellemzótól Iüggetlenül allithatiuk be, nincs lehetóseg
optimalasra. Az ilyen rendszereket kòtòtt rendszereknek nevezzük.

52. abra. Optimalis parameter meghatarozasa
Optimalas es ilyen ertelemben veve barmilyen gazdalkodas is csak akkor
lehetseges, ha legalabb egv olyan szabadon Ielvehetó valtozonk van, amely kihatassal
van a celIüggvenyre. A szabadon Ielvehetó valtozok szama adia meg a rendszer
szabadsagi fokat. Peldankban a hócsereló merete volt a szabadon Ielvehetó valtozo,
igy a rendszer szabadsagi Ioka 1.
A tovabbiakban az energetikai rendszerek múködtetesevel, üzemvitelevel es
Ieilesztesevel, tehat a gazdalkodas kerdeseivel Ioglalkozunk. Ennek megIelelóen a
vizsgalatunk celia: meghatarozni azokat a múszaki-technologiai parametereket.
amelvekkel az optimalis (leggazdasagosabb) ùzemvitel elerheto. Mivel a
gazdasagossag mindig gazdasagi parameterek (költsegek, arbevetelek stb.) Iüggvenye,
a vizsgalathoz meg kell talalnunk az összeIüggeseket a gazdasagi es a technologiai
(naturalis) parameterek között. A rendszer leirasahoz az összeIüggesek Ieltarasahoz
nyuit segitseget a rendszermodell, ill. a modellezes technikaia.
6.2.3. Modellezes
A modell a vizsgalt rendszer egy, a vizsgalat celia szerint leegyszerúsitett tükörkepe,
amely alkalmas arra, hogy a valodi rendszer viselkedeset leiriuk. Modell nagyon
sokIele lehet, az egyszerú szöveges leirastol a Ienykepen es vazlatraizon keresztül a
legbonyolultabb matematikai leirasig. Külön csoportot kepeznek a Iizikai (analog)
modellek, ezekre epül a laboratoriumi kiserletek nagy resze. A tovabbiakban csak a
matematikai modellekkel Ioglalkozunk, amelyeket esetleg vazlat szintú abrakkal
egeszitünk ki. A modellkeszites Iolyaman elóször a vizsgalat celiat kell a lehetó
legpontosabban megIogalmazni. Ez hatarozza meg a celIüggvenyt es mindazokat a
gazdasagi valtozokat, amelyeket a celIüggvenyben Iigyelembe kell venni (53. abra).
© Phare Program HU-94.05
151

53. abra. A matematikai modell Ielepitese
Ez utan rendszerint egy hosszadalmas elemzó munkara van szükseg, amelyben
meghatarozzuk mindazokat a parametereket, valtozokat, amelyek kihatassal vannak a
Iigyelembe vett gazdasagi parameterekre. A modell akkor valik teliesse, ha a valtozok
közötti összeIüggeseket is Iel tudiuk irni. Az összeIüggesek a Iigyelembe vett
valtozokat harom csoportra osztiak:
#ògzitettek azok a valtozok, amelyek erteket magunk allithatiuk be, de a beallitott
ertek az üzemvitel Iolyaman nem valtozik. Ezek a vizsgalat parameterei. Ilyenek pl.
villamos energia termelesnel a halozati Ieszültseg erteke, hószolgaltatasnal a
beallitando helyiseghómerseklet, stb.
Fùggetlenek azok a valtozok, amelyek erteke valtozik ugyan, de erre a valtozasra
nincsen beIolyasunk. Ezek a környezet hatasai a rendszerre. Ilyenek a környezeti
hómerseklet, a paratartalom, de ilyenek pl. a gazdasagi parametereket közvetlenül
beIolyasolo kamat ertekek es az adoterhek merteke is.
Szabadon felvehetok azok a valtozok, amelyeknek erteket magunk hatarozhatiuk
meg. Mint lattuk, a gazdalkodasi tevekenysegról es az optimalis üzemvitel
beallitasarol csak akkor van ertelme beszelni, ha legalabb egy szabadon Ielvehetó
valtozonk van.
A modellezes különbözó szintú lehet. Vannak olyan modellek, amelyek a rendszert
.Iekete doboz¨-nak tekintik, es csakis a rendszer hataran Iellepó be- es kimenó
parametereket vizsgaliak. ezeket I/O (input/output) modelleknek nevezzük. Ilyenek pl.
a vallalati anyag- es energiamerlegek, amelyek az üzemi szintú anyag- es
energiaIogyasztast regisztraliak. Egy ilyen vallalati merleg resze a 25. tablazat.
Mas modellek Iigyelembe veszik a rendszeren belüli összeIüggeseket, a rendszer
szerkezetet, a technologiai Iolyamatot es a Iizikai törveny-szerúsegeket is. Gyakran
ugy keszJtik el a modellt, hogy a Iizikai törvenyszerúsegeket altalanosan iriak Iel, de a
Iolyamatok tapasztalati allandoit az adott rendszer kimeresevel hatarozzak meg. Azt
az eliarast, amikor egy rendszer modelliet altalanos törvenyszerúsegek alapian iriak
Iel, de a modell parametereit a valos rendszer kimeresevel hatarozzak meg,
identifikalasnak nevezzük.
15 © Phare Program HU-94.05
25. tablazat
Vallalat:
Üzem: Ev: 1997.
Honap Villamos energia Góz Ivoviz
kWh ezer tonna m
3

I. 1500 ,50 3,1
II. 1430 5,99 8,1
III. 157 5,98 9,1
IV. 1441 5,1 8,1
V. 1410 5,0 7,9
.. .. .. ..
Ha a modellnek ugyanazok a be- es kimeneti parameterei, mint a rendszernek, akkor
szimulacios modellrol beszelünk, azaz a modell a rendszert szimulalia.
Egy vallalat ©50mm belsó atmeróiú vizvezetek gerinchalozatan a probaüzemi meresekkor az
alabbi terIogataram es inditonyomas ertekeket mertek:
TerIogataram Inditonyomas
m
3
/h bar (tulnyomas)
1,41 0,1
,1 0,
,83 0,43
3,53 0,3
4,4 0,8
4,95 1,13
5,5 1,43
,3 1,75
7,0 ,11
Tudiuk, hogy a gerincvezetek vizszintes es a kiömlesnel atmoszIerikus a nyomas, igy a nyomaseses
csak a hidraulikai ellenallasbol adodik. Igy az indJtonyomas (tulnyomasban) az aramlasi sebesseg
negyzetevel aranyos:
p
v
= : 8

,
ahol : az ellenallastenyezó, v a sebesseg m/s-ban es 8 a viz súrúsege.
Fenti összeIügges a gerincvezetek hidraulikai modellie. Ahhoz, hogy a modellel szamolni tudiunk,
ismernünk kell az ellenallastenyezó ertekeit. Ezt a Ienti meresi eredmenyekból hatarozzuk meg ugy
hogy kiszamitiuk a sebesseget:
v
J
A
=

,
ahol

J a terIogataram m
3
/s-ban.
Az elózó összeIügges atrendezesevel az ellenallastenyezót
:
8
=

p
v

összeIüggessel tudiuk kiszamitani.
A szamitas eredmenyei:
Sebesseg Ellenallastenyezó
m/s
0, 00,0
0,3 577,8
© Phare Program HU-94.05
153
0,4 537,5
0,5 504,0
0, 477,8
0,7 41,
0,8 44,9
0,9 43,1
1,0 4,0
Az ellenallastenyezó identiIikalasa azt ielenti, hogy a mert ertekekból szamitott adatok alapian
meghatarozunk egy, a telies üzemi tartomanyra ervenyes : -Iüggvenyt.
Egyik lehetseges (bar itt eleg nagy hibat eredmenyezó) megoldas, hogy :-t a tablazat adatainak
atlagan allandonak tekintiük: :494.5.
Mivel lathato, hogy az ellenallastenyezó es a sebesseg között hatarozott összeIügges van egy
pontosabb megoldas, ha :-t egy Iüggvennyel közelitiük. Egy polinom közelites lehet a következó,
melynek graIikoniat a 54. abra mutatia
: = + 91 3814 48 5513 199 7511

, , , v v
ahol a sebesseget m/s-ban kell behelyettesiteni. Ezzel a közelitessel a Ienti meresi pontokba
visszahelyettesitve atlagosan 0,74 -os hibat kapunk.
Nagvon lenveges. hogv az identifikalassal kapott òsszefùggesek mindig csak azon a
helven. es csak abban az ùzemi tartomanvban. ahol a mereseket vegeztùk.
ervenvesek.
Fenti peldat Iolytatva: a gerincvezetek egy elosztohalozatra csatlakozik, amelyen keresztül
különbözó (ismert ertekú) elveteleket kell kielegitenünk. Az indJtonyomas most mar üzem közben
allando: p
1
3 bar. Keressük a gerincvezetek vegen kialakulo nyomas ertekeket az elvetelek
Iüggvenyeben.
400
450
500
550
00
50
0, 0,3 0,4 0,5 0, 0,7 0,8 0,9 1
Sebesseg, m/s
Ellenallastenyezó

54. abra. Ellenallastenyezó a viz sebessegenek Iüggvenyeben
154 © Phare Program HU-94.05
Az elóbbi összeIüggesek Ielhasznalasaval:
:
: 8
= +
=
=
91 3814 48 5513 199 7511

1
, , , v v
p
v
p p p
A
A

Ez a peldaban szerepló vizvezetek egy lehetseges identifikalt szimulacioia.
Különösen a Iüggetlen valtozok (környezeti valtozok) erteke idószakonkent
valtozik, a modellben viszont ezek rendszerint allando ertekkel (tervezesi parameter,
nevleges ertek, atlag stb.) vannak Iigyelembe veve. Ezert az ilyen determinisztikus
modelleknel, ahol az adatok es azok közötti összeIüggesek is egyertelmúek, celszerú
erzekenvsegvizsgalatokat vegezni, azaz megvizsgalni a modellt a környezeti valtozok
megvaltozasanak eseteire is. Bonyolultabb esetekben ha a vizsgalat celia megkivania
sztochasztikus modellt kell kesziteni, amelyben az adatok valoszinúsegi valtozok.
Egy rendszerre az adott vizsgalattol Iüggóen több modell is keszithetó. Ezek a
modellek mindig egyIele szempontot kepviselnek, es mindig elhanyagolnak mas
szempontokat. Ezert Ióleg a gazdasagi modell eredmenyet nem tekinthetiük abszolut
ervenyúnek, csupan segedeszköznek, dönteni az embernek kell. Az
energiagazdalkodasi modellek tehat a vezetes dònteselokeszito segedeszkòzei. Vegül
Iel kell hivni a Iigyelmet arra, hogy a modellezesnek is vannak költsegei, amelyek
csökkentik a modell segitsegevel elerhetó költsegmegtakaritast (55. abra).

55. abra. A modellkeszites költsegei
A modellkeszites elótt tehat Iel kell becsülnünk annak varhato eredmenyet. A
kidolgozas melyseget es pontossagat ennek Iigyelembevetelevel kell meghatarozni.
.3. Üzemvitel
Ebben a reszben az energiaszolgaltato-, eloszto- es Iogyaszto rendszerek üzemeltetesi
kerdeseivel Ioglalkozunk. Ebben az esetben a vizsgalt rendszer adott, annak
iranyitasat, szabalyozasat kell ugy kialakitanunk, hogy annak energiaIogyasztasa
optimalis legyen.
© Phare Program HU-94.05
155
6.3.1. A fogvasztasok iellege
A szolgaltatott energia minóseget es mennyiseget mindig a Iogyasztonak kell
meghatarozni. Ezert elóször az igenyeket, a fogvasztas merteket es ielleget kell
megismernünk. Az energetikaban csak nagyon ritka az olyan Iogyaszto, amely
Iolyamatosan es közel allando mertekben Iogyaszt energiat. Ilyenek a Iolyamatosan
üzemeló, egyenletes termelesú üzemek, mint pl. a nagyolvasztok, vagy alapellatast
biztosJto szolgaltatasok, pl. egy varosresz eiszakai tervilagitasa, vagy egy nagyüzemi,
szezonalis hútótarolo, bar ezek Iogyasztasa is csak egy-egy kiragadott idószakban
allando.
A legtöbb Iogyaszto idóben valtozo mennyisegben, gyakran 0..100 között
ingadozoan igenyel energiat. Termeszetesnek vesszük, hogy gepkocsinkkal egy-egy
hosszabb ut megtetele utan tankolunk, maid egy uiabb hosszu ut megteteleig
egyaltalan nem igenyelünk (a szolgaltatotol) üzemanyagot. Ugyancsak termeszetes,
hogy napiaban többször kezet mosunk, de a múvelet mindig csak nehany percig tart,
es ezen kivül nem tartunk igenyt (az adott kezmosonal) melegvizre. Altalanosan tehat
megallapithatiuk, hogy egv fogvaszto energiaigenve idoben mindig ingadozik. Ha
több Iogyaszto veszi igenybe ugyanazt a szolgaltatast, a Iogyasztasok gyakran
kiegyenlitik az ingadozasokat, de egymast erósithetik is. A benzinkutnak nem kell
napokra bezarnia, ha nagyobb vevóközönsege van es egy többlakasos tarsashazban
sem szokott a melegviz igeny orakra szünetelni.
A szolgaltatonak ezekhez az ingadozasokhoz igazodnia kell, ehhez pedig elsó lepes,
hogy a valtozasok ielleget leiria. Minden energiaigeny vizsgalatnak a kiindulopontia a
terhelesi diagram, ami a Iogyasztasok idóbeni tenyleges erteket mutatia be. Egy
nagyvallalat napi vizIogyasztasanak terhelesi diagramiat mutatia be a 56. abra.
VizIogyasztas napi ingadozasa
0
00
400
00
800
1000
1 3 5 7 9
1
1
1
3
1
5
1
7
1
9

1

3
ora
m
3

56. abra. Nagyvallalat napi vizIogyasztasa
A Iogyasztas merteket mas, nagyobb leptekú valtozasok is beIolyasoliak. Ilyenek
lehetnek a múszakonkenti, a heti es havi valtozasok, hiszen egesz mas az
energiaIogyasztas iellege hetköznap, mint ünnepnapokon. Különösen a hóenergia
Iogyasztasara iellemzó a szezonalis ingadozas, amit az idóiaras valtozasa okoz. A
57. abra egy varosresz Iútesi es hasznalati melegviz (HMV) igenyet mutatia be havi
bontasban.
A Iogyasztas ingadozasat az idóiarason kivül szamos mas tenyezó is beIolyasolhatia.
Ilyenek peldaul
15 © Phare Program HU-94.05
a technologia iellege,
Iogyasztoi szokasok,
üzem- es munkaszervezesi tenyezók (pl. leallasok, ebedidó stb.),
külsó hatasok, amelyek lehetnek iogszabalyok vagy egyeb elóirasok, ill.
gazdasagi ösztönzók, mint pl. a tariIarendszer, arkedvezmenyek ill. Ielarak.
Eves hóigeny
0
0000
40000
0000
80000
100000
10000
140000
1 3 4 5 7 8 9 10 11 1
honap
G
J
/
h
o

57. abra. Hóigenyek alakulasa
Az egyes Iogyasztok viselkedesere iellemzó mutatoszam a terhelesi tenvezo. A
terhelesi tenyezó megmutatia, hogy egy idószakon belül az adott Iogyaszto atlagos
teliesitmenye hogyan aranylik a maximalis teliesitmenyehez.
k
P
P
t
=
max
.
Egy Iútóberendezes telies terhelessel Iút mindaddig, amig a helyiseg hómerseklete el nem er egy
beallitott maximalis erteket, aminel lekapcsol. Mindaddig nincs Iútes, amig a helyiseg hómerseklete
le nem húlt egy also minimalis ertekre. Ekkor a berendezes uira bekapcsol es telies terhelessel Iút.
Legyen a berendezes maximalis teliesitmenye 50 kW. Tetelezzük Iel, hogy a Iútes napi 10
alkalommal 1/ oran keresztül üzemelt, ekkor a berendezes terhelesi tenyezóie:
k
t
= c
c c
= =
1
50
50 10
1

4
10 4
50
0 08
,
, .
Közös szolgaltato eseten kicsi a valoszinúsege annak, hogy minden Iogyaszto
egyideiúleg maximalis mertekben vetelezne energiat, azaz a csucsok nem teliesen
egyideiúleg keletkeznek. Az egvideiúsegi tenvezo megmutatia, hogy a közös
Iogyasztok Iogyasztasanak maximuma hogyan aranylik az egyes Iogyasztok
Iogyasztasi maximumanak összegehez:
k
P
P
e
i
i
n
=
=
¯
max
,max
1
,
© Phare Program HU-94.05
157
ahol P
max
az egy rendszerhez tartozo közös Iogyasztok maximalis Iogyasztasa, P
i,max

az egyes Iogyasztok maximalis Iogyasztasa es n a Iogyasztok szama.
Altalaban az egyideiúsegi tenyezó egy darabig csökken a Iogyasztok szamanak
növelesevel, de bizonyos Iogyasztoi szam Iölött egy közel allando ertekre all be. A
Iogyasztok terhelesi mutatoia es az egyideiúsegi tenyezó nem Iüggetlenek egymastol,
minel kisebb a terhelesi tenyezó, annal valoszinúbb hogy az egyideiúsegi tenyezó is
kicsi lesz. A Iogyasztasok kielegitesenek tervezesehez hasznaliuk a tartamdiagramot,
amely azt mutatia meg, hogy egy adott idószakon belül egy-egy terhelesi szint
összesen milyen idótartamig ielentkezik. A tartamdiagramot a terhelesi diagrambol
szerkesztiük (58. abra) ugy, hogy valamennyi P teliesitmenyszinten Ielmeriük az adott
teliesitmenyhez tartozo összes idótartamot.

58. abra. Tartamdiagram szerkesztese
A vizsgalatok iellegetól Iüggóen a tartamdiagramot megszerkeszthetiük napi, havi
vagy eves idótartamra is. A különbözó idószakra ugyanarrol a rendszerról Ielvett
tartamdiagramok altalaban nem egyeznek meg. A 59. abra a 57. abrahoz tartozo
hószolgaltatasi tartamdiagramot mutatia
HóIogyasztas tartamdiagramia
0
50000
100000
150000
1 3 4 5 7 8 9 10 11 1
honap
G
J
/
h
o

59. abra. A hóIogyasztas tartamdiagramia
158 © Phare Program HU-94.05

60. abra. Energiamennyiseg szamitasa
Mivel mind a terhelesi, mind a tartamdiagram Iüggóleges tengelye teliesitmenyt,
vizszintes tengelye pedig terhelesi diagram eseten idót (idópontot), tartamdiagram
eseten pedig idótartamot tartalmaz, mindket diagramban a görbe alatti terület az adott
idószakra vonatkozo energiamennyiseget adia meg:
E P t
T
=
¦
d ,
ahol t-vel az idót, T-vel a vizsgalt idótartamot ielöltük (60. abra).
6.3.2. Jarhato fogvasztasok becslese
Az energiaszolgaltatonak Iel kell keszülnie arra, hogy a ielentkezó energiaigenyeket ki
tudia elegiteni, ezert meg kell tudni becsülni a varhato Iogyasztasokat. Lattuk, hogy a
Iogyasztasok idóben valtakozva, veletlenszerúen ielentkeznek, ezek pontos
meghatarozasa elóre nem lehetseges. Becsülni lehet azonban az atlagIogyasztast es a
maximalis Iogyasztast. Utobbi alkalmas arra, hogy megIeleló kapacitast biztositsunk a
rendszer szamara, elóbbi viszont iranyt ad ahhoz, hogy a leggazdasagosabb üzemvitelt
milyen terhelesi allapothoz tervezzük. Rövid tavon elegendó, ha az elózó idószak
atlagos, minimalis es maximalis ertekeit vesszük Iigyelembe: ez adia meg az
ùzemeltetesi tartomanvt.
A hosszabb tavu (eves, esetleg több evre szolo) becslest a mult adataibol, a
veletlenszerú hatasok kiszúresevel hatarozzuk meg. A gyakorlatban harom altalanos
modszer teriedt el:
a trendszamitas,
a korrelacioszamitas es
a Iailagosok alapian törtenó szamitas.
A trendszamitast akkor alkalmazzuk, ha a termeles hosszu idószakban is
kiegyenlitett, sem a termeles strukturaiaban sem volumeneben nem varhato lenyeges
valtozas, vagy akkor, ha az energiaIogyasztas nem Iügg lenyegesen a termelestól (pl.
Iútesi, vilagitasi igenyek).
A trendszamitas az energiaIogyasztas idóbeli alakulasat veszi Iigyelembe. Legyen pl. egy vallalat
hóenergia-Iogyasztasa az elmult öt evben az alabbi tablazat szerint:
Bazisevhez kepest
© Phare Program HU-94.05
159
Ev Fogyasztas, GJ Ev GJ
199 315 0 0
1993 330 1 87
1994 340 05
1995 351 3 30
199 310 4 395
Mivel kisebb szamokkal könnyebb szamolni, es az elteresek is szemleletesebben latszanak,
kivalasztottuk az 199. evet bazisevnek, es a tablazat utolso ket oszlopaban a bazisevhez viszonyitott
elterest irtuk be. Ha az energiaIogyasztast az evek Iüggvenyeben Ielraizoliuk, azt latiuk, hogy a
pontok egy hatarozott Iüggveny ielleget mutatnak: beraizolhato egy olyan görbe (Iüggveny), amelyik
valamennyi Ielraizolt ponthoz közel esik (61. abra).
EnergiaIogyasztas trendie
0
00
400
00
800
1000
100
0 1 3 4 5 7 8 9 10
Ev
G
J
/
e
v

61. abra. EnergiaIogyasztas trendie
Esetünkben a pontokhoz iol illeszthetó egy egyenes. Ha At-vel ielöliük a bazistol szamitott evek
szamat es AQ-val a bazishoz viszonyitott Iogyasztas növekmenyt, az alabbi összeIüggest irhatiuk Iel:
A A Q t = 100 9 3 , , .
Ezzel pl. az 1997. evre 315¹100,9·5-3,÷371,3 GJ energiaIogyasztas varhato. A közelites
pontossaga ±,89 GJ (5,79).
A trendszamitas pontossaga annal nagyobb, minel kisebb az elteres az adatok es a
közelJtó Iüggveny ertekei között, es minel közelebb vagyunk a tenyadatokat
tartalmazo idószakhoz. Bizonyos mertekig Iokozhato a pontossag azzal, hogy
nagyobb idószak adatait vesszük Iigyelembe, de csak akkor, ha a Iogyasztas Ieltetelei
a iövóben (a tervezesi idószakban) nem valtoznak.
A korrelacioszamitas a termelesi adatok es az energiaIogyasztas között ad
összeIüggest. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha a Iogyasztasok nagy reszet a technologiai
Iogyasztok adiak.
Egy teglagyar utobbi öt eveben a termelt tegla mennyisege es az energiaIogyasztas az alabbi
tablazat szerint alakult:
Ev Termelt tegla EnergiaIogyasztas
ezer tonna TJ
199 5,0 13,00
1993 30,0 15,70
1994 ,0 11,80
1995 19,0 10,05
199 31,0 1,30
10 © Phare Program HU-94.05
A matematikai eliaras ugyanaz, mint a trendszamitasnal, csak most a termelt tegla mennyisege, es
az energiaIogyasztas között probalunk összeIüggest keresni (62. abra).
18 0 4 8 30
10
1
14
1
Energiaigeny, TJ
Tegla, ezer tonna

62. abra. A teglagyartas energiaigenye
Ha egyenessel közelitiük az összeIüggest, es Q-val ielöliük az energiaigenyt TJ-ban es M-mel a
termelt tegla mennyiseget ezer tonnaban, akkor a közelJtó összeIügges:
Q M = + 0 358 0 51 , , .
A közelites pontossaga ±0,11 TJ (0,90). Termeszetesen lehet több termelesi parameterrel is
összeIüggest keresni, akkor a korrelacios Iüggveny többvaltozos lesz.
A korrelacioszamitas alkalmazasanak Ieltetele, hogy összeIügges legyen a vizsgalt
termelesi parameter(ek) es az energiaIogyasztas között. Ennek elbiralasa törtenhet
graIikusan (a diagram megraizolasaval), vagy statisztikai szamitasokkal
(korrelaciovizsgalat). Ha korrelacioszamitassal összeIüggest teremtettünk a termelesi
adatok es az energiaIogyasztas között, akkor a termelesi ütemterv alapian lehet
meghatarozni a varhato energiaigenyeket.
Hasonloan a termeles ill. a tevekenyseg es az energiaIogyasztas között teremtenek
kapcsolatot a failagosok. A Iailagosok egy technologia vagy tevekenyseg egysegere
vonatkoztatott energiaigenyek mutatoszamai.
Egyik legismertebb energetikai Iailagos a gepkocsik Iogyasztasa:
Iogyasztas ÷ 100
elIogyasztott üzemanyag
megtett ut
.
Bar a Iailagosok is a termelesre vonatkoztatott statisztikai ertekek, ezek a
technologiara iellemzók, es sok esetben kezikönyvekben, statisztikai gyúitemenyekben
megtalalhatok. A 26. tablazat nehany vegyipari termek gyartasanak Iailagos
energiaigenyet mutatia be.
26. tablazat
Termek Energiaigeny
GJ/t
Maronatron 38,119
Etilen 151,409
Polietilen granulatum 14,18
PVC-por ,953
© Phare Program HU-94.05
11
Ammonia 5,77
Nitrogenmútragya 9,77
FoszIormútragya 0,754
Kensav 1,034
Vegyi szalak 5,957
Polipropilen granulatum 19,00
Szalmacelluloz 33,39
Felcelluloz 9,914
Papir 17,08
Kartonpapir 15,0

Failagosokat talalhatunk berendezesekre is (Tegelyes olvaszto langkemencek
Iailagos hószükseglete a kemence Ielmelegitesenek hószükseglete nelkül). Ilyenekre
mutat peldat a 27. tablazat.
27. tablazat
Betet Olvasztasi hómerseklet,
O
C Olvasztasi hószükseglet, GJ/t
olaitüzeles gaztüzeles
Aluminium 700..750 5,4.., 3,7..4,0
Rez 1000 4,..5,4 ,9..3,3
Bronz 100..150 5,4.., 4,..4,4
A Iailagosok sok esetben arra is Ielhasznalhatok, hogy a saiat rendszerünk
tenyadatait a statisztikai atlagertekekkel összehasonlitsuk es ezzel ertekeliük a
rendszerünket. Mint lattuk, mindharom becslesi mod csak sokszor meglehetósen
nagy szorassal adia meg a varhato energiaigenyt. Altalanossagban azt mondhatiuk:
minel inkabb mert ertekeken alapul es minel ròvidebb tavra szol. annal pontosabb a
becsles.
6.3.3. Optimalis szabalvozas
Ebben a Ieiezetben a szabalyozas Iogalmat abban az ertelmezeseben hasznaliuk, hogy
a szolgaltatott energiat minden esetben a Iogyasztoi igenyekhez kell igazJtani. Tehat
szabalvozas alatt a mindenkori munkapont beallitasara iranvulo tevekenvseget ertiùk
fùggetlenùl attol. hogv az gepi (automatikus). vagv manualis modon valosul meg.
Optimalis a szabalyozas akkor, ha a kivant munkapontot a lehetó leggazdasagosabb
modon allitiuk be. Termeszetesen a szabalyozas optimalizalasanak Ieltetele, hogy több
beallitasi lehetósegünk is legyen, azaz a rendszernek legalabb egv (szabalyozasi)
szabadsagi foka legven.
Legtöbb rendszer mindenIele szabalyozas nelkül is beall egy munkapontra. Egy szivattyu pl.
meghatarozott mennyisegú vizet a saiat szerkezeti kialakitasatol Iüggóen egy meghatarozott
magassagra tud Ielemelni. Ha minden szobaiöhetó vizmennyiseghez megraizoliuk ezt az un.
szallJtomagassagot, megkapiuk a szivattyu ielleggörbeiet.
1 © Phare Program HU-94.05

63. abra. Szivattyu es csóvezetek munkapontia
Ha ez a szivattyu egy csóvezetek rendszerbe nyomia a vizet, annak ellenallasa ugyanugy
ielentkezik, mintha a vizet az ellenallasnak megIeleló magassagra kellene Ielemelni. A csóvezetek
ellenallasa az aramlo vizmennyisegtól Iügg, igy a csóvezetekre is Ielirhato egy ielleggörbe.
Allandosult esetben a szivattyu eppen olyan magasra szallJt, mint amilyen magassagot a csóvezetek
ellenallasa ielent, azaz a munkapont a ket ielleggörbe közös pontia lesz (63. abra). Szabalyozasra
van szüksegünk, ha a csóvezeteken adott mennyisegú vizet kivanunk elvenni. Ez pl. ugy oldhato
meg, hogy a csóvezetekre egy allithato elzaroszerelvenyt (pl. szelepet) szerelünk. Különbözó
szelepallasoknal mas es mas lesz a csóvezetek-szelep együttes ellenallasa (ielleggörbeie), igy minden
szelepallashoz kapunk egy munkapontot (64. abra).

64. abra. Munkapont vandorlas, Ioitasos szabalyozas
Tetelezzük Iel, hogy a szivattyu Iordulatszama valtoztathato. Minden ui Iordulatszamhoz egy ui
ielleggörbe tartozik, tehat ugyanazt a mennyiseget ket különbözó modon is be tudiuk allJtani
(65. abra). Itt mar van lehetósegünk a valasztasra, azaz a ket, vagy több beallitasi lehetóseg közül
kivalaszthatiuk a legkedvezóbbet.
© Phare Program HU-94.05
13

65. abra. Fordulatszam szabalyozas
Ha több beallitasi lehetósegünk van, akkor ezek közül az optimalist a
celIüggvennyel tudiuk kivalasztani. Üzemeltetesnel celIüggvenynek az üzemeltetesi
költsegeket kell tekintenünk. A Ieladat megoldasahoz azonban az(oka)t az
összeIügges(eke)t is ismerni kell, amely megadia az üzemeltetesi költseg es a
szabadon beallithato parameter(ek) közötti kapcsolatot. Altalanosan:
K f x x x
n u
= ÷
1
, ,... min ,
ahol x
1
. x

...x
n
a szabadon beallithato parameterek.
Peldankban az üzemeltetesi költseg a szivattyu haitomotoria altal Ielvett villamos teliesitmennyel
aranyos, igy celIüggvenynek a teliesitmenyIelvetelt tekinthetiük. Könnyen belathato, hogy a
teliesitmenyIelvetel annal kisebb egy adott mennyisegnel, minel alacsonyabb a nyomas, azaz minel
kisebb a Iordulatszam. Ha a Iordulatszamot rögzitettük, a szelepallast mar nem vehetiük Iel
szabadon, hiszen a munkapontnak az elóirt Q erteken kell lenni. A mennyiseg igenyenek
növekedesevel azonban eliutunk arra a pontra, ahol mar a szelepen nem lehet tovabb nyitni, azaz a
csóvezetek ellenallasgörbeie tovabb nem csökkenthetó. Ekkor kenytelenek leszünk a Iordulatszamot
növelni. A 66. abra mutatia a lehetseges szabalyozasi tartomanyt es vastagon beraizoltuk az
optimalis szabalyozas beallitasi ertekeit.
14 © Phare Program HU-94.05

66. abra. Szabalyozasi tartomany
Abban az esetben, ha több szolgaltato dolgozik ugyanarra a rendszerre, Iontos
optimalizalasi problemat ielent a gazdasagos teherelosztas. Tekintsünk egy
gerincvezeteket, amelyre n szamu berendezes biztosJt betaplalast (67. abra).
1. . n
P
1
P

P
n
P
be
Betaplalas

Fogyasztas Q

1

n

67. abra. Több betaplalasos gerinchalozat
A Q Iogyasztast a betaplalasok összegevel kell biztosJtani:
Q P
i
i
n
=
=
¯
1
.
Tovabbi korlatozast ielent, hogy az egyes berendezesek csak egy bizonyos
tartomanyban tudnak dolgozni, azaz:
P P P i n
i i i ,min ,max
, ,.. · · = 1 .
© Phare Program HU-94.05
15
Ahhoz, hogy egy
i
hatasIoku berendezes P
i
teliesitmenyt leadion, P
i
/
i
primerenergiat vesz Iel. Optimalis a berendezesek közötti teherelosztas, ha az
üzemeltetesi költseg minimalis. Saiat üzemeltetesú berendezesek eseten az
üzemeltetesi költseg a primerenergia-Iogyasztassal aranyos, igy a celIüggvenyünk:
P
P
i
i
i
n
= = ÷
=
¯
be

1
min.
Mivel a hatasIokok a múködesi tartomanyon belül nem allandok, rendszerint a
celIüggvenynek a Ienti korlatok mellett csak egy, vagy nehany minimum pontia van.
Az igy Ielirt modell egyetlen Q terhelesi ertekhez tartozik. A telies üzemi
tartomanyban tehat minden terhelesi ertekhez uira es uira el kell vegezni az
optimalizalast, ami rendszerint csak szamJtogepes modell segitsegevel valosithato
meg.
A Ieladat korlatozo Ieltetelei akkor sem valtoznak, ha az egyes berendezeseket
külön szolgaltato, szolgaltatasi dii elleneben szolgaltatia. Ekkor viszont a hatasIok, ill.
a primerenergia-Ielhasznalas költsege közvetetten, a szolgaltatoi diiban kerül
kiIeiezesre. Ezzel a celIüggveny, azaz a minimalis költseg:
K a b P i n
i i i
i
n
= = + ÷ =
=
¯ ossz
min
1
1 , ,.. .
Összetettebb a Ieladat, ha a betaplalasok es a Iogyasztok is tavol vannak egymastol
(pl. egy tavIútó rendszernel), amikor a halozat (hidraulikus, elektromos) ellenallasat,
es (pl. hó-) vesztesegeit is Iigyelembe kell venni.
HatasIok a terheles Iüggvenyeben
55
0
5
70
75
80
85
90
30 40 50 0 70 80 90 100
Teliestmeny
H
a
t
a
s
I
o
k
,

68. abra. HatasIok a terheles Iüggvenyeben
Szemlelteteskent vizsgaliunk egy olyan halozatot, amelyre ket, azonos tipusu gep dolgozik!
Mindket gep 30..100 teliesitmeny-tartomanyban tud üzemelni. Ebben a tartomanyban a
berendezesek hatasIokat a 68. abra mutatia. A ket berendezessel tehat 30..00 egysegnyi
tartomanyban lehet a Iogyasztoi igenyeket kielegiteni. Ha a Iogyasztoi igenyek 100 egysegnel
nagyobbak, akkor mindket berendezest üzemeltetni kell. A celIüggveny a ket berendezes
primerenergia-Iogyasztasanak összege. Mivel a . gep teliesitmeny minden esetben P Q P
1
= , a
celIüggvenyt abrazolhatiuk az 1. berendezes teliesitmenyenek Iüggvenyeben (69. abra).Ha a
Iogyasztoi igeny 30..0 egyseg köze esik, csak egy gep iarathato, mivel ket gepes üzemben kiesnenk
a szabalyozasi tartomanybol.
1 © Phare Program HU-94.05
Q÷10
148
149
150
151
15
153
154
155
15
157
158
30 40 50 0 70 80 90
P
1
,
P
b
e

69. abra. Szabalyozas celIüggvenye
0..100 egyseg Iogyasztoi igeny eseten dönthetünk, hogy egy gepet, vagy kettót iaratunk. Az adott
esetben szamitassal azt kaptuk, hogy az egygepes megoldas mindig kedvezóbb, mint a ketgepes
megoldas optimuma. Mindezek Iigyelembevetelevel a rendszer teherelosztasanak optimalis
strategiaia:
Terhelesi tartomany 1.valtozat .valtozat
30·Q·0 P
1
÷Q P

÷0 P
1
÷0 P

÷Q
0·Q·100 P
1
÷Q P

÷0 P
1
÷0 P

÷Q
100·Q·00 P
1
÷P

6.3.4. Az energia tarolasa
A Iogyasztas ingadozasainak kiegyenlitesere a szolgaltato (energiatermeló) es a
Iogyaszto köze tarolot lehet beepiteni. Vezetekes energiaszolgaltatas eseten a
Iogyasztasok kielegitese a szolgaltato Ieladata, bar ebben az esetben is a tariIarendszer
ösztönözheti a Iogyasztot energiaigenyenek kiegyenlitesere. Nem vezetekes
energiahordozok eseten (szen, tüzelóolai, stb.) termeszetes, hogy a beszallitas
(vasarlas) idószakonkent törtenik, azaz az energiahordozot hosszabb-rövidebb ideig
taroliuk. Külön szerepet kap a tarolas kerdese kapcsolt energiaszolgaltatasoknal es a
veszteseghasznositasi technologiaknal, ahol az energia termeleset nem lehet Iüggóve
tenni a Iogyasztastol (pl. hulladekhó-hasznositasnal). Költsegelszamolasi egysegek
szerint tarolast alkalmazhat az energia termeló (szolgaltato), a Iogyaszto vagy ha
külön egyseget kepez a halozat Ienntartoia.
Az energiatermelónel elhelyezett tarolas pl. egy ipartelep energiaellato reszlegenel letesJtett
melegviz tarolo (boiler), amely a Iogyasztok ellatasat szolgalia. A Iogyasztonal elhelyezett tipikus
tarolasi Iorma pl. a szallJtoiarmúvek üzemanyagtartalyai. A halozatban elhelyezett tarolok pl. a
tüzelóanyag-telepek, amelyek a termelótól Ielvasaroliak a tüzelóanyagot es a kereskedelmi
csatornakon ertekesJtik.
A tarolasnal egyik legnehezebb problema a minimalis es az optimalis tarolokapacitas
meghatarozasa.
© Phare Program HU-94.05
17
A 70. abra egy olyan rendszert mutat be, amelyben a Iogyasztas 0..100 egyseg/ora között
veletlenszerúen valtozik. A rendszerbe epJtett tarolo 100 egyseg kapacitasu. es egyenletesen
50 egyseg/ora a taroloba a betaplalas. Hosszu tavon a Iogyasztas atlaga megegyezik a betaplalasi
sebesseggel. A rendszer üzemeból kiragadott 15 oraban mutatia be az abra az indulasnal 50 egysegig
Ieltöltött tarolo szintienek valtozasat. Jol lathato, hogy a . es 7. oraban a kis Iogyasztasok torlodasa
miatt a tarolo mar nem tud beIogadni töltest, ugyanakkor a 1. es 13.oraban, a csucsIogyasztasok
halmozodasa miatt hiany lep Iel.
Fogyasztás
0
20
10
ê0
80
100
1 2 3 1 5 ê Z 8 9 10 11 12 13 11 15
8z |nt
0
20
10
ê0
80
100
0 1 2 3 1 5 ê Z 8 9 10 11 12 13 11 15
T öbb|et|h|ány

1 2 3 1 5 ê Z 8 9 10 11 12 13 11 15

70. abra. A Iogyasztas valtozasa az idóben
A többlet nem szokott problemat ielenteni: rendszerint megengedhetó a betaplalas leallitasa. A
hiany elkerülesere haromIele lehetósegünk van:
csucsüzemi berendezes beallitasa, amely a hiany mertekeig az adott idószakban többlet energiat
allJt eló,
nagyobb tarolo kialakitasa,
az atlagIogyasztasnal nagyobb sebessegú betaplalas alkalmazasaval, ami a taroloban mindig
egy bizonyos mertekú tultöltest hoz letre.
18 © Phare Program HU-94.05
A tarolos rendszerben, ha a tarolot a Iogyaszto veszi igenybe, az energiaköltsegek
harom tenyezó összegekent adodnak:
az energiaköltseg, ami a Iogyasztassal aranyos (pl. hódii, aramdii),
a teliesitmenydii, ami a legnagyobb Iogyasztassal aranyos,
a tarolas költsege, amely a mindenkori tarolt mennyiseggel aranyos.
Kepletben egy lehetseges celIüggveny:
K a E a P a E a E
u E I P T t C c
= + + + ÷
max
min,
ahol E
I
. E
t
es E
c
a Iogyasztott, a tarolt es a P
max
-nal nagyobb teliesitmenyszinten
(csucsban) igenybevett energia, P
max
a szolgaltatoval szerzódesben lekötött
teliesitmeny, a
E
az energia egysegara, a
P
a teliesitmenydii, a
T
a tarolas Iailagos
költsege es a
C
a csucsban igenybevett energia egysegara. A ielöleseket a 71. abra
magyarazza.
Szolgaltato Fogyaszto
E
be
E
I
E
t
Pdt dt P - Q ( ) ÷ Qdt
Tarolo

71. abra. Fogyasztas es tarolas
Mivel az energiaIogyasztas adott, az elsó tag allando, tehat a celIüggveny szelsó
erteket nem beIolyasolia. A masodik tag akkor maximalis, ha egyaltalan nem
hasznalunk tarolot, hiszen akkor a maximalis teliesitmenyIelvetel a maximalis
Iogyasztassal egyezik meg. Tarolo eseten P
max
erteke csökken, es minimalis lesz, ha
teliesen kiegyenlitiük az ingadozasokat, azaz P
max
Q
atlag
. A harmadik tag a tarolo
növelesevel aranyosan növekszik. A negyedik tag akkor ielentós, ha a tarolo
kismeretú es a lekötött teliesitmenyt alacsony erteken hatarozzuk meg. A masodik es
harmadik tag ellenkezó iranyu valtozasa miatt ioggal Ieltetelezhetó, hogy a
celIüggvenynek a költsegviszonyok hatarozzak meg a minimumat.
Az operaciokutatasban keszletgazdalkodasnak nevezik azt a modellt, amelyben egy
nem vezetekes energiahordozo tarolasanak (keszletezesenek) optimumat keressük.
© Phare Program HU-94.05
19
Az optimalis tetelnagvsag klasszikus modellieben az alabbi Ieltetelekból indulunk
ki:
a Ieladat az energiahordozo egy meghatarozott T idószakra (pl.evre) vonatkozo
keszletezesere vonatkozik;
az adott idószakra az összes szükseglet #
az energiahordozo (pl. napi vagy heti) Ielhasznalasa egyenletes, azaz a Iogyasztas
r
#
T
= ÷ allando;
hiany nem engedhetó meg, azaz minden idópontban biztosJtani kell a szükseges
mennyiseget;
az utanrendelest es a szallitast egyetlen idópontnak vesszük, azaz nem szamolunk
utanpotlasi idóvel;
a vizsgalt idószakban az arak nem valtoznak.
A celIüggveny itt is a minimalis költseg, amelyben az alabbi teteleket vesszük
Iigyelembe:
a beszerzes allando (mennyisegtól Iüggetlen) költsege, azaz a Iix szallitasi
költseg: c
1
;
a beszerzes mennyiseggel aranyos költsege, az energiahordozo egysegara: c
b;

az egysegnyi mennyisegú energiahordozo egysegnyi idószakra vonatkozo
költsege: c

.
A Ieladat annak meghatarozasa, mekkora q
1
, q

,...q
n
nagysagu tetelekben es milyen
t
1
. t

....t
n
idószakonkent töltsük Iel a tarolot. A Ieladat parametere, hogy a beszerzesek
összege az idószakra szükseges mennyiseggel egyezik meg:
q q q #
n 1
+ + + = ... .
Matematikailag bizonyithato, hogy akkor minimalis a kòltsegek òsszege. ha egvenlo
t idokòzònkent. egvenlo q nagvsagu teteleket rendelùnk. es mindig akkor tòltiùk fel a
tarolot. amikor a keszlet mar nullara csòkkent. Fentiek Iigyelembevetelevel a keszlet-
idó diagramot a 72. abra mutatia.
A beszerzes költsege annyiszor ielentkezik, ahany megrendeles van az idószakon
belül, ami viszont az összes igeny es az egyszeri szallitasi tetel hanyadosa:
#
q
. Ezzel a
beszerzesi költseg: c
#
q
1
.
170 © Phare Program HU-94.05

72. abra. Keszlet-idó diagram
Az energiahordozo ara az összes mennyisegtól Iügg, es Iüggetlen a beszerzesek
szamatol: c #
b
. Vegül a tarolasi költseg Iügg a mindenkori keszlettól es a tarolas
ideietól, azaz az abran beraizolt keszletIüggveny alatti területtól: c n
tq
c
Tq


= , mivel
a beszerzesi idóközök összege eppen a vizsgalt idószakkal egyezik meg. Most mar
Ielirhato a celIüggveny:
c
#
q
c # c
Tq
= + + ÷
1

b
min .
A Iüggvenyben csak q az ismeretlen, az összes többi valtozo erteke adott, igy egy
egyvaltozos Iüggveny minimumat kell keresnünk. A matematikai levezetes
mellózesevel az optimalis tetelnagysag erteke:
q
rc
c
opt
=

1

, ahol r
#
T
= .
Ha a költsegIüggvenyt tagonkent abrazoliuk, iol lathato, hogy a q Iüggvenyeben a
beszerzes költsege hiperbolikusan csökken, mJg a tarolasi költseg linearisan nó. Az
energiahordozo ara Iüggetlen a beszerzesek szamatol (73. abra).
0
500
1000
1500
000
500
3000
0 5 10 15 0
Beszerzesi nagysag (q)
K
ö
l
t
s
e
g
Tarolas
Beszerzes
Energiaar
Összes költseg

73. abra. Költsegek a beszerzesi mennyiseg Iüggvenyeben
© Phare Program HU-94.05
171
Az energiahordozok tarolasanak múszaki megoldasai mar az energiahordozo
Iaitaiatol Iüggenek. A szilard tùzeloanvagok tarolasa kis meretekben
tarolohelyisegekben (tüzelóanyag-tarolok), esetleg nyitott szinekben törtenik.
Nagyobb teteleknel a tarolobunkerek es a taroloterek teriedtek el. A tarolok
kialakitasanal elsósorban környezetvedelmi szempontokat kell Iigyelembe venni: a
levegó porszennyezeset es a talaiszennyezest (Ióleg a csapadek bemoso hatasat) kell
megakadalyozni. Masodlagos levegószennyezest okozhatnak a nem elektromos
haitasu belsó anyagmozgato berendezesek, Ióleg a diesel üzemú targoncak.
Utobbiaknal zaiszennyezessel is kell szamolni. A tarolasi egysegek kialakitasanal
Iigyelembe kell venni, hogy különösen a nagy illotartalmu szenek öngyulladasra
hailamosak, ezert nagyobb a területigenyük. A taroloter nagysagat növeli az
anyagmozgatas helyigenye: a szallJtoeszközök Iogadasa es kirakodasi helyigenye es a
belsó anyagmozgatashoz szükseges mozgaster.
Lenyegesen nagyobb költsegú a szilard hulladek (mint tüzelóanyag) tarolasi költsege
akkor, ha a hulladek okozta búzt zart rendszeren keresztül el kell szivni es (altalaban a
hulladekegetó túztereben) artalmatlanJtani. A szilard tüzelóanyagok tarolasi
nagysaggal aranyos költsegei a taroloter amortizacios, vagy berleti költsege es a belsó
anyagmozgatas energiaköltsege.
A folvekonv tùzeloanvagok tarolasa Iöld alatti vagy Iöld Ieletti tarolotartalyokban
törtenik. A tarolok letesitesenel lenyeges szempont a környezetvedelem es a
túzvedelem, ezert iarulekos költsegekkel kell szamolni, aminek Iailagos (egysegnyi
tarolt mennyisegre vonatkoztatott) erteke a tarolt mennyiseg növekedesevel csökken.
A tarolas költsege altalaban nem Iügg attol, hogy egyes beszerzesekkor milyen
mertekben töltiük Iel a tarolotartalyokat (mint a keszletezesi problemaban). Ezert
legkedvezóbb strategia, ha minden utanpotlasnal teliesen Ieltöltiük a tartalyokat, es
eppen csak a minimalis tartalek meghagyasakor rendelünk uira. Ezt a strategiat olyan,
nem múszaki tenyezók beIolyasolhatiak, mint a tüzelóanyag arvaltozasai, vagy a
megrendeló Iorgotóke hianya.
Gaznemú tùzeloanvagok tarolasa a gaz Iaitaiatol Iügg. Földgazt Iokozott túz- es
robbanasveszely miatt üzemi szinten nem szoktak tarolni. Nemzetgazdasagi szinten
a szezonalis ingadozasokra letesJtettek nehany Iöldalatti gaztarolot, amelyet a
Iöldgazbanyaszattal Ioglalkozo szakcegek üzemeltetnek. Azokon a helyeken, ahol
nincsen vezetekes gazellatas, egyre inkabb teried a cseppIolyosgaz (propan vagy
propan-butan keverek) Ielhasznalas. A cseppIolyosgaz tarolasara iellemzó, hogy a
nyomas alatti tarolotartalyban együtt van ielen a Iolyadek es a gózIazis. Emiatt mas
gaztarolokkal ellentetben a tartaly nyomasa nem a töltesi szinttól, hanem a
hómerseklettól Iügg (28. tablazat).
Keverekek (pl. propan-butan) tarolasanal Iigyelembe kell venni azt is, hogy a kisütes
Iolyaman a keverek összetetele valtozik, mivel a gazparna mindig gazdagabb a könnyú
(alacsonyabb Iorraspontu) komponensekben, a Iolyadek Iazis pedig a nehezebb
(magasabb Iorraspontu) komponensekben.
17 © Phare Program HU-94.05

28. tablazat
Hómerseklet, Telitesi góznyomas, bar
°C propan izobutan normalbutan
-0 ,471 0,7 0,48
0 4,77 1,5 1,0
0 8,498 3,18 ,11
40 14,01 5,7 3,84
0 1,30 9,45 ,50
Kisebb Iogyasztasok eseten a tarolotartaly góztereból törtenik az elvetel, a góz
utanpotlasat a tartaly Ialan keresztül a környezetból Ielvett hó hatasara törtenó
elparolgas biztositia. Nagyobb teliesitmenyeknel a Iolyadekterból törtenik az elvetel es
az elparologtatast külön berendezes biztositia. Nagymennyisegú cseppIolyosgaz
tarolasa a szerkezetileg nem oldhato meg nyomas alatt. Ilyenkor alkalmazzak az
atmoszIerikus nyomasu, hútött tarolast. Hazankban pl. Szeged mellett letesJtettek egy
30000 m
3
kapacitasu propan-butan tarolot, amelynek az üzemi hómerseklete -30 °C.
A hidegtarolasnal legalabb ket teliesitmenyszintú hútesról kell gondoskodni: az egyik
szinten a betaplalt gazt kell lehúteni (esetleg cseppIolyosJtani is, ha a betaplalas gaz
halmazallapotban törtenik), masik szinten pedig a töltet hóveszteseg miatti
Ielmelegedeset kell megakadalyozni. A tarolo kisütesehez, azaz az elvetelhez
elparologtatot kell üzemeltetni. A kis mennyisegú cseppIolyosgaz tarolas költsegenek
szerkezete a Iolyekony tüzelóanyagok tarolasanak költsegszerkezetehez hasonlit es az
amortizacios költseg a dominans. Elparologtatoval ellatott tarolo költsegei között mar
megielenik az elparologtato energiaigenye, mJg az atmoszIerikus hútött taroloknal a
hútes költsege is ielentós.
Jiz tarolasara tarolotartalyokat, medenceket vagy viztornyokat hasznalnak. A
viztornyos tarolas elónye, hogy a szivattyuzasi munka legnagyobb resze helyzeti
energiakent megmarad, a tarolo kisütesehez nincs szükseg szivattyura. A nyitott
viztaroloknal nagy a szennyezódesi es algasodasi veszely, ezert a viz tisztitasara
Iokozott Iigyelmet kell Iorditani. Ha cirkulacios hútóvizet tarolunk, akkor az ellatas
egyenetlensegeinek kompenzalasa mellett Ió szempont, hogy a tarolasi idó alatt a viz
biztosan visszahúliön a kiadasi hómersekletre.
A villamos energia tarolasa egyelóre csak a kis teliesitmenyú tartomanyban
megoldott. Az akkumulatorok Ió Ielhasznalasi területe a iarmúvek es a
keziszerszamok villamosenergia-ellatasa. Masik ielentós alkalmazasi terület a
biztonsagi energiaellatas, mint pl. a szamJtogepeket es mas elektronikus
berendezeseket ellato szünetmentes aramIorrasok, a veszvilagitasok, segelyhivo
berendezesek, stb. energiaIorrasai.
Súritettlevego-tarolot minden kompresszorüzemben hasznalnak. Maga a tarolo egy,
a tarolando mennyisegre meretezett nyomastarto edeny (legtartaly), amelynek a
tölteset az also es Ielsó nyomasszintról vezerelik: a Ielsó nyomasszinten a kapcsolo
leallitia, az also nyomasszinten bekapcsolia a tartalyt töltó kompresszort. Nagyobb
teliesitmenyú halozatoknal a legtartalyt ugy meretezik, hogy a betaplalas lehetóleg
Iolyamatos legyen, a kompresszor leallitasara minel kevesebbszer legyen szükseg.
© Phare Program HU-94.05
173

74. abra. Súritett levegó elóallitasa es tarolasa
A komprimalas Iolyaman a levegóben levó vizgóz parcialis nyomasa is megnó, ezert a visszahúles
Iolyaman Iennall a veszelye a csapadekkivalasnak. A viz a Iogyasztoberendezesek múködeset
megzavarhatia, de a vezetekekben is Iokozza a korrozioveszelyt, ezert a kivalo csapadek
tovabbiutasat meg kell akadalyozni. A kompresszorüzemek tartozeka ezert a levegóhútó es a
csepplevalaszto ill. szarJto berendezes (74. abra).
A hoenergia tarolasa elsósorban az energiahordozo Iaitaiatol Iügg. Legismertebb
hóenergia-tarolo a boiler, azaz a meleg- vagy Iorroviz tarolo.

75. abra. Melegviz tarolo
A legtöbb rendszernel a melegviz elóallitasa is a taroloban (75. abra). A Iútes
gózzel, meleg ill. Iorrovizzel törtenik, de elteriedtek a közvetlen Iútesú boilerok is. A
tarolo kialakitasanal kihasznaliak azt a Iizikai törvenyszerúseget, hogy a korlatolt
terben a viz a hómerseklet szerint retegzódik, azaz mindig a hideg viz marad alul. A
tarolo Iúteset a hómersekletról lehet szabalyozni.
A goz tarolasa kondenzacioval törtenhet, ezek legismertebb modia a Ruths-Iele
góztarolas (76. abra). A tarolo töltese a p
1
nyomasu rendszerról törtenik. A taroloban
levó viz a belepó gózt lekondenzalia, kialakul az adott nyomason egy góz-Iolyadek
egyensulyi allapot.
174 © Phare Program HU-94.05

76. abra. Ruths-tarolo
Az elvetel a p

· p
1
nyomasu halozaton keresztül törtenik. Mivel a p

nyomas kisebb
a tarolo nyomasanal a megindul a Iolyadek kigózölgese, azaz a lekondenzalt gózt
szinten góz Iormaiaban nyeriük vissza.

77. abra. Regenerativ hócsereló
Vegül szilard anvag is alkalmas lehet hó tarolasara (77. abra). Ezen az elven
múködnek a regenerativ hócserelók: az aramlo meleg közeggel szilard, nagy
hókapacitasu töltetet melegitünk Iel. Amikor a töltet Ielmelegedese megtörtent,
megszúntetik a meleg közeg aramlasat es a hideg, Ielmelegitendó közeget vezetik at a
tölteten. A töltes kisütes igy periodikusan ismetlódik.
6.3.5. A szallitas energiaellatasa
Nincs olyan gazdalkodo szervezet, amelynek ne lenne szemely es/vagy teher szallitasi
Ieladata. Közvetlenül a szallitashoz tartozik meg a Iel- es lerakodas, amely szinten
ielentós energiaigennyel ielentkezhet.
© Phare Program HU-94.05
175
A Ieladat rendszerint iol elkülönithetó ket reszterülete:
a telephelyen belüli szallitas (anyagmozgatas) es
a telephelyen kivüli szallitas.
A telephelven belùli szallitas eszköze nagyon sokIele lehet a szallJtoszalagtol a
csóvezetekeken keresztül a különbözó rakodogepekig. Ezek rendszerint szigoruan
kötódnek egy-egy technologiahoz, igy energiaellatasukat a technologiai rendszer
energiaigenyeinel vehetiük szamitasba. Külön lehet vizsgalni a telephelyen belüli
közlekedes (targonca, teherauto, belsó hasznalatu szemelygepkocsik vagy
mikrobuszok) energiaigenyet.
A szallitas költsegeinek meghatarozasahoz elóször a szallitas megvalositasanak
Ielteteleit kell megvizsgalnunk. Ezek:
szallJtoeszköz es azt múködtetó szemelyzet,
megIeleló uthalozat es tarolohely (parkolo),
üzemanyagellatas es üzemanyag tarolas,
iavitasi es karbantartasi lehetóseg megIeleló szakszemelyzettel.
A ket utobbi esetleg szerzódeses Iormaban külsó szakceggel is elvegeztethetó. A
szallJtoeszközök Iaitaiat, teherbirasat es mennyiseget rendszerint a technologia
hatarozza meg, bar bizonyos altalanos szempontokat (uthalozat, teherbirasok,
rakodasi lehetósegek, stb.) itt is Iigyelembe kell venni. A szallJtoeszköz tipusanak
(markaianak) megvalasztasanal rendszerint csak a beszerzesi ar es a nevleges
Iogyasztas adata all rendelkezesünkre, ennek ismereteben kell döntenünk. Az
utanpotlasi (lecserelesi) idó megvalasztasahoz mar ismernünk kell a Iailagos
Iogyasztasi adatokat. Az eves üzemeltetesi költseg nagy reszet kitevó Iailagos
Iogyasztas ui iarmúnel kezdetben kisse csökken, de Ióleg 100 ezer km Iölött
Iokozatosan növekszik. Ugyancsak növekszik a kenóanyagigeny es a karbantartasi, ill.
potalkatresz igeny is, tehat valtozatlan arak mellett is egy bizonyos Iutas km utan a
iarmú 1 km-re vetJtett költsege Iokozatosan növekszik (78. abra). Mivel az
amortizacios költseg a Iutas km növekedesevel hiperbolikusan csökken, az
üzemeltetesi költseg pedig az abra szerint egy idó utan növekszik, meghatarozhato
egy optimalis Iutas km, amelynel az összes költseg minimalis lesz.
Az uthalozat kialakitasa az üzemanyag költsegeket a megtett ut hosszan keresztül
beIolyasolia. Ha a legnagyobb Iorgalmu utak a lehetó legrövidebbek es az utvezetes
olyan, hogy ne legyen szükseg sok gyorsitasra, Iekezesre es manóverezesre, sokat
takarithatunk meg a költsegekben. Termelesszervezessel is alapiaiban lehet a szallitasi
költsegeket csökkenteni. Minel több szallitasi Ieladatot Iel tudunk .Iúzni¨ egy
szallitasi utvonalra, es minel kisebb az üresiarat, annal kisebb lesz a költseg. Nagyobb
belsó szallitasnal a iarmúvek üzemanyag-ellatasat saiat üzemanyagkuttal oldiak meg.
A tarolando üzemanyag nagysagat az elózó Ieiezetben targyalt keszletezesi
problemakent lehet kezelni. Az üzemanyag tarolo es kiszolgalo letesitmenynel az
üzemeltetesi költsegeket növeli a rendszeres ellenórzes es tisztitas költsege es a
kiszolgalo szemelyzet (ha van) berköltsege ill. annak iarulekai. Mai korszerú kutaknal
mar inkabb olyan kartyas töltóallomasok vannak, ahol a gepkocsivezetó saiat
kartyaval tud tankolni, es az elektronika az összes lenyeges adatot (vetelezett
17 © Phare Program HU-94.05
mennyiseg, a gepkocsi rendszama, gepkocsivezetó neve stb.) rögziti. Ha a iavitas -
karbantartas saiat, üzemen belüli szolgaltataskent törtenik, ezt ugyanugy kell kezelni,
mint mas kiszolgalo letesitmenyt (pl. kazanhazat, TMK múhelyt stb.).

78. abra. Jarmú üzemeltetesi költsegei
A kùlso szallitast vegeztethetiük erre a Ieladatra szakosodott szakceggel, vagy saiat
szallJtoeszköz parkkal. Szakceggel vegeztetett szallitas gazdasagossaga elsósorban
szerzódeskötes kerdese, mivel ugyanugy, mint az energiaszolgaltatoknal
ismetlódó szallitasnal lehet esetleg kedvezmenyeket kapni, le lehet kötni pl. egy eves
szallitasi volument, vagy kerhet a szallJto sürgóssegi Ielart. Saiat geppark kialakitasa
eseten a iarmúvek beszerzesere ugyanazok ervenyesek, mint a belsó szallitasnal. Külsó
szallitasnal a költsegek meghatarozoia az utvonalak minósege es a szallitasi utvonalak
összege.
Könnyen belathato, hogy mas a gepiarmu Iogyasztasa autopalyan, rossz minósegú
uton, hegyes-völgyes terepen, vagy súrú, nagy Iorgalomban, vagy ahol gyakran kell
leallni es uira indJtani. Reprezentativ Ielmeresek bizonyitiak, hogy az
üzemanyagköltseg meg 0..30 -kal hosszabb ut eseten is kisebb lehet, ha ezzel egy
katyus Iöldutat lehet io minósegú aszIaltuton elkerülni.
A szallitasi utvonal megvalasztasanal az ut es terepviszonyok különbsegeit az
egvenertekú uthosszal vehetiük Iigyelembe. Egy utszakasz egyenertekú uthossza az a
szakasz, amelyet ugyanaz a gepiarmú egy atlagos minósegú aszIaltuton megtenne
ugyanazzal a terhelessel, ugyanolyan üzemanyag-Iogyasztas mellett. Ezzel
lehetósegünk nyilik arra, hogy a szallitasi uthossz minimalizalasaval a költsegeket
minimalizaliuk.
Több telephellyel es több Ielvevóhellyel rendelkezó ceg, vagy egy szallJtovallalat
veheti hasznat az operaciokutatasbol ismert szallitasi feladat elnevezesú modellt. A
Ieladat altalanos megIogalmazasa: adott m szamu, F
i
(i÷1,,..m) Ieladohelyen
Ieladohelyenkent f
i
(i÷1,,..m) mennyisegú, azonos Iaita aru, amelyet n szamu #
i

(i÷1,,..n) rendeltetesi helyre kell elszallJtani, rendeltetesi helyenkent r
i
(i÷1,,..n)
mennyisegben. Legyen a rendelkezesre allo mennyiseg összege egyenló az igenyek
összegevel:
© Phare Program HU-94.05
177
f r S&M
i
i
m
i
i
n
= =
¯ ¯
= =
1 1
.
Az F
i
Ieladohelyról az #
i
rendeltetesi helyre szallitott arumennyiseget ielöliük c
ii
-vel
(i÷1,,..m). (i÷1,,..n) es Ioglaliuk az adatokat tablazatba:
#
1
#

... #
n

F
1
x
11
x
1
... x
1n
f
1

F

x
1
x

... x
n
f

... ... ... ... ... ...
F
m
x
m1
x
m
... x
mn
f
m

r
1
r

... r
n
S&M
A belsó tablazatban a sorösszegek a rendelkezesre allo aruk mennyisegevel, az
oszlopösszegek az igenyekkel egyeznek meg:
x f
ii
i
n
i
=
¯
=
1
es x r
ii i
i
m
=
=
¯
1
.
Jelöliük a tovabbiakban c
ii
-vel az F
i
Ieladohelyról az #
i
rendeltetesi helyre
(i÷1,,..m). (i÷1,,..n) törtenó egysegnyi aru szallitasi költseget. Ezeket a Iailagos
költsegeket is tablazatba Ioglalva:
#
1
#

... #
n

F
1
c
11
c
1
... c
1n

F

c
1
c

... c
n

... ... ... ... ...
F
m
c
m1
c
m
... c
mn

Tovabbi korlatozo Ieltetel, hogy a szallitott aru mennyisege nem lehet negativ:
x i m i n
ii
K = = 0 1 1 , ,.. , , ,..
es valamennyi rendelkezesre allo mennyiseg ill. igeny nagyobb 0-nal:
f i m
i
> = 0 1 , ,.. es r i n
i
> = 0 1 , ,.. .
CelIüggvenyünk az összes szallitasi költseg, es a Ieladat az, hogy olyan szallitasi
tervet hatarozzunk meg, azaz ugy valasszuk meg az x
ii
mennyisegek erteket, hogy az
összes költseg minimalis legyen:
c x
ii
i
n
i
m
ii
= =
¯ ¯
÷
1 1
min.
A megoldast itt nem reszletezzük, csak ielezzük, hogy az igy Ielirt Ieladat a linearis
programozas temakörebe tartozo tipikus matematikai modell, amelynek megoldasara
kesz szamJtogepes programcsomagok kaphatok. A megoldas lepesei a hivatkozott
irodalomban megtalalhatok.
Mind a belsó, mind pedig a külsó szallitasi problemaknal iol alkalmazhato modell az
utazo ùgvnòk problemaia, amely az alabbi alapproblemat Iogalmazza meg:
Legyen adott n szamu varos (allomas): J
1
, J

,...J
n
. Az i-ik es i-ik varos közötti
tavolsag (vagy szallitasi költseg) d
i.i
(i÷1,,..m. i÷1,,..n). Egy ügynök J
1
-ból
kiindulva mindegyik varost meg akaria latogatni, de mindegyiket csak egyszer. A
178 © Phare Program HU-94.05
celIüggveny a megtett összes ut, vagy az összes szallitasi költseg, es a Ieladat, hogy
az ügynök ugy tegye meg J
1
-tól J
1
-ig a körutiat, hogy a celIüggveny minimalis
legyen.

79. abra. Utazo ügynök utvonaltervei
Az 79. abra egy 9 allomasos Ieladat ket lehetseges megoldasat mutatia. Az összes
lehetseges megoldas szama 9!, tehat igen nagy szam. Belathato, hogy az
allomashelyek szamanak növelesevel az összes lehetseges valtozat kiertekelese mar
szamJtogeppel sem lehetseges, ezert az utazo ùgvnòk problemaia modell megoldasi
strategiat valaszt, es ennek alapian keresi meg az optimalis utvonalat.
A rakodas, ill. kiszolgalas optimalizalasara adhat modellt a sorbanallasi problema
megoldasa, amely azt keresi, hogy egy adott veletlenszerú kereslet kiszolgalasara
optimalisan hany kiszolgalasi csatornat kell nyitni, hogy a költsegek minimalisak
legyenek. Sorbanallasi problema modellt lehet alkalmazni pl. az üzemanyag-kiszolgalo
allomasok kutIei allasainak meghatarozasara vagy az optimalis rakodoallasok
tervezesehez is.
6.3.6. Az ùzemeltetes kenvszerei
Az üzemeltetes Iolyaman a szolgaltatott energianak a Iogyasztassal egyensulyban kell
lenni, azaz a Iogyasztas valtozasat a szolgaltatas szabalyozasaval (un.
teliesitmenyszabalyozassal) kell követni. Ha a Iogyasztas egy maximum es egy
minimum ertek között valtozik, a szolgaltatas szabalyozasi tartomanya a 80. abra
szerint ielölhetó ki.
Egy iol illesztett rendszerben a szabalyozas leIedi a Iogyasztasi tartomany
ingadozasait es a szolgaltato a maximalis hatasIokat a legnagyobb gyakorisagu
Iogyasztasi erteknel eri el. Ha a szolgaltatast több berendezessel valositiuk meg,
celszerú a legiobb hatasIoku berendezest a legnagyobb gyakorisagu Iogyasztas
környezeteben a lehetó legszelesebb tartomanyban üzemeltetni, mJg a rosszabb
hatasIoku berendezesek a minimalis es/vagy a csucsIogyasztasi tartomanyban
üzemelienek. Az optimalis teherelosztas kerdeset reszletesebben a korabbi
Ieiezetekben targyaltuk. Tetelezzük Iel, hogy egy energiaracionalizalasi program
kereteben veszteseg hasznositasra került sor, es a Iogyasztas egy reszet a keletkezett
hulladekenergiaval kivaniuk kielegiteni. A veszteseg a technologiaban keletkezik, igy
nincs lehetósegünk arra, hogy annak merteket szabalyozassal beallitsuk, azaz a
vesztesegból szarmazo energia merteke ugyanugy veletlenszerú eloszlasban all
rendelkezesünkre, mint ahogyan veletlenszerú a Iogyasztoi igeny is.
© Phare Program HU-94.05
179

80. abra. Szabalyozasi tartomany

81. abra. Szabalyozasi tartomany a többlet Iorras Iigyelembevetelevel

180 © Phare Program HU-94.05
Ha a korabbi diagramunkba beraizoliuk a többlet Iorrast (lasd 81. abra), ket
lenyeges valtozast vehetünk eszre:
az eredeti szolgaltatasunk szabalyozasa az also tartomany iranyaba kitolodik,
hiszen Iel kell keszülni arra az esetre is, amikor minimalis Iogyasztas mellett a
hulladekenergia maximalis mertekben all rendelkezesünkre;
a leggyakoribb terheleshez tartozo pont az eredeti szolgaltato múködesi
tartomanyaban a kisebb terheles iranyaba tolodik el, igy elmozdul a maximalis
hatasIokhoz tartozo ponttol: a hatasIok csökken.
A hulladekenergia hasznositasanak tervezesenel ezeket a szempontokat Iigyelembe
kell venni. Jelentósebb hulladekenergia hasznositasnal sok esetben a kis terheleseket
nem is lehet beallJtani a szolgaltato berendezesekkel, ilyenkor Ielesleges Iorrasunk
keletkezik. Ilyen esetek Iordulnak eló pl. nyaron az olyan rendszereknel, amelyeket a
Iútesi hóigeny kielegitesere letesJtettek. Ilyen rendszereknel meg kell oldani az
energiaIelesleg kezelesenek problemaiat. Villamosenergia-Ielesleg eseten, ha a
hulladekenergiabol termelt villamos energia szinkronban össze van kötve a halozattal,
lehetóseg van az orszagos halozatba törtenó betaplalasra. Gaznemú tüzelóanyag
Ielesleget rendszerint kenyszeregetó berendezesekben, Iaklyan vagy artalmatlanJto
kemenceben egetnek el.
Meleg es Iorroviz Ielesleg eseten kenyszerú visszahútest lehet alkalmazni: a hót
leghútókben vagy hútótornyokban voniak el. Ha nem csak a viz hótartalma, hanem
maga a viz is Ielesleg (pl. geotermikus energia hasznositasnal vagy nyersolai
vizmentesitesnel), rendszerint a Iöldalatti retegekbe, meglevó (nehany szaz, esetleg
ezer meter mely) kutakba törtenik a besaitolas.

82. abra. Szabalyozasi tartomany a csucsüzemi berendezesek Iigyelembevetelevel
GózIelesleget, ha nem tul nagy mennyisegú, a levegóbe Iuvatnak le, bar ezt
környezetvedelmi szempontokbol egyre inkabb tiltiak. Nagyobb mennyisegú gózt
kenyszerkondenzaltatni kell es a kapott kondenzatum mar rendszerint Ielhasznalhato
© Phare Program HU-94.05
181
tapvizkent. A szabalyozhatosag miatti energiaIelesleg csökkenthetó, ha akar a Iorras
oldalon, akar a Iogyasztoi oldalon, vagy mindkettónel tarolot epitünk be. A tarolo
ugyanis csökkenti az ingadozasok merteket es ezzel szúkJti a szabalyozasi tartomanyt.
Gazdasagossagi kerdes, hogy a hulladekenergia hasznositassal az eredeti
energiaszolgaltato berendezest is kicsereliek. Ekkor, ui berendezesek alkalmazasaval,
optimalis üzemet lehet kialakitani (82. abra). Az eddig targyalt Iorrastöbblet a
szabalyozhatosag korlatai miatt keletkezett. Vannak olyan technologiak, amelyeknel a
biztonsag követeli meg a többletet.
Nyomas alatti technologiaknal a keszülekeket, csóvezetekeket es tartalyokat
biztonsagi szeleppel kell ellatni, hogy a barmilyen okbol bekövetkezó
nyomasemelkedes ne okozzon robbanast. Ezek a suly- vagy rugoterhelesú biztonsagi
szelepek zaroszerelveny nelkül vannak összekötve a nyomas alatti terrel. Az
engedelyezettnel nagyobb nyomas eseten kinyitnak es a berendezesben levó
nagynyomasu közeget kiengedik a szabadba. Ha a nyomas alatti terben levó közeg
mergezó vagy robbanasveszelyes, azt nem szabad a környezetbe kiengedni. Ilyenkor a
biztonsagi szelepek kiömló csonkiait összekötik egy leIuvato rendszer csóhalozataval.
A leIuvato rendszer vegehez egy egetóberendezes csatlakozik, amely elegeti, es ezzel
artalmatlanitia a leIuit gazt. A leggyakoribb egetóberendezes a biztonsagos területen
es megIeleló magassagban elhelyezett Iaklya. A leIuit gaz mennyisege es összetetele
is teliesen veletlenszerú, ezert technikailag nem lehet maskepp megoldani a gyuitast,
csak egy allandoan egó gyuitolanggal. A gyuitolang teliesitmenye a leIuit maximalis
mennyisegtól Iügg, hiszen a lökesszerúen nagy mennyisegben erkezó gaznak nem
szabad elIuinia a gyuitolangot. A gyuitolang taplalasara eghetó gazt, azaz
energiahordozot kell Ielhasznalni, ami termeszetesen a rendszer energiamerlegeben
veszteseget ielent.
Egy vegyipari technologiai soron esetleg több szaz, különbözó nyitonyomasu
biztonsagi szelep is lehet, amelyek kedvezótlen esetben egyideiúleg is múködesbe
lephetnek. Ezert nagyon komoly kockazati szamitasokat kell vegezni a maximalis
leIuvatasi kapacitas meghatarozasara. A kockazat egyreszt Iügg a leIuvatas tenyenek
valoszinúsegetól es varhato idótartamatol, masreszt a nem megIeleló leIuvatas eseten
bekövetkezó kar varhato nagysagatol. Ugyancsak biztonsagi okokbol ielent
energiaveszteseget az un. melegtartalek biztositasa. A melegtartalek Iogalma azt
ielenti, hogy egy gepet vagy berendezest olyan allapotban tartunk, hogy az az üzemeló
berendezes eseten azonnal at tudia venni a terhelest. Különösen olyan
berendezeseknel van szükseg ielentós melegtartalekra, amelyeket nagy hókapacitasuk
miatt csak hosszu idó alatt lehet IelIúteni üzemi allapotra. Ilyenek a nagyteliesitmenyú
kazanok, gózturbinak, kemencek, stb.
Egy gózkörIolyamatu erómúvi blokk pl. több oras IelIútes alatt kepes csak energiat
szolgaltatni. Ugyanakkor a gazturbinas rendszerek 10-15 perc alatt is beindithatok. A
melegtartalek mertekenek megvalasztasanal legIontosabb parameter a maximalisan
megengedhetó kieses idótartama, amit szinten kockazatszamitassal lehet
meghatarozni.
A szenhidrogeniparban gyakran hasznalnak csókemenceket. Ezek olyan
berendezesek, amelyek a csóben aramlo eghetó olaiat közvetlen Iútessel melegJtik.
Ilyen csókemencenel egy esetleges csólyukadas katasztroIalis meretú tüzet okozhat.
Ezert a csókemencek túzvedelmet ugy oldiak meg, hogy a csólyukadas legkisebb
18 © Phare Program HU-94.05
ielere (pl. hirtelen nyomascsökkenes) a kemence túzteret automatikusan gózzel
arasztiak el. Az elarasztashoz hirtelen szükseges nagymennyisegú góznek közvetlenül
a kemence közeleben mindig rendelkezesre kell allni, azaz Iolyamatosan melegen kell
tartani a gózvezeteket es a hóveszteseg miatt lekondenzalodo gózt potolni kell. A góz
Iolyamatos utanpotlasa ugyancsak energiaveszteseget ielent üzemi szinten.
A biztonsag növelese miatti raIorditasok iellegzetessege, hogy egy bizonyos szint
Iölött mar nagy többletraIorditassal lehet csak minimalis mertekben növelni a
biztonsagot (83. abra).
Biztonsag
RaIorditas

83. abra. A raIorditas es biztonsag kapcsolata
A biztonsag növelese erdekeben szükseges raIorditasok egy specialis esete a
környezetvedelem igenye. Ide tartozik minden olyan energiaigeny, melyet az elIolyo
viz, a kibocsatott gazok vagy a keletkezett hulladekok kezelesere Iorditunk. A viz
tisztitasanal technologiatol Iüggóen többlet energia kell a szivattyuzashoz, a
vegyszeradagolashoz es a levegó buborekoltatashoz, az iszap kezelesehez es
szaritasahoz. Masodlagos energiaigennyel ielentkezhet a vegyszerek tarolasa es
mozgatasa (külsó es belsó szallitas, rakodas). A Iüstgazok es mas szennyezett gazok
tisztJton törtenó atvezetese megnöveli az elszivassal szembeni ellenallast, azaz az
elszivo ventilatornak megnó a teliesitmenyigenye. Az elektrosztatikus porlevalasztok
elektromos energiat, a gazmosok szivattyuzasi energiat igenyelnek. Vegyszeres
kezeleseknel itt is masodlagos igenyt ielent a vegyszerek kezelese.
A hulladekok kezelese veszelyessegüktól Iüggóen különbözó mertekben szinten
energiat igenyel (anyagmozgatas, tarolas, búzelszivas, vegyszeres kezeles). Külön
csoportot alkotnak az eghetó hulladekok, amelyek elegetessel törtenó
artalmatlanitasukkal hót termelnek, amely hóhasznosito berendezeseken
hasznosithato. Hulladekegetó beillesztese a technologiaba egy-egy rendszernel
ielentós energiamegtakaritast eredmenyezhet.
.4. VesztesegIeltaras
A meglevó rendszerünk Iolyamatos üzemeltetese mellett nagyon Iontos, hogy
rendszeresen elemezzük a rendszer múködeset, Iigyeliük es meghatarozzuk a
vesztesegeit. A vesztesegek Iigyelese Ielhivhatia a Iigyelmünket olyan, mashol meg
nem ielentkezó zavarokra, mint a csóvezetekek szivargasa, a berendezesek hibas
© Phare Program HU-94.05
183
beallitasa (pl. dieselmotoros gepek) vagy elöregedese, hószigetelesek megrongalodasa
stb. Masreszt a vesztesegek Ieltarasa es sorrendbe allitasa kiielöli az energetikai
Ieilesztes iranyat, megmutatia, hogy egy-egy energiamegtakaritast celzo beruhazasunk
a lehetseges legiobb megoldashoz mennyivel visz közelebb. Különösen a vezetói
döntesek elókeszitesenel Iontos, hogy a Ieilesztesi iavaslatokat egymashoz viszonyitva
es a vallalat energiamerlegehez viszonyitva is meg tudiuk vizsgalni.
6.4.1. Merlegek
Egy vallalat, üzem vagy önallo elszamolasu egyseg Iizikai-technologiai Iolyamataihoz
alap- es segedanyagokat valamint energiat hasznal, a tevekenysege eredmenyekent
pedig termeket, ill. ertekesithetó anyagokat, hulladekot, esetleg ertekesJtett energiat
es minden esetben hulladekenergiat bocsat ki (84. abra).
ÜZEM
tarolt anyag
Alap- es
segedanyag
Ertekesitett
termek
Hulladek
Anyagmerleg

ÜZEM
tarolt energia
Energia
Ertekesitett
energia
Hulladekenergia
Energiamerleg

84. abra. Anyag- es energiamerleg
A rendszerre Ielirt globalis anyagmerleg egy adott At idószakra:
m m m
m
t
be ert hull
=
A
A
,
ahol m-tal a At idóegyseg alatt be-ill kilepó tömegeket, azaz a tömegaramokat, be,
ert es hull indexekkel pedig sorra az alap- es segedanyagokat, az ertekesJtett
termekeket es a hulladekokat ielöltük.
Hasonloan az energiamerleg:

E E E
E
t
be ki hull
=
A
A
,
ahol a be, ki es hull indexek a vetelezett, az ertekesJtett es a hulladekenergiara
utalnak. Az idóegyseg alatt be-ill. kilepó

E energiat energiaaramnak nevezzük. Minel
hosszabb tavot vizsgalunk (pl. eves merlegek) annal valoszinúbb, hogy az egyenletek
iobb oldala zerussa valik, azaz a tarolas üzemi szinten rendszerint atmeneti.
A vizsgalt rendszert tetszólegesen több reszegysegre (reszrendszerekre) bonthatiuk,
az anvag- es energiamerlegnek minden reszrendszerre ervenvesnek kell lenni ugv.
hogv az nem mondhat ellent az egesz rendszerre felirt globalis merlegnek.
A beiövó anyag- es energiaaramokat, valamint az ertekesitesre kerüló termekeket es
energiat minden üzemben merik. A veszteseget ielentó hulladekot es hulladekenergiat
azonban a legritkabb esetben ellenórzik. Sok esetben ez nehezen is oldhato meg,
hiszen olyanokat kellene merni, mint az epületek Ialan keresztül tavozo hó, a
szennyvizzel tavozo oldoszer, a kemenyek Iüstgazanak mennyisege, az elektromos
keziszerszamok elhasznalt energiaia, stb. Ezert van nagy ielentósege a merlegek
184 © Phare Program HU-94.05
szamszerú meghatarozasanak, mert ezekkel megkaphatiuk legalabb a vesztesegek
összeget.
A 85. abra egy üzem Ióbb be- es kimenó aramait mutatia Iel az ismert adatokkal. Az
üzem evente összesen 300 t alap- es segedanyagot hasznal Iel, amiból 80 t termeket
allJt eló. A maradek anyagbol 15 t mennyiseget tovabb tud ertekesiteni. A termeles
Iolyamatos biztositasara szükseg van meg evente 500 m
3
ivovizre, 70 t 4 MJ/kg
Iútóertekú tüzelóanyagra es 80 MWh villamos energiara. Hútesre es szellózesre
·10

m
3
levegó megmozgatasara van szükseg.
Anyagmerleg
össz. anyag: 100 t
ivoviz 500 m
3
hútólevegó mill. m
3
tüz. anyag 70 t
egesi levegó
termek 80 t
egyeb anyag 15 t
szilard hulladek
hútólevegó
szennyviz 480 m
3
vizgóz
Iüstgaz

vill. energia 80 MWh
tüz. anyag (4 MJ/kg)
Energiamerleg
Iüstgaz (00 °C)
vizgóz (500 kJ/kg)
hútólevegó (30 °C)
szort energia

85. abra. Reszletes anyag- es energiamerleg
A szilard anyagok es a szennyviz környezeti hómersekleten tavozik, azaz nem ielent
hóveszteseget. A Iüstgaz hómerseklete atlagosan 00 °C-kal van a környezeti
hómerseklet Ielett, a hútólevegó hómerseklete pedig atlagosan 30 °C-kal emelkedik.
A vizre Ielirt merleg hianyat a viz elparolgasa okozza. A parolgashót 500 kJ/kg
erteken lehet Iigyelembe venni. Az anyagmerleg hianyzo adatait viszonylag könnyen ki
tudiuk szamJtani. A kilepó hútólevegó mennyisege megegyezik a belepóvel:
·10

m
3
. A vizgóz a Ielhasznalt ivoviz es az elIolyo szennyviz különbsegeból
adodik
*
: 0000 kg.
Tüzelestechnikai szamitasokbol adodik, hogy 1 kg tüzelóanyag elegetesehez
13,1 m
3
egesi levegó szükseges es ebból 13,9 m
3
Iüstgaz keletkezik, ezzel az összes
egesi levegó szükseglet 95 ezer m
3
, a keletkezett Iüstgaz mennyisege pedig
977, ezer m
3
.
Mivel az egyes anyagaramok iol elkülönithetók, a szamitasnal megtartottuk az
eredeti mertekegysegeket. Termeszetesen, ha a súrúsegek Iigyelembevetelevel minden
aramot atszamitunk tömeg egysegre, a globalis merleget szamszerúen is kielegitiük.
Bonyolultabb rendszereknel nem kerülhetó el az egyseges tömeg mertekegysegek
hasznalata. Mivel a Ielhasznalt villamos energia is vegül hóve alakul, az

*
A csapadekviz mennyiseget elhanyagolhatonak vettük.
© Phare Program HU-94.05
185
energiamerleget GJ mertekegysegekben szamitiuk. A Iüstgaz es a hútólevegó altal
elvitt hót a

Q J c t = 8
p
A
összeIüggessel szamitiuk, ahol

J az eves terIogataram, 8 a gaz súrúsege, c
p
az
allando nyomason vett (izobar) Iaihó es At a gazaram es a környezet hómerseklete
közötti különbseg. A vizgóz altal elvitt hó:

Q mr = ,
ahol m a vizgóz eves tömegarama, r pedig a parolgashó. A Iennmarado energia
szort hóenergiakent (Ialazati ill. szigetelesi veszteseg, surlodasi ill. alakitasi veszteseg
stb.) tavozik a környezetbe. A szamitasok elvegzese utan az energiamerlegre az alabbi
tablazatot kapiuk:
Belepó aramok Kilepó aramok
GJ/ev GJ/ev
Villamos energia 88 Füstgaz 54
Tüzelóanyag 940 Vizgóz 50
Hútólevegó 1014
Szort energia 1910
Összesen: 38 Összesen 38
Ha a rendszert Ielbontiuk kisebb alrendszerekre (múhelyekre, berendezesekre stb.),
a merlegegyenleteknek több kötöttseg mellett kell ervenyesülni, hiszen az egyik
alrendszer kimenó arama megegyezik a hozza csatlakozo alrendszer bemenó
aramaval. Tekintsük a 86. abra mutatta rendszert. A rendszer A-tol F-ig ielölve
elemból (alrendszerból) all, amelyeket 1-tól 1-ig szamozott aramok kapcsolnak
össze. A rendszer a szaggatott vonal menten, az 1, 4, es 1 ielú aramokkal
csatlakozik a környezetehez. A rendszerben tarolo nincs.

86. abra. Rendszer leirasa graIIal
Egy rendszer csomopontokkal es azokat összekötó aramokkal Ielraizolt semaiat
grafnak nevezzük. Az egyes elemekre (csomopontokra) Ielirt tömegmerlegek a
iobboldalon zerusra rendezve:
A pontra: m m m
1 10
0 = ,
18 © Phare Program HU-94.05
B pontra: m m m
3 11
0 = ,
pontra: m m m m
3 9 1 5
0 + = ,
D pontra: m m m
5 7
0 = ,
E pontra: m m m m
7 10 1 8
0 + + = ,
F pontra: m m m
8 11 9
0 + = .
Vegül a globalis tömegmerleg:
m m m m
1 1 4
0 + = ,
amit a Ienti hat egyenlet összeadasaval is megkaphatunk. Ezekben az egyenletekben
a tömegaramok a valtozok es a Ielirt merlegegyenletek adiak meg a valtozok közötti
kapcsolatokat. Iriuk Iel a het egyenlet valtozoinak együtthatoit tablazatos Iormaban:
Aramok
1 3 4 5 7 8 9 10 11 1
A 1 -1 -1
B 1 -1 -1
C 1 -1 -1 1
D 1 -1 -1
E 1 -1 1 1
F 1 -1 1
Körny. -1 1 1 -1

© Phare Program HU-94.05
187
Ha megnezzük az abrat, az együtthatoknak ez a tablazata pontosan megegyezik az
abran szerepló graI illeszkedesi matrixaval, amit a következókeppen kapunk:
keszitünk egy tablazatot (matrixot), amelynek sorai a csomopontoknak, oszlopai
az aramoknak Ielelnek meg. A környezet külön egy, de csak egy csomopontnak
szamit
a tablazat azon elemeinek helyere 1-t irunk, amelyeknel az adott sornak
megIeleló csomopontba az adott oszlophoz tartozo aram beIut
a tablazat azon elemeinek helyere -1-t irunk, amelyeknel az adott sornak
megIeleló csomopontbol az adott oszlophoz tartozo aram kilep
az összes többi elem 0
*
.
Matematikai ielölesekkel egy graI illeszkedesi matrixanak a
ii
elemet az alabbiak
szerint hatarozzuk meg:
a
i i
i i
i i
ii
=

|
´

|

1
1
0
,
,
ha az - ik aram az - ik csomopontbol indul
, ha a - ik aram az - ik csomopontba Iut be
ha a - ik aram nem erinti az - ik csomopontot
.
Altalanosan is bizonyithato, hogy a merlegegvenletek egvùtthatoinak tablazata
megegvezik a rendszer grafianak illeszkedesi matrixaval.
Peldankban 7 egyenletünk van, azonban de ezek közül csak hat Iüggetlen egymastol,
mert a hetedik a többiból kiszamithato. A hat Iüggetlen egyenletból hat ismeretlen
kiszamithato, ha a többi valtozonak erteket adunk.
Altalanosan: ha egy rendszerben a környezetet is beleertve n szamu csomopont, es
m (mKn-1) szamu aram van, akkor a merlegegyenletekkel n-1 szamu tömegaram
kiszamithato, ha a többi tömegaram erteket megadiuk
*
. A megadott tömegaramokat
az egyenletrendszer parametereinek nevezzük. Az m-(n-1) szamu parametert nem
vehetiük Iel teliesen tetszólegesen. Fontos szabaly, hogy a kiszamithato aramoknak a
rendszer graIiat kiIeszitó Ian kell lenniük. A rendszer grafiat kifeszito fa egv olvan
utvonal. amelvik a graf òsszes csomopontiat erinti. de az utvonalon vegighaladva
annak egvetlen pontiaba sem lehet visszaterni. Mas kiIeiezessel, a IagraIban nem
lehet hurok. Egy graInak többIele kiIeszitó Iaia is lehet, igy a megvalaszthato
parameterek csoportianak is lehet több valtozata. A 87. abra egy lehetseges kiIeszitó
Iat mutat be. A peldan az is lathato, hogy az utvonalat az aramok iranyitasatol
Iüggetlenül kell ertelmezni.
A kiIeszitó Ia megvalasztasaval a parameterkent kivalasztott es a kiszamitando
aramokat külön tudiuk valasztani, es a parameterek megadasaval meg tudiuk
oldani a merlegegyenlet-rendszert. Ehhez mar csak arra van szüksegünk, hogy a het
egyenlet közül kivalasszuk azt a hatot, amelyek egymastol Iüggetlenek. Erre
matematikai kötöttseg nincs, elvileg barmelyik egyenletet elhagyhatiuk.

*
A 0-kat a tablazatban nem szoktuk ielölni.
*
Ez szigoruan akkor igaz, ha a rendszer graIia összeIüggó, azaz barmelyik ket csomopontia között
talalhato olyan ut, amelyik az aramokon halad vegig.
188 © Phare Program HU-94.05

87. abra. Egy lehetseges kiIeszitó Ia
Legyen az elhagyott egyenletünk a környezetnek megIeleló sor, akkor az
atrendezett merlegegyenlet-rendszer együtthatoinak tablazata:
Kiszamithato aramok Parameterek
1 3 5 8 11 4 7 9 10 1
A 1 -1 -1
B 1 -1 -1
C 1 -1 -1 1
D 1 -1 -1
E -1 1 1 1
F 1 1 -1
Lathato, hogy most mar ugyanugy hat ismeretlenünk van, mint hat egyenletünk,
tehat az egyenletrendszer megoldhato. Az összetett rendszerek graIelmeleten alapulo
merlegszamitasai ielentósen megkönnyitettek a nagy rendszerek kezeleset, hiszen a
rendszer modellie teliesen gepiesen (es igy algoritmizalhatoan szamJtogepen) Ielirhato.
Ugyanakkor a modszer szeleskörúen, minden olyan aramokra alkalmazhato,
amelyekre a megmaradasi törvenyek (KirchhoII csomoponti törvenye) ervenyesek. Igy
hasznalhato a modszer villamos halozatokra, Iolyadek- (pl. viz), gaz- es hóaramokra
egyarant.
Ha egy rendszerben nem minden Iolyamat megy vegbe környezeti hómersekleten,
akkor mar szükseg van mind az anyag- mind pedig a hómerlegre. A ket
egyenletrendszerben azok a hóaramok, amelyeket anyagaram szallJt, Iormailag
teliesen megegyeznek, hiszen a hóaram magaban Ioglalia a tömegaramot is.
Halmazallapotvaltozas nelküli esetre

Q mc t =
p
. halmazallapotvaltozaskor pedig

Q mr = , ahol c
p
a szallitott közeg izobar Iaihóie, t a hómerseklete es r a
halmazallapotvaltozashoz szükseges hó (parolgashó vagy olvadashó). A

W mc =
p

szorzatot hokapacitasaramnak, nevezik.
Fenti összeIüggesek lehetóve teszik, hogy a hómerlegból, a tömegaram ismereteben
tovabbi, nem aram iellegú mennyisegeket szamitsunk ki. Pl. az elsó egyenlet alapian az
aramok hómerseklete szamithato ki.
© Phare Program HU-94.05
189

88. abra. Fútesi rendszer
Legyen a 88. abra egy központi Iútesú halozat semaia. A Iútesi rendszert 90 °C hómersekletú,
0,778 kg/s tömegaramu melegviz taplalia. A halozatnak ket aga van: az egyik agon 0,39 kg/s
tömegaramu Iútóközeg 5 kW teliesitmenyú Iogyasztot taplal, a masik, 0,538 kg/s tömegaramu agon
harom, sorrendben 15, 5 es 5 kW teliesitmenyú Iogyaszto van sorba kötve. A tömegaramokbol a
hókapacitasaramokat a Iaihóvel törtenó beszorzassal kapiuk:

, W mc = = 3 5
kW
K
,

, W m c
a a

kW
K
= = 100 ,

, W m c
b b

kW
K
= = 5 .
A rendszer aramainak hómersekletet a tömegaramok ismereteben a hómerlegból kapiuk.
Raizoliuk Iel ehhez a hóaramok graIiat (89. abra).

89. abra. A 88. abra graIia es kiIeszitó Iaia
190 © Phare Program HU-94.05
Az abran mar a valasztott kiIeszitó Iat is beielöltük, ezzel kivalasztottuk a megadando
parametereket. A hómerleg együtthatoi megegyeznek a graI illeszkedesi matrixaval:
Kiszamithato aramok Parameterek
3 4 5 8 7 1 9 10 11 1
X -1 -1 1
A -1 1 -1
Y 1 -1 1
B 1 -1 -1
C 1 -1 -1
D 1 -1 -1
Körny
.
1 -1 1 1 1 1
A tablazat elsó het aramanal a hókapacitasaramot ismeriük, ezert ezekkel az ertekekkel
megszorozhatiuk az együtthatokat. Ezzel az ismeretlen csak az aram hómerseklete lesz. Mint nem
Iüggetlen egyenlet, hagyiuk el a környezetnek megIeleló sort. Ugyanakkor vegyük Iigyelembe, hogy
az elagazasnal a es 7 aramok hómerseklete azonos, ezzel egy tovabbi egyenletet kapunk a
hómersekletekre:
t t
7
0 = ,
es igy eggyel növelhetiük a kiszamithato valtozok szamat.
Mindezeket Iigyelembe veve a szamitasra alkalmas együtthato matrix a Ielsó sorban a hozza
tartozo valtozok Ieltúntetesevel:
Kiszamithato aramok Parameterek
t

t
3
t
4
t
5
t

t
8
t
7
t
1
Q
9
Q
1
0

Q
1
1

Q
1

X -,5 -1,00 3,5
A -1,00 1,00 -1
Y ,5 -3,5 1,00
B ,5 -,5 -1
C ,5 -,5 -1
D ,5 -,5 -1
1 -1
Mivel a parameterek a Ieladatbol ismertek, elvegezhetiük a beszorzasokat es az összegzest. Ezzel a
megoldando egyenletrendszer:
=
+ =
+ =
=
=
=
=
5 9 5
5
5 3 5 0
5 5 15
5 5 5
5 5 5
0
7
8 7
5 7
3
3 4
4 5
7
, ,
, ,
, ,
, ,
, ,
t t
t t
t t t
t t
t t
t t
t t

© Phare Program HU-94.05
191
Az egyenletrendszer megoldasa °C-ban:
t

90,0
t
3
83,3
t
4
7,
t
5
70,0
t

8,5
t
7
90
t
8
5
A merlegegyenletek Ienti szamitasi modszere kiterieszthetó arra az esetre is, ha a
rendszerben Iorras vagy nyeló, ill. tarolo van, ekkor a rendezett egyenletrendszer iobb
oldalara zerus helyett a Iorraserósseg, azaz az idóegyseg alatt keletkezett ill. elnyelt
mennyiseg erteket kell beirni. A merlegek alkalmasak arra, hogy egy üzem vagy egesz
vallalat anyag- energia- es hulladekgazdalkodasat komplexen kezeliük. Megmutatia a
vesztesegeket, es azokat szamszerúsJti is, ezzel rangsorolni tudiuk a vesztesegek
csökkentesere iranyulo tevekenysegeket.
Gyakran arra van szükseg, hogy egy termelesi struktura valtasnal hogyan valtozik az
összes energiaigeny es veszteseg. Ilyenkor iol alkalmazhatiuk az energiamerlegek
input-output modelliet (IOM). Tetelezzük Iel, hogy egy vallalat O
1
. O

. O
3
termeket
gyart (outputok), amelyekhez I
1
, I

, I
3
, I
4
Iaita (input) energiahordozora van szüksege
(90. abra). A rendszerre Ielirt IOM egy olyan tablazat, amelynek egy eleme
megmutatia, hogy az elem oszlopahoz rendelt output elóallitasahoz az elem sorahoz
rendelt inputbol mennyire van szükseg.
Rendszer
I
1
I

I
3
I
4
O
1
O

O
3

90. abra. Input-output modell
Altalanosan:
E O
1
O

O
3

I
1
e
11
e
1
e
13

I

e
1
e

e
3

I
3
e
31
e
3
e
33

I
4
e
41
e
4
e
43

A tablazat oszlopösszegei az egyes outputokat adiak, a sorösszegei pedig az
inputokat. A tablazat bal Ielsó sora az összes energiaigenyt adia, aminek meg kell
egyeznie az inputok összegevel es az outputok összegevel is. Legyen pl. a vallalat
eves energiamerlege az alabbi:
GJ E O
1
O

O
3

E 100 100 00 300
I
1
00 100 100 0
I

300 00 100 0
I
3
00 500 100 0
I
4
1000 400 300 300
19 © Phare Program HU-94.05
Az O
1
outputhoz tehat evente 100 GJ, az O

-höz 00 GJ, az O
3
-hoz pedig 300 GJ
összes energiara van szükseg. Ezen belül az O
1
-hez az I
1
-ból 100 GJ-ra, az I

-ból
00 GJ-ra, az I
3
-bol 500 GJ-ra, az I
4
-ból 400 GJ-ra van szükseg. Hasonloan Jrhato Iel
az O

es az O
3
energiaigenye is. Az I
1
energiahordozobol összesen 00 GJ-ra, az I

-
ból 300 GJ-ra, az I
3
-bol 00 GJ-ra es az I
4
-ból 1000 GJ-ra van szükseg. Az összes
energiaigeny a tablazat bal Ielsó sarkaban a sorok ill. az oszlopok összegekent adodik:
100 GJ.
Ha megvaltozik a termelesi struktura, az energiaigeny is megvaltozik. Ezt az IOM-
en ugy tudiuk követni, hogy a megvaltozott output oszlopat a valtozassal aranyosan
valtoztatiuk meg. Ennek hatasara a sorösszegek is megvaltoznak, tehat megkapiuk az
input valtoztatasanak strukturaiat is. Valtozzon a peldankban az O

erteke 0 -kal,
00 GJ-rol 70-ra. Ezzel az ui IOM:
GJ E O
1
O

O
3

E 0 100 70 300
I
1
0 100 10 0
I

30 00 10 0
I
3
0 500 10 0
I
4
100 400 30 300
Az összes energiaigeny 10 GJ-lal, azaz 5,71 -kal nótt. Aranyaiban az I
1
input
nótt leginkabb, 10 -kal, legkevesbe az I
3
, 3,33 -kal.
Az IOM alkalmas arra is, hogy több, egymashoz kapcsolodo alrendszerból allo
összetett rendszert is vizsgalion. Ennek Ielepitesehez azonban mar komolyabb
matrixalgebrai ismeretekre lenne szükseg, ezert ismertetesetól eltekintünk. Meg kell
meg iegyeznünk, hogy az input-output modellek a vallalatok anyagIorgalmi
modellezesere is alkalmasak, igy a vallalatgazdalkodasban szeles területen
alkalmazhatok.
Az anyag- es energiamerlegeket egyreszt a vallalatgazdalkodas ellenórzesere, a
vezetes inIormacios visszacsatolasara es hibakeresesre, masreszt tervezesre lehet
Ielhasznalni. Ha mar rendelkezesünkre all a rendszerünk modellie, különbözó
adatokkal leIuttatva a modellt, megkapiuk egy-egy termelesi strategia .tovagyúrúzó¨
hatasait is, a varhato arbevetelek mellett megkapiuk a vesztesegeket es a
kapacitasigenyeket is, ezzel lehetósegünk nyilik arra, hogy kivalasszuk a szamunkra
gazdasagilag is legkedvezóbb üzemeltetesi strategiat. Ahhoz, hogy a rendszerünk
anyag- es energiamerleget Iel tudiuk allJtani, meresekre van szükseg. A rendszer
graIianak Ielraizolasaval es a kiIeszitó Ia meghatarozasaval meg tudiuk hatarozni
azokat az aramokat, amelyeket mernünk kell ahhoz, hogy a többi aramot ki tudiuk
szamJtani. Egv m szamu arambol es n szamu csomopontbol (elembol. alrendszerbol)
allo rendszernel legalabb m-(n-1) szamu aramot mernùnk kell ahhoz. hogv a
rendszer aramait meg tudiuk hatarozni.
Tudiuk, hogy minden meresi eredmeny bizonyos meresi hibaval terhelt. Ezert
legalabb kontrollmereseket erdemes vegezni, azaz olyan mereseket, amelyekkel a
szamitasokat lehet ellenórizni. A kontrollmeres gyakran a meghibasodasok kiszúresere
is lehetóseget ad. Vizsgaliunk meg nehany egyszerú halozat meresi igenyet!
Sugaras rendszerú vizhalozatnal legalabb önallo elszamolasu egysegenkent az egyes
Iogyasztoi csoportok vizIogyasztasat külön-külön kell merni (91. abra). Kontrollkent
© Phare Program HU-94.05
193
a szolgaltatonal beepitett merómúszer szolgal. Az elszamolasi hatarnak a Iogyaszto
múszeret kell tekinteni: a múszer elótti veszteseg a szolgaltato vesztesege, a múszer
utani a Iogyasztoe. Celszerú a rendszer Ielügyeletenek hatarait is ezekben a pontokban
megadni: a Iogyasztoi múszerekig a szolgaltato Ielel a halozat üzemelteteseert, azon
tul pedig a Iogyaszto. Ebben az esetben a Iogyasztoi múszerek megvalasztasaban,
annak hitelessegeben, az ellenórzes lehetósegeiben a szolgaltatonak es a Iogyasztonak
közösen kell megegyezni.
Szolgaltato
1
M
1

M

3
M
3
4
M
4
M

91. abra. Sugaras vizhalozat Iogyasztasmerese
Az M kontrollmúszernek a Iogyasztoi múszereken mert ertekek összeget kell merni
a meresi hibahatarok pontossagan belül. Ha az elteres a hibakorlatnal nagyobb,
meghibasodasra vagy illegalis vetelezesre lehet következtetni, csak az esetek kis
szazalekaban adodik a hiba valamelyik merómúszer meghibasodasabol. Hasonlo elven
kell Ielepiteni a súritett levegó, a gaz, vagy mas technologiai közeg szolgaltato
rendszeret is.
Sugaras rendszerú hoszolgaltatas a meresi pontok elhelyezese a halozatban
megegyezik az elózóekkel, de a meróhelyeken a tömegaramok mellett a hóaramokat
is merni kell (92. abra). Meleg- es Iorrovizes rendszereknel az elóremenó viz
tömegarama mellett merni kell az elóremenó es a visszateró viz hómersekletet is. A
szolgaltatott hó:


Q J c t t = 8
e v
,
ahol 8 a hóhordozo súrúsege es c a Iaihó. Kontrollkent a hószolgaltatonal szoktak
merni a visszateró agban is a hóhordozo mennyiseget.
194 © Phare Program HU-94.05
Fogyaszto
Q
elóremenó
visszateró
t
v
t
e
J
.

92. abra. Hómennyiseg-meres
Gózhalozatoknal csak akkor kaphatunk helyes merlegadatokat, ha a visszateró
kondenz mennyiseget es hómersekletet is meriük (93. abra).
Fogyaszto Kondenz
levalaszto
p
g
t
g
t
k
J
.
g
J
.
k
góz
kondenz

93. abra. Hómennyiseg-meres gózhalozatban
A hóvesztesegek miatt a gózhalozaton mindig csapodhat le kondenz, ami a
merómúszerbe kerülve meghamisithatia a merest. Ezert meg a múszer elótt kondenz
levalasztot kell beepiteni. TelJtett góz eseten celszerú a múszer elótt nehany tized bar-
os Ioitast alkalmazni, ezzel egy kisse tulhevitette valik a góz es megelózhetiük a
múszerben a kondenz kicsapodasat. TelJtett góz eseten a nyomas es a hómerseklet
összetartozo ertekek, igy az egyik múszer kontrollkent szolgal. Gózrendszerek
költsegeinek szamitasanal a hóar mellett ielentós lehet a potviz költsege is. Ezert is
szükseges az elszamolasoknal a visszateró kondenz mennyiseget is merni.
Hasznalati melegviz szolgaltatasnal is együtt ielentkezik a szolgaltatott viz es hó
költsege. Kisebb rendszereknel a Iogyasztonal csak a melegviz mennyiseget szoktak
merni, az összesJtett hóIogyasztast csak a szolgaltatonal merik. Ilyenkor a Iogyasztoi
hóIogyasztast az összesJtett hóIogyasztasnak a mennyisegi Iogyasztasok aranyaban
törtenó Ielosztasaval becsülik. Nagyobb rendszereknel, vagy olyan helyeken, ahol a
halozati veszteseg nem egyenletesen oszlik meg a Iogyasztok között, nem hagyhato el
a Iogyasztok szerinti viz- es hóIogyasztas merese.
© Phare Program HU-94.05
195
6.4.2. A rendszerhatar szerepe a veszteseganalizisben
A veszteseg önmagaban is egy szubiektiv Iogalom, ami a vizsgalatot vegzó
megitelesetól Iügg, de meg azonos megiteles mellett is Iügg a merteke a rendszer
mindig önkenyesen megvalasztott hataraitol. Ennek erzekeltetesere vegyük a
következó peldat! Egy kazan a tüzelóanyag egeshóiet 90 -os hatasIokkal alakitia at
hóenergiava. A kazan vesztesege tehat a tüzelóanyag belepesi pontiatol a
Ielmelegitett hóhordozo kilepesi csonkiaig vett rendszerben 10 . Ugyanezt a kazant
egy lakotömb Iútesere hasznaliuk es a vizsgalatot most a Iútesi rendszerre vegezzük
el. Mivel hasznosnak csak a Iútesre kiielölt helyisegekben leadott hó tekinthetó, a
szabadban, Iöld alatt vagy pinceben, atiarokban huzodo csóvezetek hóvesztesege
tovabbi 10 nagysagrendú veszteseget okoz, ebben a rendszerben tehat a veszteseg
mar 0 . Vegül a Iútesre Ielhasznalt hó a Ialakon keresztül es a szellózó levegóvel
tavozik a helyisegekból, azaz a lakotömb külsó Ialainal meghuzott hatarok eseten a
veszteseg 100 , azaz rendelkezesünkre all egy Iútesi rendszer, amelyik elIogyaszt
bizonyos mennyisegú tüzelóanyagot, amivel a varos legteret Iúti.
A veszteseg szubiektivitasara pelda a masodlagos Ieldolgozas, amikor az egyik vagy
több vallalat Ieldolgozasi maradekabol egy masik vallalat termeket allJt eló. A
veszteseg, hatasIok es hatasossag Iogalmahoz tehat szorosan hozza tartozik a vizsgalt
rendszer hatarainak es a vizsgalat celianak rögzitese. Ezek ismereteben pontosithatiuk
a Iogalmakat:
A hatasfok megadia a rendszerben hasznosnak tekintett energia merteket a
rendszerbe betaplalt energiahoz viszonyitva.
Egy diesel motor tüzelóanyag elegetesevel hasznos mechanikai munkat termel. HatasIoka:
=
P
BH
,
ahol P a mechanikai teliesitmeny, B a tüzelóanyag Iogyasztas es H a tüzelóanyag egeshóie.
A hatasIok mindig dimenzio nelküli (viszony)szam.
A hatasossag a rendszer valamilyen, szamunkra hasznos parameterenek erteke
viszonyitva az adott parameter elmeletileg elerhetó legkedvezóbb ertekehez.
Egy hócsereló hatasossaga a hócserelóben letreiött legnagyobb hómersekletvaltozas viszonyitva az
elmeletileg elerhetó legnagyobb hómersekletvaltozasahoz, azaz a ket közeg belepesi hómerseklete
közötti hómersekletkülönbseghez (94. abra):
1
A
A
=
t
t
max
be
.
19 © Phare Program HU-94.05

94. abra. Hócsereló t-A diagramia
A hatasossag is dimenzio nelküli mennyiseg. A hatasossag szemben a hatasIokkal
1-nel nagyobb ertek is lehet, ha a legkedvezóbb ertek a lehetseges esetek minimuma.
Egyes szakterületeken a hatasossagnak külön elnevezese van. Igy pl. a tüzelestechnikaban a 2
legIelesleg-tenyezó azt mutatia meg, hogy az elmeletileg szükseges L
0
levegóhöz viszonyitva
tenylegesen mennyi L levegót hasznalunk Iel az eges Ienntartasahoz:
2 =
L
L
0
.
A hatekonvsag a rendszer valamilyen, szamunkra Iontos parameterenek erteke
viszonyitva a rendszerbe bevitt energia ertekehez.
A hatekonysag megmutatia pl., hogy egysegnyi mennyisegú termek elóallitasahoz mennyi
energiara van szükseg. A hatekonysagnal ertekenel mindig ielentósege van a mertekegysegnek (pl.
tonna/GJ, m
3
/KJ, stb.), meg akkor is ha a vizsgalt parameter is energia iellegú mennyiseg. Ez
utobbira pelda a hútógepek hatekonysaga, amit a hútótechnikaban Iailagos hútóteliesitmenynek
neveznek. Erteke a hútógep hútóteliesitmenyenek viszonya a Ielhasznalt villamos energiahoz.
Mertekegysege: kJ/kJ.
A veszteseg mindaz az anyag vagy energia, amely a rendszerból ertekesites nelkül a
környezetbe tavozik.
© Phare Program HU-94.05
197
A vizsgalat különbözó szintiei között tudunk lanckapcsolatot teremteni, ha
következetesen valasztiuk meg a viszonyszamokat. Pl. egy hóerógep különbözó
szintú hatasIokai
*
:
az elmeleti körIolyamat hatasIoka, azaz a termikus hatasIok, ami a
körIolyamatban hasznositott hó es a bevitt hó hanyadosa:
t
h
be
=
W
Q
,
belsó hatasIok, vagy indikalt hatasIok, ami az elmeleti körIolyamattol valo
elterest mutatia:
b
b
h
=
W
W
,
vegül a mechanikai hatasIok, ami a leadott mechanikai munkat viszonyitia a
valosagos körIolyamat altal termelt (belsó) munkahoz:
m
m
b
=
W
W
.
A rendszer valosagos, az un. összhatasIokat a harom reszhatasIok szorzata adia
meg:
= =
W
Q
m
be
t b m
.
Az egymashoz kapcsolodo Iolyamatoknal szinten kepezhetünk ilyen
reszhatasIokokat (hatasossagokat), amivel a különbözó szintú (itt különbözó hataru)
vizsgalatokat össze tudiuk kapcsolni. A bevezetóben targyalt Iútesi rendszernel pl. az
alabbi reszhatasIokokat vehetiük Iel.
a kazan hatasIoka, amely a kazan altal termelt

Q
k
hót viszonyitia a

Q BH
be
=
tüzelóanyag Iogyasztashoz:
k
k
be
=

Q
Q
,
a kazanhazi rendszer hatasIoka, amit a kazanhazi berendezesek vesztesegeiból
lehet meghatarozni: :
kh
kh
k
kh
khveszt
k
= =

Q
Q
Q
Q
1 1 ,
vegül a csóhalozat es kiszolgalo rendszer hatasIoka, amit szinten a
vesztesegekból hatarozunk meg: :
cs
h
kh
cs
csveszt
kh
= = =

Q
Q
Q
Q
1 1 .

*
Sainos a szakirodalom nem következetes, valoiaban itt nagyreszt hatasossagokrol van szo.
198 © Phare Program HU-94.05
Kazan Kazanhaz Csóhalozat
Fogyaszto
Q
Q
Q
Q Q
Q
Q
be
k
kh
h
kveszt khveszt csveszt

95. abra. Fútesi rendszer Sankey-diagramia
A Iútesi rendszer összes hatasIoka, ha a leadott Iútesi hót tekintiük hasznosnak:
=
k kh cs
.
A hataslancot szemleletesen abrazolhatiuk az un. Sankev-diagramban, amelyben az
egyes blokkok közötti energiaaramok nagysagat az aramot ielzó vonal vastagsagaval
erzekeltetünk. A 95. abra az elóbbi Iútesi rendszer Sankey-diagramiat abrazolia.
Eddig mindig a vallalati, vagy mas gazdalkodo egyseg szempontiabol vizsgaltuk a
hasznos energiat es a vesztesegeket. Mas hataslancot ielent az un. kòrnvezeti
hatasvizsgalat, amely egy-egy termek anyag- es energiaigenyet mindig a termeszeti
környezettel kapcsolatban, a .termeszettol a termeszetig` vizsgalia. A kòrnvezeti
hatasvizsgalatnak celia nem a gazdasagossag. hanem a kòrnvezeti karok
minimalizalasa. A környezeti hatasvizsgalatokra iol alkalmazhatok az input-output
modellek.
6.4.3. Hasznositasi lehetosegek
Mint az elektromos energianal a Ieszültsegnek, a termodinamikaban a nyomasnak es a
hómersekletnek van potencial iellege: anyagaramlas csak nyomaskülönbseg hatasara,
hóaram csak hómersekletkülönbseg hatasara iön letre. Emiatt a
veszteseghasznositasban kialakult egy ertekelesi skala: minel iobban elter a
vesztesegaram a környezet allapotatol, annal könnyebben (sokretúbben) lehet
hasznosJtani. Igy a nagyobb nyomasu es nagyobb hómersekletú energiaaram
veszteseghasznositasi szempontbol ertekesebb, mint a kisebb nyomasu es/vagy kisebb
hómersekletú (96. abra).
© Phare Program HU-94.05
199
ertek
nyomas atmoszIerikus
nyomas

ertek
hómerseklet környezeti
hómerseklet

96. abra. Potencialok ertekessege
A kerdessel reszletesebben a termodinamika entropia es exergia elmelete
Ioglalkozik. A nyomasvesztesegeket nem tudiuk közvetlenül a merlegegyenletekból
szamJtani, ezert a gyakorlatban is kevesebb Iigyelmet szentelnek ra az energetikusok.
Gaz vagy súritett levegó ellato rendszerekben, ahol Ioitasokat alkalmaznak, a Ioitas
helyett turbinat lehet betenni. A turbina mechanikai munkat termel, amit vagy gepek
haitasara (szivattyuk, kompresszorok, stb.) lehet Ielhasznalni, vagy villamos
generatorral elektromos aramot Ieileszthetünk. Ez utobbinak elónye, hogy az
orszagos halozatba visszataplalva nem okoz szüksegIogyasztast.
A 29. tablazat az 1 Nm
3
0 °C es 100 °C hómersekletú Iöldgaz expanzioiaval
kinyerhetó munkat mutatia. A tablazatban Ieltúntettük az expanzio veghómersekletet
is, amiból lathato, hogy a kondenzatumkivalas elkerülese erdekeben a gazt az
expanzio elótt vagy eló kell melegiteni vagy szarJtani kell. Az elómelegitessel egyben
a kinyert munka is növelhetó.
29. tablazat
Nyomasviszony Kezdóhómerseklet: 0 °C Kezdóhómerseklet: 100 °C
Kinyert munka,
kJ/Nm
3

Veghómerseklet,
°C
Kinyert munka,
kJ/Nm
3

Veghómerseklet,
°C
53,7 -14, 8,4 55,9
4 99,5 -44, 1, 18,3
133,0 -59,4 15, -1,0

00 © Phare Program HU-94.05
G T
bar-os halozat
3 bar-os halozat
Expanzios turbina
Elómelegitó

97. abra. Földgazhasznositasi technologia
A 97. abra egy lehetseges hasznositasi technologia elvi semaiat mutatia be. Azok az
üzemek, amelyek technologiai gózt is igenyelnek, nagyon gyakran csak a
technologiahoz szükseges nagyobb nyomason allitiak eló a gózt, a Iútesi rendszert
pedig a nagynyomasu rendszer Ioitasaval taplaliak. A Ioitas helyett expanzios turbinat
alkalmazva mechanikai munkat kaphatunk. A 98. abra a Ioitas kivaltasara ketIele elvi
megoldast mutat be. A b. abran a turbinat a Ioitoszelep helyere tettük. A turbinaban a
nyomassal együtt a hómerseklet is csökken, emiatt Ióleg telitettgóz halozat eseten
kondenzaciora kell szamJtani. Nagyobb mennyisegú kicsapodo kondenz a turbina
lapatainak erozioiat okozza, ezert iavasolhato a c. abra megoldasa, amikor a
nyomascsökkentes elótt a gózt tulhevitiük. A 30. tablazat az 1 kg góz expanzioiaval
kinyerhetó mechanikai munkat mutatia a tulhevitesi hómerseklet Iüggvenyeben. A
tablazatban Ieltüntettük azt a többlethót is, amit a tulheviteshez kell bevinni.
© Phare Program HU-94.05
01
Ioitas
nagynyomasu halozat
kisnyomasu halozat
a.)
nagynyomasu halozat
kisnyomasu halozat
b.)
T G Gózturbina
kondenz levalaszto
nagynyomasu halozat
kisnyomasu halozat
T G Gózturbina
kondenz levalaszto
c.)
tüzelóanyag tulhevitó

98. abra. Gózhasznositas
30. tablazat
Tulhevitesi
hómerseklet, °C
Kinyerhetó mechanikai munka (80-os
adiabatikus hatasIok mellett), kJ/kg
Többlethó igeny a
tulheviteshez, kJ/kg
1/ bar-os rendszer 1/3 bar-os rendszer
50 11, - 15
300 134,4 48 1
350 148,0 8 38
400 15,0 8 475
Mivel a tulhevitesi hómersekletet szabadon valaszthatiuk meg, a turbina
teliesitmenyet iol lehet illeszteni a Ielhasznaloi igenyhez. Hóhasznositasnal valamilyen
vesztesegaram hótartalmat kivaniuk hóbevitel celiara hasznosJtani. Tipikus pelda erre
a tavozo Iüstgazok hótartalmanak hasznositasa melegviz vagy góztermelesi celokra. A
hasznositas Ieltetele, hogy a vesztesegaram a megIeleló hómersekletszinten allion
rendelkezesünkre. Ekkor a hóhasznositast hócserelókkel tudiuk megvalositani. A
hóhasznositas lehetseges mertekenek meghatarozasahoz a t Q

diagramot
hasznaliuk. Ebben Ieltúntetiük a vesztesegaram hótartalmanak Iüggvenyeben az adott
hótartalomhoz tartozo hómersekletet (99. abra).
0 © Phare Program HU-94.05
t
Q

tg ¬ ÷ 1/

W
t
0
Q

0

99. abra. t Q

diagram
Ha nincs Iazisvaltozas, egy aram hótartalmat a t hómersekleten a

Q mc t t W t t = =
p 0 0

Iüggveny iria le. Innen a hómerseklet:
t t
Q
W
= +
0

,
azaz a vesztesegaram hómersekletenek egyenlete a t Q

diagramban a kezdó es
veghómerseklet között egy olyan egyenes, amelynek az iranytangense a
hókapacitasaram reciproka. A görben elhelyezett nyil azt mutatia, hogy a
vesztesegaram melegaram, amit húteni kell. Tiszta anyagok Iazisvaltozasa eseten
mivel a hómerseklet allando a t Q

diagram egy vizszintes egyenes.
A hócserenek Ieltetel, hogy a melegaram hómerseklete minden pontban magasabb
legyen, mint a hidegaram hómerseklete. Ennek a Ieltetelnek akkor tudunk leginkabb
eleget tenni, ha a ket aramot, a hútendó melegaramot es a melegitendó hidegaramot
ellenaramban vezetiük. Ha elóiriuk azt a At minimalis hómersekletkülönbseget, ami
meg megengedhetó a hócsere Iolyaman, megkapiuk a maximalisan hasznosithato hót
es a hóhasznositoban elerhetó legnagyobb hómersekletet (100. abra):
ha a hidegaram kezdeti hómerseklete nagyobb, mint t t
1
A , hóhasznositas
hócserelóvel nem valosithato meg.
ha a hidegaram kezdeti hómerseklete kisebb, mint t t
0
A , a melegaram telies
hótartalma hasznosithato. Az elerhetó legnagyobb hómerseklet t t
1
A (a. abra).
ha a hidegaram kezdeti hómerseklete t t
0
A es t t
1
A köze esik, a
hóhasznositas csak reszleges lehet. Az elerhetó maximalis hómerseklet itt is
t t
1
A (b. abra).
© Phare Program HU-94.05
03
góztermelesre akkor alkalmas a melegaram, ha a góz hómerseklete t t
0
A es
t t
1
A köze esik (c. abra).

100. abra. A hóhasznositas lehetseges esetei
A t Q

diagram alkalmas arra, hogy egyideiúleg egy rendszer valamennyi
vesztesegaramat Iigyelembe vegyük, ezzel a melegitendó hidegarammal mintegy
összesitve a vesztesegeket, nagyobb hóhasznositast valositsunk meg.
Az összesJtett t Q

diagramot az egyes vesztesegaramok vizszintes metszekeinek
összeadasaval kapiuk (101. abra). Ezzel lenyegeben azt abrazoltuk, hogy egy-egy
hómerseklet szinten mennyi összes veszteseghó all rendelkezesünkre.

101. abra. Hómennyisegek összegzese
Az összesJtett melegaramhoz ugyanugy illeszthetünk hidegaramokat, mint egyetlen
melegaram eseten, es ezzel meg tudiuk hatarozni a hóhasznositas korlatait: olyan
hidegaramot kell keresnünk, amelyik minden pontia a melegaram görbeie alatt van
legalabb At-vel (102. abra).
04 © Phare Program HU-94.05

102. abra. Hóhasznositas lehetósegei
Ha összesJtett hóaramokkal dolgozunk, akkor a kiielölt hóhasznositasi Ieladat, azaz
a t Q

diagram megszerkesztese utan a megvalosithato kapcsolast akkor kapiuk
meg, ha a Iolyamatot hócserelókre bontiuk. Mivel az anyagaramok nem
keveredhetnek, a t Q

diagram egy-egy szakasza mindig annyi parhuzamos
kapcsolast ielent, ahany hóaramot von össze az az adott szakasz.
A 10. abra b. diagramianak kapcsolasat a 103. abra mutatia. A hócserelókre
bontas mechanikus alkalmazasanak eredmenyekent gyakran nagyon nagyszamu
hócserelót kapunk, ami a hóhasznositas gazdasagossagat veszelyezteti. Ezert a kapott
kapcsolasi raizot minden esetben gazdasagossagi ellenórzesnek kell alavetni. Sok
esetben lemondunk a hasznosithato hó egy reszeról, egyszerúsitesekkel, hócsereló
összevonasokkal .rontiuk¨ az idealis kapcsolast azert, hogy a beruhazasi es
üzemeltetesi költsegból kepzett összes költseg legyen minimalis.

103. abra. Hóhasznositas kialakitasa
Ugyancsak gazdasagossagi szamitassal lehet az eddig önkenyesen Ielvett minimalis
At hómersekletkülönbseg erteket meghatarozni.
Tipikus összevont hóhasznositasi lehetóseget nyuit a gazmotorok alkalmazasa. Ismeretes, hogy egy
gazmotor a bevitt hóenergiabol csak mintegy harmadreszet alakitia at mechanikai munkava, a
Iennmarado resz reszben a kipuIogo gazokkal (Iüstgaz), reszben pedig a hútóvizzel tavozik a
környezetbe. A hútóviz rendszer is rendszerint ketkörös: a 80..90 °C hómersekletszintú melegkòr
hútóvize szolgal a hengerek es hengerIeiek hútesere, mJg a 35..45 °C hómersekletszintú hidegkòr a
csapagyakat ill. a kenóolaiat húti vissza.
© Phare Program HU-94.05
05
100 00 300 400 500
Hóteliesitmeny, kW
50
100
150
00
Iüstgaz
Iútes
HMV
hidegkör melegkör
hóm., °C

104. abra. Gazmotor hóhasznositasi rendszere
A 104. abra egy gazmotor hútesi rendszerenek t Q

diagramiat abrazolia. A melegaramok
adatai:
Kezdó hómerseklet, °C Veghómerseklet, °C Teliesitmeny, kW
Füstgaz 350 130 00
Melegkör hútóvize 90 80 150
Hidegkör hútóvize 45 35 150
A hóhasznositas tervezesenel At ÷ 10 °C minimalis hómersekletkülönbseget engedünk meg. Az
összes 500 kW hóveszteseget csak akkor tudiuk hasznosJtani, ha a hidegaram hómerseklete 5 °C-
nal kisebb. Ezert itt ket különbözó hidegaramot valasztottunk. Az alacsonyabb hóIokszintú
hasznalati melegvizet (HMV) 1 °C hómersekletról 50 °C-ra kell melegiteni. A HMV legnagyobb
hómersekletemelkedeset ugy kapiuk meg, ha eleriük a melegaram-At görbet. Ez a Q ÷ 100 kW,
t ÷ 35 °C pontban van. Innen meghatarozhato a HMV hókapacitasarama:

, W
Q
t
HMV

kW
K
= =

=
A
A
150
35 1
5 .
Ezzel a hókapacitasarammal a melegitest 50 °C-ig kell Iolytatni, azaz a HMV termeles összes
hóigenye:


, Q W
HMV HMV
kW = = 50 1 47 8 .
A Iennmarado 500 - 47,8 ÷ 5, kW teliesitmenyt 90 °C elóremenó vizhómersekletú Iútesi
rendszer taplalasara hasznaliuk Iel. A Iútesi rendszer taplalasara itt is csak akkor tudiuk a
rendelkezesre allo hót telies egeszeben Ielhasznalni, ha a hidegaram görbeie erinti a melegaram-At
vonalat. Ez a Q ÷ 300 kW, t ÷ 80 °C pontban van. Ezzel meg tudiuk hatarozni a Iútesi rendszer
maximalis hókapacitasaramat:

W
Q
t
I

kW
K
= = =
A
A
00
10
0 .
Ebból a Iútesi visszateró viz maximalis hómerseklete:
t t
Q
W
Iv Ie
I
I
o
C = = =

,
, 90
5
0
77 4 .
A telies hóhasznositas tehat csak akkor lehetseges, ha a Iútesi visszateró viz hómerseklete 77,4 °C-
nal nem magasabb. A hóhasznositas kapcsolasi semaiat a 105. abra mutatia.
0 © Phare Program HU-94.05

105. abra. Gazmotor hóhasznosito rendszere
.5. Feilesztes
A gazdasagos üzemeltetes es a Iolyamatosan vegzett vesztesegIeltaro vizsgalatok egy
idó utan elvezetnek egy olyan döntesi helyzetbe, amikor a költsegek csökkentese vagy
a nyereseg növelese mar csak ui beruhazassal valosithato meg. A beruhazas mindig
egy egyszeri anyagi raIorditas, aminek a iövóbeli üzemeltetes Iolyaman kell
megterülni. Ezert a Ieilesztesi döntesekhez elengedhetetlen a iövóbeli Iogyasztas minel
pontosabb ismerete.
6.5.1. A feilesztes celfùggvenve
Az energetikai celu beruhazasnak az energiamegtakaritasbol kell megterülnie.
Vizsgaliuk a költsegeket es a megtakaritast az idó Iüggvenyeben (106. abra)!
A beruhazasi költsegek meg az üzemindulas (a beruhazas aktivalasa) elótt
keletkeztek, azaz az üzemeltetes 0 pillanataban a költseggörbe mar nem zerusrol
indul. Ez az indulo költseg az üzemeltetestól Iüggetlenül ielentkezik, ezert allando
költsegnek nevezzük.
A beruhazas üzemeltetesehez tovabbi anyag- energia, szemelyzeti, stb. költsegekre
van szükseg. Ezek az idó Iolyaman halmozodnak, ezert valtozo költsegeknek
nevezzük. Az energiamegtakaritas csak az üzemeltetes indulasatol ielentkezik es az
üzemidó növekedesevel halmozodik. Ha az energiamegtakaritas kevesbe emelkedik,
mint a valtozo költsegek, a beruhazas soha sem Iog megterülni. Ha az
energiamegtakaritas görbeie meredekebb a valtozo költsegek görbeie, egy idó utan, az
un. Iedezeti pontban a ket görbe metszi egymast. A Iedezeti pont vizszintes
© Phare Program HU-94.05
07
koordinataia a megterùlesi ido. az ùzemeltetesnek az az idotartama. amelv alatt az
energiamegtakaritasbol szarmazo halmozott megtakaritas eppen megegvezik az
ugvanezen idotartam alatt szùkseges raforditasok òsszegevel.

106. abra. Költseg es haszon idóIüggese
A ket görbe közötti vonalkazott terület a haszon, ami a Iedezeti pontig negativ,
maid a Iedezeti pont utan pozitiv lesz. A megterülesi idó erteke egy kamatok es
inIlacio nelküli idealis gazdasagban a beruhazasi költseg (B, Ft) es az eves
megtakaritas (M, Ft/ev) hanyadosa:
T
B
M
= .
A megterülesi idó hanyadosa a szamitott amortizacios kulcs, ami megmutatia, hogy
evenkent a beruhazasi költsegek hanyadresze terül meg:
0 =
1
T
.
Az ilyen idealis megterülesi idó ill. amortizacios kulcs ugyan nem alkalmazhato a
beruhazasi döntesekhez, de az egyes valtozatok közötti összehasonlitasokra igen. A
kamatokkal, inIlacioval stb. terhelt közgazdasagi szamitasokkal meghatarozott
megterülesi idó ugyanis aranyos a T-vel, azaz az ugyanolyan gazdasagi környezetbe
helyezett beruhazasi valtozat tenyleges (közgazdasagi) megterülesi ideie is akkor lesz
kisebb, ha a T ÷ B/M megterülesi ideie is kisebb
*
. Termeszetesen a legkedvezóbb
valtozat kivalasztasa utan, a kivalasztott beruhazasi iavaslatra, el kell vegezni a
közgazdasagilag helyes gazdasagossagi szamitasokat is.
Az alabbiakban az egyik legegyszerúbb megterülesi idó szamitasi modszert
ismertetiük, amelynel Ieltetelezzük, hogy az inIlacios rata a megterülesi idón belül
zerus, es a banki kamatok allandok. Ha rendelkezesùnkre all a beruhazashoz
szükseges összeg, akkor a megterülesi idót ugy kell ertelmeznünk, hogy a

*
Nem igaz ez akkor, ha valamelyik valtozatra pl. allami vagy mas gazdasagi preIerencia
ervenyesül.
08 © Phare Program HU-94.05
megtakaritasok halmozott összege elerte azt az összeget, amit a beruhazasra szant
összeg bankba helyezesevel kaptunk volna. Tetelezzük Iel, hogy a Iedezet az n-ik ev
vegere következik be, ekkor az összehasonlitasi ertekünk a B beruhazasi költseg i
kamatlab melletti kamatos kamata:
B i Bq
n
n
1+ = , ahol q i = + 1 .
Az eves megtakaritas, azaz a haszon az energiamegtakaritasnak a valtozo
költsegekkel csökkentett resze:
M E K =
v
.
Tegyük Iel, hogy az eves megtakaritast az adott ev vegen mindig betesszük a
bankba, igy attol kezdve az kamatozik. Ekkor az n-ik ev vegen a szamlankon
megielenó összegek:
1. evi megtakaritasbol: M i Mq
n
n
1
1
1
+ =

,
. evi megtakaritasbol: M i Mq
n
n
1

+ =

,
3. evi megtakaritasbol: M i Mq
n
n
1
3
3
+ =

,
...
n. evi megtakaritasbol: M .
Ezek az összegek lathatoan egy q hanyadosu geometriai sort alkotnak, igy az n-ik
ev vegen rendelkezesünkre allo tóke:
M q q q q M
q
q
n
n
1
1
1
3 1
+ + + + + =

... .
Az n akkor egyenló a megterülesi idóvel, ha a bankba helyezett B nagysagu tóke
kamatos kamata megegyezik a megtakaritasokbol kapott tókevel:
Bq M
q
q
n
n
=

1
1
.
Ha elóiriuk a megterülesi idó erteket, a Ienti egyenletból megkaphatiuk a Iailagos
hasznot:
M
B
q q
q
i
i
n
n n
=

=

+

'

+
'
¦
1
1
1
1
1
,
ami megmutatia, hogy egysegnyi beruhazasi költsegnek minimalisan mennyi
megtakaritast kell eredmenyezni ahhoz, hogy a beruhazas n ev alatt megterüliön. Az
amortizacios kulcs arra szolgal, hogy meghatarozzuk a beruhazasi költsegnek azt a
hanyadat, amit evente meg kell takarJtanunk ahhoz, hogy a beruhazas varhato
elettartama alatt a berendezesek potlasara Iorditando összeg rendelkezesünkre allion.
InIlacio nelküli gazdasagban a berendezesek költsege az elettartam leiarta utan is
© Phare Program HU-94.05
09
ugyanakkora. Tehat, ha minden evben a bankba teszünk 0B összeget, akkor az N evi
elettartam alatt keletkezett tóke az ui beruhazasra Iorditando B tókevel kell, hogy
megegyezzen. Figyelembe veve, hogy a beruhazas aktivalasakor nincs megtakaritas,
azaz csak az 1. ev vegen kerül megtakaritas a bankba, ami csak a . evtól kamatozik:
0B i B
N
1
1
+ =

.
Innen az amortizacios kulcs:

0 =
+

1
1
1
i
N
.
Ha az inIlaciot is Iigyelembe vesszük, allando i kamat es allando i inIlacios rata
eseten:
0B i B i
N
N
1 1
1
= +

,
azaz


0 =
+
+

1
1
1
i
i
N
N
.
Az amortizacios kulcs a beruhazasi költseget eves reszösszegekre bontia Iel, ezert a
mertekegysege: 1/ev.
Az amortizacios kulcs megkönnyiti a technologiai valtozatok gazdasagi
celIüggvenyenek a meghatarozasat, mert a Ieilesztesi költsegeket is eves költsegkent
tudiuk Ielirni, azaz a beruhazasi es üzemi költsegeket egyetlen összköltseg
Iüggvenyben tudiuk szerepeltetni:
B & = + ÷ 0 min ,
ahol 0 az amortizacios kulcs, B a beruhazasi költseg es & az eves üzemeltetesi
költseg. Egy vizsgalt rendszer szabadon Ielvehetó parametereinek meghatarozasahoz
leggyakrabban a Ienti tipusu celIüggvenyt hasznaliuk. Energiamegtakaritast celzo
beruhazasnal viszont a haszon maximumat valasztiuk celIüggvenynek:
K B &
E
= + ÷ A 0 max ,
ahol AK
E
az energiaköltseg csökkenese.
6.5.2. Fútes-hútes òsszekapcsolasa. a pinch point modszer
A vesztesegIeltarasnal hasznalt t Q

diagram alkalmas arra, hogy technologian belül,
vagy technologiak között vizsgaliuk a Iútesi es hútesi igenyek összekapcsolasi
lehetósegeit, ezzel minimalisra csökkentve a külsó Iorrasok igenybevetelet.
Vizsgaliunk elóször egy olyan rendszert, amelyben van egy melegaram, amit húteni
kell, es van egy hidegaram, amit Iel kell melegiteni (107. abra).
10 © Phare Program HU-94.05

107. abra. Hóhasznositasi lehetósegek
Ha a melegaram hútes elótti hómerseklete magasabb, mint a hidegaram Ielmelegites
elótti hómerseklete, Iizikailag talalhato olyan tartomany, amelyben a hidegaramot
Ielhasznalhatiuk a melegaram hútesere es Iorditva. Az abran lathato, hogy telies
hóhasznositas nem lehetseges, hiszen a hidegaram Iútesi igenye nagyobb. mint
amennyit a melegaram le tud adni. Egy lehetseges megoldast mutat a c. diagram, ahol
a melegaram összes hótartalma hasznosul, a hidegaram tovabbi Iútesi igenyet külsó
hóIorrasbol kell biztosJtani. Az altalanos esetet mutatia a d. diagram, ahol a
hóhasznositas csak reszben valosul meg, kiegeszitó Iútesre es kiegeszitó Iútesre is
szükseg van. Az e. abra szerinti esetben ugyanakkora kiegeszitó Iútesre van szükseg,
mint a c. esetben, a hóatviteli viszonyok azonban egeszen masok: csökkent a ket
közeg hómerseklete közötti különbseg, ami nagyobb hóatado Ielületek beepiteset
igenyli viszont alacsonyabb hómersekletszinten kell a (kisebb ertekú) hót bevinni, ami
esetleg veszteseghók hasznositasaval is megoldhato. A hóhasznositas mertekenek
összes variacioiat megkapiuk, ha a meleg- es hidegaramok t Q

diagramiat a

Q
tengely iranyaban egymashoz viszonyitva Iolyamatosan eltoliuk (108. abra). Az
egyetlen korlatot az f diagram mutatia: a melegaramok gòrbeienek mindig a
hidegaramok gòrbeie felett kell maradnia. ellenkezó esetben ugyanis a hóaram
megIordul, a melegaram (mivel alacsonyabb hómersekletú) húteni kezdi a
hidegaramot, miközben maga uira melegedni kezd.
© Phare Program HU-94.05
11

108. abra. Hóhasznositasi lehetósegek
Azt a pontot, ahol a melegaramok görbeie legiobban megközeliti a hidegaramok
görbeiet, pinch pointnak, magyarul szúkùleti pontnak nevezzük. A szúkületi pontban
mert legkisebb At hómersekletkülönbsegnek ielentós szerepe van a hócserelók es a
hócsereló-rendszerek tervezeseben. Csökkentesevel altalaban csökkenthetók az
energiaigenyek, ugyanakkor növekszik a beepitendó hóatado Ielület, ami a beruhazasi
költsegek növekedeset vonia maga utan (109. abra).
Min. hómersekletkülönbseg
K
ö
l
t
s
e
g
Beruhazasi költseg
Energiaköltseg
Összköltseg

109. abra. Hómersekletkülönbseg es költsegek
Fenti modszer kiterieszthetó tetszóleges szamu hideg- ill. melegaramra is. Ehhez
összesiteni kell mind a meleg-, mind pedig a hidegaramokat: olyan t Q

diagramot
kell szerkeszteni, amelyik minden hómerseklethez az összes hóelvetelt, ill. összes
hóbevitelt tartalmazza. Az aramok egyesitesenek a modszere megegyezik a
vesztesegIeltarasnal leirtakkal. A 110. abra egy összesJtett t Q

diagramot mutat.
Azt a modszert, amelyben az összevont t Q

diagramban a szúkületi pont alapian
keressük a maximalisan elerhetó hóhasznositas merteket, pinch-point modszernek
1 © Phare Program HU-94.05
nevezzük. A technologiai gyakorlatban szamos lehetóseg adodik a pinch-point
modszer alkalmazasara. Ezek közül mutatunk be nehanyat.
Elomelegites ill. elohútes saiat kòzeggel
Az ipari gyakorlatban szamos olyan technologiat ismerünk, amelyet egy, a
környezettól elteró hómersekleten kell megvalositani ugy, hogy a közbensó
hómersekleteken csak Iútesre ill. hútesre van szükseg. A belepó es kilepó aramok
közel azonos hókapacitasuak es az aramok hómersekleti vegpontiai is csaknem
azonosak.

110. abra. Összesitett t Q

diagram
Hataresetkent vegyük Iel, hogy az egyetlen meleg- es egyetlen hidegaram
hókapacitasarama azonos es a kezdó- es veghómersekletek is azonosak. Ekkor a
Iútesi es hútesi igenyek is azonosak.
© Phare Program HU-94.05
13

111. abra. Hóhasznositas megvalositasa
Vegtelen kis hómersekletkülönbsegekkel ill. vegtelen nagy hócserelót alkalmazva
elvileg nem lenne szükseg külsó hóIorrasra. A valosagos Iolyamatokban a külsó
hóIorras iranti kapacitas szükseglet annal nagyobb, minel nagyobb veges
hómersekletkülönbseget valasztunk (111. abra).
Legyen a celIüggvenyünk az eves összköltseg:
B & = + ÷ 0 min ,
ahol 0 az amortizacios kulcs.
Tetelezzük Iel, hogy a hóhasznosito hócsereló beruhazasi költsege a hóatado
Ielülettel (F). a külsó Iútes beruhazasi költsege pedig annak hóteliesitmenyevel (AQ)
aranyos:
B a a F b b Q = + + +
0 1 0 1
A ,
ahol a
0
, a
1
, b
0
es b
1
a gazdasagi elemzesekból adodo konstansok. Az energiaköltseg
szinten a külsó Iútes teliesitmenyevel (AQ) es az eves kihasznalasi oraszammal (t)
aranyos:
& c c Q = +
0 1
A t .
Mivel a minimum helye Iüggetlen az allando tagok ertekeitól, az egyszerúsitett
celIüggveny:
a F b c Q = + +
1 1 1
t A .
A hóatado Ielületet es a Iútesi igenyt is Ielirhatiuk a valasztott
hómersekletkülönbseggel:
14 © Phare Program HU-94.05
F
Q
k t
Q Q
k t
Q
k t
W
k
Q W t
= =

=
=
h
A
A
A A
A A

,
ahol Q
h
a hasznositott hó, k a hóatviteli tenyezó es

W a hókapacitasaram.
Figyelembe veve, hogy (

/ W k ) erteke io közelitessel Iüggetlen a
hómersekletkülönbsegtól, a minimalizalando celIüggveny:
a
Q
k t
a c W t = + + ÷
1 1 1
A
A t min.
Lathato, hogy a Iüggveny elsó tagia At ÷ 0-nal vegtelen, es növekvó At-vel
aszimptotikusan tart 0-hoz, a masik tag viszont linearisan növekszik, ezert a
Iüggvenynek elegendóen szeles ertelmezesi tartomanyban kell minimummal
rendelkeznie. A minimum helye:

At
a Q
kW b c
min
= +
+
1
1 1
t
.
Hasonloan vezethetó le az optimalis hómersekletkülönbseg hútes esetere is.
Az optimalis hohasznosito hocserelo kivalasztasa
Vegyünk egy olyan technologiai blokkot, amelyból egy, a környezetenel magasabb
hómersekletú közegaram tavozik , es tetelezzük Iel, hogy van olyan hóIogyasztonk,
amelyik ennek az aramnak a hótartalmat korlatlanul Iel tudia hasznalni. A
hóhasznosito hócserelóben termelt hóvel primerenergiat tudunk megtakarJtani, ezert
tetelezzük Iel, hogy a megtakaritott hóenergia Iailagos ara ismert. CelIüggvenynek
valasszuk a megtakaritast:
a Q B &
0
= + ÷
"
A t 0A max ,
ahol
0
az eves megtakaritas, mint celIüggveny, a
"
az energia egysegara, AQ az
orankent megtakaritott hóenergia, t az eves kihasznalasi oraszam, 0 az amortizacios
kulcs, AB a hócsereló beepitesenek telies beruhazasi költsege es & a hóhasznosito
Ienntartasi (üzemeltetesi) költsege. Gazdasagos a hóhasznosito, ha a Ienti Iüggveny
pozitiv, es optimalis, ha maximuma van. A megtakaritott hó a hócsereló 1
hatasossagabol szamithato:
A 1 1A Q W t t W T = =
1 1 0 m,be h,be
,
ahol

W
1
a hócserelón ataramlo kisebb hókapacitasaramu közeg, t
m,be
es t
h,be
pedig a
hócserelóbe belepó meleg- ill. hideg közeg hómerseklete. A beruhazasi költseg io
közelitessel a beepitendó hócsereló F Ielületevel aranyos:
B a a F = +
0 1
,
ahol a
0
es a
1
allandok. Egy hócserelónel az üzemeltetesi költseg elhanyagolhatoan
kicsi a beruhazasi költsegekhez kepest, ezert a dönteselókeszitesnel & ÷ 0 közelitest
valasztunk.
© Phare Program HU-94.05
15
Behelyettesitve a celIüggvenybe:
a W T a a F
Q 0 1 0 0 1
= ÷ 1A t 0 0 max.
A 0a
0
tag allando, igy a celIüggveny maximumhelyet nem beIolyasolia, azaz
elhagyhato a celIüggvenyból. Az egyszerúsitett celIüggveny tehat:
a W T a F
Q 0 1 0 1
'
max = ÷ 1A t 0 .
Az egyszerúsitett celIüggveny maximumhelye az elhanyagolasok mellett is az eredeti
celIüggveny maximumhelyet adia, de a gazdasagossag kriteriuma tovabbra is az
eredeti celIüggvenyre ervenyes, azaz
0
~ 0. Ismeretes, hogy egy Iazisvaltozas nelküli
hócserelóben a hatasossag ket dimenzio nelküli parameter Iüggvenye:
1 1 =

'

+
'
¦
kF
W
W
W
1
1

, .
Mivel a hókapacitasaramok aranya adott, a 1 csak a Ielület Iüggvenye, igy a
celIüggvenyünk is csak egy valtozotol Iügg.
Szorozzuk meg a Ienti kiIeiezest a k hóatviteli tenyezó ertekevel es osszuk el a
( ka W T
"

1 0
A t ) allandoval, ekkor ugy modosul a celIüggvenyünk, hogy a
maximumhelye nem valtozik:

M
k T
kF
W
= ÷ 1
A
0 1
max,
ahol
M
a
a
=
0
t
1
"


Valasszuk keresett Iüggetlen valtozonak a 1-t, akkor a
kF
W
f
1
= 1 Iüggvenyt kell
a celIüggvenybe helyettesiteni. A leggyakrabban alkalmazott egyen-, ellen- es tiszta
keresztaramu hócserelókre a 1 = f kF W /

Iüggveny monoton, igy a (1)-
Iüggvenynek legIeliebb egy maximuma van, es az optimalis hócsereló hatasossaga
meghatarozhato.
Az optimum tiszta ellenaramu hócserelóre:
1
A
opt
=
+ +

'

+
'
¦

'

+
'
¦ 1 1 4 1

1

1

1
0
1

W
W
W
W
W
W
M
k T
W
W

es tiszta egvenaramra:
1 © Phare Program HU-94.05
1
A
opt
=

+
1
1
0
1

M
k T
W
W
.
Az optimalis hatasossag, mint igeny alapian tervezhetiük meg a hócserelót. Ha a
meretezes soran kiderül, hogy a tenyleges k ertekek ielentósen elternek a Ielvettól, a
szamitast a korrigalt ertekekkel is el kell vegezni.
Hohasznositas hoszivattvuval
A hóhasznositasi Ieladatokban gyakori, hogy a veszteseghó hasznositasara ugyan
lenne megIeleló nagysagrendú Iogyaszto, de a veszteseghó hómersekletszintie
alacsonyabb, mint az igenyelt hómersekletszint. Ilyenkor a hómersekletszint
növelesere hószivattyut lehet alkalmazni. A hószivattyu beruhazasi es üzemeltetesi
költsege is nagyobb, mint egy hócserelóe, ezert az elózóeknel is lenyegesebb a
beruhazas gazdasagossaganak vizsgalata.

112. abra. Hószivattyu
A 112. abra egy kompresszoros, homogen hútóközeggel múködó hószivattyus
kapcsolast mutat. A hószivattyu kondenzatora a hútendó melegarambol
*
t
0

hómersekleten Q
0
hóaramot von el, amelyet a kompresszor altal bevitt hóvel (Q
k
)
megnövelve t hómersekleten, a kondenzatorban ad at a hidegaramnak (Q). A
gazdasagossagot kiielöló celIüggvenyünk ebben az esetben költsegkent kell, hogy
tartalmazza a hószivattyu beruhazasi költseget es a kompresszormunka energiaigenyet
is. Jo közelitessel Ieltetelezhetiük, hogy a hószivattyu költsege egy allando tagon tul a
hóteliesitmenyevel aranyos, amely viszont közel linearis összeIüggesben van az
elparologtato es a kondenzator hóatado Ielületenek összegevel. Igy a modositott
celIüggvenyünk:
a W T a F F a Q
k
0 1 1
1
'
max = + ÷
" h h h k k
1 A t 0 t

,

*
A következetesseg erdekeben tovabbra is melegaramnak tekintiük a hútendo es hidegaramnak a
melegitendo közeget meg akkor is, ha ielen esetben a melegaram hómerseklete a kisebb.
© Phare Program HU-94.05
17
ahol a ielölesek megegyeznek a hószivattyu nelküli esettel. F
1
es F

az elparologtato
ill. a kondenzator hóatado Ielülete, a
k
a kompresszios energia egysegara (villamos
haitasu kompresszor eseten az villamos energia ara),
k
pedig a kompresszor
összhatasIoka. A h index a hidegaramra, a kesóbbiek Iolyaman alkalmazott m index
pedig a melegaramra utal. A AT
h
es AT
m
tovabbra is az adott hócsereló belepó
hómersekleteinek különbseget ielenti:
AT t t
h m,be
=
0
es AT t t
m h,be
= .
Szorozzuk meg a Iüggvenyt k
h
-val es osszuk el ka W T
"

1 0
A t -val, ekkor az
optimalizalando celIüggveny:

M
k T
k F
W
k
k
W
W
k F
W
M
k T
Q
W
= +

'

+
'
¦ ÷ 1
A A
h
h h
h h
h
h
m
m
h
m m
m h h
k
h
1
max ,
ahol
M
a
a
1
1
=
0
t
"
es M
a Q k
a

=
k k h
k "

.
A hidegaramok hócserelóienek teliesitmenye eppen Q
k
-val nagyobb, mint a
melegaramok hócserelóienek teliesitmenye, azaz
Q Q Q W T W T
k h m h h h m m m
= = 1 A 1 A .
Mindket hócserelóben Iazisvaltozas van igy a hatasossagukat a
1 =

1 e
kF
W

összeIüggessel szamitiuk. A celIüggvenyt vegsó soron ket valtozo, az F
1
es F

szerint kell keresni.
Fùstgaz-hohasznositas
Az eddig targyalt ket esetben a veszteseghót egy ui Iogyasztoban hasznositottuk,
tehat a rendszer összes hóteliesitmenye megnótt. Az alabbi hóhasznositasi Ieladatnal a
szükseges hóteliesitmeny nem valtozik, a megtakaritas a rendszerbe bevitt energiaban
ielentkezik (113. abra).
18 © Phare Program HU-94.05

113. abra. Megtakaritasi lehetósegek
Gyakori, hogy egy meglevó rendszernel tüzelóanyag megtakaritas celiabol a
kazan(ok) tavozo Iüstgazait kivaniuk Ielhasznalni. A Iüstgaz-hóhasznosJto nem ui
Iogyaszto kielegitesere szolgal, hanem a meglevó rendszer alacsonyabb hóIokszintú
hóigenyeit biztositia. Az eredeti allapotban a J
Ig
mennyisegú Iüstgaz kilepesi
hómerseklete t
Ig
volt. Ha tehat ezt a hómersekletet t
ki
ertekre csökkentiük, a
hasznositott hó merteke

J c t t
Ig pIg Ig ki
lesz.
Ha ezt a megtakaritast a meglevó rendszerbe visszük be, a valtozatlan összes
hóigeny miatt a primerenergia igeny csökken, kevesebb tüzelóanyagra lesz szükseg,
de igy kevesebb Iüstgaz is keletkezik. Vegsó soron tehat az elóbbiek szerint szamitott
megtakaritast nem tudiuk elerni. A tenyleges megtakaritast a következókeppen
szamithatiuk. Az egysegnyi tüzelóanyagbol keletkezó q
be
bevezetett hómennyiseg
eppen a H Iútóertekkel azonos: q H
be
= .
A kazan hatasIokat az 1 Nm
3
gaznemú tüzelóanyag elegetesekor keletkezett J
Ig

Iüstgazmennyisegból es a t
Ig
Iüstgazhómersekletból szamithatiuk:

= = + 1 1
1 q
H H
q J c t
v
I Ig pIg Ig
,
ahol c
pIg
a Iüstgaz közepes Iaihóie q
I
pedig az egyeb, nem a tavozo Iüstgaz
hótartalmabol adodo vesztesegek (pl. sugarzasi veszteseg) összege. Ha a t
Ig

hómersekletet t
ki
ertekúre csökkentiük, a veszteseg

Aq J c t t
v Ig pIg Ig ki
= ertekkel
csökken, azaz a hatasIok s-nal nó:

s = =
Aq
H H
J c t t
v
Ig pIg Ig ki
1
.
© Phare Program HU-94.05
19
Mivel a hasznos hó (Q
h
) valtozatlan, a kazanba bevitt hómennyiseg ui erteket a
megnövelt hatasIokkal szamithatiuk: Q
Q
be
h
=
+ s
, ezzel az ui tüzelóanyag-Iogyasztas
B
Q
H
1
=
be
es a veszteseg ui erteke Q Q Q
v be h
= lesz.
Ha B
0
volt az eredeti tüzelóanyag-Iogyasztas, akkor a megtakaritas:
AB B B
Q
H
= =
+

'

+
'
¦
0 1
1 1
h
s
.
A gazdasagossagi szamitasoknal es a dönteselókesziteseknel ez a szamitasi modszer
elegendó pontossagu. A reszletes múszaki tervezesnel termeszetesen mar azt is
Iigyelembe kell venni, hogy a kazan a hóhasznosito beepitese utan masik, egy
alacsonyabb terhelesi allapothoz tartozo munkaponton Iog dolgozni. Emiatt az eredeti
hatasIok is megvaltozik, rendszerint nó. Az igy kialakult alacsonyabb
Iüstgazhómersekletet a hóhasznosito hócsereló meretezesenel Iigyelembe kell venni.
6.5.3. Optimalis halozat kialakitasa
Több Iogyaszto egy vagy több Iorrasbol törtenó ellatasara halozatot kell kialakitani. A
halozat költsegeit mind a halozat nyomvonala, mind pedig annak kapacitasa
beIolyasolia.
Optimalis nvomvonal keresese
Vizsgaliuk a 114. abra altal mutatott egyszerú Ieladatot!

114. abra. Egyszerú halozat
0 © Phare Program HU-94.05
Az F Iorrasbol az A. B es Iogyaszto

,

J J J
A B
es igenyet kell kielegiteni. A
terepviszonyok az abran lathato 1...5-tel ielzett nyomvonalak valasztasat teszik
lehetóve. A lehetseges negy valtozat:
1. valtozat: 1--3
. valtozat: 1-4-5
3. valtozat: -4-5
4. valtozat: 3-5-4
Ha csóvezetek halozatrol van szo, a költsegeket a csövek költsege es a Iektetesi
költseg összege hatarozza meg. A csövek költsege az atmeró es a hossz szorzataval,
azaz a csó tömegevel aranyos:
k a ld
cs
=
0
,
ahol l a csó hossza, d az atmeróie, a
0
pedig a Iailagos költseg. A Iektetesi költseg
iellemzóen csak a Iektetesi hossztol Iügg:
k bl
I
= ,
ahol b az egysegnyi nyomvonalhossz Iektetesi költsege.
MJg az a
0
Iailagos költseg Iüggetlen a terepviszonyoktol, a b Iektetesi költseg
nyomvonal-szakaszonkent lehet mas es mas. A csóatmeró a szallitott mennyisegból
adodik. A szallitashoz szükseges keresztmetszet:
A
J
v
=

,
ahol v a sebesseg. Innen a szükseges atmeró:
d
J
v
=
4

x

Az allandokat egyetlen konstansba összevonva, a celIüggvenyünk a telies
nyomvonalra Ielirt összes költseg:

l a J b
i i
i
= + ÷
¯

min .
A celIüggvenyt mind a negy valtozatra ki tudiuk szamolni:
1. valtozat:

l a J b l a J b l a J b = + + + + +
1 1 1 3 3 3

,
. valtozat:

l a J J J b l a J J b l a J b = + + + + + + + +
1 1 3 1 4 3 4 5 3 5

,
© Phare Program HU-94.05
1
3. valtozat:

l a J J J b l a J b l a J b = + + + + + + +
1 3 4 4 5 3 5

,
4. valtozat:

l a J J J b l a J J b l a J b = + + + + + + + +
3 1 3 3 5 1 5 4 1 4

.
A negy valtozat közül a minimalis költsegú adia az optimalis megoldast.
A Ieladatot diszkret linearis programozasi Ieladatra lehet visszavezetni, igy nagyobb
rendszereknel kesz programcsomagokat hasznalhatunk az optimalis nyomvonal
megvalasztasara.
Az optimalis csoatmero keresese
Az optimalis csóatmeró megvalasztasahoz szinten az összes költseget valasztiuk
celIüggvenynek:
B & = + ÷ 0 min .
Itt mar a nyomvonal, ezzel együtt a csóhossz is adott, a beruhazasi költseg csak a
csóatmeró Iüggvenye. Az allandok összevonasaval:
B a d =
d
,
ahol a
d
a csó atmerótól Iüggó ara. Az üzemi költsegeket az aramlas Ienntartasahoz
szükseges energia ara adia:
& a P =
E
t ,
ahol a
E
a szivattyu vagy kompresszor meghaitasara szolgalo energia (rendszerint
villamos energia) egysegara, P az a többletteliesitmeny, amely a csó ellenallasanak a
legyózesehez szükseges es t a kihasznalasi oraszam. Szivattyu vagy ventilator eseten
a többletteliesitmeny:
P
J p
=

A

,
ahol Ap a csószakasz ellenallasa, pedig a berendezes összhatasIoka.
Legyen 2 a csósurlodasi tenyezó, L
e
a csószakasz egyenertekú csóhossza, v a
sebesseg es 8 a szallitott közeg súrúsege, akkor az ellenallas:
Ap
L
d
v
= 2 8
e

.
A sebesseget az egysegnyi keresztmetszetre iuto terIogataram:
v
J
A
J
d
= =

4

x

kiIeiezeseból kapiuk.
© Phare Program HU-94.05
Vezessük be a K
L
=
8

2 8
x
e
ielölest, akkor a nyomaseses:
Ap K
J
d
=

5
.
Behelyettesitve a celIüggvenybe, egy d-tól Iüggó kiIeiezest kapunk:
a d a K
J
d
= + ÷ 0

t
d E

min
3
5
.
Latiuk, hogy a beruhazasi költsegek az atmeró növekedesevel aranyosan nónek, mJg
az üzemeltetesi költsegek d ötödik hatvanyaval Iorditott aranyban csökkennek, igy a
Iüggvenynek kell, hogy legyen minimuma (115. abra). Az optimalis csóatmeró:
d
a
a KJ
d
opt
E
=

'

+
'
¦
¦

0
t
5
3
1

.
d
K
ö
l
t
s
e
g
Beruhazasi
Üzemi költseg
Összköltseg

115. abra. Csóvezetek költsegei
Optimalis hoszigeteles
Ha egy hengeres, szigetelt csóvezetek belsó es külsó hómerseklete között At a
hómersekletkülönbseg, akkor a meterenkenti hóveszteseg:

ln
ln
q
d
d
t
s
d
t = =
+

'

+
'
¦

1

x2 x2
k
b
b
A A ,
ahol 2 a hóvezetesi tenyezó, d
b
a csó belsó atmeróie, d
k
a csó külsó atmeróie es
s÷(d
k
-d
b
)/ a szigeteles vastagsaga. Az összeIüggesból lathato, hogy a szigeteles
vastagsaganak növelesevel a hóveszteseg csökken. A 116. abra egy 100 mm belsó
atmeróiú, salakgyapot hószigetelesú (2÷0,04 W/(m/K) csóvezetek hóveszteseget
mutatia a szigetelesi vastagsag Iüggvenyeben 00 °C hómersekletkülönbseg mellett. A
szamitott ertekeknel a szigeteles külsó hómersekletet a környezó levegó
hómersekletevel vettük azonosnak.
© Phare Program HU-94.05
3
0
50
100
150
0 50 100
s , mm
q , W/m
szamitott
teny

116. abra. Szigetelt csó hóvesztesege
A valosagban a levegó es a szigeteles külsó Iala között kialakul egy hómerseklet
lepcsó, amit a levegó hóatadasabol adodo hóellenallas okoz. Ennek Iigyelembevetelet
mutatia az abra vekony vonallal kihuzott (teny) görbeie. Lathato, hogy
gazdasagossagi szamitasokhoz elegendó pontossagu, ha csak a Ial hóellenallasat
vesszük Iigyelembe. A szigeteles költsege a szigetelóanyag mennyisegevel, azaz
allando súrúseg mellett annak terIogataval aranyos. 1 m hosszu csóvezetek
szigetelesenek terIogata:
J s d s
sz b
= + x .
A hóvesztesegból, mint üzemeltetesi költsegtenyezó es a szigetelóanyag
mennyisegeból, mint beruhazasi költsegtenyezó, megkapiuk a hószigeteles
celIüggvenyet a szigeteles vastagsaganak Iüggvenyeben:
a s d s a
s
d
t = + +
+

'

+
'
¦
÷ 0
2
t
B b E
b

1

3
ln
, min A ,
ahol a
B
a szigetelóanyag ara, Ft/m
3
, a
E
az energia egysegara, Ft/kJ es t a
kihasznalasi oraszam. A 3,-es szorzo a W mertekegyseget szamitia at kJ/h-ra.
Lattuk, hogy az üzemeltetesi költseg a hóveszteseggel aranyosan csökken a szigetelesi
vastagsag Iüggvenyeben, ugyanakkor a beruhazasi költseg nó, igy a celIüggvenynek a
gyakorlatba elóIordulo esetekben van minimuma.
6.5.4. Optimalis biztonsagi rendszer
Eddig olyan Ieladatokkal Ioglalkoztunk, amelyekben hatarozottan megIogalmaztuk a
celt, es ahhoz kerestük a megoldasi lehetósegeket. A biztonsagi berendezesek es
letesitmenyek eppen ellenkezóleg, olyan celbol keszülnek, hogy nem vart esemenyeket
elkerüliünk, a baleset es/vagy anyagi kar bekövetkezeset megelózzük. A biztonsagi
rendszereknel mindig ket lenyeges parameter hatarozza meg a beruhazas merteket:
a zavar, baleset vagy havaria bekövetkezesenek valoszinúsege es
az okozott kar merteke.
4 © Phare Program HU-94.05
A zavar, baleset vagy havaria bekövetkezese is ketIele okra vezethetó vissza:
külsó okokra, mint pl. termeszeti csapas (arviz, Iöldrenges, Iorgoszel, stb.) vagy
a szolgaltatasok zavara (aramkimaradas, szallitas elmaradasa stb.), vagy
belsó okokra, ami rendszerint rendszeren belüli emberi mulasztas (tiltott helyen
dohanyzas, nem megIeleló rakodas, a technologiai Iegyelem megsertese stb.), de
elóIordulhat reitett hiba is (anyaghiba, kiIaradas, öngyulladas, porrobbanas stb.)
A zavarokra, meghibasodasokra, havaria esetekre a tervezes soran kell Ielkeszülni.
A tervezónek Iel kell tarni a lehetó legtöbb varatlan helyzetet, sót a rendkivüli esetek
egymasrahatasat is. Ebben Iel kell hasznalnia statisztikai adatokat es a saiat tervezói
tapasztalatat is.
Nagy segitseget adnak a különbözó biztonsagtechnikai rendszabalyok, szabvanyok
es elóirasok. Ezek betartasa rendszerint kötelezó. Az energetikaban az alabbi Ió
temakörökben vannak elóirasok:
epites,
túzvedelem,
balesetvedelem,
szallitas,
tüzeles,
veszelyes berendezesek (tartalyok es nyomastarto edenyek, kazanok,
gazpalackok stb.).
Ezek az elóirasok mindegyike szamos biztonsagtechnikai berendezes letesiteset
kötelezó ielleggel elrendeli. Ezek közül csak pelda ielleggel nehany:
Az epitesi szabalyzat elóiria, milyen legkisebb tavolsagot kell tartani az egyes
epitmenyek között.
Az üzemekben, tömegeket beIogado epületekben menekülóutakat,
veszkiiaratokat kell letesiteni, amelyeket veszvilagitassal is el kell latni.
Nagyobb letesitmenyeket túzszakaszokra kell bontani, ahol a túzszakaszok
közötti sav megakadalyozza a túz tovabbteriedeset. A túzoltashoz megIeleló
mennyisegú tüzivizet kell tarolni.
Gaztüzelesú kazanhazakban ill. kazanhelyisegekben hasado-nyilo Ielületeket kell
kialakitani a robbanasok levezetesere. Ugyanitt kötelezó a megIeleló legcsere
biztositasa is.
A gaz es olaitüzelesú berendezeseket el kell latni olyan reteszeló automatikaval,
amelyek bizonyos Ieltetelek eseten (pl. langkialvas, az egesi levegó megszúnese,
aramkimaradas stb.) azonnal leallitiak a tüzelóanyag betaplalasat.
A nyomastarto edenyeket es a kazanokat elóiras szerinti biztonsagi
szerelvenyekkel (pl.: biztonsagi szelep) kell ellatni.
© Phare Program HU-94.05
5
Túzveszelyes ill. veszelyes anyagok szallitasa csak specialis, az adott Ieladatra
alkalmas szallJtoeszközzel engedelyezett. A szallJtoeszköznek alkalmasnak kell
lennie a biztonsagos töltes/leIeites múveletenek elvegzesere is.
Ebból a Ielsorolasbol is latszik, hogy a biztonsagi berendezesek ielentós
többletberuhazast, ill. beruhazasi, sok esetekben beruhazasi es üzemeltetesi
többletköltseget is ielentenek. Ezeket a iarulekos beruhazasokat ugyanugy kell
kezelni, mint a többi beruhazast: a Ieladat az elóiras szerint adott, ezt kell a lehetó
legkedvezóbb Ieltetelek mellett (pl. a legkisebb összköltseggel) megvalositani. Vannak
olyan esetek is, amikor az elóiras a döntes egy ielentós reszet a tervezó megitelesere
bizza. Pl. egy zart leIuvato rendszernel a leIuvato rendszert olvan kapacitasura kell
tervezni, amely az egvideiúsegek figvelembevetelevel is meg tudia akadalyozni, hogy a
rendszerre kötött berendezesek nyomasa meghaladia a nyitonyomas 10 -kal növelt
erteket.
Egy nagyobb vegyipari üzemben a leIuvato rendszerre esetleg több szaz biztonsagi
szelep is ra van kötve. Azok a keszülekek, amelyeket a biztonsagi szelepek vedenek, a
nehany tized bar-tol a nehany tiz, esetleg 100 bar körüli nyomas között többIele
nyomasszintúek lehetnek, es a leIuvatando mennyisegek is különbözók. Ilyen
esetekben az egyideiú leIuvasi mennyiseg meghatarozasa komoly
valoszinúsegszamitasi Ieladatot ielent. Tovabb lehet arnyalni a problemat azzal, hogy a
biztonsagi szelepeknek barmikor, ha a nyomas a megengedettnel nagyobbra nó, .meg
kell szolalni¨, tehat a nehany tized bar-osnak olyan esetben is, amikor eppen a
100 bar-os is leIuvatas alatt van. Emiatt a rendszer ellennyomasara szigoru
kötöttsegünk van, azaz igen nagy atmeróiú leIuvato gerincvezeteket kell letesitenünk,
ami a költsegeket növeli. Ilyen esetekben gazdasagossagi szamitasokkal kell eldönteni,
hogy ket vagy harom nyomasszintú leIuvato rendszer nem eredmenyez-e kisebb
költsegú megoldast.
A biztonsagi berendezesek masik köre, amikor nem havariaelharitas a Ieladat, hanem
gazdasagi erdekból (pl. bevetelkieses, piacvesztes, kötber, stb. elharitasa) kell
beruhazni. Ilyen esetben lehetósegünk van merlegelni, hogy milyen mertekú
biztonsagra törekediünk (117. abra).
A beruhazas volumene
K
ö
l
t
s
e
g
keletkezett kar
beruhazasi költeg
összköltseg

117. abra. Beruhazas költsegei
© Phare Program HU-94.05
Csökkenthetiük a költsegeket a biztonsagi szintek megosztasaval is. Egy korhazban
pl. 100 tartalekot kell kepezni a villamos energia kimaradasra a mútókben es az
intenziv osztalyokon, de csak veszvilagitast kell tartani a közlekedókön, a
könyvtarban, esetleg a kortermekben is. A 118. abra egy lehetseges megoldast mutat
be a tartalekkepzesre.

118. abra. Energiaellatas biztonsagi szintiei
Ennel a kapcsolasnal a külön meleg- es külön hidegtartalek beruhazasi költsege
biztosan meghaladia egyetlen tartalekberendezes beruhazasi költseget, ezert csak
akkor lehet gazdasagos, ha a kisebb energiaIelhasznalasbol adodo energiamegtakaritas
kompenzalia a többlet beruhazasi költseget.

119. abra. Kazanhazi tartalekrendszer
A 119. abra egy gyakori kazanhazi kialakitas elvi semaiat mutatia. Itt az egók vagy
alternativ kialakitasuak, azaz mindket tüzelóanyag eltüzelesere alkalmasak, vagy
cserelhetók. A 3. kazant, amelyik az üzemelókkel azonos Ielepitesú es teliesitmenyú
arra hasznaliak, hogy a karbantartasokra, iavitasokra leallo üzemi kazant potolia a
© Phare Program HU-94.05
7
kieses ideiere. A meleg tartalek egy kisteliesitmenyú kazan kizarolag azokhoz a
Iogyasztokhoz, amelyek a 3. kazan IelIútesi ideiere sem eshetnek ki.
6.5.5. A kòrnvezetvedelem hatasa a feilesztesre
Ismeretes, hogy vilagszerte szigorodnak a környezetvedelmi normak es, ha eletben
akarunk maradni, ez a tendencia nem is Iordithato meg. Az egyre szigorodo
elóirasokat egyre több környezetvedelmi Ieilesztessel, beruhazassal lehet csak
betartani. Egy mai normaknak megIeleló szenerómúnel pl. a beruhazasi költsegeknek
mintegy 30..40 -at teszik ki a környezetvedelmi celu beruhazasok.
Az energetika legnagyobb környezeti hatasa a levegószennyezes. ezert a Iüstgazok
tisztitasa az egyik leggyakoribb Ieladat. Sainos nem csak az un. szennyezóanyagok
(CO, NO
X
, SO

stb.) okoznak problemat, hanem az egestermek CO

-tartalma is: az
egyre növekvó szen-dioxid szennyezes a Iöld globalis klimavaltozasahoz vezethet.
Kisebb mertekú, de volumeneben meg mindig ielentós a vizszennyezes. Itt gyakran
nem a szennyezóanyag, hanem a hószennyezes okoz problemat: a Iolyokba,
patakokba engedett hútóviz, ha csak 1.. °C-kal is emeli a termeszetes viz
hómersekletet, katasztroIalis hatassal lehet az elóvilagra.
Az atomerómúvek ketszeresen is veszelyesek lehetnek a környezetre:
meghibasodasuk eseten Iöldreszeket karosithatnak, de nem keves problemat okoz a
kimerült Iútóelemek az un. atomhulladekok elhelyezese is. Jelentós talaiszennyezest
okozott, es okoz meg ma is, a tüzeló es Iútóolaiok elIolyasa. Mivel ez nem üzemszerú
ielenseg, biztonsagi rendszer (pl. szivargasielzes) kialakitasaval minimalisra
csökkenthetó a szennyezes. Az energetikusok haromIele modon iarulhatnak hozza a
környezet vedelmehez:
hatekony levalasztassal,
környezetkimeló energiatermelessel es
a Iailagos energiaIogyasztas csökkentesevel.
A ket utobbi modszer ielentósege a nagyobb, mivel a kisebb kibocsatasu
energiatermeles es a Iailagos energiaigeny csökkenese a .megtermelt¨
szennyezóanyag abszolut mennyiseget is csökkenti, mJg a levalasztas csak a
szennyezó környezetbe iutasat akadalyozza meg.
A hatekony levalaszto berendezesek tervezese, Ieilesztese külön szakma. Itt
elsósorban arra kell ügyelni, hogy a szennyezó utiat a megnyugtato vegleges lerakasig
nyomon kövessük, hiszen pl. a Iüstgaz mosasa a levegószennyezes csökkentese
mellett vizszennyezest okozhat, a szaraz eliarasok alkalmazasaval pedig szilard
veszelyes hulladekot kapunk. A környezetkimeló energiatermelesben a primer
energiahordozo megvalasztasa iatszik döntó szerepet. A hagyomanyos szilard es
Iolyekony tüzelóanyagok helyett kedvezóbb a Iöldgaz, egyreszt azert, mert kedvezó
tüzelestechnikai tulaidonsagai miatt keves szennyezóanyagot bocsat ki, masreszt
szentartalma 43 -kal kisebb, mint a kószene, aminek következteben lenyegesen
kevesebb CO

-t bocsat ki a levegóbe.
Egyik legnagyobb iövót a H

-nak, mint tüzelóanyagnak iosolnak. Egyreszt ez annak
tulaidonithato, hogy szinte korlatlan mennyisegben all rendelkezesünkre, masreszt,
8 © Phare Program HU-94.05
mert egestermeke viz, amivel nem szennyezzük a környezetet. A szen iövóie az ui
technologiak: Iluid tüzeles, szenelgazositasra epüló ciklusok, stb. elteriedesevel
varhato. Bar a lakossagi ellenallas ielentós, es a szakmai velemenyek is megosztottak,
valoszinúleg a következó 50..100 ev energiahordozoia marad az atomenergia.
Közeliövóben varhato a Iuzios energia hasznositasanak ipari szintú kiIeilesztese, ez
Iorradalmasithatia az atomenergetikat es környezetvedelmi szempontbol is egy
kedvezó technologiat kapunk. A meguiulo energiak közül a nap- es a szelenergia
terieszkedese varhato, de elsósorban csak a kisebb Iogyasztok köreben. Hasonlo
tendencia mutathato ki a biomassza hasznositasanal is. Az energiatermeles masik nagy
lehetósege a kombinalt erómúvi ciklusok alkalmazasa. Magyarorszagon is múködnek
mar gaz-/gózturbinas kombinalt ciklusu erómúvek, de az ui technologiak iranti kutatas
vilagszerte intenziv.
Az energiaIelhasznalas csökkentesi lehetósegeire igyekeztünk ielen könyvben is
szamos peldat adni. Legnagyobb lehetóseget az egyes korabban különallo
egysegenkent múködött rendszerek celszerú összekapcsolasabol varhatunk. Ilyen pl.
a Iútes-hútes összekapcsolasa vagy a hulladekanyagok Ielhasznalasa masodlagos
nyersanyagkent vagy hulladekegetessel energiatermelesre.
© Phare Program HU-94.05
9
7. ENERGIA MENEDZSMENT
Az eddigi Ieiezetekben az energiaIelhasznalas es az energiagazdalkodas múszaki
reszleteivel ismerkedtünk meg. A következókben sorra vesszük azokat a strategiai es
szervezesi lehetósegeket, melyek elósegitik az energiaIelhasznalas hatekonysaganak
növeleset. Ezek a menedzsment technikak segitseget nyuitanak a meglevó es üzemeló
rendszerek energetikai elemzesehez, hatekony utmutatast adnak a szükseges
beavatkozasok megtervezesehez es vegrehaitasahoz. Ismertetiük az egyes gazdasagi
szervezetek energiagazdalkodast Ieleló szemelyenek Ióenergetikus Ieladatait es
lehetósegeit.
7.1. Strategiai megközelites
A vallalatok szamos különbözó modon közelithetik meg az energiagazdalkodas
kerdeset. Hogy hol helyezkedik el az energiagazdalkodasi osztaly, kik dolgoznak ott
es hogyan Iinanszirozzak, illetve milyen kapcsolatban all a vallalat többi reszevei, ezek
olyan kerdesek, amelyekre nincs egyetlen lehetseges valasz, a lehetósegek skalaia
szeles. Az altalunk elIogadando strategia az egyedi helyzetünk Iüggvenye; elsósorban
a szervezetünk vallalati kulturaiatol Iügg, valamint attol, hogy milyen Ieilettsegi Iokot
ert el az energiagazdalkodas területen.
7.1.1. Az energiagazdalkodas fazisokra bontasa
Az energiagazdalkodasi tevekenysegek kialakitasa vilagos Iazisokra bonthato.
Tekintet nelkül arra, hogy elsó izben vezeti be az energiagazdalkodast vagy a ielenlegi
tevekenysegeit igyekszik iavitani, barmely vallalatnak tisztaban keli ezzel lennie es
ennek Ienyeben kell eróIesziteseket tennie. A Iolyamat egymast atIedó Iazisok
összessegekent kepzelhetó el:
1. Iazis: az energiaIogyasztas ellenórzes ala vetele
. Iazis: energiamegtakaritast celzo beruhazasok
3. Iazis: a Iogyasztas Ieletti ellenórzes Ienntartasa
1. Iazis
Az energiagazdalkodas elsó celia szüksegszerúen az, hogy ellenórzes ala vegye a
Iogyasztast es a költsegeket a vallalat Ió energiaIogyasztoinak meghatarozasaval,
valamint a pazarlast elkerüló, költseggel nem iaro modszerek bevezetesevel.
Beszerzesi strategiak: Tekintsük at az energiahordozo, illetve arkivalasztasi
lehetósegeket annak erdekeben, hogy biztosithassuk a legmegIelelóbb
energiaIorrasok igenybevetelet es azok legelónyösebb aron valo beszerzeset.
Dzemeltetesi gvakorlatok: Vizsgaliuk at a kazanhazi, Iútesi, vilagitasi es
szellóztetesi ellenórzó strategiakat, hogy biztosithassuk a meglevó üzem es
berendezes maximalis hatasIokon valo üzemelteteset.
Motivacio es kepzesi gvakorlatok: Tekintsük at az energiatudatossagIeiIesztó
kampanyokat es ugy alakitsuk at a kepzesi programokat, hogy megIeleló
30 © Phare Program HU-94.05
utmutatast nyuithassunk a megIeleló energiagazdalkodasi modszerekról a vallalat
összes dolgozoianak, elsósorban azoknak, akiknek tevekenysegei beIolyasoliak a
Iogyasztast.
. Iazis
Amennyiben a meglevó üzemet, epületeket sikerült ellenórzes ala vonni es a
nyilvanvalo tulIogyasztast megIekezni, Iigyelmünket olyan energiamegtakaritasi
intezkedesek Iele Iordithatiuk, amelyek eróIorrasok beruhazasat teszik szüksegesse.
Beruhazasi gvakorlatok: Tekintsük at a iobb energiahatekonysagot celzo beruhazasi
lehetósegeket es rangsoroliuk azokat a szükseges tókebeIektetes, illetve elórevetitett
megterülesi rataiuk szerint.
A rendelkezesre allo eróIorrasok alapian olyan munkaprogramot tervezzünk, amely
a beruhazas legiobb megterüleset eredmenyezi annak erdekeben, hogy Iedezzük az
energiagazdalkodasi tevekenysegek költsegeit es uira beruhazhato megtakaritasokat
erhessünk el.
Altalanossagban szolva, a . Iazis kezdeti stadiumaiban ez arra Iog vezetni, hogy a
beruhazast alacsony vagy közepes költsegtartomanyba esó intezkedesekre
korlatozzuk. Megis, a könnyú megtakaritast eredmenyezó lehetósegek kimeritese utan
lepeseket kell tennünk az alacsonyabb megterülesi ratat eredmenyezó beruhazasok
megvalositasa erdekeben is.
Ugy túnhet, hogy a vallalatok vegül elerkeznek egy olyan ponthoz, ahol ui
beruhazas nem vezet tovabbi megtakaritasokhoz. Valoiaban az ui es hatekonyabb
technologiak kiegeszitó beruhazasokat igenyelnek.
3. Iazis
Amennyiben az 1. es . Iazis beindult, arra kell összpontositani a Iigyelmünket, hogy
ellenórzes alatt tartsuk beruhazasunkat es vedelmezzük azt. Ez azt ielenti, hogy
hatekony energiagazdalkodasi inIormacios rendszert hozunk letre es múködtetünk,
amely tartalmazhat egy szamitogeppel vezerelt nyomon követó es celmeghatarozo
rendszert.
Energiagazdalkodasi inIormacio: Tekintsük at az adatgyúitesi, Ieldolgozasi es
visszacsatolasi eliarasainkat, mechanizmusainkat annak erdekeben, hogy
biztosithassuk, hogy az inIormacio eliut azokhoz, akiknek szüksegük van ra,
meghozza idóben es olyan Iormaban, amely tamogatia a vezetói dönteshozatalt,
melynek eredmenyekeppen
a Iogyasztas ellenórzes alatt tartasa Ienntarthato,
az elert energiamegtakaritasok megórizhetók,
a bevezetett energiamegtakaritasi beruhazasok vedelmezhetók.
Allando folvamat
Hogy mennyi idót kell szannunk az 1. es . Iazisnak az attol Iügg, hogy mennyi
problemaval kell megbirkoznunk, valamint, hogy vallalatunk mennyi eróIorrast
hailando rendelkezesünkre bocsatani. Ha a beruhazott szakertelem es anyagi eróIorras
elegtelennek bizonyul. a vallalat valoszinúleg nem lesz kepes csökkenteni
© Phare Program HU-94.05
31
energiaIogyasztasat, illetve nem tudia ellenórzes ala vonni azt. Nemely esetben meg
visszaeses is tapasztalhato.
Ha a Ielsó vezetes nem nyuit allando tamogatast, nem all rendelkezesre a szükseges
anyagi eróIorras, es nem megIeleló szinvonalat kepviselnek az energiagazdalkodasi
szakemberek, az ellenórzes kudarcba Iog Iulladni. Amennyiben igy alakulnak a
dolgok, a vallalat rosszabb helyzetbe kerülhet, mint amelyet az energiamegtakaritasi
eróIeszitesek beinditasat megelózóen Ioglalt el. Ennek az az oka, hogy miutan
kiserlete kudarcelmenybe torkollott, a masodik probalkozaskor nehezebb lesz:
meggyózni a Ielsó vezetest, hogy tovabbi idót es penzt Iektessen be az
energiagazdalkodas sikeres megvalositasa erdekeben,
rabirni a vallalat egyeb dolgozocsoportiait arra, hogy komolyan vegye az
energiamegtakaritas kerdeset.
A gyakorlatban az 1. es . Iazis sohasem er teliesen veget. Az ellenórzes
megvalositasa es Ienntartasa dinamikus Iolyamat. Bizonyos idó elteltevel azt
tapasztaliuk, hogy uira vissza kell nyernünk ellenórzesünket a Iolyamat Iölött, mivel a
Iogyasztok veszitenek energiatudatossagukbol vagy ui ellenórzesi rendszereket kell
bevezetnünk. Hasonlokeppen a technologiai valtozasok eredmenyekent allandoan Ielül
kell vizsgalnunk az ui intezkedesek bevezetesenek elónyeit.
Meg kell erteni a valtozasokat
A Fóenergetikus egyik Ieladata. hogy reszt vegyen a vallalatat erintó valtozasok
bevezeteseben. A szervezeti valtoztatasok meglehetósen iol elórevetithetó cikluson
mennek keresztül:
a teliesitmeny iavitasanak ohaia cselekvesre sarkall,
a bizonytalansag kreativ gondolatokat szül,
a problema atgondolasa lehetóve teszi szamunkra a valtoztatast, valamint
a iobb ellenórzes iobb gyakorlat kialakitasahoz vezet.
Az elsó Iazis akkor kezdódik, amikor a vallalat dolgozoi valtozast akarnak
bevezetni, vagy iavitani akariak a teliesitmenyüket. Cselekvesre kerül sor, ami esetleg
kockazattal iar. Ez bizonytalansagot szül, ami gyanakvast kelthet es vegül a
kezdemenyezes megtöreset idezheti eló. De amennyiben a szoban Iorgo dolgozok
szembe tudnak nezni az ellentmondasokkal es a bizonytalansaggal, uira atgondoliak a
problemat es atlepnek a kreativ gondolkodas Iazisaba, amelyben a korabbi
ellentmondasokat egymassal összevetik es IelIedezik a megoldasokat. Ez az ui
meglatas rutinszerúve valhat, amint a dolgok elintezódnek. Ezek utan a vallalat a
stagnalas Iazisaba kerülhet, mignem valaki ui valtozasokat iavasol, ami ismet beviszi a
vallalatot az elóbb leirt ciklusba.
A Ióenergetikus egyik legIontosabb Ieladata annak elómozditasa, hogy az emberek
hozzaallasa es viselkedese az energiamegtakaritas Iele terelódiek. IlyenIaita
kerdeseket kell Ieltenni magunknak:
milyen mertekben tudiuk kihasznalni a vallalat ielenlegi kulturaiat?
van mod arra, hogy megszabaduliunk a vallalat Ieilódeset gatlo korlatoktol?
3 © Phare Program HU-94.05
kell-e, es ha igen, tudunk-e valtoztatni a vallalatunkon?
mennyire vagyunk mi magunk kepesek arra, hogy megvaltoztassuk vagy iobb
iranyba tereliük a vallalat múködeset?
Jallalati kultura
A Ienti kerdesek megvalaszolasahoz meg kell ertenünk ama vallalat kulturaiat,
amelynel dolgozunk. Az energiagazdalkodasnak azon viselkedesek es szokasok
együttes legköreben kell múködnie, amelyek a szervezet kulturaiat Iormaliak. Ezek a
viselkedesIormak magukba Ioglaliak a vallalat celkitúzeseivel kapcsolatos
elkepzeleseket, a hataskörök elhelyezkedeset, valamint a kedvelt vezetesi stilusokat.
Fontos kerdes, hogy hogyan szoktak teliesiteni a kereseket, milyen körültekintessel
iarnak el, melyek a teliesitmenyertekeles es a dolgozoi teliesitmenyösztönzes bevett
eliarasai, amennyiben megprobaliuk beIolyasolni vagy megvaltoztatni az emberek
hozzaallasat es viselkedesIormait.
Ebben a tekintetben ketIele gondolkodasmod teriedt el. Az egyik elkepzeles az,
hogy mivel a vallalatok Ielepitese bonyolult, csak azt a rugalmas megközelitest, amely
speciIikus vallalati kultura kialakitasat teszi lehetóve, koronazhatia siker. Az ezzel
ellentetes nezet arra mutat ra, hogy a vallalatok tul bonyolult Ielepitesúek ahhoz, hogy
teliesen megerthessük azt, ezert az energiagazdalkodasi rendszereknek eleg
masszivaknak kell lenni ahhoz, hogy barmiIele kulturaban múködni tudianak. Hogy a
rugalmas vagy a massziv megközelites Iog iobban múködni, termeszetesen az adott
körülmenyektól Iügg. A gyakorlatban azonban barmennyire massziv
energiagazdalkodasi rendszert alakitunk is ki, sikere attol Iügg, hogy milyen iol van
összehangolva az adott szervezeti kulturaval.
Az adott vallalat kulturalis legköre aszerint valtozik, hogy környezeteben mekkora a
bizonytalansagi tenyezó es milyen idóhatarok közt kell múködnie. Peldaul az a
vallalat, amely egyik naprol a masikra el bizonytalan piaci viszonyok között, meróben
mas vezetesi stilust igenyel, mint egy olyan szervezet, mely stabil körülmenyek között,
hosszu tavu idóhorizontra valo kitekintessel tevekenykedik.
Ha ezt az elgondolast halos abrazolasmodban ielenitiük meg, negy .tipikus¨
kulturalis Iormat nyerünk: vallalkozo, csapat, hierarchikus es piaci (120. abra).
A vallalati kultura eme megközelitese meglehetósen elvont, ezert a következó negy
szervezet Repülóter, Aruhaz, Gazszolgaltato vallalat es Varosi Önkormanyzat
segitsegevel illusztraliuk a meglevó különbsegeket. Azert valasztottuk ezt a negy
szervezetet, mert bar mind a negy io gyakorlatarol ismert, meglehetósen különböznek
egymastol a tekintetben, hogy energiagazdalkodasi kerdesekben hogyan osztiak le a
hatasköröket, milyen stilust honositottak meg, kik a Ielelósek es hogyan rendelkeznek
a Iinanszirozasrol.
A Repülóternel peldaul az energiagazdalkodas az Ellenórzesi Osztaly Ieladatkörebe
tartozik, Ióenergetikusuk hibakeresessel Ioglalkozik, Iigyelmet a vesztesegek
csökkentesere es az energiamegtakaritasi beruhazasok lehetósegeinek Ieltarasara
összpontositia.
Ezzel szemben a Varosi Önkormanyzatnal az Energiaegyseg het emberból all, akik a
Tervezesi es Epitesi Szolgaltatasok dolgozoi. Tanacsadasi szolgaltatasokat nyuitanak
© Phare Program HU-94.05
33
terites elleneben az Önkormanyzat különbözó osztalyainak es az iskolaknak, de nem
rendelkeznek saiat költsegvetessel az energiahatekonysagi beruhazasok kivitelezesere.
CSAPAT VALLALKOZOI
HIERARCHIKUS PIACI
tervezes
hosszutavu rövidtavu
bizonytalansag
magas
alacsony

120. abra. A .tipikus¨ kulturatipusok halos abrazolasa
1. A vallalkozotipusu kultura
Az innovacio es a növekedes a vallalkozotipusu kultura megkülönböztetó iegyei. A
szervezet kiIele tekintó, tervezese rövid tavu es elviseli a bizonytalansagi tenyezót. A
vezetes karizmatikus, az elszamoltatas szemelyes kapcsolatrendszerben törtenik. Az
emberek intuicioiukra es megerzeseikre hagyatkoznak. Gyorsan hoznak dönteseket,
de tovabbra is gyúitenek inIormaciot es menetközben modositiak terveiket. Ezek a
szervezetek rugalmas strukturakkal rendelkeznek es dolgozoikat a valtozatossag es a
kockazatvallalas motivalia. Az ilyen vallalatok Ióenergetikusanak optimalis strategiaia
az, hogy
megszerzi a vezerigazgato tamogatasat ahhoz, hogy a szervezet minden reszere
kiterieszthesse hatasköret, valamint
Ió energiaIelhasznalokra összpontositia Iigyelmet es olyan beruhazasi programot
dolgoz ki, mely gyors megterülest eredmenyez.
. A csapat-tipusu kultura
A csapattipusu kulturakat a reszvetel es együttmúködes megkülönböztetó iegyei
iellemzik. A szervezet beIele tekintó, a tervezes hosszutavra törtenik es eltúri a
bizonytalansag ielenletet. A vezetes nem beavatkozo es tamogato termeszetú, az
elszamoltatas összeiövetelek kereteben törtenik. A dönteshozatalkor a dolgozok idót
szannak az elteró velemenyek meghallgatasara es a különbözó nezópontokat
egysegesitó megoldasokat keresik. Ezekre a szervezetekre a rugalmas struktura
iellemzó es dolgozoit együttgondolkodas ösztönzi.
34 © Phare Program HU-94.05
Az ilyen tipusu szervezeteknel dolgozo Ióenergetikus optimalis strategiaia az, hogy
energiahatekonysagi bizottsagot allit Iel az összes erdekelt osztaly kepviseletevel,
melynek Ieladata az energiapolitika kidolgozasa, es
energiaügyi kepviselóket nevez ki, akik segitsegevel a dolgozok bevonhatok a
politika megvalositasaba.
3. A hierarchikus-tipusu kultura
A struktura es az ellenórzes a hierarchikustipusu kultura megkülönböztetó vonasai.
A szervezet beIele Iordulo, hosszu tavra tervez es elónyben reszesiti a biztonsagot. A
vezetes konzervativ es a hatasköröket szabalyzatban rögzitik. Az elszamoltatas
Iormalis es kepviseleti rendszeren keresztül valosul meg. A dönteshozatali Iolyamatra
iellemzó, hogy a dolgozok altalaban hosszu ideig gyúitik es elemzik az inIormaciot,
mivel celiuk az egyetlen optimalis megoldas megtalalasa. Az ilyen szervezetek
iellemzóie a ioi körülhatarolt strukturak ielenlete es a dolgozokat a tervezhetóseg es a
biztonsag motivalia. A Ióenergetikus optimalis strategiaia az ilyen tipusu vallalatnal
olyan energiagazdalkodasi rendszer kidolgozasa, melynek helye vilagosan
körülhatarolt a strukturaban es pontosan meg vannak hatarozva az
elszamoltathatosag es a ielentestetel utiai es eliarasai,
olyan atIogo inIormacios rendszerek kialakitasa, amely nyomon követi a
Iogyasztast es ielenti a hibakat.
4. A piaci-tipusu kultura
A termelekenyseg es a teliesitmenyszemlelet iellemzi a piaci-tipusu kulturakat. A
szervezet kiIele tekintó, rövid tavon tervez es Iontossagot tulaidonit a biztonsagnak.
A .Iónök¨ a hatalom letetemenyese, de magas Iokon valosul meg a hataskörök
leosztasa es a Ieladatok decentralizalasa, ugyanakkor a Iegyelem altalaban szigoru. A
dolgozok hailamosak a gyors es vegleges döntesek meghozatalara es a cselekedeteiket
a ratermettsegre es racionalis okIeitesre valo hagyatkozas vezerli. Az ilyen
szervezetek iol körülhatarolt strukturakkal rendelkeznek es dolgozoikat az eszszerú
celok elerese sarkallia.
A Ióenergetikus optimalis strategiaia a következó:
költsegközpontok kialakitasa a szervezeten belül, melyek Ielelósek saiat területük
energiagazdalkodasaert es meghatarozott költsegvetessel rendelkeznek
rutineliarasok kidolgozasa, melyek segitsegevei taiekoztatiak a Ielhasznalokat
tenyleges energiaIogyasztasukrol, összevetve az elóiranyzatokkal.
Az emberek nem egyIorman erzik iol magukat az itt vazolt kulturalis legkörökben.
A teliesitmenyközpontu szemely elónyben reszesiti a piaci-tipusu kulturat, amely
azonnali cselekvest követel, de ahol a biztonsagi Iok magas. A megerósitest igenyló
embertipus minden bizonnyal a csapattipusu kulturat kedveli, amelyben a cselekvesi
szüksegszerúseg kevesbe markans es kisebb a biztonsag is, a hangsuly viszont az
együttmúködesen van. A reszletekre kiteriedó vezetesi stilus többe-kevesbe
mindegyik kulturanak megIelel.
A vallalati struktura es a vezetesi stilus közötti kapcsolat nagy Iontossaggal bir a
Ióenergetikus szamara. Annak a kulturatipusnak a meghatarozasa, amelyben
© Phare Program HU-94.05
35
tevekenykednünk kell, segithet a legmegIelelóbb strategia es stilus megvalasztasaban,
melynek alkalmazasaval munkankat a Ielsó vezetes ele tariuk es a dolgozokat
energiamegtakaritasra serkentiük.
7.. Energiapolitika
Szamos vallalat letezik, nehany közülük igen Ieilett energiagazdalkodassal
rendelkezik, amely eddig meg nem erezte szükseget annak, hogy Iormalis
energiapolitikat dolgozzon ki. Ezeknel a vallalatoknal egyetertenek az
energiaIelhasznalasert Ielelós es elszamoltathato szervezet szüksegessegevel, de
letrehozasa nem törtent meg.
De amig az energiamegtakaritas iranti elkötelezettseg csak nemhivatalos vagy
veletlenszerú alapon Iunkcional, tevutra terelódhet vagy hatasa csökkenhet,
amennyiben szemelyi valtozasok törtennek a Ielsó vagy közepvezetók, vagy eppen az
energiaügyi szakemberek soraiban. Ahol az elkötelezettseg inIormalis, egy eleniaro
vagy kulcsIontossagu dönteshozo elvesztese a Ient emlitett barmelyik szinten
alaashatia a vallalat energiagazdalkodasi tevekenysegeit.
Ezen Ielül, hacsak az elkötelezettseget Iormalisan el nem Iogadiak, Iennall annak a
veszelye is, hogy egyeb, atmenetileg sürgetóbb prioritasok saiatitiak ki maguknak az
energiaIogyasztas ellenórzesenek szentelt Iigyelmet, legyen az a vezetes ideie, vagy
pedig az emberi, illetve anyagi eróIorrasok odaitelese.
Az energiamegtakaritas iranti elkötelezettseg csak nehezen Ioglalhato bele az
alkalmazottak teliesitmenyertekelesebe, kiveve ha az energiaIogyasztassal kapcsolatos
Ielelóssegeket es elszamoltathatosagot vilagosan irasba Ioglaliak es rutinszerúen az
összes erintett dolgozo rendelkezesere bocsatiak. Kidolgozott energiapolitika nelkül a
vallalat energiaIogyasztasanak kezbentartasara tett kiserleteket veszelybe sodorhatiak
a vallalat dolgozoi soraban beallott szemelyi valtozas es/vagy
a velt prioritasokat erintó valtoztatasok.
A cel
A Iormalisan irasba Ioglalt energiapolitika
nyiltan kiIeiezesre iuttatia a vallalat elkötelezettseget az energiamegtakaritas es a
környezetvedelem irant, egyszersmind
munkaanyagkent szolgal a vallalat energiagazdalkodasi tevekenysegenek iranyita-
sahoz es garantalia a Iolytonossagot.
A vazolt ket celkitúzes azt sugallia, hogy a vallalat energiapolitikaiat ket reszben
celszerú megIogalmazni. Az 1. resz, az elkötelezettseg kiIeiezese es az alapelvek
összeIoglalasa, publikalhato es terieszthetó. A . resz, a reszletes múködesi politika,
kereskedelmi szempontbol erzekeny inIormaciot is tartalmazhat, ezert csak a
vallalaton belül erdemes azt közreadni.
A reszletezett okoknal Iogva a vallalat elsórendú erdeke, hogy az
energiagazdalkodast tamogato szandekat, elkötelezettseget demonstralo Iormalis,
irott dokumentumba Ioglalia, amely kiegeszül vilagosan megIogalmazott
3 © Phare Program HU-94.05
celkitúzesekkel, az eleresüket szorgalmazo akciotervvel, valamint a Ielelóssegek
egyertelmú leosztasaval.
Ezen Ielül meg negy ok szol amellett, hogy a Ióenergetikus eróIesziteseket tegyen
annak erdekeben, hogy a vallalat Iormalis irasba Ioglalt energiapolitikat dolgozzon ki
es Iogadion el.
1. Nagyobb valoszinúseggel erünk el energiamegtakaritast akkor, ha mind nekünk,
mind pedig a vallalatunknak rendelkezesre all annak a vilagos megIogalmazasa,
hogy milyen eredmenyt varnak el tólünk.
. A vallalatunk iobban Iogia ertekelni munkankat, ha teliesitmenyünket összevetheti
a közös megegyezessel kidolgozott programmal es celkitúzesekkel.
3. Tevekenysegeink megvalositasa nagyobb hatasIokot er el, amennyiben megteleló
emberi es anyagi eróIorrasokat biztositanak szamunkra.
4. Tevekenysegeinket nagyobb valoszinúseggel Iogadiak el es tamogatiak a
vallalatunk különbözó szintiein, ha azok a Ielsó vezetes Iormalis tamogatasat
elvezik.
Az energiapolitika perspektivai
Az energiagazdalkodas csupan eszköz egy adott cel eleresere vedelmet nyuit
szervezetünknek, hogy tevekenysegeit energiaellatasi zavarok nelkül Iolytathassa,
valamint hogy elkerülhesse a szüksegtelen energiaköltsegeket.
Vallalatunk nem múködhet a megIeleló minósegú, mennyisegú es arIekvesú energia
rendelkezesre allasa nelkül. De meg ezen kivanalmak teliesülese eseten is az
energiapolitikai celkitúzesek csupan masodlagos Iontossaggal birnak a vallalat altal
meghatarozott kulcsIontossagu celokkal valo összehasonlitasban. Mivel az utobbi
lehetósege idó Iüggvenyeben valtozik, hasonlokeppen Iog valtozni az
energiapolitikanak tulaidonitott Iontossagi Iok is.
Energiamegtakaritasi eróIeszitesek nem tehetók anelkül, hogy kelló Iigyelmet
Iorditanank a vallalat múködesenek egyeb összetevóire, peldaul a dolgozok
hangulatara, a termelekenysegre vagy az epületekkel kapcsolatos Iútesi kockazatokra.
Ugyancsak tekintetbe kell venni egyeb olyan tagabb ertelmú korlatokat, mint a veges
eróIorrasok kimerülese, a környezetszennyezes vagy a környezet pusztulasa.
Altalanos vezervonalkent ugy Iogalmazhatnank, hogy nagy gondossaggal kell
eliarnunk energiapolitikank kimunkalasakor, es megvalositasakor kizarolag olyan
utakat-modokat valasszunk amelyek vedik egyreszt vallalatunk celkitúzeseit, masreszt
egyeb erdekeket is es igy segitiük eló szervezetünk Ieilódeset.
Manapsag egyre növekvó Iigyelmet szentelnek az energiapolitikanak a
környezetvedelmi kerdesekkel kapcsolatos szelesedó aggodalom miatt. Megerett tehat
az idó arra, hogy nyomast gyakoroliunk szervezetünkre vallalati energiapolitika
kidolgozasa es elIogadasa erdekeben. Amennyiben ez mar megtörtent, ösztönözni kell
a vallalatot hogy ezt a politikat hangolia össze a szervezet vallalati környezeti
strategiaiaval, amennyiben letezik ilyesmi.
Energiapolitikai minta
© Phare Program HU-94.05
37
Nincs ket teliesen egyIorma vallalat. Ugy kell tehat kidolgoznunk politikankat, hogy
az tükrözze a környezeti adottsagokat, valamint a vallalat speciIikus tevekenysegeit es
prioritasait.
Hasonlitsuk össze ezt az energiapolitikai mintat a saiat vallalatunk energiapolitikai
celkitúzesevel, amennyiben keszült ilyesmi. Elkepzelhetó, hogy annak bizonyos reszei,
kelló adaptacioval, atültethetók a saiat vallalatunkeba. Ha szervezetünk meg nem
dolgozott ki energiapolitikai programot, probaliunk meg mi magunk kimunkalni egyet
az alabbi Tartalmi Utmutato segitsegevel. A masik lehetóseg az, hogy modositiuk a
7.2.3. szakaszban talalhato energiapolitikai mintat ugy, hogy megIelelien saiat
szervezetünk egyedi körülmenyeinek.
Tartalmi Utmutato
1. resz
1.1. A Ielsó vezetes elkötelezettsegenek kinyilatkoztatasa az
energiagazdalkodas irant, valamint közepvezetók bevonasanak
deklaralasa.
1.. A politika altalanos megIogalmazasa.
1.3. A celkitúzesek reszletezese, rövid es hosszabb tavu celokra bontva.
. resz
.1. Akcioterv, amely tartalmazza a munkaprogramot ütemtervvel együtt.
.. A program teliesitesehez szükseges költsegekre lebontott
Iorrasszüksegletek, beleertve a human eróIorrassal kapcsolatos
igenyeket, a beruhazasi es kepzesi kivanalmakat.
.3. A tevekenysegekhez rendelt Ielelósseg es elszamoltathatosag
meghatarozasa. nevesitve az egyeneket vallalati besorolasukkal együtt.
.4. BarmiIele letezó energiagazdaikodasi bizottsag hataskörenek,
Ielepitesenek, tagsaganak es ielentesi mechanizmusanak leirasa.
.5. Az osztalyok altal a bizottsagba delegalt kepviselók nev szerinti
Ielsorolasa, a belsó es külsó kommunikacios csatornak körvonalazasa.
.. Az ellenórzesi Iolyamat ismertetese, Ieltüntetve a telies Iolyamat es
annak penzbeni kihatasanak Ielmeresi allomasait es mechanizmusait,
valamint az energiagazdalkodasba bevont szakemberek egyeni
teliesitmenyenek ertekelesi szempontiait.
Az energiapolitika kidolgozasa
Az energiapolitika tenyleges megszövegezese bizonyos mertekig az adott szervezet
vallalati kulturaiatol Iügg, de hatassal lehet ra az ott bevezetett vezetesi stilus is.
Nagyobb a valoszinúsege a energiapolitikai celkitúzesek szeles körben valo
elIogadtatasanak, ha az összes erintett Ielnek alkalma nyilt közremúködni annak
megIogalmazasaban. Az energiapolitikat tartalmazo dokumentumot összeallithatia es
megIogalmazhatia a Ióenergetikus, de aianlatos azt osztalyközi bizottsaggal
Ielülvizsgaltatni es modosittatni. Fel kell kerni az osztalyok kepviselóit, hogy tegyenek
38 © Phare Program HU-94.05
iavaslatokat az energiapolitikai dokumentum elsó megIogalmazasakor, maid ismet a
Ielülvizsgalatot követóen.
A konzultacios idószakot annak kell szentelni, hogy kezdiük el megszerezni a
politika iranti elkötelezettseget a vallalat egesze reszeról. Idealis esetben ugy iarunk
el, hogy az összes erdekcsoport erezze, hogy a kidolgozott politika esszerú es az ó
erdekeiket is kepviseli. Mindennel Iontosabb, hogy kerüliük el olyan helyzet
kialakulasat, amelyben valamely csoport ugy erzi, hogy megkerdezese nelkül
kenyszeritettek ra a vallalat energiapolitikaiat.
Az energiapolitika ratifikalasa
Miutan a politikat megszövegeztek, Iontos, hogy a vallalat Iormalisan is elIogadia es
ratiIikalia azt. Enelkül nehezsegekbe ütközhet ama eróIorrasok megszerzese,
amelyekre szüksegünk van az energiagazdalkodasi tevekenysegek kivitelezesehez.
Elóször a vallalatvezetesnek kell Iormalisan elIogadnia az energiapolitikat. Ezt
követóen a dokumentum peldanyait el kell iuttatni az összes osztalynak es az erintett
erdekcsoportoknak, maid gyúlesekre kerül sor, melyek soran az energiapolitikat es
annak hatasait elmagyarazzak a resztvevóknek. Itt ismet az a celunk, hogy io
kapcsolatokat epitsünk ki az energiagazdalkodasi szakemberek es azon dolgozok
között, akik beIolyasolhatiak munkank eredmenyet. Ezeket a talalkozokat celszerú
arra is Ielhasznalni, hogy reszletesen megtargyaliuk azokat a marketing vagy kepzesi
tevekenysegeket, amelyekre a politika megvalositasahoz szükseg lehet.
A bevonando tevekenvsegek
Legelóször is biztositanunk kell, hogy hatekonyan megtargyaliuk mindama
tevekenysegeket, amelyek szüksegesek az energiagazdalkodasi munkaprogram
altalunk elert Iazisanak megvalositasahoz. Csak miutan sikeresen szambavettük
mindezeket, kerülhet sor egyeb kezdemenyezesek Ielkutatasara.
Ha a vallalatunknal mar beindultak energiagazdalkodasi tevekenysegek, nagy a
valoszinúsege annak, hogy elóször ezek a tevekenysegek a vallalaton belüli
energiamegtakaritasi eróIeszitesekre korlatozodnak. De ugyanakkor növekvó nyomas
nehezedik rank, hogy ne csupan energiaköltsegek megtakaritasara Iorditsuk
Iigyelmünket, hanem igyekezzünk iavitani a szervezet környezeti teliesitmenyet is.
Valaszkeppen erre a kihivasra, szükseg lehet szerepünk kiszelesitesere, hogy ne csak
az epületek vasarlasaba es karbantartasaba szoliunk bele, hanem a vallalat egyeb
energiaIogyasztasi területeivel is Ioglalkozzunk.
Azok a területek, amelyek haszonnal alkalmazhatiak a Ióenergetikus altal
Ielhalmozott tapasztalatokat, többek között a következók:
a környezetszennyezódes csökkentese a szendioxid es Ireon emissziok
leIaragasaval, valamint a levegóminóseg iavitasa az epületekben es azokon
kivül,
szallitasnal Ielhasznalt üzemanyag csökkentese,
beszerzes, tekintettel az anyagok energiatartalmara,
hulladekkezeles, mivel az elhelyezes, a rekultivacio es az uiraIelhasznalas
energiavonzatokkal iar, es
© Phare Program HU-94.05
39
üzem es teleptervezesnel, hiszen szamolni kell az epületek elhelyezkedeseból
adodo szallitas energiaigenyevel.
A Ienti területek többnyire kivül allnak a Ióenergetikusok ielenlegi hataskörein,
nehany mas viszont Ielelóssegi körebe tartozik. Azonban relevanciaval bir a vezetes
szamara az energetikai szakemberek energiamegtakaritasi eróIeszitesei
eredmenyekeppen Ielhalmozott tapasztalata. Igyekeznünk kell, hogy minket is
bevonianak legalabb a politika kimunkalasi Iazisaba, amikor ezeket a tevekenysegeket
összehangoliak a vallalatunk atIogo környezeti strategiaiaval.
A Jarosi Onkormanvzat peldaia
A Varosi Önkormanyzat Energia Akciotervet adott ki 1990-ben, amely 80
tevekenyseget tartalmaz, melynek celia az energiaIogyasztas 50 -kal valo
csökkentese 05re. A terv meghatarozza minden egyes tevekenyseg Ielelóset,
valamint azok teliesitesenek hatarideiet. Az 199ben közzetett masodik eves ielentes
arra utal, hogy a megelózó evben ,5 -kal csökkentettek az energiaIogyasztast.
A következó lepesek
Hogy milyen következó lepesekre szaniuk el magunkat, Iügg
attol a Iazistol, amelyet az energiagazdalkodasi programunkban elertünk,
valamint
azoktol a kerdesektól, amelyeket a matrixbol azonositottunk mint a
következókben megoldando problemakat.
Barhol legyünk is a ielen pillanatban, az allando celkitúzesünk az
energiagazdalkodas strategiai megközelitesenek kialakitasa legyen. Ez azt ielenti,
hogy reszt kell vennünk olyan hosszutavu beruhazasi es szervezetIeilesztesi program
kidolgozasaban, amely vegsó eredmenykent beilleszti energiagazdalkodasi
tevekenysegeinket
a vallalatunk kömyezetgazdalkodasi rendszereibe, valamint
a mindennapi vezetói dönteshozatalba is.
Igen Iontos, hogy ne legyünk tulsagosan nagyravagyok. Haladiunk lepesról lepesre,
csak annyi munkat vallalva magunkra, amivel meg tudunk gyürkózni a ielenlegi human
es anyagi eróIorrasainkra tamaszkodva. Csak azokat a Ieladatokat celszerú elvallalni
amelyekról tudiuk, hogy io eselyünk van a sikeres teliesitesükre. Különösen Iontos
hogy ne tegyünk olyan igereteket, amelyeket nem tudunk betartani, mivel ez
tönkreteszi ama hirnevünket, hogy hatekonyan szoktunk dolgozni es
munkank megeri a beIektetest
elrettenti az embereket attol, hogy ismet igenybe vegyek szolgalatainkat,
valamint
megneheziti iövóbeni energiagazdalkodasi tevekenysegeink Iinanszirozasat.
40 © Phare Program HU-94.05
7.2.1. Szervezet
Az energiagazdalkodas az egesz szervezetet atIogia es a Ióenergetikus csak akkor
tevekenykedhet hatekonyan, ha a vallalat minden reszehez hozzaIerhet. De az
energiagazdalkodasnak helyet is kell biztositani valahol. Öt lehetóseg kinalkozik:
a múszaki osztaly
a szemelyzeti osztaly,
a penzügyi osztaly,
a vezerigazgatoi iroda,
külsó tanacsadok.
Az energiagazdalkodas helve
Az energiatakarekossagot altalaban múszaki tevekenysegnek tekintik, ezert a
Ióenergetikus igen gyakran a vallalat múszaki osztalyan kap helyet. Ez io alapot
ielenthet az energiagazdalkodasi program 1. Iazisaban, amikor az ellenórzes
megszervezese törtenik, de kevesbe megIeleló a kepzes, illetve az energiaügyi
inIormacios tevekenyseg szempontiabol.
A szemelyzeti osztaly megIeleló hely a motivacios es kepzesi Ieladatok ellatasara, a
penzügyi osztaly pedig hosszu tavon io bazisnak bizonyulhat a 3. Iazisban megielölt
penzügyi kontroll es szamviteli eliarasok lebonyolitasara. De mindket helyszin
hatranyokat ielent a múszaki tamogatas es hitelesseg szempontiabol.
A vezerigazgatoi iroda nyuithatia a szeleskörú ismeretseget es hozzaIerhetósegi
lehetósegeket, amire szükseg van az energiagazdalkodas bevezetesenek kezdeti
stadiumaban. De amennyiben hosszutavon be kivaniuk epiteni az energiagazdalkodast
a szervezet iranyitasanak Ió vonulataba, hogy ily modon az egesz vallalatot behalozza,
akkor nem ez a legmegIelelóbb hely.
Az utolso lehetóseg külsó tanacsadok alkalmazasa, akik szeleskörú tapasztalatot es
szakertelmet nyuithatnak. Ez lehet a legkedvezóbb megoldas olyan múszaki
helyzetekben, amikor a tanacsadok Ielhasznalhatok a belsó energiaügyi szakemberek
tamogatasara, de nelkülözi a kapcsolatok ama halozatat es a napi kontaktust, ami
alapvetó Iontossagu a dolgozok taiekoztatasa es biztatasa szempontiabol. A
gyakorlatban azt tapasztaliuk, hogy nincs idealis otthona az energiagazdalkodasi
tevekenysegnek, következeskeppen az túnik az optimalis megoldasnak, hogy a
helyszint idóról idóre valtoztatiuk, aszerint, hogy a szervezet atlep az
energiagazdalkodasi program egyik Iazisabol a masikba. Minden opcionak megvannak
az elónyei es a hatranyai. Barmely helyzetben talaliuk magunkat, annak megIelelóen
kell terveznünk. A Iontos kerdes a következó:
Az egesz energiagazdalkodasi csoport egy helyen múködiek egy komplex
egysegkent?
Vagy celszerúbb megoldas, hogy a csoport tagiai szetszortan
tevekenykedienek a vallalat különbözó reszeiben?
© Phare Program HU-94.05
41
Az alsoszintú vezetes szempontiabol nezve, a vallalat bizonyos helyen szekeló
egyetlen egyseg rendelkezik a legrövidebb utasitasi lanccal es ugyanakkor az
összetartas szellemeben cselekedhet, valamint a legalacsonyabb vonatkozo
költsegekkel iar A szetszort helyszinek, kombinalva a reszlegek közötti Ielelóssegek
leosztasaval, nagyobb hasznot eredmenyezhetnek hosszabb tavon, mivel ily modon az
energiagazdalkodas iobban összhangba hozhato a vallalat különbözó reszeiben vegzett
tevekenysegekkel.
Hogy a vazolt opciok melyike bizonyul legiobbnak nemcsak rövid, hanem hosszu
tavon, az az adott vallalat speciIikus körülmenyeitól Iügg. Ha a múszaki osztalyon
nyerünk elhelyezest, az ellen kell harcolnunk, hogy az energiamegtakaritast csupan
specialis múszaki tevekenysegnek kialtsak ki, ily modon elszigetelve azt. Az
energiaügy az egesz szervezetet atIogo vezetesi kerdes es nem múszaki speciIikum.
Az a Ieladatunk, hogy
megertessük az összes vezetóvel, hogy az energiaIogyasztas ellenórzes alatt
tartasa vezetói Ielelóssegkörükbe tartozik
Iogadtassuk el velük, hogy ezen .ui¨ meggondolas szellemeben iarianak el es
szamolianak el saiat energiaIogyasztasukkal.
A felso vezetes tamogatasa
A Ióenergetikus gyakran ugy erzi, hogy pozicioia es hatasköre korlatozott. Megis
többnyire arrol van szo, hogy neki kell meggyóznie a nala magasabb beosztasban
levóket arrol, hogy valtoztatasokat eszközölienek saiat es beosztottaik múködesi
Iormaiban. Mivel ilyen kontraszt all Ienn a Ióenergetikus korlatozott hatasköre es az
egesz vallalatot atIogo energiagazdalkodasi Ieladatai között, aligha koronazhatia
munkaiat siker, ha nem tudia megnyerni saiat Iónöke, illetve a Ielsó vezetes telies
tamogatasat.
S valoban a Ielsó vezetes tamogatasanak nemcsak az inIormalis, szemelyes
csatornakon es biztatason keresztül kell megnyilvanulnia, hanem az osztalyközi
bizottsagban is, ahol az összes vezetónek es raituk keresztül a beosztottaiknak el keli
kötelezni magukat a io energiagazdalkodasi gyakorlatok megvalositasa irant.
A Ielsó vezetes eme tamogatasa hianyaban az energiagazdalkodas valoszinúleg
alacsonyszintú tevekenyseg marad, amely keptelen kitörni a vallalat mindennapos
múszaki problemaköreból. Következeskeppen a vallalat kulcsIontossagu vezetói es
beosztottaik nem Iogadiak el azt olyan kerdeskent, amellyel naponta Ioglalkozniuk
kell tevekenysegeik reszekent.
Mivel a Ióenergetikusi poszt meglehetósen alacsonyan helyezkedik el a szervezeti
hierarchiaban, valoszinúleg ugy erezzük, hogy sok a Ielelóssegünk es kicsi a
hataskörünk. Nekünk kell valtoztatasokat eszközölnünk a vallalat telies vertikumaban,
de nincs eleg hatalmunk azok keresztülvitelehez.
Azaltal növelhetiük meg beIolyasunkat, hogy szövetsegre lepünk a vallalatunknal
tevekenykedó patronusunkkal, aki magaeva teszi az energiagazdalkodas ügyet. Ez
akkor bizonyul különösen hatekony megoldasnak, ha ez az illetó szeles körben ismert
pozicioval rendelkezik, peldaul a vallalat elnöke vagy vezerigazgatoia. De az ilyen
gyózelem csak idóleges megoldast ielent.
4 © Phare Program HU-94.05
A problema az, hogy az ily modon szerzett beIolyas inIormalis es atmeneti iellegú.
Nem alkotia szerves reszet sem a Ióenergetikusi munkakörnek, sem pedig a
szervezetünk energiagazdalkodasi strukturaianak. Amennyiben patronusunk elhagyia
hivatalat vagy Iigyelmet mas iranyba Iorditia, a beIolyasunk odavan es meg gyengebb
helyzetbe kerülünk, mihelyst ismertte valik, hogy tevekenysegünk mar nem elvezi azt
a tamogatast es biztatast, amit korabban kapott. Ne Ieledkezzünk meg arrol, hogy a
Ielsó vezeteshez eliuto inIormacionak harom Ió celia van:
iovahagyast nyer human eróIorrasra vagy energetikai intezkedesekre
költendó ielentós penzalapok kerdeseiben,
összeIoglalast ad az elert haladasrol, es
elismerest es presztizsi szerez tevekenysegünk szamara.
Jezetoi funkcio
A Ióenergetikus szerepe mindenek Ielett vezetói poszt. Barmilyen egyeb kepesitessel
es tulaidonsagokkal rendelkezünk, szüksegünk van megIeleló vezetói kepzesre es
szakertelemre a vezetói Iunkcioink ellatasahoz. KiIeiezett vezetói ralatas es
kepessegek nelkül valoszinúleg nem leszünk kepesek saiat beosztottaink hatekony
vezetesere vagy az energiagazdalkodas ügyenek elIogadtatasara az egesz
szervezetben. Ha nem rendelkezünk a szükseges vezetói tapasztalattal, igyekeznünk
kell tudomast szerezni a vallalatnal Iolyo tovabbkepzesi lehetósegekról.
Hogy milyen tulaidonsagokat kell a Ióenergetikusnak magaban kiIeilesztenie,
bizonyos mertekig annak Iüggvenye, hogy az energiagazdalkodas milyen szintet ert el
a vallalatnal. Az 1. es . Iazisban akkor leszünk nagy valoszinúseggel hatekonyak, ha
a szemelyes teliesitmenyre összpontositiuk Iigyelmünket, rövidtavu celokat tüzünk ki
magunk ele es az azok elerese eredmenyekeppen hozzank erkezó pozitiv
visszacsatolasokra hagyatkozunk. De ha ezek a tulaidonsagok mar megvannak
bennünk es azokat sikeresen alkalmazzuk, vegül is radöbbenünk, hogy mar
megvalositottuk mindezeket a könnyen elerhetó iavitasokat es megtakaritasokat. Es
ekkor mar nem adodnak szamunkra rövid tavon teliesithetó sikerlehetósegek es ily
modon elmarad maid az ahitott elismeres.
Amikor az energiagazdalkodasi program a 3. Iazisba lep, a Ióenergetikusnak mas
kvalitasokat kell csillogtatnia. Itt a hangsuly mar nem a szemelyes
kezdemenyezókeszsegen van, hanem a megvalositott energiahatekonysagi beruhazas
vedelmen, valamint a bevezetett inIormacios rendszer múködesenek Ielügyeleten.
Következeskeppen ekkor mar nem birnak ugyanakkora relevanciaval a korabban oly
hatekony szemelyes tulaidonsagok. Esetleg meg hatranyokat is eredmenyezhetnek. A
Ieladatunk ekkor mar Ióleg a beallitott rendszerek es eliarasok vedelmezese, illetve a
viselkedesIormak bizonyos elóirt hatarok között tartasa.
Pelda a foenergetikus munkakòri leirasara
A Ióenergetikus Ieladatai es Ielelóssegei nyilvanvaloan szeles skalat ölelnek Iel, sót
meg idóben is valtozhatnak az energiagazdalkodas bevezetettsegi stadiumatol
Iüggóen. Ezert hasznos lehet Ielhozni itt egy peldat a Ióenergetikus munkaköri
leirasara, ami szerepet iellemzi:
1. Az energiapolitika kimunkalasanak es megvalositasanak Ielügyelete.
© Phare Program HU-94.05
43
. Költseghatekony modszerek bevezetese es Ienntartasa annak erdekeben, hogy a
vezetes megIeleló inIormaciohoz iusson az energiaIogyasztast es az azzal iaro
környezetszennyezest illetóen.
3. MegIeleló es rendszeres ielentesek keszitese az ilyenIaita inIormaciokrol a
Iogyasztasert Ielelós beosztottak, valamint a Ielsó vezetes szamara.
4. Az energiahordozo beszerzesere es Ielhasznalasara vonatkozo hatekony es
környezetbarat politika es eliarasok bevezetese es Ienntartasa.
5. Az energiatudatossag megalapozasa, Ienntartasa a vallalat dolgozoiban.
. Hatekony karbantartasi es üzemeltetesi gyakorlatok bevezetese es Ienntartasa a
vallat telies vertikumaban.
7. A vallalat energetikai kerdesekben valo iartassaggal es tudatositassal kapcsolatos
kepzesi szüksegletenek Ieltarasa.
8. Költseghatekony lehetósegek Ielkutatasa az energiahatekonysag növelese
erdekeben ui es regi telephelyeken.
9. EnergiaIogyasztas es környezetszennyezes csökkenteset celzo beruhazasi program
kidolgozasa.
10.Energiagazdalkodasi tevekenysegek költseghatekonysaganak Ielmereset celzo
eliarasok Ielülvizsgalatanak bevezetese es Ienntartasa mind a Ielsó vezetes, mind az
erintett beosztottak szamara.
Elszamoltathatosag
A io ielentesi rendszer legalabb olyan Iontos, mint az energiagazdalkodas
elhelyezkedese a vallalaton belül. A következókre van szükseg:
az energiaIogyasztas ellenórzesenek Ielelósseget ra kell ruhazni arra a
szemelyre, aki a vallalat adott reszeben a költsegvetesert Ielelós,
egy szemelyt keli Ielelósse tenni az összes energiagazdalkodasi tevekenyseg
összehangolasaert, akinek rendszeresen ielentenie kell, hogy a különallo
egysegek hogyan ellenórzik energiaIogyasztasukat,
az energiaIelhasznalok ennek a szemelynek ielentenek közvetlenül es neki
tartoznak elszamolassal is,
az a szemely közvetlenül ielent a Ielsó vezetesnek es annak tartozik
közvetlen elszamolassal az energiagazdalkodasi tevekenysegeket illetóen,
vilagos strukturat kell kialakitani az energiagazdalkodassal Ioglalkozo
osztalyközi bizottsag szamara.
Havonta legalabb egyszer kell ielentenünk ama reszleg vezetóienek, ahol elhelyezest
nyertünk. Ezen reszlegvezetón keresztül kell ielentest tennünk az osztalyközi
energiagazdalkodasi bizottsagnak legalabb egyszer negyedevenkent. Az ilyen
bizottsag elónye abban all, hogy azon keresztül hozzaIerhetünk azokhoz a
dönteshozatali területekhez, amelyek hatassal vannak olyanIaita energiaIogyasztasra,
ami egyebkent szamunkra nem elerhetó. Ezen a bizottsagon keresztül evente legalabb
egyszer ielentenünk kell az igazgatosagi testületnek.
44 © Phare Program HU-94.05
Az is kivanatos, hogy az energiagazdalkodasi osztalyon dolgozo szakembereket ket
csoportra osszuk ugy, hogy az egyik csoport az energiamegtakaritast celzo
intezkedesekert legyen telelós, a masik pedig az azokat magaba Ioglalo beruhazasok
megterüleseert. Mig mindket csoport közvetlenül a Ióenergetikusnak tartozik
elszamolassal, az ellenórzesi Ieladatokat ellato csoport munkaiat rendszeres külsó
Ielülvizsgalatnak kell alavetni. Altalaban mind a reszlegvezetó, mind pedig az
osztalyközi Energiagazdalkodasi Bizottsag reszt vesz ebben a Ielülvizsgalati
tevekenysegben.
Az energiagazdalkodasi osztalv
Hogy hany beosztottra van szüksege a Ióenergetikusnak tevekenysegei ellatasahoz,
a következó tenyezóktól Iügg:
az energiaszamlak nagysaga,
milyen mertekú energiaIogyasztas csökkentesre van szükseg a vallalatnal,
milyen Iazisban van az energiagazdalkodasi program.
Masreszról, az energiaIogyasztas csökkentesenek merteke a következók Iüggvenye:
a vallalat telephelyeinek, üzemeinek es tevekenysegeinek szama es
kiteriedese,
azok ielenlegi energiahatekonysagi szintie,
a dolgozok ielenlegi energiatudatossagi szintie es a mar bevezetett
energiamegtakaritast celzo rutintevekenysegek szinvonala,
a vezetói dönteshozatalt tamogato ielenleg múködó energiaügyi inIormacios
rendszer megIelelósegi Ioka,
a Ielsorolt tenyezók barmelyikenek iavitasat elóiranyzo költsegvetes
nagysaga.
A Ielsoroltakbol egyertelmúen következik, hogy idóról-idóre valtozni Iog az
energiagazdalkodasi tevekenysegek ellatasahoz szükseges szakemberek szama. A
rendelkezesünkre allo beosztottak szama nem az egyetlen Iontos szempont. Hasonlo
Iontossaggal bir szakertelmük es tapasztalatuk szintie. Kelló szakertelem es
tapasztalat hianyaban a reszünkról törtenó alapos ellenórzes nelkül kicsi a remeny
arra, hogy múködesük hatekony lesz. Ha igy all a dolog, ez alaashatia saiat
tevekenysegünk hatekonysagat, mivel elveszi idónket attol, hogy egyeb Ieladatainkat
lelkiismeretesen ellathassuk, mint peldaul strategiai gondolkodas, a vallalaton belüli
ielentestetel, az energiagazdalkodasi tevekenysegek ertekenek nepszerúsitese a
szervezeten belül es kivül.
© Phare Program HU-94.05
45
Hosszabb idószakot tekintven, az energiagazdalkodasi tevekenysegeknek keszsegek
es szakertelem szeles skalaiabol kell taplalkozniuk:
altalanos vezetesi,
múszaki,
penzügyi,
szemelyzeti vezetói,
oktatasi es kepzesi,
marketing.
A lenyeg az, hogy a keszsegek es tapasztalatok megIeleló aranyat gyúitsük össze a
megIeleló idóben es a megIeleló helyen. Munkaprogramunk különbözó Iazisaiban
különbözó tipusu segitsegre van szüksegünk, ezert szakembereinknek a következó
területeken kell iartasnak lenniük:
1. Iazis:
a telephelyeken, üzemekben es ellenórzeskor alkalmazott
energiahatekonysag,
oktatas es kepzes.
. Iazis:
beruhazasok szamvitel es penzügyi ertekelese.
3. Iazis:
motivacio, ösztönzes, nepszerúsites, reklam
vezetói inIormacios rendszerek tervezese es múködtetese.
7.2.2. Motivacio
A vezetes olyan vegrehaitasi Iolyamat, melynek segitsegevel celiainkat mas
emberekkel kialakitott kapcsolatok utian eriük el. A legtöbb Ióenergetikusnak peldak
es meggyózes eszközeivel kell megprobalniuk hatast gyakorolni az emberek
viselkedesere ahelyett, hogy megmondanak nekik, mit tegyenek. Korabban az volt az
elteriedt nezet, ma mar kevesbe szeles körben hallhato mint peldaul tiz evvel ezelótt,
hogy az energiagazdalkodas múszaki kerdes. A Ielhasznalo reszeról az epület
múködesebe törtenó beavatkozast helytelen dolognak tekintik, es a cel az, hogy a
minimumra csökkentsük a Ielhasznalo viselkedese altal gyakorolt hatast az epület
ellenórzesenek automatizalasaval. Bar igaz, hogy a kazanrendszerek iobb vezerlese, a
szobatermosztatok es az idókapcsolok nagymertekben iavitiak az
energiahatekonysagot es csökkentik a Iogyasztast, ha teliesen kivesszük a környezeti
ellenórzest az epületek hasznaloi kezeból, ronthat a hatekonysagon. Az emberek
megtalaliak az automatikus rendszerek kikerülesenek modiait: nyitva hagyiak az
ablakokat es az aitokat, nem kapcsoliak ki a villanyt, amikor mar nincs ra szükseg,
beleavatkoznak a vezerlesbe es megvaltoztatiak a termosztat beallitasat.
Mig az ilyen viselkedesIormak megkeseritik a múszakiak eletet, a gyakorlatban azt
talaliuk, hogy az embereket io szoval es meggyózessel ra lehet venni bizonyos
4 © Phare Program HU-94.05
dolgokra. Peldaul akkor erünk el sikereket az energiamegtakaritas területen, ha a
kelló motivacioval rabiriuk az embereket viselkedesük megvaltoztatasara. Hogy ezt a
kerdest hogyan tudiuk megoldani, elsósorban a saiat vezetesi stilusunktol es a
vallalatunknal kialakult kulturatol Iügg.
A problemank abban all, hogy a legtöbb ember nem tulaidonit nagy Iontossagot az
energianak. Az emberek csak akkor szoktak eszrevenni környezetüket, ha hirtelen
kenyelmetlen erzesük tamad: ha tul meleg vagy tul hideg van, aporodott a levegó vagy
huzat van, tul erós vagy tul gyenge a Ieny. A kenyelmüket illetóen az emberek a
stabilitast keresik, ezert nem könnyú ravenni óket, hogy annyi Iigyelmet szentelienek
az energiagazdalkodasnak, amennyit az megerdemel. Ne Ieleitsük el, hogy a költsegek
csökkentese es a környezetszennyezes iavitasa erdekeben törekszünk a hatekonyabb
energiaIelhasznalasra.
De az emberek motivalasa erdekeben ezeket a szervezeti celokat ugy kell talalni,
hogy az megnyerie az emberek tetszeset. Ha beIolyasolni ohaitiuk azokat, akik Iölött
nincs hatalmunk, akkor nekik kell azonosulniuk ezekkel a szervezeti celokkal. Ennek
elerese erdekeben be kell bizonyitanunk, hogy tevekenysegeinket es elvarasainkat a
.vasarlo igenyei motivaliak¨. Sok esetben azonban pont az ellentete törtenik. Jelenleg
az az altalanos helyzet, hogy a Ielsó vezetes elóiria a Ióenergetikusnak, hogy
önkenyesen megvalasztott szazalekkal csökkentse az energiaköltsegeket, es csupan
keves vallalat ert el megtakaritasokat azaltal, hogy ravette embereit hozzaallasuk es
viselkedesük megvaltoztatasara. Szamos modon növelhetiük beIolyasunkat, peldaul
azaltal, hogy
biztositiuk az embereket arrol, hogy nyernek valamit iavaslatunkbol,
iutalmazunk, peldaul dicserünk, vagy egy io szot szolunk a megIeleló
emberekhez,
kiteriesztiük beIolyasunkat IelIele, oldaliranyban es leIele.
Mi motivalia az embereket? Hogyan vehetiük ra az embereket arra, hogy kapcsoliak
ki a villanyt, ha nincs ra szükseg vagy elegedienek meg az alacsonyabbra allitott
termosztattal? Hogyan gyózhetiük meg óket arrol, hogy pontosan olvassak le a
meróorakat minden honapban es idóben küldiek be az adatokat? Es hogyan szerezzük
meg a iovahagyast ahhoz a beruhazashoz, melynek eredmenyekent olyan intezkedesek
kerülnek bevezetesre, amelyek meggyózódesük szerint energiamegtakaritashoz
vezetnek?
A motivacio mindaz, ami arra ösztönzi az embereket, hogy önkentesen
cselekedienek bizonyos modon es tartsanak ki mellette a nehezsegek aran is. Az
embereknek vannak alapvetó szüksegleteik (pl. etel), amelyek ki nem elegitesük
eseten ösztönöket hoznak mozgasba (pl. ehseg), ami viszont cselekveshez vezet (etel
keresese). De az emberek bonyolultabb okoknal Iogva is cselekszenek. Azonossag es
elegedettseg erzeset keresik masokkal kialakitott kapcsolatok eredmenyekeppen.
Következeskeppen a kollegak reszeról erkezó nyomas nagyobb hatast gyakorolhat,
mint a penzügyi ösztönzes vagy a vezetesi ellenórzes. Ezt a megközelitest magukeva
tevó szervezetek iobban töródnek a dolgozok hangulataval, csoportok es nem
egyenek ösztönzeset túzik ki celul, taiekoztatiak dolgozoikat, peldaul a vallalat lapia
utian, valamint igyekeznek a munkahelyet megelegedes Iorrassa alakitani.
© Phare Program HU-94.05
47
A munkahelyi megelegedettseg megteremtesenek egyik Ió modszere abban all, hogy
ugy alakitiuk a munkahelyi körülmenyeket, hogy a dolgozok azaltal erhetik el saiat
celiaikat, hogy eróIesziteseket tesznek a szervezet celkitúzeseinek eleresere. Ily
modon a teliesitmenyszinteket magasra lehet allitani, ha az emberek magukenak
Iogadiak el azokat. A munka gazdagabba tesz bennünket alapelv szinten Iontos a
motivalas szempontiabol. Ha az embereknek nagyobb önallosagot adunk, nagyobb
megelegedettseggel vegzik munkaiukat. Következeskeppen a dolgozokat iobban el
tudiuk szamoltatni cselekedeteikert.
Az elvarasok is hatast gyakorolnak a viselkedesre. A dolgozok eróIesziteseiket a
iutalomhoz merik. Ha ugy erzik, a tólük elvart eróIeszites ioval meghaladia a vart
eredmenyt, motivacioiuk csökken. Ugyanez törtenik, ha megitelesük szerint masok
magasabb iutalmat kapnak ugyanazert az eróIeszitesert. Azokon a területeken, ahol a
vallalat iutalmaz vagy nem, a teliesitmeny hatast gyakorol a dolgozok erzeseire,
következeskeppen motivaltsagi szintiükre. Bar az emberek tudiak, hogy vilagos
kapcsolat van az eróIeszites, a teliesitmeny es a iutalom között, nincs bizonyitek arra
nezve, hogy csupan a iutalom növelesevel az embereket teliesitmenyük iavitasara
lehetne ösztönözni. A iol vegzett munka nagyobb elismerese es a dolgozokra
ruhazott, munkaia iranti megnövelt Ielelósseg valoszinúleg iobb hatast Iog elerni. A
kellemetlen dolog viszont az, hogy a iutalom hianya elveszi az emberek munkakedvet.
A magasan motivalt emberek, amennyiben nem megIeleló körülmenyek között
kenytelenek dolgozni es nem is Iizetik meg óket rendesen, elegedetlenek lesznek es
nem mutatnak io teliesitmenyt.
Kit erdemes motivalnunk?
Hat kategoriara lehet osztani azokat az embereket, akiket motivalni kell. Mindegyik
csoport mas modon erdekelt az energia kerdeseben, ezert mas motivaciot igenyel.
1. Felsó vezetók
A Ielsó vezetóket leginkabb az ösztönzi, hogy a vallalat teliesitmenyet a költsegek
csökkentesevel es a nyeresegesseg növelesevel iavitsak. A legIontosabb tehat az, hogy
eredmenyeinket ilyen Iormaban hozzuk tudomasukra.
Mutassuk be nekik, hogy milyenek lennenek az üzemanyag költsegek ma, ha
energiahatekonysagi intezkedeseket tettünk volna a multban. Iriuk le, hogy hogyan
lehetett volna elerni ezeket a megtakaritasokat, artargyalasok segitsegevel, bizonyos
energiahatekonysagi intezkedesekbe valo beruhazassal vagy iobb iranyitassal. Ezek
utan szamviteli uton szamszerúsitsük a megtakaritasokat, mivel ez kivalo eszköz
energiagazdalkodasi tevekenysegek es iövóbeli beruhazasok Iinanszirozasara.
Egyes Ióenergetikusok nagy Iontossagot tulaidonitanak ielentós hatalommal biro
patronus beIolyasanak. Ez azonban nem idealis megoldas, mivel nagymertekben Iügg
attol, hogy az illetó patronus meddig marad magas posztian es meddig tartia Ienn
erdeklódeset es tamogatasat. Jo megoldas viszont arra, hogy energiagazdalkodasi
programot inditsunk be es gyorsan cselekediünk. A problema a motivacio
szempontiabol az, hogy a kölcsönvett hatalom elegedetlenseget szül es a kegyekból
valo kieses visszaiara Iorditia a mar elert haladast. Modszeresen kell eliarnunk annak
erdekeben, hogy a patronusi segitseget biztosabb bazisra csereliük, tamogatast
keresven a vallalat telies vertikumaban. Különösen lenyeges az, hogy meggyózzük az
egysegek vezetóit arrol, hogy az energiagazdalkodas területen elert sikereket saiat
48 © Phare Program HU-94.05
eredmenyüknek tekintsek, meg akkor is, ha segitsegünk es batoritasunk nelkül ez nem
ment volna.
. Osztalyvezetók
Az osztalyvezetók motivalasanak legegyszerúbb modia az, hogy óket tesszük
Ielelósse az energiaköltsegek kezbentartasaert saiat költsegvetesi területükön. Oket az
Iogia energiaIogyasztas csökkentesere ösztönözni, hogy mi Iog törtenni el nem költött
energiaköltsegekre szant penzeszközökkel es hogyan Iogiak meghatarozni a
költsegvetest az elkövetkezó evre.
Nemely vallalatnal a költsegvetest iranyitoknak lehetósegük van arra, hogy az
energiaköltsegekre elóiranyzott Iorrasok bizonyos hanyadat megtarthassak es mas
költsegvetesi területekre csoportositsak at. Egyetemen peldaul a megtakaritasokat
oktatas es kutatas Iinanszirozasara hasznalhatiak. Mas szervezeteknel, ahol a
megtakaritasokat elvoniak es a iövó evi költsegvetest annak aranyaban karcsusitiak, a
megtakaritasokat nem ösztönzik, különösen akkor, ha a költsegvetesról döntó
szemelyek amiatt aggodnak, hogy az energiaIogyasztas ismet hirtelen megnövekedhet
szigoru tel eseten.
A megtakaritasok elvonasa azonban nem mindig hat negativ ösztönzeskent. Van
olyan vallalat, ahol a költsegcsökkentes önmagaban elegseges ösztönzes az
osztalyvezetók szamara, habar az összes megtakaritast visszaaramoltatiak a
központba. Itt ugyanis azt a modszert követik, hogy az energiagazdalkodast beepitik a
telies eróIorrasgazdalkodasba es a teliesitmenyt ugyanugy ielentik, mint az összes
egyeb költsegeket.
Meg ilyen körülmenyek között is meg kell talalniuk az osztalyvezetóknek azokat a
modokat, amelyek segitsegevel beosztottaikat energiamegtakaritasra buzdithatiak.
Nekik szüksegük van a Ióenergetikus segitsegere es tanacsara a tekintetben, hogy
milyen viselkedesIorma csökkenti leginkabb az energiaIogyasztast; abban is
segitsegünkre szorulnak, hogy megemeliek embereik tudatossagi szintiet az ilyen
kerdeseket illetóen es rendszeres visszacsatolast varnak beosztottiaik teliesitmenyeról.
3. Kulcsszemelyek
A kulcsszemelyek közvetlenül ellenórzik az epületek vagy üzemek múködeset, ók a
területIelelósök, a gondnokok es a karbantartok. Hogy meggyózzük óket az
energiaIogyasztas ellenórzesenek Iontossagarol, szükseges, hogy a kulcsszemelyek
legalabb reszben az ellenórzesük alatt allo területek es üzemek
energiahatekonysaganak növelesehez meriek a saiat szemelyes teliesitmenyüket es
munkaiukbol eredó megelegedettsegüket.
Sikerük attol is Iügg, hogy munkaiuk elvegzese utan mennyi Ielhasznalhato
kapacitasuk marad, valamint, hogy mekkora az önallosaguk munkaiuk
megszervezeseben. Ha minden csepp ereiüket Ielemeszti az altaluk ellenórzött üzem
vagy terület múködtetese, akkor Ió celkitúzesük a meghibasodasok megelózese es a
hasznalok reszeról erkezó panaszok elkerülese.
Amennyiben a kulcsszemelyeket alabecsülik a Ielsó vezetók, csak akkor szamitanak
raiuk, ha valami elromlik, meg a legalapvetóbb energiahatekonysagi intezkedesekhez
szükseges költsegvetessel sem rendelkeznek es önkenyesen meghatarozott szazaleknyi
energiacsökkentest ronak ki raiuk atIogo utasitasok kereteben, akkor minden
© Phare Program HU-94.05
49
bizonnyal igen nehez lesz óket ösztönözni. Masreszról viszont, ha az
energiahatekonysagot szemelyes celkent Iogadiak el, ha tamogatast, elismerest es
anyagi eróIorrasokat kapnak a Ielsó vezetestól, es a Ióenergetikus múszaki segitseget
is ad nekik, akkor nagyobb valoszinúseggel lesznek büszkek munkaiukra.
Alakitsunk ki szemelyes kapcsolatokat ezekkel az emberekkel. Tartsunk io
munkakapcsolatokat velük rendszeres talalkozok utian. Hogy ezek a kapcsolatok
Iormalisak vagy közvetlenek lesznek-e, az adott vallalattol, valamint a szemelyes
vezetesi stilusunktol Iügg. A kulcsIontossagu ellenórzó szemelyzetet ugy
motivalhatiuk, hogy .gazdagitiuk munkaiukat¨ azaltal, hogy segitünk nekik arra
hasznalni Iel az energiahatekonysagot, hogy munkaiukra büszkebbek lehessenek.
4. Az energiagazdalkodasi osztaly dolgozoi
Es vaion mi mitól vagyunk elegedettek munkankkal? Ha mi nem erezzük motivalva
magunkat, kollegainkat es a vallalat többi dolgozoit sem tudiuk ösztönözni. Erdemes
megallni itt egy pillanatra es elgondolkozni azon, hogy milyen valaszt adhatnank erre a
kerdesre. A vezetóket altalaban harom alapvetó mozgatorugo motivalia: teliesitmeny,
hovatartozas, hatalom. Altalaban azt talaliuk, hogy ezek közül egy Iontosabb
szamunkra, mint a többi.
Ha proiektorientaltak vagyunk, akkor Iontos szamunkra az eredmenyek elerese, a
vilagosan meghatarozott celok, a szemelyes megbizatasok, valamint a merhetó
eredmenyek. Szeretiük a valtozatossagot, mivel az allando kihivast ielent, ugyanakkor
sokat szamit nekünk Iónökeink elismerese. röviden szolva, a teliesitmeny ösztönöz
bennünket.
Ha az emberi kapcsolatok az a tenyezó, ami igazan ielentóseggel bir szamunkra, es
szivesebben dolgozunk masokkal együtt mint egyedül, motivacionk abban all, hogy
masokat is bevoniunk az energiagazdalkodas tervezesebe es múködtetesebe.
Kollegainkat csapatta igyekezzük szervezni, es io munkaszellemet probalunk kiepiteni
az energiaIelelósök es az egysegvezetók között. ÖsszeIoglalva, a hovatartozas
szamunkra a Ió motivalo tenyezó. Ha az a lenyeges szamunkra, hogy az embereket
beIolyasoliuk es igazgassuk óket, az motival bennünket, hogy sikerrel vegyünk ra
masokat arra, hogy a vallalatunk erdekeben cselekedienek. Masok viselkedeset
akariuk meghatarozni, vagy legalabbis a helyes iranyba terelni. Dioheiban
összesúritve, bennünket a hatalom motival.
5. EnergiaIelelósök
Nyilvanvalo elónnyel iar, ha energiaIelelósöket neveznek ki, akik az adott reszleg
vagy epület energiaIogyasztasaert Ielelnek. Idealis esetben a kepviselóket azok a
reszlegek nevezik ki, ahol dolgoznak. A manualisan törtenó meróora-leolvasasnak
megvan a maga erteke. Az emberek gyakran iobban ismerik Iel a problemakat, mint az
automatikus erzekelók. Ha van olyan emberünk, aki töródik az energiaügyi
kerdesekkel, az mas emberek viselkedesere is hatassal lehet es arra ösztönözheti a
kollegakat, hogy iobban odaIigyelienek a dolgokra. Keriük meg óket, hogy tartsak
nyitva szemüket, ielentsek a hibakat es azt, hogy velemenyük szerint mi modon lehet
energiat megtakaritani; tovabba keriük Iel óket, hogy kiseriek Iigyelemmel az
energiapocsekolasi esemenyeket: csukiak be az aitokat es az ablakokat, kapcsoliak le
a villanyt. A gyakorlatban ennek a sikere az adott vallalattol, illetve annak az
energiagazdalkodas irant kialakitott elkötelezettsegetól Iügg. Amennyiben mas
50 © Phare Program HU-94.05
dolgozok nem teszik magukeva ezt a Ielügyelói szerepet, nyilvanvalo negativ
következmenyeket eredmenyezhet. Az energiaIelelósöket atmeneti megoldaskent
celszerú alkalmazni, mivel iobb, ha nyomonkövetói Iunkcioiukat megszüntetik,
amennyiben a vallalat önmúködó merórendszert vezet be es az energiaügyet beepiti a
rutinszerúen vegzett Iorrasgazdalkodasba. Az energiaIelelósöknek kepzesre es
tamogatasra van szüksegük Iunkcioiuk teliesitesehez, es ami ennel talan meg
Iontosabb, dicserni es batoritani kell óket, hogy kitartoan vegezzek nemileg halatlan
rutinIeladatukat. Vilagosan kell latniuk, hogy munkaiuk iavitia a hatekony
energiaIelhasznalast. Tudataban kell lenniük annak, hogy a meróorak pontos es
idóbeni leolvasasa alapvetó Iontossagu a hatekony energiagazdalkodas szempontiabol
es, hogy a hibak beielentese energiamegtakaritashoz vezet. Ez azt ielenti, hogy
vilagos, naprakesz inIormacioval kell ellatnunk óket. A beielenteti hibakat gyorsan es
hatekonyan kell kivizsgalnunk. Meg egyszer hangsulyozzuk: ha a mi oldalunkon
akariuk óket tartani, szemelyes kapcsolatokat kell kiepiteni velük.
. A vallalat dolgozoi
A vallalati dolgozok egeszenek motivalasakor a környezeti meggondolasok sok
ember szamara legalabb akkora ielentóseggel birnak, mint a penz. Szamitsuk ki az
energiamegtakaritas szendioxid es kenemmissziora gyakorolt hatasat. Mutassuk be ezt
a globalis Ielmelegedes es savas esó temaiaval összeIüggesben.
Gondolkodiunk el azon, hogy vaion a vallalatunk energiamegtakaritasanak egy
reszet nem tudna-e iotekonysagi celokra Iorditani. Ha egy osztaly kevesebbet költ a
szamara elóirt költsegvetesnel, dolgozoi nevezhetik meg azt a iotekonysagi celt,
amelyre a megmaradt összeget szaniak. Nincs szükseg arra, hogy minden dolgozoval
szemelyesen beszeliünk, különösen akkor, ha az egysegvezetóket el tudiuk latni az
embereik motivalasahoz szükseges anyaggal. Ha megIeleló megoldasnak túnik,
epitsük be az energiahatekonysagot a dolgozok ösztönzesi programiaiba es a vallalat
körlevele utian ismertessük a reszleg energiamegtakaritas teren elert eredmenyeit.
Jezetesi stilus
Vezetesi stilusunk hatassal van arra, hogy milyen modon motivaliuk a vallalat
dolgozoit, modszereinket az adott vallalati kulturahoz es a szoban Iorgo motivalando
szemelyhez keli igazitanunk. A különbözó kulturak különbözó stilust igenyelnek.
A vallalkozoi kultura szemelyes kapcsolatokon alapulo dinamikus vezetesi
stilust helyezi elóterbe. A kockazat es valtozas altal ösztönzött mozgekony
szemelyisegtipusnak kedvezó.
A csapatkultura az összeiöveteleken es beszelgeteseken nyugvo tamogato
vezetesi stilust kedveli. Az együttmúködes altal motivalt utegyengetó tipusu
szemelyiseg szamara vonzo.
A hierarchikus kultura a szakertelmen es eliarasokon nyugvo Iormalis
vezetesi stilust Iavorizalia. Ez a legiobb megoldas a stabilitast es ellenórzött
környezetet helyesló összekötó tipusu szemelyisegIorma szamara.
A piaci kultura a celkitúzeseken alapulo, celorientalt vezetesi stilust tartia a
legmegIelelóbbnek. A Iüggetlenseg es szemelyes elszamoltathatosag hivei
vonzodnak hozza leginkabb.
© Phare Program HU-94.05
51
Nyilvanvaloan a vallalat nem minden dolgozoia rendelhetó hozza a Ient iellemzett
tipusokhoz, ezert ugy kell eliarnunk, hogy az megIelelien az adott egyenek
elvarasainak. Ne Ieledkezzünk meg munkank közben a motivacioval kapcsolatban
Ielsorolt meggondolasokrol. Túnódiünk el azon, hogy hogyan hasznosithatiuk azokat
munkatarsainkkal kapcsolatban, Ióleg amikor beIolyasolni igyekszünk óket. Ne
szabalykent kezeliük ezeket a gondolatokat. Az emberek motivalasanak nincsenek
leegyszerúsitett modiai, a Ienti iavaslatok azonban segitsegül szolgalhatnak akkor, ha
azt probaliuk Ielmerni, mennyire sikeresen oldiuk meg ezt a problemat.
7.2.3. Energiapolitikai pelda
Az elkòtelezettseg deklaralasa
Környezeti strategiaia reszekent a vallalat elkötelezi magat a Ielelóssegtelies
energiagazdalkodas, valamint energiahatekonysag iavitasat celzo eliarasok irant összes
epületeiben, üzemeiben es berendezeseinel, amennyiben az költseghatekony.
Politika
A vallalati politika celia az energiaIogyasztas ellenórzese
szüksegtelen kiadasok elkerülese,
költseghatekonysag, termelekenyseg, munkakörülmenyek iavitasa,
a környezet vedelme, valamint
a Iosszilis üzemanyagok hasznos elettartamanak meghosszabbitasa
erdekeben.
elok
A vallalat hosszutavu celkitúzesei a következók:
1. energiahordozok leggazdasagosabb költsegen valo beszerzese,
. azok leghatekonyabb modon törtenó Ielhasznalasa,
3. az energiaIogyasztas altal okozott szennyezes, elsósorban a CO

emisszio,
mennyisegenek csökkentese, valamint
4. a környezeti es meguiulo energiaIorrasok Ielhasznalasaval a Iosszilis
energiahordozoktol valo Iüggóseg csökkentese, ahol csak lehetseges.
Azonnali celok
A vallalat rövid tavon az alabbi celokat túzi ki maga ele:
1. energiaIogyasztasa Iölötti ellenórzes megszerzese beszerzesi, üzemeltetesi,
ösztönzesi, valamint kepzesi modszereinek Ielülvizsgalata es iavitasa utian,
. energiamegtakaritast celzo Iolyamatos intezkedesi programokba valo
beruhazas, amely a legiobb megterülest hozza olyan penzalapok elóteremtese
erdekeben, melyek legalabb reszben tovabbi energiagazdalkodasi
tevekenysegekbe ruhazhatok be, es/vagy
3. a Ienti eredmenyek vedelme olyan vezetói inIormacios rendszer
letrehozasaval es Ienntartasaval, mely biztositia, hogy azokhoz iut el az
5 © Phare Program HU-94.05
inIormacio, akiknek szüksegük van ra, idóben es a megIeleló Iormaban
kapiak azt, hogy segitse a vezetói döntesek meghozatalat.
(A nem kivantpontok törlendók az energiagazdalkodas mar elert Iazisanak
megIelelóen).
Felelossegek
Az energiaIogyasztas ellenórzesenek Ielelóssege arra az igenybeveteli ponthoz
legközelebb levó, relevans vegIelhasznalora harul, aki elszamolassal tartozik a
költsegvetes kezelóienek az adott Iogyasztasert.
Az energiaköltsegert a Ielhasznalasi ponthoz legközelebb tevekenykedó
költsegvetest kezeló szemely Ielelós, aki közvetlenül szamol el a penzügyi vezetónek
ezzel a költseggel.
Az energiagazdalkodasi tevekenysegek koordinalasaert a Ióenergetikus Ielel, aki az
Energiagazdalkodasi Bizottsagnak tartozik elszamolassal ama reszleg vezetóien
keresztül, ahol dolgozik.
Az energiapolitika kidolgozasa es megvalositasa az Energiagazdalkodasi Bizottsag
Ielelóssege, amely az igazgatosagnak tartozik elszamolassal.
A Ióenergetikus es munkatarsai abban a reszlegben nyernek elhelyezest, amely
leginkabb tamogatia az energiagazdalkodasi tevekenyseg ielenlegi Iazisat. Ez a
reszleg: ... (Iriuk be a megIelelót).
Az Energiagazdalkodasi Bizottsag a vallalat minden energiaIogyaszto reszlege altal
delegalt kepviselókból all. Ezek a kepviselók: ... . (Iriuk be a szemelyek nevet es
beosztasat).
Negyedevenkent ül össze es elnöke .... (Iriuk be a nevet es a beosztast), az
igazgatosag tagia.
A Bizottsag a Környezetgazdasagi Bizottsag albizottsagakent múködik es annak
tartozik ielentesi kötelezettseggel. (Ha nem igy van, törlendó).
Szerkezet
A Ióenergetikus havonta ielentest keszit közvetlen Iónökenek az
energiagazdalkodasi tevekenysegról, külön szamlakkal igazolva
az energiaIelhasznalas, valamint
az energiagazdalkodasi tevekenyseg költsegeit.
© Phare Program HU-94.05
53
Közvetlen Iónöken keresztül negyedevenkent ielentest tesz az Energiagazdalkodasi
Bizottsagnak, amely rendszeresen küld ielentest, illetve egyszer egy evben elóadast
tart az igazgatosagnak:
az epületek, üzemek, berendezesek energiaIogyasztasarol,
a Iogyasztas csökkentese erdekeben kiIeitett energiagazdalkodasi
tevekenysegekról.
Kommunikacios csatornak
A vegIelhasznalok vagy költsegveteskezelók altal ellenórzött energiaIogyasztassal
kapcsolatos ügyekról szolo Iormalis kommunikaciot a Ióenergetikus Iogia össze, aki,
amennyiben szükseges, közvetlen Iónöke, egyeb Ielsó vezetó, vagy az
Energiagazdalkodasi Bizottsag tudomasara hozza azt.
Az energiagazdalkodasi tevekenysegekkel kapcsolatos Iormalis kommunikacio
ugyancsak a Ióenergetikus utian törtenik, aki, ha Iontosnak tartia, az összes relevans
vegIelhasznalo, a költsegvetes kezelói, közvetlen Iónöke, egyeb Ielsó vezetók, illetve
az Energiagazdalkodasi Bizottsag Iigyelmebe aianlia azt.
Akcioterv
Az elkövetkezó evben az alabbi energiagazdalkodasi tevekenysegeket Iogiuk
elvegezni:
költsegvonzattal ellatott munkaprogram kidolgozasa,
a meghatarozott allomasok reszletes idózitesenek elkeszitese,
a nevesitett szemelyek altal Ioganatositando eliarasok azonositasa.
Forrasok
Az energiagazdalkodasban resztvevó szemelyek szama, szaktudasuk összessege
valamint a beruhazas nagysaga megIelelnek a Ienti tevekenysegek követelmenyeinek.
Az elkövetkezó evben a dolgozok szama ..... lesz. (Iriuk be a megIeleló szamot.)
A iövó ev energiagazdalkodasi költsegvetese a vallalat eves energiaköltsegenek 10
szazaleka lesz, azaz .... (Iriuk be a megIeleló szamot).
Felùlvizsgalat
Az összes energiagazdalkodasi tevekenyseg idószakonkent Ielülvizsgalatra kerül. A
Ióenergetikus allapitia meg a haladast a kitúzött celokkal valo összehasonlitassal,
valamint a különbözó tevekenysegek penzben kiIeiezhetó erteket is azonositia,
amennyiben lehetseges.
Az Energiagazdalkodasi Bizottsag kesziti el a tevekenysegek eves auditalasat, maid
beterieszti az igazgatosagnak. Ezt követóen a Iontos reszleteket a megIeleló Ielsó
vezetók, a költsegvetes kezelói, illetve a vegIelhasznalok tudomasara hozzak.
A ielen energiapolitikai dokumentum evenkenti Ielülvizsgalatra es elIogadasra kerül.
54 © Phare Program HU-94.05
8. FELHASZNALT ES AJANLOTT IRODALOM
BALIKO S.: Lefuvato vezetekek kapacitasanak meghatarozasa. Kóolai es Földgaz,
1981. november pp. 37-334.
BALIKO S.: Zart lefuvato rendszerek legkedvezotlenebb ellen-nvomasainak
meghatarozasa az egvideiú lefuvatasok figvelembevetelevel, Kóolai es Földgaz, 198.
oktober pp. 31-317.
BASSA G.: Tùzelestechnika, BME Gepeszmernöki Kar iegyzete. Tankönyvkiado, Bp.,
199.
BECKMANN, G. GILLI, P. V.: A ho tarolasa. Múszaki Könyvkiado, Bp., 1987.
BIHARI P.: Segedlet az Energetika c. targvhoz, BME Energetika Tsz., Bp., 199.
BOGNAR LACZKO SIPOS: A kòzlekedes energiagazdalkodasa, FelsóIoku
energetikuskepzó tanIolyam iegyzete, Digital-Comp Bp., 1988.
BOGOSZLOVSZKIJPOZ: Hohasznositas a leg- es fútestechnikaban. Elmelet es
szamitasi peldak, Múszaki Könyvkiado, Bp., 1987.
BOUSTEAD, I. HANCOCK, G. F.: Ipari energiaanalizis, Múszaki Könyvkiado,
Budapest, 1983.
BÜKI G.: Fútoeromúvek es tavhorendszerek, Múszaki Könyvkiado, Bp., 1980.
DÖRING KOCH - ZELTNER: Ipari berendezesek hoszigetelese. Ipari szakkönyvtar
Múszaki Könyvkiado, Bp., 1985.
ENDREY T.: Gepiarmúvek, FelsóIoku energetikuskepzó tanIolyam iegyzete, Digital-
Comp Bp., 1988.
Energiafelhasznaloi Kezikònv.. Szerkesztette: BAROTFI I., Környezettechnika
Szolgaltato KIt., Bp., 1993.
Energiagazdalkodasi kezikònvv Energiagazdalkodasi utmutato, Magyar-EU
Energia Központ, Budapest, 1997.
Energiapolitika Magvarorszag, OECD Ielmeres, Parizs, 199.
Epùletgepesz múvezetok zsebkònvve, Múszaki Könyvkiado, Bp., 1979.
FARKASNE NAGY GASPAR: Energiagazdalkodas, NME Ipari Kemencek
Szakmernöki Szak hallgatoi reszere, NME Mernöki Tovabbkepzó Intezet, Bp., 1985.
FARKAS O.-NE: Kohaszati kemencek, Tankönyvkiado, Bp., 1985.
Felsofoku energetikusi Tanfolvam iegvzete. II. Energiagazdalkodas. Elókeszületben.
Bp., 1997.
FUZY O.: Aramlastechnikai gepek es rendszerek, Tankönyvkiado, Bp., 1991.
© Phare Program HU-94.05
55
GARBAI L.: A hoveszteseg merese es szamitasa az ipari energetikaban, Múszaki
Könyvkiado, Bp., 1988.
GARBAI DEZSO: Aramlas energetikai csovezetek-rendszerekben, Múszaki
Könyvkiado, Bp., 198.
GYÖRKE B.: Ipari energiagazdalkodas, FelsóIoku energetikuskepzó tanIolyam
iegyzete, Digital-Comp Bp., 1988.
HARMATHA A.: Hohasznositas. Múszaki Könyvkiado, Bp., 1985.
HELLER L.: Energiagazdalkodas, Összeallitotta: JASZAY T. BME Gepeszmernöki Kar
iegyzete. Tankönyvkiado, Bp., 19.
HELLER L.: Hotarolok, Összeallitotta: JASZAY T. BME Gepeszmernöki Kar iegyzete.
Tankönyvkiado, Bp., 197.
Ipari folvamatok múszerezese. Szerkesztette: Helm L., Múszaki Könyvkiado, Bp.,
19.
Kalorikus gepek, Szerkesztette: FÜLÖP Z., BME Gepeszmernöki Kar iegyzete.
Tankönyvkiado, Bp., 1991.
KERENYI A.: Altalanos kòrnvezetvedelem. Globalis gondok es lehetseges
megoldasok, Mozaik Oktatasi Studio, Szeged, 1995.
KISS L.: Jillamosenergia-gazdalkodas, Tankönyvkiado, Bp., 1989.
LADO ROMHANYI BRÜCHNER - KADAR: Anvagforgalmi diagramok alkalmazasa
az anvagfelhasznalas es hulladekhasznositas racionalizalasara. Orszagos Környezet-
es Termeszetvedelmi Hivatal, Bp., 1983.
LEVAI A.: Hoeromúvek II., Múszaki Könyvkiado, Bp., 194.
Operaciokutatas I. Szerkesztette: TOTH I., Matematika üzemgazdaszoknak sorozat.
Tankönyvkiado, Bp., 1990.
Operaciokutatas II. Szerkesztette: CSERNYAK L., Matematika üzemgazdaszoknak
sorozat. Tankönyvkiado, Bp., 1990.
PATTANTYUS A.G.: A gepek ùzemtana, Tankönyvkiado, Bp.,194.
PLEVA L.: Hoenergia-gazdalkodas, Veszpremi Egyetem iegyzete. Veszprem, 1991.
POTSA E.: Gozkazanok, BME Gepeszmernöki Kar iegyzete. Tankönyvkiado, Bp.,
1991.
SZENDY K.: Korszerú halozatszamitasi modszerek, Akademiai Kiado, Bp., 197.
REMENYI K.: Ui technologiak az energetikaban, Akademiai Kiado, Bp., 1995.
VAJDA GY.: Energetika I., Akademiai Kiado, Bp., 1981.
VAJDA GY.: Energetika II., Akademiai Kiado, Bp., 1984.

#   $ 70/9E984,703/807~08v14$,F5F89,33;0      79,F8880EJ9499,     0947E9,    $070890990                
F8Q9,!,70!747,29E24,9E8E;,,&       

8 574090709F-03 

/7 ,O$E3/47 40;008F5F82F73  ,7!F907 40;008F5F82F73 

/7 '0708070 40;008F5F82F73 ,2~8,9:/42E3,3//E9:8,  

,7!F907 

!,70!747,2&    

!,70!747,2&  

 C$C%'  % $   3; 807v 00Q99 100  8309Q09 '0708 07030 , F7,9 0947EE8,847E39099F79F08F870;F900F79F89,3E.8,F79  

!,70!747,2&   

 

!,70!747,2&  

u$  .;E902-07F092,2E70F50090903,20100v20338F~F823v8F~ 0307, 10,83EE8, 3FQ   0307,23/03Q99003 ;,3,F09Q3-03 307E9 ;08Q3 2,:34 , 9E5EF,  0307E9 ,83E:3 , 1~9F80  , ;EJ9E84  , 00/F80  307, ,9, , F5009  F8 23/03 E9,:3 ,83E9 9E7 0307E9 908908J920 979F3002847E3,02-070709--4,3,3,;E94E89F309  ,2 Q8v 0307, -0;90F9 90990 8Q8F088F   0307,10,83EE8 ;08908F00 F8 7300980330F880 E7 0Q99   3;0;v F30 0FJ9F80 3;0;v 0307,10,83EE88, F8 00 0Q99 , 9072F809 73009 3;0;v 803300998FF;0 E7 0Q99   0307, , 0 0143948,-- 07v1477E88E ;E9  0v 20338F-03 F8 ,,.843 E743 ;,O 703/00F870 EE8, 2, , ,/,8E 2~/F8F30 ,,5;09v 109F900  F503 8 7099030908  4 203 ;E94E84 ;0900930 -0 ,47  , 0 , 109F90 302 9008Q  002-0 0 ,43-,3 ;033Q3 4/Q30307,47/4OF8090;F080F8,9072F809730098 9~7vF5088F0 ,9E7E4 F79  3/00 , 44 ,77, F890930 -033Q309  4 ,,548,3 43/4: 0307,10,83EE8:3 2O/E9   0143948,--  4 ,;J98: , ,9F438E:3,9  ,2 2,E;, ;43, , 10,83E9 0307, 20338FF30 F8 , -4.8E949980330v,3,420338FF30.803F8F9  30709E7O  ,9F438E7O F8 0307,,/E4/E87O.8, ,:9E3 009-08F3  , 989E-,3 ;,:3 23/,43 0307,47/4O F8 0307,1477E84 ,,5;09v 9:,/438E,;, 2000910,83E:3 3;08v10009F-03E99039Q,4,9 , ,/,8E 14,2,94,9  200 8801QF8-03 ;,33, 0 478E 0307,10,83EE8E;,  02:9,9: ,4,9 , 8801QF8009  200 , 0307,F3009 20,9E74E   2E84/ F8 ,72,/ 10009 , 0307E;,  , 0307,47/4O, F8 , 0307,1477E84, 14,4  02:9,9, ,43 ,,5;09v 9072F80997;F3009 200,0307,E9,,J9E814,2,94,90J7E #F8090803 8E2-, ;08 , 02-078F 703/00F8F70 EO ;,,2033 0307,47/4O9 F8 0307,1477E89  20,/, 002v 9:,/438E,,9  10,83EE8 907Q09Q09   300/ 10009 , 0307,E9,,J9E84, F8 , E9,,J9499 0307,47/4O, 14,4  02:9,9, ,4,9 , F5009 F8 14,2,94,9  200 80J98FF;0 , Q3-v 0307,47/4O,9 E9,,J9,9:   9/ 10009 14,4 , 0307,47/4O 8EJ9E8E;, F8 9E74E8E;,   ,94/ 10009 , 0307, 10,83EE8E7O 8O  02:9,9, , 0307,10,83EE8 703/807F9  92:9,9E89 ,/ 030709, ,9F438E 3;0F8F0  592E8 0307,0E9E8 703/8070 ,,J9E8E4 F8 Q020909F8F0   090/ 10009 ,4,9 807;0F8 90.3E,9 8207909 200,2~8,0E7E84,0F8J9;00v80J9,0307,10,83EE8 .8039F8F9  ;v8,02-07070;E7,10,/,9 423/0030,0;E7E843,20100v03 ,,J98E E9 , ,/,8E 0307,10,83EE8E3, 897:97EE9  3;0F , ,9F438EE9  0J;E33,848079F8070/2F3082:3E9, $07v 

!,70!747,2&   

2&   .70!747.   !.

3.2&    .0.47/4O    0307.3.2./E8E3.2.F10.9F438E  #   0307.    9.47/4O     ...%#% A  '%A$   30709.70!747.     $F0307. 47/4O     $E7/../F4     E.     /E     049072:80307.E./E4/E8    .3.1477E84    7F50                                    !.47/4O    207Q08/0080307.597.2.202.0   90724/3.     4. /013J.8E1002F30    307.2E84/.4  # % % $    1477E84     %Q0.0E9E8F8070809    307.74./.O   8/0080307.94    78E480307.47/4O     $F3     4.J94990307.     'J0307.F30  # #  A$  ## $    .83EE8F8.7.514.4     4.549.409Q0F80     %0.50307.3..10/44E8..8E.    0:O08/0080307.

0  # $% $A$% #  $    %E74O90050 9./8E14    4/00F8   D02.073009..83EE8.-.3E42E84    8.0    E9:7-3E8072P.     9.J9E8    072P.    0.8E48Q0220309     072P.70307.9E8.F902F7F80F808E24E84  #$  $   307./.9E8    5.89E84-0.2.009FEO.0     P92P.3. 703/80710F5J9F80     #03/8077E3J9E8     .8E    00/F8    $4E9.P0J7E8    703/80714.70!747.    07F50     7.2:3E-O   72P.F8002    F4 47E94 8.21477E84     '.7.F30    P9F8F8200.89E84000    'E7...94    './E8 E9.O8072P     P9072P.2&   .8F80                                             !.90    14./..0     43/03E.0307.E9.2480307.2480307.2480307.9O14.9E8   #03/8070. 703/807     703/807E9.J84E9.E3488207909F80     2.10.20.

10089F870  #$%   $97.5.0E9E8.    $07.5F/.     592E8-9438E703/807    73009.E..54392O/807     592E8EO.009    49.2&    .9E7807050.F1Q.    Q020909F8F38070   '08908F109E7E8    F700    703/807.70!747.549.F/002.  $ %A$  %%#                              !.8348J9E80098F0   0089F8    10089F8.-439E8.9E74E8.-E4E8    0307.08908F.    8EJ9E80307.J9E8.3...200J9F8    0307.53.9E8../E4/E81E847.J8-03    .9F.F30    P9F8 P9F8880.    592E88.549.   307.84E8..9.O    307.

2&   .70!747.   !.

47/4O v4. 0307.9F4310.880220E9.  . .F900  4 ./E9 908  . F79030 0  4 9E7.020003F81472E.8O3 E9.9072F80914. .8E. . . 0307.:E.9E-..3 .47/4O. . 02-07 908909  394. 4.9.8E .8E 97.3.4   0307.948 8E2J9E84 03 0039v8 E3.5./E4/E8 . 02-07 90.03O23v8F~57207 0307.009v ./.8E.8E F7/F800 .49E88.E--80254394. .02-0730 0. 0vEJ9499 . 4.8.9E78E3.83EE8E3.83EE8 447/3EE8. .0307.0Q99 -0.  1/E  20100v 20338F-03 F8 .8E. .5.47/4O E774--.2.9.94.009..F3807~8F0 1002-0. .83EE8.8E../. .49E83E 302 20v09v .090v. 0307.E949.0902F30F39  E742 3.0-03.47./ 90.3-./.20338F7F8.83EE8E9. 410209070/.9.907Q0909  302 2~.00 .2.8F.43.8E9:/42E3 070/2F3030 10. 2E7 030 8E2J9 .10.94.  '%A$ 0307.090v-03070803/v2J.902.  F2.3 2O/807009 F79Q3 2000..   0307.8E. 9F2.94.0090039v80320.907Q090 9. .  !.239 .7E3E9  3/038. 703/00F870  F300803 20. 2~8.E9. 030709. 907..83EE8  .0307. E7  J 0 .E94499   9--878 57207 0307.70!747.2../.94 0./.843.843.907. 9072F8099:/42E34 2.9O.1.2 14. .2 F909  239 F7703/807 .OE9. 14. . 4..OF508 5.907Q0903 10207Qv E9.83EE8E.8F.E348 2~8.337.8E:  0307./E4/E8 10..F030  .49E8.E-- . 030709.8  33.O  330 20100v03 23/038..947. 9E78./E4/E8 0 143948 10./.:E8E..00.9F438E  . 907. .3 20338F-03 E3.9E02E8-.2.009v.  4 3.9F438E .94O0.9F43 10. F8 -4O./E8 2:3.99.8E . .94 84748.033  4 .  1.8E.9  20 80739 . 9F2.84.0F80 F8 .09v/30 10 .793070 003 .8E F7/F80 03 F0803 .8E F89E78.947. E9 .5. -07:EE84.02-07.47/4O 302 47E9.300330. :9O-- F9 F..10.43-...94  .F038F 84E.9443 4..9. 08F8 . F3807~ 1002-0. . .794O 14.02-078E2E7. 9F330 .239 .84O/O .E7 00./.3. F8 . E7E-.  -4O./.8E703//0 3v99 20  .3 .43.8E.0v302. 9072F8099:/42E34 14. 9F2.. 1.3 .83E90307.  002-0 0 .F908 40330 0 7F8F9 . 10v/F8F30 0v109F900F39 F8 099.0F8F3F  802203 .3028. 0307.2&    .F900 3FQ   90E9 .901002-0.  F2. 10.3E84  .8E .0099. 14.33.907. .94.0E9E8 2F./. ./.3 .FF80  30709.0307..8E..070. ../. .2~8... EJ98:   003 .703/00F870 . 90.F 2~8.9 . 0307../.0E9E8  8.3.2F0--.02-0730989E-. 10.E3./.33.

0903Q 8070509 E98O F50 F8 14. 9E78.O -0703/0F80 2~/909F8F08Q8F080307.93.8F8 08F. 80F/  F8 84EO 14.47/4OE7E3.8. F3 0v9F7-0 0090 .9 4.200 .10.94  030709.70!747. 0039F9003 9F30v .E9.8E.0  4 . 008 472E34.89E89 443./05F3 .89. 8E.. .0307. E9.3  302 070/2F3090 Q380-- .3.   30709.2.4 0307.2.3 . Q02 F5Q090  .--O.EJ9E8.O8J9499 F50 0307. E9. Q020909F83F 8  .84O/3. 8E2:  9039F08 880307. .F3-v8E72..2.2.0.83EE8E9 Q3-v 9070F8 E.5494-.800/F8F9  03 9203v03 .9 .3 2007v8/90 .2. 9072F0 8898FF-03 8v9 2F .94 .F8 0307E9 14.E-..320082073Q3 . F5F82F73 543948.0v0.EJ9499 . 8 1033E  4 . 8809099 90720F8 14.43-. 2F73 3.94. .8.84.9 .3-.:E8E-.72.F.200 .2.3  .9 30..200QQ3803E7420039v8  8vF3902J909v.9-. .9.3 0F8J9v  .49.943.3. .20 7E.3/O F7/F8 .389.4  0307.03/F8009  .790030039v89F30v. 03.:-.14. 232E8003  %79F3020 .89O F8 /v3F39 20009v803 -47E9O  .0 .84547948:E84  200  -014E849E ..8:5E3. 0F8J9v 2~. 08J.F3F. .4.3 4-E8 102000/F8    .9 . 5.F/02F7/F8020J9FF8F-03F8000039v8F00703v99F83v2.94 0307.47/4O 20338F0 ./23897E.94 09F3 907089F8F99--9F30v83/449.94. v07vF50 Q02 . 9Q0v.  .943.8.  .. 90720F8 14. 9F3008 E79E8 14. 9F30v 32.8 F8  08 F.89O  E7 .80--F5070 E7.0903Q . F8 90030 20 23/039 .947. ./  03 1439489F30v70.0v-0  20 8070509 E98.2&   . 73009.94.89-   !.O8 08F0 1~9F80 F8 .330247E94O/.5E9 F50v 2043/4E8 302   E7 9-- 239 8E F.3 .8E.E--7.8E.2.3 .7 10339. . . 7E39   .2482F73 5F/E: 543948. E79E8 14.E70200/F8 4.94-.0307.0090 00/03F39 .7 14. 14.J9E8F8 10.0307..302 ./. 47807~ 5.3 8207 .49. 7.9E8E.3 03 3.  4 070 9-- :.83EE8. 5.42E348 F2..E9.3:.0903Q 302 .14.E.10. 8  200 .0099 F8 20. .2.5.9-. .0307. 002v.F0008207QF80 0. .49  %4.947.94 .4780200/F8F70  .3 .2 .E94E8949..  .5.42E348 4.248 F50 0307. 2F73 0v87 .F08   .94 2E7 302 .47.9 F8 . 9072F 0vEJ9E8E4  /0 8474.: 907.843.3 20 9:/. E7 .8E.8039F8FF79  2E84/9F30v.2.3  /0 4.5.4 .499 44--. 4.  O8. 44499 E74 .94 7300970 .0F82F73 0F8 Q02009  907.  43 14.90720F8F8E79E814./Fv F8 FF89072F 07Q .4 0// ./3703/00F8Q370EO .89E8.7-. 008 Q020 030709.0 14. 0.4-- 0307.0033.5. F7/0v/F89 2:9. ..090  4 . 030709.9E743 .949 9070290990  .93. ..83EE814.79E8E4 8Q8F080   030709.94 . 0. 9070/30   .E--.  /0 2.0v00 207QF8F70 .84O/O F50  .9O 5F/E: .0-03 070 4--. 80F/ 14..3 3./4993FE34.0 E9.9E9 2.8   03 2014394. 2F73 F7/0v/F80 .4749 E748 .7 .3 .2E94-. .2.0 . 5.E94E84.43.49--0997v/030. J2.

4 30784. 90720F890080307. 2008803 F54.3  . 90720F8 9008 0307. .3..2.89E80039 43-..F30  .F9~F80.10.9.7 90.83EE89F3090.5.4.. 7F80908 2.20 .:9O820.10./.8E9 :9.3.:9OE79E84 .70!747.5.94F79020F8F3F  !.49 84E9. Q02.4070/0900F5009v  FE3 30F8F O F7F090909v 2E7 0 .84O/0307.83E3  F8 302.3 3FE3 E98O.5..7-.232E8.9.F038F0 1002-0..10.5.O8J9.E3.20 0 9072F E79E8E4 .94 . Q02.3 8  . 8 0307.9E743F81v0203080 F82O/80700009F79FF9. 9--0 84. 94.300920.J9499 0E7E84 8Q8F080   0E7E84 .:9O34320Q3-0.3024.39.247..  .:9O Q020909F8F0 8Q8F08 9008 0307.88E. 3. . F8 .8E3   0F8J9v 90.2E9   .38E4009090.48 40:99.E84 .F038F ..3 0807~ /44  239 . .O 409008703/807030709E. 4.0903Q 302 E7:3..949 F30  .  .9.0099F -0 .10.2000 .10. 109F900F80 203/44E8.83EE8 20.7E.  4 00 Q . 80F/14.703/8070307E7. 0307..2.  %0Q 10  0 8E2J9..83EE8 .39E87.2.4.84O/  2J .8E.3 .3.1342J9O-. .83EE89 . .F3F94.9E74E8E3E  330 0/39F8F0 .3:3 0 03 9 209F90F0 8Q8F08 0307E9   1v 0307. 70089F8F7v  00 3.8E.9. F8v-- 100090-03 14.843.01v.9.9. 0039v80--   .803903 8v5.5574-F2.E--0307. E99F75.F3 14.8 880F5J9F80 847E3  .. 0F8J9v 90.  E7:E-.7/07Q 40F30080388090990--10.O  4 .4782E7.10.9.8.. 0807~  14.3.4.84O/O 0307. 0 84E9.84O/ 3. 08v E9E87.2000307.J9E8.E8E7430 E7:E-. 4.7E147/J9E89 F30  03 108474E8 0F8J909v 2F 23/. 0F8J9v 90.8E.4 .4 4.4:3 .F90F7v .-03394 .F038F0 Q 20009 . . E79O-0703/0F830 .E3.009v0 49943E-O ..43-.8E3 .F038F008 .F90F70 .7-.49  F8 . 9209F900847E39072F8090803.-O 0vEJ9E .9 8 .9.20300 -4348 7F80 .  9~3  4 0 3303 20.9  239.E-- 0307.. .97F80F9 F8 . 9072F 0vEJ9E8E4 .200 F5J9F80 F8 ..9E8E4 8Q8F08 Q02.84O/   1084749 9F30v Q 3FE34 . 0807~  302 5. .10. -439..F54.9O . E98  F79 3F30803 /39990 -4348 90.38Q8F0870.33. 0vEJ9E8E4 .E3.8.5. F54. -7:99O 0307..:9O E79E8E4 8 0307E9 0099 10.-02:9.8 . 4E  0307. :9. .83EE8 .8 24.2. .9E8 9008J9F8F0 8Q8F08 8808 90.83EE8 1002-0.2&    .79E8.0Q 1002-0 .F038F023/0F0839F3.9E8. .83EE8 8Q8F08 5  .E8E749.200 .F3F30 F8 2./.5. -948J9E8E494. 14.847E38 5 .302 .F038F0. F54.83E:  .

94 002F80 :9E3 9F709Q3 7E .8E: 0v87 23/.94    . 030709.9F438EE3.F3.F3  !.8E 3.3E9  2.9J.70!747.F30 F8 .   F. 0307.8E F8 . 20F. .2.3E.0 .2. .10. 5439 907.84..8E 90720F8 0703. . E9 .83EE823/4 44. -7:99O 30209 9072F !  7488 42089.0 .8 F././E4/E8-.Q 143948  4 .8E./.74. -7:99O302099072FF8.7478E F.83E9 0307.94 2E7 .9 E 1033 .  E-7./. F79F-03  --v .84.E./.  .93.8E4 09.9F438E3.478E48839~0307.8E..789.4 0FJ9F8F   0307.9483. ..9. 847 24309.4--0307.9F438E14.0 .5.0 990 F970 .9. F8 2E7  -.9.  F8 F5Q9 .9  3...8E1002F30090E9903903Q3 .0F8 2F70. F9839~ -.0Q      ..00/F8 .9-.0E9E8 807009F30 . -7:99O 30209 9072F 99 .v .74.8E ./E4/E8 0307.8434F8 14.9O  4 203 84748 .3.00/F80 89..83EE89.8E F79F 0vEJ9E8E4 10././.  0/..84..20338F  703/J. ./.5:  70..10. 0307.0F8F9 703/00F8Q370 EO 080303.3703/807  839F3 099v F.3 200/v/99 .:9. !74/:.247.FF9v 0/.90/003 E9 J8F7090099 5.8E 7014724.   7./O703/8079 /449./.843././.5.8E.5. 3.Qv ./. 2.74.8039  0030   .9O 10Q.2.5. 0307.F300F510.0 . 08F3 .2. . ./.8E 14. 307.5E9   070 -v.8E 9E78..843. E-7E-O O E9..8E1002F30 .9v 0/.09 ..9.F309v .83EE8 . 2:9.3 . 24/073 ..0307. 0038907029v 39F0/F8030 8309v03   5F3Q 0038 209070290990 .0v F509 2:9.2&   .10.3 0209 0039v8F0 .   78E480307./ 07v803 . 0F79. .949 .F30  99  !  3/0                    E-7. 0307. 0/.9E7.84.8E Q3-v 80947./499478E.00/F8020099 8   0307.

 ..70!747.    307.83EE8 F8 .4 4507..2&    .. 08v/008 .4 v4.90720F8   E-7.08v/0080307.9.0E9E8F8070809   E-7.47/4O 0E9E8-.3/ 0.83EE8 .003F79F   v147/:. 201009v 9703/009 .94341.F8. 08v/008 0307.... 90720F8   O9.009 7.8E Q992~/F8F80089F8807.                                F3 10.7478E43F8.E389.38.9. 478E. 2:9.4342.47/4O10./J9F8 104/E8.92F940  !. 57207 0307. .-.00930O9.83EE8.3    7..              /E               9420307./.10009-03  $E7/9Q0v.3 10..  :7O5.0452039 807. ..47/4O807009F92:9.3.943. 8v/0080307.47/4O/013J.90720F8 940   E-7.    940 9433.OE9E8/.4.

8E008E.E9.9.10. 'F8v0307.89E8E.478E4-../../4499  940            ..  E  F 9420  .3  E-7.7478E  :7O5./O 0307.790720F8 .70!747.83EE8..83E90307.8.2&   .7 00/F8 F      E-7.943F39 940   !.03. 0--v 1.14.82F79F-03.3 E-7E-OQ38039~3..7478E43F8.47/4O 807009.  .88.. .:7O5.  $E7/  $E7/     E-7../.08F80  F8 ..89E8 .5.20338F092:9.  9v   9070/v /v8.0307.10. 9.488E 07080/02 84E9.14.-.803F8  2J .8E 9-- 80947E3. 8v/0080307. E  F 9420  .9E8 5.9.8039 09..

.9 0039  4 ....843.3 83970 .0307.090v9F302..80390 .47/4O 90720F8 5  2F2~.4 0830 .8434E..009099  4 ..F 908 ./.3.3849.7478E43 .009099  4 2. 907.993903J. . 9--9.E9   4/..83EE88. .8Q9F 09.8E9E8 08FF70 .98F009 1v.J9E8 009v8F0 3.84E9.843 839F-03 9Q7v/99   0307./499F79FF8  ../E8. J3E.F.90/-03 5439907. .7 807009E9.  .9E848390 F8.478E.. 23v8F70  203..090v 3FE3 F./. ..83EE8E3.9E84 488 9E..8E -4. .3 .8E9E8 08FF70 .Q.87F8080/F80   E9.83EE8  2J .8E 1003/QF8 02.8E 3.E7.2F79F-0309F7..0E9E8. 5.10./.43 979F3v 20100v -948J9E8E7..9F438E .7E.9O9O  2089078F0803 .00/F8 23/03 -433.2..-07:EE84.3. 009v.2.E-./.9F438E 0039v8 3.79499 0307. 10099 5.E8 4/.J9E84 F8 .:9.70!747.9F43.843 F79F03 9...84E9.9F438E.7.F3088F  .9E .. 10.8E-.v-03 . 0307.83EE8   .  4 . 5.-- .29.9F438E .7.. 2014..E7.. 008 E7F5F80F8070  !. 0.. . 90720v F8 84E9.290080310/0./.O F79F0F80  903909 3FQ .O.. .298F09 0F79.E9. .89E8 ..979F3090. 84.0307./.7 9008J92F3F30 .3 0307.  7O3:8 .3...843.E7.030709.0307.83EE8F8. E7897:97.2.FQE3F509910   0307.843J9.09J9099 0307.090 F8 9.89E898  ..843. -4.E-0..0F8F0  90390990 . F8 .0909F-03302.3.14../9.8E 209F7QF8F9-948J98.:E7./.8E9.09J9099 0307..8.7E3.14.8E44 .    307.8J9E848 ..10.8E-4. .0307.10099478E42:9.8E9E8-..8430307./.0307. 2. ./. F79F-020100v03-08E2J98E./..2&    ..010203J.8E 0 78F0 ..9O9E78.5E3 .4 0098F08 .00.10. .F10. 83970  2E8:99 50/ 4.4920100v.90720F89F30v09F8. . 4./.0F8~ 8F3-E3E   .:9.8E -4.8E9E8 20338F0 . 5. 0 1v70 :9O 0307.843 0307.F3085. 5. 0.8E4 8E2E7.-.7E..8 83909 F79 0 .--2O/.E348  .009 .. -07:EE84  0330 .   . 2.E7.843839032..  4 .3 ... 4770. .9 4/.7478E43 . 020F8F30 .8E-.0.7478E43 239 .. 030709. 5.

..  #    0307.84O/   . F970  90E9 9:. 8E248 . 0307.202.20. . 90724/3. Q3-v 8.14. 0307.  0 .2.202. . 14. 24E8 0307.009E9.9 .9E74499   v0307E9 5  . 108474E8:3..7.. .9424    240:E 24E8.E-..439 14.3.802 . 0.3 -009. ./E8 97.24E80307./43F5503 .3 F8 .47.9  0307.3 9070/    4 .E8E4 .O 14..01472E.7.3  .   9E-E.3 E 703/00F8Q370  F8 0009 .84. 0307.2E8-..2E80307.9-..9-.2. 4. 100220 J8F7F80  4 . 309:8 24E8  !4903.3.9E74.3 839F3. 803.0307. .9: 880  43948 .3 .0.3 .58:E7E80307E. 2F73-03 00 .9 243/.3 14.794 0. 0307.20 .2480307.20009 .3F3080.J9. 08v F8 2E84/ 97.2009 0F-F39 302 8 9Q39099Q3 10 .33. .907Q0903 .948 ./E8E3.7. 40307E9802F97043 8022080228J903302009 .F3 .   9202..94.3 .E3 802F0908 0039F8~   9:/O84-.-.843O.-O.9 F9 . 08v 97. 24E8E-O 070/  . 9E-E. F2.3 .2.3 .09v 9072F809 97.2.2.423. 0 1472E.20003F81472E.E 8~J909v .430240:E3.99O 1Qv03  203 7F809088F70 9708Q3    2 . .108474E8 -v.94 . 20  . 108474E8 302 0F7902~03 20.42  . 09-- 0..2. 5F/E-.-..9E-E.8.20-03 .98  4 .030   90724/3.314.302.5.E-.5.J909v .5. .9E74E8F7/F80 F8.3 80705v 2.E8 009  v '.20 .  9E-E. .3 10v/ 0 F7F  ..F3F30 30.F30F39 8 849E 020093  .. 9420307.843O.F.9E74E82.0 39 E9.E84 8025439E-O  903909Q  4 .  802 .9-.942.F3F9 .

.00307EE3...8v. E9.20 80739 .94 .2&   .J9E800903F5F8-0320.5v2F78F090.. 2E8-...:E9.O0F09F847  E808090-03.32  1/108J39O7E307089Q07v3.58:E7E8   4.E.090 !F/E:0108v.0v-03.80-088F0244    .88E-.070/vE9..   '108Q98F0307v88F~E7.O0FF8047   8:7E3.E94E88 -0.2  O7E307089Q14  %00803/07Q9/v-03 /F9E-.583910099 2  2. 0307.2.843J9.009F03  !..0....      !F/..9E743 ..E 40v8724E80307E.2480307E.30..3  v2F78F09~.-O ..  ..4.JF  .0v-038F3 /4//EF8./E8.8F3.:E9 ..9 .J9E74O-.:E83F970 48E248-008v.v F81F30307E..J0307E.0.8. E9.J0090307E.843O 108474E843E 33~ 20.. E9. 0 .   9E-E..v.949  .J0.70!747. 14..F-0 035 .:E8.E.J0307E. .:  FE3 0809-03 .

4-- 0307./../E8 .::8 F50 .8~7~8F009 ..9J.  A7/0088FF5503 2000Q  4 0 .3 F300803 3.8~7~8F~0  239 .J 43F39 0307E9F5.21477E8 1494839F8 5E709F8  1F3F50F8 1O F0770 F2.3.J 9:7-3.239.  4 .03.. 94..947 .3.9 0307.1.E3. 30709v  .3 4.O 9F80 2O/48:E8.. v 0.39033.9E9  .2. v002 F2. 0030v 7E3.14.2.v.0033010.090v . 9:7-3E3 07089Q . 07v2~ . 08. 0030 0.80  478J9O 97.  70.2.79. -4:23 08.0  038F0 :0E78 7F80.9E84 /7.J 24E8 0307EE9 E9.. 3:0E78 0307. 0307E947 147O7F8F30  F8 . .--.843.8~7~8F0 .9-O E9..v  ./ 2. .8.  . 2E84/ .:E9 9E-E.0307.F807~ 2014.2481~ 9F8 !0907 00208~9F8 . 147O7F8 003 24E8 0307EE3.908v 4845. !.70!747. v v07vF50 .F3F30 2014. -0703/0F8009  09.38947 1F3002  1:4708.3  2E7/847 3.0397E..8.02E8-. F2.597. .248 $:E7E8 0307E9474  97-4 F8 274143 789.30. 9.248 $:E7E8 F2..3. 20.. 3/:E8 0307.1./42F907 .94.J9.5E: .. 70.8.583970 :9  '8439   8 :7E349O5-O 2.0807~-..9.2.203 . 08F8 :9E3 .7..-8475.. 0 7F80 ...9  0. E9 80-- 0307.9 .: E9 .v... . 1O  188O   9E-E..0.1477E84 84.84. F508  8 :7E3-.9E9 2E80307.2.843J9. F07 v8:E7E8  03/49072 OE25.4-.24700307.. 239 .J9E74O-.30.99.:2:E947 1O .200 .3.4.2&    .3 0.95F/E9 . 0807~F 87O/E8 50  .58390 F5089  2 70 2. E 703/00F870  239 .-8475.O  FF8 .9:  4 . 90724/3...--.248 249474 7.v.0090307..3..248 0307E..9 -43J9. 330--03 20.O8 ~9vF5 '. F2.200 80J98FF.4-- 0307.0.9E8 70.70.34 F2..3   9E-E. 3.4203143948 2079 ./4 974248 .. 7F80. .8. ...9EE9:/:E9.E    9E-E.1.94270.03.O E8QF80 00974J8  .3 ..E9E8. .03.J9E84  .947  49O548 E7.8~7~8FF9880. F2.8:E7O '..4-- 0307.38147 2E947  97. . F9 0307.  .0 .. . 1010/0F8 84E9 ..  2 2.80 0.O  4  2./ .4  8434:23  08.J-v 30709v  .. 9072400 7.4 .8348J9: 2.O  317..J~9v-v ./E87..E9.9420307.9O2~  70. .843.  2 2.8.200 3.8.E: 4.03 ./E8 9E3   % 0307.83E9  009070/90--03 .83EE8.0 14.9 .. 8~7~8F0   8 :7E3-.J-03  9  .43.9O  239 .30809702:9.O8J9.O7.80  478J9O :0E78 42 42O 049072 8 8:E7 F2. F8 .E-- 48454 50/ .E8E3E  .. 0307E9 . 9--  J 302 2005v  4 F5503 0 . E9. 3/:E8 0307.E3002  024:23 9Q0v. .J9E8 2E97  3FE3 4.. .J9..10009-0314:32082070/3    9E-E.9  .J-03.. . .3:0E780307EF  F90307.0 .

. 0330  .  09. 3:.94E8 3FQ 8 .2E84/.9 8 2.9 .20 1003F . . .. 2F7F8 070/2F3009..2003F .E.F79 F7/008 8E2:37. .9. 0307.9 .03.9E3 ..20030 .O 14.E8 .5.843J94992. 0307.3 0307.F30 2.F3 . 0307. 4.9  J .  2J Q3-v8FQ.F7. 3./3E3  . 7F8-03 .74/. 90724/3.09--3F209009Q 4.E94E84..54499  2079 8070803 10.7 14.97.948.0809F-03.77.89.009v--  014.E8E9 .1.-849F7:8 0307.597.2.949.4.8E:   ..84..247 0   !.3  0. 109F90009  .F330  .O E9.2.8E. 0809F-03 .F38808.4-- 0307.3 20. .47/4O. 008 E..77.F-020330  03 .9420307E-O 30709v  4.43. 2E84/ 97.9...0.0903 J8F70990 2F 302 .2E84/..200 20.. 02F09F30 2.0902F3F9 $E248 03 2014.v0307.8348J9.2009.F39.2. 08v 97.F30 .43-./: ..   9E-E.F79207Q10 2.E8E9   020100v-- .8E: 0 97.7.0397E..3. 90724/3.2&   .8~7~8F0 3. 0307E9 .20338F . . 108207F803 .83E:3 10  ...E9.E94E84.J 009 0307EE3.3 . 80-- 8~7~8F~.2.2.4.E94E84.9E8 83909 0 20.3 .E94E84 02-07 -0.3J.J9E84. . .E48 2014. .9 9F900Q 10  4 . 0v700F8F3F  .090909F8070 :93.597.9O  .7010703.83E.O 0307. 1.:E8 0v99 E..943E Q02.2.84.2.090 -0   0307. .843J9:  #.9E74./-.-- . .5494 99 0307.9E8 E.9O  03 97. 9:/42E34 0 0143948..200 .9  ....47/4OF39 .F33FE35.3.7 0009.597.2. .90307.70!747..3   Q3-v 2014.949. 0307.-.2.E9.944  F8 .200 .83EE8 847E3-0.83EE84 2O/4. . .E.9 85439E3 14.F39 4.8:5E3 23v8F0 .0039  9-- 5F/E-.E7.3 0807~ F8 . .J839300.549. 2E84/ . 43.. 9072F809-03 -4348 .F3 Q3803 .5497.880     90724/3.09v9072F80997.J9E8.9:  !F/E: 24E8 0307.2.9480038F708:9.E94E89 . 20.1477E8F39 0307.FQ 8 :.10.3.E8.43 .E.92F094.33E  2079 20. 4 0 . 0307. 90724/3.3 .F:3  4 9008 F8 8E2807~ .7.902.94O 8.597.:3 99 .9E74E 5.// .83E: 5.5..3.F30  . . .200 080/30 .J-03O1F20~F80 F8 .0 0009085F/E07708O4/O/E8.2.3:2E34:  793 /07Q  4 .. 0030 . 2E84/ 97.E.88EE-O03/:3  &..20..8E.8 748/E84/E8. 9008 0F8F-03 3303 30709v  Q02. .9E743 .4E8E9 .2.F3 .5. .:-.2 E.43.58390.803F80.. 0307. .3302147/:0v F8J.99E 3.77.0 -0vQ .. .89:3 .F39 9Q0v.3.9E3E.0.94 .73009vE.9.E8 302 ./: 20  .F ..F3088F0 .9 9. 2E84/ 97.9 .2.F3 .903 302 .943.83E9 2014.O8J3~0 . 14.33/:E89. 10F5J9F8F3F E9../03 88014.302 .2.4.F3014.E--0307E.8E2 0038F 014E8E3.090v003144.949.E8:3 . 97.E94E8.43.F330 4.5:  4 ..0902F3F300J7O00~00F8F3F.5494 .4.2009 . 5.. 23v8FF30 .54949 05.:9./.7 14.O8E-.2.E84 ..E-.94  02 .30.2.43. 0307E7.  .O8E49Q3-vF55E9: E9..5F39 84E  .54949.  A7.F30  90724/3. /0.549.43.3.F330 8E248 2014.843J9: 3308Q8F088F0.0v3  43948 0203  4 .49..9 .948 47E947. F8 003 .943E . 97.0903Q . 8.2.2 . 10. .43.

.3 .0090 23/00 .OE4 8Q8F08 v2F78F09 703/80739 03 3.5.88.E94E84. .949 20147/J9499:  .38Q8F .E. .9 .8348J9E8..F-0  0v-- 1084749 5F/E..7.9 .F-0  A7/0208 20003  4 2E8 1F24/4 .4.O.  84-. 5./ ..O3 .F09 ..3 8. 8 033.30/.0 .949 85439E3 14.F-0 00Q  . 7Q2F3009  .9 F8 . !.J-03 v2F7v900Q30 F8. .4.38 . 0 84. !F/E:. ....0  F8 00 . 002v5.v070/09E.89.. 1F2 0~  &.2.09030 -0  302 30F0v7020E..E9O20.14. 4F330 FF8  . 1/ 108J3F3  8.-3.85439E314../ 0307E3.2.E8E.  F8 . 108.9O /884.20 F98F9003Q 85439E3 14. .4.2.940143948 0009088F0  2F50/ .-0~F80847E3v0307E9.3 .800/F8850..93.9 020   4 10.84/-O .088F9.-0.. 8F3/74F30 70.9.F038F7014./:O 0307E ./:O 0307.33  :.-.843O.7.79.203 9072F 0vEJ9E8.77.20338F~  0 .99F90010  109F90020.84/-O 748/E-O  03 2~..F.2003F. 3  85439E3 14.43-.7 14..2.070.4--.9E8420147/J9E8. . . 0.307Q .8O.E3.- v2F78F09~0203.-.-.9 . 90724/3..J-03.8.. 2O/80770 0vEJ9.E3.F79 143948.2. 8E7/ 8O 307F80 .8. .0099 .84390~F80099102008 %0E9 -08F09Q3 85439E3 14. 108.78E2E7..3 .J9F880 43-.2&    .E9.83EE87..3 !F/E:  081F2/..9.E--80.2.7. 14.3 20303 ..8O9F8.342E8F8.9 9. 85439E370. .O. 0v70 0.. 002v7Q2F30098 ..9O 0307./:E8E.02F090-v.J 8.5:  F8 . ~v 1F2 0809F-03   2E8 .F-03.99 :7.3  0-v. 3F39003Q 4E43/4: .9O  1F270 F8 4F370  0.2.4/3..94 302 .834890.-.O8J9.F807~ 1F2009 00 .O-.7. .9E74499 .99E8.  .332..O /0.9 8  4 ..84/ 8 0-439. 4/O/E8 14./:E8 J8F7   5F/E-.4 .E33.43:  ..1477E8:3 . 20. 85439E3 14.. 4F39 .5J9.3:2E34.  0F79 302 . 147/J9499 7E3-.3200 0   08 000908 84-.O4/E8E98v10v/F8J8F7 .2.42  .7: .85439E3. 108.033Q3  4 .2000 -4348 0907. 0307. 0 /0 1F2 10200J9F80  ..9 .3 0330 E7. 84-E-. 7Q2F3009  ..9O  0.E-./073009F30 F8 0. E7  34.947O  /0 1002-0 0 . 1~9F80 89-  9 . v2F78F090 0200/3 14  0-03 .F8-F3.14.8:5E3 0. 0307E9 .9E743:3 .E..200 .9: .3 80705v2001F2/..4 -4348 .54949EJ98. 85439E3 70..9 0307.8O4/. 5F3Q 8025439-O88.3   1F24/4.3   E742 5F/..  2079 23/0 10.83E.9:  .9E74E8.3F530../ F . 30. .. 1F2/.4E300200 . 5... 85439E3 .94 -09E5E3  4 . /0 1F209 1477O 0203.5:  .O-.0/F39Ov8090Q 8v2F78F09 0200/F80  4 .8Q8F08009 . .098F9.-.2.-.70!747.2.94 88088F0 .  4 0009 23/ 0307.200303.7.-03 880~909vF8. 23/0F-03 0307E9 0099 .88.090v909Q F8. 4/..3 .94 847E3 108.-.0307.2. 08090-03 23/0 85439E3 14.2.30 .9E74499.O0v9920F.2E-.2.94 09--F30..E94E89 J.v2F78F09 .9-O .8303.5494. 80-- 2F79F~  239 .47793802-09~3.3  !F/E: .7 14. 2010F80 .0Q3  .8 0vEJ9E8.3 E9. 703/00F870 E   9072F8090803 302 0039 .F0 .. 30.v90.v2F78F090 F5089  0F79 .9  F8 . 7E3:  4 .009F870.84/-O .200 20099 ..2F90705 . 5.9E74 99 O 0J9F880 20.090 40307. 1F24/4 /884. .47 20 0 .9-O  .

3./. E9 003 70.2.908090.3 9~309  4 0330 .-. 14.3O/ 2E8 .O-..247 . .. 070. .70.3.:897E..3.90307E9F309 8v5.EO 4F3 .4F30./9 749 .-.F3F9 10/0v 0307./:10 239 .83E9 7./0307./499 14. 0307E3.2. Q8v 1477E8-O  5  9Q0v.F-020 :..F-0 239./499  !.. 302 0 4.2.  4 .980039 44.:2J3:2 4/3.2.70!747.   09-- F2.O3E      .. 549J.   03 70. .-.7.20100v03             8.9  03 0703/0F8-03 .2.3. 9008 0F8F-03 . ./499..-.920~. 8F3 .3.9.F-0  :.43 9.090 -0 ..47../:E8E7. 1010/0F8F30 8309v .803 .19 .E-. 30.2&   . 4/. 8809099 70./.9.597.. .0 . :9.9J.9 0039v80-- 2F79F~ 0-42E8.F070/2F3 .3.  O 4/O8070.9 85439E3 20 .O  . .E.9 .2. F5 . 0F8 14.O  .4 F5089  ..O 847E3 .3 . 0E7E83E .2. .0Q09-v 2E8-.F-0  807~.2E87F8F3F0307. 8.. 2000F8 80739 0307.248 0307E-O 8E72.93E 03 .248 0307E-O 0 .2.F3F30 2014.-O F8Q  489 F7909Q 20 ./: 10  .. 8. 2E84/ . .9O10              8.. 2000F880739. 00974EO E/3E .8. 8F330  F8 J 8F3/4/ 0090      03 70./0307.0903Q 9Q0v.:3.E94E8 033F .020330.3O/3E .F2.4 8 .:2J3:2 30709v .O07F800307E902F8910 2J. E7  2J00314.3O/0097O/. 4F39  F8 . Q8v 0307..88 0FF8F.9-.314./302 10F70 .4 0F09F8F-v .O 703/80739 F300803 80-- v2F78F0903 20330.0380 0 ..9-O 00974J880 .19 .090v 00309 80739 70.O 302 85439E3 . . .2.43.0307E9030v14. 108.:9.2. 0F09F8047  09-.O5.   20.O..1139E8..982. 0 2E8  0307E9 030v 14.E--003098073970. ..O  0307.0vvF9003098800F39J7.O 847E3 0307.   0090v 4/.14.O. 90E9 0.2./:E88. 4.9E74499 70. 90724/3.9 0307.3 ./884.F30-03.940030v7E320.9-. J.94 20147/J9E8E4 8Q8F08 8808 8. 0 20.-.:2J3:29072F809080v147/:E8 1472E.2.F3 2. .F.. 07Q30  43-../ 0307E3.83E.E39 1F2 F8 .3 2E7 302 85439E3 70.3. 4/. 0v0 .. 0v0 .O 8 . 70.   00974EO E/ -080F-03 0E98O/O070/v14. F8 074:9   F. .O 847E3  .77.0vEJ9. 0F09F8F-v 8E72.. 4.3..7 14.2. 04--. 239.95F/E.E94E8 003 70. .O8J9E8E40307E909-09E5E3  . 7.E94E8   247 8 . 4.108.. 3FQ   00974J8   03 .3/O1F2F 1F24/4. 80-- 08  239.9:09 ..2.79E43 -0Q  .-.O   85439E3 14.37Q2F3099 . 0030v 7E3-. 4//E 008Q   0vE .-.E8E9  3/03 85439E3 14./0307.9 10.-.:2J3:290720F8.9 70.F..20020099 0 .3 080770 9-- 70.97.O3.3003 14. .

3/O..3:8 807009070  '08908F 0090  .94.08908F09008033028Q390909v20 F80.9200.9O  .3:8 807009009 F79Q . E7.3    .2009 .87O/E8E9 .302 4.0F8920009v8039E.89:3  %F900Q 10  4 09 . 73009 20. F8 v.3.0 4.E--143   1084749 5F/E-..70!747.E ..014~3F8.08908F0 85439E3 9072F809 0038F0 87O/E8  E7. 20.009F v2F78F090  &.. .FF79 0 20.10.200.902009099 .270020 003EE8.94270.. 07Q  %00803 23/0 420339F0/F8009 14..203 2O/43 209E2.: E9  .08908F 8 v0307E.99.9 44  0100v 5F/.-.2&    .E94E84 2E7 85439E3 14. F5. 007Q090903 . ...247020.E ..4-- E.. E.5494 4.3 8Q8F   97.20. 5.89E8E3.88:E8.948J9:3 .2.9 003843 0  F8 0 .:3 .23021494. 0 .5E.2./.2.790.9-.2.20. 070/09E.3 00390v .4  85439E3 2O/43 v0307E.F30 208207F80 0v80J909 .E8.3/O 147/:..9E8.98E22.:  3.F3 03 2014.3 -014E84E8E9  .90030809-03.009F0 003EE8.F550  85439E3 0307. 20099 .07F24E8-.8E4  4 302 0098F08   48 . -09E5EE8E7.9O20 40307E9Q3..F3F30 E9.8 24E8 0307E9 9Q3 . 49:  .08908F0 3..5494 20.2 14 E9 . .3.3J  v.2009F7v08.8E. 1.0v 0003EE8E9  .v 240:E v  F8 24E8 0307EE..08079 . .E949. -05.-09E5EE820099 1033E9 %0E9.0F843/48Q020909F8F.O8J9.. 0203.F F8 .84547949 .9430247E94O/3.32:84 F90F80 . 0307.2E89  3.4:3   85439E3 .E8E-O 8 .0203.9E8E4 ..8. 07009 0Q30 24E8-.3 F79020Q 302.248E7.84..- 10200J9F8F0 8Q8F08 85439E3 vE7. .5494 20.83E.8.99  3/F9 5F/E3E .83E9 2014.v 0/09  24E8 0307.F507Q9039v907. v. .. . 730v 0.3 0307.F9~F809  14.08908F08E7E.5E. .9E3.. 0770 0 903070 1007v8J9099 03/07F  .0902F30  . .2.3.08908F 20.E949.009F80 2.9-. . 07F-v 09E.2. 50/ ...E79 .2.47.0 1.99 9--F2E780380234E  /v 2.985439E3 003  03 E.88. 85439E3 .00 99O0/.9E814.5490v 20.  .47.43-.9E8E9 0039  5F/E: .43-..08908F F5 10 .70.97F80  .: E9 .99O .E949.0F8F. Q020v F5 .F-03 .803909v  .90v80J9F8F70 .248 .3.0v-03 0.724OF8J9F8F30009v8FF9  !. 0203.F070/2F3 .9474   0807~8F 0/..E9479 .14. 0307. 07F-03 0.E...F52030. E.F3 F7902F-03..8.4.5: 99.8 5 .E3.99  F8 0 .3 F5503 .9030. 2~/v F509 80708903  0.9F39 E98O/3. 1.8E:3  2079 0 2~/F80 -03 3303 201009v ..08908F 14.. 0.08908F0944O14. . 209E2. -09E5EE8E9 208Q3909Q  F8 J .E8E3. .5490v20099 .9.090  4 .009F0  ..E949.200 20099 . 2E84/ 97. F2.07FE.O8474.93 4.009F8 ...4  4 0v80J98Q 0 1F2/.0307.47 .9E8E..009.8.F038FF50.  90724/3.2.009F0-03 .0.9E74499F2.203 2O/43 .4 F . 2E84/ 97. .4.42-.39E89 .54949F7.4 .0307. 109F900  .07F 3:.83EE89-014E84E 3/03 5.7 . 03/07F 0 3.9: 880  239 .E .7.. 0. 2. .9E84. 08F .47.8039Q.3 08F009 8  239 5  .E94E84 0. 0203. . 9F30vF . 0   109F900 -014E84E8.08 .4-- v2F78F097v 0 43/484/3:3  '. 07F 23/03 0809-03 2014E3 85439E314. 0Q99 8Q8F08 009 . E.E949.

O020F8F08Q8F080307..9 .3 7Q.3. E7 . 4..200 003 109F900 20099 .O8J9: 20   E79E8 :9E3 .3  ./108J3F3 -  v2F78F0903-. 1.2.89E8E4 8Q8F08 0307.47 .7 .. 0807~ 5F/E9 . 0v  E8 8O.9.70!747.9E8 20./499 .9E84./.F398E2J9.J9E8E4 .33. 97./ 1472E-.E94E84 F9704E8E4  009 . .597. E7.7342E83E 89-  0 10.83E.. 204.F  39v-0703/0F80 80J98FF.20 ..204. .v F8 .89E84 8Q8F08 0307.5F09-0 . .3 85439E3 14. 9072F009 .9. ./438E  F8 .09v032004.9E74O .9 10.3:3  . 920  ..3.88.9E749 9F77F8009 0 .7 .v2F78F09F30 30.0093F30  F79 4.7. 0203..3.F3F30 1439488EE9 .9E89 7E3J9.3.9 .10.3.4.0 . J.20303/:E8v2F78F090    . 1. E7-..9 F9 1..3. ..   Q8v 2010v 20.89.543   14.E39 070/2F39 20.. 1F2 .203F01F292-94..O 10200J9F80 8Q8F08 0307.0Q   8Q8F08 109F90009 F50  5  . .F33F .. 109F900 20.2./9:20  1F47..E94E8 847.4 ..200 .479:/./E8v . 4.8030 4. 39F8 0307. F309 9072F0 .v .   .                  !.03 2.   02J9099002v093FE31F270.2. 33.4.9 ..3 FQ3  . 5. 204./E8 v2F78F09F9  .9E749 9F77F8009 E7.22920~.   1. 08F3920~. v2F78F09.E949.79072F09F30F-03. . -4348 85439E3 ... 2E84/ . 39030  4 499 . . 90724/3. 002v 9:.:2J3:239.:99. 20.2&   .9O   4.4./.9 .4 .  9E-E. . 4.20009 .3   v2F78F09 020F8F0 8Q8F08 0307E9 .9  20v99 .-O.9E74499  7Q..9:.O8J9E8E9 F3  .89E8E4 8Q8F080307.Q10.E743J../E8200J9030  2. .F39  .J9.  .49 .83E3:3  43-.8E2J9./E85439 .8E. 1F2 v2F78F09F9 0v87 8 .3 O 3FE3 9072F09 F3090  .9. 92008F3 ./E8v847. 5.9.3.83EE87.9.4 .3.3/O920F8.3 . 9E-E.83EE898  '8E: . 30..E-.9-.89. 07Q30  F8 0J7.9 8025439E-O 2489 2F E914O--.F70 .../09.94  ..23/033.8Q8F090 .3 8 F79F009Q  . 2E7 0F790 . 8207 . 9072F809-03 302 147/:3.47./E85439 0 3.9. 204. .9  .0307.

3E3 4-/F3 E97:2 0 42 3 !.9 F2 :2J3:2 39243 7.3 07:2 2:9 3 Q89 .9 7O2 .93.3F:2 . #F $J./2:2 E:2 4-.v  .:2 %9E3 '.  9E-E.8 '417E2 .

                                 ./E8v  ..

/E8F88:E7E81472EE-.0 .E94E890v707F8090803820730.. !F/E: . 5.E94E84 8Q8F08   .  4 23/ 9-- 0307E9 0 .82F984-.08908F009 'FQ8 -00 0 3:4/3.:2J3:2 v2F78F09F30 85439E3 3. 07Q 2..47 23/03 7F870.F7v 0 43/484/3  .232E8 0307. . 0203.E94E84 8E2J9. .9E74499 1v14.-- v2F78F09~ 0.4 4.J9E8E.33. F8 8:E7E88..F3F30 .2.009F880  E7.009  -0703/0F8F9  4 . 802 Q8-09  0009.0 09 .43-.4 4.9E749109F900.F3F8J9F8F70. .247.F9  O..3999. 3  . 14.3   Q020909v 907.8Q8F09F9 20 9:/: .0909F-03 84.2.F3F30 '88.43.907. .F3  .3 .20 23/ 3.F3  0 ..4E:.:2J3:239.O 232E8 90724/3.:2J3:2 204. .94 8E2.43-..00999072F0F8Q3 0 .0F8F0 8Q8F08 7Q.943 J. 2E84/ .94 8Q8F08 232E8 0307E9   E7-.--.3.7 8025439-O 88F 97.70!747.. E9.0 . 20.9E743  03 8E2J9E84 9E3 20. 85439E3 14.89E8E4  03 Q020v 0203. . -02:9.08 7Q 85439E3v0307.0093 ./ .39v1472E-.84O/O0307.2.0099 . !. 0307. .Q 23F 80-- 003 . 02F0908E2J9499  3E.9232E8 0307. 70. 003 0809-03 .9F8. 0203.009F8 vE9.2 .9 0307.20F14.94O5F/E34 0E743-0Q2010v 8  3..9E74499 0307E9 30.2.900814. .v2F78F0970~ ./499 .5.9E74. 90724/3. F8QF09 .9F7.E8  /0 . .948.. 0307.9O 0 232E8 0307.0v . 0v70 907.  .8  4 -E720 .2E885439E314. . 70.2. 5F/.E94E8 8E248 F2.: .  .. .597.9.92481F7E-.. 20 .2&    .E9O/3..2. 0307.47...3 ..08908FF510.O 0809F3 .9E8E7.843O..2.3 .8Q8F09  .3 ..4-- 08  239 ..                              .F-0 .2./E85439         O    -                    -   .2.94.O-O E  .2E88.843.

O. 2E8 50/ .94030709.20338FQ3-8F050/.O ..9O 423/030085.  .8Q8F09   F9 0307.3 F9 47E--. 0307.9-03/J9O8.8Q8F09  ..v232E890724/3..14.08908FF9.:2J3:239.80vEJ9E8E3E./0E8 .8Q8F09  03 0807~ 5F/.8Q8F09   F9 0307..94 E9.94F90307. . 80J98FF./0307E80705F7v8OO907Q0909  43/4:3 E9 .232E8 90724/3.9 5F/E9 .9E74.3 14.F79F703/009v 0 0307.9 0307.714.2.0~F80847E3..20338F 820709F-03 20. 0307. 9F3008 7Q2F3009 F8 . ./ 09 . 80F/14.08908F203908 0809091002-0.--.39.     0  0v990../.9E814E9   0     8801QF8-03 0 .3 2E7 9E7.9 0307. 10.E94E8 0v/FF8F0 8Q8F08 9008 0307E9 0v87 3 0099 .2.90307.47. 02F09   50/ ..2.2.84/ 70/:.OE9 .3E3. 008 14.-.09v03.88E   39F83F .88.0.F3 0vEJ9E8E7O 8OO9 F8 . . 1F220  2. .73009F30  .47.9: ..08908F009  .F3.548.83E9 0307.0 -0E9.20338F09 8 2.2.E-./.20  .2..70.

9O  4 .8Q8F09  .8.3 8Q8F08  .O .O . 0307.88.200307.9O   !..2 . .J9E8E4 8Q8F08   E.47/4OF39 . .E3847 .2&   .F8v--108.2.. 70../J9..E-.8   0307E9 47/4 2.4/EO/   8 1014.3/O.E8 0307.890080F8F-037..84/ ..88E ..73009-0 .70!747...  .3 54903...F-020 F8 302:9. 232E8 90724/3.-.

/O   0 7F8F9 00F830 .549 42543038070 -439E   00F8 2O/48J9.94270. Q3-v 4.E3-.794.3:0E781~9v0020  48889Q0v.83480307..J  .47/4O 8.9O 070/09 E.2.9.47/4O.9422. 2:3..8348 0307E.79. 1/F70-03 9. 3F30803.5.E.9039099 /v9.  /0 .49O F300803 09F7v 1.549-.0903Q . F8 1/E3.E9488E.0Q .9  !7207 . 08v/008 0307.E.90720F8 0307.47/4O .2O .89O4 07Q30  . 8025439-O :.9  200 . /013J./O3. .E.9 80739 .. 8F3/74F3009 989J9E  Q3-v . F5v/ F8 1494348. .29O1Q %:.47/4O E8.3 10.9O 803.57J9E 489E4E.89O070/09E. 08v/008 0307.84547948J9E8 0.3 14E84. F2. 207Qv F8 20:O 0307.09. 0307.89499 2F79F.5:O ..310089099v  200.9O 07v 3.E 80309. 0307.v .  -42.9E.549:-..0 E7O 0307. 57207 0307.O F8 .. 20 .3. 9072F809-03 9.9O 8F3  4. 30F . 9072F809-03 9. 703/00v0307.47/4O .4 .     8v/0080307. 20.9072F0 .3.E. 82079 08v/008 0307.248 0307.J9E.47/4O  .8J9E8E3 .9  . 08v/008 .4 . 30.47/4O F8 1477E84 .E.  .47/4O2390  E9. 48  .14..88..94 3/:O 00 ./438E4.47/4O 5 /0:9F7:2 97J./43F5503..9422.4 .3. 7.E949.47/4O9O 8E72.. .3 F..J  90307 0307.  1/E  3:0E78 0307.E3 8F3  v4..3.9 .805514O8J9499 1/E  .:2  'F8v 0307.4.4 008J9F8F.FF870 .09v03 302 .E. 030709.514..3.47/4O F7902~03/09.47/4O.4.  .  .47/4O  2. 14.83E.9474-..4 5 :7E3  O8Q02.4 . E9.794.  /0 .4  88O8Q02.84547948J9.8:5E3 . 049072:8v   80:3/07 .47/4O3.83EE10  10332.31472E.47/4O F8 1477E84 20Q3-909F80 . 33~ . 9:.J9499 0307.9O F8 2:3.  9E-E.F09v9Q0v.47/4O F8 1477E84 23/03 1.3EE8 Q902F3 2  4 0 030747/4O.14.3 20:  . 0307.v 0307. F8 F2.8 90E9 .O  57207 . 14.0FJ9Q.89OF309 /09. E9.9O   .1477E84 .2.58:E7E8  8F  E7.3.3.8:5E3 . 1F3 F8 0F-8:E7E84 0307E.  # #  A$  ## $     .7.4 .2. 57207 0307.83E9.J9499 0307.3.

-849 20338F0.3.20:O0307.39E9.  !.1477E8 .1477E84 802.79 0 &./3.2&    .70!747.207QF810F9.47.7.

2.9F8 .9  30709. /70  :9  . 0307.79.8.-0. 002v 2.  4907270.50307.5E  207Qv 57207 08v/008  0307.8Q --v.3 0E98O/O 1O870.9 302.2309008J92F3F9  c    7.84 Q  .2E84v14Q3-8F0F8 .7942E3E-.: E9 .47/4O . 10v/F8 847E3 E. .9O/3 14  -E7 2. 2.9E..E--   49 .20338F 0:9E3 Q3-v 14..47/4O 70 . 0v70F5F80 9--370 880.302 3.92481F7E307089Q.58:E7E8   . .E3. 1/E 0F-F09v.9Q0v. 9E78.2.8E F8 2~8.1/070   102000/099 108J3 .089Q0v.QF80 2.4   9E-E. .F8 317..08 F 9.2-v .2.. 08v :E24.:E2E80307E.20.9499 .5-O 3079F 0307E:. F8 .843.58:E7E83.. .:9807.4.58:E7E8 1494839F8 8F 108J3.3  03 009742E30808 :E24 1477E8. 0v99 39499.3  .49 0039v8  . E9.84O/9.:97.  .E3.07   108J3990E9 .88..8348J9499 0307. 90720F8 90.3.7.Q9  .3EE8. .O .7E3E-. ..   10.92481F7E-.5. 3. ./OF508 188O8 . 47E--.E7..J.70.2.F79  2079 ../E8.J14E84 90307E7.9   .07Q 2.. 0307.99 07Q90 0v9F7-0  F8 84.9 30 0  J . 10v/F8F70 8   030709.7E3. 20 .-- 1477E84 ./433. .4 . 4207v 807.2E7. .2-O .3 ..4-- 0039v8F0 .. -0F70v 9008 8:E7E8   E9 .4 -42.-- 0307. . 10Q090 .0307.3..4 8F3 v4.47/4O 807009 ..0--   108J3 . F09 109F9009   .E~7-09E. E9.F . 0v70.80201477E8. 2E7 070 3E-- 0v9F7-007Q. 14.230 8390 9008 20338F0 Q31F0 14. :9. 903070 ..92481F7E-.3..9O 1F3 9.  .4  049072:80307. 3.99 .78 85097:2-.-4. 90.--.O9072F0  7. / 108J3F70 :9O 3.0307.v2F78F09.E94499  .7949.3  :9 .1477E84 207Q90   0307.0903Q .5-. -0703/0F80 23/ .E.7E3.3843 0  4 ./ .  4O.80700930 0 .99807009E9.94 :9E3 .E94O 2:3.802 ..E~7-0  /70F70v3.3.3/O.Jv F80-0v 8E7/ 7F80.3. -0F70v 8:E7E8   . 03903J.O  0:O0307.2&   .94 0E98O/E8. 90307070 F8   .3 .E348. 43.78 :E24 1472EE-.J9E88   !.47/4OF8 1477E84  . 030v/ F8 v.38:E7O/. .4 1OF508 1O8 .2 10v/F8 847E3 144.  .v-03 8 149.-E8 -v.082..948. 0/3../8. v 0 7F8F9 317.48 1477E8.2:8..3..88. 90.47/4OF8 1477E84  F2.-481F7.3.88. 200J9  .4 ..2E38F33FF8v4.09J.83E9 57207 0307. 8E7. 0330.50307.3 . 030709.F-03 F8 ./. -008v3.2F79F-03 ..302 /3 0v147/:O 0307.O E7.4  %4.  274-4O.0307./. 8 14 F8 .2E3.-. .90088:E7E8 .9 207Qv0307. /v14.3.v47/4O v090v9. 03.:E8..2390  .34O.49O0020 3030 0 O43  10v  .9-0489E8.3 -v. 0307. 1/F70-03 ./.38:E74. 9E-E.8..802970903 3.E~7-0 9E.58:E7E83.3 .:9E3. 90.8F   F7 1v0 . 1/108J370 :9O   0307.47/4O207QF802.3. F7 .07v/F8 8O7O/.F7-v.70!747.47/4O F8 1477E84 8390 E7O.4  :0E78Q02.0080307.88.47/4O 23/ 0v380-- .

F508 .8808J909902F092:3.8..488EE3.03309--878F910903 1..7478E2:3.8:5E38.. 7F8080/F80.//09:/.FvF5088FF70.2..FvF5088F0!.93E2.5 009v8F0        8F3 v003F79FF9 8 .8039 .38F79F70.4.8023FQ09v.. F7 0  E7 84 2:3.2:3.E 0307.  02-074207v20009v80389008J92F3970570039E E9.14.2:3.F79F0    F8.E91.49:9.3.02-071.9O.7..02-078F488/0..2:3E.FF803.2F70F-030.

 .2.72. 2:3.9  '.70!747.2.100999E78. 8E. 2010F8 7F3  F8 2394 302 9E7.0 Q02-03 .8E943  4 94.3.8348J9E8E4 .8.94207v8 8443/4E89 F89E5EE89F3vE8E.5E 07v2~. 8E24990./F47F8080/F8050/2F033F880-- F790024892E7J.E99070488/v70-948J9.2. 02-078F 8E2E7.97v--F 9F90F70  ...5.J 30709v0307.3. .84392E7.794.:9.5E38003909Q 4./F 8E7J949997E.E.488/0..3..7E3:9.8E-.-E44991O9 /0.210v/F8030709. . 030709.F0991. 9~1.E0307.10F9820. 8E. 50/ 033F 0 F9 3.49  0 .79E8 :./.4 20003F80 00390990   0/09 .9.8070509 02-07F8E.F7.  302 07080/02 9Q0v. -4.0-03 203  :9.E-- F./499 478E4-. 23v8Q30   :.8039 F83. 3./ 00F3 2F .FE9802908 .47/4O .5.O8J3~ 4.3.9..8:5E3 .9E.10. 8070509 3F4.423. 00/F8-03  /0 2.8348J9E8.F7.32E70070F09802F70  .-- 0307..3./F4  .9Q0v.. 9E78.843O10v/F8002. 9Q0v./.2F70098   030709.00990--F F8 .3 F8 .1477E84. 009v8FF9 8 F59F~  850.2.7E3.   0307./. F8 9070 .3549J.3-.7.80J98F09 0039099 .230 .8E2E7.2. 1/E  0Q990803 . 9Q0v.8:5E3   49 908   .9O  !.E80790 .1477E84 :9.802F909Q3909F80  ./F7F-030.8E 10v/F8-03 02. 1. .9.F3030 2390 F9.3.F038F-948.v 030709.vv3./9 478E4-.  0307.3 E98.943FE3  489008J92F30. :.F3F308E24990.9E8E9  0039v8 880009 147/J9.43-.- 8.E 08v 0039v8 -v. 20v. .1477E84..Q80830 .0 2E7 3FE3 F..E 0307.2&    .8070 147. 8F3/74F30  . 478E0307.v7F8F910/090 .43.070/2F370 14.382F90v9F7-007Q .499 /0F8v--2E73029:/49900099033.94207v.. 89.0E9E8 144O/O 43/.20.08909900039v8FF9.4 2.9 F8 E9.9O 10089v 90.839020F9072F .20v..9:/42E32F84200509F899.  F 302 807Q9 F97043 89.2F70F30300/8E.710v/F8 F3030   .8E :.7QF79F .3./F4.3./.3 .0v9939. 7.3E98.109E739.3EE8E9 8  803 ./. 702F3009 1~30. 2.003082070903.3 01v-- 08v/008 0307./. 10v/F8-03 02. 2E73FE38E.F..030709. 30209 E7:.83E99Q0v.39008030.E 9Q0v.9F300803. 2E7 .3EE8. 3. 4. :9. F8 .3.1v10.70307.9O90. 10099 9E78.2./F4 9~1.8348J9E8.239 ..80307.3.989.. 08v E7. 0F09F80 7F.33./..-- .0093 .58:E7E8F8. .83EE8E-.0143948. 0. . F7/0v/F8 0v907F-0 EJ9499./.F038F 807. 10.5.F3 3079 v .4 3./E9 -948J9E   9:/42E3 070 .E8 -0703/0F80 2E7 -43J9E  $390 F870 802 ..7E3..9 908 4E1F709v.-.7.--.8   20730 2. . O8E84-.F3  E.099Q  4 200/9Q . 2E7 .3.O .-.F .49.3./00F70 .8E703//0 80--   90.. 9~1.3.7.9 14 . 54903.QF8F9 .F32.3.

9 5E7449. 0   30/..24O/4998F3900504881/9.J.    207Qv08v/0080307.93.4.3. 9v0  3F 1.32:84 . .10009-038477.9  0143948. 240:E 27447.4  . 14.10.2. .99. 20000300307.088Q.-. FF847 108.030/.9v0080/F8 .033.-.008207Qv08v/0080307. 9v0  ..088F9.3 9E.9.47/4O --03.  488 /v .E3 9Q0v.-- . 3.803909v  047 1~9vF79F0    .0v3 8E7J9..93E 0  0.9  8207909Q 002v 9:..F303.83EE8 907Q09Q09   9E7.E07Q90.E8847E3.3478.8E48.4 2390  E9   1/F70-0310.99 0E98O/O -4F2./.47.     49 8 0F709  0F79 307803 302 8 9Q009v 0  2079 . 8E7/ 2.47/4O.2.3 9072009v 82079 E8.2.42   7./438E..       $A  /3 .9847E3.. .7.910489E8E914:. 8F3   908  .33E 3E-- 10820709v .79.F8 4F3 003F9F-030E98O/O14.8:5E3.093 /03029F7Q323/03 499 02J90990307. .088F F8 0.83EE8:3-. ../:O v 1v0 . -42.088F9../F .79..9-.3.2.J9.47/4O7.247. 0-v8F080--03 703/00F870 EO 9Q0v.  8F3F5v/F808v1E8. .3.79.F3 807009  78803 109..9E8E7.94 -03 80-- 240:E7. 9E-E.. 30/.3 /39v807050:93. .08 4/.:9.3.-42E89072F007F80E.-- 10.

2  F8   99 244  8 8~7~8F0  .79. . .2:9.429O 1Qv03  .

O/9. 0F5v 07v .0Q090-vEO44/8070090   8F3QF8 014E8.9 2082F9v/99  J 02E8 199 9-- 8F37F90.:.9O-43.8439 703/80739 84 02E8 10099 0000/v. .20..:9   8F390050 0 7F80 .. 20338F-03 F8 0/.7E3. . .89. 73009-v 0.47 903070 5.993028EJ9. J..   ..O8J9.8E. 1/F70 -080F-0 07Q9 9v0 20 07089Q   8F390050 08v847-. 574-F2E47E94E.8...:O 8F390050 .2.2.9O   9Q0F890.--v2F78F09.F 07Q9   20/03.2&   .4/O .2.8E 108v.88. /v 847E3 . 474 3.47 08F0 0v99 20/03... 008 04O.0 2F8F-0 9070/F80 9-- 42F9079 8 0F709   /2FF-03:7. 7F90.F-03 . 0  2.3FE32F907 9QQ0/F08v09 000/ 0  ./F03 .89.-- 9v0F5v/F8 :9E3 .F .E-0.7-43.9O 74889Q0v..80-- 240:..   .E3.70!747.2-vF.0028809F90-03.--/09.E342F70909 .9O  9--370 8 8E2  /0 .89.E.3 20/03.F5J909v.79E3 .0v 7Q2F30 99 9.9E8E7.3 08Q0/90  1FQ 2E8 7F900 7.F437F90-vE3..8F3QF8 . 0 .9E8E7.8E  2 9 8 0F709   ..8.  0F79 .3. .0Q09054207EO/3.8.23 ./499 003 . 8F8v8F080809-039--8E7F9080v147/: 5  .F-03 9.84349O  3F 488.3 4. 7F90-03  .9E7. 14.4--.8 -434:9.4--342E8F82. 8F320/03.33E3. 1Q .v8F3 3. 147/: 0v 1v0 07v2~.088F9.v003F79F0  c     .3.79../ .:9. .E.F8 0F- 47/.43E3.240:.79./2 F83.4.30/.0-03  499  .$. 1/F70-03 :7.7 . 8F3QF8  .   !.7F900.. 8809F90F9v F8 .F843/03EO/3.8Q99v0.8348J9E8.F3 .3.0390 9 9  9072030   8F3F5v/F8 2E84/ 1E8..4/O3.4 3.

. /74F3  F8 .2. 5F/E:0F803 1. 9390 3974F39.F                       v8F3 9--370 8E.88 8Q0/F80F8 .8 .8  O 484..9  . .8 8F3. !.8 807.73.8. 8809F909 .F309F-v  80-- 20338F-03 9.9 3.900Q80739. 20100v03  . 3.47  2OF.7-43 47   2O F.F7F80-v F5v/99 Q..49O 33 E9. 2390   .79 24.8030-03.E3./.9   .47.79. 0v-- 099v 99 E920309 9J5:8 ..73.43 Q31F0  8390 900507v 9005070 .F3090 ./802208201009v 8E.-090209v/99 .-O 0090099  1v0 . /:79 1F39003  3.9  99.549-. 748948 807009~ 1:9 Q708 8090 2. -9:2390 .04.3 0Q3J903 802807Q9 0F79 . 47/..F8v--F7024E84.E8E7.1F08F 0143948.F70  F8 0.843O .803009 Q3-909Q3 20   O 23v8F~ 100908030 .E9:3 7F9. F9 8F39J5:8 .J839 0200/F80 -03 14.79..73.9E7E9  .8030F810090803020Q3-909F8020E.3 8.F8v--F5v/90 1v0.Q2E8897:97E80v147/:3.9E8E7.79.48 80700909 2:9.99E 47-:.08 007F80  .0 00v99  24.0Q09009 070/09 E.. . %v0 ..7F89 047 009090  . 3v . 3.F38091.4-- 240:.7. 8070090 3.E320.7E3: 00398 .  903075.7-433.. 4390 8 1~9vF79F~  7/0  .80309-9:203/83.9O 0508 240:.-. E79 . 8030 8809F900  F2.2:9.9.43J./.002 :2390.7 8.0Q090-v E  0 807009F9 2F 302 807Q9 109E73 .3.-. .8030O.93.73.--. 8030098  -.08 .3 9v0080/099 2.8030 8 3..9. 1/F70 2FF-0   2.2  E10v/F870 .0Q09. E8/  9E-E.8E707/v 84E9..9.9-- 88090.0-vEO0.v 74. 2.E9 .49 .-.79 2039 -030 3.248 . F8 1.  8~7~ E507/0-v  .E94   v8F3  3F 3.5E3 10090  F8 -.2:9. . 4/O80770 . 7F8.:E8 9072F0  . -034~7~-03 000/ 0  F8 .E.2  7/0  547F43 8E.8F3 00908F3 397.2.0909F-03 .49O 807. :7.30003v709v 748948009  47: .. 80309.7-43  F8 4F39.8454794.2 807.-O 0090099  -.47   2O F.7478E -.1Q.0Q090  .9.08 .v   :9O--.30.43.80 100908030 1.-.79. 8F3 1~9vF79F0 8  3/00 .F3090 . .948.. 30209 .01F3~ .9O .3. 47 97O5:8  8:-97O5:8 F8 2F78F09 F.4.73. 0F79F080-- 88090.0909F-03 07Q90 .33O3 90307 5.F347  2O F.84547948J9E.9            %208E. 1v08:7O-O 5E17E31FF-v 475.0   9E-E.E3 .73.979 .7.F4 .7. .99  /0 .54/E8F7/F80 2.2 2748O5 .20030 .F300   09v0080/099 7F900 F8v-- 8Q0/F8 F8 .

F8-FF08 100908F3F8. 0038 30/.43.E.9047EE80.43. 30/. .8439 .93   9Q0F890.2:20390820338F700.2.3 .-.79.3.9-.29 .9 8 2.949.3 14.. .47.  .949.89O. 8030 23v8J9F8F3F  J .O 20338F70 .8F3.2 /:7.0 0   .. FF8v.2:9.088F3FQ F8.73. .08 1002-0 .9499 1~9vF79F09 .43.79.E-.088F9.

 !.2&    .70!747.

 033F 3.73.8F3  .8454797.   3E 80-- -E3..088F~009 50/ E -. 39 2030.088F~009 02F3 -.30/.0 .5488O.948   390 1~9vF79F0 9--370  .8F330  .30/.23/033.9-.7Q 000/ 0   -.-.08v.8030 Q .83E.3.8F33030.73. 2E84/7.73.4-- -E3.0F8 .83E.73. .

843    . 2.30/.088F  F8 .99 1~9vF79F0 8 ..01.99..9..3  39.2..2:9...79.--8F3 .203080700902F07v8031E8 .

8439 0v30  4 3. -.5.0Q09 .49O 789..94 84 2./438E.0E-O E3.8348J9E8E3E8E24830F8F1477E8. 0807~03 9072009v  #488 9Q0F890.73./.2 -9:20308 -.. 20338F-03 9....-.J  .08 F8 807.8F908v1/08  0030903 97F8 10Q09~ /.0-03009.9O 302 9 .309Q03  C8809F90QF89:.0903 .83E..7O7F900 . -9:2039.  .99 .5E3.8F39J5:84.89.73.   100908030 1~9vF79F0  .8..948   -.  .79.8E48. 2.. 20Q3-9093  Q8v 20003F80 .9 849.80309 .07v2~.73./438E.O8 97F8~  2. 3. 9:.239 O 3FE3 807.44 44/E8.3. 9.73.-48  .843.E.7.8030998E7J9./302 10090 8:74  F8 3.3 999 .5E3 1/08  E  1F39003 F8 1F308 200F8 8 .84O/   ..99  F79 Q109F880 .8F3 .

v.9O  0 F 9.088F09 .49 9.4J9.2. 239 .9O v20338F09   9E.J9. .79. 10./8475..-- 8F3QF8 .9O   100908F3 8070090 .v.423903F  498 0F709 1009080303F.397.4-..70!747.3 999 748O548 30/. 8030 30/.49  .E9O 8 05E744   44/807009~ 8F3-03 .8039 . .9  7/0 807009~  1F30 Q.2.73. .3   84. -.088F F2. . 009 09E./  1v0 E10089F870 0v38  03F3 484.7088J.73.  7488: 484. 8 80-./499. .79. 80309 8F9907J9 F8 E3 .E.29.0Q090/7E9.E.4.8348J9. 492E7302. 30/..  . 8E7/8E..  302 8QvF508  7488: 484O/   0/v80-- 8F31F08F .3.30/.4O v 08EJ9  .3 F8 .  S 10099 8E7J9E88.. 8E7/8E 4849 009 -0v0 0vEJ9.E. 0F803 .79.0Q09009 .088F9.2.0v903 . 9-- 100908F33F E.088F  3303 09E.8  900803 424F3 8E.79.488E49 802 2:9.49O 9.2.9O  E30203. F  3303 :.088F9.9O   4. .0 20478J9E.008 302484..83EE   488F3 8J78F3  .  0 99 839F3 9-- 9J5:89 Q3-90930 20   488 E3 8F3 84 O .9./. .8439.99 . FF89F7-v 9E..F8 O .95439.4O 30/.3.794 .   E8F3 80-- E3.79.5E78. /:7.33E 3. 424F30-.E3 v8F3 0.9O  1v0 .8.9E8E48Q8F08 F8.42 0 8 7F8F9 .4477OOE9  0 2. 0v70.3   .O8.5E78 . .33.49.42 8  .088F9.8F3F   -E3E8499 8F3-03 .F /0E8 9Q0v..83EE8 8025439E-O Q31F0 0/.8030 07v803748O548.79.9  84. 23F 1. . .79.72.J05E7449.4J9.-- ..2&   .88F3 O 484.20 8F3-030.3.0909F-03  9E-E. 807.2.9J...49 9.9O .84E83E .  8F309Q0F8F3F.2 ..9  O9. 30/. 4.100908030. 00-03 .8439 O 8808Qv  3. -0703/0F80 2F7090F8F3F F3008 9F30v   !.8. 8F3   -.3. .J 0 7F80  .0903.E~.200 Q3803.807009.9473E .-.E  2.3.0.

-0F5Q.4.-...2:F5vE8.90v .8 . F09v F3  . 8.E-..08 7F89  0 7F80 .20 0F09F847.90081F20.9O. 8F3 002v F 9.E.803. 8F3 0090F8 7Q2F309v 1Q  .. .030709.73.2:-.843J9.2:  .7.79..v80309.  89-  8 0v147/:.39E.9499..  8E7/ 9Q0v.9.33E 9-- .070/099  703/80739 5.43-.8. 8.0903 .O .8:1E9F3 0809F-03 .. 3v   47E--./F.4 002 8809F90F9 2:9.0  4 .:.49O .F82E870.9O 4..79.08F0909 .34OEE9O 1Q  .3 9--370 . 48 88090..3. 2F 900803 302 989E499 4250 70.4E9.4J9.9E814497439.E.  3F 03F-- ...30/.449. F09v F3    E9 09  1:/E. 99244 5478F39Q0F83F..1Q89E-.9O:7E3.88./  3..9E8.3.8 v2F78F0903 .009.3 02J90990 80739 3.088F0F38.3 703/80739 0...0088030-039.93. 73009-0 :9.3 3420020 8  !.9~9F7-v 3/0.0 9.2: F2.0E7E84.v8F3-031342.3F3 /4/1472EE-.794   8F3 00F9v 1Qv03 ..2: .3.3 048O  20.8F3807009.4 F309F80.2:9.7E3..0v9030809-03 4980F709 F39--1F02O/43 147/:0v..   -014E84.8.88.447E9O1Qv034..08 F3 F8 .4J9E8.8F3-03  807.843O.2...3. 8F3QF8 0v70.E8 20//v v090-vF5v/0009.7. F8 50730 09E. 0F-0020F  9E-E.-. 8:1/ F3 0Q990803 ..70!747.2.    .9Q0v.8F370.0.F8.. 2E8 1.2009--8758.. .02-07702F70v. 043.2.427.9O -.99.3079  /4429 02..3 209.4-- 7F80 .v ..O8 9Q0F83F .9.48897:9:7E88809F90F9 9Q390910 --03E9.7E3.0 .. -0  9Q7.3 . 00 89. E9..08F3.2. 999 .7.E94  4/E. 8F30 0.009.9O 8:1/F3 09--875791472EE-..2:0-.4.8F39v 8.EE  803009Q0F80470090v8E7/2..3. 8  8 00 ..8030F39.-E3E8E8F88F30vF8J9F8 90. -E:8 .  !.9E8E3E  0307E9 F30 .30/. 0E7E84.-./O10/8:E8:.O.0Q090 0 7F80 20. . 0F88F09 4/.7-43.F9008109F90099 147/:.8 v2F78F0903 ..3.8E7/9Q0v..0Q09-v F5v/   999 . 802 .4 .    20338FF9v 1Q .47-- .42F8 99244 ./9E.F30.3 8801Qv.0Q09008    9E-E.O.E. 8E7.85E9 .2:  0003/v  4 008 8030-03 4. O.79.2:.3.9O  841F0 807.08240:E-.E7. 8030-03 0..0 009Q3J903.43./O.2E81./.3.2:20338F0.309E.2:E-.49O $    /423E3.4 020. F3 2.2:20338F0.43 /00v147/:579 2F85E9 .920.F437F90009F8 07009 F50   807. 209F8 2F79F0    7.v 807.E34.-.09--8F3-030039v820338F~F389. F100803F 3F2 $  8 F5v/ .2.2&    ..88:1E9. 8E7.49O.43-.800/F8F9   2..8808 -E3E8499 8F330 9-- 239 300/ 7F8F9 908    8F3-03 0.200..3003 9Q0F83F .9.42097. 5073F-03 .49 70. . 425430380 v9 8 08EJ9./ ..9 .33v..0903 .949.3..v .. .2: 2E8 7F80 ..8439 .0Q0900-42E8.9E8E9 F8 F8v-- ..:O 2.3.3    /00/.49O807.803. 0 302 9E.05E7E8847E3E.O847E3.2: 9--0989 F8 9--092:3E9 44 .3...7.3F8..2:07F80 .2: 20338F0 . 8.0397E.99 .F8.. -E3E84/E8 847E3 . ..89- 8   O 23v8F~ 8030 . 8F3 8EJ9E8E3E  v7F8F3F F8 24.8  ..3 .088FF8.3.89.O-. 8F323v8F  703/80739 .48.

/E9. 8F320/03.3. 7300990 . F8 . O 23v8F~ 803009 F7/0208 3. E7  .83E.8 989E. 3.8O-- 204/E8 .J.2.   $E7.3.9O 20  .3.7E3 8EJ9E8 10.3   04.891:.42 14. 8 . 10.J 109v/.5E3-.2000039v8-0.9O..8. .73.O8J9..O7.E.:9O--92000/099 O.89OE7E-. Q109F8 F8 .09--478E-.14.3 203 1...0 2 7010.2480307.. 14.--200J9F80 3.0v903 7Q2F30 99 . 5F/.798F0 98F0F8 .E38F3  397.  .8F34/EO/E8.8F3  E38F3  8J7488F3  03F38Qv8F3  $4.. :897EE-O .3 .9 302 009 3FE3 007 9433E8 ~79./E87.O.90720vF814. .79.O.897.3 08090-03 F7/0208. -948J9.30039v89F90.43.1033..F F8 .   8E7.4-./E8 . 84E9.3.E3-.3.3 98F080-. .2&   ...9E8-.E9.8039F8F70.907097O. 03 43897:.8  .43.0903 8EJ9O8.843 . 2E7 302  !.43..088F            .83EO .89O07:.0397E93.-8F30E9E8-948J9E8E7.83.8EJ9499E7:20338FF302390.4---014.1/3 -0Q 8F38EJ9E8 2F9 .EE8E7..89O99.F308 :7O5.O5.8030. 108v ..3 3:.70!747.. 8EJ9.89O3E 08v847-.2 030709.08908F0 1477E8..3 07v2~. 0F-03 108030   -0.O.E82:3.v . 204/E89  239 5F/E: .4..3 .v07v2~-0 &$  8F38EJ9E809F09080--204/E8. F 0-03 488.2 90307E7O .3 9-- 7Q2F3 .42 009v8F09 ..J 147.43-./OF5088F~F8 32~/v03 Q7J9v Q3008 8F38EJ9O .8.8.03F  .94  .8439.  4 ..9-. .F3009 3/J9. 2F .7v2~99   47E--.  #F8090-03 2F 33.48E . .803F80  8E7.-.43-O EO 08F..73. 1~9vF79F .  3/ .7499. 8F310..9O 9.207. 3. :3E3 8 F7.3.4E8.2 8EJ9E8 2O/49 .83EE8.080/F8 .  14.89..42 7.8.9  $F3807009  . 239 2E8 9Q0v. F8 F2..200 3.434.4F  0F79 .9.9  O.9 :7O5E-.803098EJ9.3.0903 8EJ9E8703/807 %072F80908030.F . -E3.79.43. . .2. 147.-.4/OF50F8.9E8.J9.9O 2079.2.07803F508 009   908 009v. .803F80 3FE3 O3. E9.4-- 9E.2. . 9E-E.803  . 43930380 99 8EJ9E8 8 .94 E98O/3. 20338F~ 8F3 8EJ9E8E9 A8.483E84.9E7  9  . 8QvF5088F .0002v--14.. 0 F9 3.79.94.. 30/. ..89O4 703/80708 7E38070.423E 3. .9v0   .14. 9E. .991v0..83EE8 23/ 9E74E88.E8..8Q8F089v -0 F87. .9F79F0.. 5F/E:  /-  9 8 .2:             907209 8F3 0:99.8. 207E-O :.3 02J90990 80739 . .9488EE9 .9   8F3 8EJ9E8.E8 .E-.48E7./. 07v2~ 99 .39J0079433.14. 14O -01... E97.28EJ9E8 8 0v38  . F5J903 .72. 14.89O4 3. F.5 .99   49 8 0F709  .O9070-07:EE8.8943 -434J9E 0  2079 J -948J9.  803.JEE8  . . 90307  23/ .  D02-03 .247. 8.00909  0/.2 8E24990.8039 .9 8070890990   147.E97.9O .9 F8 :8E4./E4.. 14.--/0~9E74E8.8F3 908 8F314.57OO/E8  O 425430380 09E.J 9  %--87   9433E8 ~79. 4.4--7.33.9  .E7.488/v70-948J9..4          0/.

8030 0  499 90E9 v4...9E89 8 .3 E.09v703/807.549002v :7. 3.v4.--.78948 7050/F80-03 ~9 880   09070/90-- v4.4-- 8070509 E98O 0307.43 O 7F8F30 070/09F9 5F/E: .v4.8348. 8.1473.3 84 7F90-03 5  .302 ./.43 09F7v0  F803 . v4..3.E.429O1Qv03.43.-O .7.0.3.8~7~ 03v. .4 2E7 302 .   v4.3 014. 7Q2F30  .3.9O   2.08908F092F78F03009       u  47:3 0307./F  A8.89. 9:. 0090F870.. 04O..  / 89-  F8 438903...89O F8 . F8 04O.99. 0v147/:E84.08 . 03.5745F 070/090  47.F02F30  .0v0.20v09 8 10Q09  /0 3.-0. v4..5745F 0.7. 8F3/74F30 27E.2.3 0809~ F30 .E-.4 0v147/:E8.43 .E48  J14O8 4.90050 v4.  -.73./499 2.109F900.3 27447.4 .v2F78F0903 .43.8. F8 F2. 207.E94O 84-.E34 9J5:8. 20338F 002  . v4.009 .3 4.   4393039E8 9.948.9 F8 .3 90307 070/09~ Q0/F08 7F900-03 9. 27E9.3   1/F70 2 3F 2F0-- 9.7808-. 1/F70-03 9.v 7F90-03   3.4 8~7~8F0 F8 .F5v/F88025439E-O8E2J9E8-. 0090F8F9 09v03 2048.1/F70-030. 807.0099 20100vE7O7F900F30207Q90  .10.-  8.43.:9.E..E3 7.9  4 .9005009 .8. .  -42E8E3.E94.8. 9:/42E348 8025439-O 9.3 4.79 F7/0v/F870 8E249  .   v4.54999841F00009 Q31F0v4. .0090  08v847-.94O02F099088. 702F39008 907Q090 .. 97F8.88.3 ..5.v4.9E74.8J3~  8E7.OE3. 103F70 8Q0/9 E.9O .0v9v0E79.9O v82.8807~E.  '4. 00930  0330 .F3 807.E3 907Q09F9 -47J9O 97E847   2O F.99 10.090v-42E8E3. 3. 109F900 3. . 903070-03 0.E348..:O v4.E.73.3E 009 9.:9.32:84. 8. Q0/F08 2F8v . &7E . v4.  .8.3E . 9072F0   0090099 8F3/74F30.7 v4.E 4.910QEE930207089v-494.5/E.. 9.0909F-03 .3-.08908F   8F39E74O 20100v F5F8F. .E9E2.. 807.849E8.90050 E9.7E.7942E3E-.  .9 . 0E9.0.30.948v097F90.499. 070/090 302.3 .2-v .E.009v9F78F0 8   8.79.4. 9E-E 10-494O/E8.90050 1. 2J v4. .5E3  8009E. . 820709080   240:..94 Q0/F08 703/8070-03839F30/. .  90307 Q0/F070 . .9O .20009 . 0Q3-v-- 8J3~ 10F7  8./E4/E8E-..0 10090  1F02F3 .3.3.47/4O .08 070/09 ./438E..7.9O v4.  .5 .24O/E8E7.E3/4749.3. 9E-E  8 8E2 02E8 .9E8E7.. v4.49O 0/.:  .81.0 F8 703/80708 10Q009F.J14O8F8.9 F8 3. 2 2F8F 009 702F3   v090-03 9.5/E3.. v4.89E8E-.4/3. 302 F5v/09099  .

 240:. 0v 0030 . .38F3/74F30. v4.O E3.11343.E.8F3/74F30 . 5.43E 3F.O240:E424O847E3.-.7.E-..299.. 240:E Q 1v0 90J90990 147/:3.E348 F509033   90J909033J9E3.  .080--09 5 008.8. 10/44E8 847E3 0 0vEJ9.9O .. E9. 00308 .9.49E 30F1.3  0009 .70!747. v4.3   3J9 8F3E3..-.43E  49 8F3/74F30 5E7488E2/74F399.. 0E.79. 8 2F79F-03 9.8:  F8    99 ..3   0 .4. .O.030:0.9--239 E9E9.840130 33 79E3 F8 .2&    .4.0.2.E94  v4. 9-- 90J9099 ~7~-v !.9.:8 8F3/74F30 Q 23/ 90J9099  23/ 90J90903 240:E 0v147/:3.3   E79 8F3E3.

79. /423E38  80739 5.2.4 489E4E8E3.9 .113 -E8  390720/07  3.8454794 02E88.0Q090   30784.19F30 2E8 3F.E-- 0 -034~7~9 9.0Q09.81.19F3 -E8 F8 .03 .10F5J9099 3. 23F 80-- .   90J90903  099v8 9F89 9.79.84547949 . 02J9099 .7.38 .O .33.3.79.9 Q3-90930 20   -08474E8 8~7~8F2F7F803 .08 1002-0  4 . 0 2O/. .9O.O E79 8F3E3.0Q09.200 /74F380F3  ~7~8 807009~  3.49499 .33E 3.-. 8809F90-03 .3.E3.39. .5:  :. 240:E .8E2-.E89 8 9.1134  3F.3. 8~7~8F .02J9099 ..7.4-.2.2.4  . .81. .0Q090 8  Q3 .9 -E8 30784.0Q090 79E--. .742E84 147/:3.E.  00 Q 1v0 .45. 0.0v 33  33  30784.493. . . 8E730E.4.8454794 Q 20 .948 .

43 0F79 .3 -0330 8O8 .5:OF79F0F82O/40/0302043484/3  v4.2./90087~31472E. . 4..3 8E72.E-.O9  007Q090903 .J .9-. 03E--.E.4-. 240:E-.81. -434:9.3.42. 3.9400F3F8.742E84F 2F 3.3!09740:23899:90 8~7~8F8EE9.3. 73009F-v7.948 .9E74 99 244 E8/ 9E-E.F39.4.-..8F3/74F3003J.8.   4. 080-.9O   v4.3 9..90F7.3  .2003008F08J9F8F709700/30  4.2. .79.4.1134 8~7~8F0 .7E3..9 23v8J903 4774J.33. .9 E9.549002v70E98E2J9499E9F714.E8 0Q0 F8 8~7~8FQ0 002   :9O--7.--..9499 2O/807 ...8F .F              9E-E.32E8 302J.79.E.9O.4-- .4841F08F02. 7F8008 00/ F2.-.4.83EE 8~7~8F ..83E.--703/807.0v9030--.43-. 0 009v8F . 4. 002 F2.948 .20009.E.4 489E4E8E7. 9.794O  . .30703/807802. :9E3 .3 8E248  033F O.9O  #03/80739 0039v8 20338F-03 9.7.2&   .0909F-03  .Q.7E3E3.E5.9. 10/44E83E 30709v 5E7. 4/499 E4. 002F8   .79.70!747. . .989.48.3 ..-.2.9-O9~3 4.9 8  008 v4. 0v147/:E843E 907 4.33E 9-- 24947.99.090v .! 207.030  F8 390720/07 9J5:8.49 009 -0v0 0vEJ9. 9--370 ..8. 1.9 02   $   F20 0 ' 89-  %208E.02J90998F3/74F3003J.3  03009 302  !.89E8.7E3 . 3472E8 E.3.3.4--7F89 44/ 02:O 1472EE-. %--370 .4.2 03.4-- F8 03..E..5E3884E8.4.9O. 10/44E8 009v8F070 002v 23F 80-- .9   9E-E.9O 0020 .E.19F30 3. F3. 4. 4.0Q09009 9.4F   .3.2 98 &.F3 0F79.11348 v  -9:2039.2 .4 99 5. .J8 80739 .79. v4./4992.79.47.3   5. F8 1.9.E380330F80F88:8503/E98E7/44/7F80.3.Q2E8.. 90307 070/09 .J F8 E 0.E.  ..E3. 00/.7. 0Q99 907209 . 84 Q   30209 .3E8. -02:9.3 9.24 9. v4.O 8.

59E34-.4 Q .. 477OO .4.3.. .3 .   F39.3 302002v F8 .9. 239 8F39Q0F83F 3974F309074.79..39. 3.423E 3.F3 /4/ E98  ..300390  .847:O-.48.9O  F8 9Q0v. 002009v E4. .9  03v.34/499F3/74F3 .0903Q  9072F80908 1472EE-.2.088O-.1Q89E-..44 .3.8439 .84O/.3.3.0Q090-v EO -0339  . .0v   24947.9O 30F 30784.30033020       u    $  v4.9. 1342J9O-.9 080 4. F38.4  3F.3 807.79..3..3    . F320338F 80739 489E4.v F39.9 O1472E3 23/ v4.. 8 30.2. .0903 002F38  .79.19F38.F9008 08090-03 .3 /44E 10  4 .F5v/F8 F8 J .0   .O F/08 4.38:1/4 1472EE-.9.9O 3.80F 10F7E7:9 84E9.4-.9O.5E3-. 8J78.030F  F309--874.43-.8348J9E8 .3 .08 .2. .7942E33.83EE 10  ..O 5097O0:249 F8 .3 302 08F08  0v147/:   S 1477E85439 8  . F3  F8 .88.E.0Q090-03 9.79.   S 1477E85439 9.0Q090-03 207.F3 974/0F709.E9 .9Q0F83F.9..9 9.9047EE8 .3   907209 v4.79.79.81.3 .4 2E8 3F.3 003  /0 009 807.8. .9   011.:848.3 5F/E: 07v2~-03 9Q030 0 3.--O 24947..99.. . ..3. .7. 1F20 4250 .43-.   S 14775439 ..3.4.   S 1477E85439.9072F009EJ98.81.3..47. 4F3 9--370 807... 4.-.03 10F7E7:  99 20Q3-909 .  .2  . .81.42 E9.  F8 .843  .5.0Q090F39 8 0v147/:   1F20 4/4-..4348 F39.08F0 .9 F8 50974F2.

2 8~7~8F~  33~  F8  S 100991477E85439 8 .

.2 30F9072F080739489E4E8 .33~  0508 F8 30F 5E7.94 20Q3-909F80  S 8.

2   S 8.

2  F8  S 8  .

2  ,9E754394,   -033 , 80-- 9008J92F3~  87E;, 9O 994
249474 95:8 ,9O,3,,  , 4257088O8 9E8  3,4-- 9008J92F3070  ;,,239 2:3,F50-03 ,83E9 080
249474 Q02,3,, ,E4, E9:7-3E8,9O2~;0850.E85097O0:22, ,   S 14775439 07433, Q02030   02J9099 .84547948J9E843 -0Q , 17,.O 8F08 8EEE9 Q3-909 20  5F/E: , -0330 99 E-0339 1477E85439, S ,,99 ;,3  33~ -0339   S  F5-0339   S F830F-0339   S   24947,9O,3,49O 20J;E39 1, F8 F2, 9:,/438E4,9 7F80908 8,2,9072F8,-;E34J7E0v 2~8,10v/F8;0909F-03;E943,, ,,2,E8 109F900  0330 20100v03 2O/48:3, , 8,-;E34-,3 010909099 ;0902F308 9--370,847J9E87E3E-,3 0vJ7E8407F8F9,8EJ9E8  9E74E8 F8 0F- 2,35:E.O8 2~;0090 8,-E 20  2E84,9 , 10,83EE8 8025439E-O 002v 07vF50 2~/F80   23v8J9F8 ,7,3 9,5,89,,9 943 ,,J9499  ;8E,9 0E7E84, 20,9E74499  002F308 2F7v8E24, 979F3   24947-0333F 5F/E: ;0902F3  4 , ,7-:7EE84 4592E8 003 , F438E,  30 4774/E43  30 F5v/3 ,39,  O 003 , 4257088O9~7F80 , E4, 8;,99E8E4 20100v;849E80F8,,.843 /0720/F85439 30003,,24848F5v/F870 O003,:,/E8,,2,, 0743 , 3, 2,,88E7, 002v 3, /0-03 8 2,7,/43 14F43  3424-,3809,79,2,43;09 ,2-01,,9,8~7v-0 2,,8v2F78F090330 

!,70!747,2&   

4/EO/43 30003,,248,48F5v/F870 Q3-03092,1;OE,989-  ,--,3 144O/O ;0902F3 , 24947,9O,3,4, 802-03  4 FF89072FQ7300980330v,9E8,800033,  F300803 03F--0 , ;0902F30 , 1~9v 
F89Q0v4,4, 802-03  0 1~9vF79F02390

 9Q0v4,4/089E.O85E7,94 ,7,3E4,, ;,2E842543038000;07;007Q30147,42-, 0720/F85439:,,.843 F8 ;849E8: 802 3,  E9,79E84-,3 F8 5,7 -0703/0F80-03 9~3v 9Q0v,3,4 73009v2F78F090314F43,F8O547,89,9O %--1F0 23v8F-0307Q30E9,79E89Q0v4,F30F-03E4, ,29,E841~9F8F70 4,E,  09E81~9F8 89-  ,83E3,   33~ 9Q0v4, E4, F8 5,7,11348 5E7,94 0;07F0  F3080--  3,4-- -0703/0F80 3, 43,  8Q9v5,7 0203.0  20v,/,8E 8E7J9O  v00v 0203.F  9Q0v,3,,  F3203908 9Q0v4,7,;,38Q8F ,,F39,79,42,;,7,,90.34OE9 ,1Q89EF7390 , 0770 F308 9072F0  ;, , 73009;F/002 09 F3   E9,E348 9Q0v4,E4,F85,:7,0;07F0 ,54391~9F80F8,80--5,70203.F 9Q0v,3,, , 0vv 9J5:849O 09F7v03 09 9Q0F8 0v99   S
7, 0 10200J903   1~9v4,4 , 05E7E83E ;88,2,7,/O 2,7,/;E34,4  ,20009 2,,8 /0720/F85439 F8 3, ;849E8 0020  &,3.8, 9-- ;E94,9, 07Q 147,42-, 10,83E,9O8E;0902F300FJ9F80F7/0F-03,1~9v4,4,9 , 8EJ9E84 8  , 0F09F80 8 10 0 200J903  0F79 .8, 3,4-- 9Q0v-0703/0F80-03,,2,,9O 9Q0v4,4F81~9v4,42030;0F8F0 9798E2498,83E3, ,20308E2EO,,0109F80 30;0v0,547,89E84 8Q8F08 232E8 v2F78F09   33~ F3203908 1~9v4, -4348 4,4 5,:7E,  0 , 04-- 23v8F~ 9Q0v4,  ,29 , 4E8,9-,3F8 , F370 F7F03 90.34OE 0203.F-03 ,83E3,   F308 1~9v4, 5,:7, F8 /089E.O8 9072F0 0;07F0  5,7 ,E390050  .020395,7 0203.F 9Q0v,3,,   0508 1~9v4, , 33~F830F9072F0;07F0 0;F8-FF3080203.F0 F8,E344 ,83EE   30F1~9v4,-9:2039,79,25,:7, ,293,5,7 F8 07v2~; ,E34-,3 9Q030 0   4,-O 0vEJ9499 9Q0v,3,4 1~9vF79F0 993,Q3-8F33.8 /0,3,002vF88809F90Q998E24990;v0 , 09F7F80   E9,79E8 9Q0v4,9O , 30F 1~9v4, 10F ,,/;, , 8~7~8F  , ;849E8  , /0720/F85439  , 4--,3E85439 F8 , 2,35:E.O 8025439E-O 2F79F,/O v2F78F090 E9,E-,3 3;0;v 903/03.E9 2:9,93,  &,30 ;43,94 , 302 J;E3,948 42543038070 8  ,200 Q , F39,79,42 , 079:8,-- F3,v4,-,39--370,3,240:E4,5.84O/ 0F79, 05E7E83E , 30F 17,.O F3-03 -0/8:3,   73009;F/002 8E2E7, Q3803 F79F080 , F3203908 8,-,948,--,3 8 F39,79,2  9Q0v,3,4  ,20009;,8F39,79,2v4,-O30730 ;,,1342J9E89;09v F3203908J9v0E7E88,EJ9,3,0v   v4,1342J9E8 0F30080-- 2~;0090 , 17,.43E8 /089E.O  ,2 , v4,-,3 F;v Q3-v 1477E85439 ;0Q090 8F9;E,89E8E9 84E,  330 847E3 , v.807Fv3 07089Q 0v200J9099  2,/ , .8v0203.F-03 10200J9099 v4,,9,17,.43EO94743-,;009F84990v909 17,.43EO94743-,3 9E3F7703/8070 ;E,89E 8F9 , 14F43 F8 , v1E89  F8 , v-v , 09F7v 1477E8543917,.O,9Q3-v0003;009,94743-O ,38430  4 00 , 5E7,94 302 F89072F0  94;E-- 10/44E8: 8Q8F08 ,4  4 , 0vJ7E84,9 0FJ9v 9072F009 307030  330 847E3 ;43E , 302  

!,70!747,2&  

J;E3,948 80330v,3,4,9  2O/48J9E , 240:,807009009  ,/,F4, ,;J9E,9:,/438E4,989-    S
3E 2,,8,-- 1477E85439 9072F0 /089E.OE9 , 342E8 .8039F8F;0 009 80-- v2F78F0903 0F73  ,2 ,F79 143948  2079 J 302 ;090 -0 , 240:E v-42E8,   8342E8  2-,7
43 ;F099 ;E::2/089E.O 3/:O ,3,, , 5,:7,  ,2-v E4,,9 F8  S
3E 2,,8,-- 1477E85439 03v4,5E7,94,9 30730  , /089E.O8 2,7,/F 50/ , -9:203  09;0 0;F8-F 07F08 05E7E83E , -9:203 F8 5,7,11348 03v4,4 0;07FF-vEO:/743   10F7E7: 
4,9, 3;0F8F9 84EE , /0897:9J; 0E7E84  2E8 3F;03 , 7,4E8  330 , , ,,5,  4 -4348 7Q2F30 99 , 3,4-- 240:E 80--070 -42,3,  2-03 E F8 48 0090  $41F0 0E7E89 ,83E3,  , 07F0-- , 9072:8 7,4E8 ,2,43-,32,2E7E99F7-0847:  99,9,3EE 4  SF8  -,720099-0;090,0-42E8 , 10/44499 5,:7E-O 4013-03 ,/, E4  2390   7,-033 F8 7,1~9v4, ;, 5097448 0090   0-42E89 ,9,E9474, 2, , 049,,5, , 0143948,--,  8 0v 009 /F3   ,9,9:8 7,4E8 ,,.843,--v2F78F0903979F3 3/:O,3,,9--370E4,;,,2,,8 v2F78F09~ ;E::25E7,94  --v E4  2390  
3 -033 F8 030 E4, 0090  , 03000-- 9072F09 50/ ;88,.7:E9,9E   /747,4E83E /74F3342E8 ,,99 -439E , 240:E,9  , 2,7,/;E34-O ;, 5E7,94-O -0339  E4,,9 F8 9Q0v4,,9 30730  0-03 3,43 O F3203908J9F8 8 979F3   /747,4E8 8009J;0-- F8 4-- 23v8F~ F59072F09 84E9,9   v4,10/44E8 2F79FF9 8E248 478E-,3 2E7 47E--,3 8 , -033F3 8,-9, 20  330 -948J9E8E7, 10v/99 10 , F9 ;EE-47 99 , 7,4E8 ,08Q9 ,24v4,10/44O,5,.9E8E3, 0039v8E3,/E7, 7,4E8-09,9E8E;,:,3,--O,v4,-O 
847,33 -033930730 239,.8,17,.43E3, 2E84/;EE-47:9E3:7O5E-,3 8203/:9 2,/,4,E70200/F80:9E38F087~;F;E9,/0897:9J;0E7E84 -0;009F80   109F8 2F7009 ,;J9,  , 0E9E8 -9438EE9 50/ 144,  , , -033 
F8 E4,90720F8 3;0F8F0 302 0 1443 , v4,2547949  330 07F89-07:EE898F,0039F900 2E87F89,47E--,309Q0917,.O,92E8 0307,47/4O;,0009908J903      
C  

9~3v 9Q0F890.3, 9:,/438E, F8 424F3 8809F900 2,99 , 1/E , 0302080-- 57207 0307,47/4O   1/F70-03 9,E,9O E0v147/:E84 8809F900 3,43 ;E94,948  30709, 8025439-O 1/E3, , 9342O,3 8F3/74F3
9,79,2 E4,9 9039  /423EO42543038,43-,30098F3
/4/  3974F3  F3/74F3 8 , 3, 20338F~ 03 302 F09v E, 000/;0147/:0v,8F3/74F3 ,E1~9vF79F0.8 03E47,3/449 , ,,.843 1~9vF79F~ 1/E ;, 030 23v8F~ 1/E 2030;0F8  30709, ,8348J9E8:3, ,E703/09 0039v8F0 ;,3  8EJ9E8: 3,4-- 9E;48E7, 302 ,/,8E48  03 20Q3-909v 0v 3FQ , 94;E--,-,3 , 1/E ,,99 4,3 E4,9F79Q3 ,2009342O,3,209E39O  7;/J9F80  ,5039E3  7;/J9F80 9070/v0807~5,7,1134-OE3,  

!,70!747,2&   

048,3, , ;F02F30  4 , 8,5745F-v , 1/E , v4,F4 ,843O 7Q2F30 99  /0 ,99O 1Q0903Q 0090099
0  ;, 50/ , v4, 0-42E8E-O8E72, F91F08F3/74F30v147/:E87Q2F30,4348, , 1/E009030 2390 ,72,/, v4,, 0Q99 9,E,9O  , 9-- ,99O 1Q0903Q /0,v4,F4,843O04O,1472E.O-,3   10/44E8 8025439E-O 8E7, F8 30/;08 1/E9 Q3-90930 20   8E7, E , 9,79,2, 4,3 42543038009  ,200 84-,v2F78F0903 342E88, .805514O8J9,9O  ,5;09v03 209E3-O   F809E3-O    E  ,   425430380 20338F0 232E8   v4,,9 J8F7v 30/;08 E 03,4--7F89,4,-,34/;,07Q,108J370F8,--O,342E8.8039F8F;0 009 F59093   30/;08 E /8 E  209E343 J;Q 302.8, 8E24990;v 20338F~ 09E39   5745E39   F8 -:9E39   9,79,2,  ,200 F7 ;8434 99 E302~0  ,302 4,3 8F3/74F30 8 0v147/:3, -0330  ,200F7;843499.805514O8, J5039E3  0E3  059E3  89- v4,-O05E74499v43.0397E.O, 

342E8 .9O  J . 17.437.803F8020099089 4257088O.7E3.94249 9..8 F8 033F 9-- 8F3.80309  0 033 009 ..08 E-.1342J9E8 20F9072F0F39 8 30730   2..J8F7v E3. 30/.8348J9E8 F7/0F-03 . .-- E43E .9O. 2F 5.8 24947.v2F78F09.3.. 3.9O./.-E9 .2.O00F99039! E3.    .0390 ..O.549-.E.F398 ! E9342E8.0F8F70 2E84/.90720F8   14.0 .439 .439005003 1..  8v847-.7.89O 1Q030  $4.  .805514O8J9499 5745E3 -:9E3 E9 ! E  2E87F89   S 99 1477E85439 425430380-v EO 89. E7. v4... . 302 3..O 240:E 14F43 .948 .2E70.3 .  1~9F870  200.3 422:3E8 .439 30730   .7O..F47.-847-0EO/3.89O9O 9E. v4.--.2 980F709 30/.99 /089EE  07F89 . 5745E3 0F709 .89E 8F9  . E9 .2&   .E. 240:..89E8.E3./8475.O 8 9009303FE38E.47.F49  08 907Q09003 . v4.2.3.O7. 84F08 .3.E 8 .439 342E8 .E3.E. :. 8F9.4-- ...4 v4.O.2.   49 F8 2F .83EE  ... F8 3078 . J8F7vEE9 ..  2390  9 07Q F.E8.E3.v 4--. 002v .3 30709v  /0 9Q0F890.v F090903 E425430380 3974F3  8F3 /4/  F3/74F3  F:2  3F./8475. .009F08 E.F .78.8E48. 8025439-O 00 302J.9J.8.90039v803.7478E   !.3 0F09 1EEE8  2. 0 302 E9499 907Q09003 9~3v 9Q0v. 7F90342E8 3.948.20v-0 .20v3 08EJ9E8 009v8F0 JE3  .3. 204/..  2079 . 8 0v147/: 2F3EO24947.48 v4. 09E3 20338F0 8  .88.   1/E-.8. 9 0  2.E07080/002-0  3. 07Q30  $4E848 94.3 4E 147.-.5.83E. 8E7.3.7 3078.F39 8 .2.342E ..4-- 240:.F39 8 ...97./. 0 0097v  0003/v  4 ! E9 .F4E /0 2E8 .49O   2..  4 .70!747.3 0.2 .3.42-.J F8J9F870  1vF870 . 209E3 7F8.2.4-. 425430380 1. 0E7E84.-- 1477E85439 88090. 80308 .8  8   ! E 147. 8 002v   3078 .  . ..439 9--370 -03300 .99 4/E8 8 0 5097O0:217.  08 F8  8 17.0 .47.79.3.E  0.O.805514O8J9499 4.8425430380.7F89 .  .847:9   9008 7~ ..08 E9 . !  6:/ 509740:2 . .3.99 5.88.E--E 0 2O/8070 42-3E.2. 2.3 F54.83E..

. 9--878F703v99  /0.9 . .9:8 0. .8E7J9E8. 4.v 8 E907089vF5088F~ 807009 10.8v.8.89O.9..  80-- 0v147/:E84 .39E88.20v0F-039005J9099 1/EQ020-03 979F3   E4 0.--. 8E7.1/. 0F50F80    3E 9--   9 9. .342E8E3042543038043/03EO/3.00/F8F.8. 108J370 .43 3. 703/00   82079 F8090  2 7Q 2443.8v. 2E7 .v0039v81/E.8F302390  E990.E3.J8F709009-08Q39099F  9072091/E9.3.0.:9.079E43E .3 0097489.847::3  /E99--370 .9F8.239.  .8348J9E8E7.009F084EE.42  .2 E4..  .3.3 .009v  ..79.9 8F3/74F3 E43.2&    . 90720F8 302 0003/v .5498F3/74F3008E7/  789E48/7E94F5F8F70.2 9--370 . 8070803 .00200/ .89.009F03 8EJ9.949 .O8F9.14.9O20 .7 980F7v8.9E8 79. E90720F8 144E8E7...9O 17..79. .8EJ9E87.9O  209E39.F347 424v 7F900-03 0.J9499.3 .::8 705089F8F9  .070/099 14.O..3 .80050-03 .  :9E3 . . F30 9008 0FJ9F8F70  F8 0039v8 20338F~254797.~9F8804/. 8E.E.9..J0E7.   1/E9 ... ..8v.3. :9.3 9--370   99  0 07v2~..   1/E-.E9342E8.E9342E8.79..080909342O9--8FF-03.0 :749 EO.730v v090-v 07.009F0-038EJ9E 0   1/E3. 00039v80--0 v  .248  .3.Jv . 90720F830 2390 .89O .F4.E.3 .. -.-- 20v 109E7E8.3 8F38.4-- 03/Q0909   9342O7F89 54.E... 9Q0v.9 805. .E.43-.0 . .8F8 .83E3.~9F880 .009F0-03F8. 3:0E78 74--.   :9E3 . 5745E3 F8 -:9E3 1477E85439.89O. 9039 .3 . v4.8EJ9E83.1/E4-.433.3O. 459.9..3.. 14.88. . E9   02F0-- 90720v9  2 08  /0 907.0v0F8J903 .009F0-v3/:O0E.099 3. 807009 10.2..8348J9. 3. 2F-03 0. 342E8 3.7E3:O 04O.0E9E83.v 0v147/:E84 Q .842O54394. 74--. 14.3 1v0 8F3 /4/ 147/: 0v  .3 . 0 ..0093  .2.8348J9E8E7.E7 F8 $.79. 0 0 9E.108J370. !.9O   0307.   9.-O. 8809v .030 033F2F0--098 $E7.  . 703/80739 14F43 74--.090 ./84-48O  !:89.89E 0  0 0 .E.2.9 08v847-. .8./ 00F3 847 07Q9  . .. 1478J74499 2O/807009 8 0/030 -0.9 . 7F900 /7.3 9.89E8. 0Q99 90720 . 8E7/ 80330v .2:    330 003F70 .7. Q31F0F5503 ..08F0909.E   E98.-847-03880 0093... 4257088474 Q02F9  &. E79E8E7. .9. 302 .2 F7 342E843  S 7Q .O E4.9O8EF7/0F-038143948 :.43Q02-03. .30/.E3 8F3/74F33.088F09  20989J94991/E9./.F8 02-07 2:3E9 F3v 2O/.009F009   . 1477E89O .8EJ9..   3E 80--   9. F30208  .2..J9E8E9 F2.F39 979F3v . v4...99 .33. 0.F7.3 9F78FF-03 9.E.8348J9: 5  #F5.4. 90720F8 0Q99..38..-- 1~9vF79F~ 8F3 /4/48 0.302 90720F03 8   1477E84.9O .89E8 0F .9 8  304 .J.E. 0v30  4 . .E. .:9.9O   70 3.J9E8E9  E997F8F9 .E. .843./F4. 424 /::E89 4443 .9E8 847E39.3  .009F0-v /v.39E898 9-- 42F907 2F03  9 990990 .70!747.7E9474-.89E88.02J9099/7E94.4J9.100099031/E7.843O9703/807-033F.  848.F7.Jv98 0030v0809-03.93.    073.  03 ./499 0-0v 8E7/ 7F80. ..

.090909F8009 0090.   2F7F80 80739 . ./4.:2 F8 . 70E8009v8F0... .108J303 .S . 04-- 204/E89 .  . 3v./4E84 003J9F8F70  Q02.:E8E9 ...89.. 1/E-O 8 20100v F809009 0 9E743  770 .. F70-03 0.5E3 .F   . 9070/9 .E209.3 9:/:  4 F5080..433.5 3. 109F900099 v2F78F09 048E89O 1Qv03     99 8O7O/3..77Q342E843979F3   3.79E4 84E3.9 8 -948J9  7F8-03 .8F80 .F49 2.3 9072F80908  . 0489O.8348J9. 342E8 003J9v/F80 7F.24E8E9 908 009v. -080F-03 .. . F70 0.2 3.3 1v0 8J. 0489O.8 2./E8.v2F78F09./4. v2F78F09 2E7 . E-7.47O -948.9.2E7.9.2.009F0F .4 -42E8.8490307089.. 3.9E7E3 J.8vEO. 2F7F80 .:2J3:2  .5.79.342E8 9.20009 EE930207089v 7F900 .37F90 000/ 0   1. 002v .. .79E4-. 4. 8 203/:   5. v090 4.3. 2..-. 1/ .009vF5088FF-v F8 .43.E9O..99 E9E74E8 0039  .20003 -0Q ..009F0 342E8. vF30 .79.        %#&$# 4O3 9200 O7E8 20338F~ v9 9E74   v2F78F09.3.. 4.   F79F098 20.9-.302 0200/   F70v9.F434/499   .009F0 :99.   0F0310. F70-E43 07089Q .3 . E9./038-v3/:.Q.89..38E9070   109F900F80 80739 .8 80739 703/0v/F89 8 0039  .F3  $043E8 003J9F870 .  2F8F 1Q. 4. F70 v2F78F090 302 . . ././ -0800 10F .v v.3 009v8F  FE3 O7E8 9..49O   2390   2 E92F7v~ 2.F3F-03 . -0Q7v 10F 7E3:O v. E9 ..54EE8E3.9E 0 .79.79E8E7.443 .--.9J. 2F .F4 -948J9E8.v-- 207Q9 8F3/74F320v09 . .3EE8E3.Q8E3.77Q 14.27488v.79E4-.3  2 847-. 9~E3O-. 0003  . -. 2-. 2F17E84 90./. 4.433./9 v090 9730 10 E. 3FE3847  -. F7/0F-03./.3  . .v E20338F  7F8-03 .79.89O-0703/0F809E5EE8.8348J9E8E7.2.4 . 2390   2 .2E3.9E743.423.9..2E907F89..9. 008 14. 330-- 7E39-.F7. E20338F0 10..9E8E7.3 8J../. 2390 2 082F8F 703/00Q3  0030 0 .9E7.  E8 8E2J9E84 .8... 200J909v8F .3-03 .3   2 E 9E74E8E7..Q 08  108vF70v9.3F:2 8E9 .-- .3.7  . 84E9. 2089078F0803 .803  .3 .009F8  2E87F89 .7O8 /0000984-439. . 1/503 0Q8v    2 .89:8 .2 ..  2 03F39E9. v2F78F09 .7 9. ..9008v9.J9499 1/ .F02F30 80739 .3 8 8090   2.009vF.7942E3 2F 488 /0 . .F700Q8v7F90F-030.99 9F78F0 0930 8E2J9E8-.49.0 .703/J..3.9E8 0307E.v 7.. F70 v.7F89 7E39-O E  .9  F8 .. F70 3.84347O .  .3 F.8.79. 3000-- -. 049072:8 7.   041. 4..94.843. 8E2J9E84 80739 .  .3 Q8v 2 08 F /11 v9.89O-0703/0F80   073.  80739  2 2F03 .5:O109F900F8080739..00v7020009v803-439...94O -0.8E2J9E8. 1472EE-.v2F78F09 2F79F79F0097. 2:9.  ..2 8802F709v ./O F8 14.7 9F8. 108J3 7F900-03 010F .79.3 0039v8  4 .2F0--7F900.1/503E7.0903Q 2F79 .8. 14888 9Q0v. 90.:2 F8 2.3  803 .   9 9.99 .8 v2F78F09~ 9.F43 -.. 0207F80-- 1:9:74O:8480243/43.89./. 342E8 20.3F:2  .F7./O E42E84 99 033F F300803 80-- -.9005QF8009  .F3  9072:8.4 . 7...

2492:9. ./9008  !.2vE7.93.2.2&   .70!747.

E3.0397E9 108J370 07QF8F3F098O-.O.     .0307.79F 1477E8F39 .6:1070-03 9. 8 ..9O  E7O7F900 ./499 v14.F088E2003 009 F8 F7/0208 20. 8. 302 .70!747...3  .9E.: .J147/:.F300FJ9F8F-03 .2 0v  .43-..43 8E3.9E8E9908009v.  %                      2   E-7.. ..8:5E3 E7:F48 8070509 E98.02F09 009v8F3F E87F89..3 2E8 0307.47.8. 92008F 0307. 07Q09 .1.8.108J3F70 % 9008J92F39 84E9.3 030709.2 ..2   3.29F9 7Q2F3 9083..-- v2F78F090  S   . 2017E   .99.43-. J.99 . 049072:8 0307.E.843O0703/0F8~.543  .8E703//080--.E3.79.99 1477O v ~09 880  .2&    .J9.3 90. v090 O v8090F80 2.342E81477O.J F8 v .3..2.9 . 8E2J9E84 80739  . .F7..342E8.. v :2:E9 F8 43. 302 . 1/F70v2F78F090  F70-03 0.E  7F89 .9F438E./117007.2..2 .9 04342E8 .8348J9...3E. 09 302 9072:8 .v 049072:8 v47/4O 9-- 9J5:8E9 84E8 20Q3-9093  02.:.99v108J370:99.8.. .9008108J330.E .8.E8.8.8E703//0 80-- .9O v090 8  477O . 049072:8 54903.8348J9.843 v2F78F0903 E 703/00F870  .9 .4E79.9E814.29 ..v.200J9 2FQ0/F088070090-03Q3008033.E  2079 .8.2.47/4O F79FF9 F7F0909  4 . 008 .843.9E74 99 .70E8.8:5E33..J 2017. 8F3/74F30 !..8348J9.. .F9008 .9O  S 3E 80-- v2F78F09~ 200 . F70-03 9.7349 714./499 709. 903909v 2.90v  .. .3  .43 7488    48 . .9./E90039 J./4998E 907Q09003 147/: 0v  /0 1477O v090093FE342F907082F8F-0323/03Q99100099F9003  E7203 3. .F .9O  803  09E73 907Q0903 ~ .3200J909v2F8F-03.2.8. 880  . .6:1070-033. 1097v 1477O E. 3. . 9008J92F38~7~8F .9   . 009 E9.E.E843.E3E . 108J370  'FQ v47/4O3. 2.9.843   049072:8 0307.9O54903.8:5E3 .

 v :9 .809F3 S.3.40v147/:E8E3.483EO. 9E7.3  .8348J9E8E4 0003 J.0/. 08v847-. 2. 7F90342E8 . 108J370   03 907Q09003. -0.9O  ...J 9E74O F8 v/O24 .J . 1477O ..E9.:.0909F-03 008 0003 200.Q 8E248 90.4-- .9.3 1.9O 10089v 2:3.9E8E7.7E3 ..1~9vF79FF3F   049072:8 0307.0v--0   1v0 4.7Q2F30. .3.2..E9.2 0030 9-- 478E-. .483EO.v1408F8 5 E.3 499 JF70 .3:8 .E7.07803F50830 .0090-03 .4 . 574-F2E9 8 20 0 4/. 3.200-v .   .:9.4--.   049072:8 0307.94E8E3.3 :9.

2.  805..  424 1472EE-. 7007.1478J74499.J-03 3.2&   .8348J9E80v99 2079.8348J9E84 703/80739 8Q8F .070/.  0F- 989J9O 0E7E847.948.7E3. v..84.E.803F8 .9O F7/02008 0v70. .9 . 108J370    2 3F 302 2F0-- 7F900-v  F.9  302 43/03EO/O 80330v E4. -07:EE8 0/. .3 8~7F870  E0.0.E3.0909F-03.20338F0302 3.0 74--.7088J. E9.93. 4.8348J9E83E .0909F-03 ..843../E8  .108J3 .J9099 v0v147/:E84 8 F5v.22O3E9  209E39  3974F39  /74F39  F3/74F39 89-   425430380 . 8F3/74F3 :9.99E888Q8F08 '. .3O0.090099 -0  Q3803 143948 0 F7/F80 20.49.343.3/43 F39  F-03 E8. .7.2.  F8 0330 .:3  08 1477E843E 00 .J v2F78F090 F8 342E8. .807Fv3 07089Q 989.0 0.9OE8.J 703/80739 Q31F0 0F- .8F09  4/499 E8.009 200J9030 10 -3E78 703/807  . 7.3.8.. ..E3 7F80.40/0~307F808  F.948 -439.08FF9 . 002v 3.9  5F/E: 8F3 /4/49  . 20338F~ .3 8E2J9.5. 5  ..4.7EE87.. 092v/F89 44.9  .2. 1477E8 8..3.9E8 20F9072F0F39 703/00F870 E3.E 4/EO/O F3/74F3 477OO9 /F09 0v  .0v.. .43-..09.   9 8 20 0 .89. .5. 3..89. 2  E7 302 03 8F8v8F08 2F79F-03  . 2:3. .0-007Q030  1477E84-.E34.9 .3/O3.0v-0.803   !.7E3-./E43  4 .3 499 9. 049072:8 7.4  5F/E: .-O  F-F39 0.E3. 8E7/ 47/.8.8348J9.O 2E8 7E3 E8.3 2.F900803 9.848 2~/F8F9 -948J9.J 07Q .E. 8 84.v-03 .3E.F8 ..4E7 .7342E81477O .3E3  .F90080. -.E3 8O. 0. 31472E.3EE8144.84E8.483..3 . 207QF8 .3 00930 .730090980330v. .9E8 2F17E8.4-- . 20J9FF8F70  4 0 0 07v1477E87. 2..89E87.F 07OO9 .8.9O1477E84 9.38E4  8v847-.5. . .903. 90./. 2033 /0 009 -948. 209E3 F8 2E8 8F3/74F3v 0..9O S 48 90.. 0307.4--v2F78F09Q S  F8..47.3.E3907Q09F30  E38.8439 0v70 302 .79. 030709.49O.9 8 9.F.../038 07003 F9807080 . .3  .0 0039 F7/02008 4EE7:E89 .3 14 .33. F38. 09-- 049072:8 07v2~3F .E..433. ./499 8E7/ E8.09 E94E .43 488 /0 E.09J.1477E84  %072F80908 943 9--370   S 48 .43 :9.8434  .  ..2F700  F17E84 80J98FF.E.E79 .  F79 .07F09 .4 .33.3 .  .F43    2 08 F70.70!747. 0F88F70E79.89.3. 7007.07F0984E9.  F8 .4E7-0..J v0.0 2E7 ..  2E843E .943108J37007Qv049072:80307.8E. 0J7 080908. 574-F2E9  ...8F880 .3 443.33. v342E8 144.3 8O-. -43:9.F9.. 4.

3./.47/4O 0307E. 8 002v  4 302 9E74O/3. 14888 9Q0v.8348J9E84 .2.33.58:E7E88.55./E4/E8 8025439E-O .E~7-0   03.4. -434:9.5 20:   / -E7201F90F0E9. E7.--. -008v 3. 8E7. 2079 .0.47/4O F8 1477E8 20:  . 20:E8F9  330 ..9-.10./.3 147O 0307. 342E8./.2003F .58:E7E8   3.90720v/30   011.J9.47/4O E7 -4348 2F79F 23/03 08v/008 0307. 0307.1477E8 .2    S 3E 2000-- 1477E840.3.  9072F809-03 .9E87.J9E8E-....F90F.3 9--370 30/.244990307E9F8. v0 . 20 .v84E9.E~7-0 . 0v  .93.83EE8 2F79F0 302 .2030 . 90720F870 .2480307.5-O 8E72. E7.9.3  .J 84E9.3  03 1477E84 .9O  00 .0902F330 . 1Q7/v  .E.4-- 0039v8F~ 20:O 0307..83E.99 09Q0Q   2489 8O-.9E8E.7030298F08 . . .99 10.8:E7E810Q0908F70:9O9008J92F30E9.4 9072F809 07v 10030 20  .24499 0307EE9 2 3FE3 F.8348J9.3 .20009 0100-- .F47. .3. 302 .8E48.F8 .09 0 0 .0903Q 009 .3 0 2F 79E3 .9E8E7.8E48   ./ .3.48E37..8E.9O  .E. 4/499 E8. 3.E949. 302 9 3.5E 0307.:E2E80.09. .3 -. ..  ./.3EE8.8. F8 .2.5E 8  .9.9O .F47.3 8801QF8-03  0:O 0307..9 200.8..  ...58:E7E8 8:E7O/ . . .9 009 /0 84743  .48.J9099 v9 90720v 1477E84 .43-..3 23/03 3.8:E74.O8J9499049072:807v2~. :. .. 9072F80908 v1477E84 . 9:7-3E. 3.0 23/03 0307.43-../.8E .08 v1477E84 9.E8 009v8FQ .83E.3 7.3/O.7 342E843  S v2F78F09~ v9 84E9.07F8F92F080v9093      0:O08v/0080307.1477E847.  82F79F-03 90.  . 0.43-.1477E8 ..3E499 009v8F0   -. 20.9.2.J4.3  4 ..2E7/4 .8E48 703/807009 009 .8. .304O.3EE  v09  54903. .4/E98/39v8070509       !# ..14O-00143. 703/80739 . . .9. .903070-0 .3  08090 .9O  /0 .9 .     S v2F78F09~ 1477E84 9F71~9F870  ..47.0 08v847-.43-.8. 90720F870810.E39. S 3E 302 2000-- . 0090F8 Q902F-03 009.2480307.9. 10.79..59O 1/9E.00 . .43-.89.54/89-  0:O 0307.0 . .8..4 F.3. 3:0E78 0307.47/4O . .0903Q . . . .0  E98E7.-- F8 /7EE-.3 9342O 9--8F0 .3 .3: 0.3E3  03 Q902-03 .v9E5E.F900803  3FE3 003 147/:3...9O 80-- 9005QF80 9E.1477E8.8439 E.   S  1477E84 50/ 20v.3EE8E3.8348J9.

7E.348 0 109F900F8030270E8.88.0307EE3. 0 7F80 .9 F-7089  4 0--03 070880 .302..9.9E7E3 F8 F7-03 0330..7F89 E9.-.F47.9 0v/F3 .2:2.8.7:34O.E--..4741/8J30   /09 F7v 3.F008 204/E8E9  $.0.3 43/4. -481F7E-. 2.E7.07v/   030v/   / 108J3F70 :9O 8:E7E8 3.94.58:E7E8 .433 ...9O.70!747.2. 3. 0307E.8J33F. 00903 !. F3F 9--0930203009030709...58:E7E80F. 0307.3 .0E9E8 . /09F7v3. 302 009 .3 002..74. 84 02-07-03 4..2   F7 . 0307.2&    .3   94./.50307.23.9O 1F3  39039E8E3.

574-F2E9 F7/02089700/3020:O 989.Ov10/0F8F0. 14.3EE8E7.3  :O 0vEJ9E8E4   1494839F8 O .3.5.8:5E3 .3 .2.9E814  0307.F30.29 . 3.  0030 .22.F3. .F301./3F.48.O80739 .9 0307.7.. 9E.     F        70.4--.33.5439.3 .O0307EE9.4-...-.9EE9OF8 .8348J9499 0307.94-./ 0098F08841F014.7.-.3 2..4/E.9.00807~--..2.58   9./J9E8.. 8E7/807.E FF8   .E34-O4F3 108. 8E7. .1/3   49 .E9.J 10-439E8E4 84.O814.83970 F70v 3..J-vF8E8.8348J9 1494839F8. 2.73009.2   . 3.09v03 .2. 0/0~0 ..3E9.0390   9 .-038F3/7E94.  803 . .3-O8.3903J.48. 3. 20v.:OF5v/F80.4741.48 08v/008 0307.90307-03   49.9E8E7.//E ..8F3 /4/-O .E-.7-439 9 20  .8E .08. 1494839F803 .00/F870 .E9. 20 009 4/.32907Q09033.08 .E9.730090930280330v 1477E823F3.8348J9499 0307. 3.33FE37. 302 702F09Q 8  4 .9:8.00/F8F70 . 50/ 239 9F8 0307.3 9072F8090803.8348J9.1477E8  .3. 3.58:E7E810/0 . 0090v 807./..3.7Q3.00/F8/v8.-.9EJ9.-- v2F78F09   S 8Q8F08   .3.0v 03/4907270..F39072089F8 .50307E9 08F080-- 7~03 .E7O. 3.7E3.F308.1F330 0307E90-948J9.70.F30 3.E . 943 .5:   1494839F8 847E3 .8O7E8 3. 3. 3.58:E7E8-O ./4998E49O1Qv03..8. 3.47/4OF8 1477E8400  .50307E. 8 F7F0909  4 F2.48.9  .9Q.

F30.50307.7F90.83EO .3 907Q09070 47E94.9-.80009847J9.08908F0 .3 F9 .33.8:E7E8.317..-8475..8348J9E89  .88.94.. 9090208-07:EE898F02.. .80--0   8:E7E89 .F3 0.9 030 F8 102008  0090 10Q090 ...58:E7E8 8...07803F508  .   48   .0.88. 08v847-.288E24990.3   3.9.47/4O. .788:.07v7F900 .70!747. 1443009 J.2 .9..3 499 009 . 7F90003  23/ .2~.548  !.803909v :9O--3.-847-03803 8009J..20 0307.8348J9E8E3.0 . 3. 9E-./  0. .5...2&   .78:E24. .J9E8 0 ... F3009 2E8 0307. 30 100 20   .F8 10. 9F3008F79F0O..2.4/3 9:/  0F79 9--370 8Q8F .. -0.3 ..-847-0E9 8:E7E8 9008J92F3F9   43897:9v7 1v 10.E 0307.4 . .3.1F39E907089v /0 ....3. 0 .0../499 9008J92F30 0 302 F7 .-847-0380v99 9 .08908F09   O.3  .O v8090F880 Q.8:E7E89   7.0  F7F90 2~.3 0307..F8. 02F09 2.2:2E9  7E -0./E.  .9.F.0E9E83.9E814E3. ..8348J9.009F8 7F.   1494839F8 030709.3. 8:E7E8  43. .E94F43 00F-v 1.7.83EE8 F98E84748.9E89 23/ 0003 .O. F0280710.v-07:EE898F09F8 3.0 00 ..0..50307. 302 009 4.E9. 8:E7E839039E8.9.3: 4.-847-038 v2F78F090 ..8Q  . 8:. 3.2J .10.7.4 .0.00807~--2O/. 9E74E8203.9E74E87.83EE8E3. 9J807080 F8 ./.43.0.8O3 0FJ903  . 00807~-- 0809-03 89F9 8J3~ 1F210Q09  .9.317. .09v 30F8F E   0 . 0307..3.8039F80   43.O F8 v.07vQ.3   0307.-847-038-03 979F3 0 .90.// 0200/  .848 F8 .99. 0330-- v 1472EE-.

9E814E9O 1Qv03  9008J92F30   2 7v 0880~903.4-O  09.9 . .8.83970 . E7.0.8~7~8F044. Q.9.. 839F3 -014E84.E9 .Q 9F78F0 2E830F8F09.3.79. .8.3 F7:87.9E814.  v8090F8 1F3E907089v .7F809  F8J9099 409474 /44E8E. F. 1O.. .9O 703/807009 009 . 9:. 2F78F09 F.E   3.--. ../F48/v-038.0v .0  .84390./  F30F-03 0330 94...9..5.43.4-. .88.94.3. 730099v.9E814.3  .20. 10.0.70!747.3 907Q09070  5F/E: 8.J9E8E7.v3...-0.0 .88.58009J.J 073909F8F0 .8:E7E880307.07 .3   v./E-.232:E24889.07 J. v9 E7. 3.9 .00/F8F.3 099v8 3F. .-478 8v9.7942E3-.:8E7/v8090F8 10Q0.0397E3   v10089F8 .. 8:E7E8 9008J92F3F9v   0807~ 8J409474 2.F88F. E9. 97O5:8 F8 20/9077E3 907Q090  2. 009 0vEJ9.58:E7E89030F8v.9..E7 1477E85439 8 10200J909v   8J409474 .78 9.8E-.9.E94. 9008J92F3~ -0703/0F8009 . 20v. F73 J.08v 3..2.43.9E89 ..-847-0EO 10Q09-03 .3 8F087~03 . F8 .9O  ..803  .83EE8 00F9v F8 ./499.-847-038 -47J9O0200 -0.20030 ..0-03 073v .3 F5Q090020-v .009F0 .0 89F9 1089F  ..43..E-. /07Q9 /v-03    49 8 0F709  .8348J9E8E7. -47J9E8.99 3.... 3.-.-- F8 0JF709080-- 7E3. ./438E. 232 :E2488 317.   10/v7F90 459.9 E9030/  .94.9. F8 3.3. 0   . 8 E97E348  4 .7. -0. 9008J92F3~F908J92F30F5J9F802F.79E8 . 3.58:E7E89 E907089  /0 .  F30004.. 7F90 10/ 0  .8 00  .0 478.J9. 8F98O7.8  Q.J9.8:5E38O798:E7E8F70.3 ..7. 00v70.009F8  !.58:.0  9--370 0.O7E 8E2.J9.7F80.0 .J9E8 .807Fv9 .8v.20 .9E81449 0 2E84/Q.-847-0EO 10Q099v .7942E3-.3.F7.8.F.43.v8:E7E8E7.3.29302009459. .2 3E2E7  2 90039 --v.3  03 10Q09009 20100v 8809F90~ 1F208 .8J40947  E-7. .9.9E./.9 00807~-- 2.8439O7F89.7.248. F-49 10/099  ..009-03 .  909v  1.40947950/ 4.3   .3 ..F3E.2E3..94.. 317. 2~..   409477. 102000/099 9.E.009F8 2:3. 2~..2E8 . E72.0v7F90.2.v-0380F50090903 03 J2.  330 00807~-- 2O/807F9  .E79 9F7-032. .2&    ..83E.58:E7E8 . 0039v8 E3.3 Q. .J  8EJ9. .2O 2:3.78 8:.814. 4/-0.8439..J .94.8E97.E--10089099 .4. vE9.788:E7E8E9.43.090  4 3.83E.3.-847-0EO10Q09 . 200E . 2E8 .9E814.0. 3.J9.549 . . 07v803 1Q .89.     /0 .F309317. 009 9005J903  F79 .51F39 .7.5. F7 5E7.. 3.

O8J9.F.089F8F3F . .2480307E9477.4 . 3!  /0 000 .2.-- 9E.8:.009v5.E7..E3.2.F8459. 1F.9E814 . 920E79E89 0039v 1494348 3.43.54E  9 ..9O .  48.J9E8 .2.    48 . 9O.E8907Q09Q 20009v80347E94499 08v847-.20030 9O5439E-.39:24 . 434E8 2:3E3E 3.E8F300FJ9F8F707E3:   02J9099 850.39EE90--03.9O  .9  . .. 2E8 7E3 .J9E8.1F.2.. $ 0789E4..9 :7E8807~ 23v8F . E7.8 :9.9E8 F8 10089F8-E8 ..03-0Q9--3.3.239.E  J .8E703//00009847J9.3.3  8 3F092F907 3./9E947890..E8 .0397EE..-847-0380 84. 54789E48$ 49   F8.   E9.954903. 02F09 .F02F30807393FE3F. 20.2.E94E847.4-- 0307E 9F3.9483E  3E-- 2F .920-03EJ9.9O0v 7E.3850.09030307.100 Q3008E79E80E7E84.51F30020 030709.E8E3E 9.549-.1F30020302 F7902F0E9Q9v8079.J9.9E814 907F3 9099 0039v8 030/2F3   48 E9. 0030v 7E3-.3 F9  4 0 ..2390  9070/v 9..10v/F8 3F20 3/44.8E703/ ...843.009     48 .0807~ /0.9  F300220. 0vEJ9. 3..7F900 .70!747.0807Q 0F5009v08  !..E8 73 J.4-- .3.803F8F70 .200-03 .O8J9499 0020F 033007003.E7.4.. J.8O 1F30020 $4.E. 10200J9099 2:3..FE7.42E34807v2~.2.E   0 5.8E483.3 .8  /%0  $.4 F7390F8F3F 10F5v 439.009v-03F510 1F300205 3E920309~1F.9E814  /0 920E79E8-.9.3.8E48  .F79vE93..  . 802 09 2079 000 -0F5J90999008J92F30 3. 00v70 8O-...34O.72  00-v ~9 880 . 1F. 2489 .Q .8E703//0/7EE-.89.009743:8.9O  3.F437F90 90.9Q7 .9O.F300803 4-- ./ 08090:$002009    .9E8E7.E84E9.8v2F78F09~409474F9703/807F9 ..   1F3002009 3FE3 3F09.89E8E4 .:9.4-- .7942E3-.9E814493FE38E.2. E-7..43 4.9E-O E  .9O 1F.2. F8 .. . 543948..0903Q8...3.5. 80330F8 3.9E814.2&   .E8...9E8 1v .F.3 .9E814-0703/0F8.009v . 9Q7 0 94743 9090F3 0000992- .80-.7. 45922:89 .8F 8474.9E814 94743204/E8  ..90724.E33.3E. .9  F. 10089F8 .E-.3 9--09 JF7v 703/8070 /44E8E9 847.2480307.9E814 F8./. 920E79E8 302 E98 ...4-- 9008J92F370 9--09 JF7 .0vEJ9E8E7.7 299 EO .848. 03.009v 90. E7.8.J9E8 .9E814.843. .7.0392F90708 10Q09~    2 9008J92F3~ 08F0-03 9:/E E79.98 020   10089F8 2.9E8 23/03 .-847-0387043.0-03 330003F70488. 0 0020 50/ 302 0F vEO.-- .03009 /00.. 2:9.. 99F847/4O E7 0090  0 8F9.3 .3 000/30 0 .9E814  E7E3 J..J9E8E. 3. 108Q98F09 Q3-v .3.3. .3 3.248 0307E. 70830 03...J9E8 009v8F-03  'F02F3Q09 .9E81449     009 0F73 5  ...009v90. 920-03 E79.47810v/F80003F70.58:E7E8.E.8039F80   149400974248 .7.$0789E-OF8Q9 1F300209v .E -948J9.8009J.7 1.200..3 0v147/:  /0 .3 .-4.9E7 -    ..8E703/~5. 0// 20.E9.F59F-0381.2480307./.2.300-0314E880 04--.2. 20099 .E.03-0Q0F709v. 807~8J40947 '.   :9. 10089F8907Q09F3 .

4. 2.0F5J9F8083.07v2~.51F300200008907Q09003 499 .

E8 0307.J 05E7449.8.9E8...843 802 ./F 08v O F 24E8.2O.3 .J14E84-. 108J3 .0803/v-0 20 . 0./49 009 .-. 0478./.  E9 9 0  0330 03.J14E8 839Q3-8F0 8.-.J108J307v05E74443 F8 . 907Q09F30FJ909v       ' #  03.J.   .38 .3.5.8Q8F08. 8 E3.9 10339.79E8E9 84E.9E8E7.1477E8 .-- 8. /70 -008v 3.. 0.08908F09 802 9:/: 10. .Jv .8. 10vF5v/F8 839F 100200/03  330 .0 .9O   E7. 10v F8 .8.4.43-.J714. v 43/03EO/E8..3. 908   . ./F F8 .9499 .5.5.9-O 9:. . . 05E7449.F8  .50307.3  .  2.5.4-- 7F8F9    . 9-- .-0310F5v 87O/E8 F8 Q9F8 .2. 0307E3.009v9847E31002F890990307E9 E7.. 24E8 0307.2./43F5503 . 90307 . 20  0 20099 .79E8.  390  2:3. 03.8.4-- 2F79F-03 . 108J3 .2. . 20 ./F 0 7F80 . .J.J0307.3 ~ 880  . .   0:499 . .-.J 8EJ9E8E9  .10v09200J9 ./.9E.2E8 80-088F :. 7.9 .J7F80.90307.8348J9499 20:O 0307. . 1/108J3 99 54903.8.8F30 0Q/03   0F8 714.009v 9: 847E3 0039v8 003EE89 0 . 2 8E2:37.8348J9. .J 0307EE9 .8039039:/:.47 108.09v03 ./:Ov.4-- 7F80 .J14E84 10339.4 4.83E3  F8 :.8.O . .

8 49  .O4.. /42-47. .-./4998. . 0 7F8F9 908 .J~9v 907Q09 .8:5E3  2 08 04/09:8 839Q3-8F30 100 20  0 50/ 0039F9003 .08908F .7E348   839Q3-8F .99E914O./0-. E7.E8 0307.8439 /v-03 ..8348J9. 20099   .3/OF79F /0.F.009 009. 030709.7 10..8348J9. 87O/E8 .F900F8 39F8  .3.0--v030709. 080-- ./F.08908F0944O5EE3.J20338FF. .0002099. 84 F. ./ 2E7 1Q .J4. 80-- 87O/E8 . . . ..0307. 0. /:.29.J14E87.O.5.009099 Q02. 703/80739 7.. 839Q3-8F9v 1Qv 08F82.J. 2E8 ..O8J3~8F.2 . 80-088F  ..843.E80307EE99:/: 20. 87O/E8 0Q/F8F0 8Q8F08 0307. ....43 07v803 1Q .E  %0.9E8E7.88: 2.J.108J303. F300803 82E-.90/082010F8.9O E3./v08F.8039F8F30 F9 9..9O 08F82.J4.9O   .803   54903.J9499.Q3342O.08908F :.3.J  5. . .E80307.8.8..90F9v   .3E./:O 7F80 0  . 54903.3  . 87O/E8 003EE8 .08090089E74O-. .8348J9. . . .3  ./E8014E8E9O . 9005J9099 2E8 . 9072F80908 20/079v 09F7v 80--E7. J 108. 54903..J4..9O  0.8v  5E./F03. 80-088F 3F09F.2 .803F8F9 070/2F30  .83EE8  2F79FF9v  .9473. .E8 0307.2.1472EE-. . :3.9E814.90/08 /v8.08908F .2E8 .F7.99 "23 2.8.04--   48 ..2 .0 .8.09 ..JE7E89 -014E84O 2~9E7. 0 .5E300920J9F3  .3.88E.239 .8039F8F   .J4.J54903..F80907F89.89E8 .22.1/-080F-03.7E348  .3 54903...88E49  &.8E703/ Q3-8F 009  5F/E: .J07v2~.9.0 .3...9--F.9O..302030709.E94O 20338F  3.2E8.J~9F8 2O/E9O .J14E8 /:.84349O1QvE. 239 .J4.E8 0307.89E8 . 9072F80908 20/07  F8 1.JE7O.  2E87F89 .2 8F8v F79F0 99 3.843.3.E94O ..9.0909F-03 .8. . 0734: 00309 80739 .0 Q02.

8  03.2&    .70!747.4-- !.

 2.J4..2.50/"2.

3 00/F8 9.JF30 109F90F30 20907029F80 .9E8 3. 5E748:  . 08F82.J07v2~. .J4.8.230 0//  E9 F5J9099F   A7/0208 2002J903  4 . 08F8~ 07v2~.200 .2 8Q8F08  F8 .8348J9499 342E8Q3-8F .03F39 20F98070v/v 8808J9099 07v2~.0F.79O8. 9:7-3E-. -  %  .O8J9.% 49 J.. 703/807 .8434 8.79..3 ..009 07F89 .J 880~9F8F70  0-03 .8O--.9E8.3  F....43.. 3. 2F79F0 .55074/./.J0307.3 .J4. .90 2O/E9O 1Q  E9.3 302.9 F8 . . ..2480307.0 .J4..9  342O..- ..030709.3 .4--9.  8 08F8~ 07v2~.J9E8.   !. 09 9E74E8 0098F08   3. 2E8 703/807009 0 20.  4 8E24990. 07008909v . .22.5.--.F9F90089-   -07:EE8 98F009 .89070F8F30/v8.479F7Q3020 .J07v2~ F5J9F80 302..J4.8348J9E88025439E-O507/39v 4 203.:. 3. E7..E7..4. .89. .F/002 F5J9F8F. F8 . . Q02.F/0020 488 5.J.3  .J4.-- 8.F79F0 8E24.9E.4. 9009v   0770 9005J909v 07v2~.90O7.5 .3.009F . .2443 50/ . 9E74O-. 807009 204/E84 80739 0. .J20338F9v1Qv033.E E9. 2F 488.88.5.F3F-03 20Q3-90930 8  0508 F8 3.2703/80783903 E7:F48F79F09.. 14O9  .8vEO.8..J07v2~.J9E8E4 488 8.J~9F80 E9. 30709v 3.2&   . /:. 030709.0 F8 .  .09v03 .99 . .-E 20   ..v-03.0 8 -07:EE8F3080  F908J9F8Q 0Q99E79070/90F- F5J9F8 2:3E. . 3. 8 8E24990..2 -948J9E8E4 488 Q02..7E3.903F89F8009v.9  /0 . 0F8 . . 08F8~ 07v2~.F/0209 8 F30   9E74E8 009v8F0 . 9E.E949. 39F8 F8 0F- .9 0 2007v8J903  08090 9005QF8009 E9003  .009 342E83.9O    0508 08F82.F3  .9O 14. ..8E 7Q2F309v 1Qv03 ..8.8.v 9008J92F30 3.843  .48.J20338F ~909v 880  . 0100--3.90/03-0Q20.99 47E94499.94.9O . Q3 85703/8079 F30 .-- /0~ 9E74O ...00 8474.7E39 .07v2~.OO9 .8348J9E8. 8 30.J14E8 00F9 .0  89.22. 14O43 .9 9  .794 ./0030.7.O.803314 .34.. 8E24.J9E74O3E Q/QF8 . 08F82. 5E748:  03 009v8F0 F 9. ..9473E.  . 5.88E 2F . .03F 703/80739 .70!747..49 .2F 488..07F8.9 0 F5J903  .22.9O 08F82..5E3   08F82.009 .9O2F   . . 8 839Q3-8F 2..302 .84.O8J9.89 F82~703/807009 .8v3F   0 . 00-03703/80739J3E43.8.08 8043E8  .79.798.. /7EJ9. .8.709.F498009F503 . F097Q2F3009 8   3.3E.9. 3.JF5.09--3701. . . 00309080-- .79.5.843./E4/E8 574-F2E3.J4.J9E74O.2 703/80739 5.J0307./:.E7OE99.J9E8. 9454O.88E 2 .8E48.. .843 0 .22. 8 .8   2 10099 3.8. E920309   2 99 0508 . 0030 20J9FF8 80739 .0090...J. -07:EE8 98F0 9--370.9473.83E. 8   .8E. 90720F8 04.J9. 07Q  2E87F89 .88E .. 4250 204/E8E.v 9008J92F39 84E9.E7.3 .89E8 7F.88E 1Q.88E 07v2~.8.9 8E90F5J903  .8348J9E8E3.JE7E8 00309038F030 003J9F8F0 8Q8F08 .0099. 08F8~ 07v2~. 9008J92F3 ../.OE8 -948J9E8..84  ./.5  09  F.JE7E8 003J9F8F.8Q8F807~03.2480307.030 9E749. .J. F5J9F80 84-.8O-- 204/E8.J.9E8.38E243  .J . 2~9E7.   7.08F 208Q3909F80 .302 .9O   3..48.8. E7..E94  .  4 ...

3:1.803  .4-- F8..8 9:7-3E3E 009 0F73  00 108v .2009v.J07v2~.J0307.7 1477.3.J9F80 3.2&    .J07v2~...33.70!747.89Q0v.10 .E7.. F547-. .0..8.O .. 02J9099442.J07v2~.89499.9:7-3E0F709v08F9008J92F30F30080380-.8.88E 9.9O .3.O8J9E87.E7.88E49-948J9O0.5.3.0v--009v8F0 008478E4-.2.48.v07v2~. .3  E9 F5J9099F   .089099F .478E4-.9E7.E94E89 00390990 .9O3.E--14.4--9E.0  9072F8090803 . 03.9 :7O5E-.248 0307.E572070307. O47-.8F.E 3.  3.30. 5..E .39~39 4.J07v2~ .0 .9.     ..3.J07v2~.09 .E 07v2~.8E48.F3030 07003 E90FJ90990 O9.F9008.78  $.9003  4.88E . 703/00v 478E4 8477.34 $:8038   6:0-0.48 -0F5J9F8F.14. 0vEJ9E8E-.4-- 9008J92F3~ 07v2~.3.9O54903.42 :9E3 .843 9Q0v.9E814 .J07v2~.948./4998E907Q0903009099E7O.5.43-.. 4O 19.3 900803 E99F7-0 847:9  3v8F .834..2.3 . . 2~/909F8F70   . .//.97E 1v ./.4-- 907Q0970 9070/v44507E.J07v2~ F5J9F8 907.  4. /7454903.099F .7E3.2.248./.9.v07v2~.. .8. 23v8Q9 7.0 ...v..248J9E808v8.3..5942-.9-.48. . .0200/F8F9.07803F5088FQ09  0F79 8E248 .3E9.J07v2~.F8v07v2~ -07:EE898F020099 .. ..   2 08F82.E9.9O 00/.09v8070509.8E488EE9 .E94499  8E248 1F709099 907.33.8039 20790149.0 !0943 9:7-3E3.v-0394.7E3. 07v 109F8F9 F3v 2:3. .3/ 4:00 9008J92F3F9 9-- 239 E74284748E7.3.5.. /7EE-- 204/E84 0.095:8-0703/0F80   F8Q :.53.3FE3.EE-47 :9E3 .98 89-  F908J92F30  !.3. .24478. 20099 .239 . vF5 20003F8F  .5.     7.08EJ9E8E93.3  'J07F0 .0  Q02-03 ..59.E9499. F508F0 5O9O.207. 2.83E9.O Q020909F8Q -948J9499E ..3.3   0/.3.8E-..E 03.99  020v0703/0F80  Q31F0 3..948.J9099F   .3E..9E79008J92F30.948.9O0700 ./ 144.0 ./..3 3.0 .J0307E9 -E3.3 E9 :.3E.. /423E38 8070509   2E84/ . 9-- 239   E9 908   F8 .3 ..J07v2~.3.508F88.  . /7E.0307..8 74.3 8390 E7O.0-03909v99 0470.90 108Q98F09 3. 080909 0 0E9E89 144.3 .3  2.33.3 04549E2E-.3 J3E-.   48 7.478E4 2E8:99.248 07vE9.507v2~F39 .48. 20.7F8F9 .3..3:..9 0:7O5.0FJ903 5 . .3 .E7.J07v2~.J07v2~.4-- 9008J92F39 00/Q .8Q0270 979F3v E99F7J9F8 003F-03 5  .9E87.07803F5088FF9 .9Q0v.990. 0vEJ9E8E7.9E8E3. E9F79F0F830 10209 F7/02v 1002F30  4 2J 47E--.43-.8O3.003F70 49--478E-..  4.3 F3-0 .807v2~F39 8 .9499 39v-0703/008009 2E7 . F7/020830  330 .F5J9099F.  F8v-- .F90990. . -v.9E8E3. 0039v8 -v.8E48.09v03.3 .39070/90 0 .7E3.   ./F03  4 .1477E8.E.88E 07v2~.3.   2 08 08F82. 07v2~  7.8033 02.E949.0 .009 1v0.. .3 9:7-3.0F   2390  2 08 08F82.090990 0 .J07F ...248 0307. 8 47E94.4.3.7942E37.J2.020J9FF808.48E7.3 8E248 3. 84EO 7. F3009..E. 8  ..49 ..2.239.8F908J92F30090090Q02-0 .03 009099  . O .J07v2~ F5J9F8 Q9020  1v0.08F82.J9:7-3E  0/09-03 20. .. 9008J92F3~ . 8 08F8~ .2480307. ./. .F50  ..8.20 .3 /v70   ..0. .J07v2~.5E3-. 29. . -439..0v /7454903.43-.  -7.3 ..0 7F8.3/3E.07F8.83E.

0E9E8 Q02-9438EE9 8 .8F3030 10/0F8F9 -948J9.. :E2E8 .33/J9.. 9070F8~ /v8.0  :9E3 . 0. 3.2.0v.00 .79. 703/0030   02F09 8E2J9E84 2005v03 3.50307. .F9..7E390E9O 70.9.9E8 ..2&   .  :E24. 99 8 43/  0330E9/.-.94 80739 .7 20.427.99.5.93.. -0703/0F80 F58FF9 -948J9.108v9E74O914O.9.9-.8.2O/49 2390  . 57O-EE . 9030703 5F/E: .8O 7F80 50/ 7J9099 75EE3 0147/:   9../4998E0909v3. 2F .5. :E2203908 F8 .88.   75EE3 24O .8.27E.E8 0307E.822097:8 5741 8O. 3. 08F8~ 07v2~.09v 80700900  0-03 80050 ..09 .3..8E2 80700909 8.88.8E..99 0-0v -0703/0F800  .843O /v9.J7F80.9 F8 .09 ..70!747. 7F80902F9--903909-03989E.8F.  /0 5.800/  0 003J9v .89..8O9E74O50//:.3 9:7-3E3 07089Q 030/ . /v  . 9O  $.2480307.8348J9. .3  .83.E8009v8F099807050.3.8O9E74O-. 342E8Q3-8F .J-03 .0909990307:E2E8..00930 2 488 :E217439 9008J92F30 2 08 :E22.74.33. 9070/90 0  0039v803 .944O..748/v8.3EE8.79.8O F8 1008008 0307.9  03 0..EJ9O94734 0E9E8E7.9F7v43/4. ./O :E243E . 807050   ... E9.80390990...99E8 2:3E9 4.0 ... .8348J9O -0703/0F80 10089F8F70   .0 Q3008 9J5:8E9 F5. .5Q02-03 E7O .8E703/-03 244   A8.J9E  2079 Q02.3 8. 009v8F09 E93..249 3/J9499 0 ..8 .0 :7E3307F808 FE3J8F709703/807. :E25741 .Q.E.7 0809F3 478.99.09099 .....88E3E 2 08:E243E  2 08:E243E F8 2 08 :E243E  3.20030 108v 7F80 . 43/4944 4.0 2E7 Q02-03 .2.79. . 3J9 9030703 . 0307. 0//20.89499 14O8.. 839Q3-8FF30 20100v 54903./E4/E8 20099 ..0/.10089F870  .20 .J108J3 24E8E9  .9E74OF39 .0E343807099 9.00 .88.J9499E .J07v2~.07-8 .0 ..2.3   . .998 9E74O ..8348J9499 030709.9E8E3J. . 09. 90307 0307.2480307..9. :E2E89 .08908F E7E3   .3009 ./.03 2~/v    48 E7.9E8 5747.  .E94E8E9 . 9008J92F3. .J2F8F308 0039v8 . 802-03 . 3. 54903.9.-07:EE898F009. 2:3E9 84E9. .99F89:7-3.3EE8E.2480307.. . 703/807 3.. 703/807 .998 9E74O .8.39 O.8:5E3 . 8.9./3.-.998 9E74O8 07v2~.80 .0  .9O9. 0307.8. 342E8Q3-8F 20.48 :E22.OE90.0E3 5..89E 0 ..8F 309:8 0307EE9 4.0-03 .:E24. 20100v 309:8 0307E. 8. :E20.200-03 . F8 .3 . 90307 . 08EJ9E8.248 0307.800E9..239 .84O/. .-E8 :9..14.E8 0307EE9 .3E3  .-.3   !.. :E2 54903.  .8039 .47/4O-O 009 10/03  0F79 .JF50 20003F80   8. 8.F490039030  %0307:E2E8 &.8:5E3 . . 2O/8079  .J7F80..90307. 009 .   10089099 .O8J9499703/8070-03..47 009 ././F03 0--03 424 030709.:E8E3.8F 724E8:3.8348J9E8 /v-0 E9Q9020F8F70. Q3-v 342E8 .   :E24 .O8J9E87. 00 302 -43:9.998 9E74O . 8 9070F8~ /v8./E8:3.5:  .1:3.9E74E8 8Q8F09F9  .8348J9E8.J108J3 .34 .8.88E  2  8 48 507O/:8/v..J-v/74F30vEJ9E8.. F8 .79.3. 0307.E9 302 3.2.94207v2~. 342E 0 108v 9E74O-..3 .39 O. F8 :E2.9... .2 839F3 .8E48  .. 2~/909099 -0703/0F8070 3.34 .21477E84 -OE  .

2:24 :.8E48204/E840330 9--8780 8Q8F08  7v2~ .E94 4/F8.O8J9.009F30. 499. .302 .0 .5439.5EF8.5E 9008 0307E.9O20 . F8 .:8/v./..14O9474.0 2E7 2 08839Q3-8F09800930.E 839Q3-8F0 703/8070803 20..2F907 3. 5.8.8348J9. F5J909v 9008J92F39 23/880   7.080--v84554J. .E94E8E9 44..E94E8.94..17.E7.79E3 /0.:84..9O  .E.8.F90F. 109F90030.843.7E3.4 90307-09.8348J9E8E7. /.E8.79.3.E94 3.0302.08 .58:E7E89 ./.O:3EF510 0 099v .3.5E Q31F09030701109:84Q00/Q..2.34F8.79E3   2 08..JE9F80v147/: .3 .07Q9847  .O. /3 0E98O/O E7. . 90307 8390  O7..8. ..0Q30089J5:8E90039vE7.. - 9.3 /0.8.88E0099033 .5E 07v2~. 7043.8434  .  507. .82:3E.8439. F79F09 8 0F709  .94-O 8E2J9. /.8F79F 2   .08 073F8 /0F30 20100v03 .5EF8/.0392F907  5..8Q8F08.9J. .5 920.F8010020 00 8E2-.407F89. 0095./F 008 5439.23903.8E703/~ .   03././F03.   2 9  2E87F89  ..4-- F79F.3..8348J9. E74284748 F79F09 8 0F709   839Q3-8F F79FF9 07v803 2O/48J9E .8F7807~ 8808~QF80 ./.0909F-03 3. 5.5E.9 . 83:848 .3EE    4/ F8 .79.9E.0 . -0.F9807.3J9O.5E F8 .7. .J20338F1014E8E7.0.3. 7.0E344327Q .E 8390 99 Q3-8F 8 08F8~ .3...79...43E8E3. -0903070 05F3 .F9F90899.   507.0E340085.0 .J07v2~. .J07v2~.9E8E7.8Q .   %  30709. 9030708390Q9020803.O8 0307E9 ..570.47 ..548 .9.8.80Q99EE8..: 4/  O7. 2.

 .24 2E7 84 8E F..2480307.J2.9E814. 108J3 v2F78F09 . / 108J30 200J9  08v847-.3.20009 . .3907Q09F3F8.78 :E24.. ..E .-- 109F900 F8 . 108J3 10F5J9F8F9v F8 ..E703/090039v8F~008302399Q0v.2E84.0v 0 9:/ 303  .29 . /v-03 F8 9F7-03 3. 0vEJ9E87. 83.49209./E-.3 E7 E7.10. 703/00F870 EO . 08v . L   7..J .90 30F8F  4 .8O 7F8F9 .F.. 8:E7499 317.0v 24E8 0307EE.4.803F8F.3E..8 F7 .0v v2F78F09F30 048E8.2 .0 .0909F-03 .3.5E.  . !.4-- E7..8F0307. -07:EE8 98F-03 0 07083  . Q02.89O F309v   E7.   03. F5J909v 9008J92F30  ./4E89 ..803903 009 0 .  330 4E9 . 2.7J9O F908J92F30       $A# 99F9008F3.33.F24E84F8E7. . .3.49$4.  F80. 003 .2E8 9008J92F3 F8 .J9E8E.248 9008J92F3 8 3.. 9008J92F3 O7E8 5074/..50307.7E39.EE-47 0v99 8 F5Q9 J8F709 -0703/0F8  .09:3O-.9E8.0 2~/30  F8 .. 0. 384E. .70!747.0E7 .478E-.3 2~/  80--07v2~../4  9 .14. 2~/909099 . 2E7 .83EE8.9E88.5E 07v2~   9.0099E7..O9O 1Q  .3.3 .0. 8O8 .948  .20F5Q82F3FE3907. 3.9E8E7..3 .0Q02-03.:3.99 .8:5E3.5E 07v2~ 00. 030709..E94O2.E94.v. 0.8 .JF5J9F8 2~9E7. 9-- Q3-v 839~ 9E74O .5E 003v9038F0 2.: E9   1/108J3 -434:9 10F5J9F8F ... -434:9.7088J.8348J9E8E90039.F/00F8 070/2F30  20099 2E84/.43-.48 0039v8F~ .3: 3.43 .2&    .  .J9E8E3.2 . .2:299:E2 1Q0903Q. F920-03 8~7~8F F8342E8Q3-8F009 4 F970 Q3-8F0.

 S7Q8:-9745:89F77F8-03 99.33..2.0909F-03 . F920070 .5O:84F8.-.20 9.9 E9.474  330 . 003J9v3F .    E9..:O 5.2E89208.4 F8  S 3E .239 .3.4. 07v  .9.003J9v10FF8. 8:-9745:8 .J9E./.0090 99 009030   003J9v F8 .. 703/807Q09.E348 800 003 .8.:3. / 147E8..88E98F 20009v803 0030908   2..83903.8.20009 .: 20Q3-90930E9..30039F9087E3-.79OE7.E348F8080009 .. .E34880009...8-.. 8:-54E78 7FO-.9.8FE7E8425E9.0090 .99Q3-8F 44.3 8F203908 .F8147E8.5O:849O .009 99 .434...003J9vJ2E.

4. 2F78F09 F.48.843. 43930380F 0/110703.5 102000/F8 .79 8F09 070/2F30 5.E3488F3:.3.E94E8. Q3-8F09  239 .3 Q3803 3E743   .009 . 3FE33. 90307 10  9F03 . 90307 10F 1  030 F24E89 44 .0E3410099 .E348 8F703/80770 0 8F703/8070  ./FF3 .   O. 003v9030-. /F3/F0097E3 2F78F09F.3 9-- :E2-.E4E8..434  9:7-:03.2 3.9O  0 8F703/807 0.89. . 3E7 J2.548F5v/2F30. 0.09 .9E710Q09F7v3/:3. /0 F8 200F92009.55../F003 8 0v147/:  . 5E79.E9.3.--.00309082438:3 3E743.0E34 v2F78F090 84.43:3.9003J9.009-03 50/ 009 7E3   E9.E94O  E9. 0  80-088FQ .3  2.0390   3.47 .94343 8 9.  1Qv00890307Q147O24E88..79 8F 0890 F8 700 .F8.79 10F  F0 .5. . 54E78 .-E48.5 08.E. 3.3 . 5. .97E3 /084.E 8:507543EO/3.O.F8-F . 9F F8 . 90307 10F 1O 903075.1F90F3F8.7.434 .8 80-088F0 1 F. 8  .

 97O5:8443  3.4343.8F070~1472E 47E3 :77E39473E/O 9E1:389- 8..430.8  .     2     .  1F .97O F7030   .33.E3 907Q09F70 03E-- 3:. 2.08 3.

839100992.88E-. :.. F. 5F/E   841F0 .9.839039:7-:03..2&   .70!747.8.2E8 7E3E9 F8 3. 4.9.549. 8FE7E8 20009v803 808F08   E-7...9E8 .8F80-088F.99.  E-7.E944 ..:3.88E9O  E7..  3/00 .9.082048E8E9F5  !.29 . 108J3 94547E1E.8      E-7..O 1477E8.3 8 F7F03 009   E7.9. 87O/E8.2 839F3 5079:7-E.8F80-088FF.0909F-03  Q3803 ../4E84..8EE9 .v03 -014E84.7478E  . 87O/E82. 8F 79E3 0030908  F80 3.0805088F80-088F1QF80.2:9.88E9O 8 1Q  .2O F9200 8809F900 F8 E. 802 424F3  .3 10.0909F-03 .F8~ 907Q09003  239 . 8E24990.292F22.83910099 2.3.

O8J3~-- F79F O 0J9F880 .2 . F5F79F  807080  ..3  ./499 0809-03  2.:7O5E-. 0. .

48 8F80-088F :/. E9.508903 2. F.8   84F.08 2010F80 80739 .

8 0-70.03-03 2.

8 $00/03 2.

8 089003 2.

 2.7O.E743F70.8 F8 .8:5E3.98.3 .478E080080--F8..7E-.3:.

. E9.4   F8   2.8 49   .

/43.8 99 3.  /0 9--370  2.

/.9...F.4 ..8E 2014394E84 .83910099 22.8 .2.88E-.  .3E3  ..08 E9.F807~ .320..5E3 ..99.80-088F. 8F0307E9 499 ./.

903075.8 49 .8..109F90 9--370.794439008Q  .

2..      .

0v 24E8 0307EE3.48 -07:EE8 98F .8.. . 1.2 .47. .2:2.9.99 E .9   8F249474 .. 8F80-088F 3F09F..8033 14  -E7 . 10089099 . . E.9.2E8 F8 0F- .O8J9.3 . 8F80-088F. 903909v . 2489 /44E8 . .48 7E147/J9E8 .9E814E3. 10089F870   0.42E348 F7v2~. .478E./.3 . 0 7F8F9 009 .08908F0 2.3 .9E814.-E4E8 10. 1Qv008 9030~ 204/E8 . 0.8     E-7.43-..9O 8F342E8 .. . . . 80-088F 1Q.. 703/00Q3  &. .2480307.F3F-03 2.E7E  4 ..99 .03.3/O8EE9   1.E94O 7E3 8F0  .72.F807~--03.99 EO   48 08F03F 0 .08 9..7E348   007Q090903 E7.E3E. ..O8J3~-- 9008J92F370 2F7090099 8F249474 030709.3E3 0.7703 0.8.89.248 108Q98F F8 170.:942.E94O 8F80-088F3F -948J9..8.  .  8F70 207v008 10Q0970 . 2.9O 20   .0  9008J92F3 50/ .3.2.8.5../ . 204/4993..4/ .3 2F 9E74E8 3FQ 8 2.    .    .8  9 .0F30   807080 08  0089F8 .. .  .43-.9:8 8. 02F09 2.2 4--.J83908 9030~ 8F249474 2E7 1477499 703/8070     9008J92F3~ 08F07v 84F.9-.2:249 2:9.99.

9E98E9O1Qv03  2.47.9 44-O .:942.8 10099 .803/ /0F3  .302 8 8F80-088F3F .9O  #0.  .EE8E4 .90. 8F249474 302.9010.94 5 . ./.3. 8F.F8Q02.34O.8.83E.E73.204/E87.2F7090F89vF8.3/J9E82O/..

8..99 802 9:/3./3  . 8F80-088F3F  2. 9008J92F39 0.

3   .3 208Q3909  .07803F5088FQ09 8390 -948.2 .9E74E88.-O . 8F249474.F !.9008J92F33.8 10099  -9438E 44-O0..70!747.090  4 .2&    .05E748J9./4E8.3 47E94-OF8. 20100v0307. .9 .. .8F0700090EJ9.

. 907Q09F3 8 3.  2079 .9..7E39.2480307.88F2494748474.79.-.2E8 703/0v/F80 F7/0F-03 . F3F30 8E24990..1477E8 80705F9 9909 -0  %00803 .7J9E89070/2F3030  02J9099E97E342.8.9-.O8J3~903  4 54E7449 30730 ./E7.v E3.. 478E4 .. 0F50F80  .302.E.-07:EE898F08 F002J903  4 . EO.4 .702F10/03 .903075E7943000099.200.0090-03 009 .. 8F249474.3/O8FE7E8 8.9E.8.3:3.99./E9  003302.8F80 80739 8F24947703/80700 ...2E89F8 J3.8.48E49 0 -948J9.83EE89-948J9O3J9907Q09003 08v847-. 0 .3   -0.209..9E .9Q0v.8F24947.07803F508  43-. E7:F48  0 0307.903075. 10089099 0307E9 -09E5E3   :9O-- 0809-03 . FE7.F/0208O .3.3.3 0347 8 ..2. 94734 99 20100v 9E.8.2480307.8:5E3 .

47/4O. 08v/008 0307..J9499 0307.07Q30 E9.E--....J9E84.JF50-03  8FF50-03  3..090v-03  !..1477E84 000 F8 1/7.9.4F8Q02.0E-.009 0//0J79. 8F310/44O Q020-03 -7099 E79E8  4.3...J9499 F8 .0.093  F2. 14.0 08v/008 0307.3 9:/: .J9E8.8348J9E8 302 100 20 .0380   08v/008 0307.47/4O9 .84547948J9. 0307. 908802F09088F  E9. .9474-. . 2E8 2:9.J9E8 80J98FF.J94990307. 47/4O   .3.3. .20.Q8F79F     9. v0307..3 F8 0F- -0703/0F80-03   . 47807~ 90.47/4O E9..2. 8  00930 0FJ903   979F309 . 14.84547948J9E89F80-039E7.20 08v/008 0307.3.3. 014.O8J9499 0307.0   .9 8025439.47/4O .99--1F0F5503009...1. 14.3.0-03810.5E3   .F-02009 v07vF50-03  .47/4O. 2:3.E9..83E.949.4   v0307.3  .9 0 .0903 .2480307.. .2&   . 80739 0 . 10  9.50307.47/4O .9..89O .3E.0307.F309 0.47/4O07v2~.47/4O   .F8v 14. .83EE87.94270.3. v4.1342J9O Q020-03 -033  /J04.2480307..     E9.1F30307.10.70. E-7. 10/44E8-O 3079 9072F0  'F8v 0307.9.0902F3030  .F80F-0307E7E39F39  3/00 2.3 0809 8  4 . 002v . .47.0903 .  v0307.9 908 8Q8F088F  .8348J9E8 v  20.89O3E 20.94..50/.9.  309:8 0307.43. 14... F7/0F-03  4 -948J9.83480307.09.70!747.9 .2 9008J92F38~7~8F09 009 0F73 .F8v 0307.9O .83EE8 2O/  0307.89O 0307.F-02009 5F/E: .  070/09  1.47/4O  .J94990307.9 4..8348J9E8E..89E8 F8 . .  89-   572070307.  1F3 F2.33. 9-- F5F8-03 23/ E9.F8v 14.J9E82O/.2703/J.47/4O. .-.090v.89O4 07Q  /0 0v147/:.E8 847703/0914:.9 F0803 0Q3J903302009 80302E880705F9E9.9O 08v/008 0307.47/4O 5F/E: .47/4O.E9.9Q0v..J9: 20v99 .0903Q .. . 0000/F80 23/03F5503 0307..99 .   F2..99F7Q0970. .

7F8090803 2082070/Q3 .47.800/F80 . 57207 0307.0 .4 03 9008 7~ E99039F80  80703.2:8.  $% 05479 F8090F8 9E74E8 05479 F8090F8 9E74E8 05479   E-7.J9.4.8348 E9./. E9.4 8 143948 807050 :9.J2~ 10009 8207909  25479 25479 .2.3 J8F709 0330 .E94E8E9..0v9  .84O/  $47.09v 2O/.. 008 E9. J9E8 47/4O ..5..34O.703/8079.4 -08v 0307E.794  803 0 703/8079072:8E. 23/ .J9E8 7F80909  .70E7E843E.J9499 0307..3..2. 9Q0v-0703/0F80-0 -0.J9099 1F20  Q3803 204.8.9E8  F8 vE98E72. v0307. 47/4O  v .3078.080903.089 E9.3. 0  5F/E: .  . . 8.79..49 9Q0v. 14.5.9E8 .93  4 008 437F9 F908J92F30 00/ .239 ...2E3.E9.49 F8 0.8 8 8Q8F  0F .20  E9E89.3. F5v 4/O8070-03  20F9072F0-03  .  .2.-.43-..3.9E81449 . 14.43 9203v . 2. E..9E8E3 2   08F v2F78F09F9 .9E8.9 v2F70F9.34O.J9E8 .4 8  . .8F70 0770 33. 8.J9O -0703/0F8009 F8 14.549.70!747.4 .F8v 0307.-E 20   v.800/F8F9 08v/00803 v9E74O F5088FQ v. . .J9E8E3.  .93.     v0307. 847J943  #E 0 . 1.E9..3 2:9. 08F-03 0.3.2. !.: .E9.47/4O 002v 9:.47 v9.-.2. .7F8F-03. J9E8 0307.89.3../438E...v~ v47/4O v2F78F090 % 7v % 70 3v  .93. 25479 47/4O .94-O ..83. 9072F0 8 84 v9 8EJ9. 14.3. 307.8 v2F78F0970 0.3.. F8 00 0Q9908 ..F. 9E7. v47/4O 7F-0 23/03 .9. 14.3.8:5E3 .44 . v0E9E8-. 8EJ9E8 E9. 202:3EE84 2. .J9499 80:3/07 0307.49O002090724/3.3  F2.089 .3. 90... 030709.J9. J9E8 47/4O . F8 F5J9v..3.   0307.94-.   0 90.9-O 9E..9E74O 0020  .94.549002v9v v2F78F09  342E8  1Q .90v200J9   v47/4O 9072:8 .83.9E3E .9 .38070509E98O08F8./Fv 47/4O   9Q0v-0703/0F80-v  4O-O 0039v8 v20338F 9E. 0 2 920~ . 307. . 0307.5..E9.8 v2F78F09~ F2.089 .3 .3.v 9E7. E9..3 F3008 8070509 E98O .  5F/E: 239 .9E8 9:.J9E8 .9. 8809F909v F8 .--.2&    ..8E.7 0E7E84 9072F0 89-  v47/4O .05. -09E5E9 .  9089 -009../438E  .4. 5.5..4O :..

% %  % 8801QF8 J7.  . . 0   .94O E9..  847.43. 2.:27.F79F0  .% "  2 .9 .5. . 1. v.v 1F203F  ../%  2.v v141Qv  . 1./499 v2F78F09 3907.9E8   .

  8E7/ 8090v.3.43E   .

  14./F43E      F8E43E   .

.2../E8 F8 8:E7E8 9E3 979F309   E98E72.v9. 9F8 0307E.O .  3.549 ..E.8.v2F78F09%F8 %  F20 2 v. 14..OF88E2482E814.94.10Q0908FF3v. 9EF4O/E840003/v . 00807~--08090702:9.. .E94E8 ./884.99 .  0307.9499 v 8E2J9E8.2.Q .9070/F8~ 2v.. 042097.9E8 .009vF5088F~ v. -08v 0307E9 :7E8807~03 2O/48J9E  5F/E:.42:7E8807~03. .E94 .47..43E8 302 .9F300903E--9F30082F7F800009 0FJ903   002v 80705F30 F7F0909F8F70 .020F94/.43E.897:97.3   vE98E72.89.. 8E2J9E8 9--370 . .E94E88.009F89F30v~ F80 .8434. vF8 .O3E.9.9:-0  v.F .347 J7. vF8 E7421F0 9J5:8E9 .E94E83E. 709099 E9038 v. 70.2. 23v8F03 J.0  F2.009F89E3  6 2 % %  0   v20338F.4/E8 .009F8  vE9.20338F 9E74E8E9 908 009v. -434:9 /110703.79...8E703/~ 103900309. 4.E3.E9  4.8. v47/4O-. .. v0.E. . 73009 002v9v 8 1Q   vF8 v. 0703/0F89v F8 .009F8 9F30v0   .009F83..9  200 ./E9.8E8J020./v08F.3.3 1.1..9  .E7 .9J. F2. 0 00803 .9.9.9  709099 v 9--370 0039v8 0307.E003090 204/E8E9 F3  0003/v  4 .

2  99 244  v8090v ..3   . 20099QE7.E--03./E8   8E7/ 90890 10Q09F7v  .   - vE9./0380809F3.E7.3.10Q0930 03302F79F0.4F0.20099E7.8E703//080--  vE9./ 108J3F7v .99.00039F9087E3 v2F78F09 7.-..3 24O E4-.2O %v2F78F0990002009v0  6  ./E9v9.88./F4 8./E89E388EJ9..2E8 80-088FF9v F8 00F9v 1Q   % v2F78F09~ 10Q0908FF7v  08F3 /v .% %  v9 8EJ9 0    8EJ9 4/.3./E8 9F30v ..239 14.0.2O00vE9.0v9 09.

2O E4-. 2  478.3 F79F0   .3 E7.

2O 14. 2 70 3v  E7.3   ./F4-.

v 14.   .3 0./F7. 2  1477E8-.

2  F8 43/03EO/O v70   .

2   1477E8 F8 ./499v  !.9O 3..2&   . 9008J92F39 ..9070/F8~ %F8%v2F78F09~5E7:.J9E8E3E.10Q0908F7v8:E7E89E3E9.O -03 E9.70!747.24810Q0999 . v1477E84. 709099 v -948J9.  0330 ./. 43/03E.0039v8F0  v8:E7E8F93.33.

3 -08:E7E8.3 $901.3 492.2.80709F30v . 1 .4.10Q09023v8FF9v1Q . 6  19 % %  . 9  .33 9F30v 9    c    .

.730099v09F7v v2F78F09039E.4 E9.548.4 ..90F8080903F39 .0-v  -.8OF8..8E48..  v47/4OF39 979F3v .34OE.F900803 3.. F5Q09002030  .. 1.8039F8F9908 .3.3/O.79.F vEO -FF8030 8.38E7/9072F.3. 9008J92F3.9E84.-v8F0803703/00F870EO .3E988070509 .3 109E79E  $4 820709 E 703/00F870 .O/E8  .4.4.14. 2          $ #   8E7/ . .3.43.800/F8F9 . Q.9E8E7O . 8070509 .948 2O/43 .  #03/80739 302 J.2.7F89.2499 2.7. v8EJ9E8-.   847E3 .8  748948 .102000/F8 F80~F8/vE.9 7F.3  8.3.4.3.8 v2F78F09~ 0203.4. 433034E1F709v 4.3.9.8        A   14F43 v47/4O 99 .83E.2.3.3 239 v8090v F8 v9E74O E98. Q31F0 807009 .7.O 807.3 23/034. F8 F2.2.0F-.3.2:8.300209030 5 477OO.0v9 9./.E8E4 0v38 .9 ..9-O  vEO2~.3..2.2..309 F8. .v0  .83. 9Q0v-0703/0F80 F8 2.F v9E74O8E7/.3. .08 20.9-O v8090F81:3.08908F08E24990.J9E8E-.E3.v.34O.3 .90/0847E3. 9072:8 14.2.F/00F82O/80708. 00039v80-- .F3 1..E-. .OE99--370 84 0.Jv07.:9O-- F.0903 8E.Q02.33.3.:9..8:5E3.843.3.F.F807.J  --03 3.3009v.94-./E4/E8 8025439E-O 8 0039v8  03 807050 .4.v.J F8 .3. 807050 ..E9E0 090.90. 8E7/ ..3 .90/0-030039v80310v/99 ..7F80.83E.F900803 147/: 0v  4 10009903 v8EJ9E87.

  203F 3FE3 8E.2.4-- 1.008vE9.3.vE9. 703/00 F8.8.v.94847E30F709v3.F./E89F30v    ./E814. 3.0 . 0 F9 .

 807009 .0  S 1F 8   9072F809-03 0v147/:O .F/v-0.43.E.342E8 . vE9.2&    .70!747. 2  47E94E89 0039 .2 . F7 342E843  9 -4348 2F79F  00990708903 .3..83EE800F9v 1Q  009v8F0 8F08 7~0 8~7F8  Q05J9F8  /07J9F8  ../O 10Q090 vE9.90 9F30vF9 07.8039F8F.94. 342E8 3.433  1788.3  v47/4OF3903.4 30 4774/E.843.J00F8  43.4 F8 80330v/F80  .7 .EO .:2.3  5  748/.E9 8 20100v03 0 20.10.F-O .807F8 989J9E8  /089EE8 89-  $F8v8F08 109F900 99 . .J-03 23/ ..33.0 43/03E947.3. 14F43 ..89./. S . 10Q09 .O/E8430.0F8F. 8~ v2F78F09 3907.E.4--20338F-03~9F870.J10.0 ..J9.E8543949 08EJ9O . .83EE.../499 9008J92F30 !.4-- v20338F09 . 8808 5.80398F0 989J9E88Q8F082F79F0.-O 0 0.3.080708 .J 989J9E8E9 908 8Q8F088F  4 .E3 .E  .J ~9F83F  .83EE8   E9   03. 1.09 0908. 4/499 E8. v07v2~. 8070090 . F8 .2.549 .3.0.8439 .F4.

48.E9.3  2.

8 ~9v.03F F8   2.J 8Q8F08 .42E348 07v2~.

 ..48 8070509 3079 .843. 14O.4 0v200J9F80098O-.90/03 -0Q 207Q  4 ..8E7/80330v/F808~7F80.J 0E9E83E00FJ903.9499 v 20338FF9 47E943 0  304 . .342E83. 48E79E83E  .F 4./E4/E83. .9474F82:3. v0. 9090208 E3.0 .--v2F78F09~200.090050F300F8F-03F890. 20v.. .08908F0 5O9E8. ~9v947343E  0/ 7F80 .83E.3.2E3.797. 20  .70. 209.83EE8E9 009v. 07v2~.   ./E9 908    ~9F830 0 .E34  1~9vEO.8. 1788.3.29 9--370 .9O .948 . 009v8F0 144.34O.7.J10.3 E79 703/807-03 073030 .009099 ~9v.Jv2F78F090 8.J20338F00F3.843. :99.JF3 30/.8v2F78F09030.O. . .83EE ..9005J909v0F9  -. v10v/F89 8 20030/30  2079 .94207v2~.83E9 v0 802-03 1~9v90890-0303E-- S 3E.v 98F080-- 204/E84 ~9v9O  ~9v94743   1788.J ~9F80 8Q8F08 20338F30   ~9F809--3700F. 200 9072F0 0~9F8F70 8  5F/E: .00F888Q8F08  543948J9499F5Q091~9F830:.00F870 33.F7.03 .09 2.83EE8  2.2.J v9E74O F5088F0 .   ~9v.F50~9F8F70 8v9.43E8 39039E8E9 0039v803 144..989J9E820099./Fv .9--370  S 3F. 14O .34O. Fv. v20338F0 9E.4-- 9F909 .3.9200.E. 0  0 :.2O/ .83E. vF30 0FJ9F8F-03 8  0770 147/J9E .20100v~9F8  .9 200.J 3.0 4O. 0307.9E8.J 989E4/E87.0910200J903  10.J8Q8F09 .8348J9E8..7 8E248 9072FF3F  F.7E348  . ~9v947348 204/E8 209..29. 09--2.E..0F8F.J~9F880 -948J9.90F0. ..08 ~9v947343E  ....v2F78F0909 S1F03. .8E 10.8EE9  7Q  . :3E7.8. .J 82F909 10.J.83EE8 -948J9E8.3  4 .J-v F2.:7E-. 5E74E8 v0 .-.J ~9F8  23/ .790.4O~9v. 0039v8 8070509 E98 ...5493020098F08    !.J 1477E8v2F78F0903v. ~9v. 90. 1788.2.J-03 3.8 8Q8F  3/ . .703/807F3020. 0039 14. 9005J903  499 0v9F7-0 07Q30 .908009v. ~9v.3 F2..83E.94  J . .8.00/.8 .. 47807~  9--  48 07v2~3.43.8E4 20099 .34O. 0038E9   47E9 .Jv2F78F09F90. .J   E9  20003/v . 0F79 .J F8J9F80 . 47E--.:2:. 14O-.20.F47.3./ 7F80  8E7..J0 . %8E7.J4..83EE89   907Q0903 03. 9005J909v 07v2~.-- v2F78F0903 .E. v47/4O .3.83EE80002.O5.  9070/903 .05.0-03 8390 E7O. 07v2~.34OE3E0770208. . 0039  .8 v2F78F09032~/v90.03F   3..3  .3 207Q  .34OE3E8   -08vFF8~2494742~/F8F3080030/090903109F900.70!747./.F7. v2F78F09 9499 0200/F80 20-4398.J10.  00 999 90.8348J9E8907Q09F9. :9O-- F.79E8.09 07390930   200 .J0 802-039E2.8:5E3 .7.J 0039v8 8070509 E98 .30 v80330F8. v2F78F0990 . v9008J92F3 E9.3 .89E8E-.7.--v2F78F090314F43.8949923v8F.948.  S v2F78F09700.2&   . E9.9J.9 200 ..0 3.3 .43-.009 302 009 . ~9v.88.03 033F2..00 ~909v 07v2~F5J9F8 009v8F0   F.F 90. 424 F7/00 .-- v2F78F0903 1~9F8 ... 0F79 .099 3078.0v--v47/4O.0S  0093.3   2.99.9E. 903075.0902F3009 .

79. 03 703/8070 8.: .9O F8 .  .48E4.09v 0/./E8 14.08  748O548 .2. ~999 08F-03 .0 1~9F870 8 .0v v2F78F090 .2./O F8 v10.3.0v9 13.9-. 9Q0v.4-- 9E.. . F24E8000F8.0v F8 ..Q . 90. 009.J9v0   S 7.-E4E8...F79 .E72~.F8 .4-- 7F80  F8   /08E24990.9E814E9 8E24990.0vF9 1.E8 907Q090 .-- v2F78F09   S  .9E8E.8E9072F0 F028070 30/.7   3. 208. 0.. -0:99./E89F30v  !.4.0v 8809F90F30 -014E84E8E.. .F9. 30/.8.70!747.0v 239 v47/4O .. 1Q89E 8EJ9.v20338F-039. . 0307.. . 1477E8007QF8F70342E8. 302 0v38   1477O .0   F5342E8   -. 9E. 342E8 1477O . v9 .O4 8F30E48J9E8  /74F3E79E8 89-  Q3803 .3. 9E..248 F5003 07089Q .2&    .0v v9. 1Q89E.v $   08090 F38..9O v47/4O  F8 0 2.3E-..E 00099  S 3E 2000-- .8 88090.3 .J 703/807009 0.0 8E7J9E .-E4E8./. ~9v94734   0.4.0F89  . O.3 .. 200J9 0v  . 0v200J9099 0..8 342E8  E97E348 .9499 0.8F  .7 99  1477O.29 .2E3.43E8.:E89 8 070/2F30  .  .E9 .843. 0.v 10Q090 99  .0v8809F9008-014E84 5 F30/. 0v200J9F8 :..J 0143948. 8 5E748: F30/.0 .. 0.3 1477O .794 2.0v30 239v47/4O3.F3F8 030709. -0 008 2.3. 9Q0F8 2O/E9O 1Q  03.   3. 84E848 342E89.0203.v03 3.E949..F.3 .-499 F79F09 .9O-0330   . 02.J30 30.83E.1~9F8 8390 E7O.79072F0  8E.08908F0E9/.J . 07v2~. 030709.3.79.v84E9. 8809F90F9v 1Qv03 $   $   F3088.9E7   S  9--370   S 49 .2E30F709v8vE9.3.v .09030-- 8070509 8 -099   F1~9F83F  F43/.8070 .003 10   9072:8 0038 .3.43 2  4. J.9E814 3. .v $   F8 0F- .0v  70:507. vE9.499 108v v14. v2F78F09.3 .7942E3   -.794   . -0703/0F8003  24947443  .3E-.34O. 00208 F7090 20J.2.7.09J9v 80705 20099 ...2..48 v47/4OE.. Q31F0 v0.94290.8 v2F78F09 1~9F890.E.2F70F-03 E98 0039v8 8070509   3.47. E9. F0.2..83EE  /0 .0 979F3  %--370 200 0.  4 .. 9E..3 033F O.-- .239 .9E8  23/0300v99 .3         ! %   08F080--7~03./Fv.47:8F8. 0..9J.843443 J. 70.2. 0.Jv 3974F3 4/4 F8 8E7/ 7F80. 84 90720F8 90.J9v -948J9.E39 .9E81449.9 009 .088F 8..49O   1Q89E ..0 79:8 v2F78F090 -.O0. .--v2F78F0909F8342E89.7 342E8 9....7.8 v2F78F0900 802 9. v.489-   9Q0F83F 10v/v v 0039v8 7F8F9 . v90..8 v2F78F09~ F2.8E48.J30  .8. . 0.2 302.34O.0v 0v200J9F80   S 7.34O.43EE83E F8 .0v v9.0 Q31F0 90.8. 0807~-- . 2.8439 .0. 9Q0v. 80F83F 8 .  547 8~7F80 89-  0039v8 807050 . 1~999 F0.Q31F090.89O FF8 0.83EO 703/80703F F8 O.0v 80323/031~999.29 .09 . -948J9E .0.0v.34O.05..0..F7. 700307..1~9F8   0 .3  0.E34 9Q0F8 ..3 342499 ..E39 J2E9  0 /v3F39 .248-0703/0F80~9F8F-038 .J9.088F ..F8Q9. . 0  330 8809F900 F8 v2F78F090 .3./.83E9v47/4O2.080E7E88. 3. 902507EE8 ..9J.E  2079 .9 20v. .  0F88F70 E79. .302 23v8F.3.843O .

 47807~ 07v2~. .3.4-- . -0703/0F80 807009 .549 .89 .843J9..v08. 90.9.E94E8 0809F3  477E8 -03    .2.33E 3.Jv  307.3 .1..8:5E3v47/4OF39.3 . F8 90J9F8 v2F78F090 99 8801QF8  3F 3.3..v2F78F09  S  v..0v909F8847E310.44 .E..E3:3 v 0vEJ9.83E.-..--.83E.34OE-.79. .843O 239 . 0844/.4-- v2F78F0903 J.:  vE9. 802-03  0030 .4-- 342E87.   2E8 1002-0 .3 8Q8F   8Q8F807~03 3.2E9 302.003/v 7Q2F3 .302.9E3.7 ./E8 9F30v0 . . E4F  /0 3..00807~--1472E..Jv 342E8.2. .099709099v8 . :7.0902F3009 9E2.3 .8.8 2E8 .9O E302~ v47/4O .2 0200/v03 2.8E703/00 203v ..9O342E8  -.20 .

O 847E3    . 2  43/03E.

2     S v2F78F09
9,7942E3-,3 , 0039v8 v20338F09 F3v 5,7 90.34OE 8E2E7, 90J9099 ;, 03 8 2F79F-03 90;J9099 v EJ9,3, 0v   v9 7F0--03 0v807090990 ,,2,9E 5439 1~9F80-03  9E;v703/8070-03  /0 ,1477O ;J 0/;0v-- 9:,/438E,2,998390 900803847J9499,0907Q097v v93,709099v0,,2,88E908v9E74E87, 8 0,9E74OF30F-03342E8,E00099F91E8703/8070 200-03, ;J9Q7 10099 v 000/ 0   342E8 ;, , v2F78F09 ;E94E8E3, ,9E8E7,;J5E7440 ;,v43/03EO/   10089099 v 0039v8 E3,/E9 , 07v2~;0-03 05,3O8 F50-03 v9:7-3E ,8348J9: ,4,vv0307EE920.,3,2:3E;E,,J9:  v10089v -0703/0F80 ,33E 847-- ;0902F3009 9E2,89,3, , 9E5;J0 802-03  23F 3,4-- , E,549002v 342E8  v2F78F09  F79F0   Q02-9438E3,0030/090903109F90023/,v90vEJ9O-0703/0F8-03 23/ 50/ , ,9 ,8348J9O-,3  4 , ;J23v8F 10003 20 , 20J;E39 1, F8 F2, ;0902F3030   ;Jv 3, 030709, 80705F9 F7F0909  4 , 57207 0307,47/4O 10,83EE8 2390 ,72,/E9 v10089F89 84E  ,230 F9,72,/E9,;,2480307, 
5,7,8348J9,   

!,70!747,2&  

  # % % $ 
57207 0307,47/4O-O 80:3/07 0307,47/4O 0vEJ9E8,  ;,,239 , E99F7F8 , 80:3/070307,47/4O09J5:8E7O02E87,0307,E9,,J9E84 80J98FF;0 979F3    E-7, ,,5E3 F7F009v  203 143948 807050 ;,3 , 0307,E9,,J9E843, , 0307,0E9E8 14,2,9E-,3   1, , 0307,1,9, 2O/48J9E8E7, 3,43 84 009v8F09 9E79 10   94;E--,-,3 , E9,,J9E8 0E7E84,9,30790307,1,9,80739.84547948J9E8-,39039QE9 330847E3, ,389 , 0030 2~8, ,47,9-,3 ,,2,499 0E7E847, 00Q  A7/0208,43-,33F210209803903,030709,8025439-OJF709080F- 009v8F030 8  0 Q O 3FE3 2, 2F .8, 4,3 8 0307E9 9:/ 84E9,93  4 ,,2,E8 009v8FQ 2F7F890.3,  ;, ;0F7F890.3, 10,/,947, 47E94O/   90.3, 10v/F8 ,43-,3 3303 070/2F3009 :7E8807~ 23v8F;E94E84,9  ,270 F55, 029  F;90/84E9,949984 5F/E9 ,942030709,  07v8E7,2 009743,  807~ E7,21477E84 89-  A7/0208 10/F3  4 09-- 3,9008J92F3~ 0307,E9,,J9O -0703/0F8Q3 v80 4,3 3,43 8 9008J92F3~,-47,9O7:2/0243897E.O808;49 202F809093 802030/90,-02:9,94991,,9E82~8,0039v8FF9  E99039F8F7/0F-03302.8,,0307,1,9E92O/48J9O0E7E84,92:9,9:-0  ,302 ,4,9 , 143948,-- 0307,E98E72,9,9E8 :9,,9 8  200 , 0307,1,9E9 302 F739  /0  80:3/07 0307,47/4O 20003F8F9 908 009v;F   0307,E9,,J9E8 038F080--F79020F80,0307,E9,,J9E82E97  9E-E,9  ,43 002030 -0;43E8E9 0039  200 847E9 F8 4845E9 ,4348 0307,1,9, 002 5  , 20.,3, 2:3, 0 1472EE3, E9,,J9E8, , 20.,3, 2:3, 2E81472EE-, v47/4O10200J9F80v.807F-v   9E7,E83E , 23/033,5 5,7 ,47,9-,3 0v147/:O E742 1v 0307,E9,,J9E8 2O/7, 00Q , ,389  0 , 9E7,E8 847703/F-03 , ;090v  v1477E84 1~9F8 9Q0F890.3,F8~9F8   v07vF50 ,v20.,3,0307E;E,,J9E8,    7,21477E84 ;,2480307,10089F80      v1477E84  73009Q3-03 9,E,9O 00-03 F8 90890-03 ,47,9, 47E9,3 20338F~ v E 703/00F870 , 73009 v2F78F0903   Q31F0 9072:8 2~;00900 ;8439 E9,E-,3 , 730093F 2,,8,-- v2F78F09 8Q8F08   v47/4O v2F78F09F30 3;0F8F0 v -0;009F8F;0 -08v 0307E:,9 3;03 0  8, ;F900803 147/: 0v  4 , 9072F809 ;0903Q -4.8E9, 703/00F8Q370 , J;E39 v2F78F09~ v47/4O9  , 049072:8 0307E9 , 108J370 :99,9O ;J ;, v 1472EE-,3   049072:8 0307, 3,4-- ,7E3 ,3EE8E7, 7E3:O 0F50F80 2E7 302 9072F80908 2O/43 108J370 07Qv v47/4O43 ,,5:3,  ,302 J;Q7v J;E3E , ;09 -08,943  E8/ 

!,70!747,2&   

   5439  9,E-,3 , 8Q8F08 v9 0307,E9,,J9E847, 9E2,84/;, 9:/: .8,-948J9,3  v;F;0903QE9009,,J9,323/032E80307,1,9E9F8,09--E9,,J9E8 009v8F09 5,7, ,8348J9E 8   ,47,9-,3 57207 F8 80:3/07 0307,47/4O-O 0,7E39 10089030 v9   0143948,-- E9,,J9E8 009v8F009, 9E-E,914,,880   9E-E,9 
3/:O0307,1,9,  F2,  :0E78  ',248  $:E7E8  0.,3,  v 9,,J9E89, FF8 049072F2,70,.O 3:0E7870,947 43/:9J;003EE8;08908F0 J;v0F88:E7E8,  /00974248;08908F 3/:.O8;08908F 317,8:E7E8  274:E2 F07 !0907 
,9E8 102000/F8,-8475.O7F;F3 87O/E8 v8;,99 ~9vF5 vE98E72,9,9E8

$4 90.34O, 2~;0093F , v10089F8 ;F.F, , v47/4O 10200J9F80  ,7,3 ,43-,3 , 10200J9099 v47/4O3, .8:5E3 97,38288O8 807050 ;,3  4 , v9 , 94;E-- 10,83EE8 0F70 8EJ98,   ,3,4  8070090 10200J9F80 979F309 ;0903Q ,  9E-E,9    ,9073,9J;E-,3 88014,9 0307,E9,,J9E8 14,2,94,  /0 20;,O8J9,9O ;09;0 0 ;, 9-- 0307,47/4O -09,9E8E;,   ,9073,9J;,   :9O-- 204/E8 00/ v14,89O0E9E8E3E80v147/: /003,4--807050,.84547948v0E9E8-,3 ;,3  &,3.8, J 009 0FJ903 , v47/4O ,3, 8809F90F;0  E,549002v;0,5.84,948850.E814,89O;0902F3009  v0307, ,/E4/E8:3 0030 ,,5;09v03 , F2, 0307, ,8348J9E8E7, ,,5: 10089099v309-- 239 
E9;F8v14439Q0v,3,40F09F8F70 009;88,;0093 ;090v-037F8090803E99039Q,9Q0F880,5.84,948 ,,5;09v14,2,94,9      
%Du 
%DA$ 

,0307,,/E4/E8:3220,9Q0v,3,40F09F80847E3108,-,/:Ov ,8348J9E8E3 ,,5:   9Q0v,3,4 3, 7F80 9072F80908 070/09~ 57207 0307,47/4O 8F3  v4,  1/E  9v0  9~1,  20v,/,8E :,/F4  /0 0039v8 , 2089078F0803 0vEJ9499 80:3/07 0307,47/4O ,7E3, 8   2089078F08 9Q0v,3,4,91v0,9072F80908070/09~,3,4-O307 v4, 
F8 8F305E7E8 9072F0  5  48  1,8F3  1~9v4,  9Q0v4,  :/743  ,27,E  ! 
E /000930E794999072F0 0307E947E -439499E4 -7099 ;, 90.34O,20F9072F0 5 4OE 8   09-- 002 049072 70,.O-,3 008Q , 4F330  9Q0v,3,,33E , ,7-43 70,.Ov  

  F8 , /74F3 70,.Ov 

  4/E.O, E988,,1v8070509 ,2082F79F-03080903F39,F3 70,.Ov 

3.3.2&   .3. F09v 002003 J. 8 4EE7: 9Q0F83F0E98O/O0143948.4348 . 002 F2.79.O.J80 2:9. 0F0909v .49O9 8 9. FF8 014E8E7.  .93.200 . . .2.9O   9Q0v. ..   9Q0F8 8025439E-O .3. .3E9. 9Q0v.9  2079 003  !.4 .8348 7F80 .3.79. 9E-E. 9Q0v..7-43 F8 /74F3   302 23/ .Q 8E248 0F- .7-43  F8 /74F39.--70.29 . .  .70!747.9-.422.

 -03 09E.9Q0v.0Q090-03 9.9E.088F0 7F8F9 .J  .9O0  000F8 80739 .EE8  9Q0v.3.0Q090-03 .2.9O 789E.79.794..0020 0 7F80 F090903 .3.9  #0.4J9.0Q090 .3.  330 0 7F8F9 14 F2.49O 2F802 J.8434 99 979F3v 9072F80908 8E7.J  1472EE-.O.7-43 F8 .3.2. FF89072F 4774/E.EE8 4742. /:7.3 0.3  .8 v2F78F0903  .v F3 0 7F80 302 F09v .-.3..  9E-E.088F9. 9-- 0F F09v F3  /0E8 0809-03 F3 /4//E .JvF F 0   9Q0v. /74F3 ..4 30/.73.8. 9E74E8 7Q2F309v   900803 8E7.088F9.  /0 .9F438EE9 7439O -.v 30/.3.42  'FQ . F3 F09v 7F80 4EE7: . J 09E.42  .088F8 .. -0703/0F8009 F8 80330 . 07v803 1Q .088F9.  4 . .088F9. 9Q0v.3 2F 8E24990.  S 43 8E7J9499 9Q0v.4J9499 . 9Q0F8 847E3 !.0.4   2.088F 009  09 9039 0038 30/./E8. 9Q0F8 . 9Q0v.088F9.42  .79.. 7300909   9E-E.8.79.7-43E9  .203020338F08F8v8F08 0809-03 008-.   70.423. 30/.3 8 003 009  %F0908 FF83F . 9Q0v...7E.0Q090 8F9-439E8E4 8Q8F08 2.070/F8  0 .948  2079 .70!747./8475.5E7830/. .O 80739 8F3 /4//E F8 . 07v9..-.E3. 807009 30/.9   F8   0~ 70.3 0.3.4 0F9.89.  . 1. S100998E7J9E88.49 9039 8E7.E.79. .v 302 F09v .3.9 .30/. 0 .80303F . F7 .J .2&    . F8E7.3.3. v10089F80 0.0Q090 5  .088F 44/4/.2 .. 07v 9 20 .3 .79.3.9Q0v. 30/.O 00F8             9F0903FF8                               $             $          $   $                                  3  2  2 3 2         2 3  2 2 3       F      F         F     3     3      9F0903FF8 4742./9 9Q0v.2 .8.  E980F709 30/.3.EE8 4742.J 0 7F80  ..--. .O 80739 &.9.4 10Q09.

4 8:E7E8.088F9. 9Q0v.3024.-.3.43 8809099 14.549.9499 O9.9910v/v70.73. :. . :. 8E7.3 10v/v v 20..3.00/F8F.2.E94E84-O EO 3.2. 4F330979F3v0.2&   . .549.920  E98 . 0.43. vE9.7E3.-- 240:E-O F5Q 10 .Ov. .--.73.  .73../: 10   807009 30/. .9428 E4  J .3 09E.. 14.4 0F09F80 1. 8E7/ . 9Q0v..EE8..2E3. .93E    1009080303F     -.E.09J.42 .9E . /:7.. F8108.E94E84432033007089Q 14.090 -0  .4E48J9E8.2 v0.2:.239 . 9Q0v. F8 23F 09074F30-- . 5  4. 5  E:E8  3/09 . :9E3 8E7.0.9 2O/48J9.79O4/E8/00 .3.E..3.7. 0v0908 10200J9F80 847E3   v2F78F09 3.O 8  .  23/0300v99 . 1.  .94.4O7F80.9. 2./v08F./F4 05E74E8.8..3.08908F0 0039F900F8F70   :.9.O.33E88090990--0  23F -434:9. 0  /0 0 14.7.O 3F.4 F2.79.80303F     1E3E  49 8 0F7   O 108.9   14F43 8F3/74F30 -4348 v2F78F0903 10Q . F8 .3. .2.2:8808Q9/. 9008 2F79F-03 0v30   8030 O9.8v2F78F097007Q.3.79.49O F2.20 . 20   S  02.89-  %--370 03/490720 .247 . 9~9F703 J. 20. 2..4.7. E.2.4 .39E..  . 9Q0v.3.80303F    43 2E7 203/: . Q3-v J8F7v . 80-- .E3 1009080303F    8 8Q8F08 009   :.Ov   4/E. 9Q0v.79./E8 v2F78F09 3FE3 9Q0v.3Q8v 7Q2F308 239.3. 8F3  !.. 0490720  .0.v F090903 E8.3. F8 F2.J9F8 847E3 E8E7../E8 .v03-014E84.3.33.3.2.3..9  /0 84.O9F7-039. .. v9 F3030 .7. 3.3.3 . 1Qv  1.7E3-.3.33E 3.3.49O FF80 847E3 10v/v 70.2.2.8.79.3./:E8 0/09 v2F78F090 839F3 07v803 9Q0v.28F8v8F080809-03 :.8v2F78F0903.200.08908F09   9Q0v.  O .3.4   0E98O/O F2.O.  48 F8 . 0307EE9 302 009 9008 0F8F-03 v 1472EE-. -. v. F09v0020 70.Q 8 .8.3F530 O.-. O .-. .. 23F 1./ .E3 80330v-v0090.9Q0v. .9 ..-.42 0 014.  9E-E.34 014E8E9302.49E.8E7.3. v9 .088F9. 14F43 9Q0v.. 70.49O8 O3..Ov0 10/0  0F79 .47.43E89 0039  &.O 70. 70. 9Q0v.49 07F89 .3.4-- .-.0v9v0E79 0.9E74E8E3E 302 8E2J9E -0   9Q0v.v ..70.E94E8.8.3 03/490720  .549 . 008-.240:E9072:8/884.E-- . 9Q0v.8434.47 . /74F3  .070/F82O/. 14.E.-.9..99..8. .3..E94E84  .88.342E8 . 9Q0v. .33073   FF80 .3. 1F009 .9. F8 43..-- v2F78F0903 .0 23/ 3.2: .425430380099039 .FF8847E3.3 E9.949..49O ./:E8E3..-O E4 F8 v 1472EE-.7.088F9. 8E7/ .3 0.O80-088FF30 054303..50730   9Q0v. 2.843.E8 v141QF802.43-.8.3.8.70!747.3.49O3. 8070090F88809F9008.9 . 30/./E8.v2F78F09 . 8070090 O42543038005E7443..49 82F709~ 8EO5471472EE-.80303F 0F709.9.9 20307F80902F84903909-03989E..-- v2F78F0903   S  .9-.3..397. 9~9F7-03 0.2: 2..3.7F80F09v /0.8809099 -434:98F3/74F3 240:E 0807~--0F -42./.4 1.79. 30/. 240:E 8F3/74F3 v :.E3.9O  0.94.4-./E8 v2F78F09 10 0 2000/30   102000/F8 08v 1E8E-./E8 . 9E3  2E87F89 .9.2. 8E7/ ./3.F8F2.-4348v2F78F0903 10Q 0003/v .-.0/09v2F78F0908E24990.8 v2F78F09~ 73009 200J9 .F09090308  O 9008 2F79F~ ..

8434.99 .O 9E3 . 9Q0v. :. 0307E947E $F3 2434/ /74F3 09E3 'E748E 9F3 !745E3 -:9E3 .J9E8E3E 143948 8025439  4 . 9F7-03 9070/  .3 v10089v F8QF0  200 0 E3 3FQ 049072 70.73. F8E7.v03 -014E84.9 %Q0v. %Q0v4./E8 v2F78F09 . 9Q0F8 2O/E9O 1Qv03   2.9 8E24990. 0770 002v FF8 80-088F . -09E8 :9E3 14. :.3 -948J98. 9Q0v807009 43897:.9 033 E4. 209E3   73009 200J9v .O...2. F8v-- -0./E8 :9E3 . 2...9..99 8 -948J9.. .3.9v0 .9E8. ./74F39   9E-E. 8  .9. :.3./E8 v2F78F09  0003/v  4 . ./E8 . :.73.-.FF8109F900 F9030 4.. 10200J9F8F9 .9O .948./E8v2F78F09 S                                            :.843 v2F78F0903 9Q0300 1/E9. 00F9v F8 . FF8 O3E.2434/  .E9477.8F3 00908F3 48 397.3.009099 9Q0v.8F3 /v8-.

337.FF880-088F3.8 99 F79F   70.203v 4.4-. 2..8434 0809F3.O80-088FE4F8vFF8F3F-4348342E8 F8v2F78F09.8E703/003.

3 7F89 .2&    .0 . -0703/0F89 E748J9.3 ..9:8.9E ..7E343EE1033  9E-E.9E7 9F714.. .302..3E8 109F900 .  .3. :.O-.  F7 342E843 0. 74--.3./. .9.0.v 0020 -4348 89. :. 74--.8O F8 108v 74--.:942.302.8.E0.090-0. . 2:3.900vJ7E8420099 330 003F70. .7E3E3E 9008Q30  ..3E8 .83EE  20.7F8F-0383900/0~0.70!747.3.49499 00070   -08v FF8~ 249474 .E31033EE8E9 003v7vE3v7-0F5J9F8F.0   v10089F89 84EO 9Q0v-0703/0F80-03 .3E8.8 48 80-088F09 8 0F709  74--. 30.0v.7.9E74.043/484/3.92:9.7942E3-O 3/:O 342E8:E24 . 00-03 0F09099 9Q0v.8.9O. .3.9F73. Q02.9 E  /74F3 $F3 2434/ 09E3 #4--. 74--.97.3./E8 v2F78F09 42572EE. 74--.E--9070/F8F9302.3FE3 .90.8O 108v             !. 2~/v 9Q0v-0703/0F80-9438EE7O20100v.F/020 .385479-948J9.3E89 .Q02.42097. 0vEJ9E8E7.  .3E83E.08090944499   9E-E.0 .9 24947.34O.3E8 009v8F0 .090 -0   84E848 FF89v 09F7v03 .2.3./E8  . .0vJ7E84208F79F803020848-.3.Fv 9. 74--.07F09 .8. E.9E799.4.3E8.9 .14.302 F09.8439 .08F08 8  F79 .-.90.3E8 20030/090903 .3. 70.994.

 0F09F847 108.8302. .9F09080F09F804710v/vv . F9 002v 99 .09 v .E 'JE 'E748E                                          9Q0v.3.4O FF89072F0 v2F78F090 0.980039 4. FF89072F0 2.3 200J9v 1~9vF79F .549-.--.8 v2F78F0903 9E.0v v2F78F090  .2. .9-.4O .009099 9Q0v.9E3 !745E3 :9E3 .4 .F8.:.. FF89072F0-03   . 9E. 9E.3 .3 .  .J 14F43 .E.9 F79FF9 .2.3. 03. FF8v.3 ..7E39 S .83E.   9F3008 .8E. .43. 9Q0F890.47.-. 1~9vF79F0  .3.3 .2..0 002 FF8v..0.9Q0v. 9Q0v-0703/0F80-vF80039v820338F~v9.3 . F2..549-.0v30/.-0... FF8 847E3 0090099 .4-- Q3-8F09 . F8 0.8348J9E8 7Q2F309 4--.09F3 033 0307E947E %474E .239 .J  .E.3.088F9.2.943E .3.O8E-.239 ./:O v 100   9 . .. FF8v9v .08 1002-0   .3 9F7 0  4 .79.9Q0v.

 5E74E8v0 0039  . .2 0F8Q .. 2390  .

0  .2 .3.4 1~9vF79F0  F8 . v..O 10200J9F8F0 8Q8F08   9Q0F8 .F7. . .J  S 7.83E9 9Q0v.  S 48 .

7942E3-.843 1~9vF79F~ 9Q0v.F7.3 302 009 9F090803 0F093 .9J...9O F8$ 20338FF9v 1Qv03 . 89.3 .8O .30F79 302 .7E3. 9.F79F0 3.43 .090373009F-03 .4 . 030 23v8F~ 39  .94 . v4.02F0920338F30.8E48  FF804F3003F9F98-948J9.30 %F0908FF83F.3.9 . 90720F8 . 9Q0v-0703/0F89v1Q E9..3.30 .0v70.. 70.F 8 0F  8F35479Q0F83F   F9Q0F8~8-0703/0F803F  80v147/:  %0. F10080 9F30v   9Q0F80 8Q8F08 F10080 .3 108  .. . . FF80 02F090 8Q8F08 4F3 20338FF9   4F39 9--370 0.E-..38Q8F 0330F8.0v20338F0 .070/F89009 0F73  02F0908Q8F080.E.2&   .  F79 E9.23F9F09080--0.4.42097.39./74F3-v F8.3 0v147/: 9Q0F8 0.3.3 09Q0F8Q.0 -948J9E   02F090 8Q8F08 0.8EJ9.0v -0.07803F5088FF30 0v109F900 .0v-03 80F3   !. 1~9vF79F0  &.3 ..03029F0908  2E87F89 .43 .3.9E74E 20 .E-.0. .  5F/E: .9    70.. 02F093F9--0.0v147/:E8:.2.070/F80.. 9Q0v. .E94O  O -08.9E79 .3.7E39  .49 207907F89.4-- .F40 .3. 23F 3. 9Q0v..3.33E 80-.4348v9008J92F39-948J9O9Q0v-0703/0F80 2F7090 F8 -07:EE8 98F0 E9. . 1F24E8.E-./.-.79.8E72.2 1/E  .  9E-E.-. 108v9 .-E4499 8F3/74F3 9Q0F83F 3FE3 8E.0v. 9Q0v.43.843J9499F1008070..34O.F3-v$ F5v/ 9Q0v.2 208.843 1~9vF79F~ E79499 E4  :. 8EJ9E8 98F070 8  F79 .3.O9F7-v /v 0v99 E7.843 1~9vF79F~ 9Q0v.843 398F0   3.8.3.009F8F./.9O F8 .F09v.3.0..33E80-.48E7..0v20338F0. 9Q0v.O003090 .4 . .8E48 3.43-..9 5  39  3079 9.9-.70!747.3.7-43-O   .4--9E.

 0F0903 8F3-v 4742  9E-E.3.F10080802-948J9.843 v2F78F09~ 477OO  ..7-43 0 7F80 . .088F0F38./F   592:2  F100809F30v   E-7.3 8  0347 .3 9E..O 10.3.99 10 302 .  9E-E.43/03EO/ F8 209E2. F10080 2.0v-0.:E9 .9Q0v. 1Q89E-. 1Q89E-.4-- -0703/0F803F .43.F8 .9.8.38 . 200 1Q89E F8 . 9F0903 FF8 .92481F7E-.4592:249  089Q0v-0703/0F80-03.3 84 .FF8v8E. 1Q89E-. -0.. 1Q89E F8 .. 8 8Q8F.009099 0.30/.9.. .8. 0. 4F3  .0F80 .. .9O .9Q0v.0v  . -948J9. 1Q89E 20338FF9 F8 .95439.4 .803 .E .. 8F3 2434//E F 0 5  .070/F8 F8 .9F09080FF8F9  .72.  %F0908 FF83F .3 . FF89072F00 0F0903 E4  50730F09  4742  8EO48  8.F2F309072F80908:.2&    .. 9E..0v-08J.20.0v   0.239 0F- E425430380 8 .4-- F100803F !.  .v 4/4-O . .8439 .3. '08908F0... 0.F3F-030.FF8847E31E-0 80:3/070.8039F80 .2 030709..3   9Q0F8 FF89072F0 .030709. 0 .0909F-03 8F3 2434/  /74F3 F8 209E3  .7E3E.0.F100801Q..0Q99:99.3 8F3 /4/  .3 .4O  :.70!747.009F8 .9 44-O .v 3974F3 . $  0 7F80 $  2E .83E9 4F330 07003 3F80708F9 90..  9. 9~9F7-0 572070. FF8 2F79F0 80---0703/0F80-03.3. 4F39    70/v.9--92E8:99. .9    70.. 73009 /0 0.039E94747. F10080 3. 0030..0 . 1Q89E v2F78F090 ..Jv  F3 /4/ F8 . .29 . 8.9   F8   003090 80739  . ..47. . F38.E8E9.. F10080 3. 0. F8 80-088FF.O  .. .9E.9O  %F300803 .FE-.4  .E.2 1Q89 .J9.43-.009F83F  . 9~9F7-v  .7. .0 .08908F Q89E.4. 1F208 807009 .0v .08908F30 232:2.0.08908F  A09v2.08908F09 0039  330 .9  .08908F090039vv9  .3  #488 Q02..83E9 4F3  .70/:EO . 4F3  .E-.9O07v 4 F970  . .070/v.0v 8~7~8FQ3-8FF-v 8E72.F09v 9E. 9Q0v.2.0v07F8F9.3.3   E-7..49 F38.33. -4348 2F79F 0098F08  :../.8.

0  3-9474 . 8 477OO9 44  /0 Q3803 .O. 4.4./E8v2F78F0908.3 2.E . 10v/v $  .803903 009   1Q89E-. .5.29././Ov2F78F0903 3974F3 4/ 0 8 7F80  S 10099 4F3-03 /8 73009-03.72.3E/:2 50394/49 '   .8039F8F70893  F3 974/ F5v/F8 .843.  .2 2./. .  S 43 3/: 20  0v2F78F0910099.4.  .  . .843 v2F78F09~ 477OO9 .2839F3. 2.9.3E/:2. 3974F3 4/4 43.99  F79F0    ..E.8 F8 9Q0v.7.3.3 9..1F208807009.E..84O/ 880  Q3803    4920.9O0020 23/0300v99.4.0 v5.3.3E/:2 44   4F330 . .4..7088J...9543982.8 v2F78F09 2.F10080... . 4.9.2..3 7489F.2.F10080. F10080 .   ..33. 0F88F70 E79..-.9Q0F8~ 07v2~.0397E.84314775439 ..   9~9F7-03 . .8 v2F78F09~ 477OO9 .0009003843 3.9Q0F83F    49908   .8039F8F.39. .9O ./.3. .7E3./84759J.3  .00092F78F03  Q3803 1/E9Q0F83F 3./.FE-.49  ..4..9 209E2.  F2.230.F10080...9~9F7 v2F78F09F8...E. . $  F5v/F89 . 9E.2E9E   2..2..843 0:909:2E:E8./E4E8E7.4-. ..88.:E9   F5v/F89.49499 0:909:2.2F90709 8410F  S -. 3E97:2 4//.....8 3974F3 4/4 8 ..230 20..1..-. .9F8.3. 09F880  .9Q0F83F      8F35479Q0F83F  F8 4.8.3 .F.4O $   8E.8v2F78F09~477OO98 0v24/J9. v2F78F09 020F8F. ..F.4E8E.8039F8F. 3974F3 F8 .1Qv  . 4F3 0 8 E3.

. .230 .E7E8Q09.0v903 E7..3 9E. 20  /.-.3 9Q0v-0703/0F808.88. E7..549-..1472EE-.84343E 07.33.4J9.08908FF39. 0 007Q3  %--370 4..v2F78F0920.4 .74. ..843 8.2..-48 8F330 2~/v 7489F9Q0F83F.4.O/.3 9E../E85439E9 F8 .2.. 1Q89E.J9E8E..3.  03...3. E7.8.703/807393F2F09v.7E3. 8E7/ 7 1472EE-.8434.8439 4. 9Q0v.E.0 .807009002070 7439. . 5478F3 9Q0F83F  ../E85439.43.F09v  . 9Q0F8 2O/.9Q0v.2E8 9E-.2:-O ./. F2.4-- ..2:07.8.4.3.73009-0 9E.../E854399.7..70!747.3 ....3 v2F78F09.3.3.3:E9 0-0v 7F80.3 FF8847E3108..4.43-.2 3..F09v ..49 14F43 E. 82F709~  7.2:2.O/.9  .2E8 .79. 002099 9Q0v.843 14775439  8 E3. 9~9F7 20100v .8039... 08v 807009 .7.-.3 F8 .. EE./E85439.549   .50/033F2..-.2003F.89O 9Q0F8  .2E8 0708920980909 F8 ./. 23v8F0 F8 . 9 8 0F709  0039v8 009 .9.7E3.8439 8E7/ .2:-.29 ../.8.4-- 7F80 . 8. 9Q0v-0703/0F89008J92F3F9 8. 8.O8J9.9--8.90 .43E8E24990.    F8  S99.9E3F39 07v803 . 50730F8.23F 3. 8.49  $E7/9Q0v./..9O 7.50730 50730 459./:Ov07F80.4J9E 0 .33E 2.2.. 9~9F7-v 8..9.7E3E9... .49O7F80.949./E89  F8 Q02.--F79F 4..34.4    !.E94  099v 1Qv03 E:E85439.32.2:  .3.7E33E 0 7F8F9 :9OF09v -0703/0F803 F09    8.9 8 44  9 .E. ..43E 009 20.549-.8.J9.9499 8E..F48 8.2:   .302F09v7F80 . .. 8.v20338F. 8.3  20E:9. 1Q89E 7.79. 8809F900 8F31.9 . 8.4989.3:EO 9Q0F8  '.   F5v/F880303F8 .7F89 Q31F0 4/4-O E  0 .8FF 880E9 5073F9 . -E848.3. .2&   .vE9.7..8..4.8.9  0/.8.3 003 09E.   4 ..070/093974F39....  .

8348J9.9   9Q0v.42  ..8 98F0 2. .83EE843 8 2   90720F8 98F0.3  4 . 9Q0v-0703/0F80 -07:EE8 F8 Q020909F8 98F09v  39 02J9099Q  .2  . 24947. -0.2&    .0v 0v200J9F80.2.8E24990.v2F78F0909 $O-..E.8.7E348.89..3.4 09Q009v8FF9 F8 . 3.F8v 84743 .0Q090 4F39.E94.9 E7O.4--.99 0.302 . -.43 .207F89v9.3. FF80 -0.  0v200J9F8 0809F3 .8. E3. F8 43.. 8809F9003 J.FF89072F09F714.Q  !F/E: 80303F .203F .9-.3. F8 F2.348 4.1Q89Ev2F78F0903.8.4--7F89 0 .9O   ..99 .430 2E87F893.O .... F8 v709v8F0  . 10.. 1Q89E.7E348 v20338F09 8EJ9.4. 8  0770 5F/.030709. 20  ..20338FF30 F8 1~9vF79FF30 847. .2.79. 4E8.O  S 3E82.4O .0730 880 F8 ..3.3.08908F 50/ .09F3  . O9.F9. .49072E 94547E1E.. 0089F80 .09.8039.9E84 /74F3 0F09F80 4F3-03 .0 .9E8E3. 10./E8. ./438E -014E84.89 3974F3 908   F79 2.433..8 v2F78F0903 9E..2  .849E8  .-. 9Q0F8 90./.08908F    .8039F8F70  03.. .8348J9. .330 80-- 7F80 .2E3. 1~9vF79F03  . 089F830 1v 903/03.0  .9E9 . F10080 9F30v.0 .9O v20338F F8 ..99 v 3. .4348.3.. .-. 0484O/E8 .J9. . .08908F 0039v8  .3 907209 9Q0v.9O. F10080 .5.98 E7.9O8E F8 2E8 002v F30080 .0v-03 0.3 .8   S10099 .5E3 20J9F3  .4--2F79F-03/884.v03.:2J3:2 5479 .8 4//.9O8E:7O .48v2F78F09O0J9F880. 7Q2F3 8.43E  . .70!747.3  0v147/:  4 .0   0. Q31F0 9Q0v.8E . .800/F8F9 . 9E3 9E.. 10.. F10080 .9E.08908F 50/    8 -0703/0F803F 0 2:9.E...2. .843.9~9F7v2F78F09. .43E .  0 F  0 70. FF8 14.3 3v 82F9 0 4 . 0330 . /0720/F85439  .F900803 147/: 0v 0770 5F/.8EE9OF8-E3E8E8E3.8039   -0. 90729 0E7E8  .9E84 /39030  . .9~9F7-03F873009F-03.009099 0.943E 5  . 9Q0F8v2F78F09F983.43-434:9 .843v2F78F09~477OO  ..0 F8 . F8 2E8 .9Ov30290082F79F-03./438E.  4 . 8.8348J9E84 4257088O9Q7F8  8 .8348J9E8.34OEE9O1Q  . F8 1.83EE8E4 !. 20..3. FF89072F0 v.9E81449  1Q89E 0~F802. 7.. .90.E3.5.E343E .. 00930  :9E3 ./438E.08908F    . 47E94. .. 0.54943 F8 . 9:. 9F0903 FF8 449. 4.--v2F78F090984E9.5. F3008 8070509  4F43 9Q0v..0v...4-- 7F80 .8.948 .8O--. 4F3-03 2. 547. 8. .3.843O 002v E98..0v9 4F330 /8J9E  %Q0F8 989.9Q0v. 9Q0v-0703/0F8009 08903 0 . v0.3.9.34O.2: F2.83EE8F .79. 0.1Q89E.. 8808QF870 .3.8. 9Q0v-0703/0F80-03 8E248 1.3.F39 979F3v . 73009-0 9E...2 . 9Q0v.0F0999Q0v.8039F80 302.. FF89072F0-03 F5v v   2. . 807009 8:E7E8. .9O8E89-  -./E9 .2.4O FF89072F0 v.8439.9E8:.8F 2F709F30 048E8./48E-O 8E2J9. 2~8. 1Q89E 0039v8 E3.1F200 9E74.302 .9E81449  . 1Q89E. 802. FF89072F0 v.O FF8 v2F78F09F9 .43-.3. 90720F8 98FF3  . 1Q89E 20338F0 8.432.J9E8E3E  82F9 2E84 .1139E8. 240:E3. 9:.9E8E9 08v/00803 .2 302. 9Q0v.4  330 .08908F 03.9O F300803 3.09J.3. 9:. 9Q0v.990030v200J9v79:8F7/F80.E9.8 v2F78F0909 F3v 14.4  .3. 0  Q3803 .

807050.10v/F8F70 .2 9072F8090803 -07:EE8 9--0998F0 E7   .0F8F70 008 9Q0v-0703/0F8009 9--1F0 9Q0v.3 00807~--9Q0v-0703/0F80.9  F028075./.49./ .3 0F 7488 . .84347. v07vF50-03 F09 0 .3. 3.43 .9Q0v.0v 20338FF9 8.2...93.5. 3FQ   9Q0v-0703/0F8030 0 .2. v847 5729J.83EO -0703/0F80 5  . 9--1F0 8F3 09Q0F8F70 .2-948J9.83E9EEF8. . . 5.8v2F78F0903E98O/0 F2.77. 9~009v 3.3.07803F5088F0.38E./9   9Q0v.8.v 703/80708   030709.89E8  5E7449.9 9Q0v-0703/0F80-03 . 907.43 79:8.23/034747E99O1Q99 1.88E 90830  .3. 2394 . .90/08 Q02F9 009v.2.4-- vF30FJ9F8F70.3. 23F 3.0  8v9 4.088F F8 5.0902F3 . 2~70.1~9v10Q09003  !.:942.33E 79:8. 10v/F80 3..2.9Q0v.3   FF8 .9O  -E7 .07F09 0 .92. 20  4 .0 ..-OE43703/00F870.3.FF89072F0098008EJ9.8E48 F8 .-.. 8.090 .E8  F09F8 0/F8 J9E889- F88E24814.8Q8F0909   9Q0F890.9Q0v./E4/E8 7:.4F89072F00vEJ9E8E4F81472EE8E4703/80739.3 ./E8F8v.84.F 908 0 . 8  4 .O  .9J.-E43 0 F8 ...310/00. 07v2~. 9Q0v-0703/0F80 Q020909F8F3F 302 009 3.9E8.49302.8.4..0F709vv2F78F0909 .9E8  1vF8  EJ9E8  1477.7.-.9073.O 2O/48J9E8. F8 0.3. 8E2E7. .5: .J. 9Q0F82O/.8O -0703/0F8009 .2F79F-0309F73.2&   .3./E4/E87.E3-.88.5.2.794 F79.9E78.43 488 297. F8 F2. 10v/F80 488 /0 1Q99 .3..2.. 0807~ F8 4.-9.E94E84  /884.2. 9Q0v-0703/0F80.  1/E F8 8F3 09Q0F8F9 009v.3.v.. .3 3...2E3.33. 9005J9099 14. v10089F80 9Q0v-0703/0F80-03.989E3E9E8F7/0F-033/449.F5v/F8 89-  84 90.009099 9Q0v.34O.38E.0902F3 8  4 0 .89O 0E9E8E9 .. .5E320J9F3   FF8 847E3 0E98O/O 1. 9Q0F890. 20338F~v0vEJ9E8E3.3..009F87F.. 8F3/74F3 07v2~.88.3 3. 8 E7. 08F01~9F8F70.F9072F.-- 9Q0v-0703/0F87v . 7:. 204/E8 08v847-.49.F 90. 9039 . 9Q0F890.9.7. 7:.9Q0F890./499 9Q0v. 8   0307./.70!747..3 . 43897:.9Q0F82.4-- F8 23F 7:.01v--2O/80702E8. 0307.0 .43 0.9. 14.43-.2.34O.E3./E8E9O  2079 .9 8Q8F08 200J9F8  4.3. .2.89E8  .3.94 989E.3.O  5.34O. . 3. .20.433.0E9E8 -9438EE3.38EE-O 1. -9438E48.099 9Q0v.0.90.F3.E--   F..0...9 ..3.099 8F3..2039072:8 14. .2.8EE  4 .J9.88E  4E8...9.90.2. 8F30E9E8 .4-O F09v 0.3..302.88E..5: .2.8  $E248 F2~. 09Q0F8F70 8 .10v/vv8:E7E8 vE9. 2E7 .   14. 0v38  v147/:3. 07v2~ 9-- F.3.2.7 90.9E814 002  .F90F8J9F87084EO9~00 009..99   .7 90.47.99 .. 70.8 204/E84  4. .549 .30v0F8J903. .E.7.025J7E3. -0703/0F80 F099. 23v8FF9v F8 8809F90F9v . 9Q0F80 v7F8  547. 2. ..J9E8E-.9E9 .7 89-  .3.3.2.0F80 .00909v0  9~9F7-v.O8E49.79.7 -0703/0F803F 009 . 9~9F7-03 .2. --v..3 8O   8F307v2~ F908J9F8F3F 5F/E: 3. v10089F830 8E248 2E8 9.9.9... 07v2~ F5J909v 9008J92F3F9 . .9--370/7EE--9Q0v-0703/0F89.8. -0.3 9--  48 .9 F8 E9 .E-.E. 830990208Q09F8F9 10v/F8Q.. 0307.34OE  8E95..3F090 F8..

 143948 10. E3.9. 9~9F7 v2F78F09F70 8  0 .-E4E8.5./48.3 147/:3.E3..5. E4.0903 1~9F8~ 0203. . . 9Q0F8 0807~03 .E949.9070/2F30 4.2.0F8F..0 E7  F300803 ./..E3 92J9F8030 742E8. /74F33.3/O  .  . 07v2~. 0.248. 92790038F  0F79 .  89-  0203.4/.43. 9Q0v. 3.J  v 89-  200J9030 10   ..F-03 . 8390 .9E814 .9F43.9E81449F82.0v 00 .3.030 E9.9E814E3.499 9Q0v.0 9--  48 9008J92F3F .88  0..07.0 Fv3 07089Q 342E -0 .9 .9~9F7-03 . 2:3.0v . .FF880-088F09 ..944 8Q8F08 2.JvF F 0   EFF8 3. 0. .8F307F804742.7E3 8.7  .9E81449 . 0v 2.   08v/00803 .7-..33E 9-- 807009002090-0F5J903F8. 0584O/E8  8. .27..7.-E4E8 2O/E9O F8 8E248 0F- 7Q2F39v  v9008J92F3Q . E. .E94   .9. 9~9F7-0  2.7 E79E8 14.9E814 0F7F8F70 9708030  .9O   .3 .8.3E8 . 0203.9E84./.3.94 5E74E8  /884. -07:EE8 F8 . 09Q09 E 8809F900 /v-03 ..9O  .FF808 3FE38E.F3F .... 9~9F7-03 74--.2.0397E.84. 2:3.F   .39. 1~9v10Q090 .239.0v  .8 v2F78F0909 0203. 2O/48:./E.E34 3. F7/0F-03 20Q3-90909910209F7/020   4E8.4--FF880-088F02./8F3 2434/F8/74F3F5v/ .3.:942.47.39. 9Q0v-0703/0F8 9008J92F30 3303 . 0. 9F0 E/ .F8  .79E89 F30   8 F10080 2.8 v2F78F0903 0E98O/O 1. 00F9v  00807~--03 F8 0. 8.9 009 09Q03   E9 9--370 0.43 84 9J5:8.93.. -0703/0F80 .9O v 20338F0  0 425430380 -014E89 .89~9F7v2F78F0909-948J9 EE3-.2:.79E8.0 0.F-03 EJ9E 0v  $07009 10F5J9F8Q 84748.J9E8E3 2 23F 3. Q02.7-.843O 2~. E3 .: 2.F8 .7 0203. E 0.70. .--.9 . 14.8039 .2&    .O.0903Q F7390 .0909F-03 99O1Qv03 400 .4-- .43 0.:942.2 O.239 . 9Q0v-0703/0F8 0.7-.3.4-O 8 07Q0930 425430380 . 030709. FF89072F .F8 . F028075. .9E814 200J9v0 .0 00F9v F8 5..E--E .08F08 43.F/0209 39  4 ..2.0 .Fv3E7.2.E .3 10. .O7.-.83EO/E8.2. 0039v8 8070509 E98   23/03 9Q0v-0703/0F870 002v  90E9 . . 8E2J9E8E9 20009v803 -434:99E9009   9Q0v-0703/0F80 9F3008 43897:..E308..24O/43  9E-E. 003 8 .O-.O.E-..3.09099 1~9F8~03F 302  . 1~9v10Q090 /07.3 .34O.O  F8 E9072F09 070/2F30vF2.79E8 98F0 3.3.07089Q 2:3. 703/0909F89v  ..0 0307EE3.0v 20338FF.474.O/E8  477OO  .0090   90. .8348J9.83E.F v2F70F30 F8 030709. E7  .39.99.2OE80-088F020.34O.9EE8 0-03 .499...E.94 -48.43 07v803 1Q .47. 09E81~9F8009 84EO   48 3.3E8.9O  F8 2.03/4907270.F48F100808Q8F08 .3 .0v..009 0. E 0. . F8 Q020909F8 8J3.90 F8 .J9E8. !.0v 9 0.v..99 .9  .07..425430380049072.070/ .8 v2F78F0909 F3v 8E7J9E8  v00F8  J9E8  57v  4.89E8 F8 ..8F10080.8v .70!747./499 v F8 . 90. E302~FF89072FF5v/  ./. 9Q0v. .9.7.O. 1Q89E 20338FF70 F8 8809F90F70  94.2 . v009 .E8E9 003v7v E3v7 0709080 .2F90709v  .33E-434:9. .30/09-03574F3 /884.9E. 8E95.0 .0O0.0v./  E F8 .05. FF8 0F70   E .E.9  .7  ..9..0903 1~9F8~ 5. ...948  $07009 204/E8: 1Q .--.O.8E703/9v .9 .28F3 /4//EF8 .710. 14.

9O  0347 43/484/3 0 .248.0 9Q0 0   2.9499.3 F  ... E.4 ...9E8E7. 9Q0v. -0703/0F80-03 .30v147/:3.E3 .009F 200J9F8F7v 8   002v .8  J . . 2.9 839F3 Fv 80J98FF../E8 009v8FF9  '009F08 EEO.07v009.070 8 5  . 10.8O-- 1~9v4.8:5E3 232E8 20338F~ 8EO. 240:E F8 23F 3. 1342 048E8 //F 547.  F8 Q020909F8Q 8 .14.2 . 3. 3.9O1/E20338FF9 .F . 0v200J9F8F7v  8v9 .0902F3030 0 0009 9033  F8 .8439 2.009F0 0F-03 .942.843O.Q 0807~.. 3.849E8. FF8 .8 v2F78F09 ..77. E.3.3./F . 4.2039 7v2~-03 09Q09 :/7439  S 43 9E74E F8  S 43 :99..1477E8420338F047E94.9E 1477O 10Q0903  .240:.73078.9E814490090F73  &.3.2.1342J9O 20F 9005J9099  .FF880-088F.07vF330 4. ./.-.2.9Q0F8 .E7:7E8807~3.0 3./.  .99 . 9005J903 .~ 4.3  . .9 v1E8E-.9E74 99 .89.8E48 .9    003090 4. :/7439 09Q0v 07v2~.93.-. 0E9E8 -434:9.8F3/74F30-03 4.1/E3E .9Q0F88. ..-.009v -42E8 3FE3 5F/EE9 2:9.3 F30   14.08F 2.292.8O--... 8 .:942.8.E .  389.- . 240:E 8F3/74F30 0807~ E47.-.3.9-O 703/J.3.843.49O8 08E8.3. F8 002 8F370 -42.4--2F7.3.83E.9E8E7.83E9 9Q0v4.73009..89E8 802 44 43/49  .4 /0720/F85439. 0F79.39.33E .3.-- .484O/E87.9Q0F820J9FF8F30. 04. 80-088F~ 0.14..8070099v1Q . .94248E2. 05E7449.3.7-. E44 .2:3.F/002F8..7.. 8F3..009F03 979F3v 9Q0v. 9--1F0 90. 04-- . 9008J92F3~ 9Q0v-0703/0F803F2E89Q0v.3847430  47 . 1477E85439 23/ . .-E4E8. v . 2~/v 9Q0v-0703/0F80 .48E7. 4.08F08  E9Q0F80v30Q3803/42-474/3...090  4 . 23F 3.. E9Q0F8~0 F8 9-- .2: F8 . 9Q0v.9 .84547947.8E48.99 144499 -9438E .F8  .0 /7EE--. 9F0903 FF8 .9E .81~9vF79F0 .8./F/8507EE8E7O843/484/3:30 33FF7/0F-03 . .8 /0720/F85439  3.F807~ 0v3-03 7F808J903  2079 .89E 0 .4--../F 05E744 .3.0909F-03 3F2 4742 F5v/  03 4742.F8.239.47 .05.5E3 3.00/F80..79E89 F3030   9Q0v.9.8 v2F78F0903 14F43 F8 547. E8v2F78F09F8.849E8.8O.. F8 . :./E8 v2F78F093F  . 204/E89 .9E814.2&   .. . 8F08 . 74--.948 14F43 9Q0v.3 009 8EJ9. 0090v v . :3.2:3.10/44E81v  !. -01E84   547.849E8  4..5.9Q0v-0703/0F80 0.83E3  .0902F308   14F43 9Q0v.9O   4.:.89OF300FJ9F8F97. F10080 0.89E87. 1/E -v8F0803 E 703/00F870  F7/0208 23F 9-- 9Q0v-0703/0F89 ...070/F8 2.4..8v.3E8..89E.  239 .EE87. 0E9E8 10. .   F5v/F8.20-03 ./.3. 342E89 89-   ..E94   80-- 9Q0v-0703/0F80-03 ..  9E-E.Fv8070090-434:9. E97E34 99 02J903/v .70!747.E. EFvF 2079.9E .439.0v . 00807~--  &.83E. 14. v8:E7 -01E8E9  3. 80-- 9Q0v-0703/0F8009 .09vE9F79F0F8F9070/2F3090 v4. -09E5EE8 F8 .843 F8 ./F49 . 9E.3E/:2 F389- 50/477OO944. 4.9EE8. 547.83EO/E8./0302E73. 73009 v2F78F0903 .3099E2.4-- F1008009 F30  239 .83E3.839F3 3303 -948J9.F30. E9Q0F8   FF89072F0 03.3. 14.4-- .4 /0720/F85439. 2~/v 9Q0v-0703/0F80 . 0E9E83E . 8  3/00-v . Fv-0   003v9030-- 0.3.4-- 7F80 E302~  .

.. F8F2. .93. .   /0897:9J. 0038F0 84 903909-03 09F730 .2 .EJ9OE 0307E947E  !.9:3  D02.0v 8F9489E8.30000997489F5E.8.841F01.3.F39 841F0 14F43 9Q0v.9F7-03~880 $0700910F5J9F80 80739 .  Q02.9-03-420F8F0 703/00F870EO/v. 0v30 003F70  .Q009070/ 90--.. 9Q0F8 3000--03  ./E9 20.3 13422E v79 8F35479 Fv3 07089Q 1E -0 .E8:97. 3.-O 0.:942. 4. -0:99. FF8 00-03 3.7.3489- .   F5.3 8.29 302. 3.v F1008009 F30  J .99O  .9Q0v.79. 9~9F7-0  .-... .2.14../O8E7/.4 .7. F5. 2F J 8 .9 .8F 3. 1. .34O.90Q -434:9. .3F7459.3 F09 0   v07vF50 0030 .07803F5088FF9 8 07v803 . 9Q0F8 .843   8F3/74F3 9Q0F80 .-.. .. 3.. 9Q0v. 30F -948J9.9O. . 807009~ 9Q0v./. 9Q0v-0703/0F800 .9Q0F8 . F8 144499 0.9E8E.07v 0E9E8 43/.493. 7489F9 .9E8E7. F30  . . 0vv0-03 9E7.94 83. 8025439.9J. 8~ 07089209809   E70200/F8 .FF89072F000F80 ..8-0703/0F80907Q09F7v F8.24-..0 .J8390803  107/0 8J-.83E..70!747. 80-.2.302.9O20  8F39Q0v -0703/0F8009144499. . 8808QF870  .07803F508 .49 .. 0E7E84 9F7O/J9E8. 547802.2&    ..847: 4.F/002 .E80790 .88.9E814. 8E7/ 9Q0v.39.-4 2.3. 8F3/74F3 9Q0F83F   8F323v8F 3.39.4. 3.3O F09v E4 E0.33.  5097O0:2 .3E8807~03 14 0  .843J9.9 E9..8v803 0000/v 7489F 002030 .O 74.9EE830003F898F0803.. 4./.E-. -4.48 07v1477E8. .3 8.79.3.3.9O . FF8 O ..88.3 F0903 /.O8J9E 20 .3.-E4.  2079 . 2E7 E7O..  . 342E843  9--370 74--./O24E89.4-- 2:3.3. ..-- 14.  2E87F89 .84.2:9.3.2E8 80-088F0 2.3.44 -034 209./4E8.9Q0F8 . .0. 47/E8..3..3 F8 .8808QF870.24O8070090 :9O--.0.3.83E.3./. 24- -0703/0F8030 2..9O -08v FF8~ 249474-..07v2~.89O1~9v4.Fv .20308J-.3. 2:3.E9   9Q0v..88.3. 00 .7-.OO0.9-.99 .4 0039v8 E3.37489F489Q0v8070090-03F090 7489F10.-.7-. 8Q8F807~ . -E8E9 23/0300v99.07FF39 F30 F8 .E7. 239 .0F9   0-434:9.9O  . 9Q0v.J9E . 24947.7.9E8 477OO 0584O/E8  0F79 703/80708 F8 847E3 ...29 . 8F35479Q0F880 F5J9  03F .8F3847:...99.7.--./.7E3.9O 9Q0F89   7489F9Q0F8 8 F8 0508 9008J92F3~ -0703/0F83F .14.3 907Q09070  .. 2. -033  E4.8.83EO/E83.9073..3 .2488F3-080F-03.7.. 10F7E7: 4.E3/477489F .8v090803 009 F503 . 9Q0F870 . 9Q0v-0703/0F803F 39 ..4 FF80   v ..9E814E9 .9O 17.3.0902F30  .3. 8F35479Q0F8 8 8E24990../302 E7O.0  3/00 .3.O 9Q0v.F09vE . 2:3E9 84E9.2.0v.9Q0F89 3/443. 9Q0v-0703/0F80 F300803 /7EE--.- 07vF50 8 ..99. 9F.9499 57207 0. 9Q0v.3 3029:/9F090803F3 .99 .9073EO 24.F9003 E3.  /0 239 89.E8E7.79E810.F8.030 E97E342.07vF3 E7:  .42 89-  F8 .O8J9.998.8.80390990  F79 2~8. 90.. 9:.32:89 .0F80 .07F89. .5. 7489F9Q0F83. 2.9E710Q09F34/EO/.8039 . 4.4E8 2O/E9O 1Qv03   7489F 009 103 7J9099  EO 204/E8  /0 9F09080--FF89-948J9.79E89 F3030  08 807009 0020 F099.948.070/F8-948J9.7489F.9.F807~  .99./438E.E. /0.   /.2. 0E9E89 2E8 9Q0v.E34 9Q0v-0703/0F809 2. 73009. .9.3.. 0E9E8 .4810Q090F8.-48  /:7.9O. FF8 20.

-0 O0.7-:7E947-. 802FF54.7E3-.714.:3.0v0..3 42572EE F8 87E. v2F78F09 F8 342E8. .3 .949 .1/E  4OE  /74F3 89-  09 8O-..94841F09J5:8E9 00920Q3-9093  8 9008J92F3~ -0703/0F80-03  23/0300v99 .2.-0339 9--370 .3.8-.3  . -033Q02~ 994 249474 E3E .2. 20. 2:3.3 .  00 Q . .3 979F3  99O 1Qv03  4 .3.4E .2.89.49 F8. E317439   2.070/F8F7/0F-03..4E8 8   -033-03 /8 0.0v9 0100--   .3 0547.F090930   FF8 .. 08v 003 8 8: 2.9 0 1E8E-.3 .2.0v  -E7 0v147/: -010.8434  4. 0vEJ9E8E4 0 2:3. 2:3.07F099E5E3.05E7E83E 3079 10F7E7: E98.Q02. 209E   87E9O .0-03  .99   -03324947 FF8907F-0-033 0.09v 8070509   -08v FF8~ 249474-./.FF820300~ . v714. v714. v4.5.00 v714.803/0F808 F8 0E48J9E848 .009-0.. .3. 0.9 847E3 4./.

9E8148.   0.E94  .07F8 .99 . 002  2F7v8E2. 23v8J9F80 4.37Q 244   -03330 802-03 143948 . . ./.9 .F4. 49E38E22.3    9F714..98E.8E9 -0330 .. 102000/099 2:3.07F-03 .. 4257088O9~7F8  0030v 0809-03. -0330 5   2. . 0   9F0903 FF8 2.9-.F4980F709 &. .48./ /v . 8F3/74F3 240:E 807009F9  .3 0039v8 20338F~ 8F3 2434/ F8 70. 5:14O E-.3E8807~03 8F99070/  . . 3 059E3 449E3 0.0F8F70 F2.8 80-088F0 74--.800/   49E38E2 3.0 50/9070/ -0332494743E.. 0.   9.OF508 8F3/74F3 .07F 4257088O9~7F80 .   4257088O9~7F89 ..3 .30F79.20 .3  .9OE7:F48Q9F8:E24.42 Q708E7.79.9443. 2O/48J9E .07F09 070830  ... 0E7E84.7E33.843 E9.0902F3 ./3.7E3.843O..99 .74--.3E8:E24454E8F39.FF84F3-0380F373009-03F87. :9O-- 7F8.3 0.

30.79./E8 F80/002 7439.79O   0030 147../ E4..2.0 .Q02030   !.:9O-:84 /0E8 2:3.-- 0v9F7-0 07QF80 2.4--49E38E2 -0330 0vEJ9E8E9 F3090 .F50  9007. .v -0330 49E38E2.3   3.3./E8 . 3.O  .3..003F79F~ ..3 9E.2E9 .9 ...09E38E22. :. E4.99 .v 3..239 .42-.F/02 574-F2E 144499.2.89E8  .70!747.0v v2F78F090 .0F80.2. 49E38E2 94.v-03 F3 08 . 73009.88 .714./ 2079. E4.9 00384. . O 8.E4. 5097O0:2 0743  .8039   3. .843E3.0v9 8~7J9030 880   -.9O8E   080 24947 FF8907F-03 0.E7 .2./O 20338F-03 O429097. Q02.09E3 - 2093..:9O  ..47.19. 4-- . .2&   .9E81449  . 49 20 302 .7 342E87.099   249474 4257088O.9 10. 14.EE88. 0.0909F-03 . 009v 03.E-- 8E24990.. O  F5E72~ 2494743E E9.90/0-0323/3.-E4.2~/v080 24947 .9O.-E9:7-3E1/E.F50 .  2.9 F8 E7:. 143948002v $E2807~039--370.0F8F70  8v9 .029F.  F8  99 244  302 .803/030-0 E4. . 89.4-- 2F79F-03.8O-- Q02  .2.4   705QvF5 E9:7-3E 1v ..9E814. 100.5:14O E-.48. :.2494743E  498 0F7  . .4257088O.4--8:. v4.3 0.8:9. 9008J92F3~ -0703/0F80  . :.07F0 FE348FF84742.O8J3~  4 .E9O20:../E85439 1F 0200/ FF8. 84..5.9E814 F8 4. -033 O429.  2:3.002 .

3.. 73009..:.3.8 v2F78F09 002  %070/ :.9O.0.. .3 47E943 0  07F89 . 0vEJ9E8 008 9J5:8.3.0 20.2&    .3.FF870.033F .7088J.3E/:2 50394/ 89-  . 807009 .. 20 .9. 979F3v FF8 2.3 .E9 2:9...O9 2. 1F90F3  330 . vE98E72. .39Q0v.8.~9F8F.9 F8 144.43-.803/0F8   vF30 10/0F8F-03 .3F8.4 J2FF80 F7/0F-03  2E87F89 0/.0 .E8. v..0902F30 0/030 F7F009v.3.F/02 . . J 10.70!747. E3  . /0033007080--E3.9E8.-..-.83EE8.  0F79 0v9F7-0 07Q90 . 20. 907Q09003 .O .3 ..3. 9Q0F8 4O.3.3 .Q. 0039F9003   E3.4 9370 200930 2.. 7F8.3 00/ 1~9v-0703/0F80-03 . 1Q89E9 JJ9O  v0. 8. .F3 08EJ9499 v .E7484-.9.E3  4-E8..948.05E7E8  E-439E8  48  F8 -7099E79E8  83909:8 9Q0v. . 730v 807009 0020  .83EE8-.3.99 .0902F30   9Q0v-0703/0F80-03 . FF89072F0-03 0v24/J9.43-.O8E-.730v10Q0903903J.3 .. 89-  2E87F89 3v .FF8   1:/9Q0F83F ./E8E9F807.3.83E9572070307.4..10.J-010.43-....9E8 FF89072F0 0090F8F30 007QF8F70   807009 .v 7F80. F8..5.88.8 v2F78F0970 0.00/F8F9   .0909F-03  2.73. 8E7/8E: . 302 0F09F80 ./O 0   8:E7E8 1477E8.803v 903/03.E4310.3.. 03v.3.800909033F .4--. 23F2.3 00 0039v8 E3..8.   9E-E. F097Q2F30 0.F .4 F5v/F8F9 1F28O  ...49 . vE98E72.9..47/4O 302 030709.0.3 .84392.3.3 .7E3.  9--370 . .4.3.53..9E84 8E24990.88.0.E 9Q0v.4 FF8F9 E9.2:2E9 .803 .8 v2F78F09~ 477OO . 9~9F7-0 :99.239 .30220.43-.0397:24-. F5J9v. .3.83EE8 .9E8 7F. FF8-03 7F89 .5.3 302 48 0 003090803.0909F-03 0003 .J9099 10Q090 8:E7E8. E3 8 -948J9. %Q0F8 -.9:8 FF8 ..9E84 2F7 070 0039v80--30 9~330   0307. 10.10200J903/v .8E703/09 F79 0  4 . 8  /0 . 97.v10089F82E8.9J.  FF8847E3108.--v2F78F0903.E . 99070v/F8 .7E3..2.2.843. v2F78F09 3..0.009F8 8 807050 :9 .0397EO/  08v847-.9E8-. 0 4O. 57207 0307.7.J910.F .5.4-- 8070509 .--v1443.OF88:E7E89E30. 9Q0v. 2.9499 .8 0288O3..0   9 2.3.  .  20009 302 v10089F870 .3 0 . 24947. 2.9.7. /0 1Q89E .0v903 .3...08908F083. .8.3EE8.9.-- v2F78F09 ..E9.47/4O   . 9Q0F8 2F 488/0/423E38807050914E98.7:E9./:O v F8 .3 2.-.05.47/4O  .:    9~9F7 v2F78F09F9 .843.9 v10089F82O/. 10.9E82..33E 0039v80-. .843 v2F78F09~ .43-. .381472E..803903009.3   9~9F7 v2F78F09F30 02F09 2. .3 3.8F330 v2F78F09 S     !.8 v2F78F090 0v38 . 10v/v v 0039v8 7F8F9 08EJ9O 1Q89E .3./.8. .30v10089F82O/7F8. v0.3. v4.7.3 3.8F F8 .3 .84O/O 0307..  . 4.E-.302..7E3.83E9 9Q0v.00/F8F.3 43./E9F090 7F89-v.83E3. 9F0908 FF83F 108.8F39Q0F83F. E3 3FQ  . 4-- vE98E72. 80:3/070307.43O .3.v0F 3v990  8v9 3FE3 003 .9073.2:3. 7300970 E79.. 80700909   43.8 v2F78F09 .O/E8E9  9~9F7v2F78F09F9./:Ov43.3./1F8J3F3 . 9Q0v.

99F30F-03~9vF5 2:3.O E3.0307.807F90-09.4--.--O 2F .8.. 2:3.    !.2.3 './..9. 90.79.O3:0E7870. .3 . .2&   . 70.. 3.4E.5494 1v0....33 v 8.2.J9.05. 2:3.E.E748E.4 FF8F3 J.8:5E3 . 2:3.--7..0  FE3 70.J9E8.7E3.34O.2F700038E407F8903/49072 70. 70.E94E843E ..E3.J9F8 003EE81~9F880 J.2:3.009  20. ./:O 0307.0v380 J ..703/80739v.0 5  17043 .. . 0307E9 ..O v2F700 0.2480.E39 v2F78F0970 10200J9099 2E8 v47/4O 1~9F870 .0 .381472E.3 00390  009 .843.O.3.0903Q 79E3 009 .3.3. 8 .949.83E3 03.:  ..O3.3 F2.70. 90.  .843 v2F78F09~ % v9E74O0-v0.0 /00974248.3.Q 8 10.439v10/0 9.-.. 9474E. 039. 0307E947E.843O.E98E72.9....  2E87F89 .2.0 43/03E947-.3 108.8.9E8                                                           9Q0v.100908F330 -. E9 v.   v714. 1/E.08908F0 3/:9J. 14.3 . 84E   4257088O8 2:3E9 .70.943 J.-0109090992:3E3E . 90.5. 90.9 0E9E8E7....8F3-70990 9Q0v4.1:/. AF8-08vFF8~249474-.2. 07F8F9 0 2E8 v47/4O3.22O3..-847-.v1477E8499   87O/E8 E9. 9Q0F80 ...O9J5:83E .E9. v 1472EE-.2. 14F43 F8 E302~ v47/4O-. -010909F8F.9 .3 302 J.248 24947 ..00/F8F9 070/2F30 F8 .8.0 05E744  .3 .... 049072:81477E8-O %E.3 0. E9 v9.9443-0QE7:3.3E-.7 14.34O..2..F090930  5E7449.34OE3 -0Q vF30 10/0F8F.70!747.O9072F0 .9499"v20338F3.08 E9  47807~.73.9O  4 70.OvF30 -948J9E8E. 90.58:E7E8.   v8.099v.0 42572EE  0 .99 0 2:3.947-. 90.0~9vv714.F807F38070509E98.9OE-.5E3 3303 -0E9.0307. 807050 . 20.93  20. 4257088O8 v8. 70.Q 8E248 2E8 049072 F2.F7.3. -08vFF8~2494784E9.8:E7E88.0F.34OE3J.948E2E7.549.O 70..5..07-8 E. 79E3 84E .99.09v03.4 8E3/F49 10200J9F8F70  &.34O.   J.3  0 08v847-.948 . 14.   v8.08908F 1477E8.0 v2F78F090 % 70 3v   2. 2:3...2E3.805514O8 .8. 5E74E8 v9 0 . FF89072F0 80705F9 .3.-- F79F7v 2../.-- v2F78F0903 .E-..-.8. 97.. F2.v84E9.9..3 317.3 030709.F .v.  v2F78F09F9 . 10./: 10  4 .3.QvF300980009E93   049072 F2..

90O7EE-.43E50/.0v F8 .J9E8E7.E.8v S 3E80--   .33. 23F 80-- .794  $47.2481~9F8 . .807F9vEO07. F9 E7.81.0.3.. 90. vE9.3v.3.J 0v200J9v  ~9vF50  E7 0030 9~3v . .8348J9E  v8..310909-0 E9Q0F8 .43E0..009F8  vE9.. 80vF83F 102000/099 0.549 ..239 . 8:E7E87F.703/8079Q0F880979F3vv10089F880JF709080-. E4 99 v.9-...3.2480307.81.9F43.8439 0039v8 8070509 E98..4--.8 v2F78F0903.0.v.OF Q31F0 v47/4O 10200J9F8F9 -948J9O v.08 0.7E3E3.v.0F808144...3 20338F-03  /0 ./43F55. v1477E84 99  F79 .0v  8E7J9E83E .8348J9E8E7.3. .9E8 4257088O8 v8. . .8434 0Q990803 8.807F9 -09..-847-038-03 03009099 2:3.O8J9.324947 . Q8v 2:3E9 v 1472EE-.0979F3 .v.8439 -434:9. v. 10089F8F8 8EJ9E8.3.9E814.90 9--0910.7943.009F8 . 9.2. .-0EJ9E8.9Ov14F5.3.381472E.F.39E.0307..O8E48 770.709099 v9..703/80739.2E8-.3.843 v2F78F09~ :.20009EJ9.   . .9..807Fv 703/8070 8  200-03 .0v J.4O:.-8475. F9 4/. 0.E3 . .3 20.Q3-8FF9 . 05E7449.. ~9v. 4257088479E249477.9.3 20.F /0./E8 .090309Q0F8F3F3079v9-.3.O8J9.99 0J9v0033807.E..849 v8.9072:8. /0. .-- F8 /7EE--   . 4257088O8  .2..9O .2..9-.99 9:.. % % v2F78F09 Q3-8F   .9E809--8710Q09v.949 0039 09F7v .F9..94.70098 5 v9:7-3E43/03E947..8 .. 7E3:  .8F  14.807Fv9 8 .0 05E7449.70!747. 90..9499 v47/4O.2E880-088F3.07-8 14.v9v9E74O 080J98FF.7E32. .1E8420100v.--O. .9J.03.239..8v9 . 8E7/ 7F80.99.4.7E3 O. 0. 9E-E..43 07089Q   .E949.--v2F78F0983909.81. 9E.09 '.  1v0 Q3-v .0903.8070..843O 00 vF-v 3/:.03 8 009 2~/9093  0347 . v.O8 0.2.F4.0v9 1Q89E.3.432.99 ..9EF8.8348J9E8E9 .248 1~9F83F  ..9EE90v47/4O-O.E.. . 070/v 030709E ..--..47.999 .08908F09 /0. F9 v47/4O v2F78F09F30.83E3.8.  !.  Q02..O . . ..9O 0307.47.9F438EE9002  vE9. 20. Fv.44307089Q-948J9E ..4 99 v.7..7. 0v200J9v 700307.8348J9. . 9008 E99039F80 4E9. v.9E814  ..F302E8v47/4O9200J910  v47/4O99vE98E72.9E8E.E.4 F8v-- 8F9.2&    ./E8 . 730v 0.794.  003F .08E72.9E8.9E814903909F-030.009F80 F8.043/03E..8:E7E89 8 .3.0v-- ..9:948O.2O v47/4O 99 ..0-v.v9 2E8 80--% %v2F78F09 Q3-8F0E7O  9 . 0 v47/4O v./Fv . 7Q2F30 99 .-E 20 . 73009-03 47E9.3./F4  -948J9E  F.381472E.2:8.9E84 .-8475.07803F508  0/. . v8.2480307E9 2. .89E8.807Fv .807Fv 200-03.F900803 009 030709.83E3.843 v2F78F0903 703/00F870 EO v ..O7F-09.8./.0  .9O1477E8 09. v.4 .v.807F70 v43/03E947  9E5.4348. 703/8070  08 F2./v8.07v v./3020039F900.80703029.O8 v8.E..97.0v-v  .0v-.E7./Fv98.807Fv..33E 0/. 80-.4O 30/.O8J9.43E ./E89.9Q0v.80702E89E98.1Q89E-. -948J9E  30709.998 703/8070 0 7F80 .-O .v14F5..7E3  7Q 244  .34OE3E .v97..807Fv-03  J 2~/30 .

Q7Q8F  . F2.143948.9J.9. v2F78F09 .7.8809F900F823F 2.-0  30290087~89.-- v2F78F09 J.E7.3/O8EE.89.99 .9Q0F83F   10.7942E343-0Q .F47. ./.v. .  .   !.2 .8v 2.-E4.0902F399E2.3.3 .2F79F-031Q. v./OvF3 1v0 4E8.0.843.9 009 8. 3:0E78 F8 049072:8 v10089F83F .E  4 .05.8E 4592:2.4309F7v  0.8 ..5.34OE3E23F 2.47..E343EF8 v..O O7F8F3F 8   v10089F8 9-- 2O/.-E43 8.0902F3009F8J .2.43-.4 00F80    E9   F8  S 99 1v0 .4E7E98  70 3v .. 9F714.E94E8.  9E-E.29 .9E8.807Fv 80J98FF.79.8808 10. /vE. E9.-.2F79F0.9E98E14..989.89O-0703/0F80..79.9 8:.948  2E843E .--.83E. 70.:942. -0703/0F80 2F709F9   0307. 00F9v 1Q  7300980330F8 574-F2E 207Q30 10 .3 0/..239./4E84 9F5 .92:9.3/O...3 3/44.08 .E-.90F-03 v2F78F09... 20  0 00 . 2.:3.3  2079 3.. S 4920.-.3.  90.9O8EF8.33E80-.807Fv3F.E1.8~7~8F 3903J.. 9E-E.9O8E3.9Q0v-0703/0F8Q02.944 F8.9E81449 F8 .   v1477E84 .  .--.8439 .3 .9E79   0vv . ..3/O. .2.29 .3. 002030   3.9 2.2&   .33.9073.. .843O .--0809070.9 009 0F73  239 .-- v2F78F0903 F3 1~9F8  .9 070/2F30 .3.2.2 .Q7Q8F30 .83EE8 847E3 . 20.J9..0-- vF8 908 009v.2E..230 9.8. v1477E84 09-- ./499 9~7F89  %Q0F803F .-0703/0F8000F9v1Qv032E84/507..9E84. 20.802-039E2..3. v10089F830 ..20039v80307.8. 00v /v9.9 F5J9v.70!747../.E8 7F9  .. 2E8 v47/4O E.88.3 .803  43948 002v0 . .89499.9E8E9O8 . .E-.2.0F80144.239 ..9.-E4..E3.J89-    E9 F8 S99 8E7J9E8 -05E7E8 1vF8  807..102F7F8080739. 9Q0F8009  07:.10200J9099v47/4OF8 -0703/0F80v.F2.3/O.8439 .08908F0 F8 .34O. v10089F8 8. 9008J92F3 F8 . 807009.20030/09vv2F78F09 9.3 23v8F .0902F3  4 .9v O7E 9070/v 9072:8 /vE.2033 1472EE3E 8E243 0 . 989. v10089F8 ./4E8. v10089F8 847E3 10F5v v2F78F09  .499 703/807 v2F78F090 . v.--.. 73009.8. 0307..8070 0307.7F81F2202:3EE8..9Q0v.9Q0v.8039 .0v903Q -014E84.33.0930 8.10v/F83. 0890.9200.F/02 ...-8.9O v20338F03 2  4. . v10089F89--2O/E3E89.4.14.89E8E9 8E248 9F30v 8.3.E.J9F8 0E7E84. 030709. 8Q8F08 v9008J92F3 .3: 2. v14F5.8 v2F78F09 F79F0 .9.10Q0908F70:9Ov9008J92F330 v47/4O3E .908F v9.807009.08908F0 E7   08v/008 v47/4O v2F78F09F3 F8 .7E34 F8 .7 14. v2F78F09 3.08908F1477E8.23F424F30--. 070/09 % v2F78F09 0 0/ 7F8F70./vE..99 E9.3 .3.549002v F8 1E8.v2F78F09E.. 802-03  .0902F30 0039v8F0   8025439-O 000209030--. 9072F0 23v8FF9 .0 .83E9 v    E9  S 3E .4-- 0307.9Q0F8FF89072F030.8:5E3 7Q244.7942E3.248 0.E94  ...3. v10089F8 9-- 2O/E.5. v14 30 F503 9 0 0vJ79 . v2F78F09 3.-E4E8E.F807~ .F  .

E-.8EE9       % u ## $   v10089F8 841F0 009v8FF9 .J9E89-948J9O7F8950/1.F9 3.43: 20 .23F 3.9098E2J9E8-.9E7. 20J9F3  2.8348J9E8847E3Q31F02O/43 /0.F8v84743.43 09F7v 070/v .9-..F3088F F7/F8F9 8   8025439-O . 9008 -0703/0F89 2~8. 0E9499907Q098025439E-O.E9.3000--.v880330F880   10089099 v 0 7F80 2E7 .3.3  0F- FF89072F0-03  ~9v. 4F3 0.0902F30 F8 009v8F0 3FE3 70E8 . 5729J.0 9F77F80 807. 9Q0v.02J90997Q2F30 .83EO/E8E9 44E 3.3 .7088J.9.4   vF89 20100v 8090v F8 E73F4O10Q0900009.79E87E39F39   v10089F8 .2./../.8E9 703/807 ..9E814 002  .03 2~8.08908F 0 7F80 vF8 7F.9E814.F3  2E8 7F80 :. 8~J9  00 99 .948-0703/0F80703.. 8 J 2~/  0-03 9Q0v8070090 -948J9E .1F70F79F80 007QF8F70 . 10009-03 .3 9~3v . ..47.08 7F80 . 80739.E9.807Fv .89E89.9E9 v1477E84 . 43.0 .08908F03. v.009200J910   2:3.2.2 .F09v10Q0907000.949.3. v1477E8 200F80 .94.8439 ..E94.0F090 .9008-0703/0F899039v1477E83.14F43 !.49O.3 0.v1477E83. 200.   09-- 2~8. FF8 109F9009 .97.  .4. v10089F8 2O/E9O 1Qv03 .-488E7/9Q0v.J. 9-- .9O1Qv2F79F-03.70!747. 08F0 1~9v9089030 v1477E8.0.v v. v1477E83.9J.Q841F010.08908F0 E7  .99   90.. .4 703/0909F8F0 080/  2~8.. 2:3./Fv 1472EE-.9  %E.4-. 90.E3:39F73   0307E9 E9.9Q0v.9.9-.7-..0703/J.9008 703/807 v1477E8.30F79.070/F8F9  ..9 E9.4./.3.3 80705v 0307. 9E.4348 .20 1002-0. 7F8Q 2.8F35479 94.2F79F.FF89072F0. .1~9F89-948J9O1477O.v9 84E9.J-03 F8 2E8 . 9Q0v  F8 v10089v -0703/0F80 144499 0.3..-. 3:0E78 70. 9QF7-03  20 9F77F8-03. 73009-0 9E.43./Fv. 94. ..:.99--370 7489F47.83E.39.E--E. 1Q89E-.803903 $4.10089099F  F8 3. .9O 1~9v2~ .E7.  807009 10F5J9F80F300803-014E84. 1~9v07v2~   v47/4O 80705F9 .9073.. 0F8 F5Q09 8E2E7.F.7.83E.8:5E3 .3. F8 .9E8E98.9E7.2&    .43 84.79. .97. 90.2.F.3 9E.99099020 0030..3. v1477E84 9F3008 43897:.239 . . F5F809 -0703/0F8070J. 0307. 073v v47/4O  .99.3. 1477E8  .FF89:..4-. 009 0F73  .79.8348J9O -0703/0F8030  10F5J9F8Q .4  .0 .    8..99O 8 1Q  4 .9474488:9.:.39E7.14:30. v10089F8 0F3  .3.v1477E89070/0909Q0v. v5439-. 0v380--0   9Q0v-0703/0F803FE7:F48E97E34.E.0397E9 F8 .0.OE9O 0.. /.4 2~/F8 2O/..83.3 .730090./43F550.9E81449 302 009 .8E4592:28. 3J9 9~009v .9 .3.J9O F8 v9 10089v 807009 0020  09./O 2J.  0--03 . .9.8348J9E8.434810.47E--. .E--.  9E-E. 437F9 vF30 0FJ9F8F3F .43 8F08 2.0v9 F8Fv.-. . v1477E84 .-0703/0F8F099. 10v/F8 847E3 .J9E8 14.1~9F83F 5F/E: .3 .F8Q30F82F.7.07v009 0v9F7-0 EJ9.  .9E. 8EJ9E8F8.8 9E7.:942.

.80 08v847-.  5  8E7J9E8  v00F8  57F8  J9E8  8:47J9E8  4. 02-078F 10v/F8F70 F8 .. -0703/0F80-03 0v147/: .27E8  .93  02 E7.  9F0  E/  .9E8E7.2.948..F-03 .J200J9F870  . 2E8 -0703/0F8-0 00. 08v847-..3.3 .29072F8090803.3. -434:9 8070090 5 97. -080Q-03 000099 .83E.4 200J9F80 302 9 2.9E814: 3. 0v147/:  9008J92F3Q 703/80739     ~9v9089009 . 10v/F8 070/2F30F55 .8.F8 E302~ 9Q0v.E::2.807F5EE9O ..-E4. . F7.89E8  F2. 3:0E78 v10089F8 .8.8v  . .4.9 30F 9-0.7./O F8QF08  0v8--v1477E84.v9v9E74O0..7.200J903/v . v10089F8 20099F2.0807~E710Q0903 07089Q 8E72.0. 9Q0v80700909 2E8 1.3.9O  .09v.948.3.9. v. v1477E8 F508 003 .E79 009908J9F8109F900  4 .E8E3.33.90203.  03.3 .9E E9  030709.9.3E8 EE43 07089Q . E3 .9073./.  .8439 . FF89072F0 -038v v47/4O3 07089Q .3 F90F8J9F870  /0 . 1~9v90890  200 .0 841F0 1:3.8 v2F78F0970  3EO.F090930   0203.79E8E7.3.Q0 0039F9-03 302.4-- /. .5. 8 9F7-03  !.:9  20-03 ..34OE   00807~-- 2~8.3.4.4.3 Fv .E94E8E. 90.43.  EE.70!747. 703/0909F8~ 8070090 8  0. 0   v10089F8 8E248 . 9072:8 90.10200J903/v.3.34O.2&   . 09-- ..34O..J9F8F70  3F. 009908J9F8  .9J5:8 F90 . ..5:O0203.9O .E/E9. 0Q9908 .3 .0F880 .4O/E8E7. 9072:8 202:3EE8 8078E2.-8E2-.2~/v8v.F .9O . 10v/F8 ../43F550203.EEF5.248 1~9F8~  v1477E8408F080--.O9 E93.F09 Q3-90930 20  F8Q30 147O . 8 . 90.3E8  .90~ 703/8070 8  03E-- 9Q0F880 . 5  3.08 5 4E8.3F907000/ 1~9F8F7084E3.. 200J9F8F70  -0703/0F80 F8 9F77F80 902507EE8E7.009F8 vE9.3..83E.3.381472E9474.0.4 200J9F8F70 ..08 9Q0F803..0903QF7390. v1477E8 009908J9  . 5  .3. 9Q0F880 2~/v 204/E84 ..  . -439..7.O  0F5J9F8Q 80739 -48.05..9E8 .09J9F8F.3. 1~9F8 2O/E9O 1Qv03 841F0 E.5.. 8..3 .E8 907Q097v 847:9.9.3./E0..1Q89E..0903200J9F8~  .4E8.2...-- v2F78F0970 200J9./E8. .v9 #03/0909F8Q9F77F80 .8Q3 ..88..  /0 ./E E9 vQ09 .J200J9F870  . . 9QF7-0  %0.94 0149.8. 09-- 2~8.3. .0909F-03 .O-.0vF8J9F8F. E792E34 10200J9F8F70  v39. .F09v 0203.43 .3E8 0203. . 9Q0v.9E8:. 73009Q3F 2. 89-  F8 /0 8474.43897:. 9Q0v.3..F EE 5  . 70.-489Q0v. .8EE9OF8.33. 8Q8F08 9008J92F39 F8 v2F78F0909 84E9. 2E8 90. 84E3.3.9J.410200J9F8F708.2.9E8. 14. 5439 1~9F80 841F0 9J5:8 v0.4 0.83E3.70.   . ..9E .790.E94.4 ..248 1~9F803 . ..34O. v1477E8 4.843 F8 .9~00 v93J99F77F803. v1477E84 ..0 9F7-0 0703/0F8Q9v F8 v2F78F09Q9v 1Qv03. .998E7J9OEE F802030. 1.5../. .   90.5:O 47807~ EE   90.387F89.E.803v2F79F-03.3.09099 200J9F8~  . .3.8:E7E89E3.F-03 .89O-. ..39:.. 8F3/74F30 09Q0F8F3 . 10200J903/v...O./E0 9008J92F3Q  99 244   v10089F8 00F9v F8 .9 008..0  9F.4.34O.248 v10089F880 2~/30  14.34O.9 703/80739 Fv3 07089Q :99.3.

9E8 7439O 80330v/F80 07..7E3E3. 8 .3EO  F7.-847-0EO .9.  . 1.347 3/449 . 2.8 v2F78F0970 8Q8F .33E .v8090F823v8F0 .9.4. 23F 2.070/v.89O F5. F7...90F9.8v8090v. 99 33. 9Q0v.0. v10089F8 2O/.843 F8 0F803 2..  4 .3 . 8EJ9O-0703/0F80 F8 0/F309 !.. E3 4/..  ./E8E3.J9E8. 9Q0v.8 3.F9 .43. 9Q0v.. 39.  $E7/ 9Q0v.7E3-.9E81449 F300803 -014E84.5  330 095:8. 90.O.9E814  807080 .O 23/. .89O A09v $E7J9O D02 v2F78F09  S                 0203.3 8 8070509 .0Q02.-- 9~9F703-0Q009v8F0 v.. FF80.3 .9E814 ..7E.--9F90 .9E814 .. .0903 9Q0F8~ 0203.34O:8 . v2F78F09 048E8 4592.8 v2F78F0903 .248 0203. 3.-..  . 9E-E.. 009 .4.248 v10089F8 .0203.0F80 3.-E4E8./E4E8..9..00 9:/ 4EE7:3 ...-E 20   9E-E.247 .E8.9E8148F3-E843 E      '.-- 200J9v -0703/0F80  0330 20100v03 .2.3  .. Q02. 4..8039F8009 007Qv 1494348 90. 70. E9Q0F8F ..89O J9O . .F-03 .8439 .F3F .23/.90 O 90720F8 Q902907. 8:47J9O 0203.0143948.9E814.8039F80 ..0307.7.. .F 3.. 0203..F . 009v8F09  F300803 3000-- . E  F8 ./:O 8F3 F8 /74F3 70/:E.2..248         70/v.3.7942E3-. 80-088F~ Fv  8:E7O Fv F8 Fv1.34O.7Q2F303 99 . 20.08908F030 .08908F0.0v-0   920.0 1:3.9 0203.89.8.0v 4592E8 .3 .7.3.89O  2F8F09v  .9:8 8. Q3-8F  0F803 .43897:.7 0143948.89E8. 08v--8F  F803 2E8 .   030203. 8:E7E8 ..3.:942. 030709.80  ..98.487F90. 8:E7E8 2.8039F8F-03.3 v2F78F09 ..-. -0  .J9E8E7..9.8439    49 8 0 009 F73    9E-E.248 0203.E9E2. 44-O007Q090903  0203.4 .J -0547. 9Q0v.2.89O F8 . 7F80  08 4E8.3.9E814 9Q7F-03  2F . 10  F809070F89--09.FQ02. E9Q0F8 0v30  1/E0809F-0350/.3.8039F8F0  .E9.9E814  E       '.F70002vF79F9--8780 8.794 .8E..7E340Q9908038. 8F3-E843 10089099 E.9 . 7E3:43  .83E3  .9E848 .89.9E814E3.8. 3..8E0203. 5..9.248        0203.v2F70F8. 3. . 3/44. 70109EO 10Q0900  8v847-.F70 002v 8F3/74F3 9Q0F83FF8 .  /0 9. 0143948.F .O.807.0 0v380-. .903/03. 09.-- .248 v10089F83F .EE807F809080--0310/44499907Q090  .E8E.843.09038E.F2.48 002v9 2:9..E9E2.. FF80.. 0508 v2F78F09 9.4 .248 0203...34OE .8 9~3v 204/E87.70/:EO  57v  1F24.4 82:O E39 0v38 89-  ..3  . Fv v0.70.. 4/.3 . .9. v10089F8 20099 . .9E814. 070/v ..3 . vE98E72.9 0203. .09J5:8 E9.O/E8E3.2&    . F2. 54O  F7.  .70!747.4-O 8.0.Q020909F8907F3 8E248 009v8F .3  080903F39 .F.9 3FE3 0203.4. 4.-- 0809F9 . .EE8.3.9E814:..89.. 2~/v05083. 90..3.O-.9.

9E8 -0703/0F80 8 -00F7903/v   FF80.9203   47807~ .8079 .2.8348J9E8E3.3 /44O 8 .2 0307EE9 v.43841F0703/807100890990 %008J92F3Q .9O 5.2-0 .8v2F78F0903v10089F8708  .01v--907Q0909. .83EE .08 1Q89.E34 F8 . F8 ./Fv . v47/4O9 9..E349O 5  .0  48. 8F3.0-03 9.2 ./.E34.1:/ . v10089F8 2O/E9O  09.E347.8.9   v47/4O 000F8 5.807Fv3 07089Q .4 8 .E34 9008J92F3F30 108v . .8v  ..9F309  200-03 .E34 . 0203.F-v 9E.. 9008J92F33. 0203.J9F8F93/44.3./Fv .3 .9E814.83E.88.E-. 9-. 08F8v8F080-- v002v 8   S    -.43-. . v2F78F09  .09 F8J9v .E.    9.8.248 1~9v9089 J8F709030 .43 8F08 7-03 ./.79E9 80 E9 0. 10.807393.0 8 30F .08 703/807 . .0v147/: E3. -09E5E9 .2.2-.3.94F8.O 9. 9Q0v.9 7F30 -v. 9Q0v.7942E3-.E340039  09--.9E814742E8 E7E3 7488.0 . 0v .0v v2F78F09F30 3.E34 .34O.2F9070  .  .83E..4 0v200J9F8F70  0F- vF30 0E9E8E7. 847:9 .8E.J-0 207Qv 0097O/4 99 v10089F880 2. 00F9v 1Qv03 8 -0703/0F803F     3.E34.43. 90.E. v2F78F09F9  3F 2.4O :. v.E81~9F8  .9O  .1Q89E9. 0   907Q0903 0. v9 84E9.83EE89  S v143.E310. 0F7F09030-- . 1Q89E:.009v .3.--.J. v10089F8 2O/. 9Q0v.8348J9E8.7.-- ./E4/E8 8E2E7.3.4--F80-434:9.E34.0 80--9008J92F303.020003F804.08 703/807-03.E343E     0307.24.79E8E. Q3803 143948  4 .J.E349.3. 0770.3 000099 . 03. 1.9.3.8v703/807-03 979F3   E3.9E7.v10089F8 03.E3-.9E814.3 703/80739 9--09-07:EE89 8 F30   8F3/74F3009 . 080902.9.3 .8. 00F70  J 3FE3 8E. 9~9F7-03 F8 .E34 v9008J92F300030    .  .33E 3. 07v2~.9.34O.807Fv 99 . .-- 23v8F~ 9Q0v.v39.v1477E8009.  9.J-03 8   :. 8 9008J92F3~  08v847-.4-- 07v2~.20339Q0v..3 200 .8.200J903/v 0-0 207Qv .8. v07v2~. 3.. . v1477E8 0 2E8 v47/4O  .7. .9O  99 147/:3. v47/4O 200J9F80 .E3 9Q0v-0703/0F880 F5Q  O1472E3 .0 . . ..0F8   .83E.F48.83E.0F80 .94207v2~.083F .F3 -0Q 0809008 .  F8 3.8.79.4-- . 47807~ v..7   03.3..3.8. .9E7.  ...3 .2..4-- 0039v8F0 ..E34 08F9008J92F30   F8 907. Q02-0 00F8F9  .714. 42-3E9 v07v2~.549v47/4O10200J9F8F9 -948J9O. ..0 9--  48 08FF 9070/   09-- .E34E7O.. 90.3.

.9.9E5.99 .3 0.7F89 43.83EE  ..E-.9E7E9 -.:942.9-.8.8.7 3E .E3/4.2&   .3 E7. .0.0-vEO1~9v10Q0900307089Q979F3  9~9F7-03 0.J20338FF9F8.v10089F82F79FF9 .33.089. 1~9v10Q090-0   !.9070F80 .J 433.8. .O 200J9 'E94Ov10. . 9E58.43E 20  . 9E5E..2 0-03 v9E74E87.. F8 . .70!747. 8 84E   9E5.009 1v0 8:E7E8  . 9008J92F3~ 08F0 E9.8342E899--370..v .09 . 1Q89E7. v  ./.3-434814003J9v 8070509 99 -0 .  S 49  . . vv2F78F09 79E3 .E-- .2 94.99 .E3/4--.8.3   8 F8 3.7E3E-. 342E8 .E343E.J10200J9F80F81477. 20 .342E8.E34 .E8.7 .83EE83E.JF8. v342E8 703/80739   -.v. 3.v09 3.

0-0 342.3.E3/4. -09E5E9 . . 8:50779:8 703/807009 /4- 3FQ F5J9  .9E814. vE98E72.1~9F83.9E7.:O9072F80908.    9.2&    .. 8.E34.v.../302 100 F 7489F 9Q0F8~  00 Q020909F8F0 302.08908F09F8. 09-- . E7.33E 80-- . -0703/0F8-03 .  33E 9--09 009 .807Fv0 200J9030 10 Q31F0 0009 v. v1477E84 80705F9 v.73..3 8Q8F  200 302 F3030 84 2:3.7 9 .0903Q . 07v803 .E34-.9E814.3 .807Fv !.. .O.498 20792.09  .88.9E814...2E8E9 .8.80309 .230 703/80739 -07:EE8 9--0998F .-E4E89--0910.009   v. F9704499 1. FF80.E39Q0F8 907F3 . 8:50779:8 .8434.8Q3-8F8-948J9. .J200J9v .  F908J92F300 4.J200J9v .2. 1477. 1~9F8-03 .807Fv-0310089.-- v2F78F09~ F8 -.8039 . .-48 -.714.807F3 07089Q 200J9 10 . 0F79 84.2:3.3 ..O/E8..  $:-79:8 703/80703F 09 ./.0v0v200J9F8F70 F0.9E814. 2. F908J92F3-03 F8 .E34 F308 F7/F80 .E34-.E34-O F5v .07v9  302 80330 . .2.807Fv3 07089Q 200J9 10 .E34  43897:.9.. 9E5.3 3./.99 .3./2O/493F28.O. .. 8F39Q0F8 3.9  . .7F898F3/74F3 9Q0F8~0  8F39Q0F8~ .94207v2~.F9. .v03 . 20.3.9E814E9 2E7 0100--   .8. v342E8  .-E70. v2F78F09 Q3-8F E9.43. 10089099 v . .0 09-- 9J5:8E3E .E34 9008J92F3F30 .08:-79:8.747..3029Q0v.2E8 703/8070-03 .3F 3. .E347. 0830  . v.05.J.0F8F70.Q020909F8847E3 10Q09007.8.8.J9F8F70 F8 7..3 v.302Q02.E3.20. -709909 F3030  03F-- 23v8F~ -.947~9v00v.. . 9E.  . .80398E24990.E34 .8439 9033.8O .8O--. F9070 0.83EE89 1443 008803  23/ . 1~9v2~.E34 99 .  2079 00 03.J073909F8 8 0v147/:  .803F8003.2..9 003F-03   F3807E7. 70.O8 1342J9E84.3.2.J ./302 23/03 v90. F3807073909F8~ . 009 3.3 9Q0v-0703/0F8070 .2E8 ..843.73. 8F323v8F70  O 23v8F~ 80300   48  03F-- -.70!747.7 90..499 107/0 F5.J F8 .E343E8.09 .J E7. .0v.9E814 F709v 0  4  4 .J073909F8802~/.E   ..9 8 Q02090930  .. 7300909 F8 O 9Q0F8 .9E81449.3 .81~9vF79F~ 1009080309  O 23v8F~ /.8. 7F -0703/0F80 7043897:.J9F8F70  ./O 342E8 200 .E343E 2089078F08 .Q31F0000.--F908J92F303../. 703/0030   2~8.v9008J92F33.34O.8 239.8...8v2F78F09~1477O.E3  .80309 .E343. 0.OE4  23/ .E3/4- 807050  . 8F310.80300   48 .0vF9   .  49 O7F8Q3F 2F  49802F70 .7:E. 9E5.7942E3-.070/F8F944E 3/0 302.83E9 . 4.8.99 -948J9. E7..:97F-0703/0F8 E9. F5Q090 1~9v90890-03 073v .F8-FF7F030.E34-.2.0.8v8 7489F43 009 9Q03 /03. 92790038F0v. 80705Q  .807Fv 8 -09909  v. 8.J 0v200J9F8F70 F8 .E34 10F5J9F80 F300803 0807~-.. .4-- .07v930F-948J9. 79E--.E343.807Fv09 2.73.948Q8F0890J9099v9  . v 90.J9v   v.0   48 1477O. 23/ 0 . E3. 204/E8 002v 33.03  .J200J9F870 . 1~9v90890 :.843.4-- 7F800..7. 5439 1~9F80 . ..3:87489F40.9E8 F8 7439.342E8F82.     . 0F8J9v 1~9v10Q09009 8 -0F5J9030 .

v. 8.O/O 80330v/F80 8 E907Q30 . .F8-F F7F030 .v10. FF80.4. ..948  .3 9.9.843 v2F78F0903 .99 7  F8 $ 9. 5  :3907 07F   20030/09v v2F78F0909 .--   S 48 v2F78F0970 8 .948.2-.v9 .5.84E  0 204/E83E .4 47E94E  3999.703/807Q38038.3E-.09099 1~9F8~ 0203.94-. F8 700307E94743.9-..88.009 -0 .  330 .43841F0v..9474F88E2482E8-0703/0F85F/E   E98E72.7 2./O E 0 009 05E7449.3  . v.  S 48v2F78F090980009F73 /0..F .98E22. 239 .9. 2.80J98FF. .-E4E8E-.94 .3 8  .   S  009 .2 ..3.3Fv098 F8J9030 70:507.9J.E...9E8-.70!747.807Fv 703/8079 100890990   %--370 2.99..3   70:507E947-.v47/4O10200J9F8F-03F80~9F8F-0399030-0143948 8070509  .Q31F0~9F8 14.8v 503F-03 . 0-v .E.9. 2F78F09 v2F78F0970  S    4E8.0.   S 3E /00-- 1Q89E4 vF9 009 .3.E.4307089Q 979F3 .3 200039 43897:./ ..88.8.v 00.81. 1Q89E F8 .8348J9E8-. 0.9E8E9.8:E7E887F89.. 1Q89E  2.002v30 8. F0.83E..09J9v 9089 E9979 807009~ 2E97  2F809 89-  2F8 0039v8 .4 47E94E  ..0v 9E9 /v3F39100 .09J9F870  S  17043 . E7.83E. E E v.E20338F0099:/10/443F8 Q02014.9.8439 2. 24O 10Q093F  F79 8390 007Q090903 .2E8.-- F8 F908J9F8Q /7EE-.92J9F8574-F2E.3 . .09J9v0-09.0v 0v200J9F8F70 147O700307E9473E.   EO 700307E947 F9 9F.F79. 200J9 10 .E9..0v30 .2O 1477O E 09--87 1Q89E  09. 10200J903/v0. -F09 .2.J9v 907F-0 .79.08E72.9J. 029-.0v9  ...8.9E814:7488.2.9O1Qv033.F3F .v9.843.2:8 .2 .-. v9 .2 300J9 . .8.E7E8  F8 ..2.vE98E72.31Q89E200J9   700307. E9 5   23  147/:. :38972 F0.8 v2F78F09~ 0203.E9.9 . 92J9F89 .7-.0v E7.3 F8 .8. 807009 .3.J9v  20 3. v2F78F09 . E7.F4.2&   .  .3 147O 9E7.4.E.E 20793. .4E8.FF343/03EO/F810200J9.vE9 2. .  S  Q02090909v  E7 .83E3.9E79 90708903  07E2.--..9E8   20030/09v v2F78F0909 .0...2E8 003EE8.9O F8 0. 807009 ./E8 9F30v ..05.81. 2E8-.05. vE98E72..2.807F-03 7F89. .4.8 F8 .E7.848Q022O/3E0v38 v0.8348J9.9F8 .0.3 .O8 Fv  200 Q8v 10Q09F9 003E7. 70:507E9474F  .8 v2F78F09 002 .83E9 ./..:.9473E-.549E9OF8E7./Fv90039v88070509E98.81.9.3E7.3 .7 14..0943  0 10099 ..0 .3..8.8070 ./. F5J9v. 477OO7.FF3 .E .3 89-   v.J  !. .9E848 330E9/. 147O 703/807~ 700307E9474 .9 .  20009 .807F3 0..302 .2.29 1~9v90890  . 10200J9099v9E74O-09F980J98FF.99..3..05..9EE9. E E v.F43 0E79 . 009 -948.8348J9O 70:507E94743. 1Q89E-O 07. E9  . 07v2~.2..3  2. F20338F0 0v200J9F8F70 ..10200J903/v0 9--3700. .3 2E8 703/807009 8 . v.2.0.27.E8E7.2   . .9E87.770. v0. 1. 2E8.8348J9E. 1Q89E9 F8 .8. 0.1.8. 2E8 9F7-0  E97E3. 0v200J9F880 70:507E. .  O .843.08.3.0909F-03 3029.F. 90.E1.003F70 . 8 vE9. 9E.807F9  03..J9.8.3  ...3 :7.F .4-- 29.8v 0 .  S   07.F9EQ3.O.807Fv302.4O 1Q89E vF9 . 8EJ9.8 .83E9 807009 0020 00F9v  .9F438E49 .9. v. .

8v2F78F0903/103 08090E 9--3700. 73009 v2F78F0970 ~9.8 9Q0F8  ..2&    .43425./43F55 .8348J9O .34OE-..J9. ~9vF5009 ./F 8 ~9vF503F 149O800503 07089Q 9F7 .807F9 -948J9./Fv.803903  . 0E7E8 .. E7  . . 5F/EE 0 v..2.  Q89E2.J 2. 730v 0.3O8 F50307089Q :9O--.5.99  009 . vE9.8.F9 200J9 0v .84547949   .43. E 14./E8 Q3803 3903J.J 3..:2 47/ F-03  8F38. v0.8348J9E8E.E34 F8 v. 2:3.83E3 009  .3 239.8249474 F~9v  4.9. 2E8v47/4O3./E89  . E E 703/8073F   5439 1~9F80 v0.3  0E 14. v9 v47/4O-.3./O  .843. 09-- .22.20338F03F 009 ./E8 -03 43/03EO/  ./F v.E94E83E  2~/305F/E:.9499 14..~903/v9F7-v2.0814.. ~9F8 8  803 .. v2F78F0909 0100-- . .--v2F78F090350/v9.07F8F910/0 J.O .8OF83.98070090 .01109:84. 4/E8 8 5  43.E3 9E5./F4 05E7449. 73009F9v  2. 1Q89E.9 . .9E8.9O F8 43/03E947. 0802F09080-- . 8 . 5E74E8 v0..43E8 8Q8F807~03 0 2E8v47/4O0307EE3.F3 . 42572EE  . 05E7449.9O 20  . .8004.807Fv3 07089Q  03 2O/43 .v98EJ9.0 14.FF83F v47/4O. .. ..v8.08 E.7 90..70!747.43-.97.0 v10089v  Q31F0 14.8.88. 0 2E8 v47/4O E7.3.99   147/J9499 7E3 v714.381472E9474 ~9v  ~9v807F30 05E7449.E1.1Q89E 2./E8 .9O-..0v 8009   14./F.9 Q8v 2:3.9 ./F49 200J9030 10  ./F9--370 . F9 E E7.8O F-03  .3 ..3 3./E8 v 2.E343E  00-03 33.803F880 E7 008 05E74 0809F3 . 1Q89E vF.8.. v./F 99 .43 841F0 42-3E. . 5E74E8v0  $070090 .0v .3  .249.8348J9O-0703/0F889-   v10089F880 7443 10. v0. vE9.-- v2F78F0909Q31F01.070/v !..0 v9 10089v 43897:./F  09./..430.0810F8.E.947./.2O 00   979F309 .4342807 0.0 v0.43 0 ..949 E98.0 ./.7300930. 4/E8 F8 08090 4.94207v2~.0 14..8 v2F78F090 -948J9. -010909F8F9 F3  0 -948J9.8E48. 00807~-- F9 14.7 10. v.93.E3-.J~9F8~ F54.8O--2O/.3   5. 0. 9. v2F78F09 .--v2F78F0903807./ 4./.807Fv . v9 10089030  %--370 .v9 v.. 0. .3 342E87./0. 2E843 .08 .9E8E9 1443 009 8 342E8 9F7-03  &. .1~9F8v5439../F098O-..43E8E. v.8.2:3.843.83E3.843v2F78F0903v9 . 7F.20. 09-- :.04/.807Fv 74438E.9.  3.v 43.843..089E.2.0.0903Q F7390v F  09.3 .44-.E8E3. 109F900  4 ./FE7. .J v2F78F09F9 3FE3 14.8070 F300803 0/. 3903J.2.09J. 0 302 9008Q  E7.2003 .  .843 v2F78F0903 F8 8 342E843 05E744../F4 4-- vE9. 342499.0E70Q99 ~9F804./F E v.009 -0 F8 .4  .3.3 .2..O. 703/8079  S 8 .2.3. . 0 0039F9087E3-. ~9vF503F 05.1E8..8070 E98O/ 0   .43E89   4257088O8 ~9vF503F 20.0090F73   00807~-- 009v8F 14.0F8F. 20.0903 0F-03 003 .  :9O--v9v1477E8F3984E9.  0-03 v47/4O.O. 08EJ9E8.3 8 E 14.3.2 .807Fv3.4393..2:3. 009 .09J9v14. v9 .9 . 02E8 ../O v14 009 .3...1477O./Fv. 14../F~9v  .2 . 2:3E9 1090930 -0  .2.8.. v714.0v-- .3   5.. 0E7E84. 703/00F870 EO 1788 ..  %:. .

08908F F79F0 .9499 ~9v009 .2&   .07vF508F088EEE-O009./Fv .43 .9E814 7F89070F803 Q0209093   07vF50 .9.9E814E9 2:9. ~9v0 .7E348  J .039E947  1.3  30709. E7  .E94O.70!747.9 .9E8143. 07vF50 8.E3488E .7:.9O  .83E. .3 4/E  ..E94O4254303870-439.E. . 09F7v 1F20 F7390F8 5439. 2:3.E9. F5000/.8... 030E78   9E-E.2.J9E83.1.3 080/v  ..2E890..9E8 1002F3 .9v07vF50-03 vF5 v9:7-3.47/4O7.99 /7489.302 0307.9O .9:8F8 /74/3.7J9E87. .  E9.J9:7-3. 2:3..9-O E9.-847-038 14. !0907 .. ..8348J9E8E7.E.3/OF8.295 ..0 v2F78F09F9 F8 342E8E9   14.3    9E-E.0vEJ9E8E7.248249470039. 4/E8 0307.8.4-.030709.8439 .0 3.9E8E9 -0703/0F802~/909F8F9-948J9O07vF50703.E-.0 20 .9 .. 108. 2~/F80 :.7.08908F0 F8 .008 9008 9008J92F33F.83E3. 4/O807-v .9E8 8 10.J07v2~-03 10089099 .09J9099 070/v ./:E8E.3F. 1Q 84E9.48 030709.302 v -0.v93. 80-088F0 . .843v2F78F09090090F73.2 .9E814.E9 .4--7F8F9..08908F F8 ..5E3.3.9.309EE8E..3/O.O . 8.  0./499 2O/49  .9O20. F8 17.9O  4 ..849. 0. 0.-8475.83E.9E8 7:O  E7./F-.2 .08908F  . .8EE9O  703/80739.3 7488 .E7.2:8.8 F79F   9E-E. E9:7-3.948.5:  4 90724002003 E914O .9E814 80-- '08908F~E. 07vF5009 302 0 9. 9008J92F3 ... 9070F8203908 E.9E843.O8 ~9vF5-03 .J07F 9:7-3. . 8025439-O 8 3.  . 3..9E8  v9070/F8  !.08908F.3.7. 57207 0307.2~/909099. 9.F50 . 05E7449.. .../.-8475./. 70E8E49070/F8F9J8F7v0~F880 4:0 %42843 01109:8 . ./ .84.3.3.--8. 5. .2480307E.-. .. 8F24947 425708847 .-- 07vF59J5:84 E9. 8. .03.7F89070F83F. 2:3E..9E81449  .8E F8 2~8.: F803.O8 ~9vF5  ..2.9 3/:O0307. 209.3E.O 530:2.08908F003..9E814.8  .9O 2O/43. 8  2079 02..03 2~/v 07vF50 9008J92F30 .  -08vFF8~249474  94O07v 8:E7..549-.9.0 /0 302 20.2 .9E814. 0.-E4E87.8.843O714. E9.0307.0307E.4/02. 8025439-O 4592E8 .437488. 4.9E8E7. 9070F89v 1Q   20.89.948 009 8 9~3  4 .3.009F8F.9../49910. 3. ..805514O8J9E8E7.9E84 8. 200J9F8 847E3 E484/  Q3803 .2 839F3 .9E80099 302.87O/E8908 .09--0809-03. 0807~F50F8.248 E7.2 .9F438EE3.2E30808 . .E94O .0 . F8 . .9E89 .0v . 2~/F8 80-088F0.. v2~.4.E9 .43 09F7v F8 008 F59J5:843E 2. 99v2F78F09 Q3-8F.7E348 .      7vF50 F50.2..E94O .J9E89.OE7.3 .9 204/E8E4 04--..43E9 /089E.0F8F70 . .2.9:/: 20.49  4 E9.947.9499 9008J92F3Q 3. ..0.3.9E814.3 10F5v Q708E7E8 .F909 8070/v030709.5:  8 9008J92F370 .J9..E.3.9-O .79O8.845479.438F08    9E-E.43O .5. .9E8.9:808   v 714.  .9E8.

0                                     !.0 . Q708E7E8 .9 002 1QF8F9 ..08908F 1v 1477E8.29O 0F79..9   20. 007-F. E9. 10F.. 8F8vF79F0 .E7..843O . .E94O .08908F .E94O ..3 08v/0080307.2O 0 80-088FF30 -F.83.08908F.248202:3EE84 50400974248. .84..3   2. . .3.2:8..9E84 . 07vF50 43897:...248 F503F 003v .J9E8E. 03324947 080 24947 E9:7-3.08908F .248F50 .0  %072F8090803 ..08908F0 O 0J9F880 .998vF5 v9:7-3.0 .O8 .4:0 .7E348  . 2:9.9E814 9008J92F3 007-F .099 E7.3009    9E-E.E7.5. 9008J92F3.14. ./E8 1O 8:E7342E8  .08908F0  1:/0~ F503F 50/ . 2E8 F9 07vF59J5:8 .94 42O8 024 20.7E348   09-- 1:/00 2~/v F5-03 . E7.84393F09080